BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány
A HELYI MÉDIA ESÉLYEI- FINANCIÁLIS, STRUKTURÁLIS ÉS HATALMI KÉRDÉSEK SZENTGOTTHÁRD MÉDIAVILÁGÁNAK TÜKRÉBEN
CSÁSZÁR NOÉMI
Budapest, 2007.
Tartalomjegyzék 1. Előszó.......................................................................................................................................... 4 2. Médiahelyzet Szentgotthárdon.................................................................................................... 6 3. Porabje, a magyarországi szlovének újságja............................................................................... 7 4. Szentgotthárdi Szlovén Rádió (Radio Monošter) ....................................................................... 9 5. Gotthárdi Hírek ......................................................................................................................... 10 5. 1. A sajtó lehetőségei egy kis városban .............................................................................. 10 5. 2. A szentgotthárdi sajtó története....................................................................................... 13 5. 3. A Gotthárdi Hírek ismertetése ........................................................................................ 13 5. 4. Gotthárdi Hírek kontra Szentgotthárdi Városi Televízió ................................................ 14 5. 5. A szentgotthárdi gázügy.................................................................................................. 16 5. 6. Szentgotthárdi Hírek kontra képviselő testület ............................................................... 24 5. 7. Új sajtótermék a láthatáron- Gotthárdi Körkép ............................................................... 30 6. Szentgotthárd Városi Televízió és kábelüzemeltető Kht. ......................................................... 31 6. 1. Helyi televíziózás- helyi érték.......................................................................................... 31 6. 2. A Városi Televízió megalakulása ................................................................................... 32 6. 3. A kábelrendszer kiépítése Szentgotthárdon .................................................................... 32 6. 4. A Városi Televízió szervezeti formája............................................................................ 34 6. 5. A Közhasznú Társaság felépítése.................................................................................... 35 6. 6. A szolgáltatás igénybevételének módja .......................................................................... 37 6. 7. Technikai feltételek .......................................................................................................... 38 6. 8. Pénzügyi feltételek ........................................................................................................... 41 6. 9. Reklámdíjak ..................................................................................................................... 43 6. 10. A műsorok..................................................................................................................... 44 6. 11. Kábel- Internet szolgáltatás............................................................................................ 48 6. 12. A Városi Televízió weblapja......................................................................................... 49 6. 13. Szövetségben a Gotthárd Televízió .............................................................................. 50 6. 13. 1. Helyi Televíziók Országos Egyesülete ..................................................................... 50 6. 14. Rezeg a léc, avagy „sztrájk” a televíziónál .................................................................... 53 6. 15. Kommunikációs Együttműködési Program ................................................................... 59 7. Szentgotthárd internetes oldalai................................................................................................ 64 8. A legtöbbet foglalkoztatott témák............................................................................................. 65 9. Összegzés.................................................................................................................................. 66 10. A szentgotthárdi média jövője ................................................................................................ 67 10. 1. GotthárdPress ................................................................................................................. 67 11. Zárszó...................................................................................................................................... 71 Mellékletek ................................................................................................................................... 74
3
Irodalomjegyzék ........................................................................................................................... 83
1. Előszó Jelen szakdolgozat célja, hogy a lokális média jelenlegi helyzetét, gyakorta felmerülő problémáit, viszontagságait, a hatalommal való vívódásait bemutassa, elemezze egy kis város, Szentgotthárd médiavilágának tükrében. A dolgozat továbbá ismerteti az adott városban és térségében valaha működött, azaz megszűnt és jelenleg is működő médiumok kialakulásának történetét, alapvető feladatait, mindennapi munkáját, részletezi strukturális felépítését, személyi összetételét, gazdasági helyzetét a múltban és napjainkban. Szakdolgozatom
elkészítése
során
a
helyi
média
feltérképezésekor
választásom
szülővárosomra, Szentgotthárdra esett, még pedig azért, mert úgy vélem, jelenleg a városomban működő egyik médium munkatársaként közelebbi betekintést nyerhettem a helyi média világába, mint egy esetleges kívülállóként. Elmondhatom, kiválóan ismerem a szentgotthárdi médiát, annak képviselőit, az e területen végzett tevékenységüket, mivel a városban működő médiumok között állandó, folyamatos kapcsolattartás alakult ki, így hiteles beszámolásra volt lehetőségem. A témaválasztást továbbá az is motiválta, hogy jelenleg a Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. szerkesztő- riportereként dolgozom, és lojális, elkötelezett munkatársként külön kihívást jelentett számomra e téma feldolgozása. Elmondható, hogy a dolgozat úttörő munka. Korábban soha senki nem vetette papírra, és nem összegezte Szentgotthárd és a kistérség médiaviszonyait, nem létezik olyan írásos dokumentum, amely összefogó képet adna a már említett város nyomtatott és elektronikus sajtójának történeti áttekintéséről, működéséről, financiális helyzetéről, a helyi hatalommal való kapcsolatáról. Ennek értelmében csupán azokra az információkra és adatokra támaszkodhattam, amelyekre kutatásaim során bukkantam, és amiket a média jelenlegi és múltbeli képviselői, a város vezetői és nem utolsó sorban munkatársaim hoztak tudomásomra. Szentgotthárdon jelenleg négy aktívan működő médium létezik, ebből kettő a helyi szlovén kisebbség érdekeit képviseli, egy másik magántulajdonban van, és csupán a negyedik áll a helyi önkormányzat fennhatósága alatt. Azon túl, hogy szakdolgozatomban részletesen bemutatásra kerülnek az előbb felsorolt médiumok, szeretnék választ kapni arra, hogy hogyan őrizheti meg a lokális média szakmai hitelességét, önállóságát, miközben továbbra is a politika eszköze marad, továbbá, elemzésre kerül olyan eset is, amikor egy közérdekű probléma megoldásához egy médium nagyban hozzájárult, így megvizsgálom azt is, hogy a média beavatkozhat-e az önkormányzat hatáskörébe 4
tartozó, a város érdekeit érintő döntéshozatalba. Olyan eset is bemutatásra kerül, amikor a média összeütközik a helyi hatalommal, mert az előbbi nem hajlandó elfogadni az utóbbi médiára gyakorolt akaratát. Mindehhez illetve a hiteles konzekvencia levonásához szükségesnek találtam a Szentgotthárdon lévő helyi médiumok működésének teljes körű ismertetését a kezdetektől napjainkig. Kutatásaim során rá kellett döbbennem, hogy a helyi médiumok szakirodalma jóval szűkebb körű, mint az általánosságban vett médiáé. A kommunikációról, médiáról általánosságban, számos könyvet, kiadványt és cikket lehet találni, amelyekben főként a fővárosban működő közszolgálati és kereskedelmi médiumokról számolnak be, azonban ezekben kevés szó esik a lokális médiáról. Ebből kiindulva dolgozatomban nagy hangsúlyt fektetek első sorban a szakmabeliekkel készült interjúkra, és saját közvélemény-kutatásomra. A témaválasztás indoklásaként még hozzátenném, hogy Szentgotthárd médiavilága azért is kiváló példa, mivel a közvetlenül az osztrák és szlovén határ mellett található kisváros remek táptalaja a médiának, hiszen a határvonalak közelségéből adódóan számos osztrák és szlovén település és Szentgotthárd között testvérvárosi kapcsolat alakult ki, amelynek következtében nap, mint nap rengeteg eseménynek, rendezvénynek ad otthont városunk, sok esetben a határhoz közeli települések is, amelyeken három ország nemzedékei vesznek részt. Ezen eseményeken a helyi média is képviselteti magát, így azt mondhatjuk, a szentgotthárdi médiumok munkája nemzetközi színtéren is zajlik. Dolgozatomban kiemelem média szempontjából a legaktuálisabb témákat is, amelyek állandó munkát teremtenek a helyi médiumok számára, és amelyek esetében a média nagy szerepet vállal az érintett ügyek kommunikálásában. Ezen eseményeket azért is fontos megemlíteni, mert a helyi média segítségével, annak kapcsolatai útján kerültek és kerülnek publikálásra az országos médiában is.
5
2. Médiahelyzet Szentgotthárdon Mielőtt részletesen rátérnék a dolgozat fő részének bemutatására, úgy gondolom a témából adódóan, a későbbiekre való tekintettel, a tisztán látás érdekében érdemes először megismerkedni a város médiahelyzetével, és elöljáróban pár szót ejteni a Szentgotthárdon működő médiumokról. Mint ahogyan azt már az Előszóban is említettem, Szentgotthárdon jelenleg négy médiumot tartanak számon. Ezek megalakulásuk időrendi sorrendjében a következők: 1991-ben kezdte meg működését a Porabje című, szlovén nyelvű újság, amely a helyi szlovén kisebbség igényeit elégíti ki. 1993-ban jelentette meg első számát a Gotthárdi Hírek című lap, amelyet akkoriban minden szentgotthárdi szívesen vett a kezébe. A dolgozatom készítésekor az újság megszűnt, amelynek okát a későbbiekben részletezni fogom, a későbbiek folyamán egy új, ám magántulajdonban lévő lap indult, amelynek címe Gotthárdi Körkép. 1994-ben alakult meg a Szentgotthárd Városi Televízió, amely mind a mai napig a helyi önkormányzat tulajdonában van, és mára Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. lett belőle. 2000-ben kezdte meg első adását a szlovén nemzetiség rádiója, a Radio Monošter, amely értelemszerűen szlovén nyelven szólal meg. Szorosabb kapcsolat jobbára az azonos nyelvű, tehát a két magyar és a két szlovén orgánum között jött létre, de az esetleges együttműködések és információátadások elől egyik médium sem zárkózik el. A későbbiekben néhány szót ejtenék a városi portálról, a www.szentgotthard.hu weboldalról, továbbá egyéb, a város életében meghatározó szerepet betöltő honlapról is, amelyek szintén jelentős információforrást jelentenek a szentgotthárdiak számára és kiváló tájékozódási lehetőséget nyújtanak a nem városlakók részére is. Mivel a város életének legmeghatározóbb médiumai a helyi lap és a televízió, ezért ezekről részletesebben kívánok beszámolni. E kettő megalakulása óta számos eset szolgál kiváló példaként a médiumok oly sok helyen ismert küzdelmeivel, amelyet a hatalommal szemben vívnak, és amely a munkájukat rendkívüli módon képes befolyásolni. Kiterjed mind a gazdasági, mind a személyi helyzetükre, mind pedig strukturális felépítésükre. A Szentgotthárdon működő szlovén kisebbségi médiumok esetében azonban nem hozhatok fel példát hasonló esetekre. Létrejöttük és működésük is, mondhatni zökkenőmentesen történt és történik mind a mai napig. Mindez abból adódik, hogy ezen orgánumoknak a helyi önkormányzattal semmiféle kapcsolatuk 6
nincsen, mivel működésükhöz javarészt a szlovén állam biztosítja az anyagi hátteret, ugyanakkor kevesebb támogatást élveznek a magyar kormány részéről. Mindezen okok miatt, és a dolgozat témájának jellegéből adódóan a Porabje-ről és a Radio Monošter-ről ilyen értelemben, terjedelem szempontjából rövidebben ejtek szót a városi lappal és televízióval szemben. Viszont mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy ezen médiumok is meghatározóak a városban és környékén élő szlovén kisebbség szempontjából. Elmondható, hogy Szentgotthárd a magyarországi szlovénség központja, hiszen az országnak ezen a területén él a legtöbb szlovén. Fontos tudni, hogy Szentgotthárd vonzáskörzetében több olyan szlovén ajkú település létezik, ahol leginkább a két kisebbségi médiumból, a Porabje-ből és a Radio Monošter adásaiból tájékozódnak az emberek, sőt néhány családban ezek jelentik a legfőbb információforrást.
3. Porabje, a magyarországi szlovének újságja A kisebbségi önazonosság megőrzése és a kisebbség folyamatos fejlődésének egyik legfontosabb tényezője az anyanyelven történő tájékoztatás. A Porabje című lap, amelynek 2007-ben indult a 17. évfolyama, alapvető feladata az anyanyelv mindenkori megőrzése, annak fejlesztése, valamint a magyarországi szlovének kulturális és vallási értékeinek közvetítése, valamint ezeken keresztül a kisebbség kulturális és nemzeti identitásának erősítése. Szentgotthárdnak, a hármas határ mellett fekvő tízezer lakosú kisvárosnak mintegy ezer szlovén nyelvű polgára van, a város vonzáskörzetében pedig hat olyan szlovén település található (Rába-vidék), ahol az ott élők többsége beszéli a nemzetiségi nyelvet. Az önálló és helyben szerkesztett szlovén újság kiadásának gondolatát Mukics Ferenc, a Radio Monošter ügyvezetőfőszerkesztője vetette fel először. Az ő támogatásával és Szukics Marianna, magyarországi szlovén nemzetiségű újságíró, tanár vezetésével a szlovén nemzetiségek 1991-ben indították el a Porabje (Rába-vidék) című, Muraszombatban nyomtatott lapot, amelyet elsősorban a hazai, illetve a Vas megyében élő szlovéneknek szántak. A Rába-vidéken élő értelmiségi kör egy része már a megjelenés előtti években szorgalmazta az elképzelések megvalósulását, mivel a dél-szláv szövetség Narodne Novine című lapjának szlovén oldalai sok elégedetlenséget szültek. Előfizetőik száma alig érte el a százat, ez azonban nem is csoda, mivel a budapesti szerkesztőség számtalanszor lemaradt a Vend-vidék eseményeiről. A 700 példányban megjelenő első számot 1991. február 14-én vehették kezükbe az olvasók, a friss szám kéthetente csütörtökön jelent meg. A lap felelős szerkesztője kezdetben a szentgotthárdi Művelődési Házban dolgozott, majd ő lett az újság egyetlen főállású munkatársa.
7
Az első számot még az ottani régi írógépen írták, amin nem voltak szlovén betűk, így azokat kézzel kellett pótolni. Kezdetleges volt a nyomdatechnika is, ezért a szlovéniai Muraszombatban gépelték le a kéziratokat, és ott lektorálták a lapot. Az akkori és jelenlegi körülményeket ma már nem lehet összehasonlítani. Jelenleg számítógépen történik a szerkesztés, az anyagok egy része Interneten érkezik a szerkesztőségbe. A nyomdai munkákat már akkor is Szlovénia vállalta magára, a hazai költségeket pedig a Nemzetiségi és Etnikai Hivatal fizette ki. A finanszírozás tehát úgy történt, hogy a költségek hatvan százalékát a szlovén, fennmaradó részét a magyar állam állta. A lap szerkezete nem szigorúan szabályozott, nincsenek minden lapszámban kötelezően megjelenő rovatok, az egyes oldalakon megjelenő tartalmak rugalmasan változtathatók. 1-2. oldal: Olyan hazai politikai és közéleti eseményekről szóló írások, kommentátorok, amelyek hatással vannak a kisebbség életére. 3-4. oldal: Ismeretterjesztő jellegű írások (a hagyományok, történelem, nyelvészet, művészet témakörökben). 5-6. oldal: Szlovén önkormányzatok, szlovén szervezetek, intézmények rendezvényeiről, eseményeiről szóló beszámolók, tudósítások. 7-10. oldal: Interjúk, portrék, beszélgetések emberekkel, érdekes családokkal, személyiségekkel a kultúra, a hagyományápolás tükrében. 11. oldal: Gyermek és ifjúsági oldal, ahol elsősorban Rába-vidéki általános és középiskolások írásai jelennek meg. Ezen az oldalon olvashatóak a gyermekek és ifjúság számára írt novellák. 12. oldal: Az utolsó oldalon kapnak helyet a pályázati felhívások, hirdetések és humor. A lapban ezen kívül helyet kap anyanyelvi szépirodalom is, amely a lehetőségekhez mérten nyelvjárásban jelenik meg. A lap teljes egészében anyanyelven íródik.1 A Porabje című lap 2005 júliusától hetilapként jelenik meg, ezzel egyidejűleg előfizetői díjat vezettek be. A Rába-vidéken jelenleg 850 család kapja a Porabje-t, további 350 példányra az ország különböző részein van igény, és 50 darab értékesítésére a határon túl, Szlovéniában és Amerikában kerül sor. A terjesztést a szerkesztőség saját terjesztői hálózattal oldja meg. Magyarország más településein élő olvasókhoz, valamint a határon túli szlovén közösséghez postai úton jut el. A lapot a Szentgotthárdon található Szlovén Kulturális és Információs Központban is meg lehet vásárolni, ahol a lapszámok első sorban, a turistaszezonban fogynak, mert ilyenkor több szlovén csoport érkezik Szentgotthárdra. Az újság digitális formában is megjelenik a www.porabje.hu oldalon. A szerkesztőbizottságban szinte minden olyan községből, ahol beszélik a szlovén 1
www.porabje.hu : Újság című fejezet, letöltés ideje: 2007. 01. 06.
8
nyelvet, dolgozik valaki, aki az adott falu híreit viszi. A lapnak jelenleg három főállású munkatársa van. Főszerkesztője a kezdetektől Szukics Marianna, aki 1993-ban munkájáért Pável Ágoston Emlékplakettet kapott. A szerkesztőséghez bejövő visszajelzések azt mutatják, hogy az érintett lakosság szívesen olvassa a lapot és főleg az idősebb korosztály körében népszerű. Van olyan család, akinek a Porabje jelenti az egyetlen hírforrást.
4. Szentgotthárdi Szlovén Rádió (Radio Monošter) A Szlovén Rádió működésének igénye Szentgotthárdon a város szlovén ajkú lakosainak körében merült fel. Az önálló rádió létrehozásának gondolata 1995-ben, Magyarország és Szlovénia vegyes bizottsági ülésén került szóba először. A frekvenciaengedélyről szóló tárgyalások jó eredménnyel zárultak, a kivitelezéshez Ausztria kivételével az összes szomszédos ország beleegyezését adta. „Sógoraink” azzal a kikötéssel járultak hozzá a kérelemhez, hogy nem körkörösen, hanem egy bizonyos szögben történik majd a műsorsugárzás, kikerülve az ő adásukat. Ilyen előzmények után született meg végül az a megállapodás, melynek értelmében a hazai szlovének önálló frekvencián rádióadást sugározhatnak. A tervek szerint a rádiónak 1997 végén meg kellett volna kezdenie adásait, a Magyarországi Szlovének Szövetsége ugyanis már ekkor megvette erre a célra a volt selyemgyári óvoda épületét, a megvalósulásra azonban pénz híján várni kellett. A magyar állam 2000. júniusában utalta át az országban élő nemzeti kisebbségek számára elkülönített, ún. intervenciós keretből azt a 2 millió Forintot, amit a szentgotthárdi Szlovén Rádió alapítására, illetve működtetésére tudtak fordítani. Az Országos Szlovén Önkormányzat ugyan 10 millió Forintot kért, a keret éves összege viszont csak 40 millió Forint volt, amiből elsősorban a Magyarországon élő kisebbségeket ért katasztrófahelyzetek elhárítására költhettek. Az Országos Rádió és Televízió Társaság 4 millió Forinttal járult hozzá az elinduláshoz szükséges felszerelések, technikai eszközök beszerzéséhez. A támogatásoknak köszönhetően 2000. június 23-án, pénteken négy órakor kezdte meg első adását a Szentgotthárdi Szlovén Rádió, a 106,6 MHz-es URH frekvencián. E nap a szlovén államiság ünnepe is egyben, így az önálló Szlovén Köztársaság megalakulásának kilencedik évfordulója egybeesett az önálló nemzetiségi rádió elindulásával. A rádió ügyvezetőfőszerkesztője Mukics Ferenc. A Radio Monošter, hazánk egyetlen önálló nemzetiségi rádiójaként működik, helyi frekvencián, heti nyolc órában, a hét minden napján sugározza műsorát. Hétköznap 16-tól 17 óráig, vasárnap pedig 12-14 óra között hallható. Hatósugara az
9
eredeti tervek szerint 40 km-es körzetet ölel fel. A Szentgotthárdi Szlovén Rádió, amely egyébként az Országos Kisebbségi Önkormányzat tulajdonában van, a Szlovén Kulturális és Információs Központ épületében kapott helyet, stúdióját 36 millió Forint értékű beruházással a legmodernebb digitális technikával szerelték fel. A szlovén rádiónak, mint helyi médiumnak, fontos szerepe van a nemzetiségi kötelékek erősítésében, az élő szlovén nyelv ápolásában, legyen szó annak irodalmi változatáról vagy akár a Rába-vidéki nyelvjárásról. Adásaival a Szentgotthárd környéki szlovén településeket és az anyaországban élő mura-vidéki szlovénséget is meg kívánja szólítani. A nemzetiségi rádió elsősorban szlovén nyelven sugároz műsorokat, de alkalmanként, ha az interjú- vagy riportalany csak magyarul tud, akkor magyarul is. Az adásidő remélt bővülésével szeretnének a többségi magyar emberek számára magyarul is sugározni bizonyos műsorokat, ezzel is segítve a harmonikus kisebbségi-többségi együttélést Szentgotthárdon és környékén. A rádió indulásakor az alábbi fő célokat tűzték maguk elé: azonosságtudat-fejlesztés;
nyelvápolás;
anyanyelvi
tájékoztatás;
hagyományápolás;
kapcsolatépítés és szórakoztatás. Rendszeresen sugároznak híreket is. A magyarországi és szlovéniai fontos belpolitikai eseményeken túl nagy hangsúlyt fektetnek a kisebbségi témákra, érintik a kiemelkedő külpolitikai eseményeket, valamint fontos szerepet kapnak az Európai Unióval kapcsolatos híradások is. 2003 tavaszán a szlovéniai Moravske Toplicében tartott Kisebbségi Vegyes Bizottság ülésén javaslatot tettek arra, hogy a Magyar Kormány rendszeres támogatással lehetővé tegye 2004-től kezdődően a heti 24 órás rádiózást. Források híján azonban a Szlovén Rádió sajnálatos módon nem tudott pályázni a frekvencia fennmaradó adásidejére. A tervezett adásidő-bővítés nagy előrelépést jelentene a magyarországi szlovénség szlovén nyelvű tájékoztatásában, hiszen az egyre erősödő asszimiláció fékezésében igen nagy szerepe van az élőbeszédnek. A rádió válogatott műsorai már az Interneten is elérhetőek, a http://radio.monoster.hu oldalon.
5. Gotthárdi Hírek
5. 1. A sajtó lehetőségei egy kis városban A rendszerváltás óta átalakult a sajtó struktúrája. Hosszabb tendenciaként jelentkezik az a tény, hogy az országos megjelenésű lapok keresettsége, ezáltal példányszáma csökken. Ennek elsődleges oka valószínűleg az elektronikus sajtó térhódítása, a kereskedelmi televízió- és rádiócsatornák megjelenése. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a potenciális hírfogyasztók 10
országos szintű információikat ezen hordozókból szerzik be, főként a gyorsaság és a kényelem miatt. Tudvalevő, hogy a tévénézés, rádióhallgatás passzív, míg az olvasás aktív cselekvés. Nem jelentkezik a fenti tendencia a megyei lapokra. A városi lapok is reneszánszukat élik. Tulajdonviszonyuk és működési rendjük miatt azonban jelentősen eltérnek akár az országos, akár a megyei lapoktól, mivel nagyobb tőke bevonása, a kis megjelenési terület és viszonylag kis példányszám miatt nem is várható. Ezen okok miatt saját bevételeik sem olyan mértékűek, hogy önfenntartóként, vagy akár nyereségesként működhessenek.2 (Rövidebb próbálkozások persze vannak, ilyen a példámban szereplő Gotthárdi Hírek, amely két évig mindennemű támogatás nélkül működött.) Az anyagi források hiánya miatt tehát támogatásra szorulnak, vagy éppen az önkormányzat tulajdonában vannak. Ez a tény persze befolyásolja a városi lap hangvételét, szemléletét is. Ritka az olyan példa, amikor akár ténylegesen, akár gazdasági nyomással nem avatkoznak bele a lap szerkesztésébe, illetve a megjelent írások hangvételébe, természetesen mindig is a sajtó szabadságát hangoztatva. A rendszerváltás óta, főként a törvényi szabályozásoknak köszönhetően cenzúra nem igazán működik, de létezik az ún. öncenzúra, amit az újság készítői gyakorolnak önmaguk felett, megelőzve ezzel, hogy a hatalom ténylegesen beavatkozzon, amint saját érdekeit csorbítani látja. A fentebb említett tények miatt a városi lapokat két csoportba lehet sorolni. Az első csoportot azok a lapok képviselik, amelyek gyakorlatilag közlönyként működnek. Nem igazán jelentkezik bennük az újságírói szakma ismerete, egyszerűen nem veszik figyelembe, vagy nem is ismerik a műfaji lehetőségeket, illetve kötöttségeket. A közlöny szó persze nem szó szerint értendő, tény, hogy a megjelent anyagok jelentős részét az önkormányzat rendeletei, határozatai illetve az intézmények hirdetményei teszik ki. Az újságírói szempontból cikknek nevezhető írások is alapjában véve a sikerekről, tervekről szólnak, kritikai hangvétellel nem találkozunk ezekben a lapokban. Ez alapjában véve annak tudható be, hogy a lap készítői az önkormányzat alkalmazottai, vagy oktatási illetve kulturális intézmény munkatársai. A második csoportba azok a lapok tartoznak, amelyek megpróbálnak több- kevesebb sikerrel valóban újságként működni. Tapasztalatim szerint ezt csupán a nagyobb települések lapjai engedhetik meg maguknak, egyrészt anyagi okokból, másrészt a rendelkezésre álló információk, a bekövetkező események mennyisége miatt is. Ezeknél már megfigyelhető az a tendencia is, hogy a szerkesztők az önkormányzattól független személyek, pontosabban nem az önkormányzat munkatársai. Nagyon sok példa van arra, hogy nagyobb lapok újságírói vállalják ezeket a feladatokat. Ennek vannak jó és rossz oldalai is. 2
Bajomi- Lázár Péter: Médiagazdaságtan című tantárgy keretében elhangzott előadása a BGF- KKFK, nemzetközi kommunikáció szak, médiamenedzsment szakirány, 2005- 2006- os tanév II. félévében
11
A jó oldal abból áll, hogy szakmai szempontból magasabb színvonalúak ezek az újságok, a rossz pedig abból, hogy adott esetben a szerkesztő nem lát bele igazán a település életébe, nem ismeri a helyi sajátosságokat, nem él együtt az újság olvasóival. Igazi lehetőségekről véleményem szerint csupán a második csoportba tartozó lapok esetében beszélhetünk, ahol a szerkesztőség újra és újra megújuló dilemma előtt áll. Vagy mindenben eleget tesznek a fenntartó elvárásainak, ebben az esetben azonban automatikusan delegálják magukat a közlönyök szintjére, vagy az olvasó kiszolgálását tekintik célnak, komolyan véve a sajtó feladatát. Ilyenkor történik (történhet) az, hogy olyan véleményeket, kritikákat is leközölnek, amely kiváltja a fenntartó rosszallását, aki súlyosabb esetben olyan drasztikus lépésre szánja el magát, mint történt az a szombathelyi Savaria Fórumnál. A Savaria Fórum Szombathely városi hetilapja. Példányszáma 35 ezer, ingyenesen jut el minden szombathelyi címre. Komoly felkészültségükre jellemző, hogy saját terjesztői hálózatuk van, nagy létszámú a hirdetés-szervező csoport is. A lap tulajdonosa az önkormányzat, amely az éves egyébként nagyon jelentős támogatás mellett komoly hirdetési bevételt is elvár a kiadótól. A lapot főállású újságírók készítik, főszerkesztője az idézett ügyig a Vas Népétől előzőleg távozott Prieger Zsolt volt, aki rendszeresen publikált országos lapokban is. Az eset kiváltó oka dr. Szabó Gábor polgármester nyelvvizsga-ügye volt, amellyel akkor sokat foglalkozott az országos média is. A Savaria Fórum rendszeresen tudósított a fejleményekről, publicisztikai írásaiban nem rejtette véka alá a szerkesztőség a polgármesteri eljárást bíráló véleményét sem. Még nem zárult le a nyelvvizsga-ügy, amikor az önkormányzat menesztette a Savaria Fórumot kiadó gazdasági társaság ügyvezetőjét. Döntésüket a hirdetési bevételek elmaradásával indokolták. Az új ügyvezető egyik első teendője volt, hogy feloszlatta a szerkesztő-bizottságot, lecseréltette a szerkesztőség ajtajának zárját, így az újságírók be sem tudtak menni munkahelyükre. Néhány hónappal később, mivel nem volt hajlandó önként távozni, felmondott Prieger Zsolt főszerkesztőnek is. Jelenleg új szerkesztőbizottság készíti a lapot, de színvonalának csökkenése és az addig tapasztalt kritikai hangvétel elmaradása miatt olvasottsága messze elmarad az addigiaktól. Tehát az önkormányzat, miután saját érdekeit sértve érezte, drasztikus lépésekhez folyamodott.
12
5. 2. A szentgotthárdi sajtó története Szentgotthárd egy 10 000 főt számláló település a Rába völgyében, Magyarország legnyugatibb fekvésű városa, közvetlenül Ausztria és Szlovénia szomszédságában. Jelenleg alapvetően ipari település. Annak ellenére, hogy kisvárosról van szó, közélete alapjában véve pezsgőnek mondható. A városnak már az 1900-as évek elején volt saját újságja. Az akkori Szent-Gotthárd az alakuló polgári egyesületek támogatásával jött létre és hetilapként működött, kisebb megszakításokkal kilenc évig. A lap létrehozásában és készítésében döntő szerepet vállalt a Szentgotthárdi Nyomda Vállalat, amely 1910-ben 23 főt foglalkoztatott.
3
A Szent-Gotthárd
megszűnése után a Nyomda Vállalat kiadásában egészen a II. világháborúig több lap is megjelent, ezeket azonban nem igazán lehet városi lapnak tekinteni, mivel mind terjesztési területükben, mind a feldolgozott témák tekintetében túlmutattak a kisváros keretein. A II. világháború után 1988-ig nem jelent meg újság a városban. 1988-ban az akkori városi tanács és a városi pártbizottság kezelésében indították el a Szentgotthárd című havi lapot. A Szentgotthárd alapjában véve vállalta a városi újság szerepét, híreket, közleményeket, néha publicisztikákat is közölt, természetesen az akkori politikai hatalom érdekeit képviselve. A lap 1989 őszén megszűnt, majd az 1990-es önkormányzati választások után újraindították az önkormányzat kiadásában. Jellemző volt rá, hogy gyakorlatilag sem szerkesztésileg, sem tartalmilag nem változott az 1988-as kiadáshoz képest, csupán annyi történt, hogy nem a városi tanács, hanem az önkormányzat szócsövévé vált. Ennek következtében meglehetős érdektelenség kísérte, végül 1992-ben a már rendszertelen megjelenést követően megszűnt.
5. 3. A Gotthárdi Hírek ismertetése Felismerve egy városi lap szükségességét, 1992 őszén a Közéletért, Kultúráért, Környezetért Alapítvány szerkesztőbizottságot hozott létre Enzsel István gimnáziumi tanár vezetésével, és megteremtette a kiadáshoz szükséges infrastruktúrát is. Mivel a lap megjelentetéséhez nem volt anyagi keret, ezért az Alapítvány az önkormányzathoz fordult, hogy adja át a Szentgotthárd kiadói jogát és a költségvetésben lapkiadásra elkülönített összeget bocsássa az Alapítvány rendelkezésére. Ezt a kérvényt a képviselő-testület indoklás nélkül elutasította.
3
Kiss Mária: Gazdasági és társadalmi viszonyok 1918 és 1945 között c. fejezet, amely megjelent a Szentgotthárd c. kézikönyvben, Kiadó: Szentgotthárd Nagyközség Tanácsa, Szombathely, 1981.
13
Az Alapítvány ezek után támogatókat keresett, és 1993 májusában az Ipartestület, személyesen Huszár Iván, elnök támogatásával és Enzsel István, felelős szerkesztő irányításával megjelent a Gotthárdi Hírek első száma, amely havi rendszerességű, A4-es formátumú, 8 oldalas újság volt. Beköszöntőjében a szerkesztőbizottság egy nyílt, a problémákra fogékony, kritikus hangvételű lapot ígért, amit néhány évig sikerült is teljesíteni. Ennek következtében a kezdeti 1000 példányszámot 1200-ra, az oldalszámot először 12-re, majd 16-ra emelték. Érdemes megemlíteni, annak ellenére, hogy az akkori képviselő-testület pártpolitikai alapon működött, a lap nem igazán politikai kérdésekkel, hanem a városvezetés, a gazdasági tevékenység kérdéseivel foglalkozott. Célja az önkormányzati hírek, tevékenységek, képviselő testületi döntések közzététele volt. Kezdetben a lap nem volt ingyenes, a régi szerkesztők úgy emlékeznek, 20, később 30 Forintért lehetett megvásárolni a példányszámokat. (2000-től egyébként, a Millennium alkalmából, az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján a Gotthárdi Híreket ingyenesen hozzáférhetővé tették.) 1994-ben szerkesztőinek jelentős része mandátumhoz jutott a helyhatósági választásokon, ezért megszüntették a lap szerkesztésében addig
vállalt
szerepüket,
mint
a
képviselő-testületben
folytatott
munkájukkal
összeegyeztethetetlen tevékenységet. 1995 májusától az önkormányzat támogatásával tüntette ki az újságot, mely attól fogva a város hivatalos lapjaként működött egészen 2006-ig. 2003-ban az önkormányzat pályázatot írt ki a városi lapra vonatkozóan, amelyet a korábbi szerkesztő gárda ismét elnyert. Az új lap érdemben nem változott, viszont az önkormányzat javaslatára új nevet kapott, és ettől fogva a kéthetente megjelenő Szentgotthárdi Híreket vehették kezükbe az olvasók. A későbbiekben a szerkesztőgárda némileg módosult, és 2004-re már csak négy állandó szerkesztője maradt a lapnak, név szerint: Molnár Piroska, főszerkesztő, Károly Andrea a kultúráért felelős, Rápli Róbert, a közéletért felelős és Gaál László, a sportért felelős szerkesztők. A Szentgotthárdi Hírek egyes lapszámai a városi honlapon, a www.szentgotthard.hu weboldalon is megtekinthetőek voltak egészen a lap megszűnéséig. A Szentgotthárdi Hírek 2003-ban három millió Forintos, 2004-ben és 2005-ben négy millió Forintos támogatási összeget, 2006-ban pedig ismét három millió Forintnak megfelelő támogatási összeget kapott az önkormányzati költségvetésből.
5. 4. Gotthárdi Hírek kontra Szentgotthárdi Városi Televízió A Városi TV 1994-es indulásakor nem alakult ki kapcsolat a két médium között, melyet az újság főszerkesztője a két szerkesztőség eltérő jellegű működésével indokolt. Az ok valójában személyes ellentétekben rejlett. A helyi lap vezetője nem nézte jó szemmel, hogy a televízió
14
stúdióvezetői posztja már a hivatalos megalakulás előtt betöltésre került a helyi alpolgármester személyében. A képviselőtestület ilyen és hasonló jellegű döntéseinek története gyakran az újság hasábjaira került. Hozzátenném, hogy véleményem szerint sem volt etikus döntés egy alpolgármesteri posztot betöltő személyt a televízió vezetőjének megtenni, hiszen ezzel a lépéssel a Városi TV hitelét is veszthette volna, nem beszélve az elfogultságról, „a hatalom szócsöve” szerep betöltéséről stb. Szerencsére (a televízió szerencséjére) a nézők részéről pártatlanságra utaló vádak nem érték a Szentgotthárdi Városi Televíziót. Meg kell említenem azt is, hogy Monek László irányítása alatt gyakorlatilag fennakadás nélkül működött a Városi TV. A két médium vezetője közti kapcsolat az idő múlásával folyamatosan romlott, rendszeressé váltak az éles pengeváltások. Monek László, Szentgotthárd alpolgármestere több nyilvános fórumon is megkérdőjelezte a lap alapítóinak szakértelmét. Mindez odáig fajult, hogy engedély nélküli újságkiadással vádolta vélt ellenfelét. Szavai süket fülekre találtak, hiszen az 1986-os sajtótörvényben leírtak alapján egy lap megjelentetéséhez nem engedély szükséges, hanem a működéshez egy ún. bejelentési kötelezettségnek kell eleget tenni. 4 Változást 1995 hozott. Az újság önkormányzati támogatáshoz jutott és felvette a kapcsolatot addigi riválisával. Gyuricza László elnyerte a Városi Televízió stúdióvezetői posztját, Monek László pedig a helyhatósági választások után a képviselő-testületből is távozni kényszerült. Információcserére ezt követően többnyire a Városi TV szerkesztőségi ülésein került sor, ahol a személyi változásokat követően a helyi lap főszerkesztője is állandó vendég lett. A televíziónál dolgozó minden lelkes amatőrnek volt főállása, ami a legtöbb esetben az újság és a televízió elvárásaival egyszerre nem lett volna összeegyeztethető, így a két médiumnál párhuzamosan történő munkának az ötletét elvetette a csapat. A tényleges munka így a régi kerékvágásban, külön szerkesztőgárdával folyt tovább. A televízió történetének harmadik és egyben jelenlegi vezetőjével, Dékány Istvánnal sem igazán sikerült megtalálni a közös hangot. A zökkenőmentes együttműködést kisebb-nagyobb konfliktusok árnyékolták be. Mindez a Nézőpont című lap kiadására volt visszavezethető, amelyet a TV akkori vezetősége tervezett. Az újság terjesztéséhez az elektronikus médium támogatást kért, az önkormányzatnak viszont nem állt módjában két városi lapot finanszírozni. Választani kényszerültek a kettő közül, s végül a Gotthárdi Hírek maradt, a Nézőpontnak pedig csupán egy száma jelent meg. A csata nem volt hiábavaló, a további versengés helyett a két szerkesztőségből sikerült egy lelkesen együttműködő gárdát összekovácsolni. A helyi újság hasábjain az olvasók kívánságára ekkor jelent meg először a TV műsora. Az idő múlásával azonban ebből is nézeteltérések adódtak, ám az olvasói levelek a 4
1986. évi II. Törvény-a sajtóról: III. fejezet, Sajtóigazgatási szabályok: A nyilvántartásba vétel, Tv 12. §
(2)
15
lap 2006-os fennállásáig azt bizonyították, hogy igényli a lakosság ezt a szolgáltatást. A Városi TV és a Gotthárdi Hírek közötti kapcsolat az újság megszűnéséig ebben a formában állt fenn.
5. 5. A szentgotthárdi gázügy „Az újságíró nem lehet semleges, ha a demokratikus értékek védelméről van szó!” 5 A fenti idézet a Magyarországon működő négy újságíró szervezet közös Etikai Kódexéből való. Véleményem szerint ez a megállapítás nem csupán a szélsőségek, az uszítás, a terrorizmus, a bármilyen szempontú gyűlöletkeltés ellen értelmezhető, hanem minden olyan esetben is, amikor a sajtónak (újságírónak) szilárd alapokon álló információi vannak arról, hogy a hatalom, legyen az kormány, önkormányzat, befolyásos gazdasági tényező, a rendelkezésére álló eszközöket, befolyást olyan cél érdekében használja, amely a döntés(ek) következményei által érintett tömegek érdekeit sérti. A sajtónak kötelessége feltárni minden olyan összefüggést, kapcsolódási pontot, amely az ügy pontos megértéséhez, a tömegek (olvasók) tisztánlátásához szükségesek. Persze, itt már felmerülhet etikai probléma is, mivel érheti az újságot (elektronikus sajtót) az a vád, hogy saját érdekből cselekszik, politikai, vagy gazdasági befolyás alatt áll. Éppen ezért fontos a tényszerű közlés, a következtetések világos levezetése, amelyek módja egyrészt szabályozott a sajtótörvény és az Etikai Kódex által, másrészt messzemenőkig figyelembe kell venni az újságírás, mint szakma előírásait és gyakorlatát is. Szentgotthárdon a korábban említett Savaria Fórum esetével hasonló ügy történt, azzal a különbséggel, hogy a Gotthárdi Hírek akkor az önkormányzattól függetlenül működött, így nem tudtak ellene semmiféle eszközzel fellépni. Az alábbi alfejezetben ezzel az üggyel foglalkozom, és azt a kérdést szeretném megvizsgálni, hogy egy kisebb közösségben (kisvárosban) a sajtó milyen szerepet játszhat a helyi döntések előkészítésében, esetleges módosításában. Vállalnia kell-e, illetve vállalnia szabad-e az ügyekbe való tényleges beavatkozást (természetesen ez alatt az újságírás eszközeivel való beavatkozást értem), vagy meg kell-e elégednie azzal a magatartással, ami műfajelméleti szempontból az „ablaküveg-effektus”-nak felel meg, azaz csupán külső szemlélőként, az események és tények hiteles közlőjeként vesz részt nem is annyira
5
A Magyar Újságíró- Szervezetek Etikai Kódexe- II. Fejezet, Közös Etikai Alapelvek, 8.§. a.)
16
az események, mint inkább a közvélemény alakításában. Megítélésem szerint a dolgozatomban részletezett szentgotthárdi gázügy példaként kiváló, ezért is választottam ideillő témának. Szentgotthárdon a 90-es évek elején még nem volt vezetékes gáz. A helyzet megoldását egyébként teljesen jogosan az egyik legfontosabb feladatának tekintette az önkormányzat. Hosszú előkészítés után 1991 közepén az önkormányzat pályázatot írt ki a gázvezeték kiépítésére és a gázszolgáltatás megoldására. A pályázatra az ÉGÁZ Rt.-n kívül jelentkezett egy alföldi székhelyű vállalkozás, a BOBOSZ Kft. is. Mivel a pályázat az önkormányzat anyagi érdekeit érintette, a pályázat elbírálásának menetét titkosították, így arról sem akkor, sem most érdemi információkat nem sikerült szerezni. Az viszont tény, hogy az önkormányzat a BOBOSZ Kft. ajánlatát fogadta el. A BOBOSZ Kft. vezetői közös vállalkozás létrehozására tettek ajánlatot, indokolva ezt azzal, hogy a gázszolgáltatást az új cég végzi majd, így a szolgáltatásból származó bevételek nem egy nagyvállalat (ÉGÁZ Rt.) bevételeit gyarapítják, hanem az önkormányzat is részesülhet azokból. Mivel az ilyen rendszerű működtetésre az országban példa még nem volt, ráadásul a gázszolgáltatás nagyon komoly engedélyezési eljárással jár, a cég vezetői felajánlották, hogy kormányzati szinten eljárnak a szolgáltatási engedélyek ügyében. Az ajánlatot a képviselőtestület elfogadta, így 1991 őszén megalakult a Gotthárd Gáz Kft., melynek tulajdonosa 49-51 % arányban a BOBOSZ Kft. és a szentgotthárdi önkormányzat volt. A BOBOSZ Kft. kivitelezésében elindult a gázvezeték-építés, és elindították az engedélyezési eljárást is. Rövid időn belül azonban jelentkeztek az első problémák: •
Szentgotthárd egyik külterületén 1991-ben indított egy OPEL- gyárat a General Motors Powertrain Magyarország Kft. Mivel az induláshoz szükségük volt a vezetékes gázra, ezért saját költségen kiépíttették az ÉGÁZ Rt.-vel a vezetéket, így azon a területen az OPEL-en kívül több vállalkozó is rákapcsolódott a vezetékre. Mindez még a BOBOSZ Kft.-vel kötött szerződés aláírása előtt történt.
•
Az engedélyezési eljárás során kiderült, hogy a Gotthárd Gáz Kft. a rendkívül szigorú előírások miatt nem kaphatja meg a gázszolgáltatói engedélyt.
•
A BOBOSZ Kft. által épített néhány km-nyi vezeték műszaki felülvizsgálata után az illetékesek jelezték, hogy a kiépített vezetékek nem felelnek meg az üzemeltetési feltételeknek. A továbbiakat kísérjük figyelemmel a Gotthárdi Hírek-ben megjelent írások alapján.
17
5. 5. 1. A Gotthárdi Hírek szerepe a gázügyben 1993. május6 „Mit érdemes tudnia annak, aki gázt szereltet a lakásában?” címmel tájékoztató jelent meg, amelyben a gázszereléssel kapcsolatos tudnivalók szerepeltek. Ebben az írásban a szolgáltatásra még nem tértek ki. 1993. június7 A lap címoldalán telefonos interjút közöl Mészáros Béla akkori országgyűlési képviselővel. Az interjúból kiderül, hogy a Gotthárd Gáz Kft. vezetői és néhány önkormányzati képviselő tárgyaltak Szabó Iván volt ipari miniszterrel és Csurka István országgyűlési képviselővel. A tárgyalások célja a gázszolgáltatási engedély megszerzése volt. Mészáros Béla tájékoztatást kért Latorcai János ipari minisztertől. Az interjú alatt a lap közli Latorcai János levelét, amelyben a miniszter leírja, hogy az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet műszaki-biztonsági okokból nem tartja engedélyezhetőnek a Gotthárd Gáz Kft. működését. Továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a BOBOSZ Kft.-nek a felelős vezetői egyúttal a Gotthárd Gáz Kft.-ben tulajdonosi jogosultsággal rendelkeznek. A miniszter véleménye szerint ez mindenképpen figyelemre méltó és bizonyos megfontolásra okot adó körülmény. A szám 3. oldalán tudósítás jelent meg az 1993. június 8-i rendkívüli testületi ülésről, melyből többek között kiderül, hogy a BOBOSZ Kft. 1992. december 31-re a város egész területére gázfűtést ígért. Az építkezés teljesítése 19,2 %-os, míg az önkormányzat a ráeső költség 56,2 %-át kifizette. A tudósításban olvasható az is, hogy a Gotthárd Gáz Kft. az önkormányzatot hibáztatja azért, mert a szolgáltatói engedély még nincs a birtokukban. Olvasói levél is érkezett a témához, amely az akkori állapot kialakulásáért felelős személyek megnevezését és felelősségre vonását sürgeti. 1993. július8 A 4. oldalon kisinformáció jelent meg, amelyben olvashatjuk, hogy a Gotthárd Gáz Kft. ügyvezetőjével, valamint az elképzelést támogató képviselők közül kettővel elkészített, magnóról szó szerint átírt interjú megjelenéséhez nem járulnak hozzá.
6
Szilágyi József: Mit érdemes tudnia annak, aki gázt szereltet a lakásban?, Gotthárdi Hírek, 1993., 1. évfolyam, 1. szám, 2. oldal 7 Szilágyi József: A miniszter levelét megírta, Gotthárdi Hírek, 1993., 1. évfolyam, 2. szám, címlap valamint Szilágyi József- Enzsel István: Gáz van, lesz is? u.a. lapszámban 3- 4. oldal 8 Szilágyi József: Helyreigazítás című kisinformáció, Gotthárdi Hírek, 1993., 1. évfolyam, 3. szám, 4. oldal
18
1993. augusztus9 A címoldalon interjú olvasható Bauer Károly polgármesterrel, amelyből kiderül, hogy az önkormányzat tárgyalásokat kezdeményezett az ÉGÁZ Rt.-vel, amelyben a cég vállalja, hogy 25 % tulajdoni résszel hajlandó beszállni a Gotthárd Gáz Kft.-be. Ezzel megszerezhetővé válik a gáz-szolgáltatási engedély, és az ÉGÁZ Rt. kiépített fogadóállomásáról történhet a gázszolgáltatás.
1993. október10 Mivel a fentiekben leírt szerződést nem kötötték meg, a Gotthárdi Hírek október 6-ára lakossági fórumot szervezett a színház nagytermébe. A fórumot Enzsel István főszerkesztő vezette, meghívott vendégek voltak Bauer Károly polgármester, több önkormányzati képviselő, az ÉGÁZ Rt. illetékesei, a Gotthárd-Gáz Kft., valamint a BOBOSZ Kft. ügyvezetői. A meghívást a BOBOSZ Kft. vezetői nem fogadták el, indokolva azzal, hogy az újság a gázügyet politikai célra akarja felhasználni, ehhez nem hajlandóak asszisztálni, ezért nem vesznek részt a fórumon. A lap októberi számában hosszú, 4 és fél oldalas tudósításban számolt be a fórumról. A gázügy holtpontról való kimozdulását tulajdonképpen ettől az időponttól lehet figyelemmel kísérni, ugyanis a több mint háromszáz megjelent előtt egyértelműen kiderült, hogy az eredeti elképzelés nem valósítható meg, az önkormányzat eddig az időpontig közel 40 millió forintot fizetett ki teljesítés nélkül. 1993. november11 A lap címoldalán kisinformációban közli a lakossági fórum óta történteket. Ebből kiderül, hogy az önkormányzat és az ÉGÁZ Rt. között létrejött az a szerződés, amely szerint a város egész területén az ÉGÁZ Rt. a gázszolgáltató. A szolgáltatás indításához szükséges munkákról pontos programot közöl, amelyet az Rt. illetékesei bocsátottak a lap rendelkezésére. 1993. december12 „Megszűnik a Gotthárd-Gáz Kft.” címmel nagyinformáció jelent meg a lap címoldalán. A november 25-i testületi ülésen született a fenti értelmű határozat, ezzel gyakorlatilag lezárult a szentgotthárdi gázügy.
9 10 11 12
Virányi Balázs: Gázos reményeink, Gotthárdi Hírek, 1993., 1. évfolyam, 4. szám, címlap Szilágyi József: Fórum a gázról, Gotthárdi Hírek, 1993.,I. évfolyam, 6. szám, címoldal- 4. oldal Bauer László: Gáz- info, Gotthárdi Hírek, 1993., 1. évfolyam, 7. szám, címlap Enzsel István: Megszűnik a Gotthárd- Gáz Kft.,, Gotthárdi Hírek, 1993., 1. évfolyam, 8. szám, címlap
19
1994. november13 Olvasói levél jelent meg, amelyben a levél írója a gázüggyel több tízmillió forint kárt okozó felelős személyek felelősségre vonását sürgeti. Meg kell jegyezni, ez a mai napig nem történt meg, ha csak azt a tényt nem tekintjük felelősségre vonásnak, hogy a helyhatósági választásokon az eredeti elképzelést támogató képviselők nem jutottak mandátumhoz. A tisztánlátáshoz szükséges még azt is megjegyezni, hogy 1994-ben az ÉGÁZ Rt. üzemeltetésében megindult a gázszolgáltatás a városban. A BOBOSZ Kft.-t az önkormányzat azóta is perli, mivel a teljesített kifizetések ellenértékét a Kft., sem munkában, sem pénzben nem térítette meg.
5. 5. 2. A Gotthárdi Hírek gázügyben való szerepének értékelése Az előző fejezetből látható, hogy a Gotthárdi Hírek jelentős szerepet játszott az ügy megoldásában. Azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az újság nélkül nem oldódott volna a gázszolgáltatás ügye, az azonban világos, hogy hosszabb ideig húzódott volna és a városnak okozott kár is jóval nagyobb lett volna. Érdekes, hogy nem is a lapban megjelent írások hatása volt igazán jelentős, hanem a szerkesztőség által szervezett lakossági fórumé. Az alfejezet elején tettem fel a kérdést: Vállalnia kell-e a sajtónak az ügyek menetébe történő aktív beavatkozást? A fenti példából egyértelműen kiderül, hogy igenis vállalnia kell, ellenkező esetben ugyanis nem teljesíti a sajtó alanyi feladatát. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a szerkesztőség nem volt tudatában annak, hogy ők most beavatkoznak egy önkormányzati ügybe, csupán komolyan vették a sajtó szerepét, mondhatjuk, ösztönösen cselekedtek. Ennek következménye az is, hogy utólag értékelve az esetet kiderül, nem minden szálat, összefüggést sikerült felderíteniük. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy noha minden információ rendelkezésükre állt, nem politikai alapon közelítették meg ezt a kérdést sem. Az egész problémának ugyanis kimondottan politikai okai voltak, amelyek egy részletére kitértek a lapban, amikor az országgyűlési képviselő és a miniszter levelét közölték. Ez az ok pedig röviden a következő volt: Az 1990-es választásokon Vas megyében és az 5. számú választókerületben is (ide tartozik Szentgotthárd) az SZDSZ jelöltjei jutottak mandátumhoz, így a kormányzat szemében a város
ellenzéki
területnek
számított.
Az
őszi
önkormányzati
választásokon
viszont
Szentgotthárdon 9 képviselő az MDF (akkori kormánypárt) színeiben nyert. Így a kétharmados 13
Woki Zoltán: De ne is ezekről ítéld meg Szentgotthárdot! című olvasói levele, Gotthárdi Hírek, 1994. II. évfolyam, 11. szám,, 1- 2. oldal
20
szavazásokon is át tudták vinni akaratukat. (Szentgotthárd képviselő-testülete a ciklusban 13 fős volt.) Az ügy politikai vonatkozása annyi, hogy az akkori kormány politikai tőkét szeretett volna kovácsolni abból, hogy egy ellenzékinek számító területen egy kormánypárti többséggel rendelkező önkormányzat példaértékű beruházást tud megvalósítani. Ezért volt az, hogy a képviselő-testület még akkor is az eredeti elképzelésnek szavazott bizalmat, amikor már egyértelmű volt, hogy a szigorú szakmai előírások miatt a terv nem teljesíthető, gyakorlatilag bíztak a politikai ígéretekben. Így került a levélbe egyébként Csurka István, az MDF egyik akkori alelnökének a neve is. Ezek ismeretében ki lehet jelenteni, hogy a Gotthárdi Hírek nem teljesen teljesítette azon feladatát, hogy minden összefüggést fel kell deríteni, nyilvánosságra kell hozni. Említettem már, hogy a politikai kapcsolódásról tudomása volt a szerkesztőségnek, így, utólag azonban már nem lehet eldönteni, miért nem hozták nyilvánosságra. Valószínűleg a kompromisszumkészség munkált bennük, hiszen látható volt, hogy a fentiek közlése nélkül is megoldódik az ügy. Másrészt nem kívántak politikai csatározások színtere vagy eszköze lenni, továbbá első sorban városuk érdekeit vették figyelembe. Mindettől eltekintve azonban elmondható, hogy az önkormányzat döntéseinek kontrolljában fontos szerepet játszott a városi lap.
5. 5. 3. Gotthárdi Hírek a gázügy után A gázügy lezárása után viszont a Gotthárdi Hírek szakmai tevékenysége visszaszorult. Ennek két fő oka volt. Elsőként az, hogy az 1994-es helyhatósági választásokon a lap szerkesztőbizottságából többen is a képviselő-testület tagjai lettek. Mivel összeférhetetlennek tartották a két tevékenységet, szerkesztőbizottsági tagságukról lemondtak és semmilyen formában nem vettek részt a lap készítésében. Tulajdonképpen komolyan vették a sajtó függetlenségét, másrészt nem tartották szerencsésnek, ha saját képviselői tevékenységüket bíráló újságnál is dolgoznak. Persze felmerülhet ellenük az a vád, hogy csak azért végezték újságírói tevékenységüket, mert számítottak arra, hogy ebből majd tőkét kovácsolhatnak. Vagy, ha megfordítjuk a gondolatmenetet, a lapnál szerzett népszerűségüket használták ki a választásokon. Bárhogy is volt, erre sohasem fog fény derülni. A visszaesés másik oka az anyagiak terén jelentkezett. Az első két évben önkormányzati támogatás nélkül működött a Gotthárdi Hírek. Ennek következtében egyetlen munkatárs sem részesült anyagi juttatásban. A rendelkezésre álló összegek a technikai költségek fedezetére voltak elegendőek. A választások után az új képviselő-testület döntése alapján a lap 21
önkormányzati támogatást kapott, így már tiszteletdíjat is tudott fizetni, és biztosított volt a folyamatos megjelenés. A kritikai hangvételt azonban a korábban említett „öncenzúra” miatt elveszítette. Így utólag meg lehet állapítani, hogy egészen 1998 végéig a Gotthárdi Hírek közlönyként működött. 1998 végén azonban sikerült egy új szerkesztőbizottságot felállítani. Új szerkesztőségi struktúrát dolgoztak ki, állandó rovatokat indítottak. Az előző évek gyengébb munkája miatt csökkent a példányszám, volt olyan hónap, amikor mindössze 600 példányban jelent meg a lap. Közben az önkormányzati támogatás mértékét sem emelték az árnövekedésekkel azonos ütemben. Szükség volt a saját bevétel növelésére, ennek érdekében a kiadó „előre menekült”. Ingyenessé tették az újságot, a Magyar Posta terjesztésében minden Szentgotthárdon bejelentett lakcímre alanyi jogon eljutott a Gotthárdi Hírek. Ennek következtében a példányszám 3400-ra nőtt és ugyancsak emelkedett a hirdetési bevétel is. Ettől fogva B3-as formátumban, 12 oldalon jelenik meg háromhetente a Gotthárdi Hírek. Hangvételében az induláshoz képest azonban jelentős változások történtek. Elsőként is, az állandó rovatok miatt a lap magazin jelleget vett fel, több
rovat
foglalkozik
szolgáltatásokkal,
amelyeket
műfajelméleti
szempontból
az
ismeretterjesztő műfajcsaládhoz sorolunk. Erősödött a hírrovat, a publicisztika, gyakorlatilag eltűnt viszont az oknyomozó újságírás, riportok nagyon ritkán jelennek meg a lapban. Másodszor, a már többször említett „öncenzúra” hatása is érvényesül. Ennek jelentkezése először teljesen önkéntes módon történt, gyakorlatilag azért, hogy az éves költségvetés elfogadásakor a lap kapja meg az éves támogatást. Később azonban főként az utóbbi hónapokban már a képviselők és a polgármesteri hivatal illetékesei is többször adtak hangot nemtetszésüknek. Erre szeretnék egy példát említeni. 1999 októberében rövid jegyzet jelent meg a lapban, amely a képviselő testületi ülésen tapasztaltakról szólt. Röviden annyi történt, hogy a polgármester távollétében az egyik alpolgármester vezette az ülést, amikor egy bonyolultabb szavazási procedúra közben az ülést vezető alpolgármestert a minisztériumból keresték telefonon egy beruházással kapcsolatban. A másik alpolgármester vette át az ülés vezetését, a szavazási procedúra viszont gyakorlatlansága miatt teljesen áttekinthetetlenné vált. A jegyzetben megjelent a történet leírása, egy rövid következtetéssel, amelyben a két alpolgármester hozzáállását hasonlították össze. A megjelenés után a lap szerkesztőjét hívatták a polgármesteri hivatalba, ahol húsz perces „fejmosásban” részesítették, amelyben rész vett a polgármester, a két alpolgármester, a jegyző valamint a hivatal sajtókapcsolatokért felelős munkatársa.
22
5. 5. 4. A tanulság Tehát, milyen szerepe lehet a városi sajtónak az önkormányzat kontrolljában? Egyszerűbb, ha a kérdést a sajtószabadság fogalma felől közelítjük meg. John Keane: Média és demokrácia című könyvének A sajtószabadság filozófiája című fejezetében a sajtószabadság melletti érveket négy pontban sorolja fel. Ebből kettőt lehet igazán a fenti kérdésre vonatkoztatni: 1. „A teológiai megközelítés az állami cenzúrát a józan ész képességének nevében bírálta… azzal, hogy a sajtó ellen hozott általános megszigorítások nem hatékonyak és nem működnek. …Isten józan észt adott az egyéneknek, s ezzel az olvasás és a választás képességét, amely különbséget tud tenni jó és rossz között. Isten azzal mutatja ki irántunk bizalmát, hogy így irányít minket: olvassunk el minden könyvet, amit csak kívánunk, és magunk ítélkezzünk felette.”14 Ha ezt a mai városi sajtóra vonatkoztatjuk, láthatjuk, igaz a tétel, mivel a példámban szereplő újságok is elveszítették olvasóközönségüket, amint elveszítették kritikai hangvételüket. A hatalom azonban másként működik, az ő számára mindig az a „jó”, ami neki „jó”, sarkítottabban fogalmazva: nem szerencsés, ha a tömegek sokat gondolkodnak, mert olyan következtetésekre jutnak, amely sérti a hatalom érdekeit. Emlékezzünk vissza az alpolgármestert bíráló jegyzet utáni „fejmosásra”, aki attól tartott, hogy gyakorlatlanságát alkalmatlanságával azonosítják, ezzel legitimitását kérdőjelezik meg. 2. „A másik ilyen érv arra az eszmére épül, amely szerint az igazságot a polgárok korlátozás nélküli, nyilvános vitája tárja fel…. Ha egy vélemény hibásnak bizonyul is, gyakran tartalmaz valami igazságot…. Az uralkodó vélemény csak ritkán képviseli a teljes igazságot. Ez azt jelenti, hogy a teljes igazsághoz csak úgy érkezhetünk el, ha a véleményt ellenkező vélekedésekkel ütköztetjük. A közügyekben az igazság megköveteli az ellentétek kombinálását és kibékítését.”15 Ha ezt a példámban szereplő gázügyre értjük, akkor láthatjuk, hogy a lapban megjelenő olvasói levelek az önkormányzatéval ellentétes véleménye, valamint az olvasói fórumon megjelenő többféle vélemény alapozta meg végül az ügy megoldását. A saját magát (illetve összeköttetéseit) csalhatatlannak és minden szabályozás felett állónak tartó hatalom szembesült azzal, hogy vannak más, és meglepetésére megalapozott vélemények is. 14 15
John Keane : Média és demokrácia : A sajtószabadság filozófiája című fejezet , Helikon Kiadó, 1999. 17- 18. oldal John Keane : Média és demokrácia : A sajtószabadság filozófiája című fejezet , Helikon Kiadó, 1999. 22- 23. oldal
23
Mindezeket egybevetve a helyi sajtónak nagy szerepe lehet az egészséges kontrollban, a vélemények ütköztetésében, de attól még messze vagyunk, hogy ezt a hatalom gyakorlói is észrevegyék illetve pozitívumként fogják fel. Márpedig az ember, aki beismeri, hogy nem tévedhetetlen, hogy hibázott, sokkal szimpatikusabb és hitelesebb, mint aki minden körülmények között ragaszkodik elhibázott döntéséhez. Persze, ez így leírva nagyon egyszerűnek tűnik, hiszen teljesen egyértelmű, hogy egy anyagi függőségben lévő újság felett mindig is befolyást akarnak gyakorolni. Személyes jótéteményüknek tudják be, ha támogatják a sajtót anyagilag, elfeledkezve arról a tényről, amit a szombathelyi példámban szereplő Prieger Zsolt fogalmazott meg: „Azt az összeget, amivel a városi lapot támogatják, nem a saját zsebükből veszik ki, az a városé, így a városlakóké is, és felhasználása az ő érdeküket kell, hogy szolgálja.” Az ő egyik, elemi érdekük pedig egyértelműen a pontos, tárgyszerű, elfogulatlan tájékoztatás. Azt is kijelenthetjük, hogy ha egy lap komolyan veszi a sajtószabadságot és a kontrollt, előbb-utóbb konfrontálódik, és vagy megszűnik, vagy bizonyos időközönként új gárda fogja készíteni a lapot. Sajnos, ennek a folyamatnak egyelőre nem látni a végét, „A szentgotthárdi gázügy” című fejezetben említett okok miatt egy városi újság nagyon ritka esetben tud anyagilag függetlenül működni. Az újságíró viszont köteles tartani magát a szakmai, etikai normákhoz még akkor is, ha egzisztenciálisan hátrányokat szenved. Ellenkező esetben nem érdemli meg az újságíró nevet.
5. 6. Szentgotthárdi Hírek kontra képviselő testület Következő kirívó példám szintén a sajtót érinti. Mint ahogyan azt már korábban említettem, a Gotthárdi Hírekből az önkormányzat határozata alapján később, pontosabban 2003-ban Szentgotthárdi Hírek lett. A lap felépítésében nem sokban különbözött elődjétől. Az új névvel ellátott lap azonban, a szerkesztőgárda három éven át tartó tevékeny munkája után megszűnt. Ennek okait próbálom az alábbiakban feltárni. A Szentgotthárdi Hírek megszűnése az önkormányzat képviselő testületének elmarasztaló határozata miatt következett be, amely a szerkesztők állítólagos elfogultságán, a pártatlanság mellőzésén alapult. A határozat meghozatala után a szerkesztőgárda lemondott hivataláról. De ne szaladjunk ennyire előre!
24
5. 6. 1. Előzmények Woki Zoltán, szentgotthárdi polgár, mellesleg a Pro Natura St.Gotthard elnevezésű civil szervezet (tevékenységi körük Szentgotthárd környezetvédelmére terjed ki) oszlopos tagja egy közmeghallgatás alkalmával kifogásolta, hogy a Szentgotthárdi Hírek több írása is elfogult, Rápli Róbert újságíró baloldali érzelmei megjelennek tudósításában. Mindezt Woki Zoltán tollából megszületett olvasói levelek, és az újságíró által arra adott válaszok hada előzte meg. Tulajdonképpen az ide-oda pofozkodás mérgesítette el az ügyet olyannyira, hogy kitört a botrány. A közmeghallgatáson a lap akkori szerkesztője Rápli Róbert szót kért, elmondta cáfolatát és arra kérte a panaszost, hogy a MÚOSZ etikai bizottságánál kezdeményezzen eljárást, mondván az etikai bizottság az egyetlen illetékes szerv, amely ebben az esetben véleményt fogalmazhat meg. Viniczay Tibor, polgármester, a hivatalt kérte fel, hogy vizsgálatot kezdjen ez ügyben.
5. 6. 2. Az előterjesztés A képviselő-testület 2006. augusztus 30-ai ülésén tárgyalta azt a beadványt, amely a lapnál korábban elrendelt vizsgálatról szólt. Meg kell jegyezni, hogy a lap kiadóját nem értesítették arról, hogy őket ilyen módon érintő napirendi pont kerül a testület elé, így neki sem írásban, a beszámoló mellékleteként, sem szóban nem volt alkalma kifejezni álláspontját. Dancsecs Zsolt, Szentgotthárd város jegyzője szerint a hivatalnak nem tiszte megítélni, hogy bizonyos újságírók tevékenysége jobb- vagy baloldali-e. A bekért dokumentumok alapján azt fogalmazta meg az előterjesztés, hogy az újság működési szabályzatában kellően lefektetésre kerültek mindazon alapelvek, amelyeket egy önkormányzati laptól el is vár az olvasó. A beszámolóhoz mellékletben csatolták Woki Zoltán beadványát, amely a számára sérelmes cikkekből tartalmazott idézeteket, valamint egy mátrixot arra vonatkozóan, hogy a lap egyértelműen baloldali beállítottságú. A jegyző a döntést a beadványról a képviselő testület hatáskörébe utalta. Hat nappal az ülés előtt Rápli Róbert újságíró, aki egyébként az oktatási bizottság külsős tagja, szintén benyújtott egy beadványt, amelyet kérésére csatoltak az anyaghoz. Ez a beadvány az újságíró cáfolatát tartalmazta arra vonatkozóan, hogy túlsúlyban szerepelnének az újság hasábjain a baloldali cikkek, állítása szerint ő legalább annyi jobboldali eseményről tudósított, mint baloldaliról, és mindezt alátámasztva, számos ilyen témájú írását csatolta beadványához. Hozzá kell, hogy tegyem, a Woki Zoltán által kifogásolt mondatok némelyike nem az újságíró 25
tollából született meg, hanem azok interjúalanya szájából hangzottak el. Az akkori főszerkesztő, Molnár Piroska szerint egyes mondatok nem is a Szentgotthárdi Hírekben, hanem más sajtóban jelentek meg. Rápli Róbert a közmeghallgatáson reagálva a műfaji kifogásokra, azt is elmondta, hogy a színvonalas újságírás nem nélkülözheti a publicisztikát, és sajnálatát fejezte ki azokkal az előterjesztésben példaként említett újságokkal kapcsolatosan, amelyek nem élnek vagy nem tudnak élni a műfaji változatossággal. Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a szerkesztőségben a munkabeosztásnak megfelelően, Rápli Róbert kapta a jegyzetek, glosszák, kommentárok többségét. Az újságíró által beterjesztett kiegészítést a testület -nem lehet tudni, miért- figyelmen kívül hagyta.
5. 6. 3. A vita A beszámolót illetően a képviselőtestületi ülésen félórás vita alakult ki (hozzátenném, hogy például a költségvetés elfogadására sem fordítottak és fordítanak ennyi időt). Az oktatási bizottság, akinek hatáskörébe utalták a véleménynyilvánítást, úgy fogalmazott, hogy szerinte sem jogi, sem etikai vétséget nem követett el a lap, konkrétabban az újságírói véleménynyilvánítás kereteit nem lépte túl a médium. Vélemények hangzottak el pro és kontra: volt, aki az ügy napirendi pontról való levételét szorgalmazta, mondván a képviselő-testületnek nem szabadna pártpolitikai kérdésekkel foglalkoznia. Egyesek a „fapados” működés mellett érveltek felhívva a figyelmet a publicisztika mellőzésére, mások elismerték Woki Zoltán sérelmeit. Az egyik képviselő nem a baloldaliság ellen emelt szót, hanem arra tett utalásokat, hogy a lap semmiképpen sem objektív, hiszen mind a szerkesztőség, mind a kiadó, de még az oktatási bizottság nagy része is a SZEVASZ (Szentgotthárdi Választópolgárok Asztaltársasága) civil szervezetének tagjai, így a képviselő egyértelműnek találja az összefonódást, a személyes befolyással való visszaélést. Hozzátenném, a polgármester is SZEVASZ- tag. Bauer László, alpolgármester azt sérelmezte első sorban, hogy Molnár Piroska, főszerkesztő nem említette meg személyét két tudósításában. Bauer László egyéni képviselői indítvánnyal élt. Javasolta, hogy a testület mondja ki, a lapnál többször is sérült a tárgyilagosság elve, ezért a kiadó tegye meg a szükséges lépéseket. Az azonban nem derült ki világosan, hogy mit is takarnak a „szükséges lépések”. A testület az oktatási bizottság javaslatával szemben ezt az indítványt fogadta el, és 6 igen, 3 nem, 1 tartózkodás mellett (három, az ülésen egyébként résztvevő képviselő távollétében) szavazták meg.
26
5. 6. 4. A kiadó válasza Mivel az érintett félnek sem szóban, sem pedig írásban nem volt lehetősége érvei és álláspontja kifejtésére, ezért jogi képviselőjükhöz fordultak.
5. 6. 5. A szerkesztőség állásfoglalása Az ülést követő napon a szerkesztőség egyhangúlag arra az álláspontra jutott, hogy újságírói tevékenységét nem folytatja tovább. A befejező 17. szám elkészítését a választási melléklettel együtt ígéretüknek megfelelően elvállalták, és el is készítették. A Molnár Piroskával készített interjúmban az egykori főszerkesztő csak annyit fűzött a történtekhez, hogy szerinte a demokratikus szabad sajtó korában az eljárás jogossága erősen vitatható. „Szívesen vállaltuk, pusztán lelkesedésből. Korábban is sok bírálat érte az újságot, lehet, hogy hibáztunk is többször, de senki sem állíthatja, hogy lehetőségeinkhez mérten nem tettünk meg mindent azért, hogy egyre színvonalasabb újság szülessék.”16
5. 6. 6. Előterjesztés 2. A Szentgotthárdi Hírek kiadójának, a Virtuart Kreatív Stúdió Kft. jogi képviselője levelet intézett a Polgármesteri Hivatalhoz, amelyben közölte, hogy a testületi döntésnek a kiadó tevékenységét negatív kritikával illető határozata a Kft. számára sérelmes, a Kft. jó hírét sérti. A kiadó álláspontja szerint a pártatlan tájékoztatás elvét soha nem sértette meg, és semmilyen olyan jellegű magatartást nem tanúsított, amelyre egy elmarasztaló határozat meghozatala teremtene jogalapot. Mindezeket figyelembe véve a kiadó a határozat visszavonását sürgette. Kilátásba helyezte azt is, hogyha a határozat visszavonása nem történne meg, bírósági úton keres jogorvoslatot. Azt is jelezte, ha az önkormányzat meg kívánja vizsgálni a médium tevékenységét, beleértve a lapkiadást is- akár külső szakemberek bevonásával- ebben partner kíván lenni. A testületi ülésen Viniczay Tibor, polgármester szorgalmazta az előző ülésen meghozott elmarasztaló határozat visszavonását, mondván az önkormányzat szempontjából mindenképpen hátrányos lenne a kiadó által előtérbe helyezett jogi procedúrába belefolyni.
16
Szerkesztőség: Kommentár nélkül: A szerkesztőség állásfoglalása című cikke, Szentgotthárdi Hírek, 2006., IV. évf. 17. szám, 3. oldal17 Szerkesztőség: Az utolsó szó jogán című írása, Szentgotthárdi Hírek, 2006, IV. évf., 17. szám, 3. oldal
27
5. 6. 7. Vita 2. A képviselők közül többen nem támogatták a visszavonást arra hivatkozva, hogy ha engednek az ultimátumnak, akkor a képviselő testület precedenst szolgáltat arra, hogy ügyvédi felszólításra bármilyen határozatot vissza lehet vonatni. Reisinger Richárd képviselő többekkel együtt nem érezte elmarasztalónak a testület határozatát, úgy vélekedett, hogy Bauer László indítványára kizárólag egy javaslat értékű határozatot hozott a testület a kiadó számára. Az egyébként jogász Reisinger Richárd felszólította a képviselő testületet, hogy az ügyvédi levél ismerete nélkül nem törvényes új határozatot hozni. Előrevetítette azt is, hogyha a testület visszavonja a határozatot, a közigazgatási hivatalhoz fordul jogorvoslatért. A
képviselők
zöme
felháborodásának
adott
hangot,
szerintük
a
testület
működésképtelenné válik, ha ügyvédi felszólításra visszavonják a határozatot. Viniczay Tibor polgármester egyéni képviselői javaslatot fogalmazott meg az előző ülésen meghozott határozat visszavonásáról, amelyet azonban 6 igen, 8 nem és 1 tartózkodás mellett elvetett a testület.
5. 6. 8. Az utolsó szó jogán A kiadó végül jogorvoslatért fordult, amelynek még dolgozatom készítésekor nem született eredménye. Továbbra is fenntartja, hogy nemcsak a szerkesztőséget, hanem őt is elmarasztalták. A
szerkesztőgárda
értetlenül
áll
a
döntések
előtt,
szerintük
a
képviselők
„elbagatellizálták a saját augusztusi határozatukat”17, Véleményük szerint a sajtószabadságot érte csorba a határozat meghozatalával. Ugyanakkor Virányi Balázs képviselő a szeptemberi ülésen arra hivatkozott, hogy mindenkinek jogában áll véleményt nyilvánítani, még a képviselőknek is, akik megkritizálták az újságot. A szerkesztőség úgy véli, a határozat alapján ők, nem tartoznak bele az előbb említett mindenkibe. „Bár az újságíró- akarva akaratlanul- formálja a közvéleményt, szavainak hatása lényegesen kisebb, mint egy város életét döntéseivel befolyásoló képviselő testületé, pláne, ha azt határozatba is foglalja, valamint lépéseket tesz akarata érvényre juttatására.”18
18
Szerkesztőség: Az utolsó szó jogán című írása, Szentgotthárdi Hírek, 2006.,IV. évf., 17. szám, 3. oldal
28
5. 6. 9. Tanulság 2. Hogy mi is a történet tanulsága? Ebben az esetben nehéz lenne megmondani. Nekem nem tisztem megítélni, hogy melyik félnek volt igaza, ha volt ilyen egyáltalán ebben az esetben, az pedig végképp távol áll tőlem, hogy a politika tükrében vizsgáljam meg a történteket. Az ügyet tulajdonképpen Woki Zoltán olvasó levelei és az arra Rápli Róberttől kapott válaszok, tehát a „szó szót követett” tipikus esete robbantotta ki. Mondhatni személyeskedésekre vezethető vissza a lap megszűnése. Amint azt a főszerkesztőtől megtudtam, Woki Zoltántól naponta hármasával szállingóztak a sérelmeit tartalmazó olvasói levelek a szerkesztőségi e-mail címre. Ezekre a levelekre Rápli Róbert rendszerint válaszolt az újság hasábjain. Gyakran éles szóváltások követték egymást lapszámról-lapszámra. Az újságíró például egy táncos-zenés produkcióról íródott cikkében a következő olvasható: „A stúdió a Vas megyei szocialisták szervezésében először járt a környéken…. Az énekes társulatot Dr. Márkus Imre mutatta be…, akiket nem választókerületünk politikusaként, hanem ezúttal szponzorként köszöntött.”19 Woki Zoltán olvasói levele a cikk megjelenése után: „Ha kultúrműsor esetén, kampányidőszakban ennyire ki kell hangsúlyozni a szocialista szervezést, akkor bizony ezt kampánynak kell értelmeznünk…. Dr. Márkus Imre MSZP-s képviselőjelölt, aki igaz, csak szponzor!Ezek után ki hiszi el ilyen tálalásban, hogy ez nem kampány?”20 Rápli Róbert Válasza: „Ön elfogultságában odáig ment, hogy már egy zenei tudósítást is megkritizált…. A koncert csakis az Ön levele által vált a kampány részévé…. El kellett volna titkolnom ezeket az információkat olvasóink elől, csak azért, mert ez kínosan érinti a FIDESZszimpatizáns Woki Zoltánt?”21 Ilyen és ehhez hasonló kardoskodások kísérték végig az újság több évfolyamát is. Végül Woki Zoltán megelégelte a labda ide-oda passzolgatását, így hát az ügy a képviselők asztalán landolt. Hogy meg lehetett volna-e menteni a szerkesztőség becsületét? Talán igen, ha teszem azt, a főszerkesztő közbelép, és nem hagyja, hogy a lap személyes konfliktusok színterévé váljon. Ha rögtön az első szóváltás kipattanását követően figyelmezteti kollégáját, függetlenül attól, hogy igaza volt-e, talán megelőzhető lett volna a botrány.
19
Rápli Róbert, Vasúttal a tehetségekért, Szentgotthárdi Hírek, 2006., IV. évf., 4. szám, 7. oldal Woki Zoltán: Valódi kampány, vagy csak a tudósító túlkapása? című olvasói levele, Szentgotthárdi Hírek, 2006, IV. évf., 5. szám, 9. oldal 21 Rápli Róbert: Tisztelt Woki ÚR! című levele, Szentgotthárdi Hírek, 2006., IV. évf., 5. szám, 9. oldal 20
29
Egy másik általam kreált változat szerint a polgármester döntésében rejlik a magyarázat. Eszerint, ha Viniczay Tibor nem a képviselő testület hatáskörébe utalja a döntés jogát, hanem valóban az Etikai Bizottságtól kér felülvizsgálatot, lehet, hogy egész más kimenetele lett volna az ügynek. Egy nem szakavatott zsűri, mint amilyen a képviselő testület, nem feltétlenül képes érdemben dönteni egy ilyen kényes ügyben. A szakmabeliektől, akik nap, mint nap a médiát érintő ilyen és hasonló problémákkal, esetekkel foglalkoznak, talán „hitelesebb” döntést tudtak volna hozni. Ezzel nem a képviselő testület döntésképességét vonom kétségbe, hiszen nem ők határoznak arról, milyen ügyek kerülnek eléjük, és, ha már úgy alakult, nekik kellett meghozni az „ítéletet”. Én csupán egy alternatívát vázoltam fel, amely szerint az Etikai Bizottságnak inkább a hatáskörébe tartoznak az ilyen ügyek megoldása. Most már sosem tudhatjuk meg, mi lett volna, ha… Utólagos találgatásokkal pedig végképp nem juthatunk dűlőre. Egy biztos. A sajtótörvény világosan fogalmaz. Az oly sokat emlegetett pártatlanság, a mindenkori függetlenség szellemében kell a sajtómunkásnak tevékenykednie, ha tetszik, ha nem. A sajtószabadságot közös nevezőre kell hozni az elfogulatlansággal. Különben az újságíró elveszíti hitelét, és akkor már, mint ahogyan azt korábban említettem, semmiféleképpen sem érdemli meg az újságíró nevet. Itt is érvényes az a folyamat, amely gyakorta jellemző a lokális média esetében, hogy a hatalom kontrolljában gyakran „megbotlik” az újságíró, és ehhez még párosul a kis költségvetés, ugyanakkor áldozatos munkavállalás, amely gyakran a szabadidőt is felemészti. Sokszor eredményezi azt, hogy szerkesztőgárdák jönnek és mennek. Ily módon a Szentgotthárdi Hírek szerkesztősége sem tűnt el végképp a süllyesztőben, mivel most már egy másik, magántulajdonban lévő lapnál folytatják munkájukat. (Erről a következő fejezetben számolok be). Szentgotthárdon egy cseppet sem meglepő, hogy a korábban meghurcolt újságíró most egy másik lap főszerkesztője lett. Ennek azaz oka, hogy a városban nincs más olyan az újságírással foglalkozni tudó vagy éppen akaró személy(ek), aki(k) pótolni tudná(k) elődei(ke)t.
5. 7. Új sajtótermék a láthatáron- Gotthárdi Körkép A Gotthárdi Hírek megszűnése után, mint kiderült a városnak mégis szűksége van írott sajtóra, ugyanis a legutóbbi testületi ülésen is felmerült egy esetleges új lap bevezetése. A városlakók is hiányolták az írott formában érkező információforrást. Nem is várattatott magára sokáig a médium, amelyről még nem sikerült elegendő mennyiségű információt gyűjtenem, hiszen a lap nemrég bukkant fel a város életében. A korábbi Gotthárdi Hírek szerkesztőgárdája
30
készíti az új lapot is. Sok tekintetben tehát hasonlít elődjéhez az új újság, de ahogyan azt a főszerkesztőtől megtudtam, újdonságok is várhatóak. A Gotthárdi Körképben nagy hangsúlyt kapnak a város kistérségéhez tartozó településeinek dolgai is, hiszen a lapot nem csak a városban, hanem a környékbeli falvakban is kezükbe vehetik az olvasók, ami elődje esetében egyébként nem valósult meg. Az első szám 2007. április 5-én jelent meg. A tervek szerint 6000 példányszámban jelentetik meg a lapot. Nemcsak a városlakók számára, hanem a kistérség néhány településére is eljut a lap. Az újság magánkiadásban, a Virtuart Kreatív Stúdió Kft. által, ingyenesen jut el az egyes háztartásokba, havonta egy alkalommal, minden hónap első csütörtökén (dolgozatom befejezéséig csak egy szám jelent meg). A Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. és a Gotthárdi Körkép között már létrejött a kapcsolat, hiszen a Városi TV a jövőben rendszeresen szerepelteti a műsorát a helyi lapban.
6. Szentgotthárd Városi Televízió és kábelüzemeltető Kht.
6. 1. Helyi televíziózás- helyi érték A helyi televíziózás terén sajátos helyzet alakult ki Magyarországon. Sehol másutt nincs ennyi kisközösségi, falusi, kistérségi, városi televízió, mint hazánkban. Ma már egyetlen nagyobb település sem tudja elképzelni életét helyi televízió nélkül, ahol pedig még nem működik, ott tervezgetik létrehozását. Számuk robbanásszerű növekedéséhez elsősorban az igény járult hozzá, hogy a helyi közösségek megtalálják a saját artikulációjuk leghatékonyabb eszközét, s éppen ezért voltak a lakóközösségek az első helyi televíziók világra segítői. „Nehezen értelmezhető ez a jelenség a fejlettebb demokráciákban élő szakemberek számára, hogyan jöhetett létre – ha kicsiben is – ennyi televízió, ha nem rejt magában üzleti lehetőséget?
Márpedig
állíthatjuk:
nem
rejt.
Lehetőséget,
nyilvánosságot,
fórumot,
dokumentálást biztosít, szellemi és szociális táplálékot ad a településen élő ember számára: identitást, lokálpatriotizmust, önkifejezési, önérvényesítési lehetőséget, kommunikációs, életvitelt, mentálhigiénés és nyelvi kultúrát. … mindazt, ami hiányzik a piacgazdaságok profitorientált világából.”22
22
Cseh Gabriella- Enyedi Nagy Mihály- Solténszky Tibor: Médiakönyv, Nagy Judit: Helyi (m)érték/egység, avagy mit kössünk össze, és mivel? című fejezet, Enamiké Kiadó, 1999. Budapest, 148. oldal
31
A helyi televíziók, akárcsak településeik, sokfélék. Különbözik nagyságuk, tulajdonosi körük, műsoraik, anyagi lehetőségeik, tapasztalataik, technikájuk, jövőbeni lehetőségeik és érdekeik. Ma Magyarországon a helyi televíziók zöme önkormányzati tulajdonban van, vagy annak támogatásával működik. Ennek jogi kereteiről az 1996-os médiatörvény rendelkezik.
6. 2. A Városi Televízió megalakulása Szentgotthárdon a Városi Televízió létrehozásának gondolata, illetve a kábelhálózat kiépítésének ötlete 1992-ben született meg. A megvalósítás csaknem egy évig nyugvóponton maradt, a helyi tv ügye csak ezután került ismét elő. Monek László Szentgotthárd akkori alpolgármestere annak apropójából vetette fel a médium létrehozásának ötletét, hogy abban az időben Vas megyében a tízezer lakosú kisváros volt az egyetlen nagyobb település, ahol még nem működött Városi Televízió. A ’90-es évek elején készített felmérések, lakossági fórumok a terv megvalósítását indokolták, melyhez azonban mindenekelőtt egy kábelhálózat kiépítésére volt szükség. A képviselő testület tagjai eltérő módon fogadták a kezdeményezést, a városatyák közül volt, aki a távolabb eső városrészek hátrányos helyzetét elemezte, más azt hangsúlyozta, hogy a kért 3 millió Ft támogatás túl sok ahhoz, hogy a város 7 millió Ft-os tartalékából erre költsenek. Volt viszont aki halaszthatatlan ügyként tekintett rá, s esztétikai szempontból tartotta fontosnak, hogy a városból eltűnjön a parabolaantenna rengeteg. Meglepő módon Bauer Károly polgármester sem fogadta kitörő lelkesedéssel az ötletet. Támogatta bár, de úgy vélte, a város évi tartalékkeretének majdnem felét felelőtlenség erre a célra költeni. A konfliktushelyzetet feltehetően az okozta, hogy a Városi TV támogatásáról nem az évi költségvetés tárgyalásakor döntöttek, hanem akkor, amikor már csak a tartalékok terhére lehetett megkezdeni a munkákat. A szavazáskor végül a képviselők közül ketten tartózkodtak, ketten pedig nemmel szavaztak. Így hét vokssal elfogadták a Városi TV alapításának tervét, s a tartalékból 3 millió Ft-ot különítettek el a célra.
6. 3. A kábelrendszer kiépítése Szentgotthárdon A kábelrendszer kiépítését Szentgotthárdon 1994 májusában kezdték. Abban az időben a lakosság nagy része nem volt tisztában azzal, hogy mi különböztet meg egy városi tévét egy kábeltelevíziós rendszertől. A ’90-es évek elején egy ún. közösségi antenna rendszer működött a településen, ami nem igazán volt korszerű. 32
Az építkezések során minden házat elláttak egy központi antennával, így egy főállomás és a városban szembetűnő antenna rengeteg biztosította azt, hogy a tv csatornák eljussanak a lakásokba. Az évek során ezek a régi rendszerek sorra meghibásodtak, javíttatásuk pedig a lakóházaknak tulajdonosaira jelentős költségeket rótt. Az ezt követően kiépített ún. soros hálózatok sem tudták kielégíteni az igényeket. E rendszer alapja, egy olyan kábel, mely szintén a központi antennából indul, de sorban van végigvezetve az otthonokon. Ez a megoldás nem tette lehetővé a csatorna bővítést, az egyes lakásokban élők nem kérhettek különböző programcsomagokat, és extra szolgáltatások nyújtására sem volt lehetőség. Napról-napra egyre több minőségi probléma merült fel, a berendezések korszerűsítésre szorultak. Ilyen előzmények indokolták az ún. csillagpontos rendszer kiépítését a minőség és bővíthetőség jegyében. Ez a forma hasonló a telefon hálózatokhoz, mivel az előfizetők ott is egyénileg kapják a szolgáltatást. A kivitelezés kezdetén úgy kellett kialakítani a város kábelhálózatának struktúráját, a törzshálózatot, amin a városrészek ellátása történt, hogy a későbbiekben ezek működése már ne okozzon gondot. Ez viszonylag nagyobb költségeket emésztett fel, mint egy nagyközösségi rendszer lefektetetése, de a befektetés megtérülése garantált volt. Lehetővé vált a csatorna bővítés, megjelenhettek műholdas programok. Ma már van arra mód, hogy minden lakás programcsomagot választhasson, ha szükséges most már HBO-t is kérhetnek egymástól függetlenül az előfizetők. Ezt a hálózatot kellett minden épületben megvalósítani, figyelembe véve, hogy karbantartható, bővíthető legyen. E szempontok mellett a tervezésnél a jövőre is gondolni kellett. Minden épület ellátását figyelembe kellett venni, függetlenül attól, hogy a kivitelezés kezdetén kérte- e egy adott családi ház a rendszerhez kapcsolódást vagy sem. Ha ma például Szentgotthárdon a Hunyadi úton egy lakó elő szeretne fizetni a kábelrendszer szolgáltatásaira, a televízió ügyfélszolgálatán jelzett igényét követően a rendszertervek alapján előkereshető, hogy az épület melyik csillagponton van, így az ügyfél már rövid időn belül nézheti az adásokat. A kivitelező csapat jó szakmai előélettel rendelkezett, több hasonló rendszer kivitelezése fűződött nevükhöz. Először a főállomás kiépítésére került sor, melyet a következő kivitelezési ütemben a városrészek különböző területeinek az ellátása követett. Bók Pétertől az Önkormányzat műszaki irodájának munkatársától megtudtam, hogy a kábelhálózat kiépítése több lépcsőben valósult meg. Első körben (1994) a városközpont hat utcája és a főállomás kiépítésére került sor. Az akkori becsült előfizetői szám 300 körül mozgott. Ezt követte (1995) a zsidai fejlesztés, majd (1996) a Rába, a Széchenyi út és a Zsida patak által határolt terület kiépítése, ahol kb. 500-an fizettek elő. Negyedik körben (1997) a kethelyi városrész és a Rába – vasút közti terület, végül
33
(1998) Rábatótfalu eleje és Máriaújfalu kábelhálózata következett. Ezzel az öt lépcsővel mintegy kétezer háztartás kapcsolódott be a hálózatba, s egyre nagyobb területen vált foghatóvá a televízió műsora. Az újításokat a város lakói kétkedve fogadták, ám rövid időn belül maguk is megtapasztalhatták az átépítés előnyeit. Korábban rendszeresen ismétlődő probléma volt a soros rendszer megrongálása, a díjat nem fizetők hálózatra kapcsolódása. A csillagpontos rendszer kiépítésével ezek a gondok megszűntek, s a legtöbb tévénéző belátta, hogy az előfizetés közös cél, s a kábelrendszer önkormányzati vagyont képez. Szentgotthárd a kábelrendszert máig saját tulajdonában tartja, ami a hozzáértő szakemberek szerint nagyon okos gondolat.
6. 4. A Városi Televízió szervezeti formája A Városi Televízió szervezetileg évekig a Művelődési Házhoz tartozott, melynek igazgatója abban az időszakban Károly Andrea volt. Az intézmény keretein belül, önálló szakfeladatként, önálló költségvetéssel működött a Városi TV, a szakmai munkát pedig a főszerkesztő irányította. Változást a Művelődési Ház számára a gazdasági, adminisztrációs feladatok átvállalása és a munkáltatói jogok gyakorolása jelentett. Ez utóbbinak nem volt különösebb jelentősége, mert a tv-nél ekkor még nem dolgozott főállású munkatárs. A működésbe viszont beleszólása volt a Gazdasági és Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezetnek (GAMESZ) is. Hozzájuk folytak a reklámbevételek, amiket ezáltal a médium nem tudott visszaforgatni. Öt év eltelte után 1998-ban Gyuricza László stúdióvezetése alatt vetődött fel a Városi TV önálló szervezeti formába öntésének gondolata. Ő nyújtotta be az Önkormányzathoz azt az előterjesztést, mely a korábbi intézményrész Közhasznú Társasággá (KHT) alakulását szorgalmazta. Az ötlet a bizottsági tárgyalásokon nem nyerte el a városatyák tetszését, kisebb lobbi- munka után viszont sikerült őket meggyőzni a változás előnyeiről, így a képviselő-testület végül megszavazta a Közhasznú Társasági formában való továbbműködést. Az előterjesztés elfogadásával egy időben még egy fordulat történt, nem várt módon a kábelrendszer üzemeltetését is a televízióhoz csatolták, neve így Szentgotthárd Városi Televízió Kht. helyett Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. lett. S hogy mennyire szerencsés a kábelrendszer üzemeltetését a műsorszolgáltatással egy kalap alá vonni? Szentgotthárdon úgy tűnik a képviselő testület helyesen döntött ez ügyben, a cégnek ugyanis jelentős bevétele van a kábeldíjból. A munkatársak többsége alvállalkozóként foglalkoztatott, így a járulékokat ő utánuk nem kell fizetni, ezt csak a főállásúak esetében kell megtenni. A diákok megbízásos szerződéssel dolgoznak, az ő járulékuk alacsony, ami csak kis
34
mértékben terheli meg a televízió költségvetését. Munkatársai csupán annyi hátrányát érzik a közös üzemeltetésnek, hogy a fogadóirodába folyamatosan ügyfelekbe botlanak, számukra nem jelent más plusz munkát. A nyolc órás munkaidőben, főállásban dolgozó adminisztratív (ügyfélszolgálatos) munkatárs, reggel nyolc órától délután négy óráig fogadja az előfizetőket, a szerkesztőségben így valaki mindig elérhető. Ő veszi fel az üzeneteket, hirdetési és reklám igényeket. Megosztódik továbbá a rezsi, fűtés-, világítás-, és telefonhasználat költsége is. Az országban az önkormányzatok sok helyen eladták a Városi TV-k mellől a kábelrendszert, ez történt például Kalocsán is, ahol e lépés meg is ingatta a televízió létét.
6. 5. A Közhasznú Társaság felépítése 1. Ügyvezető igazgató- Dékány István István feladatkörébe tartozik, hogy gondoskodjon a működéshez szükséges eszközök beszerzéséről,
azok
rendeltetésszerű
használatáról.
A
kábelhálózat
az
önkormányzat
tulajdonában van, melyet a vezetőnek az üzemeltetési szerződés alapján kell működtetnie. Képviselnie kell a Kht.-t az önkormányzat és a szakmai testületek előtt, rendszeresen be kell számolnia a Kht. tevékenységéről, a működésben előforduló problémákat pedig jeleznie kell felettesei felé. Érdeke, hogy folyamatos kapcsolatot tartson fenn az önkormányzat sajtóreferensével és ő a felelős a hiteles és elfogulatlan tájékoztatásért is.
2. Főszerkesztő- Németh Zsolt Zsolt feladata a televíziós produkciók szakmai irányítása. A műsorkészítési tevékenységet a saját elképzelései szerint irányíthatja. Más személy vagy szervezet által elkészített műsorok adásba kerülésére akkor van lehetőség, ha ehhez a főszerkesztő előzetesen hozzájárulását adta. Megbízói számára köteles az adott évre vonatkozó szakmai koncepciót készíteni és azt a Kht. vezetőjével elfogadtatni. 3. Gyártásvezető- ifj. Ágoston Gábor Az ügyvezető igazgató távollétében Gábor látja el a vezetői tevékenységet és ő végzi a műsorkészítéssel kapcsolatos adminisztratív munkákat. Biztosítania kell a forgatások és televíziós munkák személyi- és technikai feltételeit, mindezekhez a problémákat gördülékenyen
35
kell kezelnie. Figyelemmel kell kísérnie a reklám tevékenységeket és nyilvántartást kell vezetnie róluk. Ellenőriznie kell az adásba kerülő műsorok minőségét, s szükség esetén az adminisztrátort is helyettesítenie kell. 4. Adminisztrátor- Kóczán Norbert Norbert elsősorban a Kht. pénzügyeiért felelős, de ő kezeli a Városi TV dolgozóinak személyi adatait. A különböző számlákat, adatokat időben el kell juttatnia a társaság könyvelőjének, s feladatai közé tartozik a postai ügyintézés is. Számítógépes nyilvántartásban vezeti és kezeli a kábelhálózat szerződéseit, az ügyfelek befizetéseit. 5. PR- munkatárs- programszervező- Kovács Renáta Renáta tartja a kapcsolatot a város önkormányzati intézményeivel, vállalataival, vállalkozóival. Feladatkörébe tartozik a reklámtevékenység lebonyolítása, PR- feladatok ellátása. Szűkség esetén ő helyettesíti az adminisztrátort. 6. Rendszergazda munkatárs- Völker Tamás Tamás a legmultifunkcionálisabb munkatárs a Városi TV-nél. Felügyeli a televízió tulajdonában működő számítógépeket. Szerepet vállal a stúdiómunkákhoz szükséges műszaki feltételek előkészítésében és az utómunkákban. Ő felügyeli a kábelinternet és az IP- telefonok működését. Internet és kábel tv bekötési munkálatokat is ellát. Operatőr és vágó is egyben. 7. Képújság szerkesztő- Dékány Istvánné 8. Szerkesztőségi tagok: Ők javarészt nem főállású munkatársak, csupán hobbijuknak élve, lelkesedésből végzik munkájukat a televíziónál mellékállásban. Bemondók: Barna Csilla, Horváth Mónika, Vadász Viola, Papp György Szerkesztők: ifj. Ágoston Gábor, Császár Noémi, Gaál László(sport), Horváth Mónika, Németh Zsolt, Sebestyénné Németh Eszter, Somogyi Péter(sport), Tóth Bálint(sport), Vadász Viola Operatőrök: Agg Péter, Dékány István, Nagymihály János, Trifusz Tamás, Völker Tamás
36
A társaságnál háromtagú felügyelő bizottság működik. Havonta felügyelő bizottsági ülésre kerül sor Kissné Köles Erika, önkormányzati képviselő asszony, Dr. Dancsecs Zsolt, jegyző és Tóth Imre felügyelő bizottsági tagok valamint Dékány István ügyvezető igazgató részvételével. Ezeken az üléseken az ügyvezető igazgató a Kht. havi tevékenységéről számol be a bizottságnak, akik értékelik a munkát. A Kht. eddigi működése során a bizottság részéről még nem került sor panaszra, kifogásra.
6. 5. 1. A Kht. közhasznú tevékenységi köre •
filmgyártás
•
filmforgalmazás
•
rádiós és televíziós tevékenység
•
közösségi és művelődési tevékenység
•
Kábel TV tevékenység
6. 5. 2. A Kht. üzletszerű tevékenységi köre •
hirdetési tevékenység
•
hangfelvétel készítése
•
videofelvétel készítése
•
Internet szolgáltatás
•
Kultúrcikk kiskereskedelem
6. 6. A szolgáltatás igénybevételének módja A szolgáltató címe: Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. 9970 Szentgotthárd Széll Kálmán tér 6. Pf.: 24 Telefonszám/fax: 94/380-794, 94/383- 335 A kábeltelevízió Kht. Előfizetői, illetve ügyfelei megfelelő tájékoztatása érdekében, valamint a felmerülő igények kielégítésére, a szolgáltatással kapcsolatos reklamációk, észrevételek intézésére ügyfélszolgálatot és hibabejelentő szolgálatot működtet. A vezetékes
37
műsorelosztás, kábeltelevíziós szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződési feltételeket, a szerződő felek jogait és kötelezettségeit a vállalkozási feltételek határozzák meg. A kábeltelevíziós szolgáltatás alapja 650 MHZ szélességű kép és hangfrekvenciás jel létrehozása valamint szétosztása a hálózaton. Közszolgálati és szabadon fogható, földi és műholdas rádió és televízió műsorok eljuttatása történik az ügyfelekhez, kábeles műsorelosztás útján. Alapszolgáltatásként a rendszeren közvetített televízió csatornáknak kódolatlanul kell eljutniuk a Kábel TV hálózatra kapcsolt előfizetőhöz. Mindez előfizetői szerződés alapján vehető igénybe. Amennyiben az előfizető nem rendelkezik a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges hozzáférési ponttal, akkor a televízió vállalja annak kiépítését. Fontos leszögezni, hogy a Városi TV csak a szolgáltatás teljesítéséért vállal felelősséget, az érdekkörén kívül eső okokból történő műszaki hibákért és vételkiesésért nem. Nem tehet arról, ha rossz a földi, műholdas vagy kazettás műsorok minősége, s az adások szüneteltetéséért, megszűnéséért, a külső zavarokból eredő vételi hibákért sem érdemes a helyi TV-t szidni. Természetesen a nemzetközi megállapodásokból és hazai jogszabályokból eredő műsorkiesésekről sem tehet. Ha viszont a programcsomagokban megadott műsorok valamelyike megszűnik, esetleg a televízió hibáján kívül válik nézhetetlenné, akkor a Kht. jogosult azt más műsorral helyettesíteni. A kábeltelevíziós szolgáltatást csak Szentgotthárd saját körzetének helyi fejállomásán keresztül vehető igénybe, más hálózatról nem érhető el. A Kht. folyamatosan törekszik az általa üzemeltetett rendszer korszerűsítésére, szolgáltatásainak fejlesztésére és bővítésére.
6. 7. Technikai feltételek 1994. A Városi Televízió megalapítását elfogadó képviselő testületi ülésen a Művelődési Ház épületét jelölték ki a stúdió kialakítására, ám a városatyáknak rövid időn belül be kellett látniuk, hogy a szükséges technikai feltételek ott nem adottak. Megindult a kábelrendszer kiépítése is, ezért a fejállomás elhelyezéséhez egy olyan épületet kellett találni, ahol a legoptimálisabb a földi csatornák vétele. Az elektromos vevőberendezéseket a Mártírok út 2. számú emeletes ház tetején helyezték el, a cél ettől kezdve az volt, hogy a stúdió kialakítására is a közelben kerüljön sor. Monek László otthona szintén ebben a háztömbben volt, melynek legfelső szintjén üresen állt egy szárítóhelyiség. Kisebb rábeszélés után sikerült meggyőznie a lakókat a pár négyzetméter
38
hasznosíthatóságáról, s egy ott működő stúdió kialakításáról. Cserébe a lakások tulajdonosainak nem kellett kifizetniük az akkor 2000 Ft-ban megállapított rácsatlakozási díjat. A szentgotthárdi médium is úgy indult, mint a helyi televíziók nagy része, jóformán semmiből. Kezdetben egy SVHS-es kamerából és egy vágó szettből állt a felszerelés. Ezzel a kezdetleges technikával nem tudták pontosan megvágni az anyagokat, így nem lehet kiküszöbölni a pár frame-képes csúszásokat. A monitorokat 3 Videoton TV készülék pótolta, a képújság futtatása, szerkesztése pedig egy 1200-as Amiga típusú számítógéppel történt, amivel a feliratozás csak kezdetleges szinten volt megoldható. Éveken keresztül ilyen körülmények között folyt a munka, ez azonban mégsem szegte az ott dolgozók kedvét. 1995. Az 1995-ben történt vezető váltást követően még nem volt lehetőség a meglévő technika bővítésére. Dékány István egy sajátkészítésű hangkeverővel járult hozzá a zökkenőmentesebb munka lefolyásához, amin további két évig végezték a munkákat. Ekkortól lett hallható az atmoszférahang a bejátszások alatt, előtte - ma már hihetetlen módon - nem lehetett a háttérhangot a képekhez komponálni. Ez az előrelépés hozta az első sikereket, örömteli módon pozitív visszajelzések érkeztek a nézőktől. 1995 a kábel TV-s rendszer működésében hozott változást. A helyi televízió csatornáján a Városi TV adása után este nyolc órától négy órán keresztül a Szív TV volt látható. Február 12-től a sokak által kedvelt, kazettán terjesztett budapesti televízió adását viszont már nem nézhették a kábel TV-n. Ideiglenes megszűnésének egyik oka a műsoridő megkétszereződésében rejlett, mely ezt követően 16 órától 24 óráig tartott. Az előfizetési díj duplájára emelkedése (36.000 Ft + ÁFA) azért nem jelentett gondot, mert 2000-nél több lakás bekötése esetén a Szív TV-t ingyen lehetett volna nézni. A probléma az új médiatörvényből adódott, melynek értelmében egy csatornán nem lehetett két műsort sugározni. A Szív TV a határozat életbe lépéséig a Városi TV csatornáján működött, de ez a lehetőség az imént említett okok miatt megszűnt. Végül sikerült elérni, hogy a budapesti műsorokat egy külön csatornán lássák ezután a nézők. A rendszer más vonatkozásaiban is változásoknak kellett bekövetkezniük. A műsorstruktúrát a médiatörvény alapján kellett felépíteni. Három magyar csatornának ( MTV, TV2, Duna Tv) és a három közszolgálati rádiónak (Kossuth, Petőfi, Bartók) kötelezően rajta kellett lennie a kábelrendszeren. Sajnos akkoriban nem volt konkrét személy az önkormányzatnál, akinek a Kábel TV ügyei és az ilyen jellegű munkák a hatáskörébe tartoztak volna. A kábelrendszer fenntartásával a szombathelyi Telewest társaságot bízták meg.
39
Idővel kezdtek csak megteremtődni a feltételek ahhoz, hogy a szerkesztőség valóban egy TV stúdió látszatát keltse, de a kapott pénzből még mindig nem futotta mindenre. A fejlődéshez az első lökést az 1996-ban kért támogatás adta, melynek köszönhetően egy Sony kamera és egy Panasonic SVHS-es rögzítő vásárolása történt. Ez azért volt nagy előre lépés, mert segítségükkel lehetővé vált a képminőség javítása. Ez a berendezés már rossz fényviszonyok között is kifogástalanul működött. A költségek fedeztek egy vágó pultot, egy playert és egy recordert, melyekhez egy lineáris vezérlőt kellett beszerezni, amivel már valóban igényes munkát lehetett végezni, bár csak SVHS-es színvonalon. Megoldatlan maradt a világításprobléma, s egy modern hangkeverőre is csak a következő évben sikerült szert tenni. 1998. A Kht.-vá válással egy időben a TV vezetése új helyet is igényelt a stúdió számára. Az önkormányzat a Széll Kálmán tér 2-ben, a könyvtár feletti épület felső szintjét bocsátotta rendelkezésére. A helyiségek kialakítása önerőből, jórészt társadalmi munkában történt. A költözködést két nap alatt bonyolították le úgy, hogy folyamatosan készült a műsor is. A TV munkatársai anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalták, hogy a nyár folyamán megkötik a kb. 1600 szerződést a kábelszolgáltatást igénybevevőkkel. A legnagyobb műszaki fejlesztésre 1996 őszén, és 1997 tavaszán került sor, melynek eredményeként lehetőség nyílt nagyobb volumenű műsorok készítésére is. Egy vizesblokk, egy folyosó, két kisebb helység és két osztályterem állt ekkor az új helyen. Az egyik terem lett a stúdió, a tanári a műszaki, a tanári előterét szerkesztőinek, a folyosót ügyfélfogadóinak nevezték ki. A pénzügyi feltételek nem voltak adottak ahhoz, hogy a másik osztályterem is kialakításra kerüljön, így az tároló funkciót látott el. A tanári ma már egy komoly műszaki, a volt szerkesztőségi egy leendő vágóhely lesz. A műszaki helyiségben lejjebb került az mennyezet, klimatikus lett a környezet, és elkészült egy süket szoba, ahol a szövegmondást lehet teljesen optimális körülmények között végezni. Megtörtént az ablakok hangszigetelése, a stúdió leszigetelése, a III. Béla Szakképző Iskola tanulói és egy ács-asztalos társaság segítségével. A technika ma már sokkal fejlettebb, mint a megelőző években. 1998 decemberében a JVC magyarországi forgalmazójának karácsonyi akciójakor volt lehetőség egy rendkívül jó minőségű, digitális, nagytestű kamerát beszerezni, melyhez egy asztali-, és egy vele kommunikáló digitálisan működő non lineáris, számítógépes vágót kapcsoltak. E fejlesztés után az Opel gyár egy húsz perces film készítésére kérte fel a stúdiót az ott gyártott személygépkocsik összeszerelési munkafolyamatáról. A Kht.-vá válás ennél a
40
bérmunkánál hozta meg az első nagy eredményt: bruttó 1 millió Ft-os forgalmat sikerült lebonyolítani. A technikai fejlesztés a lehetőségekhez mérten folyamatosan folyik, ma már három kamerás, professzionális minőségű felvételek gyártására van lehetőség. Napjaink Újdonságnak számít az utóbbi években a munkafolyamatba iktatott feliratozó gép, amelyet a Városi Televízió az ország helyi televíziói között elsőként alkalmazott munkája során, és első sorban a testületi ülések közvetítésében bír nagy szereppel. Így a nézők a képernyő előtt nyomon követhetik az egyes napirendi pontokat, a szavazatok számát és arányát, továbbá a felszólaló képviselők neve és hatásköre is megjelenik a képernyőn. A feliratozót a Városi Tv sportszerkesztői a körmendi és szombathelyi kosárlabda mérkőzéseken is használja, és ezeket a felvételeket a Körmendi Városi Televízió illetve a Szombathelyi Városi Televízió is rendszeresen átveszi. A kosárlabda közvetítések alkalmával a részeredmények, végeredmények, a pontot szerzők nevei, statisztikák jelennek meg a képernyőn. Nagy segítséget jelent a műsorrend elkészítése során alkalmazott adásleadó gép is, amely segítségével az adás leadás nem igényel 24 órás felügyeletet, ennek alkalmazása során, az előre elkészített és pontosan kiszámolt adástükör alapján előre beprogramozható a különböző műsorok sorrendje és a kezdések időpontjai. A nemrég vásárolt súgógép is nagy előrelépést jelentett a műsorgyártásban, amely a bemondás színvonalát emelte és emeli. A kezdetekben még VHS- kazettára történő rögzítést és archiválást, mára felváltotta a sokkal kényelmesebb, digitális formában való rögzítés. Összességében elmondható, hogy a Városi Televízió technikai felszereltsége kiváló, véleményem szerint bátran állíthatjuk, hogy technikában, minőségben nagyobb televíziókon, sőt némely országos televízión is túltesz a Gotthárd TV.
6. 8. Pénzügyi feltételek A Városi TV megalakulásának elfogadását követően a stúdióra szánt kiadások nettó 1,3 millió Ft-ot tettek ki. Bevételei a szerkesztőség kialakítását követően már nem voltak jelentősek. Az önkormányzat elvileg a kezdetektől támogatta a médiumot, igen ám, de a kapott pénzből a kábelhálózat karbantartását is meg kellett oldani, ezért csak minimális összeget tudtak
41
műsorkészítésre fordítani. A reklámbevételekből sem tudtak nagyobb jövedelemre szert tenni, mivel ezek az igények akkor még elhanyagolhatóak voltak. 1995-ban az önkormányzattól 1,5 millió Ft-ra sikerült szert tenni. 1996-ban fejlesztésre több, mint 5 millió Ft-ot, fenntartásra pedig három és fél millió Ft-ot kapott a Városi TV. 1997ben a támogatás mértékét ismét csökkentették. Az összeg ezt követően a működésre is csak úgy volt elég, hogy csökkentették az adásnapok számát, a Híradóba átlagban csupán 8 anyagot készítettek, visszafogottabbak lettek a tematikus magazinok, és volt ami megszűnt, igaz csak részben. Pénzügyi okból a vallási perceket túlnyomó részt ismételték, csökkent a külsős műsorok száma, végül az egyik főállású munkatárstól is megváltak. Műszaki fejlesztésről szó sem lehetett, sőt új kazetták vásárlás sem történt fél évig. Az anyagi megszorítások miatt kellett végül mégis fejleszteni a technikát. Az archiválás olcsóbbá tétele érdekében kénytelenek voltak beszerezni egy DVHS magnót, amivel jó minőségben tudták rögzíteni megőrzendő műsoraikat. A Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. 1998 elején 17 227 000 forint indulótőkével rendelkezett. Az adott évben ebből az összegből lehetőség nyílt nagyobb beruházások megvalósítására. 1999-ben 12 millió forintot kapott működéséhez a tv, amelyből egy nagyobb összeget az előző évekhez hasonlóan ismét műszaki hiányosságok pótlására fordítottak 2000-ben a tervek megvalósításához és többek közt a stúdió kiépítéséhez 17 millió Ft-ra lett volna szükség. A képviselő-testület elé viszont csak egy 5 milliós előirányzat került. A tárgyalások végén sikerült elérni, hogy a testület 7 millió Ft-ot szavazzon meg az adott évre. 2001-ben a tulajdonoshoz benyújtott költségvetés tervezete több mint 19 millió Ft-ról szólt. A kábelüzemeltetésből keletkezett bevételből 6 millió forintot kívánt a TV ebből lefedni. Végül 10 millió Ft-ot szavaztak meg. Az összeg már közelebb állt az elképzelésekhez, így a megvalósításra kerülhetett sor, ami 2002-ben az előző évhez hasonlóan folytatódott. 2003-ban anyagi megszorítások miatt csupán 5 millió Ft-ot kapott a televízió. 2004- 2006-ig ez az összeg 7 millió Ft-ra módosult. 2007-ben pedig az önkormányzattal való hadakozás után 5 millió Ft-ot sikerült kicsikarni. Ennek körülményeit a későbbiekben részletezem. Ha a költségvetés szempontjából nézzük az egyes évek támogatásait, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy igen csekély összegeket bocsát a képviselő testület a média rendelkezésére. Amikor még működött a Szentgotthárdi Hírek, a két médium összesen 8 millió Ft-ot, ebből 3 milliót az újság, 5 milliót a tv kapott meg 2003-ban az akkori 2 013 790 000 Ft-os városi költségvetésből. Ez a támogatás a költségvetés 0,4 %-a. 2004-ben a 2 184 207 000 Ft-os költségvetés 0,3 %-át, azaz összesen7 millió Ft-ot, egyenként 4 milliót az újság, 7 milliót a tv
42
kapott meg. A 2005-ös 3 227 973 000 Ft-os költségvetés 0,3 %-át, azaz 11 millió Ft-ot kapott a média, 4 milliót a lap, 7 milliót a televízió. A 4 533 356 000 Ft értékű 2006. évi költségvetés 0,2 %-át, vagyis 10 millió Ft-ot, külön- külön 3 millió Ft-ot az újság, 7 milliót pedig a tv kapott meg. 2007-ben a 2 768 455 000 Ft-os költségvetésből egyedül a televízió részesedett, mivel az újság 2006-ban megszűnt. A tv 5 millió Ft-os támogatása a költségvetés 0,2 %-át tette ki.
6. 9. Reklámdíjak A Városi TV képújsága az adásnapok műsoridején kívül, naponta 24 órán keresztül több, mint 2000 lakásban látható Szentgotthárd területén, a városi kábelhálózat 0/12-es sávján. Hirdetésfelvétel telefonon illetve munkaidőben az ügyfélszolgálaton történik. A képújságban lehetőség van egyszerű szöveges oldalak megjelenítésére, illetve igény szerint emblémák, grafikák, fotók szövegbe illesztésére. Mindezek különböző háttereken és színekben jelenhetnek meg. Az egyedi grafikákat maximum A/4-es méretben vagy számítógépes adathordozón, emailen kell mellékelnie az igénylőnek. Egy képernyőoldalon maximum 10 sor, soronként 40 karakter (betű, szám, szóköz) elhelyezésére van lehetőség. A hatásos kiemelések és nagyobb méretű betűk, valamint ábrák ezt arányosa csökkentik. A képújság hirdetési díjai a következőképpen alakulnak. Az egy hónapot meghaladó illetve a rendszeresen hirdető partnerek jelentős engedményt kapnak, két oldalt meghaladó hirdetés esetén a további oldalakra 50 %-os kedvezmény jár. Magánszemélyeknek:
1250Ft /lap/hét + áfa
Vállalkozóknak:
2500Ft /lap/hét + áfa
Havi folyamatos megjelenés esetén magánszemélyeknek:
3750 Ft /lap/hó + áfa
Havi megjelenés esetén vállalkozóknak:
7500 Ft /lap/hó + áfa
Mozgóképes képújság oldal:
7000 Ft/lap/hó+ áfa
Reklámfilm vetítés:
0-15 mp 1600 Ft + áfa 16-30 mp 2400 Ft + áfa 31-45 mp 3000 Ft + áfa
43
46-60 mp 3400 Ft + áfa Reklámfilm készítés:
6000 Ft/perc + áfa
Szerkezeti módosítás a hirdetés ideje alatt: 3000 Ft + áfa 1 perc fölött minden megkezdett perc 800 Ft + áfa. 10 alkalom után 10%, 30 alkalom után 25% kedvezmény jár. A PR- és reklámfilm készítés egyéni megállapodás alapján történik.
6. 10. A műsorok A Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. immáron tizenhárom éve a város egyik legmeghatározóbb médiuma. Fennállása óta számos változáson ment keresztül mind a műsorstruktúrát, mind pedig az internet szolgáltatást illetően. Kezdetekben a televízió heti egy alkalommal sugározta műsorait, ma már minden nap jelentkezik adásaival a város első számú hír- és műsorszolgáltatója. A saját gyártású műsorok- a híradó ismétléseit nem számítva- hetente háromszor, napi átlag két órában tekinthetők meg. Hétköznap három és fél órán át, hétvégén pedig mintegy nyolc órában az ország helyi televízióinak közös műsora, a Hálózat TV adása kerül sugárzásra. Az adásidő alatt 24 órában működik a teletext szolgáltatás. A Városi TV főműsorának számít a hetente friss információkkal jelentkező Híradó, amelynek időtartama körülbelül 20 perc. A Híradóban a városban történt eseményekről, a várost érintő döntésekről kaphatnak információt a nézők. A hírműsorban mindig helyet kapnak közéleti témák, kulturális események, sportesemények. A képviselő testületi ülések rövid összefoglalója is mindig bekerül a hírműsorba. A híradó szerkesztésénél, amelynek munkájában egyébként én is aktívan részt veszek, az alábbi szempontokat igyekszünk figyelembe venni: •
Pontos, folyamatos, sokoldalú, szabad ugyanakkor mindenkoron elfogulatlan, pártatlan tájékoztatás a városban zajló eseményekről, a helyi döntésekről és azok hátteréről.
•
Ugyancsak folyamatos és független tájékoztatás a helyi kisebbségeket érintő (szlovén, osztrák, cigány kisebbségek) érintő döntésekről, a kisebbségek tevékenységéről, rendezvényeiről, eseményeiről stb.
•
Az egyes híranyagokban az érintettek lehetőség szerinti megszólaltatása
44
•
A lokális média legfontosabb feladatának eleget téve, a helyi hagyományok őrzése, az évről- évre ismétlődő tradíciók folyamatos nyomon követése, a helyi értékeket figyelembe vevő anyagok készítése
•
Az anyagok archiválásán keresztül az anyagok megőrzése a jövő nemzedéke számára A szerkesztők többsége külső munkatársként tevékenykedik a televíziónál, amely azért is
előnyős,
mert
a
többirányú
elfoglaltság
hozzájárul
a
stúdióba
történő
széleskörű
információáramláshoz. A Városi Televízió hírműsora Szentgotthárd leggyorsabb és leghatékonyabb hírközlési módozata. A várost érintő hírek mellett, ahogyan azt már az Előszóban is említettem, a hármas határ közelsége miatt a szlovén és az osztrák kisebbség eseményeivel, rendezvényeivel rendszeresen kiszolgálja a Híradót, ami a tv szempontjából azért is jó, mert kisváros lévén uborkaszezonban a kisebbségi hírek kiválóan kitöltik a Híradó adásidejét. Ez egyébként főként a szlovén kisebbségre vonatkozik, akik heti rendszerességgel kulturális eseményeket szerveznek. Az információk általában elektronikus formában, e-mailen keresztül, levél, meghívó formájában érkeznek a szerkesztőségbe. A lelkes szerkesztőgárda emellett a városi portálon illetve egyéb, a város életével kapcsolatos, egyes szervezetek, klubok stb. weboldalain is tájékozódik. A nézők észrevételei is mindenképpen felhasználásra kerülnek. A Híradó a „civil kontroll” szerepének eleget téve folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzatok, a megyei közgyűlés, a városi bizottságok munkáit. A tervezett döntésekről elöljáróban beszámol, és már az előkészítési folyamatban megpróbálja feltárni az összefüggéseket. A Városi TV ezen tevékenységével egyébként az információközlés mellett nagyban hozzájárul, elősegíti a döntéshozatalt. A Szentgotthárdon működő kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, közszolgáltatókkal kialakított és fenntartott jó kapcsolat révén a televízió és annak nézői értesülhetnek első kézből, tevékenységükről, működésükben bekövetkezett változásokról, döntéseikről. A városban zajló legnépszerűbb események első sorban a nagy tömegeket megmozgató kulturális rendezvények, amelyekből a Híradóban való tudósítás mellett, hosszabb lélegzetű magazinműsorok is készülnek, így felvételről csaknem teljes egészében megtekinthetők az ilyen jellegű események. A szerkesztőgárda szem előtt tartja a hírműsor színvonalának folyamatos emelését, javítását, amelyet a keddi friss Híradót követő szerkesztőségi ülések alkalmával, a főszerkesztő irányításával, az egyes szerkesztők munkájának értékelésével próbál meg a televízió követni.
45
A televízió műsorrendjében a Híradó minden kedden este hét óra öt perckor jelentkezik friss információkkal, amely több alkalommal is ismétlésre kerül az alábbiak szerint: •
Hétfő: 6: 30-kor ismétlés az előző hétről 23: 00-kor ismétlés az előző hétről
•
Kedd: 6: 30-kor ismétlés az előző hétről 19: 05-kor friss Híradó 23: 00-kor friss Híradó ismétlése
•
Szerda: 6: 30-kor friss Híradó ismétlése 19: 05-kor Friss Híradó ismétlése 23: 00-kor Friss Híradó ismétlése
•
Csütörtök: nincs ismétlés
•
Péntek: 6: 30-kor friss Híradó ismétlése 23: 00-kor friss Híradó ismétlése
•
Szombat: nincs ismétlés
•
Vasárnap: 6: 30-kor friss Híradó ismétlése 12: 00-kor friss Híradó ismétlése 24: 00-kor friss Híradó ismétlése
6. 10. 1. Tematikus Magazinok Kerekasztal: stúdióbeszélgetés a várost érintő döntésekről, aktuális témákról Idősek Magazinja: a nyugdíjasokat foglalkoztató témák, a városban működő Nyugdíjas Klub tevékenységének ismertetése, egészségügyi témák, torna időseknek Mesepalota: gyerekeknek szóló magazin, amelyben általában valamely közéleti személyiség vagy gyermek(ek) olvas(nak) mesét, és gyerekek is részt vesznek a meseolvasáson, továbbá gyakran játékos foglalkoztatásnak is helyet ad a Mesepalota Korábban több magazint is sugárzott a televízió, amelyek közvetítése mára személyi és anyagi tőke hiányában megszűnt, ezek a következők: A város legnépszerűbb magazinműsora, a Karfiol, élő adásban jelentkezett, számos témával foglalkozott, a két bohém műsorvezető nézői telefonokat is fogadott Karfiol műsorideje alatt, élő adásban. A nézők jobbára már csak az üzletekben és a piacokon kaphatnak karfiolt, ami úgy látszik, nem mindig elégíti ki őket, hiszen a zöldség televíziós változatát mind a mai napig emlegetik, némelyek még hiányolják is. Az Afterparty élő ifjúsági magazin volt, amely a fiatalok körében rendkívül népszerű volt. 46
A Ujjongjatok az úrnak!, egyházi magazin volt. A Hangadó, a város zenei életével foglalkozott, a Takács Jenő Zeneiskola segítségével készült. A Sportolók a kamera előtt, országosan elismert sportolókat mutatott be. Ezt a műsort egyébként Vas megye több televíziója is átvette. A magazinműsorok mellett a képviselőtestületi üléseket havonta egyszer teljes egészében felvételről közvetíti a televízió.
6. 10. 2. Statisztika, avagy mit rejtenek a számok 2000-ben készült egy felmérés, amely kizárólag a Városi TV saját készítésű műsorait vizsgálva, reprezentatív felmérésen alapult. Közel 2000 háztartás megkérdezésével végezték, amelyből kiválóan látható, hogy a családok mintegy 85,7 %-a nézi a Szentgotthárd Városi Televízió Híradóját, tehát ez a legnépszerűbb műsor. A nézői szokásokról is készült felmérés. Ez alapján elmondható, hogy a megkérdezettek 35%-a naponta nézi televíziót. 24%-uk naponta többször, 22%-uk hetente többször és 14%-uk hetente nézi rendszeresen a helyi televíziót. A számok is mutatják, hogy jelentős szerepet tölt be a városi Híradó a helyi média világában. Ezt valószínűleg csak erősíti az a tény, hogy Szentgotthárd - fekvésénél fogva - nem lefedett terület a regionális napi sugárzó médiák számára. A helyi, kistérségi eseményekről mindmáig a leggyorsabban a városi televízió műsoraiból értesülhetnek az itt élők. Ezt az egyértelmű előnyt is a nézők el is várják. A nézők rendszeres visszajelzései, telefonjai a 2000-es adatokat a mai napig alátámasztják. A technikai és szakmai fejlesztésnek köszönhetően mind több néző ül le a "helyi" képernyők elé. A Gotthárd Televíziónak ma 3000 előfizetője van. A saját magam által készített felmérés alapján a 2000. évi adatokhoz képest jelentős változás nem történt, továbbra is a Híradót nézik a legtöbben. A Kerekasztal áll a második helyen. Az én statisztikám alapján, a tv adását első sorban az idősebb, nyugdíjas korosztály nézi rendszeresen, ők egyébként a magazinokat is nyomon követik, főként, amióta megjelent az Idösek Magazinja, amely az idősek körében nagy népszerűségnek örvend. A fiatalok kevésbé találják jónak a VTV által készített műsorokat, ők leginkább csak a Híradóra kíváncsiak, de arra is csak akkor, ha véletlenül a Városi Televízió csatornájára kapcsolnak. Ennek az lehet az oka, hogy a Városi TV nem igazán célozza meg az ifjúságot, hiszen nincsenek a csatornán, kimondottan a számukra készített műsorok. Ők azok egyébként, akik a színvonallal a legkevésbé 47
elégedettek. A középkorosztály, jobbára nyomon követi a műsorokat, első sorban a Híradót. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az általam készített felmérés nem reprezentatív minta alapján készült, hiszen fizikai lehetetlenségnek bizonyult számomra egyedül megkérdezni egy egész várost, és ezt remélem, elnézik nekem. Közel 60 ember, köztük több korosztályból, társadalmi rétegből származók, első sorban rokonaim, barátaim, munkatársaim, ismerőseim és azok barátai és ismerősei stb. véleményét kérdőív formájában tudakoltam meg, amelynek kiértékelése sem bizonyult egyszerű feladatnak. Az általam készített kérdőív egy példánya a mellékletben megtalálható. Mindenképpen
érdemes
megjegyezni,
hogy
Szentgotthárdon
egyre
inkább
a
legnépszerűbb információforrás az internet. A városi portált gyakrabban keresik fel, mint a televízió adásait. A www.szentgotthard.hu weboldalon is a legnépszerűbb tevékenység a fórumra való beírás. A tv honlapján is létezik fórum, amelyről a későbbiekben részletesen be is számolok. A Gotthárd TV fórumszolgáltatása is rendkívül keresett, mondhatni állandó forgalma van. Továbbá fontos tudni, hogy noha a képernyő nem annyira csábítja a nézőket a készülékek elé (természetesen a Gotthárd TV tekintetében), szintén a televízió honlapján található on-line- és offline adások megtekintése viszont egyre inkább elterjedt az internetezők körében. Erről is említést teszek a későbbiekben. Úgy néz ki tehát, hogy a tájékozódás legmodernebb formáját választják leginkább az emberek, első sorban a fiatalok. Véleményem szerint ez teret nyithat a vészesen közelgő digitális televíziózás számára, mondhatni az előszobája annak.
6. 11. Kábel- Internet szolgáltatás „Vajon lesz 20 előfizető?” Ezt a kérdést tette fel az ügyvezető igazgató 2002-ben, amikor először felmerült az internet szolgáltatás gondolata. Igazából egy nem túl korszerű, analóg egy irányú erősítőkkel felépített, instabil rendszer állt rendelkezésre. Ebből kellett építeni egy korszerű, városrészeket is összekötő hálózatot, ami megbízható, stabil és nem utolsó sorban jó minőségű, hiszen ezek a tényezők elengedhetetlenek az internet szolgáltatásban. Miután megszületett a döntés, hogy a Kht. csapata belevág az internet szolgáltatás kialakításába, első lépésként fel kellett mérni a cég helyzetét. Szükség volt az anyagi helyzet felmérésére, a műszaki követelmények, szükséges dokumentumok, tanúsítványok stb. beszerzésére. Miután sikerült beszerezni a szükséges dokumentumokat és engedélyeket, megkezdődtek a munkálatok. Az internet hálózat kiépítését alvállalkozók végezték, amely kezdetben kizárólag a városközpontra terjedt ki. Mára azonban az egész városban, több városrészen és a kistérség több településén is kiépült a rendszer. A hálózat karbantartását egy 48
szombathelyi cég, a Telewest végzi. Az internet szolgáltatás lényege, hogy nincs szükség hozzá telefonvonalra, nincs percdíj, és csúcsidő, azaz korlátlan internet hozzáférést biztosít havi előfizetés mellett. Az internet csatlakozáshoz szükséges egy kábelmodem, amelyet az előfizetők megvásárolnak vagy bérelnek. Az előfizetői díj bruttó havi 6 528 Forint. Az előfizetést követően egy hónapos ingyenes internet hozzáférést, továbbá modem visszavásárlási garanciát is biztosít a Kht. Az előfizetők ma már több csomag közül válogathatnak, egyéni igényeiknek megfelelően. A sávszélességtől függően rendelhető Silver, Gold és Gold+ elnevezésű csomagok. Szentgotthárdon jelenleg az egyik legnépszerűbb internet szolgáltató a Gotthárd TV, előfizetői köre folyamatosan bővül, ma körülbelül 900 internet előfizetője van. A Kht. internet szolgáltatása rendkívül nyereséges tevékenység. Az ebből származó bevételt visszaforgatja a hálózat- és maga a szolgáltatás fejlesztésébe valamint a karbantartási munkálatokba. A cég büszke az internet szolgáltatásra, amely valóban a minőség tükrében működik. Általánosságban véve nem jellemző panasz az előfizetők részéről a szolgáltatást illetően.
6. 11. 1. Triplay szolgáltatás A Városi Televízió szolgáltatásai közé nemrégiben bevezette az ún. triplay szolgáltatást, amelynek lényege, hogy az előfizető egyszerre három szolgáltatást, kábeltelevíziós, kábelinternetes és kábeltelefonos szolgáltatást vehet igénybe, amely együttesen olcsóbb. Az IP telefon egy új szolgáltatás a Gotthárd Televíziótól, amelyet a Dunakanyar Holding Kft.-vel együttműködve alakított ki a Kht. Mindez vezetékes telefonszolgáltatást jelent, a hagyományos vezetékes telefontól annyiban tér el, hogy a telefonvonal ugyanazon a vezetéken jut el a háztartásokba, mint a kábeltelevízió és a kábel-internet, továbbá sokkal olcsóbb, mivel nincs kapcsolási díj, belépési díj, a percdíjak átlagosan 20- 30 %-kal kedvezőbbek, hálózaton belül pedig korlátlanul lehet telefonálni ingyenesen. Az előfizető megtarthatja régi telefonkészülékét, de átválthat a jövő telefonjaként számon tartott IP telefonkészülékre is, továbbá megtarthatja régi telefonszámát, vagy akár kérhet újat.
6. 12. A Városi Televízió weblapja
49
A helyi média egyik fontos feladata, hogy fórumot teremtsen a nyilvánosság számára. Ezen kötelességnek a város televíziója mindenféleképpen eleget tesz. A www.gotthardtv.hu weboldalon működik fórum, ahol a nézők az adások és a tv által szolgáltatott internet működésével kapcsolatos véleményüket, észrevételeiket hagyhatják meg. A fórumozók egymással és a tv munkatársaival is kommunikálhatnak. A rendszergazda és a gyártásvezető folyamatosan figyelik a fórumot, és a kérdésekre rendszeresen válaszolnak, valamint az észrevételekre is reagálnak. (A javaslatokat, észrevételeket, kérdéseket egyébként az ügyfélszolgálat telefonszámán is fel lehet tenni, illetve meg lehet adni, és az ügyfélszolgálat munkatársa készséggel válaszol és segít mindenkinek.) A tv weblapján nyomon követhetőek a Híradóban elhangzott anyagok írásos formában, amelyeket a gyártásvezető a friss Híradót követően tölt fel az oldalra. Továbbá nagy népszerűségnek örvend az offline adás, amely során az interneten is megtekinthetőek a tv műsorai, így a video archívumban böngészve megnézhetjük a Híradó, a testületi ülések közvetítéseit, a sportműsorok illetve a magazinműsorok anyagait is, amelyhez csupán az oldalon történő regisztráció szükséges. A weboldalon a legkedveltebb az on-line adás, amely tulajdonképpen a Városi Televízió élő adása. Szélessávú internet hozzáféréssel élőben nézhetjük a tv adását. Ezen felül megtekinthető a képújság, lehetőség nyílik az oldal segítségével hirdetés feladásra is, amely a kényelem szolgálatában áll. Megtekinthető a heti műsor. Hírek beküldését is lehetővé teszi az oldal. A legfrissebb akciók, árak a csatornakiosztás is megtalálható. Ismertetésre kerül a televízió munkája is. Megtalálhatók az elérhetőségek. Az oldal minden olyan fontos információt tartalmaz, amit a tv-ről, annak tevékenységéről tudni érdemes. Összességében elmondható, hogy egy gondosan megszerkesztett, állandó frissítés alatt álló weboldal, amely a helyi adottságokhoz mérten talán túl jó is, de mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a televízió ezen szolgáltatása teljes mértékben kielégíti a média olyan irányú szerepét, amely a teljes körű tájékoztatásra vonatkozik.
6. 13. Szövetségben a Gotthárd Televízió
6. 13. 1. Helyi Televíziók Országos Egyesülete
50
A Helyi Televíziók Országos Egyesülete a magyar média világában az egyetlen autentikus képviselője a helyi televíziós piacnak. Megalakulása óta azért küzd, hogy a kevéssé megbecsült helyi televíziók a megfelelő helyre kerülhessenek az országos médiapiacon. A Helyi Televíziók Országos Egyesülete alapvető feladatának tekinti, hogy a már működő és az újonnan alakult tagtelevíziók munkáját támogassa szakmai, jogi és gazdálkodási szempontból. Jogi és gazdasági tanácsadók állnak a tagtelevíziók rendelkezésére az esetlegesen felmerülő jogi illetve gazdasági problémákat, fennakadásokat illetően. Segítenek a hatóságokkal, első sorban az ORTT-vel való konfliktusok rendezésében. Az egyesület évente kétszer megrendezi a Helyi Televíziók Országos Találkozóját, amely során lehetőség nyílik a szakmai kérdések megvitatására. Ezeken a találkozókon mindig jelen vannak az ORTT képviselői, akikhez személyesen intézhetnek kérdéseket, tehetnek észrevételeket a résztvevők. Ez a találkozó továbbá azt a célt is szolgálja, hogy az ORTT széleskörű tájékoztatást kapjon a helyi televíziókról valamint kikéri az egyesület vezetőinek véleményét a lokális tv-ket érintő kérdéseket illetően. Ez azért is jelentős a helyi televíziók szempontjából, mert a televíziók munkatársait kivéve nem igazán ismeretesek a működésüket illető körülmények, így tehát nem lehet hiteles pályázatot sem kiírni, amely a helyi televíziók érdekeit venné figyelembe valamint zökkenőmentes működésükhöz járulna hozzá. A Helyi Televíziók Országos Egyesülete országos és térségi szakmai továbbképzéseket szervez, amelyek a fejlődés érdekében jönnek létre. A továbbképzéseken való részvétel közvetett módon az országos televíziók szakmai fejlődéséhez is hozzájárul, hiszen a helyi szinten kiválóan elsajátított tudás lehetőséget ad arra, hogy azt a későbbiekben országos csatornák munkájába bekapcsolódva lehessen kamatoztatni. Az egyesület részt vesz a helyi televíziózást érintő jogszabályok módosításában, létrehozásában, ezáltal a helyi televíziók érdekeit képviselve. A módosításra váró médiatörvény újbóli kialakítását illetően, reményt lát az egyesület arra, hogy részt vehessenek a jogalkotók munkájában, így a törvényhozók közelebbi és hiteles képet kaphatnak a helyi tv-k működéséről, és ez által lehetőség nyílik az érintett televíziók javát is szolgáló törvénykezés kialakítására. Az önkormányzati tulajdont képező helyi televíziók esetében, az együttműködés szellemében, az egyesület képviseli a helyi tv-ket az önkormányzatokkal való tárgyalásokon, segítve a harmonikus kapcsolat kialakítását a helyi hatalmakkal. A Helyi Televíziók Országos Egyesületének tevékenysége ma már szerteágazó, hiszen részt vesz reklám-, PR-, TCR-kampányok szervezésében is. Kapcsolatot tart fenn más szakmai szervezetekkel, intézményekkel és ügynökségekkel.
51
Legfőbb célja a szervezetnek: „megteremteni és erősíteni a helyi televíziós öntudatot, összefogni és egységében szakmailag, gazdaságilag erőssé, a médiapiacon pedig jól eladhatóvá tenni a helyi televíziókat. Elérni, hogy hivatkozási ponttá váljanak nem csak a településükön, hanem országszerte is.”23 A Szentgotthárdi Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. is tagja a Helyi Televíziók Országos Egyesületének. A tv az egyesülethez való csatlakozását követően meghívta az egyesület akkori elnökét Szentgotthárdra, arra a találkozóra, amelyet a megye városi televízióinak szervez minden évben. Ezen a találkozón az elnök stúdióban tett látogatásakor pozitívumként emelte ki, hogy a Gotthárd TV technikai felszereltsége kiváló, és, hogy a stáb sokat áldoz a minőségre és annak folyamatos javítására. Az egyesület lehetővé teszi, hogy egységes reklámok fussanak a tagtelevíziók műsorán és ennek alapján egységes reklámdíjakat szab meg. Ily módon a Gotthárd TV egyesülethez való csatlakozását követően több ízben is előfordult, hogy az egyesület által bizonyos cégekkel kötött szerződés alapján az egyesület valamennyi televíziója, így a Gotthárd TV is sugározta az érintett, készen kapott reklámokat, amelyből az egységes díjaknak megfelelően részesedett. A korábban említetteken kívül többek között ilyen szempontból is előnyös ez a kapcsolat a helyi tv-ket illetően. Az egyesületnek köszönhetően a Gotthárd TV-nek lehetősége nyílt a megyében, Körmenden, Sárváron és Celldömölkön működő televíziókkal olyan kapcsolat kialakítására, amely biztosítja egy szerver bázis segítségével az interneten keresztüli műsorcserét. Visszatérve az előbb említett televíziós találkozóra, a Városi TV stábja nagy gondot fordít a más televíziókkal való kapcsolatkiépítésre és –fenntartásra, ezért rendez minden év szeptember 1-jén tv-s találkozót, ahová meghívja Vas megye valamennyi televíziójának dolgozóit. A szakmai eszmecserét leszámítva egy baráti hangulatú rendezvényről van szó, ahol szabad környezetben, az Őrségi Nemzeti Park egy lovas panziójában vendégelik meg és szállásolják el az egyes televíziók stábjait, akik ezen találkozók alkalmával beszámolnak az elmúlt év munkálatairól, az esetleges fejlesztésekről valamint látogatást tesznek a Gotthárd TV stúdiójában és a fejállomáson. Ezek a találkozók azt a célt szolgálják, hogy a megyei televíziók egymástól szakmai fogásokat tanuljanak el, továbbá az egymás közötti jó kapcsolat kiépítése révén lehetőség nyílik a megyét érintő legfontosabb információk egymás közötti áramoltatására. Gyakran előfordul bármely televízióra vonatkozóan olyan eset, amikor egyidejűleg több esemény zajlik, viszont a kis költségvetéssel működő tv-k nem rendelkeznek olyan méretű stábbal és felszereléssel, hogy mindenhol jelen tudjanak lenni. Ilyenkor a televíziók készséggel cserélnek anyagot egymással. Ez leginkább a nemzetközi eseményeket illeti, kiemelten a szlovén 23
www.localtv.hu : A HTOE céljai és feladatai, letöltés ideje:2007. 01. 22.
52
kisebbség rendezvényeit, amelyeket a szombathelyi Pro 28 stábja rendszeresen nyomon követ, és ezeket magazinműsor formájában, Slovenski Utrinki címmel kéthetente közvetít a Magyar Televízió. Ha a Gotthárd TV stábja vagy fordított esetben a Pro 28 gárdája nem tud jelen lenni egyéb forgatás miatt, minden további nélkül elküldik egymásnak az érintett nyersanyagot. Összességében elmondható, hogy a Szentgotthárdi Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. gondosan ápolja médiakapcsolatait, nemcsak a megyében működő televíziókkal, a Helyi Televíziók Országos Egyesületének tagjaival, hanem a Szentgotthárdon működő más médiumokkal is.
6. 13. 2. Magyar Kábelkommunikációs Szövetség A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség a Magyarországon működő kábeltelevíziós szolgáltatók legnagyobb érdekképviseleti szövetsége. A tagoknak lehetőségük nyílik szolgáltatásuk kölcsönös előnyökön alapuló bővítésére és továbbfejlesztésére illetve az egyesület többi tagjával való együttműködésre. A Szentgotthárdi Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. is aktív tagja a szövetségnek.
6. 14. Rezeg a léc, avagy „sztrájk” a televíziónál 6. 14. 1. Szentgotthárd gazdasági helyzete Szentgotthárd gazdasági berendezkedés szempontjából ipari városnak minősül. A város valaha virágzó ipara azonban most hanyatlóban van. Érdemes tudni, hogy a ’90-es évek elején számos vállalat épített gyárat Szentgotthárdon, illetve több külföldi cég is a városba telepített gyárakat. 1997-ben pedig magyar- osztrák részvétellel létrejött a Szentgotthárd- Heiligenkreuzi Ipari Park, amely mára több hazai és külföldi cégnek is otthont ad. Ismeretes, hogy Szentgotthárdon épített a General Motors Powertrain Magyarország Kft. Opel gyárat (ma már csak motor- és hengerfejgyár), amely egyedülálló Magyarországon. Mint, ahogy azt már említettem Szentgotthárd ipara kutyaszorítóba került, mivel ezek a cégek felismerték azt a lehetőséget, hogy Magyarországtól keletebbre fekvő országokban kedvezőbb feltételek mellett lehet gyárat működtetni, így több cég is megszűnt, azaz elköltözött vagy megszűnő félben van. Ezáltal a város iparűzési adóból származó fő bevételi forrása is évről-évre csökken, amely miatt mostanra Szentgotthárd szorult gazdasági helyzetbe került. A képviselő testületnek ily módon fel volt adva a lecke, hiszen ahol tudtak, le kellett faragni az éves költségvetésből, mivel változatlan, sőt növekvő kiadások mellett csökkenő 53
bevétellel kellett szembesülniük. Ennek okán a testület által „felesleges pénzkidobásnak ítélt kiadások” terén drasztikus beavatkozást kellett eszközölniük. A Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. is fennakadt ezen a bizonyos rostán.
6. 14. 2. Támogatás nélküli műsorkészítés? Korábbi fejezetekben említést tettem a Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. tulajdonviszonyáról. A tv tulajdonosa Szentgotthárd város önkormányzata, amely minden évben támogatás címén elkülönít egy bizonyos összeget a város éves költségvetéséből a televízió számára. A képviselő testület a 2006. évi utolsó ülésén előrevetített a jövő évre egy költségvetési koncepciót, amelyből világosan láthatóak voltak az anyagi megszorítások. Ez nagyban érintette a Szentgotthárdi Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht.-t is. Az ülésen több képviselő amellett kardoskodott, hogy a televízió működése nem szükségszerű a város szempontjából, fenntartása nem létfontosságú, ezért ők mindennemű pénzbeli támogatást meg akartak tagadni tőle. Mások igenis fontosnak vélték a médium mindenkori támogatását, mondván a televízió léte elengedhetetlen a városlakók szempontjából, jelenleg a várost érintő ügyekben az egyetlen (a Gotthárdi Körkép megalakulásáig) és így legfőbb információforrást jelenti, továbbá kiemelték, hogy a tv mindig teljesítette a tőle elvárt feladatokat, akár az önkormányzat részéről jövő kéréseket is. Számos fejlesztést hajtottak végre, többek között a képviselő testület számára készült korábban említett feliratozó gépet is, amelyet az önkormányzat határidőre rendelt meg, és meg is kapott a televíziótól, és amelynek lényege, hogy a testületi ülések közvetítésekor a tv képernyők előtt ülők is tisztán lássák, hogy melyik képviselő mire, és hogyan szavazott, hogy milyen napirendi pontot tárgyalnak éppen vagy, hogy melyik képviselő szólal fel aktuálisan. Ez a feliratozó egyébként a Gotthárd TV vívmánya, mondhatni úttörő munka, hiszen más városi médiumoknál korábban nem volt ilyen, de mára többen is jelezték, hogy igényt tartanak a technikára, amelyet a televízió készséggel fel is ajánlott más helyi televíziók számára. A Gotthárd TV a feliratozó gép segítségével, és egyéb képkeverő- és hangtechnika alkalmazásával most már kísérletezik a képviselő testületi ülés élőben történő közvetítésével, és ezt egyébként hamarosan be is kívánja vezetni a műsorstruktúrájába. A televízió dolgozói továbbá áldozatos munkával járultak és járulnak hozzá mind a mai napig a minőségi televíziós műsorkészítéshez. 54
Ehhez tudni kell, hogy a dolgozók nem tudják főállásban művelni a televíziózást, hiszen a fizetések csekélyek a kis költségvetéssel működő helyi médium esetében. Csupán a lelkesedés motiválja őket, hiszen legtöbbször szabadidejüket áldozzák a műsorkészítésre. Mindezek mellett számos jó pontot kapott a televízió néhány képviselő részéről azon a bizonyos testületi ülésen. Ők kiálltak mellette, hiszen nyilvánvalóan látták, hogy a 10 000-es kisvároshoz mérten a televízió olyan minőségi mutatókkal rendelkezik mind a műsorgyártás, mind a technikai fejlesztések, mind a szolgáltatási kör folyamatos bővülése terén, amelyek miatt talán azt mondhatjuk, ki is nőtte ezt a kis települést. Ez így leírva és elmondva is mind szép, talán túl szép is, viszont a képviselőknek meg kellett húzni a derékszíjat, hiszen a város megélhetése előbbre valóbb, mint a televízió érdekei. Egyes képviselők azt javasolták, hogy nem eltörölni, hanem csupán csökkenteni kellene a televíziónak szánt támogatás összegét. Ily módon mindent összevetve a tavalyi hét milliós támogatás helyett, egy kis képviselői „licit” után, először öt majd három és fél millió Forintra csökkent a tv-nek odaítélni kívánt összeg. Mindemellett szilárdan fenntartották még a támogatás teljes megvonását is. Érdemes megemlíteni azt is, hogy Viniczay Tibor polgármester 2006-ban bár csupán szóban, de ígéretet tett Dékány István ügyvezető igazgatónak a tv számára a költségvetésből egy kilenc millió Forintos támogatás elkülönítésére. A döntésre a 2007. évi első testületi ülésen került sor, addig az ügy a képviselők szempontjából, de nem úgy a televízióéból, nyugvóponton maradt.
6. 14. 3. Januári műsorszünet A televízió munkatársai megértették és átérezték a város, így a költségvetés gondjait, a döntéshozók nehéz, felelősségteljes helyzetét, ugyanakkor a televíziós dolgozók mindent összevetve úgy vélték, anyagi támogatás híján nem képesek ellátni korábbi feladataikat, a saját gyártású közérdekű műsorok készítését. A műsorkészítők jól tudták, hogy nemcsak számukra jelenthet hiányérzetet a televízió mellőzése, hanem a városlakók számára is, hiszen akkoriban a Városi TV volt az egyetlen olyan médium, amely tájékoztatta a városban élőket, köztük a döntéshozókat is valamint a kistérség lakóit a helyi történésekről. Nem árt tudni, hogy a Gotthárd Televízió számos regionális és országos szerkesztőséggel tart fenn folyamatos munkakapcsolatot, aminek köszönhetően a térség megoldásra váró gondjai és büszkeségre okot adó sikerei is nagyobb sajtónyilvánosságot kaphatnak. Ez a mindannyiunk számára értékes szakmai kapcsolatrendszer, és a sokak által a televízió legfőbb erényének tartott elfogulatlan tájékoztatás Szentgotthárd anyagi problémáival párhuzamosan veszélybe került. A televízió munkatársai, beleértve magamat is, hosszan tartó szerkesztőségi ülések alkalmával arra az 55
elhatározásra jutott, hogy a döntés meghozataláig szünetelteti a saját készítésű műsorok gyártását. Ezen lépéssel nem a sorsot akartuk kihívni maguk ellen, nem is az önkormányzattal akartunk szembeszállni, hanem talán kicsit a büszkeségünk adott okot a „sztrájk” kikiáltására, hiszen, ha valaki” jól teljesített” az évek során, az nem más, mint a Városi Televízió, mivel a tőle elvárható módon, sőt néha saját erejét is felülmúlva végezte munkáját. A támogatás megvonásának kilátásba helyezésekor egyébként minőségbeli kifogás nem is érte a televíziót. Mi, dolgozók úgy véltük, megelőzzük a képviselő-testületet a gondolkodásban, és mi lépünk először, továbbá hiába is szeretjük a televíziózást, anyagi ellenszolgáltatás hiányában, a szabadidőnket feláldozva nem vállaltuk volna a munkát. Ilyen körülmények között született meg az adásszünet. Kilátásba helyeztük azt is, hogy amennyiben a képviselő testület a három és fél millió Forintos támogatást szavazza meg, akkor a heti rendszerességgel jelentkező Híradó csupán kéthetente lesz látható, és a magazinműsorok gyártása is korlátozódik. A szünet ideje alatt természetesen az előre legyártott műsorokat, és a Hálózat TV adását továbbra is sugározta a televízió. A hiányérzetet első sorban a legkedveltebb műsor, a Híradó, a magazinok és helyi sportműsorok sugárzásának szüneteltetése jelentette. A Gotthárd Televízió saját készítésű műsorainak megszokott ideje alatt egy fekete alapon fehér betűkkel megjelenített szöveg volt látható, amelyben a televízió műsorszünetével kapcsolatos indokait sorolta fel valamint a nézők elnézését és megértését kérte.
6. 14. 4. Az önkormányzat reakciója Miután az önkormányzat tudomására jutott, hogy a televízió nem szolgáltat saját készítésű műsorokat, felháborodásának adott hangot. Személyes támadásnak vélte a Gotthárd TV lépését. Nyílt levelet intézett a szerkesztőséghez, amelyben megalapozatlanul vádolta a Városi TV-t azzal, hogy az általa felvállalt feladatokat, konkrétan a saját gyártású műsorok készítését nem teljesítette, pedig az kötelessége lett volna. Ezt a levelet előterjesztés formájában a februári testületi ülésen is megkapta minden képviselő. „Emlékeztetjük a tisztelt képviselő testületet, hogy január hónapban nem biztosította a városi televíziós szolgáltatást, amely egyébként feladata volt.” A levél tartalma azonban nem valós alapokon nyugszik, légből kapott indokok alapján marasztalta el a televízió szerkesztőségét. A televíziónak ugyanis nem feladata, hogy folyamatosan sugározza a saját készítésű műsorait, mivel vezetékes műsorszolgáltatóként nem létezik az ORTT-vel kötött ilyen jellegű kitételt tartalmazó szerződése. Ismeretes, hogy a legtöbb helyi televízió esetében nyári leállásokról beszélhetünk, amelyet azért vezetnek be, hogy a szerkesztőgárda is kipihenhesse magát, mivel a helyi televíziók a sokszor emlegetett kis 56
költségvetésük miatt nem engedhetnek meg maguknak annyi főből álló szerkesztői gárdát, hogy egymást váltva mehessenek szabadságra. Így általában egy nyári hónapon át nem készítenek saját gyártású műsorokat. Őket sem marasztalják el ezért. Másrészről az önkormányzat nem szólhat bele a műsorkészítésbe. Ő csupán tulajdonos, de a műsorgyártásba való beleszólási joga nincsen, mivel ilyen kitételt tartalmazó megállapodás nem jött létre a televízió és az önkormányzat között. Hozzá kell, hogy tegyem, a televízió munkatársai a műsorszünet idején sem unatkoztak. Ez idő alatt került sor a stúdió felújítási munkálataira, az ún. süketszoba beüzemelésére, technikai karbantartási munkálatokra, amelyekben a szerkesztők és operatőrök is kivették részüket.
6. 14. 5. A szerkesztőség válasza A levélre reagálva, amelynek egy-egy példányát a februári ülésen minden képviselő kézbe vehetett, válaszlevelet írt a televízió szerkesztősége, amelyben a félreértések elkerülése végett, meghatározza, hogy vállalt feladatai, kötelességei között nem szerepel olyan tétel, amely kizárná a saját gyártású műsorok szüneteltetésének lehetőségét, valamint ismerteti az önkormányzattal, mint tulajdonossal, hogy a műsor menetébe, mikéntjébe beleszólási joga nincsen, mivel ilyen jellegű megállapodás nem született a felek között. (Itt meg kell említenem, hogy az önkormányzat a televízióval egyetemben, okulva az esetből, 2007. áprilisában aláírt egy megállapodást, amely mind a televízió, mind pedig az önkormányzat által vállalt feladatokat fogalmaz meg. Erről a későbbiekben részletesen beszámolok.) Elszomorító tény viszont, hogy a megyei lapban, a Vas Népében is megjelent egy cikk a Szentgotthárdi Városi Televízió Kht. állítólagos mulasztását illetően. Ez a cikk a televízió teljes mértékű lejáratását célozta meg.
6. 14. 6. Mégis támogatást élvez a televízió A hosszan vitatott költségvetési koncepciót végül elfogadta a testület. A Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. támogatását illetően hosszas vitatkozás után Viniczay Tibor polgármester egyéni javaslatának megfelelően nem szüntették meg, sőt a tervezett három és fél millió Forintnak megfelelő összeg helyett az öt millió Forintos támogatást szavazta meg a képviselő testület. A 2007. évi városi költségvetés 2 768 455 000 Forintra állapította meg a testület, amelyből a média, amely 2007-ben már csak a Városi Televízióra korlátozódik, öt millió Forintot, azaz a költségvetés 0,2 %-át kapta meg támogatás címén. Ez az összeg kizárólag a
57
műsorkészítésre korlátozódik. A százalékos arányt nézve igen csekély összeget kapott a televízió a költségvetés egészéhez képest. De ne feledjük el, szükségállapot uralkodik a városban a gazdasági helyzetet illetően.
6. 14. 7. Sok hűhó semmiért A 2006. évi hét millió Forintos támogatás helyett öt millió Forintra csökkentett önkormányzati támogatás megszavazásával a korábbinál több anyagi teher hárul a televízióra, viszont a műsorkészítés a korábbi kerékvágásban zajlik tovább, tehát a saját gyártású Híradó és a magazinműsorok is, így a Kerekasztal, az Idősek Magazinja, a Mesepalota, és természetesen a képviselő testületi ülések is a korábban megszokott gyakorisággal és minőségben kerültek vissza a képernyőre. Hogy a korábbi határozott nullszaldós támogatás ellenére miért szavazott meg mégis a képviselő testület a tavalyinál ugyan kisebb összeget? Nyilvánvalóan sokat nyomott a latba az önkormányzat hibája, amelyet kellőképpen publikált is, és így utólag azt mondhatjuk, nem járt el körültekintően az ügyben, úgy is fogalmazhatunk felületesen kezelt egy olyan esetet, amelynél az ő hatáskörébe tartozik az adott médium sorsa feletti döntés, továbbmegyek, ő a tulajdonosa a televíziónak, így tisztában kellene lennie minden, a médium működésével kapcsolatos momentummal. Elmondható, hogy mind helyi, mind pedig megyei szinten is csorba érte a Városi Televízió jó hírnevét. Érthető azonban, hogy a város vezetősége első sorban nagyobb problémákkal kellett, hogy megküzdjön, jelen esetben a kiadások lefaragásával, és ilyen szempontból nemcsak a Városi Televíziót érte sérelem, hanem számos más, az önkormányzat fennhatósága alá tartozó intézményt is.
6. 14. 8. Jó tett helyébe jót várj A nagy áldozatok árán kicsikart támogatás megadása óta egyébként számos olyan eset fordult elő, amikor egy-egy képviselő megpróbálta saját akaratát ráerőszakolni a televízióra, amely mögött én azt látom, hogy némely képviselő részéről a „betömtük a szájukat”, tehát mostantól „úgy táncolnak, ahogy mi fütyülünk” elcsépelt frázisok érvényesülnek. Néhány ekképpen vélekedő képviselő kihasználva a tv kiszolgáltatott helyzetét (hiszen most már tudják, támogatás nélkül nem működhet a médium, a támogatást pedig ők szavazzák meg), a
58
„magamutogatás”
szintjére
süllyedt,
hiszen
számos
esetben
előfordult,
hogy
a
műsorszerkesztésbe belerondítva önkényesen például Kerekasztal-beszélgetést szervezett le magának a televízió utólagos értesítése mellett. Ilyenkor más előre betervezett műsorok esnek ki, pontosabban csúsznak későbbre az adott képviselő által fontosabbnak vélt téma miatt. Ugyan a televízió mindeddig elkerülte az effajta megmozdulásokat, gyakran megszenvedi ezt, mivel többször emlékeztetik arra, hogy, ki(k)nek a jóvoltából élvezik a támogatást. Amennyiben azonban olyan témáról van szó, amely a város érdekeit is érinti, ha nem is rögtön haptákba állva a pofátlan tolakodásnak, de rendelkezésre áll a szerkesztőség. Előfordult olyan eset is, amikor az önkormányzati választások idején a televízió lehetőséget biztosított fizetett politikai hirdetések képújságban történő futtatására, és egy képviselőjelölt engedélyt kért utólagos fizetésre, mivel e-mailen keresztül küldte el az általa szerepeltetni kívánt anyagot. A fizetési kötelességének azonban sokáig, többszöri felszólításra sem tett eleget. Miután az ügyvezető igazgató telefonon hívta fel az érintett képviselőt, kifizette ugyan a tartozását, de lekezelő stílusban emlékeztette az igazgatót, hogy kitől is kapja a kenyerét. Többek között velem is megtörtént azaz eset, hogy egy-egy forgatás alkalmával önjelölt szerkesztők próbáltak megkörnyékezni, és meghatározni a forgatás körülményeit, számba adni a kérdéseket, amely kezdetben mélységes felháborodást váltott ki belőlem, mostanra már hozzászoktam az effajta illetlenkedőkhöz, akiket már jobban tudok kezelni, és hárítani őket. A legbosszantóbb az a tipikus eset, amikor megint csak magamutogató képviselők állandó szereplési vágyuknak élve, folyamatos nyilvánosságot kívánnak, és állandó szereplői akarnak lenni a médiának. Nyilván úgy vélik, nem lehet elég korán elkezdeni a kampányhadjáratot a következő választásokra. Egy szó, mint száz sokan nem veszik komolyan a média függetlenségére vonatkozó kötelességét, és elmondható, hogy sok önjelölt médiaszakértő él és tevékenykedik városunkban. A Gotthárd Televízió azonban sosem veszítette szem elől a pártatlanság elvét, az elfogulatlan tájékoztatás tükrében működött és működik mind a mai napig. Remélhetőleg ez a jövőben is így marad, bár rossz nyelvek szerint többszörösen megfogja szenvedni a televízió a „kegyes” önkormányzati támogatást.
6. 15. Kommunikációs Együttműködési Program Szentgotthárd város önkormányzata okulva hibájából, és a televízióval együtt tanulva a példátlan, a városban most már fogalomnak számító műsorszünet esetből, a jövőre nézve írásban,
59
kommunikációs program címmel fektette le mind a tulajdonos, mind a televízió által vállalt feladatokat.
6. 15. 1. A Kommunikációs Együttműködési Program célja A Program célja, hogy Szentgotthárd Város Önkormányzata és a szentgotthárdi polgárok közötti kapcsolatban a televíziós kommunikáció az alábbi elvek szerint valósuljon meg: •
A Gotthárd Tv komplex egységes médiumként vállaljon szerepet a város közéletében, hiteles interaktív kommunikációs csatornaként váljon hivatkozási ponttá a közélet és a kultúra kérdéseiben a városlakók és az üzleti szféra számára.
•
A televíziós technika felhasználásával folytasson értékmegőrző tevékenységet azzal, hogy archiválja a város történéseit, közéleti személyiségeiről, kulturális eseményeiről készült műsorait.
•
Az Önkormányzat részéről, a nagyobb horderejű, a lakosok többségét érintő döntések előtt, széleskörű társadalmi vitának kell nyilvánosságot adni.
•
A program további célja, hogy az együttműködés kereteinek megállapításával szavatolja a Gotthárd Tv műsorkészítési szuverenitását. A kommunikációs együttműködési program a jövőben a rádiózásról és televíziózásról
szóló 1996. évi I. törvény figyelembe vételének jegyében valósul meg.
6. 15. 2. Az Önkormányzat feladatai A
program
céljainak
megvalósítása
érdekében,
az
Önkormányzatnak,
a
tisztségviselőknek, a bizottságoknak és a szakértőknek időben és folyamatosan információval kell ellátnia a szerkesztőséget a bizottságokhoz és a Hivatalhoz beérkező, a közvéleményt érintő témákról.
6. 15. 3. A Gotthárd TV feladatai A televíziónak a műsorszerkezettel lehetőséget kell adni a nézőknek, hogy a vita közben is megismerje a tényeket és bekapcsolódjon a probléma feltárásába. A Gotthárd TV nemcsak az események követésével és azok archiválásával szolgálja a helyi kommunikációt, hanem aktívan vegyen részt a közéletben, időben és érzékenyen reagáljon a szentgotthárdi polgárokat érintő kérdésekre. Közhasznú információ közlésével rendszeresen tájékoztatnia kell a városlakókat.
60
6. 15. 4. A program időtartama A program 2007. május 1-jével indul és ezt követően folyamatos. Az önkormányzat és a televízió a programot minden év február 28-áig felülvizsgálja és elvégzi a szükséges korrekciót.
6. 15. 5. A program garantált televíziós műsorfelületei A képviselő testületi ülés megjelenései : A Gotthárd TV minden nyilvános képviselő testületi ülést felvételről közvetít. A közvetítés során a megszólaló képviselők nevét felirattal látja el. A napirendek tárgyalása során a napirend címét a jegyzőkönyvvezető által biztosítottak szerint megjeleníti. Az egyes napirendek utáni szavazások eredményét – szavazati arányok és egyes esetekben név szerint is - megjeleníti. A Gotthárd TV az ülést legalább egy alkalommal ismétli. A Gotthárd TV nem szerkeszti, nem vágja, és nem módosítja az ülésről készült műsort. A Polgármesteri Hivatal megjelenései : 1. A Polgármesteri Hivatal sajtótájékoztatóiról a Gotthárd TV tudósítást közöl. Minden olyan műsorban, ahol a hivatal tevékenysége, vagy dolgozói megszólíttatnak, a televízió helyet ad a nyílt párbeszédnek az érintett felek között. A Hivatal véleményét a jegyző ill. az általa felhatalmazott köztisztviselők, az egyes szakterületekért felelős irodavezetők képviselik a Gotthárd TV műsoraiban. A polgármester, az alpolgármesterek, és az önkormányzati képviselők megjelenései : A városi ünnepségekről, hivatalos és protokolláris rendezvényekről a Gotthárd TV tájékoztatja a nézőket. A hivatalos nemzeti és városi ünnepek alkalmával a polgármester vagy az őt helyettesítő alpolgármesterek beszédeit közvetíti, vagy tudósításban idéz belőle.
6. 15. 6. A Gotthárd TV műsora A Gotthárd TV kötelezettséget vállalt arra, hogy saját készítésű, vagy másoktól átvett, és maga által műsorba szerkesztett műsorszámaiban legalább 51 %-os arányban szerepelnek közszolgálati műsorszámok. •
A Gotthárd TV műsorában a város kulturális, oktatási és tudományos értékeit felmutató
műsorszámok mellett megjelennek a szentgotthárdiak mindennapi életvitelét segítő, a városlakók jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmód, a környezetvédelmet, a természetés tájvédelmet, a közbiztonságot és a helyi közlekedésbiztonságot elősegítő ismereteket terjesztő műsorszámok. A Gotthárd TV vállalja a helyi gazdasági szféra résztvevőinek, folyamatainak
61
bemutatását. Lehetőséget biztosít a vallási és kisebbségi vélemények megszólalására, valamint bemutatja a Szentgotthárdon élő súlyosan hátrányos helyzetű csoportok életét. Külön program szerint foglalkozik a város sportéletével. Rendszeresen készít gyermek- és ifjúsági műsorokat. •
A Gotthárd TV heti egy, de évente legalább 48 (A nyári szabadságolási időszakokra, illetve előre nem látható technikai, műszaki okok előfordulásának lehetőségére gondolva.), minimum tizenöt perces új Híradóval jelentkezik, amit a hét minden napján legalább egyszer, több Híradó esetében a következő híradóig naponta legalább egyszer megismétel.
•
A Gotthárd TV legalább heti rendszerességgel új, minimum húszperces magazin műsorral
(Kerekasztal, Idősek Magazinja stb.) jelentkezik a város lakosságának érdeklődésére számot tartó témákban, a témában illetékes személy(ek) részvételével. A műsort a következő, új magazin műsor sugárzásáig legalább egy alkalommal megismétli. •
Hetente három alkalommal (kedden, szerdán, vasárnap) jelentkezik önállóan szerkesztett
műsorfolyammal. A híreket internetes portálján legalább heti rendszerességgel, de folyamatosan frissíti. •
A Gotthárd TV archívuma - gyors regisztrációt követően - szintén internetes oldalán bárki számára elérhető.
•
A Gotthárd TV folyamatosan részt vesz az Önkormányzat által létrehozott GotthárdPress
rendszerben, ennek keretében a hozzá eljutó híreket a GotthárdPress (erről a későbbiekben részletesen beszámolok) rendelkezésére bocsátja, és igénybe veszi annak szolgáltatásait. •
Az önkormányzat kijelöli azt a felelőst, aki a tisztségviselők programjáról, a készülő rendeletekről, a meghozott önkormányzati határozatokról folyamatosan és rendszeresen tájékoztatja kommunikációs partnerét, segítséget nyújt az adott témához értő önkormányzati szakember felkutatásában, koordinálja a hivatali munkatársak televíziós megjelenését,
alkalmanként
szóvivői
feladatot
lát
el,
megszervezi
a
városi
sajtótájékoztatókat. •
Mind a televízió, mind pedig az önkormányzat a saját honlapjaikon kölcsönösen felhívják a figyelmet a másik honlapjára, a közvetlen átjárhatóságot biztosítják.
•
A Gotthárd TV képújság és a teletext szolgáltatásában megjelenő információkat folyamatosan frissíti. A képújság és a teletext szolgáltatásait az önkormányzat és a televízió között létrejött megbízási szerződés alapján az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, az önkormányzati információk közzététele érdekében. 62
•
A Kommunikációs Együttműködési Program semmilyen módon nem jogosítja fel az
Önkormányzatot, annak tisztségviselőit, képviselőit a Gotthárd TV műsorának formai és/vagy tartalmi elemeinek befolyásolására.
6. 15. 7. Szervezeti együttműködés Gazdasági kapcsolat: •
A Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. Szentgotthárd város
Önkormányzatának tulajdona, a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő testület, ill. átruházott hatáskörben a Polgármester gyakorolja. A Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. gazdálkodását háromtagú felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló ellenőrzi. •
A Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. ügyvezetője minden év január 31-ig átadja szakmai koncepcióját az önkormányzat szakmai bizottságainak. A bizottságok előzetesen megvitatják azt, és javaslatot tesznek a képviselő testületnek a finanszírozásra. A Kht. végleges számviteli mérlegét július 30-áig a képviselő testület elé terjeszti elfogadásra.
Szakmai kapcsolat : •
A Kommunikációs Együttműködési Program teljesülését az Oktatási, Kulturális, Sport és
Idegenforgalmi Bizottság (továbbiakban Bizottság) kíséri figyelemmel. Ellátja a szükséges szakmai koordinációt, hogy a program megvalósulhasson. •
A Gotthárd TV ügyvezetője minden év január 31-ig beszámolót készít a Bizottságnak az előző évi műsorszolgáltatási tevékenységről, amiben részletesen számot ad az önkormányzati támogatás felhasználásáról is. A beszámolóban értékeli a Kommunikációs Együttműködési program megvalósulását. A Bizottság megtárgyalja a beszámolót, majd a Kht.-val közösen elvégzik a program szükséges szakmai korrekcióját. Ennek alapján tesz javaslatot a Bizottság a képviselő testület számára a Kht. támogatására. A televízióval kapcsolatos operatív teendők ellátásával az önkormányzat a Jogi és Koordinációs Irodát bízza meg.
6. 15. 8. Támogatás •
Az Önkormányzat a Kommunikációs Együttműködési Program keretében évente rendszeresen támogatja a Gotthárd TV közcélú tevékenységét. A támogatás mértékét költségvetésben határozza meg, de a támogatásról elkülönült határozatot hoz „vissza nem térítendő támogatás közcélú tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások fedezete”
63
címen. A támogatás mértékére a Kht. üzleti terve és beszámolója alapján tesznek javaslatot a szakmai bizottságok. •
A televízió kiegyensúlyozott működése érdekében, az önkormányzat a támogatás volumenét a 2008. évtől 3 évre előre határozza meg, de a konkrét összegről évente dönt a képviselő testület. A Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. a támogatást kizárólag
az
önkormányzattal
kötött
megállapodás
szerinti
Kommunikációs
Együttműködési Programban írtak megvalósítására használhatja fel. •
Az önkormányzat a program keretében vállalja, hogy a Szentgotthárd Városi Televízió és
Kábelüzemeltető Kht. számára a működéshez alkalmas épületet biztosítja. Amennyiben a Gotthárd TV az Önkormányzattal a kommunikációs programról kötött megállapodásának valamelyik pontját nem teljesíti, az Önkormányzat elállhat a megállapodástól, és lehetősége van arra is, hogy a tv-nek szánt támogatást visszatartsa. Remélhetőleg ez a program a jövőre nézve nem ad lehetőséget többet arra, hogy az önkormányzat és a televízió között ismét a korábban említettekhez hasonló csatározások megismétlődjenek.
7. Szentgotthárd internetes oldalai A város egyik legnépszerűbb tájékozódási lehetősége, információforrása a városi portál, amely az évek során több átalakításon, változáson is keresztül ment. 2003. december 11-én kezdte meg működését a városi honlap, amely statikus információkat közölt a településről. 2004-től megkezdődött a honlap városi portállá történő fejlesztése. Ennek során a statikus oldalakat dinamikus oldalak váltották fel. A honlapot népszerűsítő
szolgáltatások
kerültek
elhelyezésre:
képeslapküldő szolgáltatás (szentgotthárdi montázsokkal),
többfunkciós
rendezvénynaptár,
fórum, vendégkönyv, zeneláda,
horoszkóp, szavazógép, kereső funkció stb. A portál öt nyelven volt elérhető, ami országos viszonylatban is egyedülálló. A látogatottsági statisztikája a települési lélekszámot tekintve szintén kimagasló volt. A portál frissítése a Szentgotthárdi Hírek anyagaira, a Polgármesteri Hivatal információira és az intézmények, civil szervezetek által feltett hírekre, programajánlókra, felhívásokra épült. Mivel a honlap híreinek jelentős része (szinte valamennyi képpel ellátott fő hír) a Szentgotthárdi Hírek anyagain alapult, ezért 2006 augusztusától (a képviselő-testület városi lapot figyelmeztető határozatától) a frissítések el-elmaradoztak, szinte csupán a Polgármesteri Hivatal által feltett hírekre, programokra szorítkoztak. Ekkor már előrehaladott készültségi szinten állt a GVOP-4.3.1. jelű nyertes pályázatból finanszírozott új települési portál, ami két
64
részből áll: egy városi és egy hivatali portálból. Így a szentgotthárdi események, a közélet hírei a www.szentgotthard.hu weboldalon, míg a Polgármesteri Hivatal hírei, felhívásai, egyéb információi
elsősorban
a
(a
www.szentgotthard.hu
főoldaláról
is
elérhető)
www.hivatal.szentgotthard.hu internetes oldalon olvashatók. Az új portál 2006 decemberében került élesítésre, a magyar nyelvű oldalakon kívül néhány információ németül is megtalálható rajta. A városi weboldal frissítésére (csakúgy, mint az előző városi portál esetében) a Virtuart Kreatív Stúdió Kft.-vel kötött szerződést az önkormányzat, míg a hivatali portált a Polgármesteri Hivatal frissíti. Szentgotthárd online portálja a www.sztg.hu weboldal, ahol első sorban a város életével kapcsolatos online híreket olvashat az odalátogató. Az oldal lelkes fiatalok segítségével robbant be a köztudatba, és a mai napig ők szerkesztik az ott olvasható híreket. Az oldal egyébként az írások hangvételéből adódóan első sorban fiatalokat szólít meg, a város érdekeit érintő híreken túl a nagyvilág dolgairól is remek kommentárokra bukkanhat az oldalra látogató. Lendületes, fiatalos témákat dolgoznak fel a szerkesztői, amelyhez véleményüket is adják, írásaikhoz regisztráció ellenében hozzászólást tehetnek meg az oldalt böngészők. Több népszerű szolgáltatás érhető el az oldalról: képgaléria, fórum, hírarchívum több témában. Látogatottsága a városi portáléhoz hasonló. A városi portál és az sztg.hu esetében is a fórumszolgáltatás a legnépszerűbb. Mindkét oldalt első sorban a fiatalok veszik igénybe információforrás gyanánt. Erre a következtetésre saját közvélemény kutatásom során, illetve a weboldalkészítők elmondásai alapján jutottam.
8. A legtöbbet foglalkoztatott témák A legtöbbet foglalkoztatott téma Szentgotthárdon mostanság az osztrák BEGAS cég által, közvetlenül a határ mellett tervezett hulladékégető, amelynek megépülése ellen több szentgotthárdi civil szervezet a lakossággal karöltve számos, nagy horderejű demonstrációt szervezett és szervez, és amely miatt a város a média kereszttűzébe került, nemcsak helyi, hanem országos szinten is. Nagy szerepet vállalt a helyi média abban, hogy az országos médiában publikálva legyenek ezek az események, hiszen már az országgyűlés elé került a szemétégető ügye, tehát az országgyűléstől vár segítséget a város, és ennek érdekében kapcsolatai révén a lokális médiumok elérték, hogy az országos médiában is boncolgassák az ügyet. További központi téma az újonnan épülő termálfürdő, amely hatalmas összegeket emésztett fel a városi költségvetésből. Ehhez tudni kell, hogy a város szorult gazdasági helyzetbe került, amelyet a Szentgotthárd gazdasági helyzete című alfejezetben már részleteztem. Mivel Szentgotthárd ipara
65
hanyatlóban van, ezért a városatyák az idegenforgalomra való koncentrációban látják a megoldást. A táj kiváló természeti adottságaira (termálvíz, Őrségi Nemzeti Park) összpontosítva próbálják megvalósítani az idegenforgalmi koncepciót. A turizmustól, idegenforgalomtól remélt bevételek, a városi vezetőség szerint, megoldhatnák, pótolnák az iparűzési adóból származó bevételkiesést, és így helyrebillenhetne a költségvetési mérleg. Az idegenforgalom meghonosításának zászlós hajója lesz a közeljövőben átadásra váró, Magyarországon egyedülálló adottságokkal rendelkező termálfürdő. A fürdő terveinek, építésének és működésének körülményei az elmúlt két évben, és a megnyitás után is valószínűleg állandó témát szolgáltat a helyi sajtóorgánumoknak. Így elmondható, hogy Szentgotthárdon az elmúlt és az elkövetkezendő években nem lesz uborkaszezon a médiát illetően, továbbá az országos médiával való kapcsolatai által nagy szerepet vállalhat abban, hogy előremozduljon a hulladékégető ügye. Közvetett módon tehát, ha kis mértékben is, de hozzájárulhat az égető megépülésének megakadályozásában, amely egyébként kenterbe vághatná a turizmus, idegenforgalom kiaknázását Szentgotthárdon.
9. Összegzés Mit láttunk eddig? A Szentgotthárdon valaha működött és jelenleg is tevékeny médiumok működése, egyáltalán létezése a helyi hatalomtól, az önkormányzattól függ a legnagyobb mértékben, anyagi tekintetben teljes egészében (leszámítva a magántulajdonban lévő Gotthárdi Körképet). Mivel az anyagiak határozzák meg leginkább egy médium lehetőségit, kapacitásait, így minden tekintetben elmondható, hogy a mindenkori hatalom kezében van a média sorsa, és figyelembe kell venni azt is, hogy az önkormányzati tulajdonlás miatt nehezen tudják a médiumok függetlenségüket megőrizni. Szentgotthárd Város Önkormányzata a lakosság informálását fontos feladatának tekintette. Segítségével létrejöttek a helyi információk médiumai, a sajtótermékek, úgy, mint írott sajtó, elektronikus sajtó, internetes hírközlés. Mindezeket finanszírozta is saját kereteinek megfelelően. Elérte, hogy ezek a sajtótermékek, közülük legalább egy minden szentgotthárdihoz eljusson. Az ingyenes, minden háztartásba eljutó újság, az internetes előfizetéssel rendelkezők (és ma már egyre nagyobb az ilyen polgárok száma) számára elérhetővé vált a honlap, a városi kábelhálózatra csatlakozók pedig hozzáfértek a televízióhoz. A feltételrendszer, a keretek tehát szinte teljes körűen adottak voltak. Hol kezdődtek mégis a problémák? •
Mindenek előtt - mint általában - a pénznél, ami ha több lett volna, akkor biztosan
66
(biztosan?) jobb újság, több saját készítésű tv-műsor, folyamatosan frissített honlap működött volna. •
Rendre beleütközött a „szakember problémába”, amiről látni kell - és ez évtizedes
tapasztalat -, hogy Szentgotthárdon nincs túl nagy merítési lehetőség olyan emberekből, akik mernek, tudnak, akarnak a sajtóban működni. A 2003-ban megindított városi lap szerkesztő bizottsága szinte ugyanaz volt, az újságba írók kevés kivételtől eltekintve ugyanazok voltak, akik az azt megelőző lapnak is írtak, most ugyanezen gárda szerkeszti az új lapot, a Gotthárdi Körképet is. A honlapot ugyanazok frissítették, akik a helyi újságot kiadó céghez tartoznak, sőt időnként maguk is megjelentek egy-egy cikk erejéig az írott sajtóban. Volt több átfedés a televízióban műsort készítők és az újságban is cikkeket írók között. Egy jól behatárolható körről van szó, és most amikor a jövőn gondolkodunk, ismét csak ugyanazok az emberek jönnek szóba. Ezt tekinthetjük a kisváros sajátosságának, aminek egyértelműen több a jó oldala mint a rossz, az előnyeit ki kellene használni. •
Annak ellenére, hogy a sajtó napjainkig magát az önkormányzatot jelentette, hiszen
központja, létrehozója és bizonyos fokig a működtetője volt a rendszernek, az egész mégsem állt igazán össze. Saját bevallása szerint, az önkormányzat a rendszertől a gyors, pontos információáramlást várta volna el a „pénzéért”. Tájékoztatást arról, hogy mi történik valójában Szentgotthárdon a mindennapokban, mi a véleménye a lakosságnak bizonyos kérdésekről. Helyette glosszák és véget nem érő hosszúsági viták olvasói levelek formájában, az írott sajtóban, olyan „Fórum” a város honlapján, ahol sokszor nyomdafestéket nem tűrő kirohanások voltak olvashatók saját nevüket nem vállaló, álneveken „publikáló” ismeretlen egyedektől. Ha a dolognak ezt az oldalát nézzük, elmondhatjuk: talán nem is baj, ha egy ilyen korszak véget ért…
10. A szentgotthárdi média jövője Az önkormányzat támogatásával Viniczay Tibor polgármester elképzelése szerint, a jövő médiája Szentgotthárdon egyetlen csomópont beiktatásával valósulna meg, amely információ szempontjából összefogná az egyes médiumok munkáját.
10. 1. GotthárdPress Az önkormányzat jövőre vonatkoztatott elképzelése szerint kialakításra kerülnének Szentgotthárd információs útvonalai, amelyek akkor működnének igazán jól, ha azok olyan információs sztrádák, ahol az információnak jól kijelölt útvonala van, amelyen akadály nélkül és gyorsan tud végighaladni. 67
Ennek a megjelenési formája a GotthárdPress információs rendszer. A GotthárdPress tehát nem egy cég, vagy intézmény, hanem egy rendszer. Hasonlíthatnánk ezt egy modern kori hírügynökséghez is. De azt is mondhatnám, hogy egyszerűen csak egy elektronikus levélcím, ami folyamatosan fogadja a friss információkat. A levélcím végén azonban kell, hogy legyen egy ember, aki ezeket az információkat, híreket lektorálja (és természetesen nem cenzúrázza!), és aki továbbítja a város médiumai felé (Gotthárd TV, városi portál, ha lesz önkormányzati tulajdonú lap, akkor számára is). A városatyák ezt a következők szerint látják megoldhatónak: A Polgármesteri Hivatalban, a polgármesteri asszisztensnél lenne beállítva a GotthárdPress központi e-mail címe, a
[email protected]. Erre az intézményektől, sajtótól, civilektől, bárkitől várna híreket, információkat bármilyen formában: elsősorban rövid hírként, de megírt cikként, interjúként is stb. A rendszer működtetője a Polgármesteri Hivatal annyiban, hogy a beérkezett információk egy előzetes - elsősorban tartalmi, jogi ellenőrzést követően továbbításra kerülnének lektorálás céljából egy másik e-mail címre, a "lektorhoz" (ezt a feladatot jelenleg Molnár Piroska látja el a városi internetes portál tekintetében), aki a hírek szabatosságáért "felel". A lektor a lektorált anyagot küldi vissza a polgármesteri asszisztens részére vagy lektorált anyagként megjelölve maga küldi tovább. Ezzel létrejön az ellenőrzött és lektorált HÍR, ami a Szentgotthárdi Önkormányzat által fenntartott rendszerben formálódott sajtóképes anyaggá - ebből lesz GotthárdPress-hír, az anyag, amivel a sajtó dolgozhat. Innen kerül az önkormányzati hír GotthárdPress-információként szétosztásra a város sajtója felé (Városi Televízió, www.szentgotthard.hu, városi lap, ha lesz). Ezek a médiumok természetesen szabadon válogathatnak a hírek között, jogukban áll a GotthárdPress-információ mellőzése is, kivéve ez alól a városi internetes portált, ahol valamennyi GotthárdPress-információt kötelező megjelentetni. A híráramlás azonban fordítva is működne: az önkormányzati sajtó minden szereplője köteles lenne a tudomására jutott valamennyi hírt, információt automatikusan a
[email protected] megküldeni. Ez az információ ugyanúgy bejárná az előbb felvázolt utat és GotthárdPress – hírré válhatna. Ez természetesen nem akadályozná meg a városi média információt megszerző és továbbító tagját abban, hogy az információt saját híreként, saját anyagaként saját maga is nyilvánosságra hozza - függetlenül attól, hogy a fent ismertetett híreket előállító rendszerből a végén kijön-e az információ a GotthárdPress híreként vagy sem. E rendszerben tehát valamennyi sajtótermék megőrizné a saját függetlenségét is, miközben ez az egész egy rendszerként is működne. A létrejött GotthárdPress híranyag nemcsak a helyi sajtóhoz, hanem az erre már ma is működő gyakorlat szerint kerülne tovább a megyei, országos sajtóhoz, akik bár figyelik a
68
települési honlapokat, külön összegyűjtve is kérik az információkat. Jelenleg - kifejezett kérésükre - az MTI, a Népszabadság, A Magyar Rádió, a Vas Népe, a Rábavidék, a Rádió Szombathely, az Info Rádió, a www.nyugat.hu, a Muraszombati Magyar Rádió részére kerülnek eljuttatásra rendszeresen a város programajánlói, sajtóanyagai, amelyek a Civil Fórum és az Őriszentpéteri kistérség számára is természetesen elérhetőek. Eseti jelleggel, ha a téma úgy kívánja, kapcsolatteremtésre van lehetőség a Magyar Televízió Soproni Regionális Stúdiójával, az RTL Klubbal (Magyar Éva, Tar Mihály), a TV2-vel (Bartók Zoltán), a szombathelyi Pro 28 Stúdióval. Kérésre természetesen más sajtóorgánum rendelkezésére is bocsáthatók információk (mint legutóbb a Rába szennyezése és a hulladékégető kapcsán az ATV, a szlovén POP TV, ORF, Gazdasági Rádió, Klub Rádió stb.). A korábban említésre került, egy a Gotthárd TV és Önkormányzat között létrejött szerződésnél említett információcserének is itt lenne értelme, ugyanis amellett, hogy az Önkormányzatnak informálnia kell a tudomására jutott eseményekről, hírekről a Városi Televíziót, ezzel párhuzamosan a Gotthárd TV-nek is kötelessége lenne a tudomására jutott programokat, híreket megosztani a GotthárdPressel, azaz elküldeni azokat a központi e-mail címre. Természetesen ha lenne önkormányzati tulajdonú lap, akkor az ő esetében ugyanez az eljárás érvényesülne. A városban működő összes szervezet, intézmény is elküldhetné a jövőben programjait, híreit a
[email protected] e-mail címre, amely nemcsak a városi portál folyamatos frissítéséhez járulna hozzá, hanem természetesen az új információáramlási rendszerben is alkalmazható lenne. Az elképzelések szerint, ha valamennyi résztvevő komolyan veszi ezt a felhívást, akkor végtelenül egyszerű módon egy gyors, rugalmas rendszer alakulhat ki, amelynek segítségével egy internetes városi krónika jöhet létre, amely napról napra, sőt óráról órára tartalmazza, hogy mi történt Szentgotthárdon. A város életének ilyen dokumentálására még soha nem volt példa. A rendszer elvileg folyamatosan biztosítaná a hírek utánpótlását, a moderált hírek pedig gyorsan és teljes körűen "szétterülnének" a helyi médiában. Rendkívül széleskörű a hírek merítése, hiszen bárki küldhet be anyagot. A rendszer mindezek mellett úgy integrálná a városi sajtó valamennyi szereplőjét, hogy azok megtartanák teljes önállóságukat, ugyanakkor egy rendszert alkotnának, és valamennyien hozzáférnének ugyanazon hírekhez. A GotthardPress gyakorlati kivitelezése egyelőre még tervként szerepel az önkormányzat elképzelései között, de előreláthatólag meg fog valósulni. Azt viszont nehéz előre megjósolni, hogy amennyiben ez létrejönne, milyen hatással lenne az egyes médiumok függetlenségére, illetve milyen mértékben károsítaná például a Gotthárd Televízió honlapját vagy a www.sztg.hu oldalt. Ebben az esetben abból indulok ki, hogy ha minden információ megtalálható lenne egyszerre egy helyen, mégpedig a városi portál oldalán, akkor kényelmesebb lesz csupán ezt az
69
egy oldalt megtekinteni az internetezőknek, így tehát mind az sztg.hu mind pedig a gotthardtv.hu kiesne az emberek érdeklődéséből, és ilyen módon eltűnnének a süllyesztőben. Persze az is lehetséges, hogy az új egységes információs rendszer által felkapottabbak lennének az előbb emlegetett oldalak, de reálisan nézve a dolgot, inkább az előbbi variáció lépne életbe. Meg kell jegyezni azonban, hogy az információáramlás abszolút módon megoldott lenne, hiszen nem kellene vadászni a híreket, hanem gyakorlatilag néhány kattintással elérhetőek lennének az interneten. Ilyen szempontból tehát mindenféleképpen kényelmes megoldás lenne nemcsak a média, hanem a civil ember számára is. Egy biztos, reformokra szükség van. A média terén is, hiszen ezek hozzák a fejlődést. Ha az új rendszer mégsem a tőle elvárható módon működne, akkor majd újabb változtatásokra, ha úgy tetszik, reformok hozzák meg majd remélhetőleg az eredményt. A szentgotthárdi média más tekintetben változatlan marad. Továbbra is az önkormányzat tulajdonában, az azáltal megszabott keretekhez mérten fognak működni. Noha a városban jelenleg egy ilyen médium létezik, a Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht., amely makulátlanságáról volt eddig híres, máig megőrizte függetlenségét, mégis is ott van az a nyomasztó tény, hogy az önkormányzattól függ a létezése, a fennmaradása, amely pedig a képviselő testület által, némi túlzással élve, akár egyetlen tollvonással is korlátozhatja működésében, megszüntetheti bármikor. Nehéz ilyen tudattal médiumot vezetni, nála dolgozni, akarva akaratlanul is előfordulhat, és nem ez lenne a történelemben az első olyan eset, hogy akár kisebb, akár látványosabb módon behódolásra készteti az adott médiumot a helyi hatalom. Sajnos mindezekkel számolva kell a sajtómunkásoknak dolgozniuk. Ilyen értelemben a helyi média esélyei jócskán korlátozva vannak, Rendkívül nehéz megőrizniük mind a sajtó-, mind a médiatörvény talán legfontosabb passzusát, a függetlenség feltétel nélküli fenntartását, a mindenkori pártatlanság megőrzését. Persze léteznek kitörési lehetőségek is, amikor példának okáért magántulajdonban működik a médium. Ilyen esetben a helyi önkormányzat nem gyakorolhat nyomást a médiára, nem lehet annak szócsöve. Minderre azonban helyi szinten kevés példa létezik első sorban anyagi okok miatt. Lokális értelemben a legtöbb esetben nem kifizetődő helyi médiumot létrehozni avagy működtetni. Tehát marad az önkormányzati tulajdon. A média pedig maradjon független…, ha tud. A kis költségvetésből pedig próbálja meg magából a lehető legtöbbet kihozni, színvonalas lenni. Lássuk be, ilyen feltételek mellett nehéz a lokális média helyzete. Mégis ma már egyre több városban, sőt faluban is jelen van a média, melyek legfőbb tevékenysége a helyi hagyományok őrzése, a helyi értékek képviselete. Szentgotthárdon mindez minden médium esetében kiválóan megvalósul, sőt egy másik szintén fontos feladatának is eleget tesznek a város sajtóorgánumai, azaz fórumlehetőséget biztosítanak a lakosság számára.
70
Ezek a legfontosabb tényezők, amelyek mentén kell a lokális médiának mindenféleképpen tevékenykednie.
11. Zárszó Szakdolgozatom kezdő mondataiban, az Előszóban arra utaltam, hogy e dolgozat során választ szeretnék kapni olyan kérdésekre, amelyek a lokális média témakörében születtek. Eszerint elemeztem a helyi médiát egy 10 000 lélekszámú kisváros, mégpedig Szentgotthárd médiavilágának tükrében. Ennek értelmében választ kerestem olyan kérdésekre, hogy a helyi médiának milyen esélyei vannak, voltak, lesznek, annak tudatában, hogy ezen médiumok közül valamennyi önkormányzati tulajdonban van, amely tulajdonképpen
teljes
mértékben
meghatározza létüket. Megvizsgáltam olyan tipikus eseteket, amelyekkel a lokálisan működő médiumokkal gyakran megeshet. Így elemzésre került olyan eset, amikor a helyi média szerepet vállalt egy közérdekű ügy megoldásában, amikor szembekerült az őt kormányzó helyi hatalommal, amikor csorba érte a hírnevét, amikor furfangos eszközt alkalmazva, műsorszünet útján tudta kivívni magának a működéshez szükséges anyagi hátteret. Mindezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a lokális média mindenkoron a helyi hatalomtól, a helyi Önkormányzattól függ teljes mértékben. A megszületésüktől, a működésükön át a megszűnés lehetőségéig bezárólag a helyi hatalom befolyása hol kisebb, hol nagyobb mértékben, jelen van. A helyi Önkormányzat finanszírozza a médiumok működéséhez szükséges pénzt, és ez talán a legfontosabb tényező, amely miatt a kezében tarthatja a hatalom a médiát. Mivel mostanság az ország, így a helyi Önkormányzatok sem állnak jól anyagilag, kevés pénzbeli juttatás jár a médiumoknak is. Ebből kell gazdálkodniuk. Ok- okozati úton ezért a médiában dolgozók száma is csekély, mivel őket nehezen tudják a kis költségvetéssel működő médiumok kifizetni. Itt szóba jöhet az, hogy az újságírókat, televíziós dolgozókat stb. kenőpénzekkel próbálják megkörnyékezni, és máris egy másik következményként lép életbe a pártatlanság mellőzése, az újságíró, televíziós dolgozó hitelét veszti, nem érdemli meg a nevét. Szentgotthárdon szerencsére ez a tendencia nem mutatkozik. Csupán egy esetet hozhatok fel példaként, a Rápli Róbert újságíróval történteket, amelynél egyébként nem a képviselő testület nem mondta ki biztosan, hogy az újságíró nem független, globálisan a lapot büntették, nem személy ellen határoztak. Sőt saját bevallásuk szerint nem elmarasztalták az újságot, hanem felszólították, javaslatot tettek a szükséges lépések meghozatalára, hogy a lap ismét visszatérjen
71
a függetlenség szellemében történő működéshez. Az már más kérdés, hogy az Önkormányzatot emiatt a kiadó beperelte. Nehéz tehát a hatalom függőségében pártatlannak, ugyanakkor szabadnak maradni. Úgy is fogalmazhatok, nehéz a média dolgozójának lenni, e kettősségben élni. Lehet a bajt orvosolni, úgy, hogy magántulajdonban lévő médiumokat kell létrehozni, ez azonban helyi szinten nem igazán működik, hiszen óriási tőke bevonásával lehetne csupán megoldani, ami azért valljuk be, nem sok embernek, cégnek adatik meg, Szentgotthárdon legalább is. Nem kifizetődő médiumot működtetni, helyi szinten
nincsenek olyan
reklámlehetőségek, amelyek behoznák a kiadásokat, az emberektől pedig nem lehet magas összegű előfizető díjat elkérni, akkor inkább nem kérnek a helyi médiából. Marad tehát az önkormányzati tulajdonlás. A sajtómunkás pedig legyen független minden körülmények között. Sok esetben kétséges a jogkör is. A városvezetők kétszer is meggondolják a város nehéz anyagi gondjai közepette, hogy megéri-e nekik médiumo(ka)t fenntartani. Így tehát vért izzadnak minden költségvetési koncepció megalkotásakor mind a városatyák, mind pedig a média dolgozói. Abból a kevés médiának szánt pénzből kell gazdálkodniuk. Így hát mindkét félben felmerül a kérdés, érdemes helyi szinten médiumot működtetni? A média dolgozóit csupán a lelkesedés vezérli, mivel rengeteg energiát, utánajárást, a szabadidő feláldozását igényli. Az önkormányzat esetében pedig azaz érv érvényesül, hogy a városlakók szolgálatában állva munkálkodnak, így mivel a lakosság igényli a helyi szintű tájékoztatást, ezért eleget kell tenniük ilyen irányú kívánalmaiknak. Mindent összevetve kell a helyi média. Nehéz megállapítani, hogy hol vannak a határok, hogy ki, meddig mehet el, hogy kinek meddig ér a keze, hogy beleszólhat-e a helyi média munkájába az Önkormányzat, vagy sem, hogy beleszólási joga van-e a médiának az őt megillető anyagi támogatás megállapításába. Nem tisztázottak tehát az ilyen és effajta jogi és kötelezettségi kérdések, amelyek további konfliktust eredményezhetnek a mindenkori hatalom és a média között. Az ilyen és ehhez hasonló konfliktusok eredményeként gyakran jelentkezik az a tendencia, hogy a média dolgozói, képviselői lemondanak státuszukról vagy egyszerűen megszüntetik az adott médiumot. Lokális szinten tehát gyakran jönnek, mennek a média munkásai. Létrejön egy médium, majd megszűnik, aztán újra megkezdi működését egy másik ilyen orgánum. Szentgotthárdon a médiában régen és most dolgozók személyi összetétele nem igazán változott. Nem sokan vállalják, vagy nem tudják felvállalni a médiában való elhelyezkedést. Ily módon az előbb leírtak szerint maradnak a médiában, csak éppen mindig más médiumnál. Ez Szentgotthárdon leginkább a helyi lap esetében volt látható.
72
Szentgotthárdon megpróbáltak erre a problémahalmazra megoldást találni. Ez lehet a helyi média jövője. Az Önkormányzat az egyetlen tulajdonában lévő médiummal, a Szentgotthárd
Városi
Televízió
és
Kábelüzemeltető
Kht.-vel
kötött
Kommunikációs
Együttműködési Megállapodása lehetőséget adott a konfliktusok későbbi elkerülésére, mivel abban minden, a két fél által betartandó jogok és kötelezettségek le vannak fektetve. Az Önkormányzat, mint tulajdonos részéről illetve a televízió részéről működési, feladatköri, együttműködési, anyagi kitételek vannak meghatározva. Ez a jövőben kiküszöbölheti az esetlegesen felmerülő problémákat. A további megoldást a GotthárdPress bevezetése jelenti, amely globálisan összefogná a helyi médiumokat az önállóság megőrzése mellett. Lehet, hogy a GotthárPress meghozza a tőle elvárt működési formát, de az is lehet, hogy bevezetésével a médiumok függetlenségét csorba éri. Ezt előre nem lehet tudni, ugyanis a rendszer még korántsem forrta ki magát, hiszen nemrégiben lépett életbe, én sem akarom az ördögöt a falra festeni. Egy biztos. Megújulásra, reformokra szükség van a médiában is, hogy a régi hibákat ki lehessen küszöbölni. Mindig a változások hozzák meg a fejlődést. A fejlődéshez pedig elengedhetetlen az újabb hibák ejtése, mivel nincs olyan rendszer, mely tökéletesen működne. Akkor újabb változtatásokra, reformokra lesz szükség, és ez így fog menni az idők végezetéig.
73
Mellékletek
1.) Melléklet
A Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. szervezeti kapcsolatai
Ügyvezető igazgató
Adminisztrátor
Főszerkesztő
Megbízottak
74
Gyártásvezető
2.) Melléklet
1.sz. táblázat A Városi Televíziónak az Önkormányzat által adott támogatás 1995- 2007-ig
Támogatás
Év
(Forint)
1995
1,2 millió
1996
8,5 millió
1997
1,5 millió
1998
17 millió
1999
12 millió
2000
7 millió
2001
10 millió
2002
10 millió
2003
5 millió
2004
7 millió
2005
7 millió
2006
7 millió
2007
5 millió
75
3.) Melléklet
2.sz. táblázat A Szentgotthárdi Híreknek adott önkormányzati támogatás 2003-2006- ig
Támogatás
Év
(Forint)
2003
3 millió
2004
4 millió
2005 2006
76
4 millió 3 millió
4.) Melléklet
1.sz. grafikon A Városi Televízió műsorainak nézettsége egy 2000-ben készült felmérés alapján24
24
Völker Tamás: Műsorainkról, www.gotthardtv.hu, letöltés ideje: 2007. 02. 03.
77
5.) Melléklet
Kérdőív a Szentgotthárd Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. nézettségének vizsgálatához 1.) Milyen korosztályba tartozik Ön? a.) 0- 30 b.) 31- 50 c.) 51- 60 d.) 602.) Mi a neme? a.) férfi b.) nő 3.) Milyen munkát végez? a.) tanuló b.) szellemi c.) fizikai
78
4.) Mivel tölti szívesebben a szabadidejét? a.) olvasás b.) sporttevékenység c.) televízió-nézés d.) mozi e.) internetezés f.) egyéb 5.) Van internet hozzáférése? a.) igen b.) nem 6.) Miből tájékozódik szívesebben? a.) újság b.) televízió c.) internet 7.) Melyik helyi információforrást részesíti előnyben? a.) Szentgotthárdi Városi Televízió és Kábelüzemeltető Kht. b.) www.szentgotthard.hu c.) www.sztg.hu d.) www.hivatal.szentgotthard.hu e.) www.gotthardtv.hu 8.) Milyen gyakran veszi igénybe a szentgotthárdi portálokat? a.) minden nap b.) hetente c.) havonta d.) nem jellemző 9.) Milyen gyakran nézi a Gotthárd Televízió adásait? a.) minden nap b.) hetente
79
c.) havonta d.) nem jellemző 10.) Mennyire tartja színvonalasnak a Gotthárd TV műsorát? (Rangsorolja 1- 10-ig!) 11.) Rangsorolja a Gotthárd TV alábbi műsorait! Kezdje a az Ön által legkedveltebbel!) a.) Híradó b.) Kerekasztal c.) Idősek Magazinja d.) Mesepalota e.) Sportközvetítések 12.) Mennyire tetszik Önnek a www.gotthardtv.hu oldal? (Rangsorolja 1- 10-ig!) 13.) Melyik fórumot kedveli Ön leginkább? (Rangsorolja őket, kezdje a legkedveltebbel!) a.) www.szentgotthard.hu fóruma
b.) www.sztg.hu fóruma
c.) www.gotthardtv.hu fóruma
14.) Milyen gyakran veszi igénybe a www.gotthardtv.hu fórumát? a.) naponta b.) hetente c.) havonta d.) soha 15.) Milyen gyakran veszi igénybe a Gotthárd TV online szolgáltatását? a.) naponta b.) hetente c.) havonta d.) soha 16.) Milyen gyakran veszi igénybe a Gotthárd TV offline szolgáltatását?
80
a.) naponta b.) hetente c.) havonta d.) soha
6.) Melléklet
A Gotthárdi Hírek dizájnja sokat változott az évek során
81
7.) Melléklet
A Gotthárd Televízió logója
82
Irodalomjegyzék 1. Bajomi- Lázár Péter: 2005-2006-os tanév II. félévében elhangzott előadás a Médiagazdaságtan című tantárgy keretében, BGF- KKFK, nemzetközi kommunikáció szak, médiamenedzsment szakirány, 2. Bauer László: Gáz- info című írása, Gotthárdi Hírek I. évfolyam, 7. szám, címlap 3. Cseh Gabriella- Enyedi Nagy Mihály- Solténszky Tibor: Médiakönyv, Enamiké Kiadó, 1999., Budapest, Nagy Judit: Helyi (m)érték/egység, avagy mit kössünk össze és mivel? Című fejezet, 148. oldal 4. Enzsel István: Megszűnik a Gotthárd- Gáz Kft., Gotthárdi Hírek, I. évfolyam, 8. szám, címlap 5. John Keane: Média és demokrácia, Helikon Kiadó, 1999. Budapest, 17. oldal, 18. oldal, 22. oldal, 23. oldal 6. Kiss Mária: Gazdasági és társadalmi viszonyok 1918- 1945 között című fejezet, amely megjelent a Szentgotthárd című kézikönyvben, kiadó: Szentgotthárd Nagyközség Tanácsa, 1981., Szombathely, 285. oldal
83
7. Magyar Újságíró- Szervezetek Etikai Kódexe: II. fejezet, Közös Etikai Alapelvek, 8. §, a.) 8. Rápli Róbert: Vasúttal a tehetségekért, Szentgotthárdi Hírek, IV. évfolyam, 4. szám, 7. oldal 9. Rápli Róbert : Tisztelt Woki Úr!, Szentgotthárdi Hírek, IV. évfolyam, 5. szám, 9. oldal 10. Szerkesztőség: Az utolsó szó jogán, Szentgotthárdi Hírek, IV. évfolyam, 17. szám, 3. oldal 11. Szerkesztőség: Kommentár nélkül: A szerkesztőség állásfoglalása, Szentgotthárdi Hírek, IV. évfolyam, 17. szám, 3. oldal 12. Szilágyi József- Enzsel István: Gáz van, lesz is?, Gotthárdi Hírek, I. évfolyam, 2. szám, 3-4. oldal 13. Szilágyi József: Fórum a gázról, Gotthárdi Hírek, I. évfolyam, 6. szám, címlap- 4. oldal 14. Szilágyi József: Helyreigazítás, Gotthárdi Hírek, I. évfolyam, 3. szám, 4. oldal 15. Szilágyi József: A miniszter levelét megírta, Gotthárdi Hírek, I. évfolyam, 2. szám, címlap 16. Szilágyi József: Mit érdemes tudnia annak, aki gázt szereltet a lakásába?, Gotthárdi Hírek, I. évfolyam, 1. szám, 2. oldal 17. 1986. évi II. törvény- a sajtóról: III. fejezet, Sajtóigazgatási szabályok: Nyilvántartásba vétel, Tv. 12. §, (2) 18. Virányi Balázs: Gázos reményeink, Gotthárdi Hírek, I. évfolyam, 3. szám, címlap 19. Völker Tamás: www.gotthardtv.hu :Műsorainkról, A Városi Televízió műsorainak nézettsége című grafikon, letöltés ideje: 2007. 02 03. 20. Woki Zoltán: De ne is ezekről ítéld meg Szentgotthárdot, Gotthárdi Hírek, II. évfolyam, 11. szám, 1-2. oldal 21. Woki Zoltán: Valódi kampány, vagy csak a tudósító túlkapása?, Szentgotthárdi Hírek, IV. évfolyam, 6. szám 22. www.localtv.hu :A HTOE céljai, feladatai, letöltés ideje: 2007. 01. 22. 23. www.porabje.hu :Újság, letöltés ideje: 2007. 01. 06.
84
85
