Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány

A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK KÖZÜGGYÉ VÁLÁSA AZ ÁLLAMI ÉS CIVIL SZERVEZETEK KOMMUNIKÁCIÓJA ÁLTAL

Készítette: Bíró Anna Edina

Budapest, 2005

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 5 1.1. INDOKLÁS A TÉMA VÁLASZTÁSÁRA ........................................................................................................ 5 1.2. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK, MINT A KÖZTUDATBAN FOKOZATOSAN MEGJELENŐ TÉMA ................... 5 1.3. A DOLGOZAT KÉRDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE............................................................................................... 6 II. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK DEFINÍCIÓJA ÉS KÜLÖNBÖZŐ ASPEKTUSAI ................. 7 3.1. MI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK DEFINÍCIÓJA? .................................................................................... 7 3.2. A TÁVOLTARTÁSI TÖRVÉNYJAVASLAT ÚTJA ........................................................................................... 7 3.2.1 A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia.......... 8 3.2.2. Magyarországi helyzetkép............................................................................................................ 13 3.2.3. A családon belüli erőszak jogi háttere ......................................................................................... 14 III. A PR-TEVÉKENYSÉGEK DEFINÍCIÓJA ÉS SZEREPE A NON-PROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉBEN.......................................................................................................................................... 19 3.1. A PR DEFINÍCIÓJA ................................................................................................................................ 19 3.2. A PR TEVÉKENYSÉG LEGFONTOSABB TERÜLETEI ................................................................................. 19 3.3. A CIVIL - NON-PROFIT - SZFÉRA ÉS A KÉTIRÁNYÚ KOMMUNIKÁCIÓ ...................................................... 20 3.3.1. A non-profit szféra területei és jellemzői...................................................................................... 20 3.3.2. A civil szféra kommunikációja...................................................................................................... 21 3.3.3. Mi a Corporate Identity?.............................................................................................................. 21 Az arculat és a kép ..............................................................................................................................................22 A szervezeti azonosítás kialakításának legfontosabb szempontjai: .....................................................................23 A vizuális arculat kialakítása : ............................................................................................................................23

IV. MIKBŐL ÁLLHAT EGY MÉDIAKAMPÁNY? ................................................................................. 25 4.1. MIT JELENT EGY KAMPÁNY? ................................................................................................................. 25 4.2. A MÉDIAKAMPÁNY STRATÉGIA TERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ............................................................... 26 4.3. A SZERVEZET CÉLJAI ÉS MÉDIASTRATÉGIÁJA........................................................................................ 26 4.3.1. A kampány alapjainak lefektetése ................................................................................................ 27 4.3.2. A kampány prioritásainak megállapítása..................................................................................... 27 4.3.3. A közvélemény szerepe a kampányban ......................................................................................... 28 4.3.4. Korábbi szereplés a médiákban.................................................................................................... 29 4.3.5. A kampánypolitika és a médiacélok meghatározása .................................................................... 30 4.3.6. Médiacélok megfogalmazása ....................................................................................................... 31 4.3.7. A közönség meghatározása és megcélzása................................................................................... 31 4.3.8. Az üzenet kidolgozása és az ügy megjelenítése ............................................................................ 32 4.3.9. Szimbólumok és a szöveg.............................................................................................................. 32 4.3.10. Kutatás ....................................................................................................................................... 33 4.3.11. Mondanivalónk fõbb pontjai, fõcímek és idézetek ...................................................................... 33 4.3.12. A sajtóval való kommunikáció eszközei...................................................................................... 36 4.3.13. Sajtóközlemények megírása és terjesztése; sajtótájékoztatók..................................................... 37 4.4. PLAKÁTKAMPÁNY ................................................................................................................................ 37 V. ÁLLAMI SZERVEZETEK SZEREPVÁLLALÁSA A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ELLENI KÜZDELEMBEN.......................................................................................................................................... 39 5.1. GYERMEK-, IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM ..................................................................................... 39 5.1.1. A kampány céljáról....................................................................................................................... 39 5.1.2. A reklámfilmek.............................................................................................................................. 40 5.1.3. A kampány szakmai előkészítésről................................................................................................ 40 5.2. ESÉLYEGYENLŐSÉGI KORMÁNYHIVATAL ............................................................................................. 41 5.2.1. A kampány feltételrendszere......................................................................................................... 41 5.2.2. A kampány hatásának mérése a telefonos segélyszolgálatokhoz beérkezett hívások alapján ...... 43 5.3. A SZÓLÁS SZABADSÁGA 2004. MÁJUS 16 -AI ADÁSÁBÓL A MINISZTÉRIUMOK KAMPÁNYAIRÓL ........... 44

3

VI. CIVIL SZERVEZETEK......................................................................................................................... 46 6.1. HABEAS CORPUS MUNKACSOPORT ....................................................................................................... 46 6.2. NŐK A NŐKÉRT EGYÜTT AZ ERŐSZAK ELLEN (NANE) EGYESÜLET .................................................... 47 6.2.1. Könyvkiadás ................................................................................................................................. 49 6.2.2. Fiatalok képzése ........................................................................................................................... 50 6.2.3. IOM-NANE információs vonal ..................................................................................................... 51 6.2.4. "Néma Tanúk" kiállítás ................................................................................................................ 51 6.2.5. Képzések....................................................................................................................................... 52 6.2.6. Médiakampány ............................................................................................................................. 52 Televízió, rádió ...................................................................................................................................................53 A NANE Egyesület plakátkampánya ..................................................................................................................53 A NANE Egyesület, a Habeas Corpus Munkacsoport és az Amnesty International közös figyelemfelkeltő akciója.................................................................................................................................................................53 A NANE Egyesület és az állami szervezetek együttműködése ...........................................................................54 Szórólapok, képeslapok ......................................................................................................................................54

6.3. AMNESTY INTERNATIONAL - NEEM .................................................................................................... 54 6.4. ESZTER ALAPÍTVÁNY ......................................................................................................................... 55 6.4.1. Kampány a családon belüli erőszak ellen .................................................................................... 56 Képzések.............................................................................................................................................................56 Országos szakmaközi konferencia ......................................................................................................................56 "Csendes kampány" ............................................................................................................................................57 "Hangos kampány" .............................................................................................................................................57

6.5. CSALÁD, GYERMEK, IFJÚSÁG KIEMELTEN KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ................................................... 57 6.5.1. A szervezet eddigi működése, eredményei .................................................................................... 57 6.6. SOROPTIMIST INTERNATIONAL KLUB ................................................................................................... 58 6.6.1. Médiakampány a nők elleni erőszak megfékezésére..................................................................... 59 6.7. ROMA NŐVÉDELMI KÖZHASZNÚ SZERVEZET ....................................................................................... 59 6.7.1 A Roma Nővédelmi Szervezet céljai: ............................................................................................. 59 6.8. NŐI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÓ ÉS OKTATÓ KÖZPONT ......................................................................... 61 VII. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ELLEN KÜZDŐ ÁLLAMI ÉS CIVIL SZERVEZETEK KAMPÁNYAINAK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A HATÉKONYSÁG SZEMPONTJÁBÓL...................................................................................................................................... 62 7.1. CÉLCSOPORT......................................................................................................................................... 62 7.2. ÉRDEKGAZDA ....................................................................................................................................... 62 7.3. AZ ÁLLAMI SZERVEZETEK KAMPÁNYAINAK ELEMZÉSE......................................................................... 63 7.4. A CIVIL SZERVEZETEK KAMPÁNYAINAK ELEMZÉSE .............................................................................. 63 VIII. BEFEJEZÉS ......................................................................................................................................... 65 FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE ............................................................................................. 66 MELLÉKLETEK .......................................................................................................................................... 68 FÜGGELÉK................................................................................................................................................... 72

4

I. BEVEZETÉS 1.1. Indoklás a téma választására Amikor a televízióban elkezdtek megjelenni a családon belüli erőszak elleni kampányfilmek, azt hiszem, engem is- akárcsak mindenkit- sokkoltak a bemutatott képek. Onnantól kezdve a családon belüli erőszak –mint téma- beágyazódott a köztudatba. Újabb kampányok, könyvek, interjúk során lehetett hallani a témával foglalkozó állami és civil szervezetek hangját. Ami azonban a leginkább arra indított, hogy ezzel a témával foglalkozzak az az, hogy – véleményem szerint- ez a jelenség nem azóta létezik, hogy ezzel elkezdtek foglalkozni a rendszerváltás után. Azelőtt vajon miért nem foglalkozott senki a bántalmazott felnőttek és gyermekek segítésével? Szerencsére azóta az állami és civil szervezetek áldozatos munkájának hála egyre több esetet derítenek fel, a rendőrség egyre tettrekészebb és végre a törvényhozók is elkezdtek a családon belüli erőszak ellen jogi segítséget teremteni. Azonban kíváncsi voltam, hogy milyen folyamatok során, milyen tevékenységek segítségével jutott el erre a pontra a családon belüli erőszak elleni küzdelem. 1.2. A családon belüli erőszak, mint a köztudatban fokozatosan megjelenő téma Magyarországon az utóbbi pár év során az érdeklődés középpontjába kerültek a családtagok között végbemenő különféle erőszakos cselekmények. A családon belüli erőszak problémája olyan intenzíven tört magának utat a különböző hazai médiumokban és az emberek köztudatában, hogy az a látszat keletkezett, mintha vadonatúj jelenségről lenne szó, vagy legalábbis egy jelenség vadonatúj felfedezéséről. Pedig a jelenség nem új, hiszen a magyar társadalom ötven vagy száz évvel ezelőtt sem volt mentes a családon belül végbemenő erőszakos cselekményektől; már csak azért sem, mert a családon belüli erőszakot lehetővé tevő legfontosabb faktorok még erősebbek voltak, mint ma. A helyzetben bekövetkezett fordulatot az jelentette, amikor a média felfedezte a témában rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, és néhány családi tragédiának a korábbinál nagyobb nyilvánosságot biztosított. Szenzációként tálalták az olyan eseteket, amikor a gyermek megölte az őt rendszeresen bántalmazó nevelőapját, illetve amikor egy anya illetve apa bántalmazta vagy szélsőséges esetben megölte családtagjait. A média azonban nem csupán a konkrét, megtörtént eseményeket mutatta be, hanem megszólaltatta az ügyben szakértő

5

személyeket is: hivatalnokokat, kutatókat, illetve különféle civil szervezetek képviselőit. Egyes szervezetek már évek óta törekedtek arra, hogy megpróbálják felhívni a figyelmet a családon belüli erőszakra. Amikor a média figyelme az említett tragikus esetekre irányult, hirtelen megnőtt a lehetősége annak, hogy a problémával foglalkozó szervezetek elérjék végre a közvéleményt. Élve ezzel a lehetőséggel, több szervezet kampányt indított a családon belüli erőszak ellen. A szenzációkat tálaló média és a kampányt folytató szervezetek egymást erősítő tevékenységének hatására a családon belüli erőszak kérdése rövid idő alatt a figyelem középpontjába került. A társadalom egy részében az a vélekedés alakult ki, hogy a helyzet azonnali megoldást kíván, és hogy ezt az azonnali megoldást a kormányzatnak kell szolgáltatnia. A szervezetek, a média és a közvélemény nyomásának hatására a családon belüli erőszak kérdése felkerült a politika napirendjére és már jó pár éve hangsúlyos helyet foglal el ott. 1.3. A dolgozat kérdésének áttekintése Dolgozatomban többek között azt a jelenséget vizsgáltam, hogy a rendszerváltás után, a különböző civil- és állami szervezetek széleskörű kommunikációjának; számtalan média és egyéb kampányainak hatására hogyan változott a társadalom hozzáállása a családon belüli erőszak jelenségéhez, és főleg hogyan változott a bántalmazottak

hozzáállása

a

témához.

A

kampányokban általában megjelentek a különböző segélyszolgálatoknak az elérhetőségei, így arra voltam kíváncsi, milyen hatékonyságban jutott el ez a célcsoporthoz. Mivel ebben a problémában szinte minden Minisztérium érintett, valamint az államnak óriási a felelőssége a családon belüli erőszak problémájának javításában, azt is megvizsgáltam, hogy a különböző állami és civil és állami szervezetek hogyan segítették egymást, hogyan kommunikáltak egymással, hogyan dolgoztak össze a közös kampányok során.

1. Ábra: Nők tüntetnek a szabadságukért Reuters-felvétel (Forrás: www.ujszo.com)

6

II. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK DEFINÍCIÓJA ÉS KÜLÖNBÖZŐ ASPEKTUSAI 3.1. Mi a családon belüli erőszak definíciója? A családon belüli erőszakra nincs egységes definíció. Egy olyan jelenségről van szó, mely a családok belső életéhez kapcsolódik, s a színfalak mögött játszódik. Az elkövető és az áldozat sem beszél róla szívesen. A magánszféra sérthetetlensége megakadályozza a segítségkérést és a segítségnyújtást is. A családon belüli erőszak fogalma a fizikai bántalmazás mellett a lelki terrort, a szóbeli bántalmazást, szexuális és gazdasági erőszakot is magában foglalja. A család minden egyes tagja lehet áldozat, férfi, nő is, gyerek is. Azonban az áldozatok legnagyobb része a nők és a gyermekek közül kerül ki. Az ENSZ meghatározása szerint: "A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában. Beleértendő, de nem korlátozandó a testi, szexuális és lelki erőszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális visszaélést, [...] a házasságon belüli nemi erőszakot [...]"1 3.2. A távoltartási törvényjavaslat útja Az elmúlt pár évben a családon belüli erőszak ellen küzdő civil szervezetek egyik fő célja az ún. Távoltartási törvény kiharcolása volt. 2002 szeptember 20-án, a családon belüli erőszak elleni küzdelem egy döntő fordulójához érkezett. A szeptember 6-án, édesapja által brutális kegyetlenséggel megölt Balogh Tomi temetésének napján a civil szervezetek határozott fellépésre szólították fel a kormányt. Aláírásgyűjtésbe kezdtek, amihez 50 000 szavazópolgár csatlakozott, aminek hatására megszületett „A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. számú országgyűlési határozat”.

1

Forrás: Deklaráció a Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséről, 1993

7

A távoltartási törvény egy egyelőre még csak előkészületben lévő törvényjavaslat, amelynek előkészítésében több civil szervezet is részt vesz. A javaslat azonban sajnos még mindig csak „parkol” az Igazságügyi Minisztériumban, nagyon sok kompromisszumot kell a civil szervezeteknek megkötnie ahhoz képest, ahogy az ő eredeti elképzeléseik szerint a törvénynek ki kellene néznie. A távoltartási törvény azért is „készül” ennyi ideig, mert a szóbeszéd szerint alkotmányossági aggályt vet: fel például a magántulajdonhoz, a biztonsághoz és az élethez való jogot. Az előkészületben résztvevő civil szervezetek több kritikával

is

illették

a

kompromisszumokkal

bővülő

(vagy

éppen

csökkenő)

törvényjavaslatot, ezeket írásban is leadták. A törvényjavaslat útja azért is halad lassan, mert alapvető intézményrendszert kérdőjelez meg a tervbe vett törvény. Megbolygatja többek között a férfi-női hatalmi viszonyt, valamint a „magánélet szentségét sérti meg”. Azonban nem véletlen, hogy a NANE Egyesület mottója „A családon belüli erőszak nem magánügy”, hiszen ha az utcán vernek meg egy nőt, akkor az elkövető ellen eljárás indul, miért nem történik tehát ugyanez, ha otthon történik a bántalmazás? Magyarországon, a családon belüli erőszakot elkövetőket nem lehet pszichiátriai kezelésre kényszeríteni, még csak alkoholelvonókúrára sem lehet akaratán kívül küldeni, pedig ezek az emberek az esetleges anyagfüggőségükön túl az erőszakos viselkedés megszüntetése miatt is komoly kezelést igényelnének, 1,5-2 éves csoportterápiát, ami azonban Magyarországon egyelőre nem létezik. 3.2.1 A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról a 45/2003. (IV. 16.) országgyűlési határozatban döntöttek. A stratégia kialakításában és végrehajtásában résztvevők: Belügyminisztérium, Budapesti Szociális Forrásközpont Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Kormányhivatal ESZTER Alapítvány Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület

8

Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Szolgálat Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Habeas Corpus Munkacsoport Igazságügyi Minisztérium Legfőbb Ügyészség Magyar Közigazgatási Intézet Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége Miniszterelnöki Hivatal Női és Gyermekjogi Kutatóközpont Egyesület Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület Oktatási Minisztérium Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Országos Kriminológiai Intézet Országos Rendőr-főkapitányság UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága Dolgozatomnak témája a civil és állami szervezetek kommunikációja, így nincs lehetőségem bővebben foglalkozni a különböző állami szervek minden intézkedésével, de címszavakban

foglalkoznék

az

általuk

megszabott

és

négy

csoportba

sorolt

intézkedésekről: I. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az erre szakosodott társadalmi szervezetek bevonásával 2004. március 31-ig dolgozza ki és terjessze az Országgyűlés elé az alábbi törvényjavaslatokat: a) az ún. "távoltartó rendelkezés" bevezetése a magyar jogba; b) a családban (együtt élő vagy már szétvált családtagok között), közös háztartásban, egyéb intim, személyközi kapcsolaton belül, valamint intézményben együtt élők között elkövetett erőszak (a továbbiakban: családon belüli erőszak) eseteiben a bíróságok és a hatóságok előtti eljárásokban soron kívüliség (gyorsított eljárás) biztosítása; c) a rendelkezésre álló tanúvédelmi szabályok megerősítése, illetőleg további tanúvédelmi szabályok megállapítása annak érdekében, hogy a törvény megfelelő hatékonysággal védje a családon belüli erőszak áldozatainak, illetőleg, tanúinak a személyes biztonságát és emberi méltóságát tanúskodásuk esetén.

9

II. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy saját hatáskörben az erre szakosodott társadalmi szervezetek bevonásával 2004. március 31-ig a) alkossa meg azokat az egyértelmű és egységes szabályokat (protokollokat), amelyeket a rendőrség, a gyermekvédelmi szervek, szociális intézmények, egészségügyi intézmények alkalmazni kötelesek családon belüli erőszak esetében, függetlenül attól, hogy az erőszak fennállása már bizonyított vagy még nem bizonyított, de - hatósági, rendőri intézkedésre is okot adóan - valószínűsíthető vagy nyilvánvaló, beleértve az érintett szervek együttműködési kötelezettségét is; b) bővítse és korszerűsítse a biztonságos menedékház hálózatot és állítson fel a családon belüli erőszak áldozatai számára speciális áldozatvédelmi kríziskezelő központokat az erőszak elől menekülő nők, gyermekek és más bántalmazott hozzátartozók számára; c) tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a családon belüli erőszakkal összefüggő hatósági eljárások során a bántalmazott családtagok életének, testi épségének és biztonságának védelme kiemelt szempontként érvényesüljön; d) biztosítson lehetőséget az állami jogi segítségnyújtó rendszer keretében arra, hogy a családon belüli erőszak áldozatai jogi tanácsadást, a hatóságok, a bíróságok előtti eljárásokban szakszerű jogi képviseletet kaphassanak, ha arról rászorultságuk - szociális nehézségeik, egyéb méltányolható személyes körülményeik - folytán nem képesek gondoskodni, de a jogászi közreműködés nélkülözhetetlen az áldozatok jogainak eredményes védelméhez; e) dolgozzon ki egy olyan komplex, az egész országra kiterjedő cselekvési programot, amely a családon belüli erőszak elleni fellépés során a szankcionálás mellett a protektív tényezőket (megelőzés, védelem, terápia stb.) együttesen alkalmazza; f) szervezze meg a családon belüli erőszak megelőzésében és kezelésében érintett szakemberek felvilágosítását, folyamatos képzését; g) tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a családon belüli erőszakkal kapcsolatos célzott statisztikai adatgyűjtés elveit az illetékes állami szervek kidolgozzák és bevezessék. III. Az Országgyűlés - a hatalmi ágak alkotmányos elválasztásának szempontját tiszteletben tartva - felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, hogy saját hatáskörén belül, lehetőségei szerint:

10

a)

szervezze meg a bírák továbbképzését a családon belüli erőszak jelenségével kapcsolatban, az erre szakosodott társadalmi szervezetek szakembereinek bevonásával;

b)

találjon megoldást arra, hogy a családon belüli erőszakkal összefüggő ügyeket a bíróságok soron kívüliséget biztosítva bírálják el.

IV. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a családon belüli erőszak áldozatainak hatékonyabb kezelését szolgáló intézményrendszer létrejöttével összhangban indítson országos felvilágosító, köztudatformáló kampányt, melynek főbb célcsoportjai: - a lakosság általában, - az elektronikus és nyomtatott sajtó vezetői és munkatársai, - a bántalmazottak (felnőttek, gyerekek), - a bántalmazók, - az erőszak áldozataival, illetve elkövetőivel hivatali tevékenységük során kapcsolatba kerülő szakemberek (rendőrök, orvosok, szociális munkások, jogászok stb.). A kampány célja, hogy a) a társadalom ne legyen közömbös a családon belüli erőszak semmilyen megnyilvánulásával szemben, b) az állampolgárok ne tekintsék magánügynek a családon belüli erőszakot, és megfelelő információval rendelkezzenek jogaikról és az elérhető segítő szolgáltatásokról, c) az állami, önkormányzati szervek, a kérdéssel foglalkozó társadalmi szervezetek és a közvéleményt formáló média munkatársai ismerjék fel a családon belüli erőszakkal szembeni küzdelemben viselt felelősségüket.2 A törvényjavaslat a családon belüli erőszak fogalmát a hagyományos hozzátartozói kapcsolatnál szélesebben értelmezi: vonatkozik a jelenleg vagy korábban fennálló élettársi, gyámsági, gondnoksági, partneri viszonyokra. A törvény új eleme a partneri kapcsolat meghatározása, mely a rendszeresen vagy időközönként egy háztartásban élők viszonyát jelenti. Erre a széleskörű értelmezésre azért van szükség, mert a jelenség minden

2

Forrás: Tájékoztató a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 16.) OGY határozatban foglaltak megvalósítása érdekében 2004. április 20-ig tett kormányzati és társadalmi szervezetek, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság, a Legfőbb Ügyészség és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala intézkedéseiről (írta:Gönczöl Katalin) Bp. 2004.ápr.27.

11

függőségen alapuló helyzetben előfordulhat, és csak a kiszolgáltatottság megszüntetésével előzhetjük meg sikeresen. A törvényjavaslat szerint a bántalmazás különböző esetei a tettlegességtől a szexuális kapcsolatra való kényszerítésen át a zaklatásig, valamint az emberi méltóság megsértésig terjedhetnek. Zaklatás alatt a mindennapi életvitelben való tartós, rendszeres és súlyos zavarást értjük. Annak ellenére, hogy az áldozatok a legtöbb esetben nők és gyermekek, a jogszabály nemcsak őket védi: minden bántalmazott kérheti a törvény alkalmazását nemtől és kortól függetlenül. A családon belüli erőszak magyarországi helyzetéről nem rendelkezünk mindenre kiterjedő ismeretekkel, azt azonban tudjuk, hogy nem ritka és elszigetelt jelenség a magyar társadalomban. A gyermekek, a nők, az öregek, vagyis a gyengébbek bántalmazása sok családban az életmód része, a kisközösségi kommunikáció „elfogadott” formája. A családon belüli erőszak különösen sok gyermek és nő számára jelent folyamatos bántalmazást. Pszichológiai kutatások szerint azok a gyermekek, akiket gyakran bántalmaztak,

maguk

is

hajlamosabbak

lesznek

később

arra,

hogy

erőszakot

alkalmazzanak. A személy elleni bűncselekmények körében jelentős a családtagok sérelmére elkövetett bűncselekmények aránya. 1996 és 2001 között 179-ről 181-re nőtt a vérszerinti hozzátartozók és a házastársak ellen elkövetett emberölések száma. A 2001-ben elkövetett 377 emberölés 47,8 százalékában családtag volt az áldozat. 2001-ben minden harmadik súlyos testi sértés elkövetője hozzátartozóját vagy házastársát bántalmazta. A szexuális bűncselekmények 60 százalékát szintén olyan elkövető valósította meg, akivel a sértett rokonsági vagy ismeretségi kapcsolatban volt. A családkutató szociológusok szerint a konfliktusok megoldásának társadalmilag elfogadott eszköze számos családban az erőszak alkalmazása. Az alkoholista életvezetés a tartós családi konfliktusok jellemző kísérő jelensége. Tolna megyében például a gyermekkorú áldozatok túlnyomó többsége hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, illetve olyan körülmények között élő fiatalkorú, akinek családjára az alkoholfogyasztás, a durvaság és az agresszivitás, sokszor társadalmi elszigeteltség a jellemző. 3

3

Forrás: http://www.im.hu/csaladonbelul/?ri=484&ei=41

12

3.2.2. Magyarországi helyzetkép A családon belüli erőszak napjainkig is sok esetben nem kerül nyilvánosságra. Oláh László rendőr százados szerint egészen addig, amíg társadalmilag elfogadott, hogy a férj bántalmazza a feleségét, azon sem lehet meglepődni, ha egy rendőr is veri az élettársát. „Mi rendőrök vagyunk, emberek vagyunk, állampolgárok vagyunk, elképzelhető, hogy a rendőrök között is van olyan, aki otthon veri az élettársát, akkor miért menne ki intézkedni, ha őt kiküldik.” 2002-ig a kérdést nem kezelték szigorúan. Ha akkoriban jött egy bejelentés, hogy veri valaki a feleségét, az intézkedő rendőr akár válási tanácsadással is elintézhette az ügyet, majd miután beírták a jelentési naplóba, hogy „jogi tanács”, az ügyet le is zárták. A probléma kezelésének azonban – mint arról már beszéltem - mindmáig nincsen jogi háttere. A jelenlegi jogi szabályozás nem elégséges a veszélyeztetés megszűntetésére. Nem ad lehetőséget például a bántalmazó „kiemelésére” vagyis eltávolítására a családtól. A személyi szabadság korlátozására rendelkezésre álló lehetőségek (előállítás, őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás kezdeményezése) csak ideig-óráig tartják távol

a

bántalmazót.

A

tanúvallomások

utólagos

megváltoztatása valamint a személyi és tárgyi bizonyítékok hiánya miatt igen nehéz a tettlegességet bebizonyítani. Gyakran előfordul, hogy a rendőr nem megy be a lakásba, az ajtóban, vagy a folyosón beszél egy időben a bántalmazóval és a bántalmazottal. Így a rendőr nem képes felmérni az adott szituációt (például szobában reszkető gyermek, összetört tárgyak), illetve a bántalmazó jelenléte hamis vallomásra kényszerítheti a sértettet. A rendőri állomány nem megfelelő

2. Ábra: Illusztráció: Forrás: www.nlc.hu

érzékenysége, gyakorlatlansága, a parancsnoki számonkérés nem megfelelő színvonala, mind-mind a hatékony fellépést gátolják. Az egészségügyi és oktatási intézmények dolgozóinak elvileg jelentési kötelezettsége van, amikor erőszakra utaló jeleket találnak, ám sokszor még a diagnosztizálásra sincsenek felkészülve. A szakembereknek elemzéseket kellene készíteniük az esetekről, és egymással kommunikálva megosztani a tapasztalatokat. A rendőrök számára beavatkozási joguk miatt kiemelkedően fontos, hogy felismerjék az erőszak jelenségét, és helyesen járjanak el, ezért létrehozták az ún. Bűnmegelőzési

13

Akadémiát, ahol szociális szakemberek tartanak készségfejlesztő tréninget számukra. Az is problémát jelent, hogy az áldozatok, ha jelzik is az ellenük elkövetett erőszakot, nem tudják, hová fordulhatnak. További probléma, hogy az ORFK hangsúlyozottan a gyermekeket védi, tehát azok a nők, akiknek nincs gyereke, hátrányos helyzetben vannak, a rendőrség még annyira sem védelmezi őket, mint gyermeket szült társaikat. A rendőrök képzése sajnos még mindig nem kötelező, azonban több kapitányság kérte a NANE Egyesületet, hogy tartson az ott dolgozóknak a családon belüli erőszak kezelésére irányuló előadást. Jelenleg öt telefonszámon kaphatnak segítséget az erőszak áldozatai: a telefontanú program (06/80-555 111); a NANE Egyesület (06/80-505 101), az éjjel-nappal hívható Kék Vonal (06/80-505 000), az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal információs telefonszáma (1/2354612) és a budapesti krízisközpontnál (06/80-204 387).4 3.2.3. A családon belüli erőszak jogi háttere Az erőszakot családon belüli kapcsolatokban megvalósító magatartások a törvény szerint a következők: A) a tettleges bántalmazás vagy azzal való fenyegetés; B) a nemi önrendelkezési jog megsértése, így különösen a közösülésre vagy fajtalanságra kényszerítés illetve azzal való fenyegetés; C) erőszakkal vagy fenyegetéssel arra való kényszerítés, hogy a bántalmazott valamit tegyen, ne tegyen, vagy tűrjön; D) személyi szabadságtól való megfosztás; E) a mindennapi biztonságos életvitelben való tartós, rendszeres vagy súlyos zavarás (zaklatás); F) az emberi méltóság vagy becsület rendszeres illetve súlyos megsértése.5 A jogi segítségnyújtásról szóló törvénynek a peres eljárásokban nyújtható jogi képviseletet lehetővé tevő II. és III. fejezete csak 2006. január elsején fog hatályba lépni. Márpedig a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 16.) Országgyűlési határozat (a továbbiakban: OGY határozat) azt írta elő, hogy a kormány "saját hatáskörben az erre szakosodott társadalmi 4 5

http://www.szochalo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3373 Forrás: http://www.pkm.hu/eroszak.htm

14

szervezetek bevonásával 2004. március 31-ig biztosítson lehetőséget az állami jogi segítségnyújtó rendszer keretében arra, hogy a családon belüli erőszak áldozatai jogi tanácsadást, a hatóságok, a bíróságok előtti eljárásokban szakszerű jogi képviseletet kaphassanak, ha arról rászorultságuk - szociális nehézségeik, egyéb méltányolható személyes körülményeik - folytán nem képesek gondoskodni, de a jogászi közreműködés nélkülözhetetlen az áldozatok jogainak eredményes védelméhez". Sajnos a törvény nem kínál megoldást arra a helyzetre sem, hogy a magyarországi jogásztársadalom igen kevéssé van felkészülve a családon belüli erőszak áldozatai jogainak védelmére. Ahhoz, hogy az OGY határozatban előírt szakszerű jogi képviseletet az áldozatok igénybe vehessék, szükség volna a jogi segítségnyújtási rendszerben majdan dolgozó ügyvédek legalábbis egy részének kiképzésére. A ma praktizáló ügyvédek – néhány kivételtől eltekintve - nem részesültek megfelelő képzésben a családon belüli erőszak természetéről, az ilyen ügyfelekkel való foglalkozáshoz szükséges készségeket nem sajátították el, az ilyen ügyek jogi képviseletéhez szükséges elméleti és gyakorlati tudást sem szerezték meg. Ugyanis bántalmazott nőket és gyerekeket képviselni „nem éri meg” az ügyvédek számára, ezért a családon belüli erőszak területén még csak autodidakta tudást sem akarnak szerezni, ezért lényegében semmilyen említésre méltó gyakorlatuk sincs benne. A törvény azonban kizárja a jogi segítségnyújtást, amennyiben alkotmányjogi panaszt szükséges benyújtani. Több szakértő tapasztalata szerint erre azonban szükség lenne az erőszakot elszenvedett nők jogvédelméhez. A törvény szerint a bűncselekmények sértettjei számára - maximális anyagi rászorultságuk esetén is - mindössze a következőkhöz lehet jogi segítséget adni: "a feljelentés megtételéhez, büntetőeljárásbeli jogainak megismeréséhez vagy a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti eljárás megindításához", és e segítség "jogi tanácsadásra vagy beadvány készítésére" korlátozódik. E törvény alapján tehát például a nyomozást megszüntető határozat elleni panasz megírására nincs lehetőség, de a panasztétel jogára történő felvilágosításon túl még csak tanácsot sem lehet adni ehhez. Ez igen súlyosan érinti a családon belüli erőszak áldozatait, hiszen az ellenük elkövetett bűncselekmények esetében - a rendőri és ügyészi szervek képzetlensége, illetve közömbössége folytán gyakran kerül sor a nyomozás megszüntetésére csupán azért, mert a hatóságok nem tárták fel megfelelően a tényállást, vagy azt önkényesen értékelik. Az ehhez hasonló ügyekben nagy szaktudást igénylő jogászi feladat a hatóság által figyelembe nem vett bizonyítékok

15

írásban történő bemutatása vagy a hatóság által nem megfelelően értékelt bizonyítékok helyes értékelése. Ehhez képest felháborító, hogy a törvény alapján ügyvédet kaphat az eljárás egészére és a jogorvoslatokra is a bántalmazó férfi, aki - miután jogerős ítélet szerint például rendszeresen szexuális erőszakot követett el gyermekén - a gyermek anyja vagy az ügyész keresete alapján a szülői felügyeleti joga megszüntetésére irányuló polgári perben az alperes. A törvény nem biztosítja a segítségnyújtást büntetőügyek terheltjei számára. Noha a családon belüli erőszak áldozatai tipikusan sértetti pozícióban vesznek részt a büntetőeljárásokban, mégis gyakran fordulnak elő olyan esetek, amikor a családon belüli erőszak áldozatai például jogos védelmi helyzetben cselekedve sérülést okoznak a bántalmazónak. Ilyen esetekben a per tárgya az, hogy sikerül-e elismertetni a jogos védelmi helyzetet, és ha igen, milyen mértékig. Azáltal, hogy a "jogi segítségnyújtásról" szóló törvény az ilyen esetek körét kizárja a jogi segítségnyújtásból, éppen a legnehezebb jogi helyzetben lévő bántalmazott nőktől tagadja meg a védelmet. E törvény alapján nem részesíthető ingyenes jogi segítségnyújtásban az a személy, akinek a minimálnyugdíjat meghaladó egy főre eső jövedelme vagy pedig a létfenntartáshoz szükségesnél több vagyona van. A törvény nem teszi lehetővé az ügyfél és jogi segítője közti kommunikáció költségeinek fedezését vagy legalább támogatását. Sem útiköltség, sem levelezési, telefonálási, fénymásolási támogatás nem vehető igénybe. Ez akkor jelent különösen nagy problémát, ha a sértett ügyének sajátos jellege folytán nem a hozzá közel lakó ügyvédek közül választ jogi segítőt, hanem lakóhelyétől távol székelő szakértő jogvédő szervezet segítségét kénytelen igénybe venni. Figyelembe véve, hogy a családon belüli erőszak sértettjeinek jogi képviseletében a legtöbb ügyvéd nem jártas, egy ilyen támogató szabály hiánya különösen a családon belüli erőszak áldozatait hozza nehéz helyzetbe. A már említett törvény több helyen is önkényes módon megszorítja a nonprofit jogvédő szervezeteknek az államilag támogatott jogi segítőként való eljárásának lehetőségeit: 1. Jogi segítséget a szervezet nevében kizárólag a szervezettel legalább három évre előre érvényes, meghatározott idejű megbízási szerződést kötött ügyvéd biztosíthat. Ez többek között azért nehezíti a jogvédő szervezetek feladatvállalását, mivel az ilyen típusú szervezetek anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy három éves vagy ennél hosszabb időre előre tervezzék működésüket. Mivel a szervezetek anyagi 16

helyzete általában eléggé bizonytalan, az egyesületekkel együtt dolgozó ügyvédektől sem várható el, hogy ilyen hosszú távra elkötelezzék magukat. A határozott idejű többéves megbízási szerződés éppen ezért igen ritka az ilyen típusú szervezetek gyakorlatában. Másrészt az ügyvéd kikötése kizárja a szervezet által alkalmazott jogtanácsos vagy más megbízott jogász közreműködését. 2. Büntetőeljárások során jogvédő szervezet kizárólag a sértetteket képviselheti, más eljárási pozíciójú személyt - például magánvádlót, pótmagánvádlót - nem. A magánvádlói szerepkörből való kizárás szintén rendkívül súlyos akadály, hiszen éppen a családon belüli erőszak több tipikus elkövetési formája csak magánvádas eljárás keretében vihető bíróság elé. Ha lehet, még több problémát vetnek fel a pótmagánvádlói szerepkörből kizárt jogvédő szervezetek, hiszen a hatóságok képzetlensége folytán a családon belüli erőszak körében rendkívül sok esetben kerül sor indokolatlanul a nyomozás megszüntetésére. Ez felveti a kérdést, hogy ha már a hatóságok felkészületlensége miatt a sértett maga kénytelen a vádlói szerepet ellátni, legalább abban nem kellene a törvénynek akadályoznia a sértetteket, hogy szakértő jogvédő szervezetek segítségét vegyék igénybe. Továbbá az sem járható út, hogy a jogvédő szervezet szakértő ügyvédei legyenek egyéni ügyvédként a jogi segítségnyújtásra jogosultak. Ugyanis, míg a törvény a jogvédő szervezetek számára lehetővé teszi szakterületük megjelölését a számukra megfelelő módon, addig az ügyvédek csak kétfajta módon határozhatják meg szakterületüket: "polgári és közigazgatási ügyek" illetve "büntetőügyek". Általánosan elmondható, hogy a jogi segítséget nyújtó ügyvéd, közjegyző vagy jogvédő szervezet a hozzá forduló sértettek részére az ingyenes jogi szolgáltatást csak a törvényben foglalt okból tagadhatja meg. Ez a szabály oda vezet, hogy például a családon belüli erőszak terén szakértő ügyvéd, ha jogi segítőként akar eljárni magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként, kénytelen lenne az egész büntetőjogot megjelölni mint "szakterületét", s köteles lenne jogi segítőként ellátni minden ügyfelet. Határozott ellehetetlenítést jelentene a családon belüli erőszak területén szakértő ügyvédek számára, ha a családon belüli erőszak áldozatainak nyújtandó jogi segítség érdekében a legváltozatosabb egyéb ügyekkel érkező ügyfelek

17

nagyságrendekkel nagyobb táborát is el kellene látniuk - mindössze egy rosszul megalkotott törvény miatt. 3. A fentebb idézett törvényhely, mely szerint tulajdonképpen nem lehet megtagadni a jogi segítséget kérők ellátását, tovább nehezíti a jogvédő szervezetek hivatásuk szerinti működésének a jogi segítségnyújtásról szóló törvénnyel való összehangolását. A szervezetek ugyanis tipikusan jogfejlesztő célokkal működnek, és olyan ügyeket vállalnak, melyeket szakmai megítélésük szerint az átlagosnál nehezebb ügynek ítélnek. Ha azonban csak a szakterületet lehet meghatározni, és egyéb szempontokat nem lehet mérlegelni a különböző ügyfelek elvállalásakor, a szervezet kénytelen lesz jogfejlesztő küldetése szempontjából kevéssé vagy egyáltalán nem releváns ügyeket is rendszeresen ellátni. Levonható tehát az a következtetés, hogy a jogi segítségnyújtásról szóló törvény összességében nem alkalmas sem arra, hogy a családon belüli erőszak áldozatainak szakszerű jogi szolgáltatásokkal való ellátását segítse, sem pedig arra, hogy a jogvédő szervezeteket az államilag támogatott rendszerbe bevonja. A családon belüli erőszak áldozatait segítő civil szervezetek eddigi fő támogatói amerikai magánalapítványok voltak. Például az eddig Magyarországon működött mindkét, bántalmazott nők védelmével foglalkozó egyesület Soros- és Ford-támogatásoknak köszönhette létét, és állami támogatást érdemben nem kaptak (legfeljebb költségvetésük 13%-áig). Az amerikai magánalapítványok magyarországi szervezeteknek nyújtott támogatásai azonban évről évre egyre bizonytalanabbak, korlátozottabbak, és biztosítják a jogvédő szervezetek hosszú távra megalapozott, tervezhető működését. 6

6

Forrás: www.hcm.hu Juhász Géza: Miért nem alkalmas a jogi segítségnyújtásról szóló törvény a családon belüli erőszak áldozatainak ellátására?

18

III. A PR-TEVÉKENYSÉGEK DEFINÍCIÓJA ÉS SZEREPE A NONPROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉBEN 3.1. A PR definíciója A Public Relations (gyakorlatban használt rövidítése: PR) tevékenység egyenlő a demokratikus társadalmakban működő szervezetek és környezetük közötti - hosszútávra tervezett - kétirányú kommunikáció tudatos megteremtésével, irányításával valamint szervezésével. A PR célja és feladata, hogy elősegítse az egyének, a csoportok, a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatot és a bizalom kialakulását. A PR a kölcsönös előnyökön alapuló kommunikáció tudatos, jól felépített megszervezése. A PR egyfajta magatartásforma, gondolkodásmód. A nyíltság, a közvélemény előtti pozitív megjelenés attitűdje. A szervezet minden munkatársának feladata a PR-tevékenység végzése, a szervezet iránti bizalom felkeltése és ápolása, hiszen munkája során a cégéről elmondott állításaival azt minősíti, negatív véleményével annak érdekeit sértheti. A PR alapvető feladata a kommunikációs kapcsolatok elemzése, a kommunikációs tevékenység megszervezése, a közvélemény

tájékoztatása,

de

a

visszacsatolás

értékelése

is:

a

közvélemény

állásfoglalásának közvetítése a szervezet felé. 3.2. A PR tevékenység legfontosabb területei Először is érdemes tisztáznunk, hogy mit is értünk a PR kifejezés alatt. Ma a világon legelterjedtebb PR felfogás az első világháború idejéből származik. „A legismertebb és legelfogadottabb PR "iskola" megalapítása, Edward L. Bernays személyéhez kapcsolódik. „Crystallizing Public Opinion" című könyvében így határozza meg a PR fogalmát: "A szervezet azon általános egyénisége és politikája, amelyet a köz irányában kommunikálni kíván. A köz rendszeres tájékoztatásának az eszköze. A menedzsmentnek az a funkciója, amely felhívja a figyelmet a szervezet goodwill-jére. Tevékenység, melynek célja az, hogy a szervezet programjait hozzáigazítsa társadalmi környezetéhez és közvetítse azokat a társadalom felé."

19

A Magyar Public Relations Szövetség szerint: "A Public Relations célja, az egyének a szervezetek és környezetük közötti – kölcsönös előnyökön alapuló - kommunikációs kapcsolatok alakítása. A PR irányítási funkció." "A Public Relations vezetési szemléletmód, a vezetőknek és a szervezőknek belső és külső környezetéhez való viszonyát határozza meg."”7 3.3. A civil - non-profit - szféra és a kétirányú kommunikáció A társadalom számára fontos a nem profit termelő szervezetek életében is a kétirányú kommunikáció. Ezek a szervezetek - éppen a társadalmi szerepük miatt - különösen igénylik az egyik oldalról azt, hogy róluk minél több információ jusson környezetük birtokába, de másik oldalról szükségük van a visszacsatolásra is. A legfontosabb annak megértése, hogy a szervezet nem zárkózhat be. A civil szervezeteknek - több szempontból is, - fokozott a társadalmi környezetükre való ráutaltsága. A civil, a non-profit területen különös hangsúlyt kap a bizalom megteremtése és az erre irányuló PR tevékenység, ennek ellenére le kell szögeznünk, hogy a PR tevékenység végzése - céljait tekintve - a civil, a non-profit területen semmiben sem különbözik a nyereségorientált vállalatok PR tevékenységétől. A különbség a PR eszközök felhasználásának módszereiben vannak. 3.3.1. A non-profit szféra területei és jellemzői A non-profit szférában Magyarországon alapvetően négyféle szervezeti formát különböztethetünk meg: alapítvány, egyesület, köztestület és közhasznú társaság. A nonprofit szférába sorolhatóak azok az állami szervezetek is, amelyek "állami-szolgáltató" jellegű tevékenységük révén nem nyereségérdekeltek és állami költségvetésből gazdálkodnak. Ilyenek az állami egészségügy intézményei, vagy a rendfenntartó szervezetek. Kórházak, Mentők, Rendőrség, Katonaság, Tűzoltóság stb. A non-profit szervezetek elsődleges jellemzője, hogy nem céljuk a szó szoros értelmében vett profittermelés. Bár fontos megjegyezni, hogy egyes szakemberek szerint a társadalom nyereségének tekinthető az az eredmény is, amit az egyének tudatában végbemenő fejlődés jelent.

7

Forrás: Barát Tamás: Tolmács a hídon. Egyetemi jegyzet. Gödöllő, 2001.

20

3.3.2. A civil szféra kommunikációja E terület vizsgálatát egy alapvető jellemzővel kell kezdenünk: a non-profit szervezeteknek saját maguknak kell előteremteniük a fenntartásukhoz szükséges forrásokat. Míg a társadalmi célú kommunikáció során felsorolt területek szervezeteinek jelentős többségét az állam finanszírozza, addig a civil szféra szervezetei maguk kell, hogy gondoskodjanak létfenntartásukról. Ebből fakad, hogy kommunikációjukban is más követelmények jelennek meg. Így például eszközrendszerükben a rendezvény típusú kommunikáció egy speciális eseménye - a fund raising - döntő jelentőséggel bír. A civil szervezetek esetében a külső PR a célcsoport miatt jelentős. A társadalom különféle csoportjai, a kormányzat, a helyi önkormányzat, az üzleti szektor, mint anyagi támogató jöhet számításba, a közvélemény pedig a hatalma miatt jelentős. A non-profit terület kommunikációjának szervezése a PR stratégia, a tervezés és végrehajtás aspektusaiban, a megvalósítás módjaiban valójában semmiben sem tér el a profitszféra módszereitől. Ugyanez igaz a PR-eszközrendszerre is. A különbség az eszközök felhasználásában, a hangsúlyok máshova tételében van. A PR területei közül a non-profit szféra számára is elsőrendű fontossággal bír a szervezeti azonosítás, és annak eszközrendszere. A non-profit szféra szervezetei ugyanúgy alkalmazzák az arculatépítés eszközeit, mint a nyereségorientált szervezetek. A non-profit szférában is alapvető cél a bizalomépítés. Azonban ez a cél ezen a területen felértékelődik azáltal, hogy a bizalom pénzben, konkrétan adományban kifejezhető. Ezért nem véletlen, hogy ma Magyarországon a non-profit szféra legtöbb vezetője célként a pénzforrások megteremtését tűzi ki. Általánosan jellemző problémája ennek a szférának a pénzhiány. 3.3.3. Mi a Corporate Identity? A szervezeti azonosság, az önazonosítás és megkülönböztetés más szervezetektől a civil, a non-profit

szervezetek

esetében

ugyanolyan

nagy

jelentőséggel

bír,

mint

a

nyereségorientált cégek, vállalatok életében. A szakirodalom ezt az önazonosságot és megkülönböztetést Corporate Identity-nek nevezi. A Corporate Identity a szervezet mindazon intézkedéseinek összessége, amely meghatározó jelleggel bír a szervezet egészére nézve. A szervezet olyan intézkedéseinek csoportja, amely mind befelé, mind kifelé az irányító, meghatározó intézkedések

21

összességét jelenti. A Corporate Identity szoros összefüggésben van a szervezeti kultúrával, ugyanis ez az alapvető meghatározója a Corporate Identity kialakulásának. A

szervezeti

kultúrának

döntő

szerepe

van

a

szervezet

azonosításában

és

megkülönböztetésében. Ez pedig meghatározza a szervezet teljes arculatának kialakítását, beleértve a vizuális arculatát, illetve annak képi megjelenítését is. A szervezetek szeretnék, ha a közönség bizalma megingathatatlan lenne irántuk. A bizalmat egyaránt nehéz megszerezni és utána meg is tartani. Ennek a bizalom-megszerzésnek és megtartásnak az eszköze a szervezeti arculat tudatos és alapos kialakítása. Az arculat és a kép Sokan használják az image, az imázs kifejezéseket, általában sokan helytelenül. Helyesen a magyar nyelvben két szót használnak az imázs szó értelmezésére. Az egyik az arculat, a másik a képmás. Mindkét kifejezés alatt mást kell értenünk. Az arculat az, amilyennek a szervezet önmagát láttatni szeretné. A képmás pedig az a kép, az a jelentés-tartalom, amely a szervezetről a környezete szemében megjelenik. A Corporate Design a szervezet külső megjelenése,

formája.

A

fogalom

szorosan

kapcsolódik

a

corporate

identity

fogalomköréhez. Nem lesz hitele annak, akinek az arcképe és képmása eltér. Törekedni kell tehát arra, hogy e kettő fedje egymást. Ugyanez igaz a szervezetek esetében is. Amíg a corporate image önmagától, spontán módon is létrejöhet, addig a corporate identity mindig a szervezet gazdasági, társadalmi, politikai stb. pozícióját és végső soron az iránta érzett bizalmat erősítő intézkedések összessége. Például egy új, kialakuló szervezet esetében, ha a szervezeti vezetők rosszul ítélik meg saját szervezetük helyét, akkor rosszul is fogják megtervezni azt. Így aztán az, aki helytelenül alakítja ki szervezete tevékenységi körét, vagy helytelenül választja meg nevét, aki a tevékenységi kört megjelenítő védjegyét nem megfelelően tervezteti meg, aki saját arculatának nem ad markáns, meghatározó jelleget, az környezetében nem lesz elég meghatározó, így valószínűleg nem is lesz környezetében hitele. Ha valaki valamilyen szervezetet alapít, akkor olyan önazonosítást és megkülönböztetést kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi, hogy az új szervezet markánsan kiemelkedjen a többi közül. A kérdés azonban megvizsgálandó a másik oldalról is. Sokan ugyanis azt hiszik, hogy ha szervezetüknek jó nevet választanak, az emblémát szépen, esztétikusan megterveztetik, levédetik, és ily módon jó védjegyük lesz, ezzel máris megteremtették

22

arculatukat, és ha jó reklámtevékenységgel eljuttatják ezeket az információs elemeket a közönséghez, akkor ezzel megteremtették jó hírnevüket. Holott ez a dolog egyáltalában nem ilyen könnyen működik. A legjobb, legkifejezőbb szervezeti név és a legjobb ábrázolás sem elegendő a corporate identity, de még a corporate image - és különösen nem a jó hírnév, a bizalom - megteremtéséhez, hogy a bizalom megtartásáról ne is beszéljünk. A szervezetek különféle célokat tűzhetnek ki maguk elé. Például a profitorientált cégek célja nyilvánvalóan a minél magasabb profit. Ehhez a legkülönfélébb eszközöket vehetik igénybe. Ilyen eszköz a tudatos szervezeti arculat kialakítása, a szervezet és termékei, vagy szolgáltatásai vizuális arculatának tudatos, mindenkor és minden eszközzel történő egységes kialakítása. A vizuális arculat kialakítása egy szervezet életében többrétű feladatot jelent. - Egyik oldalról "diplomáciai" jellegű feladat, amely során meg kell győzni a szervezet minden vezetőjét az egységes vizuális arculat kialakításának szükségességéről, hasznáról. - Másik oldalról "kreatív" feladat, amely során olyan egységes képet kell festeni, amely a szervezet egészére és termékeire, szolgáltatásaira igaz, amilyennek a szervezetet mutatni kívánjuk. A szervezeti azonosítás kialakításának legfontosabb szempontjai: 1. A szervezet CI-jét tudatosan kell megtervezni és elkészíteni a szervezet céljai alapján. 2. A kitűzött szervezeti célok figyelembevételével kell a marketing- és a kommunikációs célokat megalkotni. Ezekhez a célokhoz ki kell a megfelelő tevékenységi kört alakítani, meg kell hozzá találni a megfelelő kommunikációs eszközöket. A vizuális arculat kialakítása : 1. Első lépésként ki kell alakítani a szervezet nevéhez szorosan kapcsolódó cégjelzést. 2. A második lépésben ennek írásmódját, ábráját kell megalkotni. 3. Az ezután következő feladat a szervezet színeinek, betűtípusának, tipográfiai jellemzőinek kialakítása. 4. A következő lépcsőfokon a különféle eszközök kerülnek meghatározásra. (Szervezeti alapnyomtatványok, levélpapír, névjegy, cégkártya, boríték stb., továbbá a munkaruháktól az épülethomlokzatokon át a gépkocsik oldalfestéséig, illetve a termékek csomagolásáig minden egyéb.) 23

Ezeket az elemeket, és eszközöket a szervezetek úgynevezett arculati kézikönyvei tartalmazzák. A szervezet jó összképéhez azonban a szervezeti kultúrára épülő, belső tartalmi jegyek is hozzátartoznak. Ilyenek például: a szervezet munkatársainak nyelvtudása, megjelenése, fellépése, stílusa stb. „A jó összkép kialakításához fontos segítség, ha a PR tervezésének alapelve, a "mi-ho-kiho-me" elv analógiájára az arculatot kialakítók felteszik maguknak a szükséges kérdéseket, és megválaszolják azokat. 1. MIT kívánok a szervezetemről mondani? 2. MI az a pozitív érv, amelyet a szervezetről, illetve termékéről, szolgáltatásáról elmondhatok? 3. HOL, milyen relációban, milyen közegben fogják majd szervezetemet megítélni? 4. KIKBŐL áll az a célcsoport, amelyhez szólni kívánok? 5. HOGYAN, milyen eszközöket szeretnék igénybe venni ahhoz, hogy üzenetemmel elérjem a megfelelő célcsoportot?”8 A szervezetek életében a corporate identitynek a vezetési stratégiája részévé kell lennie, hiszen ez gondoskodik arról, hogy a szervezetet azonosítsák önmagával, és megkülönböztessék másoktól. A corporate identity tehát meghatározza a szervezet kommunikációs politikáját, környezetével szembeni fellépését.

8

Forrás: http://pihgy.hu : Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény honlapja

24

IV. MIKBŐL ÁLLHAT EGY MÉDIAKAMPÁNY? Mivel tanulmányaimat médiamenedzsment szakirányon végeztem, a PR-eszközök közül dolgozatomban szeretném kiemelni a médiakampányt, mint eszközt és különösen ebből a szempontból megvizsgálni a családon belüli erőszak ellen küzdő szervezeteket. 4.1. Mit jelent egy kampány? Az amerikai felfogás szerint a médiamunka (sajtómunka) egésze tekinthető egy kampánynak, egy olyan folyamatos és egymásra épülõ tevékenység-sorozatnak, amelynek minden eleme azt a célt szolgálja, hogy a szervezet (egyesület, alapítvány, klub, érdekvédelmi szervezet, stb.) általános céljaik megvalósítását a média segítségével érjék el. A magyar felfogás szerint a kampány többnyire egy nagyobb szabású eseménysorozatot jelöl

(Például

választási

kampány),

amely

azonban

idõben

behatárolt.

Ilyen

eseménysorozatnak tekinthetõ az is, amikor például a szervezetek egy jól megfogalmazott cél közvetlen elérésének érdekében kezdenek kampányba, s annak lezárultával médiatevékenységük lanyhul. Szükségesnek látszik, hogy ezeken kívül megkülönböztessük a média-akció fogalmát is, amely leginkább jellemzõ a civil szervezetekre. A három értelmezés természetesen nem különíthetõ el mereven, egymásnak részei, de az továbbiakban a legelsõ, átfogó értelmezést fogom használni. Bár Magyarországon kevés civil szervezetnek van még ma ereje ahhoz, hogy egy kampány minden elemét alkalmazza, de mégis érdemes a szervezet "akcióit" is a kampánystratégia alapelvei szerint megszervezni. Mi szükséges a nem professzionális civil szervezetek médiakapcsolataihoz? A kisebb civil szervezeteknek általában nincs módjuk arra, hogy jól felszerelt irodákból, professzionális munkatársakkal vezényeljenek le egy médiakampányt. Gyakori tapasztalat az sajnos, hogy annak ellenére, hogy a szükséges eszközök nagy része olykor rendelkezésükre áll is, mégsem igazán tudják azokat kampányukhoz felhasználni, mert nincs kellõ tapasztalatuk, nincsenek kipróbált módszereik. Mit akarhatunk elérni egy médiakampánnyal? Elõször is ki kell dolgozni egy hatékony stratégiát, amellyel azt akarjuk elérni, hogy a médiumok tudósítsanak tevékenységeinkrõl és a szervezetrõl. Minden szervezet, amely a médiát kívánja felhasználni céljai eléréséhez, ki kell dolgoznia médiastratégiáját. Ha nem tervezzük és szervezzük meg média tevékenységünket, csak utólag fogunk tudni reagálni eseményekre ahelyett, hogy hatnánk azokra. 25

Non-profit szervezet sajtótitkáraként elsõ feladatunk, hogy tartsunk egy belsõ kampányt, hogy megértessük a munkatársakkal, milyen haszna származik a szervezetnek egy alaposan megtervezett és végrehajtott média-stratégiának. Világossá kell tennünk a kollégák számára, hogy nem elég, ha a szervezet neve és tevékenysége idõnként szerepel a tudósításokban. A non-profit szervezeteknek gyakran sok idejébe kerül, hogy késõbb sokkal nehezebb dolguk lesz, ha nem alakítanak ki és valósítanak meg egy jól felépített médiastratégiát. 4.2. A médiakampány stratégia tervezésének folyamata A médiakampány tervezőjének mindig teljes, átfogó tervet kell készítenie, függetlenül attól, hogy egy hosszú távú média kampányt, vagy egyetlen média eseményt (akciót) tervez meg. Tehát a következõ vázlat szerint gondoljuk át stratégiánkat: I. Milyen politikai, illetve egyéb céljaink vannak a kampánnyal? II. Mi a média, a tömegtájékoztatás célja? III. Kihez akarunk szólni? IV. Milyen üzenetet szeretnénk eljuttatni? V. Hogyan válasszuk ki szóvivõinket? VI. Kik a média célpontjai? VII. Milyen eszközök állnak rendelkezésünkre? VIII. Milyen taktikákat célszerû alkalmaznunk? IX. Cselekvésünk idõrendje. X. Költségvetés, anyagi erõforrásainak. 4.3. A szervezet céljai és médiastratégiája Nagyon fontos, hogy a sajtóval ne egyetlen alkalomra vegye fel a szervezet a kapcsolatot. A média-munkát kampánynak kell tekinteni, amelyet éppúgy, mint egy politikai vagy fundraising (adomány-és támogatásgyûjtés) kampányt, alaposan meg kell terveznünk. Először is a szervezet prioritásai között 1-10 közötti skálán el kell helyezni az ismertséget, a médiában való szereplést. Ha a médiába kerülés kiemelkedően fontos, idõt és pénzt kell szánni a média stratégia megtervezésére és kivitelezésére.

26

Továbbá, ha a szervezet úgy dönt, hogy a médiaprioritás kérdés, a PR-ért felelõs munkatárs feltétlenül vegyenek részt a megbeszéléseken, ahol a szervezet megtervezi azokat a programokat és eseményeket, amelyeket szeretne a médiában megjelentetni. Fontos észben tartani, hogy a sajtótitkárnak korlátozottak a lehetőségei. Szüksége van néhány alapvetõ eszközre a sajtóhadmûvelet kidolgozásához és levezetéséhez. Pénzt kell fordítani a levélpapírok fejlécének és a grafikák terveztetésére, listák, sajtócsomagok és közlemények összeállítására. Pénzt kell fordítani továbbá telefonra, faxra, postázásra, terembérlésre a sajtótájékoztatókhoz. Minél több pénzt és forrást szán a szervezet a sajtókapcsolatokra, feltehetõleg annál többet fog a szervezet szerepelni a médiában. Azonban korlátozott költségvetéssel, célirányos munkával is elérhetők sikerek, ha a vezetõség számára elég fontos a média, ha pontosan kidolgozzuk és végrehajtjuk terveinket. 4.3.1. A kampány alapjainak lefektetése Mielõtt a kampány előkészítése során egyetlen sajtószervet felhívnánk, vagy egyetlen sajtóközleményt megírnánk, a szervezet vezetõinek, sajtófelelősének és ötletadóinak válaszolniuk kell néhány kérdésre: · Mely kérdésekre akarja összpontosítani a szervezet a média forrásait? · Mi az aktuális közvélemény az adott ügyben? ·

Milyen típusú és hangvételű médiatudósítások készültek az ügyrõl a múltban?

4.3.2. A kampány prioritásainak megállapítása Az elsõ lépés — a szervezet média-ügyi prioritásainak meghatározása — a szervezet egész működését befolyásolja, ezért a vezetõknek valamint a sajtósnak közösen kell megvitatnia. Fontos, hogy ne kövesse el a szervezet azt a hibát, hogy arra törekszik, hogy minden akciójuk minél többet szerepeljen a médiában. Ez az elgondolás nem csak oda vezet, hogy a kampányra fordítható szûkös forrásokat felaprózzák, hanem az is lehet a következménye, hogy egyetlen akciójuk sem a neki megfelelõ nyilvánosságot kapja és ezáltal nem a megfelelõ hatást éri el. A szervezet vezetõinek és kampányirányvonal-kialakítóinak a sajtóssal együtt kell megállapítania, hogy médiaforrásait mely ügyekre akarja összpontosítani. A vezetõk részvétele ebben a döntésben több okból nélkülözhetetlen.

27

- A szervezetek vezetõi gyakran a legfõbb szóvivõk is, és mint ilyenek, kulcselemei a médiastratégiának; elképzeléseik és elkötelezettségük alapvetõ. - A szervezet legmagasabb rangú tisztségviselõinek ki kell állniuk a döntés mellett, például hogy a szervezet mely ügyekre áldozza médiahasználati forrásait, ami esetleg más ügyek rovására mehet, és mivel ők maguk is részt vesznek a döntéshozatalban, eredményesebben tudják megindokolni. - A szervezet vezetõinek meg kell érteniük, hogy mi az, amit a PR szakember képes megtenni és mi az, amit nem. Ha részt vesznek a stratégia kialakításában, jobban meg fogják érteni, hogy hogyan kell meghatározni a prioritásokat, média és költségvetési forrásokat, valamint hogy hogyan lehet felhasználni a jó ötleteket. Ha nagy a szervezet, érdemes média-munkacsoportokat kialakítani. Miután megállapították a prioritásokat, érdemes nem hivatalos médiakampány-munkacsoportokat kialakítani minden egyes kampányhoz. A munkacsoportokban legyen benne valaki a médiával foglalkozó munkatársak közül, a szervezet politikai szakértõje, valamint az a szervezeti vezetõ, aki az adott kampányban a szóvivõ lesz. 4.3.3. A közvélemény szerepe a kampányban Miután a szervezet meghatározta, hogy melyik legyen az az ügy, amelyre mobilizálja média-forrásait, arra is idõt kell szánni, hogy tanulmányozzunk két tényezõt, amely befolyásolni fogja a végleges média stratégiát: a közvélemény és az ügy (netán szervezetünk) korábbi média-szereplése. Közvéleménykutatási adatok Nagyon fontos tisztában lenni vele, hogy mit gondolnak és tudnak a szervezet munkatársai, mit a szimpatizánsai, és hogyan érez a nyilvánosság az üggyel kapcsolatban. „Például:

az

Egyesült

Államokban

a

környezetvédõk

széleskörû

közvéleménykutatással arra a következtetésre jutottak, hogy a „globális felmelegedés“ kifejezés sokkal nyugtalanítóbb, mint az „üvegházhatás“. Az átlagamerikait inkább motiválja, hogy részt vegyen a globális felmelegedés leállításában, mint a bizonytalan üvegházhatás

megszüntetésében.

Ez

a

kutatás

új

szempontot

adott

a

környezetvédõknek arról, miként vélekedik a nyilvánosság a problémáról.”9 9

Forrás: KÉZIKÖNYV A MÉDIÁRÓL CIVIL SZERVEZETEKNEK Hálózat a Demokráciáért Program 1997. A magyar változatot szerkesztette és kiegészítette: Takács András István

28

A kampánytervet készíttetni akaró szervezetnek nem kell drágán dolgozó hivatásos céget megbíznia a közvéleménykutatással. Közép-Európában minden országban vannak már közvéleménykutató szervezetek, amelyek a megbízók rendelkezésére bocsátanak háttérbeszámolókat az egyes kérdésekrõl demográfiai lebontásban. Érdemes jó kapcsolatokat kiépíteni ezekkel a szervezetekkel, amelyek általában nem zárkóznak el attól, hogy kutatásaik egy részét nem non-profit szervezetek rendelkezésére bocsássák. Ezek az adatok felbecsülhetetlen értékû forrást jelentenek, ha fel akarjuk használni a közvéleményt a média stratégia tervezésében. Mivel azonban e felmérések többnyire nem az adott szervezet speciális szempontjai szerint, igényeire készültek, értelmezni és elemezni kell a közvéleménykutató cég anyagait, aszerint, hogy mi használható belőle. A közvéleménykutatások adatai alapján eldönthetjük, mi legyen a kampány célja: a nyilvánosság tájékoztatása, felvilágosítása, a közvélemény megváltoztatása vagy egy már meggyõzött nyilvánosság aktivizálása, illetve a szervezet más, speciális céljainak megvalósítása. 4.3.4. Korábbi szereplés a médiákban Ahhoz, hogy megértsük, hogyan látja a nyilvánosság a szervezet tevékenységét, a közvéleménykutatási adatok mellett azt is fontos tudni, hogy hogyan tájékoztatott ezelőtt a média az adott ügyrõl. Érdemes elmenni el a közkönyvtárba, vagy más, elérhetõ forrásgyûjteményhez. Át kell nézni, hogy hogyan tudósított az országos média a szervezetet érdeklő ügyről. Érdemes ellenőrizni, hogy a helyi média is foglalkozott-e vele. Ha igen, tegyük el és értékeljük a cikkeket. Mielõtt leülnek a szervezet vezetõi és a médiakampány tervezője kialakítani a média stratégiát, a kampánytervező írjon beszámolót az adott téma, ügy korábbi sajtójáról. Elemezze az alábbiakat: - Milyen információkat kapott a közönség korábban? - Mit sugallnak a fõcímek? Hogyan lehetne a cikk tartalmát javítani? - Hogyan írják le az ügyet: Milyen definíciókat használ a cikk? Hű képet ad a cikk az ügyrõl? - Idézetek az ügy támogatóitól: kit idéz a cikk? Elmondták a legerõsebb érveket? - Idézetek az ellenféltõl: Kit idéz a cikk? Mik a legfontosabb érvek a szervezet ellen? Az elemzésnek képet kell festenie arról, hogyan és mennyit foglalkozott a média az adott üggyel. Ez egy jó a kiindulópont a média-stratégia megtervezésekor. A korábbi tudósításokban talált fõcímek, idézetek és definíciók segíteni fognak a mondanivaló 29

kidolgozásában, a leghatásosabb mondatok megfogalmazásában és annak eldöntésében, hogyan a legjobb megfogalmazni az adott ügyet. Csak kezdeti lépésnek tekintsük ezt, ha eleinte csak az a fõ cél, hogy a közvélemény, az érintettek tudomást szerezzenek a szervezet létezésérõl, mûködésérõl. Ezt a szándékot célszerû úgy megvalósítani, hogy már ekkor figyelembe veszik a média igényeit, célcsoportjaik szempontjait, közleményüknek legyen információtartalma, hírértéke. Egy semmitmondó híradás be sem kerül a médiába, sõt a bemutatkozás talán a legfontosabb, amivel megalapozható, hogy máskor is figyeljenek a szervezetre. 4.3.5. A kampánypolitika és a médiacélok meghatározása Miután a szervezet eldöntötte, hogy hogyan akarja médiaforrásait csoportosítani, tovább lehet lépni kampánytervezésben. A következõ lépés, hogy meg kell határoznunk a médiakampány politikáját és céljait. Médiapolitikai célok: Ha világosan meghatározza a szervezet politikai céljait, könnyebb lesz megcélozni a megfelelõ hallgatóságot, világosan megfogalmazni a mondanivalót, megteremteni a hasznos és hatékony kommunikációs eszközöket, kidolgozni a taktikákat, és a végén értékelni a kampány sikerességét. A kampány politikai céljainak meghatározásához a kampány tervezője válaszoljon a következõ kérdésekre: - Mit akar a szervezet a kampánnyal elérni? - Felvilágosító kampány, amelynek célja, hogy növelje a nyilvánosság tudatosságát például a környezetpusztulással kapcsolatban? - Politikai kampány, amelynek célja, hogy befolyásolja egy országos törvény vagy önkormányzati rendelet közelgõ meghozatalát? - Nyomásgyakorló kampány, amelynek célja, hogy egy adott ügy bekerüljön azon ügyek közé, amelyekkel a politikacsinálóknak foglalkozniuk kell? - A szervezet célja ésszerû, racionális és védhetõ?

30

4.3.6. Médiacélok megfogalmazása A tervezési folyamatnak ebben a szakaszában fontos, hogy megfogalmazzuk milyen típusú és mélységű médiaszereplést szeretnénk elérni az általunk tervezett kampánnyal. El kell döntenünk, mire fog a kampány összpontosítani: · Regionális újságra, rádióra és TV-re · Országos rádióra és óriásplakátra · Egy város sajtószervezeteire · A szervezet munkatársai által írt cikkek elhelyezésére · A lehetséges média típusok kombinálására Csak kevés civil szervezetnek van arra reális esélye, hogy egyszerre mindegyik téren eredményes legyen. Azt is érdemes eldönteni, hogy a médiakampány hosszú távú legyen, amely lassan nyeri meg a média érdeklõdését, vagy egynapos, esetleg egyhetes intenzív szereplésre akarunk összpontosítani. Arra még nem állunk, hogy meghatározzuk az egyes bevonandó média-célpontokat: ez a feladat csak azután következik, hogy meghatároztuk, ki a közönségünk. 4.3.7. A közönség meghatározása és megcélzása Minden média kampány elsődleges, kulcsfontosságú része a közönség meghatározása és megcélzása, mivel lehetetlen egyszerre mindenkihez szólni. Ha megállapítottuk, hogy a kampánnyal milyen közönséget akarunk elérni, az meg fogja határozni, hogy milyen üzenetet kell kidolgozni és milyen médiumokat kell választani. Többféle közönség jöhet szóba egy kampány tervezésekor: törvényhozók, politikusok, családok, nemzetiségi vagy etnikai kisebbségek, nõk, férfiak, gyerekek stb. A közönség kiválasztása elsősorban a kampánycéloktól függ. Ahhoz, hogy megállapítsuk, kit akarunk megcélozni kampányunkkal, válaszolnunk kell néhány kérdésre: - Tág vagy szûk közönséghez akarjuk, hogy szóljon a kampány? - Meg fog változni a közönség, és ezáltal a médiacélpont a médiastratégia élettartama alatt? - Milyen médiákat célszerű használni, miután a célokat és a közönségünket meghatároztuk? A médiakampány elején érdemes az adott területnek csak a szakembereit, szakértõit és aktivistáit megcélozni. Más esetekben célozzuk meg a döntéshozókat és az ún. 31

„médiaelitet”; a kampány célja lehet az is, hogy bizonyos demográfiai csoportokra összpontosítson, például nõkre, etnikai kisebbségekre és csak késõbb a nagy nyilvánosságra. Kétféle stratégiát követhetünk a kampány során: szűkítjük vagy bõvítjük a mondanivalónkat és a kampányunkat. A tervezési folyamatnak ebben a részében kell dönteni az idõkeretekrõl és a költségvetésrõl. 4.3.8. Az üzenet kidolgozása és az ügy megjelenítése Az ún. „médiapolitikusnak”, ahhoz, hogy megnyerje a célközönség támogatását, olyanná kell alakítania a kampány mondanivalóját, hogy az a célközönség érdeklõdésére és értékeire apelláljon. A legtöbb médiakampány a nagy nyilvánosságon belül elõször a támogatók mag-csoportját célozza meg, akik gyorsan reagálnak a felvetett témára A támogatók körének bõvítéséhez a kampány elsődleges feladata, hogy megtalálja és felhasználja azokat a témákat, amelyek szellemileg és érzelmileg megnyerik azon csoportokat és egyéneket, akik egyébként nem támogatói az ügynek. Ezt nevezik az ügy megjelenítésének. A kampány akkor fogja a legnagyobb támogatást megszerezni, ha olyan értékekre hivatkozik, amelyek az egész politikai spektrum számára értéket jelentenek — személyiségi jogok, döntési szabadság — és amelyek révén mind a liberálisok, mind a konzervatívak csatlakoznak a kezdeményezéshez. 4.3.9. Szimbólumok és a szöveg A nyilvánosság attitűdjét pozitív és negatív szimbólumok alakítják, amelyek kifejezik és tükrözik a széles körben osztott értékeket. A sajtószóvivõk feladata, hogy megtalálják azokat a szimbólumokat és megfogalmazzák azt a szöveget, amelyek a leghatékonyabban fejezik ki mondandójukat és nyerik meg a nyilvánosság támogatását. Az ügy megfogalmazása az a folyamat, amelynek során a kampány kivitelezője közvetíti üzenetét oly módon, hogy maximalizálja a témával kapcsolatos pozitív értékeket és minimalizálja a negatívokat.

32

4.3.10. Kutatás Meg kell tudnunk, ügyünk hogyan viszonyul az elterjedt közvéleményhez és általánosan vallott értékekhez. Ha megértjük, hogy a nyilvánosság hogyan látja az adott kérdést, könnyebben megfogalmazni az üzenetet és felkészülni érvekkel. Az ügy megfogalmazásához többféle megközelítési módot, hangnemet és lehetséges témát kell megvizsgálni. A legfontosabb azt eldönteni, hogyan kell megjeleníteni az ügyet a médiában: valami mellett vagy valami ellen van a szervezet. Minél inkább tükrözi a kampány üzenete a közösség elsõrendű pozitív értékeit, annál valószínûbb, hogy kedvezõen fogja fogadni a kezdeményezést. Ha, például az önmagunkra való támaszkodás pozitív érték az adott közösségben vagy országban, legyen az önmagunkra való támaszkodás az ügy sarkalatos pontja. A közösségeknek mindig vannak alapvetõ közös negatív értékeik. Ha sikerül a kampány során az ellenfelet (azokat a csoportokat vagy törvényhozókat, akik nem értenek egyet a szervezet álláspontjával) az adott negatív értékekkel, míg a szervezet kezdeményezését a pozitív értékekkel azonosítani, nagyban nõnek a nyilvánosság széleskörû támogatása elnyerésének esélyei. A kampány során mindenbe, amit mondunk vagy teszünk, bele kell építenünk a kiválasztott pozitív szimbólumokat, a negatívokat pedig az ellenfél jellemzésére kell használni. 4.3.11. Mondanivalónk fõbb pontjai, fõcímek és idézetek A sikeres médiakampány nem a véletlen műve. Tisztában kell lennünk vele, hogy milyen tudósításokat szeretnénk, ki kell dolgoznunk azokat az anyagokat, és a szervezet szóvivőinek gyakorolniuk kell, hogy világosan fogalmazzák meg az álláspontot a riportereknek. Ha eldöntöttük, ki a közönségünk, meg kell állapítani, milyen médiumokhoz férnek hozzá ezek az emberek. Ezek a sajtószervek lesznek a kampány média-célpontjai, amelyeken keresztül elérheti a szervezet a célközönségét. Ha meghatároztuk, melyek a megfelelõ médiumok, meg kell találni hozzá, hogy kik a megfelelõ riporterek, szerkesztõk, producerek stb. az egyes sajtószerveknél, akiknek közvetlenül át kell adni a híranyagokat, átküldeni a faxokat, és akiket el kell hívni a sajtótájékoztatókra. - Ha közösségvezetõket vagy aktivistákat akar a szervezet valamirõl meggyõzni, a politikai újságok hasábjain kell megjelenni, mert a közpolitikával foglalkozók ezeket olvassák 33

- Ha szakemberekhez kíván a szervezet szólni, annak a szakmának a szaklapjait kell megcélozni - Ha egyes jól körülhatárolható társadalmi réteghez kívánja a szervezet eljuttatni álláspontját, a szerint kell a médiát kiválasztani, hogy õk mit olvasnak, mit néznek. Fontos, hogy ne hanyagoljuk el a helyi, regionális médiákat, ott általában még nagyobb sikerre is számíthatunk. Könnyen előfordulhat, hogy a kampánynak több célközönsége lesz. Minden célközönség esetében meg kell találni a legmegfelelõbb médiacélpontot. Tisztában kell lennünk vele, hogy egy média melyik közönséget szolgálja ki: a médiacélpontok kiválasztásához kutatás kell. Meg kell keresni azokat az újságokat és folyóiratokat, amelyek ugyanazt a közönséget célozzák meg, mint amelyiket a szervezet szeretne. Ezeknek a sajtótermékeknek nevét érdemes felvenni a kampány média listájára. Ha esetleg nem vagyunk biztosak benne, hogy valamelyik sajtószervnek melyik a célközönsége, hívjuk fel a szerkesztőséget vagy terjesztõjét és kérdezzük meg a lap példányszámát, vagy a becsült nézettséget vagy hallgatottságot; a terjesztési kört vagy a sugárzási területet; és minden információt, amit csak tudnak közönségükrõl (jövedelmi szint, kor, nem stb.). A nagyobb reklámcégek általában adatot gyűjtenek a kiadók és műsorsugárzók közönségérõl és olykor megosztják ezeket más cégekkel vagy non-profit szervezetekkel. Ez azonban manapság Magyarországon még kevésbé alkalmazható, pontos részletes adatokkal a médiák sem rendelkeznek, vagy inkább nem szívesen adják ki azokat. Ahhoz, hogy megvizsgálhassuk, hogyan illeszkedik az általunk megalkotott médiapolitikai program a szervezet általános tevékenységéhez, vagy annak környezetéhez, tisztában kell lennünk vele, hogy milyen kommunikációs forrásaink vannak, jelenleg hogyan használjuk azokat, valamint, hogy ki ellenõrzi õket. Magyarországi viszonyok között, amikor a civil szervezetek túlnyomó többsége kevés eszközzel és pénzzel rendelkezik, tisztáznunk kell először is, hogy hol és hogyan hozzáférhetők a különféle eszközök, szolgáltatások, mert azok nagy része köz-, vagy magáncélú intézményeknél, szervezeteknél, vállalkozásoknál vehetõ igénybe, ahol a szervezet tagjainak személyes kapcsolatai is vannak általában. Mit, hol, milyen mértékben, milyen gyakorisággal, mekkora biztonsággal és milyen költségekkel használhatunk, kinek a közvetítése, netán szívessége révén? A sajtófelelősnek arról is célszerû tehát információkkal rendelkezni, hogy a szervezet tagjai mivel tudnak hozzájárulni a munkájához. Azonban fontos ügyelni arra, hogy a szervezet az erõforrások használata 34

terén ne kerüljön függõ helyzetbe, törekedni kell saját erõforrások, eszközök megteremtésére. Ideje hozzákezdeni a konkrét média-munkához, amihez először is át kell tekinteni, hogy a szervezet

kommunikációs

céljainak

megvalósításához

milyen

eszközök

állnak

rendelkezésre, mi az, amit még be kell szerezni, milyen elõkészítõ munkálatokat kell még megtenni. Fontos összeállítani egy sajtólistát, ami tulajdonképpen egy katalógus, amely tartalmazza riporterek, szerkesztõk, rádió- és televíziós producerek nevét, akiket érdekel a szervezet és annak tevékenysége. Ezt a listát fontos, hogy folyamatosan frissítsük. A sajtólista karbantartásának másik fontos módja, hogy kerüljön fel rá azoknak a riportereknek a neve, akik a szervezet témáiban tudósítottak. Fontos, hogy mindig legyen kéznél egy standard dokumentációs csomag, amelyet el lehet küldeni újságíróknak attól függetlenül, hogy pontosan mirõl is tudósítanak. A sajtócsomag tartalmazza a szervezetrõl szóló fontos információkat. Legyen benne a szervezet hosszú távú fõcélja, a szóvivõk neve, szakterülete, a szervezetrõl pozitívan szóló sajtókivágások, vezércikkek és különböző elemzések. Érdemes beletenni friss beszámolókat, vizsgálatokat és a szervezet sajtóközleményeit. Fontos döntés a szóvivõk kijelölése. Választhatunk különbözõ szóvivõket média stratégiánk minden külön eleméhez. Fontos, hogy a legjobban értesült és legértelmesebben beszélõ egy-két munkatársat válasszuk ki, akik a kampány során a szóvivõk lesznek. Meg kell állapodni abban, hogy azok, akik nem a szóvivõk, adhassanak ugyan információt a riportereknek, de ne lehessen õket idézni a cikkekben. Egy alaposan megtervezett médiastratégia többféle kommunikációs eszközt is bevet (sajtóközlemények, sajtótájékoztatók stb.), hogy a megcélzott közönség elé tárja (helyi újságírók, vezércikkek, vitamûsorok) a meglévõ információs eszközöket (beszámolók, média események stb.) és, hogy közvetítse a kampány mondanivalóját. A hatékony médiakampányt gondosan meg kell tervezni, de rugalmasnak is kell lennie és elegendõ teret kell hagyni a spontaneitásnak. A média politikában képesnek kell lennünk gyorsan és kreatívan reagálni a változó hírkörnyezetre. A média politika lényege, hogy meg kell tudnunk ragadni a lehetõségeket. A PR-ral foglalkozó munkatársnak folyamatosan olvasnia kell a híreket, eseményeket, amelyek ürügyet szolgálatnak, hogy beszélhessen a sajtóval, szerepeljen a szervezet a rádióban, cikket helyezzen el valamelyik újságban vagy média eseményt szervezzen.

35

Ahhoz, hogy a médiával sikert érhessünk el kampányunk keretében, elõször is hozzá kell férnünk a médiához. A médiához való hozzáférésnek egyik biztos módja a fizetett reklám. A non-profit szervezetek többségének azonban sajnos nincs annyi pénze, amennyibe egy fizetett hirdetés kerül. A non-profit szervezetek általában az „ingyenes médiára“ vagy más néven közérdekû hírszolgáltatásra kénytelenek támaszkodni, ha valamit nyilvánosságra akarnak hozni. Egy médium (harmadik fél) beszámolója egyértelműen hitelesebb és hatékonyabb, mint egy fizetett hirdetés. Lehetetlen egyenlõségjelet tenni a rádió, a TV és az újság objektív beszámolója és egy fizetett hirdetés közé. A médiához csak olyan hírekkel lehetséges hozzáférni, amelyeket a szerkesztõk jelentõsnek, érdekesnek és újnak tartanak. A civil szervezetek ügyei közül azoknak van a legnagyobb esélye a médiába kerüléshez, amelyek közérdeklõdésre számottartó témával foglalkoznak, sok embert érintenek vagy új, fontos információkat közölnek 4.3.12. A sajtóval való kommunikáció eszközei A jó sajtótitkártól vagy médiaszakembertõl elvárható, hogy ismerje és zökkenõmentesen használja azokat az eszközöket — sajtóközlemény, sajtótelefonok, sajtótájékoztató, vezércikkek stb. — amelyekkel eljuttathatja üzenetét a médiához. ezekből épül fel médiastratégiánk. A médiahasználóknak egyre több ingyenes vagy olcsó eszköz áll rendelkezésére, amelyek a következők: - Sajtóközlemény - Sajtótájékoztató - Sajtószervek felhívása/cikkjavaslat - Médiaeligazító - Médiaesemények (ebéd, a szervezet által szponzorált helyi vásár) - Rádió, TV, újság és folyóirat interjúk - Rádiós vitaműsorok - Szereplés rádiós és TV-s vitaműsorokban - A szervezet saját rádió és TV mûsorának kialakítása - Találkozás szerkesztõkkel - Véleménynyilvánítás a helyi lapban - Olvasói levelek a helyi lapban

36

- Sajtócsomag - Közérdekű bejelentések - Elektronikus távközlés - Transzparensek 4.3.13. Sajtóközlemények megírása és terjesztése; sajtótájékoztatók Manapság sajtóközleményt fontos, hivatalos témákról, kérdésekrõl, vagy puszta információközlés céljából adnak ki. A mai hazai gyakorlatra jellemzõ, hogy sok civil szervezet inkább az országos nyilvánosságra törekszik, ám célközönségükhöz sok esetben könnyebben, gyorsabban eljuthatnának, ha a helyi lapokhoz juttatnák el mondanivalójukat. A szervezet akcióit - az aktualitásnak megfelelõen - elõre is érdemes bejelenteni, így esély van arra, hogy az érdekeltek és érdeklődők tudomást szereznek róla, de a média munkatársai tovább is foglalkozhatnak majd vele. Nem szabad elfelejteni, hogy a sajtóközlemény az intézmény és a tudósító közötti kommunikáció formája. A jó sajtóközlemény arra használja fel a tényeket, statisztikai adatokat, hogy alátámassza a mondanivalóját, vagy hogy bemutassa és igazolja állítását. Sajtótájékoztatót két okból érdemes szervezni: 1) az információ, amelyet közölni akarunk, annyira bonyolult, hogy csak párbeszédes formában lehet világosan elmagyarázni. 2) szándékosan dramatizálni akarjuk a hírt. Sajtótájékoztatónak akkor van helye, ha valódi híranyaggal tudunk szolgálni— friss beszámoló — vagy azonnal kell reagálnunk egy kirobbant nagy horderejű hírre. Akkor érdemes összehívni sajtótájékoztatót, ha jelentõsebb beszámolót akar a szervezet nyilvánosságra hozni, ha valamelyik tevékenységünkben résztvevõ közéleti személyiség vagy híresség érkezik, vagy ha igazán fontos bejelenteni valónk van.10 4.4. Plakátkampány Az országos szinten több tízezer óriásplakát következtében a legnagyobb lefedettséget biztosító kampányokat az óriásplakátok segítségével valósíthatjuk meg. Ezek a kampányok 10

Forrás: KÉZIKÖNYV A MÉDIÁRÓL CIVIL SZERVEZETEKNEK Hálózat a Demokráciáért Program 1997. A

magyar változatot szerkesztette és kiegészítette: Takács András István

37

a többi médiummal összehasonlítva - a lefedettség mellett- még számos előnnyel rendelkeznek: - költséghatékonyak - elérik azokat is, akik egyébként nehezen elérhetőek - tartósak - a hirdetések a kampány ideje alatt napi 24 órában láthatóak - nem lehet „kikapcsolni”, átlapozni - hatásuk gyors és egyre jobb Egy-egy

kampány

lebonyolításakor

használhatóak

kizárólagos

médiumként,

de

kiegészítésként is alkalmazható (pl. egy tévéhirdetés mellett). A plakátkampány sikeressége a megrendelt táblaszámtól, a plakátok minőségétől és a kreatívanyagtól függ.11

11

Forrás: www.outdoor.hu

38

V. ÁLLAMI SZERVEZETEK SZEREPVÁLLALÁSA A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ELLENI KÜZDELEMBEN

5.1. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 2004 áprilisában elindított egy családon belüli erőszak ellenes kampányt, melynek az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet a probléma súlyosságára, valamint a társadalom felelősségére. A kampánynak az volt az elsődleges üzenete, hogy a családon belüli erőszak egy olyan komoly probléma a magyar társadalomban, amiben a bántalmazott nőknek és gyermekeknek csakis a környezet segíthet: vagyis egy kívülálló is segíthet és tehet az erőszak ellen. A kampány hatására a családon belüli erőszak, mint megoldásra váró, komoly probléma bekerült a köztudatba, számos TV- és rádióműsor vette napirendre a témát, és a társadalom soha nem látott figyelmet fordított a problémára. 5.1.1. A kampány céljáról A statisztikák szerint ma Magyarországon minden második héten halálra vernek egy gyermeket és szinte minden héten meghal egy nő családon belüli erőszak következtében. A nők és a gyermekek fokozottan ki vannak téve az otthoni erőszak veszélyeinek, védelmet csakis a hatóságoktól, a környezettől valamint a nyilvánosságtól kaphatnak. A probléma jellegéből adódóan azonban az esetek többsége mindvégig rejtve marad, vagy csak akkor kerül nyilvánosságra, ha tragédia történik a családban. A legtöbb esetben a környezet szemet huny (iskola, szomszédok stb.), vagy észre sem veszik a problémát. Pedig egy jól működő jelzőrendszer segíthetne a bántalmazott nők és gyerekek védelmében. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium ezért indította el társadalmi célú reklámkampányát, mely felhívta a figyelmet a kívülállók, a szülők és a társadalom felelősségére, miközben arra ösztönzi a környezetet, hogy ne hunyjon szemet, hanem tegyen valamit a családon belüli erőszak ellen. A reklámkampány elsődleges célcsoportját így azok jelentik, akik ugyan maguk nem követnek el családon belüli erőszakot, de tapasztaltak ilyet a környezetükben, és nem mertek, vagy nem akartak lépést tenni ennek megakadályozására, megszüntetésére.

39

5.1.2. A reklámfilmek A kampány részeként négy különböző reklám klipet forgattak le és sugároztak a tévében. A klipekről megoszlott a társadalom véleménye, a legtöbben azt hozták fel vádként a klipek ellen, hogy sokkolóak és inkább viszolygást keltenek. Azonban egyet biztosan megállapíthatunk, hogy ugyan a filmek tényleg sokkolnak, de talán éppen ezáltal elérik a kampány célját, amit a nemzeti stratégiában az Országgyűlés megfogalmazott illetve, amit minden ezzel foglalkozó szerv kitűzött céljául, hogy a társadalom ne legyen közömbös a családon belüli erőszakkal szemben, valamint, hogy az állampolgárok ne tekintsék magánügynek a családon belüli erőszakot, és megfelelő információval rendelkezzenek jogaikról és az elérhető segítő szolgáltatásokról. A 4 reklámklip szövege a következő: "Mecseki Laci. 10 éves. Jóképességű fiú, de testnevelésből bukásra áll. Nem azért, mert ügyetlen, hanem, mert rendszeresen otthon hagyja tornafelszerelését. Mecseki Laci. 10 éves, az apja rendszeresen veri. Testén számos külsérelmi nyom található, melyek miatt nem mer társai előtt öltözködni." "Kerényi Kata. 8 éves. Apja rendszeres szexuális zaklatásnak teszi ki. A tanárok az általános túlterheltséggel magyarázzák a kislány vizelettartási problémáját." "Maglódi Andrea tanítónő. Férje rendszeresen veri. Testén 8 napon túl gyógyuló sérülések találhatók. Gyermekei nagykorúságáig nem mer válásra gondolni." "Szentkuti István, vállalati tanácsadó. Súlyosan bántalmazta nevelt lányát, mert a lány elmondta anyjának, hogy a férfi szexuálisan zaklatja őt." 12 5.1.3. A kampány szakmai előkészítésről A GYISM a kampány előkészítését 2003 őszén kezdte meg, a szakmai tervezés és a kivitelezés a társtálcák és a GYISM illetékeseinek együttműködésével történt meg. 2003 novemberében a minisztérium kommunikációjáért felelős gazdasági társaság, az Ifjúsági és Sportkommunikációs Kft. kiírt egy meghívásos pályázatot reklámügynökségek részére. A tenderre meghívott ügynökségek a Young & Rubicam, a McCann-Erickson, a Cre-Action, az Edison Network, a SYLVA és a Scholz & Friends voltak. A tendert egyhangú döntéssel a Scholz & Friends reklámügynökség nyerte meg. A kampány médiavásárlási és -tervezési feladatait a Media Insight ügynökség végezte, amely a GYISM nyílt közbeszerzési eljárással kiválasztott médiavásárló partnere. A kampány teljes költsége bruttó 70 millió 12

Forrás: A szólás szabadsága c. tévéműsor 2004 május 16-ai adásából

40

forint volt, ebből 55 millió forint volt a hirdetési költség (ennek kedvezmények nélkül számított értéke eléri a 250 millió forintot) és 15 millió forintot tett ki a produkciós és kreatív költség. 5.2. Esélyegyenlőségi Kormányhivatal A Belügyminisztérium és az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal közös kampányt indított a családon belüli erőszak áldozatainak megsegítésére. A Lévai Katalin és Lamperth Mónika által kezdeményezett társadalmi célú hirdetések nemcsak a családon belüli erőszakra hívták fel a közvélemény figyelmét, hanem közzétették a hívható telefonszámokat, tudatták a rászorulókkal azon helyek elérhetőségét, ahol személyes, jogi vagy hatósági segítséget kaphatnak. Az országban először Budapesten létrejött egy, a családon belüli erőszak áldozatainak segítséget nyújtó krízisközpont és ennek országos hálózattá való bővítésén dolgozik a hivatal azóta is folyamatosan. Ha hívás érkezik bántalmazott állampolgártól, a központ szükség esetén értesíti a mentőszolgálatot, a rendőrséget vagy más hivatalos szervet. A Tárcaközi Bűnmegelőzési Tanács 2003. késő őszén elindított egy, a családon belüli erőszakkal kapcsolatos kampányt. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) és tagszervezetei – eleget téve a Tárcaközi Bűnmegelőzési Tanács elnöke dr. Gönczöl Katalin felkérésének – bekapcsolódtak a Tanács által indított kampányba. A szolgálatok 2003. december hó 10.-től – 2004. február hó 28.-ig vettek részt a kampányban, melynek során a Szövetség minden tagszolgálata, a Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálatok Országos Szövetsége öt tagszervezete, valamint néhány társszolgálat – egy erre a célra szervezett továbbképzéssel párhuzamosan – megnyitották vonalaikat erre az időszakra, biztosítva az egész ország területén az állandó elérhetőséget a nap 24 órájában, abból a célból, hogy az e témában a kampány által megerősített hívók segítséget kapjanak élethelyzetük rendezésére. 5.2.1. A kampány feltételrendszere A kampányban az Igazságügyi Minisztérium; az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium; valamint a Gyermek és Ifjúsági és Sportminisztérium vett részt. Az IM a program megelőző és folyamatos központi médiakampányát, annak szervezetését és költségeit biztosította. Ennek keretében 2003. decemberi kezdéssel egy TV-szpotot helyeztek el több tv csatornán (Duna TV, MTV1, MTV2, Hálózat TV). A szpoton a LESZ

41

három 24 órás szolgálatának (Budapest-ÉLET, Győr-Mosonmagyaróvár-Sopron; Szolnok) zöldszámai, valamint a GYITOSZ miskolci non stop krízisvonalának telefonszáma kapott helyet. Ezzel egy időben az IM honlapján felületet nyitottak a családon belüli erőszak témájának, ahol megjelentették az összes Magyarországon működő lelki elsősegély telefonszolgálat számát. A szolgálatok közül 21 vállalta a kampány időszakára az állandó elérhetőséget, így biztosítani tudták az egész ország lefedettségét. A kampány szervezését, a szolgálatok munkatársainak célzott továbbképzését, valamint a tovább-utaláshoz szükséges segítő kapacitások feltérképezését, kapcsolatba vonását a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége, valamint az ÉLET Alapítvány, a budapesti 24 órás szolgálat fenntartója bonyolította le. A kampány hatására jelentkező problémák fogadására, kezelésére, illetve más segítő szolgálatokhoz való irányításra vállalkozó lelki elsősegély telefonszolgálatok adott időszak alatti kibővített működtetését a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium biztosította. A kampány időtartamát eredetileg 2003. december 10.-től 2004. január 8-ig tervezték, majd a Tárcaközi Bűnmegelőzési Tanács kérésére először február 8-ig meghosszabbították, majd a megvalósítás további meghosszabbítást nyert február 29-ig. Az IM által biztosított média-háttér két elemből állt. Egyrészt elkészült s több tíz alkalommal bemutatásra került egy körülbelül 30 mp hosszúságú szpot, amely a családon belüli erőszak gyermekekre gyakorolt hatásainak bemutatásával biztosított lehetőséget az érintetteknek a segítségért jelentkezésre. Továbbá az IM honlapján önálló linket kapott egy olyan tájékoztató anyag, amely bemutatja magát a jelenséget, majd felsorolja az összes segítő kapacitást. A listában helyet kaptak a lelki elsősegély telefonszolgálatok, az ifjúsági segélytelefonok, s még néhány kapcsolódó segítő szolgálat. Az oldal ezen adatbázisának hátránya, hogy az információkat nem aktualizálták a honlapon, így a potenciális hívók folyamatos informálása elmaradt. További igen súlyos hibája az oldalnak, hogy a NANE Egyesület elérhetősége nem szerepel rajta, annak ellenére, hogy ez az ország legrégebbi és legnagyobb tapasztalattal rendelkező tematikus segélyvonala. Minden esetre ez az információs segítség a kampány befejezése után is az érdeklődők rendelkezésére áll.13

13

Forrás: http://bunmegelozes.easyhosting.hu/szakmai/osszefoglalo.pdf

42

5.2.2. A kampány hatásának mérése a telefonos segélyszolgálatokhoz beérkezett hívások alapján A szolgálatok felé irányuló összes hívás regisztrálása és elemzése azon szolgálatok esetén valósulhat csak meg, amelyeket a MATÁV üzemeltet. Csak ebben a rendszerben rendelkeznek ugyanis olyan adatokkal, amelyek rögzítik az összes, az adott telefonszámok felé

kezdeményezett

hívás

alap-jellemzőit

(honnan,

mikor,

milyen

időtartam

hosszúságban), függetlenül attól, hogy végül is ezek befutottak-e a célállomásra, vagy sem. A magyar lelki elsősegély telefonszolgálatok (LESZ), valamint a társult ifjúsági (GYITOSZ) és más szolgálatok felé a kampány időszakában együttesen – az egész ország területéről – MATÁV bázisból kiindulva körülbelül 400.000 hívás irányult. Ez a szám – a Szövetséghez tartozó lelki elsősegély telefonszolgálatok vonatkozásában – a korábbi, kampány által nem érintett időszakhoz képest csak gyenge emelkedést jelent. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az azóta eltelt néhány hónapos időszakban is maradt a megemelkedett hívásszám, sőt tovább nőtt, ami immár a kampánytól függetlenül a szolgálatok magasabb forgalmát hozta. Ha összehasonlítjuk a kampányt megelőző időszak, a kampány-időszak, valamint a kampányt követő időszak összes, a sikeres és az érdemi hívásainak adatait, a következő változások figyelhetők meg: Az összes hívások száma a bázis-időszakhoz (2003-hoz) mérten a kampányidőszakban kissé növekedett (2 %), azt követően erőteljesen megnőtt, mintegy 27 %-kal. A sikeres hívások száma, tehát azon hívásoké, amelyeket fogadtak a szolgálatok, a kampány idején 12 %-kal, azt követően 22 %-kal nőttek. Az érdemi hívások azok – a hozott probléma feltárására s megoldásának segítésére is módot adó – beszélgetések, amelyek időtartama, hossza meghaladja a 2 percet. Ezeknek a hívásoknak a száma a kampány-időszakban a 22 %-kal csökkent, majd azt követően újra, a bázishoz képest óriási arányban, több mint 45 %-kal nőttek. Összegezve az összes hívások mennyiségének tovább emelkedése a kampány befejezése után azzal magyarázható, hogy a központi kampány (szpot és honlap) hatását a helyi média-kampányok felerősítették, s ez az emelt szint kitartott a hagyományosan május elején megrendezett Telefonos Nap újabb emelő hatásáig, ami erre az eredményre még inkább ráerősített. Ezen adatok alapján megállapíthatjuk, hogy ugyan nincsen direkt összefüggés sem a (reklám) szpotok megjelenése, sem a téma világhálóra vitele, s honlapon való

43

szerepeltetése és a szolgálatok felé irányuló hívások számának növekedése vagy csökkenése, s időbeli eloszlása között a családon belüli erőszak témájában döntő változások következtek be a szolgálatoknál: az ilyen tematikájú hívások számottevő felfutása jelentős mértékben fennmaradt a kampány után is. Nem lehet megállapítani, hogy ez vajon az önkéntes munkatársak nagyobb odafigyelésének, témára koncentrálásának következménye-e, vagy szerepe van benne a központi kampány-elemeknek is. Médiaszakértők sokéves tapasztalatai szólnak arról, hogy milyen „érzékeny” és „törékeny” a média-hatás. A 3 minisztérium kampánya tulajdonképpen csak az „elárasztásos technikát „, a minden csatornán folyamatos, túlcsorduló híradást tartotta hatékonynak, és a közönség viselkedését tartósan befolyásolónak. A LESZ hívásaiban korosztályok szerint vizsgálták a hívásadatokat, és megfigyelték, hogy a kampány-időszakban is a középkorosztályok dominálnak: a 21-50 éves korcsoportok megjelenési gyakorisága jóval magasabb, mint a fiatalabbaké (11-20 évesek), s az idősebbeké (az 51. évtől). Azokat a hívásokat is külön vizsgálták, amelyeknél tudni lehetett a hívó nemét is. Ezeknél a hívásoknál a kampányt megelőző időszakhoz képest a 11-30 éves korosztály hívásszáma növekedett meg, valamint, bár sokkal kisebb arányban a 71. év felettieké. Ami a kampány-időszak hétről hétre változását illeti, csak a 11-20 éves korosztály reagált markánsan a kampány-szpotra, ami a szpot tartalmi oldalát nézve érthető, hiszen elsősorban ez a korosztály érintett a gyermekbántalmazás problémakörében. Nem és korcsoportok összefüggéseit megvizsgálva a kampány-időszak összhívásaiban jelentős különbség figyelhető meg a két nem viselkedésében: míg a férfiaknál a hívásgyakoriságban a 11-50 évesek vezetnek, addig a nőknél a kormegoszlás jóval egyenletesebb: szinte egyenletesen oszlik meg a 11-70 évesek minden korcsoportjában. 5.3. A Szólás szabadsága 2004. május 16 -ai adásából a minisztériumok kampányairól Friderikusz Sándor meghívta A szólás szabadsága c. műsor 2004. május 16- ai adásába Lévai Katalin esélyegyenlőségi minisztert, valamint Szigetvári Viktort, a GYISM sajtófőnökét, hogy beszámoljanak az akkoriban felemás fogadtatású, sok emberből viszolygást vagy felháborodást kiváltó társadalmi célú hirdetésekről, amelyek a családon belüli erőszak elleni küzdelem kampányának részét képezik. Lévai Katalin az interjú során elmondta, hogy az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal és a Belügyminisztérium összesen 12 millió forintot költött a kampányra és ebben az összegben nem csak a reklámok

44

szerepeltek. A GYISM összesen 70 millió forintot költött a kampányára. A kampány költségeiről Szigetvári Viktor elmondta, hogy többek között azért volt szükség ekkora összegre, mert a rendszerváltás óta komoly elmaradás volt a családon belüli erőszak elleni küzdelemre. Nem voltak figyelemfelhívó egy-két

tévé-

kampányok,

legfeljebb

vagy

rádióműsor

3. Ábra: Kép a műsorból, Forrás:www.aszolaszabadsaga.hu

foglalkozott a témával, de nem volt ilyen mértékű összefogás civil és állami szervezetek között. Az ESZTER alapítvány képviseletében megszólalt a műsorban Virág György pszichológus is, aki elmondta, hogy a reklámkampánynak egy óriási hibája volt, mégpedig az, hogy ugyan az üzenet eljutott rengeteg emberhez, mindenkit megérintett, de nem volt a kampány mögött egy olyan intézményes hálózat, ami meg tudott volna birkózni azzal az ugrásszerűen megnövekedett érdeklődéssel, amit nem csak az eddig hallgató áldozatok, de a nekik segíteni akaró emberek is tanúsítottak.

45

VI. CIVIL SZERVEZETEK A civil szektor aktív szerepet vállal a családon belüli erőszak elleni küzdelemben. Azonban sok mindenben nem értenek egyet a Kormány törekvéseivel. A szervezetek közül kiemelkedik a Habeas Corpus Munkacsoport és a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület tevékenysége. 6.1. Habeas Corpus Munkacsoport A Habeas Corpus Munkacsoport közhasznú jogvédő egyesület a testtel és a szexualitással kapcsolatos önrendelkezési jogokat védi. A szervezet ingyenes jogsegélyszolgálata 1997 tavasza óta működik. Amennyiben a szervezethez

forduló

állampolgár

önrendelkezési jogait megsértették, jogai további védelméhez a jogsegélyszolgálat ingyenesen biztosít.

információkat, A

jogorvoslati

szervezet utat

tanácsadást

segít

választani.

továbbá

4. Ábra: Forrás: www.habeascorpus.hu

Bizonyos

esetekben az ügyfelek képviseletének ellátására is mód van. A Jogsegélyt bántalmazott nők, nemi erőszak áldozatai, szexuális kisebbségek HIV-pozitív betegek, továbbá a nemük, családformájuk, testi megjelenésük, táplálkozásuk stb. miatt diszkriminált vagy konfliktushelyzetbe került egyének számára tartják fenn. Bárkinek segítenek, akivel valamilyen testi tulajdonsága, szokása, ízlése ürügyén méltatlanul bánnak. Továbbá ügyfeleiket méltatlan hátrányaik enyhítésében sok esetben ingyen támogatják. A Habeas Corpus Jogsegélyt több módon elérhetik a sértett személyek: felhívhatnak egy rádiótelefonszámot, ezen kívül levelet vagy elektronikus üzenetet küldhetnek. A szervezet működése akképpen valósul meg, hogy a munkatársak a telefonos konzultáción túl személyes segítőként is közreműködnek a jelentkező problémájának megoldásának. megbeszélésére,

A

segítségnyújtás

esetleg

a

jelentkező

problémamegelőző

kívánsága

tanácsadásra,

szerint a

problémáinak

konfliktusok

többi

46

szereplőjével történő konzultációra, jogi tanácsadásra, okiratok készítésére valamint jogi képviseletre terjed ki. Olyan problémákat is föl kíván a szervezet vállalni, amelyek nem jogi természetűek, illetve amelyeknél fölösleges a jogi beavatkozás. Ezenkívül olyan problémákat is felvállalnak, amelyek jogi megoldásra szorulnak, de a jog jelenlegi eszközeivel nem oldhatók meg, vagy a hatóságok mulasztásai miatt nem oldódnak meg, valamint azokat az eseteket, amelyeket a jog jelenleg az önrendelkezés szabadságával ellentétesen szabályoz. Azonban meg kell említeni, hogy a szervezet nem tekinti feladatának orvosi, pszichiátriai, kizárólag a mozgás, az utazás és a lakóhely megválasztásának szabadságával kapcsolatos (hacsak nem a testi adottságok miatti diszkriminációról van szó) vagy más, régebb óta működő emberi jogi szolgálatok által kielégítően ellátott problémák kezelését. Valamint nem vállal fel olyan eseteket, melyekben a problémát az ügyfelek kizárólag maguk idéztek elő, abban az értelemben, hogy a konfliktus az ügyfél cselekedetei folytán bármely demokratikus, a szabadságjogokat tisztelő társadalomban előállna. A Habeas Corpus Munkacsoport többféleképpen is részt vesz a médiában- képviselve álláspontját. Ezek elsősorban különböző publikációk (HVG 2005. március 9-i számában Juhász Géza írt cikket Peking mínusz tíz címmel a nők helyzetének negatív irányban való változásáról Magyarországon). Továbbá 1996 nyarán mintegy két hónapon át szerkesztettek és vezettek heti egyórás adást a Tilos Rádióban az élethez való jog, a szexuális szabadság, valamint a nemek egyenjogúsága egyes kérdéseiről. 14 6.2. Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület A NANE Egyesület 1994. januárjában alakult azzal a céllal, hogy segélyvonalat indítson bántalmazott nők részére. A segélyvonalra immár nyolcadik éve érkeznek a hívások az ország minden részéről. Az egyesület este hattól tíz óráig tartó ügyelete napi 5-8 bántalmazással kapcsolatos

és

ügyet

családon regisztrál.

belüli

erőszakkal

A

segélyvonal

többszörösen túlterhelt, azonban sajnos ezen a problémán nem tud változtatni a szervezet, mert csak 5. Ábra: Forrás: www.nane.hu 14

Forrás:www.habeascorpus.hu

47

egy vonal van. Ennek oka egyrészt a pénzügyi forrás hiánya, másrészt az, hogy azok az önkéntesek 1 éves kiképzést kapnak, mielőtt egyáltalán felvehetnék a telefont. Ezután újabb időnek kell eltelnie, mire az önkéntes végigcsinálhat egyedül egy négy órás ügyeletet. Sajnos, még ha a pénzügyi forrás meg is lenne még egy vonal fenntartásához, a kiképzés akkor is egy évig tartana, ami jelentősen csökkenti érdeklődők és a sikeresen kiképződők számát, így az elkövetkezendő években nem várható szignifikáns változás. A családon belüli erőszak nem magánügy- tartja az Egyesület. Számos nemzetközi egyezmény kimondja, hogy a családon belüli nők és gyerekek elleni erőszak a nőkkel szembeni diszkrimináció egyik formája; ezért ennek megszűntetése nem csak a civil szervezetek, hanem elsősorban az állam feladata. Egy ilyen mértékű társadalmi problémának a megoldását egyetlen civil szervezet sem tud egymaga magára vállalni és megvalósítani. Amiben a NANE Egyesület valóban segítséget tud nyújtani a segélyvonalat hívók számára, az a meghallgatás és az ítéletmentes megértés, valamint a szakemberek és a köztudat számára a családon belüli erőszakról, mint társadalmi jelenségről szóló ismertetek terjesztése akár képzések, akár publikációk formájában. Mivel Magyarországon a NANE Egyesület az a civil szervezet, amely kifejezetten a családon belüli erőszakra specializálódott, az elmúlt évek során tevékenységeik köre jelentősen kibővült. Reformokat kezdeményeznek például olyan jogi, államigazgatási eljárási- területeken, ahol az állam jelenleg nem szolgáltat igazságot a családon belüli erőszakot elszenvedetteknek. Eljárást indítottak az Alkotmánybíróságnál a nemi erőszak bűncselekményként való elismertetéséért abban az esetben is, ha az házasságon belül történik. Ez a társadalmi megmozdulássá szélesedett kezdeményezés 1997-ben sikerrel járt. A segélyvonalon kívül számtalan csatornán hallatja az Egyesület a hangját. 1999-ben az Egyesület kiemelkedően közhasznú státuszt kapott, ami nemcsak szakmai presztízsét növelte, hanem - az „egy százalék” révén - bevételeiket is. Azonban elmondható, hogy sajnos, annak ellenére, hogy kiemelkedően közhasznú státusszal rendelkeznek, nem részesülnek állandó állami támogatásban. Így a NANE Egyesület támogatói elsősorban nemzetközi szervezetek és külföldi támogatók. A szervezet az első évek során még jó ideig nem kapott elegendő sajtófigyelmet, bármennyire is kemény és odaadó munkát végeztek. Az „áttörést” a Balogh Tomi megölését követő petíció és aláírásgyűjtés fémjelezte a NANE Egyesület számára. Innentől kezdve rendszeres sajtófigyelemben volt részük, a petíció utórezgései parlamenti szinten is megjelentek.

48

A köztudatban a szervezet írásban, illetve audiovizuális módon volt jele. A szervezet létezése és a segélyvonal azonban egyrészről csak azokhoz jut el, akiknek van TV-jük, rádiójuk, illetve tudnak olvasni. Nagy probléma, hogy a társadalom perifériáján élő, szélsőségesen rossz körülmények között lakó emberek gyakran nem tudnak a lehetséges segítségről. például azok a nők, akik ilyen körülmények között élnek, gyakran nem tudnak arról, hogy egyáltalán léteznek segítő szervezetek A NANE Egyesület a civil szervezetek közül szoros együttműködést tart fent a Habeas Corpus Jogvédő Szervezettel, valamint a Női és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központtal, valamint az Amnesty International-lel, több közös kampányt szerveztek és gyakran az egyik szervezet támogatói a másik szervezet által indított megmozduláson részt vesznek. Ha együtt lépnek fel ezek a civil szervezetek, egymást is erősítik, hiszen több helyre jutnak el, fel tudják használni egymás sajtókapcsolatait, önkénteseit, kiadványait. A NANE Egyesület segélyvonala teljesen anoním, nem regisztrálják a segélyvonal hívóit adatbázisban, nem ajánlanak ügyvédet, pszichológust. A hívóknak igazából információt adnak, nem pedig tanácsot, hiszen az a tisztük, hogy a bántalmazott emberek megismerjék jogaikat és a lehetséges kivezető utat. 6.2.1. Könyvkiadás Az Egyesület könyvkiadási projektje önálló kezdeményezés, melyet a szükség hívott életre. Az Egyesület szakértőinek tapasztalata szerint Magyarországon még ma is igen kevés olyan könyv létezik, amely a nőmozgalom által felhalmozott tudást közérthető, mindennapi stílusban szélesebb rétegek számára teszi hozzáférhetővé. Ezt a hiányt mind a NANE Egyesület által szervezett képzésekben, mind a segélyvonalas munka során erősen érzik. Ezen okból 1998-ban a szervezet megkezdte a "TŰZ-HELY KÖNYVEK" név alatt futó sorozat köteteinek kiválasztását, fordítását és lektorálását. A könyvek kiválasztásánál arra törekedtek elsősorban, hogy a téma iránt érdeklődő magyar nők és férfiak olyan olvasmányos, érdekes, színvonalas és tudatformáló munkákat kaphassanak kézhez, amelyek mind a női jogok elméletét, mind az áldozatok segítésének gyakorlatát leírják. Mivel a NANE Egyesület munkatársai munkájuk során sokszor tapasztalják a nőkkel, mint társadalmi kisebbséggel, illetve a családon belüli erőszakkal tudományosan foglalkozó szakmai közelítés hiányát, a publikációk között szerepelnek konkrétan szakmai

49

csoportoknak szóló kiadványok is. A sorozat minden megjelent kötete könyvesbolti forgalomban kapható, illetve megrendelhető közvetlenül az Egyesülettől illetve a kiadótól. Ezek a könyvek elsősorban szakkönyvek, amik például a NANE Egyesület önkéntesei számára kötelező olvasmánylistát képeznek, de az ideális az lenne, ha ezek a könyvek tankönyvek lennének a rendőröket és az egyéb segítő szakmák képviselőit képző iskolákban. A könyvkiadási projekt mellett az Egyesület kiadott egy saját kiadványt „Miért marad?” címmel, ami egy 52 oldalas, ingyenes kézikönyv. Ugyan elsősorban szakembereknek készült ez a kiadvány, azonban olvasmányos, közérthető stílusa miatt minden érdeklődő számára ajánlható. A három eddig kiadott könyv: - Judith Lewis Herman: Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig - Helen Benedict: Csak okosan! Önvédelem kamaszoknak - Patricia Evans: Szavakkal verve... Szóbeli erőszak a párkapcsolatokban

6. Ábra: Forrás: www.nane.hu

7. Ábra: Forrás: www.nane.hu

8. Ábra: Forrás: www.nane.hu

6.2.2. Fiatalok képzése Állandó iskolai meghívások kapcsán a 15-18 éves korosztályt próbálja a NANE Egyesület elérni. Sajnos már ebben a korban is gyakori az erőszak különböző fajtáinak megélése, ám a fiatalok rugalmassága ez esetben hasznukra válhat. Az iskolai beszélgetések az interperszonális erőszak átfogó értelmezését nyújtják a résztvevő fiataloknak. Sok

50

pedagógus kéri a szervezet segítségét a diákjainak tartandó önkéntes foglalkozásokhoz. Azonban az lenne a legjobb, ha akárcsak a drog vagy AIDS-prevencióról, a családion belüli erőszakról is tartanának kötelező tanórát.

6.2.3. IOM-NANE információs vonal Az EU által finanszírozott nőkereskedelmi megelőző kampány részeként az Egyesület munkatársai látják el a kampány információs vonalának ügyeletét. 6.2.4. "Néma Tanúk" kiállítás Egy külön tudatosító kampány, mely fából kivágott női sziluettekkel és az azokon található igaz erőszakos halálesetek történeteivel mutatja be a családon belüli erőszak gyakran végzetes hatását az áldozatokra. Ezen kívül a NANE Egyesületnek általában dátumhoz kötött megmozdulásai vannak (például

nőnapon),

de

ezen

kívül

2002-ben

először

az

ún.

16

akciónap

kampányidőszakában a NANE Egyesület felújította a Néma Tanúk Kiállítást, valamint megemlékező sétát és a Parlament előtti tanúságtételt szervezett. Ezek a megmozdulások arra is jók, hogy a sajtó ilyenkor fokozott figyelmet fordít a szervezetre, és az ilyenkor készülő interjúkban lehet beszélni a távoltartásról szóló törvény aktuális állapotáról, ezzel is segítve a törvény előbbre haladását. Az utcai megmozdulásokra (ilyen például a Néma Tanúk felvonulás) elhívják általában a szervezet szimpatizánsait, akik felkerülnek egy levelezőlistára és minden megmozdulásról emailen keresztül kapnak értesítést. Azonban sajnos még a szimpatizánsokkal együtt sem tud a szervezet igazi tömeget összetoborozni ezekre a felvonulásokra, aminek az az oka, hogy az emberi jogi mozgalmaknak több évtized kell, mire valódi tömeg áll a szóban lévő ügy mögé. További oka annak, hogy a nők ellen elkövetett erőszak elleni küzdelemnek még nincsenek tömeges követői az az, hogy míg Európa több országában voltak nőmozgalmak, addig Magyarországon ez egy teljesen újkeletű jelenség. Azonban ennek vannak előnyei is, mert például azokat a harcokat, amiket az ausztriai nőmozgalmak megvívtak, magyarországi társaiknak már nem kell.

51

6.2.5. Képzések A NANE Egyesület gyakran kap felkérést konferenciák, előadások, szemináriumok tartására. Ezeket a rendezvényeket elsősorban szakembereknek tartják, akik fontos szerepet töltenek be a családon belüli erőszak elleni küzdelemben, hiszen ún. multiplikátorokként viselkednek, továbbadják a kapott információt az esetleges érintetteknek. Azért fontosak ezek a képzések, mert sajnálatos módon még nincs képzés a főiskolákon és egyetemeken, sőt, például a szociális munkásokat képző iskolákban nincs is konkrétan a családon belüli erőszak felismeréséről és kezeléséről szóló, önálló tantárgy. 6.2.6. Médiakampány Számos szórólap, információs kártya és matrica készül, amelyek a következő címeket viselik: ƒ

NANE Egyesület. Célok, tevékenységek, támogatók

ƒ

Családon belüli erőszak

ƒ

Szórólap a Néma Tanúk Kiállításról és a 16 akciónapról

ƒ

Tippek lányoknak és fiúknak. Mutogatós bácsik és mások, akik megijeszthetnek

ƒ

Tények a gyerekek elleni szexuális visszaélésről. Hogyan segíthetünk?

ƒ

Személyes biztonsági terv - menekülési terv bántalmazott nőknek

ƒ

12 dolog, amivel el tudja kerülni, hogy a gyerekén vezesse le dühét

ƒ

A jól működő párkapcsolat

ƒ

Érzelmi erőszak - teszt

ƒ

Röviden a feminizmusról

ƒ

Feminizmus teszt

ƒ

Az Ön jogai. Tájékoztató bántalmazott nőknek (névjegy méretű duplára hajtott kártya)

ƒ

NANE Women's Rights Association (ismertető angol nyelven, English leaflet)

ƒ

Domestic violence (a családon belüli erőszakról angolul)

. Mivel a NANE Egyesület több nemzetközi hálózatnak része, valamint több külföldi civil szervezettel együttműködik, sokszor előfordul, hogy egyes kampányanyagokat külföldi szervezetektől vesznek át. Az is előfordulhat, hogy egy az egyben átveszik az anyagot, azonban gyakrabban a kreatív anyagot (például a plakáton szereplő képet) veszik át, de módosítanak rajta a magyar helyzetnek, célcsoportnak megfelelően.

52

Televízió, rádió A TV-ben a NANE Egyesület több beszélgetős műsorban szerepel, valamint társadalmi célú hirdetésekben is jelen van. Ezen kívül számos interjú készült a szervezet munkatársaival mindegyik médiumban. A NANE Egyesület plakátkampánya A NANE Egyesület 2001. október 8-án három hónapig tartó plakátkampányt indított: Budapest öt forgalmas aluljárójában ( Keleti- és Nyugati pályaudvar, Moszkva tér, Lehel tér és a Népstadion) helyezték el a plakátokat. Az Egyesület célja a kampánnyal az volt, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy minden ötödik nőt rendszeresen megüt vagy megver a férje vagy az élettársa. A NANE Egyesület ezzel a plakátkampánnyal is ki akarta hangsúlyozni mottóját, hogy a családon belüli erőszak nem magánügy. Fel kívánták hívni a figyelmet arra, hogy

10. Ábra: Forrás: www.nane.hu

ha ugyan olyan szerencsések is vagyunk, hogy a mi családunkban nem történik erőszak, nincs jelen a brutalitás, akkor is figyeljünk oda a környezetünkben élőkre: családtagokra, szomszédokra, munkatársakra, barátokra és ha lehetőségünk van rá, próbáljunk meg segíteni. A NANE Egyesület, a Habeas Corpus Munkacsoport és az Amnesty International közös figyelemfelkeltő akciója A Magyarországon családon belüli erőszak ellen küzdő 3 kiemelkedő szervezet civil szervezet 2005. április 15-én, pénteken 12:00től 15:00 óráig tartó figyelemfelkeltő akciót tartott. Két évvel ezelőtt, 2003. áprilisában fogadta el a Magyar Országgyűlés azt a határozatot, amely kijelölte a kormány feladatait a családon belüli erőszak megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatban. Két évvel ezelőtt az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy az erre szakosodott civil szervezetek bevonásával, alkossa meg az ún. távoltartó rendelkezést.

53

Azonban a rendelkezés nem valósult meg, ezért az Amnesty International Magyarország, a NANE Egyesület és a Habeas Corpus Munkacsoport nyílt levéllel fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz és Dr. Petrétei József igazságügyi miniszterhez, amelyben a pozitív nemzetközi és külföldi tapasztalatok alapján két különböző rendelkezés bevezetését szorgalmazták. A NANE Egyesület és az állami szervezetek együttműködése A NANE Egyesület és az állami szervezetek együttműködése sajnos sok esetben csak látszat-együttműködés, hiszen annak ellenére, hogy többször kikérik a NANE Egyesület véleményét a törvényjavaslatokkal kapcsolatban, ezek az állásfoglalások végül nem kerülnek be a törvényjavaslat szövegébe. Hasonló módon nehézkes az állami szervek egymással való felelős együttműködése. Miközben egy alaposan koordinált együttműködésre lenne szükség, az állami szervezetek sokszor látszat-intézkedéseket hoznak. Szórólapok, képeslapok A NANE Egyesület számtalan szórólapot és képeslapot adott ki fennállásának 11 éve alatt. A szórólapokat elsősorban konferenciákon és egyéb rendezvényeken kapják kézhez multiplikátorok, akik maguk is szétosztják ezen anyagokat a rászorulóknak. Azonban ha a segélyvonalra telefonál valaki, természetesen a szervezet neki is küld a szórólapokból, hogy az adott hívó tisztában lehessen a jogaival és az esetleges segítségekkel.

6.3. Amnesty International - NEEM Az

Amnesty

International

2004.

márciusában

indított

"Nők

Elleni

Erőszak

Megszüntetéséért" (NEEM) kampányának célja, hogy hozzájáruljon a szerte a világon működõ nõjogi mozgalmak erõfeszítéseihez. A szervezet olyan aktivistákkal és jogvédõ csoportokkal működik együtt, akik már jó ideje dolgoznak az erõszak különféle formáinak feltárásán és orvoslásán. Az Amnesty International-nek az a szándéka ezzel a kampánnyal, hogy figyelemmel kíséri és a nyilvánosság elé tárja a nõk elleni erõszak konkrét eseteit, és követeli, hogy e jogsértéseket nyilvánosan elismerjék, elítéljék és jóvátegyék. A szervezet felhasználja a jogvédõ hálózat erejét és eszközeit, hogy felhívja a figyelmet a diszkriminatív 54

törvénykezés megváltoztatásának és a nõk elleni erõszakos cselekményeket elkövetõk felelõsségre

vonásának

szükségességére,

valamint 1,8 millió tagjuk segítségével szerte a világon segítenek mozgósítani az embereket férfiakat és nõket -, hogy szálljanak szembe az erõszakkal. A

Nők

(NEEM)

Elleni

Erőszak

elnevezésű

Megszüntetéséért

kampány

részeként

budapesti bevásárlóközpontokban állította ki 2004

nyarán

az

Amnesty

11. Ábra: Forrás: http://www.amnesty.hu/neem/

International

magyarországi tagozata a nők elleni erőszakot jelképező alkotásait. Ezek boxzsákok, amelyek babakocsit „tolnak” maguk előtt. A boxzsákokon a következő felirat olvasható: „Magyarországon a családon belüli erőszak minden ötödik nő életének része”. Ugyan már több hasonló kampány készült és került bemutatásra, azonban ez a speciális installáció a hétköznapi környezetben sokkal nagyobb figyelemfelkeltő hatással bír. Az Amnesty International nemcsak Budapesten, de több vidéki helyszínen is kiállította az installációkat, valamint a Sziget Fesztiválon felállított Amnesty sátorban is kimelten foglalkoztak a problémával.15 6.4. ESZTER Alapítvány Az

E.SZ.T.E.R.

Alapítványt

(Alapítvány

az

Erőszakos

Szexuális

Támadást

Elszenvedettek Rehabilitációjára) 1991. december 25-én hozták létre az alapítók. Az Alapítvány elsődleges célja a kezdetektől fogva egy olyan központ létrehozása és működtetése volt, amely segítséget nyújt - elsősorban lélektani, pszichológiai rehabilitációs lehetőséget biztosítva - az erőszakot elszenvedettek számára, valamint ezzel párhuzamosan szervezi és koordinálja az egyéb (jogi, szociális, oktatási, stb.) tevékenységeket is. Az alapítók elképzelése az volt, hogy az első, budapesti központnak a működési tapasztalatai, modellje alapján jönnek létre később országszerte azok a regionális központok, amelyek együttesen alkotják a szolgálatok hálózatát. A szervezet első három évében ezt az elképzelést nem tudták megvalósítani. Ennek elsődlegesen pénzügyi okai voltak: a

15

Forrás: www.nane.hu

55

szervezet munkatársainak erőfeszítései ellenére sem a Fővárosi Önkormányzat, sem a kerületi önkormányzatok, sem más szervezet nem támogatta az Alapítványt olyan helyiség biztosításával, ahol a központ működhetett volna. Ebben az időszakban a szervezet érdemi tevékenysége az informálásra, felvilágosításra és az oktatásra szorítkozott - előadások, egyetemi oktatás, cikkek, tanulmányok írása, konferenciákon, kongresszusokon való részvétel formájában. Végül, 1994 második felében úgy döntöttek, nem várnak tovább, és az addig felhalmozódott, különböző pályázatokon nyert és támogatóktól kapott pénz felhasználásával egy lakást béreltek Budapesten, ahol elkezdték a Budapesti ESZTER Ambulancia működtetését. 6.4.1. Kampány a családon belüli erőszak ellen Az ESZTER Alapítvány 2003 tavaszán, magánszponzorok támogatásával kampányt indított a családon belüli erőszak ellen, amelynek a következők voltak a fő elemei: Képzések A hagyományos kampányelemek alkalmazása előtt 2003. május, június és szeptember hónapjaiban képzéseket indítottak, elsősorban vidéken dolgozó szakemberek számára. A megszervezett három tréningre közel 90 pszichológus, pszichiáter és szociális munkás jelentkezett. A szervezet célja a tréningekkel egy országos ellátó hálózat kiépítésének a megkezdése volt, amelyhez azonban több éves kitartó munkára volt szükség. Országos szakmaközi konferencia 2003. szeptember 30-án és október 1-én rendezett az ESZTER egy, a családon belüli erőszak elleni országos szakmaközi konferenciát, amelyen közel ötszázan vettek részt. Ez volt Magyarországon az első ilyen jellegű és ilyen széles körű rendezvény. A szervezők elsődleges célja az volt, hogy összehangolják a szakma, a civil szervezetek és a kormányzat elképzeléseit, megoldási javaslatokat dolgozzanak ki a probléma megoldására, és lehetőséget teremtsenek a közös együttműködésre. Továbbá a sajtó bevonásával arra törekedtek, hogy a téma kellő súllyal kerüljön a közvélemény elé. A konferencián továbbá bemutatták a "csendes kampány" kreatív anyagait, valamint az Alapítvány kampány spotját.

56

"Csendes kampány" A konferenciát követően az év végén indult meg az a több hónapos kampány, amellyel elsősorban az áldozatokat kívánták elérni. Az intim környezetben elhelyezett plakátok és szórólapok az erőteljes emocionális üzenet mellett gyakorlati tanácsokat közvetítettek számukra. "Hangos kampány" A kampány záró eleme, az országos média kampány 2004. márciusában zajlott. Ennek keretében Budapesten óriásplakátokat és city light posztereket

helyeztek

ki,

különböző

országos

magazinokban sajtóanyagokat jelentettek meg, továbbá a

közszolgálati

televíziók

valamint

a

vezető

kereskedelmi televízió társadalmi célú reklámként sugározta a kampány anyagát. A média kampány elsődleges célja az volt, hogy feltárja a közvélemény előtt a családon belüli erőszak valódi mélységét, és együttérzést váltson ki az áldozatok iránt. A hangos

12. Ábra: Forrás:www.eszteralapitvany.hu

kampány kreatív anyagaival – plakátok, sajtó - nem az indulatok felkorbácsolására, hanem a figyelem felhívására törekedett az egyesület.16 6.5. Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület 6.5.1. A szervezet eddigi működése, eredményei A Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület csaknem egy évtizede működik, és végez úttörő munkát a gyerekek védelme és a családok erősítése, összetartása terén. 1993-ban alakult az első olyan civil szervezetek egyikeként Magyarországon, melyek célul tűzték ki a családok, a velük foglalkozó segítő szakemberek, és a közvélemény komplex támogatását, a szó legszélesebb értelmében - mára az ország egyik legnagyobb gyermekvédelmi szakmai egyesületeként tartják számon. 16

Forrás: www.eszteralapitvany.hu

57

Tevékenységi köre szerteágazó, ezek közé tartozik a család- és gyermekvédelem, az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés éppúgy, mint a szociális tevékenység, a kutatás, képességfejlesztés, a környezetvédelem, vagy az emberi és állampolgári jogok védelme. Az Egyesület elsősorban hazai programok gazdája, de kiterjedt nemzetközi hálózattal rendelkezik, hiszen egyik fontos feladatának tekinti a külföldön már hatékonyan és sikeresen működő gyermekvédelmi és családi programok magyarországi meghonosítását. Munkatársai felismerték a kilencvenes évek elején uralkodó nagyfokú információhiányt a fent említett területeken, és mindenekelőtt ennek enyhítésére törekedtek mind írásos anyagok megjelentetésével, mind szakmai és ismeretterjesztő programok szervezésével és megvalósításával. Az idő elteltével egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a konkrét szolgáltatások nyújtására is. Az Egyesület 1999-ben megkapta a "kiemelten közhasznú" fokozatot, mellyel elismerték úttörő, és nélkülözhetetlenül fontos munkáját a gyerekek és családok védelmében, illetve a szakemberek, és a közvélemény tájékoztatásában. 6.6. Soroptimist International Klub A Soroptimist Klub Pécsett alakult 1997-ben egy nagy nemzetközi szervezet részeként. Alapító okiratában azokat az értékeket fogalmazták meg, amelyeket fontosnak tartanak civil tevékenységükben. A jótékonykodás mellett, kezdettől fogva hangsúlyosan foglalkoztak a nők helyzetének vizsgálatával. Együttműködve hazai, és külföldi oktatási intézményekkel, 2000-ben létrehoztak egy női vezető képző projektet is. A Soroptimist International egy Nemzetközi Női Civil Szervezet, mely tanácsadó státusszal bír az ENSZ, az Európa Tanács, az Európai Women Lobby (EWL) nemzetközi szervezeteknél; a világ vezető női szervezeteinek egyike, melynek több mint 100.000 tagja a világ 123 országában képviseli a soroptimista eszméket. A szervezet küzd a nők helyzetének javításáért, az erkölcsi méltóság elismerésért, az emberi jogok érvényre juttatásáért, az egyenlőség megvalósulásáért, a fejlődésért és a békéért. Magyarországon jelenleg 5 egyéni Soroptimist klub működik Budapesten, Nyíregyházán, Szegeden, Sopronban és Pécsett. Az egyéni klubok országonként uniókba tömörülhetnek, és így még összehangoltabban foglalkozhatnak egy-egy kiemelt témával.

58

6.6.1. Médiakampány a nők elleni erőszak megfékezésére 2003. októberében Pécsett indított széleskörű médiakampányt a Soroptimist International Klub magyarországi képviselete a nők elleni erőszak megfékezése érdekében. A szervezet a kampányával egyúttal egy kísérletet is végrehajt: szociológusok és szakemberek segítségével utólag méri a kampány hatékonyságát. Az október közepétől december 5-ig tartó komplex akciót elsősorban azért indítja a Soroptimist Klub, mert úgy gondolták, hogy a nők ellen irányuló erőszak különböző megnyilvánulásai hihetetlen mértéket öltöttek, a róluk szóló híradások ugyanakkor elárasztották a médiát, sokkolva a hallgatóságot. A nyitó workshopra október 18-19-én, került sor egy pécsi hotelben. A kétnapos rendezvény első napján a főszervezők ismertették a kampány menetét, majd a kampány hatékonyságát vizsgáló módszert, majd a program ingyenes filmvetítéssel végződött. Másnap a NANE Egyesület koordinálásában szakmai délelőttre került sor, melyen a bántalmazásról, megelőzéséről, utógondozásáról és segítségnyújtási lehetőségekről volt szó.17

6.7. Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet A Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet hivatalosan 2002. március 1 óta működik, tevékenysége országos jellegű, több megyére kiterjedő hatókörű. 6.7.1 A Roma Nővédelmi Szervezet céljai: •

Az országban lévő roma nők érdekvédelmének biztosítása

•

Egészségmegőrzés,

egészségügyi

rehabilitációs

tevékenység •

Szociális

tevékenység,

családsegítés,

időskorúak

gondozása •

Nevelés és oktatás, képességfejlesztés

•

Emberi és állampolgári jogok védelme

17

13. Ábra: Makai Gizella, a Roma Nővédelmi Szervezet vezetője, Forrás: www.mindentudas.hu

Forrás: http://www.jogiforum.hu/interju/33, interjú Wirth Judittal

59

Ezen belüli cél különböző fórumok, tevékenységek szervezése; különösképpen ismeretterjesztő, felvilágosító tanfolyamok, képzések szervezése a roma nők körében. További fontos cél családsegítő programok szervezése, egészségügyi rendszeres szűrések szervezése, jogi segítségnyújtásban támogatást adva, valamint kulturális összejövetelek szervezése, roma hagyományok megőrzésére kiállítások, fórumok szervezése. A Roma Nővédelmi Szervezet megalakulása óta sikerrel folytatja a családon belüli erőszak megelőzési

programját,

ami

mintaként

szolgálhatna

minden

térségben.

Ez idáig több család vett részt sikerrel, többnyire olyanok, akik különböző, de súlyos konfliktusoknak voltak kitéve, vagy az apa vagy az anya részéről. A csoportos program célja, hogy az italozó és agresszív illetve a kisebb súlyú cselekményeket (például lopás) elkövető személyeket pszichológus és jogász bevonásával a társadalmi normák ismertetésével pozitív irányba tudják a szervezet segítségével elmozdítani. A családon belüli erőszak másik igen súlyos problémája esetlegesen a tettlegesség és a nő ellen irányuló szexuális erőszak. Mindezek olyan súlyú társadalmi és erkölcsi problémák, amelyek megelőzése minden állampolgár érdeke. A bűnmegelőzés a társadalom érdekeit és védelmét szolgálja, amelyekhez a szervezet programjának további folytatása és minél több család bevonása is hozzájárul. Még fontosabb feladat az egészségügyi és családgondozói hálózat kiépítése a nagy betegségcsoportok kezelésére és megelőzésére, hogy elősegítse az állampolgárok körében a mentális egészség lehető legmagasabb szintjét. Ezért van szükség az

egészségmegőrzés,

betegségmegelőzés,

gyógyító,

egészségügyi

rehabilitációs

tevékenységek fejlesztésére: a figyelem felkeltésére, prevenció (dohányzás, drog, alkohollal kapcsolatos problémák kezelésére, illetve megelőzésére). Szociális tevékenységként, családsegítés, időskorúak gondozásának felvállalására is szükség volna az ország egész területén: részt vállalni a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett nők, családok, gyermekek felderítésében, egészségük védelmében közös összefogással lehetővé tenni minden ember számára a legfontosabb tényezőt, az egészség megőrzését és védelmét. Mindezekben a tevékenységekben a Roma Nővédelmi Szervezet részt kíván venni. Többek között 2005 április 22-én szervezett az egyesület egy nemzetközi kongresszust, amin a következő témák szerepeltek: - Európai civil szervezetek szerepvállalásának erősítése - Nemzetközi tapasztalatok, tevékenységet segítő ismeretek átadása

60

6.8. Női és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ A

szervezet

vezetője

Dr.

Morvai

Krisztina

büntetőjogász, aki amellett, hogy az ELTE jogi karán tanít,

rengeteg

energiát

fektet

a

központ

működtetésébe. A Központ több családon belüli erőszak elleni kampányt szervezett, ennek része volt egy aláírásgyűjtés, társadalmi kampány, petíciókat nyújtott be hivatalos szerveknek. Azonban, talán amivel a leghíresebbé vált az az volt, hogy ő segített Simek Kittinek-, aki megölte erőszakos nevelőapját – benyújtani a kegyelmi kérvényt a köztársasági

14. Ábra : Morvai Krisztina, Forrás: http://www.pkm.hu/morvai.htm

elnöknek, amit Mádl Ferenc elfogadott, így Kitti kegyelmet kapott. A Központ elsődleges céljának tartja, hogy átvigye a köztudatba, hogy a családon belüli erőszak nem magánügy, hanem bűnügy, méghozzá az erőszakos bűncselekmények minősített esete. „A szervezet legfontosabb eredményének a Családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 16) országgyűlési határozatot tekinti. Sajnos a határozat főbb pontjai mind a mai napig nem teljesültek, ezért több civil szervezettel közösen, 2004. szeptember 20-án petíciót intéztek az Országgyűlés elnökéhez és a kormánypártok képviselőihez, melyben követelték, hogy pontról pontra számoltassák el ez ügyben a kormányt.” 18

18

Forrás: Nők Lapja Magazin 2004. október 13-án megjelent száma (Szerző: Mihalicz Csilla, cím: Ez is kapott egy pofont!)

61

VII. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ELLEN KÜZDŐ ÁLLAMI ÉS CIVIL SZERVEZETEK KAMPÁNYAINAK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A HATÉKONYSÁG SZEMPONTJÁBÓL 7.1. Célcsoport Ami a kampányok célcsoportjait illeti, mind a két szféráról elmondhatjuk, hogy elsődleges célcsoportjai azok az emberek, akik családtagjuk által szenvednek el erőszakot. Másodlagos célcsoportként megjelölhető tulajdonképpen minden olyan állampolgár, akinek a környezetében vagy családjában élnek családtagjuk által bántalmazott emberek. Hiszen mind a két szféra kampányai arról szólnak, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a családon belüli erőszak nem magánügy, bárkivel előfordulhat és van rá segítség. Így igazából a kampányok mindenkit megcéloznak, életkorra, nemre vagy végzettségre való tekintet nélkül. Hiszen ugyanúgy a célcsoport része az az iskolás, akinek az osztálytársát molesztálja az apja, mint az a nagymama, akinek unokáját bántalmazzák. de ugyanígy fontos, hogy akár mint szomszéd vagy munkatárs felfigyeljünk a bántalmazottság tüneteire és felhívjuk a bántalmazott figyelmét arra, hogy van segítség. 7.2. Érdekgazda Már dolgozatom elején kitértem arra a fontos tényre, hogy a családon belüli erőszak, mint téma minden minisztériumnak fontos, a távoltartási törvény mindegyik minisztérium érdekkörébe tartozik. Hiszen a gyermekek védelme miatt a GYISM érdekelt, a kórházi ápolások miatt az Egészségügyi Minisztérium, stb., így tehát minden minisztérium fontosnak kéne, hogy tartsa, hogy a távoltartási törvény minél előbb megvalósuljon. Valószínűleg nem egy olyan politikus van, aki talán elszenvedője is volt a családon belüli erőszaknak, vagy szimpatizánsai a szervezetnek, mégsem léphetnek elő, hiszen azzal támadási felületet hagynának magukon. Ezen kívül a női politikusok állhatnának az ügy élére, azonban alacsony százalékos arányuk miatt ezt nem teszik meg. Valószínűleg jó megoldás lenne, ha az állami és civil szféra valahogyan megosztaná együttműködését, például az állam biztosítaná a pénzügyi támogatást és a kampányokat készítő kreatív és végrehajtó szakembereket, míg a különböző civil szervezetek munkatársai, akiknek évek, évtizedek óta ez a szakmájuk végeznék a tanácsadó, ellenőrző munkát. Hiszen a gyermekek védelme miatt a GYISM érdekelt, a kórházi ápolások miatt 62

az Egészségügyi Minisztérium, stb. , így tehát minden minisztérium fontosnak kéne, hogy tartsa, hogy a távoltartási intézménye minél előbb életbe léphessen. Valószínűleg nem egy olyan politikus van, aki talán elszenvedője is volt a családon belüli erőszaknak, vagy szimpatizánsai a szervezetnek, mégsem léphetnek elő. Ezen kívül a női politikusok állhatnának az ügy élére, azonban alacsony százalékos arányuk miatt ezt nem teszik meg. 7.3. Az állami szervezetek kampányainak elemzése Amit talán komoly hibaként felróható az állami szervezeteknek az az, hogy nem működnek együtt minden alkalommal kellőképpen a civil szervezetekkel, például a GYISM kampány keretében megjelentetett szpotokban nem tüntették fel a NANE Egyesület segélyvonalának számát. Valamint a megígért krízisközpontokból egyet indítottak be, amely azonban rövid működés után abbahagyta működését. Ezenkívül a krízisközpont zöld-száma nem volt nyilvános, nem kapott publicitást, így nem jutott el az érintettekhez. A vidéki hálózatból nem valósult meg egyetlen krízisközpont sem. A minisztériumok által kitalált menedékház-rendszer ötlete sem megfelelő, hiszen ez csak a hajléktalan-ellátás bántalmazott nőkre való kiterjesztését jelentené, ami több szempontból is helytelen. Egyrészt nem titkos a címük ezeknek a menedékházaknak, márpedig a bántalmazott nőknek arra van szüksége, hogy biztonságban legyenek és a bántalmazó ne tudja, hogy hol vannak. Ezenkívül ezeken a szállókon nincsenek szakemberek: pszichológusok, orvosok, rendőrök, így a bántalmazott nőn nem segítenek, csak arra adnak neki lehetőséget, hogy valahol aludjon. Összefoglalva a civil szervezetek széleskörű kampányai mögött nem volt meg a megfelelő intézményi háttér. Mikor megnőtt a kampány hatására az érdeklődés a segítség iránt, nem állt mögötte kiépült segítő hálózat, így sajnos a kampány nem teljesen azt a célt érte el, amit akart. 7.4. A civil szervezetek kampányainak elemzése Hogyha összehasonlítjuk a civil és az állami szervezeteket a kampányai9k szempontjából, akkor azt láthatjuk, hogy a civil szervezetek számára nem az a legfontosabb, hogy minél több médiumban minél többet szerepeljenek, hanem az, hogy eljussanak a bántalmazott emberekhez és a lehetőségeikhez mérten a maximális segítséget nyújtsák. A segélyvonallal

63

rendelkező szervezetek kampányainak hatásait legkönnyebben a hívások számának megnövekedéséről lehetett lemérni, és általánosságban elmondhatjuk, hogy a médiajelenlét elérte hatását és egyre több emberhez jut el az információ és a segítség. Sok a családon belüli erőszak ellen küzdő szervezetek támogatója, szimpatizánsa, még ha nem is mindig jelennek meg a megmozdulásokon, azonban egyértelműen növekszik a számuk, ami azt jelenti, hogy igenis kezd a köztudatba bekerülni, hogy a családon belüli erőszak nem magánügy és kötelességünk lehetőségeinkhez mérten segíteni. Egyre több a multiplikátor, így a társadalom perifériáján élőkhöz is eljut rajtuk keresztül, hogy hova tudnak fordulni, ha bántalmazzák őket.

64

VIII. BEFEJEZÉS Dolgozatom bevezetésében azt a kérdést tettem fel, hogy hogyan került be a köztudatba a családon belüli erőszak, mint egy olyan megoldásra váró probléma, ami egyik állampolgár számára sem lehet közömbös. A kutatásom során elolvasott anyagok és a NANE Egyesület munkatársával végzett interjúm során arra a megállapításra jutottam, hogy a NANE Egyesület mottója, „A családon belüli erőszak nem magánügy” a legtalálóbb szlogenje a mozgalomnak, hiszen valóban az a célja minden állami és civil szervezetnek is, hogy kampányaiban erre hívja fel a figyelmet. A rendszerváltás után elindult civil mozgalmak ugyan lassan és fokozatosan, de most már egyértelműen a haladás útján vannak. Ez alatt azt értem, hogy nem csak az állami szférában tudnak létezésükről, ismerik el szakértelmüket, és bár nem minden alkalommal, de azért gyakran kérik ki véleményüket, de az emberek köztudatába is beágyazódtak a szervezetek nevei, szlogenjei. Elmondható pozitív statisztika, hogy a bántalmazottak egyre nagyobb arányban kezdenek tisztában lenni jogaikkal, egyre több esetet derítenek fel, sok eset médiafigyelmet kapott (például Simek Kitti, Zombori Sebestyén, stb.). Amint azt már több helyen megemlítettem dolgozatomban, mind a civil, mind az állami szféra kampányairól elmondható, hogy alapjában véve sikeresek voltak a célcsoporthoz való elérés szempontjából, hiszen a segélyvonalak hívásainak száma szignifikánsan nőtt, éppen ez volt a probléma a GYISM kampányával, hogy nem tudták kezelni a megnövekedett érdeklődést, nem tudták megvalósítani a tervezett intézményi háttért. A két szféra egymás közti kommunikációjáról elmondhatjuk, hogy ugyan sokszor felkéri az állami szféra a civil szervezetek szakértőit az együttműködésre, nem mindig fogadják meg tanácsaikat, nem mindig ismerik el szakértelmüket. A szervezetek egymás közötti kommunikációjáról elmondhatjuk, hogy a civil szervezetek gyakran működnek együtt, használják egymás sajtókapcsolatait, önkénteseit, ami erősebbé teszi őket és jobban felkelti a közfigyelmet. Összefoglalva diplomamunkám mondanivalóját, azt jegyezném meg örömmel, hogy az erőszak többé valóban „nem magánügy”, a közfigyelem a médiában megjelenő esetekre irányul, és remélhetőleg ez a közérdeklődés arra sarkallja a politikusokat, hogy megvalósuljon minél előbb a távoltartási törvény és a bántalmazottak valódi, használható segítséget kapjanak.

65

FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE Könyvek: - Incze Kinga- Pénzes Anna: A reklám helye, Stardust Publishing Kft., Budapest,2002 - Barát Tamás: Tolmács a hídon. Egyetemi jegyzet. Gödöllő, 2001. - Szeles Péter: Public relations a gyakorlatban, Geomédia, Budapest, 1999 - Józsa László: Marketingstratégia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002.

Kiadványok: - KÉZIKÖNYV A MÉDIÁRÓL CIVIL SZERVEZETEKNEK Hálózat a Demokráciáért Program 1997. (A magyar változatot szerkesztette és kiegészítette: Takács András István ) - Deklaráció a Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséről, 1993 Internet: www.im.hu: - www.im.hu/csaladonbelul/?ri=484&ei=41 (2005.03.26.) - www.im.hu/csaladonbelul/?ri=498&ei=18 (2005.03.28) - www.im.hu/csaladonbelul/?ri=498&ei=30 (2005.03.28.) - www.im.hu/csaladonbelul/?ri=505&ei=1 ( Ranschburg Jenő: Erőszak a családban, 2005.03.28) www.szochalo.hu: - www.szochalo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1445 (Tamási Erzsébet: A családon belüli erőszakról, 2005.03.25) - www.szochalo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2094 (2005.04.01) - www.szochalo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3373 (Pató Erika: Erőszak a családban, 2005.02.28) www.pkm.hu/morvai.htm (J. Tóth Mariann: A férfiakat uralkodásra nevelik, 2005.03.11) www.pihgy.hu (2005.03.12) www.outdoor.hu (2005.03.15) www.bunmegelozes.easyhosting.hu/szakmai/osszefoglalo.pdf (2005.03.19) www.ngo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1176 (2005.03.22)

66

www.nane.hu (A NANE Egyesületről szóló rész valamint a NANE Egyesületre vonatkozó hivatkozások alapjául a www.nane.hu honlap szolgált, valamint Herman Judittal készített interjúm) www.habeascorpus.hu (2005.02.24) www.eszteralapitvany.hu (2005.02.24) www.amnesty.hu: - www.amnesty.hu/neem (2005.03.02) - www.amnesty.hu/neem/index.php?idx=12 (2005.03.02) www.nlc.hu : - www.nlc.hu/cikk.php?id=31&cid=16864 (2005.04.01) - www.nlc.hu/cikk.php?id=54&cid=15503 (Mihalicz Csilla: Ez is kapott egy pofont!, 2005.04.01) - www.nlc.hu/cikk.php?id=195&cid=14392 (2005.04.02) - www.nlc.hu/cikk.php?id=54&cid=13483 (Mihalicz Csilla: És én még szégyelltem magam.!, 2005.04.05) - www.nlc.hu/cikk.php?id=92&cid=12025 (Vári Dorottya: Verem, de szeretem!, 2005.04.03) - www.nlc.hu/cikk.php?id=54&cid=7994 (Víg György: terror a csaldában- hetente három áldozat, 2005.04.02) http://velvet.hu/v-onleany/v-hirek/pecsero (2005.03.27) www.gyism.hu (2005.04.03) www.aszolasszabadsaga.hu (2005.04.03)

67

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet: Az Ön jogai , a NANE Egyesület kiadványa, Forrás: www.nane.hu Az Ön jogai Tájékoztató bántalmazott nőknek Önnek joga van a biztonsághoz! Férjének/élettársának, volt férjének/élettársának éppúgy nincs joga bántalmazni Önt, vagy gyermekeit, mint egy idegennek! Ezért minden esetben, ha Ön bántalmazás áldozatává válik, Önnek joga van feljelentést tenni, és követelni a rendőrségtől, hogy a megfelelő lépéseket megtegye. A rendőrség törvényben meghatározott feladata, hogy megszakítsa, megakadályozza és megelőzze a bűncselekmények elkövetését! A bántalmazás általában több bűncselekményt is megvalósít! Önnek joga van ahhoz, hogy ezekért a bűncselekményekért eljárást kezdeményezzen! Amennyiben ezt a jogát a rendőri szervek elvitatják (megpróbálják lebeszélni a feljelentés megtételéről, vagy egyenesen megtagadják a jegyzőkönyv felvételét), Ön panasszal élhet az eljáró rendőr ellen. A rendőröknek kötelességük megmondani nevüket és jelvényszámukat. Önnek joga van ahhoz, hogy az Ön vagy a gyermekei ellen elkövetett összes bűncselekményt kivizsgálják. Ehhez részletes jegyzőkönyvre van szükség, és arra, hogy az abban foglalt összes cselekményt értékelje a rendőrség. Ragaszkodjék hozzá, hogy adjanak egy példányt az Ön által tett feljelentésből – ehhez joga van –, és ellenőrizze, hogy mindent sikerült-e úgy elmondania, ahogy szerette volna. Ha nem, joga van bármikor feljelentés-kiegészítést tenni. Ezt írásban, ajánlott levélben is beküldheti. A feljelentéstétel elején megkérdezik Öntől, hogy kívánja-e az adatai (neve, címe, telefonszáma) titkos kezelését. Ha bármely okból úgy gondolja, hogy ez fontos, feltétlenül éljen ezzel a jogával! Az eljárás bármely szakában megilleti Önt az a jog, hogy saját jogaival kapcsolatban felvilágosítást kapjon. A rendőri eljárás bármely szakaszában megilleti önt a panasztétel joga. NE FELEDJE: A rendőrségi eljárás során Ön nem elkövető, hanem egy vagy több bűncselekmény áldozata. Az eljárás nem a rendőrségért, hanem Önért van! Nem Önnek kell kímélnie a rendőrséget a kényelmetlenségektől (feljelentés, jegyzőkönyvírás, másolatok kellő számban való készítése, helyszíni kiszállás, stb.), hanem a rendőrségnek kell megvédenie Önt attól, hogy további bűncselekmények áldozatává váljék. Ha kérdése van, hívja a NANE Egyesület ingyenesen hívható zöld számát: 06-80-505-101 (a

Matáv

Rt.

támogatásával)

este 6 és 10 óra között. Kiadja a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület 1447 Budapest, Pf. 502. Telefon: 267-4900 E-MAIL: [email protected]

68

2. számú melléklet: A NANE Eygesület plakátjai: Forrás: www.nane.hu „Minden ötödik nőt rendszeresen ver a férje vagy az élettársa” „Én sosem ütnék meg egy nőt.” „Míg az erőszak el nem választ.”

69

5. számú melléklet: Az ESZTER Alapítvány „Csendes kampány”-ának plakátjai, Forrás: www.eszteralapitvany.hu

70

6. számú melléklet: Diagram: A családon belüli erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények megoszlása A családon belüli erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények megoszlása

128 275 669

3 935

élet,testi épség és az egészség elleni

közlekedési bűncselekmények

házasság, család, ifjúság, nemi erkölcs elleni

közrend elleni

vagyon elleni

Forrás: www.im.hu/csaladonbelul/bin/565.doc, 4. oldal

71

FÜGGELÉK

PR MEGHATÁROZÁSOK A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSÉNEK AJÁNLÁSÁVAL

A public relations meghatározása Kölcsönös előnyökön alapuló kommunikáció és kapcsolatok tudatos szervezése, melynek célja az egyének, szervezetek és környezetük közötti megértés, valamint a bizalom megteremtése, fenntartása. A public relations feladatai A public relations irányítási funkció, mely a szervezet céljai iránt megnyilvánuló társadalmi konszenzus és bizalmi légkör kialakulását célozza. A szervezet külső és belső környezete közötti kommunikációs kapcsolatok és folyamatok kutatása, elemzése, tervezése, szervezése, kivitelezése és kiértékelése. A public relationst gyűjtőfogalomnak tekintjük. Belső public relations- Internal Public Relations A szervezet vezetőinek a szervezet tagjaival, illetve azok csoportjaival, érdekképviseleteivel, valamint a tulajdonosokkal folyamatosan fenntartott kommunikációs- és kapcsolatszervező tevékenysége. A szervezet tagjainak és csoportjainak egymás között kialakított folyamatosan fenntartott kommunikációs és kapcsolatszervező tevékenysége. Vezetői-alkalmazotti kapcsolatok A szervezet vezetőinek az alkalmazottakkal kialakított és folyamatosan fenntartott kommunikáció-, és kapcsolatszervezése. Vezetői-érdekképviseleti kapcsolatok Kommunikáció- és kapcsolatszervezés a szervezet belső környezetében működő érdekképviseleti, valamit érdekvédelmi szervekkel, illetve ezek egyéni tagjaival. Vezetői-tulajdonosi kapcsolatok A szervezet vezetőinek a szervezet tulajdonosaival kialakított és folyamatosan fenntartott kommunikáció-, valamint kapcsolatszervezése. Belső szervezeti kapcsolatok A szervezeten belül működő egységek közötti (vertikális, horizontális) kommunikációs kapcsolatok szervezése. Szervezeti public relations - Corporate Public Relations A szervezet küldetésének, filozófiájának, stratégiájának megfelelő kommunikációs- és

72

kapcsolatszervező tevékenység, a szervezet iránti bizalom kialakítása, és folyamatos fenntartása érdekében. Szervezeti azonosság - Corporate Identity Egy szervezetet meghatározó jellemző tulajdonságok, intézkedések összessége, melyek azonosítják a szervezetet önmagával, illetve megkülönböztetik más szervezetektől. A public relations feladata a szervezeti azonosság és megkülönböztethetőség kialakítása a tudatos kommunikációs és kapcsolatszervező tevékenység által. Szervezeti kultúra - Corporate Culture A szervezet és tagjai által kialakított és elfogadott értékrend, normatíva, etika, magatartásforma, tudás, tapasztalat, melyet a szervezet megőriz, átörökít, megújít. A pr feladata - a humánerőforrás szervezettel együttműködve - a szervezeti kultúra fejlesztése, annak a külső és belső környezettel való elfogadtatása. Szervezet image - Corporate Image A szervezet külső és belső tulajdonságai valamint azok megjelenési formája, képe, képmása, melyre a szervezet tagjai továbbá a szervezet külső és belső környezete is hatással van. Szervezeti brand - Corporate Brand A közvélemény-csoportok tudatában kialakult szervezethez kapcsolódó eszmei értékek összessége. Szervezeti formavilág - Corporate Design A szervezet formavilága, a szervezeti identitásból fakadó vizuális arculati elemek összessége. Külső public relations - External Public Relations A szervezet külső környezetével kiépített és folyamatosan fenntartott kommunikáció- és kapcsolatszervezés. Termék, szolgáltatás, tevékenység public relations - Product Public Relations Értékesítés centrikus információcsere, a szervezet teljes pr tevékenységének az a része, amely a marketing aktivitás bizalmi környezetét alakítja ki. Termék, szolgáltatás, tevékenység image A termék, a szolgáltatás, a tevékenység felhasználói körének tudatában kialakult kép és képmás. Termék, szolgáltatás, tevékenység brand A közvélemény csoportok (felhasználók, megrendelők, fogyasztók) tudatában a termékről, szolgáltatásról, tevékenységről kialakított vélemények összessége. Termék, szolgáltatás, tevékenység design Egy bizonyos termék, szolgáltatás, tevékenység megjelenése, képe, formája, mely a kipróbálás nélküli megkülönböztethetőséget és azonosíthatóságot segíti. Public Affairs - társadalmi nyilvánossági kapcsolatok A szervezet olyan kapcsolatainak összessége, melyet a társadalom, vagy a társadalom valamely csoportjának irányában saját céljai érdekében alakít ki és tart fenn. A public affairs gyűjtőkategória:

73

- kormányzati kapcsolatok - önkormányzati kapcsolatok - érdekképviseleti kapcsolatok - kisebbségi kapcsolatok - civil szféra kapcsolatok (NGO) - társadalmi ügyek kezelése (issue management) - public interest Kormányzati kapcsolatok Információcsere a törvényhozói, jogszabály-alkotói és végrehajtói hatalom képviselői és a szervezet között. Önkormányzati kapcsolatok A szervezet működési területén található közösségekkel, önkormányzatokkal, illetve egyénekkel fenntartott kapcsolat és kommunikáció szervezése. Érdekképviseleti kapcsolatok Információcsere szervezése a társadalomban működő érdekképviseleti szervekkel, illetve ezek egyéni tagjaival. Kisebbségi kapcsolatok A társadalomban sajátos helyzetük alapján elkülönülő kisebbségi csoportokkal kapcsolatos kommunikáció szervezése. Civil szféra kapcsolatok (NGO) A szervezet társadalmi felelősségének publicitása céljából a civil szférával fenntartott kapcsolat és kommunikáció szervezése. Társadalmi ügyek kezelése - Issue Management A társadalom egészét, illetve csoportjait foglalkoztató és a szervezetet érintő kérdések kezelése és kommunikációjának szervezése. vagy A társadalmi környezet által a szervezet, illetve annak tevékenységét várhatóan befolyásoló lényeges és fontos kérdések, problémák előre látó felismerése, kezelése és kommunikációjának szervezése. Public Interest A társadalom egészében, illetve annak csoportjaiban felmerülő döntési alternatívák vagy várható attitűdváltozások előkészítése, előmozdítása racionális és emocionális érvek kommunikálásával, kommunikációjának segítésével. Ágazati kapcsolatok - Industry Relations A partnerekkel és versenytársakkal történő kommunikációs kapcsolatok szervezése.

74

Szakmai kapcsolatok - Professional Relations A szervezet szakterületéhez kapcsolódó tudományos, oktatási, szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel történő kommunikáció szervezése. Ügyfélkapcsolatok - Consumer Relations A fogyasztókkal, ügyfelekkel, vevőkkel kialakított és fenntartott kommunikáció és kapcsolatok szervezése. (Nem közvetlen eladásösztönző tevékenység, de elősegítheti azt az értékesítési tevékenység bizalmi környezetének alakításával.) Pénzügyi kapcsolatok - Financial Relations A szervezet és a tulajdonosok, a befektetők, a részvényesek, a kötvényesek, a támogatók, a hatóságok, a gazdasági környezet szereplői közötti kommunikáció és kapcsolatok szervezése. A pénzügyi kapcsolatok gyűjtőkategória: - befektetői és befektetési kapcsolatok - kapcsolattartás a részvényesekkel - kapcsolattartás a tulajdonosokkal - pénzügyi szervezetekhez és hatóságokhoz fűződő kapcsolatok Befektetői és befektetési kapcsolatok A szervezet és az intézményi, egyéni és dolgozói befektetők közötti kommunikáció szervezése. Részvényesi kapcsolatok A szervezet és a tulajdonosok, részvényesek közötti kommunikációs kapcsolatok szervezése. Pénzügyi szervezeti kapcsolatok A szervezet és a pénzügyi környezet szereplői közötti kommunikáció szervezése. Média kapcsolatok - Media Relations A nyomtatott és elektronikus média intézményeivel, a szerkesztőségekkel, a kiadókkal és azok munkatársaival, valamint az újságírókkal fenntartott kapcsolatok szervezése a szervezet publicitása érdekében, a szervezet iránti érdeklődés fenntartásával. A média kapcsolatok gyűjtőkategória:

- kiadói kapcsolatok - szerkesztőségi kapcsolatok - újságírói kapcsolatok Publicitás A kiválasztott médiumokon keresztül egy szervezet vagy személy érdekében tervezett, hírértékűvé formált üzenetek terjesztése. Válságkommunikáció - Crisis Communication Válsághelyzetben a szervezet működési zavarainak leküzdését szolgáló kommunikációs szaktevékenység, melynek során hírek és információk továbbítása történik. Változáskommunikáció A szervezetet érő hatások, valamint a külső és belső feltételek módosulása miatt szükségessé váló kommunikáció.

75

vagy A szervezetet érintő társadalmi, környezeti hatások külső és belső feltételeinek módosulása miatt szükségessé váló célirányos kommunikáció szervezése A public relations legismertebb módszerei és formái 1. személyes kommunikációs módszerek, formák 1.1. személyes kommunikáció szóban 1.1.1. megbeszélés 1.1.2. viták, párbeszédek 1.1.3. előadás, előadói körút 1.1.4. információ kiszivárogtatás 1.1.5. telefonbeszélgetés 1.1.6. magyarázat 1.1.7.közmeghallgatás 1.1.8. fogadóóra 1.1.9.üzemlátogatás (tájékoztatás, tájékozódás) 1.2. személyes írásos kommunikáció 1.2.1. személyre szóló postai levelezések, e-mail 1.2.2. írásos hírmagyarázatok 1.2.3. telefaxos üzenetek 2. csoportkommunikációs módszerek, formák 2.1. rendezvények 2.1.1. konferencia típusú rendezvények 2.1.1.1. kongresszusok, szimpóziumok, szemináriumok, szakmai vitasorozatok 2.1.1.2.tájékoztatók 2.1.1.3. értekezletek, tanácskozások 2.1.1.4. fórumok 2.1.1.5. pr-oktatási, képzési, továbbképzési formák 2.1.2. bemutató típusú rendezvények 2.1.2.1. pr jellegű szakmai kiállítások 2.1.2.2. prezentációk 2.1.2.3. üzemlátogatások 2.1.3. komplex rendezvények 2.1.3.1. nyilvános napok 2.1.3.2. állami nemzeti ünnepségek 2.1.3.3. jubileumi, avatási ünnepségek 2.1.3.4. külföldi és hazai delegációk látogatásai, fogadásai 2.1.3.5. kiállítások, bemutatók

76

2.1.3.6. belső rendezvények 2.1.3.7. road-show 3. tömegkommunikációs módszerek, formák 3.1. sajtókonferenciák 3.2. sajtótájékoztatás 3.3. interjúk, tudósítások 3.4. sajtóháttér beszélgetések 3.5. média pool, riport utak 3.6. kerekasztal-beszélgetések 3.7. sajtó reggeli, ebéd, vacsora stb. 3.8. talk-show 4. egyéb módszerek, formák 4.1. lobbizás 4.2. támogatás 4.2.1. szponzorálás 4.2.2. mecenatúra 4.2.3. fund-raizing A public relations eszközei 1. személyes kommunikáció eszközei 1.1. vitavezetés 1.2. párbeszéd 1.3. előadás 1.4. levelezés 1.5. telefon, telefax, e-mail 1.6. üdvözlő- és névjegykártya, naptárak, meghívók, oklevelek, matricák, címkék, térképek, sajtómappák stb. 2. csoportkommunikáció eszközei 2.1. hagyományos nyomtatványok 2.1.1.tájékoztató kiadványok (leporelló) 2.1.2.szervezeti beszámoló anyagok (éves, negyedéves jelentések) 2.1.3. hírlevelek (news release) 2.1.4. aktuális cikkajánlások 2.2. image-formáló nyomtatványok 2.2.1. arculati kézikönyvek, brossúrák 2.2.2. fogadó dossziék 2.2.3. termék, szolgáltatás prospektusok 2.2.4. zárt területi plakátok, reklámtáblák 2.2.5. állandó és ideiglenes kiállítási anyagok 2.2.6. faliújságok, hirdetések

77

2.3. audiovizuális PR eszközök 2.3.1. diaképek, írásvetítő fóliák, szemléltető eszközök 2.3.2. pr-filmek, videók 2.3.3. diaporáma, multivizió 2.3.4. multimédia 2.3.5. számítógépes prezentáció 2.3.6. komputer-animáció 3. tömegkommunikáció eszközei 3.1. nyomtatott és elektronikus média 3.1.1. nyomtatott média 3.1.1.1. napilapok 3.1.1.2. heti-, kétheti- havi lapok 3.1.1.3. magazinok, folyóiratok stb. 3.1.1.4. periodikák, évkönyvek stb. 3.1.2. elektronikus eszközök 3.1.2.1. tv 3.1.2.2. teletext 3.1.2.3. rádió 3.1.2.4. web 3.1.2.5. on-line magazinok, portáloldalak 3.1.2.6. online kapcsolatok: fórum, hírlevél, levelezőlista Elfogadta a Magyar Public Relations Szövetség Közgyűlése 2000. április 6.

78