Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Tartalom Bevezetés

4

Jogszabályi háttér

4

Küldetésnyilatkozat

5

1.1. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ,az intézmény kiemelt célkitűzései 6 1.2. A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok tevékenységi rendszerek és szervezeti formák 11 1.3. Közösségfejlesztés és kapcsolatok

12

1.4. Teljes körű egészségfejlesztés

14

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai15 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók, sni-s gyermekek nevelése, oktatása

17

1.7. A tanulói jogok az intézményi döntéshozatalban

19

1.8. Partneri kapcsolattartási formák

20

1.9. Vizsgák

23

1.10. Tanulók felvétele, átvétele

26

1.11. Fogyasztóvédelem

28

2.1. A választott kerettanterv

31

2.2. Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv

32

A szakközépiskolák 9–12. évfolyamának ajánlott tantárgyi rendszere és óraszámai

35

2. 3. A pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai

73

2.4. Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok

74

2.5. A középszintű érettségi témakörei.

75

2.6. A választott kerettanterv helyi kiegészítései

121

2. 7. A tantárgyak tananyagai és követelményei

122

2. 8. A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai

239

2. 9. A mindennapos testnevelés

242

2. 10. A pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai

242

2.11. A tanulók tanulmányi munkájának az ellenőrzése és értékelése

243

2.12. A beszámoltatás formái és a tanórán kívüli felkészülés elvei

250

2.13. A csoportbontások, foglalkozások szervezése

252

2.14. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

252

2.15. Az egészségnevelési- és környezeti nevelés

253

2.16. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgálóintézkedések

256

2.17. Gyermekvédelem

256

2.18. Tankönyvek, segédletek kiválasztásának szempontjai

258

A tankönyveket a szaktanár javasolja, a munkaközösség feladata a javaslatok felülvizsgálata.

258

A tankönyvek kiválasztásának elvei:

258

2.19. Összegzés

259

1. Az iskola nevelési programja Bevezetés A 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 97.§ (14) bekezdése alapján az iskola pedagógiai programját 2013.03. 31-ig felül kell vizsgálni, hogy e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. A Knt. 26.§ (5) bekezdésének megfelelően a módosítás jóváhagyása után a következő tanévtől felmenő rendszerben kell bevezetni. A módosításnál figyelembe kell venni a 20/2012. EMMI rendelet előírásait is.

Jogszabályi háttér 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 2011. évi CXXXVII. törvény a szakképzésről 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2001. évi XXXVII. törvény a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásnak egyes szabályairól 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról

1995. évi LXVI. törvény közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 30/2011.(VI.7) NEFMI rendelet a tanév rendjéről, jogszabály módosításokról 51/2012. ( XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervekről 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

40/2002.(V.24.) OM rendelet 110/ 2012. Kormányrendelet a NAT-ról 202/2012.EMMI rendelet a KIK-ről 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról368/2011.(XII. 31.) Korm. rendelet 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló rendelet

Küldetésnyilatkozat „A középiskolai kérdések megvitatásánál rendszerint összecsapnak az eszményi és a gyakorlati irány hívei. Én itt ellentétet nem látok, mert az eszményi nem szükségképpen gyakorlatiatlan, és ami nem ideális, az egyben nem szükségképpen praktikus is. Eszményi nevelés és gyakorlati tanítás egészen jól megférnek egymás mellett.” Klebelsberg Kuno Az Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium alapvető küldetése, hogy az intézményegységek együttműködésében rejlő erőkre építve megőrizze és továbbfejlessze a tagintézmények által fölhalmozott szellemi és anyagi értékeket, együtt és elkötelezetten

képezzünk magas szintű általános és szakmai műveltséggel rendelkező szakembereket a régió fejlődésének szolgálatára. Valljuk, hogy a szakmáját szerető és magas szinten művelő, a társadalmi és természeti környezetéért felelősséget érző és kulturáltan viselkedő ember minden korban alapvető társadalmi érték. A nevelés és oktatás olyan ötvözetének kialakítására törekszünk, amely végzett tanulóink számára egyenlő eséllyel teszi lehetővé a zökkenőmentes munkába állást, a már megszerzett

tudás

továbbfejlesztését,

a

felsőoktatási

intézményekben

való

sikeres

továbbtanulást, a társadalom közösségeibe való gyors beilleszkedést. Hisszük tehát, hogy a szakemberképzés egyszerre jelenti a korszerű ismeretek közvetítését, a tanulói személyiség kibontakoztatását, valamint az önálló cselekvéshez nélkülözhetetlen képességek kialakítását. Célunk, hogy a változásokra figyelve, a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodva és a legkorszerűbb technikák és technológiák alkalmazásával minél szélesebb körben kínáljunk képzési és továbbképzési programokat. Tudjuk, hogy eredményeket kizárólag a partnereinkkel való szoros együttműködések révén tudunk elérni, ezért törekszünk kapcsolatrendszerünk szélesítésére és elmélyítésére.

1.1. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, az intézmény kiemelt célkitűzései Iskola A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését - a Nat szakiskolai feladatokra vonatkozó fejlesztési feladatainak teljesítésével, az egyedi foglalkozást igénylő egyedi szükségletekhez igazodó tanulásszervezési módszerekkel. A Nat köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemiérzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos

teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. – Az egyetemes és nemzeti kultúra értékeinek megismertetése. – Más

népek

hagyományainak,

kultúrájának,

szokásainak,

életmódjának

a

megismerésére, megbecsülésére nevelés. – Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. – A tudás igényének fejlesztése. – Mások iránti szolidaritás és tolerancia megtanítása –

Felelősségtudat kialakítása

– Az önismeret, pozitív személyiségfejlesztés kialakítása. – Az egészséges életmód (táplálkozás, sportos életvitel) kialakítása. – A káros szokások kialakulásának megelőzése (dohányzás, drog, alkohol). – Környezetünk megóvására, értékeinek megőrzésére, gyarapítására nevelés. – Vállalkozóvá válás előkészítése. Mind az elméleti, mind a gyakorlati foglalkozások, differenciált foglakozások, kirándulások, előadások lehetőséget adnak a célok megvalósításához. Ez is mutatja, hogy egy-egy cél megvalósítása nem egy- egy tanóra keretében, hanem különböző tanórákon, órán kívüli foglalkozásokon, szabadidős tevékenységek közben valósul meg.

-

Tanulmányi kirándulások szervezésével ismereteik bővítésére, történelmi, természeti értékeink megismerésére, megóvására van lehetőség.

-

Ünnepeinken való részvétel, szereplés a viselkedéskultúra, a tanulók anyanyelvi kifejezőképességének fejlesztése, hagyományok ápolása, az összetartozás érzésének kialakítása a cél.

-

Idegen nyelv tanítása, annak alkalmazására ösztönzés a kitágult világban való eligazodást, kapcsolatteremtést segíti.

-

Az általános képzés szakaszában a tanulási módszerek, probléma felismerő és problémamegoldó képességük fejlesztésére törekszünk.

-

Az informatikában kellő jártasság megszereztetése mellett segítjük őket a rájuk zúduló információ halmaz szelektálásában.

-

Könyvtár használata közben az olvasás megszerettetését tűzzük ki célul, illetve megtanítjuk őket a lexikonok, szótárak, szakkönyvek használatára, ami a „digitalizált” világban is elengedhetetlen.

-

Versenyek szervezésével az egészséges versenyszellem kialakítása, kreativitás, kommunikációs készség fejlesztése a cél.

-

Személyiség fejlődés elősegítése, fejlesztése, külső és belső értékek felismerése, továbbfejlesztése történik előadások, versenyek, tanórák keretében is.

-

A szakképzés folyamán szakmaszeretetre, gondos igényes munkára, a tudás megbecsülésre, felelősségtudat kialakítására van lehetőségünk.

-

Mozgáskultúrájuk

fejlesztése,

egészségük

testi–lelki

megóvása

érdekében

sportversenyeket, előadásokat szervezünk.

Kollégium A kollégiumi nevelés és oktatás a közoktatási intézményrendszer szerves része. A kollégiumi nevelés és oktatás mindenekelőtt a Nat kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi folyamatokhoz. Legfontosabb elveiről a kollégiumi nevelés országos alapprogramja ad eligazítást. A kollégiumi nevelésnek és oktatásnak segítenie kell az érintett iskolák nevelő és oktató feladatait. Ennek megfelelően az oktatás, nevelés egyik legfontosabb helyszíne a kollégium. A kollégiumi nevelés céljai az iskolai neveléssel összhangban, de kihasználva a sajátos lehetőségeket a következők: -

diákközpontú szemléletet kialakítása

-

elkötelezettje a sikeres életpályára való felkészítés

-

a

tanulási

képességet

úgy

fejleszti,

hogy

az

élethosszig

tartó

tanulás

szükségszerűségének a diákok meg tudjanak felelni -

csökkenteni a szociális hátrányokat

-

személyiségfejlesztésében egyértelművé teszi a szabadságjogok érvényesítésének határait, az figyelést a másik személyre

Feladatok -

Feladat a tanulói összetételből adódóan a felzárkóztatás. Ennek érdekében tanév elején fel kell mérni diákjaink neveltségi- és tudásszintjét, családi – és szociális körülményeit. Erre épülnek tanáraink foglalkozási- és nevelési tervei!

-

Párhuzamosan történjen a tanulmányi felzárkóztatás, a szociális problémák megoldása és a neveltségi hiányok pótlása! Csak a hátrányok együttes kezelése hozhat tartós eredményt.

Többet kell foglalkoznunk tanulmányi téren, szakkörökben és szabadidős foglalkozások

-

során a tehetséggondozással, csoportfoglalkozásokon, egyéni beszélgetések során a tanulók pályaorientációjával, ösztönzésével! Használják ki jobban tanulóink a kollégium adta lehetőségeket, teremtsünk további

-

színtereket a diákok igényéből fakadó önképzésnek, törekedjünk plusz ismeretek adására foglalkozásaink keretében! Segítsünk

-

tanulóink

későbbi

elhelyezkedését,

munkába

állását,

nyelvtanulást,

számítógépes ismereteit, továbbtanulási és álláskeresési technikák elsajátításának lehetőségével a kollégiumban! Tartalmasabb

-

pedagógiai

kapcsolatot

kell

kialakítanunk

a

nevelői

hatások

összehangolása, a tanulók segítsége érdekében a kapcsolódó iskolák tanáraival, konkrét meghívásokkal hozzuk közelebb őket a kollégiumhoz! Keressük tovább a szorosabb kapcsolat kialakításának lehetőségét a szülőkkel (szülői

-

értekezlet, meghívások, levelezés, családlátogatás)! -

Hagyományainkat ápoljuk és újítsuk meg, emeljük rendezvényeink színvonalát!

-

Készítsenek a nevelők csoportjuk helyzetéből kiinduló, átgondoltabb, hosszabb távú nevelési koncepciók tartalmazó (a képzés időtartamára szóló) csoportfoglalkozási terveket, és egyes nevelési területekhez, vagy feladatokhoz kapcsolódót (pl. Környezetvédelmi nevelést, elsősök beilleszkedését, káros szenvedélyek leküzdését stb. szolgálót)! Emeljük tanulóink saját magukkal és környezetükkel szemben támasztott igényszintjét

-

(tiszta esztétikus környezet, beszédkultúra, párkapcsolat)!

Fő feladatok összegzése 1.Oktatás-nevelés szervezése 2.Tanórák és gyakorlatok pontos, szakszerű megtartása 3.Tanórán kívüli foglalkozások szervezése -

szakkörök

-

konzultációk

-

versenyre való felkészítések

-

egyéni könyvtárhasználat

-

speciális tanfolyamok

-

speciális tanácsadás

4. Gyermek és ifjúságvédelem feladatai -

feltárás

-

megelőzés

-

segítségnyújtás

-

kapcsolattartás szülővel, nevelési tanácsadóval, gyámhivatallal

5. Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos feladatok -

feltárás

-

kapcsolattartás tanulóval, szülővel, osztályközösséggel

-

szociális helyzet felmérése

-

egyéb segítségnyújtás lehetőségeinek megkeresése

6. Kulturális feladatok -

szakkörök működtetése

-

könyvtárhasználat oktatása

-

ünnepségek lebonyolítása

-

Komáromi Napok rendezvényein való részvétel

-

Látogatások, kirándulások szervezése

7. Egészséges életmóddal, mentálhigiénével kapcsolatos feladatok - sportolási, testmozgási lehetőségek biztosítása -

gyógytestnevelésen való részvétel biztosítása

-

egészségnap szervezése

-

előadások szervezése

-

kapcsolattartás az iskolaorvossal, védőnővel, vöröskereszttel, ÁNTSZ-szel

8. Diákok szervezeteinek feladatai -

érdekvédelem

-

rendezvények szervezése

-

véleményezési jog gyakorlása

A nevelés-oktatás megvalósításának helyszínei: -

iskola

-

tanműhely

-

kollégium

-

iskolai, városi rendezvények

-

tanulmányi kirándulások

-

versenyek

-

szakkörök

-

sport rendezvények

A nevelés-oktatás folyamatában résztvevők: Az iskola összes alkalmazottja.

1.2. A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok tevékenységi rendszerek és szervezeti formák Az egyén személyisége saját tevékenysége során alakul ki. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A különböző értékek, kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Meg kell érteniük, hogy önmaguk alakításában aktívan részt kell venniük. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Az intézményi célokban meghatározottak alapján: -

Az önismeret, pozitív személyiségfejlesztés kialakítása

-

Külső és belső értékek felismerése, továbbfejlesztése

-

Mások iránti szolidaritás és tolerancia megtanítása

-

Felelősségtudat kialakítása

A középiskolás korosztályt különböző hatások érik, amelyeket vagy fel tudnak dolgozni, vagy pedig feszültségként magukban hordozzák. Nagyon fontos, hogy a diákokat felkészítsük arra, hogy az őket ért hatásokat fel tudják dolgozni. Ennek egyik eszköze az önismereti foglalkozásokon megismert módszerek felhasználása lehet. A foglalkozások során feladata a nevelőnek, hogy segítse egy reális énkép kialakítását a tanulóban. Az énkép kialakításának feltétele, hogy olyan ismereteket kapjon a tanuló, amelyek révén mentális képességei saját és közösségi tevékenysége nyomán fejlődhetnek. Ezért az önismeret nem választható el a közösség alakításától.

Középiskolás diákokról lévén szó, fel kell készítenünk őket a pályaválasztásra. Lehetőségeinket kihasználva törekednünk kell, hogy reális énképük kialakításával segítsük elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon, amelynek feltétele, hogy a diákok szilárd, határozott célt tűzzenek ki maguk elé, amelyet meg is akarnak valósítani (akarati nevelés!). A foglalkozásokon megtanítjuk diákjainkkal az álláskeresési technikákat, az „öneladást”, azokat a tárgyalástechnikai fogásokat, amelyeket leendő munkahelyük állásinterjúin is alkalmazni tudnak. Megtanulják, hogy milyen típusú önéletrajzok vannak. Az cél érdekében hogyan kell az önéletrajzot elkészíteni. Szó esik arról is, hogy milyen megjelenés célszerű az első alkalommal, milyen alapvető öltözködési- és veselkedés szabályokat kell betartani, milyen módón érhetik el a kedvező benyomást személyiségükkel, megjelenésükkel. A Munkaügyi Központ szakembereinek segítségét is igénybe vesszük. Évről- évre meghívjuk a munkatársakat, akik aktuális problémákkal szembesítik a tanulókat, de közben tanácsot is adnak nekik.

1.3. Közösségfejlesztés és kapcsolatok A közösségfejlesztés nem oldható meg egy, esetleg néhány évfolyam pedagógiai munkájával, nem köthetők egy műveltségi területhez, egy tantárgyhoz. Olyan készségek fejlesztéséről, olyan ismeretek átadásáról kell sok esetben gondoskodnia az iskolának, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek az ellátandó feladatok az iskola pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényegét adják, amelyek célja elsősorban a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés. A közösségfejlesztés elsődleges színtere az osztályközösség, a szakmáknak megfelelően szerveződött csoportok, ahol a gyakorlati oktatóknak van különösen nagy szerepe. Gyakorlaton sokkal inkább egymásra utaltak a tanulók, fontos az egymás segítése, társaik eredményeinek értékelése, hibáik bírálata, miközben megtanulják mások véleményének tiszteletben tartását is. Több konfliktus helyzet is adódik, melyeket meg kell oldaniuk, elsősorban a csoportban. Közösség nem működhet a véleménynyilvánítás szabadsága, tolerancia, a másik elismerése, tisztelete nélkül. A 12. évfolyamon a vöröskereszt és a családsegítő szolgálat előadói a közösségi szolgálat, és a társadalmi szervezetek munkájával kapcsolatban tájékoztatják a tanulókat. Azok a tanulóink, akik 2012/ 2013. tanévben kezdték középiskolai tanulmányaikat, már csak úgy szerezhetnek

érettségi bizonyítványt, ha teljesítik az ötven órás közösségi szolgálatot.(2011. évi CXC. törvény 6. § (4) )

Ezeknek a foglalkozásoknak, programoknak a szervezése a további években is feladatunk.

A közösségi nevelés színterei Osztályközösség A szakképzés speciális jellege miatt, egy-egy osztályban esetenként 2 vagy 3 szakmát tanuló diákokból tevődik össze, ezeket a csoportokat kell összefogni elsősorban az osztályfőnöknek. A közismereti tanárok szerepe sem elhanyagolható, mert ők az egész osztállyal dolgoznak. Szakmai tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó, azonos szakmát tanuló diákok csoportja, akik az osztály más szakmai csoportjától különállóan csoportosan sajátítják el a szakmai elméleti tudnivalókat. Őket a közös érdeklődés már jobban összefogja. Tanműhelyi, gyakorlati helyen lévő szakmai csoportok Az azonos évfolyamra járó, azonos szakmát tanuló diákok azon csoportja, amelynek tagjai egyazon gyakorlati helyen csoportos foglalkozás keretén belül sajátítják el a gyakorlati, szakmai ismereteket. A gyakorlati oktató tölti a csoporttal a legtöbb időt, így a szerepe kiemelkedő az egészséges csoportszellem kialakításában. Kollégium A kollégiumi csoport igen heterogén összetételű: a város összes középiskolájából érkező, teljesen eltérő szociális helyzetben lévő, más-más érdeklődésű, tehetséges vagy éppen tanulási nehézségekkel küzdő tanulókból áll. A közösség által kidolgozott, elfogadott és betartott értékrend nagyban befolyásolja a személyiség alakulását, a reális énkép kialakítását. A csoportfoglalkozások, a végzett munka értékelése, a csoport előtti és általi önértékelés segít tudatosítani a szabályokat, normákat, a közösség elvárásainak elfogadását. A kisközösségek jó kapcsolatrendszere kihat a kollégium közösségének egészére is. A tanulók életkoruk, személyiségük alakulása miatt többször kerülnek konfliktusba. Ezeket a konfliktusokat valamilyen formában megoldják, ami nem jelenti azt, hogy a legcélszerűbb formát választják. Éppen ezért meg kell tanulniuk a különböző konfliktuskezelési technikákat, az érvelés, az érdekérvényesítés eszköztárát. Konfliktus csak autonóm személyiséggel rendelkező egyén tud feloldani. Meghatározó elvként el kell fogadtatnunk, hogy a konfliktus megoldása során nem legyőzni, hanem meggyőzni kell a partnert.

Tanítási időn kívül működő iskolai közösségek -

szakkörök

-

sportkörök

-

tanulmányi kirándulások

-

szórakoztató rendezvények / diáknap /

-

hagyományos rendezvények / gólyabál, szalagavató /

-

színházlátogatások

-

előadások, vetélkedők iskolai és városi szinten

-

sport rendezvények

1.4. Teljes körű egészségfejlesztés Az egészséges életmódra nevelés jelen van az iskolai nevelő – oktatómunka minden területén. Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Ki kell alakítani azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásokat és szokásokat, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Dohányzás, drog és alkohol prevenciós előadásokat tartunk. Ezekkel, illetve a pozitív megerősítésekkel vesszük föl a harcot a káros szenvedélyek terjedésével. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Tanulóink egészségi állapotának felmérését és nyilvántartását az iskolai egészségügyi szolgálat végzi, a nevelés és fejlesztés már az iskola feladata. Igyekszünk minél több lehetőséget biztosítani a rendszeres testmozgásra. Ez egyrészt a testnevelési órákon, másrészt a sportkörökön történhet. A mindennapos testnevelés bevezetése segíti ezt a törekvést, de lehetőséget kapnak a diákok városi sportnapokon, iskolák között versenyeken való részvételre is. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtás oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a legalapvetőbb eljárásokat, amiket veszélyhelyzetben alkalmazhatnak. A szakszerű beavatkozás sokszor életet menthet. Szakképző iskolában még a legnagyobb odafigyelés esetén is történhetnek sérülések, balesetek. A szakszerű ismeretek a pánik elkerülését is szolgálják.

Elsősegély-nyújtást tanulnak a tanulóink biológia órákon, a Munka-, tűz-, beleset-, és környezetvédelmi ismeretek nevű modul tanulásakor, mely elméleti és gyakorlati oktatást is tartalmaz, a szakmai vizsga része is. Egy-egy balesetveszélyes tantárgy (testnevelés, kémia, fizika) tanítása esetén a szaktanárok balesetvédelmi oktatást tartanak a tanulóknak, amihez kapcsolódva a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási ismereteket is megtanítják.

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb feladatai:  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  érettségi-, szakmai-, különbözeti-, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre – az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, –

odafigyel a tanulók személyiségfejlődésére,

– segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, – figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. – minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. – szülői értekezletet tart, – ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása, – segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát, – együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, – tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, – javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére, – kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével, – részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását, – rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. A szakoktatók legfontosabb feladatai: -

az oktatáshoz szükséges tanmenetek elkészítése,

-

részvétel a szakmai munkaközösségek munkájában,

-

a foglalkozásra való felkészülés,

-

a gyakorlati eszközök előkészítése, elrakása,

-

a gyakorlatok pontos megtartása,

-

a tanulók munkájának értékelése

-

adminisztrációs feladatok pontos elkészítése,

-

munkavédelmi szabályok betartása, betartatása,

-

tanórán kívüli ügyelet ellátása,

-

kapcsolattartás az osztályfőnökkel,

-

részvétel az iskolai programok szervezésében, lebonyolításában

-

iskolai értekezleteken való részvétel.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók, sni-s gyermekek nevelése, oktatása Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:(Knt. 4.§ (13)) -

különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

-

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

-

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

-

kiemelten tehetséges gyermek, tanuló.

BTMN, SNI Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. ( Knt. 4.§ (3)) Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. ( Knt. 4.§ (25)) Az osztályfőnökökre, tanárokra, kollégiumi nevelőkre nagy feladat hárul akkor, amikor megpróbálják kiszűrni a deviáns viselkedés okát. Ez sokszor a családi háttérben, az iskolában eddig elszenvedett kudarcokban keresendő. A tanuló sokszor nem tudja, vagy nem akarja feltárni problémáit. Ebben segítséget adnak a szakszolgálatok. Az általuk kiállított szakvélemény alapján gyorsabban sikerül a problémák feltárása, a megfelelő bánásmód kialakítása, a fejlesztő foglalkozások megszervezése, megtartása. A 2012/ 2013-as tanévben pszichológus is segítette a munkánkat. Sok időt igényel, de elengedhetetlen a személyes elbeszélgetés, a bizalom légkörének kialakítása. Remélhetőleg az iskolapszichológus a későbbiekben is segíteni fogja munkánkat. A többi tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók esetében a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. Ennek során a tanulók

lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni: – a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat jelölünk meg ott, ahol erre szükség van; – a szakszolgálat véleménye alapján az igazgató felmenti a tanulót egyes tárgyak értékelése alól, – szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő követelményeket alakítunk ki, melyek teljesíthetők a tanulók számára, – az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segíti a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve, – szaktanár, vagy fejlesztő pedagógus foglalkozik tanulóval a szakvéleményben foglaltaknak megfelelően. Iskolánkban csak olyan tanulók tanítását, nevelését vállaljuk, akik együtt nevelhetők a többi kortársukkal. A tanulási nehézségekből eredő problémák megoldására a tanórákon megvalósuló differenciált foglalkoztatás javasolt a hagyományos frontális osztálymunka helyett. Ennek akadálya a magas osztálylétszám és az, hogy egy-egy osztályba egyre több speciális figyelmet igénylő tanuló is bekerül. A részképességek fejleszthetők a tanórán kívüli felzárkóztató jellegű foglalkozásokon. Tágabb értelemben ide tartoznak az iskola kulturális programjai, illetve az ezekre való készülés. Több olyan tanulónk van, akik szívesen szerepelnek „csapatban”, míg egyénileg nehéz szóra bírni őket. 9-10. évfolyamon 4, 11-12. évfolyamon 5 óra fejlesztő foglalkozást terveztünk. Külső segítséget nyújtanak: -

pszichológus

-

pedagógiai szakszolgálat munkatársai

-

családsegítő központ munkatársai

Tehetséggondozás „Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció,elkötelezettség.”(Knt.4.§(14)) A tanórákon elsősorban a differenciált osztálymunka során valósulhat meg a tehetséges tanulókkal való foglalkozás. Nagyon nehezen megoldható feladat, mert az osztályok létszáma magas, az osztályok heterogén összetételűek. Nagyon nagy eltérések lehetnek a tanulók képességei, motiváltságuk között. Tanórán kívül lehetőséget adnának a szakkörök. Szakkörök hiányában a különböző versenyekre való felkészítést a tanárok többnyire díjazás nélkül végezik, szabadidejükben. A kiemelkedő szorgalmú tehetséges szakmunkástanulók számára adott a lehetőség, hogy a szakmai vizsga megszerzése után szakközépiskolai képzésben folytassák tanulmányaikat, ahol 2 év alatt érettségi bizonyítványt szerezhetnek. Tanítványainkat a kollégák évről évre felkészítik a tanulmányi versenyekre. Rendszeresen részt vesznek tanulóink a szakiskolások közismereti tanulmányi versenyének ( SZTV) területi, országos fordulóján, SZKTV- n érnek el országos helyezéseket, SZÉTV- n vesznek részt. Az

országos

versenyeken

kívül

a

város

iskolái,

szervezetei

(Katasztrófavédelem,

Rendőrkapitányság, Vöröskereszt,..) által rendezett versenyeken szerepelnek. Nagyon sok diákunk sportban tehetséges. A versenyekre felkészítésüket a testnevelő végzi egyéni, vagy csapatsportokban egyaránt kihasználva a testnevelés óra, és a sportkör adta lehetőségeket. Fontosnak tarjuk, hogy tanítványainkból kihozzuk a legtöbbet, sikerélményhez juttassuk őket, pozitív példájukkal motiváljuk a többieket.

1.7. A tanulói jogok az intézményi döntéshozatalban A Knt. 48.§ szabályozza a diákönkormányzat jogait. A diákönkormányzat véleményezési joggal rendelkezik, ezért véleményét ki kell kérni: -

SZMSZ, Házirend, Pedagógiai program elfogadása előtt,

-

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

-

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.

A diákönkormányzat munkáját felsőfokú végzettségű pedagógus segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető 5 évre bíz meg.

1.8. Partneri kapcsolattartási formák Az iskola belső kapcsolatai: Az iskola belső kapcsolataihoz az alábbi szervezetek tartoznak: Közalkalmazotti Tanács Diákönkormányzat Munkaközösségek Ezeket, a kapcsolatokat a Szervezeti és Működési Szabályzat részletesen szabályozza. Közalkalmazotti tanács A Közalkalmazotti Tanács (KT) intézményrendszerét a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény teremtette meg. A Közalkalmazotti Tanács 3 főből áll. Működését a 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, 1. számú melléklet, 3. rész, II. 12. pont szabályozza. A munkáltatóval közösen alkotják meg közalkalmazotti szabályzatot, mely a KT és a munkáltató kapcsolatrendszerét szabályozza. A KT-t együttdöntési jog illeti meg a közalkalmazotti szabályzat meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében Véleményezési joga van a következő esetekben: 1. a munkáltató gazdálkodásból származó bevételei felhasználásának tervezete; 2. a munkáltató belső szabályzatának tervezete; 3. a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezete; 4. a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelések; 5. a közalkalmazottak képzésével összefüggő tervek; 6. a munkáltató munkarendjének kialakítása és az éves szabadságolási terv Diákönkormányzat A Diákönkormányzat az iskolánkban tanulók legfontosabb érdekvédelmi szervezete. Képviseli és védi a diákok jogait a Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint a

Knt. 48.§ által leírt módon. A Diákönkormányzat feladata a tanulás melletti diákélet szervezésében való aktív részvétel. Hagyományosan ez a szervezet rendezi az iskola gólyabálját, szalagavató ünnepséget, valamint évente egyszer a diáknapot, iskolánk névadójáról elnevezett Alapy-napot, részt vesz az egészségnap szervezésében. A diákönkormányzat működése a kollégiumban nem formális. A diákok részt vesznek a kollégiumi munka tervezésében (első közgyűlés, kéthetenkénti diáktanács), végrehajtásában, ellenőrzésében, és értékelésében (diáktanács, második és harmadik közgyűlés). A tanulók félévenkénti minősítésének és javasolt jutalmazásának jóváhagyó fóruma a Kollégiumi tanács (diáktanács, nevelőtestület, diáktöbbséggel). A nevelők partnere a csoportvezetőség. Összefoglalva: Diákönkormányzat és az azt irányító nevelő feladata, hogy az oktató-nevelő munkát, segítő tevékenységüket hatékonyan fejtsék ki az alábbi területeken: -

helyi hagyományok ápolása

-

a tanulók öntevékenységének, önállóságának és felelősségérzetének fejlesztése

-

szabadidő hasznos eltöltésének segítése, minél több játékos, pihentető, egészséges életmódra nevelő program szervezése

A diákönkormányzat véleményezési joggal rendelkezik, ezért véleményét ki kell kérni: -

az iskolai, kollégiumi SZMSZ elfogadása előtt,

-

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

-

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

-

a házirend elfogadása előtt.

A diákönkormányzat munkáját felsőfokú végzettségű pedagógus segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető 5 évre bíz meg. Szülők, szülői közösség Az eredményes pedagógia tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Az iskola és a kollégium pedagógusainak feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az iskolában, kollégiumban folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a tanuló fejlődését előrevivő vagy hátráltató tényezőket. Ezért meg kell teremtenünk, és rendszeresen működtetnünk kell azokat a fórumokat, amelyek módot nyújtanak az intézmény tevékenységének megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez, érdemi feldolgozásához. A szülők kötelességeit, jogait a Knt. 72.§ szabályozza.

Kötelességének teljesítéséhez az intézménnyel együtt kell működnie. Kötelességének teljesítéséhez az osztályfőnök értesíti a tanuló előmeneteléről, fejlődéséről, tankötelezettségének teljesítéséről. A tájékoztatás történhet személyes beszélgetéskor, hiányzások esetén levélben, szülői értekezleteken. Szülői értekezletet 9. évfolyamon háromszor, felsőbb évfolyamokon évente kétszer tartunk. Előzetes egyeztetéssel a szülő más időpontot is kérhet a felvilágosításra. A szülő joga, hogy igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálatok segítségét, de kötelessége oda a tanulót elvinni. Elengedhetetlen, hogy mi is együttműködjünk a szakszolgálatokkal. Joga, hogy megismerje az iskola pedagógiai programját, házirendjét. Ezek a dokumentumok megtekinthetők az igazgatói irodában, tanári szobában, könyvtárban, és az iskola honlapján is. A Knt. 73.§ (1) bekezdése értelmében a szülő joga, hogy szülői szervezet létrehozását kezdeményezze. Iskolánkban az elmúlt években ilyen kezdeményezés nem történt. A szülői értekezleteken való részvétel is sajnos egyre alacsonyabb. Nagyon sok szülőt nem érdekli a tanuló iskolai előmenetele. Kapcsolattartás formái pedagógus-szülő között: – szülői értekezletek / évente 2-3 alkalommal / – egyéni személyes beszélgetések – levelezés – telefonbeszélgetések – az iskolai szabadidős programokra, kirándulásokra szülők meghívása A kollégiumi nevelővel való kapcsolattartás -

a kollégiumi nevelőtanárok részt vesznek nevelési értekezleteken,

-

osztályozó értekezleten,

-

részt vesznek szülői értekezleteken,

-

részt vesznek az iskola rendezvényein,

-

endszeresen érdeklődnek a tanulók osztályfőnökénél, tanárainál, oktatóinál,

-

az osztályfőnökök meglátogatják a kollégiumot,

-

részt vesznek rendezvényeiken.

Munkaközösségek Intézményünkben a következő munkaközösségek működnek: -

osztályfőnöki

-

természettudományi /matematika, fizika, informatika, kémia, biológia, földrajz, készségtárgyak/

-

humán /magyar nyelv- és irodalom, idegen nyelv, történelem /

-

szakmai /ide tartoznak a gépészet, könnyűipar, elektronika- elektrotechnika, egyéb szolgáltatás, szociális szakmacsoportba tartozó szakmák /

A munkaközösségekben a munkaközösség-vezető szakmai irányításával folyik a munka a munkatervben meghatározott módon. Az aktuális problémák megbeszélése kisebb- nagyobb csoportokban történik. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított éves munkaterv szerint tevékenykednek. Munkájukról rendszeresen az igazgatónak, évente két alkalommal a tantestületnek számolnak be. Munkájuk részletes szabályozása az SZMSZ- ben található.

Külső kapcsolatok A minél hatékonyabb és eredményesebb oktató-nevelő munka, illetve a minél gazdaságosabb intézményi működés érdekében az iskola széleskörű kapcsolatrendszert alakított ki, s ennek fejlesztését a jövőben is tervezi. A modern képzési igények, s az iskolák megváltozott helyzete megköveteli, hogy folyamatosan történjék új kapcsolatok felkutatása, a meglévők ápolása, értékelése. – a fenntartóval, – kamarákkal, – a pedagógiai szakszolgálattal, – a pedagógiai szakmai szolgáltatóval, – városi /megyei munkaügyi központtal, – a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgálatokkal, – a területileg illetékes jegyzői hivatalokkal, – iskolaorvossal, – védőnőkkel, – ÁNTSZ-szel, – Vöröskereszttel, – rendőrséggel. Különösen fontos a városban és a környékén működő üzemekkel és vállalkozásokkal való együttműködés, mert a tanulóink tanulói szerződéssel, együttműködési szerződéssel szakmai gyakorlatukat náluk végzik, végezhetik. Végzett tanulóinknak munkalehetőséget jelentenek.

1.9. Vizsgák Érettségi vizsga

A 100/1997.Kormányrendelet módosítása szabályozza az érettségi vizsgákat. Meghatározza a kötelező és választható tárgyakat, jelentkezést, írásbeli és szóbeli vizsga lebonyolítási rendjét mind közép- és emelt szinte. A részletes vizsgakövetelményeket a 40/2002.OM rendelet tartalmazza. (Részleteiben, az iskola specialitásait a helyi tanterv szabályozza.) Szakmai vizsga A szakmai vizsgák rendjéről a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, és a szakmai vizsgákra vonatkozó 20/2007.(XII.21.) SZMM rendelet rendelkezik. Szintvizsga A szakképzési törvény 28.§-a rendelkezik a szintvizsgákról. A vizsga követelményeit a 32/2011 (VIII.25.) NGM rendelet szabályozza. A szintvizsgát a kamarák szervezik az első szakképzési évfolyam tanévében február első tanítási napja és április utolsó tanítási napja között. A szintvizsga minden tanuló számára kötelező, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. Eredménye nem számít az év végi szakmai jegybe. Követelményét a szakképesítési kerettanterv alapján a gazdasági kamara állítja össze. A szintvizsga követelményeit felvételkor ismertetni kell, nyilvánosak. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, – ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól. A tantestület engedélyével, ha – hiányzása elérte az elméleti tárgyak óraszámának 30%-át, – összes hiányzása meghaladja a 250 órát. Osztályozó vizsgát tesznek a magántanulók. Az osztályozó vizsga egy tanév tananyagát öleli föl, és a tanévben kell letenni.

Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát más iskolából érkező tanuló tesz. Osztályozó és különbözeti vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A magántanulók számára két beszámolási időpontot határoztunk meg a Házirendben, melynek melléklete tartalmazza a vizsga követelményeit tantárgyanként, évfolyamonként. A gyakorlati követelmények nem teljesítése esetén osztályozó vizsgát nem tehet a tanuló. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha – a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, – az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, – a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet, melynek időpontját, témaköreit a tanévzáró ünnepélyen a tanulóknak kihirdetjük. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Ha több modulból közös jegyet kap a tanuló, akkor, ha az egyik egyes, az egész érdemjegy elégtelen, de vizsgázni csak abból kell, amiből egyest kapott. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,

ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Gyakorlati vizsga A szakoktatók évről évre szerveznek gyakorlati vizsgát félévkor és év végén- ezzel is segítve a felkészülést a szintvizsgára és a szakmai vizsgára. A vizsga követelményeit a szakoktatók közösen határozzák meg az egységes értékelés érdekében. Az összes vizsgára vonatkozóan: A 20/2012. EMMI rendelet 68§ (4) pontja alapján a sajátos nevelési igényű (SNI, BTMN) tanulók a szakvéleményükben meghatározottak alapján, kérvény benyújtása után jogosultak a hosszabb felkészülési idő, szóbeli vizsga írásbelivel, írásbeli vizsga szóbelivel történő kiváltására. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Amennyiben erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. Egy vizsganapon legfeljebb három vizsga tehető. Ha szükséges, közöttük 10 perc szünet iktatható be. A vizsga követelményeit a tanulóval ismertetni kell. A tantárgyankénti vizsgakövetelmények a házirend mellékletét képezik. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

1.10. Tanulók felvétele, átvétele A felvétel és a magasabb évfolyamba lépés feltételei A szakiskolába történő felvétel feltételei: a. egészségügyi alkalmasság b. lezárt 8. osztályról szóló bizonyítvány, középiskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, illetve érettségi bizonyítvány c. a kifutó rendszerben még folytatható 2 éves szakképzés esetén (az alapozó tárgyak pótlásával) bekapcsolódhatnak a 9-10. osztállyal rendelkező tanulók. A feltételeket a beiratkozásnál ellenőrizzük. Az iskola magasabb évfolyamára következő esetekben léphet a tanuló:

-

lezárt tanév végi osztályzatok

-

sikeres javítóvizsga

-

sikeres osztályozó vizsga

-

szakképző osztályos tanulók esetén a gyakorlat teljesítése

-

kötelező nyári összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése

A magántanulói státuszban levő tanulók a tanév vége előtt mindent tárgyból osztályozó vizsgát tesznek. Az időpontokat a házirendben szabályoztuk. Ha az osztályozó vizsga sikertelen, a javítóvizsgára ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a többi tanuló esetén. A könnyebb felkészülés érdekében a tanuló gyakrabban is beszámolhat. A tanulót a gyakorlat alól nem lehet felmenteni, így gyakorlati vizsgát nem tehet. ( Knt. 55§ (2), (3) ) Ha a tanuló hiányzása elméleti tárgyak esetén meghaladja az éves óraszám 30 %-át, osztályozó vizsgát kell tennie. A vizsgakövetelményeket a házirend mellékletében minden tárgyra vonatkozóan meghatároztuk. Ha a tanuló gyakorlati órákról az éves óraszám 20%- át hiányozza, az évet ismételni kötelesosztályozó nem vizsgát tehet. Abban az esetben, ha nincs igazolatlan hiányzása, és a pótlás megoldható, a nevelőtestület döntése alapján a hiányzását bepótolhatja.

Átjárhatóság A Knt. és a 2011.évi CLXXXVII. Szt. értelmében a szakiskolákban három éves szakmai képzés folyik. Az Szt. 23§-24.§-sa szerint felvehető, átvehető más iskolatípusból a tanuló a következő feltételek mellett: -

szakmai elméleti és gyakorlati oktatásban vehet részt az a tanuló, aki a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette,

-

szakiskolai képzésben a szakképzési évfolyamok száma a közismereti kerettantervben

előírt

követelményeket

teljesítő

tanuló,

valamint

a

gimnáziumban szerzett érettségivel vagy szakközépiskolában szerzett nem szakirányú szakmai érettségivel rendelkező tanuló esetén az OKJ-ban az adott szakképesítésre meghatározottnál eggyel kevesebb,

-

a szakiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán,

-

a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola tizedik évfolyamára kell felvenni, ha a belépési követelményeket teljesítette,

-

amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi

vizsgát

tesz,

a

szakiskolában

szerzett

államilag

elismert

szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni., -

a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló - közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával - folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek

teljesítése

egyenértékű

a

középiskola

befejező

évfolyamának elvégzésével, -

a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítését a szakközépiskola tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamán kell megszervezni azzal, hogy a szakközépiskola a tanulót a kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára előírtak szerint készíti fel.

1.11. Fogyasztóvédelem Az első fogyasztóvédelmi szövetség az USA-ban jött létre 1899-ben. 1962-ben J.F. Kennedy javaslatára került az alkotmányba négy alapjog: biztonsághoz-, információhoz-, választáshoz-, képviselethez való jog. Az

első

hivatalos

Fogyasztóvédelmi

formában

Alapokmánya

kimondott tartalmazza,

fogyasztóvédelmi ezek

a

alapjogokat

következők:

jog

az az

ENSZ alapvető

szükségletekhez (pl.: lakás), biztonsághoz, egészséges környezethez; a választáshoz és képviselethez; tájékoztatáshoz, oktatáshoz; és a kártérítéshez kár esetén. 1985. óta az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület munkáját is a következők határozzák meg az ENSZ Fogyasztóvédelmi Alapokmánya alapján. –

Az alapvető szükségletek kielégítéséhez való jog.

–

A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga.

–

A megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga.

–

A különféle termékek és szolgáltatások közötti választás joga.

–

A kormány irányelveinek meghatározásába és a végrehajtásba való beleszólás joga.

–

A jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog.

–

A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.

–

Jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez.

1986-tól az EU Alapokmányának is része a fogyasztóvédelem, jogharmonizáció. Erre született az un. Fehér könyv és a Zöld könyv. A NAT fejlesztési területei között szerepel a : – gazdasági és pénzügyi nevelés, – fenntarthatóságra, környezettudatosságra való nevelés. „A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok,a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.” „A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja.” Cél: hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi

folyamatokat,

amelyek

változásokat,

válságokat

idézhetnek

elő,

továbbá

kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének meg- őrzésébe, gyarapításába.” A fogyasztói szokások kialakulása a családban kezdődik. Az ott tanultak befolyásolják a tanulók későbbi motiváltságát a tudatos vásárlás: ár-érték arány, egészséges termékek választása, környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele terén. Törekedniük

kell

a

környezetszennyezés

csökkentésére,

energiatakarékosság

előtérbe

helyezésére. A megvalósítás területei: – osztályfőnöki órák- családi-, osztály-, állami költségvetés, banki szolgáltatások megismerése – természetismeret (fizika, földrajz, biológia, kémia tárgyú ismeretek)- energia, fosszilis energiahordozók, megújuló energiaforrások megismerése, takarékos energiafelhasználás; környezetszennyező anyagok, ezek hatása az élő és az élettelen környezetre, – vállalkozási ismeretek, gazdálkodási ismeretek, vállalkozások alapítása, jogi ismeretek, fogyasztóvédelem szerepelnek a szakmai modulok között is, –

szakmai moduljaik között környezetvédelem szintén szerepel, külön fontos ez azoknál a szakmáknál,

melyek

művelése

közben

veszélyes

vegyszerekkel,

festékekkel,

oldószerekkel, savakkal foglalkoznak. –

szakmai vizsga vizsgarészei.

Rendszeresen

szervezünk

előadásokat,

ahol

bankok

képviselő,

fogyasztóvédelmi

felügyelőség előadói tájékoztatják őket.

2. Az iskola helyi tanterve Alkalmazott törvények, rendeletek: A CXC. 2011. évi Nemzeti köznevelésről szóló törvény 13.§ (1)-(2) bekezdése a szakiskolát, A CXC. 2011. évi Nemzeti köznevelésről szóló törvény 12.§ (1)-(3) bekezdése a szakközépiskolát határozza meg. 110/2012.(VI.24.) Kormányrendelet rendelkezik a NAT-ról,

52/2012.(XII.21.) EMMI rendelet, 23/2013.(III.29.) kormányrendelet a kerettantervek kiadásáról, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, míg a 20/2007.(V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás szabályait tartalmazza. Az érettségi megszervezésében irányadó a 100/1997. OM rendelet, illetve ennek módosítását tartalmazó 106/ 2012.(VI.1) Kormányrendelet. Az érettségi vizsga részletes követelményei a 40/2002.OM rendelet határozza meg.

2.1. A választott kerettanterv A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92.§ (1) és (2) bekezdései tartalmazzák a szakiskolai, szakközépiskolai képzésekre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket. 2+2-es képzés Szakképzési kerettanterv: 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet alapján a 11-12. évfolyamon. Karosszérialakatos: 20/ 2007.(V.21.) SZMM rendelet Vizsgakövetelményeket a 15/2008.(VIII.13.) SZMM rendelet tartalmazza Előrehozott 3-éves szakképzés 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosítása határozta meg a 3-éves szakképzés közismereti kerettantervét 9-11. évfolyamon. 911. évfolyam előrehozott 3 éves szakképzés 32/2011.(VIII.25.) MNG rendelet alapján szervezett 3-éves képzés. 3- éves szakképzés A kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. ( XII.21.) EMMI rendeletet, illetve ennek módosításáról szóló 23/2013.(III. 29.) EMMI rendelet (közismeret) 150/ 2012. ( VII.6.) Kormányrendelet, 17/2012.(VIII. 9.) Kormányrendelet, 27/2012.( VIII.27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben (szakmai képzés)

Szakközépiskola 11-12. évfolyam Szakmacsoportos alapozó oktatás gépészet – és informatika szakmacsoportra: Magyar Közlöny 2008/28/II számában közölt tanterv alapján történik. Az elmúlt időszakban szinte minden szabályozás megváltozott. A 2011. évi CXC.törvény fokozatosan lép életbe, új kerettantervek alapján indítjuk a feljövő osztályokat, a kifutó osztályok többféle tanterv alapján dolgoznak.

2.2. Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv 2013. szeptember1-től a három éves képzésre vonatkozó közismereti kerettanterv: 51/2012. ( XII.21.) EMMI rendelet módosítása alapján készült (OFI által fejlesztett) közismereti kerettanterv. 12 közismereti óra, 5 testnevelés, 1 szabadon felhasználható óra található benne. Az 1 órát a 2013/14-es tanévben a testület döntése alapján digitális kompetenciára használjuk fel, új tartalmakat nem viszünk be, hanem a meglévőket mélyítjük el. A szakmai elmélet-gyakorlat számára 2.5 óra használható fel szabadon, ezt a gyakorlati órákra fordítjuk az induló 9. évfolyamon. A tantestület döntése alapján használjuk fel a szabad sáv óráit a későbbiekben is. A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra

10. évfolyam 11 óra

11. évfolyam 8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra

2 óra 1 óra 1 óra

2 óra -

Természetismeret 3 óra Testnevelés* 5 óra 5 óra 5 óra Osztályközösség1 óra 1 óra 1 óra építő Program Szabad órakeret 1 óra 1,5 óra Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra Idegen nyelvként angol és német nyelvet tanítunk. Szabad órakeret informatika. A testnevelést heti 3 órában szerveztük meg a 9-10. évfolyamon napi 1 óra keretében azokon a napokon, amelyeken a közismereti és szakmai elméleti oktatásban vesznek részt tanulóink. (a 2011. évi CXC törvény 27. § (11) szabályozza a mindennapos testnevelés bevezetését.) Szakiskolai képzést indíthatunk a következő szakmacsoportokban: Szakmacsoport

Szakma megnevezése

OKJ száma

Gépészet

Hegesztő

34 521 06

Ipari gépész

34 521 04

Villanyszerelő

34 522 04

Elektronikai műszerész

34 522 03

Könnyűipar

Női szabó

34 542 06

Szociális

Szociális gondozó és ápoló

34 762 01

Villamosipar és elektronika

Az aktuális beiskolázás határozza meg az indított szakmák, csoportok számát. Ez előre nem tervezhető. A megkezdett képzéseink között szerepel az előrehozott három éves szakképzés, Kompetenciaterületek

Kompetenciaterületek szerinti óraszámok évfolyamonként 1.

2.

3.

Összesen

Idegen nyelvi

108

108

Tanulás (a moduláris

36

36

18 ( első félév

90

72

72

18 (első félév

162

Természettudományos

72

36

36 (első félév)

144

Digitális

72

36

108

Matematikai

72

36

108

Művészeti

36

72

18 (első félév)

126

Anyanyelvi

72

72

18 (első félév)

162

óraszám terhére) Történelmi, szociális állampolgári

Összesen

540

360

108 (első félév)

1008

Idegen nyelv: angol/ német. 10. évfolyamon heti 1 óra idegen nyelvet tettünk be, mert 9. évfolyamon csak heti 2 órájuk volt. Szakmáink: Szakmacsoport

Szakma megnevezése

OKJ száma

Gépészet

Géplakatos

31 521 10 1000 00 00

Hegesztő

31 521 11 0000 00 00

Villamosipar és elektronika

Villanyszerelő

33 522 04 1000 00 00

Könnyűipar

Női szabó

33 542 05 00 10 33 03

Egyéb szolgáltatások

Fodrász

33 522 04 1000 00 00

2+2-es képzés: Ezeket a szakképzéseket kifutó rendszerben folytathatjuk. A 11.,12. évfolyamokon a mindennapos testnevelés bevezetése még nem kötelező, az ajánlott heti 2,5 óra testnevelés helyett 1 óra testnevelésen és 0,5 óra osztályfőnöki órán vesznek részt. A fenntartó jóváhagyásával határoztuk meg a testnevelés órák számát. A tanulók két napon az iskolában, három napon a tanműhelyben vannak. Az iskolában töltött heti két alkalommal tömegsport foglalkozás biztosított számukra.(20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet) 11. évfolyam Szakmacsoport

Szakma megnevezése

OKJ száma

Gépészet

Géplakatos

31 521 10 1000 00 00

Karosszérialakatos

31 525 03 1000 00 00

Villamosipar és elektronika

Villanyszerelő

33 522 04 1000 00 00

Egyéb szolgáltatások

Fodrász

33 522 04 1000 00 00

Szakmacsoport

Szakma megnevezése

OKJ száma

Gépészet

Géplakatos

31 521 10 1000 00 00

Karosszérialakatos

31 525 03 1000 00 00

Hegesztő

31 521 11 0000 00 00

Villanyszerelő

33 522 04 1000 00 00

12. évfolyam:

Villamosipar és elektronika

Egyéb szolgáltatások

Fodrász

33 522 04 1000 00 00

Könnyűipar

Női szabó

33 542 05 00 10 33 03

Iskolánkban kifutó rendszerben 2013. szeptember 1-től egy 12. évfolyamos végzős szakközépiskolai osztály indul – gépészet moduláris és informatika szakmacsoportos oktatással. Szakközépiskola Gépészet szakmacsoportban a gépgyártás-technológiai technikus képzés moduljait 9. évfolyamtól kezdődően tanítottuk, hogy a tanulók az érettségi után egy év alatt megszerezhessék a technikus végzettséget. Kerettantervi ajánlás a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására

A szakközépiskolák 9–12. évfolyamának ajánlott tantárgyi rendszere és óraszámai Éves óraszámok évfolyamonként

Tantárgy 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

148

148

148

128

Történelem és társadalmi ismeretek

74

74

74

96

Társadalomismeret és etika

37

Idegen nyelv

111

111

111

96

Matematika

111

111

111

96

Ének-zene

37

37 37

32

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport

37

37

37

32

92,5

92,5

92,5

80

185

185

74

64

Fizika Földrajz

Éves óraszámok évfolyamonként

Tantárgy 9.

10.

11.

12.

Informatika

37

37

74

64

Szakmai orientáció

185

185

–

–

Szakmacsoportos alapozó oktatás

–

–

296

256

Szabadon tervezhető

–

–

18,5

16

1017,5

1017,5

1110

960

Biológia Kémia

Kötelező óraszám a törvény alapján

Megjegyzések: A fizika, a kémia, a biológia és a földrajz óraszámait az iskola helyi tanterve határozza meg úgy, hogy ezek oktatására a két évfolyamon összesen legalább fizikából heti négy órát; biológiából heti négy órát; kémiából heti három órát; földünk és környezetünkre heti három órát kell fordítani. Közismereti órák:2014-ben érettségiző osztály A táblázatokban szereplő első szám a kerettantervi ajánlást mutatja, a második szám azt jelzi, hogy ehhez képest hány órával többet kap az osztály az adott évfolyamon, míg a zárójelben szereplő szám azt jelzi, hogy választás esetén hány órában tanulhatja a tanuló a tantárgyat az érettségi követelmények teljesítéséhez. A táblázatokban az első szám a kerettantervben meghatározott óraszám, a második a mi korrekciónk. Közismereti órák 11. évf

12.évf

osztályfőnöki

36

32

testnevelés

74

160

234

angol/német

111

96+32+(48)

287

74+37

96+(80)

287

történelem

társadalomismeret

32

fizika

74

64

138

informatika/biológia érettségi előkészítő

74

64

138

111+37

96+(32)

276

148

128

276

matematika magyar nyelv és irodalom

A testnevelés órák száma a kifutó évfolyamokon a javasolt heti 2,5 órára módosult. (20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 193.§ (3) Gépészeti moduláris oktatás

tantárgy általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló elmélet) 108/1.0/0227-06 műszaki dokumentációk 1.1/0227-06 anyagjelölések értelmezése 1.2/0227-06 munkabiztonság, minőségvédelem 1.3/0227-06 általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 108/1.0/0110-06 elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei 1.2/0110-06 általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) gyakorlása 108/2.0/0227-06 kézi forgácsoló gyakorlatok 2.1/0227-06 gépi forgácsoló gyakorlatok 2.2/0227-06 ipari anyagok és előgyártmányok 108/1.0/0276-06 anyagválasztás elméleti alapjai 1.1/0276-06 geometriai mérések 108/2.0/0275-06 mérés, ellenőrzés 2.1/0275-06 geometriai mérések 108/2.0/0275-06 geometriai mérések kiegészítő ismeretei 2.2/0275-06 anyagvizsgálatok 108/1.0/0275-06 anyagvizsgálati gyakorlatok 1.1/0275-06 nyagvizsgálatok kiegészítő ismeretei 1.2/0275-06 ipari anyagok és előgyártmányok 108/1.0/0276-06 képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás 1.2/0276-06 előgyártmány és képlékeny alakítási tervezési gyakorlat 1.3/0276-06 általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 108/1.0/0110-06

9. e

10. e

10. gy

11.e

12. e

144 108 18 18 36 36

108 36 72 72 72 36 36 72 72 72 36 36 108 36 72 32

elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei 1.2/0110-06

32

általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 108/1.0/0110-06 elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei 1.2/0110-06 forgácsoló alapeljárások 108/2.0/0276-06 forgácsolási alapismeretek 2.1/0276-06 forgácsoló alapeljárások tervezése 2.2/0276-06 forgácsoló alapeljárások 108/4.0/0276-06 forgácsoló eljárások tervezése 4.1/0276-06 szereléstechn 4.2/0276-06 nemoldható kötések GY 108/1.1/0278-06 AutoCAD gyakorlat összesen

16 16 108 64 32

180 72

144

288

48 32 16 64 96 256

Informatika szakmacsoportos oktatás Tantárgyak

Alapozó ismeretek A műszaki pályák világa Anyag- és eszközismeret A műszaki ábrázolás és képfeld. alapjai Számítógép-programozás I. Számítógép-prog II. Számítógép-prog III. Adatbázis-kezelés Alapozó gyakorlatok Számítástechnikai gyakorlatok I. Kép és hangfeldolg., multimédiás alkalmazások Számítógép-programozási gyakorlatok I. Számítógép-programozási gyakorlatok II. Számítógép-programozási gyakorlatok III. Hardverismeret és gyakorlat

9.évf

10.évf

11.évf

12.évf

36 36 36 36 108 32 32

108 72 36 180 128 64 180

180

288

256

A Knt. 13.§ (3) és a Szt. 24.§(3)-(4) értelmében indítunk olyan osztályt, ahol a szakmai vizsgával rendelkező tanulók két év alatt, a szakközépiskola 11-12.évfolyamán készülhetnek fel

az érettségi vizsgára a kötelező érettségi közismereti vizsgatárgyakból a közismereti kerettantervben a szakközépiskolák 9-12.évfolyamára meghatározottak szerint. 2014-ben érettségiző osztály Felnőtt szakközépiskolai osztály osztályfőnöki

36

32

magyar nyelv és irodalom

148

128

276

74+74

96+32

276

32

32

történelem társadalomismeret idegen nyelv: angol/német

111+37

96+64

308

matematika

111+37

96+64

308

fizika

74

64

138

biológia

74

64

138

kémia

74

32+(32)

138

földrajz

74

32+(32)

138

informatika

74+(74)

64+(64)

276

testnevelés

160

160

320

A felnőtt szakközépiskolai osztály a kötelező tárgyak esetén megkapja az emelt szintű óraszámot is. Választásuk alapján a szabadon tervezhető óraszám terhére tudjuk beállítani azokat az órákat, melyekkel a megfelelő óraszámok teljesíthetők.( 12. évfolyamon 16 óra) Az új kerettanterv alapján a 2013/ 2014-ben induló, a kétéves érettségire készítő osztály órakeretében az óraszámokat úgy alakítjuk ki, hogy biztosított legyen a felkészülés az érettségire mind a kötelező, mind a kötelezően választható tárgyak esetén.

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

2 2 2

2 2 1 1 1

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.

2015-ben érettségiző osztály 36

32

148

128

276

74+74

96+32

276

osztályfőnöki magyar nyelv és irodalom történelem 32 társadalomismeret 111+37

96+64

308

111+37

96+64

308

74

64

138

74

64

138

74

64

138

74

64

138

74+(74)

64+(64)

276

idegen nyelv : angol/német matematika fizika biológia , kémia földrajz informatika

160 testnevelés

160

320

Szakmai programok 3 éves szakképzések Hegesztő szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Óraszám Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e Gépészeti alapozó

e

gy

ögy

e

Összesen

gy 72

Műszaki dokumentációk

18

18

Gépészeti alapmérések

18

18

Anyagismeret, anyagvizsgálat

18

18 140

Gépészeti alapozó feladatok

ögy

3/11. évfolyam

72

feladatok

10162-12

gy

2/10. évfolyam

Fémek alakítása Gépészeti alapozó

18

140 18

144

144

Műszaki dokumentációk

18

18

Gépészeti alapmérések

18

18

feladatok gyakorlata

Anyagismeret,

36

36

Fémek alakítása

36

36

Alapszerelések végzése

36

36

anyagvizsgálat

Munkavédelem

36

36

Munkabiztonság

18

18

Tűzvédelem

9

9

Környezetvédelem

9

9

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és

Elsősegélynyújtás

környezetvédelem

gyakorlat Az elsősegélynyújtás alapjai Sérülések ellátása Hegesztési

36

36

16

16

20

20

36

72

108

Hegesztési alapismeretek

18

36

54

Hegesztési műveletek

18

18

36

18

18

alapismeretek 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei Hegesztési feszültségek, alakváltozások

Hegesztési alapgyakorlatok A hegesztés előkészítő műveletei A hegesztés befejező műveletei

11497-12 Foglalkoztatás I.

11499-12 Foglalkoztatás II.

72

108

48

228

54

81

24

159

48

27

24

99

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

10

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

10

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

20

20

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Munkahelyi egészség és 11500-12 Munkahelyi biztonság egészség és biztonság Munkavédelmi

18

18

4

4

alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

2

2

2

2

2

2

4

4

Hegesztési ismeretek I. Termikus vágás, darabolás Bevontelektródás kézi 11453-12

ívhegesztés technológiája

Bevontelektródás kézi Hegesztett kötések ívhegesztő feladatok

vizsgálata Hegesztési gyakorlatok I. Termikus vágás, darabolás

144

144

36

36

72

72

36

36

108

144

252

54

72

126

Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája Hegesztési ismeretek II. Termikus vágás, darabolás

54

72

126

108

108

36

36

36

36

36

36

Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés technológiája 11455-12 Hegesztett kötések Fogyóelektródás

vizsgálata

védőgázas ívhegesztő feladatok

Hegesztési gyakorlatok II. Termikus vágás, darabolás

252

252

126

126

126

126

Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés technológiája Hegesztési ismeretek III. 11456-12 Gázhegesztő feladatok

Termikus vágás, darabolás Gázhegesztés technológiája

96

96

32

32

32

32

Hegesztett kötések vizsgálata

32

Hegesztési gyakorlatok III. Termikus vágás, darabolás Gázhegesztés technológiája Hegesztési ismeretek IV. Termikus vágás, darabolás

32

224

224

144

144

144

144

64

64

22

22

22

22

20

20

Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés 11457-12

technológiája

Volfrámelektródás

Hegesztett kötések

védőgázas ívhegesztő vizsgálata feladatok Hegesztési gyakorlatok IV. Termikus vágás, darabolás Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés

224

224

144

144

144

144

technológiája Összesen:

162

360

324

504

140 Összesen:

522

240

496

2086

140 828

Elméleti óraszámok/aránya

726 / 30,68%

Gyakorlati óraszámok/aránya

1640 / 69,32%

736

2366

Ipari gépész szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Óraszám

Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e Munkahelyi egészség és biztonság

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II.

gy

ögy

2/10. évfolyam e

gy

ögy

3/11. évfolyam e

Összesen

gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

140

2

140

4

4 16

16

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség

4 4 4 4

4 4 4 4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

10

10

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek Munkavédelem Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása Gépészeti kötések alapjai Hegesztés, forrasztás, ragasztás Szegecselés, csavarozás

10 24 20 72

10 24 20 72

18 18 18 18 144

144

36 36 36 36 36 12 12 12

36

36

36

12 12 12 108 48 36

108

10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

10177-12 Gépelemek szerelési feladatai

Felületvédelem Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat Szegecs-, csavarkötések készítése Felületvédelmi bevonatok készítése Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök, mérőberendezések Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Roncsolásos anyagvizsgálatok Roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök használata Gépelemek beállítása Hajtások Hidraulikus rendszerek Pneumatikus rendszerek Mérések és beállítások gyakorlata Hajtások szerelése Hidraulikus rendszerek

24 72

72

48 12 12 36

108

12

48

12

36

12

24

144

180

108

60

36

60

36

60

36 108 36 36 36

288

96 32 32 32

204

324

224

108 108

84 80

548

szerelése Pneumatikus rendszerek szerelése Fémmegmunkálások Fémek melegalakítása,

10178-12 Ipari gépész műveletek

108

60 80

80

29

tulajdonság javítása Kézi és gépi forgácsolás Üzembehelyezés elmélete Üzembehelyezés gyakorlata Melegüzemi gyakorlat Kézi és gépi forgácsolási

29 22 256 18 119

feladatok Üzembehelyezés Összesen: Összesen: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

256

162

360 522

140

324

504 828

140

742 / 31,36 1624 / 68,64

119 480

256 736

2086 2366

Villanyszerelő szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Óraszám

Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e Munkahelyi egészség és biztonság

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

gy

ögy

2/10. évfolyam e

gy

ögy

3/11. évfolyam e

Összesen

gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség

4 4 4 4

4 4 4 4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

10 10 24 20

10 10 24 20

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

10023-12 Épületvillamossági szerelés

Műszaki informatika gyakorlat Informatikai alapismeretek Irodai alkalmazások Számítógépes hálózatok használata Műszaki ismeretek Egyenáramú áramkörök Mágneses tér és váltakozó áram Szakrajz alapjai Fémek és ötvözetek Nemfémes anyagok Minőségbiztosítás Műszaki gyakorlatok Anyagok és szerszámok Mérések Mechanikai és villamos kötések Épületvillamossági szerelés Csatlakozó vezetékek Épületvillamossági hálózatok, berendezések Érintésvédelem (Hibavédelem) Villámvédelem Épületvillamossági szerelés gyakorlata Csatlakozó vezetékek Épületvillamossági

72

72

18

18

36

36

18

18

90 18

90 18

18

18

18 14 12 10

18 14 12 10 108 54 18

108 54 18

60

36

36

54

108

162

10

30

40

34

36

70

10

24

34

18

18

108 20 15

540 60

30 110

648 100

50 125

hálózatok, berendezések I. Épületvillamossági hálózatok, berendezések II.

15

113

128

18

107

125

15

110

125

25

30

55

40

40

16

72

88

4

12

16

Épületvillamossági hálózatok, berendezések III. Épületvillamossági hálózatok, berendezések IV. Érintésvédelem (Hibavédelem) Villámvédelem Épületvillamossági mérések gyakorlat A munka megkezdése előtt, a munkafolyamatban és a munka átadásakor szükség szerint mérések és vizsgálatok végzése Üzemi ellenőrző mérések és vizsgálatok végzése Hiba meghatározáshoz mérések, vizsgálatok elvégzése Szerelői ellenőrzés végzése, dokumentálása Vállalkozási ismeretek Vállalkozás környezete,

20

40

4

20

24

4

20

24

4

20

24 32 12

32 12

10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések

személyi feltételei, vállalkozási formák Vállalkozások gazdálkodása Vállalkozások PR tevékenysége

10

10

10

10

Ipari elektronika

32

32

Elektronikai alapok Analóg alapáramkörök Digitális alapáramkörök Elektrotechnikai számítások Elektrotechnika I. Elektrotechnika II. Villamosipari anyagismeret Villamos vezetékek Villamos szigetelőanyagok, műanyagok Elektronikai alkatrészek Villamos gépek anyagai Villamos gépek és berendezések Villamos forgógépek Transzformátorok Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása Ipari villamos berendezés

16 8 8

16 8 8

36

36

72

36

36 36

36

54

36

18 9

9

9

9 18 18

18 18 108

108

28 20

28 20

20

20

20

20

20

20

szerelése Villamos műszaki ábrázolás Villamosipari műszaki dokumentálás I. Villamosipari műszaki dokumentálás II. Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata Villamos forgógépek Transzformátorok Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása Ipari villamos berendezés szerelése Villamos gépek és berendezések ellenőrzése Összesen: Összesen:

36

32

68

36

36 32

216

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

306 522

140

216

612 828

140

32

272

464

464

64 64

64 64

96

96

112

112

96

96

32

32

464

2366 2366

736

704 óra / 29,75 % 1662 óra / 70,25 %

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

Női szabó szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Óraszám

Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e Munkahelyi egészség és biztonság

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10113-12

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

gy

ögy

2/10. évfolyam e

gy

ögy

3/11. évfolyam e

Összesen

gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség

4 4 4 4

4 4 4 4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Ruhaipari anyag- és

10 10 24 20 32

10 10 24 20 104

36

36

Ruhaipari anyagvizsgálatok

10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés

10115-12 Textiltermékek összeállítása

áruismeret Textilipari nyersanyagok Textíliák, kelmék I Textíliák, kelmék II Anyagvizsgálatok gyakorlat

36

36 36 32

36 32 32

32

Textilipari nyersanyagok

8

8

Textíliák, kelmék

8

8

Áruismeret

8

8

Anyagvizsgálatok Ruhaipari gyártáselőkészítés Gyártás-előkészítés Szakrajz Szakrajzi alapismeretek Alapszerkesztések, modellezések I. Alapszerkesztések, modellezések II. Szakrajz gyakorlat Szabásminta készítése Textiltermékek készítése Szabásminta használata Ruhaipari gépek üzemeltetése Textiltermékek gyártástechnológiája Textiltermékek készítése gyakorlat Szabásminta használata

8

8

36

36

36 36 36

36 36

64

36 100 36

32

32

32

32 36 36

72

72

24

24

24

24

24

24 252

91

343

36

14

50

10118-12 Lakástextíliák készítése

10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése

Ruhaipari gépek üzemeltetése Textiltermék készítése I Textiltermék készítéseII Lakástextíliák készítése Lakástextíliák gyártástechnológiája Lakástextíliák készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése Lakástextiljavítószolgáltatás

36

36

108

108

72

77

149

36

36

36

36 72

49

121

54

35

89

18

14

32

Női ruhák készítése

144

112

256

Női ruhák modellezése I. Női ruhák modellezése II. Női ruhák modellezése III. Női ruhák modellezése IV. Női ruha-készítés gyártástechnológiája I. Női ruha-készítés gyártástechnológiája II. Női ruha-készítés gyártástechnológiája III. Női ruha-készítés gyártástechnológiája IV. Női ruhák készítése gyakorlat

36

36

36

36 36

36

18

18

36

36

36

36

576

140

36

36

22

22 416

1132

Női ruhák modellezése Női ruha készítés gyártástechnológiája Női ruhák készítéseI. Női ruhák készítése II. Női ruhák készítése III. Női ruhák készítése IV. Női ruhák készítése V Női ruhák készítése VI. Női ruhák készítése VII. Női ruhák készítése VIII. Összesen: Összesen:

198

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

324 522

140

216

18

14

64

96

36

7

32

75

144 144 144 90

20 20 50 29 80 80 80 80 448

164 164 194 119 80 80 80 80 2366

612 828

140

288 736

702/29,7% 1664/70,3%

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

2366

Előrehozott 3 éves szakképzések Géplakatos szakképesítés Óraszám 1/9. 2/10. évfolyam évfolyam megnevezése e gy e gy Általános gépészeti munka-, 36 18 baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, 36 tűzvédelem, környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, 18 tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapozó 162 414 feladatok Műszaki 54 72 dokumentációk Gépészeti alapmérések 18 36

Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója 0110-11

1.0/0110-11

2.0/0110-11

6361-11 1.0/6361-11 2.0/6361-11

Anyagismeret, anyagvizsgálat 4.0/6361-11 Fémek alakítása 5.0/6361-11 Alapszerelések végzése 3.0/6361-11

0220-11

Gépészeti kötési feladatok

1.0/0220-11 Gépészeti kötések elméleti alapjai Gépészeti kötések 2.0/0220-11 készítése 6344-11

Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

1.0/6344-11 Anyagvizsgálatok 2.0/6344-11 Nagypontosságú geometriai mérések 6363-11

Gépelemek szerelési feladatai

1.0/6363-11 Gépelemek beállítása 2.0/6363-11 Műszaki mérések

6364-11

Géplakatos műveletek

36

18

36 18

198 90

18

54

18

54

108

16

32

Értékelési időpont

Tanterem/ Tanműhely

Szintvizsga

Tanterem/ Tanműhely

Szintvizsga

Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet

Szakmai vizsga

16

108

36

90

18 18

36 54

32 Tanterem/ Tanműhely/ 32 Gazdálkodó szervezet 16 16

72

144

64

72

144

64

90

Képzési helyszín

3/11. évfolyam e gy

144

142

Tanterem/ Tanműhely/ 96 Gazdálkodó szervezet 64 32 Tanterem/ Tanműhely/ 525 Gazdálkodó szervezet

Szakmai vizsga

Szakmai vizsga

Szakmai vizsga

1.0/6364-11 Melegüzemi gyakorlatok 2.0/6364-11 Megmunkálások 3.0/6364-11 Üzembe helyezés Összesen:

216 432

36 54

72 72

252

486

142 222

96 429 685

Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 3 szakképző évfolyam esetén az első tanévet követően 140 óra, a második tanévet követően 160 óra.

Hegesztő szakképesítés Óraszám 1/9. 2/10. évfolyam évfolyam azonosítója megnevezése e gy e gy Altalános gépészeti munka-, 0110-11 36 18 baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, 1.0/0110-11 tűzvédelem, 36 környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, 2.0/0110-11 tűzvédelem, 18 környezetvédelem gyakorlata Szakmai követelménymodul/Tananyagegység

Gépészeti alapozó feladatok 1.0/6361-11 Műszaki dokumentációk 2.0/6361-11 Gépészeti alapmérések 3.0/6361-11 Anyagismeret, anyagvizsgálat 4.0/6361-11 Fémek alakítása 5.0/6361-11 Alapszerelések végzése

6361-11

6365-11

Hegesztés előkészítő és befejező műveletei

1.0/6365-11 Hegesztési alapismeretek 2.0/6365-11 Hegesztés előkészítő műveletei

3/11. évfolyam e gy

180 414 54 18 36

72 36 18

36 36

198 90

90 42

60 54

72 18 30

18 18 30

Képzési helyszín

Értékelési időpont

Tanterem/ Tanműhely

Szintvizsga

Tanterem/ Tanműhely

Szintvizsga

Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet

Szakmai vizsga

3.0/6365-11 Hegesztés befejező műveletei 4.0/6365-11 Hegesztési feszültségek, alakváltozások

6366-11

12 12

24

12

Hegesztési eljárások

162

1.0/6366-11 Termikus vágás, darabolás 2.0/6366-11 Gázhegesztés technológiája 3.0/6366-11 Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája 4.0/6366-11 Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája 5.0/6366-11 Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája 6.0/6366-11 Hegesztett kötések vizsgálata Összesen:

27

453 162 42 6

Tanterem/ Tanműhely/ 622 Gazdálkodó szervezet 18

45

180

32

72

231 12

32

81

270

51

270

18 216 432

Szakmai vizsga

12 252 495 222

676

Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 3 szakképző évfolyam esetén az első tanévet követően 140 óra, a második tanévet követően 160 óra.

Szakmai követelménymodul /Tananyagegység

Villanyszerelő szakképesítés Óraszám 2/10. évfolyam

1/9. évfolyam azonosítója

megnevezése

e

gy

e

Képzési helyszín

Értékelési időpont

számítógép terem tanműhely

szakmai vizsga szintvizsga szakmai vizsga szakmai vizsga

3/11. évfolyam

g

e

gy

1

1 6

16

y Informatikai, munkaszervezési és -tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése 1.0/0900-11 Műszaki informatika 0900-11

54

126

18

18

18

18 18

2.0/0900-11 Műszaki alapgyakorlatok

3.0/0900-11 Munkaszervezés 6313-11 Épületvillamossági szerelés 1.0/6313-11 Csatlakozó vezetékek 2.0/6313-11 Épületvillamos hálózatok, berendezések 3.0/6313-11 Villámvédelem

8

16

108

36 162 36 108

16

tanterem 90 218 700 48 54 216 16 72

74 268 18 54

64 64 tanterem tanműhely tanterem tanműhely tanterem

szakmai vizsga szintvizsga szakmai

4.0/6313-11 Épületvillamossági mérések

5.0/6313-11 Érintésvédelem (Hibavédelem)

18

18

36 108

6.0/6313-11 Vállalkozási ismeretek 6314-11

tanműhely tanműhely

36 54

tanterem tanműhely 32

Villamos gépek és ipari elosztó berendezések szerelése

tanterem

174 589

1.0/6314-11 Villamos forgógépek

46

96

2.0/6314-11 Transzformátorok

16

64

16

64

48

141

32

160

16

64

3.0/6314-11 4.0/6314-11 5.0/6314-11 6.0/6314-11

Villamos gépek, készülékek javítása Ipari energia elosztó hálózat Ipari villamos berendezés szerelése Ellenőrző mérések, vizsgálatok Összesen:

Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója megnevezése Szépészeti 1210-11 szolgáltatóegység üzemeltetése 1.0/1210-11 Munka és környezetvédelem 1. 2.0/1210-11 Etika és kommunikáció 3.0/1210-11 Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek 4.0/1210-11 Jogi ismeretek 5.0/1210-11 Munka és környezetvédelem 2. 6.0/1210-11 Alkalmazott számítástechnika Fodrászatban 6293-11 alkalmazott manuális alapműveletek 1.0/6293-11 Anatómiai ismeretek 1. 2.0/6293-11 Szakmai ismeretek 1. 3.0/6293-11 Anyagismeret 1. 4.0/6293-11 Fodrász szabadkézi rajz 1. 5.0/6293-11 Szakmai gyakorlat 1.

vizsga szintvizsga szakmai vizsga szintvizsga szakmai vizsga szakmai vizsga

216

216

236

tanterem tanműhely tanterem tanműhely tanműhely tanterem tanműhely tanterem tanműhely tanterem tanműhely

718 238 669

Fodrász szakképesítés Óraszám 1/9. 2/10. évfolyam évfolyam e gy e gy 18 36

3/11. évfolyam e gy 80

18

Képzési helyszín

32 16 16 16

tanterem tanterem szaktanterem szakmai vizsga/szint vizsga

162 312

312

65

Értékelési időpont szakmai vizsga

tanterem tanterem tanterem

36

72 18 54 18

szakmai vizsga szakmai vizsga szakmai vizsga szakmai vizsga szakmai vizsga szakmai vizsga

tanterem tanterem tanterem tanterem Tanműhely/ gazdálkodó szervezet/ egyedi munkahely

szintvizsga

1.0/6294-11 2.0/6294-11 3.0/6294-11 4.0/6294-11

Fodrászatban alkalmazott vegyszeres műveletek Szakmai ismeretek 3. Anyagismeret 2. Anatómiai ismeretek 2. Szakmai gyakorlat 2.

6295-11

Alaphajvágás

36 120

1.0/6295-11 2.0/6295-11 3.0/6295-11 4.0/6295-11 5.0/6295-11 6.0/6295-11 7.0/6295-11

Szakmai ismeretek 2. Fodrász szabadkézi rajz 2. Szakmai ismeretek 4. Művészettörténet 1. Hajviselettörténet 1. Fodrász szabadkézi rajz 3. Szakmai gyakorlat 3.

18 18

6294-11

36 36 36

Frizura készítés

1.0/6296-11 2.0/6296-11 3.0/6296-11 4.0/6296-11 5.0/6296-11 6.0/6296-11

Szakmai ismeretek 5. Anyagismeret 3. Művészettörténet 2. Hajviselettörténet 2. Haj munka Szakmai gyakorlat 5.

tanterem tanterem tanterem Tanműhely/ gazdálkodó szervezet/ egyedi munkahely

252

szakmai vizsga

108 234 tanterem tanterem tanterem tanterem tanterem tanterem Tanműhely/ gazdálkodó szervezet/ egyedi munkahely Tanműhely/ gazdálkodó szervezet/ egyedi munkahely

36 18 18 36 120

8.0/6295-11 Szakmai gyakorlat 4.

6296-11

szakmai vizsga

108 252

234

szakmai vizsga

142 685 48 32 16 16 30 685

Összesen:

216 432

252 486

tanterem tanterem tanterem tanterem tanterem Tanműhely/ gazdálkodó szervezet/ egyedi munkahely

222 685

Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 szakképző évfolyam esetén az első tanévet követően 140 óra, a második tanévet követően 160 óra.

Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója 6218-11 1.0/6218-11

Női szabó szakképesítés-elágazás Óraszám 1/9. 2/10. 3/11 évfolyam évfolyam évfolyam e gy e gy e gy 18 18 18 18 48

megnevezése Ruhaipari anyagvizsgálatok Textilipari nyersanyagok

18

66

18

Képzési helyszín

Értékelési időpont szakmai vizsga

tanterem/ szaktanterem

2.0/6218-11

Textíliák, kelmék

3.0/6218-11

Áruismeret

32

4.0/6218-11

Anyagvizsgálatok

16

6219-11 1.0/6219-11

Ruhaipari gyártmánytervezés Szabásminta készítése

2.0/6219-11

Gyártás-előkészítés

6220-11

Textiltermékek összeállítása Szabásminta használata

1.0/6220-11 2.0/6220-11

3.0/6220-11 4.0/6220-11 6221-11 1.0/6221-11 2.0/6221-11

18

Ruhaipari gépek üzemeltetése Textiltermék összeállítás műszaki dokumentációja Textiltermék készítése Lakástextíliák készítése Lakástextíliák gyártástechnológiája Lakástextíliák készítése

3.0/6221-11

Lakástextil javítószolgáltatás

6224-11

Női ruhák készítése és értékesítése Női ruhák modellezése Női ruhakészítés gyártástechnológiája

1.0/6224-11 2.0/6224-11

3.0/6224-11

18

36

36

18

36

36

18

32

32 32

32

90

288

36 18

18 18

36

36 36

54

18

szakmai vizsga számítógépes tanterem/tanműhely számítógépes tanterem/tanműhely

18

szintvizsga szaktanterem szaktanterem /tanműhely/ üzem/ szabászat tanműhely

18

36

tanműhely

252 126

szintvizsga szaktanterem szaktanterem /szabászat tanműhely/ gazdálkodó szervezet

108 18

36

144

432

190

605

36

72

72

96

16

szaktanterem

72

18

94

32

tanműhely/ gazdálkodó szervezet tanműhely/ gazdálkodó szervezet

Női ruhák készítése

Összesen:

tanterem/ szaktanterem szaktanterem/ anyagvizsgáló labor szaktanterem/ tanműhely/ anyagvizsgáló labor

342

216

432

252

486

557

222

szakmai vizsga

685

Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 szakképző évfolyam esetén az első tanévet követően 140 óra a második tanévet követően 160 óra. t

67

2+2-es szakképzések 11-12. osztály

2012-2014 tanév

33 815 01 1000 00 00

fodrász

tantárgy

óraszámok 11.

1.0/1210-11 2.0/1210-11 3.0/1210-11 4.0/1210-11 5.0/1210-11 6.0/1210-11 1.0/ 6293-11 2.0/6293-11 3.0/6293-11 4.0/6293-11 5.0/6293-11 1.0/6294-11 2.0/6294-11 3.0/6294-11 4.0/6294-11 1.0/6295-11 2.0/6295-11 3.0/6295-11 4.0/6295-11 5.0/6295-11 6.0/6295-11 7.0/6295-11 8.0/ 6295-11 1.0/6296-11 2.0/6296-11 3.0/6296-11 4.0/6296-11 5.0/6296-11 6.0/6296-11

Szépészeti szolgáltatóegység üzemeltetése munka és környezetvédelem 1 etika és kommunikáció gazdálkodási és vállalkozási ismeretek jogi ismeretek munka és környezetvédelem 2 Olasz alkalmazott számítástechnika Olasz, Olasz Fodrászatban alkalmazott manuális alapműveletek anatómiai ismeretek 1 szakmai ismeretek 1 anyagismeret 1 fodrász szabadkézi rajz 1 szakmai gyakorlat 1 Fodrászatban alkalmazott vegyszeres műveletek szakmai ismeretek 3 anyagismeret2 anatómiai ismeretek 2 szakmai gyakorlat 2. Alaphajvágás szakmai ismeretek 2 fodrász szabadkézi rajz 2 szakmai ismeretek 4 művészettörténet 1 hajviselettörténet 1 fodrász szabadkézi rajz 3 szakmai gyakorlat 3 szakmai gyakorlat4 Frizura készítés szakmai ismeretek 5 anyagismeret3 művészettörténet 2 hajviselettörténet 2 hajmunka szakmai gyakorlat 5 összesen:

68

12.

elm. gyak. elm. gyak. össz. 18 18 36 36 32 32 32 32 16 16 16 16 32 54 18 36 252

54 18 18 16 252

144

18 36 36 272

16

18 36 18 128

36 16 18 16 16 16 108 216 32 32 16 16 32 288

720

304

36 16 18 16 16 16 108 216 32 32 16 16 32 64 448 448 624 1936

11-12 osztály

2012-2014 tanév

31 521 10 1000 00 00

géplakatos 11.

tantárgy

12.

elm. gyak elm. gyak összes

gépészeti alapozó feladatok 1.0/636111 2.0/636111 3.0/636111 4.0/636111 5.0/636111

műszaki dokumentációk

36

64

36

gépészeti alapmérések

18

54

72

anyagismeret, anyagvizsgálat

36

18

54

fémek alakítása

72

180

252

alapszerelések végzése

18

90

108

gépészeti kötési feladatok 1.0/022011 gépészeti kötések elméleti alapjai 2.0/022011 gépészeti kötések készítése általános gépészeti munka-,baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 1.0/0110- elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, 11 környezetvédelem elmélete 2.0/0110- elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, 11 környezetvédelem gyak

72

72 144

144

36

36 36

36

18

36

54

36

72

108

36

144

anyagvizsgálatok és geometriai mérések 1.0/634411 anyagvizsgálatok 2.0/634411 nagypontosságú geometriai mérések gépelemek szerelési feladatai 1.0/636311 gépelemek beállítása 2.0/636311 műszaki mérések géplakatos műveletek 1.0/636411 melegüzemi gyakorlatok 2.0/636411 megmunkálások 3.0/636411 üzembe helyezés Összesen:

69

64

64

308

32

32

32

64

96

64

160

224

160 288

448

378 774 320 672

2080

11-12. osztály 2012-2014 tanév 31 521 11 0000 00 00 hegesztő modul általános gépészeti munka-, tűz, és környezetvédelem 1.0/011011 2.0/011011 1.0/636111 2.0/636111 3.0/636111 4.0/636111 5.0/636111 1.0/636511 2.0/636511 3.0/636511 4.0/636511 1.0/636611 2.0/636611 3.0/636611 4.0/636611 5.0/636611 6.0/636611

elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem,

11. 12. elm gyak. elm. gyak össz.

36

elsőseg, munkavéd, tűzvéd gépészeti alapozó feladatok

36 36

36

műszaki dokumentáció

54

18

72

gépészeti alapmérések

18

36

54

anyagismeret, anyagvizsgálat

32

fémek alakítása alapszerelések végzése

36

16

198 18

48 234

16

96

130

hegesztés előkészítő és befejező műveletei hegesztési alapismeretek 54

16

70

hegesztés előkészítő műveletei 18

36

16

32

102

18

16

16

50

hegesztés befejező műveletei hegesztési feszültségek,alakváltozások 16

16

hegesztési eljárások termikus vágás darabolás 18

54

36

180

36

180

72

gázhegesztés technológiája 16

232

64

96

376

64

160

224

48

176

224

bevont elektródás kézi ívhegesztés technológiája fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája hegesztett kötések vizsgálata összesen: 306 774

70

32 32 320 608 2008

11-12. osztály 31 525 03 1000 00 00

2012-2014. tanév karosszérialakatos 11. 12. elmélet gyakorla elméle gyakorlat össze i t t i s

általános gépészeti munka-, 245/1.0/0110- baleset-, tűz-,és környvéd. 06 feladatok 245/1.0/011106 műszaki dokumentáció 245/2.0/011106 geometriai mérés 245/3.0/0111- fémek kézi és kézi kisgépes 06 alakítása 245/1.0/022006 gépészeti kötések elméleti alapjai 245/2.0/022006 gépészeti kötések 245/3.0/022006 korrózióvédelem 245/1.0/059406 szakmai ismeretek 245/2.0/059406 szerelési ismeretek I. 245/3.0/059406 karosszéria javítási ismeretek 245/5.0/059406 karosszéria hegesztési ismeretek 245/4.0/059406 kézi forgácsolási ismeretek 245/6.0/059406 környezetvédelmi ismeretek 245/7.0/059406 szerelési gyakorlatok I. 245/8.0/059406 karosszéria javítási 245/9.0/059406 kézi forgácsolási gyakorlatok 245/10.0/0594 -06 karosszéria hegesztési gyakorlatok 245/11.0/0594 -06 szerelési gyakorlatok II. 245/12.0/0594 -06 szerelési ismeretek II. 245/1.0/088606 általános vállalkozási feladatok Összesen:

72 36

168 36

36

36

72

144

72

64

136

16

232

32

104

72

252

324

36

36

72

72

72

108

108 96

96

32

32

32

32

16

16 128

128

160

160

96

96

96

96

36

576

71

96

504

36 32

32

64

64

320

640

2040

11-12.osztály 2012-2014. tanév 33 542 05 0010 33 03 női szabó tantárgy óraszámok 11. 12. elm.i gyak. elm. gyak. Ruhaipari anyagvizsgálatok 1.0/621811 2.0/621811 3.0/621811 4.0/621811

Textilipari nyersanyagok

36

18

Textíliák, kelmék

össz.

54 16

16

32

Áruismeret

32

32

Anyagvizsgálatok Ruhaipari gyártmánytervezés

16

16

32

122

1.0/621911 Szabásminta készítése 2.0/621911 Gyártáselőkészítés Textiltemékek összeállítása 1.0/622011 Szabásminta használata 2.0/622011 Ruhaipari gépek üzemeltetése 3.0/6220- Textiltermék-összeállítás műszaki 11 dokumentációja 4.0/622011 Textiltermék készítése Lakástextíliák készítése 1.0/622111 Lakástextíliák gyártástechnológiája 2.0/622111 Lakástextíliák készítése 3.0/622111 Lakástextil-javító szolgáltatás Női ruhák készítése és értékesítése 1.0/622411 Női ruhák modellezése 2.0/6224- Női ruhakészítés 11 gyártástechnológiája 3.0/622411 Női ruhák készítése összesen:

72

18 32

32

36

18

54

36

36

72

36

32

98

252

252

36

36

36 108

108

18

18

72

36

324

72

180 720

128

16

252

96

16

148

304

464 592

644 1970

11-12. osztály

2012-2014 tanév

33 522 04 1000 00 00 villanyszerelő 11.

12.

elm. gyak. elm. gyak. össz. Informatikai, munkaszervezési és tervezési, technológiai alaptev. végzése 1.0/090011 műszaki informatika 2.0/090011 műszaki alapgyakorlatok 3.0/090011 munkaszervezés Épületvillamossági szerelés 1.0/631311 csatlakozó vezetékek 2.0/631311 épületvillamos hálózatok, berendezések 3.0/631311 villámvédelem 4.0/631311 épületvillamossági mérések 5.0/ 6313-11 érintésvédelem, hibavédelem 6.0/631311 vállalkozási ismeretek Villamos gépek és ipari elosztó berendezésekszerelése 1.0/631411 villamos forgógépek 2.0/631411 transzformátorok 3.0/631411 villlamos gépek, készülékek javítása 4.0/631411 ipari energia elosztóhálózat 5.0/631411 ipari villamos berendezések szerelése 6.0/631411 ellenőrző mérések, vizsgálatok összesen

36

36

16

72

36

64

96

160

90

342

432

36

72

108

36

72

108

72

144

216 32

738

32

64

96

160

32

80

112

32

64

96

32

112

144

32

128

160

32

32

64

336

624 2004

2. 3. A pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai

73

104 72

36

306

Kötelezően választható tárgy választása érettségin:

16

A választható tárgyak listája az érettségivel kapcsolatos általános tudnivalók között található. A tanuló a 10. évfolyam második félévében nyilatkozik arról, hogy milyen tárgyat és milyen szinten választ. A szakmai végzettséggel rendelkező tanulók kétéves érettségi felkészítő osztályában a kötelezően választható tárgyakat a tanulók 11. évfolyamon a belépéskor már megjelölik. Egyébként rájuk ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a szakközépiskolai osztályokra. Egyéb szabadon választható tárgyak: Szabadon választható tárgyak az angol és a német idegen nyelv. Tanár választására akkor lenne csak lehetőség, ha többen is rendelkeznek a tantestületben az adott tárgy tanítására jogosító végzettséggel.

2.4. Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok Az érettségi vizsgák szervezése, lebonyolítása a a 100/ 1997. Kormányrendelet és annak módosítása a 106/2012. (IV.1.) alapján történik. A 40/2002.(V.24.) OM rendelet tartalmazza az érettségi vizsga követelményeit. Az érettségivel kapcsolatos feladataink sokrétűek. Egy gépész-informatikus osztály 2013-ban, egy 2014-ben érettségizik. Felmenő rendszerben több osztályunk nincs. Egy olyan osztályunk van, melybe olyan tanulók járnak, akik szakiskolai végzettséggel rendelkeznek és 2014-ben tesznek érettségi vizsgát. Ők tanulmányaik megkezdésekor választottak vizsgatárgyakat. A kötelező érettségi tárgyakat magas óraszámban tanítjuk, mert tudomásul kell venni, hogy a szakképzős évfolyamokon nem olyan mélységben tanulták a tárgyakat, mint ami az érettségihez szükséges. 11. és 12. évfolyamon az osztály számára felhasználható órakeretet csoportbontásokra , illetve érettségi felkészítő órákra használjuk. Mivel a tanulók eddig nem választották az emelt szintű vizsgát, ezért az óraszámok tervezett óraszámok maradtak. A középszintű vizsgatárgyak esetén, ha szükséges, érettségi előkészítő órákat tartunk. A gyakorlatban ezeket az órákat az utolsó két évfolyamon közösen szervezzük meg a tanulóknak, így például heti 1 óra helyett a tanulók heti 2 óra felkészítést kapnak. Órarendileg ez úgy oldható meg, hogy a nap elejére, vagy végére tesszük ezeket a foglalkozásokat.

74

Gépész-informatikus osztály Kötelezően választható tárgyak a DÖK javaslata alapján: gépészeti alapismeret, informatikai alapismeret, biológia, fizika, informatika, a szakmai tárgyak ( gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek) emelt szinten is választhatók. Két éves képzés (felnőtt szakközépiskolai osztály) Kötelezően választható vizsgatárgyak: biológia, fizika, földrajz, informatika emelt szinten is, testnevelés emelt szinten is A 2.2 pontban szereplő táblázatokban az első szám a kerettantervi ajánlás, a második mutatja, hogy ehhez képest a helyi tantervben hány órával módosítottunk. Emelt szintű felkészítéshez heti bontásban, vagy tömbösítve tarthatók meg az órák választásuk esetén. Ezek az óraszámok zárójelben vannak feltüntetve. A tantárgyak neve többször változott az évek során. A helyi tantervben szereplő földrajz illetve földünk és környezetünk tantárgyat tanulók a földrajz, testnevelés és sport tárgyat tanulók testnevelés, történelem és állampolgári ismeretek tantárgyat tanulók történelem érettségi tárgyat választhatnak. Az érettségi tárgyak választásakor megfeleltetjük a tantárgyakat és a nekik megfelelő érettségi vizsgatárgyakat. Ezt a jelentkezéskor már ennek megfelelően visszük be a szoftverbe. A 100/1997.( VI:13.) Kormányrendelet 4.§ (4) bekezdése alapján „A középiskolák az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják.” Ennek a rendeletnek értelmében emelt szintre jelentkezés esetén lehetőség van az iskolák együttműködésére. Ebben különös lehetőséget látunk úgy, hogy a terv szerint egy intézményhez fogunk tartozni másik két komáromi középiskolával.

2.5. A középszintű érettségi témakörei. A tantárgyak részletes érettségi vizsgakövetelményét: az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet és az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza.

Biológia 51.oldal Ének-zene 54.oldal

75

Fizika 56.oldal Földrajz 63.oldal Gépészeti alapismeretek 66.oldal Idegen nyelv 68. oldal Informatika 70. oldal Informatikai alapismeretek 72. oldal Kémia 80. oldal Magyar nyelv és irodalom 81.oldal Matematika 84. oldal Rajz és műalkotások elemzése 87. oldal Társadalomismeret 89. oldal Testnevelés 91. oldal Történelem 93. oldal

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK BIOLÓGIA TANTÁRGYBÓL (Szabadon választható érettségi vizsgatárgy) 2013/2014-es tanév KÖZÉP- ÉS EMELTSZINTŰ ÍRÁSBELI TÉMAKÖRÖK A

tantárgy

részletes

követelményeiről

szóló

érettségi 40/2002.

vizsgakövetelményét: (V.

24.)

OM

az

rendelet

érettségi és

az

vizsga

részletes

érettségi

vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza.

I. BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA 1) A biológia tudománya 2) Az élet jellemzői 3) Fizikai és kémiai alapismeretek II. EGYED ALATTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1) Szervetlen és szerves alkotóelemek 2) Az anyagcsere folyamatai

76

vizsga

3) Sejtalkotók III. AZ EGYED SZERVEZŐDÉSI SZINTJE 1) Nem sejtes rendszerek 2) Önálló sejtek 3) Többsejtűség 4) Szövetek-szervek-szervrendszerek-testtájak IV. AZ EMBERI SZERVEZET 1) Homeosztázis 2) Kültakaró 3) A mozgás 4) A táplálkozás 5) A légzés 6) Az anyagszállítás 7) A kiválasztás 8) A szabályozás 9) Szaporodás és egyedfejlődés V. EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1) Populáció 2) Életközösségek 3) Bioszféra 4) Ökoszisztéma 5) Környezet- és természetvédelem VI. ÖRÖKLŐDÉS, VÁLTOZÉKONYSÁG, EVOLÚCIÓ 1) Molekuláris genetika 2) Mendeli genetika 3) Populációgenetika és evolúciós folyamatok 4) Bioszféra evolúciója KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI TÉMAKÖRÖK A) feladat: laboratóriumi vizsgálat – fajismeret 1) Az epe vizsgálata

77

2) Lombosmoha vizsgálata 3) Növényhatározás – Simon Tibor-Seregélyes Tibor: Növényismeret című könyv használata 4) Két állatfaj összehasonlítása 5) Két növényfaj összehasonlítása 6) Egy magyarországi Nemzeti Park bemutatása 7) Fénymikroszkóp használata: növényi- és állati szövetek felismerése és jellemzése 8) Termések csoportosítása 9) Gyomornedv hatása – adott kísérlet elemzése 10) Pulzus-és vérnyomás mérése 11) Vércukorszint mérése 12) Izomeredetű gerincvelői reflexek – ábraelemzés 13) Keményítő kimutatása különböző növényi szervekből 14) Nyúzat, kaparék készítése különböző növényi szervekből 15) Csont vizsgálata B)

feladat:

egy

életközeli

probléma

egészségtani,

vonatkozásairól szóló kifejtés AZ EMBERI SZERVEZET 1) Kültakaró Az emberi bőr anatómiája és élettana Égési sérülések 2) A mozgás Vázrendszer A mozgási rendszer egészségtana 3) A táplálkozás Emésztés A táplálkozás egészségtana 4) A légzés A légzés és a légzőrendszer egészségtana 5) Az anyagszállítás A szív és az erek A keringési rendszer egészségtana 6) A kiválasztás 78

környezetvédelmi,

ökológiai

A vizeletkiválasztó rendszer működése A kiválasztó rendszer egészségtana 7) A szabályozás Gerincvelő felépítése Agyvelő anatómiája Látás Hallás és egyensúlyérzés A hormonrendszer egészségtana Immunitás Az immunrendszer felépítése és működése Az immunrendszer egészségtana 8) Szaporodás és egyedfejlődés EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1) Környezet- és természetvédelem Levegő – levegőszennyezés Víz – vízszennyezés Talaj – talajszennyezés Hulladék – hulladékgazdálkodás Természetvédelem – környezetvédelem Populáció

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK_- ZENE TANTÁRGYBÓL (Szabadon választható érettségi vizsgatárgy) 2013/2014-es tanév KÖZÉP- ÉS EMELTSZINTŰ ÍRÁSBELI TÉMAKÖRÖK A

tantárgy

részletes

követelményeiről

szóló

érettségi 40/2002.

vizsgakövetelményét: (V.

24.)

OM

az

rendelet

érettségi és

az

vizsga

részletes

érettségi

vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza.

79

vizsga

1. Reprodukálás 1.1. Éneklés 1.1.1. Népzene: Huszonnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből. 1.1.2. Műzene: Középkor:

Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből.

Reneszánsz:

Egy históriás ének, szöveges megszólaltatása emlékezetből.

Barokk:

Egy virágének előadása szöveggel emlékezetből. Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből. Egy

könnyebb

ária

vagy

dal,

szöveges

éneklése

kottából,

tanári

zongorakísérettel. Bécsi klasszika: Egy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből. Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig). Egy dal éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

Romantika:

Századforduló: Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva. XX. századi és kortárs zene: Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből. A tanult zeneművekből válogatva, három zenei szemelvény éneklése kottából szabadon választva: szöveggel vagy szolmizálva 3#-3b-ig). 1.2. Műelemzés

2. Befogadás 2.1. Zenetörténet 2.1.1. Népzene 2.1.2. Műzene: Középkor:

A gregorián zene általános jellemzése.

Reneszánsz: A vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. 80

A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása. Barokk:

A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása. Barokk hangszeres formák, műfajok értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.

Bécsi klasszika: Jellemző műfajok általános bemutatása. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése. Romantika:

A romantikus dal, jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. Liszt Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. A nemzeti romantika jellemzése. Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.

Századforduló: A zenei impresszionizmus bemutatása XX. századi és kortárs zene: Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása. 2.2. Zenefelismerés A Műjegyzékben szereplő művek felismerése 2.3. Zeneelmélet: zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete (Szakkifejezések) 2.4. Dallamírás: Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2#-2b-ig).

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK FIZIKA TANTÁRGYBÓL (Szabadon választható érettségi vizsgatárgy) 2013/2014-es tanév KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI TÉMAKÖRÖK

81

A tantárgy részletes

érettségi

vizsgakövetelményét:

az

érettségi

vizsga részletes

követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet és az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. KÖZÉPSZINT I. MECHANIKA 1) Newton törvényei 2) Egyenes vonalú mozgások 3) Munka, mechanikai energia 4) Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 5) Periodikus mozgások II. HŐTAN 1) Hőtágulás 2) Gázok állapotváltozásai 3) Energia megmaradás hőtani folyamatokban. 4) Termodinamika főtételei 5) Halmazállapot-változások III. ELEKTROMÁGNESSÉG 1) Testek elektromos állapota 2) Elektromos áram 3) Elektromágneses indukció 4) Elektromágneses hullámok 5) Geometriai optika. 6) Optikai eszközök

IV. ATOMFIZIKA, MAGFIZIKA 1) Az anyag szerkezet 2) Atommodellek 3) Atom elektronszerkezet 4) Az atommag szerkezet 5) Radioaktivitás 6) Sugárzások, sugárvédelem 7) Gravitáció, csillagászat 8) Gravitációs kölcsönhatás 9) Naprendszer 10) Csillagok 11) Keletkezési elméletek

82

KÖZÉPSZINTŰ KÍSÉRLETEK 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia 4. Pontszerű és merev test egyensúlya 5. Periodikus mozgások 6. Hőtágulás 7. Gázok állapotváltozása 8. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban. A termodinamika főtételei 9. Halmazállapot-változások 10. Testek elektromos állapota 11. Elektromos áram 12. Elektromágneses indukció 13. Elektromágneses hullámok 14. Geometriai fénytan – optikai eszközök 15. Az anyag szerkezete 16. Atommodellek, az atom elektronszerkezete 17. Az atommag összetétele, radioaktivitás 18. Sugárzások, sugárvédelem 19. A gravitációs mező – gravitációs kölcsönhatás 20. Csillagászat EMELT SZINT I.

II.

A HALADÓ MOZGÁSOK 1) Egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen változó mozgások. 2) Egyenes vonalú mozgások szuperpozíciója 3) A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek, mértékegységeik 4) A mozgások analitikus és grafikus leírása 5) A mozgások dinamikai jellemzése 6) Egyszerű hétköznapi példák haladó mozgásokra PERIODIKUS MOZGÁSOK 1) Egyenletes körmozgás, harmonikus rezgőmozgás. A két mozgás kapcsolata 2) A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek, mértékegységeik 3) A mozgásegyenletek 4) A mozgások dinamikai jellemzése 5) A rezgő test energiája, a rezonancia jelensége

83

6) Példák a felsorolt mozgásokra, jelenségekre III.

AZ ERŐ 1) Az erő, a tömeg, a lendület fogalma 2) Newton törvényei 3) Az erők fajtái, erőtörvények a fizikában 4) Hétköznapi példák ütközésekre, súrlódásra, rugalmas erőkre

IV.

MECHANIKAI EGYENSÚLY 1) A témához kapcsolódó fogalmak, mértékegységeik 2) Egyszerű gépek 3) A mindennapi életben használt egyszerű gépek működése, hasznossága

V.

HŐTÁGULÁS 1) A hőmérséklet, a hőmennyiség, a hőtágulás fogalma 2) A hőmérséklet mérése 3) Szilárd testek, folyadékok, gázok hőtágulása, a hőtágulást leíró összefüggések 4) Mindennapi példák a hőtágulás felhasználására, káros voltára, hőtágulás a természetben

VI.

GÁZOK ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI 1) A gázok állapotjelzői és mértékegységeik 2) A gázok állapotegyenlete 3) Az állapotváltozás fogalma, gáztörvények 4) Nevezetes állapotváltozások (izobár, izochor, izoterm, adiabatikus), ábrázolás p–V diagramon, a hőtan első főtételének alkalmazása a fenti állapotváltozásokra 5) Az ideális gáz kinetikus modellje 6) A témához kapcsolódó természeti jelenségek és egyszerű berendezések működésének magyarázata

VII.

VIII.

A TERMODINAMIKA FŐTÉTELEI 1) A belső energia, a hőmennyiség, a térfogati munka fogalma 2) Az I. főtétel és alkalmazásai hőtani folyamatokban 3) A II. főtétel mint a spontán folyamatok irányának meghatározása 4) A II. főtétel, a hőerőgépek hatásfoka 5) Perpetuum mobile 6) Egyszerű termodinamikai gépek HALMAZÁLLAPOT-VÁLTOZÁSOK, FAJHŐ 1) A szilárd, a cseppfolyós és a légnemű halmazállapot általános jellemzése; gáz, gőz, telített gőz, páratartalom fogalma 2) Az olvadás/fagyás, párolgás/forrás, lecsapódás, szublimáció folyamata, jellemző mennyiségei, mértékegységeik 84

3) 4) 5) 6)

A folyamatokat befolyásoló tényezők A halmazállapot-változások jellemzése energetikai szempontból Fajhő, hőkapacitás, belső energia, hőmérséklet fogalma, mértékegységeik Hétköznapi példák fázisátalakulásokra

IX.

IDŐBEN ÁLLANDÓ ERŐTEREK 1) Az elektromos erőtér fogalma, jellemzése: térerősség, potenciál, feszültség, erővonalak 2) Egyszerű elektrosztatikus erőterek 3) A mágneses erőtér fogalma, jellemzése: indukció, fluxus, erővonalak 4) A gravitációs kölcsönhatás, gravitációs erőtér 5) Példák a mindennapi életből: földelés, árnyékolás, kondenzátor, elektromágnes alkalmazása

X.

AZ ELEKTROMOS ÁRAM 1) Az elektromos áram fogalma, áramforrások, az elektromos áramkör 2) Ohm törvénye 3) Az áram hőhatása, teljesítménye, munkája, gyakorlati vonatkozások 4) Az áram mágneses, vegyi, biológiai hatásai. Elektrolízis, Faraday-törvények 5) A váltakozó áram fogalma, jellemzői, váltakozó áramú berendezése

XI.

XII.

XIII.

AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ 1) Áram és mágneses tér kölcsönhatása, Lorenz-erő 2) A mozgási indukció jelensége, értelmezése a Lorenz-erő alapján 3) A nyugalmi indukció jelensége 4) Lenz törvénye 5) Gyakorlati alkalmazás, az elektromos áram előállítása, szállítása, generátorok, a transzformátor. A FÉNY 1) A geometriai optika, leképezés, gyakorlati felhasználás 2) A fény mint hullám; a polarizáció, az elhajlás, az interferencia, a diszperzió fogalma 3) Foton, fotoeffektus, a fény kettős természete 4) Fénysebesség, a fénysebesség mérése, a fénysebesség mint határsebesség 5) A lézer HULLÁMOK 1) A mechanikai hullámok jellemzői 2) A hullámok terjedési tulajdonságai. Interferencia, állóhullám 3) A hang 4) Az elektromágneses hullámok jellemzői 5) Elektromágneses spektrum, rezgőkör, fénykibocsátás, fényelnyelés

85

XIV.

AZ ENERGIA FAJTÁI, MUNKA, TELJESÍTMÉNY 1) Mechanikai energiák, belső energia, kondenzátor, tekercs energiája, a foton energiája, magenergia 2) A munkatétel 3) Teljesítmény, hatásfok 4) Energiaátalakulás, -átalakítás 5) Példák a mindennapi életből

XV.

MEGMARADÁSI TÖRVÉNYEK (ENERGIA, TÖMEG, LENDÜLET, TÖLTÉS) 1) A lendületmegmaradás törvénye, ütközések 2) Mechanikai energiák megmaradása 3) Konzervatív erők fogalma, konzervatív mező, potenciál 4) Energiaátalakulás rezgőkörökben 5) A hőtan I. főtétele mint az energiamegmaradás törvénye 6) A töltésmegmaradás törvénye 7) Tömeg–energia ekvivalencia, szétsugárzás, párkeltés

XVI.

XVII.

XVIII.

XIX.

XX.

AZ ATOM SZERKEZETE 1) Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Avogadro törvénye 2) Az elektromosság elemi töltése, az elektron mint részecske 3) Az atom felépítése. Rutherford szóráskísérlete 4) Atommodellek MAGFIZIKA 1) Az atommag felépítése, kötési energia, tömegdefektus 2) Magátalakulások, radioaktív bomlások, maghasadás, láncreakció 3) Sugárzások, sugárzásmérés, felhasználásuk 4) Atomreaktor, atombomba, hidrogénbomba AZ ANYAG KETTŐS TERMÉSZETE 1) Hullámtulajdonságok 2) Az anyaghullám fogalma; de Broglie-féle hullámhossz 3) Fotoeffektus, Einstein-féle fényelektromos egyenlet, fotocella, a fény kettős természete CSILLAGÁSZAT 1) Naprendszer, Kepler-törvények 2) Bolygók, állócsillagok és egyéb természetes és mesterséges égitestek 3) A Nap tulajdonságai, energiatermelése 4) Az ősrobbanás elmélete, a világegyetem szerkezete 5) A csillagászat vizsgálati módszerei GRAVITÁCIÓ 1) A tömegvonzás törvénye 86

2) Nehézségi erő, nehézségi gyorsulás, súly, súlytalanság 3) Kozmikus sebebesség EMELT SZINTŰ MÉRÉSI FELADATOK 1. Súlymérés 2. A rugóra függesztett test rezgésidejének vizsgálata 3. Egyenletesen gyorsuló mozgás vizsgálata lejtőn – Galilei történelmi kísérlete 4. Tapadókorongos játékpisztoly-lövedék sebességének mérése ballisztikus ingával 5. A nehézségi gyorsulás értékének meghatározása Audacity számítógépes akusztikus mérőprogram segítségével 6. Palack oldalán kifolyó vízsugár vizsgálata 7. A hang sebességének mérése állóhullámokkal 8. Halogén izzó infrasugárzó teljesítményének mérése 9. Szilárd anyag (alumínium) fajlagos hőkapacitásának (fajhőjének) meghatározása 10. Kristályosodási hő mérése 11. Ekvipotenciális vonalak kimérése elektromos térben 12. Elektrolit elektromos ellenállásának vizsgálata 13. Az áramforrás paramétereinek vizsgálata 14. Zseblámpaizzó ellenállásának mérése Wheatstone-híddal 15. Félvezető (termisztor) ellenállásának hőmérsékletfüggése. Termisztoros hőmérő készítése 16. Hagyományos izzólámpa és energiatakarékos „kompakt” izzólámpa relatív fényteljesítményének összehasonlítása 17. A víz törésmutatójának meghatározása 18. A domború lencse fókusztávolságának meghatározása ún. Bessel-módszerrel 19. A fényelhajlás jelensége optikai rácson, a fény hullámhosszának meghatározása 20. Napelemcella vizsgálata

87

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK FÖLDRAJZ TANTÁRGYBÓL (Szabadon választható érettségi vizsgatárgy) 2013/2014-es tanév KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI TÉMAKÖRÖK A tantárgy részletes

érettségi

vizsgakövetelményét:

az

érettségi

vizsga részletes

követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet és az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. I.

ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ, KONTINENSEK, MAGYARORSZÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)

II.

ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ, REGIONÁLIS TÁRSADALMIGAZDASÁGI FÖLDRAJZ 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)

I.

Kozmikus környezetünk vagy térképi ismeretek A geoszférák földrajza és környezeti problémáik Kőzetburok, földtörténet Vízburok Levegőburok Földrajzi övezetesség Kontinensek természetföldrajza Magyarország és tájainak természetföldrajza

Népesség és településföldrajz A világ változó társadalmi, gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei Magyarország földrajza Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában Globális környezeti problémák

TÉRKÉPI ISMERETEK 1) Térképi ábrázolás 2) Térképi gyakorlatok 3) Űrtérképezés

II.

KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK 88

1) 2) 3) 4) III.

A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Űrkutatás

GEOSZFÉRÁK FÖLDRAJZA 1) Kőzetburok, szerkezete 2) Földtörténet A Föld szerkezete és fizikai jellemzői Kőzetlemez-mozgások okai és következményei A hegységképződés A kőzetburok építőkövei A Föld nagyszerkezeti egységei A földfelszín formálódása 3) Levegőburok A légkör kialakulása, anyagai A levegő felmelegedése A légnyomás és a szél Általános légkörzés Víz a légkörben Időjárás és éghajlat 4) Vízburok Vízburok kialakulása, tagolódása Világtenger A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A felszínalatti vizek A komplex vízgazdálkodás elemei A jég és felszínformáló munkája 5) A talaj 6) Geoszférák kölcsönhatása A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG

IV.

1) Szoláris és valódi éghajlati övezetek 2) Vízszintes földrajzi övezetesség Forró, mérsékelt, meleg-mérsékelt, valódi mérsékelt, hideg-mérsékelt, hideg öv 3) Függőleges földrajzi övezetesség

IV.

NÉPESSÉG ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ 1) Népesség földrajzi jellemzői

89

2) A települések földrajzi jellemzői

V.

A VILÁG VÁLTOZÓ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÉPE 1) 2) 3) 4) 5)

VII.

A világgazdaság általános jellemzése Termelés, fogyasztás és kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és negyedik szektor jelentőségének növekedése

A VILÁGGAZDASÁGBAN KÜLÖNBÖZŐ SZEREPET BETÖLTŐ RÉGIÓK, ORSZÁGCSOPORTOK ÉS ORSZÁGOK 1) Világgazdasági pólusok 2) A világgazdaság peremterületei 3) Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok

VIII.

MAGYARORSZÁG FÖLDRAJZA 1) 2) 3) 4) 5) 6)

IX.

EURÓPA REGIONÁLIS FÖLDRAJZA 1) 2) 3) 4)

X.

Európa általános természetföldrajza Európa általános társadalomföldrajza Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Európa országai

EURÓPÁN KÍVÜLI FÖLDRÉSZEK FÖLDRAJZA 1) 2) 3) 4) 5)

XI.

Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza Magyarország természeti adottságai Magyarország természeti, gazdasági jellemzői Hazánk nagy tájainak eltérő természeti és gazdasági képe Hazánk nagy régióinak természeti és társadalomföldrajza Magyarország környezeti állapota

A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajza Ázsia és országai Amerika és országai Ausztrália és Óceánia általános földrajzi képe Afrika általános földrajzi képe

A GLOBÁLIS VÁLSÁGPROBLÉMÁK FÖLDRAJZI VONATKOZÁSAI

90

1) A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 2) Népesség, termelés és fogyasztás növekedésének következményei 3) Környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK TÁRGYBÓL (Szabadon választható érettségi vizsgatárgy) 2013/2014-es tanév KÖZÉP- ÉS EMELTSZINTŰ ÍRÁSBELI TÉMAKÖRÖK A tantárgy részletes érettségi vizsgakövetelményét: az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet és az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. I. MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS 1) Ábrázoló geometriai alapismeretek Síkmértani alapfogalmak Térmértani alapfogalmak Vetületi ábrázolás :a merőleges vetítést. Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás Síkmetszés : a beforgatás és a leforgatás szerepe a síkmetszéskor keletkező metszetidomok valódi nagyságának meghatározásában Áthatások fogalma Metszeti ábrázolás : a metszeti ábrázolás célja és elve 2) Géprajzi alapismeretek alkalmazása Felvételi vázlatkészítés Egyszerűsített és különleges ábrázolások Mérethálózat : a méretmegadás általános előírásai Mérettűrések : a tűrés fogalmát. Alak- és helyzettűrések Felületminőség : átlagos felületi érdesség és az egyenetlenségmagasság fogalma

91

Jelképes ábrázolások készítése

II. MECHANIKA 1) Merev testek statikája Statikai alapfogalmak Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Tartók statikája: a tartók osztályozása kialakítás és terhelés szempontjából 2) Szilárdságtan Igénybevételek Méretezés egyszerű igénybevételre Méretezés összetett igénybevétel III. GÉPELEMEK 1) Kötőgépelemek, kötések Rugók és lengéscsillapítók Csövek, csőszerelvények Tengelyek, csapágyazások Tengelykapcsolók és fékek Hajtóművek :a hajtóművek funkciói, csoportosításuk IV. EGYSZERŰ MÉRET ÉS FELÜLETELLENŐRZÉS V. ANYAGVIZSGÁLATI MÉRÉSEK VI. ANYAGISMERET 1) Fémtani alapfogalmak 2) Fémes szerkezeti anyagok 3) Nemfémes szerkezeti anyagok VII. MEGMUNKÁLÁSOK 1) Forgács nélküli megmunkálások 2) Hőkezelések : az ipari vasötvözetek hőkezelő eljárásainak a csoportosítása 3) Hegesztés : a hegesztés jellemzése, a hegeszthetőség definíciója 4) Forrasztás : a forrasztás definíciója

92

5) Műanyagok megmunkálása VIII. MUNKA- ÉS TŰZVÉDELEM IX. KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPFOGALMAK

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK IDEGEN NYELV TANTÁRGYBÓL (Szabadon választható érettségi vizsgatárgy) 2013/2014-es tanév KÖZÉP- ÉS EMELTSZINTŰ ÍRÁSBELI TÉMAKÖRÖK A

tantárgy

részletes

követelményeiről

szóló

érettségi 40/2002.

vizsgakövetelményét: (V.

24.)

OM

az

érettségi

rendelet

és

az

vizsga

részletes

érettségi

vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza I. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD 1) 2) 3) 4)

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek

II EMBER ÉS TÁRSADALOM 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)

A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások Hasonlóságok és különbségek az emberek között

III. KÖRNYEZETÜNK 1) 2) 3) 4)

Az otthon és lakóhely és környéke A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben

93

vizsga

5) Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben 6) Időjárás IV: ISKOLA 1) 2) 3) 4) 5)

A saját iskola bemutatása, sajátosságok Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás szerepe, fontossága Az tanórán kívüli események, foglalkozások Iskolai hagyományok

V. A MUNKA VILÁGA 1) Diákmunka, nyári munkavállalás 2) Pályaválasztás, továbbtanulás, munkába állás VI. ÉLETMÓD 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)

Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód ( helyes, helytelen táplálkozás, testmozgás) Étkezési szokások a családban Ételek Étkezés az iskolai menzán, étteremben, gyorsétteremben Betegségek, sérülések Gyógykezelés

VII. SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS 1) 2) 3) 4) 5)

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás Sportolás, kedvenc sport Olvasás, rádió, tv, internet, számítógép Kulturális események

VIII. UTAZÁS, TURIZMUS 1) 2) 3) 4)

A közlekedés eszközei, lehetőségei, tömegközlekedés Nyaralás itthon és külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Egyéni és társasutazások, előnyük, hátrányuk

IX. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 1) Népszerű tudományok, ismeretterjesztés 2) A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

94

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKA TANTÁRGYBÓL (Szabadon választható érettségi vizsgatárgy) 2013/2014-es tanév KÖZÉP- ÉS EMELTSZINTŰ ÍRÁSBELI TÉMAKÖRÖK A

tantárgy

részletes

követelményeiről

szóló

érettségi

vizsgakövetelményét:

40/2002.

(V.

24.)

OM

az

rendelet

érettségi és

az

vizsga

részletes

érettségi

vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza.

I. KOMMUNIKÁCIÓ 1) A kommunikáció modellje 2) Információ, jel, adat, zaj, redundancia II. INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1) 2) 3) 4)

Informatika története Informatikai eszközök a 20 században. Jog Adatvédelem, netikett

III. JELÁTALAKÍTÁS ÉS KÓDOLÁS 1) 2) 3) 4)

Analóg és digitális jel Számábrázolás Logikai műveletek Kódolás

IV. HARDVER-A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)

Neumann elvű számítógép Memória, tárolók* Alaplap, processzor, rendszerbuszok Beviteli eszközök Monitorok, projektorok Nyomtatók Háttértárak Hálózatok

V. SZOFTVER-OPERÁCIÓS RENDSZER 1) Operációs rendszerek és karbantartásuk

95

vizsga

2) Állomány és könyvtárkezelés 3) Vírusok VI. KOMMUNIKÁCIÓ AZ INTERNETEN 1) 2) 3) 4)

Levelezés Állományátvitel és távoli terminál Web böngészők, keresés Közösségi rendszerek

VII. KÖNYVTÁR 1) Dokumentum típusok 2) Könyvtár felépítése, fajtái A. Szóbeli számonkérés  Hardver eszközök jellemzése  Szoftver eszközök jellemzése  Hálózati fogalmak  Hálózati módszerek, eljárások  Hálózati kommunikáció  Rendszeradminisztrációs feladatok szoftveres ismeret  Algoritmus-leíró eszközök ismerete  Programnyelvi tájékozottság, programozási tételek ismerete  Adatbázis ismeretek, térinformatikai alapismeretek hardveres ismeret  Egyen- és váltakozó áramú hálózati ismeretek  Analóg kapcsolóüzemű áramkörök jellemzése  Kombinációs és szekvenciális hálózatok ismerete B. Számítógépen történő számonkérés  Általános szoftverek haladó alkalmazása  Operációs rendszer jellemzőinek lekérdezése  Operációs rendszer fontosabb segédprogramjainak az ismerete 96

 Képek grafikai jellemzőinek módosítása  Számítógépes kommunikáció ismerete (levelezés)  Információ keresése az Interneten  Weblap-készítési ismeretek  Hálózati jellemzők és paraméterek lekérdezése, módosítása szoftveres ismeret  Programozás fejlesztői környezet alkalmazása, paraméterezése hardveres ismeret  Áramkörök elemzése és feladatmegoldások INFORMATIKAI ALAPISMERETEK 1. Hardver alapismeretek 1.1. Fogalmak helyes használata A Neumann-elvű számítógépek elvi felépítése és a tárolt program elve. Más elven működő számítógépek.(pl.analóg). A fontosabb hardver elemek informatikai rendszerben betöltött szerepe, hardver folyamatok fogalmai. 1.2. Funkcionális egységek A tipikus hardver elemek, eszközök és tulajdonságaik. A minimális számítógépes konfiguráció hardver elemeinek kiválasztási szempontjai. Az alapvető hardver elemek feladatai és legfontosabb tulajdonságai [ház, tápegység, alaplap processzor, memória, buszrendszer, integrált szolgáltatások), háttértárak, optikai meghajtók, videó vezérlő (videokártya), audió vezérlő (hangkártya), hálózati csatoló (NIC), modem, monitor, nyomtatók, digitalizáló eszközök]. Egy minimális számítógépes konfiguráció összeállításához szükséges eszközök, szerszámok, szabályok. Az archiváló eszközök és adathordozók. Multimédiás eszközök. 2. Szoftver alapismeretek 2.1. Fogalmak helyes használata A fontosabb szoftver elemek szerepe az informatikai rendszerekben. A szoftverek csoportosítása. Fontosabb szoftver fogalmak. A BIOS fogalma, szerepe és fontosabb beállításai. Operációs rendszer fogalma, az operációs rendszerek feladatai és az operációs rendszerek csoportosítása különféle szempontok szerint. A GUI fogalma, elemei.

97

2.2. Programok telepítése A partíciók szerepe, létrehozása és formázása. Az adott operációs rendszer telepítésének feltételei. Az operációs rendszer működését kiegészítő segédprogramok telepítésének ismertetése (víruskereső, tömörítő stb.). Egy operációs rendszer működését kiegészítő szolgáltatások telepítése. Egy felhasználói program telepítése. 2.3. Operációs rendszer használata A használt operációs rendszerben az alapvető katalóguskezelési műveletek (könyvtárszerkezet kialakítása, másolás, átnevezés, törlés, tulajdonságok módosítása). Adott operációs rendszer betöltési folyamata. Adott operációs rendszer memóriakezelésének alapjai, a memória címzése (pl. fizikai és virtuális memóriák fogalma, a virtuális memória szerepe és felosztása, a virtuális memória maximális mérete, a címbusz szerepe és mérete a 32 és 64 bit-es processzorok esetén). Adott operációs rendszer alapvető rendszer-információinak lekérdezése, az eszközkezelő használata. A használt operációs rendszer működési jellemzőinek lekérdezése, illetve beállítása. A szabályos és a szabálytalan kilépés következményei. Egy operációs rendszer meghibásodásának felismerése. 2.4. Állományok kezelése Állomány fogalma, azonosítása és fontosabb típusai. Keresési és elérési útvonal fogalma. Állománykezelő parancsok (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás, helyreállítás). Állomány attribútumok (fajtái, lekérdezésük, illetve megváltoztatásuk). Az állománykeresés lehetőségei az adott operációs rendszerben. 2.5. Segédprogramok Tömörítés és redundancia fogalma. A veszteséges és veszteség nélküli tömörítés sajátosságai, alkalmazási területei. Az archiválás és adatvédelem szükségessége, megoldási módjai. A tömörítő programok általános jellemzői. Tömörítő program telepítése, használata (tömörítés, archiválás, kicsomagolás, adatvédelem). A háttértárak karbantartása. A számítógépes vírus fogalma, különböző csoportosítások pl. fertőzési módszerek alapján. A vírusfertőzés megelőzésének módjai, eszközei. Komplex védelmi rendszerek szolgáltatásai. Tűzfal fogalma, szerepe. Spam fogalma, spamszűrő szerepe. Spyware fogalma, spyware szűrő szerepe. Egy víruskereső program működésmódjának beállítása. A víruskereső program használata egy meghatározott helyen (kötet, könyvtár, vagy fájl ellenőrzés). Lemez-karbantartási feladatok (töredezettség-mentesítés, lemez törlése, új lemez használatba vétele).

98

3. Szövegszerkesztés 3.1. Szövegszerkesztő használata Típusdokumentumok elkészítése (levél, tanulmány, meghívó, önéletrajz, kérelem stb.). A karakter, bekezdés és szakasz-formázások. A különböző típusú formázások közötti különbségek. A dokumentumban a táblázatok készítése, formázása. A csatolás és a beillesztés közötti különbségek. Objektumok csatolása, illetve beillesztése. Stílusok és sablonfájl. A nyelvi ellenőrzés (helyesírás, elválasztás). A dokumentum beállítások (laptájolás, papírméret, margó stb.). Az Interneten leggyakrabban előforduló állományformátumok. 3.2. Grafikai kiegészítő ismeretek Az elemi ábrák rajzolási, javítási funkciói. A grafikus elemek használata (kép, grafika, alakzatok, szövegdoboz). Egy adott kép, fénykép stb. digitalizálása és annak a kívánt formátumban történő elmentése. Egy adott formátumú képfájl valamilyen képfeldolgozó programmal történő módosítása (levágás a képből; fényerő-, kontraszt megváltoztatása; kép átméretezése; kép forgatása; képbe szöveg beírása). Képek szövegkörnyezetben történő elhelyezése. Képletszerkesztés. 3.3 Weblapok kezelése A HTML leíró nyelv alapelemei. Egy grafikus web szerkesztő használata egyszerű weblap-szerkesztési feladat elvégzéséhez. 4. Táblázatkezelés 4.1. Táblázatkezelő Egy táblázatkezelő program rutinszerű alkalmazása. Előírt helyről történő beolvasás, szükség esetén konvertálás. Különböző adattípusok; az adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cellahivatkozások különböző lehetőségei. A munkakörnyezet megfelelő beállítása. Cellahivatkozások (abszolút, relatív és vegyes). Szövegformázások (szövegforgatás, igazítás stb.). Haladó függvények (adatbázis, statisztikai, pénzügyi szövegkezelő). Függvények egymásba ágyazása, célérték keresés. Kimutatás készítés. Szűrők használata (autószűrő, irányított szűrő). Összegfokozatos listakészítés (részösszeg képzés, csoportképzés). Cellavédelem használata (sorok, oszlopok elrejtése, munkalapok, képletek védelme). Diagramkészítés (a kiválasztott adatokhoz megfelelő grafikon választásával). Diagram formázása (kész diagram tulajdonságainak módosítása). Összetett, nagy táblázatok elkészítése (több munkalap használata). 5. Prezentáció és multimédia 5.1. Prezentációkészítő Egy adott témát bemutató diasorozat elkészítésének módja. A prezentáció készítés alapfogalmai (a kevesebb több, a kontraszt, a struktúra, és az 99

egységesség) a sablon, a tervezősablon, a színséma, az egyéni háttér fogalma és alkalmazása. Diamozgatás, a szövegekkel, a képekkel, és más objektumokkal való műveletek. Az animációk, és különböző effektusok létrehozása. A hiperhivatkozások kezelése. A helyes vetítési forma (pl. időzítés), valamint a nyomtatás. 5.2. Multimédia A multimédia fogalma, összetevői. A multimédiás alkalmazások használatához szükséges szoftverek. Egy multimédiás anyag összeállításának főbb irányelvei. 6. Informatikai alapismeretek 6.1. Számábrázolás, számrendszerek A bináris, decimális és hexadecimális számrendszerek. Az aritmetikai és logikai műveletek végrehajtása kettes számrendszerben. 6.2. Kódolás A kód és a kódolás fogalma. A binárisan kódolt decimális számábrázolás. A leggyakoribb numerikus és alfanumerikus kódok. Különböző kódolási módszerek. A titkosítás alapjai. A hibafelismerő és a hibajavító kódolás alapfogalmai. 7. Hálózati ismeretek 7.1. Hálózati alapok A lokális hálózatok építőelemei, funkciói, a legfontosabb tulajdonságaik (szerver, munkaállomás, NIC, repeater, HUB, switch). A leggyakrabban használt fizikai közegek, tulajdonságai (pl. vezetékes átvitel esetén: koaxiális, UTP, optikai kábelek, vagy a vezeték nélküli átvitel esetén: wifi tulajdonságai). A topológia, a protokoll, a hálózati struktúra és architektúra, a sávszélesség fogalma (pl. a LAN, MAN, WAN, intranet, extranet, VPN hálózatok fogalma, elemei). A helyi hálózatok topológiájának legfontosabb megvalósítási módjai (pl. csillag, gyűrű, sín, stb.). A legfontosabb LAN hálózati szabványok konkrét megvalósításai. Az IP címzés alapfogalmai (pl. az IP-cím általános formája, a hálózati azonosító és a hoszt azonosító fogalma, a hálózati maszk fogalma, a címosztályok fogalma, a belső hálózatokra fenntartott IP-címtartományok, az IPv4 címrendszer problémái, az IPV6 fogalma, a NAT fogalma). Egy adott hálózati környezetben a kliens oldali operációs rendszer beállítása, konfigurálása. A kliens oldali operációs rendszer komponenseinek frissítése, a javító csomagok installálása. Az OSI és a TCP/IP modellek alapfogalmai. 7.2. Bejelentkezési környezet kialakítása

100

A felhasználói profilok. A saját hálózati környezetében a felhasználói adatbázis jellemzői. A felhasználói profil kialakításának fontosabb elemei, eszközei a saját környezetben. A megfelelő felhasználói jelszó megválasztásának ismérvei. 7.3. Hálózati operációs rendszer használata A biztonsági hierarchiák (azonosító, jelszó, jogosultságok). A hálózati tárolás sajátosságai (hálózati meghajtók megosztott használata jogokkal). A jogok, a jogosultsági szintek, az öröklődés és az effektív jog fogalma. A nyomtatási sor fogalma és használata. A hálózatban használt adatállományok, mappák legfontosabb attribútumai. 7.4. Kommunikáció a hálózaton Az internet felépítése és fontosabb szolgáltatásai. A hálózati levelezés előnyei-hátrányai, szabályai (etikett) és lehetőségei. A levelezés veszélyei. Az e-mail cím felépítése. Levelező program használata. Levelezési listák szerepe, működése. Böngészőprogram fogalma, használata. Keresőgépek (szerverek) fogalma, típusaik és használatuk. A találati oldalakon megjelenő információk és lehetőségek. Weboldalak mentése és nyomatatása. Portál fogalma, ismert magyar portálok. Interneten történő adatátvitel lehetőségei, kommunikációs csatornák (FTP, Chat, stb.). 8. Programozási alapismeretek 8.1. Programozási alapismeretek A hagyományos programozás lépései. A fordítás és szerkesztés folyamata. A hibakeresés módszerei. A strukturált programozás alapelvei. 8.2. Algoritmusok Az algoritmus fogalma. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái, jelölési rendszereik. Vezérlési szerkezetek (szekvencia, szelekciók, iterációk) megadása algoritmus-leíró eszközökkel. A rekurzió fogalma. 8.3. A programkészítés környezete A programkönyvtárak szerepe. 8.4. Programnyelv ismerete A programkód és programnyelv fogalma. A kódolás és a forrásprogram fogalma. A programnyelvek generációi, típusai. Az alapvető programszerkezetek működése, jellemzése az adott programozási nyelven (szekvencia, elágazás, ciklus). Az utasítás, az adatok, a függvények, az eljárások fogalma, célja az adott programnyelvi környezetben. Az adattípus, a változó, a definíció és a deklaráció fogalma. Az elemi adattípusok (egész számok típusa, valós számok, logikai adattípus, karaktertípus, mutató típus, felsorolás 101

típus) jellemzése, alkalmazása. A változók élettartamának és érvényességi körének fogalma. A fontosabb alapfüggvények, a paraméter-átadás alapjai és a hívási szabályok. Alprogramok/metódusok (eljárások, függvények) definíciója. Formális és aktuális paraméterek fogalma. Érték- és címszerinti paraméterátadás. Az összetett adatszerkezetek használata (szöveg és tömb). Az egyes típusokhoz tartozó műveletek (numerikus, logikai, karakter- és szövegműveletek, tömbből elem kiválasztása az indexével). A strukturált feladatmegoldás jellemzői. 8.5. Programozási tételek A legfontosabb programozási tételek (összegzés, eldöntés, szekvenciális keresések, kiválasztás, szélsőérték kiválasztás, megszámlálás, metszetképzés, belső rendezések, egyesítés, szétválogatás, kiválogatás, összefuttatás). Egyszerű algoritmus leírása algoritmus-leíró eszköz segítségével. A szükséges változók kiválasztása és a programban történő szabatos megfogalmazása. 8.6. Az objektumorientált programozás alapjai Az objektum orientált programozás (OOP) fogalma, jellemzői. Egy vizuális fejlesztő eszköz ismerete, egy elemi program létrehozása. 9. Adatbázis-kezelés 9.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai A relációs adatbázis fogalma. A rekord, a mező és a kulcs fogalma. Az adattábla és a kulcs kapcsolata. A kulcsmező kiválasztása, Egy adatbázis modell leírás ismerete, 9.2. Adatbázis-kezelő Az adatbázis-kezelő programok általános jellemzői. Az adatbázis-kezelőben használatos mező típusok és jellemzőik. Az adatbázis-kezelő által használt állományok típusai. Új adattábla létrehozására (mezők helyes kiválasztása, kulcsmező meghatározása, tábla feltöltése, elmentése). A fizikai és logikai állomány-rendezés közötti különbség, az adatbázisban való adatkeresés célja, és módszerei. Az adattábla szűrés és a lekérdező állománylétrehozás. Az adattáblák módosítási lehetőségei az adott környezetben. Az adatok űrlap segítségével történő adatbevitele. Adattábla alapján egy egyszerű jelentéskészítés, a jelentésben az adatok csoportosítása. Meghatározott jelentésformák kialakítása és nyomtatása. A különböző szempontok szerinti keresés és irányított lekérdezés. 9.3. Adatbázis használat

102

Az adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordok megjelenítése (egy vagy több táblából egyszerre). Egy lekérdezéshez a megfelelő mezők kiválasztása. Az adattáblák nyomtatása. Adott jelentésformák kialakítása és nyomtatása. 9.4. Az SQL nyelv használata Az SQL nyelv elemei. Az SQL programnyelv szükségessége, célja, működési elve. A lekérdező SQL mondat felépítése, az adatdefiníció és az adatmanipuláció lényege. Az adatrekord pozícionálás. A záradékok, csoportképzők megfogalmazása. Adatbeviteli űrlap tervezése, az űrlapon vezérlők elhelyezése. 9.6. A térinformatika alapfogalmai A térinformatika alapjai. Az adatbázisok és a térképek összekötési lehetőségei. Az útvonalkeresők és térképi keresők használata. 10. Elektronikai alapismeretek 10.1. Villamos alapfogalmak Az anyagszerkezet és a kölcsönhatások áramvezetésben betöltött szerepe. Az áram, a feszültség és az ellenállás fogalma. Az ellenállás értékének és hőmérsékletfüggésének kiszámítása. 10.2. Egyenáramú elektrotechnika Az egyenáramú elektrotechnika alaptörvényei. Az egyenáramú hálózatok alkatelemeinek jellemzői. Egyszerű áramköri számításokban az alaptörvények. A villamos munka, a teljesítmény és hatásfok számítása. A villamos és mágneses térben lejátszódó, gyakorlati jelentőséggel bíró, fontosabb jelenségek. A kondenzátor és az induktivitás jellemzői. 10.3. Váltakozó áramú elektrotechnika A váltakozó mennyiségek jellemzői. Az ellenállás, a kondenzátor, és az induktivitás viselkedése váltakozó áramú körökben. Az impedancia számításának módja. A soros és párhuzamos RL, RC és RLC körök legfontosabb alkalmazási területei. A két- és négypólusok jellemzői. Az egyszerű kétpólusok helyettesítése Norton és Thevenin helyettesítőképükkel. 10.4. Analóg alapáramkörök A félvezető dióda, a bipoláris-, a térvezérlésű tranzisztor és az optoelektronikai eszközök jellemzői. Az alkatrészek alkalmazásához szükséges gyakoribb kapcsolási megoldások. A kapcsolóüzemű és az analóg alapkapcsolások működése. Az impulzus-jelformáló áramkörök. 103

10.5. Digitális alapáramkörök A logikai algebra alapfogalmai, a logikai függvények egyszerűsítése, szabályos alakra hozása és átalakítása. Kapuáramkörök és a tárolók gyakorlati jellemzői és felhasználási területük. A szinkron szekvenciális hálózatok analízise és egyszerűbb áramkörök realizálása. A funkcionális áramkörök jellemzői és alkalmazási területük C. Szóbeli számonkérés  Hardver eszközök jellemzése  Szoftver eszközök jellemzése  Hálózati fogalmak  Hálózati módszerek, eljárások  Hálózati kommunikáció  Rendszeradminisztrációs feladatok szoftveres ismeret  Algoritmus-leíró eszközök ismerete  Programnyelvi tájékozottság, programozási tételek ismerete  Adatbázis ismeretek, térinformatikai alapismeretek hardveres ismeret  Egyen- és váltakozó áramú hálózati ismeretek  Analóg kapcsolóüzemű áramkörök jellemzése  Kombinációs és szekvenciális hálózatok ismerete D. Számítógépen történő számonkérés  Általános szoftverek haladó alkalmazása  Operációs rendszer jellemzőinek lekérdezése  Operációs rendszer fontosabb segédprogramjainak az ismerete  Képek grafikai jellemzőinek módosítása  Számítógépes kommunikáció ismerete (levelezés)  Információ keresése az Interneten  Weblap-készítési ismeretek  Hálózati jellemzők és paraméterek lekérdezése, módosítása szoftveres ismeret  Programozás fejlesztői környezet alkalmazása, paraméterezése hardveres ismeret  Áramkörök elemzése és feladatmegoldások

104

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÉMIA TANTÁRGYBÓL (Szabadon választható érettségi vizsgatárgy) 2013/2014-es tanév KÖZÉP- ÉS EMELTSZINTŰ ÍRÁSBELI TÉMAKÖRÖK A tantárgy részletes érettségi vizsgakövetelményét: az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet és az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. I. ÁLTALÁNOS KÉMIA 1) 2) 3) 4) 5)

Atomszerkezet Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Kémiai átalakulások

II. SZERVETLEN KÉMIA 1) 2) 3) 4) 5) 6)

Hidrogén Halogénelemek és vegyületeik Oxigéncsoport elemei és vegyületeik Nitrogéncsoport elemei és vegyületeik A széncsoport elemei és vegyületeik Fémek

III. SZERVES KÉMIA 1) Szerves vegyületek általános jellemzői 2) Szénhidrogének 3) Halogéntartalmú szénhidrogének 4) Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5) Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6) Szénhidrátok 7) Fehérjék 8) Nukleinsavak 9) Műanyagok 10) Energiagazdálkodás

105

IV. KÉMIAI SZÁMÍTÁSOK 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)

Az anyagmennyiség Gázok Oldatok, legyek, keverékek Számítások képlettel és egyenlettel kapcsolatban Termokémia Kémiai egyensúly Kémhatás Elektrokémia

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYBÓL (Kötelező érettségi vizsgatárgy) 2013/2014-es tanév KÖZÉP- ÉS EMELTSZINTŰ ÍRÁSBELI TÉMAKÖRÖK A

tantárgy

részletes

követelményeiről

érettségi

szóló

40/2002.

vizsgakövetelményét: (V.

24.)

OM

az

rendelet

érettségi és

az

vizsga

részletes

érettségi

vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. IRODALOM I. ÉLETMŰVEK 1) Petőfi Sándor tájköltészete 2) Arany János Todi és Toldi estéje című műveiben a jellemző motívumok bemutatása 3) A szerelmi élmény lírai megjelenítése Ady Endre költészetében néhány szabadon választott vers alapján 4) A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című alkotásában 5) Lélek és társadalomrajz Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében 6) József Attila korai költészetében az avantgarde és a népköltészet hatása II. PORTRÉK 1) Balassi Bálint vitézi versei 106

vizsga

2) Történelmi látomások Vörösmarty Mihály Szózat és Guttenberg- albumba című versében 3) Az elbeszélésmód sajátosságai Mikszáth Kálmán A jó palócok című kötetének néhány novellája alapján 4) A parasztábrázolás naturalista és drámai eszközei Móricz Zsigmond novelláiban III. LÁTÁSMÓDOK 1) Két világ, kétféle értékrend Jókai Mór Az arany ember című regényében 2) A groteszk ábrázolásmód Örkény István egyperces alkotásaiban 3) Az iskola és a kamaszkor megidézése Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című kötetének karcolataiban IV. A KORTÁRS IRODALOMBÓL 1) Emberi sorsok ábrázolása Darvasi Ferenc Az utolsó járat című novellájában V. VILÁGIRODALOM 1) Műfaji jellemzők Homérosz Iliász vagy Odüsszeia című eposzának részletei alapján 2) A bibliai Ószövetségben megtalálható műfajok és témák továbbélése az irodalomban VI. SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET 1) Moliere Tartuffe című vígjátékában a jellem- és helyzetkomikum példái 2) A történeti színek szerepe Madách Imre Az ember tragédiája 3) című drámai költeményében VII. AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI 1) A nyomozó alakjának megteremtése Edgar Allan Poe A Morgue utcai kettős gyilkosság című novellájában VIII. INTERKULTURÁLIS MEGKÖZELÍTÉSEK ÉS REGIONÁLIS KULTÚRA 1) Csokonai Vitéz Mihály Lilla-versei

107

MAGYAR NYELV I. EMBER ÉS NYELV 1) A nyelvi jelrendszer 2) A nyelv és a beszéd II. A KOMMUNIKÁCIÓ 1) A közlésfolyamat tényezői 2) A kommunikáció funkciói 3) A közlésfolyamat nem nyelvi kifejezőeszközei III. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 1) A Halotti beszéd és könyörgés nyelvi jellemzői 2) A Kazinczy-féle nyelvújítási mozgalom jelentősége és módszerei IV. NYELV ÉS TÁRSADALOM 1) Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra 2) A magyar nyelv társadalmi és területi tagozódása

1) A NYELVI SZINTEK 1) A hangtani törvényszerűségek –a magánhangzó-és a mássalhangzótörvények 2) Az alárendelő összetett mondatok típusai 3) A toldalékok fajtái 4) A mai magyar nyelv szókészletének rétegei V. A SZÖVEG 1) Szóbeli és írásbeli szövegek alapvető különbségei 2) A szövegösszetartó erő fajtái és szerepe

VI. A RETORIKA ALAPJAI 1) A szónoki beszéd felépítése 2) A szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig

108

VII. STÍLUS ÉS JELENTÉS 2) Hangalak és jelentés viszonya 3) A szóképek fajtái és jellemzői 4) Az állandósult szókapcsolatok

VIII. A NYELVI SZINTEK 5) A hangtani törvényszerűségek –a magánhangzó-és a mássalhangzótörvények 6) Az alárendelő összetett mondatok típusai 7) A toldalékok fajtái 8) A mai magyar nyelv szókészletének rétegei

IX. A SZÖVEG 3) Szóbeli és írásbeli szövegek alapvető különbségei 4) A szövegösszetartó erő fajtái és szerepe

X. A RETORIKA ALAPJAI 3) A szónoki beszéd felépítése 4) A szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig XI. STÍLUS ÉS JELENTÉS 5) Hangalak és jelentés viszonya 6) A szóképek fajtái és jellemzői 7) Az állandósult szókapcsolatok

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK MATEMATIKA TANTÁRGYBÓL (Kötelező érettségi vizsgatárgy) 2013/2014-es tanév KÖZÉP- ÉS EMELTSZINTŰ ÍRÁSBELI TÉMAKÖRÖK

109

A

tantárgy

részletes

követelményeiről

szóló

érettségi 40/2002.

vizsgakövetelményét: (V.

24.)

OM

az

rendelet

érettségi és

az

vizsga

részletes

érettségi

vizsga

vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. I.

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, LOGIKA, KOMBINATORIKA, GRÁFOK 1.1 Halmazok (halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, komplementer halmaz, műveletek halmazokkal , számosság 1.2 Matematikai logika (állítás, ítélet, ítélet tagadása,vagy - és; minden, van olyan) Fogalmak, tételek és bizonyítások 1.3 Kombinatorika (permutáció, kombináció, variáció ismétléssel és ismétlés nélkül Binomiális együtthatók 1.4 Gráfok

II.

SZÁMELMÉLET, ALGEBRA 2.1 Alapműveletek, zsebszámológép használata 2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Oszthatósági alapfogalmak (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, relatív prím számpárok, számelmélet alaptétele) Számrendszerek 2.3 Racionális és irracionális számok 2.4 Valós számok 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus (definíciók, azonosságok) 2.6 Betűkifejezések (polinomok, nevezetes azonosságok) 2.7 Arányosságok (egyenes és fordított arány, ezek grafikus ábrázolása) Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek (első, másodfokú) Magasabb fokú egyenletek (másodfokúra visszavezethető egyenletek) Négyzetgyökös egyenletek Nem algebrai egyenletek és egyenletrendszerek - Abszolút értékes egyenletek - Exponenciális és logaritmikus egyenletek - Trigonometrikus egyenletek Nem algebrai egyenlőtlenségek és egyenlőtlenségrendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek (Számtani és mértani közép)

110

III.

FÜGGVÉNYEK, AZ ANALÍZIS ELEMEI 3.1 A függvény (alapfogalmak: értelmezési tartomány, hozzárendelés, értékkészlet, képhalmaz, helyettesítési érték Az inverz függvény fogalma (exponenciális és logaritmikus függvény kapcsolata) 3.2 Egyváltozós valós függvények Elemi függvények ábrázolása és függvénytani leírása Függvénytranszformációk 3.3 Sorozatok Számtani és mértani sorozatok (fogalma, an, sn meghatározása) Kamatos kamat kiszámítása

IV.

GEOMETRIA, KOORDINÁTAGEOMETRIA, TRIGONOMETRIA 4.1 Elemi geometria Térelemek Mértani helyek 4.2 Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, hasonlósági transzformációk (középpontos hasonlóság – nagyítás-kicsinyítés) Hasonló síkidomok területe, kerülete Hasonló testek térfogata, felszíne 4.3 Síkbeli alakzatok (háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör) 4.4 Térbeli alakzatok (kocka, téglatest, hasáb, henger, gömb, forgáskúp, gúla) Csonkakúp, csonkagúla 4.5 A vektorok a síkban és a térben (műveletek vektorokkal, skaláris szorzat, vektorok 90o-os elforgatása 4.6 Trigonometria Hegyesszögek szögfüggvényei Szögfüggvények általánosítása Nevezetes szögek szögfüggvényei Szinusz- és koszinusz tétel Trigonometrikus területképlet 4.7 Koordinátageometria Vektor koordinátái, abszolútértéke Két pont felezőpontja, harmadoló pontja Az egyenes egyenlete (normálvektoros, irányvektoros, analítikus alak) egyenesek párhuzamossága és merőlegessége A kör és egyenlete Kör és egyenes, kör és kör metszéspontjának meghatározása Adott pontból a körhöz húzható érintő 4.8 Kerület, terület Síkbeli alakzatok (háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör) kerülete, területe 111

Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe 4.9 Felszín, térfogat Térbeli alakzatok (kocka, téglatest, hasáb, henger, gömb, forgáskúp, gúla felszíne, térfogata) csonkakúp, csonkagúla felszíne, térfogata VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS, STATISZTIKA 5.1 Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram, sávdiagram készítése és olvasása) Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók (számtani közép- aritmetikai átlag, medián, modusz) Terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás 5.2 A valószínűség-számítás elemei (esemény, eseménytér) A klasszikus valószínűségi mező ,binomiális eloszlás

V.

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA TANTÁRGYBÓL (Szabadon választható érettségi vizsgatárgy) 2013/2014-es tanév KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI TÉMAKÖRÖK A tantárgy részletes

érettségi

vizsgakövetelményét:

az

érettségi

vizsga részletes

követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet és az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. A) ALKOTÁS I. VIZUÁLIS ESZKÖZÖK 1) Vizuális nyelv A vizuális nyelv alapelemei (vonal, sík- és térforma, tónus, szín, tér) A vizuális nyelvi elemek viszonyai ( kompozíció, kontraszt, harmónia) Vizuális nyelv és kontextus 2) Technikák (rajzolás, festés, kollázs ,nyomtatás,makettezés, modellezés, további technikák)

112

II. TEVÉKENYSÉGSZINTEK 1) Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés, (arány, forma, alak, karakter,szerkezet, felépítés, működés ) Térértelmezés (téri helyzetek, nézőpont, térmélység, térábrázolási konvenciók Színértelemzés, szín- és fényviszonyok Mozgásértelmezés 2) Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Térviszonyok, kompozíció, színhatás, érzelmek Folyamat, mozgás, idő, Kép és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet B) BEFOGADÁS I. VIZUÁLIS ESZKÖZÖK 1) Megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelvi elemek, vizuális minőségek Térábrázolási módok Látványértelmezés,kontraszt, harmónia , kontextus 2) Technikák II. TEVÉKENYSÉGTERÜLETEK 1) Vizuális kommunikáció Folyamat, mozgás, idő Kép és szöveg Vizuális információ, fotó, mozgókép Tömegkommunikáció Médiakategóriák 2) Tárgy- és környezetkultúra Forma- és funkcióelemzés, tervezési folyamat Kézműves és ipari tárgykultúra Népművészet 113

3) Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak, műfajok Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok, stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek A mű tárgyi és kulturális környezete

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK TÁRSADALOMISMERET TANTÁRGYBÓL (Szabadon választható érettségi vizsgatárgy) 2013/2014-es tanév KÖZÉP- ÉS EMELTSZINTŰ ÍRÁSBELI TÉMAKÖRÖK A

tantárgy

részletes

követelményeiről

szóló

érettségi

vizsgakövetelményét:

40/2002.

(V.

24.)

OM

az

rendelet

érettségi és

az

vizsga

részletes

érettségi

vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. I. TÁRSADALOMISMERET 1) A társadalmi szabályok 2) Jogi alapismeretek 3) Állampolgári ismeretek 4) A család és a felnőtté válás 5) Kultúra és közösség 6) A társadalmi viszonyok II. JELENISMERET 1) Az új gazdasági és társadalmi világrend 2) Kultúra és globalizáció 3) Az életmód átalakulása 4) A növekedés határai

114

vizsga

III. GAZDASÁGI ISMERETEK 1) Vállalkozás, vállalkozó 2) A vállalkozások szerepe, jelentősége a magyar gazdaságban 3) A vállalkozási környezet 4) A marketing alapjai 5) A vállalkozás finanszírozása 6) Fogyasztó a piacgazdaságban 7) Nemzetközi kereskedelem IV. PSZICHOLÓGIA 1) A test és a lélek 2) Az emberi én és a tudat 3) A kognitív funkciók

PROJEKTTÉMÁK 1) Saját tapasztalatai alapján mutassa be az alapvető emberi, gyermeki és diákjogokat, valamint az ezekhez társuló kötelességeket! 2) Személyes példán keresztül mutassa be, hogy miként hatnak a modern informatikai és távközlési rendszerek a tanulásra és a tapasztalatszerzésre, valamint a személyek közötti érintkezésre! 3) Mutassa be és elemezze egy példabeli (szülői) háztartáson belül a fogyasztási, beruházási és megtakarítási lehetőségeket! Beadandó mellékletek: portfolió, munkanapló

115

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK TESTNEVELÉS TANTÁRGYBÓL (Szabadon választható érettségi vizsgatárgy) 2013/2014-es tanév KÖZÉP- ÉS EMELTSZINTŰ GYAKORLATI TÉMAKÖRÖK A tantárgy részletes

érettségi

vizsgakövetelményét:

az

érettségi

vizsga részletes

követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet és az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza.

I. MÁSZÁS, FÜGGESZKEDÉS (ÁLLÁSBÓL INDULVA) 1) Mászás a kötél teljes magasságáig (lányok) 2) Függeszkedés a kötél teljes magasságáig (fiúk) II. GIMNASZTIKAGYAKORLAT 1) 48 ütemű egyénileg összeállított szabadgyakorlat bemutatása. (Tartalmi követelmények: minden főbb izomcsoportra tervezni kell gyakorlatot, változó kiinduló helyzeteket kell alkalmazni, legalább két nyolcütemű gyakorlat szerepeljen benne) III. TORNA - a talajgyakorlat és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy további szer kötelezően választható. 1) Talajgyakorlat – az öt kötelező elemet tartalmazó önállóan összeállított talajgyakorlat bemutatása 2) Szekrényugrás – egy tanult támaszugrás bemutatása (nők minimum 4 részes keresztben, férfiak 5 részes hosszában felállított szekrényen 3) Gyűrű (fiúk) – a négy kötelező elemet tartalmazó, önállóan összeállított gyűrűgyakorlat bemutatása 4) Nyújtó (fiúk) – a négy kötelező elemet tartalmazó, önállóan összeállított nyújtógyakorlat bemutatása 5) Korlát (fiúk) – a négy kötelező elemet tartalmazó, önállóan összeállított korlátgyakorlat bemutatása 6) Felemás korlát (lányok) – a négy kötelező elemet tartalmazó, önállóan összeállított felemáskorlát gyakorlat bemutatása

116

7) Gerenda (lányok) az öt kötelező elemet tartalmazó, önállóan összeállított gerendagyakorlat bemutatása 8) Ritmikus gimnasztika (lányok) – a hét kötelező elemet tartalmazó (max. 45 mpig tartó) szabadgyakorlat és egy választott kézi szerrel három elem bemutatása Szabadgyakorlat Kéziszer elemek IV. LABDAJÁTÉK – egy labdajáték választása kötelező. 1) Röplabda Kosárérintéssel a labda fej fölé játszása egy 2 m sugarú körben (a labdát legalább 1,5 m-re a fej fölé kell játszani) 3 kísérlet Alkarérintéssel a labda fej fölé játszása egy 2 m sugarú körben (a labdát legalább 1 m-re a fej fölé kell játszani) 3 kísérlet Nyitás választott technikával a támadóvonal mögé, váltott térfélre. 8 kísérlet 2) Kosárlabda Fektetett dobás – félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, indulócsel után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. Jobb kezes végrehajtás. A 3 kísérletből minimum egy sikeres dobást kell végrehajtani. Fektetett dobás félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, indulócsel után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. Bal kezes végrehajtás. A 3 kísérletből minimum egy sikeres dobást kell végrehajtani. Büntetődobás választott technikával, 10 kísérlet. 3) Labdarúgás Labdaemelgetés – a földről felvett vagy feldobott labdát váltott lábbal történő érintéssel kell levegőben tartani. 3 kísérlet Szlalom labdavezetés – 10 m hosszan, öt darab egyenlő távolságra letett tömött labda (bója) között szlalom labdavezetés oda-vissza, kapura lövés 10 méterről. 3 kísérlet Összetett gyakorlat – félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8-10 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrény tetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. 3. kísérlet 117

4) Kézilabda Kapura lövés gyorsindítás után – saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. 3 kísérlet Büntetődobás – egyenlő eloszlásban, a kapu két alsó sarkába elhelyezett zsámolyra – 5 kísérlet Tetszőleges lendületszerzés után távolba dobás kézilabdával. 3 kísérlet V. ATLÉTIKA – egy futó-, egy ugró- és egy dobószám választása kötelező. 1) 60 m-es síkfutás 2) 2 000 m-es síkfutás 3) Távolugrás választott technikával 4) Magasugrás választott technikával 5) Súlylökés 6) Kislabda hajítás VI. VÁLASZTHATÓ SPORTÁG 1) Úszás – 50 , megtétele egy választott úszásnemben szabályos rajttal és fordulóval,

25 m

teljesítése másik választott úszásnemben szabályos rajttal. 2) Küzdősport Grundbirkózás Judo – judo gurulás előre

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL (Kötelező érettségi vizsgatárgy) 2013/2014-es tanév KÖZÉP- ÉS EMELTSZINTŰ ÍRÁSBELI TÉMAKÖRÖK A

tantárgy

részletes

követelményeiről

szóló

érettségi 40/2002.

vizsgakövetelményét: (V.

24.)

OM

az

rendelet

érettségi és

az

vizsga

részletes

érettségi

vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza.

118

vizsga

KÖZÉPSZINT I. GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA 1) A kora középkor gazdasága 2) A Magyar Királyság gazdasága az Anjou-korban 3) Gazdaságunk a dualizmus korában 4) Magyarország az első világháború után II. NÉPESSÉG, TELEPÜLÉS, ÉLETMÓD 1) A középkori város 2) A XVIII. századi magyar társadalom 3) .A Kádár-korszak mindennapjai III. EGYÉN, KÖZÖSSÉG, TÁRSADALOM 1) A középkori magyar királyság megteremtése 2) A három részre szakadt Magyarország 3) A reformmozgalom kibontakozása IV. A MODERN DEMOKRÁCIÁK MŰKÖDÉSE 1) Az ókori demokrácia 2) A választási rendszer működése a mai Magyarországon V. POLITIKAI INTÉZMÉNYEK, ESZMÉK, IDEOLÓGIÁK 1) A reformáció 2) A nemzetiszocializmus 3) Az Európai Unió

VI. NEMZETKÖZI KONFLIKTUSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS 1) A tatárjárás 2) Hunyadiak 3) A hidegháború

VII. KORUNK GLOBÁLIS PROBLÉMÁI 1) A globalizáció hatásai a természeti környezetre 2) A lakosság elöregedése, népességfogyása Magyarországon

119

EMELT SZINT I.

GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA

1) Magyarország gazdasága a XIV–XVII. században 2) A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei 3) A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország, Szovjetunió) 4) Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, 5) Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás) II.

NÉPESSÉG, TELEPÜLÉS, ÉLETMÓD

1) Városfejlődés a középkori Magyarországon 2) Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században 3) Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban 4) Demográfiai változások a XX. században (egyetemes történelem)

III.

EGYÉN, KÖZÖSSÉG, TÁRSADALOM

1) Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma) 2) Géza és Szent István államszervezői tevékenysége 3) A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV. századig 4) Hunyadi Mátyás uralkodása 5) A reformkor (fő kérdések, rendi társadalom és politika, nemzeti érzés) 6) Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál és Kádár János) 7) A holokauszt (egyetemes és magyar történelem) IV. MODERN DEMOKRÁCIÁK MŰKÖDÉSE 1) Polgári-alkotmányos viszonyok kialakulása Magyarországon 1848–1918 között 2) A kisebbségek és helyzetük a Kárpát-medencében 1945–1990 között 3) Az európai integráció főbb állomásai és az EU intézményrendszere 4) A gyarmati világ felbomlása és a fejlődő országok főbb problémái (Afrika, India)

IV.

POLITIKAI INTÉZMÉNYEK, ESZMÉK, IDEOLÓGIÁK

120

1) Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus) 2) A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése (I–X. század) 3) A reformáció és a katolikus megújulás (egyetemes és magyar történelem) 4) A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői 5) A náci és a bolsevik ideológia VI. NEMZETKÖZI KONFLIKTUSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS 1) Az iszlám és az arab hódítás 2) Magyar–török küzdelmek és együttélés a XVI–XVII. században 3) A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései 4) Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc 5) Magyarország a második világháborúban 6) A hidegháború

2.6. A választott kerettanterv helyi kiegészítései A szakiskolai nevelés és oktatás 9- 11. illetve 11-12. évfolyamán egységes feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók ténylegesen meglévő, kialakult képességeihez igazodva lehet a munkát megszervezni- előtérbe helyezve a kulcskompetenciák és a képesség együttes megalapozását. Tapasztalataink alapján szakiskolánkban az országos átlagnak megfelelően, a gyengébb képességű, kevésbé terhelhető tanulók jelentkeznek, ezért az ő képességeiket figyelembe véve állítottuk össze helyi tantervünket. A közismereti órák óraszáma nagyon kevés, a szabadon felhasználható 10%-ot az ismeretek elmélyítésére, nem új tananyag feldolgozására használjuk. A szabad sáv óraszámait a modulok óraszámába építettük be. A közismereti órák esetén a szabadon használható órakeretet informatikára, idegen nyelvre használjuk, a tantestület véleménye alapján, az adott osztályok igényeit figyelembe véve ettől eltérhetünk. A szakiskolai képzésünkben kétféle közismereti és négy féle szakképzési kerettanterv alapján dolgozunk. Mindegyik osztály más-más program szerint működik.

121

A 2013/2014-es tanévtől kezdődően a közismereti oktatást az 51/2012 ( XII. 21. ) EMMI rendelet, míg a szakképzést a 14/2013 ( IV: 05.) NGM rendelet alapján indíthatjuk a belépő osztályoknál.

2. 7. A tantárgyak tananyagai és követelményei A tantárgyak tananyagainak feltöltésekor folyamatosan követni kell a változásokat. A szakiskolában nem csak a tantárgyak neve változott, hanem a tananyagtartalom is. A biológia, kémia, fizika és a földrajz először a természetismeret részeként, de még külön tantárgyként szerepel, majd természettudományos kompetenciaként szerepel. 2013. szeptemberétől ismét természetismeret néven, de már komplex tartalommal jelenik meg. A többi tárgy esetén sem csak a név változik, hanem a tartalom is, ami új tanítási formákat követel a tanároktól is. A 9. szakiskolai évfolyamon egy új kísérleti tankönyv alapján tanítjuk a kommunikáció-magyar nyelv és irodalom, a társadalomismeret, az idegen nyelv, matematika és osztályközösség-építő program elnevezésű tárgyakat. A 2012/13-as tanévben az iskolai vezetés jóváhagyta, hogy tanmeneteinket a tankönyv fejezetei alapján készítsük el.

BIOLÓGIA TANTÁRGY TANANYAGA Szakiskola 9. évfolyam A sejt felépítése és működése Az eukarióta egysejtűek Vírusok, vírusbetegségek és megelőzésük Baktériumok felépítése, felhasználása, baktériumok okozta megbetegedések és megelőzésük A gombák Többsejtű eukarióta növények főbb csoportjai és jellemzésük Zárvatermő növények szervei, feladata, szervmódosulások A zárvatermők két osztályának összehasonlítása Gerinctelen állatok főbb csoportjai Gerinces állatok főbb csoportjai Ökológiai alapfogalmak Alkalmazkodás és tűrőképesség A napsugárzás A levegő és a levegőszennyezés A globális felmelegedés A víz és a vízszennyezés A talaj és a talajszennyezés 122

Populációs kölcsönhatások Anyagforgalom és energiaáramlás Természetvédelem-környezetvédelem Magyarország Nemzeti Parkjai Az ember kültakarója és egészségtana Az ember mozgás szervrendszerének felépítése és egészségtana Az izomrendszer Az ember táplálkozás szervrendszerének felépítése és egészségtana Az egészséges táplálkozás Az ember légzőszervrendszerének felépítése, működése és egészségtana Az ember keringési szervrendszerének felépítése és egészségtana Az emberi vér felépítése, vércsoportok és a véradás Az ember kiválasztó szervrendszerének felépítése és egészségtana A férfi szaporító szervrendszer felépítése és működése A női szaporító szervrendszer felépítése és működése Fogamzásgátlás Szakközépiskola 9. évfolyam és a felnőtt szakközépiskolai osztály 11. évfolyama A biológia tárgya, mesterséges felosztása; résztudományai Az élő rendszerek – Szerveződési szintek Vírusok felépítése és a vírusfertőzés folyamata Vírusok által okozott emberi megbetegedések Az eukarióta sejt felépítése A sejthártya felépítése és feladata – biológiai membránok A sejtmag, a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum felépítése és feladata A mitokondrium és a színtest felépítése és feladata A sejtplazma és a lizoszóma felépítése és feladata Az állati és növényi sejt összehasonlítása Baktériumok felépítése A baktériumok életmódja és jelentősége Baktériumok által okozott emberi megbetegedések Eukarióta egysejtűek Többsejtűség – A gombák Bazídiumos gombák Zúzmók Szivacsok jellemzése Laposférgek jellemzése Gyűrűsférgek jellemzése Puhatestűek – fejlábúak jellemzése Ízeltlábúak – rovarok jellemzése Halak jellemzése Kétéltűek jellemzése Hüllők jellemzése 123

Madarak jellemzése Emlősök jellemzése Növényi szövetek csoportosítása és jellemzése Moszatok jellemzése Mohák jellemzése Harasztok jellemzése Nyitvatermők jellemzése Zárvatermők jellemzése A termések csoportosítása Az egyszikű és kétszikű növények összehasonlítása A növények szaporodása A csírázás feltételei A növények ivartalan szaporításának módjai Növényi hormonok Az etológia tárgya – alapfogalmak Önfenntartással kapcsolatos viselkedések Az állatok társas viselkedése Az állatok fejfenntartással kapcsolatos viselkedései 10. évfolyam és felnőtt szakközépiskolai osztály 12. évfolyama Szövetek csoportosítása és jellemzése A kültakaró felépítése, feladata és egészségtana Égési sérülések, sebek típusai és kezelésük A csontvázrendszer felépítése és egészségtana A nem meghatározása a csontvázrendszer alapján Az izomrendszer és egészségtana A tápcsatorna anatómiája, élettana és egészségtana A légzés szervrendszere és egészségtana A dohányzás A keringési rendszer anatómiája, élettana és egészségtana Az emberi vér Az immunrendszer felépítése, működése és egészségtana A kiválasztó szervrendszer felépítése, működése és egészségtana A szaporodás szervrendszere: a férfi A szaporodás szervrendszere: a nő Női nemi működés Az anyaság biológiája A fogamzásgátlás A szaporodás szervrendszerének egészségtana Az egyedfejlődés A hormonális szabályozás alapelvei Az endokrin rendszer egészségtana A gerincvelő felépítése és működése

124

A gerincvelői reflex: Térdreflex Agyvelő felépítése és működése Környéki idegrendszer. A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer A szem felépítése A látás élettana és egészségtana A fül felépítése Hallás, helyzetérzékelés és a fül egészségtana Biogén elemek, szervetlen vegyületek Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak Az anyagcsere áttekintése Lebontó folyamatok Felépítő folyamatok Érettségizők, 11. évfolyam Genetikai alapfogalmak A genetika alaptörvényei Domináns – recesszív öröklésmenetek Intermedier öröklésmenet Kodomináns öröklésmenet Nemhez kötött öröklődés Családfaelemzések Mutációk Mennyiségi jellegek öröklődése Természetes szelekció és típusai Adaptáció Genetikai sodródás Vándorlás Fajok keletkezése Az evolúció lépései Az ember evolúciója Szervetlen vegyületek A víz Szerves vegyületek Lipidek – neutrális zsírok Foszfatidok, szteroidok, karotinoidok Szénhidrátok – monoszacharidok Diszacharidok, poliszacharidok Fehérjék és a fehérjeszintézis Nukleinsavak KÖVETELMÉNYEK

125

A tanulók tudják kiemelni és röviden megfogalmazni a különféle élőlények életműködéseinek lényegét. Ismerjék fel, hogy hasonló életműködést többféle testfelépítés is biztosíthat. Legyenek képesek különböző csoportokba sorolni az élőlényeket tulajdonságaik kiemelésével, értsék a fejlődéstörténeti rendszer lényegét.

lényeges

Lássák meg az összefüggést a környezetükben előforduló élőlények életmódja és a környezet között. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen.

fontossága

mellett

és

a

Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Használjanak ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, információhordozókat a biológiai környezet megismeréséhez.

határozókat

és

egyéb

Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak, és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki.

ÉNEK-ZENE TANTÁRGY TANANYAGA 9. évfolyam A magyar népdalok eredete A magyar népdalok műfajai A magyar népdalok stílusrétegei Hangnemek Kodály Zoltán élete, munkássága és művei Bartók Béla élete, munkássága és művei NÉPDALOK: 1. A,a,a,a farsangi napokban…. 2. Énekeljünk, énekeljünk…

126

3. A bolhási kertek alatt… 4. Töltsd teli pajtás poharad, poharad… 5. A malomnak nincsen köve… 6. Éva, szívem Éva… 7. Komáromi kisleány… 8. Béres legény… 9. Tavaszi szél… 10. Este, este, de szerelmes kedd este… 11. Aki dudás akar lenni… 12. Én elmentem a vásárba… 13. Rákóczi kocsmába… 14. Hej, halászok, halászok… 15. A Vidróczki híres nyája… 16. Fölszálott a páva… 17. Elment a két lány… 18. Beteg asszony… 19. A juhásznak… 20. Kőrösfői kertek alatt… 21. Hej, rozmaring, rozmaring… 22. Duna parton van egy malom… 23. Hopp ide tisztán… 24. Hej, Jancsika, Jancsika… 25. Nem vagyok én senkinek sem adósa, adósa… 26. Száraz dió rotyogató… 10. évfolyam Táncok karaktere, ritmusa a különböző korokban A romantikus és a XX. sz.-i táncok A verbunkos stílus Művészeti korok: Őskor Művészeti korok: Ókor Művészeti korok: Középkor

127

Művészeti korok: Reneszánsz Művészeti korok: Barokk Johann Sebastian Bach élete, munkássága és művei Művészeti korok: Klasszicizmus A klasszikus zenekar hangszerei Joseph Haydn – Magyarország kapcsolata Wolfgang Amadeus Mozart élete, munkássága és művei Ludwig von Beethoven élete, munkássága és művei Művészeti korok: Romantika Franz Schubert élete, munkássága és művei Robert Schumann élete, munkássága és művei Johannes Brahms élete, munkássága és művei Felix-Bartholdy Mendelssohn élete, munkássága és művei Erkel Ferenc élete, munkássága és művei Giuseppe Verdi élete, munkássága és művei Liszt Ferenc élete, munkássága és művei Fryderyc Chopin élete, munkássága és művei Művészeti korok: XX. Musicalek MŰDALOK Johann Sebastian Bach: Üdv rád és házad népére… Ludwig van Beethoven: Örömóda Ludwig van Beethoven: Sok szép országban… Johannes Brahms: Bölcsődal Franz Schubert: A pisztráng Felix-Bartholdy Mendelssohn: Nézd ébred már… Giuseppe Verdi: Mint a fecske…

KÖVETELMÉNYEK A tanulók az énekes anyagból 10 dalt és műrészletet emlékezetből kifejezően énekelnek csoportosan. Képesek néhány dallamból (népdal, műdal, zenei téma) álló csokor felidézésére egy-egy témán, műfajon, stíluskörön belül is. Egyszerűbb kánonok éneklése csoportosan. A tanulók a generatív tevékenységek eredményeként érzékelik, felismerik a zenei kifejezés, a forma, a műfaj és a zenei eszközök közti összefüggéseket. Képesek a műalkotások üzenetét felismerni, a bennük megjelenő sors- és magatartásmintákat értelmezni, gondolatiságukat, morális és humánus tartalmukat megérteni.

128

A kiemelkedő zenei műalkotások megismerése által korunk kulturális sokszínűségében eligazodnak. A tanulók sokféle zenei stílust, korszakot, zeneművet megismertek (min. 10 alkotás). Tudnak tájékozódni a legfontosabb műfajokban és a stíluskorszakokban. A műveket kontextusba helyezve képesek saját élményeket is felidézni, választásaikat meg tudják indokolni. Különbséget tudnak tenni világi zene, egyházzene, szórakoztató, alkalmazott zene, programzene, abszolút zene között.

FIZIKA TANTÁRGY TANANYAGA felnőtt szakközépiskolai osztály 11. évfolyam Mozgások A testek mozgása, helymeghatározás, pálya, út, elmozdulás Egyenes vonalú egyenletes mozgás Átlagsebesség, pillanatnyi sebesség Egyenletesen változó mozgás, gyorsuló és lassuló mozgás a(t), v(t), s(t) függvények ábrázolása grafikonon Nulla kezdősebesség, nem nulla kezdősebesség Szabadesés (Galilei élete) Egyenletes körmozgás Összetett mozgások Az erő A mechanikai kölcsönhatás és az erő fogalma Newton törvények (tehetetlenség törvénye, dinamika alapegyenlete, hatás-ellenhatás, szuperpozíció elve) A nehézségi erő, a testek súlya Rugalmas erő, súrlódási erő, közegellenállás A körmozgás dinamikája Munka, energia Munkavégzés Emelési munka, gyorsítási munka Lineárisan változó erő munkája A mechanikai energia A mechanikai energia megmaradásának törvénye Munkatétel Az átlagos teljesítmény Pontrendszer A lendület Ütközések, rakétaelv Merev test A kiterjedt testre ható erők A kiterjedt testre ható erők összegzése Egyszerű gépek Egyensúlyi helyzetek a nehézségi erő ellenében 129

Hőtani alapjelenségek Hőmérséklet és halmazállapot Hőtágulás A hő mechanikai egyenértéke Kalorimetria Halmazállapot-változások Gáztörvények Légnyomás Boyle-Mariotte törvény Gay-Lussac törvények, egyesített gáztörvény Ideális gáz állapotegyenlete Állapotváltozások vizsgálata p-v diagramon Termodinamika Kinetikus gázelmélet A termodinamika I. főtétele Adiabatikus állapotváltozás A termodinamika II. főtétele Hőerőgépek-hűtőgépek 12. évfolyam Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek Coulomb-törvény Elektromos mező, szemléltetése, erővonalak Az elektromos mező munkája, a feszültség Elektromos vezetők, szigetelők Kapacitás, kondenzátorok Egyenáramok Elektromos áram Ohm-törvény Ellenállások soros, párhuzamos és vegyes kapcsolása Áramforrások Az elektromos áram munkája és teljesítménye Elektromágneses indukció Mágneses alapjelenségek, mágneses tér, a Föld mágneses tere Az elektromos áram mágneses mezeje A Lorentz-erő Mozgási indukció, váltakozó áramok Nyugalmi indukció Mágneses indukció alkalmazásai Fénytan A fény tulajdonságai Tükrök képalkotása Lencsék képalkotása A leképzési törvény, optikai eszközök A fehér fény színekre bontása, polarizáció Atomfizika o Az elektromágneses hullám részecsketermészete o Az elektron kettős természete

130

o Atommodellek Magfizika o o o o Csillagászat o o

Az atommag szerkezete A radioaktivitás Maghasadás Magfúzió Csillagászat Egyetemes tömegvonzás

FIZIKA TANTÁRGY TANANYAGA (szakközépiskola) 11. évfolyam Elektrosztatika o Elektrosztatikai alapjelenségek o Coulomb-törvény o Elektromos mező, szemléltetése, erővonalak o Az elektromos mező munkája, a feszültség o Elektromos vezetők, szigetelők o Kapacitás, kondenzátorok Egyenáramok o o o o o

Elektromos áram Ohm-törvény Ellenállások soros, párhuzamos és vegyes kapcsolása Áramforrások Az elektromos áram munkája és teljesítménye

Elektromágneses indukció o Mágneses alapjelenségek, mágneses tér, a Föld mágneses tere o Az elektromos áram mágneses mezeje o A Lorentz-erő o Mozgási indukció, váltakozó áramok o Nyugalmi indukció o Mágneses indukció alkalmazásai Rezgések, hullámok o A rezgőmozgás leírása o A harmonikus rezgőmozgás, kinematikai és dinamikai leírása o Csillapított és kényszerrezgések o A hullámok tulajdonságai o Hullámok visszaverődése és törése o Hullámok szuperpozíciója, interferenciája és az elhajlás o Állóhullámok o A hang 131

o A Doppler-effektus o Elektromágneses rezgések rezgőkörökben, elektromágneses hullámok 12. évfolyam Fénytan o o o o o

A fény tulajdonságai Tükrök képalkotása Lencsék képalkotása A leképzési törvény, optikai eszközök A fehér fény színekre bontása, polarizáció

Atomfizika o Az elektromágneses hullám részecsketermészete o Az elektron kettős természete o Atommodellek Magfizika o o o o

Az atommag szerkezete A radioaktivitás Maghasadás Magfúzió

Csillagászat o Csillagászat o Egyetemes tömegvonzás KÖVETELMÉNYEK Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek. A konkrét jelenségeket, a tanult törvényszerűségeket tudja besorolni a fizika főbb területei alá (mechanika, elektromágnesség, termodinamika, atom- és magfizika, csillagászat). Tudjon különbséget tenni a hipotézis és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítás között. Tudja eldönteni, hogy egy adott kísérletből egy adott következtetés levonható-e. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben tapasztalható leggyakoribb hőtani jelenségeket. Tudja, hogy a természetben végbemenő folyamatok megfordíthatatlanok. Ismerjen olyan kísérleti bizonyítékokat, tapasztalati tényeket, amelyek az atomelmélet kialakulásához vezettek. Ismerje az atomszerkezet kutatásának főbb állomásait. Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás felfedezésének történetét, a radioaktív sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit. Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Ismerjen néhány konkrét felhasználási lehetőséget. Ismerje az atomenergia felhasználásának

132

előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal összehasonlítva, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyen tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az újabb és újabb felfedezések alapján állandóan módosulnak. Ismerjen néhány konkrét kapcsolódási pontot a fizikai elméletek és a kultúra, gondolkodás egyéb területei között.

FÖLDRAJZ TANTÁRGY TANANYAGA A Föld a világegyetemben A Nap Föld hatásai A Naprendszer A Hold A Föld alakja A Föld mozgásai Földrajzi környezetünk - műholdak A térképek fajtái – földrajzi fokhálózat Helyi idő, zónaidő A Föld belső szerkezete Lemeztektonika Kőzetlemezek és vulkáni tevékenység Földrengések, hegységképződés Ásványkincsek energiahordozók A Föld története A légkör anyaga, szerkezete Hőmérséklet, csapadékképződés, szelek A víz körforgása, tengervíz mozgásai Felszíni, felszín alatti vizek Talajképződés, talajfajták Éghajlati, földrajzi övezetesség A forró övezet Mérsékelt öv Hideg övezet A világnépesség növekedése A népesség eloszlása KÖVETELMÉNYEK A tanuló tudjon egyszerű helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Tudjon tájékozódni a földrajzi térben és időben. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a 133

mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Nevezzen meg a környezetkárosítás mérséklését elősegítő megoldásokat, lehetőségeket. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális

Témakörök Követelmények veszélyek kialakulására. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait. Tudjon gazdasági, pénzügyi információkat leolvasni diagramokról, tematikus térképekről. Legyen képes egyszerű gazdasági-pénzügyi számítási feladatok megoldására. A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a különböző integrációk világgazdaságban betöltött szerepét. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmigazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Ismerje a piacgazdaság működésének az egyén életvitelét is befolyásoló sajátosságait,. Legyen képes nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyen képes ábrákból, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban. Legyen képes a témákhoz kapcsolódóan érveken alapuló önálló vélemény megfogalmazására.

IDEGEN NYELV TANANYAGA

134

Család, személyes vonatkozások

. Bemutatkozás (alapvető személyi adatok: családnév, keresztnév, kor, lakhely, állampolgárság, foglalkozás, esetleg kedvenc ételek, kedvenc időtöltés, háziállatok stb.). .Alapvető személyi adatok: családnév, keresztnév, kor, lakhely. Családtagok bemutatása: rokoni kapcsolatok megnevezése, családtagok legfontosabb adatainak, jellemzőinek felsorolása (név, kor, foglalkozás, esetleg külső és belső tulajdonságok, kedvenc időtöltés stb.). A mindennapokra jellemző alapvető tevékenységek felsorolása, napszakokhoz, esetleg időpontokhoz való kapcsolása. Egy jó vagy a legjobb barát bemutatása, személyes adatok, külső, belső tulajdonságok. A barátom és én – hasonlóságok és különbségek megnevezése

Ember és társadalom

A tanuló kedvenc ruhadarabjai, hajviselet, smink és testékszerek.Mit vegyek fel? Öltözékek összeállítás élethelyzetekben/alkalmakra. Bevásárlás-kis és nagy boltok előnyei és hátrányai. Az otthon:A tanuló szobájának, lakóterének bemutatása fényképek,

Környezetünk

rajz alapján. A kedvenc bútordarab bemutatása. A lakás egyéb helyiségeinek bemutatása. A lakás és közvetlen környezetének (kert, park, üzletek, posta stb.). Környezetvédelem Évszakok és időjárás- Az időjárás megfigyelése napra/hétre/évszakra. Ok-okozati összefüggések észrevétele az évszakok és az öltözködés között. Irányok és útvonalak Iskolatípusok Magyarországon és külföldön. Az iskolai hétköznapok rendje, a benne tevékenykedők feladatköre. Az osztályterem leírása

Iskola

Nyelvtanulás fontossága és lehetőségei

Életmód

Az étkezési szokások – mikor, mit, hol szokott enni/inni a tanuló. Hogyan étkezik a család, mi a menü hétköznap, ünnepnap, baráti összejövetelek alkalmával? Milyen alkalmakkor étkezik a család

135

házon kívül? Hogyan zajlik ez az esemény? Házimunkák megosztása Napi beosztás Munkamegosztás a családban – a tanuló feladatai, amelyeket szívesen végez, és amelyeket nem. A tanuló kedvenc időtöltése, kedvenc filmje, kedvenc könyve/olvasmányai, olvasási szokásai esti programjai, hétvégi programjai, kedvenc zenéje, tévénézési szokásai, haverok, bulik, közös programok.

Egészségmegőrzés, Az étkezési szokások, az egészség megőrzése, illetve a betegség sportok, szabadidő, kialakulása közötti összefüggések felismerése. szórakozás Sportok fajtái-kedvenc sport Sportok, amelyeket a tanuló űz/szeret– sport az iskolában és az iskolán kívül, tömegsport, versenysport, extrém sportok. Káros szenvedélyek., ezek megelőzése. Színház, film és kultúra. Könyvek és olvasás jelentősége Televízió és mozi. Kedvenc film vagy regény

Munka világa

Foglalkozások a környezetemben. Álmaim foglalkozása, a munka világa, kereseti lehetőségek, munkaidő, munkakörülmények, munkatársak, érdekes, különleges foglakozások, az álláskeresés lehetőségei, az állásinterjú formái, menete, elemei, fogalmak ismerete. Önéletrajz elkészítése,bemutatkozó levél Foglalkozások a környezetemben. Álmaim foglalkozása, a munka világa, kereseti lehetőségek, munkaidő, munkakörülmények, munkatársak, érdekes, különleges foglakozások, az álláskeresés lehetőségei, az állásinterjú formái, menete, elemei, fogalmak ismerete Milyen foglalkozások tartoznak egy adott szakmacsoportba? Hol és hogyan lehet megszerezni a megfelelő szakmai képesítést (esetleg összehasonlítva az idegen nyelvű országokkal)? Milyen ismeretek, készségek, képességek szükségesek egy adott szakma gyakorlásához? Milyen tevékenységeket, feladatokat kell ellátni az adott szakmában dolgozóknak? Melyek a munkavégzés legfontosabb eszközei? Milyenek a munkakörülmények és a kereseti lehetőségek.

136

Utazás és turizmus

Terveim a nyárra (mikor kelek, mivel/kivel töltöm a napokat, heteket, hónapokat), a valós és álom úti cél megnevezése. Szálláskeresés, tájékoztatáskérés. Bejelentkezés a szállásra – szálloda, ifjúsági szállás, kemping –, reklamálás, probléma/panasz udvarias kinyilvánítása, segítség kérése, jegyvásárlás. Tömegközlekedés és annak előnyei, hátrányai. Környezetszennyezés és autó. Repülés, reptéren való tájékozódás. Külföldi utazások

Tudomány és technika

Háztartási eszközök és gépek, ezeknek használata és hasznossága. Modern technikai eszközök a hétköznapjainkban:mobiltelefon, számítógép stb. .

137

KÖVETELMÉNYEK Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes     

kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni; kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni.

Beszédkészség A tanuló legyen képes      

árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásban részt venni.

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes       

kb. 250 szavas szöveget elolvasni; kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni; egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni.

Íráskészség A tanuló legyen képes

138

 

 

kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegtípusokat létrehozni; változatos közlésformákat használni.

INFORMATIKA SZAKMAI ALAPISMERETEK TANANYAGAI Hardver alapismeretek o hardver elemek, eszközök, adathordozók Szoftver alapismeretek o operációs rendszer o programtelepítés o memóriakezelés o rendszer-információk o jogosultságok o könyvtár – és- állománykezelés o segédprogramok használata Szövegszerkesztés o Szövegszerkesztő használata o Grafikai kiegészítő ismeretek Táblázatkezelés o Táblázatkezelő használata Informatikai alapismeretek o Számábrázolás, számrendszerek Hálózati ismeretek o Hálózati alapok o Bejelentkezési környezet kialakítása o Hálózati operációs rendszer használata o Kommunikáció a hálózaton Programozási alapismeretek o Programozási alapismeretek o Algoritmusok o A programkészítés környezete o Programnyelv ismerete o Programozási tételek o Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság o Az objektumorientált programozás alapjai Adatbázis kezelés o A relációs adatbázis kezelés alapfogalmai o Adatbázis-kezelő használata o Alapvető adatbázis kezelési műveletek

139

o Az SQL nyelv használata

TANANYAG Informatikai alapismeretek 9 évfolyam Operációs rendszerek elmélete 8 óra elmélet

Számítástechnika története Könyvtárismeret 5 óra elmélet Irodai alkalmazások elméleti alapjai 9 óra elmélet

információtechnológia alapjai 50 óra elmélet

12 ÉVFOLYAM Digitális áramkörök 45 óra elmélet

Információ és adat 4 óra elmélet

A tanulók megismerik a zárt, és a nyílt forráskódú operációs rendszerek ismérveit, tulajdonságait, különbségeit (Windows, Linux) Megismerik a szoftverjogokat (licence, shareware, freeware) Megismeri az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait, eseményeit. Megismeri a könyvtár fogalmát, típusait, használja a könyvtári dokumentumokat, tájékoztató eszközöket és szolgáltatásokat. Az MS Office mellett a tanulók megismerik az Open Office programcsomagot. Megtanulják a számítógép és a kommunikáció biztonságát szolgáló eszközök fajtáit (tűzfal, vírusvédelem, kémprogramok elleni védelem) Megismerkednek az informatikai tevékenységek dokumentálásával is A tananyagelem a részegységek bemutatásával, a belőlük felépített számítógép (Neumann elvű számítógép blokkvázlat, részegységek funkciója, és jellemzői, perifériák típusa és jellemzőik) kezeléséhez szükséges ismeretek elsajátítását teszi lehetővé Az ismeretek birtokában a tanuló képes lesz meghatározni az adott alkalmazási területre megfelelő konfigurációt A tanuló megismeri az információs hálózatok fajtáit, az internet és az intranet fogalmát, jellemzőit Megtanulja az informatikai biztonság fogalmát, és a biztonság megteremtésének a módjait A hardver ismeretek elsajátítása mellett a szoftverek szerepét és fajtáit is megtanulják Számítógép felépítésének ismerete alapján ezen tananyagelemben megismerkednek a logikai algebrával, annak alkalmazásával, valamint a logikai áramkörökkel. Megismerik a processzorok jellemzőit, működésüket, a bennük lezajló folyamatokat A tanulók megismerkednek az információ és a kódolás alapfogalmaival

140

9 ÉVFOLYAM Operációs rendszerek (gyakorlat) 36 óra gyakorlat Prezentációkészítés 28 óra gyakorlat

Az operációs rendszerekről az elméletben tanultakat a gyakorlatban alkalmazzák a tanulók A tananyagelem keretében egy operációs rendszert telepítenek és konfigurálnak a tanulók A tananyagelem elsajátításával a tanulók képesek lesznek egy adott témát bemutató diasorozat elkészítésére Megtanulják a prezentáció készítés alapfogalmait (a kevesebb több -, a kontraszt -, a struktúra -, és az egységesség szabály) Megtanulják a sablon, a tervezősablon, a színséma, az egyéni háttér fogalmát és alkalmazását. Megtanulják a diamozgatást, a szövegekkel -, a képekkel -, és más objektumokkal való műveleteket Animációkat, és különböző effektusokat hoznak létre Hiperhivatkozásokat kezelnek Megtanulják kiválasztani a helyes vetítési formát, valamint a nyomtatást

Szövegszerkesztés 28 óra gyakorlat

A tanulók megismerik a szövegszerkesztés alapjait Megtanulják a WYSIWYG szövegszerkesztő jellemzőit Megtanulják az állománykezelési funkciókat, továbbá a karakter, a bekezdés, a szakasz, az oldal és az objektumot formázását Használják a keresés, a csere, a beszúrás funkciókat Létrehoznak stílusokat és sablonokat, végrehajtják a nyelvi- és helyesírás ellenőrzést Megismerik a grafikus elemeket, kördokumentumot készítenek

Táblázatkezelés 24 óra gyakorlat

Megtanulják elindítani, beállítani, testre szabni a táblázatkezelőt Megismerik a tanulók a cella, az oszlop, a sor, valamint a munkalap fogalmát Megtanulják az adatok (szám, szöveg, egyszerű képlet, függvény) bevitelét, a módosítását, továbbá a törlését Megtanulják a címzési módokat, az egyszerű függvényeket Képesek lesznek a táblázatból grafikonokat készíteni, nyomtatni, valamint exportálni és importálni

Internet és intranet 28 óra gyakorlat

A tanulók megismerik az internet és az intranet fogalmát, különbségeit. Megismerik a böngészőprogramokat, a keresőgépeket és azok használatát. Megtanulják az elektronikus levelezés alapfogalmait (e-

141

mail cím szerkezete és felépítése, protokollok), egy levelező program működését, beállításait, valamint a levelekkel történő műveleteket (írás, másolás, mentés, nyomtatás, címjegyzék létrehozása, csatolások) FTP, Chat 12 ÉVFOLYAM Információs rendszer fogalma célja 20 óra gyakorlat Operációs rendszerek 20 óra gyakorlat

A tanulók megismerkednek az információs rendszerek fogalmaival, a céljaival és az erőforrásaival Itt ismerik meg az információs rendszerek sérülékenységét és a támadási felületeit A tanulók már megismerkedtek az operációs rendszer fogalmával Ezen tananyagelem lehetőséget biztosít a hálózati operációs rendszerek megismerésével az intézmény adta lehetőségen belül A lehetőségek Netware, Windows 2xxx server, Unix

Érettségi témakörök ismétlése, rendszerezése 24 óra gyakorlat

Informatikai alapismeretek (Programozás) 10 ÉVFOLYAM Programozási nyelv ismerete 40 óra elmélet Tervezési alapismeretek 16 óra elmélet Programozási gyakorlat 24 óra gyakorlat Programnyelvek (gyakorlat) 48 óra gyakorlat

11 ÉVFOLYAM A tervezés lépései 14 óra elmélet A tesztelés lépései

Alapvető programozási elemek (elágazás, iteráció, be-és kimeneti műveletek) Feladatmegoldó algoritmus készítése A tanulók megismerkednek a tervezés lépéseivel, a felhasználói igények meghatározásával Szakma specifikus számítógépes program készítése Feladatmegoldó algoritmus készítése, Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése, Feladattal vezetett szerkezetelemzés, Az elméleti órán tanultakat a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák. Megtanulják a kódolás tanult fogalmait átültetni a konkrét programnyelvre. A programnyelv lehet Visual Basic, valamely C alapú nyelv, esetleg Delphi. A fejlesztő környezet Visual Studio vagy Java, illetve Borland A tanulók megismerkednek a tervezés lépéseivel, úgymint a felhasználói igények meghatározása, a rendszerfunkciók meghatározása, az eszközkörnyezet kialakítása, kapcsolatok megtervezése A tanulók megismerik a tesztelési eszközök fogalmát,

142

5 óra elmélet Programnyelvek (gyakorlat) 44 óra gyakorlat

12 ÉVFOLYAM A tesztelés lépései 32 óra elmélet A fejlesztés lépései 32 óra elmélet Programnyelvek (gyakorlat) 32 óra gyakorlat

feladatát, fajtáit Megismerkednek a teszttípusokkal, teszteseteket dolgoznak ki, és elemzik a tesztelés eredményét Az elméleti órán tanultakat a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák. Megtanulják a kódolás tanult fogalmait átültetni a konkrét programnyelvre. A programnyelv lehet Visual Basic, valamely C alapú nyelv, esetleg Delphi. A fejlesztő környezet Visual Studio vagy Java, illetve Borland Megismerkednek a teszttípusokkal, teszteseteket dolgoznak ki, és elemzik a tesztelés eredményét Megismerik a hibakeresési módszereket A tanulók kialakítják a szoftverarchitektúrát, kódolják a különböző felületeket, majd előkészítik a teszteléshez Az elméleti órán tanultakat a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák. Megtanulják a kódolás tanult fogalmait átültetni a konkrét programnyelvre A programnyelv lehet Visual Basic, valamely C alapú nyelv, esetleg Delphi. A fejlesztő környezet Visual Studio vagy Java, illetve Borland Informatikai alapismeretek (Weblap szerkesztés, grafika)

10 ÉVFOLYAM Információ-kezelés 10 óra gyakorlat

Különböző típusú (kép, hang, szöveg, stb.) információk gyűjtése, tárolása, kezelése, elemzése

Információ-kezelés gyakorlat 30 óra gyakorlat

Különböző típusú (kép, hang, szöveg, stb) információk gyűjtése, tárolásához, kezeléséhez, elemzéséhez szükséges felhasználói programok kezelése

Multimédia- és kommunikáció 10 óra gyakorlat

A tanulók megismerik a multimédiás környezet hardver (hangszóró, mikrofon, webkamera) és szoftver elemeit Megtanulják egy egyszerű hangrögzítő és rajzkészítő szoftver használatát

Web szerkesztők 22 óra gyakorlat

A tanulók megismerik legalább egy látványalapú Webszerkesztő program telepítését, konfigurálását és használatát Webes dokumentumokat készítenek

Informatika (Adatbázis-kezelés) 11 ÉVFOLYAM Táblázatkezelés

Megtanulják a címzési módokat, a függvényeket Képesek

143

10 óra gyakorlat

lesznek a táblázatból grafikonokat készíteni, nyomtatni, valamint exportálni és importálni. (Függvények alkalmazása haladó szinten, AB függvények)

Adatbáziskezelés 31 óra elmélet 42 óra gyakorlat

A tanulók elsajátítják egy korszerű adatbázis-kezelő szoftver használatát. Megismerik az adatbázis-kezelés alapfogalmait (relációs adatmodell, kulcs, index, adatbázis tervezés), a programok jellemzőit (munkafelület szerkezete, nézetmódok, állomány műveletek, adatbázis elemek), a táblákkal való műveleteket (létrehozás, nézetek, módosítás, importálás, exportálás, keresés) Megtanulják és alkalmazzák a lekérdezést, továbbá az űrlapok és a jelentések használatát

Adatbáziskezelés elmélet 5 óra

SQL alapú adatbázis-kezelő program ismerete, használata Adattábla létrehozása, tervezése, karbantartása, rendezése, keresése, leválogatása

Adatbáziskezelés gyakorlat 20 óra gyakorlat

SQL alapú adatbázis-kezelő program ismerete, használata Adattábla létrehozása, tervezése, karbantartása, rendezése, keresése, leválogatása

Informatikai alapismeretek (Hálózatok) 11 ÉVFOLYAM Web szerkesztők 24 óra gyakorlat

Interaktív, multimédiás elemeket tartalmazó Webes dokumentumokat készítenek Kiegészítő rajzolóprogramokat, flashszerkesztőkethasználnak Megismerik a VRML lehetőségeit, működését, a szerzői eszközöket

Internetes szolgáltatások (elmélet) 32 óra elmélet

A tananyagelem célja internetes szolgáltatások (protokollok) ismerete jártasság szintjén

Internetes szolgáltatások (gyakorlat) 24 óra gyakorlat

A tananyagelem célja internetes szolgáltatások legalább két OS felett (WWW, EMAIL, FTP, DNS stb.) ismerete jártasság szintjén (telepítés, konfigurálás, üzemeltetés, menedzsment)

Hálózati ismeretek 40 óra elmélet 24 óra gyakorlat

A tanulók az alapképzés során megismerkedtek a hálózatok fogalmával Ezen tananyagelem elsajátítása során részletesen foglalkoznak az OSI modellel, a szabványokkal Megismerik a vezetékes, valamint a vezetéknélküli

144

hálózatokat, továbbá a protokollokat Gyakorlatokat végeznek hálózati eszközökön (repeater, router, switch – szimulációs program segítségével) 12 ÉVFOLYAM Internetes szolgáltatások (gyakorlat) 16 óra elmélet 32 óra gyakorlat

A tananyagelem célja internetes szolgáltatások legalább két OS felett (WWW, EMAIL, FTP, DNS stb.) ismerete jártasság szintjén (telepítés, konfigurálás, üzemeltetés, menedzsment)*

Hálózati és internet ismeretek gyakorlat 32 óra gyakorlat

Hálózatok működése, felhasználási területei Hálózati meghajtók, nyomtatók állományok kezelése Internet szolgáltatásai, használata

Hálózati és internet ismeretek 16 óra elmélet

Hálózatok működése, felhasználási területei Hálózati meghajtók, nyomtatók állományok kezelése Internet szolgáltatásai.

INFORMATIKA TANTÁRGY TANANYAGAI INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM o A kommunikáció o Információ és társadalom INFORMATIKAI ALAPISMERETEK – HARDVER o Jelátalakítás és kódolás o A számítógép felépítése INFORMATIKAI ALAPISMERETEK – SZOFTVER o Az operációs rendszer és főbb feladatai SZÖVEGSZERKESZTÉS o A szövegszerkesztő használata o Szövegszerkesztési alapok o Szövegjavítási funkciók o Táblázatok, grafikák a szövegben TÁBLÁZATKEZELÉS o A táblázatkezelő használata o A táblázatok felépítése o Adatok a táblázatokban o Táblázatformázás o Táblázatok, szövegek, diagramok o Problémamegoldás táblázatkezelővel ADATBÁZISKEZELÉS o Az adatbázis-kezelés alapfogalmai o Az adatbázis-kezelő program interaktív használata o Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 145

o Képernyő és nyomtatási formátumok INFORMÁCIÓS HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK o Kommunikáció az Interneten o Weblap készítés PREZENTÁCIÓ ÉS GRAFIKA o Prezentáció (bemutató) o Grafika KÖNYVTÁRHASZNÁLAT o Könyvtárak Dokumentumok o Tájékoztató eszközök

KÉMIA TANTÁRGY TANANYAGA felnőtt szakközépiskolai osztály 11. évfolyam Az alapfogalmak áttekintése: az anyag tulajdonságai és változásai Kémiai jelölések Kémiai mennyiségek Az atom felépítése Az izotópok és alkalmazásuk Elektronok az atommag körül, Atommodellek Atompál yák Elektronhéjak Az atom elektronszerkezete Az atom elektronszerkezete A periódusos rendszer A csoportok Ionok képződése atomokból Az atomok kapcsolódása Kovalens kötés kialakulása A molekulák szerkezete A molekula alakja Dipólusos molekulák Összetett ionok Az anyag felépítése Gázok és fol yadékok A gázok moláris térfogata Számítási feladatok Kölcsönhatás a molekulák között A hidrogénkötés Szilárd anyagok, kristál yrácsok Molekularácsos kristál yok

146

Atomrácsos kristál yok Fémek Ionvegyületek Az oldatok és az oldódás Ionok reakciója oldatokban Az oldást kísérő energiaváltozások Az oldatok összetétele Számítási feladatok Reakciók és energiaváltozások Képződéshő A kémiai reakciók sebessége Aktiválási energia A kémiai egyensúl y A hőmérséklet, nyomásváltozás hatása a kémiai egyensúl yra A kémiai egyensúl y irányítása Összefoglalás Savak és bázisok Az oldatok kémhatása Sav-bázis reakciók Protonátadás a vízmolekulák között A PH-skála Savak és bázisok erőssége Közömbösítés és hidrolízis Redoxireakciók Galvánelemek Standardpotenciál A galvánelemek alkalmazása Korrózió, korrózióvédelem Az elektrolízis Az elektrolízis alkalmazása 12. évfolyam Szénvegyületek Szénvegyületek nagy száma Szénvegyületek tulajdonságai Szénhidrogének Alkánok Izoméria Alkánok elnevezése Alkánok elnevezése A metán Telítetlen szénhidrogének Etén Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének 147

Az alkinek Krakkolás Aromás szénhidrogének Benzolszármazékok Halogéntartalmú szénhidrogének Halogéntartalmú szénhidrogének A kőolaj Földgáz A benzin oktánszáma Műanyagok Műanyagok Szilikonok Az oxigéntartalmú szénvegyületek Fenol Fontosabb alkoholok Szeszgyártás Többértékű al koholok Oxovegyületek Aldehidek Ketonok Karbonsavak Fontosabb karbonsavak Nagy szénatomszámú karbonsavak Fontosabb karbonsavak Az észterek Karbonsavak észterei Zsírok Olajok Szappanok, mosószerek Szappanok, mosószerek tisztító és káros hatásai A szénhidrátok Egyszerű szénhidrátok Szőlőcukor, gyümölcscukor Kettős szénhidrátok Összetett szénhidrátok Keményítő Cellulóz Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Aminosavak Heterociklusos vegyületek A fehérjék felépítése A fehérjék tulajdonságai A fehérjék szerkezete Nukleinsavak 148

Nukleinsavak Egészségre káros anyagok Kábítószerek A levegő és szennyeződése Üvegházhatás, savas esők, ózonl yuk A víz szennyezettsége A víz szennyezettsége A talaj szennyezettsége

KÖVETELMÉNYEK A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét (az egyes elektronhéjakon található elektronok száma) a periódusos rendszer használata segítségével. Olvassa le a periódusos rendszerről a vegyértékhéjon található elektronok számát és legyen tisztában ennek jelentőségével a vegyületek kialakulásában. Ismerje a hétköznapi élet szempontjából fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja értelmezni a tanult molekulák szerkezetét, a gyakorlat szempontjából fontos vegyületek molekuláinak térbeli alakját, polaritását. Ismerje az anyagi halmazok jellemző sajátosságait. Tudja a megismert reakciók egyenletét értelmezni. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és a sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására. Legyen képes leírás alapján egyszerű kémiai kémcsőreakció elvégzésére, a tapasztalatok rögzítésére. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat, cikkeket. A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét, alaptípusait, a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket. Adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel, és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Értelmezzen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Használja szakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a szervesvegyipari termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 11. évfolyam szakközépiskola Magyar nyelv TÉMAKÖRÖK

TANANYAG

Stílus és jelentés a mindennapi

A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi 149

nyelvhasználatban

nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmaitudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben.

Szépirodalmi stílus

Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban.

Helyesírás

A helyesírás értelemtükröztető és szépirodalomban és egyéb szövegekben.

esztétikai

lehetőségei

a

Irodalom TÉMAKÖRÖK

TANANYAG

Madách Imre

Az ember tragédiája - műelemzés, értelmezés.

Világirodalom széppróza, líra, dráma

Művek, műrészletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete; Csehov vagy Ibsen egy drámája; két vers a korszak lírájából.

Portrék a magyar szépprózából

Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két novellája; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regényrészlete vagy egy novellája.

Ady Endre

Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű.

Portrék a Nyugat első nemzedékéből

Karinthy Frigyes két műve, köztük legalább egy szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve.

Babits Mihály

Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább hat mű, köztük a Jónás könyve.

Kosztolányi Dezső

Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet.

Stílusirányzatok, képek, formák

Néhány mű az európai és (pl.Apollinaire, Kassák Lajos).

12. évfolyam Magyar nyelv

150

magyar

avantgárd

irányzataiból

TÉMAKÖRÖK

TANANYAG

Általános nyelvi ismeretek

A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok.

A magyar nyelv története

Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai.

Nyelv és társadalom

Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és fel-adatai.

Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése

A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan- és alaktan, mondattan).A szövege fogalma.A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal.Az esszé.

Irodalom TÉMAKÖRÖK

TANANYAG

József Attila

Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban.

Portrék a magyar irodalomból

Szabó Lőrinc két-három műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, egy verse; Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga.

Szerzők és művek

Németh László egy műve; Márai Sándor egy műve vagy szépprózai műrészlete.

Világirodalom a 20. században 1.

Két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov.

Széppróza, líra, dráma

Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve; Pilinszky János két-három verse; Örkény István kéthárom műve, köztük egypercesek és egy drámarészlet.

Világirodalom a 20. században 2.

Szépprózai művek, műrészletek, két szerző egy-egy alkotása vagy részletek; legalább egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal.

Kortárs magyar irodalom

Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől, pl. Nagy László, Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes és mások. Legalább egy regényrészlet vagy kisregény a 20.

151

század második felének magyar irodalmából. Az irodalom határterületei

Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban.

KOMMUNIKÁCIÓ – MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 2012-es kerettanterv szerint 9. évfolyam Magyar nyelv: Személyes kommunikáció – Tömegkommunikáció Önismeret, énkép, énkép-kommunikáció, én és a csoport. A kommunikáció alapmodellje, összetevőinek azonosítása, értelmezése. A nonverbális kommunikáció elemei, sajátosságai, működési mechanizmusai (pl. testbeszéd, térközszabályozás, arcjáték). A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának eljárásai. Generációs megértési nehézségek: eltérő nyelv, eltérő jelentés (pl. szleng, réteg- és csoportnyelvek). A kommunikáció sikere, a kulturális és a nyelvi szabályok szerepe a megértésben. Etikett a kommunikációban. Kommunikáció az interneten. Netikett a Facebookon, e-mailben és online csevegés közben. Előzetes elvárások a kommunikációban, a megértés csapdái, emberi játszmák. A kommunikáció szintjei. A társadalmi kommunikáció fogalma. A társadalmi kommunikáció csatornái. Centrum és periféria. A társadalmi kommunikáció egyéb területei: hivatalos szövegek (pl. menetrend, betegtájékoztató, banki dokumentumok, álláshirdetések értelmezése). Tömegkommunikáció és műfajai. A manipuláció fogalma és hatásmechanizmusai. Vizuális és verbális kommunikáció kapcsolata; Hivatalos kommunikáció Reklám, plakát, graffiti: meggyőzés vizuális eszközei, meggyőzés, manipuláció. Reklám: rádióreklám, internetes reklám. A meggyőzés hangzó és komplex eszközei, meggyőzés, manipuláció. A képi nyelvben és a verbalitásban rejlő meggyőzési lehetőségek. A filmnyelv mint kommunikációs forma. A vizuális és a verbális kommunikáció kapcsolata. A vizuális kommunikáció eszközei, a képek jelentése és olvashatósága. A színek jelentése, színszimbolika a köznapokban és a művészetekben. Zene és kommunikáció, zenei nyelv, a nyelv zenéje. A zenei nyelv egyetemessége. Részvétel a hivatalos kommunikációban, a hivatalos kommunikáció aktuális műfajai: felelés, beszámoló, vizsga stb. Pályázatok. Állásinterjú. A hivatalos dialógus mint műfaj. A nyelv és a nyelvtan rendszere A nyelv fogalma, nyelv és beszéd.

152

A beszéd jellemzői – az egyénre jellemző beszédmód. A jel, a jelzés, a jelrendszer fogalmának megismerése, illetve ismétlése. A jelek típusai (ikon, index, szimbólum). A nyelv mint jelrendszer, a nyelvi jelek típusai. A nyelv szintjei, a leíró nyelvtan egységei (hangtan, morfématan, szótan, mondattan, szövegtan). Hang, fonéma, betű. A hangok jelölése írásban, a betű. Hangtörvények. A hangtörvényekből fakadó helyesírási szabályok felelevenítése, helyesírási feladatok egyéni szükségletek szerint. A szófajok beszédbeli és mondatbeli szerepe. A szófajok felismerése, szavak csoportosítása. Morfémák, szóelemek, szóalakok. A toldalékok szerepe a szó- és a mondatalkotásban. Szintagmák keresése és jelölése. A szókincs fejlesztése a határozós és a jelzős szintagmákhoz kapcsolódva. A tulajdonnevek és az igekötős igék helyesírása. Mondat – szöveg – jelentés A mondat fogalma, a mondat szerkesztettsége és modalitása. A modalitás szerepe a közlő szándékának kifejezésében. Írásjelek. Az egyszerű és az összetett mondat felismerése, csoportosítása gyakorlati feladatok során. Az összetett mondat típusainak megkülönböztetése, összetett mondatok alkotása szerkezeti modellek alapján. A szöveg és a szövegkohézió. Szövegértési feladatok. A szövegelemzés lehetséges módszerei. A szövegkohézió nyelvi elemei, lineáris kohézió (pl. névmások, toldalékok vizsgálata a szófajokról és a morfémákról tanultak felidézésével). A szövegkohézió jelentésbeli elemei, globális kohézió (pl. a cím, a téma, a tétel- és kulcsmondatok, kulcsszavak; a bekezdések logikai viszonyának vizsgálata köznapi, irodalmi és saját szövegekben). Szövegfonetikai eszközök. Hangos olvasás, interpretálás, előadó-művészet. A fonetikai eszközökkel való tudatos bánásmód gyakorlása. A hangalak és a jelentés viszonya. Azonos alakú, egyjelentésű, többjelentésű, rokon értelmű, hangutánzó és hangfestő szavak felismerése, gyűjtése, csoportosítása. A rokon értelmű szavak szerepe a szóbeli és az írásbeli kommunikáció változatosságában, pontosságában és választékosságában. Szókincsbővítő feladatok. Szövegértés, szövegalkotás I. A szövegek szerkezete A szöveg jellemzői, tartalmi és formai elemei. Különböző szövegek – különböző szándékok: szerzők, szövegalkotási célok, hogyan változik egy-egy szöveg a szándéktól függően. Különböző célok – különböző szövegműfajok (típusok, jellemzők) – olvasástechnika, olvasás és szövegértés, hangos és néma olvasás utáni értés. Szövegek tagolása, szerkezeti elemek, kapcsoló elemek. Az írásbeli és a szóbeli szövegalkotás eltérései, az eltérések okai, típusai. Szókincs bővítése, szótárak, kézikönyvek használata. Internetes szótárak, helyesírás-ellenőrző programok, szótárprogramok használata, internetes keresés, források ellenőrzésének kérdései.

153

– Rövid szóbeli szövegek leírása – írott szöveggé alakítása. Szövegértés, szövegalkotás II. A történetalakítás eszközei A történet fogalma, funkciója. Történetalakítás: a történet alapegységei, történetépítés. A történet variálhatósága, különböző műfajok. Saját történet létrehozása, szereplők, történetelemek kiválasztása, cselekménybonyolítás. A szöveg makroszerkezetének három egysége: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Beszédműfajok/szövegműfajok. Elbeszélés, élménybeszámoló, felszólalás, hozzászólás, érvelés. Köznyelv, irodalmi nyelv, nyelvi norma, szleng, rétegnyelvek, csoportnyelvek. A kiselőadás, a referátum és a vázlat készítésének szabályai. Forrásmegjelölés, forrásellenőrzés. Magyar irodalom: Irodalom – művészetek – média I. Művészeti ágak, műnemek, műfajok Irodalom: Az irodalmi és a köznyelvi szövegek eltérései, az irodalom mint nyelvhasználat: az irodalmi szöveg felhívó jellege. Az irodalom mágikus jellege. Az irodalom szerepváltozása, virtuális valóságok. Műnemek: epika, dráma, líra. Az egyes műnemek legjellemzőbb műfajai. Napló és blog mint irodalmi műfajok, illetve az internet műfajai. Levél, e-mail, sms, blog (eltérő nyelvezet, eltérő etikett). A Nyugat c. folyóirat. Internetes irodalmi lapok (Pl. Litera, Irodalmi Jelen, Spanyolnátha). Kortárs szerzők versei, szövegei. A krimi, sci-fi jellemzői, témái. Groteszk, egyperces novellák. (Javasolt szerzők /művek, műrészletek/: Arany János, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, József Attila, Karinthy Frigyes, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Örkény István, Parti Nagy Lajos, Karafiáth Orsolya, Varró Dániel, Jónás Tamás, Szabó T. Anna.) Művészet/Média: A művészet fogalma, művészeti ágak. Ismerkedés a következő fogalmakkal: magas kultúra, tömegkultúra, kommersz, ízlés. Az írott sajtó műfajai. Fikció, manipuláció, hazugság, átverés, demagógia stb. Facebook, világháló, játékok, alternatív valóságok. Irodalom – művészetek – média II. Az irodalom és a vizuális kultúra formanyelve és eszközei Irodalom: Oralitás – az irodalom kezdetei, népmesék, monda, legenda.

154

Műköltészet: eposzok, fabulák, anekdota, aforizma. Legfontosabb alakzatok és szóképek (pl. versszak, rím, alliteráció, ismétlés, felsorolás, fokozás, ellentét, metafora, megszemélyesítés, szimbólum). Önéletrajz, életrajz, útirajz az irodalomban. Dalszövegek, kortárs költészet, hangköltemények (pl. rap-szövegek, Lovasi András, Kiss Tibor, Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre, Marno János, Ladik Katalin). Novella, regény. (Pl. Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, F. Kafka, B. Hrabal.) Az elbeszélő szerepe és típusai. Cselekménybonyolítás, jellemábrázolás. Korrajz, társadalmi kontextus, szubkultúrák megjelenése a szövegben. Hagyomány, kánon, történetiség. Színhely, időkezelés, beszédmód, valóság és fikció. Művészet/Média: Graffiti az őskorban és az ókorban. (Pl. barlangrajzok, pompeji falfeliratok, egyiptomi sírok). Graffiti ma: művészet vagy kulturális környezetszennyezés. A képregény mint műfaj, híres képregények. Képregények filmes adaptációi (pl. Superman, Batman, Pókember, Sin City, Amerika kapitány, Asterix stb.). A képregény mint művészet (pl. R. Lichtenstein). Művészfilm, kommerszfilmek, reklámfilmek, plakátok. Filmes gegek, átverés, képi humor, rajzfilm, némafilm (Pl. Chaplin, Stan és Pan, Buster Keaton). Film és irodalom kapcsolata – adaptáció vagy új műalkotás, remake-ek.

KOMMUNIKÁCIÓ – MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 2012-es kerettanterv szerint 10. évfolyam Magyar nyelv: A sikeres kommunikáció – nyelvi és kommunikációs repertoár a gyakorlatban Személyes erősségek és gyengeségek megfogalmazása, megerősítés és segítő bírálat a társaknak. A művészeti ágakhoz való viszony beépítése az önértékelésbe.Formális és informális tanulás, tehetség, kreativitás.A családi viszonyok és a társalgási stílus történeti változásai. Disputa: érvelő szövegek alkotása szóban. A disputa szabályainak megismerése, egyszerűsített játék.Tömegkommunikáció, televízió, internet. A média vélemény- és ízlésformáló szerepe.Pénz és tömegkommunikáció (pl. reklám, show, klip). Állásfoglalás az életstílusok, szerepminták körében, értékválasztás.Társalgási stílus különböző beszédpartnerek esetén. Udvarias társalgás. A vulgarizmus kerülése. Kulturált nyelvi megoldások kényes témák megbeszélésére. Különböző stílusrétegek műfaji sajátosságainak megfelelően írt saját és kész szövegek felolvasása, előadása, illetve rögtönzése.

155

Kulturált véleményalkotás, önértékelés, egymás munkájának és teljesítményének értékelése indoklással, fejlesztési tanácsokkal. Érvelő műfajok és szövegek, a meggyőzés szolgálatában. A vizsga, mint a meggyőzés színtere. Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek A szóbeliség és az írásbeliség stílusjegyei a magánéleti és a félhivatalos, publicisztikai helyzetekben. A tárgyalt művekről szóló rövid kritikák, blogbejegyzések koherenciájának elemzése. Ismerkedés a publicisztikai, az előadói (szónoki) és a tudományos (népszerű tudományos, ismeretterjesztő) stílus jegyeivel szövegek alapján. A különböző stílusrétegekbe tartozó szövegek felismerése. Nyelvtörténeti ismeretek, a magyar nyelv eredete, a szókincs történeti rétegei néhány szöveg vizsgálatával. Nyelvújítás, a technika és a globalizáció szerepe a nyelv változásában. Szógyűjtés a technikával, a divattal és a zenével kapcsolatban – köznyelvivé vált idegen és új szavak. Ismerkedés az utónévkönyvvel, a nevek eredetével és jelentésével. Nyelvváltozatok, nyelvjárások. Egy-egy a tanulók által ismert vidék nyelvjárásainak jellegzetességei. Tájszavak. Nyelvváltozatok, ifjúsági és diáknyelv. Szleng és argó. Szlengszótárak. A határon túli nyelvhasználat egy-két változata: kétnyelvűség, kevertnyelvűség, kettős nyelvűség Szövegértés, szövegalkotás – retorikai gyakorlatok Álláshirdetések elemzése és alkotása személyes tényezők figyelembe vételével, önismeret. Lényegkiemelés különböző műfajú, családi témájú szövegekben (pl. újságcikk, blogbejegyzés). Érvelő szövegek vizsgálata és alkotása. Képes instrukciók szöveggé formálása v. szöveges instrukciók alapján egyszerű képek alkotása (összeszerelés, folyamatábra stb.). Írásbeli ítéletalkotás, kritika, értékelő szöveg írása. Nézőpontváltás a szövegben. Egyedi névjegy tervezése, megalkotása. Retorikai feladat, ünnepi beszéd alkotása (pl. ballagásra, születésnapra, esküvőre, eljegyzésre, keresztelőre). 156

A retorika nyelven kívüli eszközei. Retorikai feladat, beszéd alkotása tetszőleges témában. Érvelő szövegek olvasása és alkotása. Vers- vagy prózaírás sablon segítségével. Alapvető stilisztikai ismeretek rendszerezése, gyakorlati alkalmazása szövegalkotás során. Magyar irodalom: Irodalom – művészetek – média Műalkotások befogadása Különböző műnemű és műfajú irodalmi művekről közös beszélgetés és elemzés tematikus bontásban. (Javasolt szerzők : Ady Endre, József Attila, Áprily Lajos, Kányádi Sándor, Dsida Jenő, Kukorelly Endre versei, F.M. Dosztojevszkij, Krúdy Gyula, Tamási Áron, Márai Sándor, Szilágyi Domokos, Esterházy Péter, Háy János műveiből részletek, Madách Imre, W. Shakespeare drámáiból részletek.) Művészet/média: Legfontosabb avantgárd irányzatok jellemzői (pl. expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktivizmus). Művészeti ágak, műfajok, kifejezőeszközök, üzenet, hangulat. Műalkotás és műkedvelés, hobbi, giccs. Filmek a tematikus bontáshoz. (pl. M. Ferreri, Huszárik Zoltán, F. Zeffirelli, B. Luhrmann filmjéből vett részletek, hollywoodi happy end filmek). Műalkotások (vers, zene, film, tánc stb.). befogadása és kommentálása, a befogadó szerepe a művek értelmezésekor.

ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Előrehozott (2012-es) szakképzési kerettanterv szerint 10. szakiskolai tananyag 1. Mindennapi élethelyzetek: a beszéd és írás kultúrája Kommunikációs helyzetek felismerése, az azokkal adekvát viselkedés, stílus kiválasztása. Inadekvát kommunikációs hatások mindennapi helyzetekben.

157

A tegeződő-magázódó nyelvhasználat: iskolában, otthon, hivatalban, vásárláskor, baráti körben. Telefonálási etikett és nyelvhasználat. A papír alapú és az elektronikus levelezés sajátosságai. Hivatalos és magánlevél stílusa, formája. 2. Mindennapi élethelyzetek: a tájékozódás kultúrája Országos és helyi napilapok, hetilapok híranyagának értelmezése. Reklámok nyelvi sajátosságai – információk értelmezése a reklámokban. Kérdezés, érdeklődés, az információigény pontos kifejezése. Panasz megfogalmazása (pontos leírás). Diagnózis értelmezése, orvosi tájékoztatási kötelezettség (kérdések megfogalmazása). Beutalók, igazolások, receptek értelmezése. Gyógyszerek használata. Szerződések. Önkormányzattal, hivatalokkal való kapcsolat. Hatóságokkal való kapcsolat. 3. Rétegnyelvek –köznyelv Generációs nyelvhasználati különbségek: hangképzés, hangsúly, hanglejtés, szavak, témák, szólások, hasonlatok, metaforák, szimbólumok, szinesztéziák. Rádiók és tv-csatornák műsorainak nyelve, bemondók nyelvhasználata műsorainak nyelve, bemondók nyelvhasználata (hangképzés, hangsúly, hanglejtés), újságok szerkesztési stílusa. Egyes tájegységek sajátos nyelvhasználata, külföldiek magyarnyelv-használata. A szakmai nyelv szókészleti jellemzői (jövevényszók, új alkotású szavak). Sportágakra jellemző szókészlet, a szurkolók nyelvezete (rigmusok, jelek, molinók). „Microsoft” nyelv, GPS, játékok: grammatika, szóhasználat,. Az elektronikus írott kommunikáció nyelvtana, szóhasználata, stílusa. Rövidítések, jelek. 4. A köznapitól eltérő nyelvhasználat

158

A humor jellegzetességei, esztétikája. Az irodalmi és a köznyelvi humor sajátosságai. Ünnepeken és különleges alkalmakon használt nyelv, ekkor alkalmazott nyelvi eszköz

MATEMATIKA KOMPETENCIA TANANYAGA 9. évfolyam 1. RACIONÁLIS SZÁMOK Számok mindenhol Törtek, 0, negatív számok Számegyenes Kis számok, nagy számok 2. SZÁMOLÁS, FEJSZÁMOLÁS, BECSLÉS, SZÁMOLÁS SZÁMOLÓGÉPPEL Alapműveletek egész számokkal, közönséges és tizedes törtekkel Adatok értelmezése Számítógépes ismeretek Táblázatok, grafikonok 3. SZÁMOLÁS TÖRTEKKEL Oszthatóság Műveletek 4. NYITOTT MONDATOK Egyenlet előkészítése Elsőfokú egyenletek Elsőfokú egyenlőtlenségek Szöveges feladatok 5. GRAFIKONOK, KOORDINÁTA-RENDSZER Grafikonok gyűjtése, elemzése Derékszögű koordináta-rendszer Grafikon készítése, egyenletek, egyenlőtlenségek Következtetések 6. EGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓ, NAGYÍTÁS, KICSINYÍTÉS Síkbeli alakzatok Egybevágósági transzformáció Nagyítás, kicsinyítés 7. SPECIÁLIS SOKSZÖGEK, NEVEZETES VONALAK Alakzatok szerkesztése 8. MÉRÉS Mértékegységek, átváltásuk

159

Szögmérés, szögfajták Kerület, terület 9. STATISZTIKAI ADATOK GYŰJTÉSE 10. KOMBINATORIKA Sorbarendezés Kiválasztás Sorbarendezés és kiválasztás

10. évfolyam 1.VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS Kombináció ( lottó), sorbarendezés , kiválasztás Egyszerű esemény valószínűsége 2. KIS ÉS NAGY SZÁMOK Számok normálalakja Csillagászati és mikroszkopikus méretek 3. ARÁNYOSSÁGI FELADATOK Adókulcs Százalékszámítás, Személyi jövedelemadó 4. FÜGGVÉNYEK Egyenlet, grafikus módszerek Grafikonok olvasása, függvények vizsgálata 5. GEOMETRIAI MÉRÉSEK, SZÁMÍTÁSOK Testek felszíne, térfogata (kocka, téglatest, hasáb, henger, gúla, kúp, gömb)

MATEMATIKA TANANYAG szakközépiskola 11. évfolyam MÁSODFOKÚ EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK, EGYENLETRENDSZEREK o Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek o Másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek o Egyenletrendszerek A HATVÁNYOZÁS ÁLTALÁNOSÍTÁSA, A LOGARITMUS o Hatványazonosságok o Exponenciális függvény o Exponenciális függvény transzformációi o Exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek

160

o o o o o

A logaritmus fogalma, azonosságai A logaritmus függvény, transzformációi Az exponenciális és a logaritmikus függvény kapcsolata Logaritmikus egyenletek, egyenlőtlenségek Logaritmikus egyenletrendszerek

TRIGONOMETRIA o Vektorok, műveletek vektorokkal, vektorok skaláris szorzata o Merőleges vektorok skaláris szorzata o A derékszögű háromszög szögfüggvényei, szögfüggvények általánosítása o Trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek o A szinusztétel o A koszinusztétel o Addíciós tételek o Szinusz, koszinusztétel, háromszög területe, a háromszög köré írható kör sugarának meghatározása KOORDINÁTAGEOMETRIA o Descartes-féle koordináta-rendszer o Szakasz felezőpont, harmadoló pont, osztó pontok o Súlypont o Szakasz hosszának meghatározása o Az egyenes egyenlete (normálvektoros, irányvektoros, analitikus alak) o Egyenesek metszéspontjai o Egyenes és pont távolsága o A háromszög nevezetes vonalai, súlypont, magasságpont, köré írható kör középpontjának meghatározása o Kör egyenlete, három ponton átmenő kör egyenlete o Kör és egyenes kölcsönös helyzete o Két kör kölcsönös helyzete o Külső pontból a körhöz húzható egyenes egyenlete o A parabola, geometriai értelmezés, függvénygrafikon, parabola egyenlete PILLANTÁS A GRÁFELMÉLETBE VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS o Kombinatorika (permutáció, kombináció, variáció) o A binomiális együtthatók tétele, alkalmazása o Klasszikus valószínűségi mező o Visszatevéses mintavétel, binomiális eloszlás o Visszatevés nélküli mintavétel, hipergeometrikus eloszlás o Geometriai valószínűségek 12. évfolyam SZÁMSOROZATOK o Számtani sorozat képzési szabályok, összegképlet o Mértani sorozat képzési szabályok, összegképlet o Kamatos kamat, banki feladatok

161

TÉRGEOMETRIA o Térelemek o Testek osztályozása, szabályos testek o A terület fogalma, a sokszög területe o A kör és részeinek területe o A térfogat fogalma, hasáb és henger térfogata, felszíne o A gúla és kúp térfogata, felszíne o A csonka gúla és csonka kúp térfogata, felszíne o A gömb térfogata, felszíne TEMATIKUS RENDSZEREZŐ ÖSSZEFOGLALÁS KÖVETELMÉNYEK A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az internet használata is.

MATEMATIKAI TANANYAG (szakiskola) 9-10. évfolyam SZÁMTAN, ALGEBRA Számok írása, olvasása Tizes számrendszer Alapműveletek racionális számkörben Négyzetre emelés, négyzetgyök Algebrai kifejezések, behelyettesítés GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, VALÓSZINŰSÉG, STATISZTIKA Halmazok, műveletek halmazokkal Koordináta-rendszer Grafikonok, elemzés Számfogalom bővítése Kiválasztás, sorba állítás, kiválasztás és sorba állítás 162

Adtok gyűjtése, grafikonok elemzése FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK, EGYENLETEK, ALGORITMUSOK Mérés, mennyiségek, mértékegységek Az arányosság, egyenes és fordított arány Százalékszámítás Függvények Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek GEOMETRIAI ALAPJAI Pont, egyenes, félegyenes, szakasz, sík,tér Síkidomok, sokszögek jellemzése Alapszerkesztések Síkidomok kerülete, területe Pithagorasz tétel, Thálesz tétel Szabályosság, egybevágóság, szimmetria Hasonlóság Egyszerű testek felismerése, jellemzése Testek felszíne, térfogata

TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KOMPETENCIA( kémiai ) 10. évfolyam Az egyén (az ember), a tudomány, a technika és a társadalom Környezetünk anyagai Az emberi hétköznapok anyagai. A természetes és mesterséges anyag. A világ felépítésének anyagelvűsége – elemi részecskék, atomok, ionok, molekulák, vegyületek. Szervetlen és szerves anyag. Élő és élettelen anyag. Egyszerű kísérletek: oldatok és keverékek vizsgálata. Keverékek szétválasztása (ülepítés, szűrés), mechanikai szennyvíztisztítás. Oldatok készítése (töménység): növényvédő szerek oldata, mosószerek és tisztítószerek oldatai, por alakban kapható antibiotikumok. Halmazállapot. Vezetőképesség (elektromos,hő). Szigetelők Vegyületek képződése és bomlása. Hővezető képesség. Kémia a háztartásban Élelmiszerek, Gyógyszerek Mosó- és tisztítószerek, festékek, növényvédő szerek, műtrágyák. Az élőlény

163

Szerves molekulák, sejtek, szövetek szervek, szervrendszerek, szervezet. Szervezet=élőlény Felkészülés a felnőttlét szerepeire Fehérjék, zsírok, Szénhidrátok, nukleinsavak szerkezetének, biológiai funkciójának feldolgozása

TERMÉSZETISMERET TANANYAGA TUDOMÁNYOS MEGISMERÉS Megfigyelés, kísérlet, modellezés Mérés Alap- és leszármaztatott mennyiségek, mértékegységek TÁJÉKOZÓDÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN Koordináta- rendszer Mozgások, változások Tájékoz ódás a Földön – égtájak Geocentrikus-, heliocentrikus világkép Pálya, út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás Egyenes vonalú egyenletes mozgás Változó mozgások: egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás ( lejtő, szabadesés) egyenletes körmozgás) KÖLCSÖNHATÁSOK, VÁLTOZÁSOK OKAI Erőhatások ( gravitációs erő, súlyerő, rugóerő,súrlódási és közegellenállási erő) Newton törvényei ( tehetetlenség törvénye, dinamika alaptörvénye, hatásellenhatás törvénye) Centripetális erő, tömegvonzás , súly- súlytalanság Tömeg, súrlódás, lendület-megmaradás törvénye Gyakorlati példák MUNKA, ENERGIA Munkavégzés fajtái Energia, energiaváltozások Teljesítmény, hatásfok Környezetvédelem, hagyományos,megújuló energiák, alternatív energiák GÁZOK, FOLYADÉKOK, HALMAZÁLLAPOT-VÁLTOZÁSOK- IDŐJÁRÁS, IDŐJÁRÁS ELEMEI Természeti környezetünket befolyásoló tényezők Fizikai törvényszerűségek ( Boyle-Mariotte törv.; Guy- Lussac törv.) Föld Levegő Víz Éghajlat Talajtakaró Mezőgazdaság A „ EMBER GÉP” –MOZGÁS, LÉGZÉS, KERINGÉS ÉLETTANA, ANATÓMIÁJA

164

A csont, izületek Az izmok A szív és erek alapvető funkcióinak megismerése A tüdő, légzés Egészségvédelem FORMÁK, ARÁNYOK A TERMÉSZETBEN, Elemek, vegyületek, kristályok Szerves és szervetlen molekulák ELEKTROMOSSÁG, MÁGNESSÉG Elektroszatika Egyenáram Ohm törvény Magnetosztatika Indukció Váltakozó áram Elektromos munka, teljesítmény, hatásfok Élettani hatások, balesetvédelem ENERGIANYERÉS AZ ÉLŐVILÁGBAN Táplálkozás Emésztés Kiválasztás Egészséges táplálkozás ATOMI AKTIVITÁS Atom szerkezet Atommag szerkezete Radioaktivitás Maghasadás Fúzió Atomerőmű A Nap energia termelése A sugárzások fajtái, élettani hatásaik A SZERVEZET EGYSÉGE Idegrendszer Viselkedés A FÉNY A fény tulajdonságai Visszaverődés, törés Sík és gömbtükrök, lencsék Optikai eszközök A szem Hullámtermészet Elektromágnesen hullám ÁLLANDÓSÁG VÁLTOZÁS, INFORMÁCIÓ Az emberi élet szakaszai

165

Genetika CSILLAGÁSZATI, FÖLDRAJZI, BIOLÓGIAI EVOLÚCIÓ Csillagok fejlődése Földtörténet Darwini evolúció AZ EVOLÚCIÓ SZÍNPADA ÉS SZEREPLŐI Élőlények együttélése

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET Szakiskola 9. évfolyam 1. A magyar nép hazát keres 2. Őseink az új hazában: Árpád vezértől Szent Istvánig 3. Az állam- és egyházszervező Szent István király 4. A keresztény magyar állam megszilárdulása Szent István idején 5. Árpád örökösei Vak Bélától az Árpád-ház kihalásáig 6. A középkori Magyarország virágkora: Károly Róbert 7. I. (Nagy) Lajos, a lovagkirály 8. A török veszély. Hunyadi János dicsősége 9. Mátyás király, az igazságos 10. A mohácsi csata és következményei 11. A három részre szakadt Magyarország részeinek jellemzése 12. A török kiűzése Magyarországról 13. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca 14. Mo. a Habsburg Birodalomban – XVIII. sz.: Mária Terézia és II. József uralkodása 15. Az ipari forradalom és az átalakuló társadalom 16. Modern világ. Nemzetállamok a XIX. században 17. Gyarmatosítás és birodalomépítés 18. A szövetségi rendszerek kialakulása a XIX. százag végén 19. Modern idők. Tudomány, technika, nagyipar 20. A reformkor: Széchenyi és Kossuth 21. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 22. A modern Magyarország születése. Önkényuralom és kiegyezés 23. Magyarország a kettős monarchiában 24. A milleniumtól az első világháború előestéjéig 25. A tudomány és a művészet a dualizmus korában 26. Az állam, a törvény és a jog a történelemben. 27. A fogalmak tartalma a magyar történelemben 28. Az alapvető emberi jogok 10. évfolyam 166

1. A boldog békeidőktől az első világégésig 2. Az első világháború 3. A küzdelmet lezáró békék. A trianoni békediktátum 4. Bolsevik hatalomátvétel – sztálini diktatúra 5. A világgazdasági válság. Kiútkeresés a válságból az USA-ban 6. A nácizmus Németországban 7. Mo. a két világháború között 8. A második világháború 9. A kétpólusú világ 10. A kommunista diktatúrák bukása 11. Az európai integráció kibontakozása 12. Mo. története a háborúba lépéstől a kommunista hatalomátvételig 13. Egypárti diktatúra Magyarországon 14. A Rákosi-korszak 15. Forradalom és szabadságharc – 1956 16. A Kádár-korszak 17. A rendszerváltás 18. Magyarország és a világ 19. Korunk globális problémái. A népességnövekedés 20. Veszélyben a környezetünk 21. Gazdagok és szegények 22. Társadalmi környezetünk. Nemzeti és etnikai kisebbségek 23. Egyházak a mai Magyarországon 24. Pártok, szakszervezetek, kamarák és civil szervezetek 25. Az állam felépítése, működése. Önkormányzatok 26. Választási rendszer 27. Az országgyűlés 28. A végrehajtó és a bírói hatalom 29. Közteherviselés – egészségügy – szociálpolitika 30. A munka világa

TÖRTÉNELEM szakközép

11.évfolyam I.

A felvilágosodás százada (1714-1789) 1. A felvilágosodás 2. Új nagyhatalom születik – az amerikai függetlenségi háború 3. Hatalmi átrendeződés Európában: államformák

II.

Magyarország talpra állása (1711-1790) 4. Magyarország a dunai monarchiában: népesség, újjáépítés 5. Mária Terézia és II. József uralkodása 167

III.

A francia forradalom (1789-1799) 6. A forradalom előzményei 7. Államformák a francia forradalom éveiben

IV.A forradalmak kora (1799-1847) 8. Napóleon uralma 9. Az ipari forradalom 10. A XIX. század eszméi V.A reformok kora Magyarországon (1790-1848) 11. Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk idején 12. Az első reformprogram – Széchenyi István eszmerendszere 13. Politikai irányzatok a reformkori Magyarországon 14. A virágzó reformkor VI. Forradalom és szabadságharc (1848-1849) 15. A népek tavasza 16. A törvényes forradalom: az Áprilisi törvények 17. Az ország felszabadítása, a függetlenség kimondása 18. A vereség VII. Forradalmak után (1849-1870) 19. Hatalmi átrendeződés Európában 20. Olaszország születése 21. A német egység létrejötte 22. Polgárháború az Egyesült Államokban 23. A brit birodalom VIII.A kiegyezéshez vezető út (1849-1868) 24. Megtorlás és ellenállás 25. A kiegyezés: tartalma, dualista államszervezet IX. Boldog békeidők (1870-1914) 25. A második ipari forradalom 26. A polgári állam: életmód, gondolkodók, ideológiák 27. Harc a gyarmatokért 28. A szövetségi rendszerek kialakulása X.A dualizmus kora (1868-1914) 29. Látványos gazdasági fellendülés 30. Népesedés és nemzetiségi viszonyok 31. Budapest világvárossá fejlődik

168

12. évfolyam I.

A „nagy háború” és következményei 1. Az I. világháború 2. A békerendszer 3. Forradalmak Oroszországban 4. Polgári demokratikus forradalom Magyarországon és a Tanácsköztársaság

II.

A bizonytalanság kora 1. Németország: a weimari köztársaság, a náci hatalomátvétel 2. A Szovjetunió 3. Nemzetközi politika, 1920-1938

III.

A Horthy korszak 4. A Horthy-rendszer jellemzése 5. Politikai és gazdasági konszolidáció 6. Magyar társadalom a két világháború között

IV.

A második világháború 7. A II. világháború menete 8. Népirtás a második világháborúban 9. Magyarország a második világháborúban

V.

A kétpólusú világ 10. A háború utáni rendezés 11. A hidegháború: a „nyugati tömb”, a „szocialista tábor”

VI.

Magyarország, 1945-1956 12. Koalíciós évek 13. A Rákosi-rendszer 14. Az 1956-os forradalom

VII.

Magyarország a Kádár-korban 15. A Kádár-rendszer jellemzése 16. Társadalom és életmód a Kádár-korban 17. Gazdasági és politikai válság 18. Magyarországi nemzetiségek és a határon túl élő magyarok

VIII. A globális világ felé 19. A harmadik világ 20. Izrael születése és a közel-keleti kérdés 21. A gorbacsovi fordulat és következményei a Szovjetunióban és a szocialista országokban – a rendszerváltás 22. Az európai integráció kezdete: az Európai Unió

169

23. Korunk globális problémái: fogyasztói társadalom, túlnépesedés, népességfogyás IX.

Magyarország 1988-2002 24. Átmeneti időszak és rendszerváltás: a Harmadik Magyar Köztársaság 25. A magyar köztársaság alkotmánya 26. A magyar társadalom a rendszerváltás után

KÖVETELMÉNYEK Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába. Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű szabatos kifejtése. A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita esetén. Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések feltétele a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságára, tájékozottságára, rejtett szándékaira vonatkozólag. Esszé írása társadalmi témákról, ennek kapcsán a kérdés világos megfogalmazása, a bizonyítékok és a cáfolatok kifejtése, a következtetések levonása. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. A huszadik század meghatározó jelentőségű történelmi személyiségei szerepének értékelése. A források értékelésével saját szóbeli vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU-csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése). Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról.

TÁRSADALMI ISMERETEK TANTÁRGY TANANYAGA 12. évfolyam 1. A család 2. Születés és halálozás 3. A családi háztartás 170

4. A helyi társadalom 5. Társadalmi csoportok közvetlen környezetünkben 6. Az iskolai diákönkormányzatok 7. A diákok jogai és kötelezettségei 8. A nemzeti és etnikai kisebbségek 9. Nemzet – nemzetiség 10. A cigányok Magyarországon 11. A társadalom vallási tagolódása 12. A civil szervezetek 13. Társadalmi rétegződés Magyarországon 14. Társadalmi beilleszkedési zavarok 15. Pártok – többpártrendszer 16. Érdekvédelmi szervezetek 17. A helyi társadalom és a demokrácia 18. Az önkormányzatok 19. Az állampolgárság 20. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 21. A parlamenti választások 22. Az önkormányzati választások 23. Az állampolgári jogok és kötelességek 24. A demokratikus kormányzati rendszerek 25. Az igazságszolgáltatás 26. A belső rend védelme – a honvédelem 27. Hazánk és Európa 28. Az Európai Unió 29. Hazánk és az Európai Unió 30. Magyarország külpolitikája KÖVETELMÉNYEK A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait a Magyarország és az Európai Unió intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére, értelmezésére és megvitatására. Ismerje az etikai alapfogalmak jelentését. Értse és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért.

TÖRTÉNELEM TANTÁRGY TANANYAGA felnőtt szakközépiskolai osztály 11. évfolyam Az őskor és az ókori Kelet 1. Az emberré válás és az őskőkor 2. Életmódváltás az újkőkorban 3. Az első civilizáció: a sumerok 171

4. 5. 6. 7. 8.

Mezopotámia története A Perzsa Birodalom Egyiptom India, Kína Kis országok – eltérő vonások

Az ókori Hellász 1. A görög történelem kezdetei 2. A görög demokrácia kialakulása és fénykora Athénban 3. A görögséget összekötő kapocs: a hitvilág 4. Az egységes Hellász – Nagy Sándor 5. A hellenizmus kora Az ókori Róma 1. Róma történelmének kezdetei 2. Róma terjeszkedése és államformái 3. A császárság századai 4. A kereszténység születése 5. A Római Birodalom szétesése és a Nyugatrómai Birodalom bukása A kora középkor 1. Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain 2. A pápaság létrejötte 3. Az iszlám megjelenése és térhódítása A magyarság története az államalapításig 1. A magyar őstörténet A honfoglalás 2. A letelepedéstől az államalapításig 3. A honfoglalás kori életmód A középkor virágkora 1. A városok születése 2. A rendiség kialakulása a XI-XIII. században 3. Művelődés a XI-XIII. században Az Árpád-kor 1. Szent István országa 2. Szent László és Könyves Kálmán uralkodása 3. II. András – az Aranybulla 4. A tatárjárás A középkor vége 1. Válság és virágzás Nyugat-Európában 2. Anglia, Franciaország és Spanyolország a XIV-XV. században A rendiség kialakulása Magyarországon

172

1. Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodása 2. Hunyadi János és a török párharca 3. Mátyás, a nagyhatalmú király Táguló világ 1. A nagy földrajzi felfedezések 2. Reformáció és katolikus megújulás 3. A tőkés gazdálkodás kibontakozása Harc a megmaradásért 1. Magyarország romlása – Mohács 2. Az ország három részre szakadása és a három terület jellemzése A kora újkor 1. Államformák a kora újkorban 2. Változó gondolkodás, változó élet Két nagyhatalom között 1. A tizenöt éves háború és Bocskai szabadságharc 2. A magyar rendek és a Habsburg-dinasztia 3. A török kiűzése 4. A Rákóczi-szabadságharc 12. évfolyam A felvilágosodás százada (1714-1789) 1. A felvilágosodás 2. Új nagyhatalom születik – az amerikai függetlenségi háború 3. Hatalmi átrendeződés Európában: államformák Magyarország talpra állása (1711-1790) 4. Magyarország a dunai monarchiában: népesség, újjáépítés 5. Mária Terézia és II. József uralkodása A francia forradalom (1789-1799) 6. A forradalom előzményei 7. Államformák a francia forradalom éveiben A forradalmak kora (1799-1847) 8. Napóleon uralma 9. Az ipari forradalom 10. A XIX. század eszméi

173

A reformok kora Magyarországon (1790-1848) 11. Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk idején 12. Az első reformprogram – Széchenyi István eszmerendszere 13. Politikai irányzatok a reformkori Magyarországon 14. A virágzó reformkor Forradalom és szabadságharc (1848-1849) 15. A népek tavasza 16. A törvényes forradalom: az Áprilisi törvények 17. Az ország felszabadítása, a függetlenség kimondása 18. A vereség Forradalmak után (1849-1870) 19. Hatalmi átrendeződés Európában 20. Olaszország születése 21. A német egység létrejötte 22. Polgárháború az Egyesült Államokban 23. A brit birodalom A kiegyezéshez vezető út (1849-1868) 24. Megtorlás és ellenállás 25. A kiegyezés: tartalma, dualista államszervezet Boldog békeidők (1870-1914) 25. A második ipari forradalom 26. A polgári állam: életmód, gondolkodók, ideológiák 27. Harc a gyarmatokért 28. A szövetségi rendszerek kialakulása A dualizmus kora (1868-1914) 29. Látványos gazdasági fellendülés 30. Népesedés és nemzetiségi viszonyok 31. Budapest világvárossá fejlődik A „nagy háború” és következményei 1. Az I. világháború és a békerendszer 2. Forradalmak Oroszországban 3. Polgári demokratikus forradalom Magyarországon és a Tanácsköztársaság A bizonytalanság kora 4. Németország: a weimari köztársaság, a náci hatalomátvétel 5. A Szovjetunió A Horthy korszak 6. A Horthy-rendszer jellemzése 7. Politikai és gazdasági konszolidáció

174

8. Magyar társadalom a két világháború között A második világháború 8. A II. világháború menete 9. Népirtás a második világháborúban 10. Magyarország a második világháborúban A kétpólusú világ 11. A háború utáni rendezés 12. A hidegháború: a „nyugati tömb”, a „szocialista tábor” Magyarország, 1945-1956 13. Koalíciós évek 14. A Rákosi-rendszer 15. Az 1956-os forradalom Magyarország a Kádár-korban 16. A Kádár-rendszer jellemzése 17. Társadalom és életmód a Kádár-korban 18. Gazdasági és politikai válság 19. Magyarországi nemzetiségek és a határon túl élő magyarok A globális világ felé 20. A harmadik világ 21. Izrael születése és a közel-keleti kérdés 22. A gorbacsovi fordulat és következményei a Szovjetunióban és a szocialista országokban – a rendszerváltás 23. Az európai integráció kezdete: az Európai Unió 24. Korunk globális problémái: fogyasztói társadalom, túlnépesedés, népességfogyás Magyarország 1988-2002 25. Átmeneti időszak és rendszerváltás: a Harmadik Magyar Köztársaság 26. A magyar köztársaság alkotmánya 27. A magyar társadalom a rendszerváltás után

SZAKISKOLAI SZAKMAI MODULOK FODRÁSZ TANANYAG Munka- és környezetvédelem 1. 1.0/1210-11 Általános balesetvédelmi szabályok Épületek, építmények balesetvédelmi szabályai Közlekedés az iskolában és a munkahelyen Munkavédelem o o

175

A munkavédelem fogalma, célja, alapkérdései A munkavédelem alapkérdései Feladatai, a baleset és a munkahelyi baleset fogalma Foglalkozási megbetegedések o o o

A foglalkozási betegségek kiváltó okai Munkahelyi ártalmak Magatartási szabályok a nevelési és oktatási intézményekben o o

Általános magatartási szabályok az oktatási intézményekben Elméleti és gyakorlati képzés A tanuló és gyermekbalesetek bejelentési kötelezettsége Munkabiztonság Speciális higiéniás műveletek a szépészeti szolgáltatásban Elsősegélynyújtás o o o o o

o o o

Égési sérülések, mérgezések Vérzések, eszméletvesztés Sokk, áramütés, elsősegélynyújtás rándulás, ficam, törések esetén Etika és kommunikáció 2.0/1210-11

A kommunikáció fogalma, fajtái, irányai Verbális kommunikáció Írásbeli kommunikáció Az írásos kommunikáció leggyakoribb formái A beszéd (a nyelv és beszéd), a beszéd jellemzése A kommunikáció fajtái, a kritika, a dicséret Nonverbális jelek, csoportosítása, gesztusok (testbeszéd) Térközszabályozás, kulturális szignálok, tömegkommunikáció Kommunikáció a szolgáltatásban (a kommunikáció körülményei, zavarai, dinamikája) A kommunikációs csatornák jellemzői A férfi és női vendégek kommunikációs típusai és jellemzőik Az eredményes kommunikáció feltételei szabályai A kommunikáció eredményes faktorai, a testbeszéd és a megjelenés hiányosságai A vendégfogadás szabályai, a vendégtípusok A helyzetnek megfelelő kifejezésmód, a testbeszéd alkalmazása, konfliktusok A tanácsadói beszélgetés elemei Kommunikáció a fodrászatban Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek 3.0/12110-11 Vállalkozások Vállalkozói tulajdonságok, tevékenységek A vállalkozások jogi keretei: felelősség kérdése, jogi személy fogalma Anyagi felelősség, személyi felelősség Vállalkozási formák o o o

176

Egyéni Társas vállalkozások: korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, közkereseti társaság, részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, közös vállalat Vállalkozások indítása o o

Ötlet, alaptőke, telephely, eszközök, felszerelések, munkaerő, szakismeret, gyakorlati lebonyolítás, adminisztráció, bejelentések cégbejegyzés Vállalkozások megszűnése, változtatások o

o o o

Egyéni vállalkozás megszűntetése, társas vállalkozások megszűnése, megszűntetése Átalakulások, változtatások A vállalkozás fejlesztése

Üzleti terv A vállalkozás adatai, leírása, piacelemzés, kockázatbecslés Termelés és marketing-terv Pénzügyi terv A vállalkozás gazdálkodása o o o

Befektetett eszközök, forgó eszközök, fogyóeszközök Immateriális javak, pénzeszközök Pénzgazdálkodás o o

o o o o o o o o o o o o

Általános Forgalmi Adó, Áfa-elszámolás, Áfá-s számla Pénzforgalom a bankokon keresztül: befizetések, átutalás, inkasszó Bankkártya Egyéb fizetési módok: csekk, váltó, készpénz-helyettesítő értékpapír Bankszámlára érkező pénz Költségek: költségfajták, költséghelyek, költségviselők Állandó és változó költségek, árképzés, fedezeti számítás Nyereség: nyereség növelése bevételek növelésével Nyereség növelése a költségek csökkentésével Nyereség felhasználása, adózás: nyereségadó, osztalékadó, tartalékképzés, egyéb adók Pénztárkönyv, pénztárzárás Szigorú számadás alá vont nyomtatványok kezelése

Marketing o o o o o o o o o o o o

Piac, a piac szereplői: az áru, termék, szolgáltatás információ A vevő, vendég Szükségletek, vásárlói döntés, eladók-konkurencia SWOT-analízis vagy GYELV-elemzés A marketing eszköztára: marketing mix Product - a termék Price – az ár Place - értékesítési csatorna, az eladás helye Personal selling - személyes eladás People - a fogyasztó és a szolgáltató, mint ember Physical - a szolgáltatás környezete Process - a szolgáltatás folyamata

177

o o o o o o o o

Promotion – reklám Nyomtatott reklámtermékek Köztéri reklámok Auditív és audiovizuális reklámeszközök Egyéb piacbefolyásoló eszközök Marketing-tevékenység gyakorlata Piackutatás, marketingstratégia, a reklám hatása a fogyasztóra Fogyasztóvédelem Jogi ismeretek 4.0/1210-11

Polgárjogi ismeretek Szerződések, anyagi felelősség, kártérítés Munkajogi ismeretek o

o o o o

Munkaviszony, munkaviszony létesítése: munkaszerződés Munkaviszony megszűnése Munkaviszony megszüntetése: azonnali hatállyal, közös megegyezéssel, rendes felmondással Rendkívüli felmondás

Munkarend o

Munkaidő, szabadság

Bérezés o Időbér, teljesítménybér, kombinált bérezés Károkozás, kártérítés o o o

Munkáltató által a dolgozónak okozott kár A dolgozó által a munkáltatónak okozott kár Felelősség a leltári tárgyakért, pénzért

Munka- és környezetvédelem 2. 5.0/1210-11 Általános előírások a szépségszalonok működésével kapcsolatban Telephely, üzlethelyiség Környezetvédelem o

Környezeti ártalmak és a környezetvédelem módszerei, területei A környezetvédelem eszközrendszere Hulladékgazdálkodás Tűzvédelem o o o

Tűzvédelmi alapfogalmak Tűzvédelmi szabályok A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai o o

o

A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása

178

o o o

A foglalkozási megbetegedések bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása Egyéni védőeszközök Elsősegélynyújtó eszközök

Anatómiai ismeretek 1. 1.0/6293-11 A sejt alkotóelemei Szövettan Hámszövet (fedő-, felszívó-, pigment-, érzék-, mirigyhám) Kötőszövet (laza rostos ksz., tömött rostos ksz.) Támasztószövetek (porcszövet, csontszövet) Izomszövetek (simaizom, harántcsíkolt izom, szívizom) Idegszövet A mozgás szervrendszere o o o o o

o o

Koponya csontjai, varratai Törzs csontjai, izületi összeköttetései Izomrendszer o A fej izmai A keringés szervrendszere

Kis vérkör, nagy vérkör Véralvadás Nyirokrendszer A látás szervrendszere: a szem o o o

A látószerv részei A szem fénytörő közegei A szem védőkészüléke A szem működése (színlátás, térlátás, látópálya) Idegrendszer o o o o

Az idegrendszer felosztása Gerincvelő Agyvelő Agyidegek Gerincvelő idegek Vegetatív idegrendszer Hormonrendszer o o o o o o

o o o o o o o

A hormon és a belső elválasztású mirigyek fogalma (hiper-, hipofunkció) Pajzsmirigy működése Mellékpajzsmirigy működése Mellékvese működése Nemi mirigyek belső elválasztású működése A hasnyálmirigy belső elválasztású működése Tobozmirigy működése

179

Agyfüggelék működése Neuroendorkin szabályozás A bőr anatómiai felépítése o o

Hámréteg (5 alréteg) A hámban lejátszódó biokémiai folyamatok (elszarusodás folyamata, festékképzés folyamata) o Irharéteg (a bőr vérerei és idegei) o Bőralja A bőr mirigyei o o

Verejtékmirigy Faggyúmirigy A bőr függelékei o o

Köröm A haj vagy szőr A bőr élettana o o

o o o o o o

A bőr védelmi szerepe A bőr kiválasztó szerepe A bőr hő szabályozó szerepe A bőr légző szerepe A bőr érző szerepe A bőr felszívó szerepe

o o o o o o o o o o o o o o o

A szőr elnevezése testtájanként A szőrzet funkciója A szőrzet csoportosítása A haj és a szőrzet kialakulása A haj és a szőrszál részei A hajban található kémiai kötések A hajszál tulajdonságai A hajváltás folyamata Hajhullás Őszülés Hajszál elváltozások, hajszál betegségek A haj egyenes, hullámos vagy göndör Az életkorok hatása a hajra Az évszakok hatása a hajra Szőr növekedési rendellenességek

A haj

Szakmai ismeretek 1. 2.0/6293-11 A haj diagnosztizálása o o o

A haj és a fejbőr vizsgálata A haj vastagsága A haj minősége 180

o o

A haj növekedési iránya A vendég kívánsága

Hajmosás Elsőmosás Tisztító mosás Gyógymosás Gyorsmosás Szárazmosás Szeszbedörzsölés Fejmasszázs A haj táplálása és védelme o o o o o o o

Azonnal ható hajápoló szerek Fokozatosan ható hajápoló szerek Kúraszerűen ható hajápoló szerek A haj hullámosítása o o o

o o o

Vashullámosítás (lapos és spirál csavarás) Vízhullámosítás (Marcell-hullám, gyűrűzés, berakás, főnhullám) Főnhullám

Borotválás o o o o o

A borotváláshoz szükséges eszközök és anyagok Eszközfertőtlenítés Borotválás munkafolyamata Arcszőrzet fazonok, bajusz és szakáll formák Arcszőrzet festése és színezése Anyagismeret 1. 3.0/6293-11

Kémiai alapfogalmak Anyagi változások Anyagi halmazok Oldatok Telített-, Telítetlen-, Túltelített oldatok Kémiai kötések Molekulák képződése (elsőrendű, másodrendű kötések) A hidrogén és oxigén fodrászatban használatos vegyületei o o o o o o o o

o o o o o o o o

A víz fizikai és kémiai tulajdonságai A víz hidratációja, a víz keménysége A pH érték fogalma, a pH jelentősége Indikátorok szerepe a fodrászatban Hidrolízis Hidrogén-peroxid fizikai és kémiai tulajdonságai Oldatok, diszperz rendszerek, oldódás Kolloidok, emulziók

181

o Mérési feladatok A fodrászipari eszközök anyagai

A fémek szerkezete, reakcióképessége A fémek korróziója, a korrózió elleni védekezés módszerei, ötvözés Vas, alumínium Műanyagok Vérzéscsillapítók o o o o

A véralvadás biokémiája A vérzéscsillapító anyagok hatása, felosztása Összehúzó hatású anyagok Alkoholok és származékaik o o o

o o o o o o o

Alkoholok jellemzése Etilalkohol élettani hatása, a bőrre gyakorolt hatása Többértékű alkoholok, zsíralkoholok Arcvizek Arcszeszek Hajvizek Hajszeszek

Illatosítók o o o o o o

Terpének Kámforok Gyanták Balzsamok Illóolajok Illatosítók csoportosítása: természetes, mesterséges

Púderek Púderek alapanyagai Csoportosítása Felhasználása Fertőtlenítőszerek o o o

Alkalmazás szerinti felosztása Hatásmechanizmus szerinti felosztása Kémiai felépítés szerinti felosztása Antiszeptikumok Bőrfertőtlenítők fajtái Dezinficiensek Eszközfertőtlenítők Helyiség fertőtlenítők Emulziók, emulgeátorok jellemzése, csoportosítása o o o o o o o o

o o o o o

Emulziók, emulgeátorok Krémek Hajmosószerek (szappantartalmú, szintetikus alapanyagúak) A szappanok tisztító hatása A tenzidek fajtái

182

o Borotvaszappanok, borotvakrémek, borotvahab Hajrögzítők o o o o

Hajrögzítők, nyákanyagok Hajrögzítő oldatok, gélek, hajrögzítők, hajlakkok, illatanyagok Illatosítók (terpének, kámforok, gyanták balzsamok, illóolajok) Illatosítók csoportosítása (természetes, mesterséges) Fodrász szabadkézi rajz 1. 4.0/6293-11

Alapozó rajzgyakorlatok Egyenes és ívelt vonalgyakorlatok Tónus- és vonalgyakorlatok (fény-árnyék) Alaptestek perspektivikus ábrázolása Kompozíció síkban és térben Az emberi fej o o o o

Az emberi fej alapvető arányai, az emberi fej képletei Arcelemek: szem, száj, orr, fül rajzolása A nyak kapcsolódása a fejhez Hullámos hajviseletek o o o

o o o o

Haj rajzolása, alapképletek rajza, kombinálása Vonalas, tónusos ceruzarajz Hullám, lokni és a hajfonat tónusos rajza Marcell, rondó, forma dauer Szakmai ismeretek 3. 1.0/6294-11

A haj tartós formaváltoztatása Hullámosító szerek (HTH vizek, volumennövelők, hajkiegyenesítők) Fixáló szerek Kémiai folyamatok a hullámosítás során A HTH munkafolyamata (csavarási technikák és technológiák) A HTH hibái és azok korrigálása Festés, színezés o o o o o

o o o o o o o o o o

Színtan (színkör, színkeverés) Hajfestő anyagok és azok csoportosítása Oxidációs hajfesték összetétele, hatásmechanizmusa A festés során lezajló kémiai folyamatok A hajfestés munkafolyamata (elsőfestés, utánfestés, területfestés, választék és kontúrfestés) A hajfestés különböző esetei A festés közben felmerülő problémák és azok korrigálása A haj színezése A színezők csoportosítása Ideiglenes, féltartós és tartós színezők összehasonlítása (egyezőségek, különbségek)

183

Színelvonás, szőkítés o o o o o o

Szőkítőszerek hatása a haj szerkezetére Szőkítőszerek összetétele Szőkítés során lezajló kémiai folyamatok Szőkítés munkafolyamata (első szőkítés, után- vagy tőszőkítés) Előszőkítés vagy alapozás Szőkítés utáni színkorrekció

Melírozás o o o o

A melírozás szempontjai A melírozás különböző technikái és technológiái A melírozás fajtái Melírozás és hajfestés egy munkafolyamatban Anyagismeret 2. 2.0/6294-11

Tartóshullámosítás Aminosavak, fehérjék A tartóshullámosítás anyagai, a haj szerkezete, kötések A HTH-vizek fajtái, HTH-kor lejátszódó kémiai folyamatok A korszerű oxidáló anyagok összetétele: oxidálószerek, szerves savak, habképzők, védőanyagok o Előkezelők, utókezelők o Tartóshullámosítás Színelmélet o o o o

A színek fajtái A színkeverés szabályai Szín és anyagszerkezet, fodrász színkezelés Hajfestékek o o o

A hajfestés módjai Oxidációs hajfestékek Festékmódosítók Stabilizálószerek Oxidálószerek Színezőanyagok o o o o o

Színező anyagok (színezékek csoportosítása, természetes, mesterséges) Hajszíntelenítők o

Anatómiai ismeretek 2. 3.0/6294-11 Elemi elváltozások, tünettan o o o o

Alap bőrtípusok Gyulladás, allergia fogalma, fajtái Elsődleges elemi elváltozások Másodlagos elemi elváltozások

184

o o o o o

Fertőző bőrbetegségek (vírus okozta, baktérium okozta, gomba okozta megbetegedések) Szőrnövési rendellenességek Bőr festék-rendellenességei vagy pigment rendellenességek (természetes vagy mesterséges) Szövetszaporulatok (hám eredetű, irha- és bőralja eredetű, öregkori daganatok, anyajegyek), azok csoportosítása és jellemzése Foglalkozási megbetegedések a fodrászatban (mozgásszervi és érrendszeri megbetegedések) Szakmai ismeretek 2. 1.0/6295-11

A haj diagnosztizálása A haj és a fejbőr vizsgálata A haj vastagsága A haj minősége A haj növekedési iránya A vendég kívánsága Az arc diagnosztizálása borotváláshoz o o o o o

A bőrtípus megállapítása Szőr növekedési irányának megállapítása Elváltozások az arcbőrön A férfi klasszikus hajvágás o o o

Diagnosztizálás Frizuratervezés Hajvágás eszközei, anyagai Leválasztások Férfi hajvágás (tompavágás, fazonvágás, nyakfazon, fülfazon, átmenet képzés, összevágás) o o o o

A klasszikus férfi hajvágás és szárítás munkafolyamata Fodrász szabadkézi rajz 2. 2.0/6295-11 Férfi bajusz- és szakállformák o o o o o o

Angol, francia, Jávor , pödrött bajuszok rajza Férfi halántékfazon, oldalszakáll Klasszikus és modern szakállformák Férfi klasszikus hajviselet Angol hajviselet Hindenburg hajviselet Szakmai ismeretek 4. 3.0/6295-11

A női alaphajvágások o o

Diagnosztizálás Frizuratervezés 185

Arcformák, fejformák Előnytelennek vélt adottságok és testalkat korrigálása frizura segítségével A női hajvágás (leválasztások iránya, kiemelési szögek) Egyhossz, kompakt hajvágás munkafolyamata Lépcsőzetes hajvágás munkafolyamata Uniform hajvágás munkafolyamata Fentről lefelé hosszabbodó hajvágás munkafolyamata Frizurakészítés Otthoni tanácsadás Gyermek hajvágás o o o o o o o o o

o o o

Diagnosztizálás Gyermek hajvágás balesetvédelmi veszélyforrásai Gyermek hajvágás formai és egyéb követelményei, munkafolyamata Művészettörténet 1. 4.0/6295-11

A képzőművészet alapfogalmai Az építészet, mint téralkotó művészet A gyakorlati cél és a művészi megjelenítés kapcsolata A tömeghatás, mint az épület külső megjelenítése A térhatás, mint rendeltetésfüggő alaprajz A szobrászat, mint formaalkotó művészet o o o o

Kifejezőeszközei: tömeghatás, térhatás, fény-, árnyék-, és színhatás Fajtái: kerek szobor, épületdíszítő szobor, dombormű A festészet fogalma o o

Kifejező eszközei: vonalak, színek, tónusok A legjellemzőbb ágazatai: olajfestés, tempera, akvarell, pasztell, grafika, freskó, szekkó, mozaik, intarzia, üvegfestés, miniatúra Az ókor művészete o o

Az egyiptomi művészet Az egyiptomi építészet legjellemzőbb alkotásainak bemutatása Az épületek anyaga, építészeti megoldásai A görög művészet o o

Jellegzetesen görög építészeti alkotások: a templom, a stadion és a színház bemutatása o Dór stílusú alkotások bemutatása: a Parthenon o Ion stílusú templomok bemutatása: Niké temploma o A szobrászat fő témája, kifejezésmódja Az ókori Róma művészete o

o

A görög kultúra továbbfejlesztett formái az építészetben, a szobrászatban és a festészetben, bemutatásuk, összehasonlítások

A középkor

186

o o o o o o o o o o o o o o o o

A bizánci művészet A bizánci templom, mint a bizánci művészet csúcsalkotása, a Szent Bölcsesség templomának bemutatása, elemzése A bizánci mozaikművészet A román stílus Római hagyományok és korjellemzők egységes megjelenése a templomok, kolostorok és várak építésében A szobrászat és építészet kapcsolata, az elbeszélő figurális szobrászat (kőbe faragott Biblia) díszítőfaragások A román stílusú festészet jellemzői, miniatúrák, freskók Gótikus művészet A várossá alakulás új építészeti feladatai a gótikában: városházak, céhházak, vásárcsanokok, patríciusházak, kórházak, árvaházak, kolostorok, templomok Építőmesterek, kőfaragók és szobrászok feladatainak összekapcsolódása a képzőművészetben Román és gót keresztboltozat összehasonlítása Homlokzati függóleges tagozódás, ablakok, kapuzatok A szobrászatban az alakok kilendülése A szárnyas oltárok faragott szobrai és festett képei Üvegfestés felvirágzása a gótikában, az üvegablakok A hazai gótika emlékeinek bemutatása Hajviselettörténet 1. 5.0/6295-11

Az ókor hajviselete Társadalmi tagozódás szerinti hajviseletek a korai és késői Egyiptomban Papok, fáraók, szolgák hajviselete és nők hajviselete (Kleopátra). Görög hajviselet legjellemzőbb jegyei Lampadiosz, fürt, fonat, konty Római hajviselet legjellemzőbb jegyei Tonsorok és kalamisztrák szerepe A középkor hajviseletei o o o o o

o o o o o o o o o o o o o o o o

Bizánci hajviselet Férfiak: rövid haj, koncentrikus elrendezésben Napi borotválkozás, majd később teljes körszakáll Nők: homlok fölött megemelt haj, oldalt loknikkal Fej köré csavart haj Fátylak, díszek Román hajviselet Férfiak: vállig érő, középen választott vagy választék nélküli haj Göndörített haj, homlokba fésült tincsekkel, apródfrizura Fémpánttal díszített hajak Nők: férjes asszonyoknál kendő, fátyol, hajadonoknál copfos viselet, főkötő, állkendő, fátyol Szőkítés különböző oldatokkal, napon szárítva Vendéghajjal való hajdúsítás Gót hajviselet Férfiak: hosszú, fonatos hajak, turbán, csuklya, kalap, föveg Nők: copf, konty, diaboló, csúcsos főkötő, fátyol, kétágú fejdísz 187

Fodrász szabadkézi rajz 3. 6.0/6295-11 Arcformák o o o o o

„Ideális” ovális arcforma Kerek arc Keskeny, hosszúkás arc Háromszög alakú arc Rendellenes arc- és fejformák

Színtan Fekete-fehér és színes ábrázolások Gyermek hajviselet rajzolása o

o Kislány, kisfiú hajviseletek Női hajviseletek o o o o

Egyszerű rövid női hajviselet elől és oldalnézetből Modern női nappali hajviselet Alkalmi hajviseletek Kontyos hajviselet Szakmai ismeretek 5. 1.0/6296-11

A haj diagnosztizálása A haj és a fejbőr vizsgálata A haj vastagsága A haj minősége A haj növekedési iránya A vendég kívánsága Frizuratervezés o o o o o

Arcformák, fejformák Előnytelennek vélt adottságok és testalkat korrigálása frizura segítségével A férfi divat hajvágás, szárítás Diagnosztizálás Frizuratervezés Hajvágás eszközei, anyagai Leválasztások Férfi hajvágás (tompavágás, fazonvágás, nyakfazon, fülfazon, átmenet képzés, összevágás) o A férfi divat hajvágás és szárítás munkafolyamata o Otthoni tanácsadás A női divat hajvágás, szárítás o o o o o

o o

Diagnosztizálás Frizuratervezés

188

Hajvágás eszközei, anyagai Leválasztások Női hajvágás (puhítási technikák, trendek, divatirányzatok, technikák, technológiák) o A női divat hajvágás és szárítás munkafolyamata o Otthoni tanácsadás A női alkalmi frizurakészítés o o o

Diagnosztizálás Frizuratervezés Alkalmi frizura készítés eszközei, anyagai Előkészítés Díszítési lehetőségek (póthaj, tupé, különböző díszek, épített konty) Női alkalmi frizurakészítés munkafolyamata Trendek, divatirányzatok, technikák, technológiák Hajhosszabbítási eljárások o o o o o o o

o o

Tresszelés Hajhosszabbítás (csomózás, hőillesztés) Anyagismeret 3. 2.0/6296-11

Konzerválószerek o o o o

Konzerválószerek és anyagaik: Avasodást gátlók Penészedést gátlók Erjedést és rothadást gátlók

Hajpakolók Hajpakolók (karbonsavak, fontosabb karbonsavak, ecetsav, hangyasav, benzoesav) o Hámoldó savak: szerves, szervetlen o Hámképző savak: szerves, szervetlen, felhasználásuk o Zsírok és olajok (észterek) o Zsírok fajtái eredet szerint o Viaszok o Zsírkísérő anyagok (koleszterin, lecitin) o Hajkondiciónálók o Hajápoló anyagok és fajtái o UV szűrők Gyógyhatású anyagok o

Gyógyhatású anyagok fogalma eredet szerinti csoportosítása (növényi, állati, ásványi eredetűek) Mesterséges gyógyhatású anyagok Biológiailag aktív anyagok, enzimek, hormonok, vitaminok Különleges hatóanyagok, algák, o o o o

o o

Fehérjék: kazein, keratin, kollagén, Repair Complex Hyaluronsav, D-pantenol

189

o o

Selyempor, béta-karotin Liposzómák Művészettörténet 2. 3.0/6296-11

Újkor o

A reneszánsz művészet

Építészet o

o o

Egyéni építészeti felfogások az olasz reneszánsz építészetében, Michelangelo: a Mediciek sírkápolnája és a könyvtár, a római Capitolium tér, a Szent Péter templom újratervezése A francia reneszánsz építészeti remekei: a Loire-menti kastélyok A magyar reneszánsz Mátyás király idejében

Szobrászat o o

Donatello domborműszobrászata, épületplasztikái és a szabadon álló emlékműszobrai Egyéniség és típus a reneszánsz szobrászatban, a kor embereszményének megformálása, Michelangelo, Dávid, Mózes

Festészet Vonal-, szín- és levegőperspektíva elméleti megalapozása Kutatófestők: Masaccio, Mantegna, Botticelli Festőegyéniségek Itáliában: Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello, Tiziano A német festészet gótikába gyökerező reneszánsz alkotásai, Albert Dürer A hazai reneszánsz festészet: az erdélyi reneszánsz, Mátyás király corvinái A barokk és a rokokó művészet o o o o o

A barokk stílus kialakulásának történelmi körülményei A barokk és a rokokó (kagyló) eszközei A pompa és a fényűzés A hatalom kifejezésére való törekvés Barokk építészet o o

Az építészet jellemzői: zsúfolt építészeti formák, egyenesek megtörése, a tömegkialakítás mozgalmasabbá válása, a formák hullámzása, fény-árnyék hatás fokozása a plasztikus hatás érdekében o Barokk templomok, kastélyok parkok, városi paloták, középületek (királyi palota – Versailles, Zwinger-Drezda, Belvedere palota – Bécs, Eszterházi kastély – Fertőd) A képzőművészeti ágak összemosódása o

Az építészet, szobrászat, festészet, mint képzőművészeti ágak összemosódásának bemutatása a barokk művszetben A barokk festészet o

o

A spanyol barokk festészet bemutatása: Greco, Velasquez

190

Németalföldi barokk festészet: Rubens, Rembrandt A magyar barokk festészet: Mányoki Ádám Legújabb kor o o

A XIX. és XX. század művészete A század első felének művészeti stílusai: a klasszicizmus és a romantika A klasszicizmus ismertető jegyei (újat nem alkot) A romantika ismertető jegyei A képzelet az egyéniség szabad szárnyalása a művészetek minden területén a romantikában o A romantika és a klasszicizmus egyidejűsége, jellemzőik összehasonlítása o Építészeti alkotások o Neoromán és neogótikus építészeti alkotások o A monumentális, merev, emlékmű jellegű alkotások bemutatása o Hazai köz- és lakóépületek bemutatása o Szobrászat o A hazai klasszicista szobrászat legjelentősebb képviselőjének, Ferenczy István, műveinek bemutatása o Barabás Miklós, mint a nemzeti irányzat első képviselőjének, festményeinek bemutatása o A festői hatásokra törekvő szenvedélyesség a romantika szobrászatában o Festészet o A romantika festészetének bemutatása: Goya, Delacroix, Zichy Mihály, Madarász Viktor, Székely Bertalan A XIX. század második felének képzőművészete o o o

Építészet o o o

A XX. század építészeti alapjainak megteremtése, új szerkezeti megoldások: acélüveg szerkezetek (a párizsi világkiállítás) Stílusismétlések a hagyományos építészetben, eklektika Reneszánsz paloták, barokk kastélyok, klasszicista múzeumok, barokk katolikus templomok, gótikus és klasszicista protestáns templomok, arab-mór, zsidó templomok, hazai építészeti példák bemutatásával

Szobrászat o o

Rodin alkotások bemutatása A magyar emlékműszobrászat bemutatása

Festészet o o o

Naturalizmus a festészetben Az impresszionizmus Magyar festészet: Szinnyei Merse Pál, Munkácsy Mihály Hajviselettörténet 2. 4.0/6296-11

Az újkor hajviselete o

Reneszánsz és a reformkor hajviselete

191

Férfiak: kezdetben hullámos, hosszú haj, majd rövid haj, hosszú szakáll, bajusz Nők: magas homlok hatását keltő frizurák, gyöngyök, diadém, fátyol, főkötő, hódkalap, barettsapka (hajbetét, vendéghaj, tizianvörös eredete) o Barokk hajviselet o Férfiak: gallér, papilotta, bigondi, allonge parókák, hegyes szakáll o Nők: hajporozás, púderezés, garcette (tollpamacs) o „Kutyafülhaj”, kis kalapok, fontages hajviselet o Rokokó hajviselet o Férfiak: copf befonva, zacskóba, tokba húzva, púderezés o Nők: Tornyos hajviseletek, drótváz, Madame Pompadur szerepe Legújabb kor o o

o o o o o o o o

Romantika hajviselete Férfiak: hátul rövidre vágott haj, Titusz és Brutusz hajviselet Nők: konty a fej búbjára kerül, kalapok, női Titusz hajviselet Empire hajviselet Férfiak: borotvált az arc, Napóleon-kalap, kürtőkalap Nők: empire konty, tollakkal, virággal díszítve, fémabronccsal összefogott haj Biedermeier hajviselet Férfiak: hllámos, laza fürtök tarajszerűen előrefésülve, oldalszakáll, cilinder viselése o Nők: fészekszerű konty oldalloknikkal, gyűrűzés, csipkék, virágok, szalagok XX. századi hajviseletek o o o

Férfi: sima hátrafésült vagy választékos haj, majd tüske, kefe hajforma Oldal-, kecske-, kör- és császárszakáll Nők: konty középválasztékkal, hagymakonty, bubi, grechen és aszimmetrikus formák, eton, tartóshullám, Marcell-hullám, Vidal Sassoon, hajhosszabbítási technikák Hajmunka 5.0/6296-11

Balesetvédelmi oktatás - eszközök helyes használata A vágott hajak tisztítása, tárolása A vágott hajak vegyszeres kezelése, festése, dauerolása A fej arányai, méretei a hajmunka folyamatában A tresszelés eszközei: tresszpad, gereben, kartács, cérnák, drótok, tűk,fogók, olló, stb. A tresszelés technológiája három szál esetében Az „M” betű kialakítása A tressz tincs elkészítése, összevarrása A tressztincs fizikai formaváltoztatásai: vizes és száraz formaváltoztatások A tressztincs frizurába fésülése, formai kialakítása A knipfelés eszközei: fafej, hálószövet, vesetál, knipf tűk, gereben, kartács A knipfelés munkafolyamata A knipfeléssel készített tincs frizurába fésülése 11. évfolyam szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat 1. 5.0/6293-11 Diagnosztizálás

192

Hajmosás Fertőtlenítés Vizes haj formázása Marcell vízhullám kialakítása babafejen Vízhullám frizura berakás, fésülés Száraz haj formázása Vashullám frizura készítése Konty, alkalmi frizura készítése Férfi arcápolás – Borotválás Szakáll és bajusz formázás Szakmai gyakorlat 2. 4.0/6294-11 Dauer csavarás egész fejen – babafejen Hajfestés Hajszínezés Szőkítés Melírozás Szakmai gyakorlat 3. 7.0/ 6295-11 Férfi klasszikus vágás, szárítás, választékkal vagy választék nélkül Szakmai gyakorlat 4. 8.0/6295-11 Női alaphajvágások I.-II.-III.-IV. Gyermek hajvágás, hajápolás Dokumentálás, nyilvántartás vezetés számítógéppel 1210-06/3 (gyakorlat) Szórólap készítése saját fodrászat megnyitásáról Leltározási jegyzőkönyv készítése Leltározási jegyzőkönyv táblázatba szerkesztése Vendégnyilvántartás készítése A vendégnyilvántartás táblázatba szerkesztése Üzleti szórólap készítése újévi üdvözlettel Anyagrendelés készítése Anyagrendelés táblázatba szerkesztése Számlakészítés az elvégzett munkáról Számlanyomtatvány kitöltése 12. évfolyam szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat 2. 4.0/6294-11 Dauer csavarás egész fejen – babafejen Hajfestés Hajszínezés Szőkítés Melírozás Szakmai gyakorlat 5. 6.0/ 6296-11 Férfi divatos hajvágás, szárítás Női divatos hajvágás, szárítás 193

Konty, alkalmi frizura készítése Hajmunka 1/9. évfolyam szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat 1. 5.0/6293-11 Diagnosztizálás Hajmosás Fertőtlenítés Vizes haj formázása Marcell vízhullám kialakítása babafejen Vízhullám frizura berakás, fésülés Száraz haj formázása Vashullám frizura készítése Konty, alkalmi frizura készítése Férfi arcápolás – Borotválás Szakáll és bajusz formázás Szakmai gyakorlat 3. 7.0/ 6295-11 Férfi klasszikus vágás, szárítás, választékkal vagy választék nélkül 2/ 10. évfolyam szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat 2. 4.0/6294-11 Dauer csavarás egész fejen – babafejen Hajfestés Hajszínezés Szőkítés Melírozás Szakmai gyakorlat 4. 8.0/6295-11 Női alaphajvágások I.-II.-III.-IV. Gyermek hajvágás, hajápolás 3/11. évfolyam szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat 5. 6.0/ 6296-11 Férfi divatos hajvágás, szárítás Női divatos hajvágás, szárítás Konty, alkalmi frizura készítése Hajmunka

Követelmény Szakmai gyakorlat 1. 5.0/6293-11 Információt kér a kívánt szolgáltatásról Konzultál, tanácsot ad a kívánt szolgáltatáshoz empatikus, segítőkész viselkedéssel Elvégzi a diagnosztizálást fejbőrön, hajon kikérdezéssel, tapintással, szemrevételezéssel Műveleti tervet készít Kiválasztja a szükséges típusú és mennyiségű anyagokat, segédanyagokat Kiválasztja a szükséges típusú és mennyiségű eszközöket, segédeszközöket Fertőtleníti a megtervezett munkafolyamathoz szükséges eszközöket

194

A mosás típusának, céljának megfelelően elvégzi a mosási műveletet, esetleg masszázst is végez Befejező feladatként ápolja a hajat és a fejbőrt, helyre állítja a pH-t Kiválasztja a fejbőr- és a hajproblémák kezelésére alkalmas termékeket és technológiákat Elvégzi a kezelést az adott probléma szerint Marcell vízhullám-technológiával frizurát készít Vékony és vastag hajsütővassal frizurát készít Formázza a hajat csavaróval, csipesszel (gyűrűzéssel) Száraz hajat formáz hajsütővasakkal vagy hajsimítóval Száraz hajat feltűz, fon, sodor az alkalmi frizurához illő díszítést alkalmaz Elvégzi a borotválás előkészítő műveleteit Elvégzi a borotválást a megfelelő irányok és borotva fogások alkalmazásával Elvégzi a borotválás utókezelési feladatait Bajuszt, szakállt vág és formázza azt Szakmai gyakorlat 2. 4.0/6294-11 Információt kér a kívánt szolgáltatásról Konzultál, tanácsot ad a kívánt szolgáltatásra empatikus, segítőkész viselkedéssel Elvégzi a diagnosztizálást fejbőrön, hajon kikérdezéssel, tapintással, szemrevételezéssel Műveleti tervet készít Kiválasztja a szükséges típusú és mennyiségű anyagokat, segédanyagokat Kiválasztja a szükséges típusú és mennyiségű eszközöket, segédeszközöket Fertőtleníti a megtervezett munkafolyamathoz szükséges eszközöket A mosás típusának, céljának megfelelően elvégzi a mosási műveletet, esetleg masszázst is végez Befejező feladatként ápolja a hajat és a fejbőrt, helyre állítja a pH-t Bőrpróbát végez Vendégnyilvántartást, festőkönyvet vezet, esetleg számítógép segítségével Előkészíti a hajat a megtervezett szolgáltatás szükséglete szerint Beteríti a vendéget Összeállítja a kívánt színnek megfelelő festéket az oxidációs emulzió koncentrációjának, a keverési aránynak megfelelően és meghatározza a hatóidőt Elvégzi a hajfestési műveletet Emulgeál Előpigmentál, pigmentál Elvégzi az ősz haj festését a megfelelő anyagok alkalmazásával Kiválasztja a fizikai és az oxidációs hajszínezéshez szükséges technológiát, anyagokat, eszközöket Elvégzi a megtervezett színezési műveletet Összeállítja a kívánt színnek megfelelő extra felvilágosító hatású anyagot az oxidációs emulzió koncentrációjának és a keverési aránynak megfelelően és meghatározza a hatóidőt Elvégzi a hajszín-világosítást az elsőszőkítés, utánszőkítés alapelvei, technológiája szerint Kiválasztja a melírozáshoz a szükséges technológiát, anyagokat, eszközöket, hatóidőt

195

Elvégzi a megtervezett melírozási műveleteket Kiválasztja a hajtípusnak megfelelő anyagokat (pl.: eltérő pH-jú oldatokat, előkezelőket) eszközöket, hatóidőt A tervezett technológia szerint elvégzi a hullámosítási/kiegyenesítési műveletet Elvégzi a közömbösítést, fixálást Utókezelést végez (struktúrajavítást végez) Festi, színezi a szakállt, bajuszt, előkészíti, műveleti tervet készít, elvégzi a vegyszeres műveletet, utókezelést végez Tanácsot ad otthoni hajápolásra Szakmai gyakorlat 3. 7.0/6295-11 Szakmai gyakorlat 4. 8.0/6295-11 Információt kér a kívánt szolgáltatásról Konzultál, tanácsot ad a kívánt szolgáltatáshoz empatikus, segítőkész viselkedéssel Elvégzi a diagnosztizálást fejbőrön, hajon kikérdezéssel, tapintással, szemrevételezéssel Műveleti tervet készít Kiválasztja a szükséges típusú és menynyiségű anyagokat, segédanyagokat Kiválasztja a szükséges típusú és menynyiségű eszközöket, segédeszközöket Fertőtleníti a megtervezett munkafolyamathoz szükséges eszközöket Megtervezi és elvégzi a női alaphajvágást tompavágással Meghatározza a különböző alaphajvágási követelmények vezetőtincseit és a vezetőtincsek hosszát Meghatározza a vezető tincshez viszonyítva a térbeli kiemelési szöget A hajvágás folyamatában, menetében folyamatos, szakaszos ellenőrzést végez Biztosítja a szükséges szimmetriát és ellenőrzi Folyamatosan megjeleníti az átmenetképzést és ellenőrzi Az alaphajvágás formájának és kiemelésének megfelelő hajszárítást végez Meghatározza a „0”pontot A formának megfelelően ollóval alakítja ki a hajhosszat és a fazont Átmenetet képez ollóval (stuccol) Borotvával átvékonyítja a hajat Hajnövési széleket tisztára borotválja Férfi klasszikus frizurát készít kézi szárítóval és kefével Alkalmazza a klasszikus forma stílusjegyeit, technikáit, eszközeit Kialakítja a végső formát a megfelelő finistermékek segítségével Kézi szárítóval, kefével frizurát készít (főnöz) Gyermekfodrászati szolgáltatást végez a megfelelő anyagokkal, eszközökkel, technológiával, magatartással Tanácsot ad otthoni hajápolásra Szakmai gyakorlat 5. 6.0/6296-11 Hajmunka 5.0/6296-11

196

Információt kér a kívánt szolgáltatásról idegen nyelven Konzultál, tanácsot ad a kívánt szolgáltatáshoz empatikus, segítőkész viselkedéssel Elvégzi a diagnosztizálást fejbőrön, hajon kikérdezéssel, tapintással, szemrevételezéssel Műveleti tervet készít Kiválasztja a szükséges típusú és mennyiségű anyagokat, segédanyagokat Kiválasztja a szükséges típusú és mennyiségű eszközöket, segédeszközöket Fertőtleníti a megtervezett munkafolyamathoz szükséges eszközöket Megtervezi a divat hajvágási formákat, ehhez kiválasztja és meghatározza az alkalmazott technikákat Kialakítja a divat igény szerint a fej területi felosztását a hajvágáshoz, hajszárításhoz Meghatározza a felosztások sorrendiségét Meghatározza a vezető tincset és a hajvágási szögeket A megtervezett formához a szükséges technológiákkal és technikákkal precízen és tudatosanelvégzi a hajvágást A haj tömegét tudatosan megváltoztatja A hajvágási eszközöket szakszerűen és balesetmentesen alkalmazza Ellenőrzi a női divathajvágást a különböző hajvágási technológiáknak megfelelően A frizura formájának megfelelően hajszárítást végez A megszárított hajon befejező hajvágási technológiákat alkalmaz Férfi divatos frizurát készít különböző kézi szerszámokkal az aktuális divatnak megfelelően Alkalmazza a különböző hajvágási és hajvékonyítási technikákat A férfi divatfrizurával harmonizáló arcszőrzetet készít Alkalmazza a divatos forma stílusjegyeit, technikáit, eszközeit A száraz haj formázó termékeit tudatosan, szakszerűen, divat szerint alkalmazza Kézi szárítóval, kefével frizurát készít (főnöz) Hosszú hajat formáz feltűzéssel, szükség szerint póthaj alkalmazásával Az alkalmi frizurának megfelelően felosztja a fej területeit A feltűzéshez használt eszközöket precízen, balesetmentesen alkalmazza, az elvárásoknak megfelelően használja A száraz haj formázásához szükséges eszközöket - is- rendeltetésszerűen használja A frizurához a tiszta, száraz hajat igény szerint előkészíti Hangsúlyozza a haj területi és tömegbeli különbségeit, melyek kialakításához pótrészeket, póttincseket is használhat Az alkalmi frizura kialakításához alkalmazza a különböző technikákat és technológiákat, a hajat fonja, sodorja, szövi Megválasztja a díszek anyagait, és azokat esztétikusan elhelyezi A modell személyiségéhez harmonizáló alkalmi frizurát készít A frizura hangsúlyozásához, formájához megtervezi a haj színváltoztatását, tartós formaváltoztatását és elvégzi a kívánt vegyszeres műveletet Hajhosszabbítást végez az ismert technológiákkal Női, férfi alkalmi, extrém hajviseletet készít Tanácsot ad otthoni hajápolásra

197

GÉPLAKATOS TANANYAGOK Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 1.0/0110-06 Munkakörnyezet jellemzői Veszélyforrások A munkavédelem Jogszabályok Helyi szabályozások Az előírások betartásának számonkérése Ellenőrző szervek A munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségek Az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés feltételei A munkahelyek kialakítása Személyi feltételek Védőeszközök Biztonságos munkaeszközök Rendkívüli események Teendők baleset esetén A munkaeszközök biztonságos kezelése Az anyagok megmunkálása Szerszámok készülékek, gépek Kézi, és energiával hajtott kéziszerszámok Az anyagok mozgatása Az anyagok tárolása Az anyagok raktározása Helyváltoztatás, munkavégzés speciális helyeken Magasban végzett munkák Talajszint alatti munkavégzés Az elsősegélynyújtás célja, alapszabályai Elsősegélyt igénylő helyzetek és tennivalók Alapszintű újraélesztés A környezetvédelem története A környezetvédelem alapfogalmai Az ökológia fogalma, ökológiai tényezők A természetvédelem fogalma, természeti értékek A talaj alapfogalmai, minősége, befolyásoló tényezők A talaj szennyező anyagai Az atmoszféra szerkezete A légszennyező anyagok terjedése A környezeti levegőt szennyező anyagok A légszennyező anyagok fajtái Levegőtisztaság-védelmi határértékek Gáztisztítás A gépipar légszennyezése 198

A öld vízkészlete A vizek jellemzői, minősítése Vízszennyező anyagok Szennyvíztisztítás Biológiai, kémiai tisztítás A gépipar szennyvizei Hangtani alapfogalmak, a zaj hatásai, zajforrások A hulladék fogalma A hulladékok gyűjtése és szállítása A hulladékok ártalmatlanítása Hulladékhasznosítás A hulladékok nyilvántartása, adatszolgáltatás A sugárvédelem alapfogalmai Fényszennyezés A tűz tulajdonságai, tűzmegelőzés A tűz keletkezése, tűzjelzés A tűzveszélyt megelőző tevékenységek és fogalmak Tűzállósági fokozatok, tűzvédelmi szabályzat Tűz- és vegyi veszéllyel járó tevékenységek A tűzoltás A tűz elleni védekezés irányítása Építmények használatának tűzvédelmi szabályai Tűzvédelmi oktatás Villamos- és világítóberendezések érintésvédelme Műszaki dokumentációk 1.0/6361-11 Gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai és tartalmi követelményei Technológiai dokumentáció fogalma Technológiai dokumentáció tartalma Összeállítási és részletrajzok Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások Síkmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és axonometrikus ábrázolás Síkmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiterítés Áthatások, áthatások alkatrészrajzokon Alkatrész és összeállítási rajzok fogalma Metszetábrázolások, szelvények, egyszerűsített ábrázolások Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások Tűrés, illesztés Felületi minőség Jelképes ábrázolások Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás Alkatrészrajzok szabadkézi felvételezése

199

Összeállítási rajzok, rajzdokumentációk elemzése Alkatrészrajzok elemzési szempontjai Fémszerkezetek rajzai Technológiai rajzok Rendszerek rajzai Kapcsolási vázlatok Folyamatábrák és folyamatrendszerek Ábrás művelettervek Művelettervek szerepe Művelettervek tartalma Műveleti utasítások Műveleti utasítás tartalma Műveletelőzési sorrendek Technológiai sorrend fogalma, tartalma Szerszámjegyzékek Gépészeti alapmérések 2.0/6361-11 Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel, Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel, Szögmérés mechanikai szögmérővel Külső kúpok mérése, ellenőrzése Belső kúpok mérése, ellenőrzése Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával Felületi érdesség ellenőrzése, mérése Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, mérése ellenőrzése Mérési dokumentumok készítése Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez Anyagismeret, anyagvizsgálat 3.0/6361-11 Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai Anyagszerkezettani alapismeretek Vasfémek és ötvözeteik Tulajdonságai Ötvözők hatása A legfontosabb acélfajták alkalmazási területei Kiválasztás szempontjai Nem vasalapú fémes szerkezeti anyagok Könnyűfémek Nehézfémek

200

Szinterelt szerkezeti anyagok Műanyagok Segédanyagok Hőkezelések Feladata, csoportosítása Hőkezelő eljárások Anyagvizsgálati módok Roncsolásmentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok) Roncsolásos anyagvizsgálatok (szakítóvizsgálat, keménység vizsgálata, technológiai próbák) Fémek alakítása 4.0/6361-11 Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) Forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazásának megismerése, alkalmazott gépek, eszközök, szerszámok Lemezhajlítás, Peremezés, Domborítás, ívelés A megmunkálásokra alkalmas használatos anyagok Alkatrészek illesztése Illesztés reszeléssel Hántoló szerszámok, eszközök Lemezalkatrész készítése Sík és ívelt felületek hántolása Dörzsárazás szerszámai és művelete Tűrésezett furatok alak- és méretellenőrzése Illesztés dörzsárazással Csiszoló és polírozó anyagok, szerszámok és gépek Illesztés csiszolással Komplex illesztési munkák, ellenőrzési feladatok Gépi forgácsolás szerszámai Gépi forgácsoló alapeljárások gépei Esztergálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Fúrás, furatmegmunkálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Marás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Köszörülés technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai Alapszerelések végzése 5.0/6361-11 Oldható kötések Csavarkötések Csapszegkötések Tengelykötések Nem oldható kötések

201

Forrasztás Ragasztás Hegesztés Hegesztő berendezések és eszközök Gázhegesztés és lángvágás Ívhegesztés A korrózió fajtái, befolyásoló tényezői, megjelenési formái Korrózióvédelem A felületek előkészítése Nemfémes bevonatok Galvánbevonatok: Mázolás, lakkozás Műanyag porszórás (szinterezés) Tűzi fémbevonatok Biztonságtechnika, környezetvédelem Anyagvizsgálatok 1.0/6344-11 Fémek jellemző tulajdonságai Nemfémes anyagok jellemző tulajdonságai, A kenőanyagok, hűtőanyagok, hűtő-kenő anyagok A fémes anyagok A színfémek tulajdonságai, csoportosítása, tulajdonságainak módosítása Fémek tisztítása és ötvözése Nagytisztaságú fémek előállítása Fémek és ötvözeteik A fémes anyagok hőkezelése A hőkezelési eljárások célja, csoportosítása, a h!kezelés elmélete Különleges hőkezelő eljárások (kérgesítő eljárások) A hőkezeléshez használt berendezések Elő- és félgyártmányok gyártása Öntészeti technológiák Porkohászat Anyagok alapigénybevétele Anyagok károsodása: törés, kopás, kifáradás, korrózió Anyagkiválasztás Anyaghibák Gépelemek beállítása 1.0/6363-11 Forgó mozgást közvetít gépelemek csoportosítása, a hajtások elemei, beállításuk, üzemeltetésük Csapágyak csoportosítása, csapágyazások kialakítása, alkalmazása, jellemzői, beállításukhoz szükséges számítások, kenés, ken rendszerek Tengelykapcsolók feladata, m!ködése, alkalmazása, csoportosítása, jellemzőik, beállításukhoz szükséges számítások

202

Nem oldható, merev, kiegyenlítő , oldható, biztonsági és csúszó, hidraulikus, különleges Szíjhajtás Ékszíjhajtás Dörzshajtások Fogaskerékhajtás, evolvens fogprofil, fogaskerék-méretek, csúszásmentes legördülés, jellemző fogfelületek, határfogszám, alámetszés, a hajtás beállítása, hordkép ellenőrzése Homlokkerekek, fogasléc Kúpkerekek Csavarkerekek Csigahajtás Lánchajtás Tengelykapcsolók fajtái, beállításuk módja, üzemeltetésük Fékek: pofás, szalag-, kúpos-, tárcsás, hidraulikus, lég- és szervofékek beállítása, működéshez szükséges adatok meghatározása Mozgásátalakító elemek: csiga-csigakerék, csavarorsó-csavaranya, fogaskerék-fogasléc beállítása, működéshez szükséges adatok meghatározása Forgattyús hajtómű felépítése, működése, sebesség diagramja Leng himbás hajtómű, felépítése, működése, sebesség diagramja Excenter és bütykös mechanizmusok Fogaskerekes hajtómű: csúszótömbös hajtóműegység, kettes és hármas csúszótömb, tengelykapcsolós hajtóműegység, összetett hajtóművek, Meander-rendszerű hajtómű, cserekerekes hajtóm!egység, leng kerekes, Norton-hajtóműegység, csúszóékes hajtóműegység Irányváltók: kúpkerekes, homlokkerekes, lemezkapcsolós, elektromos Vázszerkezetek rendeltetése, csoportosítása, igénybevételei, gép-ágyak, állványok, öntvényházak Egyenes vezetékek feladata, kialakítása: csúszó vezetékek, gördül vezetékek jellemzői, fajtái Gépészeti kötések elméleti alapjai 1.0/0220-06 A kötések fogalma, felosztásuk (oldható és nem oldható kötések), alkalmazási területük Oldható kötések Csavarmenet származtatása, menetprofilok, menetelemek, menettípusok Csavarok, csavaranyák, anyaguk jelölése Csavarozás és szerszámai Csavarbiztosítási eljárások jellemzői Menetkészítés szerszámai, segédeszközei, segédanyagai A menetfúrás és menetmetszés előkészítő műveletei, a csavarmenet készítés és a csavarkötés munkabiztonsági előírásai Csavarmeghúzási nyomaték korlátozása Ék-, retesz-, csapszeg- és bordáskötés jellemzői, tűrések, illesztések, ábrázolásuk Nem oldható kötések Szegecsek és szegecskötések (laza, szerkezeti), a szegecshossz kiszámítása A szabványos szegecsek fajtái és fő alkalmazási területei Különféle szegecskötési megoldások (átlapolt, hevederes, egysoros, többsoros),

203

alkalmazási területük, ábrázolásuk Hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések A kötések rajzi ábrázolásának értelmezése, a hegeszthetőség feltétele A gázhegesztés eszközei, berendezései, anyagai, segédanyagai A villamos ívhegesztés eszközei, berendezései, anyagai, segédanyagai Speciális hegesztési eljárások csoportosítása, jellemzőik A keményforrasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe Lágy és keményforrasztás lényege, alkalmazási területe Az adhézió fogalma A forrasztás felület-előkészítése, alkalmazott segédanyagok Savas és savmentes dezoxidáló szerek Az összekötendő elemek előzetes megmunkálása és felületi kezelése A lágyforrasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe A ragasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe Nagypontosságú geometriai mérések 245/2.0/6344-11 Mérés, ellenőrzés fogalma és folyamata Tűrésillesztéssel kapcsolatos alapfogalmak, táblázatok kezelése Mérési alapfogalmak, mérési hibák Metrológiai jellemzők, műszerhibák, mérés egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel Hossz- és szögmérő eszközök Mechanikai mérőeszközök típusai, működése, kezelése Külső felületek mérésének eszközei, folyamata Belső felületek mérésének eszközei, folyamata Szögek mérésének, ellenőrzésének eszközei, folyamata Mérőhasábok és azok alkalmazása Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű és nagypontosságú ellenőrzőz eszközökkel, idomszerekkel Külső és belső menetek mérésének, ellenőrzésének eszközei, folyamata Digitális mérőeszközök típusai, alkalmazása Mikroszkópok típusai, felépítése, alkalmazása Felületi minőség jelölése, ellenőrzésének és mérésének eszközei Munkadarabok alak- és helyzetmérésének eszközei, módja Mérési dokumentumok jelentősége, fajtái, tartalma

HEGESZTŐ TANANYAGOK Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 1.0/0110-06 Munkakörnyezet jellemzői Veszélyforrások A munkavédelem Jogszabályok Helyi szabályozások

204

Az előírások betartásának számonkérése Ellenőrző szervek A munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségek Az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés feltételei A munkahelyek kialakítása Személyi feltételek Védőeszközök Biztonságos munkaeszközök Rendkívüli események Teendők baleset esetén A munkaeszközök biztonságos kezelése Az anyagok megmunkálása Szerszámok készülékek, gépek Kézi, és energiával hajtott kéziszerszámok Az anyagok mozgatása Az anyagok tárolása Az anyagok raktározása Helyváltoztatás, munkavégzés speciális helyeken Magasban végzett munkák Talajszint alatti munkavégzés Az elsősegélynyújtás célja, alapszabályai Elsősegélyt igénylő helyzetek és tennivalók Alapszintű újraélesztés A környezetvédelem története A környezetvédelem alapfogalmai Az ökológia fogalma, ökológiai tényezők A természetvédelem fogalma, természeti értékek A talaj alapfogalmai, minősége, befolyásoló tényezők A talaj szennyező anyagai Az atmoszféra szerkezete A légszennyező anyagok terjedése A környezeti levegőt szennyező anyagok A légszennyező anyagok fajtái Levegőtisztaság-védelmi határértékek Gáztisztítás A gépipar légszennyezése A öld vízkészlete A vizek jellemzői, minősítése Vízszennyező anyagok Szennyvíztisztítás Biológiai, kémiai tisztítás A gépipar szennyvizei Hangtani alapfogalmak, a zaj hatásai, zajforrások A hulladék fogalma 205

A hulladékok gyűjtése és szállítása A hulladékok ártalmatlanítása Hulladékhasznosítás A hulladékok nyilvántartása, adatszolgáltatás A sugárvédelem alapfogalmai Fényszennyezés A tűz tulajdonságai, tűzmegelőzés A tűz keletkezése, tűzjelzés A tűzveszélyt megelőző tevékenységek és fogalmak Tűzállósági fokozatok, tűzvédelmi szabályzat Tűz- és vegyi veszéllyel járó tevékenységek A tűzoltás A tűz elleni védekezés irányítása Építmények használatának tűzvédelmi szabályai Tűzvédelmi oktatás Villamos- és világítóberendezések érintésvédelme Műszaki dokumentációk 1.0/6361-11 Gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai és tartalmi követelményei Technológiai dokumentáció fogalma Technológiai dokumentáció tartalma Összeállítási és részletrajzok Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások Síkmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és axonometrikus ábrázolás Síkmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiterítés Áthatások, áthatások alkatrészrajzokon Alkatrész és összeállítási rajzok fogalma Metszetábrázolások, szelvények, egyszerűsített ábrázolások Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások Tűrés, illesztés Felületi minőség Jelképes ábrázolások Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás Alkatrészrajzok szabadkézi felvételezése Összeállítási rajzok, rajzdokumentációk elemzése Alkatrészrajzok elemzési szempontjai Fémszerkezetek rajzai Technológiai rajzok Rendszerek rajzai Kapcsolási vázlatok Folyamatábrák és folyamatrendszerek Ábrás művelettervek 206

Művelettervek szerepe Művelettervek tartalma Műveleti utasítások Műveleti utasítás tartalma Műveletelőzési sorrendek Technológiai sorrend fogalma, tartalma Szerszámjegyzékek Gépészeti alapmérések 2.0/6361-11 Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel, Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel, Szögmérés mechanikai szögmérővel Külső kúpok mérése, ellenőrzése Belső kúpok mérése, ellenőrzése Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával Felületi érdesség ellenőrzése, mérése Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, mérése ellenőrzése Mérési dokumentumok készítése Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez Anyagismeret, anyagvizsgálat 3.0/6361-11 Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai Anyagszerkezettani alapismeretek Vasfémek és ötvözeteik Tulajdonságai Ötvözők hatása A legfontosabb acélfajták alkalmazási területei Kiválasztás szempontjai Nem vasalapú fémes szerkezeti anyagok Könnyűfémek Nehézfémek Szinterelt szerkezeti anyagok Műanyagok Segédanyagok Hőkezelések Feladata, csoportosítása Hőkezelő eljárások Anyagvizsgálati módok Roncsolásmentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok)

207

Roncsolásos anyagvizsgálatok (szakítóvizsgálat, keménység vizsgálata, technológiai próbák) Fémek alakítása 4.0/6361-11 Az előrajzolással szembeni követelmények Az előrajzolás lépései Az előrajzolás szerszámai, eszközei Mérő és ellenőrző eszközök A felületszínezés lehetőségei A térbeli előrajzolás eszközei Az előrajzolás folyamata Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai Síkbeli és térbeli előrajzolás Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek megválasztása adott feladat elvégzéséhez Többféle megmunkálást igénylő öntvények előrajzolásának gyakorlása Kézi megmunkálási gyakorlatok (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) A kézi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése Alkatrészek illesztése A gépi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése Palástfelület, homlokfelület esztergálás, Belső felületek megmunkálása (furatesztergálás, fúrás Marás (palástmarás, homlokmarás, síkmarás) Köszörülés (palástköszörülés, síkköszörülés, furatköszörülés) Alapszerelések végzése 5.0/6361-11 Oldható kötések készítése Nem oldható kötések készítése Különféle fémfelületek előkészítése Felületvédelem mázolással, lakkozással Hegesztési alapismeretek 1.0/6365-11 Hegesztés feltételei Hegesztés fogalma, történeti áttekintés Hegesztési alapfogalmak Hegesztési eljárások csoportosítása Hegesztés eszközei, berendezései és védőfelszerelései Hegesztési Biztonsági Szabályzat felépítése tartalma, értelmezése Fémek hegeszthetősége Hegesztési helyzetek értelmezése Varratképzési ismeretek az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alapján Hegesztés rajzi jelölése, alap és kiegészítő jelek Hegesztés hő és fémtani folyamata Hegesztőt és környezetét érő hatások, terhelések

208

Munka és környezetvédelmi előírások Hegesztés előkészítő műveletei 2.0/6365-11 Szerkezeti anyagok főbb típusai és nemzetközi jelölésük Felületek előkészítése, tisztítása Daraboló eljárások Munkavégzés szabályai Alkatrészek összeállítása, készülékek használata Munkaterület kialakítása Hegesztő berendezések üzembehelyezése Hegesztési Biztonsági Szabályzat ismerete Hegesztés hozag- és segédanyagai Hegesztő berendezések és eszközök biztonságos kezelése Hegesztési él előkészítése Termikus vágási eljárások Termikus vágás, darabolás 1.0/6366-11 Termikus vágás elve, feltételei, folyamatai Termikus megmunkálási technológiák Termikus vágó berendezések felépítése, működése Termikus vágó berendezések szoftvereinek ismerete Termikus vágáshoz használt ipari gázok ismerete Termikus vágó berendezések üzembe-, üzemen kívül helyezése Termikus vágás vágott felületének minőségét meghatározó tényezők ismerete Termikus vágással kapcsolatos tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi ismeretek Gázhegesztés technológiája 2.0/6366-11 Gázhegesztés főbb jellemzői Hegesztőláng szerkezete Alkalmazott gázok tulajdonságai, tárolásuk Gázpalackok szerkezete, szerelvényei, kezelésük szabályai Hegesztőüzem gázellátásainak lehetőségei Gázhegesztő eszközök és berendezések alkalmazása Gázhegesztés technológiája Jobbra hegesztés Balra hegesztés Gázelvétel és gázfogyasztás meghatározása Gázhegesztés hozaganyagai, hegesztőpálcák jelölése Folyósírószerek ismerete Gázhegesztő berendezések üzembe-, üzemen kívül helyezése Forrasztási eljárások és forraszanyagok ismerete Gázpalackok színjelölése Gázhegesztéskor előforduló hegesztési eltérések, keletkezésének okai és elkerülésük Gázhegesztés biztonságtechnikai előírásai

209

Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája 3.0/6366-11 Bevontelektródás kézi ívhegesztés elve Hegesztő ív keltése és fenntartása Bevontelektródás kézi ívhegesztő berendezések üzembe-, üzemen kívül helyezése Hegesztéshez szükséges polaritás megválasztása Hegesztőív mágneses hatása Hegesztési paraméterek meghatározása Hegesztő-áramforrás adattáblájának jellemzői Bevontelektródás kézi ívhegesztő áramforrás jelleggörbéje Felrakó hegesztés technológiája Elektródabevonat szerepe, feladatai, kiválasztása Bevontelektródák nemzetközi jelölése Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alapján Ív keltése, fenntartása és az elektróda vezetése Hegesztési eltérések ismerete Hegesztési Biztonsági Szabályzat ismerete Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem Gépészeti kötések elméleti alapjai 1.0/0220-06 A kötések fogalma, felosztásuk (oldható és nem oldható kötések), alkalmazási területük Oldható kötések Csavarmenet származtatása, menetprofilok, menetelemek, menettípusok Csavarok, csavaranyák, anyaguk jelölése Csavarozás és szerszámai Csavarbiztosítási eljárások jellemzői Menetkészítés szerszámai, segédeszközei, segédanyagai A menetfúrás és menetmetszés előkészítő műveletei, a csavarmenet készítés és a csavarkötés munkabiztonsági előírásai Csavarmeghúzási nyomaték korlátozása Ék-, retesz-, csapszeg- és bordáskötés jellemzői, tűrések, illesztések, ábrázolásuk Nem oldható kötések Szegecsek és szegecskötések (laza, szerkezeti), a szegecshossz kiszámítása A szabványos szegecsek fajtái és fő alkalmazási területei Különféle szegecskötési megoldások (átlapolt, hevederes, egysoros, többsoros), alkalmazási területük, ábrázolásuk Hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések A kötések rajzi ábrázolásának értelmezése, a hegeszthetőség feltétele A gázhegesztés eszközei, berendezései, anyagai, segédanyagai A villamos ívhegesztés eszközei, berendezései, anyagai, segédanyagai Speciális hegesztési eljárások csoportosítása, jellemzőik A keményforrasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe Lágy és keményforrasztás lényege, alkalmazási területe Az adhézió fogalma

210

A forrasztás felület-előkészítése, alkalmazott segédanyagok Savas és savmentes dezoxidáló szerek Az összekötendő elemek előzetes megmunkálása és felületi kezelése A lágyforrasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe A ragasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe

KAROSSZÉRIALAKATOS-TANANYAGOK Gépészeti alapmérések 112/2.1/0111-06 Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel, mérőórával Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel, mérőórával Szögmérés mechanikai szögmérővel és optikai szögmérővel Szögmérések színuszvonalzóval Külső kúpok mérése, ellenőrzése Belső kúpok mérése, ellenőrzése Mérés mérőhasábokkal Külső és belső felületek ellenőrzése idomszerekkel Külső és belső menetek jellemző méreteinek mérése, ellenőrzése Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel Munkadarabok mérése mikroszkóppal Felületi érdesség ellenőrzése, mérése Körfutás ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése, mérése mérőórával Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, körkörösség ellenőrzése, mérése Mérési dokumentumok készítése, felvételi vázlat készítése Gépészeti kötések elméleti alapjai 245/1.0/0220-06 A kötések fogalma, felosztásuk (oldható és nem oldható kötések), alkalmazási területük Oldható kötések Csavarmenet származtatása, menetprofilok, menetelemek, menettípusok Csavarok, csavaranyák, anyaguk jelölése Csavarozás és szerszámai Csavarbiztosítási eljárások jellemzői Menetkészítés szerszámai, segédeszközei, segédanyagai A menetfúrás és menetmetszés előkészítő műveletei, a csavarmenet készítés és a csavarkötés munkabiztonsági előírásai Csavarmeghúzási nyomaték korlátozása Ék-, retesz-, csapszeg- és bordáskötés jellemzői, tűrések, illesztések, ábrázolásuk Nem oldható kötések Szegecsek és szegecskötések (laza, szerkezeti), a szegecshossz kiszámítása A szabványos szegecsek fajtái és fő alkalmazási területei 211

Különféle szegecskötési megoldások (átlapolt, hevederes, egysoros, többsoros), alkalmazási területük, ábrázolásuk Hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések A kötések rajzi ábrázolásának értelmezése, a hegeszthetőség feltétele A gázhegesztés eszközei, berendezései, anyagai, segédanyagai A villamos ívhegesztés eszközei, berendezései, anyagai, segédanyagai Speciális hegesztési eljárások csoportosítása, jellemzőik A keményforrasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe Lágy és keményforrasztás lényege, alkalmazási területe Az adhézió fogalma A forrasztás felület-előkészítése, alkalmazott segédanyagok Savas és savmentes dezoxidáló szerek Az összekötendő elemek előzetes megmunkálása és felületi kezelése A lágyforrasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe A ragasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe Kárpitok és szerelvények szerelési technológiái 245/2.1/0594-06 Gépjármű utasterek motorterek, csomagterek kárpitozott elemeinek, kárpitjainak ki- és visszaszerelési technológiái Szerelvények (műszerfal), ajtótartozékok (kilincs, központi zárak, zárak, ablakemelők) szerelési módjai A végrehajtáshoz szükséges karosszérialakatos speciális szerszámok Elektromos perifériák, hűtők, légkondicionáló, biztonságtechnikai berendezések szerelési technológiái 245/2.2/0594-06 Járművek világításának (külső és utastér), áramellátásának, irányjelző berendezéseinek, egyéb elektromos rendszereinek (ablakemelés, központi zár, riasztó, stb.)javításhoz szükséges mértékű megbontási , visszaszerelési ismeretek Hűtők, légkondicionáló berendezések, valamint biztonságtechnikai berendezések (légszákok, elektromos övfeszítők stb) szerelési ismeretei Fődarabok ki- és beszerelése, állapotfelvétele 245/2.3/0594-06 Gépjárművek alépítményeinek kialakítási módjai, futóművek felépítése, vizsgálóberendezései Gépjármű fődarabok (futóművek, motorok) működésének, beállításának ismerete a javítás utáni szerelési műveleteket követően Egyéb akadályozó elemek szerelési technológiái 245/2.4/0594-06 Gépjárművek szélvédőinek, oldalüvegeinek rögzítési módjai, azok szerelési technológiáinak ismerete Gépjárművek tüzelőanyag tartályainak elhelyezése a karosszérián, ezekkel kapcsolatos szerelési, biztonságtechnikai és környezetvédelmi ismeretei Oldható kötéssel rögzített karosszériaelemek cseréje 245/2.5/0594-06 Járműkarosszériák javítása témakörön belül az oldható kötéssel rögzített karosszériaelemek (első és hátsó sárvédők, motor és csomagtér tetők, első és hátsó 212

lökhárítók stb.),le- és visszaszerelési technológiáinak megismerése A végrehajtáshoz szükséges eszközök, szerszámok, segédanyagok használatával kapcsolatos ismeretek A korrózióvédelem alapjai 245/3.1/0220-06 A korrózió fajtái, befolyásoló tényezői, megjelenési formái A felületek előkészítése: az előkészítő műveletek feladata, fémfelületek mechanikai és kémiai homogenizálása, eljárásai, eszközei, a zsírtalanítás célja, eljárásai, eszközei, berendezései Nemfémes bevonatok: az eloxálás célja, alkalmazási területe, műveleti sorrendje, a foszfátozás célja, alkalmazási területe, műveleti sorrendje, a barnítás célja, alkalmazási területe, műveleti sorrendje Galvánbevonatok: a galvanizálás alapfogalmai, a galvánbevonatok célja, alkalmazási területe, a réteg felépítése, jellegzetes galvanizáló művelet sorrendje Mázolás, lakkozás: a lakkozás műveleti sorrendje, az egyes műveletek célja, az alapozók, lakkok, tapaszok csoportosítása, felviteli technológiák Műanyagporszórás (szinterezés) műveletei Tűzi fémbevonatok: jellemzése, eljárásai Biztonságtechnika, környezetvédelem Karosszériajavítási ismeretek Vázelemek javítása 245/3.1/0594-06 Tananyagelemek ismertetése Vázépítési rendszerek Vázépítés anyagai Váz terhelése, igénybevétele Vázjavítás előírásai, szabályai Vázak sérülései, állapotfelmérése Vázak javításának technológiája Javításhoz használt eszközök, berendezések Vázjavítás anyagai Vázjavítás szerszámai Szegecselt elemek cseréje Elhajolt, görbült vázak egyengetése húzató padon Önhordó karosszériák elemcseréje Javítást gátló elemek kiszerelése Javítás utáni átadás, minőségellenőrzés Vázjavítás munka-, baleset-, tűzvédelmi előírásai Ragasztással történő javítások 245/3.2/0594-06 Korszerű ragasztási technológiák Műanyag karosszériák javítása ragasztással Burkolatok rögzítése ragasztással Üveg ragasztása, cseréje

213

Munkavégzéshez használt szerszámok Ragasztás anyagai, segédanyagai Ragasztás munkavédelmi előírásai Karosszériaelemek méretre állítása : 245/3.3/0594-06 Méretre állítás fogalma Méretre állítás helye a technológiai sorban Elemek közötti rések párhuzamossága Szimmetriai előírások Szimmetriai előírások végzése során használt eszközök Alkalmazott szerszámok Beállítás ellenőrzése, mérése Javítás utáni alváz- és üregvédelem elvégzése, zajvédelem helyreállítása 245/3.4/0594-06 Javítás utáni felületvédő eljárások Felületkezelő eljárások Felületkezelő anyagok Felület előkészítése Felületkezelés eszközei, szerszámai Munkavédelmi, környezetvédelmi előírások Zajvédelemhez használt anyagok Karosszérialakatos hegesztési ismeretek 245/5.0/0594-06 Hegesztés fogalma, hegeszthető anyagok Az ívhegesztés villamosságtani alapjai Az egyes hegesztő eljárások (inert és aktív védőgázos ívhegesztések, bevonatelektródás ívhegesztések, argon védőgázos wolfram- és fogyóelektródás ívhegesztések, ponthegesztések, lánghegesztés, valamint kemény és lágyforrasztás) technológiáinak, berendezéseinek, segédanyagainak, használati területeinek szakmaspecifikus átismétlése, kiegészítése Vonatkozó biztonságtechnikai előírások Kézi forgácsolási ismeretek 245/4.0/0594-06 Az egyes forgácsolási technológiákhoz használt szerszámok, mérőeszközök ismerete Mérés, ellenőrzés, előrajzolás Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) Technológiák, gépi berendezések, karosszérialakatos alkalmazási területek, biztonságtechnikai előírások megismerése Forgács nélküli alakítási technológiák (lemezhajlítás, peremezés, domborítás, ívelés stb.) alkalmazásának megismerése a karosszérialakatos szakmában Alkalmazott gépek, eszközök, szerszámok megismerése A megmunkálásokra alkalmas és járműkarosszériákhoz használatos anyagok Alkalmazási területek 214

Szerelési ismeretek II Nem oldható kötéssel rögzített karosszéria-elemek cseréje 245/12.0/0594-06 Nem oldható kötéssel rögzített karosszéria-elemek cseréje Kötések szilárdsági jellemzői, jármű élettartamát, biztonsági tulajdonságait befolyásoló tényezők Első, hátsó sárvédők leszerelése, felszerelése Homlokfalak leszerelése, felszerelése Hátfalak leszerelése, felszerelése Ajtóborítások leszerelése, felszerelése Technológiák ismertetése, egyes típusokra érvényes előírások Szerelést akadályozó elemek le-, illetve visszaszerelése Technológiához szükséges eszközök Technológiához szükséges szerszámok ismertetése Segédanyagok csoportosítása Korrózió okozta nyomok eltüntetése Váz javítása nem oldható kötéssel Ragasztott kötések csoportosítása Ragasztással történő javítás technológiája Ragasztótípusok, kittek Forrasztás fajtái és alkalmazásuk karosszériajavításoknál Műanyag elemek hegesztésének technológiája Műanyag hegesztésének eszközei, szerszámai, anyagai Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 1.0/0110-06 Munkakörnyezet jellemzői Veszélyforrások A munkavédelem Jogszabályok Helyi szabályozások Az előírások betartásának számonkérése Ellenőrző szervek A munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségek Az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés feltételei A munkahelyek kialakítása Személyi feltételek Védőeszközök Biztonságos munkaeszközök Rendkívüli események Teendők baleset esetén A munkaeszközök biztonságos kezelése Az anyagok megmunkálása Szerszámok készülékek, gépek Kézi, és energiával hajtott kéziszerszámok 215

Az anyagok mozgatása Az anyagok tárolása Az anyagok raktározása Helyváltoztatás, munkavégzés speciális helyeken Magasban végzett munkák Talajszint alatti munkavégzés Az elsősegélynyújtás célja, alapszabályai Elsősegélyt igénylő helyzetek és tennivalók Alapszintű újraélesztés A környezetvédelem története A környezetvédelem alapfogalmai Az ökológia fogalma, ökológiai tényezők A természetvédelem fogalma, természeti értékek A talaj alapfogalmai, minősége, befolyásoló tényezők A talaj szennyező anyagai Az atmoszféra szerkezete A légszennyező anyagok terjedése A környezeti levegőt szennyező anyagok A légszennyező anyagok fajtái Levegőtisztaság-védelmi határértékek Gáztisztítás A gépipar légszennyezése A öld vízkészlete A vizek jellemzői, minősítése Vízszennyező anyagok Szennyvíztisztítás Biológiai, kémiai tisztítás A gépipar szennyvizei Hangtani alapfogalmak, a zaj hatásai, zajforrások A hulladék fogalma A hulladékok gyűjtése és szállítása A hulladékok ártalmatlanítása Hulladékhasznosítás A hulladékok nyilvántartása, adatszolgáltatás A sugárvédelem alapfogalmai Fényszennyezés A tűz tulajdonságai, tűzmegelőzés A tűz keletkezése, tűzjelzés A tűzveszélyt megelőző tevékenységek és fogalmak Tűzállósági fokozatok, tűzvédelmi szabályzat Tűz- és vegyi veszéllyel járó tevékenységek A tűzoltás A tűz elleni védekezés irányítása Építmények használatának tűzvédelmi szabályai 216

Tűzvédelmi oktatás Villamos- és világítóberendezések érintésvédelme

NŐI SZABÓ – TANANYAGOK ( 2013-as kerettanterv alapján, 3 éves) Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Ruhipari anyagvizsgálatok 10113-12 ruhaipari anyag - és áruismeret tantárgy A textilipar nyersanyagai, csoportosításuk. Növényi eredetű szálasanyagok fajtái, általános jellemzői. Növényi eredetű szálasanyagok feldolgozási, viselési tulajdonságai és felhasználásuk. Állati eredetű szálasanyagok fajtái, általános jellemzői. Állati eredetű szálasanyagok feldolgozási, viselési tulajdonságai és felhasználásuk. Vegyi szálak fajtái, általános jellemzői. Vegyi szálak feldolgozási, viselési tulajdonságai, felhasználásuk. Fonalak, cérnák fajtái, jellemzői, felhasználási lehetőségeik. Terjedelmesített fonalak fajtái. Kevert szálak tulajdonságai. Az alapanyagok kémiai felépítése, kémiai felépítésük alapján. Az alapanyagok alakíthatósági feltételei. A mechanikai hatások és az alakíthatóság. Az alapanyagok fizikai jellemzőinek meghatározása, mértékegységeinek, értelmezése, szakszerű használatára vonatkozó ismeretekkel. Ruhaipari gyártmánytervezés 10114-12 ruhaipari gyártáselőkészítés tantárgy Anyagok csoportosítása felhasználás szerint (alap-, kellék-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok). Anyagbeszerzés és anyagraktározás. Bevizsgálás. Felfektetési rajz készítése. Terítékrajz készítése. A terítés (terítési módok, eszközök). Terítéken alkalmazott jelölések. Szabás eszközei, módjai. Anyagnormák készítése (anyaghányad, alapanyag és kellékkalkuláció).. Műszaki leírás készítése: Gyártmányrajz, modellszám, külalak leírása, alapanyag és kellékek megnevezése, szükséges alkatrészek, varrások alaki és méretjellemzői, mérettáblázatok, fonalirány és toldási

217

lehetőségek, a rendelkezésre álló eszközök alapján gépek, berendezések kiválasztása, a gyártási folyamat leírása. Egyedi gyártásnál az első és a második ruhapróbára állítás. Textiltermék összeállítása 10115-12 textiltermékek készítése tantárgy Szabásminta használata Szabás-szakrajz készítésének eszközei, alkalmazott műszaki ismeretek. Szabásmintán alkalmazott jelölések. Rajzkészség- és szemmértékfejlesztő gyakorlatok. Testalkat és testtartás típusok fajtái, jellemzői. Középarányos testalkatok. A szakiránynak megfelelő szoknya, nadrág, ing, blúz, ruha, mellény szabásmintájának kialakítása az alapminták másolásával. Ruhaipari gépek üzemeltetése Modell vagy ábra alapján varróeszközök, gépek, berendezések fő részei, általános működési elvük, optimális működésükhöz szükséges állítási lehetőségek, alkalmazási területeik, biztonságtechnikai berendezéseik. Kézi szabás szerszámai. Vasalók, vasaló-berendezések, gőzölő-bábuk. Ragasztó-berendezések, ragasztóprések. Munka-, tűz- és környezetbiztonsági előírások ismerete. Textiltermékek gyártástechnológiája Varrástechnológiai alapfogalmak, elnevezések. A varrások alaki és méretjellemzői. A kézi- és gépi öltések, gépi varrástípusok csoportosítása, fajtái, a készítés minőségi követelményei. A vasalás technológiája. A ragasztás technológiája. A ragasztóanyagok és ragasztó-bevonatos textíliák fajtái és jellemzőik. Hasítékok készítési módja (nyitott, takart). Hajtások készítési módja (szétvasalt és egy oldalra vasalt). Húzózárak bevarrásának módjai (varrásvonalba helyezett, takart, rejtett, szétnyitható). Elejeszélek készítési módja. Övpántok készítése és felvarrási módjai. Ujja hasítékok készítése (arrow-, francia-, varrásvonalba helyezett). Kézelők készítése és felvarrási módjai. Ujjak készítése és bevarrása (bevarrott, raglán-, japánujj). Nyakkör eldolgozási módok szegéssel (formára szabott szegőpánt, ferdepánt). Gallérok készítése és felvarrása (ing-, álló-, fekvő-, sál-, kihajtósgallér). Zsebek készítésének módjai (foltzsebek, bevágott zsebek, szabásvonalba helyezett zsebek). Műszaki leírás tartalma. Gyakorlat Szabásminta használata Divatlapok tanulmányozása (szabásminta ív-, mérettáblázat-, méretnagyság beazonosítás). 218

Divatrajzok jellemzői. Szabásminták másolási technikái, eszközei. Technológiai jelölések értelmezése, alkalmazása. Méretvétel elsajátítása különböző testalkatokon. A divatnak megfelelő szoknya, nadrág, ing, blúz, ruha, mellény szabásmintájának kialakítása az alapminták másolásával . Testméreten felüli bővítések (kényelmi, divat és technológiai megoldások különböző tulajdonságokkal rendelkező alapanyagokra). Ruhaipari gépek üzemeltetése Alap- és módosított öltésű varrógépek öltésképzési folyamata. Gépek karbantartása a munkafolyamatok között. Munka-, tűz- és környezetbiztonsági előírások alkalmazása. Hurok- és láncöltésű varrógépek biztonságtechnikai berendezései. Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások a munkaterületen. Varrodai gépek, berendezések biztonságtechnikája. Védőeszközök fajtái és azok használata. Textiltermék készítéseI. Előkészítő vasalási műveletek (beavató, simító, formázó). Gyártásközi vasalási műveletek (varrások szét- és egy oldalra vasalása, élvasalás, szárazoló vasalás, hajtások vasalása, formázóvarrás vasalása, paszpolozó vasalás). Befejező vasalási műveletek (készre-vasalás, fénytelenítő vasalás). Ragasztó-bevonatos közbélések kiválasztása, alkalmazása (ragasztás: ragasztóporral, fóliával, ráccsal, fátyollal). Alkalmazott kézi öltések (ideiglenes, végleges, díszítő, gomblyuk kivarró, gomb- és kapocsfelvarró öltések) készítése. Egyszerű gépi varrástípusok készítése kiválasztása, alkalmazása a textilruházati termék készítése során (összevarrás, széttűzés, fél-francia- és franciavarrás, lapos varrás, széltűzés, szegővarrások, sarokvarrás, formázóvarrás, piékészítés, ráncolással vagy hajtásokkal készülő díszítő elem felvarrási módjai). Kisalkatrészek készítése, alkalmazása (akasztók, övtartók, övek, gombolópántok). Kézelők formai kialakításai és felvarrási módjai. Textiltermék készítéseII. Ujjak készítése és bevarrási módjai. Gallérok készítése és felvarrási módjai. Zsebek és zsebfedők készítése és felvarrási módjai. Húzó- és tépőzár bevarrások módjai. Dokumentáció és/vagy mintadarab alapján egyszerű kivitelezésű textilruházati termékek összeállítása kiszabott alkatrészekből . Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások a munkaterületen. Varrodai gépek, berendezések biztonságtechnikája. Védőeszközök fajtái és azok használata.

219

Lakástextil készítése 10118-12 lakástextil készítése tantárgy Lakástextíliák gyártástechnológiája Szakszerű méretvétel lakberendezési tárgyakról. Lakástextíliák mérettáblázatának beazonosítása a mért méretekhez. Térábrázolás, mértani testek vetületi ábrázolása és síkbeli kiterítése szabásminták készítéséhez. Cikktechnológiák szerinti szabásminták készítése/másolása. Szabásmintákon alkalmazott jelölések készítése, jelentése. Szabástechnikai ismeretek elsajátítása (felfektetés, anyaghányad, terítékrajz, fonalirány, felületi struktúra). Lakberendezési stílusok, befolyásoló tényezők. A szaklapokban és szabásmintákon előforduló idegen nyelvű szakkifejezések értelmezése. Hétköznapok és ünnepek textíliái, szerepük, különbözőségük. Térelválasztás szerepe és fajtái/megoldásai. Falikárpitok szerepe. Ágyneműkészítés műszaki dokumentációinak készítése: Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel). Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással). Ágynemű-garnitúrák (felnőtt, gyermek és franciaágyra). Konyhai textíliakészítés műszaki dokumentációinak készítése: Asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt). Tányéralátétek. Edényfogó-kesztyű. Kötények (melles, suszter, cukrász, felszolgáló). Háztartási törlők. Konyhai garnitúrák. Gyakorlat Lakástextíliák készítése A termékek és alkatrészek minőségi elkészítéséhez szükséges szakmai kidolgozási ismeretek elsajátítása, gyakorlása: Leigazítások, csípések, pontszerű jelölések, varrásszélességek csökkentése, szélek vékonyítása. Szövetminták egyeztetése. Rögzítő-szalagozás, bőségráncolás. Díszítőelemek felhasználása. Folttechnikák. Ágynemű huzatok készítése és gyakorlása: Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel). Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással). Ágynemű-garnitúrák (felnőtt, gyermek és franciaágyra). Konyhai textíliák készítése és gyakorlása: Asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt). Tányéralátétek. 220

Edényfogó-kesztyű. Kötények (melles, suszter, cukrász, felszolgáló). Háztartási törlők. Konyhai garnitúrák. Szobai textíliák készítése és gyakorlása: . Függönyök (csipkefüggönyök, drapériák, térelválasztók). Ágytakarók (bélelt és béleletlen). Díszpárnák (divatnak megfelelő modern és népművészeti). Egyszerű tervezésű bútorvédő huzatok. Felfektetési rajz készítése. Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások a munkaterületen. Varrodai gépek, berendezések biztonságtechnikája. Védőeszközök fajtái és azok használata. Lakástextil-javítószolgáltatás Javíthatóság feltételeinek megállapítása. A javításhoz szükséges technológia kiválasztása. A szükséges anyagok és gépek kiválasztása. A javítás alapanyagainak, kellékeinek összedolgozhatósági ismerete. A javítási műveletek elvégzése .

( 2011-es kerettanterv alapján, 3 éves) 10. évfolyam Textíliák, kelmék 2.0/6218-11 A szövetek gyártása, a szövés elve és eszközei A kötéstan alapjai, alap és levezetett kötések Kötött kelmék csoportosítása, a kötés-hurkolás technológiája és eszközei Vetülék és láncrendszerű alapkötések jellemzői Nemszőtt textíliák – fátyolkelmék fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk Nemszőtt textíliák – varrvahurkolt kelmék fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk A textilkikészítés műveleteinek csoportosítása Színezési eljárások Idegen nyelvű anyagismereti jelképek Gyakorlat Szövetvizsgálatok – kötésmód, szövetszerkezet, felületi jelleg meghatározása Színezési eljárások meghatározása Kötött-hurkolt kelmék szerkezeti felismerése Egyszerű laboratóriumi eszközök ismerete, biztonságos használata Mintagyűjtemény készítése, rendszerezése Szabásminta készítése 1.0/6219-11 Méretvétel szabályai

221

Testméret, testalkat és a szerkesztési rajz összefüggései Méretkutatás és testméret szabvány A divatrajzok értelmezése A szaklapokban és szabásmintákon előforduló idegen nyelvű szakkifejezések értelmezése A modellezés módszerei, eszközei Gyakorlat: Alapszerkesztések értelmezése, rajzolvasási gyakorlat (női szoknya, nadrág, ruha, blúz, férfinadrág, zakó, ing). Zsebek, kézelők, gallérok, ruhaujjak modellezése és szerkesztése. Alapminta átalakítása a normáltól eltérő testalkatokra. Formázóvarrások áthelyezése. Ruhaipari gépek üzemeltetése 2.0/6220-11 Modell vagy ábra alapján varróeszközök, gépek, berendezések fő részei, általános működési elvük, optimális működésükhöz szükséges állítási lehetőségek, alkalmazási területeik, biztonságtechnikai berendezései Kézi szabás szerszámai Vasalók, vasaló-berendezések, gőzölőbábuk Ragasztóberendezések, ragasztóprések Munka-, tűz- és környezetbiztonsági előírások ismerete Gyakorlat Alap- és módosított öltésű varrógépek öltésképzési folyamata, Munkafolyamatok között a gépek karbantartásának előírásai Munka-, tűz- és környezetbiztonsági előírások alkalmazása Hurok- és láncöltésű varrógépek biztonságtechnikai berendezései Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások a munkaterületen Varrodai gépek, berendezések biztonságtechnikája Védőeszközök fajtái és azok használata Textiltermék összeállítás műszaki dokumentációja 3.0/6220-11 A vasalás technológiája A ragasztás technológiája A ragasztóanyagok és ragasztó-bevonatos textíliák fajtái és jellemzőik. Varrástechnológiai alapfogalmak, elnevezések. A varrások alaki és méretjellemzői. A kézi- és gépi öltések csoportosítása, fajtái, a készítés minőségi követelményei. Formázóvarrások, szabásvonalak, hajtások, bőségráncok, szegők, piék. Végig- és félig nyitott elejeszélek készítési módja Nyitott- és takart lépéshasíték készítési módja Szétvasalt és egy oldalra vasalt hajtások készítési módja Varrásvonalba helyezett húzózár bevarrásának elkészítési módja Szétnyitható húzózár bevarrásának elkészítés módja Takart húzózár (egyoldalas tűzésű, szembetűzéses) bevarrásának elkészítési módja

222

Rejtett húzózár bevarrásának elkészítési módja Egy és több részből szabott övpántok készítése és felvarrási módjai Ujja hasítékok fajtái (arrow-, francia-, varrásvonalba helyezett hasítékok) Kézelők készítési és felvarrási módjai (hasítékos-, hasíték nélküli ujja aljára) Rövidujj aljakészítés módjai Nyitott és zárt ujjbevarrási módok Ujjkör elrendezési módok A nyakkör eldolgozási módjai szegéssel (formára szabott szegőpánt, ferdepánt, szegőszalag, díszítő kellékek) Női ruhák modellezése 1.0/6224-11 Női ruhák modell- és gyártmányrajzai (tankönyvek, divatlapok és szaklapok) A szaklapokban és szabásmintákon előforduló idegen nyelvű szakkifejezések értelmezése Szakszerű méretvétel Modellezés és modellrajz összefüggései Kényelmi bőségek értelmezése Méretek beazonosítása, mérettáblázatok fajtái Szabásminta másolása, eszközei, eszközök használata Szoknyaformák szerkesztése különböző testalkatokra (bővülő szoknya szerkesztése: kör-, harang-, hatrészes) Szoknyák szerkesztése, modellezése egyéb szabásvonalakkal (csípővonal feletti, magasított derekú és csípőszoknya) Rakott és hajtásokkal készülő szoknyák szerkesztése, modellezése Nadrágszoknya szerkesztése, modellezése Szoknyabélések szerkesztése Él- és bőséghajtásokkal készülő női nadrág szerkesztése és modellezése (farmernadrág, bermudanadrág, sortnadrág) Különféle szárú női nadrágok szerkesztése, modellezése (trapéz, bő, halász) Női blúz szerkesztése és modellezése Különféle alkalmai és divatblúzok szerkesztése, modellezése (galléros, aszimmetrikus, japán, raglán, denevér) Női mellény alapszabásminta szerkesztése, béleletlen és bélelt mellény modellezése Női ruha szerkesztése, divatruhák modellezése (derék alatt ráncolt délutáni ruha, nyaktól elálló vállra boruló gallérral készülő délutáni ruha, raglán ujjú ruha, kismama ruha, alkalmi ruha) Kosztümkabát alapszerkesztése, bécsi szabásvonallal karcsúsított kosztümkabát modellezése alapgallér megoldásokkal Blézer modellezése (egyenes és bővített kosztümkabát modellezése, bélésminták szerkesztése) Női kabátok alapszerkesztése, divatkabátok modellezése (egyenes vonalú, karcsúsított, bő, raglán- és japánujjú) Szabadon választott modellek szerkesztése, egyedi tervezésű szoknyák, ruhák, blúzok,

223

blézerek, kabátok modellezése Gyakorlat Méretek beazonosítása, mérettáblázatok fajtái Szabásminta másolása, eszközei, eszközök használata Szoknyák modellezése egyéb szabásvonalakkal (csípővonal feletti, magasított derekú és csípőszoknya) eredeti méretben Rakott és hajtásokkal készülő szoknyák modellezése eredeti méretben Nadrágszoknya modellezése eredeti méretben Szoknyabélések modellezése eredeti méretben Él- és bőséghajtásokkal készülő női nadrág modellezése (farmernadrág, bermudanadrág, sortnadrág) eredeti méretben Különféle szárú női nadrágok modellezése (trapéz, bő, halász) eredeti méretben Női blúz modellezése eredeti méretben alapmintából Különféle alkalmai és divatblúzok modellezése (galléros, aszimmetrikus, japán, raglán, denevér) eredeti méretben Női mellény modellezése Női divatruhák modellezése (derék alatt ráncolt délutáni ruha, nyaktól elálló vállra boruló gallérral készülő délutáni ruha, raglán ujjú ruha, kismama ruha, alkalmi ruha) eredeti méretben Kosztümkabát modellezése bécsi szabásvonallal, alapgallér megoldásokkal eredeti méretben Blézer modellezése (egyenes és bővített kosztümkabát modellezése, bélésminták szerkesztése) eredeti méretben Női kabátok, divatkabátok modellezése (egyenes vonalú, karcsúsított, bő, raglán- és japánujjú) eredeti méretben Szabadon választott modellek, egyedi tervezésű szoknyák, ruhák, blúzok, blézerek, kabátok modellezése mért méretek alapján Női ruhakészítés gyártástechnológiája 2.0/6224-11 Női ruhák gyártástechnológiája sorozat és egyedi gyártás esetén Női ruhák rajzi ábráinak értelmezése (modell-, gyártmány-, részlet- és metszeti rajzok) Női ruhák gyártásakor alkalmazott gépek, berendezések biztonságos használata Női ruhák gyártásakor alkalmazott automata gépek, berendezések ismerete Női ruhák műszaki dokumentációjának készítése Árkalkuláció árajánlat készítése Számlázás, a számla alaki és formai követelményei Női ruhák szabászati feladatai Különféle női ruhák cikktechnológiája (szoknya, nadrág, blúz, mellény, ruha, blézer, kabát) Alkalmazott varrástípusok és méretjellemzői Női ruhák záródásai Gyártás során felhasználható alap- és kellékanyagok Női ruhák díszítési lehetőségei

224

Női ruhák készítésének minőségi követelményei Gyártás során alkalmazott kézi és gépi eszközök Gyártás során alkalmazott varrástípusok és méretjellemzői Gyakorlat Egyedi és nagyüzemi szabászat feladatai Terítés módjai Szabás kézi és gépi eszközeinek használata, munkavédelmi szabályainak betartása Szabás munkafolyamatának végzése Szabás minőségi követelményei Szabás hibáinak javítási lehetőségei Női ruhák készítése 3.0/6224-11 Gyakorlat Megrendelés felvétele Fogyasztói panaszok kezelése Szoknyaformák készítése különböző testalkatokra és méretekre (bővülő szoknya: kör-, harang-, hatrészes) Szoknyák készítése szabásvonalakkal (csípővonal feletti, magasított derekú és csípőszoknya) egyedi és sorozatgyártás technológiájával Rakott, hasítékos és hajtásos szoknyák készítése, nadrágszoknya készítése egyedi és sorozatgyártás technológiájával Szoknyabélések készítése Él- és bőséghajtásokkal készülő női nadrág készítése (farmernadrág, bermudanadrág, sortnadrág), különféle szárú női nadrágok készítése (trapéz, bő, halász) egyedi és sorozatgyártás technológiájával Női blúz készítése, különféle alkalmai és divatblúzok készítése (galléros, aszimmetrikus, japán, raglán, denevér) egyedi és sorozatgyártás technológiájával Női béleletlen és bélelt mellény készítése Női ruhák készítése (derék alatt ráncolt délutáni ruha, nyaktól elálló vállra boruló gallérral készülő délutáni ruha, raglán ujjú ruha, kismama ruha, alkalmi ruha) egyedi és sorozatgyártás technológiájával Kosztümkabát készítése különféle gallér, szabásvonal megoldásokkal és kidolgozásokkal (egyenes és bővített kosztümkabát bélelt, béleletlen) egyedi és sorozatgyártás technológiájával Női divatkabátok készítése (egyenes vonalú, karcsúsított, bő, raglán- és japánujjú, stb.) egyedi és sorozatgyártás technológiájával Szabadon választott modellek készítése egyedi gyártástechnológiával: szoknyák, ruhák, blúzok, blézerek, kabátok Női szabó-tananyagok ( 2011-es központi program alapján, 2 éves) 12. évfolyam

225

Textíliák, kelmék 2.0/6218-11 A szövetek gyártása, a szövés elve és eszközei A kötéstan alapjai, alap és levezetett kötések Kötött kelmék csoportosítása, a kötés-hurkolás technológiája és eszközei Vetülék és láncrendszerű alapkötések jellemzői Nemszőtt textíliák – fátyolkelmék fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk Nemszőtt textíliák – varrvahurkolt kelmék fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk A textilkikészítés műveleteinek csoportosítása Színezési eljárások Idegen nyelvű anyagismereti jelképek Gyakorlat Szövetvizsgálatok – kötésmód, szövetszerkezet, felületi jelleg meghatározása Színezési eljárások meghatározása Kötött-hurkolt kelmék szerkezeti felismerése Egyszerű laboratóriumi eszközök ismerete, biztonságos használata Mintagyűjtemény készítése, rendszerezése Áruismeret 3.0/6218-11 Gyakorlat Ruházati textíliák legismertebb fajtái, alapanyag és technológia szerinti csoportosítása Kereskedelmi megnevezések Ruházati textíliák feldolgozási tulajdonságai Ruházati kellékek fajtái, felhasználási területük Különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételei Mintagyűjtemény alapján a textilméteráruk, kellékek, rövidáruk rendszerezése Anyagvizsgálatok 4.0/6218-11 Gyakorlat: Szövetek nyersanyag-összetételének meghatározása mikroszkóppal, égetési próbával Szövetek lánc- és vetülékfonalainak vizsgálata, elemzése Színoldal meghatározása Kötött-hurkolt kelmék szemsűrűségének meghatározása Anyagminták azonosítása Vizsgálati eredmények és a ruhaipari feldolgozás feltételeinek összefüggései Laboratóriumi eszközök ismerete és biztonságos használata Szabásminta készítése 1.0/6219-11 Méretvétel szabályai Testméret, testalkat és a szerkesztési rajz összefüggései Méretkutatás és testméret szabvány A divatrajzok értelmezése A szaklapokban és szabásmintákon előforduló idegen nyelvű szakkifejezések

226

értelmezése A modellezés módszerei, eszközei Gyakorlat: Alapszerkesztések értelmezése, rajzolvasási gyakorlat (női szoknya, nadrág, ruha, blúz, férfinadrág, zakó, ing). Zsebek, kézelők, gallérok, ruhaujjak modellezése és szerkesztése. Alapminta átalakítása a normáltól eltérő testalkatokra. Formázóvarrások áthelyezése.

Gyártás-előkészítés 2.0/6219-11 Alapszerkesztések értelmezése, rajzolvasási gyakorlat (női szoknya, nadrág, ruha, blúz, férfinadrág, zakó, ing) Zsebek, kézelők, gallérok, ruhaujjak modellezése és szerkesztése Alapminta átalakítása a normáltól eltérő testalkatokra. Formázóvarrások áthelyezése Terítékrajz készítése, módszerei A terítés (terítési módok, eszközök) Terítéken alkalmazott jelölések Anyagok csoportosítása felhasználás szerint (alap-, kellék-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok) Anyagbeszerzés és anyagraktározás Bevizsgálás Anyagnormák Gyártmányrajz, modellszám, külalak leírása, alapanyag és kellékek megnevezése, összeállítandó alkatrészek, varrások alaki és méretjellemzői, mérettáblázatok, fonalirány és toldási lehetőségek A rendelkezésre álló eszközök alapján gépek, berendezések kiválasztása, a gyártási folyamat leírása Egyedi gyártásnál az első és a második ruhapróba

Textiltermék összeállítás műszaki dokumentációja 3.0/6220-11 A vasalás technológiája A ragasztás technológiája A ragasztóanyagok és ragasztó-bevonatos textíliák fajtái és jellemzőik. Varrástechnológiai alapfogalmak, elnevezések. A varrások alaki és méretjellemzői. A kézi- és gépi öltések csoportosítása, fajtái, a készítés minőségi követelményei. Formázóvarrások, szabásvonalak, hajtások, bőségráncok, szegők, piék. Végig- és félig nyitott elejeszélek készítési módja Nyitott- és takart lépéshasíték készítési módja Szétvasalt és egy oldalra vasalt hajtások készítési módja 227

Varrásvonalba helyezett húzózár bevarrásának elkészítési módja Szétnyitható húzózár bevarrásának elkészítés módja Takart húzózár (egyoldalas tűzésű, szembetűzéses) bevarrásának elkészítési módja Rejtett húzózár bevarrásának elkészítési módja Egy és több részből szabott övpántok készítése és felvarrási módjai Ujja hasítékok fajtái (arrow-, francia-, varrásvonalba helyezett hasítékok) Kézelők készítési és felvarrási módjai (hasítékos-, hasíték nélküli ujja aljára) Rövidujj aljakészítés módjai Nyitott és zárt ujjbevarrási módok Ujjkör elrendezési módok A nyakkör eldolgozási módjai szegéssel (formára szabott szegőpánt, ferdepánt, szegőszalag, díszítő kellékek) Női ruhák modellezése 1.0/6224-11 Női ruhák modell- és gyártmányrajzai (tankönyvek, divatlapok és szaklapok) A szaklapokban és szabásmintákon előforduló idegen nyelvű szakkifejezések értelmezése Szakszerű méretvétel Modellezés és modellrajz összefüggései Kényelmi bőségek értelmezése Méretek beazonosítása, mérettáblázatok fajtái Szabásminta másolása, eszközei, eszközök használata Szoknyaformák szerkesztése különböző testalkatokra (bővülő szoknya szerkesztése: kör-, harang-, hatrészes) Szoknyák szerkesztése, modellezése egyéb szabásvonalakkal (csípővonal feletti, magasított derekú és csípőszoknya) Rakott és hajtásokkal készülő szoknyák szerkesztése, modellezése Nadrágszoknya szerkesztése, modellezése Szoknyabélések szerkesztése Él- és bőséghajtásokkal készülő női nadrág szerkesztése és modellezése (farmernadrág, bermudanadrág, sortnadrág) Különféle szárú női nadrágok szerkesztése, modellezése (trapéz, bő, halász) Női blúz szerkesztése és modellezése Különféle alkalmai és divatblúzok szerkesztése, modellezése (galléros, aszimmetrikus, japán, raglán, denevér) Női mellény alapszabásminta szerkesztése, béleletlen és bélelt mellény modellezése Női ruha szerkesztése, divatruhák modellezése (derék alatt ráncolt délutáni ruha, nyaktól elálló vállra boruló gallérral készülő délutáni ruha, raglán ujjú ruha, kismama ruha, alkalmi ruha) Kosztümkabát alapszerkesztése, bécsi szabásvonallal karcsúsított kosztümkabát modellezése alapgallér megoldásokkal Blézer modellezése (egyenes és bővített kosztümkabát modellezése, bélésminták szerkesztése)

228

Női kabátok alapszerkesztése, divatkabátok modellezése (egyenes vonalú, karcsúsított, bő, raglán- és japánujjú) Szabadon választott modellek szerkesztése, egyedi tervezésű szoknyák, ruhák, blúzok, blézerek, kabátok modellezése Gyakorlat Méretek beazonosítása, mérettáblázatok fajtái Szabásminta másolása, eszközei, eszközök használata Szoknyák modellezése egyéb szabásvonalakkal (csípővonal feletti, magasított derekú és csípőszoknya) eredeti méretben Rakott és hajtásokkal készülő szoknyák modellezése eredeti méretben Nadrágszoknya modellezése eredeti méretben Szoknyabélések modellezése eredeti méretben Él- és bőséghajtásokkal készülő női nadrág modellezése (farmernadrág, bermudanadrág, sortnadrág) eredeti méretben Különféle szárú női nadrágok modellezése (trapéz, bő, halász) eredeti méretben Női blúz modellezése eredeti méretben alapmintából Különféle alkalmai és divatblúzok modellezése (galléros, aszimmetrikus, japán, raglán, denevér) eredeti méretben Női mellény modellezése Női divatruhák modellezése (derék alatt ráncolt délutáni ruha, nyaktól elálló vállra boruló gallérral készülő délutáni ruha, raglán ujjú ruha, kismama ruha, alkalmi ruha) eredeti méretben Kosztümkabát modellezése bécsi szabásvonallal, alapgallér megoldásokkal eredeti méretben Blézer modellezése (egyenes és bővített kosztümkabát modellezése, bélésminták szerkesztése) eredeti méretben Női kabátok, divatkabátok modellezése (egyenes vonalú, karcsúsított, bő, raglán- és japánujjú) eredeti méretben Szabadon választott modellek, egyedi tervezésű szoknyák, ruhák, blúzok, blézerek, kabátok modellezése mért méretek alapján Női ruhakészítés gyártástechnológiája 2.0/6224-11 Női ruhák gyártástechnológiája sorozat és egyedi gyártás esetén Női ruhák rajzi ábráinak értelmezése (modell-, gyártmány-, részlet- és metszeti rajzok) Női ruhák gyártásakor alkalmazott gépek, berendezések biztonságos használata Női ruhák gyártásakor alkalmazott automata gépek, berendezések ismerete Női ruhák műszaki dokumentációjának készítése Árkalkuláció árajánlat készítése Számlázás, a számla alaki és formai követelményei Női ruhák szabászati feladatai Különféle női ruhák cikktechnológiája (szoknya, nadrág, blúz, mellény, ruha, blézer, kabát) Alkalmazott varrástípusok és méretjellemzői

229

Női ruhák záródásai Gyártás során felhasználható alap- és kellékanyagok Női ruhák díszítési lehetőségei Női ruhák készítésének minőségi követelményei Gyártás során alkalmazott kézi és gépi eszközök Gyártás során alkalmazott varrástípusok és méretjellemzői Gyakorlat Egyedi és nagyüzemi szabászat feladatai Terítés módjai Szabás kézi és gépi eszközeinek használata, munkavédelmi szabályainak betartása Szabás munkafolyamatának végzése Szabás minőségi követelményei Szabás hibáinak javítási lehetőségei Női ruhák készítése 3.0/6224-11 Gyakorlat Megrendelés felvétele Fogyasztói panaszok kezelése Szoknyaformák készítése különböző testalkatokra és méretekre (bővülő szoknya: kör-, harang-, hatrészes) Szoknyák készítése szabásvonalakkal (csípővonal feletti, magasított derekú és csípőszoknya) egyedi és sorozatgyártás technológiájával Rakott, hasítékos és hajtásos szoknyák készítése, nadrágszoknya készítése egyedi és sorozatgyártás technológiájával Szoknyabélések készítése Él- és bőséghajtásokkal készülő női nadrág készítése (farmernadrág, bermudanadrág, sortnadrág), különféle szárú női nadrágok készítése (trapéz, bő, halász) egyedi és sorozatgyártás technológiájával Női blúz készítése, különféle alkalmai és divatblúzok készítése (galléros, aszimmetrikus, japán, raglán, denevér) egyedi és sorozatgyártás technológiájával Női béleletlen és bélelt mellény készítése Női ruhák készítése (derék alatt ráncolt délutáni ruha, nyaktól elálló vállra boruló gallérral készülő délutáni ruha, raglán ujjú ruha, kismama ruha, alkalmi ruha) egyedi és sorozatgyártás technológiájával Kosztümkabát készítése különféle gallér, szabásvonal megoldásokkal és kidolgozásokkal (egyenes és bővített kosztümkabát bélelt, béleletlen) egyedi és sorozatgyártás technológiájával Női divatkabátok készítése (egyenes vonalú, karcsúsított, bő, raglán- és japánujjú, stb.) egyedi és sorozatgyártás technológiájával Szabadon választott modellek készítése egyedi gyártástechnológiával: szoknyák, ruhák, blúzok, blézerek, kabátok

Követelmények

230

Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában Ruhipari anyagvizsgálatok 10113-12 ruhaipari anyag - és áruismeret tantárgy Elemzi a textilipari alapanyagok fajtáit, tulajdonságait és előállításának módjait Meghatározza a minta vagy mintadarab alapanyag-összetételét Megállapítja a fonal vagy cérna előállítási módját, minőségét Ruhaipari gyártmánytervezés 10114-12 ruhaipari gyártáselőkészítés tantárgy Modellrajzot készít vagy modellt választ Felfektetési rajzot készít Terítékrajzot készít Alapanyag és kellékkalkulációt készít, anyaghányadot számol Alap- és kellékanyagokat ellenőrzi Meghatározza a műveleti sorrendet egyedi termékkészítés esetén Műszaki leírást készít a termékről és a termék gyártásáról Textiltermék összeállítása 10115-12 textiltermékek készítése tantárgy Méretet vesz különféle textiltermékek készítéséhez Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket Kiválasztja - mért adatok alapján - a méretnagyságot táblázatból Értelmezi a ruhaipari ábrázolásokat Elkészíti és kivágja a szabásmintákat Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket Összeállítja a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján Betartja a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásokat Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen Betartja a környezetvédelmi előírásokat Lakástextil készítése 10118-12 lakástextil készítése tantárgy Méretet vesz különféle textiltermékek készítéséhez Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket Kiválasztja a mért adatok alapján a méretnagyságot táblázatból Elkészíti és kivágja a szabásmintát Terítékrajzot készít Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket Összeállítja a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján 231

Javító szolgáltatást végez Varrást, szakadást, záródásokat javít Betartja a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásokat Női ruhák modellezése 1.0/6224-11 Szoknyát készít Blúzt készít Nadrágot készít Mellényt készít Raglánujjú ruhát készít Japánujjú ruhát készít Kosztümkabátot készít Kabátot készít Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen Betartja a környezetvédelmi előírásokat Betartja a fogyasztóvédelmi szabályokat Női ruhakészítés gyártástechnológiája 2.0/6224-11 Elkészíti a női ruhák munkaműveleteit Szoknyát készít Blúzt készít Nadrágot készít Mellényt készít Raglánujjú ruhát készít Japánujjú ruhát készít Kosztümkabátot készít Kabátot készít Elkészíti a ruhák díszítését Betartja a munkavédelemre és munkabiztonságra vonatkozó előírásokat Betartja a környezetvédelmi előírásokat Vállalkozást üzemeltet Marketing munkát végez Női ruhák készítése 3.0/6224-11 Elkészíti a női ruhák munkaműveleteit Szoknyát készít Blúzt készít Nadrágot készít Mellényt készít Raglánujjú ruhát készít Japánujjú ruhát készít Kosztümkabátot készít Kabátot készít Elkészíti a ruhák díszítését 232

Betartja a munkavédelemre és munkabiztonságra vonatkozó előírásokat Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen Betartja a környezetvédelmi előírásokat Betartja a fogyasztóvédelmi szabályokat Vállalkozást üzemeltet Konzultál a megrendelővel Árkalkulációt készít, árat ajánl Betartja a pénztárkezelés és számlaadás kötelezettségének szabályait Textíliák, kelmék 2.0/6218-11 Meghatározza a minta, vagy mintadarab alapanyagösszetételét Elemzi a textíliák legismertebb fajtáit Meghatározza az anyagok összedolgozhatóságát Áruismeret 3.0/6218-11 Elemzi a textíliák legismertebb fajtáit Kiválasztja a technológiai előírásnak megfelelő alapanyagokat, kellékeket Meghatározza az anyagok összedolgozhatóságát Anyagvizsgálatok 4.0/6218-11 Meghatározza a minta, vagy mintadarab alapanyag-összetételét Elemzi a textíliák legismertebb fajtáit Meghatározza az anyagok összedolgozhatóságát Szabásminta készítése 1.0/6219-11 Modellrajzot készít vagy modellt választ Meghatározza a szerkesztési méreteket Alkalmazza a levett méreteket Alapmintát készít Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének, a választott modellnek megfelelően Szabásmintát készít - egyedi vagy konfekció szabásmintát Szabásminta szériát készít - elfogadott mintadarab alapján Felfektetési rajzot készít Terítékrajzot készít Alapanyag és kellékkalkulációt készít, anyaghányadot számol Alap, kellékanyagokat ellenőrzi Meghatározza a műveleti sorrendet egyedi termékkészítés esetén Műszaki leírást készít a termékről és a termék gyártásáról Gyártás-előkészítés 2.0/6219-11 Modellrajzot készít vagy modellt választ Meghatározza a szerkesztési méreteket 233

Alkalmazza az ergonómiai mérettáblázatokat Alapmintát készít Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének, a választott modellnek megfelelően Szabásmintát készít - egyedi vagy konfekció szabásmintát Szabásminta szériát készít - elfogadott mintadarab alapján Felfektetési rajzot készít Terítékrajzot készít Alapanyag és kellékkalkulációt készít, anyaghányadot számol Alap, kellékanyagokat ellenőrzi Meghatározza a műveleti sorrendet egyedi termékkészítés esetén Műszaki leírást készít a termékről és a termék gyártásáról Textiltermék összeállítás műszaki dokumentációja 3.0/6220-11 Értelmezi a ruhaipari ábrázolásokat Összeállítja a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján Női ruhák modellezése 1.0/6224-11 Szoknyát készít Blúzt készít Nadrágot készít Mellényt készít Raglánujjú ruhát készít Japánujjú ruhát készít Kosztümkabátot készít Kabátot készít Női ruhakészítés gyártástechnológiája 2.0/6224-11 Elkészíti a női ruhák munkaműveleteit Szoknyát készít Blúzt készít Nadrágot készít Mellényt készít Raglánujjú ruhát készít Japánujjú ruhát készít Kosztümkabátot készít Kabátot készít Elkészíti a ruhák díszítését Betartja a munkavédelemre és munkabiztonságra vonatkozó előírásokat Betartja a környezetvédelmi előírásokat Vállalkozást üzemeltet Marketing munkát végez

234

Női ruhák készítése 3.0/6224-11 Elkészíti a női ruhák munkaműveleteit Szoknyát készít Blúzt készít Nadrágot készít Mellényt készít Raglánujjú ruhát készít Japánujjú ruhát készít Kosztümkabátot készít Kabátot készít Elkészíti a ruhák díszítését Betartja a munkavédelemre és munkabiztonságra vonatkozó előírásokat Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen Betartja a környezetvédelmi előírásokat Betartja a fogyasztóvédelmi szabályokat Vállalkozást üzemeltet Konzultál a megrendelővel Árkalkulációt készít, árat ajánl Betartja a pénztárkezelés és számlaadás kötelezettségének szabályait Textíliák, kelmék 2.0/6218-11 Meghatározza a minta, vagy mintadarab alapanyagösszetételét Elemzi a textíliák legismertebb fajtáit Meghatározza az anyagok összedolgozhatóságát

VILLANYSZERELŐ TANANYAGOK 11. évfolyam Épületvillamossági mérések-4.0/6313-11 A villamos mérés definíciója, alapfogalmak Alapvető villamos mérőmüszerek Analóg-digitális mérömüszerek Analóg mérömüszer nyomatéka, csillapítás Deprez mérömüszer felépítése .Árammérés Deprez mérőmüszerrel Feszültségmérés Deprez mérömüszerrel. Graetz egyenirányítós Deprez mérömüszerrel Ferromágneses mérömüszerek.. Ferrodinamikus mérőmüszer Ferrodinamikus mérőmüszer használata a gyakorlatban.. Elektrodinamikus ampérmérő 235

Ellenállásmérés V-A módszerrel.. Ellenállásmérés digitális mérőmüszerrel. Impedancia fogalma. Impedancia mérése Impedancia mérése Háromfázisú teljesítmény fogalma. 3F teljesítmény mérése Fogyasztásmérők Épületvillamos hálózatok és berendezések-2.0/6313-11 Alapfogalmak Hálózatok felosztása Hálózatokon használt anyagok Épületek és épületelemek Épülettípusok Épületrajzok Épületek szerkezeti elemei Építési módok.. Szigetelt vezetékek és vezetéki csatlakozók. Védőcsövek Vezetékek terhelési módjai.. Helyiségek besorolása Épületvillamos tervek-rajzjelek Nyomvonaljellegű rajzok.. Összeállítási rajzok. . Többvonalas kapcsolási rajzok Áramútrajzok Egyvonalas kapcsolási rajzok Világítási szerelvények Szórtfényű világítás Villamos fényforrások Belsőtéri fénycsöves lámpatestek Világítási automatikák Világítási áramkörök rajzjelei Világítási áramkörök kapcsolásai Világítási alapfogalmak Dugaszoló áramkörök szerelése Kapcsolók ,dugós csatlakozók felszerelése Lámpatestek felszerelése Tartalék és vészvilágítási áramkörök Helyhez kötött villamos készülékek Túláram és feszültség fogalma Túláramvédelem készülékei Olvadó biztosító Túlfeszültség levezető 236

Épületvillamos hálózatok és berendezések-2.0/6313-11 Gyakorlat Müszaki dokumentáció bemutatása-értelmezése A müszaki dok .gyakorlati alkalmazása Munkamüveleti rajzok Egyszerű rajz elkészítése A munkamüveletek bemutatása .A helyszín megtekintése-felmérése A munkaterület átvétele Eszközök és anyagok átvétele Biztosító és elosztóberendezések. Olvadóbiztosítók és tartozékaik.. Kismegszakítók és tartozékai Túlfeszültségvédelmi készülékek Lakáselosztók összeállítása Lakás elosztótábla kivitelezése. . Lakáselosztótábla bekötése Tokozott elosztók összeállítása Tervdokumentációk tanulmányozása Fogyasztásmérés kialakítása Fogyasztásmérő típusok Fogyasztásmérő helyek kialakítása Tervdokumentációk áttanulmányozása Épületinformatikai hálózatok Épület automatizációs hálózatok Épület automatizálási nyomvonalak kialakítása Épületautomatikaidokumentációk Villanyszerelői szakma kézi szerszámai Villanyszerelöi szakma gépi szerszámai. Villamos szabványok betartása Épületvillamos berendezések Épületvill.berendezések javítása Épvill.berendezések üzemeltetése Erősáramú és informatikai berendezések javítása Erősáramú berendezések üzembe helyezése Mérések az erősáramú ép.vill. berendezéseken Mérések dokumentálása Ipari fogyasztók részére csatlakozóhely kialakítása Betáp kábel bekötése a fogyasztóhoz Háztartási fogyasztók részére csatlakozóhely kialakítása Vezérelt áramú fogyasztásmérő Házi elosztószekrény bekötése Ipari elosztószekrények bekötése

237

Világítási alapkapcsolások Kapcsolók , dugós csatlakozók felszerelése Lámpatestek felszerelése Izzólámpás áramkörök szerelése Nagynyomású kisülő áramkörök LED fényorrású áramkörök Izzólámpás áramkörök javítása LED áramkörök javítása Beltéri világítási berendezések szerelése Kültéri világítási berendezések szerelése Kül- és beltéri világítási áramkörök hibakeresése Anyagok szakszerű tárolása Szerszámok szakszerű elhelyezése és tárolásuk Az anyagok villamos jellemzői és azok kiválasztása Feliratok készítése és elhelyezése Ellenőrzési jegyzőköny készítése Mérési jegyzőkönyv készítése Munkaszervezés-3.0/0900-11 Munkavédelmi ,baleseti előírások Munka törvénykönyve Munkavégzés személyi és tárgyi feltételei Rajzok szerepe a villamosiparban és a gépészetben. Minőségbiztosítás előírásai Munkahelyen alkalmazandó minőségbiztosítási előírások. Villamos gépek biztonságtechnikája Minőségi munka alapkövetelményei. Elvégzett munka átadása Értékelése és dokumentálása. Környezet és munkahelyvédelme Szerelési javítási technológiák. Villamosiparban keletkezett hulladékok. Tüzvédelem fontossága Oltókészülékek típusai Elsősegélynyujtás. Villamosipari balesetek Villámvédelem-3.0/6313-11 Bevezetés, alapfogalmak A villámvédelem feladata Zivatarfelhök keletkezése A villám keletkezése A villám jellemzői. Villámvédelmi rendelkezések. .MSZ 274 Villámvédelmi szempontból különleges építmények.. 238

Nem helyhez kötött berendezések. Létesítmények különösen veszélyes helyeken... Külső villámvédelem. Védett tartomány a felfogóvezeték alatt Hurokban elhelyezett felfogóvezeték. Tetőn levő építmények védelme. Védő szikraköz. . Elválasztókapocs.. Földelő berendezések. Felfogóvezeték. Levezetők száma. Különálló felfogó berendezések.. Földelők anyaga. Minimális „D” távolság. Belső villámvédelem. Túlfeszültség –levezető készülék. Túlfeszültség levezetés a TN hálózatban. Távvezetékeken keletkező túlfeszültség levezetése. A villám dinamikai hatása a belső vezetékekre. Villámvádelmi berendezések vizsgálata. Jegyzőkönyv írása.

2. 8. A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai Oktató- nevelő munkánk elsődleges feladata korszerű, a gyakorlatban használható ismeretek nyújtása a tanulóknak. Fel kell keltenünk az érdeklődésüket, tanulás iránti motiváltságukat. Sajnálatos módon egyre gyengébb felkészültségű tanulók érkeznek, akiknek szükségük van a segítségre mind a tanulási, mind a szociális hátrányaik leküzdésében. Nagyon magas általában a lemorzsolódási arány, ami ellen fel kell vennünk a harcot. A 16 évre leszállított tankötelezettségi korhatár lehetővé teszi, hogy a tanuló ideje korán kikerüljön az iskolarendszerből, ugyanakkor képtelen a felnőtt munka világába beilleszkedni. Ehhez eszközeink: -

következetes tanári magatartást folytatunk,

-

egyenletes követelményrendszer állítunk,

-

megkeressük a tanulók fejlesztésének, nevelésének legcélravezetőbb lehetőségét,

-

rendszeresen értékeljük a tanulókat, melynek célja a pozitív megerősítés,

239

-

osztályfőnöki munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy tanulót és szülőt időben értesítsük az előrehaladásról, esetleges problémákról, hiányzásokról,

-

iskolai rendezvények, kirándulások szervezésével:

-

hagyományos iskolai rendezvényeink:

-

Iskolai ünnepségek: tanévnyitó, október 23-ai ünnepség, karácsonyi ünnepség, március 15-ei ünnepség, ballagás, tanévzáró. Az október 23-ai ünnepséget a Jókai Filmszínházban tartjuk egy rövid megemlékezéssel és az ünnephez kapcsolódó film megtekintésével. Költség: a filmvetítés költsége.

-

Évente pályázunk a komáromi Polgármesteri Hivatalnál a Határon túli emlékhelyek felkeresésére kiírt pályázatra. Ebből évente október elején Szlovákia vagy Ausztria magyar történelemhez kapcsolódó helyszíneire szervezünk tanulmányi kirándulást iskolánk jó tanulmányi átlagú, aktív közösségi munkát végző és hátrányos helyzetű 40 tanulója számára 2 kísérőtanárral. Az elnyert pályázati összeg évente változó. Költségek: útiköltség és a belépődíjak.

-

Alapy-nap: évente (idén Alapy Gáspár születésének évfordulója alkalmából) rendezzük meg az Alapy-napot. Városi szinten hirdetjük meg az eseményt a város többi középiskolája számára is. Szavalóversenyt, természetismereti versenyt, helytörténeti versenyt, fotó-és rajzkiállítást szervezünk. A Polgármesteri Hivatalnál minden évben pályázunk az iskolai rendezvények megvalósítására kiírt keretből. Az elnyert pályázati összeg évente változó.

-

Diáknap: Minden évben tavasszal megszervezzük a diáknapot, amelyet főként szabadtéri programokkal igyekszünk megtölteni: futball- és röplabdabajnokság, asztalitenisz, főzőverseny, akadályverseny, benti programként keresztrejtvényfejtő verseny, filmvetítés szerepel. A győztes csapatokat apró ajándékokkal jutalmazzuk.

-

Egészségnap: Az őszi félévben tartjuk az egészségnapot, amelyen egészségügyi előadókat hallgathatnak diákjaink, salátakészítő-versenyt rendezünk, a teaházban gyógyteákat, a reggelizőben müzli és gabonaféléket mutatunk be és kóstoltatunk a tanulókkal. Költségek: a szükséges élelmiszerek, ételalapanyagok költségei.

-

Gólyaavatás: a 9. évfolyamosok hagyományos avatása. A felsőbb évfolyamosok a DÖK vezetőjének irányításával vetélkedőt szerveznek a kezdő évfolyam osztályainak, amelyen

240

különböző játékos feladatot kell teljesíteni. A verseny végén a „gólyák” elmondják az eskü szövegét és kihirdetik a győztes csapatot. Költségek: alapanyagok, torta. -

Iskolai nyelvi verseny: nyelvtanáraink minden évben megszervezik a helyi idegen nyelvi versenyt, amelyen az osztályok 3-4 fős csapattal képviseltetik magukat A tanárok egy-egy témakörhöz kapcsolódóan állítják össze a feladatokat. A verseny során érvényesül a játék, a csapatmunka szelleme. Az élményeken keresztül az idegen nyelv megszerettetése a célunk. A versenyen a győztes csapatok ajándékokban részesülnek.

-

Színházlátogatás: Minden tanévben 4 darab ifjúsági színházbérletét vásárolunk a Jókai színház előadásaira. Az előadásokra a jó tanulmányi eredménnyel rendelkező vagy sportban, közösségi munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó és a színház iránt érdeklődő tanulóinkat visszük el.

-

Szalagavató: A végzős osztályok hagyományos decemberben tartott ünnepsége a Városi Sportcsarnokban. A csarnok bérleti díját és a díszítést a pályázati pénzekből már nem tudjuk fedezni.

-

A nemzeti összetartozás napja alkalmából évente, június elején szervezünk történelmi sétát és várlátogatást Észak-Komáromba, amelyen minden osztály képviselteti magát, összesen 40 tanuló. A várlátogatás előre bejelentkezve, két kísérőtanárral kizárólag idegenvezetéssel történik. (Belépőjegyek)

-

Szakmai kirándulások szervezése a szakmai képzés kiegészítéseként. (Útiköltség)

-

Ballagás, évzáró: záró ünnepségeinken a tanulmányokban, sportban, közösségi munkában kiemelkedő tanulóink munkáját jutalomkönyvvel ismerjük el, ezáltal is ösztönözve a diákokat a jobb teljesítményre.

-

nem utolsó sorban személyes példamutatással járunk elő.

A tanárok hozzáállását úgy kell fejleszteni, hogy a sok probléma közben is képesek legyenek felismerni a tanítványokban szunnyadó tehetséget – legyen ez versmondás vagy sport, informatika vagy szakismeret- és megteremteni a lehetőséget számukra, hogy ezeket ki tudják bontakoztatni.

241

2. 9. A mindennapos testnevelés A köznevelési törvény kiemelt figyelmet szentel a rendszeres testmozgásnak. A 2011. évi CXC törvény 27. § (11) szabályozza a mindennapos testnevelés bevezetését. A 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben vezettük be a mindennapi testnevelést oly módon, hogy három óra testnevelés mellett heti két órát sportkörben sportolnak a tanulók a 9. évfolyamon. A sportköri foglalkozás alól mentesülnek azok, akik egyesületben rendszeresen sportolnak és erről igazolást hoznak. Az iskolai tornatermet, jó időben az iskolai sportpályát használják. A felsőbb évfolyamokon délelőtt a szakközépiskolai évfolyamokon heti két és fél óra testnevelést tudtunk beállítani, a harmadik alkalommal sportkörben sportolhatnak. A 11. és 12. szakképző évfolyamokon tanulóink a heti 1 óra testnevelés mellett tanulóink hetente egy-két sportköri foglalkozáson vesznek részt, edzenek az iskolai focicsapattal, kondicionáló terembe járnak vagy röplabdáznak. A 2013/2014. tanévtől a gyógytestnevelés megszervezése a szakszolgálatok feladata. Azok a tanulók, akiknek könnyített testnevelés javasolt, igényeiknek megfelelően az osztályukkal vesznek részt testnevelés órán. A mindennapos testneveléssel lehetőség nyílik arra, hogy több sportágban házibajnokságot szervezzünk / futball, kézilabda, kosárlabda stb./. Felkészüljenek a versenyekre, iskolák közötti bajnokságokra. A sportolás nagyszerű lehetőséget ad a közösségfejlesztésre, egészséges verseny- és küzdőszellem kialakítására, sikerélmény szerzésére. Sok tanulónk kollégista. A kollégiumnak rendszeres kapcsolata van az észak-komáromi, ógyallai, szentesi középiskolai kollégiumokkal, melyekkel közös sportrendezvényeket szerveznek. A tanulók megismerik a határainkon kívül élő magyar kisebbségek életét, baráti kapcsolatokat építenek ki velük.

2. 10. A pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai Kötelezően választható tárgy választása érettségin:

242

A választható tárgyak listája az érettségivel kapcsolatos általános tudnivalók között található. A tanuló a 10. évfolyam második félévében nyilatkozik arról, hogy milyen tárgyat és milyen szinten választ. A gépészet-, informatika szakmacsoportos osztály választható tárgyai emelt szinten gépészeti alapismeret, informatikai alapismeret, középszinten fizika, biológia, informatika. A szakmai végzettséggel rendelkező tanulók kétéves érettségi felkészítő osztályában ( felnőtt szakközépiskolai osztály) a kötelezően választható tárgyakat a tanulók 11. évfolyamon a belépéskor már megjelölik. Választható tárgyaik közép- és emelt szinten informatika, testnevelés, középszinten biológia, fizika, földrajz. A helyi tantervünkben szereplő óraszámok alapján négy év beszámításával készítjük föl őket a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára. Egyébként rájuk ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a szakközépiskolai osztályokra. Egyéb szabadon választható tárgyak: Szabadon választható tárgyak az angol és a német idegen nyelv. Tanár választására akkor lenne csak lehetőség, ha többen is rendelkeznek a tantestületben az adott tárgy tanítására jogosító végzettséggel.

2.11. A tanulók tanulmányi munkájának az ellenőrzése és értékelése Az iskolai értékelés alapelvei, célja Az iskolai értékelés elsődleges célja, hogy a tanulót magasabb teljesítményre késztesse, s közben kialakítsa az önértékelés képességét. Ki kell fejleszteni a tanulóban az önálló munkára törekvést és az önálló tanulási képességet. Az értékelést nem kell mindig érdemjegyben kifejezni, de biztosítani kell, hogy a tanuló tisztában legyen teljesítményével. Az írásbeli számonkérés nem lehet, fegyelmező vagy büntető eszköz, és nem szoríthatja ki, illetve nem pótolhatja a szóbeli számonkérés formáit. Az írásbeli számonkérések különböző formái az egyes tantárgyi sajátosságok figyelembevételével, a követelményrendszerekhez igazodva járuljanak hozzá a tanulók tanulási folyamatának teljes körű értékeléséhez, tanulságai mutassanak irányt az eredményesség erősítésére, a hiányosságok pótlására, a gyengeségek kiküszöbölésére. Az iskolai értékelés kiterjed -

a tanuló tanórai és tanórán kívüli magatartására, szorgalmára, munkához való hozzáállására,

243

-

az ismeretek elsajátításának szintéjére,

-

a korábbi ismereteihez mért fejlődésére.

Az értékelés feladata -

tárgyilagosan minősítse a tanulók tudását,

-

ösztönözze a tanulót magasabb teljesítményre,

-

adjon felvilágosítást a szülőknek és a tanulóknak arról, hogy milyen a tanuló viszonya

-

az iskolai követelményekhez és az iskolához.

A tanuló értékelése Az ellenőrzés- értékelés-osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. A helyi szintű szabályozás egyik kiemelkedően fontos területe az iskolai tanulói értékelés rendjének, normáinak, eszközeinek, formáinak meghatározása. A pedagógiai program meghatározhatja azokat a tantárgyakat, tananyagrészeket, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni, illetve minősíteni, eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől és minősítésétől. Nem mellőzhető azonban a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelése és minősítése azokból a tantárgyakból, amelyekből vizsgát kell, illetve lehet tenni. Fontos kiemelni, hogy a tanuló értékelése, az évközi érdemjegyeinek megállapítása, a tanuló minősítése, félévi és év végi osztályzatai ellen csak a helyi tantervben rögzített értékelési eljárások megsértése esetén lehet jogorvoslattal élni. Az eljárás megindítására akkor van lehetőség, ha a pedagógus intézkedése ellentétes a pedagógiai programban foglaltakkal, ha a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. Az osztályozó értekezleten a nevelőtestület tanulók érdemjegyeit áttekinti, a pedagógus, osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a magasabb évfolyamba lépésről. Ha az évvégi osztályzat lényegesen eltér az év közben kapott jegyek átlagától a tanuló hátrányára, akkor tájékoztatást kér a nevelőtestület a szaktanártól, és indokolt esetben kéri az érdemjegy megváltoztatását. Ha a pedagógus nem változtat a jegyen, indokai nem elfogadhatók, akkor a testület a tanuló javára módosít. Knt 54§

244

Iskolánkban a tanulók minősítése a hagyományos, ötfokozatú skálán történik a nevelőtestület döntése értelmében. Az ellenőrzőbe számmal, a bizonyítványokba az érdemjegy betűvel kiírva kerül a következő módon: 5 = jeles 4 = jó 3 = közepes 2 = elégséges 1 = elégtelen Az azonos osztályzatot elért, de különféle értékű teljesítményeket a következő kiegészítő értékelésekkel lehet bemutatni: a./ szöveges értékelés b./ pontozással történő értékelés Ezek azonban csak kiegészíthetik az érdemjegyeket. A tanulók tantárgyi teljesítményének ellenőrzése, értékelése, az érdemjegy eldöntése a szaktanár joga és kötelessége, a helyi tantervben meghatározott követelmények alapján. A tantestület abban az esetben kérheti a jegy módosítását, ha az nagymértékben eltér az évközben kapott érdemjegyektől. A szakmai elméleti tárgyak érdemjegyeit az elméleti oktatók az osztálynaplóban vagy a csoportnaplóban vezetik. Legalább három jegy szükséges a tanulók félévi értékeléséhez. A gyakorlati oktatók havonta adnak osztályzattal értékelést a tanulóról, amit a tanuló munkanaplójában, vagy tanműhelybeli képzés esetén az osztálynaplóba az iskolai szakoktatók bejegyeznek. Havonta az osztályfőnökök a vállalakozóknál gyakorló tanulók munkáltatóitól bekérik a javasolt záró érdemjegyeket, illetve az iskolai szakoktatók lezárják az osztályzatokat. Az értékelés kialakításában – az alapelveknek megfelelően - a pedagógus kizárólag a tárgyi tudást, illetve annak alkalmazását veheti figyelembe. A tantárgyi érdemjegy csak a tényleges tudást minősítheti, nem lehet a fegyelmezés eszköze. A tanuló magatartása és szorgalma nem számítható be az érdemjegybe. Szakmai előkészítő/ modul/ tantárgyak értékelése: A tantárgyakat átlagoljuk a kerekítés szabályai szerint: 5 tizedtől felfelé kerekítünk /pl: 2,5=3 / Ha valamelyik részosztályzat elégtelen, akkor az előkészítő tantárgy osztályzata is elégtelen.

245

Javító vizsgáznia a tanulóknak csak az elégtelen tárgyból kell. A szakmai előkészítő tantárgy bármely részjegyére is vonatkozik ez a megkötés. Javítóvizsgát legfeljebb 3 tárgyból tehet a tanuló. Sikeres vizsga esetén magasabb évfolyamba léphet. Magatartás és szorgalom értékelése A tantárgyak érdemjegyei mellett a tanuló valós értékeléséhez, teljesítményének minősítéséhez szorosan hozzátartozik magatartásbeli és szorgalmi osztályzata. A magatartás és szorgalom jegyek kialakításának menetét jogszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve Házirend vonatkozó pontjai szabályozzák. A nevelőtestület folyamatos feladata a tanulók képességeinek megfelelő magatartási és szorgalmi követelmények megállapítása, s azok alapján a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését érdemjegybeli minősítéssel havonta kell megtenni az osztályfőnöknek az osztályban tanító pedagógusok és szakoktatók közreműködésével. A félévi, illetve év végi minősítés a félévzáró tantestületi osztályozó értekezleten a nevelőtestület egyetértésével alakul ki. Az osztályfőnök javaslatát a tantestület elfogadja, vagy módosíthatja. A magatartást a következő szempontok figyelembevételével minősítjük: – közösségben tanúsított magatartás: társakhoz való viszony, nevelőkkel szemben tanúsított magatartás, megbízatások elvégzése (Hetesi feladatok, osztály képviselő,..) – magaviselet: a tanuló tanórai és óraközi szünetek béli viselkedése A bizonyítványokba a következő szöveges értékelés kerül: 5 = példás 4 = jó 3 = változó 2 = rossz Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) magatartású az a tanuló, aki -

a házirendet betartja,

246

-

tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,

-

kötelességtudó, feladatait teljesíti,

-

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,

-

tisztelettudó,

-

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik,

-

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,

-

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,

-

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

Jó (4) magatartású az a tanuló, aki -

a házirendet betartja,

-

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

-

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,

-

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,

-

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,

-

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) magatartású az a tanuló, aki -

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,

-

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,

-

feladatait nem minden esetben teljesíti,

-

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,

-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,

-

igazolatlanul mulasztott, 247

-

osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti,

-

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,

-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

-

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,

-

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,

-

több alkalommal igazolatlanul mulaszt,

-

több szaktanári figyelmeztetést kapott, és/vagy több magasabb fokozatú büntetése van.

A magatartás elbírálásakor a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Szorgalom A szorgalom minősítése az egyéni képességeket és körülményeket figyelembe véve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, rendszeresség, pontosság)! 5 = példás 4 = jó 3 = változó 2 = hanyag Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) szorgalmú az a tanuló, aki -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

-

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,

-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is és azokat el is végzi,

248

-

munkavégzése pontos, megbízható,

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt,

-

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) szorgalmú az a tanuló, aki -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,

-

a tanórákon többnyire aktív,

-

többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként, nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,

-

taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) szorgalmú az a tanuló, aki -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,

-

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,

-

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) szorgalmú az a tanuló, aki -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,

-

az előírt követelményeknek legfeljebb csak minimális szinten felel meg,

-

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

-

feladatait többnyire nem végzi el,

249

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

-

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,

-

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Súlyos magatartási problémák, házirend megszegése esetén, a tanuló ellen fegyelmi eljárás indul, s fegyelmi bizottság dönt büntetéséről. A nem megfelelő szorgalom pedig a tantárgyak érdemjegyeiben tükröződik. A magatartási és szorgalmi jegyeket félévkor az ellenőrzőbe számokkal, tanév végén az anyakönyvbe és a bizonyítványba csak betűkkel kell beírni. Aki bizonyítványát osztályozó vizsgával szerezte, magatartásból és szorgalomból nem kap minősítést.

2.12. A beszámoltatás formái és a tanórán kívüli felkészülés elvei A szaktanárok változatos szóbeli, írásbeli és gyakorlati módszerekkel mérhetik a tanulók tudását. A tanárnak törekednie kell arra, hogy a tanuló tudását szóbeli felelet formájában is számon kérje a beszédkészség és a kommunikációs képesség javítása érdekében. Az értékelés szöveges értékeléssel, vagy 1-tıl 5-ig terjedő érdemjeggyel történik. A tanulók érdemjegyeit a tanárok naplóban vezetik. Az egyes tantárgyakból minimumkövetelmény, hogy – a készségtárgyak kivételével – félévenként legalább annyi érdemjegyük legyen a tanulóknak, mint a heti óraszám + 1. A tanuló érdemjegyet kaphat -

szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszerű),

-

írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat), önálló kiselőadásra,

-

óraközi, tanórai munkára,

-

tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre,

-

hosszabb projekt esetén a projektben való teljesítésre.

250

Az írásbeli dolgozatok típusai a) Röpdolgozat: -

írásbeli felelet,

-

legfeljebb 20 perces időtartamú,

-

kisebb témából íratható,

-

a tanítás folyamatának az ellenőrzésére szolgál,

-

bejelentés nélkül is íratható.

b) Témazáró dolgozat: -

45 perces

-

összefoglalás és rendszerezés után íratható,

-

időpontját egy héttel előbb be kell jelenteni.

c) Próba érettségi dolgozat: -

két tanórás,

-

nagyobb témát, illetve tágabb ismeretkört ölel fel,

-

időpontját egy héttel előtte be kell jelenteni.

Az íratható témazárók száma Írásbeli témazáró- vagy nagydolgozatot naponta maximum kettőt lehet íratni a tanulókkal, előzetes bejelentés (és a naplóban való jelölés) után. Az előzetes bejelentésre azért is szükség van, mert az osztály csak annak ismeretében kérheti a dolgozat áthelyezését, ha a bejelentett dolgozatok száma már elérte a kettőt. A témazáró dolgozatok előtt összefoglaló, rendszerező órát kell tartani, a tudás elmélyítése és a problémák felderítése, megbeszélése céljából. A témazáró és nagydolgozat eredményét nem két jegynek vesszük, hanem súlyozott jegynek tekintjük, vagyis a végső osztályzat kialakításában, a kerekítésnél döntő szerepe van. Egy írásbeli felelet (röpdolgozat) nem minősülhet témazáró dolgozatnak. Javítási határidő A témazáró dolgozatok és a nagydolgozatok kijavításának határideje 10 tanítási nap, s a szaktanároknak egy évig kell megőrizniük őket.

251

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai -

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

-

Otthoni kidolgozásra kiadott feladatokkal segíthetjük az osztályozó vizsgára készülőket.

-

Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

2.13. A csoportbontások, foglalkozások szervezése Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát. Ennek a bontásnak technikai okai vannak. A tanulóink német és angol nyelvet tanulnak. Az informatikai tantermekbe maximum 18 tanuló fér be. A választható tantárgyak (érettségi vizsgatárgyak) esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.14. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az egészségügyi szakszolgálat évente tart egészségügyi vizsgálatot az alapellátás keretein belül. Ez a vizsgálat az alábbiakra terjed ki: –

évente egyszer súly-, magasságmérés, kövérség és kóros soványság felderítése pc /percentil / kiszámításával történik,

–

a kiszűrt eseteknél tanácsadás,

–

a mozgásszervi betegségek kiszűrésére többféle vizsgálatot végeznek:

hátgerincferdülés, kyphozis, lúdtalp, mellkas deformitás.

252

A vizsgálatok eredménye alapján gyógytestnevelésre, könnyített testnevelésre, valamint testnevelés alóli felmentésre, súlyosabb esetekben szakorvosi felülvizsgálatra javasolják a tanulókat Gyógytestnevelési órákat heti két órában biztosít az iskola. A testnevelés területén a tanulók fizikai állapotát jelző felméréseket

őszi és tavaszi

időszakban az alábbiak szerint valósítjuk meg a Hungarofit iránymutatása szerint: A vizsgált hét terület: – 1500 méteres síkfutás (Cooper teszt helyett) – helyből távolugrás – fekvőtámasz – egykezes lökés tömör labdával – hason fekvésből törzsemelés, leengedés – labda fej fölött hátra tömör labdával – felülés térdérintéssel Az eredményeket rögzítve a tanulók egy éven belüli, illetve hosszú távú fejlődése is nyomon követhető.

2.15. Az egészségnevelési- és környezeti nevelés Az osztályfőnöki munkaközösség és az egészségügyi szakszolgálat kidolgozta az osztályfőnöki órák egészségügyi feladatait évfolyamokra lebontva az alábbiak szerint: 9. oszt. -

serdülőkori problémák

-

a dohányzás ártalmai

-

az alkoholfogyasztás ártalmai

-

drogmegelőzés

-

szexualitás, fogamzásgátlás 10. oszt.

-

nőgyógyászati betegségek

-

fogamzásgátlás

-

szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, drog)

253

-

helyes életmód 11. oszt.

-

a rákbetegség megelőzése, szűrővizsgálatok

-

nemi úton terjedő betegségek

-

mozgásszervi betegségek

-

az AIDS, HPV, PCOS 12-13. oszt.

-

a véradás fontossága

-

a párválasztás felelőssége

-

családtervezés

A témák feldolgozásában állandó segítségünkre van az ÁNTSZ, iskolaorvos, védőnő, rendőrségi előadó. Ezeket az előadásokat, foglalkozásokat előre betervezett módon tartatjuk. Sokat küzdünk a káros szenvedélyek terjedése ellen. A drog- illetve alkohol prevenciós előadásokhoz jól kapcsolódik a rendőrségi előadás. A problémát más szempontból világítja meg. Az egészségnapok az egészséges táplálkozás, a testi- lelki egészség fontosságára hívják föl a tanulók figyelmét. Az iskolaorvosi szűrések lehetőséget adnak a kiscsoportos beszélgetésekre / fiúk, lányok /, melyet az iskolai védőnőnk maximálisan kihasznál a tanulók felvilágosítása és problémáik megoldása érdekében. A környezeti nevelés alapelvei: - a fenntartható fejődés; - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; - emberi jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság;

254

- biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Célok: -

a környezettudatos magatartást és életvitelt;

-

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;

-

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;

-

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a rendszerszemléletet;

-

tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;

-

az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása: -

alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

-

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

-

problémaérzékenység, integrált megközelítés;

-

kreativitás;

-

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

-

vitakészség, kritikus véleményalkotás;

-

kommunikáció, média használat; - konfliktuskezelés és megoldás;

-

állampolgári részvétel és cselekvés;

-

értékelés és mérlegelés készsége.

255

A tanév első összevont szülői értekezletén a szülőket szakemberek segítségével tájékoztatjuk a gyermekeiket fenyegető veszélyekről és azok kivédésének lehetőségeiről. Az iskola Egészségnevelési programja, Környezeti nevelési programja tartalmazza részletesen a célokat, feladatokat, megoldásukra alkalmazott módszereket.

2.16. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgálóintézkedések Intézményünkben

a

közoktatási

és

kapcsolódó

szolgáltatások

körében

a

szegregációmentességet, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését valósítjuk meg. Az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása mellett célul kell kitűzni az esélyteremtést támogató lépések megvalósítását, a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Az Intézményi Esélyegyenlőségi Terv elemzi a hátrányos helyzetű, illetve potenciálisan veszélyeztetett tanulók helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélykompenzációját elősegítő célokat. Meghatározza a célok megvalósítását elősegítő feladatokat és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Esélyegyenlőségi tervünk aktualizálása október végén, a szükséges adatok begyűjtése után történik

2.17. Gyermekvédelem Az osztályfőnök szaktanárok, szakoktatók folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók magatartását, illetve az abban bekövetkező változásokat. Szükség esetén a személyiségi jogokra

vonatkozó

törvény

megtartásával

a

szülővel,

ifjúságvédelmi

felelőssel,

gyámhatósággal, gyermekvédelmi szolgálattal felveszik a kapcsolatot. Az idei tanévben munkánkat iskolapszichológus is segítette. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok - Szükség esetén javasoljuk a szülőknek a rendszeres szociális támogatás iránti kérelem beadását, - ha átmenetileg, vagy tartósan kollégiumban helyezzük el a tanulót, a kollégium igazgatója felveszi a kapcsolatot a lakóhely szerinti illetékes önkormányzattal, és kéri, hogy számla ellenében az önkormányzat fizesse a tanuló helyett az étkezési térítési díjat,

256

- rossz környezeti hatás esetén a kollégiumban elhelyezett tanuló hétvégi ellátását is biztosítja a kollégium, - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, vagy az igazgató szükség esetén felveszi a kapcsolatot a lakóhely szerinti illetékes családvédelmi szakszolgálattal, - a nevelők és az ifjúságvédelmi felelős javaslata és a diákönkormányzat véleménye alapján a kötelezően előírt támogatások megadása után, további támogatást igénylését segítjük. Hátrányos és veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos feladatok Feltárás: -

osztályfőnök kapcsolattartása a tanulóval, szüleivel

-

oktatók, kollégák észrevételei

-

esetleges családlátogatás

-

közvetlen és közvetett bizalmas tanár- diák beszélgetések

-

kérdőívekből való tájékozódás

-

szociális helyzet felmérése a polgármesteri hivatalok bevonásával.

Beavatkozás: -

szülők, gondviselők segítségével az otthoni gondok csökkentése,

-

differenciált oktatás,

-

anyagi segítség nyújtása,

-

iskolai programok, kirándulások költségének átvállalása / akár részben is /

-

konfliktushelyzetekből adódó kisebb lelki zavarok, sérülések megbeszélése, kezelése,

-

rendkívül súlyos esetben állami gondozásba vétel,

-

kollégiumi férőhely biztosítása a veszélyessé vált otthon helyett / akár átmeneti időre is/,

-

másság iránti tolerancia kialakítása,

-

a rosszirányba befolyásoló baráti körből való kivonás.

A tankötelezettségi korhatár leszállításával megnövekedett az osztályfőnökök munkája. A szülők tudta nélkül (vagy tudtával ) hiányoznak a tanulók igazoltan, vagy igazolatlanul. Osztályfőnök segítségével az iskola igazgatója értesíti a szülőket és a megfelelő hatóságokatgyámhatóságot, gyermekjóléti szolgálatot, kormányhivatalt- segítségüket kérve a törvények betartatására. A tanulók nagyon gyorsan kikerülhetnek a közoktatásból és a sok képzetlen fiatal a munkanélküliek számát fogja növelni. Mindent meg kell tennünk annak érdekében,

257

hogy a tanulók szakmát szerezhessenek. Nagyon sok múlik az osztályfőnök következetes munkáján.

2.18. Tankönyvek, segédletek kiválasztásának szempontjai A 2012/2013-az tanévtől a tankönyvrendelés szabályai nagymértékben megváltozik. Az új törvényi szabályozásnak, az aktuális rendeleteknek megfelelően járunk el. Az iskola igazgatója megbízta az iskolai tankönyvfelelőst. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy az ajánlott könyvek közül kiválassza, hogy melyiket veszi meg. A tankönyveket a szaktanár javasolja, a munkaközösség feladata a javaslatok felülvizsgálata. Szem előtt tartjuk , hogy csak olyan könyveket rendeljünk, amiket a tanulók ténylegesen használnak is a tanév során. A tankönyvek kiválasztásának elvei:  a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő, támogatott könyv legyen,  megfeleljen a tantervi követelményeknek,  igazodjon a korosztály elvárásaihoz,  lehetőleg ne legyen drága. A szakmai könyvek kiválasztása nehéz, különös odafigyelést igényel:  szakmai könyvek nagy része, amit eddig a kollégák használtak nem található meg a hivatalos tankönyvjegyzékben ,  a cím alapján nehéz eldönteni, hogy melyik a megfelelő,  drágák,  ha lehetséges, több évre szóló tartós könyvet igyekszünk rendelni. Csak a legszükségesebb segédleteket vásároltatjuk meg: – számológép, szerkesztéshez: körző,vonalzók, – testneveléshez edzőcipő, sportolásra alkalmas nadrág, póló – központilag nem biztosítható eszközök pl.fodrászoknak: hajcsavarók, fésűk, ollók,…

258

2.19. Összegzés Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola jelenlegi és jövőbeni működésének alapjait, szervezeti és szerkezeti struktúráját, szakmai kereteit, valamint mindazon feladatokat, melyek a jövő építése szempontjából rendkívül fontosak. Tartalmazza a személyi, tárgyi feltételeket és a fejlesztési igényeket. Folyamatos felülvizsgálata a munkaerőpiac követelményeihez való igazodás érdekében rendkívül fontos.

259