BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
KÜLGAZDASÁGI SZAK
Nappali tagozat
Tőzsde és pénzintézetek szakirány
A GAZDASÁGI VÁLSÁG NÉMETORSZÁGBAN
Készítette: Rajcsán Edina
Budapest, 2009.
TARTALOMJEGYZÉK Ábrák és táblázatok jegyzéke............................................................................................................. 3 I.Bevezetés ......................................................................................................................................... 4 II. Az ingatlanpiaci válság kialakulása............................................................................................... 6 A sub-prime hitelek ....................................................................................................................... 6 A válság ....................................................................................................................................... 10 A hedge fundok............................................................................................................................ 11 A bankszektor .............................................................................................................................. 12 Amerikai Egyesül Államok ......................................................................................................... 13 Európa.......................................................................................................................................... 18 III. Németország............................................................................................................................... 21 Általános adatok .......................................................................................................................... 21 A szociális piacgazdaság ............................................................................................................. 21 A válság megjelenése................................................................................................................... 23 IKB Deutsche Industriebank........................................................................................................ 24 Tartományi bankok ...................................................................................................................... 25 Hypo Real Estate ......................................................................................................................... 29 IV. A válság kezelését szolgáló intézkedések .................................................................................. 30 Kockázatkorlátozó törvény .......................................................................................................... 30 Garanciavállalás a megtakarításokra............................................................................................ 31 A pénzpiac stabilizálását célzó törvény ....................................................................................... 31 Mentőcsomag I. ........................................................................................................................... 33 A mentőcsomag I. egyes pontjai:................................................................................................. 34 Mentőcsomag II. .......................................................................................................................... 40 A Mentőcsomag II. egyes pontjai: ............................................................................................... 41 V. 2009-es kilátások......................................................................................................................... 46 A tavalyi év általános jellemzése és az ez évi előrejelzések ....................................................... 46 VI.A piaci szereplők várakozásai..................................................................................................... 61 A német Ipari és Kereskedelmi Kamarák konjunktúra – felmérése ............................................ 61 VII. Befejezés................................................................................................................................... 67 Melléklet .......................................................................................................................................... 70 További ábrák, táblázatok............................................................................................................ 70 Fogalmak ..................................................................................................................................... 76 Felhasznált irodalom jegyzéke......................................................................................................... 77
2
ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. ábra Fizetési nehézségekkel küzdő háztartások aránya az Egyesült Államok jelzáloghitel-piacán belül, valamint az éves ingatlanár-változás........................................... 7 2. ábra Az Amerikai lakóingatlanok árának változása .......................................................... 8 3. ábra A subrprime válság terjedése a nemzetközi pénzügyi piacokon ............................. 10 4. ábra Pénzpiacok stabilizálást célzó intézkedéscsomag ................................................... 33 5. ábraVilágkereskedelem, az USA GDP-jének valamint Németország exportjának alakulása előző évi összehasonlításban ............................................................................... 48 6. ábra A felvevőpiacok megoszlása (%, 2007.) ................................................................. 50 7. ábra A főbb beszállító országok megoszlása (%, 2007).................................................. 51 8. ábra Az egyes iparágak hozzájárulása a GDP-hez .......................................................... 55 9. ábra Az ipari termelés és a megrendelések alakulása negyedéves lebontásban az előző időszakhoz képest ................................................................................................................ 56 10. ábra Az állami költségvetés alakulása ........................................................................... 59 11. ábra Az ingatlanok túlértékeltsége az egyes országokban 1997 és 2007 között százalékos arányban* .......................................................................................................... 70 12. ábra A háztartások eladósodása a rendelkezésre álló jövedelem függvényében........... 71 13. ábra A bankoknak nyújtott állami garancia összege az egyes európai országokban..... 72 14. ábra A GDP alakulása Németországban........................................................................ 72 15. ábra A tartományi bankok kockázatos értékpapírba fektetett veszteségei .................... 73 16. ábra Példa az állampolgárok terheinek csökkenésére.................................................... 74 17. ábra A GDP felhasználásának megoszlása 2007-ben.................................................... 75
3
I.BEVEZETÉS Dolgozatomban a napjainkat meghatározó gazdasági válság hatásait vizsgáltam Németországban. A krízis mostanra már az egész világra átterjedt. Németország a világ legnagyobb exportőre, ezért a kereslet beszűkülése különösen érzékenyen érintette. A válságot világszerte létszámcsökkentések követték. A munkanélküliség a német gazdaságnak (mint sok más országban) szintén egy kritikus pontja és ekkor még nem említettük a húzóágazatnak számító autóipart. Ezek mind-mind nagy kihívás elé állították Németországot. Dolgozatom célja bemutatni, hogy a válság miként érte el az országot, annak negatív hatásait milyen intézkedésekkel igyekeztek kezelni (ezek eredményessége ma még nem mérhető) valamint mi várható az elkövetkező időszakban. Ez a folyamat még jelenleg is tart, nem tudni, mikor lesz vége és mik lesznek pontosan a következményei, ezért munkámban tartalomelemzésre, a jelenlegi helyzet bemutatására törekedtem. A téma aktualitásából eredően viszonylag kevés szakirodalom áll rendelkezésre, ezért többnyire a különböző újságcikkekben közölt adatokra támaszkodtam. Vizsgálódásaimat 2009 áprilisáig folytattam. A krízis kezdete 2006-re tehető, amikor is az Egyesült Államokban a kamatemelések következtében egyre több ember nem tudta tovább fizetni a korábban felvett jelzáloghiteleket, az ingatlanárak emelkedéséből keletkezett pénzügyi buborék kipukkant. Ekkor azonban még abban reménykedett a világ, hogy a problémák a tengerentúlon maradnak és az amerikai kormány képes lesz a helyzetet kezelni. Azonban egyre több hitelintézet volt kénytelen csődöt jelenteni, mindenki bizalmatlanná vált, egyre nehezebben és drágábban lehetett hitelhez jutni. Ez a fogyasztás majd annak hatására a termelés csökkenését vonta maga után az USA-ban, ami már kétségtelenül szinte az egész világot érintette már. A krízis globális kiterjedése azonban nemcsak az amerikai felvevőpiac beszűkülésének köszönhető. A pénzügyi rendszerek nemzetközi összefonódása folytán az USA-ban tönkrement bankok nem ritkán részben vagy akár teljes egészében külföldi tulajdonban voltak, ezáltal az adott leány vagy anyavállalaton keresztül az Egyesült Államokban elszenvedett veszteségek hatással voltak a más országokban működő kirendeltségekre is. A válság egyik kiindulópontjának a másodlagos subprime hiteleket valamint a jelzáloghitelek értékpapírosítását tekinthetjük. Az utóbbi kapcsán jutunk el ismét külföldi, köztük a német pénzintéze-
4
tekhez is. A szabályozatlan piac nagy nyereségekkel kecsegtetett, de a hozzá tartozó szintén magas kockázattal nem igazán törődtek a befektetők. Németországot a válság először 2007 nyarán érte el, amikor is az IKB bank került a csőd szélére az amerikai másodlagos jelzálogpiaci kötvényei miatt. Az érintett tartományi bankokhoz (Bayern Landesbank, a Sachsen Landesbank, West Landesbank) hasonlóan közvetve a német kormány sietett a segítségére. A bankok megmentését illetően heves viták támadtak, azzal kapcsolatban, hogy vajon a kormány feladata-e a bajba jutott intézetek megmentése az adófizetők pénzéből. Azonban a bankok ügyfélkörén belül a lakosság jelentős hányadot képvisel, akik ily módon viselték volna a csődből származó károkat. Másrészről ezzel a lépésével a kormány a dominó effektust kívánta megakadályozni. Amint egy bank becsődöl, vele buknak a leányvállalatok is valamint a partnereit is veszteség éri, akik, ha nem elég erősek, követhetik őket. Mivel egyre több pénzintézet szorult segítségre, 2008 őszén megszületett az első Mentőcsomag, amely 400 milliárd euró értékben vállalt kezességet a bajba került bankokért, valamint 100 milliárd eurót fordított tőkéjük megemelésére. A pánikhangulat elkerülése érdekében a kormány garanciát vállalt a lakossági betétekre, valamint elfogadták a pénzpiacok stabilizálását szolgáló törvényt. A gazdaság élénkítésére 2009 januárjában alkották meg a Mentőcsomag 2. elnevezésű intézkedéscsomagot. Ezen intézkedéseknek jelenleg még csak egy része lépett hatályba, azonban azok hosszú távú hatása sem érzékelhetőek még. Az ebből fakadó kiadások miatt a tervezett államháztartási hiány szinte biztosan nem tartható, azonban remélhetőleg megfelelő mértékben tompítják a válság hatásait, és ha minimális szinten is, de fenntartható a gazdasági növekedés.
5
II. AZ INGATLANPIACI VÁLSÁG KIALAKULÁSA A SUB-PRIME HITELEK Az amerikai ingatlanárak már 1997 óta folyamatosan emelkedtek. Az így kialakult irreálisan magas árak a lakosságot arra ösztönözték az elmúlt 10 évben (azaz a válság kirobbanásáig), hogy pénzüket ingatlanba fektessék vagy e célból akár hitelt is felvegyenek, amiből nem is volt hiány. A folyamatot erősítette az amerikai jegybank, a Federal Reserve monetáris politikája, amely rendkívül alacsonyan tartotta a kamatot. Az ügyfelek a pénzintézetek legkülönfélébb változó kamatozású hitelei között válogathattak. A fix kamatozású jelzálog kölcsönt pedig bármikor felmondhatták, az előtörlesztésre nem volt büntetőkamat.1 Ahogy a hitelek egyre olcsóbbá váltak, az emberek sorra mondták fel a régi kölcsönöket, házukat pedig az alacsony kamatú hitelekkel finanszírozták tovább. Ezáltal folyamatosan nőtt a fogyasztásra fordítható összeg, ami a fogyasztási javak piacát bővítette és az új ingatlanok iránti kereslet is megnövekedett, amely tovább erősítette az ingatlanok árának emelkedését. A túlértékelt ingatlanokra a pénzintézetek további, másodlagos jelzáloghitelt nyújtottak, így az ügyfelek készpénz formájában is élvezhették az árkülönbözetet. A háztartások költekezéseivel párhuzamosan megtakarításaik csökkentek, szinte a semmivel voltak egyenlőek. Azért, hogy ezt a tendenciát megállítsa, a FED emelni kezdte az alapkamatot, ami azonban hatástalanak bizonyult, ugyanis a hosszú távú jelzálogkölcsönök kamatai nem növekedtek, így az ingatlanok hitelből történő vásárlása sem csökkent.2 „A sub-prime (lásd.melléklet) és az Alt-A hitelek gyors expanziója a 2004–2006 közötti időszakra koncentrálódott: ezen hitelek együttes részesedése az új hitelnyújtásból a 2003. évi 10 százalékról 2006-ban már 40 százalékra emelkedett. Ebben az időszakban az amerikai ingatlanárak folyamatos emelkedése tette lehetővé a kétes anyagi helyzetű adósok számára a hitelfelvételt. A sub-prime jelzáloghitelek gyors expanziójához a befektetők magasabb hozamú eszközök iránti erős kereslete is hozzájárult, ezáltal a hozzájuk kapcsolódó értékpapírok
1
Molnár Júlia: Gyűrűzik az amerikai ingatlanpiaci válság 2009.01.31
.http://kitekinto.hu/hatter/2007/11/20/gyrzik_az_amerikai_ingatlanpiaci_valsag/
2 László József: A válság gyökerei 2009.02.27. http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=1024
6
piaca is fellendült. Ezzel párhuzamosan azonban egyre nehezebbé vált annak megállapítása, hogy a papírok mögött milyen minőségű értékpapírok állnak.” [Világgazdaság online: Subprime: ami tudható, http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=186857] 1. ábra Fizetési nehézségekkel küzdő háztartások aránya az Egyesült Államok jelzáloghitel-piacán belül, valamint az éves ingatlanár-változás
A kamatok a másodlagos jelzáloghitel esetében jóval magasabbak voltak az átlagosnál a vissza nem fizetés nagyobb kockázata miatt. Jogosan merül fel a kérdés, ha ez a hitel olyan drága, a banknak pedig extra kockázatot jelent, miért olyan népszerűek. A válasz egyszerű: a rossz adós nem tud máshonnan pénzt szerezni, a banknak pedig ott az ingatlan, mint garancia, amit nem fizetés esetén a növekvő ingatlanáraknak köszönhetően az eredeti vételárnál jóval magasabb áron tudott ebben a piaci környezetben értékesíteni. Ebben az időszakban a lakások áremelkedése jelentősen meghaladta a lakosság jövedelmének növekedését (pedig ez a két mutató a 90-es években kéz a kézben járt), ami növelte a hiteligényt. A kamatok 2003 végétől fokozatosan növekedni kezdtek, emiatt a sub-prime adósok egy csoportja számára egyre nehezebbé vált a hitelfelvételt. Ezzel párhuzamosan a bankok között is megindult egyfajta hitelezési verseny. Ahhoz, hogy fel tudják venni a lépést, újabb ügyfelekre volt szükség, így fokozatosan lazítani kezdtek a hitelezési feltéte7
leken, egyre kockázatosabb hiteleket folyósítottak, egyre „megbízhatatlanabb” adósoknak adtak pénzt, és egyre kockázatosabb beruházásokat finanszíroztak. 2. ábra Az Amerikai lakóingatlanok árának változása
A grafikon az amerikai ingatlanárak növekedését mutatja be a válság kirobbanása előtti időszakban 2000. és 2006. között, amikor a FED kamatpolitikája következtében olcsóvá vált a jelzáloghitel felvétel, ami növelte az ingatlanok iránti keresletet. A 2000-es évben a növekedés átlagosan 3 és 6% között mozgott. 2001. júliusában ez közel 10%-ig emelkedett, azonban a szeptember 11.-i terrortámadás hatására a következő év elejéig csökkenés tapasztalható, de még mindig emelkednek az árak. 2002 és 2004 között a növekedés volumene 6 és 10% között ingadozott. 2004 végétől 2005 júliusáig kisebb megszakításokkal egészen 16%-ig emelkedett a vizsgált érték. Ekkor azonban az Amerikai Központi Bank elkezdte növelni a kamatot, aminek hatására megdrágultak a hitelek és sokan a már felvett kölcsönt sem tudták fizetni. A csökkenő kereslet és a növekvő kínálat hatására az ingatlanárak zuhanni kezdtek, ezt látjuk a grafikon utolsó részében 2005. július után. A válság előzményeinél még meg kell említeni, hogy az amerikai rendszer közel harminc éven keresztül az értékpapírosításon alapult, ennek lényege, hogy a bankok jelzáloghitelportfolióját piacképes értékpapírokká alakították, s ezeket befektetőknek adták tovább. Maga a folyamat alapvetően egy úgynevezett "keletkeztető és szétosztó" (OAD) modellen alapszik, amely csökkenti a koncentrációból fakadó kockázatot, illetve likviditáshoz juttat8
ja a hitelezőket. Ezzel azonban a hitelezéssel kapcsolatos kockázatok gyakorlatilag a végső befektetőkhöz kerültek. Az alapmodellel kapcsolatosan viszont érdemes tudni, hogy a hitelező számára alapvető érdek, hogy fenntartsa kintlévőségeinek jó minőségét, hiszen az értékpapírosítást elvégző közvetítő is ilyeneket fogad el, mivel fent szeretné tartani a befektetői bizalmat.3 Ekkortájt új termékek jelentek meg a piacon, melyek igénybevételével könnyedén lehetett növelni a nyereséget. Ezek voltak az úgy nevezett CDO-k és a CDS-ek, amelyekkel a bankok és befektetők előszeretettel üzleteltek. A gond csak az volt, hogy ezeknek a termékeknek a piaca nem szabályozott, így módon a CDS-sel (credit default swap) való kereskedésen keresztül lehetővé vált a hitelek kockázatának átszármaztatása. A vevő bizonyos időszakonként meghatározott összeget fizet az eladónak, aki ennek fejében kezességet vállal az adós kötelezettségeire. A CDS-eket csomagokban kínálták eladása, ezáltal lehetetlenné vált a termékek valódi kockázatának felmérése, így nyomon követhetetlen struktúrák jöttek létre. A CDO-k különböző hitelekből és kötvényekből állnak, ily módon az ügyfél (befektető) vásárolja meg a banktól az egyes csomagok kockázatát és a továbbiakban ő viseli azt. Az ügyleten keresztül a bank még több hitelt képes kihelyezni.4 Egyes pénzintézetek a meglévő saját tőke mellé bankoktól további kölcsönöket vettek fel, melyekből olcsón további adósságokat vásároltak, majd azokat a fent említett módon újracsomagolva részvényként, kötvényként újra eladták. A csomagokat rétegekre bontották, és a veszteséget nem az összes befektető viselte arányosan, hanem külön a legkockázatosabb réteg esetében a legnagyobb rizikót vállaló invesztor és így tovább. Egy ilyen portfólióban akár 100 millió dollár értékű kockázatos hitel is elbújhatott. Az átláthatatlan kereskedések miatt idővel az ingatlanok árai csökkeni kezdtek, ezzel felborult a rendszer, amely a mindent behálózó ügyletek miatt a globális pénzügyi rendszer megingásához vezetett.5
3
Miért sír mindenki – hogyan pattant ki a válság? 2009.03.02.
http://www.penzcentrum.hu/cikk/1014450/1/miert_sir_mindenki_hogyan_pattant_ki_a_valsag 4
A válság eredete és kiszélesedése 2009.03.03
http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_valsag_eredete_es_kiszelesedese
9
3. ábra A subrprime válság terjedése a nemzetközi pénzügyi piacokon
A VÁLSÁG A sub-prime jelzálogpiac problémái, a kockázatok félreárazása a lakáspiac 2006-ban kezdődő visszaesése nyomán kezdtek felszínre kerülni. A végső szikra akkor pattant ki, amikor a kamatok – várható módon – emelkedni kezdek. ”A folyamat a 2000-es évek elején kezdődött, amikor a FED 45 éves mélypontra, egy százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat. Ez kényelmesen finanszírozható volt, ám ezt követően folyamatos emelések következtek. A 2006. júniusi 5,25 százalékon álló kamat azonban sokak számára túl magasnak bizonyult, az amerikai lakosság korábban felvett hitelei miatt komoly fizetési nehézséggel találta szembe magát, a késedelmes fizetésű sub-prime hitelek aránya pedig jelentősen
emelkedni
kezdett.”
[http://news.szupernet.tv/index.php?ol-
dal=egyhir&hirid=5919&rovat=21 Az amerikai válságról] 2007 első negyedévében már 14 százalékra rúgott. Annak ellenére, hogy a hitelfeltételek folyamatosan lazultak, egyes hitelfelvevők jelzálogadóssága olyan magasra rúgott, hogy annak törlesztésére megtakarítás hiányában teljes jövedelmük sem volt elegendő.6 A fizetni képtelen adósok kénytelenek voltak ingatlanaikat ismét áruba bocsátani, ám a növekvő kínálat folyamatosan nyomta le az árakat. A házak egyre kevesebbet értek, de a törlesztő részletek nemhogy csökkentek 5
A pénzügyi válság okai https://www.ing.hu/static/online3/hu/nyp_penzugyi_valsag.jsp 2009.03.03.
6
Molnár Júlia: Gyűrűzik az amerikai ingatlanpiaci válság 2009. 01.31.
http://kitekinto.hu/hatter/2007/11/20/gyrzik_az_amerikai_ingatlanpiaci_valsag/
10
volna, hanem a kamatemelkedés következményeként inkább növekedtek, egyre több adós nem tudta fizetni a kölcsönt. „A nemfizetések arányának további emelkedése miatt a jelzáloghitelekhez kapcsolódó eszközfedezetű értékpapírok (ABS) és strukturált hiteltermékek (CDO) ára számottevően csökkent, s ez jelentős veszteséget okozott egyes bankoknál és befektetési alapoknál. Az adósok nem fizetése elviekben nem okozott volna problémát csakhogy a bankok ugyanúgy nem tudták értékesíteni a fedezetül szolgáló ingatlanokat. A banki források elapadása miatt az alapok illikvid eszközeiket is kénytelenek voltak piacra bocsátani, köztük sok egyedi eszközfedezetű értékpapírt és strukturált hitelterméket, amelyek ára drasztikusan leesett. Egyes alapok a befektetési jegyek visszaváltását is beszüntették és felhagytak a strukturált hiteltermékek vásárlásával is, így azok a kibocsátó bankok mérlegében maradtak, másodpiacuk pedig gyakorlatilag eltűnt.” [Subprime: ami tudható http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=186857] Egy ideig azonban még tovább folytak a spekulációk. A fedezeti alapok felvásárolták a kölcsönöket a tönkre ment ingatlantulajdonosoktól és újracsomagolva ismét piacra dobták azokat. Ezek a magas kockázat miatt szintén magas hozamot (30-40%) ígértek, ezért sok befektető, köztük bankok is vásároltak belőle nem sokat törődve a hozzá kapcsolódó szintén magas rizikóval. Később persze ezek is becsődőltek. A sub-prime szegmensben kiinduló krízis aztán gyorsan végigfertőzte a pénzügyi rendszert. A többrétű potenciális kitettség miatt nem lehet felmérni, hogy melyik banknak mekkora a kitettsége. Ez a bizonytalanság a bankok egymás iránti bizalmának megingásához, a bankok forrásgyűjtésére használt kereskedelmi értékpapírok piacának (költségnövekedéshez), majd pedig a dollár és az euró bankközi piacának kiszáradásához vezetett. Idővel a bankrendszer szigorított a hitelfelvétel kondícióin, amely az ingatlanárak esésével együtt meglehetősen negatív hatást gyakorolt a reálgazdaságra, hiszen az elmúlt években az amerikai gazdaság meghatározó tényezőjévé vált az ingatlan jelzálogpiac.
A HEDGE FUNDOK
A befektetési alapok nemcsak saját pénzüket kockáztatták a befektetéseikkel, hanem a nekik hitelt nyújtó bankokét is. Saját tőkéjük általában 5-15 %-ig terjedt, a többit külső forrásból fedezték. Ugyanakkor az alapok menedzserei maguk nem feleltek a saját vagyonukkal a kudarcokért, a veszteséget a befektetők és részvényesek pénzéből fedezték. (Az 199811
as nagy bukásban szereplő LTCM nevű elit-hedge fund 10%-nyi saját tőkére vett fel 100szoros pénzt a bankoktól, és ezzel kockáztatott 1000-szeres összeget – amibe aztán bele bukott. A „dominó effektus” elkerülése érdekében az akkori FED elnök utasítására több, mint fél tucat bank segítette ki az alapot kb. 10 milliárd dollárral.) A bankokkal ellentétben (akiket rendszeresen ellenőriznek, átlátható könyvekkel és nyilvános stratégiával kell, hogy rendelkezzenek) a fedezeti alapok alig vannak szabályozva. Ezt az átláthatatlanságot tudják a hedge fundok kihasználni, melyek száma az elmúlt öt évben kb. ezerszeresére növekedett. Ezzel egy időben létrejöttek az ún. „private equity”, magánőke – társaságok melyek részvényei a tőzsdén nincsenek jegyezve, ezáltal kereskedésük ugyan kevésbé transzparens viszont annál egyszerűbb.
A BANKSZEKTOR
A folyamat eredményeként a nagy hitelminősítő társaságok elkezdték leminősíteni a subprime hitelekkel kapcsolatos papírokat. A bizonytalanság miatt aztán az egyes befektetők befejezték a strukturált termékek vásárlását, így a bankok mérlegében is kezdett meglátszani a veszteség, a bankközi piacokról pedig eltűnt a likviditás. A közvetlen kitettségen (jelzáloghitelek) túl a bankok portfóliójában akadtak jelzálogalapú értékpapírok is. A bankok tőkeáttételes pozíciók felvállalására gyakran hoztak létre tőlük jogilag független speciális szervezeteket (például SPV vagy SIV), amelyek finanszírozásában maga a bank általában jelentős szerepet vállalt. De az ilyen jellegű kitettségek mérleg alattiak voltak, nem jelentek meg a könyvekben. (A szabályozottság hiánya miatt.) Továbbá jelentős kockázatot képviseltek a fent említett, nem transzparensen működő fedezeti alapoknak nyújtott hitelek is. Ennek ellenére a bankok mégsem nevezhetőek teljesen óvatlanoknak, hiszen az egyes hitelminősítők kitűnőre osztályozták ezeket a hedge fundokat. A baj csak az volt, hogy ezek a besorolások nagyrészt csupán becsléseken alapultak, ugyanis a befektetési alapok nem kötelesek nyilvános könyvelést vezetni.
12
Ezek hatására pánik alakult ki, elterjedt a hír, hogy a bankok likviditási gondokkal küszködnek, az emberek elkezdték kivenni a pénzüket a bankokból, ami hatására fokozódtak a gondok. A lakossági valamint a bankközi piacon kialakult pénzhiány enyhítésére előbb az Európai Központi Bank (ECB) majd az Amerikai Központi Bank (FED) is tőkeinjekciót hajtott végre, melyet mindkét jegybank többször megismételt. Végül az Európai Központi Bank részéről összesen 195 milliárd dollár, míg a FED részéről 68 milliárd dollárnyi tőke áramlott a pénzpiacra. Később a Bank of Japan is követette példájukat 6 milliárd dollárral. A tőkeinjekció mellett a jegybankok a kamatok fokozatos csökkentésével próbálták növelni a pénzkínálatot. (Jelenleg is rendkívül alacsony (2% alatti) a jegybanki alapkamat az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is.) Ezen intézkedések célja az 1929-eshez hasonló világméretű válság megelőzése volt. Ha egy bank likviditási gondok miatt kénytelen csődöt jelenteni, a „dominó elv” alapján idővel magával rántja a többi bankot is, amely különösen a mai világban globális problémákhoz vezethet. Egyes szakértők szerint azonban ezek a lépések csupán tűzoltásként szolgáltak: a bizalmi válság kialakulásának elejét vehették volna (bár erről is megoszlanak a vélemények), ám az alapproblémák kezelésére nem voltak elegendőek. Csak az elmúlt években több ezermilliárd dollár értékű pénzügyi eszköz (köztük jelzálog-, illetve a sub-prime hitelek) került a piacra. Az ezek mögött álló fedezetet a központi bankok által biztosított hitelek nem oldják meg, továbbra is ott maradnak a kockázatos termékek, amelyeket vagy tudnak a pénzek használói finanszírozni, vagy ugyanúgy bedőlnek, ahogy a jelzáloghitelek egy része.7
AMERIKAI EGYESÜL ÁLLAMOK A Federal Reserve kamatpolitikája „A kétezres évek elején az egészen 1 százalékig (2003. júniustól) csökkentett jegybanki alapkamat közvetlenül segítette a háztartások eladósodását és a jelzáloghitel-piac bővülését. Amikor azonban több millió amerikai háztartás adósodott úgy el, hogy az ingatlanukra bejegyzett jelzálog csak a 80-90 százalékát fedezte az adósságnak, az inflációs hatások 7
A pénzügyi válság krónikája Szövetségi Pénzügyminisztérium http://www.bundesfinanzministerium.de
2009.02.01.
13
miatt a FED fokozatosan elkezdte növelni a kamatot, 2006-2007-ben 5,25 százalékig tornázta fel. A válság kirobbanása után viszont ellentétes, kamatcsökkentő politikába kezdett, hogy enyhítsen az adósok terhein. 2008 utolsó negyedévében a rátát 0,25 százalékos sávig csökkentette. Ezek a jelentős irányváltások a kamatpolitika iránti bizalmat ingatták meg mind az eladósodott, mind a megtakarító gazdasági szereplők körében.” [Zéró kamat – elfogyott a Fed levegője? http://origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090113-a-fed-kepes-megtenni-valamit-a-valsag-kezelesere-zero.html] Pénzpiaci szempontból az eleinte alacsony kamat eredményeként megnövekedett a pénzkínálat és jelentős adósságállomány jött létre. Azonban az infláció elkerülése érdekében megemelt ráta ellehetetlenítette a törlesztő részletek fizetését, az adósok fizetésképtelenné váltak. Az így kialakult krízist a Fed a pénzkínálat és ezáltal a likviditás növelésével próbálja kezelni. A 0-25%-os kamatsávval a Fed célja, hogy biztosítsa a bankoknak a likviditásuk fenntartásához szükséges likviditást. Erre azért van szükség, mert a legnagyobb probléma a 2008 végén kialakult bizalomhiány. A kereskedelmi bankok nem mernek egymás között hitelezni, így a hitelpiac kínálati oldala mondhatni megbénult. A pénzkibocsátás mértékét jelzi, hogy amíg 2008 januárja és augusztusa között összesen 900 milliárd dollár többlet pénzkínálatot bocsátottak ki, ez az érték december végére a 2000 milliárd dollárt is elérte. Az alacsony kamattal az amerikai jegybank további célja, hogy olcsóbbá tegye a bedőlt jelzálogkötvény-forgalmazók konszolidálását, illetve kivásárlását. Az alacsony irányadó kamat csökkentett kötvényhozamot okoz a másodlagos piacon, így azok kereslete is csökken. Ily módon lehetővé válik az olyan rossz kötvények kivonása jegybanki valamint kormányzati forrásokból, amelyek mögött nincs már se fedezet se törlesztés.8
Pénzügyi mentőcsomag Az amerikai kormány a bankrendszer segítését a FED-en, a kincstáron, és az Országos Betétbiztosítási Alapon (FDIC) keresztül szervezte meg. Az általános cél értelmében a 8
Zéró kamat – elfogyott a Fed levegője? 2009.02.28.
http://origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090113-a-fed-kepes-meg-tenni-valamit-a-valsag-kezelesere-zero.html
14
gyengébb bankokat az erősebb versenytársak vásárolták meg és ehhez állami segítséget is igénybe vehettek, ha szükséges volt rá. Így történt például a Bear Stearns esetében is, amelyet végül a JP Morgan vásárolt fel. Az akvizíció során a FED garanciát vállalt a rizikós kötvényekre. Előbbi a Goldman Sachs-sal együtt BankinG Holdinggá alakult, hogy könynyebben tudjon hozzájutni a jegybanki hitelekhez, és biztosítva legyenek a betétei. Szintén akvizíció „áldozata lett”a Merrill Lync, melyet a Bank of America vásárolt fel. A legnagyobb jelzálog hitelező cégek, a Freddie Mac és a Fannie Mae tőkéjük 79,9%-át az állam vette át. Hasonlóképpen stabilizálták az AIG biztosító céget, mely így 85 milliárdos támogatáshoz jutott.9 Idővel a Morgan Stanley és a Goldmann Sachs lemondott különleges státuszáról és normál kereskedelmi bankként folytatta tovább tevékenységét, a Lehman Brothers és a Washington Mutual pedig kénytelen volt csődöt jelenteni. Ekkor kisebb huzavona után a kormány megszavazta a TARP (Troubled Asset Relief Program) bankmentő csomagot, amivel 700 milliárd dollárral segítettek a bajba jutott bankoknak. A szövetségileg biztosított bankbetétek összegét a kezdeti 100 ezerről 250 ezer dollárra emelték, kibővítették egy 150 milliárd dolláros üzleti és energiaipari adócsökkentéssel, valamint egy mintegy 24 millió adófizetőt érintő könnyítéssel az úgynevezett alternatív minimális adó terén. Az alkalmazott módszerek a következők voltak:
9
•
tőkeinjekció
•
eszközfinanszírozás
•
hitelgarancia
•
kamatvágás
•
szélesebb fedezeti szabályok
•
szűkebb diszkont rés
•
fedezeti swap
•
fx swap
•
mark-to-market ügyletek felfüggesztése
•
osztalék felfüggesztés
•
fizetési korlát meghatározása
Pénzügyi válság Nemzetközi kitekintés http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_nemzetkozi 2009.02.23.
15
A Citigroup, Wells Fargo, JPMorgan Chase, Bank of America/Merrill Lynch 25 milliárd, a Morgan Stanley, Goldman Sachs 10 milliárd, Bank of New York Mellon 3 milliárd a State Street pedig 2 milliárd dollárnyi értékben vették igénybe a segítséget. 2009 februárjában napvilágot látott a csomag átdolgozott változata. Ez alapvetően három részből állt: a korábbi TALF (Term Asset-Backed Securities Loan Facility) kiszélesítéséből, ami pénzügyileg a korábbi TARP programra is támaszkodik; továbbá egy mérgező eszközöket felvásárolni hivatott Állami-Magán Befektetési Alap (PPIF) létrehozásából. A csomag harmadik pillére, a bankok feltőkésítése továbbra is folytatódott. Ellentétben a TARP program által garantált tőkével, a további tőkeinjekció megítélése és mértéke a február végén elindult CAP (Capital Assistance Program) stressz-teszt eredményeitől függ. 10
A Bear Stearns konkrét példája Mint azt már fentebb említettük, a válság első áldozatának az amerikai Bear Stearns befektetési csoport tekinthető. A Bear Stearns –höz tartozó High-Grade Structured Credit Strategies alap 2003-ban még kiválóan működött, évente átlagosan 12,82%-os hasznot termelt. A strukturált hitelek a megerősített tőkeáttételen alapultak. A pénzt lebegő árfolyamú struktúrált értékpapírokba fektették, amelyek magukba foglaltak tárgyi finanszírozású kötvényeket, CDO-kat, és banki hiteleket is. Annak ellenére, hogy a csoport a 2007-es év első harmadában még 4,44%-os nyereséget realizált, a másodlagos jelzáloghitel piaci válság hamar elérte, áprilisban már 18,97%-os volt a visszaesés. De nemcsak a Bear Stearns-nek támadtak problémái akkoriban. Májusban a svájci székhelyű UBS is kénytelen volt csökkenteni a Dillon Read Capital Management befektetéseit, miután 123 milliós veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az amerikai sub-prime piaci kinnlevőségei miatt.11
10
Nem ússzák meg az államosítást az amerikai bankok? http://www.gazdasagiradio.hu/cikk/15790/
2009.03.01. 11 A válság gyökerei 2009.03.13. http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=content&year=2008&month=4
16
A problémákat főleg a tőkeáttétel magas aránya okozta, mely egyes források szerint a cégcsoport egyik alapjánál 3 -1 volt. Az ilyen magas tőkeáttétellel működő fogadások jól működnek, ha a befektetések értéke növekszik, de a hedge fund könnyen belebukhat, ha ezek értéke csökkeni kezd. Ez történt 2006 szeptemberében az Amaranth Advisors-al is, amely egy hét leforgása alatt közel hat milliárd dollárnyi veszteséget realizált, miután magas tőkeáttételes fogadást kötött arra, hogy a földgáz ára növekedni fog. A tőkeáttételes finanszírozás a bevételek nagymértékű növekedését eredményezheti, viszont megsokszorozhatja a téves döntések következményeit és jelentősen csökkentheti a nyereséget vagy adott esetében nagymértékű veszteségeket is okozhat. A túlélés reményében a Bear Stearn két hedge fund-ja eladott néhányat a legkockázatosabb CDO befektetéseiből. Az Everquest portfolio CDO-inak közel kétharmada került eladásra, amely kapcsán a vállalat 149 millió dollárhoz és 400 millió dollár értékben 16 millió részvényhez jutott. De ez sajnos kevésnek bizonyult, hogy ellensúlyozza a korábbi gyenge teljesítményt. A problémák akkor kezdődtek igazán, amikor különböző híresztelések hatására egyes ügyfelek 25 milliárd dollár értékben vonták ki tőkéjüket. A helyzetet tovább rontotta, amikor az egyik nagybank megtagadta a Bear-től egy 2 milliárd dollár értékű rövid lejáratú kölcsön folyósítását. Ennek ellenére a Bear megpróbált tovább működni, de idővel az árfolyama olyan mértékben leértékelődött, hogy az európai bankok is felfüggesztették vele a kereskedést. A céget végül a JP Morgan Chase & Co. mentette meg a FED közreműködésével, melynek értelmében a jegybank korlátlan repolehetőséget biztosított a Bear Stearns számára a JPMen keresztül, ráadásként amennyiben a Bear Stearns jelzáloglevelei bedőltek volna, annak következményeit nem a JPM, hanem a FED viselte volna. A cégóriás 12,1 millió darab részvényt vásárolt meg részvényenként 2 dolláros saját részvényes áron. (Egy évvel korábban ezek a részvények 170 dollárt értek, egy hét leforgása alatt áruk 70, 30 majd 3,3-ra dollárra süllyedt.) Ennek megfelelően a Bear Stearns részvényekkel való kereskedés tovább folytatódhatott a New Yorki tőzsdén. A Bear Stearns főként az USA-ból szerezte bevételeit, ráadásul 40 százalékban a jelzálogkötvények és jelzáloghitelek kereskedése adta az árbevételét. A banknak így hatalmas, mintegy 46 milliárd dollárnyi saját számlás portfóliója is volt. Ez a saját portfólió a válság17
ban illikviddé vált és a FED-nél sem tudta hitelfedezetként használni, mert nem kereskedelmi bankként volt bejegyezve. Felmerülhet a kérdés, hogy miért kell a magánszféra egy szereplőjét közpénzből megmenteni. A bankrendszer elemei ma már nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz, amiben a Bear Stearns egy igen jelentős szereplő volt, nevezetesen az ötödik legnagyobb amerikai befektetési bank, akinek az összes többi bankkal szemben voltak nyitott pozíciói, ráadásul a derivatív piacokon is nagyon sok piaci szereplővel állt kapcsolatban. Megmentésével azt próbálták megelőzni, hogy a piac többi szereplőjét is magával rántsa.12
EURÓPA
A válság az öreg kontinensen először Németországban ütötte fel a fejét. 2007 nyarán az IKB Deutsche Industriebank-nak közel 16 milliárd dollárnyi vesztesége keletkezett az amerikai másodlagos jelzálogpiaci kötvényei miatt, ami csőd szélére jutatta. A KfW (Kreditanstalt für Wiederaufbau)(és rajta keresztül a német állam) valamint különböző kereskedelmi bankok siettek a segítségére, aminek eredményeképp ugyan sikerült megmenteni a bankot, de az időközben többségi tulajdont szerzett KfW végül eladta a Lone Starnak. Ekkortájt több német tartományi banknak, köztük a Bayern Landesbanknak, a Sachsen Landesbanknak, West Landesbanknak is likviditási problémái keletkeztek, utolsó kettőt végül a Landesbank Baden-Wüttemberg vásárolta fel. Az európai pénzintézetek közül az Axa és a BNP Paribas is dollármilliárdos veszteségeket könyvelt el. A pontos összeget nehéz megbecsülni, mert utóbbi társaság befagyasztotta a kritikussá vált alapjait, nem likvidálta az eszközöket és kifizetéseket sem eszközölt azokból. 2007 következő áldozata az angol Northern Rock volt, melyet az angol jegybank, a Bank of England segített ki. Rákövetkező évben a belga Fortisnak támadtak problémái, amikor megpróbálta felvásárolni az ABN Amro Holding NV-t. A tranzakció lebonyolítása éppen a jelzálogválság kitörésének idejére esett, így nemcsak a felvásárlás nem volt sikeres, de a Fortis kénytelen volt saját vagyontárgyait, eszközeit értékesíteni és fel kellett darabolni az egész csoportot belga, holland és luxemburgi egységekre. Ehhez a Benelux államok kor-
12
The last days of Bear Stearns 2009.03.25. http://money.cnn.com/2008/03/28/magazines/fortune/boyd_bear.fortune/index.htm
18
mányai 11 milliárd eurónyi segítséget nyújtottak. Hasonlóképp mentette meg a Dexia SA-t Luxemburg, Belgium valamint Franciaország. Nagy – Brittaniában a Bradford & Bingley jelzáloghitelező bank államosítására került sor. 13 Az ezt követő hónapok eseményei ismét Németországhoz köthetők. Hosszú tárgyalások után a német kormány, a kereskedelmi bankok valamint a németországi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Finanzaufsicht) megszavazott egy milliárdos nagyságrendű pénzügyi segítőcsomagot a müncheni Hypo Real Estate- nek. Ennek keretein belül először 35 milliárd később 50 milliárd euró értékben vállaltak kezességet a bank ügyleteiért. 2008 októberében Peer Steinbrück, Németország pénzügyminisztere bejelentette, hogy a lakossági betétekre az állam garanciát vállal. Ezután nem sokkal született meg az első német mentőcsomag (Konjukturpacket I.). Ennek értelmében az állam 400 milliárd euró értékben garanciát nyújott a bankoknak, további 100 milliárd euró erejéig pedig tőkeemeléseket hajtottak végre. Elfogadásra került a pénzpiacok stabilizálását szolgáló törvény (Finanzmarktstabilisierungsgesetz) amely értelmében a német Bundestag a Bundesrat-tal karöltve egy átfogó intézkedéscsomagot dolgozott ki a német pénzpiacok megszilárdítására. Ezek az intézkedések szorosan kapcsolódnak az Európai Unió tagországai és a G7-ek által elfogadott előírásokhoz, amelyeket a bankoknak teljesíteniük kell, ha az állami támogatást igénybe akarják venni. Ezeknek eleget téve először a Bajorországi Landesbank élt az állami segítség lehetőségével majd a Commerzbank, HSH Nordbank és a fentebb már említett Hypo Real Estate bank vette igénybe. Novemberben egy újabb 15 pontos intézkedéscsomag látott napvilágot, amely a válság negatív hatásainak tompítását és a munkahelyek biztosítását tűzte ki célul. 2009 januárjában jött a „Mentőcsomag” bővített kiadása Konjunkturpacket 2. néven. Az itt felsorolt intézkedések bevezetését 2009 – 2010- re tervezték, ennek megfelelően egy részük már hatályba lépett.14 A Mentőcsomag 2. főbb elemei a következők voltak: •
Infrastruktúra fejlesztés (utak-iskolák) 18 milliárd euró nagyságban
•
A legalacsonyabb jövedelemadó-kulcs 15-ről 14 százalékra csökkentése
13
A pénzügyi válság krónikája Szövetségi Pénzügyminisztérium honlapja
14
Szövetségi Gazdasági és Technológai Minisztérium
19
•
Az adómentes jövedelmek felső határának az éves 7664 euró helyett 8004 euróra való módosítása
•
Az egészségbiztosítási járulék 15,5 százalékról 14,9 százalékra mérséklése
•
Gyermekenként évi 100 eurós támogatás
•
Új autó vételekor a régi leadása ellenében 2500 eurós juttatás
Közös európai élénkítő csomag Németország mellett az Egyesült Királyság valamint Franciaország is kidolgozott nemzeti intézkedéscsomagot saját gazdaságának fellendítése céljából. Azért, hogy a többi tagállamot is hasonló cselekvésre buzdítsa valamint, hogy ezeket a nemzeti intézkedéseket közös, európai szintre emelje és ily módon egy összehangolt, koordinálható gazdaságélénkítés valósuljon meg, az Európai Bizottság egy, az államok feletti fiskális stimulus program beindítását szorgalmazta. A gazdaságélénkítő csomag 200 milliárd euróval járult hozzá a gazdaság ösztönzéséhez. Ez az összeg az EU-országok összesített bruttó hazai termékének (GDP) mintegy 1,5 százaléka. Az összegből 170 milliárd eurót a tagországoknak kellett állniuk, 30 milliárdot az EU vállalt magára, utóbbi mintegy felét az Európai Beruházási Bank adta.15 A terv rugalmasan viszonyul az egyes tagállamok költségvetési hiányának kérdéséhez valamint összhangban van a vonatkozó uniós szabályokkal, melyek lehetővé teszik a tagországok számára, hogy recesszió idején átmenetileg növeljék hitelfelvételüket. Mivel az egyes államoknak más-más problémákra kell megoldást találniuk, az egyes tagállamok saját gazdasági szükségleteiknek megfelelően használhatták fel a nemzeti költségvetésből származó forrásokat. 16
15 16
Gazdaságélénkítés uniós összefogással http://ec.europa.eu/news/economy/081127_1_hu.htm 2009.03.25. Pénzügyi válság: 200 milliárd eurós gazdaságélénkítő EU-csomag 2009. 03.25.
http://www.ugyvezeto.hu/cikk/56461/penzugyi-valsag-200-milliard-euros-gazdasagelenkito-eucsomag?wa=UGYRSS0850#
20
III. NÉMETORSZÁG ÁLTALÁNOS ADATOK17
Terület
357.027 km2
Lakosok száma
82,2 millió (2007-es adat)
Népsűrűség
230 fő/ km2
Népességnövekedés
-0,1% (2007/2006)
Üzletben használatos nyelvek
német, angol
Nyersanyagok
Kőszén, barnaszén, só, vasérc
Államforma
Köztársaság
Főváros
Berlin
Elnök
Horst Köhler
Kancellár
Angela Merkel
Hivatalos pénznem
Euró (EUR,€)
Csatlakás az Európai Unióhoz
NSZK 1957. NDK 1990.
A SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG18
A 20. század közepe óta a német gazdaságpolitikát a szociális piacgazdaság jelzővel lehet leírni. Ennek központi gondolata a szabad piac valamint a társadalmi egyenlősségek egyidejű fenntartása. A piaci mechanizmusokat a kereslet és kínálat alakulása határozza meg, melyek találkozásakor kialakul a piaci ár. Ennek egyik feltétele, hogy szabad verseny uralkodjon és ne jöjjön létre a piacot befolyásolni képes hatalom. (pl. monopólium). Ha a piaci mechanizmusok működni tudnak, nő a fogyasztás, ami az eladókat további innovációkra és technikai újítások kidolgozására ösztönzi, így a jövedelem és a nyereség az egyéni telje-
17
Külgazdasági Hivatal, Gazdasági adatok, Német Szövetségi Köztársaság, 2008.november
18
http://www.bmwi.de/BMWi/Navigation/Wirtschaft/soziale-marktwirtschaft.html 2009.04.21.
21
sítmény szerint alakuln és a piaci szereplők maguktól megakadályozzák, hogy a piaci hatalom egy szereplő kezében koncentrálódjon. A működés feltételeinek megteremtése mellett az állam dolga, hogy az emberek kereskedelem iránti hajlandóságát és önállóságát megteremtse. Egyiket sem szabad korlátoznia, különben az állam túl nagy felelősséget kénytelen vállalni, ami azért gond, mert az állami kereskedés adók és járulékok formájában a gazdaságot és a társadalmat egyaránt sújtja. Ez a munkával kapcsolatos tényezőket is gyengíti, ami aztán a megkeresett jövedelem felhasználását korlátozza. A szociális piacgazdaság másik alappillére a szabad piaci verseny mellett a társadalmi egyenlőségek, amelynek alapesetben a szabad piacot nem szabad korlátoznia, azonban annak hátrányait, mint a korlátozott versenyt, a gazdasági hatalom koncentrálódását vagy a piaci folyamatok egyéb hatásait, mint például a munkanélküliséget igyekszik tompítani. Ennek érdekében fordulhat elő, hogy az állam társadalompolitikai intézkedéseken keresztül beleszól a piac alakulásába azzal a céllal, hogy a legteljesebb módon biztosítsa a társadalmi biztonságot és a jólétet. A szociális piacgazdaság alapjait Ludwig Erhard fogalmazta meg Alfred Müller-Armackkal karöltve. Erhard 1949 és 1963 között az első gazdasági miniszter volt, aki az ordoliberalizmus elkötelezett híve volt, melynek alapelvei között szerepelt a piaci szereplők (eladók,vevők) szabadságának védelme. Írásos formában 1958-ban használták először a szociális piacgazdaságot, mint fogalmat. Ebben a piacgazdasági modellben senki sem rendelkezik túlzott liberális piachatalommal, a piacgazdaságot tudatosan a társadalom vezérli. A szociális piacgazdaságot, mint hivatalos gazdasági rendszert nem rögzítették Németország alkotmányában, ugyanis annak nincs a gazdaságra vonatkozó bekezdése. Ennek ellenére a jogrend alapjai, úgy, mint az alapvető jogok, a szerződéskötés és az egyesülés szabadsága, a szakma és a munkahely szabad megválasztásának szabadsága mind – mind megfelelnek a szociális piacgazdaság követelményeinek és kizárják egy tisztán központi irányításon alapuló gazdaság vagy egy korlátozott piacgazdaság lehetőségét. 1990 májusában, az egykori Német Demokratikus Köztársaság valamint a Szövetségi Köztársaság
22
egyesülésekor a felek, egy közös valuta-, gazdasági és társadalmi szövetség megalkotásán keresztül szerződésben rendelkeztek a szociális piacgazdaságról. Egy előrelátó gazdasági politikához egy olyan átlátható és konzisztens koncepcióra van szükség, amelynek céljai és intézkedései tisztán körülhatárolhatóak. A társadalmi és gazdasági biztonság megteremtéséhez bizalomra és támogatásra van szükség. Ludwig Erhard is tisztában volt azzal, hogy egy adott gazdaságpolitika annál sikeresebb, minél kevesebb társadalompolitikai segítségre szorul. Azért, hogy a jólétből mindenki egyforma mértékben részesülhessen, a társadalom egészének kell felelősséget vállalnia azokért, akik saját erejükből nem képesek erre, ezáltal a szerkezeti változások szélesebb körben kerülnek elfogadásra.
A VÁLSÁG MEGJELENÉSE
2007 nyarán a válság elérte Németországot is. „A német bankvilág különösen érzékeny az amerikai másodlagos jelzálogadósok fizetési nehézségei okozta, nemzetközi hitelpiaci nyugtalanságra, mert a német bankpiac viszonylag sokszereplős és telített, a haszonrés csekély] Ez volt az egyik oka, amiért a pénzintézetek kockázatos sajátszámlás ügyletekbe kezdtek, különösen az átlagosnál is rosszabb profittermelő tartományi (azaz köztulajdonú) bankok.”[
Német
bankfúziókat
generál
a
válság
http://www.origo.hu/uzletinegyed/vilaggazdasag/20070829-amerikai-masodlagosjelzalogpiaci-valsag-nemet-bankok-egyesulessel-vedekeznek.html]. A Német Szövetségi Bank adatai szerint a „pénzügyi tőketársaságok” 2007-ben összesen 9.387,4 milliárdnyi pénzeszközzel rendelkeztek, amiből 9.267,7 milliárd kötelezettség volt, azaz, a nettó pénzeszközök 119,8 milliárd eurót tettek ki. Bár a negatív eredmények főleg befektetési alapoktól és biztosító társaságoktól származtak, német magánbankoknak, mint például a Deutsche Bank-nak is keletkeztek jelentős veszteségei. Ennek következtében olyan kamatszintre emelkedett az Euribor (európai irányadó bankközi kamatláb), amely ideiglenesen jóval meghaladta az EKB refinanszírozási készletét. Ennek ellensúlyozására a Központi Bank növelte a pénzpiacok likviditását oly módon, hogy 285 milliárd euró értékben rövidtávú refinanszírozási mentőcsomagot bocsátott a bankok rendelkezésükre, akik közül sokan igénybe is vették a hitelt.
23
IKB DEUTSCHE INDUSTRIEBANK
Németországban és Európában egyaránt a német IKB Deutsche Industriebank-ot érte el elsőként a jelzálogpiaci válság. A stuttgarti bank a kis- és közepes méretű vállalatok finanszírozására szakosodott, több mint 20.000 német kis és középvállalkozásnak nyújtott hitelt. Emellett (mint utóbb kiderült) más bankokkal közösen létrehozott egy hedge fundot Rheinland Funding Capital Corporation névvel, melynek működési területe az amerikai másodlagos kölcsön-piac volt. A csoportnak a válság következményeként összesen kb. 27 milliárd dollár veszteséggel kellett számolnia, amivel a befektetők is csak utólag szembesültek, mivel, mint befektetési alap, a bank nem volt köteles feltűntetni ezeket az ügyleteket a főkönyvekben. A csődtől először egy másik bank, az állami tulajdonú KfW Group fejlesztési bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) és a német kereskedelmi bankok közös segélyakciója mentette meg. Ennek keretében a KfW 600 millió eurós alaptőke emelést hajtott végre, melynek következtében az addigi 38%-os részesedését 90%-ra növelte. Ezzel egy időben a cég rögtön bejelentette, hogy amilyen gyorsan csak lehet, el kívánja adni az IKB-ban birtokolt tulajdonhányadát. Ennek érdekében születtek olyan tervek, miszerint a normál banki ügyleteket megtisztítanák a magas kockázatú befektetésektől. Azonban ezek nem vezettek sikerre és újabb segítségre volt szükség. Mintegy 500 millió eurót magánbankok, további 500 milliót takarék- és szövetkezeti bankok adtak, 2 milliárd eurót pedig az anyabank, maga a KfW Group fizetett be a közös „segélyalapba”. A harmadik mentőakció keretében a kormány és a vezető német bankok egymilliárd eurót tettek hozzá az IKB tőkéjéhez. Majd egy éves huzavona után végül sikerült vevőt találni a Lone Star személyében. A dallasi székhelyű „private equity firm” az IKB 90,8%-át vásárolta fel a KfW csoporttól. Tervei között szerepel a költségek drasztikus csökkentése és erősíteni akarja a bank főprofilját, a kis- és középvállalatok finanszírozását. A Lone Star 1995-ben alakult és a problémás pénzügyi eszközökre specializálódott. 2005-ben már felvásárolta a német Allgemeine Hypothekenbank Rheinboden-t, mai nevén Corealcredit Bank, amely egy évvel később
24
már nyereséget termelt, miután túladtak nemzetközi hitelein és célba vették a német kereskedelmi vagyonfinanszírozást.19
TARTOMÁNYI BANKOK Landesbank Sachsen Az IKB után három tartományi bank vált a válság áldozatává, nevezetesen a Sachsen LB, a West LB valamint a Bayern LB A Sachsen LB-t (Landesbank Sachsen, Szászország tartományi bankja) 1992-ben alapították tisztán keletnémet tulajdonosi körrel. Sachsen szabad tartomány részesedése 37% volt, a fennmaradó tulajdoni hányad a SFG Pénzügyi Csoporthoz tartozott, amely magából a Sachsen LB-ből valamint még további nyolc takarékszövetkezetből állt. A bank a Landesbank Baden-Wüttemberg (LBBW) leányvállalataként tevékenykedett. Kb. 2005 óta a bank tulajdonosai (Szászország és a Sachsen Pénzügyi Csoport) nem felelt teljes mértékben és korlátlanul a bank kötelezettségeiért. Innentől kezdve a Sachsen LB kereskedelmi bankként működött, és mint nyilvános-jogi vállalkozás mindenféle banki és egyéb ügylettel foglalkozott. 2006-ban rendkívül nyereséges volt, egyes források szerint bevétele ebben az évben az előző évi 6,2 millióról 56,6 millió euróra növekedett. Azért, hogy a nemzetközi pozícióját erősítse, 2007 októberében részvénytársasággá alakult. A pénzügyi válság a bankot dublini leányvállalatán, a Conduits Ormond Quay-n keresztül érte el, amely Írországban amerikai jelzáloghitelekkel is foglalkozott, amik miatt 2007 nyarán gyakorlatilag fizetésképtelenné vált. Ekkor a Takarékszövetkezetek Pénzügyi Csoportja segítette ki a vállalatot egy rendkívüli 17,3 milliárd eurós hitelkerettel. A gyors hitel feltétele az volt, hogy a Sachsen LB hozzájárul, hogy egy nagyobb, pénzügyileg stabilabb befektető vásárolja fel a későbbiekben. 2007 augusztusában eldőlt, hogy a bank az anyavállalattal, a Landesbank Baden-Wüttemberggel fog januári hatállyal egyesülni. Szászország tartománya a fúzióra kezdetben 2,75 milliárd, majd 4,3 milliárd eurós kezességet vállalt Végül a LBBW 328 millió euróért vásárolta fel a bankot, melyet a Sachsen LB tulajdo-
19
Lutz Reiche: IKB-Krise "Die komplette Bank verwettet"" 2009.03.18 http://www.manager-magazin.de/unternehmen/artikel/0,2828,498090,00.html
25
nosainak - Szászország tartománynak és a szász takarékszövetkezeteknek - készpénzben és részvényekben fizetett ki, majd további 250 millió eurós tőkeemelést hajtott végre. Az egyesülés folyamata 2008 áprilisában zárult le.20
Westdeutsche Landesbank A Westdeutsche Landesbank (West LB) Németország tízedik legnagyobb bankja, és mint ilyen, tevékenységi köre külföldre is kiterjedt. 31%-ban a NRW Bank (Észak-RajnaVesztfália) volt a tulajdonos, a Rajnai Sparkasse és Giroverband valamint a VesztfáliaiLippische Sparkassen és Giroverband (WLSGV) 25-25%-os tulajdonhányaddal rendelkezett, míg Észak-Rajna Vesztfália szövetségi tartomány 18%-os tudhatott magáénak. A válság 2007-ben érte el a bankot, amikor a Volkswagen törzs és elsőbbségi részvényeinek árkülönbségére tett fogadásai miatt 70 millió eurós vesztesége keletkezett. Ennek ellenére az év második felében még csak kisebb, 355 millió eurós veszteséggel számoltak, ami év végére már 1,6 milliárdra nőtt. A West LB azonban nem volt egyedül, más Sparkassekat is magával rántott. 2003 és 2006 között nagy mennyiségben adott el hitel- valamint értékpapír konstrukciókat ezeknek a pénzintézeteknek. Egyes Sparkasse-k jogi lépéseket terveznek a West LB ellen arra hivatkozva, hogy az eladáskor félretájékoztatták őket. 2008-ban még súlyosabbá vált a helyzet, a hitelválságon túl a nemzetközi hitelminősítő intézetek negatív irányú minősítése is növelte közvetve a veszteségeket. A cég megmentésére kétféle modellt dolgoztak ki. Az egyik a fúzió lett volna egy másik tartományi bankkal. A tervek azonban a Baden- Wüttembergi és a Hessen – Thüringiai (Helaba) szövetségi bankkal még év elején meghiúsultak. A másik eshetőség a kockázatos értékpapír állomány valamint különböző aktívák 80 milliárd értékben való kihelyezése volt. Azokat a területeket, nevezetesen a tőkepiac, a középvállalati finanszírozás valamint a vállalati ügyletek, melyek nem károsultak az új West LB-ben hagyták volna vagy a Defa Banknak adták volna el. Végül a kihelyezés valósult meg. Februárban 23 milliárd euró értékű kockázatos értékpapír került át egy erre szakosodott, a bankon kívüli ír céltársasághoz, a Phönixhez. A
20
Milliardenspritze für SachsenLB 2009.03.12. http://www.manager-magazin.de/unternehmen/artikel/0,2828,500628,00.html
26
„rossz bank” finanszírozásáért 5 millió euróig a tulajdonosok vállaltak garanciát, a további költségeket az Észak- Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány valamint az ottani székhelyű takarékszövetkezetek állták. Ezt az Európai Unió Bizottsága egy hat hónapos mentőcsomagként hagyta jóvá. A későbbiekben azonban ezt egy hosszú távú átszervező csomaggá kellett átformálni. Ahhoz, hogy a Bizottság ezt a változtatást is jóváhagyja, szigorú feltételeknek kell eleget tennie, ugyanis nem szabad, hogy az állami segítség a versenytársakat hátrányosan megkülönböztesse. A szerkezeti átalakítás, melyet Németország dolgozott ki, egy 2010-ig tartó leépítési folyamat, melyben az alaptevékenységekre és a tulajdonosváltásra helyeznék a hangsúlyt. A garanciavállalásnak köszönhetően a bank meg tudta tisztítani mérlegét a kockázatos befektetésektől, így év végén már 657 milliós adózás előtti eredményről tudott beszámolni. Ennek ellenére, az elsők között jelezte, hogy igénybe kívánja venni a kormány által kidolgozott mentőcsomagot.21
Bayerische Landesbank A müncheni székhelyű Bayerische Landesbankot (Bayern LB – Bajorország tartományi bankja) 1972-ben alapították. Vállalati formáját tekintve közjogi intézmény, Bajorország szabadállam hivatalos bankja és a bajor takarékpénztárak központi bankja. Egy kivételtől eltekintve (takarékkönyv) mindenféle banki ügylettel foglalkozik. 2002 óta a bank egyetlen tulajdonosa a Bayern LB Holding Rt., amely nem minősül hitelintézetnek. Az akkori 1,66 milliárdos alaptőke fele Bajorországtól illetve a Bajor Takarékszövetkezetek Szövetségétől származott, akik a Holdingon keresztül gyakorolták jogaikat. A bank rendelkezik leányvállalatokkal is: a berlini Deutsche Kreditbank-nak és a Landesbausparkasse Bayern-nek 100%-os tulajdonosa, a Saar-vidéki tartományi bankban 75,1%-os a részesedése, míg a Hypo Alpe-Adria Bank-ban ez az arány 50,1 %. A Magyar Külkereskedelmi Bankban 89,61%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik.22
21
Flucht in den Notverkauf 2009-03-29 http://wissen.spiegel.de/wissen/dokument/00/90/dokument.html?titel=Flucht+in+den+Notverkauf&id=54230 900&top=SPIEGEL&suchbegriff=west+lb&quellen=%2BBX%2CWIKI%2C%2BSP%2C%2BMM%2CAL ME%2CSTAT%2C%2BMEDIA&qcrubrik=wirtschaft 22
http://www.merck.com/about/
27
2008-ban a pénzügyi válság miatt a bajor banknak is gondjai támadtak. Az IKB-hoz hasonlóan ennek az intézetnek is voltak befektetései az amerikai subprime – piacon. Ennek következtében 2006-ról 2007-re mintegy 1000 millióról 92 millióra csökkent a bevétele. Ezen kívül 600 millió eurós értékcsökkenéssel kellett számolnia, valamint további 1,3 milliárddal csökkent a könyv szerinti értéke a kereskedelmi pozíciókban. 2008 első negyedévén ez az érték további 2 milliárddal csökkent, így a kritikussá vált összportfólió már 24 milliárd euróra rúgott. A második negyedévben valamelyest javult a helyzet, mintegy 5 milliárddal csökkent a fent említett portfólió és némi (140 milliós) nyereséget is sikerült realizálni. Miután beszűntette ügyleteit az amerikai ingatlanpiacon, és a dél-európai piacokra helyezte a hangsúlyt, a kritikussá vált portfólió kihelyezésébe kezdett. Ehhez a tulajdonosoknak (Bajorország, Takarékszövetkezetek Szervezete) és az amerikai befektetőnek, a Goldman Sachs-nak maga a Bayern LB biztosított kockázatvédelmet 6 milliárd euró értékben. Ennek értelmében a Bayern LB 1,2 milliárdot valamint az összes keletkező veszteséget felvállalta a portfólióból. A Goldmban Sachs 15%-ot – mintegy 720 millió euró-t vett át, a maradék 4,08 milliárd eurót pedig a bajor tartomány valamint a Takarékszövetkezetek osztották fel egymás között. A Lehman Borthers bedőlése után romlottak a 2008-as kilátások, ezért a vállalat 5,4 milliárd eurót igényelt a pénzpiac stabilizálását célzó alapból, hogy növelje saját tőkéjét. A tőkeemeléshez, mint résztulajdonos Bajorország 700 millióval, a takarékszövetkezetek pedig 300 millióval járultak hozzá. A 2008-ban elszenvedett veszteségek pontos összegét, mintegy 5 milliárd eurót, nemrég hozták nyilvánosságra. A bank megmentése érdekében Bajorország további 10 milliárd eurós tőkeemeléshez nyújtott segítséget, amivel többségi tulajdont szerzett a tartományi bankban. A német kormány15 milliárd értékben vállalt kezességet. A jövőben a távol-keleti telephelyek bezárásra kerülnek és a bank a továbbiakban a középvállalati üzletágára valamint a kelet- illetve dél- európai piacra kíván koncentrálni. A tervek szerint a mérete is jelentősen csökkeni fog. A Takarékszövetkezetek csökkentik tulajdonosi hányadukat, a befektetési üzletággal pedig teljes mértékben felhagynak. (15. ábra)
28
HYPO REAL ESTATE
2008 szeptemberében a Hypo Real Estate (HRE) nevű nagy német ingatlanos tőzsdei cégnek támadtak likviditási gondjai az amerikai másodlagos jelzálogpiaci befektetései miatt. A Sachsen LB-hez hasonlóan itt is az ír leányvállalatnak, a Depfa-nak akadtak gondjai a refinanszírozással a bankközi piacon. Azért, hogy megakadályozzák a pénzügyi válság kiterjedését a német állam több magánbank és biztosító valamint a tőzsdefelügyelet bevonásával 35 milliárd eurós hitelsegély-csomaggal támogatta a súlyos likviditási gondokkal küszködő vállalatot. A kormányzati garanciavállalásra azért volt szükség, hogy a magánbankok közreműködését biztosítsák. A hitelsegély célja a müncheni cég rövid-, és középtávú fizetési kötelezettségeinek garantálása volt. A segélyt két részletben - először 14 milliárdot majd 21 milliárd eurót folyósították volna. Az első részletből 60 százalék lett volna a magánbankok része, míg a másodikat már teljes egészében a német állam állta volna. Egy hónappal később azonban a magánbankok felmondták a megállapodást, mivel kitudódott, hogy a HRE adósságai az előre becsült 35 milliárdnál jóval nagyobbak lehetnek, az év végéig akár 50 milliárdot, 2009 végéig pedig még a 100 milliárdot is elérhetik. Végül sikerült megállapodni egy 50 milliárdos mentőcsomagban, melyben a bankok garanciavállalási részesedése jelentősen megnőtt, a korábbi több mint 8 milliárd eurós vállaláson túl most újabb 15 milliárd eurót ígértek. A kormány garanciavállalása maradt az eredeti 26,5 milliárd euró23.
23
A német államnak segítenie kellett a HRE ingatlanfinanszírozó cégen 2009-03-28 http://hvg.hu/print/20080929_Hypo_Real_Estate_nemet_hitelvalsag.aspx
29
IV. A VÁLSÁG KEZELÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK24 KOCKÁZATKORLÁTOZÓ TÖRVÉNY
2008. augusztus 12-én lépett hatályba a pénzügyi befektetésekhez kapcsolódó kockázatok korlátozásáról szóló törvény (kockázatkorlátozó törvény), amely a hitel – és biztosítási szerződéseket éppúgy szabályozza, mint a hitelkövetelések továbbadását. A törvény célja, hogy növelje az átláthatóságot és a jogbiztonságot a tőkepiacon és ellensúlyozza a pénzügyi befektetők által okozott nem kívánt hatásokat, amelyek akár az egész gazdaságra is hatást gyakorolhatnak. Mindenekelőtt azokat a vállalkozásokat hivatott támogatni, akik finanszírozásukat befektetők bevonásával kénytelenek megoldani és megvan a függőség veszélye. Nem ritka, hogy a tulajdonhányad fokozatos növelésével szereznek többségi tulajdont, vagy a többségi szavazati jogon keresztül irányítják a vállalatot vagy éppen a cég felaprózása mellett döntenek, mert az rövid távú nyereséggel kecsegtet. A törvény főbb pontjai a következők: •
Az értékpapírok kereskedését szabályozó törvény előírásainak kibővítése és pontosítása a befektetők összehangolt magatartása érdekében („acting in concert)
•
A részvények és egyéb egyenértékű pénzügyi eszközök (pl. opciók) után járó szavazati jogok összeadása az értékpapír kereskedelemben
•
A névre szóló kötvények tulajdonosainak hatékonyabb azonosítása (azaz annak kiderítése, hogy kié valójában a részvény)
•
A jelentős tulajdonhányaddal rendelkező befektető a jövőben köteles tájékoztatni a vállalatot jövőbeni céljairól illetve arról, honnan származnak a pénzügyi eszközök, amint a 10 százalékos vagy annál magasabb szavazati jogot megszerezte.
•
A tőzsdén nem jegyzett vállalkozások munkavállalói képviseletét megillető információhoz való jog konkretizálása egy esetleges felvásárláskor, amely kapcsán az adott szervezet gazdasági bizottsága pl. üzemi bizottság a felvásárlás részleteiről valamint a jövőbeni tulajdonos terveiről részletes tájékoztatást kap
24
Szövetségi Gazdasági és Technológiai minisztérium
30
•
A fogyasztó és adósvédelem javítása a hitelkövetelések eladásánál és átengedésénél
Ezt követően a német PSZÁF tizenegy pénzügyi vállalkozást tiltott el 2008. december 31ig a tőzsdei shortolástól. Az eltiltás csak azokra a pozíciókra vonatkozott, melyek fedezete nem értékpapír kölcsönzésen keresztül valósult meg.
GARANCIAVÁLLALÁS A MEGTAKARÍTÁSOKRA
2008. október 8-án a szövetségi kormány bejelentette, hogy teljes körű garanciát vállal a különböző bankokban, illetve pénzintézetekben elhelyezett magán megtakarításokra, amelyek nagysága összesen 568 milliárd eurót tesz ki. A rendkívüli vállalás célja szimbolikus jelentőségén és politikai jelzésén túl annak a megakadályozása volt, hogy a polgárok pánikszerűen kivonják betéteiket a bankokból, amely jelentős pénzügyi, likviditási nehézségeket eredményezett volna.
A PÉNZPIAC STABILIZÁLÁSÁT CÉLZÓ TÖRVÉNY
2008.
október
17-én
megszületett
a
pénzpiac
stabilizálását
célzó
törvény
(Finanzmarktstabilisierungsgesetz), amely intézkedései az Európai Unió tagállamaival és a G7- tagokkal szoros összhangban vannak. A törvény célja az volt, hogy megakadályozza a hitelpiac teljes összeomlását, visszaállítsa a bizalmat a pénzügyi szektorban, biztosítsa a pénzintézetek likviditását és az egymás közötti üzleti tranzakciókat. A törvény állami garanciavállaláson keresztül támogatja a tőkepiac refinanszírozását valamint meghatározott ideig lehetővé teszi a pénzintézetek számára, hogy növeljék saját tőkéjüket illetve enyhítsék likviditási gondjaikat. A csomag kidolgozásánál gondosan ügyeltek arra, hogy minél kisebb terhet rójon a német gazdaságra valamint az adófizetőkre. Ennek érdekében a Szövetségi Bank létrehozott egy tőle független, új közjogi intézményt, a Pénzpiacokat Stabilizáló Intézményt (FMSA, Finanzmarktstabilisierungsanstalt) valamint
ezen
keresztül
egy
mentőalapot,
a
Pénzügyi
Stabilizálási
Alapot
(Finanzmarktstabilisierungsfonds, FMStFG). Ez egy különleges alap, melynek kiadásai ily módon nem tartoznak közvetlen az államháztartáshoz. Az FMStFG 400 milliárd euróig 31
biztosít garanciát a kedvezményezett vállalkozásoknak a 2009. december 31-ig benyújtott kötelezettségekre. Ebből a tőkeemelésekre maximum 80 milliárd euró fordítható. 20 milliót az államháztartásnál helyeztek el, ami pénzügyminisztériumi felhatalmazással bármikor a rendelkezésére áll, ha szükséges a garanciavállalásból eredendő további követelések elégtételéhez. 100 milliárd eurót biztosít a kormány a tőkepiac helyreállítására, hitel formájában pedig további 70 milliárd eurót vehet fel az alap, ha szüksége van rá a problémás eszközök felvásárlásához vagy a pénzintézetek feltőkésítéséhez. Saját célra további 10 milliárdnyi euró hitel áll rendelkezésére, a felvételéhez azonban a Német Bundestag beleegyezésére van szüksége. Azoknak az intézményeknek, akik az FMStFG nyújtotta juttatásokat igénybe kívánják venni,”ellenszolgáltatás” gyanánt bizonyos feltételeket kell teljesíteniük, mint például: az elnökségi tagoknak járó juttatások maximalizálását, a bónusz valamint az osztalékfizetésről való lemondást. Kedvezményezett vállalatok lehetnek: •
Hitel- és pénzügyi szolgáltató intézmények
•
Biztosítótársaságok és Nyugdíjalapok
•
Tőkebefektetési társaságok
•
Értékpapír és határidős tőzsdei ügyletet folytató társaságok
A további részletekről a kormány egy törvényrendeletben rendelkezett. A feltételek pénzintézetenként változnak ezért azokat a törvény vagy a rendelet alapján szerződésben, kötelezettségekben vagy közigazgatásilag határozzák meg. Az alap megszüntetése után fennmaradó deficitet az állam 65%, míg a tartományok 35%, de maximum 7,7 milliárd euróig kötelesek vállalni. Azokat a veszteségeket, amelyek a tartományi bankok támogatása révén keletkeznek, az adott tartomány viseli részesedésének arányában. Az alap a tervek szerint 2009. december 31.-ig fog működni.
32
4. ábra Pénzpiacok stabilizálást célzó intézkedéscsomag
Forrás: Szövetségi Pénzügyminisztérium
MENTŐCSOMAG I.
2008. október 13-án került elfogadásra a javaslat Németország háború utáni történetének legnagyobb pénzügyi mentőcsomagjáról. A csomag a bajba jutott bankokat támogatja mintegy 500 milliárd euró értékben. Célja elsődlegesen a pénzügyi rendszer stabilizálása, a bankokkal szembeni bizalom helyreállítsa. A csomag két fő részből áll: A kormány, illetve az állam 400 milliárd euró értékben garanciát vállal a bankközi hitelekre, további 70 milliárd értékben pedig közvetlen pénzügyi támogatást nyújthat az arra rászorult bankoknak, illetve biztosító társaságoknak. Ha a helyzet úgy kívánja, további 10 milliárd euró is rendelkezésre áll és mindezen túlmenően 20 milliárd euró a garanciavállalás biztosítását szol33
gálja, így a mentőcsomag összesen 500 milliárd eurót tesz ki. A 400 milliárd eurós "történelmi" garanciával a kormány a bankközi hitelkapcsolatok újbóli felélénkülését próbálja segíteni, ami az egymással szemben bizalom megrendülése miatt csaknem a bankrendszer működésének teljes megbénultságához vezetett. A tervek szerint a garanciavállalással sikerül új lendületet adni a bankközi hitelforgalomnak. A 400 milliárdos hitelgarancián túl a kormány 70 milliárd eurót irányzott elő azoknak a bankoknak a közvetlen pénzügyi megsegítésére, amelyek az elmúlt időszakban súlyos pénzügyi-likviditási helyzetbe, s ezáltal csődhelyzetbe kerültek. A szigorú feltételekhez kötött közvetlen pénzügyi injekció, azaz a sajátos feltőkésítés ellenében a kormány az érintett pénzintézeteknél egyfajta tulajdoni részesedéshez – részvénycsomaghoz jut, amely később visszavásárolható. Az állam beleszólási lehetőségei mindenképp megnövekednek az adott pénzintézet esetében, s így például csökkenthetők a menedzseri fizetések is. A mentőcsomag harmadik részét bizonyos mérlegkészítési szabályozásoknak az enyhítése jelenti, ami a bankok számára megkönnyíti az elszámolást – illetve mérlegkészítést – a korábban folyósított, de visszafizetésre nem került, úgynevezett "bedőlt hitelek" esetében.
A MENTŐCSOMAG I. EGYES PONTJAI: Munkaerőpiac A német munkaügyi hivatalok 1000 további munkaközvetítőt vettek fel, hogy javítsák azoknak az álláskeresőknek a helyzetét, akik már a felmondási szakaszban vannak. Az intézkedés célja, hogy még idő előtt – azaz még azelőtt, hogy hivatalosan is munkanélkülivé válna az ember, lehetősége nyíljon egy szakértővel konzultálni. Ezáltal jelentősen javul annak az esélye, hogy egyik munkahelyről rögtön bekerül egy másikra és nem növeli tovább az amúgy is emelkedő munkanélküliséget. Az ezer extra alkalmazott szerződése 2012 végéig szól. A megnövekedett költségek fedezését a Munkaügyi Hivatal biztosítja.
Közlekedési beruházások felgyorsítása A közlekedési beruházások felgyorsítása érdekében a Szövetségi kormány 2009 és 2010ben mintegy egy milliárd eurót fordít a „Közlekedés fejlesztési és befektetési programra”. Ezzel kívánja ellensúlyozni a közlekedési infrastruktúrában kialakult beszűkült kínálatot.
34
Különös jelentőséggel bír a vasúti- távolsági valamint a folyami közlekedés. Ennek érdekében a távolsági – karbantartási munkákból eredő - közlekedési dugók megszüntetésére törekednek. Ily módon megkerülhető lenne a dugódíj valamint könnyebbséget jelente az állampolgároknak, a gazdaságnak és kevésbé terhelné a nem megújuló energiaforrásokat és a környezetet. Ezzel egyidejűleg az intézkedések hozzájárulnak az építőipar fellendítéséhez rövid és középtávon valamint az ágazat középméretű vállalatainak talpra állításához. Az intézkedések végrehajtásáért a Közlekedési- Építési- Városfejlesztési minisztérium a felelős. A kormánydöntés értemében a távolsági - összesen 950 milliót (2009-ben 550 milliót), a folyami- 430 milliót (2009-ben 280 milliót) és a vasúti közlekedésre 620 milliót (2009ben 170 milliót) fordítanak.
A szakmunka megnövelt leírhatósága Kiterjesztették a karbantartási- valamint a felújítási munkáknál alkalmazott szakmunkák leírhatóságát, illetve a kormány 20%-ra emelte az erre vonatkozó adókedvezmény mértékét, ami 600-ról 1200 euróra növekedett, vagyis megduplázódott. Ezzel az intézkedéssel a szakmunkák piacát kívánják erősíteni és stabilizálni, valamint az illegális munkavállalást visszaszorítani. Az előrejelzések szerint a háztartások válláról éves szinten 1,5 milliárdnyi terhet vesz le. A szakmunkák ágazatban 10%-os forgalomnövekedésre számítanak, ami 2%-os ágazati növekedésnek felel meg. A törvény 2009 januárjával lépett hatályba és bár nem határozták meg a lejáratát, két év elteltével a kormány felül kívánja vizsgálni hatékonyságát.
A jövedelem kiesés ellensúlyozásának meghosszabbítása A 2009-es évre 12-ről 18-ra növelték a csökkentett munkaidőben eltölthető hónapok számát és ezzel együtt annak a juttatásnak a folyósítását is, mely az így kiesett jövedelem ellensúlyozására igényelhető. Ez a megnövekedett időtartam a munkavállalók továbbképzésére is szolgálhat. Az intézkedés célja, hogy átsegítse a vállalatokat valamint az alkalmazottakat azon a perióduson, amikor a gazdasági bizonytalanságok miatt visszaesnek a megrendelések, valamint hogy elkerülje a tömeges létszámcsökkentéseket és a vállalkozásoknak lehetősége legyen megtartaniuk a már betanított személyzetet. Ezt a juttatást a munkaadó a Munkaügyi Hivatalnál igényelheti, ha a több, mint 10%-os jövedelem kiesés a mun-
35
kavállalók minimum egy harmadát érinti. A juttatás összege a havi fizetés 60-67%-át teheti ki, amelyet a folyósítási időszakra arányosan kell elosztani. A rendelet, amelynek értelmében a munkavállalók igénybe vehetik a támogatást, amennyiben 2009. december 31-ig benyújtják ezzel kapcsolatos igényüket, 2009.január 1-vel lépett hatályba egy év erejéig. A munkanélküliek biztosításában nem következett be változás.
Az Újjáépítésért felelős Hitelintézet (KfW) pénzügyi támogatása Az Újjáépítésért felelős Hitelintézet (KfW) 2009 végéig 15 millió euró értékben jut újabb finanszírozási eszközökhöz, hogy rajta keresztül biztosítsák a gazdaság, különösképpen a banki szférában megszorult középvállalatok hitelellátását. Ezzel valamelyest növekszik a hitelkínálat a lakossági üzletágban, biztosabbá válhatnak a befektetések, valamint a vállalatok közép és hosszú távú eszközszükséglete is csökken. A támogatásból azok a vállalkozások részesülhetnek, akik többségi magántulajdonban vannak, vagy a csoportos bevételük nem haladja meg az évi 500 millió eurót. Az infrastrukturális beruházások ösztönzése érdekében elfogadásra került a KfW infrastruktúra programja, amely értelmében a gyengébb közlekedési hálózattal rendelkező tartományok 3 milliárdos támogatást kapnak hitel formájában. A kamatkondíciók a meghatározott időszak alatt különösen kedvezően alakulnak, ezért a szegényebb tartományoknak is érdemes részt venniük a programban. A kormánynak az a célja a különleges akcióval, hogy a tartományi beruházások minél előbb beinduljanak és megszüntesse a jelenlegi megtorpanást, ami már a projektek tervezési szakaszban megfigyelhető.
Közösségi feladat: a regionális gazdaságstruktúra fejlesztésére (GRW) szánt összeg megemelése 2009. január elsejével a kormány megnövelte a „Közösségi feladat: a regionális gazdaságstruktúra fejlesztésére” fordítható pénzeszközök mennyiségét. A 2009-es évre egy különleges program keretében 200 millió eurót biztosít az állam a szövetségi tartományoknak, amelyből 100 millióhoz készpénz formájában jutnak hozzá, a további 100 millió pedig hitel formájában a következő évben teljesítendő kötelezettségekhez adódik hozzá. A cél, hogy a szerkezetileg gyengébb régiókban is beinduljanak a beruházások és erősítsék a re36
gionális növekedési potenciált. A GRW elsősorban az ipari valamint a tartományok gazdasági infrastrukturális beruházásait kívánja támogatni. Ennek a finanszírozásának a felét az állam, másik felét a tartományok biztosítják. A támogatás csak az úgy nevezett szerkezetileg gyengébb régiókra terjed ki.
Degresszív leírás A kormány 2009. január 1.-től számítva 2 évig engedélyezte a befektetett eszközök ingó vagyontárgyaira a degresszív leírást 25%-ban. A piaci bizonytalanság következtében a vállalkozások csökkentették beruházásaikat, ezt a folyamatot hivatott az intézkedés ellensúlyozni. A degresszív leírás újboni bevezetése a beruházások ösztönzését szolgálja, és ily módon hozzájárul a gazdasági növekedés megszilárdításához. Ennek az a különlegessége, hogy a leírás összege az első évben a legmagasabb és fokozatosan, minden évben arányosan csökken. Vagyis a vállalkozásoknak megéri 2009-ben valamint 2010-ben beruházásokat eszközölni, mivel jelentősen csökkenti az első évi eredményt, ezáltal jelentősen csökkenek az adóterhek. Ebből különösen a kis és középvállalkozások profitálhatnak, számukra jelentős könnyebbség, ha évi kb. 2,5 milliárd euróval kevesebb adót kell fizetniük.
Különleges értékcsökkenési leírás kis- és középvállalatok számára A degresszív leíráson túl szintén két évre a kormány bevezette a különleges értékcsökkenési leírást, amelyet kis és középvállalatok alkalmazhatnak. Azoknál a cégeknél, amelyek kötelesek mérleget készíteni a vállalati vagyon felső határát 100.000 euróval mintegy 335.000 euróra növelték. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol „csak” bevételt valamint nyereséget számolnak, a nyereség maximumát emelték meg szintén 100.000 euróval, ami így 200.000 euróra növekedett. Ennek köszönhetően az üzemek évente átlagosan 100 millió euró megfizetésétől mentesülnek. A mezőgazdasági üzemek esetében a gazdasági értéket 50.000 euróval 175.000 euróra növelték. A különleges értékcsökkenési leírás 20%-ig vehető igénybe az egyes vagyontárgyak esetében abban az évben, amikor a társaság hozzájutott vagy előállította azt. Ennek az alternatívája lehet, ha a 20%-os leírást öt évre arányosan elosztják. Ez a fajta eljárási mód a degresszív leírással együtt is igénybe vehető, így az egyes vállalkozások akár évi 45%-ot is le tudnak írni az első évben. Az intézkedés, mely
37
2009-ben és 2010-ben hatályos, a KKV-k likviditását és saját tőkeképzését segíti elő egyre szélesebb körben növelve ezzel a befektetési valamint az innovációs potenciált.
Különleges program kidolgozása az idősebb és alacsonyan képzett munkavállalók számára (WeGebAU) Az idősebb és alacsonyan képzett munkavállalók számára egy mindenre kiterjedő különleges program került kidolgozásra, annak érdekében, hogy szakmai továbbképzésekkel elbocsátásokat akadályozzanak meg és ezzel egy időben csökkentsék a szakemberhiányt. A program célja, hogy felkeltse a vállalkozások valamint az alkalmazottak figyelmét és hajlandóságát a továbbképzés iránt, valamint segítsen az idősebb vagy alacsonyan képzett munkavállalóknak, hogy növelhessék elhelyezkedési esélyeiket és képesek legyenek elkerülni a képzettség hiányából fakadó munkanélküliséget. A bértámogatásoknak a munkavállalók érdekeit kell szolgálni illetve az alacsonyan kvalifikált és szakképzetlen munkaerő munkakörülményein kell javítani továbbképzéssel vagy egy szakma kitaníttatásával. Az idősebb munkavállalók további továbbképzési támogatásra jogosultak, amennyiben munkaadójuk az ehhez szükséges hozzájárulást a rendeletnek megfelelően fizeti.
Innovációs támogatások (ERP- innovációs program, ERP- kezdő alap, különleges pénzügyi alap az energia hatékonyságának növelésére) Az innováció és energiahatékonyság növelésének támogatására a KfW újabb intézkedéseket vezetett be. A friss, innovatív vállalatok megsegítésére kiegészíti a részvételi tőkére tett ajánlatát, így azok egyszerűbben találnak támogatókat. Ezek a vállalkozások finanszírozási gondjaik miatt gyakran kénytelenek kockázatos tőkéhez nyúlni, emiatt a pénzügyi válság még inkább sújtja őket. Az intézkedés célja a beruházások ösztönzése az innováció területén. Az innováció területén rendelkezésre álló finanszírozási ajánlatok és alapok bővítésre várnak. Ennek érdekében a középvállalatokhoz igazított ERP innovációs program eszközeivel az ötletek megvalósításra fókuszálnak. Ezen kívül az energetika terén speciális finanszírozási ajánlatok segítségével ún. „világítótorony” projekteket alakítanak ki úgy, mint innovatív technológia kidolgozása az erőművekben a nem megújuló energiaforrásokra vagy áram előállítás, fűtés napenergia felhasználásával. A 2008-ban indított, a KKV-k hatékonyabb energiafelhasználását ösztönző támogatási programra szánt összeget megeme38
lik. Az energiafelhasználás hatékonyságának növeléséhez az vállalkozások alacsony kamatú kölcsönt vehetnek fel illetve a témával kapcsolatos tanácsadáson vehetnek részt.
Energetikai épületszanálás / energiahatékony beruházások támogatása Az épületek energiahatékonyságának fokozását további beruházásokkal támogatja a kormány a „Széndioxid- épületszanáló” elnevezésű program valamint egyéb intézkedések keretében, 2009 és 2011 között összesen 3 milliárd eurót különít el erre a célra. Az ún. „Energiahatékonysági alap a KKV szektorban” programon keresztül 300 milliót míg, 2,5 milliárd eurót az épületszanálási programon keresztül folyósítanak. A fennmaradó hitelöszszeg kedvezményes kamattal vehető fel, mellyel konkrét energiafelhasználást csökkentő beruházásokat támogatnak. Az intézkedésekkel közvetve a gazdasági növekedést valamint a foglalkoztatást is elő kívánják mozdítani.
Az új személygépkocsik mentesítése a gépjárműadó alól Egy évig adómentességet élvezhetnek azok a gépjármű tulajdonosok, akik új autót vásárolnak. Azoknál a járműveknél, melyek az Euro 5 vagy 6-os követelményeknek eleget tesznek, a mentesség két évig tart, de legkésőbb 2010. december 31. hatállyal megszűnik. Eközben a kormány egy olyan rendszer kialakításán dolgozik, mely a fizetendő adó mértékét a széndioxid kibocsátáshoz igazítja. Az EU kipufogógáz előírásaihoz viszonyított rendszer bevezetésével a károsanyag kibocsátást akarják csökkenteni. Az adókedvezmény minden jármű esetében csak egyszer 2010 decemberéig vehető igénybe, akkor is, ha a kedvezményes időszak csak később járna le. Az időbeli korlátozás a gépjárműre vonatkozik, ennek értelmében tulajdonos váltás esetén a fennmaradó időben az új tulajdonos is időarányosan igénybe veheti a kedvezményt. Az intézkedés célja, hogy élénkítse az elmúlt időszakban jelentősen visszaesett gépkocsi eladások forgalmat és erősítse a gazdasági növekedést valamint a munkavállalók biztonságát.
39
MENTŐCSOMAG II.
Az első mentőcsomag után néhány héttel a gazdasági mutatók tovább romlottak. (Németország gazdasági növekedésének előrejelzése, gazdasági partnerek, nagyvállalatok belföldi hitelcsökkenése, az export visszaesése, a nagykereskedelmi forgalom csökkenése, az autóipar drasztikus megtorpanása, a válság első hatásai a munkaerőpiacon.) A válság hatásai világszerte egymást erősítik. A pénzügypiaci válság a fogyasztás valamint a beruházások visszaesését okozta. A bankok nehézségei és a sok álamban kialakult recesszió a nemzetközi hitelintézetek hiteltevékenységére is negatívan hatott, ami tovább erősítette a reálgazdaságban kialakult recessziót. Világviszonylatban csökkent a kereslet a termékek és szolgáltatások iránt, amit a világexportőr Németország különösen megérzett. Ennek hatására az országnak jelentős gazdasági visszaeséssel kell szembenéznie, ezért szükségesnek látták egy második mentőcsomag bevezetését, melynek bevezetéséről 2008 novemberében született meg a döntés. Ennek értelmében kb. 50 milliárd euróval segítették ki a gazdaságot. Az összesítve immár 82 milliárd eurós konjunktúra-ösztönzés messze kimagaslik Franciaország 26 milliárd eurós, és Nagy-Britannia 20 milliárd fontos hasonló programja mellett. Ez az eddigi legnagyobb mentőcsomag, melynek nagy része 2009-ben került bevezetésre, a többi 2010-ben lép majd hatályba. A kormány ezen felül megnyitott egy 100 milliárd eurós keretet az ipari csődök elhárítására. Az összeget hitelgaranciaként bocsátották a finanszírozási nehézségekbe került cégek rendelkezésre. Az eljárás ennyiben hasonlít a pénzintézeti szféra részére korábban jóváhagyott, 500 milliárd eurós mentőcsomagra, amellyel a kormány a bankközi hitelezés újraindításához kínált biztosíték-fedezetet. A második mentőcsomagban az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban mérséklik a személyi jövedelemadó terheit, így 9 milliárd eurónyi többlet marad a lakosságnál, amivel remélhetőleg a termékek, szolgáltatások iránti keresletet növelik majd. A válság kezelésére a kormánynak átmenetileg át kellett térnie egy anticiklikus pénzügy és gazdaságpolitikára, aminek a megvalósításához elengedhetetlen a hitelfelvétel. Ez azonban rövidtávon nagyobb adósság felhalmozását is jelenti, ami később a kamatterhek miatt jelentős problémává alakulhat. Azért, hogy a válság lecsengése után ezek ne hátráltassák a gazdaság további fejlődését, törvénybe foglalták, hogy az állam valamint a tartományok újraeladósodása nem haladhatja meg a GDP 0,5 %-át, csak különösen indokolt esetekben. 40
Ezáltal az államadóssággal nem szalad el a ló, viszont rugalmassága lévén nehéz helyzetekben szabad kezet ad a szükséges intézkedésekre.
A MENTŐCSOMAG II. EGYES PONTJAI:
Rövid és hosszú távú intézkedések A privát háztartások tehermentesítése (16.ábra) A személyi jövedelemadó csökkentése 2009. január 1. hatállyal az adómentes jövedelmek felső határát 7664-róé 7834 euróra, majd 2010-ig 8004 euróra emelik. A legalacsonyabb jövedelem-adókulcsot 15%-ról 14%ra csökkentik és az adózás feltételei is változnak az adófizetők javára. Az egészségbiztosítási járulék csökkentése Az egészségbiztosítási járulék 2009. július 1. hatállyal 15,5%-ról 14,9%-ra mérséklődik mind a munkaadó, mind a munkavállaló részéről. Ez azáltal lehetséges, hogy a kormány nagyobb összegeket fordít az egészségügyre. 2009-ben 3 milliárddal, 2010-ben pedig mintegy 6 milliárddal növekszik a hozzájárulás összege. A munkanélküli segély 2,8%-on maradt. Gyermektámogatás 2009-ben a szülők minden gyermek után egy egyszeri automatikus, 100 eurós támogatásra jogosultak. Azok, akik a Hartz IV.-re jogosultak, a 6 és 13 év közti gyermekek után havonta 35 euróval többet, 211 euró helyett 246 eurót kapnak. A gyermekek támogatásáról szóló törvény kiegészítése Azok, akik a Hartz IV-re jogosultak, a 6 és 13 év közti gyermekek után havonta 35 euróval többet, 211 euró helyett 246 eurót kapnak. 41
A gazdaság élénkítését szolgáló hitel és garanciaprogram A gazdaság hitelellátottságának biztosítása érdekében 100 milliárd euró értékben vállal az állam kezességet. A köztulajdonban lévő KfW a bajba jutott vállalkozásokat segíti ki átmenetileg garancia vagy hitelnyújtással. A középvállalatok megerősítése A kutatás – fejlesztés finanszírozásának biztosítása érdekében a „Központi középvállalatok (250 főig) Innovációs Program” –ot (ZIM – Zentrale Innovationsprogramm Mittelstand) kibővítették. 2009 és 2010-ben nagyobb vállalatok (Kelet és Nyugat Németországban egyaránt 1000 alkalmazottig) is részesülnek támogatásban. Nagyobb vállalatok megerősítése Azért, hogy a gazdaság hitelellátottsága biztosítva legyen, a hitel és garanciaprogram keretében a 2009-es „KfW Különleges Program”-hoz hasonlóan nagyobb vállalatok megsegítésére is kidolgoznak egy hitelprogramot. Az exportfinanszírozás kibővítése A kormány tervei között szerepel az egész országra kiterjedő exportfinanszírozás kibővítése. A személygépkocsi keresletének a fellendítése Azért, hogy az autóipart fellendítsék, azok a privát autótulajdonosok, akik a 9 vagy annál idősebb autójukat újra cserélik, egy úgy nevezett környezetvédelmi támogatásra jogosultak 2500 euró értékben amennyiben régi gépkocsijukat leadják.
42
Gépjárműadó reform 2009. július 1-től a tervek szerint a gépjárműadót a szennyezőanyag kibocsátás mértékére szabnák, miközben a környezetbarát motorok fejlesztését az eddiginél nagyobb mértékben támogatnák. Széles sáv kiépítése A szélessávú internet kiépítésével a vidéken élők információhoz való könnyebb hozzáférését kívánják elősegíteni.
A munkavállalók oktatásának elősegítése A munkaidő csökkentés átalakítása Az első csomagban 12-ről 18 hónapra növelték a csökkentett munkaidejű foglalkoztatottság időtartamát. Azért, hogy az elbocsátások helyett még inkább vonzó legyen a cégek számára ez a fajta foglalkoztatás, a Szövetségi Munkaügyi Hivatal az munkavállalónak folyósított kompenzáció (a normál és csökkentett óraszámmal keresett bér között) felét átvállalja a munkaadóktól. A hozzájárulást a munkaügyi hivatal az erre elkülönített tartalékaiból fedezi. Amennyiben az alkalmazott ez idő alatt továbbképzésen vesz részt, a Hivatal fizeti a teljes összeget. Ilyen esetekben a kompenzáció igénylésének folyamata leegyszerűsödik. Egyéb, a továbbképzést ösztönző intézkedések Tovább bővül a „WeGebAu” elnevezésű különleges program, amely az idősebb és alacsonyabb képesítésű emberek továbbképzését támogatja. Ezen kívül további eszközöket biztosítanak az álláskeresőknek, a szakképzetlen fiataloknak valamint a gyakornokoknak. A munkanélküli segély A munkanélküli hozzájárulás 2010-ig marad az eddigi 2,8%-os szinten.
43
A munkaerő kölcsönzés elősegítése Azok a munkaadók, akik a kölcsönzött munkaerőt újra alkalmazzák, annak továbbképzéséhez hozzájárulásban részesülnek. A továbbiakban a kölcsönzött munkaerő minimálbérének megállapítása is szerepel a tervezetek között. A munkaügyi hivatalok kibővítése A munkaügyi hivatalok további 5000 közvetítő állással bővülnek.
Rövid és hosszú távú intézkedések Fenntartható jövőbeni beruházások A mentőcsomag kiindulópontja egy, a beruházásokat ösztönző program 17,3 milliárd euró értékben. Ennek kétharmadát iskolák, óvodák és egyetemek fejlesztésére költik, a fennmaradó összeget pedig út, középületek kórházak és infrastruktúra – fejlesztésre valamint az internet – hálózat kiépítésére fordítják. A kormány a tartományi beruházásokat 10 milliárddal támogatja a kommunális befektetési program keretében, míg kormányberuházások címen 4 milliárd jut egyéb infrastruktúrafejlesztésre. Az óvodák, iskolák és felsőoktatási intézmények korszerűsítésére és kutatásaira is jelentős összegeket fordítanak. Infrastruktúra- támogatás További eszközöket különítenek el városfejlesztésre, zajvédelemre, kórház és középület felújításra. Ezen kívül az utak, sínpályák valamint vízi utak fejlesztése szerepel a beruházások között. Klímavédelem Az épület és infrastruktúra beruházások tervezésekor kiemelt szerep jut a klímavédelemnek valamint az energiahatékonyságnak.
44
A beruházások felgyorsítása Azért, hogy a közösségek kiadásainak fedezéséhez szükséges pénzeszközök minél hamarabb rendelkezésre állhassanak, leegyszerűsítik a közbeszerzési eljárást, így az adminisztráció nem áll a megvalósítás útjába.
Fenntartható pénzügypolitika Átmeneti újraeladósodás A gazdasági és pénzügyi válság kezelésénél elkerülhetetlen az államadósság átmeneti növekedése. Törlesztési szabályok A mentőcsomagok finanszírozásához felvett hitelek törlesztését, amilyen hamar csak lehet, el kell kezdeni. A törvény, mely biztosítja a különleges alap működését az intézkedések finanszírozásához, törlesztési szabályokat is előír, melynek értelmében a szövetségi kormány tartja magát a hosszú távon szolid és kivitelezhető pénzügypolitikához. Adósság fékezés A kormány támogatja az újra eladósodásról szóló szabály (adósságfékezés) bevezetését és az alkotmányba valórögzítését. Ennek értelmében a jövőben normál körülmények között az államháztartás hiánya nem haladhatná meg a GDP 0,5%-át.
45
V. 2009-ES KILÁTÁSOK A TAVALYI ÉV ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS AZ EZ ÉVI ELŐREJELZÉSEK 25 Általános előrejelzések Az élesedő pénzpiaci válság valamint a világgazdaság gyengélkedése miatt a 2008-as gazdasági fejlődés a vártnál kedvezőtlenebbül alakult, Németország recesszióba került. Az idei évben a világgazdaság egyidejű dekonjunktúrája várható, ami a németországi gazdasági aktivitást negatívan befolyásolhatja. A külföldi kereslet, ami az elmúlt években a gazdaság motorjának számított, várhatóan tovább csökken majd az év folyamán. Annak ellenére, hogy az euró – amerikai dollár csökkenő árfolyama javítja a versenyképességet az árakat illetően, annak pozitív hatása a német exportra sajnálatos módon nem kompenzálja az összgazdasági gyengülés negatív hatásait. A negatív összgazdasági teljesítmény az egyes részterületeket nem egyforma mértékben érinti. Különösen jelentős a visszaesés a feldolgozóiparban, azon belül is gépkocsigyártásban valamint a fém kitermelés és feldolgozás terén. A vegyipar szintén a megtorpant gazdasági tevékenységek közé tartozik, ezzel szemben a vasút valamint gépgyártás 2009-ben is ellenállhat a válságnak. Az árfolyam kedvező alakulása mellett a német gazdaságnak különösen jót tett, hogy a nyersanyagárak jelentősen mérséklődtek. Például a tavaly történelmi rekordot elérő kőolaj ára 70 %-al csökkent, ami kedvezően befolyásolja az ezzel összefüggő árak alakulását. 2008-ban emelkedtek a fogyasztói árak, ami a háztartások vásárlóerejét gyengítette, ami a reál privát fogyasztás stagnálásához vezetett. A prognózisok szerint az idei évben az árak csökkenésnek indulnak, így a háztartások reáljövedelme emelkedni fog. Bár ezzel szemben a foglalkoztatás csökkenésére számítanak, összességében azonban a kormány a privát fogyasztás emelkedésére számít, amihez az adó és járulékok területén bevezetett intézkedések is hozzájárulnak, mellyel a kormány stabilizálni kívánja a gazdasági fejlődést. Annak ellenére, hogy a belkereskedelem valószínűleg csak kis mértékben fog növekedni, rövidtá-
25
Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium éves gazdasági jelentése 2009
46
von elképzelhető, hogy képes kompenzálni a gazdaság motorjának számító külkereskedelem veszteségeit.
Az export alakulása az elmúlt időszakban26 és a 2009-es kilátások A német gazdaság jelentős mértékben exportfüggő, a GDP 48%-a származik a kivitelből. Ennek következtében a világszerte tapasztalható keresletcsökkenés igen nagy (kedvezőtlen) hatást gyakorol a gazdaságára. Az eddig gazdasági motorként is emlegetett külkereskedelem az elkövetkező időszakban valószínűleg az eddigieknél kisebb mértékben fog hozzájárulni a gazdasági fejlődéshez. Bár a háztartások fogyasztása (nem utolsósorban a fiskális politikai döntések következtében) valamelyest stabilizálhatja a gazdaságot, nem képes teljes mértékben ellensúlyozni a világgazdasági hatásokat. 2009-re a GDP 2,25%-os csökkenésére számít a kormány. A következetes, struktúrált reformokra épülő gazdaság és foglalkoztatáspolitika eredményeként javult a német gazdaság rugalmassága és alkalmazkodó képessége. Az elfogadott intézkedések nélkül valószínűleg sokkal nagyobb GDP visszaeséssel kéne számolni. Az átfogó „Foglalkoztatás és Stabilitás Németországban” csomag hatékonyan ösztönzi a gazdasági növekedést ezáltal stabilizálja a gazdasági aktivitást. Bizonyos központi iparágakban a kivitel a 48%-os GDP részesedésen is túltesz. Ezeket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a német gazdaság jelentősen függ nemzetközi partnereitől. Ennek következményeként, egy-egy kereskedelmi partner gazdasági gyengülése jelentős terhet jelent Németország számára. Azért, hogy a világszerte gyenge kereslet negatív hatása ne gyűrűzzön tovább pl. a munkaerőpiacra, belföldi viszonylatban kompenzálni kell azokat. A tendenciát tovább erősítik azok a fékező mechanizmusok, melyek a kereskedelmi kapcsolatokra is hatással vannak: a német közvetlen külföldi befektetések gyenge hozama, a vagyoni hatások és a világszinten gyenge fogyasztói és beruházói klíma továbbterjedése tovább gyengíthetik a fogyasztási hajlandóságot és a beruházások dinamikáját. Ezek a mechanizmusok, melyek jelentőségét eddig tévesen alábecsülték a növekvő globalizációval egyre erőteljesebbé és gyorsabbá váltak. Mint a világ egyik legnyitottabb ipari országa, a nemzetközi munkamegosztásban a magas értékű befektetési javakra specializálódott, és mint olyan jelentős mértékben érintik a fent említett hatások. 26 Juhász Imre, Német export: szűk esztendő jön 2009.03.26. http://www.feliciter.net/hid/?newsid=2084
47
5. ábraVilágkereskedelem, az USA GDP-jének valamint Németország exportjának alakulása előző évi összehasonlításban
Németország áruexportja
Világkereskedelem
Az USA GDP-jének alakulása
Forrás: Nemzetközi Valutaalap
Annak ellenére, hogy Németország még mindig a világvezető exportőre, 2008. utolsó negyedévében 7,3%-kal csökkent a kivitel az előző negyedévhez képest, a GDP pedig 2,1%al maradt el a harmadik negyedévtől. Egyes előrejelzések szerint az idei év sem kecsegtet sok jóval a külkereskedelmi kapcsolatokat illetően. A beszállítói kapcsolatokon keresztül ez a magyar exportot is visszavetheti. Jelentős növekedéssel csak ún. BRIC-államokból, azaz Brazíliából, Oroszországból, Indiából és Kínából lehet számolni. Németország legfőbb partnerei azonban az európai országok, azon belül is a nyugat-európai országok,a kivitel csaknem 55%-a irányul ide. Ezek egy részét tavaly a gazdaság stagnálása jellemezte, míg Franciaország, Belgium, Luxemburg, Spanyolország, Írország, Svédország valamint Finnország esetében több, mint 2%-os visszaesés következett be. Ez a tendencia valószínűleg 2009-ben is folytatódni fog, ami a német exporttermékek iránti keresletet csökkenését
48
idézheti elő, vagy sok esetben a növekedés visszaesésével járhat, így feltehetően az exportot illető várakozások negatív irányba módosulnak. Bár úgy tűnik, hogy Kína és India növekedési potenciálja csökken, a német ipari termékek iránt támasztott kereslet még mindig jelentős, így az odairányuló export növekedése akár a 10%-ot is meghaladhatja, ami mindkét ország esetében meghaladja az egyéb országokkal lebonyolított külkereskedelmet. Kína esetében a több százmilliárd dolláros élénkítő csomag indokolja a kereslet bővülését, míg India belső gazdasági orientáltságánál fogva jobban ellen tudott állni a válságnak. Ez a növekedés természetesen a német kiviteli struktúra átrendeződésével is együtt jár. Az orosz export növekedésével kapcsolatos várakozások 2 és 10% közé tehetők, ami nagyjából megfelel a össz-orosz import alakulásának. A dél-amerikai országok közötti áruforgalom bővülése következtében a Brazíliába irányuló export stagnálásával, de akár csökkenésével is lehet számolni. Bizakodásra maximum az adhat okot, hogy a dél-amerikai országok az elmúlt évek „gazdasági boomját” a devizatartalékok növelésére fordították. A kelet-európai piaci helyzet országonként eltérő lehet. Románia és Lengyelország esetében az elemzők 10%-ot meghaladó növekedésre számítanak, míg Magyarország esetében a növekedés avagy a csökkenés 2% körül alakulhat. Csehország és Törökország esetében az export visszaesése azonban meghaladhatja ezt az értéket. Az egyéb fontosabb exportpiacokon úgy, mint az Egyesült Államokban, Japánban és Dél-Koreában szintén visszaesésre kell számítani. A Közel-Keleten az olajbevételek visszaesése miatt csökken a német áruk iránti kereslet. A dél-afrikai országokba irányuló relatíve mérsékelt export ugyan lelassult, de van némi esély a növekedésre, ugyanis a más országok és a Világbank által folyósított hitelekből megvalósuló energetikai és közlekedési beruházásokból a német exportőrök is profitálhatnak.
49
6. ábra A felvevőpiacok megoszlása (%, 2007.)
Lengyelország
3,70%
Svájc
3,8 5
Spanyolország 5,3
5,4
39,1
6,4
Belgium Ausztria Hollandia
6,7 9,7
7,3
7,6
Olaszország Egyesült Királyság USA Franciaország Egyéb
Az EU tagállamokba az export 64,8%-a irányult Forrás: Külgazdasági Hivatal, Gazdasági adatok, Német Szövetségi Köztársaság 2008.november
Az elmúlt évek bércsökkentései lehetővé tették a német termékek versenyképes árait, amit a prognózisok szerint 2009-ben is tarthatók. Nemzetközi összehasonlításban a németországi bérjárulékos költségek csak mérsékelten növekednek. Ezen túl a német vállalkozások versenyképességét javítja az euró-dollár árfolyamának gyengülése. A túlnyomórészt magas értékű befektetési javak exportja az elmúlt években kedvezően alakult. Ez azonban a jelek szerint változni fog, 2009-re a szakértők a közép- és kelet európai piacokon, a feltörekvő ázsiai piacokon, mint pl. Kína és India és az olajexportáló országokban a kereslet jelentős visszaesésére számítanak. Az elmúlt évek kétszámjegyű export növekedési adati idén 8,9%-ra zsugorodhatnak. Az export és a belföldi kereslet csökkenése az áru és szolgáltatásimportot is magával húzhatja, ezeken a területeken 5 %-os visszaesésre számítanak. A világgazdasági recesszió hatására a nyersanyagárak világpiaci ára csökkenhet. 2009-ben a külkereskedelmi mérleg az előző évhez képest javulhat, azonban számvitelileg a nettó export 2,2%-os csökkenése várható.
50
7. ábra A főbb beszállító országok megoszlása (%, 2007)
Kína
5
4,2 3,9
3,7
Hollandia
7,1
8,3
5,6
Franciaország 8,4
Egyéb Olaszország Egyesül Királyság
5,7
Belgium Ausztria
42,2
Svájz Oroszország
Az EU tagállamokból az import 59,5%-a származott Forrás: Külgazdasági Hivatal, Gazdasági adatok, Német Szövetségi Köztársaság, 2008.november
Külgazdasági kapcsolatok A globális kihívásokra a megoldás a szorosabb nemzetközi együttműködésekben keresendő, ezért Németországnak szüksége van erős és megbízható partnerekre. Ez különösen érvényes a fejlődő és feltörekvő országokkal való kooperációra, amelyek számára a globális problémák megoldása, mint a pénzügyi és élelmiszerválság különösen nagy jelentőséggel bír. A német kormány a fejlesztési politika keretein belül segíti ezeket az országokat a fenntartható gazdaság- és pénzügypolitika fel ill. kiépítésében, valamint a globalizációs folyamatok során egyenrangú félként kezeli őket.
A külgazdaságot fékező hatások Az OECD borúsan látja a 2009-es évet. Tanulmánya szerint a tagállamokban továbbra is a recesszió lesz a meghatározó és a gazdasági teljesítmény 0,4%-al fog csökkeni, ami jelentősen visszahat a német exportra, melynek mintegy 80%-a irányul az OECD tagállamokba a 2007-es adatok szerint. A világgazdasági növekedés visszaesése éppoly mértékben érinti rosszul a német gazdaságot, mint ahogy anno annak növekedéséből profitált. 2004 és 2007 között az összgazdasági növekedésnek közel 60%-át tette ki az export. A külkereskedelem 51
az elmúlt években a gazdaság motorja volt, ezért a világgazdaság lelassulása ezen az iparágon keresztül érintheti legnagyobb mértékben a gazdaságot. Erre utal több mutatószám is: A külföldről beérkező feldolgozóipari megrendelések száma 2008 novemberében az előző évhez képest 27%-al csökkent, ami havi átlagban 2,5%-os visszaesést jelent.
A német vállalatok ellenálló képessége A jelenleg kialakult helyzet a háború utáni recessziótól abban tér el, hogy a kereslethiány nem csak egyes országokban van jelen, hanem világméretű. A globális piacok egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, ami a kialakult kereslethiányt és a bizonytalanságot országról országra terjeszti és erősíti. Annak ellenére, hogy ismét reformokra van szükség, a helyzet a 70-es és 80-as években kialakult olajválságtól valamint az 1990-es újraegyesítés utáni helyzettől is eltér, akkor ugyanis a kínálati oldal fogta vissza a gazdasági növekedést. A kormány által hozott intézkedések meghozták a gyümölcsüket. A németországi telephelyű vállalkozások nemzetközi versenyképessége javult, amihez az elmúlt évek sikeres szerkezeti átalakítása is hozzájárult. A 2008-as adóreform következtében a vállalkozások általános adóterhei 30% alá csökkentek. Ezáltal lehetőségük nyílik saját tőkéjüket erősíteni és abból beruházásokat eszközölni. A tanács előrejelzése szerint a középvállalatok magas belföldi finanszírozási hányada a háromszereplős bankrendszer stabilitásának megszilárdításához jelentős mértékben hozzájárulhat.
Munkaerőpiac A munkaerőpiac helyzete viszonylag jónak mondható. 2008-ban átlagosan több, mint 40 millió dolgozót regisztráltak, ami a Szövetségi Köztársaság történelmében rekordnak számít. 2005-ben a munkanélküliek száma 4,9 millió volt, ez a szám az elmúlt évben átlagosan 3.3 millióra csökkent, amire 16 éve nem volt példa, októberben pedig 3 millió alatt volt. A példátlan adatok mindenekelőtt a társadalombiztosítási kötelezettség kiterjesztésének köszönhető. A tendencia következtében az előző évhez képest csökkent a létminimum közelében élők száma is. Év végére azonban sajnos ezen a területen is megtorpanás következett be, a létszámleépítések eredményeként a munkanélküliek száma 114.000-rel 3,102 millióra növekedett és a kormány prognózisa szerint a 2009-es esztendőben ez a szám 250000-el növekedni fog, ami 0,6%-nak felel meg, így a munkanélküliségi ráta elérheti a
52
8,4%-ot. A korábban tapasztalt jelentős növekedés nem csak egy ciklikus fellendülésnek köszönhető, hanem a kormány reformtörekvéseinek és a munkapiaci szereplők tudatos szerepvállalásának. Az álláskeresés folyamata felgyorsult és személyre szabottabbá vált valamint a munkatámogató eszközöket is hatékonyabban használják fel, így a munkanélküliek hamarabb és intenzívebben tudnak nekikezdeni az álláskeresésnek, a megüresedett pozíciók egyszerűbben és gyorsabban kerülnek betöltésre. A munkaidő és a bérszerződés egyéb elemeinek rugalmasabbá tételével további akadályok hárultak el. Összességében a munkanélküliség az elmúlt három évben közel egy harmaddal, 11,7 %-ról 7,8%-ra csökkent, melyből minden munkavállalói csoport részesült, beleértve az időseket és az alacsonyan képzett munkavállalókat éppúgy, mint a tartós munkanélkülieket. A 70-es évek óta először maradt el a konjunkturális munkanélküliség emelkedése a gazdasági fellendüléstől. Ez is azt támasztja alá, hogy a foglalkoztatás illeszkedésének javítása nemcsak a stabilitást növeli, hanem elősegíti a válságból történő gyorsabb kilábalást is. A vállalkozásoknak konjunktúra idején is gondot okozott a megüresedett pozíciókra jól képzett munkaerőt találni, ezért már akkor megpróbálták a törzsszemélyzetet megtartani. A recesszió idején a túlórák beszüntetésével valamint a rövidített munkaidő bevezetésével tudták az alkalmazottak megtartásával egyidejűleg a költségeket is csökkenteni. A német kormány a továbbiakban ez utóbbi jelentős elterjedésével számol. Az emiatt kiesett jövedelem folyósítási idejének meghosszabbításával, valamint a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak szociális juttatásainak részleges átvállalásával a létszámleépítéseket kívánják mérsékelni. A regisztrált munkanélküliek számának növekedését csillapíthatja a demográfia alakulása. 2009-ben előreláthatólag több ember vonul nyugdíjba, mint amennyi pályakezdő lép be a munkaerőpiacra. Összességében az utóbbi években megvalósított erőteljesebb üzemi bérdifferenciálásnak stabilizáló hatást fejthet ki.
Befektetések Németországban a recessziót a befektetési tevékenység jelentős lelassulása kísérte. Év végén az addig átlagos kapacitáskihasználtság, valamint a megrendelések száma is csökkent, az építőipart illetően pedig megtorpanásra számítanak a jövőben. A lakóingatlan beruházásoknál sem várható jelentős növekedés, ezért csak a konjunktúra stabilizálására elfogadott intézkedésektől remélhető némi javulás. 2009-ben az építőiparra hárul a stabilizáció szerepe. 53
Kockázatok és lehetőségek Az első lehetséges kockázat a további kedvezőtlen alakulásokra a pénzügyi válság további mélyülése. Amennyiben a pénzügyi szektorban a csökkenő vagyonértékek miatt további értékigazítás menne végbe, csökkenne a bankok saját tőkéje és ezzel egyidejűleg a hitelezési hajlandóság. A világgazdaság további erőteljes lelassulása is komoly gondot okozna az erősen exportorientált német feldolgozóiparnak. További kockázatokat rejthet magában az USA esetleges magas államháztartási hiánya, valamint az euró dollárral szembeni jelentős megerősödése. Természetesen az események kedvező alakulásának is fenn áll az esélye. Ez esetben az intézkedések hatására a belföldi és külföldi növekedéssel egy időben a világgazdaság akár a vártnál hamarabb kilábalhat a válságból.
Az egyes iparágak Egyes gazdasági mutatók szerint a kapcsolódó beruházások dinamikus, évi átlagos 4%-os növekedését 2009-ben 11,9%-os csökkenés váltja fel. Az Ifo Intézet kutatásának eredménye is a vállalkozások becsléseinek és a várakozásainak a romlásáról számol be. A keresletcsökkenés a gépjárműipar esetében különösen jelentős. 2008 augusztusától eltekintve 2007-től kezdve a megrendelések száma folyamatosan csökkent összesítve mintegy 24%-al. Ez azonban az előállításban még nem tapasztalható teljesen, 2008. novemberig a csökkenés itt 7%-os volt. A befektetési javak belföldi forgalma szintén visszaesést mutat. A feldolgozóipar kapacitásainak kihasználtsága is negatív irányba haladt az elmúlt időszakban. 2007 második negyedévében 3,4 %-al 84,5%-ra csökkent. Habár ez még mindig a sok éves átlag (83,9%) felett van, a jövőben további visszaesés prognosztizálható. A globális pénzpiaci válság hatására a vállalkozások pótlólagos finanszírozási feltételei jelentős mértékben romlottak. A bankok által nyújtott rövidtávú kamatok a bankközi kamatlábhoz (Euribor) alkalmazkodnak, ami pedig az Európai Központi Bank által meghatározott alapkamaton alapul, ami a szokatlanul magas kockázati becslések miatt szintén magas. Jelenleg azonban még az elmúlt évek hozamainak köszönhetően a vállalkozások többnyire elegendő saját tőkével rendelkeznek. Ezt segíti a továbbiakban a két évig igénybe vehető degresszív
54
leírás, amely az ingó gazdasági javak beruházására a 15 pontos „A foglalkoztatás biztosítása a gazdasági növekedésen keresztül” program 25%-ig ad mozgásteret. A kapcsolódó beruházásokkal ellentétben az építőipari beruházásokat a gazdasági – ingatlanpiaci válság kevésbé érintette, az egyes országokban tapasztalható túlkapások Németországban nem voltak jellemzőek. Összességében csupán 0,3%-os visszaesésre számítanak ebben az iparágban. Ezt segítik természetesen az állami megrendelések, amelyek a konjunktúra stabilizációs intézkedések alapján jelentős oktatási- (óvodák, iskolák, főiskolák) valamint infrastruktúrális beruházásokat (közlekedés, kórház, városfejlesztés, információtechnológia) foglalnak magukba. Az állami megrendelések akár 22,3%-al is emelkedhetnek. 8. ábra Az egyes iparágak hozzájárulása a GDP-hez Finanszírozás, bérlés, vállalkozásokhoz kapcsoló szolgáltatások Ipar 21,90%
29,40%
0,90% 4,10% 0,18%
Kereskedelem, vendéglátás, közlekedés Építőipar
26,00% Mező és erdőgazdálkodás
Egyéb
Forrás: Bungesagentur für Außenwirtschaft, Wirtschaftsdaten Kompakt, Bundesrepublik Deutschland, 2008.november
Az ipari beruházások sajnos nem tudnak a kapcsolódó beruházások negatív trendjétől elszakadni, a beérkező megrendelések itt is csökkennek és nem kizárt, hogy a meglévők egy részét is visszamondják illetve néhány projektet valószínűleg későbbre halasztanak. Az egyre szigorodó finanszírozási feltételek nagy terhet rónak az építőipari cégekre és a beruházókra. Mindezek együttes következményeként az ipari beruházások 5,7%-os visszaesésére számítanak. (17.ábra)
55
9. ábra Az ipari termelés és a megrendelések alakulása negyedéves lebontásban az előző időszakhoz képest
Megrendelések összesítése
Összipari termelés Forrás: Szövetségi Statisztkai Hivatal
Az 1992-es mélypont után mind az ipari termelés, mind pedig a megrendelések száma viszonylag kis mértékben ingadozott. Negatív irányban egészen 2001-ig nem haladta meg az 5%-ot, míg az ezredfordulón a növekedés kiemelkedő, 15% körüli volt. 2002-től kezdve fokozatok növekedés figyelhető meg kisebb hullámokkal, azonban a szembetűnő változás az ingatlanpiaci válság kirobbanásakor, 2007 második felétől figyelhető meg, amikortól mindkét vizsgált érték drasztikus csökkenésnek indult. A új lakások építésénél minimális lendület várható. A bizonytalan gazdasági alakulás és a fizetési feltételek szigorodása azonban itt is csökkentheti a keresletet. Ezzel szemben a már meglévő lakások be-, ráépítések pozitív tendenciát mutatnak, ami elsősorban azoknak a kezdeményezéseknek köszönhető, melyek az épületek energia hatékonyságának javítására ösztönöznek. Azonban még így is az iparág 3,1%-os csökkenését jósolják.
56
Az egyéni fogyasztások stabilizálása Az elmúlt évek erőteljes összgazdasági fejlődése ellenére az egyéni reálfogyasztási kiadások stagnálása volt megfigyelhető. A múlt évben például az energia és élelmiszerárak emelkedése éppúgy, mint a megnövekedett megtakarítási hajlandóság következtében csökkent a háztartások fogyasztása annak ellenére, hogy az elkölthető jövedelemhányad jelentősen nőtt. Annak ellenére, hogy a személyi jövedelemadó és a fizetendő társadalombiztosítás is csökkent, a progresszív adózás miatt a nettó keresetek növekedése 1%-al elmaradt a bruttó növekedéstől. A háztartásoknak nyújtott szociális szolgáltatások mértékét lényegében a munkanélkülieknek folyósított juttatások határozzák meg, melyek a regisztrált munkanélküliek számával együtt emelkednek. Ehhez jönnek még hozzá a kormány által elfogadott intézkedések, mint például a családokat érintő juttatások (GYES emelés, gyermekbónusz,), a jövedelem kiesés kompenzálásának meghosszabbított folyósítási ideje vagy a lakhely – munkahely közti ingázás utazási költségének a teljes leírhatósága, melyek a rendelkezésre álló jövedelmet növelik. A háztartások egyéb és vagyoni jellegű bevételei 1%-al emelkedhetnek, míg a háztartások rendelkezésre álló jövedelme összesen 1,8%-al lehet magasabb. A megtakarítási hányad az elmúlt években nőtt. Ez valószínűleg 2009-ben is folytatódni fog, elemzők szerint átlagosan évi 11,4%-al lehet számolni a magánnyugdíjpénztárak állami támogatásának valamint az öngondoskodási propagandának köszönhetően. A rendelkezésre álló jövedelem valamint a megtakarítási hajlandóság lehetővé teszi az egyéni fogyasztás 1,7%-os növekedését a mindenkori áraknak megfelelően. Az egyéni fogyasztási kiadási deflátor 0,9% lehet, míg az ártisztított érték 0,8%.
27
A fogyasztások a
gazdasági folyamatokra stabilizáló hatással vannak, annak ellenére enyhe növekedést mutatnak, hogy az elmúlt hónapokban az ipari mutatók észrevehetően csökkentek.
27
A fogyasztási klímaindex szerint, GfK Intézet, Nürnberg
57
Az árak alakulása 2008-ban a fogyasztói árakat leginkább a kőolaj határozta meg, amely 2007-ben átlagosan 70 dollárba került, év közepén azonban pár napra a 140 dolláros árat is elérte, év végére a hordónkénti ár 40 dollárra mérséklődött, 2009 januárjában pedig 34 eurós áron lehetett hozzájutni. A világszerte gyenge kereslet miatt az év folyamán ez az ár tovább csökkenhet. Előreláthatólag a bérek alakulása nem fog különösebb befolyást gyakorolni az árszínvonalra. Az élelmiszerárak csökkenthetik az árnyomást, míg az elektronikai termékek ára valószínűleg elmarad a múlt évitől és az év folyamán akár csökkenhetnek is, azonban nem tartósan. A fogyasztói árindex a jelenlegi prognózisok szerint 0,5 % lesz, ami jóval az Európai Központi Bank által kitűzött cél alatt van. Az elektronikus áruk és az élelmiszerárakat figyelmen kívül hagyva a fogyasztói árindex növekedése 1,1 %-al haladja meg az összindex mértékét.
A funkcionális jövedelemelosztás A nemzeti jövedelem a nominális GDP-hez hasonlóan valamelyest csökken. A különböző jövedelmfajták azonban eltérően alakulnak. Míg a munkabérek előreláthatóan 1,2%-al emelkednek az előző évi 3,6%-hoz képest, a vállalatok és egyéb vagyoni jövedelmek 2,9%-al csökkenek az előző évi 1,7%-os növekedéssel szemben. Ez főként az exportorientált vállalatok teljesítményének csökkenésével magyarázható. A konjunktúra hanyatlása idején a nyereség csökkenésével is számolni kell. Ilyen megközelítésben a bérhányad (azaz a fizetések aránya az összjövedelemhez képest) 2000 óta ismét növekedhet.
Az állami költségvetés alakulása Az előző évben az államháztartás nagyjából egyensúlyba került, azonban az elkövetkező évben a nominális GDP-hez viszonyítva 3%-al rosszabbodhat. Ennek legfőbb oka a dekonjunktúra valamint az annak tompítására bevezetett intézkedések. A fizetési egyenleg romlása éppúgy konjunkturális, mint az automatikus stabilizátorok hatásának következménye, valamint a strukturális, a konjunktúra stabilizálására létrehozott diszkrecionális intézkedések eredménye. A fiskális politika hatásai összhangban az Európai Tanács határozataival és az európai stabilitás és növekedési paktummal jelentősen felerősödhetnek. 58
10. ábra Az állami költségvetés alakulása
Nominális költségvetési egyenleg
Állami kiadások
Bevételek
Forrás: Szövetségi Pénzügyminisztérium
Németországban az államháztartás hiánya 1999-ben és 2000-ben 1,5% alatt volt, azonban 2001-ben jelentősen, mintegy 2,8%-ra növekedett. Ez 2004-ig tovább folytatódott, ekkor a deficit már 4%-ot tett ki. 2004-ben és 2005-ben szolid mérséklődés figyelhető meg, míg 2006-ra közel a felére, 1,5%-ra csökkent ez az arány. A konszolidáció hatása 2007-től érezhető, ekkor és az ezt követő évben a hiány 1% alatti, nevezeten 0,2 és 0,1 % volt.
Az állami fogyasztások Az elkövetkező évben a tavalyi évhez hasonlóan az állami fogyasztások növekedésével kell számolni, ami nagyjából 4,7% lesz. Ennek legfőbb okai a juttatások megnövelése, különösen az egészségbiztosításé valamint a közalkalmazotti fizetések emelése. Az ártisztított érték az állami fogyasztások esetében 2,4% lesz.
59
Államháztartási hiány alakulása Az elmúlt években a fiskális politikában és jelentős előrelépések történtek a konszolidációt illetően. 2004-ben az államháztartás hiánya 3,8%-a volt a GDP-nek, 2008-ban azonban az államháztartás nagyjából egyensúlyban volt.
2009 első hónapjai28 A német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a német áru és szolgáltatásexport összértéke 2009. januárjában 66 milliárd euró volt, ami 20,7%-al alacsonyabb a tavalyi ekkor mért eredménynél. Az import szintén jelentős mértékben, 58,1%-ra csökkent, ami 12,9%-nak felel meg. 2008-os utolsó hónapjához viszonyítva a visszaesés mértéke a kivitelt illetően 4,4%, míg az import esetében 0,8%. A német export vezető ágazataiban, nevezetesen a járműiparban valamint azok beszállítóinál, a vegyiparban és a gépgyártásban a rendelésállomány és az export is jelentősen csökkent. A gépipar egy-két termékcsoportjánál (energetika, mezőgép) azonban viszonylag kedvezően alakult a helyzet. A Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium adatai szerint az ipari rendelésállomány a szezonális hatásoktól megtisztítva 2008 decemberéhez képest 8%-al csökkent. Ez az érték novemberről decemberre 7,6% volt, vagyis a visszaesés fokozódott. Az export rendelésállománya összesen 11,4%-al csökkent. Lebontva: az euró övezetbeli 18,2%-os, az övezeten kívüli országokbeli 1,2%-os, míg a belföldi csökkenés 4,3%-os volt. Termékcsoportok szerint a beruházási javak 9,1%-al, az előgyártmányok 6,8%-al, míg a fogyasztási cikkek megrendelései 6,7%-al mérséklődtek. 2008. januári bázison számolva a teljes rendelésállomány csökkenése 38%, a külföldi megbízások 42,5%-al, míg a német megrendelések 32,2%-al estek vissza. A beruházási javak ebben az összehasonlításban 42%-al, az előgyártmányok 36%-al a fogyasztási cikkek megrendelései pedig 19,4%-al mérséklődtek.
28
Juhász Imre: Évkezdet a válság jegyében, http://www.feliciter.net/hid/?newsid=2029 2009.03.16.
60
Ezeket az adatokat vizsgálva valószínűsíthető, hogy a gazdasági teljesítmény visszaesése jellemzi majd az év második negyedévét is. Egyes prognózisok szerint az export visszaesése akár a 8%-os is elérheti, azonban bíznak abban, hogy az elmúlt évek kedvező hozamai után a vállalkozások képesek lesznek átvészelni ezt az időszakot, ami akár 2010-ig is eltarthat. Bár az adatok az előző év hasonló időszakához képest ijesztőnek tűnhetnek, az év végéhez képest nem gyorsult a visszaesés.
VI.A PIACI SZEREPLŐK VÁRAKOZÁSAI A NÉMET IPARI ÉS KERESKEDELMI KAMARÁK KONJUNKTÚRA – FELMÉRÉSE29
A felmérést tavaly decemberben valamint ez év januárjában végezték el az érintett vállalatok között. Az eredmények alapján a cégek kedvezőtlenebbnek látják helyzetüket, mint az elmúlt három és fél évben bármikor. Azonban sok ábrázolásnál még így is pozitívabb a gazdasági helyzet megítélése a vállalatok felől. „Rossz” jelzővel a válaszadók 26%-a illette a gazdasági helyzetet (amely arány egy évvel korábban 12%, ősszel pedig 16% volt), míg 49%-uk szerint „kielégítő”, 25% szerint pedig jónak mondható. (előző év elején 42%, míg ősszel 33% vélekedett hasonlóképp.) A válság hatása differenciáltan jelentkezik az egyes ágazatokon belül. A legnagyobb mértékben a főleg Amerikába és Nyugat-Európába exportáló cégek valamint a belföldi piacra termelő beruházási javakat gyártó vállalatok érintettek. A gyógyszeripar, a biztosítási üzletág valamint a magánfogyasztáshoz közeli ágazatok úgy, mint az élelmiszerfeldolgozóipar, a vendéglátás, a kiskereskedelem és a személyi jellegű szolgáltatások kevésbé érzik a kedvezőtlen hatásokat. Ennek legfőbb oka, hogy a háztartások rendelkezésre álló jövedelme az infláció alacsony színvonalának valamint a magas foglalkoztatási aránynak köszönhetően növekedett, így a magánfogyasztás is némileg növekedett. Azonban az
29 Juhász Imre: A gazdasági válság Németországban http://www.feliciter.net/cikk/hatter/a_gazdasagi_valsag_nemetorszagban/2024/ 2009-04-16
61
őszi felméréshez képest romlottak az utazási irodák és a vendéglátás várakozásai. A leginkább azonban az ipar illetve ipari export negatív kilátásai miatt a vállalkozás közeli szolgáltató-vállalatoknak van okuk az aggodalomra. A biztosítótársaságoknak azonban úgy tűnik, kedvez a válság, itt a bizakodók aránya 5%-os pozitív mérleggel zárt. Annak ellenére, hogy az iparvállalatok körében a bevételek elmaradását létszámcsökkentésekkel kompenzálták és első körben a kölcsön-munkaerőt bocsátották el, saját helyzetét ezen munkavállalóknak csupán 30%-a értékelte „rosszra”. A vállalatok méretét tekintve a középvállalatok a legelégedettebbek saját megítélésük szerint. Ez oly módon lehetséges, hogy ezen cégek irányultsága inkább belföldi, míg a nagyvállalatok, akik jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, érzékenyebben reagálnak a globális pénzpiacok beszűkülésére, hiszen ezáltal az ő finanszírozási lehetőségeik is korlátozódnak. Ebben a körben a cégek 55%-a véli úgy, hogy a helyzet tovább fog romlani, míg 6% azoknak az aránya, akik javulásra számítanak. Az ipart tekintve elmondható, hogy a válság a fémfeldolgozó- valamint a vegyipart érte el leghamarabb, ezzel egy időben azonban már a textil- és faipari cégek is elégedetlenek voltak
gazdasági
helyzetükkel.
Természetesen
a
beruházási
javakat
gyártó
és
előgyártmányokat előállító vállalatok is érzik a dekonjunktúra hatásait, azonban a gép-és berendezésgyártáson belül az energetikai gépgyártók például kisebb mértékben érintettek, mint a gépjárműipar szereplői. Az autóipart több oldalról is „támadás érte”. Egyrészt az üzemanyagárak 2008-ban rekordmagasságot értek el, másrészt a megújult környezet – és adópolitikai rendszer körül kialakult bizonytalanság sok bel –és külföldi fogyasztót a vásárlási szándék elhalasztására ösztönzött. A magánvagyonok értékcsökkenése szintén negatívan hatott a személygépkocsi eladásokra. Sok gyártó az elmúlt években további keresletnövekedésre számolva kapacitásbővítéseket hajtott végre. A piac beszűkülésével azonban jelentős feleslegük keletkezett illetve a termelési kapacitások kihasználatlanul maradtak. A beruházási kereslet gyengülése eddig még nem jelentkezett, ez azonban nagymértékben a kormány ösztönző megrendeléseinek köszönhető. Annak ellenére, hogy az építőipari
62
vállalatok helyzetmegítélése romlott még mindig többen vannak azok, akik helyzetüket „jónak” tartják. A logisztikai vállalatok közvetlenül érzik az ipari termelés csökkenését. Ezt valamint az autópálya-használati díj bevezetését az üzemanyag árak csökkenése sem volt képes ellensúlyozni. Dekonjunktúra idején, mikor a termelés a kereslet csökkenése miatt lelassul, sok vállalat kezd kutatási és fejlesztési tevékenységbe, hogy termékeit ezzel is versenyképesebbé tegye. Ez a válaszadók feleletein is érződik, 45%-uk nevezte üzleti helyzetét „jónak”, míg a „rossz” válaszok aránya alig 13% volt. Év elején az üzleti várakozásokat illetően a válaszadók csupán 10%-a bizakodó, 49%-uk úgy véli, hogy a gazdasági helyzet az év folyamán tovább fog romlani. Az összesített -39 % az elmúlt 3,5 év negatív rekordja. A hanyatló tendenciát jól jellemzi, hogy a tavalyi év elején a „javuló várakozások” 26%, míg a „romló várakozások” 16%-ot tettek ki, azaz 10%-al többen voltak a bizakodók. 2007 második negyedévében a piaci szereplők alig 10%-a volt pesszimista szemben a 34%-os derülátó hányaddal. Összességében elmondható, hogy a pozitív üzleti várakozások aránya jelentősen, 63%-al romlott az elmúlt 1,5 évben. Egy korábbi felmérésben a megkérdezettek hangot adtak olyan reményeknek, miszerint a feltörekvő ázsiai és közép-és kelet-európai országok ellensúlyozni tudják az amerikai és nyugat-európai piacokon tapasztalható dekonjunktúrát, azonban ezek a feltételezések mára szertefoszlottak, és a térség makrogazdaságával és nemzeti valutáival kapcsolatos félelmek kerültek előtérbe. (Az egyes nemzeti valuták, mint például a magyar forint is jelentős nyomás alatt van, ami tovább nehezíti az exportüzletek megkötését.) Ezáltal a kínai és kelet-európai exportlehetőségek mellett az Unió új tagországaiba irányuló befektetési tervek is megkérdőjeleződnek. Általánosságban elmondható, hogy mind az optimizmusra, mind a pesszimizmusra lehet okokat találni. A bizakodást erősítik az olaj – és nyersanyagárak alacsony szintje, valamint ennek a termelési költségeket csökkentő és a magánfogyasztásokat élénkítő hatása az ipari országokban. Ezen túl a Szövetségi Köztársaság mellett Kínában és pár másik országban is konjunktúra- élénkítő programok kerültek kidolgozása. A német csomag egyik súlypontja az infrastruktúra-fejlesztés, mellyel elsősorban az építőipar fellendítése a cél. Az euró – 63
dollár árfolyam alakulása az euró-övezet szempontjából kedvező hatású, ezen kívül az elmúlt években javultak a németországi telephelyi feltételek, valamint egyéb pozitív hatású megatrendek is megfigyelhetőek, mint például az egyes fejlődő országok felzárkózására és energiahatékonyság javítására irányuló kísérletek, melyek bizakodásra adnak okot. Azonban a bizonytalanság érzetét is számos tényező növeli, úgy, mint a jelenleg kihasználatlan ipari kapacitások, a hitelpiacon tapasztalható bizalmatlanság (hitelhiány) valamint a különböző nemzeti és nemzetközi gazdaságmentő intézkedéscsomagok versenye és az ebből fakadó egyenlőtlenségek kialakulása. Az iparvállalatok várakozásai az elmúlt időszakban zuhanásba kezdtek. 2008 őszén a „javuló” kontra „romló” válaszok arányának összesítése mínusz 11% volt. Ez nagyjából megegyezett a gazdaság átlagával, ami mínusz 9% volt. 2009 elejére ez a mutató 47% volt, ami az összgazdasági teljesítmény megítélésénél (39%) is 8 %-al kedvezőtlenebb volt. A leginkább borúlátónak a szerszámgépgyártók a maguk mínusz 65%-val valamint a közútijárműgyártók (-77%) tekinthetők.
Export Az elmúlt egy évben az export növekedésére számító vállaltok aránya 44%-ról előbb 31%ra, majd az év elejére 14%-ra csökken, míg az ellentétes irányú várakozások 8%-ról 17% majd 48%-ra növekedtek. A részarányok különbsége 2007 őszén 39% volt, 2008 januárjára 36%-ra mérséklődött, míg őszre ez az arány 14% lett, ami még mindig jónak mondható az idei január mínusz 34%-os romláshoz képest. Az energia és nyersanyagárak csökkenése (a kőolaj ára csaknem a negyedére csökkent) a piacon két, ellentétes irányú mechanizmust indított el. A költségoldalon jelentős megtakarításokat tett lehetővé, azonban a német ipari termékek energia – és nyersanyagexportőr felvevőpiacai (Golf-államok, Oroszország, Latin-Amerika) bevételei nagymértékben csökkentek, aminek következtében számtalan korábbi beruházást szakítottak félbe vagy függesztettek fel végérvényesen. Ezek a német gép- és berendezésgyártóknak komoly rendelés-elmaradást okoztak.
64
A fentebb már említett nemzeti konjunktúra – élénkítő programok hatásai még nem érezhetőek, azonban az egyes országokban olykor nyílt, máskor burkolt formában megjelenő protekcionista intézkedések további fejfájást okozhatnak az exportcégeknek. Ezek közé tartoznak a hazai vállalatok nyílt előnyben részesítése a külföldiekkel szemben vagy a közbeszerzési eljárások során alkalmazott követhetetlen trükkök. Egyes feltételezések szerint az sem kizárt, hogy egyes fejlődő országokban kereskedelmi korlátozások bevezetésére (például behozatali vámok emelése formájában) használják a WTO- szabályozás által biztosított mozgásteret. Az orosz gazdaság is sokat vesztett dinamizmusából, s az ottani többségében kelet-európai ipari gazdasági tevékenység visszaesése jelentősen korlátozza a német gép- és berendezésgyártók eladási lehetőségeit. Ezen kívül Oroszország nagyban függ a nyersanyagáraktól valamint a tőkeáramlásoktól. A rubel jelentős értékcsökkenése miatt a német import meglehetősen megdrágult. Mindezek ellenére Oroszország jelentős devizatartalékokkal rendelkezik és állami eladósodása is alacsonynak mondható, így helyzete az 1998-as rubelválsággal összehasonlítva még mindig kedvezőbb.
Beruházások A beruházásaikat növelni kívánó vállalatok aránya jelenleg 15%, míg azok részesedése, akik csökkentést terveznek e téren 40%. Ezek egyenlege 2007-ben 16%, 2008-ban 9% volt, idén pedig mínusz 25%, ami megközelíti a 2003-as mínusz 30%-ot. Már korábban említettük, hogy a fellendülés idején a járműiparban több olyan termelési kapacitást halmoztak fel, melyek most, a válság idején kihasználatlanok. A termelés növelését ill. csökkentését tervezők aránya ezen az ágazaton belül a legalacsonyabb, -55%, ami lebontva a beruházási célú kiadások növelését tervező vállalatok aránya 10%, míg a leépítést tervezők hányada 65%. A kohászati és fémfeldolgozók esetében az összesített érték mínusz 52%, míg a gép- és berendezésgyártásban ez az arány 34%. Az ipar egyetlen derülátó ágazata a gyógyszeripar. A feldolgozóipar beruházási szándékának csökkenése negatív hatással van az építőipari vállalatok beruházásaira is, ahol a megkérdezettek 44%-a tervezi az erre szánt költségvetés csökkentését, míg alig7 % kész többet áldozni, azaz az összegzett érték itt is negatív, mínusz 37%. A kereskedelmi beruházások növelési ill. csökkentési aránya, a mínusz 24%, nagyjából megegyezik a nemzetgazdasági átlagnak. Ennél azonban jóval pozití-
65
vabb képet mutat, a hírközlés, a biztosítási tevékenység valamint a szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatok relatíve magas beruházási szándékának köszönhetően, a szolgáltatási üzletág. A film- és médiagazdaságban pedig fokozódott a beruházási kedv.
Foglalkoztatás Annak ellenére, hogy a foglalkoztatást illetően a vállalatok nagyobb része (30%) a létszámleépítést helyezte kilátásba a létszámbővítéssel szemben (8%), ez még mindig jóval elmarad attól az értéktől, amit a rendelésállomány csökkenése indokolttá tenne. A két érték 22%-os különbsége még az 1993-as és 2003-as válság adatainál is jóval pozitívabb. Ebben közrejátszott a fentebb már említett szakemberhiány problémája. A jól képzett munkaerőt igyekeznek a cégek minden lehetséges eszközzel megtartani. Ennek egyik módja a rövidített munkaidő alkalmazása, amellyel a vállalat bérköltségein tud spórolni. Ezt azonban az alkalmazott nem érzi saját bőrén, ugyanis részben az állam, részben a munkaadó kompenzálja a kereset kiesését. A létszámcsökkentés leginkább, érthető módon az exportcégeket érinti. Őket követi az autóipar, amelynél a létszámot csökkenteni kívánók aránya 61%-al nagyobb a bővítést tervezőinél. Harmadik helyen a villamosgép-gyártók (- 38%) és a gépés berendezés-gyártók állnak (-31%). A nemzetgazdasági átlagot a belföldre termelő cégek várakozásai húzzák fel.
Konjunktúrális kilátások területenként Az előző felmérések tapasztalatai idén kissé felborultak. Korábban jobbára Bajorország valamint Baden-Württemberg tartományok voltak a legoptimistábbak saját helyzetükkel kapcsolatban. Idén azonban a térségben meghatározó szerepet betöltő autó és járműipar nehézségei borúlátásra adnak okot.
Összegzés A német ipari és kereskedelmi kamarák által elvégzett felmérések eredményeként, a 2007es 2,5%-os, és a 2008-as 1,3%-os éves növekedést követően az idei évben a GDP 3%-os visszaesését jósolják. A háztartások fogyasztása 0,5%, míg az állami fogyasztási kiadások 2%-al emelkedhetnek. Ezzel szemben a beruházások esetében 6%-os csökkenésre lehet 66
számítani. Ez az adat a gép –és berendezési beruházásokra prognosztizált 12% valamint az építési beruházásokhoz rendelt 1,5%-os mérséklődésből áll össze. Az export 9,5%-al, míg az import 5%-ol fog várhatóan visszaesni. A munkanélküliségi ráta elérheti a 8,6 %-ot, ami átlagosan 300000-el több munkanélkülit jelent tavalyhoz képest.
VII. BEFEJEZÉS Véleményem szerint a napjainkat meghatározó gazdasági válság mostanra már szinte mindent és mindenkit elért valamilyen úton-módon, kimaradni belőle képtelenség. Választásom azért is esett erre a témára,mert a folyamat még korántsem zárult le, további kimenetele rendkívül képlékeny, ezért bőven szolgáltat alapot a jövőt illető találgatásokra. A globális válság kétségtelenül az Egyesült Államokból indult ki az ingatlanpiaci buborék kipukkanásával. Kezdetben abban bízott a világ, hogy a krízis a tengerentúlra korlátozódik majd és azt FED (az általa okozott hibát kijavítva) kezelni tudja majd. Meggyőződésem szerint ez már akkor is hiú ábránd volt, hiszen annak ellenére, hogy napjainkban már az USA-nak is akadnak gazdasági téren versenytársai (gondoljunk csak Kínára) még mindig jelentős szereplő a világpiacon. Akármi történik az Államokban, az nagy valószínűséggel hatással lesz a nemzetközi pénzpiacokra (ha máshogy nem is, a dolláron keresztül). A kereskedelmet tekintve az USA jelentős felvevőpiacot képvisel (többek között a kínai valamint a német termékek esetében is), így azon keresztül is képes hatást gyakorolni a világra. Jelen esetben azonban közvetlen okai is voltak a válság kiszélesedésének. A magas hozamokkal (és még nagyobb kockázattal) kecsegtető értékpapír csomagokkal nemcsak amerikai, hanem rengeteg külföldi bank is kereskedett, így nem csoda, hogy a krízis tovább gyűrűzött Európába és a világ más tájaira. A piac szabályozatlansága miatt ezekről az ügyletekről a pénzintézetek nem tartoztak elszámolással, így az ügyfelek sokszor nem is tudtak a kockázatos befektetésekről. Természetesen az éremnek itt is két oldala van, mert amíg a profit egyre csak növekszik, a befektetőt nem biztos, hogy érdekli, miből gyarapszik a vagyona. Így jutunk el Németországhoz is, azon belül is az egyes pénzintézetekhez, akik más bankokkal együtt tőlük független néven hedge fundokat hoztak létre, amiken keresztül kereskedtek az amerikai másodlagos értékpapír piacon. Ezek aztán a válság kirobbanása után a
67
csőd szélére kerültek, amitől többnyire az állam mentette meg őket. Ezzel kapcsolatban heves viták támadtak, hogy az egyes befektetők kockázatvállalási kedvét miért az adófizetők pénzéből finanszírozzák. Úgy gondolom, hogy ezekben az esetekben az egyes országok kormányai helyesen cselekedtek. Egy-egy nagyobb bank bedőlése növelte volna a pánikhangulatot, ami a betétek kivonásával járt volna együtt, ami tovább szűkítette volna a pénzkínálatot. Másrészről nagy valószínűséggel bekövetkezett volna a dominó-effektus, az egyes bankok további pénzintézeteket rántottak volna magukkal, és ekkor még az elbocsátások nem is kerültek szóba. Bár ezekben az esetekben megmentésekről beszélünk, ezek azonban szigorú feltételekhez voltak kötve. A feltőkésítés értékében az állam tulajdonrészhez jutott, azaz részleges államosítás történt. Másfelől a bankok a rendelkezésre álló pénzekből konszolidációt hajtottak végre, portfóliójuk megtisztítására törekedtek, ami hosszú távon jelentősen segíti talpra állásukat, ami az egész gazdaság érdekét szolgálja. Úgy vélem, indokolt volt az első Mentőcsomagban elfogadott bankoknak nyújtott segítség. Kétségtelen, hogy a rekord összegű ráfordítás (500 milliárd euró) nagy kiadást jelentett, azonban hosszú távon megtérül. Az egyes bankok becsődőlésével lényegesen nagyobb kár keletkezett volna. A kockázatkorlátozó törvény megalkotását szintén hasznosnak tartom, hiszen ha ez korábban létezett volna (ill. nem törölték volna el globálisan) az ingatlanpiacról kiinduló válság jóval kisebb méreteket öltött volna. A lakossági betétekre vállalt garanciát azonban személy szerint csak egy formális megnyilvánulásnak tartom. Természetesen arra elegendő volt, hogy megnyugtassa a lakosságot, azonban gyakorlati jelentőséggel nem igazán bírt. Az első Mentőcsomag második részében meghozott intézkedések a második csomag előkészítésének tekinthetők. Míg az elsőben a kormányzati megrendeléseken keresztül leginkább a vállalatok és azok működésének elősegítése kerül előtérbe, addig a második inkább a belső piac fellendítésére koncentrál. Ezt a lakosság különböző juttatásainak megemelésével valamint terheinek csökkentésével kívánja elérni. Az intézkedések rugalmasságát tükrözi, hogy közülük sok csak ideiglenesen került bevezetésre, további sorsukról a jövőben a helyzettől függően születik majd döntés. A Mentőcsomag 2. talán legismertebb része, az úgy nevezett roncsprémium, ami személyes véleményem szerint ötletes kezdeményezés. Ennek értelmében azok az állampolgárok, akik 9 évesnél idősebb gépkocsijukat új vagy egy évnél fiatalabb autóra cserélik, 2500 eurós hozzájárulásban részesülnek. Az akció célja
68
a megtépázott autóipar fellendítése és nem mellesleg a környezetszennyezés csökkentése. Az év első felében az akció sikeresnek bizonyult, jelentősen növekedtek az autó eladások. A jövővel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Az előző évek adataihoz viszonyítva szinte minden területen biztos visszaesés várható, pozitív eredményekre maximum a korábbi pesszimistább prognózisokkal szemben lehet számolni. Mivel a havi adatok három egymást követő hónapban csökkentek, megállapíthatjuk, hogy Németország recesszióba süllyedt. Elsődleges cél az ebből való kilábalás lenne, azonban a válság nem az országhatárokon belül tombol, hanem világszerte, így azt egyedül képtelen orvosolni. Mivel az ország jelentős mértékben függ a kiviteltől, kénytelen kivárni, amíg a külföldi felvevőpiacok is megerősödnek. Addig pedig a belső keresletre kell koncentrálni, mint az már fentebb láttuk, ennek érdekében már születtek is különböző intézkedések. Ha már az eladásokat nem lehet növelni, érdemes a kutatás fejlesztésbe valamint az innovációs tevékenységekbe fektetni. Az új technológiák kifejlesztése a későbbiekben jelentős versenyelőnyt jelenthetnek. Dolgozatomban arra törekedtem, hogy bemutassam, a válság hogyan érte el Németországot és annak negatív hatásait milyen módon próbálja kezelni. Ez, mint a világ összes országát, Németországot is nagy kihívás elé állítja. Az exportfüggőség miatt a gazdasági növekedés jelentősen lelassult és az állandó problémát jelentő munkanélküliség további növekedésének a veszélye is fennáll. Mindezek ellenére azonban úgy vélem, hogy az ország jó úton halad. A szükséges intézkedéseket meghozták, a problémás területek orvoslása elkezdődött. Természetesen még nem tudni, hogy ezek mennyire lesznek sikeresek, azonban egyes részterületeken pl. az autóiparban már tapasztalható a fellendülés. Mivel a válság globális méretű, nemcsak Németországot, hanem a világ szinte összes országát sújtja. A téma folytatásaként érdekes kutatási terület lehet a jövőben Németország összehasonlítása egy másik országgal. (pl. Japán)
69
MELLÉKLET TOVÁBBI ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK
11. ábra Az ingatlanok túlértékeltsége az egyes országokban 1997 és 2007 között százalékos arányban* Ausztria
-7
Németország
-5
Finnország
-3
USA
7
Olaszország
10
Dánia
12
Belgium
13
Spanyolország
16
Svédország
18
Norvégia
18
Nagy-Britannia
23
Írország
32 -10
0
10
20
30
40
Forrás: IWF, Sachverständigenrat, Jahresgutachten 2008/2009
*Az ingatlanárak emelkedése az 1997 és 2007 közötti időszakban, melyek nem indokolhatóak fundamentális tényezők hatásaiként (mint például a személyenkénti rendelkezésre álló jövedelem növekedése, vagy a rövid, hosszú lejáratú kamatok emelkedése. Az itt felsorolt adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az ingatlanokat Írországban vannak a leginkább felülértékelve több, mint 30%-al, őt követi az Egyesült Királyság 23%-al. Norvégiában, Franciaországban, Svédországban, Spanyolországban, Belgiumban, Dániában valamint Olaszországban a mért értékek 10 és 20% között mozognak. Meglepő módon utánuk következik csak az Egyesült Államok a maga 7%-ával, míg Finnország, Németország és Ausztria esetében a vizsgált érték negatív, azaz nemhogy nem voltak túl értékelve az ingatlanok, de piaci értékük a tényleges alatt volt.
70
12. ábra A háztartások eladósodása a rendelkezésre álló jövedelem függvényében
Egyesül Királyság
Németország
Franciaország
Spanyolország
USA
Forrás: Sachverstädigenrat, Jahresgutachten 2008/2009 4
5
OECD, Deutsche Bank, 6 Banque de France, 7 Banko de Espana,8 Federal Reserve
A fenti ábrán az egyes országok háztartásainak eladósodása látható a jövedelem függvényében. Meglepő, hogy annak ellenére, hogy a pénzpiaci válság az Egyesült Államokból indult ki, az itt ábrázolt relációban megelőzi őt az Egyesült Királyság. Ennek oka, hogy ez a grafikon az össz –eladósodást vizsgálja, nemcsak az ingatlanra felvett hiteleket. Németország kivételével az összes grafikon bár eltérő ütemű, de növekvő tendenciát mutat a vizsgált időszakban. Németország esetében az értékek fokozatos csökkenése figyelhető meg.
71
13. ábra A bankoknak nyújtott állami garancia összege az egyes európai országokban Görögország Portugália Finnország Ausztria Spanyolország Svédország
15 20 50 85 100 141,6
Hollandia
0
Nagy-Britannia
200 288 320
Franciaország Németország
400 A garanciavállalás összege Mrd.€
Forrás: Frankfurter Allgemeine Zeitung, Statista. org 2009 14. ábra A GDP alakulása Németországban
72
15. ábra A tartományi bankok kockázatos értékpapírba fektetett veszteségei
HSH
Nord/LB
LBB
Nordbank Leírt veszteségek 2,3
West
Helaba
LBBW*
LB
Bayern LB
0,4
0,1
2,4
0,5
5,1
10,5
205
202
142
287
174
443
416
4909
5563
6019
6186
5947
12750
19200
(Mrd. €) Mérlegfőösszeg (2007. Mrd. €) Alkalmazottak száma * A felvásárolt Sachsen LB-vel együtt értendőek az adatok Forrás: www.spiegel.de
73
16. ábra Példa az állampolgárok terheinek csökkenésére
Egy 5 éves gyermekét egyedül nevelő pénztáros évi bruttó 25000 eurót keres. Ebből a következő adókat és járulékokat kell fizetnie 2009-ben. Levonás címe
Fizetett összeg (€)
Adók Személyi jövedelemadó
2851
Szolidaritási adó
112,80
Szociális levonások Nyugdíjbiztosítás
2487,50
Egészségbiztosítás
2012,50
Gondozási biztosítás
243,74
Jövedelemkiesés- /munkanélküli biztosítás
350
Adók és járulékok összesen
8.057,55
A mentőcsomag bevezetése nélkül
8.255,82
Gyermek után járó támogatások Családi pótlék
1968
Gyermektámogatás
100
Összesen
2068
A mentőcsomag nélkül
1848
Forrás: Német Szövetségi Pénzügyminisztérium honlapja A fentieket összevetve a példában szereplő pénztáros 2009-ben 19.010,45 € nettó jövedelem áll rendelkezésére, ami a mentőcsomagok bevezetése nélkül 18592,18 € lenne, ami 418,27 €-val kevesebb a ténylegesnél.
74
2010. Levonás címe
Fizetett összeg (€)
Adók Személyi jövedelemadó
2766
Szolidaritási adó
108,40
Szociális levonások Nyugdíjbiztosítás
2487,50
Egészségbiztosítás
1975
Gondozási biztosítás
243,74
Jövedelemkiesés- /munkanélküli biztosítás
362,50
Adók és járulékok összesen
7943,15
A mentőcsomag bevezetése nélkül
8226,39
Családi pótlék
1968
A mentőcsomag nélkül
1848
Forrás: Német Szövetségi Pénzügyminisztérium honlapja Így a rendelkezésre álló jövedelem 2010-ben: 19024,85 €, ami 403,24 €-val több, mint amennyi az intézkedések nélkül lenne. 17. ábra A GDP felhasználásának megoszlása 2007-ben
18,50% Magánfogyasztás Állami felhasználás 18,00%
56,70%
Bruttó befektési célú beruházások
Forrás: Bungesagentur für Außenwirtschaft, Wirtschaftsdaten Kompakt, Bundesrepublik Deutschland, 2008.november
75
FOGALMAK
Subprime jelzáloghitel (elsődleges adós alatti): a bankok minősítő rendszere által hitelképtelennek tartott kategória, a kockázatosabb adósoknak nyújtott hitel, kamatuk prime hitel + 200-300 bázispont. Ezen adósok jelentős része vagy nem rendelkezik megfelelő hiteltörténettel, vagy a múltban már voltak fizetési problémáik. Alt-A kategória: kockázati szempontból a prime és a subprime piac között helyezkedik el. Általában az olyan adósok részére végrehajtott hitelezés tartozik ide, akik viszonylag jó adósnak számítanak, de nem tudnak felmutatni megfelelő jövedelemigazolást, vagy magas az adósságuk jövedelemhez viszonyított aránya ABS (eszközalapú értékpapírok, asset-backed securities): amelyek mögött homogén adósságcsoportok (jelzálog- vagy gépjárműhitelek, hitelkártyák, diákhitelek stb.) portfóliói állnak. Tartományi bank: Olyan közjogi hitelintézetek Németország szerte, amelyek egy vagy több tartomány hivatalos banki tevékenységét látják valamint az adott tartomány gazdaságát támogatják.
76
FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE 1. Soros György: A 2008-as hitelválság és következményei – A pénzügyi piacok új paradigmája Scolar kiadó 2008. 2. Georg Kütter, Kirsten Pyle, Wolfgang Weigel: Banking in Germany : A summary of the major legal requirements Moderne Wirtschaft 1998. 3. Hoene Bernd: Ausgewählte Fragen der Stimulierung hoher Arbeitsleistungen Hochschule für Ökonomi 1989. 4. Theo Schneider: Betriebliche Preisanalyse im Handel : Statistische Verfahren : Ein Ratgeber für Praxis und Studium Die Wirtschaft 1972. 5. Éves jelentés 2009. Szövetségi Gazdasági Minisztérium kiadványa 2009. 6. http://www.bmwi.de/ 7. http://www.bundesfinanzministerium.de 8. http://www.destatis.de 9. http://www.wissen.de 10. http://www.brockhaus-suche.de 11. Molnár Júlia: Gyűrűzik az amerikai ingatlanpiaci válság 2009. 01.31. http://kitekinto.hu/hatter/2007/11/20/gyrzik_az_amerikai_ingatlanpiaci_valsag/ 12. László József: A válság gyökerei 2009.02.27. http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=1024 13. Miért sír mindenki – hogyan pattant ki a válság? 2009.03.02. http://www.penzcentrum.hu/cikk/1014450/1/miert_sir_mindenki_hogyan_pattant_ki_a _valsag 14. A válság eredete és kiszélesedése 2009.03.03. http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_valsag_eredete_es_kiszelesedese
77
15. A pénzügyi válság okai 2009.03.03. https://www.ing.hu/static/online3/hu/nyp_penzugyi_valsag.jsp 16. Az amerikai válságról 2009.02.17. http://news.szupernet.tv/index.php?oldal=egyhir&hirid=5919&rovat=21 17. Subprime: ami tudható 2009.02.20. http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=186857 18. Zéró kamat – elfogyott a Fed levegője? 2009.02.28. http://origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090113-a-fed-kepes-meg-tenni-valamit-a-valsagkezelesere-zero.html 19. Pénzügyi válság Nemzetközi kitekintés 2009.02.23. http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_nemzetkozi 20. Nem ússzák meg az államosítást az amerikai bankok? 2009.03.01. http://www.gazdasagiradio.hu/cikk/15790/ 21. A JP Morgan veszi meg a bajba jutott Bear Stearns-t 2009.03.17. http://www.mfor.hu/cikkek/A_JPMorgan_veszi_meg_a_bajba_jutott_Bear_Stearnst.ht ml 22. Megmentőket keresnek a Bear Stearns tulajdonosai 2009.03.20. http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=214347 23. JPMorgan Chase Completes Bear Stearns Acquisition 2009.03.20. www.jpmorganchase.com 24. JP Morgan Pays $2 a Share for Bear Stearns 2009. 03. 21. http://www.nytimes.com/2008/03/17/business/17bear.html?_r=1 25. The last days of Bear Stearns 2009.03.25. http://money.cnn.com/2008/03/28/magazines/fortune/boyd_bear.fortune/index.htm 26. Bear Stearns' Subprime Bath 2009.03.28. 78
http://www.businessweek.com/bwdaily/dnflash/content/jun2007/db20070612_748264. htm 27. Ha nem veszik meg, összedől a Bear Stearns 2009.03.17. http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=213633 28. Londoni latolgatások a Bear Stearns-JPM ügylet után 2009.03.17. http://www.hirkereso.hu/archivum/2008/03/17/friss_gazd.html 29. A válság gyökerei 2009.03.27. http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=content&year=2008&month=4 30. Kamatot csökkentett az EKB 2009.03.05 http://hvg.hu/gazdasag/20090305_EKB_kamat.aspx 31. Gazdaságélénkítés uniós összefogással 2009.03.25. http://ec.europa.eu/news/economy/081127_1_hu.htm 32. Pénzügyi válság: 200 milliárd eurós gazdaságélénkítő EU-csomag 2009. 03.25. http://www.ugyvezeto.hu/cikk/56461/penzugyi-valsag-200-milliard-eurosgazdasagelenkito-eu-csomag?wa=UGYRSS0850# 33. Az EKB is kamatot csökkentett 2009.03.24. http://www.fn.hu/penzugy/20081204/ekb_is_kamatot_csokkentett/ 34. Német bankfúziókat generál a válság 2009.03.21. http://www.origo.hu/uzletinegyed/vilaggazdasag/20070829-amerikai-masodlagosjelzalogpiaci-valsag-nemet-bankok-egyesulessel-vedekeznek.html 35. Lutz Reiche: IKB-Krise "Die komplette Bank verwettet" 2009.03.18. http://www.manager-magazin.de/unternehmen/artikel/0,2828,498090,00.html 36. Arne Stuhr: IKB-Krise Rhineland in Flammen 2009.03.16. http://www.manager-magazin.de/unternehmen/artikel/0,2828,497611,00.html
79
37. IKB KfW zahlt Milliarden 2009. 03.15. http://www.manager-magazin.de/unternehmen/artikel/0,2828,535849,00.html 38. Lone Star to buy IKB, the German subprime casualty 2009.03.13. http://www.iht.com/articles/2008/08/21/business/21ikb.php 39. Almási Miklós: A válság első felvonása (2007. augusztus 22.) 40. Milliardenspritze für SachsenLB 2009.03.12. http://www.manager-magazin.de/unternehmen/artikel/0,2828,500628,00.html 41. Német bankfúziókat generál a válság 2009.03.16. http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/vilaggazdasag/20070829-amerikaimasodlagos-jelzalogpiaci-valsag-nemet-bankok-egyesulessel-vedekeznek.html 42. WestLB macht dank Bad Bank Gewinn 2009.03.14. http://www.spiegel.de/wirtschaft/0,1518,606182,00.html 43. Die Bürger übernehmen das Risiko 2009.03.12. http://wissen.spiegel.de/wissen/dokument/24/89/dokument.html?titel=Die+B%C3%BC rger+%C3%BCbernehmen+das+Risiko&id=56479842&top=SPIEGEL&suchbegriff= west+lb&quellen=%2BBX%2CWIKI%2C%2BSP%2C%2BMM%2CALME%2CSTA T%2C%2BMEDIA&qcrubrik=wirtschaft 44. Flucht in den Notverkauf 2009-03-29 http://wissen.spiegel.de/wissen/dokument/00/90/dokument.html?titel=Flucht+in+den+ Notverkauf&id=54230900&top=SPIEGEL&suchbegriff=west+lb&quellen=%2BBX% 2CWIKI%2C%2BSP%2C%2BMM%2CALME%2CSTAT%2C%2BMEDIA&qcrubri k=wirtschaft
80
