BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
AZ EURÓ BEVEZETÉSE AZ EURÓPAI UNIÓHOZ 2004. MÁJUS 1-JÉN CSATLAKOZOTT TÍZ TAGÁLLAMBAN
Készítette: Varjú Szilvia
Budapest 2004.
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Tartalomjegyzék
Bevezetés...................................................................................................................... 5 1. A csatlakozás és az euró bevezetésének feltételrendszere................................... 7 1.2
Koppenhágai kritériumok.................................................................................. 7
1.2
Maastrichti kritériumok..................................................................................... 8
1.3
Stabilitási és Növekedési Paktum ................................................................... 10
1.4
A Monetáris Unióhoz történő csatlakozás három szakasza ............................ 11
2. A konvergencia kritériumok teljesítésének vizsgálata 9 országban ................ 14 2.1
A régi tagok konvergencia-helyzete................................................................ 15
2.2
A gazdasági konvergencia helyzete az új tagállamokban ............................... 16
2.3
Az egyes országok elemzése ........................................................................... 19
2.3.1 Ciprus ........................................................................................................... 19 2.3.2 Cseh Köztársaság ......................................................................................... 22 2.3.3 Észtország..................................................................................................... 27 2.3.4 Lengyelország .............................................................................................. 30 2.3.5 Lettország ..................................................................................................... 32 2.3.6 Litvánia......................................................................................................... 35 2.3.7 Málta............................................................................................................. 37 2.3.8 Szlovákia ...................................................................................................... 40 2.3.9 Szlovénia ...................................................................................................... 43 2.4
Az új tagállamok monetáris politikájának vizsgálata...................................... 46
3. Magyarország ....................................................................................................... 49 3.1
Magyarország gazdasági helyzete................................................................... 52
3.2 Magyarország konvergencia helyzete ............................................................. 53 3.2.1 A jogi konvergencia helyzete....................................................................... 53 3.2.2 Az árstabilitás kritériuma ............................................................................. 54 3.2.3 Az állami költségvetés helyzete és fiskális politika Magyarországon ......... 56 3.2.4 Hosszú lejáratú kamatlábak kritériuma ........................................................ 60 3.2.5 Monetáris és árfolyam politika Magyarországon......................................... 60
3
3.3
Az euró magyarországi bevezetésének hosszú távú hasznai és kockázatai .... 62
Összefoglalás.............................................................................................................. 68 Mellékletek................................................................................................................. 71 Táblázatok jegyzéke................................................................................................... 72 Ábrák jegyzéke........................................................................................................... 77 Irodalomjegyzék......................................................................................................... 82
4
Bevezetés Gondoljunk bele mekkora utat tett meg az Európai Unió mióta 1951-ben a hat alapító ország (Belgium, Luxemburg, Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia) Robert Schuman tervei alapján létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget, valamint 1957-ben az Európai Gazdasági Közösséget. A hatokból kilencek lettek 1973-ban, 1995-ben pedig a tagországok száma már tizenötöt számlált. A 2004. május elsején történt nyolc közép-és kelet-európai ország, valamint Ciprus és Málta Európai Unióhoz való csatlakozása történelmi jelentőségű lépés volt, amely századokon át tartó megosztottságnak vetett véget a kontinensen. Immár a Közösségben a tagok száma huszonötöt számlál. A 2004-ben csatlakozott tíz új tagállam (Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovénia, Szlovákia) hosszú utat tett meg, hogy elnyerje az Európai Uniós tagságot. A mostani bővítési folyamat nemcsak azért volt az eddigi legnagyobb horderejű, mert ez idáig háromnál többen nem csatlakoztak egyszerre, és most összesen tízen kívántak belépni, hanem azért, mert nem csak a keleti bővítés kihívásaival kellett az Uniónak szembenéznie, hanem párhuzamosan ment végbe a gazdasági és pénzügyi unió végső szakaszával, az új európai alkotmány megalkotásával, sőt magas fokú biztonságpolitikai és gazdaságfejlesztési intézkedésekkel is. A tíz új tagországot most már leginkább az foglalkoztatja, hogyan tudnák gazdaságukat a régi tagokéval egy szintre hozni, és ezzel kapcsolatban, hogy mikor lehetséges, valamint érdemes a közös európai pénzt, az eurót bevezetni. A diplomamunka első részében rövid áttekintésként felvázolom azt az utat, amin keresztül ez a tíz ország az EU tagjává vált. Ezen belül is fontosnak tartom megemlíteni azokat a feltételeket, melyek szigorúsága a korábbi bővítéseknél nem volt jellemző. Mivel a szakdolgozat témája, hogy a most csatlakozott tagországok mikor és hogyan szeretnék az eurót bevezetni, valamint az, hogy hogyan teljesítik az ehhez szükséges feltételeket, elméleti bevezetőként a Maastrichtban lefektetett kritériumrendszert is érdemesnek tartom bemutatni.
5
A diplomamunka második részében konkrétan és részletesen foglalkozok kilenc országgal, természetesen már csak a konvergencia kritériumok figyelembe vételével, azok teljesítésének szintjével, valamint ennek alapján azt is bemutatom, hogy az egyes országok kormányai mikorra tervezik a közös európai pénz, az euró bevezetését és hogy milyen esélyük van erre. A harmadik részben, számunkra legfontosabbként, Magyarország gazdasági helyzetét, az euró bevezetésére való felkészültségét elemzem. Kritikusan szemlélve bemutatom, helyzete miben különbözik a többi országétól. Fontos felvázolni, hogy a közös pénz bevezetését milyen negatív, illetve pozitív hatások kísérhetik itthon, leginkább a mostani eurózóna tagjainak tapasztalataiból vizsgálva. Az egyes országok értékelésénél fontos szerepet kapnak az Európai Bizottság és a Tanács által készített jelentések, melyekben értékelik az új tagok konvergencia programjait, gazdasági helyzetüket, valamint felkészültségüket és hajlandóságukat arra, hogy mikor fogja az euró felváltani a nemzeti valutákat az adott országokban. Mindezek elemzése és bemutatása után diplomamunkában egységes képet kaphatunk a tíz új tagország euróra való felkészültségéről, valamint gazdasági, politikai, társadalmi helyzetéről.
6
1
A csatlakozás és az euró bevezetésének feltételrendszere
1.1 Koppenhágai kritériumok Jogi értelemben a közép- és kelet-európai országok csatlakozásának már a társulási szerződések idején sem lett volna akadálya, kivéve, hogy a csatlakozási szerződéseket minden tagállamnak és belépő országnak ratifikálnia kell. A Római Szerződés értelmében bármely európai demokratikus állam, mely működő piacgazdasággal rendelkezik, pályázhat a tagságra. Ezeket a kitételeket, az Amszterdami Szerződés továbbbővítette, miszerint a csatlakozni kívánó országnak működő demokráciának kell lennie, mely tiszteletben tartja az emberi jogok és a jogállamiság érvényesülését. Ezen feltételek alapján bármely közép- és kelet-európai ország 1999-ben azonnal, a Szerződés hatályba lépésekor az Európai Unió tagjává válhatott volna, bár az Európai Megállapodások megkötése során az Európai Unió részéről még hiányzott a politikai akarat a közép- és keleteurópai országok felvételéit illetően. Csakhogy az Unióhoz történő csatlakozásnak jóval összetettebb feltételei vannak, mind politikai, mind gazdasági szempontból, ezért tartotta szükségesnek és fontosnak a Közösség, hogy egyértelműen megfogalmazza és rögzítse ezeket a kritériumokat. Ezen feltételek elfogadására az 1993. júniusi koppenhágai csúcson került sor, valamint az EU bejelentette, hogy amennyiben a társult országok teljesítik ezeket, az EU teljes jogú tagjává válhatnak. Az 1994. decemberi Európai Tanács esseni ülése megerősítette, hogy a tagság feltétele ezen koppenhágai kritériumok teljesítése, valamint az EU előtt álló, többek között a bővítéshez is szükséges intézményi reformok megvalósítása. A koppenhágai kritériumok szerint a csatlakozni kívánó államnak a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie: •
Jogállamiságot, emberi jogok védelmét és a kisebbségek tiszteletét garantáló intézmények stabilitása
•
Működő piacgazdaság megléte
•
Képesség az Unión belüli verseny és piaci erők kezelésére
•
Képesség a tagságból adódó kötelezettségek vállalására, beleértve a politikai, gazdasági és pénzügyi unió célkitűzéseit
•
A Unió képessége arra, hogy új tagokat fogadjon be, egyszersmind fenntartsa az európai integráció dinamikáját.
7
Ezzel az utolsó feltétellel az EU a csatlakozni kívánó országok tudtára adta, hogy csak akkor csatlakozhatnak, ha az nincs negatív hatással a régi tagállamokra és a bővítés nem lassítja, illetve akadályozza a mélyítés folyamatát. Ezen feltételek rögzítésének másik érdekessége, hogy az EU története során először határozta meg ilyen szigorúan a belépés feltételeit, amely azonban egy érthető lépés volt részéről, hiszen csak ezek nyújthatnak biztosítékot arra, hogy az Unió eddig elért eredményit megőrizhesse. 1.2 Maastrichti kritériumok A Delors-tervet, mely 1989-ben meghatározta a Gazdasági és Monetáris Unió programjának alapjait, az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti Szerződés intézményesítette. A Szerződés rögzítette azokat a feltételeket is, melyek szerint eldönthető, hogy mely tagországok vezethetik be az eurót. A kritériumok két csoportra oszthatók: jogi és gazdasági feltételekre. A Maastrichti Szerződés külön fejezetet tartalmaz a gazdasági és monetáris politikáról, és ennek a joganyagnak a ratifikálása saját joganyagába az eurót bevezetni kívánó ország számára elsődleges feladat. Ez jelenti a jogi feltételt. Ezen kívül a tagországok vállalták, hogy hazai jogrendjüket harmonizálják az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszerének joganyagával. Ez jelenti egyrészt, hogy meg kell teremteniük jogrendjükben a jegybanki függetlenséget, másrészt összhangba kell hozniuk a nemzetek feletti monetáris szervezetek alapszabályaival. A gazdasági feltétel a Maastrichti konvergencia kritériumok néven „elhíresült” gazdasági mutatók teljesítése. Ezek a következők: ♦ Árstabilitás: A fogyasztói árszint (infláció) emelkedése a vizsgált évben 1,5 százalékpontnál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát. (a referencia időszakban, 2003. szeptembertől 2004 szeptemberéig a három legjobban teljesítő tagállam: Finnország (0,4%), Dánia (1,0%), és Svédország (1,3%). Így az átlagos inflációs ráta 0,9% és a másfél százalékpont hozzáadásával a referenciaérték 2,4%)
8
♦ Stabil kormányzati pénzügyi helyzet: A vizsgált évben az államháztartási hiány a GDP 3%-át, az államadósság pedig a GDP 60%-át nem haladhatja meg. (Az ezeket meghaladó értékek esetében a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa dönt arról, hogy fennáll-e az adott tagállamban a túlzott hiány. A döntés során figyelembe vehetik, hogy ▪
az
államháztartási
hiány
ugyan
meghaladhatja
a
referenciaértéket, de jelentős mértékben és folyamatosan csökkent, és elért egy, a referenciaértékhez közeli szintet, illetve a referenciaérték túllépése csak kivételes és átmeneti, és az arány közel marad a referenciaértékhez; ▪
az államadósság ugyan meghaladhatja a referenciaértéket, de
elegendő mértékben csökken, és kielégítő ütemben közelít a referenciaértékhez)1 ♦ Kamatok konvergenciája: a hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2 százalékpontnál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét. ( a referencia időszakban a három legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező tagállam hosszú lejáratú kamatlábai: Finnország (4,2%), Dánia (4,4%). Svédország (4,7); így az átlag 4,4%, amelyhez két százalékpontot hozzáadva 6,4%-os referenciaértéket kapunk.) ♦ Árfolyamok stabilitása: az Európai Monetáris Rendszer (EMS) árfolyam-mechanizmusán belül az adott tagállam megszakítás nélkül legalább két évig részt vesz az ERM IIrendszerben, eközben valutáját nem értékelheti le A jogi feltételek közül a legfontosabb a jegybanki függetlenség,2 ami azt jelenti, hogy a jegybanknak a monetáris politika vitele során semmilyen bankon kívüli testület, szervezet, vagy személy direkt, vagy indirekt nyomásának, vagy szándékának nem kell engednie. Ez azért is fontos, mert a politikai ciklusok aránylag rövidek, és esetenként nem alkalmasak monetáris gazdaság hosszú távú érdekeinek érvényesítésére. A függetlenség vizsgálatakor
1
2
A forint útja az euróhoz, MNB,2001. Budapest, p.34. http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_monetarispolitika.pdf (letöltés időpontja: 2004.11.14. 15:45)
9
három területet kell figyelembe venni: a személyi, a működési és pénzügyi függetlenséget. Egy jegybank csak akkor független, ha e három terület mindegyikében függetlennek bizonyul.
Személyi függetlenség: Ez azt jelenti, hogy a vezetésben rész vállaló személyek döntéseikben politikai szempontok alapján nem befolyásolhatók. Ezen kívül előírt az is, hogy a vezető tisztviselők megbízatása hosszabb legyen a parlamenti periódusnál, és a döntéshozóknál nem állhat fel érdekkonfliktus jegybanki funkciójuk és más hivataluk között. A politikai okokból történő felmentés lehetőségét zárja ki, hogy a felmentés lehetőségei rögzítettek és korlátozottak.
Működési
függetlenség:
Ennek
alapján
a
jegybank
a
monetáris
politika
célrendszerének kialakításakor, az eszközrendszer felépítésében és alkalmazásában minden külső intézményi és személyi tényezőtől függetlenül, önállóan dönt. Fontos a jegybank törvényben rögzített céljainak egymáshoz, illetve a végső célhoz való viszonya, mely általában az inflációhoz kapcsolódik.
Pénzügyi függetlenség: A jegybank működése során automatikusan jut hozzá a feladata ellátásához szükséges pénzügyi forrásokhoz. A pénzügyi függetlenség elemei között említhető az is, hogy a jegybank ne legyen kötelezhető arra, hogy az államháztartást bármilyen formában finanszírozza.
A jegybanki áttekinthetőség (transzparencia) követelménye: Fontos elvárásként fogalmazódik meg az is, hogy a jegybank feladatai, célkitűzése, ezek teljesítése és a teljesítésükhöz használt eszközök jól körülhatároltak és mindenki által ismerhetők legyenek, azaz a jegybanknak kötelessége közzétenni céljait, döntéseit. Ezeket a szigorú gazdasági és jogi feltételeket kell teljesítenie minden országnak, azoknak, melyek már az eurózóna tagjai, és azoknak is, melyek azzá kívánnak válni. 1.3
Stabilitási és Növekedési Paktum
A Gazdasági és Monetáris Unió két pilléren nyugszik. Az egyik pillér az árstabilitásra törekvő közösségi szintű monetáris politika, a másik a fiskális fegyelem, melyen belül a tagországoknak hosszú távon kiegyensúlyozott államháztartási pozícióra kell törekedniük.3 A 3
Losoncz Miklós: A Stabilitási és Növekedési Paktum kérdőjelei, Európai Tükör, IX. évf. 2. szám, 2004/május,
p.61-78.
10
fiskális fegyelem betartására a Stabilitási és Növekedési Paktum hivatott, melyet
a
tagállamok az amszterdami csúcson fogadtak el. A tagállamoknak az euró bevezetése után is kötelességük teljesíteni a konvergencia kritériumokat. Ha ez nem így történik, az pénzügyileg is szankcionálható. Ennek ellenére Franciaország és Németország már harmadik éve szegi meg a paktum deficitszabályait, deficitük a GDP 3%-a körül áll, és államadósságuk is meghaladja a 60%-os referencia-értéket, sőt Nagy-Britannia és Olaszország is átlépte a megengedett 3%-ot. Az ECOFIN 2003. november 25-én a Bizottság javaslata ellenére nem szavazta meg az emiatt szükségessé vált szankciókat. Az Európai Bizottság a tíz most csatlakozott országot is vizsgálja, és Magyarország, Görögország, Ciprus, Csehország, Málta, Lengyelország és Szlovákia ellen 2004 júniusában meg is indította a túlzott deficit miatti eljárást és ajánlásokat tett annak megszüntetésére. Természetesen az új tagokkal elnézőbben bánnak majd, hiszen a szükséges reformok, és az átállás is sok pénzükbe kerül, így a helyzet nem tekinthető véglegesnek, ráadásul fontos azt is kihangsúlyozni, hogy az újakat egyelőre nem is büntethetik meg. Nem lesz viszont ilyen engedékeny Görögországgal szemben, ahol a hiány a GDP 3,2%-át teszi ki4, és ahol nemrégiben kiderült, hogy Athén éveken át félretájékoztatta Brüsszelt a költségvetés helyzetéről, és valószínűleg csak így vették fel az euróövezetbe is.5 Mindenesetre, ha az Unió két legnagyobb tagországát nem szankcionálták a hosszú távon magas deficitért, akkor miért a kis Görögországgal tennék meg? A kérdés csak az, hogy akkor mi értelme van a Stabilitási és Növekedési Paktumnak? 1.4 A Monetáris Unióhoz történő csatlakozás három szakasza6 A tíz közép- és kelet-európai országnak a monetáris unióhoz vezető útját 3 szakaszra lehet bontani. 1. Az EU-tagság előtti szakasz: ez a szakasz már lezárult, amikor 2004. május elsején megtörtént a csatlakozás. Ebben a szakaszban a tíz ország teljesítette a
4
www.hvg.hu Pócs Balázs: Brüsszel és az euró: Húzd meg, ereszd meg! www.nol.hu 2004. október 16. (letöltés időpontja:2004.11.02. 12:25) 6 A forint útja az euróhoz, MNB,2001. Budapest, p.39. 5
11
koppenhágai kritériumokat, melyek a csatlakozás alapfeltételei voltak. Ezen kívül meghozták a szükséges törvénymódosításokat, liberalizálták a tőkeműveleteket, valamint a jövőbeni EMU-hoz csatlakozás érdekében már ekkor előretekintő gazdaságpolitikát folytattak. 2. Az EU-tagságtól az euró bevezetéséig terjedő szakasz: az új országok formálisan részt vesznek a GMU harmadik szakaszában, ám a monetáris politikában még nem működnek közre. Mindazonáltal össze kell hangolni az adott ország gazdaság- és árfolyam-politikáját az Európai Unió többi tagállaméval, a nemzeti bankok a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjává, a jegybankelnökök pedig az Európai Központi Bank Általános Tanácsának tagjává válik. Mint a monetáris uniós részvétel mellett elkötelezett országnak törekedniük kell a konvergencia kritériumok teljesítésére. Ezeken kívül az árfolyam-kritérium teljesítésének előfeltételeként be kell kapcsolódniuk az ERM2-be. Ezt Litvánia, Észtország, Szlovénia 2004. június 28-án meg is tette a 2007-es EMU csatlakozás reményében. Szakértők szerint a következő belépő Ciprus lesz még ugyanebben az évben, a többiek ezt későbbre datálják. 3. Az euró bevezetését követő szakasz: Az országok belépnek a Gazdasági és Monetáris Unióba. A tíz ország felkészültségét, elszántságát és elhivatottságát nézve, ez nem egyszerre fog megtörténni, hanem kisebb csoportokra felosztva. A különböző nyilatkozatok szerint 2010-ig minden ország belép a GMU-ba. Az Európai Bizottság nem ajánlja az új tagoknak, hogy túl hosszúra nyújtsa az átmenetet, és az euróra való felkészülést idejében meg kell kezdeni. Sőt, azt is hozzátette, hogy a legjobb az lenne, ha az eurózónához való csatlakozás napja egybeesne az euró bankjegyek és érmék bevezetésével, ami lényeges különbség lenne a korábbi euró-bevezetéshez képest, hiszen a régi tagállamokban először csak számlapénzként jelent meg az euró, és készpénzes formában csak három év elteltével került bevezetésre. Néhány ország, mint például Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia már ki is írta a pályázatokat az euró-érmék nemzeti oldalának megtervezésére.7 Az alábbi táblázat bemutatja, hogy az egyes országok nyilatkozatai alapján mikor is kívánják saját nemzeti valutájukat feladni, 7
Villámrajttal állhatnak át az euróra az EU új tagjai, www.bruxinfo.hu 2004. November 11. (letöltés időpontja: 2004.11.28. 18:00)
12
és az eurót bevezetni. Természetesen ezek a dátumok változhatnak még attól függően, hogy hogyan sikerül a tagállamoknak konvergencia-programjukban elvállalt gazdasági teljesítményt és a konvergencia-kritériumok teljesítésének határidejét elérniük és betartaniuk. Az euró tervezett bevezetése8 Ország Időpont Ciprus 2007 Csehország 2009-2010 Észtország 2006 közepe Lengyelország 2009 Lettország 2008. január 1. Litvánia 2007. január 1. Magyarország 2010 Málta 2008 Szlovénia 2007. január 1. Szlovákia 2008-2009
Az euróövezet tagjaként, az országokban az euró felváltja a nemzeti valutákat, mint törvényes fizetőeszközt, és ezzel az euróövezet egységes monetáris politikája érvényesül az adott országban.
A nemzeti Bankok elnökei az EKB
Kormányzótanácsának teljes jogú tagjává válik, a nemzeti bankok pedig részt vesznek az egységes monetáris politika végrehajtásában. A tíz ország most a második szakaszban van, ami azt jelenti, hogy az új tagállamok egyik legfőbb célja, hogy a Maastrichti kritériumok teljesítésével kinél előbb, kinél utóbb a közös valuta, az euró felváltsa az adott nemzeti valutát.
8
Villámrajttal állhatnak át az euróra az EU új tagjai, www.bruxinfo.hu 2004. November 11. (letöltés időpontja: 2004.11.28. 18:00)
13
2
A konvergencia kritériumok teljesítésének vizsgálata 9 országban
A tagállamoknak, azzal, hogy beléptek az Európai Unióba, az euró bevezetése nemcsak középtávú cél lett, hanem egyben kötelezettség is, hiszen elfogadták, hogy teljesítik az Unió céljait, ami egyúttal a monetáris unió céljaira is vonatkozik. A most csatlakozott mind a tíz ország rendelkezik átmeneti mentességgel, de egyikük sem kapott különleges státuszt, ami azt jelenti, hogy teljesíteniük kell a konvergencia kritériumokat. Ebben a fejezetben kilenc új tagállamot vizsgálok meg, abból a szempontból, hogy hogyan állnak a konvergencia kritériumok teljesítésével, valamint hogy az egyes országok mikor akarják, illetve tudják az eurót bevezetni, hiszen a gyors, illetve lassú bevezetésnek is meg vannak a maga előnyei és hátrányai. Ha egy tagállam a gyors euró-bevezetés mellett dönt, akkor nagy előny, hogy megszűnik az árfolyamkockázat, alacsonyabbak lesznek a kamatok és az infláció, viszont véget ér az önálló monetáris politikai irányítás, szűkebb lesz a gazdaságpolitikai mozgástér és lassabb lesz a növekedés. Ezzel szemben a lassú euróbevezetésnél
a
tagállamoknak
számítaniuk
kell
arra,
hogy
így
fennmarad
az
árfolyamkockázat, magasabb marad az infláció és az ország spekulációs támadásoknak is ki lesz téve. Előnye viszont, hogy a fiskális politikának tágabb mozgásteret ad, az árak fokozatosan fel tudnak zárkózni a régi tagállamok szintjére és kisebb reálgazdasági veszteséget könyvelhetnek el.9 Azt is fontos bemutatni, hogy a régi tagállamok hogyan teljesítik a szigorú kritériumokat, hiszen a kérdés az, hogy hogyan várhatnák el az új országoktól, hogy megfeleljenek a feltételrendszernek, ha a régiek nem tartják be azokat, ráadásul ezért őket még csak nem is szankcionálják. Az egyes országok elemzésénél nagy segítségemre volt a Bizottság 2004. évi konvergencia jelentése, aminek rövidített változata a Magyar Nemzeti Bank honlapján is megtalálható. Az adatokat nagyrészt ebből a két dokumentumból szereztem.
9
ECOSTAT, 2004. www.penzugyminiszterium.hu (letöltés időpontja: 2004. 09.15. 15:28)
14
2.1
A régi tagok konvergencia-helyzete
Mint ahogy arról már írtam, az első fejezet Stabilitási és Növekedési Paktum című alfejezetében, nem csak az új tagállamok szegik meg sorra a konvergencia kritériumokat, hanem a régiek is. A most következő rövid elemzéshez a Bizottság 2004-es őszi előrejelzését használtam (lsd. 1. táblázat). A táblázat tartalmazza az inflációra, a költségvetés egyenlegére, az államadósságra és a hosszú lejáratú kamatlábakra 2001-től 2006-ig vonatkozó adatait (2004-től prognózis). Eszerint egyedül Dánia az, mely nem lépte át egyetlen határértéket sem, mellette az Egyesült Királyság egyedül 2003-ban, mindössze 0,3 százalékponttal haladta meg a 3 százalékos deficit referencia-értéket, de aztán visszaállt rendes szintjére. Ám ez a két ország nem számít ebből a szempontból, hiszen ők kimaradási klauzulával (opt-out-tal) rendelkeznek, azaz nem tagjai az eurózónának. Svédország ebben az esetben speciális, hiszen ő sem vezette be az eurót, de neki nincs kimaradási klauzulája, így ő önmaga döntött arról, hogy kimarad. A legtöbbet Németországról és Franciaországról hallani, akik 2004-ben már harmadik évben szegik meg a költségvetésre és az államadósságra vonatkozó kritériumot. Ez valószínűleg azért van így, mert talán ez a két ország az, amelyik a legtöbbet tette integráció sikeréért, és az Unióban ők képviselik a legnagyobb erőt. Az előrejelzések szerint Franciaország ráadásul 2005-re eléri ugyan a 3%-os hiányértéket, de 2006-ra újra 0,3 százalékponttal túllépi a megengedett határt, államadóssága pedig még akkor is 60% feletti lesz. Németországban elvileg 2006-ra 2,9%-ra esik vissza a deficit, de az államadósság-mutató nála sem fog javulni. Belgiumban, Görögországban és Olaszországban a GDP-arányos államadósság 2001-től folyamatosan 100% felett áll, és 2006-ig csak Belgiumban esik vissza 90% körüli értékre. Ez több mint 40%-os túllépést jelent ezekben a tagállamokban. Az inflációs adatokat nézve megállapítható, hogy 2003-ban Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban 3% feletti, Írországban pedig 4%-os volt ez a szám. Igaz, 2004-ben csak Görögországnak és Luxemburgnak van 3%-os inflációja, de Görögország és Spanyolország 2005-2006-ra ismét átlépi a 2,4%-os határértéket. A görögökről az is elmondható, hogy a hosszú lejáratú kamatlábakat kivéve az összes konvergencia-kritériumot megszegi, ráadásul a kitört botrány miatt, hogy meghamisították költségvetésüket, még vizsgálják, hogy mik is a valódi értékek. Ausztria egyedül a GDP-arányos államadósság-mutató 60%-os határértékét szegi meg, azt sem sokkal, így ez a tagállam is a jól teljesítő országok közé tartozik.
15
A hosszú lejáratú kamatlábak 6,4%-os referencia-értékét egyik ország sem szegi meg, és várhatóan a közeljövőben sem fogja. Visszatérve Németországra és Franciaországra már azt is említettem a Bizottság által megindított túlzott deficit-eljárást az uniós pénzügyminiszterek tanácsa az ECOFIN nem szavazta meg, ezért a Bizottság az Európai Bírósághoz fordult, mely még ebben az évben, azaz 2004 közepén megsemmisítette a tagállamok döntését. Ha a Bíróság a Bizottság ellen döntött volna, akkor a Stabilitási és Növekedési Paktum kényszere enyhült volna, de semmiféle pozitív hozadéka nem lenne, viszont a Bizottság ereje, mint politikai intézmény meggyengülhetett volna. A hitelesség elvesztésének az a következménye is lehetett, hogy felvetődik az a kérdés, hogy ha a Paktum szabályait szankciók nélkül meg lehet sérteni, mi a garancia arra, hogy a tagállamok be fogják tartani a közösségi jogszabályokat. A Bíróság azonban a Bizottság mellett foglalt állást, így ennek két kimenete lehet. Az egyik, hogy a Paktum változatlan formában fennmarad, a másik, hogy a döntés hatására megreformálják azt, és úgy néz ki, hogy ez utóbbi fog teljesülni. Több javaslat is született, hogy érdemes, illetve hol kellene változtatni a paktum szabályain. Az egyik hibája, hogy a szankciók túl későn lépnek életbe, azaz csak akkor, amikor az adott tagállam már átlépte a határértéket, így ezen kellene változtatni. Egy másik javaslat szerint egy nemzetek felett álló testületet kell megbízni felügyeleti szervként, hiszen, láthatjuk, hogy a Bizottság majdnem tehetetlen. Az is felmerült, hogy a költségvetési hiány határértékét 3-ról 4%-ra kellene kibővíteni, de a brit pénzügyminisztérium szerint az államadósság felső szintje a GDP 40%-a lehet. Mindenesetre talán már az is előrelépésnek számít, hogy a két országgal szembeni eljárás megindítása ráirányította a figyelmet a Stabilitási és Növekedési Paktum hiányosságaira. Az is kérdés, hogy a 25-tagú unióban, ahol ennyire különböző gazdasági szinten lévő országok vannak, mennyire tarthatóak a paktum merev szabályai. 10 2.2
A gazdasági konvergencia helyzete az új tagállamokban
Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy a most csatlakozott országok hogyan teljesítik a konvergencia kritériumokat:
10
Losoncz Miklós: A Stabilitási és Növekedési Paktum kérdőjelei, Európai Tükör, IX. évf. 2. szám, 2004/május, 2004. p.61-78.
16
Az új tagállamok jelenlegi teljesítménye a konvergencia szempontjából ÁllamházÁllamadós Hosszú ERM II-ben Jogi tartási -ság Infláció lejáratú való összeegyezhiány 11 (GDP %(HICP) kamatláb14 részvétel (GDP %tethetőség 13 ában) ában)12 2004. 2004. 2004. 2004. Ország 2003 2003 szeptember augusztus augusztus szeptember Cseh Köztársaság nem megfelelő 1,8 12,6 37,8 4,7 nem Észtország nem megfelelő 2,0 -3,1 5,3 4,6 igen Ciprus nem megfelelő 2,1 6,4 70,9 5,2 nem Lettország nem megfelelő 4,9 1,5 14,4 5,0 nem Litvánia nem megfelelő -0,2 1,9 21,4 4,7 igen Magyarország nem megfelelő 6,5 6,2 59,1 8,1 nem Málta nem megfelelő 2,6 9,7 71,1 4,7 nem Lengyelország nem megfelelő 4,1 3,9 45,4 6,9 nem Szlovénia nem megfelelő 8,4 2,0 29,4 5,2 igen Szlovákia nem megfelelő 1,3 3,7 42,6 5,1 nem Eu-25 2,1 2,8 63,3 4,6 http://europa.eu.int/comm/economy_finance/publications/european_economy/convergencereports2004_en.htm
A táblázatból jól látható, hogy a tíz új tagállam közül, mindössze két ország, Észtország és Litvánia teljesíti az összes konvergencia kritériumot, akik egyébként Szlovéniával együtt 2004. június 28-a óta tagjai az ERM II-nek, bár Szlovénia jócskán túllépi az inflációra vonatkozó határértéket. Az árstabilitási kritérium A 2004 augusztusát megelőző vizsgált 12 hónapban a referenciaérték 2,4% volt. Ezt mindösszesen öt ország nem lépi túl. A többiek, Lettország (4,9%), Magyarország (6,5%), Lengyelország (4,1%), Szlovénia (8,4%) jelentősen áthágják a megadott határt. Málta az egyetlen kivétel, aki éppen csak túllépi a kritériumot, 2,6%-os inflációjával. Ezekben az országokban a magas HICP-infláció elsősorban a közvetett adók és szabályozott árak csatlakozással kapcsolatos emelkedésének, valamint a belföldi kereslet bővülésének és az energiaárak növekedésének köszönhető. Az utóbbi időt nézve megállapítható, hogy Szlovénia kivételével valamennyi országban további infláció-növekedésre lehet számítani.
11
2003. augusztusától 2004. augusztusáig; referencia-érték: 2,4% referencia-érték 3% 13 referencia-érték 60% 14 2003. augusztusától 2004. augusztusáig; referencia-érték: 6,4% 12
17
A költségvetés helyzetére vonatkozó kritérium Megállapítható, hogy a költségvetési konszolidáció szinte az összes országban lassú ütemben halad és további intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a költségvetési kritériumot tartósan teljesíteni tudják. Jelenleg hat ország nem képes tartani a határérték alatti szintet. Ezek: Csehország (12,6%), Ciprus (6,4%), Magyarország (6,2%), Málta (9,7%), Lengyelország (3,9%) és Szlovákia (3,7%). Észtországban a költségvetési hiány –3,1%-os, azaz még többlete is van. Egyes országokban ez a csatlakozás miatti átmeneti intézkedések miatt következett be. Az államadósság/GDP arányt nézve már jobbnak mondható a helyzet, mivel csak két ország, Ciprus és Málta 70,9%-kal valamint 71,1%-kal, lépi túl a referencia értéket. Magyarországon ez a mutató 59,1%, tehát már majdnem eléri a küszöbértéket és az előrejelzések szerint további romlás várható. A többi országban az arány a kritériumhoz képest alacsonynak mondható. Az árfolyam-kritérium A tíz most csatlakozott országból egyikük sem felel meg ennek a kritériumnak, mivel a Szerződés 121. cikkében előírt feltételek szerint a konvergencia-vizsgálatot megelőzően legalább két évig részt kell venniük az ERM II-ben. Három ország, Észtország, Litvánia, Szlovénia 2004. június 28-án belépett az árfolyammechanizmusba abban
a reményben, hogy 2007-ben bevezethetik az eurót. A többiek
egyelőre kívül maradtak. Az ERM II-be bevont három fizetőeszköz, azaz az észt korona, a litván litas, és a szlovén tolár árfolyamát a mechanizmushoz történt csatlakozásuk óta középárfolyamukon, vagy ahhoz közel jegyezték. A hosszú lejáratú kamatlábak kritériuma A 2004 augusztusát megelőző 12 hónapos tárgyidőszak folyamán a referenciaérték 6,4% volt. A vizsgált tagállamok közül nyolcnak az átlagos hosszú lejáratú kamatlábai a referenciaérték alatt maradtak. A két kivétel Magyarország és Lengyelország, ahol ez mutató 8,1% és 6,9% volt. Magyarország esetében ez jelentős túllépésnek számít, míg Lengyelország közel áll a kritérium teljesítéséhez. Hazánk esetében a kamatlábak 2003. június óta tartó emelkedése az elhúzódó költségvetési egyensúlytalanságnak és forint erős felértékelődésének volt köszönhető az árfolyam-sáv eltolás miatt 2003-ban. Lengyelországban az emelkedés oka főként az egyre nagyobb inflációs különbözetek és a növekvő költségvetési bizonytalanság volt. 18
Ezek voltak tehát nagy általánosságban a kritériumok teljesítésére vonatkozó adatok elemzései. A következő fejezetben részletesebben foglalkozunk az egyes tagországok teljesítményével. 2.3
Az egyes országok elemzése
2.3.1
Ciprus
Jogi konvergencia Ami Ciprusi Nemzeti Bank (Central Bank of Cyprus) függetlenségét illeti, a Bizottság szerint a törvény teljesen megfelel a Szerződés ide vonatkozó cikkének, ám hiányosságokat talált a Nemzeti Bank céljaival kapcsolatban, melyek nem felelnek meg az KBER (ESCB) törvénynek. A ciprusi törvénykezés, ezen belül is a Ciprusi Nemzeti Bankról szóló törvény nem teljesen kielégítő, ezért ezt mindenképpen össze kell hangolni a Szerződés ide vonatkozó 109. cikkével. Árstabilitás A kilencvenes évek elején az inflációs fejlődés nem volt jelentősnek mondható. Nem harmonizált adatok alapján Ciprusban az infláció 4,5% volt 1990-ben, ’92-re 6,5% nőtt, ’95ben pedig újra 2,6%-ra csökkent. 1997-től áll rendelkezésünk az első harmonizált inflációs adat, mely szerint ekkor a tíz ország közül itt volt a legalacsonyabb ez az érték, mégpedig 3,3%. 1999-re az alacsony olajáraknak és az EU-ban is megtalálható általános dezinflációs folyamatnak köszönhetően az infláció 1,1%-ra esett vissza. 2000-ben azonban, az olajárak emelkedésével és az euró leértékelődésével párhuzamosan a ciprusi inflációs érték is számottevően megnövekedett 4,9%-ra. 2003-ban 4,0%-ra mérséklődött, habár ez az érték is nagyon magasnak számít a konvergencia kritérium tekintetében. Ekkor ezt a magas értéket az ÁFA-kulcs növekedése, az élelmiszer, valamint az olajárak emelkedése okozta. A 2003 augusztusától 2004. augusztusáig tartó időszak átlagos 12-havi inflációs értéke 2,1% os értéken állt, ami nem sokkal ugyan, de a 2,4%-os határérték alatt van, azaz, Ciprus jelenleg megfelel az árstabilitási kritériumnak.
19
Az infláció alakulása számos fontos politikai döntést tükröz, melyek közül a legfontosabb, hogy Ciprus 1960 óta rögzített árfolyamrendszert működtet és monetáris politikájának fő célkitűzéseként az árstabilitás fenntartását jelölte meg. A jövőt illetően az előrejelzések azt mutatják, hogy a HICP inflációra a legfontosabb felfelé ható kockázatot a közelmúltbeli olajár-sokkok és az élelmiszerárak alakulásának másodlagos hatásai jelentik. Ezen tényezők miatt a 2004-ben és 2005-ben várható infláció 2,4% lesz, 2006-ban pedig újra 2,1%-ra esik vissza. Egyelőre úgy néz ki, hogy Ciprus középtávon meg tud felelni az árstabilitási kritériumnak. Állami költségvetés helyzete A államháztartási hiányt vizsgálva megállapítható, hogy a fiskális konszolidációs terv 1999ben történt bevezetése előtt a hiány ’98-ban és ’99-ben a GDP 4,5%-a volt. A terv megindítása után ez az érték jelentősen lecsökkent 2,4%-ra (2000-ben és 2001-ben), 2002-től kezdődően viszont újra növekvő tendenciát mutatott, és 2003-ban elérte a 6,4%-ot. Ez az emelkedés a lassú gazdasági növekedésnek és a kedvezőtlen külső környezetnek köszönhető, mely utóbbi legfőképpen a turizmus csökkenését okozta, de az állam magas védelmi kiadásai és a gazdasági lassulás ellensúlyozására hozott intézkedések is hatással voltak az államháztartási hiány emelkedésére. Ebben az időszakban történt az adóreform megvalósítása is, melynek értelmében a közvetlen adókat csökkentették, a közvetett adókat pedig növelték. Ennek következtében az adóbevételek összege 9%-kal növekedett, leginkább a közvetlen adókon belül az ÁFA-emelésnek volt köszönhető, mely 2003. januárban 13%-ról 15%-ra nőtt. Emellett gyorsan emelkedtek az állami kiadások is. Ezen belül is a munkabér és a szociális kompenzációs intézkedések miatt felmerülő kiadások szerepe volt a legnagyobb a deficit 2003-ban történt magas emelkedésében. 2004-re 5,2%-os hiányt terveznek, ami akár el is érhető amennyiben a GDP növekedése is a várakozásoknak megfelelően 4% fölötti lesz. 2005-re már 2,9%-os hiányt tervez a ciprusi kormány, ami már megfelel a konvergencia kritériumoknak. Ez olvasható Ciprus 2004-2007-es időszakra vonatkozó konvergencia-programjában. Sőt eszerint 2007-re a hiány a GDP 1,6%-ára csökken. A program szerint ezt a javulást egy sor strukturális intézkedés hozza majd meg, melyeket 2005-től kezdődően valósítanak meg. A Bizottság 2004. július 5-én vizsgálta meg a szigetország programját, amivel nagyon elégedettnek bizonyult, és értékeli Ciprus ambiciózus terveit, melyeknek legfőbb célja az euró 2007-es bevezetése.
Ám ehhez nagy elkötelezettség szükséges, ami a Bizottság szerint
20
Ciprusban meg is van. Egyelőre azonban az ország nem felel meg az államháztartás hiányára vonatkozó kritériumnak. Az államadósságot nézve látható, hogy ennek GDP aránya 1998-tól 2000-ig 61-62% körül stabilizálódott, ám 2001-től növekvő tendenciát mutatott, elérve a 64,3 %-ot 2001-ben és a 70,9%-ot 2003-ban. A konvergencia-program szerint 2004-ben lesz az államadósság a legmagasabb (72,6%), 2007-ben pedig 68,% körüli érték várható, ami ugyan csökkenő tendenciát mutat, de mégsem felel meg a 60% alatti kritériumnak. Az elkövetkező évekre előre jelzett fiskális hiány mellett Ciprus nem fogja tudni teljesíteni 2007-ig a Stabilitási és Növekedési egyezménynek a közel kiegyensúlyozott vagy pozitív költségvetési egyenlegre vonatkozó középtávú célját. Árfolyamok Ciprus egyelőre nem vesz részt az ERM II-rendszerben, bár idén már jelezte, hogy csatlakozni kíván a másik három KKE-i országhoz az euró 2007-ben történő bevezetésének reményében. Az 1960-ban kikiáltott függetlensége óta Ciprus olyan árfolyam-politikát folytatott, melynek legfőbb célja a gazdasági stabilitás és alacsony infláció fenntartása volt. Miután a ciprusi fontot különböző valutákhoz, illetve valutakosarakhoz rögzítette, mint például a font sterlinghez, vagy az amerikai dollárhoz, végül az ország 1992-ben ±2,25%-os ingadozási sávval az ECU-höz kötötte valutáját. Ezt 1999 januárjában az euró váltotta fel, és a középárfolyamot 1CYP=1,7086 euróban rögzítették. 2001 augusztusában az ingadozási sávot ±15%-ra szélesítették ki, bár az árfolyam továbbra is a szűkebb sávon belül maradt. 2004. áprilisában a ciprusi jegybank 100 bázisponttal növelte a kamatlábakat, ami évek óta először fordult elő. Ugyanez év szeptemberében a font elkezdett felértékelődni, minek következtében a kereskedelem a középárfolyam felett 1,4%-kal bonyolódott. 2003 és 2004 augusztusa között igen alacsony volatilitás mellett, a ciprusi fontot nagyrészt az euróval szembeni 2002. októberi átlagárfolyamához közeli értéken váltották. Hosszú lejáratú kamatláb 2002 elején a hosszú lejáratú kamatlábak jelentősen csökkentek, és az eurózónához viszonyított szórása 1 százalékponton belül maradt 2003-ban. 2004. április végén a központi bank elővigyázatossági lépésként a tőkeelszámolások liberalizációjának befejezése miatt 100 bázisponttal növelte a kötvények kamatlábait. Ennek következtében, júniusban a 10-éves 21
lejáratú állami kötvények átlagos kamatlába 2,25 százalékponttal volt magasabb, mint az eurózónában. 2004 augusztusában a hosszú lejáratú kamatláb euróhoz viszonyított szórása 2,4 százalékpont volt, a 2004. évi konvergencia-jelentés szerint a referencia időszakban, azaz, 2003. augusztusától 2004 augusztusáig az átlagos kamatláb 5,2% volt Ciprusban. Ez az érték ugyan magasabbnak számít a 2003-as adathoz képest (4,7%), de alacsonyabb a 2001-es ((7,6%) és 2002-es (5,7%) adathoz viszonyítva, ám még mindig a 6,4%-os Maastrichti határérték alatt van, így a szigetország megfelel ennek a kritériumnak. Egyéb gazdasági mutatók15 2003-ban a kedvezőtlen külső környezet, az iraki háború és az EU alacsony növekedése tovább rontotta a turizmust, így idén nem ez lesz a gazdaság húzó ága, hanem a belföldi kereslet és fogyasztás, mely mutatók idén jelentősen bővülnek 2003-hoz képest ( a magánfogyasztás 2,4%-ról 3,2%-ra), a magánbefektetések azonban 2003-ra több mint 3%-kal estek vissza az előző évhez viszonyítva. A teljes reálexport-növekedés stagnált a közép-keleteurópai piacok lassabb növekedése és a ciprusi font dollárral és fonttal szembeni felértékelődése miatt. A reál GDP növekedés 2,0%-ról 3,5%-ra emelkedik 2004-ben az előrejelzések szerint. Azonban olyan bizonytalanságok, mint a turizmus romlása és az olajár növekedése 20042006-ig fennmaradnak. A turizmus egyébként is nagyot zuhant, 5%-kal volt kevesebb előző évhez képest, ami az Iraki háborúnak és az EU alacsony növekedésének köszönhet. 2003-ban a munkanélküliség 0,5%-os növekedéssel, elérte a 4,4%-ot, a prognózisok szerint azonban lassan ugyan, de 2006-ra 4% alá csökken. 2.3.2
Cseh Köztársaság
Jogi konvergencia A Cseh Nemzeti Bank (Česká Národni Banka) céljait illetően teljesen megfelel az KBER (ESCB) céljainak, ám a Központi Bankról szóló törvény nem teljesen összeegyeztethető a szerződés 109. cikkével, azaz a Nemzeti Bank jogilag nincs teljesen integrálva a Központi Bankok Európai Rendszerébe.
15
http://europa.eu.int/comm/economy_finance/publications/european_economy/2004/ee504en.pdf
22
Ezen kívül még hátravan néhány hiányosság korrekciója a nemzeti bank függetlenségét illetően, mint például a jegybankelnök és a döntéshozó testület többi tagjának felmentésével kapcsolatos törvénykezés. Ezek szerint a személyi függetlenséget illetően még akad tennivaló Csehország számára. Árstabilitás 1990-92-ig, mint a legtöbb rendszerváltó országban, Csehországban is magas volt az infláció az árak és a kereskedelem belső liberalizációja, valamint az árfolyamok leértékelődése miatt. Nem harmonizált adatok alapján a Cseh Köztársaságban 35%-os inflációt regisztráltak. 1993 és 1997 között az értékek minden országban jelentősen csökkentek. 1997-től áll rendelkezésünkre az első HICP adat, amely szerint Csehországban volt az egyik legalacsonyabb infláció: 8,0%. 1997 és 1999 között az infláció tovább csökkent minden KKE-i országban. Az 1998-as oroszválság következtében meredeken estek az élelmiszerárak, ráadásul az alacsony olajárak is hozzájárultak ahhoz, hogy a nyolc KKE-i ország átlagos inflációs értéke majdnem a felére csökkent. 1999-ben, Csehországban rögzítették az egyik legalacsonyabb inflációt, mely pontosan 1,8% volt. Az 1999-től 2000-ig tartó időszakban a 8 kelet –és közép-európai országban az olajárak növekedése, valamint ország-specifikus faktorok miatt megnövekedett az infláció. Ez vonatkozik Csehországra is, amely ugyan még mindig az egyik legjobb értéket felmutató ország volt, de a tendencia itt is növekvőnek számított. Ettől az időszaktól kezdve azonban a cseh fogyasztói árak változása csökkenő értéket mutatott: 2002 januárjában 3,4%-ot, 2003. januárjában pedig –0,7%-ot. A közelmúltban azonban a magas élelmiszer- és olajárak, valamint a közvetett adók és a szabályozott árak kiigazítása miatt az infláció számottevően nőni kezdett. Ezek a kiigazítások az EU-csatlakozással és a kormány államháztartási reformjaival kapcsolatosak. A dezinflációs folyamatot a monetáris politika irányultságának a középtávú árstabilitás biztosítása felé történő elmozdulása támasztotta alá. A jövőt illetően a legtöbb előrejelzés 2004-re 3,0–3,2% körüli, míg 2005-re 2,5–3,0% körüli inflációs rátát vetít előre. Ebben az időszakban a legnagyobb felfelé ható inflációs kockázat abból származik, hogy a közvetett adók változásainak és a szabályozott árak kiigazításának másodlagos hatásának mértékét bizonytalanság övezi. A távolabbi jövőt illetően az árstabilitást biztosító gazdasági környezet fenntartása a Cseh Köztársaságban többek között 23
attól függ majd, hogy sikerül-e megalapozott fiskális politikát kialakítani és hiteles konszolidációs pályát követni. Ezen kívül valószínűleg a közeljövő inflációjára is hatással lesz a felzárkózási folyamat. E hatás pontos mértékét azonban nehéz felmérni. Ha azonban a 2004. évi konvergencia-jelentésben szereplő értéket vesszük figyelembe, mely a 2004. augusztusát megelőző 12 hónap átlagát számolja, akkor ez az inflációs adat 1,8%-ot mutat, mely jelentősen alacsonyabb a 2,4%-os referencia értékhez képest. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy a Cseh Köztársaság jelenleg megfelel az árstabilitási kritériumnak. Az állami költségvetés helyzete Az államháztartási hiányt vizsgálva azt láthatjuk, hogy a tendencia a kilencvenes évek vége óta növekvő, aminek csúcsát 2003-ban érte el 12,6%-os hiánnyal. Az 1995-től 2002-ig tartó időszakban a szociális kiadások ( nyugdíjak, betegellátás, családi segélyek) kétszer olyan gyorsan nőttek, mint az összes állami költség. Ebben az időszakban történt az állami garanciák kiterjesztése a magánszektorra, amelynek szintén negatív hatása volt az állami pénzügyekre, és ami megugrasztotta a költségvetési hiányt, ugyanis a 2002-ben alakult új cseh kormány 2003-as előcsatlakozási gazdasági programjában az szerepelt, hogy a hiány csak 6,7%-ról 7,6%-ra nő 2003-ban. Ehhez képest a 12, 6%-os érték igen kimagaslónak mondható, bár az állami garanciák kiterjesztése nélkül a deficit 6% alatti lenne. A magas hiány oka bizonyos egyszeri kiadások, mint a 2002-es árvíz utáni felújító intézkedések, valamint a Cseh Köztársaság a CME (Central European Media Enterprises Group) vállalat elleni bírósági eljárás elvesztése miatt kiadott magas összeg (a GDP 0,5%-a). Ennek története röviden annyi, hogy a CME vállalatcsoport 1993-ban megvásárolta az első cseh magántvtársaságot, de mivel a Cseh Köztársaság nem támogatta a befektetést, pert indított ellene, amit végül a Köztársaság vesztett el a Stockholmi bíróságon.16 Az állami bevételek 2%-kal nagyobb értéket mutatnak, mint ahogy azt a 2002. decemberi költségvetés előirányozta. Ehhez hozzájárultak az ÁFA-bevételek (3,6%-kal több, mint a tervezett),és a közvetett adók (8%-kal több, mint a várakozások), melyek a háztartások magas fogyasztásával álltak kapcsolatban.
16
European Economy- Convergence Report 2004-Technical Annex, p68. http://europa.eu.int
24
A kiadási oldalon szerepelnek a munkanélküli segélyek és a tőkekiadások, melyek jelentősen magasabbak voltak a tervezettnél (10,3%-kal,és 9,2%-kal), mégis az összes kiadás csak 1,6 százalékponttal volt magasabb, mint ahogy azt a költségvetés előirányozta. A 2004-es kormányprogram az 5,3%-os államháztartási hiányt tűzte ki célul. Az állami bevételek oldalán a magasabb ÁFA-kulcsok és közvetlen adók kompenzálni tudják majd várhatóan a társasági adó-csökkentésből (31%ról 28%-ra) származó bevételkiesést. A 2004-es nyári kormányválság után az új cseh kormány úgy döntött, hogy folytatja az eredeti 2004-es költségvetési tervet. A vártnál jobb gazdasági teljesítmény és a 2004-es költségvetés kielégítő teljesítménye az első nyolc hónapban azt mutatja, hogy a 2004-es deficit-célok elérhetőek. A 2004-2007-es cseh konvergencia program szerint 2007-ben a cseh államháztartási hiány 3,3%-ra csökkenhet. A Bizottság ezt a célkitűzést nem találta elég ambiciózusnak, bár a program szerint a költségvetés helyzete tovább javulhat, és 2008-ban elérheti a 3%-os határértéket. Az államadósságot vizsgálva, láthatjuk, hogy 1998-tól folyamatosan egyre növekvő tendenciát követ, 2003-ban elérve a GDP 37,8%-át. A 2004-2007-es program szerint ez a növekvő államadósság továbbra sem fog változni, és minden évben majdnem 1 százalékpontot emelkedve 2007-re elérheti a 41,7%ot is. Bár ez az érték még mindig a 60%os kritérium alatt van, nem szabad hagyni, hogy a helyzet tovább romoljon. Összefoglalóan az állami költségvetés helyzetét nézve a Cseh Köztársaság teljesíti az államadósság-kritériumot, de a költségvetési hiány-határértéket még mindig meghaladja. Árfolyamok 1993-ban, miután Csehszlovákia kettévált, Csehország „megörökölte” a fixen rögzített árfolyam-rendszert, mely ±0,5% között mozoghatott. A gazdasági túlhevülés időszaka után, melyhez magas folyó fizetési mérleghiány és laza fiskális politika társult, 1997-ben a cseh korona leértékelődési hatás alá került és az ország felhagyott a rögzített árrendszerrel. 1998 óta a Cseh Nemzeti Bank követi az inflációs célokat, mindezt az irányított árfolyamokkal kombinálva. A cseh korona hosszú felértékelődési tendenciát mutatott, főként az euróval szembeni felértékelődésének köszönhetően. A felértékelődési trendet ezen kívül főként a külföldi közvetlen tőke jelentős beáramlásának és a privatizáció számlájára írták. Ez a tendencia a visszájára fordult 2002 közepe táján, amikor is a privatizációs folyamat lelassult, és a 25
központi bank beavatkozott a korona túl gyors felértékelődése miatt. 2004. júniusában 31,231,9 koron/euró körül stabilizálódott. 2004. szeptemberében a kereskedelem 31,7 korona/euró értéken zajlott, ami nagyon közel áll a 2002. januári adathoz. A cseh korona egyelőre nem vesz részt az ERM II-rendszerében. 2004 augusztusát megelőző 12 hónapban a korona folyamatosan értékelődött le az euróval szemben, bár az utóbbi hónapokban ez a tendencia részben megfordult. A cseh kormány 2004. évi májusi konvergencia programja szerint az ország minden évben alaposan vizsgálja majd a konvergencia-kritériumok helyzetét és csak akkor fog belépni az ERM II-rendszerbe, ha megfelel ezeknek. A program szerint 2009-2010-ben várható az euró bevezetése, azaz az ERM II-be való belépés az ezt a két dátumot megelőző két évben várható, azaz 2007-ben, vagy 2008-ban. Hosszú lejáratú kamatlábak 2001 elején a Cseh Köztársaságban volt a legalacsonyabb a hosszú lejáratú kamatláb az új tagok közül (6,3%) és a hosszú lejáratú kötvények hozama továbbra is csökkenő tendenciát mutatott. 2002 és 2003 közepére átmenetileg az eurózóna hasonló értékei alá esett (4,9% és 4,1%). 2004 augusztusában a hosszú lejáratú kamatlábak euróhoz viszonyított szórása 0,9 százalékpont volt. A Cseh Köztársaságban a hosszú lejáratú kamatlábak és az euróövezeti kötvényhozamokkal szembeni különbözetük 2004 során emelkedni kezdtek, bár ez idáig ez a növekedés viszonylag mérsékelt maradt. A cseh hosszú lejáratú kamatlábak és a hasonló euróövezeti kamatlábak között való további eltávolodás elkerülése érdekében nagyon fontos hiteles fiskális kiigazítási intézkedéseket foganatosítani a közeljövőben. Ha a 2004 augusztusát megelőző 12 havi átlagos inflációt nézzük, akkor a kamatlábak 4,7%on álltak. Ez jóval alatta áll a 6,4%-os konvergencia-határértéknek, így Csehország ennek a kritériumnak megfelel. Egyéb gazdasági mutatók17 2004 első félévében a GDP növekedés erősen gyorsulónak mondható (I. negyedév: 3,5%, II. negyedév: 4,1%) és várhatóan egész évre, valamint 2005-re is ez a tendencia jelezhető előre. A háztartások fogyasztása 2003-ban számottevően emelkedett, de 2004-től ez a tendencia
17
http://europa.eu.int/comm/economy_finance/publications/european_economy/2004/ee504en.pdf
26
megfordul a csökkenő munkabérek, és a növekvő munkanélküliség miatt. Emellett az állami szektor fogyasztása láthatóan lecsökkent a fiskális konszolidációs programnak köszönhetően. A export volumene is bővült, ami a még megmaradt kereskedelmi korlátok megszüntetésének köszönhet a gazdaság. 2004-ben a munkanélküliség 7,8%-ról (2003.) 8,3%-ra nő, de 2006-ra 8%-os értéket jósolnak. 2.3.3
Észtország
Jogi konvergencia Az Észt Nemzeti Bank (Eesti Pank) céljait illetően a nemzeti valuta szilárdsága, és a gazdaságpolitika támogatása területén még szükség van a KBER céljaival való összeegyeztetésére. A Központi bank függetlenségét, azon belül is a személyi függetlenséget illetően, szükség van a jegybankelnök elbocsátására és a felügyeleti szerv tagjainak függetlenségére vonatkozó törvénykezés további korrekciójára, valamint a jegybank elnökhelyettesének pozíciójának megerősítésére. Az Észt Nemzeti Bank egyenlőre hiányosságokkal rendelkezik a KBER-be való jogi integrálódásával kapcsolatban, ezen kívül szükséges az Észt Köztársaság Alkotmányának és a az észt koronáról szóló törvény módosítása, hogy az megfeleljen a
Szerződés 109.
cikkének, valamint az ESCB törvénynek. Árstabilitás Nem harmonizált adatok szerint 1992-ben, a Balti államokban az éves átlagos fogyasztóárváltozás elérte az 1000%-ot. 1997-től áll rendelkezésünkre az első HICP adat, mely szerint abban az évben, Észtországban 9,3%-os inflációt mértek. A referencia-időszakban, azaz 2003. augusztustól 2004. szeptemberéig, Észtország 2,0%-os tizenkét havi átlagos HICP-inflációt ért el, ami a Szerződésben megjelölt referenciaértéknél alacsonyabb. Hosszabb távra visszatekintve Észtországban a fogyasztói árak változása általánosan lefelé irányuló tendenciát követett. A közelmúltban azonban az infláció emelkedni kezdett. A dezinflációs folyamat számos fontos politikai döntést tükrözött. Közülük a legfontosabb, hogy a monetáris politika az árstabilitást 1992 óta egy valutatanácsi rendszer alapján próbálja elérni. Az importárak és a szabályozott árak kiigazítása jelentősen hozzájárult az inflációs ráták rövid távú volatilitásához.
27
A jövőt illetően az előrejelzések 2004-re 3% körüli inflációs rátát, míg 2005-re 3,5%-os rátát vetítenek előre és az őszi gazdasági előrejelzés szerint 2006-ra 3% alá, 2,8%-ra csökkenhet. Az inflációra felfelé ható kockázat elsősorban a magas olajárak, a szabályozott árak emelése és a fajlagos munkaerőköltség változásainak esetleges másodlagos hatásaiból eredhet. Ebben az évben azonban még 2%-os inflációjával megfelel a konvergencia kritériumnak, de az előrejelzések szerint ez nem marad így. Állami költségvetés helyzete Az észt fiskális politika a kilencvenes években, az egész stabilizációs és átmeneti időszakon át nagyon szigorú volt. A kormányok ellenőrzés alatt tartották az állami pénzügyeket, kiegyensúlyozott költségvetésre törekedve. Ha megnézzük az államháztartási deficit alakulását, láthatjuk, hogy az egyetlen nagy kiugrás a többi adathoz képest ’99-ben volt, az orosz válság idején, ekkor 3,7%-ra nőtt a GDP arányos hiány. A válságot sikeresen vészelte át az ország és 2000-re már csak 0,6%-os hiányt könyvelhettek el. Ettől kezdve az észt költségvetés végig többletet mutatott. 2003-ban Észtország a GDP 3,1%-át kitevő fiskális többletet ért el, és így a hiánymutató 3%-os referenciaértékét gond nélkül teljesítette. Az előrejelzések a kedvező gazdasági növekedés ellenére 2004-ben ez az érték számottevően csökken tovább 0.3%-ra. Ezen adatok alapján Észtországban nem nevezhető túlzottnak a költségvetési hiány. Fontos azt is megemlíteni, hogy az észt alkotmány tartalmazza, hogy a költségvetésnek egyensúlyban kel lennie. Ami a GDP arányos államadósság-mutatót illeti 2003-ban 5,3%-on stabil maradt, ami jóval alatta van a 60%-os referenciaértéknek és az előrejelzések szerint ez a mutató 2004-ben 4,8%ra csökken. Az államadósságot egyébként szinte teljesen fedezik az állami szektor tartalékai, ezért áll ilyen alacsony szinten ez az érték. Az egész Európai Uniót tekintve itt a legalacsonyabb a GDP arányos államadósság. Észtország igen nagy folyófizetésimérleghiánya miatt azonban továbbra is körültekintő fiskális politikára van szükség. A fiskális folyamatok fenntarthatóságával kapcsolatban a konvergencia program prognózisa szerinti fiskális többlet alapján Észtország továbbra is teljesíteni tudja a Stabilitási és Növekedési Egyezménynek a költségvetési egyenleg kiegyensúlyozottságára vagy pozitív értékére vonatkozó középtávú célkitűzését.
28
Árfolyamok Az észt koronát, miután 1992-ben újra bevezették, először a német márkához kötötték. Ezt 1999. január elsején az euró váltotta fel, 15,6466 korona/euró árfolyamon lett a közös európai valutához rögzítve. Észtország végig szigorú árfolyam-politikája átsegítette az észt koronát kisebb és nagyobb válságokon (orosz válság). 2004. június 28-a a korona részt vesz az ERM II-rendszerben, ±15%-os ingadozási sávval. Az ország úgy csatlakozott a rendszerhez, hogy a jelenlegi érvényes valutatanácsi rendszerben már egyoldalú kötelezettséget vállalt és így nem támasztott az Európai Központi Bankkal szemben további követeléseket. Észtország 2006 közepére tervezi az euró bevezetését, azért is csatlakozott ilyen hamar az árfolyam-rendszerhez. A következő kis táblázat bemutatja a rögzített árfolyamokat, melyen belül az észt koron mozoghat.
Felsőárfolyam Észt korona Középárfolyam (EEK) Alsóárfolyam
EUR 1= 17,9936 15,6466 13,2996
Az ERM II-csatlakozás óta az észt korona középárfolyamon maradt. Hosszú lejáratú kamatlábak Észtországban közvetlenül nem kaphatunk adatokat a hosszú lejáratú kamatlábakról.
A
hosszú lejáratú államkötvények hiánya az államadósság alacsony szintjét és körültekintő fiskális politikát tükrözi. Mindenesetre ez nem gátolja meg abban, hogy teljesítse az erre vonatkozó Maastrichti kritériumokat is. A 12-havi átlagos banki kölcsönök kamatai, -mert ehhez lehet a leginkább hasonlítani a hosszú lejáratú kamatlábakat, - 1998 óta (10% feletti szintről) folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. 2003-ban 5,2% volt, ez 2004 augusztusára 4,6%-ra csökkent. Egyéb gazdasági mutatók18 2004 első felében a GDP növekedés felgyorsult 5,1%-ról (2003) 6,3%-ra,. A növekedés fő húzóereje a turizmus és a belföldi kereslet volt. A növekedéshez hozzájárult ezen kívül a befektetések 6,1%-os növekedése is. Az előrejelzések szerint a reál GDP 5,9%-kal nő az idén, és ez a pozitív folyamat továbbra is folytatódik. Az export növekedésével és az államai
18
http://europa.eu.int/comm/economy_finance/publications/european_economy/2004/ee504en.pdf
29
fogyasztás csökkenésével a növekedés valamivel kiegyensúlyozottabb lehet a szakértők szerint. A gazdasági növekedés pozitív hatást gyakorol a munkanélküliségre, mely 2003-ban kicsivel kevesebb, mint 1%-ot emelkedett, de 2003-től, ha lassan is, de csökkenő tendenciát mutat majd, és 2006-ra a 9,1%-ot éri el. 2.3.4
Lengyelország
Jogi konvergencia A Bizottság hiányosságokat talált a Lengyel Nemzeti Bank (Narodowy Bank Polski) másodlagos céljaival kapcsolatban, amelyeket pótolni kell. Ami a függetlenséget illeti, Lengyelországnak bőven van mit korrigálnia. A törvénybe nincs beiktatva a jegybank függetlensége, sőt a törvény kihangsúlyozza a Nemzeti Bank és kormány közötti együttműködés fontosságát. Ezen kívül a 69-es cikkely támogatja, hogy a jegybank köteles évente éves elszámolását bemutatni a Miniszterek Tanácsának. Az intézményi függetlenség hiányosságain kívül személyi területen is akad még pótolni való, méghozzá a jegybanki szervek tagjainak felmentésének eseteivel kapcsolatban. A KBER-be való jogi integrálódásra vonatkozó törvénykezés szintén nem felel meg a Szerződés 109. cikkének, valamint az ESCB törvényeinek. Árstabilitás Hosszabb távra visszatekintve megállapítható, hogy Lengyelországban az infláció folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. 1997-ben 15,0%, 1999-ben 7.8%, 2003-ban 0,4%-ot ért el, ami abban az évben a legalacsonyabbnak számított a 8 KKE-i ország közül. A közelmúltban azonban, főleg átmeneti tényezők következtében, az infláció markánsan emelkedni kezdett. A 2004-es konvergencia-jelentés referencia időszakában az ország 2,5%os HICP-inflációt ért el, ami csak 0,1 százalékponttal magasabb, mint a referencia-érték, így most még megfelel a kritériumnak, de az előrejelzések szerint ez hosszabb távon nem tartható. Lengyelország olyan monetáris politikát folytat, melynek célja a középtávú árstabilitás biztosítása, és amely az inflációs célkövetés rendszerén alapul. A jövőt illetően az előrejelzések zöme 2004-re és 2005-re 3%, illetve 4% körüli inflációt vetít előre. Ebben az időszakban a felfelé mutató kockázatok – az élelmiszer- és olajárak emelkedése, valamint az EU-csatlakozással kapcsolatos adóemelések másodlagos hatásai
30
miatt esetleg bekövetkező – béremelkedésekből, a költségvetés kiegyensúlyozatlanságából, és a hazai kereslet további emelkedéséből eredhetnek. Állami költségvetés helyzete 1999-ben a GDP arányos államháztartási hiány 1,4%-ot mutatott. Ez az érték 2002-re 3,6%ra emelkedett. Ez a romlás három, a ’99-es évben megvalósított reform miatt következett be, melyek a közigazgatás, az egészségügy és a társadalombiztosítás területén történtek, és melyek igen megterhelték a költségvetést. 2001 óta több hiány-csökkentési tervet is összeállítottak, de egyik sem jutott el a megvalósításig, így a deficit egyre csak növekedett. 2003-ban a hiány a GDP 3,9%-a volt, és a kormány előrejelzései szerint, a gazdasági növekedés megszilárdulása ellenére ez 2004-re 5,6%-ra nő tovább leginkább a megemelkedett kiadásoknak köszönhetően, mint a nyugdíjrendszer és a védelmi kiadások reformja. A lengyel konvergencia program, mely a 2004-2007-es időszakot fedi le, úgy tervezi, hogy 2007-re sikerülhet a hiányt 3% alá nyomni, méghozzá pontosan -1,5%-ra, ám ez a Bizottság állítása szerint nem biztos, hogy sikerülhet több kockázati tényező miatt. Az államadósság a GDP 36,7%-áról (2001) 45,4%-ra nőtt 2003-ra. A konvergencia program szerint ez az érték még 2006-ig 52,7%-ra fog megemelkedni, de 2007-ben 0,4 százalékpontot csökkenhet. Lengyelország egyelőre nem felel meg a költségvetésre vonatkozó kritériumnak, de ha az előrejelzések pontosnak bizonyulnak a GDP arányos államadósság mutató hosszabb távon is a 60%-os határérték alatt tartható. Azonban a Stabilitási és Növekedési Egyezménynek a közel kiegyensúlyozott vagy pozitív költségvetési egyenlegre vonatkozó középtávú célkitűzését egyelőre nem fogja tudni teljesíteni. Árfolyam-kritérium A lengyel zlotyt eleinte az amerikai dollárhoz, később egy valutakosárhoz kötötték. 2000. áprilisa óta az ország lebegtető árfolyam-politikát folytat. Egy rövidebb felértékelődési ciklust követően, 2001 közepe óta a lengyel valuta folyamatosan értékelődik le az euróval szemben. Lengyelország egyelőre nem vesz részt az ERM II-ben, várhatóan 2007-ben, vagy 2008-ban fog csatlakozni, az euró 2009/2010-es bevezetésének reményében. 2003 augusztusa és 2004 augusztusa között, az árfolyam nagymértékű volatilitása mellett, a lengyel zlotyt az euróval szembeni 2002. októberi átlagárfolyamnál sokkal gyengébb 31
árfolyamon váltották, amelyet a korábbi jelentésekben elfogadott konvencióként az ERM IIbeli középárfolyam híján tájékoztató referenciaértékként használnak. Hosszú lejáratú kamatlábak 2001 óta (10,7%) a lengyel hosszú lejáratú kamatlábak folyamatosan csökkenő tendenciát mutattak egészen 2003-ig (5,8%). Azóta azonban jelentősen megnövekedett és 2004. augusztusában már több mint 3%-kal volt az eurózóna átlaga felett, és 0,5%-kal haladta meg a referencia értéket is (6,4%), ami azt jelenti, hogy Lengyelország egyelőre nem tudja ezt a kritériumot teljesíteni. Egyéb gazdasági mutatók19 Két év lassú növekedés után a (2001-2002) a gazdaság végre fellendülést mutat. A reál GDPnövekedés 6,5%-ra gyorsult fel 3,8%-ról 2003-ban, ám ez a növekedés 2005-ben megtorpan és negatív irányt vesz (4,9%), 2006-ra 4,5%-ra csökken. A befektetések csökkenése megállt, most évente 3,4%-kal emelkedik, és ez középtávon így is marad. Ami a magánfogyasztást illeti, 2003-ban 3% körül állt, 2004-től azonban jelentősen megnövekszik 2006-ra elérheti az 5%-ot. A munkanélküliség 2002-ben érte el tetőfokát (19,8%), 2004-re 19,0%-ot prognosztizálnak, 2006-ra pedig elérheti a 18,1%-ot is. 2.3.5
Lettország
Jogi konvergencia A Bizottság vizsgálata során úgy találta, hogy a Lett Nemzeti Bank (Latvijas
Banka)
elsődleges céljainak szövegezése egyelőre nem felel meg a Szerződés 105(1). cikkének szövegezésével, valamint a másodlagos feladatok területén is további módosításokra van szükség. A függetlenséget illetően a jegybankelnök és az igazgatósági testület tagjainak elbocsátására vonatkozó eseteket még harmonizálni kell az ESCB törvény 14(2)-es cikkével, valamint a döntéshozó szervek személyi függetlenségével kapcsolatban is hagy még kívánnivalót maga után a lett törvénykezés.
19
http://europa.eu.int/comm/economy_finance/publications/european_economy/2004/ee504en.pdf
32
A Lett Nemzeti Bankról szóló törvény az ESCB-be való jogi integrálódását illetően nem teljesen felel meg a Szerződés ide vonatkozó 109. cikkének és az ESCB törvénynek. Árstabilitás Hosszabb távra visszatekintve Lettországban a fogyasztói árak inflációja általánosan lefelé irányuló tendenciát mutatott, bár ez 2003-ban megfordult, ekkor az érték 3,4% volt. A referencia-időszakban 2003 szeptemberétől 2004 augusztusáig Lettországban az átlagos HICP-infláció 4,9% volt, ami jelentősen meghaladja a 2,4%-os referenciaértéket. A dezinflációs folyamat 2003-ig számos fontos politikai döntést tükrözött: közülük a legfontosabb, hogy a monetáris politika 2004 óta az árstabilitást szorosan rögzített árfolyamrendszerrel próbálja elérni. Az infláció leszorítását a reál-GDP erőteljes növekedésével párhuzamosan sikerült elérni. A jövőt illetően a nemzetközi intézetek zöme 2004-re 4,0–5,8%-os, míg 2005-re 3,3-3,5%-os inflációt jelez előre. Az inflációra felfelé ható kockázat elsősorban a jelenlegi magas infláció és a gyors hitelbővülés miatti élénk hazai kereslet esetleges másodlagos hatásaiból eredhet. Egyelőre azonban Lettország nem felel meg középtávon sem a konvergencia kritériumnak. Állami költségvetés helyzete 1998 és 2002 között a költségvetési helyzet igen változatos képest mutatott, amit olyan külső tényezőknek köszönhet, mint az orosz krízis is volt. 1999-ben volt az államháztartási hiány a legmagasabb, a GDP 4,9%-a. 2003-ban a hiány a vártnál nagyobb arányban, 1,5%-ra csökkent le, ami annak az eredménye, hogy a kormány szigorúan ellenőrzés alatt tartotta az állami kiadásokat, és az adóbevételek is magasabbak voltak az előre jelzettnél. A lett konvergencia program 2004-re 2,1%-os államháztartási hiányt jelez előre. A költségvetésben látható többletkiadások, mint például az EU és NATO kötelezettségek teljesítése növeli meg részben a deficitet. Ezen kívül a kormány többet szán költeni a versenyképesség növelésére, az emberi erőforrás fejlesztésére és az infrastruktúra javítására, amihez az EU-alapokat igénybe veszi. A hiányt 2005-re 0,1%-ra lehet szorítani, amit viszont ismét jelentős növekedés követ, 2006-2007-ben a deficit a GDP 2,0%-a lesz, ami azonban még mindig a referencia érték alatt áll, és a hiány nem nevezhető túlzottnak.
33
Az államadósságot tekintve láthatjuk, hogy a ’98-as 9,8%-os értékről 2003-ra a GDP 14,4%ára emelkedett. A konvergencia program szerint az államadósság 2007-re GDP 17,7-ára fog megnövekedni, ám még ez is jóval a 60%-os referenciaérték alatt van. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy Lettország kormányzati pénzügyi pozíciója mindkét részfeltételnek megfelel, és középtávon ez így is marad. Árfolyam-kritérium Mivel a lett lat árfolyamát 1994-től az SDR-hez kötötték fix 0,7997 lat/SDR árfolyamon, a lat-euró árfolyam alakulása elsősorban az eurónak az USA dollárral szembeni, míg kisebb mértékben a japán jennel és az angol fonttal szembeni mozgásait tükrözte. Az ingadozási sávot ±1%-ban rögzítették, és a Lett Nemzeti Bankra bízták, hogy ezen a sávon belül is maradjon. Az utóbbi években a lat-ot végig középárfolyam felett váltották. 1999-ben az amerikai dollár felértékelődésével, a lett lat is többet ért az euróval szemben. 2002-2004-ig azonban körülbelül 18%-kal leértékelődött a közös európai valutával szemben. Lettország egyelőre nem vesz részt az ERM II-ben, várhatóan 2006-ban fog csatlakozni, az euró 2008. január 1-jei bevezetésének reményében. Hosszú lejáratú kamatlábak Lettország olyan körültekintő fiskális politikát folytat, melynek célja az infláció alacsony szinten tartása és hogy a kamatlábak elérjék az eurózóna szintjét. Ennek eredményeként 2001-től (7,6%) a hosszú lejáratú kamatlábak folyamatosan csökkentek 2003-ig, amikor is a csökkenés megtorpant 4,9%-os értéken. 2004 augusztusában 5,0%-ra emelkedett, ami minimálisnak mondható, és Lettország még így is bőven a 6,4%-os referencia értéken belül áll. Egyéb gazdasági mutatók20 2003-ban és 2004-ben a nem várható változás a reál GDP növekedésben, mindkét évben 7,5%-os bővülés várható. 2005/2006-ban sem lesz más a helyzet, csak akkor 6,7%-ra csökken ez az érték. Ami a magánfogyasztásokat illeti, a 2003-as 8,6%-os szintről 2004-ben kissé megemelkedik a GDP 9%-ára, majd újra negatív pályát követve 2006-ra eléri a 8%-ot.
20
http://europa.eu.int/comm/economy_finance/publications/european_economy/2004/ee504en.pdf
34
2003-ban nőtt a munkanélküliség és csökkent a foglalkoztatottság. A munkanélküliség 2002ben 12,6% volt, 2003-ra 10,5%-ra csökkent és 2006-ra elérheti a 9,4%-os szintet, ami ugyan még mindig magasnak számít, de legalább csökkenő tendenciát mutat. 2.3.6
Litvánia
Jogi konvergencia Ezen a területen Litvánia elég jó helyzetben van, mindössze néhány kiigazításra van szükség a Litván Nemzeti Bank (Lietuvos Bankas) másodlagos céljaival kapcsolatban. Ezen kívül a központi bank jogi integrációja és a Nemzeti Valutáról szóló törvény területén kell további módosításokat hozni, hogy mindezek megfeleljenek a Szerződés 109. cikkének, valami t az ESCB törvénynek. A Nemzeti Bank függetlenségét illetően minden megfelel a Szerződésnek, nincs szükség semmilyen korrekcióra. Az árstabilitási kritérium A referencia-időszakban, azaz 2003 augusztusától 2004 augusztusáig Litvánia -0,2%-os HICP-inflációt ért el, amely a Szerződésben megjelölt referenciaértéknél jóval alacsonyabb. Hosszabb távra visszatekintve Litvániában a fogyasztói árak inflációja általánosan lefelé irányuló tendenciát követett. A dezinflációs folyamatot elősegítette a monetáris politika árstabilitás elérését célzó irányultsága, amelyet Litvánia elsősorban a valutatanácsi rendszerre történő áttéréssel alakított ki 1994 óta. A 2002 közepétől 2004 elejéig tartó időszakban a negatív inflációs rátát elsősorban bizonyos specifikus tényezők kombinációja, azaz az élelmiszerárak, a fajlagos munkaerőköltségek, az importárak és a távközlési szektor árainak számottevő csökkenése magyarázza. Bár az árak bizonyos mértékben hasonlóan alakultak, mint számos más EU tagállamban, Litvániában ez mégis erősebben éreztette hatását, mint a többi országban. A vizsgált időszakban az inflációs ráták igen volatilisek voltak, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy az élelmiszer- és energiaárak alakulása nagy hatást gyakorolt a litván fogyasztói árak inflációjára. A jövőt illetően az előrejelzések 2004-re 1% körüli, míg 2005-re 2,5% körüli inflációt vetítenek előre. Ebben az időszakban az inflációra felfelé ható kockázat a gazdaság túlfűtöttségéből, az erőteljes hitelbővülésből, az expanzív fiskális politikából és az infláció közelmúltbeli emelkedésének esetleges másodlagos hatásaiból eredhet.
35
Az állami költségvetés helyzete 1999-ben az államháztartási hiány a GDP 5,6%-a volt és egészen 2002-ig csökkenő tendenciát mutatott, ekkor a deficit elérte a 1,5%-ot. Ez a szignifikáns esés az állami kiadások a GDP 42,9%-áról 34,3%-ára csökkentésének és a vártnál nagyobb GDP-növekedésnek, valamint a vártnál magasabb társasági és személyi jövedelemadónak köszönhető. 2004-re a litván konvergencia-program 2,6%-os hiányt jósol. Ez az emelkedés tőkekiadások (új befektetési projektek), az állami fogyasztás (az állami alkalmazottak fizetés-növekedése), a támogatások (a gazdáknak adott juttatások emelkedése), és a közjóléti segélyek (magasabb nyugdíjak és gyermek-segélyek) növekedésének számlájára írható. A konvergencia program 2007-re 1,5%-os GDP arányos államháztartási hiányt irányoz elő. Az államadósságot illetően, az orosz válság idején 16,8%-ról 23,8%-ra növekedett 2000-re. Ettől kezdve csökkenő trend figyelhető meg, mely annak köszönhető, hogy az állam az adósságok visszafizetésére használta fel a privatizációból befolyt összeg nagy részét. 2007-re a GDP arányos államadósság a szakértők és konvergencia-programban foglaltak szerint 21,0%-ra mérséklődik. Ezek szerint Litvánia hosszabb távon is képes lesz 60% alatt tartani az államadósságot, míg a költségvetési hiányt csak 2007 környékén tudják stabilizálni. Az árfolyam-kritérium Litvánia 1994 áprilisa óta valutatanácsi rendszert működtet. Először a litas-t az USA dollárhoz kötötték 4 LTL/USD árfolyamon. 2002. februárjában a dollárt az euró váltotta fel és azóta litván valuta ±15%-os ingadozási sávon belül mozoghat. EUR 1= felső árfolyam 3,97072 Litván litas (LTL) középárfolyam 3,45280 alsó árfolyam 2,93488
A litván litas közel hat hónapja, azaz 2004. június 28-a óta vesz részt az ERM II-ben, vagyis az EKB vizsgálatát megelőzően kevesebb, mint két éve. Litvánia úgy csatlakozott az ERM IIhöz, hogy egyoldalú kötelezettségként már működött a valutatanácsi rendszer, és így nem támasztott az EKB-val szemben további követeléseket. Litvánia azért csatlakozott ilyen korán a rendszerhez, hogy 2007. január 1-jén be tudja vezetni az eurót. Az ERM II-csatlakozás óta a litas a középárfolyam körül maradt, melyet a következő ábra be is mutat. (2. ábra)
36
Forrás: http://www.ecb.int/stats/exchange/eurofxref/html/eurofxref-graph-ltl.en.html
A hosszú lejáratú kamatlábak kritériuma Litvánia valutatanácsi rendszert működtet, és nem szab meg független kötvény kamatlábakat. 2001-ben 10% körül volt a litván hosszú lejáratú kamatok szintje. 2002-re több mint 2%-ot csökkent, és 2003-ra már elérte az 5,3%-ot. 2004. augusztusában a konvergencia-jelentés szerint a kamatlábak 4,7%-os értéket értek el. Ezek alapján Litvánia ennek a kritériumnak is megfelel. Egyéb gazdasági mutatók21 Litvánia reál-GDP növekedését tekintve azt láthatjuk, hogy a 2003-as 9,7%-os szintről 2004re 7,1%-ra csökken, 2006-ra pedig már csak 5,9%-ot ér el. A belföldi fogyasztás 2003-ban 12,4% volt, de ez az érték 2006-ra 5,9%-ra lecsökken. A munkanélküliség a gazdasági növekedésnek köszönhetően negatív tendenciát követ, 2003ban 12,7% volt, 2006-ra pedig elérheti a 9,9%-ot. 2.3.7
Málta
Jogi konvergencia A Máltai Nemzeti Bank (Central Bank of Malta) másodlagos céljait, melyek a fegyelmezett és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésre vonatkoznak, összhangba kell hozni az ESCB másodlagos céljaival, valamint a jegybank törvény 4(2)-es cikkének sokkal inkább a nemzeti bank feladatairól, mint céljairól kel szólnia. 21
http://europa.eu.int/comm/economy_finance/publications/european_economy/2004/ee504en.pdf
37
Ezen kívül a Máltai Nemzeti Bankról szóló törvény nem esik egybe a Szerződés 109. cikkével, valamint a ESCB törvénnyel. A függetlenséget illetően a máltai törvény, mind pénzügy, mind intézményi, mind személyi szinten megfelel a Szerződés ide vonatkozó cikkének. Árstabilitási kritérium A referencia-időszakban (2003. aug.-tól 2004. aug.-ig) Málta 2,6%-os tizenkét havi HICPátlaginflációt ért el, amely csak 0,2 százalékponttal ugyan, de meghaladja a Szerződésben megjelölt referenciaértéket. Hosszabb távra visszatekintve Máltán a HICP-infláció viszonylag stabil volt. Az infláció alacsony szinten tartásának érdekében Málta számos fontos politikai döntést hozott, melyek közül a legfontosabb, hogy Málta 1964 óta rögzített árfolyamrendszert működtet és monetáris politikájának fő célkitűzéseként az árstabilitást jelölte meg. A viszonylag mérsékelt inflációt a külkereskedelem liberalizációja és néhány hálózati iparág szabályozási reformja támasztotta alá. 2000-ig az infláció ilyen alakulását szilárd gazdasági növekedés kísérte, de ez a növekedés 2002-ben és 2003-ban jelentősen lelassult. A harmonizált fogyasztóiár-index és a fogyasztóiár-index között eltérések vannak, mivel a szálláshely-szolgáltatási és vendéglátási ágazat árai nagyobb súlyt képviselnek a HICP-kosárban, mint a fogyasztói kosárban. A jövőt illetően az ide vonatkozó előrejelzések szerint a fogyasztói árak 2004-ben 3,0% körül és 2005-ben 2,0% körül állnak majd. A Central Bank of Malta közelmúltbeli előrejelzése is közel 3%-os inflációt jelez 2004-ben. Az inflációra felfelé ható kockázat elsősorban az olajár-sokkok és a közvetett adók változásainak esetleges másodlagos hatásaiból eredhet. Állami költségvetés helyzete A GDP arányos államháztartási hiány 1998-tól kezdődően 2002-ig folyamatosan csökkent, végül elérte az 5,9%-ot. Ez 1999-től 2000-ig bizonyos ciklikus faktorok miatt következett be. 2003-ban Málta GDP-arányos államháztartási hiánya 9,7% volt (beleértve a GDP-arányos 3%-os hiánynövelő átmeneti intézkedéseket is), ami jóval meghaladta a referenciaértéket. Ennek oka, hogy a reál GDP-növekedés igen alacsony volt és a kormány túllépte a tervezett kiadási keretet is. Máltán a hiány túlzottnak nevezhető. A konvergencia program 2004-re 5,2%-os hiányt jelez előre. A bevételek a GDP arányában 5,3 százalékponttal növekszenek a terv szerint, így elérhetik a GDP 45,3%-át. Ennek jó részét az Olaszország és Málta közötti 38
pénzügyi együttműködési megállapodásból származó beáramló tőke és az EU alapokból kapott transzferek teszik ki. A kiadások összesen a GDP 50,5%-át teszi ki az előrejelzések szerint, ami majdnem 2 százalékponttal kevesebb, mint a 2003-as érték. Az ugyan növekvő kamatkiadásokat, az állami fogyasztást, és az állami befektetéseket több mint kompenzálja majd az állam által nyújtott transzferek, a támogatások és más állami kiadások GDParányának a csökkenése. A még így is magas hiány ellenére kormány képesnek érzi magát arra, hogy a deficitet 2006-ra 2,3%-ra, majd 2007-ben 1,4%-ra mérsékelje. Az államadósság-mutató 2003-ban 71,1%-ra
emelkedett a hajógyári szektor átalakulása
miatti többlett-kiadások következtében és így jóval a 60%-os referenciaérték fölött maradt, és az előrejelzések szerint 2004-ben 73,8%-ra tovább nő. A konvergencia program szerint Málta 2007-re 70,4%-ra tudja csak lecsökkenteni a GDP-arányos államadósságot, mely érték még mindig több mint 10%-kal magasabb, mint a Maastrichtban rögzített határérték. Az elkövetkező évekre előre jelzett államháztartási hiány mellett Málta nem fogja tudni teljesíteni a Stabilitási és Növekedési Egyezménynek a közel kiegyensúlyozott vagy pozitív költségvetési egyenlegre vonatkozó középtávú célkitűzését. Árfolyam-kritérium A máltai líra jelenleg egy olyan valutakosárhoz van kötve, melyet az euró (70%), az USA dollár (10%) és a font sterling (20%) alkot. Az euró nagy aránya miatt az ingadozási sávot ±3,5 %-ban állapították meg. 2004-ben a líra 7%-kal alacsonyabban állt az euróval szemben, mint 2002. januárjában. Málta egyelőre nem vesz részt az ERM II-ben. A 2004-es konvergencia-program szerint az ország igyekszik teljesíteni a kritériumokat, és a jelenlegi nyilatkozatok alapján 2008-ban kívánja bevezetni az eurót, így 2006-ban kell majd csatlakoznia az árfolyam-rendszerhez, hogy a szükséges két évet ott ki tudja tölteni. Hosszú lejáratú kamatlábak 2001 elején Máltának volt a legalacsonyabb hosszú lejáratú kamatlába az új tagállamok közül (6,2%) és ez a csökkenő tendencia, melynek célja, hogy elérje az eurózóna szintjét, továbbra is folytatódik. 2003-ra elérte az 5,0%-ot, és 2004-re 4,7% várható, ami már csak 0,3%-kal magasabb, mint az eurózóna hasonló értéke, és a konvergencia kritériumot sem lépi túl.
39
Egyéb gazdasági mutatók22 2003-ban a reál-GDP mindössze 0,2% volt. Lassan ugyan, de ez az érték a közeljövőben növekedni látszik és 2006-ra elérheti az 1,8%-ot. 2003-ban a magánfogyasztás mindössze a GDP 1,5%-át tette ki. 2004-ben ez az arány –0,3%-ra romlott, de ettől az évtől kezdve az előrejelzések szerint javulás várható, és 2006-ra újra 1% fölé kerülhet ez az érték. 2003-ra megemelkedett a munkanélküliség 8,2%-ra. Sajnos 2005-is továbbra is emelkedést mutat, 2006-ra azonban mérséklést prognosztizálnak. 2.3.8
Szlovákia
Jogi konvergencia A Szlovák Nemzeti Bankról (Národná Banka Slovenska) szóló törvény 12(1)-es cikkében hiányosságok találhatók, melyeket korrigálni kell, hogy a törvény minél előbb megfeleljen az ESCB másodlagos céljainak. Az intézményi függetlenséget illetően további problémát jelent a központi bank függetlenségét illetően az, hogy a törvény szerint a parlamentnek joga van arra kötelezni a jegybankot, hogy módosítsa az éves jelentést. Ezt mindenképpen korrigálni kell, mert súlyos hiányosságnak számít. A személyi függetlenségre vonatkozóan a jegybanki szervek elbocsátásának eseteiben talált kifogásolnivalót a Bizottság, amit szintén módosítani szükséges. Ezeken kívül Szlovákia törvénykezése, a Szlovák Nemzeti Bankról szóló törvény nem felel meg teljesen a Szerződés 109. cikkének és az ESCB törvénynek. Árstabilitási kritérium A 2003 augusztusa és 2004 augusztusa között vizsgált 12 hónapban Szlovákia 8,4%-os átlagos
HICP-inflációt
ért
el,
ami
jóval
meghaladja
a
Szerződésben
megjelölt
referenciaértéket. A múltra visszatekintve Szlovákiában a fogyasztói árak változása nem mutatott világosan meghatározható tendenciát. A rögzített árfolyam-rendszer 1998-ban történt megszüntetése óta az infláció alakulása egy olyan monetáris politikai rendszerben zajlott, amelyet leginkább az implicit inflációs célkövetés és az irányított árfolyam kettősségével lehetne jellemezni. 1999 óta az infláció alakulását főleg a szabályozott árak emelkedései és a
22
http://europa.eu.int/comm/economy_finance/publications/european_economy/2004/ee504en.pdf
40
közvetett adók változásai befolyásolták. A vizsgált időszak legnagyobb részében az infláció alakulását a reál-GDP viszonylag élénk növekedése kísérte. A középtávú jövőt vizsgálva a legtöbb előrejelzés 2004-re 7,6–8,2%-os, míg 2005-re 3,0– 4,5%-os inflációs rátát vetít előre, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a szabályozott árak és a közvetlen adók kiigazítása befejeződött. Állami költségvetés helyzete A GDP-arányos államháztartási hiányt 1998-tól 2003-ig nagyban befolyásolták bizonyos külső tényezők. 2000-ben érte el a csúcspontot, a GDP 12,3%-át, aminek okai között tudhatók a bankok átszervezése és a magas tőketranszferek nyújtása az állam részéről. 2002-ben a kormány túlköltekezett a szociális juttatások területén, és ez is hozzájárult a magas hiányértékhez. A 2003-ban megalakult új kormány megkezdte az állami kiadások reformjának megvalósítását azaz az állami fogyasztás, a támogatások, és a tőkekiadások csökkentését, és ez által jobban kézben tudták tartani a hiány növekvését, mint ahogy az azt előző években történt és ekkora már 3,7%-ra csökkent a deficit. A kiadások a GDP 2%-val voltak alacsonyabbak, mint ahogy azt a költségvetésben előirányozták, a bevételi oldalon azonban a magas GDP növekedés nem tudta kompenzálni a túlbecsült ÁFA-bevételekből adódó bevételkiesést. Részben a tervezett nyugdíjreform hatása miatt, de a csökkentett szociális segélyek, támogatások ellenére ez a GDP-arányos adat az előrejelzések szerint 2004-ben 3,9%-ra nő a kedvező ciklushelyzet ellenére, ezért Szlovákiában az államháztartási hiány még mindig túlzottnak nevezhető. A szlovák konvergencia-programban leírtak szerint a kormány célja, hogy 2007-ig a GDP 3,0%-ára csökkentsék a deficitet, ami még akkor is a referenciaérték felett lesz. 2003-ban a GDP-arányos államadósság-mutató 42,6%-ra csökkent, amely alatta marad a 60%-os referenciaértéknek, ám az előrejelzések szerint 2004-ben ez az arány tovább emelkedik 44,5%-ra, mely után újabb kisebb növekedés re lehet számítani, és 2007-re visszaáll a 2004-es szintre. Az emelkedés oka az egyik oldalon a banki szektor átalakulása miatt többletkiadások és a feltételezettnél magasabb kiadások, melyek az állami garanciákhoz kapcsolódtak. A másik oldalon azonban a privatizációs projektek enyhítették az államadósság-arány növekedését és hozzájárultak az államadósság csökkenéséhez. A fiskális folyamatok fenntarthatóságát illetően az elkövetkező évekre előre jelzett államháztartási hiány 41
alapján Szlovákia nem fogja tudni teljesíteni a Stabilitási és Növekedési Egyezmény azon középtávú célkitűzését, hogy a költségvetési egyenleg közel kiegyensúlyozott vagy pozitív legyen. A szerkezeti reformok folytatása, különös tekintettel a társadalombiztosítási járulékokra, jelentősen hozzájárulhatna a fiskális konszolidációhoz, miközben előmozdítaná a gazdasági növekedést és a reáljövedelem-konvergenciát. Árfolyam-kritérium 1993-ban, nem sokkal bevezetése után, a szlovák korona leértékelődési nyomás alá került, és a középárfolyamot 10%-kal csökkentették. A Szlovák Nemzeti Bank úgy döntött, hogy az ingadozási sávot kibővíti ±5%-ra 1996-ban, majd ±7%-ra 1997-ben. 1998. októberében azonban a növekvő belső egyensúlytalanságok, az orosz válság és a valuta további leértékelődési nyomása miatt a rögzített árfolyamot felszámolták. Azóta Szlovákia az implcit inflációs célkövetés rendszerét kombinálja ellenőrzött lebegtetéssel. 2004. augusztusa óta a korona 1 százalék körül veszített az értékéből az euróhoz viszonyítva, bár ennek ellenére 2002 januárjához képest 2004 szeptemberében a korona 6%-kal értékelődött fel az euróval szemben. Ez a
felértékelődés elsősorban azzal hozható összefüggésbe, hogy Szlovákia
gazdasági kilátásainak megítélése javult, az export növekedése erőteljes volt, valamint a szlovák kamatláb és az euróövezeti kamatláb különbözete pozitív. Szlovákia konvergencia-programjában nyíltan kifejezi az euró 2008/2009-es bevezetésére irányuló akaratát. Ezek szerint ahhoz, hogy ez megtörténjen már 2006/2007-ben csatlakozniuk kell az ERM II-rendszerhez, hogy abban a megszabott két évet a korona leértékelése nélkül el tudják tölteni. Hosszú lejáratú kamatlábak A 2004 augusztusát megelőző 12-havi átlagos hosszú lejáratú kamatláb 5,1% volt, azaz nem haladta meg a referenciaértéket, és jelentős csökkenést is jelent 2001-hez képest, amikor 8,0%-os volt ez az érték. Szlovákiában a hosszú lejáratú kamatlábak és az euróövezeti kötvényhozamokkal szembeni különbözetük 2003 elejéig csökkent, majd ezután a referenciaidőszak hátralevő részében elég stabil maradt.
42
Egyéb gazdasági mutatók23 Szlovákia gazdaságát illetően megállapítható, hogy a 2003-ban 4%-ra csökkent a reál GDP, de 2004-re újra növekedni fog. Ami a magánfogyasztást illeti, 2003-ban negatív értéket mutatott, de 2004-re ez újra 3% körüli lesz az előrejelzések szerint. A munkaerőpiac teljesítményére vonatkozóan az állapítható meg, hogy 2003-ban jó teljesítményt mutatott, de ez a folyamat 2004-ben stagnál, majd 2005-től ismét lendületet kap. 2003-ban a 17,5%-ra csökkent a munkanélküliség 18,7%-ról (2002.), sajnos 2004-ben újra emelkedést mutat, és prognózisok szerint eléri a 18,7%-ot. 2.3.9
Szlovénia
Jogi konvergencia A Szlovén Nemzeti Bank (Banka Slovenije) másodlagos céljainak szövegezését jobban összhangba kell hozni a Szerződés ide vonatkozó cikkével. Ami a jegybanki függetlenséget illeti, a törvény majdnem teljesen megfelel a Szerződésnek, kivéve, hogy a kormányzó szerv tagjainak felmentésére vonatkozó törvénycikkelyt pontosabban hozzá kell igazítani az ESCB törvényhez. A Szlovén Nemzeti Bankról szóló törvény sem teljesen összehangolt a Szerződés 109. cikkével, valamint a jegybank ESCB-be való jogi integrálódása is befejezetlen még. Árstabilitási kritérium A referencia-időszakban (2003. aug-2004.szept.) Szlovénia 4,1%-os HICP-inflációt ért el, ami a Szerződésben megjelölt referenciaértéknél (2,4%) jóval magasabb. Hosszabb távra visszatekintve Szlovéniában a fogyasztói árak inflációja 1999-ig fokozatosan csökkent, de ekkor a lefelé irányuló tendencia megtorpant, majd 2000 után újra folytatódott. Szlovénia 2001-ben új, két oszlopra támaszkodó monetáris politikai rendszert vezetett be, melynek fő célkitűzéseként az árstabilitást jelölte meg és ez jó hatással volt az infláció alakulására. A jövőt illetően az előrejelzések zöme szerint az inflációs ráta 2004-ben 3,6–3,8% között, míg 2005-ben 3,2–3,3% körül lesz. Ebben az időszakban az inflációra felfelé ható kockázat elsősorban a hazai kereslet erősödésével és a szabályozott árak további emelésével hozható
23
http://europa.eu.int/comm/economy_finance/publications/european_economy/2004/ee504en.pdf
43
összefüggésbe. Ez azt jelenti, hogy Szlovénia egyelőre középtávon nem tud megfelelni a konvergencia kritériumok árstabilitási feltételének. Az állami költségvetés helyzete A szlovén GDP-arányos államháztartási hiány alakulása 2000 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. 2000-ben az arány 3,5%-volt, 2003-ra viszont már 2,0%-ra csökkent, azaz nem haladta meg a referenciaértéket. Ez a kormány szigorú fiskális politikájának köszönhető. Eszerint két évre előre tervezik meg a költségvetést, melyet próbálnak szigorúan be is tartani. Az előrejelzések szerint ez az adat 2,3%-ra nő 2004-ben. A növekedés oka az állami intézmények szektorális újraelosztása, mely megemeli a deficitet. Azonban a pénzügyi helyzet még így is kielégítőnek mondható, hiszen a bevételi oldalon az adóbevételek, mint például a nyereségadó, megnövekedtek. Szlovéniában ezek szerint a költségvetési hiány jelenleg nem nevezhető túlzottnak. A 2004-2007-es időszakot lefedő konvergencia-programban olvasható, hogy a szlovén kormány 2007-re a GDP 0,9%-ára kívánja mérsékelni az államháztartási hiányt. 2003-ban az államadósság-mutató 29,4%-on viszonylag stabil maradt, amely jóval alatta áll a 60%-os referenciaértéknek. Az előrejelzések szerint 2004-ben ez az arány 30,8%-ra emelkedik. A fiskális folyamatok fenntarthatóságát illetően, az elkövetkező évekre előre jelzett költségvetési hiány alapján Szlovénia nem fogja tudni teljesíteni a Stabilitási és Növekedési Paktum azon középtávú célkitűzését, hogy a költségvetési egyenleg közel kiegyensúlyozott vagy pozitív legyen. A konvergencia-program alapján Szlovénia 2006-ra 29,4%-os, 2007-re 28,4%-os GDParányos államadósságot kíván elérni. Szlovénia eleget tesz a költségvetési hiányra, valamint az államadósságra vonatkozó Maastrichti kritériumoknak, és ha a programban foglaltakat tartanai tudják, akkor ez középtávon is így maradhat. Árfolyam-kritérium Annak érdekében, hogy a csatlakozni tudjanak az ERM II-rendszerhez, Szlovénia már 2003. novemberében elkezdte stabilizálni a tolár/euró árfolyamot. Ennek eredményeként Szlovénia 2004. június 28-a óta részt vesz az árfolyam-mechanizmusban ±15%-os ingadozási sávval.
44
Az ország úgy döntött, hogy minél hamarabb szeretné az eurót bevezetni, ezért is csatlakozott ilyen hamar az árfolyam-rendszerhez, a legutóbb nyilatkozott céldátum 2007. január 1. EUR 1= felső árfolyam 275,586 Szlovén tolár középárfolyam 239,640 (SIT) alsó árfolyam 203,694
A mechanizmus keretein belül a szlovén monetáris politika célkitűzése az volt, hogy stabil euró-árfolyamot érjen el. Ennek eredményeként a belépés óta a tolárt végig a középárfolyamhoz közeli értéken váltották. Az átlagos romlás 0,13% volt, ami nem mondható kiemelkedőnek, ezt a következő ábra is szemlélteti. (3. ábra)
Forrás: http://www.ecb.int/stats/exchange/eurofxref/html/eurofxref-graph-slt.en.html
Hosszú lejáratú kamatlábak Szlovéniában a 2001 óta tartó infláció-csökkenés megengedte a központi banknak
a
kötvények kamatlábainak csökkentését. 2002 közepe táján a hosszú lejáratú kamatok még magasak voltak, de azóta jelentősen megközelítette az eurózóna szintjét. 2003-ban 6,4%-os, 2004. augusztusában pedig már csak 5,2%-os kamatlábat rögzítettek. Mivel a referencia-érték 6,4%, ezért Szlovénia megfelel ennek a kritériumnak.
45
Egyéb gazdasági mutatók24 2003-ban a reál-GDP növekedés lelassult, és 1993 óta elérte mélypontját, a 2,5%-ot. Idén a gazdaság lendületet kapott főleg az export, valamint a háztartások fogyasztásának bővülésének köszönhetően. 2004 első felében a gazdaság 4,2%-os növekedést produkált az előző év ezen időszakához képest. 2005-ben a GDP növekedése 3,6%-on stagnál majd, azonban 2006-ra
megszűnik a magas olajárak a gazdaságra mért negatív hatása és a
növekedés újra a régi lesz. A munkanélküliség 2003-ban 6,5%-volt. Ez évtől kezdve negatív tendenciát követ majd, és 2006-ra eléri az 5,8%-ot. 2.4
Az új tagállamok monetáris politikájának vizsgálata
Érdemes megvizsgálni egy másik csoportosításban az új tagállamokat, mégpedig az országok monetáris politikájának szempontjából. Az mindenképpen elmondható az összes új tagról, hogy törekszenek minél inkább hozzáigazítani monetáris politikájukat az Európai Központi Bank monetáris politikájához. Ez jelenleg leginkább a jegybankok elsődleges céljában jelenik meg, ugyanis mind a tíz ország központi bankja az árstabilitás fenntartást jelölte meg monetáris politikájának legfőbb céljaként. Két területen vizsgáltam meg a különbséget a jegybankok között: a kötelező tartalék, és az irányadó kamatlábak területén. Az irányadó kamatláb minden országban más. Szlovákiában 4,0%, ők a két hetes futamidejű REPO-kamatlábak használják irányadó kamatként is, és folyamatosan 0,5 százalékponttal csökkentik azt bizonyos időközönként. 2003. szeptemberében ez az érték még 6,50% volt. Litvániában 3%-ban jelölte meg a jegybank az irányadó kamatlábat, míg ez az érték Lettországban 2.25%. Lengyelországban még igen magasnak mondható a kamatláb, 6,5%, látszik, hogy itt még nem kezdték el csökkenteni az eurózóna 2% körüli szintjére. Csehországban, ahogyan Szlovákiában is, szintén a két hetes futamidejű REPO-kamatlábakat használják irányadó kamatlábként, ez az érték itt 2.5%, tehát Lettország mellett az egyik legalacsonyabb. Máltán 2.95% a jegybanki kamatláb. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank legfontosabb eszköze a két hetes futamidejű jegybanki betét, amelynek kamata –az alapkamat- szolgál irányadó jegybanki kamatként, azaz ez a kamat tükrözi leginkább a monetáris politika irányultságát, illetve annak megváltozását. Az MNB irányadó kamatának
24
http://europa.eu.int/comm/economy_finance/publications/european_economy/2004/ee504en.pdf
46
segítségével gyakorol hatást operatív céljára a három hónapos pénzpiaci hozamra. 2004. november 23-tól az irányadó kamatláb Magyarországon 10,00%, tehát a legmagasabb a tíz ország közül. A másik vizsgálódási terület a kötelező tartalékok mértéke volt az egyes országokban. Itt is igen változatos értékeket találtam. A legtöbb országban a kötelezőtartalék-rendszer által előírt tartalékkövetelménynek havi átlagban kell megfelelni, ami rugalmasabbá teszi a bankok saját likviditás-szabályozását és csökkenti a bankközi forrásokból való adott napi függőségüket. Magyarországon a kötelező tartalékráta jelenleg 5%, ami nemzetközi viszonylatban még magasnak számít. A kötelező tartalékra fizetett kamatláb jelenleg 11,75%. Szlovákia mindenben igyekszik a harmonizációs folyamatban minél előbb eleget tenni a feltételeknek, így 2004. január 1-jén megtörtént a kötelező tartalékráta utolsó csökkentése is 3%-ról 2%-ra. Ez az eurózna kritériumaihoz igazodva jelenleg 6,3 milliárd szlovák koronát jelent. Málta 2003 óta változatlanul, 4%-ban jelölte meg a jegybank a kötelező tartalékrátát, melynek kamata 2,7%. A Litván Nemzeti Bank 6%-ban rögzítette a tartalék kötelező mértékét, és ő kezeli a külföldi tartalékot is, valamint biztosítja a litas árfolyam-rendszerének megbízhatóságát, megkövetelve azt, hogy a jegybank arany és valuta tartalékaira is meglegyen e fedezet litván litasban is. Lettországban a kötelező tartalékráta 4%, de tervezik a 2%-ra való csökkentését, ám ez ügyben döntés még nem született. Lengyelországban a kötelező tartalékot egységesen miden betétfajtára 3.5%-ban rögzítették. Csehországban ez az érték 2%, tehát itt megegyezik az érték az eurózóna hasonló értékével. Cipruson kétféle tartalékráta van érvényben. Az egyik 6,5%, ez a ciprusi fontban lévő kötelezettségekre érvényes, a másik 2%, mely a külföldi valutában lévő kötelezettségekre vonatkozik. Észtországban legmagasabb a kötelező tartalékráta értéke, 13%. A legtöbb ország az inflációs célkövetés rendszerét használja a jegybank elsődleges céljának, azaz az árstabilitás biztosítására. Ez azt jelenti, hogy a jegybankok a nyilvánosan meghirdetett inflációs cél teljesítésére törekszik. Ez a célt a jegybankok a monetáris politika lazításával, illetve szigorításával érik el, melyet az irányadó kamatláb változtatásával valósít meg, mint például Magyarország, vagy árfolyam-stratégiával próbálja elérni, mint például Lettország. A 2002-re kitűzött inflációs célok szintén különbözőek, de egyre közelítenek a maastrichti konvergencia kritériumokban meghatározott értékhez. Szlovákiában 2,9%-ban (2,4-3,3%), Lengyelországban 2,5%-ban (±1%), Csehországban 2%-ban (1-3%), Magyarországon 4%ban (±1%) jelölték meg az inflációs célt, melyet próbálnak addig teljesíteni. A Máltai Nemzeti 47
Banknak nincsen közvetlen inflációs célja, helyette az irányadó kamatláb szintjének változtatásával próbálják megvalósítani a monetáris politika célját, azaz egy fenntartható, stabil árfolyamot, mely elősegíti az ár és monetáris stabilitást. Ebből a rövid, és korántsem teljes elemzésből kiderül, hogy a 2004-ben csatlakozott tagok monetáris politikája egyátalán nem egységes. Pedig az euró tervezett bevezetéséig harmonizálódniuk kell az eurózóna, illetve az EKB monetáris politikájával. Ez leginkább azokra a tagállamokra vonatkozik, melyek a legkorábban kívánják bevezetni az eurót, tehát, Ciprusra, Észtországra, Litvániára, és Szlovéniára, de a többieknek sem az „utolsó pillanatra” kellene hagyniuk a kisebb-nagyobb kiigazításokat.
48
3
Magyarország
Magyarország számára, ahogyan a többi országnak is, az eurózónához történő csatlakozás nemcsak középtávú cél lett a csatlakozás pillanatától, hanem egyben kötelessége is. Ez azt jelenti, hogy gazdaságpolitikáját, ezen belül is fiskális,- monetáris- és árfolyam-politikáját úgy kell kialakítania, hogy az megfeleljen az Európai Unióban elvárt feltételeknek, és hogy mindezek középtávú hozama az legyen, hogy az ország a közös valutát használók térségéhez tartozzon. Pár éve sokat lehet hallani és olvasni az euró bevezetésének dátumáról. Eleinte két vélemény alakult ki. Az egyik, hogy nem szükséges a pontos dátum, csak a kritériumokat kell teljesíteni, és ezek teljesítésének szintje majd megmutatja, hogy mikor kell, illetve érdemes bevezetni az eurót. A másik oldal szerint mindenképpen szükséges egy konkrét időpont megjelölése, hiszen az horgonyként hat mind a gazdaságpolitikára, mind a piaci szereplőkre, informálja az EU érintett fórumait és a befektetőket a magyar gazdaságirányítás szándékairól. Az első verziót elvetették, mivel az időpont lebegtetése bizonytalanságot kelt mind az Uniós szerveknél, szervezeteknél, mond a piaci szereplőknél.25 Így 2003-ban 2008-at határozták meg céldátumként, bár azt már akkor sem tartották reálisnak26. Volt aki azért, mert a makrogazdasági adatok biztosan nem teljesülnek addig, mások azért, mert nem akarták elhamarkodni a belépést, hiszen a csatlakozás nélkül több mozgástér marad a kormánynak, hogy a gazdaságot szabályozza. 2004-ben végül felülvizsgálták ezt a 2008-as céldátumot és végül 2009/2010-ben egyeztek meg, amely időpontok szintén vitára adnak okot még ma is. A 2004. évi konvergenciaprogram szerint az euró bevezetése 2010-re várható, de ha a gazdasági feltételek kedvezőbben alakulnak, lehetőség van korábban, 2009-ben csatlakozni az eurózónához.27 Egy másik vélemény szerint az euró 2010-es bevezetése szintén irreális, mert nem lesz olyan politikai erő, mely pár hónappal a parlamenti választások előtt felvállalja a közös európai valuta bevezetését, hiszen szinte minden tagállam lakossága drágulásként, inflációnövekedésként élte meg a csatlakozást az eurózónához. De ebből nem a céldátum elhalasztása következik. Épp ellenkezőleg: az eurónak 2009-ben kell felváltania a forintot.28
25
ECOSTAT, 2004. . www.penzugyminiszterium.hu (letöltés időpontja:2004. 09.15. 15:28) Elemzők szerint késni fog az euró bevezetése, 2003. augusztus 14. www.nol.hu 27 Magyarország konvergencia programja, 2004. 28 Euró: inflációs érzés? 2004. május 15. www.nol.hu (letöltés időpontja: 2004.09.20. 16:20) 26
49
Több tanulmány és forgatókönyv is készült az euró bevezetéséről, annak hasznairól és költségeiről.
A
Növekedéskutató
Intézet
tanulmányában
négy
gazdaságpolitikai
forgatókönyvet elemeztek:29
Az első szerint a kormány 2004-2005-ben egy konszolidációs gazdaságpolitikát kell, hogy folytasson, melyben a pénzügyi egyensúly javítását helyezi a gazdaságpolitikai döntések középpontjába úgy, hogy közben nem adja fel a növekedési, foglalkoztatási és beruházási célokat. Ezt a konszolidációs politikát a kormány egyébként meg is kezdte és 2005-ben is folytatni fogja.
A következő egy sokkterápiás gazdaságpolitikát mutat be, melyben a céldátumként 2008-at jelölték meg. Ezt elemzésük során el is vetik, és kijelentik, hogy Magyarország 2008-ban nem vezetheti be az eurót.
A harmadik szerint egy céldátum nélküli, növekedés-központú gazdaságpolitika folytatását elemzi. Ez azt jelenti, hogy Magyarország előnyben részesítené a reálkonvergenciát középpontba állító gazdaságpolitikát a maastrichti konvergenciakritériumokat hangsúlyozó gazdaságpolitikával szemben. Itt az igazi kérdés nem az, hogy mikor csatlakozhatunk az eurózónához, hanem, hogy hogyan gyorsíthatjuk fel a magyar gazdaság felzárkózását az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez.
A negyedik szerint, és számunkra talán ez a legfontosabb, 200-2010-es céldátum kitűzésével a kormánynak egyensúlyi gazdaságpolitikát kell folytatnia. Ebben a gazdaságpolitikai változatban a 2004-2005-ös konszolidációs szakaszt egy reális céldátum kijelölése követi, amihez a gazdaságpolitika igazodik. A tanulmány elemzi ennek a gazdaságpolitikának a várható előnyeit,30 melyeket itt röviden be is mutatok:
◊ Az egyensúlyi gazdaságpolitika egyik legfontosabb célja az államháztartási egyensúly visszaállítása, ezért fokozatosan csökkenti mind az állam beruházási szerepét, mind a közszférában vállalt foglalkoztatási szerepét. Miután minden szempontból „egyensúlyi” ez a gazdaságpolitika, ezért politikai szempontból nem vállal törésszerű – sokkterápiára emlékeztető – lépéseket: ezért az államháztartási hiányának csökkentését csak fokozatosan tudja elérni. Ezt mutatja az is, hogy kormányprogram szerint 2005 után évente fél százalékkal csökken majd a deficit. 29
Magyar eurostratégia, Növekedéskutató Intézet munkacsoportja, 2004. április www.penzugyminiszterium.hu (letöltés időpontja: 2004.09.15. 15:35) 30 Magyar eurostratégia, Növekedéskutató Intézet munkacsoportja, 2004. április, 50-51. o. (letöltés időpontja: 2004.09.15. 15:35)
50
◊ A globális pénzpiacokkal és az Európai Unióval ez az egyensúlyi gazdaságpolitika valószínűleg minden gond nélkül elfogadtatható, továbbá nem ellentétes a magyar gazdaság nagyobb szereplőinek érdekeivel. Társadalmi konszenzust nem kell teremteni hozzá, mert nincs olyan lépéssorozata, amely törésszerű beavatkozást igényelne a jelenlegi struktúrák működésében. A tanulmány azonban ennek ez egyensúlyi gazdaságpolitikának az esetleges kockázatairól31 is szól. Ezek a következők: ◊ Mivel a magyar gazdaság növekedési pályáját szinte kizárólag a globális, ezen belül az európai konjunktúrához köti, érzékennyé válik egy esetleges későbbi újabb dekonjunktúrális hatásra. Ezt némileg kiegyensúlyozhatják az Európai Uniótól várható pénzügyi transzferek, de az ország konjunktúra-érzékenység fennmarad. ◊ Az állami beruházásokról való kényszerű lemondás az államháztartási egyensúly kiegyenlítés érdekében a lehetségesnél kisebb növekedési ütemet jelent, ami érdemben nem javítja a foglalkoztatást, nem teszi lehetővé a gazdasági és tulajdonosi szerkezet „terelését” állami eszközökkel, mint például a kis- és középvállalatok jelentős állami beruházási támogatását és kérdésessé teszi az infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek gyors felszámolását is (például autópálya építések esetében). ◊ Kockázatot jelent az is, hogy a 3 % körüli növekedés állandósulása relatíve lényegesen elmaradhat a térségbeli országok növekedési üteméhez képest. A szlovák, cseh, lengyel és román növekedési adatok lényegesen jobbak lehetnek egy ilyen gazdaságpolitika követése esetében, mint a magyar adatok, ezért a multinacionális cégek telephely megválasztásánál Magyarország hátrányba kerülhet. A következőkben bemutatom Magyarország gazdasági helyzetét különös tekintettel a konvergencia-kritériumokra. Annyi előzetesként elmondható, mint ahogy azt már az előző
31
Magyar eurostratégia, Növekedéskutató Intézet munkacsoportja, 2004. április, 51-52. o. (letöltés időpontja: 2004.09.15. 15:35)
51
fejezetben leírtam, hogy Magyarország az államadósságra vonatkozó kritérium kivételével, egyetlen más Maastrichtban lefektetett feltételnek sem felel meg egyelőre. 3.1
Magyarország gazdasági helyzete32
Magyarország 2003-tól egy gazdaságpolitikai váltásnak lehetett tanúja, ugyanis ettől kezdve a hangsúly a belső kereslet élénkítéséről a versenyképesség erősítésére és az államháztartás megnövekedett hiányának csökkentésére helyeződött át.
A költségvetés kialakításakor a
Kormány egy szigorúbb fiskális politikát szabott meg, amelyben a belső egyensúly javítása mellett a vállalkozói környezet kedvezőbbé tétele lett az egyik fő cél. 2003-ban a gazdasági folyamatok igen felemás képet mutattak. Kis, nyitott gazdaság lévén országunk számára nagyon fontos a külső környezet alakulása. Mivel a világgazdaság helyzete nem mondható éppen kielégítőnek, ezért a magyar gazdaság sem bővült igazán, és ugyan a 2003-ra vonatkozó adatok több helyen rosszabbak az előző évi adatoknál, 2003 közepétől mégis azt mondhatjuk, hogy pozitív változások kezdődtek. A reál-GDP növekedési üteme 2003 egészében alacsonyabb volt az előző évinél (2,9%). Ezt a lassabb növekedést főleg az import gyorsuló növekedésével és az export volumenének vártnál kisebb bővülésével lehet magyarázni. Az előrejelzések szerint 2004-ben azonban az élénkülő külső környezet, a befektetések és a fogyasztás emelkedésének hatására a GDP növekedése 3,9%-ra nőhet, és 2006-ban is e körül a szint körül fog mozogni. A beruházás folyamatosan élénkült és 2003 utolsó negyedévében 4,7%-os növekedést ért el, idén pedig a nemzetgazdasági beruházások 6-8%-os növekedése várható. Az élénkülés hátterében a vállalkozói szektor beruházásai, a lakásépítés, illetve a felgyorsuló autópályaépítés áll. A magánfogyasztás bővülése 2002-ben érte el csúcsát (10,2%), 2003-ra azonban lelassult (8,0%), 2004-re pedig jóval alacsonyabb növekedéssel számolhatunk az előrejelzések szerint (3,1%) és később sem lesz sokkal jobb a helyzet. Ami
a
versenyképességet
illeti,
2001-2002-ben
drasztikus
ár-
és
költségalapú
versenyképesség-romlás következett be a forint nominális felértékelődése és a termelékenység mérsékelt növekedéséhez képest számottevően gyorsabb béremelkedés következtében. 2003 második felében ez a negatív tendencia megállt és 2004-re javulás várható.
32
Economic Forecast Autumn 2004. és Magyarország konvergencia-programja alapján
52
A folyó fizetési mérleg pozíciója 2003 szeptemberéig romlott, ám az utolsó negyedévben a szolgáltatások egyenlegromlásának megállása következtében a hiány 2002-höz képest csökkent. 2003 egészében 4,5 milliárd euró hiány keletkezett (a GDP 6,2%-a). A 2003. évi PEP33-ben prognosztizálthoz képest jóval magasabb deficitet több tényező okozta. 2004-ben az áruforgalom hiányának mérséklődése várható, de egyelőre úgy néz ki, hogy a 2003. évihez közeli folyó hiány valószínűsíthető. A foglalkoztatottság a Bizottság őszi jelentése szerint 2003-ban 2,5%-kal volt magasabb, mint előző évben. Ehhez képest azonban 2004-2005-ben újra nagyon alacsony szinten fog mozogni (0,5%) és 2006-ban sem lesz sokkal jobb a helyzet (0,6%). A magyar konvergenciaprogramban a kormány pozitívabban látja a helyzetet, eszerint 2006-ra a foglalkoztatottak számának növekedése eléri az 1%-ot, 2008-ra pedig az 1,5%-ot. A munkanélküliségi ráta is egyre csak növekszik 2003-tól 2004-ig 5,8%-ra lehet számítani, és 2006-ra elérheti a 6%-ot is a Bizottság prognózisa szerint. A kormány programjában szereplő értékek itt is kicsivel jobbnak látszanak, eszerint 2006-ra 5,7-5,9% közötti lesz a munkanélküliségi ráta. Azt elismerik, hogy a foglalkoztatottak számának növelése az államháztartási egyensúly szempontjából is kiemelt cél, hiszen növeli az államháztartás bevételét. A konvergenciaprogramban hozzáteszik, hogy ahhoz, hogy ezt el is tudják érni, olyan aktív foglalkoztatáspolitikára van szükség, mely nemcsak a munkahelyek számát, hanem a népesség munkavállalási hajlandóságát is növeli, és a képzettségi szerkezetet a gazdaság munkaerő-keresletéhez igazodva változtatja. 3.2
Magyarország konvergencia helyzete34
3.2.1 A jogi konvergencia helyzete35 Célok: Az Európai Bizottság vizsgálata után megállapította, hogy az MNB másodlagos célja (3. cikkely) az állam általános gazdaságpolitikájára vonatkozik, mely nincs teljesen összhangban a Közösség általános gazdaságpolitikájával, így ezt még közelíteni kell úgy, hogy utóbbi elsőbbséget élvez az előbbivel szemben.
33
Előcsatlakozási Gazdaságpolitikai Program European Economy- Convergence Report 2004-, Economic Forecast Autumn 2004. és Magyarország konvergencia-programja alapján 35 European Economy- Convergence Report 2004-Technical Annex 34
53
Függetlenség: a Bizottság álláspontja szerint az, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak lehetősége van arra, hogy felülvizsgálja az Magyar Nemzeti Bank egyes jogi határozatait (60(3)-as cikk) hatással lehet az MNB intézményi függetlenségére, és ezen változtatni kell. Ezen kívül, a Bizottság az ESCB/ECB törvény 14(2)-es cikkének tekintetében a személyi függetlenséget illetően is talált kifogásolnivalót, méghozzá a Monetáris Tanács tagjainak elbocsátására vonatkozó alapeseteivel kapcsolatban, így Magyarországnak ezen a területen is akad még tennivalója. Ami az ESCB-be való jogi integrációt illeti a Bizottság hiányosságokat talált az alábbi területeken:
▪ a világos utalás hiánya a Magyar Nemzeti Bank határozatainak az ECB határozatok alárendeltségéről ▪ a monetáris politika definíciója ▪ a devizaműveletek vezetése és a devizapolitika definíciója ▪ a valutatartalékok tartása és kezelése ▪ az ESCB monetáris funkciói, tevékenysége és eszközei
Ezeken kívül a jogalkotás, azon belül is főleg a Magyar nemzeti Bankról szóló törvény nem felel meg teljesen a Szerződés 109. cikkének és az ESCB/ECB törvénynek. 3.2.2
Az árstabilitás kritériuma
2003-ban az az évre felvázolt inflációs folyamatok fő vonalaikban teljesültek, és így a fogyasztói árindex változása elérte a 4,7%-ot. Az év végén az inflációs ráta elsősorban az élelmiszerárak emelkedése miatt nőtt, és ez a drágulás 2004 elején is folytatódott. 2004-re a 7% körüli inflációt jeleznek előre. Ennek okai 2004 első negyedévében a közvetlen adónövelések (kedvezményes ÁFA-kulcs emelés), valamint az energiaárak korrekciói voltak, míg a második negyedévben a beszerzési oldal faktorainak, mint a növekvő olaj- és feldolgozatlan élelmiszerárak növekedésének köszönhető. A harmadik negyedévben azonban az infláció csökkenni kezdett, mely dezinflációs folyamat 2005-től várhatóan folytatódni fog.36 Az Európai Központi Bank monetáris politikájának középtávú célja az árstabilitás biztosítása az eurózónában, mely egyébként a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításának a feltétele. Az EKB az árstabilitást a fogyasztói árak harmonizált indexének 0 és 2 százalék közötti emelkedéseként (év/év) definiálja. ( Losoncz Miklós, 2004. 194. o.) Jelenleg (2004. október)
36
Economic Forecast Autumn 2004.
54
a teljesítendő konvergencia kritérium 2,4% a GDP arányában, ezt a szintet kellene a csatlakozni kívánó országoknak, így Magyarországnak is elérni. A
konvergencia-programban
leírtak
szerint
következő
évek
inflációra
vonatkozó
makrogazdasági politikájának egyaránt szem előtt kell tartania az infláció folyamatos csökkentését, és azt is, hogy az fenntartható módon, gazdasági növekedési veszteségek nélkül valósuljon meg. Magyarországon az egyensúlyi infláció a jelenlegi tagországi átlagnál magasabb, 3% körül van. Ennek oka a fogyasztási struktúra változásában, valamint a felzárkózás azon jellegzetességeiben keresendő, hogy a feldolgozó ágazatokénál lassabb termelékenységnövekedéssel jellemezhető szolgáltatói szektorban a bérnövekedés várhatóan együtt mozog az előbbieknél tapasztalható béralakulással, így a szolgáltatásoknál az infláció üteme az átlagosnál nagyobb lesz.37 A konvergencia-programban olvasható adatok szerint az infláció 2008-ban valószínűleg nem haladja meg a 3%-ot, azaz még akkor is magasabb lesz, mint az előírt kritérium, hacsak addigra a három legjobban teljesítő tagállam inflációs átlaga szintén nem emelkedik meg, és a konvergencia-kritérium is magasabb lesz. Arra is figyelni kell, hogy a liberalizáció és a piackonform szabályozási gyakorlat követelménye miatt a központi kormányzat közvetlen árbefolyásolási képessége a jövőben folyamatosan csökken.38 Az EKB szigorú monetáris politikája visszafoghatja a gazdasági növekedést a GMU-ban, így tehát Magyarország egy olyan regionális integrációs csoportosuláshoz csatlakozik, amelynek gazdasága önmagában véve is lassan növekszik. Így aztán hazánknak nem célszerű éltanulóvá válni az infláció mérséklése terén, ugyanis a közép- és kelet-európai országokban, köztük Magyarországon a magasabb inflációs ráta mögött gyors ütemű gazdasági-szerkezeti modernizáció is meghúzódhat, így elegendő és célszerű az inflációs kritérium felső határértékét teljesíteni.39
37
Magyarország Konvergencia Programja-2004. Magyarország Konvergencia Programja-2004. 39 Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások és magyar válaszok 2004. p197. 38
55
3.2.3
Az állami költségvetés helyzete és fiskális politika Magyarországon
A fiskális politika fő célkitűzése a magas államháztartási hiány folyamatos csökkentése. A mérséklődő államháztartási hiány segíti a gazdaság külső egyensúlyának javulását, támogatja az infláció lassulását, és lehetővé teszi az adósságráta csökkenését. Magyarországnak az infláció csökkentése mellett ezt a konvergencia-kritériumot lesz a legnehezebb teljesítenie. A konvergencia-program szerint a kormányzati szektor hiánya a GDP százalékában a következő években évi 0,5 százalékponttal csökken, így 2008-tól már tartósan 3% alá kerül, így az euró bevezetéséig meg tud felelni ennek a kritériumnak. A célul kitűzött deficitpálya támogatja az egyensúlyőrző gazdasági növekedést, ugyanakkor hitelesen meg is valósítható a program szerint. Ami a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított arányát illeti, bár a program szerint 2003-tól 59% fölé került, 2008-ra a GDP 54%-a alá mérséklődik, kamatterhei is fokozatosan csökkennek a GDP-hez viszonyítva.40 a) Az GDP-arányos államháztartási hiány Az államháztartási hiány 1998 óta igencsak ingadozó képet mutat (lsd. 3. táblázat). 2000-ben nem haladta meg a 3%-os referenciaértéket, (hozzátéve, hogy ezt az értéket nem EU-konform mérésekkel kapták), ám a következő évben újra megnövekedett. 2002-ben elérte csúcspontját a 9,3%-os szintet41, 2003-ban ugyan 6,2%-ra mérséklődött (konvergencia-program szerint ez az érték 5,9%). Annak ellenére, hogy a deficit-csökkentést elérték, az eredeti, 4,5%-os deficitcélt a GDP körülbelül másfél százalékával lépték túl, és ez még mindig több mint 3%-kal magasabb, mint a konvergencia-kritérium szintje.42 A magyar állami pénzügyek rosszabbodása 2001-től 2003 közepéig tartó gazdasági teljesítmény-lassulása, és 2001-2002-ben egy terjeszkedő fiskális politika megvalósítása miatt következett be. Azt is meg kell itt jegyeznünk, hogy ezek a deficit-adatok egy növekvő éves bevétel-kiesést is tartalmaznak a nyugdíjrendszer 1998-ban történt megreformálása miatt. A magyar szakértők szerint ez az államháztartási hiányt megnövelő hozzáadott teher elérte a GDP 0,7%-át 2003-ban. A magas deficitet nem elsősorban a bevételek kiesése okozta. Az adóbevételek ugyan a prognózisoktól elmaradtak, de az eredeti költségvetési előirányzatok összességében túl is 40
Magyarország Konvergencia Programja-2004. Ez tartalmazta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő RT.-hez és a Magyar Fejlesztési Bank RT.-hez kapcsolódó korábbi kvázi-költségvetési kiadásokat is, amelyek egyszeri tételekként 2002-ben kerültek elszámolásra. A hiány egy része így látszólagos, mivel nem 2002-ben teremtett vásárlóerőt. Az említett tételek nélkül a valódi deficit a GDP 6,5-7%-át tette ki. ( Losoncz Miklós, 2004. p191. )
41
56
teljesültek. Az egyes adónemeknél mutatkozó kiesést (személyi jövedelemadó, társasági adó) más adónemek, mint például az ÁFA, vagy a vártnál jóval sikeresebb egyszerűsített vállalkozói adó többlete kompenzálta. Az államháztartás kiadásai azonban a GDP-hez viszonyítva a bevételeknél dinamikusabban növekedtek.43 A 2003-as mégis nagyon magas államháztartási hiány okai a következők: ▪ a tervezettnél magasabb szociális juttatások; a tervezettnél nagyobb reálbér-növekedés és infláció, melyek magukban foglalták a nyugdíjrendszer visszamenő hatályú korrekcióját és gyermekgondozási segélyekhez való magasabb hozzájárulást; ▪ a támogatások megnövelése, főleg a lakásépítésekre (kb. a GDP 0,3%-a) és bizonyos kijelölt gyógyszerekre; ▪ a vártnál magasabb kamatkiadások; A 2004-es költségvetés tartalmazza, hogy a közszektorban dolgozók reálbére nem növekszik, és ez együtt a már folyamatban lévő munkaerőlétszám-csökkentéssel szintén a közszektorban meg kell, hogy indítson egy jelentős bér-számla csökkenést. A kormány takarékossági intézkedései nagyjából fele-fele arányban érintik a folyó és a tőkejellegű kiadásokat és a GDP közel 1%-ával javítják az államháztartás egyenlegét. A bevételi oldalon a 2004-es költségvetés magában foglalt egy adóreformot is, mely 2004 elején lépett életbe. A módosítások legfőbb célja a versenyképesség javítása, az igazságosabb közteherviselés, és az EU-hoz történő csatlakozás feltételeinek megteremtése volt. Az adórendszer tervezett módosításainak hatására 2004-ben több mint 1 százalékponttal növekednek a kormányzati szektor GDP-hez viszonyított bevételi, legalábbis a konvergenciaprogram szerint. A kiadási oldalon bár takarékossági intézkedéseket vezettek be, azért fokozatosan bevezetésre kerül a 13. havi nyugdíj intézménye, és a nyugellátási kiadások 2004-ben körülbelül 9,8%-kal nőnek. Emellett a táppénzre, anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatásokra az előző évihez képest 8,3%-kal magasabb összeget fordít a kormányzat. Ezen kívül a védelmi kiadások közel 15%-kal bővülnek NATO-tagságunkból eredő kötelezettségeinknek köszönhetően. 2004 januárjában az eredeti államháztartási hiány-célarányt (GDP 3,8%-a) felülvizsgálták és a GDP 4,6%-ra módosították felfelé. A költségvetés megjelenése óta azonban kiderült, hogy a 42 43
European Economy- Convergence Report 2004-Technical Annex Magyarország konvergencia-programja-2004
57
kiadási és bevételi oldal több tételét is alábecsülték, így 2004. szeptemberében a deficit-célt újra megváltoztatták a GDP 5,3%-ára, mert a bevételi oldalon kiesések (ÁFA, személyi jövedelemadó) és a túlköltekezések a kiadási oldalon (főleg kamatkiadások és szociális juttatások) láthatóvá váltak. A 2005-2008 közötti időszak fiskális célkitűzéseit nézve, a konvergencia-programban a kormány az új költségvetési politikát a kisebb, de hatékonyabban működő, modern állam politikájának nevezi, mely úgy csökkenti az állam kiadásait, hogy a régóta halasztott korszerűsítési programok megvalósításával egyben magasabb színvonalú szolgáltatásokat biztosít. A program szerint az államháztartás hiánya 2004-től kezdődően évente fél százalékokat csökkenve 2008-ra 3% alá kerül. A Bizottság vizsgálata után megállapította, hogy bár az állami pénzügyek nagy részére jó hatással lesz a konvergencia-program konszolidációs stratégiája, de azért több kockázati tényezővel is számolni kell. Ezek: ▪ az egész kiigazítási stratégia szorosan összefügg a 2004-es deficit-cél teljesítésének sikerétől; ▪ nincs világos, határozott javaslat az ambiciózus kiadás-csökkentő intézkedésekről; ▪ a hiányt a terv szerint csak 2008-ra sikerül majd 3% alá leszorítani, akkor is csak kicsivel alá, ezt pedig bármilyen kedvezőtlen makrogazdasági vagy költségvetési fejlemény megakadályozhatja. A Bizottság véleménye egyébként az, hogy az államháztartás hiánya meg fogja haladni a másodszorra módosított célt is, igaz gazdasági előrejelzése szerint csak 0,2 százalékponttal.44 Mindenestre meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy az ország össze tudja szedni magát, és a fiskális helyreállítást felgyorsítsa, hogy legkésőbb 2008-ra teljesíteni tudja az államháztartási hiányra vonatkozó kritériumot. Azt is fontos megemlíteni, hogy a magyar gazdaság középtávú fejlődési irányzatai és az EUcsatlakozás követelményei az államháztartásnak mind a bevételi, mind a kiadási oldalát érintik. Az infrastrukturális fejlesztések nagyarányú beruházásokat tesznek szükségessé, a régóta halogatott haderőreform, mely elválaszthatatlan NATO-tagságunktól, az egészségügyi rendszer reformja mind a költségvetést terhelik, ezáltal növelve az államháztartás hiányát. Nehéz megbecsülni, hogy a mezőgazdaság felzárkóztatásának mekkora a tőkeigénye. Mivel hazánk több határszakaszon is az Európai Unió külső határa, kiemelt feladat lesz a vám- és a
44
Economic Forecast Autumn 2004.
58
határvédelmi szervek megerősítése. Továbbá a kiadási oldalt terheli még az is, hogy a közösségi forrásokat csak úgy lehet igénybe venni, ha a kedvezményezett ország állja a költségek egy részét, melynek legalacsonyabb szintje is 20 százalék. EMU-tagságunk tehát behatárolhatja a magyar fiskális politika mozgásterét, ami hátrányosan érintheti az infrastruktúra és bizonyos társadalmi szolgáltatások korszerűsítését, ezen keresztül a gazdasági növekedést. Ugyanakkor az államháztartási deficitet mérsékelheti a csökkenő infláció, mert hatására zsugorodnak az államadósság után fizetendő kamatterhek.45 A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy Magyarországnak nem célszerű siettetnie a GMU-hoz való csatlakozást, mert a költségvetésre vonatkozó konvergencia-kritérium és a Stabilitási és Növekedési Paktum feltételrendszere beszűkítheti felzárkóztatást
célzó
gazdaságpolitika
mozgásterét.
Másrészt
a reálgazdasági szféra a
GMU-csatlakozás
időpontjának kitolásával, ezáltal a külső nyomás enyhülésével egyátalán nem garantálható a fenntartható költségvetési pozíciót eredményező reformok végrehajtása és a fejlett országok mögötti lemaradást csökkentő infrastruktúrafejlesztés.46 b) A GDP-arányos bruttó államadósság Magyarország adósságkezelési stratégiája szerint a lejáró devizaadósságot devizakibocsátásból, a lejáró forintadósságot, valamint a központi költségvetés adott évi nettó finanszírozási igényét alapvetően forint-kibocsátásokból finanszírozza. A deviza-portfolió deviza-összetételét 100%-ban euróban határozzák meg, az ettől való eltérést fedezeti műveletekkel kezelik.47 A magyar államadósság 1993-2001-ig folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott és 1999 óta a 60%-os referenciaérték alatt van. 1998 és 2001 között, a majdnem 62%-ról 53,5%-ra lecsökkent ez az érték, ami a szilárd költségvetési politikának és a magas GDP-növekedésnek köszönhető. 2002-től azonban a növekedési trend megfordult. A 2002-es GDP-arányos 57,2%-os bruttó államadósság 2003-ra elérte az 59,1%-os szintet (lsd. 4. táblázat). Ez a negatív tendencia a gazdasági növekedés ütemét meghaladó reálkamat-szint miatt növekvő államháztartási hiánnyal, a lassuló növekedéssel és a devizaadósságon elszenvedett árfolyamveszteséggel magyarázható.
45
Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások és magyar válaszok 2004. p.192. Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások és magyar válaszok 2004. p.193. 47 Magyarország konvergencia-programja-2004. 46
59
A magyar konvergencia-programban foglaltak szerint 2004. végére az akkori előrejelzés alapján (2004. május) a bruttó adósság a nominális GDP növekedést meghaladóan emelkedik, ezért az adósságráta 59,4%-ra nő. Ezt az értéket az őszi gazdasági előrejelzésben a Bizottság kicsivel magasabb szinten állapította meg, eszerint 2004. végén 59,7% lesz az államadósság. A GDP arányában számított államadósság 2004-es csúcsértékét elérve, 2005-től csökken az elsődleges egyenleg javulása, részben a kamatkiadások csökkenése miatt. A konvergenciaprogram szerint az államadósság 2008-ra eléri 53,7%-os szintet (lsd. 7. táblázat), és tartósan 60% alatt is marad. A Bizottság és a Tanács véleménye szerint azonban ez a csökkenés lassabban fog történni, főleg a tervezettnél lassabban csökkenő kamategyenleg miatt, és a felfelé módosított deficit-előrejelzés is azt mutatja, hogy egy lassabb államadósság-csökkenés várható. 3.2.4
Hosszú lejáratú kamatlábak kritériuma
Magyarország hosszú lejáratú kamatlábai mindig az eurózóna átlaga és a referencia-érték felett álltak. Ahhoz képest, hogy a különbség 2002-ben még csak 0,2% volt, 2004-ben ez az érték már elérte az 1,7%-ot. Azaz 2003. szeptembere és 2004. augusztusa között az átlagos hosszú lejáratú kamatlábak értéke elérte a 8,1%-ot,azaz jóval meghaladta a 6,4%-os referencia-értéket. A hosszú lejáratú hozamok alakulására jelentős mértékben hatnak a külföldi befektetők törekvései és várakozásai. Az eddigi euró-övezeti csatlakozásokból az a tapasztalat szűrhető le, hogy a befektetők várakozásai segítenek a hozamok csökkentésében és feltételezhetően ez Magyarországon is érvényesülni fog.48 Remélhetőleg az ERM II-be való belépésig, illetve legkésőbb az euró bevezetéséig Magyarország ledolgozza a hátrányt, hiszen az eurózóna összes tagja, de még az azon kívüliek is mélyen alatta állnak a referenciaértéknek, meg sem közelítik azt. Ezt valószínűleg stabilabb költségvetéssel és a mérséklődő infláció időszakában bizonyosan teljesíteni tudja majd. 3.2.5
Monetáris és árfolyam-politika Magyarországon49
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény alapján az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank az elsődleges cél megvalósításához az inflációs célkövetés rendszerét használja. Az inflációs célkövetés olyan monetáris politikai 48 49
GKI Gazdaságkutató Rt., 2004. www.penzugyminiszterium.hu (letöltés időpontja: 2004. 10.25. 16:20) Magyarország konvergencia-programja-2004.; European Economy- Convergence Report 2004. alapján
60
keretrendszer, melyben a jegybank nyilvánosan deklarált inflációs cél teljesítésére törekszik. A monetáris eszközrendszer főbb elemeiben harmonizált az EKB eszközrendszerével. A forint árfolyama az euróhoz van rögzítve, a középárfolyamhoz (282,36 forint/euró) viszonyítva ±15%-os ingadozás megengedett (az árfolyamsáv szélei: 324,71 és 240,01 forint/euró). Erről 2001 közepén döntöttek, ugyanis előtte, a kilencvenes évek közepe óta Magyarország csúszó árrögzítéses rendszert folytatott, amelyben az árfolyamot egy szűk ±2,25%-os sávban tartotta. A sávszélesítéssel párhuzamosan a kormány és a jegybank liberalizálta a nemzetközi pénz- és tőkeforgalmat. A sávszélesítéssel és a tőkemozgások liberalizálásával a monetáris hatóság jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy a magyar árfolyam-politika megfeleljen az ERM-2 követelményeinek.50 A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény alapján az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. A forint sávon belüli mozgását a piaci erők határozzák meg. Az MNB-nek joga van a sávon belül beavatkozni az árfolyam alakulásába. Az MNB által jegyzett hivatalos devizaárfolyam is a piaci árfolyamot tükrözi. Abban az esetben, ha az árfolyam eléri a sáv szélét, a jegybank, kötelezettségvállalásának megfelelően, devizapiaci intervenció alkalmazásával tartja a forintot a sávon belül. Ez azt jelenti, hogy a sávszéleken devizavétellel vagy devizaeladással megakadályozza az árfolyam további erősödését vagy gyengülését. Az intervenció minimális összege 4 millió euró.51 Az euró bevezetéséig vezető úton fontos állomás az ERM II-be való belépés, melyben egyelőre nem vesz részt, de ha a 2010-es céldátumot vesszük figyelembe, akkor 2008-ban várható a csatlakozás, hogy az előírt két évet ki tudjuk tölteni ebben a rendszerben. Ha mégis előbb (2009-ben) megvalósítható lenne az euró bevezetése, akkor 2007-ben lenne a csatlakozás, de ez a lehetőség nem igazán valószínű. Várhatóan a belépés nem igényli majd a jelenlegi, inflációscél-követő monetáris politika kereteinek megváltoztatását. A monetáris politika célja az volt, hogy ahhoz, hogy az inflációt kontrollálni tudja, az árfolyamot az ingadozási sáv erősebb felén tartja. 2003 elején a forint egyre inkább felértékelődött a felső határ felé, annak ellenére, hogy 2002 végén az MNB a kamatlábakat összesen 100 bázisponttal csökkentette, a kötvények kamatai pedig 8,5-ről 6,5%-ra csökkentek. 2003. június 4-én a Kormány és az MNB a forint euróval szembeni jegybanki 50 51
Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások és magyar válaszok 2004. p199. www.mnb.hu
61
középárfolyamát a korábbi 276,1-ről 282,36 forintra módosította, ami a sávközép 2,27%-os leértékelésével volt egyenlő52.2004. áprilisa óta a forint nagyjából stabilizálódott 246-256 forint-euró árfolyamon, bár szeptemberben 12%-kal volt erősebb a forint a középárfolyamnál. 3.3 Az euró magyarországi bevezetésének hosszú távú hasznai53 Azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy az euró bevezetésének hatása a társadalmi és gazdasági szereplőkre gyakorlatilag, az euró rövid múltja miatt ma még ismeretlen, különösen egy ilyen felzárkózó ország esetében, mint amilyen Magyarország is. Itt azért megpróbálok több előnyt és hátrányt is felsorakoztatni, melyek elemzésével kiderülhet, hogy megéri-e az euró bevezetése, illetve, hogy érdemes-e minél hamarabb lecserélni nemzeti valutánkat. A GMU legfőbb előnye, hogy segíti az egységes piac által teremtett lehetőségek kihasználását. Ám az előnyök elsősorban mikrogazdasági szinten jelentkeznek, azaz az üzleti szféra és a háztartások profitálnak belőle a legnagyobb mértékben. Vele szemben viszont inkább makrogazdasági jellegű ellenvetéseket fogalmaznak meg, melyek beszűkítik a nemzeti gazdaságpolitika mozgásterét.54 Várható előnyök:
Az euró bevezetése mindenképpen sikert jelent, hiszen országunk a globális gazdaság egyik legfejlettebb és zárt klubjába nyer belépést. Ez erősítheti a nemzeti öntudatot, biztonságot sugároz, és kiszámíthatóvá teszi az ország pénzügyeit.
Az euró bevezetése növeli a monetáris és gazdasági stabilitást, hiszen országunk, és természetesen a többi csatlakozó ország is egy koordinált európai gazdaságpolitika részévé teszi az adott ország politikáját, amelyben nem lehetségesek a nagyobb kilengések.
Az euró bevezetésének egyik nagy előnye a valutastabilitás, és így minimálisra csökken a valutaspekuláció veszélye.
52 53
Losoncz Miklós. Európai Uniós kihívások és magyar válaszok 2004. A Forint útja az euróhoz, MNB, 2001. 41-42. o., Magyar eurostratégia, Növekedéskutató Intézet munkacsoportja, 2004. április, 54-60. o.
62
A közös európai valutával lehetségesség válik az árak összehasonlítása az egyes országokban, így a fogyasztók ott tudják az egymással versengő termékeket megvásárolni, ahol az olcsóbb, elősegítve ezzel az árak kiegyenlítődését. Ez pedig nemcsak az euróövezeten beül, de nemzetközi piacokon is versenyképesebbé teszi az országok termékeit, szolgáltatásait. Az árak teljes kiegyenlítődése azonban nem valószínű, mivel nem lehet kiküszöbölni az egyes országok közötti különbségeket a szállítási költségek, a fogyasztási preferenciák, az adórendszerek terén. Az ezekre visszavezethető árkülönbségek tehát fennmaradnak.55
Az euró bevezetésével megszűnnek az árfolyam-ingadozások. A rögzített árfolyamrendszerben az ingadozások nem jelentenek veszélyt, illetve költséget, így az üzletkötések is simábban mehetnek végbe.
Csökkenő reál-kamatok okozta növekedési többlet A reálkamatok két okból csökkenhetnek, ha az ország
a GMU-hoz csatlakozik.
Egyrészt a szigorú uniós költségvetési előírások miatt csökkennie kell a közösségi szektor eladósodásának. Másrészt, ha bevezetjük a közös valutát, a befektetések árfolyamkockázata is megszűnik Magyarországon, ráadásul csökken az inflációs bizonytalanság, ami a reálkamatokra is mérséklően hat, hiszen a bizonytalanság miatt fizetendő felárat már nem kell felszámolni. Ennek hatására pedig valószínűleg növekedni fognak a beruházások is.
Az euró bevezetésével járó alacsonyabb kamatszint lehetővé teszi a gazdaságok és háztartások számára, hogy kihasználják azt a különbséget, amely jelenleg a magyar gazdaság monetizáltsági szintje és az euróövezetbe tartozó gazdaságok monetizáltsága között fennáll. Az alacsony kamatszint miatt megnőhet a hitel szerepe, melyet még jobban erősít a valutastabilitás. A Növekedéskutató Intézet tanulmánya szerint a kiszámítható és a globális versenytársak kamatszintjéhez közelítő magyar kamatszint kizárólag az euró bevezetésével érhető el. Az MNB munkatársainak számításai szerint
54 55
Losoncz Miklós: . Európai Uniós kihívások és magyar válaszok 2004. 184. o Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások és magyar válaszok 2004. p187.
63
az euró bevezetése az alacsonyabb kamatlábakon keresztül hosszabb távon 0,08-0,13 százalékponttal emeli a GDP növekedési ütemét.56
Tranzakciós költségek megszűnéséből adódó nyereség Ha egy országnak saját nemzeti valutája van, akkor annak fenntartása tranzakciós költségekkel is jár, melyek legnagyobb része az átváltási (konverziós) költségek. A pénzváltási tevékenység egy részének megszűnésével olyan termelő erőforrások szabadulnak fel, melyek eddig lényegében egy adminisztratív korlátozás (saját valuta használata) által voltak lekötve. Ez az erőforrás-újraelosztás a GDP magasabb növekedési ütemét fogja okozni. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a konverziós költségek megszűnése Magyarország számára a GDP szintjében egyszeri 0,18-0,30 százalékpontos emelkedést eredményezne a GMU-ba történő belépés után. 57
A valutaváltás, illetve általában a tranzakciós költségek mérséklődése hátrányosan
érinti a devizakereskedelemben érdekelt bankokat, hatása viszont pozitív a lakossági és vállalati szférára, azaz a reálszférának kedvez a pénzügyi szférával szemben. Hosszú távon azonban mindkettőben növekvő profitok származnak az egységes valuta használatából.58
A nemzetközi fizetési forgalom költségeinek mérséklődése, mely szintén az euró bevezetésének hozadéka. elsősorban a nagy exportőr és importőr vállalatoknak kedvez, hiszen forgalmuk alapján az ő megtakarításuk a legjelentősebb. Magyarország esetében az MNB munkatársai szerint az euró bevezetése
a külkereskedelem
bővülésén keresztül hosszabb távon 0,55-0,76 százalékponttal magasabb GDPnövekedési ütemet eredményezhet.59 Magyarország euróövezethez történő csatlakozásának vázolt előnyei egyszerre jelentkeznek nemzetgazdasági szinten, a gazdasági szereplők számára és a társadalom többsége számára. Bár az előnyök egy része úgy tűnik, mintha kizárólag csak a piaci szereplőket érintené
56
Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások és magyar válaszok 2004. p185. Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások és magyar válaszok 2004. p184. 58 Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások és magyar válaszok 2004. p186. 59 Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások és magyar válaszok 2004. p185. 57
64
(például a tranzakciós költségek eltűnése), azonban minden egyes előny közvetlenül vagy közvetve, azonnal vagy később megjelenik a többi szereplőnél is.60 A GMU-ból nyerhető előnyök tehát egyértelműek. Ha Magyarország a most csatlakozott országoknál vagy azok egy részénél előbb lép be a GMU-ba, akkor átmenetileg előnyökhöz juthat a mikroszférában a kívül maradókkal szemben.61 Várható kockázatok, költségek:
Az önálló monetáris és árfolyam-politika feladása Ezt általában az euró bevezetésével járó költségnek szokták nevezni. Magyarország esetében azonban erről a gazdaságpolitikai eszközről való lemondás nem jár akkora veszteséggel, mert hazánk külkereskedelme mélyen integrált az euróövezetbe, termelési szerkezet pedig kellően sokoldalú, így az úgynevezett aszimmetrikus sokkok valószínűsége csekély. Ezeket a sokkokat általában a bizalom ingadozása okozhatja egy országban, bár természetesen ezen sokkok felmerülését az euró bevezetése után sem lehet teljesen kizárni.
Az euró bevezetése azt jelenti, hogy a magyar gazdaságpolitikának folyamatosan valamennyi döntését az euróövezethez történő csatlakozásnak kell alárendelni. Azért nagy itt a kockázat, mert a Maastrichti kritériumok nem felelnek meg egy olyan felzárkózó gazdaság érdekeinek, mint amilyen Magyarország is. A Növekedéskutató Intézet tanulmánya szerint a konvergencia-kritériumok közül az inflációs szint túlságosan alacsony, a magyar gazdaságban sem az 5 % feletti, sem a 3% alatti infláció nem segíti a felzárkózást: a 3-5 % közötti inflációs sávban azonban euróval bonyolult dolog manőverezni. Ahogy azt az ír gazdaság példája mutatja, lehetséges egyidejűleg az euró és a tagsághoz szükséges inflációnál magasabb fogyasztói árnövekedés, ez azonban állandó küzdelmet jelent Brüsszellel és az Európai Központi Bankkal. Az államháztartási deficit szempontjából is kockázatot jelent az euróra történő átállás, mert amennyire káros és a makro-stabilitást veszélyeztető az 5 % feletti államháztartási deficit, annyira lehet mesterséges korlát a 3 % alatti deficit kritérium betartása. Ahogy az inflációnál, itt is egy 3-5 % közötti államháztartási deficit szint
60 61
Magyar eurostratégia, Növekedéskutató Intézet munkacsoportja, 2004. április, 56-57. o. Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások és magyar válaszok 2004. p190.
65
tűnik előnyösnek a gazdasági felzárkózás döntő szakaszában a Növekedéskutató Intézet szakértői szerint. Az azonban hozzá kell tenni, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai szerint a cél az egyensúly elérése és megtartása.
A saját pénz kibocsátásából származó bevétel elvesztése Saját valuta fenntartása mellett az állam a pénzkibocsátásból eredő, úgynevezett seigniorage bevételhez jut. Ez a bevétel a monetáris unóhoz történt csatlakozásunk után természetesen a nemzeti jegybanktól Központi bankok Európai rendszeréhez kerül, és onnan kerül visszaosztásra az euróövezetben részt vevő tagállamoknak bizonyos szabályok szerint, de ez a közösségi elszámolási szabályok miatt kisebb, mintha
az
MNB
megőrizné
önálló
készpénz-kibocsátási
jogát.
Az
MNB
modellszámításai szerint az alacsonyabb seigniorage bevételek évente 0,17-0,23 százalékponttal csökkentik a GDP szintjét.62
Az euró bevezetésének következő nagy kockázata a bevezetési árfolyam, a középárfolyam meghatározása. A magyar gazdaság felzárkózási esélyeit hosszú távra befolyásolhatja az, ha a forint túl alacsony, illetve túl magas árfolyamon kerül felváltásra.
Az itt említett kockázatok és potenciális költségek mellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy az euró 1999. január 1-jén történt bevezetése óta az eurózóna gazdaságai alacsonyabb növekedési ütemet, növekvő munkanélküliséget és általában a gazdasági tevékenység lassulását mutatnak. Ezek a hatások részben az euró bevezetéséhez kötődnek.
Az alábbi táblázat számszerűen bemutatja az euró bevezetésének hatásai a magyar gazdaságra.
62
Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások és magyar válaszok 2004. p185.
66
Az euró bevezetésének hatása a magyar gazdaságra Hatások Százalék Rövid távú (szintet befolyásoló) hatások a GDP %-ában Konverziós költségek csökkenése (+) 0,18-0,30 Seigniorage bevétel változása (-) -0,17-0,23 Nettó hatás 0,01-0,07 Hosszú távú (GDP-dinamikát befolyásoló) hatások A reálkamatláb csökkenése (+) 0,08-0,13 A külkereskedelem bővülése (+) 0,55-0,76 Nettó hatás 0,63-0,89 Forrás: Losoncz Miklós, 2004. 186. o.
Mindezek figyelembe vételével szerintem elmondható, hogy a tartós hasznok meg fogják haladni a tartós költségeket, azaz a monetáris unióba történő belépés mindenképpen megéri hosszútávon, így célszerű mielőbb megcélozni az euró bevezetését.
67
Összefoglalás A bevezetésben felvetett kérdésekre, miszerint az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott tíz új tagállam mikor és hogyan, azaz egyszerre, avagy kisebb-nagyobb csoportokban vezetik-e be az eurót és hogy az ehhez szükséges kritériumokat hogyan teljesítik, a diplomamunkából kiderül a válasz. Az első két kérdésre, azaz mikor és hogyan, a válasz az, hogy ha a jelenlegi, az országok által tett nyilatkozatok nem változnak, akkor az új tagok hármas, négyes csoportokban fognak belépni az ERM II-rendszerbe és az ott eltöltött kötelezően előírt két év után fogják az eurót bevezetni. Ezek szerint Ciprus, Litvánia és Szlovénia 2007. január 1-jén kívánja a közös európai valuta bevezetését, Észtország 2006 közepét tűzte ki célul, de véleményem szerint jobban tenné, ha bevárná azokat, akik 2007-ben válnának az eurózóna tagjává. 2008-ban Lettország, Málta és Szlovákia, 2009-2010-ben pedig Magyarország, a Cseh Köztársaság, és Lengyelország váltaná fel euróra nemzeti valutáját. Ezzel az első két kérdésre meg is adtam a választ. A harmadik feltett kérdésem az volt, hogy az egyes országok hogyan teljesítik az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat. Erre a válasz az, hogy a Maastrichti feltételek teljesítése igen változatos képet mutat mind a tíz tagállamban. Az alábbi egyszerű táblázat konkrét adatatok említése nélkül –hiszen azt már a szakdolgozatban országokra lebontva, részletesen kifejtettem, - bemutatja, hogy milyen felkészültségi szinten állnak az egyes államok. (3 - megfelel; 2 - nem felel meg)
Ország
Árstabilitási kritérium
Cseh Köztársaság Észtország Ciprus Lettország Litvánia Magyarország Málta Lengyelország Szlovénia Szlovákia
3 3 3 2 3 2 2 2 2 3
Hosszú Államháztartás Államadósságra lejáratú Árfolyam hiányára vonatkozó kamatlábak kritérium vonatkozó kritérium kritériuma kritérium 3 2 3 2 3 3 3 3 2 2 3 2 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 3 2 3 2 2 2 3 3 3 3 3 2 3 2
68
Láthatjuk, hogy a négy most vizsgált kritériumból Észtország és Litvánia felel meg mindnek. Ez a két ország, Szlovéniával együtt 2004. június 28-án csatlakozott az ERM II-rendszerhez az euró legkorábbi bevezetésének reményében. Utóbbi egyébként az árstabilitási kritériumnak nem felel meg. Velük ellentétben Lengyelország és Magyarország a költségvetésre vonatkozó kritériumom kívül, azon belül is az államadósság-feltételnek felel meg egyedül, Málta pedig csak a hosszú lejáratú kamatlábra vonatkozó referenciaértéket nem lépi túl. A jobban teljesítő országok közé tartozik Szlovákia és a Cseh Köztársaság, melyek államháztartás hiánya meghaladja a magszabott határértéket, valamint Lettország, melynek inflációja túllépi a szakdolgozat készítésekor, azaz 2004. októberében érvényes 2,4%-os kritériumot. A többi nem említett országban a konvergencia-kritériumok teljesítése közepes szinten áll: egyes feltételeknek megfelelnek, másoknak viszont egyelőre nem. Az viszont minden országról elmondható, hogy a kormányok és a jegybankok is azon igyekeznek, hogy minél hamarabb teljesíteni tudják a rögzített kritériumokat. A Maastrichti kritériumok egy pénzügyileg is fenntartható, javuló hatékonyságú gazdasági növekedési pálya alapvető feltételeit jelentik. Ezek betartása az eurózónához való csatlakozástól függetlenül is érdeke szinte minden felzárkózó országnak. A céldátum kitűzésénél számba kell venni, hogy a régi tagoknak milyen tapasztalatai voltak az euró bevezetése után, és ezek alapján kell dönteni, hogy gyorsan illetve lassabban kívánja egy ország a közös európai valutával felváltani saját nemzeti valutáját. Azt azonban mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az új tagállamok más helyzetben vannak, mint amiben a régiek voltak az euró bevezetésekor. Az új tagoknak egyelőre fel kell zárkózniuk az Európai Unió szintjére és harmonizációs tevékenységük érdekében is több olyan kiadással kell számolniuk, amelyekkel a régieknek nem kellett. Az Unió egyébként nem ajánlja az új tagállamoknak, hogy túl hosszúra nyújtsák az átmenetet, és javasolja, hogy az eurózónához való csatlakozást kössék össze az euró bankjegyek és érmék bevezetésével, azaz, hogy először ne csak számlapénzként használják az eurót. A Gazdasági és Monetáris Unióba való belépés kötelezettsége következik az új tagok EUtagságából, az egyes országok kormányainak legfeljebb a GMU-hoz vezető út hosszának, az eurózónába való belépés időpontjának meghatározásában van mozgástere. Véleményem szerint a magyar gazdaságpolitika fő törekvései nem önmagában a GMU csatlakozás szándékából vezethetőek le. A fő cél egy dinamikus és egyensúlyi szempontból megfelelő növekedési pálya követése, amely a versenyképes gazdaságon, a foglalkoztatás 69
bővülésén, az EU csatlakozás adta lehetőségek maximális kihasználásán alapul. Természetesen ez a többi tagállamra is vonatkozik. A GMU-csatlakozásra való felkészülés egyben sajátos külső fegyelmező erő is, mind a konvergencia-követelmények teljesítésére szolgáló cselekvési terv hitelessége, mind pedig a csatlakozás időzítése tekintetében Abban a szakértők között jellemzően egyetértés van, hogy az euró-zónában Magyarország és a többi új tagállamnak a fejlődési lehetőségei jobbak, mint azon kívül. Ugyanakkor a GMUhoz vezető út negatív hatásokkal, veszteségekkel is járhat, miközben a hosszúra nyúló alkalmazkodás is extra kockázatokat hordoz. A diplomadolgozatban felvázoltam, hogy Magyarországnak milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat az euró bevezetése, melyek szintén a többi országra is érvényesek. Hosszú távon mindenképpen, minden gazdasági szinten előnyökkel jár, ha egy ország az euróövezethez tartozik, de rövidtávon eleinte csak makrogazdasági szinten, azaz a vállalati szférában és a háztartásoknál jelentkeznek ezek a pozitív hatások. A dolgozatírás során felvetődött az a probléma, hogy Stabilitási és Növekedési Paktum szabályait a régi tagállamok is megszegik, leginkább Németország és Franciaország, de Görögországról sem szabad megfeledkezni, és egyelőre ezért, a szabályokkal ellentétben nem is szankcionálták őket. A kérdés az, hogy hogyan várhatják el az új tagoktól, hogy teljesítsék a konvergencia kritériumokat, melyeket egyátalán nem is az ő gazdasági szintjükhez mérten rögzítettek, hogy ha a régi, ráadásul a két legnagyobb befolyással bíró ország sem teljesíti azokat. A dolgozatban tehát az általam feltett, fontosnak ítélt kérdésekre megtalálhatjuk a választ, az már az egyes országok gazdasági teljesítményétől, és természetesen a világgazdaság helyzetétől is függ, hogy az új tagállamok tartani tudják-e majd a kitűzött céldátumokat, és 2010-ben az Európai Unión belül az eurózóna tagjainak száma már nem csak tizenkettőt számlál, hanem legalább huszonkettőt. Természetesen addig az eddig kimaradt Egyesült Királyság, Dánia és Svédország is beléphet az eurót használók közé, de egyelőre erre nem sok esély van.
70
Mellékletek
71
1. számú melléklet Táblázatok jegyzéke 1. táblázat
Ciprus Cseh Köztársaság Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Málta Szlovákia Szlovénia
EU-10 KONVERGENCIA-HELYZETE Költségvetési egyenleg a Bruttó államadósság a GDP %Hosszú lejáratú Harmonizált fogyasztóár-index GDP %-ában ában kamatlábak 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2001 2002 2003 2004 2.0 2.8 4.0 2.4 2.4 2.1 -2.4 -4.6 -6.4 -5.2 -3.0 -2.4 64.3 67.4 70.9 72.6 72.4 69.4 7.7 5.4 4.7 5.8 4.5
1.4
-0.1
2.8
3.1
2.9
-5.9 -6.8 -12.6 -4.8 -4.7 -4.3 25.3 28.8 37.8 37.8 39.4 40.6 6.3
4.9
4.1
5.0
5.6 5.3 2.5 1.3 9.1 2.5 7.2 8.6
3.6 1.9 2.0 0.4 5.2 2.6 3.5 7.5
1.4 0.7 2.9 -1.1 4.7 1.9 8.5 5.7
3.4 3.5 6.8 1.2 6.9 3.7 7.7 3.9
3.5 3.3 4.7 2.9 4.6 3.1 3.9 3.4
2.8 3.0 3.5 2.8 4.2 2.6 3.0 3.0
0.3 -3.8 -2.1 -2.0 -4.4 -6.4 -6.0 -2.8
8.4 7.3 5.4 6.1 7.1 5.7 6.9 ×
5.3 5.8 4.9 5.3 6.8 5.0 5.0 6.4
4.5 7.2 5.0 4.6 8.4 4.7 5.1 4.8
1.4 -3.6 -2.7 -1.5 -9.2 -5.8 -5.7 -2.4
3.1 -3.9 -1.5 -1.9 -6.2 -9.6 -3.7 -2.0
0.5 -5.6 -2.0 -2.6 -5.5 -5.1 -3.9 -2.3
0.2 -4.1 -2.8 -2.5 -5.2 -4.0 -4.0 -2.2
0.1 -3.1 -2.9 -1.9 -4.7 -3.3 -4.1 -1.9
4.4 36.7 14.9 22.9 53.5 62.0 48.7 28.1
5.3 41.1 14.1 22.4 57.2 62.3 43.3 29.5
5.3 45.4 14.4 21.4 59.1 70.4 42.6 29.4
4.8 47.7 14.6 21.1 59.7 72.4 44.2 30.9
4.4 49.8 15.4 21.7 59.5 73.7 45.2 30.8
4.2 49.3 16.6 21.3 58.9 74.2 45.9 30.6
10.2 10.7 7.6 8.2 7.9 6.1 8.1 ×
Forrás: Economic forecast autumn 2004. http://europa.eu.int/comm/economy/economy_finance/publications/european_economy/2004/ee504en.pdf
72
2. táblázat
EU-15 KONVERGENCIA-HELYZETE Költségvetési egyenleg a GDP %-ában
Harmonizált fogyasztóiár-index Ausztria Belgium Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Luxemburg Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország
2001 2.3 2.4 2.3
2002 1.7 1.6 2.4
2003 1.3 1.5 2.0
2004 2.1 2.0 1.1
2005 1.8 1.9 1.9
2006 1.4 1.8 1.6
2001 0.3 0.6 2.1
1.2
1.3
1.4
1.4
1.9
2.0
0.7
2.7 1.8 3.7 5.1 4.0 2.4 1.9 2.3 4.4 2.8 2.7
2.0 1.9 3.9 3.9 4.7 2.1 1.3 2.6 3.7 3.6 2.0
1.3 2.2 3.4 2.2 4.0 2.5 1.0 2.8 3.3 3.1 2.3
0.2 2.3 3.0 1.2 2.3 3.0 1.7 2.3 2.4 3.1 1.1
1.5 2.0 2.9 1.3 2.4 2.3 1.3 2.3 2.4 2.9 1.5
1.7 1.8 2.9 1.4 2.4 1.6 1.1 2.0 2.3 2.5 1.9
5.2 -1.5 -3.7 -0.1 0.9 6.4 -2.8 -2.6 -4.4 -0.4 2.8
2002 -0.2 0.1 0.7
2003 -1.1 0.4 0.3
2001 5.1 5.1 5.1
2002 5.0 5.0 5.1
2003 4.2 4.2 4.3
2004 4.4 4.3 4.5
-1.7 -3.3 -2.8 -2.6 -2.4 38.8 38.3 39.8 40.4 40.9 41.2
5.0
4.9
4.6
5.1
4.3 -3.2 -3.7 -1.9 -0.2 2.8 -3.7 -2.3 -2.7 -0.1 0.0
5.0 4.9 5.3 5.0 5.0 4.9 4.8 5.2 5.2 5.1 5.1
5.0 4.9 5.1 4.9 5.0 4.9 4.8 5.0 5.0 5.0 5.3
4.1 4.1 4.3 4.1 4.1 4.1 4.1 4.3 4.2 4.1 4.6
4.3 4.3 4.4 4.3 4.3 3.0 4.2 4.4 4.3 4.3 4.6
2.3 -4.1 -4.6 -3.2 0.1 0.8 -3.8 -2.4 -2.8 0.4 0.3
2004 -1.3 -0.1 1.0
2.3 -3.7 -5.5 -2.9 -0.2 -0.8 -3.9 -3.0 -2.9 -0.6 0.6
2005 -2.0 -0.3 1.5
Hosszú lejáratú kamatlábak
Bruttó államadósság a GDP %-ában
2.1 -3.0 -3.6 -2.4 -0.6 -1.6 -3.4 -3.0 -3.7 -0.1 0.6
2006 -1.7 -0.5 1.7
2.2 -3.3 -3.0 -2.1 -0.5 -2.0 -2.9 -3.6 -3.8 0.0 0.8
2001 66.1 108.0 49.2
43.8 56.5 114.7 52.9 35.9 5.5 59.4 110.6 55.8 57.5 54.4
2002 65.7 405.4 48.8
42.6 58.8 112.5 52.6 32.7 5.7 60.9 107.9 58.4 54.4 52.6
2003 64.5 100.0 45.9
45.6 63.7 109.9 54.1 32.1 5.3 64.2 106.2 60.3 50.7 52.0
2004 64.0 95.8 43.4
44.8 64.9 112.2 55.7 30.7 4.9 65.9 106.0 60.8 48.2 51.6
2005 63.9 94.4 40.3
43.4 65.5 111.9 58.0 30.7 4.8 67.2 104.6 62.0 45.5 50.6
2006 63.4 90.9 38.0
42.2 66.3 110.2 58.4 30.6 4.7 67.9 104.4 62.9 42.9 49.7
Forrás: Economic forecast autumn 2004. http://europa.eu.int/comm/economy/economy_finance/publications/european_economy/2004/ee504en.pdf
73
3. táblázat
Ciprus Cseh Köztársaság Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Málta Szlovákia Szlovénia Eurózóna EU-25
Államháztartás egyenlege 1998 1999 2000 2001 -4.3 -4.5 -2.4 -2.4 -5.0 -3.6 -3.7 -5.9 -0.3 -3.7 -0.6 0.3 -2.1 -1.4 -0.7 -3.8 -0.6 -4.9 -2.8 -2.1 -3.0 -5.6 -2.5 -2.0 n.a. n.a. -3.0 -4.4 n.a. n.a. -6.2 -6.4 -3.8 -7.1 -12.3 -6.0 n.a. n.a. -3.5 -2.8 -2.2 -1.3 0.1 -1.7 n.a. n.a. 0.8 -1.2
2002 -4.6 -6.8 1.4 -3.6 -2.7 -1.5 -9.2 -5.9 -5.7 -2.4 -2.4 -2.3
2003 -6.4 -12.6 3.1 -3.9 -1.5 -1.9 -6.2 -9.7 -3.7 -2.0 -2.7 -2.8
2004* -5.2 -5.0 0.3 -5.6 -2.0 -2.6 -5.5 -5.2 -3.9 -2.3 -2.9 -2.8
2003 70.9 37.8 5.3 45.4 14.4 21.4 59.1 71.1 42.6 29.4 70.7 63.3
2004* 72.6 37.9 4.8 47.2 14.7 21.4 59.9 73.8 44.5 30.8 71.2 62.7
*előrejelzés Forrás: European Economy- Convergence Report 2004-Technical Annex http://europa.eu.int/comm_finance/publications/european_economy/2004/cr2004annex_en.pdf
4. táblázat
Ciprus Cseh Köztársaság Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Málta Szlovákia Szlovénia Eurózóna EU-25
Bruttó államadósság 1998 1999 2000 2001 61.6 62.0 61.6 64.3 15.0 16.0 18.2 25.3 5.6 6.0 4.7 4.4 n.a. 40.1 36.8 36.7 9.8 12.6 12.9 14.9 16.8 23.0 23.8 22.9 61.6 60.9 55.4 53.5 53.1 56.8 56.4 62.2 34.0 47.2 49.9 48.7 23.6 24.9 27.4 28.1 74.1 72.8 70.4 69.5 n.a. n.a. 62.9 62.1
2002 67.4 28.8 5.3 41.1 14.1 22.4 57.2 62.7 43.3 29.5 69.4 61.6
*előrejelzés Forrás: European Economy- Convergence Report 2004-Technical Annex http://europa.eu.int/comm_finance/publications/european_economy/2004/cr2004annex_en.pdf
74
5. táblázat
Ciprus Cseh Köztársaság Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Málta Szlovákia Szlovénia Eurózóna Referencia-érték
Hosszú lejáratú kamatlábak 1998 1999 2000 2001 2002 n.a. n.a. n.a. 7.6 5.7 n.a. n.a. n.a. 6.3 4.9 13.2 11.4 10.5 10.2 8.4 n.a. n.a. n.a. 10.7 7.4 n.a. n.a. n.a. 7.6 5.4 n.a. n.a. n.a. 8.2 6.1 n.a. n.a. n.a. 7.9 7.1 n.a. n.a. n.a. 6.2 5.8 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 8.0 6.9 4.7 4.7 5.4 5.0 4.9 6.6 6.8 7.3 6.9 6.9
2003 2004. aug* 4.7 5.2 4.1 4.7 5.2 4.6 5.8 6.9 4.9 5.0 5.3 4.7 6.8 8.1 5.0 4.7 6.4 5.2 5.0 5.1 4.2 4.3 6.1 6.4
*átlag 2003. szeptember-2004.augusztus között Forrás: European Economy- Convergence Report 2004-Technical Annex http://europa.eu.int/comm_finance/publications/european_economy/2004/cr2004annex_en.pdf
6. táblázat
Az államháztartás egyenlegére vonatkozó előrejelzések* 2003 2004 2005 2006 2007 Ciprus -6.3 -5.2 -2.9 -2.2 -1.6 Cseh Köztársaság -12.9 -5.3 -4.7 -3.8 -3.3 Észtország 2.6 0.7 0.0 0.0 0.0 Lengyelország -4.1 -5.7 -4.2 -3.3 -1.5 Lettország -1.8 -2.1 -2.2 -2.0 -2.0 Litvánia -1.7 -2.7 -2.5 -1.7 -1.5 Magyarország -5.9 -4.6 -4.1 -3.6 -3.1 Málta -9.7 -5.2 -3.7 -2.3 -1.4 Szlovákia -3.6 -4.0 -3.9 -3.9 -3.0 Szlovénia -1.8 -1.9 -1.8 -1.5 -0.9
2008 n.a. n.a. 0.0 n.a. n.a. n.a. -2.7 n.a. n.a. n.a.
*az egyes országok 2004. májusi konvergencia-programja alapján Forrás: European Economy- Convergence Report 2004-Technical Annex http://europa.eu.int/comm_finance/publications/european_economy/2004/cr2004annex_en.pdf
75
7. táblázat
Bruttó államadósságra vonatkozó előrejelzések* 2003 2004 2005 2006 2007 Ciprus 72.6 75.2 74.8 71.5 68.4 Cseh Köztársaság 37.6 38.4 39.7 41.0 41.7 Észtország 5.8 5.4 5.1 4.7 3.4 Lengyelország 45.3 49.0 51.9 52.7 52.3 Lettország 15.3 16.2 16.8 17.3 17.7 Litvánia 21.5 22.4 22.2 21.4 21.0 Magyarország 59.1 59.4 57.9 56.8 55.6 Málta 72.0 72.1 72.4 70.5 70.4 Szlovákia 42.8 45.1 46.4 46.1 45.5 Szlovénia 28.6 29.1 29.5 29.4 28.4
2008 n.a. n.a. 3.2 n.a. n.a. n.a. 53.7 n.a. n.a. n.a.
*az egyes országok 2004. májusi konvergencia-programja alapján Forrás: European Economy- Convergence Report 2004-Technical Annex http://europa.eu.int/comm_finance/publications/european_economy/2004/cr2004annex_en.pdf
8. táblázat
Fontosabb adó- és járulékbevételek Magyarországon a GDP %-ában Társasági adó EVA Vám ÁFA Fogyasztási és jövedéki adó Személyi jövedelemadó Társadalombiztosítási, munkaadói és munkavállalói járulékok
2002 2,37 0,00 0,77 8,20 3,54 7,73
2003 2,23 0,24 0,71 9,17 3,60 7,11
2004 2,06 0,28 0,22 9,68 3,62 6,93
13,05
12,63
12,56
Forrás: Magyarország konvergencia Programja - 2004. http://www.penzugyminiszterium.hu/web/home.nsf/portalarticles/FA288B2EBC71E8D8C1256E9800526833/$File /konvergencia-program.pdf
76
2. számú melléklet Ábrák jegyzéke 1.sz. ábra A ciprusi font árfolyam-változása az euróval szemben 1999-től
Forrás: http://www.ecb.int/stats/exchange/eurofxref/html/eurofxref-graph-cyp.en.html
2.sz. ábra A cseh korona árfolyam-változása az euróval szemben 1999-től
Forrás: http://www.ecb.int/stats/exchange/eurofxref/html/eurofxref-graph-czk.en.html
77
3.sz. ábra A lengyel zloty árfolyam-változása az euróval szemben 1999-től
Forrás: http://www.ecb.int/stats/exchange/eurofxref/html/eurofxref-graph-pln.en.html
4.sz. ábra A lett lat árfolyam-változása az euróval szemben 1999-től
Forrás: http://www.ecb.int/stats/exchange/eurofxref/html/eurofxref-graph-lvl.en.html
78
5.sz. ábra A litván litas árfolyam-változása az euróval szemben 1999-től
Forrás: http://www.ecb.int/stats/exchange/eurofxref/html/eurofxref-graph-ltl.en.html
6.sz. ábra A máltai líra árfolyam-változása az euróval szemben 1999-től
Forrás: http://www.ecb.int/stats/exchange/eurofxref/html/eurofxref-graph-mtl.en.html
79
7.sz. ábra A szlovák korona árfolyam-változása az euróval szemben 1999-től
Forrás: http://www.ecb.int/stats/exchange/eurofxref/html/eurofxref-graph-skk.en.html
8.sz. ábra A szlovén tolár árfolyam-változása az euróval szemben 1999-től
Forrás: http://www.ecb.int/stats/exchange/eurofxref/html/eurofxref-graph-sit.en.html
80
9.sz. ábra A magyar forint árfolyam-változása az euróval szemben 1999-től
Forrás: http://www.ecb.int/stats/exchange/eurofxref/html/eurofxref-graph-huf.en.html
81
Irodalomjegyzék Könyvek 1. Balázs Péter: Európai egyesülés és modernizáció, Budapest, Osiris Kiadó, 2003. , 2. Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások és magyar válaszok, Budapest, Osiris Kiadó, 2004. Budapest, p.184-208. 3. Muraközy László: Már megint egy rendszerváltás- Történelmi tanulságok és tanulatlanságok, Debrecen, Debreceni Egyetem- Közgazdaságtudományi Kar, 2004. 4. Tibor Palánkai: Economics of Enlarging European Union, Akadémiai Kiadó, 2004. 5. A Forint útja az euróhoz, Magyar Nemzeti Bank, Budapest, 2001.
Cikkek 6. Freedman, Michael: Go East, Young Man, Forbes, 5/24/2004, p796. 7. Meller, Paul: European Union Eases Rule On Deficits for Six Entrants, New York Times, 5/13/2004, p1. 8. Osborn, Alan: EU member states in court over France and Germany, Lawyer, 1/19/2004 p7. 9. Tůma, Zdenĕk: Making it to the euro, New Presence: The Prague Journal of Central European Affairs, Summer 2004, p14. 10. Benefits and costs if entering the euro zone, CATO Journal, Spring/Summer2004, p89. 11. Patience, patience, Economist, 7/26/2003, p69. 12. The flying Forint, Economist, 10/9/2004, p70. Folyóiratok, Kiadványok 13. Losoncz Miklós: A Stabilitási és Növekedési Paktum kérdőjelei, Európai Tükör, IX. évf. 2. szám, 2004/május, p.61-78. 14. Németh Eszter EU-csatlakozás a statisztikák tükrében, Európai tükör, IX. évf. 2. szám, 2004/ május, p.124-129. 15. Németh Eszter: EU-csatlakozás a statisztikák tükrében, Európai tükör, IX. évf. 3. szám, 2004/június, p.123-130.
82
16. Acceding countries, European economy, European Commission Directorate-general for economic and financial affairs, No 2/2004, p.72-93 17. CANSTAT, Statistical Bulletin 2003/4, Budapest, 2004. október 27. 18. A KSH jelenti - gazdaság és társadalom 2004/6, Budapest, Központi statisztikai Hivatal, 2004. 19. KSH Statisztikai elemzés- 15+10 Rómától Athénig, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 2004. 20. Megújuló Európa, Statisztikai adattár 1990-2001, 15+10, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 2003 Internetes források www.mnb.hu 21. 2004. évi konvergencia-jelentés, Európai Központi Bank, (letöltés időpontja: 2004.10.12. 19:10) 22. Monetáris politika Magyarországon, MNB, Budapest, 2002. augusztus (letöltés időpontja: 2004.11.14. 15:45) http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_monetarispolitika.pdf www.hvg.hu 23. Lengyelország 2009-re tervezi az euró bevezetését, 2004. szeptember 17. (letöltés időpontja: 2004.10.12. 19:12) 24. Új uniós lieblingek: Szlovákia, Lettország, Litvánia, 2004. augusztus 6. (letöltés időpontja: 2004.10.12. 19:15) 25. Magyarország visszaesett a konvergencia-rangsorban, 2004. július 13. (letöltés időpontja: 2004.10.12. 19:17) 26. Zöld út a magyar konvergencia-programnak, 2004. július 6. (letöltés időpontja: 2004.10.12. 19:20) 27. Három új EU-tagállam csatlakozott az ERM II-rendszerhez, 2004. június 28. (letöltés időpontja: 2004.10.12. 19:25) 28. Az EU megbocsátja a deficitet, de nem hisz a konvergencia-programban, 2004. június 24. (letöltés időpontja: 2004.10.12. 19:30) 29. Idén négy újonc csatlakozhat az ERM II rendszerhez, 2004. május4. (letöltés időpontja: 2004.10.12. 19:35)
83
30. Félnek tőlünk és féltenek minket az EU-csatlakozás hajnalán, 2004. április 26. (letöltés időpontja: 2004.10.12. 19:40) 31. Négy új taggal bővülhet az euróövezet 2008-ig, 2004. április 8. (letöltés időpontja: 2004.10.12. 19:45) 32. Az EU-csatlakozók között a balti országok gazdasági növekedése vezet, 2004. január 20. (letöltés időpontja: 2004.10.12. 19:50) 33. EU-konvergencia: Magyarország a középmezőnyben, 2003. december 13. (letöltés időpontja: 2004.10.12. 19:54) 34. A tagjelölt országoknak még várniuk kell az euróra, 2003. szeptember 10. (letöltés időpontja: 2004.10.12. 19:59) 35. Az EU óva inti a leendő tagokat az euró gyors bevezetésétől, 2003. szeptember 5. (letöltés időpontja: 2004.10.12. 20:00) www.nol.hu 36. Az euró lefékezte Európát 2004. november 15. (letöltés időpontja: 2004.11.25. 19:45) 37. Gyurcsány: 2010-től magyar euró 2004. október 22. (letöltés időpontja: 2004.11.03. 16:50) 38. Pócs Balázs: Brüsszel és az euró: húzd meg, ereszd meg! 2004. október 16. (letöltés időpontja: 2004.11.05. 14:05) 39. Reális az euró 2010-es magyar bevezetése, 2004. július 5. (letöltés időpontja: 2004.10.13. 10:06) 40. Az Európai Bizottság elemzése a magyar gazdaságról, 2004. június 24. (letöltés időpontja: 2004.10.13. 10:10) Euró: inflációs érzés? Bátorság kell a valutaváltáshoz választási évben, 2004. május 15. (letöltés időpontja: 2004.10.13. 10:15) 41. Várkonyi Iván: Euró 2010-től, 2004. május 11. (letöltés időpontja: 2004.10.13. 11:03) 42. Az eurónak jönnie kell, 2004. május 5. (letöltés időpontja: 2004.10.13. 11:05) 43. Ciprus: a népszavazás sem hozott egységet, 2004. április 25. (letöltés időpontja: 2004.10.13. 10:10) 44. Jöjjön az euró, de nem mindegy, hogyan és mikor, 2004. március 11. (letöltés időpontja: 2004.10.13. 10:15) 84
45. Sós B. Péter: Litvániában lehet először euró, 2004. március 5. (letöltés időpontja: 2004.09.16. 12:05) 46. Blahó Miklós: Előbb a reformok, aztán az euró, 2004. február 14. (letöltés időpontja: 2004.09.16. 12:10) 47. Várkonyi Iván: Legyen az euró nemzeti ügy, 2004. január 17. (letöltés időpontja: 2004.09.16. 12:15) 48. Az euró sikeres, a kritériumai nem, 2004. január 15. (letöltés időpontja: 2004.09.16. 13:10) 49. Euró: gyorsan, vagy lassan? 2004. január 14. (letöltés időpontja: 2004.09.16.13:20) 50. Tamás Tibor: Az erős euró és a halott stabilitási paktum, 2003. november 26. (letöltés időpontja: 2004.07.09. 16:10) 51. Füzes Oszkár: Borús elemzés az euróövezet kilátásairól, 2003. október 30. (letöltés időpontja: 2004.07.09. 16:15) 52. Elemzők szerint késni fog az euró bevezetése 2003.augusztus 14. (letöltés időpontja:200409.20. 16:30) 53. Magyar euró 2008. január elsejétől, 2003. július 16. (letöltés időpontja: 2004.07.09. 16:20) 54. Blahó Miklós: Kell-e nekünk az euró, 2003. június 16. (letöltés időpontja: 2004.07.09. 16:25) www.bruxinfo.hu 55. Berlusconi az eurószabályokat bírálja, 2004. november 25. (letöltés időpontja: 2004.11.29. 08:05) 56. Villámrajttal állhatnak át az euróra az EU új tagjai, 2004. november 11. (letöltés időpontja: 2004.11.26. 15:25) www.penzugyminiszterium.hu 57. Gyorsjelentés a gazdasági és pénzügyi folyamatok fő jellemzőiről a 2004. januáraugusztusi adatok alapján, Budapest, 2004. szeptember 24. (letöltés időpontja: 2004.11.10. 18:30) 58. Az euró hazai bevezetésének feltételei, várható gazdasági hatása és időzítése ECOSTAT- Gazdaságelemző és Informatikai Intézet, Budapest, 2004. április
85
http://www.penzugyminiszterium.hu/web/home.nsf/portalarticles/9E1AC743AB755D C5C1256E7E002C5DB8/$File/Az%20EURÓ%20HAZAI%20BEVEZETÉSEECOSTAT.pdf (letöltés időpontja. 2004. 09.15. 15:28) 59. Az euróhoz vezető optimális út megtervezése, GKI Gazdaságkutató RT. Budapest, 2004. április http://www.penzugyminiszterium.hu/web/home.nsf/portalarticles/E48F8825A9EE39D AC1256E7E002BC4D8/$File/az%20euróhoz%20vezeto%20optimális%20ut%20megt ervezése.doc (letöltés időpontja: 2004.10.25. 16.20) 60. Magyar eurostratégia, Növekedéskutató Intézet munkacsoportja, Budapest, 2004. április http://www.penzugyminiszterium.hu/web/home.nsf/portalarticles/E7AE5549B893775 1C1256E7D003BD84/$File/PM3.doc (letöltés időpontja: 2004.09.15. 15:35) 61. Magyarország Konvergencia Programja – A Magyar Köztársaság Kormánya Budapest, 2004. május http://www.penzugyminiszterium.hu/web/home.nsf/portalarticles/FA288B2EBC71E8 D8C1256E9800526833/$File/konvergencia-program.pdf
http://www.europa.eu.int 62. Economic forecast autumn 2004. http://europa.eu.int/comm/economy/economy_finance/publications/european_economy/20 04/ee504en.pdf 63. European Economy- Convergence Report 2004-Technical Annex http://europa.eu.int/comm_finance/publications/european_economy/2004/cr2004annex_en .pdf www.ecb.hu 64. Ciprusi Nemzeti Bank (Central Bank of Cyprus) http://www.centralbank.gov.cy 65. Észt Nemzeti Bank (Eesti Pank) 86
http://www.bankofestonia.info/ 66. Cseh Nemzeti Bank (Česká Národni Banka) http://www.cnb.cz 67. Lett Nemzeti Bank (Latvijas Banka) http://www.bank.lv/eng/info/ 68. Litván Nemzeti Bank (Lietuvos Bankas) http://www.lb.lt/eng.htm 69. Máltai Nemzeti Bank (Central Bank of Malta) http://www.centralbankmalta.com 70. Szlovák Nemzeti Bank (Národná Banka Slovenska) http://www.nbs.sk/ 71. Szlovén Nemzeti Bank (Banka Slovenije) http://eee.bsi.si/html/eng/index.asp 72. Lengyel Nemzeti Bank (Narodowy Bank Polski) http://www.nbp.pl/
87
