Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali Tagozat Külgazdasági Vállalkozás Szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali Tagozat Külgazdasági Vállalkozás Szakirány

SIKER és KARRIERÉLETPÁLYA-TERVEZÉS

Készítette: Rácz Roxána

Budapest, 2010.

TARTALOMJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK ......................................................................................................4 I. BEVEZETÉS ........................................................................................................6 II. A SIKER FOGALMA .........................................................................................8 

A siker megfogalmazása különböző nyelveken ............................................8



A siker megfogalmazása a magyar nyelvhasználatban .................................9



Külső megítélés .............................................................................................11



Értékrend és preferencia ...............................................................................12



Oakwood elemzései a sikerről ......................................................................12



A siker és a boldogság kapcsolata ................................................................14



A siker árnyéka .............................................................................................15

III. A SIKER ALAPJAI ..........................................................................................17 A siker alapja- a személyiség?! ..............................................................................17 

Vonáselmélet ................................................................................................18



Sigmund Freud elmélete ...............................................................................19



Carl Gustav Jung elmélete ............................................................................20



Carl Rogers elmélete .....................................................................................21



Az önismeret jelentősége ..............................................................................22



Ismerjük meg önmagunkat! ..........................................................................23



Tudjuk meg mit akarunk! .............................................................................24



A Johari- ablak ..............................................................................................25

A siker alapja- az önbizalom?! ..............................................................................26 

Fogolydilemma .............................................................................................27



Önbecsülés ....................................................................................................28



Pozitív énkép .................................................................................................28

2

A siker alapja- a szaktudás?! .................................................................................29 

Szaktudás vs. Egyéni kompetenciák .............................................................30

A siker alapja- az egzisztencia?! ............................................................................32 

Scitovsky Tibor kutatása ...............................................................................33

A siker alapja- a kiegyensúlyozott családi háttér?! .............................................34 

A család jelentősége ......................................................................................34



A család gazdasági szerepe ...........................................................................35



A családot fenyegető veszélyek ....................................................................36

A nők- család és/vagy karrier ................................................................................36 

A nők régen és ma ........................................................................................36



Karrier és család ............................................................................................38

IV. EMPÍRIKUS KUTATÁS ...................................................................................40 

A kutatás .......................................................................................................40



A kérdőívről ..................................................................................................40



Kutatások különböző szempontból ...............................................................41



Az eredmények- nem szerinti bontásban ......................................................42

Az X és Y generációs bontás ..................................................................................55 

Az X generáció .............................................................................................55



Az Y generáció .............................................................................................55



A kérdőívről ..................................................................................................56



Az eredmények- életkor szerinti bontásban ..................................................57

V. BEFEJEZÉS ........................................................................................................64 FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................................68 MELLÉKLETEK .....................................................................................................70

3

ÁBRAJEGYZÉK 1. Táblázat: Johari- ablak modellje 2. Táblázat: Fogolydilemma modellje 1. Ábra: Mi mennyire fontos az Ön életében? Férfiak rangsora 1/b ábra: Mi mennyire fontos az Ön életében? Nők rangsora 2. Ábra: Milyen tulajdonságot tart fontosnak? Férfiak rangsora 2/b ábra: Milyen tulajdonságot tart fontosnak? Nők rangsora 3. Ábra: Elérte már a kitűzött céljait? Férfiak rangsora 3/b ábra: Elérte már a kitűzött céljait? Nők rangsora 4. Ábra: Ön szerint mi a siker alapja? Férfiak választása 4/b ábra: Ön szerint mi a siker alapja? Nők választása 5. Ábra: Mire szeretne több figyelmet fordítani? Férfiak válaszai 5/b ábra: Mire szeretne több figyelmet fordítani? Nők válaszai 6. Ábra: Mennyit foglalkozik önismeretének fejlesztésével? Férfiak értékelése 6/b ábra: Mennyit foglalkozik önismeretének fejlesztésével? Nők értékelése 7. Ábra: Milyennek tartja önmagát? Férfiak az önbizalomról 7/b ábra: Milyennek tartja önmagát? Nők az önbizalomról 8. Ábra: Mi a fontosabb egy alkalmazottban? Férfiak véleménye 8/b ábra: Mi a fontosabb egy alkalmazottban? Nők véleménye 9. Ábra: Mit gondol a befolyásolásról? Férfiak a befolyásolásról 9/b ábra: Mit gondol a befolyásolásról? Nők a befolyásolásról 10. Ábra: Minek hisznek a politikában? Férfiak a politikáról 10/b ábra: Minek hisznek a politikában? Nők a politikáról

4

11. Ábra: Milyen a mai „jó nő”? Férfiak véleménye 11/b ábra: Milyen a mai „jó nő”? Nők véleménye 12. Ábra: Mi mennyire fontos az Ön életében? X generáció adatai 12/b ábra: Mi mennyire fontos az Ön életében? Y generáció adatai 13. Ábra: Milyen tulajdonságot tart fontosnak? X generáció eredményei 13/b ábra: Milyen tulajdonságot tart fontosnak? Y generáció eredményei 14. Ábra: Mi a siker alapja? X generáció válaszai 14/b ábra: Mi a siker alapja? Y generáció válaszai 15. Ábra: Mire szeretne több figyelmet fordítani? X generáció eredményei 15/b ábra: Mire szeretne több figyelmet fordítani? Y generáció eredményei 16. Ábra: Minek hisznek a politikában? X generáció és a politika 16/b ábra: Minek hisznek a politikában? Y generáció és a politika 17. Ábra: Milyen a mai „jó nő”? X generáció és a nők 17/b ábra: Milyen a mai „jó nő”? Y generáció és a nők

5

I. BEVEZETÉS „ A sikeres emberek egy helytelen irányba tett lépést értékes tapasztalatként élnek meg, míg a sikertelenek a rossz irányt kudarcként fogják fel.” (Andrew Matthews: Élj vidáman) A siker évszázadok óta más-más elképzelést jelent az ember számára. Évszázadokkal ezelőtt, őseink úgy hitték, az ember beleszületik egy világba, beleszületik egy életbe, melyet el kell fogadnia, és együtt kell vele élnie. A siker, mint fogalom, mint elérendő állapot, hogy sikeres legyen az ember, nem igazán játszott fontos szerepet számukra. Ahogy a világ halad előre, az emberiség is egyre jobban megismeri azt, felfedezi saját magát. Az önismeret fejlődésével együtt az ember is egyre többet akar a magáénak tudni. A siker egyre komolyabb méreteket öltött az emberek életében, és szinte mindenki ennek az állapotnak az elérésére áhítozott. Manapság, a mai modern, civilizált, rohanó világunkban akár úgy is fogalmazhatunk, hogy az ember egyik legfőbb céljává a siker vált, maga mögé utasítva a boldogságot, a családot, vagy bizonyos esetekben akár a személyes kapcsolatokat is. Vajon mit jelent a mai előrehaladott világ emberének a siker?! Egyáltalán gondol-e arra, hogy a siker mit jelenthet?! Tudja-e, hogy számára mit jelent, és mások számára milyen jelentősége van a sikernek?! Elmélkedik-e azon, hogy mit kíván elérni az életben?! Vagy esetleg már el is érte azt, csak nem tud róla?! A sikerre vajon születni kell, vagy esetleg tudatosan is alakítható?! Vajon kit tart egy átlagember sikeresnek?! A fiatalabb és az idősebb korosztály számára ugyanazt jelenti, vagy talán lényeges különbségek fedezhetőek fel?! Merre tart az emberiség sikerről alkotott véleménye?! A fent említett kérdésekre pszichológusok és tudósok sokasága próbál rátalálni a válaszra. Különböző csoportokat, korosztályokat vizsgálva keresik az emberi természetben rejlő megoldást. Vagy talán nem csak az emberi természet játéka ez?! Mennyire befolyásolhatja a társadalmi gondolkodásmód, a társadalmi beidegződés egy embernek a sikerről alkotott véleményét?! A társadalmi rang szerepet játszik-e egy ember sikerérzetének kialakulásában?! Kérdések százai repkednek ma különböző kutatók köreiben. Jelen szakdolgozatban kísérletet teszek a siker definiálására, ahogyan azt korábban tudósaink gondolták, valamint a siker alapjainak feltárására. Továbbá egy saját kutatás segítségével 6

megpróbálom feltárni az emberek véleményét, hozzáállását a sikerhez; mit jelent számukra a siker, mikor meghallják ezt a szót; milyen emberi tulajdonságok játszanak fontos szerepet számukra, és hogy szerintük miben rejlik a siker titka. A témaválasztásom oka viszonylag egyszerű: manapság mindenhol arról hallunk, hogy a siker legfőképp mit jelent, mit „kell”, hogy jelentsen az emberek számára. A weboldalakon böngészve sikerreceptek ezrei várnak ránk, a női magazinokat lapozgatva szinte megmondják nekünk, hogy ki sikeres és ki nem. Több könyv fő témája a siker, melyben világhírű és gazdag befektetők adnak tanácsokat. A televízió és a rádió sugározta műsorok többsége pedig arról szól, hogy akkor lehetsz sikeres, ha sok a pénzed, felkapott vagy a médiában, és a fél világ ismeri a nevedet. Karriert építesz a munkádban és mindenki a te helyedre vágyik. Vajon a média igazat állít?! Valóban ennyit, valóban csak ennyit jelentene a siker?! Tényleg csak azok mondhatják magukat sikeresnek, akik a reflektorfényben állnak?! A szakdolgozat kutatási részében ezt a kérdést is megvizsgálom, hogy az emberek számára mit jelent a siker, és vajon összhangban áll-e a média állításaival.

7

II. A SIKER FOGALMA A siker fogalmának meghatározásával évszázadok óta foglalkoznak tudósaink. Ez egy olyan megfoghatatlan dolog, melynek több dimenziója alakult ki, és minden területen mást-mást jelenthet. A siker önmagában is rendkívül sokrétű, akár külön értelmező szótárat is lehetne készíteni ebből a fogalomkörből, annyira sok jelentéssel bír. Mást jelent a siker egy sokat dolgozó, túlterhelt, karrierista személy számára, más egy otthoni háztartást vezető nő számára, más a jelentése egy szerető családanya számára, és szintén más jelentőséggel bír egy tanuló gyermek, vagy egy egyetemista hallgató szemében. A siker tehát nem általánosítható. Nem lehet olyan megfogalmazást találni rá, amely egy egész társadalomra illeszthető. De még a társadalom megbontásával is rendkívül nehéz

feladat

lenne

érthető

és

világos

magyarázatot

adni.

Kultúránként,

népcsoportonként, gazdasági csoportonként is eltérő a siker fogalmához való hozzáállása az embereknek. Továbbá, egy csoporton belül is különböző vélemények alakulhatnak ki, egyéniségtől vagy akár életviteltől függően is. A siker jelentése és jelentősége az egyén hozzáállásától, gondolkodásmódjától, életmódjától függően erőteljesen eltérhet, és különböző formákban jelenhet meg. Mindenkinek úgymond megvan az „egyénre szabott sikere, a saját személyiségéhez illeszkedő siker fogalmának meghatározása”. Vegyünk például két egyetemista fiú hallgatót. Mindketten imádják a matematikát. Egyikőjük érdeklődési területe inkább a csillagászat felé határolódik, míg a másik fiú a gépészet területén jártasabb. Számukra különböző formában jelenik meg a siker, hiszen mindkettejük számára a saját érdeklődési területükön megértett vagy felfedezett dolog jelenti az igazi sikerérzést. A siker megfogalmazása különböző nyelveken A siker tehát egyéntől függően különböző jelentőséggel bír. Továbbá, a siker a személyiségtől kicsit tágabb körben is jelentős eltérést mutat. Különböző kultúrák nemcsak más meghatározással bírnak e fogalomra vonatkozóan, de ha megfigyeljük az anyanyelv használatát, akkor még nyelvi szinten is érdekes és sokatmondó különbségek fedezhetőek fel. Vizsgáljuk meg a következőkben, hogy a siker megszerzését hogyan fogalmazzák meg különböző idegen nyelveken:

8

Az angolban a sikert „elkészítik” maguknak, tehát megcsinálják maguknak a sikert. „Make success” vagy „make a go” szintén a siker elérését fejezi ki. Ebből a kifejezésből rendkívül sok dologra lehet következtetni az angolok sikerhez való viszonyáról. Ők nem várják a sikert, ők nem nyerik a sikert, hanem ők megcsinálják maguknak, tesznek azért, hogy sikeresnek mondhassák magukat. A franciák a sikert elnyerik, győznek a sikerben. „Gagner succès” vagy „remporter du succès” azt jelenti, hogy elnyerni a sikert, győzedelmeskedni a sikerben. Ők tehát ezt kiérdemlik. Hasonló kifejezés a pénzre vonatkozóan a „gagner d’argent”, ami szintén arra utal, hogy pénzt nyernek. A sikerhez, úgy, mint a pénzhez való hozzáállásuk is megegyezik. Utóbbival szemben a magyarok „keresik a pénzt”, ami a két népet összehasonlítva elég komoly gondolkodásbeli különbségekre utalhat… Németországban az emberek úgymond elérik a sikert. Úgy értelmezem ezt, hogy sok munka és kitartás által minden ember sikeres lehet, és az, hogy sikerül-e beteljesíteniük ezt, csak az egyénen múlik. Az „erfolge erreichen” kifejezés a magyar „sikert elérni” megfelelője. Orosz nyelven a siker megszerzése a szerencsével kapcsolható össze. Az oroszok azt mondják, hogy bíznak a szerencséjükben, vagyis „верить в сваю звезду” vagy pedig „ему /её повезло”. Ők tehát a siker alapjának leginkább a szerencsét tartják. Ebből arra lehetne következtetni, hogy a siker nem a szaktudáson vagy a személyiségen múlik, hanem az egyéntől kívülálló dolgon, a szerencsén. Az araboknál a siker megszerzését rendkívül sok módon tudják kifejezni. Mivel maga az arab nyelv különböző nyelvjárásokra bomlott, ezért ugyanazon dolgot nagyon sokféleképpen tudjuk kifejezni. A siker szó legtöbbször a „Njāḩ”, a sikert elérni kifejezés pedig a „Tḩqyq an-Njāḩ”. A siker megfogalmazása a magyar nyelvhasználatban A magyar nyelvben sikert érünk el, hasonlóan, mint a német szóhasználatban, valamint learatjuk a sikert. „Sikert aratni” hosszú, kemény munkával, és kitartással lehet, akárcsak a tényleges aratás gyakorlatában. Úgy gondolom, hogy ez mind jellemzője a magyar népnek, és a történelmünkben is megtalálható a kitartás. Vegyük csak például a rengeteg harcot a szabadságért, a függetlenségért, a 150 éves török birodalom uralmát, vagy

a

német-

és

orosz

megszállással

9

szemben

mutatott

kitartásunkat.

A Magyar Értelmező Kéziszótárban az alábbi meghatározást találjuk a sikerre vonatkozóan: „Valamely tevékenység szerencsés kimenetele, jó eredménye. Alkotással, magatartással kivívott tetszés.”1 A sikert tehát egy szerencsés kimenetelű tevékenységként fogalmazza meg, valamint mások tetszésének elnyerésével magyarázza. A szerencse, mint a siker egyik meghatározó része, különböző, ambivalens érzéseket kelthet az emberekben. Például aki sikeresnek vallja magát, sokszor a jó szerencséjének tudja be azt, valamint aki szerencsésnek vallja magát, az hamarabb gondolja azt, hogy sikeres az életben, ezáltal elégedettséget mutat mások felé. Ezzel szemben, aki szerencsétlennek tartja magát, úgymond kerüli a szerencse, ő inkább azt gondolja magáról, hogy sikertelen az életben is. Nagy céljai vannak az életben, és ha nem éri el őket, tragédiaként fogja fel. Éppen ezért nem értékeli a kisebb sikereket, a kisebb, de elért célokat. Tehát úgy gondolom, hogy aki sikertelennek érzi magát, az valahol együtt jár a szerencsétlenség érzésével is, és fordítva szintén. Három idézet írhatja le talán a legjobban azt, hogy milyen a kapcsolat a siker és a szerencse között: „A legtöbb ember kis dolgokban sikert érhetne el, ha nem kerülne bajba nagyra törő ambíciói miatt.” (Henry Wadsworth Longfellow)2 „A siker pusztán a szerencsén múlik. Ezt bármelyik vesztes megerősíti neked.” (Earl Wilson)3 „Nincs olyan szerencsétlenség, melyből az ügyes ember valami előnyt ne kovácsolna; olyan szerencse sincs, melyet az oktalan a maga kárára ne tudna fordítani.” (La Rochefoucauld)4 Visszatérve a Magyar Értelmező Kéziszótár fent említett második meghatározására, ami arra utal, hogy a siker más emberek tetszésének elnyerését jelenti, szintén különböző jelentéssel bírhat. Ez a meghatározás nagyban függ attól, hogy mivel lehet esetleg megszerezni a bizalmat és elismerést, vagyis megnyerni magunknak a tetszést. A munkabeli teljesítménnyel, a kivívott elismeréssel, a kedves és barátságos viselkedéssel,

1

Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999, Kilencedik változatlan kiadás, 1206. oldal 2 http://www.citatum.hu/szo/siker/3 H.W. Longfellow amerikai költő, fordító, egyetemi tanár. 3 http://idezet.wordpress.com/category/siker/ E. Wilson amerikai politikus. 4 Bölcsességek Könyve, Aforizmák, Szállóigék, Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1982, 271. oldal

10

a célszemély felé fordított érdeklődésünkkel, a szimpatikus életmóddal, vagy pusztán a külső megjelenéssel is meg lehet nyerni magunknak az embereket. Ebből fakadóan kijelenthetjük, hogy az emberek többségének számít a külső megítélés. Hogy sikerül-e mások tetszését kivívniuk, esetleg ellenszenvesnek találják őket, mi az, ami által sikeresnek tartják egymást az emberek, mi az, ami kiválthatja az elismerésüket egy másik ember felé. Ez szintén egyéntől függ, de nem választható el egymástól. A siker sok ember számára a külső megítélésükön alapszik. Külső megítélés Az alábbi elgondolás Dr. Ternovszky Ferenctől származik, aki szintén a külső megítélés jelentőségét fogalmazza meg egyik könyvében: „A siker a külvilág, a környezet tükrében jelenik meg. Ha olyan célokat tűzünk ki, olyan karriert valósítunk meg, amelyek szüleink, párunk, gyerekeink, barátaink rokonaink elvárnak tőlünk és ezeket részben vagy egészben megvalósítjuk, akkor sikeresnek tekintenek bennünket. Vagyis a siker nem független a külső megítéléstől, de belső igényeink és eredményeink függvénye is.”5 A belső igényeink és eredményeink függvényében is érezhetünk sikert az életünkben, ugyanakkor az ellenkezőjét, a sikertelenséget is kiválthatja. Mindez a saját magunk felé támasztott elvárások minőségétől és mennyiségétől is függhet. Ezek az elvárások szintén különböznek az egyén beállítottságától, vagy szerepétől függően. Egy családanyának például rengeteg elvárása lehet önmaga felé, ugyanígy, egy főiskolai hallgatónak is rengeteg hasonló elképzelése van a maga felé felállított célokról. Például egy hallgató szeretne jól teljesíteni a tanulmányaiban, a legjobbak egyikévé szeretne válni. Ugyanakkor szeretne kiemelkedő sportteljesítményt is nyújtani, és jelentős eredményeket produkálni különböző versenyeken, lehetőleg az aranyérem megszerzése a célja. Mindkét területen minél jobb eredményeket akar elérni, egyre jobban megerőlteti magát, hogy közelebb kerüljön az elérni kívánt eredményekhez. Ekkor történik az, hogy az egyik területen, a tanulmányaiban nem ér el kitűnő eredményt, csak jó minősítést kap. Azzal, hogy úgy érzi, alulteljesített a tanulmányaiban, és nem érte el a saját maga által kitűzött célokat, kudarcként éli meg a jó minősítést. Hiába lett aranyérmes sportoló, és hiába küzdött mindkettő területen, nem lesz teljes számára ez a 5

Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-család, I. Karriertervezés, álláskeresés, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 12. oldal

11

siker. Ha belegondolunk, a jó minősítés szép eredménynek számít, és az aranyérem is kiemelkedő teljesítményről tesz tanúbizonyságot. Valójában ez a tanuló –és egyben sportoló-, elérte a kitűzött céljait: hiszen a tanulmányaiban a legjobbak egyike lett, és a sportban is aranyérmes versenyző. A sikertelenség érzete csalós, hiszen elérte a kitűzött céljait, csak nem a legjobb lett. A sikert akár egy intervallumként is fel lehetne fogni: jelen esetben a „tanulmányok jó teljesítése” nem kizárólag a kitűnő végzettséget jelentheti, hanem azt is, hogy a legjobbak között végzett. Tudni kell értékelni a kisebb sikereket is, ezáltal elkerülhetjük a kellemetlen „sikertelenség érzését”. Értékrend és preferencia Értékrend és preferencia6 tekintetében is fontos az, hogy kinek mit jelent a sikeresség. Minden ember más-más értékrenddel rendelkezik, más dolgok fontosabbak számukra. Az értékrend és preferencia időben is változó tényező. Lehet, egy karrierista nőt nagyra értékelnek a munkájában és becsülik kiemelkedő teljesítménye miatt. De amikor családot alapít, gyermeket szül, és továbbra is a karrier marad számára az első helyen, megváltozhat a külső megítélés, megváltozhat az emberek gondolkodása. Lesz, aki továbbra is sikeresnek tartja, mert nála is a karrier áll az első helyen. Ugyanakkor lesz olyan személy is, aki amiatt, hogy nem fordít elég időt a családjára, nem fogja igazán sikeresnek tartani a családi élet területén. Utóbbi személynél a család áll az első helyen, amivel a szóban forgó nő nem foglalkozik megfelelően, éppen ezért nem lesz sikeres a szemében. Oakwood elemzései a sikerről A siker megfogalmazására kísérletet tett Alexander Oakwood is a Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság? című könyvében. Oakwood több ismert, elterjedt állítást idézett vissza híres személyektől, és ezeket elemezte, hogy mire utalhatnak, vajon a siker milyen formájára gondoltak, mikor ezeket állították a hírességek. Néhány példát említenék ebből a könyvből, mely sokat segíthet a siker meghatározásában. 7

6

Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-család, I. Karriertervezés, álláskeresés, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 11. oldal 7 Alexander Oakwood: Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság?, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 1999, Mit mondanak a bölcsek? fejezet

12

„Csupán egyféle siker létezik. Az, hogy az ember a saját elképzelései szerint élheti az életét.” (Christopher Morley) Oakwood szerint a társadalom 3 utat nyújt, amelyen haladva valaki saját elképzelései szerint élhessen.8 Egyik a hatalom útja, ami által megfélemlíthetőek az emberek, és engedelmes szolgává alakíthatja őket a hatalommal-bíró személy. Ennek hátránya az, hogy mindig is lesznek olyanok, akik nem félnek a hatalomtól és a megfélemlítéstől. Ezáltal akár háborús viszonyokat is kelthet ez az elmélet. A második út a gazdagság, ami segítségével megvehetőek az emberek, és ezáltal lesz sikerérzete a gazdag embernek. Hátránya szintén az, hogy vannak olyan személyek, akiket nem lehet pénzzel megvenni. A harmadik út az érvelés, az együttműködés, mely a leghatásosabbnak bizonyulhat a három lehetőség közül. Tehát Oakwood szerint „tartósan a harmadik út járható.” A következő Logan Pearsall Smith idézetet is elemezte Oakwood: „Hogyan mondhatják, hogy az életem nem sikeres? Hát az semmi, hogy az elmúlt hatvan évben mindig volt mit ennem, és megúsztam, hogy megegyenek?!” Ezt nagyon röviden, és érthetően elemzi, felesleges magyarázatok nélkül: „Erre mondhatnánk, hogy a siker minimumprogramja.”9 Stephen Schlitzer egyik sikerről alkotott állítását is elemzés alá vetette: „Az a dolog, amit sikernek neveznek, nem más, mint olyankor hibázni, amikor nem lát senki.” Humoros formában megfogalmazott igazság Oakwood szerint.10 Vagyis a siker nem azt jelenti, hogy nem szabad hibázni. Sőt, minél több hibát kell elkövetni annak érdekében, hogy aztán valamit jól csináljunk. Gyakorolni kell azt. „Ám ha azt akarod, hogy sikeresnek is tartsanak, nem szabad túl gyakran hibáznod mások előtt.” Oakwood ezen elemzéséről nekem egy másik idézet jutott eszembe, mely az IBM alapítójától, Thomas J. Watsontól származik: „Ha valaki sikeres akar lenni, akkor hibái számát meg kell dupláznia.”11

8

Alexander Oakwood: Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság?, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 1999, Mit mondanak a bölcsek? Fejezet, 17-18. oldal. Christopher Morley amerikai regényírótól. 9 Alexander Oakwood: Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság?, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 1999, Mit mondanak a bölcsek? Fejezet, 18. oldal. L.P. Smith angol írótól. 10 Alexander Oakwood: Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság?, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 1999, Mit mondanak a bölcsek? Fejezet, 18-19. oldal. 11 http://idezet.wordpress.com/category/siker/

13

„A siker nem a beérkezés, hanem az utazás módja.” (Ben Sweetland) Oakwood szerint ez az egyik legjobb idézet, amiről hallott. Ez az egyik leggyakrabban idézett mondás a sikerről.12 Tehát a siker nem valami elérését jelenti, hanem az eléréséhez megtett utat foglalja magában. Az út során mindig új dolgokkal találkozik az ember, hiszen ez viszi őt előre. Mindig legyen új, konkrét kitűzött cél, amiért folytatjuk az utat. Ez a gondolat a későbbiekben, a saját kutatásomban is beigazolódik. Oakwood könyvéből egy utolsó világhírű magyartól származó idézetet említenék meg: „A siker egyetlen ésszerű értelmezése, hogy igyekszünk szert tenni mindarra, ami jó az életben. Ezért aztán minél korábban meg kell értenünk, mi az a jó, amit kívánunk, amit el akarunk érni.” (Korda Sándor)13 A siker és a boldogság kapcsolata A siker és a boldogság kapcsolata több irodalmi műnek és több kutatási témának volt már a kulcskérdése. Nem csak a tudósokat, hanem az emberek többségét is érdekli, hogyan lehetnek sikeresek és boldogok az életben. Vegyük csak példának a világ legismertebb keresőjét, a Google tárházát.14 A magyar „siker és boldogság” szavakra 609.000 találatot ad ki, angolul „success and happiness” kifejezésre 23.200.000 találatot dobott ki, míg a francia „le succès et le bonheur” szavakra 351.000 keresési eredményt nyújt számunkra. A többség olyan weboldal, vagy blog, ahol tanácsokat adnak a siker elérésére a boldogság érzése mellett. Továbbá, néhány könyvrészlet található meg, tanulmányok és kutatások, pszichológusok írásai. De vajon mi a siker és mi a boldogság? Vajon mi a különbség a kettő közt? Vajon melyik fontosabb az emberek számára? Mindenkinek célja az, hogy mindkettőt elérje? Milyen kapcsolat van a kettő között? A siker és a boldogság egymás közti kapcsolata alapvetően az egyén hozzáállásától, gondolkodásától függ. A sikeres ember egyik jellemzője többek közt az, hogy eredményeit, tehetségét vagy képességeit a környezete is elismeri. Ezt az előbbiekben már említettem, Dr. Ternovszky Ferenc szavaival. Boldog ember az, aki elégedett önmagával és az életével, úgy érzi, elérte céljait és mindent, amit kívánt. Tehát a 12

Alexander Oakwood: Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság?, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 1999, Mit mondanak a bölcsek? Fejezet, 19. oldal. Ben Sweetland amerikai író. 13 Alexander Oakwood: Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság?, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 1999, Mit mondanak a bölcsek? Fejezet, 20. oldal. Korda Sándor világhírű filmrendezőtől (1893-1956) 14 Www.google.hu

14

boldogság inkább az ember bensőjéből származik. Szintén néhány mondat erejéig idéznék A siker kulcsa: Munka- Család első számú könyvéből, ahol a következőképpen ír a boldogságról:15 „A boldogság viszont inkább belső lényünkből fakad, a komfortérzet, az öröm, a stimuláció keltette érzéseinkből létrejövő lelki egyensúlyt, belső békét jelenti. Amíg az öröm, a siker „hangos”, észreveteti magát, addig a boldogság csendes. A boldogság nem szól, azt észre kell venni. Vannak, akik egy életen át kergetik és nem veszik észre, hogy részük volt, van benne. Oda kell figyelni, meg kell állni, és érezni kell.” Egy sikertelen ember ugyanúgy lehet boldog, mint egy sikeres személy. Továbbá, fordítva is megtörténhet a dolog. Egy sikeres ember lehet, hogy boldogtalan az életben. Attól függően tehát, hogy az egyén hogyan tekint önmagára és saját életére, a siker és a boldogság érzése megtalálhatja vagy elkerülheti őt. Például egy adott személy középvezető egy vállalatban. Kétféleképpen gondolkodhat: sikeresnek tartja magát, mert elért egy vezetői szintet, és számít a véleménye a munkatársainak. A siker az elégedettség érzését hozza magával, ami által boldognak mondhatja magát. Valamint úgy is gondolkodhat, hogy márpedig ő miniszterelnök akar lenni, és hogy a középvezetői pozícióval nem elégedett. Azáltal, hogy a sikerre hogyan koncentrál, az elégedettsége és a boldogsága múlhat. Nem érzi magát sikeresnek a munkájában, nem elégedett a helyzetével, ezáltal folyton valamilyen ürességet érezhet. Saját maga nem „engedi”, hogy boldog lehessen. A különbség tehát az, hogy az egyik külső ingerek hatására alakul ki, a másik pedig a belsőnkből ered. Tehát ha boldogok szeretnénk lenni, az csakis rajtunk múlik. Becsüljük meg és legyünk elégedettek kisebb- nagyobb sikereinkkel is, vegyük észre a boldogságot, és élvezzük jelenlétét. A siker árnyéka Mint mindennek, a sikernek is megvannak az árnyoldalai, az úgynevezett „hátrányai”. Nem minden siker hoz kényelmet, biztonságot, vagy elégedettséget az élvezője számára. Amikor a sikeres ember egyben híressé is válik, a többi emberben vagy szimpátia alakul ki, vagy esetleg eltávolodnak tőle, rosszabb esetben megutálják. Ezért sokszor a siker teherként nehezedik az emberekre, szorongást, esetleg félelmet válthat ki az egyénből, a csoportjából, vagy a környezetéből. Sokan, akik még nem voltak igazán

15

Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-család, I. Karriertervezés, álláskeresés, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 12. oldal

15

sikeresek mások szemében, nehezen hiszik el, hogy van árnyoldala is. Pedig bizony komoly problémákat okozhat, és ezt akkor veszi észre az ember, mikor sikeresnek mondja a környezete, de már a negatívumait is kezdi érezni. Példának okáért vegyünk egy sikeres, híres embert, aki bizonyos körökben közkedvelt, de vannak kevésbé rokonszenvező csoportok is ellene. Az emberek folyamatosan figyelik, pletykálnak róla, esetleg követik, és a rosszakarók arra törekednek, hogy megnehezítsék az életét. Számtalan hasonló történetnek tragédia lett a vége. Diana hercegnőt szerették az egész világon, és sikeresnek mondható a taposóaknák alkalmazása elleni kampányában is. Marilyn Monroe a következőket nyilatkozta a sikerességről: „Vicces, miként gyűlölnek meg, ha sikeres vagy. Bár ne így lenne. Csodálatos lenne úgy élvezni a sikert, hogy az ember ne látná azokat a tekinteteket maga körül.”16 Mindkettő hölgy halálának okai ismeretlenek, de a siker, amit elértek, vitathatatlan. És akár közrejátszó okai is lehettek tragédiájuknak. Másik példát hozva, egy híres angliai focistát saját szurkolói életveszélyesen megfenyegettek, ha átigazol egy más csapathoz, hiszen akkor ellenfél válna belőle. Vagy egy hétköznapi példát említve, egy ismertebb ügyvéd ismerősöm viszonylag sokszor kér rendőri védelmet házához, mert fél, hogy egyszer megtámadják, és aggódik családtagjainak épségéért is. Szorgalma meghozta számára a munkájában elérhető sikereket, ugyanakkor a félelmet is felébresztette benne. Manapság a sikert abban mérik, amit a média sugároz, és amit elhitet az emberekkel. Manipulatív hatása vitathatatlan. A média szerint a mai sikeres emberek azok, akik a nyilvánosság előtt végeznek valamit sikeresen. És azáltal válnak sikeressé, hogy a közönség, az emberek többsége annak tartja őket. Napjainkban sikeresnek tartjuk, ikonként nézünk fel a sportolókra, filmcsillagokra, befektetőkre vagy bankárokra, popsztárokra vagy ismert média-személyiségekre, politikai vezetőkre. Aki sikert akar elérni az életben, annak jobb esetben sikerül. Rosszabb esetben mások sikereit látja maga előtt, és az maga sikertelenségét. Ez előbb utóbb irigységhez vezet, ami megronthatja a legjobb emberi kapcsolatokat is. Hosszabb távon és súlyosabb esetben pedig gátja lehet ez a boldogságnak, az elégedettségnek, és motivációnk elvesztéséhez vezethet.

16

http://www.citatum.hu/szo/siker/3

16

III. A SIKER ALAPJAI Felmerül a kérdés, hogy vajon miben rejlik a siker titka? Mi szükséges ahhoz, hogy valaki sikereket érjen el, annak mondhassa magát? A siker valóban csak az egyén beállítottságán múlik, vagy hatással van rá a társadalmi környezetünk is? A következőkben arra keresem a választ, hogy a siker eléréséhez mi az, ami szükséges, és fontos, mi alapozza meg a siker előtti utat.

A siker alapja- a személyiség?! A személyiség egy olyan egyént jelent, aki a saját korának társadalmában élő sajátos személyiség.17 Egyéni gondolkodás-, érzelmi-és viselkedési minták összessége. Sokan úgy tartják, hogy a társadalomban a szociális magatartást megmagyarázó fogalom a személyiség. Ez a magatartás lehet szimpatikus, ellenszenves, ellentmondásos, különc, alkalmazkodó, esetleg deviáns, és még sok más jellemzőt lehetne ide sorolni. A személyiség

kialakulása

különböző

hatások

következményeképpen

alakul

ki.

Befolyásolhatja az életkor, a családi háttér, érzelmi hatások, a baráti kör, a társadalmiés szociális hatások, amelyekben él, a kultúra, a gyereknevelési szokások, vagy akár a politika is.18 Ez attól függ, ki melyik területre érzékenyebb, melyik tudja jobban a hatása alá vonni az embert. A tudósok és magatartás-kutatók körében is rendkívül sok az ellentmondás, különböző vélemények léteznek a személyiség kialakulásáról, és magáról a személyiségekről is. „Különböző környezetből származó gyerekek különböző megerősítéseket kapnak, és eltérő szociális modelleknek vannak kitéve, minden életkori szinten jelentős társadalmi csoportkülönbségek figyelhetők meg. Még a hasonló társadalmi vagy kulturális háttérrel és hasonló biológiai jellemzőkkel rendelkező gyerekek között is jelentős különbségek mutatkozhatnak a társas viselkedés mintáiban… mivel nem biztos, hogy egyformák az őket ért tapasztalatok. Másfelől viszont, mivel a társas viselkedés gyakorlásának tapasztalatait részben meghatározó biológiai, családi és szubkulturális tényezők az élet korai szakaszaiban viszonylag állandónak tűnnek, az egymást követő életszakaszokban joggal várható a viselkedés jelentős egyénen belüli folytonossága.”19

17

Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999, Kilencedik változatlan kiadás, 1267. oldal 18 http://ezinearticles.com/?Success-Depends-on-Individual-Attributes&id=1062550 19 Személyiségelméletek, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2001, Albert Bandura: A személyiségfejlődés szakaszai fejezet, 380. oldal

17

A személyiségelméletek közül a három legismertebb elméletet szeretném röviden bemutatni, melyek leírják, hogy milyen személyiségtípusokkal találkozhatunk. A személyiségtípusokból pedig arra következtethetünk, hogy minden egyes típusnak megvan a maga „sikere” az életben. Vagyis minden típusnak mást jelent a siker, más szerez nekik sikerélményt, de ami a legfontosabb, hogy van sikerélményük. Vonáselmélet20 A személyiségelméletek közül a vonáselméleti megközelítés a legrégebbi irány. A legismertebb gondolkodók Hippokratész, Allport, Cattell, és Eysenck. Hippokratész görög orvos szerint a test 4 féle nedvből tevődik össze: vér (sanguis), sárga epe (chole), fekete epe (melaina chole), és nyálka (phlegma). Abból kiindulva, hogy melyik domináns, négy személyiségbeli alaptípust különböztet meg: 

Melankolikus (depressziós): Fogékony, de kevésbé impulzív. Lassan keletkező erős érzelmekkel rendelkezik, de ez nem ösztönöz cselekvésre.



Kolerikus (ingerlékeny): Fogékony és impulzív egyben. Erős és tartós érzelmek, melyek cselekvésre ösztönöznek.



Szangvinikus (derülátó): Gyenge fogékonyság, és nagyfokú impulzivitás. Lobbanékony, gyorsan keletkező, de nem tartós érzelmek, melyek intenzíven hatnak a viselkedésre.



Flegmatikus (nyugodt, közönyös): Gyenge fogékonyság, kevésbé impulzív. Lassan keletkező, gyenge érzelmek, melyek nem befolyásolják a viselkedést.

„A vérmérséklet nem azonos a jellemmel, de azzal szorosan összefügg, a személyiségfejlődés során igen lényeges jellemvonássá alakul.” A fent leírt alaptípusok tovább nem bonthatóak. Mivel teljesen különbözőek, más viselkedésmintát mutatnak, ezért valószínűleg különböző elvárásaik vannak, és más célkitűzéseik az életben. Eltérő dolgok jelentik számukra a sikert. A melankolikus, depressziós alkat például sikerélménynek tekintheti azt, ha jól beilleszkedik egy társaságba, és sikerül maga mögött hagynia az egyedüllétet. Míg vele szemben a kolerikusnak az nyújthat sikerérzést, ha kontrollálni tudja magát, és sikerül nyugodtabb viselkedésre váltania, tud a pihenésre is időt szakítani. A 4 alaptípus keveredése komplex személyiségeket hoz létre. A kevert személyiség inkább jellemző, mint hogy valaki tisztán, egy alaptípus jellemzőit mutatná. 20

http://www.szepi.hu/irodalom/pedagogia/tped_014.html Szegedi Piaristák oldala, Ranschburg Jenő: Személyiségtípusok című írásából. Ranschburg Jenő pszichológus, a pszichológiatudomány kandidátusa.

18

Sigmund Freud elmélete21 A pszichoanalitikus megközelítés a legátfogóbb és legnagyobb hatású irány. Az elmélet Sigmund Freud kutatásaiból ered. Freud alkotta meg a „jéghegy modellt” is, amely a lélek megosztottságáról szól (tudat-tudattalan). Személyiségelméletét illetően Freud 3 fő rendszerre bontotta azt, az id, az ego, és a szuperego elemeire.22 Ezeknek megvan külön-külön is az önálló funkciójuk, ugyanakkor kölcsönhatás áll fenn közöttük, amelynek köszönhetően a magatartás kialakul. 

Id: A személyiség eredendő rendszere, ezen belül differenciálódik az ego és a szuperego. „Az id mindazokból a lelki dolgokból áll, amelyek örökletesek, s amelyek már a születéskor is megvannak bennünk, az ösztönöket is ideértve. Az id a másik két rendszer működéséhez szükséges erőt is szolgáltatja.”



Ego: Az ego a személyiség végrehajtó közege. Az ego kontrollálja a szuperego és az id igényeit, valamint a külvilág hatásait is. Úgymond a realitáselvnek engedelmeskedik. Tervet dolgoz ki a szükségletek kielégítésére, általában valamilyen cselekvés által.



Szuperego: „A társadalom hagyományos eszmevilágának és értékrendjének közvetítője. Erkölcsi fegyver, inkább az eszményt reprezentálja, mint a valóságot magát; inkább a tökéletesség a célja, mint az élvezet.” Meggátolja az id azon impulzusait, amit a társadalom elítél (szexuális és agresszív impulzusokat), az egot rábírja, hogy eszmei céloknak vesse alá magát, és minél inkább a tökéletességre törekszik.

Az ego és a szuperego leírásában azt olvashattuk, hogy egymáshoz viszonyítva különböző céljaik vannak. Az ego kielégíti a szükségleteket, a szuperego a tökéletességre motivál. Ebből kifolyólag arra a következtetésre jutottam, hogy az ego inkább nagyobb szerepet játszik a siker elérésében, mint a szuperego. Hiszen az ego az, ami cselekvésre ösztönöz, kontrollál és megvalósít. Ha az általa kidolgozott terv megfelelő, akkor annak végrehajtása sikert hoz. A szuperego szerepe a nagy és nemes célok kialakulásában jelentős, melynek kidolgozása szintén az ego feladata lesz. 21

http://www.mba.bme.hu/data/jegyzet/izsolajos/szemelyiseg.pdf BME Jegyzet. Személyiségelméletek, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2001, Calvin S. Hall- Gardner Lindzey: Freud pszichoanalitikus elmélete fejezet, 5. oldal. Sigmund Freud zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója. 22 Személyiségelméletek, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2001, Calvin S. Hall- Gardner Lindzey: Freud pszichoanalitikus elmélete fejezet, 7-9. oldal

19

Carl Gustav Jung elmélete23 C.G. Jung svájci orvos, Freud tanítványa és barátja volt. Freud személyiségelméletére esküdött, de később szakított a pszichoanalízissel. Szerinte ugyanis nem minden vezethető vissza az erotikus ösztönökre. Alternatív személyiségelméleteket alkotott, melyek egyik leghíresebbike az extrovertált és introvertált attitűdtípusok. Ranschburg Jenő a következő leírást adta meg erre a kettő típusra vonatkozóan: 

Introvertált: befelé forduló személyiség. „Megfontolt, érzelmileg nehezen kapcsolódó, töprengésre, szorongásra hajlamos.” Hallgatag, félénk, nehezen érthető. Nem kedveli a zajos társaságokat, nem kapcsolódnak semmilyen eseménybe, „kibámulnak a világra”.



Extrovertált: a külvilág felé irányul. „Az extrovertált vidám, tetterős, gyorsan reagáló, emberi kapcsolatokat szívesen teremtő személyiség.” Nyitott, barátságos, keresi az élményeket, azt szereti, ami közkedvelt, tevékeny és tréfás.

Minden emberben megtalálható mindkettő pólus, az extrovertált és az introvertált egyaránt. A domináns pólus lesz az emberre jellemző magatartás, a másik pólus pedig a tudattalanban van. Többek között a vonzódást is ezzel magyarázta Jung. Ha egyensúlyt akar teremteni az ember, azt fokozatosan kell véghezvinni, és akkor mindkettő pólus az egyénnek megfelelő arányban lesz jelen. Az extrovertált ember céljai nagyban eltérnek az introvertált céljaitól. Továbbá, az önmaguk felé, és a környezetük felé állított elvárásaik is hatalmas különbségeket mutatnak. A Jung-féle extrovertált-introvertált elméletben véleményem szerint sokkal könnyebb meghatározni a különbségeket, és az eltérő igényeket, mint a vonáselmélet személyiségtípusai között. Utóbbiban nem annyira egyértelmű a személyiségek egymás közti eltérései. Ezért Carl Gustav Jung megközelítésében már jobban érthetővé válik, hogy a siker mennyire különböző lehet egyéntől függően. A sikerélménye szintén megvan mindkettő pólusban, de minőségben és mennyiségben is különbségek adódnak. Egy extrovertált típusú ember valószínűleg hamarabb ráérez a sikerre, élvezi a kisebb sikerek elérését is, újabb és újabb célokat tűz ki maga elé. Az introvertált típusban is megvan a siker alapja, de nyilván nehezebb azt a felszínre hozni, hiszen maga a személyisége is olyan, ami nehezen nyílik meg, nehezebben válik az igazi önmagává.

23

Személyiségelméletek, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2001, Jung és Murray: Őstípusok és témák fejezet, 41-43. oldal http://www.szepi.hu/irodalom/pedagogia/tped_014.html Szegedi Piaristák oldala, Ranschburg Jenő: Személyiségtípusok című írásából. Ranschburg Jenő pszichológus, a pszichológiatudomány kandidátusa.

20

Carl Rogers elmélete24 Carl

Ransom

kliensközpontú-

Rogers és

amerikai

pszichológus,

személyközpontú

terápia

a

tanácsadói-,

kidolgozója.

non

Rogers

direktív-, szerint

a

személyiséget leginkább működtető hajtóereje az önmegvalósítás szükséglete. Akkor tekinthető az ember teljességgel működőnek, ha az önmegvalósítás folyamata vezérli a személyiségünket. Mindezek mellett egyéb tényezők is hatással vannak a működésre, de a legfontosabb számunkra az önmegvalósítás szükséglete. Az egyéb befolyásoló erők a következőek: 

Organizmikus értékelő folyamat: „ez az élményfeldolgozás és az éntudat kialakulásával függ össze, amely születéskor nem létezik. Csecsemőkorban a szervezet minden ingerre egészként reagál.”



Én szimbolizációja: a fejlődéssel indul el, „az énkép, énfogalom megjelenése a beszéd kialakulásával kezdődik, és a társas környezet közvetítésével megy végbe.”



Pozitív értékelés szükséglete és az önelfogadás szükséglete: „a személy akkor éli meg magát, ha környezete elfogadóan reagál rá, és pozitívan értékeli”. A környezet pozitív visszajelzése pedig nem szükséges bizonyos idő elteltével, mert akkor már önállóan is értékelni tudja magát.

Az utolsó befolyásoló erő, a környezeti visszajelzés összefüggésbe hozható a korábban említett külső megítélés elgondolásával. Jelen esetben azért szükséges, hogy az egyén elfogadja önmagát, és értékesnek tartsa önmagát. A külső megítélés fejezetben pedig azért volt szükséges a környezet véleménye, megerősítése, mert az szükséges a siker érzéséhez, ahhoz, hogy az ember sikeresnek tarthassa magát. Tehát nem választható el a siker és a külső megítélés. A szakdolgozatom kutatási fejezetében szintén foglalkozni fogok azzal a kérdéssel, hogy az emberek szerint mi a siker alapja, mit tartanak szükségesnek ahhoz, hogy valaki sikeresnek vallhassa magát. Továbbá a kérdőívet kitöltők által meghatározható lesz, hogy a személyiség milyen helyezést kapott a rangsorolásban, mennyire számít fontosnak az emberek számára.

24

Személyiségelméletek, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2001, Személyiség-és viselkedéselmélet, 283285. oldal. http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/16het/pszicho/pszicho16.html#jung Sulinet kidolgozás Carl Ransom Rogers amerikai pszichológus, a humanisztikus pszichológia egyik vezéralakja.

21

Az önismeret jelentősége „Önmagunk jellemének, képességeinek megismerése, ismerete.”25 Az egyén életében központi jelentőségű, mind a saját érdekében, mind pedig a közösség érdekeiben is. Fontos szerepet játszik lelki problémák, életviteli és beilleszkedési nehézségek megoldásánál. Az önismeretünk által kiszámíthatóvá válik, hogy milyen módon reagálunk bizonyos helyzetekre, milyen problémamegoldó képességekkel rendelkezünk, vagy megijedünk-e bizonyos élethelyzetektől. Általa elkerülhetünk kellemetlen helyzeteket, a már kialakult kínos szituációt pedig kezelni, kontrollálni tudjuk. Az, hogy mennyire ismerjük magunkat, képet ad arról is, hogy mennyit foglalkozunk saját egyéniségünk megismerésével. Van, aki ismeri önmagát, időt és energiát fektet abba, hogy minél jobb önképet kapjon. Mások nem foglalkoznak vele, lényegtelen dologként tekintenek rá, és soha nem is fordítanak rá egy percet sem. Pedig, hogy valaki igazán tudja, mit szeretne az életben, mit akar elérni, vagy milyenné akar válni, ahhoz elsősorban saját személyiségének az ismeretére van szüksége. Az embernek kellő akaraterővel és kitartással lehetősége van bárminek az elérésére, de kérdés az, hogy mit akar elérni? Mit érdemes elérnie? Hiába akar valaki híres sportolóvá válni, ha alapvetően nem az a célja, hogy egészséges, sportos életmódot éljen. Még ha sikerül is olyan szintre eljutnia, hogy ünnepelt sportember lesz, ha nem motiválja az egészséges életvitel, és inkább a dohányzást választaná, akkor nem érte meg az eddigi fáradozása. Így az is megtörténhet, hogy hiába mutat fel kiemelkedő eredményeket, ha nem érzi igazi sikernek, akkor nem érte meg számára ezt az utat választani. Ahhoz, hogy céljainkat elérjük, nem elég annak a megfogalmazása. Kell az a bizonyos belső hajtóerő is, ami segítségével kitartunk elhatározásunk mellett, és véghezvisszük terveinket. Az igazi belső hajtóerőnk megtalálásához pedig nélkülözhetetlen az önismeret. Ugyanis egy kitalált, nem valós, nem az egyéniségünkhöz illeszkedő motiváló erő nincs olyan hatással ránk, ami képes végig vinni bennünket azon az úton. Személyiségünk továbbfejlesztése esetén is fontos szerepe van az önismeretnek. Jó irányba történő fejlődésünkhöz tudnunk kell, merre tartunk. Ez szükséges és kívánatos a személyiségfejlesztésünk eredményességéhez.

25

Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999, Kilencedik változatlan kiadás, 1053. oldal

22

Ismerjük meg önmagunkat! Ha valaki fejleszteni szeretné önismeretét, ajánlatos a következő technikákat alkalmaznia. Először is fontos lépés, hogy figyeljünk önmagunkra, állandó önmegfigyelést tartsunk. Mintha külső szemlélőként figyelnénk tetteinket, elemezzük azokat. Az általános, mindennapos élethelyzetektől kezdve a különös, szokatlan szituációkig, mindenre legyünk figyelemmel. Cselekedeteink során próbáljuk megfogalmazni, megérteni, hogy mit miért csinálunk. Minek az érdekében történtek? Mi az a motiváló erő, ami hajt bennünket előre. Fontos lépés az is, hogy mások véleményét kikérjük, meghallgassuk magunkról, és azt próbáljuk megérteni, tudatosítani. Sokszor egy külső szemlélő, egy elfogulatlan jó barát tanácsai igazi kincsek lehetnek fejlődésünk során. Amennyiben akadályokba ütközünk, érdemes átgondolni, miért alakulhatott ki. Mindent jól csináltunk-e, vagy esetleg máshogy kellett volna. Szembe kell nézni mindennel, megoldani a problémát, túllépni rajta, és újabb célokat tűzni magunk elé. Ha szükséges, segítséget kérni sem kellemetlen dolog. Inkább segítséggel lépjünk túl a problémákon, minthogy elfojtjuk azokat, nem beszélünk róla, és figyelmen kívül hagyjuk. Mindig legyen előttünk valamilyen cél, hiszen ez visz előre az életben. A már megvalósított elképzeléseinkre legyünk büszkék, becsüljük meg az eredményeket, és haladjunk tovább. Nem szabad megállni, leragadni egy helyben. Mindig tartsunk a kitűzött cél, célok felé. Vannak olyan személyek, akik pusztán megfigyeléssel képesek arra, hogy elemezzék önmagukat, megismerjék egyéniségüket, és változtassanak rajta. Érdemes mindenkinek megpróbálnia egyszer önállóan megismerni személyiségét.26 Azonban ha nem sikerül, az sem probléma. Manapság rengeteg ember jár önismereti tréningekre, konzultációkra. Nem csak egyének körében alakult ki ez a szokás, de egyre népszerűbbé vált vállalati körökben is. Önismereti tréningek, kommunikációs tréningek, vagy akár a csapatban végzett képzések is mind-mind segítenek abban, hogy megismerjük magunkat, és egyben társainkat, kollégáinkat is. Extrém esetekben, ahol már egy jól összeszokott csapat kialakult, az ilyen csapatépítő tréningeket különleges környezetbe szervezik, ami még jobban segít a fejlődésben. Ilyen például egy vadvízi evezés kereteiben megvalósuló tréning, vagy akár a túrázós-hegymászós kirándulások is alkalmasak erre. 26

http://www.ehow.com/how_4466446_develop-positive-selfimage.html

23

Tudjuk meg, mit akarunk! Valószínűleg mindenki sikeres akar lenni az életben. Ez motivál bennünket, hogy folyamatosan előrefelé haladjunk a kijelölt úton, míg el nem érjük céljainkat, és élvezhetjük annak kényelmét, hozadékát. De vajon mi is a siker? A siker felfogható egy küldetésként is, ami motivál bennünket az előrehaladásban. És mivel minden ember más személyisége, minden embernek más küldetése van. Önismeretünk alapján tudjuk körülrajzolni azt az elképzelést, ami számunkra egy küldetést jelenthet. Ennek a küldetésnek többféle eredménye is lehet. Van, akinek az a célja, hogy sikeres legyen a családi életben, a személyes kapcsolataiban. Élvezhesse az otthon melegét, harmonikus családi fészek várja őt munka után. Barátaival kellemesen eltölthesse az időt, és egy jó hangulatú társaságban jól érezhesse magát. Az ilyen embereket általában nem motiválja a pénz vagy egy előléptetés. Más típusú ember az, aki eredményeket szeretne elérni és felmutatni az életben. Az ilyen emberek valószínűleg előléptetésre vágynak, minél feljebb akarnak törni a ranglétrán, tiszteletet és elismerést várnak el másoktól. Őket általában a pénz, a hatalom, a teljesítmény és az elismerés motiválja leginkább, ezek a dolgok húzzák őket előre az életben. Vegyük például Nagy Sándor, a hódító esetét. Hatalmas birodalmat épített ki sikeres hadjáratainak köszönhetően, és megállás nélkül harcolt újabb területek megszerzéséért. Nála nyilvánvalóan a hatalom és elismerés volt a motiváló erő, a belső hajtóerő. Eredményeket akart felmutatni, és sikerült is megvalósítania azt. Folyamatosan hódító harcokban vett részt távol az otthonától. Halála előtt is hódító hadjáratok tervein dolgozott, az Arab- félsziget, és Európa behódoltatása volt a célja. Ha megelégedett volna a már elért eredményeivel, és inkább élvezi azok előnyeit, és vigyáz az egészségére, akár az is lehetett volna, hogy nem hal meg 32 évesen (feltehetően maláriában halt meg, amivel vagy a hadjáratai egyikén fertőződött meg, vagy valamelyik katonája hurcolta be, és általa betegedett meg). Egyik ismerősöm mondta a következőt, ami szerintem nagyon igaz, jól leírja az emberek hozzáállását a sikerhez (kényelem kontra eredmények), és mindent elárul arról, ami fontos: „Van, aki azért él, hogy dolgozzon; és van, aki azért dolgozik, hogy éljen.”

24

A Johari-ablak27 A Johari- ablak az önismeret egyik legszélesebb körben alkalmazható modellje. Az elnevezés két pszichológus keresztnevéből áll: Jo-, mint Joseph Luft, és –hari, mint Harry Ingham. A modell két fő dimenzióból áll. Egyik oldalon a viselkedés azon oldala, amely ismertem számomra, a másik pedig a viselkedés azon oldala, amely ismert mások számára. Felrajzolva a következőképpen néz ki a Johari- ablak: Mások Ismerik Nem ismerik

Nyitott terület

Vak terület

Rejtett terület Ismerem

Ismeretlen terület Nem ismerem

Én

1. Táblázat: A Johari- ablak modellje

A területek nem egyenlő méretűek, ezek folyamatosan változhatnak. Például egy kisbaba esetében az Ismeretlen terület a legnagyobb, hiszen nem ismeri önmagát, és mások sem ismerik még őt. A legideálisabbnak tartott állapot az lenne, ha a Nyitott terület lenne a legnagyobb méretű, valamint a Vak- és a Rejtett terület kisebb méretű lenne. A négy terület jelentése: 

Nyitott terület: minden tulajdonság, képesség, adottság és viselkedési mód, melyeket az egyén ismer, és amiket mások is tudnak róla.



Vak terület: azok a dolgok, amiket az egyén nem ismer, de mások jól vagy hiányosan tudnak, ismernek. Olyan adottságok, amelyekről mi magunk nem tudunk, de mások már esetleg felfedeztek bennünk.



Rejtett én: amiket az ember önmagáról tud, de nem kíván másokkal megosztani. Annál inkább csökken, minél több barátunk van, és minél jobbak a munkahelyi kapcsolataink.



Ismeretlen én: megközelíthetetlen az egyén és a környezete számára is.

A Johari- ablak feltérképezésére nemcsak önállóan van lehetőségünk. Néhány internetes weboldalon előre elkészített Johari- ablak sablonok vannak. Különböző kérdésekre kell válaszolni, melyek a modell egy-egy területére vonatkoznak, majd a program automatikusan beilleszti a válaszokat a Johari modellbe. 27

Dr. Ternovszky Ferenc előadása Vezetés-Szervezés tantárgyból. Saját jegyzet.

25

A siker alapja- az önbizalom?! „…És ha magadban bízni vagy szerencsés, bízik benned más is, ne félj.” (Goethe: Faust)28 Az

önbizalom

röviden az

önmagunkba vetett

hit. Mennyire bízunk saját

képességeinkben és adottságainkban. Az önbizalom egy olyan megfoghatatlan dolog, melynek nyilvánvaló jelei nincsenek. Az egyén viselkedéséből, beszédstílusából, megjelenéséből, vagy problémamegoldó-képességeiből lehet következtetni arra, hogy rendelkezik-e a szükséges önbizalommal. De vajon mit takar a „szükséges önbizalom”? Ahhoz, hogy valaki magabiztossá váljon, ismernie kell önmagát, és bíznia kell képességeiben. Ha valaki szeretné munkáját a lehető legjobban végezni, ahhoz nem csak szaktudás szükséges, hanem kellő mértékű határozottság, magabiztosság és önbizalom is. Van olyan ember, aki nagyon nagy tudású a munkájában, kreatív és újító ötletei lennének, amennyiben merné vállalni azokat. Nem tárja a kollégái elé forradalmian új ötleteit, mert fél attól, hogy nevetségessé válik a szemükben, vagy akár a szakmai tudását kockáztatná azzal, ha valamilyen hibára nem figyelt fel. Az önbizalom egy olyan belső erő, amely bíztat és motivál bennünket arra, hogy kreatívak legyünk a munkában, vagy akár segítsünk valakinek egy-egy feladat elvégzésében. Aki bízik magában, az nem fél a kihívásoktól, az új feladatoktól. Ezáltal lehetősége van arra, hogy minden kedvére valót kipróbáljon, fejlessze magát különböző területeken. Hiszen ha belegondolunk, ha valakinek nem bízik a saját informatikai-tudásában, az nem fogja elvállalni a számítógépen elvégzendő feladatokat. Ezáltal saját magától veszi el azt a lehetőséget, hogy fejlődjön az informatika területén. Az önbizalommal teli emberek egyfajta szimpátiát ébresztenek a többiekben. Segíti a társas kapcsolatok kialakítását, a csapatmunka hatékonyságát és eredményességét javítja. Aki pedig ilyen rokonszenvet érez a többi embertől, annak növekszik az önbizalma. Tehát a rokonszenv és az önbizalom szoros kapcsolatban állnak egymással, egymást kiváltó tényezők. Akik önbizalommal rendelkeznek, azoknak nincs szüksége arra, hogy „fényezzék” magukat, nem kell jó és szimpatikus dolgokat mesélniük magukról annak érdekében, hogy elnyerjék valaki más tetszését. Az önbizalomban gazdag személy tudja, hogy a saját személyiségével, egyéniségével képes arra, hogy megnyerje mások tetszését, és elnyerje bizalmukat. Ugyanis az önbizalom és a bizalom összekapcsolódik. 28

Mefiszto, az ördög mondja Faustnak.

26

A fent említett idézet Goethe Faustjából is erre utal. Bízzunk magunkban, és mások is bízni fognak bennünk. Az önbizalom bizalmat szül, ami által tovább növekszik mindkettő ereje. A bizalom a mások képességeibe vetett hitünk. A bizalom szintén segíti az embereket a társas kapcsolatok kiépítésében. A bizalom szerintem egyik nagyszerű példája egy játékelméleti probléma, a fogolydilemma 29 elmélete. Általa bemutatható az, hogy két ember bizalma milyen erős egymás felé, valamint azt, hogy az egyéni előnyökből származó döntések milyen hatással vannak a társadalomra. A lényege, hogy két súlyos bűnténnyel vádolt fogoly vallomást tesz-e egymás ellen. A két fogoly dilemmája az, hogy egymás ellen vallanak-e, vagy összefognak, és nem vallanak a másik ellen, ami számukra az enyhébb büntetést jelentheti. A problémát még az jelentheti, hogy ha a két fogoly korábban még meg is egyezett abban, hogy nem vallanak egymás ellen, a különböző vallatási helyszín befolyásolhatja őket, és a személyes érdekek felé fordíthatja őket. Az alábbi táblázat a legideálisabb a fogolydilemma bemutatására: Egyik tagad

Egyik vall

Másik tagad

Mindketten 6 hónapot kapnak

Egyik szabad; Másik 10 évet kap

Másik vall

Egyik 10 évet kap; Másik szabad

Mindkettő 6 évet kap

2. Táblázat: Fogolydilemma modellje Ha mindkettő fogoly a saját érdekeit tartja szem előtt, és egymás ellen vallanak, akkor mindkettő 6 évet kap. Ez a bizalom abszolút hiányáról árulkodik. Amennyiben az egyik fogoly bizalma megrendül a másikban, akkor a következő helyzet áll fenn. Egyik arra számít, hogy Másik hallgatni fog, akkor érdemes vallania, mert akkor Másik 10 évet kap, ő pedig szabad lesz. Amennyiben arra számít, hogy Másik ellene fog vallani, akkor neki is érdemes vallania, mert ezzel elkerülheti a 10 év börtönt, és így csak 6 évet kell letöltenie mindkettejüknek. A legjobb variáció pedig mindkettejük számára az lenne, ha bizalommal lennének egymás felé. A korábban tett megállapodásukat megtartanák, és nem kerül előtérbe az egyéni érdek. A közös érdeket tartják szem előtt, és mindketten tagadnak. Ebben az esetben csak 6-6 hónapot kapnak büntetésül. Továbbá, a fogolydilemma elve az önzés alkalmazását is jelenti. Hiszen ha önzőek vagyunk egy ilyen helyzetben, akkor felmerül a kérdés, hogyan döntsünk a fent leírt szituációban. Előkerül a dilemma. Viszont ha megszüntetjük önző lényünket, és azt vesszük figyelembe, amit a másik szeretne, ami a másiknak jó, akkor gyakorlatilag megszűnik a dilemma. Ez esetben nem kérdés, hogyan döntenénk, ezáltal megszűnik a fogolydilemma elmélete. Ez a pszichológusok egyik aranyszabálya.

Az

önbizalom

gyakorlására

különböző

gyakorlatok

is

vannak,

melyeket

pszichológusok, önbizalom-építő tréningek vezetői alkottak meg. Egyik tipikus módszere a listázás. Egy lapra fel kell sorolni, hogy mi a jó és rossz tulajdonságaink. A jó tulajdonságokat igyekezni kell megtartani, és becsülni, értékelni. A rossz

29

Fogolydilemma elmélete: Dr. Fodor László előadásaiból Gazdaságpszichológia órán. Saját jegyzet. Scitovsky Tibor: Az örömtelen gazdaság, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1990, 146-147. oldal

27

tulajdonságokra pedig meg kell találnunk a megoldást, hogyan lehet pozitív irányba változtatni azt, és hogyan lehet a magunk javára tenni vele. Az önbizalom a kezdeti nehézségek után csak növekedhet. Ne szegje kedvünket az ügyetlenségünk, vagy a kezdeti hozzá nem értésünk. Gyakorlással leszünk mindenben egyre jobbak, és a gyakorlás által lesz egyre nagyobb önbizalmunk. Az önbizalom által pedig a feladatainkat is más kedvvel, jobb kedvvel fogjuk végezni. Önbecsülés Az önbecsülés azt jelenti, hogy tisztában vagyunk a képességeinkkel, értékeinkkel, és megbecsüljük azokat. Az önbecsülés nem egy negatív dolog, ami a felsőbbrendűség képzetét jelenti. Inkább egy egészséges tudat saját adottságainkról, és a lényege éppen az lenne, hogy ne érezzük magunkat alacsonyabb rendűnek. Eleanor Roosevelt-től idéznék egy mondatot: „Senki nem kelthet bennünk kisebbrendűségi érzést a jóváhagyásunk nélkül.”30 Az önbecsülés nagyon fontos az élet minden területén. Tisztában kell lennünk azzal, mire vagyunk képesek, és mi az, amit nem kell erőltetni. Pozitív énkép Az önbecslés után a legfontosabb az, hogy énképünk is pozitív legyen. Nem elég felismerni jó tulajdonságainkat és értékelni azokat, de el kell fogadni őket, és tudatosítani kell bennünk. Nem kell nagyképűnek, beképzeltnek vagy arrogánsnak lennünk ahhoz, hogy pozitív énképünk legyen. Ezt elég magunkban tisztázni és megtartani. Nem szükséges hozzá az, hogy kirívóan magunkra akarjuk vonni a figyelmet, és áradozni arról, hogy milyen jó képességeink vannak. Pusztán azzal, hogy magunkban tudatosítjuk a pozitív tulajdonságainkat, és a negatívon változtatni próbálunk, már egy olyan kisugárzást nyerünk el, ami önbizalomra utal és másokban is világossá válik, hogy ismerjük magunkat és ezzel együtt minden belső-külső értékünket. A pozitív énkép kiépítése időigényes és figyelmet igényel. Viszont elsajátítása nagyobb felelősséget hoz mások iránti cselekedeteinkben és önmagunkra vonatkozóan is.31 „Aki másokat ismer, okos. Aki magát ismeri, bölcs. Aki másokat legyőz, erős. Aki magát legyőzi, hős.” (Lao-Ce)32 30

http://www.citatum.hu/szerzo/Eleanor_Roosevelt Eleanor Roosevelt 1933-1945 az USA First Lady-je, Franklin D. Roosevelt felesége. Támogatta a New Deal programot, jogászként az emberi jogokért harcolt. 31 http://www.mtstcil.org/skills/image-3.html 32 Bölcsességek Könyve, Aforizmák, Szállóigék, Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1982, 47. oldal

28

A siker alapja- a szaktudás?! A szaktudás, másképpen szakértelem vagy szakismeret a legtöbb dolgozó ember egyik tanult képessége. Ez születésünkkor még nincsen meg, sőt, hosszú éveknek kell eltelnie, hogy valaki valamely szakma általános jellemzőit, sajátosságait, fortélyait kitanulja. Általában az oktatás, a tanulás által lehet megszerezni ezt a tudást, de gyakorlati példákból is rengeteget lehet fejlődni. Például egy borászattal foglalkozó család tagja megszerezheti ezt a tudást azzal, hogy elvégez egy borászati profillal rendelkező iskolát, vagy

vincellérképzőt.

Ugyanakkor

a

család

eddigi

munkája

által

szerzett

tapasztalatokból, a gyakorlatból is rengeteget tanulhat. Ez különösképpen abban az esetben igaz, ha a család már hosszabb ideje foglalkozik ezen a területen. Az igazi fortélyokat, és a mesteri titkokat szinte csak gyakorlat útján lehet megtanulni, főleg ha van egy tanítónk is. Az oktatásban kevés helyen árulnak el igazi gyakorlati titkokat is. A szaktudás egy olyan dolog, amit folyamatosan fejleszthetünk. Sosem lehet egy területről azt mondani, hogy teljesen felfedeztük és kiismertük, mert mindig hozhat újat számunkra. Ez viszi előre a tudományt. És minél jobban megismerünk valamit, annál többször merül fel az a kérdés, hogy „Miért?”, és egyre több részletekbe hatoló kérdésünk alakul ki. Azokat a személyeket, akik a legjobban ismerik egy-egy terület felépítését, működését, funkcióit, jelentőségét, őket szokás tudósnak, szaktekintélynek nevezni. Azon a területen a legjobbak egyikévé művelték ki magukat. Vitathatatlan, hogy a munkájukban kiemelkedő eredményeket értek el, és sikert arattak. De vajon a siker alapját a szaktudás jelentené? A tanulás, a gyakorlás, a kutatás lenne a megoldás? Hol maradnak az egyéni kompetenciák? A szaktudás mellett kötelezően meg kell említeni az egyéni tulajdonságokat is. Ezek úgymond veleszületett tulajdonságok, melyek nagy részét nem lehet megtanulni, esetleg csak akkor, ha valamilyen kényszerítő erő hatására kell elsajátítanunk azt a viselkedésformát. Például egy házvezető, régiesen komornyik, megtanulhatja az udvariasság bizonyos formáit, hiszen megköveteli azt a munkája. De a megbízhatóság, az őszinteség, a titoktartás, vagy a becsületesség már sokkal komolyabb fogalmak, minthogy azt tanulni lehessen. Még ha valakinek sikerül is megszereznie ezeket a képességeket, előbb-utóbb előbújik belőle az igazi egyénisége, valódi tulajdonságai, amik akár problémákat is okozhatnak. Például egy brókernek, őszintének és felelősségteljesnek kell lennie a megbízójával szemben, különben óriási problémákat okozhat, jelen esetben anyagi gondokat is előidézhet az, ha nem megbízható.

29

Szaktudás vs. Egyéni kompetenciák A szaktudás éppúgy fontos a fizikai munkát végzők körében, mint a szellemi munkát végző dolgozók körében. Mégis, mikor először meghalljuk ezt a szót, „szaktudás”, valami oknál fogva a szellemi dolgozókra gondolunk először. A szellemi munkát végzők oktatási rendszer keretében vagy autodidakta módon, tanulás által szerezték meg tudásukat. Jellemzően feladataik nagy része nem fizikai munkából áll, hanem gondolkodásból, logikából. A szaktudás nélkülözhetetlen az orvosok, gyógyszerészek, építészek, állatorvosok, fogorvosok körében is. Ők olyan munkát végeznek, amit több éves tanulás előz meg (pl. építészeknél 5 év minimum, de a szakorvosok esetében, mint az agysebész, felugorhat egészen 14 évig a minimum határ). Tehát vannak olyan szakmák, ahol a szaktudás a mérvadó. Az egyéni kompetenciák szintén fontosak, de nem léphet a szaktudás szintjére. Hiába kedves, jó kiállású és kreatív egy építész, hogyha összedől a ház, amit épített. Az orvos kezében egyenesen az emberi életekről van szó. A másik oldal viszont az, amikor egy munka során az egyéni kompetenciák a lényegesek, és a szaktudás kerül hátrébb a sorban. Tipikusan ilyen munka az értékesítési osztályon dolgozó kollégák feladatai, vagy a televíziós műsorokban szereplő műsorvezető. Fontos számukra, hogy elnyerjék a vásárló, a közönség tetszését, szimpátiáját. Lehet egy sales manager óriási tudással rendelkező személy a porszívók működésével és funkcióival kapcsolatban, de ha nem tud megnyerő módon viselkedni, ha mogorva vagy unalmas, azzal nem tud sikeres lenni a munkájában, nem tudja „megvenni” a stílusával a kiszemelt vásárlót. Hasonló módon, ha a tévében szereplő humorista nem tudja átéléssel átadni a vicces történeteit, akkor a közönség sem fogja átérezni a történet humorát, és nem fogja annyira jól érezni magát, mint amit a humorista vár. Az egyéni kompetenciák, mint a bizalom, a becsületesség, a hűség, fontosak olyan szakmákban, ahol esetleg sok pénzről van szó, vagy drága termékekről, ékszerekről. Egy bankár ne gondoljon arra, hogy minél több pénzt csaljon el a maga javára, vagy egy brókernek ne jusson eszébe az, hogy megbízója pénzével eltűnik. Sok olyan munkahely is van, ami kíváncsi arra, milyen hobbija van az embernek. Ez nagyon sok mindent elárul az ember egyéniségéről. A Decathlon sporteszközöket- és ruházatot forgalmazó áruházlánc például köztudottan olyan embereket foglalkoztat, akik szabadidejükben is rendszeresen valamilyen sportot űznek.

30

Alexander Oakwood Nagy Célok című könyvében egy kutatás eredményeit írja meg, ami szintén meglepő eredményeket és következtetéseket hoz.33 Oakwood ezt írja: „Az egyesült államokbeli Pittsburghban lévő Carnegie Műszaki Egyetemen érdekes felmérést végeztek. 10000 személy karrierjét követték több éven át, és azt vizsgálták, mi a sikerének titka. Meglepő eredményre jutottak. Kiderült, hogy a siker 15%-ban volt visszavezethető a kiváló szakmai hozzáértésre, és 85%-ban az emberekkel való kapcsolatépítés, együttműködés kiemelkedő képességére.” Oakwood elgondolása alapján ez az eredmény nem azt jelenti, hogy a magas szintű szakmai tudás feleslegesnek bizonyult. Csak azt jelenti, hogy pusztán a szakmai tudás nem elegendő a sikerhez. „Csak a szakmailag legeslegkiválóbbak reménykedhetnek abban, hogy csupán szaktudásuknak köszönhetően olyan karriert futnak be, amilyet megálmodtak.” Aki mindent meg szeretne tenni a karrierje érdekében, annak nem csak alapos szakmai ismeretekre lesz szüksége, hanem jártasnak kell lennie az emberi kapcsolatok kiépítésében is. Meg kell tanulnia, hogy cselekedetei eredményre vezessenek. Manapság a modern vezetéstudománnyal foglalkozó könyvek egyre gyakrabban alkalmaznak két érdekes kifejezést.34 Az egyik a számítástechnikában használt hardware kifejezésből eredő „hardknowledge”, ami a szaktudást jelenti, például mérnöki-, vegyészeti-,

gépészeti-,

építészeti

ismereteket.

A

másik

kifejezés

pedig

a

„softknowledge”, ami a software kifejezés mintájára alakult ki. Ez utóbbi azt a tudást jelenti, azt a jártasságot, hogy valaki képes „eladni” szakmai ismereteit. A kommunikációban, tárgyalástechnikában vagy meggyőzésben való jártasságot jelenti. A siker alapja tehát összetettebb annál, minthogy azt mondhassuk, hogy a szaktudáson, vagy egy egyéni kompetencián múlik. A fenti Oakwood-féle kutatásból is arra következtethetünk, hogy az egyéni képességek legalább olyan fontosak, mint a szaktudás. Valakinek az is sikert jelent, ha a szaktudását elismerik. Van, aki magasabb fokú sikert szeretne élvezni, ő mind a szakmai ismeretek területén, mind pedig a személyes tulajdonságok területén szeretne megfelelni. A munkáltatók szempontjából is változó az, hogy melyik számít. Manapság az állásinterjúkon rendszeresen felmerülő kérdés az,hogy mi a hobbija, mik az erősségei, gyengeségei, ami szintén arra utal, hogy az egyéni tulajdonságok is hasonló súllyal szerepelnek egy interjún. 33

Alexander Oakwood: Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság?, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 1999, Mi az, amit ma még nem tanítanak az iskolában? fejezet, 11. oldal 34 Alexander Oakwood: Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság?, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 1999, Mi az, amit ma még nem tanítanak az iskolában? fejezet, 12. oldal

31

A siker alapja- az egzisztencia?! Az egzisztencia szinonimája a megélhetés, a létezés, vagy a pénzügyileg, gazdaságilag biztonságos helyzet. Valaki megteremti a megélhetéséhez szükséges egzisztenciát, szokták mondani. Az egzisztencia szó hallatán a legtöbben a pénzre, a gazdagságra, a vagyonos emberekre, a pénztől független és kényelmes életre asszociálnak. A latinból átvett egzisztenciális szó pedig a létszükségletekre utal. Ezek fedezésére szükséges pénzmennyiség. A legtöbb ember sikeresnek tartja azt, akinek megfelelő egzisztenciális keretei vannak. Úgy gondolják, hogy a sok pénz és a vagyon egyértelműen a siker velejárója. A munka szempontjából biztosan sikeresnek tekinthető az is, aki sokat keres (és az is, aki a szakmájában elismert). A legtöbb esetben a fizetség által mérik, értékelik az általa elvégzett munkát. De vajon az élet más területén is sikeresek ezek az emberek? Általánosságban is sikeresnek nevezhetjük őket, vagy ez csak és kizárólag a munkájukra vonatkozik? A jól kereső, biztos és magas keresettel rendelkező emberek a munka világában sikert arattak. Azonban úgy vélem, hogy ezután két út van számukra: vagy vérszemet kapnak, karrieristává és munkamániássá válnak, ezáltal az élet más területeit elhanyagolják; vagy felismerik, és tudatosítják magukban, hogy sikeresek a munkájukban, de nem csak ebből áll az élet, és próbálnak a többi területen is megfelelni. Manapság egyre többet hallani magas beosztású, egyedülálló férfiakról és nőkről, akik sikert sikerre halmoznak a munkájukban, vagyonosak, és óriási házban élnek- egyedül. És talán ez az utolsó szó az, ami a legtöbbet elárul róluk. Egyedül élnek. A munkájuk az életük értelme. Néhány évvel ezelőtt került a köztudatba a „szingli életmód” fogalma, ami úgy látszik, egyre nagyobb méreteket ölt. Különösen a nőknél jellemző ez az életstílus, akik be akarják bizonyítani, hogy egy nő is lehet olyan elismert a munkájában, mint egy férfi. Közben pedig megfeledkeznek egyéb lehetőségeikről, és rosszabb esetben még arról is, hogy nők. Statisztikai kutatások is alátámasztják ezt a tényt. „A 2001-es népszámlálás adatai szerint a felnőtt nők felét a hajadonok, özvegyek, vagy elváltak tették ki. Jogi értelemben a nők fele társtalanul él.”35 Továbbá, sok olyan esetről hallani, hogy az emberek érdekházasságot kötnek a pénz megtartása érdekében. Bármit megtehetnek, bármit megvehetnek, mert van miből.

35

Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-család, I. Karriertervezés, álláskeresés, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 26. oldal

32

Vajon őket is sikeresnek tartják az emberek? A pénz mindenkit sikeressé tesz? Vagy ez csak a látszat? Házasságok mennek tönkre miatta, családok bomlanak szét, de elmondhatják, hogy van pénz. Ilyen hasonló esetekben viszont nyilvánvaló az is, hogy kudarcot vallanak bizonyos területeken. Napoleon Hill a „Nehézségek nagy haszna” című könyvében 12 olyan dolgot ismertet, amely a gazdagság részét képezik.36 Ebből a 12 dologból csak egy az, ami konkrétan a pénzre utal. A másik 11 elem a pozitív lelki beállítottság, a testi egészség, harmónia az emberi kapcsolatokban, félelmektől mentes élet, jövőbeli teljesítményekbe vetett remény, hitre való képesség, hajlandóság az embert érő áldások másokkal való megosztására, szeretet munkája, nyitottság a többi emberre, önfegyelem, mások megértésének képessége, és az anyagi biztonság. Hill megfogalmazza röviden azt is, hogy szerinte hogyan juthatunk sikerre. „S bátorító felfedezés lehet, hogy e gazdagságok közül az első tizenegy bárki számára elérhető, aki hajlandó befogadni; akik pedig magukba fogadják és alkalmazzák ezeket, könnyűszerrel hozzájutnak a tizenkettedik fajta gazdagsághoz, a pénzhez. …Tedd e tizenkét nagy gazdagságot magadévá, alkalmazd őket hétköznapi életedben, és sikerre jutsz-, hiszen a siker nem egyéb, s nem is kevesebb, mint e részesedés e tizenkét áldás mindegyikében.”37 N. Hill itt szintén arról ír, hogy a siker nem pusztán a pénz birtoklása, hanem sok egyéb tényező is, melyeket az élet más területein tudunk megvalósítani. Törekednünk kell arra, hogy a tizenegy elemet magunkénak tudhassuk, és csak ezután jön el a kézzel fogható, anyagi javak birtoklása is. A jövedelem és a boldogság kapcsolatáról Scitovsky Tibor kutatása érdekes eredményeket mutatott ki. A kutatásai kimutatták, hogy „míg 1946-1970 között az amerikaiak reáljövedelme 62%-kal nőtt, addig a magukat boldognak, nagyon elégedettnek érzők aránya alig változott. A gazdasági jólét tehát folyamatosan nőtt, de ettől nem lettek boldogabbak az emberek.” A gazdasági javak mindössze a komfortérzésünkre hatnak pozitívan. 38

36

Napoleon Hill: A nehézségek nagy haszna, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 2004, A nyomorúság legyűrése- A gazdagság tizenkét nagy válfaja fejezet, 100-107. oldal. Napoleon Hill amerikai író, újságíró, fordító. 4 évig Franklin D. Roosevelt tanácsadója volt. 37 Napoleon Hill: A nehézségek nagy haszna, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 2004, A nyomorúság legyűrése- A gazdagság tizenkét nagy válfaja fejezet, 107. oldal 38 Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-család, I. Karriertervezés, álláskeresés, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 14. oldal

33

A siker alapja- a kiegyensúlyozott családi háttér?! A család egy olyan társadalmi egység, ami egymással közeli rokonságban álló emberek csoportja. Általában hasonló tulajdonságokkal rendelkező emberek. Az európai társadalmakban közvetlen leszármazással, házassággal, örökbefogadással jellemzik a családot.39 A család jelentősége Az ember a család és a csoportok kialakulása által tudott fennmaradni, fejlődni. A mai emberben szintén megvan az érzelmi kötődés, a siker és boldogság is emberi kapcsolataink alapján értelmezhető. A család a nyugalom és a béke szigete. Manapság erős támadások érik a családmodellt és a házasságot. A feministák egyik elve az, hogy a női felszabadulás egyik akadályozó tényezője a házasság és a családi intézmények, melyeket el kell törölni. Egyre szélesebb körben terjed el az élettársi kapcsolat, aminek radikálisabb változata az, hogy a háztartás sem közös. Külön házban, lakásban élnek a „párok”, mert úgy vélik, így nem kockáztatják anyagi biztonságukat, vagy életük színterét. Megjelent és egyre jobban erősödik a szingli életstílus. „A szingli maga az egyszemélyes csoport, amelynek minden érzelmi kapcsolata, érdeke, hűsége önmagára irányul, a külső csoportokkal csak egyezkedni hajlandó. Ez távol van a biológiailag optimistától, hiányzik belőle a hűség, a szolidaritás, a tradíció, a szeretet. A szinglik némelyike lehet sikeres, de többségük elégedetlen és pszichés problémákkal küzd.” 40 Az érzelmi biztonság, amit a családban tudunk megtalálni, minden eddiginél fontosabb lett. A család és a házasság határozottságot, kölcsönös figyelmet, kitartást, akaratot és fejlődést igényel. „A család folyamata befektetést igényel, naponta meg kell dolgoznunk létéért, fejlődéséért.”41 A média befolyásoló hatása egészen elképesztő eredményeket képes hozni. A zavaros értékrend, a házasságról alkotott kép megváltozása mind-mind a média hamis „harsogásának” eredményei. „Az ifjúság manipulációja és megtévesztése folyik, aminek ellent kell állni, és helyre kell állítani a család becsületét.” Felcserélődnek a nemi

39

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csal%C3%A1d_(szociol%C3%B3gia) Wikipedia. Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-család, I. Karriertervezés, álláskeresés, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Család fejezet, 15. oldal 41 Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-család, I. Karriertervezés, álláskeresés, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Család fejezet, 16. oldal 40

34

szerepek,

melynek

következménye

a

női

agresszivitás

vagy

a

férfiak

elbátortalanodása.42 „Minden sikeres férfi mögött egy nő áll”- szól így egy közmondásunk. A sikert tehát egy kapcsolat alapjaira helyezi. Lehet az párkapcsolat, vagy család. A lényege az érzelmi biztonság, a támogatottság, az, hogy érezzük, valaki mellettünk áll jóbanrosszban. Az ember társas lény. Ahhoz, hogy kibontakozzon, és elinduljon céljai felé, szüksége van egy társra, aki segíti, ha akadályba ütközik, vagy motiválja, bíztatja, ha meginog a céljaihoz vezető úton. A család jelenti a biztos pontot a tagjai életében. Egy olyan környezetet teremt, ahol az ember a szeretteivel van együtt, nyugalmat és békét teremt. Egy olyan kellemes környezet, ahol az ember biztonságban érzi magát, feltöltődik, és frissen, újult energiával tud elindulni az álmai, céljai megvalósításához. Ha egy harmonikus család része vagyunk, akkor az élet bármely területén képesek vagyunk sikert aratni, és elégedettséggel végezni feladatainkat. Amennyiben ez az alapvető harmónia, a család egysége megbomlik, az ember előbbutóbb ürességet, valaminek a hiányát fedezi fel magában. Nem kap megerősítést, nem kap megfelelő támogatást, ami által az önbizalma is meginoghat, és ez kihat egész életére, viselkedésére, gondolkodására is. Hiába ér el kiemelkedő eredményeket a munkájában, vagy válik a konyhaművészet mesterévé. Ha nincs kivel megosztania azt, nem fog igazi sikerélményt, elégedettséget hozni a számára. A család gazdasági szerepe A családnak fontos szerepe van a termelésben és a fogyasztásban. Régen a termeléshez szükség volt egy családra, egy egységre, ami elvégzi a munkát, termel, és ezáltal lehetővé teszi a fogyasztást is. A nagy termelőszövetkezetek és a forradalmi vívmányok által egyre jobban csökkent a család termelő funkciója. A fogyasztás egy része is kezdett családon kívülre esni. Régen nagyobb szükség volt a családra abból a szempontból, hogy fenn tudjon maradni. Manapság viszont kevésbé tekinthető a házasság gazdasági kényszerűségnek, ugyanis egy házasság felbomlása nem okoz leküzdhetetlen gazdasági akadályokat. Ezáltal az érzelmekre helyeződött a hangsúly, amelynek már a házasságok túlélése a tétje.43

42

Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-család, I. Karriertervezés, álláskeresés, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Család fejezet, 17. oldal 43 http://hu.wikipedia.org/wiki/Csal%C3%A1d_(szociol%C3%B3gia) Wikipedia.

35

A családot fenyegető veszélyek „Két ember, majd a szülők és gyermekek kapcsolata közös kaland, felfedező út, amelynek alapfeltétele, hogy a társamra mindig számíthatok. Ez a folyamat a család összetartó erejének alapja, ami a valódi szabadság élményét adja.”44 A családot fenyegető veszélyek sokfélék lehetnek, bármi, ami ki tudja kezdeni egy család összetartó erejét. A veszélyek közül most csak néhányat említenék meg. Az egyik a fogyasztói értékrend változása, ami leginkább pénzügyi téren jelent változást. A nők sokkal többet várnak el a férfiaktól, mint kellene. Viszont „ nem akkor értékes egy férfi, ha jobb anyagi helyzetet tud teremteni, hanem ha oda tud figyelni a másikra, ha gyöngéd, ha kedves, tehát azok az értékek, amik az életet értékessé teszik. …ha a nők elégedetlenek az anyagi helyzettel, a férfiak magukra veszik, mert úgy érzik, hogy ez az én felelősségem.”45 Az iskolázott nők már nem várják el, hogy ez a férfi feladata. Tehát egy kapcsolatot azzal is védeni tudunk, ha nem várunk el irreális dolgokat a párunktól. A másik problémaforrás pedig az érzelmek fenntartásának, táplálásának, a szeretet és a gyengédség kiépítésének hiánya lehet. Szintén Kopp Mária szavait idézve: „Az első az érzelmi összehangolódás, a szeretet és gyöngédség. A mai házasságok általában innen indulnak, hiszen ma ritkán kényszerítik össze a fiatalokat. Míg azonban a történelem során mindeddig a családok közös funkciói, a közös munka, a tevékenység természetes volt, ma ezt alig-alig lehet megvalósítani. Ez a mai családok egyik legfőbb ellensége.”46

A nők- család és/vagy karrier A nők régen és ma A nők alapvetően a gyengébbik nem képviselői. Fizikai értelemben ugyanúgy, mint lelki téren. A nők nyújtanak biztonságot, megértést, együttérzést, megteremtik az otthont a család számára, ők jelképezik az állandóságot a családban. Otthonosak, gondoskodóak, és odaadást mutatnak a család tagjai felé. Anyák, akik védelmezik gyermeküket, és megtesznek mindent azért, hogy otthonukat kellemes környezetté varázsolja. 44

Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-Család, II. Az Egyensúly, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2007, Kopp Mária írásából, 36. oldal 45 Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-Család, II. Az Egyensúly, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2007, Kopp Mária írásából, 30. oldal 46 Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-Család, II. Az Egyensúly, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2007, Kopp Mária írásából, 39. oldal

36

Régen a nők feladata a családi fészek, otthon megteremtése és fenntartása volt. Gondoskodtak a tiszta, kényelmes és szép környezetről, meleg ételről, ruházatról, hazavárta a családtagokat, a férjet, és még sorolhatnám. Vidéken a mai napig él az a kifejezés rájuk, hogy „háztartásbeli”, vagyis minden olyan feladatot ellát, ami a háztartáshoz kapcsolható. Fiatalon gyermeket szültek, 18-20 évesen, tehát már az anyai szerep is megjelent a 20-as éveik elején, vagy még korábban. Konzervatív megjelenésűek, iskolázottságuk alacsony szintű volt, sok esetben nem is volt lehetőségük tanulni és fejleszteni a tudásukat. Elterjedt mondás volt akkoriban, hogy a nő a tűzhely mellé való, főzzön, mosson, takarítson. A férfi volt a pénzkereső, a megélhetés is tőle függött. A nők bizonyos értelemben elnyomás alatt éltek. A későbbiekben kezdett megjelenni a feminista gondolkodás, a nők kezdtek kitörni ezen elnyomás alól. Lassan, néhány helyen megjelent a női munka. Tehát a háztartás vezetése, és az anyai szerep mellett a női munkavállalás is kezdett elterjedni. Eleinte csak a bátor és függetlenebb nők kezdtek el dolgozni, ahol nem szólt bele a család, vagy ahol a vallás nem volt jelen a mindennapi életben. Az idő teltével, ahogy megjelentek a női érdekekért és jogokért harcoló nők, egyre nagyobb, szélesebb körű, és erőteljesebb irányvonalat vett a női munka is. Az élet más területein is megjelentek hatásai, a női öltözködés határozottabb és férfiasabb lett, az iskolázottsági szint emelkedett, kiterjesztették a nők lehetőségeit. Az 1900-as években már lehetett beszélni női munkavállalásról. Sőt, a háborúk idején a nők fegyvergyárakban is dolgoztak, ahol a harcokhoz szükséges eszközök alkotó részeit állították össze. Ezzel kapcsolatban még megemlítendő, hogy a háború miatt rengeteg férfi vesztette életét. Ennek következményeképp, miután a háború után fel kellett építeni az országokat, a női munka már szerves része volt a felépítésnek. Ezután a női munka elfogadottá vált, a legtöbb esetben nem kérdőjelezték meg, hogy miért dolgozik egy nő. A világ egyre jobban fejlődött, modernizálódott. Vele együtt a női munkavállalás is. Egyre jobban jellemző lett az, hogy szülés után a nők visszamennek dolgozni, és inkább egy bölcsödére bízzák gyermeküket. A szülés ideje is kitolódott, egészen a 30-as évek elejéig, esetleg közepéig. Dr. Ternovszky Ferenc az Egyensúly című könyvében az következőképpen ír az anyaságról és a munkáról: „A női foglalkoztatottság devalválta az anyaság rangját. Régen, ha egy nő gyereket várt, azt mondták róla: „áldott állapotban van”. Aztán jött a „másállapot” kifejezés, majd az: „állapotos”, napjaink asszonya: „terhes”. A szóban implicite benne van, hogy az anyaság áldás helyett

37

teherré vált. S ezzel még nincs vége az anyaságot devalváló szóasszociációnak. Egyre több a „veszélyeztetett terhes”. Nemcsak teher, de már veszély is. Ezzel társult az anyasághoz a betegség fogalma. A nő görcsöl, vérzik, kórházba fektetik, eltiltják a szexuális együttlétektől, és egyre tágul az anyasággal járó kellemetlenségek köre.”47 Karrier és család A nők előbb egzisztenciát akarnak teremteni, biztosítani akarják az anyagi hátteret, karriert akarnak építeni, mielőtt a családalapításba és gyermekvállalásba kezdenek. Már nem annyira fontos számukra a meghitt otthonteremtés, vagy, hogy este meleg, finom vacsorával várják haza a szeretett férfit. Inkább elmennek egy gyorsétterembe, vagy rendelnek vacsorát. Egyre jobban jellemző az is, hogy külön étkeznek a párok, és nem együtt. Mindez arra világít rá, hogy manapság a munka előbbre való sok nő számára, mint a család, a párkapcsolat, az érzelmi biztonság. Mindent a karrier elé helyeznek, és ez később komoly gondokat is okozhat a számukra. Aki karrierista, állandóan dolgozik, annak nincs elég ideje (szokták kifogásként említeni), vagy energiája egy párkapcsolat fenntartására, így inkább egyedül maradnak. Később, mikor gyermeket szeretnének, akkor tipikus esetben sürgősen keresnek egy megfelelő férfit (aki persze minden kritériumnak megfelel, hiszen a legtöbb karrierista nőnek magas elvárásai vannak egy férfival szemben), és családot alapítanak vele. Emellett legtöbb esetben rájönnek, hogy ott állnak egy gyönyörű szép karrierrel egy hatalmas vállalat élén, de egyedülálló nőként, gyenge magánélettel, vagy akár annak hiányával. „Él az a téves képzet is a társadalomban, hogy a családi révbe érés előtt a nőnek nemcsak diplomát kell szereznie, hanem bizonyos gyakorlatot, rangot a munkahelyén, mielőtt vállalná az anyaságot. Márpedig a termékenység időtartama biológiai naptárhoz kötött. Meg van az a célszerű anyasági korszak, amelynek túlzott elnapolása különböző problémákhoz vezet.”48 A mai társadalom női munkavállalásának egy másik szempontjáról pedig Dr. Hidasi Judit fogalmazott így: „A nők nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy a

47

Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-Család, II. Az Egyensúly, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2007, A nő sorsa és a karrier- Dr. Lux Elvira szakpszichológus fejezete, 46. oldal 48 Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-Család, II. Az Egyensúly, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2007, A nő sorsa és a karrier- Dr. Lux Elvira szakpszichológus fejezete, 49-50. oldal

38

családnak éljenek. Azért nem engedhetik meg ezt a luxust, mert a nő keresetére is rá van szorulva a család.”49 A nőknek tehát össze kell hangolniuk a család és a munka világát. A családba fektetett energiát a munkában eltöltött időhöz kell kapcsolni, meg kell teremteni a megfelelő egyensúlyt. A mai társadalmi és szociális helyzet azt kívánja, hogy a nő is dolgozzon. A család fenntartásának érdekében szükség van rá. Azonban lényeges az is, hogy felállítsunk egy fontossági sorrendet az életünkben. Bármelyik irányba is billen a mérleg, nem szabad egyiket sem elhagyni a másikért. Mindkettővel foglalkozni kell, energiát kell bele fektetni. Ennek az eléréséhez az egyik legajánlatosabb dolog a megfelelő időbeosztás elkészítése. Nem konkrétan fizikai értelemben vett időbeosztásra gondolok, hanem elméleti beosztásra. Például ha valaki hétköznap sokat dolgozik, reggel 8-tól este 8-ig, az legyen figyelemmel a hétvégére. Lehetőleg ne vigye haza a munkát, ha legyen a családjával, töltsön el velük minél több értékes időt. A legjobb példa szerintem az olyan személy, aki otthon végzi munkáját, távmunkát végez, vagy a munkahelyen megadja a lehetőséget az otthoni munkavégzésre. Ez esetben nagyon fontos a jó időgazdálkodás, mert könnyen elcsábulhat az ember az egyik irányba, ami aztán komoly problémákat okozhat a másik póluson. Megfelelő időgazdálkodást lehet alkalmazni a munka és család közötti létben is, valamint részekre bontva is. A munkavégzésen belül is érdemes beosztani időnket, ezzel növelve a hatékonyságot is.50 Az időgazdálkodás egy másik módját írja le Scitovsky Tibor is Örömtelen gazdaság című könyvében. Itt arra fektet hangsúlyt, hogy vajon az idő megtakarítása vagy az energiánkkal való takarékoskodás jelent-e komolyabb értéket. „Az irracionális időfelhasználás sokkal kevésbé tűnik veszélyesnek, mint az energiánkkal való rossz gazdálkodás.” Ha hosszú ideig túl kevés energiát használ az egyén, az káros az egészségre. Mire azonban rájön erre, addigra sokkal több energiát kell elhasználnia ahhoz, hogy megakadályozza egészsége romlását (pl. fogyókúra esete). Az időnél pedig „meghatározott napi mennyiség áll rendelkezésre, s az unalom azonnal figyelmeztet bennünket, ha túl sok időt sikerül egy napon belül megtakarítanunk.”51

49

Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-Család, II. Az Egyensúly, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2007, Az Anyák- Dr. Hidasi Judit írásából, 108. oldal 50 Dr. Ternovszky Ferenc: Nemzetközi menedzsment európai szemmel, Szókratész Kiadó, Budapest 2003, Szervezés-Módszertan fejezet, 1/A. pont: Időgazdálkodás 51 Scitovsky Tibor: Örömtelen gazdaság, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1990, 137. oldal

39

IV. EMPÍRIKUS KUTATÁS Szakdolgozatom eddigi részében a különböző sikerrel kapcsolatos irodalmak bemutatására került sor. Különböző könyvek, weboldalak segítségével kerestem választ arra, hogy vajon mi a siker fogalma, miben rejlik a siker titka. Az első részben a siker meghatározását mutattam be különböző irodalmak, tanulmányok segítségével. Majd a siker alapjainak megfogalmazásáról írtam. Melyek lehetnek a sikerhez vezető út alapkövei? Mi az, amiben sikert érhetünk el, és melyik az, ami fontosabb az emberek számára? Végül a nők szerepét mutattam be, régebbi időktől kezdve egészen napjainkig. A női munkavállalás mennyiben változtatta meg a családhoz és karrierhez kapcsolódó gondolkodásukat, viselkedésüket, és életmódjukat. Mi volt a szerepe a nőnek, és mi a szerepe manapság? A kutatás A következő részben szeretném a gyakorlatban is szemléltetni az irodalomban említett elméleteket. Egy kérdőíves kutatást végeztem el, melynek kérdései a Mellékletek fejezetben olvashatóak. Eredményei olykor meglepő válaszokat hoztak, máskor pedig a várt eredmények születtek meg. A kérdőíves kutatást online végeztem el, egy kérdőív szerkesztő program 52 segítségével. Az összeállított kérdőívet rengeteg ismerősömnek kiküldtem, és a válaszok is szép számmal érkeztek. A program a beérkező válaszokat különböző formában tárolta. Összesített eredményeken felül külön-külön is megtekinthettem az egyes kitöltők válaszait. Továbbá, a program segítségével szűrni tudtam az eredményeket életkor, és nem szerint is, valamint spss-hez szükséges numerikuskódolás formájában is meg vannak az adatok. A kérdőívről A kérdőív 17 kérdésből áll, melyekben a fent említett irodalom alátámasztása vagy az ellentétek kiszűrése volt a célom.

52

A www.kerdoivem.hu weboldal szolgáltatásait vettem igénybe. Ez egy fizetős oldal, ahol különböző elemzési formák közül választhatunk, attól függően, hogy milyen típusú és mekkora terjedelmű kutatást szeretnénk elvégezni.

40

A kérdőívet 237 személy töltötte ki másfél hét alatt. Ebből 143 kitöltés a kiküldéstől számított egy napon belül érkezett meg. A kitöltők közül 150 nő és 87 férfi. Az életkor szerint 15 és 58 év közöttiek töltötték ki, az átlagéletkor 25,5 év. Iskolai végzettség szerint a többség, 49,8 % (118fő) jelenleg felsőoktatási hallgató. Középiskolai végzettséggel 25,7 % (61fő) rendelkezik, diplomával pedig 22,4 % (53fő). Általános iskolai végzettsége 3 főnek van (1,3 %), míg posztgraduális képesítéssel 2 fő rendelkezik (0,8 %). Munkatapasztalat alapján a többség nem rendelkezik munkatapasztalattal, ami 84 főt jelent, és 35,4 %. 1-2 éves munkatapasztalata van 73 főnek, ami 30,8 %. 3-5 éves munkatapasztalattal 9,7 % rendelkezik, vagyis 23 fő. 5-10 éves tapasztalattal 8 %, tehát 19 fő rendelkezik, valamint 10-nél több éves tapasztalata 38 főnek, 16 %-nak van. Családi állapotuk szerint a 237 személyből 117 fő, vagyis a többség (49,4%) párkapcsolatban él. 76 fő egyedülálló (32,1%), és 29 fő (12,2%) házasságban él, és gyermekei vannak. 5 fő házasságban él, és nincs gyermeke (2,1%), valamint 3 fő elvált (1,3%). További 7 fő, akik a kitöltők 3%-át képviselik, az Egyéb kategóriába sorolta be önmagát. Kutatások különböző szempontból A továbbiakban 2 féle szempontból szeretném megvizsgálni az eredményeket. Elsőként a kérdésekre adott válaszokat nem szerinti bontásban elemzem, majd pedig az X és Y generációnak megfelelő életkor szerinti bontásban kerül bemutatásra a kérdőív. A kérdőívben az első 3 kérdés az azonosítás érdekében történt: 

Az Ön legfelsőbb végzettsége?



Az Ön munkatapasztalata?



Az Ön családi állapota?

A fent említett kérdésekre adott válaszokat a kutatási anyag kérdőív részében említettem meg, így a továbbiakban nem foglalkoznék velük. Tehát a következőkben a nemek szerinti bontást alkalmazom, és elemzem az eredményeket.

41

4. kérdés: Kérem, értékelje a következő dolgokat abból a szempontból, hogy mennyire fontosak az Ön életében! (1=legfontosabb, 8=legkevésbé fontos)

1. ábra: Férfiak rangsora

1/b. ábra: Nők rangsora

A fenti ábrák53 a férfiak és nők által felállított rangsorokat mutatják abból a szempontból, hogy mi mennyire fontos az életükben. Mindkettő ábra azt tudatja, hogy mindkét nem számára a legfontosabb a család. Ebből talán arra következtethetnék, hogy a család még mindig fontos az emberek számára. A mai családformák ugyan rendkívül változatosak, és manapság mindenkinek mást jelenthet a család fogalma, és formája. A lényeg, hogy ez még mindig első helyen szerepel az emberek értékrendjében. A rangsor második és harmadik helyén felcserélődtek az értékek. A férfiak szerint a barátok előbbre valóak, mint a szerelem. A nők pedig a szerelmet ítélték fontosabbnak a barátokkal szemben. A negyedik és ötödik helyen szintén fordított a sorrend. Míg a férfiak esetében a pénz szerepel előbb, mint a karrier; addig a nők a karriert választották fontosabbnak a pénz helyett. Ez akár abból is fakadhat, hogy a férfi a családfenntartó a hagyományok szerint, ezért érezhetik úgy, hogy a pénz fontosabb számukra. Míg a nők ki akarnak törni a háztartásbeli szerepből, nekik a karrierépítés szerepel kitüntetett helyen. A továbbiakban mindkét nem ugyanúgy vélekedett a fizikai vonzerőről, a társadalmi státusról, és a vallásról, amely az utolsó helyen szerepel a rangsorban. Ez a sorrend az X és Y generációs elemzésben érdekes formát öltött, amit a későbbiekben szintén bemutatok. 53

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével.

42

5. kérdés: Kérem, ítélje meg, hogy egy másik emberben milyen tulajdonságot tart fontosnak! (1=legfontosabb, 6=legkevésbé fontos)

2. ábra: Férfiak rangsora

2/b. ábra: Nők rangsora

A fenti látható ábrák54 azt a rangsort mutatják meg, amit férfiak és nők az emberi tulajdonságok alapján állítottak össze. Az első két hely megegyezik a nők és férfiak véleménye szerint. Tehát első helyezett lett a becsületesség. Fontos az életben, hogy az emberre számítani lehessen, meg lehessen bízni benne. Ezt leginkább a becsületes hozzáállásunkkal tudjuk elérni. A második helyen pedig a hűség szerepel. Ezt nem csak a párkapcsolatokra kell érteni, hanem például a munkában mutatott hűséget is. Egy vezető bizalmának elnyerése többek közt a hűségen is alapszik. Harmadik és negyedik pont szintén fordított sorrendet mutat. A férfiak inkább az életben elért sikert tartják fontosnak, mint az intellektust. Ebből arra is következtethetek, hogy a férfiak a sikereket elért embert szimpatikusabbnak találják. A nők szemében az intellektus inkább mérvadó, mint a siker. Lehet valaki sikeres anélkül, hogy jó intellektussal rendelkezne. Ezért a nők inkább egy jó beszélgetőpartnert választanának, mint egy sikerest, akivel nehezebb lenne például a kommunikáció is. Az utolsó 3 helyezettben szintén egyetértenek a nemek, a fizikai vonzerő, a karrier a munkában, és a pénz kerültek a legkevésbé fontos helyekre. A pénz, mint az emberi tulajdonságok jelentősége szempontjából, nem is igazán emberi tulajdonságnak tekinthető, hanem úgymond egy kapcsolódó tényező. 54

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével.

43

6. kérdés: Elérte már minden kitűzött célját az életben?

3. ábra: Férfiak rangsora

3/b. ábra: Nők rangsora

Ezek az ábrák55 egyenlőséget mutatnak a két nem között. Az a kérdés, hogy elérte-e a céljait az életben, arra vonatkozik valójában, hogy sikeresnek tartja-e magát a kitöltő. A válaszok között az Igen, a Mindig van új cél, a Még nem, a Nincsenek céljaim és az Egyéb között lehetett választani. Értelemszerűen az utolsó lehetőséget senki sem választotta. A férfiak abszolút nem jelölték az Igen választ. Viszont 65,6 % jelölte válasznak a Mindig lesz új célt, a nők pedig 61,4 %-a jelölte szintén ezt a választ. Ebből arra következtetek, hogy már elérték kitűzött céljaikat, de ezek nem nagy, óriási célok, hanem kisebbek, amelyeket miután megvalósítanak, újabbak kitűzésére kerül sor. Hiszen, ha belegondolunk, a kisebb célok sokasága visz bennünket előre az élet során. A kisebb célokat könnyebb megvalósítani, nem szegi kedvünket az a gondolat, hogy túl nehéz véghezvinni. Ellenben a nagy céloknál előfordulhat hasonló gondolat. A kisebb célok egymást követő megvalósítása végül egy nagy célt tesz ki, amely az ember számára sikerélményt, elégedettséget hoz. A nők közül 1,4 % válaszolt Igennel a kérdésre. Ebből elégedettségre és a siker érzésének megszerzésére gondolok. Számomra meglepő eredmény volt, hogy a férfiak és nők is egyaránt jelölték a Nincsenek céljaim választ. Ez akár a motiváció hiányát is jelentheti, ami a sikertelenség érzését szülheti hosszútávon. Hiszen ha nincsenek céljai, akkor sikerélménye sem lehet, mert nincs miért harcolni, dolgozni, formálódni. 55

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével.

44

7. kérdés: Véleménye szerint mit jelent a siker a mai társadalomban? Ez egy nyitott, megválaszolandó kérdés volt a kérdőívben, azért, hogy a kitöltők saját gondolataikat tudják kifejteni, és ne választani kelljen, hiszen az téves eredményekre is vezethet. A válaszadókat külön vizsgáltam, tehát külön vettem a nők válaszait és a férfiak válaszait. Az eredmény hasonló lett a sorrendet illetően. A férfiak és a nők is egyaránt a pénzt, a csillogást, a jó fizetést, a magas pozíciót, a szakmai elismertséget, a társadalmi elismertséget említették meg legtöbbször. Ezek mellett a következő kifejezéseket írták még ehhez a témához kapcsolódóan: szakmai megbecsültség, karrier, egzisztencia, státuszt, befolyásolás, csalás, magas életszínvonal, szép ház, luxusautók luxusnyaralásokkal, kapcsolatok, hatalom, gazdagság, sokat utazik, és érdemben hozzájárul a társadalmi problémák enyhítéséhez (környezetvédelem és jótékonykodás), presztízs. Mivel válaszadóim nem fukarkodtak a szóval, ezért néhány véleményt idéznék tőlük: „Sokaknak azt jelenti, amit az ismert slágerben is megénekelnek… Siker, pénz, csillogás…” (férfi, 21) „Véleményem szerint a siker az embereknél manapság az önteltséget jelenti.” (férfi, 25) „A sikerességet az emberek a pénzükkel próbálják éreztetni önmaguknak. De mivel az ember kapzsi, így sosem érzi magát sikeresnek.” (férfi, 22) „A siker = karrier, pénz, szépség, egészség, időhiány és lehetséges boldogtalanság.” (nő, 57) „Több diploma, magas beosztású állás még magasabb fizetéssel, saját ház és több luxusautó még több luxusnyaralással.” (nő, 37) „A mai társadalomban a siker szerintem leginkább a betöltött pozíciót és a vele járó pénzmennyiséget jelenti.” (nő, 21) „A sikeres szó ma a pénzes, élet nélküli, bábszerű embereket takarja, akik behódoltak egy felsőbb hatalomnak.” (nő, 20) A következő, legtöbbet említett csoportot Egyéb kategóriának neveztem el. Ebben a kategóriában találhatóak azok a személyek, akik vagy a családi életben elért sikert és a munkai sikereket egyaránt fontosnak tartotta, valamint azok a személyek, akik nem

45

definiálták ennyire pontosan a sikert. Legtöbbet a célok megvalósítását, az önmagunkkal szembeni elégedettséget, az önbecsülést, biztonságot említették. Az egészség is felbukkant néhány kitöltőnél, de a számuk elenyésző. Ezen csoportra vonatkozó idézetek: „Mindenkinek mást jelent a siker a mai társadalomban. Mindenki számára az éppen adott cél elérése jelenti a sikert, függetlenül attól, hogy milyen nagyságrendű maga a cél, a legkisebb cél megvalósulása is okozhat örömöt, ezáltal sikert.” (nő, 23) „Egészség, megbecsülés, életszínvonal.” (54, nő) „A hibákat tapasztalatként értelmezni, és abból építkezni, az életet a magam elképzelése szerint alakítani.” (nő, 26) „Véleményem szerint minden olyan dolgot, amit befejezünk, és pozitív hatása van, sikerként könyvelünk el.” (férfi, 22) „A siker egy olyan érzés, amit akkor érzel, ha elérsz egy kitűzött célt, büszkeséggel, örömmel tölt el, ezzel kiválthatod mások tiszteletét, megbecsülését.” (férfi, 23) Utóbbi két kitöltőtől idézett meghatározás nagy igazságokat takar. A siker pozitív hatású, egy siker elérésével járó öröm, mellyel kiválthatjuk mások tiszteletét is. Végül, a legkevesebbet említett meghatározás az, ha egy családban érünk el sikereket, szeretet és odafigyelés vesz körül. Aki a családot írta meg, ott a többség a munkát és a pénzt is megemlítette, ezeket a válaszokat az egyéb kategóriába tettem. Aki viszont egyedül, tisztán a családban, barátok körében elért sikerre koncentrált, ők lényegesen kevesebben vannak. Ha százalékokban szeretném kifejezni a fent említett 3 kategória arányait, akkor a következőképpen alakulnának: a pénz és a fizetés mellett 44 % döntött. A család kategóriáját 20 % vélte sikernek, míg az egyéb kategóriát, amiben vegyes vélemények vannak a sikerről, a kitöltők 36 %-a vélte a siker meghatározásának. A család mellett álló kitöltők közül néhány vélemény: „Nekem a család biztonsága a siker, de sajnos a többség a karriert előbbre helyezi.” (nő, 41) „A legnagyobb siker, ha az ember jól érzi magát a bőrében, és olyan emberek veszik körül, akik szeretik, elismerik.” (nő, 18)

46

8. kérdés: Ön szerint mi a siker alapja? (több válasz lehetséges)

4. ábra: Férfiak választása

4/b. ábra: Nők választása

Mindkettő ábra56 hasonló eredményeket mutat meg azzal kapcsolatban, hogy mi lehet a siker alapja? A férfiak és a nők is elsősorban az önbizalmat jelölték meg, mint a sikerhez nélkülözhetetlen tényezőt. Azzal, hogy bízunk önmagunk képességeiben, esélyt és lehetőséget teremtünk annak kibontakozására, amivel elnyerhetjük környezetünk elismerését, bizalmát is. Második és harmadik helyen a személyiség, és a szaktudás szerepel. A nőknél nagyobb arányban jelölték meg ezt a két opciót, mint a férfiaknál. A nőknél szinte ugyanolyan fontos a személyiség és szaktudás, mint az önbizalom. A férfiaknál az önbizalom messze meghaladja a másik kettő szintjét. A nők tehát több tényező alapján mérik a sikert, úgymond szigorúbbak, nagyobbak az elvárásaik. Az egzisztencia magasabb pontozást kapott a férfiak körében. Az Egyéb kategóriába az alábbiak kerültek: a nők részéről többen a szerencsét és a kapcsolatokat jelölték meg fontos elemként. A férfiaknál szintén a szerencse került megemlítésre a legtöbbször. Továbbá, mindkét nemnél felmerült még a szorgalom, egészséges énkép, nyelvek, jó helyre születés, és a kitartás is.

56

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével.

47

9. kérdés: A következő 3 évben több figyelmet szeretnék fordítani a következőkre: (több válasz lehetséges)

5. ábra: Férfiak válaszai

5/b. ábra: Nők válaszai

Az ábrák57 szinte teljes egyezőséget mutatnak a kérdésben. Mindkettő nem elsősorban a párkapcsolatra szeretné helyezni a hangsúlyt az elkövetkező 3 évben. Mellette szintén kiemelkedő helyet kapott a karrierfejlesztés, és a képzés, továbbképzés. Úgy gondolom, hogy ebből arra következtethetünk, hogy az ábrák a mai világ tendenciáját mutatják be. Párkapcsolatot is, karriert is szeretnének az emberek. Ez különösen a nők esetében lényeges. Látszódik, hogy már nem csak az otthon megteremtésében van szerepük, hanem a karrierben, munkában is. A nők részéről a karrierfejlesztés még kicsit magasabb helyen áll, mint a férfiak esetében. Az első szembetűnő különbség a családi élet terén jelentkezik. A nők sokkal lényegesebbnek tartják azt, hogy a családi életbe energiát és időt fektessenek, foglalkozzanak vele, és táplálják. A férfiak ezzel szemben a megjelenést magasabb szintre helyezték, mint a nők. Manapság a média és a magazinok is a férfiak külsejére helyezik a hangsúlyt, a metroszexualitás elvét egyre jobban terjesztik. Ezáltal a férfiak egy része kényszert érezhet arra, hogy többet foglalkozzon a külsejével, hiszen e nélkül nem lenne elég divatos (legalábbis ezt hiszik el, mert a média és a reklámok ezt akarják elhitetni annak érdekében, hogy az egyén minél többet fogyasszon).

57

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével.

48

10. kérdés: Mennyit foglalkozik önismeretének fejlesztésével?

6. ábra: Férfiak értékelése

6/b. ábra: Nők értékelése

Erre a kérdésre egy értékelő-skála segítségével58 próbáltam meg minél több kitöltő véleményét megtudni. Az 1-es érték az Egyáltalán nem foglalkozom vele elvének felel meg, a 7-es pedig a Teljes mértékben foglalkozom vele. Látható, hogy a férfiak és nők válaszai alapján eltérő eredményeket kaptam. A nők esetében a 150 számú kitöltő válaszainak átlaga 4,51 volt, míg a férfiak körében, a 87 számú kitöltő válaszainak átlaga 4,44 volt. Ez annyira nem meglepő eredmény véleményem szerint, a nők mindig is többet foglalkoztak a belsőjükkel, az önismeretük fejlesztésével. A legkisebb válasz és a legnagyobb válasz (1 és 7) is jelölésre került mindkét nem esetében. Az eredmények azt mutatják, hogy férfi és nő közt nem nagy a különbség a csúcspontot illetően. Mindkét nem átlaga 4 és 5 értékek közt van. Azonban a különbség, hogy a férfiak mennyit foglalkoznak önismeretük fejlesztésével, abból látható, hogy a férfiaknál nem egy kiemelkedő válasz van (nők esetében 5), hanem egy kiterjedtebb terület. Míg a nőknél a többség vagy 5-ös értékre tette magát, vagy jóval alacsonyabb szintre. A férfiak csúcspontja igaz, hogy alacsonyabban van, de a szomszédos érték is közelít hozzá (a négyes és ötös pontra majdnem ugyanannyian helyezték magukat). A nők esetében többen helyezték magukat az 1-es értékre, vagyis, hogy egyáltalán nem foglalkoznak önismerettel. A férfiaknál a 7-es értéket viszont többen jelölték meg, mint a nőknél. Összességében elmondható, hogy a férfiak nem foglalkoznak olyan kiemelkedő szinten önmagukkal, de a legalacsonyabb határ mégis magasabb, mint a nők esetében. 58

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével.

49

11. kérdés: Milyennek tartja önmagát?

7. ábra: Férfiak az önbizalomról

7/b. ábra: Nők az önbizalomról

A fenti ábrák59 szintén arról árulkodnak, hogy ebben a kérdésben is megegyezik a nők és férfiak önmagukról alkotott véleménye. A kitöltők több mint a fele önbizalommal teli személynek vallja magát. A különbség abból adódik, hogy a férfiak eredményei távolabb esnek egymástól, míg a nők ábrája majdnem megegyező nagyságú. A férfiak 64,4 %-a vallja önbizalmát stabilnak, míg 35,6 % állítja azt, hogy inkább híján van az önbizalomnak. Számottevő különbség. A nők esetében 52,7 % megfelelő önbizalommal rendelkezik, míg 47,3 % önbizalomhiánnyal küszködik. A fentebb már említett 8. kérdésben viszont mindkettő nem az önbizalmat tartotta a legfontosabb tényezőnek a siker eléréséhez. Felmerül a kérdés, hogy vajon azért van kevesebb önmagát sikeresnek valló nő, mert az önbizalom terén problémák adódnak?! Például a munka keretein belül, sok egyéb tényezőt leszámítva az önbizalom, és a saját tudásunkba vetett hit az egyik legfontosabb. Vagy azért nem bíznak magukban a nők, mert ismerik és beletörődnek, az un. Üvegplafon-effektusba?60 Az üvegplafon-hatás jelentése az, hogy a nők nem képesek elérni olyan karriert, mint a férfiak. Sokak szerint a társadalmi beidegződés lehet ennek a hátterében, és ezért nem részesülnek olyan munkahelyi elismerésben, mint amilyet megérdemelnének.

59

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével. Üvegplafon-jelenség: A nők karrierjének akadálya saját viselkedésük, írta Garai Katalin, 2008, írásának Forrása: Világgazdaság, link: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:WGwAH3GEzBEJ:www.ugyvezeto.hu/cikk/528 24%3Fwa%3Dehum0834h+%C3%BCvegplafon+jelens%C3%A9g&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu 60

50

12. kérdés: Mi lenne Ön számára fontosabb egy alkalmazottban, ha vezető lenne?

8. ábra: Férfiak véleménye

8/b. ábra: Nők véleménye

Az ábrák61 azt mutatják be, hogy vezetőként mely tulajdonságok lennének fontosabbak egy alkalmazottban. Férfiak és nők közel megegyező eredményeket produkáltak erre a kérdésre vonatkozóan. Mindkettő csoport az egyéni tulajdonságokat helyezte utolsó szempontnak, eggyel előbbre pedig a tapasztalatot tették. A különbségek a csoportok közt, és külön-külön csoporton belül sem igazán eltérőek. A bizalom és a szaktudás mindkét nem esetében 30-30 %-ot ért el. Igaz, a nők esetében a szaktudás került előrébb, a férfiaknál pedig a bizalom, de mivel elég kicsi a különbség köztük, ez a fordított sorrend nem lényeges. A tapasztalat és az egyéni tulajdonságok 20-20 %-ot kaptak mindkettő esetben. Az opciókat illetően 10 százalék a különbség, ami nem számottevő különbség. Ebből fakadóan kijelenthetjük, hogy mind a négy tényező fontos szerepet játszik az egyénben, mind a négynek különböző arányokban meg kell lennie a munkavállalóban. Számomra meglepő volt az, hogy az egyéni tulajdonságok az utolsó helyre kerültek (most függetlenül attól, hogy az eltérés kicsi). A rangsorolásban nőnél és férfinél egyaránt az utolsó szempont lett. Engem azért lepett meg ez az eredmény, mert az önéletrajzok formája is manapság nem erről árulkodik. Sok típusa van az önéletrajzoknak, de a többségnek olyan bekezdése is van, hogy egyéni kompetenciák, hobbi, vagy szabadidős tevékenységek. Ebből én arra következtetnék, hogy nem csak a szaktudás a mérvadó, hanem az egyéni tulajdonságokra is kíváncsiak a munkáltatók. De a fenti eredmények szerint a szaktudás és bizalom elsőbbséget élvez.

61

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével.

51

13. kérdés: Mit gondol a befolyásolásról?

9. ábra: Férfiak a befolyásolásról

9/b. ábra: Nők a befolyásolásról

A grafikonok62 a férfiak és a nők befolyásolással kapcsolatos nézeteit mutatják, ki milyen mértékben alkalmazza azt. Az 1-es jelentése a Negatív, kerülöm volt, míg a 7-es a Pozitív hatású, alkalmazom oldalt képviselte. Az eredmények hasonlóak mindkettő csoport esetében. A férfiaknál a 87 kitöltő válaszainak átlaga 4,08 volt, míg nők esetében 150 kitöltő válaszainak átlaga 3,5 volt. A legmagasabb és legalacsonyabb jelölés mindkettő esetben az 1-es és a 7-es volt. A férfiak a 3-as, valamint a 7-es erősségű választ jelölték meg legkevésbé. A legtöbben a 4-es választ találták leginkább ideálisnak a befolyás alkalmazásával kapcsolatban. Az előbb említett csoportban az 5-6-7-es értékeket többen jelölték, mint a második csoport, ami által megállapítható, hogy a férfiak közül többen alkalmazzák a befolyásolást, mint a nők közül. A nők szintén a 4-es választ találták legjellemzőbbnek. Sokan jelölték az 1 és 4 közötti értékeket, tehát a nők többsége nem, vagy nagyon kis mértékben alkalmazza a befolyásolást. A legalacsonyabb érték a 6 és 7 volt, ami szintén azt bizonyítja, hogy a nők közül is kevesen vannak azok, akik rendszeresen alkalmazzák a befolyásolási technikákat. Érdekes a kapcsolat az önismeret és a befolyásolás között. Úgy gondolom, hogy a befolyás alkalmazásához ismernünk kell a célszemélyt, és magunkat is. A férfiak kevésbé foglalkoznak önismerettel, mégis ők alkalmazzák inkább a befolyásolást. A sikerükben tehát közrejátszhat egy jól alkalmazott befolyásoló technika is.

62

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével.

52

14. kérdés: Ön szerint a politikában minek hisznek az emberek?

10. ábra: Férfiak és a politika

10/b. ábra: Nők és a politika

Vajon a politikában minek hisznek az emberek? Inkább a politikus szavai számítanak, vagy néhány gazdasági mutató változása, alakulása? Milyen egyéb tényezők kerülnek még említésre? A fenti ábra63 megmutatja férfiak és nők véleményének alakulását a kérdéssel kapcsolatban. A férfiak válaszaiban kisebb eltérés fedezhető fel, mint a nők eredményeiben. Előbbiek 39,1 %-a szerint a politikus szavának hisznek, míg utóbbiak szerint 47,3 % hiszi el mondanivalójukat. A gazdasági mutatók mindkettőt illetően a második helyre kerültek. Tehát az emberek inkább hisznek egy elegáns, határozott embernek, akit látnak és hallanak, mint egy számadatnak, ami meghatározott értékek eredményeként számolható ki. Ez érthető is, hiszen a politikus érvelni, magyarázni, meggyőzni is tud egy számmal ellenben. Tehát a politikusok befolyásolási technikája sikeresnek mondható. Az egyéb kategória érdekes gondolatokat tükröz, ami nők esetében 16 %, férfiaknál pedig 29,9 %. Mindkettő nem többségében azt írta az egyéb kategóriához, hogy már nem hisz semminek, valamint, hogy a politikusok hazudnak és megtévesztenek. Második helyen pedig a média, marketing állt. Az emberek szerint tehát sok minden a tálaláson múlik, a média befolyásoló hatásán. „Az a véleményem, hogy a mai politikai elit nagyon elvesztette a társadalom bizalmát. Ugye a bizalmat felépíteni nehéz, elveszíteni nem az. A legtöbben korábbi berögződésük, „hűségük” alapján foglalnak állást politikai kérdésekben.” (férfi, 22)

63

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével.

53

15. kérdés: Ön szerint manapság melyik jellemző közelít leginkább a „jó nő” fogalmához? Férfiak véleménye

Egyéb; 16,50%

Nők véleménye Egyéb; 11,30%

Boss; 10,70%

Boss; 19,80%

SportLady; 23,30% PartyBaby; 22,30% Anyatigris; 27,20%

Boss SportLady Anyatigris PartyBaby Egyéb

11. ábra: Férfiak véleménye

Boss Sportlady Anyatigris PartyBaby Egyéb Sportlady; 15,80%

PartyBaby; 36,20% Anyatigris; 16,90%

11/b. ábra: Nők véleménye

A fenti ábrák64 férfiak és nők véleményét tükrözik azzal kapcsolatban, hogy milyen számukra a megfelelő nő? A négy opció a következő volt: Boss, Sportlady, Anyatigris, és a PartyBaby. A válaszok szinte teljes mértékben eltértek nemtől függően. A férfiak az alábbi sorrendet állították fel: első az Anyatigris lett, amit 27,2 % tartott ideálisnak, vagyis a gondoskodó, szerető anyuka. Második a Sportlady (23,4%), vagyis az egészséges, sportos életmód. Harmadik helyen a PartyBaby végzett (22,3%), tehát a bulizós, pletykálós lányok. Negyedik pedig a Boss kategória (10,7%), tehát a szigorú, komoly, talán már túl határozott nő. Az egyéb lehetőséget 16,5 % választotta, ahol az alábbi jelzők szerepeltek: okos, egyszerű, kedves, hűséges, ambiciózus, humoros. „leírhatatlan”, valamint, hogy „megért, nem kérdez, maga dolgával foglalkozik.” Legtöbben a 4 jellemző keverékét tartották ideálisnak. A nők sorrendje a következő: első helyezett a PartyBaby 36,2 %-kal, második a Boss 19,8 %-kal, harmadiknak választották az Anyatigris kategóriát (16,9%), továbbá utolsó helyen szerepel a Sportlady (15,8%). Az egyéb (11,3%) a következőket tartalmazza még: önálló, igényes, művelt, természetesen szép. A nők továbbá mindenféle párosítást megemlítették az egyéb kategóriában. A férfiak és nők tehát abszolút más véleménnyel vannak a jó nő fogalmáról, ebből fakadóan a harmóniát is nehezebb megtalálni. A párkapcsolatokban törekedni kellene arra, hogy a maximumot kihozzuk magunkból, és elkerülhetőek lennének a problémák. 64

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével.

54

Az X és Y generációs bontás A továbbiakban szeretném ugyanezen kérdőív eredményeit egy másik szempontból is megvizsgálni. Ez pedig az X és Y generáció szerinti bontás lenne, amit életkor szerint kell szűrni. Az X és Y generációs elmélet arra szolgál, hogy két különböző generáció közti különbséget segítse megértetni az emberekkel, és segítse elfogadni a kor haladásával járó változásokat is. Az X elmélet egy kanadai író, Douglas Coupland 1991-es Generation X: Tales for an Accelerated Culture könyvével terjedt el.65 Az X generáció66 Az X generációba azok az emberek tartoznak, akik a népességrobbanás végét követően születtek. Mivel nincs pontosan meghatározott időpont, ezért X generációs embereknek nevezik azokat, akik a kései 1960-as évek és a korai 1980-as évek közötti időszakban születtek. Az X generáció tagjai egy olyan korba születtek, amikor kezdtek megjelenni a technológiai vívmányok, mint a televízió, a videojátékok, vagy az internet. Új zenei irányzatok jelentek meg, mint a disco vagy a rock zene. Korábbi generációkkal összehasonlítva, ez az X generáció sokban különbözik tőlük. Sokkal heterogénebb társadalmat képvisel, a vallási és etnikai különbségektől kezdve a szexuális orientáción át az osztálybeli különbségekig. Az X generációs embereknél fontos volt a belső érték, vagy maga az ember személyisége. Mindez megváltozott, ahogy megszületett az Y generáció. A technikai vívmányok megjelenése, kezdeti terjedése még nem garantálta azt, hogy az emberek használni fogják őket, ezzel szemben az Y tagjai már beleszülettek ebbe az innovációba. Az Y generáció67 Az Y generáció, más néven Milleniumi Generáció, vagy Következő Generáció, esetében sincs meghatározott időpont arra, hogy mikor kezdődött. A többség 1975 körüli évektől számítja, egészen 2000-ig. Más értékekkel rendelkeznek, megváltozott életstílust képviselnek. Jellemzőik változóak, regionális, szociális és gazdasági környezettől függően. Ez a generáció már abban a korban született és nőtt fel, amikor a modern technológiai vívmányok már elterjedtek, és használatuk a legtöbb helyen jellemzővé vált. Ők azok, akik magabiztosan tudják kezelni a különböző technikai

65

http://en.wikipedia.org/wiki/Generation_X Wikipédia angol változata. http://en.wikipedia.org/wiki/Generation_X Wikipédia angol változata. 67 http://en.wikipedia.org/wiki/Generation_Y Wikipédia angol változatából. 66

55

eszközöket, mint a számítógép, a kamera vagy egy korszerű mosogatógép. Az Y generáció nagy része kulturális szempontból független, valamint a vallásos és konzervatív elveket is maguk mögött hagyják. Az új generáció számára már nem annyira meglepő az azonos neműek kapcsolata sem. Képesek felvenni a pergő ritmust, és fékezhetetlenül haladnak előre az úton. Divatosan öltözködnek, ismerik és alkalmazzák a legújabb technológiát. Problémájuk az lehet, hogy a külső preferenciák (média) által ítélik meg önmagukat, ami miatt bizonytalanok, esetleg kétségbeesett emberekké válhatnak. Nincs idejük önmagukkal foglalkozni, mindig készenlétben vannak a munkában. És talán emiatt is ez a generáció az, ami felismerte a munka és a magánélet közti egyensúly fontosságát.68 Az X és Y generáció elmélete tehát arra világít rá, hogy az idő haladtával semmi se marad a régi, a változás az állandó. Ahhoz, hogy az X generáció elérhesse céljait, alkalmaznia kell az Y generáció szokásait, úgy az öltözködésben, mint az életük tempójában.69 A kérdőívről A kérdőív X és Y elmélet szerint történő elemzésében más csak azokat a kérdéseket emelném ki, ahol eltérés, különbség van az eredményekben. Az eredményeket életkor szerint szűrtem, tehát egyik csoport az X generációt képviseli, másik pedig az Y generációt. Az év, amelyet választóvonalként használtam, az 1975. Az kitöltők közül az X generációba (tehát 1975-nél korábban született) 38 személy tartozik, 9 férfi és 29 nő. Az életkori átlag 42,9 év lett. Az Y generációba (tehát aki 1975 után született) 199 fő tartozik, 78 férfi és 121 nő. Átlagéletkoruk 22,2 év. A mennyiségbeli különbség az életkorom miatt adódhatott, hiszen több fiatalt, Y generációs személyt ismerek, így több volt a fiatal kitöltő is.

68

http://www.olvassbele.hu/index.php/koenyvismertetk/745-hanyas-vagy-x-vagy-y-generacios Tari Annamária (pszichológus): Y generáció című könyvéből (Jaffa Kiadó, 2010) egy részlet, írta: Oroszi Ágnes, 2010. 69 http://www.olvassbele.hu/index.php/koenyvismertetk/745-hanyas-vagy-x-vagy-y-generacios Tari Annamária (pszichológus): Y generáció című könyvéből (Jaffa Kiadó, 2010) egy részlet, írta: Oroszi Ágnes, 2010.

56

4. kérdés: Kérjük, értékelje a következő dolgokat abból a szempontból, hogy mennyire fontosak az Ön életében! (1=legfontosabb, 8=legkevésbé fontos)

12. ábra: X generáció adatai

12/b. ábra: Y generáció adatai

A fenti ábrák70 százalékos arányban mutatják az X és Y generáció fontossági sorrendjében kialakult különbségeket. Mindkettő generáció az első három helyre ugyanazon dolgokat helyezte. Tehát a család, a szerelem, és a barátok egyaránt fontos részei az életükben. Ez talán természetesnek mondható, hiszen a karrier sose tudja helyettesíteni a családot, a barátokat, egyszóval az érzelmi kötődéseket, a kapcsolatokat az emberek között. A negyedik és ötödik helyezett fordítottan jelent meg a rangsorban. A X tagjai előbbre helyezték a pénzt, és aztán következett a karrier; míg az Y korszakában születő személyek számára a karrier jelentősebb tényezőnek számít, mint a pénz. Régebben a pénzmennyiség, a vagyon volt lényeges, ami nem változott az idő haladásával. Viszont a karrier felépítése, a szakmai siker is legalább olyan jelentős lett az emberek szemében. Az utolsó 3 tényező abszolút más sorrendet mutat meg. Míg az idősebbeknek a vallás került előbbre, addig a fiatalok a fizikai vonzerőt helyezték előtérbe. Ez szintén arra utal, hogy az Y generáció nem tartja fontosnak a vallást, és a szexuális forradalom által a külsőségek lettek mérvadóak. A társadalmi státus az idősebb korosztály számára az utolsó helyre került, a fizikai vonzerő mögé. A fiataloknál még a társadalmi státus is fontosabb a vallás gyakorlásánál.

70

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével.

57

5. kérdés: Kérjük, ítélje meg, hogy egy másik emberben milyen tulajdonságot tart fontosnak! (1=legfontosabb, 6=legkevésbé fontos)

13. ábra: X generáció eredményei

13/b. ábra: Y generáció eredményei

Az első két helyen szereplő tulajdonság mindkettő csoportban megegyezik. A becsületesség és a hűség maradt évtizedek elteltével is a legfontosabb jellemző egy másik személyben. A harmadik és negyedik helyen szereplő tényező már felcserélődött. Szüleink, nagyszüleink számára a sikeres élet fontosabbnak bizonyult, mint manapság. A siker fogalma napjainkban sokrétű, szinte mindenre vonatkoztatható tényező. Az X generáció számára a siker nem volt ennyire kiterjedt, általánosságban sikeresnek tartották magukat, nem egy konkrét területre vonatkozóan. Az intellektus napjainkban fontosabb. A hatodik helyen szereplő karrier a munkában mindkettő korcsoport számára kevésbé fontosnak mutatkozott. A munkában felépített karrier csak egy terület sikere, és ez nem lehet fontosabb egy sikeres életnél, legyen az sikeres bármilyen szempontból. Az ötödik és hetedik helyen szereplő tulajdonságok szintén fordított sorrendben szerepelnek a rangsorban. Az idősebb korosztály számára a pénz nagyobb jelentőséggel bírt, mint a fizikai vonzerő. A biztos anyagi háttér előbbre való volt bármilyen külsőségnél. Napjainkban viszont a fizikai vonzerő került előkelőbb helyre, és a pénz az utolsó, legkevésbé fontos jellemző lett. Ezt is annak tudhatjuk be, hogy a mai társadalom mind a média befolyása alatt áll, ami azt sugallja nekünk, hogy mennyire fontos a külsőnk, és a megjelenésünk, az öltözködésünk. Ezáltal válik az ember, az Y generáció a legjobb fogyasztóvá, mert nem akar lemaradni a divatban, a külsőségeket is szem előtt tartja, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ne váljon ódivatúvá.71 71

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével.

58

8. kérdés: Ön szerint mi a siker alapja? (több válasz lehetséges)

14. ábra: X generáció és a siker alapja

14/b. ábra: Y generáció és a siker alapja

Nagyszerűen kivehető a generációk közti különbség a fenti72 ábrákon, melyek a siker alapjait próbálják meg bemutatni. Az X generáció szerint az első három legfontosabb tényező, ami szükséges a sikerhez, a szaktudás (26%), az önbizalom és a kiegyensúlyozott családi háttér (24-24%). Tehát szerintük a sikerhez egy szerető és támogató családi háttér is szükséges, ami bátorít és motivál a sikerhez vezető úton, és nem hagyja megtörni az embert. Az Y generáció első három helyén pedig az önbizalom (27,8%), a személyiség (25,2%) és a szaktudás (23,9%) áll. Ebből az sugárzik, hogy a mai fiatalok önmagukban bíznak, és saját képességeikben. A család támogatása nem jelentős, megtanulták motiválni magukat a célok elérésében. A személyiség csak a negyedik lett az X sorrendjében, majd azt követte az utolsó helyen az egzisztencia megléte. Az egyéb kategóriába a szerencse, a kapcsolatok, és a jó helyre születés kerültek. Utóbbiból leszűrhető, hogy az idősebbek körében nem igazán volt elterjedt az önmenedzselés. Beleszülettek egy helyzetben, egy adott társadalmi szintre, és a többség ebben élte le életét. Az Y generáció negyedik helyre tette a megfelelő családi hátteret, majd pedig az egzisztencia következik. Mindkét generációnál ez került az utolsó helyre, ami tehát azt támasztja alá, hogy a biztos anyagi háttér nem jelenti azt, hogy az ember egyben sikeresnek is tekinthető. Egyéb kategóriában a szerencse, a szorgalom, a nyelvek, a kitartás és az egészséges énkép került említésre. A nyelvek és a szorgalom is azt bizonyítja, hogy a tanulás, és a nyelvek biztos használata sikert hoz abban is, hogy másokkal megértessük magunkat. 72

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével.

59

9. kérdés: A következő 3 évben több figyelmet szeretnék fordítani a következőkre (több válasz lehetséges)

15. ábra: X generáció eredményei

15/b. ábra: Y generáció eredményei

Számottevő különbségek fedezhetőek fel73 abban a kérdésben is, hogy mire szeretne több figyelmet fordítani az X és mire az Y generáció. Az idősebb korosztály egyértelműen a családi élet megtartására és táplálására szeretne nagyobb hangsúlyt fektetni a következő években, és ugyanígy a párkapcsolatra vonatkozóan is. Úgy gondolom, hogy ez nem meglepő eredmény. Egy idősebb korosztálynak már úgymond megvan mindene, amit szeretett volna megszerezni. Többségük már megteremtette saját lakóhelyét, és egzisztenciáját. Nem kell lakásra vagy autóra gyűjteniük, jobb esetben már a kényelmi termékek és áruk fogyasztóivá váltak. Továbbá, az idősebb generációnak fontosabb a belső érték, a harmónia, így a család az, amiért a lehető legtöbbet megtesznek. Ezzel szemben az Y generáció már nagyobb elvárásokat állított fel magának, több területre szeretne koncentrálni. Kiemelkedő ezek közül is a karrierfejlesztés, és a képzés, továbbképzés. Sokat dolgoznak ahhoz, hogy minél hamarabb megteremtsék egzisztenciájukat (az irodalmi részben is megemlítettem, hogy a fiatalok előbb anyagi biztonságot akarnak teremteni, majd a család). Mindehhez manapság a képzettség, a szaktudás és a szorgalom a legfontosabb tényezők. Továbbá, a karrierista irányvonal a családok egyik ellensége. A párkapcsolat egy szinten van előbbi kettő tényezővel. Manapság az emberek nem családban, hanem egyéb társas formákban élnek. Mindezt a családi élet alacsony jelölése is bizonyítja. A vallás mindkét csoportban az utolsó helyet képviseli. 73

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével.

60

14. kérdés: Ön szerint a politikában minek hisznek az emberek?

16. ábra: X generáció és a politika

16/b. ábra: Y generáció és a politika

A politikai kérdésben is eltérő válaszokat74 kaptam a kutatás során. Az X generációba tartozó emberek többsége (47,4%) a feltett kérdésre a második választ jelölte meg, tehát a gazdasági mutatóknak hisznek. Akkoriban nagyban befolyásolták az embereket, olykor nyíltan, egyértelmű tényeket nem ismertek el. Továbbá, az emberek számára az ország vezetői sem voltak szimpatikusak, és bizalmat ébresztőek. Így inkább a gazdasági mutatóknak hittek az emberek, bár olykor ezek a mutatók is hamisak voltak, annak érdekében, hogy a politikusok szavait alátámasszák. Az egyéb kategória és az első opció (amit a politikus mond) ugyanazon szinten szerepel 26,3- 26,3%-kal. Az előbbi, egyéb kategóriába pedig legtöbben azt írták, hogy saját maguknak, tapasztalataiknak, az egyén számára kedvező híreknek hisznek. Az Y generáció eredményei a fentiek ellentettjét mutatja. A legtöbben (47,7%) annak hisznek, amit a politikus mond. A politikusnak érdeke, hogy az emberek higgyenek neki, valamint fordítva is. Továbbá, a mai világban a média és a marketing fontos szerepet játszik a vállalatok, a fogyasztók szemében, akárcsak a politikában is. A média befolyásoló hatásairól rengeteget lehet olvasni, a marketingeszközök pedig lehetővé teszik, hogy még hatásosabb legyen mondanivalójuk. Ugyanígy elmondható ez a politikáról is. Az emberek befolyásolása által irányítani tudják őket, de sokszor nem tudni, hogy a nép érdekét veszik figyelembe, vagy az egyéni, saját érdeküket. Miért lehet az, hogy az emberek napjainkban a politikusnak hisznek inkább, míg régen a gazdasági mutatóknak volt jelentős szerepe?! Az egyik, és talán legfontosabb ok, az

74

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével.

61

szintén a média. Az emberek tévénézéssel töltött ideje nagyobb lett, az Interneten is nagyon sok információt kapnak, és a rádiózás jelentősége sem elhanyagolható. Minden információt kényelmesen megkaphatnak online vagy a televízióból, ezért úgymond „lusták” komolyabb kutatásokkal utánajárni a valós mutatóknak, statisztikáknak, jelentéseknek. Nem túl jó irány a jelenlegi, ami miatt a társadalmi befolyásoltság magas lesz, rosszabb nyelvek ezt úgy is nevezik, hogy „népbutítás”. Az egyéb (20,1%) válaszai között a legtöbbször említett szó a média, a marketing és a reklámszlogenek, valamint az, hogy már senkinek sem hisznek, mert nem tudni, mi igaz és mi nem. A válaszadók 32,2 %-a jelölte meg a gazdasági mutatók lehetőséget. 15. kérdés: Ön szerint manapság melyik jellemző közelít leginkább a „jó nő” fogalmához? (több válasz lehetséges) X generáció

Egyéb; 14% PartyBaby; 18,60%

Y generáció

Boss; 20,90%

Egyéb; 13,10%

Boss SportLady Anyatigris

SportLady; 16,90%

PartyBaby Egyéb Anyatigris; 18,60%

17. ábra: X generáció és a nők

Boss; 15,60%

Boss SportLady Anyatigris PartyBaby Egyéb

PartyBaby; 33,30%

SportLady; 27,90%

Anyatigris; 21,10%

17/b. ábra: Y generáció és a nők

A nőkre vonatkozó kérdésben szintén abszolút más válaszok érkeztek75 a kitöltőktől. Az X és az Y generáció véleménye teljesen eltér egymástól. Az idősebb korosztály számára a Sportlady került az első helyre (27,9%), aki az egészséges életmódot, a rendszeres testmozgást, és a természetességet jelképezi. Második 20,9 %-kal a Boss, vagyis a határozott, magabiztos nő. Harmadik lett az Anyatigris és PartyBaby egyaránt 18,6- 18,6 %-kal, valamint az egyéb kategória 14 %kal. A X generációs személyek számára tehát az egészség és a sport volt jelentős. Ettől az eredménytől az Y generáció válaszai teljesen eltérőek, ami szintén a társadalmi változásokra utal.

75

Saját kutatás, kérdőíves felmérés a www.kerdoivem.hu webes szolgáltatás segítségével.

62

Az Y csoport eredményei szerint első a PartyBaby 33,3 %-kal. Az előző csoport a végére helyezte ezt a típust, most pedig az élen van. Manapság a fiatalok párkapcsolatokban élnek vagy egyedülállóak. Jellemzőek az egyéjszakás kalandok, amihez teljes mértékben hozzájárul a kihívó öltözködés és viselkedés. A PartyBaby mindezeket birtokolja, tehát mondhatni a társas kapcsolatok változásával alakulhatott ki. Másik oka pedig a média hatása lehetett. A divat, az öltözködés, a média által sugárzott életstílus miatt sokan ilyen nőtípussá válnak, mert őket könnyen irányítani tudja a média. A PartyBaby típus továbbá egy életkori sajátosságnak is tekinthető. A média által sugárzott tévhitben nőttek fel az Y generáció tagjai, ezáltal az ideál is megváltozott. A PartyBaby nem túl jó irányvonal, amely a jövőben akár sok boldogtalan, egyedülálló embert is eredményezhet. Második az anyatigris (21,1%), a másik véglet, a család és az otthon megteremtője. Sportlady (16,9%) a harmadik, ami számomra azért meglepő, mert napjainkban minden az egészséges életmódról és étkezésről szól. Ezek szerint nem sokan követik ezeket az elveket. Végül a Boss (15,6%) következik, aki viszont az előzőekben jelentősebbnek bizonyult. Az egyéb mindössze 13,1 %-ot kapott, melyben megtalálható mindegyik típus ötvözete is.

63

V. BEFEJEZÉS A szakdolgozatom témája a siker meghatározásáról és annak elérési módjairól szólt. A szakdolgozat első felében a siker, mint fogalom bemutatása volt a célom. Már a különböző kultúrák nyelveinek kifejezéseiben is jelentős különbségeket fedezhetünk fel. Van, amelyik kultúrában a siker a szerencsének köszönhető, egy olyan, az embertől független dologtól, amit nem lehet megszerezni, vagy birtokolni. „A szerencse forgandó” szokták mondani, van, amikor segíti az embert, és van, amikor magára hagyja. Ezzel szemben van olyan kultúra is, ami a sikert az egyén munkájának, gondolkodásának tulajdonítja. Itt az emberek megalapozzák maguknak a sikert, tesznek azért, hogy elérjék, megszerezzék azt. A magyarok nyelvhasználatában is a „sikert aratni” kifejezés arra utal, hogy megdolgoznak érte. Ezután a siker a külső megítéléshez szorosan kapcsolódó fogalomként került meghatározásra. Sikeres ember az, akinek tevékenységeit, életmódját vagy munkáját elismerik mások, mások szemében sikeressé válik. És ennek köszönhetően nyugtázhatja az ember, hogy tényleg sikeres az életben. Az értékrend és a preferencia szintén jelentős szerepet játszik a sikerességben. Mivel minden ember más értékrenddel rendelkezik, ezért különböző dolgokat értékelnek és ismernek el. Amíg az egyik személy azt tartja sikeresnek, aki kiegyensúlyozott családban él, addig a másik személy számára olyan ember a sikeres, aki a munkájában elismert és megbecsült karriert épített fel. Oakwood híres könyvéből idézett állításokkal kísérletet tettem arra, hogy az ismert személyiségek

kijelentései

mennyiben

támasszák

alá

sikerüket.

Különböző

megfogalmazásokat elemzett Oakwood, melyek mindegyikéből következtetéseket tudott levonni. Az elemzés által a siker alappontjain is el kellett gondolkodni. Vajon mi jelenti a sikerhez szükséges alapot? A siker csak bizonyos embereket vesz körül, vagy tanulható a siker megszerzésének technikája? Milyen személyes tulajdonságok, és milyen tanulható, elsajátítható elemek képezik a siker bázisát? Erre a kérdésre vonatkozóan a következő fejezetben a sikerhez szükséges elemeket taglaltam, különböző szempontokból és különböző irodalom segítségével. Az első elem, amelyet megvizsgáltam, a személyiség, mint a siker alapja. Ehhez segítségül hívtam különböző elismert pszichológusok könyveit, gondolatait, hogy a személyiségtípusok kutatásában

minél

közelebb

kerüljek

hozzájuk.

Minden

személyiség

eltérő

tulajdonságokkal bír, ezáltal eltérő preferenciákkal és értékekkel rendelkeznek. Minden

64

személyiség számára mást jelent a siker önmagukra vonatkozóan, és a más emberekkel kapcsolatban is. Mindenkiben megvan a siker, csak fel kell fedezni magunkban, hogy mit jelent az számunkra. Ehhez nélkülözhetetlen tényező az, hogy ismerjük önmagunkat, tisztában legyünk saját értékeinkkel, gondolkodásunkkal, ami által rálelhetünk a siker sajátos jelentésére. A kutatási anyagrészben is megállapíthattuk, hogy ugyan különbségek vannak a személyiségre vonatkozó sorrendben, ami talán a különböző egyéni értékeknek köszönhető, de nagyvonalakban megegyező véleménnyel voltak az emberek. Következő szempont az önbizalom volt. Ahhoz, hogy valaki kibontakozhasson, szüksége van megfelelő mértékű bizalomra saját magával szemben. Ismernie és értékelnie kell képességeit, adottságait, folyamatosan fejlesztenie kell önmagát, és önbizalmát, hogy érvényesülni tudjon. Az önbizalmat illetően a kérdőívet kitöltők többsége közepes szintre helyezte magát. Ez azt jelenti, hogy van még mit fejlesztenünk ezen a területen. Az önértékelés és az önbecslés nagyon fontos lehet az élet bármely helyzetében, hogy kiállhassunk magunkért. Harmadik pontban a szaktudás jelentőségéről írtam. A világ egyre jobban a szakosodás felé tart, a vállalatok a legjobb szakembereket akarják megszerezni maguknak. Óriási verseny folyik a munkavállalók közt, mindenki egyre jobb akar lenni a képzettségét illetően. A szaktudás meghatározó a munka területén. Régen jellemzőbb volt az, hogy az egyéni kompetenciák számítottak. Ezt váltotta a szaktudás előretörése. Napjainkban a vállalatok mindkettőt egyaránt fontosnak tartják. A szakmai képzettségen kívül megvizsgálják a leendő munkatárs egyéb tulajdonságait is, szabadidős tevékenységeit. A kérdőív eredményei szerint a bizalom és a szaktudás a legfontosabb tényező abban az esetben, ha vezetőként egy alkalmazottat vizsgálnánk meg. Ahogyan Oakwood is megírta, a szaktudás a minimum, de nem elég. Mellette az egyéni tulajdonságok is meghatározó jelentőségűek. A befolyásolás jelentősége szintén területenként változó. Az emberek közepes mértékben alkalmazzák a kérdőív eredményei szerint. Negatív és pozitív hatásai miatt vegyes a kitöltők véleménye, valaki egyáltalán nem alkalmazza, valaki rendszeresen segíti helyzetét ezekkel a technikákkal. A politikában, vagy a marketingben szintén jelentős szerepe van. A jó fogyasztókat a reklámszlogenek által lehet megfogni, még ha kissé csalóak is az általa sugárzott információk.

65

Az egzisztencia és a biztos pénzügyi háttér volt a következő lehetséges bázisa a sikernek. Az irodalom és a kérdőívet kitöltő személyek egyaránt olyan véleménnyel voltak, hogy a pénzmennyiség és a vagyon nem egyenesen arányos a sikerrel. A munkában elismertek és karriert építettek maguknak, sikereket értek el, ez a legtöbb esetben vitathatatlan. De a siker nem csak ennyi. A siker nem csak az élet egyetlen területére vonatkozik. Amikor általánosságban beszélünk sikeres emberekről, nem egyetlen tevékenységre koncentrálunk. Úgy vélem, az igazi siker az, amikor minden az egyén számára fontos területen helyt tud állni, és harmóniában áll a tevékenysége a saját értékeivel, szükségleteivel. A siker fogalmának meghatározása esetén a kitöltők nagyobb része a pénz szót említette, de több esetben hozzátették, hogy sajnos, vagy, hogy a mai társadalomban a pénz számít, de ez téves gondolat. Végül a családi élet került vizsgálat alá. Egy biztos pont az életünkben, amire támaszkodhatunk, és ami támogat bennünket az úton. Motivál, és segít, szeretettel és kitartással tölti meg az életünket. A társas kapcsolatok a legfontosabb tényezők az emberek életében, már ősidők óta. Akinek kiegyensúlyozott családi élete van, úgy gondolom, hogy ő már alapvetően sikeres embernek tarthatja magát. A klasszikus családforma kezd felbomlani modern világunkban. Akinek sikerül megtartania, táplálnia és gondoznia azt, már sikeresnek nevezhető. A nők és a karrier kapcsolatát is megemlítettem ebben a fejezetben. A kor haladásával a nők viselkedése, gondolkodása változott meg a legnagyobb mértékben. Meg kell tanulni egyensúlyt és harmóniát teremteni a munka és a család közt, ami olykor könnyű, máskor nagyon nehéz feladat. A kérdőív utolsó kérdése is ezt támasztja alá, hiszen a nőideál is megváltozott az évtizedek elteltével, tehát a kapcsolat formája is átalakult. A dolgozat második nagy fejezetében egy saját primer kutatás eredményeit mutattam be és elemeztem, elsőként nemek szerinti bontásban, majd az X és Y generációs elmélet alapján, két korcsoport különbségeit vettem figyelembe. A kérdőívet kitöltők szép eredményeket hoztak, nagyszerű különbségeket fedezhettem fel. A diplomamunkám által keresett kérdésre, hogy mi a siker titka, hogyan érhető el, veleszületett vagy tanulható, nem tudok pontos választ adni. A siker rendkívül sokrétű, kultúránként, régiónként, gazdasági és politikai helyzetenként, vallásos vagy kevésbé hívő életmódtól függően, eltérő jelentőségű, különböző jelentésekkel bíró fogalom. Számomra a szakdolgozat segít abban, hogy megfogalmazzam, számomra mit jelenthet a siker, és miben rejlik az. Úgy gondolom, hogy a siker egyéntől függő, mindenkinek a

66

saját értékei és preferenciái alapján kialakult fogalom, amelyet mások elismerése és megbecsülése tesz valódi sikerré. Ahhoz, hogy elérjük, elsősorban a személyiségünk megismerésére van szükség, fejlesztenünk kell önismeretünket. Miután megfejtettük azt, hogy mi a számunkra értékes, és mi az, ami kevésbé fontos, máris kitűzhetjük céljainkat. Valakinek a nagyratörő, hatalmas, hosszútávra meghatározott célok adnak megfelelő motivációt az előrehaladásban, valakinek pedig a kisebb, de egy életre elegendő célok segítenek a siker megvalósításában. Továbbá, véleményem szerint, a legfontosabb a siker eléréséhez nélkülözhetetlen, és szükséges tényező, a család vagy a párkapcsolat. Legyen egy vagy több olyan személy az életünkben, akinek támogatására, pozitív szemléletére, építő kritikáira és szeretetére mindig számíthatunk. A siker minden egyén számára mást jelent. A siker mindenkiben ott van, csak fel kell fedeznünk azt.

67

FELHASZNÁLT IRODALOM 1.

Alexander Oakwood: Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság?, Bagolyvár

Könyvkiadó, Budapest 1999, Mi az, amit ma még nem tanítanak az iskolában? fejezet 2.

Alexander Oakwood: Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság?, Bagolyvár

Könyvkiadó, Budapest 1999, Mit mondanak a bölcsek? fejezet 3.

Bölcsességek Könyve, Aforizmák, Szállóigék, Gondolat Könyvkiadó, Budapest

1982 4.

Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-család, I. Karriertervezés,

álláskeresés, Szókratész Külgazdasági Akadémia 5.

Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-Család, II. Az Egyensúly,

Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2007, Kopp Mária írásából 6.

Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-Család, II. Az Egyensúly,

Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2007, A nő sorsa és a karrier- Dr. Lux Elvira szakpszichológus fejezete 7.

Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-Család, II. Az Egyensúly,

Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2007, Az Anyák- Dr. Hidasi Judit írásából 8.

Dr. Ternovszky Ferenc: Nemzetközi menedzsment európai szemmel, Szókratész

Kiadó, Budapest 2003, Szervezés-Módszertan fejezet, 1/A. pont: Időgazdálkodás 9.

Dr. Ternovszky Ferenc előadása Vezetés-Szervezés tantárgyból. Saját jegyzet.

10.

Dr. Fodor László előadásaiból Gazdaságpszichológia órán a fogolydilemma

elmélete. Saját jegyzet. 11.

Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999, Kilencedik

változatlan kiadás 12.

Napoleon Hill: A nehézségek nagy haszna, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest

2004, A nyomorúság legyűrése- A gazdagság tizenkét nagy válfaja fejezet 13.

Scitovsky Tibor: Az örömtelen gazdaság, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

Budapest 1990

68

14.

Személyiségelméletek, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2001, Albert Bandura: A

személyiségfejlődés szakaszai fejezet 15.

Személyiségelméletek, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2001, Calvin S. Hall-

Gardner Lindzey: Freud pszichoanalitikus elmélete fejezet 16.

Személyiségelméletek, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2001, Calvin S. Hall-

Gardner Lindzey: Freud pszichoanalitikus elmélete fejezet 17.

Személyiségelméletek, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2001, Jung és Murray:

Őstípusok és témák fejezet 18.

Személyiségelméletek, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2001, Személyiség-és

viselkedéselmélet 19.

BME Jegyzet: http://www.mba.bme.hu/data/jegyzet/izsolajos/szemelyiseg.pdf

20.

Sulinet érettségi kidolgozás:

http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/16het/pszicho/pszicho16.html#jung 21.

Szegedi Piaristák oldala, Ranschburg Jenő: Személyiségtípusok című írásából:

http://www.szepi.hu/irodalom/pedagogia/tped_014.html Egyéb internetes hivatkozások: http://www.citatum.hu/szo/siker/3 http://idezet.wordpress.com/category/siker/ http://idezet.wordpress.com/category/siker/ http://www.citatum.hu/szo/siker/3 http://www.citatum.hu/szerzo/Eleanor_Roosevelt http://hu.wikipedia.org/wiki/Csal%C3%A1d_(szociol%C3%B3gia) www.kerdoivem.hu Idegen nyelvű hivatkozások: http://en.wikipedia.org/wiki/Generation_X http://en.wikipedia.org/wiki/Generation_Y http://ezinearticles.com/?Success-Depends-on-Individual-Attributes&id=1062550 http://www.mtstcil.org/skills/image-3.html http://www.ehow.com/how_4466446_develop-positive-selfimage.html www.google.hu

69

MELLÉKLETEK Kérdőív 1. Az Ön neme 2. Az Ön életkora 3. Az Ön legfelsőbb végzettsége: 

Általános iskola



Középiskola



Jelenleg felsőoktatási hallgató vagyok



Diploma



Posztgraduális képesítéssel rendelkezem

4. Az Ön munkatapasztalata: 

Nincs tapasztalatom



1-2 éves tapasztalatom van



3-5 éves tapasztalatom van



5-10 éves tapasztalatom van



10-nél több éves tapasztalatom van

5. Az Ön családi állapota: 

Házasságban élek, gyermekeim vannak



Házasságban élek, nincs gyermekem



Párkapcsolatban élek



Elváltam



Egyedülálló vagyok



Egyéb

6. Kérjük, értékelje a következő dolgokat abból a szempontból, hogy mennyire fontosak az Ön életében! 

Család



Szerelem



Barátok



Karrier



Pénz



Fizikai vonzerő

70



Társadalmi státus



Vallás

7. Kérjük, ítélje meg, hogy egy másik emberben milyen tulajdonságot tart fontosnak! 

Becsületesség



Hűség



Intellektus



Siker az életben



Fizikai vonzerő



Karrier a munkában



Pénz

8. Elérte már minden kitűzött célját az életben? 

Igen



Mindig lesz új cél



Még nem



Nincsenek céljaim

9. Véleménye szerint mit jelent a siker a mai társadalomban? 10. Ön szerint mi a siker alapja? 

Személyiség



Önbizalom



Szaktudás



Kiegyensúlyozott családi háttér



Egzisztencia



Egyéb

11. A következő 3 évben több figyelmet szeretnék fordítani a következőkre: 

Karrierfejlesztés



Képzés, továbbképzés



Megjelenés



Családi élet



Párkapcsolat



Vallás

12. Mennyit foglalkozik önismeretének fejlesztésével? 13. Milyennek tartja önmagát? 71



Inkább önbizalommal teli személy



Inkább önbizalom-hiányos személy

14. Mi lenne Ön számára fontosabb egy alkalmazottban, ha vezető lenne? 

Szaktudás



Bizalom



Tapasztalat



Egyéni tulajdonságok

15. Mit gondol a befolyásolásról? 16. Ön szerint a politikában minek hisznek az emberek? 

Amit a politikus mond



Amit a gazdasági mutatók mutatnak



Egyéb

17. Szerinted manapság melyik jellemző közelít leginkább a "jó nő" fogalmához? 

Boss: szigorú, határozott, gazdag, okos, elfoglalt, erős smink, frizura, ideges, túlzott külsőségek, csinos, üzletasszonyos



Sportlady: vékony, izmos, copf, egészséges életmód, fanatikus sportoló, ásványvíz, energia, természetesség, sportos öltözék



Anyatigris: óvó néni, szereti a gyerekeket, gondoskodó, konyhatündér, gyümölcslé, aggodalmaskodó, kedves, egészséges



Party Baby: koktél, party ruha, party smink, csinos, divatos, pletykás, sokat beszél, néha kényes, központi személyiség



Egyéb

Csatolva: A Kérdőív eredményei

72