Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány

AZ ELEKTRONIKUS KORMÁNYZAT HELYZETE MAGYARORSZÁGON

Készítette: Bertalan Dávid Budapest, 2006.

Tartalomjegyzék 1. Bevezető ................................................................................................................................. 4 2. Az Internet története, fejlődése, gyakorlati haszna, felhasználási területek........................... 5 3. Az elektronikus kormányzat fogalma .................................................................................... 7 4. Az elektronikus kormányzat céljai:........................................................................................ 9 4.1 Szolgáltató állam megteremtése....................................................................................... 9 4.2 Állampolgárok kényelme ................................................................................................. 9 4.3 Vállalkozói igények.......................................................................................................... 9 4.4 Költségek csökkentése ..................................................................................................... 9 5. Internet és e-government Magyarországon .......................................................................... 11 6. Az EU csatlakozás hatása az e-kormányzati fejlesztésekre. ................................................ 15 6.1 eEurope akciótervek....................................................................................................... 15 6.2 A 20 leginkább keresett szolgáltatás .............................................................................. 16 6.3 Az egységes Európa felé ................................................................................................ 25 7. Az elektronikus kormányzat szintjei .................................................................................... 28 7.1. Első szint: Statikus portál.............................................................................................. 28 7.2. Második szint: Dinamikus portál .................................................................................. 28 7.3. Harmadik szint: Interakciós szolgáltatás....................................................................... 29 7.4. Negyedik szint: Tranzakciós szolgáltatás ..................................................................... 29 8. Az elektronikus kormányzat irányító szervei és jogállásuk ................................................ 30 9. Az elektronikus kormányzat infrastruktúrája, technikai háttere .......................................... 34 10. Kormányzati portál: Magyarország.hu............................................................................... 36 11. Minisztériumi oldalak ........................................................................................................ 42 12. Befejezés: Az elektronikus kormányzat jövőképe ............................................................. 46 12.1 A szolgáltató állam megteremtése................................................................................ 46 12.2 A szolgáltató állam kiterjesztése .................................................................................. 48 13. Irodalomjegyzék................................................................................................................. 51

3

1. Bevezető Dolgozatom a kormányzati információs portálokkal foglalkozik. A témát azért választottam, mert állampolgárként érdekel, hogy az államapparátus hogyan használja az Internet által kínált lehetőséget a hivatal és ügyfél kapcsolatának egyszerűsítése, az ügyintézés megkönnyítése érdekében. Érdeklődésemet ez irányban saját tapasztalatom indította el, amikor egyéni vállalkozásom bejegyzésének és indításának folyamatát végigküzdöttem az önkormányzat és a hatóságok ügyintézési útvesztőjében. Ismerve az Internet lehetőségeit, felmerült bennem a kérdés, miért ilyen bonyolult egy ügyet elintézni. Miért nem használják a hivatalok a számítógépes hálózat lehetőségeit, illetve miért kérik tőlem azoknak az adatoknak az igazolását, amely rólam – korábban – az államigazgatás munkája során keletkezett. Ráadásul ezek az adatok csak személyesen különböző helyszíneken, eltérő ügyfélfogadási időkben, több-kevesebb várakozás és magyarázkodás után szerezhetők be. Volt időm megfigyelni, hogy az ügyfélszolgálatokat felkereső állampolgárok többsége egy másik hivatal „küldönceként” jelenik meg. Kíváncsi lettem, hogy hol tart a közigazgatás az Internet adta lehetőségek használatában. Készülnek-e, és ha igen, hogyan készülnek az olyan informatikai szolgáltatások, amelyek nemcsak az egyes hivatalok belső igényeit, hanem az állampolgárok érdekeit is közvetlenül szolgálják? Milyen ügyeket lehet most, illetve a közeljövőben elektronikus úton intézni? Milyen kommunikációt folytatnak az illetékes hatóságok a felhasználókkal az elektronikus szolgáltatások megismertetése, elfogadtatása érdekében és a használat során? Más országok ezen a területen milyen szolgáltatásokat vezettek már be, hozzájuk képest hol tartunk mi? Dolgozatom készítésének ideje alatt robbanásszerű fejlődésen esett át a kormányzati munka elektronikus útra terelése. Ma már az említett vállalkozásom elindításához sok segítséget adna az elektronikus ügyintézés lehetősége. 4

2. Az Internet története, fejlődése, gyakorlati haszna, felhasználási területek A XXI. századot sokan az információ és a kommunikáció századának hívják A modern telekommunikációs eszközök megváltoztatták mindennapjainkat, felgyorsították életünket, eltörölték a távolságokat. Segítségükkel gyorsabban és egyszerűbben juthatunk hozzá a számunkra szükséges információkhoz. A mai világban az információ a legnagyobb gazdasági érték, mert aki először jut az információhoz, az dönthet először, és ez elengedhetetlen a versenyképességhez. A sok telekommunikációs innováció közül kiemelkedik az Internet, mely egyszerre egy szöveg, hang, kép és mozgókép továbbítására alkalmas kommunikációs eszköz, és egy világméretű tudástár rengeteg információval. Nincsenek földrajzi és politikai korlátai, mindenki, segítségével bárki hallathatja hangját, megoszthatja véleményét, élményeit és tudását a világgal. Technológiailag az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, mely lehetővé teszi, hogy számítógépek és számítógép hálózatok milliói egymással kommunikáljanak egy egységes hálózati nyelv, az Internet protokoll segítségével. Ennek az egységes nyelvnek a kifejlődése egységbe integrálta a már kialakult nagy kiterjedésű, de különböző rendszerű hálózatokat. Az Internet protokollt a hatvanas években fejlesztették ki az Egyesült Államokban katonai célokra. Az első hálózat, amely ennek a protokollnak a segítségével kötötte össze az egymástól nagy távolságokra lévő számítógépeket, az ARPAnet volt. Ezt a hálózatot arra tervezték, hogy egy nukleáris támadás esetén se semmisüljön meg a források teljessége, illetve a hálózatban ne keletkezzen pótolhatatlan kár. Az ARPAnet-be kapcsolt számítógépek egymással egyenrangúak, mindegyik gép szerver (kiszolgáló) is és kliens (ügyfél) is egyszerre. Így a rendszer működőképes marad akkor is, ha egyes elemei kiesnek. A felhasználók hamar rájöttek, hogy a rendszert nem csak katonai célokra lehet felhasználni, hanem szakmai és személyes kommunikációra is. Az emberek elkezdtek a hálózaton keresztül üzengetni egymásnak, kialakult az elektronikus levelezés. A világháló kezdett egyre szélesebb körben elterjedni, már nem csak a tudományos és kutatói, hanem a magán és üzleti szférákban is. De ahhoz hogy az Internet igazi médiummá váljon szükség volt egy látványos és könnyen kezelhető felületre. A svájci CERN laboratórium által 5

1989-ben kifejlesztett World Wide Web technológia alkalmasnak bizonyult erre a feladatra. A Web felület legfőbb előnye, hogy képes a szöveg mellet képi és hang információkat is tárolni egy dokumentumban, és hypertext technológiát alkalmaz. A hypertext lehetővé teszi a dokumentumok és a weboldalak közötti gyors navigációt, és az átfogó keresés lehetőségét. Használatához nincs szükség informatikai ismeretekre, ezért hamar az Internet legnépszerűbb szolgáltatásává vált.1 Az Internet ma már egy virtuális élettér, hiszen lehet az Internet világában kommunikálni, tanulni, tájékoztatni, szórakozni, ismerkedni, dolgozni, eladni, vásárolni, hirdetni és még sok minden mást is. A világháló fejlődésével az életünk egyre több mozzanata lesz „online”. A kormányzás, a közigazgatás működése alapvetően eltér az Internet működésétől. Az Internetnek nincsenek országhatárai, nincsenek törvényei, központi irányítása. A fejlett világ országaiban a kormányzatok azonban igyekeznek élni az Internet által nyújtott lehetőségekkel, és a világháló előnyeit kommunikációjuk és szolgáltatásaik kiterjesztésére használják. A hivatali ügyintézés ugyan döntő mértékben íráson alapul (A szó elszáll, az írás megmarad), a kormányzás szempontjából az Internet ideális technológia. Az adatok, szövegek tárolása megoldott, a kapcsolatok lehetősége széleskörűen biztosítható, ugyanakkor ellenőrzött keretek között tartható.

1

Lengyel Veronika: Az Internet Világa

6

3. Az elektronikus kormányzat fogalma A modern, technikai és telekommunikációs eszközök használata az élet számos területén megkönnyíti az ügyek intézését. Nem kivétel ez alól a kormányzati szektor sem. Régen egy bonyolultabb ügy elintézése, amely több hivatal együttes munkáját igényelte, akár hetekbe is telhetett, mert a hivatalok összes adata, dokumentuma csak papíron volt elérhető, melyek kezelése és rendszerezése sok időt vett igénybe, és a hivatalok közötti adatcsere postai úton napokba telt. Az ügyfél heteket várt egy-egy ügyiratra, sorban állt, várakozott az igazolásokra, vitte azokat egyik hivatalból a másikba. A fejlett technika ma már lehetővé teszi az adatok digitális tárolását, mely leegyszerűsíti a keresést és a rendszerezést, és a villámgyors adatcserét. Az e-kormányzat egy újszerű hatalomgyakorlási és államigazgatási forma, amely a modern telekommunikációs eszközök felhasználása által hatékony ügyintézést tesz lehetővé. Két legfontosabb eleme a kormányzati hivatalok egymás közötti, és az állampolgárok és a hivatalok közötti elektronikus kommunikáció. Mindkét elem hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a hivatali ügyintézést.2 Az elektronikus ügyintézés, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL. törvény alapján, a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő intézése, az eközben felmerülő tartalmi és formai kezelés lépéseinek összessége. Az elektronikus út azt jelenti, hogy az eljárás lefolytatása során az adatfeldolgozásnál, tárolásnál, továbbításnál vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközöket használnak.3 A hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi, ha erről törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik.

2 3

eKormányzat 2005 Stratégia és Programterv etananyag.magyarorszag.hu Elektronikus ügyintézés

7

Az elektronikus kormányzat technológiai korszakváltás, amely az elektronikus eszközök alkalmazásával lehetővé teszi a kormányzati munka minőségi megváltoztatását, beleértve a szabályozási, szervezeti és humán dimenziókat is. Az állampolgárok ma már ismerik és használják a számítógépet a mindennapi munkájuk során. Az Internet, a számítógép használata általánossá vált széles körben, a mindennapi élet tapasztalatai megteremtették a számítógépes ügyintézés iránti közbizalmat. Az e-kormányzat meghatározása az eKormányzat 2005 Stratégia alapján: · a közigazgatás (és az igazságszolgáltatás) átfogó, minden szintet érintő reformja: · a közigazgatás technológiai modernizációja, · a szolgáltatások és az ezeket elérhetővé tévő csatornák multifunkcionálissá válása, · intézményesített, konzultatív, partneri viszony kialakítása kormányzat és polgárok, valamint azok közösségei között, amelyek együttesen egy új demokráciaállapot kialakulásához vezetnek.4

4

eKormányzat 2005 Stratégia és Programterv

8

4. Az elektronikus kormányzat céljai: 4.1 Szolgáltató állam megteremtése Az elektronikus kormányzat meghatározó része „szolgáltató állam” kialakulásához vezető reformfolyamatnak, melynek célja, hogy a tekintélyelvű, bürokratikus logikájú államhatalom helyébe egy állampolgár központú, demokratikusabb és nyíltabb kormányzati rendszer lépjen, melyben az állam, mint szolgáltató jelenik meg.

4.2 Állampolgárok kényelme A szolgáltató állam és az elektronikus kormányzat a modern államigazgatás válasza a XXI. század kihívásaira. Az állampolgárok elvárják a kormánytól, hogy az tegyen valamit a bonyolult, nehézkes és bürokratikus közigazgatás reformja érdekében, hiszen ma már a fejlett telekommunikációs eszközök lehetővé teszik az ügyintézés hatékonyabbá, gyorsabbá és kényelmesebbé tételét. A két folyamat időben párhuzamosan zajlik, és az e-kormányzás által kialakított új technológiák nyújtotta lehetőségek felerősítik a bürokrácia átalakításának igényét. A szolgáltató állam és az e-kormányzás együttes megvalósítása gazdaságosan teszi demokratikusabbá az államot.

4.3 Vállalkozói igények A gazdasági élet szereplői számára ezek a reformok még fontosabbak, hiszen az üzletmenetet lelassítja, és rengeteg felesleges munkát igényel a korszerűtlen ügyintézés. Az Uniós csatlakozás után többen valós versenyhátrányba kerülhetnek, ha a külföldi versenytársaik olyan fejlett kormányzati szolgáltatásokat vehetnek igénybe hazájukban, amelyekre itthon még nincs lehetőség.

4.4 Költségek csökkentése A kormányzatnak az állampolgári és a vállalkozói igények kielégítése mellett költségvetési szempontból is fontos az e-kormányzat, hiszen egy hatékonyan működő közigazgatás jelentősen lecsökkenti az államháztartás költségeit. Az e-közigazgatás segítségével

9

csökkenthető a hivatali apparátus létszáma, a fejlett eszközöknek köszönhetően csökken a hivatalok közötti kommunikáció költsége. Az elektronikus kormányzati program megvalósításának hatékonyságát jelentősen javíthatja, ha

elkülönült,

intézményi

fejlesztések

helyett

az

informatikai

bázisrendszereket

összehangoltan fejlesztik, továbbá hogy több intézmény közösen használja az informatikai infrastruktúrát. Az elektronikus kormányzat elterjedése elől elhárultak az akadályok: -

a technológiai feltételek rendelkezésre állnak,

-

a társadalom felkészült a technológia befogadására,

-

a kormányzati munka iránti állampolgári igények kikényszerítik a hivatali hozzáállás gyors változását, a demokratizálódás felgyorsítását.5

5

eKormányzat 2005 Stratégia és Programterv

10

5. Internet és e-government Magyarországon Magyarországon az elektronikus kormányzati munka első lépései a 80-as években, pénzügyi területen valósultak meg. A kormányzati munka más területeinek elektronizációjához be kellett következnie a rendszerváltásnak.

A

technológia

biztonságos

működéséhez

szükséges

minőségű

számítógépes hálózat és nagysebességű átviteli rendszer nem állt rendelkezésre korábban. A technikai feltételek teljesülésén kívül a demokrácia hivatali nyilvánosságának követelménye, az állampolgárok közügyekbe beavatkozásának lehetősége az, amely elindította az 1990 utáni fejlődést. 1991. július 5. A kormány létrehozza az Informatikai Koordinációs Tárcaközi bizottságot a Miniszterelnöki Hivatal részeként. 1995. október 9. A kormány elfogadja az 1995 és 1997 közötti Nemzeti Informatikai Stratégiát 1999 A kormány nyilvánosságra hozza a Tézisek az információs társadalomról című dokumentumot 1999. december 31. A kormány kiadja a Magyar Válasz az Információs Társadalom kihívásaira című dokumentumot 2000. június 1. Megalakul az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) a Miniszterelnöki Hivatal részeként. Feladata, hogy fejlessze a kormány szolgáltató jellegét, és kielégítse a felhasználói igényeket. 2001. május Megjelenik az Informatikai Kormánybiztosság Elektronikus Kormányzat Főcsoportja által kiadott Nemzeti Információs Társadalom Stratégia. A NITS elsődleges célja az elektronikus 11

kormányzás megteremtése. Kiemelt feladatként jelölte meg az egységes kormányzati háló és az elektronikus közbeszerzési rendszer kialakítását, a jogszabályi környezet megváltoztatását, az elektronikus aláírás feltételeinek megteremtését és az egységes hírközlési törvény megalkotását. 2001. május 29. A magyar parlament elfogadja a digitális aláírásról szóló törvényt. 2001. június Az Európai Bizottság által kiadott eEurope+ Akcióterv a közép- és kelet európai csatlakozó országokkal foglalkozik. A terv fő célja, hogy elősegítse az információs társadalom fejlődését a csatlakozó országokban, köztük Magyarországon. 2001. július 10. Az IKB elindítja az Elektronikus Kormányzati Programot. A terv két legfőbb eleme az állampolgár-barát szolgáltatás, és a belső ügyletek hatékonyságának növelése. 2001. december A Miniszterelnöki Hivatal elindítja Magyarország első e-kormányzati portálját az ekormanyzat.hu-t, ami az állampolgároknak és a vállalkozásoknak felhasználóbarát módon nyújt információkat és szolgáltatásokat. 2001. december 18. A Parlament elfogadja az elektronikus kereskedelemről és az információs társadalmi szolgáltatásokról szóló törvényt. 2002 Létrejön az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), ami átveszi az IKB hatásköreit. Az e-kormányzat feladatköre viszont a Miniszterelnöki Hivatalnál marad. 2002. július 1. Megalakul a Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság (KIETB), melynek feladata a kormányzati szervek különálló informatikai fejlesztéseinek összehangolása.

12

2002. december 18. A Kormány elfogadja az új Információs Társadalom Stratégia alapelveit, ami meghatározza a jövőbeli feladatokat, és intézkedéseket. Szintén elfogadnak egy középtávú akciótervet a 2004 és 2006 közötti időszakra, és egy éves tervet 2003-ra. 2003. július 18. A Miniszterelnöki Hivatalon belül megalakul az Elektronikuskormányzat-központ. Az új központ hatáskörébe kerül a központi kormányzat minden információtechnológiai vonzata. 2003. szeptember Elindul az ekormanyzat.hu-t felváltó új kormányzati portál, a magyarorszag.hu. Az új portál egy közigazgatási portál és egy szolgáltatási platform egyben. A tervek szerint az oldalnak a jövőben több mint negyven interaktív szolgáltatást kell nyújtania, beleértve a lakcímváltozást, a jogosítvány meghosszabbítását, és a születési anyakönyvi kivonattal kapcsolatos ügyeket. 2003. november 19. A Kormány elfogadja a Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS), ami elektronikus közszolgáltatást, és az e-demokráciát kulcsfontosságú területekként kezeli. A Stratégia egyik kulcseleme az új eKormányzat 2005 Stratégia. A MITS az eEurope programmal és a Nemzeti Fejlesztési Tervvel (NFT) összhangban fogalmazza meg a feladatokat. 2004. november 22. A Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központja nyilvánosságra hozza az eKormányzat 2005 Akciótervet, és stratégiájának ütemtervét. 2004. november 18. A Kormány elindítja az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatot (EKG), egy biztonságos közigazgatási kommunikációs hálózatot, és a magyarorszag.hu portál új változatát. Az EKG egy biztonságos, felügyelt, szélessávú kommunikációs infrastruktúra, ami egy kiterjedt, országos IP alapú hálózatot biztosít a magyar közigazgatási szektornak. 2005. április 1. A Kormány bemutatja az Ügyfélkaput. Ez az átjáró lehetővé teszi, hogy a felhasználók biztonságosan azonosítsák magukat a kormányzati portálon, és elérjék a tranzakcionális e13

kormányzati szolgáltatásokat. Az átmeneti regisztráció segítségével számos szolgáltatást elérhetnek a felhasználók az Ügyfélkapun keresztül, de csak a hitelesített regisztrációval érhetőek el a valódi tranzakcionális szolgáltatások, amiket például az APEH nyújt a felhasználóknak. 2005. július 4. A Parlament elfogadja elektronikus információ szabadságáról szóló törvényt, amelynek célja az átlátszó digitális államhoz szükséges jogi keretek megteremtése. A törvény meghatározza a közérdekű nyilvános adatok listáját, amiket közzé kell tenni az Interneten, kötelezővé teszi a rendeletek és törvények nyilvánosságra hozatalát, és kereső lehetőség biztosítását rendeli el, hogy ezeket az információkat egyszerűen lehessen elérni. A törvény kötelezi a minisztériumokat és az önkormányzatokat arra, hogy fórum lehetőséget biztosítsanak a weboldalukon, ahol az állampolgárok kifejthetik a véleményüket a nyilvánosságra hozott rendeletekről és törvényekről.6 2005. november 1. A közigazgatási eljárásról szóló törvény egy több évtizedes jogszabályt újít fel, melynek értelmében 2005 végétől az ügyfelet nem kötelezhetik olyan adatok beszerzésére, amelyek a magyar hatóságok nyilvántartásában valahol már szerepelnek. 2006. február 22. Budapesten az Andrássy út 55. szám alatt megnyílt a kormányzati Ügyfélközpont, ahol az ügyfelek a nyolc kihelyezett terminálon elektronikusan intézhetik hivatalos ügyeiket, időpontot foglalhatnak okmányirodába, regisztrálhatnak az Ügyfélkapun, igénybe vehetik a Kormányzati Portál szolgáltatásait, illetve hozzájuthatnak okmányirodai nyomtatványokhoz és információs füzetekhez.7

6 7

eGovernment Factsheet - Hungary – History - http://europa.eu.int/idabc/en/document/1384/398 magyarorszag.hu

14

6. Az EU csatlakozás hatása az e-kormányzati fejlesztésekre. Az 1990 utáni magyarországi fejlődést minden téren, így az e-kormányzati fejlesztések terén is meghatározta az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvés. A nagyszabású fejlesztések hátterében általában Uniós források és programok állnak, az e-kormányzattal kapcsolatos törvények, rendeletek nagy része az Uniós jogharmonizáció eredményei. Ezek mellett az EU biztosítja az e-kormányzat legfontosabb európai szakmai fórumait, Magyarország és a többi tagállam az ezeken a fórumokon meghatározott irányelvek alapján alakítja ki saját Információs Társadalom politikáját, melynek tartalma Magyarország esetén az EU gyakorlatát követi.

6.1 eEurope akciótervek Az

Európai

Unió

Információs

Társadalom

politikájának

legfontosabb

stratégiai

dokumentumai az eEurope akciótervek. Az Európai Bizottság 1999 végén hozta nyilvánosságra az első eEurope programtervezetet, amelyet az eEurope 2002 és az eEurope 2005 követett. Olyan politikai dokumentumokról van szó, amelyek a

politikai

intézményrendszer támogatásával kívánják biztosítani, hogy Európa minden polgára, a közés a magánszféra egyaránt belépjen a digitális korszakba. Magyarország 2000 tavaszán jelezte csatlakozási szándékát az eEurope programhoz.8 eEurope 2005 Az uniós irányelvek nemcsak az állampolgároknak nyújtandó szolgáltatások körét, hanem azok elérhetősége érdekében teendő feladatokat is kijelölik. Lépéseket tesz az egységes Európa megteremtése felé az egységes európai adathálózat, a hivatali adatcsere feltételeinek megteremtése felé. Az irányelvek a hivatali portálok értékelését is elvégezték, meghatározták a következő minőségi szintet is.

8

eKormányzat 2005 Stratégia és Programterv

15

Az eEurope 2005 főbb célkitűzései: •

2004 végéig a tagállamok elektronikus közszolgáltatásai legyenek interaktívak, és mindenki számára elérhetőek, széles sávú kapcsolattal és több platformon.

•

2005 végére a közbeszerzések jelentős hányadát elektronikus úton kell bonyolítani, költség hatékony módon

•

Közösségi Internet hozzáférési pontokat kell kialakítani (lehetőleg szélessávúakat), ahol szükséges az üzleti vagy a civil szektor bevonásával, hogy az állampolgárok könnyen elérhessék az Internet szolgáltatásait lakóhelyükhöz közel.

•

2005 végére szélessávú kapcsolattal kell felszerelni a közintézményeket.

•

Biztonságos hálózatot kell kialakítani a titkosított kormányzati információk hálózati forgalma érdekében.

•

a pán-európai kormányzati szolgáltatások kiépítését elő kell segíteni, lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti közigazgatási hálózatok kapcsolódjanak az európai közigazgatási hálózathoz, a TESTA-hoz

•

Elektronikus szolgáltatások segítségével promotálni kell az európai turizmust és kultúrát. Létre kell hozni az Európai Turizmus Portált

•

Meg kell teremteni a titkosított kormányzati dokumentumok, adatok biztonságos elektronikus továbbításának feltételrendszerét9

6.2 A 20 leginkább keresett szolgáltatás Az Európai Unió 2005. március 4-én Online Availability of Public Services (A Közszolgáltatások Online Elérhetősége) címmel publikált jelentése a 20 leginkább keresett ekormányzati szolgáltatás online elérhetőségét vizsgálta. A 20 leginkább keresett szolgáltatás az állampolgári, illetve a vállalkozói elvárások és igények összegzését adja, egyúttal egyfajta előírásként, megteremtendő normaként működik: Az egyes szolgáltatások benchmarkja négy minőségi mutató alapján történik, a szolgáltatás jellege szerint: - információs, tájékoztató; - egyirányú interakciót biztosító; - kétirányú interakciót biztosító;

9

http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/2005/all_about/egovernment/index_en.htm

16

- a teljes online tranzakciót (ügyintézési folyamatot) biztosító (ide értve a fizetést és a kézbesítést is) lehetővé tevő10 A kutatás eredményeit vizsgálva megállapítható, hogy Magyarország a húsz ügy online elérhetőségét tekintve, az utóbbi évek jelentős e-kormányzati fejlesztései ellenére mindössze négy ügyben (gépkocsik nyilvántartásba vétele, születési és házassági bizonyítványok, társasági adó, adatközlés a statisztikai hivatalnak) jobb az Unió átlagánál, és sajnos vannak olyan ügyek a 20 legkeresettebb ügy között, melyeket hazánkban egyáltalán nem lehet az Interneten elérni. A polgárok számára nyújtott szolgáltatások:11

A POLGÁROK SZÁMÁRA NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK

• Jövedelemadó

- adóbevallás megtétele, értesítés a kivetett adóról 10 11

eKormányzat 2005 Stratégia és Programterv Mellékletek, Kiegészítő Dokumentumok Adatok, grafikonok: www.eu.int/information_society/ soccul/egov/egov_benchmarking_2005.pdf

17

E g é szsé g üg g ye l ö ssze fü g gő szo lg á lta tá so k

K öltö zé s b ejelen té se

F első b b okta tá sb a törté nő jelen tkezé s

S zületési é s há zassá g i bizo n yítvá n yo k

K ö zkö nyvtá ra k

A re n dő rsé gn ek te tt b e je le ntése k

É p ítési e n ge d ély ké re le m

Eu átlag

G é p ko csik n yilván ta rtásb a vé te le

G é p já rm ű ve ze tő i jo go sítván y

Ú tle vé l

T a nu ló i ö sztö n díja k

G yó g yá sza ti kö ltség e k

G ye rm e ke k után i pó tlé kok

M u nka né lkü lie k já ru lé ka i

Á lláskeresé s

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Jö ve d elem a dó

Magyarország

• Álláskeresés

- munkaügyi hivatalok • Társadalombiztosítási kifizetések - munkanélküliek járadékai

- gyermekek után járó pótlékok

- gyógyászati költségek

18

- tanulói ösztöndíjak

• Személyi dokumentumok - útlevél

gépjárművezetői jogosítvány

19

• Gépkocsik nyilvántartásba vétele - új, használt, importált autók

• Építési engedély kérelem

• A rendőrségnek tett bejelentések

• Közkönyvtárak

- katalógusokhoz, keresési lehetőségekhez való hozzáférés 20

• Születési és házassági bizonyítványok

- kérelmezésük és kiadásuk • Felsőbb oktatásba történő jelentkezés

• Költözés bejelentése

- lakcímváltozás

21

• Egészségüggyel összefüggő szolgáltatások

- pl. interaktív tanácskérési lehetőség a különböző kórházi szolgáltatások elérhetőségéről, kórházi bejelentkezések Az üzleti szférának nyújtott szolgáltatások: AZ ÜZLETI SZFÉRÁNAK NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

• Munkavállalók részére biztosított hozzájárulások

22

Közbeszerzés

Környezetvédelem mel összefüggő engedélyek

Vámnyilatkozat

Adatközlés a statisztikai hivatalnak

Új társaság bejegyzése

Általános forgalmi adó

Társasági adó

Munkavállalók részére biztosított hozzájárulások

Magyarország Eu átlag

• Társasági adó

- adóbevallás megtétele, értesítés a kivetett adóról • Általános forgalmi adó

- adóbevallás megtétele, értesítés a kivetett adóról • Új társaság bejegyzése

23

• Adatközlés a statisztikai hivatalnak

• Vámnyilatkozat

- kérelmezése és kiadása • Környezetvédelemmel összefüggő engedélyek

• Közbeszerzés

24

6.3 Az egységes Európa felé IDA, IDABC programok Az Unió 1995/468/EK határozata alapján beindított IDA Program (Interchange of Data between Administrations, Közigazgatási szervezetek közötti adatcsere) alapvető feladata az EU tagországok közigazgatásai közötti, és az Uniós hivatalok és a tagországok hivatalai közötti elektronikus információcsere támogatása. Ez az információcsere az egységes piac szabályozásához és a közösségi politikák megvalósításához szükséges. Az IDA Program magyarországi koordinálását a KIETB keretén belül 2004-ben létrehozott KIETB IDA szakmai bizottság végzi. Az IDA program továbbfejlesztéseként a 2004/387/EK határozattal indult el az IDABC program. Az IDABC jelentése: Az európai e-kormányzati szolgáltatások eljuttatása a közhivatalokhoz, a vállalkozásokhoz és az állampolgárokhoz, közvetlen részvételi lehetőséggel (Interoperable Delivery of European eGovernment Services to public Administrations, Business and Citizens). Az információs és kommunikációs technológiák lehetőségeit felhasználva bátorítja és a határokon túlnyúló közszolgáltatások eljuttatását az európai állampolgárokhoz és vállalkozásokhoz, növeli a közintézmények közötti együttműködés hatékonyságát, és hozzájárul Európa versenyképességének növeléséhez. Működése során az IDABC ajánlásokat ad ki, megoldásokat dolgoz ki és szolgáltatásokat biztosít annak érdekében, hogy a nemzeti és az európai hivatalok, intézmények elektronikusan kommunikáljanak, és modern közszolgáltatásokat nyújtsanak a polgároknak és az üzleti szférának. A program ezen kívül finanszíroz olyan projekteket amik az Uniós politikák szükségleteivel foglalkoznak, és fejlesztik az intézmények közötti együttműködést Európa szerte. A tagországok hivatalainak köztisztviselői képviselve vannak az IDABC program vezető bizottságában és több szakértői csoportban. Ez teszi a programot a nemzeti e- kormányzati fórumok egyedülálló fórumává.

25

Korszerű információs és kommunikációs technológiák használatával, közös szolgáltatások és megoldások kifejlesztésével, és a közhivatalok közötti gyakorlati tapasztalatcserével az IDABC hozzájárul az eEurope céljához, az európai közszféra modernizálásához. Az IDABC egy közösségi program amit az Európai Bizottság Vállalati és Ipari Igazgatósága irányít.12 TESTA Az IDA szolgáltatásainak telekommunkációs infrastrukturális eszköze a TESTA hálózat. A TESTA (Trans European Services for Telematics between Administrations, Közigazgatási Szervezetek Közötti Páneurópai Telematikai Szolgáltatások) az Európai Közösség saját zárt hálózata, amely elszigetelt az Internet hálózattól és lehetővé teszi a különböző minisztériumok tisztviselőinek biztonságos és gyors páneurópai szintű kommunikációját, és megfelelő megoldást kínál az információk hatékony kicserélésére a szigorú biztonsági előírások érvényesülése mellett.

Technológiai szempontból TESTA egy zártkörű, IP alapú hálózat, amely az európai közigazgatási szervezetek biztonsági szempontjai szerint van kialakítva. Célja az európai politikák megvalósításához szükséges adatcsere távközlési szolgáltatásainak ellátása. Általános elérhetőségét tekintve hasonlít az Internet hálózatra, de a közigazgatási szervezetek közötti adatcsere követelményeihez van igazítva, és garantált teljesítményt nyújt.

A TESTA hálózatok hálózata, amely az EuroDomain gerinc- és helyi domain-hálózatokból áll. A helyi domain-hálózatok lehetnek országos vagy regionális hálózatok, Európai Intézmények vagy Ügynökségek. Az EuroDomain a nyilvános Internet hálózattól elszigetelt hálózat, csak közigazgatási szervezetek férhetnek hozzá.

A biztonságot fokozza az IPSEC technológia, amely megakadályozza a lehallgatást. A TESTA domain alapú módszer lehetővé teszi, hogy a nemzeti közigazgatási szervezetek felvegyék a kapcsolatot az európai információs forrásokkal, de úgy, hogy megtarthassák nemzeti autonómiájukat a hálózat megvalósításában. 12

eKormányzat 2005 Stratégia és Programterv

26

A TESTA 1996-ban indult és 2000 elején fejlődésének második szakaszába lépett. A TESTA általános felhasználása gyorsan terjed, a teljes hálózati forgalom havonta átlagosan 30%-kal növekszik. A TESTA biztonságának folyamatos növelése azzal az eredménnyel járhat, hogy a kommunikációs infrastruktúra 2004 elején megkaphatja az akkreditációt és a lehetőséget az EU RESTRICTED minősítéssel ellátott információ átvitelére. A magyar Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) hálózata - Magyarország EU-hoz való csatlakozásának előkészítését szolgálva - már 2004. februárjában kapcsolódott az Európai Unió TESTA hálózatához. Magyarországon az intézmények jelenleg a TESTA hat alkalmazását használják: •

A menedékjogi kérelmek elbírálására illetékes hatóságok közötti információcserét biztosító kapcsolattartó rendszer (DUBLINET);

•

Export/import engedélyek kezelésének integrált rendszere (SIGL);

•

A menedékkérők és illegális emigránsok ujjlenyomatának nyilvántartását és összehasonlítását végző rendszer (EURODAC);

•

Polgári védelmi és környezeti katasztrófahelyzetek európai hálózata(i) (PROCIVNET);

•

Újfajta élelmiszerek és élelmiszer-összetevők hálózata (NF-NET);

•

Európai Közúti Balesetek Adatbázis (CARE2).13

13

http://www.meh.hu/szervezet/hivatalok/ekk/kietbida/horizontalisakciokesintezkedesek/testa/testa20041021.html

27

7. Az elektronikus kormányzat szintjei A nemzetközi gyakorlatban a kormányzati oldalak információs és elektronikus ügyintézési szolgáltatásait egy négyszintű osztályozási rendszer alapján értékelik. E rendszer alapján készíti az Európai Unió a tagállamok e-government jelentéseit (e-government benchmark).

7.1. Első szint: Statikus portál A vizsgált kormányzati oldal alapvető tájékoztatást nyújt az ügyfeleknek a központi rendszeren

(magyarorszag.hu)

és

saját

internetes

honlapján

is

a

közigazgatási

szolgáltatásokról, ügyintézésről és egyéb információkról, amely tartalmazza: •

a hatóság megnevezését,

•

hatáskörét,

•

illetékességét,

•

postai és elektronikus címét,

•

telefon- és telefaxszámát,

•

az egyes hatósági ügyek intézésére a szervezeten belül illetékes ügyintézők

megnevezését, •

az ügyfélfogadási rendet,

•

illetőleg az ügyek intézését segítő útmutatókat,

•

a hatályos jogszabályokon alapuló ügymenetre (ügyintézési folyamat leírására)

vonatkozó tájékoztatást •

és az ügyintézéshez használt formanyomtatványok letölthetővé tételét.

7.2. Második szint: Dinamikus portál A kormányzati oldal széles körű kommunikációs szolgáltatásokat nyújt, e-mail és fórum szolgáltatások segítségével folyamatos kapcsolatot tart fönt a hivatal és az ügyfél között. Az oldalról rendszeresen frissített információk és hírek érhetők el. Az elektronikus ügyintézés terén erre a szintre az egyirányú interaktív kommunikáció a jellemző, ahol az ügyfél például űrlapokat, nyomtatványokat, dokumentumokat tölthet le elektronikus úton. A dokumentumok benyújtása azonban hagyományos úton történik.

28

7.3. Harmadik szint: Interakciós szolgáltatás A harmadik szintre az elektronikus ügyintézés terén a kétirányú interaktivitás jellemző, a dokumentumok, kérelmek letölthetők és fokozott/minősített biztonságú elektronikus aláírással vagy Ügyfélkapus regisztrációval benyújthatók. Az interaktív tájékoztatást és elektronikus közigazgatási ügyintézést ellátó szervezetek tájékoztatást adnak az ügyintézés során alkalmazott hatályos jogszabályokról és az ügyintézés jogszabályban meghatározott határidejéről is. A szervezetnek tájékoztatást kell nyújtania •

az elektronikusan végezhető cselekményekről, így különösen a központi rendszer igénybevételének feltételeiről,

•

az eljárás megindításához szükséges kérelem (beadvány) elérhetőségéről, kitöltésének módjáról, továbbításáról,

•

az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó, az ügyfelet megillető jogokról,

•

az ügyfelet terhelő kötelezettségekről,

•

az adatkezelésről és az ügyfelet megillető adatvédelmi jogokról,

•

az eljárási illetékről vagy igazgatási szolgáltatási díjról és lerovásának, befizetésének módjáról,

•

az elektronikus aláírással nem rendelkező ügyfél számára szükséges egyedi azonosító használatáról, illetőleg az egyedi azonosítóhoz jutás módjáról,

•

valamint az elektronikus ügyintézés technikai szabályairól.

Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat) közlése, valamint a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés hagyományos úton történik.

7.4. Negyedik szint: Tranzakciós szolgáltatás A legfejlettebb kormányzati oldalak tartoznak ebbe a csoportba. Az ügyfélnek lehetősége van teljes körű online ügyintézésre, miután regisztrálta magát az adott hivatalnál. Ehhez általában személyes azonosítás szükséges, vagy elektronikus aláírás. Az oldal fejlett technológiája lehetővé teszi az adatok biztonságos kezelését, így az ügyintézés minden lépése elektronikusan zajlik, beleértve a nyomtatványok kitöltését, a hitelesítést és az illetékek fizetését, számlázását is.14

14

etananyag.magyarorszag.hu Elektronikus ügyintézés

29

8. Az elektronikus kormányzat irányító szervei és jogállásuk A kormányzati informatika és az elektronikus kormányzás feladatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hatáskörébe utalt feladatokat a kormányzati informatikáért felelős kormánymegbízott irányítja. Az e-kormányzati stratégia érdekében 2002-ben létrehozták a Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalát (KITKH), melynek hatáskörét 2003 júliusában az újonnan alakult Elektronikuskormányzat-központ (EKK) vette át.15 Az Elektronikuskormányzat-központ A hivatal vezetői: •

Baja Ferenc az elektronikus kormányzásért felelős kormánymegbízott, a MEH politikai államtitkára

•

G. Kocsis Marianna hivatalvezető

Az Elektronikus Kormányzat Központja jogállása és szervezete A Miniszterelnöki Hivatal feladat- és hatásköréről szóló 148/2002. (VII. 1) Korm. rendelet értelmében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter meghatározott feladattal megbízott politikai államtitkára közreműködésével ellátja a kormányzati informatika irányítását (kivéve az informatikai és hírközlési miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat). Az e feladattal megbízott politikai államtitkár mint kormánymegbízott közreműködik a miniszteri feladatok ellátásában. A kormánymegbízott feladatainak ellátását a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti keretei között működő Elektronikus Kormányzat Központja (a továbbiakban: EKK) segíti. Az EKK költségvetését a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében kell előirányozni. Az EKK-t a kormánymegbízott vezeti. Az Elektronikus Kormányzat Központja feladat- és hatásköre A Miniszterelnöki Hivatal Hivatalt vezető miniszter az EKK tevékenységén keresztül kidolgozza a szolgáltató állam kiépítésének stratégiáját, javaslatot tesz az ehhez szükséges feltételek megteremtésére, koordinálja a stratégia megvalósítását. Ennek keretében kidolgozza a Kormány elektronikus kormányzati szolgáltatási stratégiáját, gondoskodik a stratégia megvalósításának szervezéséről és végrehajtásának összehangolásáról. Az elektronikus 15

http://www.meh.hu/szervezet/hivatalok/ekk/ekk/alap.html

30

kormányzati szolgáltatási politika kialakítása és megvalósítása eredményezheti a kormányzati szervek tevékenységének átláthatóvá tételét, mely szintén a miniszter feladatkörébe tartozik. Az átláthatóságot szolgálja az elektronikus ügyintézés rendszerének kidolgozása. A miniszter a szolgáltató állam, az elektronikus kormányzat fejlesztése érdekében az országos államigazgatási adatbázisok koordinációjáról, az államigazgatási adatvagyon felméréséről, nyilvántartásáról és elérhetőségének biztosításáról is gondoskodik. Az Európai Unióhoz való csatlakozással és más nemzetközi szerződésekkel összefüggő, a szolgáltató államot, az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat érintő feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi kormányzati informatikai rendszerekhez történő csatlakozás szintén a miniszteri hatáskörbe tartozik, melyet a kormánymegbízott útján lát el. Továbbá a szolgáltató állammal és az elektronikus kormányzattal összefüggésben gondoskodik a miniszter az elektronikus kormányzati gerinchálózat és a kormányzati portál kiépítéséről, üzemeltetéséről, illetve az elektronikus közbeszerzés rendszerének megvalósításáról. A miniszter feladatkörében a kormánymegbízott: Felügyeleti jogkört gyakorol a központi közigazgatási szervek kormányzati informatikai stratégiája és fejlesztési tevékenysége felett, e jogkörében adatot és tájékoztatást kérhet. Gondoskodik az európai integrációból eredő elektronikus kormányzati feladatok szervezéséről és végrehajtásáról; közreműködik a feladataihoz kapcsolódó célelőirányzatok és pénzeszközök kezelésében; ellátja a Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság elnöki feladatait. Egyetértési jogot gyakorol a modern szolgáltató állam eszközrendszerének megteremtése szempontjából - meghatározott kivétellel - az elfogadott éves költségvetés keretein belül a központi közigazgatási szervek és területi szervei informatikai stratégiája, éves informatikai beruházási költségvetése, üzemeltetési költségvetése, ezek módosítása tekintetében és a végrehajtáshoz szükséges rendszer megvalósítására, pályázatok kiírására és elbírálására irányuló döntéseknél, kivéve, ha a beruházás, illetve szolgáltatásvásárlás értéke a mindenkori nemzeti közbeszerzési értékhatárt nem haladja meg.16 Az

EKK

tevékenységét

segíti

a

szolgáltató

állam

létrehozásához

kapcsolódó

reformfolyamatok felgyorsítása érdekében a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésével

16

http://www.magyarorszag.hu/kozigazgatas/intezmenyek/korm/minelnhiv/ekk

31

kapcsolatos feladatokat összehangoló Koordinációs Bizottság irányítása alatt működő, a 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozattal létrehozott E-Kormányzat Operatív Bizottság (EKOB).17 Az

E-kormányzat

stratégia

megvalósítása

érdekében

a

KITKH,

majd

az

EKK

összkormányzati koordinációs tevékenységét a Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság (KIETB) segíti, melynek legfontosabb feladata az EU által az eEurope 2005 akciótervben meghatározott 20 alapvető szolgáltatás megvalósításának koordinálása. Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság A Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság, a kormányzati informatika vonatkozásában az Informatikai Tárcaközi Bizottság (ITB) jogutódja. Feladatait és összetételét a 1054/2004. (VI. 3.) Korm. határozat szabályozta újra. A szakmai hátterében megerősített, kibővült feladatkörű bizottság a kormányzati informatikával, a modern állam működésével a Magyar Információs Társadalom Stratégiába illeszkedő eKormányzat 2005 Elektronikus Kormányzat Stratégia és Programterv végrehajtásával kapcsolatos stratégiai összehangoló, iránymutató funkciókat lát el. A szolgáltató állam kiépítésének meggyorsítása, valamint az ügyintézés elektronizálása elengedhetetlen lépés a központi közigazgatás korszerűsítése érdekében. A kormányzati informatikáért, szolgáltató államért felelős kormánymegbízott elnökletével a minisztériumok, valamint a más fejezeti jogkörű központi közigazgatási szervek kormányzati informatikának az illető ágazatra kiterjedő koordinációjával megbízott vezetői együttműködve napi munkájukkal azon igyekeznek, hogy az információs társadalom előnyeinek a lehető legteljesebb hasznosításával állampolgárbarát közigazgatás fejlődjön. Működésével célul tűzte ki az informatikai lehetőségek kihasználásához szükséges tudás állampolgárokhoz történő eljuttatását, valamint a folyamatosan bővülő közigazgatási szolgáltatáskínálat minél szélesebb körű igénybevételének elérését.18

17 18

http://www.meh.hu/szervezet/hivatalok/ekk/ekk/alap.html http://www.meh.hu/szervezet/hivatalok/ekk/kietb/kietb20041116.html

32

Ezen szervezetek részvételével elindult egy jogi szabályozási folyamat, melynek célja az elektronikus kormányzat és elektronikus ügyintézés jogi feltételrendszerének kialakítása. Az elektronikus közigazgatási ügyintézést, illetve a hatósági eljárás új szabályait A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) határozza meg. A jogszabály 2005. november 1-jén lépett hatályba, és számos fontos, az ügyfél érdekeit szolgáló újítást vezetett be a közigazgatási hatósági eljárásban. Az elektronikus közigazgatási ügyintézésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló 184/2004. (VI.3.) kormányrendeletet a Ket.-ben megfogalmazott felhatalmazás alapján megalkotott, az Elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX.22.) kormányrendelet helyezte hatályon kívül, amely részletezte, pontosította a korábbi szabályozást, valamint a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalát és az okmányirodákat jelölte ki a regisztrációs eljárás lefolytatására. Mérföldkőnek számított még korábban Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény . A jogszabály engedélyezi a cégiratok elektronikus lekérdezését, egyszerűsíti a cégbejegyzési eljárás ügymenetét, és megteremti a lehetőséget arra, hogy a cégek elektronikus úton nyújthassák be a számviteli törvény által előírt beszámolókat. 2005 szeptemberétől a részvénytársaságok minden kérelmet on-line nyújthatnak be, a korlátolt felelősségű társaságok viszont csak azokat, amelyekhez kevés melléklet tartozik. 2006 szeptemberétől a rendszer kiterjed a két cégtípus valamennyi bejegyzési kérelmére, az elektronikus cégeljárás lehetőségét csak ezután terjesztik ki valamennyi vállalkozási formára. Az elektronikus adózás lehetőségét Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény teremtette meg. Az APEH által erre a célra kifejlesztett eBev rendszer 2004 februárjától működik.19

19

etananyag.magyarorszag.hu Elektronikus ügyintézés

33

9. Az elektronikus kormányzat infrastruktúrája, technikai háttere Az eKormányzati feladatok ellátásának és működésének alapja a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer. A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer magába foglalja az alapinfrastruktúrát biztosító Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatot, az egykapus ügyintézést megvalósító és a központi tájékoztató szerepet betöltő Kormányzati Portált, az egyes ügyek intézésében a tájékozódást segítő, és az állampolgárok és vállalkozások számára információt

szolgáltató

Kormányzati

Ügyféltájékoztató

Központot,

az

elektronikus

ügyintézést igénybe vevők azonosítását biztosító Ügyfélkaput, valamint a központi rendszer elemein megjelenő szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket.20

Az elektronikus kormányzás alapinfrastruktúráját a 1122/2001 (XI. 22.) Korm. határozatban megfogalmazottaknak megfelelően létrehozott Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) képezi. Az EKG a 18 megyeszékhelyet és Budapestet összekötő szélessávú, nagysebességű hálózat, amely biztosítja a központi közigazgatás és a területi intézmények adatkommunikációs kapcsolatát, Internet-elérését és elektronikus levelezését.21 20 21

http://www.meh.hu/szervezet/hivatalok/ekk/keszr/keszr20050920.html eKormányzat 2005 Stratégia és Programterv

34

Az EKG, és a szerves részét képező H-SecNet (Hungarian Security Network) titkosított hálózat segítségével lehetővé válik az ügyintézés során használt adatok és dokumentumok gyors és biztonságos továbbítása egyik hivatalból a másikba elektronikus úton. Ez jelentősen lerövidíti a hivatali ügyintézés menetét , így azok is érezhetik az elektronikus kormányzat pozitív hatásait, akik egyébként nem élnek az online ügyintézés lehetőségével. Az EKG biztosítja a magyarorszag.hu kormányzati portál Ügyfélkapu szolgáltatásának a technikai hátterét. Az Ügyfélkapu lehetővé teszi, hogy a regisztrált állampolgárok a magyarország.hu felületéről bejelentkezve az összes, elektronikus szolgáltatás nyújtására képes, és az EKG hálózatához kapcsolódó hivatalnál kezdeményezhetik ügyeik intézését.22 A Kopint-Datorg Rt. Üzemeltetési Divíziója üzemelteti az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatot (EKG) és a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszereket (Ügyfélkapu, Magyarorszag.hu). Az EKG célja, rendeltetése: •

Nagy sebességű, nagy üzembiztosságú és magas biztonsági követelményeknek megfelelő, egységes architektúrájú hálózati infrastruktúra biztosítása;

•

Az új infrastruktúrára épülő szolgáltatások és egyes eddig elszigetelt (pl. ágazati) hálózatok elérhetővé tétele a jogosult felhasználók számára;

•

A kormányzati szervek közötti kommunikáció, az adatátvitel költségeinek csökkentése, minőségi szintjének emelése;

•

Kormányzati szintű, több felhasználó által használt alkalmazások hatékony működtetése;

•

Olyan infrastrukturális háttér biztosítása, amely alkalmas az elektronikus ügyvitel és ügyintézés feltételeinek megteremtésére, a jövőbeli elektronikus közigazgatás koncepciójának, vagyis az állampolgár és a kormányzat újszerű kapcsolatának kiszolgálására.

Az EKG fő célkitűzése, hogy a jelenlegi széttagolt, gyakran nem megfelelő kapacitású és biztonságú hálózatokat egy olyan nagy sávszélességű, üzembiztos, országos elérhetőséget biztosító és egységes gerinchálózat váltsa fel, amelyen különös figyelmet kap a hálózaton elérhető szolgáltatások adatbiztonsága. Az EKG üzemeltetéséhez folyamatos - heti 7x24 órás - menedzsmentet biztosít az üzemeltető cég.23

22 23

http://www.meh.hu/szervezet/hivatalok/ekk/keszr/ekg/ekg20050920.html http://www.kopint-datorg.hu/oldal.php3?oldal=3529&am_id=

35

10. Kormányzati portál: Magyarország.hu Magyarországon a szolgáltató állam kialakulásának, az e-ügyintézés első mérföldkövének az első összkormányzati oldal, a www.ekormanyzat.hu portál 2001. decemberi indulása tekinthető. A portálon a hivatalos dokumentumok, ügyleírások és a kormányzat munkájával kapcsolatos hírek mellett három, központi adatbázisokon alapuló szolgáltatás indult: a Cégkereső, a Gépjárműkereső és az Ingatlankereső. Az oldal jelentős formai és tartalmi

fejlesztések

után,

2003

februárja

óta

a

www.magyarorszag.hu címen érhető el. A Kormányzati Portál azóta két arculati váltáson esett át, tartalmát pedig folyamatosan fejleszti az üzemeltető.24 A Kormányzati Portál a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ (EKK) felügyelete alatt működik, üzemeltetője a Kopint-Datorg Rt. A cég. a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalától kapott megbízást az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat és a Kormányzati Portál üzemeltetésére. A

kormányzati

portált

a

Kopint-Datorg

integrálta

az

elektronikus

kormányzati

gerinchálózatba.25 A Magyarország.hu a kormányzat honlapja. A 2002-es Kormányprogramban meghirdetett "szolgáltató állam" elektronikus információs kapuja. Fő feladatai: •

Online kaput nyitni a közigazgatás felé.

•

Helyet biztosítani a kormányzatban megjelenő szolgáltatásoknak; gondoskodni a szolgáltatások kiépítéséhez szükséges feltételek meglétéről, elérhetővé tenni az Ügyfélkaput és az Internetes Okmányirodát.

•

Azon információk megjelenítése, amelyek segítségével a felhasználók megtalálják az ügyintézéshez és szolgáltatásokhoz vezető legrövidebb utat.

•

A kormányzatban és az Európai Unióban születő információk közzététele.

A Kormányzati Portál 2006 márciusától a hírközpontú portálból szolgáltató portállá vált. Ez azt jelenti, hogy a portál a szolgáltatások és az ügyek köré szerveződő egységekre épül, az 24 25

etananyag.magyarorszag.hu Elektronikus ügyintézés magyarorszag.hu

36

információkat pedig elsősorban katalógusos formában, a felhasználó "státusza" szerint teszi elérhetővé. Így alapesetben léteznek információk állampolgároknak, vállalkozóknak és a közigazgatási szereplőknek. Ezen kívül létezik a mindenkinek szánt tájékoztatás: Segítség, Kapcsolat, Hírközpont, Országinformáció, Európai Unió és a Mellékletek. Információstájékoztatási szolgáltatásai a kormányzati kommunikáció; speciális (azonosított személyek részvételével zajló) fórumszolgáltatása pedig a felelős állampolgári véleménynyilvánítás szempontjából nagy jelentőségű. Az elektronikus kormányzás megvalósítása során fontos követelmény, hogy az elektronikus szolgáltatásokat igénybe vevő állampolgár – különösebb internetes ismeretek nélkül is – könnyen elsajátítsa az elektronikus ügyintézési szolgáltatások kezelésének módját, illetve könnyen rátaláljon azokra az elektronikus szolgáltatásokat nyújtó internetes helyekre, amelyekre szüksége van. Az „egykapus” kormányzati portál koncepció mintegy „rávezeti” a számára szükséges elektronikus szolgáltatási helyre az ügyfélként jelentkező állampolgárt, aki könnyebben eligazodik az egységes elvek alapján felépülő, azonos formai és tartalmi jegyekkel rendelkező honlapokon. 2005. április 1-ével indult el az Ügyfélkapu, a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere, ami olyan elektronikus szolgáltatásokhoz ad hozzáférést a Kormányzati Portálon keresztül, amelyeket a különböző közigazgatási szervek nyújtanak.26 Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus azonosító és ügyfélbeléptető rendszere. Biztosítja, hogy használói a személyazonosság igazolása mellett egyszeri belépéssel biztonságosan kapcsolatba léphessenek elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel. Az Ügyfélkapu megtalálható: www.magyarorszag.hu

26

http://www.kopint-datorg.hu

37

A állampolgároknak az Ügyfélkapu létrehozásakor (még ha interneten kezdeményezik is a regisztrációt) egy okmányirodában egyszer át kell esniük az azonosításon (kivéve a meghatározott minősítésű elektronikus aláírással rendelkezőket). Ügyfélkapu létrehozását bármely természetes személy kezdeményezheti. A közigazgatási ügyintézésben célszerű és hasznos az egységes, könnyen áttekinthető ügymenet. Ezt az egységességet az interneten az Ügyfélkapu valósítja meg, egyfajta egyablakos ügyintézésként. Amennyiben az ügyfél létrehozta személyes ügyfélkapuját, azzal olyan elektronikus szolgáltatásokat használhat a Kormányzati Portálon keresztül, amelyeket a különböző közigazgatási szervek nyújtanak. Amellett, hogy az ügyfél azonosítja magát az ügyfélkapuja segítségével, előfordulhat, hogy az ügyfélkapus azonosítás mellett a szolgáltató intézmények egyéb azonosítót is kérnek saját szolgáltatásuk igénybevételéhez (pl. APEH - adóazonosító jel). Az ügyfélkapu létrehozása tehát még nem jelenti a portálon elérhető szolgáltatás igénybevételét is, az csupán a „kapu” ezekhez. A közigazgatás internetes szolgáltatói például az APEH vagy a BM szolgáltatásaikkal az Ügyfélkapu mögött várják az Ügyfélkapun keresztül belépő internetes ügyfeleiket.27

27

etananyag.magyarorszag.hu Elektronikus ügyintézés

38

A Kormányzati portál felépítése Ügyek képernyő •

Ügyleírások Tájékoztatás a leggyakoribb hivatali ügyek intézésének menetéről, közel 1100 ügyleíráson keresztül. Az ügyek teljes listája az ügyintéző szekció linkre kattintva érhető el tematikusan csoportosítva. Az ügy kiválasztása után elérhető: o Általános tájékoztatás az adott ügyről o Az ügyhöz kapcsolódó jogszabályok, melyek könnyedén előhívhatók a szövegben kiemelt hivatkozások segítségével. o Hivatalkereső - az adott ügyben illetékes hivatalok címe, elérhetőségei és nyitvatartási ideje lekereshető o Letölthető nyomtatványok – az ügyintézéshez szükséges formanyomtatványok letöltése

•

Szolgáltatások Ez a szekció a portál folyamatosan bővülő szolgáltatásainak helye. o

E- szolgáltatások

o

Ügyindítás

o

Időpontfoglalás

39

•

Hivatalok Az államigazgatás intézményeinek gyűjteménye elérhetőségekkel, feladatkörök leírásával

•

Európai Unió Az Európai Uniós szekció híreket, uniós alapdokumentumokat, adatokat és ügyleírásokat tartalmaz. Információt nyújt az EU főbb intézményeiről, az EU Lexikon megmagyarázza a leggyakrabban használt, Unióval kapcsolatos kifejezéseket.

•

Ügyfélkapu belépés

•

Keresés Részletes kereső - a portálon található iformációkat teszi kereshetővé. Pályázati kereső - keresni lehet az NFT pályázatok között

Portál képernyő •

Fókusz A portál vezető hírei, mellékletei

•

Legfrissebb Hírek

•

Top 5 Legnépszerűbb fórumtémák

Menü •

Hírek

•

Közigazgatás Az intézmények aloldala

•

Kormány A minisztériumok aloldala

•

Kormányfő A miniszterelnök elérhetőségei, életrajza

•

Portrétár A közigazgatásban vezető szerepet játszó, vezetői funkciókat betöltő emberek részletes életrajzának gyűjteménye.

40

•

Sajtóközlemények A minisztériumok és egyéb hivatalok sajtóközleményei keresővel

•

Párbeszéd A Kormányzati portál fórum szolgáltatása

•

Országinfó Magyarország alapadatai, államrendszerének bemutatása, történelme.

•

Hírlevél

41

11. Minisztériumi oldalak

2005 augusztusában a Kormányzati portál jelentést készített a minisztériumok honlapjairól. Azt vizsgálták, hogy a kötelező tartalmi elemek szerepelnek-e a honlapokon, és ha igen, milyen minőségben. A kötelező tartalmi elemek a Kormányzati Informatikai Tárcaközi Egyeztető Bizottság (KIETB) 19. számú, a központi államigazgatás szervezeteinek Internettevékenységére, valamint az általuk működtetett honlapok tartalmi és formai követelményeire vonatkozó ajánlása alapján lettek meghatározva. A kötelező elemek következő oldalon látható táblázatban kerülnek felsorolásra. A honlapok az egyes kötelező elemek után 0, 1 vagy 2 pontot kaphattak. Két pontot akkor, ha mindent rendben találtak, egyet akkor, ha a kötelező elem megvolt ugyan, de nem megfelelő minőségben, nullát pedig, ha egyáltalán nem szerepelt a honlapon. A 2005 augusztusi eredményeket a 2003 novemberi állapothoz hasonlították. Az eredményeket összesítő táblázatból kiderül, hogy összességében a minisztériumi honlapok idén augusztusban 77 százalékos fejlődést mutattak a 2003. novemberi állapothoz képest. A minisztériumi oldalak összehasonlításában az első helyen az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium oldala végzett (58 pont), a legnagyobb arányú fejlődésen viszont az Egészségügyi Minisztérium oldala esett át 2003 óta (315%-os fejlődés). A 2005-ös felmérés időpontjában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának oldala felelt meg legkevésbé a KIETB 19. számú ajánlásának. 2003 óta a legkisebb fejlődést az Igazságügyi minisztérium oldala mutatta (10%).28

28

http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/honlap20051103.html?sq=miniszt%C3%A9riumi+honlapok

42

43

A legnagyobb pontszámot kapott minisztériumi oldal: az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) oldala.

Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium oldala jelenleg a Kormányzati

Informatikai

Tárcaközi

Egyeztető

Bizottság

ajánlásait

legteljesebben

megvalósító minisztériumi weboldal. Az oldalon rendszeresen frissítik a híreket, a kötelező elemek, néhány nem túl jelentős kivételtől eltekintve mind elérhetőek. Az ICSSZEM oldala azon túl, hogy megfelel a KIETB ajánlásának, egy valóban jól megszerkesztett, jól navigálható, korszerű kormányzati információs portál.

44

Legkevesebb pontszámot kapott minisztériumi oldal: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) weboldala.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának honlapja kapta a legkevesebb pontot a Kormányzati Portál 2005-ös minisztériumi webkörképén. Az oldal azonban nem nevezhető alacsony színvonalúnak, mert a Minisztérium a többi kormányzati oldaltól jelentősen eltérő módon közelítette meg a webes megjelenés kérdését. Az NKÖM a KIETB által körvonalazott hivatali weboldalszerkezet kialakítása helyett egy színvonalas kulturális portál felépítésére fektette a hangsúlyt. A Minisztérium által üzemeltetett kultura.hu elsősorban kulturális portál, a hivatalos minisztériumi oldal csak egy alegysége a webes tartománynak. A portál hivatalos részének viszont valóban alapvető hiányosságai vannak a kötelező elemek szerepeltetése terén. Bár a 2005-ös felmérés óta láthatóan pótolták a fórum és a honlaptérkép hiányát, a honlap még sok szempontból még most sem felel meg a KIETB által támasztott követelményeknek. (pl. idegen nyelvű változat alacsony színvonala)

45

12. Befejezés: Az elektronikus kormányzat jövőképe

12.1 A szolgáltató állam megteremtése Az elektronikus ügyintézés ma még fejlődése kezdeti szakaszában van. A szolgáltató állam hatékony működéséhez szükséges technikai, infrastrukturális és társadalmi feltételek még kialakulóban vannak. A világ különböző részein az elektronikus kormányzat fejlesztői járatlan úton haladva különböző elképzelések alapján építik a kormányzati szolgáltató rendszereket. A különálló fejlesztések koordinációja azonban egyre gyorsul. A fejlesztők törekednek arra, hogy egymás példáit, tapasztalatait felhasználják saját rendszereik kialakítása során, és ezeket a törekvéseket segítik a civil és a nemzetközi szervezetek által szervezett szakmai fórumok, konferenciák. A Best Practice (legjobb gyakorlat) programok és kiadványok összegyűjtik a sikeresen megvalósított rendszerek példáit, tapasztalatait, és ez által irányt szabnak a fejlesztéseknek. A nemzetközi szervezetek programjai, szabványai elősegítik a rendszerek egységesítését. A fejlődés egy alapjaiban egységes, a különálló részek kommunikációját biztosító, de a helyi igények és elvárások alapján kialakított nemzetközi e-government rendszer kialakulása felé mutat. Azonban a szolgáltató állam kialakításához nem elég egy jól működő rendszert kialakítani, azt el is kell juttatni a felhasználókhoz, az állampolgárokhoz. Meg kell ismertetni az emberekkel az elektronikus ügyintézés nyilvánvaló előnyeit, és ennek érdekében a központilag szervezett marketing tevékenységen túl az állami oktatás segítségére is szükség van. Kézenfekvő megoldás lenne, ha az elektronikus ügyintézés alapjait a középiskolai informatika oktatás tananyag részévé tennék. Az elektronikus kormányzat elterjedését segíti, hogy a gazdasági élet legnagyobb szereplőinek több ügyben kötelezően előírták az elektronikus ügyintézést. Akik munkájuk során használják a rendszert, valószínűleg állampolgárként is használni fogják. Fontos kérdés, hogy az elektronikus kormányzat segíti-e, vagy gátolja az esélyegyenlőséget. Az elektronikus ügyintézés növeli a használói versenyképességét, így azok, akik nem tudnak 46

élni vele, versenyhátrányba kerülnek. A kormányzat legfontosabb feladata a hatékony és működőképes rendszer kialakításán túl az, hogy a szolgáltatást a társadalom minden rétege számára elérhetővé tegye. Jelenleg is jelentős kormányzati programok futnak azzal a céllal, hogy az elektronikus ügyintézés infrastruktúrája, az Internet a lehető legtöbb emberhez eljusson. Az eMagyarország program keretében eddig már több mint 2800 közösségi hozzáférési pont került kialakításra szerte az országban. Ezeken pontokon, azon túl, hogy azok is elérhetik az Internetet, akiknek nem lenne erre anyagi lehetőségük, szakképzett munkatársak segítik a kezdő Internet-felhasználókat az első lépésekben. Szintén az eMagyarország program keretében több Internet-szolgáltató kapott támogatást arra, hogy olyan térségekben is kiépítsék a lakossági Internet szolgáltatást, ahol ezt üzleti érdekeik miatt nem tették volna meg, mert nem lett volna kifizetődő. Az erősödő versenynek köszönhetően pedig egyre olcsóbbá válik az Internet elérés díja. Az Internet, és azon belül az elektronikus ügyintézés elterjedésének azonban nem csak anyagi és infrastrukturális akadályai vannak. Sokan, főleg az idősebb korosztályból, nem tudnak, vagy nem akarnak lépést tartani a modern technika robbanásszerű fejlődésével. Az ő felzárkózatásuk érdekében jött létre az IT mentor program. Az IT mentorok a teleházakban, és az eMagyarország pontokon nyújtanak segítséget az Internet használatában azoknak, akik igénylik. Szakképzett önkéntesek, akik személyes közreműködésükkel emberközelibbé teszik az Internet világát. Az elektronikus ügyintézés valószínűleg hosszútávon sem fogja leváltani a jelenlegi hivatali rendszert, csak hatékonyabbá és gyorsabbá teszi azt. Az elektronikus ügyintézés egy lehetőség, és nem kötelező gyakorlat. Vannak olyan ügyek, melyeket összetettségük és egyéni jellegük miatt még hosszú ideig nem lehet kizárólag az Interneten keresztül intézni, és sokan vannak, akik a jövőben is igényelni fogják a személyes kontaktust az ügyintézés során. Természetesen az ő ügyeik intézését is gyorsabbá teszi majd az elektronikus ügyintézés érdekében végrehajtott közigazgatási reform.

47

12.2 A szolgáltató állam kiterjesztése

12.2.1 A hivatalos okiratok és a személyes kontaktus szerepének csökkentése az ügyintézés során Ma egy állampolgárnak önmaga igazolásához és hivatalos ügyeinek intézéséhez rengeteg hivatalos dokumentumra van szüksége, mint pl. személyi igazolvány, lakcímkártya, útlevél, adókártya, TB-kártya, vállalkozói igazolvány, jogosítvány, diákigazolvány. Ma már adott a technikai feltétele annak, hogy ezeket az iratokat egy univerzális chipkártyával helyettesítsük. Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Dél-Koreában és Botswanában már tesztelik a chipkártyás rendszert. Spanyolországban a személyazonosítás biztonságának fokozása, és az elektronikus ügyintézés megkönnyítése az új rendszer célja. A biztonságos azonosítási eljárás és az érzékeny adatok fokozott védelme érdekében a felhasználóknak két (PIN-hez hasonló) kódot kell használniuk, amelyek közül az egyik személyazonosításra szolgál, a másik pedig hitelesítésre az aláírást igénylő szolgáltatások használatakor. A dél-koreai rendszer a személyazonosításon felül még használható lesz még internetes banki szolgáltatások igénybevételére, társadalombiztosítási kártyaként, és feljogosít a várhatóan 2008-tól bevezetett elektronikus szavazáson történő részvételre is. Az Egyesült Királyságban idén áprilistól már bevezetik az elektronikus útlevelet, ami a tulajdonosa digitális arcképét is tartalmazza. Botswanában pedig a személyi okmányokkal való gyakori visszaélések miatt tervezik az e-útlevelekre történő áttérést.29 A valóban univerzális, minden iratot helyettesítő intelligens kártyára azonban még várni kell, mert ahhoz olyan fejlett e-kormányzati rendszer szükséges, amely segítségével minden, az állampolgárral kapcsolatos kormányzati adatot egy egységes rendszer használatával el lehet érni, és így lehetővé válna, hogy a chipkártya minden alrendszerrel adatot tudjon cserélni. És természetesen elengedhetetlen, hogy a rendszer a legmagasabb biztonsági elvárásoknak is megfeleljen a visszaélések elkerülése végett, és a személyes adatok védelme miatt fontos az is, hogy csak az adott élethelyzethez aktuálisan szükséges adatokat tudja a rendszer kiolvasni a chipkártyáról.

29

http://www.e-government.hu/ (E-személyi itt, e-útlevél ott című hír)

48

Egy ilyen fejlett rendszer nem csak az intelligens kártya használatát tenné lehetővé, hanem azt is, hogy az elektronikus ügyintézés során ténylegesen szükségtelenné váljon a személyes megjelenés. Ma a hivatali ügyeink jelentős részének végeredménye egy hivatalos dokumentum kiállítása, általában azért, hogy azt a további ügyeink intézése során felhasználhassuk. A jövőben azonban az ügyintézés mindössze annyiból fog állni, hogy az adatainkat megváltoztatjuk a központi rendszerben. Ezt egy gyakorlati példa segítségével tudnám szemléltetni: Ma egy vállalkozói igazolvány kiállításához az alábbi procedúra végigjárása szükséges: Az igazolványt az okmányirodában kell igényelni, az igényléshez azonban szükségünk van a személyi igazolványunkra, a lakcímkártyánkra és az adóazonosító jelünkre. Tételezzük fel, hogy rendelkezésünkre állnak ezek a dokumentumok. Ezen kívül szükség van még egy igénylőlapra, amit ma már letölthetünk a Kormányzati portálról, egy telephelyre, ami az egyszerűség kedvéért legyen az állandó lakcímünk, és egy három hónapnál nem régebbi erkölcsi igazolványra. Erkölcsi bizonyítványt a postán kell igényelni, 2000 Ft-ba kerül, és körülbelül egy hét múlva küldi a Belügyminisztérium. Ha már a postán vagyunk érdemes venni egy 10000 Ft-os illetékbélyeget a vállalkozói igazolványhoz. Ha ezek a dokumentumok a rendelkezésünkre állnak, mehetünk az Okmányirodába (érdemes időpontot foglalni az ügyfélkapun). Ha az Okmányiroda be van kapcsolva az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatba, akkor az APEH és a KSH felé történő adatbejelentés automatikusan megtörténik, így ha szerencsénk van, még aznap átvehetjük az igazolványunkat (korábban erre körülbelül két hétig várni kellett). Ezután 14 napon belül be kell jelentkezni az önkormányzathoz iparűzési adóra, az egészségbiztosítóhoz, és a nyugdíjbiztosítóhoz. A jövőben ez a folyamat lényegesen egyszerűbb lesz. Felmegyünk a Kormányzati portálra, igazoljuk magunkat a chipkártyánkkal, elindítjuk az erkölcsi bizonyítvány ügyintézést, a Belügyminisztérium rendszere kiállítja és feltölti azt az intelligens igazolványunkra. Az illetékfizetést elektronikus úton rendezzük. Elindítjuk a vállalkozói igazolvány ügyintézést, kitöltjük az adatlapot, elintézzük az illetékfizetést elektronikus úton és a chipkártyánkra töltődnek az adatok, ami ezután vállalkozói igazolványként is funkcionál. A rendszer elintézi helyettünk az illetékes szervekhez történő adatbejelentést.

49

12.2.2 E-demokrácia A szolgáltató állam nem csak az elektronikus ügyintézés által reformálhatja meg az emberek kormányzathoz való viszonyát. Az e-kormányzati infrastruktúra lehetőséget biztosít arra, hogy az állampolgárok érdemben részt vegyenek az ország irányításában, és a jelenlegi képviseleti demokrácia idővel, egy sokkal fejlettebb, közvetlenebb e-demokráciává alakuljon. A kormányzati információs portálokon már ma is van lehetőségünk elektronikus úton kapcsolatba lépni a közigazgatással, a politikusokkal, választott képviselőinkkel. A portálok fórum szolgáltatásain az állampolgárok megvitathatják a közügyeket, és az itt elhangzott vélemények eljuthatnak a döntéshozókhoz. A magyarorszag.hu fórumaihoz csak saját névvel lehet hozzászólni, és ez lehetővé teszi a felelősségteljes véleménynyilvánítást. Az oldal fórumain több politikus, miniszter, és a miniszterelnök is bekapcsolódott már a beszélgetésbe, tartott elektronikus fogadóórát. A választásokat és a népszavazásokat le lehet bonyolítani elektronikus úton is, Észtországban már lehetőségük van az állampolgároknak az Interneten keresztül szavazni. Több előnye is van az ilyen módon történő voksolásnak: a költségei elenyészők a hagyományos szavazáshoz képest, az adatfeldolgozás pillanatok alatt megtörténhet, a polgárok a tartózkodási helyüktől függetlenül leadhatják voksukat a helyi jelöltjükre, és a jelenlegi rendszer visszaélési lehetőségei is megszűnnének (bár valószínűleg az elektronikus rendszerben is lennének visszaélési lehetőségek). Ha az elektronikus szavazás rendszere kialakul és kiállja a gyakorlat próbáját, akkor az alacsony költségek miatt egyre gyakrabban lehet kikérni az állampolgárok véleményét az ország sorsdöntő kérdéseiben, és lehet hogy egy idő után a döntéshozatal már nem a Parlament, hanem az állampolgárok feladata lesz. És akkor a képviseleti demokráciát felváltja a közvetlen e-demokrácia.

50

13. Irodalomjegyzék Lengyel Veronika: Az Internet Világa, ComputerBooks, 1995 eKormányzat 2005 Stratégia és Programterv http://misc.magyarorszag.hu/binary/5361_mits_egov_2003.nov.13..pdf eKormányzat 2005 Stratégia és Programterv Mellékletek, Kiegészítő Dokumentumok http://misc.magyarorszag.hu/binary/5317_ekkstrat_melleklet0952a.pdf Elektronikus ügyintézés etananyag.magyarorszag.hu Kormányzati portál www.magyarorszag.hu eGovernment Factsheet - Hungary – History http://europa.eu.int/idabc/en/document/1384/398 European Comission http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/2005/all_about/egovernment/index_en.htm Online Availability of Public Services: How is Europe Progressing? www.eu.int/information_society/ soccul/egov/egov_benchmarking_2005.pdf Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ http://www.meh.hu/szervezet/hivatalok/ekk/ekk/alap.html Kopint-Datorg Rt. http://www.kopint-datorg.hu/ http://www.e-government.hu/ http://www.icsszem.hu/ http://www.kultura.hu/nkom/index.html

51