Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK nappali tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK nappali tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány

MAGYARORSZÁG EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSA ÉS A SZESZIPAR, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A ZWACK UNICUM RT-RE

Készítette: Kotmajer Anikó

Budapest, 2005

Tartalomjegyzék

Bevezetés………………………………………………………………………………………5 I. A magyar szeszipar piaca…….………..…………………………………………………….8 I.1. Piaci szereplők és a piaci forgalom ….…………………………………………….8 I.2. Pálinka……...…………………………………………………………………..…12 I.3. Eredetvédelem…………………………………………………………………….13 I.4. Bérfőzés…………………………………………………………………………..14 I.5. Mitől függ a fogyasztás?.........................................................................................15 I.5.1. Fogyasztói trendek…………………………………………………...…16 I.5.2. Minőség és kínálat……………………………………………………....21 I.5.3. Árak – adóterhek……………………………………………………..…22 I.5.4. Reklám………………………………………………………………….24 II. Az Európai Unió új tagállamainak szeszipara…………………..………...……………….25 II.1. Lengyelország…………..………………………………………………………..26 II.2. Csehország…………..…………………………………………………………...27 II.3. Magyarország……..……...……………………………………………………...28 II.4. Szlovákia……………………..………………………………………………….29 II.5. Litvánia…….…………………………………………………………………….29 II.6. Lettország…..……………………………………………………………………30 II.7. Szlovénia………...………………………………………………………………30 II.8. Észtország…….………………………………………………………………….31 II.9. Ciprus……...……………………………………………………………………..32 II.10. Málta………...………………………………………………………………….32 III. Az EU csatlakozás és a magyar szabályozás változásai………………………………….33 III.1. A magyar szeszipar és a csatlakozás……………………………………………34 III.2. Jövedéki adó……...……………………………………………………………..36 III.2.1. A jövedéki adópolitika koncepciója az Európai Unióban…………….36 III.2.2. Új jövedéki adó törvény Magyarországon……….…………………...37 III.2.2.1. Jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása…..37 III.2.2.2. Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek beszerzése, kiszállítása…………………………………………………………..…43 III.2.2.3. A jövedéki törvény tizedik fejezetének egyes rendelkezései.44 3

III.3. Az Európai Unió élelmiszer törvénye…………...……………………………...48 III.4. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/89/EK rendelete……………………...49 IV. A Zwack Unicum Rt…………...…………………………………………………………50 IV.1. Általános bemutatás………………………………………………………….…50 IV.2. Zwack termékek a magyar piacon……………………………………………...52 IV.3. A Zwack termékek jelenléte az Európai Unió piacain………………………….52 IV.4. Az Unión kívüli kereskedelem…………………..……………………………...53 IV.5. Szállítmányozás – logisztika…………………….…………………………...…53 IV.6. Környezetvédelem és a Zwack Unicum Rt…………………………………..…55 IV.7. A Zwack Unicum Rt. legfontosabb pénzügyi mutatói…..……………………...59 IV.8. A csatlakozás új lehetőségei….………………………………………………...59 IV.9. A Zwack Unicum Rt. helyzete a magyar piacon 2003-ban……………….……60 IV.10. A csatlakozás éve a Zwack Unicumnál……………..…..……………………..61 IV.11. SWOT analízis……………………………………………………………...…62 Befejezés…….……………………………………………………………………………..…64 Irodalomjegyzék………………………………………………………………………………66 Táblázatjegyzék……………………………………………………………………………....68 Ábrajegyzék…………………………………………………………………………………..69 Rövidítés jegyzék…………………………………………………………………………..…70 Mellékletek……………………………………………………………………………………71

4

Bevezetés

Dolgozatom célja az, hogy átfogó képet adjon a magyar szeszipar, különös tekintettel a Zwack Unicum Rt. jelenlegi helyzetéről. Összefoglaló áttekintés1 A pálinka, illetve szeszfőzés egész történelmünk során fontos alakítója volt az egyes kultúrák fejlődésének. A legősibb pálinka az Ázsiában még ma is kedvelt tejpálinka. S már a szibériai és kaukázusi népeknél is folyt lepárlás, desztilláció. A VIII. században a bor lepárlásával foglalkozó araboktól származik az alkohol alkimista műszó, ami finom port jelent. A XVI. századig az égetett szesz gyógyszernek számított, s csak később terjedt el, mint fogyasztható, mámorosító hatású ital. A gyógyszer szerepet igazolja az európai terminológiában az aqua vitae (élet vize) és az aqua vini megnevezések, s ezek különböző változatai az egyes nyelvterületeken. Gabonapálinkát már 1770-ben készítettek a kelták Skóciában. A pálinkafélék hazai elterjedéséről az első írásos adat a XIV. századból való, amikor Károly Róbert feleségének köszvényét gyógyították aqua vitae-val, azaz az élet vizével. Valószínűleg ez egy borpárlat, brandy volt, ami a mai pálinka ősének tekinthető. A gabonából készült párlatokat Mátyás korában a borszesztől megkülönböztetve crematum, crematura nevekkel illették. A szlovák eredetű pálinka szó a gyümölcspárlat megnevezésére szolgált/szolgál, így elkülöníthetővé vált a gyümölcs- és gabonapárlat. A XV. században a sernevelőházak és a pálinkafőzdék együtt működtek. Az akkori pálinkafőzés eszközeit Comenius az „Orbis sensualium pictus” című munkájából ismerhetjük meg. A pálinkafőzés földesúri előjog volt, a paraszti főzést korlátozták. A gabonából készített pálinka terjedése és fogyasztása olyan rohamosan terjedt, hogy 1667-ben már rendeletekkel tiltották meg a kenyérgabona e célra történő felhasználását. Tilos volt a pálinkafőzés istentiszteletek alatt is. A főzés védőszentje Szent Miklós volt. Az 1700-as évek közepén már kiadványok jelentek meg a pálinkafőzésről.

1

Balázs Géza: A magyar pálinka, Tamás Jenő: Pálinkák és más nemes párlatok, www.palinca.com alapján

5

Az 1799-től kialakult kisüzemek, szesz-, pálinka- és likőrgyárak termelése szükségessé tette a pálinkafőzés központi szabályozását. 1836-ban a földesúri előjog törvényerőre emelkedett, majd bevezették a pálinkaadót. 1850-től a szeszgyártás állami monopólium lett. 1867-ben jött létre az önálló Magyar Királyi Pénzügyőrség és az 1868. évi XVI. törvénycikk a szeszadóról pedig megteremtette a jövedéki szabályozás alapjait. Ettől kezdve a pénzügyőrök felügyelete alá tartozott a pálinka előállítása, csakúgy mint napjainkban. 1920-ban 260, 1970-ben 1070, 1982-ben pedig 815 szeszfőzde működött Magyarországon. A XX. század közepén kialakult a feles főzés, mely értelmében a termelés egyik fele a főzetőé, míg a másik az államé. A zugpálinkafőzés a XVIII. században a paraszti serfőzők korlátozásakor alakult ki. A gazdák az elhullott gyümölcsöt nem hagyták veszendőbe, hanem otthon, sokkal olcsóbban kifőzték. Napjainkban a zugfőzések ellenőrzése megszaporodott, a kereskedelmi forgalomba szánt zugfőzők számának megemelkedésével. Alkoholtartalmú italokat már ősidők óta készítenek, de szeszgyártásról csak a lepárlás felfedezése után a XII. századtól beszélhetünk. Eleinte ezek az italok csupán vizes alkohololdatok voltak, s csak a XVIII. század óta tudnak tömény szeszt készíteni, ami az alkohol előállításához szükséges technikai eszközök fejlődésével magyarázható. A tömény italok előállítása a lepárlástól függ. Ez a desztillációs folyamat, amikor a folyadékot elpárologtatják és a keletkezett párát lehűtik. A kiegyezés után az ipar fejlődésével az alkohol a vegyipar nélkülözhetetlen alapanyagává vált, azonban alkalmazásának elterjedését gátolták a túl magas adók. Az ipari és fogyasztási célra felhasznált alkohol adóztatását ekkor megkülönböztették és az ipari felhasználást adómentessé tették. A második világháború utáni államosítás központosította a szeszgyártást is és csak a rendszerváltás után kezdett újra az önálló fejlődés útjára lépni. A rendszerváltást követően Magyarországon még nagyon magas vámok védték a szeszipart, de az azóta folyamatosan csökkenő vámterhek megszűntek, amikor Magyarország 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz, kilenc új tagállammal együtt. A csatlakozás eredményeképpen megvalósul Magyarország és az Európai Unió tagállamai között az áru, tőke, munkaerő és szolgáltatás szabad áramlása. A csatlakozás új lehetőségeket tár fel a magyar termelők és persze a fogyasztók előtt is, de egyben új szabályozásokat és megnövekedett piaci versenyt is eredményez. A magyar termelőknek alkalmazkodniuk kell az új előírásokhoz és meg kell találniuk a csatlakozás nyújtotta új lehetőségeket. Fontos, hogy kellően tájékozottak legyenek a tevékenysé 6

güket érintő kérdésekben, mind a szabályokat, mind a támogatásokat illetően, mert csak így tudnak versenyképesek maradni azon a piacon, ahol a többi szereplő már ismeri a ″játékszabályokat″. A megváltozott körülmények között érdemes megvizsgálni, hogy a magyar szeszipar meg tudja-e tartani piacát és fel tudja-e venni a versenyt az Uniós versenytársakkal. A szakdolgozatban a magyar piaci forgalom elemzése után külön foglalkoztam a tömény italok közül a pálinkával, majd a fogyasztásra, így termelésre ható legfontosabb tényezők alapján vizsgálom tovább a magyar piacot. Az egyes részterületek kidolgozásánál, vizsgálatánál a nemzetközi kitekintés is részét képezi a szakdolgozatnak. Kérdéses, hogy a magyar piacon vajon mennyire fog megnövekedni a külföldi szeszesital márkák kereslete és forgalma, valamint, hogy ez a viszonylag zárt piac hogyan változik majd az Uniós csatlakozás következtében. Összehasonlításként rövid ismertetést mutatok be az újonnan csatlakozó tíz tagország szesziparának helyzetéről. Vázlatosan ismertetem a termékek forgalmazásával és adóztatásával kapcsolatos szabályokat. A dolgozat a Zwack Unicum Rt. piaci helyzetének elemzésével zárul. A Zwack Magyarország vezető szeszesital gyártó és –forgalmazó cége. Folyamatosan törekszik a vezető hely megtartására, növekvő részesedés elérésére a külső piacokon és az Európai Unióban való helytállásra. Helyzete a piacon stabil, de az uniós csatlakozás változásaival és kihívásaival nekik is meg kell birkózni. Az adatokat és információkat a Zwack Unicum Rt. marketing és operációs igazgatóságaival folytatott konzultáció során rendelkezésemre bocsátott anyagokból; a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács adataiból; könyvtári kutatásokból és internetes honlapokról gyűjtöttem. Az adatgyűjtést 2005. április 22-én zártam le. A dolgozatom csak a töményitalok vizsgálatával foglalkozik.

7

I. A magyar szeszipar piaca I.1. Piaci szereplők és a piaci forgalom A magyar szeszipari szereplők száma nem változott jelentősen az elmúlt években. Körülbelül száz vállalkozás foglalkozik szeszesital gyártással. Az elmúlt évek forgalma alpján megállapítható, hogy a hazai piacon öt kiemelkedő cég prezentálja a forgalom mintegy 70 százalékát, melynek értéke meghaladja a 20 milliárd forintot. Az öt kiemelkedő cég: •

Zwack Unicum Rt.;

•

Várda Drink Rt.;

•

Miskolci Likőrgyár Rt.;

•

Kecskeméti Likőripari Rt. és az

•

Aranykapu Rt.

Mind az öt cég tagja a Magyar Szeszipari Szövetségnek. Méreteiben az öt cég mellé sorolható a Győri Likőripari Rt., amely azonban nem tagja a Szövetségnek. Az öt legnagyobb cég termékei között megtalálható a pálinka mellett a brandy, a rum, a vodka, a különböző likőrök, a cherry, a gin, a különböző vermouthok és a kevert nevű szeszesital. Az égetett szeszesitalok piaci szereplői közül pedig vannak, akik borászati tevékenységbe is belekezdtek az elmúlt években. A magyar szeszpiac egyik jellemzője, hogy pálinkát minden termelő főz. A kisebb szereplők csak pálinkát főznek, de minél nagyobb egy cég, annál szélesebb a termékkínálata. A szeszpiac szereplői között azonban nem csak szeszesital gyártókkal találkozhatunk. A következő területeken beszélhetünk szeszgyártásról: •

szeszesital,

•

borpárlat,

•

és az ipari szeszgyártás (a kozmetika, vegyipar és gyógyszeripar is ennek a része).

A Magyar Szeszipari Szövetség tagjainak éves adatai alapján a következő táblázatokból jól látható a szeszpiaci termelés megoszlása a szeszfélék között. A táblázat a Szeszipari Szövet

8

ség és Terméktanács tagjainak a Szövetség által rendelkezésemre bocsátott publikus adatait tartalmazza. Mivel összesített adatokról van szó, a tendenciát jól tükrözik, de az egyes tagok tevékenységét nem feltétlenül. 1. táblázat: 2000. év forgalom adatai éves összes Termelés Import Export Forg. élelm. ipar Forg. vegyipar Forg. gyógysz. ip. Belföldi forg. össz.

szeszgyártás hlf.2 43341423 13504609 15184565 12021654 4834070 32040289

szeszesital hlf. 11513762 93078 291243

borpárlat hlf. 1893612 288026

ecet hl.3 151804 38 1188

keményítő tonna 378117 1613 150799

11603073

2321095 148350 323024

Forrás: Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács

A 2000. év táblázatának adataiból egyértelműen kiderül, hogy a szeszgyártás lehetséges módjai közül a szeszesital gyártás volumene a legmagasabb. A szeszesital termelése jóval magasabb, mint a borpárlat, ecet, keményítő előállított mennyisége. Fontos megjegyezni azonban, hogy a borpárlatok a szeszesitalok gyártásának egyik alapját képezik, így azok mennyiségének változása is a szeszesital fogyasztás piacától függ. A 2000. év táblázatának adatai azt mutatják, hogy a magyar termelésnek csupán töredékét (kb. 2,5 százalékát) exportálják, tehát a termelés elsősorban a hazai piac szükségleteinek ellátására törekszik. A táblázatból látható, hogy az import igen csekély mértékű, az összes belföldi forgalomhoz képest, amiből az derül ki, hogy a magyar termékek uralják a piacot. 2. táblázat: 2001. év forgalom adatai éves összes Termelés Import Export Forg. élelem ipar Forg. vegyipar Forg. gyógysz.ip. Belföldi forg. össz.

szeszgyártás hlf. 42456063 277134 13774611 15617194 12618345 4648096 32883635

szeszesital hlf. 9951974 99661 614829

borpárlat hlf. 1579609 651682 7496

ecet keményítő hl. tonna 148930 312218 1654 4069 84883

10126631

2125645 143745 227335

Forrás: Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács

2 3

hlf. - hektoliterfok hl. - hektoliter

9

A 2000. évhez viszonyítva 2001-ben a szeszgyártás belföldi forgalma nem változott nagymértékben, 2,6 százalékkal emelkedett. A szeszesitalok összforgalma azonban jelentősen, 12,7 százalékkal esett vissza. (Mind a hazai, mind a nemzetközi tendenciák a szeszesital fogyasztás csökkenését jelzik.) A 12,7 százalékos belföldi szeszesital forgalom csökkenése együtt járt a termelés 13,50 százalékos csökkenésével. Azonban az import körülbelül 7,07 százalékkal emelkedett. A termelés ilyen mértékű visszaesése mellett, az export 111 százalékkal, több mint duplájára növekedett. A szeszesital gyártással szoros összefüggésben lévő borpárlat-termelés is, körülbelül 16,6 százalékkal csökkent 2001-ben. A termelés ugyan csökkent, de az import 126 százalékkal növekedett. Arányait tekintve a szeszesital és borpárlat-termelés 2000 és 2001-ben szinte ugyanolyan mértékű volt. Azonban míg a szeszesital import csekély mértékű növekedést mutatott, a borpárlat importja nagymértékben megugrott hasonlóan, mint a szeszesital exportja.

3. táblázat: 2002. év forgalom adatai éves összesen Termelés Import Export Forg. élelm. ipar Forg. vegyipar Forg. gyógysz. ip. Belföldi forg. össz.

szeszgyártás hlf. 42884422 11850950 16185450 13188259 4876787 34250496

szeszesital hlf. 9572702 233958 591877

borpárlat ecet hlf. hl. 1748166 149125 30 219

keményítő tonna 304864 1966 78060

9351047

1425473 156134 226804

Forrás: Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács

Az éves szeszgyártás hektoliterfokban szinte nem változott, csak 1 százalékkal emelkedett. A belföldi összforgalom is csak kis mértékben, 4,2 százalékkal emelkedett. A szeszesital-termelés mennyisége továbbra is csökkent 2002-ben, 3,8 százalékkal. Az exportált mennyiség ebben az évben nem mutatott jelentős változást, viszont az importált szeszesitalok mennyisége 134,80 százalékkal emelkedett. A belföldi forgalom mindennek ellenére 7,66 százalékkal csökkent. 2002-es évtől a borpárlat export és import mennyiségek adatai nem állnak rendelkezésre, s bár a termelés növekedett, a belföldi összforgalom majdnem 33 százalékkal esett vissza.

10

4. táblázat: 2003. év forgalom adatai éves összesen Termelés Import Export Forg. élelm. ipar Forg. vegyipar Forg. gyógysz. ip. Belföldi forg. össz

szeszgyártás hlf. 46621593 47520 11120923 16564194 13312179 5996939 35873312

szeszesital hlf. 9015741 231326 450356

borpárlat hlf. 640190 19719

ecet hl. 134503 38 1986

keményítő tonna 293273 1552 92894

8835255

755624

127982 200379

Forrás: Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács

A szeszgyártás összes belföldi forgalma az előző évhez hasonlóan enyhén, 4,7 százalékkal növekedett, csakúgy, mint a belföldi termelés, ami 8,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A szeszesital-termelés ebben az évben tovább csökkent, 5,8 százalékkal. Ebben az évben már az import is csökkent. Sajnos az export jelentősebb mértékben, 23,9 százalékkal lett kevesebb. Az összes belföldi forgalom a korábbi évek tendenciáját követve 5,5 százalékkal maradt el az előző évitől. Ezévben a borpárlatok belföldi piacán 47,0 százalékkal csökkent a forgalom. A termelés 63,4 százalékkal csökkent, az import pedig a 2000-2001-es évek forgalmához viszonyítva -93 illetve -97 százalékkal változott. Az ecet és keményítő termelés és forgalom 2000 és 2003 között csökkenő tendenciát mutatott. Az adatokat azért tüntettem fel, hogy érzékeltessék a szeszesital gyártás mértékét a szeszpiacon belül.

A 2000-2003-ig terjedő időszak alatt a szeszgyártás mintegy 7,6 százalékkal emelkedett. A 2001-es évtől eltekintve emelkedő tendencia figyelhető meg. A belföldi forgalom minden évben emelkedett, és így ért el négy év alatt 11,96 százalékos növekedést. A szeszesital termelés ugyanebben az időszakban csökkenő tendenciát követve 21,69 százalékkal csökkent. Legnagyobb mértékben 2001-ben, ugyanabban az évben, amikor az import megduplázódott. A belföldi szeszesital-forgalom szintén folyamatos csökkenés mellett 2003-ban 2000-hez képest 23,9 százalékkal csökkent. A belföldi forgalom csökkenése szintén 2001-ben, az import nagymértékű növekedésének évében volt a legnagyobb. 11

A borpárlatok termelése és belföldi forgalma esett vissza a legnagyobb mértékben, 66,2-67,4 százalékkal. Tehát míg a szeszgyártásban nagyon enyhe növekvő tendencia figyelhető meg, addig a szeszesitalok piacán csökkenő tendencia a jellemző. Az összesített adatokat a Szeszipari Szövetség és Terméktanács a tagjai által szolgáltatott adatok alapján számolta ki. Az adatok alapján megállapított tendencia a magyar piac egészére jellemző. I.2. A pálinka A pálinka hazánkban nagy népszerűségnek örvendő tömény szeszesital. Mindenki ismeri, van aki jobban, van aki kevésbé kedveli, de az szinte biztos, hogy nincs olyan magyar ember, akinek ne akadna legalább egy ismerőse, aki ne készített volna már igazi házi pálinkát. S hogy hogyan is készül? A gyümölcsből kierjedt cefréből, ami az alkohol mellett még sok vizet tartalmaz, lepárlással állítható elő a tiszta szesz. Ha alkoholtartalmú vizet desztillálunk, az elegyből mindig nagyobb mennyiségű alkohol párolog át, mint víz, s ezért lesz nagyobb alkoholtartalmú a desztillátum, mint a folyamatnak alávetett elegy. A gyümölcspálinkák készítésénél a ma is használatos egyszerű lepárolóval kétszer párolják le a cefrét. A második lepárlás után 40-60 százalékos pálinka nyerhető. A pálinkáknak több fajtáját is termelik Magyarországon: •

a kisüsti pálinka olyan törköly- vagy gyümölcspálinka, amelyet legfeljebb 1000 literes, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő;

•

érlelt pálinka az a törköly- vagy gyümölcspálinka, amelyet legalább 6 hónapig érlelnek 1000 literesnél kisebb, vagy legalább 12 hónapig 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban;

•

ó pálinka az a törköly vagy gyümölcspálinka, amelyet legalább 1 évig érlelnek 1000 literesnél kisebb, vagy legalább 2 évig 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban;

12

•

a gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyaspálinka az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érlelnek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy többfajta gyümölcsöt is tartalmazhat és 100 liter pálinkához legalább 10 kg gyümölcsöt kell felhasználni. 4

A kereskedelmi forgalomba kerülő pálinkákra a következő előírások vonatkoznak: •

a pálinka készítéséhez kizárólag Magyarországon termett és termesztett gyümölcs, szőlőtörköly és aszú szőlő törköly használható fel,

•

csak azt a gyümölcspárlatot lehet pálinkának nevezni, amit Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak.

A pálinka elnevezés továbbá csak azokra a termékekre használható, melyek az alábbi feltételeknek is megfelelnek: •

100 százalékosan gyümölcsből készül és

•

minimum 37,5 százalékos alkoholfokkal rendelkezik. 5

A feltételeknek nem megfelelő termékeket, csak szeszesital néven lehet forgalomba helyezni. Ezzel az előírással a pálinka minőségét garantálják, mégis sok olyan áru van még forgalomban, amelyek az előírásnak már nem felelnek meg, mégis pálinka néven forgalmazzák azokat. Ennek oka, hogy a törvény csak a 2002. július 1-e után palackozott termékekre vonatkozik, a hatályba lépése előtt gyártottakra nem. I.3. Eredetvédelem A pálinka magyar nemzeti sajátosság, ezért Magyarország az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során 2002 júliusában jelentette be, hogy magyar nemzeti termékként, szeretné elismertetni a pálinkát. Ez azt jelenti, hogy a pálinka megnevezést szerettük volna kizárólag a Magyarországon előállított gyümölcspárlatokra levédetni. Ez a szándék nem maradt visszhang nélkül, s legfőképp keleti szomszédunk, Románia szerette volna ezt megakadályozni. Végül 2002 decemberében sikerült levédetni a pálinka elnevezést, ekkor fogadta ezt el az Európai Unió. Mindez azonban csak a csatlakozás napján, 2004. május 1-én vált hatályossá, s ezt

4 5

A 148/2004. (X.1.) FVM-ESZCSM-GKM rendelet szerint. (Magyar Közlöny 2004/139. szám) A Magyar Élelmiszerkönyv 2002. július 1-én életbe lépett 1-3-1576/89-es előírása szerint.

13

követően pálinkának csak a Magyarországon, illetve Ausztria négy tartományában előállított gyümölcspárlatot lehet nevezni.6 A pálinka elnevezés használatára vonatkozóan az 1576/89-es tanácsi rendelet kiegészítései tartalmazzák az arra vonatkozó előírásokat. A rendelet a tömény szeszes italokra vonatkozó általános szabályokat, definíciókat és leírásokat tartalmazza. A pálinka szó eredetvédelmére vonatkozó kiegészítés a tíz új tagállam csatlakozásakor történt.7 A pálinka, mint általános elnevezés ugyan csak a csatlakozás után vált védetté, voltak azonban már korábban levédett egyedi fajták. A Kecskeméti barackpálinka, a Békési szilvapálinka és a Szabolcsi almapálinka is szerepelnek az 1576/89-es rendeletben. Továbbá a pálinka termékkategórián belül a Magyar Eredetvédelmi Tanácsnál a földrajzi árujelzők oltalma alatt áll még a Tokaji aszútörköly pálinka, a Tokaji törkölypálinka, a Gönczi barackpálinka és a Szatmári szilvapálinka is.8 Az eredetvédett pálinkák mindegyikénél meghatározzák, hogy milyen alapanyagokból készülhet a pálinka, hol kell ezeket előállítani (termőterület), az előállítás módját, a csomagolást és a jelölést is. Az eredetvédett termékeknek tehát sok kritériumnak kell eleget tenniük, melyek valóban az egyediséget biztosítják. I.4. Bérfőzés A pálinka eredetvédelmén túl a bérfőzés szabályainak és hagyományainak Unióba való integrálása is nélkülözhetetlen feladat volt, hiszen a bérfőzésnek Magyarországon komoly hagyományai vannak. Bérfőzés keretében kizárólag saját fogyasztásra lehet pálinkát főzetni. A szesz bérfőzését az Unió 2015-ig engedélyezte, s az ehhez kapcsolódó jövedéki adó kedvezmények is eddig érvényesek.9 Az adókedvezményt csak gyümölcstermelők vehetik igénybe. A bérfőzetett mennyiséget azonban nem személyenként, hanem háztartásonként határozták meg. Míg az 1997-es jövedéki adó törvény szerint egy természetes személy évi 50 liter tiszta szeszt főzethetett, a 2003-as törvény szerint 50 liter gyümölcsszeszt főzethet egy háztartás. Az nincs meghatározva a tör 6

A négy tartomány: Alsó-Ausztria, Burgerland, Bécs környéke és Stájerország. Consolidated Text, Consleg: 1989R1576-01/05/2004 8 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő alapján 2005. 19. szám 7

14

vényben, hogy az 50 liter szesz hány fokos lehet, ezért a magyar termelők a pálinkák esetén lehetséges legmagasabb alkoholtartalmat, azaz 86 fokot vesznek figyelembe, így az eddig 100 liter 50 fokos pálinka helyett most 50 liter 86 fokos pálinkát termelnek/főznek ki, ami 86 liter 50 fokos pálinkának megfelelő mennyiség. A kedvezményre jogosultak körén kívül változott az adó mértéke is. A kedvezményesen főzhető pálinka adója 770HUF/HLF-ról 960 HUF/HLF-ra emelkedett. A kedvezményes mennyiség feletti bérfőzésre a teljes adót kell megfizetni, ami 1670 HUF/HLF-ról 1920 HUF/HLF-ra emelkedett.10 Az új jövedéki törvényben nem csak a fizetendő adók növekedtek, de a bérfőzők számára az adminisztrációs feladatok köre is bővült. A törvény hatálybalépése után a bérfőzési lapot bérfőzetőnként és bérfőzésenként kell kiállítani. A bérfőzési lap a bérfőzető és a vele egy háztartásban élők adatait is tartalmazza, a lefőzetett mennyiség ellenőrizhetősége végett. A bérfőzés jelentősségét támasztja alá, hogy 2003-ban megközelítőleg 300 ezer ember főzetett pálinkát az ország 612 szeszfőzdéjében. A lefőzött mennyiség 7,28 millió hektoliterfok mennyiség lett, ami körülbelül 15,5 millió liter ötven fokos pálinka. A költségvetés mintegy 5,7 milliárd forint bevételt könyvelhetett el a bérfőzési szeszadó után.11 A bérfőzési rendszer fennmaradt a csatlakozás után is Magyarországon, de ezt a megállapodást a Bizottság 2015-ben felül fogja vizsgálni és az esetleges módosításokról benyújtja javaslatát a Tanácsnak. I.5. Mitől függ a fogyasztás? A fogyasztás alakulását és ez által a termelés alakulását is a következő piaci tényezők határozzák meg elsősorban: •

trendek,

•

minőség – kínálat,

•

árak,

•

és a rendszerváltás óta egyre nagyobb szerephez jutó marketing.

9

http://origo.hu/uzletinegyed/hirek 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 11 www.fuggetlenseg.hu 10

15

I.5.1. Fogyasztói trendek Az alkoholfogyasztásban globálisan és Magyarországon is megjelenő trend: •

az alacsonyabb alkoholtartalmú termékek fogyasztása és a

•

fehérital fajták fogyasztásának előretörése. o A vodka fogyasztásának növekedése világszerte jellemző, o a rum fogyasztás növekedése inkább Dél-Amerikára jellemző, míg o a tequila fogyasztás Dél-Amerikában és Európa szerte is növekvő.

Az alacsony alkoholtartalmú, szénsavas italok előretörése 6-7 éve volt jellemző, de mára már lecsengett ez a folyamat. Alacsonyabb alkoholtartalom Az alacsonyabb alkoholtartalmú termékek keresletének előretörése talán az egészségesebb fogyasztó, egészségesebb életmód trendjének köszönhető. Egy másik lehetséges okot a demográfiai öregedés szolgáltathat. Egyre kevesebben tartoznak abba a korosztályba, akik alkoholt fogyasztanak. Az öregedési ráta emelkedik és ez fogyasztási csökkenéssel jár együtt. Az alkohol fogyasztás az idősebbek körében azért is csökken, mert amennyiben gyógyszert szednek, nem fogyaszthatnak alkoholt, így a gyógyszer és alkohol közötti választásra kényszerülnek. A fiatalok kevesen vannak, és fogyasztásukat tovább csökkenti a drogfogyasztás terjedése. A drogfogyasztók általában kerülik az alkoholt, így a fiatalok e két élvezeti cikk közül vagy az egyiket, vagy a másikat választják. A magyar piaci trend A tömény szeszesitalok közül a magyar fogyasztók által legkedveltebb italok: •

whisky;

•

vodka (Finlandia, Smirnoff, Bols);

•

bitter (keserűk);

•

likőrök;

16

•

és a pálinka.

A likőrök fogyasztása csökkenő tendenciájú. Ide tartoznak a brandyk, ezen belül a közkedvelt Napóleon brandy. A gin és a vermouth fogyasztás stagnál. A likőrök közül a krémlikőrök fogyasztása, mint a Bailey’s és a Sissy növekszik. Fogyasztási módok A magyar és globális fogyasztásra is egyaránt jellemző a coctailok és long drinkek terjedése. Valószínűleg alacsonyabb alkoholtartalmuk miatt. A tömény alkohol fogyasztása világszerte csökkenő tendenciájú. Az alkoholfogyasztás mértéke Hazánk a szeszesital fogyasztás világ ranglistájának a második helyén áll. Évente átlagosan mintegy 11 liter tiszta szeszt fogyasztunk el.12 A listát Luxemburg vezeti évi 12 literrel, közvetlen mögöttünk pedig Írország, Csehország és Németország található. A borairól, pezsgőiről és konyakjairól is híres franciák isznak még 10 liternél több alkoholt.13 A sörfogyasztás Magyarországon 2000-re 30 százalékkal esett vissza, de még így is 73 liter volt az átlagos fogyasztás. Borból ugyanekkor 29-30 litert ittunk évente. Az égetett szeszek átlagos fogyasztásának csökkenése, részben az áremelkedések miatt, részben pedig a piaci igények változásainak köszönhető.14 Egészség és alkohol A magyar nagykorú lakosság csaknem egyötöde nagyivó. Hetente körülbelül 5 liter sört, vagy 2 liter bort vagy 6 deci tömény italt fogyasztanak. 12

Világgazdaság – World Drink Trends felmérés A World Drink Trends 2003-as felmérésében közölt 2001-es adatok szerint az EU-15 tagállamai közül már akkor is Luxemburg állt a fogyasztási lista élén, évi 12,4 literrel. Írország 10,8, Portugália 10,6, a 4.-5. helyen pedig Franciaország és Spanyolország állt, 10,5-10,5 literrel. A fogyasztás Finnországban és Svédországban volt a legalacsonyabb, 7,4 és 4,9 liter. A szeszesital fogyasztáson belül a töményital fogyasztás ranglistája már kicsit másképp alakult. Az élen Franciaország 2,41 , utána Írország és Spanyolország 2,4-2,4 literrel álltak a dobogón. A töményital fogyasztás Olaszországban volt a legalacsonyabb, 0,4 liter. Finnországban, ahol a szeszesital fogyasztás a második legalacsonyabb volt, a töményital fogyasztás a 4. legmagasabb volt, 2,14 literrel. Forrás: www.europanspirits.org – European Confederation of Spirit Producers 13

17

Annak ellenére, hogy az elfogyasztott alkoholmennyiség nem változott jelentősen, az elmúlt években a nyilvántartott alkoholisták száma 58 ezerről 20 ezerrel csökkent, tíz év alatt. A jó minőségű italok káros anyag tartalma alacsonyabb, míg a zugfőzdékben készült italok gyakran rákkeltő festékanyagot is tartalmaznak. A magas fogyasztás következményében hazánkban évente körülbelül 7-8 ezer ember hal meg májbetegségben. Hatvan-nyolcvan százalékuknál az alkoholfogyasztás idézte elő a betegséget. A lakosság nagyságához viszonyítva a májbetegségekben meghalt emberek aránya háromszorosa a nyugat-európai átlagnak. A fogyasztás – forgalom összetétele és változásai15 A tömény szeszesitalok piacán alapvetően három csoportba sorolhatjuk az ott jelen lévő termékeket: •

kommersz szeszesitalok: kedvező árúak, minőségük nem kiemelkedő, csomagolásuk egyszerű, újratölthető üvegekben értékesítik őket, az ide sorolható termékekhez nem kapcsolódik reklám tevékenység;

•

prémium termékek: áruk sokkal magasabb, mint a kommersz italoké, csomagolása egyedi, mindig új üvegben, jellegzetes címkével ellátott, a termékek márkatámogatása magas, általában meghatározható, hogy mely célcsoport fogyasztja az egyes fajtáit;

•

WFM (well for money) termékek: ár tekintetében az előző két csoport között helyezkedik el, nem visszaváltható üvegekben értékesítik, gyenge kommunikáció kapcsolható hozzájuk (pl. fogyasztói promóciók). Forrás: Zwack Unicum Rt.

1. ábra: Az italkategóriák közötti megoszlás 7-8 éve

14 15

Forrás: MTI Forrás: Zwack Unicum Rt.: Marketing Igazgatóság

18

A szeszesitalok fogyasztásának megoszlása

15%

Kommersz szeszesitalok

10%

Prémium termékek 75%

WFM termékek

2. ábra: Az italkategóriák közötti megoszlás 2003-2004-ben A szeszesitalok fogyasztásának megoszlása

15%

Kommersz szeszesitalok

15%

Prémium termékek 70%

WFM termékek

Forrás: Zwack Unicum Rt.

A kommersz italok forgalmának csökkenése és a prémium termékek forgalomnövekedése a reklámok terjedésének, de elsősorban az árak változásának köszönhető. Az import vámok megszűnésével jelentős mértékben csökkenhettek az import szeszesitalok árai, a későbbiekben azonban jelentős árcsökkenés már nem várható. A prémium márkák erősödését segítette a termékek jelentős márkatámogatása és a vásárlóerő növekedése is. 2003-2004-ben a prémium termékek piacán közel 15 százalékos volt a növekedés. Magyarországon erős prémium márkák vannak jelen a piacon, amelyeknek sikerült megtartaniuk piaci részesedésüket a csatlakozás után is. Ennek okai, hogy ízlésviláguk nagyon jól elfogadott és nem helyettesíthető egyedi termékek. Italkategóriák szerinti fogyasztás – forgalom megoszlás16

Whisky: 16

Forrás: Zwack Unicum Rt., www.just-drinks.com

19

A 90-es évek elején a whisky fogyasztás Magyarországon a 0,5 százalékot sem érte el. Ebben az időszakban a magyar piacon csak import whiskyk voltak jelen, a WFM/minőségi kategóriában. A magyar termelők a 90-es évek második felében kezdtek whiskyt gyártani. Ezeknek a whisky termékeknek a minősége viszont nem volt olyan jó, mint a külföldi márkáké.17 A whisky fogyasztás ma már 5 százalék feletti. Kifejezetten a prémium whiskyk forgalom növekedésének okai: •

reklámtevékenység erősödése,

•

a kereskedelem fejlődése → hipermarketek megjelenése,

•

az EU csatlakozással az árak csökkenése.

A forgalom növekedés további okai: •

új élelmiszer törvény megjelenése,

•

magyar whiskyk megjelenése,

•

az import termékek kötött is megjelentek az alacsonyabb árfekvésű whiskyk, mint pl. a Canadian Special Old.

A whisky forgalom növekedést most a prémium termékek forgalmának növekedése okozza. Brandy: A fogyasztás körülbelül 12-13 százalékos. Ennek 50 százalékát a Napóleon brandyk piaca teszi ki. A Napóleon eredetileg egy francia, jó minőségű brandy, a Napóleon név azonban nem volt levédve, ezért ezen a néven többféle brandy jelent meg a piacon. A brandyk prémium kategóriájába tartozik a konyak (levédett), amelyek között a különbség az érlelési időben van.18 A prémium kategória forgalma 2-3 százalékos. A fennmaradó részt a Napóleon illetve brandy jellegű italok teszik ki. Ízük hasonlít a brandyre, címkéjük színe a jellegzetes vörösfekete. Pálinka: A pálinka fogyasztás részesedése az összfogyasztásból 40 százalék körüli. Ebből a prémium pálinkák forgalma csupán 2-3 százalék (kb. 1 millió liter). A palackozott, zárjeggyel ellátott mennyiség minimális. Az I. osztályú pálinkák ára elérheti az 5-6000, de akár a 13-14000 fo

17

A whisky olyan gabona párlat, amit 3 évig tölgyfahordóban kell érlelni. Az alacsonyabb költségek érdekében a magyar termelők részben új tölgyfahordókban valamint használt, cherrys hordókban érlelik a whiskyt. 18 Jelzései: V.S.: very special – 3 év érlelési idő; V.S.O.P.: very special old product ; X.O.: extra old – 10 év feletti érlelési idő. Minőségében a Metaxa is a prémium brandyk közé sorolható, az érlelési időt a csillagok jelzik.

20

rintot is. Előállítása szigorú szabályokhoz kötött, a kommersz pálinka előállítására vonatkozóan azonban már nem annyira szigorúak a minőségi előírások. A bérfőzés adja a pálinka fogyasztás legnagyobb mennyiségét, 2003-ban 15 millió litert. A pálinka fogyasztás csökkenő tendenciájú, a prémium pálinkák forgalma a magas árak miatt nem növekszik, és a csökkenést a whisky, vodka és bitter fogyasztás növekedése is okozza. A pálinka termelésben előrelépést hozhatna, ha a termelők saját gyümölcsössel rendelkeznének, így olcsóbban tudnának a szükséges alapanyagokhoz hozzájutni. Ehhez azonban olyan nagy és korántsem biztonságos befektetést kellene végrehajtaniuk a termelőknek, amihez nincs elég forrásuk. Bitter: A piac 10 százalékos forgalma a keserűké. Ebben a kategóriában a prémium termékek részaránya 80 százalék és a maradék 20 százalék kommersz. A kommersz részarány még ennél is kisebb volt, de az utóbbi években többen beléptek a kommersz bitter üzletbe. A bitter fogyasztás növekvő részarányú, a növekedést a prémium termékek keresletének növekedése okozza. A bitter forgalom 50 százalékát a Zwack Unicum Rt. által gyártott Unicum teszi ki. A Jegermeister forgalma megugrott, a 2004. májusi 30, és a 2005. januári 20 százalékos árcsökkentéssel. A bevétel azonban nem valószínű, hogy jelentősen változott volna, az alacsonyabb árak miatt. A bitter fogyasztás növekvő tendenciájú. Vodka: A vodka részesedése körülbelül 10 százalék, amely növekvő tendenciát mutat. A prémium vodkák forgalma ezen belül az 5 százalékot sem éri el. A kommersz vodkák, Kalinka, Royal és Alaska vodkák forgalma jelentősebb, ezek okozzák a forgalomnövekedést. Likőr: A fogyasztás 10 százalék körüli, de évek óta folyamatosan csökkenő.

Gin: A magyarországi gin fogyasztás nagyon alacsony, a 0,5 százalékot sem éri el és ezen a szinten stagnál.

21

Összefoglalva: a magyar piacon az elmúlt években a whisky, a vodka és a bitter fogyasztás növekvő, ez a fogyasztásnövekedés a likőrök és pálinkák forgalmának kárára, annak csökkenésével járt, jár együtt. I.5.2. Minőség és kínálat A minőségi tényező egyre nagyobb hatással van a magyar fogyasztókra. Egyre több, jó minőségű külföldi termék jelenik meg a fogyasztók előtt. Ezért a magyar termékeknek is jó minőségűeknek kell lenniük ahhoz, hogy ne a minőség legyen az az ok, ami miatt a külföldi terméket választják a hazai fogyasztók. A fogyasztók (tegyük fel azonos áron) a jobb minőséget választják, ezért a magyar termékek minősége nem maradhat el a versenyben. Az általános trendekből lehet képet kapni arról, hogy milyen a vevők kereslete, mire van leginkább igényük. A kínálat ezért a kereslet változásaihoz igazodva változik. A szeszpiacon új ízek jelennek meg, alacsonyabb alkoholtartalommal. A változásoknak a lehetőségekhez képest folyamatosnak kell lenniük. Az új keresletnek megfelelő termékek bevezetése nagymértékben növelheti a vállalatok bevételét. I.5.3. Árak – adóterhek Nem elhanyagolható a vásárlások alkalmával a termékek ára sem, és ezáltal az ezt leginkább befolyásoló, egyes országokban eltérő mértékben felmerülő adóterhek sem. A termékek beszállítói ára a multinacionális élelmiszer láncok egységei – országai között egyre inkább azonos, fogyasztói áruk viszont a helyi adók mértékétől függően eltérő.19 A következő táblázat az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott jövedéki adó és általános forgalmi adó mértékét mutatja be. Forrás: Zwack Unicum Rt.

5. táblázat: Jövedéki és általános forgalmi adó 2004-ben Jövedéki adó EUR/HLF 19

20

HUF/HLF

ÁFA %

A láncok egyes egységei között a számlázott nettó átadói árban (áfa és jövedéki adó nélküli ár) kisebb eltérés lehetséges; amennyiben azonban a szállítási költségeket felvállalva is jobban megéri egy külföldi egységtől behozni a terméket, a láncok ezt teszik, ezzel kényszerítve a beszállítókat az átadói árak egységesítésére. A különböző láncok között (Auchan, Tesco, Cora, Metro) az átadói ár természetesen eltérő lehet. 20 Euró/hektoliterfok

22

1

Svédország

55,19

14 017

25,0%

2

Írország

39,25

9 968

21,0%

3

Finnország

28,25

7 175

22,0%

Nagy4

Britannia

27,76

7 050

17,5%

5

Málta

23,32

5 923

15,0%

6

Dánia

20,20

5 130

25,0%

7

Hollandia

17,75

4 508

19,0%

8

Belgium

16,61

4 218

21,0%

9

Franciaország

14,50

3 683

19,6%

Jövedéki és általános forgalmi adó 2004-ben (folytatás) 10

Németország

13,03

3 309

16,0%

11

Luxemburg

10,41

2 644

15,0%

12

Ausztria

10,00

2 540

20,0%

13

Lengyelország

9,63

2 446

22,0%

14

Észtország

9,27

2 354

18,0%

15

Litvánia

9,27

2 354

18,0%

16

Görögország

9,08

2 306

18,0%

17

Portugália

8,81

2 237

19,0%

18

Lettország

8,47

2 151

18,0%

19

Csehország

8,31

2 110

22,0%

20

Magyarország

7,56

1 920

25,0%

21

Spanyolország

7,40

1 879

16,0%

22

Szlovénia

7,07

1 796

20,0%

23

Olaszország

6,45

1 638

20,0%

24

Szlovákia

6,06

1 539

23,0%

25

Ciprus

5,99

1 521

15,0%

Forrás: Zwack Unicum Rt.

A táblázat 254 HUF/EUR árfolyammal számol. Az Európai Unióban nincsen egységes általános forgalmi adó és a jövedéki adónak is csak a minimális szintje van meghatározva. A jövedéki adó minimuma 5 EUR/HLF.

23

Az Európai Unió 25 tagállama közül Svédországban a legmagasabb a jövedéki adó mértéke. Svédországban a jövedéki adó 55,19 EUR/HLF. „Az adó alapja az alkoholtermék 100 térfogat-százalékos etilalkohol tartalommal hektoliterben meghatározott, 20 fokon mért mennyisége.”21 További tíz országban 10 EUR/HLF feletti, s ezen országok felében 20 EUR/HLF feletti a jövedéki adó. Magyarországon a jövedéki adó jelenleg 7,56 EUR/HLF, azaz 1 920 HUF/HLF. Az általános forgalmi adó mértéke is eltérő a tagállamokban. Az általános forgalmi adó 15 és 25 százalék között mozog. Az Unió tagállamai közül 13 országban van 20 százalék felett, de csupán három országban éri el a 25 százalékot. Ez a három ország: Magyarország, Svédország és Dánia. Az évente elfogyasztott szeszesital mennyisége Svédországban a legalacsonyabb, ahol a jövedéki adó a legmagasabb, 14 017 forint és az általános forgalmi adó is a legmagasabb 25 százalékos szinten van. Annak ellenére, hogy Írországban a második legmagasabb a jövedéki adó szint, a fogyasztást nemigen befolyásolja. Luxemburgban és Németországban is 2600 HUF/HLF feletti az adószint. Az új csatlakozók közül Magyarország és Csehország van az öt legnagyobb fogyasztású állam között, ahol az adó 1920 és 2110 HUF/HLF. Mindkét országban 20 százalék feletti az ÁFA. I.5.4. Reklám A reklámnak ebben az iparágban is nagy szerepe van, mint mindenhol. A szeszpiaci termékek reklámjai közül a médiában sugárzott reklámokból kiemelném, a televízió reklámokat, amelyeket szigorú törvényi szabályozás korlátoz. Az első alkohol reklámozással kapcsolatos törvény 1997-ben jelent meg, ami tiltja a tömény italok televízióban történő reklámozást, elsősorban a fiatalok védelme miatt, a közszolgálati csatornákon este 10 óra előtt. A mozikban sem lehet ezeket a termékeket este 8 óra előtt reklámozni. Van azonban más módja is a reklámnak. Az alkoholt reklámozó poszterek kihelyezése, csak az iskolák és egyéb ifjúsági intézmények 200 méteres körzetében tilos.

21

2003. évi CXXVII. törvény 64.§

24

A vendéglátó egységekben gyakran találkozhatunk reklámpoharakkal, amin az italmárka neve, logója, szimbóluma szerepelhet. A szeszesital gyártók gyakran szponzorálnak különböző sporteseményeket, kulturális eseményeket22, saját iparágukban mixer versenyeket23 és egyéb rendezvényeket is. Nem csak a reklámok különböző eszközeinek használata, de a public relations tevékenységükön keresztül a cégek hírnevének, imázsának ápolása is elősegíti a vásárlók bizalmának elnyerését. Az újonnan csatlakozó tíz tagország szeszipari helyzetét szeretném a következő fejezetben részletesebben bemutatni, amely bizonyos mértékig igazolja a tendenciákat és képet kaphatunk arról is, hogy milyen termékekkel vehetnek részt sikeresen ezeken a piacon a magyar cégek és termékeik is.

22 23

A 2004. december 9-én nyíló ″Sarki fény″ nevű művészeti fotó és grafikai kiállítást a Finlandia szponzorálta. Például a Regionális Zwack Kupa

25

II. Az Európai Unió új tagállamainak szeszipara24

Ebben a fejezetben a vizsgálat alapjául az újonnan csatlakozó tíz tagországot választottam, hogy áttekinthessük a piacok termékszerkezetét. A 15 régi tag már egy megszokott rendszerben működött együtt, az új csatlakozók pedig saját ízeikkel bővíthetik tovább a közös piacot. A fejezet alapján kiderül, hogy mely országokba, mely termékekkel próbálkozhatnak sikeresen a magyar termelők. Ezt elősegíti a kereskedelmi akadályok megszűnése. A vámok eltörléséből eredő előnyök (mint például az árcsökkenés) az új tagországok piacain hozhatnak jelentősebb változást, mivel az Európai Unió már a csatlakozásnál korábban megszűntette vámjait a szeszesitalokra vonatkozóan (természetesen bizonyos követelmények teljesítése mellett). A tömény alkoholos italok piacán 2003-ban az új csatlakozók körében a következőképp alakult a fogyasztás: 6. táblázat: Tömény ital fogyasztás 2003-ban Becsült fogyasztás

Ország

(millió liter)

Lengyelország

243,0

Csehország

74,8

Magyarország

59,0

Szlovákia

27,6

Litvánia

17,5

Lettország

20,9

Szlovénia

8,6

Észtország

8,2

Ciprus

3,0

Málta

1,7

Összesen

464,3

Forrás: www.just-drinks.com: Canadean, Euromonitor, Datamonitor 24

A fejezet alapjául szolgáló adatokat a Canadean, Euromonitor és Datamonitor honlapokról és a www.justdrinks.com oldalairól gyűjtöttem. A gazdasági adatokat a www.index.hu lapról, statisztikai hivatalok és az Observer adataiból gyűjtöttem.

26

Most vizsgáljuk meg a tíz tagországot külön-külön. A fogyasztási mennyiség az adott ország lakosságától, GDP-jétől, de a munkanélküliségi ráta és infláció mértékétől is függenek, ezért ezek figyelembevétele is szükséges ahhoz, hogy valós képet kapjunk a fogyasztásról.

II.1. Lengyelország Lakossága: 38,2 millió fő GDP: 10 350 EUR/fő Munkanélküliségi ráta: 20% Infláció: 3,6% A töményital piacon 2003-hoz képest 2004-ben 3,8 százalékos, majd 2005-ben további 1,5 százalékos forgalomnövekedés várható. A bor forgalom 2003-ban elérte a 321 millió litert. A sör forgalom pedig a 2,95 milliárd litert, a Datamonitor adatai szerint. 1998-tól évi átlagos 7,8 százalékos növekedés mellett. Az egy főre jutó töményital fogyasztás a 2000-es 5,9 literhez képest 2003-ban 6,2 literre emelkedett. Míg a sörfogyasztás 64,9 literről (2000) 73,4 literre emelkedett (2003). A borfogyasztás ugyanebben a periódusban 10 liter/főről 8,4 liter/főre csökkent. Az Euromonitor egy 2003-as tanulmánya szerint ettől függetlenül az értékesített bor mennyisége 2002 és 2007 között várhatóan 10 százalékkal 405 literre fog emelkedni. A tömény szeszesitalok piacán a vodka foglalja el az első helyet a forgalmazott tömény italok közül, körülbelül 94 százalékos piaci részesedéssel. A fogyasztás következő legnagyobb szektor a brandyké, 1,8 százalékkal. A whisky forgalma 2003-ban jelentősen megnövekedett és a növekedés gyorsulását várják a csatlakozás után. A csatlakozás legnagyobb hasznát valószínűleg az importmárkák élvezik, melyek közül eddig a skót whisky importja nőtt a leginkább. A Johnnie Walker Red Label a piacvezető skót whisky márka, amit a Ballantine’s Finest követ.

27

A piacnak körülbelül 30 százalékát uralják a nemzetközi cégek, melyek élén a Wyborowa áll. E cégek közül a Pernod Richard tulajdonában lévő Wyborowa mondhatja magáénak a legmagasabb, 13,2 százalékos részesedést. Őt követi a Remy Cointreau 6,2, a V&S Csoport 3,6 és a Diageo 3,2 százalékkal. II.2. Csehország Lakosság: 10,2 millió fő GDP: 15 700 EUR/fő Munkanélküliségi ráta: 10% Infláció: 2,6% Az össz tömény szeszesital fogyasztás Csehországban 2003-ban 74,8 millió liter volt, ami a 2002-es 76,8 millió literről csökkent le. A 2004-es évre 73 millió liter volt a várható mennyiség, pontos adat azonban még nem áll rendelkezésre. A borfogyasztás 2003-ban elérte a 170,0 millió litert, és a 2004-es évre is hasonló fogyasztást vártak. A sörfogyasztás a világon Csehországban az egyik legmagasabb. Évente 159-160 liter/fő a fogyasztás. A teljes sörpiac 16,3 millió hektoliter volt 2003-ban, 2004-ben pedig megközelítőleg 16,35 millió hektoliter. A tömény szeszesital piacon a keserűk a fogyasztás 28 százalékát teszik ki. Ezt mutatja a három legnagyobb piacrészesedésű márka is, a Fernet Stock, a Fernet Stock Citrus és a Becherovka. A következő legnagyobb kategória a vodka, 24 százalékkal. A harmadik a rum, 22 százalékos piacrészesedéssel, majd ezt a gyümölcs brandyk követik 13 százalékkal. A whisky fogyasztás csupán 5 százaléka volt a teljes töményital piacnak. 2000 és 2003 között az észak-amerikai whisky márkák voltak a legerősebbek, de az Európai Unióhoz való csatlakozás után a skót whisky forgalma növekedett, ennek oka a vámtételek eltűnése és az árak csökkenése. A Scotch Whisky Association eladásai Csehországban 2003-ban 31 százalékkal növekedtek, s további növekedés várható. A vezető whisky márkák a Ballantine’s Finest és a Johnnie Walker Red Label.

28

A nemzetközi cégek közül a Becherovka tulajdonosa a Pernod Richard a legnagyobb külföldi cég a piacon, 9 százalékos piacrészesedéssel. A V&S Csoport 5,2 százalékot, a Diageo 1,2 százalékot, az Allied Domecq pedig a piac 1,4 százalékát tudhatja a magáénak.

II.3. Magyarország Lakosság: 10,1 millió fő GDP: 13 380 EUR/fő Munkanélküliségi ráta: 6,6% Infláció: 6,8% A Canadean adatai szerint a teljes töményital fogyasztás az 1994-es 78,2 millió literről 2003ra 58,7 literre esett vissza és további csökkenés várható. A borfogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. Az 1994- évi 11,5 millió literről 2003-ra 98,0 millió literre csökkent és a továbbiakban enyhe csökkenés várható. A sörfogyasztás mutat egyedül növekvő tendenciát. 1999-ben 707,7 millió literről 2003-ra 793 millió literre emelkedett, 2004-re pedig 800 millió literre számítottak a szakértők. Az Euromonitor várakozásai szerint a töményital fogyasztás mintegy 13 százalékos csökkenést fog produkálni 2002 és 2007 között. Ugyanebben az időintervallumban a borfogyasztás 0,8 százalékos csökkenésére és a sörfogyasztás 1,6 százalékos emelkedésére számítanak. Magyarországon a tömény szeszesitalok ranglétrájának csúcsán, a mostmár eredetvédett pálinka áll, körülbelül 40 százalékkal. A pálinkát követik a brandyk 12-13, a vodka 10, a likőrök 10 és a keserűk 10 százalékos forgalommal. A keserűk fogyasztása is magas, mivel a piacvezető Unicum is az. A whisky fogyasztás 2003-ban körülbelül 5 százalékos volt, de emelkedő tendenciát mutat. A gin fogyasztás rendkívül alacsony, körülbelül 0,5 százalékos. A vodkák közül olyan erős nemzetközi márkák vannak jelen a piacot, mint a Finlandia, a Bols és a Smirnoff. A hazai márkák közül a Kalinka és a Royal 9-9 százalékos forgalmat bonyolít, a harmadik helyen álló Finlandia pedig csak 2 százalékosat. A két legnagyobb forgalmú brandy a Zwack Péter Pál Brandy, valamint a szintén Zwack termék a Trois Tours.

29

A piacvezető töményital az Unicum, amely a Zwack Unicum Rt fő terméke. A Zwack termékei foglalják el az eladási lista első hat helyét és a piacon mintegy 45 százalékos a Zwack részesedés az összes eladásokból. Magyarországon a helyi márkák néhány kelet-európai márkával kiegészülve a legerősebbek és a legjobb helyet elfoglaló nemzetközileg ismert márka a Jegermeister is csak a 15. helyen áll. Az őt követő Ballantine’s a 17. pozíciót foglalja el.

II.4. Szlovákia Lakosság: 5,4 millió fő GDP: 11 750 EUR/fő Munkanélküliségi ráta: 16% Infláció: 7,4% A szlovák piacon a tömény szeszesital fogyasztás 2003-ban az előző évhez képest 2,6 százalékkal csökkent, 2004-re és 2005-re pedig további 2-2 százalékos csökkenésre számítanak. Az Euromonitor előrejelzése szerint a sörpiac 2002 és 2007 között 25 százalékkal fog emelkedni, ugyanezen intervallumban a borfogyasztás pedig 21 százalékkal növekszik. A tömény italok közül a fogyasztók 57 százaléka a vodkát választja, a brandyt 15, a keserűket pedig 11 százalék. A rum kereslete 8 százalék körüli, a likőrök és egyéb specialitások forgalma a teljes forgalom körülbelül 4 százalékát jelentik. A whisky fogyasztás épphogy 3 százalék feletti, a Canadean adatai alapján. Az Euromonitor előrejelzése szerint a piacon 2002 és 2007 között 14 százalékos forgalom növekedés lehetséges a prémium és import termékek körében is.

II.5. Litvánia Lakosság: 3,5 millió fő GDP: 10 560 EUR/fő Munkanélküliségi ráta: 11% Infláció: 1,1%

30

Felmérések és előrejelzések szerint 2002 és 2005 között csupán 1-2 százalékos fogyasztás csökkenésre lehet számítani, ennek ellenére 1998 és 2003 között csaknem 35 százalékos volt az alkoholos italok forgalmának növekedése. Litvániában a fogyasztók 59 százaléka választja a vodkát, 35 százalék a likőröket, a brandyt 4 a whiskyt pedig csak 1 százalék. A litván piacon a Stumbras a legnagyobb szeszesital gyártó, aki magáénak tudhatja a piac 33 százalékát. Továbbá az Alita és a Vilniaus Degtine is fontos szereplők. Az import márkák közül a Stolichnaya, a Moskowskaya és a Metaxa a legkelendőbbek. A brandy szektorban növekedés valószínűsíthető, elsősorban az import márkák, mint a Metaxa és Stock térhódítása miatt.

II.6. Lettország Lakosság: 2,3 millió fő GDP: 8 950 EUR/fő Munkanélküliségi ráta: 8,5% Infláció: 6,2% A töményital fogyasztás 2003-ban elérte a 20,9 millió litert és stabilitás jellemezte a piacot az elmúlt években. A borfogyasztás 145,4 millió liter volt 2003-ban. A sörpiacon egyenletes a növekedés, az 1994. évi 64,6 millió literről 2002-ben már 132,2 millió literre nőtt a fogyasztás. A borkereslet szintén növekvő, 2003-ban 23,5 millió liter volt, az előző évi 22,5 millió literről növekedve. A fogyasztás összetételére és vezető cégekre vonatkozóan nem találtam információt.

II.7. Szlovénia Lakosság: 2,0 millió fő

31

GDP: 17 090 EUR/fő Munkanélküliségi ráta: 10% Infláció: 3,6% A szlovén piacon a tömény szeszesitalok fogyasztása 1998 és 2002 között mintegy 20 százalékkal csökkent. 2003-ban az összfogyasztás 8,6 millió liter volt. A folyamatos csökkenés ellenére szakértők a fogyasztás körülbelül 4,3 százalékos növekedésére számítanak, 2005-re. A sörfogyasztás 2,27 hektoliter volt 2003-ban, 2,4 százalékkal kevesebb az előző évinél. 63 millió literes volt a fogyasztás a borpiacon. A szlovén borok piacán az import csekély és limitált, így ennek növekedésére lehet leginkább számítani az uniós csatlakozás után. A tömény italok közül a brandy fogyasztás a forgalom körülbelül 19 százalékát teszi ki, szorosan követi a rum 18 százalékkal. A gyümölcs brandyk 17, a vodka 15 a whisky 12, a likőr pedig 9 százalékos forgalmú. A gyümölcs brandyk kivételével az összes területen növekedés várható.

II.8. Észtország Lakosság: 1,4 millió fő GDP: 10 550 EUR/fő Munkanélküliségi ráta: 10,1% Infláció: 3,0% 2002 és 2005 között nagyon enyhe növekedésre lehet számítani a tömény szeszesitalok fogyasztásában, 2003-ban 8,2 millió liter volt a fogyasztás. Sörből 96 millió liter volt 2003-ban a fogyasztás. Borból pedig 10,7 millió literre emelkedett, a 2002-es 10,1 millió literről. A tömény italok között az élen a vodka fogyasztás áll, az összpiac 63 százalékát teszi ki. A vodka márkák közül az első a Saaremaa 17 százalékkal, mögötte pedig a Viru Valge áll. A következő legnagyobb kategória a likőröké, 15 százalékkal. Közülük a Vana Tallinn az első 18 százalékkal. A whisky fogyasztás 11 százalékát jelenti a piacnak. Ezen belül a következő a

32

vezető márkák sora: Scottish Leader, Canadian, Canadian Special Old, Jim Beam, Ballantine’s és végül a Johnnie Walker Red Label. II.9. Ciprus Lakosság: 700 ezer fő GDP: 18 860 EUR/fő Munkanélküliségi ráta: 4,4% Infláció: 1,9% 2003-ban a tömény italok fogyasztása 3 millió liter volt. Ugyanebben az évben 14 millió liter bort fogyasztottak.25 A tömény szeszes italok fogyasztásában enyhe növekedés várható. A brandy fogyasztás teszi ki az összfogyasztás 31 százalékát, a whisky 26, a vodka 18, az anis 12, a likőrök pedig 8 százalékát. A piacvezető töményital a Peristiany brandy, utána pedig a Keo brandy. Őket a Johnnie Walker Red Label, az Anglias brandy és az Absolut vodka követik a sorban.

II.10 Málta Lakosság: 400 ezer fő GDP: 16 810 EUR/fő Infláció: 2,7% A máltai szeszesital fogyasztással kapcsolatban csak becsült adatokat találtam, ezek szerint a tömény ital fogyasztás 2003-ban 1,7 millió liter, a borfogyasztás 8 millió liter, a sörfogyasztás pedig 13 millió liter volt.

25

A sörfogyasztásra vonatkozóan nem találtam adatokat.

33

III. Az EU csatlakozás és a magyar szabályozás változásai

Az Európai Uniós csatlakozás változásokat hozott a szabályozások egyes területein is. A legtöbb törvény, jogszabály és egyéb előírás harmonizációja már jóval (évekkel) a csatlakozás előtt megkezdődött. A szesziparhoz kapcsolódó adónem a jövedéki adó, amelyben szintén jelentős változások történtek az uniós csatlakozás következtében. A tíz új tagállam határain továbbra is változatlan marad a határellenőrzés az Európai Unión kívüli országok felé. A belső határokon végzett vámvizsgálati formaságok megszűntek, a külföldről behozott alkohol és cigarettavásárlást azonban továbbra is szigorúan korlátozzák. A vámhatóságok a nemzeti vámhatárok 30 kilométeres sávjában bármilyen magánszemélyt vagy fuvarozót ellenőrizhetnek. Május elsejétől új elemként jelenik meg az a kereskedelmi statisztika, amely az Unión belüli termékforgalmat és az Európai Unió belső piacán belüli forgalmat vizsgálja. Az Európai Unión kívüli forgalom statisztikája az Extrastat, amelyet a vámokmányok és vámnyilvántartások alapján mérnek. Az Unión belüli statisztika az Intrastat, amit közvetlen vállalati adatgyűjtéssel vizsgálnak. Adatokat csak a termék vásárlásról és termék értékesítésről kell beszolgáltatni. A szolgáltatás kereskedelem nincsen nyilvántartva ebben a rendszerben. Az adatszolgáltatás módja Az adatokat tárgyhót követő 15-ig kell elküldeni, ha a termék vagy a számla megérkezik. Amennyiben az áru harmadik országból érkezik, de az Unió bármely határán már szabadforgalomba helyezték, és így szállítják tovább, akkor azt uniós terméknek kell tekinteni. Csak azoknak a gazdasági szervezeteknek kell adatokat szolgáltatniuk, amelyek ki-illetve beszállításai meghaladják az adatszolgáltatási küszöbértéket. Az idén (2005-ben) ez a küszöbérték a beérkezésekre 40, a kiszállításokra pedig 100 millió forint.26 Az Intrastat rendszer egy kiemelt küszöbértéket is meghatároz mindkét irányú áruforgalomra. Az idén érvényes kiemelt érték a beérkezésekre 1,9 milliárd forint, a kiszállításokra pedig 3,7 milliárd forint.

26

Forrás: az Európa Tanács és Parlament 638/2004/EK rendelete

34

III.1. A magyar szeszipar és a csatlakozás Magyarország európai uniós csatlakozásával megszűntek az uniós országokkal eddig fennálló vámok. Ezzel megszűntek az uniós piacok vámkorlátai, de egyidejűleg a magyar szeszipar védővonala is. Megszűntek az égetett szeszes italok és sörök 40,8 százalékos, valamint a pezsgők és borok 62,9 százalékos vámterhei. A vámok eltörlése csökkentette az Unióból behozott szeszesitalok árát, de nem ez az árak csökkenésének az egyetlen magyarázata. Az árcsökkenés már 2003 végén megkezdődött az év végi és a 2004 első negyedéves 0 százalékos vámkontingenssel. Az importált égetett szeszek ára átlagosan 7-8%-kal csökkent, de előfordult akár 30%-os árcsökkenés is. A Bols Hungary Kft. csökkentette vezető termékének a Jegermeisternek az árát ilyen mértékben.27 A Zwack Unicum Rt. pedig az általa forgalmazott Johnnie Walker skót whisky árát 20 százalékkal, a Bailey’s ír krémlikőr árát pedig 15-17 százalékkal csökkentette. A termékek ára azért csökkenhetett ilyen mértékben, mert nemcsak a vámokat és egyéb akadályokat törölték el, de bizonyos termékeknél a forgalmazók árharmonizációt is végrehajtottak. A piacon jelenlévő nagy cégek (mint például a Bols) többsége harmonizált árakon forgalmazzák termékeiket. Azaz a termékek ″nettó, nettó″ ára az Unió minden piacán azonos. Ez nem azt jelenti, hogy azonos áron vásárolhatjuk meg a termékeket, hanem azt, hogy az egyes országokban érvényes jövedéki adó és általános forgalmi adó terhek nélkül, a termékek ára mindenhol azonos. Ilyen mértékű árcsökkenések esetén a magyar termelők joggal aggódnak fogyasztóik megtartásáért. Az sem kedvez a magyar termelőknek, hogy a gabona alapanyagú italok, mint a whisky és a Magyarországon oly fontos pálinka előállításának költségei között rendkívül nagy az eltérés, ami az árukban is megmutatkozik. Az olcsóbb külföldi termékekkel a magyar cégek nemigen tudnak árversenybe bocsátkozni, mert nem rendelkeznek kellő forrásokkal és tartalékokkal. A nem bérfőzés keretében előállított pálinka ára meghaladhatja az 5 000 forintot is. Ezeknek a pálinkáknak az értéke a minőségi alapanyagoknak köszönhető és annak is, hogy megfelelő színvonalú főzdékben állítják őket elő. Ezek a hungarikumok versenyre kelhetnek bármilyen márkás itallal, az áruk viszont nem csak az adók, hanem az előállítási költségük miatt is magas.

27

A Jegermeister ára 2004. májusában 30, 2005. januárban pedig további 20 százalékkal csökkent.

35

A tömény szeszesital gyártók forgalma 2004 első kilenc hónapjában 13 százalékkal 48 millió EUR-ra csökkent, a tavalyi azonos időszakhoz képest. Részben az uniós vámok megszűnése, részben pedig a fogyasztott mennyiség csökkenése miatt.28 A szeszesital piacon az üzletláncok szerepe jelentős a szeszes italok árusításában. Az égetett szeszes italok piacán a csatlakozás utáni helyzetet alapvetően két dolog fogja meghatározni: az üzletláncok beszerzési politikája és az, hogy változnak-e a magyar fogyasztók vásárlási szokásai. Kérdéses, hogy a magyar fogyasztó foglalkozik-e azzal, hogy csökkenti a magyar termékek piacon maradásának esélyeit, ha főleg az olcsóbb külföldi termékeket vásárolja. A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács az egész ágazat számára fontos célnak tartja, hogy a magyar fogyasztókat rávegyék, hogy a külföldi termékek helyett inkább a magyar szeszesitalokat fogyasszák. A magyar szeszesital gyártás jövője attól függ, hogy a hazai termelők fel tudják-e venni a versenyt külföldi márkákkal és multi cégekkel amellett, hogy ugyanazt a színvonalat, ugyanazt a minőséget nyújtják, közel azonos árakon. Az égetett szeszes italok piacán egy másik jelentős feladat a szürke- és feketegazdaság megfékezése, amelynek mérete a 10-30 százalékot is elérheti.

A 2004-es év legfőbb feladata a szeszpiaci szereplők életében a jövedéki adó törvény változásaihoz és az új szabályozásokhoz való alkalmazkodás és e szabályok elsajátítása volt. A termelőknek az Európai Unióhoz történő csatlakozás legérzékelhetőbb változása a szabályozás átalakulása volt. A következő alfejezetekben a szeszipari termelőket érintő legfontosabb kérdéskörök szabályait fogom bemutatni.

28

www.businesshungary.com/2005_januar/03_infocus02.html

36

III.2. Jövedéki adó29

III.2.1. A jövedéki adópolitika koncepciója az Európai Unióban A csatlakozás dátumától Magyarországon is az Európai Unió adózási alapelve érvényesül és ez nem más, mint a „rendeltetési ország elv”, vagyis a jövedéki terméket terhelő adót abban a tagországban és olyan mértékben kell megfizetni, ahol azt kereskedelmi céllal forgalomba bocsátják. Mindennek megvalósulását az önadózás teszi lehetővé. Ahhoz, hogy érvényesülhessen a rendeltetés ország elv, az Unióban adó-felfüggesztéses rendszer működik és adózott beszerzés esetén az adó visszaigényelhető. A belföldön szabad forgalomba bocsátott (adózott) termék nem magáncélú beszerzés keretében más tagállamba történő kiszállítása esetén a kifizetett adó visszaigényelhető, ha •

a jövedéki termék feladását megelőzően az adó-visszaigénylésre kérelmet nyújtottak be, és igazolni tudják a termék adózott beszerzését,

•

a jövedéki termék kiszállítását egyszerűsített kísérő okmánnyal (EKO30) végzik,

•

bemutatják az EKO címzett általi visszaigazoló példányát és a hatósági igazolást a jövedéki adó megfizetéséről, valamint a

•

zárjegyek eltávolításáról készült jegyzőkönyvet.

Kivételt képeznek ez alól a természetes személyek magáncélú beszerzései, mely esetben a „származási ország elve” érvényesül. A jövedéki terméket ekkor a beszerzés helye szerinti jövedéki adó terheli. SEED rendszer A 92/12/EGK rendelet előírja, hogy a SEED rendszert, azaz a Jövedéki Adatcsere Rendszert minden tagállamnak működtetnie kell. Ez egy olyan elektronikus adatbázis, mely tartalmazza

29

2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól, 1997. évi CIII. törvény a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól, Görözdi Zsuzsanna, Mózs Elek: Jövedéki adózás az Európai Unióban, Az Európai Unió jövedéki szabályozása: szakmai segédlet, www.vam.gov.hu/welcome.do alapján 30 EKO – Egyszerűsített Kísérő Okmány

37

valamennyi tagállam adóraktár engedélyesét és mindazon gazdasági szereplőket, akik az Unióban jogosultak jövedéki termékeket más tagállamból adófelfüggesztéssel fogadni. Az adatbázis tartalmazza az adóraktárak jegyzékét is. A rendszer információi a tagállamok illetékes hatóságai számára hozzáférhetőek, azokból a gazdasági szereplőknek a kért információk megadhatóak. Magyarországon a Vám- és Pénzügyőrség Jövedéki Kapcsolattartó és Kockázatelemzési Központja adhat a SEED rendszerből adatokat. Az adatbázis a következő információkat tartalmazza: •

az adóraktár engedélyes/bejegyzett kereskedő jövedéki azonosítószáma;

•

az adóraktár engedélyes/bejegyzett kereskedő neve, címe, az adóraktár címe;

•

a termékkategóriák megnevezése, amelyeket az engedélyes tárolhat, fogadhat, illetve amelyet az adott helyen tárolhatnak, fogadhatnak;

•

a hatáskörrel rendelkező hatóság címe, melytől további információk kérhetők;

•

az engedélyezés dátuma.

III.2.2. Új jövedéki adó törvény Magyarországon A jogharmonizáció keretében 2004. május elsejével új jövedéki szabályozás lépett hatályba. Az 1997. évi CIII. törvényt, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek különös szabályairól, a 2003. évi CXXVII. törvény váltotta fel. A változások elsősorban abból adódtak, hogy a nemzeti szabályozást közösségi szintre kellett emelni és át kellett venni azokat a szabályokat, amelyek még nem harmonizáltak a csatlakozás előtt a közösségi jövedéki szabályozással, vagy hiányoztak a nemzeti jövedéki szabályozásból. Ilyen kiemelt terület volt az Unión belüli termékforgalom adózási szabályainak átvétele és átalakultak a bérfőzés szabályai is. Az adózási szabályokat a közösségen belüli termékforgalomban a 2003. évi CXXVII. törvény a harmadik fejezetében határozza meg. III.2.2.1.

Jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása

A közösségi adó-felfüggesztési eljárás

38

Ez az eljárás a jövedéki termékek tagállamok közötti adófelfüggesztéssel történő szállítását teszi lehetővé, termékkísérő okmányok fedezete mellett. Az Európai Unió „rendeltetési ország elve” ennek az eljárásnak a keretében valósul meg. Az adóraktár-engedélyes közösségi adó-felfüggesztési eljárásban az adó-megállapítás és az adófizetés halasztása mellett jövedéki terméket kitárolhat az adóraktárból, ha azt •

tagállami adóraktárba vagy más tagállam bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőjének szállítja;

•

diplomáciai és konzuli képviseletek, mentesített szervezetek számára szállítja;

•

harmadik országba más tagállamokon keresztül kiszállítja.

Az adóraktárba betárolhat •

tagállami adóraktárból szállított jövedéki terméket,

•

tagállamon keresztül szállított harmadik országból behozott jövedéki terméket.

Jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő fogadására jogosult még a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, aki a tagállam vámhatósága által kiadott engedéllyel rendelkezik. Jövedéki termék fogadására pedig a mentesített szervezetek is jogosultak. A közösségi adófelfüggesztési eljárás alatt lévő jövedéki termék belföldön átszállítható. Az eljáráshoz kapcsolódó okmányok Az adóraktár területét adózatlan jövedéki termék csak termékkísérő okmánnyal hagyhatja el. Belföldi termékforgalomban TKO-t, uniós szállítás esetén AAD-t kell alkalmazni. A TKO-t vagy AAD-t az adózatlan jövedéki termék kiszállítását megelőzően kell kiállítani. Jövedéki termék tagállamba szállítása esetén az adó-felfüggesztési eljáráshoz kézzel kitöltött AAD szükséges. A jövedéki termék kiszállításakor a TKO/AAD 1. példánya a feladó adóraktár-engedélyesé. A TKO/AAD 2., 3., 4. példányát a gépkocsivezetőnek át kell adni., amely az árut a címzettig kíséri. Az 5. példányt a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak kell elküldeni, közösségi szállítás esetében a kiszállítással egyidőben. A szállítás közben bekövetkezett változásokról (pl. rendeltetési hely) a vámhivatalt azonnal értesíteni kell és a változásokat a TKO/AAD valamennyi példányán fel kell tüntetni. A címzett a jövedéki termék átvételének igazolásával az okmány 3. példányát köteles a feladó részére visszaküldeni.

39

Szállítási jövedéki biztosíték Adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék után szállítási jövedéki biztosítékot kell nyújtani. A biztosítékot olyan összegben kell teljesíteni, amely fedezné a belföldi szabadforgalomba bocsátás esetén beálló adófizetési kötelezettséget. Szállítási bizotsítékba az adóraktári tevékenységhez nyújtott jövedéki biztosíték beszámítható, ha a bankgarancia az utolsó kiszállítást követően még legalább 180 napig érvényes. Dohánygyártmányok esetében a szállítási biztosíték összege legfeljebb 600 millió forint. A 2004. évi LXXXIII. törvény úgy módosította a 2003. évi CXXVII. törvény szállítási jövedéki biztosítékra vonatkozó 19. §-át, hogy az alkoholtermékek szállítási jövedéki biztosítéka is maximum 600 millió forint lehet. Szállítási jövedéki biztosítékként készpénz vagy hitelintézet által vállalt vagy felülbírált bankgarancia fogadható el. Harmadik országba más tagállam(ok)on át történő kivitel esetén külön szállítási jövedéki biztosítékot nem kell nyújtani. Ez esetben az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény (Tranzitegyezmény) szerinti biztosíték szállítási biztosítéknak minősül. A szállítási biztosíték nyilvántartást az Export Igazgatóság vezeti. A lekötött jövedéki adó összege felszabadítható, ha az AAD 3. példányát a címzett visszaküldi, s erről az adóraktár vezetője az Export Igazgatóságot értesítette. Szabad forgalomba bocsátás Az adó-felfüggesztési rendszerből való kilépés a termék szabad forgalomba bocsátását jelenti. Az adót ekkor kivetik a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamban. Hiány keletkezése esetén az adót abban a tagállamban vetik ki, ahol a hiányt nyilvántartásba vették. ¾ Kiszállítás közösségi adó-felfüggesztési eljárás keretében tagállami adóraktárba Amennyiben a címzett átvételi igazolásával és a fogadó tagállam illetékes hatóságának bélyegzőjével ellátott AAD 3. példánya a kiszállítást követő 45 napon belül nem érkezik vissza, az adóraktár felügyeletét ellátó vámhivatalt az adóraktár vezetőjének értesítenie kell. Az AAD visszaigazolása történhet telefaxon is, de az eredeti példányt ebben az esetbe is vissza kell juttatni a feladónak.

40

Kiszállítás közösségi adó-felfüggesztési eljárásban tagállami bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőhöz Abban az esetben, ha a címzett nem adóraktár, hanem tagállami bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, akkor az AAD 3. példányán túl a címzett a tagállamban megfizetett adót igazoló okmányt is köteles visszaküldeni 45 napon belül. Kiszállítás más tagállamba EFTA országokon keresztül Ha a jövedéki terméket nem közösségi adó-felfüggesztési eljárás keretében, hanem EFTA országon keresztül szállítunk más tagállamba, akkor az AAD mellett (szállítási okmányként) belső árutovábbítási okmányt (T1, T2 okmányt) kell kiállítani. Kiszállítás más tagállamba harmadik országon keresztül Amennyiben harmadik országon keresztül történik az áru kiszállítása tagállamba, akkor az AAD mellett külső árutovábbítási okmányt (TIR, ATA Carnet-et) kell kiállítani. ¾ Adófelfüggesztéssel történő szállítás belföldi adóraktárba Belföldi adóraktárba történő kiszállítás esetén a TKO 3. példányának 30 napon belül kell visszaérkeznie. A 30. napig vissza nem igazolt jövedéki termék mennyisége után adófizetési kötelezettség keletkezik. Belföldi adóraktárnak minősül az a belföldi gazdálkodó, aki igazolja, hogy adóraktári engedéllyel rendelkezik. Belföldi adóraktárba jövedéki terméket az adózatlan készletből zárjeggyel ellátva kell szállítani. Tranzit adóraktár részére jövedéki terméket csak zárjegy nélkül lehet értékesíteni. ¾ Kiszállítás harmadik országba Ha a jövedéki terméket harmadik országba a tagállamon keresztül közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállítunk ki, akkor az unió területéről való kiléptetésig AAD-t kell alkalmazni. Az AAD 3. példányát a kiléptető vámhivatal küldi vissza a feladónak.

41

Ha a tagállami vámhatóságtól a kiszállítást követő 30. napig nem érkezik meg a visszaigazoló okmány, akkor beáll az adókötelezettség. Kivéve, ha más okmányokkal kétséget kizáróan igazolható a kiléptetés, de az okmány a vámhatóság hibájából nem érkezett vissza a határidőn belül. Adózott jövedéki termék export célú kiszállítása esetén nem kell AAD-t, hanem az árut kísérő export szállítólevelet kell kiállítani. A kiviteli vámokmány (EV) bemutatását követően a termék után belföldön kifizetett jövedéki adó a cég adóbevallásában visszaigényelhető. ¾ Kiszállítás diplomáciai és konzuli testületek részére Tagállamban lévő diplomáciai és konzuli testületek részére a jövedéki termékek közösségi adó-felfüggesztési eljárás keretében szállíthatóak és az AAD 3. példányát a diplomáciai illetve a konzuli testület küldi vissza. E mellett köteles a jövedéki adó alóli mentesítésre vonatkozó, az illetékes tagállami hatóság által igazolásával ellátott mentesítést is csatolni. ¾ Palackozott alkoholtermék zárjegyének érvénytelenítése Palackozott alkoholtermék tagállamba csak zárjegy nélkül, harmadik országba zárjegy nélkül vagy érvénytelenített, felülragasztott zárjeggyel hagyhatja el az országot. Harmadik országba történő szállítás esetén a zárjegyet a fogadó ország zárjegyének felülragasztásával, vagy egy nyomtatott fekete „E” betű alkalmazásával lehet érvényteleníteni. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jelenlétében lehet a zárjegyet eltávolítani, felülragasztani. Erről a vámhivatal jegyzőkönyvet vesz fel. A vámhivatalt ezért a kiszállítást megelőzően értesíteni kell. Az ellenőrzés lefolytatásáért a vámhivatal szemledíjra jogosult, melyről nyugtát állít ki. ¾ Az adóraktár engedélyesének adó-megállapítási és adófizetési kötelezettsége keletkezik, a) ha megállapították a jövedéki adó-felfüggesztési eljárásban szállított termék eltűnését, b) a kitárolt mennyiségre, ha nem történt meg a termék átvétele és ennek visszaigazolása a kiszállítást követő négy hónapon belül, c) valamint a kitárolt és visszaigazolt mennyiség azon különbözetére, amelyet a fogadó tagállam hatósága adóköteles hiányként tüntetett fel. 42

¾ Jövedéki termék fogadása közösségi adó-felfüggesztési eljárás keretében tagállami adóraktárból Az adóraktár engedélyesének a közösségi adó-felfüggesztési eljárásban más tagállamból betárolt jövedéki terméket az adóraktár készletébe fel kell venni. A termékkísérő okmány (AAD) 3. példányát a betárolást követően az adóraktár vezetője a vámhivatallal köteles igazoltatni és legkésőbb az átvétel hónapját követő hónap 15. napjáig vissza kell küldeni a feladónak. A 4. példányt az adóraktár engedélyese a vámhatóságnak adja át. A 2207 vámtarifaszám alá tartozó finomszesz betárolásáról a vámhivatalt közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben kell értesíteni. ¾ Jövedéki termékek fogadása harmadik országból Harmadik országból (EFTA is) érkező jövedéki termék az adóraktárba betárolható és készletre vehető, ha a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátása valamely más tagállam határvámhivatalában megtörtént, és azt közösségi adó-felfüggesztési eljárásban szállították. Ha a vámjogi szabadforgalomba bocsátás még nem történt meg, akkor a vámeljárást a vám szempontjából illetékes vámhivatalnál kezdeményezni kell. A vámjogi szabadforgalomba bocsátást követően a terméket az adóraktárba adófelfüggesztéssel be lehet tárolni. A vámeljárás lezárását követően a terméket az adóraktárban készletre kell venni. A vámjogi szabadforgalomba bocsátás során csak a közösségi vámkódex és vámtarifa alapján kiszabható vámot kell megfizetni, mivel a jövedéki adó és az áfa önadózás keretében kerül megfizetésre. A termékkísérő okmány 3. példányát a termék betárolása után a vámjogi szabadforgalomba bocsátást végző vámhivatal részére kell visszaküldeni, a 4. példányt pedig a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak. ¾ Betárolt alkoholtermékre alkalmazott zárjegy Az Unióból vagy harmadik országból betárolt alkoholtermék zárjegyét a Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegyhivataltól kell igényelni. Ezt megelőzően a Hivatalt tájékoztatni kell az Unióból betárolt alkoholtermék mennyiségéről, fajtájáról. Az átvett zárjegyeket az adóraktárban kell felhelyezni.

43

A harmadik országból betárolt alkoholtermék zárjegyét a Hivatal a felügyeletet ellátó vámhivatal útján juttatja el a felhasználóhoz. A zárjegy nélküli és zárjeggyel ellátott terméket elkülönítetten kell tárolni. Az átvett és felhelyezett zárjegyekről zárjegynyilvántartást kell vezetni. A zárjegy felhasználását, elszámolását a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal végzi. ¾ Adózatlan jövedéki termékek raktározása A jövedéki terméket a szabadforgalomba bocsátás időpontjáig érdemes adóraktárban tárolni, a költségek csökkentése végett. A más szállítótól beszerzett jövedéki terméket adófelfüggesztéssel belföldi, vagy tagállami adóraktárból TKO/AAD okmányokkal kell beszerezni. Az adófelfüggesztési eljárásban beszerzett terméket készletre kell venni a tároló adóraktárban. Az adóraktár fizikai körülményeiben és a felelős vezető (TKO/EKO aláíró) személyében beálló változásokról haladéktalanul értesíteni kell a jövedéki előadót, aki az engedélyek módosításáról intézkedik. TKO: termékkísérő okmány, amely az adózatlan jövedéki termékek szállítására szolgáló származási bizonylat. Accompanying Administrative Document (AAD): közösségi adó-felfüggesztési eljárásban alkalmazott termékkísérő okmány. Egyszerűsített kísérőokmány (EKO): jövedéki termék szabad forgalomba bocsátásakor kiállítandó szigorú számadású okmány. Az adóbevallás és adófizetés alapjául szolgál. ¾ Adózatlan jövedéki termékek nyilvántartása Az adóraktárban előállított, oda betárolt és onnan kitárolt jövedéki termékekről termékmérlegnyilvántartást kell vezetni 8 pozíciós vámtarifaszám részletezettséggel. Az adóraktárakban az előállított és felhasznált jövedéki termékek mennyiségéről mintavételi nyilvántartást kell vezetni. Az adóraktár termékmérlegét minden hónap utolsó napján le kell zárni. Felelős: az adóraktár vezetője, jövedéki szakelőadó. III.2.2.2.

Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek beszerzése, kiszállítása

™ Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek beszerzése más tagállamból

44

Más tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi vagy felhasználási céllal történő vásárlásakor adókötelezettség keletkezik. Továbbértékesítési céllal csak kereskedői jövedékes engedély birtokában szerezhető be ilyen termék. Az adóalany az a személy, aki a jövedéki terméket saját számlára beszerezte. Adókötelezettség akkor keletkezik, amikor a terméket belföldön átveszi vagy belföldre beszállítja vagy beszállíttatja. Felhasználás esetén az adóalany az a személy, aki a jövedéki terméket birtokba vette vagy felhasználta. A vámhivatalt a betárolás előtt értesíteni kell és jövedéki biztosítékot kell nyújtani. Az adóalanynak a betárolással egyidőben keletkezik adófizetési kötelezettsége, az adót a betárolást követő 5 napon belül adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg. Zárjegyköteles termék zárjegyét a betárolást megelőzően a Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegyhivataltól igényli. Más tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék ugyanazon adóalany általi rendszeres beszerzése esetén a vámhatóság egyszerűsített eljárást engedélyezhet. ™ Adózott jövedéki termékek szállítása más tagállamba Belföldön szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék más tagállamba történő (nem magáncélú) kiszállítása esetén a belföldön kifizetett jövedéki adó visszaigényelhető. Az adó visszaigénylésének feltételei: lsd. adópolitikai koncepció. Az adó-visszaigénylésre jogosult: -

jövedéki engedélyes kereskedő, aki közösségi kereskedelmi tevékenység keretében, saját számlára végzi a kiszállítást vagy az

-

adóraktár-engedélyes.

III.2.2.3.

A jövedéki törvény tizedik fejezetének egyes rendelkezései

A törvény a tizedik fejezetben határozza meg az alkoholtermékekre vonatkozó különös rendelkezéseket. A törvényben új fogalmak kerültek meghatározásra, mint a boralkohol, a nyersszesz, a semleges alkohol, a krízis lepárlás, a kötelező lepárlás és a borászati melléktermék.

45

►Az adó alapja és mértéke A 2003. évi CXXVII. törvény szerint az adóalap nem változott (az alkoholtermék 100 térfogat-százalékos etilalkohol tartalommal hektoliterben meghatározott 20 fokon mért mennyisége), mértéke viszont emelkedett. A korábbi 1670 HUF/HLF-ról, 1920 HUF/HLF-ra emelkedett. A bérfőzés keretében előállított pálinka esetén a jövedéki adó mértékét korábban kedvezményesen 770 HUF-ban állapították meg, ami az általános adómérték 46,1 százaléka volt. Ez most 960 HUF-ra emelkedett, ami az általános adó mértékének 50 százaléka. A bérfőzés utáni kedvezmény igénybevételére jogosultak köre is megváltozott. Korábban 50 liter mennyiségig a bérfőzető természetes személy vehette igénybe a kedvezményt, 2004. május 1-je után azonban a kedvezményes mennyiség háztartásonként vehető igénybe. A kedvezményes mennyiség feletti bérfőzés után az előző és mostani törvény szerint is a teljes jövedéki adót kell fizetni. A bérfőzött pálinka utáni adó összegét a szeszfőzde állapítja meg és szedi be a bérfőzetőtől. A szeszfőzető írásbeli nyilatkozatot ad a bérfőzőnek az általa és vele egy háztartásban élők által adott évben főzetett pálinka mennyiségéről. A szeszfőzde egyszerűsített kísérő okmányt állít ki a bérfőzető részére, mely igazolja a bérfőzési szeszadó megfizetését. Ez a kísérő okmány egyben már a terméket igazoló okmány is. A szeszfőzde által kiadott származási igazolvány az átvételt követően 15 évig igazolja a pálinka származását. Ez a 15. év letelte után 2 évente meghosszabbítható. ►Adómentes felhasználás Az adómentesen felhasználható alkoholtermékek köre jelentősen nem változott. Az adómentes felhasználás körébe tartozó gyógyszereket külön jogszabályban határozzák meg és nem az Országos Gyógyszerészeti Intézet által meghatározott gyógyszerek és egyéb készítmények tartoznak az adómentes felhasználás alá. Ide kerültek a külön jogszabály szerint meghatározott galenusi készítmények, valamint az ipari előállításhoz felhasznált alkoholtermékek is. Az édességekkel kapcsolatban az alkoholtermék felhasználás maximum 8,5 liter tiszta szesz/ 100 kg alkoholtartalmú bonbonok, helyett az ugyanilyen alkoholtartalmú csokoládék esetén adómentes.

46

Adómentes felhasználás esetén legfeljebb 80 millió HUF értékű jövedéki biztosítékot kell nyújtani. Az új törvény szerint a részlegesen denaturált szesz beszerzése és felhasználása esetén a jövedéki biztosíték feleződik, azaz maximum 40 millió HUF. ►Alkoholtermék-adóraktárakra vonatkozó szabályozás változásai A szeszesital tárolása az alkoholtermék-adóraktárakban történik. Az alkoholtermék-adóraktári engedélyek kiadásában a következő változások történtek: -

a szeszüzem tevékenységi köre kibővült a borból, borászati melléktermékből lepárlásával, valamint a nyersszesz vagy semleges alkohol előállításával;

-

a szeszfőzde tevékenységi körébe bekerült a gyümölcstörkölyből, gyümölcsmustból, szőlőborból és szőlőmustból történő gyümölcspálinka vagy borpárlat előállítása;

-

az üzemi szeszraktár alkalmassá vált a nem csupán saját termelésű alkoholtermékek tárolására.

Alkoholtermék-adóraktári engedély adható a bor krízis lepárlásából, illetve a bor és a borászati melléktermékek kötelező lepárlásából származó alkoholtermék tárolására Ez az adóraktár a kijelölt adóraktár. Engedély adható továbbá az alkoholregeneráló és-denaturáló üzemekre is, ahol a vegyipari és gyógyszeripari felhasználás során szennyezetté vált alkoholterméket tisztítják, vagy teljesen denaturálják. Adó megfizetése nélküli tárolásra adóraktári engedély adható: -

tranzitadóraktárakra;

-

vámadóraktárra, ahol belföldi adóraktárból kizárólag harmadik országba történő kiléptetés céljából raktároznak;

A tranzit- és vámadóraktárakban az alkoholtermékeken kívül adózatlan sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány is tárolható. Az üzemi szeszraktárban a nem saját termelésű alkoholtermék az egy naptári év alatt saját előállítású alkoholtermék mennyiségének 25 százalékának megfelelő mennyiségig tárolható.

A jövedéki törvény alkoholtermékekre vonatkozó, egyik nagy vitát kiváltó új szabályozása a napi nyilvántartás-vezetési kötelezettség volt. E szerint a vendéglátó egységekben az alko 47

holtermék sör, bor, pezsgő és köztes alkoholtermék forgalmazásáról nyilvántartást kellett vezetni a vámhatóság által hitelesített nyomtatványon vagy a vámhatóság jóváhagyásával számítógépes nyilvántartási rendszerben. A beszerzést követően a napi értékesítést és a zárókészletet naponta kellett a nyilvántartásba felvenni. A törvényt 2003. december 28-án hirdették ki, tehát hét hónap felkészülési időt kaptak a vendéglátósok, hogy felkészülhessenek a jövedéki nyilvántartási rendszerük kialakítására. A napi standolás azonban 2004. augusztus 1-től szeptember 8-ig volt hatályban.

48

III.3. Az Európai Unió élelmiszer törvénye Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete31 A szeszipart és a többi iparágat érintő legfontosabb, hamarosan hatályba lépő szabályok a nyomonkövethetőség, az allergének feltűntetése a címkéken. A rendelet magába foglalja az európai élelmiszerjog általános elveit és követelményeit, valamint rendelkezik az Európai Élelmiszerbizottsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonsági ügyekben alkalmazandó eljárásokról. A rendelet célja az egészség és a fogyasztói érdekvédelmének magas szintű biztosítása. A rendelet meghatározza azokat az általános elveket, amelyek közösségi és nemzeti szinten szabályozzák általában az élelmiszereket és takarmányokat, és különösen az élelmiszer- és takarmánybiztonságot. A rendelet létrehozza az Európai Élelmiszerbizottsági Hatóságot. A rendeletet alkalmazni kell az élelmiszer és takarmány termelés, feldolgozás és forgalmazás valamennyi szakaszában. Az élelmiszer fogalmába tartozik az ital is. A rendeletbe foglalt élelmiszerjogi elveket és eljárásokat a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2007. január 1-ig teljesíteni kell. Az élelmiszerjog általános elvei: •

az emberi élet és egészség védelme és

•

az élelmiszerek és takarmány szabad áramlása.

Az élelmiszerjog általános követelményeit a rendelet negyedik bekezdése tartalmazza és az ebben foglalt 18. cikk 2005. január 1-től vált kötelezővé Magyarországon is. A 18. cikk az Unió valamennyi tagországában 2005. január 1-étől kötelező érvényű. A 18. cikk a termékek nyomonkövethetőségét szabályozza. Célja, hogy a termék összetevőit a „szántóföldtől a polcokig” nyomon lehessen követni. Tehát a termelés, feldolgozás, forgalmazás minden szintjén megteremtik a nyomonkövethetőséget. A rendszer segítségével az élelmiszer- és takarmánygazdaság szereplői azonosítani tudják mindazon szereplőket, akiktől a termékükbe beépülő anyagot beszállították.

49

31

Forrás: Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L31. szám

50

III.4. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/89/EK irányelve A 2003/89/EK irányelv a 2000/13/EK élelmiszer-összetevők feltüntetéséről szóló irányelv módosításait tartalmazza.32 Az irányelv szerint elengedhetetlen, hogy a fogyasztók megfelelő információkhoz jussanak az élelmiszerekre vonatkozóan, többek között az élelmiszer-összetevőknek a címkén való feltűntetése révén. Kifejezetten fontos az élelmiszer-allergének feltűntetése a címkéken, hiszen az allergiában szenvedő fogyasztóknak megfelelő tájékoztatást kell nyújtani, amelyre meghatározott címkézési szabályok vonatkoznak. Bár a címke nem egyedüli tájékoztatási eszköz, mégis tanácsos az allergiában szenvedők segítése az élelmiszerek összetételére vonatkozó átfogóbb tájékoztatás révén. Az allergén anyagok felsorolásának ki kell terjednie a túlérzékenységi reakciót kiváltó élelmiszerekre, összetevőkre és egyéb anyagokra. Kötelező az élelmiszerek valamennyi összetevője és az abban található egyéb anyagok feltüntetése az összetevők között. Alkoholtartalmú italok esetén valamennyi allergén hatású összetevőt fel kell tűntetni a címkén. 2004. november 25-ig fogadja el az allergén anyagok jegyzékét a Bizottság, az Európai Élelmiszerbizottsági Hatósággal folytatott konzultációját követően. 2007. november 25-ig pedig felülbírálhatja a jegyzéket. Ez azt jelenti, hogy a termelőknek 2004. november 25-e után a forgalmazott élelmiszereken fel kell tüntetniük az abban található allergén anyagokat. Az irányelv 2004. november 25-én lép életbe, az Európai Unió valamennyi tagállamában. A szakdolgozatom a magyar szeszesital gyártásban piacvezető Zwack Unicum Rt. rövid bemutatásával, tevékenységi körének megismertetésével folytatom.

32

Forrás: Az Európai Unió Hivatalos Lapja L308. szám

51

IV. A Zwack Unicum Rt. IV.1. Általános bemutatás33 Az első likőrgyárat Zwack József alapította 1840-ben. A II. vh. után államosították a Zwack gyárat. A Zwack család az Egyesült Államokba kivándorolt és ott telepedtek le. 1969-ben a család elkezdte az Unicum gyártását Olaszországban. Zwack Péter 1989-ben visszavásárolta a korábban államosított Zwack gyárat. Vegyes vállalat jött létre, hatvanmillió HUF alaptőkével, Zwack Unicum Budapest Kft. néven. Alapítói: Zwack Péter und Consorten AG és a Budapesti Likőripari Vállalat. 1990-ben jelentek meg ismét az eredeti Zwack termékek a magyar piacon. 1991-ben a Budapesti Likőripari Vállalatot privatizálták – 1992-ben létrejött a Zwack Unicum Rt. Részvényei 1993-ban jelentek meg a tőzsdén. A Zwack Unicum Rt. vállalati szerkezete átalakult 2000-ben. A Zwack Kereskedelmi Kft. és a Zwack Management Szolgáltató Kft. beolvadt a Zwack Unicum Rt-be. A Zwack Unicum Rt. jelenleg a hazai piac mintegy negyven százalékát mondhatja magáénak, és jeles külföldi cégek termékeinek kizárólagos forgalmazója (Johnnie Walker, Bailey’s, Smirnoff, Cinzano, stb.). 3. ábra: A Zwack Unicum Csoport tulajdonosi struktúrája

Peter Zwack & Consorten HAG Underberg AG ZU Spirituosen GmbH 50%+1 részvény 24%-1 részvény

Közkézen

26% részvény

Zwack Unicum Rt. 100%

BULIV Kft.

33

www.zwack.hu, Borbíró Zsóka: Zwack így tovább: egy család, egy gyár, egy ital legendáriuma

52

Selviac B.V. Diageo

A Zwack Unicum Rt. leányvállalata a Buliv Kft. A Dobogó Pincészet Kft. a Zwack család tulajdonában lévő társaság, amely saját termelésű borait adja el a Társaságnak és fizeti a termékeihez kapcsolódóan felmerülő reklámköltséget. A Társaság tevékenységi körei az Alapító Okirat szerint: -

szesz- és szeszesital-gyártás,

-

gépek és berendezések javítása,

-

élelmiszer nagy- és kiskereskedelem,

-

külkereskedelem,

-

raktározás és tárolás,

-

ingatlanhasznosítás,

-

reklámtevékenység.

A Zwack Unicum Rt. fő tevékenységei: -

szeszesitalok előállítása, palackozása,

-

külföldi termékek forgalmazása, esetleg palackozása, mint pl.: Metaxa.

A Társaság a számviteli törvénynek megfelelően a kettős könyvvezetés szabályainak megfelelően vezeti könyveit. A társaságnak ISO és TQM minőségirányítási rendszere is van. A Zwack társaság gyárai: •

Unicum gyár: itt készül a cég vezérterméke a Zwack Unicum likőr.

•

Ferencvárosi gyár: kommersz, minőségi, prémium termékek gyártása, itt visszatérő 0,2-1l-es palackokkal, valamint egyutas 0,05l-es palackokkal dolgoznak,

•

Budafok: a minőségi termékeket (Unicum, Hubertus, Vilmoskörte) itt palackozzák, formapalackokba,

•

Kőbánya: prémium, minőségi és kommersz brandyk gyártása, érlelése, párlatok tárolása, növényi kivonatok készítése,

•

Kecskemét: a gyár két fő tevékenysége a szeszesital-gyártás és palackozás, valamint gyümölcspálinkák szeszfőzdei előállítása. A kisszériás termékeket ebben a gyárban állítják elő. A gyümölcspálinka főzdében számítógéppel

53

vezérelt rendszerben állítanak elő magas minőségű párlatokat, melyeket a saját termékek alapanyagaként használnak fel. IV.2. Zwack termékek a magyar piacon A Zwack Unicum Rt. részesedése az égetett szeszesitalok piacán körülbelül 40 százalék. Ezen belül a prémium részesedés magasabb és a kommersz részarány alacsonyabb. Magyarországon a helyi márkák nagyon erősek és a Zwack Unicum Rt-nek olyan stratégiai márkái vannak jelen a piacon, mint például az Unicum, Vilmos, St. Hubertus, Fütyülős termékcsalád, Kosher pálinka, Kalinka, a Zwack által forgalmazott Johnnie Walker és a Bailey’s.34 A Zwack termékek folyamatos megmérettetésnek vannak kitéve a közvetlen versenytársakkal, nemzetközi márkákkal és az egyes termékkategóriák között is folyamatos a verseny, változás. A versenykihívásoknak megfelelve vezette be a Zwack Rt. az Unicum Nextet, a Vilmos Nectart, a St. Hubertus 33-at és bővítette a Fütyülős termékcsalád ízeit. A Zwack Rt. vezérterméke az Unicum, amelynek körülbelül 3,1 millió literes a forgalma. Ez a teljes magyar piaci forgalomnak az 5 százalékát jelenti és ez az egy termék a bitter kategória 50 százalékát adja. A 3,1 millió litert folyamatos növekedéssel érte el az Unicum a 90-es évek eleji 2 millió literről. A pálinka termelésben a Fütyülős termékcsalád kibővítésével olyan új ízek jelentek meg, mint a mézes barack, a szilva és a mézes szilva. A Zwack Rt. pálinka kínálatában ezzel megjelentek a trendeket követő lágyabb ízek is. IV.3. A Zwack termékek jelenléte az Európai Unió piacain Olaszországban 2000-ben szűnt meg végleg az Unicum gyártás, és az Unicum termelést Magyarországon központosították. 2000-től Olaszországba már magyar termékként jut el az Unicum. Németországban és Svájcban az Underberg forgalmazza a Zwack termékeket. Ausztriában a Schlumberger cég forgalmazza a Zwack termékeket.

54

A Zwack termékeket a következő országokba szállítják az Európai Unión belül: -

Németország, Olaszország,

-

Ausztria,

-

Csehország, Szlovákia, Szlovénia,

-

Nagy-Britannia, Lengyelország,

-

Észtország, Lettország,

-

Franciaország, Luxemburg,

-

Belgium, Ciprus, Málta és végül

-

Finnország.

IV.4. Az Unión kívüli kereskedelem A Zwack Unicum Rt. termékeit az Európai Unión kívül a következő országokban forgalmazzák: -

Európában: Norvégia, Horvátország, Svájc, Oroszország, Románia;

-

Észak-Amerikában: USA, Kanada, Mexikó;

-

Dél-Amerikában: Brazília;

-

Ázsiában: Izrael, Japán, Koreai Köztársaság; valamint

-

Ausztrália, Új-Zéland, Fülöp-szigetek.

A Zwack export tevékenysége évek óta szinte egyáltalán nem változott. Az Európai Unió tagjai már 2004. május előtt is vámmentesen fogadták a Zwack Rt. termékeit, a májusi csatlakozás ezért export szempontból nem jelentett nagy változást. Az export az összes termelésnek csak körülbelül a 4 százalékát jelenti. Olaszországba és Németországba irányul az export 60 százaléka, a fennmaradó 40 százalékból körülbelül minden országba hasonló mennyiséget exportálnak, kivéve a skandináv országokat és Svájcot, ahová az export még az előző országoknál is alacsonyabb. IV.5. Szállítmányozás - logisztika Termékeik szállítmányozásakor a Zwack Unicum Rt. több cégtől kér ajánlatot és ezek kiértékelése után választja ki azokat a partnercégeket, amelyeket megbíz a szállítmányozással. 34

Továbbá a Trois Tours brandy, a Péter Pál termékcsalád, a Casino és Portorico rum, a Sissi és Sheridan’s krémlikőrök és még rengeteg termék szerepel a Zwack portfóliójában.

55

2005. februárjában a Waberer’s Csoporttal kötött megállapodás alapján a belföldi fuvarozási és szállítmányozási feladatokat a Waberer’s kapta meg. A külföldi értékesítések során a fuvarozás és szállítmányozási feladatokat zömmel a vevő végzi, az árut közvetlenül a raktárból veszik át. A fennmaradó esetekben egyedi megbízásokat ad a Zwack Rt. Logisztika A Zwack Unicum Rt-nek korábban több disztribúciós raktára volt az országban, ezeket azonban már korábban központosította. A központi raktár előnyei: -

kisebb készletmennyiség,

-

optimális raktárkihasználtság,

-

könnyebb a piac ellátása.

A Zwack Unicum Rt. három évre szóló áruszállítási, logisztikai és disztribúciós együttműködési szerződést kötött a Waberer’s Csoporttal. A szerződést 2005. február 11-én írták alá. A megállapodásban a Waberer’s 1700 magyarországi kereskedelmi és vendéglátó egység számára vállalta a Zwack termékek kiszállítását. A Waberer’s egyben az alapanyagok beszállítását, vámolását, raktározását és kiszállítását, azaz minden olyan tevékenységet vállalt, ami az áru mozgatásával jár. A Waberer’s 15 milliárd forintos beruházással 15 ezer négyzetméteres csarnokot építtetett a Budapesti Intermodális Logisztikai Központban, a Zwack igényei alapján. A raktárba történő betárolást 2005. február 28-án kezdték meg.35 A csarnok 12,5 méter magas, középfolyosós állvány rendszer, amit toló oszlopos targoncatechnológia befogadására terveztek. A Waberer’s az igazi vállalkozó szellemet képviseli. 2004 telén informatikai beruházásuk során egy komplex beléptető rendszert épített be informatikai hálózatába. A rendszámfelismerő rendszer emberi beavatkozás nélkül egyezteti a belépő kamion rendszámát a szállításirányítástól kapott információkkal. A cég hamarosan íriszleolvasó rendszert telepít, amely segítségével teljes pontossággal tudja azonosítani a kamion sofőrjét és az általa vezetett kamiont. A cégnél már működik műholdas járműkövető rendszer és járatoptimalizáló információs rendszer is.

35

www.waberers.hu/index.php

56

A Zwack Unicum és a Waberer’s összeköti az informatikai rendszereit, egész pontosan a raktárnyilvántartást, a készletezés és disztribúciós rendszereket. A tevékenységek a cégek közötti online kapcsolatra alapulnak, amit a Waberer’s ügyfél kiszolgálási rendszere, a Waberer’s optimum solution dolgoz fel. A Zwack olyan logisztikai szolgáltatót keresett, amely képes a költségoptimalizálásra, fejlett infrastruktúrájú és központi fekvésű logisztikai raktárral is rendelkezik. IV.6. Környezetvédelem és a Zwack Unicum Rt.36 A környezetvédelemi előírásokhoz való alkalmazkodást a Zwack Unicum Rt. mindig nagy gonddal végezte és teszi ezt most is. Az 1995. évi környezetvédelmi törvény már foglalkozik az EU csatlakozással, így a harmonizáció ezen a területen már akkor elkezdődött, csakúgy, mint a felkészülés ezen változásokra. Általános érvényű követelmény rendszerek A jelenlegi környezeti szabályozásban létezik egy általános, a környezet minden elemére vonatkozó iránymutatás, amely megfelel az Európai Unió környezetvédelmi céljainak a szennyezés megelőzésére, csökkentésére, elsődlegességet adva a szennyezések forrásánál történő beavatkozásnak, elősegítve a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást, összhangban a „szennyező fizet” elvvel és a „szennyezés megelőzés” elvével.37 Az iránymutatásnak 6 alappillére van: 1. A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenység csak engedéllyel végezhető. 2. Integrált megközelítés minden hatáskörrel rendelkező hatóság részéről. 3. A „BAT” − best available techniques − alkalmazása. 4. A környezetminőségi előírások (szabványok) betartásának kötelezettsége. 5. Kibocsátások ellenőrzése és adatszolgáltatási kötelezettségek. 6. Nyilvánosság. Információhoz való hozzáférés és a nyilvánosság részvétele az engedélyezési eljárásban. Ezek az előírások tehát 1995-től már a magyar szabályozásnak is a részét képezik.

36

Forrás: Zwack Unicum Rt.: Operációs Igazgatóság A Tanács integrált szennyezés- megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61/EK irányelv, rövidítve az „IPPC” irányelv alapján.

37

57

A Zwack Unicum Rt. ezért szükségesnek érezte, hogy mindezt az egész vállalati stratégiájába beépítse. A vállalat a versenyképességének az eddigieknél hangsúlyosabb feltételének látja a „zölden és nyereségesen” működést. Gyárainak egy része nehezen tud eleget tenni a fenti követelményeknek. Zsúfoltak a telephelyek és több gyáregység lakókörnyezetben működik (az IPPC-nek, BAT-nak nem megfelelően). Ahhoz, hogy a jelenlegi és jövőbeni elvárásoknak megfeleljenek, komoly beruházásokra lesz szükség, amelyek egy része már megkezdődött. Környezeti elemek védelme Az általános követelmény rendszereken kívül, az egyes környezeti elemekhez kapcsolódó, a Közösségi kritériumoknak megfelelő szabályozás is megjelent, illetve közzététele folyamatosan történik. A harmonizáció hatására az egyes határ- és küszöbértékek megváltoztak, ami jelentős nehézséget okoz az előírások betartásában. Vízkezelés A Zwack Unicum Rt. számára elsősorban a szennyvíz „termelés” és kezelés, azaz a vízfelhasználás kezelése jelenti a legfontosabb feladatot. A határérték változások miatt a vállalat több beruházást hajtott végre e téren. Az előírások ráadásul olyan önkontroll rendszerek kiépítését írják elő, amelyek az eltéréseket regisztrálják, és a büntetések lehetősége sokkal nagyobbá vált. A cég több szennyvíz projektet végrehajtott, amelyeket a határérték növekedések elkerülhetetlenné tettek. Köztük hosszú- és rövidtávú terveket is. A ferencvárosi gyárban, ahol kommersz, minőségi és prémium termékek gyártása is zajlott, biológiai előkezelőt létesítettek, és az önkontroll rendszerek kiépítése is megtörtént. A cég többi gyárában előkészítették e rendszerek kiépítését. Budafokon az ipari és szennyvíz elválasztása igényelt beruházásokat. A hely hiánya miatt földalatti ciszternákban gyűjtik és szállítják el naponta az ipari és szennyvizet. A beruházások akadályozza, hogy nincs lehetőség a fejlesztésekre, mivel a gyárak lakóövezeten belül vannak. Részben ezért is a ferencvárosi és budafoki gyárat bezárják és Dunaharasztiban egy új zöldmezős beruházás keretében nyitnak meg egy új gyárat. A ferencvárosi gyárat már el is adta a Zwack Unicum Rt. A budafoki és kőbányai érlelőpincéit egyelőre megtartja a cég, de ezeket is egy új pince fogja kiváltani, Dunaharasztiban. 58

A szennyvíz problémája is megoldódik a zöldmezős beruházással. A dunaharaszti regionális víztisztító kellően nagy kapacitású ahhoz, hogy befogadja a Zwack szennyvizeit is. A megállapodás most van folyamatban arról, hogy mennyit kell fizetnie a cégnek, ha túllépi a szerződésben foglalt mennyiséget. A regionális víztisztító megszűnteti a korábban a ferencvárosi gyárban fellépő magas szerves anyag tartalmú víz kezelésének problémáját is, mert ennek kezelése is a víztisztító feladata lesz. A zöldmezős beruházás a Zwack környezetvédelmi szempontból felmerülő, a tevékenységét érintő legkényesebb problémáinak hatékony megoldása, mindamellett, hogy a víztisztítás növelni fogja a bérköltséget. Légszennyezés A gyárak légszennyező tevékenysége nem jelentős, az új szabályozó rendszerek kiépítése megtörtént, s a gyárak megfelelnek az új kibocsátási határértékeknek. Vegyi anyagok Az italipari technológiákhoz több különböző vegyi anyagot használ a cég, amelyeknek komoly károsító hatása is lehet. Ezeket az anyagokat a cég időről- időre felülvizsgálja, és ha lehet kevésbé ártalmasra cseréli őket. Hulladék-gazdálkodás A Zwack Unicum Rt-nél a hulladék-gazdálkodást évek óta megkezdték. Az EU normák szerinti szigorításoknak, fejlesztésekkel igyekszik eleget tenni a cég. A Zwack Unicum Rt. az RWE UMWELT Tatabányai Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Rt-vel áll szerződéses kapcsolatban a hulladékok elszállításával, megsemmisítésével kapcsolatban. Az összes budapesti gyár hulladékának kezeléséről az RWE UMWELT gondoskodik. Az RWE UMWELT olyan hulladékokat szállít el a Zwack Rt-től, mint például a nátronzsák (ezt megsemmisítik), műanyag fólia, sztrech fólia, üveg, kommunális hulladékok, gyógynövények, kupakok, vashulladékok és az ipari hulladékok. A hulladékoknak kis százalékban bevételt is jelentenek mindkét cégnek. A szállítási és ártalmatlanítási költségek mellett, a papírhulladékokat értékesíteni tudják. A felek közötti árakat úgy határozták meg, hogy az újraértékesíthető hulladékot elvihetik, de kötelező a többit is.

59

A cégek közötti elszámolás havonta történik, gyáregységenként, és hulladékonként. Az elszámolás számítógépes nyilvántartáson alapul. A hulladék célállomás nyilatkozik a fogadásról, így az érkezést nyilvántartják és nyomon követhető a hulladék útja. Környezeti politika Mindezen tevékenységek hatékony elvégzése érdekében, a Zwack Unicum Rt környezeti politikájának a következők a legfontosabb elemei: •

A társaságnál ISO 14001 szabványnak megfelelő tanúsított környezetközpontú irányítási rendszer működik.

•

A környezeti előírások folyamatos figyelemmel kísérése.

•

Az ipari és veszélyes hulladékok és szennyvíz kibocsátás kiemelt kezelése, valamint a hulladékok lehetőség szerinti hasznosítása.

•

A környezeti teljesítmény értékelését informatikai rendszer biztosítja.

•

Az új beruházások, technológiai fejlesztések tervezése során minden környezeti tényezőt figyelembe vesznek.

•

A cég célja a környezeti erőforrások legszükségesebb mértékű igénybevétele. Ennek érdekében a felhasználások csökkentését és az újrafelhasználást vagy hasznosítást lehetővé tevő megoldásokat támogatják.

•

Támogatják a környezetbarát termesztési rendszereket működtető gyümölcsbeszállítóikat.

•

A cégen belül igyekeznek a környezeti tudatot erősíteni.

2004-2005-ben a Zwack Unicum Rt előtt a következő környezetvédelmi célok állnak: •

A környezetirányítási rendszert támogató szoftver továbbfejlesztése, az EU jogi harmonizáció követésével.

•

Jelentős környezeti hatások csökkentését szolgáló programok folytatása: − szennyvíz terhelés csökkentése, − a zöld mezős beruházás tervezésénél, illetve kivitelezésénél a környezet védelem elsőbbségének figyelembe vétele, − Előd utcai telephelyen szelektív szennyvíz gyűjtési rendszer üzembe helyezése, szennyvízkezelés az Ipar utcában,

60

− Kecskeméti szennyvíz előkezelő próbaüzemének lefolytatása, kiértékelése, önkontroll rendszerek kiépítése. •

A munkatársak környezeti tudatának fejlesztése.

IV.7. A Zwack Unicum Rt. legfontosabb pénzügyi mutatói 4. ábra: A Zwack Unicum Csoport pénzügyi adatai 1999-2003-ig A Zwack Unicum Csoport fő pénzügyi adatai (millió Ft) 20 000 15 000

Nettó árbevétel mill Ft

10 000

Adózás előtti eredmény mill Ft Osztalék mill Ft

5 000 0

1999

2000

2001

2002

2003

Forrás: Zwack Unicum Rt.

7. táblázat: A Zwack Rt. pénzügyi mutatói Nettó árbevétel mill Ft Adózás előtti eredmény mill Ft Osztalék mill Ft

1999 14 190 2 864 1 500

2000 15 224 2 719 1 500

2001 17 593 2 435 1 500

2002 18 648 2 717 1 500

2003 19 872 2 667

Forrás: Zwack Unicum Rt.

Az ábra jól érzékelteti, hogy a Zwack Rt. nettó árbevétele folyamatosan növekszik, a piaci csökkenő tendenciával ellentétben. Az adózás előtti eredmény azonban szinte mind az öt évben hasonló étéket ért el és stagnál 2,7 millió forint körül. A Társaság ezekben az években 1,5 millió forint osztalékot fizet ki részvényeseinek. IV.8. A csatlakozás új lehetőségei

61

Az Európai Uniós csatlakozással lényegesen könnyebbé vált az Unió belső piacain való kereskedelem. A csatlakozás két oldalról is érinti a céget, egyrészt mint termelőt, másrészt, mint forgalmazót. Az Unióval folytatott kereskedelemre már 2003 végén és 2004 első felében is létezett egy 0 százalékos vámkontingens. A Zwack Rt. már akkor csökkentette a Johnnie Walker és a Bailey’s árát. A társaság szerint a közös piacon csak az erős magyar márkák lesznek képesek versenyre kelni a konkurenciával. A Zwack Rt. bízik saját márkái erejében és nem szeretne árversenybe belemenni , inkább saját márkáikat a marketing eszközeivel szeretnék erősíteni. A belföldi piacon kívül a csatlakozással és ezáltal az eddig védett piacokon sokkal versenyképesebb lehet a cég. Az Európai Unió tagállamainak több mint felébe szállít valamilyen terméket a Zwack Rt. Az új csatlakozók közül egyedül Litvániába nem szállítja termékeit a Zwack. Teljesen új piacra azonban nem olyan könnyű betörni, mert az rengeteg költséggel jár. Először egy jelentős összegű beruházást igényelne a piacszerzésre tett kísérlet. A legelső feladat a célpiac kiválasztása, ami már jelentős anyagi ráfordításokat jelent és a termék még meg sem jelent a piacon. A termékeket meg kell először ismertetni az új piacon és csak ez után, derül ki az, hogy egyáltalán milyen a sikere a terméknek, felkeltette-e az érdeklődést, van-e iránta kereslet. Nem kizárt az sem, hogy a termék iránti kereslet messze elmarad a várttól és a piachódításból csak hatalmas veszteségek keletkeznek. A Zwack Rt. nem kellően tőkeerős ahhoz, hogy egy ilyen költséges beruházásba fogjon. A Zwack Rt. célja tehát a piaci részesedésének megtartása és növelése és az export forgalom növelése. IV.9. A Zwack Unicum Rt. helyzete a magyar piacon 2003-ban A legális versenytársak száma nem változott jelentősen az elmúlt években a magyar szeszesital gyártás piacán. Mintegy száz vállalkozás foglalkozik szeszesital gyártással. A Zwack Unicum Rt. őrzi vezető pozícióját az égetett szeszesitalok piacán. Az Unicum, Magyarország egyik legismertebb szeszesital márkája vezető szerepet tölt be mind a keserű, mind a prémium italok piacán. Reklám megjelenéseit tekintve is vezető helyet foglal el a médiában. 2003-ban egy új reklámfilm volt a legnagyobb újdonság az Unicum márka életében. Majd a termékcsalád bővítés keretében megjelent az Unicum Next is. Alkoholtartalma alacsonyabb, gyümölcsösebb, narancsos ízű. 62

A többi Zwack termék közül a Vilmos és a St. Hubertus van a vállalat figyelmének középpontjában. A St. Hubertus túlteljesítette az eladási várakozásokat, a Vilmos pedig az éves volumen tervei szerint szerepelt. 2003-ban a Vilmosnak különböző long drink változatai kerültek a fogyasztók elé. A St. Hubertus forgalma meghaladta az előző éves teljesítményét, és a tervezett eladási mennyiséget is. Tovább fejlődött a St. Hubertus imázs-építése és 2003-ban új reklámfilm is készült. A reklámfilm bekerült az ″EFFIE″ reklámhatékonysági versenyen az első tíz kampány közé, amelyek a leginkább kimutatható forgalomnövekedést, valamint piacnövekedést eredményezték. 2003-ban a Zwack Unicum Rt. által forgalmazott Johnnie Walker whisky eladásában kétszámjegyű volt a növekedés. Novemberben vezették be a hazai piacra az új csomagolású Johnnie Walker Red Label-t. 2003-ban kiemelkedő volumennövekedést ért el a Zwack Rt. a Hennessy Cognac és a Moët & Chandon champagne márkákkal. Beruházások 2003-ban A Társaság figyelmének középpontjában a kereskedelmi és marketing tevékenység áll. 2003ban 742 millió forintot költött a cég beruházásokra. Ebből 280 millió forintot fordítottak irodaprojektre, mellyel az Ipar utcában és a Soroksári úton lévő irodákból a Soroksári úton központosították a cégvezetést és az adminisztrációt. A fennmaradó összeget marketing és pótló beruházások tették ki. IV.10. A csatlakozás éve a Zwack Unicumnál 2004-ben a Zwack bruttó árbevétele 27315 millió forint volt, ami csak 0,5 százalékkal haladta meg a 2003-as bevételt. Mindemellett a nettó értékesítés is igen alacsony mértékben, 0,62 százalékkal csökkent. Az adózás előtti eredmény azonban 7,51 százalékkal emelkedett 2869 millió forintra.

63

A belföldi értékesítésen belül a saját termelésű termékek forgalma 2,08 százalékkal emelkedett, s ezen belül a prémium termékek forgalma 11,5 százalékkal emelkedett. A növekedés elsősorban az Unicum Nextnek, a Vilmos Nectárnak és az újrapozícionált Fütyülős termékcsalád forgalom növekedésének köszönhető. 20 százalékkal növekedett a St. Hubertus (beleértve az új St. Hubertus 33-at is) forgalma, míg a Kalinka megőrizte pozícióját. A közép árfekvésű termékek forgalma 11 százalékkal csökkent. A forgalmazott termékek árbevétele is csökkent, körülbelül 8,7 százalékkal, ezen belül az import termékeké 3,5 százalékkal. Az import termékek árbevételének csökkenése a csatlakozás utáni alacsonyabb árszintnek köszönhető (az eladott mennyiség azonban a Diageo termékek körében 10 százalékkal emelkedett). Beruházások 2004-ben 2004-ben a Zwack Rt. 1027 millió forintot fordított beruházásokra. 2004-ben kezdtek meg Dunaharasztiban a zöldmezős beruházást, amelyre 2004-ben 430 millió forintot fizettek ki. Még 2004-ben elkészült a gyártócsarnok héjszerkezete, a belső munkák 2005-ben fejeződnek be, a tervezett műszaki átadás pedig áprilisban lesz. Termelő jellegű beruházások keretében új gyógynövény-kivonatoló rendszert és hordókat vásároltak az Unicum Next és Kosher pálinka termeléséhez. Végrehajtottak továbbá infrastruktúrális beruházásokat, informatikai beruházásokat és újították a cég gépkocsiparkját. IV.11. SWOT analízis Erősségek: •

erős prémium márkák,

•

vezető szerep a magyarországi égetett szeszesitalok piacán,

•

minden kategóriában van termékkínálata a cégnek,

•

az egyik legerősebb marketing csapat, széles körű külső kommunikáció,

•

erős disztribúció,

•

Magyarország legjobb márkája (2004-ben),

•

Zwack név, cég imázs,

•

pálinka technológia (Kecskeméten Európa egyik legkorszerűbb üzeme működik),

64

•

a világ egyik legnagyobb szeszesital gyártó és forgalmazó cégének, a Selviac Diageonak a szövetségese, így könnyebben jut nemzetközi tapasztalatokhoz a gyártás és marketing területén,

•

pénzügyi stabilitás,

•

munkatársak szakmai felkészültsége.

Gyengeségek: •

kicsi az export piaci potenciál, a cég meglehetősen lokális,

•

vállalaton belüli információ áramlás, kommunikáció,

•

folyamat költség centrikus megközelítés hiánya,

•

nincs rendszeres és szervezett vevői elégedettség vizsgálat.

Lehetőségek: •

saját márkák fejlesztése, beindítása (Unicum Next, Vilmos Nectar, St. Hubertus 33),

•

az export pálinka volumenének bővítése (ehhez külföldi márkaépítésre és állami támogatásra is szükség lenne).

Veszélyek: •

erősödő verseny a nemzetközi márkákkal,

•

bizonyos nemzetközi márkák előretörésének felgyorsulása,

•

a feketepiac stagnálása,

•

hazai gyártók árharca (főleg a kommersz termékek között).

A SWOT analízisben feltüntetett gyengeségek, lehetőségek és veszélyek egy része átalakítható, többségük megvalósításához jelentős anyagi ráfordításra lenne szükség. Fontos, hogy a felsorolt erősségeket a Zwack Unicum Rt. a jövőben is megtartsa, és lehetőség szerint fejlessze a többi területet. A Zwack Unicum Rt. stratégiája: •

a vezető piaci pozíció megőrzése,

•

a külső piacokon növekvő részesedés megszerzése és

•

megfelelés és versenyképesség az Európai Unió piacain.

65

Összefoglalva a Zwack Unicum Rt. évek óta Magyarország vezető égetett szeszesital gyártó vállalata, a politikai és gazdasági változások során is sikerült megtartania e vezető szerepét. Termékei egyediek és különlegesek, ezért véleményem szerit célszerű lenne számukra a külső piacok meghódítása.

66

Befejezés

A magyar szeszesital termelés az elmúlt években folyamatosan csökkenő tendenciájú termelést mutatott. A termelés legfőképp a hazai piac igényeit látja el, és csak kis mennyiséget exportálnak. Az importált mennyiség viszont az uniós csatlakozás változásainak is köszönhetően emelkedett, de még mindig magyar termékek a dominánsak a piacon. Az Európai Unióba való belépéssel egyidőben történt a pálinka szó levédetése is, amit a csatlakozási szerződésben is rögzítettek. Csak az előállítás és termékleírásoknak megfelelő szeszes italokat lehet pálinka név alatt forgalmazni, ami több termelőt is arra kényszerít, hogy szeszesital név alatt hozza forgalomba termékeit. A pálinka előállítás hagyományos módja Magyarországon a bérfőzés, s bár ez az Európai Unióban ismeretlen tevékenység, számunkra 2015-ig engedélyezték folytatását, amikor újra felülvizsgálják az engedélyezést. Az szeszesital fogyasztást befolyásoló tényezők közül világszerte érvényesülő trend az alacsonyabb alkoholtartalmú termékek és a fehérital fajták fogyasztásának növekedése. Ezen tendenciák Magyarországon is érzékelhetőek, ahol a legkedveltebb italok között megtalálhatóak a pálinkák, a keserűk, brandyk, a whisky, a vodka és a különböző likőrök. Magyarországon a három italkategória: kommersz, prémium és WFM termékek szerkezete átalakulóban van. A WFM termékek forgalma stagnál, a kommersz termékek forgalma csökkenő, a prémium fogyasztás pedig növekszik. Az EU csatlakozás hatása a termékkategóriákon belül az árak változásában mutatkozik meg leginkább, hiszen számos prémium termék ára csökkent, növelve ezzel annak lehetőségét, hogy a magyar fogyasztók áttérnek ezen külföldi termékek vásárlására. A termékszerkezet ugyan átalakult kicsit, de a hazai prémium márkák elfogadottságuk és egyediségük miatt nem veszítették el vásárlóikat. Az alkoholfogyasztás mértéke világszerte csökkenő, de a legmagasabb alkoholfogyasztású országok mind Európában találhatóak. Luxemburgban a legmagasabb az alkoholfogyasztás, 12 literrel, Magyarország pedig a második legmagasabb fogyasztású ország, évi 11 literes fogyasztással (tiszta szesz). A harmadik helyet Csehország foglalja el. Ekkora fogyasztás mellett, nem is csoda, hogy hazánkban a májbetegség jóval elterjedtebb, mint más országokban. Az új EU csatlakozók szeszpiaci vizsgálata azt mutatja, hogy a fogyasztás általában csökkenő, Lettországban stagnál, Lengyelországban és Észtországban pedig enyhe növekedésre lehet számítani. A csatlakozó országok piacain a termékszerkezet eltérő, de mindegyik piacon

67

olyan globális cégek vannak jelen, mint például a Selviac Diageo, a Pernod Richard vagy az Allied Domecq. A csatlakozással tagjai lettünk egy gazdasági uniónak, amihez alkalmazkodnunk kellett. A szeszipart érintő legfontosabb adónemben, a jövedéki adóban is megtörtént az uniós előírásokhoz történő harmonizáció. Olyan változások jelentek meg, mint például az adófelfüggesztéssel történő szállítás. Az egyes iparágak, így a szeszipar számára is pontosan meghatározzák az EU direktívák a tevékenységgel, termékekkel szemben támasztott követelményeket, amelyeket immár Magyarországnak is teljesítenie kell.

A Zwack Unicum Rt. a piaci pozíciójának megtartása és sikeres működésének érdekében az elmúlt évek piaci tendenciáit figyelembe véve alakítja tevékenységét. E tevékenység során bevezették az alacsonyabb alkoholtartalmú Unicum Nextet, a Vilmos Nectart, a Hubertus 33at és bővítették a termékskála ízvilágát is. A cégnek minden kategóriában van termékkínálata, így nincs olyan célcsoport a magyar piacon, ahol kizárólag a nemzetközi márkák lennének jelen és vonnák el a fogyasztást a más kategóriába tartozó magyar termékektől. A Zwack a minőségpolitika, környezetvédelem, logisztika, marketing tevékenységét úgy végzi, hogy az elősegítse a cég vezető piaci pozíciójának megőrzését. Olyan kapcsolatokat épít ki a beszállítóival és egyéb partnereivel, ami a cég fejlődését, célkitűzéseinek elérését segíti. A Zwacknál folyamatosak a fejlesztések, beruházások, újítások, amelyek szükségesek is ahhoz, hogy egy cég a piacon maradhasson az uniós csatlakozás után.

A szeszesitalok piaca koncentrálódik, egyre fontosabbá válnak az erős szövetségek. Globális cégek egyesültek az elmúlt években, a sikeresebb működés érdekében. A nemzetközi piacra való kitörés olyan anyagi hátteret kívánna meg, ami leginkább a multinacionális cégeknek áll a rendelkezésére. A magyar hungarikum, a pálinka külföldi megismertetése és értékesítése fontos lépés lehetne a magyar termelőknek, ez azonban pénzügyi korlátokba ütközik és csak állami segítséggel lehetne megvalósítani. Addig is a termelők első számú feladata, piaci részesedésük megőrzése a külföldi márkákkal szemben.

68

Irodalomjegyzék BALÁZS GÉZA: A magyar pálinka Aula Kiadó, Budapest, 1998. 168. lap BORBÍRÓ ZSÓKA: Zwack így tovább: egy család, egy gyár, egy ital legendáriuma Ab Ovo Kiadó, Budapest, 1995. TAMÁS JENŐ: Pálinka: pálinkák és más nemes párlatok Alexandra Kiadó, Pécs 2003. DR. VÁRSONY LAJOS: Szeszgyártás in A kémia vívmányai, II. rész, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1940, 199-204. VPOP: Az Európai Unió jövedéki szabályozása: szakmai segédlet VIVA Média Holding, Budapest, 2002. 148/2004. (X. 1.) FVM-ESZCSM-GMK rendelet a pálinka előállításának szabályairól: Magyar Közlöny 2004/139. szám 1997. évi CIII. törvény a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 92/12/EGK rendelet Egyesített kézikönyv, Consleg: 1989R1576-01/05/2004: Office for Official Publications of the European Communities 2004. 06. 17. Az Európa Parlament és Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete: Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L31. szám 2002. 02. 01. Az Európa Parlament és Tanács 2003/89/EK irányelve: Az Európai Unió Hivatalos Lapja L308. szám 2003. 11. 25. Az Európa Parlament és Tanács 638/2004/EK rendelete Éves jelentés 2003: Zwack Unicum Rt. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő 2004. 8. szám Görözdi Zsuzsanna – Mózs Elek: Jövedéki szabályozás az Európai Unióban: Európai Füzetek 42. A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa Jövedéki adó és ÁFA terhek 2004-ben: Zwack Unicum Rt. Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 számú előírás Tájékoztató… 87/1998. (V.6.) Kormány rendelet: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő 2005. 19. szám www.businesshungary.com 69

www.canadean.com www.datamonitor.com www.drink.hu www.euromonitor.com www.europanspirits.org www.eum.hu www.finfacts.com www.flags.net/index.php www.fn.hu/cikk.php?id=4&cid=79615 www.fuggetlenseg.hu http://index.hu/gazdasag/magyar/euro050210/ www.just-drinks.com www.logsped.hu www.observer.com http://origo.hu/uzletinegyed http://www.palinca.com www.sulinet.hu/tart/cikk/pb/0/15511/1 www.szeszipar.hu http://unicum.z/szervezet/Minoseg/kir/KIR.htm www.zwack.hu/ceginformacio www.vam.gov.hu/welcome.do www.vilaggazdasag.hu www.waberers.hu

70

Táblázatjegyzék 1. táblázat: 2000. év forgalom adatai 2. táblázat: 2001. év forgalom adatai 3. táblázat: 2002. év forgalom adatai 4. táblázat: 2003. év forgalom adatai 5. táblázat: Jövedéki és általános forgalmi adó 2004-ben 6. táblázat: Tömény ital fogyasztás 2003-ban 7. táblázat: A Zwack Rt. pénzügyi mutatói

71

Ábrajegyzék 1. ábra: Az italkategóriák közötti megoszlás 7-8 éve 2. ábra: Az italkategóriák közötti megoszlás 2003-2004-ben 3. ábra: A Zwack Unicum Csoport tulajdonosi struktúrája 4. ábra: A Zwack Unicum Csoport pénzügyi adatai 1999-2003-ig

72

Rövidítés jegyzék BAT − best available techniques EKO − egyszerűsített kísérő okmány EUR − Euró HL − hektoliter HLF − hektoliterfok HUF − forint IPPC − Integrated Pollution Prevention and Controll TIR − Transport International Routier TKO − termék kísérő okmány

73

Tömény szeszes ital fogyasztás 2003-ban Becsült fogyasztás

Ország

(millió liter)

Lengyelország

243,0

Csehország

74,8

Magyarország

59,0

Szlovákia

27,6

Litvánia

17,5

Lettország

20,9

Szlovénia

8,6

Észtország

8,2

Ciprus

3,0

Málta

1,7

Összesen

464,3

Forrás: Canadean, Euromonitor, Datamonitor

Borfogyasztás 2003-ban Ország

Becsült fogyasztás (millió liter)

Lengyelország

321,0

Csehország

170,0

Magyarország

98,0

Szlovákia

96,5

Szlovénia

63,0

Litvánia

24,0

Lettország

23,5

Ciprus

14,0

Észtország

10,7

Málta

8,0

Összesen

828,7

Forrás: Canadean, Euromonitor, Datamonitor

74

Sörfogyasztás 2003-ban Ország

Becsült mennyiség (millió hektoliter)

Lengyelország

29,5

Csehország

16,3

Magyarország

7,9

Szlovákia

4,73

Litvánia

2,69

Szlovénia

2,27

Lettország

1,5

Észtország

0,96

Ciprus

0,23

Málta

0,13

Összesen

66,21

Forrás: Canadean, Euromonitor, Datamonitor

75