Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány

A KOREAI KÖZTÁRSASÁG KOMPLEX GAZDASÁGI ELEMZÉSE

Budapest, 2005.

Készítette: Kovács Attila

Tartalomjegyzék

Bevezetés………………………………………………………………………………..5 1. Általános adatok………………………………………… ………………………...6 1.1 Népesség…………………………………………………………………………….6 1.2. Természeti, földrajzi adottságok…………………………………………………...7 1.3. Államforma, államszerkezet……………………………………....………………..8 1.4. Külpolitika………………………………………………………………………...10 2. Történelem…………………………..……………………………………………..11 2.1. Általános ………………………………………………………………….………11 2.2. Gazdaságtörténet………………………………………………………….………11 2.1. Az 1997-es pénzügyi válság ……………………………………………………...15 3. Gazdasági teljesítmény és növekedés ………………….…………………………19 4. A mezőgazdaság ……………………………...……………………………………22 5. Ipari termelés …………………………..………………………………………….24 5.1 Digitális elektronika ………………………………………………………………26 5.2. Infokommunikációs technológiai (IKT) ágazat …………………………………..27 5.3. Félvezető-gyártás …………………………………………………………………31 5.4. Autógyártás………………………………………………………………………..31 5.5. Acélgyártás ……………………………………………………………………….32 5.6. Hajógyártás ……………………………………………………………………….32 5.7. Textilipar …………………………………………………………………………33 5.8. Alkatrészgyártás ………………………………………………………………….33 5.9. Petrolkémia ……………………………………………………………………….33 5.10. Munkaerőköltség, termelékenység ……………………………………………...34 6. Szolgáltatási szektor ………………………..……………………………………..35 7. Munkaerőpiac ………………………………………..……………………………36 8. Oktatás……………………………………………...………………………..40 9. Fiskális és monetáris folyamatok …………………………………….………41 9.1. Államháztartás helyzete, államadósság …………………………………………..41 9.2. Infláció ……………………………………………………..……………………43

2

9.3. Bankrendszer ………………………………………………………………44 9.4 Tőkepiac ……………………………………………………………………48 9.5. Valutaárfolyam, irányadó kamatláb ……………………………………………..48 10. Külgazdaság ……………………………………………...……………………...49 10.1. Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok ………………………………………...49 10.2. Kereskedelmi mérleg …………………………………………………………...51 10.3. Kereskedelmi partnerek ………………………………………………………..53 10.4. A koreai-magyar kereskedelmi kapcsolatok …………………………………...54 10.5. Cserearány változása …………………………………………………………...54 10.6. Működőtőke-áramlás …………………………………………………………..55 10.7. Folyó fizetési mérleg …………………………………………………………...56 Összegzés …………………………………………………………………………….58 Táblázatjegyzék …………………………………………………..…………………59 Ábrák jegyzéke …………………………………………………………..………….61 Irodalomjegyzék …………………………………………………………………....74

3

Bevezetés Szakdolgozatom témájául a Koreai Köztársaság gazdaságát választottam. Több okból kifolyólag döntöttem a Magyarországon még kissé ismeretlen ország mellett. A Főiskolán végzett tanulmányaim során megismerkedhettem a koreai nyelvvel és kultúrával, ezt követően pedig szakirányos munkám során a gazdaságával. Szakmai gyakorlatomat az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Külkapcsolatok Főosztályán abszolváltam, ahol e távol-keleti országot a világviszonylatban kiemelkedő információs technológiai (IT) szektorának is köszönhetően kiemelt partnerként kezelik. Dolgozatomban átfogó képet nyújtok az ország gazdaságáról, felvázolva annak sajátos történetét, a koreai nagyvállalatok, a cheabolok szerepét, az 1997-98-as ázsiai pénzügyi válság koreai projekcióját és a múltbeli ill. jelenkori trendeket a komplex gazdaságelemzések logikája szerint. A

világszerte

(el)ismert

koreai

IT-szektorral

aránylag

részletesebben

foglalkoztam, amit a távol-keleti országban prioritásként kezelt ágazat szignifikáns ütemű fejlődése indokolt. Mára az Európai Unió országai is felismerték, hogy a meghirdetett lisszaboni célok elérésének egyik előfeltétele az IT-szektorban rejlő lehetőségek kiaknázása.

4

1. Általános adatok Az ország hivatalos elnevezése Koreai Köztársaság (

, azaz Tehan

Minguk), de gyakran használatos a Dél-Korea elnevezés is. Az ország fővárosa Szöul. Közigazgatási szempontból 9 tartományra (Gyeonggi-do, Gangwon-do, Chungcheongbuk-do,

Chungcheongnam-do,

Jeollabuk-do,

Jeollanam-do,

Gyeongsangbuk-do, Gyeongsangnam-do), a fővárosra és 6 különleges jogú városra (Puszan, Daegu, Inchon, Gwagju, Daejeon és Ulsan) oszlik. Utóbbiak közül Puszan, a kikötőváros a legjelentősebb (4 millió lakos), de minden ilyen jellegű városra elmondható, hogy egyenként legalább 1 millió ember számára jelentik az állandó lakóhelyet. A közigazgatás következő szintje a tartományokat 50 000 ezer fő feletti városokra és kisebb körzetekre osztja. Az 1883-ban hivatalossá vált nemzeti zászlón (Taegeukgi) fehér alapon a két örök kozmikus erő – a kékkel ábrázolt yin és a pirossal kialakított yang szimbóluma látható. A kört 4 – három-három vonal különböző kombinációiból álló – triagramma határolja, melyek az eget, a vizet, a földet és a tüzet ábrázolják. A hivatalos nyelv a koreai (hangül), de magas szintjen oktatják az angol nyelvet is. A Koreai Köztársaság nemzeti ünnepe augusztus 15., a japán gyarmati uralom alóli felszabadulás (1945.) évfordulója.

1.1 Népesség Lakossága 2005. december 2-án 48 379 698 főt tett ki (népsűrűség: 490 fő/km2), közülük több mint 10 millióan a fővárosban élnek (összehasonlításképpen Észak-Korea 120 538 km2-es területén kb. 22 millióan laknak). A korábbi évtizedekben Koreában – más fejlődő országokhoz hasonlóan – jelentős problémát jelentett a népesség nagyarányú növekedése. A nehéz helyzetben végül

a

családtervezési

kampányok

segítettek,

amelyek

megváltoztatták

az

állampolgárok hozzáállását is. 2004-ben e növekedési ütem 0.6%-ot tett ki. A várható életkor a lakosság egészére kivetítve 74,65 év (férfiaknál 70,97 év, nőknél 78,74 év).

5

A társadalom szerkezete alapvetően kedvezőnek mondható, hiszen viszonylag nagy arányt képvisel a fiatalabb korosztály. Az egy vallást sem követők aránya 46%, a keresztények és a buddhisták 2626%-ot, a konfucianizmus követői 1%-ot, az egyéb vallásban (pl.: sámánizmus) hívők szintén 1%-ot tesznek ki. Az írni és olvasni tudók aránya a teljes népesség arányában 98,1%, amiből a férfiak esetén ez az érték 99,3%, nők esetén 97% (2003.). Ez az eredmény visszavezethető a koreai oktatás magas színvonalára, amire már régóta nagy hangsúlyt fektetnek. A koreai nép büszke nemzet, amely nem hagyja elveszni hagyományait. Ezek közé tartoznak a tradicionális koreai ételek, köztük a pulkogi és a kimchi. Az utóbbiról és összességében a koreai konyháról elmondható, hogy erősen fűszeresek az ételek, de mégis hozzátartoznak a mindennapokhoz. Ennek is következménye, hogy az emésztőszervi betegségre visszavezethető halálozások a világátlagnál jóval gyakrabban fordulnak elő az egyéb rákbetegségek és a keringési rendszer elégtelensége miatti halálokok mellett. Dél-Koreát – az EU-hoz hasonlóan – egyre érzékenyebben érintik a jelenlegi és a prognosztizált demográfiai folyamatok. Az idősebb generáció egyre nagyobb részt képvisel a társadalmon belül, ami a várható életkor növekedésének is köszönhető. A nyugdíjbiztosítási rendszer befizetői oldala fokozatosan zsugorodik, míg a rendszer által eltartottak száma stabilan növekszik, annak ellenére, hogy a Távol-Keleten az emberek gyakran még a nyugdíjkorhatáron túl is dolgoznak. Az előrejelzések szerint 2035-ban várható, hogy a nyugdíjrendszer kiadásai meghaladják a bevételeit, és a jelenlegi rendszer fenntartása esetén a hiány folyamatosan növekedne. Ezért a kormány bejelentette, hogy hosszútávon a vállalati nyugdíjrendszer venné át a jelenlegi szerepét, a cégeknek így érdekében állna az idősödő munkatársak további foglalkoztatása is.

1.2. Természeti, földrajzi adottságok Az ország Északkelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén helyezkedik el, területe a partokat övező közel 3000 szigettel együtt 99313 km2. Egyetlen szárazföldi szomszédja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság az északi 238 km hosszú demarkációs vonal mentén. Nyugati irányban a Sárga-tenger,

6

Keleten a Japán-tenger, dél-keleti irányban pedig a Koreát Japántól elválasztó, 170 km széles Koreai-szoros található. A félsziget teljes területére jellemző, hogy hegységek uralják a tájat. Ezek közül a legnagyobb a Tebek, amely a keleti partvidéken húzódik végig. Az ország legmagasabb pontja azonban mégis a Délen fekvő Csedzsu szigetén található (Hallasan: 1950 m). Nagyobb kiterjedésű sík területek csak a nyugati és a déli partvonal mellett lelhetők fel. Aránylag kis területéhez képest a Koreai Köztársaság folyókban igen gazdag. Két leghosszabb folyója a Naktong (525 km) és a Han folyó (514 km). Utóbbi évezredek óta fontos szerepet játszik a koreaiak számára, mivel az ország középső, sűrűn lakott területein halad, majd átszeli a fővárost is. Az ország a kelet-ázsiai monszunövezetben fekszik. A nyár forró és párás, a tél hosszú, száraz és igen hideg. A tavasz és az ősz kellemes, de rövid. A hőmérséklet a téli átlagos -12,2°C-tól a nyári 36,6°C-ig terjed, míg az évi középhőmérséklet 11-15 °C körül alakul. Nyersanyagok és energiahordozók tekintetében az ország szegény, kisebb mennyiségben előfordul azonban szén, wolfram, grafit, molibdén és ólom. 2004-ben az újonnan felfedezett keleti-tengeri földgázlelőhelyen is megindult a kitermelés. Jelentős még a vízienergia-potenciálja Koreának. Az időkülönbség hazánkkal +8 (GMT+9) óra, a nyári időszámítás idején pedig +7 (GMT+8) óra.

1.3. Államforma, államszerkezet Az ország államformája prezidenciális köztársaság, alkotmányát 1948. július 12-én fogadta el a Nemzetgyűlés. Az állam élén a köztársasági elnök áll, akit közvetlen választás útján választanak meg 5 éves periódusra (2003. február 25-től Roh Moohyun). Ő áll a végrehajtó hatalmi ág élén, az általa kinevezett kormányfőt menesztheti, törvényeket hagy jóvá és ő a hadsereg főparancsnoka. A miniszterelnöki tisztséget Lee Hae-chan tölti be. A törvényhozói hatalom az egykamarás, 299 tagú Nemzetgyűlés kezében van. A képviselők több mint

2

/3-át (227 mandátum) közvetlenül választják meg, a

fennmaradó mandátumokat (46) pedig egy ún. proporcionális rendszer alapján osztják

7

szét a nemzetgyűlési képviselethez jutott politikai pártok között. Mandátumuk 4 évre szól. A 2004-es választásokat követően az alábbi sorrend alakult ki: Uri Party – Uri /”Mi”/ Párt (152), GNP – Nagy Nemzeti Párt (121), DLP – Demokratikus Munkáspárt (10), MDP – Millennium Demokratikus Párt (9), egyéb (7). 2005-ben az alábbi kiterjedt minisztériumi hálózat működik: 1. Pénzügyi és Gazdasági Minisztérium, 2. Oktatási és Munkaerő-fejlesztési Minisztérium, 3. Minisztérium Korea Egyesítéséért, 4. Kereskedelmi és Külügyminisztérium, 5. Igazságügyi Minisztérium, 6. Nemzetvédelmi Minisztérium, 7. Kormányzati Adminisztrációs és Belügyminisztérium, 8. Tudományos és Technológiai Minisztérium, 9. Kulturális és Turisztikai Minisztérium, 10. Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium, 11. Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztérium, 12. Informatikai és Kommunikációs Minisztérium, 13. Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium, 14. Környezeti Minisztérium, 15. Munkaügyi Minisztérium, 16. Nemi Egyenlőségi és Családügyi Minisztérium, 17. Építés- és Szállításügyi Minisztérium, 18. Tengerészeti és Halászati Minisztérium. A bírói hatalmat a Legfelsőbb Bíróság gyakorolja, amelynek tagjait a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzetgyűlés jóváhagyásával. A bírói hatalom további szintekre tagolódik. A Legfelsőbb Bíróság alá van rendelve a Szabadalmi Bíróság és az öt Felső Bíróság. Utóbbi alá tartozik a 13 körzeti bíróság, a családi ügyekkel foglalkozó bíróság és az Adminisztratív Bíróság. Az előbbi kettő alá van rendelve a 43 alacsonyabb szintű bíróság. A legalsó szintet az önkormányzati bíróságok testesítik meg. Jogrendszere kombinálja a kontinentális európai és az angol-amerikai jogrendszereket és egyes kínai eredetű elemeket. 8

Államszerkezetileg átmenetet képvisel a regionalizált és decentralizált államszerkezeti modellek között, de közelebb áll az előbbihez.

1.4. Külpolitika Dél-Korea a 80-as évek végéig félig izoláltan létezett, a szocialista blokk országai csak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot (KNDK) ismerték el. A meghirdetett Észak Politika azonban megteremteni és stabilizálni volt hivatott a viszonyt a Szovjetunió érdekeltségi körébe tartozott országokkal. A politika sikeresnek bizonyult, 1988-tól hazánkkal is felvette a kapcsolatot a távol-keleti állam. A jelenlegi kormány a korábbi politikai elit által meghirdetett Napfény Politikát („Sunshine Policy”) folytatja, amelynek értelmében nem szándékozik az ország magába olvasztani erőszakos úton – politikai, katonai és gazdasági értelemben sem – a KNDK-t, azonban nem fogadhat el semmiféle katonai fenyegetettséget. Ehelyett a kooperatív egymás mellett élésre törekszik és a jó szomszédi viszony fenntartása mellett kívánja egy idő után, békés úton elérni a két Korea újraegyesítését. A 2000-es két Korea közötti csúcstalálkozó történelmi eseménynek számított és több megállapodást is sikerült aláírni. Az optimizmus Délen azonban egy idő után kezdett alábbhagyni, mert az északiak nem mutattak igazi hajlandóságot a korábbi megállapodások betartásához. A helyzetet csak fokozta, hogy 2002 őszén a KNDK nyilvánosságra hozta addig titokban tartott atomprogramját és a helyzet azóta sem oldódott meg. Külpolitikailag a legfontosabb partnere az USA, amelyhez már több mint fél évszázados szövetségesi viszony fűzi. A kedvező kapcsolatok csak George W. Bush hivatalba lépése óta gyengültek valamelyest – elsősorban az USA-KNDK viszony és a két ország között kisebb vitára okot adó, protekcionista koreai gazdaságpolitika miatt. Korea diplomáciai kapcsolatát 1992-ba vette fel Kínával, ami hatalmas lökést adott a koreai diplomáciának és nem utolsósorban a gazdasági kapcsolatoknak is. Japán és Korea között történelmi ellentét feszül részben még ma is, de a két ország közötti kapcsolat kiegyensúlyozott, azt csak időnként zavarják meg atrocitások (japán tankönyvek „történelemhamísítása”, Dokdo szigete). Oroszország ill. a volt Szovjetunió vonatkozásában jelentős változásokat hozott az Észak Politika, jelenleg pedig a koreai kérdésben vállalt szerepet Oroszország, amit azonban nem néz mindenki jó szemmel.

9

Dél-Korea kiemelt jelentőséget tulajdonít az EU-nak, amit a gazdasági kapcsolatok is alátámasztanak.

2. Történelem 2.1. Általános A több ezer éves múltra visszatekintő Koreát Japán 1910. és 1945. között gyarmati uralom alatt tartotta, kiszipolyozta erőforrásait erőteljes asszimilációs politika folytatása mellett. 1919. március 1-én szabadságharc tört ki, amit azonban levertek, de jelezte, hogy a japán uralom nem tartható fent örökké. 1945. augusztus 15-e, a japán kapituláció napja jelentette Korea számára a függetlenséget. A nagyhatalmak 2 részre tagolták az államot, és 1948-ra létrejött a Koreai Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. 1950-ben a Szovjetunió vezette szocialista blokk által támogatott Észak támadást intézett a Nyugat által segített déliek ellen a két ország erőszakos egyesítése érdekében. 1953-ban a hatalmas pusztítást okozó háború lezárult a panmindzsoni fegyverszüneti

megállapodással,

és

apró

változtatásokkal

megerősítették

a

kettéosztottságot a 38. szélességi foknál. Ezt követően Északon kommunista rendszer szilárdul meg, mely mind a mai napig fennmaradt.

2.2. Gazdaságtörténet Délen – Észak-Koreához hasonlóan – az addig sem kiemelkedően fejlett gazdaság romokban hevert, az ipari eszközök, az infrastruktúra nagyrészt hiányzott, az alacsony bevételek és megtakarítások a fenyegető inflációval és a fizetési mérleg magas hiányával ördögi kört képeztek. Az akkori elnök Syngman Rhee csak az importhelyettesítő gazdaságpolitikában látta a megoldást, amihez hatalmas segítséget kapott a koreai háborút követően az Egyesült Államoktól. A háború „felhatalmazta” az elnököt a katonaság és a rendőrség szerepének kiterjesztésére, az amerikai segélyek pedig lehetőséget teremtettek az ország számára a kapitalizmus ösvényére való rátérésre. Ezen túlmenően az állam vált a gazdasági és pénzügyi szektor meghatározó tényezőjévé, szabadon gazdálkodhatott a külföldről beáramló pénzekből, segélyekből,

10

ezáltal hatékony intézkedéseket tehetett a gazdasági élet helyreállítása érdekében. A hatalmon lévő Liberális Párt azonban egy idő után a segélyek jelentékeny részét a saját céljaira fordította és néhány, a párthoz hű ember között osztotta szét. Ennek következtében a politika és a gazdaság rendkívüli mértékben összefonódott, a korrupció pedig mindennapossá vált. 1960-ra gazdasági válság bontakozott ki, a Rhee-rezsimet a nép megbuktatta. Egy rövid viharos időszakot követően katonai diktatúra vette kezdetét 1961-től Park Chung Hee tábornok vezetésével. Chung az exportorientált iparosítást választotta a követendő útnak, aminek eredményeképp az éves növekedési ütem meghaladta a 40%ot, a GNP és a megtakarítások összege kb. 8%-os növekedési ütemet mutatott. A kedvező folyamat alapvetően 3 tényezőnek volt köszönhető: •

kulturális tényezők és a viszonylag képzett munkaerő,

•

a koreai gazdaság szempontjából kedvező világpiaci helyzet,

•

a rezsim sajátos gazdaságpolitikája, amelynek keretében ellenőrzésük alá vonták a gazdaság szinte minden szegmensét, befagyasztották a béreket és csökkentették a munkások jogait (pl.: sztrájktilalom).

Ez az időszak az irányított kapitalizmus [„guided capitalism” (Jang-Sup Shin, Ha-Joon Chang(2003):p.58)], amely magántulajdonon alapuló, de erősen centralizált irányítású, tervgazdasági rendszer volt. E félkatonai rendszer egészen a 80-as évekig fennmaradt, bár folyamatosan veszített katonai jellegéből. Az exportorientált iparosítás során mobilizálták a meglévő, de szűkös hazai forrásokat, miközben erőteljesen támaszkodtak a külföldi segélyekre és kölcsönökre. Alapvetően helyettesítő jelleget öltött a gazdaság, amelyen belül különösen a nehéz- és vegyipar

kapott

kiemelt

támogatást

/HCI-programm:

heavy

and

chemical

indusialisation/ ill. később a high-tech iparágak. A magánszektor fejletlensége miatt indokolt volt a nagyobb állami szerepvállalás,

amelynek

érdekében

államosították

a

kereskedelmi

bankokat

alárendelve működésüket az iparpolitikának. Ezek az intézetek hatalmas külföldi eredetű kölcsönöket folyósítottak az ipari vállalatok egy részének.

Ennek

következtében óriásira duzzadt az adósságállományuk, de a későbbi üzleti sikerek csökkentették ennek mértékét, amely azonban még mindig veszélyesen magas értéket mutatott. Technológia- és eszközimport indult meg, amihez további kölcsönökre volt szükség, de úgy, hogy azok továbbra is koreai kézben maradjanak. 11

A magán- és az állami szektor nagymértékű K+F beruházásokat hajtott végre, utóbbi ezenkívül megteremtette a magas szintű oktatás alapjait. Ebben az új gazdaságban a cheabolok, a családok által birtokolt (gyakran a japán zaibatsukkal összevetett) konglomerátumok váltak az állam mellett a fő gazdasági szereplőkké. Ezek a vállalatcsoportok a vegyi és nehézipar állami irányításának eredményeképp jöttek létre és jelentős támogatást ill. piaci védelmet élvezhettek. 1. sz. ábra

Állam Iparpolitika

Bankok Ösztönzés Hitelgaranciák és egyéb kölcsönös segítség

Cheabolok

-----------------------------------------------------------------------------------------

KKV-k

Multinacionális vállalatok

A koreai modell (eredeti ábra: Jang-Sup Shin, Ha-Joon Chang(2003):p.64) Az állam szabta meg az iparpolitika fő irányvonalát, aminek kivitelezéséhez nélkülözhetetlenek voltak a többségében állami irányítású pénzügyi intézetek. Az utóbbiak ösztönözték a cheabolokat a további fejlesztésekre, expanzióra, amihez kedvező hiteleket és egyéb pénzügyi eszközöket is igénybe vehettek (pl.: hitelgaranciák). Más újonnan iparosodott országban (NIC: Newly Industrialised Countries), mint pl.: Tajvan vagy Szingapúr a multinacionális vállalatok kerültek előtérbe. A cheabolok erősödéséhez hozzájárult a KKV-k hanyatlása és az alábbi előnyei a vállalatcsoportosításnak: •

kölcsönös részvényvásárlások által fiktív pénzeket tudtak teremteni, ami lehetőséget adott a tőkeemelésre, 12

•

termelés diverzifikációja,

•

„mini tőkepiac”-jelleg: pénzügyi források átcsoportosíthatók a tagvállalatok között: közvetlen támogatás, vállalati kölcsönök, hitelgaranciák stb. eszközeivel. Ez a mód pedig hatékonyabbnak bizonyult az általános tőkepiacoknál,

•

a központi döntéshozás egy csoportnál („cenral office effect”) ill. a technológiák és egyéb források, eszközök megosztása megkímélte a vállalkozói tőkét,

•

irányítása: főbb cégek a csoportban a családok kezében vannak, a kisebbek részvénycserékkel működnek. Ennélfogva a kockázat megoszlik, és kedvezőbb hitelekhez juthatnak hozzá a kereskedelmi /állami/ bankoktól. Az elkövetkezendő években megjelentek a nemzetközi piacokon is – sikerrel.

1978-ra az 5 legnagyobb cheabol 31,7%-os részesedéssel bírt a HC-iparban. A 80-as évek azonban változást hoztak a hagyományos koreai-amerikai viszony terén, amikor is az amerikai dollár erősödése maga után vonta a fizetési mérleg nagyarányú deficitnövekedését is. Mindeközben Korea GNP-jének kb. 40%-a származott az exportból, a kivitel 35%- pedig az USA-ba irányult. 1989-re az Egyesült Államok a hiány leküzdésére kizárta a GSP-ből (General System of Preferences) a NIC-országokat, így Dél-Koreát is; továbbá bizonyos termékkörök terén (pl.: acél, TV, textiltermékek) önkéntes exportkorlátozást kényszerített ki. Válaszként a koreai cégek közül többen is áthelyezték termelésüket a még kedvező elbírálás alá eső dél-kelet-ázsiai országokba, mint pl.: Thaiföld, Vietnám, Indonézia. A nehézségek azonban nem múltak el ezzel teljesen, mert pont az előbb említett országok Malajziával és Kínával együtt léptek arra a fejlődési útra, amelyet a korábbi NIC-országok megjártak. Ezen túlmenően pedig a koreai wont is fel kellett értékelni 1987-ben 8, majd a következő évben 15%-kal. A 90-es évekre a termelés fokozatosan eltolódott a fejlett technológiát igénylő termelés felé. A legfőbb termékeknek az autók, a hajók, az acélipari termékek és a különböző berendezések ill. a DRAM-ok (Dynamic Random Access Memories) számítottak.

13

2.1. Az 1997-es pénzügyi válság A dél-kelet-ázsiai térség a II. világháborút követő legnagyobb válságát élte meg 1997-1998-ban. A válság kiindulópontjának Thaiföld tekinthető, ahol 1997-ben több nemzetgazdaságilag hatalmasnak számító nagyvállalat és pénzintézet ment tönkre, amelynek következtében megrendült a külföldi befektetők bizalma az országban, a pénzügyminiszter pedig lemondott. Júliusban hatalmasat zuhant a thai fizetőeszköz, a baht értéke. A helyzet megoldására képtelen thai kormány az IMF-hez fordult, amely ki is dolgozott egy megoldási tervet. Ősszel azonban a miniszterelnök és a nemrég kinevezett pénzügyminisztere is lemondott. Az DK-Ázsiára kiterjedő válság első jelei már korábban is megmutatkoztak. 1995-ben a japán yen leértékelődése felértékelte a térség valutáit, ami 1996-ra csökkenő export-versenyképességben és lassuló gazdasági növekedésben nyilvánult meg. A spekulációs tőke pedig magas értéket mutatott. 1997 decemberére hatalmasat zuhantak a térségbeli valuták és az értéktőzsdék, a tovább csökkentette a külföldi befektetői bizalmat. Alapvető okai a térségre vonatkozóan az alábbiak voltak: •

a dél-kelet-ázsiai vállalatok magas adósságállománya, amelyből jelentős részt képviseltek a rövidlejáratú hitelek,

•

a régió vállalatainak inadekvát könyvelési rendszere,

•

a pénzügyi rendszer átláthatatlansága és a szigorúbb kontroll hiánya,

•

a hitelek nem megfelelő alapon történő elosztása,

•

a gyenge és kevésbé megbízható kormányzati adminisztrációk késleltették a szükséges pénzügyi reformokat. 1996-ra Dél-Korea is szembesült a kialakuló válság jeleivel, amikor is a koreai

valuta, a won árfolyama jelentőset esett, miközben az ország hatalmas külkereskedelmi hiánnyal küszködött. 1997 januárjától kezdve folyamatosan jelentek meg a hírek több jelentős hazai nagyvállalat és KKV csődjéről, a won árfolyama pedig tovább csökkent. 1997. november 21-én Dél-Korea az IMF-hez fordult pénzügyi segítségért a gazdasági helyzet stabilizálása, a befektetői bizalom helyreállítása érdekében. Erre szükség is volt, mert a GDP-növekedés mélypontra jutott, az inflációs és a munkanélküliségi ráta pedig jelentősen megugrott.

14

Nemzetközi szinten elterjedt vélemény volt, hogy mindez a gyenge alapú, nem hatékony, korrupt gazdasági rendszer elkerülhetetlen következménye volt. A strukturális gyengeség problémájára alapozta az IMF Koreát megsegítendő programját is, amely azonban nem volt megfelelően kidolgozva és

csak tovább mélyítette a

válságot. E program a szigorú monetáris politika keretében drasztikusan megemelte az irányadó kamatlábat, hogy mindenáron stabilizálja a hazai valutát. Ennek következtében még több koreai cég ment csődbe, mivel képtelenek voltak visszafizetni a hatalmas összegű kölcsönöket. Jellemző volt ekkor Korea helyzetére, hogy bár a folyó fizetési mérleg korábban nagyjából még egyensúlyban volt, 1996-ra már majdnem háromszorosára duzzadt a hiány (GDP 4,5%-a). A kereskedelmi mérleg ráadásul hatalmas deficitet mutatott, amin valamelyest javított a won gyengülése a dollárral szemben és az import visszaesése, de az alapvető problémák továbbra is fennálltak. Az ország hitelállománya nem volt vészesen magas, viszont jelentős arányt képviseltek benne a rövidlejáratú hitelek. A koreai válság valós okairól még ma is komoly viták folynak, de elmondható, hogy az igazán fajsúlyos okok az alábbiak lehettek: • A pénzpiac a nagymértékű állami behatás miatt fejletlen volt és az 1993-ban Kim Young Sam elnök által folytatott gyorsított liberalizáció (részben a nemzetközi szervezetek /pl.: OECD, 1996./ felé vállalt kötelezettségek miatt) hatalmas károkat okozott, mert az állam elmélete szerint minél több a pénzpiaci szereplő, annál nagyobb a verseny és annál erősebbek lesznek a cégek is. Azonban ezek méretüknél fogva is életképteleneknek bizonyultak. • További állami hiba volt, hogy a pénzpiaci intézetek esetén csak elméletben létezett az ellenőrzés és ezért a kisebbek is vállalhattak nagy kockázatokat. • A tőkeszámla megnyitása által a valutát is érintette a krízis. • A cheabolok túlzott mértékű és esetenként kockázatos befektetései és az erőltetett diverzifikáció a hazai pozíció megtartása és növelése ill. a külföldi piaci részesedések megszerzése érdekében. • A cheabolok és az állam sem foglalkoztak a gazdaságpolitika örökölt strukturális hiányosságaival, így az állam továbbra is erőteljesen propagálta és védte

a

cheabolokat,

amelyek

ezt

kihasználva

továbbterjeszkedtek.

Leányvállalataikkal együtt domináns szerephez jutottak szinte minden

15

gazdasági ágazatban. A növekedés azonban nem járt minőségi, innovatív, a jövőre irányuló befektetésekkel. Az expanziót ráadásul gyakran külföldi eredetű rövidlejáratú hitelekkel finanszírozták. Megjegyzendő azonban, hogy a pénzintézetek Koreában szinte vég nélkül adtak kölcsönöket a cheaboloknak. • A rövidlejáratú devizaalapú hitelek magas értéke ill. aránya az összhitelállományban.

A kilábalás ugyanolyan hirtelen jött, mint maga a krízis. A kormány egy a keynes-i alapelveket követő makróökonómiai csomagot fogadott el 1998 közepén a helyzet súlyosbodásakor: • Monetáris politika: a korábban kudarcot vallott IMF-javaslattal szemben drasztikusan csökkentették a kamatlábat, ezáltal a cégek profitkilátásai növekedtek, a gazdaság fellendült egy idő után. • Költségvetési politika: 1998 szeptemberében 50mld US$ állami tőkeinjekciót kaptak a pénzügyi intézetek rekapitalizáció céljából, ami azzal járt, hogy a 90es években még kismértékű többletet is felmutató költségvetésnek a hiánya ezután már a GDP 3,2%-ára rúgott, de mindez mégis nélkülözhetetlen volt a gyors talpraállás érdekében. A kormány ezután a vállalati szektort vette górcső alá és lehetővé tette a korábbi rendszer nagy veszteseinek számító KKV-k nagyobb szerepvállalását és támogatta az exportáló cégeket. A kormány az öt legnagyobb cheabollal tárgyalóasztalhoz ült, hogy lépéseket tegyenek a nagyvállalatok átstrukturálása érdekében. E nagyvállalatok az alábbi kötelezettségeket vállalták: • hitelállomány nagyarányú csökkentése, • átlátható könyvelési rendszer bevezetése, • 1999-ig felére csökkentik leányvállalataik számát, • a leányvállalatok közötti pénzügyi folyamatok kontrollálása.

16

Mindez egyfajta etalonként is kellet, hogy szolgáljon a többi cheabol számára, mert alapvetően a fenti problémák jelentették a külföldi tőke beáramlásának legnagyobb akadályát. A kormány a fentieket részben belefoglalta a szükségessé váló vállalati reformcsomagjába is, aminek három fő pillére volt: • hitelállomány-csökkentés, • struktúra módosítása, • cheabolok esetén a vállalatirányítás átalakítása. A hitelállomány-csökkentés rendkívül sikeresnek bizonyult, hiszen az eladósodottság mértéke az öt legnagyobb cheabol esetén az 1997-es 473%-ról 1999 végére 143%-ra, az ipari szektor egésze esetén 396%-ról 214%-ra csökkent. Ez a teljesítmény azonban már korántsem annyira dicséretes, ha figyelembe vesszük, hogy hogyan sikerült ezt elérniük. Adósságuk mértéke gyakorlatilag nem csökkent (sőt, egy kicsit még emelkedett is), viszont fokozták a részvénykibocsátást, eszközállományukból eladtak, a többit pedig felértékelték. Az eszközök egy részét pedig gyakran külföldi cégek vették meg, ami hirtelen megemelte a beáramló FDI éves növekedési rátáját 1998-ra és a hiánycsökkentés teljesítésére megszabott határidő miatt leginkább 1999-re. A struktúraátalakítás szerint már kétfelé lettek osztva a vállalatok: • az öt legnagyobb cheabolt – pénzügyi és vállalatirányítási szempontból – a kormányzat képesnek tartotta arra, hogy saját maguk hozzák meg a megfelelő intézkedéseket. A kormány csupán javasolta az együttműködést az iparágakban. Ez végül is fúzió vagy felvásárlás formájában mutatkozott meg a leggyakrabban. A leányvállalatok számának csökkentése révén csökkent a diverzifikáció túlzott mértéke. • A többi cheabolt a kormány már nem tartotta elég erősnek ahhoz, hogy saját maguk végezzék el a reformokat, ezért kezdetét vette a bankok által finanszírozott struktúraátalakítási program. A vállalatirányítási fejezet több intézkedést is tartalmazott: • „fair”, tisztességes kereskedelem: alapvetően a leányvállalatok közötti pénzáramlás korlátozását volt hivatott szolgálni azzal, hogy megemelték

17

bizonyos esetekben a büntetés mértékét, korlátozták a leányvállaltba befektethető összegek felső határát és eltörölték az adóssággaranciát a mértéktelen belső tranzakciók elkerülése végett, • szigorúbb könyvelési követelmények, • pénzpiaci szabályozás: hiteligénylés esetén több kritériumot is bevezettek, így pl.: az eladósodottság mértéke nem haladhatta meg a 200%-ot, • Felvásárlások és a külföldiek befektetéseit megkönnyítő szabályozások, • Vállalatvezetés terén megszabták, hogy az igazgatótanács negyede külső igazgatókból álljon; a vállalatot irányító főrészvényeseket igazgatóként kellett feltüntetni, akiket már felelősségre lehetett vonni; a kisebb részvényesek és az intézményi befektetők jogait pedig kiszélesítették. Mára már senki sem kérdőjelezi meg ezen intézkedések jogosságát, viszont az IMF tekintélye csorbult, amihez még hozzájárult az argentin válság is.

3. Gazdasági teljesítmény és növekedés Dél-Korea GDP-je 2004-ben 680,1 milliárd US$-t tett ki, ami egy főre vetítve kb. 14 200 US$-nak felel meg. Vásárlóerő-paritáson számolva 940,77 milliárd US$ volt a GDP értéke 2003-ban, amely az OECD-országok rangsorában a 10. legmagasabb adatot jelentette, kevéssel lemaradva Spanyolország mögött. 2. sz. ábra

4 000,0 3 500,0 3 000,0 2 500,0 2 000,0 1 500,0 1 000,0 500,0 0,0

Au

sz B e tr ia lg Ka iu m Cs na eh d a or sz ág Fi D á n n Fr n or ia an sz c á Né ia or g m e sz á G ö t o rs g M rö go zág ag rs ya z á ro g rs z á Iz l g a Í nd O l r ors z as ág zo rs z á Ja g pá n L u Ko r e xe a m H o bu r l la g n L e No r d i a ng v ég ye lo ia P o rs z á rt u g g Sp Sz l ál i a a n ov á yo ki S v l o rs z a éd ág or sz ág T ö Sv Na r ök á jc g y or s B r zág ita nn ia

m illiárd U S$

GDP értéke vásárlóerő-paritáson néhány OECD-országban 2003.

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17

18

Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva viszont csupán 19 630 US$ volt 2003-ban. Ezzel az értékkel a középmezőny végén helyezkedik el az ország – nagyjából egy szinten Görögországgal. A 90-es évek elején hatalmas léptekkel fejlődött a reál GDP, azonban egy idő után, a válság felé haladva folyamatosnak mutatkozott a deklináció. A válság által ténylegesen érintett évben több mint 11%-ot zuhant. A negatív trend azonban megfordult, és egy még nagyobb mértékű növekedés jelezte, hogy a gazdaság nem zuhant össze, a következő évekre pedig 5% körüli növekedést vártak/várnak. E trend nagyjából megfelelt a végső fogyasztás és beruházások alakulásának, de nyomon követhető a determináns jellegű export alakulásában is. 2004-ben 4,6%-kal, 2005 harmadik negyedévében pedig 4,4%-kal növekedett a reál GDP az elmúlt év azonos időszakához képest. Ezzel a korábbi becslések részben beigazolódni látszanak. 3. sz. ábra

%

A reál GDP növekedése Koreában 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0

9,2

9,5

9,0 7,0 4,7

8,5

7,0 3,8

5,0 3,1

4,5

5,0

1991 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 b.a. b.a. b.a. -6,9 b.a.=becsült adat

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17 2003-ban a gazdaság 3 fő szektora közül a mezőgazdálkodás, erdőgazdaság és halászat adott a legkevesebbet hozzá a GDP-hez (3,6%), az ipar 36,2%-ban részesedik (gépgyártás: 26,6%, építőipar: 9,6%), míg a legnagyobb értéket a szolgáltatási szektor nyújtja 57,2%-kal. A GNI (Gross National Income – Bruttó Nemzeti Jövedelem) 2003-ban 1,9%kal növekedett, 2004-re 3,8%-os érték valósult meg, 2005 első félévére azonban már

19

rendkívül borúsak a kilátások, hiszen csupán 0,2%-os növekedési ütemet prognosztizáltak. Dél-Koreában az állami szerepvállalás mértéke folyamatosan növekedett, ez azonban még mindig elmarad az OECD-átlagtól. Jellemző, hogy 2000-ben az állami szerepvállalás mértéke még a GDP 30%-át sem érte el, a jelen tendenciái azonban már azt mutatják, hogy az érték folyamatosan, a GDP-növekedésnél nagyobb ütemben emelkedik. A kiadások megoszlására jellemző, hogy a gazdasági költségek teszik ki a GDP legnagyobb részét, de kiemelkedik az oktatásra ill. a szociális védelemre kiadott pénzek aránya is. Az előbbinek értéke a 97-es válság óta folyamatosan csökkent, majd 2002ben átmenetileg nőtt, de ezt követően megint óvatosabbá vált a kormányzat. Részben ezek következménye is, hogy Koreában a kormány általában költségvetési többlettel zár. 2004-ben az állami fogyasztás megközelítette a 105 ezer milliárd wont, míg a háztartásoké a 400 ezer milliárd wont, amely az összfogyasztásnak kb. 4/5-ét jelenti. A lakossági fogyasztásnak a 2000-2002-es periódusban tapasztalt hatalmas növekedési üteme (5-8%), 2003-ra megtorpant és 1,4%-ot csökkent, ami a negatív irányba vitte az összkiadásokat is (-0,5%). Ez a tendencia azóta is megfigyelhető és a kormány céljai között szerepel a belső fogyasztás újbóli fokozása. 4. sz. ábra

www.nso.go.kr, 2005.06.09.13:22 .

20

A bruttó beruházások a 2001-es átmeneti megtorpanást leszámítva stabilan emelkednek és 2004-re elérte az értékük a 267 270,9 milliárd wont, ami egyértelműen mutatja, hogy a krízis a múlté, de a túlzott beruházások csapdájába nem akarnak még egyszer belekerülni. A K+F-re fordított kiadások meghaladják a GDP 3%-át. A rendszer hatékonyságának további növelése a kormány programjai között szerepel. Az ehhez vezető út a nemzetközi együttműködések fokozása e téren ill. az egyetemek hathatósabb bevonása a kutatás-fejlesztésbe. A bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem szintén tükrözi a válság utáni helyzet javulásának ill. a növekedés fenntarthatóságának jeleit. A GNDI értéke 2001ben lépte át a 620 531,7 milliárd wonos határt, de már 2005-re realizálódhat a 800 000 milliárdos érték túlszárnyalása, ha a gazdasági teljesítmény is eszerint alakul majd. 5. sz. ábra GNDI 2004.

776617,9

2003.

721976,8

2002.

683092,5

2001.

620531,7

2000.

576804,1 0

200000

400000

600000

800000

1000000

milliárd won

www.nso.or.kr, 2005.06.09. 11:15

4. A mezőgazdaság A mezőgazdaság helyzete az országban bizonyos fokú párhuzamot mutat az EU-éval. Koreában is a protekcionizmus jellemző az éves GDP csupán 3,6%-át adó gazdasági ág esetén, ami nagyrészt a hagyományokra ill. a mezőgazdálkodásból élők

21

viszonylag magas, ám folyamatosan csökkenő arányara vezethető vissza (8,8%-a a foglalkoztatottaknak). A mezőgazdaság nem tartozott a húzóágazatok közé a koreai gazdasági csoda elérése során. Ennek ellenére nagy hangsúlyt fektetnek rá, ami megmutatkozik a mezőgazdasági támogatások magas arányában is. Koreában alig csökkent az állami szubvenciók mértéke az utóbbi években, a mezőgazdasági egységek bevételének még mindig majdnem ⅔-át teszi ki a kormányzati támogatások összege, ami nem sokkal haladja meg a japán értéket. Ezen támogatási összegek kb. 90-a erőteljesen torzítja a kereskedelmet. 6.sz. ábra

Mezőgazdasági támogatások a farmbevételek százalékában USA

17,98 74,07

Svájc Szlovákia

20,86 8,72

Lengyelország Új-Zéland

2,45 18,84

Mexikó Korea

60,48 57,63

Japán Magyarország Ausztrália 0,00

26,60 4,07 10,00

20,00

30,00

40,00

50,00

60,00

70,00

80,00

%

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17 Az ország területének alig harmada alkalmas mezőgazdasági művelésre. A főbb termények: rizs (ebből önellátó az ország), zöldségfélék és gyümölcsök. Az állatállomány legnagyobb része pedig szarvasmarha, sertés és baromfi. A szektor azonban több problémával is küzd: •

A korábbi földreformok következtében az átlagos parcellaméret 1 és 2 hektár között mozog.

22

•

Bár az utóbbi években nagyarányú fejlesztések mentek végbe, a birtokok gépesítése továbbra sem megfelelő szintű.

•

A

fent

említett

fejlesztések

is

hozzájárultak

a

mezőgazdaságban

foglalkoztatottak adósságának növekedéséhez. •

A mezőgazdaság csekély nemzetgazdasági szerepe nincs arányban az ágazat csökkenő, de még mindig magas számú foglalkoztatottainak számával

•

A mezőgazdaságból élők között egye kevesebb a fiatal, akik helyébe léphetnének az idősödő generációnak.

•

A vidéki infrastruktúra és a bérek szintje is jelentősen elmarad a városi viszonyoktól.

•

A birtokok indokolatlanul nagy hányadán rizst termesztenek, miközben az ebből származó bevételek ennek helyességét nem támasztják alá.

•

A WTO által előírt vámszint- és szubvenciócsökkentés veszélyezteti a szektor viszonylagos stabilitását. A kormány ezért 2004-ban elindított egy felzárkóztatási programot, amelynek

keretében növekedne az ágazat foglalkoztatottainak bére, miközben ösztönöznék a fiatalabbakat is a mezőgazdaság felé való komolyabb orientálódásra. A további terveket képezi a specializáció és ezzel párhuzamosan a szektor diverzifikációjának fokozása.

5. Ipari termelés Az 1960-as években kibontakozó „irányított kapitalizmus” alapelvei között szerepelt az ipar fejlesztése, különös tekintettel a nehéz- és a vegyiparra, valamint a később kiemelkedő szerephez jutó hig-tech iparágakra. A koreaiak a japánokhoz hasonlóan „ellesték” a nyugati technológiákat és továbbfejlesztésükre törekedtek. A kelet-ázsiai népekre jellemző mentalitás, a szorgalom és a kreativitás, valamint az ezeket megalapozó fejlett oktatási rendszer és kultúra hozzájárult a célok teljesítéséhez. A fejlődés motorjai Dél-Koreában a cheabolok voltak, amelyek a korábban említett előnyöket közel optimálisan használták ki. A kelet-ázsiai „négy tigris” egyikeként Dél-Korea hihetetlen tempójú gazdasági növekedést produkált. Az

23

évtizedek folyamán fokozatosan kialakultak azok a szegmensek, ahol kiemelkedőt tudnak alkotni: •

Elektronikai eszközök terén világviszonylatban 4. az ország 2003-ban.

•

Félvezetőket 2004-ben 15,9 milliárd US$-ért adott el – elsősorban a piacvezető Samsung cég révén – Dél-Korea, amivel második.

•

DRAM-eladások terén az első helyen állnak /2003./.

•

TFT-LCD monitorok eladásában is világelsők /2003./.

•

Acélgyártásban 2003-ban az ötödikek.

•

Autóeladásokat tekintve 2003-ban a 6. helyen álltak.

•

Aránylag kis ország létére a Koreai Köztársaság a világ legnagyobb hajógyártója /2003./.

•

Kőolajból előállított vegyi anyagok gyártásában a 4. helyet foglalják el 2003-ban. 7. sz. ábra Az ipari termelés alakulása 10 9

8,7

8

8,1

%

7 6 5

6,7 5,7 4,8

4,7

4

4

3,1

3 2 1 0 1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

www.bok.or.kr, 2005.06.08.09:27

Az ipari termelés hullámzó, de alapvetően magas növekedést volt képes felmutatni az utóbbi években. A válságot követő években folyamatosan emelkedett a volumene, ez azonban a világgazdasági hatásoknak betudhatóan visszaesett 4%-ra, majd attól kezdve ingadozik a mértéke. Az utóbbi időben a fellendülés jelei mutatkoznak, ez azonban törékeny, a külső hatásoknak, így az olajárnak is ki van téve. Dél-Korea ipari termelésének az alábbiak a legfőbb pillérei: •

digitális elektronika,

24

•

infokommunikációs technológiai ágazat,

•

félvezetők gyártása,

•

autógyártás,

•

acélipar,

•

hajógyártás,

•

textilipar,

•

alkatrészgyártás,

•

petrolkémia.

5.1 Digitális elektronika Az iparág a 90-es évek óta folyamatosan fejlődött, csupán a válság idején esett vissza a termelés, mára azonban a gazdaság fejlődésének motorjává vált, részesedése az exportból pedig meghaladja az ⅓-ot. A koreai elektronikai iparág 2003-ban a világ 4. legnagyobb ilyen jellegű ágazata volt 66,1 milliárd US$ értékű termeléssel (a szoftverek és kapcsolódó szolgáltatások figyelembe vétele nélkül) lemaradva az USA, Japán és Kína mögött. Ennek közel felét az elektronikai alkatrészek tették ki, negyedét a kommunikációs eszközök (túlnyomórészt vezetéknélküliek), 20% feletti volt a számítástechnikai eszközök részesedése, a maradék pedig a háztartási eszközöket foglalta magában. Dél-Koreában fejlesztették ki először az MP3-lejátszót, amelynek hatalmas léptekkel fejlődő piacán az ország 40%-os részesedéssel bírt 2003-ban 176 millió US$ értékű eszközexport mellett. Az ország fontos exportterméke a televízió is, ezen belül jelentős részesedéssel rendelkezik a plazma-televíziók területén, a TFT-LCD televíziók piacán 2003-ra pedig 41,3%-os részesedést hasított ki magának, amivel megelőzte Tajvant és Japánt. Az utóbbi ország ezáltal fokozatosan elvesztette piacvezető pozícióját, ami 1996-os még 91%-os részesedést jelentett. Fontos szereplő Korea az egyre inkább bővülő DVD-lejátszók piacán is. 2003-ban a mobiltelefonok gyártása (13,4 milliárd US$) megközelítette a már több mint egy évtizede a legfontosabb elektronikai termék, a félvezetők gyártásának a szintjét. A szektor teljes exportja 2003-ban 74,661 milliárd US$-t tett ki, ami 30,213 milliárd US$-ral haladta meg a behozott elektronikai termékek értékét.

25

5.2. Infokommunikációs technológiai (IKT) ágazat Az információs vagy bővebben az infokommunikációs technológia (IT/IKT) a 90-es években kezdett el igazán fejlődni, amikor a számítástechnika komoly fejlődésen ment keresztül. A számítógépek teljesítménye és az adatátviteli sebesség szignifikánsan nőtt, az áruk viszont elérhetővé tette ezeket az eszközöket szélesebb rétegek számára is. A koreai kormány az elsők között ismerte fel az ekkor még „gyerekcipőben” járó, apró ágazatban rejlő lehetőségeket és potenciális versenyképességi hozadékát. Mára az IT-szektor fontos tényezővé vált a világgazdaságban és még hatalmas lehetőségek rejlenek benne. Az IT még aránylag fiatal ágazat, ezért kiforrott definíció még nincs rá. Általánosan

azonban

értelmezhető

az

alábbi

meghatározás

alapján:

„Az

információtároló és -feldolgozó műszaki eszközök (számítógépek, szoftverek, kommunikációs csatornák stb.) népszerű összefoglaló neve.” (Elektronikus Könyvtári Értelmező Szótár, www.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/docs/ekszotar/i.htm, 2005.11.14. 15:33). Ezen túlmenően magában foglal minden jelenkori multimédiás eszközt és a fentiekhez kapcsolódó szolgáltatásokat [Internet, e-kormányzás, e-business (üzlet), elearning (tanulás)]. Az ágazat az Nemzeti Komputerizációs Ügynökség (National Computerization Agency) 1987-es magalapítását követően indult el diadalútján. Miközben a 90-es évektől kezdve egyre elterjedtebbekké és keresettebbé váltak a mobiltelefonok, a kormány több programot is elindított, amelyek az információs technológiák (IT) úttörőjévé tették a Koreai Köztársaságot. Ilyen közép és hosszú távú IT-fejlesztési tervek voltak az alábbiak: •

First Master Plan for Informatization Promotion (kezdeti program az ITeszközök és szolgáltatások elterjesztésére 1996. és 1998. között),

•

Cyber Korea 21 (többek között az elektronikus szolgáltatások terjesztése 19992001. között),

•

Broadband IT KOREA VISION 2007 (a szélessávú internetkapcsolat-rendszer további kiépítése a 2003-2007-es periódusra). A gondosan átgondolt és megvalósított intézkedések következtében több

radikális változás is végbement. Míg 1998-ban csupán hozzávetőleg 10 000 főt tett ki az Internet-előfizetők száma, addig 2004 áprilisára ez a szám már 11,48 millió főre

26

duzzadt. Ezzel párhuzamosan az internetet használók száma az 1992-es 80 000 főről 29,22 millió főre ugrott fel 2003 végére, ami a teljes lakosság 65,5%-a volt. Ezzel világviszonylatban az ország a 3. helyen állt. 2004 végére pedig már 31,58 millió volt a használók száma, ami 70,2%-os arányt von maga után. Az országban hozzávetőleg 15 millió háztartás van, amelyek közül 11,92 millió DSL-alapú szélessávon éri el az internetet. Ezzel mesze maga mögé utasítja a világ többi országát. 2004 végére pedig a vezeték nélküli internetező előfizetők száma meghaladta a 35 milliót, ami nagyrészt a kiterjedt WiBro-szolgáltatásnak és a bevezetett 3Grendszernek köszönhető. Előbbit Dél-Koreában fejlesztették ki és lehetővé teszi a gyors, vezeték nélküli internetelérést bárhol, bármikor, akár mozgó járművön is. Az új technológiák gyakorlatba való átültetése pedig sikeresnek bizonyult, ami megmutatkozott a 2002-es, Japánnal közösen rendezett labdarúgó világbajnokság lebonyolításában is. Emellett a mobiltelefon-rendszerek 3. generációjának előtörése is segített (3G). Az IMT-2000 nevet viselő rendszer (Európában UMTS) az ITU (International Telecommunication Union – Nemzetközi Telekommunikációs Unió) keretében történt sokéves fejlesztés eredményeként valósult meg. E szabványcsalád ötvözi a földfelszíni (hagyományos) és műholdas rendszereket, ezzel teljes lefedettséget biztosít minimálisan 144 Kbit/s, maximálisan pedig 2 Mbit/s-es sebesség mellett. A jelenleg még uralkodó 2G rendszerrel szemben támogatja pl. a videotelefonálást vagy az online vásárlásokat és a multimédiás szolgáltatásokat. A legújabb fejlesztések révén pedig elérhetővé vált akár a 10 Mbit/s letöltési sebesség elérése is. E téren Korea már most a világ élvonalába tartozik, míg pl. hazánkban a rendszer még csak kezdeti stádiumban van A mobil-előfizetők száma elérte 2004 áprilisára a 35,6 millió főt. A hazai piacon a legnagyobb készülékgyártó a Samsung, második az LG. Az előbbi cég világviszonylatban a Nokia mögött a 2. helyen áll, megelőzve a Motorolat, Siemenst és a hazai rivális LG-t. A mobiltelefonok legújabb generációjának megjelenése tovább élesítette a versenyt, a dél-koreai gyártók pedig tovább erősítették piaci pozícióikat.

27

Mindezzel

párhuzamosan

a

számítógép-eladások

közel

10

év

alatt

megtízszereződtek. A vezetékes telefonnal való ellátottság aránya 60,3% volt 2003-ban. Koreában az e-kereskedelem is folyamatosan, hatalmas mértékben fejlődik. 2002-ben 48,8%-os, 2003-ban pedig 38,7%-os növekedést produkált az ágazat, ami 2003. év végére 204 milliárd US$-os forgalmat eredményezett. A legnagyobb előrelépést a B2B ill. a B2G produkálta. A banki ügyeiket az interneten keresztül intézők száma 2004 júniusára megközelítette a 25 millió ügyfelet (1,14 millió vállalati ügyfél) és további növekedés várható e téren is. A négyfajta banki szolgáltatás közül (hagyományos, ATM, Telebank szolgáltatás mobiltelefonnal és interneten keresztüli banki ügyintézés) 25,7%-os részesedéssel bír az utóbbi és folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az e-kormányzás keretein belül az állam egy G4C (Government for Citizen – Kormány az Állampolgárért) rendszert működtet, amellyel a megfelelő szolgáltatások könnyebben elérhetők otthonról, miközben a szolgáltatások átláthatósága és hatékonysága is növekedik. A lakosság közügyekbe való további bevonása és a társadalomban jelen lévő „digitális szakadék” (főleg idősek-fiatalabbak ill. város-vidék reláció mentén) leküzdése érdekében a kormány elindította az INV programot (Information Network Village – Információs Hálózat Falu). További cél a KKV-k e téren mutatkozó lemaradásának csökkentése ill. megszüntetése valamint az adatbiztonság fokozása. Az 5 fő feletti vállalatok 80%-a rendelkezett internetkapcsolattal 2003-ban. A vállalatok 53%-ánál üzemelt kommunikációs hálózat is. Az internetkapcsolatok 64%-a xDSL, 19%-a bérelt vonal. A közszférában 30 000 hivatal és több mint 10 000 iskola rendelkezik internetkapcsolattal. A Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (National Electronic Procurement System) keretében 2002 szeptembere óta az összes közbeszerzést online módon végzik Koreában. Figyelembe véve a fentieket Dél-Korea jogosan érdemelte ki 2003-ban a legfejlettebb e-kormányzattal rendelkező ország címét az OECD-től. 2004-ban Korea IT-szektora bizonyult a legversenyképesebbnek megelőzve Írországot, Magyarországot, Japánt és az Egyesült Államokat.

28

A (DAI) Digital Access Index szerint Korea a világ negyedik helyezett országa a helyi információs technológia, a felhasználói környezet és egyéb tényezők alapján. Az IT-szektor nemzetgazdasági jelentősége is folyamatosan növekszik, 2004ben a GDP 12,5%-át, az exportnak pedig 29,3%-át adta. A koreai informatikai minisztérium, a Ministry of Information and Communication (MIC) közzétette legújabb, 2005-től megvalósítandó programját, az IT 839 Stratégiát, amely 8 új szolgáltatás bevezetését ill. a meglévők továbbfejlesztését, 3 infrastrukturális fejlesztést és 9, a gazdasági fejlődést és versenyképesség-növelést segítő intézkedés megvalósítását tűzte ki célul. A 8 szolgáltatás: •

WiBro

•

DMB (Digital Multimedia Broadcasting – Digitális Multimédia Közvetítés): minőségi audió- és videószolgáltatás mobil eszközön (mobiltelefon, laptop…)

•

Home Network Service (Házi Hálózatszolgáltatás): interaktív digitális televíziózás, e-learning ill. bizonyos egészségügyi szolgáltatások elérése otthonról.

•

Telematika: járműveken elérhető multimédiás szolgáltatás, amely forgalommal kapcsolatos információt nyújt és baleset esetén pontos helymeghatározással szolgál.

•

RFID (Radio Frequency Identification – Rádiófrekvenciás Azonosítás): egy chip segítségével információt nyújt a termékről ill. egyéb környezeti tényezőkről.

•

W-CDMA: a 3G rendszer koreai megfelelője.

•

Globális digitális televíziózás: az analóg televíziózás szintjét többszörösen felülmúló, multifunkcionális, közvetítő szolgáltatás.

•

VoIP (Voice over Internet Protocol): Interneten keresztüli telefonálás. A 3 infrastruktúra az alábbi:

•

Szélessávú Konvergenciahálózat: a telekommunikációs, adatközvetítő és internetszolgáltatások legújabb generációs rendszere.

29

•

USN (Ubiquitous Sensor Network – Átfogó Érzékelőhálózat): felismeri és kezeli az RFID-chipek által közölt információt és kapcsolódik a Szélessávú Konvergenciahálózathoz.

•

IPv6: újgenerációs internetprotokoll, amely leváltja a jelenlegi IPv4-et. A 9 növekedésgeneráló fejlesztést az alábbiak jelentik:

•

újgenerációs mobilkommunikációs eszközök,

•

digitális televíziózás eszközei,

•

házi hálózatszolgáltatási eszközök,

•

IT SoC (System-on-Chip), amely az IT-eszközök alkatrésze,

•

újgenerációs számítógépek,

•

beépített SW, amely a szoftverekkel ellátott eszközök precízebb és kényelmesebb funkcióit segíti elő,

•

a digitális tartalom fejlesztése,

•

telematikai eszközök,

•

a szolgáltatások terén használható intelligens robot. A program keretében 2007-re jelentősen növelni kívánják a termelést, az

exportot és a foglalkoztatást is

5.3. Félvezető-gyártás A számítógépek egyik alap-alkatrészét biztosító félvezető gyártása Koreában az utóbbi két évtized során szinte egy külön ágazattá nőtte ki magát, bár természetesen szorosan kapcsolódik a digitális elektronikához. 1984-ben először sikerült megalkotni a 64 KB-os DRAM-ot, 2003-ban pedig már elkezdődhetett az 1 GB-os DRAM-ok gyártása. A 90-es években kétszámjegyű volt a növekedés e téren, ez alól csak a válság jelentett kivételt. Amikor újra magára talált a szektor, bekövetkezett a 2001-es kisebb világgazdasági recesszió. 2002. óta pedig újra kétszámjegyű az évi növekedési ütem. A legnagyobb vállalat e területen a Samsung, amely a világ vezető DRAMelőállítója. Mindez annak ellenére, hogy esetenként 10-20%-kal drágábban adja el e termékeit, mivel ezek a versenytársaiénál jobb minőségűek.

30

2003-ban a félvezetők terén 2. helyen állt a vállalat az Intel mögött, ami az export 10,1%-át jelentette.

5.4. Autógyártás Az ország a világ 6. legnagyobb autógyártója volt 2004-ben. Részesedése az autóiparból 5,4%-ot tett ki, ami közel 3,5 millió legyártott gépkocsit jelentett, amiből 2,38 milliót külföldön adtak el. A legyártott mennyiség 9,2%-os növekedést mutatott a 2003-as adatokhoz képest. A legtöbb gépkocsit Észak-Amerikában (48%) ill. Európában (28%) adták el. A hazai eladások tekintetében azonban egyértelmű a Koreában gyártott járművek fölénye az importáltakkal szemben (98,1–1,9%). A gyártók közül a legtöbb autót a Hyundai Motor készítette (47,1%). E céget követik az alábbiak: Kia (23.4%), GM-Daewoo (10.4%), Ssangyong (9.9%) és a Renault Samsung (8.6%).

5.5. Acélgyártás Az acél a világgazdaság legfontosabb anyagai közé tartozik, szorosan kapcsolódik több más iparághoz is, mint pl.: építőipar, autó-, hajó- és gépgyártás ill. az elektronika. 2003-ban a megtermelt 53,269 millió tonna acél nagyobb részét a gazdaság használta fel (45,37 millió tonna), kisebb részét pedig exportálták (14,151 millió tonna). Emellett viszont szükséges volt 15,632 millió tonna acéltermék behozatala is. A termelés 2002-höz képest csekély 1,9%-kal növekedett, ami azonban így is az 5. pozíciót eredményezte a világtermelésben. A koreai acélipar 60%-a 10 cég kezében van, amelyek közül kiemelkedik a POSCO. A vállalat 1998. és 2002. között mindig az 1-2. helyen állt, 2003-ra azonban visszacsúszott, de kilátásai egyértelműen pozitívak.

5.6. Hajógyártás Az elsősorban tőkeintenzív acélgyártással szemben a hajógyártás sokkal inkább tudásalapúnak tekinthető. A koreai hajógyártók nemzetközi szinten is elismertekké váltak az évek során. Ennek is eredményeképp az ország a világ legnagyobb hajógyártójává lépett elő 1999-re 11,8 millió bruttóregisztertonna megrendeléssel,

31

ezzel pedig megelőzte a sokáig vezető Japánt. A felkelő nap országa azonban 20012002-re visszavette a vezetést. 2003-ban 31,186 millió bruttóregisztertonnányi megrendeléssel Korea újra megfordította a trendet (az összmegrendelések 45%-a), Japán visszacsúszott a 2. helyre a megrendelések 33%-ával. A 2002-es esztendőben a GDP 6,6%-át adta a hajógyártás.

5.7. Textilipar 2003-ban a textilipar termelése a GDP 7,9%-át tette ki, miközben a kereskedelmi többlethez 9,3 milliárd US$-ral járult hozzá. E könnyűipari ág tehát erőteljesen függ a nemzetközi kereskedelemtől, a termékek ⅔-a kerül kivitelre, míg a feldolgozandó anyagok harmada más országokból érkezik. Az ország e tekintetben is a világ élvonalába tartozik, annak ellenére, hogy kiütköztek bizonyos problémák, amelyek közül a legnagyobb az árak terén megmutatkozó versenyképesség-csökkenés.

5.8. Alkatrészgyártás A 21. századra a késztermékgyártás helyett a hangsúly egyre inkább az alkatrész ill. anyaggyártás felé tolódik el, amely megalapozza az ipar további fejlődését és hozzájárul az export növeléséhez. A 80,5 milliárd US$ értékű alkatrész- és anyagexportot a több mint 33 000 vállalkozás realizálta, amelyek mintegy 1,2 millió főt foglalkoztatnak. Ugyanakkor jelentősnek mondható e szektor behozatala is (74 milliárd US$), az egyenleg azonban egyértelműen hozzásegítette az országot az újabb többletet felmutató kereskedelmi mérleg realizálásához. A kormány pedig 2001. óta kitüntetett figyelmet fordít az alkatrész- és anyaggyártásra.

5.9. Petrolkémia A kőolajszármazékokra alapuló petrolkémiai ágazat még csak bő 30 éves múltra tekint vissza, de mégis jelentős szereplője a gazdaságnak. Miközben a hazai kereslet 4% körüli mértékkel növekedett évről-évre, addig a termelés kétszer, a kivitel pedig háromszor ekkora ütemben fejlődött és fontos exporttermékké vált a szintetikus gyanta és gumi, valamint a szintetikus rostszálak is.

32

5.10. Munkaerőköltség, termelékenység A relatív munkaerőköltség alakulását mutatja az alábbi ábra a gépiparon belül az 1995-ös évhez viszonyítva. Az 1997-es válságig magas értéket jelzett az index többek között a kényszer-béremelések következtében is, azonban az év végén bekövetkező krízis visszalökte a munkaerőköltséget. Azóta pedig csak aránylag csekély mértékben, bár folyamatosan emelkedtek e kiadások, hála a racionalizálási törekvéseknek. 8. sz. ábra

150,0 100,0 50,0

20 02

20 00

19 98

19 96

19 94

19 92

0,0 19 90

% (bázisév=1995.)

A relatív munkaerőköltség alakulása a gépiparban

19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 20 20 20 20 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 Adatsor1 96, 98, 90, 87, 89, 100 107 93, 64, 67, 70, 68, 76, 80,

www.bok.or.kr, 2005.06.08.09:27

Korea a termelékenység növekedése terén 1994-től napjainkig éves átlagban 4,1%-ot tudott felmutatni, ami az OECD-országok rangsorában az első helyet jelenti. 2003-ban és 2004-ben is 3,3%-os növekedést produkált e téren az ország. A válságot megelőző időszakban a termelékenység növekedési üteme fokozatosan csökkent és a 97-es 3%-ot követően. A mélypontot az 1998. évi 1,1%-os visszafejlődés jelentette, amely azóta is az egyetlen csökkenő termelékenységgel aposztrofálható éve a Koreai Köztársaságnak. A termelékenység a következő évben 8,3%-kal ugrott meg, ami a gazdasági helyzet javulásával és az előző évi alacsony bázissal volt párhuzamba állítható. A következő években a növekedési pályája beállt kb. 2-4% közé.

33

9. sz. ábra

10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0

8,3 5,4

6,4

5,0

4,4

3,0

4,2 1,9

3,3

-1,1

19 94 . 19 95 . 19 96 . 19 97 . 19 98 . 19 99 . 20 00 . 20 01 . 20 02 . 20 03 .

%

Termelékenység alakulása

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17

6. Szolgáltatási szektor Bár a szolgáltatások adják már a GDP legnagyobb részét (57,2% 2003-ban), az iparra mégis nagyobb figyelem terelődik. A kereskedelmi mérleget figyelembe véve láthatjuk, hogy a szolgáltatások terén Korea hagyományosan deficites. 2003-ban 7,6 milliárd US$ volt a hiány 40,3 milliárd US$ import és 32,7 milliárd US$ export mellett 2005 júliusában a szektor növekedési üteme elérte a 4,2%-ot, ami 2002. óta a legnagyobb előrelépés. A vendéglátás indexe redukálódott, de csak csekély mértékben nőtt a kis- és nagykereskedelem ill. az üzleti szolgáltatások forgalma is. Az oktatási szolgáltatások volatilis változás után végül közel 3%-ot erősödtek a 2004. évi adatokhoz képest. A fentiekkel szemben azonban szinte szárnyalt a szállítmányozás (3,5%), az egészségügyi és szociális szolgáltatások (7,3%), az ingatlan- és lízingszolgáltatások (8,9%) és a pénzügyi és biztosító szolgáltatások (11,9%)

34

7. Munkaerőpiac A koreai foglalkoztatottak a nyolcvanas évek végéig erőteljesen el voltak nyomva, a végsőkig kihasználhatták őket a munkáltatók, az állam pedig a termelés fokozása érdekében nem kívánt a helyzeten változtatni. A demokratizálódási hullám azonban elérte a munkaerőpiacot is és 1987-ben megszületett az új munkajogi szabályozás, amely jelentősen megnövelte a szakszervezetek erejét, így jóval többen is csatlakoztak hozzájuk, mint az azt megelőző időkben. A korábbi évek, évtizedek elnyomását követően gyakoriakká váltak a sztrájkok és egyéb tiltakozó megmozdulások a munkakörülmények javítása érdekében, beleértve pl.: a fizetést, a munkaórák számát, a munkahelyi biztonságot és még az étkeztetést is. A cégek pedig ezáltal hatalmas veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni, amihez még hozzájárultak a kényszerből jelentősen megemelt bérek. A koreai kivitel növekedése egy év alatt több, 24,8%-ról 2,8%-a zuhant, az ország versenyképessége jelentőset esett az export tekintetében. Mára a szakszervezetek talán túlságosan is megerősödtek, ami rögtön szembetűnhet és gyakran riasztó is lehet a külföldi befektetőknek Koreában csak 2003-ban fogadták el azt a törvényt, amely lecsökkentette a munkanapok számát heti ötre. Ezt követően célul tűzték ki új munkahelyek létrehozását, az életen át tartó képzéseket és a foglalkoztatottak körének bővítését. A koreai munkavállalók a munkanapok ötre való csökkentését követően is rengeteg időt töltenek munkával. A koreai munkahelyek többségénél szokás, hogy a beosztott csak a felettes távozásával hagyhatja abba a munkát. Talán ez és a hagyományos konfuciánus hozzáállás is közrejátszik abban, hogy egy átlagos koreai munkavállaló évente 2390 órát dolgozik, amely messze a legmagasabb érték az OECDn belül. Más országok átlaga legfeljebb csak megközelíti a koreait, még a japánok is majdnem 600 órával kevesebbet dolgoznak.

35

10. sz. ábra

A foglalkoztatottak száma 2003. 71,2

USA

72,9

Nagy Britannia 51,4

Lengyelország

59,6

Mexikó

63,0

Korea

68,4

Japán 57,0

Magyarország

64,6

Németország

62,7

Franciaország

75,1

Dánia 68,7

Ausztria 0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

%

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17 A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottak arányát mutatja a munkaképes korú lakosság (15-64 évesek) százalékában. Koreában – ettől eltérő módon – gyakran nincs felső határ a munkaképes korú lakosság meghatározásakor. A foglalkoztattak aránya Dél-Koreában átlag körüliként értékelhető a 2003-as adatok szerint, amely 2004-ben is hasonló értéken állt (kb. 63%). Az „ősi rivális” Japánnal szemben azonban több mint 5 százalékpont a hátránya a koreai gazdaságnak. A foglalkoztatottak száma az utóbbi évtizedben szinte mindig meghaladta a 60%-ot, Ez alól csak a válságot követő két év, 1998-1999. jelent kivételt, a legmagasabb értéket pedig éppen a válság kezdeti évében mérték (63,7%). A foglalkoztatottak aránya azonban a nemek között komolyabb különbséget mutat 2003-ban: míg a férfiak körében 75%-os a foglalkoztatottság, addig a nőknél ez csak 51,1% és az azt megelőző években is csupán 50% körül alakult. A korosztályok szerinti összehasonlítások alapján megállapítható, hogy főleg a pályakezdő fiatalok (15-24 évesek) körében marad el az érték az elvárttól (30,8% DélKoreában, miközben pl.: Japánban 40,3%, az USA-ban 53,9%, az OECD-átlag pedig 42,9%).

36

A 25-54 éveseknél ez 73,1%, ami megfelel az átlagértéknek is. Az 55-64 éves korosztályt megvizsgálva 57,8%-ot kapunk, ami majdnem 8 százalékponttal több az OECD-ben mért átlagnál, de kb. 5 százalékponttal elmarad Japánétól. A munkanélküliségi ráta a gazdaságilag aktív réteg (foglalkoztatottak és regisztrált munkanélküliek összege) százalékában mutatja meg a munkanélküliek rétegét. A ráta 2002-re 3,3%-ra csökkent, majd 2003-ban 0,3 százalékpontot emelkedett, 2004-re 3,7%-ot mutatott. Az OECD-országok (átlag: 7,1%) sorában ez bizonyult a legalacsonyabb értéknek a vizsgált évben, ami a kormány tudatos gazdaságpolitikájának és részben a koreai mentalitásnak is köszönhető. A férfiak körében a munkanélküliség nagyobb, mint a nők esetén. A 3,8%-os ráta kis emelkedést jelent a korábbi évhez képest. Ez a számadat már csak a 3. legjobb Luxemburg és Hollandia után, amely országokban azonban a nők ritkábban jutnak álláshoz. Koreában az állástalanok megoszlása a „gyengébbik nem” körében viszont csupán 3,3%. Ez az adat azonban 0,6 százalékponttal még így is magasabb, mint a 2002-ben mért. 11. sz. ábra

Munkanélküliségi ráta 2003. 6,0

USA 5,0

Nagy Britannia

11,3

Spanyolország 3,6

Korea

5,3

Japán

5,7

Magyarország

9,6

Németország

9,4

Franciaország 5,6

Dánia 4,3

Ausztria 0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

%

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17

37

A részmunkaidős állásban dolgozók száma a válságot követően kezdett el nőni, az utóbbi években azonban már stagnál, 2003-ban pedig csupán 7,7%-ot tett ki. Ez az érték kb. a fele az OECD-országok átlagának, és jelentősen elmarad Japán 26%-ával szemben. A szabadúszók, magánvállalkozók aránya a válság idején lényegesen nem változott, azóta azonban kismértékű csökkenést mutat, de 2003-ban még így is 34,95%ot tett ki. Ez az OECD-országok rangsorában a harmadik legmagasabb értéket jelenti Törökország (49,4%) és Mexikó (37,1%) után. Mindez részben a koreai gazdasági modell sajátosságaival magyarázható. A

nemek

között

a

különbség

nem

számottevő,

2003-ban

a

férfi

magánvállalkozók csekély többségben voltak, annak ellenére, hogy a nők majdnem 3%-kal is magasabb értéket tudtak felmutatni. A tartós munkanélküliség terén Korea világviszonylatban is kitűnő eredményt ért el, hiszen egyetlen országban sem fordult elő, hogy a munkanélküliek közül átlagban 100 emberből csak 6-nak nem volt munkája egy év múlva vagy azon túl. 1994-ben állt a csúcson a tartós munkanélküliség, azt követően fokozatosan csökkent. A válság következtében azonban törvényszerűen emelkedésnek indult és az 1998-as 1,5% után a következő évben már 3,8%-ot mértek. A kormány azonban a megfelelő intézkedésekkel képes volt kezelni a helyzetet és leküzdeni a következő évekre 2,3-2,5%-ra. 2003-ra pedig elérték a történelmi értéket, 0,6%-ot. A foglalkoztatottak és a munkát keresők összegének aránya a munkaképes korú lakosság százalékában lépcsőzetesen emelkedett a válság időszakáig, amelyet követően visszacsúszott majdnem 2%-ot. Az 1999. évi stagnálást követően kezdett el nőni és 2004-re az aktivitási ráta elérte a 65,2%-ot. A relatív alacsony munkanélküliség is kifejeződik abban, hogy az aktivitási ráta csak nem sokkal haladja meg a foglalkoztatási rátát. A foglalkoztatottak közül a gépiparban dolgozók helyzetét megvizsgálva kitűnik, hogy átlagbérének növekedési üteme ebben a szektorban nagy ingadozást mutat 2000. óta. Az órabérek csekély mértékben nőttek a 2001-es és 2004-es esztendőkben, míg a 2002-es év már magasabb béreket hozott magával. 2004-ben a törvényileg előírt minimális órabér 2510 won volt, a napi bér pedig 20 080 wonban volt meghatározva – nyolcórás munkanapot feltételezve. Mozgása a munkaerőköltséggel többé-kevésbé összefüggésben történt: amikor a munkaerőköltségek csökkentek, a bérek növekedési üteme meghaladta a 12%-ot is. A 38

növekvő munkaerőköltségek következtében azonban folyamatosan csökkent az üteme. Ez a tendencia folytatódott az elkövetkezendő időszakban, a nagyobb növekedési ütem pedig megint valószínűsíthető a csökkenő költségek és a növekvő termelékenység miatt. A termelékenység az egész gazdaságra vetítve 2003-ban 3,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ez kiegyensúlyozott növekedést jelent figyelembe véve az OECD-országok eredményeit ill. a korábbi évek rapszodikus változásait. 1997ig 5% felett állt ez az érték, majd a válság tetőzésekor 1,1%-ot csökkent. Az alacsony bázisérték és a megfelelő intézkedések hatására 1999-ben 8,3%-ot jegyeztek fel. Ettől kezdve 3% körüli adatok láttak napvilágot. Hasonló értékekre számítanak az elemzők a következő években is. A Koreai Köztársaság a HDI(Human Development Index)-rangsorban 2003-ban a 28. helyet foglalta el 0,901-es eredménnyel, ami az alábbi UNDP-adatokból tevődik össze: •

várható életkor: 77 év,

•

15 év felettiek között az írni-olvasni tudók aránya: 97,9%,

•

oktatási intézménybe beiratkozottak aránya (2002/2003),

•

HDI szerinti GDP/fő (PPP): 17 971 US$

•

Várható élettartam index: 0,87

•

Oktatási index: 0,97

•

GDP index: 0,87

•

GDP/fő (PPP US$) mínusz HDI helyezés: 6

(a) 8. Oktatás Koreában a színvonalas oktatás révén magas képzettségű a munkaerő, aminek azonban egyik legfőbb alapja a nép mentalitása, ami mindig többre és többre sarkalja őket. A Koreai Köztársaság kikiáltását követően a kormány megkezdte az addig is magas színvonalú oktatás továbbfejlesztését. 1953-ban kötelezővé tették az első hat osztály elvégzését. 1995-ben meghirdette az állam az oktatási reformot, amely célul tűzte ki, hogy az oktatási kiadások elérjék a GNP 5%-át, az angol nyelvi oktatás fokozását és az infokommunikációs technológiák alkalmazását az oktatás terén is. Jelentősen növelni kívánják a felsőoktatás támogatását is, hiszen ennek szintje kb. a középszintű oktatás 39

támogatásának szintjén van, holott az OECD-országok többségében az előbbi jóval meghaladja az utóbbit. Az ország egy 2005-ös OECD-jelentés szerint messze a legkevesebbet költi a felsőoktatásra. Jelenleg négyszintes a koreai oktatási rendszer: • 6 éves általános iskolai képzés, • 3 éves középiskolai szintű képzés, • 3 éves főiskolai szintű képzés, • 2-4 éves egyetemi képzés. A 2003-as PISA-felmérésben Korea a 2. helyen végzett, ezen belül 1. volt a problémamegoldó képesség terén, 2. olvasásban, 3. matematikában és 4. a tudományok területén. Az idei GCI-rangsorban Dél-Korea a 2004-es adatokhoz képest igen jelentős előrelépést tett: a 2004-es 29. helyről a 17-re sikerült felkapaszkodni. Azonban a koreai társadalomban is fokozatosan egyre nagyobb részt hasít ki magának az idősebb generáció. Az 55 év felettiek száma 2010-re várhatósan eléri a 1529 éves korosztály számát, 2020-ra pedig megközelítheti a 30-54 éves korosztály arányát a társadalomban. Az idősebb korosztály azonban kevésbé veszi ki részét a továbbképzésekből ill. –tanulásból. Ezért a kormány célul tűzte ki Koreában is az életen át tartó tanulás megvalósítását. Mára már senki sem vitatja, hogy a koreai gazdasági csoda egyik rugója a magasan képzett munkaerő volt.

(b) 9. Fiskális és monetáris folyamatok 9.1. Államháztartás helyzete, államadósság Korea fiskális helyzetére alapvetően az egyensúlyi állapot a jellemző. Az államháztartási hiány a válság évében és azt követő két évben zárt mínuszban. 2000-re azonban hatalmas előrelépés történt, összesen több mint 4 százalékponttal sikerült konszolidálni a mérleget, amely így 1,1%-os szufficitet tudott felmutatni. A következő években ezt sikerült fenntartani és az előrejelzések is kedvezően alakulnak, a tervezett legalább 2%-os államháztartási többlet bizakodásra adhat okot a koreai gazdaság egyensúlyi helyzetét illetően.

40

12. sz. ábra

Az államháztartási hiány alakulása 4

2,8

2,3 1,1

2

2

2,1

2,7

0,6

-6

-3,9

.

.

20 06

.

20 05

.

20 04

.

20 03

.

20 02

.

20 01

20 00

.

.

.

-1,5

19 99

-4

19 98

-2

19 97

%

0

-3

www.bok.or.kr, 2005.06.07.13:22

A külső államadósság mértéke sajátosan alakult. 1997-ig folyamatosan emelkedett, majd a válságot követően már csökkenni kezdett, mivel Korea a stabilizációra törekedett és nemzetközi segélyekben ill. kedvező feltételű hitelekben részesült. 2001-re pedig sikerült az IMF részére visszafizetni a krízis idején felvett hiteleket. Az államadósság 2002-től viszont megint növekedni kezdett. A 2004-es érték azonban bizonyos értelemben nem jelent visszalépést, mert az adósság nominál GDPhez viszonyított aránya 26,6%-ról 26,1%-ra csökkent. A hosszú- és a rövidlejáratú hitelek aránya 58:42. 13. sz. ábra

2000

1574

1500 1000

898

1742 1638

1198

1529 1485

1304 1430

1616

1776

500 0 19 94 . 19 95 . 19 96 . 19 97 . 19 98 . 19 99 . 20 00 . 20 01 . 20 02 . 20 03 . 20 04 .

100 millió US$

Államadósság

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17

41

9.2. Infláció A fogyasztói árindex (Consumer Price Index Æ CPI) az utóbbi években rapszodikusan alakult. A 90-es évek első felében még 3 és 6% közötti intervallumban mozgott az érték, a 97-es válság eredményeképpen a krízis 2. évében már közelített a 7%-hoz. Ezt azonban már nem érte el éves szinten, mert a gazdaság rendbejövetelének egyik jeleként ill. a koreai szinten szokatlanul magas érték következtében 1999-re 0,8%-ra zuhant az éves inflációs érték. Azt követően beállt a 2-4%-os sávba, 2004-ben 3,6%, 2005 első felében pedig 3,1%-os érték jelent meg. 14. sz. ábra

A fogyasztói árak alakulása Koreában 8,0

%

7,0 6,0 5,0 4,0 3,0

6,8 5,7 4,6

4,2 3,4

3,5

4,1 3,8

4,1 2,2

2,0 1,0

3,8 3,6 2,8

3,1

0,8

19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 20 05 04 /I . fé lé v

0,0

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17; Monetary Policy Report 2005. www.bok.or.kr, 2005.11.14.10:21 Az élelmiszerek fogyasztói árának alakulása szintén hullámzó teljesítményt mutat. 1994. előtt és után is aránylag moderált volt e téren a növekedési ütem, a fent nevezett évben viszont 3-4-szeresére nőtt ez az érték. A válság előtti években folyamatos, de kismértékű drágulás ment végbe. 1998-ra pedig 8,7%-ra fokozódott az élelmiszerek értéknövekedése. Ezt követően két év múlva ért el hasonló szintet az áralakulás, mint a CPI egy év alatt. Azóta 5% körüli értéket mértek, 2004-2005-re azonban valamelyest mérséklődött a drágulás üteme.

42

Az energia ára már 1997. előtt is növekedést mutatott, de a csúcsot szintén 1998-ban érte el, amikor is 20%-os volt a drágulás. 1999-re a CPI-t követve csaknem stagnált, utána pedig komolyabban emelkedett, 2002-ben viszont 3,4%-ot csökkent. A kőolajtermékek ára Dél-Koreában a világpiaci hatásnak engedve 8,9%-kal növekedett 2004-ben, 2005-ben pedig eddig 7%-os a drágulás. A fenti tényezőket levonva megkapjuk a maginflációs értéket, amely 2000-ben még csak 1,8%-on állt, azóta viszont 3% körüli értéken mozog. Értéke mindig alacsonyabb volt a fogyasztói árváltozásnál, ez alól csupán a 2002-es év jelent kivételt, ami az energiaárak azévi csökkenésére volt visszavezethető. 15. sz. ábra

A maginfláció alakulása Koreában 4 3,6

3,5

3,1

3

3,3 2,9

2,8

%

2,5 2 1,5

1,8

1 0,5 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005/I. félév

Monetary Policy Report 2005. www.bok.or.kr, 2005.11.14.10:21

(c) (d) 9.3. Bankrendszer A pénzügyi szektor viszonylag fejletlen volt Koreában, ami az állam erős szerepvállalására vezethető vissza. A politika határozta meg a bankok kölcsönnyújtását, különösen a nagyobb projektek esetén. Mindamellett a szektor erős állami védelmet is élvezhetett. A liberalizáció azonban elindult a 90-es években, 1993-tól pedig felgyorsult. A pénzpiaci szereplők száma jelentősen megugrott, ami a politika azon elképzelését tükrözte, hogy a jóval több pénzintézet jelentősen hozzájárul a verseny fokozódásához, a szektor erősödéséhez. A sok „életképtelen” apró intézettel szemben azonban irreális

43

elvárás volt, hogy felvegyék a versenyt a küszöbön álló piacnyitást később kihasználó külföldi nagyvállalatokkal. A krízist követően ugyanakkor újra visszaesett a számuk. A válság előtti liberalizációs intézkedések keretében több önállóságot kaptak a pénzintézetek – kevésbé szigorú ellenőrzés mellett. Ez ahhoz vezetett, hogy több pénzpiaci szereplő – részben a tapasztalatlanság ill. a kevésbé képzett munkaerő, részben pedig a versenyhelyzet miatt – túl nagy kockázatokat vállalt. A nagyobb autonómia mellett a piacra újonnan belépő bankok terhei is csökkentek, miközben meghirdette a kormány a valutareformot is. 1992-re a tőkepiac megnyílott a külföldi befektetők előtt is. A kormány a válságot követően több lényeges intézkedést is tett (Lásd: Az 1997-es pénzügyi válság c fejezet) és a stabilizálódás érdekében létrehozta a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot (Financial Supervisory Commission – FSC), amelynek feladata a pénzpiacok megfelelő működésének elősegítése és ellenőrzése. Folyamatosan dolgozza ki a reformokat, amelyek szükségesek a pénzpiaci intézetek működése érdekében. Biztosítja a tőkeallokációt és lecsökkenti a koreai tőkepiac nemzetközi függőségét. A koreai pénzpiac szereplői 7 csoportba sorolhatók: •

központi bank: Bank of Korea (BOK),

•

bankintézetek: kereskedelmi és specializálódott bankok,

•

nem banki minősítésű intézetek: o betétintézetek,

mint

pl.:

egyéb

kereskedelmi

jellegű

bankok,

takarékbankok, hitelintézetek, o értékpapír-piaci vállalatok és vagyonkezelő cégek, o biztosítótársaságok, o egyéb pénzügyi intézetek, o másodlagos pénzintézetek. Korea nemzeti bankja a Bank of Korea (BOK), amelyet 1950-ben alapítottak a Bank of Korea törvénnyel. 1962-ben megváltozott a jogszabály, aminek következtében speciális jogi személlyé vált a bank. A törvény szerint a Bank elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása. Az egyéb feladatai az alábbiak: 2. Pénzeszköz-kibocsátás: A Monetáris Tanács által megállapított mennyiségben és minőségben bocsát ki a BOK bankjegyeket és pénzérméket. Jelenleg az alábbi címletekben van forgalomban a nemzeti valuta, a koreai won ( ): 44

1000,

5000,

10000 (bankjegyek) ill.

1,

5,

10,

50,

100,

500

(érmék). 3. A monetáris politika és a hitelügyletek megtervezése és végrehajtása: az árstabilitás megőrzésének három fő eszköze a hitelszabályozás, a nyíltpiaci beavatkozás és a kötelező tartalékráta változtatása. A fentieken túl azonban még megszabhatja a kamatlábak felső értékét a banki betétek és kölcsönök esetén és kontrolálhatja a banki hitelek mennyiségét. a, Hitelszabályozás: A Monetáris Tanács határozza meg negyedévente a BOK által a bankszférának nyújtandó kölcsönök felső határát. Ezen belül külön határokat szabnak meg a bankoknak, amelyeket a piaci működésük a figyelembevétele mellett havonta felülvizsgálnak. Ezen túlmenően még átmeneti likviditási problémák orvoslására és a piac stabilitását veszélyeztető helyzetetek elkerülésére ill. megoldására is nyújt speciális hiteleket. b, Nyíltpiaci beavatkozás: Ha a BOK szükségesnek látja, akkor kétféleképpen avatkozhat be: értékpapírüzletek útján és az ún. Monetáris Stabilizációs Kötvény (Monetary Stabilization Bond – MSB) kibocsátásával. c, Kötelező tartalékráta: A tartalékok aránya a banki betétállományhoz viszonyítva ált. maximum 50% lehet, aminek legnagyobb részét betétként kell elhelyezni a BOK-nál. A bank, amely nem képes eleget tenni a kötelező tartalékrátából eredő kötelezettségének, annak büntetésként a különbözet 1%-át kell befizetnie a Bank of Korea részére. 4. „Bankok bankja”: A BOK tehát kölcsönöket nyújt, és betéteket helyeznek el nála, így lehetőség van a bankok közötti ügyletek közvetítésére. 5. A kormány bankja: A BOK és a kormány egy számlát tart fent, amelyre a nemzeti jövedelmek, így az adóbevételek is befolynak. Ehhez a Bank igénybe veszi a bankszektort is. Emellett a kormány részére is nyújt kölcsönöket és képviseli azon nemzetközi pénzügyi szervezetekben, amelyeknek az ország tagállama. 6. A fizetési rendszerek fenntartása és fejlesztése: A Bank intenzíven támogatja az elektronikus fizetési rendszerek további terjesztését és fejlesztését. A pénzügyi szektor szereplői közötti nagyobb értékű ügyletek koordinálására, biztosítására 1994-ben elindult az ún. BOK-Wire (magyarul drót, vezeték) szolgáltatás.

45

7. A hivatalos devizatartalékok kezelése: Ez a tartalékok értékének megőrzését ill. a nemzet devizaszükségleteinek kielégítését jelenti. A won US$-ral szembeni értékének megőrzése érdekében a BOK valutavásárlást ill. –eladást is végrehajthat. A tartalékok szintje 2005 augusztusában 206,7 milliárd US$-on állt. 8. Bankfelügyeleti funkciók ellátása: A BOK a Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság révén ellenőrizheti a bankok működését. 9. Statisztikák és tanulmányok készítése: A BOK számtalan statisztikát vezet a hazai gazdaságáról ill. tanulmányokat készít a világgazdaságot is belefoglalva. Éves jelentéseket és havi közleményeket ad ki. 2004 közepén a kereskedelmi bankok közül 8 számított országos hálózattal rendelkezőnek, 6 helyi banknak és 39 külföldi bank leányvállalatának. Az országos kereskedelmi bankok fő profilja a rövid és hosszú távú finanszírozás, pénzügyi forrásaik legnagyobb részét a hazai valutában tartott betétek jelentik. A helyi bankok forrásai szintén a wonbetétek. Ezen intézetek azonban a régió kis- és középvállalatainak nyújtanak pénzügyi segítséget. A specializálódott bankok létrehozásakor a fő cél volt, hogy megoldják a különböző gazdasági ágak finanszírozási problémáit, amennyiben a kereskedelmi bankok által nyújtott segítség különböző okok miatt nem volt elegendő. Forrásul szintén a betétek szolgálnak. Az öt specializálódott bank az alábbi: •

a Magyarországon is jelen lévő Korea Development Bank a kulcsszerepet játszó iparágak finanszírozásával foglalkozik,

•

az Export-Import Bank of Korea az export-import ügyleteket és tengerentúli beruházásokat finanszírozza,

•

az Industrial Bank of Korea a KKV-k finanszírozását intézi,

•

egy mezőgazdasági és egy halászati szövetség. A pénzügyi piacot kb. 2/3-os többséggel a bankok uralják. Utánuk következnek

egyenként valamivel több, mint 9%-kal a biztosítótársaságok ill. a hitelintézetek, majd aránylag kis részesedéssel a többi intézet.

46

(e) 9.4 Tőkepiac A koreai tőkepiacon az értékpapírok lehetnek részvények és kötvények. A kötvényeket több osztályba sorolhatjuk a kibocsátók szerint, így Koreában megkülönböztethetünk: •

nemzeti kötvényeket, amelyeket a kormányzat bocsát ki (pl.: kincstári kötvények) és amelyek a 2003-ban forgalomban lévő összes kötvény 22,5%-át tették ki,

•

önkormányzati kötvényeket (1,7%),

•

speciális kötvényeket, amelyeket a speciális alapítási szabályok szerint létrehozott cégek bocsáthatnak ki (19,1%),

•

pénzügyi kötvényeket, amelyeket a pénzintézetek hozhatnak forgalomba (16,8%),

•

vállalti kötvényeket a kereskedelmi törvény szerint megalapított cégek (22,4%). A maradék 17,5% az MSB-k részesedése. 2003-ban a részvények 90,5%-a a Korea Stock Exchange, 9,5%-a pedig a

KOSDAQ (Korea Securities Dealers Automated Quotations) parkettjén forgott.

9.5. Valutaárfolyam, irányadó kamatláb A koreai won az US$-ral szemben az utóbbi évtizedben folyamatosan gyengének mutatkozott, amit a koreai nemzeti bank és a kormány is támogatott, hiszen az ország fejlődésének záloga az export, többek között a gyenge won segítségével is. Az 1997-es válság kitörésekor a won árfolyama jelentősen zuhant. A leértékelődés következtében 1700 Won/US$ árfolyamon is kereskedtek a nemzeti valutával. Ezt követően a 2001-es kisebb világgazdasági recesszióig erősödő tendenciát mutatott. A következő évben már újra átlépte az 1200 KR /US$ küszöböt, 2003 első felében viszont rövid ideig gyengült, majd ettől kezdve folyamatosan erősödött nagyrészt a dollár gyengesége és a kínai jüan küszöbön álló felértékelése következtében. A jüan és a won relációja a /$ árfolyamhoz hasonlóan alakult a kínai valuta dollárhoz való kötöttsége miatt.

47

16. sz. táblázat

Forrás: Annual Report 2003. Bank of Korea, www.bok.or.kr, 2005.06.02.13:48

Az utóbbi években a 2001. év eleji 5,25%-ról fokozatosan csökkentették , mígnem 2002-ben negyed százalékpontos emelést kellett végrehajtania a BOK-nak, amit hosszú ideig helyben is hagytak. A következő esztendők azonban megteremtették a további kamatvágások lehetőségét. 2004-ben pedig hosszú ideig 3,75%-on állt, ,majd az év vége felé kétszer is redukálta a BOK 0,25 százalékponttal. 2005.

októberében

a

központi

bank

kénytelen

volt

emelni

negyed

százalékpontot, amit a stabilan magas olajárak következtében fellépő inflációs nyomással magyaráztak. Az állampapír-hozamok hullámzó teljesítményt mutattak.

10. Külgazdaság 10.1. Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok Dél-Korea legfontosabb kapcsolatai a kelet-ázsiai országokhoz és az EU-hoz ill. az USA-hoz fűződnek. Az ország tagja több nemzetközi szervezetnek is, így pl.: •

ADB (Asian Development Bank),

•

AfDB (The African Development Bank),

•

APEC (Asia-Pacific Economic Cooperation),

•

ARF (Asean Regional Forum)

48

•

ASEAN+3 (Association of Southeast Asian Nations plus Three),

•

ASEF (Asia-Europe Foundation),

•

ASEM (Asia-Europe Meeting),

•

BIS (Bank for International Settlement),

•

OECD (Organization for Economic Cooperation and Development),

•

EBRD (European Bank for Reconstruction & Development),

•

ESCAP (Economic and Social Commission for the Asia Pacific),

•

IDB (Inter-Amerian Development Bank),

•

FAO (Food and Agriculture Organization),

•

ICTSD (International Center for Trade and Sustainable Development),

•

IFC (International Finance Corporation),

•

ILO (International Labor Organization),

•

IMF (International Monetary Fund),

•

ISO (International Organization for Standardization),

•

ITU (International Telecommunication Union),

•

NEACD (Northeast Asia Cooperation Dialogue),

•

OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development),

•

PBEC (Pacific Basin Economic),

•

PECC (Pacific Economic Cooperation Council),

•

UN (United Nations),

•

UNCTAD (UN Conference on Trade & Development),

•

UNDP (UN Development Programme),

•

UNEP (UN Environment Programme),

•

UNFCCC (UN Framework Convention on Climate Change),

•

UNFPA (UN Fund for Population Activities),

•

UNV (UN Volunteers)… Korea, mint ahogy a korántsem teljes felsorolásból is látható, a kétoldalú

szabadkereskedelmi megállapodások helyett a multilaterális fórumokon építette ki a keretfeltételeit nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolataihoz. Azonban az 1990-es években a szabadkereskedelmi megállapodások száma jelentősen megugrott világszerte. Korea is felismerte – főleg a regionális együttműködések prosperálása és az ázsiai válság nyomán –, hogy a globalizálódó 49

világban egyre nagyobb szerep jut az effajta együttműködéseknek és feladta addigi aránylag zárkózott politikáját, nem ellenezte többé a szabadkereskedelmi társulások létrehozását. Ennek jegyében 1999-ben eltörölte a több mint két évtizedes importdiverzifikációs programját, amely korábban gyakorlatilag azt a célt szolgálta, hogy azon országokból, amelyekkel szemben nagy lenne a kereskedelmi hiány (hagyományosan ilyen pl.: Japán), kevesebb árú és szolgáltatás érkezzen az országba. Az együttműködések révén még könnyebben orvosolhatónak gondolták a koreai gazdaság problémáit, az export ill. a beáramló FDI pedig tovább nőhetett. A szabadkereskedelmi megállapodások megkötése elől elhárult tehát minden akadály. Az első ilyen szerződés mégis egy távoli országgal köttetett, amelynek exportja nem jelent komoly veszélyt a hazai piacokra. 2003-ban Chilével sikerült tető alá hozni e megállapodást, amit komoly belpolitikai csatározások előztek meg. A szerződés 2004-ben lépett hatályba. A megállapodás eredményeképp 2004

márciusától 2014-ig bezárólag

fokozatosan, évi átlag 2-4 %-kal csökkennek többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatali vámjai. A megállapodás új lendületet adhatott a Japánnal, Szingapúrral, az ASEAN-nal és Kínával kötendő szabadkereskedelmi megállapodások realizálásához. Egy

a

legfontosabb

kereskedelmi

partnerével

és

egyben

regionális

vetélytársával, Japánnal létrehozandó megállapodás gondolata már 1998-ban felvetődött, viszont a történelmi ellentét miatt éveken át csak tanulmányok készültek és találkozók lettek rendezve.

10.2. Kereskedelmi mérleg Dél-Korea összesített kereskedelmi mérlege 1997-ig passzív volt, a válságot követő importmegszorítások és exportösztönző intézkedéseknek köszönhetően azonban már sikerült aktívumot felmutatni és azt fenn is tartani. Bár 1998-ra az export is visszaesett, az importált áruk, szolgáltatások terén bekövetkező nagyarányú zuhanás kereskedelmi többletet eredményezett. Azt követően pedig folyamatosan fenn sikerült tartani a szufficitet. Ezt segítette az USA gazdasági teljesítménye, a kínai gazdaság stabil növekedése és az ASEAN-országok pénzügyi kilábalása, bár 2001-ben a kisebb világgazdasági megtorpanás éreztette hatását. Hatalmas pozitív hozadéka volt a fellendülő IT-szektornak is.

50

A részletes adatokból kitűnik, hogy a koreai külkereskedelem alapja az áruforgalom, amely a válság utáni évben rekordtöbbletet ért el, ha összevetjük az exportált és az importált áruk értékét. Miután újra megnőtt a hazai fogyasztás, az importált áruk mennyisége is növekedett és így a többlet is csökkent. Azonban ez még mindig stabilan 10% felett van. 17. sz. ábra

250,0

A kereskedelmi mérleg alakulása Koreában

200,0 milliárd US$

163,7 150,0

100,0

173,7

150,3 148,0 121,7 113,4

174,1 157,9 162,5

202,8 193,9

226,5 219,1 179,5

170,2

190,9 188,7

174,0 146,9

117,8

50,0

,0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Export

Import

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17 Az áruforgalom szufficitje ellensúlyozza és bőven fedezi a szolgáltatások terén megmutatkozó hiányt. E mérleg egyedül 1998-ban mutatott fel 1%-os többletet az előbb említett okokra visszavezethetően. A következő években mindig deficites volt az egyenleg, a tendenciák pedig nem teljesen biztatóak. Értéke viszont elmarad abszolút értékben az áruforgalométól, így kereskedelmi többlet keletkezhet rendszeresen. A termékszerkezetet megvizsgálva megállapítható, hogy a mezőgazdasági termékek aránya elenyésző, az export legnagyobb részét az ipari termékek adják: 82% a nehézipari termékek részesedése, kb. 15% a könnyűiparé, a maradék pedig mezőgazdasági vagy egyéb termékből áll (2004. első félévi adatok szerint).

51

A nehézipari termékek köre rendkívül diverzifikált, de elmondható, hogy a legjelentősebb áruk az IT-eszközök (a nehézipari termékkivitel 22%-a), a félvezetők (11-12%) Jelentős még az egyéb gép- és vegyipari termékek köre. 2004 első félévében a behozatal 49-50%-át fedték le a nyersanyagok, energiahordozók. Ennek kb. egynegyedét tette ki a megnövekedett árú kőolaj. A behozatal további 38%-át a tőkejavak, valamivel több, mint 12%-át pedig a fogyasztási javak jelentették. 18. sz. táblázat

Az áruexport és -import alakulása Koreában 250,0

milliárd US$

200,0

193,8 178,8 172,3 162,5 160,5 150,4 152,1 143,7 141,1

150,0

144,1 144,6 137,9 136,2 132,3 127,5 124,5 119,8 103,1 96,6

100,0

93,3

50,0

,0 1994

1995

1996

1997

1998

1999

Import

2000

2001

2002

2003

Export

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17

10.3. Kereskedelmi partnerek Legfőbb kereskedelmi partnerei: Kína, USA, EU, Japán. Az USA-val és az EUval folytatott kereskedelemben a válságot követően lényeges változás állt be. A mindaddig passzív kereskedelmi mérleget 1998-ra sikerült aktívvá változtatni, ami azóta is fennmaradt, sőt némileg még nőtt is az aktívum.

52

Japánnal szemben viszont hagyományosan magas a deficit, ami az utóbbi években még tovább növekedett. Az egyenleg Kínával szemben viszont pont az ellentettje az utóbbinak, hiszen a 90-es évek óta folyamatosan koreai többlet mutatkozik és ez az utóbbi években dinamikusan gyarapodik. A rohamléptekkel fejlődő kínai vásárlóerő pedig a koreai termékek legnagyobb felvevőpiacává tette a népes országot.

10.4. A koreai-magyar kereskedelmi kapcsolatok Hazánkkal a kétoldalú kapcsolatok a 80-as évek végén kezdődtek, eredményeképpen

1989-ben

Kereskedelmi

és

Gazdasági

Együttműködési

Megállapodás került aláírásra, majd gyors ütemben kiépültek az együttműködés jogi keretei is. Exportunk az utóbbi években erősen hullámzott. 2003-ban kivitelünk 39,5 millió US$-t tett ki, ami a 2002-es értéknek hozzávetőleg a ¾-e. Kivitelünk legnagyobb része hússzállítmány, azon belül is sertéshús, kisebb része: járműalkatrészek, egyéb gépipari és alumíniumipari termékek, gyógyszerek, vegyipari termékek. Magyarország behozatala a 2002-es 588 millió US$-ról. 2003-ra 1 017,5 millió US$-ra ugrott fel. A leggyakrabban behozott termékek a gépek, berendezések, járművek és alkatrészeik. Hazánkban több számottevő koreai beruházás is megvalósult, közülük kiemelkedik a Samsung és a Hankook, de jelentős még a Dai Dong, Young Shin és a Hanwha.

10.5. Cserearány változása 2004-ben 6,2%-kal nőttek az exportárak, ha viszont kiszűrjük a won árfolyammozgását, akkor már 10% körüli értéket kapunk (9,7%). Ez elsősorban a kőolajhoz és egyes fémekhez kapcsolódó termékek és a vegyipari cikkek területén következett be. Az importárak viszont 10,2 ill. 13,2%-kal nőttek. A változás pedig a nyersanyagok és energiahordozók árfelfutásának következtében volt ilyen nagy mértékű. Ez alapján a cserearány 0,96 ill. 0,97 volt 2004-ben. 2005 első félévében 6,3%-kal csökkentek a wonalapú exportárak, ugyanakkor, ha kiszűrjük a koreai nemzeti valuta erősödését, akkor ez az érték már 6,5% lesz pozitív tartományban. 53

A hazai valutában mért importár-változás viszont csupán 1,2%-ot tett ki. Az árfolyam-erősödés hatásától megtisztítva viszont 15,4%-kal ugrott fel az import ára, ami alapvetően a nyersanyagok, elsősorban az olaj áremelkedésére vezethető vissza. A cserearányok erőteljesen romlottak a won árfolyamának figyelembevétele mellett (0,925). Az árfolyamváltozás figyelmen kívül hagyása esetén az arány 0,923-ra csökken tovább. A cserearányok tehát minden területen romlottak – leginkább a hazai valuta erősödése és a növekvő volumenű és árú nyersanyagimport miatt. Ha tehát az exportbevételekből finanszírozná az ország az importot, akkor kevesebbet hozhatna be. Dél-Korea közepesen nyitott gazdaságú országnak tekinthető 0,3415858 értékű nyitottsági mutatóval (2003-as adatok alapján számolva).

10.6. Működőtőke-áramlás A külföldi működőtőke-befektetések tekintetében Korea kiemelt szerepet kapott Kelet-Ázsiában, elsősorban a 97-es válságból való kilábalást követően, amikor a kormányzat által meghozott intézkedések újra bizalmat teremtettek a külföldi befektetők körében a koreai gazdaság iránt. 1998. és 2001. között a beáramló FDI mértéke meghaladta a kiáramlót. Azóta viszont újra megfordult a trend. 1999-ben, amikor a külföldiek már újra bíztak a koreai gazdaság fellendülésében és stabilizálódásában, rekordmennyiségben áramlott be a működő tőke. 2001-től azonban már megmutatkoztak a világgazdasági recesszió hatásai és jelentősen visszaesett a tőkebeáramlás. Ez a folyamat csak súlyosbodott az elkövetkezendő két évben,

de

a

befektetői

légkör

enyhülése

–

részben

a

szöuli

kormány

reformintézkedéseinek köszönhetően – meghozta a várt befektetéseket. A 1999-re az EU vált a legnagyobb befektetőjévé Koreának,

annak is

köszönhetően, hogy a válság ellenére is bíztak keleti ország gazdaságában. Azóta változó mértékben, de továbbra is a legnagyobb invesztáló az EU az összes FDI 47,3%ával. Az USA visszaszorult 18,2%-os részesedéssel a második helyre megelőzve a 8,4%-os aránnyal bíró Japánt. Az FDI további 1/4-e egyéb országokból áramlott be. A gépipar és a szolgáltató szektor kapott kiemelt figyelmet e téren. Dél-Korea főként az APEC-országokban fektet be, amely a teljes kifelé áramló FDI 2/3-át jelenti.

54

Más országokkal összehasonlítva Korea „FDI-forgalma” nem tartozik a legjelentősebbek közé. 18. sz. ábra 10 000

A működőtőke be- és kiáramlása Koreában 9 333 9 283

9 000 8 000 millió US$

7 000 5 412 4 999 4 6704 4494 740 5 000 4 198 3 528 3 429 3 552 4 000 2 420 2 6173 222 2 844 2 461 3 000 2 392 2 325 1 776 1 489 1 340 2 000 1 180 1 162 588 7891 052 728 809 1 000 6 000

0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Beáramló FDI

Kiáramló FDI

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17

10.7. Folyó fizetési mérleg A 90-es évek első felében a folyó fizetési mérleg értéke többnyire a negatív tartományban mozgott, 1996-ra mélypontra süllyedt. A válságot követően – a megszorító intézkedések, az import visszafogása következtében – rekordmagasságot ért el úgy, hogy előtte csak egyszer volt képes felmutatni szufficitet. 1998-at követően fokozatosan csökkent, majd 2003-ra újra felfelé ívelt a görbéje, 2004-re pedig közel 4%-os többlettel zárt Korea. Az OECD-államok adataival összevetve mérlege az átlagosnál jobb, 2003-ban azonban még 1,1 százalékponttal el volt maradva Japán mögött, 2004-re viszont már megduplázódott a többlete. A fizetési mérleg szerkezetét megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a mérleg legnagyobb tételét hagyományosan az árukereskedelem jelenti, ami jelentékeny növekedést produkálva 38,2 milliárd US$-t jelentett. Ez minden idők legjobb eredménye.

55

Ezzel szemben a szolgáltatások mérlege tradicionálisan a negatív oldalon áll. A trendnek nem ellentmondva a szolgáltatási mérleg -87,7 milliárd US$-on zárt. A jövedelmek áramlása 2002-ban váltott át pozitív értékűre, 2004. végére 7,2 milliárd US$-t tett ki. Az egyoldalú átutalások viszont a korábbi pozitív értékekről váltottak át 2001ben negatív előjelűre. Ez a folyamat azóta is tart, 2004-ben 25 milliárd US$-os deficit mutatkozott. 2005-re viszont – elsősorban a relatíve erős won és az olajárak miatt – egyelőre borúsabbak a kilátások. A folyó fizetési mérleg többlete csökkeni fog, aminek oka, hogy az árumérleg növekedési üteme is redukálódik a fenti okokra visszavezethetően ill. a szolgáltatások terén jelentősebb a hiány. 19. sz. ábra

Dél Korea folyó fizetési mérlegének alakulása a GDP százalékában 14,0 12,0

11,8

10,0 8,0 5,5

4,0

3,9 2,4

2,0

1,0

2,0

04

20

03

20

02

20

20

00

99

20

-4,1

19

98

19

97

19

96

95

94

1,7

-1,3

-1,6

19

19

-2,7

-0,9

19

93

92

91

-1,2

19

-4,0

19

19

90

-2,0

0,3

-0,8

19

0,0

01

%

6,0

-6,0

Monetary Policy Report 2005. www.bok.or.kr, 2005.11.14.10:21

A tőkemérleg 8,3 milliárd US$-os többlettel zárta a 2004-es évet, ami elsősorban az értékpapírpiac prosperálására és a beruházások növekedésére vezethető vissza.

56

11. Összegzés Korea a korábbi évtizedek fejlődésének köszönhetően mára a világ vezető gazdasági hatalmai közé tartozik. Az előrelépés mértékét az egész világ megtapasztalhatta az 1988. évi szöuli olimpia és a 2002-ben Japánnal közösen lebonyolított labdarugó világbajnokság révén. Az ország pedig célul tűzte ki a regionális üzleti központ szerepének elérését. A fejlődés záloga azonban a gondosan megtervezett fundamentumok voltak, így pl.: •

a válságot követő tudatos gazdaságpolitika,

•

a cheabol-rendszer és a pénzügyi szektor átalakítása,

•

a szociális ellátórendszer biztonsága,

•

az oktatás,

•

a fokozott K+F kiadások,

•

a munkaerő-piaci változások

•

és maga, a koreai mentalitás. Ezen túlmenően a kormány biztosította politikai és jogi téren a stabilitást és a

megbízhatóságot, a kormányzati adminisztráció tekintetében pedig együttműködés mutatkozik. Gyengeségek is láthatók ugyanakkor, így •

a kormány egyes ágazatokban diszkriminatív döntéseket hoz, amellyel előnyhöz juttatja a hazai vállalatokat,

•

a szakszervezetek erősödése következtében erőteljesen megnövekedtek a bérek,

•

még aránylag magasak a bürokratikus akadályok,

•

a pénzügyi szektor sem kellően átlátható egyelőre,

•

a korábban a cheabolok által elnyomott KKV-k pedig gyengék,

•

az élet és az üzlet több területén is erőteljes még a hierarchia. A további fejlődés kulcsa a kormány és az üzleti élet kezében van. Képes lesz-e

a kormány továbbvinni az elakadt reformokat, amihez szükséges az üzleti szféra bizonyos szintű támogatása is?

57

Táblázatjegyzék 1. sz. táblázat

Eredeti forrás: Monetary Policy Report 2004. www.bok.or.kr, 2005.11.14. 10:21:21 2. sz. táblázat A magyar-dél-koreai kereskedelmi forgalom alakulása (millió USD) 2000 2001 2002 2003 2004. I-IV 48,6 36,7 53,0 39,5 23,0 Export Import Forgalom Egyenleg

525,6 574,2 -477,0

413,2 449,9 -376,5

588,5 1017,5 410,0 641,5 1057,0 433,0 -535,5 -978,0 -387,0 Forrás: Külügyminisztérium – dokumentáció

3.sz. táblázat A magyar-dél-koreai kereskedelmi forgalom áruszerkezete 2002-2003 évben (millió USD) Export Import 2001 2002 03/02 2001 2002 02/01 Élelmiszer, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések Összesen

31,6 0,6 10,9 9,9 53

11,6 0,6 10,6 16,7

36,7% 106,6% 97,6% 168,7%

0,3 1 0 69,2 518

1,0 1,1 0 92,9 922,5

410,0% 100,9% 134,3% 178,1%

39,5 74,6% 588,5 1017,5 172,9% Forrás: Külügyminisztérium – dokumentáció

58

4. sz. táblázat

Ha D. Nguyen: Part1_pp1-78.qxd, gci.weforum.org, 2005. 09.27. 09:07

59

Ábrák jegyzéke 20. sz. ábra

A munkanélküliség alakulása 5,0

4,4

4,0

%

4,0

3,3

3,6

2002

2003

3,0 2,0 1,0 0,0 2000

2001

Monetary Policy Report 2004. www.bok.or.kr, 2005.11.14. 10:21:21 21. sz. ábra

Munkaórák száma néhány OECD-országban 2003. 1 792

USA

1 673

Nagy Britannia 1 337

Norvégia

1 857

Mexikó

2 390

Korea 1 801

Japán

1 591

Olaszország

1 938

Görögország Németország

1 446

Franciaország

1 431 1 475

Dánia

1 972

Csehország 1 550

Ausztria 500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

óra

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17

60

21. sz. ábra

A részmunkaidőben dolgozók aránya a teljes foglalkoztatottság arányában 2003. 13,2

USA

23,3

Nagy Britannia 11,5

Lengyelország

34,5

Hollandia 13,4

Mexikó 7,7

Korea

26,0

Japán 3,5

Magyarország

19,6

Németország 12,9

Franciaország

13,6

Ausztria 0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

%

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17 22. sz. ábra

Magánvállalkozók száma a teljes foglalkoztatottság százalékában 2003. 7,6

USA

12,7

Nagy Britannia

49,4

Törökország 37,1

Mexikó

34,9

Korea 15,2

Japán

13,5

Magyarország

11,4

Németország

8,8

Franciaország

12,8

Ausztria 0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

%

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17 61

23. sz. ábra

Munkanélküliségi ráta - férfiak 2003. 6,3

USA

5,5

Nagy Britannia

18,6

Lengyelország

3,6

Hollandia

3,0

Luxemburg

3,8

Korea

5,5

Japán

6,0

Magyarország

10,0

Németország

8,5

Franciaország

3,9

Ausztria

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

%

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17 24. sz. ábra

Munkanélküliségi ráta - nők 2003. 5,7

USA 4,3

Nagy Britannia

20,0

Lengyelország 4,0

Hollandia

4,6

Luxemburg

3,3

Korea

4,9

Japán

5,5

Magyarország

9,2

Németország

10,5

Franciaország 4,6

Ausztria 0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

%

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17

62

24. sz. ábra

6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0

5,4 4,2 3,8

4,4

2,6

2,6

3,8

3,8 2,6 1,5

2,3 2,3 2,5 0,6

19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03

%

A tartós munkanélküliség alakulása

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17

25. sz. ábra 26. sz. ábra

Monetary Policy Report www.bok.or.kr, 2005.11.14.10:21 Monetary Policy Report 2004. www.bok.or.kr, 2005.11.14. 10:21:21

63

2005.

27. sz. ábra

A termelékenység alakulása 2003. USA

3,4

Nagy Britannia

1,7

Lengyelország

5,6

-0,6 Hollandia

Korea

3,3

Japán

2,9

Magyarország

1,6

Németország

0,9

Franciaország

0,8

Ausztria -1,0

1,0 0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

%

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17

500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

Korea kereskedelme az USA-val és Korea kereskedelme az USA-val és Japánnal Japánnal

19 93 . 19 94 . 19 95 . 19 96 . 19 97 . 19 98 . 19 99 . 20 00 . 20 01 . 20 02 . 20 03 . 20 04 .

100 millió US$

28. sz. ábra

EXP USA-ba

IMP USA-ból

EXP Japánba

IMP Japánból

Apec Committee on Trade and Investment Report 2005. www.apec2005.org, 2005.10.27. 07:30

64

29. sz. ábra

Korea kerskedelme az EU-val és Korea kereskedelme az EU-val és Kínával Kínával

500 400 300 200 100

IMP sz EU-ból

04

.

. 20

03

20

02

.

. 20

01

.

EXP Kínába

20

00

. 20

99

19

98

.

. 19

97

19

96

.

EXP az EU-ba

19

95

. 19

94

. 19

93

.

0 19

100 millió US$

600

IMP Kínából

Apec Committee on Trade and Investment Report 2005. www.apec2005.org, 2005.10.27. 07:30 30. sz. ábra

www.korea.net, 2005.11.08.16:26

65

31-32 sz. ábrák

www.korea.net, 2005.11.08.16:19

66

33. sz. ábra

A termelői árak alakulása Koreában 14,0

12,8

12,0 10,0 8,0

%

6,0 4,0 2,0

3,9

2,9 1,4

0,0

1,2

1,8

1,2

2,9

2,3

1,7

2002-1,5 2003 -2,0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001-2,1 -3,3 -4,0 -6,0

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17 34. sz. ábra

Az élelmiszerek fogyasztói árának alakulása Koreában 10,0 8,7

8,0 5,9

%

6,0

7,7

4,0 2,0

2,8

3,5 1,9

2,0

5,0

4,4

5,0

5,1

2,3 0,9

0,0

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17

67

35. sz. ábra

Az energia fogyasztói árának alakulása Koreában 25,0 20,4

20,0

%

15,0 10,3

10,0 5,0 0,0 -5,0

5,3

4,9

8,7

5,5 2,9 0,0

1,0

7,0 3,8

0,4

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002-3,4 2003

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17 36. sz. ábra

Monetary Policy Report 2005. www.bok.or.kr, 2005.11.14.10:21

68

37. sz. ábra GDP/fő vásárlóerő-paritáson mért értéke néhány OECD országban 2003. 60000 50000 US$

40000 30000 20000 10000

Au sz tr Be ia lg iu K m C s an a eh d a or sz ág D Fi án n i Fr nor a an sz á ci g Né aor s m zá e g Gö tors rö zág g M ag orsz ya á ro g rsz ág Iz la Ír o nd Ol rs as zág zo rsz ág Ja pá n K Lu o r e xe a m Ho burg lla nd Le Nor ia ng vé ye gia lo r Po szá rtu g gá Sp Szl lia an ová yo ki lo a Sv rs zá éd g or sz ág Tö Sv á r Na ök jc gy or s Br zág i ta nn ia

0

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17 38. sz. ábra Bruttó beruházás 300000

267270,9 231668,2

milliárd won

250000 200000

195782,9

195159,4

2000.

2001.

207279,3

150000 100000 50000 0 2002.

2003.

2004.

Apec Committee on Trade and Investment Report 2005. www.apec2005.org, 2005.10.27. 07:30

69

39. sz. ábra

Az áruexport és -import alakulása Koreában 250,0

milliárd US$

200,0

193,8 178,8 172,3 162,5 160,5 150,4 152,1 143,7 141,1

150,0

144,1 144,6 137,9 136,2 132,3 127,5 124,5 119,8 103,1 96,6

100,0

93,3

50,0

,0 1994

1995

1996

1997

1998

1999

Import

2000

2001

2002

2003

Export

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17

70

40. sz. ábra

Szolgáltatásexport és -import alakulása Koreában 45,0 40,3

40,0 36,6

35,0

33,4

milliárd US$

30,0

29,6

22,8 20,0 15,0

26,3

25,8

25,0

30,5

29,5

23,4

25,6 24,5

27,2 26,5

32,9 29,1

32,7 28,4

18,6 16,8

10,0 5,0 0,0 1994

1995 1996 1997

1998 1999 Import

2000

2001 2002

2003

Export

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17

71

41. sz. ábra

Az FDI alakulása néhány OECD-tagállamban 2003. USA

173 799

39 890 55 316

Nagy Britannia

14 574 13 594 2 565 2 190 3 429 3 222 28 799 6 322 1 581 2 470 2 562 12 878

Szlovákia Norvégia Korea Japán Magyarország Németország

57 333 47 026

Franciaország 1 159 2 609 7 090 6 862

Dánia Ausztria 0

50 000

Beáramló FDI

100 000 millió US$

Kiáramló FDI

150 000

200 000

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17 42. sz. ábra

A folyó fizetési mérleg értéke a GDP arányában néhány OECD-tagállamban 2003. -4,9

USA

Nagy Britannia -1,7 Norvégia

13,0 2,0

Korea Japán

3,1

Magyarország

-8,9 -6,5

Görögország Németország

2,2 1,0

Franciaország Finnország

5,7

Ausztria -0,6 -10,0

-5,0

0,0

5,0

10,0

15,0

%

Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17

72

Irodalomjegyzék 1.

Jang-Sup Shin, Ha-Joon Chang: Restructuring Korea Inc., RoutledgeCurzon, London, New-York, 2003. 10-119. o

2.

Dr. Marinovich Endre – Ferkelt Balázs: Az átmenet gazdaságtana – előadáson elhangzott tézisek, adatok – , Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Budapest, 2004. 31-36. o.

3.

Mayer László: A Koreai Köztársaság (Dél-Korea) gazdasága és gazdaságpolitikája, JATEPress, Szeged, 1994. 12-36. o.

4.

MoonJoong Tcha & Chung-Sok Suh: The Korean Economy at the Crossroads, RoutledgeCurzon Studie int he Growth Economies of Asia, RoutledgeCurzon, London, New-York, 2003. 11-161. o.

5.

Neszmélyi György: A három egykori királyság földje, Agroinform Kiadó, Budapest, 2004. 11-88. o.

6.

You-Il Lee: From Evolution to Revolution, Korea’s New Market Environment, Adhgate, 2003. 10-98. o.

7.

Informatikai és Hírközlési Minisztérium – belső dokumentáció

8.

Külügyminisztérium – belső dokumentáció

9.

www.oecd.org Country statistical profiles 2005. Korea www.oecd.org, 2005. november 16., 12:30:17

10.

www.imf.org 2005. november-december

11.

www.korea.net 2005. május, június, november, december R

12.

Kotra (Korea-Trade Investment Promotion Agency): Human Resource Development Program, www.korea.net, 2005.11.20. 08:31

13.

Invest Korea: The Attraction of Doing Business in Korea – Where Productivity Ranks Top, www.korea.net 2005.06.08.

14.

Monetary Policy Report 2004. www.bok.or.kr, 2005.11.14. 10:21:21

15.

Monetary Policy Report 2005. www.bok.or.kr, 2005.11.14.10:21

16.

Monetary Policy in Korea, www.bok.or.kr, 2005.11.14. 10:32

17.

Domestic Economic Developments, www.bok.or.kr, 2005.10.28. 17:12

18.

www.bok.or.kr, általános statisztikák, 2005. május, június, november, december

19.

www.nso.or.kr: általános információk

73

20.

Kotra: Korea’s Auto Industry - Today and Tomorrow – Offering Investors a Future-Oriented Optimal Investment Environment, www.korea.net, 2005. 11. 27. 11:58

21.

www.mocie.go.kr: általános információk, 2005. május, június, november, december

22.

www.maf.go.kr : általános információk, 2005. május, június, november, december

23.

www.nta.go.kr: általános információk, 2005. május, június, november, december

24.

www.mofe.go.kr: általános információk, 2005. május, június, november, december

25.

Table 2: Growth Competitiveness Index rankings and 2004 comparisons, www.weforum.org, 2005.11.23. 14:33

26.

UNDP-HDRO: Human Development Report 2005., www.undp.org, 2005.11.28. 15:12

27.

www.mofat.go.kr: általános információk, 2005. május, június, november, december

28.

http://worldfacts.us/Korea-South.htm. általános statisztikák, 2005.06.08. 13:45

29.

www.opm.go.kr: általános információk, 2005. május, június

30.

www.moe.go.kr: általános információk, 2005. május, június

31.

www.fsc.go.kr: általános információk, 2005. május, június

32.

www.mic.go.kr: általános információk, 2005. május, június, november, december

33.

Ministry of Information and Communication: Humanism in the Digital World – IT 839 Strategy, www.mic.go.kr, 2005.11.18. 14:29

34.

www.nca.or.kr : általános információk, 2005. november

35.

National Computerization Agency: Broadband IT Korea 2005 – Informatization White Paper, www.nca.or.kr, 2005.10.15. 08:22

36.

National Computerization Agency: IT e-Newsletter Vol.5 No.5, www.nca.or.kr, 2005.10.28. 16:47

37.

www.apec.org: általános információk, 2005.november, december

38.

APEC: 2005 APEC Economic Outlook, www.apec.org, 2005.11.21. 09:38

39.

APEC: APEC Committee on Trade and Investment Report 2005, www.apec.org, 2005.11.21. 09:48 74

40.

APEC: Patterns and Prospects ont Technological Progress in APEC, www.apec.org, 2005.11.21. 09:53

41.

APEC: Economic and Technical Cooperation Report 2005, www.apec.org, 2005.11.19. 12:45

42.

Elektronikus Könyvtári Értelmező Szótár, www.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/docs/ekszotar/i.htm, 2005.11.14. 15:33

75