Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági szak Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági szak Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány

A visegrádi országok nemzetgazdasági erőforrásai

Készítette: Csapó Kinga

Budapest, 2007

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés : 1. A vizsgált régió földrajzi meghatározása 2. A KGST felbomlása 3. A CEFTA célja 4. Az EU-hoz való csatlakozás feltételei II. Tárgyalás : A nemzetgazdasági erőforrások fogalma 1. A természeti erőforrások fogalma, jelentősége o A jövő energiaforrásai: a megújuló energiaforrások o A természeti erőforrások országonkénti jellemzése: • Magyarország • Lengyelország • Csehország • Szlovákia 2. A humán erőforrás fogalma 2.1 Korunk társadalmi problémái o A népességfogyás és öregedés o Migráció és okai 2.2. A munkaerőpiac elemzése Főbb mutatók: o Munkanélküliségi ráta o Foglakoztatási ráta o Aktivitási ráta o HDI-index • Magyarország munkaerőpiacának jellemzése • Csehország munkaerőpiaca • Lengyelország munkaerőpiaca • A szlovák munkaerőpiac jellemzése

4 5 6 7 8 8-9 10-12 13-15 16-17 17-18 18-19 19 20-22 22-23 23-24

25-27 28-30 30-32 32-33

2.3. A vizsgált országok gazdasági helyzete

34-37

3. A tőke, mint nemzetgazdasági erőforrás 1. A KMT nemzetgazdasági hatásai 2. A KMT jelentősége a kelet-közép európai régióban

37-38 38-39 39-41

• Tőkebefektetések hazánkban • A lengyel KMT beáramlás • A cseh tőkeáramlás • A szlovák tőkeáramlás 3. A gazdasági kapcsolat és külkereskedelem alakulása

41-42 43 44-45 45-46 46-49

4. A külkereskedelem alakulásának országonkénti jellemzése

50-55

III. Zárógondolatok: Európa jövőbeli kilátásai, a vizsgált régió szerepe

56-60

3

I. 1. A vizsgált régió helyének meghatározása A szakdolgozat témájaként választott visegrádi országok a kelet-közép európai régióhoz tartoznak. Először is szeretném röviden definiálni, hogy ez a régió mely területet is foglalja magában, majd néhány szóval leírnám, mit is jelent a Visegrádi Négyek fogalma, mely a dolgozat alapját jelenti. Kelet-Közép Európa Németország és Oroszország között elterülő kiemelkedő fontosságú geopolitikai térség, mely magában foglalja a Visegrádi Négyeket ( Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország ) valamint Horvátországot és Szlovéniát. A visegrádi országok nemcsak földrajzilag fekszenek közel egymáshoz, hanem társadalmi,-kulturális - és gazdasági helyzetükben is nagy hasonlóságot mutatnak. Mind a négy országot érintette az 1989-es rendszerváltás, mely a tervgazdálkodásról a piacgazdaságra való átállást jelentette. 1989-ben a szocialista-kommunista rendszerek összeomlása különböző úton következett be és játszódott le a szocialista országokban. A szocialista birodalom Európában szinte egyik percről a másikra omlott össze: a nemzetközi diktatúra rendszereként összetartott nemzetközi szocializmus és a Szovjetunión belüli szocialista birodalom darabjaira esett szét. I. 2. A KGST bemutatása A KGST volt, az az intézmény, mely a kgst-piacokat megteremtette. A KGST a fogyasztó szempontjából az olcsó és rossz minőségű árukat jelentette. Ilyen típusú fogyasztási javakat a KGST-be szerveződő szocialista gazdasági rendszer nagy mennyiségben állított elő. Ezek a termékek azonban a KGST szervezetben nem tudtak eljutni a többi KGST ország fogyasztóihoz. Erre volt megoldás a kgst-piac. A nagy értékű minőségi cikkek nem voltak jellemzőek, hisz a vevőkör viszonylag szegény volt és a minőségre érzéketlen. A KGST elősegítette, hogy a KGST országokon belüli tranzakció költségei alacsonyak legyenek. Olcsó volt a közlekedés, a tömegturizmus pedig nem csupán olcsó de ugyanakkor jól szervezett is kellett, hogy legyen, hogy kompenzálja a nyugati lehetőségek elmaradását.1 A KGST-országok valutái egymás között átválthatóak voltak, ezzel szemben a nyugati devizát otthon tartani, illetve magánszemélytől vásárolni vagy eladni tilos volt. A KGSTországok közti áruvásárlás és az utazások során történő valutatranszferek tehát könnyűvé váltak. A nyolcvanas évek végére, a rendszerváltást megelőzően, a kgst piacok megváltoztak. ( határok nyitódása, a fogyasztási cikkek hiányának csökkenése volt jellemző ). 1

http://www.socialnetwork.hu/cikkek/sikKGSTpiac.pdf 2007.07.29. 9:36

4

A KGST végső sikertelenségére, majd bukására a közgazdasági szakirodalom többféle magyarázattal szolgált. Az egyik vélemény szerint már az 1970-es évek olajválsága és olajárrobbanása szétrombolta a tagállamok közötti együttműködést. Az elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő KGST versenyképtelennek bizonyult a világpiacon. A tagországokat, úgymond, egyre erősebb érdekek kapcsolták a fejlett piacgazdaságú nyugati országokhoz. 1991. szeptember 26-án a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hivatalosan is beszüntette működését. Az 1989-1990-es rendszerváltást követően az országokban egyre inkább megerősödött az EU-hoz és NATO-hoz való csatlakozás igénye. A kelet-közép európai régió valamennyi országára jellemző, hogy az 1989-90-es rendszerváltás óta gazdasági visszaesés következett be, és erősödő gazdasági dinamizmus csak 2000 környékén volt megfigyelhető. Megjelent a munkanélküliség, elkezdődött a lakosság erőteljes jövedelmi-és vagyoni megoszlása, és visszatért a magántulajdon dominanciája is. A szóban forgó négy országról elmondhatjuk, hogy viszonylag kis, nyitott gazdaságú államok.’89 után mindhárom ország ( Mo, ekkor még Csehszlovákia-csak ’93-ban válik szét a két ország egymástól ) elindult a demokratizálódás útján és felvetődött a regionális integráció gondolata. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás elődje az úgynevezett visegrádi országok csoportosulása volt: 1991-ben Visegrádon volt egy találkozójuk, ahol megfogalmazták

együttműködésük

lényegét:

közös

célok,

piac-és

struktúraváltás,

piacgazdaság megteremtése, a nyugat-európai integrációba való beépülés. Az együttműködés tehát az EU-val kötött európai megállapodás, valamint ezen államoknak az EU-hoz benyújtott csatlakozási

kérelméről

szólt.

1992-ben

Krakkóban

aláírták

a

közép-európai

szabadkereskedelmi megállapodást. 1993-ban Csehszlovákia két külön országra esett szét, Csehországra és Szlovákiára. A CEFTA megállapodás ’94-ben lépett hatályba. I. 3. A CEFTA országok célja A CEFTA országok köre folyamatosan bővült: Szlovénia 1996-tól, Románia 1997-től, Bulgária pedig 1999-től vált tagjává, emellett a balti országok: Törökország, Horvátország, Macedónia és Ukrajna is benyújtotta igényét. A CEFTA tagság elengedhetetlen volt az EUhoz való csatlakozáshoz. A CEFTA sikeres együttműködésnek bizonyult hisz 1993 és 1998 között az EU átlagát is meghaladó gazdasági növekedést ért el.2

2

Németh István : Európa 1945-2000- A megosztástól az egységig , Aula kiadó, 2004 (678-679.o.)

5

A CEFTA alapvető célkitűzése az volt, hogy a kereskedelem fokozatos liberalizálásával a résztvevő országok elősegítsék kölcsönös szállításaik növekedését és ezáltal gazdasági kapcsolataik fejlődését. Ennek megvalósulása érdekében célul tűzték ki az ipari kereskedelemben a vámok és vámon kívüli akadályok fokozatos, teljes felszámolását, valamint az agrárkereskedelem feltételeinek jelentős javítását. Az egyezmény szerint a szabad kereskedelemhez vezető utat lépésről lépésre kell megtenni. 1995-ben megállapodtak, hogy a tervezettnél gyorsabb ütemben építik le az importvámokat. 1996-ban eltörölték a papír, fa-és kémiai termékek után fizetendő vámokat. 1997-ben következtek a textíliák, a fém és különböző fémtermékek, valamint az ipari árucikkek. 2001. január 1-től az ipari termékek forgalma 0% vám mellett valósult meg, és megszűntek a mennyiségi korlátozások is. Lengyelországban az egyes gépjárművek esetén a vámlebontás csak egy évvel később fejeződött be. Az agrárkereskedelemben nyújtott kölcsönös kedvezmények a CEFTA létrejötte óta jelentősen bővültek. A termékek egy részénél 0% vámot alkalmaztak az országok egymással szemben, más részénél pedig csökkentett vámokat. A hét CEFTA ország 100 millió fős piacot jelentett, Lengyelország és Románia kivételével pedig kisméretű országok. Eltérő a régió országainak gazdasági növekedési üteme, ugyanakkor hasonló modernizációs, stabilizációs és strukturális változásokkal kellett szembenézniük. A CEFTA létrehozásának célja volt, hogy a rendszerváltás után megállítsa a közép-kelet európai országok külkereskedelmének beszűkülését, a legfőbb célkitűzései a szabadkereskedelem kialakítására irányultak. Jellemző volt a CEFTA országok teljes-és egymás közti kereskedelmének rohamos bővülése. A visegrádi országok számára az elsődleges cél az európai integrációba való bekapcsolódás és a regionális kapcsolat bővítése. A CEFTA tagság semmilyen garanciát nem jelentett az EUcsatlakozásra, csupán segítette a fejlettebb integrációhoz való kapcsolódást. Az integráció tehát jól működött és az EU hasznosan készítette fel a hét tagország gazdaságát az EUtagságra. Az összes tagország már kötött társulási megállapodást az EU-val, így a CEFTA a teljes jogú EU-tagság előkészítésében is segített.

Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia 2004. május1-jén vált az Európai Unió tagjává, Bulgária és Románia pedig 2007. május 1-jén.

6

I. 4. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételei a következők voltak: A tényleges csatlakozási tárgyalások elkezdése előtt a tagjelölt országoknak három feltételt kellett teljesíteniük: •

Először is stabil intézményekkel kellett rendelkezniük, melyek garantálják a demokráciát, a jogállamot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét.

•

Másodszor, életképes piacgazdasággal kellett rendelkezniük, hogy megbirkózzanak az EU-n belül tapasztalható piaci versennyel és az ott fellépő piaci erőkkel.

•

Harmadszor pedig vállalniuk kellett a csatlakozás megvalósulásával kötelezettségeik teljesítését, ami azt jelenti, hogy támogatniuk kell az Unió politikai, gazdasági és monetáris céljait, vagyis át kellett venniük a közösségi célkitűzéséket.

•

Be kellett építeniük nemzeti törvényeikbe az Unió összes szociális, gazdasági és környezetvédelmi törvényét, és biztosítaniuk kellett azok alkalmazását.

Szeretnék említeni néhány fontos kötelezettséget, melyeknek eleget kellett tenniük a leendő tagországoknak: munkajog, a férfiak és nők esélyegyenlősége, a diszkrimináció leküzdése, munkahelyi biztonság-és egészségvédelem, a munkavállalók szabad vándorlása és a szociális ellátó rendszerek koordinációja a vándorló munkavállalók számára Ami az EU-n belüli foglalkoztatottságot jelenti: •

A foglakoztatási irányelvek betartása,

•

A nemzeti cselekvési programok készítése,

•

A szociális partnerek elkötelezettségének támogatása közösségi és nemzeti szinten,

•

A Lisszaboni-stratégia és az EU céljának elfogadása, hogy az EU legyen a világon a legversenyképesebb és legdinamikusabb, mely képes fenntartható fejlődésre, egyre több munkahely biztosítására és erősödő társadalmi kohézióval rendelkezik.3

3

www.ewc-finance.be 2007. 08. 01. 10:11

7

Most szeretném bemutatni, hogy mit is foglalnak magukban egy ország nemzetgazdasági erőforrásai. II. A nemzetgazdasági erőforrások fogalma A nemzetgazdasági erőforrások (természeti erőforrások, humán erőforrások, tőke) nélkülözhetetlen szerepet játszanak minden ország fejlődésében. Az erőforrás minden olyan potenciál, mely lehetővé teszi egy adott tényezőnek valamilyen tevékenység elvégzésére való képességét. E fogalom alatt érthetjük az emberi, fizikai erőt illetve a természeti környezetet. A természeti környezet meghatározott adottságokkal és erőforrásokkal rendelkezik.( pl. domborzati, éghajlati adottságok, ásványi anyagok stb.), melyek lehetőséget nyújtanak a társadalom valamilyen termelési, fogyasztási igényeinek kielégítésére. A természeti adottságok egy része a társadalom meghatározott műszaki, technikai színvonalán gazdaságilag hasznosíthatóvá, azaz erőforrásokká válhatnak. A természeti adottságok közé tartoznak a talaj, erdők, vizek, légkör stb. A földrajzi környezetnek azonban nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági erőforrásai is értelmezhetőek, sőt ide tartoznak a politikai-kulturális környezet adottságai és erőforrásai is.

4

Egy adott ország természet-

földrajzi viszonyai és fejlődésének mértéke szoros kapcsolatban állnak egymással. A munkamegosztás és a természet-földrajzi viszonyok is összefüggnek egymással. Egy ország növekedése általában a termelőerők térbeli elhelyezkedésétől, fejlettségétől illetve működésük hatékonyságától függ. A földrajzi adottságok, a természeti erőforrások kedvező helyzete közvetlenül befolyásolja a mezőgazdaság vagy a termelőipar fejlesztését, ami a gazdasági fejlődés, a GDP növekedés alapja lehet. Az erőforrások elhelyezkedése országonként eltérő, sőt, egyes országokon belül is, ami különböző ágazati struktúrák kialakulását teszik lehetővé. II. 1. A természeti erőforrások fogalma A természeti erőforrások azok a természeti (földrajzi) adottságok, melyeket az ember, ( a társadalom ) a termelés adott fejlettségi szintén, sajátos tulajdonságainál fogva, anyagi szükségleteinek kielégítésére hasznosít. Jellemző, hogy létrejöttükben az emberi beavatkozás nem játszik szerepet, a természetben végbemenő egymással szoros kölcsönhatásban álló folyamatok teremtik meg őket. A természeti erőforrások az egyes államok nemzeti vagyonának részei ( a nemzeti vagyon az egy adott időszakban a társadalom számára rendelkezésre álló anyagi javak összessége ).

4

Borsy István: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönykiadó, Bp 1992. (816-817.o.)

8

Újratermelődés szempontjából a természeti erőforrásokat két részre oszthatjuk: •

Meg nem újuló ( újra nem termelődő), mely egy adott felhasználási szint mellett kimeríthető és pénzben kifejezhető értéke van. Ide tartoznak: ¾ az energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén, uránérc stb.) ¾ ásványkincsek ( bauxit, réz, vasérc, ólom, ón ) ¾ talaj, termőföld ( az emberiség szempontjából a legfontosabb )

•

Megújuló ( újratermelődő ), melynek bármilyen mértékű gazdasági hasznosítás mellett nem csökken sem a mennyise, sem az intenzitása, és semmilyen értéket nem képvisel.5 ¾ napenergia ¾ szélenergia ¾ vízi energia ¾ geotermikus energia

A természeti kincsek jelentősége A globalizálódó világ egyre nagyobb figyelmet fordít a természeti erőforrások állapotára és az ezzel kapcsolatos gazdálkodásra. A geográfusok és közgazdászok mindig is nagyra becsülték a természeti erőforrások szerepét, mondván, hogy ezek jelentősek az ország gazdasági növekedésében,

a

gazdasági

szerkezet

átalakításában

valamint

a

nemzetközi

munkamegosztásban. A XX. század utolsó évtizedében, a Szovjetunióval és utódállamaival való gazdasági kapcsolat átalakulása, a kelet-közép európai térséget integráló KGST összeomlása révén felvetődött a kérdés a nyersanyag-és energiaimport biztosítását illetően.( Magyarországot illetően ). Új megoldási alternatívák kidolgozására volt szükség. A XXI. századba lépve fontossá vált a természeti kincsek figyelembe vétele, összetételük megállapítása, hatásaik elemzése. A természeti erőforrás megítélésénél számba kell venni, hogy a nyersanyagok és energiakészletek mindenkori értéke jórészt a világpiaci áraktól, értéke és funkciója pedig a saját hazai kitermelési költségektől függ. Amennyiben a világpiaci árak nőnek, úgy az egyes ásványkincsek kitermelése is aktuálissá válhat. Ezáltal az adott ország mentesül ezen ásványkincsek beszerzési költségétől és lehetősége nyílik új természeti erőforrás bevonásával további komparatív előny kihasználására.

5

Bora Gyula-Korompai Attila : A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza Aula kiadó,Bp 2001

9

A megújuló energiaforrások hasznosítása a jövőben Az EU tagállamaiban megújulóknak tekintendõ energiaforrások a következõk: a közvetlen napenergia, a szélenergia, a geotermális energia, a hullámenergia, az árapály-energia, a biomassza és a vízenergia, továbbá a biomasszából és a szennyvízbõl nyert biogáz. Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése. Az egyes tagországokra különböző irányelvek vonatkoznak, melyeket 2010-ig kell megvalósítani. Ezen energiaforrások értelmezései különbözőek az országokban, ami azt jelenti, hogy bizonyos megújuló energiaforrások nem elérhetőek az egyes tagországokban. Ez alatt azt értem, hogy például az árapály, a hullámenergia, valamint a tengerbe telepített szélenergia hasznosítás a tengerparttal nem rendelkezõ országokban nem jöhet létre. A megújuló energiaforrások hasznosíthatóságát több tényezõ is befolyásolja. Például a földrajzi helyzet -az ország helyi adottságai, a gazdasági környezet, politikai tényezők, technikai és technológiai adottságok, társadalmi környezet. A helyi természeti adottságok az egyik legfontosabb befolyásoló tényezők közé tartoznak, hiszen például a vízenergia-hasznosítás nagymértékben függ az ország éghajlati viszonyaitól ( a csapadék mennyiségétől ), tehát egy csapadékosabb környezet kedvezőbb hely ezen energia hasznosításához. A napenergia-felhasználása főként a délebbi, napos országokban a leginkább hasznosítható. A megújuló energiaforrások jövőjét feltehetően az árak és a politikai támogatások együttesen határozzák majd meg. Az EU érdeke a megújulók fejlesztése az egész világon, egyrészt, mert az EU a megújuló energetikai technológiák legnagyobb exportőre, másrészt, mert különben szembe kell, hogy nézzen az olaj-és gázlelőhelyekkel rendelkező, gyorsan iparosodó ázsiai és latin-amerikai országok versenyével. Emellett a kőolaj- és a földgázkészletek fokozatos csökkenése az olajárak emelkedését eredményezi, ami a megújulókat nagy mértékben támogatni fogja. 6 Most szeretném röviden részletezni az egyes megújuló energiaforrásokat: A geotermikus energia A geotermikus energia fogalmát úgy lehetne meghatározni, mint a Föld belsejében keletkező, a földi hőáramlásban meghatározott szintig feljutó és ott a kőzetekben illetve a pórusvízben tárolódó termikus energiamennyiség. Rövidebben összefoglalva a felszín alatti víz hőtartalmában rejlő energia. Ez egy olyan belső energia, amely a Föld belső anyagának 6

www.energiamedia.hu 2007. 08. 07. 10:23

10

maghasadásából származik, és amelyet a földkéreg, a köpeny és a mag nagyhőmérsékletű tömegei tárolnak. A Föld felszínének átlagos felszíni hőmérséklete +35C fok és -35C fok között változik. A föld felszínétől lefelé haladva a hőmérséklet 100 méterenként átlagosan 3C fokkal nő. A Föld belsejében, a magmában igen magas hőmérséklet, 4500—4700°C uralkodik, ezzel szemben lényegesen alacsonyabb hőmérsékletű a földfelszín. A fizika törvényei szerint a hőmérsékletkülönbség kiegyenlítődik és emiatt a magma felől a felszín felé szakadatlan a földi hőáramlás. A geotermikus energia felszíni értelmezéséhez hordozó közeg szükséges, amelynek segítségével az a felszínre hozható. A hő bányászati tevékenységét három fontos tényező egy időbeni megléte határozza meg. Ide tartozik a geotermikus

gradiens,

valamint

a

nagy mennyiségű hévízkészletek és megfelelő mélységi nyomásviszonyok.7 A geotermikus energia felhasználási lehetőségei a következők: száraz gőzerőmű, kettős ciklusú erőmű, geotermikus hőpumpák, közvetlen felhasználásra alkalmas források: gombatermesztés ( 50 fok ), desztillálás ( 120 fok ), halhús szárítás (160 fok ) stb. A vízenergia A vízenergia hasznosítás az 1800-as évek elején tűnt fel, amikor is az első vízturbinák felváltották a vízkerekeket. A turbinák a nagy esésű és nagy energiájú vizet is tudták hasznosítani, később egy generátor segítségével villamos árammá tudták alakítani mozgási energiájukat. A vízerőmű a vízfolyások, tavak, tengerek, mechanikai energiakészletét villamos energiává alakító műszaki létesítmény. Gyűjtőfogalomként magában foglalja mindazokat a műtárgyakat és berendezéseket, amelyek a villamosenergia-termeléshez szükségesek. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, esetleg tárolják, és a vízerőtelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot. A nagy vízerőművek építésekor gátakat, tározókat, szennyvíztisztítókat, üzemvízcsatornákat kell építeni, melyek az egész környezetet átalakítják. Az erőműveket esésmagasságtól függően csoportosíthatjuk alacsony ( 15 m-nél kisebb ), közepes( 15-50 m ) és nagy ( 50 m-nél nagyobb ) erőművekre. A nagyobb esésű erőművek fajlagosan olcsóbban termelnek villamos energiát.

7

Bora Gyula-Korompai Attila : A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza Aula kiadó,Bp 2001 (117-126.o.)

11

Az elkövetkező években várhatóan Dél-Kelet-Ázsia fejlődő országaiban, Indiában és Kínában fognak leggyorsabban növekedni az új villamosenergia-termelő kapacitások. A fejlett európai országokban korlátozott az új villamosenergia-termelő kapacitások iránti igény. Ebben a régióban az a trend érvényesül, hogy a régi, kevéssé hatékony erőművi egységeket, korszerű kombinált ciklusú gázturbinás egységekre cserélik ki. A szélenergia : A szélenergia megújuló energiafajta, melynek termelése- környezetvédelmi és költségelőnyei miatt- rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában. A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal régebbi technológia a szélmalom, melyben a szélenergia fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás.8A szélenergia-hasznosítás olyan energiahasznosítási módszer, amely folyamatosan, erős széljárású területeken, közvetlen munkavégzésre vagy elektromos energia előállítására kialakított szélerőgéppel történik. A szél, mint energia, elsősorban azokon a területeken hasznosítható, ahol a szélsebesség évi átlaga 4-5m/s, ami főként a tengerparti helyeken figyelhető meg, hiszen a szárazföld belseje felé haladva csökken a szél sebessége. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy Magyarország inkább szélcsendes terület, az átlagos szélsebesség értéke a fővárosban 1,8m/s, a legszelesebb vidéken –Mosonmagyaróváron közel 5m/s, de ez nem tart olyan sokáig, hogy hosszútávon hasznosítható legyen. A szélenergia sokkal gazdaságosabb, mint az energiaszolgáltatók által a lakosság részére eladott energia, mely akár 20-40 %-kal is magasabb. A napenergia : A Napban lejátszódó magfúziós folyamatok során keletkező energia. Az ember a napenergiát évezredek óta hasznosítja, ennek ellenére a napenergiával működő elektromos áramot előállító rendszerek új technológiának tekinthetők, melyet Európában a 60as évek vége óta üzemeltetnek. A technológiai hasznosítás kétféleképpen történhet: az egyik esetben nem használnak külön berendezést a napenergia befogadására, a másik esetben a gépi berendezések használatát is igénybe veszik- ezt nevezzük aktív napenergia hasznosításnak. A korábban említett passzív napenergia hasznosításánál fontos szempont, hogy milyen éghajlatú területen vagyunk ( mérsékelt övi terület vagy északi országrész ). A passzív hasznosítás célja, a hőmérséklet célú napenergia biztosítása az energiahiányos időszakban. Ezzel szemben az aktív napenergia hasznosításánál épületgépészeti berendezéseket használnak. Például a napenergia-gyűjtő szerkezet az ún. napkollektor elnyeli a napsugárzást és a keletkezett hőt megfelelő célra használja. Hasonló ilyen berendezés a napelem, mely szintén nagyon gazdaságos és energiatakarékos. 8

http://www.zoldtech.hu/cikkek/megujulo_reak 2007. 10. 18. 10:46

12

A jövő energiagazdasága: a bioüzemanyag jelentősége A bioüzemanyagok egyre fontosabb szerepet fognak játszani a jövő energiagazdaságában. A kérdés már csak az, hogy mennyi bioüzemanyagot lehet fenntartható módon előállítani. Egyelőre csak becslések vannak erre vonatkozóan, de szakemberek szerint ezen anyagok képesek lesznek kielégíteni a közlekedési üzemanyagok iránti keresletet az elkövetkező évtizedekben. Előrejelzések szerint a mezőgazdasági és erdészeti hulladékok felhasználásával, illetve a termékeny földeken termesztett energiadús növények hasznosításával, elegendő biomasszát lehet előállítani, mely még 2050-ben is kielégítené a közlekedési üzemanyagok keresletét.9 A bioüzemanyagok egyik legnagyobb előnye, hogy jelentős mértékben csökkenthetik a szén-dioxid kibocsátást és az éghajlatváltozás veszélyét. A fosszilis üzemanyagoktól eltérően ezek elégetésük során nem bocsátanak ki mérgező gázokat, hanem „szénsemlegesek” maradnak. Ez részben annak köszönhető, hogy a növények növekedésük során elnyelik a szén-dioxidot, másrészt lekötik a szenet a talajban, így nem igénylik a gondozást, műtrágyázást, és a vegyszerek használatát. Üzemanyag termelésre használt anyagok lehetnek a búzaszalma és a kukoricaszár.

A természeti erőforrások országonkénti jellemzése Magyarország A Magyar Köztársaság Európa közepén, a Kárpát-medencében helyezkedik el, területe 93 000 négyzetkilométer ( 2007 ). Az 1980-as években a magyar kohászat a teljes csőd szélén állt, a magyar vas-és acélgyártás súlyos technikai gazdasági helyzetben volt. A piacgazdaságra való áttérés idején a kohászat egészét érintő folyamat gazdaságtalannak bizonyult, az elavult üzemeket be kellett zárni. Ennek keretében teljesen megszüntették a csepeli acélgyárat és hengerművet, a borsodnádasdi lemezhengerművet. Megszűnt a nyersvas-és acélgyártás Ózdon valamint Miskolcon a vas-és martinacél-gyártás. Az egyetlen egységes technológiai rendszerű üzem a Dunaferr Dunaújvárosban, ahol kokszoló, vaskohó, hengermű és radiátor-üzem működik. Csepelen a Csőgyár részlegesen működik, a salgótarjáni acélgyár-bár veszteségekkel, de- átvészelte a visszaesés időszakát. A világ egyik legnagyobb réztelepét az 1970-es években tárták fel Recsken. Számítások szerint a recski rézvagyon értéke 13 Mrd dollár. A bányanyitáshoz 30 Mrd forintos 9

A világ helyzete 2006- Föld Napja Alapítvány (102-103, 109-113.o.)

13

beruházásra lenne szükség, illetve a réz világpiaci árának tartósan minimum a 2-3000 dollár fölé kellene emelkednie. A világpiaci árak függvényében alakult a külföldi beruházók érdeklődése.( NSZK, Japán, Kanada, Franciaország, stb. ). A ’90 –es évek elején az osztrákok vásároltak részvénycsomagokat majd 1997-be újabb privatizációra került sor, ami végül is nem valósult meg. 1999-ben a bányát bezárták A hazai színesfém előfordulások közül egyedül csak a bauxittelepek állnak kiaknázás alatt. Bauxitkészleteink Európában a legnagyobbak, fedezni tudjuk hazai szükségletünket, és exportra is jut. A bauxitbányászat privatizálása megtörtént az 1990-es években, a piacgazdaság feltételei tehát érvényesültek, a jövőben csökkent szinten fog működni, azonban versenyképessége a költségek és a minőség miatt megkérdőjeleződik. A rendszerváltást megelőzően, a külföldi timföldpiacok

közül

a

szovjet-magyar

timföld-és

alumínium

egyezmény

volt

a

leglényegesebb, ami 1991-ben válságba jutott. A privatizáció 1997-ben fejeződött be. A külföldiek érdektelenek maradtak a vásárlásban. A timföldgyártás visszaszorult, az európai piaci feltételek nem voltak kedvezőek: az ajkai és almásfüzitői timföldgyárat bezárták, a mosonmagyaróvári továbbra is működőképes. Az alumíniumkohászat nagy része megszűnt, bezárásra kerültek az ajkai és tatabányai kohók.10 A hazai szénbányák geológiai adottságai rendkívül kedvezőtlenek. A bányászat robbanásveszélyes,(a metánbetörés miatt) főleg a Mecsekben és karsztvízveszélyes (pl. a Bakonyban ). A ’90-s évek elején felére csökkent a szénbányák száma hazánkban. Felszín közeli jelentősebb kőzeteink lignitből adódnak. Lignitben bővelkedik a Mátra és a Bükk hegység. Az ország területének geológiai kialakulása során felépült, üledékes kőzetekből álló hegységekben, folyóvölgyekben sokféle építőipari célokra alkalmas nyersanyag található, például: mészkő, dolomit, márga, agyag, kavics stb. A hazai ásványok nagy többsége mennyiségben ki tudja elégíteni a hazai szükségleteket, azonban szükség van a hazainál jobb minőségű nyersanyagok behozatalára is. Az építő-és díszkőipari termékek közül a vulkanikus kőzetekből felépült hegységeink szolgálnak értékes anyagokkal, mint a gránit ( Velencei-hegység ),a bazalt ( Tapolcai-medence vulkáni kúpja), az andezit ( Börzsöny, Mátra, Zempléni-hegység ) és a riolit ( Mátra ). A nagyszámú és működő bányák többsége kis bányaüzem, 50-nél kevesebb vagy 50-100 bányászt foglalkoztatnak és egyszerűbb bányászati technológiákkal működnek.

10

Hubai József: Magyarország természeti erőforrásainak külgazdasági földrajza Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Bp

2001

14

Az ásványi nyersanyagvagyon esetében a hazai vagyon nem kielégítő, sőt a jövőben a készletek kimerülése várható (elsősorban kőolaj és fölgáz, ércek, kivétel: bauxit, rézérc). Ezekből az igényeket a hazai termelés mellett, behozatallal lehet kielégíteni, úgymint a vasérc, az ötvöző anyagok, a színesfémek, és a nemesfémek esetében is. Pozitív, hogy az országnak vannak olyan nyersanyagai is, amelyekből kivitelre is jut, ilyenek például: bentonit, zeolit, perlit, stb.11 A földvagyon, mint természeti erőforrás kedvezőnek értékelhető, a termőföld a magyar mezőgazdaság alapvető természeti forrása, mely képes biztosítani az ország élelmiszerellátását. A hazai energia-és feldolgozóipar ( kivéve az élelmiszeripart ) csak import mellett képesek az ország gazdasági fejlődését lehetővé tenni. Megújuló energiaforrások tekintetében hazánk a kedvező geotermikus adottságokkal rendelkező országok csoportjába tartozik. Geotermikus energiavagyonát a felszín alatti kőzeteknek a geológiai korok idején kialakult hőtartalma adja. A világátlagnál jobb geotermikus gradiens, nagy vízvezető kőzettömeg és nagy tárolt hévíz- mennyiség egyszerre van jelen. Magyarországon két nagy termálvíztároló rendszer található: a felső-pannon rétegezett típusú üledékes homokkőtározó és a triász repedezett-hasadékos karbonátos kőzettömeg. A kitermelt termálvizek nagy része a pannon rétegből származik, kisebb részük karsztos eredetű. A teljes hazai termálvízkészlet közel 4000 köbkilométer, melyből gazdaságosan csupán 1 % termelhető ki, mely a mai kitermelési ütem esetén 200 évre elegendő. A termálvizek hasznosításának fő területei hazánkban: ivóvízellátás, fürdők,gyógyfürdők vízellátása, lakások fűtése, mezőgazdaságban a fóliasátrak fűtése, üvegházak fűtése. Magyarországon például nagyon alacsony a folyók esése. A Tiszának például 1 km-en csak 2-3 cm az esése, éppen ezért gazdaságossági szempontból az energetikai kihasználásra nem sok remény van. A tervezett erőműveket, amelyeket még évtizedekkel ezelőtt már az első világháború után megterveztek, nem nagyon tudták kivitelezni. Ami a vízenergia hasznosítását illeti, rendkívül szegények vagyunk vízenergiában. Az egyik fő probléma, hogy vízenergia-potenciál nagyon egyenlőtlenül oszlik meg az országban, a másik, hogy alacsony esésűek a folyók. A vízenergiából származó villamos energia mennyisége a hazai termelés 0,1 %-a.

A

vízenergia-hasznosítás

aligha

fog

fontos

szerepet

betölteni

hazánk

energiagazdálkodásában.

11

Bora Gyula-Korompai Attila : A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza Aula kiadó,Bp 2001

15

A Dunán nincs villamos energia termelésre szolgáló létesítmény, a Tiszán a Tiszalöki Vízerőmű és a Kiskörei Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MW teljesítménnyel, a Dráván jelenleg nincs erőmű, a Rábán és a Hernádon, ill. mellékfolyóikon üzemel a hazai törpe vízművek többsége, egyéb vizeken nincs működő energiatermelő rendszer. Nagyobb, energetikai célú erőművet csak Baja és Mohács között lehetne építeni .

Lengyelország Lengyelország Közép-Kelet Európa legnagyobb és legnépesebb állama (312 685 négyzetkilométer, és közel 39 millió lakos ), fontos átjáró a keleti és nyugati térségek között. Az ország ásványi nyersanyagban gazdag (kálisó, kén, cink, réz, feketekőszén). A feketekőszénre épült hőerőművek látják el energiával a vaskohászatot, a ráépülő nehézgépgyártást és a vegyipart ( Felső-Szilézia ). A Balti-tenger kikötővárosainak ( Gdansk, Gdynia, Szezecin) hajógyártása válságos helyzetben van. A fővárosban jellemző, hogy főként a munkaigényes ágazatok dominálnak (járműgyártás, finomgépgyártás).12 A bányászat központi jelentőségű iparág, a nemzetgazdaság és az export egyik alappillére. Az ásványkincsek nagy része az ország középső-déli sávjára, a középhegységi vonulatra koncentrálódik. A legfontosabb a feketekőszén, melynek több mint 9/10-e a felső-sziléziai medencéből származik és az ország egyik legfontosabb exportcikke. A lengyelek a feketeszén termelésében a hetedik helyen állnak a világon, Európában pedig vezető helyet foglalnak el. A szén egyben az energiagazdaság alapja is: a villamosenergia túlnyomó részét a széntüzelésű hőerőművek szolgáltatják és köztük növekvő számban vannak a barnaszénre telepített erőművek is.( Turoszów-Alsó-Szilézia, Konin-Nagy Lengyelország ). Szénhidrogénekből az ország behozatalra szorul : a földgáz

csak kis részét fedezi a

szükségleteknek, a kőolaj termelése pedig inkább csak az ipartörténet körébe tartozik.( Galícia) A bányászat további termékei az exportképes kohászatot és a vegyipart fejlesztik. A vasérc ( Lengyel-középhegység) a szükségletek csekély részét fedezi, ezzel szemben a rézérc ( Legnica:420 ezer t) bányászása Európában az első helyen áll. Cinkércből ( Felső-Szilézia), kénből, kősóból( Nagy-Lengyelország,Kárpát-előtér)és kálisóból exportra is jut. A kohászat hanyatlik, de így is meghatározó jelentőséggel bír. Fő telephelyei: Felső-Szilézia, Krakkó, Varsó és Szczecin. A gépgyártás a lengyel ipar legfontosabb ágává vált, a bányagépektől a közlekedési eszközökön át az elektromos háztartási berendezésekig sok mindent gyárt. Ezek telephelyei viszonylag egyenletesen oszlanak el az ország területén,

12

Probáld Ferenc: Európa regionális földrajza, ELTE Eötvös kiadó, Bp 2000

16

fontosabb központok: Felső-Szilézia, Varsó, Wroclaw és a kikötők. A könnyűipar legfőbb-de súlyos válságban lévő-ága a Lódzban összpontosuló textilipar. A II. világháború óta lezajlott iparosítás ellentmondásosnak bizonyul: Lengyelország ipari állammá vált, nehézipara azonban korszerűtlen és túlméretezett. Az ipari termelés 1991. évi mélypontja után bekövetkezett fellendülés átalakította a termékszerkezetet. A bányászat visszaszorult, kiemelkedő volt viszont a járműgyártás, a híradástechnika és a szórakoztató elektronika valamint a műanyagipar fejlődése. Jelentősen csökkent a környezetszennyező ágazatok termelése, a bányászat és kohászat óriás vállalatai állami kézben maradtak, korszerűsítésük a jövő feladatai közé tartoznak. A húzóágazatok lendülete a KMT beruházásoknak köszönhető, melyeket főleg az élelmiszeripar, a járműgyártás, a fafeldolgozás és a vegyipar vonzotta. A lengyel ipar innovációs képessége alacsony, a termelés területi eloszlása pedig aránytalannak bizonyul.

Csehország Az 1993-ban megalakult Cseh Köztársaság mai alakja szerint Csehországon kívül Morvaországot és Cseh-Sziléziát is magában foglalja. Csehország mai területét minden oldalról hegységek veszik körül ( északkeleten a Szudéták, északnyugaton az Érchegység, délnyugaton a Cseh-erdő és a Sumava, keleten a Kárpátok képezik a határt.)13 A cseh ipar a II. világháború után gyorsan talpra tudott állni. Az iparnak a GDP-ből való részesedése a kelet-közép európai térség államai közül Csehországban a legmagasabb. Az ipar energetikai alapját az Ostravai-medencében bányászott feketekőszén ( 1997-ben 13 millió tonna), az Érchegység déli lábánál fejtett barnaszén ( 58 millió tonna ) valamint az Oroszországból csővezetéken érkező kőolaj és földgáz adja. Az elektromos áramot jórészt a hőerőművek szolgáltatják, a Moldva és az Elba kis vízerőműveinek részesedése alig 3 %. A cseh ipar igen nagy fajlagos energiafogyasztása részben a kohászat túlzott méreteivel magyarázható, ennek termelése jóval meghaladja a belső szükségletet. A feldolgozóipar jelentős részét a gépgyártás képezi, mely a nagy központok mellett a kisvárosokban is jelen van. A vegyipar eredetileg a barnaszén, majd az importált szénhidrogének feldolgozására az Érchegység lábánál tömörül. A textilipar jelentőségehagyományai révén- kiemelkedik a környező országokétól. Néhány sajátos, világszínvonalú

13

Probáld Ferenc: Európa regionális földrajza Elte Eötvös kiadó, Bp 2000 Nyír –Karta Bt.-Nagy Világatlasz, 2005 Felelős kiadó: Vajda Béla ( 174-175.o.)

17

cseh iparág (pl. kerámiaipar, porcelánipar, üveggyártás, grafitfeldolgozás, sörfőzés) területileg is a helyi nyersanyagokhoz kapcsolódik ( erdők, kaolin, komlótermesztés)14. Északnyugat-Csehország jellemző hagyományos ágazatai a textil,-az üveg,- és a kerámiaipar. Az észak-morvaországi régió fő bánya-és iparvidék központja Ostrava, kohászati kombinátja, jelentős gép-és könnyűipara mellett fontos út-és vasúti csomópont. A mezőgazdaság jelentősége eltörpül az ipar árnyékában: a GDP előállításában és a foglalkozási szerkezetben is csupán 4-5 % -os arányt képvisel.

Szlovákia Szlovákia területe: 49 034 négyzetkilométer, lakossága 5 381 200 fő (2004). A lakosság megoszlása nagyon egyenlőtlen: a két nagyváros körzete ( Pozsony és Kassa ) és a Dunamenti-alföld sűrűn lakott, az iparilag kevésbé fejlett területek, a terméketlen, hűvös hegyvidékek viszont ritkán lakottak. Az energetikai ipar főleg az Oroszországból importált kőolajat és földgázt, valamint a Csehországból és Ukrajnából behozott szenet hasznosítja. Szlovákia fűtőanyagkészletét a Nyitrabánya és Nagykürtös környéki barnaszén, a nyitranováki lignit, valamint az Erdőhátialföld kis mennyiségű kőolaj-és földgázvagyona képezi. A csökkenő szénmennyiség mindössze évi 2-3 millió tonna. Két legnagyobb hőerőműve Nemeskosztolány és Vaján mellett van. A vízierőművek közül a két legjelentősebb a Vág erőműrendszere és a bősi dunai erőmű. A villamosenergetikából legnagyobb arányban az atomerőművek részesednek: Apátszentmihály elavult létesítményét Mohi új erőművének bővítése fogja pótolni. A kimerült érckészletekre

települt

kohászat

energia-és

nyersanyaghiánnyal,

valamint

környezetszennyező termeléssel küszködik. Az ország legnagyobb iparvállalata a kassai vasmű, mely nyersvasat, acélt, lemezeket és más kohászati termékeket állít elő. Zólyombrézó vasműve ócskavas-feldolgozásra, az árvai Isztebne fémötvözetek gyártására szakosodott. A színesfémkohászat

legjelentősebb

gyárai

a

közép-szlovákiai

Garamszentkereszt

alumíniumkohója és a szepesi Korompa rézkohója. A Vág parti Szered nikkelkohóját néhány évvel ezelőtt bezárták és leszerelték. Szlovákia iparának vezető ágazata a fémfeldolgozó ipar, amely főként a Vág középső szakasza mentén összpontosul. A vegyipar a második legfontosabb iparág, mely elsősorban a fővárosban és Nyugat-Szlovákiában összpontosul. A gumiipar a fővárosba valamint a Vágvölgyi Puhóba települt. Az építőanyag-ipar szorosan összefügg a nyersanyagok lelőhelyeivel. Nagy cementgyárak találhatóak Besztercebányán, Tornán és Tapolybesztercén. Jelentős a 14

Probáld Ferenc: Európa regionális földrajza, Elte Eötvös kiadó, Bp 2000

18

magneziten alapuló tűzállóanyag-gyártás és az üvegipar is. A könnyűipar szinte minden ágazata céhes, manufaktúrás hagyományokra épül. Jelentős szövőüzemek vannak Verbón, a fővárosban és Szvitben. A faipar az ország területének 40%-át kitevő erdőségek faállományára támaszkodik. A legfontosabb faipari üzemek Zsarnócán és Varannóban találhatóak. Az egykori megyeszékhely, Eperjes, Kelet-Szlovákia második legjelentősebb városa: sokoldalú iparközpont, a környékén sóbánya is található. Szlovákia első számú bányavárosa Besztercebánya, melynek iparából a cement-és faipar emelkedik ki. Ma is folyik némi bányászkodás Selmecbánya és Körmöcbánya körzetében. A Felső-nyitrai medence erősen iparosodott, itt található a harmadidőszaki barnaszén és lignit kitermelésének központja, Privigye. A természeti erőforrásokon kívül a humán erőforrások, a népesség nagysága, a népsűrűség is befolyásolják az országok gazdasági fejlődését. Ez a hatás kétféleképpen jelentkezik: A népesség maga az ország növekedésének feltétele, másrészt a gazdasági fejlődés is hatással van a lakosság alakulására. A népesség, mint demográfiai fogalom, egy adott, meghatározott földrajzi területen egy időben élő emberek összességét jelenti. A nép nagyságának és összetételének változása befolyásolja a munkaerőhelyzetet és a munkaerőpiacon bekövetkező folyamatokat. A népesség nagyságát elsősorban a születések és a halálozások száma, valamint a vándorlások alakulása határozza meg. II. 2. A humán erőforrás szerepe egy ország növekedésében kettős: a népesség egyrészt fogyasztóként, a szükségletek megtestesítőjeként jelenik meg, mellyel tartósan befolyásolja a gazdasági növekedést, másfelől mint munkaerőforrás, mely munkavállalókat biztosít a gazdaság számára. A munkaerő létszáma, termelékenysége együtt biztosítják gazdasági előrehaladást.15 A termelékenységet befolyásolja a dolgozó szakmai tudása, a szellemi-és fizikai munkavégző képessége a foglalkoztatási struktúra, vagyis a termelő-és szolgáltató ágazatban dolgozók megoszlása. A növekedés főleg a termelő szférában dolgozók munkájából származik.

15

Szakdolgozat: A közép-kelet európai országok nemzetgazdasági erőforrásainak összehasonlítása, 1997 Készítette: Tóth Mónika

19

2.1. A humán erőforrás szerepe a gazdaságban Korunk társadalmi problémái A népesség fogyása A népességfogyás azt jelenti, hogy a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát. Ez a jelenség egész Európában általános, de a legkritikusabb a helyzet Oroszországban, Németországban és Olaszországban, ahol óriási mértékben csökken a népességszám. A születések és halálozások időben és területenként is eltérő értékei számos tényező kölcsönhatásának együttes eredményeként alakulnak ki, és a világ különböző részein más-más szaporodási értékeket eredményeznek. Az ipari országokban a születési ráták visszaesése szoros összefüggést mutat az egy főre jutó nemzeti jövedelem emelkedésével. A csökkenő gyermekszám magyarázható azzal is, hogy folyamatosan nőnek a képzés költségei, a nők egyre nagyobb számban lesznek munkavállalóak, így megváltozik a családban, társadalomban betöltött szerepük.16 Annak is tanúi lehetünk, hogy a ’90-es évek óta egyre nő a szülőképes korosztályon belül az egyedülállóak aránya. A születésszám csökkenésének és az egy főre jutó nemzeti jövedelem emelkedésének összefüggése a fejlődő országokban is mutatkoznak, ezenbelül is leginkább azokban melyek a gazdasági növekedés útjára léptek. A születési ráták éppen a gazdaságilag legkevésbé fejlett országokban a legmagasabbak, ugyanis itt a legkevesebb az egy főre jutó nemzeti jövedelem. A halálozási ráták az egyes országokban szoros összefüggést mutatnak a gazdasági fejlettséggel. A magasabb halálozási ráta általában csekély egy főre eső nemzeti jövedelemmel párosul, például: alacsony egészségügyi orvosi ellátás, rossz lakáskörülmények stb.-ez jellemző a fejlődő országokra. A fejlett világban a halálozások esetében az életmódra, az életvitelre (pl. élvezeti cikkek fogyasztásának mértéktelensége ) terelődik a hangsúly. Gazdasági szempontból a népességfogyás gátolja egy ország gazdasági növekedését, ez a kelet-európai országok esetében azt jelenti, hogy nem fogják tudni elérni a nyugat-európai színvonalat. Ehhez még hozzájön a szakképzett munkaerő elvándorlása és az alacsony születésszám, amely további népességfogyást eredményezhet. Ez a tendencia NyugatEurópában szintén jellemző, ott már korábban elkezdődött ez a folyamat. A rendszerváltás előtt térségünkben magasabb volt a termékenység, mint Nyugat-Európában, majd a ´90-es évektől fokozatos csökkenés volt megfigyelhető, mára pedig itt a legalacsonyabb az élveszületések száma a régióban.

16

Dr. Frisnyák Sándor : Általános gazdaságföldrajz Tankönyvkiadó,Bp,1990

20

„Jelentős népességszám-veszteséget fog elszenvedni Közép-és Kelet-Európa- állapítja meg az

Eurostat

legújabb

jelentésében.

Az EU statisztikai hivatala szerint Bulgária lakossága 2050-ig több mint egyharmadával csökken, Romániáé egyötödével. Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Csehország lakosságának száma egytizedével csökken, a három balti országban pedig 16 és 20 százalék közötti

lélekszám-visszaesés

várható

2050-ig.

A Nyugat-és Észak-Európában várható csekély mértékű lélekszám-emelkedés nem egyenlíti ki a csökkenő lakosságszámú térségek veszteségeit, emiatt az Eurostat azzal számol, hogy az Európai Unió lakosságszáma negyven év alatt 20 millióval fog csökkenni”.17 A drasztikus népességcsökkenés mellett a lakosság elöregedésével is szembe kell nézni. Az elöregedés megdöbbentő ütemű, Magyarországon például az évszázad közepére a lakosság 28 százaléka idősebb lesz 65 évesnél. A népesség öregedése Szakértők szerint a következő évtizedek legnagyobb demográfiai problémája az elöregedés óriási mértékű felgyorsulása lesz. Az évtizedek óta tartó alacsony születésszám, valamint a születéskor várható élettartam növekedése és az időskorban javuló életesélyek miatt a társadalmon belül évről évre nő az idősek, azaz a 65 éven felüliek részaránya. Az utóbbi évtizedek demográfiai folyamatai és azok következményei – elsősorban a népesség elöregedése-és fogyása mind az Európai Unióban mind pedig hazánkban vita tárgyát képezik A lakosság öregedése-vagyis a születéskor várható átlagos élettartam hosszabbodása-tehát korunk egyik fontos demográfiai tényezője. A gazdasági, tudományos és társadalmi fejlődés következtében nő az átlagos életkor, ami önmagában véve pozitív jelenség, azonban ha ennek a következményeit nézzük, akkor kevésbé örvendetes. Az egészségügyi intézmények esetében fokozódó mértékű többletteherként jelennek meg, zavart okozva az egészségügyi-és nyugdíjellátás rendszerében. A fő probléma, hogy az emberek idős korban már egyre több krónikus betegséggel kerül szembe, gyakrabban fordulnak orvoshoz, és jobban szorulnak kórházi ellátásra.- az idősek számának növekedésével például kétszerannyi ápolónőre lesz szükség a kórházakban, mint azelőtt, tehát növelni kell a kórházak kapacitását. A demográfiai struktúra átalakulása azonban hatással van a munkaerőpiacra és az oktatásra is. Az EU azzal számol, hogy az elkövetkező tizenöt évben az aktív korú népesség száma csökkeni fog, vagyis a munkaerőpiacoknak fel kell készülniük az időskorúak befogadására. Európa demográfiai helyzete munkaerőkérdés szempontjából lényeges, mert a fő gondot nem 17

www.euractiv.hu 2007.09.17. 11:12

21

is az uniós népesség fogyása, mint inkább a romló korösszetétel jelenti, melyben a munkaképes korúak (25-64 éves korosztályok) aránya erőteljesen csökken az időskorúakéhoz képest (65 év felettiek ). Ennek következtében csökkenhet az unió gazdasági növekedési potenciálja és a költségvetési terhek is megnőhetnek. A megoldás a bevándorlás, a nyugdíjkorhatár és az aktivitási ráta növelése lenne. A nemzetközi migráció Az utóbbi évtizedekben előtérbe került az elvándorlás fogalma, mely közismerten enyhíti a népesség fogyását. A nemzetközi elvándorlások hosszú ideig lényegesen kisebb szerepet játszottak Kelet-Európa országaiban, mint Nyugat-Európában, mivel a keleti-európai lakosokat a határok elzárták a külvilágtól. A külső vándorlások hullámai sokkal inkább politikai eseményhez kapcsolódtak és sokkal kevésbé a gazdasági helyzethez. Az 1989-90. évi fordulat radikálisan megváltoztatta a külföldi vándorlás tendenciáit. Kelet-Közép- és Délkelet-Európa vándorlási egyenlege 1989 és 1995 között közel -2,5 millió volt.18 A fokozott migráció a globalizációs folyamat egyik következménye, mely a régiók, országok közötti jövedelemegyenlőtlenségekből ered. A küldő-és fogadó országok között az elvándorlás kérdésében jelentős ellentét húzódik. Az előbbiek polgáraiknak munkalehetőséget, megfelelő fizetést, jó feltételeket és biztonságos környezetet szeretnének nyújtani, míg a befogadók az olcsó, mobilis munkaerőt preferálják, nem foglakoznak azzal, hogy a bevándorlók számára jólétet biztosítsanak, és nem tartják szem előtt az emberi jogokat sem. A fogadó országok a bevándorló emberektől a tőke és szakértelem beáramlását várják az ország gazdasági helyzetének javítása érdekében. Hosszú távon azonban mindkét fél érdeke a szabályozott feltételek kialakítása, mely elősegíti a küldő országok fejlődését is. 1989-90. évi fordulat jelentősen megváltoztatta a kelet-közép európai térségben a vándorlás tendenciáit. A határok megnyitása és a gazdasági válság kivándorlási hullámokat váltott ki. Lengyelországot például ebben az időben közel félmillió lakos hagyta el. A ’90-es évek elejére visszaesett ez a nagy kivándorlási hullám, többek között az EU által bevezetett restriktív bevándorlási politika miatt.

18

Illés István- Közép-és Délkelet Európa az ezredfordulón, Átalakulás, integráció, régiók Dialóg Campus Kiadó,

Bp-Pécs, 2002 (32-33.o.)

22

A migráció okai : o A gazdasági tényezők közé tartozik a fogadó ország munkaerőpiaci helyzete, főként az, hogy ott mely foglalkozások iránt nagy a kereslet. Azok a bevándorlók, akik alacsony képzettségűek, azok elsősorban a mezőgazdaság, az építőipar illetve a vendéglátás területén helyezkednek el, míg a magasabb végzettségűek inkább az informatika, az egészségügy területén tevékenykednek. A befogadó országok célja olyan migrációs politika kialakítása mely előnyben részesíti a képzett munkaerő toborzását. o A nem gazdasági tényezők szerepe elsősorban a menekültek esetében jelentős, mert ők valamilyen kényszerítő, taszító körülmény miatt hagyták el hazájukat. A globalizáció eredményeként a közeljövőben továbbra is nőni fog az elvándorlás valamint éleződnek a demográfiai egyenlőtlenségek. A jövőbeni migráció szempontjából lényeges, hogy a fiatalok alkotják az egyik olyan csoportot melynek komoly munkaerőpiaci nehézségekkel kell szembenéznie.( pl. a nők hátrányos megkülönböztetése) A hatalmas munkaerőpiaci és jövedelmi egyenlőtlenségek miatt az ENSZ a fejlesztési célok közé veszi a teljes foglalkoztatás célkitűzését is.

2. 2. A munkaerőpiac elemzése A foglalkoztatási ráta A foglalkoztatási ráta megmutatja, hogy az aktív korú lakosság hány százaléka foglalkoztatott (alkalmazott vagy egyéni vállakozó). Aktív, munkaképes korú lakosság alatt a népesség 15-64 év közötti korosztályát értjük. A 2000-ben Lisszabonban meghirdetett stratégia értelmében a foglalkoztatási rátát 2010-re 70%-ra kívánják emelni. A rendszerváltó országokban a foglakoztatási ráta átlagosan alacsonyabb értéket mutat, megközelítőleg 59 %-ot. 19 (lásd. 1.sz.ábra ) A munkanélküliségi ráta A munkaerőpiac helyzetét hagyományosan a munkanélküliségi rátával (lásd 2.sz.ábra ) jellemezhetjük. Jelenleg mind a fejlett ipari országokban, mind pedig a rendszerváltó országokban magas a munkanélküliség, az utóbbiak átlagában azonban magasabb.

19

Dr. Marinovich Endre-Ferkelt Balázs : Az átmenet gazdaságtana- Az előadáson elhangzott tézisek és adatok,

Bp 2006

23

A munkanélküliségi ráta jelenlegi definíciója nem képes a munkaerőpiac teljes körű értékelésére. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ( ILO ) által meghatározott módszertan alapján ugyanis az a személy minősül munkanélkülinek, aki a következő három feltételnek „megfelel” : a munkaerőpiaci-felmérés hetében nem dolgozott, aktívan munkát keresett, és két héten belül képes munkába állni. A munkaerőpiac teljes körű elemzéséhez szükséges más mutatók bevonása is, mint például a foglalkoztatási ráta vagy az aktivitási ráta. Az aktivitási ráta megmutatja, hogy az aktív, munkaképes korú lakosság hány százaléka a gazdaságilag aktív réteg. Az aktivitási ráta minden esetben meghaladja a foglakoztatási rátát, mivel a számlálóban a munkanélküliek is szerepelnek. A humán fejlettségi indexet ( HDI), az ENSZ fejlettségi szervezete ( UNDP ) dolgozta ki, mely abból indul ki, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan az életszínvonalnak is emelkednie kell. A humán fejlettség többet mutat, mint a nemzeti jövedelmek csökkenése vagy emelkedése. Egy olyan környezet kialakítását jelenti, melyben az ember szükségleteinek megfelelően tudja alakítani életét, hiszen egy nemzet valódi értékei maguk az emberek. A humán fejlesztés lehetővé teszi, hogy a számukra fontosnak tartott értékek kerüljenek előtérbe. Több mint egy gazdasági növekedés-mely ugyan fontos tényező- de csupán az emberek lehetőségeit bővíti és nem a számukra fontos értékeket. Alapvetően a lehetőségek bővítése is csak akkor tud megvalósulni, ha a humán adottságok kiépítése megfelelő. A humán fejlettség legfontosabb és legalapvetőbb adottságai a hosszú és egészséges élet, hozzáférés azon forrásokhoz, melyek a megfelelő életszínvonal eléréséhez elengedhetetlenek, valamint alkalmazkodás a közösségi élethez. A HDI indexnek három mérőszáma van: születéskor várható átlagos élettartam, iskolázottsági szint, és az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított GDP. A HDI értékek alakulásától függően három csoportra sorolhatjuk az egyes országokat: magas, közepes és alacsony humán fejlettségű országok.

24

A magyar munkaerőpiac jellemzése A migráció alakulása 1989 óta jellemző a hazánkba történő bevándorlás. Sokan jöttek Romániából és Jugoszláviából. (Romániából főleg magyar származásúak, Jugoszláviából háborús menekültek érkeztek). Sajnos kiszámíthatatlan, hogy a nemzetközi ki-és bevándorlás milyen hatást gyakorol az ország népességszámára, ugyanis hazánkba nemcsak bevándorolnak, de ugyanakkor sokan el is hagyják az országot-ez az úgynevezett „ brain-drain”(agyelszívás) folyamata, ami a szakképzett magyar munkaerő külföldre vándorlását jelenti. Mint már korábban leírtam ez korunk egyik jellemzője tendenciája. A népesség alakulása Az Eurostat adatai szerint a rendszerváltás óta a népesség folyamatos csökkenése figyelhető meg. 1990-ben a magyar lakosság száma 10.374.000 fő volt, majd ez az ezredfordulóig folyamatosan csökkent, és 2000-ben már csak 10.211.000, tavaly pedig 10.076.581 fő volt a népességszám. 20 A népesség összetételét tekintve, a 0-14 éves korúak aránya 15,3%, a 15-64 évesek aránya 69,3%, a 65 év felettiek aránya 15,4 %. Ezen adatokból látszik, hogy a munkaképes-korúak után az idősek vannak a legtöbben, nagyobb az arányuk, mint a fiataloké. Az idősek arányának növekedése egyébként valamennyi OECD országra jellemző és számuk az elkövetkező években egyre inkább nőni fog. Hazánkban a rendszerváltás idején az idős foglalkoztatottak aránya csupán 13,3 % volt, míg 5 év múlva ez az arány 14,1 %-ra emelkedett és 2000-ben már közel 15 százalékuk tartozott a foglalkoztatottak körébe. Ez a tendencia azóta tovább nőtt, és 2010-re akár a 16,7 %-ot is elérheti. 21 Magyarországon az öregedési index - ami a 65 évnél idősebbek részarányát a 0-14 évesekével hasonlítja össze - fél évszázad alatt 30 százalékról 100 százalékra nőtt, azaz 2004-ben ugyanannyi 14 éven aluli élt Magyarországon, mint 65 évnél idősebb. A magyar népesség eloszlását ábrázoló korfa szakértők szerint az egyik legszabálytalanabb Európában. Magyarország tehát elöregedő társadalom: kevesen vannak az aktívak és sok a nyugdíjas.

20 21

http://epp.eurostat.ec.europa.eu 2007. 07.16 13:18 www.cia.gov 2007. 07.19. 11:26

25

A mai magyar társadalomban emellett számos más probléma előfordul: például a társadalmi egyenlőtlenség, ezen belül a szegénység. Abszolút szegényeknek nevezzük a létminimum alatt élőket. A relatív szegénység esetében ehhez még hozzájön egy minimális kulturális juttatás. Ma a társadalom 38-40 %-a él a létminimum alatt. A relatív küszöb alatt a társadalom 70-72 %-a él. Foglalkoztatottság A foglalkoztatás az EU egyik kulcsfontosságú eleme. Ahhoz, hogy az Unió a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb gazdaságává váljon, több és jobb álláslehetőséget kell teremtenie polgárainak. Biztosítania kell továbbá az esélyegyenlőséget, hogy mindenki dolgozhasson, aki szeretne. A cél a 70%-os foglalkoztatási ráta elérése 2010-re de az erre vonatkozó célkitűzések egyre nagyobb kihívást jelentenek. Most térjünk vissza a rendszerváltás idejére és nézzük meg, hogy a 90-es évek elején hogyan alakult hazánkban a foglalkoztatottság: az OECD adatai szerint 1992–ben a magyar foglalkoztatottak száma a GDP 58 %-át tette ki. Ez az arány az elkövetkező öt évben folyamatosan csökkent, míg 1998-ban egy növekedés volt megfigyelhető. 1997-ről ’98-ra 1,3 %-kal emelkedett a foglalkoztatottság és ez a tendencia folytatódott a következő években is. Az ezredforduló után további emelkedés volt megfigyelhető, és 2003-ban már megközelítette a ’92-es adatot, a foglalkoztatottság ekkor 57 % volt.22 Az EU csatlakozás évében számottevő változás nem volt megfigyelhető, 56,8 % -os arány volt jellemző. A következő három évben további növekedés volt megfigyelhető és napjainkban is a GDP 57 %-a körüli foglalkoztatottságról beszélhetünk. A nők foglalkoztatottsági aránya Amennyiben külön vizsgáljuk a nők foglakoztatását, elmondhatjuk, hogy a rendszerváltás után-1992 és 1997 között-arányuk csökkenő tendenciát mutatott – ebben az időszakban, mint korábban már leírtam, a teljes foglakoztatás visszaesése volt tapasztalható. 1997-től azonban folyamatos növekedés a jellemző. Tavaly az aktív munkaképes korú nők aránya a teljes foglalkoztatottak körében 51,1 % volt.

22

www.oecd.org 2007. 07.25. 14:31

26

A férfiak foglalkoztatottsági aránya A férfiak esetében hasonló volt a helyzet a 90’es években. Az Eurostat adatai szerint, 1996-tól folyamatosan nő a férfi foglalkoztatottak száma az országban és 2006-ban már a teljes foglalkoztatottak 63,8 %-át a férfiak képviselték(1996-ban 59,6 % ez az arány ). Aktivitás A 15-64 év közötti, potenciális munkavállalók aktivitási aránya Magyarországon 57,6 százalék, azaz a munkaképes korúak alig több mint a fele vagy foglalkoztatottként, vagy munkanélküliként része a legális munkaerőpiacnak. Az új tagállamok között ez a legalacsonyabb ráta, az OECD országok között a harmadik legrosszabb és jóval elmarad az Európai Unió 27 tagállamának 63,4 százalékától is. Az Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet szerint, az aktivitási ráta lényeges javulására nem lehet számítani 2007-2008-ban. Ennél rosszabb mutatója a régióban csak Lengyelországnak van, még a nemrég csatlakozott Romániában és Bulgáriában is 59 százalék feletti a foglalkoztatottság. Az alacsony foglalkoztatás oka a nyugat-európai országokhoz képest, hogy hazánkban nem olyan elterjedt a részmunkaidős munkavállalás. Az EU-15-ben a foglalkoztatottak 18,6 százaléka, az EU-25-ben 15,6 százaléka dolgozik részmunkaidőben. Magyarországon ez az arány mindössze 4,4 százalék, a részmunkaidős munkavégzésben sem a munkáltatók, sem a munkavállalók nem érdekeltek, az előbbiek az adminisztrációs terhek növekedése, az utóbbiak az alacsonyabb jövedelem miatt. Munkanélküliség A munkanélküliség hazánkban 1989 óta gyorsan terjed. 1992-ben 9,9 % volt a munkanélküliek aránya, ez ’95-re 10,4 %-ra nőtt, majd ettől az évtől kezdve egy fokozatos csökkenés volt megfigyelhető. Az ezredfordulón 6,4 % volt a munkanélküliségi ráta, mely 2005-re ismét megemelkedett 7,2 %-ra. Az EU átlaghoz képest ez az arány jónak mondható, hisz az EU tagországokban átlagosan 8% körüli rátával kell számolni. 2007-ben várhatóan a vállalati aktivitás lassulása és a folytatódó elbocsátások következtében a munkanélküliség szintje 2006-hoz képest növekedni fog, s az év végére meghaladhatja a 8 százalékot is a 2006 végi 7,5 százalékos szint után. 27

A cseh munkaerőpiac jellemzése A népesség alakulása Az ország lakossága a rendszerváltás idején megközelítőleg 10 millió 362 ezer fő volt, mely az elkövetkező két évben csökkenő tendenciát mutatott. 1992 és 1994 között a népesség növekedése volt megfigyelhető. 1995 és 2002 között ismét csökkent a népességszám. 2003-tól kezdve viszont egy folyamatos növekedés volt megfigyelhető és tavaly több mint 10 millió 250 ezer főt tett ki a népesség az Eurostat adatai szerint. A gazdasági és társadalmi változások hatására,(pl. munkaerő magasabb képzettsége, vagyon-és pozíciószerzés iránti fokozatos igény) ez a növekedés lassulhat, esetleg meg is állhat. A termékenység valószínűleg csökkenni fog a jövőben, hasonlóképpen a gyermekek száma is, ezenkívül a lakosság öregedése lesz megfigyelhető. A fiatalok aránya jelenleg 14,1%, az aktív korúaké 71,2%, az idősek aránya pedig 14,7 %. Foglalkoztatottság : Csehországnak viszonylag jól képzett, nagy ipari múlttal rendelkező, színvonalas munkaereje van. Ha azonban képzettségi struktúráját összehasonlítjuk egy fejlett piacgazdasággal rendelkező országéval, akkor elmondhatjuk, hogy alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya. Ez azzal magyarázható, hogy a kommunista rendszer inkább a középfokú oktatást hangsúlyozta a felsőfokúval szemben, ezért van az, hogy bizonyos szakmákban hiány van jól képzett szakemberekből. A foglalkoztatottak aránya a rendszerváltás után csökkenni kezdett, és ez a tendencia egészen 2004-ig volt megfigyelhető, amikor is a foglalkoztatottak aránya közel 64,2 % volt. 2005-től, a foglalkoztatottak száma elkezdett emelkedni, és az Eurostat adatai alapján 2006-ban elérte a 65,3 %-ot.23 A női foglalkoztatottak aránya 1993 és 1995 között egy növekedés volt megfigyelhető a nők foglakoztatásában, ’95 után azonban egy csökkenő tendencia érvényesült: 1995 és 2005 között a női foglalkoztatottak aránya 60,4 %-ról 56,3 %-ra. csökkent. 2005-ről 2006-ra kis mértékű emelkedés volt tapasztalható, ami azt jelentette, hogy a nők részaránya a teljes foglalkoztatottak körében 56,8 % volt.

23

http://epp.eurostat.ec.europa.eu 2007.07.26. 11:54

28

A férfi foglalkoztatottak aránya A férfi foglalkoztatottak aránya a ’90 után növekvő tendenciát mutatott egészen 1996-ig, amikor is elérte a 78,1 %-ot. 1997-től azonban csökkenés figyelhető meg egészen napjainkig. 2006-ban már csak 73,3 % volt a férfiak részaránya a teljes foglalkoztatottak körében. A fiatal foglalkoztatottak 1992 és 2005 között a 15-24 évesek aránya csökkenő tendenciát mutatott valamennyi OECD országban. Ez részben a kormánypolitika hatása volt, mely a fiatalokat a szakképzett oktatás felé terelte. A fiatal foglalkoztatottak aránya leginkább ott csökkent ahol, a teljes foglalkoztatás is visszaesett, mint például Csehországban és Lengyelországban. Csehországban a legnagyobb arányú növekedés az idősek ( 55-64-es korosztály) foglalkoztatásában jellemző. A részmunkaidős foglalkoztatás nem jellemző a csehekre A részmunkaidős foglalkoztatás a heti 30 óránál rövidebb munkaidőt jelenti. A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedt az Európai Unióban, hosszú ideje zajlik az egyeztetés az uniós szintű munkaidő-szabályozás kialakításáról. Az EU 1993-ban hozott irányelve értelmében az állampolgárok heti munkaideje nem haladhatja meg a 48 órát. Az Eurostat szerint az uniós heti munkaidőátlag 37,9 óra. Az EU-ban a heti munkaidőt tekintve a csehek dolgoznak a legtöbbet: 42,8 órát. A részmunkaidő nem jellemző a csehországi foglalkoztatásban. Míg az EU tizenöt tagállamában a foglalkoztatottak 18 százaléka dolgozott részmunkaidőben, addig Csehországban ugyanez az arány mindössze 3,3 % volt. ( 2005-ben ) A visegrádi országokat tekintve elmondhatjuk, hogy Szlovákiában a legalacsonyabb a részmunkaidősök aránya és Lengyelországban a legmagasabb ez az arány. Munkanélküliség A munkanélküliség a keleti régiókban ( észak-és dél Morvaország) valamint

Észak-

Csehországban a legmagasabb, hisz ezen területeken alacsonyabb képzettségű emberek élnek. A fővárosban és a többi területen kedvezőbb a helyzet e tekintetben. A rendszerváltást követően, 1993 és 1996 között az OECD statisztikája alapján a Csehországban a munkanélküliség aránya csökkent, a GDP 4,4 %-ról 3,9 %-ra. 1996 után

29

azonban megugrott a munkanélküliség az országban, 1998 és 2000 között több mint 2%-kal nőtt a munkanélküliségi ráta. 2004-re jelentősen visszaesett a foglalkoztatottak száma, ami a munkanélküliség fokozódásával járt együtt. 2002-ről 2004-re 7,3 %-ról ,8,3 %-ra nőtt a munkanélküliség Csehországban. A cseh munkanélküliségi ráta az EU átlag alatt helyezkedik el, és 2004-től csökkenő tendenciát mutat. A munkanélküliségi ráta 2004-ről 2005-re, 8,3 %-ról, 7,9 %-ra csökkent a vizsgált országban. 2006-ban 7,1 % -ot mértek, mely a visegrádiak között

a legjobb

eredmény(Szlovákia 13,4 % Lengyelország 13,8 %, Magyarország 7,5 %). A 2007-es évről azonban elmondhatjuk, hogy a cseh cégek közel 75 százaléka munkaerőhiánnyal küzd. A Siemens iparvállalatnak valamint a Skoda autógyárnak jelenleg mintegy 500 szakképzett munkaerőre lenne szüksége. 24 A magasabb kereseteknek köszönhetően a pénzügyi szolgáltatások terén jobb a helyzet. A cégek egyharmada a munkaerőhiányt külföldiek foglalkoztatásával oldja meg. Manapság mintegy 210 ezer külföldi állampolgár dolgozik hivatalos engedéllyel Csehországban. A legtöbb külföldi Szlovákiából, Ukrajnából és Lengyelországból érkezik. Csehország potenciális piaca a vietnámi munkaerő exportjának és egyre inkább megnyitja munkaerőpiacát Vietnám előtt a több ágazatban is tapasztalható szakemberhiány miatt. HDI-index Csehország a HDI rangsorban, a 177 vizsgált ország sorában a 33-dik helyen áll, ami azt jelenti, hogy nagyon jó „pozícióban” van. Ha egy ország HDI-indexe 0,5 alatt van, akkor alacsony fejlettségű országról beszélhetünk. Amennyiben ez az érték 0,8 felett van, az adott ország fejlettnek mondható e tekintetben. A vizsgált ország ilyen szempontból a fejlettek közé tartozik, hiszen fejlettségi indexe 0,885. ( 2006 ) 25

A lengyel munkaerőpiac jellemzése Demográfiai trendek A lengyel lakosság többnyire egyenletesen helyezkedik el az ország területén, ez alól csak Felső-Szilézia kivétel ahol az ország összlakosságának 10%-a lakik az ország területének mindössze 2%-án.

24

25

Világgazdaság, 2007. 08. 14. szám : Munkaerőhiány a cseh cégeknél (4.oldal)

www.undp.org 2007. 09.05. 15:12

30

A legnagyobb város Varsó, melynek lakossága 1,7 millió, a második Lódz egy millió lakossal. A belső vándorlás-mely főleg a ’90-es években volt jellemző-nem valószínű, hogy változik jövőben, azonban a gazdasági fellendülés növelheti az emberek mobilitását, és ebben az esetben megindulhatnak a városközpontok felé.A lakosság, kor szerinti összetételére nem jellemző, hogy régiónként eltérne. A népesség alakulása Lengyelországban a rendszerváltáskor a lakosság száma 38.119.000 fő volt, mely 2000-ig növekvő tendenciát mutatott.( 2000-ben a népesség 38.256.000 fő ). Az ezredforduló után azonban elkezdett csökkeni és 2005-re már csak 38.161.000 fő volt a számuk. Tavaly 38.157.055 volt a népességszám.26 A fiatalok aránya 15,5 %, az aktív korúaké 71,1%, a 65 év felettiek 13,3%-ban képviseltetik magukat. Foglalkoztatottság Foglalkoztatottság tekintetében Lengyelország áll a második legrosszabb helyen az OECD országok között, a Visegrádiak között pedig itt a legrosszabb a foglalkoztatottsági helyzet. 1992-ben a foglalkoztatottak aránya a GDP 59,9 %-át tette ki. A foglalkoztatottak száma évről-évre csökkent, növekedés csupán 2004-ről 2005-re volt megfigyelhető, amikor is 51,9 %-ról 53 %-ra nőtt a lengyel foglalkoztatottság. A tavalyi évben 54,5 %-ra emelkedett ez az arány de még így is ez a legalacsonyabb a vizsgált országok között. A nők aránya a foglalkoztatottak körében Ha nők foglakoztatását tekintjük, hasonlóképpen elmondhatjuk, hogy arányuk a 90-es évek óta folyamatosan csökken. Kiemelhető a 2006-os év, amikor is 1,4 %-os emelkedést figyelhettünk meg, így tavaly 48,2 % volt a nők foglakoztatási aránya. A férfiak aránya A férfiak tekintetében is egyre alacsonyabb foglakoztatás figyelhető meg, 1992-ben arányuk még 67 % volt ezzel szemben ma ez az arány közel 7 %-kal kevesebb. A részmunkaidő népszerűsége Mint azt már említettem, a részmunkaidős foglalkoztatás tekintetében a lengyeleknél a legmagasabb

a

részmunkaidőben

dolgozók

aránya

a

többi

visegrádi

országgal

összehasonlítva.

26

www.oecd.org 2007. 08. 03. 10:02

31

Munkanélküliség Munkanélküliség tekintetében a vizsgált országról elmondható, hogy 1993 és 1999 között csökkenő tendenciát mutatott a munkanélküliség, azonban 2000 után egy jelentős ugrás volt tapasztalható, ami 2002-ben érte el a csúcsszintet a 19,9 %-ot. Azóta Lengyelországban fokozatosan csökken az állástalanok száma. A jelen adatok szerint a GDP 17 %-a körül mozog a munkanélküliek aránya. A munkanélküliek számának csökkenése egyrészt az uniós munkaerőpiac megnyitásának volt köszönhető, melynek következtében több százezren vállaltak munkát, elsősorban NagyBritanniában és Írországban. Becslések szerint jelenleg összesen 1,5 millió lengyel dolgozik Nyugat-Európában. Az ország valósággal szenved a munkaerő kirajzásától és a lengyel munkaadói szervezet valóságos fenyegetésnek tartja a német munkaerőpiac idő előtti megnyitását, hiszen ez egy újabb kivándorlási hullámot jelentene. 27 Lengyelországban főként az építőipar küzd súlyos szakmunkáshiánnyal, ezért az oroszok és ukránok munkavállalási lehetőségén enyhítettek, így külön engedéllyel vállalhatnak munkát három hónapra az országban. A kedvező változások ellenére Lengyelországban a legmagasabb a munkanélküliség a 27 tagú Európai Unióban, 13,8%, ehhez képest az EU átlag 7,9 %.( Eurostat 2006). A munkanélküliség csökkenéséhez a kivándorláson kívül a gyorsuló gazdasági növekedés is hozzájárult: tavaly 6,1 százalékos volt a növekedés, idén várhatóan 6,5 százalékkal bővül a GDP. HDI index A HDI rangsorban a vizsgált 177 ország közül Lengyelország a 37.-dik helyen áll megelőzve Szlovákiát, ami azt jelenti, hogy humán fejlettség szempontjából Lengyelország előnyösebb helyzetben van.

A szlovák munkaerőpiac elemzése A népesség helyzete Szlovákiában a rendszerváltás óta egy folyamatosan emelkedő népességről beszélhetünk. 1991-ben 5 millió 238 ezer fős volt a lakosság és a szám az évek múlásával egyre magasabb lett. 2001-ben 5 millió 379 ezer főt regisztráltak, míg ma közel 5 millió 394 ezer lakost tartanak számon, az OECD adatai alapján.

27

Világgazdaság, 2007.08.03.szám : Szakmunkást keresnek (4.oldal)

32

A lakosság több mint fele városban él, a két nagyvárosban, Pozsonyban és Kassán figyelhető meg a legdinamikusabb emelkedés a lakosság számát tekintve. A lakosság életkor szerinti megoszlásában hosszú távon lassú öregedési tendenciára kell számítani, ami a várható átlagéletkor növekedésének köszönhető.28 Foglalkoztatottság Szlovákiában a foglalkoztatottság 1993 és 1998 között növekvő tendenciát mutatott, mely 2000-től kezdve már nem volt jellemző. 1999 és 2004 között egy csökkenés volt megfigyelhető, ekkor a munkanélküliség a GDP 56,9 %-a volt. 2004-től folyamatosan növekszik a foglalkoztatottak száma, amely 2006-ban 59,4%-os foglalkoztatottsági szintet jelentett. A foglalkoztatottság növekedése kétharmad részt köszönhető a hazai állások növekvő számának, egyharmad részt pedig az Európai Unió tagállamaiban munkát találóknak. A reálbérek az elmúlt három évben (2004–2006) 13 százalékkal emelkedtek, mely a szlovák gazdaság dinamikus fejlődését is mutatja. A foglalkoztatottak aránya egy évvel ezelőtt 59,4 % volt. Az eddigi források alapján elmondható, hogy a csehek után a szlovákoknál van a legtöbb munkavállaló. Munkanélküliség Munkanélküliség tekintetében Szlovákia a második legrosszabb helyen áll az EU-ban, Lengyelország után. A munkanélküliek aránya 1994 és 1998 között csökkenő tendenciát mutatott, mely szerint a GDP 13,7 %-ról 12,6 %-ra csökkent. 1999 után egy erőteljesebb növekedés volt megfigyelhető, mely 2001-ben már elérte a 19,3 %-os szintet is. Drasztikusabb változás 2004ről 2005-re következett be, amikor is a munkanélküliségi ráta 18,2 %-ról 16,3 %-ra csökkent. 2006-ban 13,4 % volt ez az arány, azóta is csökken az utóbbi idők nagy külföldi beruházásai, illetve a növekvő munkaerő-kereslet miatt.

29

A gazdaság legsúlyosabb problémáját jelentő

munkanélküliség tekintetében 2006-os év sikeres volt, mivel 1999 óta a legalacsonyabb szintet sikerült elérni, az előbb említett 13,4 %-ot. A legfrissebb adatok szerint 2007 kezdetén 8,5 %-ra csökkent a munkanélküliség, ami a tavalyihoz képest óriási fejlődés. 2007 nyár végére rekord alacsony szintre süllyedt a munkanélküliség mértéke: 8,2 százalék volt az állástalanok aránya, mely a külföldi befektetések munkahelyteremtő képességének köszönhető.

28

Ehrich Éva-Révész Gábor-Tamási Péter : Kelet-Közép Európa:honnan-hová? Akadémia Kiadó, Bp 1994 (425-427.o.)

29

www.oecd.org 2007.08.10. 11:23

33

A szlovák vállalatoknak még több vendégmunkásra lenne szükségük, mert az autógyártásban, az informatikában és más ipari ágazatokban létrejött beruházások teljesen felemésztik a szlovák munkaerő-kínálatot. HDI-index A HDI rangsorban Szlovákia áll a leghátrébb a négy országot figyelembe véve. Az indexet tekintve a fejlett országokhoz sorolható, mert a mutatószáma magasabb, mint 0,8. Úgy

gondolom,

hogy

egy

ország

nemzetgazdasági

erőforrásainak

elemzésekor

elengedhetetlen néhány szót szólni a vizsgált nemzetek gazdasági helyzetéről is, hiszen a gazdasági erőforrások nagymértékben befolyásolják egy ország gazdasági fejlődését. Röviden szeretném tehát jellemezni a Visegrádi országok gazdasági helyzetét.

2.3. A vizsgált országok gazdasági helyzete „A kilencvenes évek elején egyetlen rendszerváltó ország sem tudta elkerülni a GDP jelentős visszaesését. A korábbi piacok megszűnése, sőt jellemzően maguknak a vállalatoknak a megszűnése, átalakulása, nem egy gazdaság teljes szétesése törvényszerűen vonta maga után a teljesítmények jelentős – átmeneti vagy tartós – zsugorodását.„30 A visszaesés mértéke azonban

országonként

eltérő

volt.

A régiók

között

inkább különbségek voltak

megfigyelhetőek, míg az egyes csoportokon belül erős hasonlóságokat lehetett találni. A közép-kelet-európai országok közül a lengyel gazdaságot a rendszerváltás már meglehetősen szétdúlt állapotban érte. A nyolcvanas években a gazdaságon több válság is végigsöpört, s az elhúzódó politikai feszültségek miatt ebben a visszaesés már a nyolcvanas években megkezdődött. Ettől eltekintve a KKE-i országok között lényeges különbségek nem állapíthatóak meg, kivéve a cseh gazdaság súlyos helyzetét a kilencvenes évek közepén. A cseh gazdaság három éven keresztüli csökkenése részben a piacgazdaságban előforduló recesszió eredményeként tekinthető. A vizsgált régióban a gazdaság visszaesése viszonylag rövid ideig –csupán két évig - tartott, s a GDP változása 1992-től már mindvégig a pozitív tartományban mozgott. A KKE-országok csoportjának GDP-je már 1995-re elérte az 1990-es szintet. Az ezredforduló idején, és az azt követő évekről elmondhatjuk, hogy valamennyi rendszerváltó országnak sikerült stabilizálnia gazdasági helyzetét.

30

www.kopintalapitvany.hu 2007. 09. 16. 15:05

34

A 2004-ben csatlakozott országok gazdasági növekedése tavaly elérte a GDP 6 %-át és várhatóan az idén is 6 % körüli lesz a bővülés. A régióban a leggyengébb a magyar növekedés, ezzel szemben a szlovák gazdaság óriási ütemben fejlődik, tavaly az ország GDP-je 9,8 %-kal emelkedett.31 Az erőteljes növekedésben, a legtöbb országban kiemelkedik a külkereskedelem szerepe is: a visegrádi országok közül Magyarország kivételével (+16 % ), a többi ország exportja 20 %-ot meghaladó ütemben nőtt. Általánosságban elmondható, hogy a növekedés azokban az országokban gyorsult főként ahol az exportorientált feldolgozóipar mellett az építőipar és a piaci szolgáltatások hozzáadott értéke is gyorsan nő. Ahol a GDP bővülése lassuló tendenciát mutatott vagy stagnált ( Magyarországon és Csehországban ), ott az építőipar és a szolgáltató ágazatok nagy része nem tudott hozzájárulni a növekedéshez. Az Európai Unió keleti tagállamaiban folytatódik a gyors gazdasági növekedés, a régiós bővülés átlagosan 6,5% lehet idén. Az éllovas balti államok mellé felzárkózik Szlovákia, míg a régió sereghajtója 2007-08-ban várhatóan Magyarország lesz. A stabil gazdasági növekedés a régió szinte összes országában csökkenő munkanélküliséghez vezet. A régió átlagos munkanélküliségi rátája 2007-08 során 7% alá fog süllyedni. Több országban illetve szektorban munkaerő-hiány jelei mutatkoznak, mely tovább növeli a termelékenység-javulás miatt amúgy is gyors reálbér-növekedést, és középtávon inflációs nyomást illetve a külső egyensúlyi problémák erősödését válthatja ki. (lásd 3.sz.ábra)

Az infláció alakulása a ’90-es években A szocialista gazdaságokat az árak központi szabályozásán keresztül folyamatos inflációs nyomás jellemezte. Természetes volt tehát, hogy az árak liberalizálása árrobbanáshoz fog vezetni. Több országban ezen kívül a gazdaság szétesése, és a politikai bizonytalanságok fokozták az inflációs nyomást, esetenként hiperinfláció kialakulása is megfigyelhető volt. 32 Az 1990-95 közötti időszakot tekintve elmondhatjuk, hogy az egyes országokban több száz, illetve több ezer százalékos (Grúziában 1994-ben tizenötezer százalékos) infláció alakult ki, míg mások, például Csehország, illetve Magyarország esetében csupán kétszámjegyű infláció volt jellemző még a legrosszabb időkben is.

31 32

www.figyelo.ro 2007.08.15. 8:02 www.kopintalapitvany.hu 2007.08.15. 13:56

35

A visegrádi országok közül Csehország és Szlovákia tudott a leghamarabb úrrá lenni a magas infláción. A két ország fogyasztói árindexe a szétválás ellenére is szinte teljesen együtt mozgott. Az infláció mai alakulása Összességében elmondható, hogy 2006-ban az újonnan csatlakozó országok körében tapasztalható volt az infláció mérséklődése. A régió átlagos inflációs rátája 2007-ben éri el csúcspontját, 4,5%-kal. Magyarországon jelentős árszínvonal emelkedésre lehet számítani az idén, de ez 2008-ra jelentősen mérséklődik. A nyolc újonnan csatlakozó ország közül a magyar államháztartás hiánya a legmagasabb, és ezzel a visegrádiak körében is az első helyen áll megelőzve Csehországot, ahol a második legmagasabb hiány tapasztalható. A Kopint-Datorg közvélemény-kutató intézet felmérése szerint hazánk utolsó a régióban az államháztartási hiány és az infláció tekintetében az Európai Uniós országok között. Lengyelország Az egyik legszegényebb Európai Uniós ország, ennek ellenére az egyik legsikeresebb volt a piacgazdaság kialakítását illetően. 1993 és 2000 között erőteljes GDP növekedés volt megfigyelhető. 2000-ben lelassult a gazdasági növekedés, csökkent a befektetések száma és az EU-ba irányuló export is visszaesett. 2004-ben ismét fellendült a gazdasági növekedés és a GDP elérte az 5 %-ot.. Tavaly megnőtt a magánfogyasztások száma és több volt a befektetés is, mely a munkaerő-piaci fejlettségnek volt köszönhető ( a munkanélküliségi ráta 2,8 %-kal esett vissza). A lengyel gazdaság 2007 év elején 7,4 százalékkal nőtt, ami az elmúlt tíz év leggyorsabb rátája. A gyors növekedés elsősorban az egyre erősödő beruházásoknak, illetve az exportnak köszönhető. A lengyel infláció megfelel a konvergencia-kritériumoknak és nem haladja meg a 3 %-ot. Csehország A 2006-os adatok alapján összeállított konvergencia-index alapján a visegrádiak közül Csehország teljesít a legjobban. A cseh gazdaságpolitika számára az államháztartási hiány csökkentése a fő célkitűzés, tartósan azonban csak 2008-tól számolnak 3 százalék alatti államháztartási hiánnyal. Az EU-ban is igen alacsonynak számító cseh infláció, mely 2006ban 2,1 % volt, elsősorban a korona tavalyi erősödésének köszönhető. Csehországban és Lengyelországban a fogyasztás gyors emelkedése ellenére alacsony infláció mutatkozik.

A cseh gazdaság 2006-ban 6,1%-kal bővült, ennek ellenére azonban a GDP

növekedési üteme fokozatosan lassul. 36

A lassulásban szerepet játszott, hogy a Toyota és a PSA Peugeot-Citroën gyárai elérték teljes kibocsátási kapacitásukat, ami visszahúzta az uniós csatlakozás óta a növekedés motorjának számító export bővülését. Szlovákia A szlovák gazdaság Európa második leggyorsabban bővülő gazdasága. A gyorsuló növekedés négy tényezőnek köszönhető: az export hosszú távú, dinamikus bővülésének, mely elsősorban a nemzetközi autógyártóknak köszönhető,33az 1999 és 2005 között megvalósított gazdasági reformok eredményeként javuló szlovák vállalkozói rendszernek, a külföldi működő-tőke beáramlásának, és a beruházások bővülésének. A dinamikus gazdasági növekedés motorja a szolgáltató, kereskedelmi és idegenforgalmi ágazatok mellett, elsősorban az ipar, azon belül a gép-, és járműipar, valamint az elektronikai eszközök gyártása. Az export mellett azonban a háztartások fogyasztásának bővülése is pozitív hatással van a gazdaságra. A növekedés gyorsulása ellenére az infláció csökken és 2007 év elején elérte az eddigi legalacsonyabb szintet, a GDP 1,5%-át. Ez többek között annak köszönhető, hogy erős a korona, alacsonyabb a kőolaj ára és a kormány igyekszik megakadályozni a közüzemi szolgáltatók áremelését. A gyors növekedés kedvező hatása a munkaerőpiacon is megjelenik, érezhetően csökken az állástalanok száma. A gazdaság motorját a vállalatok beruházásai adják, ami a javuló vállalkozói környezetnek és a könnyebben hozzáférhető hiteleknek köszönhető. II. 3. A tőke A tőke a harmadik nemzetgazdasági erőforrás, mely alapvető fontosságú a technológiai fejlődésben, hiszen a konkrét anyagi feltételeket ez teremti meg. A legfontosabb tőketényezők: pénzügyi helyzet, beruházás és ennek volumene, technológiai színvonal, termelési eszközök mennyisége és fejlettsége valamint a külkereskedelem. Azon országok melyek nem rendelkeznek a stabil növekedéshez szükséges belső erőforrással, kénytelenek idegen tőkét bevonni ( KMT). A hitelek beruházás-növelő szerepük mellett a likviditási problémákat is képesek megoldani. Manapság egyre inkább jellemző a külföldi működőtőke bevonása, melynek számos-a gazdaság fejlődésére jótékony-hatása van, többek között elősegítik a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódást.

33

www.portfolio.hu 2007.07.25. 11:40

37

3.1. A külföldi működő tőke nemzetgazdasági hatásai A 90-es évekre a működőtőke-áramlás a nemzetgazdaságok világpiacon való részvételének, a versenyképességnek valamint a szerkezeti átalakulásnak fontos feltételévé vált. 34 A KMT- befektetésnek négyféle célját különböztethetjük meg: •

Piacszerző beruházás, célja: minél nagyobb részesedés elérése a hazai piacon

•

Költségcsökkentő beruházásnál a cél az olcsó munkaerő

•

Hatékonyságnövelő beruházás esetén a cél az olcsó erőforrás és a helyi piac kedvező feltételei

•

A stratégiai befektetők célja, a hosszú távú gazdasági szempontok figyelembevétele

A KMT pozitív hatásai a gazdaságra 1. A fogadó országok termelésük, GDP-jük lényeges növelését várják a külföldi tőkétől, emellett elvárják, hogy járuljon hozzá az ország adósságainak csökkentéséhez és a növekvő export eredményezzen aktív kereskedelmi mérleget. 2. A működő-tőke import magasabb termelési és vezetési kultúrát is jelent. Ez a technológiatranszfer legfőbb hordozója, hisz a modern technika élénkíti a gazdaságot, javítja a termelékenységet és egy magasabb színvonalú munkát eredményez. 3. A KMT további feladata, hogy segítse az adott ország területileg arányos fejlődését és viszonylag az elmaradottabb területek felé irányuljon. 4.

Az egyik legfontosabb szerepe a

munkahely teremtésben rejlik. Képesek magasabb

fizetéseket biztosítani, amiért cserébe megkövetelik a magasabb színvonalú munkát. 5. A KMT befolyásolja fogadó ország külgazdasági politikáját is, hiszen a tőke liberális környezetet igényel, és aktívan részt vesz a piaci viszonyok kialakításában. Elengedhetetlen tehát a piacgazdaság kialakítása és az importliberalizáció. A tőke oda áramlik, ahol társadalmi-politikai-gazdasági stabilitás jellemző és mindezek mellett profitot is termelhet.

34

Árva László: Külföldi tőkeberuházások Közép-Kelet Európában Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Bp 1995

38

A biztonság és profit a két elsődleges szempont. Egyéb lényeges szempont, hogy a cél-ország piaci méretei, a piacbővítés lehetősége, az exportorientáció biztosítva legyen. A külföldi beruházó számára fontos az is, hogy gazdasági növekedést érjen el, hogy tapasztalható legyen a fellendülés. A munkaerő képzettsége, az infrastruktúra, a K+F-i kapacitások és az alacsony termelési költségek is vonzerőt jelentenek.35 Többek között lényeges szempont az is, hogy mennyire rugalmas a befogadó ország a kedvezmények nyújtása tekintetében ( pl. letelepedéskor –ingyenes területbiztosítás ) Új irányzatok a tőkeberuházásban: „A globalizációt meghatározó tényezők hatására a közvetlen külföldi befektetések módszerei és eszközei is megváltoztak. A technikai modernizáció és az újítások szerepe egyre fontosabb a versenyképesség megszerzése és megtartása szempontjából. A liberalizáció és privatizáció továbbra is lényeges motívum, de a technikai fejlődés szerepe egyre fontosabb a cégek versenyhelyzetének fokozásában.” 36 Változnak a közvetlen külföldi befektetések lokalizációs szempontjai is. Ez alatt azt értem, hogy továbbra is fontos szerepet játszanak a természeti erőforrások, a piaci növekedés, és kilátások, a támogatások nagysága, valamint a munkaerőpiaci lehetőségek alakulása, mindezek mellett azonban egyre inkább előtérbe kerülnek azok az eszközök, vagyis tényezők, melyeket a magasan képzett munkaerő állít elő technikai és technológiai ismeretei alapján.

3. 2. A KMT jelentősége a kelet-közép európai régióban Kelet-Közép Európa az egyik legígéretesebb fejlődési lehetőségekkel rendelkezik a világban, jelentős mennyiségű közvetlen külföldi befektetés érkezik. A közép-kelet-európai országokat tekintve Magyarország az európai listán a negyedik a projektek száma vonatkozásában: az első Lengyelország a tavalyi 152 új beruházással, Csehország a harmadik 113 beruházással, a negyedik Magyarország 108 új külföldi befektetésével. A külföldi tőkebefektetések által megteremtett új munkahelyeket tekintve az első helyen Lengyelország áll, Magyarország hetedik az európai rangsorban. Európában a külföldi tőkebefektetések főleg a szolgáltatás- és tudásközpontú ágazatokba irányulnak, így a szoftveriparba, az üzleti szolgáltatásokba és az elektronikába. Magyarországon például az autóipar és a szolgáltatások 35

Dr.Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Bp 1999 (194-195 o.)

36

Blahó András: Közgazdasági Szemle, XLVI.évf.,1999.március (384-386.o.) Globális beruházási jelentés 1998: irányzatok és meghatározó tényezők

39

vonzzák leginkább a tőkét. A régióba történő beruházásokat a kedvező üzleti környezet, a beáramló EU-s források, a fejlődő ingatlanpiacok és állami beruházások tartják magasan. A külföldi tőke gyors beáramlása Kelet-Közép Európába 1990 után Már a nyolcvanas évek elején létrejöttek a kelet-közép európai volt KGST országokban a külföldi közvetlen tőkeberuházások jogi keretei, azonban a térségbe irányuló nyugati tőkeexport csak 1989-90-ben indult meg jelentősebb mértékben.37 Először Magyarország és Lengyelország felé indult meg a nyugati tőke, s 1989 végén Magyarországon közel 250, Lengyelországban pedig körülbelül 110 millió dollárnyi nyugati működő-tőkét fektettek be. A Kelet-Közép Európába befektetett tőke összege 1989-ről 1990 végére több mint kétszeresére nőtt. 1992-ben már meghaladta a 10 milliárd dollárt. A növekedés először Magyarország esetében volt látványos, a másik két jelentősebb mennyiségű tőkét importáló ország Csehország és Lengyelország. 1993-ban Magyarországon 6 milliárd dollárra emelkedett a befektetett tőke, míg ugyanez Csehországban és Lengyelországban 2,6 illetve 2,2 milliárd dollárnyi tőkét jelentett. 1994 során megtorpant a térségbe irányuló külföldi-működőtőke beruházások üteme. Különösen a magyar befektetések esetén volt nagy visszaesés, de valamennyi

közép-kelet

európai

ország

működőtőke-importja

stagnált,

kivéve

Lengyelországot, ahol a működőtőke emelkedése volt megfigyelhető. ( lásd 4.sz.ábra ) Visszatekintve az elmúlt másfél évtized távlatába, elmondhatjuk, hogy a kelet-közép európai régió mindig is vonzónak számított a külföldi működőtőke számára: 1990 és 2005 között a kelet-közép európai régió nyolc új tagállamába 219 milliárd dollárnyi külföldi közvetlen befektetés érkezett, amelyből GDP-arányosan az egyik legnagyobb részt Csehország és Magyarország szerezte. Kiemelhető az 1997-es év, amikor is a közvetlen külföldi tőkebefektetések éves volumene 40 százalékkal emelkedett a vizsgált térségben. A piacgazdasági átalakulást gyorsan és sikeresen megvalósító országok kiemelhetőek a tőkevonzás tekintetében. Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia továbbra is számíthatnak a külföldi tőkére. A kelet-közép-európai régió legnagyobb befektetői Hollandiából, Németországból és Franciaországból érkeztek. Jellemző azonban, hogy többségében nem a termelő ágazatokba, jóval inkább a szolgáltatásokba ruháztak be, a külföldi működő tőke több mint 50 százaléka a szolgáltatási szektorba érkezett.

37

Árva László: Külföldi tőkeberuházások Közép-Kelet Európában Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Bp 1995

40

A külföldi befektetések népszerűségét tekintve tavaly Nyugat-Európa állt az első helyen, a második Kína, a harmadik Kelet-Közép Európa. A jövőre nézve feltehetjük a kérdést, hogy a kelet-közép európai régió vajon elég vonzónak bizonyul-e, hogy továbbra is idehozza a külföldi tőkét, vagy az végleg elfordul a Távol-Kelet, főként Kína felé.

Magyarországi tőkebefektetések Külföldi tőkebeáramlás a 90-es évek elején Magyarország mindig is tőkehiányban szenvedett, ( a szocialista ideológia nem engedélyezte a külföldi tőke beáramlását) ezért is sorolták az „ erőforrás-korlátos” országok csoportjába. A külföldi működő-tőke bevonása hazánkban 1972 óta lehetséges, és a rendelet értelmében nem haladhatta meg a 49 %-ot. A ’80-as években lényeges kedvezményeket tartalmazó rendeletek léptek érvénybe, ennek ellenére alig érkezett tőke az országba. A fellendülés e tekintetben a rendszerváltás időszaka volt, amikor is az új liberalizáló törvények keretein belül magánvállalkozások alakultak és megindultak a külföldi zöldmezős beruházások. 38 A törvény privatizációs lehetőségeket nyújtott a működőtőke-importhoz, melynek eredményeként megnőtt a vegyes vállalatok száma Magyarországon és több tőkét fektettek be mint az elmúlt két évtizedben. A magyar privatizációra jellemző volt, hogy egyes években óriási bevételekre tett szert,(pl.1993 és 1995 ) míg más években jóval kevesebb jutott az államháztartásnak. 1993-ban például a MATÁV privatizáció nyomán több mint 800 millió dollárnyi működőtőke áramlott az országba, és ezzel 2,5 milliárd dollárral nőttek a külföldi befektetések Magyarországon. Privatizáció útján a legtöbb külföldi-működőtőke Németországból folyt be, ezzel szemben, a zöldmezős beruházások tekintetében az USA állt az első helyen. A magyar gazdaság KMT beáramlás tekintetében az élen járt a kelet-európai gazdaságok között 1994-ig, amikor is visszaesett a tőkebeáramlás Magyarországon és hazánk Lengyelország mögé került. A visszaesés oka elsősorban annak az eredménye, hogy 1994-ben már nem voltak olyan jellemzőek a nagy privatizációs eladások, mint ’93-ban. Az egyik legnagyobb a General Motors Opel beruházása volt, ami 250 millió dollárt jelentett illetve a Suzuki autóipar beruházása, ami 225 millió dollár többletbevételt jelentett. A német Allianz biztosító beruházása a Hungária Biztosítóba körülbelül 100 millió dolláros beruházás volt, hasonlóképpen a Siemens híradástechnikai beruházásához.

38

Árva László: Külföldi tőkeberuházások Közép-Kelet Európában Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Bp 1995

41

A befektetések ágazati irányultsága 1989-1992 között a magántőke jellemzően a gyors megtérülést igénylő kereskedelembe valamint a szolgáltatásokba áramlott, míg az állami tőke az infrastrukturális fejlesztésekbe áramlott. 1993–tól kezdve a termelőszféra került az első helyre, ezen belül is a feldolgozóipar és a gépipar vonzotta a külföldi tőkét, főként a közlekedési-eszköz gyártás, a kutatásfejlesztés, a logisztika és az ipari infrastruktúra. A magyarországi tőkebefektetéseket tekintve a legnagyobb beruházók hazánkban: az első helyen Németország áll, majd az USA, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Japán, NagyBritannia, Hollandia, majd Kanada. A beruházások hatása a gazdaság fejlődésére A valaha mért legmagasabb éves működő tőke-beáramlás jellemezte a 2005-ös évet. Az egy főre jutó külföldi működő tőke Magyarországon 5.613 euró volt, ez 12-13 százalékkal haladja meg a régióban második helyen szereplő cseh adatot, ami 4.932 euró volt. „ A KSH adatai szerint a magyar gazdaság tavaly az elmúlt tíz év leggyengébb teljesítményét nyújtotta önmagához képest. A 2006-os 3,9 százalékos növekedési ütem-mely főként

a

kedvező külpiaci környezetnek volt köszönhető- meghaladja a 27 uniós tagállam 3 % -os növekedését, de messze elmarad Szlovákia, Lengyelország vagy a balti államok gazdasági dinamizmusától. A beruházások két százalékkal csökkentek, ami azt jelenti, hogy a hazai adókörnyezet elveszi a vállalkozások kedvét a magyarországi befektetésektől.” 39 Kedvezőtlen tény, hogy csökkent a beruházások és a lakossági fogyasztás hozzájárulása a gazdasági fejlődéshez. A belföldi felhasználás, a beruházás, a fogyasztás már nem forrása a gazdaság növekedésének. A magyar gazdaság lassulása tehát egyértelműnek mondható, növekedése elmarad a visegrádi országok növekedési ütemétől. A külföldi tőkebefektetési projektek száma alapján Magyarország az európai rangsor 11. helyén állt tavaly, ami visszacsúszást jelent a 2005-ös 8. helyhez képest. Az idén további visszaesésére lehet számítani a beruházások tekintetében, majd 2008-ban a gazdasági környezet stabilitása és az EU-források együttes hatása elősegíthetik a növekedést.

42

A lengyel KMT beáramlás Tőkebeáramlás ’89 után Lengyelországban 1991-től indultak növekedésnek a külföldi beruházások. 1992-ben évi 800 millió, 1993-ban pedig évi több mint 1 milliárd dollárnyi tőke áramlott az országba. A következő

évben

1,5

milliárd

dollár

új

külföldi-működőtőke

beruházás

érkezett

Lengyelországba, és ezzel egyedül itt nőttek a térségben legnagyobb mértékben a külföldi beruházások. A nemzetközi tőke főleg a nagyvárosi központokba áramlott, a külföldi befektetések túlnyomórésze Varsóban összpontosult. A keleti régiók ezzel szemben elmaradottabbak, itt jóval szerényebbek a gazdasági fejlődés kilátásai.40 A Lengyelországban alapított külföldi érdekeltségű cégek viszonylag kicsik voltak, bár az elmúlt évek során méretük jelentős mértékben növekedni kezdett. Az amerikai Kay Universal papíripari valamint az olasz Fiat és a francia Peugeot autóipari beruházásai tartoznak a legjelentősebb külföldi-működőtőke.befektetések közé. Az 1990 –es évek elején a tőke zöme az iparba áramlott, ezen belül az élelmiszeriparba, a gépgyártás területére, az építőiparba, a vegyiparba illetve a fa-és papíriparba. A szolgáltatások közül a pénzügyi szolgáltatások emelhetőek ki tőkebeáramlás tekintetében. A KGST piac összeomlása után a külkereskedelmi kapcsolatok rendezésében fontos szerepet játszott

a

Visegrádi

Négyek

által

1992.

decemberében

aláírt

Közép-Európai

Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA), amely az Európai Uniós csatlakozás egyik fontos előkészítő állomásának tekinthető. A vizsgált ország működőtőke importját, a portfolio-beruházásokat, valamint a közép-és hosszúlejáratú hitelek beáramlását 1993 és 1998 között évi 2-3 milliárd dollárra becsülhetjük. 1999-2000-ben átmenetileg lelassult a tőkebeáramlás, évi 1 milliárd dollárra. Fellendülés 2000 után 2001 és 2005 évben az EU-hoz való csatlakozást követően a tőkebeáramlás gyors ütemben nőtt a régióban és 2005-ben elérte a 11,5 milliárd USA dollárt. A nettó tőkebeáramlás egy országba nagymértékben függ attól, hogy az adott országnak sikerül e tisztázni a hitelezőkkel az adósságszolgálat problémáit. Ez azért fontos, mert a tőkeberuházást jelentős mértékben befolyásolja egy ország adóssághelyzete: ha javul az ország pozíciója a külföldi tőkepiacon, akkor több működőtőke érkezhet az országba.

40

Szakdolgozat: A közép-kelet európai országok nemzetgazdasági erőforrásainak összehasonlítása, 1997 Készítette: Tóth Mónika

43

A cseh tőkeáramlás A Cseh Köztársaság a legsikeresebb kelet-közép-európai gazdaságok egyike a KMTbeáramlás alakulása tekintetében. Csehszlovákia szétválása előtt is elsősorban a cseh területekre áramlott a tőke, a szétválás után pedig ez még inkább jellemző maradt. 1992-ben rendkívül megnőtt a külföldi működőtőke beruházások száma az országban, évi 1 milliárd dollárt meghaladó ütemű növekedés volt megfigyelhető. Magyarország után tehát Csehország volt a második a Visegrádiak közül ahová a legtöbb tőke áramlott. 1993-ban és 1994-ben egy visszaesés volt megfigyelhető.41 A legnagyobb külföldi befektetők közé sorolhatók: Németország ( az összes külföldi tőke több mint 60 %-a innen származik ), USA ( 20 % ), Franciaország ( 9 % ), Ausztria ( 7 % ). Ez a „sorrend” volt jellemző 1992-ig, aztán az amerikai beruházások domináltak, majd 1993 és 1994-ben a német-és osztrák beruházások nőttek nagyobb mértékben. A külföldi működőtőke beruházások leginkább a feldolgozóiparba és a szolgáltatásokba áramlottak. A nagyobb külföldi partnerek között szerepelnek: a Volkswagen, a Procter and Gamble, a Siemens, a Ford Motor stb. Az 1998-ban elindított beruházás-ösztönzési programmal a kormány célja kezdetben a feldolgozóipari külföldi befektetések növelése volt. Az "új gazdasági koncepció" további célja, hogy a Cseh Köztársaság Közép-Európa információs és technológiai csomópontja legyen,

és

pozíciója

folyamatosan

erősödjön.

Ennek

megfelelően

a

meglévő

beruházásösztönzési-rendszert a stratégiai szolgáltatások és technológiai központok telepítését támogató keretprogramokkal egészítették ki. A 2000. májusában megszületett új Beruházásösztönzési Törvényt a cseh kormány az EU-val együttműködve dolgozta ki. 2002. végén az egy főre jutó KMT beáramlás itt volt a legnagyobb a kelet-közép-európai országok között. Az Európai Unióhoz történő csatlakozási előkészületek részeként, a 2004. májusában csatlakozó országok számára elkerülhetetlenné vált befektetés-ösztönzési szabályozásuk átalakítása, s a támogatási eszközeiknek az EU-ban elvárt rendszerhez való igazítása. Az elmúlt két-három év tapasztalatai alapján elmondható, hogy megerősödött a szomszédos országokkal a külföldi befektetőkért folytatott verseny, számos beruházó Magyarország helyett Csehországot vagy Lengyelországot választotta.

41

Árva László: Külföldi tőkeberuházások Közép-Kelet Európában Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Bp 1995

44

Az FDI befektetések, 2005-ben, a Csehországban kétszeresére nőttek: 17,4 % -ról 34 %-ra. A legnagyobb befektetők: Hollandia, Németország, USA, Ausztria, Spanyolország és Franciaország. Ezzel szemben a kifelé irányuló befektetések aránya 2004-ről 2005-re csökkent, 3,5 %-ról, 2,5 % -ra. A legjelentősebb célországok: Szlovákia, Hollandia, Bulgária és Románia. 2006-ban jelentős mennyiségű külföldi tőke áramlott Csehországba: 176 befektetési projektet közvetítettek az országba, melyeknek köszönhetően számos új munkahely teremtésére kerülhetett sor.

A szlovák tőkeáramlás A ’90-es évek elején beáramlott tőke Mint már korábban leírtam, Szlovákia kevésbé jelentett vonzerőt a külföldi tőke számára, mint Csehország, ide lassabban áramlott be a tőke. 1992-ről 1993-ra közel háromszorosára nőtt a külföldi befektetések száma és 1994-ben már mintegy 400 millió dollár külföldi működőtőke érkezett az országba. A nagyobb külföldi beruházások több mint fele a feldolgozóiparba, majd a kereskedelembe, a bankszektorba és az idegenforgalomba irányult. A feldolgozóiparon kívül a gépgyártás és az építőipar is fontos befektetési területnek számít. Jellemző, hogy főként a fővárosba, Pozsonyba koncentrálódott a beáramló tőke. Átlagosan kis méretűek a külföldi vállalatok. A jelentősebb külföldi beruházások közül kiemelhetőek az osztrák Henkel, a német Volkswagen, a Siemens, a francia Alcatel, és a koreai Samsung beruházásai. 42 Az EU csatlakozás hatása 2004-ben egykulcsos adórendszert vezettek be Szlovákiában, mely szerint a személyi jövedelemadó, a társasági nyereségadó és az általános forgalmi adó kulcsát egységesen 19 százalékban állapították meg. Az új rendszertől azt várják, hogy több külföldi tőke jöjjön az országba, nőjön a versenyképesség és csökkenjen a munkanélküliség. Az Unióhoz való csatlakozás évében főleg a nagy autógyárak befektetéseinek köszönhetően jelentősen nőtt az országba áramló működő tőke, azonban ennek és a piaci szabadság növekedésének ellenére sem csökkent a munkanélküliség.

42

Árva László: Külföldi tőkeberuházások Közép-Kelet Európában Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Bp 1995

45

A 2003-ban jellemző 17,3 százalékos munkanélküliségi ráta 2004-ben 18,1 százalékra nőtt. Szlovákia versenyképessége az új adórendszer és a tőkebeáramlás ellenére sem javult, az ország továbbra is 40-dik az IMD versenyképességi rangsorában (Magyarország és Csehország 36 és 37.-dik a listán). Valójában a versenyképesség és az adórendszer között nincs egyértelmű összefüggés, hiszen a legnagyobb gazdasági növekedés inkább azokban az országokban jellemző, ahol magasak az adók. Az egykulcsos adóparadicsomba szívesen áramlik be a külföldi tőke, viszont ez a munkanélküliség csökkenését, és a versenyképesség javulását nem eredményezi. A befektetők számára az adórendszernél fontosabb szempont, hogy milyenek a pénzügyi viszonyok a cégek, a bankok és az állam között, valamint az infrastruktúra, a logisztika, a kutatásfejlesztés és az oktatás állapota egy országban. Manapság főleg az autóiparban, az elektrotechnikai ágazatban és a gépiparban várható külföldi beruházások lesznek jelentősek. A Szlovákiába áramló tőkebefektetések tekintetében hazánk a hetedik helyen áll. A legnagyobb magyar befektetők: MOL Rt., OTP Rt., DANUBIUS Rt., SOLE Rt., INTERFRUCT Kft. stb. Míg korábban a magyar cégek inkább a szolgáltató ágazatokat részesítették előnyben, ma a feldolgozóipar, a turizmus, a beszállítói terület illetve a környezetvédelem került a középpontba. A szlovák befektetők számára Magyarország az ötödik helyen áll. A Matador Rt., Matador Hungária Kft. néven átvette a győri Horváth Gumi Kft. magyarországi üzlethálózatát, mellyel célja egy ügyfélorientált üzlethálózat kialakítása a közép-európai térségben.

3. 3. A gazdasági kapcsolatok kialakulása és a külkereskedelem „A világgazdaság alapvető egységei a nemzeti gazdaságok illetve ezek keretein belül található gazdálkodó szervek, gazdasági intézmények. A világgazdaság szereplői közötti kapcsolatok legfőbb összetartó ereje a nemzetközi munkamegosztásból származó előny megszerzésére irányuló érdek. A világgazdasági kapcsolatok ily módon az egymással szoros kölcsönhatásban álló termelési, -elosztási, -csere, -és osztályviszonyokat foglalják magukban, melyek ugyan minőségileg különböznek egymástól, és törvényszerűségeik is több sajátosságot is mutatnak.”43 A világgazdaság szereplőit elsősorban áru-és pénzkapcsolatok kötik össze.

43

Dr. Frisnyák Sándor : Általános gazdaságföldrajz Tankönyvkiadó, Bp, 1990 ( 383-384 o.)

46

Az árukapcsolatok kialakulásának és létrehozásának színtere a világpiac és annak regionális vagy szakosított árupiaci képződményei. Ilyen jelentősebb regionális piac volt az elmúlt évtizedek során például a dolgozat elején már bemutatott KGST is. Ezen piacok a térség sajátos

érdekeit

hangsúlyozva,

meghatározott

kapcsolatrendszerrel

csatlakoztak

a

világpiachoz. A külkereskedelem bővülésével folyamatosan nőtt a nemzetközi gazdasági együttműködési szervezetek száma és ezek befolyásoló szerepe. A külkereskedelmet folytató országokban a tőkeáramlás és az áruforgalom egyaránt megvalósul, ezekben testesülnek meg a természeti javak és humán javak tárgyi vonatkozásai. A kelet-közép európai kereskedelem A gazdasági rendszerváltás után a regionális kereskedelem jelentősen visszaesett, de a CEFTA megalakulásával és a piacok bővülésével újra fejlődni kezdett. A regionális kereskedelemben

nagyobb

volt

a

súlya

az

agrártermékeknek,

nyersanyagoknak,

energiahordozóknak, feldolgozott termékeknek és kisebb arányban szerepeltek a fejlettebb technológiát képviselő gépek, berendezések. A térség kapcsolatait egyre nagyobb mértékben határozták meg azok a vállalatok, melyek érdekeltek a regionális terjeszkedésben és több országban folytatnak gyártásmegosztást. A gazdasági együttműködés hatékonyságának csökkenése A kelet-közép európai országok közötti gazdasági együttműködés a XX. század folyamán többször is válságos helyzetbe került. A kis országok gazdasági kapcsolatait akadályozták a térség nagyhatalmai, melyek a kis országokkal egyenként építettek ki kereskedelmi kapcsolatot, így a región belüli kapcsolatok kialakítása csak ezt követően alakulhatott ki. A térségen belüli gazdasági kapcsolatokat, elsősorban a politikai szempontok befolyásolták, így a komparatív előnyök nem érvényesültek, a központi irányítás volt jellemző és az adminisztratív eszközökkel irányított kereskedelem. A külkereskedelmi kapcsolat aránya fokozatosan csökkent és egyre inkább úgy tűnt, hogy a kis országok gazdasági kapcsolatai csak egy erős gazdasági nagyhatalommal való integrálódás révén tudnak kibontakozni.

47

A politikai rendszerváltás a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a világgazdaság felé való nyitást, a külgazdaság liberalizációját és a nyugat felé való orientálódást jelentette. Legfőbb cél az Európai Közösségbe való integrálódás volt.44 A KGST felbomlása után, a régión belüli kereskedelemben megjelentek a vámok, és az egyéb kereskedelmi akadályok. A régión belüli kereskedelem tehát már nem előnyt jelentett, hanem inkább hátrány volt, hisz a nyugat egyre nagyobb vonzerőt jelentett. 1991-ben három ország írta alá a visegrádi egyezményt: Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország. Az egyezmény aláírásával a cél a közös gazdasági és politikai érdekek hangsúlyozása valamint a nyugati integrációs politika egyeztetése volt. A CEFTA kölcsönös, azonos mértékű szimmetrikus előnyökön alapult. A vámok fokozatos leépítése: Az ipari termékek esetében a CEFTA országokkal folytatott magyar külkereskedelemben, 1997-ben a forgalom közel 90 százalékában megszűntek a vámok. A mezőgazdasági-és élelmiszeripari termékek esetén ez az arány 80 százalék volt. A kereskedelmet akadályozó tényezők csökkentésének hatására 1993 és 1997 között a CEFTA forgalomban gyors fejlődés indult meg. A vámok és egyéb vámon kívüli akadályok lebontásának kereskedelembővítő hatása volt a gazdaságra. 45 Eltérő mérlegpozíciók: A tagországok 1993 és 1997 közötti CEFTA régión belüli kereskedelmi-mérleg pozíciója jelentős mértékben eltért egymástól. Csehország és Szlovákia esetében a CEFTA kereskedelmet főként kiviteli többlet jellemezte, Lengyelországban behozatali többlet alakult ki, Magyarországon Csehországgal és Szlovákiával szemben kereskedelmi hiány állt fenn, Lengyelországgal szemben pedig mérlegtöbblet alakult ki. A legfontosabb partner Magyarország számára A rendszerváltás utáni években, 1993 és 1998 között, a CEFTA országokkal való kereskedelem a duplájára nőtt. Egyik legfontosabb exportpartnerünk Lengyelország volt, míg importunkban Csehország, Szlovákia és még Lengyelország szerepe is kiemelkedett.

44

Illés István : Közép-és Délkelet Európa az ezredfordulón, Átalakulás, integráció, régiók Dialóg Campus

Kiadó, Bp-Pécs, 2002 45

Németh István : Európa 1945-2000- A megosztástól az egységig , Aula kiadó, 2004 (678-679 o.)

48

A legnagyobb forgalom a magyar-lengyel kapcsolatban bonyolódott le, 1997-1998-ban hazánk öt helyet csúszott előre, Lengyelország a magyar forgalomban hasonlóan előrébb került. A magyar kivitelben 1998-ban a legnagyobb szállítók az Opel Magyarország Kft., a Borsodchem Rt., és a Richter Gedeon Rt. voltak. 1999-ben változás következett be, hiszen a magyar kivitel visszaesett, míg a behozatal emelkedett. A magyar kivitelt elsősorban a lengyel agrárprotekcionista intézkedések gátolták. 1999 tavaszán a magyar baromfira, gabonára, sertéshúsra piacvédő intézkedést vezettek be, melynek okai a hazai agrártúltermelés, a mezőgazdaság szerkezeti átalakulásának lemaradása és a falusi túlnépesedés volt. A második legfontosabb partner Lengyelország után Csehország. A cseh-magyar kapcsolatokról a későbbiekben részletesebben írok. Együttműködési problémák a CEFTA országokkal: Hazánk földrajzi fekvése és gazdasági adottságai révén érdekelt a régió országaival való szorosabb kereskedelmi kapcsolat kialakítására. Ennek eredményeként jött létre a CEFTA is,-melyről dolgozatom elején tettem említést-mely segítette az integráció elmélyítését. A külföldi befektetők inkább regionális szinten gondolkodtak, mint ország szinten, hisz számukra a nagy piac jelentette a vonzerőt. A CEFTA integráció óriási sikere mellett említést kell tennünk az 1998-ban felmerülő problémákról is, melyeknek okai főként a túlzott piaci intézkedések voltak. Az agrárszektorban a piaci szabályozást jobban engedték, – az agrárszektor fokozott érzékenysége miatt- mint az ipari termékek körében. 1998-ban az agrárkereskedelem területén valamennyi ország piacvédő intézkedéseket hozott, sok esetben azonban ezek csak a magyar termékek ellen irányultak. Ezek az intézkedések a WTO szabályainak sem feleltek meg. Magyarország az esetre reagálva ellenintézkedéseket hozott. Sajnos az ilyen esetenként felmerülő problémák nem jó fényben tüntetik fel a régiót, mert ezáltal bizonytalan piacot jelentenek a külföldi befektetők számára.46 A régióban felmerülő egyéb vita témák közé sorolható, hogy az országok a piacgazdaság kialakításának eltérő szakaszában vannak, hogy a legfőbb kereskedelmi partner mindegyikük számára az EU, az erős nemzeti tudat, az egyes országokban fennálló instabil politikai helyzet, valamint az országok között felmerülő politikai viták.

46

Illés István- Közép-és Délkelet Európa az ezredfordulón, Átalakulás, integráció, régiók Dialóg Campus Kiadó,

Bp-Pécs, 2002

49

3.4. A külkereskedelem alakulásának országonkénti jellemzése A magyar külkereskedelem alakulása A 90’-es évek eleji átalakulás eredményeként hazánk a nyitott nyugat-európai piacokhoz felzárkózó gazdasággá alakult át, melyben a gazdasági fejlődés egyik motorja az export. A külkereskedelmi termékforgalom folyamatosan bővült, ezen belül is az ipari termékek voltak túlsúlyban (gépek, szállítóeszközök). A magyar export 74%-a az EU-ba irányul, ezen belül 61% a régi tagállamokba irányul. Jellemző a magyar export többlet, míg Oroszországgal és néhány ázsiai országgal szemben jelentős az importtöbblet. Az EU csatlakozás óta felgyorsult a külkereskedelem dinamikája. A többi kelet-közép európai országhoz hasonlóan a hazai külkereskedelmi termékforgalmat is a behozatali többlet jellemzi, ami a felzárkózás természetes velejárója. A magyar külkereskedelem szerkezetében az elmúlt években jelentős átrendeződés volt megfigyelhető, melynek oka az EU-n kívüli országokba irányuló export bővülése, és az új tagállamok szerepének erősödése a magyar kivitelben. A külkereskedelem kedvező alakulásának fennmaradása nagyon fontos a magyar gazdaság számára, hiszen hozzájárulhat az ikerdeficit megszüntetéséhez. 2006-ra jellemző volt, hogy mind a kivitel, mind a behozatal erőteljesen megemelkedett: az export 16,6 %-kal bővült, míg az import növekedése 13,9 % volt. Az EU-val szembeni külkereskedelmi-mérleg javulást mutat: 2007 első felében az export értéke 12 %-kal, az importé 9%-kal nőtt 2006 azonos időszakához képest.47, ezzel szemben az ázsiai országokkal folytatott külkereskedelem szaldója romlik. A gépipari export adja a magyar kivitel jelentős részét, több mint 60%-át: híradástechnikai eszközök, villamos gépek, közúti járművek, irodai berendezések stb. A feldolgozott termékek a teljes export 27,6 %-át adják: főleg a gyógyszeripari,-vegyipari termékek, és a textil,ruhaipari termékek jelentősek. A magyar áruimport 67,5 %-a érkezik az EU-ból. Legnagyobb külkereskedelmi partnereink Németország, Olaszország, Ausztria, Franciaország és Nagy-Britannia. Az új tagállamok közül Lengyelországba és Csehországba irányul jelentősebb kivitel. Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelem deficites-főleg Oroszországgal és Kínával szemben- a kiugróan magas importtöbblet miatt. A legfontosabb importtermékek közé tartoznak az energiahordozók (kőolaj, földgáz) és a feldolgozott termékek, melyek kereskedelme jelentős importtöbbletet mutat, míg a gépek egyenlege pozitív. 47

www.ksh.hu 2007.09.05. 16:12

50

Az elmúlt évben Magyarország és Németország között a külkereskedelem rekord szintet ért el. A német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint Németország hazánkba 16,3%-kal többet exportál miközben importja 16,6%-kal nőtt. A német-magyar külkereskedelmi mérleg 30%-át a Bajorországgal folytatott gazdasági tevékenység teszi ki, s így ők tekinthetők a legfontosabb tartománynak. Németország hazánk külkereskedelmi mérlegében a maga 28,4%-os részével változatlanul a legfontosabb

külkereskedelmi

partnere.

Fordítva

azonban

Magyarország

a

német

külkereskedelem forgalmának csupán 2 %-át adja. A magyar-szlovák üzleti kapcsolatok legfontosabb jellemzője, hogy a természetes partnerségből adódóan rendkívül széles skálán mozognak: energetikai és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés és együttműködés, áru- és szolgáltatás-kereskedelem, kétoldalú tőkekapcsolatok, regionális együttműködés, a fejlesztési tervek összekapcsolása és közös Európai Uniós pályázatok. Magyarország 2006-ban Németország, Csehország, Olaszország és Oroszország után Lengyelországgal együtt Szlovákia ötödik-hatodik legnagyobb kereskedelmi partnere volt a 40%-os (szlovák import: 57%, export 26%) növekedési ütemmel. Az áruforgalom és az együttműködés mellett a másik fontos területet a kétoldalú tőkekapcsolatok jelentik, melyet a magyar exporttöbblet jellemez. A magyar piacon Szlovákia 2000 óta elsődleges befektetési célpont, s ennek eredményeként az ide irányuló működő-tőke kihelyezés értéke évek óta a legmagasabb és jelentős mértékben hozzájárul az exportnövekedéshez. Az előző évhez viszonyítva a Szlovákiába irányuló magyar export egy helyet lépett előre, így a hetedik helyre került, megelőzve Romániát, Csehországot, Spanyolországot, Oroszországot és Ukrajnát. Az importot tekintve Szlovákia a kilencedik legnagyobb partnerünk, s így a forgalomban a nyolcadik helyre került az ország. A feldolgozott termékek forgalma kiegyenlített, míg a gépipari exportunk háromszorosa az importnak, ahol jelentős magyar aktívum képződik. Exportban a második legnagyobb növekedési ütem az élelmiszeripari termékeknél figyelhető meg, 7 %-os részarányt képviselve a forgalomban és ezáltal magyar aktívumot kialakítva. A magyar exportban csökken az energiahordozók és nyersanyagok volumene, míg a szlovák exportban jelentős mértékben emelkedik.

51

A 2006-os GDP adatok alapján ( 3,9 %-os bővülés) elmondható, hogy a gazdaságot egyértelműen az export dinamikus fejlődése húzza. A termelőszektorok közül a feldolgozóipar a gazdasági növekedés motorja, mely egyszerre kedvező és kedvezőtlen folyamatokat is takar.

A cseh külkereskedelem A cseh gazdaság növekedési ütemének motorja az export bővülése, ezen belül a feldolgozóipar és a gépipar fejlődése. Emellett azonban számottevő volt az energetikai, kereskedelmi és pénzügyi szektor teljesítménynövekedése. Az EU csatlakozást követően felélénkült a cseh külkereskedelem: az expot értéke közel 17%-kal, míg az importté 13 % -kal nőtt. Az export több mint 80 %-a az EU-ba áramlik. Emellett fontos kereskedelmi partnerei: Németország, Szlovákia, Ausztria és Lengyelország. Az import közel 71%-a származik az EU-ból, de Németország, Szlovákia, Olaszország és Kína is jelentős partnerek. A cseh export és import értéke évről-évre nő. A 90-es években az export zömét főként nyersanyagok és néhány feldolgozott termék adta, ma azonban a műszaki termékek az ország fő exportcikkei. Csehország nem késztermékeket, hanem nyersanyagokat importál külföldről melyeket kizárólag, helyi cégek dolgoznak fel. 2000 és 2005 között több mint duplájára nőtt a behozatal, a kivitel pedig háromszorosára emelkedett. A világgazdaság lassuló növekedésének hatására 2004-ben mérséklődött az export- és import-növekedési üteme. Csehország 2004. évi termék-exportja 67,2 Mrd USD, míg az importja 68,1 Mrd USD-t tett ki. 2005-ben, 78,2 Mrd USD-ra tehető a kivitel nagysága, míg a behozatal ebben az évben 76,5 Mrd USD volt. Exportjának 86 százaléka irányult a huszonöt tagúra bővült Európai Unióba, importjának közel 72 százaléka származott innen. Mind az exportban, mind az importban kiemelkedően nagy Németország részaránya, a második számú kereskedelmi partner Szlovákia, majd Ausztria következik, de jelentősen nőtt a brit piacra és a Benelux-államokba irányuló kivitel is.48 Az export/GDP és az import/GDP tekintetében Csehországról elmondható, hogy világgazdasági szempontból nyitott országnak számít, ugyanis ez az arány mindkét esetben majdnem eléri a 40 %-ot.

48

www.eurostat.hu 2007.09.10. 12:43

52

A cseh exportban a gépek és szállítóeszközök aránya 50,6 százalékra nőtt, a feldolgozott termékeké 40,1 százalékra csökkent. Az importban éppen ellentétes irányú változás következett be, emellett nőtt az élelmiszerek és a nyersanyagok részaránya az energiahordozók rovására.49 A Cseh Köztársaság az egyik legjelentősebb gazdaságikereskedelmi partnerünk. Fontos szempont, hogy kis- és középvállalataink számára még jól elérhető piacnak tekinthető. A CEFTA alapító tagjaiként, annak továbbfejlesztésében megközelítően azonos álláspontokat képviselünk, azonos nemzetközi szervezetek és kereskedelmi társulások tagjai vagyunk, azonos prioritásokkal (EU integráció, NATO-tagság, a kereskedelem további liberalizációja stb.) rendelkezünk. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolat liberalizálása jelentős mértékben hozzájárult a kereskedelmi forgalom bővítéséhez. A cseh-magyar külkereskedelmi forgalom évek óta rendkívül dinamikusan fejlődik. Csehországból főleg gépeket hoznak be Magyarországra.( számítógép-alkatrészek, és néhány nagyobb gépjárműmotor és motoralkatrész ). A magyar import közel 10 százalékát adja a csehországi kohászati szektor, emellett dinamizálódtak a cseh műanyag- és gumiszállítások. A

magyar

exportban

az

élen

a

húsok

állnak, de

jelentősen

nőtt

a

magyar

élelmiszerkészítmények kivitele is. A cseh autógyárak növelték gyártásukat és kivitelüket is az idei év első felében: a gépkocsik exportját illetően 9,4 százalékos növekedést értek el. A legnagyobb növekedési rátát a motorkerékpároknál mutatták ki, ahol a termelés 104,19 százalékkal emelkedett. A tehergépkocsiknál a gyártásnövekedés 75,65 százalékos, míg az autóbuszoknál

18,10

százalékos

volt.

Ami az egyes vállalatokat illeti a legnagyobb növekedést a Skoda Auto mutatta ki, amely éves mértékben

9

százalékkal

emelte

a

termelést

.

50

A csehországi piacon az összes kategóriájú járműből az első fél évben 0,39 százalékkal adtak el többet, mint az előző év hasonló időszakában. Ugyanakkor az exportnál a növekedés 9,7 százalékos. A csehországi autógyárak együttesen 439 308 gépkocsit szállítottak külföldre. A cseh gazdaság továbbra is erőteljesen fejlődik. A cseh cégek 6 százalékkal többért szállítottak külföldre fegyvert és katonai felszerelést 2006-ban, mint 2005-ben. A kivitel legnagyobb részét -34 százalékot- harckocsik, páncélozott járművek és ezek alkatrészei tették ki. 49

Részlet a Csehország c. országtanulmányból, melyet az OECD országok fejlődése c. tantárgy alkalmával készítettem 50

www.piacesprofit.hu 2007.07.13 13:29

53

A repülőgépek műszaki berendezései a kivitel 15 százalékát, a különféle műszaki segítség a kivitel 14 százalékát alkották. A csehek a fegyverek kivitele mellett az autó-és számítógépexport növelésével is kiemelkedő teljesítményt értek el mellyel a cseh kereskedelmi többlet csúcsot ért el. A pluszbevétel 9,3 milliárd koronára nőtt a tavalyi 7,4 milliárd koronás szintről mely főként annak köszönhető, hogy, hogy az exportra termelők növelték termelésüket, és kedvező áron értékesítették termékeiket. Éves szinten a kereskedelmi többlet 20,2 milliárd koronával haladja meg a tavalyi szintet.

51

A következő

időszak fejlődési lehetőségeit azonban nagymértékben gátolhatja az egyre nagyobb munkaerőhiány és az energiaárak gyors emelkedése.

A lengyel külkereskedelem Elsőként szeretném néhány szóval jellemezni a ’90-es évek eleji állapotot, pontosabban, hogy milyen is volt ekkor hazánk kereskedelmi kapcsolata Lengyelországgal. 1991 és 1992-ben passzív volt a magyar külkereskedelmi mérleg, de a hazai export értéke folyamatosan túllépte az importét, vagyis a Lengyelországgal való kapcsolatunkat 1993-tól hazai exportöbblet jellemezte. A kereskedelem tehát gyors növekedésnek indult. Lengyelország magyar külkereskedelemből való részesedése 1,6% volt és ezzel a 16.-dik legfontosabb kereskedelmi partnerünkké vált. A 2000 utáni rövid gazdasági hanyatlást követően a lengyel gazdaság megint gyors ütemben kezdett nőni, mely főként a magánfogyasztások növekedésének valamint a bruttó tőke alakulásnak köszönhető. A gazdasági növekedés tavaly a GDP 5,8 %-át érte el, ami a legjobb eredménynek mondható az évtizedben. A gazdasági növekedéssel párhuzamosan 2000 után megindult a külföldi működőtőke áramlás az országba. A beáramló tőke 18 %-a az USA-ból jött, ezt követte Németország (16,6 %), Nagy-Britannia (10%), Svédország majd Japán. A japán befektetések száma fokozatosan nőtt az országban: a japán cégek mint a Sharp, Toyota, Toshiba, Orion Electric egyre több tőkét fektettek be. A legtöbb befektetés a gyártásra, a kiskereskedelemre, a logisztikára, az értékesítésre valamint a marketingre irányul. Lengyelország stratégiai előnyei A legfontosabb ilyen stratégiai előnyök az olcsó és szakképzett munkaerő, rugalmas munkafeltételek, adócsökkentések, segélyek- melyek vonzóak lehetnek a külföldi a befektető számára. Az ország földrajzi elhelyezkedése is számos előnyt jelent: 500 millió nyugateurópai és 250 millió kelet-európai érhető el.

51

www.index.hu 2007.07.11 17:15

54

Az ország külkereskedelmi mérlege javuló tendenciát mutat. A 2002. évi export 9 %-kal nõttek, miközben az import kiadásai csupán 3,2 %-kal. Az export 70%-a az Európai Unióba irányul: Németországba, Olaszországba, Franciaországba, Hollandiába és Nagy-Britanniába. A legfontosabb exportáruk az autóipari, a bútoripari és hajógyártó-ipari termékek. Az Európai Unió országaiból származik az import 61%-a. Lengyelország Európa egyik jelentős agrártermelője, néhány ágazatban a világranglista első helyezettjei között van, azonban évtizedek óta jelentős agrárimportra szorul. A művelt terület 57 %-os arányával a kontinens egyik élenjáró országa.A Lengyel-alföld déli része a korszerűtlen, alacsony színvonalú, kisparaszti keretek között

gazdálkodó szántóföldi

növénytermesztés kiemelkedő területe. Az óceánias éghajlatú, tápanyagokban szegény talajú északi területeken nagy kiterjedésű legelők találhatóak A legelők és a kaszálók között rozs, len –és burgonyatermesztés folyik. Az ország élelmiszer-behozatalra szorul.

A szlovák külkereskedelem Szlovákia hazánk tizenharmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, Szlovákia számára hazánk a hetedik legfontosabb partner. A kivitelben meghatározó szerepe van a gépeknek és feldolgozott termékeknek. A legfontosabb ilyen termékek: a belső égésű motorok televíziókészülékek, rádiótelefonok, videó-lejátszó készülékek stb. Hazánk az elmúlt években egyre több szlovák autót importált, de ez a tendencia az export esetén is érvényesült, hiszen a személygépkocsi kivitelünk is dinamikusan bővült. Az energiahordozók exportja több mint duplájára nőtt, importja közel 80 %-kal nőtt, elsősorban a kőolajárak emelkedése miatt. Ami az agrárexportunkat illeti, elmondható, hogy itt is nagymértékű volt a növekedés, de ennek ellenére továbbra is passzív a kereskedelmi mérlegünk, mert a szlovák élelmiszerbehozatal jóval olcsóbb. A hazai termékeknek tehát az olcsóbb és esetleg rosszabb minőségű szlovák élelmiszerek konkurenciát jelentenek. Jellemző, hogy egyre több magyar termék jelenik meg a szlovák piacon, ezek főként az égetett szeszesitalok illetve a magyar ételkülönlegességek.52A hiány főleg azért csökkent, mert a Szlovákiában üzemeket létesítő nagy autógyárak megkezdték külföldi szállításaikat.

52

www.gkm.gov.hu 2007.10.03. 11:15

55

A szlovák kormány a gazdaság dinamikus növekedésére számít, melyet arra alapoz, hogy a francia Peugeot és a dél-koreai Kia új gyára teljes erővel termel majd. A külkereskedelmi mérleg hiánya várhatóan a GDP 1-1,5 százalékára mérséklődik az autók exportjának köszönhetően. (2006-ban 4,6 százalék volt). Az idén a gazdaság dinamikus növekedése várható, mely mögött a növekvő termelés és az autóipar kivitele húzódik.

III. Zárógondolatok Európa kilátásai a jövőben, a vizsgált régió szerepe Európa gazdasága összességében az 1980-as évek óta veszít pozíciójából az Egyesült Államokhoz képest. 1995 és 2005 között a tizenöt uniós tagállam átlagos éves növekedési mértéke csupán 2% volt, szemben az Egyesült Államokbeli 3,5 és a kínai 8,5%-kal. Európa globális pozícióvesztését jól jelzi, hogy 1980-ban a jelenlegi 25 uniós tagállam összesen a világtermelés 26 százalékát állította elő, 2003-ra ez 22 százalékra csökkent, és 2015-re várhatóan már csak 17 százalék lesz. A világgazdaság fejlődésére 2005-ben jellemző volt a lendületesség és dinamizmus. A növekedés hajtóerejét az Egyesült Államok és Kína jelentik. Európa növekedési üteme fele akkora, mint az Egyesült Államoké, Kína növekedési üteme pedig az egyesült államokbelinek a duplája vagy majdnem háromszorosa. Fölzárkózik India is, és változatlanul fontos növekedési tényezők a „délkelet-ázsiai kistigrisek” is. 2006-ban a világgazdaság további élénk növekedése volt tapasztalható. A világkereskedelem bővülése, a kedvező piaci feltételek, és a nagyvállalatok nyereségessége következtében, tavaly az unió gazdasági fejlődése is felgyorsult. Az USA gazdasági növekedése valamelyest mérséklődött, a japán növekedés stagnál, Kína és India pedig töretlenül gyors ütemben fejlődik. A nemzetközi tőkeáramlás fő célállomásai napjainkban tehát Kína és India, ezenkívül nő a szerepe a közép-kelet-európai országok tőkeimportjának is. A felzárkózó országokban a növekedés és a műszaki fejlődés lényeges mozgatórugóját a külföldi tőkebeáramlás jelenti, amely az uniós csatlakozással megélénkült. Az Európai Unió gazdasági fejlődésének húzóerejét az újonnan csatlakozott országok jelentik, a visegrádi országok gazdasága az uniós

56

átlagot többszörösen meghaladó mértékben bővült, ezáltal a

térség a növekedési ciklus

felszálló ágába került. A kérdés az, hogy vajon miért sikeresebbek a fent említett országok Európánál? Először is nézzük meg mi a helyzet az USA-ban. Az amerikaiak jóléte nagyrészt annak köszönhető, hogy az amerikai foglalkoztatási modell sokkal rugalmasabb, és a színvonal sokkal magasabb, mint az európai. Az amerikai társadalom munkaközpontú, a munkaerőpiac jól szervezett, és egy amerikai ember számára a munka többet jelent, mint a család vagy a szórakozás, ebben éli ki magát. Ezzel szemben egy európai számára a legfontosabb értékek a család és a szabadidő. Egy amerikai mer kockáztatni, tűri a bizonytalanságot, ezzel szemben egy európai ember fél kockáztatni, és nem szereti a bizonytalaságot. Most vizsgáljuk meg Kínát és Indiát. Kína a maga kilenc százalékos növekedésével ma a világ feldolgozóipari központja. Kiemelkedő a műszaki forradalom, mely egyrészt az importált technológiának, másrészt a külföldön tanult kínaiak eredményes munkájának köszönhető. Nagyon megnőttek a jövedelemkülönbségek, hatalmas eltérések vannak az ország fejlett keleti része- Sanghaj, Kanton környéke-és a mongol sztyeppék életszínvonala között. India a világ szolgáltató központja lehet. Az indiaiak a gyarmati rendszerből örököltek egy jól szervezett szolgáltatói szektort, ezenkívül magasan képzett és angolul beszélő, több milliós munkaerővel rendelkeznek. Jelenleg 450 millió indiai beszél angolul, és hasonló nagyságrendű a 35 évnél fiatalabbak száma. Ez a szám elgondolkodtató, ha arra gondolunk, hogy ennyi Európa összlakossága. 56 Felmerülő problémák az Európai Unióban Európa egyik nagy problémája, hogy nincs jövőkép. Megszűnt a nagyhatalmi szembenállás, de ezzel együtt eltűnt az a külső kényszerítés is, mely annak idején az uniót összetartotta. Ma már természetesnek számít a béke, úgy gondoljuk, hogy ezért már nem kell megdolgoznunk. A vezetés kérdése szintén gondot jelent Európában. A világ ma már nem arról szól, hogy a nagyhatalmak hogyan osztják fel egymás között a területeket, itt már egy sokkal rugalmasabb szövetségi rendszerről van szó, ahol a nagy országok összeállnak a kisebbekkel-ez csak ilyen föderális struktúrában képzelhető el. Egy ilyen struktúrának pedig épp a kis országok a szószólói, akik feladták nemzeti szuverenitásukat, kevés befolyással rendelkeznek, így csak 56

www.europaiutas.hu 2007.10.13. 9:56

57

korlátozottan tudnak érvényesülni. Az Európai Uniót ma a kettősség jellemzi, ami például a politika és a gazdaság nagyfokú szétválását jelenti. A gazdasági és politikai befolyás közötti ellentmondás azonban a jövőben nem tartható fenn, a mostaninál egy sokkal erőteljesebb közös európai politika szükséges, enélkül ugyanis nem lesz tarható Európa befolyása a világban. Európa csak akkor tudja növelni befolyását a jövőben, ha egységesen lép fel számos kérdésben. A döntéseknél az elsődleges szempont az európai érdek kell, hogy legyen, ezután következik a nemzeti, a regionális majd a lokális érdek. A pozícióvesztés legfőbb okai az európai munkaerő alacsonyabb átlagos termelékenységére, a rövidebb munkaidőre és az alacsonyabb foglalkoztatottsági rátára vezethetők vissza. Ezek a versenyhátrányok az európai szociális modell jellegzetességeiből fakadnak és egészen más képet mutatnak a skandináv országokban, a nagy európai gazdaságokban (Németország, Franciaország, Olaszország), az angolszász modellt követő liberális Egyesült Királyságban és Írországban, a déli, mediterrán országokban (Spanyolország, Portugália, Görögország), illetve a volt szocialista többnyire nyitott kelet-európai gazdaságokban, így Magyarországon is. A siker titka : Európában csakis azok az országok válhatnak sikeressé, melyekben nemcsak a tehetség és technológia, hanem a társadalmi szolidaritás és a kultúra fejlesztése is fontos társadalmi érték. Ahol az információs-és technológiai forradalom nem robban ki és nincs megfelelő politikai-gazdasági átalakulás, az az ország lemarad és ezáltal a „vesztesek” közé kerül. A változtatás szükségessége tehát elengedhetetlen valamennyi európai országban. A rendszerváltó országok számára a legfőbb kihívást a posztkommunista átmenet végrehajtása volt. A versenyképesség megtartásához elengedhetetlen a tőkevonzó illetve tőkemegtartó

képesség

fokozása,

emellett

a

kis-és

középvállalkozási

szektor

termelékenységének és foglalkoztatásának növelése, valamint az FDI szerkezeti átalakulása ( a szolgáltató ágazatok súlyának növelése ). Szlovákia az autógyártás terén vált a térség legjelentősebb befektetési központjává, Magyarország egy első befektetési hullám után egy második, a magasabb bérköltséggel jobban összeegyeztethető elektronikai, informatikai és gyógyszeripari befektetési hullámot is fogadott. Manapság egyre több nagyvállalat úgy próbálja csökkenteni működési költségeit, hogy tevékenységét egy alacsonyabb költségszintű országba telepíti. Míg korábban inkább a gyártási folyamatokra volt ez jellemző, ma a tendencia a szolgáltató ágazatokba való beruházás. 58

Az olcsóbb államokban sorra alakulnak ki a szolgáltató központok, ahonnan a cégek határokon átnyúló több telephelyet kiszolgáló informatikai, ügyfélszolgálati, pénzügyi és humánerőforrás-feladatokat látnak el. A regionális szolgáltató központ címért már évek óta több ázsiai és kelet-közép európai ország is versenyez, többek között hazánk is. A nyugati multinacionális cégek számára azonban a cseh főváros illetve a szlovák főváros vonzóbbnak bizonyult. Szakértők szerint három tényező befolyásolja a cégeket a döntésben, hogy hová települjenek. Az első, a rendelkezésre álló munkaerő, a második a beruházásokat segítő kormányzati ösztönzők, a harmadik pedig az adott országról külföldön kialakult kép.Hazánk előnye Csehországgal és Szlovákiával szemben, hogy itt még mindig nagyobb számmal vannak jelen európai nyelveket jól beszélő fiatalok, ezzel szemben az említett két országban ilyen szempontból véges a munkaerő kínálat. Szimpatikussá teszi hazánkat az is, hogy a privatizáció idején sok nyugat-európai vállalat hozta ide tőkéjét. Általánosságban elmondható, hogy a kelet-közép európai régió nem az infrastruktúrája, vagy gazdasági stabilitása miatt vonzó, hanem olcsó és szakképzett munkaereje végett. Ez az állapot a jövőben is fenntartható, a régió továbbra is elsőszámú befektetési célpont lehet a külföldi cégek számára, de nagy valószínűséggel- mint azt már korábban említettem-Kína lesz az elsődleges befektetési célpont. Szakemberek szerint a jövőben a régión belül hazánk és Románia közé terelődik a verseny. A szomszédos ország előnye, hogy lényegesen olcsóbb munkaerővel rendelkezik, emellett több a francia, spanyol, és olasz nyelveket beszélők száma, emellett a képzési rendszer is kiváló. Magyarország összekötő kapocs lehet Európában a kínai és más ázsiai befektetők számára, Európa nagyon differenciált, így nagy igény van a helyi tudásra, a szokások ismeretére, amiben partnerei lehetünk az ázsiai befektetőknek és vállalatoknak. Jobban ki kellene használni, hogy Budapestet a nagyobb kínai vállalkozások Európa Hongkongjának tartják, emellett Budapest Közép-Kelet-Európa, sőt egész Európa áruelosztó központja is lehetne. Emellett Magyarországnak nagyon jó kapcsolatai voltak Kínával a rendszerváltás előtti évtizedekben, rengeteg személyes kapcsolat maradt fenn ebből az időszakból, melyek ápolásával

szorosabbra

lehetne

fűzni

az

együttműködést.

Kínában az a magyar vállalat lehet sikeres, mely félkész, vagyis kínai együttműködést is igénylő technológiát visz oda.

59

Senki nem tudja előre mit hoz a jövő, de a XXI. század nagy valószínűséggel nem Európa évszázada lesz. Ez persze nem azt jelenti, hogy ki kell vonni a világgazdaságból, hiszen gazdaságilag ma is világtényező: nélküle nincs kereskedelem, nincsenek nemzetközi segélyek, tőkemozgások, beruházások és környezetvédelem. A gazdasági növekedés mai üteme alapján Európa most kikerülhet a világgazdasági körforgás élvonalából, a növekedés központja pedig a csendes-óceáni térség élvonalába tevődhet át.

60

Irodalomjegyzék A világ helyzete 2002- Föld Napja Alapítvány A világ helyzete 2006- Föld Napja Alapítvány Árva László: Külföldi tőkeberuházások Közép-Kelet Európában Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Bp 1995 Bora Gyula-Korompai Attila :A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza Aula kiadó,Bp 2001 Borsy István:Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönykiadó, Bp 1992. Dr. Frisnyák Sándor :Általános gazdaságföldrajz Tankönyvkiadó,Bp,1990 Dr. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Bp 1999 Dr. Marinovich Endre-Ferkelt Balázs : Az átmenet gazdaságtana- Az előadáson elhangzott tézisek és adatok, Bp 2006 Ehrich Éva-Révész Gábor-Tamási Péter : Kelet-Közép Európa:honnan-hová? Akadémia Herwig Birg- A világ népessége-Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák- Corvina Kiadó Kft.,2004 Hubai József: Magyarország természeti erőforrásainak külgazdasági földrajza Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Bp 2001 Illés István- Közép-és Délkelet Európa az ezredfordulón, Átalakulás, integráció, régiók Dialóg Campus Kiadó, Bp-Pécs, 2002 Krónika Kézikönyv Európa- Magyar Könyvklub, Bp 2001 Németh István : Európa 1945-2000- A megosztástól az egységig , Aula kiadó, 2004 Kiadó, Bp 1994 Országtanulmány Csehországról, 2007 Probáld Ferenc: Európa regionális földrajza Elte Eötvös kiadó, Bp 2000 Tóth Mónika szakdolgozata : A közép-kelet európai országok nemzetgazdasági erőforrásainak összehasonlítása, 1997 Felhasznált folyóiratok HVG 2007.07.07.szám : Demográfiai kilátások: 10 millió alatt 2010-ben ? (24.o.) Világgazdaság 08. 03. szám : Szakmunkást keresnek (4.o.) Világgazdaság 2007. 08.09.szám : Lassulhat a lengyel gazdaság (4.o.) Világgazdaság 2007. 08. 14. szám : Munkaerőhiány a cseh cégeknél (4.o. ) 61

Felhasznált internetes oldalak www.gkm.gov.hu/data/cms920827/Szlovakia.pdf www.socialnetwork.hu/cikkek/sikKGSTpiac.pdf www.energiamedia.hu http://hvg.hu/karrier/20070525_lengyelorszag.aspx http://hdr.undp.org/hdr2006/statistics/ http://www.ewc-finance.be/home/index.cfm?contentId=3_eu_voorwaarden&langId=hu www.hrportal.hu www.origo.hu www.portfolio.hu www.piacesprofit.hu www.index.hu www.oecd.org www.undp.org. www.eurostat.hu www.cia.gov www.zoldtech.hu

62

Melléklet

1.sz.ábra (23.o.) Foglalkoztatottság ( GDP %-ban) 2006 szlovák

2005

lengyel cseh

2000

magyar

1995 0

20

40

60

80

Forrás: Eurostat

2.sz. ábra (23.o.) Munkanélküliségi ráta (GDP %-ban) 20 15

magyar cseh

10

lengyel szlovák

5 0 1995

2000

2005

2006

Forrás: OECD

63

3.sz. ábra ( 35.o.) Gazdasági növekedés ( % ) 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

2006 2007 2008

Magyarország

Csehország

Lengyelország

Szlovákia

Forrás: Eurostat, előrejelzés

4.sz.ábra ( 40.o.) KMT a régóban 1999.júniusig 35 30 25 20

Mrd USD

15 10 5 0 Magyarország

Csehország

Lengyelország

Szlovákia

Forrás: Dr.Majoros Pál -Magyarország a világkereskedelemben

A visegrádi országok CEFTA-n belüli kereskedelmének aránya 1997-ben (%) Ország

Magyar

Cseh

Lengyel

Export

7,3

22,1

6,7

Import

6,5

14,9

6,3

Szlovákia 41,0 29,2

Forrás: Dr.Majoros Pál - Magyarország a világkereskedelemben

64