Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar GD szak Nappali tagozat Nemzetközi Gazdaságelemző szakirány Észak-Rajna-Vesztfália gazdaságelemzés
Budapest, 2008
Készítette: Jánka Ildikó
Tartalomjegyzék I. Bevezetés
.................................................................................................4
II. Földrajzi adatok .............................................................................................5 II.1. Állam és politika .........................................................................................6 III. Népesség
.................................................................................................7
III.1. Népesség száma .........................................................................................7 IV. Gazdasági teljesítmény és növekedés ........................................................10 IV.1. Nemzetgazdasági kitekintés ....................................................................10 IV.2. Észak Rajna Vesztfália ............................................................................11 IV.2.1. Gazdasági növekedés Észak Rajna Vesztfáliában ...............................12 IV.2.2. Termelékenységi mutatók ....................................................................16 V. Állami szerepvállalás és gazdaságpolitika ..................................................17 V.1. Költségvetés 2007, költségvetési tervezetek 2008-2011...........................17 V.1.1.Kiadások ...............................................................................................17 V.1.1.1.Kiadások számszerűsítése ...................................................................18 V.1.2.Bevételek ...............................................................................................19 V.2. K+F kiadások ...........................................................................................21 V.3. Renewable energy for Europe ..................................................................24 V.4. Családi vállalkozások ...............................................................................26 VI. Ipari termelés és termelékenység ...............................................................27 VI.1. Építőipar
...............................................................................................28
VI.2. Bányászat és feldolgozóipar ....................................................................29 VI.2.1. Szénbányászat ......................................................................................31 -2-
VI.3. Termelési index .......................................................................................32 VI.4. Turizmus ...............................................................................................33 VII. Munkaerőpiac ...........................................................................................35 VII.1. A főbb trendek áttekintése 2007 harmadik negyedévében ....................36 VIII. Fiskális folyamatok .................................................................................38 IX. Külgazdaság ...............................................................................................39 IX.1.FDI
...............................................................................................40
IX.2. Észak Rajna Vesztfália beruházásai Magyarországon ............................44 IX.3. Külkereskedelem .....................................................................................44 IX.4. Kereskedelem az EU-val .........................................................................45 IX.5. Kereskedelem Magyarországgal .............................................................49 X. Magyarország és Észak Rajna Vesztfália ma ..............................................54 X.1. Diplomáciai kapcsolatok, témák ..............................................................54 X.2. Tervezett beruházások, bővítések .............................................................56 X.2.1. ThyssenKrupp .......................................................................................56 X.2.2.Henkel Magyarország Kft. .....................................................................57 X.2.3.Agiplan
...............................................................................................57
XII. Összegzés
...............................................................................................58
Táblázatjegyzék ...............................................................................................62 Források
...............................................................................................65
Mellékletek
...............................................................................................68
-3-
I. Bevezetés Szakdolgozatom témájául egyik német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália elemzését választottam. Gazdaságelemző szakirányon folytattam tanulmányaimat, így a téma „adott” volt, csupán a megfelelő régiót/ országot kellett kiválasztanom. Gyermekkorom óta kötődöm Németországghoz, akár a turizmus, akár iskoláim cserekapcsolatai okán. Engem mind a német nyelv, mind a kultúra, mind a precizitás lenyűgöz, ami az országot és lakosait jellemzi. Furcsa tapasztalatom azonban, hogy Németországról elsőként, mondhatni kizárólag, mindenki a bajor tartományra asszociál, esetleg Baden-Württembergre, hiszen földrajzi szempontból, és a turizmus, kereskedelem tekintetében is ez a két régió áll hozzánk a legközelebb. Ami azt illeti, sokáig én sem tudtam mást Észak-Rajna-Vesztfáliáról, mint hogy ott található a Kölni Dóm. Egy iskolai barátság miatt kezdtem mélyebben érdeklődni a tartomány iránt, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy milyen óriási gazdasági erőt képvisel a régió. Ebben a dolgozatban szeretném azt a tévhitet eloszlatni, hogy Bajorország a német „Kánaán”, és igyekszem bizonyítani, hogy ez a sokak által kevésbé ismert tartomány, mekkora potenciállal rendelkezik például a humán erőforrás, az ipar, a kereskedelem és megannyi, a gazdaság szempontjából jelentős ágazat terén. 10 különböző szempontot vettem figyelembe dolgozatom készítésekor, ezek részletes elemzése során igyekszem bemutatni, hogy milyen jelentős Észak-Rajna-Vesztfália, és nem csupán a német gazdaság, hanem a világgazdaság egésze számára. Észak-Rajna-Vesztfália Németország legnagyobb lélekszámú tartománya, azonban nem csupán ebből a szempontból „német első”, hanem a gazdasági teljesítmény szempontjából is. Lakosainak száma, mely meghaladja a 18 millió főt, több mint ahányan az egykori Német Demokratikus Köztársaságot alkotó öt német tartományban plusz Berlin városában együttvéve élnek. A bruttó hazai össztermék értéke 2006-ban meghaladta az 500 milliárd eurót, ami nagyjából a vele szomszédos állam, Hollandia gazdasági teljesítményével egyezik meg. Világméretű összehasonlításban így –ha Észak-Rajna-Vesztfália önálló állam volna, a 17. helyet szerezné meg a világ államainak rangsorában. Az egy főre jutó GDP értéke 27 800 euró volt 2006-ban.
-4-
II. Földrajzi adatok Észak-Rajna-Vesztfália sok tekintetben Németország egyik vezető tartománya. Számunkra, magyarok számára talán kevésbé ismert, mint a bajor régió mégis legalább annyi figyelemre méltó turisztikai látványossággal, és gazdasági mutatóval büszkélkedhet. Jómagam középiskolánk kulturális kapcsolata révén ismertem és szerettem meg a vidéket. A tartomány 34085 km2-en terül el Németország észak-nyugati részén. Ez Németország negyedik legnagyobb tartománya, az ország teljes területének mintegy 9,5 százalékát foglalja el. Belgium felől 99 km, Hollandia felől 387 km a határ hossza. A két államon kívül határos még a német Alsó-Szászországgal 583 km-en, Hessen felől 269 km, míg Rajna-vidék-Pfalz oldaláról 307 km a határ hossza. A tartomány 1946-ban jött létre politikai „alkotásként” Rajna-tartományból és Vesztfáliából. A tartomány alapvetően három részre tagolódik, melyek: a Rajna vidék, Vesztfália és Lippe. Észak-Rajna-Vesztfália alapvetően a sík vidékek közé tartozik. Ennek nem csupán földrajzi, de gazdasági szempontból is jelentősége van a különböző mutatók összehasonlítása során, hiszen sem külkereskedelmi, sem infrastrukturális szempontból nem vethető össze egy Hamburghoz hasonló adottságokkal bíró régióval. Legmagasabb hegye a Langenberg, mely a maga 843,2 méterével nem számít az igazi csúcsok közé. A Rajna mellett számos folyó található a tartományban, például annak egy mellékfolyója, a Ruhr, vagy számos más kisebb folyó, mint a Wiehl, a Sieg, az Agger, és még sorolhatnánk, mindezek azonban mind természetföldrajzi, mind gazdasági szempontból elhanyagolhatóak. A már említett 34085 km2 hasznosítása a következő képpen alakul:
-5-
1.számú táblázat: Területhasznosítás Felhasználás
km2
Az teljes terület százalékában
Épület és hozzá tartozó terület
4312
12,7
Ipari terület
354
1
Szabad terület
565
1,7
2 345
6,9
17 009
49,9
8 594
25,2
Vízfelszín
657
1,9
Egyéb
249
0,7
34 086
100
Közlekedési terület Mezőgazdasági terület Erdőterület
Összesen
Forrás:www.nrw.de 2007-10-30 12:35
Mint látható, a terület majdnem felét mezőgazdasági célokra használják, kihasználva a síkvidék kedvező természeti adottságait. Elsősorban az állattenyésztés kiemelkedő, különösen a marha és a sertés-tenyésztés, melyben ez a tartomány az első a német tartományok közül(www.statistik-bw.de). Szintén első a zöldségtermesztésben, melynek értéke folyóáron számítva 2005-ben 296 millió euró volt. Ugyanebben ez évben a gabona termesztés terén csupán Bajorország és Alsó-Szászország előzte meg a rajnaiak 475 millió euró értékű termelését, mely a teljes német termelés 11,3%-át adta. Szintén vezetik a facsemete nevelés ranglistáját, csakúgy, mint a virág termesztését, mely a teljes ország termesztésének 37,5%-át teszi ki. Az igen jelentős szarvasmarha tenyésztésnek köszönhetően a tejtermelés is kiemelkedő, az össznémet termelés 9,5%-a volt 2005-ben. Mindezen értékekkel 2005-ben a bruttó mezőgazdasági termelés 1699 millió eurónak felel meg, mely bár a német értéknek kiemelkedő 13,3%-a, az előző évi értékhez képest 28,3%-os csökkenést jelent,a 2000-es évet alapul véve pedig, annak csupán 82%-a.
II.1.Állam és politika Az észak-rajna-vesztfáliai parlamenti rendelkezés a frakciókat úgy határozza meg, mint legalább öt, maximum 100 főből álló csoportot. A CDU frakciójának a 14. választási periódusban 89 tagja van. Az SPD frakciója 74 politikust tömörít, a két kisebb párt, az FDP
-6-
12, míg a Grünen 11 taggal képviselteti magát a parlamentben. A SPD frakció elnöke Hannelore Kraft, a CDU elnöke Helmuth Stahl, míg az FDP-t Dr. Gerhard Papke képviseli , a Grünen elnöke Sylvia Löhrmann. A tartomány miniszterelnöke Dr. Jürgen Rütters, a pénzügyekért felelős miniszter Dr. Helmut Linsen.
III. Népesség III.1. Népesség száma Észak-Rajna-Vesztfáliában 2006-ban összesen 18.028.745-an éltek. A lakosságban mintegy 500 ezer fővel több nő található, mint férfi. Az adat 2007. májusában 180.12 ezer fő volt. Az érték csökkenő tendenciát mutat (statistik-portal.de), hiszen a születések száma 3179 fővel múlta alul a halálozások számát. Az előrejelzések szerint 2050-re a lakosság száma 16,16 millió főre csökken majd, ami a 2005-ben mért 18,08 millióhoz képest 10,6%-os csökkenést jelent. A 20 év alatti gyermekek és fiatalkorúak száma a 2005-ös érték 70 százalékára zsugorodik, míg a keresőképes korúak száma (20 és 65 év között) a 83 százalékára esik vissza, ugyanakkor a nyugdíjasok, időskorúak 1,14-szer ennyien lesznek majd. 2.számú táblázat: Lakosság Lakosság Év
Összesen
Német
Nem német Százalékban
2000 18 009 865 16 011 711
1 998 042
11,1
2001 18 052 092 16 064 050
1 998 042
11,0
2002 18 076 355 16 096 568
1 979 787
11,0
2003 18 079 686 16 114 531
1 965 155
10,9
2004 18 075 352 16 130 796
1 944 556
10,8
2005 18 058 105 16 130 722
1 927 383
10,7
2006 18 028 745 16 114 321
1 914 424
10,6
Forrás:www.nrw.de 2007.10.30. 13:34
-7-
A fenti táblázat adataiból kiolvasható, hogy igen jelentős a nem német származású lakosok aránya. Ebben a tekintetben csupán olyan fejlett „metropoliszok” előzik meg, mint például Hamburg vagy Bréma. 2006-ban az egyes hónapok átlagában 10.739 fő volt a bevándorlók száma, mely a kivándorlások után, 366 fős népességnövekedést eredményezett. Nyilvánvalóan a magas életszínvonalnak, és a német viszonylatban alacsony munkanélküliségnek köszönhetően választja számos bevándorló éppen ezt a tartományt a letelepedéséhez. Ez hosszútávon igen kedvező lehet a régió számára, hiszen Németország népessége – számos nyugat-európai országéhoz hasonlóan- elöregedő, mely jelentős gazdasági problémákat okoz. A bevándorlásnak köszönhetően azonban nem, vagy csak kis mértékben csökken a munkaképes korú lakosság aránya. A Destatis ( Német Statisztikai Hivatal) 2020-ra szóló előrejelzése szerint a teljes német lakosságnak ( 80,1 millió fő) mintegy 21 százaléka él majd Észak Rajna Vesztfáliában (17,5 millió fő), ez lesz a legnépesebb német régió, a második helyezett Bajorországban is „csupán” 12,6 millióan laknak majd. Igen kedvező tendencia, hogy az előrejelzés szerint a lakosság 60,4 %-a lesz keresőképes korú, míg a 20 évesnél fiatalabbak aránya 17,4 százalékot ér majd el, mely érték csupán Baden-Württemberg esetében lehet majd magasabb 0,2 százalékkal. A népsűrűség értéke a német tartományok között a negyedik legmagasabb érték, jóllehet az első három helyezett Berlin, Hamburg és Bréma sűrűn lakott nagyvárosok. A tartomány egészét tekintve a népsűrűség 528,90 fő négyzetkilométerenként, mely az itt található nagyobb városok adataival összehasonlítva, azok alig negyede. Mindez a mezőgazdasági hasznosítás alatt álló terület magas arányával magyarázható (49,9%).
-8-
3. számú táblázat: A lakosság életkor szerinti megoszlása Életkor szerinti megoszlás 2005-ben -20
20-64
65-
80-
Baden-Württemberg
21,3
60,5
18,2 4,3
Bayern
20,8
60,7
18,5 4,5
Berlin
17,2
65,7
17,1 3,7
Brandenburg
17,6
62,7
19,7 3,7
Bréma
18,2
61,4
20,3 5,2
Hamburg
17,7
61,4
18,2 4,7
Hessen
20,0
61,2
18,8 4,5
Mecklenburg-Előpomeránia
17,7
62,6
19,6 3,5
Alsószászország
21,3
59,3
19,4 4,6
Észak Rajna Vesztfália
20,9
59,9
19,2 4,4
Rheinland-Pfalz
20,8
59,6
19,6 4,6
Saar-vidék
19,1
60,0
21,0 4,7
Szászország
16,4
61,3
22,3 5,1
Sachsen-Anhalt
16,7
61,7
21,6 4,5
Schleswig-Holstein
20,8
59,5
19,7 4,7
Thüringia
16,8
62,5
20,7 4,3
Németország
16,8
62,5
20,7 4,3
Forrás:www.destatis.de 2007.11.10 16:20
A táblázat adatai alapján a fiatalkorúak aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot, a tartományok között a második legmagasabb érték. Mindez elsősorban a bevándorlásoknak köszönhető, hiszen évek óta a halálozások száma mintegy háromezer fővel haladja meg az élve születések számát. A statisktik-portal.de adatai szerint 2006-ban a havi adatok átlagában 12.494 fő született (havonta) és 15.312 elhalálozást regisztráltak. A születéskor várható átlagos élettartam Németországban 2004-ben 78,4 év volt, az egyes tartományokra lebontott adat sajnos nem áll rendelkezésre. A keresőképes korú lakosok száma 2005-ben 7.637 ezer fő volt, ami a teljes német adat (36.537 ezer fő) 20,9 százaléka. Az adat alapján nem beszélhetnénk munkaerőhiányról, azonban a keresőképesek magas száma ellenére egyes szakmunkák területén hiány mutatkozik a szakképzett munkaerőben.
-9-
IV. Gazdasági teljesítmény és növekedés
IV.1. Nemzetgazdasági kitekintés
A német gazdaságról általában elmondható, hogy 2005 közepe óta konjunkturális fellendülés jellemzi. A reálnövekedés, 2006-ban 2,9 % volt (www.destatis.de), az előző évhez képest, mely az azt megelőző évek tekintetében kiugrónak mondható. Mindez elsősorban a továbbra is magas külföldi keresletnek volt köszönhető, mindemellett a belföldi piac is jelentősen megélénkült. Ez különösen igaz a beruházási javak piacára, ahol 5,6%-os növekedés volt tapasztalható. A tőketartalékok növekvő kihasználása jelentős bővítési igényt eredményezett, mindemellett kedvezően hatott a beruházási klímára is, mely 2006 óta javulóban van, köszönhetően az adózásban érvényes értékcsökkenési leírási szabályoknak a beruházási javak esetében. A különböző felszerelési/ berendezési beruházások mellett 1999 óta először az építési beruházások is jelentősen hozzájárultak a konjunkturális fellendüléshez. A magán fogyasztás e tekintetben, háromévnyi stagnálás után először mutatott fel 0,8%-os növekedést az előző évhez képest. Ez elsősorban a vállalati és vagyonból származó jövedelmekre hatott kedvezően, mindemellett az ÁFA emeléssel együtt kissé visszavetette a megtakarítási rátát. (2006-ról 2007-re a német áfa kulcs 16-ról 19%-ra növekedett). A Németországban tapasztalt első negyedévi növekedés 2007-ben reálértéken 3,3% volt, ami az előző évben mért hasonló negyedévi 3,7%-os növekedéshez képest enyhe visszaesést jelent. A növekedés mozgatórugója most is elsősorban a beruházási tevékenység volt. 2006 utolsó negyedévében csakúgy az eszközök terén ( 5,5%-os növekedés), mint az építési beruházások terén (3,5%) jelentősen nőtt a beruházások intenzitása. Mindemellett a magánfogyasztás némileg visszavetette a gazdasági növekedést, mely elsősorban az áfa kulcs emelésével járó drágulással, továbbá az utóbbi két évben ugyan csökkenő, ám európai viszonylatban még mindig magas munkanélküliséggel magyarázható. A www.destatis.de , a Német Statisztikai hivatal által közzétett Bruttoinlandsprodukt 2007 című tanulmány már a 2007-es évre vonatkozó növekedési adatokat is tartalmaz. A tanulmány a reál GDP növekedést 2,5%-ra prognosztizálja, a folyóáron mért növekedés 4,3%-ot tesz ki. Így 2007 már a második év volt, 2006 után, amikor a német gazdaság erőteljes növekedést produkált, jóllehet a tavalyi év növekedése kissé elmarad a 2006-ban mért adattól - 10 -
( reálértéken 2,9% volt akkor a GDP növekedése). Hasomlóan kiemelkedő gazdasági teljesítmény egyébként csupán két évben, 1994-ben (+2,7%) és 2000-ben (+3,2%) volt megfigyelhető a két német állam újraegyesülése óta. A foglalkoztatottság szempontjából azonban egyértelműen a 2007.-es év volt a legsikeresebb az egyesülés óta, mintegy 39,7 millió foglalkoztatott vett részt a termelésben. Így az egy foglalkoztatottra eső GDP 0,8%-kal nőtt 2006-hoz képest.
IV.2. Észak-Rajna-Vesztfália
Észak-Rajna-Vesztfália 2006-ban a szövetségi átlag alatt teljesített, hiszen míg az 2,7 százalék volt, az előbbi csupán 2,4%-os növekedést ért el a megelőző évhez képest. Mindemellett fontos megemlíteni, hogy a szövetségi átlagot olyan „siker szabad városok” húzzák fel, mint Bréma vagy Hamburg, ugyanakkor kiemelendő, hogy a 2000.-es év óta ez a legmagasabb növekedési ráta, mellyel a tartomány előhozakodhat. Különös bizakodásra adhat okot, hogy a növekedés a mező- és halgazdálkodás, illetve a vendéglátás kivételével a minden gazdasági ágra kiterjedt. A megelőző évhez hasonlóan a reálértéken mért változás elsősorban a ’régi’ államok (Berlin kivételével) növekedése határozta meg, melyek GDP-je az össznemzeti érték 85%-t adja, ezzel döntően befolyásolva a nemzetgazdaság növekedését. Ezen tagállamokban a reál növekedés 2006-ban 2,7% volt. Mindazonáltal a fellendülés az ’új’ tagállamokban is érezhető volt, sőt a 2,8%-os növekedés valamivel több is a régi államokban tapasztalható értéknél. Ugyanakkor, ha Berlint is ide soroljuk, a növekedés 2,6%-ra tehető csupán. Az új tagállamok növekedését mindenekelőtt a jelentősen meg növekedett ipari termelés generálta, ezen belül is a feldolgozóipar. Ezen kívül az építőipar profitált jelentősen a konjunkturális fellendülésből, melynek hatása a munkaerőpiacon is érezhető volt. A 2007-es évre a német kormány reál 2,3%-os növekedéssel számolt, míg ugyanez a mutató folyóáron 4% volt az előrejelzések szerint. A Német Statisztikai Hivatal nemrég közzétett jelentése szerint a növekedés meghaladta ezt a várakozást, és reálértéken 2,5%-ot, folyóáron 4,3%-ot ért el. 2008-ban a prognózis 2,4%-os reál, illetve 3,8%-os nominális növekedést ígér.
- 11 -
4.számú táblázat: A GDP szektorális megoszlása GDP szektorális megoszlása 2006. folyóáron
0,6 29,4 Agrárium Ipar Szolgáltatás 70,0
Forrás:Volkswirtschaftliche Gesamtrechnungen der Laender 2007 www.destatis.de
A fejlett országokhoz hasonlóan a mezőgazdaságban megtermelt GDP itt is jócskán alulmúlja az 5%-ot, s a legjelentősebb a szolgáltatói szektorban előállított érték. Németország egészére elmondható, hogy a szolgáltatói, illetve termelési szektorhoz viszonyítva igen alacsony a mezőgazdaságban előállított hozzáadott érték aránya. Ez a mutató MecklenburgElőpomerániában a legmagasabb 2,7%-kal, s a legalacsonyabb a „városállamokban” mint Bréma, Hamburg vagy a 0,1%-ot termelő Berlin. Az alacsony termelési arány ellenére Észak-Rajna-Vesztfáliában található Bajorország (129747 üzem) után a legtöbb mezőgazdasági üzem, szám szerint 51161, melyek legalább 2 hektáron gazdálkodnak, a mezőgazdaság 156,9 ezer főnek ad munkát. A mezőgazdasági célokra használt terület 2005-ben 1511,9 ezer hektár volt, az érték egyébként Bajorországban a legmagasabb, itt 3248,2 ezer hektár, míg a második helyezett Alsó-Szászországban 2634,5 ezer hektáron gazdálkodnak. Az ország egészében összesen 17024 ezer hektár állt 2005-ben mezőgazdasági művelés alatt.
IV.2.1.Gazdasági növekedés Észak Rajna Vesztfáliában
A 2006-os GDP 500,7 milliárd eurót ért el, ezzel Észak-Rajna-Vesztfália a legerősebb a tartományok közül a gazdasági teljesítményt tekintve (és az országok rangsorában is 17.helyezést érne el a világon). A Ministerium für Wirtschaft, Mittelstand und Energie des
- 12 -
Landes Nordrhein-Westfalen Standort NRW című füzete szerint a 2005-ben mért 605 milliárd $ termelt GDP értéke a világon a 16. legmagasabb érték volt. Az egy főre jutó GDP 27 800 euró volt 2006-ban, mely a németországi átlagtól elmaradva, a 6. legmagasabb érték a tartományok között. 2007-ben a GDP növekedés a szövetségi átlaggal megegyező, 2,7%-os volt, míg a 2008-as előzetes becslés 1,8% . A munkanélküliek száma 2007. decemberi adatok szerint 776 000 fő volt, ami 8,6 %-os munkanélküliségi rátának felel meg. Az infláció mértéke 2,1%. A gazdaság szerkezete korszerű, 70% a szolgáltatások aránya, 24,9% az ipar, és 0,6 % a mezőgazdaság, ami jól tükrözi a struktúra váltás volumenét, hiszen 1970-ben még csupán 42,3% volt a szolgáltatások aránya, míg 55,7% az iparé, köszönhetően a kiterjedt bányászati iparnak, és 2% volt a mezőgazdaság aránya. A struktúraváltáshoz igazodott a munkaerőpiac is, míg a 70’-es évek kezdetén a termelő szektorban dolgozók voltak többségben, 3780 ezren, a szolgáltató szektorban foglalkoztatott 2909 ezer fővel szemben, 2005-ben már 6176 fő dolgozott a tercier szektorban, míg csupán 2109 ezer ember a termelő ágazatban. 5.számú táblázat: Munkatermelékenység és GDP 2006-ban
A fenti ábrán sötét színnel jelölt mutató a munkatermelékenységének növekedését jelenti, azaz a reál GDP egy kereső személyre lebontott változását, míg a világos szín a reál GDP növekedést takarja a 2006-os évben a nemzeti Statisztikai Hivatal 2007-es Statisztikai
- 13 -
Évkönyve szerint. Az ábra tanulsága szerint Észak-Rajna-Vesztfália mindkét mutató esetében elmarad a teljes német gazdaság átlagától. Legyen szó akár ez egy személyes kisvállalkozásokról, akár a nagyvállalatokról, az autóipartól a turizmusig, Észak-Rajna-Vesztfália minden tekintetben magasan fejlett gazdasági térségnek tekinthető modern iparral és innovatív szolgáltató szektorral. A tartomány vállalatai 2006-ban kereken 500 milliárd euróval járultak hozzá a teljes GDP-hez. Ezzel Vesztfália a legsikeresebb gazdaságú tartomány, egyben német exportvilágbajnok.
6.számú táblázat: Az egy főre eső GDP változása GDP/fő változása az előző évhez (folyóáron) 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Észak Rajna Vesztfália
1,7
1,5
1,3
0,4
1,9
1,7 3,1
Baden-Württemberg
2,3
3,4
0,1
0,3
1,0
2,2 3,3
Bajorország
3,8
2,0
1,9
0,4
2,8
1,1 2,6
Berlin
0,8
0,4
– 0,9
– 1,0
0,6
0,6 2,0
Brandenburg
2,8
2,3
1,,8
1,2
3,1
– 0,3 3,3
Bréma
4,2
3,0
2,5
1,4
1,6
2,0 2,8
Hamburg
2,2
4,7
1,1
1,1
2,5
2,4 3,4
Hessen
1,7
3,2
0,7
1,7
2,0
1,0 2,1
Mecklenburg-Előpomeránia
1,5
2,9
1,6
1,7
2,9
0,3 3,4
Alsószászország
2,6
0,6
– 0,5
0,8
1,5
2,5 3,1
Rajna-Pfalz
2,2
– 0,2
2,3
0,2
3,0
1,3 3,1
Saar-vidék
3,3
1,9
0,5
0,8
4,4
4,4 2,8
Szászorszag
0,9
4,1
5,1
2,9
3,5
0,2 4,7
Sachsen-Anhalt
2,5
3,0
5,4
2,1
3,7
2,7 5,1
Schleswig-Holstein
2,0
2,0
– 1,9
1,1
1,8
0,9 1,9
Thüringia
2,5
3,4
2,6
3,1
3,2
0,8 4,4
Németország
2,4
2,3
1,2
0,8
2,1
1,6 3,1
Forras:www.destatis.de 2008-01-03 10:34
Minden tartományban tapasztalható volt a 2000 és 2005 közötti gazdasági visszaesés Németországban. Az észak-rajna-vesztfáliai értékek az össznemzeti átlaghoz hasonlóan
- 14 -
alakultak. A 2000 és 2005 között tapasztalt gazdasági visszaesés után 2006-ban a többi EU15 átlaghoz hasonlóan alakult a növekedés. A Landesamt für Datenverarbeitung und Statistik közlése szerint a 2007. évi nominál GDP növekedés 4,7%-ra tehető, míg a reálértéken mért növekedés 2,6%-ot ér el, ami az előző évi növekedési tendencia folytatásának tekinthető, a 2006-os nominál növekedés ugyanis 3,4%, a reálnövekedés szintén 2,6% volt. A növekedés mozgató rugója elsősorban a feldolgozóipar volt, mely nominál 7,8%, míg 6,3%-os reálnövekedést ért el. A tartományi növekedés ugyanakkor meglehetősen megosztott képet mutat 1998 és 2006 között. 7.számú táblázat: Reál GDP növekedés Reál GDP növekedés 3 2,4
2,5 2,1 2
2,4
1,5 1 0,5
0,8
0,9
0,7
0,7
GDP növekedés
0,1
0 1998 2000 2002 2004 2006 -0,5 -1
-0,8
Forrásadatok: Arbeitskreis Volkswirtschaftliche Gesamtrechnungen der Lander (Stand August 2006/ Februar 2007), Wirtschaft in NRW 2007 Konjunktur, Prognosen, Perspektiven
A Statistische ämter der Länder 2007-es kiadványa, a Volkswirtschaftliche Gesamtrechnungen der Länder mérései szerint az egy lakosra eső GDP 2005-ben 26 968 euró, míg 2006-ban 27 811 euró volt. A 2006-ban a teljes németországi értéket 100%-nak feltételezve, elmondható, hogy az észak-rajna-vesztfáliai érték elmarad attól, s csupán 99,3%át éri el. Ezzel ugyan messze megelőzi a sereghajtó Brandenburgot, mely 19 386 eurós értékével csupán a német átlag 69,2 százalékát éri el, és a volt keleti térség minden államát, azonban az egykori nyugatnémet tartományoktól, melyek közé maga is tartozik, jelentősen lemarad. A sort Hamburg vezeti 2006-ban 49 318 euróval, mely a német átlag 176,1 százaléka, jóllehet ennek a tartománynak a népessége messze elmarad Vesztfáliáétól, és mint kikötőváros, gazdaságának szerkezete is más. Az idézett német átlag 2005-ben 27 175 euró,
- 15 -
míg 2006-ban 28 010 euró volt. Hamburgot Bréma, Hessen és Bajorország követi, ÉszakRajna-Vesztfália csupán hatodik a 16 tartomány rangsorában. Kedvezőbb azonban a helyzet a háztartások rendelkezésére álló jövedelem tekintetében, melynek értékét megkapjuk, ha a nettó jövedelemhez hozzáadjuk a kapott segélyeket, támogatásokat, illetve levonjuk belőle a fizetendő adót, járulékokat. A németországi átlag a rendelkezésre álló jövedelem tekintetében 2005-ben 17 702 euró volt. Ebben a tekintetben Észak-Rajna-Vesztfália lemaradása nem olyan kiugró, és meghaladta 2005-ben az országos átlagot is, annak 105,8 százaléka volt az itteni 18 724 Eurós adat. Ez a mutató is Hamburgban vette fel a legmagasabb értéket 22 908 eurója az országos érték 129,4 százaléka volt. A legkevesebb jövedelemmel a Sachsen-Anhaltban élők rendelkeznek, nekik csupán 14 005 euró maradt a zsebükben 2005-ben átlagosan.
IV.2.2. Termelékenységi mutatók
A termelékenység mérését általában a GDP/ foglalkoztatottak arányából kapott mutató segítségével mérik, de jellemző adat az egy munkaórára eső GDP értéke is, illetve a munkaórára/egységre eső bérköltség értéke. Ez utóbbiak igen fontosak a gazdaság versenyképességének meghatározásában, hiszen a világgazdaságban jelenleg érvényesülő legfőbb tendencia, hogy a vállalatok gyakran csupán az alacsonyabb egységnyi bérköltség miatt változtatnak telephelyet. A Statistische Bundesamt Deutschland 2007.09.27.-i 394. számú sajtóközleménye szerint az 1991 és 2006 közötti intervallumban a teljes német gazdaság tekintetében a munka termelékenységi mutató egy foglalkoztatottra eső értéke 22,5%-kal, míg egy munkaórára eső értéke 32,4%-kal nőtt. A jelentős növekedés a munkaórára eső GDP értékében elsősorban a teljesített munkaórák számának visszaesését tükrözi vissza, amely érték 7,5%-kal csökkent a vizsgált időszakban. A munkabérköltség, azaz az egy foglalkoztatottra eső javadalmazás 1991 és 2006 között 37,7%-kal nőtt. A Volkswitschaftliche Gesamtrechnungen der Länder közlése szerint ez az érték 2006-ban 33 ezer euró volt a német átlag tekintetében, és ettől kissé magasabb Észak-Rajna-Vesztfáliában, ahol 34 ezer eurót tett ki. A legmagasabb bérköltséggel egyébként Hamburgban számolhatnak a munkaadók, itt 38 ezer euró, míg MecklenburgElőpomerániában csupán 26 ezer eurót kellett erre fordítaniuk 2006-ban. A munkaórára eső bérköltség ennél jóval nagyobb mértékben növekedett az említett időszakban, mintegy 50,7%kal, ami arra vezethető vissza, hogy 2006-ban az egyes munkavállalók által ledolgozott
- 16 -
munkaórák száma 8,6%-kal elmaradt az 1991-ben mért értéktől. Az egységre eső bérköltség, mely a bérköltség változását mutatja a munka termelékenységének relációjában, az említett 15 év alatt foglalkoztatottanként 12,4%-kal, míg munkaóránként 13,8%-kal nőtt. Így a növekedés mindkét szempont tekintetében csaknem megegyező mértékű. Mindazonáltal a vizsgált időszak utolsó három évében, 2004, 2005, 2006-ban az egységre eső bérköltség enyhe csökkenése volt megfigyelhető. Az Észak-Rajna-Vesztfáliában előállított bruttó hazai össztermék értéke, tehát minden a tartományban előállított áru és szolgáltatás, levonva a gyártás során felhasznált javak értékét, 2007-ben nominál értéken 529,8 milliárd euró volt a Landesamt für Datenverarbeitung und Statistik adatai szerint. Ezt 8,58 millió foglalkoztatott állította elő, azaz az egy foglalkozatottra eső GDP értéke 2007-ben 61 724 euró volt, ami az előző évhez képest nominál 3,1%, és reálértéken 1,1%-os növekedésnek felel meg. Mivel a foglalkoztatottak száma 1,6%-kal, míg az általuk ledolgozott munkaórák száma 1,4%-kal nőtt 2006-hoz képest, a munka termelékenységének reál növekedése 1,2% volt.
V. Állami szerepvállalás, gazdaságpolitika
2005-ben 112 milliárd eurós rekord-eladósodottsággal kellett szembenéznie a tartománynak, ezért fiskális politikája középpontjába az adósságállomány, illetve az újra eladósodás ütemének csökkentését állította. Ennek következtében a nettó államadósságnövekményt a 2005-ös 6,6 milliárd eurós szintről 2008-ra 1,7 milliárd euróra tervezik leszorítani.
V.1.Költségvetés 2007, költségvetési tervezetek 2008-2011
V.1.1. Kiadások A 2007-es költségvetés kiadási oldalának 39,3%-t a személyi kiadások teszik ki az északRajna vesztfáliai Pénzügyminisztérium 2008.évi jelentése szerint (Finanzbericht 2008). Ezen kiadások csökkentését tervezik azonban 2008-ban és az elkövetkezendő 3 évben. 2008-ban 38,1%, 2009-ben 38,5%, 2010-ben 38,6%, míg 2001-ben valószínűleg 38,9%-t emészt majd
- 17 -
fel a központi költségvetésből. Az igazgatási költségek aránya 4,7% volt 2007-ben, s várhatóan az érték 4,8%-on stabilizálódik majd 2011-ig. Az adósságszolgálat, azaz a felvett hitelek törlesztése a költségvetés 9,7 százalékát veszi igénybe 2007-ben, mely kölcsönök jelentős része a hitelpiacról származik, illetve kamatkiadások testesítik meg. Ez az érték fokozatosan nő majd, 2011-ben várhatóan már a büdzsé 10,2%-t teszi ki. Igen jelentős tétel a 2007-ben 37,3 %-t kitevő folyó juttatások és támogatások értéke, mely 2008-ban már a költségvetés 37,9%-ára rúg majd, a tervezetek szerint 2011-ben azonban ismét sikerülhet 37,6%-ra leszorítani. A beruházási kiadások aránya 2007-ben 9,0%, melynek oroszlánrészét a beruházás támogatás teszi ki. Sajnálatosan az adat a későbbi tervezetekben egyre csökkenő tendenciát mutat, 2011-ben csupán 8,4%-ot tesz ki. Mindössze 0,1% a rendkívüli finanszírozási kiadások aránya, mely 2011-ig fokozatos növekedés mellett 0,5%-ot ér majd el.
V.1.1.1A kiadások számszerűsítése
A beruházásra fordított összeg mintegy 493 millió euró volt 2007-ben, melyet 2008-ban jelentősen, 14,2%-al szeretnének növelni, 563 millió euróra. 2011-ben azonban drasztikus csökkentést jeleznek elő; a pontosan 17,9%-os csökkenés után a beruházásra fordított összeg még a 2007-est sem éri majd el, 442 millió euró lesz, mely az inflációt is belekalkulálva valóban drámainak nevezhető. Ennél jóval nagyobb összeget fordított a kormány beruházás ösztönzésre, csaknem 4029 millió Eurót a 2007-es év során. Sőt a tárgyi eszköz beruházással ellentétben ezen összeg növelését tervezik, így 2011-ben várhatóan eléri a 4108 millió Eurót. A saját finanszírozású beruházásokra 2007-ben 3222 millió Eurót fordított Észak Rajna Vesztfália vezetése, ezt az értéket tovább kívánják növelni, 2011-ben 3396 millió euró a tervezett ráfordítás összege. Az egyes minisztériumok közül, a „legvastagabb pénztárcával” a pénzügyi igazgatáshoz kapcsolódó szervezetek rendelkeztek, ez 2007-ben 13526 millió eurót jelentett. Igen figyelemre méltó, hogy a második legnagyobb büdzsével az oktatásért és továbbképzésért felelős minisztérium gazdálkodhatott, ez 12627 millió eurót jelentett. Példaértékű, hogy a harmadik hely az innovációért, tudományért, kutatásért és technológiáért felelős minisztériumé, mely 5175 millió eurót kapott a költségvetéstől. A belügyminisztérium számára 4250 millió euró jutott, s 3000-3000 millió eurós összegek jutottak az Igazságügyi
- 18 -
Minisztériumnak, az építésért és közlekedésért felelős minisztériumnak, a munka- égészségés szociális ügyekért felelős minisztériumnak. A gazdasági középvállalkozói és energetikai ügyekért felelős minisztérium „csupán” 980 millió euróval gazdálkodhatott, jóllehet a helyi gazdaságpolitika fő célkitűzése a kis-és középvállalkozások megerősítése, támogatása, hiszen ők képezik a gazdaság gerincét Észak-Rajna-Vesztfáliában. Észak-Rajna-Vesztfáliában nagy hangsúlyt helyeznek a családok támogatására, az esélyegyenlőség megteremtésére, különösen a nemek tekintetében. Ezen célokra 1292 millió Eurót kapott 2007-ben a generációkért, családokért, nőkért és az integrációért felelős minisztérium, mely összeg jelentős részét, 1233,1 millió eurót folyó juttatásokra és támogatásokra fordítottak.
V.1.2. Bevételek
A költségvetés 2007-ben 50.083 millió euró bevételre számít, az érték 2011-ben várhatóan 54498 milliót tesz majd ki. Ebből 45772 millió a különböző adónemekből, illetve adóhoz hasonló bevételekből, illetve gazdasági tevékenységből folyik majd be 2007-ben, míg 2011ben 51848 millió lesz ez az összeg. A tőkeoldal bevételei ennél jóval szerényebbek, mintegy 1782 Eurót jelentenek 2007-ben, míg 1657 millió eurót 2011-ben. Mint minden országban, itt is az adóbevételek fedezik a kiadási oldal jelentős részét, szám szerint 2007-ben a 79,9%-t. A kormány az adóból befolyó pénzösszeg folyamatos növekedésére számít. Hiszen 2008-ban már a költségvetés 81,1%-t kell, hogy fedezze, míg 2011-ben már annak 85,4%-t. Az egyéb bevételek, köztük a beruházások megtérülése mintegy 15,2%-ban fedezte a kiadásokat 2007-ben, ezen érték csökkenésére számítanak azonban, így 2011-ben már csupán 13,2%-os fedezetet nyújt majd a tervezett kiadásokhoz. A bevételi oldal harmadik forrását a kölcsönfelvétel jelenti, mely 5%-ban járult hozzá a költségvetés egyensúlyához 2007-ben. A kormány azonban az eladósodás lassítása, elkerülése miatt a hitelfelvétel restrikcióját tervezi, így az fokozatosan 1,8%-ra csökken majd 2011-ig az előirányzatok szerint.
- 19 -
8.számú táblázat:Az adóbevételek alakulása a költségvetésben előirányzottakhoz képest Bevétel ÉV
(Millió
Változás
EUR)
%
2000
89,1
0,2
2001
-2 969,9
-8,1
2002
-859,2
-2,3
2003
-1 296,5
-3,7
2004
12,0
0,0
2005
360,7
1,1
2006
598,8
1,6
Forrás:Finanzbericht 2008. Finanzministerium des Landes NRW www.nrw.de 2007-12-15 11:56
A költségvetés kiadás oldalán minden évben igen jelentős tételként szerepelnek a különböző jogcímeken folyósított szociális segélyek és támogatások. 9. számú táblázat: Szociális kiadások Szociális kiadások 2005.Mill EUR
Szociális Gyermek és
Lakhatási
segély
támogatás
ifjúsági segély
562
1134
105
2201
2599
112
Hamburg
679
563
13
Thüringia
395
547
41
Sachsen-Anhalt
495
635
40
Bajoro.
2744
1633
104
Németo.
19949
20865
1235
Rajna-Pfalz
966
1240
51
Alsószászo.
2180
1832
132
281
230
13
Észak Rajna Vesztfália
4679
4864
304
Hessen
1715
1816
80
336
496
42
1227
1414
68
Schleswig-Holstein
769
655
55
Brandenburg
451
762
45
Saar-vidék
270
289
11
Szászország Baden Württemberg
Bréma
Mecklenburg Előpomeránia Berlin
Forrás:statistisches Bundesamt, Statistisches Jahresbuch 2007
- 20 -
V.2.K+F kiadások
Egy 2006 januári sajtóközlemény szerint Észak-Rajna-Vesztfáliában túlságosan alacsony a kutatás-fejlesztésre fordított összegek aránya. A cikk szerint 2003-ban csupán a GDP 1,8%-t fordították erre. Ezzel nem csupán az Európai Unió által 2010-ig megvalósítandó 3%-os célt nem érte el, de messze elmaradt a 2,6%-os német tartományi átlagtól is. A lemaradás legfőképpen a gazdasági szektorra volt jellemző, ennek számos oka van, de elsősorban a nagyvállalatok csekély hozzájárulására vezethető vissza. Az RWI Essen tanulmánya szerint a versenyképesség fenntartása, növelése érdekében elkerülhetetlen a kormányzat számára is, hogy a kutatásba invesztált összegeket jelentősen növelje. Mindazonáltal az EU program szerint az elérendő 3% kétharmadát a privát, egy harmadát pedig a közszféra kell, hogy biztosítsa. Vesztfália lemaradása a tartományi átlagtól is igen jelentős, de még szembetűnőbb az egyes tartományokhoz viszonyítva. Baden-Württembergben például ugyanez az érték 4% volt, míg Bajorországban 3%. Az érték nemcsak alacsony, de 1991 és 2003 között átlagosan reálértéken 0,6%-ot csökkent. Az alacsony érték elsősorban a gazdasági szektorra vezethető vissza, hisz az német átlagban 1,8 százalékot fordít kutatásra, Vesztfáliában ezzel szemben csupán 1,1% ez az érték. A két legjobban teljesítő tartomány ezen a téren is BadenWürttemberg 3,1%, és Bajorország 2,4%-kal. A lemaradás másik oka, hogy viszonylag alacsony az olyan ágazatok száma Vesztfáliában, melyek a kutatásban intenzíven érdekeltek lennének. Az itt megtelepedett, létrejött cégek több mint egyharmada a kereskedelmi, illetve szolgáltatási szektorban tevékenykedik. A feldolgozóiparban pedig, néhány kivételtől eltekintve, mint például a Bayer AG, igen alacsony a nagyvállalatok kutatásra fordított költségvetése, melyet az innovatív közép- és kisvállalkozói réteg nem képes kompenzálni. Egy másik ok, hogy a teljes struktúraváltás a régi iparágaktól, mint a szénbányászat, még nem zajlott le teljes mértékben a 21.századi high-tech iparágak felé. Jó példa erre a Ruhrvidék, mely Vesztfália és egyben Németország legnagyobb agglomerációja, és egyben itt a legalacsonyabbak a K+F kiadások. Ez a tendencia várhatóan hamarosan megfordul, hiszen nemrégiben sikerült a megállapodást megkötni az ruhr-vidéki szénbányászat 2018-tól történő teljes felszámolásáról. A szénbányászat és a kohászat visszaszorításával párhuzamosan minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni az állami támogatások kutatási és fejlesztési célú felhasználására, az innovációs kezdeményezések segítésére. - 21 -
A kutatási kiadások ilyen alacsony szintje , mely 2004-ben változatlanul 1,8% volt, hosszú távon technológia importőrré teheti az országot, és a versenyképesség fokozatos elvesztéséhez vezethet. A 2006-os „Innovációs jelentésben” ezért az innovációért felelős liberális párti miniszter, Andreas Pinkwart arról számolt be, hogy Vesztfália célja, hogy 2015-re itt is sikerüljön a lisszaboni 3%-os célkitűzést megvalósítani, és Észak-Rajna-Vesztfáliát ezzel az innovációs tevékenység szempontjából Németország elsőszámú tartományává tenni. A tervezett célkitűzés, mely immár kormányprogram, erőfeszítések egész sorát kívánja azonban meg a tartománytól. Ezt fogalmazta meg Bernard Lagemann, aki az esseni székhelyű RWI gazdaságkutató intézet igazgatója, véleménye szerint minden az elmúlt években tett erőfeszítés ellenére egyenlőre még mindig nagy a tartomány elmaradottsága a kutatás és fejlesztés csaknem összes területén, elsősorban a két déli tartománnyal, egész pontosan Bajorországgal és Baden-Württemberggel szemben. A potenciál ugyanakkor megvan a sikerhez, hiszen például a felsőoktatási intézmények tekintetében, Vesztfália a maga 60 főiskolájával nem sokkal marad le a vezető Baden-Württemberg mögött. A számos főiskola mellett 14 állami egyetem és 22 államilag elismert magánfőiskola szolgálja a kutatás és fejlesztés előremozdítását. A tartomány valóban világszínvonalú high-tech telephely. Nincs még egy régió Európában, amely hasonlóan gazdag kutatási területtel rendelkezne: az egyetemek, főiskolák mellett 13 Fraunhofer Intézet, 11 Max-Planck-Intézet, 63 technológiai központ és 30 technológia-transzfer központ tartozik ide. Elmondható az is, hogy a Németországban képzett mérnökök csaknem egy harmada valamely észak-rajna-vesztfáliai felsőoktatási intézményben kapta meg oklevelét. Több mint 80 önálló kutatási intézményt tartanak számon, köztük olyanokat, mint a jó nevű Jülichi Kutatási Központ és a Német Légközlekedési és Űrkutatási Központ. A tartomány kormányzata által 2006-ban elfogadott innovációs program olyan területeken tűzte ki fő céljául a csúcstechnológiák fejlesztésének támogatását, mint a biotechnólógia, az orvosi technika, az új anyagok kutatása és az energetika. A program megvalósulásának egyik fő zálogát Pinkwart miniszter abban látja, hogy a felsőoktatás és a gazdaság közötti kommunikáció és együttműködés minél szorosabb és zökkenő mentesebb formában valósulhasson meg. A Financial Times Deutschland nemrégiben közzétett egy elemzést, melynek középpontjában a tartományi innovációs program áll. Az elemzés példaként állítja a Degussa nevű céget, mely öt év alatt összesen 50 millió eurót fordít új felületrétegezési és gyógyszeralapanyagok fejlesztésére olyan megújuló nyersanyagok bázisán, mint a repce, a
- 22 -
szója, és a burgonya; és amelyhez további 12 millió eurót biztosít az Európai Unió, 7 milliót pedig a szövetségi költségvetés. Az eddig elért legjelentősebb fejlődést az ipari biotechnológia területén sikerült megvalósítani. Egy vállalatokból, felsőoktatási intézményekből, és egyetemen kívüli kutatóintézetekből álló közösség 20 millió euró pályázati pénzt nyert, ami különösen nagy összegnek számít, ha figyelembe vesszük, hogy a biotechnológiai ágazatok 2006. évi teljes németországi forgalma 945 millió euró volt, a tartomány legnagyobb ipari ágazata, a vegyipar forgalma pedig ugyanezen évben 52,7 milliárd eurót tett ki. A program legkiemeltebb területei a nano- és mikroelektronika, amelyek részére Pinkwart kutatási miniszter ígérete alapján az elkövetkezendő öt évben összesen 100 millió euró támogatást utalnak majd ki. Arra, hogy 2015-re Észak-Rajna-Vesztfália ne csak Németország elsőszámú energiatermelő, hanem energetikai kutatási tartományává is váljon , a tartományi kormány a következő évtized közepéig 100 millió eurót kíván fordítani. Ezek a források egyebek között az erőművek széndioxid kibocsátásának mérséklése, a nukleáris biztonsági kutatás, bioeredetű energiatermelés, tárolórendszerek és takarékossági technológiák fejlesztése területén kerülnek felhasználásra. A tervezett innovációs program a gazdaság szereplőinek érdeklődését is felkeltette, számos támogatóra talált a vállalatok körében. Az eredményről az Earnst&Young készített felmérést háromezer kis- és középvállalkozás körében, eszerint „a kormányváltás óta ugrásszerűen javult a vállalatok elégedettsége. A fém- és villamos ipari munkaadói szövetség tartományi szervezetének főtitkára pedig „egyértelműen helyes iránynak” nevezte a tervezett innovációs szövetséget a felsőoktatási intézmények és a gazdaság között”. A tervek szerint a tartományi kormányzat kezdeményezését regionális programok egészítik/ egészíthetik majd ki. Ezek közül a legkiemelkedőbb a Ruhr-vidék vezető vállalkozásai által iniciált program, mely arra irányul, hogy sikerüljön egy a térség fejlődését segítő speciális képzési és innovációs offenzívát kidolgozni. Az elképzelés egy olyan új mérnöki és természettudományi kultúra megteremtése, melynek magját a tartomány felsőoktatási intézményei alkotják, beleértve egy új, nemzetközi kitekintésű képzést nyújtó oktatási hálózat kialakítását, valamint a már létrehozott iskolahálózat nemzetközi kompetenciáinak erősítését is. Amennyiben mindezt sikerülne életre hívni, a térség versenyképességének megőrzése, fokozása érdekében, a résztvevő vállaltok késznek mutatkoznak arra, hogy saját kutatási és fejlesztési kiadásaikat jelentős mértékben növeljék. - 23 -
A fejlesztési programhoz való magyar csatlakozás kiemelt szerepet kaphat abban a megerősített partnerségi kapcsolatban, amely az eddigi együttműködésre építve, annak kiterjesztésével a magyar és észak-rajnai tartományi kormány között van kialakulóban. 2007ben már mindkét kormány igent mondott a megerősített partneri viszonyról szóló szerződés tervezetére, melynek ünnepélyes aláírására előreláthatóan 2008 áprilisában, Jürgen Rüttgers tartományi mininszterelnök budapesti látogatása során kerül majd sor. Ezt megelőzően nagyszabású rendezvénysorozat indul, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar gazdasági, üzleti beruházási és együttműködési lehetőségekre. Az első rendezvényt januárban Düsseldorfban tartottál, Christa Toben tartományi gazdasági miniszter és Garamhegyi Ábel, a GKM szak-államtitkárának részvételével. A rendezvénysorozat február és május között más tartományi városokban folytatódik, nevezetesen Siegenben, Duisburgban és Münsterben.
V.3.Renewable energy for Europe
Az Energie Agentur NRW egyik legfőbb projektje a megújuló energia források technikáinak elterjesztése és tovább fejlesztése. A programról részletes leírás, bemutatás található a www.economy.nrw.de, illetve a www.regional-renewables.org oldalakon, valamint a www.ea-nrw.de oldalon. Az energia meghatározó szerepet játszik a tartomány életében hosszú idő óta, hiszen Európa egyik legkiemelkedőbb gazdasági régiójáról van szó. A tartomány hatalmas potenciállal és kondíciókkal rendelkezik az energiatakarékos és megújuló energiaforrást felhasználó technikák előállítása és továbbfejlesztése terén. Ez a potenciál tudományos, technikai, és szervezeti know-hown, illetve az ezzel párosuló átfogó probléma megoldási képességen alapszik. Az 1990-ben, Wuppertalban létrehozott Észak-Rajna-Vesztfáliai Energia Ügynökség tevékenysége ezen képességek továbbfejlesztésére irányul, összhangban a felgyorsult globalizációs folyamat generálta piaci és gazdasági kihívásokkal. Célok/Akcióprogramok •
Energia takarékosság és gazdaságos energiafelhasználás
•
Megújuló energiaforrások
•
Innovatív energia technológiák és szolgáltatások
Tekintve, hogy az energetikával kapcsolatos törvények meghozatala az össznémet kormányzat hatáskörébe esik, a tartományoknak három út maradt az érdekérvényesítésre: a szövetségi törvényhozatal befolyásolása, tudományos, technikai, kereskedelmi és ipari
- 24 -
kezdeményezések támogatása, illetve különböző eszközökkel hozzájárulni az egyes energia ipari fejlesztésekhez. Az REN-Program Az Energia Ügynökség utóbbi időben megtett egyik legjelentősebb lépése az REN-prgram keretén belül, pénzügyi segítség nyújtása volt (elsősorban szubvenció és alacsony kamatozású kölcsön formájában) a különböző energia területén indított projektek számára. Az RENprogram évi mintegy 50 millió eurós költségvetésből gazdálkodik, melyet a kutatás és fejlesztés, a fejlesztések piaci bemutatása területén indított akciókra fordít. A program 1988as elindítása óta több, mint 46 000 kezdeményezés részesült támogatásban, mely összesen 560 millió eurót jelent, maga után vonva mintegy 2,5 milliárd eurós beruházást. Néhány példa a technológiailag kiemelkedő projektek közül, melyek a program „motorjainak” számítanak: •
Mont-Cenis Energia Park: 1 megawatt teljesítményű photovoltaikus telep egy korábbi bánya helyén
•
Fejlett technológiák kifejlesztése hagyományos erőművekben
•
50 napenergia telep létrehozása Észak-Rajna-Vesztfália-szerte
•
A Centre of Fuel cell Technology Duisburg és az intézet létrehozása a Jülichi Kutatási Központban
•
Egy 2,5 MW teljesítményű szélerőmű felállítása egy tesz telepen
•
A herteni biogáz üzem létrehozása, melyben sikerült a nagyüzemi, 18 000 tonnányi szerves hulladék integrált átalakítása metánná, hidrogénné, és magas minőségű komposzttá
Az REN-program mindazonáltal többet kínál a pénzügyi és intézményi segítségnél. Részt vesz az információ terjesztésében, és a képzésben is. Ezen okból további intézkedések kerültek meghozatalra. Tanácsadás és minősítés Az Észak-Rajna-Vesztfáliai Energia Ügynökség ingyenes tanácsadást nyújt olyan intézményeknek és cégeknek, elsősorban információnyújtás formájában, melyek olyan akcióprogramokat kezdeményeznek, mellyel jelentősen sikerülhet energiafogyasztásukat csökkenteni. Így a tanácsadói szolgáltatás segít az ügyfeleknek az energiaspórolásban, a felhasználás hatékonyságának növelésében, illetve az energiaköltségek csökkentésében, mellyel azok egyrészt csökkenthetik költségvetésüket, másrészt jelentősen védik a környezetet.
- 25 -
Igen figyelemre méltó eredmény, hogy az Energia Iskola programmal sikerült az energiafogyasztást 11,5%-kal, a vízfogyasztást 19%-kal, a fűtésre felhasznált energiát pedig 8%-kal csökkenteni a program elindításának első évében.
V.4.Családi vállalkozások Németország legnagyobb vállalatai közül többnek Észak-Rajna-Vesztfáliában van a székhelye (Deutsche Telekom, Bertelsmann, RWE, Deutsche Post, ThyssenKrypp, Bayer AG, Henkel, E-On). Ennek ellenére a gazdaság alapját a 723 kis- és középvállalkozás adja, akik a GDP közel 50%-át állítják elő, és az összes munkavállaló kb. 70%-át foglalkoztatják. 2005ben A Ministerium für Wirtschaft , Mittelstand und Energie szerint Bajorország és Berlin után itt alapították a legtöbb vállalkozást. Észak-Rajna-Vesztfália gazdasági térképének - Németországéhoz hasonlóan- igen meghatározó jellegét a családi vállalkozások adják, melyek ösztönzésére és támogatására igen nagy figyelmet fordít a kormányzat. Nagymértékben hozzájárulnak a tartomány jólétéhez, a társadalom jövőjének biztosításához. A bruttó hazai termék több, mint felét ők állítják elő, illetve a gazdasági minisztérium által kiadott Wirtschaft in NRW 2007 című tanulmány szerint a munkahelyek több, mint kétharmadát is a családi vállalkozások biztosítják. ÉszakRajna-Vesztfáliában mintegy 723 ezer kis- és középvállalkozás található, ezek közül becslések szerint 506 000-614000 azoknak a száma, melyek tulajdonosi irányítás alatt állnak. A legsikeresebb családi vállalkozások bemutatására az IFM (Institut für Mittelstandsforschung Bonn) honlapján is elérhető Wirtschaft in NRW 2007 –Konjunktur, Prognosen, Perspektiven című tanulmány egy egész fejezetet szentelt, ezek közül sorolok fel néhány, valóban nemzetközi szinten ismert és elismert céget. Az egyik legsikeresebb családi vállalkozásnak a Schmitz Cargobull számít, mely Európa legnagyobb tehergépjármű plató előállítója, melynek 2005. évi forgalma elérte a 1,3 milliárd eurót. A vállalkozást még 1892-ben alapította Heinrich Schmitz, azóta az autóépítő üzem ipari trailer gyártóvá nőtte ki magát, elsősorban az 1970-es években érkező hatalmas iráni megrendeléseknek köszönhetően. A vállalkozás növekedési rátája évek óta 2 számjegyű, 2007-ben elnyerte a Trailer Innovációs Díjat. A cégnek időközben 9 másik telephelye is létesült Európa-szerte Spanyolországtól Litvániáig, melynek révén hatalmas szállítási
- 26 -
költségeket tudnak megtakarítani. A negyedik generáció óta fennálló vállalkozás kereken 4520 embernek adott munkát 2005-ben. Egy másik jó példája az évszázados családi sikernek a Warsteiner Brauerei Haus Cramer KG, melyet 9 generációval ezelőtt 1753-ban alapítottak, és máig az egyik legnívósabb német sör gyártója. A számos díjat nyert vállalkozás, például Superbrand Germany 2005, 2005-ben 510 millió eurós forgalmat realizált, és kereken 2400 főnek biztosított foglalkoztatást. A kis- és középvállalkozások, illetve a független vállalkozók megerősödését, támogatását szolgálja az NRW.BANK 2008. februári megállapodása a Commerzbankkal. Az nrwbank.de honlap sajtóközleménye szerint az észak-rajna-vesztfáliai fejlesztési bank január 25-én megállapodást írt alá a Commerzbankkal egy általános kölcsönről. Ezzel a fejlesztési bank egy 250 millió eurós refinanszírozási eszközt biztosít a Commerzbanknak, melyet az alacsony kamatozású hitelek formájában az észak-rajna-vesztfáliai kis- és középvállalkozások rendelkezésére bocsáthat. A rugalmas futamidejű, a kockázatoknak megfelelő áron kínált hitelhez való hozzájutás feltétele, hogy az abból finanszírozni kívánt beruházás hozzájáruljon a tartomány gazdaságának megerősítéséhez. Az NRW.BANK elsősorban azért döntött a támogatás e formája mellett, mert szerintük a kis- és középvállalatok helyzetének megerősítése hatékonyan ellensúlyozhatja a világgazdasági hatásokat, melyek a tartomány gazdasági fellendülését veszélyeztetik. Mivel a közjogi fejlesztési NRW.BANK a tőkepiacon előnyösen tudja magát refinanszírozni, így számos más vesztfáliai bankkal is megállapodást kötött az általános kölcsönről (globaldarlehen), például a Sparkasse Düsseldorffal mintegy 100 millió euró értékben.
VI. Ipari termelés és termelékenység
A tartomány iparágainak forgalmi adataiból leolvasható, hogy a legjelentősebb szerepet a vegyipar játssza a tartomány iparában. Kereskedelmében a tehergépjárművek mellett a kémiai, vegyi áruk a legmeghatározóbbak. Szintén kiemelkedő ágazat a villamos ipar és elektronika, melynek legnagyobb képviselői, az Eon és az RWE hazánkban is jelen vannak. Ugyan a kohászati ágazat forgalma még mindig igen jelentős, azonban már megszületett a megállapodás az ágazat teljes megszüntetéséről.
- 27 -
10. számú táblázat: Az egyes ipari ágazatok forgalma 2006-ban Forgalom, Mrd Ágazat
Euró
Vegyipar
52,7
Gépgyártás
43,8
Kohászat
41,5
Autógyártás
32,4
Élelmiszeripar és élvezeti-cikk gyártás
30,5
Fémfeldolgozás
30,2
Villamos ipar/elektronika
29,0
Papír- és nyomdaipar, kiadói tevékenység
16,4
Gumi és műanyagipar
13,1
Forrás:Financial Times Deutschland 2007.11.06 14:54,NRW Stat
Az egyik fontos gazdasági ágazat a mintegy 200 000 főt foglalkoztató autóipar, mely nagy számú előállító- és beszállító céget jelent. Az összes német beszállító vállalat közül mintegy 30% vesztfáliai székhelyű. Ennek a 800 vállalkozásnak a nagy többsége, mintegy 85 százaléka, kevesebb, mint 500 embert foglalkoztat. Ezek a vállalkozások különösen gyorsan reagálnak a piac igényeire, és széles választékukkal a legkülönbözőbb keresletet képesek kielégíteni. VI.1. Építőipar 11.számú táblázat: Építőipari termelés Építőipari termelés (millió Euro) 2000
2001
2002
2003
2004
2005
Észak Rajna Vesztfália
17 585
17 141
16 349
15 711
15 574
14 972
Bajorország
16 109
16 103
15 579
15 240
14 893
14 142
Baden-Württemberg
13 625
13 420
13 254
12 672
12 219
12 228
Németország
96 210
91 500
88 790
85 460
82 750
78 670
Forras:www.destatis.de 2007-12-21 17:30
- 28 -
A fenti táblázat adataiból jól leolvasható az évek óta tartó stagnálás az építőiparban. Mindez nem csupán Észak-Rajna-Vesztfáliára igaz, de általában az ország egészére. A jelentős visszaesés főként a kedvezőtlen konjunktúrának, a gazdaság jelentős lassulásának volt betudható. Az észak-rajna-vesztfáliai építőiparban évek óta tapasztalt csökkenés 2006ban megfordult, ez évben a növekedés 4,7% volt. Az előzetes adatok alapján azonban ismét lelassult 2007-ben, és csupán mintegy 2,5%-os növekedésre számítanak az elemzők.
VI.2.Bányászat és feldolgozóipar
2002 óta a Németországban ezen a területen tevékenykedő vállalkozások száma az átlagos 41314-ről 38941-re csökkent, ami elsősorban a bányászat hanyatlásával magyarázható. Ezzel együtt az itt foglalkoztatottak száma is lecsökkent, a 2002-es 6295 ezerről, 2006-ban 5893 ezerre. Míg 2002-ben 50037 millió eurót invesztáltak ebbe az iparágba, 2005-re az érték 45740 millió Euróra csökkent.
- 29 -
12.számú táblázat: Bányászat és feldolgozó ipar Bányászat és feldolgozó ipar Vállalkozások 2005.
Üzemek 2006. Foglalkoz-
Beruházás Tartomány
Darab
Mill.Euró
tatottak
munkaóra Forgalom Ebből
Darab 1000
Mill.
Mill.Euró
külföddel
Szászország
2328
2464
2896
234
396
50966
17371
Baden Württemberg
7428
9330
8523
1197
1831
283988
136604
Hamburg
415
1556
518
95
154
72515
15829
Thüringia
1503
934
1834
147
246
27035
8006
Sachsen-Anhalt
1009
1236
1373
113
192
34427
8812
Bajoro.
6114
9367
7488
1155
1777
312304
146491
Németo.
38941
45740 46439
5893
9205
1588546
666331
Rajna-Pfalz
1750
1817
2040
270
418
73922
35042
Alsószászo.
3196
4224
3820
511
775
169923
69850
268
352
339
56
87
17979
9107
1254
1973
329703
134101
Bréma Észak Rajna Vesztfália
9000
8366 10210
Hessen
2533
3049
3018
404
620
95391
42902
Előpomeránia
551
360
716
52
89
10829
2637
Berlin
660
654
806
98
156
30981
9644
1086
728
1308
125
204
34190
13902
Brandenburg
703
813
1068
85
142
20700
4886
Saar-vidék
397
491
482
96
145
23693
11148
Mecklenburg
Schleswig-Holstein
Forrás: Statistisches Bundesamt, Statistisches Jahresbuch 2007
Amint a fenti táblázatból leolvasható, a bányászati és feldolgozóipar területén Észak Rajna Vesztfália az abszolút vezető német tartomány. Ez a szektor mintegy 1.254 millió ember megélhetését biztosítja, jóllehet a bányászati ipar 2018-ra tervezett megszűntetésével ez a szám csökkenni fog. A teljes forgalom jelentős része a külfölddel bonyolított kereskedelem segítségével realizálódik, hiszen igen magas a külföldi vállalatok száma, elmondható, hogy Vesztfália a legkedveltebb német beruházási célpont.
- 30 -
VI.2.1 Szénbányászat Észak-Rajna-Vesztfália ipara, a Szár-vidékivel együtt hagyományosan a szénbányászatra épült. A tartomány gazdasága több évtizede küzd a szerkezet átalakítás hagyományos nehézségeivel. A legjelentősebb előrelépés annak volt köszönhető 2005-ben, hogy a majdnem negyven évig tartó szociáldemokrata kormányzást követően, az SPD-nek a későbbi országos szavazást kiváltó választási veresége következtében, a Jürgen Rüttgers vezette keresztényliberális koalíció kerülhetett hatalomra. A struktúraváltás mindkét tartomány esetében jelentős ütemben halad, a bányászati iparág teljes felszámolására azonban még mindig nem került sor. A Stern című folyóirat novemberi cikkében már arról számol be, hogy a tartományoknak sikerült megállapodást kötniük a milliárdokkal támogatott szénbányászat 2018-ban történő teljes felszámolásáról. Ez igen jelentős esemény, hiszen ez előtt évtizedekig folyt a vita a túlzott mértékben támogatott szénbányászat jövőjéről. A megállapodással így megszűnik a szénbányászat a Ruhr-vidéken, amivel egy több évszázados ipartörténeti korszak végére kerül pont. Mindazonáltal a kiszállás nem olcsó, az adófizetőknek mintegy 30 milliárd eurójába fog kerülni. 1949 óta mintegy 150 milliárd euró támogatásban részesült a vesztfáliai illetve a Szárvidéki szénbányászat. A német szén azonban már nem versenyképes a világpiacon, a mai napig mintegy 2,5 milliárd euró támogatást fizet ki a német, illetve a vesztfáliai tartományi kormány.
- 31 -
VI.3. Termelési index A termelési index megmutatja – az árváltozásoktól és naptári hatásoktól függetlenül – az egyes gazdasági szektorok termelésének alakulását, a konjunktúra elemzését teszi lehetővé. 13.számú táblázat: Termelési index Termelési index 2006 aug.
90,8
szept.
104,1
okt.
103,1
nov
106,3
dec.
103
2007 jan.
94,8
febr.
101,6
márc.
104,3
ápr.
106,1
máj.
106,3
jún.
107,7
Bázis 2000=100
Forrás: http://www.lds.nrw.de/statistik/
A termelési index 2000-hez képest, mind 2006, mind 2007 év elején jelentősen visszaesett, az évek további hónapjaiban azonban növekedést mutat, különösen 2007 júniusában, ahol az érték 7,7 százalékkal magasabb a 2000-es átlagnál. Júliusban, illetve augusztusban ismét jelentős visszaesés következett be, 94%, majd 94,9% volt az értéke. A csökkenés a nyári hónapokkal magyarázható elsősorban. A termelési index a beruházási javak piacán a legstabilabb, a maximális értéket 2007 júniusában mutatta, ekkor 119 százalék volt. A legjelentősebb csökkenés a fogyasztási javakat előállító iparban volt tapasztalható, itt 2007-ben egyetlen hónapban sem sikerült a 2000-ben megütött szintet elérni, az igazi mélypontot azonban a 2007.évi július, illetve augusztus jelentették, mikor a termelési index csupán a 82,2, illetve 85,3% volt. Az augustusi érték az egy évvel korábbihoz képest 4,9%-os csökkenést mutat a fogyasztási javak tekintetében, míg az össztermelést nézve 4,5%-os növekedést mértek. Mindazonáltal a 2006 augusztusában mért növekedés még 10,5% volt. A fogyasztói javakkal ellentétben a beruházási javak termelése jelentősen nőtt a 2006 augusztusi
- 32 -
adathoz képest, mintegy 12,4%-kal. Az alapanyagok termelésénél ugyanez az adat plusz 3,3% volt. A fogyasztói javak termelésében tapasztalt visszaesés egyik legfőbb oka, a belső fogyasztás évek óta tapasztalható stagnálása.
VI.4.Turizmus A turizmus igen jelentős szerepet tölt be a régió gazdasága szempontjából, hiszen évente több millióan látogatnak el a tartományba. A tartományban 14 természeti park található, illetve több mint 200 tó kínál lehetőséget kirándulásra, sportra, és több mint 30 gyógyfürdő kínál felüdülést az ide látogatóknak. A legkedveltebb helynek Köln és környéke számít, mely mindamellett, hogy nyüzsgő metropolisz, az ország egyik legismertebb keresztény templomával, a Kölni Dómmal büszkélkedhet. 14.számú táblázat: Turisták száma, vendégéjszakák 2006. Turisták száma, vendégéjszakák 2006. Érkezett turisták Körzet
Létszám
Eifel, Aachen
Változás
Vendégéjszakák száma 1)
Éj
Változás1)
919 962 + 1,5
2 342 154 +1,6
Niederrhein
1 577 559 +1,3
3 173 894 -1,0
Münsterland
1 320 376 +3,2
2 774 270 +1,5
Teutoburger Wald
1 728 796 +2,8
6 337 553 +0,5
Sauerland
1 746 632 +0,4
5 878 729 -0,3
Siegerland-Wittgenstein
231 422 +6,3
923 534 +2,1
Bergisches Land
833 267 +1,7
2 106 661 +2,2
Bonn und Rhein-Sieg-Kreis
1 109 232 -0,4
2 236 751 -0,2
Düsseldorf és Mettmann
2 129 304 +7,6
3 800 334 +7,7
Köln és környéke
2 804 674 +4,0
5 127 665 +3,4
Ruhr vidék
2 394 003 +7,6
4 562 655 +6,3
16 795 227 +9,1
39 264 200 +2,1
Észak Rajna Vesztfália 1)
változás az előző évhez képest Forrás:www.nrw-tourismus.de
Bár jelentős a turistaforgalom, ebben a tekintetben – sok más gazdasági mutatóval ellentétben- nem ez a tartomány a tabellavezető Németországban. A Statistisches Bundesamt Wirtschaft und Statistik 5/2007-es kiadványa szerint a 2006-os év tekintetében mindenképp - 33 -
Bajorországé az első hely a vendégéjszakák tekintetében. A bajoroknál 74 691 volt az eltöltött vendégéjszakák száma, míg ugyanezen érték csupán 39 264 volt Vesztfáliában, mellyel a harmadik helyre szorul, a második Baden-Württemberg mögé. Ez az adat az összesített németországi érték 11,2 százaléka. A megelőző évhez képest ez +2,2%-os növekedést jelent, mely kicsivel több csupán az országos átlagnövekedésnél, mely 2,1% volt. Meglehetősen lemaradt azonban a fejlődésben, ha azt vizsgáljuk, mekkora volt a növekedés az előző évtized eleje, 1992 óta. Míg ugyanis Szászország, Berlin, Mecklenburg-Előpomeránia és Berlin 100% feletti növekedést mutat, és az országos átlag is 10,3% volt, addig e tekintetben Vesztfália csupán 5,4%-t produkált. A turizmus jelentőségének felmérésére használják az úgynevezett turizmus intenzitási mutatót, melyet a következőképpen lehet definiálni: az ezer főre jutó vendégéjszakák száma egy régióban. 15.számú táblázat: Turizmusintenzitás
Turizmus intenzitás tartományonként 2006-ban Németország 4260 Szárvidék 2089 Észak Rajna Vesztfália 2174 Bréma 2215 2597 Sachsen Anhalt Brandenburg 3732 Thüringia 3740 Baden Württemberg 3806 Szászország 3832 Hamburg 4116 Hessen 4262 Alsószászor-szág 4364 Berlin 4686 Rajna Pfalz 4907 Bajorország 5990 Schleswig Holstein 8134 Mecklenburg-Előpomeránia 14509 0
5000
10000
15000
20000
Turizmus intenzitás tartományonként 2006-ban Forrás: Statistisches Bundesamt Wirtschaft und Statistik 5/2007 2008-01-12 15:56
Mint a grafikonról leolvasható, észak-rajna-vesztáliai adat az utolsó előtti a tartományok rangsorában,s csaknem fele a németországi adatnak. Az érték azért ennyivel alacsonyabb,
- 34 -
mint a teljes vendégéjszakák száma, mivel Vesztfália a több mint 18 millió lakosával, az állam legnépesebb tartománya. Mindenesetre ennél kedvezőbb adat, hogy az összes külföldi által Németországban eltöltött vendégéjszakák 19%-át Vesztfáliában jegyzik, mellyel hatodik a tartományok rangsorában, és 4%-kal felülmúlja az országos átlagot.
VII. Munkaerőpiac A tartomány munkaerőpiacán is érvényesül az utóbbi években megfigyelhető országos trend, a foglalkoztatottak számának folyamatos bővülése. A tartomány gazdasági szerkezetének ismeretében nem meglepő, hogy a foglalkoztatottak zöme a szolgáltató ágazatban tevékenykedik, csaknem háromszor annyian, mint a szekunder szektorban. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya elhanyagolható a másik két szektor mellett, ugyanakkor itt a második legmagasabb Bajorország mögött. 16.számú táblázat: Foglalkoztatottság 2006-ban Foglalkoztatottak 2006-ban, szektoronként 1000 Önálló Tartomány
Összesen
váll.
Munkavállaló Agrárium Ipar Szolgáltatás
Szászország
1906
218
1688
Baden Württemberg
5438
593
4845
Hamburg
1062
109
953
5
160
897
Thüringia
1003
108
895
27
289
687
994
98
896
29
233
732
6409
828
5581
192 1844
4373
39 106
4392
34714
849 9958
28299
Rajna-Pfalz
1797
206
1591
50
465
1282
Alsószászo.
3556
388
3167
116
872
2567
386
30
356
1
81
303
Észak Rajna Vesztfália
8474
850
7625
127 2074
6274
Hessen
3043
354
2689
5
692
2308
711
70
641
28
132
551
Berlin
1568
218
1350
5
214
1349
Schleswig-Holstein
1236
152
1084
40
242
954
Brandenburg
1568
124
891
37
226
751
508
46
462
4
144
360
Sachsen-Anhalt Bajoro. Németo.
Bréma
Mecklenburg Előpomeránia
Saar-vidék
Forrás: Arbeitsmarktreport 3.Quartal 2007-10-13 12:10
- 35 -
42
506
1359
102 1784
3552
Munkaerőpiac (Arbeitsmarktreport NRW www.mags.nrw.de) VII.1. A főbb trendek áttekintése 2007. harmadik negyedévében A mutatók javulása továbbra is tart, jelenleg a legalacsonyabb a munkanélküliség 2002 óta. 2007 3. negyedévében a munkanélküliség 16,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A kötelező társadalombiztosításban regisztrált foglalkoztatottak száma továbbra is nőtt 2007 során, 2006 júniusához képest 2,2%-os növekedés volt tapasztalható, ami plusz 124 ezer foglalkoztatottat jelent. Ez a foglalkoztatás bővülés elsősorban a „vállalkozásokhoz kapcsolódó” szolgáltatási szektornak köszönhető. Mindazonáltal a többi gazdasági szektorban is jelentősen bővült a foglalkoztatás. A kereskedelemben 1,5%-os volt a növekedés, ez plusz 13129 foglalkoztatottat jelent, a közlekedési és távközlési ágazatban 11399 fővel többen dolgoztak, mint 2006 3. negyedévében, ez 3,7%-os növekedésnek felel meg. A feldolgozóiparban tapasztalt 0,8%-os emelkedés 10850 fővel jelent több foglalkoztatottat. A növekedés mellet azonban néhány szektorban továbbra is leépítések zajlottak. A hitel és biztosítás piacon 3000, míg a bányászatban 2000 fő került elbocsátásra. A munkanélküliek számának csökkenése a hosszú távú munkanélküliség, illetve a fiatalkorú (25 év alatti) munkanélküliek tekintetében volt a legintenzívebb. Ez számokban a hosszú távon munkanélküliek tekintetében 26,3%, a 25 év alattiak esetében 20,4%-os csökkenést jelentett. A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát ezen korosztály esetében Düsseldorfban találjuk, itt csupán 5,4%. Jóllehet a munkanélküliek teljes számának arányában a fiatalkorúak részaránya enyhén megnőtt, a második negyedévi 6,3%-ról 7,7%-ra. A felfelé ívelő munkaerő piaci trend legnagyobb nyertesei az időkorú foglalkoztatottak (50 év felett), az ő esetükben 2007. harmadik negyedévi csökkenés az előző év azonos időszakához képest 19,4%-ot jelent. Ennek két alapvető oka van. Egyrészt a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetősége a nyugdíjkorhatár emelése miatt jelentősen lecsökkent, másrészt a növekvő munkaerő piaci kereslet miatt a vállalatok egyre inkább késznek mutatkoznak az idősebb munkavállalók foglalkoztatására, amennyiben képzettségük a kívánalmaknak megfelel. Az összes munkanélküli viszonylatában az időskorú munkanélküliek aránya 24,7%. - 36 -
A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát Münsterland, illetve Siegen-Wittgenstein régiókban mérték, itt 5,5%, illetve 5,6% volt a munkanélküliek aránya, amely csaknem eléri a teljes foglalkoztatottság definícióját. Kimagasló eredmény, hogy az utóbbi régió esetében az előző évhez képest ez az érték 25%-os csökkenést jelent. Ezzel szemben változatlanul magas, a legmagasabb a munkanélküliségi ráta a Ruhr-vidéki régiókban 11,3-12,6% közötti értékekkel. A munkaerő piaci kereslet továbbra is magas volt, mindenekelőtt a szakmunka, a mérnöki, ápolói, illetve a fém- és elektronikai iparban dolgozók tekintetében. A 2007. harmadik negyedévében mért gazdasági növekedés a meghirdetett betöltetlen pozíciók számában is tükröződik, az előző évi adathoz képest 10000-rel nőtt a munkaközvetítőknél regisztrált üresedések száma. Ez százalékos formában +8,8 százalékot jelent. A növekedésből elsősorban a fém- és elektronikai iparban, valamint az egészségügyben és a mérnöki ágazatokban dolgozók profitálhattak, az itt bejelentett betöltetlen állások száma kerek 30%-kal nőtt. Az áruértékesítés terén ez az érték 23,5%, míg a szolgáltatások kereskedelme terén 8,8 százalék volt. Az egyedüli visszaesést az építőiparban regisztrálták. A munkanélküliek között a nők aránya csaknem minden régióban 49,6% körül alakul. Arányuk a Siegen-Wittgenstein/Olpe,Hellweg-Hochsauerland és Münsterland régiókban a legmagasabb, míg Düsseldorf/Mettmann és MEO régiókban a legalacsonyabb. Összegzésként elmondható, hogy a munkanélküliségi ráta az előző évhez képest legalább 8%kal csökkent minden körzetben és szabad városban. Míg 2006 januárjában a munkanélküliségi ráta 12,3%-on állt, 2007 szeptemberében sikerült 9,0%-ra leszorítani.
- 37 -
17.számú táblázat: A munaknélküliség alakulása
A munaknélküliség alakulása 16,0 14,0 12,0
Összes keresőképes %ában
10,0 8,0
Az alkalmazottként dolgozók %-ában
6,0 4,0 2,0
01
/0 03 6 /0 05 6 /0 07 6 /0 09 6 /0 11 6 /0 01 6 /0 03 7 /0 05 7 /0 07 7 /0 09 7 /0 7
0,0
Forrás:Arbeitsmarktreport NRW 3.Quartal 2007 2007-10-13 12:23
A fenti táblázat a 2006 januárjától 2007. szeptemberig tartó trendet mutatja be. Jól látható a munkanélküliségi ráta folyamatos csökkenése az egyes hónapokban. Míg 2006 januárjában az összes keresőképes számához viszonyított munkanélküliség 12,3 százalék volt, addig a 2007 szeptemberében regisztrált adat csupán 9 százalék. Jelentősen csökkent az a munkanélküliségi ráta is, melynek számításakor nem minden keresőképes személyt veszünk számításba, hanem csupán az alkalmazottakat, tehát akik nem saját vállalkozásukban tevékenykednek. Az így számított adat 2006 januárjában még 13,5 százalék volt, 2007 szeptemberére azonban 10 százalékra csökkent. Mindkét mutató enyhén megnövekedett 2007 januárjában, előbbi 0,4, utóbbi 0,3 százalékkal, ezt követően azonban ismét meredeken csökkent mind a kettő mért érték.
VIII. Fiskális folyamatok Az 1.számú mellékletben található (18. számú) táblázat a költségvetés kiadásait és bevételeit, illetve annak változásait mutatja be az előző évhez képest. A kormányzat egyik fő célja az eladósodás ütemének fékezése, illetve megállítása, ennek megfelelően évről évre sikerült is csökkenteni a bevétel oldalon a tőkepiacról történő hitelfelvételt, melynek értéke - 38 -
2006-ban és 2007-ben csaknem fele akkora volt, mint vizsgált megelőző években. A bevételi oldalon a legnagyobb növekedés az adóbevételek terén volt megfigyelhető 2007-ben, ami elsősorban a állami forgalmi adó kulcsának 19%-ra történt emelésének köszönhető. Szintén az adóbevételek emelkedését segítik elő az elmúlt két évben regisztrált egyre kedvezőbb foglalkoztatási adatok, hiszen ennek következtében tovább nő az adó és járulékfizetésre kötelezettek köre. Míg 2006-ban jelentős 5,5%-os csökkenés ment végbe a költségvetési bevételekben, 2007-ben sikerült a folyamatot megfordítani, és 3,7%-os növekedést elérni, jóllehet a bevételek még így is elmaradnak a 2005-ben befolyt összegtől. A kiadási oldal egyik legjelentősebb tételét a folyó juttatások és támogatások jelentik, melyek vállalkozástámogatások, munkanélküli segélyek, és egyéb szociális támogatások formájában kerülnek kiutalásra. Ennek értéke 2003 óta tartósan növekszik, jóllehet az üteme a kedvező foglalkoztatási adatok hatására csökkenni fog. A kormányzat működési költségeit 2006-ban sikerült jelentősen leszorítani, ami 28,2%-os csökkenést eredményezett a kiadások ezen területén. Igen kedvezőtlen adat, hogy a tőkepiaci kamatkiadások csaknem minden évben meghaladják a beruházásokra fordított összegeket, és 2007-ben 1 milliárd euróval többet emésztettek fel, mint amennyit a kormányzat a beruházás ösztönzésre, támogatásra fordított.
IX. Külgazdaság Az észak-rajna-vesztfáliai gazdaság elemzésekor megállapítható, hogy annak egyik legfőbb erőssége az FDI-vonzó képessége. A Németországba érkező FDI kb. 25%-a ebben a tartományban kerül befektetésre. A tartományban befektetett tőke 27,3%-a külföldről származik, ami a legmagasabb az összes német tartomány sorában. Észak-Rajna-Veszfália a gazdaságilag legerősebb német tartomány. Számos tényező teszi a beruházások egyik legjobb színterévé. Ilyen például a központi fekvés Európában,a jól kiépített infrastruktúra és a lakosság magas képzettségi színvonala. Ezek jelentik a tartomány gazdasági sikereinek alapját, melyet a nagy konszernek, illetve a teljesítő képes középréteg termel. A gazdaság óriási szerkezetátalakításon ment keresztül az elmúlt három évtizedben. A német nehézipar központjából egy olyan, sikeres telephellyé alakult, mely az ipar és a szolgáltató szektor kiegyensúlyozott keverékéből áll.
- 39 -
Vesztfália a beruházások elsőszámú célpontja Németországban. A Deutsche Bundesbank adatai szerint Észak-Rajna-Vesztfáliában székel a Németországban működő külföldi vállalkozások csaknem egynegyede. Mindez három fő tényezőnek köszönhető: •
A központi fekvés, a jó közlekedési infrastruktúra, a közeli fekvés a felvevőpiacokhoz a legfőbb indokok, amiért a külföldi vállalatok itt fektetnek be.
•
Észak-Rajna-Vesztfália ugródeszkát jelent a teljes európai piac felé- különösen a kereskedelmi vállalatok számára a nagy beruházó államokból, mint az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán és Hollandia.
•
Az ide települő cégek növekedése átlag feletti. Egy tanulmány szerint a vállalkozások több mint fele célzott meg növekedést az elmúlt öt évben. Majdnem minden ötödik több mint 50 százalékos pluszt ért el.
Vesztfália egyben világszintű high-tech telephely. Alig néhány európai régió rendelkezik ilyen gazdagon kutatói központokkal. Ide tartozik az 58 egyetem, 13 Fraunhofer Intézet, 11 Max- Planck Intézet,30 technológia transzfer centrum, 63 Technológia- és GRÜNDERcentrum. IX.1.FDI (www.nrwinvest.com) A külföldi működő tőke számára egyértelműen Észak-Rajna-Vesztfália a legvonzóbb célpont Németországban. 2005 végén mind a 16 tartomány közül itt volt a legmagasabb a külföldi beruházások aránya. A teljes németországi értékből, mely 526,5 milliárd euró volt, 143,9 milliárd eurót ruháztak be Vesztfáliában, mely az összérték 27,3%-t jelenti. Különösen a pénzügyi befektetők számára kedvelt célpont ez a tartomány.
- 40 -
19.számú táblázat: A Németországban megvalósított külföldi beruházások mértéke az egyes tartományokban 2005-ben (mrd euró)
rg rg o. n g lia in rl szá b u be j or sse tfá Be or am em Ba He esz z H rtt V ás ü a sz jn W Ra
só Al
Berlin Alsószászország
n de Ba
15,9
Hamburg
16 65,8
k za És
Baden Württemberg
70,7
Bajoro.
74,6 101,5 143,9 0
50 100 150 200
Hessen Észak Rajna Vesztfália
Forrás: Deutsche Bundesbank 5/2007, Állapot: 2005 év vége Mindazonáltal akkor is Vesztfália a külföldi befektetések tekintetében a legsikeresebb tartomány, ha a pénzügyi beruházásokat nem vesszük számításba. Ezt állapíthatjuk meg abból a rangsorból, mely a pénzügy befektetésektől megtisztított közvetlen beruházásokat méri. Ezen 2005 végén Vesztfália 101,4 milliárd eurót mutatott fel, amely a teljes nemzeti érték 26 százalékának felel meg a Deutsche Bundesbank adatai szerint.
- 41 -
A legjelentősebb beruházókra vonatkozó adatokat a lenti diagram mutatja. 20.számú táblázat: A legjelentősebb beruházók 0 45 4 ,9 4 40 35 30 00 8, 2 25
0 ,2 21
20 15 10 5
60 0 6, 5,3 ,30 ,70 ,70 50 4 3 3 3, Svájc
Spanyolország
Olaszország
Finnország
Japán
Nagy-Britannia
Franciao.
USA
Hollandia
Luxemburg
0
60 9,
Forrás: Deutsche Bundesbank 5/2007, Állapot: 2005 év vége A legnagyobb beruházók közé tartozik Luxemburg, Hollandia, és az Amerikai Egyesült Államok. Ha azonban Luxemburgot nem számítjuk ide adórendszere miatt, akkor a legnagyobb befektető Hollandia, hiszen a Luxemburg beruházások nagy része a pénzpiacra irányul. Hollandiából származik a beruházások 19,5%-a, őt követi az USA 14,7%-kal.
- 42 -
21.számú táblázat: Néhány jelentősebb beruházási példa Vállalatok Ország
száma
Példák
Hollandia
750 Akzo Nobel, Solland Solar
USA
580 3M, Delphi, Ford, GM, HP Sony, Fuji Photo film, TMG Toyota
Japán
520 Motorsport
Kína
400 Jiangyin Mould Plastik/KCI
NagyBritannia
300 Bodycote, Dyson, Vodafone, UCI
Franciaország
220 Bonduelle, Decathlon, Renault Nissan
Lengyelország
200 Hoesch Design, FLT-Metall
Oroszország
200 Sovtransavto, Ravenol
Svédország
200 Atlas Copco, Ericsson, Kinnarps
Törökország
150 GTI Travel, Sahinler Group, VitrA Bad
India
100 Tata, Mahindra&Mahindra, Bharat Forge
Tajwan
100 Intai Technology, Mustek optic
Dánia
90 Danfoss, Grundfoss
Finnország
80 Nokia, Rhein Papier
Korea
60 Daewoo, LG Elektronics, Posco
Norvégia
40 MasterCoach, Statkraft Markets
Források: Deutsche Bundesbank, NRW.INVEST GmbH A külföldi vállalatok igen jelentős szerepet játszanak a munkaerőpiac szempontjából is. A mintegy 10 000 itt székelő vállalat több mint 500 000 munkavállalót foglalkoztat. Az NRW.INVEST GmbH 1000 vállalat megkérdezésével készült felmérése szerint a vállalatok több, mint 37 százaléka a tartomány központi fekvése miatt telepedett meg itt, ezt követi a felvevőpiacok közelsége 33,9 százalékban, és a kedvező infrastrukturális feltételek 29,6 százalékban. A felmérés szerint a külföldi vállalatvezetők optimisták a jövővel kapcsolatban, 25%-uk tervez további beruházásokat az elkövetkezendő 3-5 évben, 47%-uk tervezi a munkaerő bővítését, és éppen 60% azok aránya, akik a forgalom növekedésére számítanak az előttünk álló 2 évben, olvasható az NRW.INVEST GmbH honlapján.
- 43 -
IX.2.Észak-Rajna-Vesztfália beruházásai Magyarországon A kétoldalú befektetési kapcsolatok tekintetében elmondható, hogy hazánk kedvelt célpontja az észak-rajna-vesztfáliai cégek tőkéjének, az észak-rajna-vesztfáliai befektetések az összes Németországból érkező befektetés közel felét teszik ki. Néhány példa a tartományból származó jelentősebb magyarországi befektetők sorából: Deutsche Telekom AG, RWE, E.ON Ruhrgas International, Stinnes AG (energetika), Stollwerck (édesipar), Henkel AG, Nordenia, Schmalbach-Lubeca AG (vegyipar), Krupp-Thyssen AG, Klöckner-Moeller GmbH (gépipar), Babcock GmbH (csőszerelés, acélszerkezetek), Michels GmbH (kábelgyártás), Metro AG, Tengelmann AG, Bayer AG, Nordenia (fóliagyártás, vegyipar), Vaw AG (alumimniumipar), Claas KGaA (mezőgépgyártás), Ford Werke AG Köln, Otto Fuchs AG, Benteler AG, Hammerstein GmbH (autóipar), Westdeutsche Allgemeine Zeitung, Bertelsmann AG (lapkiadás), GEA Holding (tervezés), TÜV Rheinland (szaktanácsadás), West LB (péntügyi szolgáltatás. IX.3.Külkereskedelem A Németországra érvényes jellemzők mondhatók el a tartományról is, amennyiben exportorientált gazdaságként Németország a legtöbb nagy nemzet gazdaságánál erőteljesebben integrálódott a világgazdaságba. Az export GDP-n belüli aránya 2006-ban elérte a 40%-t. A legfontosabb exportcikkek a gépjárművek, a gépek és vegyi termékek. A német export csaknem kétharmada az Európai Unió tagállamaiba irányul. A behozatal legjelentősebb termékcsoportjai a személy- és tehergépjárművek, valamint ezek alkatrészei, vegyi anyagok, gépek, irodagépek, hírközlési és adatátviteli berendezések, ezek alkatrészei, valamint élelmiszerek, vas- és fémipari termékek. Jelentős az energiahordozók (kőolaj, földgáz) importja is. Amennyiben Vesztfália különálló állam volna, a világ egyik legversenyképesebb országa lenne, megelőzve Oroszországot és Hollandiát, olvasható a www.nrw.de weblapon. A 2004ben termelt 481 milliárd eurós GDP éppen 5 százaléka az EU teljes GDP-jének. 2006-ban az export 160,4 milliárd eurós, az import 170,9 milliárd eurós szintet ért el. A 2007 május-októberi intervallumban az export 7,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, az importban ugyanez a mutató 5,4%. A legfontosabb exporttermékek a vegyipari termékek, gépek, járművek és járműalkatrészek, vas- és acéltermékek, híradástechnika,
- 44 -
fémipari termékek, áramelosztó rendszerek, illetve gumi és műanyag termékek. Az export egyre jelentősebb célországai India, Kína és Oroszország. 2004-ben a kivitel értéke 134 milliárd euró volt, mellyel elméletileg a 17. a világ exportáló országai között. Mindazonáltal importja is jelentős, 2004-ben 138 milliárd euró volt, jóllehet ez meghaladja az export mennyiségét, külkereskedelmi deficitet eredményezve. A középvállalkozások mellett a nagyvállalatok a gazdasági sikerek termelői. 23 az 50 legnagyobb termeléssel, forgalommal bíró vállalat közül itt tartja fenn székhelyét, többek között olyan világhírű konszernek,mint a Bayer AG,a Bertelsmann vagy a Thyssen-Krupp. Ezek mellett a nagyvállalatok mellett kereken 723 000 kis és középvállalkozás működik Vesztfáliában. 22.számú táblázat: ÉRV részesedése a teljes német kereskedelemből Export
Import
Millió Időszak
Euró
Millió 1
Részesedés%
Változás% euró
Részesedés%1 Változás%
2002
119 621,8
18,4 +1,3
122 410,5
23,4 -2,7
2003
120 697,8
18,2 +0,9
129 646,3
24,1 +5,9
2004
133 885,5
18,3 +10,9
138 389,0
23,9 +6,7
2005
144 811,2
18,4 +8,2
150 085,7
23,8 +8,5
2006
160 445,7
17,9 +10,8
170 867,1
23,2 +13,8
115 955,4
18,2 +12,6
119 330,7
23,5 +8,0
Jan.-Aug. 2007
1)Németország teljes külkereskedelmi forgalmából Forrás:LDS NRW Informationssystem Außenhandel, erstellt am 27.10.2007
A fenti táblázat azt mutatja, hogy mekkora a teljes német külkereskedelmi forgalomból való részesedése, illetve a termékforgalom változását jelzi. Jól látható, hogy a német exportvolumenből való részesedése tartósan igen magas, mintegy 18-19%, s a növekedés dinamikája is igen jelentős. Még nagyobb az import hányada, hiszen a legnagyobb és legnépesebb felvevőpiacot jelenti Németországban 34085 négyzetkilométerével és 18158 milliós lakosságával. IX.4.Kereskedelem az EU-val Észak-Rajna-Vesztfália az Európai Unió szívében fekvő központ. Mind történelmileg, kulturálisan, gazdaságilag, közlekedésében és társadalmában kötődik európai szomszédaihoz. - 45 -
A kereskedelem csaknem 70 %-át az EU tagországaival, illetve az EFTA tagokkal bonyolítja. Oka például, hogy ezen európai országok számos vállalata eszközölt beruházásokat itt. Mindez különösen igaz Hollandiára, aki a legnagyobb külföldi befektető Vesztfáliában a nem pénzügyi beruházások tekintetében. A tartományban mintegy 600.000 fő él, akik az EU-ból, illetve valamely EFTA tagállamból érkeztek, nagymértékben hozzájárulva Vesztfália internacionális arculatához. Az európai kereskedelmi és közlekedési útvonalak nagy része Észak-Rajna-Vesztfálián keresztül vezet. 23.számú táblázat: A legfőbb export országok*
Legfőbb export
Változás
A teljes
% 2004-
német
országok
MRD Euró
1995
2005 hez
Export
MRD Euró
83,9
143,0
6,8
19,5
EU országok
MRD Euró
62,6
93,7
4,1
20,1
Franciao.
MRD Euró
8,5
13,8
5,2
18,6
Hollandia
MRD Euró
9,0
12,8
0,6
27,4
MRD Euró
7,3
12,1
10,3
27,5
Nagy-Britannia MRD Euró
6,5
10,7
-0,2
17,8
Olaszország
MRD Euró
6,0
9,4
3,1
18,3
Cseho.
MRD Euró
3,4
9,2
6,7
18,6
Ausztria
MRD Euró
4,0
7,2
5,1
13,7
Spanyolo.
MRD Euró
2,9
6,6
1,5
17,8
USA
MRD Euró
5,6
8,9
5,1
18,2
Kína
MRD Euró
1,2
5,0
11,7
24,0
érték%-a
Belgium és Luxemburg
Lengyelo., Magyaro.,
Egyéb
Forás: Wirtschaft in NRW 2006 www.wirtschaft.nrw.de
Az ország kereskedelme tradicionálisan intenzív Franciaországgal, Hollandiával és Belgiummal, valamint Luxemburggal, hiszen ezen országokkal szoros az együttműködés mind európai, mind regionális szinten, nemcsak a gazdaság, de a kultúra és a politika terén is. A Hollandiába és Belgiumba, Luxemburgba irányuló összes németországi export több mint negyede ebből a tartományból származik. A legdinamikusabban a Belgiumba irányuló export
- 46 -
bővült a 2005-ös évben. Az EU-n kívüli országok tekintetében az egyik legfőbb export partnerként a Kínai Népköztársaság neve említhető meg, a kivitel 11,7 százalékkal bővült 2005-ben, s a teljes német kivitel 24 százalékát jelentette. A kereskedelem áruszerkezetét tekintve elmondható, hogy a két vezető export ágazat a gépek és járművek, valamint a vegyipari termékek. Ugyanakkor, míg a vas és fémipar exportja 18 Mrd Eurót tett ki 2005-ben, igen jelentős volt az import is 15,4 Mrd Euróval. A mérleg még így is pozitív erre a termékcsoportra nézve. Kiugróan magas adat, a csaknem 50%-os országos export arány, illetve a 44,8%-os import arány. A fejlett ipar, közlekedés és kereskedelem azonban jelentős energiahordozó szükségletet generál, a teljes német kőolaj és földgáz import 40,4 százaléka áramlik Vesztfáliába.
- 47 -
* A 22. és a 23. táblázat össz-export adatai közti kisebb eltérés a két statisztikai hivatal által használt eltérő módszertannak köszönhető.
24.számú táblázat: A legfőbb export és import termékek
Legfőbb exporttermékek
Változás
A teljes
% 2004-
német
1995
2005 hez
termelés %-a
16,3
24,3
7,6
25,3
14,5
21,2
6,6
20,1
9,0
20,0
7,1
14,5
9,3
18,0
12,3
48,4
Mrd Vegyipari termékek
Euró Mrd
Gépek
Euró
Tehergépjárművek és Mrd alkatrészek
Euró
Vas és vasipari-, illetve egyéb
Mrd
fémtermékek
Euró
Legfőbb importtermékek
1995
Változás
A teljes
% 2004-
német
2005 hez
termelés %-a
Mrd Kőolaj és földgáz
Euró
4,1
15,5
41,7
40,4
5,0
15,4
10,8
44,8
9,1
13,6
1,1
20,3
9,3
13,5
4,5
21,5
Vas és vasipari-, illetve egyéb
Mrd
fémtermékek
Euró Mrd
Vegyipari termékek
Euró
Tehergépjárművek
Mrd
és alkatrészek
Euró
Forás: wirtschaft in NRW 2006 www.wirtschaft.nrw.de
Az importáru legnagyobb része, az Európai Unió tagállamaiból származik, ez a teljes import 66,9 százalékát jelentette 2005-ben. Ennél valamivel szerényebb az ide exportált termékek értéke, így az EU-val szemben deficitet mutat a kereskedelmi mérlege. Az egyes államok tekintetében elmondható, hogy a szomszédos Hollandia szállítja a legtöbb terméket Vesztfáliába, ez az intenzitás elsősorban a földrajzi közelségnek köszönhető,és a teljes német import 46,2%-t teszi ki. A második helyen Belgium és Luxemburg állnak, Hollandiához hasonlóan kiemelkedő adat, hogy a teljes Németországba érkező import 40,1%-a Észak-
- 48 -
Rajna-Vesztfáliába áramlik. A tengeren túli országok tekintetében Japán a legfőbb partnere, jóllehet, mivel az ide irányuló export elhanyagolható volumenű, így külkereskedelmi mérlege-sok más országéhoz hasonlóan- deficitet mutat Japánnal szemben, aki elsősorban elektronikai cikkekkel látja el Vesztfáliát. 25.számú táblázat: A legfőbb import országok Legfőbb
Változás A teljes
import
% 2004-
német
országok
MRD Euró
1995
2005 hez
érték%-a
Import
MRD Euró
90,8
143,0
6,8
19,5
EU országok
MRD Euró
58,9
95,6
8,0
27,9
Hollandia
MRD Euró
13,1
21,3
11,0
46,2
MRD Euró
5,9
12,2
19,9
35,5
Luxemburg
MRD Euró
8,9
11,5
9,8
40,1
Franciao.
MRD Euró
8,5
11,5
3,8
22,3
Cseho.
MRD Euró
3,5
9,5
3,8
20,7
Olaszország
MRD Euró
6,5
7,8
-2,9
21,8
Spanyolo.
MRD Euró
2,6
5,1
1,7
29,3
Japán
MRD Euró
6,2
6,9
-9,3
30,3
USA
MRD Euró
4,5
4,6
3,7
11,0
Kína
MRD Euró
2,5
11,5
16,0
33,8
NagyBritannia Belgium és
Lengyelo., Magyaro.,
Egyéb
Forás: wirtschaft in NRW 2006 www.wirtschaft.nrw.de
Mint az a két táblázatból is leolvasható, a tartomány külkereskedelmi mérlege tartósan deficites, mely elsősorban a hatalmas mennyiségű kőolaj és földgáz importnak köszönhető.
IX.5.Kereskedelem Magyarországgal
Németország részaránya a magyar kivitelben 2006-ban 29,5%, a behozatalban 27,4%, 2007. első tíz hónapjában pedig sorrendben : 29,08% és 27,49% volt. Magyarország aránya a - 49 -
teljes német külkereskedelemben: a német import 2,4%-a származik magyar forrásból, míg az export 1,8%-a érkezik Magyarországra. Ugyanakkor Németországnak a teljes magyar exportban elért részaránya – a forgalom folyamatos növekedése ellenére – évről évre mérséklődik, mely mögött a magyar exportnak és importnak az EU új tagországaival, illetve olyan fontosabb államokkal lebonyolított forgalmának több éves, az átlagot meghaladó ütemű növekedése áll, mint Lengyelország, Románia, Oroszország vagy Kína. Magyarország 2006ban Németország 15. legfontosabb exportpiaca és 17. legfontosabb import beszerzési forrása volt. Az EU „új tagországai” sorában a magyar-német forgalmat mind az exportban, mind az importban meghaladó dinamikája folytán Csehországgal és Lengyelországgal szemben növekedett a lemaradásunk. A kétoldalú árukereskedelem egyenlege a 2006-os év szerény többlete után 2007. első kilenc hónapjában 723,1 millió eurós többletet ért el. 2007. első kilenc hónapjában a Németországba irányuló magyar kivitel 15%-kal növekedett (14,6 mrd Euró), miközben az onnan származó behozatal (13,9 mrd euró) 13,6%-kal haladta meg az előző év első kilenc havi forgalmát. A magyar kivitel bővülésének dinamikája ugyanakkor a nagyon erős kezdés (I-IV. hó 20,2%) után mérséklődött. Magyarország főbb exportcikkei a következők: gépjárműsorok, villamosenergia-termelési berendezések, rádió- és tv-készülékek, szórakoztató-elektronikai termékek, valamint személygépkocsik és lakókocsik. A behozatal legfontosabb termékei: gépjárműmotorok és alkatrészeik, villamosenergia-termelési berendezések, elektrotechnikai építőelemek, vas-, lemez-, és fémáruk, személygépkocsik és lakókocsik, valamint csapágyak, fogaskerekek. A német tartományok közül Magyarország számára a két legfontosabb partner Bajorország és Baden-Württemberg, e két tartomány fedi le a német-magyar áruforgalom több mint 50%-át. A magyar exportőrök különösen jól teljesítettek a legfontosabbnak számító öt tartományban a 2007-es év első kilenc hónapjában, mindben kétszámjegyű növekedés volt tapasztalható, és mindben nőtt (Bajorország esetében pedig ismét pozitívba fordult) a magyar aktívum. De ezek közül is kiemelendő Bajorország, ahol 33%-kal nőtt az export, míg az import 11,2%-kal. Baden-Württemberg tartomány továbbra is stabil, erős növekedést produkál, az export 13,4%-kal, az import 9,6%-kal nőtt, és itt a legnagyobb a magyar aktívum. A hesseni és alsó-szászországi export meglehetősen hasonló eredményeket mutat,16,4% és 16,6%, az import 16,7% és 14,4%-kal bővült. Mindkét növekedési ütem elmarad a szövetségi átlagtól, így e tartományok aránya kissé visszaesett a Németországba
- 50 -
irányuló exportban. A volt keletnémet tartományokba irányuló export (MecklenburgElőpomeránia kivételével) jelentős növekedést mutat (Brandenburg és Szász-Anhalt 30%, Türingia 50% feletti), az egyenleg tehát javult e viszonylatban, de még mindig passzívumot mutat minden ex-NDK-s tartomány tekintetében. Észak-Rajna-Vesztfáliában a szövetségi átlaghoz hasonló exportnövekedés volt tapasztalható, ez 19,4%-t jelentett, az import 7,7%-kal nőtt, ugyanakkor kiemelkedő, hogy csaknem megháromszorozódott a magyar aktívum mértéke. A magyar exportban kiemelkedő szerepet töltenek be a német működő tőkével megtelepedett vállalatok. A német beruházók megtalálhatók az iparban, a nagy- és kiskereskedelemben és a szolgáltatásokban egyaránt. A nagyvállalatok tevékenységét jól egészítik ki az egyebek között a beszállító iparban létrejött kis és közepes méretű vállalkozások. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint a német cégek magyarországi befektetéseinek értéke 2006-ban 1,3 milliárd euróra tehető (az összes német működő tőke értéke 14,7 Mrd euró). A két nagy déli tartomány , Bajorország, BadenWürttemberg, valamint a gazdaságilag legerősebb (GDP teljesítmény) és legnagyobb lélekszámú nyugati tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália adja a magyarországi befektetések több mint kétharmadát, továbbá a kétoldalú forgalom 67%-át. Magyarország Németországgal való kétoldalú áruforgalmában a tartományok közül Észak-Rajna-Vesztfália 2006-ban Baden-Württemberg után harmadik helyet ért el 5,03 milliárd euró összforgalommal. A listavezető Bajorországgal egyébként 8,6 milliárd eurós forgalmat bonyolított le Magyarország. 2007 első tíz hónapjában az export 18 százalékkal, azaz 2,59 milliárd euróra, az import 7,7%-kal 2,19 milliárd euróra növekedett az előző év azonos időszakához képest.
- 51 -
26.számú táblázat: A magyar – észak-rajna-vesztfáliai áruforgalom
A magyar - észak-rajna-vesztfáliai áruforgalom (millió euró) 4000 Export 2000
Import Egyenleg
0
2002 2003 2004 2005 2006 2007
Export
1814 1920 2894 2875 2724 2590
Import
1544 1846 1806 1908 1908 2186
Egyenleg 270 74,8 1089 967 816 404
Forrás: KÜM A fenti táblán jól látszik, hogy a külkereskedelmi mérleg az elmúlt hat évben mindig pozitívan alakult magyar szempontból. Ez elsősorban annak a jelentős mennyiségű cégnek köszönhető, amelyek észak-rajna-vesztfáliai vállalkozások beruházásaiként jöttek létre hazánkban. Megfigyelhető, hogy a két ország, illetve tartomány kereskedelme dinamikusan bővült az elmúlt években, jóllehet az aktívum minden évben hazánk mérlegében képződött. A kereskedelem intenzitását növeli a dinamikus beruházási tevékenység, melyet az észak-rajnavesztfáliai cégek fejtenek ki hazánkban, elsősorban a németnél jóval alacsonyabb bérköltségek, és a megfelelő infrastruktúra miatt. A hazánkból Vesztfáliába áramló áruk és szolgáltatások volumene több mint a duplájára nőtt 2004-ben, mikor Magyarország is az Európai Unió tagállama lett. A hazánk által vásárolt termékek volumene szinte változatlan, az utóbbi években mindig a teljes vesztfáliai export 14-15%-nak felel meg.
- 52 -
27.számú táblázat: Import cikkek JanImport cikkek
Aug.2007 Mill.Euró
2006 Vált.%
2005
Mill.Euró Vált.%
2004
Mill.Euró Vált.% Mill.Euró Vált.%
2003
2002
Mill.Euró Vált.% Mill.Euró Vált.%
Tehergépjármű és alkatrészei
256,2 +28,9
312,2 +56,7
199,3 +16,4
171,2 -36,6
269,9 -9,2
297,4 +9,6
1740,4 +168,0
649,4 +82,5
355,8 +28,1
Híradástechnikai és elektronikus eszközök
673,8 +24,1
Kémiai termékek
52,4 +16,0
Fémtermékek
1030,6 0,0
1313,7 -24,5
70,9 +19,5
59,3 +23,1
48,2 -14,6
56,4 +5,5
53,5 +1,2
84,1 -7,5
129,7 -23,9
170,5 +13,3
150,5 +122,2
67,7 -5,7
71,8 +0,3
acéltermékek
100,7 +35,4
114,2 -2,8
117,5 +28,0
91,8 -5,0
96,6 +8,0
89,4 -9,1
Egyéb áruk
323,5 +25,3
313,9 +133,6
134,4 +42,6
94,2 x
3,0 +8,2
2,8 +0,7
Vas- és
Gépek, berendezések
178,4 +41,6
99,6 -5,1
210,2 +24,7
64,5 -31,0
93,5 +28,2
168,5 -5,8
179,0 -9,0
196,7 +12,0
Mezőgazdasági termékek
74,9 +108,8
72,9 +149,0
29,3 -34,3
44,6 +79,9
áramfejlesztő eszközök
154,8 +12,7
188,0 -5,8
199,6 +21,9
163,7 +6,0
86,6 +28,8
112,1 -1,9
114,2 +18,7
96,2 +9,5
154,5 -4,3
161,5 -21,6
Élelmiszeripari termékek
87,9
-4,5
Forrás:LDS NRW Informationssystem Außenhandel, erstellt am 27.10.2007
Míg az élelmiszeripari termékek Magyarországról való behozatala 2002-ben és 2003-ban még negatív irányba változott, hazánk EU-csatlakozását követően dinamikus bővülés figyelhető meg, mely 2007 első három negyedévében elérte a 28,8 százalékot. Ennél is kiemelkedőbb, 100%-t meghaladó növekedést produkál a mezőgazdasági termékek importja, jóllehet Észak-Rajna-Vesztfáliában is nagy területek állnak mezőgazdasági célú hasznosítás alatt. 2004 óta megduplázódott a tehergépjármű, és alkatrészeinek kivitele is, mely 2006-ban rekord 56,7 százalékos emelkedést mutatott. A leggyengébb teljesítményt a fémtermékek, illetve az áramfejlesztő eszközök importja mutat, ahol egyes években negatív irányú változás figyelhető meg. A vegyi anyagok behozatala szintén jelentős, hiszen a tartomány gazdaságában nagy szerepet játszik a vegyipar és a gyógyszeripar. A gépipari import fellendülése 2007-ben a kedvező konjunktúra mellett a számos hazánkban gyártó észak-rajnavesztfáliai cégnek köszönhető. - 53 -
92,0 -1,8
28.számú táblázat: Export cikkek JanExport cikkek
Aug.2007 Mill.Euró
2006
2005
Vált.% Mill.Euró Vált.%
2004
Mill.Euró Vált.% Mill.Euró Vált.%
2003 Mill.Euró Vált.%
2002 Mill.Euró Vált.%
Tehergépjármű és alkatrészei
364,9 +36,6
423,6 +34,2
315,6 +20,8
261,1 +4,2
250,6 +7,9
232,2 +13,9
eszközök
133,7 -40,4
306,6 +1,3
302,8 -10,0
336,2 +3,9
323,7 +149,8
129,6 -47,6
Kémiai termékek
177,1 +10,8
247,1 +15,7
213,6 +16,6
183,1 +11,6
164,1 +3,8
158,1 +3,9
Fémtermékek
176,0 +15,6
235,0 +2,7
228,8 +12,6
203,2 -3,3
210,0 -0,8
211,7 +1,6
acéltermékek
168,6 +21,7
208,1 +14,9
181,2 +19,4
151,7 +7,3
141,5 +13,8
124,3 +2,9
Egyéb áruk
131,3 +9,5
184,5 +160,4
70,9 +17,5
160,9 +30,1
182,3 -12,1
66,9 +11,0
108,8 +24,6
87,3 +61,9
82,5 +19,9
108,8 +28,0
70,5 +6,4
100,8 +6,9
Híradástechnikai és elektronikus
Vas- és 60,3 +215,4
19,1 +8,1
17,7 +11,2
254,3 +23,3
206,2 +11,5
53,9 +79,9
30,0 +13
26,5 +6,7
85,0 -16,2
101,4 -35,1
156,2 -5,8
165,8 +12
94,3 +2,9
91,7 -5,3
96,8 +8,4
89,3 -7,1
Gépek, berendezések
204,7 -8,0
225,6 -11,3
Élelmiszeripari termékek Áramfejlesztő eszközök Gumi és PVC termékek
Forrás:LDS NRW Informationssystem Außenhandel, erstellt am 27.10.2007
A hazánkban értékesített termékek köre nagyjából megegyezik az általunk exportált termékekével, jóllehet a mezőgazdaságban előállított javak itt nem szerepelnek. A hazánkba irányuló export minden áru tekintetében dinamikusan növekedett 2007 első három negyedévében, kivéve a híradástechnikai és elektronikus eszközök piacán, ahol a kivitel igen jelentősen, 40,4%-kal csökkent.
X. Magyarország és Észak-Rajna-Vesztfália ma
X.1. Diplomáciai kapcsolatok, témák
- 54 -
Észak-Rajna-Vesztfália évek óta az egyik legfontosabb gazdasági partner Magyarország számára a két déli tartomány, Bajorország és Baden-Württemberg mellett. A kapcsolatok ápolása és mélyítése a gazdasági irányítás egyik fontos célkitűzése. Április 21-én, Jürgen Rüttgers miniszterelnök tervezett látogatásakor kerül sor várhatóan az új, Megerősített Partnerségi Együttműködésről szóló egyezmény aláírására, miután a közelmúlt egyik fontos eseményeként 2006. október 4-én megnyílt a Düsseldorfi Főkonzulátus. Szintén fontos esemény a két gazdaság kapcsolatainak elmélyítésében, a 2008. január 29én lezajlott a „Gazdasági kapcsolatok Magyarország és ÉRV között” című rendezvénysorozat nyitókonferenciája. A konferenciák fókuszában a globális gazdaság, a globális szintű termelés-optimalizálás, a menedzsmentek a politikától való függetlenítése állnak. A rendezvénysorozat szervezői a Düsseldorfi Főkonzulátus Gazdasági Osztálya és a Düsseldorfi Kereskedelmi és Iparkamara. Az előadás követendő példaként jelölte meg Észak-RajnaVesztfáliát Magyarország számára, mind a K+F intézményrendszerének kiépítettsége, mind a tartomány FDI vonzó képessége terén, illetve a KKV-k gazdasági ereje terén. Említésre került a két tartomány közti jelentős, 5 milliárd euró fölötti külkereskedelmi forgalom, illetve az Észak-Rajna-Vesztfáliából származó befektetések. Jóllehet a befektetés-ösztönzés témája jelenleg igen kényes a vesztfáliaiak számára, a bochumi Nokia-gyár bezárása okán. A Nokia ugyanis nemrégiben úgy döntött, a magas bérköltségek miatt bezárja, és Magyarországra, illetve Romániába költözteti bochumi gyáregységét. A döntés igen nagy port kavart Vesztfáliában, hiszen ez 23 dolgozó, illetve további 1000, a szervízhálózatban foglalkoztatott szakember munkahelyét érinti, de a beszállítókat is figyelembe véve összesen mintegy 4000 munkahely szűnik meg. A cég vezetője az akár „tízszer alacsonyabb” bérköltséggel magyarázta, hogy a gyártás ezen túl a romániai Kolozsvár közelében levő ipari parkban létesítendő új gyárban, illetve a kibővítésre kerülő komáromi gyárban folytatódik majd. A „Die Welt” és a „Handelsblatt” című lapok egyébként azt is tudni vélik, hogy a Nokia milyen mértékben és formában jut támogatáshoz a magyar államtól. A tartomány elöljáróit mindazonáltal igencsak meglepte, és felháborította a cég váratlan bejelentése, ami nem meglepő, ha a cégnek folyósított támogatások volumenét tekintjük. A finn Nokia az elmúlt években összesen 88 millió euró támogatást kapott a bochumi gyár működtetéséhez. Ebből 1995 és 1999 között 60 millió eurót az észak-rajna-vesztfáliai tartományi kormány, és még 2007-ig további 28 millió eurót a szövetségi kormány bocsátott a cég rendelkezésére. A kormányzat azonban most a támogatás visszaperlését tervezi, azzal vádolva a Nokiát, hogy nem hozott létre a megállapodásban rögzített számú munkahelyet.
- 55 -
X.2.Tervezett beruházások, bővítések: X.2.1.ThyssenKrupp: ThyssenKrupp csoport több más észak-rajna-vesztfáliai vállalkozás mellett, szintén a magyarországi beruházásainak bővítésére készül, melynek okán felkérték Dr. Garamhegyi Ábel szakállamtitkárt, hogy tegyen látogatást a cég düsseldorfi központjában, és tartson előadást a magyar befektetési környezetről. A beruházásokhoz akár EKD- támogatás, akár projekttámogatás keretében a magyar állam is hozzájárulna. ( Az EKD egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatást jelent, melynek nyújtója a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az ITDH közreműködésével. A támogatás feltétele a feldolgozóipari, K+F, és a regionális szolgáltató központok esetén, hogy a beruházás értéke meghaladja a 10 millió eurót, s ezzel a nem kedvezményezett régiókban minimum 100, a kedvezményezett régiókban minimum 50 munkahelyet teremtsen.) Első lépésben a ThyssenKrupp Technologies – Presta kormánymű budapesti fejlesztő központjának bővítését tervezik 2009-ig, mellyel 100 új munkahelyet teremtenek magasan képzett mérnökök számára. A cég ezen kívül új üzem létre hozását tervezi a kormányművek gyártására 2008-ban. Magyarország itt még versenyben áll Csehországgal, illetve Lengyelországgal, ahol a Presta cégnek már van gyártóüzeme. A termelő beruházás tervezett értéke mintegy 25-60 millió euró, mely minimum 250 fő foglalkoztatását biztosítaná, 1-2 millió db/év gyártási kapacitásával. A cég harmadik projektje a ThyssenKrupp Steel beruházás Felsőlajoson. A ThyssenKrupp Építőelemek Kft. 11,83 millió USD beruházással Felsőlajoson hozott létre „acél szendvics” gyártó üzemet, 66 fő alkalmazását tervezve. Az üzemet 2007. november 22-én avatták fel. Ebből az üzemből látják majd el a magyar, cseh, szlovák, ukrán, román, bulgár, szerb és a horvát piacot is szendvicspanelekkel. A cég vezetősége időközben újabb beruházási tervről adott tájékoztatást. A telephely választás a zöld mezős beruházásra még nem zárult le, de egyik lehetséges megoldás Felsőlajoson a szomszéd telek megvásárlása. A beruházás tervezett értéke meghaladja a 1 millió eurót, s az első fázisban tervezetten mintegy 150-160 főnek biztosít majd munkahelyet, főként betanított munkásoknak. - 56 -
Magyarország szintén versenyben van Románia és Horvátország mellett a ThyssenKrupp Elevator tervezett beruházásáért. Az ágazat eddig csupán disztribúciós és szerviz tevékenységgel volt jelen hazánkban, a szerviz tevékenység Bátonyterenyén folyik. A ThyssenKrupp a lift és felvonó gyártásban a világ harmadik legnagyobb vállalata. A tevékenységracionalizálás szempontjából merült fel a tevékenység központosítása és olcsóbb régióba (Kelet-Közép-Európa) telepítése. A tervezett beruházás értéke meghaladja a 20 millió eurót, és első körben 200 munkahelyet teremtene, mely a bővítés után 400-ra nőne. A lehetőség főként képzett szakmunkásoknak áll majd fenn. X.2.2.Henkel Magyarország Kft.: Az egyik további legjelentősebb magyarországi beruházás a Henkel Magyarország Kft., melynek jelenleg három telephelye van az országban: Vác, Barcs és Körösladány. A beruházó jelenleg 714 embert foglalkoztat, ezen túl azonban tevékenység kihelyezéssel bérelt munkaerőt is igénybe vesz, így a foglalkoztatottak teljes létszáma becsülhetően eléri az 1000 főt. Jelenleg a körösladányi üzem állandóan 550 főt foglalkoztat, bérelt munkaerőként pedig további 200-250 főt, főleg a nagy szezonális ingadozásnak megfelelően. A cég árbevétele a megalapítása óta dinamikusan növekszik, 2007-ben várhatóan elérte a 79 milliárd forintot. Az ITDH Hungary munkatársai 2007. november 30-án tárgyaltak a magyar cég ügyvezető igazgatójával, aki jelezte, hogy EKD támogatást szeretnének igényelni a következő három évben megvalósuló kapacitásbővítő beruházáshoz. A tervek szerint a körösladányi telephelyen 2008 és 2010 között kb. 10-12 millió euró értékben hajtanának végre fejlesztéseket. X.2.3.Agiplan: Az Agiplan 1963-ban alakult, mint mérnöki tervezőiroda. Azóta 150 alkalmazottal ÉszakRajna-Vesztfália egyik vezető tanácsadó cégévé nőtte ki magát Industrie Consulting, Reengineering, Projektmanagement tevékenységi körökkel. 2000 óta a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Ziel2-Sekretariatot (közreműködő szervezet) vezeti, mely a tartományi EU-támogatások (2000-2013-ig) mintegy 4 milliárd euró felhasználásának folyamatában vesz részt. Hazánkban a tevékenység súlypontja a logisztikai, reengineering, relocation projektek, az EU-források felhasználásával kapcsolatos tapasztalatok továbbadása : best-practice know-how-transfer, mely egyenlőre sajnos csupán tervbe vett célként valósult meg. A tárgyalásokat erről már 2003-ban megkezdték, 2004-ben részt vettek a Gazdasági
- 57 -
Vegyes Bizottság düsseldorfi ülésén, utána Nagy Sándor (akkori államtitkár) látogatta meg a céget. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben korábban Heil Péterrel, Baráth Etelével, jelenleg pedig Vági Mártonnal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökével tartják a kapcsolatot. A Magyarország-ÉRV Gazdasági Vegyes Bizottság együttműködési keretein belül megbeszélések folytak 2006.október 3-án Budapesten. Az Agiplan a vállalkozói delegáció tagjaként részt vett a megbeszéléseken Garamhagyi államtitkár úrral, Bajnai Gordon miniszterrel és további cégek képviselőivel. A Thoben miniszter asszonnyal és Kóka miniszter úrral történt tárgyalásokon az Agiplan szintén részt vett. Az Agiplan a jövőben a projektfejlesztés, projektmenedzsment, támogatás menedzsment, logisztikai struktúrák, klaszter- és hálózatmenedzsment területén szeretnének támogatást nyújtani. Az Agiplan jelenlegi projektjei: •
Essen Európa kulturális fővárosának projekt előkészületeiben segít, így a tapasztalatokat, a know-how-t és a célok közös tervezését és megvalósítását Magyarország – Pécs rendelkezésére tudja adni.
•
Projektfejlesztés és projektmenedzsment olyan nagyprojektek esetében, mint a faddi bioethanol gyár.
•
Támogatás és know-how-transzfer a befektető áttelepedése, ill. áthelyezése keretein belül Magyarország és Németország között.
•
Szolgáltatástámogatás különböző területeken Miskolc városáért (Polgármester és Miskolc Holding)
•
Rendezvénymenedzsment Észak-Rajna-Vesztfáliában: Logisztika Magyarország
•
Regionális konferencia Békéscsabán (súlypontelemzés a régióban)
XI. Összegzés Észak-Rajna-Vesztfália Németország egyik legnagyobb és a legnépesebb tartománya. Hatalmas potenciállal rendelkezik a gazdaság minden terén. Képzett munkaerő áll az ide települő cégek rendelkezésére, melyet a széles spektrumú és nívós felsőoktatási intézmények,
- 58 -
illetve szakiskolák biztosítanak. Szükség is van a magasan kvalifikált munkaerőre, hiszen a világgazdaságban uralkodó trend alapján a hazai és ide települt cégek is kitelepítik az egyszerűbb folyamatokat az alacsonyabb bérköltségű országokba, lásd a nemrégiben nagy vihart kavart bochumi Nokia-gyár bezárását. Mint a német gazdaság egészében, itt is a fellendülés jelei mutatkoztak az elmúlt egy-két évben, mely bizakodásra ad okot a jövőre nézve. Mindazonáltal a tartomány gazdasága igen erősen külkereskedelem függő, így a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok hamar visszahatnak a helyi gazdaságra. A tartománnyal, mint Németország egészével igen szoros gazdasági kapcsolatokat ápol hazánk. Jelentősége mint a beruházások, mind a kereskedelem terén kimagasló, jóllehet sorrendben csupán harmadik a két déli állam, Bajorország és Baden-Württemberg mögött. A Magyarországon megtalálható hat legnagyobb német befektető közül kettő ebből a tartományból származik, az E.on Kraftwerke és az RWE, mindkét vállalat a villamosenergiatermelésben és az energetikában aktív. A két kormányzat továbbra is erősíteni igyekszik a két gazdaság kapcsolatait, hiszen hazánk számára hatalmas exportpiacot jelent a tartomány, míg a Magyarországra irányuló befektetések számos új munkahelyet teremthetnek. Véleményem szerint a tartomány kivételes potenciállal rendelkezik mind a munkaerő, mind a kereskedelmi kapcsolatai, mind a tőke vonzó képessége terén. Földrajzi elhelyezkedése szintén igen kedvező. Mind a kereskedelem, mind a beruházások igen nagyszámú országhoz kötik, így egy esetlegesen bekövetkező gazdasági válság kevésbé válik itt érezhetővé, mint azokban a tartományokban, melyek döntően egy ország csoport felé elkötelezettek. A fejlődésnek jelentős lendületet ad a tartományi vezetés által folytatott gazdaságpolitika, mely mind a hazai, mind a globális kihívásoknak igyekszik megfelelni. A munkaerőpiacra ható egyik jelentős erőfeszítése a képzett munkaerő „kinevelése”, melyet a számos felsőoktatási intézmény, kutatási és tudományos centrum, és szakiskolák fenntartásával igyekszik biztosítani. Emellett jelentős figyelmet fordít a nők foglalkoztatásának növelésére, illetve a nem megszokott foglalkoztatási formák népszerűsítésére. Emellett jelentős támogatásban és ösztönzésben részesülnek a kis- és középvállalkozások, melyek a gazdaság gerincét képezik a tartományban. A magam részéről nagyon fontosnak tartom az ilyen vállalkozások támogatását, hiszen ezek esetében igen valószínűtlen az olyan fajta bezárás, és a munkahelyek felszámolása, mint egy multinacionális vállalat esetében, lásd a Nokia bochumi gyárát. Szintén helyes lépésnek tartom az olyan innovatív programok támogatását,
- 59 -
mint a megújuló energia termelése és kutatása, és a lakosság környezettudatosságának előmozdítása például az „NRW spart Energie” program keretében. Összességében elmondható, hogy az évek óta tartó (egész Németországot sújtó) gazdasági visszaesés után az elmúlt 2 évben a fellendülés jelei látszanak. A 2007-es év egyértelműen a konjunktúráé volt a tartomány tekintetében. Minden jel arra mutat, hogy a tartomány a gazdasági növekedés terén lépést tudott tartani az országos átlaggal. Az előzetes észak-rajnavesztfáliai számítások szerint az első féléves növekedés még meg is haladta a német átlagot, mely 2,9% volt, míg a tartomány GDP-je 3%-kal növekedett. Jóllehet a GDP növekedés mértéke még csupán becsült adat, a többi konjunktúra mutató vizsgálata során, mint a megrendelések alakulása, az ipari termelés vagy a bejelentett foglalkoztatottak száma, egyértelműen megállapítható, hogy a tartomány felzárkózott a növekedésben az országos átlaghoz. A fellendülés mindenekelőtt a beruházási- illetve a külpiaci keresletnek volt köszönhető. A felszerelési/ berendezési tárgyak terén a beruházások mintegy 8,0%-kal nőttek 2007-ben az előzetes számítások alapján. Különösen megnőtt a gépek iránti kereslet, ami nagyon kedvező az észak-rajna-vesztfáliai termékszerkezetet tekintve. A kivitel az év első nyolc hónapjában folyóáron 12%-kal növekedett, ezzel megelőzve az országos átlagot, amely 10% volt. Ez főként annak köszönhető, hogy az Egyesült Államok, mint felvevő piac, kevésbé játszik jelentős szerepet a tartományban székelő cégek kereskedelmében, mint például a bajor vagy baden-württembergi cégekében. Így az itteni gazdaságot némileg kevésbé befolyásolta az USA-beli megrendelések visszaesése, mint a többi tartományét. Az észak-rajna-vesztfáliai cégek elsősorban olyan színtereken vannak átlagon felüli mértékben jelen, mint a gyorsan növekvő kínai, indiai vagy orosz piac. Mindez oda vezetett, hogy a köztes javak termelésének növekedése megállt, míg a beruházási javaké felgyorsult, olyannyira, hogy a várakozások szerint jóval meg is haladja a német átlagot. A fogyasztási javak termelésében tapasztalt növekedés azonban elmarad az országban mért átlagtól, ez részben az ÁFA emelés miatt mindenhol gyengébb volt. Összességében az ipari termelés 6%-kal bővült a tartományban, országosan pedig 6,5%-os volt a növekedés. A becslések szerint az építő ipari termelés mintegy 2,5%-kal emelkedett, ez szintén elmarad a németországi átlagos 3,1%-tól, ezen belül is főként a lakásépítések növekedése volt gyenge. A szolgáltatási szektor termelésének növekedése csak kevéssel haladja meg az országos átlagot, a német 1,8% helyett 1,9%-kal. Erre utal az itteni kedvezőbb foglalkoztatási adat is a szolgáltatás szektorban. A 2007-re várt reál gazdasági növekedés így 2,6%-ra tehető, ami csaknem megegyezik a Németországban mért átlagos bővüléssel. Ez mindenesetre több annál, mint amit egy évvel - 60 -
ezelőtt jósoltak az IHK (Industrie und Handelskammer) munkatársai. Akkoriban csupán 1,6%-os növekedést jósoltak, feltételezve, hogy az összgazdasági növekedés is alacsonyabb értéket vesz majd fel. A vártnál azonban jóval élénkebb volt mind a külföldi, mind a belföldi kereslet a felszerelési/ berendezési tárgyak iránt. Az ÁFA emelés hatásait ezzel szemben helyesen sikerült megítélni. A tartós konjunkturális felívelés és a visszafogott növekedést mutató munkabér költségek hatása általános javulást eredményezett az észak-rajna-vesztfáliai munkaerő piaci mutatók tekintetében. A munkanélküliek száma a teljes 2007-es év átlagában csaknem 160 000 fővel csökkent, ezzel a munkanélküliségi ráta a korábbi 10,7%-ról 9,0%-ra esett vissza. A fogyasztói árak, az országos aránnyal megegyező módon, 2,1%-kal nőttek. Az árstruktúrában azonban felfedezhetők kisebb eltérések. Észak-Rajna-Vesztfáliában ugyanis jelentősebb mértékben nőttek az energiaárak, mint az országos átlag, a lakásépítés költségei illetve számos fogyasztási cikk ára azonban kisebb mértékben emelkedett. A megindult kedvező folyamatok tartóssága azonban nagymértékben függ a világgazdaságból begyűrűző kedvezőtlen hatások erősségétől. Az elemzők várakozásai máris megdőltek, a válság jóval súlyosabb következményekkel járhat, mint arra számítani lehetett.
- 61 -
Táblázatjegyzék Sorszám, cím, oldalszám, forrásadatok letöltésének helye, letöltés ideje 1. számú táblázat: Területhasznosítás (6.o.) http://www.lds.nrw.de/statistik/datenangebot/daten/a/r322flaeche.html 2007-10-30 12:35 2. számú táblázat: Lakosság (7.o.) http://www.lds.nrw.de/statistik/datenangebot/daten/b/struktur/r311ausl.html 2007-10-30 13:34 3. számú táblázat: A lakosság életkor szerinti megoszlása (9.o.) http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/Internet/DE/Navigation/Statistiken/B evoelkerung/Bevoelkerung.psml;jsessionid=7102D1F61E9E84BC778DACBEFD77C5B3.int ernet 2007-11-10 16:20 4. számú táblázat: A GDP szektorális megoszlása (12.o.) http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/SharedContent/Oeffentlich/AI/IC/Pu blikationen/Jahrbuch/VGR,property=file.pdf 2008-01-03 10:34 5. számú táblázat: Munkatermelékenység és GDP 2006-ban (13.o.) http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/SharedContent/Oeffentlich/AI/IC/Pu blikationen/Jahrbuch/VGR,property=file.pdf) 2008-01-10 14:23 6. számú táblázat: Az egy főre eső GDP változása (14.o.) http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/SharedContent/Oeffentlich/AI/IC/Pu blikationen/Jahrbuch/VGR,property=file.pdf 2008-01-03 10:34 7. számú táblázat: Reál GDP növekedés (15.o.) http://www.wirtschaft.nrw.de/zAblage_PDFs/Jahreswirtschaftsbericht_2007.pdf 227-01-13 2007-11-20 13:35 8. számú táblázat: Az adóbevételek alakulása a költségvetésben előirányzottakhoz képest (20.o.) www.nrw.de 2007-12-15 11:56 (Finanzbericht) 9. számú táblázat: Szociális kiadások (20.o.) http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/Internet/DE/Navigation/Publikatione n/Querschnittsveroeffentlichungen/Jahrbuch,templateId=renderPrint.psml__nnn=true 200802-10 11:23
- 62 -
10. számú táblázat: Az egyes ipari ágazatok forgalma 2006-ban (28.o.) Financial Times Deutschland ,NRW Stat 2007.11.06 14:54 11. számú táblázat: Építőipari termelés (28.o.) https://wwwec.destatis.de/csp/shop/sfg/bpm.html.cms.cBroker.cls?cmspath=struktur,vollanzeige.csp&ID= 1021748 2008-01-21 09:43 12. számú táblázat: Bányászat és feldolgozó ipar (30.o.) http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/Internet/DE/Navigation/Publikatione n/Querschnittsveroeffentlichungen/Jahrbuch,templateId=renderPrint.psml__nnn=true 200802-10 11:23 13. számú táblázat: Termelési index (32.o.) http://www.lds.nrw.de/statistik/datenangebot/daten/k/verarbgew/api/r321prodindex.html 2007-10-27 13:16 14. számú táblázat: Turisták száma, vendégéjszakák 2006. (33.o.) www.nrw-tourismus.de 2007-09-10 18:12
15. számú táblázat: Turizmusintenzitás (34.o.) Statistisches Bundesamt Wirtschaft und Statistik 5/2007 2008-01-12 15:56 16. számú táblázat: Foglalkoztatottság 2006-ban (35.o.) http://www.mags.nrw.de/08_PDF/001/Arbeitsmarktreport_03_2007.pdf 2007-10-13 12:10 17. számú táblázat: A munaknélküliség alakulása (38.o.) http://www.mags.nrw.de/08_PDF/001/Arbeitsmarktreport_03_2007.pdf 20010-13 12:23 18. számú táblázat: Költségvetési kiadások/ bevételek (69.o.) Statistisches Jahresbuch NRW 2007 www.wirtschaft.nrw.de 2008.01.12 10:51 19. számú táblázat: A Németországban megvalósított külföldi beruházások mértéke az egyes tartományokban 2005-ben (mrd euró) (41.o.) http://www.nrwinvest.com/nrwinvest/nrwinvest.nsf/contentByKey/BSEE-72JCVC-DE-p FDI 2008-02-20 14:54 20. számú táblázat: A legjelentősebb beruházók (42.o.) http://www.nrwinvest.com/nrwinvest/nrwinvest.nsf/contentByKey/BSEE-72JCVC-DE-p 2008-02-20 14:54 21. számú táblázat: Néhány jelentősebb beruházási példa (43.o.) http://www.nrwinvest.com/nrwinvest/nrwinvest.nsf/contentByKey/BSEE-72JCVC-DE-p 2008-01-12 14:54 - 63 -
22. számú táblázat: ÉRV részesedése a teljes német kereskedelemből (45.o) http://www.aussenhandel.lds.nrw.de/aushi/html/isa_start.htm 2007-12-10 13:45 23. számú táblázat: A legfőbb export országok (46.o.) www.wirtschaft.nrw.de 2007-10-21 10:20
24. számú táblázat: A legfőbb export és import termékek (48.o.) Wirtschaft in NRW 2006 www.wirtschaft.nrw.de 2007-10-30 12:20 25. számú táblázat: A legfőbb import országok (49.o.) www.wirtschaft.nrw.de 2007-10-30 12:20 26. számú táblázat: A magyar – észak-rajna-vesztfáliai áruforgalom (52.o.) KÜM 27. számú táblázat: Import cikkek (53.o.) http://www.aussenhandel.lds.nrw.de/aushi/html/isa_start.htm 2007-11-30 12:20 28. számú táblázat: Export cikkek (54.o.) http://www.aussenhandel.lds.nrw.de/aushi/html/isa_start.htm 2007-11-30 12:20 Utolsó ellenőrzés dátuma: 2008-04-01
- 64 -
Források 1. http://www.destatis.de/laenderpyramiden/ 2. http://www.statistikportal.de/Statistik-Portal/de_zs11_nrw.asp 3. http://www.statistikportal.de/Statistik-Portal/de_jb11_jahrtab21.asp 4. http://www.statistik-bw.de/Landwirtschaft/LGR/Laender_home.asp 5. http://www.statistikportal.de/Statistik-Portal/de_jb11_jahrtab20.asp 6. http://www.statistikportal.de/Statistik-Portal/de_inhalt24.asp 7. http://www.lds.nrw.de/statistik/datenangebot/daten/a/r322flaeche.html 8. http://www.lds.nrw.de/statistik/datenangebot/daten/b/struktur/r311ausl.html 9. http://www.lds.nrw.de/statistik/datenangebot/daten/b/struktur/r311ausl.html 10. http://www.lds.nrw.de/statistik/datenangebot/daten/b/struktur/r311ausl_azr.html 11. http://www.lds.nrw.de/statistik/datenangebot/daten/b/r311prog.html 12. http://www.lds.nrw.de/statistik/datenangebot/daten/b/r311gestorb.html 13. http://www.lds.nrw.de/statistik/datenangebot/daten/b/r311dichte.html 14. http://www.lds.nrw.de/statistik/datenangebot/daten/index.html 15. http://www.vgrdl.de/Arbeitskreis_VGR/ergebnisse.asp#BIP 16. http://www.pub.arbeitsamt.de/hst/services/statistik/000000/html/start/monat/Arbeitsm arktbericht-engl/2007/0807.pdf 17. http://www.pub.arbeitsamt.de/hst/services/statistik/aktuell/iiia4/jzaaemter/eckw140_3 01.xls 18. http://www.pub.arbeitsamt.de/hst/services/statistik/aktuell/iiia4/aaemter/eckw140_05. xls 19. http://www.pub.arbeitsamt.de/hst/services/statistik/detail/a.html 20. https://www.landesdatenbanknrw.de/ldbnrw/online/dWerteabruf_Page;jsessionid=9B58FBCF3B56B7221C75FAF6 CA9AAF08.worker3 21. https://www.landesdatenbanknrw.de/ldbnrw/online/dAbruftabelleDIR;jsessionid=9B58FBCF3B56B7221C75FAF6 CA9AAF08.worker3?operation=abruftabellenVerzeichnisNextPage&levelindex=0&le velid=1192871347302&lastitem=340 22. https://www.landesdatenbanknrw.de/ldbnrw/online/dWerteabruf_Page;jsessionid=9B58FBCF3B56B7221C75FAF6 - 65 -
CA9AAF08.worker3?operation=abruftabelleAbrufen&levelindex=0&levelid=119287 1347302&index=474 23. https://wwwec.destatis.de/csp/shop/sfg/bpm.html.cms.cBroker.cls?cmspath=struktur,vollanzeige.c sp&ID=1020700 24. https://wwwec.destatis.de/csp/shop/sfg/bpm.html.cms.cBroker.cls?cmspath=struktur,vollanzeige.c sp&ID=1020916 25. http://www.ihknrw.de/fileadmin/user_upload/international/auslandsinvestitionen_auswertung_23020 7_korr.pdf 26. http://www.wirtschaft.nrw.de/zAblage_PDFs/MWME_Jahreswirtschaftsbericht_2008. pdf konjunkturbericht nrw2008 27. http://www.regionalrenewables.org/cms/front_content.php?idcatart=71&lang=1&client=1 28. http://www.economy.nrw.de/grundsatz/nrwineu/index.php 2008-03-22 29. http://www.ea-nrw.de 30. http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/Internet/DE/Navigation/Statis tiken/Bevoelkerung/Bevoelkerung.psml;jsessionid=7102D1F61E9E84BC778DACBE FD77C5B3.internet 31. http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/SharedContent/Oeffentlich/A I/IC/Publikationen/Jahrbuch/VGR,property=file.pdf 32. http://www.wirtschaft.nrw.de/zAblage_PDFs/Jahreswirtschaftsbericht_2007.pdf 33. http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/Internet/DE/Navigation/Publi kationen/Querschnittsveroeffentlichungen/Jahrbuch,templateId=renderPrint.psml__nn n=true 34. https://wwwec.destatis.de/csp/shop/sfg/bpm.html.cms.cBroker.cls?cmspath=struktur,vollanzeige.c sp&ID=1021748 35. http://www.mags.nrw.de/08_PDF/001/Arbeitsmarktreport_03_2007.pdf 36. http://www.callnrw.de/broschuerenservice/download/1326/Jahreswirtschaftsbericht%2 02006.pdf 37. http://www.callnrw.de/broschuerenservice/download/1748/Jahresbericht_2007.pdf 12.10.2007 - 66 -
38. http://www.callnrw.de/broschuerenservice/download/1837/Wirtschaftsland_NRW.pdf 12.10.2007 39. http://www.wirtschaft.nrw.de/witelegramm/basisdaten/basisdaten_standortnrw.pdf 40. http://www.nrwinvest.com/nrwinvest/nrwinvest.nsf/contentByKey/BSEE-72JCVCDE-p FDI 2008-02-20 41. http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/Internet/DE/Content/Publikat ionen/Querschnittsveroeffentlichungen/WirtschaftStatistik/VGR/Bruttoinlandsprodukt 2008,property=file.pdf 42. Vonyó Tamás: Modell Deutschland Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, 2006 43. Robert J. Barro: A gazdasági növekedést meghatározó tényezők Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005
- 67 -
Mellékletek 1. számú melléklet: Költségvetési kiadások/ bevételek
- 68 -
1. Számú melléklet: Költségvetési kiadások/ bevételek 2003
Költségvetési kiadások/ bevételek
2004
2005
2006
2007
Bevételek Millió Adó,adójellegű bevételek
Euró
változás az előző évhez képest
%
33673,7 34210,1 35032,8 37312,2 38854,0 -6,9
1,6
2,4
6,5
4,1
6906,8
7007,2
8782,9
7111,7
7352,3
1411,7
1517,3
1529,8
1389,3
1425,0
Millió Egyéb bevételek
Euró Millió
Adminisztrációs bevételek
Euró
Bevételek rendkívüli pénzügyi folyamatok
Millió
nélkül
Euró
változás az előző évhez képest
%
40580,5 41217,3 43815,7 44423,9 46206,3 -5,8
1,6
6,3
1,4
4,0
6843,0
6892,5
6785,3
3403,4
3413,3
6836,3
6872,4
6770,3
3393,0
3408,0
Millió Rendkívüli pénzügyi folyamatok
Euró Millió
ebből hitelfelvétel a tőkepiacon
Euró Millió
Összbevétel
Euró
változás az előző évhez képest
%
47423,5 48109,8 50601,0 47827,3 49619,6 -1,0
1,4
5,2
-5,5
3,7
Kiadások Millió Munkáltatói kiadások
Euró
változás az előző évhez képest
%
19573,6 19897,5 20260,8 18601,2 19042,1 -1,7
1,7
1,8
-8,2
2,4
2949,8
3014,5
3118,0
2237,8
2336,4
-28,2
4,4
Millió Működési/igazgatási költségek
Euró
változás az előző évhez képest
%
-4,3
2,2 na
Millió Folyó juttatások és támogatások
Euró
15411,9 15818,5 15809,0 17813,9 18786,0
Millió Beruházási kiadások
Euró
4683,5
4581,5
6737,5
4348,6
4566,1
525,0
608,0
338,1
502,8
530,6
3857,5
3565,9
3506,5
3499,5
3690,3
Millió ebből tárgyi eszköz beruházás
Euró Millió
Beruházás támogatás
Euró Millió
Egyéb kiadások
Euró
4797,9
4790,0
4665,6
4796,7
4858,7
ebből kamatkiadás a tőkepiacon
Millió
4634,9
4529,3
4509,5
4633,5
4679,5
- 69 -
Euró Kiadások rendkívüli pénzügyi folyamatok
Millió
nélkül
Euró
változás az előző évhez képest
%
47416,7 48102,0 50590,9 47798,2 49589,3 -0,6
1,4
5,2
-5,5
3,7
6,8
7,8
10,1
29,1
30,3
Millió Rendkívüli pénzügyi folyamatok
Euró Millió
Összkiadás
Euró
változás az előző évhez képest
%
47423,5 48109,8 50601,0 47827,3 49619,6 -1,0
1,4
5,2
Forrás: Statistisches Jahresbuch NRW 2007 www.wirtschaft.nrw.de 2008.01.12 10:51
- 70 -
-5,5
3,7
