BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY
A VISEGRÁDI ORSZÁGOK NEMZETGAZDASÁGI ERŐFORRÁSAI
Készítette: Mészáros Gábor
Budapest, 2009
1
Tartalomjegyzék Bevezetés
I.
1. KGST
5-6
2. Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA)
6-7
3. EU-csatlakozás feltételei
7
Természeti erőforrások 1. Kimeríthető erőforrások
8
2. Ki nem meríthető erőforrások
8
3. A legfontosabb megújuló energiaforrások
9
o Napenergia
9
o Biomassza
9-10
o Vízenergia
10
o Szélenergia
11
o Geotermikus energia
11
4. Természeti erőforrások bemutatása a Visegrádi Országokban
11
o Lengyelország
11-14
o Csehország
14-16
o Szlovákia
16-18
o Magyarország
18-23
5. A Visegrádi Országok energiapolitikája
II.
7
Humán erőforrások
23-25
26
1. Gazdasági aktvitás
26
2. Migráció
26
3. A népesség öregedése és a népességfogyás
27-29
4. Emberi erőforrás index (HDI)
29
5. Munkanélküliségi ráta
29
6. Foglalkoztatási ráta
30
2
7. A humán erőforrások bemutatása a Visegrádi Országokban
III.
o Lengyelország
30-32
o Csehország
32-34
o Szlovákia
34-35
o Magyarország
35-40
A tőke mint nemzetgazdasági erőforrás
40-41
1.
A külföldi működőtőke szerepe
2.
A tőkebefektetések szerepe az egyes országokban
41-42
o Lengyelország
42-43
o Csehország
44-45
o Szlovákia
45-46
o Magyarország
47-51
3.
A visegrádi országok működőtőke-kivitele az elmúlt években
51
4.
Magyarország kereskedelme a Visegrádi Országokkal
51-54
Jövőbeni kilátások
54-60
3
Táblázatok jegyzéke 1. sz. táblázat: Lengyel mezőgazdasági termelés 2004-ben
12
2. sz. távlázat: Magyarországi szélerőművek
21
3. sz. táblázat: Természeti erőforrások importja/exportja a Visegrádi Országokban
25
4. sz. táblázat: A népesség változása korcsoportok szerint
28
5. sz. táblázat: Munkanélküliség eloszlása korcsoport szerint Lengyelországban
31
6. sz. táblázat: A lakosság nemzetiségi összetétele az 1996. évi közigazgatási átszervezés után létrehozott kerületekben, 2001
36
7. sz. táblázat: A humán erőforrások összehasonlítása a Visegrádi Országokban
40
8. sz. táblázat: Lengyel tőkeáramlás
42
9. sz. táblázat: Cseh tőkeáramlás
44
10. sz. táblázat: A nem rezidensek magyarországi közvetlen tőkebefektetéseinek (részvény és egyéb tulajdonosi részesedés) megoszlása a befektető országa szerint, egyenleg (SCV vállalatok nélkül),
49
11. sz. táblázat: Külföldi befektetések Kelet-Európában 1989-1996
51
12. sz. táblázat: A legnagyobb K + F kiadásokat eszközölő cégek az EU-ban, 2008
58
4
Bevezetés Szakdolgozatomban a Visegrádi Országok természeti- és humán erőforrásai illetve tőkejavai közötti hasonlóságokat és különbségeket mutatom be, továbbá ezen erőforrások fontosságát az országok fejlődésében. Először a visegrádi együttműködést szeretném röviden bemutatni. Az együttműködést az országok földrajzi közelsége, a közös történelmi előzmények és a térség fejlesztésének közös érdeke tette lehetővé. Az EU-csatlakozás óta a V4-ek az EU keretén belül Közép-Európa identitásának erősítésére törekednek, valamint a közép-európai országok regionális kooperációját támogatják. A csoport egyetlen intézménye a pozsonyi székhelyű Nemzetközi Visegrádi Alap, amely támogatja a fiatalok közötti csereprogramokat, a kultúrát, a tudományt, az idegenforgalmat és a határokon átnyúló együttműködést. A Visegrádi Országok Kelet-Közép Európában helyezkednek el. A legészakabbi tagja Lengyelország, mely a Balit-tenger partján, Németországtól keletre fekszik. Lengyelországtól délre található Csehország és Szlovákia, míg a négyek legdélebbi tagja Magyarország, Szlovákiától délre, a Kárpát-medencében.
1. KGST A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának az volt a célja, hogy létrejöjjön egy gazdasági együttműködés a szocialista országok között. A KGST 1949. január 25-énalakult meg, alapító tagjai a Szovjetunió, Bulgária, Magyarország, Románia, és Csehszlovákia voltak. A KGST főleg a kezdeti időszakban - egy zárt tömböt alkotott főként politikai okokból kifolyólag. 1949-ben Albánia belépett a KGST-be, 1950-ben az NDK is csatlakozott. 1962-ben a Mongol Népköztársaság, 1972-ben a Kubai Köztársaság, 1978-ban pedig a Vietnámi Szocialista Köztársaság lett tagja a szervezetnek. A KGST tevékenysége a tagállamok egyenjogú képviseletére épült. A KGST-tagok gazdasági együttműködésének egyik legnagyobb problémája az energetikaiés fűtőrendszerek fejlesztése, illetve a munkamegosztás megszervezése a közösség országainak nyersanyagellátása terén. Hazánk a fűtő- és nyersanyagok legnagyobb hányadát évtizedeken keresztül a KGST tagországaitól importálta. Az importált kohókoksz, kokszolható szén, villamos energia és vasérc csaknem 100 százaléka, a kőolaj, az ólom, a sárgaréz, a bányafa, a fenyő- fűrészáru, a cink 50-70 százaléka ezekből az országokból származott. Ipari és mezőgazdasági termékeinknek a KGST-tagállamokkal kötött hosszúlejáratú szerződéseknek köszönhetően 5
volt biztos piaca. Magyarország ebben az időszakban azokra a gazdasági ágakra összpontosíthatta erőforrásait, amelyek kiaknázásához a legjobb adottságokkal rendelkezett. A KGST bukásának egyik fő oka az 1970-es évek olajválsága és olajár-robbanása, ami meggyengítette a tagállamok közti együttműködést. A KGST termékei nem bizonyultak versenyképeseknek a világpiacon az elmaradott technológia miatt. A tagországok kezdték felismerni, hogy érdekükben áll a fejlett piacgazdaságú nyugati országokhoz közeledniük. A Szovjetunió 1991 elején tilalmat vezetett be a barter-ügyletekre, így a KGST-tagok közötti kereskedelem gyakorlatilag összeomlott és 1991. szeptember 26-án megszűnt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. 2. Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást a Visegrádi Hármak (akkor még Csehszlovákia) hozták létre. Az egyezményt 1992. december 21-én írták alá Krakkóban, mely 1994. július 1-én lépett életbe. A CEFTA hosszú távú célja az volt, hogy a tagországok beléphessenek az Európai Unióba, azáltal, hogy intézményrendszerüket igyekeztek harmonizálni a nyugat-európai országokéval. Az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást kötött a Visegrádi Országokkal, ezért fontos volt, hogy ezek az országok egymás között is kössenek szerződéseket, hiszen ezek nélkül az egymással való kereskedelem drágább lett volna, mint az Európai Unióval. A legfőbb célkitűzés egy szabadkereskedelmi övezet létrehozása volt a mezőgazdasági és ipari termékekre, a vámokat és egyéb kereskedelmi korlátokat fokozatosan, de legkésőbb 2001. január 01-ig megszüntetik. Az ipari termékeket három csoportba sorolták: gyorsított vámlebontás körébe tartozó termékek, amelyeknél a vám az életbelépés napján megszűnt a következő csoportba tartozó termékeknél a vámot 1995. január 01. és 1997. január 01. között kellett megszüntetni az érzékeny csoportba tartozó termékeknél pedig 2001. január 01-ig kellett megszűntetni a vámokat Azt, hogy ezekbe a csoportokba milyen áruk kerülnek az országoknak kétoldalú szerződésekben kellett pontosítani. Így történhetett meg, hogy a Csehszlovákiával lebonyolított ipari forgalom 56%-a, míg a Lengyelországgal lebonyolított ipari forgalom 46%-a lett vámmentes 1993. március elsejére. A liberalizálás szimmetrikus előnyökön alapul. A megállapodás célja, hogy a felek legalább olyan kedvezményeket adjanak egymás számára, amelyek megfelelnek a társulási szerződés 6
kapcsán az Európai Közösség számára nyújtott kedvezményeknek. Az agrártermékekkel kapcsolatban nem irányoztak elő szabad kereskedelmet, csak könnyítéseket. A KGST felbomlása után a CEFTA jelentett kereskedelmi stabilitást Közép-Kelet Európában. Később a CEFTA új tagokkal bővült, belépett Szlovénia (1996), Románia (1997) és Bulgária (1999), de ezek az országok – az alapító tagokkal együtt – már csatlakoztak az Európai Unióhoz, ezzel megszűnt a CEFTA tagságuk. A jelenlegi tagok Horvátország, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Szerbia, Montenegró, Albánia és Koszovó. 3. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előfeltételei: a tagjelölt ország stabil intézményekkel kell, hogy rendelkezzen, melyek garantálják a demokráciát, a jogállamot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét, életképes piacgazdasággal és megfelelő potenciállal kell rendelkezni, hogy megbirkózzanak az EU-n belül tapasztalható piaci versennyel, csatlakozásnál képesnek kell lennie a csatlakozásból eredendő kötelezettségek teljesítésére, különösképpen az Unió politikai, gazdasági és monetáris céljainak támogatására.1
I. Természeti erőforrások „A természeti erőforrások fogalma határozott formában fejezi ki a természet és az ember gazdasági tevékenysége közötti kapcsolatát, azaz a természeti elemeknek azt a körét foglalja magába, amely felhasználható az energia termelésben, az élelmezési cikkek előállításában és ipari nyersanyagként. A természetben rejlő adottságok még nem erőforrások, de a termelő erők fejlesztésével, a fejlődés meghatározott fokán azzá válnak, pl. amikor a napsugárzást, a tengerjárást, vagy a föld belső melegét energiaforrásként hasznosítjuk. Azaz az erőforrások társadalmi állaga történelmileg viszonylagos és állandóan szélesedő.”2
A természeti erőforrásokat két fő csoportba szokás sorolni:
1 2
-
kimeríthető és a
-
ki nem meríthető erőforrások.
www.ewc-finance.be 2009. 10. 20 19:01 Dr. Bokor Pálné - Dr. Kollarik Amália - Dr. Kulcsár Dezső: Természeti erőforrások és a gazdaság a térben, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém 1996. (4.o.)
7
1. A kimeríthető erőforrások „A kimeríthető vagy végesnek tekinthető erőforrások, amelyek a földkéreg mélyében – különböző hőmérsékleten és nyomásviszonyok mellett – bonyolult átalakulási folyamatok eredményeként jöttek létre, az állati és növényi eredetű anyagokból. Elméletileg ezek is újratermelődhetnek, de ez rendkívül lassú folyamat, amely a múltban több millió évig tartott. Ezért az ásványi eredetű fűtőanyagok – hasonlóan a fémes (ércek) és nem fémes (agyag, homok) ásványokhoz – a nem megújítható erőforrásokhoz tartoznak. Következésképpen van egy mennyiségi korlát, ameddig végső felhasználásuk terjedhet. A jelenleg évente kitermelt fosszilis tüzelőanyagok fogyasztási nagyságrendje (rátája) szükségképpen befolyásolja azok jövőbeni kitermelési lehetőségeit, élettartamát. Ezért kulcskérdés a várható időtartam meghatározása. A kérdés körüli vitának óriási irodalma van és egyik fő tanulsága, hogy nem zárható le megtámadhatatlan válaszokkal. A kimeríthető erőforrások másik csoportját képezik a megújuló erőforrások, amelyek megfelelő védelem és technológia mellett képesek a megújulásra.” Ilyen kimeríthető, de megújuló erőforrás pl. az erdő. 2. Ki nem meríthető erőforrások A ki nem meríthető erőforrások közé tartoznak egyrészt a korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre álló erőforrások. Ilyen a napsugárzás, a Föld belső melege (geotermikus energia), a levegő, a szél, a víz, az óceánok és a tengerek vizének mozgása (árapály energia). A jövőben egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni ezen erőforrások kiaknázására, a fentebb említett okokból kifolyólag. A ki nem meríthető erőforrások az eddiginél nagyobb mértékű felhasználása azért is fontos, mert így csökkenthető a más országoktól való energiafüggés. Nem utolsó sorban ezeknek az erőforrásoknak a felhasználása nem szennyezi a környezetet, amire napjainkban már egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. Természetesen a helyi természeti adottságok
nagyban
befolyásolják
az
országok
ezen
törekvéseit.
8
3. A legfontosabb megújuló energiaforrások Napenergia A napenergiát főként a hő hasznosításra használják, vagy napelem illetve naperőmű segítségével elektromos árammá alakítják. Az ehhez szükséges berendezések azonban ma még drágák és a hatékonyságúk is alacsony, így egyelőre nem a napenergia szerepe kicsi az országok energiamérlegében. Folyamatos fejlesztések zajlanak a hibrid rendszerek és a napkollektorok területén. Különösen az energiával kevésbé ellátott területeken lenne hasznos az ilyen rendszerek használata, mint pl. a fejlődő országokban. A napenergiát kétféleképpen lehet felhasználni. Az egyik a passzív, a másik az aktív felhasználási mód. A passzív energiahasznosítás alatt értjük egy épület tájolását, az épülethez felhasznált építőanyagok milyenségét. Tudatos tervezéssel fokozott mértékben ki lehet használni a nap energiájában rejlő lehetőségeket. Az aktív energiafelhasználásnak két módja van: „A hőenergia gyűjtése és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. A másik módszer során – az úgynevezett fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis napelem – a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítja.”3 Mint már említettem a napkollektorok még drágák, áruk csak hosszú évek, évtizedek alatt térül meg, ezért használatuk még egyáltalán nem elterjedt. Bizakodásra adhat viszont okot az a tény, hogy az új technikai vívmányok évek, esetleg évtizedek múltán jóval olcsóbbak lesznek, mint amikor még újdonságnak számítottak. Példaként szolgálhat erre az informatika: ma már teljesen elterjedt a laptopok és az internetezésre alkalmas mobiltelefonok használata, pedig tíz évvel ezelőtt csak kevesek számára voltak megfizethetők ezek az eszközök. Az idő múlásával tehát várhatóan a napkollektorok is jobban el fognak terjedni. Biomassza A biomassza megújuló, de kimeríthető energiaforrás. A növényi biomassza tüzeléstechnikai módszerekkel történő energetikai hasznosítása hatékony eszköze a környezetvédelemnek, a technológiai fejlesztéseknek, és a széles körű foglalkoztatás elérésének 3
www.muszakiak.com 2009. 10. 18. 17:32 9
A legtöbb országban a biomassza a legkönnyebben hasznosítható megújuló erőforrás. A bioüzemanyagok használatának kérdése mintegy két évtizede került az érdeklődés középpontjába, ami azzal magyarázható, hogy fejlődött az előállításukhoz kapcsolódó technológia és előtérbe került a gépjárművek által okozott környezetszennyezés. Egyelőre ennek az iparágnak a fejlődését azonban gátolja, hogy a mezőgazdaság által termelt olaj ára drágább, mint a kőolaj. Azonban közép- és hosszútávon valószínűsíthetően emelkedni fog a kőolaj ára az egyre fogyó készletek miatt, viszont a bioüzemanyagok előállításához szükséges mezőgazdasági termékek ára esetében nem várható növekedés. Tehát a bioüzemanyagok hamarosan a kőolaj alapú üzemanyagok versenytársaivá fognak válni. Ez előnyös a gazdák szempontjából, hiszen ez egy újabb lehetőség a mezőgazdasági termékek felhasználására, így növelhetik a bevételeiket. Ezen kívül a gazdaság szempontjából is előnyökkel jár, mert munkahelyeket teremt, csökken a kőolaj alapú üzemanyagok importja és az alacsonyabb CO2 kibocsájtásnak köszönhetően környezetbarát. Viszont kétségek is felmerültek a bioüzemanyagok gyártásával kapcsolatban, ugyanis ha a mezőgazdaság egy része átáll a bioüzemanyag termelésére, az maga után vonja az élelmiszerárak növekedését. Vízenergia A vízenergiát az emberiség már a történelmi időkben is hasznosította. Az ókori Egyiptomban, Kínában, Mezopotámiában vízkerekeket alkalmaztak a mezőgazdasági területek öntözésére és az ivóvíz ellátásra. Ma már a villamos-energia előállításához vízturbinákat és generátorokat használnak. A vízenergia hasznosításának lehetősége szoros kapcsolatban áll a helyi természeti adottságokkal. A folyókon azok a szakaszok, ahol nagy esésmagasságok vannak alkalmasak a vízerőművek építésére. Magyarországon például alacsony a folyók esése, a világ legalacsonyabb esésű folyói közé sorolhatók, így a vízenergia gazdaságos kihasználására nem sok remény van hazánkban. A vízenergia minél nagyobb arányú kihasználása különösen azokban az országokban fontos, ahol nincs, vagy csak csekély mennyiségű egyéb energiahordozó áll rendelkezésre, mint az olaj, a gáz vagy a szén. Európában a vízenergia-felhasználás területén Svédország, Lettország és Ausztria áll az élen.
10
Szélenergia „Az egyik legfontosabb környezetet nem szennyező energiaforrás a szél. A szélenergiát ősidők óta használja az emberiség. Eleinte hajózásnál és malmok hajtására használták a szelet. Kezdetben a tengerpartokon telepítettek szélerőműveket a jó szélviszonyok miatt, később a technika fejlődésével csökkent az így előállított villamos energia ára, ezért egyre beljebb is megjelentek
a
szárazföldön.
Nyugat-Európában
az
1990-es
években
rohamosan
megnövekedett a szélerőművek száma és jelentősége.”4 Ezek az erőművek a mindenki számára korlátlanul felhasználható erőforrást, a levegő mozgását felhasználva állítanak elő villamos energiát. Magyarországon az első szélerőművet Budapesttől 59 km-re délre, Kulcs községben állították fel. Geotermikus energia Geotermikus energiaforrás alatt a földkéreg belső hőenergiáját értjük. A hőállapot kifejezésére két mutatószámot alkalmazunk: -
geometrikus mélységlépcső, ami a földkéreg mélysége felé haladva az 1 oC hőmérséklet emelkedéséhez tartozó távolságot mutatja méterben. Átlagos földi értéke 30-33 m.
-
geotermikus gradiens, ami egységnyi mélységnövekedéshez tartozó hőmérsékletemelkedéssel egyenlő. Átlagos földi értéke 30-33 oC/km.
A geotermikus energiát a föld mélyében lévő vízkészlet reprezentálja, tehát ezt az energiát a mélységben levő vizek kiemelésével lehet felhasználni. 5 4. Természeti erőforrások bemutatása a Visegrádi Országokban A következőkben bemutatom a Visegrádi Négyek természeti erőforrásait és azt, hogy az egyes országok energiagazdálkodásában ezek közül melyek a legfontosabbak és kitérek a megújuló energiaforrások kihasználásának törekvéseire. Lengyelország Lengyelország a Balti-tenger és a Kárpátok között terül el. Az ország területe 312 685 km2, amelynek több mint 75%-a síkság és csupán 3%-a 500 méter feletti. 4
Magda Róbert: A magyarországi természeti erőforrások gazdaságtana és hasznosítása, Mezőgazda Kiadó, Bp. 2001. (84-85.o.) 5 Magda Róbert: A magyarországi természeti erőforrások gazdaságtana és hasznosítása, Mezőgazda Kiadó, Bp. 2001. (58-59.o.)
11
Mezőgazdaság Lengyelország területének kb. 52%-a (16,3 millió hektár) áll mezőgazdasági művelés alatt. Az ország legfontosabb mezőgazdasági terményei a gabonafélék, elsősorban a rozs és a búza. 2003-ban a világ második legjelentősebb rozstermelője volt. Fontos termény továbbá a burgonya, a cukorrépa, a takarmánynövények, a hüvelyesek és az olajos magvak. A világ egyik legjelentősebb szamóca, sárgarépa és káposztatermelője.6 Lengyel mezőgazdasági termelés 2004-ben
Termény
1. sz. táblázat
Termelés
Hozam
(millió tonna)
tonna/hektár
Gabona összesen
29,6
35,4
- búza
9,9
42,8
- rozs
4,3
27,6
Repce és repceolaj
1,6
30,3
Burgonya
14,0
196
Cukorrépa
12,5
427
Zöldségek
4,9
x
(fán 3,0
x
Gyümölcsök termők)
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2005 Az 1. számú táblázatban is jól látható, hogy a gabonatermelés a teljes mezőgazdasági termelés körülbelül 45 százalékát, míg az ezt követő burgonyatermelés 21, a cukorrépa termelés pedig 19 százalékát teszi ki. Természetesen Lengyelország is igyekszik kiaknázni a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket, ennek szemléltetéseképpen bemutatok három példát, melyek az utóbbi évek sikeres projektjei voltak. Ásványi anyagok Lengyelország ásványi anyag készletei jelentősek. Itt található a világon az ötödik legnagyobb barna- és feketeszén készlet. Ezen kívül jelentősek az ezüst, ólom, vörösréz, cink, kősó, kálisó, kén és magnézium tartalékok. Lengyelországban a bányászat vezető iparág, az export egyik fő ágazata. 6
www.wphi.hu 2009. 09. 09. 15:44
12
Energetika A földgázszükségletek 35%-át saját forrásból elégíti ki. A teljes energiaszükséglet legnagyobb részét fekete- és barnaszénből nyerik ki erőművek segítségével. A feketeszén a legfontosabb nyersanyag a lengyel ipar számára. Ebből nyerik a villamos energia 62%-át. A villamosenergia-termelésben a megújuló természeti erőforrások aránya 3%. Ennek növelése érdekében a Gazdasági, Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium 2003-ban hozott egy rendeletet, miszerint a megújuló természeti erőforrásokból nyert energia arányát fokozatosan növelni kell és 2010-re el kell érnie a 7,5%-ot. Lengyelország energiatermelése meghaladja a hazai szükségleteket, exportál elektromos energiát. Főbb piacai: Szlovákia, Csehország, Németország, Svédország. Az olajimportot a feketeszén exportjával ellensúlyozza az ország. Lengyelország természeti erőforrásai tehát lehetővé teszik, hogy előállítsák az ország szükségleteit fedező energiamennyiséget, viszont ezt egyelőre környezetszennyező meg nem újuló erőforrások felhasználásával teszi. 7 Szélenergia Lengyelország jelenleg több szélerőmű-terven is dolgozik. A szakértők olyan szélturbinákat választanak ki, amelyek megfelelnek az Európai Unió megújuló energiafelhasználással kapcsolatos igényeinek. Az új típusú szélerőművek már mindössze 8,5 m/mp átlagos szélsebesség mellett is képesek az energiatermelésre. 2009-ben 300 MW teljesítménnyel bővül a szélerőmű kapacitás, ami immár harmadik éve átlagosan 60 százalékos növekedésnek felel meg. A megújuló energia legnagyobb részét a szélerőművek állítják elő. Az RWE német cég 2015-ig 500 millió eurót fordít szélerőművek építésére Lengyelországban.
Becslések
szerint
2020-ra Lengyelországnak 10 GW
szélenergiára lesz szüksége. Összehasonlításul: jelenleg a szélerőművek kapacitása csupán 0,5 GW.8 Geotermikus vízenergia hasznosítása A geotermikus hőerőművet 2000 májusában adták át Mszczonów-ban. Egy 4,1 km mély kút által termelt 40oC-os vizet hasznosít az erőmű, amelyet fűtési célokra és ivóvízként is hasznosítanak. Az erőmű megépítésével az elsődleges cél a szénfelhasználás visszaszorítása volt, mind környezetvédelmi, mind gazdasági okokból. A CO2-kibocsátás 74,8 százalékkal csökkent, a SO2 100 százalékkal, a CO 98 százalékkal, míg az NOx 82,9 százalékkal, a korom és por kibocsátás 100 százalékkal.9 7
www.wphi.hu 2009. 10. 10. 20:21 budapest.trade.gov.pl 2009. 10. 05. 15:53 9 www.energiaklub.hu 2009. 10. 11. 17:20 8
13
Lengyelországban több ezer hasonló kút található, mint Mszczonów-ban. Ezek egy részét jó eséllyel fel lehetne használni geotermikus energia előállítására.
Biomassza „Lengyelország Európa legnagyobb biobrikett-termelője. Európai Uniós szinten a lengyel kormány megpróbálja a bioenergetikai lehetőségeket népszerűsíteni és fokozni az EU energia palettáján. A kiadott biomassza akció terv célkitűzése, hogy 2010-ig a fahulladék anyagok és a
mezőgazdasági
Lengyelországban
terményekből egyik
származtatott
legnagyobb
energia
mennyiségben
részesedését képződő
megduplázza.
növénytermesztési
melléktermék a szalma - évente 25 millió tonna. A szalmabrikett, a földgáz, a szén, a gázolaj helyettesítésére ajánlott környezetbarát energiahordozó. A szalma és fahulladékok energetikai célú felhasználásával a lengyel gazdák a főtermékek értékesítése mellett további árbevételhez juthatnak. Már egymillió tonna biobrikettet exportált tavaly Lengyelország, nagy részét Németországba, Franciaországba, Dániába és skandináv országokba.”10 A 2001-ben Lubanban átadott három szalmatüzelésű kazán fő célkitűzése – a mszczonówi geotermikus
hőerőműhez
hasonlóan
–
a
környezet
védelme
és
a
város
energiafelhasználásának csökkentése volt, a szénfelhasználás visszaszorításával. A kazánok szalma és más szilárd tüzelőanyag tüzelésére alkalmasak. Csehország Csehország területe 78 866 km2. Szomszédos országok: nyugatról Németország, északról Lengyelország, keletről Szlovákia, délről Ausztria. Mezőgazdaság Az ország területének körülbelül a fele mezőgazdasági terület. A déli része nagyrészt szántóföldekkel borított dombvidék, északi része az Elba menti síkság, amely a Csehmedence legfejlettebb agrárvidéke, termékeny mezőgazdasági talajjal. A mezőgazdasági terület 72%-a szántó, amelynek a felén gabonatermelés folyik (főként árpa és búza), egynegyedén pedig takarmánynövényeket termesztenek (főként silókukoricát). Az árpa terméshozama 3,8 tonna/hektár, a búzáé 4,6 tonna/hektár. Az árpa 15-20%-át a sörgyártáshoz használják. Az egyéb szántóföldi növények közül az olajos növények területe több mint kétszeresére nőtt az utóbbi években. A mezőgazdasági termelés 1994-ig folyamatosan csökkent, ezután emelkedni kezdett, de 1997-ben újabb visszaesés következett.
10
www.agroinform.com 2009. 10. 03. 16:31
14
1989 óta az állattenyésztés értéke folyamatosan csökken. 1998-ra a szarvasmarha- és tehénállomány a felére csökkent, a baromfiállomány 89%-ra, a sertésállomány 85%-ra, a juhállomány 24%-ra csökkent az 1989-es szinthez képest. Csehország főbb mezőgazdasági exportcikkei: élő állatok, állati termékek, tejtermékek, gabona és gabonakészítmények, italok, dohány, olajos magvak, olajok és zsírok. Főbb importcikkek: zöldség, gyümölcs, hús-, hal- és tejipari termékek, kávé, tea, kakaó, fűszerek, állati takarmányok, gabona és gabonakészítmények, italok.11 Ásványok A Cseh Köztársaság ásványi anyagokban gazdag. Legjelentősebbek a fekete- és barnakőszén, a kőolaj és a földgáz. A Cseh-medence nyugati részénél a vas és színesfémek, České Budĕjovice-ben a grafittermelés.
Energetika Csehország energiatermelésében a mai napig nagy súllyal vannak jelen a kifejezetten környezetszennyező barnaszén tüzelésű erőművek, azonban egyértelmű célja az országnak, hogy másik, kevésbé szennyező erőforrásokkal helyettesítsék ezeket. A nukleáris energiatermelés az energiaszükséglet 30 százalékát képes fedezni, a cél az, hogy ezt középtávon 40 százalékra növeljék. A földgázellátásban az orosz importfüggőség dominál, a szükségletek 75 százaléka érkezik Oroszországból. Szélenergia Szélenergia hasznosítás szempontjából Csehország élen jár Európában. Ezt alátámasztja az is, hogy 2008 első negyedévében a szélerőművek 77 gigawatt óra áramot termeltek. Bár ez a teljes villamos áram termelésnek csupán a 0,3%-a, de a termelés folyamatosan növekszik. A legtöbb szélerőművet Észak-Csehországban létesítették, ahol 21 turbina működik. Ezek adják a csehországi szélerőművek által előállított energia egyharmadát.
Geotermikus energia Mivel a Cseh Köztársaság területén a földkéreg vastagsága jelentős, ezért a geotermikus energia kihasználása nem kifizetődő. Emiatt Csehország ezzel nem foglalkozik, helyette a hangsúlyt a víz- és szélenergia kihasználására helyezi.
11
Burgerné Gimes Anna: A közép-európai átalakuló országok gazdaságának és mezőgazdaságának összehasonlító elemzése, Századvég kiadó, 2001. (114-115.o.)
15
Biomassza Csehország területe erdőben gazdag ezért lehetősége van a biomassza, biobrikett jelentős mennyiségű előállítására. A cseh kormány adókedvezményekkel támogatja a biomassza előállítását és felhasználását. Szlovákia A Szlovák Köztársaság területe 48 845 km2. Az északi szélesség 49-50 és a keleti hosszúság 16-23 foka között terül el. Délről Magyarország, nyugatról Ausztria és Csehország, északról Lengyelország, keletről Ukrajna határolja. Mezőgazdaság Az ország területének körülbelül a fele mezőgazdasági terület, 40%-át erdő borítja. A mezőgazdasági termelés elsősorban az ország síksági területein zajlik, továbbá a kevésbé magas hegyvidéki területeken. A Duna menti alföld, amelynek öntéstalaján és a löszön mezőségi talajok alakultak ki, a Csallóköz, a Kelet-szlovákiai alföld, ahol nagy területet foglalnak el a vizenyős rétek és a legelők és a Dél-szlovákiai alföld a legfontosabb régiói az országnak mezőgazdasági szempontból. A mezőgazdasági földhasználatban – Csehországhoz hasonlóan - a gabonatermelés dominál. A cukorrépa és a fehérjetakarmányok termelése visszaállt az átmenet előtti évek színvonalára. A jövedelmező és támogatott olajosmag-termelés egyre nagyobb jelentőségű. A burgonya termőterülete csökkent, de a hozamok emelkedtek. Ásványok Szlovákiának a legfontosabb fűtőanyag-, illetve energiaforrása a barnaszén és a lignit. Az ország nyugati részén a legfontosabb nyersanyag a hegyaljai síkságon található kőolaj- és földgázlelőhelyek. Közép-Szlovákiában a bányászat a legjelentősebb, Selmecbányán működik ólombánya és vasércbánya, az Alacsony-Tátrában antimonércet termelnek ki. Jelentős az egyéb nem fémes nyersanyag kitermelése. A barnaszénfejtés Handlová és Privigye környékén, a lignitkitermelés Nováky mellett összpontosul. Kelet-Szlovákiában rézércet, magnezitet s egyéb nyersanyagot bányásznak a Szlovák Érchegységben, Dobšinában azbesztet, Merník környékén higanyt, Eperjes és Nagymihály mellett konyhasót termelnek ki. Továbbá vas- és mangánérc is található itt.12
12
www.internet.sk 2009. 10. 15 17:21
16
Energetika „Szlovákia energetikai helyzetét a hazai energiahordozók jelentős hiánya jellemzi. A hazai energiaforrások az elsődleges energiafogyasztásnak csak a 20%-át fedezik, a többit behozatalból kell biztosítani. A hagyományos fosszilis energiahordozók csupán 11%-a ered hazai forrásokból, így a szükséglet kielégítése érdekében 89%-át behozatalból kell biztosítani, elsősorban Oroszországból. Külföldi behozatalra szorul a szilárd halmazállapotú fűtőanyag szükséglet 80%-a, a földgáz 93%-a és a folyékony szénhidrogén-szükséglet 98%-a. A villamosenergia-fogyasztást
túlnyomórészt
fedezik
a
Szlovákia
területén
működő
villanyerőművek (körülbelül 27 GWh/év). A villamos energiának több mint felét atomerőművek termelik. A nukleáris energia és a földgáz fokozódó felhasználása az utóbbi években oda vezetett, hogy az energiafelhasználás szerkezetében a szilárd tüzelőanyag részaránya 37%, a gázneműé 21%, a folyékony fűtőanyagé 18% és az atom-, illetve a vízerőművek által termelt elektromos energia részaránya jelenleg 20%. Érdemes megemlíteni, hogy az egy lakosra jutó évi bruttó villamosenergia-fogyasztás (3,8 MWh/év) ma is jelentősen alacsonyabb, mint a fejlett európai államokban.”13 Szélenergia Szlovákia első szélerőmű-parkja, amely, 2003 óta működik, Vápenková szikláin található, Cerová falu felett, a Rozbehy nevű területen. A szélerőmű-park létrehozásának elsődleges céljai: Környezetbarát „zöld” energia termelése CO2-kibocsájtás csökkentése Követendő példa mutatása a szélenergia hasznosítására14 Mivel Szlovákiában a megújuló energiaforrások közül a biomasszában rejlenek a legnagyobb tartalékok, így a szélparkok létesítése nem szerepel a hosszú távú energetikai stratégiában „A szélben rejlő energia csak azokon a területeken hasznosítható, ahol 10 méterrel a föld felett a szél átlagsebessége eléri a 4 m/s értéket. Ezeknek a feltételeknek túlnyomórészt Szlovákia hegyvidéke felel meg, amelynek területe körülbelül 4300 km2. Az évente maximálisan kitermelhető energia mennyisége elméletileg nem több mint 590 GWh. Tekintetbe véve a műszaki lehetőségeket ez az érték gyakorlatban nem haladná meg a 300 GWh értéket, ami az évi villamosenergia-termelésnek csupán 1,5%-át jelenti.”13
13 14
Fizikai Szemle 1998/5. 162.o www.energy-bestpractice.eu 2009. 09.13 20:08
17
Geotermikus energia Szlovákia földrajzi-geológiai adottságai miatt a geotermikus energia felhasználása jelenleg csupán 5 százalék. Jelentős növekedés a jövőben sem várható. Ellenben a vízenergia kihasználása a Dunán 60 százalékos, a Vág folyón pedig megközelíti a 60 százalékot.
Biomassza A szlovák államnak a mezőgazdasági termelés biztosítja a jövőbeni lehetőségeket a biomassza felhasználásának növelésére. A szennyvíztisztító állomásoknál pedig a biogáz hasznosítására helyeznek kiemelt figyelmet.
Magyarország Magyarország területe 93030 km2. Az ország a 45-49 szélességi és a 16-23 hosszúsági fokok között terül el Európa középső részén. Fő folyói a Duna és a Tisza. Az ország nagy része síkság, kétharmada nem éri el a 200 méter tengerszint feletti magasságot. Mezőgazdaság Földrajzi adottságainknak köszönhetően mezőgazdaságunk biztosítani tudja hazánk élelmiszer- és takarmányszükségleteit. Jelentősebb szegmensei: gabonatermelés (16,5 millió tonna), burgonyatermelés (684 000 tonna), silókukorica (2,7 millió tonna), zöldségfélék (1,8 millió tonna), gyümölcsök (840 000 tonna). A gabonafélékből számottevő az export. Állatállományunk legjelentősebb része a szarvasmarha-tenyésztés, aminek következtében tejiparunk is számottevő. Exportunk kiterjed a hús- és tejiparra is. Ásványok Az ország ércekben szegény. A Rudabánya körzetében lévő vasércbányákat bezárták a gazdaságtalan kitermelés miatt. Mangánérc nagyobb mennyiségben fordul elő, elsősorban a Bakonyban. A színesfémek közül az ipari termelésben fontos szerepet játszó bauxit bányászata jelentős. A bauxit az alumíniumnak felhasznált érce. Fő előfordulási területei a Bakony, a Gerecse és a Villányi-hegység. A magyarországi bauxitokat a karsztbauxitok csoportjába soroljuk. Negatívumként kell megemlíteni a hazai bauxitok alacsony minőségét, illetve azt, hogy a 18
karsztvíz a bauxittelepek szintjén vagy azok felett helyezkedik el, ezzel megdrágítva a kitermelést. Az ipari vagyon 63%-a a karsztvízszint alatti. Szénkészletek Az ország összes földtani szénvagyona körülbelül 10 milliárd tonna. Ebből a műrevaló (ipari) készlet kb. 5 milliárd tonna. Ez azt jelenti, hogy a kitermelhető szénvagyonnak ennyi a gazdasági paraméterekkel meghatározható része, ennek a kitermelése feltehetően gazdaságos lehet. A műrevaló készlet %-os megoszlása: -
12,2%-a feketekőszén
-
15,4%-a minőségi (elsősorban dunántúli) barnakőszén
-
5,6%-a alacsony fűtőértékű (főleg észak-magyarországi) barnakőszén
-
66,8%-a külszíni fejtéssel kitermelhető lignit.
Összességében Magyarország közel kétszáz évre elegendő széntartalékkal rendelkezik. Ez tehát távlati energiafejlesztési koncepciók alapjául is szolgálhat. Szénhidrogének A szénhidrogén telepek keletkezésének kedvezett az ország földtani felépítése. A harmadkorban létrejött hazai előfordulások száma jelentős, de a készletek többnyire csekélyek és csak kevés olyan előfordulás van, amelyik készletének nagysága gazdaságossá teszi a kitermelést. Az elmúlt évtizedben több fontos új lelőhelyet sikerült felkutatni (pl. a Dél-Alföld), de kevés a remény további nagyobb lelőhelyek felfedezésére. A kőolajtermelés területi megoszlása: -
Algyő-Szeged-Kiskundorozsma, a termelés 70%-a
-
Duna-Tisza köze déli részén, Kiskunhalas térsége, a termelés 7%-a
-
Délnyugat-Dunántúl, Budafa-Kiscsehi-Lovászi, Zalakaros térsége könnyű olajjal és Nagylengyel térsége sűrűbb olajjal, a termelés 11%-a
-
A fennmaradó 12% pedig az ország különböző részein.15
„Magyarország 2008-ban 10,3 millió tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő elsődleges energiát termelt, ami energia szükségletének – a belföldi felhasználásnak – csak kisebb részét fedezte, emellett több mint 16 millió tonna nettó behozatalra volt szükség az igények kielégítéséhez. Az import szerepe korábban is igen nagy volt, 1980-ban meghaladta a 15 Magda Róbert: A magyarországi természeti erőforrások gazdaságtana és hasznosítása, Mezőgazda Kiadó, Bp. 2001. (52.o.) 19
felhasználás felét (51%), 2008-ban 65% volt. Az energiatermelés 48%-át, a behozatal közel egészét a fosszilis energiahordozók jelentették.” A hazai kőolajtermelés a szükségletek egyötödét tudja csak fedezni, a földgáztermelés pedig csak a szükségletek egy hatodát. Hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere (energia-ellátás szempontjából) Oroszország, a kőolaj és a földgáz döntő hányada (75-80 százalék) onnan érkezik az országba. Ez az egyoldalú energiafüggőség azonban aggodalmakra adhat okot, gondoljunk csak 2008. év végi orosz-ukrán gázvitára, amikor Oroszország elzárta az Ukrajna felé irányuló gázszállítást. Ez az eset is rávilágított arra, hogy Magyarországnak (és a többi hasonló helyzetben levő országnak is) törekednie kell az energiaellátás diverzifikálására. Összehasonlításképpen Franciaország a földgázszükséglete 94%-át importálja, azonban ebből a legjelentősebb forrás csak 30 százalékot tesz ki. A megújuló energiaforrásokat illetően hazánk nem bővelkedik sem víz-, sem nap- és szélenergiában, annál inkább a termálvíz és a biomassza kínálta lehetőségekben. A megújuló energiaforrások megoszlása Magyarországon: 77,8 %-a tűzifa és egyéb biomassza 9,6 %-a geotermiális energia 8,1 %-a növényi és egyéb szilárd hulladék 3,0 %-a víz és szélenergia 1,5 %-a biogáz és szemétégetés 0,2 %-a napenergia16 Szélenergia „Hazai szélenergia-potenciál felmérése konzorciumi formában komoly kutatási támogatással az Országos Meteorológiai Szolgálat koordinálásával valósult meg 2005-ben. Az országon belül jelentős különbségek vannak, azonban már 75 m magasságban az ország területének 43%-án eléri a gazdaságilag megfontolható 5,5 m/s éves átlagos értéket a szél sebessége. Hazánkban az ezredforduló környékén indult meg a befektetők részéről az érdeklődés a szél energiájának lehetséges hasznosíthatósága iránt.”17
16 17
www.biomasszaeromuvek.hu 2009. 10. 12. 13:36 Energiagazdálkodás 47. évf. 5. szám 18-24.o. 20
Magyarországi szélerőművek Státusz: 2009. május 1.
2.sz. táblázat
(kW) 250
Összes teljesítmény (kW) 250
Üzembe helyezés időpontja 2000
1
600
600
2001/5/23
Mosonszolnok
2
600
1200
2002/12/19
Mosonmagyaróvár
1
600
600
2003
Mosonmagyaróvár
1
600
600
2003
Bükkaranyos
1
225
225
2004
Erk
1
800
800
2005
Újrónafő
1
800
800
2005
Szápár
1
1800
1800
2005
Vép
1
600
600
2005
Mosonmagyaróvár
5
2000
10000
2005
Mezőtúr
1
1500
1500
2006
Törökszentmiklós
1
1500
1500
2006
Mosonmagyaróvár
5
2000
10000
2006
Felsőzsolca
1
1800
1800
2006
Csetény
2
2000
4000
2006
Ostffyasszonyfa
1
600
600
2006
Levél
12
2000
24000
2006
Mosonszolnok
1
800
800
2007
Csorna
1
800
800
2007
Mecsér
1
800
800
2007
Bakonycsernye
1
2000
2000
2007
Sopronkövesd
4
3000
12000
2008
Nagylózs
3
3000
9000
2008
Nagylózs
1
2000
2000
2008
Levél
12
2000
24000
2008
Jánossomorja
4
2000
8000
2008
Jánossomorja
1
2000
2000
2008
Ács
1
2000
2000
2008
Pápakovácsi
1
2000
2000
2008
Vönöck
1
850
850
2008
Kisigmánd
25
2000
50000
2009
Összesen
96 db
Toronyszám
Egységteljesítmény
Inota/Várpalota
(db) 1
Kulcs
Helyszín
176 925 kW
forrás:/www.mszet.hu 2009.10.03 21:22 21
Magyarországon a telepített szélerőmű kapacitás 2009. május 1-én 176 925 kW, ami a 2005. év végi 17 475 kW-os kapacitás több mint tízszerese. Ebből is látszik, hogy hazánkban az utóbbi években kezdtek el komolyabban foglalkozni szélenergia hasznosításával. Az elkövetkezendő 10 évben hazánk szélerőmű kapacitása akár 2000 megawattra is nőhet, ez fontos lenne azért is, hogy Magyarország teljesítse az Európai Uniónak azt a célját, miszerint a villamosenergia-termelés 13 százalékát megújuló energiaforrások adják 2020-ra. Ez a cél elsősorban a szélenergiában rejlő lehetőségek jobb kiaknázásával valósítható meg, mert a többi magyarországi megújuló energiaforrás csak kisebb mértékben bővíthető. Geotermikus energia Magyarország területe alatt a geotermikus gradiens átlagosan 45oC/km, amit magasnak tekinthetünk. Termálvíz az ország területének több mint 70%-án van jelen. Az összes megújuló energiafajták között a geotermikus energia felhasználása csupán 6,6% szemben biomassza és a tűzifa együttes körülbelül 86%-os részesedésével. A teljes energiamérlegben 0,29%-os az aránya. A jövőben törekedni kell arra, hogy ez az arány növekedjen, egyrészt környezetvédelmi szempontokból, másrészt várhatóan emelkedni fognak a fosszilis energiahordozók árai, ami miatt csökkenteni kell az importfüggőségünket. Erre ösztönöz például a 20-20-20 irányelve az Európai Uniónak (20%-os aránya a megújuló energiaforrásoknak,
20%-al kevesebb üvegházhatás kibocsátás 2020-ra). Az ország
lehetőségeinek jobb kiaknázásával a geotermikus energia egy évtized múlva elérhetné a 35%-os részesedést a teljes energiamérlegben. Geotermikus energiavagyonunk nagy részét jó hatásfokkal tudjuk felhasználni közvetlenül hőellátásra (használati melegvíz előállítás, távhőszolgáltatás, lakóépület-fűtés stb.)18 Biomassza Mint már fentebb is említettem Magyarországon a biomassza a legfontosabb megújuló energiaforrás, a megújuló energiaforrások több mint háromnegyedét adja. Hazánkban adott a jó föld és a jó környezet a biomassza termeléshez. Hazánk primer energiaszükségletének akár 20 százaléka is előállítható volna a biomassza felhasználásával. Az ország területének 20 százalékát borító erdőkben található fa és nyesedék, illetve a mezőgazdasági termelés melléktermékeként keletkező szalmafélék használatával akár 20-40 százalékkal is csökkenthetővé válnának a hőenergia előállításának költségei. Átgondolt erdőgazdálkodási koncepcióval a biomassza hosszú távon is rendelkezésre állna.
18
Magyar Tudomány, 2009/08 (989.o.)
22
A Magyarországon keletkező nagy mennyiségű melléktermékek azon részét, amelyre nincs szükség célszerű lenne energiatermelésre felhasználni, ugyanis a nagy tömegben keletkező maradványok potenciálisan környezetszennyező anyagok is egyben. Ma a keletkezett mennyiség 10 %-át sem használják tüzelési célra. Biomassza fűtő- és erőművek több magyarországi településen is működnek: Ajkán, Balassagyarmaton,
Kazincbarcikán,
Körmenden,
Mátészalkán,
Papkeszin,
Pécsen,
Szentendrén, Szigetváron, Szombathelyen, Tatán. Kapacitásuk 2 MW és 50 MW között helyezkedik el. A fejlesztések természetesen tovább folytatódnak, épül egy biomassza-erőmű Kaposváron és Salgótarjánban is, ezek 2012-től fognak üzemelni. Utóbbi kapacitása eléri a 12,5 megawattot, ezzel Salgótarján teljes lakosságának áramigényét el tudják látni, így a távfűtés díja is csökkenni fog.
5. A Visegrádi Országok energiapolitikája A jövőre nézve az energiapolitika vált az egyik legfontosabb kérdéssé Magyarországon az utóbbi években. Hazánknak magas az energiafüggősége, kicsi a gazdasági mozgástere, ráadásul a zöldenergia potenciálja is alacsonyabb a régió többi országához képest, így Magyarország energetikai szempontból kiszolgáltatott helyzetben van. A legfontosabb kérdések, hogy hogyan biztosítható a folyamatos ellátás az energiahordozók terén, hogyan biztosítható a gazdasági növekedéshez szükséges olcsó energia, és hogyan lesz elérhető a klímaváltozás elleni harc során az ország számára is kitűzött célok teljesítése a megújuló energia felhasználásában?19 Hazánk energiabiztonsági helyzete az egyik legproblémásabb a régióban, de emellett látni kell, hogy egész Közép-Kelet-Európa hasonló helyzetben van. A 10 új közép-kelet-európai EU tag közül öt kényszerül arra, hogy az energiafogyasztásának több mint felét importból fedezze. Ezen országok közül az importból származó energia aránya Szlovákiában a legmagasabb (65%), ezt követi Magyarország (63%), Litvánia (59%), Lettország (59%), és Szlovénia (52%). A régióban a földgázzal kapcsolatban merülnek fel a legnagyobb energiabiztonsági kockázatok, elsősorban a visszatérő orosz-ukrán gázviták miatt. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2007 júniusában tette közzé a „Magyarország Energiapolitikája 2007-2020” című dokumentumot, amely „ A biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei" alcímet viseli. A dokumentum fontosnak tartja a piaci liberalizációt, mivel a verseny növeli a hatékonyságot és csökkenti a fogyasztói árakat.
19
www.euractiv.hu 2009. 09. 11. 13:20
23
A hármas cél eléréséhez (biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás) támogatja a nukleáris energia további fejlesztését, az új blokk várhatóan 2020-2025-re lesz üzembe helyezve. A legnagyobb eredményt a magyar energetikában a hatékonyság növelésével lehet elérni, mivel ezen a téren még el vagyunk maradva a nyugat-európai országoktól. Mind a termelés, mind a felhasználás hatékonyságának növelését beleértve. Ezzel mind a három célhoz közelebb lehetne kerülni. A dokumentum továbbá fontosnak tartja, hogy legyen olyan nemzetközi gázvezeték, amely hazánkon is áthalad, sőt elosztó központ is lehetne a földrajzi elhelyezkedésének
köszönhetően.
A
megújuló
energiaforrások
2013-ra
a
teljes
energiafelhasználás 9,7-10,6 százalékát, 2020-ra pedig 14-20 százalékát fogják elérni a tervezet szerint. A bioüzemanyagok aránya ugyanezekre az időpontokra várhatóan 8 illetve 10 százalékra fog növekedni. „Csehország tudatában van annak, hogy az energiafüggőség milyen politikai függésekkel jár, már csak történelmi múltjára visszatekintve is. Az Európai Unió cseh elnöksége (2009. január 1. és június 30. között) ezért - a gázválságot követően - arra törekedett, hogy (a gazdaságélénkítő csomag eszközeivel) kiépüljenek az európai energiahálózat belső összeköttetései és sikerüljön elfogadni a minimális nyersolajkészletekre vonatkozó irányelvet, 90-ről 120 napra növelt készletezési időtartammal. A szállítási és ellátási útvonalak diverzifikálása, új olajvezetékek, köztük a Nabucco építésének támogatása, a biztonságos atomenergia rehabilitációja, és új technológiák kifejlesztése, mind része a cseh energiapolitikai prioritásnak, mely a környezetvédelemre nagy hangsúlyt kíván helyezni.”20 Csehország szerint az Európai Unió stabilitásának feltétele az energiabiztonság megoldása, annak ellenére, hogy őket nem érinti annyira súlyosan az orosz gázszállítás esetleges leállítása, mint a régió többi országát, a Norvégiából induló alternatív szállítási útvonalaknak köszönhetően. Lengyelország 2005-ben tette közzé az energetikai programját 2025-ig. A régió többi országához hasonlóan Lengyelországnak is elsődleges célja az energiaellátás biztonságának stabilizálása,
a
környezet
védelme
illetve
–
Magyarországhoz
hasonlóan
–
az
energiafelhasználás hatékonyságának növelése. Természetesen Lengyelország hosszú távú energiapolitikájában is szerepel a megújuló energiaforrások felhasználási arányának folyamatos növelése. Az energiaellátás biztonsága érdekében az energiavezetékeket működtető vállalatokat továbbra is állami tulajdonban kívánják tartani. „Az Oroszországgal folytatott uniós tárgyalások folyamatában azonban Lengyelország is aktív szerepet akar vállalni. Problémák merültek fel ennek során Brüsszel meggyőzését illetően, hiszen Németország Oroszországgal együtt szeretne energiabiztonságot Európában, 20
www.corvinusembassy.com 2009. 09. 06. 18:27
24
Lengyelország pedig az oroszok nélkül. Amennyiben a lengyel kormány valóban el akarja érni törekvéseit, mindenképpen szövetségeseket kell találnia esetleg a kelet-közép-európai országok, a skandináv országok, vagy a balti szomszédok személyében.” 21 A Visegrádi Országok közül legelőnyösebb helyzetben Lengyelország van, mind a mezőgazdaságot, mind az energiaipart tekintve. Nem csak az Európai Unióban, hanem a világpiacon is jelentős a szerepe. Csehország elsősorban a mezőgazdaságban meghatározó, mint exportáló ország. Megújuló energiatermelésben az EU-ban első helyen áll. Sajnálatosan gyenge a helyzete Szlovákiának és különösen Magyarországnak. Ez utóbbi mezőgazdasága még nem kész az Európai Uniós termelésre, a KGST megszűnésével elvesztette felvevőpiacát. Hazánk az energiahordozókat tekintve jelenleg kiszolgáltatott helyzetben van. Az alábbi táblázatban átláthatóan bemutatom a természeti erőforrások alakulását a Visegrádi Országokban az export/import tekintetében. Természeti erőforrások importja/exportja a Visegrádi Országokban Mezőgazdaság
Energiaforrások
3. sz. táblázat
Ásványok
Lengyelország
Exportál
Exportál
Exportál
Csehország
Exportál
Importál
Exportál
Szlovákia
Importál
Importál
Nem jelentősek a készletek
Magyarország
Exportál
Importál
Nem jelentősek a készletek
21
www.energiaporta.hu 2009. 11. 11. 13:55
25
II. Humán erőforrások Az ember, mint erőforrás egyrészt jelen van a termelői oldalon mint munkaerő, másfelől pedig fogyasztó. 1. Gazdasági aktivitás „A korábbi (1950 előtti) népszámlálások még nem gazdasági aktivitásról, hanem keresőkről és eltartottakról adtak számot. A keresők: akiknek van keresetük, jövedelmük, megélhetési forrásuk (beleértve a nyugdíjat stb. is). Eltartott az, akinek nincs keresete stb., tehát aki az előbbiek kereset nélküli hozzátartozója vagy egyéb kereset nélkül álló személy. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO), valamint az ENSZ népszámlálási irányelvei, ajánlásai alapján ma már a gazdasági aktivitás fogalomrendszerével dolgoznak. A “gazdaságilag aktív népesség” fogalma magában foglalja a mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és szolgáltatások területén, egy meghatározott időszak alatt. A gazdaságilag nem aktív népesség magában foglalja mindazokat kortól függetlenül, akik nem tekinthetők gazdaságilag aktívnak. A nem aktív népességet a következő csoportokra javasolják bontani: aktív koron aluli személyek, a gazdasági aktivitás alsó korhatára felett, de az iskolaköteles kor felső határa alatti tanulók, az iskolaköteles kor felső határa feletti személyek, akik oktatási intézménybe járnak, háztartási kötelezettséget teljesítő személyek, nyugdíjasok, más okból inaktív személyek.”22 A gazdasági aktvitás alsó határa országonként változhat, ugyanis ezt az országok jogszabályokban határozzák meg. Magyarországon (és általában egész Európában is) ez 16 év, de egyes országokban 14, 15 vagy 18 év is lehet. Az iskolakötelezettség korhatára is országonként változó, hazánkban 16 év. A gazdasági aktivitás arányát a teljes lakosság számához szokás viszonyítani, ez az általános aktivitási mutató. 2. Migráció A migrációnak különböző okai lehetnek. A leggyakoribb a magasabb fizetés, jobb életszínvonal elérése. További okok lehetnek a családi kapcsolatok miatti migráció, természeti
22
www.tankonyvtar.hu 2009. 09. 10. 14:10
26
katasztrófák előli menekülés, problémák előli menekülés (háború, faji vagy vallási problémák). 2004-ben a kelet-közép-európai országok csatlakozásakor Nyugat-Európában sokan tartottak attól, hogy az új országok állampolgárai olyan mértékben érkeznek Nyugat-Európába, hogy ezzel elveszik az ottaniak munkáját. Bár az erről a témáról készített felmérések azt mutatták, hogy egyáltalán nem lesz olyan nagyszámú kivándorló, mint ahogyan azt sokan gondolták, ennek ellenére az Unió régi tagállamai nem nyitották meg egyből a kapuikat a munkavállalók előtt (a korlátozó intézkedések Máltára és Ciprusra nem vonatkoznak). A két hagyományosan népszerű bevándorlási célpont, Németország és Ausztria jelenleg is fenntartja a korlátozásokat munkaerőpiacán, és 2011-ig fenn is tartaná. A vizsgált országok közül Lengyelország állampolgárai választották legnagyobb arányban a külföldi munkavégzést, a migránsok 80 százaléka vagy lengyel, vagy román. Az Európai Bizottság 2009. április 30-i jelentése alapján a Kelet-Európából Nyugat-Európába tartó migráció 50 milliárd euróval dobja meg az Unió gazdaságát, ez a GDP 0,8 százalékának felel meg. A jelentés szerint 2004 és 2007 között körülbelül egymillió ember vándorolt az újonnan csatlakozott tagállamokból a régiekbe, továbbá 1,2 millió potenciális munkavállaló hagyta el Romániát és Bulgáriát (bár ezek az országok ekkor még nem voltak az Unió tagjai). Összességében az új tagállamokból nagyjából 3,8 millióan hagyták el országukat és mentek a régi tagállamok valamelyikébe. A legnagyobb kivándorlást egyébként éppen a 2007-ben csatlakozott két ország tudhatja magáénak: a román lakosság 7,2 százaléka, a bolgár népességnek pedig a 4,1 százaléka hagyta el az országát. Ha a kelet-európaiakkal szembeni valamennyi munkavállalási korlátozás megszűnik, akkor 2020-ra ez a szám elérheti a 8,4 milliót. Jelenleg a gazdasági válság következtében növekvő munkanélküliség visszavetheti a nyugati irányú migrációt, ami azt is jelenti, hogy a munkavállalók egy része visszatérhet Kelet-Európába. 3. A népesség öregedése és a népességfogyás „A népesség egyik nagy problémája a korösszetétel kedvezőtlen alakulásából adódik, amit a fiatalok (0–14 évesek) és az idős korúak (64 évnél idősebbek) egymáshoz viszonyított aránya mutat. Optimális esetben a fiatalok többen vannak, mint az idősebb generációba tartozók, azonban a kelet-közép-európai országok közül hétben (Bulgária, Csehország, a balti államok, Magyarország és Szlovénia) a 64 évesnél idősebbek aránya a magasabb, ami az elöregedő népesség sajátossága. A legnagyobb különbség a két korcsoport között Bulgáriában található, itt a fiatalok népességen belüli aránya 13,4%, míg a 64 évesnél idősebbeké 17,3% volt 2008-
27
ban. Emellett Észtországban és Lettországban is igen jelentős a különbség, 2,4, illetve 3,4 százalékpont. Három államot: Lengyelországot, Romániát és Szlovákiát a 15 éven aluliak nagyobb aránya jellemezte 2008-ban. Ez utóbbi országok közül Szlovákiában a legmagasabb a fiatalok (15,8%) és a legkisebb az idősebb korosztályok (12,0%) részesedése. Magyarországon a népességen belül 15%-ot tett ki a fiatalok és 16,2%-ot az idősebbek aránya. Az unión belül átlagosan a 15 éven aluli fiatalok a népesség 15,8%-át, a 64 évnél idősebbek 16,9%-át tették ki.”23 A Visegrádi Országoknak (és az Európai Unió többi tagállamának is) szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy a népesség az elkövetkező évtizedekben jelentősen elöregedik. Az elöregedés két tényező összetett hatása, az alacsony gyermekszámé és a növekvő élettartamé. A demográfiai öregedésnek komoly társadalmi és gazdasági következményei vannak. Az Európai Unió új tagállamaiban nyugdíjreformokra van szükség, mert egyre kevesebb aktív foglalkoztatottnak egyre több időskorút kell eltartani, és a fiatalok egyre később fejezik be a tanulmányaikat, így munkába állásuk későbbi életkorra tolódik. A népesség öregedését, az általa támasztott kihívások ellenére, sikerként kell elkönyvelni, hiszen ez azt jelenti, hogy az emberek egészségesebben és tovább élnek. A népesség változása korcsoportok szerint Az Eurostat alapforgatókönyve, EU-25
Össznépesség Gyermekek (0-14) Fiatalok (15-24) Fiatal felnőttek (25-39) Felnőttek (40-54) Idősödő munkavállalók (55-64) Idősek (65-79) Aggkorúak (80+)
4. sz. táblázat
2005–2050
2005–2010
2010–2030
2030–2050
-2,1% -19,4% -25,0% -25,8% -19,5% +8,7% +44,1% +180,5%
+1,2% -3,2% -4,3% -4,1% +4,2% +9,6% +3,4% +17,1%
+1,1% -8,9% -12,3% -16,0% -10,0% +15,5% +37,4% +57,1%
-4,3% -8,6% -10,6% -8,0% -14,1% -14,1% +1,5% +52,4%
forrás: A Bizottság közleménye - Zöld könyv: „A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái”/* COM/2005/0094 végleges */
A népességfogyás jelensége egész Európát érinti. Oroszországban drámai mértékeket öltött a népesség csökkenése a Szovjetunió felbomlása óta. Ma a kilencedik legnépesebb állam a világon, pedig 1950-ben még a negyedik helyet foglalta el. A helyzet súlyosságát mutatja az a tény, miszerint az Egyesült Államok után Oroszországba érkezik a legtöbb vendégmunkás. A népesség fogyásának okai - gyermekvállalási kedv alacsony szintje mellett – a rossz egészségügyi ellátás és a nagyon sok embert érintő, már népbetegségnek számító alkoholizmus. 23
Központi Statisztikai Hivatal, A KSH jelenti, Gazdaság és társadalom 2009/1, Budapest 28
Az Európai Unión belül Németország van nehéz helyzetben a népességfogyás tekintetében. A népességnövekedés -0,044 %/év, 2050-re várhatóan közel 8 000 000 lakost fog elveszíteni. 2050-ig Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország lakosságának száma várhatóan 10%-al fog csökkenni, a három balti országban 16 és 20% közötti lélekszámvisszaesés várható ebben az időszakban. A gyermekvállalási kedv ezekben az országokban csökken, illetve korban kitolódik, különösen az első gyermekek születnek meg egyre nehezebben. A Nyugat-és Észak-Európában várható csekély mértékű lélekszám-emelkedés azonban nem egyenlíti ki a csökkenő lakosságszámú térségek veszteségeit, emiatt az Európai Unió lakosságszáma negyven év alatt várhatóan 20 millióval fog csökkenni. „A népesség számát a termékenység és a halandóság szintje, a kettő különbözete és a nemzetközi vándorlás egyenlege együtt, egyszerre határozza meg. E három elem közül meghatározó szerepe a termékenységnek van, a másik kettő pedig a termékenység által elért eredményt módosítja.”24 4. Emberi erőforrás index (HDI) Az emberi erőforrás indexet az ENSZ Fejlesztési Program (UNDP) alkotta meg és nemzetközi összehasonlító elemzések készítésére használja. A HDI összetevői a következők: születéskor várható élettartam, iskolázottság szintje, egy főre jutó jövedelem (GDP). Ezen mutatók használatának köszönhetően a HDI jobban kifejezi a társadalmi jólétet, mint a GDP, hiszen nem csak gazdasági tényezőket vizsgál. Az UNDP 1990. évi első jelentéséből idézve: "Egy nemzet igazi vagyonát az emberek jelentik. A fejlesztés fő célja az emberek hosszú, egészséges és alkotó életét lehetővé tevő környezet megteremtése." Az UNDP 2009. október 5-én közétett adatai alapján Norvégiában a legmagasabb az emberi erőforrás mutató, ezt követi Ausztrália és Izland. Az Európai Unió országai közül Írország, Hollandia, Svédország és Franciaország állnak a legelőkelőbb helyen, 5., 6., 7. és 8. helyezésükkel, Bulgária és Románia pedig leghátrébb a 61. és 63. helyen. Magyarország ezen a listán a 43. helyet foglalja el, ezzel 5 helyet rontott az előző évi felmérés eredményén. A Visegrádi Országok közül Csehország áll legelőrébb a listán, a 36. helyen, Lengyelország és Szlovákia közvetlenül Magyarország előtt a 41-42-ik helyen.25 5. Munkanélküliségi ráta A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek száma és az aktív népesség hányadosa, százalékos formában kifejezve.
24
Kisebbségkutatás 2005. (14. évf.) 2. sz. 207.o. Human Development Report 2009, Overcoming barriers:Human mobility and development, United Nations Development Programme (UNDP) 143.o 29 25
6. Foglalkoztatási ráta A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottak számának a teljes munkaképes korú lakossághoz viszonyított aránya, szintén százalékos formában kifejezve. A munkaképes kor az OECDországokban jellemzően 15-64 év. „A "Visegrádi csoport" négy országában a foglalkoztatási folyamatok érdekes tükröt tartanak az egyes országok által követett gazdaságpolitika elé. Amikor a gazdaságpolitika sikeres volt, dinamikus GDP növekedést és gyors uniós felzárkózást ért el, akkor bővült az adott országban a foglalkoztatás. Megfordítva is igaz: ha megtorpant a felzárkózás, gyenge volt a növekedés, akkor leállt a foglalkoztatás bővülése, sőt még csökkent is a foglalkoztatottak aránya.”26 7. A humán erőforrások bemutatása a Visegrádi Országokban Lengyelország Lengyelország népessége – a Lengyel Statisztikai Hivatal 2009. augusztus 20-i jelentése alapján – 38 135 876 fő. Ebből a városi lakosság száma 23 306 165 fő, a falusi lakosság pedig 14 829 711 fő. Az átlagos népsűrűség 124 fő/négyzetkilométer. A legnagyobb város Varsó, lakossága körülbelül 1,7 millió fő. A születéskor várható élettartam a teljes lakosságot tekintve 75,63 év, a nők esetében 79,85 év, míg a férfiaknál 71,65 év. A népességnövekedés 0,045%/év, tehát az ország népessége csökken. Lengyelország népessége 1990 óta nem változott jelentős mértékben, előtte viszont a második világháború végétől kezdve folyamatosan nőtt. Az 1990. évi 38 073 000 fős lakosság 1997-ig folyamatosan nőtt 38 290 000 főre, onnantól viszont elkezdett csökkenni, 2007-ben a népesség 38 115 641 fő volt. Foglalkoztatottság 2009-ban a foglalkoztatási ráta 57% volt, ezzel az OECD-országok között egyedül Törökországot előzte meg, ahol ez az arány nem érte el az 50%-ot sem. Munkanélküliség A lengyel gazdaságnak a rendszerváltás óta gyenge pontja a munkanélküliség, az állástalanok arányával nemegyszer európai rekordokat produkált az ország. Bár 2009. elején a lengyel hazai össztermék (GDP) az EU-ban egyetlenként még enyhén emelkedő pályán maradt, a növekedés nagy lassulása szedi áldozatait a foglalkoztatásban. 2009 júliusában 1,68 millió (10,8%-os munkanélküliség) állástalant tartottak nyilván Lengyelországban, júniusban 1,66 26
www.jovokep.hu 2009. 10. 23. 16:30 30
milliót, összehasonlításképpen tavaly júliusban 1,42 millió volt a munkanélküliek száma. A munkanélküliség 2003 februárjában volt a legmagasabb 20,7%-al. Ez folyamatosan csökkent 2008 októberéig, azóta viszont újra nő a globális gazdasági válság hatásai miatt. A munkanélküliek nagyobbik hányada nő, 2008. harmadik negyedévében a munkanélküliek 59,1 százaléka volt nő. A hosszú távú (több mint 12 hónap) munkanélküliség is inkább a nőket érinti, ugyanebben az időszakban a munkanélküli nők 65,1 százaléka több mint egy éve nem talált munkát. Munkanélküliség eloszlása korcsoport szerint Lengyelországban (%)
5. sz. táblázat
Életkor Év
- 24
25-34
35-44
45-54
55-
2002
27,8
27,4
22,4
19,9
2,5
2003
26,0
28,0
21,7
21,2
3,0
2004
24,3
28,1
21,0
22,7
3,9
2005
22,6
28,1
20,4
23,8
5,1
2006
20,6
27,8
19,9
25,0
6,7
2007
19,0
27,8
19,3
25,4
8,4
- I. negyedév
18,6
28,3
19,3
25,1
8,7
- II. negyedév
19,1
28,3
18,8
24,8
9,0
- III. negyedév
20,7
28,4
18,5
23,6
8,8
2008
forrás: www.stat.gov.pl 2009-10-16 17:16 Az 5. számú táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy az utóbbi években a 24 éven aluliak helyzete változott a legnagyobb mértékben, mégpedig pozitív irányban. A 2002. évi 27,8 %os munkanélküliség 2008-ra 18-20%-ra csökkent. Ez részben magyarázható azzal is, hogy a munkavállalás reményében külföldre költöző lengyelek nagy része ehhez a korcsoporthoz tartozik, és az ország elhagyásával „javítják” ezt a statisztikát. Jelentős változás az 55 éven felüliek munkanélküliségi mutatójában történt, 6 év alatt körülbelül 6 százalékkal több a munkanélküli ebben a korosztályban.
31
Migráció Lengyelország 2004-es EU csatlakozása óta a népesség 3,4 százaléka vándorolt valamelyik nyugat-európai országba. Az elsődleges célpont az Egyesült Királyság. A legtöbbjük szakképzett fiatal, javarészt férfi, akik jellemzően a magasabb fizetések miatt döntenek az emigrálás mellett. A csatlakozást követően a becslések szerint körülbelül 2000 lengyel érkezett Angliába naponta. 2004 előtt viszont Németországot választották legtöbben. 2003-ban még csak 282 lengyel állampolgár jelentette be állandó lakhelyét az Egyesült Királyságban, míg Németországban 15 013. Az ezt megelőző évtizedre is ez az arány volt jellemző. Miután az Egyesült Királyság megnyitotta kapuit a 2004-ben csatlakozott országok munkavállalói előtt, ki is használták ezt a lehetőséget. 2006-ban ide már többen érkeztek Lengyelországból, mint Németországból. Az elmúlt fél évszázadban ez volt az az év, amelyben a legtöbben emigráltak Lengyelországból, csaknem 47000-en. Ennél többen utoljára 1958-ban hagyták el az országot. Az emigránsok körülbelül 60 százaléka férfi és 40 százaléka nő. Nagyjából 20 százalékuk a 20-24 éves korosztályhoz tartozik. Ha a 20-29 éves korosztályt vizsgáljuk, ez az arány 37 százalék, ami egyértelműen mutatja, hogy főleg a fiatalabb korosztály költözik külföldre.
HDI Index Az UNDP legutóbb közzétett listája szerint Lengyelország az emberi erőforrás mutató alapján a 41. helyen áll, ezzel a magas humán fejlettség kategóriába tartozik. A felnőtt (15 év feletti) írástudók aránya 99,3 százalék, a bruttó beiskolázási arány 87,7 százalék, az egy főre jutó jövedelem 15 987 USD. Csehország A Cseh Köztársaság népessége 10 489 200 fő, a Cseh Statisztikai Hivatal 2009. szeptember 11-i jelentése alapján. Csehszlovákia szétválásakor, 1993-ban, a népesség 10 325 697 fő volt. Ez 2002-ig csökkenő tendenciát mutatott, ekkor a népesség 10 203 269 főre csökkent, azóta viszont növekedést figyelhetünk meg. A születéskor várható élettartam a teljes lakosságra nézve 76,81 év, a nők esetében 80,28 év, a férfiaknál 73,54 év. A népsűrűség 132,9 fő/négyzetkilométer. A népesség növekedése -0,082%, tehát a népesség csökken. A legnagyobb város a főváros Prága, melynek lakossága körülbelül 1,1 millió fő. Ezzel Prága kiemelkedik a többi cseh város közül, hiszen a második legnagyobb Brno lakossága ennek nagyjából egyharmada, körülbelül 360 000 fő.
32
Foglalkoztatottság Az OECD 2009-as adatai alapján a foglalkoztatási ráta Csehországban 65 százalék, ami annyi, mint az OECD országok foglalkoztatási rátájának átlaga. Munkanélküliség 2009 júniusában a cseh munkanélküliségi ráta a 6,3 százalék. Ezzel egyedül Csehország van a 8,9 százalékos EU átlag alatt a vizsgált országok közül. A munkanélküliségi ráta 1993 végén 3,52 százalék volt, ami 1995 végére 2,93 százalékra csökkent. Innentől azonban folyamatos növekedés figyelhető meg 2000 januárjáig, amikor elérte a 9,76 százalékot. 2004 februárjában volt a legnagyobb arányú a munkanélküliség 10,9 százalékkal. Csehországban 2009 második negyedévében 333 900 munkanélkülit regisztráltak, amelyből 165 100 férfi és 168 800 nő. Csehországban tehát nem figyelhető meg jelentős különbség a nemek között a munkanélküliség tekintetében. A munkanélküliségi ráta szeptemberig nőtt, ekkor 8,6 százaléknál tetőzött, októberben viszont már 0,1 százalékkal csökkent. Iskolai végzetség alapján az érettségivel nem rendelkezők adják a munkanélküliek 69,3 százalékát, az érettségizettek 25,8, a diplomával rendelkezők pedig 0,47 százalékot tesznek ki. Migráció Vannak olyan közép-kelet-európai országok, ahol bár magas a munkanélküliség, mégsem vándorolnak ki az állampolgárok (vagy ha elmennek is, még ennél is többen vándorolnak be ezekbe az országokba), ilyen ország például Csehország. 1993-ban mikor létrejött a független Cseh Köztársaság liberális migrációs politikát folytattak, így válhatott több tízezer külföldi otthonává, akik javarészt Európából és Ázsiából érkeztek. Azért is válhatott népszerű célponttá, mert nagyon kedvező a földrajzi fekvése. Egyedül 2001-ben volt nagyobb azoknak a száma, akik elhagyták az országot, mint azoké, akik bevándoroltak. Ebben az évben ugrott meg jelentősen az emigránsok száma 21 469 főre. Az Európai Unióhoz való csatlakozással sem nőtt meg jelentősen a számuk, 2004-ben 34 818, 2005-ben 24 065, 2006-ban 33 463, 2007-ben 20 500, 2008-ban viszont csak 6027-en hagyták el az országot. A csatlakozást követően viszont a Csehországba érkezőknek megnőtt a száma, 2004-ben 53453-an, 2007-ben pedig már 104445-en vándoroltak be az országba. Az bevándorlók legnagyobb része Ukrajnából, Szlovákiából, Vietnámból, Lengyelországból és Oroszországból érkezik.
33
„A növekvő munkanélküliség Csehországban is érezteti hatását, amire a kormány részben a külföldiek hazatelepülésének segítésével reagál. 2009 februárjától a nem EU-tagországokból érkezett vendégmunkások fejenként 500 eurót és egy repülőjegy árát megkapják, ha vállalják, hogy visszatelepülnek hazájukba. Eddig közel 1400-an - főként mongolok és vietnámiak éltek a lehetőséggel.”27 A kormány válságkezelő intézkedéseinek egyik eleme a külföldi munkavállalók számának csökkentésére irányul. Az utóbbi öt évben ugyanis megduplázódott a külföldi munkavállalók száma, jelenleg körülbelül 362 ezren vannak. 2007-ben például az új munkahelyek 40 százalékát külföldiek kapták, köszönhetően a szárnyaló gyártó ágazatoknak és az építőiparnak. A növekvő munkanélküliség azonban kockázatokat rejt a külföldiek vonatkozásában. Az állástalanná váló, tartalékok nélküli, gyökeret még nem eresztett külföldi munkaerő nagyobb eséllyel válik hajléktalanná, marad vízuma lejárta utána is az országban, ami közbiztonsági kérdéseket is felvet.
HDI Index Az UNDP legutóbb közzétett listája szerint a Cseh Köztársaság az emberi erőforrás mutató alapján a 36. helyen áll, ezzel a magas humán fejlettség kategóriába tartozik. A bruttó beiskolázási arány 83,4%, az egy főre jutó jövedelem 24 144 USD.
Szlovákia Szlovákia lakossága 2008-ban 5 406 972 fő. Ebből a városban élők száma 2 980 828, a falun élők száma pedig 2 426 144 fő. Az átlagos népsűrűség 110 fő/négyzetkilométer. A legnagyobb város a főváros Pozsony, melynek lakossága körülbelül 423 000 fő, a második legnagyobb város Kassa 236 000 lakossal. A többi város 100 000 lakos alatti. A születéskor várható élettartam a teljes lakosságra vonatkozóan 75,4 év, a nőknél 79,53 év, a férfiaknál pedig 71,47 év. A népességnövekedés 0,143 százalék. Szlovákiában (korábban Szlovákia területén) 1946 óta folyamatosan nőtt a népesség egészen 2001-ig, amikor mintegy 20 000 fővel csökkent az előző évhez képest. Ekkor két év csökkenés után újra elkezdett emelkedni és 2008-ra újra elérte, sőt minimálisan meg is haladta a 2000-es népességet. Foglalkoztatás A 2009. évi adatok alapján Szlovákia foglalkoztatási rátája 61 százalék.
27
www.origo.hu 2009. 10. 23. 17:04
34
Munkanélküliség 2009-ben minden hónapban emelkedett a szlovák munkanélküliség. A januári 9%-os szintről szeptemberre 12,5%-ra emelkedett. Ez a mutató az utóbbi évtizedben jelentős ingadozást mutatott: az 1998. évi szintén 12,5%-os szintről 2001-re 19,2%-ra emelkedett. A munkanélküliség 2004-től kezdett jelentősen csökkenni, az ekkori 18,1%-os szint 2008-ra 9,6%-ra csökkent, de 2009 februárja óta – a válság hatására – ismét emelkedni kezdett.47 A munkanélküliség az ország keleti felében Kassa és Eperjes térségében a legsúlyosabb. Magyarországhoz hasonlóan Szlovákiában is a fővárosban van a legtöbb munkalehetőség, ott a legkisebb a munkanélküliek aránya. Migráció 1948 óta folyamatosan többen hagyták el az országot, mint ahányan betelepültek. Ez a tendencia 1993-ban fordult meg és azóta is tart, a nettó migráció pozitív. 2008-ban 7 060 fő települt be Szlovákiába, több mint 95 százalékuk Európából. A legtöbben, 2 097-en, Romániából érkeztek, ezt követi Csehország 1 022 fővel és Magyarország 903 fővel. Ez a három ország adja az összes betelepülő 56,9 százalékát. Jóval csekélyebb mértékű azoknak a száma, akik elhagyják az országot (2007-ben 1 813). Nekik több mint 88 százalékuk Európában marad, 42 százalékuk pedig Csehországban telepedik le. Ez nem meglepő, hiszen ott jóval kevesebb nyelvi és kulturális akadállyal kell megküzdeni, ráadásul szomszédos ország lévén közel is van Szlovákiához. Ezen kívül Németország és Ausztria is népszerű célország, oda az emigránsok körülbelül 28 százaléka települ át.
HDI Index Az UNDP legutóbb közzétett listája szerint Szlovákia az emberi erőforrás mutató alapján – közvetlenül Magyarország előtt - a 36. helyen áll, ezzel a magas humán fejlettség kategóriába tartozik. A bruttó beiskolázási arány 80,5%, az egy főre jutó jövedelem 20 076 USD. Magyarország A magyar lakosság száma 2009. január 1-én 10 030 975 fő. A városi lakosság száma körülbelül 6 859 000 fő, a falun élők száma pedig 3 171 000 fő. A népsűrűség 107,8 fő/négyzetkilométer. A születéskor várható élettartam a teljes lakosságra nézve 73,44 év, a nőknél 77,87 év, a férfiaknál 69,27 év. A legnagyobb város Budapest, körülbelül 1,7 millió
35
lakossal, a fővárost Debrecen követi kb. 206 000 fővel, majd Miskolc és Szeged 170 000 és 169 000 fős népességgel. A népesség 1949-ben 9 204 799 fő volt, és egészen 1980-ig emelkedő tendenciát mutatott, ekkor Magyarország lakossága 10 709 463 fő volt. 1981-től folyamatos csökkenést figyelhetünk meg. Az utóbbi húsz évben körülbelül 537 000 fővel csökkent a népesség. Magyarországon kívül egyes szomszédos országokban is jelentős a magyarok száma. A 2002. évi népszámlálás adatai szerint a romániai magyarok száma 1 447 544 fő. A magyar etnikum Erdélyben a lakosság mintegy 20%-át teszi ki, amely Románia teljes lakosságának 6,7 százaléka. A 2001. évi népszámlálás adataiból kiderül, hogy Szlovákiában 520 528-an vallották magukat magyarnak, ez a szlovák lakosság 9,7 százaléka. 1991-ben ez az arány még 10,7 százalék volt (567 296 fő). A lakosság nemzetiségi összetétele az 1996. évi közigazgatási átszervezés után létrehozott kerületekben, 2001
6. sz. táblázat
Államigazgatási kerület
Összesen
Szlovák
Magyar
%
Pozsony
599 015
546 685
27 434
4,6
Nagyszombat
599 015
407 246
130 740
23,7
Trencsén
605 582
589 344
1 058
0,2
Nyitra
713 422
499 761
196 609
27,6
Zsolna
692 332
674 766
660
0,1
Besztercebánya
662 121
553 865
77 795
11,7
Eperjes
789 968
716 441
817
0,1
Kassa
766 012
626 746
85 415
11,2
5 379 455
4 614 854
520 528
9,7
Összesen
forrás: Miniszterelnöki Hivatal: Jelentés a külhoni magyarság helyzetéről, Budapest, 2008 (36.o.) Szerbia területén 295 379, a Vajdaság területén 290 207 magyar él a 2002. évi népszámlálás alapján. A vajdasági magyarság 76,86%-a Bácska, 21,67%-a Bánát és 1,45%-a Szerémség területén él. A magyar nemzeti közösség létszáma a becsült adatok szerint Ukrajna egész területén 150 – 200 ezer fő. 84%-uk a magyar határ menti húsz kilométeres sávban összpontosul. Az itt
36
húzódó magyar nyelvterületen (Ungvári, Munkácsi, a Beregszászi és Nagyszőlősi járás) kívül jelentős számú szórványnak tekinthető magyar él Ungváron, Munkácson es Nagyszőlősön. A horvátországi magyarság lélekszámát tekintve kis közösség. A 2001-es népszámlálás adatai szerint már csak 16 596 magyar nemzetiségű polgár él Horvátországban (az összlakosság 0,37%-a). Szlovéniában - a 2002-es népszámlálás adatai alapján – 7 713 fő jelölte meg anyanyelveként a magyart, ez a lakosság 0,4 százaléka. „A 2001. évi hivatalos népszámlálási adatok alapján Ausztriában 40 583 személy jelölte meg magánérintkezésben használt nyelvként a magyart. Egy 2005-ben készült, idegen nyelvet beszélőkre vonatkozó felmérés 95 ezer főre tette a magyar nyelvet beszélők számát. Ennek alapján kijelenthető, hogy kb. 90 ezer magyar származású személy élhet Ausztriában. Az ausztriai magyarság eredete alapján két fő csoportot alkot. A burgenlandi „őshonos” magyar népcsoport
az
1920-ban
aláirt
trianoni
békeszerződés
értelmében,
illetve
annak
következményeként került osztrák fennhatóság alá. A másik csoportot a bevándorolt, betelepedett magyarok alkotják.”28 Foglalkoztatás A 2009. évi adatok alapján Magyarország foglalkoztatási rátája 57 százalék, amivel a lengyelekkel együtt az utolsó helyen állunk az Európai Unióban. Migráció „Az előző évekhez képest mérséklődött a lakosság országon belüli területi mobilitása. 2008ban 246,4 ezren változtattak állandó és 181,6 ezren ideiglenes lakóhelyet. Az állandó belföldi vándorlások száma mintegy 8,8 ezer fővel, 3,5 százalékkal csökkent, az ideiglenes vándorlásoké pedig – jórészt adminisztratív ok miatt – 77 ezer fővel, mintegy 30 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. A településtípusok közötti mobilitásban ellentétes irányú változások figyelhetők meg a vándorlás jellegétől függően. Így a Budapestről állandó jelleggel elköltözők száma 2007-hez képest emelkedett, de ezt ellentételezte az ideiglenes bevándorlók jelentősen megnövekedett száma, ezért a főváros teljes vándorlási mérlege az elmúlt évben is pozitív egyenleget mutatott. 2008-ban a régiók közül Közép-Magyarország vándorlási többlete emelkedik ki; Nyugat- és Közép-Dunántúl belföldi vándorlási egyenlege szintén pozitív volt. A megyék közül a legvonzóbb Pest megye, továbbá Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye volt. A régiók közül a leggyengébb Észak-Magyarország és 28
Miniszterelnöki Hivatal: Jelentés a külhoni magyarság helyzetéről, Budapest, 2008 (117118.o.) 37
Észak-Alföld népességmegtartó ereje, ezeknek a régióknak 9,6 ezer, illetve 9,3 ezer fős volt a belföldi vándorlásból eredő népességszám-csökkenése. A legnagyobb vándorlási veszteséget a megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye szenvedte el. A Dunától keletre egyedül Csongrád megyének volt pozitív belföldi vándorlási egyenlege.”29 Magyarok külföldön Magyarországi vizsgálatok is jelezték, hogy a magyarok körében kevesen szándékoznak a csatlakozás után migrálni. Az 1990-es években, rosszabb gazdasági körülmények között sem volt jelentős a magyar munkavállalók külföldre vándorlása, s ez a javuló gazdasági helyzetben inkább csökkenhet, mint nőhet. A kutatásokból az is kiderül, hogy Közép-Kelet-Európa nem tekinthető az elvándorolni szándékozók szempontjából egységes területnek, gazdasági helyzettől
függően
változhat
a
migrációs
nyomás.
A
migráció
okait
a
jövedelemkülönbségekben látják a kutatók, legfőbb ösztönzőnek pedig az elérhető magasabb életszínvonalat tartják.30 Körülbelül 100 000 magyar ér Európa valamelyik országában. Közülük legtöbben Németországot választották, ott ugyanis 2006-ban 56 000 magyar állampolgárt tartottak nyilván. Ausztriában 18 000, Spanyolországban, Svájcban és Olaszországban 4 000, Hollandiában és Angliában 2 500, Szlovákiában pedig 2 000 magyar él életvitel szerűen. Megállapítható, hogy a magyarok nem túl mobilisek, összehasonlításképp Szlovákiában minden tízedik aktív kereső külföldön dolgozik, főleg Csehországban és Olaszországban. Külföldiek Magyarországon Magyarországon több mint 180 000 külföldi állampolgár rendelkezik tartózkodási, bevándorlási, valamint letelepedési engedéllyel. 84 százalékuk európai állampolgár, legtöbben, 66 000-en, Romániából érkeztek, de jelentős az ukránok és a szerbek száma is (1717 ezer). Utóbbiak inkább az országukhoz közeli megyékben telepedtek le, míg a románok többsége Budapesten illetve Pest megyében él. A németek (szintén körülbelül 17 000 fő) is a fővárost és környékét részesítik előnyben, de jelentős a számuk a Balatont határoló megyékben is. Az utóbbi években Kínából érkeztek a legtöbben, számuk 2008-ban elérte a 11 000 főt, 83 százalékuk Budapesten telepedett le.
29 30
KSH:Statisztikai tükör, III. évfolyam 41.szám 2009.március 20. www.ittvagyunk.eu 2009. 09. 12. 19:10 38
Munkanélküliség „2009. június–augusztusban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 800 ezer, a munkanélkülieké 419 ezer fő volt, ami 9,9%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61,8%-a, ezen belül a 15–61 évesek 64,4%-a jelent meg a munkaerőpiacon. Jóllehet a munkaerőpiac nagysága az előző év azonos időszakához képest nem változott, összetétele azonban jelentősen módosult, a foglalkoztatás szintje csökkent, míg a munkanélküliségé nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. június–augusztusban átlagosan 3 millió 769 ezer volt, 112 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az erre a korcsoportra számított 55,7%-os foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,4 százalékponttal csökkent. A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 419 ezer fő volt, ami 102 ezer fős növekedést jelent a 2008. június–augusztusi adatokhoz képest. A munkanélküliségi ráta 9,9%-os értéke 2,4 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A férfiak munkanélkülisége 2,8 százalékponttal, a nőké 1,9 százalékponttal nőtt.”31 Az elmúlt évtizedben 2003 év végén volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, amely akkor 5,5% volt. Ettől kezdve folyamatos növekedést lehet megfigyelni 2005 év végéig, ekkor a munkanélküliség 7,3% volt. A következő három évben kis mértékben növekedett, 2008. augusztus–október időszakban 7,7% volt. Az elmúlt egy évben a globális gazdasági válság éreztette hatásait, emiatt a munkanélküliek száma is megnőtt. 2009. január–március időszakában a munkanélküliségi ráta 9,7%-ra nőtt, augusztusig 9,6 és 9,9 százalék között mozgott. Hazánkban még mindig nagy a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb munkanélküliségű régiók között. Észak-Magyarországon a legmagasabb a munkanélküliség 15 százalékkal, míg a legalacsonyabb Közép-Magyarországon 6,1 százalékkal. A két régió között tehát csaknem 9 százalékpont a különbség. A munkanélküliek 18,3 százaléka a 15-24 éves korosztályba tartozik, míg a munkanélküliek körülbelül 75 százaléka a 25-54 éves korosztályból kerül ki.
HDI Index Az UNDP legutóbb közzétett listája szerint Magyarország az emberi erőforrás mutató alapján a 43. helyen áll, ezzel a magas humán fejlettség kategóriába tartozik. A bruttó beiskolázási arány 90,2%, az egy főre jutó jövedelem 18 755 USD. A Visegrádi Országok közül hazánkban a legmagasabb a beiskolázási arány, az egy főre jutó jövedelem tekintetében viszont csak Lengyelországot előzi meg.
31
portal.ksh.hu 2009. 10. 28 16:28 39
A humán erőforrások összehasonlítása a Visegrádi Országokban Lengyelország Várható élettartam (év) Lakosságszám
Csehország
7. sz. táblázat Szlovákia
Magyarország
75,6
76,8
75,4
73,4
csökken
csökken
nő
csökken
87,7
83,4
80,5
90,2
15 987
24 144
20 076
18 755
57
65
61
57
10,8
6,3
11,8
9,9
változása Beiskolázási arány (%) Egy főre jutó jövedelem (USD) Foglalkoztatási ráta (%) Munkanélküliségi ráta % (2009. június) A V4-ek közül a legnagyobb súlya Lengyelországnak van a megközelítően 40 milliós lakosságszám miatt. Annak ellenére, hogy a foglalkoztatottsági ráta mindössze 57 százalék, egyedül itt nem kell számolni a recesszió jelentős hatásaival. A lengyel kormányok különös figyelmet fordítanak arra, hogy a képzett fiatal munkaerő elhelyezkedése mindinkább megoldott legyen. Az egy főre jutó jövedelem, köszönhetően az 57 százalékos foglalkoztatottsági rátának, mindössze 15 987 USD. Csehország törekszik a hazai munkaerő foglalkoztatottságára, a hazatelepülő külföldieknek anyagi segítséget is nyújt. A cseh kormány intézkedéseinek köszönhetően a Négyek közül az egy főre jutó jövedelem megközelítően 24 000 USD. A várható élettartam is Csehországban a legmagasabb, annak ellenére, hogy lakosságszámukban folyamatos csökkenés figyelhető meg. Szlovákia az egyetlen V4 ország, amelyben, ha lassan is, de a lakosság növekedése figyelhető meg. Az országban az egy főre jutó jövedelem mintegy 21 000 USD. Magyarországon a legalacsonyabb a foglalkoztatottsági ráta és a várható élettartam is mindössze 73,4 év. Az egy főre jutó jövedelmünk 18 700 USD körül mozog. Viszont a beiskolázási arány nálunk a legmagasabb 90,2 százalékkal. III. A tőke mint nemzetgazdasági erőforrás A termelési tényezők harmadik alapvető eleme a tőke. A tőketényezők olyan gazdasági folyamatokban előállított javak, amelyek lehetővé teszik a termelőtevékenységet. A 40
tőketényezők lehetnek tőkejavak (járművek, gépek, energia, alkatrészek, berendezések stb.) és lehet továbbá pénz- és értékpapírtőke (részvények, kötvények, bankbetétek). A rendszerváltás lényegesen átalakította a vizsgált országok (és természetesen a többi volt szocialista ország) gazdaságának szerkezetét. A kereskedelmi kapcsolatokban a nyugati országok egyre fontosabbá váltak, dinamikusabbá vált a technológiai fejlődés, az ezt megelőző alapanyag-igényes termelést felváltotta az élőmunka-igényes termelés. A legfontosabb változás pedig a tulajdonosi viszonyok átalakulása: megjelentek a külföldi befektetők és az állami tulajdon helyett a magán tulajdon vált dominánssá. 32 1. A külföldi működőtőke szerepe Az utóbbi években egyre nagyobb szerepe van a külföldi működőtőke bevonásának, különösen a nyitott gazdaságú országokban, mint például Magyarország. Ez elengedhetetlen a tartós gazdasági növekedés fenntartásához. A külföldi működőtőke mértéke viszont korlátozott, így igen erőteljes verseny van az egész világon, az országok igyekeznek minél vonzóbb feltételeket biztosítani a külföldi beruházóknak. Ezen országok köre egyre bővül (például Kína, India) és komoly versenytársakká léptek elő Kelet-Közép Európa számára. A külföldi működőtőke beáramlásának több pozitív hatása is van a befogadó ország szempontjából: GDP növekedés Munkahelyteremtés Technológiai színvonal emelkedése Piaci verseny növekedése A rendszerváltás után a volt szocialista országoknak fontos volt a külföldi tőke bevonása, azért hogy elkezdhessék a nyugat-európai országokhoz való felzárkózást. Ehhez ugyanis nem volt elegendő saját forrásuk, ráadásuk nagymértékű államadósságot is felhalmoztak a rendszerváltás előtti évtizedekben. Ezért a külföldi működő tőkeberuházások támogatását is bemutatom az egyes országokban. A
kelet-közép
európai
országok
egymás
közti
külkereskedelmében
a
külföldi
tulajdonrészesedésű vállalatok is fontos szerepet játszanak. A külföldi befektetők építhettek a privatizált vállalatok korábbi kapcsolataira is. A kelet-európai piacot meghódítani igyekvő külföldi befektetők közül jó néhány régióközpontot is felállított a négy ország 32
Pitti Zoltán: Nemzetközi folyamatok sodrásában – áldás vagy átok?, Korunk, 2003. január 41
valamelyikében. Különösen a vegyiparban, az élelmiszeriparban és a nyers-, illetve alapanyagiparban működő külföldi tulajdonrészesedésű vállalatok aktívak e tekintetben.33 Hazánk a másik három Visegrádi Országgal folytatott kereskedelmi kapcsolataira a későbbiekben még kitérek. 2. A tőkebefektetések szerepe az egyes országokban Lengyelország A 90-es évek elején a külföldi beruházások értékét tekintve Lengyelország csak Szlovákiát tudta megelőzni a vizsgált országok közül. Az 1990-es 88 millió dolláros éves beruházás folyamatosan emelkedett 1994-ig, ekkor elérte az 1,6 milliárd dollárt. 1995-ben ez 1,1 milliárd dollárra csökkent, de 1996-ban több mint kétszeresére, 2,3 milliárd dollárra emelkedett. Ebben az évben itt regisztrálták a legnagyobb értékű külföldi beruházást a V4-ek között. Lengyel tőkeáramlás, milliárd euró
8. sz. táblázat 2006
2007
2008
Közvetlen működő-tőke import
15,6
16,7
11,2
Közvetlen működő-tőke export
-7,1
-3,5
-2,7
Forrás: Lengyel Nemzeti Bank Lengyelország jutott a legnagyobb értékű (68,4 milliárd euró) működő tőkeberuházáshoz az Európai Unió régi tagállamaitól 2006 végéig. Az FDI értéke 2008-ban 11,2 milliárd euró volt, ami a 2007. évihez képest jelentős visszaesés, 2009. augusztus végéig pedig már csak 4,5 milliárd euró, ami a válság ellenére felülmúlta az előzetes várakozásokat. Az FDI értékét 2010-re körülbelül 5 milliárd euróra becsülik. Lengyelország legfontosabb kereskedelmi partnereit, Németországot, az Egyesült Királyságot és az Amerikai Egyesült Államokat is sújtja a gazdasági válság, ezért egyelőre nem várható nagyobb értékű tőkeberuházás. A befektetések több mint 80%-a az Európai Unió országaiból érkezik. A legnagyobb befektető országok, Németország, Ausztria, Franciaország, Svédország és Olaszország. Az Európán kívüli térségből a legnagyobb befektetők az Egyesült Államok, a Holland Antillák, valamint a Koreai Köztársaság. 33
Éltető Andrea: A külföldi működőtőke hatása a külkereskedelemre négy kis közép-európai országban, Közgazdasági Szemle, XLVI. évfolyam, 1999. január (71.o.) 42
A feltörekvő Európa legnagyobb gazdasága, Lengyelország, az egyetlen, aki a válság kirobbanása óta megúszta a recessziót, 2009 második negyedévében még mindig valamivel több, mint egy százalékkal bővült a gazdaság. Az ország gazdasági profiljának erősségét a 38 millió lakos által adott hatalmas belső piac képezi. A belföldi kereslet a válság során sem omlott össze úgy, mint történt Európa többi országában, a kiskereskedelmi eladások csaknem a szokásos ütemben növekedtek tovább. Másrészről Lengyelország kevésbé érzékeny például a német gazdaság hogylétének alakulására, ugyanis a visegrádi országok közül a lengyelé a legkevésbé exportfüggő gazdaság. A lengyel jövedelmek mindössze 35%-a származik a kivitelből, míg például Csehország és Szlovákia összterméke közel 60-70%-ban az exportból jön össze, Magyarországon pedig az össztermék csaknem háromnegyede, ami a régióban a legmagasabb arány. Beruházási kedvezmények A beruházási támogatásoknak Lengyelországban regionális, szektorális és horizontális formái vannak. A horizontális támogatás lényege, hogy a regionális támogatáson túl is biztosítanak segítséget, elsősorban a környezetvédelmi és K + F projektekhez. A szektorális támogatások az érzékeny szektorokban végrehajtott beruházásokhoz igényelhetők. A vállalkozó új nagyberuházásra a következő esetben kaphat állami támogatást: „az új beruházás értéke legalább 10 millió euró; az új beruházás értéke legalább 500 ezer euró és a beruházás már működő vállalat fejlesztéséhez vagy modernizációjához járul hozzá, emellett legalább 100 munkahely legalább 5 éven keresztül történő fenntartásával jár együtt; az új beruházás legalább 20 új munkahely létrejöttét eredményezi legalább 5 évre; az új beruházás műszaki újítást vezet be; az új beruházásnak kedvező környezetvédelmi hatása van; az új beruházás ipari vagy technológiai parkban helyezkedik el.” 34 A lengyel kormány 1996-97-ben 20 évre létrehozott 14 speciális gazdasági övezetet, amely a regionális fejlődés leghatékonyabb eszköze. Ezekben az övezetekben a támogatás jövedelemadó-mentesség formájában adható.
34
orszaginfo.itdhungary.com 2009. 09. 04. 12:45 43
Csehország Az 1990-es évek elején Csehország volt a második a Visegrádi Országok között (Magyarország előzte meg) a külföldi befektetések értéke alapján. Az 1990. évi 166 millió dollár értékű külföldi befektetések 1992-re már 1,2 milliárd dollárra nőttek. Ehhez képest 1993-ban és 1994-ben körülbelül 50%-os csökkenést figyelhettünk meg, de 1995-ben újra megugrottal a külföldi befektetések, értékük ekkor több mint 2,5 milliárd dollár volt. Fontos megjegyezni, hogy Csehszlovákia fennállása alatt is több befektetés realizálódott a cseh területeken és ez a tendencia az 1993-as szétválás után sem változott. A kelet-közép-európai volt szocialista országok közül Csehország gazdasága a legfejlettebb és legstabilabb. Cseh tőkeáramlás, milliárd euró
9. sz. táblázat 2006
2007
2008
Közvetlen működő-tőke import
43,5
76,3
73,2
Közvetlen működő-tőke export
11,7
11,8
12,9
Forrás: Cseh Nemzeti Bank A teljes külföldi befektetés-állomány Csehországban meghaladja a 73 milliárd eurót. A legnagyobb befektetők Magyarországhoz hasonlóan itt is Hollandia, Németország és Ausztria. A külföldi cseh tőkebefektetések értéke körülbelül 5,8 milliárd euró, ennek közel 60 százaléka Szlovákiába és Hollandiába irányul. A világgazdasági válság hatásai természetesen Csehországban is érződnek. 2009. első felében a közvetlen külföldi beruházások értéke körülbelül a felére esett vissza 2008. azonos időszakához képest. Míg 2008-ban ez az összeg 90 milliárd korona volt 2009-ben 46,6 milliárd koronára esett vissza. A legfontosabb külföldi beruházó továbbra is Németország. Innen származik a félévi beruházások 52 százaléka. Németországon kívül Ausztria szerepe is jelentős 25,4 százalékkal. Több területről azonban kezd a külföldi tőke kivonulni. Ez különösen a távközlést, a közlekedést valamint az energiaipart érinti. A legjelentősebb magyar beruházók Csehországban a Synergon, a Danubius Hotels Group, a Borsodchem, a Trigránit és a Fotex. Beruházási kedvezmények „A külföldi működő tőkeberuházások támogatása befektetés-ösztönzési törvény alapján normatív módon történik. Jelenleg sajátos helyzet alakult ki, mivel az előző Topolánek 44
miniszterelnök által vezetett kormány a törvény módosítására javaslatot nyújtott be a parlamentnek, melyben javasolja a feldolgozó iparnak nyújtott támogatások eltörlését és tovább kívánja módosítani a technológiai központok és stratégiai szolgáltatások támogatásának tartalmát. A kormány kényszerű lemondása miatt a módosító indítvány tárgyalását, illetve jóváhagyását a parlament nem tudta befejezni. Jelenleg nem ismert, hogy az átmeneti kormány fenntartja-e a törvény-módosító javaslatot. A fenti helyzet miatt a jelenleg még érvényes törvény főbb jellemzőit mutatom be. A jelenleg támogatott szektorok: feldolgozóipar szolgáltatói központok külön program alapján, kiemeltebben támogatják a magas munkanélküliséggel sújtott területeket (az országos munkanélküliségi rátát 50%-kal meghaladó mérték), amely külön jogszabályon alapszik. Termelő beruházás esetén az össztámogatás a beruházás értékének legfeljebb 50% (KKV-k esetében 65%) Szolgáltatási szektorba történő beruházási támogatás esetén a támogatás mértéke kétféle módon számítható: bérköltségi alapon: az első három évben alkalmazottak - bármely választott egymás után következő - 2 éves bruttó bérének százaléka (régiók szerint meghatározott mértékben 20%-50%-ig), a beruházásra fordított költségek alapján Az eddigi szabályozás szerint az új Munkahely-teremtési külön támogatási program esetében: Az „elfogadott költségek” 48%-a = bérköltség: az alkalmazottak 2 éves bruttó bérének százaléka (régiók szerint meghatározott mértékben) Képzés / átképzési támogatás, legfeljebb a költségek 35%-a, de maximum 30000 CZK/új munkahely (1034 EUR)35 Szlovákia A 90-es évek elején Szlovákiába érkezett a legkevesebb külföldi beruházás a Visegrádi Négyek közül. 1990-ben ide áramlott a legkevesebb külföldi tőke egész Kelet-Európában, értéke ekkor 20 millió dollár volt. Csehszlovákia szétválása után 1993-ban jelentős volt a 35
orszaginfo.itdhungary.com 2009.09.04. 16:55 45
növekedés, ekkor elérte a 350 millió dollárt. Eztán azonban visszaesés következett be, Szlovákia kevésbé volt vonzó a külföldi befektetők számára, 1996-ra a külföldi beruházások értéke 150 millió dollárra csökkent. A 90-es évek végéig Szlovákia nagy értékű állami beruházásokkal élénkítette a gazdaságot. A 2004-es EU-csatlakozás hatására egyre nagyobb értékű külföldi befektetések érkeztek az országba, főként az autóiparnak köszönhetően. A legnagyobb külföldi befektető a német Volkswagen. A külföldiek számára vonzó az olcsó és képzett munkaerő, az egykulcsos, 19%os adórendszer illetve hogy nincsen osztalékadó. Továbbá Szlovákia földrajzi elhelyezkedése – Magyarországhoz hasonlóan – is előnyös. A külföldi befektetés-állomány 2007 végén 59,83 milliárd euró volt, ami 2008 végére 61,88 milliárd euróra növekedett. A befektetések legnagyobb hányada a pénzügyi szektorba, az ingatlanszektorba, és az iparba érkezett. A befektetések 65%-a a pozsonyi régióban koncentrálódik. A legnagyobb beruházók Hollandia, Németország és Ausztria. A legnagyobb magyar tulajdonban lévő szlovák vállalatok: OTP, Danubius, E.ON H, Eurobus, Trigránit, EGIS. Beruházási kedvezmények A támogatott beruházás jellege: Ipari termelés Technológiai központok Stratégiai szolgáltatások központjai Idegenforgalom A támogatásokat igénybe veheti minden szlovákiai székhelyű, a Szlovák Köztársaság Cégbíróságán vállalkozóként bejegyzett természetes vagy jogi személy kérhet, aki beruházást kíván megvalósítani Szlovákiában az alábbi területeken és célokkal. A kormány a válságkezelő intézkedések keretén belül módosította a befektetés-ösztönzési törvényt, aminek célja az állami támogatások elérésnek megkönnyítése. A módosítás keretén belül az ipari beruházásoknál 50 %-kal, az idegenforgalmi beruházásoknál pedig 60 %-kal csökkentették a minimális beruházási értéket, illetve az első esetben 60 %-ról 40 %-ra, a második esetben pedig 40 %-ról 20 %-ra a kötelező technológiai részarányt az elismert költségekben. Az egyes régiókra vonatkozó támogatási intenzitást a kormány rendeletben határozza meg.36 36
orszaginfo.itdhungary.com 2009.09.05. 15:12 46
Magyarország A 80-as évek végére Magyarországon létrejöttek a piacgazdaság feltételei. 1989-ben hazánk elsőként nyitotta meg kapuit a külföldi közvetlen befektetések előtt. Ennek értéke 1990-ben a GDP 1,7 százalékát érte el (mára már meghaladja az 50 százalékot). A külföldi befektetések szempontjából Magyarország nagyon sikeres volt a 90-es években. Németország, Ausztria és Hollandia voltak a legnagyobb beruházók hazánkban, ezekből az országokból származott a külföldi működőtőke-beáramlás kétharmada. A privatizáció 1995-ben volt a legnagyobb mértékű, a működőtőke-beáramlás több mint 60 százaléka a privatizációból származott. Ez nagyrészt annak is köszönhető, hogy ekkor került magántulajdonba több energetikai vállalat is. Mára már az áramszolgáltatók 100 százalékban magántulajdonban vannak. A külföldi befektetések legnagyobb része a tercier szektorba érkezett. A fő vonzerőt a magas munkanélküliség miatt nagy számban rendelkezésre álló és olcsó munkaerő jelentette. 1990 és 1995 között a zöldmezős beruházások értéke elérte az 5,2 milliárd eurót. A bérmunka és az összeszerelő tevékenységek voltak dominánsak a feldolgozóiparon belül. A külföldi beruházások a külkereskedelmet is fellendítették, a termékek nagy része exportra került. 1995-ben az export körülbelül felét a külföldi tulajdonú vállalatok adták. Az 1995-ös stabilizáció hatására újra visszatért a befektetői bizalom. Ezután már inkább a képzett, de a nyugat-európai szinthez képest olcsó munkaerőt keresték a külföldi befektetők. Hazánk előnyös földrajzi elhelyezkedése, a társasági adó alacsony mértéke és a befektetési kedvezmények vonzóvá tették az országot. Ekkorra Magyarország már társult EU-tag volt, ami szintén pozitív megítélést keltett a külföldi befektetőkben. A közvetlen külföldi befektetéseket tekintve Magyarország 1997-ig élen járt a Visegrádi Országok között, de 2001re Csehország, Lengyelország és Szlovákia is már előttünk járt ezen a téren.
Külföldi működő tőke Magyarországon az ezredforduló óta 2001-ben és 2002-ben kizárólag a zöldmezős beruházások és az újra befektetett jövedelmek jelentették a működő tőke beáramlását. Azok az előnyök, amelyek a 90-es évek első felében jellemzőek voltak hazánkra, ekkorra már eltűntek. A bérköltségek gyors ütemben növekedtek, nagyobb ütemben, mint a hatékonyság növekedése. Ennek következtében egyes élőmunkaigényes ágazatokban működőtőke kivonásra került sor, mint például a textiliparban vagy a cipőiparban. A multinacionális cégek az olcsóbb munkaerőt keresve még keletebbre helyezték egyes tevékenységeiket (főleg Kínába, Indiába). Válaszul a magyar befektetésösztönzés a
47
második hullámos zöldmezős beruházásokra koncentrál, a magasabb hozzáadott értékű termelés és a regionális szolgáltató cégek vonzására törekedett, törekszik. A 2004-es EU-csatlakozás hatására a külföldi közvetlen befektetések 2003 és 2005 között a háromszorosára nőttek. 2004-ben az éves egyenleg elérte a 3,365 milliárd eurót, amellyel az egy főre eső külföldi működőtőke állomány a régió első számú országává tette Magyarországot. Egy, az UNCTAD által 2007-ben készített lista alapján Magyarország a 29. helyen áll a befogadott külföldi tőke összegét tekintve, ezzel csak Szlovákiát előzi meg a Visegrádi Négyek közül. A külföldi érdekeltségű vállalkozások az ezredforduló óta eltelt években a beruházások 36– 46% közötti részét valósították meg. A beruházásokból való részesedésük 2001-ben volt a legmagasabb, 46 százalékkal. A következő években a fejlesztéseik mértéke váltakozott, hét év átlagában azonban így is a beruházások négytizedét ők adták. A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásainak közel héttizede az ipar fejlesztésére irányult, ezzel hozzájárulva az ágazat korszerűsítéséhez és az exportpiacok igényeit teljesítő termelés eléréséhez. A 2008-ban kirobbant világgazdasági válság hatásait 2009-ben és 2010-ben tapasztalhatjuk meg. Ezekben az években a külföldi beruházások visszaesésével kell számolni. 2011-re várhatóan helyreáll a helyzet és visszaáll az éves 3,5-4 milliárd euró értékű külföldi tőkeberuházás. 2009-ben érzékelhető is a visszaesés, hiszen a II. negyedévben 4,7 százalékkal csökkent a nemzetgazdasági beruházások volumene 2008. azonos időszakához képest. Az egész első félévben pedig 6 százalékkal estek vissza a beruházások az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legnagyobb mértékű visszaesést az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek körében tapasztalhatjuk, ez 47,2 százalékkal marad el a 2008-as szinttől. Jelentős továbbá a visszaesés a pénzügyi, biztosítási tevékenységekben (46,4 százalékos csökkenés), az építőiparban (-41,4 százalék), a humán-egészségügyi, szociális ellátásban (-33,1 százalék), a feldolgozóiparban (-17,8 százalék) és a gép és berendezés beruházások terén (-11,6 százalék). Továbbá csökkentek a beruházások a jármű-, valamint az élelmiszer-, ital-, dohánygyártásban is. A nemzetgazdasági ágak nagy részében tehát csökkenés figyelhető meg, ugyanakkor több ágban is növekedett a beruházások mértéke. A lakásépítéseket és ingatlanügyletek beruházásainak volumene 10,6 százalékkal nőtt az előző évihez képest, ennek hatására az építési beruházások is növekedtek 1,1 százalékkal és növekedtek a szállítás, raktározás beruházásai is 14,3 százalékkal.
48
A nem rezidensek magyarországi közvetlen tőkebefektetéseinek (részvény és egyéb tulajdonosi részesedés) megoszlása a befektető országa szerint, egyenleg (SCV vállalatok nélkül), Millió forint 10. sz. táblázat Befektető
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Európa
132 820,1
224 270,9
- 219 039,9
197 022,8
944 880,9
387 792,7
212 431,9
466 891,4
Németo.
159 279,4
38 449,5
37 363,5
116 005,3
71 068,0
321 273,7
146 041,0
- 114 298,6
Hollandia
- 157 859
117 306,3
2 301,8
105 158,6
94 169,4
- 95 432,7
77 872,7
127 014,1
Ausztria
56 241,9
10 121,0
82 327,5
- 65 363,9
29 481,7
65 146,0
375 412,0
289 814,4
Amerika
51 319,7
27 891,1
15 933,4
29 343,9
9 944,9
- 11 551,0
- 12 978,4
- 3 534,2
Ázsia
85 700,9
11 355,0
11 523,0
35 210,5
29 604,4
21 082,8
3 471,3
18 245,8
Összesen
288 109,2
282 118,3
-179 811,8
272 742,4
994 198,8
401 411,0
214 256,1
483 575,8
Forrás: MNB, Statisztika A 10. számú táblázatból látható, hogy az Európai Uniós csatlakozás pozitív hatással volt a külföldi tőkebefektetésekre. 2009 első két negyedévében a tőkebefektetések értéke 158 795,3 millió forint volt. Beruházási kedvezmények Hazánk több közvetett és közvetlen eszközzel támogatja a külföldi működőtőke beáramlását. A rendszerváltás óta mintegy 31,5 milliárd euró befektetési tőke érkezett az országba. Magyarország több szempontból is előnyös lehet a külföldi beruházók számára: Kedvező az ország földrajzi elhelyezkedése Modern piacgazdaság Jó infrastruktúra Jól képzett és képezhető munkaerő A közvetett állami ösztönzők közé tartozik: a 16 százalékos társasági adó, amely mértéke az egyik legalacsonyabb Európában amennyiben a beruházás értéke eléri a 13 millió USD-t (egyes régiókban a 4,3 millió USD-t), a beruházó 10 éven keresztül fejlesztési adókedvezményben részesül, amely a társasági adó 80%-ának elengedését jelenti Adómentes fejlesztési tartalékot lehet képezni a nyereség 25%-áig
49
A helyi iparűzési adó 25%-a, és a korábban munkanélküli vagy átképzett alkalmazott egy évi társadalombiztosítási járuléka leírható a társasági adóból. A közvetlen állami ösztönzők meghaladják a 160 millió USD-t. Két program, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program és a SMART Hungary Beruházás-ösztönzési Program tartozik a gazdaságfejlesztési programok közé. A GVOP a következő területeken nyújt kedvezményeket: Technológiai korszerűsítés Regionális vállalati központok létesítése Beszállító integrátorok számának növelése és megerősítésük Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése Logisztikai szolgáltatások fejlesztése A SMART Hungary Beruházás-ösztönzési Program pedig az innovációs és tudományos központok kialakítását és a környezetvédelmi szempontú technológiaváltást támogatja. 37 Fontos még megemlíteni az egyablakos rendszert, melynek bevezetésével gyorsabbá vált az ügyintézés és hatékonyabbá vált a beruházók tájékoztatása.
37
khem.gov.hu 2009.11.12. 17:28 50
Külföldi befektetések Kelet-Európában 1989-1996, millió dollár Ország Bulgária Románia Szlovákia Szlovénia Ukrajna Csehország Lengyelország Magyarország
1989 10 20 5 10 10 10 60 500
1990 20 18 20 20 50 166 88 900
1991 100 187 53 100 100 200 470 1700
1992 130 240 130 130 280 1210 830 1700
1993 200 221 350 200 520 600 1100 2550
11. számú táblázat 1994 105 341 181 128 91 750 1600 1300
1995 98 367 180 176 266 2525 1134 4500
1996 150 555 150 160 440 1200 2300 1900
forrás: Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. november (1008. o.) Az 11. számú táblázatból látszik, hogy a kelet-európai országok mennyire voltak vonzóak a külföldi befektetők számára a 90-es évek elején és közepén. Jól megfigyelhető, amit már fentebb is említettem, miszerint Magyarország az első helyen, Szlovákia a sereghajtók között, a másik két vizsgált ország pedig hazánk mögött áll ebben a rangsorban.
3. A visegrádi országok működőtőke-kivitele az elmúlt években A visegrádi országok működőtőke-kivitele 2008-ban összességében 49%-kal csökkent a 2007. évihez képest. Magyarország (-78%), Lengyelország (-49%) és Szlovákia (-37%) esetében is visszaesés következett be, míg Csehország működőtőke-kivitele 9%-kal nőtt. Hazánk részaránya (13,9%) a V4-ek teljes működőtőke-kiviteléből jelentősen alacsonyabb volt a 2007. évinél. 2009 első félévében összességében 116%-kal nőtt a vizsgált 4 ország működőtőke-kivitele a 2008. év azonos időszakához képest, ami elsősorban hazánk az előző évinél több mint 1,1 milliárd euróval magasabb kivitelének köszönhető, de Csehországban is több mint kétszeresére nőtt a kivitel. Szlovákiában közel nyolcszorosára emelkedett a működőtőke-kivitel, míg Lengyelországból pedig 41%-kal kevesebb tőke áramlott ki. Hazánk pozíciója javult 2008 első félévéhez képest, a teljes kiáramlás 21%-a származott Magyarországról.38 4. Magyarország kereskedelme a Visegrádi Országokkal A kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok a 2004-es EU-csatlakozás óta dinamikusan fejlődnek. 38
nfgm.gov.hu 2009.11.11. 16:53
51
Magyarország gazdasági fejlődése szempontjából az exportnak kiemelkedő jelentősége van. A gazdasági válság hatásai miatt azonban a hazánk által exportált termékekre irányuló kereslet nagymértékben és hirtelen lecsökkent, ami értelemszerűen maga után vonta a termelés csökkenését és ezáltal a kereskedelmi forgalom is visszaesett. Lengyelország Magyarország és Lengyelország között a kereskedelmi forgalom 2005-ben és 2006-ban jelentősen növekedett, elsősorban a lengyel exportnak köszönhetően, ami évente körülbelül 30 százalékkal növekedett. Ez főként az EU-csatlakozásnak köszönhető. Ez a dinamikus fejlődés azonban nem maradhatott fenn hosszabb távon, mert az ezt ösztönző körülmények (vámok és egyéb akadályok megszűnése) kimerültek. 2007-ben Magyarország a 8. legfontosabb kereskedelmi partnere volt Lengyelországnak az Európai Unión belül 3,51 százalékos forgalmi részaránnyal. Lengyelország pedig az 5. helyet foglalta el Magyarország EU-n belüli kereskedelmi partnerek között Németországot, Ausztriát, Olaszországot és Franciaországot követve. A két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt évtizedben a nyolcszorosára növekedett, az uniós csatlakozás hatására pedig még dinamikusabbá vált. 2007-ben a kereskedelmi forgalom egyenlege magyar aktívumot mutatott több évi passzívum után. 2008ban azonban hazánk újra passzívumot regisztrálhatott, mert a Lengyelországba irányuló kivitelünk stagnált, de az import növekedett. 2007-ben a lengyel export szerkezete megváltozott, növekedett a járművek, gépek és berendezések részaránya és csökkent az élelmiszerek, ásványi anyagok és fémtermékek részesedése. A magyar exportban a műanyagok, járművek és alkatrészeik, gépek és berendezések illetve a vegyipari termékek a legfontosabb cikkek. Ezeken belül a legjelentősebb szerepe a gépeknek és berendezéseknek van, ez adja a Lengyelország felé irányuló export körülbelül egyharmadát, ezt követik a járművek és alkatrészeik 17 százalékos részaránnyal, a műanyagok 13 százalékkal és a vegyipari termékek 9 százalékkal, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek valamivel több, mint 8 százalékkal. 2009-ben a lengyel export 29 százalékkal csökkent, a magyar export pedig 34 százalékkal. A Magyarországra irányuló lengyel szállítások hirtelen csökkenése főként az európai uniós országokba irányuló magyar export erőteljes csökkenése miatt következett be. Lengyelország, mint jelentős alkatrész beszállító, elsősorban a járműipar számára, emiatt érezte meg a termékeivel szembeni kereslet csökkenését.
52
Csehország 2008-ban Csehország hazánk 8. legnagyobb kereskedelmi partnere volt 5,7 milliárd eurós külkereskedelmi
forgalommal.
Csehország
külkereskedelmi
partnereinek
sorában
Magyarország a 9. helyet foglalja el. 2008-ban a legfontosabb magyar exportcikkek a gépjárműiparhoz és az elektronikai termékekhez tartoznak. Ezek a gépjárműmotorok (benzin és dízel üzemű egyaránt), melyek a teljes export 13 százalékát adják, a mobiltelefonok 14 százalékos részaránnyal, a gépjárműalkatrészek és egyéb szórakoztató elektronikai alkatrészek. Továbbá jelentős mértékben nőtt a vas- és acéláruk, faipari termékek, cukoráruk, műszerek, papíráru és műanyag-termékek kivitele, legnagyobb mértékben a gumiabroncs export növekedett. Ez utóbbi 2007-ben még csak 1 millió euró volt, 2008-ban pedig már 23 millió euró. A magyar importban 2008-ban már nem a gépjárművek voltak jelen a legnagyobb arányban, mint az azt megelőző években, hanem a gépek és villamossági cikkek árucsoportja, amely 40 százalékos növekedést realizált. A legnagyobb ütemben a szélesvásznú képcső nélküli televíziókészülékek importja növekedett, a 2007-es 15 millió euróról 127 millió euróra. Szlovákia 2008-ban az exporténál magasabb importdinamika ellenére tovább nőtt a magyar aktívum Szlovákia és Magyarország kereskedelmében. Hazánk exportjának növekedése elsősorban a szlovák
vásárlóerő
növekedésének,
az
elmúlt
években
megvalósított
járműipari
beruházásoknak köszönhető. A 2008-as szlovák kivitelben az export értékét tekintve kiemelkedő ütemben növekedett a képcső nélküli szélesvásznú kijelzővel rendelkező televíziók, amelyek exportunk több mint 11%-át adták, a rádióhullám elven működő készülékek alkatrészeinek exportja körülbelül kétszeresére nőtt, illetve növekedett a gyógyszerek exportja is. 2008-ban 50%-kal nőtt a Szlovákiából származó élelmiszerkészítmény-import értéke, 25%kal nagyobb értékben importáltunk kőolajkészítményeket, 38%-kal nagyobb értékben elektromosan szigetelt huzalokat, 41%-kal nagyobb értékben elektromos áramot, valamint 340%-kal nagyobb értékben rádióhullám elven működő készülékek alkatrészeit. 2008-ban csak néhány termékcsoport behozatala csökkent, közéjük tartozik az élő állatok, különösen a sertés (-62%), továbbá a sajt és túró (-29%), a búza (-72%), valamint a fűrészáru (-28%).63 Mind a négy ország legfontosabb kereskedelmi partnere Németország. Németország számára a V4-ek közül Lengyelország és Csehország a legfontosabb kereskedelmi partner.
53
Lengyelország az összes uniós tagország között a 11. helyet foglalja el az export, és a 14-et az import tekintetében. Csehország mindkét viszonylatban a 12. helyen áll. Jövőbeni kilátások A világ energiarendszerében változások következnek be az elkövetkezendő években, évtizedekben. A jelenlegi termelési és fogyasztási szokások többé nem fenntarthatóak sem gazdasági, sem szociális, sem környezetvédelmi szempontokból, ezért ezt fontos lenne megváltoztatni. Minél gyorsabban át kell állni környezetbarát energia-ellátó rendszerekre és biztosítani kell a megbízható és folyamatos energiaellátást. A környezetvédelem szempontjából elhanyagolhatatlan tény, hogy a világ energiaigénye és ezzel együtt a CO 2kibocsátása is növekvő pályán halad. Az elkövetkezendő 20 évben CO 2-kibocsátás növekedésének mintegy 75 százalékáért Kína, India és a Közel-Kelet lesz a felelős, míg Európa aránya körülbelül 10 százalékos szinten lesz. Hazánk egyik legfontosabb célkitűzése az energiaellátás biztonságának garantálása, amely Magyarország jelentős importfüggősége miatt nagyon lényeges kérdés. Ez az importfüggőség a földgáz esetében, mint korábban is említettem, teljesen egyoldalú. Az energiaellátás biztonságának növeléséhez diverzifikálni kell az import forrásait illetve a szállítási útvonalakat
is.
Fontos továbbá
a
megújuló
energiák
fokozott
kihasználása,
az
energiahordozók készletezése és az energiafelhasználás csökkentése. A Visegrádi Négyek gazdasági miniszterei a kis- és középvállalatok támogatásáról, a célirányosabb beruházás-ösztönzésről és az energetikai együttműködésről tárgyaltak 2009 novemberében. Megállapodtak abban, hogy együttműködésüket kibővítik, csökkentik a bürokráciát, közös logisztikai programokat dolgoznak ki és tárgyaltak a multinacionális kereskedelmi láncok tevékenységeiről is. A V4-ek együttműködési megállapodást írtak alá ezekben a kérdésekben. Lengyelország gazdasági minisztere, Waldemar Pawlak számára a tárgyalások legfontosabb eleme a vállalatok együttműködésének, az Európai Uniós források hatékony felhasználása volt. Ismételten kiemelte, hogy 2009-ben hazája az egyetlen olyan európai ország, amely 1 százalékos gazdasági növekedést mutatott fel és nem volt szükségük gazdaságélénkítő csomagokra. A cseh gazdasági tárca vezetője, Erik Geuss azt emelte ki, hogy közösek az országaink alapelvei a gazdasági világválság problémáinak megoldásában. Fontosnak tartotta azt is, hogy
54
a kis- és középes vállalatok adminisztrációs terheit csökkentsük, mert ők a válság által leginkább érintett piaci szegmens. A szlovák gazdasági miniszter kiemelten hasznosnak nevezte a válságkezelési tapasztalatok cseréjét. Hangsúlyozta a tagállami stratégiák koordinálásának fontosságát az energetikai diverzifikáció területén. Elmondta, hogy a miniszterelnökök számára készítenek egy anyagot, amelyben a gáz-, kőolaj- és energiarendszerek észak-déli összekapcsolásáról vázolnak fel elképzeléseket. Varga István nemzeti gazdasági és fejlesztési miniszter elsősorban a V4-ek együttműködését hangsúlyozta elsősorban az energetika területén. Egységes fellépéssel a Visegrádi Országok Európán belül jelentősebb tényezővé válhatnak. A V4-es együttműködésnek nagy felelőssége van a kohéziós politika sikeres végrehajtásában. A tapasztalatok megosztásával, a kölcsönös tanulással növelhető az országok érdekérvényesítő képessége. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap végrehajtásának kérdései az Unió politikai napirendjének meghatározó kérdései. Ezért különösen fontos, hogy a kérdésekben egységes közép-európai álláspont alakuljon ki, ami térségünk érdekérvényesítő képességét jelentősen javíthatja az uniós döntéshozatalban. Számos terület politikai kérdésen a Visegrádi országok álláspontja nagyon közeli, ezért az álláspontok jobb összehangolása, elősegíti a közös érdekek hatékonyabb képviseletét. Így például a visegrádi államok egyetértenek abban, hogy a területi kohézió definícióját nem lehet leszűkíteni a hátrányos földrajzi helyzetű régiókra például a szigetekre, hegyvidékekre, ritkán lakott területekre. Az együttműködések további elmélyítése érdekében Varga István fejlesztési miniszter bemutatta a magyar elnökség célkitűzéseit. Így a V4-es magyar elnökség célja a kohéziós politika területén azon témák összegyűjtése, amelyeket a visegrádi országok közösen tudnak képviselni. Ilyen kérdések a kohéziós politika fenntarthatósága, valamint az integrált helyi fejlesztések megvalósításának áttekintése. Emellett Magyarország a pénzügyi menedzsment és ellenőrzés témakörében kíván előremutató egyszerűsítési javaslatokat kidolgozni. Magyarországon érdemi lépések történtek a területi kohézió fogalmának gyakorlati alkalmazásában.
Egyrészt
integrált
programokat
készítettünk
a
Balatonra,
illetve
leghátrányosabb helyzetű kistérségekre, másrészt megkezdtük a területi szempontok érvényesítését az egyes operatív programok akcióterveiben. Mindezen felül a területi szempontokat figyelembe vesszük a programok végrehajtásakor a pályázati felhívások készítése és a projektkiválasztás során. A magyar elnökség a jelenlegi időszak aktuális
55
kérdéseit is továbbviszi, így a korábbi egyeztetések tapasztalatai alapján elsősorban a közbeszerzésekhez kapcsolódó szabálytalanságok témájára helyezzük a hangsúlyt. „A magyar elnökségi program másik prioritása, hogy előmozdítsa az ún. „V4+2 országok” (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Bulgária,
Románia)
közös
területfejlesztési stratégiájának a kialakítását, amely elősegíti a közép európai térség harmonikusabb és hatékonyabb területi fejlődését. Erre Magyarország egy több elemű területfejlesztési, területi tervezési együttműködés keretében törekszik. Ily módon a középeurópai sajátosságokat figyelembe véve hatékonyabban képviselhetők a térség országainak érdekei az európai folyamatokban.”39 Már évek óta tényként kezelhetjük, hogy a XXI. században a világgazdaság motorja Ázsia lesz, elsősorban Kína és India, nem pedig Európa vagy Észak-Amerika. Ezt jól példázza az is, hogy a világgazdasági válság eddigi legmélyebb pontján, 2009. elején, sem esett a GDP növekedés 6 százalék alá Kínában, az év utolsó negyedévében pedig várhatóan meghaladja a 10 százalékot, így az egész évre nézve 8,5 százalékos növekedés várható. Ez a növekedés a beruházások élénkülésének, az export, az ipari termelés, illetve a belső fogyasztás rohamos növekedésének köszönhető. Európának versenyképességi problémái elsősorban Ázsiával vannak, azon belül is Kínával és Japánnal. Az Európai Unió kereskedelmi deficitje Kínával szemben elérte a 100 milliárd USD-t. Eközben Amerikával szemben viszont nincsen érdemi versenyképességi hátrányban, hiszen az Uniónak tartós kereskedelmi mérlegtöbblete van az Amerikai Egyesült Államokkal szemben, ami már meghaladta a 40 milliárd USD-t. Az EU és az USA közti kereskedelem és befektetések nagyságát jól jelzi, hogy együttesen adják a világkereskedelem 60 százalékát, ami számszerűsítve 2,5 trillió dollárt jelent. Az amerikai vállalatok közül a GE, a Microsoft, és az Intel is az Európai Unióból várja 2009ben a bevételeik 50 százalékát, ráadásul a nyugat-európai beruházásokat tovább akarják növelni az amerikai cégek. Kelet-Európa 60 százalékkal több amerikai beruházást vonzott 2008-ban, mint Kína. KeletEurópában a fizetőképes kereslet hiányát jelzi azonban, hogy az USA exportja az egész régióba évi 7 milliárd dollár, ami a Svájc által Amerikából importált összeggel. Ennek ellenére Kelet-Európa is kiemelt térség az amerikai befektetők számára. Európa különösen versenyképesnek számít a gépgyártásban, mobiltelefon-gyártásban és a repülőgépgyártásban.
39
nfgm.gov.hu 2009. 11.18. 19:30 56
Hazánknak és a térség többi országának versenyképessége a humán tőke magas minőségében és alacsony költségében, illetve a termelékenység gyors javulásában rejlik. Ezeknek a tényezőknek
köszönhetően
jelentős
komparatív előnyök
származtak
eddig
is
és
származhatnak a jövőben is a régió országai számára. A jelenleg is zajló oktatási reformoknak (Bolognai rendszer) a versenyképesség javítására kell helyezniük a hangsúlyt. A világgazdasági válság kérdéskörénél maradva bizakodásra adhat okot, hogy az OECD felfelé módosította a 2010-re vonatkozó bővülési előrejelzést a világ legtöbb országa esetében. Kínában 10, Indiában pedig 7 százalék feletti növekedést prognosztizálnak. 2010ben és 2011-ben az USA GDP-növekedése 2 százalék feletti lesz. A vizsgált négy ország közül Lengyelország, Csehország és Szlovákia GDP-je is növekedni fog 2010-ben, egyedül hazánkban folytatódik a recesszió. A globális gazdaság tehát lassan talpra áll, ami elsősorban két említett ázsiai országnak köszönhető. A
Merrill
Lynch
pénzügyi
tanácsadó
cég
2009.
decemberi
EMEA
régiós
részvénystratégiájában felülsúlyozásra javasolja az újonnan csatlakozott kelet-európai államokat, elsősorban Lengyelországot, Csehországot és hazánkat. Úgy gondolja, hogy ezek az országok rövid időn beléphetnek az ERM II rendszerbe, ezt követően pedig az eurózónába. Az ERM II rendszer célja, hogy az eurót bevezetni kívánó ország meggyőződhessen róla, képes-e feszültség nélkül stabilan tartani nemzeti valutáját az euróval szemben, azaz megfelelő mértékű-e a gazdasági konvergencia. Az ERM II tagság így önmagában feltétel, a csatlakozásnak nincs további feltétele. A szakértők szerint hazánk költségvetési helyzete jelentős javulást ért el, ennek következtében felkeltettük a befektetők figyelmét. A Merrill Lynch szerint hazánknak esélye van a pozitív meglepetés okozására a piac számára. A pozitív megítélés elsődlegesen hazánk költségvetésének erős helyzetével magyarázható. Szerintük 2010-ben vezethetünk a költségvetési egyensúly tekintetében, amely a 2011-es évre megalapozhatja a fiskális lazítást és a gyors növekedést. A humán tőke magas minősége ellenére a kelet-európai országok még messze vannak a tudásalapú társadalom kialakításától. Az EU új tagállamaiban a K + F kiadások voltak a rendszerváltozás fő vesztesei. Magyarországon 1990-ben még 2 százalék volt a részesedésük a GDP-ben, az ezt követő években viszont ez az arány 0,5 százalékra csökkent. Jelenleg a kutatás-fejlesztési kiadások hazánkban a GDP 1 százalékát teszik ki, tehát a felzárkózás
57
elkezdődött,
de
még
messze
vagyunk
az
Európai
Unió
1,8
százalékos
arányától.40Összehasonlításképp az USA-ban 2,8, Japánban pedig 2,9 százalék a K + F GDP arányos részesedése. Pozitív jel viszont, hogy 2008-ban a válság ellenére is nőttek a K + F kiadások. Globálisan 6,9 százalékkal, az EU-ban pedig 8,1 százalékkal. Ezzel az Európai Unió megelőzte az Amerikai Egyesült Államokat (5,7%) és Japánt (4,4%) is.
A legnagyobb K + F kiadásokat eszközölő cégek az EU-ban, 2008
12. sz. táblázat
Vállalat
Ország
K + F kiadás (millió euró)
1.
Volkswagen
Németország
5 926
2.
Nokia
Finnország
5 321
3.
Sanofi-Aventis
Franciaország
4 608
4.
Daimler
Németország
4 442
5.
Robert Bosch
Németország
3 916
6.
Siemens
Németország
3 836
7.
GlaxoSmithKline
Egyesült Királyság
3 835
8.
AstraZeneca
Egyesült Királyság
3 622
9.
Alcatel-Lucent
Franciaország
3 167
10.
Ericsson
Svédország
2 975
217. Gedeon Richter
Magyarország
69
323. Egis Pharmaceuticals
Magyarország
35
424. Zentiva
Csehország
22
453. BRE Bank
Lengyelország
20
forrás: europa.eu Hazánknak és a régió többi országának a K + F ráfordítások növelésére kell törekednie a további fejlődés lehetőségének érdekében. Az Európai Bizottság által közzétett 1 000 vállalatot tartalmazó listán a 12 új tagállamból csak magyar, lengyel, cseh, szlovén és máltai vállalat szerepel. Hazánk versenyképességének fenntartásához kiemelten fontos az állandó fejlődés, fejlesztés. Ahhoz, hogy emberi erőforrásaink megtarthassák jelenlegi vezető szerepüket változtatnunk kell a mindennapokon. Azt, amilyen módon intézzük ügyeinket, amilyen módon és minőségben tanítanak, gyógyítanak minket, ahogy mi tanulunk, közlekedünk: ahogyan élünk. 40
Palánkai Tibor: A Lisszaboni program megvalósíthatósága, Magyar Tudomány, 2006/9 (1045.o.) 58
Ezekhez fel kell használnunk az új megoldásokból szerzett tapasztalatokat, növelnünk kell hatékonyságunkat, miközben a környezetünkre is tudatosan figyelünk. Olyan, az egész társadalmat átható változásokra van szükség, amely biztosítja a XXI. századi élet feltételeit a falvakban, a városokban, nemi, etnikai, vallási, kulturális megkülönböztetés nélkül a gondolatok cseréjétől az egyszerű közlekedésig. Ennek alapvető feltétele az intelligens infrastruktúra: „egy olyan új szemlélet és megoldás, amely biztosítja bármely kiválasztott két pont között az emberek, az áruk, az információk, a szolgáltatások és a tudás - akadálymentes, költséghatékony, környezetkímélő, gyors és biztonságos - eljutásának feltételeit.”41 A felhalmozott tudásanyag napjainkban az interneten juthat el minden otthonba. Alapvető feltétele a tudásanyag rendszerezése, összegyűjtése és hozzáférésének biztosítása. Ezt a tudásinfrastruktúrát az egyetemek, főiskolák, az állam és a munkaerőpiac együttműködve tudják kiépíteni. A következő évtizedek Magyarországa egy olyan együttműködéssel, összefogással képzelhető el, amelyben a tudás mindenki számára hozzáférhető, amelyben más és más szakterületek képviselői közösen dolgoznak az újabb megoldásokon egymást fejlesztő, motiváló, a pozitív szinergiát maximálisan kihasználó légkörben. A 2004-es és 2007-es bővítés után egy új korszak kezdődött az Európai Unió életében. Egyes elemzők szerint a keleti bővítés kedvezőtlenül fog hatni az EU jövőjére és nem lesz többé olyan vonzó a kontinens, mint azelőtt. A keleti régióban elmaradott a gazdaság, túlzott mértékű a bürokrácia és magas a munkanélküliség, amelyek miatt az Unió a gazdasági és politikai összeomlás előtt állhat. Az viszont optimizmusra adhat okot, hogy az amerikai cégek egyre aktívabban fektetnek be az Európai Unióban, mind a nyugati, mind a keleti régióban, tehát a multinacionális cégek egyértelműen látnak lehetőségeket az EU-ban. A keleti bővítésnek köszönhetően egész Európában kiépül az infrastruktúra. Az Unió lehetőséget biztosít a tanult, nyelveket beszélő réteg felemelkedésére. Mivel az EU-nak jelenleg 23 hivatalos nyelve van (angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén), ezért kiemelt szerepe van a nyelvtudásnak minden multinacionális vállalatnál, az állami és az Európai Uniós intézményeknél. A társadalom legnagyobb részének nem változnak a lehetőségei, az életszínvonala, az EU-csatlakozás hatására, viszont lesz olyan
41
khem.gov.hu 2009.11.05. 17:21 59
réteg is, a kevésbé vagy egyáltalán nem képzettek, amelyik még jobban lesüllyed. Ők adják az olcsó munkaerőt illetve egy részük munkanélkülivé válik. Mi lesz az Európai Unió jövője? Az újonnan csatlakozott kelet magához húzza a fejlett nyugatot vagy fel tudnak zárkózni az elmaradottabb régiók?
„Európa nem létezik, hanem meg kell teremtenünk" - Jean Monnet
60
Irodalomjegyzék A Bizottság közleménye - Zöld könyv: „A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái” Burgerné
Gimes
Anna:
A
közép-európai
átalakuló
országok
gazdaságának
és
mezőgazdaságának összehasonlító elemzése, Századvég kiadó, 2001. Dr. Bokor Pálné - Dr. Kollarik Amália - Dr. Kulcsár Dezső: Természeti erőforrások és a gazdaság a térben, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém 1996. Energiagazdálkodás Fizikai Szemle Human Development Report 2009, Overcoming barriers:Human mobility and development, United Nations Development Programme Kisebbségkutatás Korunk Közgazdasági Szemle Központi Statisztikai Hivatal, A KSH jelenti, Gazdaság és társadalom 2009/1, Budapest KSH:Statisztikai tükör, III. évfolyam 41.szám 2009.március 20. Magda Róbert: A magyarországi természeti erőforrások gazdaságtana és hasznosítása, Mezőgazda Kiadó, Bp. 2001. Magyar Tudomány Miniszterelnöki Hivatal: Jelentés a külhoni magyarság helyzetéről, Budapest, 2008
Felhasznált internetes oldalak: budapest.trade.gov.pl khem.gov.hu nfgm.gov.hu
61
orszaginfo.itdhungary.com portal.ksh.hu www.agroinform.com www.biomasszaeromuvek.hu www.cnb.cz www.corvinusembassy.com www.energiaklub.hu www.energiaporta.hu www.energy-bestpractice.eu www.euractiv.hu www.europa.eu www.ewc-finance.be www.internet.sk www.ittvagyunk.eu www.jovokep.hu www.mnb.hu www.mszet.hu www.muszakiak.com www.nbp.pl www.origo.hu www.tankonyvtar.hu www.wphi.hu
62
