BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány

A PROTOKOLL SAJÁTOSSÁGAI AZ EURÓPAI UNIÓ TAGORSZÁGAIBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL FRANCIAORSZÁGBAN, NÉMETORSZÁGBAN ÉS OLASZORSZÁGBAN

Készítette: HEGEDŰS ÉVA

Budapest, 2007

Tartalomjegyzék 1

Bevezetés _________________________________________________________ 4

2

Illem, etikett, protokoll ______________________________________________ 5 2.1

Alapfogalmak ______________________________________________________ 5

2.2

„Viselkedéskultúra az Európai Unióban” _______________________________ 7

2.3

A spanyol és francia etikett__________________________________________ 10

2.3.1 2.3.2

2.4

3

A spanyol etikett _______________________________________________________ 10 A francia etikett ________________________________________________________ 11

A diplomácia története _____________________________________________ 13

Franciaország ____________________________________________________ 15 3.1

Földrajz, történelem és kultúra ______________________________________ 15

3.1.1 3.1.2 3.1.3

Földrajzi elhelyezkedés és domborzati jellemzők ______________________________ 15 Történelem ____________________________________________________________ 15 Kultúra _______________________________________________________________ 17

3.2

A francia nép jellemzése ____________________________________________ 18

3.3

Viselkedés-protokoll _______________________________________________ 19

3.3.1 3.3.2 3.3.3 3.3.4 3.3.5 3.3.6 3.3.7 3.3.8 3.3.9 3.3.10

3.4

4

19 19 20 21 22 23 24 24 25 26

Idézőjelben _______________________________________________________ 26

Németország _____________________________________________________ 27 4.1

Földrajz, történelem, kultúra ________________________________________ 27

4.1.1 4.1.2 4.1.3

Földrajzi elhelyezkedés, domborzati jellemzők ________________________________ 27 Történelem ____________________________________________________________ 28 Kultúra _______________________________________________________________ 29

4.2

A német nép jellemzése _____________________________________________ 29

4.3

Viselkedés protokoll________________________________________________ 30

4.3.1 4.3.2 4.3.3 4.3.4 4.3.5 4.3.6 4.3.7 4.3.8 4.3.9 4.3.10

4.4

5

Pontosság, időpont egyeztetés _____________________________________________ Névjegy ______________________________________________________________ Tárgyalás _____________________________________________________________ Szórakozás és üzlet, hivatalos étkezés _______________________________________ Gesztusok_____________________________________________________________ Üdvözlési formák, megszólítás ____________________________________________ Ajándék ______________________________________________________________ Öltözködés ____________________________________________________________ A francia konyha _______________________________________________________ Illik? Nem illik? _____________________________________________________

Pontosság, időpont egyeztetés _____________________________________________ Névjegy ______________________________________________________________ Tárgyalások ___________________________________________________________ Szórakozás és üzlet, hivatalos étkezés _______________________________________ Gesztusok_____________________________________________________________ Üdvözlési formák, megszólítás ____________________________________________ Ajándék ______________________________________________________________ Öltözködés ____________________________________________________________ A német konyha ________________________________________________________ Illik? Nem illik? _____________________________________________________

30 31 31 32 33 34 35 35 35 36

Idézőjelben _______________________________________________________ 37

Olaszország ______________________________________________________ 38 5.1

Földrajz, történelem, kultúra ________________________________________ 38

2

5.1.1 5.1.2 5.1.3

Földrajzi elhelyezkedés és domborzati jellemzők ______________________________ 38 Történelem ____________________________________________________________ 39 Kultúra _______________________________________________________________ 40

5.2

Az olasz nép jellemzése _____________________________________________ 41

5.3

Viselkedés protokoll________________________________________________ 41

5.3.1 5.3.2 5.3.3 5.3.4 5.3.5 5.3.6 5.3.7 5.3.8 5.3.9 5.3.10 5.3.11

5.4

6

Pontosság, időpont egyeztetés _____________________________________________ Névjegy ______________________________________________________________ Tárgyalások ___________________________________________________________ Üzlet és szórakozás, hivatalos étkezések _____________________________________ Gesztusok_____________________________________________________________ Üdvözlési formák, megszólítás ____________________________________________ Ajándék ______________________________________________________________ Öltözködés ____________________________________________________________ Az olasz konyha________________________________________________________ Illik? Nem illik? _____________________________________________________ Közlekedés _________________________________________________________

41 42 42 44 45 46 46 47 47 48 48

Idézőjelben _______________________________________________________ 49

A vállalati protokoll szerepe _________________________________________ 50 6.1

„A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. bemutatása” _____________________ 50

6.1.1.1 A budapesti csatornázás története______________________________________ 6.1.1.2 Tevékenységi körök ________________________________________________ 6.1.1.3 Tulajdonosok _____________________________________________________ 6.1.1.4 Szervezeti felépítés_________________________________________________ 6.1.1.5 Társadalmi szerepvállalás____________________________________________ 6.1.2 A protokoll helye az FCSM Zrt. szervezetében ________________________________ 6.1.2.1 Az igazgatói asszisztensek feladatai____________________________________ 6.1.2.2 A PR osztály feladatai ______________________________________________ 6.1.3 Protokoll az FCSM Zrt. hazai és nemzetközi kapcsolataiban _____________________ 6.1.3.1 Rendezvények előkészítése __________________________________________ 6.1.3.2 Miniszterelnöki látogatás- sajtótájékoztató ______________________________ 6.1.3.3 Kínai kormányküldöttség a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen ______________ 6.1.3.4 Gyűlések_________________________________________________________

50 51 52 53 53 53 53 54 54 54 54 56 58

7

Összegzés ________________________________________________________ 59

8

Irodalomjegyzék __________________________________________________ 60

9

Függelék ________________________________________________________ 61

3

1 Bevezetés Szakdolgozatom témájának a protokollt, azon belül is Franciaország, Németország és Olaszország protokolláris sajátosságainak bemutatását választottam. Bár egyazon kontinensen található a három ország, mégis annyira eltérő múlttal és szokásokkal rendelkeznek, hogy közelebbről való megismerésük mindenki számára érdekes lehet. Mielőtt elkezdtem írni a diplomamunkám, azon gondolkodtam, hogyan is épüljön fel az. Először is összegyűjtöttem mindazt az irodalmat, amiből megismerhettem a viselkedéskultúra alapjait és az alapfogalmakat, éppen ezért dolgozatom elején ezek kerülnek bemutatásra, mivel a téma megértéséhez nélkülözhetetlenek. Ilyen az illem, etikett, diplomácia, protokoll és a vállalati protokoll. Az utóbbit azért tartottam fontosnak, mivel szakmai gyakorlatomat a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-nél töltöttem, s feladataim által számos hasznos tapasztalattal lettem gazdagabb. Közelebbről megismertem azt, hogyan is működik egy ilyen nagyvállalat. A következő lépésnek az adott országok bemutatását szántam, kezdve földrajzi, történelmi és kulturális sajátosságaikkal, majd az adott nép általános tulajdonságainak leírásával. A legbővebb jellemzést a viselkedés-protokoll taglalása nyújtja. Mindez tartalmazza többek között az időhöz való viszonyukat, az üdvözlési és megszólítási sajátosságokat, gesztusaikat, öltözködési szokásaikat mind a hétköznapokon, mind pedig az üzleti életben. Ide tartoznak még a tárgyalások és a hivatalos étkezések is, mivel az adott népet nemcsak általánosságban szándékoztam bemutatni, hanem teljes képet szerettem volna nyújtani az üzleti élet bevonásával. Végezetül pedig a vállalati protokoll szerepét tártam fel az FCSM Zrt.-nél. Azaz a vállalat általános bemutatása és szervezeti felépítésének felvázolása után a cég hazai és nemzetközi kapcsolatait vizsgáltam meg.

4

2 Illem, etikett, protokoll 2.1 Alapfogalmak Szakdolgozatom elején mindennél fontosabbnak tartom a témához kapcsolódó alapfogalmak kifejtését, hisz minden ezekre épül. A legáltalánosabb és legérthetőbb fogalom az illem, amely a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: 1 „A társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályainak összessége.” Más megfogalmazásban:2”a társadalmi érintkezés a másokkal való viselkedés koronként változó összessége.“ Az illemet úgy is jellemezhetjük, mint a jómodor, az udvariasság és a mások iránti tisztelet megnyilvánulását. A protokoll, erkölcs és az etikett alapjának tekinthetjük. 3

„Az illemtan a jómodor, a kulturált magatartás szabályainak gyűjteménye, célja, hogy

kellemsebbé tegye az életet a kisebb-nagyobb közösségekben, a társadalomban élők számára.” Az etikett francia eredetű szó, amely az abszolutizmus virágkorában, Versailles-ban keletkezett. Az estiquette szó a sticke kifejezéssel állhat kapcsolatban, ami az udvari rang szerint összefűzött cédulácskákat jelenti. Mindezekből eredően alakulhatott ki az etiquette elnevezés. Ez a kifejezés mai is a fényes királyi udvarokat, a szertartás rendet juttatja mindenki eszébe. Ezt a merev szabályrendszert az 1815-ös Bécsi Kongresszus, majd a 1961-es Bécsi Szerződés némiben enyhítette, de a hivatalos kapcsolatokban még mindig felfedezhetők a régi szokások. Magyarországon 1789-ben jelent meg, melyet már Kazinczy Ferenc is használt, s csak lassan, húsz év alatt magyarosult etiketté. Ha

történelmi

vonatkozásban

értelmezzük,

akkor

az

udvari

szertartási

és

illemszabályok összességét jelenti, viszont mai jelentését az Idegen Szavak és Kifejezések Szótára úgy értelmezi mint:4”a társadalmi érintkezés formáinak megszabott és megmerevedett rendszeré”-t.

1

Magyar Értelmező Kéziszótár Ottlik Károly: Protokoll (p.9) 3 Ottlik Károly: Protokoll (p.9) 4 Idegen Szavak és Kifejezések Szótára 2

5

Az etikett egy szellemes meghatározását még szívesen megemlíteném, amely így hangzik:5”Az etikett a társasági élet művészetének technikája”. A protokoll görög eredetű kifejezés, a Bizánci Birodalom (i.sz. 330-1453) fennállásakor jött létre a „protosz” (jelentése: első) és a „kollosz” (jelentése:enyv) szavakból. A protokollon szó jelentése „a könyv elejére ragasztva”. Ekkor a birodalom közigazgatásában előzéklapot használtak, amit a pergamentekercsekre erősítettek. Ezeken a jelzőkön fel volt tüntetve a téma, a keletkezési időpont, stb. A magyar nyelvben a protokoll mai írásmódban a német nyelvből eredeteztethető. Kazinczy Ferenc 1794-ben még így írja: ”protocoll”. Mai értelmezése szerint a:6”Protokoll 1. (pol) Nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv. 2. (pol) (dipl) Azoknak a szabályoknak összessége, amelyek megszabják a diplomáciai képviselők egymással való hivatalos érintkezésének módját. 3.a) Valamely állam külügyminisztériumának ezzel foglalkozó osztálya 3.b) A hivatalos érintkezésre, különösen a hivatalos rendezvényekre, meghívásokra, megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályok, érvényben lévő szokásoknak az összessége.” Ezeken az értelmezéseken túl nagyon találó M. Pradier-Foderé protokoll meghatározása is: ”a nemzetközi udvariasság kódexe”. Úgy vélem a legegyszerűbb és legérthetőbb megfogalmazás szerint a protokoll a 7

”hivatalos kapcsolatok írott és íratlan szabályainak, szokásainak és formaságainak

összessége”. A hétköznapi protokoll a viselkedési szabályokra, illemtani ismeretekre és a kulturált magatartásra épül; míg az állami, diplomáciai és vállalati protokoll az államközi, kormányközi, diplomáciai, belföldi és nemzetközi hivatalos kapcsolatokkal foglalkozik. Állami protokoll Az állami protokoll feladatkörébe tartozik az állam –és kormányfők illetve a miniszterek hivatalos találkozóinak, programjainak szervezése és lebonyolítása; továbbá magas szintű delegációk fogadásának, utaztatásának megszervezése, illetve a nemzeti és állami ünnepekhez kapcsolódó protokolláris teendők ellátása. 5

Dr. Sille István: Illem, Etikett, Protokoll (p. 21.) Magyar Nyelv Értelmező Szótára 7 Dr. Sille István: Illem, Etikett, Protokoll (p.22.) 6

6

Diplomáciai protokoll A diplomáciai protokoll a diplomáciai képviseletek és a diplomaták munkájában fejeződik ki. A Diplomáciai Testületbe a külképviseletek diplomatái tartoznak. A Diplomáciai Testület rangidős szóvivője a doyen, aki csak a legrégebben megbízott diplomata lehet. Ahogyan több országban, úgy nálunk is ő a Vatikán követe. Vállalati protokoll A vállalati protokoll különféle politikai, gazdasági és társadalmi szervezetek protokolláris feladatival foglalkozik, azaz bel- és külföldi kapcsolatait intézi. Pl. tárgyalások szervezése, előkészítése és lebonyolítása. Cégek, szervezetek protokolláris tevékenységét alapvető tényezők határozzák meg: -

a szervezet jellege (gazdasági, politikai, társadalmi, közhasznú, stb.)

-

vezetői döntések

-

személyi feltételek

-

külső kapcsolatok (országon belüli vagy nemzetközi)

-

partnerkapcsolatok és ügyfélforgalom

-

vállalati arculat, image megjelenítésével összefüggő döntések

A protokolláris feladatokat egy személy, a vezető vagy éppen titkársági dolgozó is elláthatja, viszont nagyobb cégek esetében protokoll osztály vagy PR-osztály működtetés szükséges.

2.2

8

„Viselkedéskultúra az Európai Unióban”

Mi is az a viselkedéskultúra? Ez a fogalom magában foglalja mindazon szabályokat, szokásokat melyek a viselkedéshez kapcsolódnak. Ezek egymással meg is egyezhetnek, de el is térhetnek. Számos átfedés figyelhető meg, de inkább a különbözőségek dominálnak. A legszembetűnőbb eltérések, az üdvözlés és az ajándékozás terén jelentkeznek (pl.: Franciaországban inkább az ölelés, Németországban a kézfogás jellemző üdvözlésnél). Maga az üdvözlés, mint kommunikációs forma számos buktatót rejthet magában, mivel tudnunk kell, hogy egy kézfogás alkalmával kinek kell először kezet nyújtania és kinek először bemutatkoznia. Ezeknek ismerete elengedhetetlen, hisz az első benyomás, mint 8

Irányadó forrás: Háry Eszter, A viselkedéskultúra oktatásának tapasztalatai a felnőttoktatásban; ill. EU-csatlakozás: Hogyan viselkedjünk Európában? http://www.feek.pte.hu/tudasmenedzsment/index

7

az élet minden területén, ekkor is rendkívül fontos. Ebben a pillanatban alkotunk véleményt a másikról, s a kialakult kép kitörülhetetlen marad bennünk. Köztudott, hogy viselkedési és protokolláris szabályokkal az élet számos területén találkozhatunk, nemcsak az üzleti életben. A népesség kicsiny százaléka fordul meg, vagy ténykedik üzleti környezetben, azonban mindenki számára elengedhetetlen azon kultúra normáinak ismerete amelyben mindennapjait éli. Fontos azt tudni, hogy hogyan kell társaságban, színházban, étteremben

viselkedni;

illetve

azt

is,

hogy

hogyan

illik

intézni

egy-egy

telefonbeszélgetést. Ha pedig meghívásról van szó, akkor milyen ajándékot viszünk a házigazdának, vagy éppen mi hová ültetjük vendégeinket, s hogyan terítjük meg az ünnepi asztalt. Mindezeknek ismerete, vagy éppen nem ismerete számos kellemes illetve kellemetlen szituáció okozója is lehet. 2004-ben Magyarország is csatlakozott az Európai Unióhoz, ezzel a lépéssel megnyíltak az országhatárok, így nekünk magyaroknak még jobban kitárult a világ; hisz az EU tagállamokban akár szabadon munkát vállalhatunk, vagy akár le is telepedhetünk. Mindezekért nem árt tisztában lenni a többi nép kultúrájával és viselkedési normáival is, hisz ettől függ, hogy hogyan tudunk alkalmazkodni az adott ország szokásrendszeréhez, viselkedési szabályaihoz. S végül hogyan leszünk képesek majd beilleszkedni oda és a normáknak megfelelően viselkedni. A Magyarországétól eltérő kultúrák és a világ országainak megismertetését jobb minél előbb elkezdeni a fiatalabb nemzedékkel, hisz ezen ismeretek segítségével könnyebben veszik az akadályokat hazánkban multinacionális vállalatoknál vagy éppen külföldi ösztöndíjaik során. Ahol nem csak az adott ország jellegzetes vonásaival kell tisztában lenni, hanem az ugyancsak ösztöndíjas, a világ bármely tájáról érkező társával szót kell értenie. A megszerzett elméleti tudást külföldön a gyakorlatban is alkalmazhatják, sőt bővíthetik azt személyes tapasztalataik segítségével. Bizonyosan sokan élték már át a kultúrsokkot, amellyel akkor szembesül az ember, ha egy számára idegen kultúrába érkezik, vagy éppen visszatér hosszú idő után „anyaországába”. Az egyén azon veszi észre magát, hogy az általa közölt gondolatoknak csak egy bizonyos részét értik meg beszélgetőpartnerei, s ő is csak egy hányadát annak, amit vele kívánnak tudatni. Mégis hogyan tudjuk elkerülni ezt a kellemetlen szituációt? Csak a személyes tapasztalat tud ebben segíteni, az, hogy minél többet lássunk az idegen kultúra 8

szokásrendszeréből, minél több különböző szituációt éljünk át az ottani emberekkel. Mindez felkészíthet arra, hogy a legváratlanabb helyzetekben is helyesen reagáljuk. Beszélhetünk e Európában mindenki által elfogadott és kultúrától függetlenül érvényes viselkedéskultúráról? Nehéz kérdés… Hasonlóságokat leginkább az üzleti és a politikai életben figyelhetünk meg, például az öltözködés, megjelenés terén. Az üzleti életben Dániában a kötetlenség, a hanyag elegancia jellemző, csakúgy, mint Hollandiában. Franciaországban és Németországban is az öltöny és a kosztüm a kötelező viselet. Olaszországban a máshol figyelmen kívül hagyott részletek nagyobb jelentőséget kapnak, ezért azokra oda kell figyelni. A legnagyobb különbségek a hétköznapi életben lelhetők fel, például az ajándékozás, gesztusok, pontosság, üdvözlés területén. Mindenesetre jó nyitott szemmel járni az idegen kultúrában, hogy minél inkább felvértezzük magunkat tapasztalatokkal, s ez által a minimálisra csökkentsük az esetleges súrlódásokat. Az üzleti életben tehát meghatározó az, hogy előre lefixált időpontban tartandó megbeszélésre mikor érkezünk. Előbb valamennyivel, pontosan vagy késünk –e és mennyit. Az idő kezelése avagy a pontosság értelmezése Európában északról dél felé közelítve jelentős eltéréseket mutat. Németországban a lehető legnagyobb pontosságot várják el az embertől, és nem kíváncsiak a kifogásokra. Általában ez mondható el az északi népekről is, viszont délfelé haladva nagyobb „lazaság” figyelhető meg. Például Olaszországban és Spanyolországban sokkal rugalmasabbak az idővel kapcsolatban; itt nem kell azon sem meglepődni, ha mi pontosan érkezünk a megbeszélésre, akkor a partnerünk még nincs is a helyszínen. Tehát ezen mediterrán országokban a „megengedett késés” létező fogalom. Az idegen és saját kultúránk viselkedési szokásainak, szabályainak tudatában magabiztosabban léphetünk fel olyan szituációkban, amelyektől azelőtt tartottunk, vagy éppen elkerültük azokat amiatt, hogy nem tudtuk hogyan kell megfelelően viselkednünk.

9

2.3 A spanyol és francia etikett 2.3.1 A spanyol etikett A spanyol etikett avagy a klasszikus spanyol etikett megjelenése V. Károly (15001588) nevéhez fűződik. Ekkoriban mindent áthatott a formalitás. A király saját hatalmát és gazdagságát hangoztatta külsőségekkel és szabályozásaival. A szertartásosság és a megszorítások az élet minden területére kihatottak, az öltözködéstől kezdve a hajviseleten, beszédmódon, testtartáson át egészen a lefekvés ceremóniájáig. Az uralkodót állában is örök hada védte, az ajtaját ekkor kulccsal zárták be, s ezt a kulcsot egy magas rangú úr őrizte reggelig. A király dolgozószobájába is számos ajtón át lehetett csak bejutni; minden előszobánál egyre magasabb rangú urak álltak őrséget. A királyhoz kérdést intézni határozottan tilos volt, viszont minden szavát parancsként kellett felfogni. A spanyol etikett igen fontos eleme a gyász. Az udvar komorságát, merevségét jól sugallták a nehéz fekete bársonyból készült ruhák, fekete érszerek. Az uralkodó pár körüli szolgálatot magas rangú személyek végezték. A teendők fontossági sorrend szerint voltak felosztva a különböző rangú „személyzet” között. A királynő egyik tragikomikus története is mutatja az akkori spanyol etikett merevségét. Egy lovaglás alakalmával olyan balszerencse érte, hogy leesett lováról, lába pedig a kengyelbe akadt, de akkoriban a királynő érintéséért halál járt, mégis két nemes megmentette az életét, akik mindezek után azonnal elmenekültek az udvarból. A spanyol udvar a szemüveg XVI. századi megjelenésével megint egy sor intézkedést vezetett be annak viseléséről. Hatalmi jelképnek fogták fel viselői, akiknek az esetek többségében nem is volt rá szükségük. Az uralkodók magánéletét is szigorú viselkedési szabályok övezték. A királyi pár nemcsak, hogy nem aludt együtt de külön lakosztályban voltak elszeparálva. A király pedig egy különös szertartásrend alapján látogathatta csak meg hitvesét, amely így nézett ki: 9„A király cipőjére papucsot húzott, vállára köpenyt borított, egyik hóna alá egy kis pajzsot szorított, másik alá egy bizonyos üveget, s egyik kezében kardjával, másikban fáklyával elindult a királyné lakosztálya felé – s bizonnyal ez volt az egyetlen alkalom, amikor nem kísérte a protokoll által meghatározott személyi kíséret.” „A spanyol etikett hosszú története során a címek, rangok neve és rendje is sokat változott, 9

Dr. Sille István: Illem, Etikett, Protokoll (p. 53.)

10

mégis jellemzőnek tekinthetjük az alábbi felépítést: A királyi udvartartás legfőbb irányítója a mayor-domo volt (udvarmester), alája tartozott a személyzet parancsnoka, valamint a főistállómester és a főkamarás, valamint a királyi főalamizsnás (ez egyházi tisztség). A személyzet parancsnoka alá tartozott a királyi udvartartás két legfontosabb szolgáltatója: a királyi kamara (Real Cámara y Estampilla) és a kamarai szolgálattevők. A kamara a palota nagymesterének vezetése alatt több részlegre oszlott: királyi titkárság, kincstár, archívum, könyvtár, építészet, egészségügy stb., mint a későbbi minisztériumok alapjai.”

2.3.2 A francia etikett A francia etikett megjelenése Burgundiához köthető, szertartás rendje pedig a Napkirály, XIV. Lajos (1643-1715) udvarában mutatkozik először; de már annak falait is túllépi. A XVI. században a városi viszonyokat a hierarchia jellemezte. Új rétegek morzsolódtak le, melyek beilleszkedésükért küzdöttek. A legfontosabb minden területen a rangsor volt. III. Henrik (1574-1589) idején jelenik meg a diplomáciai protokoll azzal, hogy az uralkodó kinevezi az első protokoll főnököt. Ekkortájt a hatalom kétféle módon mutatkozott meg; volt a gyakorlati és volt a grandiózus – külsőségektől csillogó megnyilvánulása. Az utóbbit a fényűzés, hedonizmus és a szertartásosság jellemezte. A francia etikett legmeghatározóbb eleme a rangsor. XIV. Lajos udvarában kb. 150 féle rang létezett. A hierarchia csúcsán az uralkodó pár volt természetesen, utánuk következett e legidősebb fiú, majd a király többi gyermeke és unokái. A királyi családot a „vérbeli hercegek” (princes du sang) követték a rangsorban, akiknek családfája egészen Capet Hugo-ig (940-996) volt visszavezethető. Velük azonos rangban voltak az uralkodó törvénytelen gyermekei is, őket a pairek és a hercegek követték. Velük a kör be is zárult, hisz a márki illetve a gróf címek vagyonhoz kapcsolódtak és nem jelentettek hivatalos rangot. A francia etikett nagyon nagy hangsúlyt fektetett és fektet a mai napig is a megszólításra. Még azonos rangon belül is különböző megszólításokat alkalmazott. 10” A francia etikettkönyvek ma is hosszú listát adnak a nemesi rangokat, egyházi méltóságokat, kormányzati, katonai, stb. rangokat viselők megszólításához.” 10

Dr. Sille István: Illem, Etikett, Protokoll (p.54.)

11

Az udvari életet is rengeteg szabály szabályozta be, szigorú szertartásrend szerint kelt és feküdt le az uralkodópár. XVI. Lajos idején a felkelés és a felöltöztetés is a nyilvánosság bevonásával folyt. Igaz volt ez az uralkodóra, párjára és több magasrangú emberre is. A nyilvánosság hozzávetőlegesen száz embert jelentett. Mivel ilyen nagy számban voltak jelen az emberek, a bevonulást is szigorú szabályok rögzítették. Először természetesen az uralkodó és családja lépett be, majd a „magas állású környezet”, komornyikok, miniszterek és végül a követek következtek. A nyilvánosság teljes bevonásával zajlott a királynő szülése is, amely egy színházi darabhoz hasonlított leginkább, hisz az ágyat a legközelibb családtagok ülték körül, majd a főnemesség, hátul pedig a nép állt, s várta a nagy eseményt. Az étkezések rendszerint együtt folytak az udvarban, a király viszont néha egyedül ebédelt, de vacsorára már egybegyűlt a család. A vasárnapi ebédre vendégeket is hívtak néhány magasrangú ember személyében, akik legnagyobb meglepetésemre, csak társaság voltak és nem étkezhettek. A királyi udvarban nagy szerepet kapott a szórakozás, szerencsejáték és a különféle mulatságok. XIV. Lajos rendszeresen játszott szerencsejátékokat a feleségével az általuk szervezett összejöveteleken, ahol rendszerint hatalmas összegekért ment a „játék”. A Versailles-i palotát XIV Lajos építtette, több mint ezer embernek adott otthont, s a cselédek száma meghaladta a tízezret. Az egyik legnagyszabásúbb mulatságot is a Napkirály rendezte itt 1664-ben, amely egy egész hétig tartott, s több mint félezer ember mulatozott. De nemcsak Versailles-ben folytak ehhez hasonló összejövetelek, hanem később kialakult a „mulató kastélyok rendszere”, amelyekben szintén nagyszabású rendezvényeket láthatott a közönség. XIV. Lajos idején felesége, a királynő kezdett a háttérbe szorulni, s helyette a király szeretői kezdték el befolyásolni az udvari életet, s magába az ország kormányzásába is bele kívántak szólni. Az 1789-es forradalom hatással volt a viselkedéskultúrára is Franciaországban, teljesen összezavarodott minden, de mindez csak átmeneti volt, hisz leverése után 11„visszatér a pompa, a látványos szertartások, a hatalmat minden mozzanatában hangsúlyozó protokoll”.

11

Dr. Sille István: Illem, Etikett, Protokoll (p.56.)

12

Napóleon uralkodása 1804. december 2-án kezdődött császárrá koronázásával, ahol elkezdődött a szertartásrend teljes megtörése. Történt ugyanis, hogy a koronázási ceremónián kiragadta a koronát VII. Pius pápa kezéből, és saját maga tette a fejére. 1815-ös bukása után azonban visszaállt az eredeti etikett, amely ettől kezdve már sohasem ragyogott eredeti fényében.

2.4 A diplomácia története A diplomácia annak idején azért jött létre, hogy két embercsoport - legyen az törzs vagy nép – eltérő nézőpontjait, érdekeit egymáshoz közelítse, és összhangba hozza. Hisz ezekben az időkben vad népek éltek, szükség volt elöljárók, követek küldésére az ellenfélhez a béke rendezése céljából. Ezért az ellenségnek is ismernie kellett már a küldöttek funkcióját, és érkezésének miértjét. Tehát már időszámításunk előtt nagyon fontosak voltak a népek közti nemzetközi kapcsolatok; azoknak ápolása, építése és fenntartása is. Mindezeket jellemzi az is, hogy i.e Egyiptomban Amenhotep fáraó levelezéseiből már archívumot tárolt. II. Ramzesz fáraó pedig a mai diplomáciai szerződéseknek megfelelően írta békeszerződéseit. A görögöknél, a görög városállamokban sok vitás kérdés merült fel, melyek rendezésére küldötteket bíztak meg. Ezek a hírvivők meghatározott és mindkét fél által elismert kiváltságokkal voltak felvértezve. Már nemcsak üzeneteket vittek, hanem érdekvédelmi feladatokat is elláttak. Alkalmanként vitákban és népgyűléseken is részt kellett venniük, ahol városuk érdekeit kellett megvédeniük. Követnek mindezekért legtöbbször filozófusokat, írókat, szónokokat választottak, akik megfelelő verbális készségekkel rendelkeztek. A követek élete nemcsak kiküldetésből állt. Amikor épp városukban tartózkodtak, feladatuk a „hivatalos rendtartás” volt, amely egészen a királyi háztartástól a népgyűlés rendjének fenntartásáig terjedt. Rómában kialakult a fetialisok testülete, ami 20 főből állt. Döntéshozó szerv volt, olyan kérdésekben, mint hadüzenet vagy épp békekötés.

12

” a Római Birodalom nemzetközi

kapcsolataiból ered a diplomácia történetének és gyakorlatának egyik legfontosabb eleme: az elmélet kifejlesztése a hivatásos könyvtárosok segítségével. Amikor az archívumokat elöntötték a korabeli útlevelek és egyéb dokumentumok, szakképzett hivatalnokokat kellett alkalmazni azok rendezéséhez, megértéséhez és értelmezéséhez, valamint hitelesítéséhez. Ez a tevékenység volt a res diplomatica.” 12

Dr. Sille István :Illem, Etikett, Protokoll (p.64.)

13

A Bizánci Császárság (330-1453) idején létrejött a Külügyi Hivatal, beindult a diplomataképzés. Állandó képviseletek létesültek. A Velencei Köztársaságban (V.- XVIII. sz.) alakult ki követküldési rendszer klasszikus gyakorlata. Számos feladatot kellett a követeknek teljesítenie, úgymint: - több évig a kiküldetés helyén tartózkodni - országától utasításokat kap elutazása előtt - jelentéseket küld tevékenységéről országának - kiadásairól elszámolást kell készítenie Az 1861-es Bécsi Szerződés tartalmazza a diplomáciai kapcsolatok és képviseletek jogainak és feladatainak megfogalmazását. A Bécsi Szerződés a külképviseletek vezetőit három osztályba sorolja: 13

13

„-

az államfőhöz akkreditált nagykövetek, nunciusok, pronunciusok, főbiztosok,

-

az államfőhöz akkreditált követek, miniszterek és internunciusok,

-

a külügyminiszterhez akkreditált ügyvivők.”

Dr. Sille István: Illem, Etikett, Protokoll (p.68.)

14

3 Franciaország 3.1

14

„Földrajz, történelem és kultúra”

Franciaország hivatalos elnevezése Francia Köztársaság. Számos európai és világméretű szerveződés tagja, úgymint: Európai Unió, ENSZ Biztonsági Tanács, NATO Főváros: Párizs Hivatalos nyelv: francia Államforma: köztársaság Köztársasági elnök: Nicolas Sarkozy Miniszterelnök: Francois Fillon Terület: 674.843 km2 Népesség: 63.587.700 millió fő Egy főre jutó GDP: 29.316 dollár Pénznem: Euro EU csatlakozás éve: 1957. március 25. (alapító)

3.1.1 Földrajzi elhelyezkedés és domborzati jellemzők Szomszédos országok: Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Az Egyesült Királysággal a La Manche Csatorna köti össze. Az ország számos tengeren túli gyarmattal rendelkezik. Pl.: Francia Guyana – Dél Amerika. Franciaország domborzata igen változatos. Míg északon tengerparti síkságok terülnek el, addig nyugaton és délkeleten vadregényes, hegyes-dombos vidékek varázsolják el az embert. Délen fut végig a Pireneusok vonulata, s a Francia Riviérán végigmenve elérjük az Alpok csúcsait. Itt található a Mont Blanc, ami Európa legmagasabb pontja.

3.1.2 Történelem

14

Irányadó forrás: http://www.wikipedia.org/hu/Franciaország

15

Franciaország történelme több mint egy évezredre vezethető vissza. Franciaország jelenlegi határai mondhatni egybeesnek a történelmi Gallia (egykoron Gallia Transalpina) Alpokon túli területeivel. Egykoron ezen a területen Kelta, más néven Gall törzsek éltek, melyek akkoriban különböző fejlettségű szinten álltak. Az i.e. I században a terület a Római Birodalom fennhatósága alá került, megkezdődött a fejlődés, városiasodás és a romanizáció. A IV században az ország biztonságát a határokon áttörő barbár törzsek fenyegették, majd az V században megjelentek a frankok is, akiktől a francia kifejezés eredeztethető. Az V-IX. századig a Frank Birodalom rendelkezett a terület felett, aminek kiemelkedő uralkodója volt Nagy Károly. 843-ban a birodalom felosztásra került, a mai Franciaország a nyugati részéből alakult ki. 987-ig a Karoling-dinasztia volt hatalmon, akik Nagy Károly leszármazottjai voltak. Utánuk Hugo Capet, Párizs grófja következett a trónon, akinek leszármazottjaiból az elkövetkező legnagyobb dinasztiák alakultak. A Capetingok, a Valois-ház, Bourbonok az egész országot egyesítették az örökösödési háborúk és számos házassági szerződés során. A Napkirály, XIV Lajos (1643-1715) uralkodása alatt Franciaország a fénykorát élte, hatalmas hatással volt egész Európára politikai, gazdasági és kulturális szempontból is. 1792-ben véget ért a királyság és kikiáltották a köztársaságot. 1799-ben Napóleon került hatalomra, aki csapataival szinte fél Európát elfoglalta, de 1815-ben a sikersorozat véget ért, seregei vereséget szenvedtek; így Franciaország újra királyság lett. Az 1830-as forradalom után pedig bevezették az alkotmányos királyságot. 1848-ban a „második Francia Köztársaság”-ot a Nemzetgyűlés kiáltotta ki egy újabb forradalom után, azonban III. Napóleon császársága 1852-ben ennek is a helyébe lépett. Ez volt a „második császárság”, amelynek időszaka alatt, Franciaország nagyon megerősödött, még több gyarmatra tett szert. 1870-ben azonban a császárságot a parlametáris monarchia váltotta fel; még ugyanebben az évben francia- porosz háború kezdődött, amely a franciák vereségével végződött. A németek megszállták az országot, így a király megbukott. 1871-ben egy újabb forradalom indult, a polgári radikális szocialista forradalom, melynek leverése után megalakult a „harmadik köztársaság”. A francia imperializmus időszaka 1870 és 1914 közé tehető, ekkor az ország kiépítette gyarmatbirodalmát. 16

Az I. és II. világháború győztes hatalmai között szerepelt Franciaország is, azonban az 1950-es években a gyarmatbirodalom (Afrika, Ázsia, Óceánia) szétesett. A II. világháború után megalakult a „negyedik köztársaság”, majd 1958-től napjainkig is tart az „ötödik”.

3.1.3 Kultúra Franciaország azon országok egyike, amely a legtöbbet járult hozzá az egyetemes kultúrához. Az országhoz 42 Nobel-díj fűződik.

Irodalom: Victor Hugo: A nyomorultak (Les Misérables) Moliére: Tartuffe (Tartuffe) Jean Racine: Phaedra (Phedere) Albert Camus: Közöny (L’Étranger) Émile Zola: Germinal (Germinal) Honoré de Balzac: Goriot apó (Le pere Goriot) Stendhal : Vörös és Fekete (Le Rouge et le noir) La Fontaine: Mesék (Fables) Marcel Proust: Az eltünt idő nyomában (A la recherche du temps perdu)

Tudósok, gondolkodók: Szent Bernát, Szent Ágoston, Abélard, Descartes, Pascal, Voltaire, Diderot, Montesquieu, Rousseau, Pasteur

Zene: Berlioz, Bizet, Chopin, Debussy Festészet, szobrászat: Degas, Rodin, Césanne, Courbet, Monet, Manet, Renoir, Chagall

Filmművészet: Franciaországnak jelentős szerepe van a film és filmművészet létrejöttében. A mozit A. Auguste és Louis Lumiere találták fel. Jelentős francia fimrendezők voltak, a némafilmek idején Georges Mélies, a két világháború között Jean Renoir, a II. világháború után pedig Marcel Carné. Az 50-es évektől megújuló francia filmművészet az egész világra nagy hatással volt, Jean-Luc Godard és Francois Truffaut rendezők ide tartoztak. A 80-as évektől még újabb irányzat idult, melynek tehetséges képviselői Luc Besson, Jean-Pierre Jeunet.

17

3.2 A francia nép jellemzése A francia nép nagyon büszke anyanyelvére, amely már évszázadok óta a diplomácia nyelve, éppen ezért nem szívesen beszélnek ezen kívül mást. Erős nacionalizmusuk abban is megmutatkozik, hogy nem fogadnak el semmi olyan dolgot, amely ellentétben áll saját hazájuk kulturális normáival. Nagyon jók az információ befogadás terén, hisz azokat általában a beszélgetések során érvelésre fel is használják sikerük érdekében. Elemző-kritikai gondolkodásmódjuk pedig hozzásegíti őket a tudáshoz. Minden szituációt egyéni problémaként kezelnek, éppen ezért az összes tudásukat arra szentelik, hogy az minél előbb megoldódjon. A franciák saját nemzetük történelmét és kultúráját ismerik a legjobban. Más országok művészete, földrajza felé kicsiny érdeklődést tanúsítanak csupán. A franciákat igen erős individualizmus jellemzi, képesek a gyors döntéshozásra. A társadalmi helyzet, státusz, rang nagyon fontos mérce a franciáknál, az első helyen áll. Saját teljesítményük mindennél előrébb való, hisz csak ettől van biztonságérzetük, bár életükben fontos szerepet játszanak az összeköttetések is. Az egyéniség mindennél előrébb való náluk, nem ismernek megalkuvást, és alkalmazkodni sem igazán képesek. Ugyanígy kockázatot sem szívesen vállalnak, hisz a jövő bizonytalan, ezért hosszú távra nem terveznek semmit. Érzelmeiket szégyenérzet nélkül nyilvánosan is kifejezik, legyen az pozitív vagy akár negatív. A francia társadalmat tagoltság jellemzi, mégis legerősebb a középosztály. Az egyes rétegek között feszültség figyelhető meg; nagy közöttük az ellenérzés. A felső „réteg” engedelmességek és alázatot vár el az „alsóbb” rétegektől. Mindennek a hatalom az alapja, éppen ezért minden olyan vezetőt nagyra becsülnek, aki egy kézben tudja tartani nemzetüket. A francia nemzet nagyon büszke hazája dicsőséges múltjára. Éppen ezért, a kulturális örökségük miatt érzett büszkeségükért tartják a francia népet kissé önteltnek.

18

3.3 Viselkedés-protokoll 3.3.1 Pontosság, időpont egyeztetés A franciáknál, különösen az ország északi részén nagyon fontos a pontosság, ezért minden egyes találkozót, legyen az magán vagy üzleti, mindig pontosan egyeztessünk. Tíz perc késés még megengedett, de a franciák nem szeretnek várni. A találkozók időpontját lehetőség szerint délelőtt 10 órára vagy délután 15:30-ra beszéljük meg, mivel a munkaidő reggel 9 órától általában este 18:30-ig, 19-ig tart. A vezető beosztásúak 20 óráig is benn maradhatnak. Az ebédidő szokás szerint két órán át tart, amely délután 13-kor kezdődik. Illik tudni, hogy hivatalos fogadáson a házigazda köszöntője előtt nem tanácsos fogyasztani, ő emeli elsőnek a poharát, s kéri fel erre a többieket is. Ha késünk, vagy nem tudunk eleget tenni egy meghívásnak, ki kell menteni magunkat.

3.3.2 Névjegy Ne legyen túlzsúfolt, hivalkodó, azonban cégünk emblémája szerepelhet rajta. A fényképes névjegyet inkább mellőzzük, visszafogottabb stílust válasszunk, azaz hagyjunk helyet rajta például a köszönetnyilvánításnak. A tárgyalópartnernek mindig kell névjegyet adni, a kapott kártyát pedig gondosan megőrizni. A névjegyünk egyik oldalán saját anyanyelvünkön, a másikon franciául szerepelhet a szöveg. A francia oldalon tanácsos a tudományos fokozatokat is feltüntetni. A franciák névjegyén gyakran a nagypresztízsű iskolai végzettségre utaló rövidítések is fel vannak tüntetve. Franciaországban csak az orvos doktorok szokták nevük elé kitenni a Dr. elnevezést. Az ügyvédeknek más megszólítása van, a ’ma tre’ (Me). A nők általában hivatalos névjegyet használnak, de ha férjnél vannak, akkor lehet a férjükkel közös névjegyük, Pl: Monsieur et Madame Jacques Villeneuve formában. A francia illem szerint ilyen esetben mindig a férj neve legyen elöl, viszont ha társasághoz szólunk, akkor a megszólítás ’Mesdames et Messieurs’. 15

„Hivatalos kapcsolatokban a küldött névjegyen alkalmazott jelzések:

15

Irányadó forrás: Dr. Sille István, Illem Etikett Protokoll (p. 170.)

19

•

a. c. (avec compliment): üdvözlettel; ajándék- és virágküldéskor a csatolt névjegyen;

•

p. r. (pour remercier): köszönet; a köszönetként visszaküldött névjegyen áll;

•

p. f. (pour féliciter): szerencsekívánat (névnap, születésnap alkalmával);

•

p. r. p. f. : az előző két jelzés egybeírva;

•

p. f. c. (pour faire connaissance): megismerkedés, bemutatkozás céljából küldött névjegyen;

•

p. p. (pour presentier): bemutatás, a bemutató írja saját névjegyére, mellé csatolva a bemutatandó névjegyét, amire nem kell semmit írni;

•

p. f. n. a. (pour féliciter nouvelle année): újévi szerencsekívánat;

•

p. f. f. n. (pour féliciter féte nationale): szerencsekívánat nemzeti ünnep alkalmából;

•

p. p. c. (pour prendre congé): elbúcsúzás, huzamosabb tartózkodás után, elutazás előtt szokásos;

•

p. c. (pour condoléances), vagy

•

p. p. p. (pour prendre part): részvétnyilvánítás.”

3.3.3 Tárgyalás Francia partnerünkre a jól felkészültség jellemző, dokumentációval felszerelkezve érkezik a tárgyalásra, ezért biztosítanunk kell számára a megfelelő technikai feltételeket. Viszont ha kettőnél több személy jön a megbeszélésre, már az ültetési rend szabályai szerint kell eljárnunk, azaz meg kell választanunk az asztal méretét és formáját, a résztvevők rangjának megfelelő ültetésrendet. Mindezeken túl csendes, nyugalmas helyet tanácsos választanunk a tárgyalás helyszínéül. Elmondhatjuk,

hogy

a

franciák

intenzív

szemkontaktust

tartanak

beszélgetőpartnerükkel. Személyes jellegű kérdésekkel ne kezdjük a társalgást, tanácsos kihagyni ezeket az üzletből. A nyelvhasználat nagyon meghatározó a francia ember számára, hisz mindennél jobban szeretik anyanyelvüket, olyannyira, hogy más ország nyelvét nem szívesen használják. Azonban mástól elvárják s nagyra értékelik, ha franciául beszél tárgyalás közben. A legnagyobb dicséret viszont nem az, ha kitűnően beszéljük a nyelvet, hanem az ha már észjárásunk is olyan, mint a franciáké.

20

Egy-egy problémát az analitikus-elemző gondolkodásmódjukkal közelítenek meg, amely ugyan segít az elvi összefüggések feltárásában, azonban akadályozza őket a praktikus és egyszerű megoldások felismerésében. Mint már említettem gondosan felkészülnek minden egyes tárgyalásra, megbeszélésre. Felkészülésük része tárgyalópartnereik megismerése az erőviszonyok feltérképezése céljából. Fontos számukra, hogy megtudják a partner rangját, státuszát és az általa képviselt cég gazdasági helyzetét is. A francia fél társadalmi megítélését illetve helyzetét befolyásolja az a felsőfokú intézmény ahol végzett, mindezekért lényeges, hogy rangban „egy szinten” álló tárgyalópartnert válasszon a fogadó fél. Ez az erőviszonyok szempontjából igen fontos. Szükséges kiismerni a francia vállalatok hierarchiáját ( origani-gramme-ját), ahol sok igazgatóság és funkció van jelen. A francia fél teljesen tisztában van saját szerepével és mozgásterével a tárgyalási szituációban. A tárgyaló feleknek az eredményesség érdekében számos tulajdonsággal kell rendelkezniük. Először is tudni kell meghallgatni a másikat; odafigyelni arra, amit mond és arra, hogy milyen reakcióval fogadja mondanivalónkat. A visszacsatolás ( feedback) nagyon fontos része a tárgyalás menetének, hisz mindkét fél taktikázhat ezáltal. Mondanivalónk végén a partner saját személyiségén át összefoglalja és értelmezi az általunk elmondottakat. Ekkor vélemény vagy értelmezési különbség állhat fenn. Ezáltal új szakasz kezdődhet, a javaslat fázisa, amikor mi javaslunk, vagy partnerünk javaslatát vitatjuk meg. Ez a vita heves is lehet, de figyeljünk mindig oda, hogy ne fajuljon vitatkozássá. Az érvek a legmeghatározóbbak a megegyezésig való eljutásban. A megállapodás után a feszültséget le kell zárni, illetve fel kell oldani, hisz az ügy lezárult. A felek személyes kapcsolatát nem érinti. A franciákra jellemző emelt hang és izgatott gesztus nem feltétlenül jelent dühöt; ez leggyakrabban csak a téma iránti érdeklődést mutatja.

3.3.4 Szórakozás és üzlet, hivatalos étkezés Vagy üzlet és szórakozás? A kettő jól megfér egymás mellett, hisz üzleti megbeszéléseiket összeköthetik bármilyen étkezéssel, rendszerint ebéddel. A munkareggeliért maguk a franciák nem rajonganak. Az ebéd általában két órán át is tarthat, ahol először az ételek iránt szokás érdeklődni, az üzlet csak ez után jöhet. Jobb előre asztalt foglalni, lehetőleg francia étteremben, 21

mellőzve a kávéházakat, sörözőket. Ezek nem alkalmasak megbeszélésekhez, túlságosan zajosak. Evés közben figyeljünk arra, hogy mindkét kezünk az asztal felett legyen, illetve ne együnk túl gyorsan, mert hamar jóllakhatunk. Az étkezés végén következik a sajttál, amiből kétszer nem illik venni, mert azt hihetik vendéglátóink, hogy nem volt elég tartalmas a főétkezés. Minden ételhez általában bort szolgálnak fel, ha valaki nem kíván azt fogyasztani, akkor azt lefelé fordított poharával jelezheti étkezés előtt. A számlát mindig a meghívó fél álja

3.3.5 Gesztusok A gesztusoknak és a mimikának Franciaországban kevesebb szerep jut, mint a temperamentumos déli országokban. Az élénk gesztikulálás a kulturált viselkedés normáiba nem fér bele. Vannak olyan gesztusok, melyek a beszélő lelkiállapotát és az adott szituációhoz való viszonyulását fejezik ki. Pl. nyakkendő igazgatása, tárgyakkal való játék. A franciáknál mindezek arra utalnak, hogy számukra van valami zavaró elem a szituációban, vagy nem kötjük le eléggé figyelmét, azaz unalmas számára a mondandónk. Legszembetűnőbb mikor jobb tenyerükkel bal csuklójukat megütik. Ekkor minél előbb szeretnének már távozni. (Ábra 1.) A mimika figyelemmel kísérésével is számos információhoz juthatunk. A mosoly értelmezése kisebb nehézségekbe ütközhet. Jelentheti a partner készségét, tompíthatja a kommunikáció nehézségeit vagy épp enyhítheti a feszültséget. De különleges bánásmódot ne várjunk egy egy mosoly után, ez csupán a

16

”kulturált viselkedés

protokolljának része”. A franciák keveset mosolyognak a déli népekhez képest. Mosolyuk szimpátiát, empátiát, bátorítást is kifejezhet, de megvetést, felsőbbrendűséget is burkolhat. A tekintet egyfajta visszacsatolást jelent, azt, hogy kölcsönösen értjük –e egymást. Éppen ezért elvárják, hogy a szemükbe nézzünk, hisz őszintétlen embernek tartják azt, kinek tekintete nem találkozik az övékkel. Ha jelezni kívánjuk, hogy minden rendben, akkor azt felemelt hüvelykujjunkkal tegyük, ne pedig a karikába hajlított hüvelyk –és mutatóujjal, ami itt nullát jelent.

16

Hidasi Judit: Szavak, jelek, szokások (p.115.)

22

Amikor egy látogató vagy egy felettes belép a helységbe, a férfiak felemelkednek vagy ilyen mozdulatot tesznek. Ha a számlát kívánjuk elkérni valahol, tegyünk úgy a kezünkkel, mintha írnánk. A franciák máshogy reagálnak a viccekre, mint a magyarok. A politikai tartalmú és durva viccekre egyáltalán nem vevők. Számukra csak a kultúrált, szellemes megnyilvánulások elfogadhatók, különösen ha abban megcsillan az irodalmi, művészeti műveltség is. Mindezek közléséhez igen magas szintű nyelvismeret szükséges, szóval mindezek hiányában inkább hagyjuk a szellemeskedést.

3.3.6 Üdvözlési formák, megszólítás Bemutatkozáskor illetve találkozáskor mindig fogjunk kezet, tegyünk ugyanígy elköszönéskor is. Általában a nők nyújtják először a kezüket a férfiaknak. Baráti légkörben az egyének összeérintik az arcukat, a levegőbe cuppantanak és összeölelkeznek. Fontos azzal tisztában lennünk, hogyha bemutatkozunk nevünk elé kell tenni az Úr (Monsieur) illetve a Hölgy (Madame) kifejezést, amit elvárnak a franciák, ugyanúgy, mint a ’de’ szó használatát is, ami nemesi származásra utalhat. Ha csak a Monsieur vagy Madame kifejezéssel szólítunk meg valakit, az udvariatlanság, utána kell állnia a vezetéknévnek vagy rangnak. A közéletben illetve cégeknél általában a rang elé helyezett Monsieur vagy Madame is elegendő. Pl: Monsieur le Directeur. A francia nyelv igen gazdag a különféle nemesi, egyházi, katonai, hivatali rangokban, bár a törvényhozás már eltörölte őket, azok még ma is használatosak. Vannak olyan címek, amelyek vagyonhoz illetve birtokhoz kötődnek, ezeket pénzért lehetett megvenni; ilyen a Vicomte, Baron, Marqis. A mindennapi életben a Monsieur, Madame és a Mademoiselle megfelelő használatával jól elboldogulhatunk. Ezeket rövidíthetjük is: Monsieur (M.) illetve Madame (Mme) pont használata nélkül. Bizonyos kor után minden hölgyet megillett a ’Madame’ megszólítás, csak akkor szabad ’Mademoiselle’-nek nevezni, ha azt ő kéri. A megszólítás általában magázva történik, szakmai körökben nem jellemző a tegezés. A köszönés a napszakhoz igazodik, melyet egy üres formula követ, ami a partner hogylétével kapcsolatos. Erre a válasz az, hogy jól vagyunk, amelyre azonnal vissza is kell kérdezni.

23

3.3.7 Ajándék A franciák nagy jelentőséget tulajdonítanak az ajándékoknak. A legfontosabbnak a jó ízlést tartják. Az udvariasság körébe tartozik a meghívás, annak elfogadása, lemondása és egy esetleges késésre adott magyarázat is. Az üzleti életben általában valami semleges területre, étterembe hívhatnak meg partnereink. Ritka az olyan alkalom, amikor saját lakásukba invitálnak, de ha mégis előfordul, azt nagy megtiszteltetésnek kell venni. Ebben az esetben ajándékként a házigazdának finom csokoládét vagy tömény italt, feleségének virágot szokás vinni. A krizantém Franciaországban is temetői virág. Fehér liliomot pedig csak esküvőre vagy előáldozásra szokás adni. A szegfű szerencsétlenséget jelent, ezért nem illik ajándékba adni. Május 1-jén gyöngyvirág csokorral köszöntik a hölgyeket. Tárgyalás alkalmával nem fontos ajándékot adni, illetve első találkozáskor sem. Érdemes szem előtt tartani, hogy ne legyen nagyon nagy értékű, ugyanakkor kicsinyesnek se tűnjön. Még véletlenül se ajándékozzunk cégünk logójával díszített tárgyat, a mellékelt névjegykártyát pedig felejtsük el. A franciák legnagyobbra a bort és a könyvet értékelik, mindezek intellektuális érdeklődésre utalnak. Minél vastagabb és illusztráltabb egy könyv, az annál értékesebb a szemükben. Az egyszerűség számukra nem nagy erény.

3.3.8 Öltözködés A franciák meglehetősen nagy hangsúlyt fektetnek az öltözködésre, az öltözködési kultúrára, a testápolásra. Egyrészt esztétikai örömöt okoz nekik, másrészt pedig magabiztos fellépést biztosít nekik. A testkultúra része az alakra és a vonalakra fordított nagy figyelem: a karcsúság, a formás testalkat az ideálja a francia nőknek és férfiaknak egyaránt. Manapság, mint minden társadalomban, itt is egyre nagyobb figyelmet szentelnek az egészségnek, az egészséges életmódnak, a jó fizikai állapotnak. Mindezt viszont csak az esztétikum megtartása céljából, nem azért hogy erejüket fitogtassák. A testépítés kultuszának nem sok követője akadt Franciaországban. A női divatban a francia divat az irányadó; egyszerűen és elegánsan öltözködnek. A férfiakra is az elegancia jellemző. Csak a legjobb minőségű ruhadarabokat viselik. Nem olyan merevek, mint az angolok, és lezserebbek, mint a németek.

24

A franciák kerülik a konzervatív öltözékeket, világosabb színárnyalatokkal naponta találkozhat az ember az üzleti életben is, ám a sötét öltönynek és kosztümnek még mindig nagy hagyománya van

3.3.9 A francia konyha A francia konyha már a XV. Században kezdett teret nyerni Európában. Felfelé ívelését az ország gazdag nyersanyagkínálata, halban bővelkedő tengerek és a kiváló szakácsok is segítették. A világszerte ismert és elismert francia konyha abban tér el a magyartól, hogy kerüli az erős ízeket. A francia nép a legkényesebb, ha konyháról van szó, ugyanakkor nincs nála hálásabb nemzet e földön, amelyik ennyire megbecsülné a jóízű ételeket. Mindegyikük született ínyenc; a minőséget többre becsülik, mint a mennyiséget. Szeretik a könnyű, változatos ételeket, ezért mindent vajjal készítenek. Csak néhány esetben használnak olajt vagy sertészsírt. Ebédre nem fogyasztanak levest, helyette előételt esznek, amely legtöbbször zöldségekből és ’tenger gyümölcsei’-ből tevődik össze. Szeretik a sülthúsokat, mellé köretnek párolt zöldséget vagy sültkrumplit (french fries) tálalnak. Salátát is fogyasztanak, de nem a főételhez, hanem utána, magában. Vendégségben, hosszúkás asztal esetén a hosszú oldal közepén ülnek a házigazdák, a díszvendég pedig a házigazda jobbján foglal helyet. Az étkezés befejeztével az evőeszközöket párhuzamosan kell a tányérra tenni, szemben a déli országok szokásaival, ahol keresztbe helyezik ugyanebből a célból. Jellegzetes francia édességek a szuflé (felfújt), a parfé és a különböző krémek. A legfinomabbak pedig a ’millefeuille’ (krémeslepény), ’petit- fours’, ’crépes- suzette’ (palacsinta). A franciák nagy borivók, minden étkezés elengedhetetlen tartozéka egy-egy palack; általában két- háromféle bor kíséri végig az ételsort.

25

3.3.10

Illik? Nem illik?

Pénzről beszélni nem illik francia társaságban, akár sok van belőle, akár kevés. Mindezt sikerült személyesen is megtapasztalnom, amikor az egyén fizetésére kérdeztem rá több hónapnyi ismeretség után. Nemhogy választ nem kaptam, de utána e kérdés fényében telt el az egész találkozó. Mindezek tudatában ma már nem követném el ugyanezt a hibát. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy a magánszférát élesen el kell választani az üzlettől. Hivatalos kapcsolatokban személyes dolgokról nem illik beszélni, illetve érdeklődni. Ezek megvitatásához szorosabb ismeretség után vállalkozzunk.

3.4 Idézőjelben 17

„Szigorúan betartják az etikett szabályait, és meg vannak győződve arról, hogy

bizonyos dolgokat nem szokás nyilvánosan csinálni. A francia férfiak például sohasem fésülködnek az utcán, s a nők sohasem igazítják meg a sminkjüket a nagy nyilvánosság előtt. Lehet akármilyen kánikula, mégsem szabadulnának meg egy réteg ruhadarabtól, ha az utcán sétálnak. „..Roppant fontos dolog, hogy emlékezzünk arra, aznap már kivel ráztunk kezet, mert a franciák rút és modortalan dolognak tartják, ha valakivel kétszer fognak kezet ugyanazon a napon. Ez olyan, mintha nem figyeltek volna az illetőre eléggé az első alkalommal.”

17

N. Yapp és M. Syrett: Miért nem bírjuk a franciákat? Pannonica Kiadó Bp. 2001

26

4 Németország 4.1

18

„Földrajz, történelem, kultúra”

Németország hivatalos elnevezése Német Szövetségi Köztársaság. Főváros: Berlin Hivatalos nyelv: német Államforma: Köztársaság Elnök: Horst Köhler Kancellár: Angela Merkel Terület: 357.023 km2 Népesség: 82.468.000 fő Egy főre jutó GDP: Pénznem: Euró EU csatlakozás éve: 1957 március 25., mint NSZK

4.1.1 Földrajzi elhelyezkedés, domborzati jellemzők Szomszédos országai: északon Dánia; keleten Lengyelország, Csehország; délen Ausztria és Svájc; nyugaton pedig Franciaország, Luxemburg, Belgium, Hollandia. Németország a déli határvonalánál található Alpok vonulataitól egészen az északon lévő Balti – és Északi – tengerig terjed. Az ország területén találhatók erdőkkel borított felföldek, illetve az Észak - Német Mélyföld - 3,54 m-es tengerszint alatti „mélységgel”. Az ország három nagy földrajzi egységre bontható, az Északnémet – alföldre, a Német –középhegységre, és az Alpokra. Az Északnémet – alföld felszínét morénavonulatok borítják, amelyek az egykori jegesedés hatására alakultak ki. A Német – középhegység átlagos tengerszint feletti magassága 1000 - 1500 m között mozog. Északon két vonulata a Harz – hegység, illetve a Thüringiai erdő magasodik, közöttük pedig a Thüringiai medence terül el. Déli vonulatai az Érchegység és a Fichtel. További részei: a Rajnai-palahegység, a Hesseni-hegyvidék, a Fekete- Erdő, a Sváb- Alp, a Frank- Alp, a Bajor-Erdő, és a Cseh- Erdő. 18

Irányadó forrás: http://www.wikipedia.org/hu/Németország

27

Németország déli határvonalát az Északi- Mészkőalpok vonulatai alkotják. Itt találhatjuk a legmagasabb pontját is, ami a Zugspitze (2965 m).

4.1.2 Történelem I. sz. 843-ban létrejött a Német- Római Birodalom (az első német Reich-nek nevezik), s egészen 1806-ig állt fenn. A második Reich-et, amely a Német Császárság volt, 1871-ben kiáltották ki a Versailles-i kastélyban. Otto von Bismarck meghatározó egyénisége volt annak a folyamatnak, melynek eredményeként létrejöhetett az egyesült császárság. Ezért tekinthetjük őt a 19. századi Németország legjelentősebb államférfijának. 1914-ben az I. világháború elején Németország betódult Franciaországba, ahol a kezdeti sikersorozat hamarosan végetért és az áldozatok száma egyre csak nőtt. Az 1918-as év a világháború utolsó éve volt, ekkor a német császárt lemondásra kényszerítették, és még ugyanebben az évben kitört forradalom leverése után létrejött a Weimari Köztársaság. A háború után rossz gazdasági helyzet bontakozott ki, és a Versailles-i békeszerződés is Németországot hibáztatta a háború kirobbantásáért. Ebben a helyzetben egyre több német ember támogatását nyerték meg az antidemokratikus pártok. Ennek következtében az 1932-es választásokon a nemzetszocialisták szerezték meg a hatalmat. 1933-ban Adolf Hitlert választották Németország kancellárjává, ezzel pedig megindult a diktatúra. 1933- 1945-ig a Harmadik Birodalom (Reich) időszaka tartott. 1934-ben a birodalmi elnök is Adolf Hitler lett, ezzel hatalma szinte korlátlan volt minden felett. Olyan agresszív politikát folytatott- a szomszédos országokat sorra megtámadta-, hogy 1939. szeptember 1-jén ennek következtében kitört a II. világháború. Németországnak és szövetségeseinek Európa nagy részét sikerült elfoglalniuk, ám 1945. április 16-án a szovjetek elérték Berlint és Königsberg után itt is borzalmas bosszút álltak Moszkva, Sztálingrád és Leningrád eltiprásáért. Ekkor lett öngyilkos Hitler, majd 1945. május 8-án Németország letette a fegyvert. A háború veszteséglistájában szerepel számos terület; több, mint 10 millió németet űztek el otthonából illetve 45 évre az országot ún. amerikai, angol, francia és szovjet megszállási zónákra osztották fel.

28

1949-ben létrejött az NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) 12 német szövetségi tartományból az angol, francia és amerikai megszállási zónák területén. Az NDK (Német Demokratikus Köztársaság) pedig 5 német szövetségi tartományból a szovjet megszállási zóna területén. A két országrész 1990-ben egyesült, amikor Németország visszakapta önrendelkezési jogát.

4.1.3 Kultúra A világ kulturális örökségéhez nagyban hozzájárultak a német alkotók. Németországot gyakran a „költők és gondolkodók földje”-ként (das Land der Dichter und Denker) említik. Irodalom: Költők: Goethe, Schiller, Heine Írók: Thomas Mann, Hesse, Grass Filozófusok: Kant, Hegel, Marx, Nietzsche Teológus: Luther Festészet: Albrecht Dürer- reneszánsz, Max Ernst- szürrealista, Joseph Beuyskonceptuális művészek. Zene: számos világhírű zeneszerzője van Németországnak, úgymint Beethoven, Brahms, Bach, Schumann, Wagner. Építészet: híres német építészek: Walter Gropius, Dankmar Adler, Helmut Jahn, Ludwig Mies van der Rohe, Johann Neumann, Hans Poelzig, Karl Schinkel, Bruno Taut, Albert Speer.

4.2 A német nép jellemzése Míg a franciák nagyon nyitottak, addig a németek eléggé elzárkóznak a külső információk befogadásától, illetve annak megosztásától is. Eléggé merevek, de nem elutasítóak. Kedélyesség szempontjából nagy különbségeket fedezhetünk fel a bajorok és az észak- németek között, az előbbiek javára. Az információk feldolgozása elemző- fogalmi gondolkodásmódjukkal megy végbe. A németek nem barátkozó típusok, nagyon megválogatják kivel ismerkednek. Inkább meglévő kapcsolataik elmélyítésére törekednek.

29

Objektív szemléletmódot alkalmaznak döntéseik meghozatalakor. Ítéleteik során érzelmeiket teljesen mellőzik. A germánokat erős individualizmus jellemzi, bár a döntési folyamatok lassan és minden részletbe menően folynak; minden tényezőt gondosan mérlegelnek. Mindez nagyon fontos, hisz a kimondott határozat náluk visszavonhatatlan. A

magánéletet

nagy

tisztelet

övezi,

az

üzleti

berkekben

nincs

helye

a

személyeskedésnek. Ugyanakkor az üzleti siker nagyban függ a jól kiépített baráti kapcsolatoktól. A németek számára biztonságot vagy biztonságérzetet az egyetemes érvényű szabályok és az erős belső meggyőződésük jelent. Minden egyén és az egész társadalom életét a rend és a fegyelem határozza meg, éppen ezért nem igazán jellemző rájuk a nagy érzelmesség. Ők is, mint a franciák, tartanak a jövő bizonytalanságától, mindez aggodalommal tölti el őket. Németország társadalma igen erősen tagolt, az egyes osztályoknak megvan a sajátos szerepük a társadalmi rend fenntartásában. Erős előítéletekkel találhatja szemben magát minden vendégmunkás, roma, menekült a németeknél, hisz ilyen erős nemzettudattal rendelkező nép nem fogad be szívesen senkit a földjére.

4.3 Viselkedés- protokoll 4.3.1 Pontosság, időpont egyeztetés Sehol a világon nincs még egy olyan nemzet, akinek ennyire számít a pontosság az életében. Legyen szó üzletről vagy akár magánéletről, mindig jól kell időzíteni. Ám ez a pontosság a szállítási határidőkre nem mindig érvényes, a késedelem miatt nem igazán mentegetőznek. Azonban már pár perces késés is vérig sértheti a német üzletembert, pláne ha magasabb beosztásban van, mint az, akire vár. Minden találkozót megfelelően elő kell készíteni, azaz a kívánt időpont előtt egy- két héttel be kell jelentkezni partnerünknél, hogy számára megfelelő lesz-e a dátum. Megbeszélésekre, tárgyalásokra a legalkalmasabb időpontok délelőtt 11 - 13 illetve délután 15 - 17 óra között vannak. Késő délutánra már ne beszéljünk meg találkozót, sőt a pénteki napra sem, mert a legtöbb iroda már kora délután 14 óra körül bezár. A 30

pénteki munkanap a legrövidebb a héten, ekkor már nem szeretnek tárgyalásokat folytatni.

4.3.2 Névjegy Minden egyes tárgyalásra és egyáltalán, az üzlet minden területén jellemző a névjegykártya – váltás, ezért mindig bőven tartsunk magunknál, viszont ugyanezt ne várjuk el német partnerünktől. Előfordul, hogy ők nem adnak a sajátjukból. A német félből megbecsülést válthat ki az, ha az általunk képviselt vállalat tekintélyes múltra tekint vissza, ezért a cégalapítás dátumát is feltüntethetjük a kártyán. Érdemes német nyelvű névjegyet készíttetnünk, azon19”rajta minden címünkkel, rangunkkal, beosztásunkkal, és tudományos fokozatunkkal, és érdemes a partner figyelmét felhívni arra, hogy a némethez képest fordítva írjuk a vezeték – illetve a keresztnevet, hogy elkerüljük azt a számunkra kellemetlen helyzetet, amikor „Herr Jenő”-nek vagy „Frau Lujzá”-nak szólítanak bennünket.”

4.3.3 Tárgyalások 20

„A döntési folyamat Németországban gyakran titokzatosnak tűnik a kívülállók

számára. Ráadásul a hivatalos a hivatalos hierarchián túl a tanácsadóknak és döntéshozóknak egyfajta „árnyékkormánya” is működik a cégeknél, amelynek egyetértése nélkül nem jöhet létre az üzlet.” A német emberek bőven hagynak időt üzleti kapcsolataik kialakítására, még kezdetben tartózkodóak, később igen társaságkedvelő emberré oldódnak. A tárgyalásokat bevezető beszélgetést illetően nincs kialakult szokásrendszerük, előfordulhat, hogy a bemutatkozás után rögtön a tárgyra is térnek. Ha mégis beszélgetni van kedvük, akkor az utazással, a külföldi partner hazájával kapcsolatban érdeklődnek. A német üzletember jól felkészült, precíz, pontos és ugyanezt partnerétől is elvárja. Az üzlet komoly dolog számukra, ezért a humort, a mosolyt ekkor mellőzik. Náluk a mosolygás tényleg érzelmeik egyik kifejezőeszköze. Ugyanígy a dicséretet sem sokszor alkalmazzák, mivel ők is zavarba jönnek tőle, ezért mástól sem várják el.

19 20

Hidasi Judit:Szavak, jelek, szokások (p.186.) T. Morrison, W.A. Conaway, G. A. Borden: Meghajlás vagy kézfogás (p.262.)

31

A tárgyalást rövid bevezető után lineárisan folytatják, érthetően és konkrétan fogalmazzák meg mondanivalójukat. A teljes piacot igyekszenek felmérni, ezért a számukra legmegfelelőbb ajánlatot fogják választani, alkudozásra mégsem kerül sor. A német fél elvárja partnerétől, hogy az legyen jártas minden olyan területen, amit a tárgyalás érinthet, illetve megbízhatóságot és pontosságot követel a kifizetések és az áruszállítás során is. Az amerikai tárgyalási stílust (pozitív és negatív állítások szembehelyezése) lehetőleg mellőzzük a megbeszélés folyamán, számukra ez nem figyelemfelkeltő, hanem ellentmondásokat kelt. El is utasíthatják az egész ajánlatot, ha ilyen módon „tálaljuk”. Beszélgetés közben viszonylag nagy távolságot tartanak partnereiktől, mindezt a berendezés is tükrözi. Előfordul, hogy a két szék nagyon távol esik egymástól, de semmiképp ne próbáljuk meg közelebb húzni, mindez nagy sértés lenne számukra. A magánéletet is élesen elválasztják az üzlettől, az szent és sérthetetlen számukra. Mindezt az is jól mutatja, hogy legyenek otthon vagy akár a munkahelyen, az ajtót mindig becsukják maguk után. Aki pedig be akar menni utánuk, szigorúan kopognia kell, s megvárnia míg beszólítják. Mindezekből következik, hogy német partnereinktől nem ajánlatos érdeklődni személyes viszonyaik iránt. Eljön majd annak is az ideje, hogy ő tájékoztat bennünket ezekről.

4.3.4 Szórakozás és üzlet, hivatalos étkezés Üzleti megbeszéléseiket gyakran összekötik valamilyen étkezéssel. A munkareggeli nem jellemző Németországban, az üzleti ebéd viszont annál inkább. Ezeken az ebédeken csak étkezés előtt vagy után szokás üzletről beszélni, közben nem. Ha ilyen meghívást kapunk, ajánljuk fel, hogy kifizetjük a saját részünket. A vendéglátó úgyis visszautasít, de a gesztust nagyra értékeli. Itt is jellemző, hogy a meghívó fél rendezi a számlát. Mint mindenhová, ide is illik pontosan érkezni. Minden étkezés előtt aperitifet szolgálnak fel, mely után nemsokára már ehetünk is. Mindig használjunk evőeszközt (a csirkét és a szendvicset se együk kézzel), azokat párhuzamosan fektessük a tányérra ha végeztünk. Különösen nagy megtiszteltetésnek kell vennünk, ha partnerünk a saját lakásába hív meg minket, ezért elég ritkaságszámba is megy ez a gyakorlat. Mégis csak akkor fogadjunk el ilyen jellegű meghívást, ha azt többször elismétlik és komolyan gondolják. 32

Otthoni vendéglátásnál megvannak az ültetési rend sajátosságai. A fővendég a háziasszony balján ül, a házaspárok pedig egymással szemben.

4.3.5 Gesztusok A gesztusok és a mimika, avagy a nonverbális kommunikáció hasonló a magyarhoz, de a németek visszafogottabbak. Nem ölelkező és puszizkodó nemzet, rájuk inkább a kézfogás jellemző. Ám van egy szabály: a nő nyújtja előbb a kezét a férfinak, az idősebb pedig a fiatalabbnak. Van egy különös megnyilvánulásuk is ezen a téren, mégpedig az, hogy gyermekükkel is kezet fognak a szülők. Ez számunkra teljesen idegen. Vidéken a kézfogás a szerződésnél is többet jelent. Barátok között jellemző az ölelés vagy egymásba karolás, ritka esetben a puszi. Fiataloknál megszokott a minden testi kontaktust mellőző üdvözlő kézmozdulat a ’Hallo, Grüss dich’ kíséretében. Egy különös, náluk használatos jel az asztalra kopogás, melyet előszeretettel alkalmaznak többnyire éttermekben, ha üdvözölni kívánják az asztaltársaságot. Mindezt azért, ha nem akarnak mindenkivel egyenként kezet fogni. Ülés közben a bokánál keresztezett láb az illő, míg a boka és a térd összeérintése visszatetszést kelt. Ha valaki fel szeretné hívni magára a figyelmet, azt úgy tegye, hogy miközben felemeli kezét a tenyerét kifelé fordítja és mutatóujját kinyújtja. Az ujjal való hívogatást és integetést illetlenségnek tartják Németországban. Egy helyiségbe mindig a magasabb rangú vagy idősebb személy lép be, de ha ezek között nincs jelentős eltérés, akkor a hölgyek élveznek elsőbbséget. Az utcán mindig a férfi halad a járdaszegély felőli oldalon, ugyanez jellemző a folyosókra, ahol a férfi ugyancsak a nő bal oldalán halad. Ha pedig három személy megy együtt, a két nő közrefogja a férfit vagy a két férfi a nőt. A közlekedésben a jólneveltség már nem jellemzi a németeket, teljesen kivetkőznek önmagukból; elég veszélyes vezetők. Mindenkinek jobb, ha körülnéz mielőtt az úttestre teszi a lábát Németországban.

33

4.3.6 Üdvözlési formák, megszólítás Bemutatkozáskor határozottan és röviden fogjunk kezet, a hölgyektől mindig meg kell várni, még ők nyújtják először. Minden találkozó kezdete és vége a kézfogás. Ha több embernek mutatkozunk be, az történjen sorban, nagy illetlenség egymás keze felett átnyúlkálni, sőt az is ha mindeközben bal kezünket zsebünkben tartjuk. Figyeljünk arra, hogy keresztnevünket nem kell megemlítenünk, egyszerűen csak vezetéknevünket mondjuk, pl.: ’Hegedűs’. A bemutatkozás jobb, ha nem mi tesszük, hanem egy harmadik személy mutat be bennünket. Ez mind üzleti, mind a hétköznapi életre is vonatkozik Németországban. Ha viszont mi mutatunk be egymásnak két személyt, akkor először mindig a fiatalabb, alacsonyabb rangú fél nevét kell említeni. A nők számára pedig a férfiak úgy adnak tiszteletet, hogy felállnak, ha az belép a helyiségbe. Megszólításnál ügyeljünk a fél beosztására, rangjára és végzettségére. Az ügyvédek, mérnökök, orvosok és más diplomás személyek is elvárják, hogy Herr-nek és Frau-nak szólítsák őket, minden címüket hozzátéve, pl.: Herr Doctor. Németországban a feleségek nem veszik át férjük tudományos fokozatát, ellentétben a magyarral. Vannak olyan ősi címek, mint például a báró, herceg, gróf, ahol nem kell alkalmazni a Herr illetve Frau elnevezést, itt egyszerűen ’Graf Heine’-t mondunk. Az 1919-es Weimari- alkotmány eltörölte mindazoknak a megszólításoknak a kötelező használatát, melyek nemesi előjogokat fejeznek ki. Viszont maradtak olyan elemek, amik a név részévé váltak, úgymint a ’von’ szócska, amely a vezetéknév előtt áll, pl.: Graf von Vandenberg. Az ’Excellenciás Uram’ (Excellenz) kifejezést csak diplomáciai körökben használják nagyköveteknél és minisztereknél. A nagykövet megszólítása egyszerűen ’Herr Botschafter’ – Nagykövet Úr is lehet.

34

4.3.7 Ajándék Az üzleti életben nem szokás drága ajándékot adni, s ugyanezt várják is el. A hangsúly a minőségen van, nem az áron. Nagyra értékelik a szép tollakat és a minőségi szeszes italokat is. Ruhaneműk közül csak sálat illik adni. Más ruhadarabok vagy a parfüm már túl személyes jellegű. Ha német partnerünk saját otthonába invitál, akkor illik a ház úrnőjének virágot vinni. A csokor fontos, hogy páratlan számú virágot tartalmazzon. A vörös rózsa a szerelem virága, a liliom pedig temetői virágnak számít, így ezeket jobb mellőzni. A házigazdának külföldi szeszes italt, illetve jó minőségű magyar bort is vihetünk. A sör nem igazán fogja elnyerni tetszésüket, mivel ők készítik a világon a legízletesebben, így nem valószínű, hogy egy külföldi sör náluk labdába rúghat.

4.3.8 Öltözködés A német divat egyszerre hagyományos és korszerű. Az üzleti életre az erős konzervatizmus a jellemző. Ez férfiaknál sötét öltönyt, nyakkendőt és fehér inget jelent; a nőknél pedig sötét szoknya- fehér blúz összeállítást. 21

„A hagyományos sötét ruha (Dunkel Anzug) megnevezés ma már nem okvetlenül

jelent sötétet, belefér a közepes színárnyalat vagy az árnyalatok keverése is. Esti és ünnepélyes rendezvényeken rendszerint elegendő a sötét öltöny, szmokingot, frakkot csak különleges esetben viselnek.” Ilyen különleges alakalom az operai vagy színházi premier, ahol a nőknek nagyestélyi dukál. Délelőtti hivatalos alkalmakra a férfiaknak sötét színű öltöny, szürkés árnyalatú nyakkendő, fehér ing és fekete cipő szokásos, nőknek pedig elegáns kosztüm. A hétköznapi viselet ugyanaz, mint bárhol máshol Európában illetve Amerikában. Ők is kedvelik a farmert.

4.3.9 A német konyha A német konyhaművészet nem tud sok meglepetéssel szolgálni. Enyhén fűszereznek, a levesek, húsok, köretek ízvilágát a ’generálszósz’ fokozza, azonban fellelhető náluk egy- két specialitás is. Az igazi német konyha az átlag német ember ízlését fejezi ki, aki szereti a kiadós, egyszerű ám ízletes étkeket. Napközben is könnyen találhatunk gyors étkezési lehetőséget, ahol megkóstolhatjuk a méltán híres ’Wurst’-ot, a kolbászt. 21

Kepes Ágnes és Dr. Sille István: Protokoll és etikett a gyakorlatban (p.95.)

35

Azonban előfordulnak földrajzi különbözőségek is, azaz a dél-németek kedvelik a főtt, párolt és füstölt húsokat, ezekhez köretként gombócot, galuskát és metéltféléket fogyasztanak. A nehezebb ételeket, mint a kolbászt, a szalonnát és a sonkaféléket is nagy előszeretettel teszik asztalukra. Északon már a hal is bekerül az ételek sorába, sőt a sör felhasználásával is gyakran találkozhatunk. Az észak-németek szeretik a gyümölcsleveseket és a különféle mártásokat. S hogy felejthetnénk el a hamburgert, a zsemlébe tett húspogácsát, ami Hamburg városából származik. A sör. Bárki hallja is meg ezt a szót azonnal Németország jut eszébe. Nem véletlenül, ugyanis itt készülnek a világ legjobbjai. A legnagyobb sörivóknak a bajorok számítanak. Bőven van miből fogyasztaniuk, hisz Bajorországban évszázadok óta több, mint ezer fajta sört főznek. A Rajna felé haladva azonban a borfogyasztás is előtérbe kerül. Vacsora után szívesen isznak egy- két pohárral.

4.3.10

Illik? Nem illik?

Az anyagi helyzet mindenki számára tabutéma, ugyanígy a magánéletükről sem szívesen nyilatkoznak. Munkájukról, az aktuális gazdasági és politikai helyzetről viszont beszélgethetünk velük. Az egyik kedvenc témájuk az autó, ami náluk státuszszimbólumnak számít, hisz nagy hagyományai vannak a német autóknak hazájukban. Éppen ezért japán kocsikról nem szívesen hallanak, ugyanis a legnagyobb konkurenciának ezek számítanak. Tabutéma a II. világháború és az antiszemitizmus is. Van, aki titokként kezeli pártállását,

de

a

kényes

témák

közé

sorolható

az

idegengyűlölet

és

a

vendégmunkásokról kialakult véleményük is. Végül ha másról nem is, de a sportról kiválóan eldiskurálhatunk velük, legyen az futball, síelés, hegymászás vagy akár a tenisz.

36

4.4 Idézőjelben 22

„A franciákhoz hasonlóan a németek is pénzt és energiát nem kímélve kezelnek egy

olyan betegséget, mely nem is létezik, nevezetesen a hírhedt Kreislaufstörungot, vagyis a keringési zavart. Míg mi, többiek megtérünk a Teremtőnkhöz, amikor keringésünk leáll, addig a németek rutinszerűen felépülnek ebből az eseményből, és tovább folytatják hasznos és produktív életüket. Mihelyst belejönnek, a németek akár havonta kétszer is megengedhetnek maguknak egy-egy Kreislaufstörungot, méghozzá anélkül, hogy ez komolyabb mértékben hátrányosan érintené társasági életüket. Ennek a rémisztő betegségnek egészen változatos kezelési módjai vannak. Bebizonyították, hogy a beteg igen pozitívan reagál például egy háromhetes görög tengerparti nyaralásra.” „A németek a határozott kézfogás hívei, amely megfelelő végrehajtás esetén legkevesebb fél tucat kisebb kézcsontunk ficamát eredményezi. A barátságos magatartás jelének tartják a másik kezének huzamosabb ideig tartó szorongatását. Ha valaki satuszerű szorításával éppen összeroppantja kezünket, és még akkor sem ereszti el, amikor már csillagokat látunk, és lassacskán elszáll belőlünk az élet, az mindössze azt jelenti, hogy az illető kedvel minket.”

22

S. Zeidenitz és B. Barkow: Miért nem bírjuk a németeket? Pannonica Kiadó Bp. 2000.

37

5 Olaszország 5.1

23

„Földrajz, történelem, kultúra”

Olaszország hivatalos elnevezése Olasz Köztársaság. Tagja a G8-nak, az EU és NATO alapító tagja illetve az ENSZ biztonsági tanácsának nem állandó tagja. Főváros: Róma Hivatalos nyelv: olasz Államforma: parlamentáris köztársaság Köztársasági elnök: Giorgio Napolitano Miniszterelnök: Romano Prodi Terület: 301.318 km2 Népesség: 58.883.958 fő 1 főre jutó GDP: 30200 $ Pénznem: Euró Eu csatlakozás éve: 1957. március 25. (alapító)

5.1.1 Földrajzi elhelyezkedés és domborzati jellemzők Olaszország a Földközi- tenger középső medencéjébe nyúló Appenini- félszigeten terül el, hozzá tartozik Szicília, Szardínia és sok kis sziget is még. A következő tengerek határolják: keletről az Adriai- tenger; nyugatról a Tirrén- tenger; észak-nyugatról a Jón- és Ligur-tenger. Az

országot

északról

az

Alpok

határolja.

Szomszédos

országai:

Ausztria,

Franciaország, Svájc, Szlovénia. Olaszország négy nagy tájegységre osztható fel, ezek a következők: •

Alpok: ¾ Nyugati-Alpok (itt található a Mont Blanc a maga 4807 m magasságával) ¾ Keleti-Alpok: - dolomitok ( Marmolada 3342 m) - Garda-tó, Comói-tó, Luganói-tó

23

Irányadó forrás: http://www.wikipedia.org/hu/Olaszország

38

•

Pó-alföld: az ország éléskamrájának nevezik, amelyet jól megművelt, termékeny területek alkotnak

•

Appeninek: - kb. 1000 km hosszan vonulnak végig Itálián észak- déli irányban (legmagasabb pontja a Gran Sasso d’Italia 2914 m-el) -számos aktív vulkán is fellelhető az Appeninek területén: Etna,

Stromboli, Vezúv •

Szigetek: Olaszországhoz számos sziget is tartozik ¾ Adriai-tenger szigetei ¾ Jón-tenger szigetei ¾ lagúnák szigetei: Murano, Burano, Torcello, Grado ¾ Ligur-tenger szigetei ¾ Szicília ¾ Szardínia ¾ Tirrén-tenger szigetei ¾ Toszkán szigetvilág ¾ tavi szigetek

5.1.2 Történelem Olaszország történelmét a legfontosabb mozzanatok kiemelésével az Ókortól egészen napjainkig szeretném bemutatni. Az i. e. I. évezredben Itália északi részén az etruszkok, míg déli területein görög telepesek éltek. Rómát is az etruszk nép alapította i.e. 753-ban. A Római Birodalom területe egyre csak nőtt a császárság korában, ekkor Angliától egészen Szíriáig húzódtak határai; 395-ben bekövetkezett a Birodalom kettészakadása, Nyugat- és Kelet- Római Birodalomra. 476-ban a Nyugat- Római Birodalom is elbukott a germánoknak köszönhetően. Ennek következtében fejedelemségek és független városállamok jöttek létre. A „sötét” középkor idején Itália a francia királyok fókuszában volt. Velence is ekkortájt erősödött meg, ami egészen a XVI. Századig tartott, amikor két erős hatalom jelent meg az ország középső részén: az Egyházi Állam és a Toszkán Hercegség. Napóleon uralma egészen 1815-ig tartott, ekkor az osztrákok két terület felett szerezték meg a hatalmat; ez a Velencei Köztársaság és Lombardia volt. Ekkoriban jelentek meg

39

az országot egyesítő eszmék is egy mozgalom formájában; jelentős személyiség volt ekkor Garibaldi, aki felszabadította a félszigetet a francia és osztrák uralom alól. 1861-ben, II. Viktor Emánuel uralma idején mondhatni, hogy megalakult az egységes olasz állam, viszont Velence csak 1866-ban került Itáliához. 1870-ben Rómát elfoglalják és a pápák világi hatalma megdől. Ebben az évben vonul a pápa a Vatikánba. Az I. világháborúba Olaszország, Németország és az Osztrák- Magyar Monarchia ellen lépett be, ezzel megszegte a korábban kötött szövetséget. 1919-ben az ország fennhatósága alá került Dél-Tirol illetve az Isztriai- félsziget is. A II. világháborúba Itália 1940-ben lépett be, s a háború végeztével a párizsi békeszerződés nyomán az ország elvesztette az Isztriát és az Adria keleti partján levő kis területeket is. Ugyancsak ekkor döntöttek népszavazással arról, hogy köztársaság legyen Olaszország új államformája. Az ország fejlődése csak az 1960-as években indult meg.

5.1.3 Kultúra Itáliát és Görögországot nevezik az európai kultúra bölcsőjének. Gondolkodók, filozófusok: Macchiavelli, Assisi Szent Ferenc, Dante, Petrarca, Manzoni Festészet: Michelangelo, Leonardo da Vinci, Raffaello, Tiziano, Caravaggio Zene: Vivaldi, Puccini, Verdi, Rossini, Donizetti; a 60-as évek olasz zenéjének képviselői Vico Torriani, Adriano Celentano, Rita Pavone. Filmművészet: számos nagyszerű rendezővel büszkélkedhet az ország, úgymint Federico Fellini, Pier Paolo Pasolini, ők az olasz újhullám képviselői voltak. A 90-es évekből pedig Roberto Begnini nevét érdemes megjegyezni. Világszerte híres filmcsillagokkal is büszkélkedhet Olaszország: Sophia Loren, Gina Lollobrigida, Marcello Mastroianni.

40

5.2 Az olasz nép jellemzése A ’Mamma’ a család összetartója. Régen a nők általában otthon vezették a háztartást és nevelték a gyerekeket, a férfiak pedig dolgoztak. Ez az eszményi kép azonban manapság már eltűnőben van, hisz a mai nők már karrierre, elismerésre és egyenjogúságra vágynak; nemcsak otthon, hanem már a munkahelyükön is. Az olasz embereket nagyon heves beszédmodor, tempó és élénk gesztikulálás jellemzi. Mindennapi életükben és társas kapcsolataikban harsányságot, hangoskodást, az érzelmek túlzott kimutatását figyelhetjük meg. Nagyon közvetlenek és könnyen barátkoznak, mondanivalójukat temperamentumosan, erős test- és kézmozgással támasztják alá. Ez a mentalitás nemcsak a hétköznapi életben van jelen, hanem az üzleti kapcsolatokba is beépül. Minden témát szívesen megvitatnak; az összes felmerülő kérdést rendezik, viszont véleményüket nem szívesen változtatják meg. Asszociatív és szubjektív gondolkodásmódjukkal dolgozzák fel a hozzájuk érkező információhalmazt; problémamegoldás esetén pedig a konkrétumokhoz ragaszkodnak semmint az elvont eszmékhez. A döntéshozás során minden határozat felelőssége az egyénen van, akitől elvárják, hogy családja és a vállalat érdekeit is szem előtt tartsa. Az olasz emberek értékrendjére legnagyobb hatással a katolikus egyház van. Az egyház tanításai szinte minden cselekedetüket áthatják.

5.3 Viselkedés- protokoll

5.3.1 Pontosság, időpont egyeztetés Az olaszok akármilyen harsánynak és lazának is tűnnek, a pontosságnak nagy fontosságot

tulajdonítanak

az

üzleti

életben.

A

lezserség

számukra

itt

megengedhetetlen. Külföldi partnereiktől is elvárják, hogy időben érkezzenek. A találkozókat délelőtt 10-11 között, illetve délután 15 óra utánra szervezzük, mivel a munkaidő általában 8:30-kor kezdődik, ami 12:30-ig tart. Ekkor kezdődik a szieszta, ami egészen 15 óráig húzódik. Délután 15 órától pedig egészen este 19 óráig folytatják a munkát. Számtalan cégnél még szombaton is dolgoznak, de csak délelőtt.

41

Megbeszéléseket mindezekért hétköznapokra beszéljünk meg, még akár péntekre is, mivel Olaszországban minden munkanap ugyanolyan hosszú.

5.3.2 Névjegy Az üzleti életen kívül nem szokás névjegyet adni. Üzletemberek között viszont annál inkább, hisz az olaszok semmit sem tartanak kellemetlenebb dolognak, mint azt, ha külföldi partnerüket nevük elbetűzésére kérik. Az olasz emberek egyszerű fehér papírra, feketével készíttetik névjegyüket. Minél fontosabb a személy, annál kevesebb információ szerepel a kártyáján.

5.3.3 Tárgyalások Mindenekelőtt a vállalati hierarchiával tanácsos tisztában lenni. A tekintély és a hatalom itt nem pozícióhoz, hanem sokkal inkább személyhez kötődik. Cégen belül a hatalmi szerkezet horizontális felépítésű, ami olaszul a ’cordata’ (hegymászó) kifejezés. Ez az elnevezés az ugyanolyan szinten lévő hegymászók összekapcsolt láncolatát jelenti. Mindezekből következik, hogy az üzleti életben számukra nagyon fontos a személyes és kölcsönös bizalom.24”Ahhoz, hogy az olasz ügyfélre tett kedvező benyomást megerősítsük, nagyon felkészülten kell megjelenni a tárgyaláson. Tudnunk kell, hogy az olasz üzletember otthon bármiről igen könnyen pontos információkat tud szerezni. Nem tétlenkedik nálunk sem: felkeresi a termelővállalatokat, kinyomozza az összes konkurens céget és olykor- azok saját információszegénysége folytán- egymás ellen is képes kijátszani őket. Igyekezzünk tehát

úgy

feltérképezni

a

piacot,

hogy

ne

érjen

bennünket

meglepetés

tájékozatlanságunk miatt. A szakmai jártasság tiszteletet ébreszt olasz partnerünkben, ennek hiánya viszont úgy érzi, feljogosítja a lekezelő bánásmódra. Az üzleti tárgyalás csak akkor lehet eredményes, ha a felek- felkészültségben és döntési jogban (!)egyenrangúak.” Az üzletmenet tempója elég lassúnak mondható. Minél fontosabb egy szerződés, annál több oldalról vizsgálják meg. Nem szabad elkövetni azt a hibát, hogy megsürgetjük az olasz partnert. Ez a lépés mindenképp gyengítheti addigi pozíciónkat. 24

Hidasi Judit: Szavak, jelek, szokások (p.210.)

42

Az olaszok gyakran taktikáznak tárgyalás közben azzal, hogy hirtelen változtatásokat követelnek vagy új igényekkel lépnek fel, mindez csak partnerük elbizonytalanítására irányul. Ilyen esetekben meg kell őrizni hidegvérünket, hogy azt lássák nyugodtak vagyunk. A megállapodás a legváratlanabb helyzetekben fog létrejönni. A tárgyalást megelőzően nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy kivel is találkozunk, mi a beosztása, iskolai végzettsége (megszólítás ettől függ) és honnan jött vagy származik. Tanácsos felkészülni az adott régióból, mert az olaszok szívesen veszik az e fajta figyelmességet. A felvezető szakasz során megkínálhatjuk kávéval partnerünket,

mindezzel

rokonszenvét is elnyerhetjük. Kávézás közben pedig szót ejthetünk a vendég utazásáról és esetleg a közös ismerősökről. Ezek a gesztusok a tárgyalás első néhány percét veszik igénybe, viszont hatással vannak annak egészére, tehát ez a szakasz egyáltalán nem elhanyagolható. Az olaszokra a lineáris érvelés jellemző; mondanivalójukat világosan, tömören közlik. Ha viszont mindezek ellenére elbizonytalanodnánk valamiben, jónéven veszik, ha tanácsot kérünk tőlük. Szívesen mutatják meg rátermettségüket, ügyességüket. A kölcsönös bizalmat értékelik a legnagyobbra. Az üzletkötés számukra nemcsak egy elvégezendő feladat, hanem kihívás, amely erényeik megcsillogtatására ad lehetőséget. Az alkudozás számukra elengedhetetlen, nem szeretik, ha a vevő már az első árajánlatot elfogadja. Megvetést vált ki belőlük. Mondhatni, hogy olaszokkal alkudni kötelező! Az alku nemcsak az árra vonatkozhat, hanem a szállítási feltételekre vagy akár az áru csomagolására is; persze partnereink érdekeinek tiszteletben tartásával. Mindvégig mutatkozzunk nagyvonalúnak és minőségre igényesnek, mivel az olaszok igen nagyra értékelik ezt. Fontos a jó üzleti kapcsolat kialakítása. Mivel az olaszok nagyon közvetlen emberek, éppen ezért nem nehéz megnyerni őket, csak ne legyünk túlzottan tolakodóak és ’haverkodók’. Félretéve a szakirodalmat, személyes tapasztalataim alapján a közéletben viszont nem mondanám barátságos, közvetlen népnek az olaszt. Bár lehet, hogy Róma éppen a fölényeskedő, nagyvárosi stílust képviseli és én nem jártam több helyen Olaszországban, de amit a bőrömön megtapasztaltam a fővárosban, az az abszolút elzárkózás volt. Valószínűleg többnyire ez abból is fakadhat, hogy anyanyelvükön kívül nem igazán beszélnek egyetlen nyelvet sem. Szinte sértődötten néztek, hogy 43

angolul szólítja meg őket valaki, s ezek után nem is várhatott az ember segítőkészséget. A legnagyobb meglepetés pedig egy ’ristorante’-ben ért, mikoris egyazon ételt máshogy tálaltak honfitársaiknak, mint nekünk, külföldieknek. A mi adagunk feleakkorára sikeredett, persze sajt nélkül. Visszatérve a tárgyalás menetéhez; mindannak légkörét pozitívan befolyásolhatja, ha a külföldi partner hölgy, hisz az olasz férfiak nem tudják megtagadni olaszos temperamentumukat. Számukra kihívás egy olyan hölgy meghódítása, aki nem adja be könnyen a derekát. Tiszteletet vív ki azzal szemükben. Mindezekért a nők helyzete elég nehéz ebben az esetben is, hisz még inkább kell bizonyítaniuk szakmai hozzáértésüket. A megbeszélés végeztével, a lényegi kérdések megbeszélése után az olasz fél legtöbbször oldottabbá válik, szinte magánemberként viselkedik. Olaszországban jellemző a tárgyalást követően ebédre vagy vacsorára való meghívás.

5.3.4 Üzlet és szórakozás, hivatalos étkezések A munkaebédre és vacsorára a nagyvonalúság jellemző, a külföldi partnert különleges bánásmódban részesítik: jó éttermet választanak, és kellemes légkört teremtenek. Mindenből a legjobbat szeretik, a másik fél megelégedettsége nagyon fontos számukra, éppen ezért semmiképp sem szabad visszautasítani őket. Ahogy megérkezünk az étterembe, a helyi szokások szerint kérjünk ásványvizet (1 l-es üvegben) és kenyeret az asztalra, amíg az első fogást nem tálalják, csipegessünk egy kicsit. Étkezés közben munkáról is eshet szó, sőt ha túl kevés az idő, még szerződéskötésre is sor kerülhet. Általában hétköznapi, fesztelen témák kerülnek szóba úgy, mint utazás, szabadidő, ételek, italok és maga a város ahol vagyunk. Evés közben az olaszok mindkét kezüket az asztalon tartják, nem teszik le onnan. A teríték három tányérból áll; a legfelső az előételhez, a mélytányér a leveshez vagy tésztához, a legalsó lapostányér a főételhez való. Az üzleti vacsora elég komoly dolog, melynek folyamán megnövelhetjük, de akár el is veszíthetjük tekintélyünket, éppen ezért meg kell várni a megfelelő pillanatot az üzleti téma előhozására. A számlát mindig a meghívó fél állja, különösen az olaszoknál presztízskérdés ez. A pincért a ’senta’ (hall engem?) szóval inthetjük magunkhoz.

44

Nagy megtiszteltetés, ha otthonába hív olasz partnerünk, mivel magánéletüket nem igazán szokták feltárni idegenek előtt. Figyeljünk arra, hogy megfelelő ajándékkal kedveskedjünk. Az ebédet vagy vacsorát nem szokás megköszönni sem otthon, sem étteremben, elegendő csupán egy „jó étvágyat” az étkezés kezdetén. Ha már régebben ismerjük olasz partnerünket, akkor itthon a környék nevezetességeit is bemutathatjuk neki, vagy színházba, operába is elvihetjük.

5.3.5 Gesztusok Az olaszokat nagyon heves beszédmodor és élénk gesztikulálás jellemzi, mondhatjuk, hogy a kezükkel beszélnek. Elismerik azt, hogy bár nem beszélnek idegen nyelveket , mégis képesek arra, hogy megértessék magukat a világ bármely pontján, mégpedig úgy, hogy mondanivalójukat mondhatni „eljátsszák”. A hétköznapjaik pedig érzelmektől túlfűtötten, hangoskodva, harsányan telnek. Ez a mentalitás az üzleti életbe is beszűrődik, ám soha nem lépi túl azt a határt, ami már sértené a nemzetközi normákat. Az olasz emberek nagyon szeretnek szerepelni; magukra vonni a figyelmet, ennek megalapozása már az általános iskolában elkezdődik, ahol naponta különféle történetek tartalmának elmondása a feladat. Az Olaszországban napi rendszerességgel használt gesztusok más mediterrán országokban is megtalálhatóak. (Ábra 2. , 3.) Mondanivalójukat mindig élénk arcjáték is kíséri. A mimika jelentése náluk is hasonló, mint hazánkban, azaz önállóan is kifejezhet örömöt, bánatot, nemtetszést. Szívesen mosolyognak, sőt sokszor nevetnek felszabadultan; ez csupán a lényükből áradó életöröm kifejeződése. Fontos megemlíteni a fizikai távolságtartást is. Egymás között az érzelmektől túlfűtött beszéd hevében nem igazán figyelnek arra, hogy milyen távol állnak a másiktól. Összevissza hadonásznak egymás orra előtt; megérintik egymás karját, vállát. A külföldiekkel azonban már visszafogottabbak, kellő távolságból beszélnek velük.

45

5.3.6 Üdvözlési formák, megszólítás A formalitásra nagyon sokat adnak az olaszok, éppen ezért keresztnevén nagyon ritka esetben szólítsuk a másikat, csupán akkor, ha kifejezetten ő kéri azt. A ’Signor’- Uram, a ’Signore’- Asszonyom és a ’Signorina’- Kisasszony udvariassági formulákat manapság már előszeretettel helyettesítik ranggal, tudományos címmel, melyeknek nagy társadalmi megbecsülése van. Az orvosnak, tanárnak, ügyvédnekDottore, Professore, Avvocato- t mondanak. Ha bizonytalanok lennénk a megszólítást illetően, inkább válasszuk a megtisztelőbb címet, jobb, ha mások javára tévedünk. Hivatalos kapcsolatokra jellemző a ranggal való megszólítás. Az államtitkári rangtól felfelé használják az Excellenciás Uram (Eccellenza) kifejezést, de ugyanúgy használatosak a különféle nemesi rangok és címek, melyek legtöbbször nem is jelentenek ilyen származást. Köszönésnél a férfiak mindig kezet fognak egymással; nőkkel való találkozás esetén pedig mindig a hölgy joga a kéznyújtás. Kézfogás közben bal kezükkel gyakran partnerük karját is megfogják az olaszok. Baráti társaságban gyakori az egymás arcára adott csók, az ölelés és egymás vállon veregetése is. Fontos azzal tisztában lenni, hogy ha mi vagyunk a vendégek, nekünk kell elsőként bemutatkoznunk. Érkezésünkkor és elköszönéskor lehetőleg mindenkivel fogjunk kezet, és ha nagy társaságba csöppenünk de nincs aki bemutasson minket, mi magunk is megtehetjük ezt.

5.3.7 Ajándék Üzleti ajándékot Olaszországban is szokás adni, de ezek inkább jelzés értékűek, a figyelmességről tanúskodnak, mintsem a pénzről. Számukra sokat jelent a márka és a minőség. Jó ajándék lehet szeszes ital vagy hazánkból származó különlegesség (pl. porcelán, hímzett terítő), melyek csomagolására is nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Az olaszok szeretik a szépet, a külcsínt.

46

Nem szabad cégünk logójával díszített dolgot ajándékozni, rossz néven veszik, reklámnak tekintik. Az olaszok általában vállalatukat bemutató, igényes kiadványokat jelentetnek meg, melyekből a vendégek az előtérben kedvükre válogathatnak. Otthoni meghívás esetén, ami nagy megtiszteltetés, csokoládét, páratlan számú virágot illik adni a hölgynek. A házigazdának pedig jó minőségű bort szokás vinni.

5.3.8 Öltözködés Az olaszok öltözködése igen elegáns, még a hétköznapokon is, ami nem meglepő, hisz Olaszország a divatvilág egyik fő centruma. Elegancia keveredik a modernnel, élénk színárnyalatok a visszafogottal. Az üzleti életben és ünnepélyes alkalmakon a férfiaknak sötét öltöny kötelező, a hölgyeknek pedig elegáns ruha vagy nadrágkosztüm.

5.3.9 Az olasz konyha Olaszország mediterrán ország, ezért főként könnyű ételeket fogyasztanak. Konyhájuk gazdag és változatos fogásokból áll, melyek méltán ismertek a világ bármely pontján; ilyen pl. a pizza, milánói makaróni, bolognai spagetti, lasagne, minestrone leves. Az olasz szakácsok a tésztakészítés mesterei, még azt is másodpercre pontosan tudják, hogy meddig kell főzni a különféle tésztacsodákat. Számtalan előétellel találkozhatunk náluk, melyekhez gombát vagy tenger gyümölcseit is felhasználnak. A főzés náluk vajjal vagy olívaolajjal történik, egyáltalán nem használnak sertészsírt, mivel nem bírja a szervezetük. A húsok közül sertést, marhát és szárnyast egyaránt fogyasztanak. Húslevesük könnyedebb a magyarnál, inkább a levesbetétre helyezik a hangsúlyt. Megtalálható náluk a cérnavékonytól a spagettin át a legkülönlegesebb formájú tésztáig minden. A töltött ravioli és a galuska is igen közkedvelt hazájában. Desszertként pedig megkóstolhatjuk a világhírű olasz fagylaltot (gelato italiano) is. Az italok közül talán az egyik leghíresebb az eszpresszó kávé (espresso d’italiano), amelyet igen erősre főznek, s a legjobb minőségű kávéból készítik.

47

Szeszes italként leggyakrabban bort fogyasztanak, amelynek minőségére nagyon érzékenyek bortermelő ország lévén.

5.3.10

Illik? Nem illik?

Kedvelt beszédtéma az itáliai kultúra, művészet, konyhaművészet és a sport- különösen a futball. Azonban illik tudni, hogy az olaszok vallásosak, családcentrikusak, babonásak és érzékenyek. Tehát ne keveredjünk vitába velük Istenről, az intim szférájukat ne érintsük, a családról se érdeklődjünk, várjuk meg míg ők megnyílnak. Ne kritizáljuk azt, ami Itáliában nem működik túl jól, ilyen a posta és a közlekedés (5.3.11). Ne tegyünk megjegyzést a helyi szokásokra, illetve északon a déliekre vagy fordítva. A pénz és a politika szintén tabutéma. Politikai témát csak akkor érintsünk, ha jártasak vagyunk benne.

5.3.11

Közlekedés

Külön pontot szántam Olaszországnál a közlekedésnek, hisz a világon egyik nemzet sem ennyire különc ezen a téren. Az Itáliában életben lévő közlekedési szabályok meglétéről csupán az olaszok feledkeznek meg. Az egész ország, különösen Róma zeng a dudaszótól. Figyelmetlen, ideges, türelmetlen sofőröket láthatunk mindenhol. Ezen a „vidéken” a gyalogos vagy gyalogos-átkelőhely fogalma ismeretlen. Személyes tapasztalataim alapján mondhatom, hogy az olaszoknál figyelmetlenebb „népséggel” az utakon még nem találkoztam. Minden egyes zebrán a túlélésért kell küzdeni, persze zöld jelzés mellett, hogy átjusson az ember a túlpartra. A tömegközlekedésről pedig már nem is beszélve. A tolakodás császárainak is nevezhetjük az olaszokat, mert amit ezeken a járműveken művelnek, az tragikomikus. Képtelenség leszállni pl. a metróról úgy, hogy a felszálló tömeg ne nyomjon vissza. De akkor álljon most itt egy jótanács; amely egy angol mondás, ami úgy tartja, hogy „amikor Rómában vagy, viselkedj úgy, mint a rómaiak.” Minden olaszhonba látogatónak figyelmébe ajánlom ezt a gondolatot. 48

5.4 Idézőjelben 25

„A pontosság viszonylagosan fontos az olaszok életében, egy időpontot azonban csak

úgy körülbelül értenek. A megbeszélt időponthoz való késést inkább eltűrik, mint kedvelik, egy negyed órácska belefér, de fél óra már nem.” „Egy vidéki autóút is roppant szórakoztató tud lenni, főleg, mert az embernek fogalma sincs, merre járhat. Az olasz jelzések festői olyan rendkívüli művészi jelek pingálásában jártasak, melyeket nem arra szántak, hogy az autósok tájékozódását elősegítsék, hanem hogy a közelben élők kedvükre csodálhassák őket, mint a magas képzőművészet remekbe szabott alkotásait. Szerencsére nem túl könnyű eltévedni Olaszországban, ha az ember már ismeri az utat, és arról sem feledkezik meg, hogy az autósztráda működtetőinek minden erőfeszítése ellenére, amellyel az autósokat meg akarják győzni, nem minden út vezet Rómába.” „ A hivatali munkaidő igen hosszú lehet a magánszférában (reggel 8-tól este 7:30-ig is, akár mindössze fél óra ebédidővel). Az állami szektorban a dolgok kicsit másként alakulnak: bizonyos irodák mindössze heti két órát vannak nyitva a nagyközönség előtt, mások pedig még annyit sem.”

25

M. Solly: Miért nem bírjuk a digókat? Pannonica Kiadó Bp. 2001.

49

6 A vállalati protokoll szerepe 6.1

26

„A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. bemutatása”

A Fővárosi Csatornázási Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (FCSM Zrt.) Magyarország legnagyobb környezetgazdálkodó cége, legfontosabb tevékenysége a szenny- és csapadékvíz elvezetése és kezelése. Fő szolgáltatási területe Budapest, de a főváros közigazgatási határán kívül lévő néhány, a természetes vízgyűjtőrendszer szerint ide tartozó település is erre a hálózatra csatlakozik. A biológiailag tisztított vizek aránya az Észak- pesti Szennyvíztisztító Telep rekonstrukcióját követően ugrásszerűen megnőtt. Az óbudai szennyvizek egy részének a Duna-meder alatti átvezetésével mára Budapest szennyvizének több, mint a fele (51%) biológiai és kémiai tisztításon megy át, 15%-ánál pedig teljes a tápanyag eltávolítás is. Az alaptevékenységen kívül az FCSM Zrt. nagyon fontos közfeladatot is ellát: Budapest ár- és belvízvédelmi rendszerének üzemeltetését. A cég 2001. január 1-jén vezette be az ISO 9001 és ISO 14001 szabványok szerinti minőségbiztosítási és környezetközpontú irányítási rendszereit, melyek azóta is sikeresen működnek. A Társaság fő célja, hogy az általa kezelt összes szennyvíz tisztítva kerüljön vissza az élővizekbe,

és

tevékenységével

élenjárjon

a

környezetbarát

technológiák

meghonosításában, hozzájárulva az Európai Unió környezetvédelmi követelményeinek teljesítéséhez.

6.1.1.1 A budapesti csatornázás története A mai Budapest területén először a rómaiak építettek vízelvezető rendszert, ami a középkorban szinte teljesen megsemmisült. Az első csatornákat csak 1780 után kezdték kiépíteni. Az első csatornázási szabályrendeletet tíz évvel a nagy árvíz után, 1847-ben hozta meg a pesti helytartótanács.

26

Irányadó forrás: Magyarország legnagyobb környezetgazdálkodó cége, az FCSM Zrt. hivatalos kiadványa, 2007.

50

A mai fogalmaink szerinti csatornázás első tervét- csak Pestre vonatkozóan- 1869-ben London főmérnöke, Joseph Bazalgette készítette el. A városrészek egyesülése után, Reitter Ferenc akadémikus, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet alelnöke javasolta egy tervpályázat meghirdetését. Ennek alapján az általános csatornázási terv elkészítését Martin Ottó mérnökre bízták. A pesti oldal általános csatornarendszerét 1869-ben kezdték építeni és ez a folyamat négy évtizedig tartott. Ennek során- Reitter Ferenc tervei alapján- megépült a pesti oldalon a Dunába torkolló csatornákat összekötő első gyűjtőcsatorna. Ez lehetővé tette a csatornák árvízi elzárását és Pest megvédését. 1893-ra elkészült a Ferencvárosi Szivattyútelep, amely ipari műemlékként ma is működik. Ugyancsak Reitter Ferenc tervei alapján, 1873 és 1914 között valósult meg a budai oldal általános csatornázása is. A második világháború következtében a csatornahálózat 153 helyen, mintegy 3360 m hosszan sérült meg. A bombatalálatok következtében kb. 105 km hosszban megbénult a hálózat működése. A helyreállítás óriási erőfeszítéseket igényelt. A mai FCSM jogelődjét 1946-ban, az újjáépítések időszakában alapították. 1950-ben alakult meg Nagy- Budapest. A város területe 194 km2-re nőtt, de a közel 1300 km-es csatornahálózat mindössze 300 kilométerrel bővült. Budapest első biológiai tisztítást végző műve, a dél-pesti telep 1955-1966 között készült el.

6.1.1.2 Tevékenységi körök •

Csatornaüzemeltetés: Budapest csatornázottsága mára gyakorlatilag 100%osnak tekinthető. Egy ilyen óriás méretű hálózat (5180 km) folyamatos és biztonságos működtetése érdekében rendszeres időközönként ellenőrizni kell a csatornák műszaki állapotát és üzemi viszonyait. A vizsgálatok nagyobb része ma már a legkorszerűbb ipari kamerás berendezésekkel történik.

•

Csatornarekonstrukció: A közműhálózat életkora és leterheltsége miatt folyamatos feladat a csatornahálózat korszerűsítése és bővítése.

•

Szennyvíztisztítás: A szennyvizek 51%-át a két biológiai tisztítótelepen-a Dél-pesti és az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen- az EU elvárásoknak megfelelően tisztítják.

51

•

Szennyvízátemelés és –szivattyúzás: A csatornarendszer részeként a hálózat folyamatos működését 152 helyen biztosítja automata átemelőtelep, ezenkívül hét végponti és két közbenső átemelőtelep személyzettel üzemel.

•

Árvízvédelem: Az FCSM 1946-os megalakulása óta látja el az ár- és belvízvédelmi feladatokat. A fővárosi önkormányzattal kötött szerződés értelmében a társaság feladata az operatív védekezés.

•

Szerveshulladék-kezelés:

A

Dél-pesti

szennyvíztisztító

Telepen

Magyarország első hulladékfogadó- és feldolgozó állomása biztosítja a mezőgazdasági,

élelmiszer-ipari

és

vendéglátó-ipari

cégek

magas

szervesanyag-tartalmú hulladékainak fogadását, valamint az Európai Unió szigorú szabályai szerinti ártalmatlanítását is. •

Kisvízfolyások kezelése: A Társaság feladata a főváros területén lévő, mintegy 170 kilométernyi kisvízfolyások- különféle patakok, árkokfelügyelete, tisztítása, a megfelelő vízelvezetés biztosítása.

6.1.1.3 Tulajdonosok A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. legnagyobb tulajdonosa Budapest Főváros Önkormányzata. A közszolgáltató társaságok privatizációja során a Fővárosi Közgyűlés a Társaság alaptőkéjének 25%+1 szavazatú tulajdonhányadát megtestesítő részvénycsomagot 25 évre átadta a Berliner Wasser Betriebe (B.W.B.) és a Compagnie Générale des Eaux (C.G.E.) cégek által alkotott konzorciumnak. Az 1997. november 19-én aláírt szerződés meghatározott üzemeltetési és szakmai irányítási jogok gyakorlásának átengedéséről is rendelkezett. A Részvényvásárlási Szerződésben rögzített lehetőséget felhasználva a C.G.E. és a B.W.B. 1998 végén létrehozta a Csatorna Üzemeltetési Holding Részvénytársaságot. 2000. június 6-án a B.W.B. az általa birtokolt részvények tulajdonjogát átruházta a Berlinerwasser Holding AG-re. Időközben a C.G.E. neve megváltozott és 2002. március 26-án a részvényeit átadta a Vivendi Environnement társaságnak, amelynek új neve Veolia Environnement S.A..

52

6.1.1.4 Szervezeti felépítés Lásd. 4. ábra

6.1.1.5 Társadalmi szerepvállalás Mint a legnagyobb környezetgazdálkodó cég, alapvető feladatának tekinti, hogy elsősorban környezetvédelmi kezdeményezéseket támogasson, s azon belül is, a környezettudatos

szemléletformálást.

Környezetismereti

órával

egybekötött,

szennyvíztisztító-telepi nyílt napjaival rendszeresen segíti az iskolák környezettudatos nevelő munkáját. Ezek keretében a diákok nemcsak a biológiai szennyvíztisztítás lépéseivel és annak környezetvédelmi fontosságával ismerkednek meg, hanem az ember környezet iránti felelősségével is. A Társaság célja, hogy a felnövekvő generáció környezettudatos magatartással, előrelátó módon óvja egyik legfontosabb természeti kincsünket, az élővizet.

6.1.2 A protokoll helye az FCSM Zrt. szervezetében

6.1.2.1 Az igazgatói asszisztensek feladatai Az igazgatói asszisztensek feladatai nagyon széleskörűek és sokrétűek. Mivel ők a vezérigazgató közvetlen beosztottjai, ezért nagy felelősség hárul rájuk minden tekintetben. Mindennapi teendőik közé tartozik: •

A vezérigazgató operatív munkájának általános segítése

•

Kapcsolattartás az FCSM Zrt. partnereivel és szervezeti egységeivel

•

Levelezés, különböző szakmai anyagok előkészítése

•

Prezentációk előkészítése

•

Az igazgató határidős feladatainak nyilvántartása

•

Dokumentumok rendszeres archiválása

•

Meetingek, megbeszélések, bemutatók szervezése és az ezeken való részvétel

•

Utazások, üzleti ebédek, vacsorák megszervezése

53

6.1.2.2 A PR osztály feladatai •

A vállalati imázs és arculati elemek rendszerének és programjának kialakítása

•

Vállalati belső kommunikációs feladatok (pl. Híradó c. kiadvány szerkesztése)

•

Vállalati külső kommunikációs feladatok (pl. Hírlevél c. kiadvány szerkesztése; kapcsolattartás a médiával illetve a vállalati partnerekkel

•

Vállalati közszereplések szervezése, koordinálása és irányítása

•

Nyílt napok szervezése

•

Céges

rendezvények,

konferenciák,

sajtótájékoztatók

szervezése

és

lebonyolítása

6.1.3 Protokoll az FCSM Zrt. hazai és nemzetközi kapcsolataiban

6.1.3.1 Rendezvények előkészítése Rendezvények előkészítésénél protokoll szempontjából sorra kell venni az összes fontos feladatot. Vannak olyan rendezvények, melyeknek a szervezés kezdetekor semmilyen protokolláris jellegük nincs, nem várnak magas rangú vendégeket, kötetlen és laza a program, mégis a szervezés előrehaladtával a programokat protokoll szempontjából is át kell nézni. A

feladatok

jellege

mindig

a

rendezvény

fajtájától

függ.

Más

és

más

protokollszempontot kell szem előtt tartani egy konferencia vagy egy sajtótájékoztató megszervezésénél.

6.1.3.2 Miniszterelnöki látogatás- sajtótájékoztató 2007. februárjában Magyarország miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc és Budapest főpolgármestere, Demszky Gábor látogatást tett a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen. A magas rangú látogatás oka az volt, hogy a kormány a közelmúltban hirdette meg „Pólus programját”, és e program fővárost illető projektjeiből a Társaság is jelentősen kiveszi részét. Minderről egy sajtótájékoztató keretében informálták a médiát.

54

Mi is az a Pólus program? Ennek keretében a magyar főváros az EU tudásgazdaságának fontos nemzetközi központjává válna. A Budapest Fejlesztési Pólus vagy Budapest Innopolisz stratégiai jövőképében Magyarország tudásvárosává fejlődik. A középpontban a gyógyszeripar, a gépipar, a környezetipar, valamint az információs és kommunikációs technológia lesz. Ezek fogják össze a főváros három versenyképességi bázisát, az ITT-, az Öko- és a Medipólust. Az FCSM Zrt. természetesen az Ökopólus résztvevője lesz. A Társaság már eddig is folyamatos kutatásokat végzett annak érdekében, hogy a lehető legtisztább vizet engedje vissza a Dunába, valamint minél hatékonyabb környezetgazdálkodást folytasson a szennyvíztisztítás során keletkező melléktermékek és hasznosítható szerves hulladékok felhasználásával. Mindezek folyamán Európa egyik legnagyobb, hazánk első, magas hőfokú, ún. termofil iszappasztörizálója kezdte meg működését, amelynek segítségével szennyvíziszapból bioenergiát állítanak elő. A projekt keretében a jövőben az ELTE, valamint számos környezetvédelemmel foglalkozó gazdálkodó szervezetettel közös kutató-fejlesztővállalkozást alakít ki az FCSM Zrt. A fejlesztésnek öt fő iránya lesz: a szennyvízkezelési technológiák, a szennyvíziszap-kezelés és energiatermelés, a biztonságos ivóvíznyerés, a mesterséges vegyipari szennyeződések eltávolítása a vízből és a felszíni vizek védelme ökológiai szempontból. Az FCSM Zrt.-nél minden sajtótájékoztató előkészítésekor a PR csoport jár el. Számos feladata van: •

Meghatározza: ¾ azt a hírt, mondanivalót amellyel a cég kiáll a nyilvánosság elé ¾ mely sajtóorgánumokat kívánja meghívni, honnan várható a legnagyobb sajtóvisszhang

•

összeállítja és elkészíti a sajtóanyagot és a forgatókönyvet

•

szakembereket, magas rangú személyeket kér fel a tájékoztató megtartására összeállítja a cateringet, céges ajándékokat rendel

•

összeállítja a sajtótájékoztató költségvetését

55

A szervezés folyamán vannak olyan pontok, ahol a protokollal számolni kell. Ezek a következők: •

meghívók elkészítése

•

elnöki asztal ültetési rendje

•

elnöki asztal névkártyáinak elkészítése

•

ajándékcsomagok összeállítása

6.1.3.3 Kínai kormányküldöttség a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen 2006. szeptemberében az FCSM Zrt. kínai delegációt fogadott a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen. Még nem volt példa arra, hogy ilyen magas rangú küldöttség látogasson a vállalat ezen telephelyére. Nem kisebb személyiség, mint Zeng Peiyan, a Kínai Népköztársaság miniszterelnök-helyettese öt kínai miniszter és szakemberek kíséretében tekintette meg a helyszínt. A látogatás miértjére a válasz egyszerű. Kína most lépett fejlődésének azon szakaszába, amikor nagy gyorsasággal utol akarja érni a fejlett országokat. Ekkor jusson eszünkbe az, hogy 2008-ban minden idők egyik legköltségesebb és leglátványosabb olimpiai játékait fogja rendezni; illetve az is, hogy a világ egyik legjobban fejlődő számítógépes nagyhatalma lett Kína. Ugyanakkor ennek a hatalmas országnak a környezetszennyezés lecsökkentésére nagy hátrányt kell ledolgoznia a szennyvíztisztításban is. Ezért tartották fontosnak a dél-pesti telep meglátogatását. Az FCSM Zrt. , mint az ország legnagyobb környezetgazdálkodó cége, és mint technológiai fejlesztő, jó példát mutathat arra, miként építkezik és üzemeltet egy ilyen magas technikai színvonalat megvalósító cég. Hogyan valósítja meg a szűken vett szennyvíztisztítás mellett az üzemi szintű levegőtisztítást és szagmentesítést, a szilárd szerves hulladékanyagfeldolgozást; milyen módon termel elektromos energiát a szennyvíziszapból, és hogyan forgatja vissza ezt a megtermelt energiát a tisztításba. Minderről, tehát a telep iszapkezelési és hulladékgazdálkodási technológiájáról a cég vezérigazgatója, Palkó György beszélt. Ennek a látogatásnak megszervezése széleskörű ismereteket és nagy gyakorlatot követelt. A delegáció fogadása előtt tudakozódni kellett a kínai szokásokról, illetve

56

egyeztetni kellett az ültetési rendet a Külügyminisztérium protokollfőnökével és a kínai magyar nagykövettel is. Néhány tudnivaló a kínai népről: 27

„Magatartás, viselkedési sajátosságok

Köztudott dolog, hogy vicceket mesélni, humorizálni, anekdotázni, bizalmaskodni, erős kifejezéseket használni egy nemzetközi tárgyaláson, vagy akárcsak külföldi üzletemberekkel való bármilyen együttlétnél kétes sikerű. Más kultúrában, más környezetben felcseperedett ember másként érti az esetleg magyar fülnek legaranyosabb, de kétértelmű mondást – még akkor is, ha nyelvileg tökéletesen van előadva. A kínaiak valószínűleg udvariasan mosolyognak egy jópofáskodó anekdotán, de fogalmuk sincs a csattanóról. Ugyanez fordítva is fennáll. A szójátékot persze imádják a kínaiak, csak az a baj, hogy ezeket nem lehet más nyelvre átültetni – ugyanúgy, mint a mieinket. A megszólítás Kínában: t’ung-cse, a családnév után áll, mint a magyarban, tehát Vang elvtárs = Vang t’ung-cse. Eredeti jelentését, mármint a párthoz tartozást mára már annyira elveszítette, hogy nem csak egymást és a volt szocialista országok állampolgárait szólítják így, hanem pl. francia diplomatákat is. Aki nem tud igazán jól kínaiul, és nem ismerős a helyi viszonyokkal, mindenkit szólíthat így, az utcán is. Az üzleti tárgyalások során mindenkit nyugodtan szólítsunk Mr-nek, illetve sjen-seng-nek, a kínai hölgyeket pedig t’áj-t’áj (asszonyom) vagy sjao-csje (kisasszony) szókkal illessük. Tekintsünk minden kínait – legyen az üzletember, mérnök vagy bármilyen szakember – magukkal egyenrangúnak, vagy inkább egy kicsit többnek. Tiszteletteljes figyelemmel kísérjük a megjegyzéseit. A kínaiak a legritkább esetben térnek azonnal a tárgyra: ízlelgetik, körbejárják, abszolút biztonságra törekednek. A keleti ember mindig szerény. Nagyon sok szakembert megtévesztett ez a kínai szerénység az együttműködések során. A kínai szakértők szerényen figyelnek, jegyzetelnek, egymást cserélve egyre jobban belemélyednek a témába, összehasonlítanak – végül kijönnek a farbával. A legügyesebben elrejtett ellentmondásokat is felfedezik, és számon kérik. Persze mindezt a legnagyobb udvariassággal, nem sértve senkit. Nemcsak Kínában, de az egész Távol-Keleten a helybéliek kinevetik és alábecsülik az idegeskedő, sürgetődző külföldit. Nagyon ritkán mondanak kereken nemet.

27

Hidasi Judit:Szavak jelek szokások (p.161.)

57

Az üzleti tárgyalásra igen alaposan fel kell készülni. A kínaiak alapossága, részletkérések hosszas feszegetése, sokszori rákérdezés nyelvi nehézségek miatt már a téma műszaki paramétereinek megvitatása is igen fárasztó. Ezt a fázist követik az általános feltételek, és végül az ártárgyalás.” További feladatok: •

meghívók elkészítése

•

a külföldi személyek fogadásának megszervezése; repülőtéri fogadás, szállítás, fogadó személyzet biztosítása

•

szállásfoglalás

•

megállapodás a költségviselésről

•

catering összeállítása, céges ajándékok rendelése

6.1.3.4 Gyűlések 1997-ben a közszolgáltató társaságok privatizációja során az FCSM Zrt. 25%+1 szavazatú tulajdonhányadát átadta egy német (Berlinwasser Holding AG) és egy francia (Veolia Environnement S.A.) cégnek. Mivel ilyen nagyarányú a külföldi partner jelenléte a vállalat életében, ezért nagy jelentősége van a közös tárgyalási nyelvnek, amely az esetek többségében az angol. Igazgatósági és Felügyelő Bizottsági gyűlések háromhavonta esedékesek; az előbbinél a tárgyalási nyelv az angol, míg az utóbbi francia és német nyelven folyik. A jegyzőkönyvet pedig angolul készítik. Mindezek megszervezése és leegyeztetése az igazgatósági asszisztensek feladata. Teendőik: •

a gyűlések előtt legalább 3 héttel a tagok meghívása telefonon és emlékeztető email küldése

•

a külföldi résztvevők utazásának megszervezése, szállásfoglalás

•

helyszín lefoglalása

•

catering összeállítása

•

a gyűlések költségvetésének összeállítása

58

7 Összegzés Franciaország, Németország és Olaszország. Hogy miért is választottam ezen országok bemutatását protokoll szempontjából, annak számos oka van. Egyrészt, mert kíváncsi voltam arra, hogy mekkora különbségek lehetnek viselkedés-protokoll szempontjából a legprecízebb német, a legkifinomultabb francia és a legharsányabb olasz nép között. Másrészt, a szakmai gyakorlatom helyszínéül szolgáló Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. tulajdonosi körébe francia és német befektetők is tartoznak, ezért munkatársaim segítséget tudtak nyújtani abban, hogy minél többet megtudjak külföldi partnereikről, mind üzleti szempontból, mind pedig a hétköznapi szokásaikat illetően. Az olasz népet pedig személyesen is sikerült közelebbről megismernem, s úgy gondoltam jó kontraszt lenne ez a mediterrán nemzet a visszafogott franciák és németek mellett. Arra a következtetésre jutottam, hogy a legnagyobb eltérések a hétköznapokban figyelhetők meg. Míg a németek legfontosabbnak a pontosságot tartják, addig Olaszországban öt-tíz perc késés is megengedett. Egymás üdvözlése is eltér mindhárom országban; az olaszok baráti társaságban arcon csókolják, és vállon veregetik egymást; a német már nem egy ölelkező nemzet, rájuk a kézfogás jellemző; a franciák is csupán összeérintik arcukat és a levegőbe „cuppantanak” üdvözléskor. A legcsekélyebb eltérések az üzleti gyakorlatban jelentkeznek. A hivatalos kapcsolatokat jellemző mentalitásuk legtöbbször igazodik a nemzetközi normákhoz.

59

8 Irodalomjegyzék Axtell, E. Roger: Gesztusok. Alexandria Kiadó, Debrecen, 1998 Görög Ibolya: Protokoll az életem. Athenaeum Kiadó, Bp., 1999 Halák László: Illemkocka. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1985 Hidasi Judit: Szavak, Jelek, Szokások. Windsor Kiadó, Bp.,1998 Kepes Ágnes, Dr. Sille István: Protokoll és etikett a gyakorlatban. Akadémiai Kiadó, Bp., 2006 Klein Sándor: Vezetés- és Szervezetpszichológia. Edge 2000 Kiadó, Bp., 2005 Lőcsei Judit: Etikett és protokoll alapjai. Szókratész Külgazdasági Akadémia, Bp., 2005 Máté János: Így tárgyalok üzletről. Gondvető Könyvkiadó, Bp., 1995 Morrison, T; Conaway, W. A.; Borden, G. A.: Meghajlás vagy kézfogás? Pécsi Direkt Kft., Debrecen, 1994 Ottlik Károly: Protokoll. Protokoll ’96 Könyvkiadó Kft., Bp., 1993 Ottlik Károly: Protokoll Plusz. Protokoll ’96 Könyvkiadó Kft., Bp., 1995 Ottlik Károly: Protokoll Extra. Protokoll ’96 Könyvkiadó Kft., Bp., 1996 Ottlik Károly: Protokoll A-tól Zs-ig. Protokoll ’96 Könyvkiadó Kft., Bp., 1997 Pintér Emil: Európai Illemtan- avagy Mit tanulhatunk a Nyugattól?, Európa Kiadó, Bp., 1998 Dr. Sille István: Illem, Etikett, Protokoll. KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Bp., 2003 Solly, M.: Miért nem bírjuk a digókat? Pannonica Kiadó, Bp,. 2001 Yapp, N. ; Syrett, M. : Miért nem bírjuk a franciákat? Pannonica Kiadó, Bp., 2001 Zeidenitz, S. ; Barkow, B.: Miért nem bírjuk a németeket? Pannonica Kiadó, Bp., 2000 Fővárosi Csatornázási Művek: Magyarország Legnagyobb környezetgazdálkodó cége, 2007 Magyar Nemzet: Budapest titkos neve: Innopolisz? , 2007.02.08. http://www.wikipedia.org/hu/Olaszország 2007.09.28. 11:12 http://www.wikipedia.org/hu/Németország 2007.09.28. 11:20 http://www.wikipedia.org/hu/Franciaország 2007.09.28. 11:28 http://www.feek.pte.hu/tudasmenedzsment/index.php. 2007.08.22. 9:00

60

9 Függelék

1. ábra

61

2. ábra

62

3. ábra

63

Közgyűlés

Felügyelő Bizottság

Könyvvizsgáló

Igazgatóság

Szakszervezeti Bizottság Üzemi Tanács

Vezérigazgató

Ellenőrzési Csoport

Minőségügyi vezető Társasági környezetvédelmi megbizott

Igazgatási Osztály

Jogügy

Műszaki vezérigazgatóhelyettes

Általános vezérigazgatóhelyettes

Hálózati Főosztály

Mérnöki Szolgáltatások Fősztálya

Átemelőtelepe k Főosztálya

Fenntartási Főosztály

Tisztítótelepek Főosztálya

Fogyasztói Szolgáltatások Főosztálya

Árvízvédelmi Főosztály

Pénzügyi és Számviteli Főosztály

Információs Rendszerek Osztálya

PR-iroda

4. ábra

64

Humánerőforr ások Főosztálya