BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GD SZAK NAPPALI tagozat SD szakirány
IZRAEL, MINT FEJLETT ORSZÁG VILÁGGAZDASÁGBAN JÁTSZOTT SZEREPE
Készítette: KERESZTES SZILVIA
Budapest, 2007
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETŐ ................................................................................................................ 5 2. IZRAEL ÁLLAM MEGALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE .................................... 6 2. 1. Izrael gazdasági szerveződésének alapjai: kibucok és mosavok....................... 8 2. 2. A kibucok napjainkban...................................................................................... 8 3. IZRAEL ELHATÁROLÓDÁSA A TÖBBI ORSZÁGTÓL ...................................... 10 3. 1. Eltérés az ünnepnapokban................................................................................. 10 3. 2. Sok téren fejlettebb ország ................................................................................ 10 3. 3. A környező arab országoktól való eltérés aspektusai........................................ 11 3. 4. Az egyetlen demokratikus politikai rendszerű ország....................................... 11 4. IZRAEL GAZDASÁGI FEJLETTSÉGÉNEK HÁTTERE........................................ 12 4. 1. GDP, GNP alakulása ......................................................................................... 16 4. 2. Pénzügyi adatok ................................................................................................ 16 4. 2. 1. Banki szektor........................................................................................... 17 4. 2. 2. Biztosítók ................................................................................................ 18 4. 2. 3. A legnagyobb gyémánttőzsde ................................................................. 18 4. 2. 4. A Tel-avivi Értéktőzsde .......................................................................... 19 4. 2. 5. Megvalósított reformok........................................................................... 19 4. 2. 6. A nemzeti költségvetés megszorítása...................................................... 20 4. 2. 7. Folyó fizetési mérleg............................................................................... 20 4. 2. 8. Infláció .................................................................................................... 21 4. 3. Energiagazdálkodás........................................................................................... 22 4. 4. Mezőgazdaság ................................................................................................... 24 4. 5. Ipar .................................................................................................................... 26 4. 5. 1. Elektronika ipar ....................................................................................... 30 4. 5. 2. Kémiai termékek és kőolaj iparága ......................................................... 31 4. 5. 3. Közlekedési eszközök iparága ................................................................ 31 4. 5. 4. Hagyományos iparágak: élelmiszer, ital, dohány.................................... 31 4. 5. 5. Építőipar .................................................................................................. 32 4. 5. 6. Bányászat ................................................................................................ 32 4. 6. Szolgáltatások.................................................................................................... 33 4. 6. 1. Közlekedés és kommunikáció................................................................. 33
3
4. 6. 2. Telekommunikáció és postai szolgáltatások ........................................... 34 4. 7. Turizmus............................................................................................................ 36 4. 7. 1. Válságmenedzselés a szállodaiparban..................................................... 39 4. 7. 2. Esettanulmány a közösségi problémák kezeléséről ................................ 40 4. 8. Befektetések ...................................................................................................... 41 5. KÜLKERESKEDELEM............................................................................................. 45 5. 1. Kereskedelmi partnerek..................................................................................... 47 5. 2. Izrael külkereskedelem politikája...................................................................... 48 5. 3. Magyarországgal való kapcsolatok ................................................................... 50 6. A MEDITERRÁN POLITIKA ................................................................................... 54 6. 1. Az euro-med megállapodások........................................................................... 55 6. 2. Izrael és az EU kapcsolatai................................................................................ 56 6. 3. A Mediterrán Partnerség előnyei Izrael számára .............................................. 59 6. 4. Tudományos és technikai együttműködés......................................................... 59 7. POLITIKAI HELYZET: BÉKEFOLYAMATOK ALAKULÁSA ............................ 60 8. JELENLEGI PROBLÉMÁK ...................................................................................... 61 9. IZRAEL KILÁTÁSAI A JÖVŐRE NÉZVE .............................................................. 67 10. ZÁRÓ GONDOLATOK ........................................................................................... 70 Táblázatok, ábrák jegyzéke ............................................................................................. 71 Felhasznált irodalom ....................................................................................................... 72
4
1. BEVEZETŐ Napjainkban a világ egyre nagyobb figyelmet szentel a Közel-Keleten zajló eseményeknek. A médiában szinte napi szinten hallhatunk terrorcselekményekről, amelyek ezen terület országaiban történnek. Sokan elképzelhetőnek tartják egy újabb világháború kitörését, amelynek egyik kezdeményezője a Közel-Kelet lehetne. A Közel-Keleten belül a választott témám Izrael Állam, amely sok szempontból kakukktojásnak számít a többi közel-keleti országgal összehasonlítva. Ez az ország kiemelkedő fontosságú a világtörténelemben is és aktualitását tekintve sem vesztett jelentőségéből. Izrael Állam megalakulása, gazdaságának kiépítése hosszú folyamat eredménye. A Biblia az ígéret földjének tartja. Izraelbe utazva megismerhetünk egy egészen különleges kultúrát, megfigyelhetjük a zsidó emberek szokásait, mindennapi életüket. Számos nevezetesség található itt, ezáltal a turizmusa fontos szerepet tölt be a gazdaságban. 1995-ben elindították az Euro-mediterrán Patrnerségi Kezdeményezést, amely az Európai Unió és 12 mediterrán ország között jött létre. Ennek Izrael is a tagja. Ennek célja, hogy 2010re szabadkereskedelem valósuljon meg. Ebből a partnerségi kapcsolatból sok előnye származhatna Izraelnek is. Izrael sokféle kétoldalú egyezményt kötött már 1988-tól kezdve. Pl. turisztikai, egészségügyi, technikai. Az állam az egyetlen zsidó állam a térségben. Ahhoz, hogy megértsük a kialakult helyzetet (öngyilkos merényletek, háborúk, terrorakciók), több évre visszanyúlóan kell vizsgálni az okokat. Az ok, amiért választásom erre a témára esett, elsődlegesen egy könyvélmény volt. Egy ismerősöm ajánlotta a könyvet, ami felkeltette érdeklődésemet az ország iránt és elolvasása után úgy véltem, hogy jó kiinduló pontként szolgálhatna a szakdolgozatom megírásához. Ezen kívül engem is foglalkoztat a világ jövője, hiszen néhány év alatt sokat változhat a helyzet ebben a témában; akár hazánkat is érinthetné, ha a helyzet rosszra fordulna. Harmadik indok az volt, hogy néhány évvel ezelőtt a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című műve elolvasása után megrendítőnek találtam a zsidóság történetét és a hozzájuk fűződő eseményeket. Sok kérdés merült fel bennem a könyv kapcsán, ezért úgy gondoltam, hogy jó lenne bővebben megismerkedni ezzel a témával. A szakdolgozatom fejezeteivel azt az állítást próbáltam alátámasztani, miszerint Izrael gazdaságilag fejlett ország, és ezzel a közel-keleti térségben egyedülállónak számít. Ezt számos tényező bizonyítja, úgy mint a hihetetlenül gyors gazdasági fellendülés, recesszióból 5
való kilábalás, befektetések növekvő száma, egyre több építkezés, modernizáció, stb. Kutatás – fejlesztési és tudományos programokban is részt vesz. Fejlettségi szintje miatt nem kap segélyt a MEDA kétoldalú pénzügyi támogatásából, de a regionális programoknak részese. Az EU rendezni kívánja a helyzetet Izrael és az arab országok között, de Izrael nem támogatja az EU ebben való részvételét. Másik oldalról viszont az arabok az EU részvételével az euro – med kezdeményezéseken keresztül próbálják az Izraelt támogató amerikai befolyást ellensúlyozni. Habár ellentmondások is felfedezhetőek, amire szintén szeretnék rámutatni majd azzal, hogy a gazdagság nem mindenkihez jutott el, hiszen számos ember él a szegénységi határküszöb alatt és a munkanélküliek száma is nagy, noha ezt az örökös problémát próbálják megoldani. 2. IZRAEL ÁLLAM MEGALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE Ebben a fejezetben láthatjuk, hogy az állam jövőre lesz 60 éves, azaz a gazdaság kiépítésére is csupán ennyi idejük volt, ami szintén a gyors fejlődést mutatja szemben azzal, hogy más országok ennél sokkal több idő alatt sem jutottak el Izrael szintjére, vagyis nem sorolhatók a fejlett országok közé. A Római Birodalom már i. e. el kezdett terjeszkedni. I. e. 63-ban Pompeius elfoglalta Jeruzsálemet. Majd mintegy száz évvel később kitört egy felkelés, melynek eredményeképpen Izraelt a rómaiak lerombolták, a zsidók elhagyták az országot. A többségük Európába és Ázsiába ment. Egy részük beilleszkedett az adott ország kultúrájába, a többiek pedig megőrizték a zsidó hagyományaikat1. A XIX. század végére kialakult a cionizmus, amely célja, hogy Izrael újra elnyerje függetlenségét, illetve a Palesztinába való visszatérés eszméjét hirdeti. A cionizmus a Cijón szóból ered, amely Jeruzsálem, illetve Izrael Földjének a szinonimája. Az első cionista mozgalom „atyja” Herzl Tivadar, aki Bernben tevékenykedett. 1897-ben a svájci Bázelben megtartották a kongresszust, ahol a világ zsidóvezetői vettek részt. Ez volt a zsidóság „világparlamentje”. Léteznek vallásos cionisták, munkás cionisták, harcos cionisták, illetve középosztálybeli kereskedők2. Manapság a poszt-cionizmus fogalma terjed egyre jobban az izraeli politikai-szellemi diskurzusban. Ez Izrael politikáját radikálisan bírálja. A cionizmus nem nemzeti mozgalom, hanem egy gyarmati jelenség, amely a palesztin nemzeti mozgalommal küzd, mivel ugyanarra 1 2
www.wikipedia.org Leon Uris: Exodus
6
a földterületre tartanak igényt. A poszt-cionizmus hangzásából arra lehetne következtetni, hogy valami újítást takar, de tulajdonképpen erről szó sincs, hanem inkább valamiről, ami a cionizmus után következik. Izraelt ezek után is még nagyon sok népcsoport leigázta. 1917-ig az ottomán birodalom gyarmata volt, majd ebben az évben a britek vonultak be az országba a törökök után. A Balfour-deklaráció, amelyet az angolok adtak ki, a nemzeti otthon megteremtését mondta ki, amely a zsidóknak, akik Palesztinában éltek nagy örömet okozott. Több hullámban (alija) érkeztek zsidó bevándorlók az ország területére 1939-ig. Ekkor ugyanis az arabok elkezdtek lázongani a zsidók ellen, aminek hatására Nagy-Britannia próbálta megakadályozni, hogy még több zsidó áramoljon be. A földvásárlást korlátozták számukra, és tervbe vették egy közös állam létrehozását 10 éven belül. Ez negatív hatással volt az arab - izraeli kapcsolatokra. 1920-ban létrehoztak egy fegyveres szervezetet, a Hagana-t (jelentése: önvédelem), mely az arab támadásokkal szemben nyújtott védelmet az izraeli településeknek. 1941-ben a Hagana-n belül megalapították a Palmach (Rajtaütő csoportok) elnevezésű szervezetet. Tagjainak száma elérte a 27 ezer főt. A II. Vh. után számos zsidó szeretett volna visszatérni a Szentföldre. A britek sok illegális hajót fogtak el, amelyek zsidókat szállítottak volna be az országba. Elszállították az utasokat ciprusi táborokba, ahol elég rossz körülmények között kellett élniük. 1947-ben Anglia nem volt képes rendezni az arabok és zsidók ellentétes érdekeit, így az ENSZ napirendjére tűzték ezt a megoldandó problémát. Az ENSZ közgyűlése felvetette, hogy két államot kellene létrehozni3. 33 igen, 13 nem szavazat született, 10-en pedig tartózkodtak. Az arabok elutasították a tervezetet, sőt, terrorakciók sorát indították el. A zsidók elfogadták volna a javaslatot. A zsidók szétverték a támadó erőket. 1948. május 14-én az ENSZ kimondta Izrael Állam megalakulását. Az első miniszterelnöke David Ben Gurion lett. Először az USA ismerte el Harry Trumann révén. Egy nap sem telt el, és már iraki, szíriai, egyiptomi, szíriai, jordániai népcsoportok özönlöttek be az országba. Kitört az első arab - izraeli háború. Az arabok a létszámot tekintve többen voltak, mint a zsidók, és felszerelésük is fejlettebb volt. Ennek ellenére 15 hónapon keresztül harcoltak. Vagyis a függetlenségi háború több, mint egy évig tartott, melynek során 6000 zsidó vesztette életét, ami az akkori lakosság kb. 1 %-ának felelt meg4.
3 4
www.budapest.mfa.gov.il www.budapest.mfa.gov.il
7
1949. május 11-én Izrael Állam 59. tagként csatlakozott az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. 2. 1. IZRAEL GAZDASÁGI SZERVEZŐDÉSÉNEK ALAPJAI: KIBUCOK ÉS MOSAVOK A zsidók úgynevezett kibucokba szerveződtek először. A kibuc egy olyan falu volt, ahol minden vagyon a tagok közös tulajdonát képezi. A lakók közösen igazgatják ezt a települést. A tagjai szolgáltatják a munkaerőt, amiért cserébe szállást, ellátást, élelmet, zsebpénzt kapnak. Az első kibuc Deganya volt 1909-ben, a Genezáreti-tó déli partján. Lakóinak száma 60 és 2000 közé tehető, de egy kibuc átlag lélekszáma 200 és 400 között ingadozik. Sorra jött létre egyre több kibuc, melyeknek száma 250-re tehető. A kibucok nagyszámú bevándorló befogadására voltak képesek. Viszont voltak, akik nem tudtak alkalmazkodni a kibucélethez. Sokak a magánszféra hiánya miatt ellenezték őket, mások személyesen szerettek volna kötődni egy-egy földdarabhoz, amelyet magukénak mondhatnak. Az előnye viszont az volt ennek a gazdasági szerveződésnek, hogy nem alakulhattak ki vagyoni különbségek, így sok problémát elkerülve. Egy frakció kivált a kibuc mozgalomból és létrehozták a mosavot, amely szövetkezeti alapon szerveződött település. A mosavban mindenkinek saját háza volt és saját földje, amit művelhetett. Ugyanúgy, mint a kibucokban a közösségi feladatokat központilag intézték. A nehézgépek, drága eszközök a mosav egészének tulajdonához tartozott. Kb. 350 mosav létezik. Egy mosav létszáma 100 és 1000 közé tehető. Az első mosav 1921-ben jött létre Jizréel-völgyében, a Náhálál nevet kapta, aminek a jelentése Örökség. A hátránya a mosav mozgalomnak, hogy ezek a települések a kibucokkal ellentétben nem tudtak sok jövevényt befogadni, mivel a tagok személyes nyereségvágy miatt dolgoztak. 2. 2. A KIBUCOK MANAPSÁG Ezek a kollektív települések a 19. és 20.század fordulóján gyorsan behálózták az egész országot és kommunisztikus elvek alapján működtek. Mára elszállt felettük az idő és folyik a magánosítás. 1908-ban Bejrútban a Zsidó Nemzeti Alap egy perzsa családtól vásárolt 3000 hektáros földet a Genezáreti-tó déli partjánál és 12 fiatalnak adta át megművelésre. Ez az alap a zsidók letelepítését segíti Palesztinában. 1910-ben alapítottak itt egy független települést, ahol héber munkások éltek. Nem ismerték ezen a településen a kizsákmányolás fogalmát. Azonban mára
8
a kibucokat is elérte a privatizációs hullám5. A Deganya alef 1920-ban létrehozott kibucnak ma 300 tagja van. Gazdag településnek számít hagyományos mezőgazdasági ágazataival és gyémánt vágószerszámokat készítő gyárával. A privatizáció viszonylag problémamentesen zajlott. Ennek során a tagok bankszámlájára induló pénzt utalnak, illetve az összes kibuclakó nevére nyitnak egy nyugdíjalapot a ledolgozott évekkel arányban álló összeggel. Ezt a lakók 85 %-a szavazta meg, valamint azt, hogy át lehessen örökíteni gyermekeikre lakóházaik értékét. A privatizáció egyik kulcsembere szerint motiválni kell az embereket. Az nem működik, hogy mindenki a saját képességei szerint dolgozik és szükségletei szerint részesül a javakból. A motiváció lényege az lenne, hogy több munkáért több pénz jár. A régi időkben még a ruhákat is közösen használták, de idővel már saját öltözetet szerettek volna a tagok. Még később már saját rádióval és hűtőszekrénnyel is rendelkezhettek. Napjainkban viszont miután befizették az adót, fennmaradó pénzük sorsáról ők dönthetnek, viszont az időseket, betegeket továbbra is támogatni szeretnék. Fizetésük kevesebb, mint feléről rendelkezhetnek, mivel az átlag adókon kívül két fajta kibucadót is fizetniük kell. Az egyik féle a szociális adó, amivel a gyengébb teljesítményre képeseket segítik. A másik féle pedig a közösségi adó. Ebből tartják fent a közösségi intézményeket, úgy, mint bölcsődéket, óvodákat, öregek otthonát, uszodát és ebből fizetik a tandíjakat. Viszont a privatizáció után jövedelembeli különbségek fognak felmerülni. A változások bevezetését már öt éve készítik elő és tavaly sok elemet már megismertettek a lakókkal, amelyek már az új rendszer jellemzői. A kiadások csökkentek, a bevételek nőttek, mivel a tagok már fizetnek a szolgáltatásokért. Volt egy kisebbségi csoport, aki a változtatások ellen harcolt. Szerintük a privatizáció úgy mehetett végbe, hogy néhány erős család a közösség pénzén kampányolt, és fontos közigazgatási és politikai posztokhoz jutottak és most nem mondanak le a magas nyugdíjról, ami ezek miatt a pozíciók miatt őket illeti. Ezért választották azt a megoldást, hogy szétbomlasztják a kibucokat. A privatizációs csomagban van egy alkalmazkodási támogatás, így akarják megnyerni a szavazatokat. Ennek összege a ledolgozott évek számának arányában alakul, 100-120 ezer sékel között ingadozik. Ez a folyamat korrupt, ezt jelzi az is, hogy nem a tagok fizetik saját pénzükből a Munkapártnak az adót, hanem a vezetőség a közös pénzből fizeti. Vagyis az „egyenlősdinek örökre búcsút kell mondaniuk.”6
5 6
www.hvg.hu: A kibuc-álom vége: privatizálják a közöst http://hvg.hu/vilag/20070302_kibuc/page2.aspx
9
3. IZRAEL ELHATÁROLÓDÁSA A TÖBBI ORSZÁGTÓL 3. 1. ELTÉRÉS AZ ÜNNEPNAPOKBAN A hét a magyar héttől eltérően nem hétfővel, hanem vasárnappal kezdődik. Vagyis a pihenőnap náluk nem a szombat és vasárnap, hanem péntek és szombat. Ami az évszámot illeti, az is különbözik a keresztények időszámításától. Nem 2007-ben járnak, hanem már több, mint 5600-at írnak. Az üzleti életben az úgynevezett polgári naptár szerint dolgoznak, míg egyéb területeken a héber és a muszlim holdnaptár az irányadó. Az ünnepnapok minden évben más dátumra esnek, mivel ezek az ünnepek a holdciklustól függenek. Az ünnep náluk már az adott nap előző estéjén elkezdődik, ünnepnapokon az üzletek zárva tartanak. Az újév két nap szeptemberben vagy októberben van (Rós hasána). Ezt követi 10 nappal az engesztelés napja (Jóm kipúr), vagyis a Szent böjt. Négy nap múlva tartják, a hét napon át tartó sátoros ünnepet (Szukót). Télutón ünneplik a fák ünnepét (Tú bisevát). Márciusban van a hősök napja. A Púrium a nagy örömünnepet jelenti. A zsidó húsvét (Pészah) egy hetes ünnepe tavasszal van, vagyis ez a kovásztalan kenyér ünnepe. Harminc nap elteltével jön a rómaiak elleni második felkelés emléknapja (Lag beomer). Az újév első gyümölcseinek ünnepe (Sávuót) májusban vagy júniusban kerül megrendezésre. Vagyis láthatjuk, hogy elég sok az ünnepnapok száma Izraelben, amikor nem érdemes üzleti ügyben utazni, hiszen ezek a napok pihenőnapnak számítanak, amikor nem igazán foglalkoznak az emberek a gazdasági, üzleti élettel. Szeptemberben mindösszesen tíz munkanap van, így aki már ismeri a szokásokat biztosan nem erre a hónapra időzíti üzleti útját. 3. 2. SOK TÉREN FEJLETTEBB ORSZÁG Izrael természeti kincsekben nem túl gazdag, de tudástőkéje annál inkább. Izrael intellektuális szintjének emelkedéséhez nagy mértékben hozzájárult a volt Szovjetunióból érkező magasan képzett zsidó munkaerő. Izrael büszkélkedhet a legtöbb egy főre jutó mérnökkel és tudóssal. Az izraeliek az elsők a biotechnológiai és agrotechnológiai kutatási tevékenységekben. A high-tech szektor különösképp kiemelkedő jelentőségű. Évi 8 % - os növekedés jellemzi. A szakképzett munkaerő, modern termelési technikák, intenzív tőkeráfordítás ehhez jócskán hozzájárulnak. A high-tech cégek az ipari termelés 70 %-át tették ki 2005-ben.
10
3. 3. A KÖRNYEZŐ ARAB ORSZÁGOKTÓL VALÓ ELTÉRÉS ASPEKTUSAI Izrael kis ország, kicsi piaccal, ezért ők arra próbálták gazdaságukat építeni, amiben élen jártak. Ez volt a kutatás és fejlesztés és az ok, amiért a gazdaságuk olyan mértékben fejlődött, amire a térség többi országa nem volt képes. Kőolaj ugyan van az országban, de ezt mégsem tudták kihasználni, más nyersanyaga viszont kevés van, ezért behozatalra szorul. A mezőgazdaság ma már nem jut nagy szerephez, de a technikák kidolgozásában ott is úttörők voltak. Ők fejlesztették ki és használták elsőként a csepegtetős öntözési rendszert. Minden növényt folyamatosan öntözni kell, így lefektettek egy csőrendszert, amire apró elzárható kis csapszerűségeket építettek. Ezeket a kis csapokat megnyitják, így csak néhány csepp megy a növényekre, épp annyi, amennyi szükséges. Természetesen nem a legmelegebb napszakban öntöznek, hanem akkor, amikor nem párolog el annyi. Így a vizet hatékonyan tudják felhasználni, ami azért fontos, mivel korlátozottan áll rendelkezésre. 3. 4. AZ EGYETLEN DEMOKRATIKUS POLITIKAI RENDSZERŰ ORSZÁG Az állam formája parlamentáris demokrácia, amiben szintén más a környező országokhoz képest. A törvényhozó hatalmat az elnök, a végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja, az igazságszolgáltatás pedig a bíróságok feladata. A Knesszet (parlament) első elnöke Chaim Weizmann volt, aki előtte a Cionista Világszövetségnek is volt az elnöke. I. e. 5. században Júdeában a törvényhozó testületet nevezték knesszetnek. A Knesszet egykamarás és 120 tagja van. 1996 óta a miniszterelnököt közvetlenül választják meg népszavazás útján. A mostani államfő 2007. július 15-e óta Simon Peres elnök. A kormány élén a miniszterelnök áll, Ehud Olmert 2006 májusa óta. Sokáig a választóknak egy szavazatuk volt, amellyel egy pártra adhatták le voksukat. Ezen kívül szavazhattak egyre a leendő miniszterelnök jelöltek közül is. Manapság pedig már csak a pártokra szavazhatnak. Ha pedig valaki egyik jelöltet sem találta megfelelőnek, akkor a szavazólapot üresen adja le. Az izraeli választásokra sokan elmennek, általában 85 %-a a lakosságnak részt vesz. A képviselőket négyévente választják meg7. Itt is létezik ellenzék és koalíció. Évekkel ezelőtt a jobb oldalt a kapitalista szemlélet határozta meg, míg a bal oldalt szocialisták alkották, akik pacifista és arabbarát elveket vallottak. Napjainkban viszont a többség inkább a centrum felé mozdult el, mindenki a
7
Zeev, Aviv Ben: Miért nem bírjuk az izraelieket?
11
békefolyamatokat sietteti. Így nagy mértékben csökkent a különbség a jobb oldal és a bal oldal között. Izrael nem rendelkezik írott alkotmánnyal. A törvények egy része a bevándorlókkal érkezett, akik távoli országokból jöttek, míg másik részük a török uralom idején keletkeztek, vagy éppen a britek ott tartózkodása alatt. Ám 2003 májusa óta a Knesszet Alkotmányozó, Törvényhozó és Igazságszolgáltató Bizottsága dolgozik egy Alkotmány tervezeten. Az elnöknek a szerepe szinte csak szimbolikus jellegű. Ő képviseli az állam ügyeit világ szinten, állami feladatokat lát el, beszédeket tart. Egy szempontból kiemelkedő a jogköre. A börtön büntetésüket töltőket amnesztiában részesítheti8. A parlament választja az államelnököt 7 évre, aki kijelöli a legnagyobb párt vezetőjét a kormány megalakítására. Izrael az egyetlen demokratikus berendezkedésű állam a Közel-Keleten, amely ráadásul szabad sajtóval, polgári és büntető jogokkal rendelkezik. 4. IZRAEL GAZDASÁGI FEJLETTSÉGÉNEK HÁTTERE Izrael 1948-ban vált függetlenné Nagy-Britanniától és sok csatát megvívott a szomszédos arabokkal, ami nagy terhet rótt a gazdaságra a védelemre fordított kiadások miatt. A kevés természeti kincs ellenére, Izrael modern piacgazdasággá nőtte ki magát virágzó technológiai iparral. Az 1993-ban Oslóban kötött megállapodás a palesztinokkal összeomlott és a 2002 szeptemberében kezdődött intifáda elnyomta a turizmust, negatív hatással volt a külföldi beruházásokra és gazdasági recesszióhoz vezetett. 2003-2004-ben sikerült a gazdaságot talpra állítani a turizmus növekedésének, a külföldi beruházásoknak és az izraeli export iránti nagyobb keresletnek köszönhetően, különösen a csúcstechnológiai termékek és szolgáltatások körében. A Libanonnal való konfliktus 2006-ban bizonytalanságot keltett a jelenlegi gazdasági helyzetben. Sokakat meglephet, de Izrael a fejlett ipari országok közé sorolható. Ezt a legfőbb gazdasági indikátorok is alátámasztják. Az egy főre eső magánfogyasztás 2007 - ben, amely mutatja az élet minőséget 4,6 % - kal nőtt. A munkanélküliség 2007 első negyedévében 7,7 % volt, a második negyedévben 7,6 %. A foglalkoztatott emberek aránya 56,1 % - ról 56,6 % - ra emelkedett. 2007 január és augusztus között a fogyasztói árindex 2,8 % - kal nőtt. A külkereskedelemben 6,3 % - os növekedés volt a javak és szolgáltatások exportját figyelembe véve.
8
Zeev, Aviv Ben: Miért nem bírjuk az izraelieket?
12
Az OECD-nek nem tagja, viszont a bizottsági munkában megfigyelői státusszal rendelkezik. Ilyen az Ipari Bizottság, a Tudományos és Technikai Bizottság, az Információs Bizottság, a Verseny Bizottság9. 2007 májusában Izrael ott volt azon országok között, akiket meghívtak tagsági megbeszélések megkezdésére az OECD-vel. Ez az esemény sok év előkészületi munka csúcspontja, amit számos szakmai bizottságban töltött el Izrael, hogy elérje ezt a célt. Izrael szabadkereskedelmi megállapodást kötött az USA-val, Kanadával, Európával (ez alatt az EU és az EFTA értendő). Ahhoz, hogy Izrael fent tudja tartani a növekedési ütemét- lévén, hogy kis méretű gazdaság, korlátozott hazai piaccal-, kivitelét kellene bővítenie. Az 1970-es években az importhelyettesítő iparosítás jellemezte az országot, a vámok magasak voltak, protekcionista intézkedések voltak érvényben és az állami tulajdonarány jelentős mértékű volt. Régebben a mezőgazdaságnak nagy volt a gazdaságban játszott szerepe, azonban mára elveszítette jelentőségét. Míg 1960-ban az export 70 %-át mezőgazdasági termékek tették ki, az ezred forduló után ez az arány csupán 2 %-ra tehető. A mezőgazdaság export-orientált, legfőbb piaca az Európai Unió. Fő export termékei a zöldpaprika, chili, burgonya, avokádó, citrusfélék, friss zöldségek. Az export 60 %-a csúcstechnológiai termékekből áll. Izrael tudásalapú gazdasággá vált, fejlett technológiája van és a távközlésben is felveheti a versenyt a világ más országaival. Ásványkincsekben az ország szegény. Nyersanyagból és energiahordozókból importálni kell nagy mennyiségben. Az ipari szektor a XIX. századi műhelyekből alakult ki, ahol mezőgazdasági termékeket állítottak elő és dolgoztak fel. A II. Világháború alatt ezek a műhelyek látták el a szövetségeseket ruhával és élelmiszer konzervekkel. Az ipar elsősorban a magas hozzáadott értékkel rendelkező termékekre fókuszál. Textilipara, élelmiszer ipara kiemelkedő. Ezen kívül élen jár a gyémántcsiszolásban és a gyémántvágásban. A legnagyobb gyémántfelvásárlók: az Egyesült Államok, Hong-Kong és Svájc. 2003-ben a gazdaság fellendülésnek indult, aminek oka egyrészről az volt, hogy a makrogazdasági környezet stabilitást mutatott, másrészről az országban valamelyest javult a biztonsági helyzet, emellett a világgazdasági helyzet is pozitív irányba változott. A szigorú
9
www.kulugyminiszterium.hu
13
monetáris politikán enyhítettek, a kormány csökkentette a kiadásait. Ezáltal szerkezeti átalakításokat vezettek be, a költségvetési hiányt nem növelték tovább10. A következő alfejezetekben részletesebben próbálok rávilágítani arra, hogy Izraelnek fejlett a gazdasága. Ezt az egyes szektorok fejlettségének bemutatásával teszem. Azt azonban el kell ismernünk, hogy Izrael számos belső feszültséggel és külső problémával küzd, de ennek dacára minden téren dinamikusan fejlődő ország. A fejlődésnek vannak különböző történelmi és kulturális magyarázatai is, de most más jellegű okokat sorolnék fel11: -
exportorientáltság, nagy mértékben nyitott gazdaság
-
orosz bevándorlók, akik magasan képzettek
-
a hadsereg kutatási eredményeit viszonylag gyorsan civil alkalmazásba ültetik át
-
az óriási high-tech cégek gyártó, kutató helyei
-
a siker ösztönző tényezőként hat
-
a kormánypolitika sikeressége a high-tech területén
-
jó vállalkozói mentalitás.
Izraelnek szűk piaca miatt nem az iparra, hanem a termékfejlesztésre kell inkább koncentrálnia. Ezért az ország számára a nemzetközi együttműködés és kutatás jelenthetne nagy mértékű előre lépést. Mihez tud kezdeni egy kis ország, ha nincs tengerpartja, nincsen nyersanyaga, és a gazdasága sem túl erős? Izraelre a kezdetekben ez volt a legjellemzőbb, ekkor kezdődött a kutatás és fejlesztés. Az ipar legfőbb motorja a technológiai ipar lehet. A napról napra globalizálódó világban a verseny az egyik legfontosabb aspektussá vált. Ez azt jelenti, hogy az egy termékre eső költségeket csökkenteni kell. A másik megoldás lehet, ha a termék tulajdonságán, illetve hatékonyságán javítanak. Így a technológia megoldás lehet erre a versenyre, sőt, tapasztalatok alapján a technológia a legfontosabb hajtóereje lehet a gazdaságnak. Ez a kis és közepes nagyságú országokra igaz, ahol nincs sok nyersanyag. Ebben az esetben az emberi erőforrás jelenthet kitörési lehetőséget, azaz pontosabban, hogy fejlett technológiát hozzon létre.12 Izrael 30 éve kezdte el támogatni a technológiai vállalatok fejlesztését, ami igen hosszú 10
www.kulugyminiszterium.hu http://koreny.blogspot.com/2007/08/interj.html 12 http://computerworld.hu/archiv_nyomtathato.php?id=27028 11
14
folyamatnak bizonyult. Hadiipara jelentősen fejlődött az 1970-es évek vége felé. A haditechnika magasan fejlett volt. A ’80-as években a kormány támogatni kezdte ezt a folyamatot. Először jogszabályt alkotott az ipari kutatás-fejlesztés támogatására. Létrehoztak egy szervezetet, ami irányítja az ipari kutatás - fejlesztést. A technológiai ipart inkubátorok is segítik. A kezdő vállalkozót mindenben segítik: kutatási lehetőség, logisztika, üzleti terv készítése. Izraelben ahhoz, hogy egy vállalkozás üzletképes legyen külföldi befektetők bevonására van szükség. Ennek az oka, hogy Izrael belső piaca kicsi, így az exportra kell helyezni a hangsúlyt a nemzetközi piacokon való versenyképesség érdekében. A támogatás másik fajtája a nemzetközi együttműködés elősegítése. Ám a nemzetközi piacon nagyon éles a verseny, ezért nagyon hatékonynak kell lenni. Az izraeli technológiai cégek többsége kis és közép vállalkozás, akiknek nincs elég forrásuk marketingtevékenység megvalósítására külföldön. Ezért kidolgozták a külföldi izraeli vegyes vállalatokat. Következésképpen egy támogatási programot alakítottak ki az ilyen vállalatok létrehozására, közös K + F alapján. Az első programot az amerikaiakkal közösen indították 25 évvel ezelőtt. Összességében elmondhatjuk, hogy Izrael a világ egyik leggyorsabban növekvő fejlett gazdasága. 2006 – ban minden gazdasági paraméter pozitív volt. Azaz az erős növekedés ellenére, az infláció valójában -0,1 % volt 2006-ban a 2005-ös 2,4 %-os inflációval összehasonlítva, miközben a munkanélküliség 8,3 %-ra csökkent az egy évvel korábbi 9 %ról. A leglenyűgözőbb adat az export volt, ami 2006-ban 46,5 milliárd dollárt tett ki, míg 2005-ben 42,8 milliárd volt. A külföldi befektetések 23 milliárd dollárra rúgtak. A kereskedelmi mérleghiány is csökkent, még pedig 1,3 milliárd dollárra 2006-ban. Izrael hagyományos iparágai fejlett technológiai folyamatokkal rendelkeznek, amely hozzáadott értéket ad a gyémántnak, a textilnek, az ételeknek és italoknak, a védelemnek és biztonsági rendszereknek. Izrael gazdaságának sikeressége a magasan képzett munkaerőnek is köszönhető. A kormány sok pénzt fordított egyetemekre és ipari kutatás és fejlesztés kezdeményezésekre. A privatizáció is növelte a kormány bevételeit az El-Al nemzeti légitársaság, a Zim hajózási vállalat és egyes olajfinomítók eladásával. A banki kamatlábak 2006 folyamán csökkentek 4,25 %-ra, míg a kormány költségvetési többlete lehetővé tette a jövedelemadók csökkentését, meg az ÁFA csökkentését 16,5 %-ról 15,5 %-ra.
15
4. 1. A GDP, GNP ALAKULÁSA Az orosz bevándorlók integrálódtak a társadalomba, így a high-tech szektor rohamos fejlődésnek indult. Ez azt eredményezte, hogy 1994 és 1996 között a GDP gyorsan növekedett. Ám ezt követően a növekedés lassulni kezdett, mivel a bevándorlók száma is visszaesett ebben az időszakban. 1999 második felében ismét növekedésnek indult a mutató. Ez azzal magyarázható, hogy a békefolyamat újra előtérbe került és a világkereskedelem is növekedett. Ebből láthatjuk, hogy a GDP 2-3 évente ingadozott. 2000-ben az inflációt 0 %-ra visszaszorították, ez kedvezően befolyásolta az ország adósságállományának alakulását is. A munkanélküliség ebben az évben 8.8 %volt, ami az előző évekhez képest növekedett és 2001-ben pedig már elérte a 9 %-ot. 2003-ban gazdasági fellendülés volt tapasztalható, ennek ellenére az építkezések száma nem bővült tovább. 2004-ben a GDP 4,3 %-kal emelkedett13, köszönhetően az export volumen bővülésének, a pozitív költségvetési egyenlegnek, az alacsony szintű inflációnak és annak, hogy a kamatlábak rövid távon alacsonyak voltak. A sékel leértékelődött, a keresetek reálértéke csökkent és a vállalatok nagyobb termelékenységre voltak képesek. A GDP 2006-ban 140,3 milliárd dollár volt, ami 5,1 %-os növekedést jelentett. Az egy főre jutó GDP pedig 26.800 USD. 2007 első felében a GDP növekedés 6,6 % volt, ami két és félszerese az OECD országok átlagának (2,7 %). Az egy főre jutó GDP pedig vásárló erő paritáson számolva 27,688 USD, így Izrael a 21. az OECD országok között. A GNP 1990 és 1996 között 90 milliárd dollárral nőtt, ami évi 6 %-os növekedést jelentett. 4. 2. PÉNZÜGYI ADATOK Izrael fejlett gazdaságát a pénzügy szektor fejlettsége is alátámasztja. A pénzügy szektort három fontos bank uralja, amelyek alapvető szerepet töltenek be a finanszírozásban vállalatok és a tőkepiac részére. Izrael reformok sorát indította el, hogy a bankok uralmát csökkentse és a szektort megnyissa egy nagyobb verseny előtt. Három fő hatóság felügyeli a pénzügyi szektort: az Izraeli Bank Banki Felügyelő Részlege felelős az izraeli bankrendszer szilárdságáért. Izrael Értékpapírjainak Közgyűlése, amely a tőkepiacot felügyeli. A Pénzügy Minisztérium tőkepiaci, befektetési és megtakarítási részlege, amely a nyugdíjalapot
13
www.kulugyminiszterium.hu
16
felügyeli. A pénzügyi szolgáltatások szektorának szabályozási struktúrája széttördelt, mivel nincs egyetlen globális felügyeleti szerv a szektorban14. 4. 2. 1. BANKI SZEKTOR A kormány progresszív formában privatizálja a banki szektort. Továbbra is fontos részesedése van néhány nagyobb bankban. A kormány részvényekkel rendelkezik Izrael Diszkont Bankjában, valamint az Ipari Fejlesztési Bank tulajdonosa. A biztosítások és a bank alágazataiba való befektetések megvalósításához szükséges a kormány előzetes jóváhagyása. A jelenlegi bankrendszer öt nagy bankcsoportból és nyolc független bankból áll. 2004 végén a banki alágazat 34 banki társaságból tevődött össze, amelyből 18 kereskedelmi bank volt, 6 jelzálog bank, 10 pedig más jellegű bank (5 pénzügyi intézmény, 2 külföldi bank, 2 összevont vállalat és 1 kereskedő bank). Az izraeli bank társaságok külföldön is végeznek banki műveleteket. Nincsenek korlátozások a bankok létrehozásával kapcsolatban, sem a külföldi bankok fiókjainak alapításával kapcsolatosan, habár a külföldi bankok jelenléte Izraelben továbbra is korlátozott. A bank társaságok leányvállalatokat is ellenőrizhetnek, de egy izraeli bank külföldi leányvállalata egy külföldi társaságot csak a bankelnök engedélyével ellenőrizhet. A külföldi bankok is nyújthatnak banki szolgáltatásokat az izraeli lakosoknak az Izraelben lévő leányvállalataikon keresztül. 2004-ben a kormány alapított egy magas szintű bizottságot, amelynek feladata Izrael pénzügyi szektorában a bankok uralkodó helyzetének felülvizsgálása volt. Fő javaslataik ahhoz kapcsolódtak, hogy a bankok mondjanak le a nyugdíj előtakarékossági alap és kölcsönös pénzalapokhoz fűződő tevékenységeikről és szüntessék meg a korlátozásokat, amelyek az egyéni vállalatok maximális részvételére irányulnak. A javaslatokat a kormány 2005 elején jóváhagyta. 2005 elején kiadtak egy törvényt, ami a terrorizmus finanszírozásának tilalmára vonatkozott. Az utóbbi években a banki alágazat egy olyan folyamat alanya volt, amely a közvetítés csökkentésére irányult, melynek eredményeképpen jelentősen visszaesett a banki hitel részvétele a teljes hitelben a szabad jogkör növekedése miatt a bankrendszer és az izraeli és külföldi rendelkezésre álló alternatív hitelforrások között. Ezáltal a bankrendszer által nyújtott
14
www.oficinascomerciales.es
17
hitelek összege jelentős mértékben csökkent. A hatóságok szerint ez a körülmény segíthet felgyorsítani a vállalti kötvények kibocsátásának folyamatát és a jogkör megerősítését a bankrendszerben15. Izrael nem rendelkezik hivatalos betétek biztosítására vonatkozó tervvel. A bankcsődök minden esetében, az Izraeli Bank kártalanítja a letéteményeseket a betét összegétől függetlenül. A Hapoalim Bank, Izrael legnagyobb bankja, amelyet a New York-i és a Tel – avivi Tőzsdén is jegyeznek. A Bank Hapoalim magyarországi képviseletének vezetője Radó Ákos. A bank európai központját Svájcban állította fel, amely ország már több száz éve a magánbankári tevékenység központja. A világ megtakarításainak 35 % - át svájci bankok kezelik. A magyarok tisztelik a svájci bankrendszert. A Hapoalim képviseletek üzleti tevékenységet nem folytatnak. Tájékoztatást adnak az ügyfeleknek a befektetési lehetőségekről, ha az ügyfelek igényt tartanak a tanácsadásra. A nyugati világhoz képest kevesebb gazdag ember él Magyarországon, mégis egyre többen fordulnak magánbankokhoz. A bank az elmúlt három és fél évben egy ügyfelét sem veszítette el, ez is jelzi sikeres működésének elismerését, annak ellenére, hogy a magánbank költséges üzlet. A bank kizárólag legális úton szerzett pénzeket kezel. A bank nem hirdeti tevékenységét, hanem az ügyfeleire bízza magát. 4. 2. 2. BIZTOSÍTÓK A biztosítási ipar a gazdaság egyik fő alágazata. 2004-ben nagyjából 6 %-kal járult hozzá a GDP-hez és ez az arány tovább növekszik. A biztosítások fedezetét Izraelben nemzeti és külföldi társaságok, illetve a Lloyd társaság felhatalmazott biztosító társaságai vállalják. A biztosítási díjak 98 %-a megfelel a biztosítási tevékenységnek az izraeli társaságokban. A biztosítási piacot számos nagy biztosító csoport ural, amelyek az életbiztosítási díjak 95,2 %át és az általános biztosítási díjak 70 %-át képviselik. Továbbra is kevés a külföldi társaság a szektorban. 4. 2. 3. A LEGNAGYOBB GYÉMÁNTTŐZSDE A tőzsde kifejezés nem igazán illik erre a dologra, hiszen nem sokban hasonlít a börzékhez, kivéve abban, hogy itt is vevők és áleladók vannak jelen. A gyémánttőzsdék rendkívül zárt
15
www.oficinascomerciales.es
18
világok, ellentétei a részvénytőzsdéknek, amelyek maximális piaci átláthatóságot biztosítanak. A gyémántbörze három meghatározó tényezője igazából a gyémánt, a szakértelem és a bizalom. A világ legnagyobb gyémántbörzéje az Izraeli Gyémánttőzsde, amely 1500 gyémánttal foglalkozó társaságnak ad otthont. Ez bizonyítja a gyémántipar súlyát az izraeli gazdaságban. Az Izraeli Gyémánttőzsde egy magántársaság, alkalmazottainak száma 2500. Ez egy külön világ, saját biztonsági szolgálattal, választott bírósággal és szigorúan kiválasztott kereskedőkkel. Jelen van a gyémánt is, alkudozás, megbeszélés után az üzletkötés kézfogással zárul le, ami többet ér bármely papírnál. A gyémántot minősítik a karátsúlya, a tisztasága, a színe és a csiszolása alapján16. A tőzsde szinte valóságos gyémántvárossá nőtte ki magát. A gyémánttőzsde csupán az egyik jelentős része az izraeli gyémántiparnak, ám az egész gyémántipart ernyőként fedi le egy non – profit szervezet. Azonban a gyémántiparhoz tartozik még a Gyémántmúzeum, az Izraeli Gyémántintézet, az Izraeli Gyémánttechnológiai Központ, valamint a gyémántvizsgáló és gyémántiparosok érdekképviselet testülete, amely a kormány ellenőrzése alatt áll. 4. 2. 4. TEL – AVIVI ÉRTÉKTŐZSDE A Tel – avivi Értéktőzsde (TASE) egyedülálló nyitottságával vonzza a befektetőket a térség más országaival szemben, ahol még csak fontolgatják, hogy külföldi egyéni befektetők is megjelenhessenek a piacon. A TASE lehetővé teszi bármelyik, az Amerikai Egyesült Államokban vagy Londonban működő tőzsdén forgó papír felvételét az izraeli értéktőzsdére. A részvényeken kívül 103 tőzsdén kereskedett alap, 51 kormány-, és 321 vállalati kötvény és több, mint 1000 befektetési alap jegye van jelen. Naponta az átlagos forgalom a részvénypiacon mintegy 400 millió dollárral egyenértékű. Összehasonlításképpen ez háromszorosa a Budapesti Értéktőzsde napi átlagforgalmának17. 4. 2. 5. MEGVALÓSÍTOTT REFORMOK: Liberalizálták a valutát, így a pénzpiacon már szabadon lehet kereskedni a keményvalutának számító shékellel. Az állam megalapítása után külföldi valutahiánnyal kellett szembenézniük, mivel az ország importja jóval meghaladta az exportját. A luxus termékeket az ’50-es évek végétől lehetett bevinni az országba. A ’90-es évek közepére megszűnt a külföldi valuta 16 17
Világgazdaság: A legnagyobb gyémánttőzsde, 2007. október 31. Világgazdaság: A legnagyobb gyémánttőzsde, 2007. október 31.
19
kontrollja. Illetve a kereskedelmet is fokozatosan liberalizálták, míg végül teljesen eltörölték a tilalmakat. Ezt a szabadkereskedelmi egyezmények aláírása követte. Izrael odafigyel az árfolyam alakulására, a privatizációra és a fizetési mérleg egyensúlyára. Egyre jobban próbálja csökkenteni a közvetlen beavatkozást a gazdaságba18. Az adórendszerben több fontos változás is történt az elmúlt néhány évben. Így csökkentek az import árukra kivetett vámok mértéke. 4. 2. 6. A NEMZETI KÖLTSÉGVETÉS MEGSZORÍTÁSA Izrael gazdasági növekedésének szokatlan körülményeit, nagyrészt a kormány „táplálta” az ország fennállásának első két évtizede alatt. A költségvetési hiány (az adók és a helyi kölcsönök által nem finanszírozott része) csak fejlesztési (azaz befektetési) célok megvalósítását tette lehetővé az első években, de a ’90-es években a hangsúlyt már a hiányok csökkentésére helyezték. A cél az volt, hogy csökkentsék a hiány/GDP arányt olyan szintre, amilyennel a Nyugat fejlett gazdaságai rendelkeznek. Az arányt sikerült a negyedére lecsökkenteni az évtized eleji relációhoz képest. 2001-ben jelentősen nőtt, de 2003-ban 6 %-ra szorították le, 2004-ben 5 %-ra, 2005-ben 3,2 %-ra19. A költségvetés szerint a bevételek 2006ban 48.38 milliárd dollár, a kiadások 49.62 milliárd dollár volt. 4. 2. 7. IZRAEL FOLYÓFIZETÉSI MÉRLEGE A kereskedelmi mérleghiány örök problémája az ára annak, hogy Izrael gyors növekedést érhetett el, miközben négy nemzeti kihívással kellett szembenéznie. Az import magas szintje és az alacsonyabb export közötti éves különbség külföldi forrásoktól való függőséget jelez. Így minden kormány fő célja egy független gazdaságpolitika elérése volt, amelynél az export finanszírozni tudja az összes importot és így a hiány eltűnik. Izrael Állam megalakulása után az első 48 évben a hiány 45-szörösére emelkedett. Ennek ellenére a hiány relatíve folyamatosan csökkent, ami a probléma fokozatos megoldását mutatta. A nemzeti külső adósság 1985-ig nőtt, amikor először kevesebb kölcsönt kapott, mint amennyit visszaadott. Az utóbbi évtizedben az adósság jelentős mértékben csökkent, elérve a 0-át. 2005-től növekedett pozitív értelemben: a világ nekik jobban kell, mint ők a világnak. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2006-ban 7.99 milliárd dollár volt. 18 19
www.mfa.gov.il www.mfa.gov.il
20
4. 2. 8. INFLÁCIÓ A kezdetek óta 2000-ig a gazdaság állandóan az árak emelkedésétől szenvedett. Habár az évi inflációs ráta az ’50-es évek közepétől a ’60-as évek végéig egy számjegyű, a ’70-es években két számjegyű, a ’80-as években három számjegyű volt, az izraelieknek sikerült fenntartani az életszínvonalat. 1985 nyarán, miután az infláció az 1983-as 191 %-ról 445 %-ra nőtt 1984-ben és amikor úgy tűnt elérheti akár a négy számjegyet is, a kormány radikális programot vezetett be, hogy stabilizálja a gazdaság helyzetét. Ezek után az infláció 1985-ben 185 %-ra esett vissza, négy évvel később meg már csak 21 %-os volt. A csökkenő tendencia tovább folytatódott, 1997-ben 7 % volt, 2000-ben pedig 0 % volt. 2003-ban először történt az árak reális esése, -1,9 %-os inflációval20. 2006 – ban az infláció jelentősen alacsonyabb volt a kormány inflációs célkitűzésénél. Az elmúlt két évben az inflációra két ellentétes trend hatott: a növekedés, amely növelte az inflációt, míg a folyó fizetési felesleg és a külföldi tőke beáramlása a NIS felértékelődéséhez és az inflációs nyomás csökkenéséhez vezetett. Az Izraeli Bank kamatlába 2006 elején még 4,5 % volt, 2006 szeptemberére elérte az 5,5 %ot, ami a dollár gyengülésének, az üzemanyag árak növekedésének tudható be. 2006 novemberétől a dollár gyengülésének és az üzemanyag árak esésének eredményeként az inflációs nyomás csökkent, a kamatlábat folyamatosan csökkentették 3,5 %-ra 2007 júniusára. Majd augusztusban 0.25 százalékponttal megemelte a központi bank és szeptemberben pedig 4 % lett. A kamatláb megemelésének okai: - az infláció, ami magasabb lett az előre jósoltnál - a közzétett mutatók szerint a gyors növekedés a gazdaságban folytatódik - a dollár csekély erősödése - az egy alkalmazottra jutó átlag keresetek emelkedése minden fő iparban és a termelékenység lassabb növekedése - a munkanélküliség csökkenése - a fizetési eszközök fejlesztése - a globális infláció várható növekedése, különösen az olaj és a fő élelmiszerek árában.
20
www.mfa.gov.il
21
1. ÁBRA:
INFLÁCIÓS RÁTA FOGYASZTÓI ÁRAKON
(éves változás százalékban)
12 10 8
10,6 8,6 7
6,5
6 4
2,4 1,2
2 0 -2
1,4 0
1,2 -1,9
-0,1
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Source: C. B. S. – Prices Division Forrás: www.moital.gov.il , The israeli economy at a glance, 2007 (saját szerkesztés) 20. oldal 4. 3. ENERGIAGAZDÁLKODÁS Izrael energiatermelése főleg az importált fosszilis tüzelőanyagon alapul, főleg a nyersolajon. Nyilvánvalóan a természetes gázt a parthoz közeli helyi tárolókban termelik ki, ami Izrael primer energiájának közel 5,4 %-át adja. A másik fontos energiaforrás a napenergia. Mivel a nyersolaj nemzeti kitermelése jelentéktelen, ezért a források nagy részét importálják, hogy kielégítsék Izrael energia szükségletét. Az energiaszektor nagy részben állami tulajdonban van és államilag szabályozott. Az egyetlen kőolaj finomító Izraelben 74 %-ban a kormány tulajdona, mely köteles minden ügyfél számára szolgáltatást nyújtani az egyenlőség elve alapján. Nem alkalmaznak mennyiségi korlátozásokat a kőolaj és a finomított termékek importja esetén: a kőolaj vállalatok szabadon importálhatnak finomított termékeket. A vámvédelem viszonylag alacsony. A kiskereskedelmi árak kormányzati ellenőrzés alól mentesek, kivéve az ólommentes benzint, amely esetében a kormány határozza meg a maximális fogyasztási árat. A kőolajból származtatott termékek ÁFA-kötelesek, illetve közvetett adóknak vannak kitéve. A közvetett adó speciális és három havonta aktualizálják az inflációs ráta függvényében.
22
Az elektromosság termelése, elosztása, és értékesítése az Izrael Electric Company (IEC) feladata, amely 99,8 %-ban állami monopólium. 1996-ban hoztak egy törvényt, amely az elektromos iparra vonatkozik és felállít egy szabályozó hatóságot. A törvény különböző engedélyeket irányoz elő az elektromosság termelésére, elosztására és értékesítésére nézve, valamint egy tíz éves átmeneti időszakot, melynek során az IEC megkapta a jogot az elektromosság termelésére, elosztására és értékesítésére. 1999-ben a kormány megtette az előkészítő lépéseket, hogy az elektromosság iparát megnyissák a versenytársak előtt, normákat lefektetve a magán vállalatok által termelt elektromosság kapcsán. 2003-ban módosították az elektromosság iparára vonatkozó törvényt, egy decentralizált, versenyképes struktúrát kialakítva az elektromosság szállítása számára21. Létezik egy program, ami az ágazat privatizációját és decentralizációját kívánja előmozdítani. Mióta az elektromos hálózat elszigetelt lett a szomszéd országokétól, Izrael nem vesz részt az elektromosság regionális kereskedelmében, kivéve a palesztin földekre történő szállítást. Izrael földrajzi elhelyezkedése, szűkös energiaforrásokat ötvözve a fejlett szellemi tudással kiemelkedő eredményeket generál a napenergia és a szélturbinák területén. Ezeknek a technológiáknak első számú a szerepük a környezetvédelem során, ami egyre nagyobb problémát jelent Izraelben is és az egész világon. Izrael megalapítása óta élen jár a megújuló energiaforrások kiaknázásában, a tiszta energia, úgy, mint a napenergia előállításában. A zsidó állam első ezeknek a technológiáknak a kidolgozásában és használatában a világon. Az 1980-as években egy jeruzsálemi vállalat tudósai Dél – Kaliforniában felépítették a legnagyobb napenergia – erőművet a világon. Ám a vállalat alul maradt az olcsó olajárakkal folytatott versenyben. A helyzet azóta megváltozott: az olajárak rekordmagasságokat érnek el, így egy másik izraeli cég lett a világ vezető naphőenergia – erőműveket gyártó társasága. Ez a vállalat már az elmúlt húsz évben is jelentős volt a termálenergia – erőművek létrehozásában. A leggazdaságosabb és legmegbízhatóbb energiát ez a vállalat fejlesztette ki, habár számos napenergia – technológia ismert. Ezzel a technológiával egy kaliforniai sivatagban találkozhatunk. Ott kilenc ilyen rendszer működik, 500 ezer fogyasztó számára állít elő energiát és évente 2 millió hordó kőolajat helyettesít22. Ez a vállalat felhasználva a napenergiát fűtő és hűtő egységeket, vízmelegítő berendezéseket is gyárt, ami Izraelben nem számít újdonságnak, mivel a háztartások már régóta használják a napenergiát víz melegítésére, ráadásul a kormány is támogatja ezeket a berendezéseket. 21 22
www.oficinascomerciales.es Világgazdaság: Tiszta (nap-) energia, 2007. október 31.
23
Egy mások cég integrálja az áramtermelő és termikus napelemeket és így gyárt megújuló energiaegységeket, amit a telekommunikációban, a számítógép vezérelt öntözésben, az elszigetelt lakóházakban és az utcai világításban használnak. A fent említett társaságok a fejlett izraeli napenergia kutatások gyakorlati eredményeit használják fel. Az izraeli kormány támogatást nyújt a napenergia kutatásokhoz, mivel a cél a megújuló energiaforrások elterjesztése. A környezetvédelmet szem előtt kell tartani, így az izraeli nemzeti infrastruktúra minisztériuma támogatja anyagilag is ezeknek a megoldásoknak az alkalmazását. Emellett a szélenergia felhasználás is folyamatos fejlesztés alatt van. Létezik egy fontos biológiai technika, amely során szakemberek kifejlesztettek egy egyedülálló rendszert a szét nem válogatott városi szilárd hulladék kezelésére. Ez a rendszer egyedi biológiai alrendszereket használ, hogy csökkentse a hulladék kezdeti súlyát legalább 90 % - kal, miközben értékes és tiszta energiaforrást termel biogáz és mezőgazdasági trágya formájában. Izrael sikereket ért el víz alatti geotermikus vízből nyert energia előállításában turbinák segítségével. Ez nem kifejezetten megújuló forrás, mivel Izrael korlátozott mennyiségű föld alatti geotermikus vize nem tölti fel magát, de a világban sok geotermikus víz található és ezáltal ezek a technológiák kiemelkedő szerephez jutnak. 4. 4. MEZŐGAZDASÁG Nem arról van szó, hogy Izraelben jobb minőségű lenne a föld, mint más környező országokban, hanem arról, hogy Izrael kihasználja a technológiáját és az infrastruktúrát, amit más ország vele ellentétben lehetősége ellenére sem tesz meg. Izraelnek viszont így sikerült a mezőgazdaságot is a lehető leghatékonyabb módon kihasználnia, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság szerepe a gazdaságban mára már nem olyan nagy, mint az állam létrejöttekor. Amikor a zsidók újra betelepedtek a történelmi hazájukba a XIX. században, az első erőfeszítéseik főleg ideológiai okokból arra irányultak, hogy a kiszáradt földeket termővé tegyék. Az izraeli mezőgazdaság sikerének kulcsa a szoros együttműködés a mezőgazdászok és a kormány által védelmezett kutatók között, akik együtt dolgoznak a fejlesztéseken és az alkalmazott módszereken a mezőgazdaság összes ágazatában, úgy mint a technológiai fejlesztések, új öntözési technikák területén. Hagyományosan a mezőgazdaságnak fontos szerepe volt az izraeli gazdaságban, habár manapság ez a szektor már csupán a GDP 1,8 %-át és az export 2,4 %-át képviselte 2005-ben. 24
Ugyanebben az évben a mezőgazdasági termelés értéke 2.189 millió dollárra nőtt, 13,8 %-kal többet az előző évhez képest. Az aratásból származó termelés és az állattenyésztésből származó termelés pénzügyi értékei 3 és 6,2 %-kal volt nagyobb, mint 2004-ben. Összességében az elsődleges szektor 0,1 %-kal növelte súlyát Izrael gazdaságában 2004-ben. Körülbelül 76.600 ember foglalkozik mezőgazdasággal, ami az aktív lakosság mintegy 3,01 %-át jelenti. A fizetések ebben az ágazatban az átlagkeresetek 93 %-a volt 2005-ben, míg 2004-ben csak a 84 %-a. Az izraeli mezőgazdaság technológiai színvonala a világ legfejlettebb technológiáihoz tartozik, amely lehetővé tette az ország számára, hogy két korlátozással is szembe nézzen: kis belső piac, amely nem elégséges a termelés elnyeléséhez és a természeti források szűkössége. A víz szűkös volta állandó jelenség, mivel az esős időszak novembertől áprilisig tart, és az évi csapadék eloszlása egyenlőtlen. Annak érdekében, hogy csökkentsék a vízfogyasztást a mezőgazdaságban, fejlett technikákat alkalmaznak. Nyilvánvalóan a víz hiánya néhány alszektorban a termelés csökkenését idézte el, például a gyapjú esetében. A Mezőgazdasági Minisztérium ismét az export termékekre való szakosodásra próbálja ösztönözni az ágazatot, úgy, mint mezőgazdasági és halászati termékekre. Izrael mezőgazdasági technológiájának nemzetközi vetületének egyik fontos eseménye az AGRITECH, ami szinte kötelező jellegű találkozóvá vált a szakmabeliek számára az egész világon. 2006. május 9-e és 11-e között került megrendezésre egy ilyen kiállítás, amelyen megközelítőleg 4000 külföldi vásárló vett részt Indiából, Kínából, Dél-Amerikából, Törökországból és Nigériából. Izrael mezőgazdasági exportja 2005-ben 1.027 millió dollárra rúgott összehasonlítva a 2004es 908 millió dollárral. 2005-ben a fő export termékek: -
zöldségek, burgonya és sárgadinnye (332 millió dollár)
-
virágok (246 millió dollár)
-
gyümölcs (citromfélék nélkül, 163 millió dollár)
-
citromfélék (97 millió dollár).
A halászatnak kicsi a jelentősége és elsősorban helyi fogyasztás kielégítésére irányul. Napjainkban Izrael élelmiszer szükségletének nagy részét saját termelésből fedezi importtal kiegészítve, főleg kávéból, kakaóból, húsból, cukorból, amelyet a mezőgazdasági export bőven finanszírozni tud. A mezőgazdasági termelés elsősorban tejtermékekből és szárnyasokból áll, de van sok virág, zöldség és gyümölcs is.
25
4. 5. IPAR A fejlett gazdaságokban az ipari dolgozók száma stagnált, vagy éppen csökkent az 1990-es évek elején. Ezzel szemben Izraelben a számuk folyamatosan nőtt. 1996-ban a számuk 26 %kal több volt, mint az évtized kezdetén, bár utána nem nőtt tovább. Izrael ipari termelésének növekedési rátája 51,3 % volt 1990 és 1996 között, a második legfejlettebb gazdaság volt Korea mögött. A 2006-os ipari növekedési ráta 8,6 % volt. A csúcstechnológiai termékek három negyed részét exportálják, míg a hagyományos, alacsonyabb színvonalú technológiával rendelkező vállalatok termékeinek 39 %-a kerül exportálásra. Az iparnál ki kell emelni, hogy Izrael nagyon sok pénzt fordít kutatás és fejlesztésre, ezért volt képes a high-tech ipart világvezetővé felfejleszteni. A high-tech ipar aránya nagyon magas, több, mint 50 % a teljes izraeli ipar, illetve gazdaságon belül. Az exportbevételek több, mint felét a high-tech termékek teszik ki. Ez pozitív, de ugyanakkor negatívan is hat, hiszen törékennyé teszi a gazdaságot. A high-tech szektorban az izraeli export ellátja a tengerentúli gyártókat egyedülálló hozzáadott érték rendszerrel olyan területeken, mint a védelem, biztonsági rendszerek, elektronika, orvosi berendezések, Internet alkalmazások. A sikeres high-tech szektor lehetővé tette, hogy a kormány humán tőkeforrásba fektessen be, fejlesztve az oktatási rendszert. A kereskedelem 70 %-át európai országokkal valósítják meg, de az ázsiai piacokra is egyre jobban odafigyelnek, elsősorban Kínára, Szingapúrra, Dél-Koreára, Indiára. Velük már közös K + F szerződéseket is kötöttek, így új piacokra léphetnek, helyi partnereket szerezhetnek, közös tevékenységet hozhatnak létre. A másik kiemelkedő szektor a gyógyszeripar. Izrael az egyik világ vezető az innovatív orvosi berendezések fejlesztésében. Izrael orvosi műszereinek szektora az ország biológiában, számítástechnikában és elektronikában való erősségét tükrözi. Izraelben kiemelkedően a legmagasabb a lakosságra eső új szabadalmak aránya ebben az ágazatban. Az orvosi eszközök szektora gyorsan növekvő globális piacot alkot, innovatív berendezésekkel áttöréseket visz véghez az orvosi kezelésekben, amely előnyökkel jár a páciens számára, valamint költséget megtakarítva az egészségügyi rendszer számára és az egyéni páciens számára is. A neves egyetemek, kutatás és fejlesztéssel, orvosi központokkal és az, hogy világon itt a legtöbb az egy főre jutó orvosok száma, valamint a virágzó high – tech szektor és a vállalakozó szellem 26
mind hozzájárultak ezen szektor dinamikus növekedéséhez. Ez egy komplex ágazatnak is tekinthető, hiszen magába foglalja az elektronikát, az orvosi tudományt, a szoftver tudományt, a know – howt. A nem orvosi high – tech szektorral összehasonlítva, az élettudományos ágazatba történő befektetés költségesebb és hosszabb ideig tart a pénzügyi ellenszolgáltatás learatása előtt. Habár ez stabilabb befektetés, mivel a demográfiai és gazdasági tendenciák biztosítják a tartós kamatokat és a szükségletet új technológiákra. A orvosi műszerekben a legszembetűnőbb alágazat a gyógyászat (a vállalatok 49 % - a). Az elmúlt években Izrael orvosi műszereinek iparága növekvő számú befektetéseket vonzott. Az orvosi berendezések szektorát jelenleg fiatal start – up cégek és korai szakaszban lévő vállalatok uralják, akiknek kevesebb, mint 20 alkalmazottjuk van. A vállalatok felét az elmúlt 6 – 7 évben alapították. 2. ÁBRA:
ORVOSI BERENDEZÉSEK EXPORTJA
Source: Central Bureau of Statistics
Forrás: www.moital.gov.il Izraelben kulcsszerepe van manapság az élet tudomány iparágnak, amelyet világszerte elismernek. 1994-re 88 élet tudományos vállalat működött. A fejlett technológia megjelenése az 1990-es évek végén megváltoztatta Izrael élettudomány iparának arculatát. Mára az aktív élet tudományos vállalatok száma eléri a 750 – et. 2001 és 2005 között több ilyen vállalatot alapítottak, mint bármely más iparágban. Ezek a vállalatok exportálják termékeiket
27
világszerte, fő piacuk az USA és az EU. Egyes cégek leányvállalatokat alapítanak Amerikában vagy egyéb helyeken marketing és eladási célokra. Az orvosi berendezésekkel foglalkozó vállalatok képviselik több, mint 54 % - át az ország 750 élet tudományos vállalatának. Habár a 750 vállalat fele kevesebb, mint öt éves, mégis 40 % - uk termel bevételt. 2005 – ben az orvosi berendezések exportja 1,2 milliárd dollár értékű volt, míg a gyógyszerészeti és biológiai gyógyszerek exportja 2,2 milliárd USD volt. Az élettudomány iparágban 26 ezer ember dolgozik. Az élettudomány iparban is használják azt a bizonyos úgynevezett technológiai inkubátor programot, amely bátorítja és támogatja az éppen induló technológiai vállalkozásokat. A program innovatív technológiai ötletre épülő kutatás és fejlesztési projekteket támogat, amelynek célja kifejleszteni egy terméket jelentős piaci lehetőséggel. Az anyagi támogatás 85 % - át a kormány adja két évre. Az izraeli kormány részt vett a technológiai inkubátorok alapításában és politikai kockázat ellen biztosítást nyújtott, illetve széles körű marketinggel segítette az export orientált vállalatokat. Ráadásul Izrael számos kétoldalú kutatás és fejlesztési közös vállalkozási alapnak a részese az Egyesült Államokkal, Kanadával, Szingapúrral, Koreával és Angliával. A cél: K + F a tudományban és az iparban. Emellett Izrael sok nemzeti támogatási együttműködési egyezménynek is a szerződő fele az Európai Unió több tagállamával, Kínával, Hong Konggal. Ezek az egyezmények a technológiai kutatás és fejlesztési együttműködést bátorítják izraeli vállalatok és az egyezményt aláíró másik ország között. Általában ezeknél a két nemzetű projekteknél az izraeli cég nyújtja a technológiát és a másik partner ország pedig a marketing és termelési szekértelemet. Az Izraeli Élet Tudomány Ipar (ILSI) feladata: kutatás, fejlesztés és olyan politikák és cselekvések támogatása, amelyek elősegítik a biotechnológiát és az orvosi berendezések újítását többek között. - Kedvező környezetet kíván kialakítani az állam egészségügyi technológia közösségének, hogy felfedezzen, termeljen és szállítson olyan termékeket, amelyek előnyösek a társadalom számára. - Fórumot szeretne nyújtani, hogy azonosítani, elemezni és fejleszteni lehessen a közpolitikai témák helyzetét, amelyek érintik Izrael egészségügyi technológia érdekeit. - Információkat szeretne kifejteni az orvosi kutatásokról és a termelői közösségről Izraelben és ezeket az információkat elérhetővé tenni a politikai vezetők, a média, a befektetők és a lakosság számára.
28
Az ILSI szándéka, hogy bebizonyítsa, az orvosi kutatás járul hozzá leginkább Izrael gazdaságához – szokatlanul nagy lehetőséggel a munkahelyteremtésben és a pénzügyi növekedésben. Célja, hogy olyan forrásként működjön, ahonnan a tagok és tudósok szakmai és szervezeti információkat szerezhetnek. Tudományos információt terjeszt és lehetőséget nyújt a hálózati munkára cégek, befektetők és más érdekelt partnerek között. Pénzalapokat vonz a vállalatok számára infrastruktúra kutatás fejlesztésére. Stratégiákat fejleszt ki, hogy az egyetemi és kórházi kutatókat bátorítsa a termékeik piacra vitelére és utat találjanak a tudományos know – how értékesítésére. Az Izraeli Élet Tudomány Ipar fiatal, de folyamatosan növekszik. A több, mint 700 vállalat 75 % - a a múlt évtizedben jött létre. Ezen belül a TEVA elnevezésű vállalat megemlítése szükségszerű, hiszen világszinten a legelismertebb vállalat és európai szinten is, mivel Magyarországon van a legnagyobb lerakó központja. 1901-ben alapították. 1997 és 2001 között az iparág 19 % - os éves növekedést produkált. A harmadik szektor, nem fontossági sorrendben a számítástechnika és a telekommunikáció. Végül, de nem utolsó sorban a biotechnológia is nagyon fontos szerepet tölt be. A biotechnológia az egyik leggyorsabban növekvő ágazat világszerte és átformálja a mezőgazdaságot, illetve az élettudományokat. Izrael vezető biotechnológiai ipart tudott kiépíteni képzett tudósainak és a vállalkozó szellemének köszönhetően. Az ICA az úgynevezett Ipari Együttműködési Hatóság Izraelben. Feladata ipari és üzleti együttműködési tevékenység fejlesztése külföldi vállalatok és helyi intézmények között. Sok országban a helyi rendeletek arra kötelezik a külföldi vállalatokat, hogy vásároljanak – az eladásaik miatt ezekben az országokban – helyileg előállított termékeket vagy más kölcsönös üzleti tevékenységet valósítsanak meg az említett eladások 100 % - án túl. A legtöbb esetben ezek az egyezmények tartalmaznak jogilag kötelező záradékokat, amelyek különféle büntetéseket részleteznek, amelyek kivethetők egy vállalatra engedetlenségnél. Ezek a büntetések a bankgaranciák megvalósításától eltekintve, ezekben az országokban kínált termékek versenyképességére vethetők ki, vagy a vállalat aktuális szükségleteire. ICA szerint a hosszú távú együttműködésnek az izraeli termékek versenyképességétől kell függenie. ICA úgy
véli,
hogy
egy
vállalkozás
kötelezettsége
Izraelben
megvalósítandó
ipari
együttműködésre nem kellene, hogy büntetést kaphasson vagy más pénzügyi garanciát. ICA politikája új piacok kifejlesztését célozza magas minőségű versenyképes termékek részére és egy keret létrehozását kétoldalú vagy többoldalú ipari és kereskedelmi együttműködésre a vállalat vagy a leányvállalatai és az izraeli ipar között. 29
Elvárják, hogy a vásárlásokat vagy egyéb ipari együttműködési tevékenységet versenyképes alapon valósítsák meg. Ha a kapcsolat létrejött az izraeli ipar és egy külföldi cég között, ICA támogatni fogja a feleket anélkül, hogy közvetlenül belefolyna a köztük fennálló részletező tárgyalásokba23. Az elkötelezettség keretén belül a cég megvalósít minden szükséges tevékenységet, amelynek célja, hogy képessé tegye az izraeli vállalatokat az alvállalkozóik minősítésére, úgy, mint minőségbiztosítási minősítés vagy más egyéb igazolás azért, hogy minősített beszállítóvá váljon. Az IEICI az Izraeli Export és Nemzetközi Együttműködési Intézmény, amely előmozdítja Izrael ipari exportját és szolgáltatásait egyedülálló nemzetközi kezdeményezéseken és programokon keresztül. 4. 5. 1. ELEKTRONIKA IPAR Az elektronika ipar továbbra is Izrael gyáriparának fő alszektora. A vállalati szektor által produkált termelés közel egy negyed részét, a gyártott termékek exportjának pedig egy harmadát képviseli és a termelés 85 %-a exportra kerül. Átlagban az ipar 4,9 %-kal nőtt 1998 és 2004 között (21,7 %-kal 2004-ben). A Távol-Kelet az izraeli elektronikai termékexport célpontjává vált az utóbbi időben (Ázsiába az export 22 %-a, az Egyesült Államokba a 38 %a, míg Európába a 35 %-a irányul). 3. ÁBRA:
ELEKTRONIKA IPAR EXPORTJÁNAK CÉLTERÜLETEI ELEKTRONIKA IPAR EXPORT CÉLORSZÁGAI EGYÉB 5% EURÓPA 35%
USA 38%
ÁZSIA 22% USA
ÁZSIA
EURÓPA
EGYÉB
Forrás: www.moital.gov.il 23
www.moital.gov.il – saját fordítás
30
Az elektronikai és informatikai ipar 60 ezer embert alkalmaz közvetlenül, két harmad részük tudós, mérnök és technikus. A legelőrehaladottabb technológiák kifejlesztése és a high-tech know – how tették az elektronika ipart Izrael legjövedelmezőbb ágazatává minimum 45 % nyi hozzáadott értékkel. Kezdetben védelmi iparok köré építették ezeket az ágazatokat. A több, mint 120 izraeli vállalat többsége a New York-i és az európai tőzsdéken az elektronika területén kereskedik és közel 300 vállalat működik ebben az ágazatban. Izrael elektronika ipara a következő területeken tűnik ki: mikroelektronika, közlekedés, félvezetők, Internet alkalmazások, orvosi berendezések, mezőgazdaság, védelmi elektronika, biztonsági rendszerek, repülés, információs technológia, infrastruktúra, stb. A teljes elektronika ipari eladások elérik a 18 milliárd dollárt évente. A vámvédelem az elektromos berendezésekre tovább csökken24. A szoftver fejlesztés területén Izrael nagy nemzetközi hatalomként tűnik ki világszintű elismeréssel. Izrael elektronika iparának fejlődése annak köszönhető, hogy szükség volt a védelemre és elektronikai háborús rendszerre. A másik tényező a siker hátterében a jelentősen magas, de óvatosan megválasztott támogatás a kormány részéről. 4. 5. 2. KÉMIAI TERMÉKEK ÉS KŐOLAJ Ezen két iparág elsősorban exportra termel (2002-ben a termelés 47 %-át exportálták). 2004ben a kémiai és kőolaj termékek importja 4.300 millió dollárra rúgott, a teljes áruimport 11 %-ára. A kőolaj ágazatát még mindig állami tulajdonú vállalatok uralják. A kémiai és kőolaj termékekre a vámvédelem alacsonyabb az átlagnál a termelői szektorban. A kőolaj finomító termékek importja 2,4 %-os átlag vámmal vannak megterhelve. Az import szigorú technikai szabályozásnak van alávetve biztonsági és egészségügyi okokból. A kormány meghatározza a finomított kőolaj termékek és a gáz maximális árát. 4. 5. 3. KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK IPARÁGA A közlekedési eszközöket elsősorban exportra gyártják. A fő alágazatok a gyártás és a tengeri hajók és repülőgépek javítása. Az export nagy részét a repülőgépek és a berendezései teszik
24
www.oficinascomerciales.es
31
ki. Ez az iparág egy erőteljes fejlődést tapasztalt az elmúlt néhány évben. Az alkalmazott vámok ezekre a termékekre az átlagnál alacsonyabbak a gyáriparban. 4. 5. 4. HAGYOMÁNYOS IPARÁGAK: ÉLELMISZER, ITAL, DOHÁNY Az élelmiszerek, italok és a dohány az ipari termelés 15 %-át képviselik. A nemzeti piacra irányulnak ezek a termékek és az export 6 %-át adják. Izrael fő gyümölcs és zöldség exportőr komparatív előnyeinek köszönhetően, amely a kedvező klímaviszonyokon alapul. Az utóbbi években az átlag vámok megnövekedtek az élelmiszer gyárakra, ám az ital és dohányiparban csökkentek. 4. 5. 5. ÉPÍTŐIPAR Az első években az összes munkálatok 84 %-át tette ki a lakóhelyet létrehozó építkezések száma. Később ez az arány 70 és 75 % között ingadozott 1991-ig, amikor 86 %-ra emelkedett, hogy az újbóli bevándorlásnak eleget tudjon tenni. Következésképpen ebben az évben az építeni kezdett házak száma elért egy rekordot, 83.500 házzal. Azután 2004 folyamán ez lecsökkent 29 ezer házra. A felépített házak száma 50.100 volt 1992-ben, ami 2005-re 31.700 darabra esett vissza. Habár abban az időben vezető iparágnak számított az építkezés, 2005ben mégis csak 5 %-kal járult hozzá a GNP-hez, ahhoz képest, hogy 1950-ben még 30 %-kal. Noha kezdetben gyakorlatilag minden építkezés kormányzati kezdeményezés és befektetés eredménye volt. 1958 és 1989 között fokozatosan csökkentek az építkezések25. Aztán a ’90-es évek elején ismét növekedni kezdett átmenetileg, mivel a magán szektor nem tudott eleget tenni a hirtelen érkezett százezer bevándorlók igényeinek. Az utóbbi években az életszínvonal emelkedése meglátszik egy viszonylag új helyi jelenség révén: a drágább lakások árai nőnek, míg ezzel egy időben az olcsóbb házak árai csökkennek. 4. 5. 6. BÁNYÁSZAT A bányák, illetve kőbányák kiaknázása továbbra is mellékes jelentőségű. Izrael ásványainak nagy részét nyersen importálja. Izrael fő ásvány anyagai a foszfát, kálium-karbonát, agyag, üveg, homok, magnézium és réz. A Holt-tenger vize sót és brómot tartalmaz. 100 kőbánya
25
www.mfa.gov.il
32
működik, évente globálisan 60-70 millió tonna termeléssel. A bányák, kőbányák tevékenységére a vámvédelem alacsony. A kőolajjal kapcsolatos tevékenységeket a 1952-es kőolaj törvény szabályozza26. Az ásványi anyagok az államhoz tartoznak. 4. 6. SZOLGÁLTATÁSOK 4. 6. 1. KÖZLEKEDÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A közlekedés és kommunikáció ágazatának jelentősége jóval meghaladja a gazdasági statisztikákban játszott szerepét, lévén infrastrukturális iparág, amely a gazdaság összes többi ágát szolgálja. Ez inkább a szolgáltatások szektorához tartozik, mint a termékekéhez és gyorsabban nő,- mint minden modern gazdaság esetében- a termékiparnál. Az utóbbi években ezen a szektoron belül a repülés indult növekedésnek (a turizmus egyidejű növekedésének köszönhetően), de a kommunikációs szektor még gyorsabban nőtt. 2005-ben a közlekedés és kommunikáció szektor 7 %-kal járult hozzá a GNP-hez, az áru és szolgáltatás export 8 %-át kitéve, az ország munkaerejének 5 %-át alkalmazva. 36 %-át szárazföldi közlekedés, 20 %-át tengeri és légi közlekedés és 39 %-át pedig a kommunikáció adta. A többi különböző szolgáltatásokból adódott, beleértve a raktárakat és a parkolást. Az ’50-es évek kezdetétől az autóutak hossza megduplázódott, az autóbuszok száma megháromszorozódott és a kamionok száma a tízszeresére nőtt. Izrael gazdasága 68,4 %-ában szabad egy 2007-es értékelés alapján, így a világ 37. legszabadabb gazdaságává vált. A pontszáma 1,7 százalékponttal magasabb a tavalyihoz képest. Izrael az első helyen szerepel az Észak-Afrikai és a Közel-keleti régió 17 országa között és az átlag pontszáma sokkal magasabb, mint a régió átlaga. Izrael magas szintű nemzetközi kereskedelmi szabadsággal, monetáris szabadsággal és beruházási szabadsággal számolhat. A gazdaság nyitott a külföldi beruházások előtt mindegyik ágazatban, kivéve a védelemben. A vámarányok alacsonyak. Az infláció is nagyon alacsony, annak ellenére, hogy a kormány megzavarja a gazdaságot bizonyos alaptermékek támogatásával. A munkaerő piac nagy mértékben rugalmas27. Izrael törékeny a kereskedelmi szabadságát és a kormányzati kiadásokkal szembeni szabadságát nézve. A bonyolult és nem hatékony bürokrácia megnehezíti egy vállalat bezárását. A kormányzati kiadás magas és a GDP 40 %-át teszi ki, habár az állami vállalatok 26 27
www.oficinascomerciales.es www.mfa.gov.il
33
által termelt bevételek nem magasak. Habár a régió számára élenjáró, Izrael pénzügyi ágazata még mindig kormányzati beavatkozásnak és ellenőrzésnek van alávetve. 4. 6. 2. TELEKOMMUNIKÁCIÓ ÉS POSTAI SZOLGÁLTATÁSOK Köszönhetően az új technológiák kidolgozásának az izraeli telekomszektor a világ telekommunikációs iparának egyik vezetőjévé vált. Ez akkor történt, amikor az integrált szolgáltatásokat – internet, vonalas, mobil, kábeltévé – dolgozták ki és kezdték el terjeszteni. Az izraeli telekomszektor egyik vezető társasága már 45 éve van jelen és élvonalbeli technológiákat dolgozott ki. A szektor másik jelentős szereplője a Motorola Inc. Helyi leányvállalata, amely már 40 éve aktívan szerepel a közel – keleti országban. Ez a vállalat mobiltechnológiák kifejlesztése mellett foglalkozik kormányzati, illetve katonai elektronikai és informatikai rendszerek előállításával is. Az izraeli telekomszektor több milliárd dollár értékű befektetéseket vonzott kockázati és magántőke társaságok beruházásainak. Az izraeli központi statisztikai hivatal felmérésének eredményei azt mutatják, hogy 2003-ban a telekomipar 4,6 milliárd dolláros exportja után dinamikusan növekedve 2006-ban már 6,5 milliárd dollár volt a kivitel28. Izrael telekommunikációs ágazata az utóbbi években átlagosan 7 %-kal növekedett. 2004-ben a telekommunikációs szolgáltatások piacának teljes értéke 5.700 millió dollár volt. A verseny megerősödött a telekommunikációs szolgáltatások szinte minden szegmensében. Jelenleg négy mobiltelefon működtető van, hat nemzetközi szolgáltatás ellátó, két többcsatornás televízió szolgáltató és öt Internet szolgáltató. Izrael határozottan egy nemzetközi és regionális integrációs politikát alkalmaz abból a célból, hogy a jövőben részt vehessen telekommunikációs szolgáltatásokkal és termékekkel kapcsolatos tevékenységekben. Tagja a Telekommunikáció Nemzetközi Uniójának és több, mint 24 országgal írt alá telekommunikációról szóló kétoldalú megállapodást. Izrael elősegítette az információs és kommunikációs technológia alágazatának liberalizációját és privatizációját.
28
Világgazdaság: Világélvonalban a telekomszektor, 2007. október 31.
34
4. ÁBRA:
A TELEKOMSZEKTOR EXPORTJA
Source: Central Bureau of Statistics
Forrás: www.moital.gov.il Az
állam
fokozatosan
csökkentette
részesedését
Bezeq-ben,
amely
egy
izraeli
telekommunikációs cégcsoport. A Bezeq széles sávú ADSL szolgáltatása jelenleg 800 ezer előfizetőt számlál. 2002 márciusában három vállalatnak adtak engedélyt, hogy széles sávú hozzáféréssel lássák el az infrastruktúrájukat. Négy mobiltelefon szolgáltató működik. Három magánvállalat, a negyedik a Bezeq tulajdona. Mindegyik digitális technológiával biztosít fedezetet az egész ország számára (99 %), illetve modern hálózat szolgáltatással. Nagyjából 6,7 millió mobiltelefont használnak. A távíró szolgáltatásokban nem engedik a versenyt, ami jelenleg Izrael Posta Hivatalának monopóliuma. Az 1986-os Posta Hivatali törvény a Posta Hivatalra bízza az 500 g alatti postai küldemények átruházását, így alakítva ki monopóliumát az ágazatban. Az 500 g feletti küldemények postai piaca nyitott a verseny előtt. A Posta Hivatalnak körülbelül 7000 alkalmazottja van és 700 ügynökséget és szolgáltató egységet irányít. 2004 januárjában a törvényt megváltoztatták, amely a Posta Hivatal állami tulajdonú társasággá alakítására irányult és a verseny bevezetésére. A módosítás a posta szektor fokozatos liberalizációját készítette elő, amelyet 2006 elején kezdtek alkalmazni és előre láthatólag 2010-re fog befejeződni.
35
Izrael rendkívül erős IT szektorral rendelkezik köszönhetően az üzleti szoftverek kidolgozásának, a nemzetbiztonsági célokat szolgáló megoldásoknak, a repülés – űrkutatásnak, az erős kutatásorientált egyetemi bázisoknak, az induló vállalkozások tevékenységének. Az ország szoftver és IT – házai évente 3 milliárd dollár értékben exportálnak szoftvereket – mutatják az Izraeli Elektronikai és Információtechnológiai Iparág Egyesületének adatai29. Ezenkívül a hazai piacon is egy milliárd dollár értékben adnak el szoftvereket a helyi gyártóknak, akik beépítik termékeikbe, majd továbbértékesítik a világ más piacain. Izraelben 400 szoftverház van és a sok ilyen fajta kezdő vállalkozásban együttvéve legalább tízezer számítógépes szakember dolgozik. A legnagyobb izraeli szoftvercég a telekommunikációs szektorból ismert, melynek évi bevétele 2,5 milliárd dollár. A nagy külföldi felvásárlások kedvelt célpontjai az izraeli IT cégek köszönhetően a magas hozzáadott értéknek. Izrael nagyhatalomnak számít a védelmi technológiai szoftverek gyártásában is. Példaként említhető a repülőgép-, a képalkotó technológiák, amelyek szerepe fontos a polgári alkalmazásban. Új technológiák kidolgozása és használata új problémákhoz vezetett, például az adatbiztonság területén. A számítógépek és a tárolt adatok sebezhetőek lesznek, mihelyt telefonon felkapcsolódnak a világhálóra. Az elektronikus és mobilkereskedelem akkor virágozhat, ha az interneten történő fizetések biztonságosak. Egy izraeli cég újdonságokat kínál a biztonságos üzleti kommunikáció területén. A Nasdaq-on is jegyzik ezt a céget a számítógépes programoknak köszönhetően és évente 450 millió dolláros eladást realizál. 4. 7. TURIZMUS Az idegenforgalom fontos szerepet játszik az ország gazdaságában. Fontos bevételi forrásnak számít. Sokan a jó földrajzi fekvés, a tengerpart, éghajlat miatt választják cél állomásul. Viszont van egy hátránya is. A sok fegyveres konfliktus, terrorakció kedvezőtlenül hat az idegenforgalomra. Izrael turisztikai fogadó országnak számít30. Vonzereje a kulturális emlékeiben, sok látványosságában, vallásosságában rejlik, habár etnikai, politikai, gazdasági feszültségek árnyékolják be mindennapjait. 29 30
Salamon Attila: IT-megoldások, hatékonyság, biztonság Kövesi Ariela: Izrael
36
A turizmusnak két fajtája van jelen az országban. Az egyik az üzleti turizmus, amely szeptember hónapban nagy mértékben visszaesik, mivel aki már ismeri az ország szokásait, ünnepeit, nem erre a hónapra tervezi tárgyalásait, ugyanis ahogy már a korábbiakban is említettem, szeptemberben mindössze tíz munkanap van. A másik a zarándokturizmus. A szállodák gyakran megtelnek, így az árak is elég magasak. Emellett azok a zsidók, akik nem Izraelben élnek, gyakran hazalátogatnak a honvágy miatt. Őket nem rettenti vissza az utazásuktól a fegyveres konfliktusok, amelyeket sokszor hallani a médiában. Viszont akik nyaralni indulnának Izraelbe, egy konfliktus után már másnap meglátszik a félelem miatti visszakozás az utazók számának visszaesésében. 1992-ig érvényben volt az úgynevezett „utazási adó”. Ennek eltörlése pozitívan befolyásolta a kiutazó turizmust. Ez nagyjából 200 dolláros többlet költséget jelentett és mindenkinek be kellett fizetnie, ha utazni akart, ez alól sem az idősek, sem a gyerekek nem voltak kivételek. Ez még jobban fellendítette az izraeliek utazó kedvét, hiszen sok évtized „bezártság, elszigeteltség” után sokan szeretnék megismerni a világ többi részét is. Ez a népcsoport alapvetően kalandvágyó, az utazási élmények is meghatározóak lehetnek életükben. Izraelben az árak drágák, főleg ha az átlag keresetekhez viszonyítjuk. Viszont amikor ők utaznak más országokba, a nekik külföldinek számító árakat nem találják drágának31. A Magyar Turizmus Zrt. Vezérigazgatója, Dr. Róna Iván és a Malév marketingigazgatója, SP. Mahoney, bejelentették egy Tel-Avivban rendezett turisztikai kiállításon, hogy együttműködési megállapodást írt alá a két szervezet. Ezek után a Malév fogja ellátni azokat a feladatokat az izraeli piacon a tel-avivi képviseletén keresztül, amelyek Magyarország, mint célország népszerűsítésre irányulnak. A Magyar Turizmus Zrt.-nek 2000 és 2004 között volt külképviseleti irodája Izraelben, amely nagy utcai kirakattal rendelkezett, hogy vonzóbbá tegye magát, de 2004 óta viszont nincs Magyarországnak ott turisztikai képviselete. A Malév folyamatos kapcsolatban áll az izraeli utazási szakmával és sajtóval, eljuttatja nekik a kért információkat. A magyar légitársaság minden évben megjelenik az ott megrendezett turisztikai kiállításon, illetve azokon a konferenciákon, amelyeket az együttműködés érdekében tartanak. A két ország között Magyarország hetente nyolc-kilenc járatot indít32. Izrael és Magyarország 1989-ben kezdett együttműködni egymással, vagyis a diplomáciai kapcsolatok felújítása erre az évre tehető. A két ország közötti viszonyok bilaterális és nemzetközi szervezeteken keresztül működnek. Ugyanekkor minisztériumok közötti megállapodások is létrejöttek olyan különböző területeken, mint a gazdaság, kultúra, közös 31 32
Kövesi Ariela: Izrael Népszava: A Malév képviseli a Magyar Turizmus Zrt.-t
37
kutatás és fejlesztés, oktatás, biztonság és törvényhozás, kereskedelem és környezetvédelem. Megindult a csereprogramok szervezése tanárok és diákok számára, valamint zenekarok, rendőrök, színházi társulatok, ügyvédek számára. Magyarországon több, mint húsz baráti társaság és több, mint tíz testvérvárosi kapcsolat működik, amelyek számolhatnak az önkormányzati testületek és a polgármesterek támogatásával. Magyarország és Izrael közötti turisztikai forgalomban nagy előrelépést jelentett az 1989. április 11-én érvénybe lépő idegenforgalmi együttműködési szerződés. A másik nagy lépés 1994. március 15-én következett be, amikor eltörölték a kölcsönös vízumkényszert33. Izraelben szinte állandóak a fegyveres összecsapások, konfliktusok. De vajon ez mennyire érinti, milyen mértékben határozza meg az izraeli idegenforgalmat? Nem kétséges, hogy a politikai válságnak egyértelműen negatív kihatásai vannak az idegenforgalomra. Erre jó példaként szolgál az 1988-as „Intifada”, mely 10 %-kal vetette vissza az idegenforgalmi ipart, habár a Holt-tenger és Eilat nem szenvedett a „Intifada” következményeitől. Ez azért fontos, mert a Holt-tenger nagyszámú vidéki turizmust jelent, amely nagyrészt gyógyidegenforgalma miatt van különleges helyzetben34. Amikor az idegenforgalom nem elég élénk, akkor úgy próbálják a hiányokat pótolni, hogy bevonják a belföldi turistákat. Volt rá példa, hogy a Jeruzsálemi Szálloda Szövetség diszkontárakkal próbálta a rossz helyzetet ellensúlyozni. Akár 40 % - os kedvezmény tételére is hajlandóak voltak, hogy minél több belföldi turistát csalogassanak a fővárosba. Ezen kívül világméretű és belföldi reklámkampányokkal is próbáltak javítani a helyzeten. Volt olyan hotel a Gázai övezeten belül egy zsidó településen, ahol a hotel különleges szolgáltatásaiba beletartozott a katonai fegyveres kíséret is. Ám amikor minden próbálkozás kudarcot vallott, akkor néhány szállodát átalakítottak öregek otthonává. Létezik egy úgynevezett „Meet the Israeli” program, amelynek lényege, hogy izraeli családok vendégül látnak néhány napra turistákat az otthonukban, így közvetlenül lehetősége nyílik arra egy külföldinek, hogy belelásson ennek a más kultúrának hódoló család mindennapi életébe35. Az európai piacok különböző igényeket támasztanak Izrael felé az utazások szempontjából. Ezért ezeket a piacokat eltérő módon kell megközelíteni. Valahol a kultúra bemutatására, máshol pedig a tengerpart bemutatására kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Kulcsfontosságú
33
Kövesi Ariela: Izrael Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból: Izrael továbbfejleszti idegenforgalmát 35 Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból: Izrael: Kössünk ismeretséget a helybéliekkkel 34
38
piac például Belgium, Hollandia, Olaszország és Franciaország. Felállítottak egy imázsbankot is, ami azt jelenti, hogy a helyi utazási irodák kiválogathatják a piacukhoz legjobban illő promocionális fotókat36. 1985 az izraeli idegenforgalomban rekord évnek számított. Több német turista utazik Izraelbe, mint a kultúrájukban Izraelhez kötődő amerikai zsidók, akiknek csupán 15 % - a járt Izraelben. Ez az arány nagyon alacsony37. Összegezve Izrael egy másik dimenziónak is mondható. A turisták többféle okból választják Izraelt. Sokan a napsütés miatt választják, míg mások vallási, történelmi vagy régészeti látványosságra kíváncsiak. Megint másokat a múlt és a jelen közti különbség érdekli. Izrael modern ország gazdag történelmi nevezetességekkel és minden igényt kielégítő turisztikai szolgáltatásokkal. Gyógyfürdők, nyüzsgő városok, csodálatos tengerpartok, természetvédelmi területek, művésztelepek, bevásárlóközpontok, vallási kegyhelyek, piacok, koncertek a parkban. Az ország könnyen megközelíthető számos nemzetközi légitársasággal. 4. 7. 1. VÁLSÁGMENEDZSELÉS A SZÁLLODAIPARBAN 2003-ban elvégeztek egy tanulmányt az izraeli szállodaiparban annak kapcsán, hogy a vezetők milyen különböző módszerekkel próbálják megoldani a felmerülő problémákat válság idején. A vizsgálat során a módszereket négy kategóriába sorolták: marketing, emberi erőforrások, szálloda karbantartás, kormányszintű segítségnyújtás. A tanulmány rámutat arra, hogy melyik módszert tartják fontosnak és melyik az a módszer, amit a gyakorlatban valóban használnak. Mint már említettem az előzőekben, Izraelben a terrorhullámok negatívan befolyásolják az idegenforgalmat és a szállodaipart. A válság a terrorcselekmények intenzitásának növekedéséhez köthető38. 2000 és 2002 között a válság a szállodaiparban a palesztin-izraeli békefolyamat bizonytalanságából eredt. Ezt jól tükrözte a beutazó turisták számának csökkenése. Ezt a vállalkozók úgy kompenzálták, hogy a belföldi piacra helyezték a hangsúlyt, mivel a belföldi piac erős és jól szervezett. A kutatás során párhuzamot vontak a döntéshozatal és a válságkezelés között.
36
Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból: Itt az ideje, hogy kihasználjuk 40 éves piacunkat Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból: Izrael idegenforgalma 38 Israeli Aviad A.: Válságmenedzselési módszerek az izraeli szállodaiparban 37
39
A kutatás során bebizonyították, hogy összefüggés található a válságkezelés és a teljesítmény között. Mansfeld úgy gondolta, hogy a válságot háromféleképpen lehet kezelni. Egyrészről intenzív marketing tevékenységgel a hazai piacon, másrészről az infrastruktúra kapcsán meghozandó döntésekkel, mivel válság idején nem célszerű az infrastruktúrát fejleszteni. Harmadszor pedig a kormány is segítséget nyújthat a felvetődő problémák megoldásában. A vezetők leginkább fontosnak azt a módszert tartják, ami a kormány által nyújtott segítség kategóriájába sorolható. Konkrétan ennek a módszernek a tartalma az, hogy az egész ágazat egyhangúlag követeli, hogy a kormány adjon helyi adófizetési haladékot. A legkevésbé fontosnak vélt módszer az emberi erőforrás kategóriájában található. Ez pedig a régi munkaviszonnyal
rendelkező
dolgozók
lecserélése
újabbakra.
Viszont
a
felmérés
eredményéből láthatjuk, hogy a leggyakrabban használt módszer nem esik egybe a legfontosabbnak tartott módszerrel. Mivel az esetek többségében szervezeti tiltakozást tartanak a kormánytól érkező támogatások hiánya miatt. Legritkábban használt módszer pedig a marketing kategóriájába tartozik. Ez a különleges ajánlatok árának csökkentését fedi. Azonban érdemes megjegyezni, hogy statisztikai számítások elvégzése azt mutatta ki, hogy a korrelációk pozitívak, vagyis összefüggésben áll a módszerek fontossága az alkalmazásának gyakoriságával39. Láthatjuk, hogy az izraeli szállodavezetők inkább fordulnak szervezett formában a kormányhoz, vagy a helyi önkormányzathoz, mint, hogy kirúgják dolgozóikat. Ám van négy olyan módszer, amelyet gyakrabban használnak annál, mint amilyen fontosak. Ezek a következők: bérstop, különleges ajánlatok árának csökkentése, listaár csökkentése, költségcsökkentés azáltal, hogy elhalasztják a gépészeti rendszer karbantartását. 4. 7. 2. ESETTANULMÁNY A KÖZÖSSÉGI PROBLÉMÁK KEZELÉSÉRŐL Egy másik esettanulmány a Modi’in nevű városban lefolytatott kísérlet. Az állampolgárok elmondhatták véleményüket a közösségi problémák kezeléséről. Ebben az új telepítésű városban ki kellett fejleszteni az ultramodern távközlési rendszereket40. Erre a szakértők két alternatívát találtak ki. A környező dombokat antenna-tornyokból álló erdő fogja borítani, vagy pedig a belvárosban lesz rengeteg antenna. Erre az esetre használják a döntéstudományban a „Not in my back yard” kifejezést (Nem az én kertemben…). Ez azt 39 40
Israeli Aviad A.: Válságmenedzselési módszerek az izraeli szállodaiparban Dobay Péter: Not in my back yard: Közösségi döntések, technológia, városfejlődés
40
jelenti, hogy a szolgáltatásra igény van a közösség részéről, viszont nem akarja figyelembe venni az externális hatásokat41. A legnagyobb hangot az elektromágneses sugárzástól való félelem miatt kialakuló vita kapta. Azt minden állampolgár beismerte, hogy nélkülözhetetlen a mobiltelefonok használata és az ezen alapuló biztonsági rendszerek is nagyon fontosak. Ennek ellenére azt senki nem szerette volna, hogy hatalmas antennákat építsenek a környező dombokon, vagy háza, gyermekei iskolája mellett lásson átviteli állomásokat. Ennek az esettanulmánynak a során az úgynevezett „evickélési modellt” alkalmazták, amely egy megegyezésen alapul. Ennek lényege, hogy előre jeleznek kis lépéseket, megvitatják azokat, elfogadásra kerülnek, majd megállnak. Mindig csak annyit haladnak előre, amennyi mindenki számára elfogadható. Így azonban csak elfogadható eredményeket lehet kihozni az optimális helyett. Amikor az egyén kockázatosnak ítél meg egy információs környezetet, irracionális viselkedést kezd tanúsítani, de ennek ellenére elfogadhat korlátozottan racionális megoldásokat. A kulcs az, hogy a tudásbeli különbségeket és az aszimmetrikus információellátást intelligensen kezeljük. Az esettanulmány alatt a megkérdezett válaszadók Modi’in városában fiatalok és jól képzettek, mivel ez egy gyorsan fejlődő ipari város. Láthatták az elemzők, hogy nagy bizalmat tanúsítanak a lakók a közösségi képviselőkben, viszont a hivatal embereiben nem bíznak és emellett alulinformáltak. Az eljárás kimutatta, hogy sokan érzik úgy, hogy nem vettek részt a döntési folyamatokban, viszont úgy gondolják, hogy a döntéshozóknak a közvéleményt kell szolgálniuk, nem pedig a közvetlenül érdekelt csoportok véleményét súlyozniuk. A levonható következtetés az volt, hogy csökkenteni kell az erős és gyenge érdekérvényesítő csoportok közötti információ ellátás asszimetriáját. 4. 8. BEFEKTETÉSEK Izrael innovációs rekordja és a képzett munkaerejének elismerése gyorsan vonzotta a külföldi befektetők áradatát. A külföldi befektetések új csúcsot értek el 2006-ban 14,2 milliárd dollárral. A befektetések Izraelben személyre szabott szolgáltatások, támogatások és információk széles körét nyújtja. Segítik a lehetséges befektetőket a befektetési eljárások előtt, alatt és utána a munkában. Gazdasági tanácsokat adnak figyelembe véve az üzleti műveleteket. Szektorális üzleti jelentéseket nyújt a fejlődő vállalatokat és technológiákat is beleértve42. 41 42
Dobay Péter: Not in my back yard: Közösségi döntések, technológia, városfejlődés www.moital.gov.il
41
Az izraeliek 1997 óta fektetnek be hazánkba. Évenként 200-300 millió USD tőke érkezik hazánkba az izraeliek által, így Izrael lett az egyik legnagyobb befektetőnk. Kiemelkedő az ingatlanpiacon lévő izraeliek szerepe, szállodafejlesztéseket valósítanak meg, lakóparkokat, bevásárlóközpontokat és irodákat építenek. 2006-ban a befektetések a GDP 17,1 %-át tették ki. Az izraeliek azért kedvelik hazánkat a befektetések szempontjából, mert egyrészt közel van földrajzilag, repülővel mindössze három óra az út. A másik ok, Magyarország kapcsolatai Európa más országaival. Az ide érkező izraeli befektető könnyen át tud menni innen Romániába, Szlovákiába, Ausztriába, Horvátországba, stb. Magyarország számukra potenciális Európa központ. Emellett új telefonhálózatokat építenek ki a volt Szovjetunió és Kelet- Európa területein. Érdekes, hogy az USA-ban a kockázati tőke mindössze kétharmad része áramlik be a műszaki iparba. Izraelben ez az arány 100 %. Az 1990-es évek elején a kockázati tőke három év alatt a tízszeresére nőtt. Ennek kb. 66 %-a külföldről származott43. 1995-ben a külföldi befektetések értéke 2,3 milliárd dollár volt. Főleg induló cégekbe, megvásárolt üzletekbe, közös vagy összeolvasztott vállalatokba invesztáltak
A Wall Street-i bankházakat szeretnék további
befektetésekre ösztönözni. A kormány az új cégek létrehozását és a külföldi tőkebefektetéseket adókedvezményekkel és készpénz-segélyekkel próbálja ösztönözni. A kormányok is végeznek nagy volumenű beruházásokat. Csővezetékeket és utakat építenek ki, fejlesztik a vasúti közlekedést, az elmúlt időszakban a legnagyobb repülőteret (Ben Gurion) is kibővítették. Sok izraeli cég élvezi az állam támogatását és ezen felül még a nemzetközi befektetők pénzére is szert tehet. A Volkswagen létrehozott egy 350 millió dollár értékű közös vállalkozást a Dead Sea Worksszel, hogy magnézium alkatrészeket gyártsanak. Az izraeli kormány 133 millió dollárral támogatta az üzletet. Az Intel Kiryat Gat beruházásának összköltségének 38 %-át a kormány fizette ki. Ez az üzem gyors memóriaegységeket gyárt számítógépekhez és rádiótelefonokhoz. Az Egyesült Államok félvezető gyártó vállalata kutatás és fejlesztési központot nyitott meg Izraelben. A Johnson & Johnson már 1997-től kezdve jelen van az izraeli piacon. A Wall Street-i Beruházási Bank fiókot nyitott Izraelben44. 43 44
Rosenthal, Dona: Bevezető az izraeli ütleti élet, szokások és etikett világába Rosenthal, Dona: Bevezető az izraeli ütleti élet, szokások és etikett világába
42
A Club Aligát 2006. decemberében eladásra kínálták, az egyik potenciális vásárló az izraeli hátterű Solel Boneh International (SBI) csoport volt, amelyhez számos offshore cég kötődik és ezeknél több szinttel lejjebb van a leányválallatuk, a Pro-Mot Kft. A cég törzstőkéje három millió forint, a Club Aligáért 5,5 milliárd forintot ajánlottak45. Mellette két másik izraeli hátterű cég is ajánlatot tett. Az egyik a Ballinger Kft., a másik pedig a Quaestor pénzügyi csoport egyik érdekeltsége. Ez a két vállalat azonban kevesebbet lett volna hajlandó kifizetni a magyar üdülőkomplexumért. A Club Aligát, mely egy 47 hektáros Balaton-parti ingatlan, már több éve próbálták eladni, mivel az állami épületegyüttes állaga alaposan leromlott. 150160 ezer fő befogadására alkalmas, de a kihasználtsága az évek során folyamatosan zuhant. Legutóbbi tulajdonosa a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt. A Club Aliga 55 épülete 31 ezer négyzetmétert foglal el. A terület nehezen beépíthető, ezért a szakértők úgy vélik, hogy nem drága a 11.700 forintos négyzetméterenkénti ár. Aki megveszi a Club Aligát, tulajdonjogot szerez a terület nagy részén, viszont a partmenti terület felett csak vagyonkezelési jog illetné meg. Ráadásul több tíz milliárdot kellene rákölteni a fejlesztésre, felújításra. Tervezik egy új szálloda és egy konferencia központ építését is46. 5. ÁBRA:
Külföldi befektetések Izraelben (közvetlen és portfolió befektetések) (milliárd USD) 25
22,6
20 13,4
15
10 9,1 10,1 5,8 4,4 3,7 2,5 2,3 5 1,8 0 2000 2001 2002 2003
High-tech ipar
9,3 7,5 4,4 3,6 2004
2005
2006
Összes befektetés
Source: Bank of Israel report, 2006
Forrás: www.moital.gov.il , The israeli economy at a glance, 2007 (saját szerkesztés) 45 46
Népszabadság: Izraeli befektetők Aligán Népszabadság: Izraeli befektetők Aligán
43
Az ipari kutatás és fejlesztést technológiai inkubátorokkal ösztönzik. Ez egy olyan rendszer, amely támogatja a keletkező vállalatokat, hogy kifejlesszék az innovatív technológiai ötleteiket és új üzleti vállalkozásokat hozzanak létre, amely vonzza a magán befektetőket. Ez a program nyitott a magán befektetők előtt, hogy inkubátor tulajdonosokká váljanak és hogy keletkező vállalkozásokba fektessenek be még korai szakaszban, nagyobb befektetési megtérülést remélve. Izrael a kutatás és fejlesztésben a legversenyképesebb. Ezért létrehozták a Kutatás és Fejlesztési Alapot. A jóváhagyott kutatás és fejlesztési programoknak legalább egy évig kell tartaniuk új termék kifejlesztését eredményezve, vagy egy már létező termék jelentős javítását. A fejlesztésnek új ipari folyamathoz kell vezetnie vagy már létező ipari folyamat javításához. A javaslatokat a Kutatási Bizottság hagyja jóvá és segélyeket ítélnek meg a Bizottság által lefektetett feltételek szerint. A Beta – Site szakaszt (közbeeső szakasz a kutatás és fejlesztés valamint a marketing között)47 fontos és a kutatás és fejlesztési projekt alkotó részeként ismerik el, azzal a céllal, hogy valós élethelyzetekben teszteljék le a termékeket, amelyeket kiválasztott végfelhasználók hajtanak végre, akik technikai visszacsatolást adnak és javaslatokat a termék módosítására. A befektetés ösztönzés nemzetközi programjai közé tartozik a Matimop elnevezésű program, amely az izraeli vállalatok részvételét segíti elő és támogatja nemzetközi kétoldalú vagy több oldalú együttműködési programokban ipari kutatás és fejlesztéshez. A program előmozdítja a fejlett technológiák közös ipari fejlesztését. Frissített adatbázist tart fenn a projektekről az előrehaladott technológia területén és adatbázist az izraeli cégek profiljáról, akik nemzetközi együttműködések után keresgélnek48. Egy másik nemzetközi program az ISERD, vagyis Európai Kutatás és Fejlesztési Keretegyezmény. Izrael az egyetlen nem európai ország, amely teljes egészében kapcsolódik az Európai Kutatás és Fejlesztési Keretprogramjához. A program a kutatási alapok fő ösztönzője Európában, amely iparágakat hoz össze tudományos kutatásokkal. Felajánlja izraeli cégeknek és kutatóintézeteknek a lehetőséget, hogy részt vegyenek más európai felekkel közösen alkalmazott projektekben és ezáltal jobban bekapcsolódjanak az európai üzleti és tudományos közösségbe.
47 48
www.moital.gov.il – saját fordítás www.moital.gov.il – saját fordítás
44
Létezik egy kétoldalú program is Izrael és az Egyesült Államok között. Az USA – Izrael Tudományos és Technológiai Bizottság infrastruktúrát hoz létre két nemzet együttműködésére magas kormányzati, tudományos és ipari szinten. A Bizottság az akadályok eltávolítása érdekében cselekszik és problémamentes munkakörnyezet kifejlesztéséért, hogy vállalatokat vezethessenek és a tudomány és technológia a legnagyobb mértékben járuljon hozzá a gazdasági növekedéshez. A Bizottság az információs technológiára, biotechnológiára és nanotechnológiára fókuszál. Összegezve: melyek azok a fő jellemzők, amelyek Izraelt a befektetések és az új technológiák meleg ágyává tették? 1. A magasan képzett lakosság: A legmagasabb az egyetemi diplomával rendelkezők száma és a tudományos kiadványok száma. 2. A motivált és találékony munkaerő: Több nyelvet beszélő lakosság, akinek történelmi, kulturális és üzleti kapcsolatai vannak majdnem minden más nemzettel. 3. Modern infrastruktúra és szolgáltatások. 4. Folyamatos belső gazdasági növekedés, amely 2006 – ban 5,1 % volt, magasabb, mint a 30 OECD ország 2,6 %-os átlaga. 5. Kedvező kormánypolitika: Befektetések ösztönzése az iparban, a turizmusban és az ingatlanban. Adócsökkentések, adó mentességek. 6. Nemzetközi egyezmények: Szabadkereskedelmi megállapodások, ipari kutatás és fejlesztési együttműködési programok, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények Észak – Amerika, Európa és Ázsia országaival. 5. KÜLKERESKEDELEM Izrael nagy mértékben függ a külkereskedelmének alakulásától. Elsősorban export tevékenységére támaszkodik. A szabad verseny élénkíti a versenyt a piacokon, elősegíti az erőforrások elosztását és hatékonyabbá teszi a helyi iparágakat. 2007 májusában az áru import (a gyémántot leszámítva) összesen 3,9 milliárd USD volt, az export 3 milliárd dollár volt, azaz a kereskedelmi mérleghiány 0,9 milliárd dollár volt. Az 45
alábbi táblázat nem tartalmazza a kereskedelmet a Palesztin Hatósággal. Valamint nincs benne a szoftvereke exportja és importja. Az importot C. I. F. paritáson, az exportot F. O. B paritáson mérik. 6. ÁBRA:
IZRAEL ÁRU EXPORTJÁNAK MEGOSZLÁSA ÁRUEXPORT
EGYÉB 21%
EU 36%
ÁZSIA 15% USA 28%
EU
7. ÁBRA:
USA
ÁZSIA
EGYÉB
IZRAEL ÁRU IMPORTJÁNAK MEGOSZLÁSA ÁRUIMPORT
EGYÉB 27%
EU 37%
ÁZSIA 21%
EU
USA 15%
USA
ÁZSIA
EGYÉB
Forrás: Press Release, 2007. június 19.
Izrael a WTO tagjai közé tartozik és a Nemzetközi Közbeszerzési Egyezményt is aláírta. Szabad Kereskedelmi Megállapodást kötött az EU-val, EFTA-val, az USA-val, Kanadával, Mexikóval, Lengyelországgal, Törökországgal, Szlovéniával, Szlovákiával, Magyarországgal és Csehországgal49.
49
www.mfa.gov.il
46
Izrael az USA – val a szabadkereskedelmi megállapodást 1985 áprilisában írták alá Washingtonban és augusztus 20 – án lépett hatályba. Az egyesült államokbeli Képviselők Háza május elején jóváhagyta a megállapodást, majd ezt követően a Szenátus is elfogadta május 23 – án. A megállapodás a vámok fokozatos lebontását tűzte ki célul az izraeli exporttermékekre, amelyek az USA – ba irányulnak. A másik fontos előny Izrael számára az az engedély volt, amely által amerikai üzletemberek kedvezményes kapcsolatokat használhattak ki az Európai Gazdasági Közösséggel (EGK), amelynek Izrael társult tagja volt. Amerikai nagyiparosok üzemeket alapíthattak Izraelben és exportálhattak onnan az EGK – ba. Nagyon sok termék lett vámmentes, amelyek korábban nem szerepeltek a kedvezményes árucikkek listáján. Azokra a termékekre, amelyek nem kerültek a vámmentes termékek közé, átlagosan 20 % - os vámcsökkenést irányzott elő a megállapodás szeptember 1 – étől. Hét olyan termék volt, amely az USA importjában nagyon érzékeny terméknek számított, így ezen termékekre a vámok nem csökkentek. Ilyen termék volt: paradicsom termékek, rózsa, vöröshagyma, szárított fokhagyma, olajbogyó, aranylánc, gyümölcs nektárak. Tekintettel sok más termékre, amelyek érzékenyek a versenyképes importra (papírtermékek, légkondicionáló berendezés, gyógyszerek, egyes élelmiszertermékek, kommunikációs berendezések, stb.) nem lesz vámcsökkentés. Sokak szerint egy közel-keleti integráció létrehozása sikeres lenne. Izrael, Jordánia és a Palesztin Önkormányzat alkothatna egy vámuniót. Izraelnek, mivel a fejlett országok közé tartozik, öt év alatt le kellene bontania azokat a vámokat, amelyek a jordán és palesztin termékeket érintik, míg 2010-re már kölcsönösen bontanák le a korlátokat. Mások úgy vélik, hogy több államot is be kellene vonni ebbe a tömörülésbe, például Szíriát, Egyiptomot és Libanont50. 5. 1. KERESKEDELMI PARTNEREK Izrael külkapcsolati rendszere sajátos, mivel nem a környező országokkal kereskedik elsősorban, hanem az exportot figyelembe véve az USA - val, az importot figyelembe véve pedig Európával. Habár az Európai Unió országainak piacára is egyre több izraeli terméket szállítanak. A termékek vámmentesen kerülnek az Unió piacaira és Amerikába, ahol 766 millió fogyasztót tudtak elérni. Sok izraeli cég vegyes vállalatot hozott létre külföldi cégekkel,
50
Gervai Zsuzsanna Eszter: Az Európai Unió és Izrael
47
ami megkönnyítette a külföldi piacokra jutást. Izrael évről évre több olyan terméket importál, amely nem a katonai ágazatok valamelyikéből származik. Emellett a szolgáltatások köre is folyamatosan gyarapodik. Ázsiával való kapcsolatai bővülnek. Mind a kivitel, mind az onnan való behozatal több, mint 25 %-kal nőtt 2004-ben és ez a szám az elkövetkezendő években még nagyobbra fog rúgni. Hong-Kong, India, Kína, Japán, Taiwan a legfontosabb kereskedelmi partnerországok erről a kontinensről. Japán kereskedelmi irodájának kapuit 1995-ben nyitotta meg Izraelben. Leginkább orvosi eszközöket, elektronikai berendezéseket, gépeket és vegyipari termékeket visznek erre a területre. 5. 2. IZRAEL KÜLKERESKEDELEM POLITIKÁJA A nemzetközi kereskedelem fontos szerepet játszik Izrael gazdaságában. Sőt, az elmúlt néhány évben gyorsan és hatékony módon kapcsolódott be a globális kereskedelmi rendszerbe multilaterális és bilaterális kereskedelmi egyezményeket alkalmazva, illetve a kereskedelmi liberalizációval és strukturális reformokkal. Viszonylag rövid idő alatt az izraeli gazdaság liberalizált piacgazdasággá fejlődött ki, ipari termékek és szolgáltatások széles körével kereskedve világszerte. Az 1990-es évek alatt tömeges bevándorlás a korábbi Szovjetunióból, proaktív gazdaságpolitika, fiskális és monetáris reformok valósultak meg, amellyel innováció és növekedés időszaka kezdődött meg. Az izraeli gazdaság nyitottá vált a versenyre és a magán szektor vezette. Az izraeli technológiai, kutatás és tudás alapú ipara világszerte elismerésre tett szert és a gazdasági növekedés motorjaként szolgált. Izrael kereskedelempolitikai céljai51: - Az izraeli gazdaság folyamatos integrációja a globális kereskedelmi rendszerbe olyan politikai eszközök alkalmazásával, amelyek javak és szolgáltatások kereskedelméhez, beruházásokhoz, versenyhez, szellemi tulajdonhoz, fejlődéshez kapcsolódnak. - Az izraeli export versenyképességét fenntartani a nemzetközi egyezmények hálózatát kiterjesztve és felújítva, amelyek a kereskedelem előmozdítására irányulnak. - A forráselosztás hatékonyságát növelni, hangsúlyozva azokat a reformokat, amelyek célja a nagyobb verseny bevezetése és a megnövekedett átláthatóság a hazai piacon.
51
www.moital.gov.il – saját fordítás
48
- Kedvező környezet kialakítása befektetők, üzletemberek, fogyasztók és a nyilvánosság számára. Izrael a WTO egyik alapító és azóta is aktív tagja. Tiszteli és támogatja a szervezet alapvető elveit és normáit, úgy, mint a diszkriminációmentesség, szabály alapú rendszer, átláthatóság, konszenzus döntéshozásnál, tisztességes kereskedelem, a fejlődő és kevésbé fejlett országok speciális és eltérő kezelése. Izrael aktívan részt vesz a telekommunikációról és pénzügyi szolgáltatásokról szóló tárgyalásokon. Izrael a WTO tagországok első csoportjában volt, akik aláírták 1997-ben az Információs Technológiai Egyezményt. Az egyezmény a vámtarifák eltörlését célozza telekommunikációs berendezésekre és számítógépekre. Izrael kétoldalú kereskedelmi egyezményei lefedik nemzetközi kereskedelmének jelentős hányadát. Izraelnek szabadkereskedelmi megállapodásai vannak a fő kereskedelmi partnereivel: Az Európai Unióval 1975 óta, az USA-val 1985 óta, az EFTA államokkal 1993 óta. 1995 novemberében Izrael és az EU megkötött egy szélesebb körű megállapodást, hogy lefedje a gazdasági kapcsolatok széles területét túl a javakkal való kereskedelmen, kiemelve Izrael részvételét az Európai Unió Kutatás és Fejlesztési Keretprogramjában. Az elmúlt két évben Izrael és az EU számos párbeszédbe voltak bevonva az európai szomszédsági politika keretprogramján belül. Ez fejezeteket tartalmaz például a viták rendezésének folyamatáról. Izrael, hogy exportjának versenyképességét fenntartsa az európai és észak – amerikai piacokon, szabadkereskedelmi megállapodást kötött Kanadával (1996), Törökországgal (1997) és Mexikóval (2000). Izrael továbbra is felkutatja az új kezdeményezéseket, hogy más piacokhoz való hozzáférését kiterjessze multilaterális vagy regionális egyezményeken keresztül. Izrael figyelmét Ázsiára és
Latin
–
Amerikára
fordítja,
mivel
ezen
régiók
fontossága
növekszik
a
világkereskedelemben. Izrael és a MERCOSUR egy keretegyezményt kötött, amely egy Szabadkereskedelmi Övezet alapját képezné. A közép-keleti szomszédaival való gazdasági viszonyok különös fontosságúak Izraelnek. Izrael több regionális kereskedelmi egyezményt kötött: Minősített Ipari Területi Egyezményt, - amely az Izrael és az USA közti szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodás keretei alatt működik – Jordániával (1997) és Egyiptommal (2004). Izrael bízik abban, hogy a regionális gazdasági együttműködés hozzájárul a békefolyamatokhoz és minden ember jólétéhez a térségben.
49
Izrael az elmúlt években szabadabb és nyitottabb kereskedelmi politikát alkalmazott. Izrael egyoldalúan liberalizálta importpolitikáját. Az izraeli kormány nagyobb átláthatóságot vezetett be az importengedélyezési eljárásokba, hogy biztosítsa a fogyasztók és a lakosság biztonságát. 5. 3. MAGYARORSZÁGGAL VALÓ KAPCSOLATOK Magyarország elismerte 1948-ban Izrael Államot és utána követi szintű diplomáciai kapcsolatot tartott fent vele 1967-ig a hatnapos háborúig, amikor megszakította ezeket a kapcsolatokat. Azonban a gazdasági kapcsolatok nem szakadtak meg, sok izraeli és magyar cég együtt tudott működni egy harmadik fél közvetítésén keresztül. 1989-ben kezdték újra felvenni a diplomáciai kapcsolatokat. Ezt követően gyors fejlődés történt az árucsere értékében. 1998-ban lépett hatályba a szabadkereskedelmi egyezmény a két ország között, ami a kétoldalú kapcsolatokat segítette. Az ipari vámok lassan végleg megszűntek. Miután csatlakoztunk az EU-hoz, ez az egyezmény érvényét veszítette, helyette az Izrael és az EU közötti kereskedelmi egyezmény a mérvadó. 2006-ban a kereskedelmi forgalom 494,3 millió USD értékű volt. Az izraeli export Magyarország felé 31,5 % - kal nőtt 2005-höz képest. Magyarország kivitele Izraelbe pedig 176,6 % - kal emelkedett. Magyarország exportja Izrael felé 2005-ben 144 millió USD volt. Egy évvel később ez az érték több, mint 25 millió dollárral volt magasabb. Importunk az export fele volt, 75,5 millió USD 2005-ben. Azonban az import 2006-ra a felére zuhant vissza, mintegy 31,1 millió dollárra. Izrael a hatodik ország Magyarország Európán kívüli exportlistáján. Viszont ha összességében nézzük, akkor megállapítható, hogy Magyarország lett a zsidó állam tizedik legfontosabb gazdasági partnere az Európai Unió tagállamai közül52. Fő exporttermékeink: kábelek, gépek, gyógyszeripari anyagok, műanyagipari termékek, számítástechnikai berendezések, szigetelők, izzólámpák, tenyész-borjú. Fő
importtermékeink
Izraelből
a
telekommunikációval
kapcsolatos
berendezések,
53
fémmegmunkáló szerszámok, ékszerek, agrártermékek .
52 53
Világgazdaság: Normál ország, nem egy konfliktus, 2007. október 31. www.kulugyminiszterium.hu
50
1. TÁBLÁZAT54:
A MAGYAR – IZRAELI ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA ÁRU FŐCSOPORTONKÉNT
Érték: M euró Export
Árufőcsoport
Import
2003
2004
2003
2004
Élelmiszerek, ital
4,6
6,2
3,1
3,2
Nyersanyag
0,0
1,5
0,9
0,8
2,9
0,0
0,0
Energiahordozók Feldolgozott termékek
64,5
86,6
39,8
38,9
Gépek, berendezések
19,7
27,8
24,2
24,8
Összesen
88,8
125,0
68,0
67,7
Forrás: KSH
1992-ben aláírták a kétoldalú befektetés-védelmi és a kettős adóztatásról szóló egyezményt. A
megállapodás
a
kettős
adóztatás
elkerülésére
és
az
adóztatás
kijátszásának
megakadályozására irányul a jövedelemadó területén. Ez az egyezmény azokra terjed ki, akik a kettő közül valamelyik országban, vagy mind a kettőben illetőséggel rendelkeznek. Ha mind a két államban vannak illetőségei valakinek, akkor ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy abban az országban bír illetőséggel, amelyikben állandó lakóhelye van. Ha Magyarországon és Izraelben is van állandó lakóhelye, akkor az fogja eldönteni, hogy hol van létérdekeinek központja. Ha viszont ez nem határozható meg, vagy egyik államban sincs állandó lakhelye, akkor a szokásos tartózkodási helye lesz a mérvadó. Felmerülhet olyan eset is, hogy valakinek mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy éppen egyikben sincs. Akkor abban az államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyik országnak állampolgára. Az egyezmény az alábbi adókra terjed ki Magyarországon: - személyi jövedelemadó, - nyereségadó. Izraelben: - jövedelemadó, - társasági adó, 54
www.kulugyminiszterium.hu
51
- tőkenyereség-adó, - földérték növekedési adó, - munkáltatói adó, - bankok és biztosító társaságok által fizetett nyereségadók55. A Magyar Köztársaság Kormánya és Izrael Állam Kormánya között létrejött egy megállapodás, mely a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szól. A „beruházás” értelmezése: - ingó és ingatlan tulajdon, - kötvények, részvények, - pénzre szóló követelés, gazdasági értékkel bíró szolgáltatás, - szellemi tulajdonjog, know-how, technikai eljárás, - üzleti koncesszió, természeti kincsek felkutatása, kiaknázása, művelése, kitermelése56. 1998. február 1-én lépett hatályba a Szabadkereskedelmi Megállapodás a Magyar Köztársaság és Izrael Állam között. A preambulum tartalmazza a két ország szándékát az európai integráció folyamatában való részvételéről, valamint megerősítik a piacgazdaság alapelveit, hiszen gazdasági kapcsolataik ezen alapulnak. A megállapodás célkitűzései a gazdasági kapcsolatok előmozdítása a kereskedelem fejlesztésén keresztül, ezáltal fokozva pénzügyi stabilitásukat
és
termelékenységüket.
Korrekt
versenyfeltételeket
biztosítanak,
világkereskedelem fejlődéséhez hozzájárulnak a kereskedelmi korlátok lebontásával. A Megállapodás kiterjed az ipari termékekre és a mezőgazdasági termékekre. Az ipari termékek esetében új importvámokat már nem vezetnek be, sőt a jelen levőket eltörlik. Megfogadják, hogy nem fognak bevezetni olyan terheket, amelyek az importvámmal egyenértékű hatásúak. Ugyanez vonatkozik az exportvámokra is. A fiskális jellegű vámokat belső adóval helyettesítik. Nem vezetnek be új mennyiségi import és exportkorlátozást, a meglévőket pedig eltörlik57. A GATT/WTO 1994 Megállapodások értelmében alkalmazzák a növény egészségügyi és egészségügyi intézkedéseket. 55
1993. évi LXIII. törvény a Magyar Köztársaság és Izrael Állam között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén
56
1993. évi LXIV. törvény a Magyar Köztársaság és Izrael Állam Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről 57 1998. évi VIII. törvény a Magyar Köztársaság és Izrael Állam közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetéséről
52
A két ország vámhatóságai együttműködnek egymással. Elsősorban az áruk származásának igazolására, a vámeljárás egyszerűsítésére, az adómegkerülés, csempészés és a tiltott kábítószer-kereskedelem megakadályozására fektetik a hangsúlyt. A Kormány 108/2006 (V.5.) Kormányrendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és Izrael Állam Kormánya közötti gazdasági együttműködési megállapodás 4. cikkelye értelmében a két ország között felállítanak egy Vegyes Bizottságot, amely a két ország képviselőiből áll. Ez a Bizottság a jelen Megállapodás végrehajtását fogja elősegíteni. Az üléseket felváltva Budapesten és Jeruzsálemben fogják tartani. A vélemény különbségeket ezen szervezet keretein belül rendezik. Ez a Megállapodás gazdasági, ipari, technológiai és műszaki téren kívánja intenzívebbé tenni a kapcsolatokat. Előirányozza a gazdasági információcserét és további együttműködéseket hív életre pl. az informatika és hírközlés, mezőgazdaság, környezetvédelem, közlekedés, energiaipar, vegyipar, egészségügy, tudomány, oktatás és idegenforgalom területén. A 6. cikkely arról szól, hogy ez a megállapodás a hatályba lépése után három évig lesz érvényben, majd ez után automatikusan egy-egy évre meghosszabbodik, ha csak az egyik fél meg nem szünteti. A megszüntetés szándékát írásban kell közölni a másik féllel három hónappal a lejárat előtt. Ezt a gazdasági együttműködési megállapodást Jeruzsálemben hozták létre 2006. február 5én, magyar, angol és héber nyelveken58. Simon Peresz, Izrael Állam elnöke szerint az ország gazdasági mutatói kiválóak, számos más országban valósítanak meg befektetéseket. Emellett azt nyilatkozta a Kereskedelmi Irodák Szervezetének éves közgyűlésén, hogy Manhattan, Lengyelország és Magyarország felvásárlására készülnek. Az ország kiheverte a háborút, a Gázai-övezetből való kivonulást, túl van a recesszión, így nem csoda, hogy mára rendkívüli gazdasági eredményeket tud produkálni. A államfő kijelentése szerint: „Manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmakat alapítani.”59 Hivatkozott Bill Gates-re, aki rendőrség és katonaság nélkül is képes volt hatalmas birodalmat létrehozni. Ezzel ellentétben a kormány rendelkezik költségvetéssel, viszont nincs pénze. Így a kormányok nem tudnak sikeresen működni, ám a cégeket ez nem akadályozza a hatékony tevékenység végzésében. Izrael az egész világon valósít már meg befektetéseket, gazdasági függetlenségüket kivívták. Ezzel a
58
108/2006. (V. 5.) Kormányrendelet a Magyar Köztársaság és Izrael Állam közötti gazdasági együttműködési megállapodás kihirdetéséről 59 http://www.magyarorszag.hu/kapcsolat/parbeszed/gazdasag/tema.html?topicid=1861
53
beszédével Peresz az izraeli gazdaság virágzására és lendületes kereskedelmére hívta fel a figyelmet. Sokan kétkedéssel fogadták a hírt, miszerint a zsidó állam, Izrael felvásárolja Magyarországot. Magyarország és Izrael között kitűnőek a gazdasági kapcsolatok, amely mind a két ország számára előnyt jelent. A Magyar Köztársaság szívesen fogadja az izraeli befektetőket. A két ország közötti kereskedelmi mérleg jó bizonyíték arra, hogy Magyarország mennyit profitálhatott a jó bilaterális, gazdasági viszonyból. 6. A MEDITERRÁN POLITIKA A Mediterrán térséghez tartoznak az alábbi országok60: - Málta, Ciprus és Törökország, mint európai országok, - Tunézia, Algéria, Marokkó, mint maghreb országok, - Libanon, Egyiptom, Jordánia, Szíria, mint mashleq országok, - Palesztin hatóság, - Izrael. 1995-ben Barcelonában megkezdődött az Euró-Mediterrán Partnerségi Kezdeményezés az Európai Unió és 11 mediterrán ország, valamint a palesztin önkormányzat között. Az Uniónak fontos az együttműködés a globalizáció, a jóléti állam problémái és a munkanélküliség területén. A mediterrán országok gazdasági téren szeretnék az együttműködést elmélyíteni, mivel ezen ország csoportnak számos problémával kell szembenéznie, úgy, mint az iszlám fundamentalizmus térnyerése, belső gazdasági és társadalmi problémák, marginalizáció. Ezen a csúcsértekezleten három fő téma volt napirenden. Az első a politikai és biztonsági partnerség. A térségben békét és stabilitást akartak elérni, amely megvalósulásának előfeltétele az elfogadható politikai elvek, a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a drog elleni küzdelem. A második fő téma a gazdasági és pénzügyi partnerség volt. A gazdaságitársadalmi fejlődés folyamatát fel szerették volna gyorsítani, az ember életkörülményein javítani akartak növelve a foglalkoztatottságot és az integráció és a regionális együttműködés fokozását tűzték ki közös célként. A harmadik téma a kulturális és szociális partnerség volt. Azon elmélkedtek, hogyan lehetne az emberi erőforrásokat jobban fejleszteni, a kultúrák
60
Gervai Zsuzsanna Eszter: Az Európai Unió és Izrael
54
között nagyobb megértést elérni és a civil társadalmak közötti kapcsolatokat erősíteni? Az oktatás, egészségügy, ifjúságpolitika, média nagyobb hangsúlyt kap. Megállapodtak, hogy ezek után rendszeres találkozókat, megbeszéléseket fognak tartani. Ilyen volt 1997-ben Máltán, 1999-ben Stuttgartban, 2000-ben Marseillesben, 2002-ben Valenciában, 2003-ban Nápolyban, 205-ben Luxemburgban és 2006-ban Tampere-ben. A legutóbbin vitatott pontok a környezetszennyezés, migráció, kulturális párbeszéd, a nők szerepe a társadalomban, információs társadalom. 6. 1. AZ EURO-MED MEGÁLLAPODÁSOK 2002-re az Európai Unió már szinte majdnem az összes mediterrán partner országgal megkötötte az euro-meg megállapodásokat. Izrael esetében ez inkább az 1989-ben megkötött szabadkereskedelmi megállapodás megújítása és kiegészítése volt. A tárgyalások 1995-ben záródtak le, novemberben került sor a szerződés aláírására, ami 2000 júniusában lépett hatályba. A különböző országokkal kötött euro-med megállapodások struktúrája és fő elemei hasonlóak voltak, csupán néhány részletben volt eltérés. Tartalma előírásokból áll, amelyek a tőke és az áruk szabad mozgására és az EU versenyjog alkalmazására vonatkoznak61. Viszont vita bontakozott ki az országoknak juttatott pénzügyi támogatások megosztásáról. Az EU a pénzügyi segítségek elosztását a népességtől, az egy főre eső jövedelem és reformok iránt elkötelezettségtől tette függővé. Ezekre a segélyekre a mediterrán partnerországok nagy mértékben számítottak. A MEDA elnevezésű program egy pénzügyi támogatás központ eleme. Ennek a programnak a jogi alapját az 1995-ös MEDA Rendelet adja. 2000-ben módosítottak a szabályzaton, így új nevet is adtak: MEDA II. Ez a 2000 és 2006 közötti időszakra szólt. A Rendelet tartalma egybeesik a Barcelonai folyamat során megfogalmazott célokkal és feladatokkal. A Meda program célja az, hogy támogassa a partnerországok reformprogramjait, az euro-mediterrán szabadkereskedelmi terület létrehozását és a gazdasági átmenetet; valamint elősegítse a regionális, szubregionális és határ menti együttműködéseket, mint például az euró-arab együttműködést. Ezen kívül csereprogramokat kíván megszervezni a civil szervezetek számára az Európai Unió és a mediterrán országok között. Meg akarja erősíteni a jó kormányzást, ezen belül a helyi igazgatás fejlődését akarja elősegíteni. Az euro-mediterrán partnerségi politika Izrael szempontjából azért volt kiemelkedő, mert ennek révén a régió ellenséges országai folytattak tárgyalásokat politikai és gazdasági
61
Gervai Zsuzsanna Eszter: Az Európai Unió és Izrael
55
témákról. Az előítéletek háttérbe szorultak, mivel a közös projektek intenzívebbé tették a regionális együttműködéseket. Ösztönzőleg hatott a déli országok integrációjára is. Az arab államok kifejezetten ragaszkodtak ahhoz, hogy az Európai Unió részt vegyen a békefolyamatokban, mert Izraelt támogatja az Egyesült Államok és ez befolyásolja a „nagyhatalom” álláspontját a tárgyalásokban. Az viszont tény, hogy az USA az egyetlen ország a Közel-Keleten, aki katonailag be tud avatkozni a nemzetközi közösség és saját érdekeinek védelmében. Izrael viszont kizárólag az Egyesült Államokat fogadja el közvetítőjeként, az EU-t nem. Az Európai Uniónak problémát jelent a népesség számának növekedése a mediterrán országokban, a munkanélküliség magas aránya, és az, hogy az életszínvonal sajnos romlik. Ezeknek hatására a szélsőséges csoportok befolyása nő, így megindul a migráció Európa felé. További kihívást jelent az Uniónak a nemzetközi kábítószer kereskedelem, a vízforrások korlátozottsága, a nemzetközi bűnözés és a politikai konfliktusok62. A mediterrán térség és az EU viszonya aszimmetrikus, mivel a mediterrán országokat a gazdasági érdekek vezérlik, míg az Unióban a védelmi szempontok dominálnak, az érdekeltségek kiterjesztése mellett. Az ok, amiért nem lehet igazán egységesen kezelni a mediterrán térséget az a vallási, kulturális és politikai eltérésekből adódik, illetve a különböző gazdasági fejlettségből. Így például Izraelt nem is lehet együtt említeni a térség többi országával. 6. 2. IZRAEL ÉS AZ EU KAPCSOLATAI Izrael a mediterrán országok között az első volt, aki diplomáciai kapcsolatot alakított ki az Európai Közösséggel. 1964-ben írtak alá egy preferenciális egyezményt, amelynek meghosszabbítására három évvel később került volna sor, azonban ez nem következett be, mivel Izrael nem volt megelégedve a megállapodás tartalmával. 1970-ben öt évre szóló preferenciális kereskedelmi megállapodást kötött Izrael és a Közösség. Az izraeli ipari termékekre, amelyek a Közösségbe áramlottak, maximálisan 50 %-os vámcsökkentést irányzott elő a megállapodás. Ám számos pontban nem volt egyetértés a két fél között. Az EK kisebb
mértékű
kedvezményeket
nyújtott
Izraelnek,
mint
például
Marokkónak,
Görögországnak, Törökországnak vagy Tunéziának. Izrael hátrányosabb helyzetben volt, mivel nem volt részese a GSP-nek (General System of Preferences- Általános Preferencia
62
Gervai Zsuzsanna Eszter: Az Európai Unió és Izrael
56
Elve)63. Az első bővítés alkalmával az új tagországok agrártermékeinek vámjai alacsonyabbakká váltak, mint a közös külső vám. Erre reagálva jött létre 1975-ben a Szabadkereskedelmi Megállapodás Izrael és az EK között. Ennek célja a szorosabb együttműködés mellett egy ipari szabadkereskedelmi övezet létrehozása. A szerződésnek nem volt lejárati dátuma, de abban megállapodtak, hogy felül fogják vizsgálni 1978-ban és 1983ban. A Közösség vállalta, hogy megszűnteti a behozatali vámokat, mennyiségi korlátozásokat és az ezzel egyenértékű protekcionista intézkedéseket az izraeli termékekkel szemben 1977 júliusáig. Izrael ugyanezt vállalta, de neki ezt 1985-ig kellett teljesítenie. A mezőgazdasági termékek esetén nem a protekcionista intézkedések eltörlése volt a cél, hanem a csökkentésük. 1995. november 20-án Brüsszelben Izrael Társulási Egyezményt írt alá az Európai Unióval. Ez 2000. június 1-étől kezdve felváltotta az 1975-ös megállapodást. Parlamentáris párbeszédet szeretne megvalósítani ez az egyezmény a Knesszet és az Európai Parlament között, mivel a béke és a biztonság csak így lenne biztosítható. Ennek megvalósítása érdekében két szervet hoztak létre: az EU-Izrael Társulási Tanácsot és az EU-Izrael Társulási Bizottságot. Az aktuális politikai és gazdasági témákat vitatják meg. A Tanács élén Izrael külügyminisztere áll, aki évente találkozót hív össze. Legutóbb erre 2007 márciusában került sor, amikor emberi jogokról és Izrael által megszállt területekről tárgyaltak. A Bizottság irányítása a külügyminisztérium igazgatójának a kezében van. Az egyezmény már magába foglalja a környezetvédelem, oktatás, infrastruktúra és a nemzetközi biztonság kérdését is. A rasszizmus, antiszemitizmus és idegengyűlölet elleni küzdelem is külön pontot kapott az egyezményben. Izrael az Európai Unió szomszédságában lévő országok közül elsőként csatlakozik az EU versenyképességi és innovációs programjához (CIP). A program lényege a kis és közepes vállalkozások fejlődésének és újító tevékenységének támogatása az Európai Bizottság részéről. Az innováció és a versenyképesség közös kihívás mind Izrael, mind pedig az EU számára és a két térség egymás segítségére lehetnek az innovációs és vállalkozásfejlesztési politikában. Közös projektekben vehetnek részt és együttműködhetnek az innovációs hálózatokban. Ebből mindkét félnek előnye származhat. Az imént említett CIP programnak három alap pillére van: 1. pillér: vállalkozási és innovációs (EIP) (Izrael most csatlakozik ehhez) 2. információs és kommunikációs technológiák pillére
63
Gervai Zsuzsanna Eszter: Az Európai Unió és Izrael
57
3. „intelligens” európai energiapolitika Ezt a témát érintve azonban kicsit részletesebben is meg kell vizsgálni a nemzetközi versenyképesség meghatározó tényezőit és várható változásait. Kizárólag a versenyképes vállaltok képesek nyereséget termelni. Ezért napjainkban a kormányok
többsége
a
piaci
versenyképességet
helyezi
előtérbe.
Egy
állam
versenyképességét a termelő vállalatok versenyképessége határozza meg. A makroszintű piaci versenyképesség tehát vonzza egyben a tőkét is. Hosszú évek tapasztalatai azt mutatják, hogy azok az országok vonzzák a legjobban a tőkét, azok versenyképesek, ahol liberális és alacsony bérű politika van, és ahol a munkaerőt az adott viszonyok kiszolgálására ösztönzik, kényszerítik. Habár néhány országban egyes tényezőket kiváltják a tőkekivitelből származó, hazautalt profitokkal. Ilyen ország az Egyesült Államok. A tőke áramlásának iránya az alacsonyabb bérű országok Mára az információs technológia szükséges feltétel a hosszú távú piaci versenyképesség fenntartásához és a gazdasági és társadalmi fejlődés alapjául szolgál64. A másik elengedhetetlen dolog a világ felé való nyitás. Befogadó szemlélet módot kellene felvenni. A globalizáció a termelést nemzetközivé tette és lehetőséget teremtett és szükségessé is tette a különböző társadalmak integrálását. Tehát a hosszú távú versenyképesség alapja az Európán kívüli térség felé való nyitás politikai, gazdasági és kulturális értelemben is. Az Európai Unió Szomszédsági Politikája cselekvési terveket tartalmaz, ami együttműködést szorgalmaz szociális, gazdasági és politikai területen. Segítik a demokrácia, az emberi jogok megerősítését, a felelős kormányzást, a jogállamiságot és a gazdasági modernizációt. Ezek a tervek egy munkaprogramot jelentenek az adott ország és az EU között. A társulási és együttműködési megállapodásra épülnek. Izrael és az EU 2004-ben hozott létre egy cselekvési programot, mely három évre szól és céljául a konfliktusok megelőzését, a fennálló ellentétek megoldását tűzte ki. Az együttműködést a következő területeken kell elmélyíteni: Politikai párbeszéd a terrorizmus elleni küzdelemben, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, emberi jogok védelme, közös fellépés az antiszemitizmus, idegengyűlölet és a rasszizmus ellen.
64
MTA Világgazdasági Kutatóintézet: A nemzetközi versenyképesség meghatározó tényezői és várható változásai
58
A jogszabályokat EU-konformmá kell tenni, hogy ezáltal javuljon az EU belső piacára való jutás lehetősége. A beruházásokat és a kereskedelmet növelni kell, ezáltal fokozva a gazdasági integrációt. A határigazgatás, pénzmosás, ember csempészet, szervezett bűnözés és a migráció területén szorosabbá kell tenni az együttműködést. Javítani kell a kapcsolatokat a szállítás, az energia, a távközlés terén. Az Izrael és a Palesztin Fennhatóság közötti megállapodás a közlekedési és az energia szektorban támogatást élvez az EU részéről. 6. 3. A MEDITERRÁN PARTNERSÉG ELŐNYEI IZRAEL SZÁMÁRA A problémákat hatékonyabban tudják kezelni a jövőben a kialakult politikai párbeszéd által. Az izraeli termékek versenyképessége növekszik az Unió piacán a kereskedelem liberalizálásának köszönhetően. A szorosabb együttműködések hatékonyabb innovációt eredményeznek. Az izraeliek csereprogramokban vehetnek részt, amely által megismerhetik az európai és mediterrán országok kultúráját. 6. 4. TUDOMÁNYOS ÉS TECHNIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS 1990-es évek elején Izrael hatalmas külkereskedelmi deficitet mondhatott magáénak az EU tagországaival folytatott kereskedelmében. Néhány év múlva elhatározták, hogy ledolgozzák a hiányt, hogy az európai piacokon sikeresebben tudjanak érvényesülni. Emellett kutatásitechnológiai fejlesztés szempontjából is Európára kell koncentrálni. 1996-ban az Európán kívüli országok közül elsőként csatlakoztak az EU negyedik Kutatási Keretprogramjához, ami nem bizonyult hatékonynak, mert az Izraeli Parlament Tudományos és Technológiai Bizottságának nem sikerült felkeltenie az érdeklődést a program iránt. Ennek két oka volt. Az egyik a késői csatlakozás, hiszen a keretprogram végéig másfél év volt már csak hátra. A másik pedig annak tudható be, hogy nem tudták rávenni a kutatási és fejlesztési vállalkozásokat arra, hogy pályázatokat nyújtsanak be. Az ötödik keretprogram (1999-2002) viszont már sikeresnek tűnt65. Az izraeli pályázók az Információs Társadalom programban voltak a legjobbak. Az izraeliek megtapasztalhatták,
65
Gervai Zsuzsanna Eszter: Az Európai Unió és Izrael
59
hogy a legnagyobbat nem az így megszerzett pénzből, hanem az együttműködés révén kialakult gazdasági kapcsolatokból tudják profitálni. A legfontosabb partnerei: Németország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, majd
2004-től kezdve
Magyarország. A hatodik keretprogramban (2003-2006) az integrált projektek a „főszereplők”. Izrael itt is hatékony volt a 22,3 %-os sikeres projektaránnyal, ami meghaladja az átlagos értéket. A hetedik keretprogram futamideje már hét év lesz (2006-2013) és alapjául a hatodik program szolgál, vagyis nem lesznek új eszközök. Ez a program négy területen kíván ösztönzőleg hatni: az együttműködés, az ötletek, kapacitások, emberek területén, melynek kapcsán prioritást élvez a kollaboratív kutatás és a nemzeti programok koordinációja. 7. POLITIKAI HELYZET: BÉKEFOLYAMATOK ALAKULÁSA A jom kippuri háború idején Izrael elesett egy évi nemzeti jövedelmétől. 1974-től viszont újabb fejlődés indult el. 1975-ben felvették Izraelt az Európai Közös Piacba társult tagként, mely hatására egyre több külföldi tőke áramlott be az országba és megnőtt az izraeli áruk forgalma Nyugaton. 1977-ben a választásokat a Likud párt nyerte meg, amely a centrum- és jobboldali liberális erőket tömöríti. Előtte majdnem három évtizedig a Munkáspárt volt hatalmon. Az új miniszterelnök is folytatta az arabokkal való béketárgyalásokat. Egyiptom elsőként fogadta el Izrael kinyújtott békejobbját. 1979. március 26-án az egyiptomi és izraeli vezetők aláírták a békeszerződést Washingtonban, a Fehér Házban, Jimmy Carter amerikai elnök jelenlétében66. 1981-ben stratégiai együttműködési megállapodás született Izrael és az Egyesült Államok között. Izrael ugyanebben az évben lebombázta az iraki atomreaktort, hogy elkerülje a nukleáris pusztítást. Izraelnek ezek után javultak a politikai kapcsolatai azokkal az afrikai vagy ázsiai országokkal, amelyekkel azelőtt nem volt, vagy az arab-izraeli háború idején megszakadt a diplomáciai kapcsolat velük. Több fejlődő országnak Izrael nyújtott tudományos-műszaki segítséget. 1984-ben egységkormány alakult meg Izraelben, de nem katonai vagy politikai okokból, hanem a rendkívül magas infláció miatt (400 %-ot is elérte). Megszorító gazdasági intézkedéseket vezettek be ennek megfékezésére. Az 1985-ös szabadkereskedelmi egyezmény
66
www.zsido.hu
60
az Egyesült Államokkal javított a zsidó állam nemzetközi kereskedelmi helyzetén a világgazdaságban. Az arab lakosság a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PSZF) támogatását élvezve erőszakos akciókba, belső ellenállásba (arabul: intifáda) kezdett az 1967 óta Izrael ellenőrzése alatt tartott területek egy részén. Izrael a béketörekvéseinek akart hangot adni. 1991. október 31-én Madridban létrejött egy békekonferencia az Egyesült Államok és Szovjetunió védnökségével. Így fel kellett venni a kapcsolatot a PSZF-fel is, ami eredményesnek bizonyult, mivel lemondott az erőszak alkalmazásáról és hajlandó lett békés úton tárgyalni. Palesztin autonómia és önkormányzat jött létre 1994-ben és az izraeliek megkezdték a kivonulást ezekről a területekről. Majd Marokkó és Tunézia is aláírta az izraelijordániai békeszerződést67. 8. JELENLEGI PROBLÉMÁK Izrael a Közel-Keleten a legkisebb, ám katonailag a legerősebb és a legdemokratikusabb ország. Az Európai Unió és az Egyesült Államok nélkül nem tudna meglenni, ennek ellenére Izrael nem igazán veszi figyelembe a nagyhatalmak követeléseit, intelmeit. Azonban ez a kis ország a világ forrpontja68. Ennek oka egyrészről a vallásra vezethető vissza, mivel Izrael azután jött létre az arab - iszlám világ közepén, miután népét származása miatt üldözték és évezredes szenvedéseket kellett átélnie. A zsidó közösség az emberi humánumból, bűntudatból és etikából alakult ki, de már az állam megalakulásakor ellenszenvet váltott ki a világ más országai számára. A vallásra, hitre, származásra, ősi földre hivatkoztak az ország alapításakor, de nem a vallás miatt vannak ellenségeskedések az egymás mellett lévő zsidók és palesztinok között, hanem a föld a konfliktus forrása. A palesztinok a cionizmust vetik fel problémaként, aminek lényege, mint azt már a korábbiakban említettem, hogy Izrael földjén a zsidók éljenek. A vita azon folyik, hogy mekkora területen éljen a folyamatos bevándorlás miatt egyre jobban szaporodó zsidó közösség és mekkorán a palesztin lakosság. Az Egyesült Államok inkább Izraelt támogatja, már csak 5 millió zsidó választópolgára miatt. Az európai országok viszont inkább az arabok pártján állnak. Így Európa, az USA, Oroszország, és az ENSZ kidolgoztak egy rendezési tervet, amelynek célja egy palesztin állam létrehozása.
67 68
www.zsido.hu http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/199/1/7/
61
A tavaly nyári konfliktus Izrael és a Hezbollah között nem hozott teljes sikert Izrael Államnak, mivel az elérni kívánt céljait nem egészen tudta megvalósítani és győzni Hezbollah ellen. Sőt, a siíta milíciát (Hezbollah) az arab országok győztesnek minősítették, pedig azért az ő veszteségei is számottevőek voltak. Az araboknál az ellenállás foka már győzedelmeskedésnek számíthat. Eddig a Hezbollahnak sikerült a legtovább ellenállnia Izraelnek az összes többi ellenség közül. Izrael egyik célja az lett volna, hogy az elrettentő képességének a tekintélyét visszaállítsa, de ezt végül nem sikerült elérni. Habár ezáltal a Hezbollah hegemóniája megtört Dél-Libanonban, de azért ez a teljes békéhez a térségben még kevés lesz. A béke megvalósítása felé egy lépés az lehetne, ha a Hezbollah fegyverellátását meg tudnák akadályozni. Ha ezt nem fogják tudni megakadályozni, a helyzet kiéleződhet, mert a zsidó állam nem tűri már el a további fegyverbeáramlást. Iránnak és Szíriának nagy szerepe van az Izrael és a Hezbollah közti konfliktusban, de a nemzetközi közösség nem akarja elismerni ezt, pedig nyilvánvaló a két ország részvétele és az, hogy a Hezbollahot már legalább húsz éve támogatják. Az egyik fő probléma a területi kérdések rendezése. A Hezbollah igényt tart a „Hét falu”-ra, amelynek lakosai siíta arabok, akik palesztinai menekültként jegyeztették be magukat az ENSZnél és Libanonba menekültek, amikor Izrael megalakult. Ez a terület a nemzetközi közösség szerint Izraelhez tartozik. A Hezbollah azért követeli ezt a területet, mert a lakói libanoni állampolgárságot kaptak a kilencvenes években. A másik probléma a palesztin nép kérdésének rendezése, ami nem tekinthető a nemzetközi terrorizmus egyetlen és fő okának. A nyugati világ határozott és egységes fellépése lenne szükséges a nemzetközi terrorizmus és a Hezbollah kérdésének megoldásához. Az ENSZ – EU politika határozatlan és a fő gond, hogy egyes esetekben bátorítja a terrorszervezeteket, vagy azokat szponzoráló országokat. Ámbár az sem lenne ideális megoldás, ha Amerika megszakítaná ezekkel az államokkal a diplomáciai kapcsolatokat. A víz stratégiai szerepe növekszik a Közel – Keleten; ez fegyveres harcok kiváltó okát is jelentheti. Kevés a víz ezekben az országokban és az ivóvíz probléma mellett nem elegendő a mezőgazdasági termeléshez szükséges víz sem. A fellendülő ipari termelés egyre több vízfelhasználást igényel, ezért az országok importra szorulnak vízből. Habár Izrael próbálja enyhíteni ezt a problémát. Izraelben legmagasabb a víz újrahasznosításának aránya és kidolgozták a legköltség hatékonyabb sótalanítási technikát, ezen kívül kifejlesztették a már említett csepegtetős rendszert. Ezt a rendszert a gazdászok találták ki a kibucokban és az 1950 –
62
es évek forradalmi ötletének számított. A szennyvíz visszanyerése egy másik lehetséges mód lehet Izrael egyre növekvő víz fogyasztására. Izrael vezetővé vált a sós víz ivóvízzé alakításában a világon. Izrael államhatárai állandó konfliktusok forrása. Ellenőrzése alá vonta a Gáza – övezetet, Dél – Libanont, Golán – fennsíkot, Sínai – félszigetet és Ciszjordániát. Miután Izrael Egyiptommal békeszerződést kötött, a Sínai – fészigetről kivonta erőit, 2001-ben kivonult Dél – Libanonból. Ezen kívül probléma a környezetszennyezés, kábítószer kereskedelem és nemzetközi bűnözés, terrorizmus. Egy látszólag kimeríthetetlen fogyasztási vágy és a pénzügyi szolgáltatások virágzó ágazata látható bizonyítékok arra, amit a közgazdászok és politikusok is állítanak: Izrael túl jutott a recesszión. Az elmúlt évben az izraeli gazdaság rendkívüli gyorsasággal növekedett, amire eddig nem volt példa akkor sem, amikor az export egészséges növekedésével, a technológiai szektor megerősödésével és a befektetések számára kedvező környezet kialakításával próbálták ösztönözni a gazdaságot. Erre az évre további növekedést várnak. Mégis, a felvirágzás és növekedés külső jeleivel együtt, arra is található bizonyíték, hogy a gazdagság azért nem mindenkihez jutott el. Az izraeli gazdasági lendület nagyobb rést generált a gazdagok és a szegények között és következésképpen néhány olyan érték gyengült meg, amelyek hagyományosan összetartották az országot. A kormány számjegyei felfedik azt a tényt, hogy minden harmadik izraeli gyermek szegénységben él, és ez a társadalmi igazságosság és összetartás értékeinek romlását jelzi. A helyzet sajnos tovább romlik. A Nemzeti Biztosítási Hivatal adatai szerint, a szegények száma 15 %-ról a ’90-es évek óta 20 %-ra nőtt napjainkra. Izrael ma az Egyesült Államok után a második ország az egyenlőtlenségek listáján a fejlett nemzetek közül69 Szegénynek lenni a szegények között nem is olyan rossz. Ellenben szegénynek lenni egy fogyasztás orientált társadalomban, olyanban, mint a mai izraeli társadalom, már sok problémát vet fel – állítja egy egyetemi tanár Tel-Avivban.
69
www.apologista.blogdiario.com
63
A biztonság fenyegetettsége Az izraeli arabok és ultra ortodox zsidók, akik nagy családban élnek egy jövedelmi forrással, általában a szegénység vonala alatti lakosság részét képezik. A vallási vezetőknek sikerült ezen szektor gazdasági helyzetéből kulcsfontosságú elemet csinálni a március 28-adikai választásokat megelőzően. A jelöltek a szegénység romboló következményeiről beszéltek és a közgazdászok azt mondják, hogy az egyenlőtlenség a nemzeti biztonságot fenyegeti – állítja Daniel Gottlieb közgazdász a Ben Gurion egyetemen és az Izraeli Bank megbízottja. Úgy véli a szegénység lehetséges fenyegetéssé válhat az ország stabilitására nézve, ha nem foglakoznak azzal, hogy megoldást találjanak rá. Optimizmus A közgazdászok úgy gondolják, hogy ebben az évben a növekedésnek kisebbnek kell lennie a tavalyi évhez képest a Hamasz katonai szervezet választási győzelme miatt, amelyre januárban került sor. Habár a Hamasz győzelme egy instabilitási elemet vezet be és a palesztin és izraeli gazdaságok összekapcsolódnak, ez nem az egyetlen oka a növekedés előrelátható csökkenésének. Izrael sebezhető az exportjának nagyobb piacain lévő gazdasági nehézségekre tekintettel, az amerikai és európai országok piacán. Nyilvánvalóan előrelátható egy egészségesnek mondható növekedés, amit a szakemberek 4,2 és 4,5 % közé tesznek. A specialisták optimisták más mutatószámok tekintetében is, úgy, mint az infláció ellenőrzése és úgy hiszik, hogy a munkanélküliség 9 % alatt fog maradni70. Mindennek egy bizalomteljes környezetet kell létrehoznia, amelyben az izraeli vállalatok továbbra is hatékonyan tudnak működni annak ellenére, hogy néhányan úgy vélik, hogy ezek a vállalatok alulértékeltek az öngyilkos merényletek miatt. A túlsúlyban levő kép az idei évre összefoglalva pozitív. Nem annyira jó, mint 2005-ben, de minden ellenére azért jó. Izrael, a gazdagok és szegények gazdasága A világ második technológiai potenciáljának gazdagsága rosszul van elosztva és a lakosság nagy százalék hányada a szegénységi küszöb alatt él. Eközben Palesztinával zajlik az örök konfliktus. 70
www.apologista.blogdiario.com
64
Ez az állandó háborús konfliktusban lévő ország viszályok tengere. Egy részről joga van azt feltételezni, hogy ő a világ legvirágzóbb gazdaságai közé tartozik. Egy gazdasági csoda 5 %os éves növekedéssel (az Európai Unióban ez csak évi 2,8 %), 18.450 dolláros egy főre eső jövedelemmel a tizedik helyen áll a világon és világelső kutatás és fejlesztésbe való befektetések terén, ami a GDP 4,8 %-a. A kevésbé kellemes oldal azt tükrözi, hogy Izraelben több, mint másfél millió izraeli (a lakosság 25 %-a) a szegénység határküszöbén található a Nemzeti Biztosítás Hivatal adatai szerint. Ezen kívül a gyerekek 35 %-a a kukákban keres élelmet magának. Bonyolult gazdasági helyzet, amelyet a katonai kiadások jócskán megterhelnek71. Kezdetben a palesztin gazdaság az izraeli gazdaságnak volt alávetve, amely az import 80 %-át és az export 95 %-át vásárolja fel. Ha ez kevés lenne, Ciszjordánia fala és az EU bojkottja a palesztinok 60 %-át a szegénységi küszöbre helyezte.
Az állami fogyasztás magas szintje jócskán megterheli a kormányzati költségvetés hiányát, amely mindig a magas inflációs ráta fő oka volt. A kormány által összeszedett összes forrás (nemzeti és külföldi források, lakossági kölcsönök, közvetlen és közvetett adók) kevésnek bizonyult a kiadások fedezésére, így a kormány számos alkalommal kényszerült inflációs finanszírozáshoz folyamodni. Ez a hatalmas teher főként az óriási védelmi kiadásoknak és a belső és külső adósságok törlesztésének tudható be. Az infláció ellenőrzése, a fizetési mérleg hiány csökkentése, a gazdasági növekedés gyors ütemének fenntartása, mind az állami fogyasztás csökkenését igényelte, amelyre az utóbbi években sor került. Az állami fogyasztás arányát a GDP-ben a felére csökkentették a 25 évvel ezelőtti arányhoz képest, 1980-as 95 %ról 49 %-ra. A kormány továbbra is ösztönzi a gazdasági kezdeményezéseket, a politika révén sikerült az állam vállalatokba való beavatkozását csökkenteni a privatizáció által72.
Angliában egyre több szervezet hirdetett bojkottot Izrael ellen 2007 nyarán. Így azt mondhatjuk, hogy politikailag korrekt zsidóellenesség jellemzi a szigetországot. Elsőként a brit újságírók szövetsége (NJU) hirdette meg 2007. áprilisában, a következő május 31-én következett be a felsőoktatási dolgozók szakszervezete által (UCU), amely az izraeli 71 72
www.apologista.blogdiario.com www.mfa.gov.il
65
tudományos intézmények és tudósok bojkottját hirdette a tagok között. Ürügyként erre a „palesztin földek negyven éve tartó megszállása”73 szolgált. Az Izrael elleni bojkott sok arab országban már régen bevett szokás. Egyiptomban és Jordániában - akik Izraellel békeszerződést írtak alá – újságíró szövetségek, szakszervezetek, ügyvédi kamarák a kapcsolatok normalizálását kívánják meggátolni. Számukra a béke nem jelent többet, mint „nem háború” állapotot. Ha valaki lévén ezen szervet tagjaként izraelivel próbálna kapcsolatba lépni, az a kamarából való kizárására számíthatna. Az egyik probléma az UCU bojkottjával az, hogy ez a szabad eszmék áramlását akadályozza, ami pedig fontos lenne. Az UCU nem állami intézmény, hanem egy szakszervezet, így felhívásának nincsenek adminisztratív következményei. Tagjainak nem kell eleget tenniük a döntésnek, így sokan formáltak ellenvéleményt. Az UNISON, amely Angliában a legnagyobb szakszervezeti szövetség 1,6 milliós taglétszámával, kongresszusának tagjait az izraeli termékek bojkottjára szólította fel, befektetőit pedig arra kötelezi, hogy izraeli részvényeiket minél előbb adják el. Ezt a határozatot a zsidó személyiségek és a zsidó média antiszemita beállítottságúnak, Izrael ellenesnek nevezi. A legjelentősebb gazdasági siker, amit Izrael elkönyvelhet, az a növekedés üteme volt, ám ezzel egy időben a következő kihívásokkal került szembe74: a) A nemzeti biztonság fenntartása: Izrael jelenleg a GNP 8 %-át költi a nemzeti védelemre (szemben a 25 %-os aránnyal az 1970-es években). b) Nagy számú bevándorlók érkezése: Izrael Állam megalakulása óta közel 3 millió bevándorlót fogadott be, ami ötször annyi, mint a függetlenségének elnyerése idején ott élő zsidók száma. Már a fennállása első négy évében a lakosság száma megduplázódott az országba érkező több, mint 700 ezer bevándorlóval. Többségük a háború utáni Európából és az arab országokból menekültek ide. Az 1990 óta érkezett újabb 1.160.000 bevándorló fizikai és társadalmi befogadása (csak a volt Szovjetunióból jöttek 940 ezren) óriási kiadásokkal járt. Nyilvánvalóan ezek a bevándorlók hozzájárultak a GDP növekedésének felgyorsulásához, habár a munkanélküliségi rátát átmenetileg növelték 1992-ben 11,2 %-ra. Ez a ráta fokozatosan csökkent, 2005 végére 8,8 % volt. 73 74
Szombat: Zsidó politikai és kulturális folyóirat: Anglia: bojkott Izrael ellen www.mfa.gov.il-saját fordítás
66
c) Modern gazdasági infrastruktúra létrehozása: Már 1948-ban létezett közlekedési, kikötői és autóút hálózat, valamint elektromos és kommunikációs rendszer, bár ezek nem voltak megfelelő színvonalúak, ezért fejlesztésükre és bővítésükre sok pénzt kellett fordítani. A kommunikációba és közlekedésbe való beruházás nélkül a gazdaság felgyorsult növekedésének nagy része soha nem valósulhatott volna meg. d) Magas színvonalú közszolgáltatások nyújtása (egészségügy, oktatás, jólét): Mivel Izrael felelősséget vállalt a lakosság jólétért, a leggyengébb elemekre nagy gondot fordít, így a források nagy részét ezekre használták fel75. 9. IZRAEL KILÁTÁSAI A JÖVŐRE NÉZVE Az izraeli gazdaság az eddig megszokottnál jövőre, 2008-ban lassabb növekedésre számíthat. Ez a tendencia lesz jellemző az egész világgazdaságra. 2008-ban előreláthatólag a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint, a nem olajalapú gazdaságban a GDP 3,8 %-kal fog növekedni. De vajon mi lehet a lassulás hátterében? A belső kereslet csökken és a nemzetközi környezet is romlik. A 2003 óta tartó fellendülést az export, a vállalati beruházások, a lakossági fogyasztás generálta, ám mind a három területen a növekedés kisebb lesz, mint eddig. A kivitel jelentősen visszaesik, mivel az izraeli export legjelentősebb felvevőpiaca, az Egyesült Államok gazdasága lelassul. A vállalatok beruházási tevékenysége is csökkenni fog, mivel az elmúlt évek során a fejlődés miatt telítettséget ért el. A lakossági fogyasztást pedig az korlátozza, hogy az elmúlt években a tartós fogyasztási cikkek iránt nagy volt a kereslet, ami már nem tartható fenn. A tavalyi 34 napos háború a Hezbollah ellen az idegenforgalmat vetette vissza a legjobban, bár a helyzet azóta stabilizálódott már. A háborúnak nem voltak súlyos makrogazdasági következményei. Az izraeli gazdaság vesztesége a rakétatámadásoktól félő vállalatok bevétel kiesése volt, akik leállították tevékenységüket erre az időre. Az államháztartási kiadások növekedni fognak, ami ellensúlyozza a makrogazdasági hatásokat. Jövőre elképzelhető, hogy előrehozott választások lesznek, és az elemzők úgy vélik, hogy az államháztartási hiány elérheti a GDP 2,5 – 3 % - át, ami magasnak mondható, mivel az elmúlt években ez a mutató 1 % körül alakult. A londoni tőzsdén Izraelt átsorolták a feltörekvő piacok kategóriájából a fejlett piacok közé, ami jó hatással lehet az izraeli gazdaság növekedésére. Ezentúl olyan alapok is vásárolnak
75
www.mfa.gov.il
67
majd izraeli részvényeket, amelyek csakis biztonságos, fejlett piacra viszik befektetéseiket. Más elemzők szerint viszont az átsorolás negatív hatással is bírhat. Szerintük jelentheti az izraeli részvényektől való elfordulást, mivel az alapoknak nem éri meg, hiszen az izraeli papírok nagyon kicsi hányadát képzik a fejlett piaci portfólióknak. Az infláció megjelenése vajon hogyan fogja befolyásolni a gazdasági növekedést? A fogyasztói árak növekedési üteme 2008-ban 2 % körüli lehet, ami gyorsulásnak számít, mivel idén a pénzromlás üteme csupán picivel nagyobb, mint nulla. A nagy izraeli cégek finanszírozási költségei emelkedni fognak, mivel nőni fog az inflációkövető kötvényeik után fizetendő hozam. A működő tőke beáramlás továbbra is élénk. Ez annak köszönhető, hogy Izraelnek sikerült létrehoznia egy gyorsan fejlődő számítástechnikai szektort, amelyet a jól képzett munkaerőre alapoztak. A további fejlődéshez már csak arra lenne szüksége, hogy béke legyen a térségben. Az oktatási reformot illetően olyan változások lesznek a következő évben, mint például az iskolai tanárok óraszám emelkedése és az igazgató hatáskörének kibővülése. A felsőoktatás tekintetében széles körű reform bevezetése várható, mivel szeretnék visszacsábítani az izraeli tudósokat külföldről és a kutatási minőségen javítani szeretnének segélyek felhasználásával és egy minőségbiztosító rendszerrel. További kihívások76: -
Biztos és felelős fiskális politika alkalmazása a költségvetési keret fenntartásával
-
Szűkíteni kell a társadalmi – gazdasági rést és csökkenteni kell a szegénységet
-
A magas államadósságot továbbra is csökkenteni kell.
-
A munkanélküliségi rátát is csökkenteni kell, annak ellenére, hogy a tendencia már csökkenő jellegű. Ez a ráta az OECD – ben 6 %. Izraelben 2007 – ben az előrelátható arány 7,5 %, ami az elmúlt tíz évben a legalacsonyabb lenne.
-
Növekvő részvételi arányt kell elérni a munkaerőben.
További reformok: -
Folyamatos vállalati adó csökkentés: 2007 – ben 29 % - ról 25 % - ra 2010 – re.
-
Nyugdíj járadékot mindenkinek.
-
Az adóterhek csökkentése az alacsony és közepes szintű keresetekre (rendelkezésre álló jövedelem növelése).
-
76
Folyamatos privatizáció – a Haifa – i olajfinomító privatizálása.
www.mof.gov.il – saját fordítás
68
2008-ra a GDP várhatóan évi 4 %-os növekedést fog produkálni közép távon (a következő öt évben). Az export évi 6 %-os növekedést érhet el a világkereskedelem növekedésének megfelelően. A kockázati tényezők 2008 – ban a biztonsági helyzet romlása és komolyabb lassulás világ szinten a vártnál. Ha ezek a kockázati tényezők megvalósulnak, és feltéve, ha a gazdasági növekedési potenciált kiaknázzák, a lehetőség arra a magasabb növekedési rátára az előre jósoltnál megvan. A növekedési potenciál megvalósulása függ a felelős és határozott fiskális politikától, ami kedvezően hathat a 2008-as gazdasági növekedésre. A növekedési potenciált a különböző területeken lehet megvalósítani: - Mérsékelt növekedés a kormányzati kiadásokban a költség megszorításokkal összhangban lehetővé teszi a további adócsökkentést egyének és vállalatok számára (ezáltal növelve a rendelkezésre álló jövedelmet és magán fogyasztást) és az államadósság további csökkentését. - Stabil költségvetési politika ami biztosítja az árstabilitást. - A kormányzati vállalatok folyamatos privatizációja növeli a vállalatok hatékonyságát és a források hatékonyabb elosztásához vezet a gazdaságban. - Folyamatos befektetés K + F – be, oktatásba és nemzeti projektekbe az üzleti tevékenység fejlődésének alapját képzi. - Aktív munkaerő piaci politika alkalmazása elősegíti a munkanélküliség csökkenését és a lakosság gyengébb osztályának életszínvonal javulását. - Növekedés az állami szektor hatékonyságában, hogy biztosítsák a szolgáltatások magas szintjét az ország állampolgárai számára. - Strukturális változások a fő iparágakban, ami növelni fogja a versenyt és a termelékenységet. - Növekedés a szabályzási rendszer hatékonyságában. A 2008-as gazdaságpolitika: Költségvetési politika A politika reformok bevezetését akarja elérni a gazdaságban, megszorítást a kormányzati kiadásokban és az adóterhek folyamatos csökkenését és a költségvetési hiány méretének megszorítását. A 2004-re meghatározott gazdaságpolitika tiltja, hogy a kormányzati kiadások meghaladják évente az 1 %-ot 2005 és 2010 között és a költségvetési hiány sem lehet nagyobb a GDP 3 % - ánál. Az új kormány megalakulását követően a megszorítás a kiadások növekedésére 1,7 % ot irányzott elő és a hiányt illetően pedig 1 % - ot 2009 – től kezdve.
69
A magas államadósság gazdasági terhet ró a következő generációkra. Minél nagyobb az államadósság, annál nagyobb lesz az adóteher. A folyamatosan csökkenő államadósság csökkenti Izrael sérülékenységét recesszió idején. 10. ZÁRÓ GONDOLATOK Izrael a Közel-Keleti térségben a gazdaságát tekintve egyedülálló országnak számít. Ezt bizonyítja, hogy a fejlett országok közé tartozik mutatószámai alapján, szemben a térség fejletlen országaival. Izrael gazdasága viszonylag fiatalnak számít, mivel a II. Világháború után kezdték tudatosan felépíteni. Láthattuk, hogy Izrael története bővelkedik háborúkban, ami megnehezíti a gazdasági helyzetet, azonban Izraelnek sikerült túljutnia a recesszión és sok iparágban vezető szerepet játszik. A modernizáció nem fejeződött be és nem is fejeződhet be, hiszen mindig lesznek felmerülő problémák, amiken még lehet javítani. Napról napra történnek események, melyek valamilyen irányban – pozitív vagy negatív- változtatnak a gazdasági helyzeten. Egy állam gazdasága sosem lehet elég tökéletes ahhoz, hogy mindenki meg legyen elégedve a helyzetével, ezért a tovább fejlődés vágya mindig az emberek szeme előtt fog lebegni. Ez Izrael esetében sincs másképp. A számos említett adat bizonyítja a gyors fejlődési ütemet, gazdasági növekedést. Vagyis következetésképpen elmondhatjuk, hogy Izrael érdekessége kiemelkedő és aktualitása sem elhanyagolható a térségben és az egész világban játszott szerepe miatt. Természetesen ez a téma sokkal bővebb kifejtést igényelne, amit a szakdolgozat terjedelmi korlátai most nem tesznek lehetővé, ez csupán ízelítőnek számíthat egy teljes tanulmány elvégzése során.
70
TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK JEGYZÉKE
1. ÁBRA: INFLÁCIÓS RÁTA FOGYASZTÓI ÁRAKON................................................. 22 2. ÁBRA: ORVOSI BERENDEZÉSEK EXPORTJA.......................................................... 27 3. ÁBRA: ELEKTRONIKA IPAR EXPORTJÁNAK CÉLORSZÁGAI ............................. 30 4. ÁBRA: TELEKOMSZEKTOR EXPORTJA.................................................................... 35 5. ÁBRA: KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK IZRAELBEN ................................................... 43 6. ÁBRA: IZRAEL ÁRU EXPORTJÁNAK MEGOSZLÁSA ............................................ 46 7. ÁBRA: IZRAEL ÁRU IMPORTJÁNAK MEGOSZLÁSA............................................. 46
1. TÁBLÁZAT: A MAGYAR – IZRAELI ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA ÁRU FŐCSOPRTONKÉNT................................................................................................. 51
71
FELHASZNÁLT IRODALOM 1. 1993. évi LXIII. törvény a Magyar Köztársaság és Izrael Állam között a kettős adóztatás
elkerülésére
és
az
adóztatás
kijátszásának
megakadályozására
a
jövedelemadók területén Jeruzsálemben, az 1991. évi május hó 14. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről 2. 1993. évi LXIV. törvény a Magyar Köztársaság és Izrael Állam Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Jeruzsálemben, az 1991. évi május hó 14. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről 3. 1998. évi VIII. törvény a Magyar Köztársaság és Izrael Állam közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetéséről 4. Diplomacy & Trade, www.dteurope.com, Issue VI/2007 5. Dobay Péter: Not in my back yard: Közösségi döntések, technológia, városfejlődés, Tér és társadalom 2006. 20. évfolyam 3. szám 6. Gervai Zsuzsanna Eszter: Az Európai Unió és Izrael, Gazdasági kapcsolatok a Globális Mediterrán Politika keretében, Debrecen, 2007 7. Hetek-Országos közéleti hetilap: Lassul Izrael gazdasága, 1998. október 23. 8. Izrael
csatlakozik
az
EU
versenyképességi
programjához,
2007.
11. 02.,
http://hvg.hu/gazdasag/20071102_izrael_eu_cip.aspx, letöltés dátuma: 2007. 11. 07. 17:29 9. Jeruzsálem: www.beluard.freeweb.hu, letöltés dátuma: 2007 október 4., 18:49 10. Korény Izraelből, 2007. 08. 08., http://koreny.blogspot.com/2007/08/interj.html, letöltés dátuma: 2007. 11. 06. 13:41 11. Kovács Miklós: Felvásárolják Magyarországot? Magyar Nemzet, 2007. 10. 13. http://www.magyarorszag.hu/kapcsolat/parbeszed/gazdasag/tema.html?topicid=1861, letöltés dátuma: 2007. 11. 05. 15:34 12. Kövesi Ariela: A Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Fejlesztési Igazgatóságának ország tanulmány sorozata, Turizmus Bulletin 2000. 4. évfolyam, 3. szám: 13. Központi Statisztikai Hivatal (2006). Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv 2005, Budapest 14. Leon Uris: Exodus ,Aqulia Könyvkiadó, 1958, 15. MTA Világgazdasági Kutatóintézet: A nemzetközi versenyképesség meghatározó tényezői
és
várható
változásai,
2007.
03.
14.
72
http://hvg.hu/vilag/20070314_nemzetkozi_versenykepesseg.aspx,
letöltés
dátuma:
2007.
09.15.,
2007. 11. 08. 10:58 16. Naomi
Klein:
Izrael
pénzforrása:
a
félelem,
http://www.szentkoronaradio.com/node/13760, letöltés dátuma: 2007. 11. 06. 11:26 17. Népszabadság 2006. december 14. :Izraeli befektetők Aligán 18. Népszava 2007. február 9. : A Malév képviseli a Magyar Turizmus Zrt.-t 19. Opportunities for industrial cooperation in Israel 2007, Deputy Prime Minister, Minister of Industry, Trade and Labor, Jeruzsálem, 2007. május 20. Rosenthal, Dona: Izrael: Bevezető az izraeli üzleti élet, szokások és etikett világába, Adoc-Semic Kft., 2001, Passport sorozat: Nemzeti jelleg: 21. Salamon Attila: IT – megoldások, hatékonyság, biztonság, Világgazdaság, 2007. október 31 22. Shiri Zsuzsa: A kibuc-álom vége: privatizálják a közöst, 2007. március 02. http://hvg.hu/vilag/20070302_kibuc.aspx 23. Szász Eszter: Kultúrák találkozóhelye, Izrael, Magyar Hírlap, 2005 szeptember 13. 24. Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból 1982. 6. szám: Izrael két keréken 25. Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból 1983. 2. szám: Izraeli turisták a szocialista országokban 26. Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból 1986. 1. szám: Izrael idegenforgalma 27. Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból 1988. 1. szám: Itt az ideje, hogy kihasználjuk 40 éves piacunkat 28. Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból 1989. 3. szám: Izrael továbbfejleszti idegenforgalmát 29. Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból 2004. 3. szám: Israeli Aviad A.: Válságmenedzselési módszerek az izraeli szállodaiparban 30. Szemelvények
a
nemzetközi
idegenforgalmi
szaksajtóból:
Izrael:
Kössünk
ismeretséget a helybéliekkel, 69 – 70. old. 31. Szombat: Zsidó politikai és kulturális folyóirat: Anglia: bojkott Izrael ellen, 2007. szeptember 21. 32. Turisztikai értesítő, 2006. június 30., XII. évfolyam 6. szám: 108/2006. (V. 5.) Kormányrendelet a Magyar Köztársaság és Izrael Állam közötti gazdasági együttműködési megállapodás kihirdetéséről 73
33. Urkuti György: Lassulás előtt a gazdasági növekedés, Világgazdaság, 2007. október 31 34. Zeev, Aviv Ben: Miért nem bírjuk az izraelieket? Pannonica Kiadó, 2003: Nemzeti jelleg Felhasznált internetes oldalak: 35. http://apologista.blogdiario.com/tags/ECONOMIA/ 36. http://hu.wikipedia.org/wiki/Izrael 37. http://izrael.lap.hu/ 38. http://izrael60.blog.hu/ 39. http://www.erec.hu/belso/content/szam9910/gazdasag.htm 40. http://www.fisemg.com.br/default.php?cont_id=77 41. http://www.helyihaboruk.lapok.hu/keret.cgi?/67.htm 42. http://www.heritage.org/index/countryFiles/pdfs/Israel_SP.pdf 43. http://www.mfa.gov.il/MFAES/Facts%20About%20Israel/ECONOMIA%20Inflacin%20y%20el%20Sector%20Pblico 44. http://www.oficinascomerciales.es/icex/cda/controller/pageOfecomes/0,5310,5280449 _5296128_5296234_0_IL,00.html 45. www.cbs.gov.il , press release 46. www.export.gov.il 47. www.gov.il 48. www.hatikva.hu 49. www.investinisrael.gov.il ,Newsletter: September – October 2007, Vol. 25 50. www.israelemb.org, Embassy of Israel in Washington DC 51. www.israelwise.com 52. www.itd.hu – Magyar Befektetési és Kereskedelmi Fejlesztési Kht. 53. www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Azsia/ izrael/gazdasagi.htm 54. www.mfa.gov.hu 55. www.mof.gov.il , State of Israel, Ministry of Finance: International Affairs Department: Economoic Highlights 3rd quarter 2007, letöltés dátuma: 2007. november 11. 14:23 56. www.moital.gov.il, The Israeli economy at a glance 2007. 74
57. www.portal.ksh.hu 58. www.zsido.hu
75
