BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT SAMORZĄD NARODOWOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1173. Budapest, XVII., Pesti út 165.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2013. évi beszámolója „Magyarország korszerű további fejlődése most nem párttusák és politikai súrlódások, hanem a honszerte egyenlő szeretettel felkarolt nemzetiség alapján előidézett szellemi emelkedés, s egyszersmind vagyonosságra törekvő, megfeszített, s a míveltséggel sikerben is gyarapodó practicus irány és munkásság által biztosítható” Török János, Pesti Napló 1853. március 6.
Összeállította: Buskó András Elnök
BUDAPEST, 2013. 1/157
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 1173 Pesti út 165.
KSH 371 - Helyi nemzetiségi önkormányzat: 15788146-8411-371-01 Szervezet adószáma:
15788146-1-42
Szervezet nyilvántartási száma: Törzskönyvi nyilvántartási szám:
788140
Nyilvántartó szervezet megnevezése:
önálló nemzetiségi önkormányzat
Képviselőjének neve: (cégszerű aláírásra jogosult személy): Buskó András, elnök
2/157
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2013. évi beszámolója 2013-ban számos, a Magyar-Lengyel Baráti Körrel közösen szervezett programot sikerült megvalósítani. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata 2013. évben hat képviselőtestületi ülést tartott (február 19., március 19., április 30., szeptember 5., november 19., december 7.) és nyolcvanhét határozatot hozott. Pénzügyi helyzet: 2013. évben a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat költségvetése a következőképpen alakult: Központi költségvetés működési támogatása: 2012. évi maradvány: 2013. évi feladatalapú támogatás: Helyi Önkormányzat támogatása Helyi Önkormányzat pályázati támogatása: MINDÖSSZESEN:
221,833 E Ft 734,924 E Ft 970,761 EFt 100,000 E Ft 900,000 E Ft 2 927 520 E Ft
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2013. évben az alábbi főbb feladatokat látta el: Kiemelt feladatok: A Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében 2013. január 5-én részt vettünk a Budapesti Belvárosi Templomban a korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott ünnepségen, majd 2013. január 6-án este a Gózon Gyula Kamaraszínházban az évadnyitó ünnepségen. Februárban a Herencsár Viktória által vezetett Cimbalom Világszövetség által a Rákoshegyi Baptista Imaházban rendezett Nemzetközi Újévi Cimbalomkoncertjén. 2013. március 23-án, 16.00 órakor a Rákoshegyi Bartók Zeneházban megrendezésre került koncerten Marcin Dominik Gluch lengyel zongoraművész és dr. Konrad Sutarski költő előadó estjére kerül sor. A verseket Korboly Péter tolmácsolta. Március 24-én, 10.00 órakor ünnepi szentmisére került sor a Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz római katolikus templomban. Ezt követően ünnepi megemlékezés és koszorúzás volt a II. János Pál pápa szobránál. Március 24-én, 16.00 órakor emlékkoncertet tartottak a Rákoshegyi Bartók Zeneházban Bartók Béla zeneszerzőre emlékezve és Vecsey Ferenc hegedűmész születésének 120 évfordulója alkalmából. R. Szabó István és Szabadi Vilmos közreműködött. A lengyel delegációval együtt részt vettünk a március 14 – április 28 között az Erdős Renée Házban látható a „Rákospalotai Múzeum” Rákospalota, Pestújhely és Újpalota Helytörténeti Gyűjteményének Madarászhagyatékát bemutató kiállítás megnyitóján, március 15-én, a rákoskeresztúri 513. utcai Honvédsíroknál és a Vigyázó Sándor Művelődési Házban megtartott megemlékezésen. 2013. április 13.-án, a Katyńi Áldozatok Emléknapján megemlékezéseket tartottak Magyarországon. 2013. április 13-án, az Óbudai (Budapest, III.) katinyi mártírok emlékművénél Andrzej Kunert miniszter úr, a Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács vezetője, a lengyel nagykövet, Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Tarlós István főpolgármester és Bús Balázs III. kerületi polgármester tartott megemlékezést. 2013. május 1-jén a Rákosmenti majálison vettünk részt, ahol többek között a Świątniki Górnéból érkezett Tűzoltó Zenekar is szerepelt. Ott voltunk a 2013. május 4-i Koreai Kulturális Napon, a május 3-i Lengyel Alkotmány Ünnepen is. A Lengyel Alkotmány Ünnep alkalmából Roman Kowalski nagykövet úr 2013. május 6án, a Szépművészeti Múzeumban tartott állófogadást. 2013. május 15. Esterházy János egész alakos bronzszobrát avatták fel a XII. kerületi a Gesztenyés kertben. Május 24-én 11.00 órakor Budapesten Kapisztrán tér 6. (I. kerület - Mária Magdolna Tornya környéke) szám alatt nyitották meg a „Magyar Varsó" c. kültéri kiállítást. 2013. május 25-én ott voltunk Szögligeten a Derenk Tájház ünnepélyes megnyitóján.
3/157
A Fővárosi Lengyel Önkormányzat valamint a XVIII. és XIII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatok szervezésében 2013. június 15-án került sor az idei Budapesti Lengyel Fesztiválra a XVIII. kerületi Bókay kertben. E neves hazai és külföldi együttesek mellett fellépett a XVII. kerületből érkezett Diadal úti Általános Iskola művészeti tánccsoportja Kalacsiné Nyiszlai Zsuzsa tanárnő és Olejnik Ilona igazgatónő vezetésével. 2013. június 22-én megjelentünk a Rekosmentén tartott Múzeumok Éjszakája programsorozat rendezvényein is. 2013. július 20-31. között Rally Polska 2013 volt az elnevezése annak vállalkozásnak, melynek keretén belül a még hátralévő két lengyelországi vajdaságot, a Lusbuskie Vajdaságot és Nyugat-Pomerániát jártuk végig. Az erről készült bemutató a www.leki17.hu honlapon található. A Rákoskeresztúron, 2013. augusztus 20-én tartott Szent István napi ünnepi műsoron többek között fellépett a POLONÉZ Néptánc Együttes is. 2013. augusztus 31-én, a Farkasréti temetőben – a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület szervezésében – ünnepi megemlékezésre került sor a II. világháború kitörésének 74. évfordulója alkalmából. 2013. szeptember 11-én, a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségén a magyarországi lengyel nemzetiségi önkormányzatok vezetői és civil szervezetek képviselői Maria Panczyk-Pozdziej szenátor asszonnyal, a Lengyel Szenátus wicemarszałával találkoztak. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében részt vettünk a Magyarországi lengyelség Múzeumában a lengyel és roma képzőművészek közös kiállításán, valamint a Nyugati Lengyel Múzeumok, Levéltárak és Könyvtárak Állandó Konferenciája XXXV. Ülésszaka nyílt napjának megnyitása alkalmából rendezett magyar-lengyel nyelvű ünnepségen. 2013. szeptember 17-én ott voltunk az idősebb Antall József Ferenciek téren lévő emléktáblájának koszorúzásán. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében részt vettünk a Lengyelország képekben c. kiállítás megnyitóján. A német kiállítást záró és a „Lengyelország képekben” című kiállítást nyitó kulturális rendezvényre került sor 2013.10.19-én Átányban, az „Ismerd meg a kultúráját, hogy megismerd a népet” 2012.09.08-án elindított sorozat folytatásaként. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata nemzeti ünnepünk alkalmából 2013. október 23-án 10 órakor koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a Rákoskeresztúri Kegyeleti Emlékparkban, 1956-os emlékműnél. A Krosnóból érkezett lengyel delegációval közösen vettünk részt az ünnepségen. Krosno vajdaságbeli Miejsce Piastowében Lengyelország Függetlenségének Ünnepe alkalmából szervezett rendezvényeken részt vett a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata és a Budapest XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat delegációja is. 2013. november 29. és december 1-je között a XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat az Andrzejki keretében a lengyelországi Krosnoi Járásból érkezett „Lubatowianie” hagyományőrző együttes gyermekcsoportját látta vendégül. A Vigyázó Sándor Művelődési ház adott otthont 2013. december 1-jén, a VI. Országos Ferenczy György zongoraverseny gálahangversenyének a nemzetközi és országos Chopin zongoraversenyek győztesei és a Ferenczy György művészeti díj nyerteseinek részvételével. Vallási élet Küngösön részt vettünk az Árpád-házi Szent Kinga templomban, 2013. március 09.-én (szombaton) 16. órai kezdettel megtartott ünnepi szentmisén, melyen az Ószandecből érkezett Szent Kinga ereklye elhelyezésére került sor. Az újonnan felépült küngösi Árpád-házi Szent Kinga-templomot dr. Márfi Gyula veszprémi érsek szentelte fel november 9-én, szombaton 16 órakor ünnepi szentmise keretében. Támogatást nyújtott a kőbányai Lengyel-templom Mária képének restaurálásához is. 2013. szeptember 8-án részt vettünk a 19. Lengyel Keresztény Kulturális Napok megnyitó szentmiséjén a kőbányai Lengyel-templomban. 2013. október 14-én (hétfőn) 18.00 órakor Franciszek Kafel képeiből kiállítás nyílt a Lengyel Intézet kiállítótermében (1065 Budapest, Nagymező u. 15.) II. JÁNOS PÁL pápa beiktatásának 35. évfordulója alkalmából. A kiállítást Őexcellenciája Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius nyitotta meg. Irodalom, média A Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata támogatást nyújtott Máté Endre „A kemencei lengyel” c. könyv kiadásához. A könyv Domszky Pál (Herencsvölgy, 1903. május 17. – Budapest, 1974. október 17.) történészről szól.
4/157
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata támogatja a lengyel nyelvű Polonia Wegierska c. folyóirat megjelenését. A www.leki17.hu honlapon megjelent a MAGYAR KIRÁLYOK KÖNYVE c. és a LENGYELORSZÁG KIRÁLYAI c. elektronikus könyvsorozat valamint a NÉMET LOVAGREND TÖRTÉNETE c. elektronikus könyv. Valamint elősegítettük Dobos Marianne Jambusokból font szemfödél (Kelemen Didák és Wojciech Topoliński) c. művének szerkesztését. A Magyar-Lengyel Baráti Kör 2013. évi tevékenysége: Két napos rendezvény sorozattal emlékeztek meg a Rákoshegyi Bartók Zeneházban a Magyar-Lengyel Barátság Napjára. 2013. április 26-án este ismét Zsuzsa Mihály volt a rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör sztárvendége a Csekovszky Árpád Művelődési Házban. Az Országos lengyel önkormányzat lengyel civil szervezetek és magánszemélyek pályázatai támogatásra kiírt pályázatán a Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 50 E Ft-os támogatást nyert a 2013. szeptember 26-i lengyel bálra. 2013. május 1-én, a Budapest XVII. kerület Ferihegyi út (Pesti út és Gyökér utca közötti) lezárt szakaszán rendezte meg a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata valamint a Vigyázó Sándor Művelődési Ház a Rákosmenti Majális programot. Ennek keretében fellépett többek között a Świątniki Górnéból érkezett Tűzoltó Zenekar (Reprezentacyjna Orkiestra Dęta Miasta i Gminy Świątniki Górne) Robert Kozłowski vezetésével. 2013. május 11-én a Magyar-Lengyel baráti Kör részt vett a Ligeti piknik elnevezésű programon. 2013. május 31-én Boros István vetítettképes előadásával zárta 12. évét a Magyar-Lengyel Baráti Kör a Csekovszky Árpád Művelődési Házban. 2013. szeptember 27-én este, a Csekovszky Árpád Művelődési Házban rendezte meg a Magyar-Lengyel Baráti Kör idei évnyitó összejövetelét. Az ünnepi műsorban a Polonéz Néptánc Együttes és a Szilas néptáncegyüttes adott színvonalas műsort, majd az est hátralevő részében a Picnic együttes közreműködött. 2013. október 5. „Homályból a fényre” Életműkiállítás: A Csekovszky életmű ritkán látott darabjai a 10 éve megnyílt Csekovszky Gyűjtemény Kiállítóházában Köz- és magángyűjteményekben őrzött művek. A kiállítás megrendezésében a Magyar-Lengyel Baráti Kör segítséget nyújtott. 2013. november 29-30. között megrendezésre került a hagyományos Andrzejki ünnepség a Krosnói Jársból érkezett lubartowai Lubartowianie Együttes részvételével a Csekovszky Árpád Művelődési Házban és a Diadal úti Általános Iskolában. További feladatok: 2014 tavaszán a parlamenti választások keretén belül lengyel szószólót választhatunk, a nemzetiségi választásokra pedig ősszel kerül sor. A választáson való részvétel feltétele mindkét esetben a regisztrálás, ami 2014. január 1-től már lehetséges. Közös érdekünk, hogy minél többen regisztráltassák magukat. Így tudjuk megőrizni eddigi eredményeinket, ápolni hagyományainkat és megvalósítani további terveinket.
Buskó András elnök
5/157
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2012. évi beszámolója I.
Negyedév
35 éve tért vissza Magyarországra a Szent Korona
1978. január 6-án érkezett Magyarországra a Szent Korona és vele együtt a koronázási jelvények is. Az 1945 tavaszán Ausztriában amerikai kézre került nemzeti ereklyéket Cyrus Vance amerikai külügyminiszter adta át az Országházban "az amerikai nép képviseletében" a magyar népnek. * A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket 1978-ban a magyar népnek adta vissza Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. Az elvégzett vizsgálatok szerint a magyar államiságot jelképező Szent Korona az 1070-es évek után, valószínűleg 1300 előtt keletkezett. (Az eredeti korona, amelyet a hagyomány szerint II. Szilveszter pápa küldött az 1000. évben Szent Istvánnak, a történelmi álláspont szerint az 1044-es ménfői csata után német kézre került, visszakerült Rómába, ahol aztán az évszázadok során elkallódott.). A korona két részből áll, az alsó, úgynevezett görög és a felső, úgynevezett latin koronából. Az ékszer már az Árpádok alatt azonosult a királyi hatalommal, majd az országgal, és kezdett elválni az uralkodó személyétől. Intézménnyé, jogi személlyé válását Werbőczy Hármaskönyve tetőzte be, amely megfogalmazta a
6/157
Szent Korona-tant. Ennek értelmében a Szent Korona jogi személy, a magyar állameszme megtestesítője, teste az ország földje, tagjai az ország polgárai, a Szent Korona a hatalom és jog forrása. A korona az évszázadok során számos viszontagságon ment keresztül: elrabolták, elásták, elzálogosították, külföldön őrizték, a rajta lévő kereszt elferdülését vélhetőleg egy 17. századi sérülés okozta. A Szent Korona újkori története A második világháború végén Szálasi Ferenc is a Szent Koronára tette le az esküt, majd a koronázási ereklyéket az előrenyomuló szovjet csapatok elől Veszprémbe vitték. Az ékszereket a koronaőrök 1944. december elején Kőszegre, majd Velemre, 1945. március végén az ausztriai Mariazellbe, majd Mattsee községbe menekítették, ahol április 26-án éjjel egy hordóban elásták. Amikor a koronaőrök amerikai fogságába kerültek, a koronázási kincseket épségben az amerikai hadsereg kezére adták. Augsburgból előbb a frankfurti bank trezorjába, aztán Amerikába szállították a magyar nemzet számára oly becses tárgyakat, ott 1945 és 1953 között nyolc helyen is őrizték, végül Fort Knoxban egy páncélteremben raktározták el őket. A második világháború után több amerikai és magyar kezdeményezés született a korona hazaszállítására, de a tervek megvalósítását a hidegháború meghiúsította. Az amerikai vezetők az 1970-es évek elején kezdték fontolgatni visszaszolgáltatásukat, akkor, amikor igyekeztek országuk kapcsolatait normalizálni a közép- és kelet-európai államokkal. 1977-re a magyar-amerikai viszonyban jelentős javulás következett be, és a washingtoni kormány úgy ítélte meg, hogy Magyarország végrehajtja a helsinki egyezmény emberi jogokra vonatkozó előírásait is. A korona és a koronázási ékszerek visszaadására vonatkozó döntést Jimmy Carter elnök hozta meg. Számára az ereklyék visszajuttatása nem politikai, inkább lelkiismereti és erkölcsi kérdés volt, mivel azok egy nemzet múltjának, államiságának szimbólumai voltak, és nemzetközi szerződés nélkül voltak távol jogos tulajdonosuktól, a magyar néptől. Úgy vélte, hogy lassan egy újabb magyar nemzedék nő fel anélkül, hogy a Szent Koronát ismerné. 1977. október végén titkos tárgyalások kezdődtek az átadás kivitelezéséről, de miután ezek híre kiszivárgott, nagy vita bontakozott ki az elnöki döntésről: többen ellenezték azt a Kongresszusban, és tiltakozott a magyar emigráció egy része is. 1977. december 16-án született meg az amerikai és a magyar kormány közös nyilatkozata a visszaszolgáltatásról. Ennek értelmében a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket nem a fennálló rendszernek, hanem a magyar népnek adta vissza "az amerikai népet" képviselő Cyrus Vance külügyminiszter. Az amerikaiak azt is kikötötték, hogy a koronaékszereket nyilvánosan állítsák ki. Így került akkor a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol ezrek álltak sorba, hogy láthassák a koronázási jelvényeket. Ismét magyar földön A Szent Korona 1978. január 5-én került ismét magyar földre a koronázási jelvényekkel együtt. Másnap a Parlamentben Cyrus Vance kis ünnepség keretében adta át az ereklyéket a magyar nép meghívott képviselőinek. Az eseményen jelen volt mások mellett Illyés Gyula író, Varga Imre szobrász és Kocsis Zoltán zongoraművész, állami részről Lázár György miniszterelnök és helyettese, Aczél György, valamint Apró Antal, az Országgyűlés elnöke, aki a korona átvételéről szóló hivatalos elismervényt aláírta. Az MSZMP akkori főtitkára, Kádár János amerikai kérésre távol maradt az eseménytől. A koronát és a jelvényeket restaurálás után a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, ott voltak megtekinthetők két évtizeden keresztül. Az Országgyűlés döntése értelmében 2000. január 1-jén a Szent Koronát az országalmával, a jogarral és a karddal ünnepélyes keretek között átszállították a Parlament épületébe (a palást a múzeumban maradt). A koronázási ékszerek azóta ott láthatók, és 2011 óta a Honvéd Koronaőrség őrzi őket. A Szent Korona hazatérését ünnepelték 2013. január 5-én, a Budapesti Belvárosi Templomban a korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott ünnepségen Hende Csaba honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: a Szent Korona méltó megőrzése és visszaszolgáltatása ritkán emlegetett, de nagyon erős köteléket vont Magyarország és az Egyesült Államok közé. A miniszter a Belvárosi Nagyboldogasszony-templomban elmondta: ezt a köteléket meg kell őrizni, „hiszen a szabadság védelmére, közös szabadságunk védelmére szövetkeztünk”. Emlékezni kell arra, hogy milyen nagy kincs a magyar szabadság és az azt megtestesítő Szent Korona. „Emlékezzünk azokra a hősökre és azokra a barátainkra, akik megőrizték és megtartották nekünk” – tette hozzá. A rendezvényen Timothy Alan Betts, az amerikai nagykövetség követtanácsosa azt mondta, hogy a korona visszajuttatása jelképezi azt a bizalmat, amely a két nemzet között él. Emlékeztetett: a két ország között már több mint 90 éve diplomáciai kapcsolat van. Hozzátette, hogy nagyon nagy kiváltság volt Amerikának, amikor a Szent Koronát őrizhette.
7/157
Harmincöt éve, 1978. január 6-án érkezett haza Magyarországra a Szent Korona, s vele együtt tértek vissza a hozzá kapcsolódó koronázási jelvények is. Az 1945 tavaszán Ausztriában amerikai kézre került nemzeti ereklyéket Cyrus Vance amerikai külügyminiszter adta át az Országházban »az amerikai nép képviseletében« a magyar népnek. Az ünnepi szentmisén a lengyel Nemzetiségi önkormányzat elnöke is részt vett. Az erről szóló összeállítás a www.leki17.hu honlapon olvasható.
Koncert 2013 Nagyszabású koncerttel kezdődött az idei évad 2013. január 6-án este a Gózon Gyula Kamaraszínházban. Hegedűs Endre Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és a Moltopera Társulata (Vámosi Katalin szoprán, Göncz Renáta szoprán és Ágoston László bariton) közel másfél órás színvonalas műsora és Kubik Anna Kossuth-díjas színművész szavalata hangolta vastapsra a megjelent nézőket és vendégeket.
Hegedűs Endre zongoraművész és zenepedagógus tanulmányait szülővárosában, a hódmezővásárhelyi Általános Zeneiskola növendékeként kezdte. Érettségi után 1973-ban felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol 1980-ban kapott zongoraművész és tanári diplomát. Tanárai voltak: Antal István, Kocsis Zoltán, Rados Ferenc, Schiff András és Hajdú Anna. Tanulmányait követően gyakran vett részt Bruno Leonardo Gelber és Vásáry Tamás mester-kurzusain. Tíz nemzetközi zongoraverseny díjazottja: többek között I. helyezést kapott Monzában a Rina Sala Gallo versenyen és Morcone városában a Rahmanyinov Nemzetközi Zongoraversenyen Olaszországban. II. díjazottja a Sydney Nemzetközi Zongoraversenynek Ausztráliában és a Milánói Scala Dino Ciani versenynek. 1999-től 12 éven át tanított zongorát és kamarazenét a Zeneakadémia Tanárképző Intézetében. Szólistaként és kamaraművészként rendszeresen hangversenyezik itthon és külföldön. Nagy sikerrel vendégszerepelt Európa számos országában, illetve Ausztráliában, Japánban, Dél-Koreában, Kanadában és az Egyesült Államokban. A magyar közszolgálati televíziók az elmúlt évek során tizenhét élő koncertfelvételt készítettek a művésszel, továbbá a Japán Állami Televízió 1997-ben egy órás műsorban sugárzott részleteket tokiói hangversenyéből. Az est során bravúros Schumann zongoraművel kápráztatta el a közönséget.
8/157
Moltopera Társulata (Vámosi Katalin szoprán, Göncz Renáta szoprán és Ágoston László bariton) népszerű operarészleteket adtak elő. Vámosi Katalin 1993-tól 2005-ig a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolába járt. A kóruséneklés mellett 11 éven keresztül fuvolázni tanult és hetente egy alkalommal hangképzés órája is volt (Énektanárai: Révész Rita, Aszódi Mária és Nyilas Tünde). 2005-től a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola magánének szakán tanult, ahol Ardigán Judit növendékeként 2008 májusában végezett. 2008 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzi tanulmányait. Komoly operaművekkel kivívta a közönség elismerését. Az ajkai születésű énekesnő, Göncz Renáta már egészen fiatalon szép reményű zongoristának számít. Számos zongoraversenyen ér el helyezést mielőtt végleg az éneklés mellett döntene. Tizenöt évesen a József Attila versmondó verseny országos döntőjén saját versmegzenésítéseivel vesz részt, amely után a Forrás Színház felkérésére svédországi turnén vesz részt, mint zenei közreműködő. Első országos énekversenyéről fődíjjal és három különdíjjal térhet haza 17 évesen (Ádám Jenő Énekverseny - Szolnok), majd első próbálkozásra nyer felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Magánének tanszakára. Itt Gombai-Nagy (Nádor) Magda növendéke, számos koncert vendége, kórusok kedvelt szólistája. A műsor során kedvesen naiv szerelmes dalaival a közönség kedvence lett. Ágoston László – T. Ágoston László író, újságíró fia – a Moltopera Társulata vezetőjeként az est során elhangzó műveket tolmácsolta a nagyérdemű közönségnek, ugyanakkor közkedvelt operarészletekkel hozzájárult az est fényéhez. Kubik Anna az esthez illő versekkel keretezte a műsort. Az est zárásaként Szabó Katalin képviselő és Szabó Ági, a Gózon Gyula Színház vezetője köszöntötték az Újévet. Az ünnepi koncerten a Lengyel Nemzeti Önkormányzat elnöke is részt vett.
Nemzetközi Újévi Cimbalomkoncert Rákoshegyen A Herencsár Viktória által vezetett Cimbalom Világszövetség hetedik alkalommal rendezett Rákosmentén Nemzetközi Újévi Cimbalomkoncertet pénteken este a Rákoshegyi Baptista Imaházban. A koncert minden számát vastapssal fogadta a lelkes közönség. Ott ült a nézők között Horváth Tamás alpolgármester, Dunai Mónika frakcióvezető, Rózsahegyi Péter, Szabó Tiborné önkormányzati képviselők, Buskó András, a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, valamint számos további intézmény képviselője.
Vojtech Didi olykor reszketően kemény, máskor szinte tapinthatóan lágy produkcióját finom harmóniában ragyogtatta meg Herencsár Viktória és Csongár Péter cimbalom és klarinét segítségével Az érdeklődésre jellemző volt, hogy a rendezvénynek helyet adó Podmaniczky Piroska utca is zsúfolásig megtelt gépkocsikkal, itt-ott minimálisra szűkítve az átjáráshoz szükséges keresztmetszetet. Természetesen az imaházban sem lehetett egy gombostűt sem leejteni. Herencsár Viktória és művésztársai ezúttal is rászolgáltak a bizalomra. Nem hagyták a zenei izgalmakra éhes publikumot kielégítetlenül.
9/157
Minden évben különböző országokból, a Cimbalom Világszövetség tagjai közül válogat Herencsár Viktória, a Szövetség elnöke érdekes és hangulatos produkciókat. Az idén Törökországból érkezett Aysegül Kostak Toksoy, aki qanun játékával és énekével kápráztatta el a közönséget. A törökországi qanun játékosoknál nem szokás a játék mellett énekelni is, ezért ilyen produkció ritkán hallható. A hangverseny másik érdekessége az iráni Roozbeh Nafisi santuron előadott improvizációja volt, melyben különleges játéktechnikai megoldásokat hallhattunk. Szlovákiát a PACORA jazz trió képviselte, melynek cimbalmosa a moldovai Marcel Comendant, aki Herencsár Viktória növendékeként szerzett művészi diplomát a Besztercebányai Művészeti Akadémián. A trió másik két szlovák tagja Stano Palúch hegedűn, Robert Ragan nagybőgőn mutatta be virtuóz technikai tudását. Zenéjükben ötvöződik a szlovák és a moldovai népzene a jazz stílusával. A magyar programot természetesen Herencsár Viktória cimbalomműsora reprezentálta. Ez alkalommal a művésznő kórust, klarinétvirtuózt, marimba és ütőhangszerek értő mestereit választotta partneréül, akikkel népzenei feldolgozásokat, kortárs zeneműveket és populáris zenét mutatott be. A magyar zeneszerzők, Vavrinecz Béla, Györe Zoltán és Kocsár Miklós kompozícióin kívül Vojtech Didi, szlovák zeneszerző Premena (Átváltozás), című duettje klarinétra és cimbalomra bemutatóját hallhattuk. Klarinéton Csongár Péter, a Magyar Állami Operaház Zenekarának művésze, XVII. kerületi lakos közreműködött. A hangverseny egyik meglepetése volt, mikor Herencsár Viktória ütős partnerével Janca Dániellel csatlakozott a PACORA trió műsorához. Herencsár Viktória további partnerei voltak továbbá Janca Dániel, aki a dob szetten kívül marimbán is játszott. Föllépett az Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Kórusa B. Horváth Andrea vezetésével. A kórus tagjai – kik között szintén több rákosmentén élő énekes is van –, a Leövey Klára Gimnázium volt növendékei,Andor Ilona Liszt-díjas, érdemes és kiváló művész, karnagy és zenepedagógus régi tanítványai, akiknek iskola- és kórustársa volt Herencsár Viktória. A hangverseny befejezéseként a közönség és az összes közreműködő együtt zenélt és énekelt, köszöntve az újesztendőt. (Forrás: tizenhetedik.hu)
2013. február 19. Testületi ülés 1./ A 2013. I. negyedévi munkaprogram megbeszélése (szóbeli előterjesztés) a) Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2012. évi beszámolója Buskó András a 2013. I. negyedévi munkaprogram előterjesztése előtt tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2012. évi beszámolója elkészült és a Magyar-Lengyel Baráti Kör 2012. évi tevékenységéről szóló összefoglaló is összeállításra került. Közzétéve:
http://www.leki17.hu/pdf/beszamol_2012_Leki17.pdf http://www.leki17.hu/pdf/beszamol_2012_MLBK.pdf
10/157
Buskó András felteszi szavazásra a javaslatot, miszerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete az elkészült 2012. évi beszámolót elektronikus úton megküldi: a Magyarországi Lengyelség Múzeumának és Levéltárának valamint az Országos Lengyel Önkormányzatnak. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy a 2012. évi beszámolót elektronikus úton a fenti szervezeteknek küldje meg.
b) A 2012. évi határozatok végrehajtása Buskó András tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy a 2012. évben összesen 92 db határozat született. A határozatokban foglalt feladatok maradéktalanul teljesültek. A határozatok külön nyilvántartásba kerültek, amely a beszámoló mellékleteként került közlésre. Felteszi szavazásra a javaslatot, miszerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a 2012. évi határozatokról szóló elnöki beszámolót elfogadja.
c) A 2013. évi tevékenység kereteinek meghatározása Buskó András tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2013. évi tevékenységének kereteit meg kell határozni. A szükséges tárgyalások lefolytatása érdekében az alábbi határozatok meghozatala és elfogadása szükséges. Felteszi szavazásra a javaslatot, miszerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a nemzetiségi elektronikus média részeként a 2013. évben továbbra is működtetni kívánja a www.leki17.hu honlapot. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete – a 2013. évi költségvetés elfogadását követően – a 2013. évi költségvetésének dologi kiadás előirányzata terhére 53 340 Ft-ot biztosít átutalási számla ellenében a Gy-System Kft. (1172 Budapest, Újszilvás utca 28.) részére az 1. pontban foglalt döntés megvalósítása érdekében. Buskó András felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a 2013. évi programjai során az Országos Lengyel Önkormányzat és a Fővárosi Lengyel Önkormányzat munkaprogramjaihoz kíván csatlakozni. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy a 2013. évi program összeállítása érdekében a tárgyalásokat kezdje meg. Buskó András felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete kiemelten támogatni kívánja a rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör tevékenységét. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör vezetőségével. Buskó András felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete továbbra is ápolni kívánja a kialakult jó kapcsolatot a rákoscsabai 140. sz. Pro Patria Cserkészcsapattal, a Budapest XVII., Péceli út 228. szám alatti lengyel kegyoszlop környezetét továbbra is gondozni kívánja. Különös jelentőséggel és kiemelten támogatja a 2013 nyarán, Gödöllőn – a 80 évvel ezelőtt, 1933. augusztus 5. és 20 között megrendezett 4. Cserkész Világdzsembori emlékére – megrendezésre kerülő Cserkész Dzsembori megszervezését. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy az 1. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében kezdje meg a tárgyalásokat a 140. sz. Pro Patria Cserkészcsapat új vezetőségével. Puskás Zoltán javasolja a Diadal úti Általános Iskola megkeresését a cserkész tábori élet bemutatására 4-5 fő részvételének biztosítása érdekében. Továbbá javasolja Krosnói Járásból egy cserkész delegáció fogadását. Buskó Andrá: felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete elő kívánja segíteni a Diadal Úti Általános Iskolában a korábbi években elkezdődött lengyel kulturális hagyományőrzést, a lengyel kultúra ápolását és a lengyel nyelvi képzést. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a Diadal Úti Általános Iskola igazgatójával.
d) Elnöki beszámoló az elmúlt időszak eseményeiről
Buskó András felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a 2013. január 5-én, a Budapesti Belvárosi Templomban a korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott ünnepségről szóló elnöki beszámolót elfogadja.
11/157
Buskó András felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a 2013. évi újévi koncertről szóló elnöki beszámolót elfogadja.
Buskó András felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a Nemzetközi Újévi Cimbalomkoncertről szóló elnöki beszámolót elfogadja.
e) 2013. I. negyedévi programok Buskó András tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy a 2013. évi Magyar-Lengyel Barátság Napja alkalmából Magyarországon, Budapesten megrendezésre kerülő programok közül az alábbiakat valósítja meg:
Magyar-Lengyel Barátság Napja Rákoshegyen Program: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat, a Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz római katolikus templom (1174 Bp. Kép u. 15.) és a Rákoshegyi Bartók Zeneház (1174 Bp. Hunyadi u. 50.) a Magyar-Lengyel Barátság Nap alkalmából illetve Babusa János II. János Pál pápa szobra felszentelésének 5. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést és hangversenyt tart. 2013. március 23-án, 16.00 órakor a Rákoshegyi Bartók Zeneházban megrendezésre kerülő koncertre, melyen Marcin Dominik Gluch lengyel zongoraművész és dr. Konrad Sutarski költő előadó estjére kerül sor. A verseket Korboly Péter tolmácsolja. 2013. március 24-én, 10.00 órakor ünnepi szentmise a Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz római katolikus templomban. Ezt követően ünnepi megemlékezés és koszorúzás II. János Pál pápa szobránál. 2013. március 24-én, 16.00 órakor emlékkoncert a Rákoshegyi Bartók Zeneházban Bartók Béla zeneszerzőre emlékezve és Vecsey Ferenc hegedűmész születésének 120 évfordulója alkalmából. Közreműködik: R. Szabó István és Szabadi Vilmos. Az ünnepi program megvalósulása érdekében megállapodásra van szükség a Bartók Béla zeneházzal. A rendezvényre 200 E Ft összeg biztosítását javasolja. Buskó András felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete – a 2013. évi költségvetés elfogadását követően – a 2013. évi költségvetésének dologi kiadás előirányzatából 200 E Ft-ot biztosít – a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat, a Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz római katolikus templom (1174 Bp. Kép u. 15.) és a Rákoshegyi Bartók Zeneház (1174 Bp. Hunyadi u. 50.) által közösen megrendezésre kerülő – Magyar-Lengyel Barátság Napja rendezvénysorozat megszervezésére. Felhasználás: a Magyar-Lengyel Baráti Kör közreműködésével, a Bartók Béla Zeneházzal megkötésre kerülő megállapodás alapján. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri Elnökét, hogy kösse meg a támogatási szerződést a Bartók Béla Zeneházzal. Megállapítja, hogy a jelenlévő 3 képviselő 3 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a javaslatot.
Buskó András tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy a Super Tv 2 csatornán az esti főműsoridőben 18.00-21.30 óra között naponta 1 alkalommal, azaz összesen 5 alkalommal kerül ismertetésre a programsorozat. Az elkészült reklámfilm teljes egészében a megrendelő cég tulajdonába kerül, azzal szabadon rendelkezhet. A fenti filmet a Cinemax Hungária Produkciós Iroda Kft a sugárzást követő 10 munkanapon belül DVD lemezen kipostázza a megrendelőnek. A film átadásának feltétele, a határidőre történő pénzügyi teljesítés. Buskó András felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a Magyar-Lengyel Barátság Napja rendezvénysorozat programjának közzététele céljából reklámfilmet készít 10 mp időtartamban a CINEMAX HUNGARIA Produkciós Iroda Kft. útján a SUPER TV 2 részére, melyre – a 2013. évi költségvetés elfogadását követően – bruttó 162 560 Ft-ot biztosít a 2013. évi dologi kiadások terhére. Felkéri elnökét, hogy a CINEMAX HUNGARIA Produkciós Iroda Kft-vel a Megállapodást kösse meg és a szükséges képeket biztosítsa. Felhasználás: számla ellenében, a számla megérkezésétől számított 8 nap.
12/157
f.) 2013. évi naptár Buskó András tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy elkészült a kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2013. évi naptára, mely minden érintettnek megküldésre került. BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT SAMORZĄD NARODOWOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU
2013
1173. Budapest, XVII., Pesti út 165. www.leki17.hu
13/157
g) A küngösi Szent Kinga templom építésének támogatása, részvétel ünnepi szentmisén
MEGHÍVÓ ………..………………………
Imádságos szeretettel és tisztelettel hívunk és várunk minden kedves testvérünket KÜNGÖSRE (ÉPÜLŐ) ÁRPÁD – HÁZI SZENT KINGA TEMPLOMUNKBA 2013. MÁRCIUS 09.-én (szombaton) 16. ÓRAI kezdettel tartandó ünnepi szentmisére. Árpád – házi Szent Kinga épülő templomának jeles, szép ünnepe lesz! Az ünnepi szentmisét DR. MÁRFI GYULA Veszprémi Érsek Úr vezeti. A szentmise során ünnepélyes elhelyezésre kerül az ÓSZANDECBŐL kapott SZENT KINGA EREKLYE. A szentmisében Érsek Úr megáldja az ereklye őrzési helyét, valamint megáldásra kerül, egy SZENT KINGÁT ÁBRÁZOLÓ FESTMÉNY is, amely PROKSZA GYÖNGYI Festőművész – Grafikus ajándéka a Küngösi Templomnak. A szentmisében külön nagy erővel imádkozunk arra a szándékra, hogy hazánk egyetlen Szent Kinga temploma építése befejeződhessék, és kicsiny templomunk hirdethesse a Jó Isten dicsőségét, Árdád-házi Szent Kinga tiszteletét, valamint a Lengyel és a Magyar Nemzet ősi múltra visszanyúló szeretetét. Bízva a közös ünnep és imádság örömében, maradok imádságos szeretettel:
Beke Zsolt H. esperes – plébános. Kelt, Berhida – Küngös, 2013. Buskó András tájékoztatja megjelent képviselőket, hogy a küngösi Szent Kinga templom ünnepi szentmisére 2013. március 9-én, 16.00 órakor kerül sor. Felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a Küngösön épülő Árpád-házi Szent Kinga templom építését támogatja. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat testülete a 2013. március 9-i ünnepi szentmisén részt kíván venni.
14/157
2./ Egyebek (szóbeli és írásbeli előterjesztések) 2.1. BM OKF Gazdasági Ellátó Központ V12903-00067 számlaszámú számlájának kiegyenlítése Buskó András tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2012-ben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. A novemberi Andrzejki keretében 4 fő lengyel vendéget szállásoltak el a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ péceli bázisán. Az utólag megküldött számla banki átutalással történő kiegyenlítése szükséges. Felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ számlájára átutalással 20 160 Ft-ot biztosít. Felkéri Elnökét a banki átutalás iránt intézkedjék.
2.2. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat által 2012. évre biztosított 100 E Ft működési támogatás elszámolása Buskó András: tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2012-ben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatával a 2012. május 11-én kötött Megállapodás alapján az alábbi működési költségfelhasználást kezelte elkülönítetten, melynek számlamásolatai az Önkormányzat részére megküldésére kerültek:
2012. június: XX RÁZENE – RÁKOSMENTE FESZTIVÁL – NEMZETISÉGI GÁLA támogatás, zeneszolgáltatás – AM7S-F 371157 számla: 30.000 Ft
2012. november 28-30. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 10. évfordulója – ünnepi emlékbögre készíttetése – YK2EA 0794257 számla: 40.000 Ft
2012. november 28-30. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 10. évfordulója – légi fotó album beszerzése – 32.000 Ft
Buskó András felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat által 2012. évre biztosított 100 E Ft működési támogatás elszámolásával kapcsolatos elnöki beszámolót elfogadja.
2.3. Döntés a 2012. évi költségvetésről szóló 13/2012. (02.06.) LNÖ. határozat módosításáról (írásbeli előterjesztés) Buskó András tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy a 2012. évi költségvetési határozat módosítására csak a 2012. évi zárszámadás tárgyalását megelőző képviselő-testületi ülésen van lehetőség. A 2012. évi költségvetési határozaton át kell vezetni a 2012. december 31-ig beérkezett bevételeket, és a kiadási előirányzatok változását. A mellékelt javaslatot határozatban kell elfogadni. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Gazdasági Irodájának Pénzügyi és Számviteli Csoportja a 11-18/3/2013. szám alatt előkészítette a 2012. évi költségvetés módosítására vonatkozó javaslatot.
2.4. A nemzetiségi önkormányzatok éves támogatása Buskó András tájékoztatja a megjelent képviselőket, az emberi erőforrások miniszterének közleményéről a települési és a területi nemzetiségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott működési költségvetési támogatás éves összegéről. „A nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a működési költségvetési támogatás éves összege - egy települési nemzetiségi önkormányzat esetén évi 221 833 forint, - egy területi nemzetiségi önkormányzat esetén évi 443 666 forint. Azon nemzetiségi önkormányzatok, amelyek nem teljesítették a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 133. §-a szerinti önálló fizetési számlanyitási kötelezettségüket, és annak törzskönyvi nyilvántartásba vételét, részükre a számlanyitást és a Magyar Államkincstár Törzskönyvi Nyilvántartásba történő vételét követően történik a folyósítás. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere” (EMMI - Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság)
15/157
2.5. Döntés a 2013. évi költségvetési előirányzat elfogadásáról (írásbeli előterjesztés) Buskó András tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Gazdasági Irodájának Pénzügyi és Számviteli Csoportja a 11-18/2/2013. szám alatt előkészítette a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2013. évi költségvetésének előirányzatát, melynek elfogadásához határozat szükséges. A 428/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a működési költségvetési támogatás éves összege egy települési nemzetiségi önkormányzat esetén évi 221 833 forint Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 2013. évi költségvetési koncepciója szerint a nemzetiségi önkormányzatok 100 E Ft/év önkormányzati támogatásban részesülnek.
2.6. Döntés a 2013. évi feladatalapú támogatás igényléséről Buskó András tájékoztatja megjelent képviselőket, hogy a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII.29.) Korm. rendelet alapján a 2013. évi feladatalapú támogatásra igényt tart. Buskó András felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a nemzetiségi önkormányzatoknak a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII.29.) Korm. rendelet alapján a 2013. évi feladatalapú támogatásra igényt tart.
2.7. Tájékoztatás a helyi nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatban Buskó András: tájékoztatja megjelent képviselőket, hogy Dr. Pesti Imre kormánymegbízott felhatalmazásával Budapest Főváros Kormányhivatala Főigazgatója BPB/004/00135-3/2013. sz. „A települési nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testülete és a képviselő-testület bizottságainak üléseiről készült jegyzőkönyvek határidőben történő megküldése” tárgyában levelet küldött az Önkormányzatunkhoz. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2012. évben nyolc képviselő-testületi ülést és egy közmeghallgatást tartott. Megjegyezzük, hogy a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat jegyzőkönyveit egy héten belül rendszeresen elkészíti, melyet a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat jegyzőjének jogorvoslatra és ellenjegyzésre határidőben megküld. A Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat jegyzőkönyveit maradéktalanul megküldi a Közigazgatási Hivatalnak.
2.8. Tájékoztatás a 2013. június 1-3. között megrendezendő kiemelt programról Buskó András tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy Puskás Zoltán elnökhelyettes előkészítette a MagyarLengyel Baráti Körrel közös szervezésben a 2013. május 10-12. között megrendezésre kerülő tavaszi kirándulás programját. Puskás Zoltán tájékoztatja megjelent képviselőket, hogy a kirándulás a következő helyeket érinti: Budapest – Pozsony – Eisenstadt (Kismarton) – Sopron – Nagycenk – Fertőd – Budapest. A program kiemelt jelentőséggel kívánja bemutatni a magyar történelmi jelentőségű személyek életét és a történelmi-kulturális helyszíneket. Buskó András felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a 2013. május 10-12. közötti Magyarország – Szlovákia – Ausztria magyar vonatkozású területeire tervezett kirándulást kiemelt programként kezeli. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökhelyettesét, hogy a Magyar-Lengyel Baráti Körrel közös programot segítse elő.
16/157
2.9. Lengyel-magyar történelmi olvasókönyv Buskó András tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy 2011. évben megjelent a Lengyel-magyar történelmi olvasókönyv új kiadása, amelynek megjelenését a budapesti Lengyel Nagykövetség és a Lengyel Intézet valamint Csongrád megye Önkormányzata támogatta. A kezdeményező Karol Biernacki, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója, kiváló történész, a magyarországi lengyel közösség nagyrabecsült, tevékeny tagja volt. Az érthető nyelvezettel megírt, ugyanakkor alapos és gazdagon illusztrált kiadvány elsősorban a gyerekekkel és fiatalokkal kívánja megismertetni a lengyel-magyar kapcsolatok történetét. Javasolja a kezdeményező Lengyel-Magyar Kulturális Közhasznú Egyesület támogatását. Felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a Lengyel-Magyar Kulturális Közhasznú Egyesületet, melynek képviseletében eljár: Dr. Biernacki Karol, elnök, az alábbi feltételekkel támogatja: - Támogató a Támogatott részére könyvtámogatás céljára 30.000 Ft, azaz – harmincezer forint – összegű egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt „Magyar-Lengyel kulturális kapcsolatok fenntartása, rendezvények szervezése, nemzeti ünnepek, megemlékezések, előadások tartása, kiadványok szerkesztése” céljára. - Támogató 30.000 Ft összegű támogatást a jelen megállapodás Támogatott által aláírt példányainak a Támogatóhoz való visszaérkezésétől számított 10 banki napon belül átutalja Támogatott számlájára. - Támogatott a részére nyújtott támogatást kizárólag a „Magyar-Lengyel kulturális kapcsolatok fenntartása, rendezvények szervezése, nemzeti ünnepek, megemlékezések, előadások tartása, kiadványok szerkesztése” célára használhatja fel. - Támogatott a Támogató részére tudományos ismeretterjesztés céljára 10 db – a Szegedi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által 2011-ben kiadott – Lengyel-Magyar Történelmi olvasókönyvet ad át 3.000 Ft/db egységárban. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri Elnökét a megállapodás aláírására.
17/157
18/157
19/157
2.10. „A kemencei lengyel” c. könyv támogatása Buskó András tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy Máté Endre levélben fordult a Budapest Főváros XVII. kerületi lengyel Nemzetiségi Önkormányzathoz „A kemencei lengyel” c. könyv kiadásának támogatása ügyében. A könyv Domszky Pál (Herencsvölgy, 1903. május 17. – Budapest, 1974. október 17.) történészről szól.
Domszky Pál Felvidéken született ősi nemesi családban, Budapesten végezte középiskoláit és a párizsi Sorbonne-i egyetemen szerzett jogi diplomát. Lengyelországban a Magyar Szövetség elnöke, a"varsói" magyar, Magyarországon a "kemencei lengyel". A II. világháborúban sok lengyelnek és magyarnak segített a menekülésben. Posztumusz részesítették kitüntetésben és több helyen emléktábla őrzi emlékét: Varsó, Isaszeg, Kemence. 2007. október 12-én a Kemencei Erdészet erdészházát Domszky Pálról (1907-1974) nevezték el, aki 14 évet lakott ebben a házban, mint az erdészet fatelep kezelője, valamint a Helytörténeti Múzeum megalapítója. "Tudjátok jól, hogy míg élek, minden lengyel dolgot támogatok és pártolok!" (1973. február 25.) * Domszky Pál a magyar-lengyel történelmi, irodalmi, kulturális, genealógiai kapcsolatok kiemelkedő kutatója volt. 1903. május 17-én született a felvidéki Herencsvölgyön (Hriňová). Ősi lengyel családból származik. Egyik őse – Władysław Dąmbski – Sobieski János lengyel király 1684. évi bécsi hadjárata során esett el, egy másik, Nikodem Dąmbski az 1848/49-es magyarországi lengyel légió tisztjeként harcolt az isaszegi csatában. A család az I. világháborút követően Budapesten telepedett le. Domszky Pál Kőbányán járt gimnáziumba, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, később a párizsi Sorbonne-on folytatta tanulmányait. Orvosnak készült, jogot végzett, végül történész lett. Budapesti egyetemista évei során a Magyar-Lengyel Főiskolai és Diákszövetség megalapítója és vezetőségi tagja volt. Lengyel vonatkozású történelmi, kulturális és családkutatási tevékenysége is ezekben az években kezdődött. 1929-ben a Bem József hamvait a törökországi Aleppóból lengyelországi szülőhelyére Tarnówba hazaszállító Magyar Országos Bem Bizottság titkára. Kezdeményezője az esztergomi Sobieski-emlékmű felállításának. Magyar-lengyel genealógiai kutatásai kapcsán 1933-ban Lengyelországba költözik, ahol 1935-ben házasságot köt Anna Dąmbskával, egy ősi lengyel nemesi család sarjával. Domszky Pál a háború éveiben maga köré gyűjti a Lengyelországban élő magyarokat. A Német Birodalomhoz csatolt országban, az ún. Főkormányzóságban megszervezi a Magyar Szövetséget, amelynek Varsón kívül Krakkóban és Lwówban is működött csoportja. Domszky Pál 1939. szeptember 15-e, a varsói magyar diplomáciai külképviselet tevékenységének beszüntetése után felveszi a kapcsolatot a berlini magyar követséggel, és ő látja el a megszállt Lengyelországban élő magyarok képviseletét. Konzulként működik, állampolgársági, visszahonosítási, hagyatéki ügyeket intéz, tevékenysége azonban messze meghaladja a szokásos konzuli munkát. A Magyar Szövetség tagjainak magyar címeres, német nyelvű igazolványokat ad, amelyek védelmet, viszonylag szabad mozgást és élelmiszerjegyhez
20/157
való jogosultságot biztosítanak. Ha kell, útleveleket szerez, a leginkább rászorulóknak pénzbeli támogatást nyújt, fajra, felekezetre, származásra való tekintet nélkül. Boltot nyit a varsói Wielka utcában, amely konspirációs célokat is szolgál. A Magyar Szövetség és a lengyelországi magyar kolónia vezetőjeként Domszky kapcsolatot tart a német megszállás ellen küzdő lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajowa) főparancsnokságával. A Varsó környékén szolgálatot teljesítő magyar hadtest parancsnokságával fenntartott kapcsolatai révén fegyvereket szerez a varsói felkelőknek. A legnagyobb veszélyben lévő lengyeleket Magyarországra menekíti. Adományokkal támogatja a Varsóban állomásozó magyar honvédeket, a Vöröskereszt segítségével gyógyszert szállít egy varsói kórháznak. Családját 1944 januárjában Budapestre küldi, ő maga 1944 nyarán tér vissza Magyarországra. Budapest ostromát a Zichy Géza utca egyik villájában éli át, ahol zsidó származású családokat bújtat az oda telepedett német tisztek elől. 1945-ben, a háború befejezése után vidékre költözik. A Nógrád megyei Szügyben és Balassagyarmaton lakik, ahol a Magyar Állami Erdőgazdaság dolgozója. Később a Börzsönyi Állami Erdőgazdasághoz kerül, Perőcsénybe, majd Kemencére. Fatelepkezelő, majd bérelszámoló. Ismert és nagyon népszerű ember volt, népművelő, a falu könyvtárának, művelődési házának vezetője, valamint a Helytörténeti Múzeum megalapítója. 1964-ben Budapestre költözik, a fővárosban tagja és alelnöke a Magyarországi „Bem József” Lengyel Kulturális Egyesületnek. Rendszeres látogatója, gyakori vendége a Lengyel Kulturális Intézetnek. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc magyar és lengyel résztvevőinek sorsát kutatva tagja lett az isaszegi Múzeumbarátok Köre Elnökségének és a Falumúzeum adattári munkaközösségének. Részt vett az Isaszegen 1972-ben rendezett Magyar-Lengyel Történelmi Napok megszervezésében, egyik kezdeményezője volt a Lengyel Légió és Wysocki József honvéd tábornok tiszteletére emléktáblák elhelyezésének a községháza falán és a református templom homlokzatán. Halála után, 1976-ban valósult meg az isaszegi Falumúzeum alapítójával közösen tett javaslata is, melynek eredményeként a Lengyel Légió megalakulásának színhelyén, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében Wysocki mellszobor felállítására került sor. 1974-ben Budapesten hunyt el. 1996. április 6-án Isaszegen, abban a helységben, ahol 1849-ben ugyanezen a napon a magyar honvédek a lengyel légió támogatásával győztes csatát vívtak, a Múzeum falán táblát állítottak Domszky Pál emlékére. Ugyanezen a napon a településen emlékkiállítás nyílt, amelynek mottója gyakran mondott szavai voltak: „Tudjátok jól, amíg élek, minden lengyel dolgot támogatok és pártolok.” 1998. október 19-én Varsó belvárosában, a Marszałkowska és a Nowogrodzka utca sarkán kétnyelvű emléktáblát avattak fel. A tábla szövege: Ezen a helyen állt az a ház, amelyben a hitleri megszállás éveiben lakott Domszky Pál (1903-1974). Magyarnak született, szívében lengyel volt. A lengyelországi Magyar Szövetség elnöke, a lengyel-magyar kapcsolatok fáradhatatlan kutatója és ápolója, a háború alatt a lengyelek védelmezője és menedéke. 1999. augusztus 1-je, a Varsói Felkelés kitörésének 55. évfordulója alkalmából, Aleksander Kwaśniewski lengyel államfő Domszky Pálnak posztumusz a Lengyel Köztársaság Érdemrendje Tiszti Keresztjét adományozta a lengyel földalatti mozgalom segítéséért, a lengyel Honi Hadsereg fegyverekkel történő ellátásáért. 2002. május 25-én Kemence Község Önkormányzata kezdeményezésére az egykori Hont vármegye székházának falán állítottak emléktáblát a magyar-lengyel kapcsolatok kutatójának, aki az ötvenes és hatvanas években a kemencei művelődési ház és könyvtár vezetője, valamint a helytörténeti múzeum megalapítója volt. 2007. október 12-e óta nevét a kemencei erdészet egyik erdészháza viseli. Források Joanna Prosińska-Giersz: Hrabianka Anna z Żabna (Adam Marszałek Kiadó, Toruň 2007) Buskó András felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete Máté Endre „A kemencei lengyel” c. könyvének kiadását 50 E Ft-tal támogatja, számla ellenében. Felkéri Elnökét, a könyv kiadásának elősegítése érdekében vegye fel a kapcsolatot a szerzővel.
21/157
2.10. A kőbányai lengyel-templom Mária képének restaurálása Buskó András tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy a kőbányai Lengyel-templom Mária képének restaurálását tervezik a Lengyel Alkotmány Ünnepéig, május 3-ig. A templom szűkös anyagi javakkal rendelkezik, ezért a kép restaurálását támogatásra javasolja. Felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a kőbányai Lengyel-templom Mária képének restaurálását 50 E Ft-tal támogatja, számla ellenében. Felkéri Elnökét az 1. pontban foglalt feladat elősegítése érdekében vegye fel a kapcsolatot a Lengyel Perszonális Plébániával.
2.11. Polonia Wegierska című folyóirat támogatása Buskó András tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy a Polonia Wegierska című folyóirat a magyarországi lengyelek nemzetiségi sajtóterméke. A lengyel nemzetiség olyan időszaki lapja, amelyet az országos nemzetiségi önkormányzat alapított. 2013. évi megjelenését támogatásra javasolja.
Buskó András felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a 2013. évi költségvetésének dologi kiadás előirányzatából 30 E Ft-ot biztosít a Polonia Wegierska című folyóirat 2013. évi további kiadásához együttműködési megállapodás alapján. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a Polonia Wegierska című folyóirat terjesztésében aktívan közreműködik. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy kösse meg az együttműködési megállapodást az Országos Lengyel Önkormányzattal.
2.12. Lengyelország tájai című bemutató sorozat készítése Buskó András tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy az anyaország, Lengyelország szakszerű és hiteles bemutatását elő kívánja segíteni. Ennek érdekében elektronikus prezentációt készített Lengyelország tájai címmel, melyet a www.leki17.hu honlapon tett közzé.
22/157
A sorozat Lengyelország 16 vajdaságából 14-et mutat be, személyes élmények alapján:
23/157
A sorozat a világ egyedülálló publikációja Lengyelország tájairól. http://www.leki17.hu/ebook_tajak/index_tajak_albumok.html
24/157
Buskó András felteszi szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete továbbra is kiemelten támogatja Lengyelország megismerését, az oda irányuló kulturális és turisztikai programjait. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete honlapján: www.leki17.hu továbbra is helyet tart fenn az ilyen vonatkozású tudományos ismeretterjesztő fejezeteknek.
Árpád-házi Szent Kingára emlékeztek Veszprémben 2013. 03. 11. 17:32 -
Szent Kingára emlékeztek születésének 789. és szentté avatásának 14. évfordulója alkalmából Veszprémben a Szaléziánumban, ahol kiállítás nyílt a tiszteletére, és bemutatták Piotr Stefaniak lengyel történésznek a szentre emlékező hagiografikus albumát. Pálfalviné Ősze Judit, a Szaléziánum igazgatója bevezetőjében kiemelte: a Szaléziánumban már több alkalommal is kiállításokkal, előadásokkal idézték meg az Árpád-házi szenteket, s méltó, hogy ezúttal Kingára is emlékezzenek, akinek a tiszteletére az első templom a főegyházmegye területén, Küngösön épül. Nemrég az egyházközség egy szent ereklyét is kapott Ószandecből, a klarisszák kolostorából, ahol Kinga élete utolsó szakaszában élt, s amelyet majd elhelyezhetnek ünnepélyesen Kinga oltárán Küngösön. A Szaléziánum folyosóján megrendezett tárlat az Árpád-házi szent életének mozzanatait, legendáját eleveníti fel, dokumentatív anyagokkal is, valamint az évszázadok során Kingáról készült ábrázolásokkal – ismertette a Szaléziánum igazgatója. Az intézmény dísztermében Beke Zsolt küngösi plébános elmondta: a legnagyobb hálával a Jó Istennek tartoznak, hiszen ha az Úr nem építi a hajlékot, az ember igyekezete hiábavaló. Mécs László Fényt hagyni magunk után című versét idézte, amelyet a papköltő 1937-ben írt, de a mai napig nem vesztette érvényét. Elsősorban a szentek üzenhetnének e verssel korunknak, akiknek sikerült olyan fényt hagyni maguk után, hogy annak ereje évszázadokon át világít előttünk, mint útjelző fáklya – fogalmazott Beke Zsolt. A küngösi plébános beszámolt az építkezés történetéről 2003-tól napjainkig; méltatta azt a sok anyagi-szervezési-lelki segítséget, amit menet közben kaptak. A templom befejezése, berendezése még várat magára, de kezdettől érezhették, hogy Szent Kinga is segíti, támogatja ezt az építkezést, s bíznak benne, most sem fogja magára hagyni a jóakaratú építőket. Elmondta: nemrég Proksza Gyöngyi festőművész ajánlott fel egy portréképet Kingáról a templomnak, de még nem készült el a főoltárkép. Elhozta magával azt a csontereklyét, amelyet Ószandecből kapott a templom Márfi Gyula érsek és Rostetter Szilveszter veszprémi karnagy, orgonaművész, a budapesti Szent Kinga-kórus vezetője közbenjárásával. Rostetter Szilveszter tolmácsolásával Piotr Stefaniak bemutatta könyvét, amely része annak a sorozatnak, melyet a közös magyar-lengyel szentekről jelentetett már meg, ugyanakkor el is tér műfajában azoktól, mivel ez egy album, amely korabeli és történeti értékű festményeken, képzőművészeti alkotásokon és rendkívül gazdag archív és mai fotógalériával kíséri nyomon Szent Kinga életútjának állomásait, ábrázolásait. Örömmel írt legkedvesebb szentjéről – mondta el a szerző. Megosztotta régi, óvodáskori emlékképeit is Kingáról, akinek legendáiból a szülei sokat meséltek neki. Tíz éve kutatja Kinga történetét tudományos igénnyel, egyházművészeti vonatkozású emlékezetét is, a nevét viselő templomokat, nemzetközi kitekintésű portréábrázolásait is számba véve. Szent Kinga régóta Lengyelország legismertebb szentje. A legtöbb ábrázolás Lengyelországban róla született, őt csak a Szűzanya előzi meg tíz ikonnal. A most kiadott reprezentatív, lengyel nyelvű kiadvány elsősorban a képek révén mutatja be Kingát és vezet végig életén. A kötethez magyar nyelvű kísérőszöveget is mellékelt a szerző. A könyvbemutató alatt archív videófelvételen megelevenedett a vetítővásznon az 1999es szenttéavatási szertartás, melyet II. János Pál pápa vezetett. Toldi Éva/Magyar Kurír
25/157
SZENT KINGA EREKLYE ELHELYEZÉSE KÜNGÖSÖN
A településen nevezetességnek számító Árpád-Házi Szent Kinga templom melynek magassága 14 méter a templom háta mögött csordogál a patak a templom alapköve 2005 áprilisában került helyére a templom nevezetessége a harangláb melyet Dusicza Ferenc és Beke Zsolt Plébános úr áldott meg 2011-ben 3 haranggal rendelkezik a legmagasabban levő a Szent Kinga harang 70 kilogramm súly körüli a középső Szent Margit és Boldog Jolánta névre keresztelték a legalsó a Nagy Boldog asszony harang. Szent Kinga ereklyéjének ünnepélyes elhelyezésére 2013. március 9-én került sor. Márfi Gyula veszprémi érsek mutatott be szentmisét Küngösön az épülő Árpád-házi Szent Kinga-templomban. A szentmise során ünnepélyesen helyezték el az Ószandecből kapott Szent Kinga-ereklyét. A liturgia keretében a főpásztor áldotta meg az ereklye őrzési helyét, valamint egy Szent Kingát ábrázoló festményt is, amelyet Proksza Gyöngyi festőművész-grafikus ajándékozott a küngösi templomnak. http://www.leki17.hu/images/2013/2013_03_09_kungos/2013_03_09_kungos.html
Küngös – relikwia św. Kingi 11 marzec 2013 9 marca 2013 w Küngös w niewielkiej miejscowości położonej na środkowym Zadunaju Węgier w tamtejszym (budowanym) kościele pw. św. Kingi Arpadównej z udziałem Polonii, odbyła się uroczysta msza święta sprawowana przez księdza doktora arcybiskupa Gyulę Márfi, w asyście miejscowego proboszcza ks. Zsolta Beke, a Polską Parafię na Węgrzech reprezentował jej były proboszcz ks. Leszek Kryża SChr.
Podczas mszy w kościele umieszczona została przywieziona ze Starego Sącza relikwia św. Kingi. Miejsce złożenia relikwii oraz obraz przedstawiajácy św. Kingę namalowany przez Gyöngyi Proksza, pobłogosławił veszprémski arcybiskup. W mszy świętej obok wiernych węgierskich – uroczystość zaszczycił
26/157
sekretarz stanu dr Károly Kontárt - obecni byli Polacy, a Ogólnokrajowy Samorząd Polski na Węgrzech reprezentowała jego przewodnicząca dr Csúcs Lászlóné Halina wespól z Andrásem Buskó – wiceprzewodniczącym OSP. Całość ubogacił udział Polskiego Chóru Parafialnego św. Kingi z Budapesztu. Podobne relikwie poza Küngös znajdują się w Egerze, Vecsés oraz Kościele Polskim w Budapeszcie. (b – foto: B. Pál) http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2478:kuengoes--relikwia-wkingi&catid=5:aktualne&Itemid=17
Öböl Tv tudósítása
27/157
28/157
Magyar királyok könyve Előszó 2011. évben Magyarország és Lengyelország látja el az EU Tanácsa soros elnökségét. A két nép történelmi öröksége és kulturális hagyománya több mint ezer évet ölel fel. 2011-ben, a krakkói Szent László zarándoklatot követően merült fel bennem a gondolat, hogy ezen összeállítás szerkesztésébe fogjak. Az elmúlt ezer év történelme során, Magyarországon számos király illetve uralkodóház volt és dinasztikus és történelmi kapcsolatot tartott fenn Lengyelországgal. A magyar uralkodók időképe a mellékelt táblázat szerint alakult. A MAGYAR KIRÁLYOK KÖNYVE című tanulmány elsősorban a Wikipedia szabad enciklopédia oldalain található írások céltudatos összegyűjtése, egységes szerkezetbe foglalása, amely tartalmazza az Árpád-házi fejedelmek, Magyarország királyai, Erdély fejedelmei és kormányzók életrajzával kapcsolatos írásokat, számos szakcikkel kiegészítve, azok szabatos és hiteles forrásközlésével. A tanulmány közreadja az összes magyar király és fejedelem történetét – méghozzá könnyed, olvasmányos stílusban. A sorozat az őstörténet ködbe vesző századaiban kezdődik, végigvezet a magyar középkoron, az Árpád-házi királyok hosszú során, majd tovább, az Anjouk, Zsigmond és Mátyás korán át, a szétszakadt országban regnáló különféle fejedelmek idejéig, végül bemutatja a Habsburgokat, akik az uralkodói címet viselték egészen a magyar királyság felbomlásáig, 1918-ig. Magyarország számos településén jártam, több mint száz várat kerestem fel az ország területén. A szélesebb Kárpát-medence tájain túrázva a környező népek kultúrájával is kapcsolatba kerültem. Lengyelországban – több mint 250 településén járva – az ezer éves magyar-lengyel történelmi és kulturális kapcsolatokat kerestük. Egy csodálatos világba látogathat el az olvasó, ahol az érdekes leírás, és a sok ritka és különlegesen szép színes kép ötvözetében – számos saját felvétellel kiegészítve –feltárul egy mesésen szép világ, egy gyönyörű ország, a régi Magyarország, amelynek 1000 esztendeje fényes betűkkel van beírva országunk történelem könyvébe. István király halálával egymást követték a trónon a jobb vagy rosszabb királyok. Az 1000 esztendő királyainak nemcsak az életét ismerheti meg az olvasó, hanem a korokhoz kapcsolódó jelentősebb személyeket, építményeket, viseleteket, tárgyakat, fegyvereket, címereket, öltözködési szokásokat és a háttérben kirajzolódó Magyarországot és a vele kapcsolatban álló Lengyelországot is. A „MAGYAR KIRÁLYOK KÖNYVE” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánlom, akik a magyar történelmet kedvelik, információkat kívánnak szerezni a magyar királyokról és úgy kezelik ezt a kötetet, ahogyan az alcíme is jelzi, vagyis portrék tárházának és lexikonnak egyaránt. A két nép történelme során jelentősebb lengyel kapcsolatokat érintve a teljes lengyel királylistát is felsorolom, kiemelve a jelentősebb lengyel királyokat. Erősítsük tovább a két nép barátságát, éljen a magyar-lengyel barátság! Budapest, 2011. szeptember 15. Buskó András az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnök-helyettese
29/157
A Nimród-hagyomány
Árpád-házi királyok
Vegyesházi királyok
Nimród (sztenderd héber: Nimrod, tiberi héber: Nimrōḏ; a magyar hagyományban Ménrót – Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó. ISBN 963 9069 72 8 (2005) p 91) mezopotámiai király a Bibliában, illetve népmesékben és legendákban.
István királlyá koronázása után kezdte meg az egyházszervezést. A pápa szabad kezet adott neki. Tíz egyházmegyét alapított, s gondoskodott fenntartásukról is. Bevezette a tizedet és a templomba járást. Formálisan az egész ország ura lett, de a gyakorlatban csak Nyugatés Észak-Magyarországra terjedt ki uralma, míg a keleti országrészben sok ellensége akadt. Elsőként nagybátyját, az erdélyi Gyulát hódoltatta be. Maga vezetett hadjáratot ellene. Miután Gyula megadta magát, tisztségéből leváltotta és felállította az erdélyi püspökséget. Ezzel egész Erdélyt meghódította. Utána Ajtony következett. Ajtony a Körös, Tisza, Al-Duna és az Erdélyi-középhegység által határolt területen uralkodott. A királyi sereg 1008-ban vonult ki ellene Csanád vezetésével és teljes győzelmet aratott. Ezen a területen szervezte meg Csanád megyét, 1030ban püspökséget alapított. Az első püspök a velencei származású Gellért lett. Több ilyen hadjárat során sikerült az országot politikailag teljesen egységesítenie. Mivel a belső harcok sok energiát követeltek, ezért a külpolitikában a békére törekedett. Szövetséget kötött a környező hatalmakkal, ha netán mégis harcra kényszerült, mindig sikeres hadvezér volt.
A magyar történelemben vegyesházi királyok kora alatt a Vencel trónra lépésétől II. Lajos király haláláig tartó időszakot értjük. Az elnevezés onnan származik, hogy ebben az időszakban egy dinasztiának sem sikerült olyan tartósan megszereznie a magyar trónt, mint előtte az Árpád-háznak (a királyokat nézve 1000-től 1301-ig) vagy utána a Habsburgoknak (15261918). Egyes kutatók a vegyesházi királyok kora kifejezést elavultnak tartják, helyette a késő középkor megnevezést javasolják.
A Bibliában Noé dédunokája; hatalmas vadászként, és az erő szimbólumaként is ábrázolják. Gyakran őt tekintik Bábel tornya építőjének. Kézai Simon középkori krónikás szerint a magyar nép őse.
30/157
Erdélyi fejedelmek
Habsburg királyok 1.
Habsburg királyok 2.
Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal; németül Siebenbürgen; latinul: Transsilvania vagy Transsylvania) földrajzi-történetipolitikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak.
HABSBURGOK – Európai uralkodóház, melynek eredete valószínűleg a 10. századra vezethető vissza, birtokokkal Elzászban és a felső Rajnavidék mellett. I. Rudolf (1271–91) már német-római uralkodó lett, s megszerezte az osztrák és stájer hercegségeket is.
Részletesebben: Kasztília, Leon, Aragónia, mindkét Szicília, Jeruzsálem, magyarország, csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország, Bulgária, Navarra, Grenada, Toledo, Valencia, Galicia, Majorca, Sevilla, Szardínia, Cordova, Korzika, Murcia, Jaén, Algarve, Algeciras, Gibraltár, a Kanári-szigetek, a Kelet- és NyugatIndiák, az Óceán szigeteinek és százazföldjének királya; Ausztria főhercege; Burgundia, Brabant, Milánó, Stájerország, Karintia, Krajna, Luxemburg, Württemberg, Felső- és Alsó-Szilézia, Athén, Neopatria fejedelme (dux); Svábország hercege (princeps); a Római Szentbirodalom, Burgau, Morvaország, Felső- és Alsó-Lausitz őrgrófja (marchio); Habsburg, Flandria, Tirol, , Barcelona, Ferrette, Kyburg, Görz, Roussillon, Cerdagne grófja; Elzász tartománygrófja (landgravius); Oristano márkija (marchio); Gociano grófja; a Vend őrgrófság, Portenau, Vizcaya, Molina, Salzburg, Tripoli, Mechelen ura
Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető.
A 14. században hódításokat eszközöltek a mai Ausztria területén, a 15. sz. közepétől német-római uralkodók voltak szinte egyhuzamban e birodalom megszűntéig (1806). 1804-ben alakul meg az Osztrák Császárság.
http://www.leki17.hu/ebook_kiralyok/index_tortenelem_magyar_kiralyok.html
31/157
A Német Lovagrend története
Német lovagok A középkornak nevezett „naiv vallásosság“ érája valójában közelebb állt az egyetemes hagyomány fényteli centrumához. Igen. Közelebb, már kronológiailag is, de azáltal is, hogy restaurálni kívánta a - temporalitástól független, mert afölött álló - Világkirály eszméjét. Az égi hierarchia leképződéseként jelent meg az a Rend, amit célszerű volt kiterjeszteni az azt tagadók szuverén világára is, még ha valójában ott is ugyanezen rend létezett a partikuláris viszonyoknak megfelelően. A lovagság, lovagiasság virága Európában, csakúgy mint az iszlám Keleten üde virágzással az önmagáért való pompázás és gőgösség felé tekeredett, ezért lehetett szükség arra, hogy Kelyhét helyes irányba, fölfelé tereljék végre, a tiszta égen világító Napkorong felé. Alázat Isten felé, példamutatás az ember felé.
Német lovagrend Poroszországban és Erdélyben A keresztes hadjárat (1189–1192): A II. keresztes hadjáratot követően a muszlimok nagyobb erővel kezdték támadni a keresztes államokat. Már Nur adDin szultán idején sikereket értek el, az igazi muszlim sikerek azonban a feltehetően kurd származású Szaladin (Szaláh ad-Dín) szultán uralkodása idejére esnek. Szaladin hatalomra kerülése után nemsokára megostromolta és elfoglalta Damaszkuszt és még két várost, amely nem volt hajlandó elismerni fennhatóságát. Ezt követően ostroma alá vette Kerak várát, amelynek ura, Châtillon-i Raynald rendszerint fosztogatta az arab karavánokat. A vár ostroma miatt újra kitört a háború a keresztes államok és a Szaladin között.
http://www.leki17.hu/
32/157
Lengyelország királyai
Lengyel királyok I.
Lengyel királyok II.
Lengyel királyok III.
A kora középkori Lengyelország szláv népessége alapvetően két jelentősebb államalakulatot hozott létre. Az egyiket Krakkó környékén az úgynevezett wiślanok (jelentése: Visztula mentiek) hozták létre, míg a másikat Gniezno központtal a polánok (vagyis mezeiek) alkották meg. Ez utóbbiban lépett trónra a később meghatározó Piastdinasztia, amelynek legjelentősebb tagja I. Mieszko fejedelem lett, aki felvette a kereszténységet, és seregével meghódította a Baltitenger partját, Sziléziát és KisLengyelországot. Megalapította a független lengyel egyházat, amelynek központját a leigázott Krakkóba helyezte. A dinasztia hatalma töretlen volt egészen 1138-ig, amikor III. Boleszláv úgy döntött, hogy országát felosztja négy gyermeke között….
A feldarabolódott birodalom anarchiába süllyedt, legerősebb központja Krakkó vezetésével fennmaradt. Csak 1320-ban sikerült újra egyesíteni a régi területeket, bár Szilézia egy része Csehországhoz került. A virágkorát élő Lengyel Királyságnak a Jagelló-ház uralma alatt szembe kellett néznie a keletről egyre nagyobb fenyegetést jelentő Oroszországgal...
1569-ben Lengyelország és Litvánia úgy döntöttek, hogy közösen összefognak az orosz fenyegetés ellen, és 1569-ben létrehozták a lublini uniót, a két ország egyesülését. Erre a korra tehető a választott uralkodók időszaka is, vagy más néven a nemesi köztársaság (Rzeczpospolita) létrejötte. Ez szétzilálta az országot, csak ritkán egyeztek az érdekek, amely végül Lengyelország felosztásához vezetett. 1795-re három nagy szomszédja osztozkodott az ország területén…
http://www.leki17.hu/
33/157
Dobos Marianne Jambusokból font szemfödél (Kelemen Didák és Wojciech Topoliński) Az életrajzi adatai szerint Dobos Marianne Miskolcon született 1942-ben. A NME Miskolc, kohómérnöki karán végzett 1965-ben, majd hőkezelő szakmérnökként 1970-ben. Az iskolák elvégzése után a Lenin Kohászati Művekben metallográfus (1965-75), majd a Kohó- és Gépipipari Számítástechnikai Szervezési Intézetnél szervező (1975-78), a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalatnál műszaki-gazdasági tanácsadó (1978-84) volt. A KLM (Kabdebó Lórántné Marianne, Kazánlemez Marianne Módra) nevű hidegszívós, melegszilárd acélmárka egyik szabadalmaztatója.
http://www.leki17.hu/ebook_topolinsky/Dobos%20Maranne_Topolinski%20atya.pdf
http://www.rakosmentetv.hu/video/kaleidoszkop-vallasi-rovat-a-hazassag-fontossaga-kalocsai-enikokiallitasa-lengyel-nemet-nemze
34/157
Madarász Viktor – Madarász Adeline — A Rákospalotai Múzeum Madarász-hagyatéka
Március 14 – április 28 között az Erdős Renée Házban látható a „Rákospalotai Múzeum” Rákospalota, Pestújhely és Újpalota Helytörténeti Gyűjteményének Madarász-hagyatékát bemutató kiállítása. (Madarász Viktor, Madarász Adeline művei). A megnyitóra március 14-én, csütörtökön, 19 órakor került sor. Riz Levente Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának polgármestere és László Tamás Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának polgármestere ünnepi közöntője után a tárlatot dr. Matits Ferenc művészettörténész nyitotta meg. A programban Herencsár Viktória cimbalomművész közreműködött. A kiállítás létrehozását Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Riz Levente polgármester, Dunai Mónika, Szabó Tiborné képviselő és Herencsár Viktória cimbalomművész, Rákosmente díszpolgára támogatta A kiállítás megnyitójára megérkezett a Krosnói Járás delegációja is, Andrzej Guzik vezetésével. B. A.
35/157
http://www.leki17.hu/images/2013/2013_03_14/2013_03_14.html http://www.rakosmente.hu/Hirek/Hir.aspx?NewsId=4cec41fc-ace7-4bf7-a599ba4cac3fe455&PrevUrl=/Default.aspx
36/157
37/157
Budapest – obchody święta 15 Marca w XVII dzielnicy 18 marzec 2013
Pomimo bardzo złej aury pogodowej 15 marca obchody święta narodowego Węgier z udziałem Polonii odbyły się w XVII dzielnicy Budapesztu. Szerzej piszemy o tym na węgierskiej wersji naszego portalu.
http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2487:budapest--obchody-wita-15-marca-w-xviidzielnicy&catid=5:aktualne&Itemid=17 http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2488:budapest-xvii-ker-marcius-15-szakadohoesesben&catid=1:aktualis&Itemid=7
Március 15. szakadó hóesésben
Március 15-én, a rákoskeresztúri 513. utcai Honvédsíroknál a hála virágait helyezték el Rákosmente Önkormányzatának nevében Riz Levente polgármester, Fohsz Tivadar és Horváth Tamás alpolgármester, de koszorút helyezett el testvérvárosunk, a lengyelországi Krosnoi Járás küldöttsége, valamint a kerületi nemzetiségi önkormányzatok, a kerületünk politikai pártjainak és szervezeteinek képviselői is. A koszorúzáson a Wysocki Légió hagyományőrzői álltak díszőrséget.
38/157
Ezt követően a Vigyázó Sándor Művelődési Házban Andrzej Guzik, a lengyelországi Krosnoi Járás elöljáróhelyettese mondott beszédet. „Még most is, amikor Magyarországot oly sok alaptalan politikai vád éri, mi lengyelek, ahogy 1000 éven át, most is kiállunk a magyarokért” - hangsúlyozta. Rákosmente „Oh, szabadság, hadd nézzünk szemedbe!” c. ünnepi műsorában Dér Denissa és Őze Áron színművészek, valamint a Musica Historica együttes működött közre. Az ünnepség végén Riz Levente polgármester, országgyűlési képviselő mondott köszönetet lengyel testvéreinknek támogatásukért, a városvezető továbbá gratulált kerületünk azon polgárainak, akiket a Magyar Állam a nemzeti ünnep alkalmából tüntetett ki. Így Herencsár Viktória cimbalomművésznek, díszpolgárunknak, aki a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, Horváth Tamás alpolgármesternek, aki a Honvédelmi Minisztérium Honvédelemért Érmét, valamint korábbi rákoskeresztúri plébánosunknak, Snell György atyának, aki a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjét kapta meg. Oláh Szilveszter szobrászművész pedig nemrég a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetést vehette át. (A rendkívüli időjárás miatt csak a koszorúzásokat tartották külső helyszínen.) B. A.
http://www.rakosmentetv.hu/az-1848-49-es-forradalom-es-szabadsagharcra-emlekezett-rakosmente http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2488:budapest-xvii-ker-marcius-15-szakadohoesesben&catid=1:aktualis&Itemid=7 http://rakoshegyi.hirlap.eu/index.php/kozelet/341-koszoruzas-a-honved-siroknal http://rakoshegyi.hirlap.eu/index.php/kozelet/341-koszoruzas-a-honved-siroknal http://www.rakosmente.hu/Hirek/Hir.aspx?NewsId=2590bfb9-e434-46aa-80e4-f7824493ef80&PrevUrl=/Default.aspx Kapcsolódó:
39/157
40/157
http://www.leki17.hu/images/2013/2013_03_15/2013_03_15.html
41/157
165. rocznica Wiosny Ludów na Węgrzech Wpisany przez Ewa Bukowiecka środa, 20 marca 2013 09:09 Na zaproszenie burmistrza XVII dzielnicy Budapesztu, w stolicy Węgier gościła delegacja Powiatu Krośnieńskiego w składzie: wicestarosta Andrzej Guzik, dyrektor – etatowy członek Zarządu Jan Pelczar i dyrektor Zespołu Szkół w Iwoniczu Zbigniew Noga – Krzyżanowski. Celem wizyty był udział w uroczystościach patriotycznych z okazji 165. rocznicy Wiosny Ludów.
Obchody Święta Narodowego w XVII dzielnicy rozpoczęły się złożeniem kwiatów i oddaniem hołdu przy mogiłach powstańców, w miejscu symbolicznym, upamiętniającym poległych w walce o wolność i niezależność Węgier. Dalszy ciąg uroczystości odbył się w Domu Kultury z udziałem władz XVII dzielnicy Budapesztu, radnych, przedstawicieli Samorządu Mniejszości Polskiej na Węgrzech oraz delegacji Powiatu Krośnieńskiego. Rocznicowe obchody to doskonała okazja, aby przekazać Węgrom, a w szczególności mieszkańcom zaprzyjaźnionej z powiatem krośnieńskim XVII dzielnicy Budapesztu, najserdeczniejsze pozdrowienia i życzenia.
42/157
Wyrazem solidarności z narodem węgierskim było przemówienie wicestarosty Andrzeja Guzika, w którym przypomniał wydarzenia z historii wzajemnych kontaktów i odniósł się do teraźniejszości w kontekście wyzwań jakie stoją przed dwoma bliskimi sobie narodami. – Bohaterstwo powstańców z lat 1848 – 1849, jak i całe dziedzictwo tysiącletniej przyjaźni polsko – węgierskiej pozwala mieć nadzieję, że razem potrafimy sprostać wyzwaniom współczesnego świata – mówił wicestarosta. Głęboko wierzymy, że przykład bohaterstwa generałów Józefa Bema, Henryka Dembińskiego czy Józefa Wysockiego będzie dla nas wszystkich źródłem niesłabnącej inspiracji także teraz, kiedy bliskie nam Węgry poddawane są presji ze strony organizacji międzynarodowych. W tych trudnych chwilach chcemy, abyście wiedzieli, że nie jesteście sami. Nie zapomnieliśmy o tym, co nas łączy i pragniemy dawać temu wyraz – podkreślił. Wystąpienie wywarło duże wrażenie na uczestnikach uroczystości, wywołując wzruszenie i emocje. Na zakończenie spotkania przedstawiciele samorządu powiatu krośnieńskiego przekazali na ręce burmistrza XVII dzielnicy Budapesztu Levente Riza i wiceprzewodniczącego Samorządu Mniejszości Polskiej na Węgrzech Andrasa Busko, pamiątkowe godło naszego kraju.
od lewej: Marek Olejnik z samorządu polskiego XVII dz Budapesztu, Maria Busko, Andrzej Guzik, Jan Pelczar, Andras Busko - wiceprzewodniczący samorządu polskiego na Węgrzech
Uroczystości towarzyszyła wystawa obrazów Victora Madarasza, mistrza monumentalnego malarstwa historycznego i jednocześnie uczestnika rewolucji 1848 roku. http://www.powiat.krosno.pl/
43/157
2013. március 19. Testületi ülés Döntés pályázat benyújtásáról (írásbeli előterjesztés) Buskó András: tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Alpolgármestere 51/2013.03.13. sz. javaslat pályázat kiírására kisebbségi önkormányzatok részére tartalmazta a pályázat részletes feltételeit. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a korábbi témákra nyújtja be pályázatát:
a nemzetiség helyi történetének, hagyományainak feltárása, feldolgozása, dokumentálása,
a nemzetiségi nyelv oktatása,
a nemzetiségi hagyományok megőrzése, folytatása érdekében önszerveződő közösségek és nemzetiségi osztályok diákjai tanórán kívüli tevékenységének támogatása,
művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása,
a nemzetiségek nemzeti ünnepeinek, történelmük jelentősebb évfordulóinak megünneplése,
hagyományőrző táborok szervezése, megvalósítása,
kapcsolattartó rendezvények szervezése, lebonyolítása más, hazai települések nemzetiségével, az anyanyelvet beszélő országgal, országokkal,
ismeretterjesztő előadások a nemzetiség történetéről,
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2012. május 1 – 2013. április 30. tevékenységét az 1. sz. táblázat tartalmazza. A 2013. május 1-jétől – 2014. április 30. közötti pályázatát a 2. sz. táblázat részletezi.
2012. május 1 – 2013. április 30. közötti nemzetiségi önkormányzati pályázat értékelése: A 2012. május 1 – 2013. április 30. közötti programok értékelése során megállapítható, hogy: – 2012. május 1 – 2013. április 30. közötti igényelt támogatás összege:
1.600.000 Ft
– 2012. május 1 – 2013. április 30. közötti elnyert pénzügyi támogatás összege:
900.000 Ft
– várható pénzügyi felhasználás:
900.000 Ft
– várható pénzmaradvány
0 Ft
– a várható felhasználás százalékos mutatója:
100 %
A Budapest Főváros XVII. kerületi Nemzetiségi Önkormányzat, illetve a Magyar-Lengyel Baráti Kör programjainak megvalósulása során, azok támogatásához egyéb, más forrásból származó hozzájárulások felhasználására is sor került: – – –
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat általános működési támogatása, Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat feladat alapú állami támogatása Magyar-Lengyel Baráti Kör tagságának támogatása.
44/157
1. táblázat
2012. május 1 – 2013. április 30. közötti időszakra vonatkozó pályázati igény TÉMA 1. Hagyományőrző táborok – kerületi diák nyári nyelvi táborának támogatása
2012 – 2013. évi
Kért összeg (Ft)
Javasolt összeg (Ft)
50.000
50.000
50.000
Megjegyzés Támogatási szerződés alapján felhasználva
2. Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása Ebből: Magyar-Lengyel Baráti Kör támogatása: Karácsony, Farsang, Húsvét, Andrzejki, egyéb programok
400.000
150.000
Rendezvényekre felhasználva
850.000
Diadal úti Általános Iskola lengyel művészeti programjainak támogatása
400.000
200.000
Támogatási szerződés alapján felhasználva
Szent Kinga Kórus támogatása
50.000
50.000
Támogatási szerződés alapján felhasználva
50.000
50.000
Számla ellenében felhasználva
50.000
50.000
200.000
200.000
Számla ellenében felhasználva
300.000
100.000
Számla ellenében felhasználva
3. A kisebbségek nemzeti ünnepeik, történelmük jelentősebb évfordulóinak megünneplése Péceli út 228. sz. Lengyelkegyoszlop környezetének virágosítása
100.000
Wysocki Lengyel Hagyományőrző Légió támogatása 4. Kapcsolattartó rendezvények szervezése, lebonyolítása, más, hazai települések kisebbségeivel, az anyanyelvet beszélő országgal, országokkal
500.000
5. Könyvek megjelentése, havilapok beindítása -
e-book: Lengyel-magyar Elektronikus Enciklopédia és Szótár szerkesztése
Összesen:
100.000 100.000
1.600.000
50.000
Számla ellenében felhasználva
900.000
A fenti eredmények a Budapest Főváros XVII. kerület, Rákosmente Önkormányzata és a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat közötti szoros együttműködését tanúsítja.
45/157
2013. május 1-jétől – 2014. április 30.-ig tartó pályázat: A pályázat célja: A már korábban megkezdett programok folytatása. A Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Képviselő-testülete határozatában fogalmazta meg a pályázat feltételeit és azokat a feladatokat, amelyekre a kerületi nemzetiségi önkormányzatok pályázatot készíthetnek. A Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a pályázati határidőn belül pályázatát határidőben benyújtotta és meghozta a 28/2013. (III. 19.) LNÖ sz. határozatát arra vonatkozóan, hogy részt kíván venni a pályázaton. A pályázatban szereplő programok (kisebbségi ünnepek, kulturális programok, támogatások stb.) megvalósításához továbbra is a Magyar-Lengyel Baráti Kör nyújt támogatást. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2013. évben kiírásra kerülő, 2013. május 1. – 2014. április 30. közötti időszakra vonatkozó pályázat keretében a Budapest Főváros, XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat az alábbi előirányzati javaslatot teszi: Pályázati előirányzatok felhasználása:
A támogatási összeg célirányos felhasználására a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testületének határozata alapján, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármestere engedélyével kerülhet sor.
A Lengyel Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola részére elkülönítésre kerülő pályázati célelőirányzat az Iskola igazgatójával/igazgatónőjével megkötésre kerülő Támogatási szerződések alapján használható fel.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a pályázatban szereplő programok megvalósulása során azok támogatásához egyéb, más forrásból származó hozzájárulások felhasználását is tervezi: –
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat saját forrása (általános működési támogatás illetve feladatalapú állami támogatás);
–
Más anyagi hozzájárulásokból (pl. OLNÖ., Magyar-Lengyel Baráti Kör)
A pályázat készítésének figyelembe vett tényezők: 2013. május 1-jétől – 2014. április 30.-ig tartó pályázat pályázott összege: 2.000.000 Ft
46/157
2. táblázat
2013. május 1. – 2014. április 30. közötti időszakra vonatkozó pályázati igény
TÉMA 1. Hagyományőrző táborok – kerületi diák nyári nyelvi táborának támogatása
Kért összeg (Ft) 100.000
2. Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása Ebből: - Magyar-Lengyel Baráti Kör támogatása: Karácsony, Farsang, Húsvét, Andrzejki, egyéb programok - Diadal úti Általános Iskola lengyel művészeti programjainak támogatása - Szent Kinga Kórus támogatása
500.000
500.000
50.000
3. A kisebbségek nemzeti ünnepeik, történelmük jelentősebb évfordulóinak megünneplése o Péceli út 228. sz. Lengyel-kegyoszlop környezetének virágosítása
Wysocki Lengyel Hagyományőrző Légió támogatása
4. Kapcsolattartó rendezvények szervezése, lebonyolítása, más, hazai települések kisebbségeivel, az anyanyelvet beszélő országgal, országokkal
50.000 50.000
300.000
300.000 5. Könyvek megjelentése, havilapok beindítása - e-book: Lengyel-magyar Elektronikus Enciklopédia és Szótár szerkesztése
Összesen:
150.000
2.000.000
47/157
Javasolt összeg (Ft)
Megjegyzés Lengyel Nemzetiségi Nyelvoktató Iskolán keresztül A Csekovszky Árpád Művelődési házban működő civil szervezet támogatása. A Krosnói Járás művészeti csoportjainak fellépése. A Didal úti Általános Iskola művészeti csoportjának 2013. évi vendégszereplése a Kárpátaljai Vajdaságban. A Szent Adalbert Lengyel Kulturális Egyesületen keresztül A Budapest Főváros XVII. kerület, Péceli út 228. sz. alatt lévő Lengyel-kegyoszlop környezetének rendezése. A március 15-i rendezvény ünnepi díszőrségét adó lengyel szervezet támogatása (egyenruha, felszerelés) Krosnói Járással való kulturális kapcsolat, az Önkormányzat testvérkapcsoltán túlmenő programok támogatása. Magyar-Lengyel Baráti Kör 2013. májusi és szeptemberi külföldi látogatása LENGYEL-MAGYAR ELEKTRONIKUS ENCIKLOPÉDIA készítése, a www.leki17.hu honlapon történő megjelentetése.
Magyar-Lengyel Barátság Napja 2013. A TÉRkép a Duna Televízió minden hétköznap, a Híradó után jelentkező világmagazinja. Legyen szó akár a határon túli közösségek gondjairól, az életüket meghatározó sajátosságokról, a mindennapjainkat befolyásoló világpolitikai fordulatokról vagy éppen a külföldön nyaralók problémáiról, a TÉRképben megtalálja a válaszokat. Megmutatjuk, milyen problémák foglalkoztatják a magyar közösségeket, bemutatjuk a külföldön dolgozók, tanulók, katonák, diplomaták tapasztalatait és minden fontos kérdést Brüsszeltől, Székelykeresztúron át az afganisztáni Puli-Humriig…
A Magyar-Lengyel Barátság Nap aktuális programjairól. http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=755388&pid=279417
48/157
Lengyel-magyar barátság napja. A nagypolitika mellett a civil szervezetek és kulturális intézmények közötti együttműködés és a személyes tapasztalatok is erősítik a hagyományosan jó lengyel-magyar kapcsolatrendszert. A stúdióban Katarzyna Sitko, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója. http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=755396&pid=656970
49/157
Tarnów : Dzień Polsko-Węgierskiej Przyjaźni 23 marzec 2013
23 marca już po raz siódmy z udziałem prezydentów Polski i Węgier obchodzony jest Dzień PolskoWęgierskiej Przyjaźni, a tym razem centralne obchody tego dnia odbywają się w Tarnowie.
W obchodach uczestniczy również reprezentacja osiadłej na Węgrzech Polonii, przedstawiciele tut. samorządów narodowości polskiej wspólnie z węgierskimi samorządowcami i przedstawicielami miast partnerskich z obu krajów. Do Tarnowa licznie przybyli też reprezentanci polskich towarzystw przyjaciół Węgier. Prezydent RP Bronisław Komorowski i Prezydent Węgier János Áder odsłonili dziś w Tarnowie tablicę upamiętniającą "Dzień Przyjaźni Polsko-Węgierskiej" i postać gen. Józefa Bema w 165. rocznicę Wiosny Ludów. "W Dzień Przyjaźni Polsko-Węgierskiej Prezydent Rzeczypospolitej Bronisław Komorowski oraz Prezydent Węgier János Áder w obecności przedstawicieli obojga narodów w 165. rocznicę Wiosny Ludów uczcili pamięć gen. Józefa Bema" – głosi napis na tablicy, opatrzonej datą 23 marca 2013 roku i podpisanej przez "społeczeństwo Miasta Tarnowa". Następnie złożono wieńce przy Mauzoleum generała Bema. Prezydenci uczestniczyli też w odsłonięciu „Panoramy Siedmiogrodzkiej” – dzieła Styki będącego w sporej części w posiadaniu Tarnowskiego Muzeum Okręgowego. W Tarnowie odbyła się gala przyjaźni. Również w sobotę prezydenci spotkają się ze studentami hungarystyki w Krakowie. Szerzej o tej ważnej uroczystości można m.in. czytać na następujących stronach: www.tarnow.pl i www.prezydent.pl www.polonia.hu
50/157
Ma van a magyar-lengyel barátság napja Forrás: MTI | 2013. március 22. péntek 21:36 |
Idén hetedszer rendezik meg a magyar-lengyel barátság napját, amelynek eseményeit felváltva tartják a két országban. Az ünnep alkalmából Áder János köztársasági elnök március 22-23-án Lengyelországba látogat, s 23-án Krakkóban és Tarnówban részt vesz a magyar-lengyel barátság napjának ünnepi rendezvényein. Az ünnepnap előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, aznap Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben felavatta a magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. A két elnök aláírta a Győri nyilatkozat elnevezésű dokumentumot, s ugyanekkor tartották meg a magyarországi és lengyelországi testvérvárosok, települések találkozóját is. A találkozó után több szervezet és együttműködő önkormányzat javasolta a barátság napjának megrendezését. Az Európában példa nélkül álló kezdeményezésre az Országgyűlés 2007. március 12-én "a sok évszázados közös történelemre és a két nép barátságára, valamint számos síkon folyó együttműködésére való tekintettel" március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította. A lengyel szejm ugyanebből a megfontolásból néhány nappal később, 2007. március 16-i határozatában nyilvánította március 23-át a lengyel-magyar barátság napjává. 2007 óta ezt a napot évente felváltva ünneplik a két országban az államfők, valamint a testvérvárosok és a baráti társaságok képviselőinek jelenlétében. Első alkalommal, 2007-ben a lengyel kárpátaljai vajdaságban fekvő Przemysl, a rákövetkező évben Debrecen, 2009-ben a dél-lengyelországi Krosnó, 2010-ben Óbuda-Békásmegyer, 2011-ben a nagy-lengyelországi (Wielkopolska) vajdaság székvárosa, Poznan, 2012-ben pedig Ópusztaszer volt a barátsági nap házigazdája. A szoros magyar-lengyel kapcsolatok a középkorra nyúlnak vissza, a két uralkodóházat már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze. A 14. században, az Anjou-házi Nagy Lajos király idején perszonálunió fogta össze a két országot, Nagy Lajos király kisebbik lánya, Szent Hedvig Lengyelország védőszentje. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet, aki 1575 és 1586 között ült a lengyel trónon. II. Rákóczi Ferenc fejedelem lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, az 1848-1849-es magyar szabadságharc kiemelkedő tábornoka volt a lengyel szabadsághős, Bem József. 1920-ban Magyarország a csepeli Weiss Manfréd Művekben gyártott, 22 millió lövedéket tartalmazó szállítmánnyal segítette a lengyeleket a támadó szovjet-orosz Vörös Hadsereggel szemben, s amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont. Az 1956-os lengyelországi poznani felkelés, a lengyelek szabadságküzdelme iránti szolidaritás hangsúlyos szerepet játszott a magyar forradalom érlelődésében, 1956. október 23-án a Bem-szobornál rendeztek nagygyűlést, s a szobor azóta is minden évben '56-os megemlékezés helyszíne. A rendszerváltozás idején a lengyel Szolidaritás mozgalom szolgált példaképül a magyar ellenzéknek. A két közép-európai ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja, s 2011-ben Magyarország után az év második felében Varsó vette át az EU soros elnökségét. Az idei megemlékezés alkalmával Áder János államfő varsói tárgyalásai után 23-án Krakkóba utazik, tárgyal Jacek Majchrowski polgármesterrel és Jerzy Miller vajdával, majd találkozik a Jagelló Egyetem magyar tanszékének hallgatóival. Ezután Tarnówba, Bem József szülővárosába látogat a köztársasági elnök, s koszorút helyez el a tábornok mauzóleumánál, majd a lengyel elnökkel, Bronislaw Komorowskival együtt részt vesz a magyar-lengyel barátság napja alkalmából szervezett gálán és a két ország gazdasági fórumának megnyitóján. http://www.hirado.hu/Hirek/2013/03/22/14/Marcius_23_a_magyar_lengyel_baratsag_napja.aspx
51/157
Lengyel-magyar barátság: rögtönözték beszédeiket az államfők 2013. március 23. 17:43
A következő generációknak is őrizniük kell a lengyel-magyar barátság eszméjét – hangsúlyozta Áder János a dél-lengyelországi Tarnówban, Bem József szülővárosában szombaton, a magyarlengyel barátság napja alkalmából rendezett gálán. Az államfő beszédében Bem tábornokot a két nemzet közös hősének nevezte, hiszen küzdött a lengyel és a magyar szabadságért is. A két népnek ma már szerencsére nem kell harcolni a szabadságért, hiszen fontos szövetségi rendszerek egyenjogú tagjai – jegyezte meg. Hangsúlyozta azonban, hogy a lengyelek és a magyarok ezeréves barátságának fenntartása, az emlékek ápolása közös felelősség, amelyből a következő generációkra is hárul. Ezt szolgálja évről évre a két nép barátságának megünneplése is. A magyar és a lengyel törvényhozás 2007-ben nyilvánította a két nép közötti barátság napjává március 23-át; a rendezvényeket felváltva tartják a két országban. Bronislaw Komorowski lengyel elnök, hasonlóan Áder Jánoshoz, nem mondta el előre megírt beszédét. A két államfő ehelyett együtt ment fel a színpadra, és csak néhány mondatot rögtönzött. A lengyel elnök korábbi egri utazását idézte fel, mivel jövőre a hevesi megyeszékhely lesz az eseménysorozat házigazdája. A gálának otthont adó tarnówi színházépület előtt egyébként tucatnyi tüntető várta a lengyel államfőt, akik a magyar köztársasági elnöknek is üzentek. Egy lengyel zászlóra azt írták: „Áder János úr, tanítsa meg Komorowskinak, hogy mit jelent a hazaszeretet!” A nap folyamán a két köztársasági elnök Bem József tarnówi mauzóleumánál helyezett el koszorút. Az 1830-31es lengyel, majd az 1848-49-es magyar szabadságharcban is részt vevő altábornagy szarkofágját egy mesterséges tó közepén oszlopok emelik a magasba, mivel a püspöki kar nem járult hozzá, hogy a szabadságharc után Törökországba menekült, és ott a muzulmán hitre áttért Bem hamvait 1929-es hazaszállításakor eltemessék. Az államfők ezután részt vettek az Erdélyi Körkép részleteiből összeállított kiállítás megnyitóján. Az 1898-ban készült mű – Jan Styka, továbbá a Feszty-körkép készítésében is közreműködő Vágó Pál és Spányi Béla alkotása - az 1849 márciusában megvívott nagyszebeni csatát ábrázolja. Az erdélyi hadjárat befejező ütközetében a Bem József vezette magyar honvédsereg győzött az osztrák-orosz hadsereg felett. Az eredetileg 120 méter hosszú és 15 méter magas, monumentális körképet 1898-ban Budapesten állították ki, de 1907-ben Varsóba került, később kisebb jelenetekre szedték, darabjai elkallódtak. Bem szülővárosának múzeuma már húsz éve kutat utánuk. A kiállítás megnyitóján bejelentették, hogy a múzeum újabb két darabot vásárolt meg belőlük. http://mandiner.hu/cikk/20130323_lengyel_magyar_baratsag_rogtonoztek_beszedeiket_az_allamfok http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/166879/1/belfold/Ader_a_lengyelmagyar_baratsag_fontossagat_hangsulyozta
52/157
Magyar-Lengyel Barátság Napja a Bartók Zeneházban
Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és a Rákoshegyi Bartók Zeneház (1174 Bp. Hunyadi u. 50.) 2013. március 23-án, 16.00 órakor a Rákoshegyi Bartók Zeneházban tartotta a MagyarLengyel Barátság Napja nyitó ünnepségét. Szabó Katalin önkormányzati képviselő, a Rákoshegyi Közösségi Ház vezetője köszöntötte a megjelent vendégeket és emlékezett meg a magyar-lengyel történelmi kapcsolatokról. Buskó András, a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke ismertette a Magyar-Lengyel Barátság Napja történetét, megemlékezve arról, hogy 2006-ban avatták fel a MagyarLengyel Barátság Barátság emlékművét Győrben és 2008-ban II. János Pál pápa szobrát Rákoshegyen. A Chopin-koncert keretében Marcin Dominik Gluch lengyel zongoraművész és dr. Konrad Sutarski költő előadó estjére kerül sor Újvári Zoltán színművész és Bokor Jutta operaénekes közreműködésével. A program keretében többek között Chopin, Moniuszko és Gluch zongoraművei hangzottak el. Az ünnepi műsorra Szabó Gergely küngösi polgármester is megérkezett, aki családjával együtt később II. János Pál pápa szobrát is felkereste.
B. A. http://www.leki17.hu/images/2013/2013_03_23_24/2013_03_23.html http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2506:magyar-lengyel-baratsag-napjaa-bartok-zenehazban&catid=1:aktualis&Itemid=7
53/157
Dzień Polsko-Węgierskiej Przyjaźni w Domu Muzyki Bartóka 23 marzec 2013
23 marca w Domu Muzyki Bartóka Samorząd Rákosmente - XVII dzielnicy Budapesztu oraz Samorząd Narodowości Polskiej tej dzielnicy byli gospodarzami święta rozpoczynającego obchody Dnia PolskoWęgierskiej Przyjaźni.
Przybyłych gości powitała radna tej dzielnicy, dyrektor Domu Kultury w Rákoshegy pani Szabó Tiborné, która nawiązała do historii polsko-węgierskich kontaktów, a András Buskó przewodniczący SNP tej dzielnicy i wiceprzewodniczący OSP na Węgrzech przypomniał genezę powstania Dnia Polsko-Węgierskiej Przyjaźni, która sięga wydarzeń w Győr w 2006 roku, a także nawiązał do odsłoniętego w 2008 roku w Rákoshegy pomnika Jana Pawła II. Następnie odbył się koncert w wykonaniu polskiego pianisty Marcina Dominika Głucha, spotkanie poetyckie z Konradem Sutarskim, oraz występ węgierskich artystów Jutty Bokor i Zoltána Újvári ( na zdjęciu). Program swą obecnością zaszczycił również Gergely Szabó burmistrz Küngös wraz z rodziną miejscowoś ci zaprzyjaźnionej z XVII dz. (b. – np.AB, fot. AB) http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2507:dzie-polsko-wgierskiej-przyjaniw-domu-muzyki-bartoka&catid=5:aktualne&Itemid=17
54/157
Szentmise II. János Pál pápa szobránál A Magyar-Lengyel Barátság Nap alkalmából illetve Babusa János II. János Pál pápa szobra felszentelésének 5. évfordulója alkalmából ünnepi nagymisére került sor 2013. március 24-én, a Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz római katolikus templomban. Ezt követően ünnepi megemlékezés és koszorúzás II. János Pál pápa szobránál.
A szentmisét követően megemlékezést tartottak II. János Pál pápa szobránál. Riz Levente polgármester, országgyűlési képviselő a Magyar-Lengyel Barátság Napja alkalmából megemlékezett arról, hogy Rákosmente Önkormányzata és a Krosnói Járás közötti kialakult testvéri kapcsolat a két nemzet hagyományaira épül. A több száz éves kapcsolat jegyében gyümölcsöző együttműködés valósult meg. Megemlékezett II. János Pál pápa személyéről, magyarországi látogatásairól. Hangsúlyozta, hogy a jezsuita I. Ferenc pápa az ő hagyományait folytatja tovább a bencések jelmondata szerint, imádkozzál és dolgozzál. Buskó András, az országos lengyel önkormányzat elnökhelyettese, a kerületi lengyel nemzetiségi önkormányzat elnöke ünnepi megemlékezésében elmondta, hogy idén kettős ünnepet ülünk ezen a hétvégén: Egyrészt Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be. A katolikusoknál a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete. A keresztény kultúra országaiban ez kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült.
Másrészt most ünnepeljük a magyar és a lengyel nép barátságának állami ünnepét, a Magyar-Lengyel Barátság Napját. A magyar lengyel barátság több mint ezer éves. Ezen idő alatt látványos történelmi események, és egyszerű emberi kapcsolatok színesítették, fonták, és tették eltéphetetlenné a magyar-lengyel kapcsolatokat. A rendszerváltás idején, mintha kissé megfeledkeztünk volna egymásról. Ezt a hiányt pótolta egy civil kezdeményezés. A Magyar Lengyel Pilsudski Történelmi Társaság (elnök: Kollár János) 2005-ben kezdeményezte, a Magyar Lengyel Barátság Emlékmű (két monumentális tölgyfa, Tóth Dávid szobrászművész alkotása) megépítését, a Magyar Lengyel Barátság Nap megrendezését, a magyar- és lengyel testvérvárosok találkozóját Győr városában.
55/157
A nagyszabású terv közadományokból, és széles összefogásból valósult meg, 2006. március 24-én, a győri Bem téren, a Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László, és a Lengyel Köztársaság elnöke, Lech Kaczyński, közel negyven magyar és lengyel testvérváros küldöttsége jelenlétében, felavatták az emlékművet. Az avató ünnepségen a Pilsudski Történelmi Társaság (PTT) elnöke felolvasta a „Győri Nyilatkozat” szövegét. Ezzel egyetértettek a köztársasági elnökök. A Magyar Lengyel Pilsudski Történelmi Társaság elnökének hosszú és fáradtságos munkája eredményeként, a „Győri Nyilatkozat” szellemében, a magyar Parlament, a lengyel SEJM, március 23-át a magyar lengyel barátság napjává nyilvánította. A Magyar Lengyel Barátság Nap alap pillérei: 1. A civil kezdeményezés, a „Győri Nyilatkozat” szellemisége. 2. A magyar- és lengyel testvérvárosok, települések, találkozója. 3. A köztársasági elnökök fővédnöksége A Magyar-Lengyel Barátság Napot 2006-ban Győrben, 2007-ben Przemyślben, 2008-ban Debrecenben, 2009ben Krosnóban, 2010-ben Óbudán, 2011-ben Poznańban, 2012-ben Ópusztaszeren rendezték meg, idén pedig Tarnówban tartják.
A két ünnep méltó helyszíne kerületünkben ez a hely. 2008-ban, Magyar-Lengyel Barátság Napja alkalmából került felszentelésre Babusa János egészalakos II. János Pál pápa szobra itt, Rákoshegyen a Krosnói Járás delegációjának jelenlétében. Boldog II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává. Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a „létező” szocializmust és a kapitalizmust. Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen. Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápá”-nak. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté. A magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát.
II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon. Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén boldoggá avatta és ünnepét október 22. napjában jelölte meg.
56/157
Babusa János művészetének, törekvésének egyik jelentős állomása volt II. János Pál szobrának megalkotása. Babusa János szinte ezoterikus ráérzésekkel véste anyagba azt a személyiséget, aki egy elembertelenedett elanyagiasodott világban az emberi lét igaz értékeit testesítette meg. A monumentális alkotás annak az embernek az alakja, aki - kissé meggörnyedve is - láttatja azt a kiemelkedő, történelmet formáló személyiséget, aki az igen nehéz időkben képes volt a fél világot integrálni. A szobor ugyanakkor - briliáns eszközökkel megfogalmazva mintha magában hordozna egy sajátos várakozást is: száz- és százmilliók óhaját, hogy II. János Pált a szentek sorába emeljék.
A Rákosmente és a Krosnói Járás között szövődött baráti, testvéri kapcsolat a mai napig töretlenül fennmaradt, Babusa János pedig megalkotta a Budaörsön található Mindszenthy József bíboros szobrát is. Ravasz László portréját a Károli Gáspár Református Egyetemen helyezték el, IV. Károly szobrát pedig a Szent István Bazilikában állítják fel. IV. Károlyt egyébként II. János Pál pápa avatta boldoggá 2004. október 3-án a Vatikánban, a Szent Péter téren. Szentté avató eljárását megkezdték. B. A. http://www.leki17.hu/images/2013/2013_03_23_24/2013_03_24_viragvasarnap.html http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2509:szentmise-ii-janos-pal-papaszobranal&catid=1:aktualis&Itemid=7
Budapeszt: uroczystość przy pomniku Jana Pawła II 25 marzec 2013
24 marca, w Niedzię Palmową w XVII dzielnicy Budapesztu w kościele św. Teresy z Lisieux, przy którym znajduje siŁę wzniesiony pięć lat temu pomnik Jana Pawła II, odbyła się uroczysta msza święta, której inicjatorem był SNP tej dzielnicy, a między innymi swą obecnością zaszczycił ją burmistrz Levente Riz – poseł do Zgromadzenia Narodowego Węgier, delegacja powiatu krośnieńskiego z którym łączy tę dzielnicę umowa o partnerskiej współpracy oraz wiceprzewodniczący Ogólnokrajowego Samorządu Polskiego na Węgrzech András Buskó, który w swoim wystąpieniu m.in. nawiązał do tradycji Niedzieli Palmowej, genezy powstania w XVII dzielnicy pomnika Jana Pawła II oraz historii Dnia Polsko-Węgierskiej Przyjaźni. Szczegółowa informacja dotycząca tego ważnego wydarzenia znajduje się na węgierskiej wersji naszej strony.
http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2510:budapeszt-uroczysto-przypomniku-jana-pawa-ii&catid=5:aktualne&Itemid=17
57/157
Öt éve áll II. János Pál pápa szobra Rákoshegyen
A magyar-lengyel barátság napja alkalmából, március 24-én Rákoshegyen a Lisieux-i Szent Teréz templom melletti téren a szentmise után Boldog II. János Pál pápa szobránál ünnepi megemlékezést tartottak. Babusa János alkotását 2008-ban Erdő Péter bíboros avatta fel. Ünnepi beszédében Riz Levente polgármester, Rákosmente országgyűlési képviselője egy XIX. századi lengyel közíró szavait idézte: „Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futottak, összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek a léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.” Erre bizonyíték, hogy a két nemzet háborúkban, szabadságharcokban, mindig a másik segítségére volt, ahogyan ez napjaink küzdelmeiben is jelen van. A két nemzetet összekötötte II. János Pál pápa is, aki pápasága előtt is járt Magyarországon, pápaként 1991-ben és 1996-ban látogatott el hazánkba. Riz Levente beszéde után Buskó András a kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke szólt a jelenlévőkhöz. A megemlékezés házigazdája Szabó Tiborné rákoshegyi önkormányzati képviselő volt, az ünnepségen részt vett továbbá Horváth Tamás alpolgármester, Lukoczki Károly és Nótin Tamás önkormányzati képviselő is. http://www.rakosmente.hu/Hirek/Hir.aspx?NewsId=a84c6e31-7a6b-47ad-a60b76b68d0b2aa1&PrevUrl=/Default.aspx
58/157
Vecsey Koncert a Magyar-Lengyel Barátság Nap alkalmából Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és a Rákoshegyi Bartók Zeneház (1174 Bp. Hunyadi u. 50.) a Magyar-Lengyel Barátság Nap alkalmából illetve Babusa János II. János Pál pápa szobra felszentelésének 5. évfordulója alkalmából 2013. március 24-én, 16.00 órakor emlékkoncert tartott a Rákoshegyi Bartók Zeneházban. A vasárnap délutáni programban Bartók Béla zeneszerzőre és Vecsey Ferenc hegedűmész születésének 120 évfordulójára emlékezte. Az ünnepség előtt megkoszorúzták Bartók Béla szobrát, Ács József alkotását. Ezt követően Fohsz Tivadar alpolgármester mondott ünnepi beszédet.
Az ünnepség keretében a Liszt-Ferenc-díjas Szabadi Vilmos hegedűművész mutatta be műsorát: Vecsey Ferenc: Conte Passione, Réve, Menuett, Humoresque, Valse, Trieste, Chanson Trieste, A Toi, Caprice Fantastique. vecsei, böröllői és izsákfai Vecsey Ferenc (Budapest, 1893. március 23. – Róma, 1935. április 5.) a Vecsey család híres hegedűművésze. Atyja, Vecsey Lajos, majd 8 éves korától Hubay Jenő tanítványa, Berlinben Joachim Józsefnél tanult. 10 éves korában Berlinben lépett fel először, hangversenyútjai során bejárta Amerikát és Kelet-Ázsiát is. Elegáns játékmodorával, virtuóz készségével világhírt szerzett. Zeneműveket is írt: Magyar virtuóz szólódarabok hegedűre (Valse triste stb.); Sibelius neki dedikálta Hegedűversenyét e művet sikerre vitte 13 évesen, Hubay Jenő 3. hegedűversenyét a művésznek dedikálta. 42 éves korában elhunyt. A műsor további részében elhangzott Hubay: Mazurka Op. 45 valamint 5ik Csárdajelenet valamint felcsendült Bartók Gyermekeknek (6 Duó hegedűre és csellóra) Farkas Olívia Bartók 1. Rapszódia. Zongorán közreműködött. Iwasaki Yuka.
Szabadi Vilmos tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Halász Ferenc irányítása alatt 1983-ban fejezte be és egy évvel később, már ez intézmény legfiatalabb tanáraként tanított. Posztgraduális tanulmányait Ruggiero Ricci, Végh Sándor és Fenyves Lórántnál végezte. Ez után különböző versenyeken vett részt. 1982-ben a Magyar Rádió által rendezett Hegedűverseny győztese. 1983-ban „Hubay Jenő” Hegedűverseny első díjasa, illetve mindkét versenyen elnyerte a zsűri különdíjait is. 1985-ben, Finnországban harmadik lett a Jean Sibeliusról elnevezett nemzetközi hegedűversenyen.
59/157
Karrierje teljes egészében 1988-ban indult: a Royal Festival Hall Bartók Béla tiszteletére rendezett gálakoncertjén Bartók 2. hegedűversenyét játszotta Solti Györggyel, ezt a BBC és a Decca rögzítette, majd a Philips világszerte megjelentette. 1990-ben a londoni Royal Philharmonics Orchestra-val, 1992-ben a BBC Philharmonic zenekarral, majd az Ír Koncert Zenekarral lép fel. Október 22-én egyetlen magyar állampolgárként játszott – Msztiszláv Rosztropovics, Plácido Domingo, Kiri Te Kanawa és Jeffray Tate társaságában – Solti György 80-ik születésnapi koncertjén a Buckingham-palotában, a teljes Brit Uralkodóház jelenlétében. 1995-ben a Spanyol uralkodóház Stradivari hegedűjén játszott. Ugyanebben az évben, mint művészeti vezető, megalapította a nyaranta megrendezett Kastély Kamara Koncertek hangversenysorozatot. 1996-ban a HUNGAROTON Classic – egyetlen magyar hegedűművészként – exkluzív szerződést kötött vele. Amúgy eddig 29 CD/LP/CDV jelent meg nevével fémjelezve. 1999-ben megalakította a Wiener Belvedere Trio kamaraegyüttesét. Az elmúlt évek folyamán számtalan mesterkurzust adott világszerte.
A Rákoshegyen megrendezett Magyar-Lengyel Barátság Napja fővédnöke Buskó András a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke volt. Támogató: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat, Szabó Tiborné képviselő asszony. B. A. http://www.leki17.hu/images/2013/2013_03_23_24/2013_03_24_vecsey_koncert.html http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2512:budapest-vecsey-koncert-a-magyar-lengyel-baratsag-napalkalmabol&catid=1:aktualis&Itemid=7
Budapeszt: Koncert w XVII dzielnicy 25 marzec 2013
24 marca SNP XVII dzielnicy Budapesztu był gospodarzem koncertu muzyki Vecseyego, który odbył się w Domu Muzyki Bartóka w Rákoshegy. Koncertem tym zakończono peszteńskie obchody Dnia PolskoWęgierskiej Przyjaźni. Szerzej o koncercie piszemy na węgierskiej wersji naszej strony.
http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2513:budapeszt-koncert-w-xviidzielnicy&catid=5:aktualne&Itemid=17
60/157
Magyar-Lengyel barátság Napja a Rákosmente TV-ben
61/157
62/157
http://www.rakosmentetv.hu/video/magyar-lengyel-baratsag-napi-unnepsegsorozat
63/157
http://www.rakosmentetv.hu/video/szobeszed-magyar-lengyel-baratsag-napja
A Katyńi Áldozatok Emléknapja Buskó András: tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy 2013. április 13.-án, a Katyńi Áldozatok Emléknapján megemlékezéseket tartottak Magyarországon. Az ünnepi megemlékezés Andrzej Kunert miniszter úr, a Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács vezetője, a lengyel nagykövet, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Tarlós István főpolgármester és Bús Balázs III. kerületi polgármester részvételével, 2013. április 13-án 11 órakor kezdődött az Óbudai (Budapest, III.) katinyi mártírok emlékművénél. Este Szilasi Alex zongoraművész Chopin-koncertet adott az Óbudai Társaskörben, a Duna Televízió pedig Andrzej Wajda Katyń című filmjét vetítette. * Megemlékezés a Katyni Áldozatok Emléknapja alkalmából Az önkormányzat és a kerületi lengyel nemzetiségi önkormányzat szombaton koszorúzással egybekötött megemlékezést tart a Katyni Áldozatok Emléknapja alkalmából a Katyni mártírok parkjában.
A megemlékezés időpontja és helyszíne: 2013. április 13-án, 11 órai kezdettel a Katinyi mártírok parkjában található emlékmű (Budapest III., Katinyi mártírok parkja)
64/157
Ünnepi beszédet mond: Andrzej Krzysztof Kunert, a Lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács minisztere és Hende Csaba honvédelmi miniszter A megemlékezésre szeretettel várjuk! Wesolowski Korinna, a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke Bús Balázs polgármester Az ünnepségen megjelent Buskó András, az Országos Lengyel Önkormányzat elnökhelyettese, Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is.
65/157
Megemlékezések a katyni mészárlás áldozataira A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a a Katyńi Bűntény Áldozatainak Emléknapja. 2013. április 13-án, szombaton, a katyni áldozatok emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen arra a csaknem 22 ezer lengyel áldozatra emlékeztek, akiket 1940ben hurcoltak a Szovjetunióba, majd Sztálin parancsára a Katyńhoz közeli erdőben kivégeztek, és tömegsírba temettek. Ami 1940-ben Katyńban és azután Közép-Európában történt, az minden európai polgár és nemzet közös története, amelyek megmutatják a létező szocializmus valódi mivoltát - mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a katyni áldozatok emléknapja alkalmából rendezett szombati megemlékezésen Budapesten.
Ami ott történt, az "néhány lelkét vesztett hatalomtechnikus racionálisnak látszó, ugyanakkor végtelen kegyetlen döntése volt, amit végletesen elembertelenedett gyilkosok hajtottak végre" - mondta. Egy nemzetet akartak meggyilkolni, mindazokat, akik ellenálltak a társadalom bolsevik típusú átalakításának. Elmondta, a katyni mészárlás emlékére létrehozott parkban emlékeznünk kell, hogy tudjuk: Közép-Európában összetartozunk, mert közös a múltunk, a sorsunk, az érdekeink, az életünk. "Emlékeznünk kell, hogy tudjuk és értsük, milyen fontos, milyen nagy kincs a lengyel-magyar barátság" - fogalmazott Vargha Tamás.
66/157
Oberfrank Pál színművész, az ünnepség narrátora elmondta: Budapest az első főváros KözépEurópában, ahol 2010-ben a katyni vérengzésként elhíresült tömeggyilkosság mementójaként emlékparkot létesítettek.
Andrzej Krzysztof Kunert, a Lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács minisztere beszédében felidézte a katyni mártírok parkjának történetét, amelynek ötletgazdája Tarlós István, Óbuda korábbi polgármestere, jelenlegi főpolgármester volt. Elmondta: ez a magyarok és lengyelek számára különleges hely, és a két nép barátságát jelképezi.
A megemlékezésen részt vett és az emlékműnél koszorút helyezett el többek között a HM parlamenti államtitkára és a lengyel miniszter mellett Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, György István és Csomós Miklós főpolgármesterhelyettesek, Bús Balázs, Óbuda polgármestere, több országgyűlési képviselő, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúság Mozgalom tagjai is. *
67/157
Az esti program keretében a Katyni Mártírok terén gyertyagyújtást szervezett az ÓbudaBékásmegyer Budapest Főváros III. kerületi Lengyel Nemzetiségi önkormányzat. Weselowski Korinna elnök köszöntötte a megjelenteket, majd a Varsó Bemowo kerület delegációjával közösen meggyújtották az emlékezés mécseseit. Ezt követően az Óbudai Társaskörben dr. Latorcai János gépészmérnök, KNDP politikus, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke mondott emlékbeszédet.
A katyńi vérengzés néven ismert tömeggyilkosságot a SZK(b)P Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1940. március 5-én hozott döntését végrehajtva követték el a Belügyi Népbiztosság (NKVD) egységei a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztek ellen. Az áldozatok számát a különböző becslések 15 000 és 22 000 fő közé teszik. A számszerű adatokat itt és később főként az Ośrodka KARTA – Indeks represjonowanych című kiadvány alapján közöljük, melyet 2002-ben adtak ki Stanisław Ciesielski, Wojciech Materski és Andrzej Paczkowski professzorok szerkesztésében – e kiadvány adatai eltérnek a más kiadványokban megjelentektől. A gyilkosságok áldozatait a Szmolenszk melletti Katinyban, a Tver melletti Mednojében és a ma Harkov elővárosát képező Pjatyihatka erdeiben tömegsírokban hantolták el. Mind a gyilkosságokat, mind pedig az áldozatok eltüntetését nagy titokban végezték, de a németek már 1943-ban felfedezték az első tömegsírokat a Harmadik Birodalom által megszállt területeken, Katiny erdeiben. (A több helyszínen végrehajtott tömeggyilkosság ezért kapta a nevét Katinyról.) Szintén ehhez az eseményhez kapcsolják annak a 7000 személynek a meggyilkolását, akiket az oroszok Nyugat-Fehéroroszország és Nyugat-Ukrajna börtöneiben tartottak fogva hadifogolystátusz nélkül, jóllehet közel 1000 lengyel tiszt is volt köztük. A vérengzéseknek magyar áldozata is volt, Korompay Emánuel tartalékos százados, a Varsói Egyetem magyar lektora.
68/157
A magyar Történeti Hivatal lengyel megfelelője, az ügyészségi hatáskörrel is rendelkező Nemzeti Emlékezet Intézete – Lengyel Nemzet Ellen Elkövetett Hitlerista és Szovjet Bűncselekményeket Kivizsgáló Főbizottság (Instytut Pamięci Narodowej – Główna Komisja Badania Zbrodni Hitlerowskich i Sowieckich Przeciwko Narodowi Polskiemu) megállapításai szerint tömeges jellegük, valamint osztály és nemzeti hovatartozáson alapuló ideológiai motivációjuk miatt ezek a gyilkosságok népirtásnak (emberiség elleni bűntettnek) minősülnek – ezt ugyanakkor Oroszország visszautasítja. Ennek az az oka, hogy a meggyilkolt áldozatok családtagjai kártérítést követelhetnének az orosz államtól, valamint népirtás esetén az elkövetőket nem lehet elévülés címén felmenteni. * Az est zárásaként Szilasi Alex zongoraművész tartott Chopin-koncertet, melynek keretében elhangzott Asz-dúr mazurka op. 50/2, h-moll mazurka op. 33/4, F-dúr noktürn op. 15/1, fiszmoll polonéz op. 44., b-moll szonáta op. 35.
69/157
Szilasi Alex 2004 óta az MTA dísztermében az Akadémiai Klub Egyesülettel közös szervezésben évi négy hangversenyen mutatja be a romantika zongorairodalmának mesterdarabjait, köztük 2005 és 2010 között Frédéric Chopin teljes életművét. Tevékenyen részt vesz Chopin életművének népszerűsítésében, szerkesztője és közreadója több idegen nyelven megjelent Chopin életrajz magyar kiadásának. 2010-ben megkapta a lengyel "Chopin 2010" Évfordulós Bizottság „Chopin útlevelét”. 2011-ben a Lengyel Köztársaság Kulturális Örökség minisztere a Lengyel Kulturáért Érdemrendet adományozta a művésznek a Chopin bicentenáriumi év során végzett művészeti teljesítményéért és a lengyel kultúra külföldi népszerűsítéséért tett erőfeszítéseiért. A budapesti Művészetek Palotája megnyitását követően 2005. április 28-án Chopin-PleyelSzilasi című zenekari estjével elsők között adott hangversenyt az új koncertteremben. Ekkor indította útnak a 2010-es Chopin-bicentenáriumra készülő nemzetközi rendezvénysorozatát, melynek része Chopin életművének hangzó rögzítése Pleyel zongorákon, illetve kotta első kiadásainak fakszimile megjelentetése a francia Éditions Fuzeau együttműködésével. 2011-től a varsói Chopin Intézettel együttműködve folytatja zenetörténeti kutatásait, hangfelvételek készítésével, Chopin korabeli zongorák felkutatásával és hangzásuk hiteleshez közelálló bemutatásával. http://www.leki17.hu/images/2013/2013_04_13/2013_04_13.html
Nincs elveszve Lengyelország Katyn története, a lengyel nemzet története – hangsúlyozta Vargha Tamás Budapesten április 13án.
A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a katyni vérengzés áldozatainak emlékére tartott megemlékezésen vett részt. Arra a több mint húszezer lengyel tisztre emlékeztek, akiket a szovjet hatóságok Sztálin parancsára gyilkoltak meg a második világháborúban. „A 21. század elejéről szemlélve érthetetlen mindaz, ami abban a távoli erdőben megtörtént” – fogalmazott Vargha Tamás államtitkár, kiemelve annak az ,,ordas” eszmének a kegyetlenségét, amely egy szabad nemzet vezetőivel akart végezni Katyn erdeiben. Az államtitkár rámutatott: Lengyelország mégsem veszett el, hiszen mindaz, ami a pisztolylövések és a sűrű erdő után következett, az is a lengyel szabadság története, amihez az igazság keresése, a hallgatás falainak áttörése, a tények feltárása, a nemzeti emlékezet lángjainak fellobbanása párosult.
70/157
Prof. dr. Andrzej Krisztof Kunert, a Lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács főtitkára beszédében úgy fogalmazott: a magyarokat és a lengyeleket mindig is egy különleges kapocs kötötte és köti össze. Felidézte az emlékmű létrehozásának körülményeit, majd kiemelte: Budapest az első főváros Európában, ahol emlékparkot létesítettek a lengyel áldozatok emlékére. A megemlékezés végén a résztvevők az áldozatok emlékművénél elhelyezték az emlékezés koszorúit. Egyszerre emelték tisztelgésre fegyvereiket a lengyel-magyar díszőrség katonái. Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária http://www.honvedelem.hu/cikk/37467_nincs_elveszve_lengyelorszag * Budapeszt: Pamięci Ofiar Zbrodni Katyńskiej 13 kwietnia 2013 roku Samorząd Óbudy ( III dzielnica Budapesztu) wespół z Samorządem Narodowości Polskiej tej dzielnicy byli gospodarzami cyklu spotkań zorganizowanych z okazji Dnia Pamięci Ofiar Zbrodni Katyńskiej.
W godzinach przedpołudniowych odbyła się uroczystość przy pomniku Męczenników Katynia, którą licznie zaszczycili węgierscy parlamentarzyści, przedstawiciele elit politycznych Węgier, władz miasta Budapesztu, obecny był Ambasador RP na Węgrzech Roman Kowalski, przewodnicząca Ogólnokrajowego Samorządu Polskiego dr Csúcs Lászlóné Halina, samorządowcy z III dzielnicy z Balázsem Búsem burmistrzem tej dzielnicy na czele, a także goście z warszawskiego Bemowa -
71/157
miasta partnerskiego Óbudy z jej burmistrzem Jarosławem Dąbrowskim. Przedstawiciele tut. organizacji polonijnych, węgierskich partii politycznych i węgierskich organizacji społecznych. Z Warszawy przyjechał sekretarz Rady Ochrony Pamięci Walk i Męczeństwa Andrzej Krzysztof Kunert, który w swym wystąpieniu m.in. powiedział: " Powstały w 2011 r. Pomnik Katyński nie był pierwszym upamiętnieniem ofiar Zbrodni Katyńskiej w stolicy Węgier. 28 marca 2008 r. Rada Miasta Budapeszt przyjęła uchwałę o nadaniu skwerowi w III Dzielnicy (Budapeszt-Óbuda) obok Gimnazjum Árpáda nazwy Park Męczenników Katynia. Uroczystego nadania tej nazwy, połączonego z odsłonięciem tablicy pamiątkowej (pomysł Rady Ochrony Pamięci Walk i Męczeństwa) na ścianie wspomnianego Gimnazjum, dokonano 29 października 2008 r., w dniu konferencji poświęconej Zbrodni Katyńskiej, w której udział wzięli m.in. Anne Applebaum, Aleksander Gurjanow i ś.p. Andrzej Przewoźnik, mój poprzednik na stanowisku sekretarza Rady Ochrony Pamięci Walk i Męczeństwa. To on w tym samym dniu otworzył w Muzeum Domu Terroru wystawę Rady Ochrony Pamięci Walk i Męczeństwa, poświęconą Zbrodni Katyńskiej. Dodam, iż prezentacja tej wystawy w Budapeszcie miała miejsce na długo przed jej odsłonięciem w Warszawie (12 kwietnia 2010 r., dwa dni po śmierci Andrzeja Przewoźnika w katastrofie smoleńskiej). Wystawa prezentowana jest do dzisiaj w innych miastach węgierskich.(...) Tydzień temu, 4 kwietnia miałem wielki honor wraz z Prezydentem Katowic Panem Piotrem Uszokiem odsłonić piękny pomnik nad mogiłą 29 żołnierzy węgierskich, którzy w styczniu 1945 r. oddali się do niewoli żołnierzom Armii Czerwonej i zostali przez nich zamordowani. Pomyślałem wówczas, że bardzo chciałbym przy Pomniku Katyńskim w Budapeszcie móc przypomnieć choćby kilku niezawodnych węgierskich przyjaciół: tych, którzy się o pomoc dla Polski upominali; tych, którzy Polsce i Polakom pomagali; tych, którzy za Polskę zginęli; tych, dzięki którym na Węgrzech żywa jest pamięć o polskich ofiarach. Jestem wdzięczny za danie mi takiej możliwości". Uroczystość swą obecnością zaszczycił także sekretarz stanu ds. parlamentarnych w MON Węgier Tamás Vargha, który podkreślił, że: "To wszystko co się wydarzyło w Katyniu w 1940 roku i potem tu w Europie Środkowej jest naszą wspólną historią. Wspólną, jak historia każdego narodu, który doświadczył prawdziwego oblicza istniejącego socjalizmu. Historia Katynia jest historią każdego obywatela Europy i każdego prawego człowieka, który nie chce zapomnieć tego wszystkiego co musiała przeżyć ludzkość w tym bezbożnym XX wieku. Musimy pamiętać te straszne czasy. Musimy pamiętać by zrozumieć co znaczy wojna, co znaczy represja totalnej dyktatury. Musimy pamiętać, co to znaczy, dla narodów Europy starających się iśc drogą pokoju i współpracy i wolności. Musimy pamiętać, żebyśmy i my sami mogli odpowiedzieć na te wielkie pytania, które stawia przed nami pamięć o Katyniu, a wraz z nią ten oto park pamięci. Musimy pamiętać, abyśmy wiedzieli: iż my tu w Europie Środkowej jesteśmy wzajemnie przynależni sobie . Należymy do siebie, bo mamy wspólną przeszłość i wspólny los, wspólne są nasze interesy i wspólne jest nasze życie. Musimy o tym pamiętać, byśmy wiedzieli i rozumieli, jak ważnym wielkim skarbem jest przjaźń polsko-węgierska. My Węgrzy też musimy pamiętać, by nigdy nie zapomnieć co znaczą dla nas słowa: "Jeszcze Polska nie zginęła!". Następnie proboszcz Polskiej Parafii Personalnej na Węgrzech ks. Karol Kozłowski SChr. wygłosił słowa modlitwy i odbyła się ceremonia składania wieńców, a całości towarzyszyła asysta kompanii honorowej Wojska Węgierskiego, Reprezentacyjna Orkiestra WW i przedstawiciele Stowarzyszenia Rekonstrukcji Historycznej Legionu Polskiego na Węgrzech. W godzinach wieczornych zapalono znicze przy pomniku Męczenników Katynia, a w sali paradnej Miłośników Óbudy odbył się koncert w wykonaniu wybitnego węgierskiego pianisty, oddanego przyjaciela Polaków Alexa Szilasiego i okolicznościowe przyjęcie. (b.)
http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2564:budapesztpamici-ofiar-zbrodni-katyskiej&catid=5:aktualne&Itemid=17 Az ünnepségen megjelent Buskó András, az Országos Lengyel Önkormányzat elnökhelyettese, Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is.
72/157
BEM, AKI NEM ISMERTE A REMÉNYTELENSÉGET 2013. április 18-án került sor Kovács István történész „BEM, AKI NEM ISMERTE A REMÉNYTELENSÉGET” című előadására a Honvéd Kulturális Központban, a Magyar Hősök Arcképcsarnoka Egyesület előadás-sorozatának III. előadásaként. * Kovács István költő, polonista, történész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, akit nemrég a krakkói Lengyel Művészeti és Tudományos Akadémia tagjai közé választották. Gazdag tudományos életművében kitüntetett helyet foglalnak el a lengyel történelmet és a lengyel–magyar kapcsolatokat vizsgáló kutatások. Több könyvben és számtalan publikációban kutatta és dolgozta fel a két nép 19–20. századi kapcsolódási pontjait, mint például a Lengyelek a magyar szabadságharcban, illetve A szabadságharc ismeretlen lengyel hősei. Kovács István műfordítói munkásságával is sokat tett a lengyel irodalom és kultúra magyarországi megismertetésében. Kultúrdiplomataként is a két nép és kultúra kölcsönös megismerését szolgálta. 1990–94 között a varsói nagykövetség kulturális tanácsosa, majd krakkói főkonzul (1994–95, 1999–2003).
Kovács István előadásában elmondta, hogy Józef Zachariasz Bem (magyarosan Bem József), a székelyek Bem apója (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel és magyar honvéd altábornagy ismertségét a magyar szabadságharcban kifejtett tevékenységéért szerezte meg. Bevezetőjében ismertette, hogy Lengyelországot szomszédai három alkalommal osztották fel. 1772-ben a szomszédai elvették az ország területének nagyobb részét, a megmaradt csonka ország reformokkal kísérletezett. 1793-ban megszűnt a független Lengyelország, felosztotta egymás között Oroszország, Poroszország és Ausztria. 1795-ben újraosztották egymás között a lengyel területeket. A napóleoni háborúk után létrehozták a Varsói Nagyhercegséget. Ez az állam francia érdekeket szolgált. Az 1815-ös bécsi kongresszuson kialakítottak egy Lengyel Királyságot, amelynek királya az orosz cár lett. Az úgynevezett Kongresszusi Lengyelországnak liberális alkotmánya volt, azonban az Orosz Birodalom de facto annektálta az országot. Az ismétlődő lengyel felkeléseket leverték. A 19. század vége felé már az oroszosítást kellett elszenvedniük a lengyeleknek. Ekkor az osztrák uralom alatt álló terület, a Galíciai Királyság és Krakkó vált a lengyel kultúra menhelyévé. A porosz, majd német kézen lévő területek részesedtek Németország gazdasági fellendülésében, de ez együtt járt a lengyel nyelv használatának visszaszorulásával. Kovács István előadása szerint a cseh eredetű lengyel nemesi családba született Józef Bem tanulmányait Krakkóban, majd 1809-től a varsói Tüzér és Műszaki Iskolában folytatta. Napóleon francia császár 1812-es oroszországi hadjáratában tüzérhadnagyként vett részt. Danzig (Gdańsk) védelméért francia Becsületrenddel tüntették ki. 1815-ben belépett az orosz fennhatóság alatt álló Lengyel Főkormányzóság hadseregébe. Tüzérszázadosként igyekezett elsajátítani kora műszaki ismereteit, 1819-ben a varsói tüzériskola tanára lett. A kor rakétafegyverének számító röppentyűk tökéletesítésével is foglalkozott. Nyíltsága kemény büntetésekhez vezetett, míg I. Sándor cár halála után az orosz-lengyel szolgálatot végül elhagyhatta. Részt vett az 1830–31-es lengyel szabadságharcban. 1831 elején, őrnagyként, egy lovasüteg parancsnoka lett. Az ostrołękai csatában tíz ágyú összpontosított tüzével szinte az egész támadó orosz hadsereget feltartóztatta, időt nyerve a lengyel hadtest újrarendeződésére, de a vereséget így sem sikerült elkerülni. Jan Skrzynecki tábornok még a csatatéren ezredessé léptette elő. Két hónappal később már tábornok volt, neve nemzetközileg is ismertté vált. A lengyel szabadságharc bukása után Párizsba emigrált, ahol megírta emlékiratait A lengyelországi nemzeti felkelésről címmel.
73/157
1848 szeptemberében egy lengyel–horvát légió felállításának tervével Magyarországra akart utazni, de az október 6-ai forradalom Bécsben érte. Wenzel Messenhauser rábeszélésére vállalta a forradalom fegyveres erőinek főparancsnokságát. A város eleste után álruhában Magyarországra szökött. November 3-án jelentkezett szolgálattételre Kossuth Lajosnál, aki – mivel szabad parancsnoki poszt akkor nem volt – a Nagyszombaton állomásozó Guyon Richárd dandárához rendelte tanácsadóként, nemsoká azonban visszatért Pestre, ahol ekkor már Wysocki József irányításával folyt a lengyel légió megszervezése. Bem még párizsi emigrációja során került ellenséges viszonyba a Lengyel Demokrata Társaság tagjaival, ezért a lengyel légió tagjai is ellenségesen fogadták. Az ellentét odáig mélyült, hogy egy lengyel önkéntes (Franciszek Ksawery Kolodziejski) merényletet kísérelt meg Bem ellen. Az indulatos vitákkal járó ellentétet Kossuth úgy próbálta feloldani, hogy a feleket elvezényelte a fővárosból. Kovács István előadásában ezután rátért az erdélyi eseményekre. Erdélyben Berzenczey László kormánybiztos 1848. október 16-ára összehívta az agyagfalvi székely nemzetgyűlést. A kormánybiztos hívására 60 000 fegyveres székely gyűlt össze. A népgyűlés hitet tett a forradalom és a jobbágyfelszabadítás, valamint a románokkal és a szászokkal való együttműködés mellett. A székely csapatok azonban több kisebb győzelem után Gedeon császári tábornoktól vereséget szenvedtek, és seregük szétoszlott. Novemberre Erdély, és egyben Székelyföld nagy részét megszállták a császári hadak. Csupán Háromszék állt ellen november végén is, lekötve ezzel a császári hadak jelentős részét. A székelyek ellenállását Háromszéken Gál Sándor ezredes, Berde Mózes kormánybiztos és Gábor Áron vezette. Háromszék ellenállása, lehetővé tette, hogy a végveszélybe került 1848– 49-es forradalom és szabadságharc tovább folytatódjon. Kovács István elmondta, hogy Bem altábornagy határozott intézkedéseivel rövid idő alatt újrarendezte a szétzilált, Erdélyből szinte teljesen kiszorult – a csucsai szorosnál álló – erdélyi hadsereget (tavasztól VI. honvéd hadtest) –, majd Puchner tábornok, erdélyi főhadparancsnok támadását visszaverve ellentámadásba ment át, és gyors hadmozdulatokkal karácsonykor elfoglalta Kolozsvárt. Ezzel kelet felől biztosította az Alföldet, és lehetővé tette, hogy Windisch-Grätz támadása elől a kormány Pestről Debrecenbe helyezhesse át székhelyét. Januárban Karl Urban ezredes csapatait üldözve betört Bukovinába, majd felszabadította Székelyföldet, ahol kiegészítette haderőit. Ezt követően, egy váratlan mozzanattal Puchner háta mögé került és elfoglalta Nagyszebent. Miután Puchner kérésére a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok Lüders vezetésévél – jóval Paszkevics hadműveleteinek megkezdése előtt – benyomultak Erdélybe és bekerítés fenyegette, a vízaknai és a dévai csatákban február 4. és 8. között áttörte a kialakuló gyűrűt. Már február 9-én ismét támadásba ment át, Piskinél legyőzte az egyesült osztrák–orosz haderőt, és ismét Székelyföldre vonult. A Piskinél vívott csatában és a győzelemben, akárcsak Szeben városa bevételében, döntő szerep hárult a Gál Sándor ezredes által, az első székely határőrezredből a Bem táborába vezényelt három csíki zászlóaljnak. Ezt követően az orosz és osztrák csapatok elhagyták Erdélyt, Bem pedig elfoglalta Brassót. A második orosz beavatkozás után Bem kezdetben sikerrel lassította Alekszandr Lüders és Magnus Grotenhjelm csapatainak előrenyomulását, még Moldvába is betört, hogy ott felkelést robbantson ki. Visszatérve, július 31-én azonban a segesvári csatában vereséget szenvedett, hadserege teljesen szétzilálódott. Erdély elvesztése után Aradon találkozott Kossuthtal, aki – miután Görgeyben nem bízott, Dembinszky pedig ismételten bebizonyította alkalmatlanságát – a magyar csapatok főparancsnokává nevezte ki. Augusztus 9-én azonban Temesvárnál csapatait Haynau táborszernagy csapatai teljesen szétverték. A csatában egy ágyúgolyótól megbokrosodott lova levetette a hátáról, a balesetben eltört a kulcscsontja. Bem sokat tett a magyar–román megbékélésért, az irreguláris csapatok kölcsönös bosszúhadjáratait azonban nem sikerült megelőznie. 1849 tavaszán megállapodott az addig az osztrákokat támogató, legjelentősebb román felkelővezérrel, Avram Iancuval, hogy a román felkelők nem harcolnak tovább a magyar honvédsereg ellen. A
74/157
megállapodást azonban Hatvani Imre szabadcsapatának egy rosszul időzített akciója miatt a románok felrúgták. Vezérkari főnöke Czetz János tábornok, egyik segédtisztje pedig őrnagyi rendfokozattal Petőfi volt.
Kovács István a befejező részben ismertette, hogy 1849 augusztusában Bem József Törökországba menekült. Az orosz kormány a menekültek kiadását követelte Isztambultól, amire a köztük kötött legutolsó békeszerződés miatt az Oszmán Birodalom kötelezettséget vállalt - kivéve, ha a menekült áttért a mohamedán hitre. A krími háború kitörése előtt, 1850-ben hunyt el. Hamvai Tarnówban találhatók egy parkban lévő tó felett elhelyezett szarkofágban.
A rendezvényen megjelent Buskó András, a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is.
2013. április 27. – A FÖLD NAPJA RÁKOSLIGETEN
A rendezvényen megjelent Buskó András elnök is, egyben a Varangy Akciócsoport titkára is.
75/157
2013. április 30. – Testületi ülés 1./ Nemzetiségi pályázattal kapcsolatos ügyek (szóbeli előterjesztés) Előadó: Buskó András elnök Buskó András: tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Alpolgármestere a 76/2013/04.18. számú, „Javaslat a nemzetiségi önkormányzatok támogatására” tárgyú, rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztésében javaslatot tett a nemzetiségi önkormányzatok támogatására. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 123/2013. (IV. 25.) határozatában úgy döntött, hogy a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat részére 900.000 Ft összegű támogatást nyújt a határozat 1. sz. mellékletében felsorolt pályázati célok megvalósítására, az ott megjelölt bontásban. Ennek megfelelően:
1. táblázat Kért összeg Javasolt összeg Ft
Téma 1.
Hagyományőrző táborok - kerületi diák nyári nyelvi táborának támogatása
2/A Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása. Magyar Lengyel Baráti Kör (Karácsony, Farsang, Húsvét, Andrzejki és egyéb programok) 2/B Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása: Diadal úti Általános Iskola lengyel művészeti programjainak támogatása 2/C Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása: Szent Kinga Kórus támogatása 3/A. A kisebbségek ünnepeinek, történelmük jelentősebb évfordulóinak megünneplése. Péceli út 228. sz. lengyel-kegyoszlop környezetének virágosítása 3/B. A kisebbségek ünnepeinek, történelmük jelentősebb évfordulóinak megünneplése. Wysocki Lengyel Hagyományőrző Légió támogatása 4/A. Kapcsolattartó rendezvények szervezése, lebonyolítása más hazai települések kisebbségeivel, az anyanyelvet beszélő országgal, országokkal: Krosnói Járással való kulturális kapcsolat, programok támogatása 4/B Kapcsolattartó rendezvények szervezése, lebonyolítása más hazai települések kisebbségeivel, az anyanyelvet beszélő országgal, országokkal: Magyar-Lengyel Baráti Kör 2013. májusi és szeptemberi külföldi látogatása Könyvek megjelentetése, havilapok beindítása. E5. book: lengyel-magyar elektronikus enciklopédia és szótár szerkesztése
Mindösszesen
100000
500000
500000
%
100000 100
150000
A 4/A. pont figyelembe 30 vételével
200000
Az 1. pont figyelembe 40 vételével
50000
50000 100
50000
50000 100
50000
50000 100
300000
300000 100
300000
0
0
150000
0
0
2000000
Megjegyzés
900000 45
Buskó András: felteszi szavazásra, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete nevében a 2013. évben a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat részére nyújtott támogatásért köszönetét fejezi ki Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete felé. A Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat részére nyújtott 900.000 Ft összegű támogatás célnak megfelelő felhasználása érdekében a további szükséges intézkedések megtétele szükséges.
76/157
Buskó András: tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi támogatásokat nyújtja a kerületben lévő nemzetiségi önkormányzatok részére: Kért összeg Nemzetiség Lengyel Roma Román Szlovák Német Örmény Bolgár Ruszin
Javasolt Ft 2000000 1450000 700000 3953000 2655500 350000 1000000 840000
% 900000 700000 200000 1120000 2080000 200000 200000 200000
45 48 29 28 78 57 20 24
3 4 5 2 1 5 5 5
Buskó András: felteszi szavazásra, mely szerint a 2013-2014. évi nemzetiségi pályázaton jóváhagyott összegek felhasználásával kapcsolatban megállapodást kötnek a Lengyel Nemzetiségi Nyelvoktató Iskolával, a Diadal Úti Általános Iskolával, a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesületével, a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesülettel, valamint tájékoztatják a 140. sz. Pro Patria cserkészcsapat vezetőjét a parkosítás megkezdésének lehetőségéről.
2./ Elnöki beszámoló az elmúlt időszak eseményeiről (szóbeli előterjesztés) Buskó András: tájékoztatja a megjelent képviselőket a 2013. február 20-április 30. közötti időszak eseményeiről: a) 2013. március 9., Szent Kinga ereklyéjének ünnepélyes elhelyezése Küngösön Buskó András: tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy Márfi Gyula veszprémi érsek mutatott be szentmisét Küngösön az épülő Árpád-házi Szent Kinga-templomban március 9-én, szombaton 16 órakor. A szentmise során ünnepélyesen elhelyezték az Ószandecből kapott Szent Kinga-ereklyét. A liturgia keretében a főpásztor megáldotta az ereklye őrzési helyét, valamint egy Szent Kingát ábrázoló festményt is, amelyet Proksza Gyöngyi festőművész-grafikus ajándékozott a küngösi templomnak. Az ünnepségen megjelent Buskó András, az Országos Lengyel Önkormányzat elnökhelyettese, Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is, aki az Árpád-házi Szent Kinga Testvéri Közösség megalapítására tett javaslatot. Buskó András: felteszi szavazásra a küngösi Szent Kinga Templomban tartott ünnepi szentmiséről szóló elnöki beszámoló elfogadását. b.) 2011. évi népszámlálás nemzetiségi adatainak ismertetése Buskó András: tájékoztatja a megjelent képviselőket a 2011. évi népszámlálás nemzetiségi, nyelvi adatairól. A Központi Statisztikai Hivatal közleménye a 2011. évi népszámlálás országos adatairól az alábbi honlapon találhatók: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf 1.6. Nemzetiség, anyanyelv: A nemzetiségekhez tartozók száma 2001 óta – a legtöbb hazai nemzetiséget tekintve – jelentős mértékben emelkedett, kivételt jelentenek a görög, a szlovák és a szlovén közösségek, ahol mérséklődött a magukat idetartozónak vallók száma, és az ukránoké, akiknek 2001 óta nem változott a létszámuk. A növekedésben szerepet játszott az, hogy az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok fontosnak tartották a népszámlálásban a nemzetiség feltüntetését, és erre kérték a tagjaikat, a nemzetiségi lakosságot.
77/157
A lengyel nemzetiség létszámát településenként a 3. táblázat tartalmazza. A magyarországi nemzetiségek létszámarányát a 4. táblázat tartalmazza. Budapest Főváros XVII. kerületében 134 fő lengyel él, a nemzetiségi választások kiírásának akadálya nincs.
Lengyel nemzetiség létszáma településenként (2011) 2. táblázat 0-50 fő
50-100 fő 58
Budapest, I. kerület
58
Budapest, II. kerület
179
Budapest, III. kerület
241
Budapest, IV. kerület
173
Budapest, V. kerület
60
Budapest, VI. kerület
101
Budapest, VII. kerület
95
Budapest, VIII. kerület
110
110
Budapest, IX. kerület
112
112
Budapest, X. kerület
122
122
Budapest, XI. kerület Budapest, XII. kerület
2745
100-150 fő 179 241 173
60 101 95
236
236
104
104
Budapest, XIII. kerület
169
169
Budapest, XIV. kerület
152
152
Budapest, XV. kerület
105
105
Budapest, XVI. kerület
125
125
Budapest, XVII. kerület
134
134
Budapest, XVIII. kerület
184
Budapest, XIX. kerület
76
76
Budapest, XX. kerület
66
66
Budapest, XXI. kerület
75
75
Budapest, XXII. kerület
68
68
79 58 36 30 52 32 39 111 57 124 44
79 58
Győr Tatabánya Esztergom Tata Veszprém Zalaegerszeg Kaposvár Székesfehérvár Dunaújváros Pécs Kecskemét
1937
184
36 30 52 32 39 111 57 124 44
78/157
150-200 fő
200-250 fő
Szeged Békéscsaba Szolnok Eger Debrecen Hajdúszoboszló Miskolc Edelény Emőd Kazincbarcika Sajószentpéter Ládbesnyő Múcsony Szögliget Nyíregyháza Dunakeszi Érd Gödöllő Szentendre Vecsés
128 68 64 57 97 33 131 57 69 46 62 48 44 34 86 38 58 57 64 34
128 68 64 57 97 33 131 57 69 46 62 48 44 34 86 38 58 57 64 34
4682 4682 30 főt meghaladó települések Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala
4682
2758 145 213 134 663 186 305 196 176 125 122 215 64 1027 121 131 56 75 197 92 7001
79/157
Magyarország összesen: Különbözet (-)
7001 2319
Magyarországi nemzetiségek létszáma (2011)
Anyanyel v Családi, baráti körben használt nyelv
%
Nemzetis ég
3. táblázat
Nemzetiség
alapján
Előzőek alapján nemzetiséghez tartozik a népesség a 2001. évi fő
%
százalékában
Bolgár
3556
0,6
10.
2899
2756
6272
1,0 9.
0,1
270,8
Cigány
308957
55,6
1.
54339
61143
315583
49,0 1.
3,2
153,4
Görög
3916
0,7
9.
1872
2346
4642
0,7 10.
0
70,1
Horvát
23561
4,2
5.
13716
16053
26774
4,2 5.
0,3
104,1
Lengyel
5730
1,0
7.
3049
3815
7001
1,1 8.
0,1
136,1
Német
131951
23,8
2.
38248
95661
185696
28,8 2.
1,9
154,3
Örmény
3293
0,6
12.
444
496
3571
0,6 12.
0
306,5
Román
26345
4,7
4.
13886
17983
35641
5,5 3.
0,4
241,1
Ruszin
3323
0,6
11.
999
1131
3882
0,6 11.
0
186,7
Szerb
7210
1,3
6.
3708
5713
10038
1,6 6.
0,1
136,6
Szlovák
29647
5,3
3.
9888
16266
35208
5,5 4.
0,4
89,7
Szlovén
2385
0,4
12.
1723
1745
2820
0,4 13.
0
58,4
Ukrán
5633
1,0
13.
3384
3245
7396
1,1 7.
0,1
100
555507
100,0
148155
228353
644524 100,0
6,6
c.) Beszámolók: 2013. március 14-15-i ünnepség Madarász Viktor – Madarász Adeline — A Rákospalotai Múzeum Madarászhagyatéka: Március 15. d.) Magyar-Lengyel Barátság Napja Rákosmentén e.) A Katyńi Áldozatok Emléknapja: Buskó András tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy 2013. április 13.-án a Katyńi Áldozatok Emléknapján megemlékezéseket tartottak Magyarországon. f.) Bem, aki nem ismerte a reménytelenséget
80/157
g.) Zsuzsa Mihály a Magyar-Lengyel Baráti Körben 2013. április 26-án este ismét Zsuzsa Mihály volt a rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör sztárvendége a Csekovszky Árpád Művelődési Házban. h.) Ülésezett az Országos Lengyel Önkormányzat: április 27-én tartották meg az OLÖ közgyűlését. AZ OLÖ LENGYEL CIVIL SZERVEZETEK ÉS MAGÁNSZEMÉLYEK PÁLYÁZATAI TÁMOGATÁSRA kiírt pályázatán a Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 50 E Ft-os támogatást nyert a 2013. szeptember 26-i lengyel bálra. j.) Döntés a kerületi majálison való részvételről megemlékezések, előadások kiadványok szerkesztése” céljára.
3./ Egyebek a) A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2012. évi zárszámadásának elfogadása (írásbeli előterjesztés) Előadó: Buskó András elnök
tartása,
- Támogató 90.000 Ft összegű támogatást a jelen megállapodás Támogatott által aláírt példányainak a Támogatóhoz való visszaérkezésétől számított 10 banki napon belül átutalja Támogatott számlájára.
b.) Lengyel-magyar történelmi olvasókönyv további példányainak megrendelése Előadó: Buskó András elnök
- Támogatott a részére nyújtott támogatást kizárólag a „Magyar-Lengyel kulturális kapcsolatok fenntartása, rendezvények szervezése, nemzeti ünnepek, megemlékezések, előadások tartása, kiadványok szerkesztése” célára használhatja fel.
Buskó András tájékoztatta a megjelent képviselőket, hogy 2011. évben megjelent a Lengyel-magyar történelmi olvasókönyv új kiadása, amelynek megjelenését a budapesti Lengyel Nagykövetség és a Lengyel Intézet, valamint Csongrád megye Önkormányzata támogatta. A kezdeményező Karol Biernacki, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója, kiváló történész, a magyarországi lengyel közösség nagyra becsült, tevékeny tagja volt. Az érthető nyelvezettel megírt, ugyanakkor alapos és gazdagon illusztrált kiadvány elsősorban a gyerekekkel és fiatalokkal kívánja megismertetni a lengyel-magyar kapcsolatok történetét.
- Támogatott a Támogató részére tudományos ismeretterjesztés céljára 30 db – a Szegedi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által 2011ben kiadott – Lengyel-Magyar Történelmi olvasókönyvet ad át 3.000 Ft/db egységárban.
Buskó András szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a Lengyel-Magyar Kulturális Közhasznú Egyesületet – melynek képviseletében eljár: Dr. Biernacki Karol elnök – az alábbi feltételekkel támogatja: Támogató a Támogatott részére könyvtámogatás céljára 90.000 Ft, azaz – kilencvenezer forint – összegű egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt „MagyarLengyel kulturális kapcsolatok fenntartása, rendezvények szervezése, nemzeti ünnepek,
81/157
A színes programban, a civil szervezetek és egyházi közösségek mellett a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat mutatta be a kerületi lengyelség életét, Lengyelország látnivalóit, és a Polonia Węgierska illetve a Głos Polonii újságokat.
2013. május 1. – Rákosmenti Majális 2013. május 1-én, a Budapest XVII. kerület Ferihegyi út (Pesti út és Gyökér utca közötti) lezárt szakaszán rendezte meg a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata valamint a Vigyázó Sándor Művelődési Ház a Rákosmenti Majális programot.
Buskó András, a kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, aki már 14 vajdaságban, több mint 250 helyen járt, mutatta be az elektronikus útikönyvét és a képes beszámolókat, amelyek a www.leki17.hu honlapon is elérhetők.
Ennek keretében fellépett többek között a Świątniki Górnéból érkezett Tűzoltó Zenekar (Reprezentacyjna Orkiestra Dęta Miasta i Gminy Świątniki Górne) Robert Kozłowski vezetésével.
Puskás Mária, a Lengyel-Magyar Baráti Kör vezetője a kerületi lengyel programokról adott tájékoztatást az érdeklődőknek.
http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2612:majowka-wrakosmente&catid=5:aktualne&Itemid=17 http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2611:rakosmentimajalis&catid=1:aktualis&Itemid=7
2013. május 4., Koreai Kulturális Nap Rákosligeten 82
Korea kultúráját mutatta be és hozta közelebb a rákosmentiekhez a május 4-én megrendezett Koreai Kulturális Nap a Csekovszky Árpád Művelődési Házban és a Maros Moziban. Kiállítás, koncert, játék, filmvetítés, és ételkóstoló. Az egyedülálló rendezvényt Herencsár Viktória cimbalomművész, a Cimbalom Világszövetség elnöke, és a Vigyázó Sándor Művelődési Ház szervezte. http://www.rakosmentetv.hu/koreai-kulturalis-nap-rakosligeten
83
2013. május 3. Lengyel-templom Május 3-i Lengyel Alkotmány Ünnepen való részvétel. A felújított Mária kép bemutatása.
Lengyel Alkotmány Ünnepe – május 3. A Lengyel Alkotmány Ünnepe valamint Szűz mária, Lengyelország Királynéja ünnepe alkalmából 2013. május 3-án szentmisét tartottak a budapesti lengyel-templomban. Az ünnepségen megjelent Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete és neje, dr Csúcs Lászlóné, az ÖLÖ elnöke, Katarzyna Balogh, a FLÖ elnöke továbbá a lengyel nemzetiségi önkormányzatok elnöke és a civil szervezetek vezetői. A szentmisét ks. Karol Kozłowski SChr és o. Jacka Górskiego OP mutatta be. Az ünnepség keretében szentelték meg az újjávarázsolt Czestochowai Fekete Madonna kegyképet, melynek restaurálásához többek között a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat is támogatást nyújtott.
84
Az ünnepi szentmisét követően fellépett a Wodzisław Sląskiból való DuoCoral Együttes, Magdalena Opolony és Tomasz Ciba részvételével.
B. A. Forrás: http://www.leki17.hu/images/2013/2013_05_03/2013_05_03.html
85
Budapeszt: polonijne obchody święta 3 Maja 3 maja w Kościele Polskim w Budapeszcie w Uroczystość NMP Królowej Polski oraz rocznicę uchwalenia Konstytucji 3 Maja w obecności Ambasadora RP na Węgrzech Romana Kowalskiego wraz z Małżonką, przedstawicieli samorządów narodowości polskiej z przewodniczącymi OSP dr Csúcs Lászlóné Haliną i SSP Katarzyną Balogh na czele oraz Polonii sprawowana była msza święta w intencji Ojczyzny, której przewodniczył proboszcz Polskiej Parafii Personalnej na Węgrzech ks. Karol Kozłowski SChr. przy współudziale o. Jacka Górskiego OP. Podczas mszy miała miejsce podniosła uroczystość poświęcenia poddanego renowacji obrazu Czarnej Madonny, który od szeregu lat znajduje się w budapeszteńskim kościele polskim. Po mszy świętej Stowarzyszenie Katolików Polskich na Węgrzech p.w. św. Wojciecha zaprosiło wszystkich do ogrodu Domu Polskiego na bardzo sympatyczny, majówkowy w swym charakterze koncert doskonale znanego wśród tut. Polonii Zespołu DuoCoral z Wodzisławia Sląskiego, a o godz. 21.00 spotkanie zakończył Apel Jasnogórski. Święto Narodowe Trzeciego Maja ustanowione zostało w 1919 r. oraz ponownie w 1990 r. 222 lat temu, w okresie Sejmu Czteroletniego, w 1791 roku, Rzeczpospolita chcąc ratować sytuację wewnętrzną kraju jak i niezależność państwową na zewnątrz, uchwaliła Ustawę Rządową, czyli Konstytucję 3 Maja. Była pierwszą w Europie i drugą na świecie [po amerykańskiej] spisaną ustawą zasadniczą, uznaną później przez światową historiografię za jedno z trzech najważniejszych epokowych dzieł XVIII w. 3 maja w Kościele katolickim w Polsce obchodzona jest liturgiczna uroczystość Najświętszej Maryi Panny Królowej Polski. W 1962 Jan XXIII ogłosił NMP Królową Polski główną patronką Polski, a święto NMP Królowej Polski stało się świętem I klasy we wszystkich diecezjach polskich. W 1969 r. Paweł VI na prośbę prymasa Stefana Wyszyńskiego podniósł święto do rangi uroczystości. Kult Maryi jako Najświętszej Maryi Panny Królowej Polski wyróżnia Kościół katolicki spośród innych wyznań chrześcijańskich w Polsce i w skupiskach Polonii na świecie. Tytuł NMP Królowej Polski ma dla polskich katolików szczególne znaczenie. Mówi on o obecności NMP w historii polskiego narodu. Jan Długosz nazwał Maryję Panią świata i naszą. Tytuł Matki Bożej jako Królowej Polski sięga drugiej połowy XVI wieku. Wtedy to Grzegorz z Sambora po raz pierwszy nazywa Maryję Królową Polski i Polaków. 1 kwietnia 1656 r. w katedrze lwowskiej król Jan Kazimierz w sposób oficjalny ślubował przed wizerunkiem Matki Bożej Łaskawej: "Ciebie za patronkę moją i za królowę państw moich dzisiaj obieram". W trzechsetną rocznicę ślubów Jana Kazimierza episkopat Polski z inicjatywy więzionego prymasa Stefana Wyszyńskiego dokonał ponownego zawierzenia całego kraju Maryi i odnowienia ślubów królewskich. 26 sierpnia 1956 roku ok. miliona wiernych na Jasnej Górze złożyło Jasnogórskie Śluby Narodu Polskiego. Według katolików, uznać Maryję za Królową oznacza przede wszystkim żyć na Jej wzór. Jest w tym wezwania do kształtowania autentycznej miłości do Ojczyzny, która przejawia się w prawym sumieniu, rzetelnym wypełnianiu obowiązków swego stanu, w miłości Boga i bliźniego. (oprc.b.) Forrás: www.polonia.hu
86
„Száz az egyben” - "Sto w jednej"
A budapesti Lengyel Házban (Budapest X. ker. Óhegy u. 11.) Soboltyński Małgorzata által ott szervezett száz kiállítás anyagából készült kiállítás május 24-ig tekinthető meg. A gyűjtemény darabjai a Lengyel Perszonális Plébánia, a Magyarországi Lengyel Katolikusok Sz. Adalbert Egyesülete, Pál Barbara és Soboltyński Małgorzata tulajdonában vannak. A kiállítás egyben a Lengyel Ház történetét is bemutatja. * Informujemy,że w budapeszteńskim Domu Polskim ( X dzielnica ul. Óhegy 11) do 24 maja br. czynna będzie wystawa zdjęć, folderów i zaproszeń pochodzących ze stu zorganizowanych tam przez Małgorzatę Soboltyńską wystaw, stąd jej nazwa " Sto w jednej". Zbiory pochodzą z zasobów Polskiej Parafii Personalnej na Węgrzech, Stowarzyszenia Katolików Polskich pw. św. Wojciecha,autorki wielu polonijnych zdjęć Barbary Pál oraz kuratora wystawy Małgorzaty Soboltyńskiej. Całość może stanowić swoistą kronikę Domu Polskiego.
(b.fot.B.Pál) Forrás: http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2620:szaz-azegyben&catid=1:aktualis&Itemid=7 http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2615:qsto-wjednejq&catid=5:aktualne&Itemid=17
87
Lengyel Alkotmány Ünnep a Szépművészeti Múzeumban 2013. május 6-án.
88
Lengyel Alkotmány Ünnep a Szépművészeti Múzeumban Az ünnepségen Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete azt mondta: az 1791. május 3án elfogadott alkotmány ünnepe sokat jelent a lengyeleknek, büszkék az évfordulóra, hiszen azokra az érdemekre emlékeztet, amelyeket a modern Európa és a modern demokrácia megteremtésében szereztek. "Nekünk, lengyeleknek az a benyomásunk, mintha több mint 200 év után ma ahhoz a kihíváshoz térnénk vissza, amely (...) az alkotmány - a világon az amerikai után a második, Európában az első alaptörvény - megalkotásakor állt" - mondta a nagykövet, aki szerint szerencsésen alakultak a lengyel-magyar kapcsolatok az elmúlt időszakban. Utalt arra, hogy a két ország 2011-ben egymás követően töltötte be az unió soros elnöki tisztségét, és most ugyanez igaz a V4 elnökségre is, mivel júliustól Magyarország veszi át Lengyelországtól a stafétát. Hozzátette: az utóbbi évek sok közös feladata nem először állította közös kihívás elé a két országot "kivételes és hosszú barátsága" során. http://www.leki17.hu/hirlevel/polakia_2013_10.pdf
Obchody 3 Maja - Május 3-a Jak co roku Ambasada RP w Budapeszcie uroczystym przyjęciem wydanym w salach Muzeum Sztuk Pięknych uczciła święto 3 Maja. Gości powitał Ambasador RP na Węgrzech Roman Kowalski. — Wśród kilkuset gości znaleźli się między innymi Tibor Navracsics, wicepremier, minister sprawiedliwości i administracji publicznej, który zabrał w trakcie przyjęcia głos i złożył Polsce życzenia w imieniu węgierskiego rządu, Pál Schmitt, b. Prezydent Węgier z Małżonką oraz licznie przybyli ministrowie, sekretarze stanu węgierskich ministerstw, przedstawiciele Parlamentu, węgierskich Kościołów, korpusu dyplomatycznego, samorządowego, świata kultury i mediów, a także węgierskiej Polonii. W trakcie przyjęcia goście mogli zapoznać się z historią Konstytucji 3 Maja i krótkimi filmami o polskiej historii oraz kulturze.
Mint minden évben a budapesti Lengyel Nagykövetség a Szépművészeti Múzeumban megrendezett fogadással ünnepelte meg Május 3-a Ünnepét. A vendégeket Roman Kowalski, lengyel nagykövet üdvözölte. — Többszáz vengég között többek között Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, igazságügyi minisztert láthattuk, aki a magyar kormány nevében üdvözölte Lengyel Köztársaságot, Schmitt Pált, volt köztársasági elnököt feleségével együtt és több minisztert, államtitkárt, országgyűlési képviselőt, a magyarországi Egyházak, diplomácia, önkormányzatok, a kultúra és média képviselőit, végül a magyarországi Polónia tagjait. A fogadás során a vendégek megnézhették a Májusi 3-i Alkotmány és a lengyel történelmet és kultúrát bemutató filmet. (b. fot. A. JNy.)
http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2617:obchody-3maja&catid=5:aktualne&Itemid=17
89
90
Május 15. - Felavatták Esterházy János egész alakos bronzszobrát Felavatták Esterházy János egész alakos bronzszobrát szerdán a főváros XII. kerületében, a Gesztenyés kertben. Az avatáson Áder János köztársasági elnök, Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere, Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke, és Esterházy Alice, Esterházy János lánya mondott beszédet.
A Gróf Esterházy János-szoborért Egyesület, a Hegyvidéki Önkormányzat és Magyarország Kormánya gróf Esterházy János felvidéki mártír politikus egész alakos szobrának avató ünnepségét május 15-én, szerdán 16 órai kezdettel rendezték. a főváros XII. kerületében, a Gesztenyés kertben. Esterházy János pont ezen a napon, 1942ben nem szavazta meg a zsidóság kitelepítéséről szóló alkotmánymódosítást. * Az ünnepség elején Pokorni Zoltán, a XII. kerület Hegyvidék polgármestere azt mondta: Esterházy János példamutató politikai életműve válasz volt Trianon nemzeti traumájára. "Cselekedeteiben egyszerre vezette a racionalitás és az anyaországtól elszakított magyarság iránt érzett érzelmi elkötelezettség, felelősségérzet" – majd hozzáfűzte, hogy a Esterházy János politikus mindig kereste a cselekvés lehetőségét, megalkuvás nélkül képviselte a kisebbségi sorsra jutott magyarság érdekeit, küzdött a papíron meglévő jogaik valódi érvényesüléséért, de ugyanilyen elszántsággal hirdette a közös múltból fakadó egymásra utaltságát magyaroknak és szlovákoknak. * Áder János köztársasági elnök arról beszélt, hogy a nemzet belső kiegyezését az szolgálja, ha a résztvevők nemcsak a néhai szlovákiai magyar politikus szobra köré gyűlnek, hanem kiállnak az elvei mellett is. "Mellé állunk, hogy hazánk szabad és büszke polgáraiként kimondjuk, ami egyedül méltó hozzánk, magyar demokratákhoz: soha többé nemzetiszocialista, soha többé szocialista diktatúrát!" - hangoztatta az államfő. Áder János az ünnepségen szólt arról: Esterházy János szobra arra figyelmeztet, hogy "nekünk, ma élőknek és az utánunk jövőknek dolgunk van azzal, amit ő hagyott ránk emberi példájával". Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként 1942. május 15-én nem szavazta meg a szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálását.
91
Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították, és halálra ítélték. A szovjet megszállással bebörtönözték, majd 10 év kényszermunkára küldték Szibériába. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg. Az államfő szerint a nemzet egységét és békéjét szolgálja, "ha kimondjuk, aki az egyik diktatúra bűneit mentegeti, az a másik rémuralom bűneinek is erkölcsi engedményt tesz”. – Beszédében hangsúlyozta, hogy nem lehet különbséget tenni az ártatlanul megalázottak és megszomorítottak, az ártatlanul meghurcoltak és elpusztítottak között. Senkitől sem lehet származása, vallása vagy nemzeti hovatartozása miatt az emberi méltósághoz való jogot elvitatni - tette hozzá. Áder János kijelentette: "polgári szabadságjogainkhoz, európaiságunkhoz való hűségünk arra kötelez minket, hogy újra meg újra emlékeztessünk arra a történelmi tényre, hogy a nácizmus és a kommunizmus rémálma egyaránt ártatlan milliók véráldozatát követelte". * Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke arról szólt, hogy Esterházy János soha nem a könnyebbik utat választotta. Ezt rendkívül fontos üzenetnek nevezte napjainkra vonatkozóan is, amikor "épp azt várja szlovák hatalom, hogy a könnyebb utat válasszuk, cseréljünk nyelvet, identitást”. Nem ezt kell választani jelentette ki. Utalt arra, hogy Esterházy János rehabilitációja elmarad, késik, s ugyanez igaz a szlovákiai magyarság rehabilitációjára is. "Nem teljesedhet ki Szlovákia demokráciája és az emberi jogok érvényesülése az országban mindaddig, amíg ez a rehabilitáció nem történik meg, amíg a kollektív bűnösség eltörlése nem valósul meg" - fogalmazott a pártelnök. * Esterházy Alice, a mártír politikus lánya ünnepi beszédében kiemelte, hogy tanúságot jött tenni, mert megélte a zsidóüldözést, amikor magyarokat űztek el otthonukból nemzetiségi alapon és közben sokan életüket vesztették, amikor a faji üldözés osztályüldözésbe csapott át. Esterházy Alice elmondta, hogy arról is tanúságot tesz, hogy a helyes úton jár Magyarország, megvalósulni látja édesapja jelszavát: Isten, haza, család. * Nagy János szobrászművész alkotását ökumenikus szertartás keretében áldották meg. A szobrot Áder János valamint Pokorni Zoltán leleplezték le. Az áldás ceremóniáját Györgydeák Márton Felső-krisztinavárosi Keresztelő Szent János Plébánia plébánosa, Dr. Szabó István református püspök, Keckó Pál, Budahegyvidéki Evangélikus Gyülekezet lelkésze és Gulybán Gergely Budapesti Görögkatolikus Egyetemi lelkész végezték. Az avatóünnepségen részt vett mások mellett Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, Mádl Dalma, a néhai köztársasági elnök felesége, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Erdő Péter bíboros. A szobornál Orbán Viktor miniszterelnök nevében is koszorút helyeztek el, majd Áder János köztársasági elnök, Németh Zsolt parlamenti államtitkár, Pokorni Zoltán polgármester és a Gróf Esterházy János-szoborért Egyesület képviselője, illetve további intézmények, vendégek helyezték el a megemlékezés koszorúját. A Lengyel Köztársaság nevében Roman Kowalski a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövete koszorúzott, az Országos Lengyel Önkormányzat koszorúját Buskó András elnökhelyettes és dr. Konrad Sutarski, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és levéltára igazgatója helyezte el. Közreműködött a Premier Fúvós Együttes, Szabó András Madách-díjas előadóművész, aki Rubik Béla: Fekete márvány című versét mondta el. A műsort Balázs Attila, a Helytörténeti Gyűjtemény munkatársa vezette. A szobrot, melyet gróf Esterházy János életáldozata és a kényszermunkatáborba hurcolt magyarok szenvedése emlékére állítottak, s lengyel-magyar nyelvű táblával láttak el, Nagy János felvidéki szobrászművész, Troznai István bronzöntő és Kampfl János kőfaragó készítették. Gróf Esterházy János emellett egy egész emlékhelyet kapott a Gesztenyéskertben, amelyet Hidasnémeti Máté építész tervei alapján hoztak létre, gesztenyefákkal, Esterházy-rózsákkal, vörös vesszejű sommal és padokkal körülvéve. A Gesztenyéskert egyik öblösödésében kereszt alakú sétányt alakítottak ki, ennek metszéspontjában emelkedik a szobor. A szoboravatást a MOM Kulturális Központ kupolatermében a Pozsonyi Magyar Galéria Esterházy emlékezete című kiállítás, valamint az Esterházy kálvária Alsóbodokon fényképtablók megnyitója követte. A vendégeket Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere és Németh Zsolt parlamenti államtitkár köszöntötte. Továbbá köszöntőt mondott Dr. Molnár Imre, a varsói Magyar Nagykövetség tanácsosa, Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány kuratóriumának elnöke. A kiállítást méltatta Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott. A kiállítás megtekinthető 2013. május 15-én 10.00-15.00 óráig 16-án 10.00-17.00 óráig, valamint május 17-én 10.00-14.00 óráig.
92
Nagy János szobrász, Esterházy János egész alakos szobrának alkotója 1954 és 1961 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Mestere Fraňo Štefunko és Rudolf Pribiš volt. 1965 és 1972 között Révkomáromban, 1972 és 1980 között Helembán, 1981 és 1984 között Almáson élt, 1984 óta Hetényben él. 1961óta kiállító művész. 1961 és 1966 között a besztercebányai, 1968 és 1971 között a nyitrai Tanárképző Főiskola tanára volt. 1990 és 1995 között a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, majd a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága elnöke volt. Az Európa 24 (1992-től), a Hungária 24 (1993-tól), az Ősiség és Modernség (1994-től) művészeti csoport tagja. Az ünnepségen megjelent Buskó András is, a kerületi Lengyel Nemzetiségi önkormányzat elnöke is. B. A. Forrás: MTI http://www.stop.hu/belfold/felavattak-esterhazy-janos-egesz-alakos-bronzszobrat/1147370/ http://www.mma.hu/muveszeti-hirek/kepzomuveszet/-/event/10180/a-szoboronto-muhely-titkav http://www.hirado.hu/Hirek/2013/05/15/18/Ader_Janos_soha_tobbe_nemzetiszocialista_soha_tobbe_szocialista. aspx http://propeller.hu/itthon/2698672-ader-janos-soha-tobbe-nemzetiszocialista http://hvg.hu/itthon/20130515_Ader_soha_tobbe_nemzetiszocialista_soha_t http://www.felvidek.ma/kitekinto/magyarorszag/39602-esterhazy-emlekhely-a-meghurcolt-magyarokert
Május 24. - Magyar nyomok Varsóban - Węgierskie ślady w Warszawie Május 24-én 11.00 órakor Budapesten Kapisztrán tér 6. (I. kerület - Mária Magdolna Tornya környéke) szám alatt nyitották meg a „Magyar Varsó" c. kültéri kiállítást, amely először Budapesten, majd ezt követően Varsóban tekinthető meg. Ez a kiállítás egyik eleme egy nagyobb projektnek, melynek célja ennek a témának a bemutatása. A projekt magában foglal egy könyvkiadást, ill. internetes oldal létrehozását is. A kiállítást Krzysztof Czubaszek, Varsó Belvárosának alpolgármestere nyitotta meg. A projekt azzal a szándékkal született, hogy felszínre hozza a magyarok által a múltban és a jelenben hagyott nyomait – bemutassa azokat a magyarokat, akik azzal, hogy ott éltek, dolgoztak, a köz javára tevékenykedtek, örökre beleírták magukat Varsó történetébe, és azokat is, akik nagy szerepet töltöttek a magyar – lengyel kapcsolatok történetében, róluk utcákat neveztek el, szobrokat és emléktáblákat állítottak nekik. A kiállítás anyagában találhatók archív és jelenkori képek és felvételek. A projekt keretében iskolai verseny volt, amely Varsó magyar emlékeit tárta fel. Az itt győztes csapat egyhetes budapesti látogatásra érkezett fővárosunkba. Budapesten fél éven keresztül lehet majd látogatni a kiállítást, azután pedig Varsóban is látható lesz. A projekt kezdeményezője Varsó - Belváros volt. Többek között ezzel a projekttel, indult 2011-ben a varsói kerület testvérvárosi együttműködése Budapest I. kerületével – Budavárral. A kiállítás megnyitóján a Lengyel Intézet, az Országos Lengyel Önkormányzat és más hazai szervezetek képviselői is megjelentek, többek között Buskó András, a XVII. lerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is.
* 24 maja br. o godzinie 11.00 przy Kapisztrán tér 6 (I dzielnica - okolice Wieży Marii Magdaleny) w Budapeszcie było miejsce uroczyste otwarcie wystawy plenerowej pt. „Węgierska Warszawa”, będącej jednym z trzech elementów szerszego projektu poświęconego temu tematowi, a obejmującego również publikację książkową oraz stronę internetową. — Uroczystego otwarcia wystawy dokonał Zastępca Burmistrza Dzielnicy Śródmieście m.st. Warszawy Krzysztof Czubaszek. Przedsięwzięcie poświęcone zostało śladom węgierskim w historii oraz obecnym pejzażu Warszawy – Węgrom, którzy zapisali się w historii Warszawy przez fakt życia, działalności zawodowej i społecznej w naszym mieście, jak też i tym, którzy odegrali wielką rolę w historii stosunków polsko-węgierskich, mających swój ślad w postaci tablic pamiątkowych, pomników, nazw ulic etc. w Warszawie.
93
Wystawa eksponuje materiały archiwalne oraz zdjęcia współczesne. Po około półrocznym okresie ekspozycji w Budapeszcie dostępna będzie także dla wszystkich zainteresowanych w Warszawie. Inicjatorem projektu jest Dzielnica Śródmieście m.st. Warszawy. Jest to jedno z przedsięwzięć związanych z rozpoczętą w 2011 roku współpracą z I Dzielnicą Budapesztu – Budavárem. Jego celem jest stworzenie warunków sprzyjających lepszemu wzajemnemu poznaniu narodów – polskiego oraz węgierskiego.
94
2013. május 25. - SZÖGLIGET – DERENK TÁJHÁZ Muzeum i Archiwum Węgierskiej Polonii oraz Samorząd miejscowości Szögliget wspólnie zapraszają Panią / Pana wraz z Rodziną na otwarcie DOMU REGIONALNEGO SZÖGLIGET – DERENK Otwarcie nastąpi: 25 maja 2013 r. o godz. 12 3762 Szögliget (woj. B-A-Z), pl. Szabadság 26 (w pobliżu ul. Kossutha i budynku Samorządu) Otwarcia dokonają: Tóthné Mihalik Katalin – sołtys m. Szögliget Dr Konrad Sutarski – dyrektor Muzeum i Archiwum Węgierskiej Polonii A Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára valamint Szögliget Önkormányzata szeretettel meghívja Önt és Családját a SZÖGLIGET – DERENK TÁJHÁZ megnyitójára 2013. május 25-én 12 órára cím: 3762 Szögliget, Szabadság tér 26. A kiállítást megnyitja: Tóthné Mihalik Katalin, Szögliget polgármestere dr. Sutarski Konrad, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára igazgatója
Az ünnepségen megjelent Buskó András, a XVII. kerületi lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is.
http://szogliget.com/lengyel/2013/tajhaz2013/index.htm
95
2013. június 15. – II Lengyel Fesztivál A Fővárosi Lengyel Önkormányzat valamint a XVIII. és XIII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatok szervezésében 2013. június 15-án került sor az idei Budapesti Lengyel Fesztiválra a XVIII. kerületi Bókay kertben. A programban közreműködött: a budapesti Szent Kinga Kórus, „POLONEZ" népi együttes, „Zebra" színházi csoport, a Hangulat TRIO együttes, Polisc Dream, Aznap Világzenei Zenekar és Kókai Szilvi. A vidéki szereplők között volt: a békéscsabai Chopin kórus, a győri „Akkord" lengyelségi kórus és Derenki Kórus. A nemzetközi szereplők természetesen Lengyelországból érkeztek: Kapela Kamraty, Złoty Potok. E neves hazai és külföldi együttesek mellett fellépett a XVII. kerületből érkezett Diadal úti Általános Iskola művészeti tánccsoportja Kalacsiné Nyiszlai Zsuzsa tanárnő és Olejnik Ilona igazgatónő vezetésével. Műsoruk első részében a Krosnói Járás táncaiból válogattak, majd a Felcsiki táncokból adtak ízelítőt. Az iskola művészeti csoportja évről évre különböző lengyel nemzetiségi programokban szerepel a XVII. kerületi lengyel Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával. Idei terveik között újabb lengyel nemzetiségi táncok tanulása szerepel a POLONÉZ Néptáncegyüttes támogatásával.
96
97
98
99
2013. június 28 - Megemlékezés Wiesław Kuźnicki emléktáblájánál A lengyel és a magyar nép úgy fonódott össze a történelem során, mint "a virág a koszorúban". A lengyelországi Poznań városában, 1956. június 28-án tört ki felkelés a kommunista rendszer ellen, mely előszele volt a magyar 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak. A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Budai Nemzetőrség, az Országos Lengyel Önkormányzat és a II. kerületi lengyel Nemzetiségi Önkormányzat közös megemlékezést tartott 2013. június 28-án, pénteken 11 órakor a Millenáris Parkban lévő emlékkőnél, amelyet Kis Imre, a POFOSZ VI. kerületi elnöke kezdeményezésére állítottak. Az első hősi halott ifjú - Wiesław Kuźnicki – nevét vésték rá. 1956. június 28-án a poznani Sztálin Művek munkásai "kenyeret, szabadságot" jelszavakkal általános sztrájkot tartottak a normarendezések, illetve az alacsony munkabérek ellen tiltakozva, és tömegesen a város utcáira vonultak. Csatlakoztak hozzájuk más üzemek munkásai is. A tüntetők ellen kivezényelték a hadsereg alakulatait és páncélosait. Fegyveres harcok robbantak ki, amelyekben 74-en életüket vesztették, több százan megsebesültek, megközelítőleg 700 embert pedig letartóztattak. A fiatal lengyel diák, Wieslaw Kuznicki, kezében a lengyel zászlóval elsőként esett el az ottani államvédelmi hatóság sortüzétől. Az Országos Lengyel Önkormányzat koszorúját Buskó András elnökhelyettes helyezte el.
* Kuźnicki Wiesław – lat 16, uczeń klasy I b Wydziału Młodzieżowego Technikum Geodezyjnego Centralnego Urzędu Geodezji i Kartografii. Zmarł 28.06.1956 r. o godz. 14.15 w Państwowym Szpitalu Klinicznym nr 1 Akademii Medycznej im. Iwana Pawłowa (obecnie Przemienienia Pańskiego), następnie przewieziony do Zakładu Medycyny Sądowej. Pogrzeb 2.07.1956 r. o godz. 13.00 na Cmentarzu Komunalnym nr 2 Poznań – Junikowo, pole 3/6, rząd 7, grób nr 264. Przyczyna zgonu: postrzał w serce, wylew krwi do mózgu. Forrás: http://www.czerwiec56.ipn.gov.pl/portal/c56/1414/9243/Kuznicki_Wieslaw.html
100
III. Negyedév
Rally Polska 2013 2013. július 20-31. között Rally Polska 2013 volt az elnevezése annak vállalkozásnak, melynek keretén belül a még hátralévő két lengyelországi vajdaságot, a Lusbuskie Vajdaságot és NyugatPomerániát jártuk végig. A 2006 óta tartó – néhány kisebb kirándulással fűszerezett – utazás során már számos szép helyre eljutottunk. Idén Zielona Góra és Szczecin központokkal, a Németországgal határos területeket és a Balti-tenger vidékét tekintettük végig szinte településenként. Felmentünk a Świnoujsciében és a Czolpinobanlévő Világítótornyok tetejére, voltunk a Świdwinben lévő vármúzeumban és a távolabb lévő, Bytowi Várban. A Śłowiński Nemzeti Parkban tapostuk a dűne homokját, Wolinban eljutottunk a 19. Wiking Fesztiválra. Több mint ezer felvétel tartalmazza a két észak-nyugati vajdaság majdnem valamennyi látnivalóját, ugyanakkor Kołbaskowoban még a német autópályára is rátévedtünk. Cedyniában és más emlékhelyen megemlékeztünk a lengyel nép hazaszeretetéről és önfeláldozásáról. A lengyelek vendégszeretete, a lengyel ételek mély nyomokat hagytak bennünk. Az utazás során 5680 km-t tettünk meg 102 óra utazási idővel, több mint 48 óra városnézéssel, múzeumlátogatással és a természeti értékek végiglátogatásával. Ezennel Lengyelország valamennyi vajdaságában voltunk, további képek a www.leki17.hu honlapon és a facebook-on találhatók. http://www.leki17.hu/ebook_tajak/index_tajak_rally.html
101
102
103
104
2013. augusztus 31. – Farkasréti temető 2013. augusztus 31-én, a Farkasréti temetőben – a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület szervezésében – ünnepi megemlékezésre került sor a II. világháború kitörésének 74. évfordulója alkalmából. Idősebb Antall József és Baló Zoltán ezredes sírjainak megkoszorúzására immár hagyományos keretek között, minden évben sor kerül. Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete és dr. Konrad Sutarski, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára igazgatója emlékbeszédében hangsúlyozták, hogy a II. világháború idején, vitéz nagybányai Horthy Miklós hallgatólagos hozzájárulásával, rengeteg lengyel katona és polgári menekült internálását, menekítését és továbbítását oldották meg nem hivatalos keretek között. A Molnárné Sagun Monika hangsúlyozta, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnök, valamint KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter és Keresztes-Fischer Lajos tábornok, főhadsegéd is nagyban hozzájárultak az eseményekhez. Az Országos Lengyel Önkormányzat koszorúját Buskó András elnökhelyettes helyezte el.
105
Budapeszt: "Polonia Semper Fidelis" 01 wrzesień 2013 Niezwykła postawa Węgier i Węgrów w tragicznym dla Polaków 1939 roku powinna być głoszona na cały świat!
31 sierpnia w przeddzień 74.rocznicy wybuchu w Polsce II wojny światowej,na budańskim cmentarzu Farkasrét przy grobach dr Józsefa Antalla (seniora) oraz płk.Zoltána Baló, na zaproszenie PSK im.Józefa Bema zebrała się tutejsza Polonia i akredytowana na Węgrzech polska dyplomacja aby złożyć hołd wybitnym rzyjaciołom i obrońcom Polaków w czasach wojny. Uroczystość prowadziła Monika Molnárné Sagun ( dyrektor POKO), która między innymi podkreśliła wciąż aktualne znaczenie przyjaźni polsko-węgierskiej i ciągłą potrzebę o jej dbanie. Następnie w asyście kompanii honorowej wojska węgierskiego, polskich legionistów ze Stowarzyszenia im. J.Wysockiego przy obu grobach złożono wieńce i odmówiono modlitwy. Wśród przybyłych znaleźli się przedstawiciele polskiej dyplomacji z Romanem Kowalskim Ambasadorem RP na Węgrzech wraz z Małżonką, Andrzejem Kalinowskim kierownikiem Referatu Konsularnego ambasady oraz płk. Janem Kurdziałka attache wojskowym. Obecna była dyrektor Instytutu Polskiego w Budapeszcie Katarzyna Sitko. Tradycyjnie w uroczystości uczestniczyli członkowie rodzin dr Antalla i płk Baló,proboszcz Polskiej Parafii Personalnej na Węgrzech ks. Karol Kozłowski SChr. i przybyły z Polski ks. Maciej Józefowicz, reprezentanci polskich stowarzyszeń ( PSK im. J.Bema, SKP pw.św.Wojciecha, Stowarzyszenia Węgiersko-Polskiej Przyjaźni z Érd , samorządów mniejszościowych w tym OSP i SNP III, XIII i XVII dzielnicy Budapesztu, dyrektorzy instytucji polonijnych: Ogólnokrajowej Szkoły Polskiej na Węgrzech, Muzeum i Archiwum WP oraz Polskiego Ośrodka Kulturalno-Oświatowego na Węgrzech, dyrektor Szkolnego Punktu Konsultacyjnego przy Ambasadzie RP w Budapeszcie oraz przedstawicielki Stowarzyszenia Boglarczyków w Polsce, które od szeregu lat właśnie na przełomie sierpnia i września odwiedzają Węgry. Tradycyjnie też uczestniczą w uroczystościach organizowanych na budapeszteńskim cmentarzu Farkasrét. Pani Felicja Koss-Wysocka pochylając się nad grobem J.Antalla wypowiedziała znamienne słowa: " My dziewczyny z rodziny Kossów mamy to szczęście, że mogłyśmy uczestniczyć w naszym maleńkim skrawku wielkiej historii. 17 września 1939 r. - w dniu napaści Rosji na Polskę - Węgry rozpoczęły przyjmowanie polskich uchodźców wojennych, a wówczas Balatonboglár na kilka lat stał się centrum polskiego szkolnictwa. Niezwykła postawa Węgier i Węgrów w tragicznym dla Polaków 1939 roku powinna być głoszona na cały świat! Dziś świat ten zobojętniał ale głośno o tym należałoby mówić jak 74 lata temu zachował się rząd węgierski wobec narodu polskiego. Nie zapominajmy o słowach: " Polonia Semper Fidelis" ! Warto więc choćby przez chwilę zastanowić się nad rolą i miejscem przeszłości w teraźniejszości i przyszłości. To nie jest tak, że historia ma swój bieg i odchodzi w niepamięć. Narodowa pamięć jest obowiązkiem, zaszczytem i dobrem bezcennym. ( BB.Szadai) www.polonia.hu
106
2013. szeptember 5. – Testületi ülés 1./ A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2013. évi költségvetése I. félévi teljesítésének elfogadása (írásbeli előterjesztés) Buskó András tájékoztatta a megjelent képviselőket, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tövény 87. §. (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzat elnökének a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának I. félévi helyzetéről szeptember 15-ig kell beszámolni. A tájékoztatás tartalmazza a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő előirányzatokat és azok teljesítését. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Irodája az I. félévi pénzügyi helyzetről szóló beszámolót a 11-18/8/2013. sz. alatt elkészítette. Az írásbeli előterjesztés szövege: Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tövény 87. §. (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzat elnöke a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának I. félévi helyzetéről szeptember 15-ig kell beszámolni. A tájékoztatás tartalmazza a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő előirányzatokat és azok teljesítését. Ezek alapján nyújtom be a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2013. évi költségvetése I. félévi teljesítésére vonatkozó határozati javaslatot, melyet elfogadásra javaslok: Határozati javaslat Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. évi költségvetése I. félévi teljesítését a határozat mellékletét képező 1. és 2. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően az alábbiak szerint fogadja el: Eredeti előirányzat: Módosított előirányzat: Teljesítés Felelős: Buskó András elnök Határidő. azonnal Budapest, 2013. augusztus 5.
Bevétel 1.057 E Ft 1.057 E Ft 1.960 E Ft
Kiadás 1.057 E Ft 1.057 E Ft 1.079 E Ft
Buskó András elnök Buskó András szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a 2013. évi költségvetése I. félévi teljesítését a határozat mellékletét képező 1. és 2. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően fogadja el.
2./ A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 18/2013. (II. 19.) LNÖ határozatának módosítása (írásbeli előterjesztés) Előadó: Buskó András elnök Buskó András tájékoztatta a megjelent képviselőket, hogy az államháztartás alrendszereiből biztosított pótelőirányzatok illetve zárolások összegével az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 36. §-a alapján a költségvetési határozatot módosítani kell. A mellékelt költségvetési módosítás a 2013. augusztus 5-ig beérkezett adatok alapján készült el. A költségvetés módosítási határozati javaslatot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Irodája a 11-18/8/2013. sz. alatt elkészítette.
107
Ezennel előterjeszti a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 18/2013. (II. 19.) LNÖ határozatának módosítására vonatkozó határozati javaslatot az 1. és 2. sz. mellékleteivel együtt. Tisztelt Képviselő testület! Előterjesztésémben javaslatot teszek a 2013. évi költségvetésről szóló határozat módosítására, amelyre az alábbiak miatt van szükség: 1. Az államháztartás alrendszereiből biztosított pótelőirányzatok illetve zárolások összegével az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban Ávr.) 36. §-a alapján a költségvetési határozatot módosítani kell. 2. A képviselőtestületi határozatok végrehajtása érdekében szintén szükségessé vált a költségvetési határozat módosítása. A fentiekre tekintettel az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé: Határozati javaslat Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. évi költségvetését e határozat mellékletét képező 1. és 2. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően fogadja el. Felelős: Buskó András elnök Határidő: azonnal Budapest, 2013. augusztus 5. Buskó András elnök
Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat …../2013. (…….) LNÖ határozata az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 18/2013. (II. 19.) LNÖ határozatának módosításáról 1. Az Önkormányzati szintű bevételi, kiadási előirányzatokat érintő módosítások (1) A 2013. február 15. és augusztus 15. között póelőirányzatként: a helyi önkormányzat támogatása: 900.000,- Ft a feladatalapú költségvetési támogatás: 970.761,- Ft a saját kamatbevétel: 2.784,- Ft a bevételi előirányzatot érintő átvezetése miatt az alaphatározat 2. §-ában megállapított Költségvetési kiadási főösszegét 1.874 Ft-tal Költségvetési bevételi főösszegét 1.874 E Ft-tal módosítja és így a kisebbségi önkormányzat 2013. évi módosított költségvetési bevételét 2.930 E Ft-ban módosított költségvetési kiadását 2.930 E Ft-ban állapítja meg. 3. A költségvetési határozat módosításának részletezése
108
A nemzetiségi önkormányzat módosítás utáni előirányzatát az 1-2 mellékletek tartalmazzák. 4. A határozat végrehajtásának rendje (1) Ez a határozat 2013. …. napján lép hatályba. (2) A határozat kihirdetéséről a jegyző gondokodik. ………………………………………….. ……………………………………….. jegyző elnök Buskó András szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a 2013. évi költségvetéséről szóló 18/2013. (II. 19.) LNÖ határozatának módosítását a határozat mellékletét képező 1. és 2. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően fogadja el.
3./ Egyebek (szóbeli előterjesztés) Előadó: Buskó András elnök Beszámolók 1./ Nemzetiségi pályázattal kapcsolatos ügyek (szóbeli előterjesztés) Előadó: Buskó András elnök Buskó András: tájékoztatja a megjelent képviselőket, hogy Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Alpolgármestere a 76/2013/04.18. számú, „Javaslat a nemzetiségi önkormányzatok támogatására” tárgyú, rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztésében javaslatot tett a nemzetiségi önkormányzatok támogatására. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 123/2013. (IV. 25.) határozatában úgy döntött, hogy a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat részére 900.000 Ft összegű támogatást nyújt a határozat 1. sz. mellékletében felsorolt pályázati célok megvalósítására, az ott megjelölt bontásban. Ennek megfelelően:
4. táblázat Kért összeg Javasolt összeg Ft
Téma 1.
Hagyományőrző táborok - kerületi diák nyári nyelvi táborának támogatása
2/A Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása. Magyar Lengyel Baráti Kör (Karácsony, Farsang, Húsvét, Andrzejki és egyéb programok) 2/B Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása: Diadal Úti Általános Iskola lengyel művészeti programjainak támogatása 2/C Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása: Szent Kinga Kórus támogatása 3/A. A kisebbségek ünnepeinek, történelmük jelentősebb évfordulóinak megünneplése. Péceli út 228. sz. lengyel-kegyoszlop környezetének virágosítása 3/B. A kisebbségek ünnepeinek, történelmük jelentősebb évfordulóinak megünneplése. Wysocki Lengyel Hagyományőrző Légió támogatása
109
100000
500000
500000
%
Megjegyzés
100000 100
150000
A 4/A. pont figyelembe 30 vételével
200000
Az 1. pont figyelembe 40 vételével
50000
50000 100
50000
50000 100
50000
50000 100
4/A.
Kapcsolattartó rendezvények szervezése, lebonyolítása más hazai települések kisebbségeivel, az anyanyelvet beszélő országgal, országokkal: Krosnói Járással való kulturális kapcsolat, programok támogatása Kapcsolattartó rendezvények szervezése, lebonyolítása más hazai települések kisebbségeivel, az anyanyelvet beszélő országgal, országokkal: Magyar-Lengyel Baráti Kör 2013. májusi és szeptemberi külföldi látogatása Könyvek megjelentetése, havilapok beindítása. Ebook: lengyel-magyar elektronikus enciklopédia és szótár szerkesztése
4/B
5.
Mindösszesen
300000
300000 100
300000
0
0
150000
0
0
2000000
900000 45
Az 1. táblázat szerinti pályázati előirányzatokból:
Az 1. Hagyományőrző táborok - kerületi diák nyári nyelvi táborának Lengyel Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodás alapján előirányzat felhasználásra került. Budapest Főváros XVII. kerületi Iskolából több diák is részt vett a Sziléziai Beszkidekben, 2013. megrendezett nyelvi táborban.
A 3/A. pályázati előirányzat szerinti „A kisebbségek ünnepeinek, történelmük jelentősebb évfordulóinak megünneplése. Péceli út 228. sz. lengyel-kegyoszlop környezetének virágosítása” 50.000 Ft-os előirányzat felhasználásra került a PRO PATRIA Kft. számlája alapján.
Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete 123/2013. (IV. 25.) határozatában szereplő támogatások további felhasználására a következők szerint kerül sor:
támogatása az Újpesti 100.000 Ft pénzügyi Diadal Úti Általános június 21-23. között
a) 2/A. Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása. Magyar Lengyel Baráti Kör (Karácsony, Farsang, Húsvét, Andrzejki és egyéb programok): Buskó András szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Körrel közösen – első ízben – megrendezi a szeptember 27-én, a Csekovszky Művelődési Házban megrendezésre kerülő Lengyel Bált. A költségfelhasználásra elsősorban a Magyar-Lengyel Baráti Kör az Országos Lengyel Önkormányzat által kiírásra került 2013. évi nemzetiségi civil pályázatának 50 E Ft-os előirányzatából kerül sor. b) 2/B. Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása: Diadal Úti Általános Iskola lengyel művészeti programjainak támogatása Buskó András szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a Budapest Főváros XVII. kerületi Diadal Úti Általános Iskola művészeti csoportját továbbra is támogatni kívánja a lengyel kultúra ápolása terén. A 2/B. Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása: Diadal Úti Általános Iskola lengyel művészeti programjainak támogatására elnyert 200 E Ft előirányzat terhére új lengyel néptánc betanítására a POLONÉZ Néptánc és Énekegyüttest kéri fel. c) Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása: Szent Kinga Kórus támogatása Buskó András szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a Szent Kinga Kórus tevékenységét továbbra is támogatni kívánja. A 2/C. Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása: Szent Kinga Kórus támogatására elnyert 50 E Ft előirányzat felhasználására megállapodás alapján kerülhet sor.
110
d) A kisebbségek ünnepeinek, történelmük jelentősebb évfordulóinak megünneplése. Wysocki Lengyel Hagyományőrző Légió támogatása Buskó András szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület tevékenységét továbbra is támogatni kívánja. A 3/B. A kisebbségek ünnepeinek, történelmük jelentősebb évfordulóinak megünneplése. Wysocki Lengyel Hagyományőrző Légió támogatására elnyert 50 E Ft előirányzat felhasználására megállapodás alapján kerülhet sor. Buskó András szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint további 50 E Ft támogatást nyújtanak a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület tevékenységéhez a 2013. évi költségvetés dologi kiadás előirányzat terhére, megállapodás megkötésével. 2./ Programok a) Rákosmenti Majális 2013.május 1. 2013. május 1-jén, a Budapest XVII. kerület Ferihegyi út (Pesti út és Gyökér utca között) lezárt szakaszán rendezte meg Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata valamint a Vigyázó Sándor Művelődési Ház a Rákosmenti Majális programot. Ennek keretében fellépett többek között a Świątniki Górnéból érkezett Tűzoltó Zenekar (Reprezentacyjna Orkiestra Dęta Miasta i Gminy Świątniki Górne) Robert Kozłowski vezetésével. A színes programban, a civil szervezetek és egyházi közösségek mellett a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat mutatta be a kerületi lengyelség életét, Lengyelország látnivalóit, és a Polonia Węgierska illetve a Głos Polonii újságokat. Buskó András, a kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, aki már 14 vajdaságban, több mint 250 helyen járt, mutatta be az elektronikus útikönyvét és a képes beszámolókat, amelyek a www.leki17.hu honlapon is elérhetők. Puskás Mária, a Lengyel-Magyar Baráti Kör vezetője a kerületi lengyel programokról adott tájékoztatást az érdeklődőknek. b) Május 3-i Lengyel Alkotmány Ünnephez kapcsolódó programok: 2013. május 3. Lengyel-templom Május 3-i Lengyel Alkotmány Ünnepen való részvétel. A felújított Mária kép bemutatása. Lengyel Alkotmány Ünnepe – május 3. A Lengyel Alkotmány Ünnepe valamint Szűz Mária, Lengyelország Királynéja ünnepe alkalmából 2013. május 3-án szentmisét tartottak a budapesti lengyel-templomban. Az ünnepségen megjelent Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete és neje, dr. Csúcs Lászlóné, az ÖLÖ elnöke, Katarzyna Balogh, a FLÖ elnöke, továbbá a lengyel nemzetiségi önkormányzatok elnöke és a civil szervezetek vezetői. A szentmisét ks. Karol Kozłowski SChr és o. Jacka Górskiego OP mutatta be. Az ünnepség keretében szentelték meg az újjávarázsolt Czestochowai Fekete Madonna kegyképet, melynek restaurálásához többek között a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat is támogatást nyújtott.
111
Lengyel Alkotmány Ünnep a Szépművészeti Múzeumban 2013. május 6-án. Az ünnepségen Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete azt mondta: az 1791. május 3-án elfogadott alkotmány ünnepe sokat jelent a lengyeleknek, büszkék az évfordulóra, hiszen azokra az érdemekre emlékeztet, amelyeket a modern Európa és a modern demokrácia megteremtésében szereztek. "Nekünk, lengyeleknek az a benyomásunk, mintha több mint 200 év után ma ahhoz a kihíváshoz térnénk vissza, amely (...) az alkotmány - a világon az amerikai után a második, Európában az első alaptörvény - megalkotásakor állt" - mondta a nagykövet, aki szerint szerencsésen alakultak a lengyelmagyar kapcsolatok az elmúlt időszakban. Utalt arra, hogy a két ország 2011-ben egymás követően töltötte be az unió soros elnöki tisztségét, és most ugyanez igaz a V4 elnökségre is, mivel júliustól Magyarország veszi át Lengyelországtól a stafétát. Hozzátette: az utóbbi évek sok közös feladata nem először állította közös kihívás elé a két országot "kivételes és hosszú barátsága" során. c) 2013. június 15. – II Lengyel Fesztivál A Fővárosi Lengyel Önkormányzat valamint a XVIII. és XIII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatok szervezésében 2013. június 15-án került sor az idei Budapesti Lengyel Fesztiválra a XVIII. kerületi Bókay kertben. A programban közreműködött: a budapesti Szent Kinga Kórus, „POLONEZ" népi együttes, „Zebra" színházi csoport, a Hangulat TRIO együttes, Polisc Dream, Aznap Világzenei Zenekar és Kókai Szilvi. A vidéki szereplők között volt: a békéscsabai Chopin kórus, a győri „Akkord" lengyelségi kórus és Derenki Kórus. A nemzetközi szereplők természetesen Lengyelországból érkeztek: Kapela Kamraty, Złoty Potok. E neves hazai és külföldi együttesek mellett fellépett a XVII. kerületből érkezett Diadal Úti Általános Iskola művészeti tánccsoportja Kalacsiné Nyiszlai Zsuzsa tanárnő és Olejnik Ilona igazgatónő vezetésével. Műsoruk első részében a Krosnói Járás táncaiból válogattak, majd a felcsiki táncokból adtak ízelítőt. Az iskola művészeti csoportja évről évre különböző lengyel nemzetiségi programokban szerepel a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával. Idei terveik között újabb lengyel nemzetiségi táncok tanulása szerepel a POLONÉZ Néptáncegyüttes támogatásával. d) 2013. június 15. – II Lengyel Fesztivál e) RALLY POLSKA 2013 2013. július 20-31. között Rally Polska 2013 volt az elnevezése annak vállalkozásnak, melynek keretén belül a még hátralévő két lengyelországi vajdaságot, a Lusbuskie Vajdaságot és NyugatPomerániát jártuk végig. A 2006 óta tartó – néhány kisebb kirándulással fűszerezett – utazás során már számos szép helyre eljutottunk. Idén Zielona Góra és Szczecin központokkal, a Németországgal határos területeket és a Balti-tenger vidékét tekintettük végig szinte településenként. Felmentünk a Świnoujsciében és a Czolpinobanlévő Világítótornyok tetejére, voltunk a Świdwinben lévő vármúzeumban és a távolabb lévő, Bytowi Várban. A Śłowiński Nemzeti Parkban tapostuk a dűne homokját, Wolinban eljutottunk a 19. Wiking Fesztiválra. Több mint ezer felvétel tartalmazza a két észak-nyugati vajdaság majdnem valamennyi látnivalóját, ugyanakkor Kołbaskowoban még a német autópályára is rátévedtünk. Cedyniában és más emlékhelyen megemlékeztünk a lengyel nép hazaszeretetéről és önfeláldozásáról. A lengyelek vendégszeretete, a lengyel ételek mély nyomokat hagytak bennünk. Az utazás során 5680 km-t tettünk meg 102 óra utazási idővel, több mint 48 óra városnézéssel, múzeumlátogatással és a természeti értékek végiglátogatásával. Ezennel Lengyelország valamennyi vajdaságában voltunk, további képek a www.leki17.hu honlapon és a facebook-on találhatók. http://www.leki17.hu/ebook_tajak/index_tajak_rally.html e)
Szent István-nap
f) A Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára 15. éves jubileumi kiadványának támogatása Buskó András tájékoztatta a megjelent képviselőket, hogy a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára idén ünnepli fenállásának 15. évfordulóját. A múzeumhoz kapcsolódó publikációkat és
112
előadásokat, tanulmányokat tartalmazó 320 oldalas könyv kiadását tervezi két nyelven, angol és német rezümével. A könyv kiadásához 50 E Ft támogatás biztosítását javasolja. Buskó András szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára fenállásának 15. évfordulója alkalmából tervezett könyvkiadást 50 E Ft-tal támogatja.
Tájékoztatók 1. 2013. május 4., Koreai Kulturális Nap Rákosligeten Korea kultúráját mutatta be és hozta közelebb a rákosmentiekhez a május 4-én megrendezett Koreai Kulturális Nap a Csekovszky Árpád Művelődési Házban és a Maros Moziban. Kiállítás, koncert, játék, filmvetítés, és ételkóstoló. Az egyedülálló rendezvényt Herencsár Viktória cimbalomművész, a Cimbalom Világszövetség elnöke, és a Vigyázó Sándor Művelődési Ház szervezte. http://www.rakosmentetv.hu/koreai-kulturalis-nap-rakosligeten 2. Ligeti piknik 3. 2013. május 31. – Évadzárás a Magyar-Lengyel Baráti Körben 2013. május 31-én Boros István vetítettképes előadásával zárta 12. évét a Magyar-Lengyel Baráti Kör a Csekovszky Árpád Művelődési Házban. Puskás Mária körvezető felelevenítette az elmúlt időszak eseményeit, és a tagság felköszöntötte születésnapi illetve névnapi ünnepeltjeit. Legközelebb szeptemberben nyitják meg a 13. évadot. 4. Én hogyan segíthetek? 5. Május 15. - Felavatták Esterházy János egész alakos bronzszobrát Felavatták Esterházy János egész alakos bronzszobrát szerdán a főváros XII. kerületében, a Gesztenyés kertben. Az avatáson Áder János köztársasági elnök, Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere, Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke, és Esterházy Alice, Esterházy János lánya mondott beszédet. 6. Május 24. - Magyar nyomok Varsóban - Węgierskie ślady w Warszawie Május 24-én 11.00 órakor Budapesten Kapisztrán tér 6. (I. kerület - Mária Magdolna Tornya környéke) szám alatt nyitották meg a „Magyar Varsó" c. kültéri kiállítást, amely először Budapesten, majd ezt követően Varsóban tekinthető meg. Ez a kiállítás egyik eleme egy nagyobb projektnek, melynek célja ennek a témának a bemutatása. A projekt magában foglal egy könyvkiadást, ill. internetes oldal létrehozását is. A kiállítást Krzysztof Czubaszek, Varsó Belvárosának alpolgármestere nyitotta meg. A projekt azzal a szándékkal született, hogy felszínre hozza a magyarok által a múltban és a jelenben hagyott nyomait – bemutassa azokat a magyarokat, akik azzal, hogy ott éltek, dolgoztak, a köz javára tevékenykedtek, örökre beleírták magukat Varsó történetébe, és azokat is, akik nagy szerepet töltöttek a magyar – lengyel kapcsolatok történetében, róluk utcákat neveztek el, szobrokat és emléktáblákat állítottak nekik. A kiállítás anyagában találhatók archív és jelenkori képek és felvételek. A projekt keretében iskolai verseny volt, amely Varsó magyar emlékeit tárta fel. Az itt győztes csapat egyhetes budapesti látogatásra érkezett fővárosunkba. Budapesten fél éven keresztül lehet majd látogatni a kiállítást, azután pedig Varsóban is látható lesz. A projekt kezdeményezője Varsó - Belváros volt. Többek között ezzel a projekttel, indult 2011-ben a varsói kerület testvérvárosi együttműködése Budapest I. kerületével – Budavárral. A kiállítás megnyitóján a Lengyel Intézet, az Országos Lengyel Önkormányzat és más hazai szervezetek képviselői is megjelentek, többek között Buskó András, a XVII. lerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is. 7. 2013. május 25. - SZÖGLIGET – DERENK TÁJHÁZ Az ünnepségen megjelent Buskó András, a XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is.
113
8. Múzeumok éjszakája Rákosmentén 9. 2013. június 28 - Megemlékezés Wiesław Kuźnicki emléktáblájánál A lengyel és a magyar nép úgy fonódott össze a történelem során, mint "a virág a koszorúban". A lengyelországi Poznań városában, 1956. június 28-án tört ki felkelés a kommunista rendszer ellen, mely előszele volt a magyar 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak. A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Budai Nemzetőrség, az Országos Lengyel Önkormányzat és a II. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat közös megemlékezést tartott 2013. június 28-án pénteken 11 órakor a Millenáris Parkban lévő emlékkőnél, amelyet Kis Imre, a POFOSZ VI. kerületi elnöke kezdeményezésére állítottak. Az első hősi halott ifjú - Wiesław Kuźnicki – nevét vésték rá. 1956. június 28-án a poznani Sztálin Művek munkásai "kenyeret, szabadságot" jelszavakkal általános sztrájkot tartottak a normarendezések, illetve az alacsony munkabérek ellen tiltakozva, és tömegesen a város utcáira vonultak. Csatlakoztak hozzájuk más üzemek munkásai is. A tüntetők ellen kivezényelték a hadsereg alakulatait és páncélosait. Fegyveres harcok robbantak ki, amelyekben 74-en életüket vesztették, több százan megsebesültek, megközelítőleg 700 embert pedig letartóztattak. A fiatal lengyel diák, Wieslaw Kuznicki, kezében a lengyel zászlóval elsőként esett el az ottani államvédelmi hatóság sortüzétől. Az Országos Lengyel Önkormányzat koszorúját Buskó András elnökhelyettes helyezte el. 10. 2013. augusztus 31. – Farkasréti temető 2013. augusztus 31-én a Farkasréti temetőben – a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület szervezésében – ünnepi megemlékezésre került sor a II. világháború kitörésének 74. évfordulója alkalmából. Idősebb Antall József és Baló Zoltán ezredes sírjainak megkoszorúzására immár hagyományos keretek között, minden évben sor kerül. Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete és dr. Konrad Sutarski, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára igazgatója emlékbeszédében hangsúlyozták, hogy a II. világháború idején, vitéz nagybányai Horthy Miklós hallgatólagos hozzájárulásával, rengeteg lengyel katona és polgári menekült internálását, menekítését és továbbítását oldották meg nem hivatalos keretek között. A Molnárné Sagun Monika hangsúlyozta, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnök, valamint KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter és Keresztes-Fischer Lajos tábornok, főhadsegéd is nagyban hozzájárultak az eseményekhez. Az Országos Lengyel Önkormányzat koszorúját Buskó András elnökhelyettes helyezte el.
114
A 19. Lengyel Keresztény Kulturális Napok eseménye
115
116
Wicemarszałek Senatu RP spotkała się z Polonią 11 wrzesień 2013 11 września spotkaniem z przedstawicielami środowiska polonijnego rozpoczęła swą wizytę w Budapeszcie wicemarszałek Senatu RP Maria Pańczyk-Pozdziej.
W spotkaniu, które odbyło się w godzinach popołudniowych w salonie Ambasady RP obok reprezentacji najważniejszych organizacji polonijnych, samorządów i instytucji polskich na Węgrzech oraz mediów uczestniczył Ambasador RP Roman Kowalski oraz Kierownik Referatu Konsularnego Andrzej Kalinowski. Wielokrotnie podkreślano, iż ślady pomocy Senatu RP na Węgrzech są widoczne, między innymi dzięki jego wsparciu finansowemu można było odbudować Dom Polski, zmodernizować budynek Muzeum, przeprowadzić remont w siedzibie OSP. Obecnie Senat RP sprawując opiekę duchową nad Polonią w dalszym ciągu nie zapomina o Polakach osiadłych na Węgrzech, a pani Wicemarszałek przekazała przybyłym gościom pozdrowienia od Marszałka Senatu Bogdana Borusewicza. Wiele miejsca w dyskucji poświęcono sprawom oświaty polonijnej, dotacjom Polski przeznaczanym na wsparcie polonijnych grantów, zapoznano panią Wicemarszałek z sytuacją tutejszych organizacji polonijnych - PSK im. J.Bema, Stowarzyszenia Katolików Polskich na Węgrzech p.w. św.Wojciecha, PSK im. Jana III Sobieskiego w Győr oraz Stowarzyszenia Polonia Nova, a także Klubu Polonia z Székesfehérvár, oraz z działalnością Ogólnokrajowego Samorządu Polskiego i podległych mu instytucji. Pytano o programy wspierające Polonusów powracających do Polski z krajów Europy Srodkowej, ewentualne zmiany niekorzystnego systemu stypendialnego dla obywateli polskich zamieszkałych poza granicami kraju, a podejmujących w Polsce studia wyższe. Mówiono o wysokich cenach kolonii letnich dla dzieci i młodzieży. Pani Marszałek poinformowała, że w związku z przypadającą w 2014 roku 70. rocznicą śmierci Henryka Sławika zrodził się pomysł podjęcia uchwały parlamentarnej (zarówno w Polsce jak i na Węgrzech) przywołującej jego pamięć o działaniach na rzecz ratowania Polaków na Węgrzech w okresie II wojny światowej. 12 września delegacja Senatu RP weźmie udział w obchodach 15-lecia Muzeum i Archiwum Węgierskiej Polonii, a także odwiedzi Ogólnokrajowy Samorząd Polski i Ogólnokrajową Szkołę Polską. (b.) http://www.polonia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2809:wicemarszaek-senaturp-spotkaa-si-z-poloni&catid=5:aktualne&Itemid=17
117
Találkozó Maria Panczyk-Pozdziej szenátor asszonnyal, a Lengyel Szenátus wicemarszałával
2013. szeptember 11-én, a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségén a magyarországi lengyel nemzetiségi önkormányzatok vezetői és civil szervezetek képviselői Maria Panczyk-Pozdziej szenátor asszonnyal, a Lengyel Szenátus wicemarszałával találkoztak.
118
Maria Pańczyk-Pozdziej lengyel tanárnő, újságíró, a sziléziai nyelvjárás és kultúra propagálója.
Roman Kowalski lengyel nagykövet fogadta a megjelenteket. Dr. Csúcs Lászlóné, az Országos Lengyel Önkormányzat és a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület tevékenységéről, Molnárné Sagun Monika, a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete és a Lengyel Ház munkájáról számolt be. Karol Kozłowski plébános, a kőbányai Lengyel-templom vallási életéről számolt be http://www.leki17.hu/images/2013/2013_09_11/2013_09_11.html Karol Kozłowski plébános, a kőbányai Lengyel-templom vallási életéről számolt be. Számos hozzászólás gazdagította a magyarországi lengyelség életéről szóló információkat. Az elhangzott hozzászólások alapján a magyarországi lengyelség etnoszociográfiai jellemzését a teljesség igénye nélkül próbáljuk röviden összefoglalni. A lengyelségnek, mint fogalomnak másodlagos volta, a „lengyel nemzeti jellem” vagy „lengyel ethos” értelmezésének szerepe különösen manapság, a globalizáció és Európa egyesítésére való törekvés korszakában nőtt meg. A nemzetiségi és az etnikai csoportoknak jelentős befolyásuk van mindezekre a folyamatokra. Magyarországon a nemzeti kisebbségek jogait Magyarország Alaptörvénye (az Országgyűlés a 2011. április 18i ülésnapján fogadta el és 2012. január 1-jén lépett hatályba) biztosítja (XXIX. cikk), amely lehetőséget ad a békés együttélésre. A nemzetiségek jogait a 2011. évi CLXXIX. törvény tartalmazza. A posztkommunista országokban a demokrácia jegyében egyrészt nyilvánossá tették a köztük élő nemzeti kisebbségek létét, ugyanakkor olyan intézményes formák jöttek létre, amelyek láthatóvá teszik a különböző kultúrákat, értékeket és a kulturális identitást. Ez ahhoz vezetett, hogy megnőtt a kisebbségi csoportok társadalmi-kulturális identitása. Az Alaptörvény széles körben engedi meg a kulturális különbségek megmutatását. Kedvező társadalompolitikát folytat, mely a lehetőségek szerint figyelembe veszi a különböző csoportok érdekeit. A lengyelség körében kiemelkedően fontos: ― ―
A kultúra sajátossága, a kultúra, a normák alapvető értékeinek akceptálása, a lengyel hagyományok őrzése, ápolása. A lengyel szervezetekhez való tartozás, kötelességvállalás a lengyel csoportok tevékenységében.
119
― ― ― ― ―
A lengyel etnikai csoporthoz való tartozás érzése leggyakrabban a római katolikus egyházi közösséghez való tartozásban nyilvánul meg. Népszokások és különösen az egyházi évhez tartozó szertartások folytatása, ápolása. A lengyel nyelv kiemelt fontossága, annak ismerete, családi körben való használata, s a törekvés arra, hogy gyermekeik is elsajátítsák azt. Közös történelmi sors, egy meghatározott területtel való azonosulás, közös sztereotípiák. Kapcsolat az anyaországgal, érdeklődés a lengyelországi problémák és események iránt.
A lengyelség körében a haza fogalma az idegenben gyakran összekapcsolódik a közeli emberekkel, családdal, barátokkal. A lengyelek többsége számára a haza az ősök országa, születési vagy esetleg neveltetési hely. A lengyelek általában erősen fejlett öntudattal rendelkeznek, ami a másságukat, különállóságukat, sőt különlegességüket illeti. Gyakran hangsúlyozzák a legmélyebb lengyel értékek és szimbólumok eredeti jellegét. A Lengyelországgal, kultúrájával, hagyományaival való azonosulás szimbóluma legfőképpen a zászló, a fehér sas, a lengyel állam címere, május 3-a — a hazafiság szimbóluma. Az egyházi élethez való viszonyukban meghatározó, hogy a Magyarországra érkező lengyelek egy új, laicizáltabb társadalomba érkeztek, amely megosztotta az egyéneket. 1989 után megfigyelhető a lengyel közösségekben a vallásos megelevenedés, visszatérés a „lengyel” egyházhoz, a lengyel egyházközséghez. Ebben fontos szerepe van a Magyarországi Lengyel Katolikusok Egyesületének (hivatalos neve: Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete). A két háború közötti időszakban a lengyel egyház és a Lengyel Ház (Dom Polski) töltötte be a társadalmi-kulturális élet lengyel központjának a szerepét. 1998. augusztus 24-én a Lengyel Ház visszakerült az Egyesülethez. Vallási hovatartozás szerint az itt élő lengyelek 88,8%-a katolikus (bár a megkérdezettek 50%-a vallotta magát hívőnek). A vallásosság két síkon figyelhető meg a lengyelség körében: A lengyelség megőrzése Magyarországon egy globális társadalom etnikai jelenségeként szerepel. A lengyelek megtartják szokásaikat, megőrzik a nyelv értékét, etnikai származásuk szimbólumait, és csak részben asszimilálódnak. Ebben nagy segítségükre vannak a sokszor új profilú lengyel szervezetek, egyesületek, a szervezett lelkipásztori, illetve önkormányzati tevékenységek és a megélénkült tömegtájékoztatás (rádió, tévé, internet stb.). A magyarországi lengyelek anyaországa a Lengyel Köztársaság (lengyelül: Rzeczpospolita Polska) középeurópai állama, mely a Balti-tengerrel határos. Fővárosa Varsó (lengyelül Warszawa). Szárazföldön: nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Fehéroroszországgal, Ukrajnával, északon Litvániával és Oroszországgal (a Kalinyingrádi terület nevű exklávé révén) határos. Tengeri határ választja el Dániától és Svédországtól. Hivatalos nyelve a lengyel. A magyarországi lengyeleknek a Lengyel Köztársaság Szenátusa (Senat Rzeczypospolitej Polskiej), a LK Budapesti Nagykövetsége (Ambasada Rzeczypospolitej Polskiej w Budapeszcie) és a nemzetközi tevékenységű Stowarzyszenie 'Współnota Polska' nyújt támogatást. Kulturális tevékenységüket a Lengyel Intézet (Instytut Polski) segíti, idegenforgalmi ügyekben a Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet nyújt információkat és segítséget. A rendszerváltás után, 1989-től számos magyarországi lengyel szervezet újult vagy alakult meg hazánkban. Napjainkban kb. 70-80 ilyen vallási, kulturális és karitatív közösség működik az „az ezer virág egy kertben”-elve alapján. Legtöbbjük civil társadalmi kezdeményezés, más részük önkormányzati jellegű. Előbbiek közé tartozik pl. a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület (Polskie Stowarzyszenie Kulturalne im. J. Bema na Węgrzech), a Szent Adalbert Egyesület (Stowarzyszenie Katolików Polskich na Węgrzech p.w. św. Wojciecha), a Lengyel Templom, ahol évente megrendezik a Lengyel Keresztény Kulturális Napokat (Dni Polskiej Kultury Chrześcijańskiej) és utóbbi az Országos Lengyel Önkormányzat és ennek intézményei, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára, a Lengyel Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola (Polska Szkoła na Węgrzech) és a Lengyel Ház (Dom Polski). 2006. március 24-én a lengyelek és magyarok közötti sok évszázados szoros barátság szellemében tartott nagyszabású rendezvényen Lech Kaczyński (1949–2010) lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrött a Bem József téren felavatta az első köztéri Magyar–Lengyel Barátság Emlékművet. Folytatásaként 2007. március 12- én a Magyar Országgyűlés és március 16-án a Lengyel Sejm egyhangú szavazattal március 23-át Lengyel 1 Magyar Barátság Napjává nyilvánította.
1
17/2007. (III. 14.) OGY határozat a Magyar-Lengyel Barátság Napjáról
120
A magyarországi lengyelség az ország területén szórványban él, körülbelül egyharmaduk Budapesten. A II. világháború után a magyarországi kommunista államgépezet feloszlatta a korábbi lengyel szervezeteket és államosította vagyonukat. Az ismételt önszerveződésre csak 1958-ban nyílt lehetőség, a valódi, új nemzetiségi mozgalom megszületésére azonban csupán a Magyar Köztársaság teljes függetlenségének időszakában kerülhetett sor, azaz 1990-től kezdve. A Magyarországon élő lengyel kisebbség népi gyökerei elsősorban Derenken (1717 óta) és környékén, valamint Kőbányán (XIX. század második felétől) találhatók. Derenk a magyarországi lengyelség történelmi emlékhelye, ahol az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat szabadtéri kiállítást hozott létre az (1941-43-ban felszámolt) Derenk romfalu területén a Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül. A XX. század elején a legnagyobb kolóniává vált Kőbányán épült a Lengyel Templom (1927től, mint plébánia 1991-től), amely 1991-ben a Budapesti Római Katolikus Lengyel Perszonális Plébánia címet nyerte el, majd az (államosításból 1998-ban visszaszerzett és 2000-2002-ben átépített) Lengyel Ház. Becslések szerint napjainkban 10-12 ezer lengyel nemzetiségű él Magyarországon. A 2011. évi hivatalos népszámlálási adatok szerint a lengyel nemzetiséghez 7001 fő tartozott. 5730 fő a nemzetiség alapján, illetve 2 3049 fő anyanyelv alapján vallotta magát lengyelnek. A szórványban élő lengyelség a legutóbbi, 2010. évi választások során 49 települési és 2 középszintű Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatot hozott létre. Érdekképviseletének ellátására az Országos Lengyel Önkormányzat (a továbbiakban: OLÖ) 1995-ben alakult. A magyarországi lengyelség kulturális autonómiájának megerősítése érdekében az OLÖ intézményeket hozott létre:
Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára (Muzeum i Archiwum Węgierskiej Polonii) 1998. évi alapítása óta gazdagítja gyűjteményét, amellyel létrehozta a világ egyetlen magyar-lengyel kapcsolatokkal foglalkozó múzeumi anyagát. 2004-ben emeletráépítéssel jelentősen megnövelte kiállítási területét és lehetővé vált az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások rendezése is.
Lengyel Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola (Polska Szkoła na Węgrzech), az ú. n. „vasárnapi iskolák” megszűnését követően 2004 óta speciális kiegészítő iskolaként a magyar oktatási rendszeren belül működik, ami lehetővé teszi a tanulók részére az érettségit lengyel nyelvből. 2011 óta az Iskola az ECL rendszeren belül nemzetközi vizsgáztatásra is jogot szerzett. Magyar és lengyel állami segítséggel 2009ben épült fel az Iskola központi épülete az OLÖ székhelyén, ami nagyban hozzájárult az oktatás színvonalának emeléséhez.
Az OLÖ harmadik intézménye a 2004-ben létrehozott Lengyel Ház Intézmény átszervezésével 2011-ben létrehozott Lengyel Közművelődési Központ, amely már három telephelyen látja el kulturális feladatát.
A magyarországi lengyelség két legnagyobb országos kulturális rendezvénye az évenként júniusban, a magyarországi lengyelség patrónusa, Szent László tiszteletére megrendezésre kerülő Szent László Nap, valamint júliusban a Derenki Búcsú, amelyekre az egész országból jönnek résztvevők. Ezek az ünnepségek azon túl, hogy erősítik az összetartozás érzését az itteni lengyelekben, nagyban hozzájárulnak a két nép barátságának elmélyítéséhez is. A Lengyel-Magyar Barátság Emlékművét 2006 márciusában avatták fel Győrött, amely kiinduló pontja lett az évente március 23-án felváltva magyar és lengyel helyszínen megrendezendő állami ünnepségnek, a Lengyel-magyar Barátság Napjának. Babusa János II. János Pál pápa szobra (Budapest, XVII. kerület) vallási jelentőséggel bír. A kulturális autonómia biztosításában aktív szerepet játszanak a hagyományok őrzésével az országszerte működő kisebb-nagyobb társadalmi szervezetek. A két legfontosabb országos szervezet: az 53 éves múltra visszatekintő Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület, valamint a magyarországi lengyelség hitéletében jelentős összetartó erőnek számító kőbányai Lengyel Perszonális Plébánia mellé szerveződött Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete az ú. n. Lengyel Ház épületében. Komoly kulturális élet folyik továbbá részben a helyi lengyel önkormányzatoknak, részben a társadalmi szervezeteknek köszönhetően több városban, mint Békéscsaba, Győr, Sárvár, Székesfehérvár és Tata, stb. Ugyancsak a lengyelek kulturális autonómiájának biztosításához járulnak hozzá a lengyelnyelvű tömegtájékoztatási eszközök, pl.:
2
Folyóiratok közül: a „Polonia Węgierska” havi lap „Głos Polonii” elnevezésű, negyedévenként megjelenő mellékletével. Vallási jellegű a Lengyel Templom kiadásában negyedévenként megjelenő „Quo vadis” folyóirat.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf
121
Internetes honlapok: az OLÖ összes magyarországi lengyel szervezet számára nyitott www.polonia.hu honlapja, a történelmi, kulturális és földrajzi ismeretek közlő www.leki17.hu honlap, valamint a civil szervezetek és önkormányzatok honlapjai.
Média: a „Magazyn Polski”, a Magyar Rádió lengyelnyelvű adása, továbbá időről időre a Duna TV „Rondo” azonos nevű adása.
Kulturális csoportok: a lengyel művészeti és hagyományőrző csoportosulások, mint a „Polonez”, budapesti ifjúsági néptánc-együttes (2000 óta, független együttes), a Wysocki Légió Lengyel Hagyományőrző Egyesület (1998 óta) és lengyel kórusok (budapesti Szent Kinga Kórus, békéscsabai Chopin Kórus, győri Akkord Kórus és a borsodiak Drenka Kórusa), hogy csak a legfontosabbak említsük meg.
2003-ban az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (OLKÖ) Derenk romfalut a Magyarországi Lengyelség Történelmi Emlékhelyévé nyilvánította. A jövő legfontosabb feladata a fiatalság bevonása közös ügyeinkbe. Ezt különféle érdekes programokkal, vetélkedőkkel, sport és kulturális rendezvényekkel, diákcserékkel igyekszenek megvalósítani. A magyar egyetemek lengyel tanszékei (Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapesten, Debreceni Tudományegyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Piliscsabán), valamint a Lengyel Nemzetiségi Nyelvoktató Iskolára nagy jelentőséggel bír az ifjúság oktatásában. További kiemelt feladatuk még a már meglévő kb. 150 magyar-lengyel testvérváros gazdasági és kulturális kapcsolatainak ápolása, valamint számuk növelése. B. A.
122
A lengyel és roma képzőművészek közös kiállításának, valamint a Nyugati Lengyel Múzeumok, Levéltárak és Könyvtárak Állandó Konferenciája XXXV. Ülésszaka nyílt napjának megnyitása alkalmából rendezett magyar-lengyel nyelvű ünnepség programja melyre a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendezett rendezvénysorozat keretében kerül sor 2013. szeptember 12-én Budapesten, a múzeum székhelyén (1102 Budapest, Állomás u. 10.) 9,00 –10,00
A Magyarországon élő lengyel és magyar képzőművészek kiállításának megnyitója. A tárlatot lengyel részről megnyitja dr. Csúcs Lászlóné, az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke, roma részről dr. Buri Edina, az Országos Roma Önkormányzat kabinetvezetője, magyar részről pedig Halász János kulturáért felelős államtitkár. (magyar-lengyel tolmács közreműködésével).
10,00–10,30 Technikai szünet (az Országos Lengyel Nemzetiségi Iskola és az Országos Lengyel Önkormányzat székhelyének meglátogatása, a magyarországi lengyelek helyzetét bemutatja dr. Csúcs Lászlóné, az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke 10,30-11,15
A Nyugati Lengyel Múzeumok, Levéltárak és Könyvtárak Állandó Konferenciája XXXV. Ülésszaka hivatalos megnyitója. A köszöntő beszédet a házigazda Sutarski Konrad mondja el, beszédet tartanak: magyar részről Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, lengyel részről Maria Pańczyk-Poździej, a Szenátus alelnöke, az Állandó Konferencia részéről Piotr Zaleski, a párizsi Történelmi-Irodalmi Társaság és Lengyel Könyvtár elnöke. A „Múzeumi tükör” című, a múzeum 15 évének publikációit tartalmazó antológiát bemutatja dr. Latorcai Csaba, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár (magyar-lengyel tolmács közreműködésével).
11,15-11,30
Kávészünet. Az ünnepség magyar-lengyel részének lezárása, a lengyel nyelvű tanácskozás kezdete.
123
Program dwujęzycznych, polsko-węgierskich uroczystości otwarcia wspólnej wystawy artystów polonijnych i romskich oraz rozpoczęcia Otwartego Dnia XXXV Sesji Stałej Konferencji Muzeów Archiwów i Bibliotek Polskich na Zachodzie organizowanych w ramach obchodów 15-lecia Muzeum i Archiwum Węgierskiej Polonii w Budapeszcie 12 września 2013 r. w siedzibie Muzeum (Budapeszt X, ul. Állomás 10) 9,00 –10,00
Otwarcie (dwujęzyczne: polsko-węgierskie) wspólnej wystawy żyjących na Węgrzech artystów polonijnych i romskich. Otwarcia dokonają: ze strony polskiej przewodnicząca Ogólnokrajowego Samorządu Polskiego - dr Csúcs Lászlóné, ze strony romskiej dyrektor kancelarii Ogólnokrajowego Samorządu Romskiego – dr Edina Buri, ze strony węgierskiej sekretarz stanu ds. Kultury – Halász János (z udziałem tłumacza polskowęgierskiego)
10,00–10,30 Przerwa techniczna (Zwiedzanie Ogólnokrajowej Szkoły Polskiej i siedziby Ogólnokrajowego Samorządu Polskiego, prezentacja Polonii na Węgrzech w rozmowie z przewodniczącą Ogólnokrajowego Samorządu Polskiego – dr Csúcs Lászlóné) 10,30-11,15
Oficjalne otwarcie XXXV Sesji Stałej Konferencji MAB (dwujęzyczne, z pomocą tłumacza, z udziałem wszystkich gości) . Powitanie dokonane przez gospodarza Sesji – Konrada Sutarskiego, przemówienia: ze strony Stałej Konferencji MAB prezesa Towarzystwa Historyczno-Literackiego i Biblioteki Polskiej w Paryżu - Piotra Zaleskiego, ze strony węgierskiej wicemarszałka Parlamentu Węgier – Latorcaiego Jánosa, ze strony polskiej wicemarszałek Senatu RP – Marii Pańczyk-Poździej. Symbolicznej prezentacji książkowej antologii 15-lecia pt. „Muzealne zwierciadło” dokona podsekretarz stanu ds. kontaktów narodowościowych i społecznych cywilnych - Csaba Latorcai.
11,15-11,30 Przerwa na kawę . Zakończenie polsko-węgierskiej części uroczystości, początek obrad polskojęzycznych. Védnökök A Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendezett rendezvénysorozat felett a védnökséget vállalták: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Bogdan Borusewicz, a Lengyel Köztársaság Szenátusának elnöke Bogdan Zdrojewski, kulturális és örökségvédelmi miniszter Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára
Patronat
-
Patronat nad obchodami jubileuszu 15-lecia Muzeum i Archiwum Węgierskiej Polonii objęli: marszałek Parlamentu Węgierskiego – László Kövér marszałek Senatu RP - Bogdan Borusewicz minister Kultury i Dziedzictwa Narodowego RP – Bogdan Zdrojewski węgierski minister Zasobów Ludzkich– Zoltán Balog sekretarz stanu ds. Kultury w Ministerstwie Zasobów Ludzkich – János Halász.
124
2013. szeptember 17. Koszorúzás idősebb Antall József emléktáblájánál
Az Országos Lengyel Önkormányzat tisztelettel meghívja Önt és Családját IDŐSEBB ANTALL JÓZSEF EMLÉKTÁBLÁJA FELSZENTELÉSÉNEK 10. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL megrendezésre kerülő ÜNNEPÉLYES KOSZORÚZÁSRA 2013. szeptember 17-én 17 órára cím: 1053 Budapest, V. kerület, Ferenciek tere *
na Węgrzech zaprasza Panią/Pana wraz z Rodziną na UROCZYSTE ZŁOŻENIE WIEŃCÓW Z OKAZJI 10 ROCZNICY POŚWIĘCENIA TABLICY PAMIĄTKOWEJ JÓZSEFA ANTALLA SENIORA które odbędzie się 17 września 2013 roku o godz. 17.00 w Budapeszcie na Ferenciek tere (1053 Budapest, V dzielnica)
125
2013. szeptember 17. - Emlékezés idősebb Antall Józsefre 2013. szeptember 17-én, a Budapest Főváros V. kerület, Ferenciek terén lévő emléktáblánál idősebb Antall Józsefre emlékeztek. Kisjenői Antall József (1896– 1974) jogász, hivatalnok, politikus (FKGP), a második világháború alatt menekültügyi kormánybiztos emléktábláját az Országos Lengyel Önkormányzat 2003-ban, 10 évvel ezelőtt helyezte el. Buskó András elnökhelyettes köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük Roman Kawalski urat, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetét, dr. Konrad Sutarskit, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára igazgatóját, a család tagjait és a megjelent szervezetek képviselőit. Dr. Konrad Sutarski emlékbeszédében ismertette idősebb Antall József politikai érdemeit, az 1939. évi kialakult háborús helyzet és Magyarország segítségét. Ezt követően Roman Kawalski nagykövet továbbá Molnárné Sagun Monika, a Szent Adalbert Egyesület elnöke, Podluzsány Erzsébet hivatalvezető és a XIII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat helyezte el koszorúját. A katonai díszőrséget a Wysocki Légió és a Magyar Honvédvadász Hagyományőrző és Sport Egyesület katonái adták.
Az ünnepi koszorúzáson Buskó András, a Lengyel Nemzetiségi önkormányzat elnöke is részt vett.
126
a) II. JÁNOS PÁL IMÁI – LENGYEL MADONNÁK
2013. október 14-én (hétfőn) 18.00 órakor Franciszek Kafel képeiből kiállítás nyílt a Lengyel Intézet kiállítótermében (1065 Budapest, Nagymező u. 15.) II. JÁNOS PÁL pápa beiktatásának 35. évfordulója alkalmából. A kiállítást Őexcellenciája Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius nyitotta meg. Franciszek Kafel képei október 16-ig tekinthetők meg, II. János Pál megválasztásának évfordulójáig, 12.00-19.00 óra között. A képeken II. János Pál pápa imái olvashatók a legismertebb lengyel, és más, szimbolikus jelentőségű kegyhelyek – Częstochowa, Kalwaria Zebrzydowska, Wadowice; Wilno, Smoleńsk – Mária-ábrázolásaival a háttérben.
Franciszek Kafel 1954-ben született a lengyelországi Piaski-Drużkówban. A Krakkói Képzőművészeti Akadémia Grafikai Karán végzett, Prof. Andrzej Kowalski keze alatt festészetet, Prof. Tadeusz Grabowskitól plakátművészetet tanult. Állványfestészettel, rajzzal és grafikai tervezéssel foglalkozik. Háromszor részesült kulturális miniszteri ösztöndíjban, számos művészeti díj birtokosa. Katowicében él és dolgozik.
127
“Hirtelen indíttatásból kezdtem el ezt a ciklust. II. János Pál pápa halálát, másokhoz hasonlóan én is mélyreható tapasztalatként éltem meg, olyannyira, hogy a 2005-ös év művészileg is áttörést hozott. Korábban is foglalkoztatott a táblafestészet, voltak körvonalazódó ötleteim arra, hogyan lehetne elkészíteni egyes képek parafrázisát – különösen a Mária-kultuszhoz kapcsolódó festmények ragadtak meg. Ekkor jött az ötlet, hogy a II. János Pál életében nyomon követhető Mária-kultuszt összekapcsoljam ikonografikus motívumokkal, és egy új festészeti-grafikai formába rendezzem. Így készült el az első festmény, majd jöttek a következők – mind híres kegyhelyek Madonna-ábrázolásai.” (részlet a Gość Katowicki c. lap 2012 áprilisában megjelent, Franciszek Kafellel készített interjújából) Forrás: http://polinst.hu/node/9211
A kiállítás megnyitóján Buskó András, a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is részt vett. *
Lengyelország képekben kiállítás – Átány 2013 A Német kiállítást záró és a „Lengyelország képekben” című kiállítást nyitó kulturális rendezvényre került sor 2013.10.19-én Átányban, az „Ismerd meg a kultúráját, hogy megismerd a népet” 2012.09.08-án elindított sorozat folytatásaként. A rendezvény Lengyelország Magyarországi Nagykövetsége, a Lengyel Országos Önkormányzat, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és Csillagfalu Közhasznú Egyesület együttműködésében került megrendezésre. Délelőtt során bemutatták Átány község nevezetességeit, először a református templomot, ahol megszólalt az orgona, köszöntötte a megjelenteket az egyházi kórus, és Ferenczfi Zoltán református tiszteletes bemutatta a templom történetét. Ezt követően a Néprajzi Múzeum Átány gyűjteményéből összeállított, kihelyezett állandó kiállítást, az 1857-ben épített és eredeti bútorzattal berendezett Kakas házat, mint tájházat és az ELTE és a Néprajzi múzeum által kialakított „élő paraszti portát” mutatta be Gönczi Mihály polgármester. Az ebéd utáni kulturális műsornak a Dr. Fél Edit Közösségi Tér nagyterme adott helyet. A magyar, német és lengyel himnusz elhangzása után, a Bedécs Mária, Csillagfalu Közhasznú Egyesület elnöke és Székely Csaba az egyesület tiszteletbeli elnöke és a projekt ötletgazdája köszöntötte a vendégeket, majd ezt követte Gönczi Mihály, Átány község polgármesterének köszöntője. Ezután a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövetségének első tanácsosa Michal Andrukonis úr köszöntötte a megjelent vendégeket és átadta Bedécs Mária elnök asszonynak, a rendezvény fővédnökének, Őexcellenciája Roman Kowalski Lengyelország magyarországi nagykövetének ajánló levelét. A továbbiakban Ivan Busic tanácsos úr, a Horvát Köztársaság nagykövetségének képviseletében tartotta meg beszédét, amely keretein belül szintén átadta az ajánló levelet az elnök asszonynak, mely a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövetétől, Őexcellenciája Gordan Grlic Radman úrtól érkezett.
128
Bedécs Mária és Székely Csaba
Michal Andrukonis
Szeltnerné Winhardt Ildikó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Hivatala képviseletében hivatalosan bezárta a német kiállítást. A Lengyel Országos Önkormányzat részéről Dr. Csúcs Lászlóné elnök asszony, a rendezvény védnöke köszöntötte a rendezvényt. A köszöntők zárásaként Dragica Vukotics a Verbászi Kulturális Központ Múzeumi Gyűjteményének vezetője szólt a vendégekhez, amely keretén belül különleges emléktárgyakkal ajándékozta meg Csillagfalu Közhasznú Egyesületet.
129
A kulturális műsor első fellépőjeként az Átányi Református Iskola és Művészetoktatási Intézmény tanulói furulyával, trombitával és citerával mutatkoztak be Balogh Imre tanár úr vezetésével. Ezután következett a Ceglédberceli Német Nemzetiségi Ifjúsági Tánccsoport, akiktől kakastáncot, Jidisit, Berceli ugróst, keringőt és polkát láthattunk. Vezetőjük Polonyiné Zsuzsandor Ibolya, a tánccsoportot a Német Nemzetiségi Kisparty Zenekar kísérte Kövesdi István vezetésével.
Az Átányi Református Iskola tanulói és Balogh Imre
Ceglédberceli Német Nemzetiségi Ifjúsági Tánccsoport
A kulturális műsort a Lengyelországból érkezett Watra táncegyüttes folytatta, amely Czarny Dunajec város Kulturális és Promóciós Centrum részeként működik. Műsorukban a tátrai folklór motívumait mutatták be, tánccal, zenével, énekkel. Az együttes vezetője Stanislaw Bukowski, művészeti vezetőjük Czeslawa és Stanislaw Sobczyk. A Bánát Szerb Kulturális Egyesület képviseletében Vujcsin Eszter szólóénekes zárta a rendezvény kulturális blokkját, majd Lóczi Béla építész mutatta be Csillagfalu építész, illetve látványterveit.
Watra táncegyüttes Czarny Dunajecből
Dr. Csúcs Lászlóné
A rendezvény a kiállítás helyszínén folytatódott, ahol Eva Kristina Modzejevska a Lengyel Országos Önkormányzat Kulturális Bizottságának elnöke hivatalosan is megnyitotta a „Lengyelország képekben” című kiállítást, melynek tartalma a Lengyel-Magyar barátság ezeréves történelmét képekkel, képes illusztrációkkal és szöveges kiegészítéssel. A szeptember 8-án megkezdett hagyományunkat folytatva Michal Andrukonis a Lengyel Köztársaság Magyarországi Nagykövetségének első tanácsosa és Dr. Csúcs Lászlóné az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke felkötötték a lengyel nemzeti színű szalagot Csillagfalu zászlajára.
130
A Lengyelország képekben c. kiállítás
Zászlókötés
A kiállítás megtekintése után vendégeink ízelítőt kaptak az átányi és a nemzetiségek népi ételeiből. A rendezvény színvonalas és emelkedett hangulatát még egyszer köszönjük a vendégfellépő táncosoknak, zenekaroknak, továbbá köszönjük a lengyel, német, görög, román, ruszin és a szerb nemzetiségek képviselőinek és vendégeinknek, hogy jelenlétükkel megtisztelték rendezvényünket. Az eseményről a Magyar Televízió nemzetiségi műsora és a Duna televízió készített felvételeket, illetve interjúkat. Rendezvényünkről rövid hírösszefoglalót közölt a Duna Tv Híradója, melyet az alábbi linken tekinthetnek meg, továbbá a Magyar Televízió Lengyel nemzetiségi műsora a későbbiekben kerül adásba. Forrás: http://csillagfalu.hu/osszefoglalo_lengyel_kiallitas.html
A kiállítás megnyitóján Buskó András, a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is részt vett. *
Október 23-i Ünnepség Rákosmentén
Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata nemzeti ünnepünk alkalmából 2013. október 23-án 10 órakor koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a Rákoskeresztúri Kegyeleti Emlékparkban, 1956-os emlékműnél. Dr. Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriumának elnöke mondott ünnepi beszédet. A koszorúzást követően a Vigyázó Sándor Művelődési Házban (1173 Budapest, Pesti út 113.) rendezett díjátadási ünnepséggel folytatódott a programsorozat.
131
A díjazottak: „Rákosmente díszpolgára”: Bartal Lajos énektanár, karvezető „Rákoskeresztúrért” Díj: Kiss Antal nyugalmazott pedagógus „Rákosmente közbiztonságáért” Emlékérem kitüntetésben részesülnek: Gyebnár Péter rendőr hadnagy és Juhász Károly tűzoltó hadnagy „Rákosmente sportjáért végzett kimagasló tevékenységért” díj: Budai István testnevelő tanár, vívó szakedző. A díjakat Riz Levente polgármester adta át. Az ünnepségen jelen volt a lengyel Krosnói Járás delegációja is, Jan Juszczak elöljáró és Kazimierz Krężałek a Járási Tanács volt elnöke vezetésével. Az ünnepséget követően Fohsz Tivadar alpolgármester és Buskó András a lengyel nemzetiségi önkormányzat elnöke fogadta a vendégeket.
2013. november 9., szombat - Templomszentelés Küngösön
Az újonnan felépült küngösi Árpád-házi Szent Kinga-templomot dr. Márfi Gyula veszprémi érsek szentelte fel november 9-én, szombaton 16 órakor ünnepi szentmise keretében. Beke Zsolt atya fogadta a vendégeket. Hazánkban a Veszprém megyei településen (amelynek neve maga is IV. Béla leányának emlékét őrzi) neveztek el először templomot az 1999-ben szentté avatott magyar királylányról.
132
Buskó András, az Országos Lengyel Önkormányzat elnökhelyettese képviselte a magyarországi lengyeleket a felszentelési ünnepségen. A templom építését Budapest Főváros XVII. kerületi lengyel Nemzetiségi Önkormányzat is anyagilag támogatta. *
Lengyel Függetlenség Ünnepe – Krosno, 2013. november 11. Krosno vajdaságbeli Miejsce Piastowében Lengyelország Függetlenségének Ünnepe alkalmából szervezett rendezvényeken részt vett a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata és a Budapest XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat delegációja. A pesti kerületet és Krosno városát testvérvárosi együttműködési szerződés köti. A magyar delegáció tagjai: Horváth Tamás alpolgármester, Dr. Rúzsa Ágnes jegyző, Buskó András a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és Olejnik Marek képviselő voltak.
Aktualności: Powiatowe obchody Święta Niepodległości W dniu 11 listopada 1918 roku odrodziła się Niepodległa Polska i po latach zaborów powróciła na mapę Europy. Z tej okazji Powiat Krośnieński, wspólnie z Gminnym Ośrodkiem Kultury w Miejscu Piastowym i Zgromadzeniem Świętego Michała Archanioła, zorganizował powiatowe obchody najważniejszego polskiego święta narodowego, które odbyły się po raz kolejny w Miejscu Piastowym. Pod pomnikiem Anioła Stróża Polski uczczono pamięć tych, którzy walczyli o wolną ojczyznę. Hołd poległym złożyli m.in.: senator RP Alicja Zając, w imieniu posła Piotra Babinetza wiązankę złożył Andrzej Babinetz, delegacje - Powiatu Krośnieńskiego z przewodniczącym Rady Powiatu Andrzejem Krężałkiem, starostą Janem Juszczakiem i wicestarostą Andrzejem Guzikiem, XVII dzielnicy Budapesztu, której przewodniczył zastępca burmistrza Tamas Horvath, ze Starego Sambora z merem Iwanem Hrysem, ponadto radni powiatu, władze gminy, dyrektorzy szkół i placówek kulturalnych, nauczyciele, kombatanci, przedstawiciele Związku Sybiraków, a także służb mundurowych, młodzież oraz mieszkańcy.
133
Podczas przemarszu wiązanki kwiatów złożono także pod pomnikiem bł. ks. Bronisława Markiewicza.
Następnie w Sanktuarium św. Michała Archanioła odprawiona została msza święta w intencji ojczyzny i wszystkich Polaków z udziałem Orkiestry Dętej OSP z Miejsca Piastowego i pocztów sztandarowych. Uroczystej eucharystii przewodniczył ks. Jerzy Sosiński, ekonom generalny Zgromadzenia, a homilię wygłosił ks. Józef Groński, który podzielił się głęboką refleksją na temat miłości do ojczyzny i wolności.
Od siedmiu lat obchodom Święta Niepodległości towarzyszy koncert laureatów Powiatowego Konkursu Polskiej Pieśni Patriotycznej. Do eliminacji, które odbyły się 4 listopada br. w GOK w Miejscu Piastowym, zgłosiło się ponad 70 uczestników. Jury zakwalifikowało do finału 16 wykonawców. Młodzi artyści, którzy swoimi występami uświetnili powiatowe obchody, zaprezentowali najpiękniejsze pieśni patriotyczne, pełne nostalgii oraz wspomnień tych, którzy oddali życie za wolną i niepodległą ojczyznę. Uroczystość była okazją do wręczenia nagród i wyróżnień, które wraz z gratulacjami przekazali starosta Jan Juszczak, ks. Jerzy Sosiński, wicestarosta Andrzej Guzik, ks. Jan Seremak oraz przewodniczący Rady Powiatu Andrzej Krężałek i przewodniczący Związku Mniejszości Polskiej w XVII dzielnicy Budapesztu Andras Busko. Laureaci VII Powiatowego Konkursu Polskiej Pieśni Patriotycznej: kat. Szkoły Podstawowe I m. – Karolina Zajchowska (Wojaszówka) II m. – Maria Jarosz (Sieniawa) III m. – Karolina Kołacz (Kobylany) Wyróżnienia: Marlena Szmyd (Krościenko Wyżne), Zuzanna Stec (Miejsce Piastowe) kat. Gimnazja Im. – Marlena Rygiel (Rogi) II m. – Michał Kondyjowski (Sieniawa) III m. – Adrian Frydrych (Iwonicz) i Kamila Kula (Jasionka) Wyróżnienia: Laura Filar (Krościenko Wyżne), Dominika Góra (Moderówka), Kinga Jasłowska (Zręcin) kat. Szkoły Ponadgimnazjalne I m. – Katarzyna Makoś (LO w Dukli) III m. – Natalia Zbiegień (ZS w Dukli) Wyróżnienia: Jadwiga Zima (ZSGH w Iwoniczu – Zdroju), Gabriela Kurdyła (ZS w Iwoniczu) http://www.powiat.krosno.pl/aktualnoci-14
134
Budapest: Lengyelország Függetlenségi Ünnepe a magyar Országgyűlésben 2013. november 11-én Lengyelország Függetlenségi Ünnepe alkalmából a magyar Parlamentben Gaál Gergely országgyűlési képviselő (KDNP), az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnökhelyettese. megemlékezett a lengyel ünnepről és a lengyel útról a szabadsághoz.
Buskó András: ismerteti Gaál Gergely országgyűlési képviselő interpellációját: A Lengyel Függetlenség Napja Tisztelt Elnök Úr! A barátság a legfontosabb emberi kötelékek egyike. Ahogyan Seneca már az ókorban megállapította: “A jósors szerzi, a balsors próbára teszi a barátokat.” Barátság azonban nem csupán személyek, hanem nemzetek között is létezik. Ennek egyik leginkább nyilvánvaló bizonyítéka a magyar és a lengyel nemzet közötti, jósors és balsors által megannyi alkalommal próbára tett, évezredes stabil kötelék, amely kiállta a történelem vészterhes időszakainak próbáját. A két nemzet barátsága szabadságharcokban, békés és háborús időszakokban, diktatúrák elnyomása alatt, nagyhatalmak által szétszabdalt országok között is élő valóságként edződött és él ma is. A két ország érdeklődő közvéleménye kölcsönösen tájékozódik egymás iránt, így a közélet és a külügyek iránt érdeklődő magyar emberek talán éppen Lengyelország tekintetében rendelkeznek a leginkább tájékozottsággal a politikai viszonyokat illetően. Ismerjük egymás történelmét, annak számtalan közös pontját, ugyanazoknak a nemzetközi katonai, gazdasági és politikai tömböknek vagyunk tagjai. Mindkét nép elszenvedte a huszadik század tömeggyilkos diktatúráit, ma is gyakran tudunk fellépni párhuzamosan nyugati, keresztény gyökerű civilizációnk értékeinek védelmében. Ez a kötelék tehát nem csak két ország életét, hanem az egész térség jövőjét is meghatározhatja, ha a számos ponton kapcsolódó közös múltunkból közös jövőt igyekszünk építeni. Kedves Képviselőtársaim! A barátságot azonban ápolni kell ahhoz, hogy fennmaradjon és erősödjön. Ezért fontos, hogy osztozzunk barátainkkal egymás nehéz időszakaiban, és emlékezzünk egymás fontos ünnepeire is. A tegnapi napon, a lengyel múltba visszatekintve éppen egy, a térség életét is meghatározó eseményről emlékezhettünk meg. Barátságunk jegyében illő, hogy itt, a magyar Országgyűlésben is említést tegyünk akár többször is lengyel testvéreink legnagyobb nemzeti ünnepéről, a lengyel Függetlenség Napjáról. November 11-ét a lengyel történelemben a hazafiság, a nemzeti öntudat és a függetlenség újbóli kiharcolásának szimbólumaként tartják számon. A lengyel függetlenség napja 1918. november 11éhez kapcsolódik, amikor Lengyelország 123 évnyi, három oldalú idegen elnyomás után szerezte vissza függetlenségét és szabadságát.
135
Lengyelország második felosztásától számítva tehát 123 harcos év telt el addig, amíg ismét saját hazájukban ébredhettek a lengyelek. Ettől a naptól beszélhetünk a Második Lengyel Köztársaságról, amely végül a II. világháború végéig állt fenn. Ez az ünnepelt esemény nagy részben a függetlenségi küzdelem legendás vezetőjének, a második Lengyel Köztársaság első államfőjének, az 1867-ben született Józef Piłsudski marsallnak volt köszönhető. Nem véletlen az sem, hogy Piłsudski marsall előtt - aki a 20. század első felében sokak csodálatát vívta ki határozott fellépésével - a budapestiek már a marsall halálát követő évben emléktáblával tisztelegtek. Józef Piłsudski hatalmas energiával küzdött a saját lengyel haderő megszervezéséért, mert anélkül elképzelhetetlennek tartotta a végső cél elérését: az önálló lengyel állam megteremtését. Karizmatikus személyiségének köszönhetően az első világháború után létrejövő Lengyelország tényleges politikai vezetőjévé emelkedett, és az európai politikának is fontos alakjává vált. A két ország kapcsolata szempontjából is tragikus az a tény, hogy kevéssel azután, hogy Lengyelország visszanyerte állami szuverenitását, Magyarország viszont elveszítette területének kétharmadát, így az évezredes közös határ megszűnt. Ma, a kommunista diktatúra bukása után több mint két évtizeddel azonban a két nemzet között szabad, élő kapcsolatok vannak, amelyek jelentősen túlmutatnak a szokványos diplomáciai és üzleti kapcsolatokon. Rendszeresen előforduló jelenség, hogy egymás nemzeti ünnepeit alkalmából több száz fő utazik egyik országból a másikba. Lengyel barátaink október 23-án érkeztek hozzánk, hogy közösen ünnepeljük szabadságharcunkat, és a napokban a lengyel Függetlenség Napja alkalmából is sok száz magyar viszonozta ezt a baráti megnyilvánulást. Keresztény hitünk is sok alkalmat ad a két nemzetnek a közös pontok megtalálására és a közös élmények megélésére, Częstochowa-tól a Szent István Bazilikáig. Bíztató, hogy ez a barátság és a mindkét nemzet számára egyaránt fontos közös értékek melletti kiállás példát mutathat más nemzetek számára is. Emlékezzünk tehát tisztelettel lengyel barátaink ünnepéről, és ápoljuk, őrizzük ezt a barátságot a jövőben is. Nem felejthetjük el, hogy a történelem folyamán mindig számíthattunk rájuk, és ők is számíthattak ránk. Kell, hogy legyenek dolgok, amik nem változnak! Köszönöm a figyelmet! ( Gaal Gergely )
2013. november 19. – Testületi ülés Buskó András köszöntötte a megjelenteket, köztük Olejnik Ilona igazgatóhelyettes asszonyt, a Diadal Úti Általános Iskola lengyel kulturális kapcsolattartóját. 1./ Az elmúlt időszak eseményei (szóbeli előterjesztés) Buskó András tájékoztatta a megjelent képviselőket, hogy a legutóbbi ülés 2013. szeptember 5-én volt. Az elmúlt időszakban az alábbi főbb eseményekre került sor: b) Beszámoló a 19. Lengyel Keresztény Kulturális Napokról c) Találkozó Maria Panczyk-Pozdziej szenátor asszonnyal, a Lengyel Szenátus wicemarszałával d) A lengyel és roma képzőművészek közös kiállításának, valamint a Nyugati Lengyel Múzeumok, Levéltárak és Könyvtárak Állandó Konferenciája XXXV. Ülésszaka nyílt napjának megnyitása alkalmából rendezett magyar-lengyel nyelvű ünnepség programja e) Emlékezés idősebb Antall Józsefre (2013. szeptember 17-én, a Budapest Főváros V. kerület, Ferenciek terén lévő emléktáblánál) f) Lengyel Bál a Csekóban (2013. szeptember 27)
136
g) Homályból a fényre (Csekovszky árpád életmű kiállítása) h) II. JÁNOS PÁL IMÁI – LENGYEL MADONNÁK (Lengyel intézet kiállítása) i) Lengyelország képekben kiállítás – Átány 2013 j) Október 23. Rákosmentén k) 2013. november 9., szombat - Templomszentelés Küngösön l) Lengyelország Függetlenségének Ünnepe Buskó András tájékozatta a megjelent képviselőket, hogy a Krosnói Járásban rendezett Lengyel Függetlenség Napja ünnepség keretében a közös találkozásra 17 db Budapestről készült emlékkönyv vásárlására kerül sor 34 000 Ft összegben. Buskó András feltette szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete örömmel üdvözli a magyar Országgyűlésen elhangzottakat és úgy dönt, hogy lehetőségeihez mérten maga is támogatja Gaal Gergely országgyűlési képviselő parlamenti interpellációjában foglaltakat. 2./ 2013. novemberi Andrzejki szervezésének előkészítése (Krosnói Járás vendégeinek fogadása, program összeállítása) (szóbeli előterjesztés) Buskó András tájékozatta a megjelent képviselőket, hogy a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete és a Magyar-Lengyel Baráti Kör a 2013. évi Andrzejki ünnepséget a Csekovszky Árpád Művelődési házban tartja 2013. november 29-én, 19 óra 30 perckor illetve a Diadal Úti Általános Iskolában 2013. november 30-án, 16 órakor. A hivatalos meghívót Józef Turek úr, lubatowai sołtys részére átadták. Buskó András feltette szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által a 2013. évi nemzetiségi pályázaton biztosított 2/A „Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása – Magyar-Lengyel Baráti Kör támogatása: Karácsony, Farsang, Húsvét, Andrzejki és egyéb programok”valamint a „4. kapcsolattartó rendezvények szervezése, lebonyolítása más hazai települések kisebbségeivel, az anyanyelvet beszélő országgal, országokkal. Krosnói Járással való kulturális kapcsolat, programok támogatása” előirányzatokban biztosított támogatás terhére a 2013. november 29-én, 19 óra 30 perckor a Csekovszky Árpád Művelődési Házban megrendezésre kerülő Andrzejki ünnepséget támogatja és a fellépő néptáncosok és a lengyel vendégek részére az étkezéseket és a felmerülő költségeket biztosítja. Buskó András feltette szavazásra a javaslatot, mely szerint Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által a 2013. évi nemzetiségi pályázaton biztosított 2/B „Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása - Diadal Úti Általános Iskola művészeti csoportja támogatása” előirányzatban biztosított támogatás terhére a 2013. november 30-án, 16 órakor megrendezésre kerülő iskolai ünnepséget támogatja és az ünnepi vacsorát a fellépő néptáncosok részére biztosítja. 3./ 2013. decemberi karácsonyi ünnepség előkészítése (szóbeli előterjesztés) Buskó András tájékozatta a megjelent képviselőket, hogy a 2013. évi Karácsonyi ünnepséget 2013. december 20-án tartja a Magyar-Lengyel Baráti Körrel közösen a Csekovszky Árpád Művelődési Házban 19 óra 30 perckor. Az ünnepi műsorra Jacek Kotarba előadóművészt hívja meg. 4) A 2013. évi közmeghallgatás időpontjának kitűzése (szóbeli előterjesztés) Buskó András tájékoztatta a megjelent képviselőket, hogy 2013. évben is közmeghallgatást kell tartani. Javasolja a közmeghallgatás időpontjául – a karácsonyi ünnepséget megelőző – 2013. december 20., 18 óra 45 perc időpontot, helyszín a Csekovszky Árpád Művelődési Ház.
137
5./ Egyebek (szóbeli előterjesztés) a) Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület pénzügyi elszámolása és beszámolója Buskó András tájékozatta a megjelent képviselőket, hogy a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület (1032 Bp. Ágoston u. 14.) a kerületi nemzetiségi pályázat illetve a megkötött támogatási szerződés alapján elkészítette pénzügyi elszámolását és beszámolóját. A támogatás alapján 36 160 Ft csákóminta készítésére, 52 ezer Ft 3 db lengyel sas csákódísz készítésére és 11 840 Ft bőranyag vásárlására = összesen 100 ezer Ft került felhasználásra. b) Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesületének pénzügyi elszámolása és beszámolója Buskó András tájékozatta a megjelent képviselőket, hogy a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete (1103 Budapest, Óhegy utca 11.) a kerületi nemzetiségi pályázat illetve a megkötött támogatási szerződés alapján elkészítette pénzügyi elszámolását és beszámolóját. A támogatás alapján 50 000 Ft került felhasználásra. Az Egyesület a támogatást a „Szent Kinga Kórus részvétele a VII. Lengyel Kórustalálkozón” rendezvénnyel kapcsolatos költségek fedezetére használta fel. c) Határozat a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által alapított XVII. kerületi lengyelekért díj 2013. évi adományozásáról. Buskó András tájékozatta a megjelent képviselőket, hogy a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Testülete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. §/2/ bek. b/ pontjában nyert felhatalmazás alapján a 16/2003. (02.26.) LKÖ határozata szerint úgy döntött, hogy a lengyel kultúra és hagyományok ápolása terén kifejtett kimagasló társadalmi munka elismeréseként megalapítja „A Kerületi Lengyelekért” díjat. A kerületi rendezvényeken a kerületi lengyel programokban való aktív részvételéért, azok támogatásért 2013. évben adományozandó díjra egy javaslat érkezett: Erdélyi Lászlóné nemzetiségi jegyzőkönyvvezető Erdélyi Lászlóné (Erika) 2002 októbere óta látta el a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata képviselői irodáján a nemzetiségi jegyzőkönyvvezetői feladatokat. Számos jegyzőkönyv és hivatalos közirat készítésében vett részt és hozzáértő szaktudásával segítette a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat tevékenységét. A Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a díjat ünnepélyes keretek között, a 2013. évi lengyel közmeghallgatás keretében adja át. d) Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2014. évi munkaterve Előadó: Buskó András elnök Buskó András tájékozatta a megjelent képviselőket, hogy a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete 2014. évi munkaprogamját az Országos Lengyel Önkormányzat (1. melléklet), a Budapesti Lengyel Önkormányzat valamint a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat 2014. évi munkaterve alapján állítja össze. 2014. évben meghatározó lesz az országgyűlési választások és a helyhatósági választások lebonyolítása, a nemzetiségi önkormányzati választások lebonyolításában való részvétel és közreműködés. Kiemelt feladatának tekinti a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat és a Krosnói Járás együttműködésének és a feladatok megvalósításának támogatását.
138
1. sz. melléklet ORSZÁGOS LENGYEL ÖNKORMÁNYZAT 2014. ÉVI MUNKATERVE (Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente területét érintő feladatok) tervezet Hivatali szinten az időközi költségvetési jelentéshez összesített adatokat a tárgyév
I-III. hónapjáról április 30. napjáig, I-VI. hónapjáról július 20. napjáig, I-IX. hónapjáról október 31. napjáig, végül I-XII. hónapjáról a tárgyévet követő február 10. napjáig kell összeállítani.
JANUÁR Múzeum: Csekovszky Árpád szakrális kerámiaszobrai – időszaki kiállítás FEBRUÁR ünnepek, rendezvények: o Lengyel Bál – február 15. o Csillagfalu – lengyel kiállítás bezárása, stafétaátadás a következő nemzetiségnek MÁRCIUS ünnepek, rendezvények: o 23-án Lengyel-Magyar Barátság Napja (Eger), egyéb rendezvények országszerte koszorúzások: o 8-án Wysocki emléktáblánál (Szolnok) o 14-én Bem szobornál (Bp) Iskola tanulóinak részvételével o 27-én Rákosmentén a II. János Pál szobornál (Bp) ÁPRILIS ünnepek, rendezvények: o 4-6-án Tavaszi Hadjárat évfordulója (Hatvan, Nagykáta és Isaszeg) o 27-én II. János Pál pápa szentté avatása Iskola: o szavalóverseny (Bp) o állami nyelvvizsga (Bp) MÁJUS ünnepek, rendezvények: o II. János Pál pápa boldoggá avatásának emlékünnepe o 1-én a Munka ünnepe o 2-án Világlengyelség Napja o 3-án Lengyel Alkotmány Ünnepe JÚNIUS
139
o
28-án Szent László Nap
JÚLIUS ünnepek, rendezvények: 27-én Derenki búcsú (autóbusz kirándulás) Múzeum: o Lengyel menekültek Magyarországon a II. világháború alatt – fotókiállítás (pályázati forrásból, utána vándorkiállítás) LKK: Megemlékezés az I. Világháború kitöréséről: Bp – Przemysł (Óhegy u.) AUGUSZTUS ünnepek, rendezvények: LKK: I. Világháború, Novemberi felkelés – a Przemysli Erőd és az II. Világháborús Árpád védvonal összehasonlítása – emlékest (Nádor u.) SZEPTEMBER koszorúzás: l-én a Farkasréti Temetőben id. Antall József sírjánál (Bp) Múzeum: o Sutarski Konrad 80 éves – fotó és dokumentumkiállítás (ezalatt találkozás az ünnepelttel, a Lengyel Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola tanulóinak programja) LKK: o megemlékezés a II. világháború kitörésének 75. évfordulójáról (Óhegy u.) o II. Világháború – lengyel menekültek és a magyarok által nekik nyújtott segítség, Katyn és a lengyel történelem más tragikus helyei – emlékest (Nádor u.) OKTÓBER o
Október 23. megemlékezés és koszorúzás a nemzeti ünnep alkalmából
NOVEMBER ünnepek, rendezvények: 11-én Függetlenség Napja megünneplése DECEMBER ünnepek, rendezvények: Lengyel karácsony
140
Lengyel dallamok és felcsíki tánclépések egy színpadon
2013. november 29. és december 1-je között a XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat egy, a lengyelországi Krosnoi Járásból érkezett hagyományőrző gyermekcsoportot látta vendégül, akik a helyi népdalkincsből adtak elő színvonalas, kedves műsort.
A községéről „Lubatowianie” nevű együttes már két évtizedes múltra tekint vissza Janina Pernal asszony művészeti vezetése alatt. A legkisebbeket. akik a helyi népdalkincsből adtak elő színvonalas, kedves műsort, Sabina Cichon asszony készítette fel. A csoport Jozef Turek községi elöljáró vezetésével két fellépéssel mutatkozott be. Pénteken este még a „Lengyel-Magyar Baráti Kör” szokásos havonta megtartott összejövetelén, majd szombaton délután már a rákoscsaba-újtelepi általános iskola színpadán lépett fel nagy sikert aratva a diákcsoport. Természetesen a házigazdák is kiettek magukért művészeti csoportjaik elegáns, szintén a nemzeti hagyományokat idéző összeállítással „kínálták meg” a lengyel küldöttséget. A gyermekcsoportok magyar gyermekjáték-fűzért, népdalcsokrot mutattak be, meghívott vendégként pedig Tálas Ágnes és barátainak táncházát nyújtották át ajándékként vendégeiknek. Az est „hab a tortán”-ja egy lengyel tánccsokor volt, melyet a magyar vendéglátók néhány évvel ezelőtt Olejnik Ilona címzetes igazgató asszony kezdeményezésére, a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat anyagi támogatásával egy lengyel tánctanártól tanultak be. A vendégek vastapssal köszönték meg a házigazdák figyelmességét. Olejnik Ilona meleg szavakkal méltatta a vendéglátó iskola énektanárának, Kalacsiné Nyiszlai Zsuzsának érdemeit abban, hogy segíti az iskola művészeti kapcsolatépítését a lengyel partnerekkel. A vendég diákok az esti közös fehérasztal után spontán tánctanulásba kezdtek, a Tálas Ágnes által betanított felcsíki táncok alaplépéseit tanulgatták a magyar gyerekektől. A beszámolóhoz készített videofilmen Buskó András, a Lengyel Nemzetiség Önkormányzat elnökének nyilatkozatát hallhatják a hétvégén történtekről, valamint meghallgathatják a naptári év elnöki értékelését is.
www.raffaygabor.vacau.com Forrás: https://www.facebook.com/raffay.gabor/posts/641325725905831?notif_t=close_friend_activity
141
ANDRÁS NAPI LENGYEL-MAGYAR NÉPTÁNC MŰSOR
2013. november 30-án, a Diadal úti Általános Iskola adott otthont az András-napi lengyelmagyar néptánc programnak a lengyelországi Iwonicz-Zdrójhoz tartozó Lubatowa településről érkezett Lubatowianie Együttes ifjúsági csoportjának vendégszereplésével. Raffay Gábor mb. igazgató köszöntötte a vendégeket, hangsúlyozva, hogy az iskola immár ötödik éve ad otthont a lengyel kulturális programoknak a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával. Az iskola művészeti csoportja pedig a lengyelországi krosnói járásban vendégszerepelt már nagy sikerrel. A programot a Diadal úti Általános Iskola 3.a. osztályos tanuló kezdték népi gyermekjátékkal: Hol lakik az ördög? (színpadra állította Kalacsiné Nyiszlai Zsuzsanna tanárnő). Ezt követően az iskolai nagyobb tanulói kalocsai népdalcsokrot adtak elő. Őket Tálas Ágnes Judit, a Hagyományok Háza néptáncos szakoktatója valamint Kiss Zsolt és Ladányi Ferenc népzenei programjának első részére került sor dunántúli néptánccal. A lubatowai Lubatowianie Együttes lengyel népdalcsokra után a Diadal néptánccsoport felcsíki néptáncot adott elő (Tálas ági, Kiss Zsolt és Kalacsiné Nyiszalai Zsuzsanna betanításában), majd ismét Tálas Ágiék következtek. A lengyel program második része után a Diadal néptánc csoport lengyel néptánc szvittel zárta a programot. Az állófogadáson Józef Turek úr, lubatowai sołtys, a Krosnoi Járás Tanácsának elnökhelyettese köszöntötte a vendégeket és gratulált a szervezőknek. Nagy örömére szolgált, hogy a Diadal úti általános iskola diákjai lengyel néptáncot is előadtak. Józef Turek ezt követően meghívta az iskola néptánc csoportját a 2014. augusztusi aratóünnepre. Buskó András, az Országos Lengyel Önkormányzat Elnökhelyettese, a XVII. kerületi lengyel Nemzetiségi önkormányzat elnöke záróbeszédében megköszönte az iskola tanárainak a szervezési munkát és a résztvevőknek gratulált a színvonalas kulturális programhoz. www.leki17.hu
142
POLSKO - WĘGIERSKIE LUDOWE ZABAWY ANDRZEJKOWE 02 grudzień 2013
30 listopada w XVII dzielnicy Budapesztu, tamtejszy SNP był inicjatorem ciekawego programu poświęconego andrzejkowym tradycjom ludowym. Polskie zwyczaje zaprezentował Zespół dziecięcy "Lubatowianie".
Więcej informacji na ten temat znajduje się na węgierskiej wersji naszej strony. (b., fot. AB)
ANDRÁS NAPI LENGYEL-MAGYAR NÉPTÁNC MŰSOR 2013. november 30-án, a Diadal úti Általános Iskola adott otthont az András-napi lengyelmagyar néptánc programnak a lengyelországi Iwonicz-Zdrójhoz tartozó Lubatowa településről érkezett Lubatowianie Együttes ifjúsági csoportjának vendégszereplésével. Raffay Gábor mb. igazgató köszöntötte a vendégeket, hangsúlyozva, hogy az iskola immár ötödik éve ad otthont a lengyel kulturális programoknak a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával. Az iskola művészeti csoportja pedig a lengyelországi krosnói járásban vendégszerepelt már nagy sikerrel. A programot a Diadal úti Általános Iskola 3.a. osztályos tanuló kezdték népi gyermekjátékkal: Hol lakik az ördög? (színpadra állította Kalacsiné Nyiszlai Zsuzsanna tanárnő). Ezt követően az iskolai nagyobb tanulói kalocsai népdalcsokrot adtak elő. Őket Tálas Ágnes Judit, a Hagyományok Háza néptáncos szakoktatója valamint Kiss Zsolt és Ladányi Ferenc népzenei programjának első részére került sor dunántúli néptánccal. A lubatowai Lubatowianie Együttes lengyel népdalcsokra után a Diadal néptánccsoport felcsíki néptáncot adott elő (Tálas ági, Kiss Zsolt és Kalacsiné Nyiszalai Zsuzsanna betanításában), majd ismét Tálas Ágiék következtek. A lengyel program második része után a Diadal néptánc csoport lengyel néptánc szvittel zárta a programot. Az állófogadáson Józef Turek úr, lubatowai sołtys, a Krosnoi Járás Tanácsának elnökhelyettese köszöntötte a vendégeket és gratulált a szervezőknek. Nagy örömére szolgált, hogy a Diadal úti általános iskola diákjai lengyel néptáncot is előadtak. Józef Turek ezt követően meghívta az iskola néptánc csoportját a 2014. augusztusi aratóünnepre. Buskó András, az Országos Lengyel Önkormányzat Elnökhelyettese, a XVII. kerületi lengyel Nemzetiségi önkormányzat elnöke záróbeszédében megköszönte az iskola tanárainak a szervezési munkát és a résztvevőknek gratulált a színvonalas kulturális programhoz. (inf. LNÖ - XVII ker.)
143
VI. Országos Ferenczy György zongoraverseny gálahangversenye
Koncert Galowy VI. Konkursu Pianistycznego 02 grudzień 2013
1 grudnia w Domu Kultury im. Vigyázó Sándora w XVII dzielnicy Budapesztu odbył się koncert galowy VI. Krajowego Konkursu Pianistycznego Györgya Ferenczyego.
Więcej na ten temat można czytać na węgierskiej części naszej strony. (b.-fot. BA)
144
VI. Országos Ferenczy György zongoraverseny gálahangversenye A Vigyázó Sándor Művelődési ház adott otthont 2013. december 1-jén, a VI. Országos Ferenczy György zongoraverseny gálahangversenyének a nemzetközi és országos Chopin zongoraversenyek győztesei és a Ferenczy György művészeti díj nyerteseinek részvételével. A gálaműsorban Leonardo Colafelice, Aleksandra Hortensja Dąbek és Piotr Ryszard Pawlak közreműködött. A műsor második részében a díjátadásra került sor. A műsorban felléptek a győztesek is. B. A.
2013. december 7. – Testületi ülés Az elmúlt időszak eseményeiről beszámoló és a pénzmaradvány 2014. évi elkülönítése. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. évi költségvetés dologi kiadás előirányzat szabadrendelkezésű összegét elkülöníti a 2014. évre, az önkormányzat működésével kapcsolatos kiadásokra (lengyel nemzetiségi programok támogatása, Magyar-Lengyel Barátság Napjának rendezése).
145
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATÁNAK HATÁROZATAI 2013. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2/2013. (II. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 5/2013. (II. 19.) LNÖ határozata
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy az elkészült 2012. évi beszámolót elektronikus úton megküldi: a Magyarországi Lengyelség Múzeumának és Levéltárának, az Országos Lengyel Önkormányzatnak, 2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy a 2012. évi beszámolót elektronikus úton a fenti szervezeteknek küldje meg.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. évi programjai során az Országos Lengyel Önkormányzat és a Fővárosi Lengyel Önkormányzat munkaprogramjaihoz kíván csatlakozni. 2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy az 1. pontban foglalt döntése alapján a 2013. évi program összeállítása érdekében a tárgyalásokat kezdje meg. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 6/2013. (II. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 3/2013. (II. 19.) LNÖ határozata
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy kiemelten támogatni kívánja a rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör tevékenységét.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2012. évi határozatokról szóló elnöki beszámolót elfogadja.
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy az 1. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében kezdje meg a tárgyalásokat a rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör vezetőségével.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 4/2013. (II. 19.) LNÖ határozata 1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a nemzetiségi elektronikus média részeként a 2013. évben továbbra is működtetni kívánja a www.leki17.hu honlapot.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 7/2013. (II. 19.) LNÖ határozata 1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy továbbra is ápolni kívánja a kialakult jó kapcsolatot a rákoscsabai 140. sz. Pro Patria Cserkészcsapattal, a Budapest XVII., Péceli út 228. szám alatti lengyel kegyoszlop környezetét továbbra is gondozni kívánja.
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt – a 2013. évi költségvetés elfogadását követően –, hogy a 2013. évi költségvetésének dologi kiadás előirányzata terhére 53 340 Ft-ot biztosít átutalási számla ellenében a Gy-System Kft. (1172 Budapest, Újszilvás utca 28.) részére az 1. pontban foglalt döntés megvalósítása érdekében.
2. Különös jelentőséggel és kiemelten támogatja a 2013 nyarán, Gödöllőn – a 80 évvel ezelőtt, 1933. augusztus 5. és 20 között megrendezett 4. Cserkész Világdzsembori emlékére – megrendezésre kerülő Cserkész Dzsembori megszervezését.
146
3. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy az 1. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében kezdje meg a tárgyalásokat a 140. sz. Pro Patria Cserkészcsapat új vezetőségével.
kiadás előirányzatából 200 E Ft-ot biztosít – a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat, a Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz római katolikus templom (1174 Bp. Kép u. 15.) és a Rákoshegyi Bartók Zeneház (1174 Bp. Hunyadi u. 50.) által közösen megrendezésre kerülő – Magyar-Lengyel Barátság Napja rendezvénysorozat megszervezésére.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 8/2013. (II. 19.) LNÖ határozata
2. Felhasználás: a Magyar-Lengyel Baráti Kör közreműködésével, a Bartók Béla Zeneházzal megkötésre kerülő megállapodás alapján.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy elő kívánja segíteni a Diadal Úti Általános Iskolában a korábbi években elkezdődött lengyel kulturális hagyományőrzést, a lengyel kultúra ápolását és a lengyel nyelvi képzést.
3. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri Elnökét, hogy az 1. pontban foglalt döntésnek megfelelően kösse meg a támogatási szerződést a Bartók Béla Zeneházzal.
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy az 1. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében kezdje meg a tárgyalásokat a Diadal Úti Általános Iskola igazgatójával.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 13/2013. (II. 19.) LNÖ határozata 1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Magyar-Lengyel Barátság Napja rendezvénysorozat programjának közzététele céljából reklámfilmet készít 10 mp időtartamban a CINEMAX HUNGARIA Produkciós Iroda Kft. (Cjsz: 01-09-964171, Adószám:23405767-243, Székhely: 1095 Bp Boráros tér 7) útján a SUPER TV 2 részére.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 9/2013. (II. 19.) LNÖ határozata Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy 2013. január 5-én, a Budapesti Belvárosi Templomban a korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott ünnepségről szóló elnöki beszámolót elfogadja.
2. Az 1. pontban foglaltak érdekében – a 2013. évi költségvetés elfogadását követően –bruttó 162 560 Ft-ot biztosít a 2013. évi dologi kiadások terhére.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 10/2013. (II. 19.) LNÖ határozata
3. Az 1. pontban foglaltak érdekében felkéri elnökét, hogy a CINEMAX HUNGARIA Produkciós Iroda Kft-vel a Megállapodást kösse meg és a szükséges képeket biztosítsa.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. évi újévi koncertről szóló elnöki beszámolót elfogadja.
Felhasználás: számla ellenében, megérkezésétől számított 8 nap
a
számla
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 11/2013. (II. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 14/2013. (II. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Nemzetközi Újévi Cimbalomkoncertről szóló elnöki beszámolót elfogadja.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a Küngösön épülő Árpád-házi Szent Kinga templom építését támogatja.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 12/2013. (II. 19.) LNÖ határozata
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat testülete úgy dönt, hogy a 2013. március 9-i ünnepi szentmisén részt kíván venni.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy – a 2013. évi költségvetés elfogadását követően – a 2013. évi költségvetésének dologi
147
a lengyel kultúra ápolása, a kerületi lengyel közösség kulturális érdekeinek védelme, a www.leki17.hu honlap mint helyi elektronikus média működtetése, a rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör – mint civil szervezet – programjainak támogatása, a magyarországi lengyel közösség kulturális és civil szervezeteinek támogatása.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 15/2013. (II. 19.) LNÖ határozata 1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.) V1290300067 számlaszámú számlájának átutalására 20 160 Ft-ot biztosít. 2. Felkéri Elnökét a banki átutalás iránt intézkedjék.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 202013. (II. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 16/2013. (II. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a nemzetiségi önkormányzatoknak a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII.29.) Korm. rendelet alapján a 2013. évi feladatalapú támogatásra igényt tart.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat által 2012. évre biztosított 100 E Ft működési támogatás elszámolásával kapcsolatos elnöki beszámolót elfogadja. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 17/2013. (II. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 21/2013. (II. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 13/2012. (02.06.) LNÖ határozatának módosítását a határozat mellékletében foglaltak szerint fogadja el.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a 2013. május 10-12. közötti Magyarország – Szlovákia – Ausztria magyar vonatkozású területeire tervezett kirándulást kiemelt programként kezeli. 2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökhelyettesét, hogy a Magyar-Lengyel Baráti Körrel közös programot segítse elő.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 18/2013. (II. 19.) LNÖ határozata Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a 2013. évi költségvetését az alábbiak szerint fogadja el: Rendelkezésre álló költségvetési keret a 2013. évre: Bevételek - önkormányzati támogatás 100 E Ft - működési költségvetési támogatás: 222 E Ft - pénzmaradvány: 735 E Ft
összesen:
1.057 E Ft
Kiadások - dologi kiadás Összesen:
1.057 E Ft 1.057 E Ft
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 22/2013. (II. 19.) LNÖ határozata 1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Lengyel-Magyar Kulturális Közhasznú Egyesületet (6722 Szeged, Osztrovszky utca 6., adószám: 18479713-1-6), melynek képviseletében eljár: Dr. Biernacki Karol, elnök, az alábbi feltételekkel támogatja: -
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 19/2013. (II. 19.) LNÖ határozata Nemzetiségi Önkormányzat főbb feladatai:
148
Támogató a Támogatott részére könyvtámogatás céljára 30.000 Ft, azaz – harmincezer forint – összegű egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt „MagyarLengyel kulturális kapcsolatok fenntartása, rendezvények szervezése, nemzeti ünnepek, megemlékezések, előadások tartása, kiadványok szerkesztése” céljára.
-
Támogató 30.000 Ft összegű támogatást a jelen megállapodás Támogatott által aláírt példányainak a Támogatóhoz való visszaérkezésétől számított 10 banki napon belül átutalja Támogatott számlájára.
-
Támogatott a részére nyújtott támogatást kizárólag a „Magyar-Lengyel kulturális kapcsolatok fenntartása, rendezvények szervezése, nemzeti ünnepek, megemlékezések, előadások tartása, kiadványok szerkesztése” célára használhatja fel.
-
Támogatott a Támogató részére tudományos ismeretterjesztés céljára 10 db – a Szegedi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által 2011-ben kiadott – Lengyel-Magyar Történelmi olvasókönyvet ad át 3.000 Ft/db egységárban.
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Polonia Wegierska című folyóirat terjesztésében aktívan közreműködik. 3. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy az 1-2. pontban foglalt döntésnek megfelelően kösse meg az együttműködési megállapodást az Országos Lengyel Önkormányzattal. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 26/2013. (II. 19.) LNÖ határozata 1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy továbbra is kiemelten támogatja Lengyelország megismerését, az oda irányuló kulturális és turisztikai programjait.
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri Elnökét a megállapodás aláírására.
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy honlapján: www.leki17.hu továbbra is helyet tart fenn az ilyen vonatkozású tudományos ismeretterjesztő fejezeteknek.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 23/2013. (II. 19.) LNÖ határozata 1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy Máté Endre „A kemencei lengyel” c. könyvének kiadását 50 E Ft-tal támogatja, számla ellenében.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 28/2013. (III. 19.) LNÖ határozata 1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy pályázatot kíván benyújtani Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata felé, amennyiben Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának képviselő testülete pályázatot ír ki a 2013. évben a nemzetiségi önkormányzatok részére. 2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat testülete felkéri elnökét, hogy az elkészített pályázatot nyújtsa be a Testület nevében.
2. Felkéri Elnökét a könyv kiadásának elősegítése érdekében vegye fel a kapcsolatot a szerzővel. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 24/2013. (II. 19.) LNÖ határozata 1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a kőbányai Lengyel-templom Mária képének restaurálását 50 E Ft-tal támogatja, számla ellenében. 2. Felkéri Elnökét az 1. pontban foglalt feladat elősegítése érdekében vegye fel a kapcsolatot a Lengyel Perszonális Plébániával.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 30/2013. (IV. 30.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 25/2013. (II. 19.) LNÖ határozata
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. évben a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat részére nyújtott támogatásért köszönetét fejezi ki Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete felé.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. évi költségvetésének dologi kiadás előirányzatából 30 E Ft-ot biztosít a Polonia Wegierska című folyóirat 2013. évi további kiadásához együttműködési megállapodás alapján.
3. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat részére nyújtott 900.000 Ft összegű támogatás célnak
149
megfelelő felhasználása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket.
Lengyel Katolikusok Egyesületével.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 31/2013. (IV. 30.) LNÖ határozata
Szent
Adalbert
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy az 1. pontban foglaltakat figyelembe véve készítse el a megállapodást.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete által a 2013-2014. évi nemzetiségi pályázaton az „1. Hagyományőrző táborok – kerületi diák nyári nyelvi táborának támogatása” témára jóváhagyott 100 E Ft célnak megfelelő felhasználása érdekében megállapodást köt a Lengyel Nemzetiségi Nyelvoktató Iskolával.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 34/2013. (IV. 30.) LNÖ határozata 1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete által a 2013-2014. évi nemzetiségi pályázaton a „3/A A kisebbségek nemzeti ünnepeinek, történelmük jelentősebb évfordulóinak megünneplése. Péceli út 228. sz. lengyel-kegyoszlop környezetének virágosítása” témára jóváhagyott 50 E Ft célnak megfelelő felhasználása érdekében tájékoztatja a 140. sz. Pro Patria cserkészcsapat vezetőjét a parkosítás megkezdésének lehetőségéről.
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy az 1. pontban foglaltakat figyelembe véve készítse el a megállapodást. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 32/2013. (IV. 30.) LNÖ határozata
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy az elnyert támogatás felhasználása érdekében tájékoztassa a 140. sz. Pro Patria cserkészcsapat vezetőjét a parkosítás megkezdésének lehetőségéről és a számla rendjéről.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete által a 2013-2014. évi nemzetiségi pályázaton a „2/B Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása: Diadal Úti Általános Iskola lengyel művészeti programjainak támogatása” témára jóváhagyott 200 E Ft célnak megfelelő felhasználása érdekében megállapodást köt a Diadal Úti Általános Iskolával.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 35/2013. (IV. 30.) LNÖ határozata 1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete által a 2013-2014. évi a nemzetiségi pályázaton a „3/B A kisebbségek nemzeti ünnepeinek, történelmük jelentősebb évfordulóinak megünneplése. Wysocki Lengyel Hagyományőrző Légió támogatása” pályázati témára nyújtott 50 E Ft célnak megfelelő felhasználása érdekében tájékoztatja a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület [Lengyel Légió] elnökét a pénzfelhasználás lehetőségéről.
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy az 1. pontban foglaltakat figyelembe véve készítse el a megállapodást. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 33/2013. (IV. 30.) LNÖ határozata 1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete által a 2013-2014. évi nemzetiségi pályázaton „2/C Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása – Szent Kinga Kórus támogatása” témára jóváhagyott 50 E Ft célnak megfelelő felhasználása érdekében megállapodást köt a Magyarországi
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy az 1. pontban foglaltakat figyelembe véve készítse el a megállapodást.
150
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 36/2013. (IV. 30.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 41/2013. (III. 19.) LNÖ határozata
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy 2013. március 9-én, a küngösi Szent Kinga Templomban tartott ünnepi szentmiséről szóló elnöki beszámolót elfogadja.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy Zsuzsa Mihály 2013. április 26-án, a Csekovszky Árpád Művelődési Házban, a Magyar-Lengyel Baráti körben megtartott műsorával kapcsolatos elnöki beszámolót elfogadja.
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy az Árpád-házi Szent Kinga Testvéri Közösség megalapítását támogatja.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 42/2013. (IV. 30.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 37/2013. (IV. 30.) LNÖ határozata
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy 2013. május 1-jén rész kíván venni a Rákosmenti Majálison.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. március 14-15-én megtartott ünnepségről szóló elnöki beszámolót elfogadja.
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy szórólapot készít a Rákosmenti Majálisra.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 38/2013. (IV. 30.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 43/2013. (IV. 30.) LNÖ határozata
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy 2013. március 23-24-én Rákoshegyen megtartott ünnepségről szóló elnöki beszámolót elfogadja.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat megalkotja a 43/2013. (IV. 30.) LNÖ határozatát a 2012. évi költségvetés zárszámadásáról a határozat mellékletét képező mellékletben foglaltaknak megfelelően. 2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a 2012. évi egyszerűsített mérlegét 1039 E Ft mérlegfőösszeggel, 304 E Ft tőkeváltozással, 735 E Ft költségvetési tartalékkal hagyja jóvá. 3. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a 2012. évi egyszerűsített pénzforgalmi jelentését 1080 E Ft eredeti kiadási előirányzattal, 3552 E Ft módosított kiadási előirányzattal, 2817 E Ft teljesített kiadási főösszeggel, 1080 E Ft eredeti bevételi előirányzattal, 3552 E Ft módosított bevételi előirányzattal, 3552 E Ft teljesített bevételi főösszeggel hagyja jóvá. 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a 2012. évi egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatását 735 E Ft tárgyévi költségvetési pénzmaradvánnyal hagyja jóvá.
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2014. évi rendezvény előkészítése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell kezdeni. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 39/2013. (IV. 30.) LNÖ határozata Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy 2013. április 13-án, Budapest Főváros III. kerületében megtartott megemlékezésről szóló elnöki beszámolót elfogadja. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 40/2013. (IV. 30.) LNÖ határozata Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy 2013. április 18-án, a Honvéd Kulturális Központban megtartott „BEM, AKI NEM ISMERTE A REMÉNYTELENSÉGET” című előadásról szóló elnöki beszámolót elfogadja.
151
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 44/2013. (IV. 30.) LNÖ határozata
Módosított előirányzat: Teljesítés
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. évi költségvetés dologi kiadás előirányzata terhére a Lengyel-Magyar Kulturális Közhasznú Egyesületet (6722 Szeged, Osztrovszky utca 6., adószám: 18479713-1-6), melynek képviseletében eljár: Dr. Biernacki Karol, elnök, az alábbi feltételekkel támogatja: -
Támogató 90.000 Ft összegű támogatást a jelen megállapodás Támogatott által aláírt példányainak a Támogatóhoz való visszaérkezésétől számított 10 banki napon belül átutalja Támogatott számlájára.
-
Támogatott a részére nyújtott támogatást kizárólag a „Magyar-Lengyel kulturális kapcsolatok fenntartása, rendezvények szervezése, nemzeti ünnepek, megemlékezések, előadások tartása, kiadványok szerkesztése” célára használhatja fel.
-
1.057 E Ft
1.960 E Ft
1.079 E Ft
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 47/2013. (IX. 5.) LNÖ határozata Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 18/2013. (II. 19.) LNÖ határozatának módosítását a határozat mellékletében foglaltak szerint fogadja el.
Támogató a Támogatott részére könyvtámogatás céljára 90.000 Ft, azaz – harmincezer forint – összegű egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt „MagyarLengyel kulturális kapcsolatok fenntartása, rendezvények szervezése, nemzeti ünnepek, megemlékezések, előadások tartása, kiadványok szerkesztése” céljára.
-
1.057 E Ft
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 48/2013. (IX. 5.) LNÖ határozata 1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Körrel közösen megrendezi szeptember 27-én a Csekovszky Művelődési Házban a Lengyel Bált. A költségfelhasználásra elsősorban a MagyarLengyel Baráti Kör, az Országos Lengyel Önkormányzat által kiírásra került 2013. évi nemzetiségi civil pályázatának 50 E Ft-os előirányzatából kerül sor. 2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Lengyel Bál programjára a POLONÉZ Néptánc és Énekegyüttest hívja meg.
Támogatott a Támogató részére tudományos ismeretterjesztés céljára 30 db – a Szegedi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által 2011-ben kiadott – Lengyel-Magyar Történelmi olvasókönyvet ad át 3.000 Ft/db egységárban.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 49/2013. (IX. 5.) LNÖ határozata
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy kösse meg a Lengyel-Magyar Kulturális Közhasznú Egyesülettel a megállapodást a Testület nevében.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Budapest Főváros XVII. kerületi Diadal Úti Általános Iskola művészeti csoportját továbbra is támogatni kívánja a lengyel kultúra ápolása terén.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 46/2013. (IX. 5.) LNÖ határozata
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete által a 2013. évi nemzetiségi pályázaton jóváhagyott „2/B Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása: Diadal Úti Általános Iskola lengyel művészeti programjainak támogatása” előirányzat terhére 200 E Ft-ot biztosít új lengyel néptánc betanítására, melyre a POLONÉZ Néptánc és Énekegyüttest kéri fel. Pénzügyi teljesítés számla ellenében történik.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. évi költségvetése I. félévi teljesítését a határozat mellékletét képező 1. és 2. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően az alábbiak szerint fogadja el:
Eredeti előirányzat:
Bevétel 1.057 E Ft
Kiadás 1.057 E Ft
152
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 50/2013. (IX. 5.) LNÖ határozata
2. Budapest Főváros XVII. Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, hogy kösse meg a Hagyományőrző Légióval a Testület nevében.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Szent Kinga Kórus tevékenységét továbbra is támogatni kívánja.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 53/2013. (IX. 5.) LNÖ határozata
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete által a 2013. évi nemzetiségi pályázaton jóváhagyott „2/C Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása: Szent Kinga Kórus támogatása” előirányzat terhére 50 E Ft támogatást nyújt a Szent Kinga Kórus részére.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy 2013. május 1-i rendezvényről szóló elnöki beszámolót elfogadja. 2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a rendezvényről szóló POLAKIA MAGAZIN című elektronikus hírlevelet a www.leki17.hu honlapon továbbra is fenntartja.
3. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy kösse meg a Szent Kinga Kórussal a megállapodást a Testület nevében.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 54/2013. (IX. 5.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 51/2013. (IX. 5.) LNÖ határozata
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. május 3-i rendezvényről szóló elnöki beszámolót elfogadja. A Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat által a lengyel-templom Fekete madonna képének restaurálásához biztosított 50 E Ft-os támogatás a 2013. június 3-i számla alapján elszámolásra került.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület tevékenységét továbbra is támogatni kívánja. 2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete által a 2013. évi nemzetiségi pályázaton jóváhagyott „3/BA kisebbségek nemzeti ünnepeinek, történelmük jelentősebb évfordulóinak megünneplése. Wysocki Lengyel Hagyományőrző Légió támogatása” előirányzat terhére 50 E Ft támogatást nyújt a Wysocki Lengyel Hagyományőrző Légió részére. 3. Budapest Főváros XVII. Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, hogy kösse meg a Hagyományőrző Légióval a Testület nevében.
kerületi Lengyel Testülete felkéri Wysocki Lengyel megállapodást a
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a rendezvényről a www.leki17.hu honlapon továbbra is beszámol. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 55/2013. (IX. 5.) LNÖ határozata
kerületi Lengyel Testülete felkéri Wysocki Lengyel megállapodást a
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. június 15-i II. Lengyel Fesztiválról szóló elnöki beszámolót elfogadja. A Diadal Úti Általános Iskola művészeti csoportjának tevékenységét továbbra is támogatja.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 52/2013. (IX. 5.) LNÖ határozata
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a rendezvényről a POLAKIA MAGAZIN című elektronikus hírlevelében a www.leki17.hu honlapon továbbra is beszámol.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület tevékenységéhez további 50 E Ft támogatást nyújt, melyet a 2013. évi költségvetés dologi kiadás előirányzata terhére biztosít.
153
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 56/2013. (IX. 5.) LNÖ határozata
előirányzata terhére 50 E Ft-ot fordít a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára fenállásának 15. évfordulója alkalmából kiadásra tervezett könyv megjelentetésének támogatására. A pénzügyi teljesítés számla ellenében, átutalással történik, a számla beérkezését követő 15 napon belül.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. évi RALLY POLSKA 2013 útvonaláról szóló elnöki beszámolót elfogadja.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 59/2013. (IX. 5.) LNÖ határozata
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy az eseményről a www.leki17.hu honlapon továbbra is beszámol: - RALLY POLSKA 2013 http://www.leki17.hu/ebook_tajak/index _tajak_rally.html - Lengyelország képekben: http://www.leki17.hu/ebook/index_tarta lom.html - Lengyelország tájai: http://www.leki17.hu/ebook_tajak/index _tajak_albumok.html
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy az elmúlt időszak eseményeiről szóló elnöki tájékozatót elfogadja. 2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy jövőben is részt kíván venni az országos és helyi lengyel nemzetiségi programokban. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 60/2013. (IX. 5.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 57/2013. (IX. 5.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy részt vesz a 19. Lengyel Keresztény Kulturális Napok rendezvénysorozat 2013. szeptember 8-i nyitó szentmiséjén.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. augusztus 20-i Szent István-napi rendezvényről szóló elnöki beszámolót elfogadja.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 61/2013. (IX. 5.) LNÖ határozata
2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. évi költségvetés dologi kiadás előirányzata terhére 50 E Ft-ot biztosít a POLONÉZ Néptánc és Énekegyüttes tevékenységének támogatására. A pénzügyi teljesítés átutalással történik.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy részt vesz a 2013. szeptember 17-i koszorúzási ünnepségen, idősebb Antall József Budapest V. kerület, Ferenciek terén lévő emléktáblájánál.
3. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét, hogy kösse meg a POLONÉZ Néptánc és Énekegyüttessel a megállapodást a Testület nevében.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 63/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 19. Lengyel Keresztény Kulturális Napokról szóló elnöki beszámolót elfogadja.
4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a rendezvényről a POLAKIA MAGAZIN című elektronikus hírlevelében a www.leki17.hu honlapon továbbra is beszámol.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 64/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 58/2013. (IX. 5.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a lengyel és roma képzőművészek közös kiállításának, valamint a Nyugati Lengyel Múzeumok, Levéltárak és Könyvtárak Állandó
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. költségvetés dologi kiadás
154
Konferenciája XXXV. Ülésszaka nyílt napjának megnyitása alkalmából rendezett magyarlengyel nyelvű ünnepségről szóló elnöki beszámolót elfogadja.
a kultúráját, hogy megismerd a népet” – Lengyelország képekben c. kiállításról szóló elnöki beszámolót elfogadja. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 70/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 65/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. október 23-án, Rákosmentén megtartott ünnepségről szóló elnöki beszámolót elfogadja.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. szeptember 17-én, idősebb Antall József, a Budapest Főváros V. kerület, Ferenciek terén lévő emléktáblájánál megrendezett koszorúzásról szóló elnöki beszámolót elfogadja.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 71/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 66/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy 2013. november 9-én, Küngösön megtartott templomszentelési ünnepségről szóló elnöki beszámolót elfogadja.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. szeptember 27-én este, a Csekovszky Árpád Művelődési Házban megrendezett I. Lengyel Bálról szóló elnöki beszámolót elfogadja.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 72/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 67/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy 2013. november 11-én, Miejsce Piastowéban megtartott Lengyel Függetlenségi Ünnepségről szóló elnöki beszámolót elfogadja.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy:
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 73/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata
1. A 2013. október 5-én este, a Csekovszky Gyűjtemény Kiállítóházban megrendezett „Homályból a fényre” c. kiállításról szóló elnöki beszámolót elfogadja.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. évi költségvetés dologi kiadás előirányzata terhére 34 E Ft-ot biztosít a Krosnói Járásban rendezett Lengyel Függetlenség Napja ünnepség keretében szervezett közös találkozón 17 db Budapestről készült emlékkönyv átadására. A pénz felvétele utólagos elszámolással számla ellenében történik.
2. A Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete a továbbiakban is támogatni kívánja a Csekovszky Gyűjtemény Kiállítóház programjait. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 68/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 74/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy: a 2013. október 14-én, a Lengyel Intézetben megnyílt II. JÁNOS PÁL IMÁI – LENGYEL MADONNÁK kiállításról szóló elnöki beszámolót elfogadja.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete örömmel üdvözli a magyar Országgyűlésen elhangzottakat, és úgy dönt, hogy lehetőségeihez mérten maga is támogatja Gaal Gergely országgyűlési képviselő parlamenti interpellációjában foglaltakat.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 69/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013.10.19-én Átányban, az „Ismerd meg
155
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 75/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 78/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. november 29-30. között rendezendő Andrzejki ünnepségre meghívja Lubartowai Ifjúsági Néptánc csoportot Józef Turek úr, lubatowai sołtys vezetésével.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. november 30-án a Csekovszky Árpád Művelődési Házban rendezendő ünnepi műsorra Jacek Kotarba előadóművészt hívja meg.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 76/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 79/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által a 2013. évi nemzetiségi pályázaton biztosított 2/A „Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása – Magyar-Lengyel Baráti Kör támogatása: Karácsony, Farsang, Húsvét, Andrzejki és egyéb programok”valamint a „4. kapcsolattartó rendezvények szervezése, lebonyolítása más hazai települések kisebbségeivel, az anyanyelvet beszélő országgal, országokkal. Krosnói Járással való kulturális kapcsolat, programok támogatása” előirányzatokban biztosított támogatás terhére a 2013. november 29-én, 19 óra 30 perckor a Csekovszky Árpád Művelődési Házban megrendezésre kerülő Andrzejki ünnepséget támogatja és a fellépő néptáncosok és a lengyel vendégek részére az étkezéseket és a felmerülő költségeket biztosítja. A pénzügyi teljesítés számla ellenében, a számla beérkezését követő 15 napon belül.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. évi közmeghallgatását 2013. december 20-án, 18 óra 45 perckor tartja a Csekovszky Árpád Művelődési Házban. 2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri elnökét a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2013. évi beszámolójának elkészítésére. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 80/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület pénzügyi elszámolását és beszámolóját elfogadja. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 81/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 77/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesületének pénzügyi elszámolását és beszámolóját elfogadja.
1. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által a 2013. évi nemzetiségi pályázaton biztosított 2/B „Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása - Diadal Úti Általános Iskola művészeti csoportja támogatása” előirányzatban biztosított támogatás terhére a 2013. november 30-án, 16 órakor megrendezésre kerülő iskolai ünnepséget támogatja és az ünnepi vacsorát a fellépő néptáncosok részére biztosítja. A pénzügyi teljesítés számla ellenében, a számla beérkezését követő 15 napon belül. 2. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete felkéri Elnökét, hogy az iskola megbízott igazgatóját értesítse.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 82/2013. (XI. 19.) LNÖ határozata Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a „A Kerületi Lengyelekért” díjat 2013-ban Erdélyi Lászlóné nemzetiségi jegyzőkönyvvezetőnek ítéli oda és ünnepélyes keretek között adja át a 2013. évi lengyel közmeghallgatás keretében.
156
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 84/2013. (XII. 7.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Vigyázó Sándor Művelődési házban 2013. december 1-jén megrendezett VI. Országos Ferenczy György zongoraverseny gálahangversenyről szóló elnöki beszámolót elfogadja.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Csekovszky Árpád Művelődési Házban, 2013. november 29-én megrendezésre került Andrzejki ünnepségről szóló elnöki beszámolót elfogadja.
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 87/2013. (XII. 7.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 85/2013. (XII. 7.) LNÖ határozata
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a 2013. évi költségvetés dologi kiadás előirányzat szabadrendelkezésű összegét elkülöníti a 2014. évre, az önkormányzat működésével kapcsolatos kiadásokra (lengyel nemzetiségi programok támogatása, MagyarLengyel Barátság Napjának rendezése).
Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Testülete úgy dönt, hogy a Diadal úti Általános Iskolában, 2013. november 30-án megrendezésre került András napi lengyel-magyar néptánc műsorról szóló elnöki beszámolót elfogadja. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 86/2013. (XII. 7.) LNÖ határozata
157
