BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány
MAGYARORSZÁG ÉS OROSZORSZÁG GAZDASÁGI KAPCSOLATAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KERESKEDELEM ÉS A BEFEKTETÉSEK ALAKULÁSÁRA
Készítette: Krima Noémi Judit
Budapest, 2010
Tartalom 1
Bevezetés......................................................................................................................................... 2
2
Az Orosz Föderáció általános jellemzése és külkapcsolatai ........................................................... 8 2.1
2.1.1
Természeti adottságok ..................................................................................................... 8
2.1.2
Gazdasági jellemzők........................................................................................................ 8
2.1.3
Külkereskedelem, WTO tárgyalások............................................................................. 10
2.1.4
Politikai kitekintés ......................................................................................................... 12
2.1.5
Társadalmi helyzetkép................................................................................................... 14
2.2
Regionalizmus ....................................................................................................................... 16
2.2.1
Az oroszországi közigazgatási egységek....................................................................... 16
2.2.2
A régiók természeti, éghajlati adottságai....................................................................... 17
2.2.3
A régiók gazdasági szerepe ........................................................................................... 17
2.2.4
Demográfiai megoszlás a régiók között ........................................................................ 18
2.2.5
Nagyvállalatok és komplexumok a regionális fejlődésben ........................................... 20
2.2.6
Politikai szerepvállalás a regionális fejlődésben ........................................................... 20
2.3
3
Oroszországról általában ......................................................................................................... 8
Oroszország nemzetközi kapcsolatai..................................................................................... 21
2.3.1
Az orosz külpolitika ’91-től napjainkig......................................................................... 21
2.3.2
Az orosz szomszédságpolitika jellemzői, a FÁK-kapcsolatok...................................... 24
2.3.3
A FÁK-on belüli gazdasági tömörülések ...................................................................... 27
Az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai ............................................................................... 29 3.1
A kapcsolatok háttere; érdekek és lehetőségek ..................................................................... 29
3.2
Az EU15-ökkel való kapcsolatrendszer ................................................................................ 31
3.2.1
A kapcsolatok történeti fejődése és jogi háttere, a PCA................................................ 31
3.2.2
Az EU15-ök és Oroszország külkereskedelmi kapcsolatai ........................................... 34
3.2.3
Kölcsönös tőkebefektetések .......................................................................................... 36
3.2.4
Az energiadialógus ........................................................................................................ 38
3.3 A közép-kelet-európai régió (azon belül is a visegrádi országok) jelentősége az orosz külkapcsolatokban ............................................................................................................................. 39 3.3.1
KKE kiemelt szerepe, illetve az orosz aggályok a bővülés kapcsán ............................. 39
3.3.2
Történeti fejlődés, jogi háttér ........................................................................................ 41
3.3.3
Kereskedelmi és befektetési kapcsolatok ...................................................................... 42
3.3.4
Energetikai kapcsolatok................................................................................................. 44
3.4 4
Kitekintés............................................................................................................................... 45
Magyarország és Oroszország közti kapcsolatrendszer ................................................................ 46 2
4.1
Politikai kapcsolatok ............................................................................................................. 46
4.2
A magyar állami szerepvállalás a kapcsolatok élénkítése érdekében.................................... 49
4.3
Magyarország és Oroszország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok.................... 53
4.3.1
1990-1997...................................................................................................................... 53
4.3.2
1998-1999...................................................................................................................... 57
4.3.3
2000-2004...................................................................................................................... 59
4.3.4
2004-2009...................................................................................................................... 61
4.4
5
Magyarország és Oroszország közti befektetési kapcsolatok................................................ 65
4.4.1
Orosz befektetések Magyarországon............................................................................. 66
4.4.2
Magyar befektetések Oroszországban ........................................................................... 70
Összegzés ...................................................................................................................................... 79
3
1
Bevezetés
A témaválasztás okai, hipotézisek, a dolgozat célja Oroszország a külföldiek szemében mindig is egy kicsit rejtélyes, kicsit megközelíthetetlen ország volt, és az a mai napig. Kívülállók számára nehezen érthető az orosz gondolkodásmód, a szokások, hagyományok, az elvek, amikhez ragaszkodnak. Így vagyok ezzel én is, mégis Magyarország szempontjából nézve, fontosnak tartom ezt a relációt, mert már hosszú idők óta a két ország történelme, gazdasága összekapcsolódik, néhol szándékos külső ráhatás nyomán, néhol „csak” az adottságokból következően. Szakdolgozati témaválasztásomat több dolog is magyarázza. Az utóbbi időben tanulmányaim hatására foglalkoztatni kezdett az Oroszország és Magyarország
között fennálló
kapcsolatrendszer, főleg a két ország közös történelme, kultúrája, gazdasági viszonyai, külkereskedelmi és befektetési kapcsolatai. Érdekesnek találom a világ legnagyobb országa által kínált lehetőségeket egy hozzá képest apró állam számára, mint Magyarország. Napjaink egyre erősödő nemzetközi versenyében véleményem szerint nem szabad elhanyagolnunk egy olyan relációt sem, amely piacot jelenthet termékeink és szolgáltatásaink számára, illetve ahonnan pótolhatjuk az általunk nem előteremthető javakat. Sajnos még mindig nem eléggé hangsúlyosan kezelt terület ez, bár az utóbbi időben jelentős lépések történtek ennek megváltoztatására. A másik, személyes okai, hogy erről a témáról írok, hogy nagyon fontos számomra az orosz irodalom. Számos szerzőtől volt szerencsém világirodalmi klasszikusokat olvasni (persze még mindig nem eleget), és nagyon megfogott az orosz művek hangulata, stílusa, jellemábrázolása, történetei. Kedvenceim közé sorolnám Dosztojevszkijt, Tolsztojt, Turgenyevet, Csehovot, Bulgakovot, Gogolt. Sajnos az orosz nyelvet még nem beszélem, viszont a közeljövőben tervezem ennek elsajátítását, hiszen a családomban több, oroszul jól tudó ember van. Ezen kívül nagyon szeretnék eljutni Oroszországba, amely az elmondások alapján az ellentétek világa, a fényűző pompa és a hatalmas szegénység hazája is. Az ITD Hungary Zrt-nél való munkám során van szerencsém bepillantást nyerni a közös kapcsolatok, együttműködések konkrét alakulásába, és az ezek fejlesztése érdekében megtett központi intézkedések folyamatába, eredményeibe. Az onnan kapott források sokat segítettek szakdolgozatom megírásában, illetve hiteles alátámasztást adnak egy-egy gondolatomnak, feltevésemnek.
4
Dolgozatomban azonban a társadalmi-kulturális helyett inkább a gazdasági vonatkozásokat elemzem, hiszen a főiskolai tanulmányaimhoz ez illeszkedik leginkább. Diplomamunkámban elsősorban nem az energetikai vonatkozásra térnék ki, mivel ebben a témában számos dolgozat és tanulmány született már, inkább az eddig érintőlegesebben tárgyalt gazdasági kulcsterületeket dolgoznám ki, mint a külkereskedelem alakulása, az orosz tőkével megvalósuló
beruházások
Magyarországon,
illetve
a
hazai
tőke
szerepvállalása
Oroszországban. Természetesen az energiaipari együttműködésről is szót kell ejtenem, hiszen ez az a terület, mely gazdasági kapcsolatainkat egyik legnagyobb mértékben befolyásolja. A kérdés, melyre az elemzésem során a választ keresem az, hogy vajon kellő súlyt fektet-e Magyarország az Oroszországgal való kapcsolatrendszerre; mennyiben befolyásolja még mindig a gazdaságpolitikát, a kereskedelmet, a befektetéseket a 40 évnél is hosszabb szovjet megszállás; és hogy hogyan képzelhető el a kapcsolatok jövője, milyen irányba tartunk, mire számíthatunk. Úgy gondolom, a téma azért aktuális napjainkban, hiszen e hatalmas országhoz való viszonyunk, az abban rejlő prioritások máig nincsenek tisztázva, azt erősen befolyásolják az Oroszország nemzetközi megítélésében lezajló változások, Magyarország mindenkori politikai irányultságai, pedig véleményem szerint sokkal inkább szükségünk lenne egy átfogó gazdaságpolitikai koncepcióra, stratégiára, amelyet (jórészt) minden politikai erő elfogad, magáénak érez. Főként a mai folyamatosan változó globális helyzetben kívánatos lenne az EU-hoz fűződő szoros „barátság” mellett egy állandó, stabil kapcsolatrendszer, amelyet nem kell gyanakvással szemlélnünk, sokkal inkább egy gazdaságilag (és politikailag) kiegyensúlyozott partnerség támaszát nyújtja. A 2008-ban megválasztott új államfő, Dimitrij Medvegyev irányításának kezdete jó alkalmat kínál arra, hogy „tiszta lappal”, a múlt sérelmeitől nem átitatott viszonyt alakítsunk ki, amelyben mindkét ország érdekei szem előtt vannak, és amely harmonikusan illeszkedik a nemzetközi kapcsolatrendszerbe is. Dolgozatomban az elméleti és a gyakorlati momentumok elemzését is szükségesnek tartom. Előbbit azért, mert így érthetjük meg igazán a kapcsolatok hátterét, a történelmi hozadékokat, az állandó értékeket, ezen kívül ez ad egy egységes keretet írásomnak. A gyakorlati bemutatás fontossága magától értetődő, hiszen ez támasztja alá az elméleti elemzést, és esetleg az olvasó saját következtetéseket is levonhat, önálló véleményt formálhat.
5
A dolgozat felépítése Dolgozatom első részében Oroszország általános gazdasági helyzetét elemzem az 1990-től napjainkig, végigvezetve a rendszerváltás következtében kialakuló szakaszok gazdasági természetét és az ország teljesítményét. E hatalmas ország természeti adottságainak és történelmi örökségének elemzése után érintem a gazdasági, kereskedelmi, politikai és társadalmi sajátosságokat. A következő részben Oroszország regionális helyzetét, politikáját és fejlődését ismertetem. Definiálom az országban fennálló közigazgatási rendszer egységeit, kifejtem a régiók közt fennálló hatalmas különbségek megnyilvánulási formáit, ezek okait és következményeit, majd szerepüket a gazdaságban, kereskedelemben, a befektetések alakulásában. Végül a politikai szerepvállalást jellemzem a regionális fejlődében. Ez után szükségesnek tartom bemutatni Oroszország helyét a nemzetközi kapcsolatokban, szerepét a különböző általános és gazdasági integrációkban, mint például az FÁK-ban, az Eurázsiai Gazdasági Közösségben, az Orosz-Fehérorosz Államszövetségben és a GUAM-ban. A diplomamunkám második nagyobb részében elemzem Oroszország és az Európai Unió kapcsolatrendszerét, mivel e nélkül nem érdemes vizsgálni Magyarország szerepét, hiszen a 2004-es csatlakozásunkkal számos területen elköteleztük magunkat, mely az Oroszországhoz fűződő viszonyunkat is nagyban meghatározza. Ludvig Zsuzsa nyomán érdemesnek tartom különválasztani a „régi” EU-s tagállamokkal való kapcsolatrendszert a közép-kelet-európaitól, mivel ezek folyamata és történelmi háttere is nagymértékben különbözik. Mindkét szakaszban a politikai, jogi, gazdasági, kereskedelmi aspektusokat jellemzem, érintve az energetikai együttműködést is. A harmadik részben térek rá a magyar-orosz kapcsolatok alakulására a rendszerváltozástól napjainkig. A gazdasági kapcsolatok tárgyalása előtt elengedhetetlennek tartom kitérni a politikai kapcsolatok változására is. Az 1990-es évektől megfigyelhető ingadozásokat, és a mögöttük meghúzódó érdekeket és nemzetközi tendenciákat is figyelembe véve tekintem át ezt a területet. Érintem az ezek mögött álló diplomáciai fordulópontokat és fontosabb találkozókat. Majd kitérek a mindenkori kormány ösztönző-eszközrendszerére, mely az orosz relációval való szorosabb gazdasági együttműködést támogatja. Itt részletesen bemutatom az egyes intézmények, központok tevékenységét, mint például az ITD Hungary Zrt., a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozata, a FÁK Üzleti Klub, illetve a FÁKprojekt. Majd a gazdasági kapcsolatok alakulását vizsgálom a két ország belső állapota 6
tükrében. Intenzitás szempontjából érdemes időszakokra bontani az elemzést: 1990-1997, 1998-1999, 2000-2004, majd 2004-től napjainkig, tekintettel a jelentős eseményekre és fordulópontokra, mint az orosz pénzügyi válság és Magyarország EU-s csatlakozása. Tehát a kereskedelem és a befektetések alakulását is ezekre a periódusokra vonatkoztatva ismertetem. Végül
az
utolsó
részben
a
két
ország
között
realizálódó/realizálódott
konkrét
együttműködéseket, közös vállalatokat és FDI befektetéseket elemzem, kitérve a magyar KKV-k további lehetőségeire az orosz piacon való érvényesülésre. Az általános bemutatás után három szektorban eszközölt beruházásokat, közös projekteket vázolom fel, ezek a gyógyszeripar, az építőipar és a bankszektor. Természetesen érintenem szükséges a jelenlegi világválság következményeit és egyben ennek eredményeként felmerülő lehetőségeket, hiszen a nyugati piacokon elszenvedett veszteségek kompenzálására egy alternatíva a keleti (egyben orosz) piacok felé fordulás lehet. Szerencsére ma már látszik az orosz fél nyitottsága mellett az egyre bővülő eszköztár, mely a vállalkozások rendelkezésére állhat ilyen relációjú terveik megvalósításához.
7
2 2.1
Az Orosz Föderáció általános jellemzése és külkapcsolatai Oroszországról általában
2.1.1 Természeti adottságok Az Orosz Föderáció a Föld legnagyobb állama a maga 17 075 200 km2-nyi területével. Ezért a természeti
erőforrások
széles
tárháza
áll
(állhat)
rendelkezésére,
amely
jelentős
versenyképességi előnyökhöz juttathatja. A Szovjetunió felbomlása után nagy részben Oroszország lett a hatalmas erőforrás-készletek „örököse”, illetve földrajzi fekvéséből származó előnyöket továbbra is élvezheti. Oroszország a világ egyik leggazdagabb országa ásványkincsek és energiahordozók terén. Ő rendelkezik a Föld legnagyobb földgázkészletével és hetedik legnagyobb kőolajkészletével, melyek exportszerkezetének 70%-át teszik ki.1 Más kérdés, hogy a beruházások és fejlesztések hiányában a kitermelés meglehetősen korlátozott és nem igazán hatékony, rengeteg a kiaknázatlan erőforrás. Az energiahordozókon kívül Oroszország bővelkedik még szénben, vasércben, urániumban, gyémántban, aranyban, ólomban és faanyagban, melyek szintén jelentős részt képviselnek az ország kivitelében. Összesen 20 ország határolja, mely egyedülálló a világon. Ez számos lehetőséget, illetve kihívást hordoz magában.2 Külkereskedelemben például nagy előny, viszont így több külső problémával találkozik közvetlenül, könnyben kerül konfliktus-helyzetbe. 2.1.2 Gazdasági jellemzők Oroszország a Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben nyerte el függetlenségét. Ezzel az eseménnyel összefüggő gazdasági rendszerváltó folyamat rendkívüli módon megviselte az ország gazdaságát és társadalmát egyaránt csakúgy, mint a többi rendszerváltó országét, köztük Magyarországét. 1991-től 1993-ig radikális reformok kezdődtek az utólag erőltetettnek tekintett privatizálás és sokkterápia révén, melyek a lakosság széles körű tiltakozását váltották ki. ’93-tól 1
Pálfiné Sipőcz Rita, 2009 Andrej Trejvis, Horváth Gyula, 2008
2
8
nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz társadalom egyelőre nincs felkészülve a gyors és drasztikus piacgazdasági átmenetre, így a politika lassabb tempóra váltott, mely viszont felemás fejlődést hozott magával. Az 1997-es évre Oroszország túljutott a transzformációs visszaesésen
3
annak ellenére, hogy a korrupció és a bűnözés továbbra is erőteljesen jelen volt a mindennapi életben. Ilyen környezetben érte az országot az 1998-as pénzügyi válság. Az ország GDP-je jelentősen visszaesett, megugrott az infláció, a külkereskedelem volumene lecsökkent, a tőkét rohamosan menekítették ki, Oroszország a fizetésképtelenség állapotába került. Majd, ahogyan az számos esetben megfigyelhető volt, a mélypont után a gazdaság gyors növekedésnek indult. Ez nagymértékben köszönhető a szigorú monetáris és fiskális politikának, az árfolyam-politikának és a kedvező világpiaci olajáraknak. Az 1999-2004-ig tartó időszakban a GDP exponenciálisan nőtt, a folyó fizetési mérleg aktívumot mutatott, az export és az import volumene is nőtt, az infláció csökkent, az FDI értéke nőtt, 2003-ban a költségvetési szufficit elérte a 216,8 milliárd rubelt.4 A gazdasági (és párhuzamosan politikai) stabilizáció így már „kitaposta az utat” a radikálisabb reformoknak, melyet már nem kísért olyan erős társadalmi ellenzés, mint a válság előtt. Ez azzal is magyarázható, hogy az eltelt nagyjából 10 év alatt jelentősen változott a lakosság hozzáállása magához a piacgazdasághoz is. Az 1999-2004-es periódusban az ország arany- és valutatartalékai felduzzadtak, melyek egészen a 2008-as válságig kitartottak. Közben Oroszország külkapcsolatai is jelentős mértékben javultak, világkereskedelemben való részesedése nőtt. 2004-ben a további előrelépés érdekében létrehozták a stabilizációs alapot, mely az árupiaci árváltozások adósságtörlesztésre gyakorolt negatív hatásait volt hivatott ellensúlyozni.5 2004 után a gazdasági teljesítmény tovább nőtt köszönhetően főleg az energiahordozók magas árszintjének, a külföldi tőkebefektetéseknek és a belső kereslet növekedésének. Tovább csökkent a munkanélküliség és az infláció, a Párizsi Klubbal szembeni adósságtörlesztési kötelezettségét az ország idő előtt teljesítette.6 Ezen kívül nőtt a bankrendszer likviditása és koncentrációja. Az általam feldolgozott szakirodalmak szerint (Bagi József, 2009, Dr. Kemény László, 2008, Sz. Bíró Zoltán, 2009) azonban a 2008-as világválság felszínre hozta a felszín alatt megbújó problémákat. Az ipar szerkezeti átalakítása és a gazdaságirányítás 3
Horváth Gyula, 2008 Weiner Csaba, 2004 5 Weiner Csaba, 2004 6 http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=ru 2010.március 20. 4
9
modernizációja nem haladt kellő ütemben, Oroszország gazdasága túlzott mértékben függ az energiahordozók árának alakulásától, a nyersanyagok kitermelése nem hatékonyan zajlik, feldolgozóiparra nem fektetnek elég súlyt. Így napjaink gazdasági válsága súlyosan érintette az országot. Csökkent a GDP, a gazdasági növekedés sok év után először mínusz előjelűre váltott (2009-ben -7,9%), az infláció 2008-ban 13% lett, és 2009-ben először könyvelt el költségvetési deficitet az ország.7 Az orosz GDP nominális értékének változása 1990-2009, kerekítve, milliárd USD 1. táblázat 1990
1992
1994
1996
1998
1999
2000
2002
2004
2005
2006
2007
2008
2009
516,8
460,2
395,1
391,7
271
195,9
259,7
345,5
591,7
764,5
990,6
1290,1
1607,8
1232
Forrás: http://web.worldbank.org, saját szerkesztés Az orosz GDP alakulása 1991-2009, százalék 1. ábra
Forrás: http://web.worldbank.org, saját szerkesztés 2.1.3 Külkereskedelem, WTO tárgyalások Oroszország világkereskedelemben betöltött szerepe méretéhez és erőforrásokkal való ellátottságához
képest
csekélynek
mondható.
Azon
belül,
mint
már
említettem,
külkereskedelmében a legnagyobb arányt az energiahordozók exportja képviseli. Ezt követi a vas és színesfémek kivitele, majd a vegyipari termékeké, illetve a gépeké (mely főleg 7
Bagi József, 2009
10
repülőgépekre és űrhajókra korlátozódik). 2008-ban ez első két csoport együttes részaránya 89,2%-ot tett ki! Importban a gépek és szállítóeszközök teszik ki a legnagyobb részt (egyedül 2008-ban 52,7%-ot), második helyen az élelmiszeripari termékek állnak, majd őket követik a vegyipari termékek és a nemesfémek, drágakövek.8 Ezekből egyértelműen úgy tűnik, Oroszország gazdasága egy fejlődő országéhoz hasonló, amely a későbbiekben súlyos problémákat jelenthet a globális versenyben. Az orosz export és import áruszerkezeti megoszlása 1995-2008, százalék 2. táblázat 1995
2000
2003
2004
2005
2006
2007
2008
élelmiszeripari és mezőgazdasági nyersanyagok (kivétel textilipar)
1,8
1,6
2,5
1,8
1,9
1,8
2,6
2.0
ásványi termékek
42,5
53,8
57,3
57,8
64,8
65,9
64,9
69,6
vegyipari termékek, műanyag
10,0
7,2
6,9
6,6
6,0
5,6
5,9
6,5
bőr-és szőrmeáru
0.4
0.3
0.2
0.2
0.1
0.1
0.1
0.1
fa-és papíripari termékek
5,6
4,3
4,2
3,9
3,4
3,2
3,5
2,5
textilipari termékek és lábbelik
1,5
0.8
0.7
0.6
0.4
0.3
0.3
0.2
fémek, nemesfémek és drágakövek
26,7
21,7
17,8
20,2
16,8
16,3
15,9
13,3
gépek, berendezések és szállítóeszközök
10,2
8,8
9,0
7,8
5,6
5,8
5,6
4,9
egyéb
1,3
1,5
1,4
1,1
1,0
1,0
1,2
0,9
28,1
21,8
21,0
18,3
17,7
15,7
13,8
13,2
Export
Import élelmiszeripari és mezőgazdasági nyersanyagok (kivétel textilipar)
8
http://www.users.globalnet.co.uk/~chegeo/index2.htm 2010. március 21.
11
ásványi termékek
6,4
6,3
3,8
4,0
3,1
2,4
2,3
3,1
vegyipari termékek, műanyag
10,9
18,0
16,8
15,8
16,5
15,8
13,8
13,1
bőr-és szőrmeáru
0.3
0.4
0.4
0.3
0.3
0.3
0.4
0.4
fa-és papíripari termékek
2,4
3,8
4,2
3,8
3,3
2,9
2,7
2,4
textilipari termékek és lábbelik
5,7
5,9
4,8
4,3
3,7
4,0
4,3
4,4
nemesfémek és drágakövek
8,5
8,3
7,3
8,0
7,7
7,7
8,2
7,3
gépek, berendezések és szállítóeszközök
33,6
31,4
37,4
41,2
44,0
47,7
50,9
52,7
egyéb
4,1
4,1
4,3
4,3
3,7
3,5
3,6
3,4
Forrás: www.gks.ru A fentiekben elemzett 1998-as válság után mind az export, mind az import folyamatos növekedésnek indult, melyet a 2008-as válság lassított le ismét. (Az ország legjelentősebb kereskedelmi partnere az Európai Unió (52%), őt követik az APEC országok (20,4%), majd a FÁK térség (14,5%).9 Oroszország 1993-ban jelezte csatlakozási szándékát a GATT-hoz (1995-től WTO). Ezt Magyarország kezdettől fogva támogatta, a kétoldalú tárgyalásokat a kezdetekben lezártuk. Már 1993-ban megalakult egy munkacsoport a GATT-on (majd WTO-n) belül, mely az ország aktuális kereskedelmi szisztémáját vizsgálja felül, és mely kidolgozza a csatlakozáshoz elengedhetetlen követelményrendszert.10 A csatlakozási tárgyalások 1995-ben kezdődtek, és azóta több, mint 30 találkozóra került sor a kereskedelmi korlátozások csökkentése érdekében. Azonban a jelenlegi világválság számos piacvédelmi eszköz bevezetésére késztette Oroszországot 11, mely a csatlakozás lehetséges időpontját újra kitolta. 2.1.4 Politikai kitekintés
9
http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=ru#altalanos 2010. március 21. Trade Negotiation Department, Russian Ministry of Economic Development, 2008, http://www.wto.ru/russia.asp?f=dela&t=11 2010.03.21. 11 http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=ru#altalanos 2010. március 21. 10
12
Az 1991-ben bekövetkezett rendszerváltás utáni első elnöki posztot Borisz Jelcin töltötte be. Személyéhez leginkább Oroszország demokratikus jellegű irányítása köthető, amely sajnálatos módon azonban nem hozott látványos eredményeket sem a gazdaság, sem a külkapcsolatok, sem a lakosság elégedettsége terén. Több szerző álláspontja szerint (Sz. Bíró Zoltán, 2009; Bába Iván, 2009) Oroszország ebben az időszakban nem könyvelhetett el érdemi előrelépést a demokrácia és a piacgazdasági átmenet terén. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy Oroszországban néhány rövid időszakot leszámítva sem a cári, sem a szovjet érában nincsenek demokratikus hagyományok. A téma jogi vonatkozásaival kapcsolatos publikációk tanulmányozása során feltűnő volt, hogy a szerzők alapvetően azonos álláspontot fogalmaznak meg az orosz belső állapotok problematikájával kapcsolatosan. A gazdasági visszaesés, termelőkapacitások kihasználatlansága, a fizetőképes kereslet hiánya, az infláció elszaladása, az ország fizetésképtelensége csak súlyosbította az belső és külső konfliktusok által amúgy is megtépázott országot. 1994 decemberétől 1999 áprilisáig dúlt a csecsen háború, illetve erre az időszakra estek a kaukázusi polgárháborúk. A helyzetet tovább rontotta a belső anarchikus állapot, a bűnözés elhatalmasodása, a régiók széthúzása (némelyek szinte a kiválás szélén), az oligarchák hatalma, végül Jelcin korrupciós ügyei.12 Az oligarcha fogalma alatt az államhatalomtól független, nagyhatalmú, tehetős üzletembereket értem, akik főleg ipari területen folytatott tevékenységeiket kiterjesztik több szférára is, például a politikára, médiára, és ott lobbitevékenységükkel igyekeznek minél nagyobb befolyást gyakorolni. A számos negatívum mellett azonban pozitív eredményei is voltak az időszaknak: árliberalizáció, privatizáció, piacgazdaságra való áttérés, külföldi termékek megjelenése az orosz piacon, piaci verseny kialakulása. Nem szabad elfelejtenünk, hogy összességében azonban Putyin a hatalomra kerülésével egy több szempontból válsághelyzetben lévő országot kapott, amelyet egyaránt külső és belső nyomás hatására stabilizálnia kellett. Ezt pár év alatt sikerre vitte a hadiipari komplexumok és a titkosszolgálat segítségével. Bába Iván 2009-es tanulmánya alapján magam is úgy vélem, regnálásának legfőbb jellemzője a túlzott központosítás volt, egy autoriter rendszer, mely szinte minden területre kiterjedt. Putyin „irányított demokráciának” tartotta, mely szöges ellentétben állt a „jelcini demokráciával”, ami szerinte inkább az anarchia határait súrolta, és 12
Sz. Bíró Zoltán, 2009
13
amelytől mindenképp óvakodni kell. Mivel a lakosság látta, hogy az előző vezetési módszer nem vált be, így az új stratégia nem váltott ki heves ellenérzéseket a társadalom köreiben. Putyin konkrét intézkedései 13 : -
régiókkal való tárgyalások, szövetségi szerződések elfogadtatása
-
csecsen konfliktus lezárása egy döntő csapással
-
pénzkiáramlás megállítása, visszaáramoltatás megkezdése
-
oligarchákkal való leszámolás
-
ország nemzetközi tekintélyének helyreállítása.
A putyini kurzus legfőbb eredményei valóban nagyon látványosak voltak: aranytartalékok hatalmasra duzzadása, lakossági reáljövedelmek növekedése, a GDP rohamos növekedése (2007-re meghaladta a 2000 milliárd dollárt). Azonban ezek az eredmények inkább látszólagosak voltak; az ország bevételeinek növekedése mögött a kőolaj árának körülbelül 25-ről 147 dollárra való emelkedése állt, nem pedig a termelés bővülése. Ez viszont egy nagyon sérülékeny gazdaságot eredményez, amely leginkább a fejlődő országok jellemzője, nem pedig egy G20-tagállamé. Továbbá az előző korszakban említett hiányosságok továbbra is fennálltak: termelési szerkezet modernizációjának hiánya, energiaszektorra való túlzott támaszkodás, infláció magas szintje, korrupció.14 Így megállapítható, hogy a 2008-ban hatalomra került új elnöknek, Dimitrij Medvegyevnek két választása van; vagy teljes mértékben követi elődje politikáját, és ekkor Oroszország továbbra sem léphet a valódi fejlődés útjára, vagy szakít a kijelölt úttal, és véghezviszi a reformokat, mely valószínűsíthető módon Putyin nemtetszését fogja kiváltani. 2.1.5 Társadalmi helyzetkép Oroszország lakosainak száma ma 142 millió fő. Ez elkerülhetetlenül magában hordozza a szociális és demográfiai egyenlőtlenség lehetőségét, mely sajnálatos módon Oroszországra különösen jellemző. Számos orosz tanulmány hangsúlyozza (Natalja Zubarevics, 2008, Andrej Trejvis, 2008, Olga Kuznyecova, 2008), hogy a legsúlyosabb problémákat a népesség egyenetlen megoszlása 13 14
Bába Iván, 2009 Bába Iván, 2009
14
okozza a régiók között (a közép-nyugati és délnyugati részek sokkal sűrűbben lakottak). Ezen kívül az alacsony születésszám következtében a lakosság folyamatosan fogy (kivétel a déli és keleti perifériák). Ha a jelenlegi szaporodási ráta fennmaradását feltételezzük, akkor becslések szerint 2050-re évi 1,8%-ot érhet el a népességveszteség, mely súlyos következményekkel jár a munkaerő-piaci helyzetre is.15 Továbbá komoly gondot okoz a migráció felerősödése a szibériai és távol-keleti területekről a közép-nyugati és délnyugati területek felé, melynek következtében egyes régiók elnéptelenednek, mások meg nem tudják felszívni a beáramló munkaerő-tömegeket.16 Ezen kívül jellemző a népesség alacsony képzettsége (főleg a gazdasági-műszaki tudományokban), a szakképzési rendszer nem harmonizál a piaci körülményekkel. Szociológiai szempontból szintén óriási differenciák figyelhetők meg. A lakosság körülbelül 3%-a gazdagnak mondható, 20%-uk a középosztályhoz tartozik, 70%-ának anyagi helyzete bizonytalan (néha-néha lecsúszik), 10%-uk pedig a szegénységi küszöb alatt él. Eme megosztottság miatt a szociális reformok kevésbé haladnak, a belső piac bővülése korlátozottabb, korszerű finanszírozási formák létrehozása akadályokba ütközik, a fejlesztésekben való lakossági közreműködéssel nem igazán lehet kalkulálni.17 Így összességében ez súlyos visszahúzó erőt jelent a gazdasági növekedésre nézve. A korábban multikulturális birodalom helyett ma – a volt szovjet tagköztársaságok függetlenné válásával – Oroszország lakosságának 82%-a orosz nemzetiségű. A regionális nemzetiségi intézmények, központok megszűntek, ami etnikai elszigetelődést vont maga után az egyes régiókban.18 Ezeken a területeken halmozottan jelennek meg a társadalmi problémák, politikai konfliktusok. Horváth Gyula 2008-as tanulmánya rámutat arra, hogy valójában Oroszországban már a rendszerváltozás előtt végbement az urbanizáció (a lakosság 73%-a él városokban), azonban azok nem mutatnak városiasodott képet. A kis- és középvárosokban szinte teljesen hiányzik a modern infrastruktúra és a hatékony intézményrendszer. Hatalmas továbbá a különbség Moszkva és Szentpétervár és a többi nagyváros között is.
15
Horváth Gyula, 2008 Horváth Gyula, 2008 17 Horváth Gyula, 2008 18 Horváth Gyula, 2008 16
15
2.2
Regionalizmus
A ma is hatalmas Oroszország gazdasági fejlődése különösen nagy területi különbségeket mutat. Ez köszönhető egyrészt a természeti erőforrással való ellátottság nem egyenletes eloszlásának, másrészt a népesség számában való hatalmas differenciának az egyes régiók között, harmadrészt a rendszerváltozás utáni piacgazdaságra való áttérés meglehetősen heterogén következményeinek. Így Oroszországot gazdasági értelemben tulajdonképpen alig lehet egy egységként vizsgálni, hisz egyes régiók mutatói egy fejlett ország képét adják, mások egy meglehetősen elmaradott fejlődőét. Így szükségesnek tartom részletesen bemutatni a régiók természeti adottságait, ebből fakadóan gazdasági potenciáljukat és társadalmidemográfiai jellemzőiket, amik hozzájárulnak Oroszország világgazdaságban elfoglalt helyének megértéséhez. 2.2.1 Az oroszországi közigazgatási egységek Az Orosz Föderáció területét 2009-ben 84 területi-közigazgatási egységre (oblasztyra) lehetett felosztani. Ebből 21 köztársaság, 9 terület, 47 megye, 4 autonóm terület, 1 autonóm megye és 2 föderációs szintű város (Moszkva és Szentpétervár). Ezeken túl 2000-ben további 7 szövetségi körzetet (régiót) hoztak létre. Ezek a Központi, a Déli, az Északnyugati, a Távol-Keleti, a Szibériai, az Uráli és a Volgai. Ezekben a régiókban elnöki képviselet valósul meg, a meghatalmazottak feladata, hogy ellenőrizzék a szövetségi törvények és költségvetés betartását, szociális és gazdasági programokat dolgozzanak ki és statisztikai adatokat szolgáltassanak a kormányzat számára.19 Az oblasztyok mérete nagy eltéréseket mutat. Vannak, amelyek Magyarországnál is nagyobbak (Jakutföld, Krasznojarszk), és vannak, amelyek csak egy város köré összpontosulnak (Moszkva terület). Az összes oblaszty egynegyede számít nagynak (2 millió feletti lakos), viszont ezekben él a lakosság 56%-a.20 Hatalmasok az eltérések továbbá a jövedelemszint, az életszínvonal, a gazdasági fejlődés, a megtermelt GDP összege, a munkanélküliség és a külkereskedelmi aktivitás terén is. A példa kedvéért az évi bruttó regionális össztermék tekintetében a leggazdagabb és legszegényebb oblaszty között 36,7szeres volt a különbség 2001-ben.21 19
Horváth Gyula, 2008 Horváth Gyula, 2008 21 Wiener Csaba, 2004 20
16
2.2.2 A régiók természeti, éghajlati adottságai Mint azt az előző fejezetben említettem, természeti adottságok terén nem egyenletes az ország ellátottsága. A 89 közigazgatási egység közül 22-nek van például tengeri kijárása, ez az összterület felét, népességnek és a GDP-nek az ötödét jelenti. Ebből egy jelentős rész a zord északi sarkvidék, mely befagyó szakaszaival nem kínál túl jó lehetőségeket. Az áruforgalom kétharmada azokra a kikötőkre korlátozódik, melyekhez tartozó régiók a legjobb kijárással rendelkeznek
22
(Primorszk). Nem szabad elfelejtenünk, hogy Oroszország éghajlata meglehetősen hideg, azonban a fő különbséget az adja Kanadához és Svédországhoz képest, hogy itt az emberek nagyobb százaléka él a zord időjárási körülmények között (8,5%).23 Ennek ellenére több elemző szerint (Natalja Zubarevics, 2008, Horváth Gyula, 2008,) ma Oroszország főleg nyersanyagkitermelő országnak tekinthető. Így azok a régiók versenyképesek, melyekben ez az ágazat erős, ez különösen igaz a szibériai és távol-keleti régiókra, melyek rendkívül gazdagok ásványkincsekben, fémekben és szénhidrogénekben, például a Tyumenyi terület és Szahalin. Ezen kívül ugyanezen szerzők szerint Oroszországban nagyon fontos a fővárosi státusz és az agglomerációs hatás is. Ez utóbbi kettő az energiahordozó-források jelenlétével együtt határozzák meg egy-egy régió fejlődésének mértékét. 2.2.3 A régiók gazdasági szerepe Két terület emelhető ki, mint a gazdaság motorjai; ezek a főváros és a kőolaj-földgáz kitermelő Tyumenyi terület. Az előbb adja a GDP 22 %-át, utóbbi pedig a 12%-át
24
, tehát
összesen az egyharmadát. Éles a különbség a centrum-periféria viszonylatban csakúgy, mint a nyugat-keleti relációban. A szibériai és távol-keleti régiók GDP növekedési üteme a legalacsonyabb kedvezőtlen éghajlatuk, fejletlen infrastruktúrájuk és alacsony népességük és gyenge városhálózatuk miatt. 22
Andrej Trejvis/Horváth Gyula, 2008 Andrej Trejvis/Horváth Gyula, 2008 24 Natalja Zubarevics/Horváth Gyula, 2008 23
17
Az északi és nyugati részek fejlettségi foka a legmagasabb Moszkva és Szentpétervár, valamint a körülöttük lévő agglomeráció jelenlétének köszönhetően. A vállalati szféra itt a legkiforrottabb, és az FDI beáramlás ebben a régióban a legintenzívebb. A déli régiók mélyről indultak, ehhez képest jelentős fejlődést produkáltak, bár ez főleg a jelentős kormányzati támogatásoknak köszönhető.25 Ennek hatására a déli-tengerparti területeken (Krasznodar, Rosztov) pozitív változásként új növekedési központok kezdenek kialakulni. Végül az uráli körzet növekedése gáz- és kőolaj-kitermelésnek, illetve a kohászati export nagy volumenének a számlájára írható. A vezető régiók részesedése az exportból kiemelkedő (energiahordozók), viszont bevételük így nagyban ki van téve a szénhidrogének világpiaci áringadozásainak, tehát fejlődésük semmiképp sem tekinthető stabilnak. Az említett új növekedési központok a fejlett infrastruktúrával rendelkező tengerparti nagyvárosok agglomerációs körzeteiben, az importhelyettesítés irányába tolták a régió gazdaságát, legfőképp az élelmiszeriparban.26 A vesztes pozícióban lévő régiók a fejletlen nemzetiségi köztársaságok, illetve a keleti, távol-keleti régiók, ahol az ipari fejlődés meglehetősen lassú vagy az ipari tevékenység eltűnőben van. A beruházások kérdésében ugyanazt az eredményt kapjuk, mint a többi gazdasági mutató vonatkozásában; a két nagyvárosi agglomeráció és a szénhidrogén-ipari régiók vonzzák leginkább a külföldi tőkét. Azonban szintén a nagy különbségek példájaként a régiók felében a beruházások egy főre eső összege az országos átlag 75%-a alatt van. Ez a mutató különösen érzékenyen érinti a gazdasági fejlődést, hiszen a befektetés közvetlenül segíthet, illetve annak hiánya depresszióba taszíthat egy-egy régiót. 2.2.4 Demográfiai megoszlás a régiók között Oroszországra erőteljesen jellemző a népesség területi koncentrációja. A zordabb éghajlatú szibériai és északi régiókban területi kiterjedésükhöz képest a lakosság kis százaléka él, az európai központi és északnyugati részeken ennek az ellenkezője igaz. Ez káros hatással van a munkaerő-piacra is, mivel szakképzett emberek néhány régióban összpontosulnak, így a többi gazdasági potenciáljában még lejjebb csúszik.
25 26
Natalja Zubarevics/Horváth Gyula, 2008 Natalja Zubarevics/Horváth Gyula, 2008
18
Egész Oroszországra jellemző viszont a népesség folyamatos fogyása, mely káros hatással van a gazdasági növekedésre. Igaz ez a fejlettebb, magasabb népességű központi és északnyugati területekre (kivétel Moszkva agglomerációs körzete) és az ázsiai régiókra is (itt néhol szinte elnéptelenedés tapasztalható). A régiók mindössze 6-7%-ában nő a lakosság száma, ez leginkább a déli nemzetiségi területekre jellemző.27 A belső migráció alakulásának változásában 2 szakasz különíthető el. Az 1990-2000-ig terjedő időszakban célterületek a déli és nyugati régiók voltak, míg 2000-től a nagyvárosi agglomerációk és a fejlett kőolaj-ipari területek lettek, ahová már a déli régiókból is megkezdődött az áttelepülés.28 Ugyanakkor nemcsak a népesség mennyisége számít, hanem minőségi szempontokat is tekintetbe kell venni. Ilyen például a születéskor várható élettartam (mely Oroszországban extrém módon alacsony: 65 év a teljes népesség tekintetében), a szakképzettség szintje és a diplomás népesség aránya, a népesség korszerkezete, a nem diplomások munkanélküliségi mutatói vagy a diplomák minősége. A születéskor várható élettartam tekintetében legjobb helyen Moszkva, a Tyumenyi terület és az Észak-Kaukázus áll, köszönhetően az előbbiekben a magasabb életszínvonalnak, utóbbiban a kedvezőbb klímának és egészségesebb életmódnak (alkoholizmus alacsony szintje). Súlyos a helyzet viszont a Tuva Köztársaságban, a Bajkál-tó szibériai területein, illetve a központi európai és északnyugati részeken. Okok között említhető a túlzott alkoholfogyasztás és az agrárnépesség „lecsúszása”. A képzettséget tekintve az élen ismét Moszkva található Szentpétervárral egyetemben. Az ENSZ által kidolgozott humán fejlettségi indexszel nemzetközi viszonylatban is jól jellemezhető egy ország állapota ezen a téren. A mutató szerint kedvező helyzetben Moszkva, Szentpétervár, a Tyumenyi terület és Tatárföld található, itt összesen a népesség egynegyede él. Közepes értékelést kapott Szamara, Tomszk, Lipeck és Belgorod, míg a sor végén Ingusföld és a Tuva köztársaság áll.29 Sajnos az imént bemutatott differenciák csak súlyosbítják az amúgy is jelentős gazdasági különbségeket az egyes régiók között. Mindazonáltal a kormány a magas jövedelemújraelosztás rendszerével igyekszik ezen segíteni, bár nem sok sikerrel.30 Hátránya ennek a szisztémának, hogy nem ösztönzi a régiókat a modernizációra. 27
Natalja Zubarevics/Horváth Gyula, 2008 Natalja Zubarevics/Horváth Gyula, 2008 29 Natalja Zubarevics/Horváth Gyula, 2008 30 Natalja Zubarevics/Horváth Gyula, 2008 28
19
2.2.5 Nagyvállalatok és komplexumok a regionális fejlődésben Oroszországban nagyvállalati csoportok a ’90-es évek első felétől kezdtek kialakulni. Legtöbbjük orosz tulajdonú magánvállalat, bár akad köztük külföldi is. Megoszlásuk az ipar területén változatos képet mutat: legtöbb a gépiparban tevékenykedik, kevéssel elmaradva következnek az agrár-ipari komplexumok, majd az acélgyártásban működők, végül az olajipari vállalatok. A többi ágazatban arányuk jóval elmarad a fent említettektől. Jelentős különbségek figyelhetők meg a területi elhelyezkedésük szerint. A vállalatok számára vonzó erőt jelent a kiterjedt eszközállomány, a gazdaság technológiai fejlettsége, jó minőségű közlekedési infrastruktúra, kiterjedt értékesítési piacok, megfelelő éghajlati körülmények. Eme feltételrendszernek eleget tevő régiók a következők: Volga menti terület, Uráli térség, Baskíria, Tatárföld, Szamarai terület és Szverdlovszki terület.31 A meglehetősen gyér vállalati hálózattal rendelkező régiók közé sorolhatók az ország keleti területi, például az Altaj Köztársaság, a Tuva Köztársaság, a Kamcsatka határterület, a Magadani terület, a Zsidó autonóm terület és Csukcsföld. A nagyvállalatok részéről a tudatos telephelyválasztás, a kimondott regionális befektetési stratégia csak a 2000-es évektől indult meg, és még ma is alakulóban van.32 Ebben nagy szerepet játszhatna a szövetségi politika, mely azonban nem helyez kellő hangsúlyt a kérdésre. Az elmúlt években valamivel javult a helyzet; kidolgoztak ún. társadalmi-gazdasági regionális fejlesztési célprogramokat, az intézményrendszer kibővült az Oroszországi Szövetségi Befektetési Alappal, illetve létrehozták a különleges gazdasági övezeteket.33 2.2.6 Politikai szerepvállalás a regionális fejlődésben Egyértelműen megállapítható, hogy Oroszország fejlődésében nagy szerepe van a régiók és a kormányzat közti hatalommegosztásnak. A viszonyok 1991-től vannak úgy-ahogy szabályozva, mikortól is eltörölték a régiókat sújtó legtöbb diszkriminatív szabályt. Az 1998as pénzügyi válság azonban rávilágított arra, hogy szimplán politikai eszközökkel nem lehet szabályozni ezt az összetett kapcsolatrendszert, illetve mérsékelni a súlyos differenciákat. Innentől figyelhető meg a regionális politika felértékelődése. 1992-ben már létrejött egy 31
Olga Kuznyecova/Horváth Gyula, 2008 Olga Kuznyecova/Horváth Gyula, 2008 33 Olga Kuznyecova/Horváth Gyula, 2008 32
20
regionális politikai bizottság az alsó- és felsőházban, illetve a pártok fokozatosan beemelték programjaikba ezt a kérdéskört. 1996-ban Jelcin elnök az „Oroszországi Föderáció regionális politikájának fő irányvonalairól” című állásfoglalásában célokat, eszközöket és intézményeket jelölt meg. Létrehozták a föderatív területi egységek támogatási alapját, mely költségvetési támogatást nyújtott szinte az összes régiónak.34 Kijelöltek felelős intézményeket; kezdetben a Szövetségi és Nemzetiségi Ügyek Minisztériuma, majd 2000-től a Regionális Politikai Minisztérium foglalkozott a témával. A téma politikai vonatkozású publikációiból azonban kitűnik, hogy valójában ezen a területen nem volt egység, lényegében hiányzott az egységes területfejlesztési stratégia. Az intézkedések (jórészt állami transzferek és célprogramok) nem tudtak hatékonyan működni, hiszen így a dinamikusan fejlődő régióktól vonták el a tőkét elmaradott társaik támogatására. Ez egészen 2005-ig tartott, amikor is a Regionális Fejlesztések Minisztériuma elkészítette ezt a dokumentumot. Nyolc fejezetben foglalja össze az aktuális helyzetképet, a szükséges regionális politika jellemzőit, illetve a végrehajtás menetrendjét. Az előirányzott periódus 2005-től egészen 2020-ig terjed.35 2.3
Oroszország nemzetközi kapcsolatai
2.3.1 Az orosz külpolitika ’91-től napjainkig A vizsgált időszakban az orosz külpolitika alakulása igen változatos képet mutat. Egyrészt – változó intenzitással – megfigyelhető az atlantista hozzáállás kialakulása, másrészről a szuverén nagyhatalmi státusz megőrzésének célja, az európai perifériára szorulás megakadályozásának érdekében. Az orosz attitűd erőteljes ingadozásához több tényező járult hozzá; egyrészt a belső állapotok alakulása, másrészt a nemzetközi események is hatással voltak rá. Közvetlenül a rendszerváltozás után az országnak rendkívül súlyos problémákkal kellett szembenéznie. A megrendítő gazdasági visszaesés (évi 3–15%), a politikai összeroppanás, a belső bizonytalanság a nagyhatalmi státusz elvesztése párosult azzal a jelenséggel, hogy Oroszország komoly elmaradással küzdött a nemzetközi színtéren zajló globalizációs folyamatokban.36 Ebben a külső és belső zűrzavarban nem meglepő módon sem a politikában, 34
Horváth Gyula, 2008 Horváth Gyula, 2008 36 Deák András György, 2003 35
21
sem a társadalom szintjén nem alakulhatott ki konszenzus arról, hogy milyen irányba kellene tartani. A ’92-ben kiadott gajdari reformcsomag sokkterápia szerű megnyilvánulása a stabilizáció érdekében a nyugathoz való közeledést választotta azáltal, hogy a gazdaság és a kereskedelem liberalizációját irányozta elő. Ezzel párhuzamosan a Kozirjev által fémjelzett külpolitika az USA-t tekintette a legfontosabb relációnak.37 Ám a társadalom és a közvélemény nem volt felkészülve az ilyen erőteljes irányváltásra, főként mivel a nyugat részéről nem tapasztaltak hasonló lelkesedést (mindössze jelentéktelen mértékű pénzügyi támogatás a reformokra, ugyanakkor a nemzetközi intézményrendszerbe történő bevonás halogatása). Így 1992 végére revideálták az addigi prioritásokat, és a nyugattal szemben konfliktuskerülő, de inkább az orosz érdekeket szem előtt tartó politikát irányoztak elő. Ez utóbbin azt értem, hogy nem próbáltak folyamatosan megfelelni az atlanti elvárásoknak, értékeknek (demokrácia, emberi jogok biztosítása, politikai berendezkedés területén), hanem elsősorban saját elveik alapján irányították az országot. A ’93-as jelcini konszolidáció magával hozta a központi hatalom megerősítését, a belső állapotok centralizált rendezésének tervét, és ezzel egy erősebb Oroszország képét mutatva külföld felé. Azonban ezzel párhuzamosan folyamatosan erősödtek a nyugattal kapcsolatos kritikák is (továbbra sem látták a kölcsönösséget és a hatékony támogatást). A konfliktus 1995-re robbant ki, egyrészt a délszláv válság, másrészt a NATO bővítési tervének hatására. Főként ez utóbbi oly mértékben magára haragította az orosz politikai elitet, hogy már-már ellenségeskedésbe csapott át az amúgy sem felhőtlen viszony. Ekkortájt kezdett Oroszország a Közel- és Távol-Kelet irányába puhatolózni, azonban érdemi szövetségesre itt sem talált.38 ’96-tól lépéseket tett a volt szovjet tagállamok felé is, bár őket sosem tekintette olyan komoly partnernek, mint az európai államokat vagy az USA-t. Végül ’96-ban Jelcin újraválasztásával és Primakov külügyminiszteri kinevezésével ismét egy olyan periódus vette kezdetét, mely törekedett a nyugattal való kapcsolatok normalizálására, bár közel sem olyan intenzíven és feltétel nélküli módon, mint ahogy az ’92 előtt látható volt. Tulajdonképpen a konszenzus megteremtését tűzték ki célul, melyet ’97-ben a NATO-val való kiegyezés koronázott meg.39 Az 1998-as gazdasági-pénzügyi válsággal járó hatalmas 37
Deák András György, 2003 Deák András György, 2003 39 Deák András György, 2003 38
22
visszaesés természetesen kihatott a külpolitikára is. Az ország számára ebben az évben nem élvezett prioritást az a kérdés, hogy merre felé orientálódjon; esetleg folytassa-e a közeledést a nyugathoz, vagy próbálja szuverén nagyhatalmi státuszát visszaszerezni. A ’99-es szerbiai bombázás a NATO részéről egy rövid időszakra meg is oldotta ezt a dilemmát, az orosz vezetés ezt elfogadhatatlan sértésként élte meg. Úgy érezte, semmilyen formában nem vették figyelembe véleményét, érdekeit, ilyenformán az atlanti-orosz kapcsolatok mélypontra jutottak. 2000-től jelentős fordulatot vett az orosz gazdaság, a politika és az ország külső megítélése is. Putyin hatalomra kerülésével, mint azt a politikai kitekintésnél említettem, erős centralizáció indult meg a belső stabilizáció és a külső tekintély visszaállítása, valamint a nemzetközi izoláció (az a tendencia, hogy Oroszország nem igazán vett részt a világban lejátszódó globalizációs folyamatokban, továbbá, hogy sem politikailag, sem gazdaságilag nem tud azonosulni teljes mértékben egyik nagyobb tömbbel sem) csökkentése érdekében. Ez elővetítette a nyugat felé nyitás újabb periódusát, mely párosult egy erőteljes gazdasági fellendüléssel. Főleg az energiaügyi területen bontakozott ki jelentősebb együttműködés, mivel a szénhidrogének világpiaci árának növekedésével Oroszország egyre kedvezőbb helyzetbe jutott, bizonyos mértékig újra visszaszerezte tekintélyét. Ekkortájt kezdett intenzív kapcsolatépítésbe az OPEC-országokkal is, mely gazdaságilag egyértelműen indokolható, viszont egyéb területeken a felek nem igazán közeledtek konszenzus felé (például a maximális termelési szintek meghatározása körüli vita).40 2003-ban az atlanti kapcsolatok újabb mélypontjukhoz értek. Ezt több világpolitikai esemény szinte egyidejű hatása váltotta ki. Az egyik az USA által kezdeményezett 2003-as iraki beavatkozás volt. Ezt az eseményt csak tetőzte a 2003-as grúz, majd a 2004-es ukrán forradalmak nyugati (főleg USA általi) támogatása. Végül a balti államok NATOcsatlakozása, majd Ukrajna és Grúzia felvételi kérelme41 erőteljes nemtetszést váltott ki az orosz vezetésből. Ennek ellenére az 1993-ban beadott WTO csatlakozási kérelem következtében 2004-ben megindultak a tárgyalások. Azonban, köszönhetően a zűrös nemzetközi körülményeknek, és
40 41
Deák András György, 2009 Sz. Bíró Zoltán, 2009
23
orosz kormányban a liberális irányvonal súlyának csökkenésének, a tárgyalások hamar elakadtak.42 Ám az mindenki számára világossá vált, hogy a Világkereskedelmi Szervezethez való csatlakozás nélkül nem képzelhető el nemzetközi integrálódás. 2005-től átmenetileg valamelyest csökkentek a konfliktusok, ám a második putyini kurzus már nem mutatott olyan határozott közeledést a nyugat felé, mely később sem igazán változott. Az értékközösség víziója inkább távolodik, mint közeledik. A békés, ütközésektől mentes, de korántsem feltételmentes politikai együttműködés van napirenden, melyben még egyik oldalról sincs egységes konszenzus a konkrét előrelépéssel kapcsolatosan. 2.3.2 Az orosz szomszédságpolitika jellemzői, a FÁK-kapcsolatok A Szovjetunió szétesésével 15 új állam jött létre. Ezen országok mindegyikének súlyos gazdasági, társadalmi és geopolitikai (hová is tartoznak valójában az új, többpólusú világban) dilemmákkal kellett szembenéznie a ’90-es években. Azonban hiába tartoztak össze oly sok éven keresztül (majdnem 70 évig), az egyes tagállamok között óriási különbségek feszülnek, ilyen például az intézményrendszer, az általános gazdasági helyzet. Így a ’90-es évek piacgazdasági átalakulása is csak nagyon különböző dinamikában folyhatott, mely természetszerűleg tovább mélyítette a differenciákat. Másrészt valamennyi állam igyekezett megtalálni a helyét az új, globális helyzetben, bizonyos fajta identitáskeresés vette kezdetét, mely jelentősen eltérő attitűdöket, illetve külpolitikát eredményezett. Ez alapján két nagyobb csoportba sorolhatjuk a volt tagországokat; az európai értékrendhez húzók (Ukrajna, Moldova, Grúzia és Azerbajdzsán), és az eurázsiai, inkább oroszbarát beállítottságúak (Kazahsztán, Örményország, Fehéroroszország, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán), valamint Türkmenisztán, aki semelyik csoporthoz nem sorolta magát. Harmadrészt az országok természeti adottságaiból is adódik egy különbség, nevezetesen, hogy a szénhidrogén exportáló államok a világpiaci árak emelkedése következtében jelentősen növelni tudták bevételeiket, viszont az azt importáló országok nagymértékű többletkiadásokkal találták szemben magukat, mely így a mélyebb szegénység felé taszította őket. A jövedelemkülönbségek így a 2000-es évekre elérték akár a 20-szoros nagyságrendet is (legjobban Oroszország áll, míg a legszegényebb államok Kirgizisztán, Tázsdigisztán és Üzbegisztán). Szintén problémát okoz, hogy a Szovjetunió felbomlásával nem lettek egyértelműen tisztázva a határok, illetve hogy bizonyos etnokulturális keveredések 42
Deák András György, 2009
24
súlyos konfliktusokat okoztak mind egy országon belül, mind országok között.43 További gondot jelentenek a demográfiai különbségek, tehát, hogy bizonyos országok népessége intenzíven növekszik, míg másoké folyamatosan csökken. Ez azt vonja maga után, hogy a későbbiekben élesen különválnak majd a munkaerő exportáló és az azt importáló országok.44 Ami azonban szinte mindegyik országot sújtja, az a hatalmas szegénység, az egészségügyi és oktatási rendszer elmaradottsága, a bűnözés, a korrupció, melyek mind a dezintegrációs hangulatot és folyamatokat táplálják. Kétségtelenül megállapítható, hogy ezen térség minden területen legfejlettebb országa Oroszország. Gazdasága háromszor akkora, mint a többi államé együttvéve.45 Az egyes országok részesedése teljes FÁK GDP-ből 1991- és 2008-ban, százalék 2. ábra
Forrás: http://web.worldbank.org, saját szerkesztés 43
Leonyid Vardomszkij/Horváth Gyula, 2008 Leonyid Vardomszkij/Horváth Gyula, 2008 45 Leonyid Vardomszkij/Horváth Gyula, 2008 44
25
Az ábrából látszik, hogy Oroszország részesedése a FÁK GDP-jéből egyre csak nő, míg a többieké folyamatosan csökken. A második helyen álló ország Ukrajna, majd Kazahsztán, Fehéroroszország, Azerbajdzsán és Üzbegisztán következnek. A többi állam részesedése még az 1%-ot sem éri el. Oroszország mindig is törekedett a „Nagy Testvér” szerep kialakítására, tehát a katonai, illetve a külpolitikai ellenőrzés lehetőségének birtoklására. A FÁK-térség több okból is fontos számára; egyrészt nagyhatalmi státuszának megőrzése végett, másrészt biztonságpolitikai szempontból, harmadrészt áruinak (főleg energiahordozók) felvevőpiacot jelentenek ezen országok. Viszont paradox módon gazdasági érdekeltségek szempontjából a FÁK-országok közel sem képviselnek olyan nagy súlyt számára, mint például az EU tagállamok (előbbi 15%-kal, utóbbi 50%-kal részesedik az orosz külkereskedelemből). A kapcsolat másik oldalát tekintve szintén nem egyértelmű a kép. Annak ellenére, hogy az országok elfogadják az orosz befolyást, nyomásgyakorlást, irányítást, egyesek ezzel egyet is értenek, hasznosnak tartják, mások bizalmatlanok régi szövetségesükkel szemben, nem érzik elég erősnek ahhoz, hogy kellő támaszt nyújtson nekik.46 Mindazonáltal Oroszország sok szempontból segíti legközelebbi szomszédait: munkalehetőséget biztosít; felvevőpiacot jelent áruiknak; szénhidrogénforrásként szolgál; kedvező befektetési helyként funkcionál; a kutatásfejlesztés és innováció fejlesztésében közreműködik és kulturális téren is nagy hatást gyakorol a FÁK-országokra. A vizsgált időszakban meghatározó jelentőséggel bíró események (a teljesség igénye nélkül) a következők voltak: -
1993. szeptember: gazdasági szövetségről való megállapodás születése
-
1994. április: szabadkereskedelmi zóna létrehozása
-
1994. október: a megállapodás vámunióra való kiterjesztése
’95-től azonban lelassultak az integrációs folyamatok, helyükön viszont megerősödtek a regionalizációs tendenciák. Az országok közti kohéziós erő és a kapcsolatok dinamikája azóta is folyamatosan csökken. Bár összességében azt mondhatjuk, hogy egyik együttműködés sem jelentett reális és ütőképes alternatívát az orosz kapcsolatokra.
46
Leonyid Vardomszkij/Horváth Gyula, 2008
26
Előrelépést a közelmúltban az jelentette, mikor 2007 októberében a dusanbei csúcstalálkozón elfogadták a FÁK hosszú távú fejlesztési koncepcióját.47 2.3.3 A FÁK-on belüli gazdasági tömörülések Eurázsiai Gazdasági Közösség 2000. október 10-én hozta létre 5 állam (Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán) a 1995-ös vámszövetség utódjaként. A ’90-es évek végén hatására a tagországok igyekeztek hasonló gazdasági szabályozási mechanizmusokat és egységes vámterületet kialakítani, melynek hatására a kapcsolatok megélénkültek. 1999-ben aláírták az Egységes Gazdasági Térről való megállapodást, mely a nevében szereplő célt tűzte ki maga elé. 2006-ban Üzbegisztán is csatlakozott a Közösséghez. A tagországok közös ismertetőjegye, hogy elfogadják Oroszország vezetőségét. Viszont az egyes államok között olyan hatalmas különbségek vannak (északi és déli rész élesen elválik), mely már magában hátráltatja az integrációt. Ezen kívül probléma még az óriási területi kiterjedés, mely a tranzitkényszer miatt okoz többletköltségeket, illetve gyakorlati nehézségeket.48 Orosz–Fehérorosz Államszövetség 1999 decemberében írták alá az államszövetség létrehozásáról szóló megállapodást. Ezt megelőzően vámszövetség keretén belül működött a kapcsolat, majd 1997-ben váltottak szövetségi formára. E két ország gazdasága, társadalmi helyzete és kulturális civilizációs berendezkedése nagyban hasonlít, egymásnak egyik legfőbb partnerei. Fehéroroszország Oroszországnak főleg tranzit-ország szerepe miatt fontos, illetve fejlett feldolgozóipara és kiterjedt felvevőpiaca miatt. Oroszország Fehéroroszországnak minden területen elsőszámú partnere. Külkereskedelmének közel 50%-a vele realizálódik, termékeinek legnagyobb piaca az orosz (az oda irányuló export a GDP 20%-át adja), ezen kívül legjelentősebb szénhidrogénszállítója.49 A kapcsolatokban az alapvető cél a konföderációs állam létrehozása, a minél több területen való együttműködés az egyes tagállamok szuverenitásának megtartása mellett. 2004-től a kapcsolat fejlődésének dinamikája alábbhagyott. Egyre több konfliktus lépett fel főleg az energiahordozók szállítása területén (árpreferenciák kérdése), illetve a valutaátváltás témájában. Ezen kívül élezi a helyzetet a két ország gazdasága közötti óriási különbség (az
47
Leonyid Vardomszkij/Horváth Gyula, 2008 Leonyid Vardomszkij/Horváth Gyula, 2008 49 Leonyid Vardomszkij/Horváth Gyula, 2008 48
27
orosz GDP 25-szöröse a fehéroroszénak). Így mostanra az államszövetség projektje határozatlan időre be lett fagyasztva. GUAM 1997 nyarán került aláírásra az alapító memorandum Grúzia, Moldova, Ukrajna és Azerbajdzsán közreműködésével. Ennek az integrációnak az érdekessége, hogy ez az egyetlen, melynek Oroszország nem tagja. Sőt, valójában politikai indíttatásból pont, hogy az orosz hegemóniának ellensúlyozása érdekében hozták létre. Eredeti fő célprojektje a KözépÁzsia-Kaukázus-Európa közlekedési korridor kiépítése, mely végül 1999-ben sikerült is.50 Ezen kívül számos részterületen irányoztak elő együttműködést, mint például az európai integrációs ügyekben való egyeztetés, kooperáció a békéltetés és a terror elleni fellépés kérdésében. Az USA a mai napig nagyon fontos szerepet játszik a szövetség alakulásában; mind pénzügyi, mind politikai támogatást nyújt a tagállamoknak. 2002-től szabad kereskedelmi megállapodás van érvényben az országok között.51 Erőteljesen euroatlanti szelleműek, céljuk a NATO, WTO, esetleg EU tagság (főleg Ukrajna részéről). Oroszországgal Azerbajdzsánon kívül nem felhőtlen a viszonyuk, valódi alternatívát azonban nem sikerült találniuk ennek az erős szálnak a helyettesítésére.
50 51
Leonyid Vardomszkij/Horváth Gyula, 2008 Leonyid Vardomszkij/Horváth Gyula, 2008
28
3
Az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai
Dolgozatomban szükségesnek tartom bemutatni az Európai Unió52 és Oroszország közötti viszony hátterét, fontos állomásait, jogi alapjait, hiszen Magyarország 2004. május 1-től tagja a Közösségnek, ami meghatározó keretet ad külkapcsolataink alakításához is. Mivel azonban az EU nem rendelkezik minden területen egységes külpolitikai stratégiával (főleg az Orosz Föderáció irányában), ez lehetőséget ad bizonyos mozgástérre Magyarország számára is. Ebben a fejezetben tehát megkísérlem bemutatni ennek a nem egyszerű kapcsolatrendszernek az elméleti és gyakorlati jellemzőit. 3.1
A kapcsolatok háttere; érdekek és lehetőségek
Áttekintésemben Oroszország földrajzi, történelmi és civilizációs-kulturális sajátosságából indulok ki, nevezetesen, hogy mennyire tekinthető európainak és mennyiben ázsiainak. Európai oldalról és orosz oldalról is a megoszlanak vélemények. Valójában még maga Oroszország sem határozta meg identitását, mely lényegesen megnehezíti így a kapcsolatok helyes irányának definiálását. Alapvetően 3 típusú öntudat van jelen a közvéleményben; a nyugatos-atlantista, a szlavofil és az eurázsiai.53 Összességében a 2000-es évektől egyre inkább az figyelhető meg, hogy Oroszország egy erős, szuverén nagyhatalomként szeretné látni magát a jövőben, melyhez viszont nyugati segítséget vár (elsősorban a modernizáció véghezviteléhez). Putyin hatalomra kerülésétől már egy megerősödött, öntudatos, határozott állammal kell kalkulálnia a világnak, mely nemzeti érdekei megvédésében kemény tárgyalópartner. Ez utóbbi fogalom alatt persze több dolgot is lehet érteni. Érdekes elgondolkodni, hogy a nemzeti érdek vajon minden országnak ugyanazt jelenti-e, vagy éppen ellenkezőleg. Esetleg, hogy általánosságban az egyes emberek érdekeinek összességét jelenti, vagy annál egy kicsit többet. Én inkább az utóbbi felé hajlok, mivel egyrészt nehezen elképzelhető, hogy figyelembe lehessen venni minden ember érdekét, másrészt lehet, hogy nem is tudjuk valójában, hogy mi az érdekünk, arra csak bizonyos események tükrében jövünk rá. A hidegháború végével az EU egy új kihívással találta szemben magát; pontosabban azzal, hogy hogyan alakítsa az Oroszországgal való viszonyát. Ez a kérdés azonban a másik oldalról
52 53
A későbbiekben általam használt elnevezések ugyanarra a fogalomra utalnak: EU, Unió, Közösség. Ludvig Zsuzsa, 2008
29
is aktualitást kapott, így elkezdődött a puhatolózások és elhidegülések váltakozásából álló időszak, mely napjainkban is még tart. Huntington szerint a nyugati civilizáció fölényére 3 válaszlehetőség kínálkozik; a befelé forduló, „önelszigetelő” politika; a nyugathoz való minél szorosabb integráció politikája; és a nyugattal szembehelyezkedő, önálló erő kialakítását célzó politika.54 Oroszország valójában mindhárom iránnyal próbálkozott már, azonban eddig egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az első variáció nagyon költséges, és magának Oroszországnak sem hozna előnyöket. A harmadik szintén nem megvalósítható, hiszen gazdaságilag jelentősen függ az EU-tól, emellett nem érdeke az elmérgesedett viszony. A második megoldással kapcsolatosan az orosz politikai elit megosztott, a közvélemény meggyőződése sem egyértelmű, ezen kívül rossz fényt vet rá az EU meglehetősen távolságtartó hozzáállása, mérsékelt pénzügyi támogatása, továbbá az a nyugati vélemény, miszerint Oroszország valójában nem tekinthető nagyhatalomnak55 (főleg gazdasági teljesítménye miatt), inkább a regionális hatalmak közé sorolható. A kapcsolatok eddigi alakulására jellemző, hogy sokkal többet foglalkoznak a politikai dimenzióval, mint a gazdaságival, kivételt képez ez alól az energetikai együttműködés területe. Másik fő sajátossága a viszonyrendszernek, hogy finoman fogalmazva a retorikai és diplomáciai vetület sokkal előrehaladottabb, mint a konkrét eredményeké. Valójában egyik fél részéről sincs átfogó koncepció. Az irány kijelölésének kísérlete inkább az EU részéről nyilvánul meg, azonban az orosz passzivitás nem segíti ennek a körvonalazódását. Hátráltatja a kapcsolat fejlődését az is, hogy az Unión belüli egyes tagállamok néha önállósítják magukat az Oroszországgal való együttműködés kérdésében, és bilaterális megállapodásokat kötnek. 56 Ez a fajta szuverén döntés „szimpatikusabb” Oroszországnak, mivel így erősebb tárgyalópozícióba kerülhet, mintha az egyes országok mögötti bástyaként ott állna az egész Közösség. Igaz, hogy az orosz gondolkodásmódtól nem áll távol a birodalmi szemlélet, de azt inkább akkor tartják elfogadhatónak, ha ők azok, akik az irányvonalakat alakítják, és nem mások mondják meg nekik, mit csinálhatnak és mit nem. Oroszországgal kapcsolatosan még abban az alapkérdésben sem tudnak a felek megegyezésre jutni, nevezetesen hogy érték- vagy érdekalapú viszonyt ápoljanak-e.57 Manapság minden jel arra mutat, hogy az értékek terén nem tudnak konszenzusra jutni, miután alapvető, mély, lényegbeli eltérések vannak közöttük. Valószínűleg egy kölcsönös érdekeken alapuló, 54
Ludvig Zsuzsa, 2008 Ludvig Zsuzsa, 2008 56 Ludvig Zsuzsa, 2008 57 Kemény László, 2007 55
30
gyakorlati együttműködési pontokat tartalmazó partnerség lehetne megoldás. Az EU-val való kapcsolatok elhanyagolása, esetleg egy ellenséges viszony semmiképp sem reális alternatíva Oroszország számára, hiszen több okból is nagyon fontos neki ez a reláció. Egyrészt gazdasági tekintetben első számú partnere, másrészt a nemzetközi kapcsolatainak alakításában a Közösséggel való partnerség jelzés értékű lehet, mely Oroszországnak szintén kiemelten fontos (például a WTO tárgyalások alkalmával), harmadrészt az USA hegemóniájának ellensúlyozásának kérdése sem utolsó szempont.58 A lényeg, hogy az EU-nak nem szabad siettetnie az együttműködéseket, vagy ráerőlteti saját értékeit, mert az „elijeszti” Oroszországot. A demokratizálódás és az identitáskeresés lassú folyamatok,
de
lezárultával
lehetőség
nyílik
egy
termékeny,
kiegyensúlyozott
kapcsolatrendszer kialakítása, mely mindkét fél érdeke. 3.2
Az EU15-ökkel való kapcsolatrendszer
Ludvig Zsuzsa nyomán én is érdemesnek tartom különválasztani az orosz viszony alakulását a „régi” tagállamokkal, illetve az újonnan belépettekkel (különös tekintettel a visegrádi országokra). Így az elkövetkezendő részben az előbbit kísérlem meg bemutatni. 3.2.1 A kapcsolatok történeti fejődése és jogi háttere, a PCA A kapcsolatok fejlődésében a rendszerváltozástól számítva 5 nagyobb fejezetet lehet elkülöníteni. 59 Az első szakasz 1992-1994 végéig tartott. Ekkor a határozott nyugat felé orientálódás, elkötelezettség volt jellemző. Ezt segítette Jelcin antikommunista attitűdje és az EU részéről hangoztatott eszmei és néhány konkrét támogatás is. Az időszak végére azonban felerősödtek a bilaterális kapcsolatok szintjén történő elmozdulások, mely kiegészült a NATO bővítés gondolatának erőteljes ellenzésével. A második szakasz 1994 végétől 1996-ig számítható. Ekkor a fejlődés dinamikája megtörni látszott egyrészt a csecsen konfliktus kirobbanása, másrészt a NATO közelgő bővülése
58 59
Székely Árpád, 2007 Ludvig Zsuzsa, 2008
31
miatt.60 1996 májusában az EU kiadta az uniós Akciótervét Oroszországra nézve, mely túlzottan az általánosságokat hangoztatta, és érdemi új pontot nem igazán tartalmazott. A harmadik szakasz 1996-98-ig terjedt. Ebben a periódusban újra a közeledés figyelhető meg, illetve az intézményes kapcsolatok javulása. Szintén ekkorra datálható a PCA hatályba lépése (1997), melyről a későbbiekben még részletesen szót ejtek. A csecsen konfliktus leülepedése és a NATO-val való békés tárgyalások kiegészültek Oroszország ’97-es felvételével a Párizsi Klubba, továbbá létrehozták az EU-Oroszország Vállalkozó Kerekasztalt. Azonban a ’98-as súlyos pénzügyi válság egy újabb megtorpanást hozott magával az időszak végére. A negyedik szakasz 1999-2003 nyaráig tartott. Ezt tekinthetjük a legtermékenyebb szakasznak, hiszen ekkor született a legtöbb hivatalos állásfoglalás, illetve dokumentum a kapcsolatok rendezésére, irányának meghatározására. Először is 1999 júniusában az Európai Unió Közös Oroszország-stratégiája látta meg a napvilágot, melyben az EU Oroszországot kiemelt partnernek minősítette, és a PCA alapján továbbra is a már hangoztatott értékek mentén való együttműködést irányzott elő.61 Azonban konkrétumokat csak csekély mértékben tartalmazott, illetve néhány kiegészítő elvárást fogalmazott meg (bankrendszer reformja, földreform, vállalati szerkezetváltás). Erre a dokumentumra válaszként kiadták az Oroszország középtávú európai stratégiáját. Lényeges eleme, hogy leszögezi, nem kíván sem teljes jogú, sem társult tagja lenni az EU-nak, fő célja a stratégiai partnerség, melyet 12 prioritásban foglalt össze.62 2000-től kezdve 2 évente megrendezték az EU-orosz csúcsot. Ugyanebben az évben meghirdették az energiadialógust, majd 2001-ben a Közös Európai Gazdasági Térség koncepcióját, melyet 2003-ban a négy térség gondolatává módosítottak. Még ebben az évben az EU kiadta a Tágabb Európa koncepcióját, mely a szomszédságpolitikai terveit foglalta magába. Fontos kiemelni, hogy később ebből „nőtte ki magát” az ENP
63
, az EU közös
politikája. Ez utóbbi azonban Oroszország nemtetszését váltotta ki, hivatkozva az eddigi kiterjedtebb megállapodásokra, illetve, hogy ő semmiképp sem lenne sorolandó egy kalap alá a többi FÁK-ország vagy a mediterrán térséggel.64
60
Deák András György, 2003 Ludvig Zsuzsa, 2008 62 Ludvig Zsuzsa, 2008 63 European Neighbourhood Policy 64 Deák András György, 2009 61
32
Így az ötödik szakasz (2003 nyara-napjainkig) az elbizonytalanodás illetve meghátrálás jegyében telt. Oroszországban felerősödtek az antidemokratikus folyamatok, és egyre erősebben hangoztatta saját érdekeit, szuverenitását. A 2004 februárjában kiadott bizottsági különjelentés kritikai hangot ütött meg, felszínre hozta a lappangó problémákat.65 A 2005-ben megjelent Road Mapek szintén nem tartalmaztak újdonságokat, inkább visszalépésként értékelhetők. Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PCA) A felek 1994 júniusában írták alá a megállapodást, mely 1997 decemberében lépett hatályba. Általánosan megfogalmazott elvek között szerepel a nemzetközi béke és biztonság elősegítése, a demokratikus normák és a politikai és gazdasági szabadságjogok támogatása.66 Orosz részről a cél az európai gazdasági térségbe való bekapcsolódás az EU tagság víziója nélkül. A Közösség továbbra is egyik legfontosabb prioritásként az értékek harmonizálását látja. Általánosságban megállapítható, hogy Oroszországot elsősorban gazdasági, míg az Uniót politikai célok vezérelték.67 A megállapodás 9 fő témakört tárgyal, melyet 3 kérdéskör köré lehet csoportosítani; a politikai párbeszéd fejlesztése, a gazdasági és ipari együttműködés és a kulturális-oktatási kooperáció. Az első pont alatt értendő az egyeztetés a gazdasági és politikai kapcsolatok erősítéséről, az álláspontok közelítéséről nemzetközi kérdésekben, valamint a demokrácia elveinek és az emberi jogoknak a tiszteletben tartásáról. A gazdasági részben több olyan későbbi vitapontot vetnek fel, mint a legnagyobb kedvezmény elve és nemzeti elbánás elve, illetve az antidömping-intézkedések. Ezektől eltekintve azonban nem sok konkrétumot tartalmaz, valamint a jövőben Oroszország WTO-csatlakozásával természetszerűleg az egész érvényét veszti majd. A kulturális-oktatási fejezet a legkiforratlanabb, alapvető célkitűzése egy kedvezőbb légkör megteremtése.68 A PCA-t 2007-ben kellett volna megújítani vagy egy új egyezménnyel felváltani 69, de mivel semmilyen érdemi megállapodás vagy konszenzus nem született a további irányról, így ebben az évben hatálya automatikusan meghosszabbodott.
65
Sós Judit, 2008 Kulcsár István, 2007 67 Dr. Szebelédi Kata, 2007 68 Dr. Szebelédi Kata, 2007 69 Kemény Vagyim, 2008 66
33
3.2.2 Az EU15-ök és Oroszország külkereskedelmi kapcsolatai Nem szabad elfelejtenünk, hogy annak ellenére, hogy ebben a fejezetben az Euróoai Unió külkereskedelméről, mint fogalomról írok, a tagállamok egyenként kereskednek a külső országokkal (tehát nem az EU, mint intézmény), amellett, hogy követik a Közösség (és persze a WTO) által megfogalmazott kötelező irányelveket, előírásokat. A két fél gazdasági kapcsolatai több évtizedes múlttal rendelkeznek. Már a rendszerváltozás előtt megélénkültek az ilyen természetű kapcsolatok, és a ’90-es évek elején már az EU megelőzte a FÁK-relációt az orosz külkereskedelmi volumenben. A dinamika azóta is nagyjából töretlen (eltekintve az 1998-as válság időszakától). A kapcsolatok jogi keretét a PCA képezi. A felek egymással nagyrészt a legnagyobb kedvezmény elve alapján kereskednek, illetve néhány termék esetében az EU GSP-t biztosít. Azonban a számára érzékeny termékek esetén, bizonyos területeken megmaradtak a mennyiségi korlátozások, melyeket viszont a PCA tilt. Főleg amiatt kényes kérdés ez Oroszországnak, mert pont azoknak a termékeknek az áramlása nincs liberalizálva, melyben ő versenyképes lenne, és amelyeknek az EU lenne a fő felvevőpiaca. Ilyen javak például az acél és az uránium, és a textiltermékek korlátját is csak hosszas vita után nemrég oldották fel.70 Azonban a teljes forgalmat vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a kereskedelem túlnyomó része teljesen liberalizált, az akadályoztatás inkább elvi síkon jelent problémát.71 Az egymás közötti kereskedelem lényeges jellemzője, hogy arányaiban erőteljesen aszimmetrikus, és hogy áruszerkezetet tekintve határozottan különbözik. Egyrészt az EU Oroszországnak elsőszámú partnere (2008 negyedik negyedévében 46,18%-kal részesedett), míg Oroszország az EU külkereskedelmében a 10%-ot sem éri el (2009 második negyedévében 7,35%).72 Másik fontos sajátossága, hogy a mérleg óriási uniós deficitet mutat, mely főleg az energiahordozók árának
folyamatos
növekedésével,
illetve
behozataluk
volumenének
bővülésével
magyarázható. Az áruszerkezet tekintetében általánosságban megfigyelhető a nyersanyagok és alacsony hozzáadott értékű termékek cseréje fejlett technológiával rendelkező árukért, fogyasztási cikkekért, élelmiszerekért és feldolgozott termékekért. Az uniós kivitel struktúrája fontossági sorrendben a következő: gépek és közlekedési eszközök, feldolgozott termékek, vegyi áruk, 70
Ludvig Zsuzsa, 2008 Ludvig Zsuzsa, 2008 72 http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113440.pdf, 2010.04.10. 71
34
élelmiszerek. Az orosz export ugyanígy az alábbi képet mutatja: szénhidrogének és nukleáris fűtőelemek, egyéb (arany és drágakő), feldolgozott termékek, vegyi áruk, gépek és járművek.73 Nagyobb érdekkülönbségek az agrártermékek kereskedelmét jellemzik. Oroszország élelmiszer (főleg gabona) exportőr állam lehetne, de az EU számára ez az érzékeny termék kategóriájába sorolandó, így ezekre korlátozások vannak érvényben.74 Mindazonáltal az orosz piac rendkívül fontos az EU számára; a gépek (főleg számítógépek), az autók és a ruházati termékek vonatkozásában elsőszámú partnereink között van, emellett az EU jelentős importot realizál műtrágyából, vas- és acéltermékekből, színesfémekből és szervetlen vegyi árukból az orosz szállítóktól.75 Így mindkét fél érdeke a kapcsolatok ápolása, az egyes konfliktusos területek elegyengetése. A főbb európai partnerországok súlyának változása az összorosz exportvolumenben, millió USD 3. ábra
A főbb európai partnerországok súlyának változása az összorosz importvolumenben, millió USD
Forrás: www.gks.ru, saját szerkesztés 73
http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113440.pdf, 2010.04.10. Meisel Sándor, 2008 75 http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113440.pdf, 2010.04.10. 74
35
Ennél a pontnál fontosnak tartom megemlíteni az Európai Unió és Oroszország nyitottságát egy későbbi szabadkereskedelmi egyezmény irányába. Több hivatalos dokumentumban is megjelent már a gondolat, mint távlati cél (PCA, az EU 1999-es, 2006-os és 2007-es stratégiája), azonban még egyik félnél sincsenek meg a szükséges előfeltételek egy valódi ilyen egyezmény megkötéséhez.76 Orosz oldalról az elszántság is néha-néha meginog, amikor az esetlegesen negatív rövid távú hatásokat veszi tekintetbe, ezen kívül elengedhetetlen hozzá a WTO-tagság is. A Közösség részéről pedig nem egyértelmű, milyen konkrét tartalommal töltenék meg a kereskedelem liberalizálásáról szóló megállapodást (kivételek, átmeneti mentességek, stb. kérdése). Így valószínűsíthető, hogy egy ilyen egyezmény csak a hosszú távú jövőben képzelhető el. 3.2.3 Kölcsönös tőkebefektetések Annak ellenére, hogy az orosz piac (pénzügyi és gazdasági értelemben is) hatalmas lehetőségeket rejt a befektetők számára a világ bármely részéből, ez a potenciál a mai napig nincs teljes mértékben kiaknázva. Igaz, hogy az 1998-as pénzügyi válság óta ez valamelyest javulóban van, azonban még mindig nem fektetnek kellő hangsúlyt ennek fejlesztésére egyik oldalról sem. A nagyobb volumenű beruházások 2006-tól kezdtek kibontakozni. Először az uniós befektetések alakulását vizsgálom Oroszországban. A volumen nem kellő intenzitásának hátterében több ok lelhető fel. Orosz oldalról nem tapasztalhatók a tőke becsalogatására irányuló szándékok sem politikai, sem gazdasági szempontból. Máig jellemző a vállalati szférára is (mint ahogy az orosz gazdaság szinte minden területére) a túlzott állami befolyás, illetve az arra irányuló folyamatosan ható erőteljes törekvés. Ezen kívül diplomáciai-retorikai téren elhangzott bíztató megnyilvánulásokat általában nem kísérik gyakorlati lépések.77 A másik oldalról, főleg a ’90-es években volt tapasztalható a fejlett országok bizalmatlansága az Oroszországgal szemben a magas piaci kockázatok miatt, melyek óvatosságra kényszerítették a befektetőket. Ez kiegészül az állami korlátozásoktól való ódzkodással, amely máig jelentős hátráltató tényező. Ha a célszektorokat vizsgáljuk meg közelebbről, azt láthatjuk, hogy főleg a termelőiparba (alacsony termelési költségek), a feldolgozó- és élelmiszeriparba (hatalmas belső piac), illetve a villamoseneria-iparba (főleg annak liberalizációját követően) áramlik a legtöbb EU-s (és
76 77
Meisel Sándor, 2008 Ludvig Zsuzsa, 2008
36
egyéb) tőke.78 Ez annyiban nem ideális az orosz gazdaságra nézve, hogy enélkül is a nyersanyag (energiahordozó) szektor számít az orosz húzóágazatnak, és ez a tendencia épp ezt erősíti, konzerválja. Másrészről érthető, hogy azok a területek vonzzák a külföldi tőket, melyek fejlettek, perspektivikusak. A tőke forrását tekintve egyértelmű az EU elsősége. Ezen belül is a ’90-es években Németország, Nagy-Britannia, majd a 2000-es évektől Hollandia, Németország és NagyBritannia vezetik a listát.79 Érdemes kiemelni még a Ciprusról származó tőkét, mely mögött viszont gyakran orosz tulajdonosokat, illetve érdekeltségeket lehet felfedezni. Az oroszországi külföldi befektetések értéke a legjelentősebb partnerországok vonatkozásában, százalék 4. ábra
Forrás: www.gks.ru, saját szerkesztés A befektetések jellegéről, minőségéről az mondható el, hogy elsősorban az egyéb befektetések dominálnak. Ezek lehetnek kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó hitelek, orosz állampapírokba
való
invesztálások,
vagy
külföldi
tőzsdén
való
elsődleges
részvénykibocsátások.80 Mint minden országnak, Oroszországnak is nagy szüksége lenne külföldi beruházásokra, elsősorban a klasszikus működőtőke-befektetésekre, zöldmezős beruházásokra. Ezek jelentősen hozzájárulnak a termelési infrastruktúra megújulásához, a modern vállalatirányítási módszerek kialakulásához, illetve új munkahelyek teremtéséhez. Remélhetőleg a 2000-es évek közepén elindult folyamat újabb lendületet kap a Medvegyev-periódus alatt.
78
Ludvig Zsuzsa, 2008 Ludvig Zsuzsa, 2008 80 Ludvig Zsuzsa, 2008 79
37
Következőkben az orosz tőke jelenlétéről lesz szó az EU-országokban. Ez a reláció egyértelműen az első helyet foglalja el sorban. A rendszerváltás környékén lányvállalatok alapításával helyezték külföldre a tőkét, jellemzően az olajipari és a fa- és cellulózipari cégek. Elsőszámú céljuk a piacbővítés és a kereskedelemfejlesztés volt, és általában 100%-os orosz tulajdoni arányra törekedtek.81 Az 1991 után végbemenő komoly gazdasági problémák hatására egyre jellemzőbbé vált a tőke feketén való kimenekítése, és csak később terjedtek el a legális beruházások az orosz transznacionális vállalatokon keresztül. 2000-től indult meg a volumen látványos emelkedése, miután az 1998-as válságon az ország valamelyest túljutott. Olyan nagymértékű javulás ment végbe ebben az időszakban, hogy 2002-re Oroszország felkerült a világ 20 legnagyobb befektetőjének listájára.82 A beruházások típusát tekintve itt is az egyéb befektetések vezetik a sort, ezen belül számottevőek a kereskedelmi és banki hitelek. Célországok szempontjából hasonló a kép, mint a külföldi tőke forrásállamai esetében. 2000től kezdve Németország, Nagy-Britannia, Hollandia és az USA álltak az első helyen, akikhez 2004-ben felzárkózott Ciprus és a Virgin-szigetek, melyeknél hasonló okokat sejthetünk a háttérben, mint a tőke fogadásánál. 2005-ben az orosz transznacionális vállalatok erőteljes részvényvásárlási akcióba kezdtek, itt példaként említhető az Evraz Holding (Olaszország), a Severstal (Olaszország), a Norilszk Nikkel (Finnország) és a Sitronics (Görögország) terjeszkedése.83 3.2.4 Az energiadialógus Annak ellenére, hogy nem az EU és Oroszország közötti energetikai kapcsolatok elemzése áll a szakdolgozat középpontjában, mindenképp szükségesnek tartom a terület rövid bemutatását. Az energiadialógus kifejezés a 2000-es évektől terjedt el, magába foglalja az Európai Unió és Oroszország ezen a területen folyó párbeszédét, amely aztán konkrét megállapodásokban, egyezményekben, szerződésekben realizálódik. Érinti nem csak a szénhidrogén-ellátás területét,
hanem
az
atomenergetikai
együttműködést,
81
a
villamos
Ludvig Zsuzsa, 2008 http://www.unctad.org/templates/webflyer.asp?docid=5434&intItemID=1465&lang=1 83 Ludvig Zsuzsa, 2008 82
38
hálózatok
összekapcsolásának tervét, K+F együttműködést is.84 Átfogó célja a stratégiai kooperáció, a közös gondolkodás. Az erőteljes függés mindkét fél részéről kétségbevonhatatlan. Azonban ezen belül is Oroszország hátrányára aszimmetria áll fenn; mégpedig hogy Oroszország energiahordozó exportjában nagyobb arányt képvisel az EU, mint az Unió azonos importjában az orosz reláció. Az energiadialógusnak így nagy szerepe van az együttműködés kiegyensúlyozott szabályozásában. Az intenzívebb párbeszéd 2000-től kezdődött, melyet aztán 2003-ban beemeltek a Közös Gazdasági Térbe is, mely jelzi a terület fontosságát.85 Az energiadialógusnak 3 fő része van: az Energia Charta (mely a nemzetközi együttműködés alapjait képezi), az EU Zöld könyve (mely egy mérleg az igényekről, illetve egy összegzés a tendenciákról, folyamatok alakulásáról), végül az Oroszország Energiastratégiája 2020-ig című dokumentum. Fő probléma az érdekek valamelyest ellentétes jellegéből adódik; az EU törekszik a források diverzifikálására, míg Oroszországnak az az érdeke, hogy minél nagyobb volumenben szállíthasson az Unióba. Összességében viszont elmondható, hogy a harmonikus, konfliktusmentes kapcsolat mindkét fél érdekeit szolgálja (hiszen az EU teljes mértékű függetlenedése nem reális), így a további lépéseknél ezt kell elsősorban szem előtt tartani. 3.3
A közép-kelet-európai régió (azon belül is a visegrádi országok) jelentősége az orosz külkapcsolatokban
Elemzésemben azért térnék ki főleg a visegrádi országokra, mivel ezen államok adottságai, történelmük, gazdasági helyzetük jelentős hasonlóságokat mutat, és nem utolsó sorban Magyarország is ezen terület szerves része. 3.3.1 KKE kiemelt szerepe, illetve az orosz aggályok a bővülés kapcsán Ennek a régiónak mindig is speciális helyzete volt orosz viszonylatban, melynek hátterében több ok húzódik. Egyrészt a földrajzi közelség orientál bizonyos irányba, másrészt a közös múlt ténye erőteljesen rányomja a bélyegét a kapcsolatok jellegére. Ez utóbbi előnyöket
84 85
Pálfiné Sipőcz Rita, 2009 Ludvig Zsuzsa, 2008
39
illetve hátrányokat is magába foglalhat. Tény, hogy a rendszerváltás után inkább hátráltató tényezőként jelentkezett, mivel a mindkét felet sújtó gazdasági visszaesés, a belső átalakulás nehézségei mellett a közép-kelet-európai államok igyekeztek minél jobban kihangsúlyozni euroatlanti irányultságukat és hanyagolni az Oroszországgal való kooperációt (NATO- és EKcsatlakozási kérelem). Oroszország viszont nem nézte jó szemmel a volt KGST-országok orientációját, és a 2004-es EU bővülés kapcsán számos aggályt fogalmazott meg, amelyeket listába gyűjtve tárt Brüsszel elé. Először 1999 augusztusában, majd 2001-ben, végül 2004-ben adott ki ilyen jegyzéket, amely 3 típusú problémakört vetett fel.86 Az első a gazdasági-kereskedelmi aggályok voltak. Ezek között a vámszint emelkedése, a szigorúbb kvótarendszer, az uniós antidömping intézkedések kiterjesztése, a nukleáris fűtőelemekkel és a szénhidrogén szállításokkal szembeni diverzifikációs előírás, bizonyos agrártermékek (főleg a gabona) exportjára vonatkozó szigorú szabályok, valamint a zajos orosz repülőgépek légtéri korlátozása szerepelt. Orosz elemzők számításai szerint ezen intézkedések kiterjesztése komoly pénzügyi hátrányokkal jár. Valójában azonban inkább pozitív hatásokkal bírt a közép-kelet-európai államok csatlakozása a gazdasági kapcsolatokat tekintve, hisz az dinamikájában jelentősen növekedett 2004 után. A második megfogalmazott félelem orosz részről politikai vonatkozású volt. Ez alatt elsősorban a balti államok orosz ajkú lakosságának nem tisztázott helyzetét, a schengeni rendszer és a vízumrendszer problémáját, illetve a régebben szovjet dominancia alatt álló országok esetleges negatív agitációját értették Oroszországgal szemben. A harmadik aggály már több éve jelen van az EU-orosz kapcsolatrendszerben; ez pedig a kalinyingrádi terület ügye. 2004-ben ennek főleg a személyek és áruk tranzitkérdésre vonatkozó oldalát emelték ki.87 Azonban 2004-től ezen aggályok valamelyest eloszlódni látszottak. Mint már említettem, gazdasági-kereskedelmi kérdésekben mindenképp javulás állt be, mely kiegészült azzal a helyzettel, hogy a közép-kelet-európai országok szénhidrogén importjában Oroszország még nagyobb arányt képvisel, mint az EU15-országokban. Így például a csatlakozást követően a visegrádi országok beléptek az Oroszország elsőszámú kereskedelmi partnerei közé. A legtöbbet Lengyelország foglalkozik az Oroszországgal való kapcsolatrendszerrel (mind pozitív, de az utóbbi években inkább negatív felhanggal), míg a legvisszafogottabb Szlovákia a 4 ország közül. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, ám ez folyamatosan 86 87
http://epa.oszk.hu/00000/00017/00107/pdf/04Ludvig.pdf, 2010.04.11. Ludvig Zsuzsa, 2008
40
javuló tendenciát mutat. A dolgozatom harmadik részében részletesen bemutatom e két ország viszonyát politikai, gazdasági, kereskedelmi és befektetési vonatkozásban is. 3.3.2 Történeti fejlődés, jogi háttér A közép-kelet-európai államok és Oroszország kapcsolatrendszerében a rendszerváltástól kezdődően 4 nagyobb periódus különíthető el: 1992-97, 1998-99, 2000-2004, 2004napjainkig.88 Az első szakaszt a viszony jelentőségének csökkenése, az egymástól való elfordulás jellemezte. A visegrádi oldalról ez főleg a periódust megelőző hosszú orosz dominanciából való kiábrándulással, és ezzel párhuzamosan az erős nyugat-európai orientációval magyarázható. Oroszország részéről pedig az a nézet, hogy ezen országok csoportja valószínűleg nem sokban járul hozzá az ő gazdasági fejlődéséhez, integrációjához, pozíciójának stabilizálásához.89 A kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok szintúgy vesztettek intenzitásukból, viszont az energiaszektor dominanciája továbbra is megmaradt. A nehézségeket növelte a világpiaci árakra való áttérés, mely jelentős deficitet is eredményezett a visegrádi országok mérlegében. A második szakasz a kapcsolatok mélypontját jelentette, mely az orosz pénzügyi válságnak tulajdonítható. Súlyos pozícióvesztést könyvelhettek el az európai országok az orosz piacon, tömegesen vonultak/kényszerültek ki, melyet nehezített a saját instabil anyagi helyzetük is. Ezen kívül az orosz válsághelyzet rossz fényt vetett az ország politikai megítélésére is. A harmadik szakaszban lassú javulási folyamat vette kezdetét, mely mind politikai, mind gazdasági téren megmutatkozott. Fordulópontot jelentett a 2001-es amerikai terrortámadás, mely után az orosz-USA és az orosz-Nyugat-Európa kapcsolatok is normalizálódtak90, így a V4-ek bátrabban nyitottak Oroszország felé. A negyedik periódus, 2004-től napjainkig jelentős változást hozott, nevezetesen az EU-s bővülést. A közép-kelet-európai államok bekerültek egy valamilyen szinten egységes rendszerbe, melynek keretein belül alakíthatták külkapcsolataikat, illetve formálhatták a közös EU-orosz kapcsolatokat. 2004. április 27-én aláírták az új tagállamok csatlakozási dokumentumát a PCA-hoz, mely egy nem egyszerű folyamatnak volt az eredménye. Az előző 88
Ludvig Zsuzsa, 2008 Ludvig Zsuzsa, 2008 90 Sz. Bíró Zoltán, 2008 89
41
részben említett bővüléssel kapcsolatos orosz aggályok vonatkozásában Brüsszel átmeneti engedményekre/ígéretekre kényszerült.91 De végül nagyobb konfliktus nélkül rendezték a kérdéseket, és így a közép-kelet-európai országok hivatalosan is részei lettek a közös stratégiai partnerségnek az EU és Oroszország között. Azonban amennyi lehetőséget ez magában hordozott, annyira nem tudtak élni vele. A visegrádi országok együttesen képesek lettek volna/lennének befolyást gyakorolni a közös külpolitikára, viszont mivel nincs egységes képük, koncepciójuk ezen a területen (sőt, még nemzetileg sem egységesek), ilyen jellegű szerepük nem számottevő.92 Egyedül Lengyelország az, akinek valamelyest határozottabb elképzelései vannak a „Keleti Dimenzióról”, de ez is inkább Ukrajnára és Belorussziára vonatkozik, Oroszországra kevésbé.93 Ezen kívül Lengyelország az, akinek a legtöbb elvi kifogása, illetve gyakorlati konfliktusa van Oroszországgal, így nem biztos, hogy a kapcsolatok előnyére válik, ha az ő véleménye dominál a közös döntéshozatalban. A Közös Gazdasági Tér keretében kitűzött szabadkereskedelem célja alapvetően a tőke és a személyek áramlásában okoz aggályokat a visegrádiak részéről (itt is Lengyelország áll legpesszimistábban a kérdéshez). Azonban a szintén a KGT-vel járó jogi harmonizáció egyértelműen több előnyt, mint hátrányt tartogat eme régió számára. 3.3.3 Kereskedelmi és befektetési kapcsolatok A ’90-es évek elejére az ilyen irányú kapcsolatok drasztikus csökkenést szenvedtek el. Ennek oka a régióban tapasztalható komoly termelési visszaesés, az orosz gazdasági és politikai problémák, illetve mindkét oldalról az erőteljes euroatlanti irányultság kialakulása. 1993-ban kismértékű javulás vette kezdetét, főleg a lengyel kivitelnek köszönhetően. Ez a tendencia kettétört a ’98-as válság következményeképp, és a régió 57%-os visszaesést könyvelhetett el.94 2000-től az orosz stabilizációnak köszönhetően újbóli növekedés kezdődött, ami azonban közel sem volt homogén a visegrádi országokon belül. Legnagyobb intenzitású a lengyel, míg legkisebb a magyar bővülés volt. Az orosz kivitel a vizsgált időszakban számottevően nem változott a folyamatosan jelentős szénhidrogén export miatt. A visegrádi országok kiviteli áruszerkezete szinten nem nevezhető egységesnek, az egyes országoknak megvannak a fő erősségei, ám néhány árucikk esetén egymás versenytársai. 91
Ludvig Zsuzsa, 2008 Ludvig Zsuzsa, 2008 93 Ludvig Zsuzsa, 2008 94 Ludvig Zsuzsa, 2008 92
42
Magyarország és Lengyelország hagyományosan az élelmiszeripari (gyümölcs, zöldség, hús) exportban jelentős, amelynek volumenében viszont sajnos ’98-tól csökkenés állt be. Szlovákia és Csehország az édességek és cukortermékek exportjában volt domináns, melyben szintén negatív tendencia tapasztalható. Napjainkban a gyógyszeriparban hoznak jó eredményeket ezen országok mindegyike, közülük is kiemelkedik Magyarország. A műanyagkivitelben szintén erős az egész régió. Papíripari termékek fő exportőre Szlovákia és Lengyelország. A kohászati és a gépipari kivitelben Szlovákia, illetve Csehország jár az élen. Lengyelország exportszerkezete a legdiverzifikáltabb; erős a kozmetikai és illatszer-termékek, a bútorok, illetve az említett papíripari árucikkek kivitelében is.95 Az orosz behozatalban az energiahordozók aránya minden országban 85%-os vagy a fölötti, második helyen az atomreaktorok és alkatrészei vannak, melyeket az ércek követnek. Régebben az alumínium és a szerves vegyületek importja is jelentős volt Oroszországból, azonban mára ez veszített pozíciójából.96 A visegrádi országok külkereskedelmi volumene Oroszországgal a régió EUcsatlakozása óta 5. ábra
Forrás: www.gks.ru Ha a kölcsönös tőkebefektetéseket nézzük, az állapítható meg, hogy a volumen meglehetősen visszafogott. A visegrádi országok nagyobb mennyiségű tőke hiányában inkább kereskedelmi kirendeltségek formájában jelennek meg Oroszországban, míg a másik oldalról az energia szektorbeli befektetések jellemzőek. Az orosz tőke legfontosabb régióbeli célországai sorrendben: Lengyelország (Gazprom, Lukoil), Szlovákia (Gazprom, Jukosz), Magyarország 95 96
Ludvig Zsuzsa, 2008 www.gks.ru
43
(bankszektor, gépgyártás, energetika) és Csehország (kohászat, atomenergetikai gépgyártás, energetika). A visegrádi országok oroszországi befektetései még kisebb arányúak, itt Csehországot lehet kiemelni.97 3.3.4 Energetikai kapcsolatok A visegrádi országok csatlakozásával az összeurópai szénhidrogén importon belül Oroszország részaránya jelentősen megnőtt. Csak ezen régió a teljes orosz SITC3 kivitel 1415%-át adta 2004-ben, ebből a legnagyobb hányad Lengyelországra esett.98 Így érthető, milyen komoly kérdésként szerepel a visegrádi országok szerepe az energiadialógusban. Az EU-s csatlakozással a régió magára vállalta a harmonizációs kötelezettséget ezen a területen is, mely nagy kihívásokat tartogat még számukra. Egyrészt környezetvédelmi elvárásoknak kell megfelelni, másrészt kötelező tartalékolási rendszer van érvényben, harmadrészt, ami a leglényegesebb, erőteljes diverzifikációs kényszer nehezül az újonnan belépett országokra is. Ez utóbbi kérdésben folyamatosan próbálnak lépéseket tenni, több-kevesebb sikerrel, azonban komoly vetélytársa az orosz beszállítóknak még nem akadt. Jelentős még az energiaszektorban eszközölt orosz befektetések volumene. A Gazprom mind a négy országban megvetette lábát, kiemelendő itt a Lengyelországban végzett Jamal kőolajvezeték építésében és működtetésében való közreműködése. A Lukoil szintén végzett beruházásokat a régióban, példaként Magyarországot említeném, ahol egy 120 benzinkútból álló hálózat építésében állapodtak meg, leányvállalatot is alapítva. Szintén a Lukoil jelentős befektető Lengyelországban is. A Jukosz a szlovákiai Transpetrol vállalatban szerzett 49%-os részesedét, továbbá a magyar MOL-lal hoztak létre egy vegyesvállalatot Oroszországban.99 Sok európai elemző tart a nagy volumenű orosz tőkebeáramlástól ebben a szektorban, mivel a szocialista
idők
örökségeként
megmaradt
előítéletek
miatt
politikai
terjeszkedést,
befolyásnövelést sejtenek a háttérben. Ez a gyanú eddig nem tűnik megalapozottnak, logikusan gondolkodva a befektetések mögött valószínűbbek a gazdasági indíttatások.
97
Ludvig Zsuzsa, 2008 Ludvig Zsuzsa, 2008 99 Ludvig Zsuzsa, 2008 98
44
3.4
Kitekintés
Összességében megállapítható, hogy az Oroszország-EU kapcsolatokban még komoly potenciál rejlik. Igaz, hogy 2004-től kezdve politikai és gazdasági értelemben is javulás indult meg, ám a viszonyban rejlő potenciálhoz képest még nem kellő intenzitású az együttműködés. Körvonalazódni látszik az is, hogy értékek terén a két fél nem igazán találja meg a közös hangot, így ezt kívülről, kényszerrel nem is szabad erőltetni. Azonban mivel oly sok kapcsolódási pont köti össze az Uniót Oroszországgal (hatalmas piac, szénhidrogénszállítások, gazdasági partnerség, globális ügyekben kooperáció), mindenképpen törekedni kell a közös érdekek megtalálására és hangsúlyozására. Ha teljes integráció nem is, de konkrét területeken való együttműködés mindenképpen előnyöket hozna mindkét fél számára. A visegrádi országoknak pedig (köztük Magyarországnak) arra kell törekedniük, hogy felülemelkedjenek régi sérelmeiken, előítéleteiken, és tisztán gazdasági-kereskedelmi szempontokat vegyenek figyelembe a kooperáció irányainak kijelölésénél. Tehát ne a múlt határozza meg a jövőbeli lépéseiket, hanem tekintsék a mai, önálló, megváltozott Oroszországot kiindulópontnak, és egy esetleges közös „visegrádi fellépéssel” alakítsák a közös EU-Oroszország politikát. Remélhetőleg a jövőben egy még szorosabb, termékenyebb és konfliktusoktól kevésbé terhelt együttműködést valósít meg egymással a világ e két gazdaságilag (és politikailag) számottevő hatalma.
45
4
Magyarország és Oroszország közti kapcsolatrendszer
A két ország közti viszony igen speciális jelleggel bír. Valójában több száz oldal is kevés lenne a kapcsolat összetettségének leírására, azonban röviden, a teljesség igénye nélkül mégis kísérletet teszek ennek bemutatására a ’90-es évektől 2010-ig politikai, gazdasági, kereskedelmi és befektetési szempontból. Természetesen a két ország már méreteiben, így adottságaiban is összehasonlíthatatlan (Oroszország területe több, mint 180-szorosa, lakossága közel 14-szerese Magyarországénak), mégis valahogy mindig volt/van valami, ami e két országot összekötötte akár politikailag, akár gazdaságilag. Az előbbi tekintetében a második világháború utáni több, mint 40 éves szocialista időszak volt az, amely máig a legjobban megbélyegzi a kapcsolatrendszert, míg gazdasági szempontból az erőteljes függésünk az orosz energiahordozó-importtól jut először a magyar lakosság eszébe. Természetesen nem csupán ezek határozzák meg ezt a nagyon bonyolult viszonyt, napjainkra egyre több tényező befolyásolja a kapcsolatokat; például a nemzetközi gazdasági és politikai helyzet, a felek mögött álló integrációs tömörülések, a két ország érdekeinek változásai, gazdasági helyzetük alakulása, stb. Először Oroszország és Magyarország közti politikai együttműködés alakulásáról ejtek néhány szót. 4.1
Politikai kapcsolatok
Közvetlenül a rendszerváltozás után, a ’90-es évek elején Magyarország elfordult korábbi szövetségeseitől, köztük Oroszországtól is. Az 1991. június 19-én befejeződött szovjet csapatkivonás lélektani hatására országunk sietett minden erejével a „másik oldal” felé fordulni, jelezve, hogy elszakadtunk a régi szocialista tábortól, készek vagyunk, immáron hivatalosan is a nyugati integrációra minden tekintetben. Így az 1990-es év elején meglehetősen távolságtartóan viszonyultunk Oroszországhoz, néhány esetben még a keményebb hangnemet is megütöttük egyes diplomáciai megnyilvánulásunk során, amely nem segítette a harmonikus kapcsolatok kialakulását.100 Szerencsére az év végére felismerte az akkor már Magyar Köztársaság, hogy az elmérgesedett viszony nem használ egyik félnek sem, így 1990 decemberében küldöttség utazott Moszkvába, hogy rendezzék az együttműködés jogi kereteit. Így született meg 1990. december11-én az egyezmény a Magyar 100
Csörgő Zsolt, 2006
46
Köztársaság és a Szovjetunió közötti kölcsönös gazdasági kapcsolatok új mechanizmusra való áttéréséről, melyet egy napra rá felváltott a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság Kormánya által megkötött egyezmény a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokról és műszaki tudományos együttműködésről. Ezekben szerepelt a dollár alapú elszámolásra való áttérés, mely jelentős hatással volt a két ország közti kereskedelem alakulására. 1991 decemberében Antall József magyar miniszterelnök újabb látogatást tett Moszkvába, amelynek folyamán találkozott Gorbacsovval és Jelcinnel is, ezen kívül Kijevben Kravcsuk ukrán elnökkel, ahol megállapodás született Magyarország és Ukrajna között.101 Az oroszországi találkozó fontossága abban áll, hogy ekkor kötötték meg a két ország közötti alapszerződést, mely a további kapcsolatoknak jogi, intézményes keretet adott. Azért is volt előnyös lépés a találkozó, mert ugyanazon év augusztusában lezajlott moszkvai puccskísérlet igen-igen megriasztotta a világot, köztük Magyarországot, és bár hamar kiderült, hogy az akció nem lesz sikeres, mindenképpen pozitív visszhangot kelt ekkor egy magas szintű látogatás a magyar részről, jelzi, hogy figyelünk Oroszországra, az ott zajló események minket is érdekelnek/érintenek. 1992 novemberében Budapestre érkezett Boris Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke, melynek során tárgyaltak a szovjet csapatkivonás még nyitva álló kérdéseiről, illetve a hatalmas orosz adósság (300 millió transzferábilis rubel) létéről és törlesztésének módjáról, ütemezéséről.102 Az ezt követő időszakban (egészen ’98ig) kiegyensúlyozott politikai párbeszéd figyelhető meg a két ország között, rendszeresek voltak a kölcsönös találkozók is. 1998-ig további 11 magas szintű látogatás valósult meg Moszkvában illetve Budapesten
103
, amelyből azt a következtetést lehet levonni, hogy
politikai síkon elindult az egymás felé való közeledés. Mindennek ellenére a diplomáciai kapcsolaton kívül egyéb területeken nem volt tapasztalható erős együttműködés, az kooperáció intenzitása inkább lefelé ívelő pályát mutatott. Ez betudható egyrészről az Antallés a Horn-kormány részéről megnyilvánuló Nyugat felé való közeledésnek, másrészt a rendszerváltó országok gazdasági és politikai problémáinak, mely mindkét országot megviselte. Azonban az nyilvánvaló, hogy mindkét fél kerülte a konkrét konfliktusokat. 1998-tól viszont a kapcsolatok diplomáciai vetülete is romló tendenciát mutatott. A magyar vezetés nem vette igazán figyelembe azt a nemzetközi folyamatot, amikor is a nyugat-európai államok
szinte
mindegyike
intenzíven
kereste
az
együttműködési
Oroszországgal.
101
Sz. Bíró, 2008 Csörgő Zsolt, 2006 103 http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/RU/hu/Bilateralis/orosz/ 2010.04.08 102
47
lehetőségeket
Orbán Viktor miniszterelnök részéről több olyan beszéd is elhangzott, mely nyíltan vagy burkoltabban kritikát fogalmazott meg mind Oroszország perspektíváiról, mind a hatalmon belüli személyi kérdésekről. Ezen megnyilvánulások hátterében azonban nem szimplán elvi, hanem jóval összetettebb okok húzódnak. Ide sorolható a Gazpromhoz kötődő cégek tulajdonosi terjeszkedése, illetve az a közismert akkori amerikai vélemény, miszerint Oroszország nem tekinthető erős hatalomnak.104 A 2001. szeptember 11-i terrortámadások azonban teljesen új megvilágításba helyezték a helyzetet. Innentől kezdve az USA és Oroszország kapcsolata normalizálódott, sőt kifejezetten jó viszonyba kerültek, így ez utóbbi nemzetközi megítélése is nagymértékben megváltozott. Európa már megkezdett közeledése az új amerikai „háttérrel” felnyitotta a szemünket, hogy a kapcsolatokat régi szövetségesünkkel nem szabad teljes mértékben erodálódni hagyni. Innentől kezdve történtek gesztusok, puhatolózások az orosz fél irányába, ám ők még nem felejtették el a régebbi sérelmeket, így nem sok sikert könyvelhettünk el. A nemzetközi helyzet 2001-től kezdett javulni, mikor az orosz gazdaság kilábalt a válságból, a NATO-viták rendeződtek, és a délszláv háború is elült valamelyest.105 Így a 2002-től kezdődő újabb próbálkozások a viszony rendezésére, melyet a nemzetközi közvélemény is helyeselt, már célba értek, így decemberben létre jött a Medgyessy-Putyin találkozó Moszkvában 7 év szünet után. Ez a látogatás tekinthető vízválasztónak, ekkortól kezdve újra intenzív diplomáciai párbeszéd indult, napjainkig 22 különböző szintű találkozó valósult meg.106 Ugyanebben az évben kineveztek egy, a keleti kapcsolatokért felelős kormánybiztost (Gilyán György akkori államtitkár, majd rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövet), valamint megalakult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara MagyarOrosz Kamarai Tagozata. A 2004-es EU-csatlakozásunk maga után vonta egy új, EU-konform egyezmény létrehozásának igényét, amely a Kormányközi Gazdasági Együttműködési Megállapodást nevet kapta, és amelynek aláírására 2005 februárjában, Gyurcsány Ferenc moszkvai útja alkalmával került sor.107 Ezzel egyidőben megalakult a Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság is.
104
Sz. Bíró, 2008 Pintér Orsolya, 2009 106 http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/RU/hu/Bilateralis/orosz/ 2010.04.08 107 Pintér Orsolya, 2009 105
48
2004-óta a politikai kapcsolatok harmonikusnak mondhatók, nagyobb konfliktus nélkül folyik a párbeszéd a felek között, amely remélhetőleg ezen az úton halad majd tovább, hiszen az ilyen téren megvalósuló összhang és kooperáció hatással van a két ország közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra is. 4.2
A magyar állami szerepvállalás a kapcsolatok élénkítése érdekében
Magyarország intézményes háttérrel is igyekszik előmozdítani az Oroszországgal való együttműködést. Számos diplomáciai, gazdasági, kulturális szervezet dolgozik azon, hogy a két ország üzleti, illetve civil szféráját közelebb hozza egymáshoz, megismertesse egymással az országokban zajló folyamatokat, próbálkozásokat, sikereket, illetve hogy konkrét segítséget tudjon nyújtani a másik országban a lábát megvetni készülő vállalkozásoknak. A bevezetőben feltett kérdésemre, miszerint elegendő-e a jelenlegi ösztönző-rendszer, ebben a részben is igyekszem választ találni. Személyes vonatkozás okán először az ITD Hungary Zrt. tevékenységét mutatom be, majd a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Kamarai Tagozata, a FÁK Üzleti Klub, valamint a FÁK-projekt munkájára térek ki. Az ITD Hungary Zrt. kereskedelemfejlesztő és befektetés-ösztönző tevékenysége A szervezet a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyik háttérintézménye, összekötő kapocs a kormányzat, a külföldi, illetve magyar cégek között. Alaptevékenységei közt szerepel a befektetés-ösztönzés, kereskedelemfejlesztés, a tőkekivitel támogatása, a beszállítói tevékenységek elősegítése, a teljes körű pályázati tanácsadás (MAG Zrt. beolvasztásával), illetve az EU-s piacon való versenyképességünk előmozdítása. A budapesti központi mellett 20 belföldi iroda, 8 határmenti külföldi képviselet, valamint 56 külgazdasági szakdiplomáciai iroda tartozik a hálózathoz. Ezen kívül az ITDH saját képviseleti hálózatában 11 szerződéses partner dolgozik világszerte. Oroszországban külgazdasági szakdiplomácia (KGSZ) 4 városban is megtalálható: Moszkvában, Szentpéterváron, Jekatyerinburgban, valamint Rosztovban. A befektetés-ösztönzési tevékenységen belül fő feladatnak tekintik a külföldi működőtőke Magyarországra vonzását és integrálását a gazdaságba, országunk kedvező célországként való
49
bemutatását, a befektetői szándék felkeltését, továbbá a célzott befektető-keresést, projektgyűjtést. Az üzletfejlesztési munkálatok magukba foglalják a hazai vállalkozások pozíciójának javítását a külpiacon, a kiterjedt szaktanácsadást (vám-, adó-, pályázati ügyekben), a személyre szabott segítségnyújtást, konzultációt, az ágazatspecifikus üzletember találkozókat és vásárokat, valamint beszállítói programok szervezését. Az Enterprise Europe Network egy speciális, konzorcium keretében működő, az Európai Bizottság felügyelete alatt dolgozó szervezet, amely 45 országban van jelen 500 irodával. Oroszországban 3 szervettel képviselteti magát, Moszkvában, Obninskban és Zelenogradban (Moszkva agglomerációja). A 2008-ban kezdődött gazdasági világválságra az ITDH is igyekszik reagálni. Nagyobb súlyt fektetnek a cégre szabott tanácsadásra, a KGSZ-ekkel való együttműködésre, a céglátogatásokra, a rendezvények utáni kapcsolatápolásra, nyomon követésre, illetve a hivatalos diplomácián kívüli szakemberek bevonására a munkafolyamatokba. 2009-től a tőkekihelyezés kapcsán a balkáni és kelet-európai országok kerültek a fókuszpontba (köztük Oroszország is). Ennek eredményeként elindult a HIP projekt, amelynek keretében a szervezet külföldi cégeknél „házalva” kutatja a befektetés iránt érdeklődőket, ezeket az igényeket összegyűjti, majd összekoordinálva őket segíti a konkrét megvalósulásukat. Ezen felül magam is éppen részt veszek egy moszkvai nemzetközi üzletember találkozó megszervezésében, amelyre 2010. június 6-7-én kerül sor. Számos ágazatból várjuk a cégek regisztrációit, akik magán az eseményen az általuk előre kiválasztott külföldi vállalatokkal kétoldalú tárgyalásokat folytathatnak. A két ország együttműködését elősegítő legutóbbi rendezvények (2009-2010), amelyek szervezésében az ITDH aktív szerepet vállalt: -
2009.03.19. Moszkva
A Gazdasági és Versenybizottság ülése, amelyen a magyar Exim Bank és a MEHIB is képviseltette magát. -
2009.04.07. Budapest
50
A Rosznyeft magyarországi látogatásához kapcsolódó üzletember találkozó az olajipari szektor képviselőinek, amelyen 21 magyar cég vett részt. -
2009.04.20. Szentpétervár
Multiszektorális üzletember találkozó, amely a szentpétervári ipari parkokhoz kapcsolódott. Főleg autóipari szállítók jelentek meg. -
2009.09.08. Arhangelszk
Nagyköveti látogatással egybekötött üzletember találkozó az építőipar, a mezőgazdaság, az egészségügy, az energetika, a közlekedés, az infrastruktúra, a környezetvédelem és a turizmus területén. Magyar oldalról 10 cég vett részt a rendezvényen. -
2009.11.09-11. Nyizsnyij Novgorod
Gazdasági fórum és üzletember találkozó, amely során a magyar delegációt Gilyán György vezette, illetve jelen volt Csőzik István, a moszkvai kereskedelmi képviselet vezetője is. Szektorokat tekintve a gépgyártás, az IT ágazatok, a vegyipar, a tudomány és oktatás és a turizmus képviselői vettek részt, 9 magyar céggel együtt. -
2010.06.07-08. Moszkva
Multiszektorális üzletember találkozó, amelyre eddig 5 magyar cég jelezte részvételi szándékát. A szervezés folyamatban van, amelyben én is részt veszek. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Kamarai Tagozata A tagozat 2003-ban alakult. Fő célja a magyar-orosz gazdasági együttműködés
elősegítése,
a
magyar
exportáló
vállalatok
támogatása, piaci pozícióinak javítása. Tevékenységének hatékonyságát nagyban növeli, hogy szoros és közvetlen kapcsolatban áll az Orosz Kereskedelmi és Iparkamarával, a területi kamarákkal, és számos kormányzósággal, akiktől friss, hiteles és naprakész információkat szerez be és továbbít a vállalkozásoknak. Ezen túlmenően szoros együttműködésben dolgozik több hazai szervezettel is, akik szintén a magyarok és más nemzetek kapcsolatainak ösztönzését tűzték ki célul, mint például az ITDH-val, a Külügyminisztériummal, az NFGMmel, a Magyar Turizmus Zrt.-vel, nagykövetségekkel és képviseletekkel. 108 Konkrét, gyakorlati tevékenységük tartalmazza az orosz üzleti, gazdasági információk megosztását, a magyar vállalatok segítését az orosz kiállításokon való megjelenésben, 108
http://www.magyar-orosz.hu/?menu=koszonto 2010.04.08.
51
üzletember találkozók szervezését, továbbá a magyar üzleti ajánlatok továbbítását az orosz partnerintézmények felé. A hazai cégek tájékoztatását a havonta elkészített hírlevél, illetve a honlapon elhelyezett naprakész információk biztosítják. FÁK Üzleti Klub A szervezetet 1993-ban alapította 40 cég (gyártó, kereskedő, illetve szolgáltató vállalatok) és bank a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával és közreműködésével. Érdekképviseleti non-profit szerv, amely fő tevékenységének a magyar vállalkozások törekvéseinek reprezentálását tekinti a FÁK országaiban. Szoros együttműködést valósít meg a kamarákkal és Magyarország külpiaci szervezeteivel (Oroszországban Moszkvában, Kazanyban, Jekatyerinburgban és Rosztovban). Gyakorlati tevékenységeik között szerepel az információszolgáltatás a külföldi gazdasági helyzetről, aktuális eseményekről, konkrét üzleti lehetőségekről, a személyre szabott partnerkeresés, a sajtó és PR munka, a szakmai szemináriumok és üzleti találkozók szervezése, kereskedelem-technikai tanácsadás, valamint specifikus kiadványok elkészítése.
109
Ezen kívül rendszeresen megjelenő hírlevelükből
tájékozódhat a téma iránt érdeklődő nagyközönség. A szervezethez folyamatosan csatlakozhatnak kül- és belföldi cégek egyaránt, akik szeretnék, ha egy nagy múltú szakmai társaság közvetítené érdekeiket a célpiacokon. 110 FÁK-projekt A 2007-ben indult kezdeményezést a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete és Szociológiai Kutatóintézete hívta életre a Miniszterelnöki Hivatallal való együttműködéssel. A tagok kiemelt területeken végeznek kutatásokat, mint például az energetikai kilátások, integrációs és dezintegrációs folyamatok, társadalmi-politikai változások a FÁK-országokban. Nem csak magyar munkatársakkal dolgoznak, hanem orosz és ukrán szakértők is hozzájárulnak az elérhető anyagok listájának bővüléséhez.
111
Tanulmányokat készítenek az aktuális kérdésekben, különböző rendezvényeken előadásokat
109
http://www.rost.hu/cisclub/ 2010.04.09. http://tranzitonline.eu/1/kereses/talalat/2004/3/2004-04-01/fak-uzleti-klub 2010.04.09. 111 http://www.fakprojekt.hu/ 2010.04.09. 110
52
tartanak, továbbá interjúkat készítenek szakértőkkel, cégvezetőkkel, diplomatákkal egy-egy aktuális ügy behatóbb bemutatása érdekében. Ezen publikációk teljes tartalma elérhető a honlapon is, mely nagyon sokat ad a téma iránt érdeklődőknek, szakdolgozatíróknak, oktatóknak. Összességében úgy gondolom, az ebben a fejezetben ismertetett intézményrendszer kellő hátteret, támogatást adhat a magyar-orosz kapcsolatok fejlesztéséhez, természetesen, ha hatékonyan működnek. Az ITDH-nál való munkámból, tapasztalataimból kiindulva úgy gondolom, ezek a szervezetek valóban sok mindent „bevetnek” az együttműködések előmozdítása végett, az a fontos, hogy a magyar vállalkozások tudjanak ezen intézmények létéről, vegyék igénybe a szolgáltatásokat, és nagyon hasznos lenne, ha visszajelzést is adnának arra vonatkozólag, miben volt eredményes a segítségnyújtás, miben kevésbé. Így ezek a szervek a gyakorlati tapasztalatok alapján tudnák alakítani szolgáltatáscsomagjukat, ezzel egy még hatékonyabb és célirányosabb munkát megvalósítva. 4.3
Magyarország és Oroszország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok
4.3.1 1990-1997 Mindenekelőtt röviden bemutatnám, hogyan alakult a két ország gazdasági helyzete a megjelölt időszakban, mivel ezzel együtt nyer csak egy teljesebb képet a későbbi külkereskedelmi és tőkeforgalmi jellemzés. A magyar gazdaság állapota A KGST megszűnésével és a piacgazdasági átállással Magyarországot is elérték a negatív hatások, csakúgy, mint a többi közép-kelet-európai országot. 1990 és 1992 között a GDP 19%-kal, a fogyasztás 10%-kal, a beruházások 20%-kal csökkentek, az infláció 35%-os rekordon állt.112 A rendszerváltozással járó természetes nehézségek ellenére azonban hazánk ipari és mezőgazdasági termelése, külkereskedelmi aktivitása nem mutatott nagyon elkeserítő képet. Az ipari termelés 1992-96 között 21,4%-kal bővült, illetve az export és az import volumenében is folyamatos növekedés volt tapasztalható. Azonban a Szovjetuniótól való elszakadással a külkapcsolataink relációs megoszlása jelentősen eltolódott Nyugat-Európa irányába, mely azt eredményezte, hogy a későbbi FÁK-országok külkereskedelemben való
112
Csörgő Zsolt, 2008
53
súlya nagymértékben csökkent (igaz, még mindig Oroszország és Ukrajna képviselte a legnagyobb részarányt, többi országgal jelentéktelen forgalmat bonyolítottunk). Kivitelünk általánosságban az alábbi termékeket tartalmazta: közlekedési eszközök (autóbusz), gyógyszerek,
élelmiszeripari
termékek,
textilipari
cikkek.
113
Jobban
megnézve
exportszerkezetünket, észrevehetjük, hogy Oroszország épp ezekből a termékekből szorul behozatalra, így ennek a relációnak az elhanyagolása helyett, célszerű lett volna erősíteni szállítói pozícióinkat, ösztönözni az exportot. Az importunkban jelentős hányadot kitevő energiahordozók szintén nagyrészben az orosz piacról származnak, tehát a kereskedelem tekintetében szoros szálak kapcsolják (kapcsolhatják) össze a két országot. Az orosz gazdaság állapota Oroszországban 1992 januárjában radikális reformok kezdődtek: a gazdaságot liberalizálták. Ez megnyilvánult az erőteljes privatizációban (főleg belső), az árak felszabadításában, a monopolisztikus intézmények megszüntetésében és a kereskedelem liberalizálásában. Mindez együtt járt egy intenzív pénzügyi stabilizációval a költségvetési hiány és az infláció csökkentése, valamint a rubel dollárhoz viszonyított leértékelődésének megállítása érdekében. 114
A reformok igazán pozitív eredményeket hoztak, a rubel 1996-ban elérte az IMF-
konvertibilitást. Ezzel párhuzamosan felszínre került az orosz gazdaság állandó problémája is, az erős korrupció, a bűnözés, a tőke feketén való kimenekítése, mely csak meglehetősen lassan indult javulásnak.115 Mindennek ellenére sajnos az orosz gazdaság sem tudta elkerülni azt a hanyatlást, amely a rendszerváltozás után a legtöbb volt KGST-országot sújtotta. Csökkent a nemzeti jövedelem, a termelés, a beruházások volumene, egyedül a kereskedelem volt az, ami nem szenvedett el akkora visszaesést. Az orosz export magját az energiahordozók, az alumínium félkésztermékek, a vas- és acéláruk adták (amelynél szintén megfigyelhető, hogy a magyar importstruktúrába tökéletesen illeszkedik). Magyar-orosz kereskedelem 1990. december 12-én Magyarország és Oroszország megkötötte a dollár alapú elszámolásra való áttérésről szóló egyezményt. Innentől számítva teljesen új helyzettel kellett szembenéznie a két félnek, mely főleg a nekünk okozott komoly nehézségeket. A két ország
113
Réthi Sándor, 1997 Réthi Sándor, 1997 115 Csörgő Zsolt, 2008 114
54
közötti kereskedelmi volumen radikális mértékben lecsökkent a ’90-es évek elejére. Azonban nem volt teljes az elszakadás: megállapodtunk az úgynevezett „indikatív listák” létrehozásáról, amelyben foglalt termékek továbbra is megkülönböztetett bánásmódban részesültek. Ezen árucikkekre nem vonatkozott az állami kötelezettségvállalás, tulajdonképp egy ajánlati listának volt tekinthető, amelynek fő célja a termelők és kereskedők ösztönzése a kapcsolatok lehetőség szerinti megőrzésére. Az 1992-93-as évekre azonban kiderült, hogy ez az eszköz nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.
116
A kereskedelmi volumen zuhanása
több okra vezethető vissza; egyrészt a két ország politikai irányváltására, gazdaságpolitikai stratégiájára, a magyar vállalatok korlátozott tőkeerejére, másrészt az orosz kereskedelmi kockázatokra, az ország fizetésképtelenségére és a gazdasági szereplők elbizonytalanodására. Az 1990-es évek elején nagy szerepet kaptak a közvetítő kereskedelemi és a barterüzletek. Igaz, hogy az elsőnél egy harmadik ország bevonása ugyan kis mértékben megdrágította a szállítást mindkét fél számára, de még így sem voltak veszteségesek az ügyletek. A barter szintén nagy múltra tekint vissza, népszerűségének oka, hogy alkalmazásával könnyebben kikerülhetők a kereskedelmet érintő szabályok, azonban természetesen kockázatokkal is jár 117 (nem kapják meg az árut, aránytalanul becslik fel az értékeket). A ’90-es évek elején több felsőszintű megbeszélés, találkozó folyamán szóba került a szovjet (orosz) államadósság kérdése, amely ebben az időszakban meglehetősen elhúzódó egyeztetést igényelt. Mint azt a fejezet elején említettem, Jelcin 1992-es magyarországi látogatása során született jegyzőkönyvben az orosz fél magára vállalta a 300 millió transzferábilis rubel értékű tartozását, és egyúttal tárgyalásokat kezdtek annak törlesztéséről. Első körben Oroszország 800 millió USD értékben haditechnikai eszközöket szállított Magyarországra.
118
A
fennmaradó összeg visszafizetéséről többször ígéretet kaptunk, különböző ütemezésben, de ehhez az orosz fél vonakodott tartani magát. A magyar export drasztikus esése 1991-ben egyrészt a már bemutatott gazdasági problémákkal hozható összefüggésbe, másrészt betudható annak is, hogy az orosz gazdaság külföldiek előtt való megnyitásával világ több országának szállítója előtt megnyílt az út erre a hatalmas felvevő-potenciállal rendelkező piachoz. Ebben az új nemzetközi versenyben a magyar vállalatok sajnos nem tudtak kellőképpen versenyképesek maradni, mivel egyrészt még nem rendelkeztünk a legmodernebb technológiákkal, alapanyagokkal, másrészt meglehetősen korlátozott tőkeerőnk miatt nem tudtunk annyira rugalmasan reagálni a kereslet 116
Majoros Pál, 1999 Majoros Pál, 1999 118 Csörgő Zsolt, 2008 117
55
változásaira, harmadrészt szintén a pénzhiány következtében nem fordíthattunk annyit a vásárlásösztönző reklámokra, PR tevékenységekre.119 Így a magyar-orosz áruforgalom 1991ben közel 50%-kal esett vissza, amelyben a legnagyobb részt az export csökkenése képviselt. Mivel az importunk nem esett vissza jelentősen, volumenében szinte egyáltalán nem (hiszen többségében energiahordozókat vásároltunk, amire folyamatosan szükség volt), így itt a ’90es évek legelején óriási kereskedelmi deficitünk halmozódott fel, amely azóta is emelkedik. Ekkoriban ennek értéke a teljes mérleghiányunk 40%-át tette ki. 1992 és 1996 között az exportunk tovább csökkent, míg importunk nőtt (ez utóbbi majdnem a duplájára, 37 milliárd USD-ről 60 milliárdra), főleg a kőolaj áremelkedése miatt. Áruszerkezetet tekintve kivitelünkben valamelyest emelkedett az élelmiszeripari termékek (hús, vaj, növényi olaj, gabona, cukor, száraztészta, italok), a gyógyszerek és a fogyasztási cikkek (ruházati termékek, lábbelik) exportja, míg a gépeké, berendezéseké csökkent (igaz, még mindig ezek képviselték a legnagyobb arányt).120 A magyar importban enyhén nőtt a feldolgozott termékek, a gépek, berendezések és a fogyasztási cikkek aránya, amellett, hogy az energiahordozók, a fa, a kőszén, a vasérc, az alumíniumipari termékek még mindig behozatalunk körülbelül 75%-át tették ki. 1993-tól a kereskedelmi volumenünk erős növekedésnek indult, ebben az évben 21,4%-ot bővült volumenében. 1992-től figyelhető meg az EXIM Bank és a MEHIB szerepvállalása a magyar cégek piacra segítésében, azonban igazán hatékonyan inkább 1996-tól kezdődően működtek.121 ’93-ban Magyarországnak Oroszország a második legfontosabb külkereskedelmi partnere volt (a teljes forgalomból 10%-kal részesedik), míg fordítva hazánk csak a hetedik helyet szerezte meg.122 Magyarország export- és import áruszerkezete 1993-ban, százalék 6. ábra
119
Réthi Sándor, 1997 Majoros Pál, 1999 121 Viczai Péter Tamás, 2001 122 Réthi Sándor, 1997 120
56
Forrás: Magyarország Külgazdasága 1993 Valójában Magyarország súlya az orosz külkereskedelemben jelentősen lecsökkent a ’90-es évek elejéhez képest, részesedésünk az orosz importban 1996-ra 3%-ról 1,3%-ra esett, az exportból pedig 3,7%-ról 2%-ra. 1995-97-ig a magyar kivitel volumene kismértékben nőtt, szerkezetében enyhén emelkedett az élelmiszerek és a gyógyszerek aránya, de jelentős változás 1997-ig nem történt. Magyarország külkereskedelme Oroszországgal 1992-1997 (M USD) 3. táblázat 1992
1993
1994
1995
1996
1997
Export
1111,6
945
807
823
777
968,2
Import
1610,8
2399
1746
1840
2021
1 963,10
Forgalom
2722,4
3344
2553
2663
2798
2 931,30
Forrás: http://www.epa.oszk.hu/00000/00017/00031/pdf/rethi.pdf, 2010.04.18. 4.3.2 1998-1999 A fordulópont az 1998-as válsággal következett be. A magyar export és import is zuhanásnak indult (30 illetve 15%-kal), és ez folytatódott 1999-ben is. A recesszió legfőképp az exportot érintette, az import értékében való csökkenés főleg az energiahordozók árának csökkenésének tudható be. Becslések szerint ’98-ban az exportkiesés 117,8 millió USD kárt okozott
57
hazánknak.123 A szeptemberi hónapban a kivitel gyakorlatilag leállt (az első félév átlagos értékének 14%-át sem érte el), és az év végére is csupán 50%-ra tornászta fel magát. A legsúlyosabban érintett ágazatok az élelmiszeripar (tartósítóipar), a gyógyszeripar és a gépjárműipar, amelyek exportunk közel 80%-át adták. Így számos magyar vállalat kényszerült elhagyni az orosz piacot. ’99-re a helyzet csak romlott: a magyar kivitel az előző évi alig több, mint 50%-ára esett vissza, úgy, hogy a ’98-as érték is kiugróan alacsony volt. Mindezzel párhuzamosan az import szinte változatlan szinten maradt, így 2000-re a mérleghiányunk túllépte a 2 milliárd dollárt.
124
Oroszország súlya ebben az évben
exportunkban 1,4%-os, importunkban 5,8%-os mélyponton volt. A válság hatására kivitelünk szerkezetében változás állt be: az élelmiszerek és italok, valamint a gépek részaránya csökkent, míg a feldolgozott (főleg alacsony feldolgozottságú) termékeké nőtt. Összességében 1999-ben főbb eladásra kínált termékeink a következők voltak: gyógyszerek, kukorica, napraforgó olaj, üdítő. autóbusz, míg vásárlásaink 95%-a energiahordozó és nyersanyag volt: kőolaj, földgáz, fűtőelem, vas-és acéltermék, réz- és vasötvözet, alumínium és műtrágya.125 Oroszország exportjának szerkezete is némileg módosult: az energiahordozók súlya enyhén csökkent, a többi terméké pedig nőtt. A válság után Oroszország dinamikus növekedésnek indult. A gazdaság normalizálódott, a termelés nőtt, viszont nagyrészt a belső kínálat ki tudta elégíteni a keresletet. Amely szegmensét mégsem, ott sajnos a magyar cégek nehezen tudtak versenyre kelni a nyugateurópai konkurenciával. Sajnálatos módon egyéb akadályok is felmerültek, például a szállítások bizonytalansága, a reklamációk nehezen érvényesíthetősége, a magas vámszint és a macerás vámolási procedúra, illetve a kereskedelmi szabályok gyakori változtatása. Magyarország külkereskedelme Oroszországgal a pénzügyi válság idején (M USD) 4. táblázat 1997
1998
1999
Export
968,2
660,7
356,2
Import
1 963,10
1 666,00
1 631,10
Forgalom
2 931,30
2 326,70
1 987,30
Forrás: www.ksh.hu, saját szerkesztés 123
Kornienkova Irina, 2006 Viczai Péter Tamás, 2001 125 Majoros Pál, 1999 124
58
4.3.3 2000-2004 A válság után Magyarország igyekezett pozícióit javítani az orosz viszonylatban, így regionális együttműködési megállapodásokat kötöttünk 20 autonóm köztársasággal, több megyével és várossal. Továbbá regionális kereskedelmi irodát nyitottunk Jekatyerinburgban, Kazanyban, Ufában és Rosztovban.126 2000-től a magyar export enyhe növekedésnek indult, ebben az évben 393,4 millió USD-t tett ki, ami a teljes kivitelünk 1,5%-a. Ugyanekkor a behozatlunk 2262,3 milló USD értéken állt, ami a teljes importunk 7,5%-ának felel meg, viszont kismértékben csökkenő tendenciát mutatott (8, majd 4%-kal).
127
Ugyanebben az
évben áruforgalmunk 53,2%-kal bővült, ezen belül élelmiszeripari kivitelünk is kedvezően alakult. Termékszerkezeti megoszlásban exportunk túlnyomó része élelmiszer (33%), feldolgozott áru (43,5%), illetve gépipari termék (18,4%) (még mindig a gyógyszer-autóbuszkonzerv hármasfogat képvisel 56,6%-ot), importunk főleg energiahordozókból (83,6%), feldolgozott termékekből, illetve gépekből áll.128 Magyarország export- és import áruszerkezete 2000-ben, százalék 7. ábra
Forrás: www.ksh.hu, saját szerkesztés 126
Majoros Pál, 1999 Viczai Péter Tamás, 2001 128 Viczai Péter Tamás, 2001 127
59
2001-től Magyarország stratégiájában új célokat határozott meg az Oroszországgal való kapcsolatok szorosabbra fűzésére, amelyek között az alábbi prioritások szerepelnek: magyar export növelése, K+F és regionális együttműködés fokozása, a turizmus területén a kapcsolatok fejlesztése, vállalati kooperáció növelése és az FDI áramlás ösztönzése.129 A külkereskedelem dinamikája 2002-től dinamikus növekedésnek indult. 2003-ban realizáltuk kiviteli rekordunkat a válság kirobbanása óta: 650,8 millió USD értékben exportáltunk az orosz piacra. Ezen belül is a gépek részaránya nőtt a legdinamikusabban. 130 Összességében 2001-ről 2003-ra exportunk 43,6%-kal, importunk 29,5%-kal bővült. Magyarország külkereskedelme Oroszországgal 2000-2004 (M USD) 5. táblázat 2000
2001
2002
2003
2004
Export
455,4
472,3
454,8
650,8
908,8
Import
2588,6
2369,3
2284
2958
3384,9
3044
2841,6
2738,8
3608,8
4293,7
Forgalom
Forrás: www.ksh.hu, saját szerkesztés
2003-tól a kiemelkedően jó politikai és diplomáciai kapcsolatok éreztették hatásukat a gazdaság területén is. Magyarország továbbá számos gesztusértékű (és persze gyakorlati fontosságú) lépést tett Oroszország felé: bizonyos áruk importjának mennyiségi korlátozását eltöröltük, a tárgyalások folyamán támogattuk az oroszokat a WTO-tagság megszerzésében, illetve türelmesen kezeltük az Oroszország által még nem folyósított adósságtörlesztés problémáját is.131 2003-ban az áruforgalom 31,8%-os, majd 2004-ben 22,8%-os növekedést mutatott. Ebben az időszakban nagyon jelentős a közvetítő kereskedelem aránya főleg az agrárszektorban (termékeink majdnem 100%-a így jut el az orosz piacra).
2004-ben
exportunk közel 40%-kal nőtt, importunk csupán körülbelül 18%-kal, kereskedelmi mérleghiányunk így is elérte a 2,5 milliárd USD-t.
129
Viczai Péter Tamás, 2001 Pintér Orsolya, 2009 131 Zimina Oxana, 2007 130
60
4.3.4 2004-2009 Magyarország EU-csatlakozása az Oroszországgal való külkereskedelemben természetesen új megállapodások igényét vetette fel. Azonban a forgalom növekedését a változások semmiben nem vetették vissza, sőt, 2004-ben értékében meghaladta a 4,3 milliárd dollárt. Ezen belül a magyar export 39,1%-kal, az import 18,5%-kal bővült. Ez egyrészről köszönhető a politikaidiplomáciai
kapcsolatok
növekvő
intenzitásának,
másrészt
hogy
Oroszország
a
csatlakozásunkkal átkerült egy kedvezőbb (II.) vámkategóriai elszámolásba.132 Jelentős változás emellett, hogy az orosz kivitelben a feldolgozott termékek volumene másfélszeresére nőtt, illetve a nyersanyagok részaránya 69%-kal bővült. Exportunkban első helyen a feldolgozott termékek álltak, őket követték az élelmiszerek, italok és dohányáruk, végül a gépek és berendezések.133 2005-re a kivitelünk további 40%-kal nőtt, ezen belül a korszerű feldolgozott termékek (gyógyszerek, mobiltelefonok), a gépek és az élelmiszeripari cikkek aránya javult legintenzívebben. Mivel exportunkban továbbra is legjelentősebb a gépipari termékek és a gyógyszerek hányada, ez sajnálatos módon nem igazán teszi lehetővé a kis- és középvállalatok komolyabb szerepvállalását ebben az időben.134 Behozatalunkban viszont az energiahordozók aránya tovább nőtt, az egyéb termékeké (alumínium termékek, vegyiáruk, műtrágya, faanyag, cellulóz, vaskohászati termékek) viszont csökkent.135 8. ábra
132
Kornienkova Irina, 2006 Pintér Orsolya, 2009 134 Gerhes Miklós, 2005 135 ITDH belső forrás 133
61
Forrás: Pintér Orsolya, 2009 A két ország együttműködésében egyre inkább megjelentek a korszerű formák, mint a befektetések, a gyártási-ipari kooperáció, a szolgáltatás-export, innovációs együttműködés és a fővállalkozói tevékenységek. Javult az exportfinanszírozás helyzete és a tőkekivitel körülményei, valamint felélénkült a pénzügyi párbeszéd (két bankközi konferenciát is tartottak 2005-ben).136 A főleg tudományos és IT ágazatbeli együttműködések beindulása előrevetítette a KKV-k súlyának növekedését is, mivel ezen a területen ők is valóban versenyképesek
lehetnek.
Ugyanezen
év
februárjában Gyurcsány
Ferenc,
magyar
miniszterelnök moszkvai látogatása alkalmával aláírták a felek a Gazdasági Együttműködési Megállapodást, valamint döntés született az Orosz-Magyar Kormányközi Gazdasági Bizottság létrehozásáról. A két ország 3 területre vonatkozólag kötött megállapodást: 1. a fegyverzet és haditechnikai alkatrészek a SZU licenszei alapján történő magyarországi ekőállításáról és javításáról, 2. a Tudományos és Innovációs Szövetségi Ügynökség és az NKTH közötti nanotechnológiai együttműködésről, 3. a jekatyerinburgi kereskedelmi képviseletünk megnyitásáról.137 Így a kapcsolatok ilyen irányú javulása ahhoz vezetett, hogy 2005-ben kivitelünk a rendszerváltás óta először meghaladta az 1 milliárd dollárt, a teljes fogalom pedig 6 milliárd USD volt. Ebből következően kereskedelmi passzívumunk 3,7 milliárd USD-re rúgott. 2006ban exportunk szerkezetében jelentős változás következett be: a gépek és berendezések aránya több, mint négyszeresére emelkedett az előző évhez viszonyítva, így 46%-kal átvette a vezetést a feldolgozott termékektől. Emellett sajnálatos módon az élelmiszeripari kivitelünk drasztikus csökkenésnek indult; 2007-re már csak 7,9%-os részt képviselt. Ennek okai a 136 137
http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1115415/magyar_orosz_.pdf, 2010.04.09. ITDH belső forrás
62
következők voltak: 2006 második felében terjedt el a madárinfluenza, 2006 októberéig ukrán tranzittilalom volt érvényben minden állati eredetű termékre, illetve az Orosz Állat- és Növényegészségügyi Főfelügyelőség késlekedett a magyar exportőrök akkreditációjával.138 Ennek ellenére 2006-ban az áruforgalom 32,6%-kal bővült. 2007-ben a felső szintű találkozók tovább folytatódtak, valamint további regionális együttműködési megállapodásokat kötöttünk (Vologda megye, Leningrád megye, Baskír Köztársaság). 2007-re exportunk megközelítette a 3 milliárd USD-t (48%-os növekedés), és mivel importunk csak kisebb mértékben bővült (az energiahordozók szerényebb behozatali volumene miatt), most először mérlegünk egyenlege kicsit pozitívabb képet mutatott. Kivitelünkben a gépek aránya tovább emelkedett, ebben az évben 63,8%-on állt, míg agrárexportunk volumenének csökkenése nem állt meg, ebben az évben csupán 3,8%-ot ért el. Pozitív változás viszont importunkban, hogy jelentősen (23%-kal) emelkedett a nem nyersanyagok részaránya. 2007 decemberében a két ország kidolgozta a 2008/2009-s közös cselekvési tervét, amelyben előirányozták az együttműködések további erősítését, illetve közös rendezvények szervezését.139 2007-ben Oroszország Magyarországnak harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnere volt. 2008-ra, mint ahogy az több szakértő is előrevetítette, tovább nőtt Oroszország szerepe a magyar külkereskedelmi kapcsolatokban, így ebben az évben már a második partnerünk volt. Igaz, hogy a találkozók gyakorisága némiképp csökkent, köszönhetően a koszovói háborúnak, illetve az év végén kirobbant gazdasági válságnak. Viszont ebben a relációban rendelkezett hazánk a második legnagyobb mérleghiánnyal, Kína után. A magyar export 4%-a ment Oroszországba, mely jelentős javulás a ’90-es évekhez képest, azonban még mindig csak körülbelül a Szlovákiába vagy Romániába való kivitelünk szintjéhez hasonlítható.
140
Importunkban továbbra is az energiahordozók dominálnak, 92%-os részesedéssel. Az EU-s diverzifikációs előírás hazánk tekintetében egyedül a kőolaj vonatkozásában érvényesíthető, itt lépések is történtek már (Adria-vezeték, Nabucco). Az év végéig dinamikusan nőtt kivitelünk gyógyszerekből és mobiltelefonokból, ezen kívül felmerült előtérbe került a tenyészállatok exportjának lehetősége is (szarvasmarha, sertés).141 2008-ban összkivitelünk az orosz relációba 31%-kal, összbehozatalunk 56,5%-kal emelkedett, így elérte a 14 milliárd USD-s rekordértéket. Áruszerkezeti megoszlásban exportunk tekintetében első helyen 138
Zimina Oxana, 2007 www.rost.hu/torgpred/magyar_orosz_kapcsolatok_2007.doc, 2010.04.09. 140 Terényi János, 2009 141 Majoros Ferenc, 2008 139
63
továbbra is a gépek és szállítóeszközök (híradástechnikai gépek, irodagépek, közúti járművek, ipari gépek) álltak 60%-kal, második helyen a feldolgozott termékek (gyógyszerek, papíripari termékek, műanyagok, gumi, textilipari termékek, vegyiáruk, parafa, lábbelik) 32,3%kal, míg harmadik helyen az élelmiszerek (zöldség, gyümölcs, élőállat, állati takarmány, hús, gabona, italok, dohányáru) 7%-kal. Behozatalunkban vezettek az energiahordozók (92,5%), őket követték meglehetősen lemaradva a feldolgozott termékek (3,4%), végül a nyersanyagok álltak (3%).142 Azonban 2008 negyedik negyedévére már a Magyarország-Oroszország kapcsolatrendszerben is éreztette hatását a világválság. A forgalom visszaesett, mely betudható a gazdasági fejlődés lelassulásának és az energiahordozók árának drasztikus csökkenésének. Így 2009 első nyolc hónapjában a fogalom az előző év azonos értékének már csupán a 42%-át érte el. Az orosz export viszont nagyobb arányú visszaesést könyvelt el, mint a magyar, így mérleghiányunk 1 milliárd dollár alá mérséklődött.143 Magyarország külkereskedelme Oroszországgal 2004-2009 (M USD) 6. táblázat 2004
2005
2006
2007
2008
2009*
Export
908,8
1170,8
1997,8
2959,9
3 879,00
2567,9
Import
3384,9
4874,5
6179,2
6491,2
10 157,20 3778,48
Forgalom
4293,7
6045,3
8177
9451,1
14 036,30 6346,38
Forrás: www.ksh.hu, saját szerkesztés *becsült adat, a 2009 január-októberi értékek alapján arányosítva a teljes évre http://www.economy.gov.ru/minec/resources/9bd04e80411b9c4d8b379bf4d7f47117/ru_eu_st atistic.doc, 2010.04.18. Exportunkban a gépek aránya csökkent leginkább (48%-kal), majd az élelmiszereké (32%kal), azt követően a nyersanyagoké (19%-kal), végül a feldolgozott termékeké (18%-kal). Importunkban fordulópont állt be: energiahordozó behozatalunk a felére zuhant vissza,
142 143
http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=ru, 2010.03.20. kamara.dravanet.hu/csmkik/download.php?id=3644, 2010.03.28.
64
miközben a gépek behozatala 59%-kal emelkedett, ami a struktúra szempontjából igen kedvező változás.144 A magyar export- és importstruktúra az orosz relációban 2009. első félév, százalék 9. ábra
Forrás: www.ksh.hu, saját szerkesztés Remélhetőleg mindkét országnak sikerül minél előbb kilábalnia a válságból, illetve mérsékelni annak elhúzódó reálgazdasági hatásait. Erre Magyarországon és Oroszországban is már bíztató jelek vannak. Az a fontos, hogy ügyelni kell az egyensúlyra, és szigorú monetáris politikával féken kell tartani a költségvetés hiányát, valamint aktív lépéseket tenni a gazdaság fellendítése érdekében. 4.4
Magyarország és Oroszország közti befektetési kapcsolatok
A rendszerváltozás után a két ország ilyen irányú kapcsolatai nem voltak nagyon intenzívek. Mindkét ország küzdött az átalakulási folyamattal, a reformokkal, a gazdasági, társadalmi 144
Pintér Orsolya, 2009
65
problémákkal, továbbá a magyar vállalatok meglehetős tőkehiánnyal küzdöttek. Ennek ellenére a kormányközi egyeztetések és megállapodások erre a területre is kiterjedtek a ’90-es években: 1995-ben aláírták a tőkebefektetések kölcsönös ösztönzéséről és védelméről szóló kormányközi egyezményt, 1994-ben pedig a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodást. Azonban 1996-ig a magyar tőke fő vonzásköre a közeli szomszédaink voltak, és az orosz befektetések értéke is elhanyagolható volt Magyarországon. Ez az említett gazdasági-politikai gondokon túl köszönhető a múltból „áthozott” bizalmatlanságnak is (hogy esetleg stratégiai, befolyás-növelési célzattal érkezik hozzánk az orosz tőke). A befektetések alakulása hasonló módon, mindkét relációban az ezredforduló éveiben fordult kedvezőbbre. Egyrészt Oroszország nagyjából ekkorra tette túl magát a ’98-as pénzügyi válságon, másrészt a magyar vállalatok is „összeszedték magukat” erre az időszakra. Az ezredforduló utáni kétoldalú beruházásokat kettébontva fogom elemezni; először az orosz tőke jelenlétét vizsgálom Magyarországon, majd a magyar befektetéseket Oroszországban. 4.4.1 Orosz befektetések Magyarországon 2000 után központilag is erőltetett fúziók és felvásárlásokba kezdett az orosz üzleti szféra, így ekkorra datálható a hatalmas olaj- és gázipari komplexumok kialakulása. Jelentős tőkeerejüknek köszönhetően erős expanzióba kezdtek külföldön, köztük Magyarországon is 145
(itt a Lukoilt lehet kiemelni, amely 2003-ban létrehozta magyarországi leányvállalatát, a
Lukoil Downstream Magyarország Kft-t).146 Ágazati szempontból a legvonzóbbnak az infrastruktúra-, az ingatlan- és a kereskedelmipénzügyi szektorok bizonyultak, legjelentősebb beruházók a Gazprom és a Lukoil vállalatok voltak. A későbbi időszakokra felzárkózott hozzájuk a Jukosz (később Rosznyeft), az Itera, a TNK-BP, az Alfa-Bank, a Gazprombank, a Lanta-Bank és a Vnyestorgbank is. 147 Ebből a sorból jól látszik, hogy az orosz tőkeexportáló vállalatok általában az energiahordozó-iparból, illetve a pénzügyi szektorból kerülnek ki. Ennek világos magyarázata az, hogy ezen cégek rendelkeznek megfelelő anyagi forrásokkal a nagyobb ügyletek realizálásához. A beruházások típusát tekintve a közvetlen tőkebefektetések aránya elenyésző, inkább részvényvásárlással összefüggő ügyletek a jellemzőbbek. A befektetések összértéke 2001-től indult emelkedésnek 2004-ig, de nem kiugró ütemben. A 2005-ös év a mélypontot jelentette, hiszen ekkor negatív
145
R.G., 2007 kamara.dravanet.hu/csmkik/download.php?id=3644, 2010.03.28. 147 Pintér Orsolya, 2009 146
66
előjelűbe fordult a Magyarországon eszközölt orosz befektetések értéke. Ez főleg a profitkivonásoknak és a meghiúsult projekteknek tudható be.148 Azonban 2006-ról 2007-re a volumen közel 40-szeresére nőtt, ami köszönhető az ekkor realizált megaberuházásoknak, főleg az energiaszektorban. 2007-től a befektetések értéke tovább nőtt, amit a 2008-as világválság vetett vissza kissé. Az orosz befektetések alakulása Magyarországon 1998-2008, millió EUR 7. táblázat 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
38,6
53,5
44,1
64,1
67,7
74,1
94,7
-5,2
17,1
697,3
24,7
Forrás: www.mnb.hu 2007-ben Magyarországon körülbelül 2300 orosz vállalat volt jelen.149 Ezen cégek számos szektorban tevékenykednek, azonban fő területként a gépipart, az energiahordozó-ipart, az atomenergia-ipart, az innovációt és nanotechnológiát, illetve az egészségügyet lehet kiemelni. Ezen kívül meg kell említeni az utóbbi év egyik legnagyobb megaberuházását, amikor is 2007-ben az Airbridge Zrt. nyerte el a MALÉV privatizációjára kiírt tendert. A 100 millió EUR-os beruházással a magyar légitársaság részvényeinek 99,95%-át szerezte meg.150 (O.Magy.Ker.Képv)
2008-ban
napvilágra
került,
hogy
az
Airbridge-et
az
orosz
Vnyesekonombank tulajdonolja. Gépipar • Az Ingeocom Zrt. 2007 augusztusában befejezte a budapesti 2-es metróvolnal felújítását, amelyre ebben az évben 5 millió eurót költött. • Oroszország késznek mutatkozik részt venni a budapesti metró járműparkjának korszerűsítésében,
áramtermelő
berendezések
szállításában,
illetve
a
MÁV
gördülőállományának rekonstrukciójában. • A Metrovagonmas cég ajánlatot tett a budapesti 3-as metró kocsiainak utánpótlására, amely során 220 kocsit szállítana 250-300 millió dollár értékben.
148
Pintér Orsolya, 2009 www.rost.hu/torgpred/magyar_orosz_kapcsolatok_2007.doc, 2010.04.09. 150 www.rost.hu/torgpred/magyar_orosz_kapcsolatok_2007.doc, 2010.04.09. 149
67
• Szintén a Metrovagonmastól az elmúlt években 20 darab dízelvonatot kaptunk az orosz adósságállomány törlesztése okán (100 millió USD-ért), és további 20 vagon várható a közeljövőben. • A Trolza trolibusz gyár tervezi részvételét a 2010-es budapesti és szegedi tenderen, amely folyamán korszerű, új buszokkal látnák el a magyarországi állományt. • 2007-ben Oroszország elvállalta az Ikarus-280-as buszok átépítését természetes gázzal való meghajtásra. Energiahordozó-ipar • Ugyancsak 2007-ben a Lukoil megkezdte intenzív magyarországi terjeszkedését, így létrehozva a Lukoil Magyarország leányvállalatot. Erre az évre 42-ről 74-re növelte a töltőállomásainak számát, amelyet további 100-150-re szeretne bővíteni.151 • 2009 márciusában a Surgutnyeftygaz felvásárolta az osztrák OMV-től a MOL 21,2%os
részvénycsomagját
közel
1,4
milliárd
euróért.
Célja
feltehetően
a
végfelhasználókhoz való közelebb kerülés. Atomenergia-ipar • Az orosz Atomenergoprom és a Paksi Atomerőmű Zrt. szerződést kötött a magyar létesítmény modernizációjáról, illetve több új blokk megépítéséről. Ez a beruházás 30%-os teljesítménynövelést tesz majd lehetővé a jövőben.152 Egészségügy • Egyeztetések történtek a távegészségügyről és a járványügyi biztonságról is. 2005-ben megállapodtak a járványos betegek távegészségügyi monitoringjának bevezetéséről, amelyhez mobil távegészségügyi laboratóriumokat és magyar oltóanyagokat használnak. Ezen túlmenően az orosz Nemzeti Távegészségügyi Ügynökség és a magyar SERVOLAB Kft. tárgyalásokat folytat egy magyarországi vegyesvállalat létrehozásáról
a
távegészségügyi
rendszerek
fejlesztésére
és
bevezetésének
elősegítésére.153 Innováció és nanotechnológia • Az NPO LIT Tudományos és Termelési Egyesülés, amely speciális UV-rendszerű víztisztító berendezéseket szállít hazánkba, 2007-ban elnyerte a Budapesti Vízerőművek tenderét, így 300 000 euró értékben ultraibolya-sugárzással működő 151
www.rost.hu/torgpred/magyar_orosz_kapcsolatok_2007.doc, 2010.04.09. www.rost.hu/torgpred/magyar_orosz_kapcsolatok_2007.doc, 2010.04.09. 153 www.rost.hu/torgpred/magyar_orosz_kapcsolatok_2007.doc, 2010.04.09. 152
68
vízfertőtlenítő berendezésekkel látja majd el Magyarországot.154 A cég 2005-től van jelen nálunk, később leányvállalatot is alapított. • 2009. július 15-én Hódmezővásárhelyen nagyértékű szerződést kötött az orosz-magyar vegyesvállalat, a Nanovo Kft. és a magyar Eurotex Kft. a Csongrád-megyei Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével, az Eurotex által gyártott textíliák kolloid ezüst oldattal való kezeléséről. Ezt az eljárást eddig katonai, valamint űrhajózási célokra használták. A technológia lényege, hogy a gyapjú felsőruházatot az ezüst oldattal kezelik, ami megakadályozza a gombák és mikrobaktériumok elszaporodását az anyagban, így azt ritkábban kell mosni. Az innováció premiere a 2009 őszi moszkvai divatkiállításon lesz, a gyártást 2010-től kezdik. A prémium kategóriás termékeket elsősorban az orosz és nyugat-európai piacon kívánják értékesíteni, ahol megvan a szükséges fizetőképes kereslet.155 A beruházás viszont Magyarországon várhatóan 100 új munkahelyet teremt. A technológia licenszét a Nanovo Kft. adja, továbbá biztosítja a szakértőket és a minősítéshez szükséges vizsgálati hátteret. Az Eurotex a termelő berendezésekről és hazai textilipari szakemberekről gondoskodik. A magyar vállalat, amely hazánk legnagyobb exportra termelő textilipari cége, 500 millió Ft-os előzetes fejlesztést hajtott végre, és további 200-250 millió Ft-os önerő részt vállalt magára.156 A Nanovo Kft. 2007-ben alapult 50-50%-os
magyar-orosz
tulajdonnal,
a
Miskolc
Holding
Önkormányzati
vagyonkezelő Zrt., illeteve a Joint-Stock Company Angstrom-T és a Nanotechnológia MDT Co. közreműködésével. Elsődleges feladata a magyar-orosz K+F kooperáció során elért eredmények piaci hasznosítása, és az ehhez kapcsolódó marketing és piackutatási tevékenységek.
Szintén 2007-ben létrehozta a Nanotechnológiai
Laboratóriumot, ahol ipari mennyiségben állít elő nanotechnológiai termékeket és gyártókészülékeket. 2009-ben a Miskolc Holding eladta teljes részesedését a szegedi Lenbiz Kft-nek.157 Egyéb • Az együttműködés a két ország között azonban más területekre is kiterjed. A turizmus és idegenforgalom kapcsán pozitív tendencia alakult ki; az orosz vendégek kedvelt üdülési helyévé váltak a magyar kiváló termál- és wellness-szállodák. Ezen kívül a 154
www.rost.hu/torgpred/magyar_orosz_kapcsolatok_2007.doc, 2010.04.09. http://www.mfor.hu/cikkek/Vilagujdonsag_Hodmezovasarhelyrol.html, 2010.03.10. 156 http://www.mfor.hu/cikkek/Vilagujdonsag_Hodmezovasarhelyrol.html, 2010.03.10. 157 http://www.tmte.hu/07projektek/071texplat/071_texplat_anyagok_091112/071_texplat_textil_ruhaipar.pdf, 2010.04.12. 155
69
moszkvai beteg gyerekek gyógykezelésére és pihenésére szívesen választják Magyarországot. 158 • Mindkét ország támogatja a kölcsönös tanulmányutakat, a kiállításokon való részvételt, az egymás médiájában való szereplést, továbbá az orosz és magyar fél is hangsúlyozza a felsőfokú oktatás, a kvalifikáció területén való kooperáció fontosságát. Összességében megállapítható, hogy orosz részről számos kezdeményezés, és már megvalósult beruházás bizonyítja, hogy érdemes Oroszországnak nálunk befektetnie. A projektek döntő többsége sikeres, és ez köszönhető az egyre fejlődő politikai, gazdasági, kereskedelmi kapcsolatoknak, valamint annak, hogy mindkét ország egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kölcsönös befektetések ösztönzésére, védelmére, egyre több támogató intézmény foglalkozik e témakörrel, illetve számos kiállítás, konferencia és vásár kerül megrendezésre az ilyen jellegű kapcsolatok fejlesztésére. Így sikerként könyvelhető el, hogy 2009-re a Magyarországon felhalmozott orosz befektetések értéke elérte a 3 milliárd dollárt.159 4.4.2 Magyar befektetések Oroszországban A magyar tőkeexport, hasonlóan az oroszhoz, a ’90-es években nem volt jelentős egészen 2000-ig. A ’97-től kezdődő szerény emelkedést a ’98-as válság romba döntötte. 2001-ban azonban ugrásszerű növekedés következett be, az előző évhez viszonyítva közel kétszeresére emelkedett. Majd 2005-ig viszonylagos stagnálás mutatkozott, csak kismértékű csökkenést majd bővülést jeleznek az adatok. 2005-ben Magyarország részesedése az oroszországi befektetésekből mindössze 1,5%-os volt.160 2006-ban viszont hatalmas növekedés állt be, közel 9-szeresére változott 2005-höz képest. Ebben az évben az össz-magyar befektetés állomány Oroszországban 152 millió USD volt, illetve az az évben exportált tőke értéke 500 millió.161 2007-ben tovább emelkedett a beruházások volumene. Ebben az évben az összmagyar befektetési érték elérte az 1 milliárd dollárt. Ez a fajta pozitív alakulás köszönhető a nagy magyarországi gyárak intenzív terjeszkedésének, amelynek eredményei ekkor kezdtek látszani (Richter, MOL, OTP).
158
Zimina Oxana, 2007 Az Orosz Föderáció magyarországi Kereskedelmi Képviseletének számításai szerint, kamara.dravanet.hu/csmkik/download.php?id=3644, 2010.03.28. 160 Gál Nikolett, 2006 161 Zimina Oxana, 2007 159
70
A magyar befektetések alakulása Oroszországban 1998-2008, millió EUR 8. táblázat 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
1,5
4,3
6,7
12,7
12,4
11,6
19,5
16,6
139,6
159,9
205,7
Forrás: www.mnb.hu Ahogy észrevehetően 1998-től növekedésnek indult a magyar befektetések volumene Oroszországba, úgy az árukivitelünk is folyamatosan bővült. Ezt a párhuzamos, egymást segítő tendenciát a következő két ábra is jól érzékelteti. A magyar tőkekivitel alakulása Oroszországba 1998-2008-ig, millió euró 10. ábra
Forrás: www.ksh.hu, saját szerkesztés A magyar árukivitel alakulása Oroszországba 1999-2008-ig, millió dollár 11. ábra
Forrás: www.mnb.hu, saját szerkesztés
71
Célszektorokat tekintve a magyar tőkét a termelő, a szolgáltató és a kereskedelmi ágazatok egyaránt vonzzák. A magyarországi vállalatok azonban több problémát is említenek, amelyek bizonyos mértékben hátráltatják a befektetéseket. Ezek közt szerepel a túlzott bürokrácia, a szürke- és feketegazdaság kiterjedt mértéke, a bűzözés jelenléte, az infrastruktúra fejletlensége, a bankrendszer hiányosságai és az ebből adódó finanszírozási problémák, illetve a vízumkényszer.162 Mindennek ellenére 2007-ben 1500 magyar vállalkozás ápolt rendszeres kapcsolatokat Oroszországgal. A legtöbb magyar tőke Moszkvába, valamint Szentpétervárra áramlik (a teljes oroszországi kivitelünk 60, illetve 25%-a). Ezen a helyzeten előnyös lenne változtatni, hiszen a régiókkal való együttműködés is nagyon perspektivikus, több megállapodás is született már az egyes területekkel különböző kérdésekben, például Csuvas és Baskír Köztársasággal, Szverdlovszk, Perm, Cseljabinszk és Moszkva megyével. Rosztov-na-Donuban például 2010-ben nyitottunk kereskedelmi képviseletet, mivel a magyar kormány felismerte az ebben rejlő potenciált (a „Kaukázus kapujának” nevezett város folyami és tengeri kikötő, ipari és mezőgazdasági város, valamint turisztikai centrális elosztóhely).163 A továbbiakban szektorális bontásban elemzem a magyar befektetések alakulását Oroszországban. A magyar áruexport szerkezetét tükrözve, a befektetések 3 területre koncentrálódnak: gyógyszeripar, konzervipar, gépipar (autóbusz). Az általam szubjektív módon kiemelt beruházási területek (amelyeken kívül természetesen más ágazati befektetések is jelen vannak) az építőipar, a gyógyszeripar, a bankszektor, a konzervipar, illetve az olajipar. Ezek közül az első kettőt elemzem részletesebben. Építőipar Az építőipari projekteken belül az utóbbi időkben jelentős hangsúly került a lakásépítésekben való kooperációra. Mivel az orosz lakások (főleg panelek) jelentős része rendkívül rossz állapotban van, a magyar és más külföldi vállalkozók sikerrel pályázhattak ezen épületek felújítási projektjére. Így 2009-re a magyar közreműködéssel Oroszországban realizált projektek összértéke meghaladta a 2 milliárd eurót. 2004-ben elindították egy orosz szövetségi programot („Olcsó lakás” program), amely 2010ig 1,75 millió új lakás megépíttetését célozta meg 240 projekt keretében, amelyből 20-25-ben vesznek részt magyar cégek is. Az együttműködés alapköve a 2003-as magyar-orosz
162 163
Gál Nikolett, 2006 Viczai Péter Tamás, 2009
72
kormányközi megállapodás volt, amelyben a hazai vállalatok 5 millió euróért vállalták a közreműködést. Ugyanebben az évben a két ország lakásépítési hatósága, a magyar OLÉH és az orosz Goszsztoj létrehozott egy kormányközi munkabizottságot is a munkálatok koordinálására.164 Az első konkrét projekt a csuvasföldi Csebokszári városában 345 lakás megépítése volt, amely végül 2005-ben készült el. Az regióbeli üzletet finanszírozásában a Raiffeisen bank segített, valamint a MEHIB nyújtott vevőhitel garanciát a délnyugatmagyarországi fővállalkozónak. 165 Később a két ország kidolgozta a magyar bankhitelekkel finanszírozott jelzáloghitelezési és építőipari projektek megvalósításának mechanizmusát.
166
2008 elejére immáron 2 teljes
lakóépület került átadásra Csebokszáriban, ezen kívül szerződés szól Szamara megyében 3, a Mordvin Köztársaságban pedig 4 lakóépület kivitelezéséről is. Előkészület alatt áll számos projekt: Novoszibirszkben (19 M EUR), Moszkva megyében (20,7 M EUR), Moszkvában (20 M EUR), Tatársztánban (15 M EUR), Volgográd megyében (9 M EUR) és a Csuvas Köztársaságban (további 10 M EUR).167 2009-re elkészült további 3 lakóépület Szamarában, illetve 4 Szaranszkban is. A nem lakástípusú építési projektek is rendkívül dinamikusan fejlődnek az ezredforduló óta, főleg az utóbbi 5-6 évben. Ezek a beruházások különféle szektorokra, de jellemzően az egészségügy területére és a mezőgazdaságra koncentrálódnak. 2005-ben Moszkva városa pályázatot írt ki egy nagyteljesítményű szemétégető megépítésére, amelyet a magyar Budagép-Budalux nyert el, és 170 millió euróval gazdálkodhatott.
168
A
munkálatok már javában haladnak. 2005 szeptemberében a Demján érdekeltségébe tartozó Euroinvest Kft. és az Orosz Serfőzők Szövetsége szerződést kötött 1 cukorrépa feldolgozó üzem, illetve egy cukorrépa-termelő mezőgazdasági komplexum megépítésére Razany megyében.169 A termeléshez szükséges know-how-t Bolyról szállítják Oroszországba. A projekt értéke 200 millió USD, a magyar fél részesedése 51%. Az Euroinvest kész további 1 milliárd eurót fektetni egy újabb orosz üzletbe. Az ERDÉRT Rt. (Erdészeti és Faipari Termékeket Értékesítő és Feldolgozó Rt.) fakitermelő üzemet működtet a Komi Köztársaságbeli Sziktivkarban. A Sio-Eckess Kft. csomagológyárat 164
Rusinov Andrey, 2009 http://www.fn.hu/vallalkozas_print/20041001/orosz_lakasepitesi_program_indul_magyar/, 2010.04.17. 166 Rusinov Andrey, 2009 167 www.rost.hu/torgpred/magyar_orosz_kapcsolatok_2007.doc, 2010.04.09. 168 http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1115415/magyar_orosz_.pdf, 2010.04.09. 169 Gál Nikolett, 2006 165
73
üzemeltet Szentpéterváron. 2006-ban Csányi Sándor sertéshízlalda és húsfeldolgozó üzem építtetésébe kezdett az északi sarkkörnél. 2007-ben a TriGranit 200 millió eurós beruházással cukorgyár létesítésébe fogott Razany megyében, majd további megállapodásokat kötött hasonló projektekről Voronyezs és Rosztov megyével is. A Kránium Kft. és a Medicor Rt. nagyszabású kórházépítési projektsorozatot indított. 30 millió USD-ért felépítették Arhangleszkben a megyei kórházat, továbbá rekonstrukciót terveznek a Karél Köztársaságban is, ahová berendezéseket is szállítanának. A ProInvest Kft. szintén több építési ügyletben játszott szerepet. Magukra vállalták az ufai Baskortosztán sebészeti központ létrehozását és felszerelését; Blagonescsenszkben az Amur megyei gyermekklinika sebészeti részlegének megépítését, valamint Vologdában egy új sportkomplexum felállítását és egy 600 ágyas gyermekkórház építését. A Kumaninvest magyar cég 2009-ben Nizsnyij Novgorodban 15000 m2 összterületű egészségügyi központ létrehozását tűzte ki, 300 millió rubelért. Szintén 2009-re elkészült Asztrahányban egy onkológiai gondozóintézet, valamint Naberezsnije Cselniben egy kereskedelmi-szórakoztató központ is. Folyamatban van továbbá: 1 kórház Ufában, 2 Vologdában, 1 szálloda Szocsiban és 1 kereskedelmi-szórakoztató központ Domogyedovoban. Oroszország és Magyarország tárgyalásokat folytat további építési projektekről is: 170 ¾ sertéstelep a Tulai Területen és Baskortosztán Köztársaságban ¾ autóútszakasz Szverdlovszk tartományában ¾ jégcsarnok a Karéliai Köztársaságban ¾ kórház Uljanovszkban ¾ kereskedelmi-szórakoztató központ Jekatyerinburgban ¾ mikroterületi rekonstrukció Szentpétervár központi részén 2010-ben dr. Kádár András külgazdasági szakdiplomata felhívta a magyar vállalkozások figyelmét, hogy Rosztov megyében kiváló lehetőségek rejlenek a beruházások számára. Ismertette, hogy Rosztov-na-Donunak szüksége lenne egy sportcsarnokra, egy mezőgazdasági feldolgozó üzemre, illetve a megye szeretne egy korszerű állattartási rendszert húsfeldolgozó, 170
Rusinov Andrey, 2009
74
tejtermékelőállító és konzerv-üzemmel együtt (mivel a terület hatalmas mennyiségű gabonát termel évente, amelynek tárolása és felhasználása sem megoldott).171 Magyarország ezeken kívül fontos szerepet játszik a nyugat-európai és amerikai befektetések közvetítésében az orosz relációba. A magyar HUPKA Kft. például az Auchan, a Metro és a Media Markt oroszországi terjeszkedésében is közreműködött, főleg az építkezések kivitelezésében, illetve hűtőkamrák kialakításában.172 Gyógyszeripar Intenzív gyógyszeripari szerepvállalásunk az orosz piacon kiviteli áruszerkezetünkből egyértelműen következik, hiszen exportunkban ez a termékkör már évek óta meghatározó; hol első, hol második helyen áll. Ezen a területen az Oroszországban való magyar jelenlétet elsősorban a hazánk legnagyobb gyógyszergyára, a Richter Gedeon Rt. példáján keresztül mutatom be. A vállalat már a rendszerváltás előtt, a ’60-as évektől jelen van az orosz piacon, amelynek a mai napig meghatározó szereplője a szektorban. Külképviseleteket nyitott, saját piachálózatot hozott létre, valamint disztribúciós és orvoslátogató hálózatot alakított ki.173 1992-re már vezető gyógyszerexportőr volt a FÁK-országokban, köztük Oroszországban is. ’97-ben ebbe a relációba 100 millió dollár értékben exportált. A ’98-as válság őt is megrázta, de ’99-től újra óvatos exportnövelésbe és hálózatfejlesztésbe kezdett, így meg tudta őrizni pozícióját, nem kellett kivonulnia a számára egyik legfontosabb piacról, mint sok más magyar vállalatnak. A ’90-es évek végétől tudatosan törekedett a közép-kelet-európai térség regionális multinacionális vállalata szerepre, így számos vegyesvállalatot és gyártókapacitást hozott létre. Ezen kívül 5%-os részesedést vásárolt az orosz Protekben. Még 1996-ban Jegorevszkben létrehozott egy 18 millió USD értékű gyógyszercsomagoló és tablettázó közös vállalatot az oroszokkal (Farmograd), melynek orosz tulajdonát 1999-ben kivásárolta. A leányvállalat
az
anyacég
gyógyszereit
és
a
Richter
nyugat-európai
partnereinek
licensztermékeit gyártja. Működését 2001-ben kezdte meg. 2001-ben Oroszországban 4-5%os piaci részesedéssel bírt, és ezzel a gyógyszerexportőrök között a harmadik helyet foglalta el.174 A cég folyamatosan bővíti kínálatát, évente több új termékkel is jelentkezik. Moszkván kívül 8 vidéki irodát működtet, így az egész országot lefedő piachálózattal rendelkezik. Regionális képviseletei a következő városokban találhatók: Moszkva, Szentpétervár, Kazany, 171
http://www.feliciter.net/cikk/hatter/rosztov:_a_lehetosegek_megyeje/2660/, 2010.04.09. Rusinov Andrey, 2009 173 Viczai Péter Tamás, 2001 174 Viczai Péter Tamás, 2001 172
75
Volgograd, Rosztov-na-Donu, Jekatyerinburg, Novoszibirszk, Irkutszk és Habarovszk. A Richter a legnagyobb magyar cég Oroszországban a foglalkoztatottak számát tekintve.175 Mivel azonban külföldi versenytársai is igen erősek, intenzív marketingre és promotálásra van szüksége. Ezt azonban nehezíti, hogy Oroszországban tilos reklámozni a receptköteles gyógyszereket. 2005 novemberében Oroszországban bevezették a DLO-rendszert, amely egy államilag finanszírozott gyógyszerellátási forma, de nem tudott jól működni, mivel a lakosság nem volt felkészülve egy teljesen új értékesítési rendszerre. Annak ellenére, hogy pozíciói szilárdak az orosz piacon, a Richternek is szüksége van állami segítségre, főleg az információnyújtás terén. A cég továbbá nem elégszik meg eddig elért eredményeivel, gyártási volumenének, termelési kapacitásának, promóciós hálózatának folyamatos bővítését tervezi. A másik nagy magyarországi gyógyszergyár, az Egis Nyrt. szintén célba vette az orosz piacot. 2004-ben 87,5%-os részesedést szerzett a SEDRIX-ben, amely ügylet értéke 3,5 millió dollárt tett ki. 176 Ezen túlmenően kereskedelmi képviseletet tart fent Moszkvában, Szentpéterváron, Rosztovban és Novoszibirszkben. Pénzügyi és bankszektor 2006-ban az OTP jelentős expanzióba kezdett Oroszországban, és ez a befektetés az egyik magyarázata az ez évben a beruházási értékünkben jelentkező hatalmas emelkedésének. A magyar bank 430 millió dollárt invesztált az orosz Investsberbank 96,4%-ának megvásárlására, majd 2007-ben a maradék 3,6%-ot is megszerezte, további 47 millió USDért.177 2007-ben ugyancsak az OTP felvásárolta a Donszkoy Navodniy Bankot (DNB), az ügylet értéke 40,95 millió dollárt tett ki.178 Tervei közt szerepel az intézet integrálása az Investsberbank oroszországi leányvállalatába, továbbá fiókhálózatának bővítését célozza a volgamenti, az uráli és a szibériai régiókban. Szintén 2007-ban egy másik magyar vállalat is pénzügyi ügyletekbe fogott orosz földön. A TriGranit
a
Gazprombank-Investtel
vegyes
vállalatot
alapított
az
oroszországi
ingatlanfejlesztés céljával. Még ugyanebben az évben 50 millió euróért megvásárolta a Torgiviy Kvartal építőipari és befektetési csoport 50%-át.
175
Viczai Péter Tamás, 2009 Viczai Péter Tamás, 2009 177 Zimina Oxana, 2007 178 www.rost.hu/torgpred/magyar_orosz_kapcsolatok_2007.doc, 2010.04.09. 176
76
Energiahordozó-ipar Említés szintjén mindenképpen szükségesnek tartok néhány gondolatot írni az ebben a szektorban eszközölt beruházásokról, hiszen a 2006-os kiemelkedő befektetési érték másik kiváltó oka ezen ágazatban keresendő. A MOL Magyar Olaj- és gázipari Rt. 2006-ban elnyerte a nyugat-szibériai Zapadno-Mobalik olajmező kutatási és kitermelési jogát, közösen a Jukosz orosz olajipari óriásvállalattal. A felek már 2002-ben létrehoztak egy vegyesvállalatot, amelynek keretében kerül majd sor a szibériai, hanti- és manysiföldi olajkitermelésre. A magyar részesedés az üzletből 50%-ot tesz ki, a befektetett tőke értéke eléri a 200 millió USD-t.179 A Jukosz 2005-ös megszűnése után a Rosznyefty vette át helyét az együttműködésben. 2007-ben a MOL további jelentős beruházásokat tervezett Oroszországba, valamint növelni akarja az onnan vásárolt földgáz mennyiségét is. Konzervipar A magyar élelmiszeripari kivitel Oroszországba mindig is számottevő volt, ebben csak az utóbbi néhány évben történt visszaesés, de még így is exportszerkezetünkben a harmadik helyen állnak az élelmiszerek. Ezen belül is a konzervszállításunk a legerősebb, amelynek jeles képviselője a Globus Zrt. A ’98-as válság súlyos következményekkel járt erre a szektorra nézve, azonban a lassú talpra állás közepette a termelési kapacitások növelésére, a forgalom ösztönzésére és akvizíciókra helyezte a hangsúlyt, így az ezredforduló után is megőrizhette pozícióját a keleti piacon. Mindig is törekedett a termelés oroszországi kihelyezésére, kialakított egy saját disztribúciós kört, amelyen keresztül közvetlenül szállít az oroszoknak. 2001-re annyira stabil pozícióba került, hogy innentől maga választhatja importőreit ebben a relációban.180 Számos regionális képviseletet tart fent a déli régiókban, központja a Krasznodari területen van. Tyimosevszkben alapított egy saját gyárat, ahol kukoricát, zöldborsót és babot konzerválnak az orosz piacra. Ezen túlmenően regionális raktárhálózatot tart
fent,
amelynek
Jekatyerinburgban,
központjai
Szaratovban
és
Moszkvában,
Szentpéterváron,
Tyimosevszkben
Novoszibirszkben,
találhatók. 2008-ban
a
céget
megvásárolta a francia SECAB (Francia Konzervipari Szövetség). Ez egyrészről kedvező a vállalat működésére nézve (főleg pénzügyi szempontból), másrészt viszont bizonyos mértékig behatárolja stratégiáját.181 A francia cég jobban preferálná a nyugat-európai terjeszkedést, így
179
Gál Nikolett, 2006; Viczai Péter Tamás, 2001 181 Viczai Péter Tamás, 2009 180
77
a Glóbust is ez irányba tolja, amely nem igazán kedvez a magyar vállalat tradicionális orosz felvevőpiacának.
Mindezekből jól látszik, hogy magyar részről is intenzív kapcsolatkeresés folyik Oroszország irányába, amelynek ágazati képe főleg az külkereskedelmünk exportszerkezetét tükrözi (gyógyszerek, élelmiszeripar), illetve néhány éve beindult az építőipari és pénzügyi együttműködés is a két ország között. Véleményem szerint, ha a két fél továbbra is komoly hangsúlyt fektet a kölcsönös befektetések ösztönzésére, akkor az elkövetkezendő években azok volumene tovább emelkedhet.
78
5
Összegzés
A bemutatott három fejezet alapján úgy gondolom, hogy a magyar-orosz kapcsolatok fejlődése a rendszerváltozás óta mindenképpen pozitív tendenciát mutat. Szerencsére egyre kevésbé érződik a történelmi hozadék hatása a mindennapok gazdaságpolitikájában, és 2001től pedig konkrét nyitás figyelhető meg eme eleinte elhanyagolt reláció irányába. Mindenekelőtt a politikai-diplomáciai kapcsolatok indultak javulásnak a rendszeressé váló magas szintű találkozóknak köszönhetően, amely magával hozta a gazdasági kapcsolatok intenzitásának erősödését is. Külkereskedelmi forgalmunk évről évre nőtt, amelyet csupán a 2008-as év állított meg. 2009-re jelentős mértékű visszaesés volt tapasztalható (közel 55%), amely azonban teljes mértékben a gazdasági világválságnak és a kőolaj világpiaci árának drasztikus esésének tudható be. Mégis 2009-re a forgalom értéke megközelítette a 6,5 milliárd dollárt. Ezzel párhuzamosan a tőkebefektetési kapcsolatok is nagymértékben javultak, az eleinte szinte elhanyagolható érték 2009-re elérte a 230 millió eurót (természetesen a recesszió itt is éreztette hatását). Észre kell vennünk azonban, hogy még ezzel együtt is Oroszország súlya a magyar külgazdaságban jóval elmarad az Európai Uniótól, azonban ez természetes, hiszen Magyarország része a Közösségnek, amellyel vámuniót képez, illetve számos területen egységes szabályozást követ, amely alapvetően ebbe az irányba mozdítja. Válójában Oroszország a második helyen áll a legfontosabb partnereink sorában, ami elárulja ennek a relációnak a fontosságát. Egyrészt, amelyről dolgozatomban csak érintőlegesen beszéltem, de rendkívül meghatározó, Magyarország importfüggősége energiahordozók terén (kőolaj, földgáz, nukleáris fűtőelem) az egyik meghatározó eleme a gazdasági kapcsolatainknak, és el kell ismerni, a forgalom ilyen magas értéke is sajnos ennek tudható be nagyrészt. Azonban ki kell emelnünk az évről évre növekvő exportunkat is, mely ugyan értékben nem közelíti meg az importét (ezzel hatalmas mérleghiányt eredményezve hazánknak), de dinamikusan növekszik, ezen kívül áruszerkezete tükrözi egy fejlett országét. Ellentétben Oroszországéval, aki többségében energiahordozókat, nyersanyagokat, illetve feldolgozatlan cikkeket exportál, mely inkább mutatja egy fejlődő ország képét, semmint egy G20 tagországét. A tőkebefektetések terén elmondható, hogy az exportunk bővülésével párhuzamosan ez a terület is jelentős növekedésnek indult. Főleg azokat az ágazatokat lehet itt kiemelni,
79
amelyekben a külkereskedelemben is erősek vagyunk (gépipar, vegyipar, élelmiszeripar). Ezen termékeink már több évtizede jelen vannak az orosz piacon, így itt könnyebben megindulhattak a tőkeberuházások, hiszen cégeink és termékeink Oroszországban már egyfajta bizalmat élveztek. Az ezredfordulótól számítva egyre nagyobb mértékben fektettünk be az egészségügyi és építőipari szektorba. Ahogy a harmadik fejezetből látszik, a magyar vállalatok komoly szerepet
vállalnak
az
orosz
lakásépítésekben
és
panelfelújításokban,
valamint
a
kórházprojektekben. Pozitívuma még ennek a területnek az, hogy míg külkereskedelmünk nagy része a fővárosra, illetve Szentpétervárra koncentrálódik, addig ezek a beruházások számos „vidéki” megyéjében megjelentek Oroszország számos régiójában. Ezek mellett több közigazgatási egység vezetőjével születtek együttműködési megállapodások a gazdaság több területén, amelyek segítenek ezt a tendenciát a jövőben is megtartani, illetve erősíteni. Oroszország mértének és az ebből következő adottságainak köszönhetően még számos kiaknázatlan lehetőség rejlik a régiókkal való kooperációban, amelyet a kapcsolatokat támogató szervezetek mindig is hangsúlyoztak. Szerintem szükséges lenne ezt a „terjeszkedést” a külkereskedelemben is érvényesíteni, hiszen így tovább növelhető lenne a magyar export volumene, illetve annak szerkezeti diverzifikációja az orosz piacon. Az orosz befektetések Magyarországon jól láthatóan az energiaszektorra és a közlekedésre fókuszálnak. Ez egyrészről természetes Oroszország szénhidrogén kincseit tekintve, másrészről lehetőség lenne ennek a spektrumnak a szélesítésére. Amíg azonban az orosz kivitel ilyen erőteljesen az energiahordozókra épül (nem csak Magyarország vonatkozásában), addig ez kevéssé jelent reális esélyt. Az orosz gazdaság modernizációja tehát ebben a tekintetben is kulcsfontosságú feladat. A két ország közti együttműködés elősegítésén munkálkodó magyar, illetve orosz szervezetek tevékenységét hasznosnak és eredményesnek találom, fontos, hogy mindkét oldalon a vállalkozni kívánó cégek bizalommal forduljanak segítségért ezen intézményekhez, hiszen ezért vannak, és bizonyosan meg tudják könnyíteni az exportálás, illetve tőkebefektetés folyamatát. Azonban az ITDH-ban való munkám során arra is felhívták a figyelmemet, hogy a több relációval foglalkozó szervezetek (mint amilyen ez is), kevesebb hangsúlyt fektetnek Oroszországra (és a FÁK-államokra), mint amennyi indokolt lenne. Így ebben mindenképp fejlődést kellene realizálni, hiszen a csak orosz relációval foglalkozó szervezetek száma nem túl sok. Ha pozitív módon a cégek segítségkérési kedve fokozódik, valószínűleg csupán ezen intézmények kapacitása erre nem lesz elegendő.
80
Szükséges lenne továbbá kidolgozni egy átfogó gazdasági stratégiát a kapcsolatok szorosabbá tételére, amely mindkét országnak megfelel. Természetesen Magyarország részéről az uniós tagságunk bizonyos keretet ad ennek mozgásteréhez, de véleményem szerint ez nem jelenthet korlátozó tényezőt. Amíg a közösségi érdekeket nem sértő, azok megvalósítását nem hátráltató megállapodás születik, addig az EU is áldását fogja adni rá. Tulajdonképpen pedig az Uniónak is szüksége lenne egy egységesen elfogadott, összehangolt Oroszország-stratégiára (mindenekelőtt a PCA-t felváltó dokumentum létrehozására vagy az eredeti módosítására), azonban ebben természetesen nem Magyarország véleménye fog dominálni. Alternatívát jelenthet ennek az anyagnak az elkészüléséig, ha a visegrádi országok között kialakul egyfajta konszenzus, amelyet ebben a relációban érvényesítnek, amellyel talán befolyást is tudnak gyakorolni a közös EU-s stratégia alakulására. Amíg azonban ez nincs meg, addig valószínűleg egy egyes államok hangja elveszik a viták sűrűjében, hatása nem igazán lesz a közös döntésekre. Én úgy látom, Magyarország és Oroszország kapcsolatrendszere jó irányba halad, a lényeg az, mind az orosz, mind a magyar vezetés ezt az utat kövesse, illetve tegye még intenzívebbé. Remélhetőleg immáron mindkét fél számára egyértelmű a kapcsolatok fontossága, és ehhez mérten fogják alakítani gazdaságpolitikájukat.
81
Irodalomjegyzék Bába Iván (2009): A putyini Oroszország bel- és gazdaságpolitikájának kialakulása és főbb elemei, =Külügyi Szemle, 13-23. oldal Bagi József (2009): Az Oroszország biztonságpolitikáját meghatározó tényezők, =Európai Tükör, XIV. évf. 10. szám, 76-92. oldal Csörgő Zsolt (2006): A magyar-orosz kapcsolatok alakulása a ’90-es évek elején, különös tekintettel a gazdaságra, szakdolgozat, Budapest, ZSKF Deák András György (2003): Az orosz külpolitikai gondolkodás története (1992-1997), Ph.D. értekezés, Budapest, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Deák András György (2009): Főnix a kalitkában? (Az orosz külpolitika elmúlt tíz éve), =Külügyi Szemle, 24-39. oldal Gál Nikolett (2006): A magyar működőtőke lehetőségei Oroszországban, szakdolgozat, Budapest, BGF-KKFK Horváth Gyula (szerk.) (2008): Regionális fejlődés és politika az átalakuló Oroszországban, Pécs, Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások központja Kemény László (2008): Oroszország-és a világ körülötte 2017, előadás, Budapest Kemény László (2007): Oroszország és az Európai Unió: együtt vagy egymás nélkül?, =Európai Tükör, (XII. évf.) 11. szám, 66-73. oldal Kemény Vagyim (2008): Kölcsönös függőség, =Európai Tükör, (XIII. évf.) 12. szám, 129131. oldal Kulcsár István (2007): Partnerségre ítélve (A májusi EU-Oroszország csúcs elé), =Európai Tükör, (XII. évf.) 4. szám, 31-34.oldal Ludvig Zsuzsa (2008): Oroszország és a kibővült Európai Unió gazdasági kapcsolatai, Budapest, Akadémia Kiadó Majoros Ferenc (2008): Óriások Földjén, =Piac és Profit, 2008. december, 58-59. oldal Majoros Pál (1999): Magyarország a világkereskedelemben, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Pálfiné Sipőcz Rita (2009): Kényes egyensúly (Az Európai Unió és Oroszország energetikai kapcsolatai), =Európai Tükör, XIV. évf. 3. szám, 91-115. oldal
82
Pintér Orsolya (2009): Magyarország és Oroszország külgazdasági, valamint gazdaságdiplomáciai kapcsolatainak fejlődése a 21. században, különös tekintettel az energiaszektorra, szakdolgozat, Budapest, BGF-KKFK R.G. (2007): Függőségi viszonyok, = Piac és Profit, 2007. január, Magyar-Orosz Kapcsolatok melléklet, 23-24. oldal Réthi Sándor (1997): Magyar-orosz kereskedelem 1992-1996 között a két ország gazdasági teljesítményének tükrében, =Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 896-914. oldal Rusinov Andrey (2009): Az orosz építő piac hazai és külföldi szemmel, szakdolgozat, Budapest, BGF-KKFK Sz. Bíró Zoltán (2009): Oroszország visszatérése: kockázatok és lehetőségek, =Külügyi Szemle, 50-63. oldal Szebelédi Kata (2007): Az Európai Közösségek-Oroszország partnerségi megállapodásáról és annak közvetlen hatályáról, =Európai Jog, 3. szám, 12-18. oldal Terényi János (2009): Előszó helyett, Reflexiók Oroszország megítéléséről és a magyar-orosz viszonyról, =Külügyi Szemle, 3-12. oldal Viczai Péter Tamás (2001): Oroszország mai szemmel, különös tekintettel a magyar–orosz kereskedelmi kapcsolatok alakulására – egy moszkvai tanulmányút tapasztalatai alapján, BGF, Magyar Tudomány Napja, 76-85. oldal Viczai Péter Tamás (2009): Magyar-orosz gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei egyes magyarországi vállalatok tevékenységének tükrében, =EU Working Papers, 2009/1, 78-82. oldal Wiener Csaba (2004): Oroszország gazdasága a XXI. század elején (Függőség), =Világgazdasági Kutatóintézet Műhelytanulmányok, Magyar Tudományos Akadémia, 2004. július, 60. szám Zimina Oxana (2007): A magyar-orosz külgazdasági kapcsolatok, különös tekintettel a magyar agrárexportra, szakdolgozat, Budapest, BGF-KKFK
Internetes források 1.
ITD Hungary – Oroszország
http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=ru 2010.március 20.
83
2.
NAG Consulting Co. and Intrade - Foreign Trade of Russia
http://www.users.globalnet.co.uk/~chegeo/index2.htm, 2010.03.21. 3.
World Bank – Data & Statistics
http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/COUNTRIES/ECAEXT/0,,contentMDK:21 776903~menuPK:5026204~pagePK:146736~piPK:146830~theSitePK:258599,00.html, 2010.03.20. 4.
Russia and WTO – Current state of accession negotiations, Trade Negotiation
Department, Russian Ministry of Economic Development, 2008 http://www.wto.ru/russia.asp?f=dela&t=11 2010.03.21. 5.
Goskomstat - Federal State Statistcs Service
http://www.gks.ru/wps/portal/!ut/p/.cmd/cs/.ce/7_0_A/.s/7_0_3SA/_th/J_0_9D/_s.7_0_A/7_0 _3R6/_me/7_0_2BC-7_0_A/_s.7_0_A/7_0_3SA, 2010.03.15. 6.
Road Map for the Common Economic Space –Building blocks for sustained
economic growth http://www.eu2005.lu/en/actualites/documents_travail/2005/05/10 4spaces/4spaces.pdf, 2010.04.10. 7.
European Commission – Russia
http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113440.pdf, 2010.04.10. 8.
Székely Árpád (2007): Az orosz gazdaságalakulása az 1990-es évektől egészen
napjainkig, a kapcsolódó társadalmi folyamatok és az orosz külpolitika eltolódó súlypontjai, különös tekintettel Moszkva most körvonalazódó balkáni érdekeire, = MTA Nemzeti Stratégiai Programbizottsága, MTA Történettudományi Intézete és az Európa Intézet Budapest által szervezett Oroszország Balkán-politikája c. konferencián elhangzott előadás összefoglalója (2007. június 28.) http://www.balkancenter.hu/pdf/szekely_osszef.pdf, 2010.03.22. 9.
UNCTAD – Press Release 22/09/04: Foreign direct investment: A rebound in
the offing, led by FDI in developing countries and FDI in services http://www.unctad.org/templates/webflyer.asp?docid=5434&intItemID=1465&lang=1, 2010.04.05. 10.
Ludvig Zsuzsa: Oroszország és a kibővült Európai Unió gazdasági kapcsolatai,
Közeledés vitákkal lassítva, Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. szeptember, 849–869. oldal http://epa.oszk.hu/00000/00017/00107/pdf/04Ludvig.pdf, 2010.04.11. 11.
Sós Judit (2008): Az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai, jegyzet, ELTE-
TÁTK 84
www.diakoldal.hu/.../ca48485e947329b0f6bdf3fc2976db63eu-orosz.pdf, 2010.04.10. 12.
Sz. Bíró Zoltán (2008): A magyar-orosz politikai kapcsolatok (1991-2005)
www.russtudies.hu, 2010.04.01. 13.
Meisel Sándor (2008): Az Európai Unió és Oroszország közötti
szabadkereskedelmi megállapodás esélyei, feltételei és lehetséges hatásai, VKI www.fakprojekt.hu, 2010.04.07. 14.
Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Moszkva – Általános Ismertető Adatok
Oroszországról http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/RU/hu/Bilateralis/orosz/ 2010.04.08. 15.
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozat
http://www.magyar-orosz.hu/?menu=koszonto 2010.04.08. 16.
FÁK Üzleti Klub Magyarország
http://www.rost.hu/cisclub/ 2010.04.09. 17.
Tranzit online, 2004.04.01. – FÁK Üzleti Klub
http://tranzitonline.eu/1/kereses/talalat/2004/3/2004-04-01/fak-uzleti-klub, 2010.04.09. 18.
FÁK-projekt
http://www.fakprojekt.hu/, 2010.04.09. 19.
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium – Összefoglaló a magyar-orosz
gazdasági együttműködés alakulásáról http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1115415/magyar_orosz_.pdf, 2010.04.09. 20.
Korom András: 100 új munkahelyet teremt az űrpulóver, =Délmagyar online,
2009.07.16. 12:00 http://www.delmagyar.hu/hodmezovasarhely_hirek/100_uj_munkahelyet_jelent_az_urpulove r/2107212/, 2010.03.30. 21.
Kornienkova Irina (2006): A magyar-orosz külgazdasági kapcsolatok rövid
áttekintése Oroszország 1998. évi pénzügyi válsága után, www.gtk.szie.hu/.../20071008144048_Poster_Kornienkova.doc, 2010.03.05. 22.
Oroszországi Föderáció magyarországi Kereskedelmi Képviselete:
Oroszország és Magyarország közötti kereskedelmi-gazdasági együttműködés utóbbi időszakban elért eredményeit www.rost.hu/torgpred/magyar_orosz_kapcsolatok_2007.doc, 2010.04.09. 23.
Az Oroszországi Föderáció magyarországi Kereskedelmi Képviseletének
Gazdasági Hírlevele, 2009/3-4, Budapest, 2009. november kamara.dravanet.hu/csmkik/download.php?id=3644, 2010.03.28. 85
24.
Статистика внешней торговли и инвестиций Россия-ЕС
http://www.economy.gov.ru/minec/resources/9bd04e80411b9c4d8b379bf4d7f47117/ru_eu_st atistic.doc, 2010.04.18. 25.
Menedzsment Fórum online - Világújdonság Hódmezővásárhelyről,
2009.november 17. kedd 18:01:58 http://www.mfor.hu/cikkek/Vilagujdonsag_Hodmezovasarhelyrol.html, 2010.03.10. 26.
NKTH - Nemzeti Technológiai Platform a textil- és ruhaipar megújításáért
http://www.tmte.hu/07projektek/071texplat/071_texplat_anyagok_091112/071_texplat_textil _ruhaipar.pdf, 2010.04.12. 27.
Gerhes Miklós (2005): Az orosz kereskedelmi kapcsolatok szerepe a magyar
kis- és középvállalkozások életében www.nyf.hu/kekk/sites/www.nyf.hu.kekk/files/.../gerhes.doc -, 2010.04.23. 28.
FigyelőNet - Orosz lakásépítési program indul magyar fővállalkozóval
Csuvasföldön, 2004. október 1. 00:00 http://www.fn.hu/vallalkozas_print/20041001/orosz_lakasepitesi_program_indul_magyar/, 2010.04.17. 29.
Feliciter online - Rosztov: a lehetőségek megyéje, 2010.03.04.
http://www.feliciter.net/cikk/hatter/rosztov:_a_lehetosegek_megyeje/2660/, 2010.04.09. Egyéb internetes források www.gks.ru www.worldbank.org www.ksh.hu www.mnb.hu
86
