BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZEKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány
Kultúrdiplomáciai kapcsolatok Magyarország és a Baltikum között
Készítette: Szilágyi Judit
Budapest, 2005
Tartalomjegyzék 1
Bevezetés ..................................................................................................... 3
2
A diplomácia rövid története........................................................................ 4
3
A kulturális diplomácia ................................................................................ 5
3.1
A kultúrális diplomácia céljai, funkciói ....................................................... 5
3.1.1
A kultúrális diplomata.................................................................................. 5
4
Külföldi magyar kultúrális intézetek............................................................ 6
4.1
A Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága (KMKII)................. 6
4.2
2. A KMKII szervezete ................................................................................ 7
4.3
3. Az intézetek.............................................................................................. 8
5
A finn – magyar kultúrális kapcsolatok története (történeti áttekintés)....... 8
5.1
A finn – magyar művészeti együttműködés................................................. 8
5.1.1
Népművelési kapcsolatok (népköltészet, népmese, népzene folklór).......... 8
5.1.2
Irodalom ....................................................................................................... 9
5.2
A finn – magyar társadalmi kapcsolatok.................................................... 10
5.2.1
A Finn-Magyar Társaság............................................................................ 10
5.2.2
Testvérvárosi kapcsolatok.......................................................................... 12
5.2.3
FINNORSZÁGI MAGYAROK EGYESÜLETE ...................................... 13
6
Finnország 1997-2004 ( gazdaság, belpolitika, oktatás, K+F) .................. 14
6.1
Gazdaság, ................................................................................................... 14
6.2
Belpolitika .................................................................................................. 16
6.3
Finn Oktatási Minisztérium: ...................................................................... 17
6.4
Kutatás + Fejlesztés: .................................................................................. 19
6.4.1
A magyar-finn tudományos, technológiai és oktatási kapcsolatok............ 19
7
HMKTK (Észtország, Lettország és Litvánia)........................................... 20
7.1
Diplomáciai kapcsolatok............................................................................ 22
7.2
Magas szintű látogatások: .......................................................................... 23
7.3
Legfontosabb kétoldalú egyezmények....................................................... 24
7.4
Kulturális kapcsolatok................................................................................ 24
7.4.1
Kulturális egyezmény ................................................................................ 24
7.4.2
Kulturális diplomácia 2000-2001............................................................... 26
7.4.3
Kulturális diplomácia 2002-2003............................................................... 27
7.4.4
Kulturális diplomácia 2003-2004............................................................... 28
7.4.5
Magyar Finn Kulturális díj Rácz István díj................................................ 29
7.4.6
Kulturális Hetek ......................................................................................... 30
7.5
Kapcsolat a sajtóval.................................................................................... 31
7.6
Oktatás ....................................................................................................... 32
7.6.1
A magyar nyelv tanítása............................................................................. 33
7.6.2
Ösztöndíjasok cseréje................................................................................. 34
7.7
Irodalom ..................................................................................................... 35
7.8
Zene 1997-1998 ......................................................................................... 36
7.9
Néptánc ...................................................................................................... 37
7.10
Kiállítások .................................................................................................. 37
7.11
Vidéki és regionális tevékenység ............................................................... 40
7.12
Kapcsolatok finn intézményekkel 1997-1998............................................ 41
8
Észtország .................................................................................................. 41
8.1
Diplomáciai kapcsolatok............................................................................ 41
8.2
Magyarország és Észtország kétoldalú kapcsolatai ................................... 41
8.3
Magas szintű látogatások ........................................................................... 43
8.4
Magyarország és Észtország közötti megállapodások: .............................. 44
8.5
Kulturális, oktatási kapcsolatok ................................................................. 45
8.6
Magyarok Észtországban ........................................................................... 45
8.6.1
Észtországi Magyarok Munkácsy Mihály Egyesülete ............................... 45
8.6.2
Az egyesület megalakulása ........................................................................ 47
8.6.3
A tagság...................................................................................................... 47
8.6.4
Az egyesület feladata ................................................................................. 48
8.7
Gazdaság jellemzése .................................................................................. 49
8.8
Kétoldalú kulturális kapcsolatok................................................................ 49
8.9
A magyar-észt tudományos és technológiai együttműködés ..................... 50
8.10
A Tallinni Magyar Intézet története........................................................... 51
8.11
1997-1998 Észtország ................................................................................ 52
8.12
Észtország 1998-1999 ................................................................................ 55
8.13
Észtország 1999-2000 ................................................................................ 56
8.14
A Tallinni Magyar Intézet (MKTK/TMI) tevékenységéről 1999-2000..... 57
8.15
1999-2000 Észtország ( TMI ) ................................................................... 59
8.16
2000-2001 Észtország ................................................................................ 60
8.16.1
Munkatervek .............................................................................................. 61
8.16.2
Magas szintű látogatások ........................................................................... 62
8.16.3
Kulturális-művészeti tevékenység ............................................................. 62
8.16.4
Kiállítások .................................................................................................. 63
8.16.5
Filmek ........................................................................................................ 63
8.16.6
Tudományos tevékenység .......................................................................... 63
8.16.7
Vidéki és regionális tevékenység ............................................................... 64
9
Lettország................................................................................................... 64
9.1
Államközi és politikai kapcsolatok ............................................................ 64
9.2
Politikai kapcsolatok, magyas szintű látogatások ...................................... 65
9.3
Magyarok Lettországban............................................................................ 65
9.3.1
Lettországi Magyarok Balaton Szövetsége................................................ 65
9.3.2
Az egyesület feladata: ................................................................................ 65
9.4
Gazdaság jellemzése .................................................................................. 66
9.5
A magyar-lett tudományos és technológiai kapcsolatok............................ 67
9.6
Lettország 1997-1998 ................................................................................ 67
9.7
Lettország 1998-1999 ................................................................................ 68
10
Litvánia ...................................................................................................... 69
10.1
Államközi és politikai kapcsolatok ............................................................ 69
10.2
Magasszintű kapcsolatok ........................................................................... 71
10.3
Oktatási, kulturális kapcsolataink .............................................................. 72
10.4
Litvánia Gazdaság jellemzése .................................................................... 74
10.5
Litvánia 1997-1998 .................................................................................... 74
10.6
Litvánia 1998-1999 .................................................................................... 76
10.7
Lettország és Litvánia 1999-2000.............................................................. 76
10.8
Lettország és Litvánia 2000-2001.............................................................. 77
11
Befejezés .................................................................................................... 77
12
Irodalomjegyzék......................................................................................... 79
1
Bevezetés
Témaválasztásomban jelentős szerepet játszott egy a főiskolán kötöttt barátság az egyik litván évfolyamtársammal. Akkoriban tudatosult bennem a felismerés, hogy mennyire kevés információ birtokában állok Litvániával illetve a Baltikummal kapcsolatban. Hiszen ez a térség nem volt az elsődleges turisztikai úticélok közé sorolható, így csak a középiskolában -földrajzórán – elsajátított általános adatokba kapaszkodhattam. Országaink történelme több ponton is kapcsolódik, de ahhoz hogy a Magyarország és Litvánia –tágabb értelemben pedig Magyarország és a Baltikum- kultúrdiplomáciai kapcsolatait
bemutathassam,
elsősorban
a
Helsinki
Magyar
Kulturális
és
Tudományos Központ tevékenységével kell megismerkednünk. 2001-ig ez a – Helsinki-ben működő- kulturális intézet közvetítette a magyar kultúra bemutatását célzó programokat Finnországba és a „közeli” Észtországba, Lettországba valamint Litvániába. Ezt a feladatot 2001-től pedig a Tallini Magyar Intézet látja el e három balti országban. Az anyaggyűjtés nem volt könnyű feladat hiszen Magyarország és Finnország kapcsolatairól az utóbbi 20 évben nem született átfogó tanulmány vagy könyv, így elsősorban az 1985-ben kiadott Barátok Rokonok című könyv ismeretanyagára kellett hagyatkoznom. Nagy segítséget jelentett azonban Jelinkó Árpád – a HMKTK egykori igazgatójának- támogatása, amely személyes beszélgetések illetve a kulturális
intézet
beszámolóinak
rendelkezésemre
bocsátásának
formájában
nyilvánult meg. Tőle értesültem arról, hogy mekkora igény mutatkozik a két ország kultúrdiplomácia kapcsolatait bemutató összefoglaló tanulmány megszületésére. A célom az volt, hogy a demokratikus átalakulás óta napjainkig – ezen belül 19972004-ig- ismertessem e két rokon nép kulturális kapcsolatainak kibontakozását. A 2005-ös év különleges apropóval szolgál ehhez a szakdolgozathoz, hiszen a HMKTK idén ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját.
3
2
A diplomácia rövid története
A diplomáciát Wicquefort úgy definiálja, mint a kormányok és a független államok közötti kapcsolatok ápolása és menedzselése kommunikációs érzékenység és intelligencia segítségével. Harold Nicolson viszont a diplomáciát két csoport közötti kapcsolatok rendszeres irányításaként fogja fel, szerinte a diplomáciai kapcsolatok a nemzetközi törvények által szabályozott, adott témákkal kapcsolatos nemzetközi kapcsolatok rendezése képviseleti szervek segítségével, békés eszközökkel. 1 Hol máshol kereshetnénk a diplomácia gyökereit, mint a görögöknél, ahol is a legjobb szónokok képviselték a városukat a többi polisz közgyűlése előtt. Ezt a fajta képviseleti rendszert persze - mint oly sok minden mást is – később átvették a rómaiak is, akik ebből „táplálkozva” megalkották az első nemzetközi törvényeket, rendeleteket , amelyekből állandó diplomáciai kapcsolatokra lehet következtetni.2 A diplomáciatörténet következő jelentős állomásáig sokat kell utaznunk az időben előre, egészen a XV.századig mégpedig Itáliába, ahol erre a korra datálahtaó az első állandó külképviseletek felállításáínak időpontja, amit a modern diplomácia gyökerének is nevezhetünk. Míg az ókorban a diplomaták még hírnökök, szószólók, polihisztorok voltak a középkorra már tanult megfigyelők, valamint a meghatározo államközi illetve birodalomközi iratok rendszerezői / dokumentátorai lettek. Később ez az állandó képviseleti rendszer terjedt el Európa szerte, viszont a diplomáciai szolgálat megjelenése 1815-ig várattat magára, ekkor is csak néhány országban található meg. A XVIII.századi Európát még a közösen megfogalmazott érdekek és önként vállalt szerződések fogják össze. Az igazi változást majd csak a XIX. század hoz a polgári érdeklődés megjelenésével és a Nemzeti Liga életrehívásával.
1
2
Harold Nickolson: Diplomacy of modern knowledge, 1950, London Michael Hardy: Modern diplomatic law, 1957, Manchester
4
3
A kulturális diplomácia
Ez az elnevezés a XX.században terjedt el, és kezdeteit az egyes államok között a XIX.század végén létrejövő kulturális szerződések jelentik, amelyek egyfajta „Tartalék – lehetőségként” (Feltham megfogalmazásában) szolgáltak azoknak azon kormányoknak akik biztosítani akrták egymást jóindulatukról, ám ez volt az egyetlen olyan terület, ahol megállapodásra juthattak.3
3.1
A kultúrális diplomácia céljai, funkciói
1. „Kultúra-átadás: a nemzeti kultúra és tudomány mgismertetése, bemutatása, s ezen keresztül az országkép pozitív formálása a partnerország széles közvéleményében . 2. Kultúra- átvétel: a saját ország számára szükséges, illetve hasznos kulturális, tudományos értékek, alkotások azonosítása és behozatala. 3. A nemzeti (politikai, gazdasági) érdekek előmozdítása, a kultúra sajátos eszközeivel. 4. Cselekvő hozzájárulás az államok, nemzetek közötti jobb megértéshez, bizalom-építéshez, a nemzetközi és regionális biztonság erősítéséhez.”4 3.1.1
A kultúrális diplomata „Hivatásos kulturális diplomatáknak tekinthetjük mindazon köztisztviselőket és mindazon közalkalmazottakat, akik a központi és helyi közigazgatásban, itthon és küllföldön, kulturális külkapcsolati feladatokat végeznek.”
3
Nyusztay László: Szakdiplomáciai tanulmányok – 6. fejezet – kulturális diplomácia, 2000 Budapest
4
Nyusztay László: Szakdiplomáciai tanulmányok – 6. fejezet, 103 oldal– kulturális diplomácia, 2000
Budapest
5
Íme a legfontosabb kategóriák: •
„ A küllügyminisztériumok oktatási, kulturális és tudományos feladatokkal megbízott munkatársai
•
A fenti területekért felelős szakminisztériumok nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó munkatársai.
•
Egyéb szakterületileg illetékes főhatóságok és kormányszervek nemzetközi kapcsoltai tisztviselői
•
Közvetlen, vagy indirekt költségvetési támogatással működő kormányügynökségek,
köztestületek
nemzetközi
együttműködéssel
megbízott
szakemberei. •
Külképviseletek kulturális ügyekkel megbízott diplomatái, kulturális, tudományos, tájékoztató intézetek munkatársai. „5
4
4.1
Külföldi magyar kultúrális intézetek
A Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága (KMKII) Egészen 1998-ig a külföldi magyar kulturális intézetek működésének és tevékenységének szakmai és pénzügyi felügyeletét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ( MKM ) – azaz a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jogelődje- pontosabban a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya látta el. AKülföldi Kulturális Intézetek Osztályának léterhozására 1996-ban került sor, melynek feladata az intézetek szakmai munkájának felügyelete és segítése volt. Az NKÖM létrejöttét követően a Külföldi Kulturális Intézetek Osztálya továbbra is a nemzetközi terület felügyelete alatt maradt. Már 1999-ben felvetődött a gondolata egy – a külföldi magyar kulturális intézetek munkájának felügyeletét ellátó - önálló költségvetési szerv felállításának, melynek célja az intézetek pénzügyi és szakmai igazgatása volna. 5
Nyusztay László: Szakdiplomáciai tanulmányok – 6. fejezet, 106 oldal– kulturális diplomácia, 2000
Budapest
6
Így került megalapításra 2000-ben a Kulturális Intézetek Igazgatósága ( KII ), melynek nevét később Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatóságára módosítottak. Az Igazgatóság állami feladatként ellátandó alaptevékenységét a következő feladatok alkotják: •
külföldi kulturális intézetek irányításával kapcsolatos miniszteri feladat- és hatáskörök gyakorlásának megvalósításához a szükséges feltételek biztosítása
•
az intézetek felügyelete, irányítása és ellenőrzése
Az Igazgatóság közreműködik a külföldi magyar intézetekkel kapcsolatos szakmai és gazdasági elképzelések kialakításában, összehangolja azokat, valamint részt vesz a közép- és hosszútávú stratégiák, fejlesztési és beruházási feladatok kidolgozásában és végrehajtásában. Az Igazgatóság a NKÖM költségvetésében szereplő, kincstári körbe tartozó, önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. Szakmai felügyeletét a mindenkori Művészeti Ügyek és Nemzetközi Kapcsolatok Helyettes Államtitkára látja el. 4.2
2. A KMKII szervezete A KMKII élén az igazgató áll, akihez három szervezeti egység tartozik: •
a Szakmai Igazgatóság,
•
a Gazdasági Igazgatóság,
•
az Igazgatói Titkárság.
A Szakmai Igazgatóság vezetője és referensei látják el az intézetek programjaival, működésével kapcsolatos szakmai feladatokat, az intézetek által megküldött éves jelentések, illetve havi beszámolók alapján figyelemmel kísérik az intézek programjainak megvalósulását. A Szakmai Igazgatóság dolgozza ki az intézethálózat működtetésével,
fejlesztésével
kapcsolatos
stratégiai
terveket,
elemzéseket,
háttéranyagokat, készíti elő az ezzel kapcsolatos vezetői döntéseket. A Gazdasági Igazgatóság látja el a gazdasági, gazdálkodási feladatokat, a pénzügyi elszámolások ellenőrzését, a vagyongazdálkodást. 7
Az Igazgatói Titkárság szervezeti egységéez tartoznak a jogi, a humán-közszolgálati, a költségvetés-tervezési referensek, valamint a belső ellenőr. 4.3
3. Az intézetek A külföldi magyar kulturális intézetek az NKÖM által fenntartott és működtetett kulturális, tudományos és oktatási célokat szolgáló intézmények. Az intézetek célja és állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: •
A nemzeti kulturális örökség megőrzése, tudományos feltárása, és széleskörű megismertetése
•
Valmint hazánk és a fogadó ország közötti kulturális diplomáciai kapcsolatok ápolása, fejlesztése.
A jelenlegi magyar intézeti hálózat 18 intézetet foglal magába. Ezek alapításuk sorrendjében a következők 1924: Bécs, Berlin; 1927: Róma; 1933: Párizs; 1935: Varsó (1939-1948 között nem működött); 1948: Szófia; 1953: Prága; 1974: Kairó; 1978: Delhi; 1980: Helsinki; 1989: Stuttgart; 1990: Moszkva; 1991: Pozsony; 1992: Bukarest; 1998: London (1947-50 között is működött); 2001: Tallinn, New York; 2004: Brüsszel. 5
A finn – magyar kultúrális kapcsolatok története (történeti áttekintés)
5.1
A finn – magyar művészeti együttműködés
5.1.1
Népművelési kapcsolatok (népköltészet, népmese, népzene folklór) Amikor ismertté vált, hogy a finn és a magyar nép rokonok, a nagyvilágban kevés híre volt e két kultúrának. Nem tarthatjuk véletlennek, hogy azok, akik először még szinte ösztönös módon fedezték fel a finn és a magyar nyelv rokonságát, mint a hamburgi Martinus Fogel, vagy a magyar származású morva püspök, tudós és pedagógus, Comenius, nyilván nem a finn és a magyar hivatásos irodalmat, hanem a szóbeliséget, a mindennapi nyelvet hallották, egyszóval kis fáradtsággal akár népköltészeti gyűjtést is eszközölhettek volna.
8
A XIX. század első felében - amikor már a nyelvrokonság ismert tény volt - a Finnországba látogató magyarok számára a finn kultúra a népi kultúra volt. A magyarországi folyóiratok az 1830-as években hoznak először tudósítást a finn szellemi életről, a híradások rendre a finn népköltészettel vannak kapcsolatban. Az első kimondottan finnugorista magyar tudós Reguly Antal, aki a finn nemzeti eposzból , a Kalevalából részleteket fordít magyarra. A finn tudományos mesekutatás a magyar példának köszönheti kezdetét ( 1847 Suometar című folyóirat). A két világháború között még jobban élénkülnek a a finn-magyar kulturális kapcsolatok, rengeteg kézikönyv, áttekintés, képeskönyv és fordításgyűjtemény jelenik meg ezidőtájt. Új terület a finn-magyar népzenekutatás. Viszont a folklór másik fontos területén, a népművészet kuatásában mindmáig nem alakult ki ilyen szoros együttműködés. Ez a helyzet voltaképpen csak az 1960-as években változott meg. A finn-magyar kulturális csereegyezmény, egyetemközi kapcsolatok, majd a nemzetközi finnugorista kongresszusok sok alkalmat teremtettek a finn és a magyar folkloristák közötti kapcsolatteremtésre. Ebben az újabb korszakban a folklór kapcsolatok megteremtője Ortutay Gyula akadémikus, a budapesti egytemi folklór tanszék vezetője. 5.1.2
Irodalom A finn és a magyar irodalom között a tényleges kapcsolatok nyitányát az a levélváltás jelenti, amelyre az 1770-es években került sor H.G. Porthan és a magyar felvilágosodás kiemelkedő alakja Verseghy Ferenc között. A tényleges kapcsolat azonban 1839-re datálható, amikor is Reguly Antal finnországba utazik. Reguly a finn-magyar kapcsolatok több területén is kezdeményezőnek tekinthető, így az irodalom világában is, hiszen ő szólaltatja meg először magyarul a Kalevala egy részletét.
9
5.2
A finn – magyar társadalmi kapcsolatok
5.2.1
A Finn-Magyar Társaság A II. világháború több évre megbénítja a Magyarország és Finnország között kialakult kulturális kapcsolatokat. Felélesztésükre az 1940-es évek végén történtek meg az első kísérletek, pontosabban 1949 áprilisában, amikor is magyar küldöttség utazott Helsinkibe az Új Kalevala kiadásának 100.évfordulójára rendezett ünnepségre. A Finn-Magyar Társaság 1950.október 10-én alakult meg, a két ország immár hagyományos baráti és kulturális kapcsolatainak erősítése céljából. A társaság első elnöke Ele Alenius volt. A fő célok között szerepelt a Magyarország történelmére, társadalmi berendezkedésére, gazdasági, politikai és kulturális életére vonatkozó ismeretek Finnországban való kiszélesítése és elmélyítése, ennek érdekében kezdettől fogva kulturális intézetként kívánt működni. A társaság egyéni tagságon alapuló egyesület, amelynek székheye az ország fővárosa, Helsinki. A Társaság tevékenysége bebizonyította, hogy az 1937-es Kulturális Egyezmény tartós igény hatására jött létre, és hogy a Magyarország iránti érdeklődés jegyében az állampolgárok széles körét lehet mozgósítani. Az ’50-es évek vége felé megkezdődtek az új kulturális egyezmény megkötésésre vonatkozó tárgyalások, amelyeken az időközben vezető kulturpolitikusokká emelkedett Kustaa Vilkuna és Ortutay Gyula akadémikusok is részt vettek. Az új államközi egyezményt 1959.június 10-én Budapesten írták alá. Az egyezményben foglaltaknak megfelelően felállítottak egy állandó – két albizottságból álló – vegyesbizottságot, amely meghatározott időközönként – 3 évenként-, hol Finnországban, hol Magyarországon ülésezik, hogy megtárgyalja a soron következő munkatervet. Elvi részében a felek hivatkoznak a rokoni kötelékekre és megfogalmazzák azt a törekvést, hogy fejlesztik és erősítik a két ország közötti kapcsolatokat a kultúra területén. Tartalma azonban a megváltozott idők követelményeinek megfelelően számottevően kiszélesedett. Az egyezmény minden kulturális területet felölel. Ennek alapján jött létre később az egyes részterületeken is az együttműködés, amely szabályos időközökben ismétlődő tanácskozásokon
10
egyeztetett program szerint történik. Ilyen együttműködés alakult ki például A Finn Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia között is. A ’60-as évektől kezdve a Társaság tevékenysége erőteljesen kiszélesedett, és hatásfoka is megnőtt, újabb és jabb területeken keltette fel az érdeklődést Magyarország iránt. A ’70-es évek végén a Társaság helyi szervezetek szövetségévé alakult át.A Társaság évente megrendezésre kerülő kongresszusán kerül megválasztásr a társaság elnöke és az elnökség tagjai. A taglétszám 1982-re már 32 helyi szervezetre rúg, amelyek együttes taglétszáma meghaladja a 4500 főt. A Társaság éves programjának fő eseménye a március- április fordulóján hagyományosan megrendezett Magyar Hét, illetve 1967-től három évente rendezték meg nyáron a barátsági hetet. Az FMT Finnország egyik legaktívabb társadalmi szervezete. Helyi alapszervezetei révén behálózza az egész országot. 6000 aktív tagja magyar vonatkozású rendezvények tömegét szervezi évente. Az FMT központja a Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ irodájában bérel két helyiséget, a Társaság lehetőséget nyújt arra, hogy negyedévenként megjelenő lapjában a Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ közölje információit egész Finnországban, illetve az együttműködésnek köszönhetően alkalmanként igénybe veheti a helyi szervezetek segítségét. Viszonzásképpen a HMKTK információs és szervezési kéréseik tömegét teljesíti. A Helsinki Magyar Kultutális és Tudományos Központ a szervezet 56 alapszervezetétől megszámlálhatatlan rendezvényre kap meghívást, amelyek minden esetben a magyar kultúra, oktatás vagy tudomány - valamilyen kérdésével foglalkoznak. Ezeknek a szervezésében - információ, film, koncert, kiállítás, könyv, videokazetta, plakát, saját vagy hazai előadás, magyar bor, stb. formájában- minden lehetséges módon részt vesznek az iroda munkatársai.. Az intézet igazgatója és munkatársai rendszeresen tartanak előadást FMT rendezvényeken, elmondható, hogy szoros és baráti a kapcsolat a két szervezet központi vezetése között. Az FMT elnöke, Olavi Syrjänen tíz év után 1999. májusában vált meg pozíciójától. Az új FMT elnök, Jaakko Kuusela.
11
Az FMT országos terjesztésű lapja, a Suomi-Unkari rendszeresen, nagy terjedelemben népszerűsíti az intézet rendezvényeit. Az FMT 2000. október 10-én ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Elismertségét jól érzékelteti, hogy a Finn Köztársaság elnöke személyes jelenlétével tisztelte meg az ünnepi vezetőségi ülést. A Magyar Köztársaság elnöke az FMT közelmúltban leköszönt elnökét, Olavi Syrjänent a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje kitüntetésben részesítette az évforduló alkalmából. A Finn Köztársaság elnöke a Magyar Finn Társaság 2000. végén leköszönt elnökét, Pozsgay Imrét tüntette ki a finn Fehér Oroszlán Rend Parancsnoki Fokozatával.A NKÖM minisztere a HMKTK javaslatára az évforduló alkalmából Pro Cultura Hungarica kitüntetéssel ismerte el az FMT főtitkára, Marjatta Manni-Hämäläinen munkáját, Rockenbauer Zoltán mindkét elismerést személyesen adta át Helsinkiben. A magyar-finn testvérvárosi kapcsolatok száma ez évben (2000) 49. A Központ számtalan esetben nyújt segítséget testvérvárosi programok szervezésében, illetve kapott támogatást programjaihoz a finn és többször a magyar testvérvárosok vezetésétől. A VIII. Finn-Magyar Testvérvárosi Konferencia 2000. május 23-25. között került megrendezésre a finnországi Kouvolában. Az FMT országos terjesztésű lapja, a Suomi-Unkari rendszeresen, nagy terjedelemben népszerűsíti az intézet rendezvényeit. A Magyar Témahét alkalmából az FMT különszámot jelentetett meg, amely jó segédanyagul szolgált a finn iskolák számára. A magyar-finn testvérvárosi kapcsolatok száma 2002-ben 50 és 2003-ban már 51. A HMKTK számtalan esetben nyújt segítséget testvérvárosi programok szervezésében, illetve kapott támogatást programjaihoz a finn és többször a magyar testvérvárosok vezetésétől. 5.2.2
Testvérvárosi kapcsolatok A testvérvárosi együttműködés már az 1950-es években elkezdődött, amikor kapcsolat jött létre Lahti és Pécs városa között. A testvérvárosi kapcsolatok egy sor új lehetőséget teremtettek az érintett városok és „ rokonaink” megismerésére. A városok gazdag kulturális cserét bonyolítanak le, alkalmanként a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében is közreműködnek. A városok közötti tapasztalatcserét szolgálják az eddig kilenc alkalommal megrendezett testvérvárosi konferenciák, melyek közül a legutóbbit Balatonfüreden 2003. október 14-16. között rendezték 12
meg. Az FMT tagjai gyakran a testvérvárosi kapcsolatok legaktívabb szervezői is egyúttal. Finnországban közel ötszáz magyar állampolgár él. 1993-ban alakították meg a Finnországi Magyarok Egyesületét, tagjai főként Erdélyből származó magyarok. A magyar-finn testvérvárosi kapcsolatok száma 2003-ban 51. A finn-magyar testvérvárosok közül íme néhány:6
5.2.3
•
Budapest- Helsinki
•
Debrecen- Jyväskylä
•
Miskolc- Tampere
•
Szeged- Turku
•
Győr- Kuopio
FINNORSZÁGI MAGYAROK EGYESÜLETE A hivatalos keretek között működő szervezet alapításának gondolata akkor vetődött fel, amikor a Finnországban élő magyarok 1992-ben találkoztak Csoóri Sándorral a Magyarok Világszövetségének elnökével. Ez a gondolat aztán 1993. március 13-án az alakuló közgyűlésen vált valósággá. Az egyesület a finnországi magyarok pártpolitikailag független országos szervezete. Célja összefogni a Finnországban tartósan vagy átmenetileg élő magyarokat, öntevékeny lehetőséget biztosítani anyanyelve és kultúrája ápolására, gyakorlására, együttműködni hasonló célú szervezetekkel, valamint állástfoglalni az anyaország határain kivüli magyarságot érintő kérdésekben. A célkitűzés megvalósítására kulturális, tájékoztató, sport, családi és egyéb összejöveteleket, találkozókat, gyűléseket, műsorokat és esteket szervez. A szervezet szükség esetén kiadványokat jelentet meg. A működés feltételeinek biztosítása érdekében a tagok tagdíjat fizetnek, a kitűzött célok érdekében az egyesület - törvényes keretek között és a szükséges engedélyek beszerzése mellett - gyűjtéseket, sorsolásokat és árusításokat rendezhet.
6
Barátok Rokonok, Európa könyvkiadó 1984, Budapest
13
6
6.1
Finnország 1997-2004 ( gazdaság, belpolitika, oktatás, K+F)
Gazdaság, Finnország gazdasági teljesítménye az általam vizsgált 1997-2004-ig terjedő időszakban dinamikus fejlődést mutatott. Az adott időszakban a nemzeti jövedelem – eltekintve a 2001-es megtorpanástól ( ahol a GDP csupán 1 %-kal haladta meg az előző évet) – átlagosan évi 3.6 %-kal növekedett.A húzóágazatok közé tartozik az ipar, és ezen belül a csúcstechnológiai ágazatok előretörése meghatározó. Példaként szeretném említeni a NOKIA konszern teljesítményét tekintve , hogy a 2004-es év azonos időszakához képest 21%-kal növelte a nettó eredményét. Finnország gazdasága 1997 és 1998 között minden várakozást felülmúló ütemben fejlődött, amit mi sem bizonyíthat jobban , mint a 6.2 %-os GDP növekedés az 1996os évhez képest. A termelői ágazatok, különösen az exportipar egy része szinte kapacitása határain termelt. A kereskedelmi mérleg 1997-ben minden korábbi mértéket meghaladó pozitívummal zárult. A fejlődés üteme kiemelkedően magas volt a
csúcstechnológiai
ágazatokban,
az
országosan
érvényes
közel
15%-os
munkanélküliség ellenére. Az oktatatás és a kutatás-fejlesztés kiemelkedő szerepet játszik a gazdasági sikerek elérésében ezért a tudománypolitika határozott célja annak minőségi fejlesztése. Mi sem bizonyítja ezt világosabban, mint az a tény, hogy a nemzeti jövedelem 2,9 %-át fordították kutatás-fejlesztésre. Ez messze meghaladja az EU kb. 2%-os átlagát és megegyezik, sőt kis mértékben megelőzte az USA és Japán ezirányú kiadásait. Finnország az EU sikeres országai közé tartozik. Gazdasági teljesítménye következtében bátran vállalhatta a Gazdasági és Pénzügyi Unióba történő bekapcsolódást, és1999. január 1-től az Euro szféra egyik stabil, nagy eséllyel sikeres tagjává vált. Pénzügyi politikája sikerének elismeréseképpen a Finn Bank elnökét beválasztották az Európai Központi Bank hat fős Igazgató Tanácsába is. A nemzeti jövedelem ( GDP) 1998-ban 5.0 % -kal nőtt az előző évhez képest, míg 1999-ben ugyan az 1998-as adatokhoz viszonítva „csupán” 3.4 % -os volt a növekedés üteme., a munkanélküliség fokozatosan csökkent ( 1997: 12.7%, 1998: 11.4%, 1999: 10.2% ) igen sikeres a magas technológiai színvonalat képviselő
14
termékek exportja, a jelképpé váló NOKIA konszern pedig a világ vezető vállalatai között foglal helyet. A finn gazdaság teljesítménye 1999-2000-ben változatlanul a világ élvonalában volt. A nemzeti jövedelem tovább növekedett ( GDP 2000-re 1999-hez képest 5%- os erősödést produkált), míg a munkanélküliség 0.4%-kal csökkent, a finn vállalatok zászlós hajója, a NOKIA konszern teljesítménye pedig hihetetlen ütemben emelkedett. Az
oktatási
rendszer
reformokra
szorult,
hiszen
képtelen
kielégíteni
a
csúcstechnológiai ágazatok modern technológiai ismereteket igénylő munkaerőkeresletét. Az ipar elszívó hatása miatt egyre kevesebb érdeklődést mutattak a tanulók a társadalomtudományok iránt. Részben ennek, részben pedig a szakfőiskolák gyors ütemű előretörésének köszönhetően merül fel az átlagosan hét éves felsőfokú képzési idő korlátozásának igénye. 2000-2001-ben a finn gazdaság állapota jó,bár a 2001-es évben megtorpanás tapasztalható ,hiszen a GDP mindössze 1 %-kal növekszik, a munkanélküliségi ráta ugyan évről –évre csökkenő tendenciát mutat ( míg 1993-ban 16,3% 2004-re 8,8%) de a 2001-es évben még 9,1 %-os. A finn gazdaság növekedése 2001-ben megtorpant( mint ahogyan az a GDP csupán 1 %-os növekedéséből is látható), 2002-ben azonban már a várt 1.3 %-os ütemmel ellentétben a növekedés üteme 2.2%-ot ért el, míg a 2003-ra prognosztizált 2,8 %-os növekedés túl optimistának bizonyult, hiszen az a valóságban 2.4 %-on állt meg. A 2004-es évben 3,6 %-ot ért el. A finn gazdaság az előzetes adatok szerint 2004-ben jól teljesített. A GDP 3,2 %-kal nőtt, ami jócskán meghaladja, mind az EU-15 átlagát (2,3%), mind az előző évi finn adatot (2,0%). A legnagyobb gazdaságkutató intézet elemzése szerint a növekedés 2005-ben még gyorsul (felfelé való korrigálás után 3,5%-ot valószínűsítenek), majd 2006-ban némi lassulást várnak (2,9 %). A legkedvezőbb változás a beruházások területén figyelhető meg, ahol a 2003 évi csökkenés
(2,1%)
után
dinamikus
növekedés
(4%)
következett
be.
A
munkaerőpiacon enyhe javulás észlelhető. A munkanélküliség 9,0%-ról, 8,9%-ra csökkent. Folytatódik az a tendencia, hogy a termelés foglalkoztatása évről-évre 15
csökken, amit a belföldi szolgáltatás és az állami, önkormányzati foglalkoztatás igyekszik ellensúlyozni. 6.2
Belpolitika Finnország belpolitikai életét nagyban meghatározták az 1999. márciusában rendezett parlamenti választások. Noha a kormánykoalíció pártjai közötti erőviszonyok kisebb mértékben átalakultak a koalíció bizalmat kapott a választásokon és azonos összetételben folytatja munkáját. A legtöbb minisztérium élén változás következett be, így változott az oktatási és a kulturális miniszter személye is. Az új kulturális miniszter, Suvi Lindén asszony a finn-magyar kulturális kapcsolatok ápolására vonatkozóan a korábbi irányvonal követését, az eddigi eredmények megőrzését, az együttműködés továbbfejlesztését ígérte. A kijelentés tartalommal történő megtöltése különösen fontosnak bizonyult számunkra az elkövetkezendő év(ek)ben, hiszen Finnország volt 1999 július 1-jétől az EU következő elnöke . Az 1999. márciusában rendezett parlamenti választásokon ismételten kormányra jutott koalíciót még az sem rendítette meg, hogy a 2000 tavaszán tartott elnökválasztáson annak két vezető pártja külön elnökjelölttel szerepelt és a második fordulóban a kisebb partner támogatóinak jelentős része az ellenzéki elnökjelölt mögé
sorakozott
fel.
Az
új
elnök,
Tarja
Halonen
asszony
egykori
külügyminiszterként is elkötelezett híve volt az EU bővítésének és a finn-észt és finn-magyar kapcsolatokat kiemelt figyelemmel kezelte. A finn belpolitikai élet meghatározó fordulópontja a 2003. márciusi parlamenti választás volt. A korábbi ellenzéki Centrum Párt nyerte meg a választásokat. Hosszan tartó koalíciós tárgyalások eredményeképpen egy hárompárti kormány váltotta fel a korábbi ötpárti koalíciót. A kormányfő Anneli Jätteenmäki asszony lett, aki Finnország történelmének első női kormányfője volt. A korábbi vezető kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt és az utóbbi évtized valamennyi kormányában szerepet vállaló Svéd Néppárt a további két koalíciós partner. Csaknem valamennyi minisztérium élén változás történt, így az Oktatási Minisztérium élére a Szociáldemokrata Párt tagja, Tuula Haatainen asszony került. A minisztérium másik minisztere, a kulturális miniszter a Centrum Párt politikusa, Tanja Karpela asszony lett. A finn belpolitikai életben a 2003-2004-es év folyamán a kormány 16
kényszerű átalakítása volt a legnagyobb jelentőségű esemény. Finnország első női miniszterelnöke, Anneli Jätteenmäki asszony néhány hónappal kinevezése után lemondásra
kényszerült,
mert
a
választási
kampányban
büntetőjogilag
is
megkérdőjelezett cselekedetet követett el. A bíróság végül őt nem marasztalta el, de pártja már az ügy kirobbanásakor lemondásra kényszerítette. A Centrum Párt Szociáldemokrata Párt-Svéd Néppárt alkotta kormánykoalíció nem omlott össze, az új kormányfő, Matti Vanhanen úr ugyancsak a Centrum Párt politikusa. Nem változott a kulturális miniszter személye sem. Tanja Karpela asszony 2004. márciusában Budapesten felavatta a sokéves előkészítés után végre kapuit megnyitó, a HMKTK finn testvérintézményét, a Finn Agorát. A helsinki intézet nem csupán az előkészítés éveiben, de az első igazgató felkészülése során is sok segítséget nyújtott az intézmény sikeres beindításához, nem egy alkalommal otthont adott a Finn Agora kuratóriuma üléseinek is. 6.3
Finn Oktatási Minisztérium: A finn Oktatási Minisztérium a harmadik helyet foglalja el a minisztériumok sorában. Költségvetése 1999-ben 26.6 milliárd FIM, ami a GDP 3,8 %-a és a költségvetés 14%-a. Az alap és középfokú oktatás 7,367 Mrd FIM (27,7%), a felsőoktatás és kutatás 6,062 Mrd FIM (22,8%), a szakoktatás 2, 870 Mrd FIM (10,8%), a felnőttoktatás pedig 1,773 Mrd FIM (6,7%), a kultúra és a művészetek támogatása pedig 1,597 Mrd FIM (6,0%) összeggel részesül a minisztérium költségvetéséből. A finn Oktatási Minisztérium 1999. évi költségvetése 26.640,00 mFIM volt. Ez három százalékkal, vagyis 672 mFIM-mel haladta meg a megelőző évét. Ez az összeg a finn költségvetés 14%-a volt. (A 2000. Évi terv 27.787 mFIM.) Az alap és középfokú oktatás 7.466,00 mFIM, a felsőoktatás és kutatás 6.062,00 mFIM, a szakoktatás 2.823,00 mFIM, a felnőttoktatás 1.766,00 mFIM, a tudományos kutatás 999,00 mFIM, a kultúra és a művészetek támogatása pedig 1999-ben 1.577,00 mFIM (2000-ben 1.724 mFIM) összeggel részesült a minisztérium költségvetéséből. Folytatásként a 2000. évre tervezett 27.787 mFIM helyett a valóságban 27.924 mFIM volt a tényleges költségvetés. A 2001. évi terv 30.303 mFIM, ami 8 %-os növekedést jelent. Részletek költségvetésből: 17
Az alap és középfokú oktatás
9.488,035 mFIM (2000-ben 8.139,320 mFIM)
a felsőoktatás és kutatás
6.494.250 mFIM (2000-ben 6.062,000 mFIM)
a szakfőiskolai oktatás
1.744,334 mFIM (2000-ben 1.459,873 mFIM)
a szakoktatás
2.619,674 mFIM (2000-ben 2.808,786 mFIM)
a tudományos kutatás
1.044,932 mFIM (2000-ben 1.016,535 mFIM
a kultúra és művészetek támogatása 1.763,985 mFIM (2000-ben 1.725,232mFIM) összeggel részesül a minisztérium költségvetéséből. Az Oktatási Miniszitérium 2003. évi költségvetésében 182 mEuro, azaz 3 %-os növekedést terveztek. Az Oktatási Minisztérium költségvetése az állami büdzsé 15 %-át teszi ki, amellyel a Szociális és Egészségügyi Minisztérium valamint a Pénzügyminisztérium után az OM Finnország harmadik legnagyobb minisztériumává nőtte ki magát. 2003-ban az OM 5,9 milliárd Euro állami költségvetéssel rendelkezett. Emellett az oktatás és kutatás részterületeit a helyi közigazgatási szervek és a magánszektor (vállalatok, magánszemélyek) is kiegészítő támogatásban részesítették.. A finn oktatási rendszer az un. PISA ( Programme for International Student Assesment – Tanulói Tudást Mérő Nemzetközi Program) jelentésben 2001-ben igen pozitív nemzetközi visszajelzést kapott. A jelentés megállapítása szerint a finn általános és középiskolák készítik fel legjobban a diákokat az életre, itt kapják a diákok a leginkább gyakorlatias, a mindennapi életben jól hasznosítható tudást. Ennek ellenére változások várhatók az oktatási rendszerben. Egyik jelentős változtatási kísérlet az, hogy visszaállítsák egyes, ma összevont érettségi vizsga részeként
szereplő
tantárgyak
önállóságát.
Ezzel
más
célok
mellett
a
természettudományos, kiemelten pedig a matematika oktatás színvonalát kívánnák javítani. Szakmai vita szintjén felvetődött az is, hogy a finn iskolák átállnának a hatéves korban kezdődő, de 10 évig tartó általános iskolai oktatásra. A finn Oktatási Miniszitérium 2004. évi költségvetésében 175 MEuro növekedést terveztek. A minisztérium 2004. évi célkitűzései között kiemelt figyelmet kívánnak szentelni a gyermek és ifjúsági, valamint a kulturális ügyeknek, továbbá a kutatásnak. Ezen belül az ifjúsági ügyek támogatása 37%-os növekedéssel számolhat. Az általános iskolák és gimnáziumok információs társadalommal kapcsolatos projektjei 4,8 MEurós támogatást kapnak. 18
6.4
Kutatás + Fejlesztés: A tudomány támogatását Finnország jövendő fejlődése alapjának tekinti. Jól jelzi ezt az a tény, hogy 1998-ban 20 Mrd FIM-et, az egyébként is magas nemzeti jövedelem 3%-át fordították kutatás-fejlesztésre és ezt az arányt tovább kívánják javítani. E tekintetben Finnország a világ egyik vezető országa. Ezzel egyidőben nagy hangsúlyt fektetnek a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának felgyorsítására is. Az utóbbi évek eredményeit kiválóan jelzi az is, hogy kevesebb, mint tíz év alatt megduplázódott a doktori fokozatot szerzett tudósok száma. Figyelemre méltó, hogy közöttük negyven százalék feletti a nők aránya. Finnország az információs társadalom kiépítésének érdekében minden korábbi szintet meghaladó mértékű összeget fordított tudományos kutatásra, hiszen a tudást tekinti a jövendő fejlődése alapjának. 1999-ben az egyébként is nagyon magas nemzeti jövedeleme immár 3,2%-át fordította kutatás-fejlesztésre és ezt az arányt a későbbi évek folyamán ( 2000-ben 3.4%, 2001: 3.4%,2002: 3.5 % , 2003: 3.5 %, 2004: 3.3 % ) még tovább növelte. E tekintetben Finnország a világ élenjáró országa. Ezzel egyidőben
nagy
hangsúlyt
fektetnek
a
kutatási
eredmények
gyakorlati
alkalmazásának felgyorsítására is. 6.4.1
A magyar-finn tudományos, technológiai és oktatási kapcsolatok A kapcsolatok szervezett formáinak alapjául négy megállapodás szolgál: •
a Magyar Tudományos Akadémia és a Finn Akadémia között 1975-ben megkötött
és
1997-ben
megújított
együttműködési
és
kutatócsere
megállapodás, •
az
Országos
Műszaki
technológiafejlesztési
Fejlesztési
központ
által
Bizottság
és
a
1992-ben
aláírt
TEKES,
finn
együttműködési
szándéknyilatkozat, •
a két ország közötti oktatási, kulturális és tudományos együttműködési megállapodás,
•
az Oktatási Minisztérium és a CIMO (finn nemzetközi mobilitási központ) közötti intézményközi megállapodás. Ez utóbbi keretében rendszeresen
19
pályázatokat hirdetnek meg, melynek nyertesei közös kutatási-fejlesztési projektjeik végrehajtásához mobilitási támogatásban részesülnek A fentieken túlmenően intézményközi kétoldalú együttműködési megállapodás van érvényben a következő hazai és finn felsőoktatási intézmény között: •
a BME és a Helsinki Műszaki Egyetem
•
az ELTE és a Helsinki Egyetem
•
a Debreceni Egyetem és a Jyväskyläi Egyetem
•
a Szegedi Egyetem és a Turkui Egyetem között
Az egyetemi és az akadémiai megállapodások egy része észt-magyar-finn háromoldalú megállapodásokkal egészült ki. A diákcsere az írott megállapodásokkal nem rendelkező felsőoktatási intézmények között is általános, a nem hivatalos statisztikák szerint a 2002/2003-as tanévben közel száz magyar főiskolás és egyetemista töltött Finnországi intézményekben legalább egy félévet. Lehetőség van az intézményközi megállapodások alapján PhD ösztöndíjasok kölcsönös fogadására, amivel néhány intézményben élnek is. A Helsinki Egyetemen, a Jyväskyläi Egyetemen és a Turkui Egyetemen működik magyar vendégtanár, illetve lektor. 2004-ben megnyitotta kapuit Budapesten a FinnAgora nevű tudományos, kulturális, gazdasági együttműködési iroda, amelynek feladata a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése információcsere és rendezvények útján. Az iroda működését a finn állami szerveken kívül számos vállalat is finanszírozza. 7
HMKTK (Észtország, Lettország és Litvánia)
A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ (HMKTK) 1980. óta működik Helsinkiben. Az iroda különlegessége, hogy tevékenységi területét 1992ben tejesztették ki a három balti országra - Észtországra, Lettországra és Litvániára is. Munkáját a helsinki anyaintézmény mellett 1992-től Észtországban a napi négy órában működő Tallinni Magyar Kulturális Iroda segíti, aminek mintájára 1997ben láttak hozzá egy litvániai kulturális képviselet kialakításához. Ezidőtájt 20
Lettországi munkája a kultúrdiplomáciai feladatokra korlátozódik. A HMKTK élén 1998. február 1-én történt meg a soros váltás. A HMKTK munkáját alapvetően a finnországi (és észtországi) feladatok határozzák meg. E két rokon nép Magyarország iránti baráti szimpátiája, rokonszenve és minden más országénál erőteljesebb érdeklődése teszi indokolttá a minél többrétű kulturális tevékenységek művelését.. Alapvető feladatának tekinthető a nyelvrokonság, a közös múlt kutatásának, illetve az egyéb hungarológiai kutatások támogatása is. Emellett bemutatásra kerül a magyar művészeti élet valamennyi területe, a képzőművészetektől, a színházon és filmen keresztül a zenéig, népzenéig és népművészetig. Ezirányú munkáját kiterjeszti a határokon kívül élő magyarság kulturális értékeinek bemutatására és népszerűsítésére is. Mind Finnországban, mind pedig a másik három balti országban nagy figyelmet szentel az ott élő magyar kisebbségek magyar kultúrához való kötődésének erősítésének. Emellett felügyeli, szervezi és támogatja a kulturális egyezmények végrehajtását, ellátja az ezzel kapcsolatos kultúrdiplomáciai feladatokat, szervezi és segíti a kiutazó magyar delegációk és szakértők, valamint ösztöndíjasok munkáját. Egyik szervezője a magyar nyelv oktatásának, amiben szorosan együttműködik az országban dolgozó magyar lektorokkal, illetve az azokat fogadó intézményekkel, úgy mint a Finnországban magyar nyelvet oktató – 1998-ban négy de -napjainkig is növekvő számú gimnáziummal ,ami tehát jól mutatja az intézet azon célját, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a magyar nyelv oktatásának valamennyi kezdeményezését. Elősegíti az oktatási intézmények kapcsolatépítését, oktatási és tudományos együttműködését. A szükséges mértékben irányítja a tudományos kapcsolatok fejlesztését
amely
azonban
elsődlegesen a humán tudományok területére
korlátozódik. Munkájában az évek folyamán egyre nagyobb teret nyert az Európai Unió programjaiban történő közös fellépés lehetőségeinek feltárása, illetve a feladatok
és
célok
között
szerepelt
Magyarország
EU-tagságra
történő
felkészülésének a fogadó országban megszerezhető információkkal, tapasztalatokkal való segítése és kapcsolatok révén történő sokoldalú támogatása. A HMKTK 1997-1998. évi tevékenységének illusztrálására szolgáljon - csupán felsorolásszerűen - néhány kiemelkedő programja: 21
• 14 képzőművészeti kiállítás Finnországban, 10 Észtországban és 2 Litvániában; • 12 filmbemutató Finnországban és 4 Észtországban; • 8 koncert Finnországban és 6 Észtországban; • a Katona József Színház vendégjátéka Finnországban; • nagy számú néptánc- és népzene bemutató Finnországban és Észtországban; • 5 tudományos rendezvény Finnországban és 2 Észtországban; • valamennyi magyar nemzeti ünnep koncerttel és kiállítással történő megünneplése Finnországban, Észtországban és Litvániában; • előadások sora Finnországban és Észtországban; • hivatalos tárgyalások sorozata valamennyi országban; • magas szintű látogatások előkészítése finn és észt viszonylatban; • az 1997-es év kiemelkedő eseménye volt a Finnországban élő író, műfordító és fotóművész Rácz István és festőművész Mikola Nándor magas magyar állami kitüntetése. • 1997 másik kiemelkedő eseménye volt Észtországban a magyar tudósok emlékét megörökítő márványtábla felavatása a Tartui Egyetemen; Gyakoriak az egyes szakminiszterek találkozói, illetve a szaktárcák közötti konzultációk
A Helsinkiben 1980 óta működő Magyar Kulturális és Tudományos Központ működésére adott újszerű válasz Budapesten Finnország új típusú kulturális, tudományos, technológiai és gazdasági képviselete, a FinnAgora, amelyet 2004. március 29-én hivatalosan is megnyitottak. A képviselet célja a kutatás, a fejlesztés, az alkalmazás és a kultúra területén egyaránt, s ezeket mintegy egyesítve a magyarfinn együttműködés fejlesztése és a lakosság interaktív kapcsolatokra való késztetése. 7.1
Diplomáciai kapcsolatok Finnországgal 1948. március 6-án létesítettünk diplomáciai kapcsolatot, amely 1960. március 1-jén emelkedett nagyköveti szintre. Helsinki nagykövetségünkön kívül hazánkat négy finnországi városban (Joensuu, Marienhamina, Tampere, Turku) képviseli tiszteletbeli konzul. 2004. Szeptemberétől finn tiszteletbeli konzul tevékenykedik Pécsett. 22
7.2
Magas szintű látogatások: A magyar-finn kapcsolatok hagyományosan barátiak, problémamentesek és kiegyensúlyozottak, fejlődésüket nagyban elősegíti a nyelvrokonságon alapuló kölcsönös szimpátia. A rendszerváltozás időszakában a finn politikai vezetés segítőkészsége, valamint a finn modell egyes megoldásai iránt mutatkozó magyar érdeklődés szintén hozzájárult a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséhez. Országaink között rendszeresek a felsőszintű látogatások 1997. november 10-12. között Olli-Pekka Heinonen finn oktatási és tudományos miniszter tett hivatalos látogatást Magyarországon. A finn miniszter útját sikeresnek, eredményesnek,
a
fogadtatást
barátinak
értékelte
és
magyar
partnerét
viszontlátogatásra hívta meg 1998-ban. Magyar részről 1998. május 10-13. között Honti Mária, az MKM közigazgatási államtitkára tett hivatalos látogatást Finnországban. A kiemelkedően sikeres szakmai program mellett az államtitkár asszony részt vett Helsinki nemzeti büszkesége, a Suomenlinna erődítmény 250. évfordulóját ünneplő rendezvényen, valamint a finn Himnusz 150. születésnapjának ünnepségén. A finn partner különös figyelmességnek értékelte az ünnepeken történő magas szintű magyar részvételt. Az 1999. május 31-június 1. között Helsinkiben lebonyolított kulturális munkatervi tárgyalásokat magyar részről Szemkeő Judit államtitkár vezette. Partnere a finn Oktatási Minisztérium államtitkára, Vilho Hirvi volt. A két államtitkár kölcsönösen tájékoztatta egymást a minisztériumaik feladatairól és terveiről. A magyar-finn kulturális, oktatási és tudományos kapcsolatokat mindkét fél nagyon jónak, eredményesnek értékelte. A folytatáshoz pedig aláírták a jelenlegit 2000. január 1-én felváltó következő négyéves munkatervet. A munkaterv kulturális fejezetének megtárgyalásával a NKÖM az MKTK igazgatóját bízta meg. Paavo Lipponen finn miniszterelnök 2000. május 4-5-én tett munkalátogatást hazánkban és felszólalt a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 33. világkongresszusán. Ezt követően miniszterelnöki találkozóra 2002. január 30-án került sor, amikor az EU tagállamainak kormányfőivel folytatott tárgyalások sorában Orbán Viktor miniszterelnök
Helsinkiben
folytatott
megbeszélést
Paavo
Lipponen
finn
miniszterelnökkel.
23
Tarja Halonen finn köztársasági elnök 2002. augusztus 27-28-án Mádl Ferenc meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban és vendéglátóján kívül tárgyalt Medgyessy Péter miniszterelnökkel, valamint Kovács László külügyminiszterrel. Matti Vanhanen finn miniszterelnök 2004. január 13-án tett munkalátogatást hazánkban, és magyar partnerén kívül megbeszélést folytatott Mádl Ferenc köztársasági elnökkel, valamint Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. A miniszterelnökök ellátogattak a NOKIA budapesti kutatási-fejlesztési központjába is. A magyar-finn parlamentközi kapcsolatok intenzívek, rendszeresek a találkozók a házelnökök, a szakbizottságok, a mindkét parlamentben aktívan működő baráti csoportok között. 7.3
Legfontosabb kétoldalú egyezmények • Kulturális egyezmény (1937, 1959, 1995) • vízummentességi megállapodás (1969) • a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodás (1978) • beruházás-védelmi megállapodás (1978) • konzuli egyezmény (1971)
7.4
Kulturális kapcsolatok
7.4.1
Kulturális egyezmény Az 1937-ben aláírt első, majd 1959-ben megkötött második és azt 1995-ben megújító kormányközi kulturális egyezmény 1996-ban aláírt négyéves munkaterve 1999 végén járt le. Megújítására 1999. május 31 – június 2. között tárgyalt magyar szakértői delegáció Helsinkiben. Az új munkatervet magyar részről Szemkeő Judit, az Oktatási Minisztérium államtitkára, illetve Vilho Hirvi, az Oktatási Minisztérium államtitkára írták alá. Hirvi úr értékelése szerint tartalmas, modern és kellően rugalmas dokumentum született. Egy jó kompromisszum, amely megfelelő kereteket biztosít a magas
szintű
kapcsolatok
fenntartásához,
elősegítve
az
együttműködés
továbbfejlesztését is számos területen. Ezek közé tartozik az EU kutatási programjaiban
való
együttműködés
erősítése.
A
munkaterv
megőrzi
a
vendéglektorok és vendégtanárok cseréjének jól bevált gyakorlatát és pontosabb fogalmazással kiküszöböli az ösztöndíjasok cseréjének korábbi értelmezési 24
problémáit. A tárgyalások során a finn fél arra is ígéretet tett, hogy a Helsinki Egyetem magyar vendéglektora kiutazásának kapcsán elmúlt évben tapasztalt bizonytalankodás nem ismétlődik meg. A Kulturális Egyezmény 1999. június 2-án aláírt új munkaterve stabil kereteket biztosít a két ország közötti magas szintű oktatási, tudományos és kulturális együttműködéshez.. A munkatervbe foglalt konkrét fogalmazásnak köszönhető, hogy mind a magyar vendéglektorok, mind a vendégtanár posztjának fenntartására 2000. január 1-től a finn Oktatási Minisztérium címzett támogatást biztosít. Pokorni Zoltán oktatási miniszter úr 2000 áprilisára finnországi hivatalos látogatásra kapott meghívást. A magyar miniszter kérésére látogatására 2000 őszén került sor. Az új munkaterv keretében eredményesen folytatódik a két ország közötti oktatási, tudományos és kulturális együttműködés,sőt 1999-ben az EU kutatási programjaiban való közös együttműködési projekt-kapcsolat is kialakult. AZ MKTK a maga eszközeivel - információs szolgáltatás és logisztikai szerepvállalás - igyekszik kezdeményezni és segíteni is ezen kapcsolatok fejlődését. A Kulturális, Oktatási és Tudományos Egyezmény 1999. június 2-án aláírt, 2003. decemberéig hatályos munkatervét 2004. januárjában váltotta fel az új, Budapesten aláírt munkaterv. A 2004-2008. évekre szóló munkatervet Budapesten 2004. január 15-én írta alá Tuula Haatainen finn és Magyar Bálint magyar oktatási miniszter. Különlegessége, hogy érvényessége a 2008. évi határidő lejárta után automatikusan további öt évvel meghosszabodik, ha valamelyik partner fél évvel lejárta előtt nem kéri annak módosítását. Az egyezmény kulturális része az alábbi területeknek szentel külön fejezetet: • Zene, előadóművészetek és filmek • Képzőművészet, kiállítások • Irodalom • Könyvtárak és leváltárak • Múzeumok • Kulturális örökség védelme • Kulturális szakértők cseréje
25
A munkaterv oktatási része elismeréssel nyilatkozik a finn iskolák Magyar Témahete és a magyar iskolák Finn Témahete rendszeres megrendezéséről. Kiemelt figyelmet szentel a magyar matematika oktatás tapasztalatainak finnországi, illetve a finn informatikai tudományok és nyelvoktatás magyar részről történő tanulmányozásának. Támogatásáról biztosítja a különböző szintű oktatási intézmények közvetlen kapcsolatainak kialakítását, valamint egymás nyelvének és kultúrájának kölcsönös oktatását is. Az új munkaterv megfelelő és rugalmas keret a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséhez, azoknak a magyar EU-tagság teremtette új lehetőségekkel való kiegészítéséhez. Figyelni kell azonban arra, hogy igen tág teret biztosít az autonómiával rendelkező egyetemek döntéseinek, vagyis lehetőséget ad a vendégtanárok és vendéglektorok cseréje jelenlegi rendszerének helyi oktatók alkalmazásával történő felváltására. Továbbra is megállapítható, hogy a korábbi évek eredményes gyakorlatát követve - zökkenőmentesen folytatódik a két ország közötti oktatási, tudományos és kulturális együttműködés. Az intézet a szakértők cseréjének csak kis részét tudja figyelemmel kísérni, mert a két ország között számtalan intézmények közötti megállapodás, hosszú távú egyezmény vagy eseti projekt biztosít cserelehetőséget. Munkájában az intézet élvezi mind a NKÖM, mind az OM vezetőinek, illetve finn referensének támogatását. Az egyezmény végrehajtásának követésében, segítésében az intézet napi kapcsolatban áll a finn Oktatási Minisztérium Nemzetközi Főosztályának vezetőjével és magyar referensével, de szükség szerint a minisztérium magasabb szintű vezetői, Markku Linna államtitkár és Kalevi Kivistö főigazgató is rendelkezésre áll. A szakértők cseréjének bonyolítását finn oldalon végző CIMO (Center for International Mobility) vezetőivel is baráti és segítőkész az intézet kapcsolata. 7.4.2
Kulturális diplomácia 2000-2001 A kultúrdiplomáciai kapcsolatok kiemelkedő eseménye volt a NKÖM miniszterének finnországi
látogatása
2000.
november
9-10-én.
A
helsinki
intézet
20.
születésnapjának alkalmából Helsinkibe látogató Rockenbauer Zoltán találkozott Suvi Lindén finn kulturális miniszter asszonnyal. A miniszterek röviden áttekintették a két ország kulturális kapcsolatainak helyzetét. Megállapítást nyert, hogy a kapcsolatok nem csupán problémamentesek, de igen jól szolgálják a két nyelvrokon nép közötti érzelmi kapocs erősítését. Mind magyar, mind finn részről elismeréssel 26
említették az 1980. november 23-án megnyitott Magyar Kulturális és Tudományos Központ szerepét ebben a folyamatban. Magyar részről megfogalmazódott: kívánatos lenne, ha Finnország is kulturális intézetet nyitna Budapesten. A tárgyalások egy további eredménye az, hogy a két miniszter elhatározta egy közös kulturális díj megalapítását. A magyar miniszter látogatását Suvi Lindén 2001. március 21-22-i budapesti látogatással viszonozta. A miniszter asszony egy nagyszabású finn kortárs képzőművészeti kiállítás megnyitására utazott Budapestre. A két nép és egyúttal a finnugor népek kulturális összefogásának nagyszabású eseménye volt a 2000. december 11-13. között Helsinkiben megrendezett III. Finnugor Világtalálkozó. Ezen Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök találkozott a finn és észt elnökkel, továbbá a finnugor népcsoportok vezetőivel. A rendezvényen a magyarországi és a határon túli magyarság igen nagy delegációval képviseltette magát. Utóbbi kiállítását a világtalálkozó helyszínén, a Finlandia Palotában ünnepélyes keretek között Mádl Ferenc nyitotta meg. A kongresszus további kísérő programja volt még az UGRICULTURE elnevezésű, a kortárs finnugor képzőművészetet bemutató nagyszerű kiállítás is a helsinki Gallen-Kallela múzeumban, amelyen további hét kortárs magyar művész munkái kaptak helyet. A következő nagyszabású esemény a közel ötven fős magyar tudós és tudománypolitikus részvételével- 2001. május 2830. között Helsinkiben és több finn városban megrendezésre került Magyar Tudomány Napjai eseménysorozat volt. Ezen Pálinkás József oktatási minisztériumi politikai államtitkár vezette a magyar delegációt. Ezt követte 2001. augusztus 6-10. között Jyväskylä városában megrendezett V. Hungarológiai Világkongresszus, amelyre 3-400 tudóst hívtak meg a világból, köztük a magyar köztársasági elnök vezetésével több százat Magyarországról. 7.4.3
Kulturális diplomácia 2002-2003 Kiemelkedő diplomáciai esemény volt a Finn Köztársaság elnökének magyarországi látogatása 2002. augusztus 24-26. között. Tarja Halonen asszony tárgyalásai során elismeréssel nyilatkozott országaink kulturális kapcsolatairól is. Az elnök asszony meglátogatta és jelképesen meg is nyitotta a Finn Agora elnevezésű finn központot. A sokéves készülődés után 2003 második felében végre beinduló, a finn társadalom, kultúra, gazdaság, tudomány egészének széleskörű bemutatását célul tűző központ munkájában nagy mértékben szerepet kap a modern informatika. 27
Magyar részről Kocsi László, a NKÖM politikai államtitkárának két finnországi látogatása erősítette kulturális diplomáciánkat. Első alkalommal 2003. augusztus 21-én az új intézet hivatalos megnyitására érkezett NKÖM delegáció Kocsi László vezetésével. A delegáció tagjai voltak még Schneider Márta helyettes államtitkár, Dr.Csapody Miklósné főigazgató-helyettes, Jékely Zsolt főosztályvezető, Simon Zoltán államtitkári kabinetfőnök-helyettes. A magyar delegáció
hivatalos
tárgyalást
folytatott
a
finn
Oktatási
Minisztériumban
delegációjával, amelyet Markku Linna államtitkár vezetett. A tárgyaláson megegyezés született arról is, hogy a korábban minisztériumok közötti díjként tervezett Rácz István kulturális díj más formában ugyan, de beemelésre kerül a következő kulturális munkatervbe. A felek a két ország kulturális kapcsolatait igen jónak, a finn fél a Magyar Kulturális és Tudományos Központ ebben játszott szerepét nagyon fontosnak és eredményesnek ítélte meg. Az új intézet megnyitó ünnepségén, 2002. augusztus 22-én Kocsi államtitkár úr átadta a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét Viljo Tervonen úrnak a két ország kulturális kapcsolatai fejlesztése terén szerzett elévülhetetlen érdemeiért. A rendezvényen finn Oktatási Minisztérium részéről Kalevi Kivistö főigazgató mondott köszöntőt. A Kulturális Minisztérium szakmai vezetője igen elismerő szavakkal méltatta a HMKTK munkáját. Második látogatása alkalmával Kocsi úr 2003. február 20-án megnyitotta a Zsolnay porcellán kiállítást a Finn Üvegmúzeumban. Ez alkalommal is tárgyalt Linna államtitkár úrral. A megbeszélésen nagy hangsúlyt kapott a finn Oktatási Minisztérium EU-s pályázati tapasztalatainak átvétele, amihez a finn fél támogatásra tett ígéretet. 7.4.4
Kulturális diplomácia 2003-2004 A finn miniszterelnök, Matti Vanhanen budapesti látogatása alkalmával kiemelt említést, magas szintű elismerést kapott a két ország kulturális együttműködése. A helsinki intézet munkája szempontjából legfontosabb miniszteri látogatás Hiller István, a NKÖM minisztere 2004. január 28-29-i helsinki és kuopioi útja volt. A miniszter a helsinki intézet meghívására érkezett Finnországba azzal a céllal, hogy Kuopioban megnyissa a 2004. évi Magyar Kultúra Hetei programsorozatot és egyúttal átadja a Rácz István díjat. A miniszter kuopioi látogatása nagyon sikeres 28
volt. A Rácz István díjjal kitüntetett Anna-Maija Raittila költő és műfordító munkásságát ez alkalomból csaknem egy egész oldalon méltatta a Helsingin Sanomat. A miniszter Helsinkiben tárgyalt Tanja Karpela kulturális miniszterrel, akit tájékoztatott a NKÖM célkitűzéseiről és legújabb eredményeiről. Emellett megszerezte a finn miniszter elvi támogatását a 2006-ra tervezett finnországi Magyar Kulturális Évadhoz, valamint az EU-s ügyekben történő szorosabb konzultációhoz. Mindkét fél elismerően nyilatkozott a helsinki intézetünk munkájáról. 2004. januárjában Tuula Haatainen oktatási miniszter asszony látogatott Magyarországra abból az alkalomból, hogy aláírásra került a Kulturális Egyezmény új munkaterve. A munkaterv előkészítésébe a NKÖM bevonta az intézetet és az aláírt dokumentum tartalmazza is a helsinki javaslatokat. Ennek is köszönhetően nevén nevezve kap említést benne a Rácz István kulturális díj, amelyet a helsinki intézet kezdeményezésére és aktív közreműködésével, a NKÖM és a finn Oktatási Minisztérium támogatásával alapított meg és amely immáron jól szolgálja a két ország kulturális kapcsolatainak erősítését. A munkatervet magyar részről Magyar Bálint oktatási miniszter írta alá. Nagyon fontos látogatást tett 2004. márciusában Budapesten Tanja Karpela finn kulturális miniszter is, aki megnyitotta a Finn Agora elnevezésű testvérintézetünket. A miniszter asszony a megnyitón találkozott a NKÖM miniszterével, illetve tárgyalt másik miniszter partnerével, Gyurcsány Ferenc akkori Gyermek, ifjúsági és sportminiszterrel. Kulturális diplomáciánk céljait szolgálta az a kitüntetés is, amelyet a helsinki intézet kezdeményezésére, a helsinki magyar nagykövet felterjesztése alapján vehetett át Markku Linna úr, a finn Oktatási Minisztérium államtitkára. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést Zupkó Gábor nagykövet adta át 2004. március 15-én a magyar nemzeti ünnep alkalmából Järvenpää városában megrendezett ünnepségen. Budapesten vehette át a Pro Cultura Hungarica kitüntetést Tuomo Lahdelma professzor, a Jyväskyläi Egyetem Magyar Irodalmi Központjának vezetője, neves műfordító is. 7.4.5
Magyar Finn Kulturális díj Rácz István díj A díj létrehozása a 2000-es évre datálható, hiszen a HMKTK 20.” Születésnapjának ünnepi fogadására kiutazó NKÖM miniszter ezen alkalomból személyesen talalkozón egyeztetett a finn kulturális miniszeterrel, és mindkét fél elvi egyetértését adta egy a két ország kultúrájának további közelítését célzó közös kulturális díj 29
megalapításához. Elképzelésük szerint a díjat minden éveben egy alkalommal kaphatná meg egy-egy magyar és finn civil személy. A díj odaítélésének alapjául pedig egymás kulturájának megismertetését illetve népszerűsítését célzó tevékenység szolgál. Ekkor a díjjal kapcsolatos részletek kidolgozásával a NKÖM minisztere az ötletgazdát, azaz a HMKTK igazgatóját – Jelinkó Árpád urat- bízta meg , aki javaslatot tett arra, hogy a díj névadója az akkori közelmúltban elhunyt, élete jelentős részét Finnországban leélő író, műfordító és fotóművész Rácz István legyen, aki a Kalevala és más finn művek fordításával vált híressé. Az intézet által megalapításra javasolt bilaterális kulturális díj sorsában a döntő áttörés 2003-ban történt meg, amikor is az, az első alakalommal került kiosztásra. Ebben nagy szerepet játszott a finn okatatási Minisztérium és HMKTK ( NKÖM) anyagi támogatása. A díjat első alaklaommal Finnországban Aarne Laurina professzor vehette át a Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozat megnyitásán Turkuban 2003.január 19-én. Magyarországon pedig Pintér Pál a körmendi Magyar-Finn baráti kör egykori elnöke – és későbbi titkára- vehette át első alkalommal a jutalmat. A kitüntető elismerést és a vele járó ajándékot a budapesti Finn Nagykövetségen dr. Szíj Enikő, a Magyar-Finn Társaság elnöke - aki a Rácz István Díj kuratóriumának elnöke is egyben -, és Outi Karanko-Papp, a Kalevala Kör elnöke adta át. Az ünnepségen részt vett Pekka Kujasalo, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete, valamint Kirsi Rantala, a nagykövetség kulturális titkára és Jelinkó Árpád is. Az intézet kezdeményezésére megalapított díj név szerinti említést kap a Kulturális Munkatervben, ami segít megkapaszkodásában, megerősödésében. A díjat második alkalommal Kuopioban adták át.. 7.4.6
Kulturális Hetek A kulturális intézet tevékenységének egyik legeredményesebb kezdeményezése az 1998-ban induló –de immár hagyományossá vált- , Magyar Kulturális Hét. 2000-ben a Magyar Kultúra Napja köré két finn városban, Kemiben és Ouluban is nagyszabású kulturális hét került megrendezésre. Ezeken filmhetek, irodalmi rendezvények, képzőművészeti, népművészeti és könyvkiállítások, koncertek, alkotói estek, néptánc 30
tanítás, hímzésoktatás és konyha- és borkultúra bemutatók kaptak helyet. A fentiek mellett egy sor további finn város is, így pl. Turku, Varkaus, Kuhmo, Kuopio, Vantaa, Jyväskylä, Tampere, stb. is rendezett a HMKTK aktív közreműködésével magyar kulturális heteket vagy napokat. Ezek száma a 2000-es év végére jelentősen növekedett, hiszen a 49 finn testvérvárosunk döntő többsége úgy határozott, hogy a magyar állam Millenniumáról kulturális rendezvényekkel is megemlékezik. Ennek köszönhetően számos finn iskola szervezett a Millenium illetve a Magyar Témahét alkalmából , a magyar kultúrát bemutató programsorozatot. A 2003. januárjában- ötödik alkalommal-Turku városában megszervezett, immáron komplex kulturális keresztmetszetet bemutató program-együttes közel 40.000,- Eurós helyi pénzügyi támogatást kapott és az iskolásoktól a nyugdíjasokig valamennyi korosztály sokezer képviselőjét meg tudta szólítani. A siker hírére már több finn város is jelezte, hogy örömmel adna otthont a következő évi Magyar Kultúra Hetének. A rendezvénysorozat hat éves fennállása alatt sikertörténetté nőtte ki magát, és a helsinki intézet legnagyobb, kiemelt programja lett. 2004-ben Kuopio városa adott otthont a Magyar Kultúra Heteinek, amely csaknem egy hónapon át nyújtott igen változatos, magyar kulturális kínálatot a város lakóinak. Ez alkalommal csaknem száz magyar művész, illetve kulturális személyiség vett részt a programban, amelyet a NKÖM minisztere- Hiller István-is megtisztelt látogatásával. A nagyszabású rendezvények egy részét a testvérváros, Győr különböző programjai tették ki. A rendezvénysorozat költségeinek – kb. 60.000,- Euro - döntő részét Kuopio városa fedezte. 7.5
Kapcsolat a sajtóval Az intézet fontosabb rendezvényei jelentős sajtóvisszhangra leltek az elmúlt évben mind a központi, mind a regionális lapokban, illetve a balti országokban is. Az elektronikus média kevés alkalommal foglalkozott a HMKTK rendezvényeivel, de az a kevés is többnyire együttműködő partnerei profizmusának volt köszönhető. 1999ben a Duna TV húsz perces műsorában mutatta be a Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központot. Az intézet kapcsolata a finn sajtóval 2003-ra javult, bár ez a javulás igazából csak a központi napilap, a Helsingin Sanomat esetében számottevő, hiszen egy év alatt 31
háromszor annyit foglalkoztak az intézet programjaival, mint az elmúlt néhány évben összesen. Ez valószínűleg köszönhető annak is, hogy az intézet – elköltözéséből adódóan - immáron Helsinki központjának megkerülhetetlen színfoltjává vált. A vidéki sajtó általában rendszeresen foglalkozik a programokkal. 2004-ben a KII és a Duna TV megállapodása alapján, a Duna TV készített az intézetről egy 40 perces dokumentumfilmet, amely keresztmetszetet ad az intézet történetéről és szerteágazó tevékenységéről. 7.6
Oktatás A Kulturális Munkaterv megfelelő keretet teremt a magyar és finn felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. A hagyományosan gyümölcsöző kapcsolatok állandóan fejlődnek az ELTE és a Helsinki Egyetem, a KLTE és a Jyväskyläi Egyetem, a BME és a Helsinki Műszaki Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és a Sibelius Akadémia, a Magyar Képzőművészeti Főiskola és a finn Iparművészeti Egyetem, Veszprémi Egyetem és a rovaniemi Lapp Egyetem között. Mind a diákok és tanárok cseréje, mind a tudományos kapcsolatok ápolása zökkenőmentesen fejlődik. A tanárok és diákok cseréje számtalan csatornán zajlik. Fokozatosan érzékelhető a finn érdeklődés növekedése a magyarországi idegen nyelvű felsőoktatási szakok iránt is. A Kulturális Központ minden rendelkezésére álló eszközzel népszerűsíti ezeket a lehetőségeket. Különösen a finn iskolákban négyévente megrendezendő Magyar-hét alatt, de egyébként is élénk a partnerkeresés finn és magyar iskolák között. Az intézmény számtalan esetben nyújt támogatást újabb és újabb általánosiskolai, középiskolai, illetve egyetemek közötti kapcsolatok kialakításához. A Kulturális Munkaterv biztosította keretek között, illetve számos intézmény közötti kétoldalú megállapodások alapján is tovább folytatódott a magyar és finn felsőoktatási intézmények kapcsolatainak fejlődése. Az 1999. június 1-én aláírt Kulturális Munkatervben a finn állam ismételten kötelezettséget vállalt valamennyi
lektor,
illetve
a
helsinki
magyar
vendégprofesszor
helyének
fenntartására. Ezzel remélhetőleg az 1998-as év bizonytalansága után ismét zavartalanná válik a lektorok és vendégtanárok cseréje. A finn Oktatási Minisztérium - a 1999-ben aláírt Kulturális Munkaterv konkrét megfogalmazásának köszönhetően- 2001. január 1-től
címzett és kiegészítő
támogatásként biztosítja a helyek fenntartásának összegét valamennyi finn 32
egyetemnek. A lektorok és a vendégtanár munkáját is igen színvonalasnak értékeli a fogadó intézmény. 7.6.1
A magyar nyelv tanítása A magyar nyelv egyetemi szintű oktatása a Helsinki Egyetemen, a Turkui Egyetemen, a Jyväskyläi Egyetemen és 1999-től az Oului Egyetemen történik, ahol hagyományosan jó a magyar lektorok működése. A magyar nyelvet tanulók száma az 1997-es évet megelőző időszakban csökkent. Ennek oka az volt, hogy a magyar nyelv lekerült a kötelezően felveendő tantárgyak listájáról. Az 1998-as adatok azonban az érdeklődés jelentős javulását jelzik, hiszen a finn Oktatási Igazgatóság (Opetushallistus) 1998. március 5-i döntése alapján a magyar nyelv felkerült a finn középiskolák választható oktatási programjába. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő óraszám elérése esetén a jövőben magyar nyelvből is lehet érettségizni, jelenleg már négy finn gimnáziumban szerepel a magyar nyelv a választható, un. B nyelvek között. Ezek a következők: Ressun Lukio, Helsinki; Arkadian Yhteislyseo, Klaukkala; Jyväskylän Lyseon Lukio, Jyväskylä; Kastellin Lukio, Oulu, de további gimnáziumok is élénken foglalkoznak a magyar nyelvnek az oktatási programjukba történő felvételével. A magyar szakos hallgatók száma az 1998-tól emelkedett. Igaz ugyan, hogy a felvételt nyert diákok egy része menet közben szakot vált, de az emelkedés akkor is figyelemre méltó. Az intézet a Nemzetközi Hungarológiai Központtól kapott modern tananyaggal és szótárakkal kívánja segíteni az oktatási intézmények (a helsinki Ressun Lukio, a Jyväskyläi Gimnázium és a klaukkalai Arkadian Yhteiskoulu) munkáját. Az elindult pozitív folyamatnak köszönhetően 2000-re tovább növekedett a magyar szakos hallagtók száma. Sajnálatos viszont, hogy a középiskolai magyar nyelv oktatás iránt váltakozó az érdeklődés, ezért az okatatás nem minden iskolában folyamatos. A középiskolai szintű magyar nyelvoktatás jelenleg csupán kettő iskolában, a klaukkalai Arkadia Ysteiskouluban, valamint a Jyväskylän Lukioban folyik. A közeljövőben nincs esély arra, hogy érettségit is lehessen tenni magyar nyelvből, ui. annak előfeltétele az, hogy legalább három középiskolában folyamatosan tanítsanak magyar nyelvet.
33
Az általános iskolákban nincs szervezett magyar nyelvoktatás. Ez alól kivételt képeznek a magyar anyanyelvű gyermekek, akiknek a finn állam biztosítja az anyanyelv tanulásának lehetőségét. Erre általában - ha a szülő azt egyáltalán kívánja - iskolaidőn kívül teremtenek lehetőséget. A Kulturális Központ biztosít helyet és részben tárgyi feltételeket is a Helsinkiben élő magyar gyerekek egy csoportjának anyanyelvi oktatásához, melynek költségeit Helsinki városa fizeti. A fentiek mellett a HMKTK négy magyar nyelvet tanuló csoportnak biztosít helyet és részben a tanuláshoz szükséges tárgyi feltételeket. Ezeket a tanfolyamokat az FMT Helsinki Szervezete szervezi. A haladó csoport egyik tanára - már hagyományosan a mindenkori helsinki magyar lektor. Az intézetben heti három alkalommal történik magyar nyelv oktatása felnőtteknek. Érdemes megjegyezni, hogy Finnországban az FMT csaknem valamennyi - összesen 56 szervezete - indít kisebb-nagyobb rendszerességgel magyar nyelvi tanfolyamokat. A Kulturális Központ, a szűkös anyagi lehetőségei biztosította keretek között, igyekszik támogatni ezeket a tanfolyamokat. Közel kettő évig a Finnországi Magyarok Egyesülete szervezésében még óvodai szintű nyelvoktatás is folyt Bóbita Kör néven az intézetben. 7.6.2
Ösztöndíjasok cseréje A Kulturális Munkaterv szab keretet a két ország közötti, állami forrásokból támogatott ösztöndíjas cseréhez. Finn oldalról az Ösztöndíjascsere Központ – CIMO - szervezi a program végrehajtását. A csereprogram megfelelő keretek között zajlik. Visszatérő probléma volt azonban, hogy a CIMO a munkatervben nem szereplő, de a saját gyakorlatában valamennyi partnere vonatkozásában alkalmazott korhatárt vezetett be az érkező ösztöndíjasok fogadásában. A finn felfogás szerint elsősorban a fiatal, 35 év alatti szakemberek szorulnak ilyen jellegű támogatásra. Különösen ragaszkodtak ehhez a korhatárhoz a hosszabb időtartamú ösztöndíjasok esetében. Ez több esetben ütközött a magyar érdekekkel. A Kulturális Központ a CIMO-val kialakított jó kapcsolatai révén, több esetben ért el kivételes bánásmódott az idősebb, csupán kéthetes ösztöndíjra pályázó magyarok esetében. Nem sikerült azonban ugyanez a több hónapos ösztöndíjra jelölteknél. Az MKM finn relációért illetékes munkatársától kapott tájékoztatás szerint a magyar fél nem fogadhatja el a 34
nemzetközi szerződésben meg nem nevezett feltételt, mert a hazai ösztöndíjak kiírásánál a Magyar Ösztöndíj Bizottság ezt nem tudja figyelembe venni. A helyzet feloldására hosszú időn keresztül nem látszott remény, mert a CIMO nem akart egy ország vonatkozásában precedenst teremteni, Magyarország pedig nem kívánta a finn korlátozást akceptálni. A vitás kérdés azonban az 1999-ben aláírt kulturális egyezményben megoldásra került. 7.7
Irodalom A központ jó kapcsolatot ápola magyar irodalom iránt érdeklődő finn foordítókkal és kiadókkal, hiszen az iroda nem vállalkozhat magyar szépirodalmi művek fordíttatására vagy kiadására, csupán azok népszerűsítését, a kiadók és fordítók tájékoztatását és ösztönzését végzi. Ezt sajtótájékoztatók, előadások, szakmai tapasztalatcserék, ösztöndíjas utak, stb. szervezése, segítése révén valósítja meg. Az Finn Magyar Társaság folyóirata a Suomi- Unkari rendszeresen jelentet meg magyar vers- és novellafordításokat, továbbá a magyar irodalommal foglalkozó cikkeket, elemzéseket. A magyar irodalom finnországi népszerűsítésében fontos szerepet játszik az FMT Helsinki Szervezetének és a Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központjának közös Magyar Irodalmi Köre, amely rendszeresen szervez könyvbemutatókat, irodalmi esteket az intézetben. A 2000 és 2001 közötti időszakban finnre fordított művek: •
Nádas Péter: Egy családregény vége (Hannu Launonen fordítása)
•
Hamvas Béla: A bor filozófiája (Juha Valkeapää fordítása)
•
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (Tuomo Lahdelma fordítása)
A
kétévente
megrendezésre
kerülő
MUKKULA
elnevezésű
nemzetközi
írótalálkozóval kialakított együttműködés keretében 2003-ban Krasznahorkai László képviselte a magyar irodalmat. A megállapodás értelmében a MUKKULA-nak rendszeresen lesznek magyar meghívottai. Emellett a Finnországi Magyarok Egyesülete is rendezett az intézetben - a Költészet Napjához időzítve - magyar nyelvű irodalmi estet. Az első magyar irodalmi Nobel-díj elnyerése, Kertész Imre kitüntetése új feladatokat hozott a központnak, hiszen 2003-ig nem volt finn nyelvű Kertész fordítás. Ezért első 35
lépésként finnre fordítatta az író beszédét, amelyet a díj átvételekor mondott, és azt széles körben postázta Finnországban. 7.8
Zene 1997-1998 A finnországi zeneoktatásban meghatározó szerepet játszanak az ott dolgozó, Kodály módszerrel tanító magyar zenetanárok, akiknek a száma az 1997-es évben még csak pár tucatra volt tehető, azonban a 1999-2000-re már több százan oktatták a világhírű módszert. Közülük eredményeikkel kiemelkedik a Szilvay testvérpár - Szilvay Géza és Szilvay Csaba- akik munkásságuk elismeréseként 1999-ben komoly finn kitüntetésben - Pro Musica-díjban részesültek. Szilvay Géza és Szilvay Csaba rendkívüli érdemeket szerzett a zeneoktatás megreformálásában. Szilvay Géza nevéhez köthető a Kodály módszer vonósokra történő alkalmazása, ami nemcsak Magyarországon, de az egész világon egyre elfogadottabbá válik. A két fivér emelett rendszeres segítője a kulturális intézet munkájának, de Szilvay Csaba maga is, komoly szerepet vállal a finn Kodály Társaság munkájának segítésében, hiszen ő az egyik fő szervezője a társaság évente megrendezésre kerülő programjának, a Kodály Hét-nek. 1999-ben a hét témája a magyar és a finn népzene volt. Részben nekik, másrészt a Kodály módszer finnországi elterjedtségének és a magyar zene iránti magas fokú, általános érdeklődésnek is köszönhetően a két ország közötti zenei kapcsolatok az évek folyamán szépen fejlődtek. Ennek szemléltetésére említhetném például a Sibelius Akadémia és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola együttműködését, vagy akár a finnországi Kodály Társaság és a Kodály Központ tevékenységét, illetőleg a zenei kutatások terén kialakult eredményes kapcsolatot a magyar és a finn intézmények – köztük az MTA , az ELTE, a Kecskeméto Kodály Központ és a Helsinki Egyetem, illetve a Kaustineni Népzenei Intézet- között. A két ország között számtalan csatornán, folyamatosan zajlik a zenetanárok és diákok, zenészek és kórusok kölcsönös látogatása. A HMKTK minden lehetséges eszközzel és módon támogatja a magyar zene ismertségének terjedését; úgy mint koncertek szervezésével, a zenei rendezvények támogatásával, a kölcsönözhető lemeztárral, illetve a Kodály Társaság rendezvényeinek vendégül látásával. A rendezvény szervezőinek következő nagyszabású terve a Kodály –hét minél hamarabbi – lehetőleg 2001-től megvalósuló-nemzetközivé tétele volt, ahova is magyar és észt vendégszereplők is meghívásra kerülnének. A 2001-es év másik nagy eseménye volt az augusztusban megrendezésre került Kodály Kongresszus . A Kodály-hét évről36
évre szélesebb körben kerül megünneplésre, amit jól mutat a résztvevők számának folyamatos növekedése illetőleg a koncertek, zenei produkciók sokasodása. 2003-ban például 15.alkalommal tartották meg a a rendezvényt- egy sor finn patrenerrel együttműködve. Ennek keretében számos helsinki-i és főváros környéki iskola nyolc koncerten mutatta be tudását - részben, de kötelező jelleggel - magyar zeneszerzők alkotásait is előadva, illetve a Kodály módszert népszerűsítve. Ezt egészítette ki a finn Kodály Kórus koncertje az intézetben. A HMKTK első alkalommal tudott kiutaztatni erre a sorozatra magyar résztvevőket, egy zenetanárt és egy zeneiskolás diákot. 7.9
Néptánc A HMKTK komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy széles körben ismertesse a magyar néptánc művészet értékeit és újabb híveket szerezzen annak. Ezért a hazai és nemzeti kisebbségben élő magyarok néptáncegyüttesek finnországi bemutatkozásának elősegítése mellett folyamatosan támogatja a magyar népi táncokat bemutató finn együtteseket is. Ilyenek pl. a helsinki Piroska Együttes, illetve a rovaniemi Rimpparemmi Néptánc-együttes. Tervben van egy saját táncház beindítása is.
7.10
Kiállítások A Finnországban megrendezésre kerülő kiállítások száma évről évre növekedést mutat, teszi ezt mindazon nehészségek ellenére, amelyek az erre fordítható minimális programköltségvetésből, illetve a már Finnországba utaztatott kiállítási anyagok önerőből történő mozgatásából és menedzseléséből adódnak. Éppen emiatt játszanak fontos szerepet a művészeti bemutatók megszervezésében a helyi támogatók, szponzorok. 1997 és 1998 között a kulturáli központ 14 magyar művészeti kiállítást rendezett Finnországban. 1998 és 1999 ez a szám már 45-re nőtt, amiből 24-et Finnországban, 18-at Észtországban, kettőt Lettországban és egyet Litvániában rendeztünk meg. Ezeken összesen 35 magyar művész mutatkozott be. A rendkívüli számszerű növekedés, minőségi előkészítés és lebonyolítás mellett zajlott le. Az intézet új barátokra és
37
szövetségesekre is szert tett Finnország vidéki városaiban és Észtországban, illetve Lettországban és Litvániában. Négy országban, monstre sorozat keretében kerültek bemutatásra Nádler István festményei, amely komoly szakmai elismerést aratott és jelentősen hozzájárult a mai magyar festészet iránti érdeklődés kielégítéséhez. Lettországban a szakmai közvélemény az év kiállításának választotta azt, Litvániában 1937 óta nem volt ilyen nagyszabású magyar gyűjteményes kiállítás, Észtországban a magyar képzőművészet hónapja alkalmából bemutatott hét kiállítás zászlóshajója volt, Finnországban pedig meghódította a volt főváros, Turku festészetet kedvelő közönségét. A nagy sajtóvisszhangot kapott Nádler kiállítás sikerén febuzdulva, kettő újabb nagyszabású négyországos kiállítás - Korniss és Vasarely - és több kisebb, bemutató került megszervezésre a milleniumi 2000-es évben. Kulturális központunk új partnerre tett szert, amelyek között érdemes megemlíteni az akkori közelmúltban megnyílt Kultúrák Múzeumát és a KIASMA - Modern Művészetek Múzeumát Helsinkiben, a turkui Ars Nova Múzeumot, a vaasai Mikola Múzeumot, a lahti Történeti Múzeumot, a järvenpää-i Művelődési Központot, a rovaniemi városi könyvtárat, a kuopioi Luova Puu Galériát, a helsinki Kanneltalo Művelődési és Malmintalo Művelődési Központokat, a helsinki Art Diana Galériát. 2000-ben a korábbiaknál is nagyobb figyelmet fordítottak a szervezők arra, hogy a képző-, ipar- és népművészet széles választéka kerüljön bemutatásra és meghívott kiállítók ne csak Budapestről, hanem Magyarország különböző részeiről érkezzenek. Sajnos az anyagi lehetőségek még nem tették lehetővé a határainkon túli magyar képzőművészet bemutatását, megismertetését és népszerűsítését célzó kiállítás létrejöttét. 1999 és 2000 között összesen 55 kiállítás került megrendezésre, ebből 38-at Finnországban, 12-t Észtországban, 3-t Lettországban és 2-t Litvániában 2000-2001-ben tovább nőtt a kiállítások száma; összesen 59 kiállítást szerveztek négy országban - ebből 38-at Finnországban, 16-ot Észtországban, 3-at Lettországban és 2-t Litvániában. A korábbi években kialakult kapcsolati rendszer és szervezési módszer hatékonyságának köszönhetően egyre több színvonalas kiállítóhellyel sikerül közös projekteket indítani. A partnerek listája hosszú azonban íme néhány a legfontosabbak közül:a helsinki Kultúrák Múzeuma, a turkui Ars Nova Múzeum, A jyväskyläi Művészeti Múzeum és Finn Kézműves Múzeum, a lahti 38
Városi Múzeum, a helsinki Malmintalo és Kanneltalo, a helsinki Art Diana Galéria. Feltétlenül említést érdemel még a tallinni Észt Nemzeti Könyvtár Galéria, a tartui Észt Nemzeti Múzeum, a pärnui Chaplin Művészeti Központ, a rigai Külföldi Művészetek Múzeuma, a Lett Történeti Múzeum, a Lett Iparművészeti Múzeum, a litvániai kaunasi Ciurlionis Állami Múzeum, a kaunasi Fotóművészek Galériája, illetve a vilniusi Fotóművészeti Galéria. A HMKTK kiállítási tevékenységében jelentős előrelépést jelentett az, hogy 2003ban új kiállító teremmel gazdagodott, amit az Unkari=Magyarország szóból finnül Galleria U-nak neveztek el, és a finn főváros egyik legjobban felszerelt kiállító helyeként működik. Megújult a kiállítási stratégia is, aminek az a lényege, hogy a Galleria U-ban neves művészeket, a folyosógalériában pedig kevésbé népszerű témákat vagy pályájuk elején lévő művészeket mutatnak be, ez az új módzser sikeresnek mondható hiszen az intézet kiállításait a korábbi közönség sokszorosa látogatja. Emellett a finn sajtó rendkívűli érdeklődést tanusít a központ kiállításai iránt.. Egy év alatt hat elismerő cikk jelent meg a legjelentősebb napilapban, a Helsingin Sanomatban - szemben a megelőző év öt év mindössze kettő hasonló értékelésével. A Galleria U méltán vívott ki elismert helyet a helsinki kiállító termek sorában. 36 kiállítás valósult meg az intézet közreműködésével. A legjelentősebb közülük a szecessziós Zsolnay anyag bemutatása volt a Finn Üvegmúzeumban, de vetekedett vele a XX. század magyar konstruktivizmusát bemutató helsinki kiállításunk népszerűsége is. Előbbi megvalósításához a NKÖM az intézeti kereten felüli kiegészítő támogatást biztosított, utóbbi pedig a pécsi Janus Pannonius Múzeummal kialakított korábbi szoros munkakapcsolatnak köszönhetően, terven felül mutattak be. Az új intézet két kiállító helyiségében összesen 13, ebből a Galleria U-ban 7, a Folyosó Galériában pedig 6 kiállítás került bemutatásra. A többi kiállítás Finnország különböző városaiban volt látható. A Zsolnay anyaggal nagy terjedelemben foglalkozott a Helsingin Sanomat, amely a Galleria U csaknem valamennyi, öszesen 6 kiállításáról írt méltatást. A vidéki kiállítások döntő többségével csak a helyi sajtó, illetve a regionális újságok foglalkoztak. A kiállítások összességében igyekeztek keresztmetszetet adni a kortárs magyar képzőművészetről, színesítve azt egy-két történelmi anyag bemutatásával. A kiállítási 39
munkában jelentős szerep jutott a Finn Festőművészek Szövetségével kialakított együttműködésnek, az anyagok összeállításában törekedtek helyet adni a Finnországban élő magyar művészek munkáinak is, de alkalmanként nem magyar művészek Magyarországgal kapcsolatos alkotásait is bemutatták. A központ munkájának bármely területéről legyen is szó, de különös tekintettel a kiállítások cseréjére, szoros az együttműködés az önállósult Tallini Magyar Intézettel. Számos kiállítást adnak át egymásnak, illetve a Zsolnay anyag balti országokban történő bemutatásában is hatékonyan müködtek közre. 7.11
Vidéki és regionális tevékenység A HMKTK programjainak igen jelentős része Helsinkin kívül, illetve a működési területéhez tartozó három balti országban kerül megrendezésre, hiszen nem csupán a közvetlen környezete, de az egész ország potenciális partnernek tekinthető, illetve célközönségnek. Csupán Finnországban az 50 testvérváros jelentős része szervez évente több magyar vonatkozású kulturális rendezvényt és kér hozzá minimum logisztikai, de többnyire konkrét szervezői, közreműködői segítséget. A balti munkában kezdetben a Tallinni Magyar Intézet megerősödésének korai szakaszában a szervezési feladatok jelentős része Tallinnból történt, a helsinki intézet pedig irányító, felügyelő, illetve kiszolgáló tevékenységet folytatott a szervezési munkákban. Ezidőtájt a lettországi és litvániai munkát az intézet igazgatója szervezte– esetenként helyi segítői, alkalmanként pedig megbízási szerződéssel foglalkoztatott helyi szervező segítségével. Az ottani munka sikere azonban teljesen személyfüggő volt. A helsinki igazgató személyes jelenléte, illetve az általa vállalt oda-vissza
szállítási
tevékenység
következtében
nyílt
lehetőség
kiállítások
megszervezésére, koncertkörutak lebonyolítására, egyéb rendezvényekre. Ennek az összefogásnak és munkamegosztásnak köszönhető az, hogy az észtországi Tallini Magyar Intézet önállóvá tétele 2001 októberére megvalósult így az átvette a balti országokban folytatott munkát. A két testvérintézet szoros együttműködése azonban folytatódik. Rendszeres a programok cseréje Helsinki és Tallinn között. 2003-ra sikerült elérni, hogy valamennyi fontosabb régióban, kisebb-nagyobb rendszerességgel megrendezésre kerül valamilyen magyar kulturális rendezvény. Ezekkel a helyi sajtó foglalkozik, felhívva rá a figyelmet és nagyon gyakran értékelést is közvetítve az olvasóknak, hallgatóknak. A vidéki programok 40
zászlóshajója minden évben a Magyar Kultúra Hete, amely regionális központban kerül megrendezésre és általában egy-egy nagyobb térség közönségét vonzza.. Rendszeres a programok cseréje Helsinki és Tallinn között. A HMKTK 2002. nyarán felkérést kapott arra, hogy térképezze fel a regionális tevékenység Svédországra és Norvégiára történő kiterjesztése lehetőségét. A helsinki intézet szoros kapcsolatot alakított ki az ottani magyar nagykövetségekkel. Svédországban több projekt is megvalósult, azonban sajnos Norvégiában a betervezett kettő program közül egy se jött létre, aminek az oka elsősorban a remélt hazai pénzügyi támogatás elmaradása volt. 7.12
Kapcsolatok finn intézményekkel 1997-1998 A központ hagyományosan jó és gyümölcsöző, rendszeres kapcsolatot tart fenn a finn államigazgatás intézményeivel, közülük is elsősorban az Oktatási valamint a Kulturális Minisztériummal, a Külügyminisztériummal, a CIMO-val, a Finn Akadémiával, az egyetemekkel - közülük is elsősorban a Helsinki, a Turkui és a Jyväskyläi Egyetemmel, a Sibelius Akadémiával és az Iparművészeti Főiskolával, valamint a Nemzeti Színházzal, a Városi Színházzal, az Espooi Színházzal, a Nemzeti Múzeummal, a Kelet Helsinki Zeneiskolával, a Kodály Központtal, a Kodály Társasággal, a Petőfi Társasággal, a Castren Társasággal, több helsinki múzeummal és kulturális központtal és számos más intézménnyel.
8
8.1
Észtország
Diplomáciai kapcsolatok A magyar-észt kapcsolatoknak különleges jelleget ad a finnugor nyelvrokonság tudata. A két nép együttműködését az 1992-ben aláírt alapszerződés szabályozza. A kétoldalú kapcsolatok előtt új perspektívák nyíltak meg azzal, hogy 2004. március 29-én Észtország NATO-taggá vált, valamint május 1-jén hazánkkal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz.
8.2
Magyarország és Észtország kétoldalú kapcsolatai Magyarország az Észt Köztársaságot 1921. február 24-én ismerte el, az első követséget pedig 1923-ban nyitotta meg Tallinnban, az első megbízott követ 41
Jungerth-Arnóth Mihály volt. 1923 és 1928 között a Tallinnban volt a magyar követ székhelye, 1928-ban a követség Helsinkibe költözött és a kétoldalú kapcsolatokat onnan intézték egészen 1940-ig, Észtország megszállásáig. Észtország 1935-ben küldött diplomatát Budapestre, a későbbiekben magyarországi képviseletét a berlini, majd a helsinki és végül a római észt követség látta el. Magyarország és Észtország között a diplomáciai kapcsolatokat 1991. szeptember 2án újítottuk fel Lennart Meri külügyminiszter budapesti látogatása során. Észtország függetlenségének visszaállítása után Magyarország Finnországból akkreditálta az első nagykövetet 1991-től. Az önálló magyar külképviseletet 1999ben nyitották meg Tallinnban, mely azóta is itt található. Dr. Mohácsi István megbízólevelét 2005. szeptember 22-én adta át Arnold Rüütel köztársasági elnöknek. Magyarország két tiszteletbeli konzulátussal rendelkezik Észtországban 1994 óta: Mall Hellam asszony Tallinnban, Ago Künnap úr Tartuban látja el a tiszteletbeli konzuli teendőket. Magyarország 1992-ben alapította meg a kulturális intézetét Tallinnban, mely azóta független, önálló intézménnyé vált és 2001 óta Tallinni Magyar Intézet néven működik. Jelenleg Magyarország és Észtország között az együttműködés szorosabb, mint valaha, különösen amióta mindkét ország az Európai Unió és a NATO tagjává vált. A gyakori találkozók és megbeszélések az euró-atlanti integráció keretein belül, valamint a finn-ugor közösségben való részvétel jelentős többlettel járul hozzá a kétoldalú kapcsolatokhoz. A hivatalos érintkezésen túl a civil szerveződések is számottevőek: Magyar-Észt Baráti Társaság, mely mindkét országban aktív szerepet játszik, valamint diákok, tudósok és művészek gyakori cseréje a két ország között. Számos testvérvárosi kapcsolat is kialakult az évek során, mint például: VeszprémTartu, Siófok-Pärnu és Szombathely-Nõmme. A két ország képviselői között gyakoriak a magas szintű találkozók. Mindkét parlamentben megtalálható a Magyar-Észt Baráti Csoport, mely különböző fórumokon szorosan együttműködik.
42
8.3
Magas szintű látogatások Kétoldalú együttműködésünket a rendszeres magas szintű látogatások erősítik. Első magyar államfőként Göncz Árpád látogatott a balti országba 1996 májusában. Mádl Ferenc köztársasági elnök első hivatalos külföldi útja Észtországba vezetett 2000 decemberében. Észt elnök négy alkalommal volt hazánk vendége: Lennart Meri 1994 decemberében (az EBEÉ csúcstalálkozó keretén belül) és 1997 májusában, Arnold Rüütel pedig 2002 szeptemberében tett hivatalos látogatást, majd 2004 áprilisában díszdoktori kitüntetést vett át a gödöllői Szent István Egyetemtől. Mádl Ferenc 2004 augusztusában részt vett a tallinni Finnugor Világkongresszuson, és hasonló kitüntetésben részesült a tallinni Műszaki Egyetemtől. A magyar-észt kapcsolatok történetének első hivatalos kormányfői találkozójára 1993 januárjában került sor Mart Laar miniszterelnök magyarországi útja keretében. Orbán Viktor személyében 2000 májusában először látogatott magyar miniszterelnök Észtországba. (A magyar kormányfő 2001 szeptemberében is járt Tallinnban, ahol részt vett a közép-európai jobbközép pártok vezetőinek tanácskozásán, s egyúttal kétoldalú megbeszéléseket folytatott Mart Laar kormányfővel.) Magyar külügyminiszter három alkalommal látogatott Tallinnba: 1992-ben (Jeszenszky Géza), 1995 októberében (Kovács László az EBESZ soros elnökeként) és 1999 októberében (Martonyi János, aki a luxembourgi hatok külügyminisztereinek találkozóján vett részt). Észt külügyminiszter (Trivimi Velliste) hivatalos látogatáson 1993-ban járt Budapesten. A két ország törvényhozása közötti kapcsolatok 1994 áprilisában, Ülo Nugis észt házelnök magyarországi látogatásával emelkedtek a legfelsőbb szintre. Korábban, 1993-ban Dornbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke, legutóbb (2003 júniusában) pedig Szili Katalin elnök asszony tett látogatást Észtországban. 2004 februárjában Ene Ergma Budapesten részt vett az uniós tagállamok, illetve tagjelöltek házelnöki konferenciáján. A kétoldalú parlamenti kapcsolatok tovább bővültek, amikor az Interparlamentáris Unió 90. konferenciáján Madridban magyar kezdeményezésre magyar, észt és finn részvétellel megalakult a Finnugor Parlamenti Csoport. 1998 novemberében jött létre 10 fővel az IPU magyar-észt baráti tagozata, 1999 májusában pedig az észt-magyar baráti tagozat.
43
A két törvényhozás közötti együttműködés keretében 1999. november elején az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának tagjai látogattak Tallinnba, 2000 márciusában pedig a Riigikogu Európai Integrációs Bizottságának tagjait fogadták Budapesten.
2003.
szeptemberében
finnugor
IPU-konferenciára
került
sor
hazánkban. 8.4
Magyarország és Észtország közötti megállapodások: Az első kétoldalú megállapodást 1929. április 29 -én kötötték meg, mely a kereskedelmet és a tengeri szállítást szabályozta. A jelenlegi egyezmények lefedik a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális területet, valamint a turisztikai, a tudományos és a védelmi együttműködést is. Az érvényben lévő fontosabb kétoldalú megállapodások: • Jegyzőkönyv a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között. (hatálybalépés: 1991. szeptember 22.) • Szerződés a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság közötti baráti kapcsolatok és együttműködés alapjairól. (hatálybalépés: 1994. április 22.) • Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között a vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetéséről. (hatálybalépés: 1993. május 2.) • Egyezmény a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között a nemzetközi személy- és áruszállításról (hatálybalépés: 1993. május 27.) • Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között a kulturális, tudományos és oktatási együttműködésről. (hatálybalépés: 2004. július 18.) • Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről. (hatálybalépés: 1997. december 31.) • Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között a személyek visszafogadásáról. (hatálybalépés: 2002. december 7.) • Egyezmény a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén. (hatálybalépés: 2004. július 5.)
44
8.5
Kulturális, oktatási kapcsolatok 1992 szeptembere óta működik Tallinnban magyar nyelvi és irodalmi iroda, az észt fél pedig 1998 februárjában nyitotta meg budapesti kulturális és tájékoztatási irodáját. A tallinni magyar kulturális iroda 1999-ben kibővült és az 2001-ben önálló intézeti rangra emelkedett. A két ország között 1994 óta van érvényben kulturális, tudományos és oktatási egyezmény, amelyhez három évre szóló együttműködési jegyzőkönyveket csatolnak. A 2004-2006-os időszakra szóló jegyzőkönyvet ez év januárjában Hiller István miniszter írta alá Tallinnban, aki egyúttal felavatta a Magyar Intézet új székhelyét. A magyar kulturális jelenlét mindennek köszönhetően aktív és folyamatos. A két tudományos akadémia között 1990-tól érvényes együttműködési megállapodás van életben. Kiemelt kérdésként kezeljük az észtországi hungarológia ügyét, amely immár közel 80 éves múltra tekinthet vissza. 1992 szeptemberétől a szombathelyi főiskolán és a debreceni egyetemen észt lektor dolgozik, a tartui egyetemen pedig 1993 őszétől tanít magyar lektor. 1999 őszén önálló észt nyelv és irodalom szak indult az ELTÉ-n. Kiemelten aktívak a háromoldalú finnugor együttműködés keretében zajló magyarészt-finn kulturális kapcsolatok. Legutóbb 2005 márciusában került sor tárcaközi szakértői egyeztetőre. Rendszeres a kapcsolattartás a három ország társtárcái, akadémiai műhelyei és civil szervezetei, illetve az oroszországi finnugor kisnépek képviselői között. Észtországban
1988
óta
tevékenykedik
a
Munkácsy
Mihály
Észtországi
Kultúregyesület, amely közel 50 magyar származású családot tömörít. Tevékenysége a magyar kultúra és nyelv hagyományainak ápolására irányul. 8.6
Magyarok Észtországban
8.6.1
Észtországi Magyarok Munkácsy Mihály Egyesülete E két finnugor rokonnép kapcsolata, ha hiányosan is, de a 15. századig kísérhetõ figyelemmel. Az egyik első magyar, aki valószínűleg Észt földre lépett, a Mátyás király udvarából való Iván lehetett, akit Mátyás király, mint szláv nyelvet ismerõ követet küldött III.Iván Moszkvai fejedelem udvarába. Útjának célja többek között az 45
Oroszországban
maradt
magyarok
sorsának
megismerése
és
hazatérési
lehetõségüknek felmérése. Az akkori lengyel-orosz kapcsolatok feszültsége miatt III.Iván cár a követet hazatérésre szólította fel, és mint biztonságosat, a mai Észtországot is magábafoglaló Livimaa-n keresztüli útvonalat ajánlotta. Arról , hogy Iván el is fogadta-e az ajánlatot már nincsennek adataink. Pontosabb adataink vannak a 16.századtól, amikor Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1582-ben a Jam Zapolski béke alapján Livimaa és a Tartui püspökség egész területét , az oroszok kivonulása után , fennhatósága alá vonta. Így Báthory az elsõ fejedelem, aki egyszerre kormányozott mind magyarokat, mind észteket - azok javára. 1578-1582 között Báthory seregei Bornemissza János és Székely Mózes vezetésével eredményesen harcoltak Rettegett Iván ellen. Sok magyar huszár veszett el észt földön, de valószínűleg még több telepedett le, és alapított családot. Kultúrtörténetileg fontosabb , hogy a II.Gustav Adolf Svéd király által 1632-ben második svéd egyetemként alapított Tartui Egyetemnek már az 1636. évi végzősei között találunk két erdélyi magyar teológust. 1636-43-ban Tartuban 3, majd 16921710 között 9 erdélyi teológus tanul. A 18.század végétől az észt-magyar kapcsolatok főleg a nyelvtudósok, etnográfusok, irodalmárok és írók között fejlődtek, de ennek bemutatása erőnkön felüli. Átlépve az évszázadokon, az 1960-as évekkel szeretnénk folytatni. A sztálini Szovjetunió kis időkülönbséggel megszállta mind Észtországot, mind Kárpátalját, ezáltal újra közös sorsra kényszerítve észteket és magyarokat. A különbség annyi volt , hogy az észtek formailag minimális államiságot élvezhettek. Ennek egyik jelemzője az egyetemi szintre is kiterjedő anyanyelvi oktatás lehetősége, amely a kárpátaljai magyaroknál az ungvári egyetem magyar tanszékére volt korlátozva. A magyar középiskola elvégzése után Magyarországon továbbtanulni lehetetlen volt, a helyi ukrán és orosz egyetemeken pedig versenyképtelenek voltunk. Eljutott azonban hozzánk a hír, hogy Észtországban a tartui egyetemen magyarul is lehet felvételizni. E hírtől felbátorodva indult el az első próbálkozó, a középkori magyar diákok nyomdokain Észtországba, ahol szívesen fogadták, segítették, bátorították.
46
Így vált a kárpátaljai magyarok támogatása és befogadása a közös ellenállás jelképévé, és Észtország a kárpátaljai magyarok kulturális mentsvárává. Ay 1970-80-as években volt úgy, hogy a tartui egyetemeken 40-50 magyar diák tanult. Ezek a diákok a diploma megszerzése után visszamentek Kárpátaljára, de sokan családot és egzisztenciát teremtve letelepedtek Észtországban. Így érünk el a 80-as évek végére mikor megindult a nemzeti öntudatra ébredés és megingott a Szovjetúnió. Ez a folyamat Észtországban talált a legtermékenyebb talajra, és legkevesebb elfojtásra. Így történhetett meg, hogy 1988. őszén a „ Daloló forradalommal” szinte egyidőben felmerült a lehetőség az észtországi magyarok közötti eddig spontán létező kapcsolatok törvényes keretek közé terelésére. 8.6.2
Az egyesület megalakulása 1988-ban a SZU bomlásának idején egyszerre szükség lett arra, hogy ez a kis magyar közösség bejelentse magát, mint az észt függetlenséget támogató hivatalos szervezet. 1988. november 5-én Tartuban megalapította a Munkácsy Mihály Észtországi Magyar Kulturális Egyesületet. Ekkor a hivatalos adatok szerint 241 magyar élt Észtországban. A hivatalos bejegyzés november 12-én történt, amikor is megszületett az első hivatalos magyar egyesület a Szovjetunióban, mivel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség bejegyzését egy éven keresztül szabotálták a hatóságok. Az alapszabályban súlyt fektettünk az érdekvédelemre, tehát a 'kulturális' szót mi tágabb értelmében használtuk, beleértve a politikai tevékenységet és érdekvédelmet is. Helyzetünket és lehetőségeinket kihasználva célkitűzéseink között szerepelt a kárpátaljai magyarság helyzetének és problémáinak tolmácsolása a szabad világ felé.
8.6.3
A tagság A fizetőtagok száma 43 magát magyarnak valló felnőtt, hozzájuk tartoznak a gyerekek (kb 50), valamint még kb. 10-15 olyan személy, akik csak ritkán vesznek részt az egyesület életében. Az észtországi magyarok többsége értelmiségi foglalkozású. Mivel a legnépszerűbb szakok az orvosi és az állatorvosi volt, ezért a legtöbb észtországi magyar orvos, ill. 47
állatorvos. Vannak még mérnökök, közgazdászok, programozómérnökök és bölcsészek. Ma már a magyarság három generációjáról beszélhetünk. Az első generáció - az ún. áttelepültek - korhatára a 40 és a 60 év között van. A második és harmadik generáció már itt született, s többségük vegyes házasságban. 8.6.4
Az egyesület feladata 1999. tavaszán az újrajegyzés alkalmával egyesületünk megváltoztatta nevét az Észtországi Magyarok 'Munkácsy Mihály' Egyesülete névre, amely jobban kifejezi az egyesület lényegét.Egyesületünk elsősorban érdekvédelmi szervezet. Ez azt jelenti, hogy tagjaink közös érdekeit védi kifelé: együtt reagálunk a különböző nehézségekre, amelyeket a változó körülmények hoznak. Az egyesületnek két központja van: az egyik Tallinnban, a másik Tartuban. Az elmúlt évek során ez a két központ váltakozó intenzítással tevékenykedett. Évente legalább négyszer van olyan országos rendezvény, amelyre összegyűlik a tagság nagyobb része. Ezek a március 15., a húsvét, Szent István-nap, az október végén szervezett finnugor rokonsági napok, és a karácsony. Az egyesület 1989-tõl tagja az Észtországi Kisnemzetek Szövetségének, Bán István 1999-től annak alelnöke, együttműködünk több észtországi etnikai kisebbséget egyesítő szervezettel, észt-magyar, finnugor társasággal. 1992-től egyesületünk tagja a Magyarok Világszövetségenek, valamint az Anyanyelvi Konferenciának, szoros kapcsolatot tart a világ más tájain működő magyar egyesületekkel (elsősorban a környező országokban: a Svédországi Magyarok Országos Szövetségével, a Finnországi Magyarok Egyesületével, a Litvániai Báthory Szövetséggel, a lettországi magyar egyesületekkel). Jó kapcsolat alakult ki egyesületünk és olyan összmagyar szellemi műhelyek között, mint Az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem, a PAX Romana.1996. márciusától az MVSZ nyugati régiójának tagjai vagyunk, ezáltal szentesítve az időközben kialakult helyzetet.
48
8.7
Gazdaság jellemzése Észtországot a kiegyensúlyozott költségvetési politika jellemzi. Észtország ugyanakkor liberális, átlátható adózási rendszerrel (24% a társasági nyereség, az osztalék és a jövedelmi adó) rendelkezik, mely a vállalkozások számára kiszámítható üzletpolitikát tesz lehetővé. A cégeknek a vállalkozásba visszaforgatott profitösszeg után nem kell társasági nyereségadót fizetni. Számos állami funkciót, mint például a kereskedelem-fejlesztést magán kézben lévő cégek irányítanak, amivel csökkentik az állam költségterheit. Az észt kormányzat már 2007-ben szeretné bevezetni az egységes európai fizetőeszközt. Az euró bevezetéséhez addig a gazdaságpolitikai döntéseket a pénzügyi felkészülés és a maastricht-i követelmények szem előtt tartásával hozza meg. Észtországban az elemzők többsége úgy látja, hogy az alacsony szintű adó az észt gazdaság egyik fő hajtóereje. Fontosnak tartják ennek megtartását annak érdekében, hogy
a
gazdaság
tovább
élénküljön,
illetve
a
befektetés-ösztönzést,
a
munkahelyteremtést és a vállalatok fejlesztési hajlandóságát is elősegítsék. 2004-ben Észtországban a GDP növekedése 6,2%-os volt, valamivel nagyobb, mint azt korábban (5% körül) feltételezték. Az első negyedév kiemelkedő volt: 6,8%, a másodikban 5,9%, a harmadikban 6,1%, míg a negyedikben 5,8%. A
munkanélküliségi
ráta
valamivel
csökkent,
főleg
technikai
okoknak
köszönhetően, mert 2004-ben új számítási rendszert használtak. Az aktív lakosságnak mindössze 4,5%-a keresett munkát 2004 év végén. (kizárólag a regisztrált
munkanélkülieket
veszik
számításba,
a
valós
adat
9,7%)
A
munkanélküliség továbbra is a szegényebb, fejletlenebb keleti régiókat sújtja. 8.8
Kétoldalú kulturális kapcsolatok Kulturális és oktatási kapcsolataink visszanyúlnak a XVII. századi protestáns Tartui Egyetemen tanult magyar diákokig, de tudósaink közötti érdemleges kapcsolatokról csak a XIX. század második felétől beszélhetünk. E kapcsolatok kialakulásában meghatározó szerepet játszott a nyelvrokonság tudata, mely tulajdonképpen mind a mai napig különös érzelmi hátteret biztosít együttműködésünkhöz. Az 1920-30-as
49
években már intézményes formát öltött kapcsolataink a második világháborút követően csak Moszkván keresztül realizálódhattak. Új fejezetre hivatalos kétoldalú kapcsolatainkban Észtország 1991-es függetlenné válását követően kerülhetett sor. Ennek kormányközi kereteit az 1994. április 28-án, a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság Kormányai közötti kulturális, tudományos és oktatási együttműködésről kötött egyezmény teremtette meg. Az egyezményt Mádl Ferenc kulturális és oktatási miniszter írta alá tallinni látogatása során. Az egyezményt háromévente kulturális és oktatási munkatervvel egészítik ki. A két ország kulturális kapcsolatainak ápolásában jelentős szerepet tölt be az egymás fővárosaiban működtetett két kulturális intézet. Budapesten 1998-ban nyílt Észt Intézet, ennek alkalmából Jaak Allik kulturális miniszter hazánkba látogatott. A Tallinnban 1992 óta működő magyar kulturális képviselet 2000. február 22-én vált fiókintézeti státusszal -Tallinni Magyar Intézetté, melyet Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter nyitott meg. Az Intézet 2001. szeptember 26. óta önálló intézmény 8.9
A magyar-észt tudományos és technológiai együttműködés A szovjet időszakot követő átszervezések során az észt tudomány- és innovációpolitika tudománypolitikát,
kétpólusúvá a
vált:
Gazdasági
az
Oktatási
Minisztérium
Minisztérium pedig
a
irányítja
technológia-
a és
innovációpolitikát. Az észt K+F hagyományos erőssége az informatika, a biotechnológia, a faipari és a környezettechnológiai kutatások. Az Észt Tudományos Akadémia kutatóintézeteit a kormány az egyetemekhez csatolta. Magyarországhoz hasonlóan Észtország is teljes jogú résztvevője az EU 5. Kutatás-Fejlesztési Keretprogramjának. Észtország EU csatlakozásának elősegítésében jelentős szakmai és anyagi támogatást kap elsősorban Finnországtól, de más skandináv államoktól is. Számos kérdésben nyomon követhető a finn modell átvétele, sok témában folyik észt-finn együttműködés. 2001. jan.1-i hatállyal létrehozták a finn TEKES, ill. a korábbi magyar OMFB szerepét betöltő Innovációs Alapot 200 M észt korona tőkeinjekcióval. A kormányzati irányítást a K+F Tanács szolgálja, melynek 12 tagja van (4 miniszter, 8 kormányzat által kinevezett tag). Az Oktatási Minisztérium 2001. júl.-1-vel Tallinnból Tartuba költözött. 50
Az észt-magyar TéT együttműködés elsősorban intézményi szinten realizálódik. Meglehetősen intenzív tudományos együttműködés folyik a MTA és az Észt Tudományos Akadémia között (a megújított munkatervet 2000. októberében írták alá). A „finn-ugor tudományos tengely” jegyében igen jó az együttműködés az egyetemek között: egyrészt a Helsinki, a Tallinn-i és a Budapesti Műszaki Egyetem, másrészt az ELTE, a Tartu-i és a Helsinki Egyetem alakított ki közös programokat. A felek kutatási tevékenységük összehangolását és az EU 6. Kutatási-Fejlesztési Keretprogramban közös pályázatok beadását irányozzák elő. A megvalósítás első lépéseként 2001. nyarán Budapesten került sor folyamatvezérlés (control engineering) témában az első közös hallgatói szeminárium megtartására. Az együttműködés alapján vettek részt észt előadók Budapesten, 2001. szept. 14-én az Országos Széchenyi Könyvtárban rendezett „Kulturális innováció és információ keresés: a finn-ugor örökség digitalizálása és automatizált feltárása” c. konferencián. Az európai célokkal összecsengő információs társadalmak építésében a nemzeti mellett a finn-ugor kulturális örökség feldolgozása és közkinccsé tétele komoly tartaléka a 3 ország kutatási együttműködésének. 8.10
A Tallinni Magyar Intézet története A Tallinni Magyar Intézet 2001 ősze óta működik önálló intézetként, de előtörténete visszanyúlik
egészen
1923-ig,
amikor
Klebelsberg
Kunó
kultuszminiszter
megalapította a Tartui Magyar Tudományos Intézetet. Ennek első igazgatója, Csekey István jogászprofesszor a Berlini Magyar Intézet példájára szervezte meg az intézmény munkáját, melyet Csekey távozását követően 1931-től egészen 1941-ben történt bezárásáig a mindenkori magyar lektor vezetett A két nép kulturális kapcsolatai a második világháború utáni szovjet korszakban sem szüneteltek, de az ideológiai kényszerpálya és az észt államiság hiánya törést okoztak együttműködésünkben. Az ötvenes évek második felétől kezdve azonban, különösen a tudomány, a felsőoktatás és az irodalom terén újra megerősödtek kapcsolataink. A fenti előzmények miatt érthető, hogy amikor Észtország 1991-ben visszanyerte függetlenségét, országaink között újból megteremtődött a kulturális képviseletek létesítésének az igénye. Így jött létre 1992-ben, mai intézetünk elődjeként a Magyar Kulturális Képviselet Tallinnban, melyet a Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ működtetett. A Tartui Egyetem Uralisztikai Tanszékén 199351
ban alakult meg a magyar lektorátus, ahol főszakként jelenleg is átlagosan 35 diák tanul magyar nyelvet, irodalmat és kultúrtörténetet. Budapesten 1998-ban nyílt meg a Magyarországi Észt Intézett A külföldi magyar kulturális intézetek hálózatába önálló intézetként 2001-ben betagolódott Tallinni Magyar Intézet egyik legfontosabb célkitűzése, hogy évente átlagosan 70-80 képzőművészeti, zenei, irodalmi rendezvénye részévé váljon az észt kulturális életnek. Tudományszervezői tevékenységével igyekszik elősegíteni a hungarológiai témák észtországi kutatását, kiadványaival pedig hozzájárulni ahhoz, hogy észt nyelven minél több információhoz lehessen hozzáférni Magyarországról és a magyar kultúráról. Ezenkívül évi egy-két kulturális programmal Lettországban és Litvániában is jelentkezik. Az intézet 2003 őszén költözött új ingatlanba az UNESCO világörökségének részét képező tallinni óváros Dóm-hegyén, a budai várhoz hasonló környezetben, egy klasszicista stílusú, egykori nemesi palota egyik szárnyában. Az intézet épületének 2004 januári megnyitása óta saját galériájában is rendez kiállításokat. 8.11
1997-1998 Észtország A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ specifikuma, hogy Finnország mellett feladatai kiterjednek Észtországra, Lettországra és Litvániára is. Észtország kiemelt helyet és figyelmet kap a HMKTK tevékenységében. Finnország mellett Észtország az, amely nyelvrokonságunk okán minden egyéb relációt meghaladó érdeklődéssel és barátsággal kapcsolódik Magyarországhoz, a magyar kultúrához. A két ország kapcsolataiban, a Szovjetunió összeomlását követően új minőségi szintre emelkedő politikai, gazdasági együttműködésnek egyre fokozódó mértékben biztosít alapot a kultúra területe. Észtország eltökélt szándéka, hogy kulturális kapcsolatainkat a korábbiakat meghaladó ütemben fejlessze. Ennek egyik fényes bizonyítéka az, hogy Helsinki után Budapesten hozták létre a második önálló észt kulturális képviseletet 1998. február 27-én. A magyar kultúra ügyének helyi képviseletét Észtországban 1992. óta a HMKTK irányítása alatt álló, napi négyórás megbízási szerződéssel dolgozó helyi munkatárs által vezetett Tallinni Magyar Kulturális Iroda(TMKI) szervezi.
52
Magyarország és Észtország is tagja volt az EU újabb kibővítési körébe bevont országok első csoportjának. Ebből adódóan kapcsolataink fejlődésében minőségileg új
elemként
jelentkezett
az
EU
tagságra
való
felkészülésből
adódó
érdekközösségünk. Ez észt oldalról korábban nem látott intenzitású érdeklődést váltott ki nem csak a diplomácia, de a kultúra területén is. A TMKI a felfokozott érdeklődés egyik gyújtópontjába kerülve igyekezett a kulturális, tudományos és oktatási kapcsolatok terén sokasodó EU-s irányultságú kapcsolatkereséseket is kielégíteni. Ezen tevékenységében kiváló segítőtársakra talált az Észt Magyar Társaságban, illetve a Tartui Egyetem magyar lektorában. Észtország politikailag stabil, gazdasági fejlődésének üteme magas. Ezzel párhuzamosan növekszik a kis ország önbizalma és magabiztossága is. Nem véletlen, hogy az EU következő, beindítás előtt álló 5. kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjában annak teljes költségeit akár azonnal felvállalva részt kívánt venni. A tudományos kapcsolatok EU-s vonatkozású fejlesztésében egyébként ma már nem titok, hogy Észtország a tagjelölt országok közül elsősorban Magyarországgal és Szlovéniával kívánt intenzíven együttműködni. A két ország közötti kapcsolatoknak keretet biztosító Kulturális Egyezményt 1994ben írtuk alá. A gyakorlati munkát szabályozó jelenleg érvényes Kulturális Munkatervet 1998. február 27-én Budapesten, az Oktatási Munkatervet pedig 1998. március 20-án Tallinnban fogadtuk el. A HMKTK és a TMKI mindkét munkaterv végrehajtásában aktív szervező, koordináló szerepet vállalt. A HMKTK új igazgatója – Jelinkó Árpád Úr - megismerkedett a kulturális és oktatási kapcsolatokat szervező és felügyelő észt államigazgatási intézményekkel, azok illetékes munkatársaival. Kapcsolatokat épített mind a Kulturális, mind az Oktatási, mind a Külügyminisztériumban, de az Észt Tudományos Akadémián, az Észt Nemzeti Alapnál, továbbá a Tallinni Műszaki és a Tartui Egyetemen is. Ezek a kapcsolatok lehetővé tették a kulturális diplomácia feladatainak ellátását. Nagyon jó a kapcsolat az Észt Nemzeti Könyvtárral is, ahol már több kiállítás is megrendezésre került, továbbá számos múzeummal és galériával. A napi munka során a TMKI vezetője aktívan támaszkodik is ezekre a kapcsolatokra. A két ország közötti kulturális együttműködés számtalan csatornán és nagy számú kulturális, oktatási és tudományos rendezvény formájában bonyolódik. Ezek jelentős részét a TMKI kezdeményezi, vagy szervező és információs munkájával aktívan 53
támogatja. Helsinkibe eljuttatott rendezvényeit relatíve kis ráfordítással Tallinnba is továbbítja. A rendezvények szervezésének egyik központi eleme a magyar nemzeti ünnepek megünneplése, és az észt közvélemény ezirányú tájékoztatása. A TMKI e tekintetben is eredményes tevékenységet folytatott. Mind Szent István napjáról, október 23-áról, mind Petőfi Sándor születésének 175., valamint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójáról sikeres rendezvényekkel emlékezett meg. Befolyása olyan jelentős, hogy mindhárom napon az észt sajtó nagy terjedelemben méltatta az évfordulók jelentőségét. Az oktatási kapcsolatok egyik eredménye a diákok cseréje is. A rendezvények listája jól mutatja, hogy a TMKI igen aktív tevékenységet fejt ki a magyar kultúra népszerűsítésében. Munkájában mindenkor támaszkodhat az Észt Magyar Társaság, az Észtországi Magyarok Munkácsy Mihály Társasága, a Tartui Egyetem professzorai, valamint az észt államigazgatás támogatására, továbbá az észt politikai élet számos képviselőjének szimpátiájára is. Utóbbit igazolja, hogy rendszeresen vesznek részt észt parlamenti képviselők a fontosabb rendezvényeken. A TMKI az alábbi rendezvények előkészítésében vesz részt folyamatosan: • Középhaladó és haladó magyar nyelvtanfolyam; • Játék és énekkör magyar származású gyermekeknek; • A Tallinnban élő magyarok heti összejövetele; • Magyar Táncház a Kloostri Ait vendéglőben; • Magyar nyelvű istentiszteletek - évente három alkalommal.
Észtország a nyelvrokonság alapján történelmileg kialakult és az utóbbi években intenzitásában megsokszorozódott baráti szimpátia és közös EU-s csatlakozási érdekeink kapcsán is elsőrendű fontosságú partnereink sorába lépett. Ennek felismerésétől már csupán egy lépés annak belátása, hogy Magyarország rövidebb és hosszú távú politikai érdekei is ezen kapcsolatok kiemelt kezelését, fokozott figyelemmel történő fejlesztését kívánják meg. Ennek egyik feltétele volt a TMKI szervezeti továbbfejlesztése. A TMKI a HMKTK költségvetésileg el nem választott része. A rendkívül felfokozott észt érdeklődést Finnországból is jól érzékelő HMKTK igyekezett megteremteni a megfelelő feltételeket a TMKI számára, hogy meg tudjon felelni a fogadó ország 54
elvárásainak. Ugrásszerűen növekvő aktivitása azonban kezdett nehezen tolerálható nyomást gyakorolni a pénzügyi vonatkozásban amúgy sem elkényeztetett helsinki anyaintézményre. A TMKI munkája fejlesztésének egyik fő akadályaként jelentkezik az, hogy annak vezetője napi négy órás munkaidővel, megbízási szerződés alapján dolgozik. 8.12
Észtország 1998-1999 A központ tevekénysége A TMKK mindennapi tevekénységében a legfontosabb változást az új helyre történő átköltözés tette lehetővé. Az 1998-1999-es évadban rendszeressé válhatott a könyvtár használata, a videó kazettákon rendelkezésre álló magyar filmek vetítése, a Duna TV műsorainak követése. Ezeket a lehetőségeket a központ már rendszeresen biztosíthatta látogatóinak, emellett otthont adott az Észtországi Magyarok Munkácsy Mihály Szövetsége rendezvényeinek és a magyar nyelv oktatásnak is. A jelenlegi helyiségek megfelelő felszerelés után lehetővé vált a 30-40 fős saját rendezvények megszervezése, illetve a kisebb kiállítások bemutatása is. A programok meghatározó része azonban továbbra is az intézmény falain kívül került megrendezésre - elsősorban Tallinnban vagy Tartuban - de egyre nagyobb számban Észtország más városaiban is. Az évad legjelentősebb programja, a Magyar Kultúra Hónapja is vidéken, Pärnu városában volt. A TMKI szervezésében megrendezésre kerülő kiállításokat sikerült az ország számos részén bemutatni. Ennek is köszönhető, hogy a kiállítások száma az előző évadhoz képest háromszorosára, azaz 18-ra növekedett és megközelítette a helsinki anyaintézet kiállításainak számát. A kiállítások döntő többségét a HMKTK szállította Tallinnba. A TMKI feladatainak ellátásából adódóan segíti a kiutazó magyar ösztöndíjasok és szakmai delegációk munkáját, és erősíti kapcsolatait az észt államigazgatási intézményekkel, egyetemekkel, továbbá az Észt Akadémiával. A TMKI az aktivitásának eredményeképpen jelentős anyagi támogatást kapott az észt Kulturális Minisztériumtól, továbbá segítségnyújtás, illetve ingyenes terem- és eszközhasználat formájában számos egyéb intézménytől is.
55
Kapcsolati rendszerében a felsoroltak mellett komoly helyet foglalt el az Észt Magyar Társaság (ÉMT), amely fő támaszának mondható,illetve ugyancsak fontos partnere a befogadó intézmény, az Észt Nyelvtudomány Intézet. 8.13
Észtország 1999-2000 A 11/2000. (II.8.) kormányrendelet fiókintézeti rangra emelte az MKTK 1992-ben megnyitott tallinni kulturális képviseletét. A Tallinni Magyar Intézetet 2000. február 22-én Rockenbauer Zoltán, a NKÖM minisztere személyesen nyitotta meg. A megnyitón elmondott beszédében az észt kulturális miniszter, Signe Kivi asszony nagy örömmel nyugtázta, hogy az országaink között folytatott sokoldalú kulturális együttműködésben már eddig is szép nevet szerzett kulturális képviseletünk új rangra emelkedett. A megnyitó nagy visszhangot kapott az észt sajtóban. Az intézmény alkalmazottainak száma megduplázódott, foglalkoztatási ideje négyszeresére emelkedett. (A TMI a korábbi, egy négyórás megbízási szerződéssel foglalkoztatott személy helyett kettő főt foglalkoztat teljes munkaidőben és munkaviszonyban.) A HMKTK/TMI igazgatója javaslatot terjesztett fel a NKÖM-nek arra vonatkozólag, hogy a TMI mielőbb nyerje el a független intézet státusát. A HMKTK által a korábbiakban megteremtett infrastruktúra ha bár szerényen is, de alkalmas lenne egy önálló intézeti működés biztosítására. Kisebb bővítéssel pedig jól megfelelne az önálló tallinni intézet beindításához. Az intézmény működésének költségvetési és könyvelési leválasztása az idei évadban kezdődött. Ezáltal beindult az a függetlenedési folyamat a HMKTK-tól, amely a későbbiek során az önálló TMI létrejöttéhez vezet. Az intézet függetlenítését több nyomós érv is indokolja. Első az, hogy Észtország nyelvrokonunk és érzelmileg hozzánk erősen kötődő barátunk. Emellett hazánkkal együtt tagja volt az EU újabb kibővítési körébe bevont országok első csoportjának. Kapcsolataink fejlődésében minőségileg új elemként jelentkezett az EU tagságra való felkészülésből adódó érdekközösség. Ennek egyik következménye az is, hogy Észtországban a kultúra területén is hatalmas érdeklődés nyilvánul meg Magyarország iránt. Miután a kultúra a legjobb eszköz a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez, ez indokolttá teszi az önálló intézet működtetését Észtországban.
56
A két ország 1994-ben írt alá Kulturális Egyezményt. A gyakorlati munkát szabályozó Kulturális Munkatervet 1998. február 27-én, Budapesten, az Oktatási Munkatervet pedig 1998. március 20-án Tallinnban fogadtuk el. Az MKTK/TMI mindkét munkaterv végrehajtásában szervező, koordináló szerepet vállalt. A korábbi években a programok cseréje elsősorban a Helsinki - Tallinn irányú volt, de a tallinni fiókintézet megerősödését követően a programok közvetítése fokozatosan kétirányúvá tehető. Tallinni nagykövetségünk megnyitása 1999. őszén új kötelezettségeket és egyben lehetőségeket teremtett a kulturális kapcsolatépítés terén. Ehhez a nagykövetségi protokolláris rendezvények szolgáltattak keretet. Ilyen volt pl. a Duna TV és az Észt TV közötti kapcsolatteremtés is, amely a nagykövetség és a TMI közös kezdeményezésére született meg. A TMI jó kapcsolatokat ápol az Észt Magyar Társasággal (ÉMT) és az észtországi magyarok Munkácsy Mihály Szövetségével (ÉMMSz). Az együttműködés rendszeres, egymás programjainak segítése kölcsönös. Fontos partnere Tallinnban a Kloostri Ait vendéglő is, ami a magyar táncháznak ad helyet. A központ figyelmet fordít a Magyarországra utazó hivatalos és magáncsoportok információval történő ellátására is. Emellett egyre több alkalommal juttat el programot és információt oktatási intézményekbe. Segíti a kiutazó magyar ösztöndíjasok és szakmai delegációk munkáját, miközben erősíti kapcsolatait az észt államigazgatási intézményekkel, egyetemekkel és az akadémiával. A TMI egyik legfontosabb partnere a befogadó intézmény, az Észt Nyelvtudomány Intézet. 8.14
A Tallinni Magyar Intézet (MKTK/TMI) tevékenységéről 1999-2000 Az MKTK/TMI elmúlt évi tevékenységét nagymértékben meghatározta a magyar állam Millenniumának méltó és sokszínű megünneplése érdekében kifejtett fokozott aktivitás mind Finnországban, mind pedig Észtországban, továbbá szerény mértékben Lettországban és Litvániában is. A HMKTK munkájának egyik meghatározó eleme volt a tallinni fiókintézet a Tallinni Magyar Intézet (TMI) megnyitása, annak előkészítése, lebonyolítása és munkájának az új feltételekhez történő igazítása. 57
Diplomáciai
munkájában
megnyugtató
eredményt
hozott
a
finnországi
lektori/vendégtanári posztok körüli bizonytalanság végleges elhárítása, illetve az észtországi lektor ügyében kifejtett közvetítése. Igen rövid idő alatt sikerült operatív, eredményes munkakapcsolatot kialakítani az 1999. őszén megnyílt tallinni magyar nagykövetséggel is. A HMKTK/TMI nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a magyar - finn - észt finnugor hármas együttműködést a maga szerény eszközeivel tovább erősítse. Minden lehetséges alkalommal, amikor kulturális vagy tudományos rendezvényei azt lehetővé tették – törekedett a háromoldalú programok szervezésére. Ebben aktív partnerekre lelt mind Finnországban, mind pedig Észtországban. A HMKTK/TMI lettországi és litvániai tevékenységét nagyban behatárolta a személyi és anyagi feltételek szűkössége. Csaknem minden rendezvény létrejöttének előfeltétele az igazgató személyes előkészítő jellegű utazása, illetve a lebonyolítás személyes irányítása. Ennek ellenére a helsinki intézet eredményes regionális tevékenységet fejtett ki, több nagyszabású, négyországos programot is sikerült az utóbbi időben lebonyolítania. A HMKTK/TMI az 1999-2000-es évadban nagyszámú, változatos és magas színvonalú rendezvényei révén, méltó módon szolgálta a magyar kultúra és tudomány népszerűsítését mind Finnországban, mind pedig Észtországban. Emellett jól hasznosította kapcsolati rendszerét Lettországban és Litvániában is. A magyar állam Millenniuma nagy figyelmet kapott. Az MKTK/TMI működése anyagi és személyi feltételei jelentősen javultak. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a NKÖM vállalta a TMI megnyitását, önálló státuszra emelését és létszámfejlesztését, illetve ez által lényegesen nagyobb programkeretet biztosított a munkához. Nagyon fontos volt az is, hogy a Millenniumi Titkárság is számos tervünket jelentős mértékben támogatta. Emellett egyéb forrásokból is a programkeretet meghaladó összegű szponzori támogatást sikerült elnyerni. A HMKTK mind Finnországban, mind Magyarországon támogatók hosszú sorától kapott anyagi segítséget.
58
8.15
1999-2000 Észtország ( TMI ) A TMI gyakorta közvetített a két ország különböző oktatási és kutatási intézményei között folyó együttműködésben (pl. a Debreceni Egyetem és az Észt Nyelvi Intézet, illetve a Tallinni Pedagógiai Egyetem finnugor helynévkutatási együttműködésében, az Észt Tudományos Akadémia elnökhelyettesétől kapott történelmi dokumentumok magyarországi tudományos feldolgozásának a megszervezésében), a 2000 nyarán Tartuban tartott Finnugor Kongresszussal kapcsolatos teendők (pl. miniszteri találkozó) előkészítésében. A HMKTK segítségével, és a Tartui Egyetem Uralisztikai Tanszékének bevonásával a millennium jegyében közös szemináriumot szervezett magyar és észt kutatók részvételével. Az Észt Könyv Éve-nek nevezett rendezvénysorozat keretében az Észt Nemzeti Könyvtárban könyvvgrafikai kiállítást, valamint könyvkiállítást rendezett a frankfurti könyvvásár alkalmából idegen nyelven kiadott magyar könyvekből. Az Észt Koncertirodával közösen több nagy sikerű komolyzenei koncertet bonyolított le. A Kinomaja filmszínházzal és a Sötét éjszakák című filmfesztivállal együtt 5 filmet mutatott be a legújabb magyar filmtermésből. Ezek közül Sára Sándor Vád című filmjének a bemutatásán maga a rendező is részt vett. A Magyar Intézet sokféleképpen segíti a saját szervezésben magyar együttesek, hivatalos látogatók munkáját is,
Észtországba érkező mint pl. a Finnugor
Kongresszusra érkező magyar delegáció esetében. Külön kiemelendő a Tallinni Magyar Intézet jó kapcsolata az írott és az elektronikus médiával, ami több év munkájának az eredménye. Programjairól szóló beharangozó híreit mind a sajtó, mind pedig a rádió közli. A jelentősebb rendezvények alkalmából -melyekre nemritkán parlamenti képviselők és más fontos közéleti személyiségek is ellátogatnak- az intézet igazgatójától vagy munkatársától rendszeresen újság-, rádió-, vagy TV-interjút kérnek, a TV-híradó stábja pedig gyakorta kimegy az esemény színhelyére. Az intézet együttműködik az észt sajtóval magyar különszámok és magyar vonatkozású cikkek írásában, megjelentetésében. A legrégebbi észt irodalmi folyóirat, a Looming pl. nagy terjedelmű válogatást közöl a Magyar Intézet irodalmi estjeire, 1999 ősze és 2000 tavasza között, meghívott írók és költők írásaiból. 2000 májusában jelent meg a Magyar Filmszemlén és az észtországi “Sötét éjszakák” 59
filmfesztiválon, illetve a Magyar Intézet által rendezett filmvetítéseken bemutatott magyar filmekről írt cikksorozat a Színház, Muzsika, Mozi c. észt folyóiratban. Az intézet a Tartui Egyetem magyar vonatkozású kiadványait általában néhány tucat példány megvásárlásával támogatja. Az Intézet munkájával kapcsolatban feltétlenül érdemes emlékezni arra, hogy programszervezésében
erősen
kapcsolódik
Helsinki
Magyar
Kultúrális
és
Tudományos Központhoz. Ezt nemcsak azért teszi, mert a HMKTK fiókintézete, hanem mert a két város földrajzi és kulturális közelsége folytán ez önmagától adódik. (Helsinki városa egyébként, mely 2000-ben Európa egyik kulturális fővárosa volt, több rendezvényét Tallinnal közösen szervezett. Mind kulturális, mind pedig gazdasági szempontból gyakorta nevezik már őket a Finn-öböl két partján fekvő ikervárosnak.) Ez jelentős költségmegtakarítást tett lehetővé és csökkentette a programok önköltségi árát. Ezenkívül kiállítások vagy koncertek esetén a meghívandó művészek számára is vonzerőt jelenthet, hogy egy ország helyett kettőben is bemutatkozhatnak. Ez a csere fokozatosan kétirányúvá vált, és a TMI kezdeményezésére kihozandó rendezvényeket (kiállításokat, zenészeket) is sikerült továbbküldeni Helsinkibe. 8.16
2000-2001 Észtország Mint korábban említettem, 2000-ben megszületett a NKÖM jóváhagyása ahhoz, hogy egy hazai kiküldött kerüljön Tallinnba, s ezzel sikerüljön megteremteni az intézet teljes önállósulásának alapfeltételeit. Továbbá a 2000-es év folyamán előkészítés alatt áll egy kormányközi megállapodás, amely a TMI, illetve a Budapesti Észt Intézet működésének jogi feltételeit hivatott szabályozni. Nyelvrokonságunk tudata, elsőként a ’20-as ’30-as években rendezett magyar-észtfinn kultúrkonfernciák révén vált közismertté. A fenti hármas együttműködést a második világháború után, 1960-ban sikerült újjáéleszteni a Nemzetközi Finnugor Kongresszusok formájában. A nemzeti tudományok ápolásának e fontos fórumát ötévenként rendezik fölváltva, általában Magyarországon, Finnországban és Észtországban. A Finnugor Kongresszus ezúttal – függetlenné válása óta első ízben Észtországban került megrendezésre 2000 augusztusában. Ezen nagyszámú magyar delegáció vett részt. Útjuk szervezésében a Magyar Intézet közreműködött, akárcsak a kongresszus idején megrendezett magyar-észt-finn oktatási és kulturális 60
minisztériumi találkozó lebonyolításában. A találkozón a felek háromoldalú jegyzőkönyvet írtak alá a kisebb finnugor népek támogatásának a koordinálása céljából. Magyar részről dr.Komlósi László Imre, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára és Kőrösi Orsolya, a NKÖM helyettes államtitkára vett részt a tárgyalásokon. A jegyzőkönyv lehetőséget ad a három finnugor állam kis finnugor népeknek nyújtandó segélyprogramjainak az összehangolására, de lehetőséget ad az eddigi gyakorlat folytatására is. 8.16.1
Munkatervek 2000-2001 es évad kisebb-nagyobb észt belpolitikai válságai nem befolyásolták sem az ország külkapcsolatait, sem pedig kultúrpolitikáját, így a TMI működési feltételei a tárgyalt időszakban nem változtak. A 2000-2001 során került megújításra az oktatási és a kulturális tárcák közötti hároméves munkaterv (2001-2003.), mely az 1994-ben kötött oktatási, illetve kulturális egyezményen alapul. Az oktatási munkatervet 2000 decemberében írták alá Észtországban. A korábbihoz képest többek között annyiban jelent újat, hogy lehetőséget ad egy-egy vendégtanári állás létesítésére a fogadó ország valamely egyetemén vagy főiskoláján, amelyen a küldő ország nyelvét és kultúráját oktatják. Az ELTE Finnugor Tanszéke már évek óta igényli az észt vendégtanári állás létesítését. A munkaterv alapján a Tartui Egyetem Uralisztikai Tanszékére 2001 őszétől új magyar lektor érkezik. A kulturális munkaterv aláírására 2001. május 29-én került sor. A munkaterv évi 150 nap/fő-ben állapítja meg az éves kulturális csere keretét, ami kielégíti a jelenlegi igényeket. Az 1999-es év végén a két ország tudományos akadémiái között is megújították az együttműködési munkatervet. Ennek alapján már az eddigiekben is érdemi együttműködés folyt a két intézmény között. A TMI tevékenységét a fogadó ország kulturális és oktatási minisztériuma mindenben készségesen támogatta. A munkaterv alapján lebonyolított kulturális cserékhez, szemináriumokhoz mindig megadták az igényelt segítséget. A TMI kulturális programjai és konferenciái iránt a célközönség részéről jelentős érdeklődés mutatkozott. Ezek alapján összességében elmondható, hogy a magyar kulturális jelenlét Észtországban
látványosan
megerősödött
és
összhangban
van
országunk
61
megnövekedett nemzetközi tekintélyével. Ebben a HMKTK/TMI munkájának jelentős szerepe van, akárcsak a magyarságkép pozitív alakításában. 8.16.2
Magas szintű látogatások A TMI, részt vett a két országot érintő kultúrdiplomáciai események előkészítésében és lebonyolításában. Erre mind a fogadó ország minisztériumai, mind a tallinni Magyar Nagykövetség részéről igény mutatkozott. Az intézetvezető részt vett magas szintű állami vezetők, pl. Mádl Ferenc köztársasági elnök észtországi útjának kulturális és protokolláris jellegű programjaiban. A köztársasági elnök látogatása igen pozitív visszhangot váltott ki az észt politikai és kulturális elit körében. Ehhez bizonyára hozzájárult, hogy a TMI megszervezte az egyik legnagyobb politikai napilapnál egy magyar kulturális melléklet kiadását az elnöki látogatás alkalmából. Az említett 2000. augusztusi hármas találkozó magyar vendégei mellett 2000 novemberében Tallinnba látogatott még vezető munkatársaival együtt Entz Géza főigazgató. Látogatása eredményeként fölgyorsult a tallinni magyar, illetve a budapesti Észt Intézet működési feltételeit szabályozó megállapodás előkészítése. Szintén ehhez járult hozzá Révész Mária főigazgató-helyettes tallinni útja 2001 februárjában.
8.16.3
Kulturális-művészeti tevékenység A TMI több szempontot igyekezett érvényesíteni rendezvényeinek összeállításánál. Éves viszonylatban törekedett arra, hogy programjai sokrétűek legyenek, és a magyar kultúra lehetőleg minél szélesebb spektrumát mutassa be. Mind az időpont, mind pedig a témaválasztásnál fontos a mindenkori program időszerűsége és minősége. Fontos szempont volt, hogy a lehető legtöbb ember vegyen rajtuk részt. Ez azonban nem volt minden esetben meghatározó, mivel egyes témák esetén elég, ha a program azokhoz a kevesekhez jut el, akiket az valóban érdekel. A megvalósult programok aránya kb. 70-80 %. A valamilyen oknál fogva elmaradó rendezvények helyett legalább ugyanannyi, de inkább több új program születik az év folyamán a konkrét igényekből és lehetőségekből kiindulva.
62
8.16.4
Kiállítások A TMI havonta átlagosan egy-két kiállítást szervez. Mivel az intézet által bérelt ingatlan csak kis „házi” kiállítások megrendezését teszi lehetővé, ezekre általában galériákban, múzeumokban, könyvtárakban került sor.
8.16.5
Filmek A magyar filmek az 1970-80-as években igen népszerűek voltak Észtországban. Ezt követően a társadalmi és politikai változások hatására megváltozott országos filmterjesztési gyakorlat, az amerikai kommersz filmek előretörése teljesen kiszorította a magyar filmeket az észt mozikból. Időközben pedig felnőtt egy fiatalabb mozilátogató közönség, amely már egyáltalán nem ismeri a magyar filmeket. Az Intézet megpróbálja ezt a hiányt valamelyest pótolni, annál is inkább, mivel még sokakban megvan az érdeklődés az igényesebb európai filmek iránt. Erre alapvetően több lehetőség kínálkozik. Magyar filmeket vinni az észtországi nemzetközi filmfesztiválokra, önálló magyar filmnapokat szervezni, illetve bővíteni a filmtárból történő kölcsönzés lehetőségét.
8.16.6
Tudományos tevékenység A már említett Nemzetközi Finnugor Kongresszussal párhuzamosan, 2000 augusztusában nemzetközi irodalomelméleti szimpózium zajlott Tartuban 2000 szeptember 20-21-én, ahol a Tallinni Magyar Intézet az Észt Oktatási Minisztériummal közösen magyar-észt-finn oktatásügyi szemináriumot szervezett 3 magyar szakértő részvételével, Minőségbiztosítás a felsőoktatásban címen. A TMI 2000.október 23-án a tallinni Magyar Nagykövetséggel közösen - 1956 ősze Budapesten és Tartuban címen -, tudományos konferenciát szervezett a XX.Század Intézet munkatársainak és észt történészeknek, illetve volt politikai foglyoknak a részvételével. A konferenciát Mart Laar észt miniszterelnök nyitotta meg. A konferenciának nagy visszhangja volt. Több előadást közvetlenül a konferenciát követően sikerült megjelentetni a Sirp című kulturális hetilapban, másik részük pedig 2001 júliusában jelent meg az Akadeemia című társadalomtudományi folyóiratban. Az észt előadásokat a Napút című kulturális folyóirat észt különszáma közölte 2001 nyarán. 63
8.16.7
Vidéki és regionális tevékenység A TMI figyelmet fordít arra, hogy rendezvényei az ország lakosságának szinte egyharmadát kitevő fővároson kívül vidékre is eljussanak. Évente több alkalommal kerül sor jelentős kulturális rendezvényre Tartuban, az egyetemi városban és Pärnuban, ahol különösen a nyári hónapokban van pezsgő kulturális élet. A testvérvárosi kapcsolatok a magyar és az észt városok között nem olyan kiterjedtek, mint a szomszédos Finnországban, de a két-három működő kapcsolat jól kamatoztatható a magyar kultúra népszerűsítésének érdekében. A TMI jó kapcsolatot ápol a helyi Észt-Magyar Baráti Társasággal és a helyi magyarok kulturális szövetségével a Munkácsy Mihály Társasággal, amelynek kb. 100, nagyrészt Kárpátaljáról származó tagja van. Mindkét társasággal évente több rendezvényt közösen szervezünk.
9
9.1
Lettország
Államközi és politikai kapcsolatok Lettország 2004. márciusi NATO, és közös májusi EU-csatlakozásunk révén a két ország közötti kapcsolat az euro-atlanti partneri-szövetségesi rendszerben fejlődik tovább. A magyar-lett államközi kapcsolatok 1921-ig nyúlnak vissza, amikor Magyarország elismerte a függetlenné vált Lett Köztársaságot. Hazánk még ugyanabban az évben tiszteletbeli konzult nevezett ki Rigában. (A lett konzulátus ekkor a berlini magyar főkonzulátushoz tartozott.) A konzulátust két évvel később az 1923-ban megnyitott tallinni magyar követségnek rendelték alá. (A követség 1928-ban Helsinkibe tette át a székhelyét.) A tiszteletbeli konzuli intézmény 1940-ig működött Lettországban. Lettországgal - függetlenségének helyreállítását követően - 1991. szeptember 2-án újítottuk fel a kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat. Magyarország rigai tiszteletbeli konzuli hivatalának megnyitására 1998 márciusában került sor. (Magyarország Tallinnból, Lettország Bécsből akkreditálja nagykövetét.)
64
9.2
Politikai kapcsolatok, magyas szintű látogatások A két ország államfőjének első találkozójára 1994 decemberében került sor (Guntis Ulmanis lett elnök részt vett a budapesti EBEÉ csúcsértekezleten). Magyar köztársasági elnök (Göncz Árpád) első ízben 1997 márciusában látogatott Lettországba. 2000-ben az ENSZ Jubileumi Közgyűlésén került sor (Mádl Ferenc és Vaira Vīķe-Freiberga között) kétoldalú államfői megbeszélésre. Lett államfő először 2001. októberében (Vaira Vīķe-Freiberga) tett hazánkban hivatalos látogatást. Az elnök asszony 2003 novemberében ismét Budapesten járt a Magyar Tudományos Akadémia meghívására. 1999-ben hazánkban üdvözölhettük Vilis Krištopans lett miniszterelnököt. A magyar kormányfő érvényes lettországi meghívással rendelkezik. Magyar külügyminiszter háromszor: 1992 augusztusában (Jeszenszky Géza), 1995 októberében (Kovács László, az EBESZ soros elnökeként) és 2001 májusában (Martonyi János) tett látogatást Rigában. A lett diplomácia vezetője (Georgs Andrejevs) hivatalos látogatáson 1994 márciusában járt hazánkban.
9.3
Magyarok Lettországban
9.3.1
Lettországi Magyarok Balaton Szövetsége Az egyesület által megfogalmazott célok a következők: • a Lettországban élő magyarok összefogása • a magyar kultúra és hagyományok népszerűsítése.
9.3.2
Az egyesület feladata: • Aktivizálni a magyarul beszélő honfitársainkat, fejleszteni nyelvtudásukat. • Megőrizni az ifjú nemzedék körében a népi és kulturális hagyományokat. • Népszerűsíteni a magyar lakosok körében a lett nyelvet és lettországi kulturát, művészetet és történelmet. Lettországban ma közel 300 magát magyarnak valló ember él. Többségük a Szovjetunió fennállása idején Kárpátaljáról Lettorzságba dolgozni vagy egyetemi tanulmányokat folytatni,ahol később főleg házasságkötés révén, ez az ország vált 65
ideiglenes letelepülésük színhelyevé. Közülük azonban mindössze csak 78 fő lett államplogár, tízen más ország útlevelét hordják a zsebükben, a többi 205 fő pedig a "Lett Köztársaság állandó lakosa" státuszt viseli, még azok a gyermekek is, akik 1991 előtt születtek. A többi odakerült magyar hontalan, ami egyebek között azzal a hátránnyal jár, hogy nem élhetnek a Lettország és számos más állam közötti érvényes vízummentesség előnyeivel. Ha például Magyarországra kívánnak menni, akkor ahhoz lengyel, szlovák és magyar vízum szükséges. Ráadásul hivatalos rigai magyar képviselet híján a tallini nagykövetséget kell felkeresniük a magyar vízumért. A lettországi magyarok már 1992-ben kezdtek szervezetbe tömörülni, miután az ország kivált a Szovjetunió kötelekéből. A társaság hivatalosan 1997-ben lett bejegyezve, és akkor kapta a Balaton nevet. A tagok száma 30-36 között mozog, ezek mind Rigában élnek. A vidéken élő 18-20 magyarral levélben tartják a kapcsolatot. Az utóbbi időben többen elhagyták az országot, mivel az “állandó lakos”, vagyis hontalansági státuszt kaptak csak Lettországban. A teljes állampolgárság megszerzése olyan feltételekhez van kötve mint pl. lett nyelvvizsgák, az alkotmány és a történelem teljes ismerete, ami a legtöbb magyar számára nem könnyű feladat. Ez eddig 18 magyarnak sikerült Itt meg kell említeni, hogy a balti államok közül Lettországban él a legtöbb magyar. A szomszédos Litvániában és Észtországban élő magyaroknak ilyen problémái nincsenek. Észtországban van magyar nagykövetség, Litvániában mindenki megkapta az állampolgárságot, aki minimum 5 évet ott élt. A Magyarok Világszövetségének tagjaként a szervezet több nemzetközi fórumon is bemutatkozott. Rigában a Nemzetek Házában külön magyar szoba működik, amelyet a társaság tagjai tartanak fenn. 9.4
Gazdaság jellemzése A lett gazdaság növekedése évek óta kedvezően magas (6% felett van). A legutóbbi statisztikai adatok szerint a lett gazdaság 2004-ben folytatta a magas növekedést: 8,5%-kal nőtt a GDP. A Gazdasági Minisztérium 2005-re valamivel alacsonyabb növekedést jelez: az egész évre várható GDP többlet 7,5%-ot érhet el. 2004-ben az egy főre jutó GDP 4.345 euró volt, míg az előző évben 3.915 euró. Lettországban az egységes európai fizető eszköz, az euró bevezetését 2007-re tervezik. 66
A munkanélküliségi ráta évek óta stagnál, 2004-ben 8,5%-on alakult. Főleg az ország keleti részére jellemző a munkát keresők nagy száma. 2004-ben a lett export folytatta az erős bővülést 2,5 milliárd euróról 3,0 milliárd euróra növekedett. A megugrott kivitel főleg a német cégek befektetéseinek köszönhető, melyek a német piacra szállítanak. Emellett az orosz cégek egyre erősebb jelenléte jellemző főleg a szállítmányozás terén. Az import 15%-kal növekedett, 4,6 milliárd euróról 5,3 milliárd euróra. A lett állam adósságállománya a GDP-hez viszonyítva mindössze 17%-kos szinten alakult. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP-hez viszonyítva 12,8%. A befektetések szintje 2004 év végére meghaladta a 3 milliárd eurót. 2003-ba stagnált a tőkebeáramlás, azonban 2004-re újabb befektetők érkeztek az országba. 9.5
A magyar-lett tudományos és technológiai kapcsolatok 1997. márciusában írták alá a kulturális, tudományos és oktatási együttműködési egyezményt, hangsúllyal a kulturális és oktatási területen, azonban kormányközi alapon TéT együttműködés jelenleg nem folyik. A Magyar Tudományos Akadémia és a Lett Tudományos Akadémia 1994-ben kötött intézményközi, kétoldalú együttműködési megállapodást. Ennek keretében jelenleg 5 kutatási
projekt
közös
kidolgozása
van
folyamatban.
Az
együttműködés
problémamentes, a kutatócserével az MTA elégedett. A helsinki magyar TéT attasé 2000. októberében hivatalos látogatást tett Lettországban, felvette a kapcsolatot a legfontosabb TéT irányító szervekkel és részletes jelentést készített a lett kutatás-fejlesztés helyzetéről. 9.6
Lettország 1997-1998 Sikerült kapcsolatokat kiépíteni az Oktatási valamint a Kulturális Minisztériumban, továbbá a Külföldi Művészetek Múzeumában. A HMKTK új igazgatója megismerkedett
továbbá
Magyarország
rendkívül
segítőkész
tiszteletbeli
konzuljával, Ariana Zupikával. Az Oktatási Minisztériumban tett látogatás során sikerült kimozdítani a holtpontról a magyar - lett kulturális és oktatási munkaterv ügyét. A lettek hosszú idő után reagálva magyar szakértői delegáció kiutazását 67
javasolták. A kialakított személyes kapcsolat azonban azóta működik. Alkalmas arra, hogy előbbre mozdítsa a magyar kultúrdiplomácia ügyeit Lettországban. A tárgyalások során felmerült a magyar lektor lettországi működésének beindításának kérdése a Rigai Egyetemen. Lettországban egyelőre nincs megbízottunk a magyar kultúra ügyeinek képviseletére, noha a lett állam magas szinten fejezte ki ezirányú kapcsolataink fejlesztése iránti igényét és hajlandóságát. Lettország helyiséget bocsátana egy a tallinni irodánk mintájára szervezendő kulturális képviseletet rendelkezésére. Sajnos a lettországi magyarok kettő, egymással keveset kommunikáló szervezetével még nem sikerült kapcsolatot kialakítani, így nem volt lehetőség segítségüket kérni munkánkhoz. A jövőben
ez
látszik
az
egyik
lehetséges
ösvénynek
lettországi
kulturális
ismeretterjesztő, programszervező tevékenységünk javításában. A HMKTK fenti kezdeti lépései elegendőek ahhoz, hogy további erőfeszítéseket tehessünk kulturális ismeretterjesztő és programszervező munkánkban. Ennek jelenleg egyetlen akadálya az ehhez szükséges anyagi eszközök csaknem teljes hiánya. Amennyiben az MKM nem tud ezen feladatokra kiegészítő forrást biztosítani, úgy illúzió csupán tevékenységünk lényeges javítása Lettországban. Ebben a vonatkozásban komoly előrelépést jelentene, ha a lettek magyar lektort fogadnának. 9.7
Lettország 1998-1999 Az MKTK a beszámolási időszak alatt nagy figyelmet szentelt a lettországi munka fejlesztésének. Annak ellenére, hogy ehhez az elmúlt évben kiegészítő költségvetési támogatásban nem részesült több figyelemre méltó kulturális rendezvényt szervezett. Terveink között szerepel a magyar állam Millenniuma méltó megünneplését szolgáló Magyar Kultúra Hete megrendezése Lettországban. Ezt segítené a tallinni intézet megnyitása, ami lökést adhatna lettországi lehetőségeink kihasználásának.
68
10
10.1
Litvánia
Államközi és politikai kapcsolatok A két állam kapcsolatainak történetében újabb perspektívák nyíltak Litvánia 2004 márciusi NATO-, valamint a két ország európai uniós csatlakozásával. A szövetségesi rendszerből fakadó lehetőségek kihasználása az alapvetően gazdasági alapokon nyugvó kétoldalú viszonyunkat is erősítheti. Kétoldalú kapcsolataink története messzire nyúlik vissza. Bár Magyarországnak és Litvániának soha nem volt közös határa, a két nép kapcsolata és rokonszenve a történelmi időkig nyúlik vissza. A litvánok magyarok iránti megkülönböztetett rokonszenvének történelmi jelét találjuk Vilnius központjában, a XIV. században épült és többször felújított Székesegyházban, melynek egyik védőszentje Szent László (kb. 1040-95) magyar király. Emlékét, a XVIII.sz. végén tiszteletére épített kápolnában ma is kegyelettel őrzik. A történelem során a litván Jogaila (Jagelló) uralkodóházból Magyarországnak három uralkodója is volt: I. Ulászló (1440-1444), II. Ulászló (1490-1516) és II. Lajos (1516-1526). Ugyanakkor Litvánia történelmi múltjában is több magyar származású kíváló személyiséggel találkozhatunk. Magyar származású volt Hedvig (kb.1373-1399), I. (Nagy) Lajos magyar király leánya, aki 1384-től Jadwiga néven lett lengyel királynő. Litvánia történelmében kiemelkedő szerepet játszott Báthory István (1533-1586) Erdélyi fejedelem Litvánia nagyfejedelme és Lengyelország királya. Különös érdeme, hogy megerősítette a litván államot, annak igazságügyi rendszerét, és az ország hadierejét. Uralkodásának tíz éve alatt sok újítást vezetett be, így például, az új, Gergely naptárt. 1579. április 1-én kelt alapítólevelével különleges jogokat élvező egyetemi rangra emelte a jezsuiták Vilniusi kollégiumát, a Litván Nagyfejedelemség „dicsőségére és hasznára“, így alapítva meg Európa egyik legrégibb egyetemét, az Almae academica et universitas Vilnensis-t. Célja az volt, hogy a szegényebb diákok is elvégezhessék tanulmányaikat, de emellett az egyetem „olyan legyen Északon, akár egy tisztás,
69
ahová, mint a jó tudományok vásárára, gyűljenek össze a környező vidék diákjai tudományt és katolikus hitet meríteni” - írta alapítólevelében „Stephanus Rex“. Ahogy a mai litván történészek írják, Báthory István Litvánia utolsó nagy uralkodója volt, de emléke nincs kellőképpen megörökítve Litvánia történelmében. A. Sapoka, ismert litván történész, 1936-ban kiadott könyvében ezt írja: „Báthory István volt Litvánia utolsó tekintélyes uralkodója. Idegen országból származott, s a litvánok kezdetben nem akarták elismerni, de később nagyon közeli kapcsolatba került Litvániával. Nagyok az ő érdemei“. Sok legenda fűződik Bekes Gáspár (1520-1579) erdélyi főnemes nevéhez, aki korábban János Zsigmond bizalmas tanácsosa volt és Habsburg támogatással megkísérelte Báthory István fejedelemségének megdöntését. Miután 1575-ben Kerelőszentpálnál csatát vesztett, kibékült Báthoryval és lengyelországi magyar zsoldosainak főparancsnoka lett. Kítűnő hadvezér volt és 1579-ben, Polock város támadásánál szerzett érdemei elismeréseként Litvánia szenátusától állampolgárságot és földbirtokot kapott. Bekes nevét őrzi a Vilnius óvárosi részén, a Vilnelé folyó jobb partján lévő három domb egyike, amelyen valaha sírja állt. Mivel Bekes az arianizmus híve volt, Báthory itt temettette el és sírja fölé torony alakú síremléket állíttatott. Akkor kapta a domb a Bekes nevet. A síremlék a XIX. századig fennállt, de a Vilnelé folyó idővel alámosta a dombot, s az leomolva, maga alá temette a kőtömböt. Dr. Szögi László történelemtudós, az ELTE Könyvtár igazgatójának feltárásai alapján bizonyított, hogy a Vilniusi egyetemen, akárcsak a többi európai egyetemen, már Báthory uralkodása alatt is tanultak magyar diákok. A későbbi századok folyamán magyar kereskedők, iparosok járták a litván városokatfalvakat, áruikat és szolgáltatásaikat kínálva a helybeli lakosságnak. Később Litvániában a más nemzetiségű vándorkereskedőket is „magyaroknak“ titulálták. A két világháború között diplomáciai kapcsolataink 1922. július 30-án vették kezdetüket, mikor Magyarország elismerte az 1918-ban önállóvá vált Litvánia függetlenségét. 1923. május 24-én a tallinni magyar követség ügyvivőjét, Jungerth-Arnóthy Mihályt az akkori litván fővárosban, Kaunasban is akkreditálták.
70
1924-ben Kaunasban magyar tiszteletbeli konzulátust állítottak fel, mely 1940-ig működött. A magyar-litván kapcsolatokban már akkor fontos szerepet játszott a kereskedelem. A litván függetlenség helyreállítását követően Magyarország 1991. szeptember 2-án újította fel Litvániával a diplomáciai kapcsolatokat. (Az erről szóló egyezményt a két ország külügyminisztere írta alá Budapesten.) Az első időszakban helsinki nagykövetünket akkreditáltuk, majd 1999 szeptembere óta tallinni nagykövetségünk látta el a képviseletet a litván fővárosban. Vilniusi nagykövetségünk 2003. szeptemberében kezdte meg működését Juhász Sándor nagykövet vezetésével. A litván Köztársaság budapesti nagykövetségének hivatalos megnyitására 2005. március 8-án került sor. Darius Semaska Litvánia első Budapesten rezideáló nagykövete. (Korábban a prágai litván nagykövetség látta el a magyarországi képviseletet.) 1996 szeptemberében kaunasi tiszteletbeli konzullá nevezték ki Jocionisné Mészáros Ilonát. 1997 októberében iktatták be Vadász Pétert, Litvánia magyarországi tiszteletbeli konzulját.
10.2
Magasszintű kapcsolatok Göncz Árpád személyében 1997 márciusában tett először magyar államfő hivatalos látogatást Litvániában. Litván elnök két alkalommal járt Magyarországon: • 1994 decemberében, Algirdas Brazauskas az EBEÉ csúcsértekezletén • 1999 májusában Valdas Adamkus Medgyessy Péter miniszterelnök 2002 novemberében Varsóban találkozott Algirdas Brazauskassal a Laekeni Tízek csúcstalálkozóján. Magyar külügyminiszter 1992-ben (Jeszenszky Géza) és 2001 májusában (Martonyi János) látogatott Vilniusba. A litván diplomácia vezetője 1994 decemberében (Povilas Gylys, az EBEÉ csúcstalálkozó keretében) és 1997 októberében (Algirdas Saudargas) tárgyalt Magyarországon. 2001 áprilisában és októberében helyettes 71
államtitkári külügyi konzultációkra került sor a két fél között, 2002 májusában pedig Bába Iván vett részt az ET Miniszteri Bizottsága soros 110. külügyminiszteri ülésén, aminek keretén belül konzultációkat folytatott Evaldas Ignatavicius külügyminiszterhelyettessel. Bársony András politikai államtitkár 2002 októberében utazott Vilniusba, Antanas Valionis külügyminiszter pedig 2005 márciusában tett hivatalos látogatást hazánkban Somogyi Ferenc meghívására. 10.3
Oktatási, kulturális kapcsolataink A 2001-es népszámlálás adatai szerint Litvániában mintegy 120 magyar él, akik 1990-ben megalapították a Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális Szövetségét. A Szövetség működésének célkítűzései a következők: • a nemzeti öntudat megőrzése • az anyanyelv ápolása • a magyar kultúra és tudomány népszerűsítése A Szövetség a Litvániai Nemzeti Kisebbségek Hivatalának védnöksége alatt alakult meg és tagja a Litvániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsának, illetve együttműködési kapcsolatot tart a Litvániában élő más nemzeti kisebbségek szervezeteivel is. A Szövetség működését, a Litvániában élő magyar fiatalok továbbtanulását támogatja Magyarország Művelődési és Közoktatási Minisztériuma és segíti, hogy a litváni magyar fiatalok a Debreceni Nyári Egyetemen tökéletesítsék magyar nyelvtudásukat, illetve a Magyar Nyelvintézeti előkészítő után Magyarország egyetemein és főiskoláin folytathassák tanulmányaikat. A szövetség évek óta gyümölcsöző a kapcsolatot ápol Budapest Főpolgármesteri Hivatalával. A fiatalok rendszeresen vesznek részt a főváros Vendégségben Budapesten c. hagyományos rendezvényén. A LMBIKSZ méltóan újította fel névadója, Báthory István emlékét Születésének 460. évfordulójának tiszteletére, és az egyetem alapításának 415. évfordulója alkalmából Báthory emlék-konferenciát kezdeményezett. Ebből az alkalomból avatta fel Jávorszky Béla Helsinki Nagykövet a Magyarország és Litvánia együttes támogatásával elkészített impozáns, fehér márvány Báthoryemléktáblát a Báthory alapította Vilniusi Egyetem díszudvarában.
72
Göncz Árpád köztársasági elnök 1997. évi hivatalos Litvániai látogatása újabb lépés volt a két ország kapcsolatainak megerősítésében, amit ezt több rendezvény kísérte. A látogatás tiszteletére rendezték meg Vilniusban, a Nemzeti Mažvydas Könyvtárban a Magyar irodalom litván nyelven c. könyvkiállítást, melyen magyar írók és költők több mint ötven litván nyelvre adaptált könyve került kiállításra. Göncz Árpád egykori köztársasági elnök - megtekintette a Báthory alapította Vilniusi Egyetemet is. Az egyetem rektorával való találkozáskor jött létre az a szóbeli megállapodás, hogy az egyetem a Litvániában élő - ahogy Göncz Árpád köztársasági elnök akkor megfogalmazta - „maroknyi magyarnak“ biztosít egy helyiséget a rendszeres összejöveteleik megszervezésére, a magyar kultúra és tudomány népszer?sítésére. A Magyar Köztársaság kormányának anyagi hozzájárulásának köszönhetően sikerült megvalósítani ezt az elképzelést, amelyet Jávorszky Béla Magyarország tallinni nagykövete 2001. október 24-én ünnepélyesen felavathatott a Vilniusi egyetemen a Litvániai Magyarok Báthory központját. A Szövetség 2000. december 15-én ünnepelte Magyarország államiságának ezeréves évfordulóját, és egyben a szövetség fennállásának 10. éves jubileumát. Ebből az alkalomból tudományos szimpóziumot rendeztek, melyen ismert magyar és litván előadók tartottak érdekes előadásokat a jubileumhoz fűződő témakörben. Napjainkban új értelmet kapott Magyarország és Litvánia kapcsolata. Az 1992-ben aláírt magyar-litván alapszerződést 1997-ben a Magyar-Litván Kormányközi Kulturális, Tudományos és Oktatási Együttműködési Egyezmény aláírása követte. A Vilniusi Egyetem és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem között szoros az együttműködés. A ELTE Bölcsészettudományi Karán 1991 ősze óta oktatják a litván nyelvet, a Vilniusi Egyetemen pedig 1994-től oktatják a magyar nyelvet. 1994 februárjában, a Litván Köztársaság dr. Bojtár Endre irodalom-kutatót a Gediminas litván nagyfejedelemről elnevezett érdemrend első fokozatával tüntették ki. A két ország közötti kulturális kapcsolatok erősítése terén végzett munkája elismeréséül 1993-ban Pro Cultura Hungariae érdemérmet kapott Paulius Normantas fotóművész és Janina Isganaityte műfordító. Rendszeres a litván társulatok megjelenése a különböző magyar kulturális rendezvényeken (pl. Budapesti Tavaszi Fesztivál.) 1994
szeptemberében
Báthory
István
által
alapított
Vilniusi
Egyetem
emlékünnepségének keretein belül, Báthory-konferencia megrendezésére került sor 73
magyar, lengyel és litván történészek részvételével. Ennek keretében magyar hozzájárulással készült Báthory-emléktáblát avattak. A Vilniusi Egyetemen 1994 óta folyik magyar nyelvi oktatás. A magyar egyetemeken évente 15-20 litván hallgató tanul. A kulturális kapcsolatok ápolását jelenleg a Tallinni Magyar Intézet látja el. 10.4
Litvánia Gazdaság jellemzése Litvániában a GDP 2004-ban az előző évhez képest lassuló ütemben de még így is az európai átlagot meghaladó mértékben növekedett. Litvánia külkereskedelmében az export 21,0%-kal, az import 15,8%-kal emelkedett 2003-hoz képest. A közel 2,4 Mrd eurót kitevő kereskedelmi mérleghiány 2004-ben ez előző évhez képest 2,3%-kal nőtt. Az infláció 2004-ben 2,9%-os volt. Egy évvel korábban még 1,3 %-os deflációt regisztráltak. Litvánia csatlakozott az ERM-II árfolyamrendszerhez és megkezdte az előkészületeket az euró 2007-re történő bevezetésére. A nyilvántartott munkanélküliek száma csökkenő tendenciát mutat. A 2004-ben a munkaképes lakosság 11,4 %-a volt munkanélküli, szemben a 2003. év végén mért 12,4%-kal. A litván gazdaság növekedése 2005-ben várhatóan 5.5%-ra lassul, a litván árufuvarozási és mezőgazdasági szektorok 2004 évi teljesítménye csökken. Az ipari termelés növekedése ugyan megfelelő lesz, de annak üteme valamelyest lassult. Ugyancsak valamelyest csökkenhet az építőipar teljesítménye, de a piacon tapasztalható munkaerőhiány a növekedést már komolyan hátráltathatja.
10.5
Litvánia 1997-1998 A HMKTK kapcsolatot épített ki az Oktatási Minisztériumban, a vilniusi Báthory Egyetemen és a Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális Szövetségénél is. A magyar kulturális ügyek képviselete Litvániában pozitív fordulatot vett a közelmúltban: • A HMKTK megbízási szerződéssel foglalkoztatja Turai Lédát kulturális képviselői feladatok ellátására
74
• A Báthory Egyetem egy a nyelvórák és egyéb kulturális rendezvények megtartására is alkalmas, önálló helyiséget bocsátott a Báthory Társaság rendelkezésére, amelyet az felajánlott egy beindítandó kulturális iroda számára. • A Báthory Társaság feltétlen támogatásáról biztosította Turai Lédát és a magyar kultúra ügyét. • Litvániai tiszteletbeli konzulunk is támogatásáról biztosította ügyünket és Turai Lédát. Tevékenységünk iránt igen nagy, mondhatni erősen felfokozott a litván közvélemény érdeklődése. Ennek több oka is van. Egyrészt már a Szovjetunió idejében is nagyobb szabadságfokot kivívó Magyarország iránt kiemelt érdeklődést mutattak a litvánok. A demokratikus fordulat után hazánk által gyorsan végrehajtott intézményi és ma már sikeressé érett gazdasági átalakítás, továbbá külpolitikánk integrációs sikerei pedig a pozitív példa keresésében is Magyarország felé fordították a figyelmet. Ennek intenzitása az EU-val folytatandó csatlakozási tárgyalások alatt, illetve sikeres belépésünk után tovább erősítette Magyarország és így a magyar kultúra iránti érdeklődést. Litvániai irodánk működtetésével kapcsolatban a HMKTK igazgatója a litváninai iroda működtetésével kapcsolatosan javaslatot juttatott el az MKM-nek, amiben egy fontos, megfontolandó kérdést vetett fel, mégpedig azt, hogy annak felügyeletét továbbra is a helsinki-i, avagy varsói központ lássa-e el. Utóbbi mellett szólt az, hogy Helsinki az akkori (1997-1998-as időszakban) létszámában és költségvetésével csupán alapfeladata rovására lett volna képes a vilniusi iroda munkájának érdemi támogatására. Ugyanakor ez ellen szólt az, hogy a litvániai diplomáciai képviseletünket továbbra is Helsinki biztosította, így a HMKTK igazgatója volt illetékes az ottani kultúrdiplomáciai kérdésekben. (A KÜM koncepciója alapján a Baltikumot egy egységként kezeli, és a balti országokban folytatandó diplomáciai munkát nem kívánja több nagykövetsége között felosztani.) Ez természetesen nem érinti azt az alapkérdést, miszerint nyílvánvalóan szükség van – és a megfelelő helyi feltételek is adottak – egy – a tallinni mintájára felállítandó – Vilniusi Kulturális Iroda létrehozásához és eredményes működtetéséhez.
75
10.6
Litvánia 1998-1999 1999. január 1-ig csekély megbízási díjjal foglalkoztatott munkatárs szervezte a litvániai munkát, akinek a közreműködéséről ezt követően a HMKTK-nak le kellett mondania. Főképp ennek köszönhető, hogy az 1998-ban nagy lendülettel beindult litvániai munka 1999-ben megtorpant, igy rendszeres rendezvények tervezésére nem volt lehetőség. A Vilniusi Egyetemen magyar lektor dolgozik. Neki és a Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális Szövetsége (LMBIKSZ) vezetőjének köszönhetően mind a magyar nyelv oktatása, mind a magyar kultúra és tudomány egy-egy kérdésének napirendre vétele folyamatos, eredményes. Az 1999-es célkitűzések között szerepelt a magyar állam Millenniumának méltó megünneplését szolgáló Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozat megrendezése Litvániában is.
10.7
Lettország és Litvánia 1999-2000 A helsinki intézet továbbra is erejét megfeszítve törekszik arra, hogy Észtország mellett Lettországban és Litvániában is szervezzen programokat. A tevékenység bővítésének
elsősorban
anyagi
akadálya
van.
Miután
helyi
képviselőt
foglalkoztatására nincs lehetőség, a programok szervezésében Lettországban a tiszteletbeli konzul Ariana Zupika, illetve a Rigai Külföldi Művészetek Múzeumának igaztatója és a Lett Kulturális Minisztérium Nemzetközi Főosztályának vezetője nyújt segítséget. Litvániában a fő segítőtársaink a következők: • Magyarország tiszteletbeli konzula, Jocionisné Mészáros Ilona, • Litvániai
Magyarok
Báthory
István
Kulturális
Szövetségének
vezetője,
Rubazeviciené Homoki Mária, • Vilniusi Egyetem magyar lektora, Turai Léda • kaunasi Ciurlionis Múzeum igazgatója fő segítőtársaink. Sajnos a rigai Kinomaja filmszínházzal kialakított együttműködés akadozik, mert nem tudjuk rendszeressé tenni filmjeink bemutatásra történő odaszállítását.
76
Lettországban rendszeressé vált a kapcsolat a Művelődési Minisztériummal is, amellyel több szakértőcsere lebonyolításában működtünk együtt. Litvániában
szórványos
a
kapcsolatunk
az
ottani
kulturális
és
oktatási
minisztériumokkal. Sem ők, sem a magyar partnerminisztériumok nem mutattak érdeklődést az 1999-2000-es időszakban. A Vilniusi Egyetemen magyar lektor dolgozik. Neki és a Báthory Szövetség vezetőjének köszönhetően mind a magyar nyelv oktatása, mind a magyar kultúra és tudomány egy-egy kérdésének napirendre vétele folyamatos, eredményes. 10.8
Lettország és Litvánia 2000-2001 A beszámolási időszakban a helsinki intézet tovább folytatta Észtország mellett Lettországban és Litvániában is a programszervező tevékenységét. Diplomáciai tevékenységre 2001-ig nem érkezett egyetlen hazai Minisztériumtól sem. Eredményként értékelendő, hogy a központi költségvetés mindkét országra 2001-ben biztosított egy szerényebb keretet. Ennek köszönhetően sikerült az elmúlt évben Lettországban három, Litvániában pedig 5 kiállítást szervezni.
11
Befejezés
A dolgozat Magyarország és a Baltikum közötti kultúrdiplomáciai kapcsolatokat mutatja be, a Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ és a Tallini Magyar Intézet működésén keresztül. A külföldi magyar kulturális képviseleteknek (kulturális intézeteknek) nem a fogadó országban élő magyar kisebbség az elsődleges célközönsége. Az intézetek célja és állami feladatként ellátandó alaptevékenységei között a legfontosabbnak a nemzeti kulturális örökség megőrzése, tudományos feltárása valamint a hazánk és a fogadó ország közötti kulturális diplomáciai kapcsolatok ápolása, fejlesztése. A HMKTK évről-évre a programok színes repertoárjával jelentkezik, benne rendszeres és alkalmi rendezvényekkel a magyar kultúra minél szélesebb spektrumának felölelésére. A rendszeres programok között igen sikeresnek mondható 77
a Magyar Kultúra Hete, amelyet minden évben január/február környékén, más-más finn városban rendeznek meg, ez az eseménysorozat a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódik. A jövőbeni célkítűzések között korábban felmerült az ötlete a Magyar Kulturális Évad finnországi megrendezésének, azonban ez a programsorozat anyagi források hiányában sajnos még várat magára. A távlati célok közül leginkább reálisan megvalósíthatónak a HMKTK regionális intézetté való kiterjesztése tűnik, a magyar kulturát bemutató programok Skandináviába történő eljutattásával. Ebben a térségben az elsődleges célállomásnak Svédország tekinthető, ahova már korábban is sikerült egy-két programot exportálni.
78
12
Irodalomjegyzék
Felhasznált irodalom: 1. Harold Nickolson: Diplomacy of modern knowledge, 1950, London 2. Michael Hardy: Modern diplomatic law, 1957, Manchester 3. Nyusztay László: Szakdiplomáciai tanulmányok 2000, Budapest 4. Barátok Rokonok, Európa könyvkiadó 1985 5. A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ éves beszámolója 1997-1998 6. A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ éves beszámolója 1998-1999 7. A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ éves beszámolója 1999-2000 8. A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ éves beszámolója 2000-2001 9. A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ éves beszámolója 2001-2002 10. A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ éves beszámolója 2002-2003 11. A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ éves beszámolója 2003-2004 12. A Tallini Magyar Intézet éves beszámolója 2001-2002 13. A Tallini Magyar Intézet éves beszámolója 2002-2003 14. A Tallini Magyar Intézet éves beszámolója 2003-2004
Felhasznált internetes irodalom:
79
1. http://www.magyarintezet.hu/cities/frame.jsp?HomeID=98&lang=HUN 2005.11.10. 2. http://www.kormend.hu/?ugras=hirolvaso&hirszama=1788 2005.11.14.20:17 3. http://www.magyarutca.org/fme/magCont.html 2005.11.14 4. http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kap csolatok/Europa/lettorszag/ 2005.11.20 : 21.08 5. http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kap csolatok/Europa/finnorszag/ 2005.11.20 20:50 6. http://www.htmh.hu/?menuid=060209 2005.11.20 :21:13 7.
http://www.huembtal.ee/magyar/nagykovi.htm 2005.11.20: 21:21
8. http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kap csolatok/Europa/litvania/ 2005.11.20.21.43 9. http://www.kolumbus.fi/suomiunkari/
80
