Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. intézményvezető

Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Készítette:

Laki Lászlóné intézményvezető

Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium 2900 Komárom, Táncsics M. u. 73. ________________________________________________________________________________________

Tartalomjegyzék: 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja hatálya .................................. 6

2

3

1.1

A szervezeti és működési szabályzat célja............................................................................... 6

1.2

Szervezeti és Működési Szabályzat jogi alapjai ....................................................................... 6

1.3

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya ......................................................................... 7

Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja ......................................................... 8 2.1

Alapító okirat ........................................................................................................................... 8

2.2

Az iskola által használt bélyegzők.......................................................................................... 12

2.3

Az iskolai bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak ............... 12

2.4

Az iskola képviselője .............................................................................................................. 12

Az intézmény funkcionális szervezeti felépítése és vezetése..................................................... 13 3.1

Az intézmény szervezeti egységei és vezető szintjei ............................................................. 13

3.2

Az intézményvezető közvetlen munkatársai ......................................................................... 13

3.3

Munkakör megnevezése: Az intézmény vezetője ................................................................. 14

3.3.1

Helyettesítés rendje: ..................................................................................................... 14

3.3.2

Az intézményvezető jogköre ......................................................................................... 14

3.4 Intézményvezető-helyettesek (műszaki intézményvezető-helyettes, közismeretiadminisztrációs intézményvezető-helyettes).................................................................................... 16

4

3.4.1

Munkakör megnevezése: Műszaki intézményvezető-helyettes ................................... 16

3.4.2

Munkakör: A közismereti-adminisztrációs intézményvezető -helyettes ...................... 16

3.4.3

Munkakör megnevezése: Tagintézmény-vezető ........................................................... 17

Az intézmény közösségei ............................................................................................................. 18 4.1

Alkalmazotti közösség ........................................................................................................... 18

4.1.1

Munkakör megnevezése: gazdasági ügyintéző ............................................................. 18

4.1.2

Munkakör megnevezése: iskolatitkár............................................................................ 19

4.1.3

Munkakör megnevezése: műszaki vezető ..................................................................... 20

4.1.4

Munkakör megnevezése: gondnok - raktáros ............................................................... 21

4.1.5

Munkakör megnevezése: karbantartó (iskola – kollégium) .......................................... 21

4.1.6

Munkakör megnevezése: hivatalsegéd - takarító ......................................................... 22

4.1.7

Munkakör megnevezése: takarító (iskola) .................................................................... 23

4.1.8

Munkakör megnevezése: takarító (kollégium).............................................................. 24

4.1.9

Munkakör megnevezése: takarító (tanműhely) ............................................................ 25

4.1.10

Munkakör megnevezése: portás (kollégium) ................................................................ 26

__________________________________________________________________________________ 2


4.2

5

6

7

Nevelőtestület ....................................................................................................................... 27

4.2.1

Munkakör megnevezése: pedagógus ............................................................................ 28

4.2.2

Munkakör megnevezése: szakoktató ............................................................................ 31

4.2.3

Munkakör megnevezése: nevelőtanár .......................................................................... 32

4.2.4

Munkakör megnevezése: osztályfőnök ......................................................................... 33

4.2.5

Munkakör megnevezése: munkaközösség-vezető ........................................................ 34

4.3

A nevelők szakmai munkaközösségei .................................................................................... 36

4.4

A diákönkormányzat.............................................................................................................. 37

Az iskola működési rendje .......................................................................................................... 38 5.1

Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, ezek megtekinthetősége . 38

5.2

Nyitva tartás .......................................................................................................................... 38

5.3

Benntartózkodás rendje jogviszonyban állók esetén ............................................................ 39

5.4

Tanítási órák .......................................................................................................................... 39

5.5

Ügyelet .................................................................................................................................. 39

5.6

Ügyintézés ............................................................................................................................. 40

5.7

Helyiségek használata ........................................................................................................... 40

Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások .............................................................. 40 6.1

A pedagógusok munkarendjét .............................................................................................. 40

6.2

Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ........................................... 41

6.3

Jogviszonyban nem állók benntartózkodása ......................................................................... 41

A pedagógusok munkaidejének felosztása ................................................................................ 42 7.1 A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben ellátandó feladatok az alábbiak (23-26 óra terhére) ............................................................................................................................................. 42 7.2 A kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében ellátandó feladatok a következők (27-32 óra)...................................................................................................................... 43 7.3

8

9

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje .......................................................... 44

A pedagógiai munka belső ellenőrzése ...................................................................................... 44 8.1

A belső ellenőrzés feladatai................................................................................................... 44

8.2

A nevelő és oktató munka ellenőrzésére jogosult dolgozók ................................................. 44

8.3

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka ellenőrzése során ........................ 44

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ................................................................................. 45 9.1

Az iskola vezetése és a nevelőtestület .................................................................................. 45

9.2

A nevelők és a tanulók........................................................................................................... 45

9.3

A nevelők és a szülők ............................................................................................................. 46

__________________________________________________________________________________ 3


9.4

Az iskola és a kollégium kapcsolattartásának rendje ............................................................ 46

10 Az iskola külső kapcsolatainak formája .................................................................................... 46 10.1

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása .................................................. 47

10.2

Az iskolaorvos feladatai ......................................................................................................... 47

10.3

Az iskolai védőnő feladatai .................................................................................................... 48

10.4

Pedagógiai szakszolgálat feladatai ........................................................................................ 48

10.5

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások .................................................................................... 49

10.6

Gyermekjóléti Szolgálat ......................................................................................................... 49

11 A nemdohányzók védelméről ..................................................................................................... 49 12 Intézményi védő, óvó előírások .................................................................................................. 50 12.1

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében ......... 50

12.2

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: ................................................... 51

13 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ......................................................................... 53 13.1

Rendkívüli eseménynek minősül ........................................................................................... 53

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: .............................................................................. 53 13.2 A tűz- és bombariadó esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv tartalmazza.................................................................................................................. 54 14 A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok ..... 55 15 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ............. 55 16 Fegyelmi eljárás ........................................................................................................................... 56 16.1

A fegyelmi eljárás megindítása.............................................................................................. 56

16.2

Fegyelmi büntetések ............................................................................................................. 57

16.3

Határozat ............................................................................................................................... 58

16.4

Fellebbezés ............................................................................................................................ 58

16.5

Kártérítési felelősség ............................................................................................................. 59

17 Testnevelés ................................................................................................................................... 59 17.1

Mindennapos testnevelés ..................................................................................................... 59

17.2

Könnyített és gyógytestnevelés ............................................................................................ 59

18 Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok..................................................... 60 18.1

Ünnepségek, megemlékezések ............................................................................................. 60

18.2

Az iskola hagyományos rendezvényei: .................................................................................. 60

18.3

Ünnepi viselet ........................................................................................................................ 61

19 A tankönyvellátás rendje ............................................................................................................ 61 19.1

A tankönyvellátás rendjét alábbi jogszabályok alapján alakítottuk ki: ................................. 61

__________________________________________________________________________________ 4


19.2

A tankönyvellátás célja és feladata ....................................................................................... 61

19.3

A tankönyvtámogatás módjának meghatározása ................................................................. 62

19.4

A tankönyvfelelős megbízása ................................................................................................ 62

19.5

A tankönyvrendelés elkészítése ............................................................................................ 63

20 A felnőttoktatás formái ............................................................................................................... 63 21 Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata .......................................................... 64 21.1

Könyvtárra vonatkozó adatok ............................................................................................... 64

21.2

A könyvtár elrendezése (könyvtári tér) ................................................................................. 65

21.3

Állománnyal kapcsolatos működési szabályok (tevékenységek) .......................................... 66

21.4

Az iskolai könyvtár fenntartása, felügyelete, szakmai irányítása .......................................... 69

21.5

Az iskolai könyvtár gazdálkodása .......................................................................................... 69

21.6

Záró rendelkezések................................................................................................................ 69

22 Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Iskolai Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata .......................................................................................................................................... 70 22.1

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: ...................................................... 70

22.2

Az állományalakítás alapelvei ................................................................................................ 71

22.3

A gyűjtőkör (jövőkép) ............................................................................................................ 71

22.4

Az iskolai könyvtári gyűjtemény jellemzői ............................................................................ 74

22.5

A gyűjtőkörbe tartozó dokumentumtípusok:........................................................................ 75

22.6

A gyűjtés szintje és mélysége ................................................................................................ 75

22.7

Nyelvi elhatárolás .................................................................................................................. 76

22.8

Részletes gyűjtési szabályok .................................................................................................. 76

22.9

A szakmai és műveltségi területek fontosabb dokumentumai ............................................. 80

23 Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Iskolai Könyvtárának Könyvtárhasználati Szabályzata ........................................................................................................ 83 23.1 Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Iskolai Könyvtár A könyvtáros tanár munkaköri leírása .............................................................................................................................. 86 23.2 Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Iskolai Könyvtár Katalógusszerkesztési Szabályzata .................................................................................................... 88 23.3 Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Iskolai Könyvtár Tankönyvtári Szabályzat .......................................................................................................................................... 91 24 A kollégium szervezeti és működési szabályzata ...................................................................... 93 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya................................................................................... 94 24.1

A kollégium meghatározása, általános és sajátos feladatai, helyzete .................................. 94

24.2

A tanulókra vonatkozó rendelkezések .................................................................................. 97

__________________________________________________________________________________ 5


24.3

A nevelőtestület jogkörei és a nevelőtanárok feladatai...................................................... 104

24.4

Gazdasági, technikai, fizikai feladatokat ellátó szervezeti egység ...................................... 107

24.5

A vezetők közötti feladatmegosztás és intézményi bent tartózkodásuk rendje ................. 108

24.6

A kollégium külső kapcsolatai ............................................................................................. 108

24.7

A kollégium munkarendje ................................................................................................... 110

24.8

Az intézmény belső vezetői ellenőrzése.............................................................................. 112

24.9

A kollégium tanulóinak és alkalmazottainak védelme ........................................................ 112

24.10

A kollégium létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ................................. 113

24.11 A kollégiummal jogviszonyban nem állók belépési és benntartózkodási rendje intézményünkben ............................................................................................................................ 113 24.12

Rendkívüli esemény, baleset, bombariadó esetén szükséges teendők .......................... 114

24.13

A könyvtár ....................................................................................................................... 114

24.14

Záró rendelkezések.......................................................................................................... 116

25 Záró rendelkezések.................................................................................................................... 116 Nyilatkozat....................................................................................................................................... 117

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja hatálya 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

1.2 Szervezeti és Működési Szabályzat jogi alapjai 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről __________________________________________________________________________________ 6


2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2001. évi XXXVII. törvény a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásnak egyes szabályairól 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 1995. évi LXVI. törvény közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 22/2013. (VII.05.) EMMI rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról368/2011.(XII. 31.) Korm. rendelet 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló

1.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az SZMSZ betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el – a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. __________________________________________________________________________________ 7


2 Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 2.1

Alapító okirat

Törzskönyvi azonosító szám: 387161 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21.§ (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki. Alapító okirat kelte, száma: Budapest, 2013.08.05.

Alapítás időpontja: 1964. 11. 04. A költségvetési szerv neve: Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium A költségvetési szerv rövid neve: Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium A költségvetési szerv székhelye: 2900 Komárom, Táncsics M. u. 73. Telephelye: MOL - tanműhely 2922 Komárom, Hága L. utca 1/A Tagintézménye: Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Középfokú Kollégiuma 2922 Komárom, Laboráns u. 1. OM azonosítója: 031970 Alapítói jog gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Irányító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Középirányító szerv neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. A középirányító szerv vezetője a Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköreit, jogait és feladatait a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja. Fenntartó szerv neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. __________________________________________________________________________________ 8


A költségvetési szerv működési köre: Komárom-Esztergom megye közigazgatási területe. A költségvetési szerv típusa: Közös igazgatású közoktatási intézmény. Gazdálkodási besorolása: Önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező köznevelési intézmény Vállalkozási tevékenységek: vállalkozást nem folytat Vagyon feletti rendelkezés joga: A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásába vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény alapján az intézmény ingatlanai a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint fenntartó vagyonkezelésében, illetve a költségvetési szerv használatában vannak. A rendelkezésre álló vagyont az intézmény feladatainak ellátásához a vagyonról és vagyongazdálkodásról szóló jogszabályokban, valamint a fenntartó és Komárom Város Önkormányzata vagyonrendeleteiben, szabályzataiban, továbbá a Komárom Város Önkormányzatával kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően használhatja, hasznosíthatja. a) ingatlan vagyon: állami tulajdonban: 2922 Komárom, Laboráns u.1.(5410/185. hrsz. alatt, 2628m2 ) Komárom Város Önkormányzata tulajdonában: ingyenes használatban, a közüzemi díjak megtérítése mellett: 2900 Komárom, Táncsics M. u. 73. (331/3.hrsz. alatt, 1920m2) 2922 Komárom, Hága L. u. 1/A (5410/244.hrsz alatt, 2250m2) b) ingó vagyon: Az intézmény ingó vagyonát a mindenkori vagyonleltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. Közfeladata: Szakiskolai és szakközépiskolai oktatás-nevelés, kollégiumi ellátás középiskolai tanulók részére. A költségvetési szerv alaptevékenysége: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint 2012. szeptember 1-jétõl a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint egyéb ágazati jogszabályokban meghatározott, szakiskolai, szakközépiskolai tanulók nevelése, oktatása, kollégiumi ellátása. Az intézmény ellátja a sajátos nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók szakiskolai, szakközépiskolai gyermekek, tanulók nevelését, oktatását. A költségvetési szerv államháztartási szakágazati besorolása: 853200 szakmai középfokú oktatás A költségvetési szerv alaptevékenységének államháztartási szakfeladat rend szerinti besorolása: 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás __________________________________________________________________________________ 9


559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 562917 Munkahelyi étkeztetés 562919 Egyéb étkeztetés 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9–12/13 évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőtt oktatás (9–12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9–11. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9–11. évfolyam) 853134 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9–11. évfolyam) a 2011/2012-es tanévtől 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása 890443 Egyéb közfoglalkoztatás 890505 Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Tagozatainak megnevezése: nappali Évfolyamainak száma: szakiskola: közismereti oktatás 9–10. szakképzés: 11–12. előrehozott szakképzés a 2011/2012-es tanévtől 9–11. szakközépiskola: közismereti oktatás 9–12. szakiskolát végzett tanulók felkészítése érettségire 11–12. Szakmacsoportjainak megnevezése: __________________________________________________________________________________ 10


szakiskola: könnyűipar közlekedés gépészet elektrotechnika-elektronika egyéb szolgáltatások szociális szolgáltatások szakközépiskola: gépészet informatika elektrotechnika-elektronika Maximális gyermek- és tanulólétszáma: Iskola: 580 fő Kollégium: 108 fő OM azonosítója: 031970

__________________________________________________________________________________ 11


2.2

Az iskola által használt bélyegzők

Hosszú bélyegzők: Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium 2900 Komárom, Táncsics Mihály u. 73. Tel./Fax:34/344-105, 345-928, 540-313

Körbélyegzők: Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Komárom Alapy Gáspár Szakiskola Szakközépiskola és Kollégium mellett működő szakmai vizsga vizsgabizottsága Komárom Táncsics Mihály u. 73. Alapy Gáspár Szakiskola Szakközépiskola és Kollégium mellett működő érettségi vizsga vizsgabizottsága Komárom Táncsics Mihály u. 73.

2.3 Az iskolai bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak Hosszú bélyegző: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, iskolatitkár, gazdasági ügyintéző, osztályfőnökök, tanárok; Körbélyegző: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, gazdasági ügyintéző, ill. a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány kitöltésekor az osztályfőnökök. A vizsgák bélyegzőjét az intézményvezető és a vizsga jegyzője használhatja.

2.4

Az iskola képviselője

Kjt. szerint kinevezett intézményvezető, aki képviseleti jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében írásban átruházhatja az intézményvezető-helyettesre vagy az intézmény más alkalmazottjára.

__________________________________________________________________________________ 12


3 Az intézmény funkcionális szervezeti felépítése és vezetése 3.1 Az intézmény szervezeti egységei és vezető szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározása a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően történt . A vezetői szintek egymáshoz való viszonyát az alábbi ábra szemlélteti:

Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen.

3.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: – – – –

intézményvezető-helyettes (ek) tagintézmény-vezető gazdasági ügyintéző iskolatitkár

Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

__________________________________________________________________________________ 13


3.3 Munkakör megnevezése: Az intézmény vezetője Jogállása:

magasabb vezető beosztású egyszemélyi felelős vezető

Kinevezési és megbízási rendje: Fenntartói hatáskörbe tartozik az intézményvezető (magasabb vezető) megbízása. A kinevezési jogkör magában foglalja a felmentés, megbízás visszavonását, az összeférhetetlenség megállapítását, a fegyelmi eljárás megindítását, a fegyelmi büntetés kiszabását. A fenntartó gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője fölött. Kinevezés feltételei az Nkt. 67. § (1)-(9) pontjában megkövetelt feltételek megléte. Megbízása határozott időre szól

3.3.1 Helyettesítés rendje: Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel a műszaki intézményvezetőhelyettes helyettesíti. A műszaki intézményvezető-helyettest távolléte esetén a közismeretiadminisztrációs intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén annak kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköreit is gyakorolja a műszaki intézményvezető-helyettes. Tartós távollétnek minősül a legalább háromhetes, folyamatos távollét. Mindkét intézményvezető-helyettes tartós távolléte esetén az intézményvezetőt, a tantestület megbízott tagja helyettesíti.

3.3.2 Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. A köznevelési intézmény vezetője, aki  felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért  gyakorolja a munkáltatói jogokat  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,  jóváhagyja az intézmény alapdokumentumait, pedagógiai programját, a helyi tantervet, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az éves munkatervet        

a pedagógiai és adminisztratív munkáért, szakmai értekezleteket tart felel a nevelőtestület vezetéséért a jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a kiadmányozási jogokat a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításához szükséges intézkedések megtételét kezdeményezheti elkészíti a köznevelési intézmény foglalkoztatottjainak munkaköri leírásait előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézményben foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói döntések iratait szervezi és lebonyolítja az érettségi vizsgákat, szakmai vizsgákat

__________________________________________________________________________________ 14


 az iskolai tanműhelyek szakmai irányítója és az ott folyó oktató-nevelő munkafelelős vezetője  Szervezi és ellenőrzi az intézmény feladatainak végrehajtását és biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését  gyakorolja a fenntartó által ráruházott munkáltatói jogot az intézmény közalkalmazottai felett  adatot szolgáltat a fenntartónak évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben  véleményezi az elnök és a tankerületi igazgató hatáskörébe tartozó döntést és javaslattételi jogkörrel rendelkezik  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,  a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,  a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,  a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.  Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: – az intézményvezető-helyettes (ek) számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, – az intézményvezető-helyettes (ek) számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, – a szóbeli egyeztetést követően – az élelmiszerszállítási szerződések megkötését, a terembérleti és más bérleti szerződések megkötését, – a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. – akadályoztatása esetén megbízott helyettese gyakorolja a kiadmányozás jogát

__________________________________________________________________________________ 15


3.4 Intézményvezető-helyettesek (műszaki intézményvezető-helyettes, közismereti-adminisztrációs intézményvezető-helyettes) 3.4.1 Munkakör megnevezése: Műszaki intézményvezető-helyettes Jogállása: vezető beosztású Kinevezési és megbízási rendje: Az intézményvezető-helyettesek felett teljes munkáltatói jogkört gyakorol. Helyettesítés rendje: Az intézményvezető-helyettesek távollét esetén egymást helyettesítik, az ő akadályoztatásuk esetén az intézményvezető által megbízott nevelőtestületi tag látja el. A vezető beosztás ellátásával megbízott intézményvezető-helyettes (ek) a vezetői tevékenységet az intézményvezető irányítása mellett látják el. Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa kaphat. főbb feladatköre:  a tanműhelyi oktatást a szakmai elméleti oktatást a műszaki intézményvezető helyettes irányítja, a teljes gyakorlati munkáért a szakoktatók munkájáért felelős, ezeket szervezi és ellenőrzi  szakmai vizsgák, szintvizsgák megszervezése, a műszaki vezetővel együtt közösen felelnek a vizsgák feltételeiért  a műszaki intézményvezető-helyettes szervezi a belső-külső gyakorlati képzéseket  a pályaválasztási előadások felelőse, a beiskolázás lebonyolítása, felel a tanműhely munka- baleset- tűzvédelmi, valamint az egyéb előírások meglétéért és ezeket betartatja a szakoktatókkal és a tanulókkal. 3.4.2 Munkakör: A közismereti-adminisztrációs intézményvezető -helyettes Jogállása: vezető beosztású Kinevezési és megbízási rendje: Az intézményvezető-helyettesek felett teljes munkáltatói jogkört gyakorol. Helyettesítés rendje: Az intézményvezető-helyettesek távollét esetén egymást helyettesítik, az ő akadályoztatásuk esetén az intézményvezető által megbízott nevelőtestületi tag látja el. A vezető beosztás ellátásával megbízott intézményvezető-helyettes (ek) a vezetői tevékenységet az intézményvezető irányítása mellett látják el. Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa kaphat. főbb feladatköre:  felel a közismereti és a szakmai elméleti tanárok munkájáért, szervezi és irányítja a nevelő, oktató munkát  felelős naplók haladási és hiányzási részének pontos, naprakész vezetéséért, az adminisztrációs munka, határozatok, felszólító levelek kiküldéséért __________________________________________________________________________________ 16


 a munkaközösségeket felügyeli, felel az iskolai rendezvények színvonaláért, felügyeli az ifjúságvédelmi munkát, részt vesz a fegyelmi tárgyalásokon  előterjeszti a szükséges határozatokat az intézmény vezetőnek 3.4.3 Munkakör megnevezése: Tagintézmény-vezető Jogállása: vezető beosztású Kinevezési és megbízási rendje: A tagintézmény-vezető felette teljes munkáltatói jogkört gyakorol. Helyettesítés rendje: a kollégiumi nevelőtestület egy, az intézményvezető által megbízott tagja látja el. A vezető beosztás ellátásával megbízott tagintézmény-vezető a vezetői tevékenységet az intézményvezető irányítása mellett látja el. Főbb feladatköre:  a kollégiumi foglalkozások megszervezése,  a kollégiumba felvett tanulók részére felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozások megszervezése,  a szabadidő eltöltését szolgáló egyéb foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez,  a kollégiumban biztosítja a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában vagy nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. A tanuló tanítási évben - beleértve az évközi szünetek idejét is - valamint a kötelező szakképzési gyakorlat idejében hazautazásra - a rendkívüli eseteket kivéve - nem kötelezhető. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

__________________________________________________________________________________ 17


4 4.1

Az intézmény közösségei Alkalmazotti közösség

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézményvezető alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 4.1.1 Munkakör megnevezése: gazdasági ügyintéző Beosztása (munkakör megnevezése): gazdasági ügyintéző A munkavállaló büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. Munkahely neve: Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Heti munkaidő: 40 óra Munkarend: 7.00 – 15.00-ig Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Távollétében: helyettese Munkaköri feladatai: A házipénztár kezelési szabályzat alapján elvégzi a pénztári bevételezéseket és kiadásokat, havonta egyszer elszámol a KLIK felé. Gondoskodik a készpénz KLIK Tatabányai Tankerületből történő felvételéről az előírt keret betartásával. Az utalandó számlákat átveszi, ellenőrzi, hogy az intézményvezető, vagy helyettese engedélyezte-e a kifizetést, teljesítésigazolást ír róla és gondoskodik a számlák KLIK-be történő eljutásáról. Figyelemmel kíséri a gazdasági események bizonylatainak alaki, tartalmi és összegszerű valódiságát, a felhasználás tényét. Gondoskodik a bizonylatok szabályos lefűzéséről és megőrzéséről. A szigorú számadású nyomtatványokról nyilvántartást vezet. A MÁK felé továbbítja az intézményben kifizetett költségtérítéseket (saját személygépkocsi használat, bérlettérítés, munkába járás,). Vezeti a tárgyi eszköznyilvántartást, elszámolja az értékcsökkenést. Igényli a tanulóknak járó ösztöndíjat, megírja a listát, átutalási megbízásokat,majd eljuttatja a KLIK-be. Elszámol az ösztöndíjakról NSZI felé. Tárgyhót követő hó harmadikáig e-mailben elküldi az állományi táblát. Igénybejelentéseket ír a KLIK felé. Személyzeti ügyeket bonyolítja az intézményvezető utasítása alapján (kinevezés, átsorolás, jogviszony megszűntetés, továbbítása a KLIK majd a MÁK felé). Megbízási díjakat számfejti,majd átutalási megbízással együtt eljuttatja a KLIK tatabányai Tankerületébe. Általános rendelkezések A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre az intézményvezetőnek. Jogosult az intézményi vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. __________________________________________________________________________________ 18


-

A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Köteles a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintő munkavégzés során okozott károkért, hibákért. Munkaruha nyilvántartás vezetése Dolgozók szabadság nyilvántartása Vasúti igazolólapok kiosztása

Munkáját az Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégiumban meghatározottak szerint végzi. Felelősség: Felelős a munkaköri leírásban felsoroltak ellátásáért, valamint az általa használt tárgyi eszközök épségéért.

4.1.2 Munkakör megnevezése: iskolatitkár Beosztása (munkakör megnevezése): iskolatitkár A munkavállaló büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. Munkahely neve: Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Heti munkaidő: 40 óra Munkarend: 7.30 – 15.30-ig Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Távollétében: helyettese

Feladatai közé tartozik: -

az intézménybe érkező küldemények, és a kimenő ügyiratok kezelése postabontás után - amelyet az intézményvezető, vagy annak hiányában a helyettese végez – az ügyiratok iktatása az intézményvezető utasítása alapján a levelek továbbítása a címzetteknek gépelési feladatok ellátása személyi anyagok naprakész kezelése anyakönyvek rendezett kezelése KIR rendszer kezelése (tanulói-, alkalmazotti jogviszonyok) portás távollétében telefonügyelet ellátása, üzenetek továbbítása az érintett felek számára diákigazolványok kezelése (rendelés, érvényesítés, nyilvántartás, bevonás) pedagógus igazolványok kezelése (rendelés, érvényesítés, nyilvántartás, bevonás) tanulókkal, iskola működésével kapcsolatos nyomtatványok megrendelése, nyilvántartása, rendszerezése, kiadása intézményvezető utasítása szerint jegyzőkönyvek készítése a vizsgáztatással kapcsolatos teendők ellátása

__________________________________________________________________________________ 19


Általános rendelkezések: -

-

Munkaköri kötelezettségei az iskola mindenkori feladatainak megfelelően változhatnak. Ennek elrendelése – az alapbér változatlan hagyása mellett – az intézmény vezetőjének jogköre, azonban a munkakörét érintő alapvető változtatásokról írásbeli utasítást kell kapnia. A munkavállaló jogosult feladatai jobb ellátása érdekében az intézményvezető felé javaslattétellel élni. Jogosult az intézményi vagyont sértő, károsító, vagy bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. A hivatali-, és szolgálati titok megőrzéséért büntetőjogi felelősséggel tartozik. Köteles betartani a mindenkori baleseti-, tűz-, és munkavédelmi-, valamint a közegészségügyi előírásokat. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, és arra vigyázni. Anyagilag felelős, a nem körültekintő munkavégzése során okozott hibákért, károkért

Munkáját az Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégiumban meghatározottak szerint végzi. Felelősség: felelős a munkaköri leírásban felsoroltak ellátásáért, valamint az általa használt tárgyi eszközök épségéért.

4.1.3 Munkakör megnevezése: műszaki vezető A munkakör betöltésének feltételei: 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben mellékletében meghatározott végzettség (min. érettségi, ill. műszaki végzettség) Munkaidő: heti 40 óra Közvetlen felettes: műszaki intézményvezető-helyettes Munkaköri feladatai: 

Ügyel a tanműhelyek rendjére, betartatja a szakoktatókkal és a tanulókkal a munka-, tűz és balesetvédelmi előírásokat, Gondoskodik a tanműhelyek biztonságos működéséről, elhárítja, ill. elháríttatja az épületgépészeti és egyéb meghibásodásokat. Gondoskodik a tanműhelyekben az oktatási anyagok beszerzéséről, a szakoktatók számára segít az oktatási anyagok előkészítésében Ügyel a gépek, berendezések rendeltetésszerű, szabályos használatára, ill. ellenőrzi azokat Leltári felelősséggel tartozik a tanműhely berendezéseiért, eszközeiért Részt vesz a tanműhelyi beszerzések kivitelezésében, lebonyolításában Továbbá elvégzi mindazon munkaköréhez tartozó szakmai feladatot, mellyel felettese megbízza. Részt vesz az iskolai programokban, amennyiben szükséges segít azok megszervezésében Gondoskodik a tanműhelyek nyitásáról és zárásáról jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre

__________________________________________________________________________________ 20


 jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. 4.1.4 Munkakör megnevezése: gondnok

- raktáros

A munkavállaló büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. Munkahely neve: Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium 2922 Komárom, Laboráns u. 1. Heti munkaidő: 40 óra Munkarend: 8.00 – 16.00-ig Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Távollétében: tagintézmény- vezető Munkaköri feladatai: -

Végzi az árurendelést – tisztítószer -, kapcsolatot tart fenn a beszállítókkal, szerződést köt, számlákat és pénzt kezel. A rendelkezések szerint naprakészen vezeti a raktári nyilvántartást. Hó végén zárlatot készít, melyet a következő hónap 15-ig leadja a gazdasági vezetőnek. Javaslatot tesz a berendezések javíttatására, pótlására. Gondoskodik az oktató és szemléltető táblák beszerzéséről, kifüggesztéséről. Figyelemmel kíséri, hogy a dolgozók az előírt munka- és védőruhát viseljék. Kimutatást készít az élelmezési napokról jogcímenkénti bontásban. Hó végén kiszámolja a térítési díjakat jogcímenként, melyet korrigál a tartozásokkal és túlfizetésekkel. Gondoskodik a tanulók ebédjegy kártyáinak beszedéséről, illetve használatba adásáról. Megteremti a kulturált étkezés feltételeit és segít az étkezéssel kapcsolatos helyes szokások kialakításában. Kifüggeszti az étlapot. Egészségügyi feladatokat lát el az alábbiak szerint: gondoskodik a mentőládák szükség szerinti feltöltéséről, legalapvetőbb gyógyszerek beszerzéséről. Figyelemmel kíséri a gazdasági események bizonylatainak alaki, tartalmi és összegszerű valódiságát, a felhasználás tényét. Gondoskodik a bizonylatok szabályos lefűzéséről és megőrzéséről. Intézi a kollégium levelezésével, postázásával kapcsolatos feladatokat. A kis értékű tárgyi eszközöket bevételezi és vezeti a leltári nyilvántartást. Ellenőrzi a raktári nyilvántartást. Hónap végén ellenőrzi a térítési díjakat. Aktívan részt vesz a selejtezésben és a leltározásban. Az üres férőhelyek értékesítését intézi, egyeztetve az igazgatóval és a tagintézmény vezetővel. Adatokat szolgáltat és segíti a költségvetés és a beszámoló elkészítését. Anyagi felelősséggel tartozik a raktárban lévő anyagok és eszközök vonatkozásában a Kjt szerint. Segít minden olyan munkafolyamat elvégzésében, amellyel a tagintézmény vezető, vagy a gazdasági ügyintéző megbízza.

4.1.4 Munkakör megnevezése: karbantartó (iskola – kollégium) __________________________________________________________________________________ 21


A munkavállaló büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. Heti munkaidő: 40 óra Munkarend: hétfőtől – csütörtökig az iskolában 07.00 – 15.00-ig pénteken a kollégiumban: 07.00 – 15.00-ig Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Távollétében: helyettese Munkaköri feladatai: -

-

-

Naponta ellenőrzi a szennyvízrendszert, a csapok állapotát, kijavítja a hibákat. Ha a hibákat kijavítani nem tudja, jelzi felettes vezetőjének. A karbantartási füzetben jelzett hibákat kijavítja. Rendszeresen ellenőrzi a nyílászárók állapotát, a kisebb javításokat elvégzi. Zárak, kilincsek, izzók, neoncsövek, biztosítékok, vízcsapok, konnektorok cseréjét elvégzi. Elhozza a postai küldeményeket a postáról, feladja, illetve kézbesíti a leveleket (Polgármesteri Hivatal) A kollégium berendezéséinek állapotát rendszeresen ellenőrzi, a javításokat elvégzi és a hiányosságokat pótolja. Rendben tartja a kollégium környékét. (kosárlabda pálya, belső udvar, épület előtti füves terület). A szükséges teendőket ellátja. (fűnyírás, falevél, szemét összeszedése) Téli időben segít a takarítónőnek az iskola bejáratánál és a járdán a havat feltakarítja, felsózza (amennyiben péntekre esne a jeges nap, először az iskola környékén takarít, majd azután megy ki a kollégiumba). Gondoskodik a karbantartó műhelyek és a raktárak rendjéről. Anyagigényét minden esetben előzetesen egyezteti felettesével. Beszerzi a karbantartáshoz szükséges anyagokat és felhasználásra átveszi azokat. Anyagi felelősséggel tartozik a rábízott szerszámokért és karbantartási anyagokért. Hetente feljegyzi a vízóra állását. Havonta feljegyzi az árammérők állását. Elvégez minden – az előzőekben fel nem sorolt – e tevékenységhez tartozó más feladatot is, amellyel felettese megbízza. Rendkívüli esetben a hibákat elhárítja este, hétvégén, munkaszüneti napon is.

4.1.5 Munkakör megnevezése: hivatalsegéd - takarító A munkavállaló büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. Munkahely neve: Alapy Gáspár Szakiskolája, Szakközépiskolája és Kollégiuma Heti munkaidő: 40 óra Munkarend: 6.30 – 12.00-ig és 15:30 – 18:00-ig Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Távollétében: helyettese Munkaköri feladatai: -

Reggel 6:30 órakor kinyitja az iskolát

__________________________________________________________________________________ 22


-

-

Reggel 6:30 – 8:00 között kitakarítja az intézmény-vezetői, helyettesi szobákat, titkári, gazdasági irodákat, a tanári szobát, a személyzeti WC-t és az emeleti fiú WC-t Tisztán tartja az iskola előtti járda szakaszt Havazás esetén felsózza a kapu és az iskolaépület bejárata előtti területet, a karbantartóval együtt a további útszakaszokat is megtisztítják Portaügyeletet lát el, a vendégeket útbaigazítja Részt vesz az iskolai beszerzésekben (nyomtatványok, irodaszerek, tisztítószerek) Virágok gondozása, az iskola esztétikai állapotáért felelős A mellékhelyiségekben napközben a WC-kagylók, mosdók tisztítása, fertőtlenítése, a földszinti folyosók, valamint az aula tisztántartása A könyvtár és a portásfülke takarítása Segít az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában Ügyel az épület biztonságára

4.1.6 Munkakör megnevezése: takarító (iskola) A munkavállaló büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. Munkahely neve: Alapy Gáspár Szakiskolája és Szakközépiskolája Heti munkaidő: 40 óra Munkarend: 13.00 – 21.00-ig 12:00 – 19:00-ig Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Távollétében: helyettese Munkaköri feladatai: -

A portaszolgálat ellátása, az épület zárása Napi takarítási feladatok a takarítandó helyiségekben Diagnosztikai tanműhely, fodrász tanműhely Tantermek, WC-k Tornaterem, öltözők Szemetes edények kiürítése, szeméttartók kitisztítása, a szemét összegyűjtése, központi szeméttárolóba való ürítése A padlózat felseprése, felmosása A bútorok, ablakpárkányok letörlése, esetenkénti vegyszeres mosása A mellékhelyiségekben a WC-kagylók tisztítása, fertőtlenítése, a falazatról a napi piszok lemosása A mosdókagylók, a csempék, a szerelvények tisztántartása (vegyszeres mosással, súrolással) Virágok gondozása, az iskola esztétikai állapotáért felelős Portörlés a polcokon, szekrényekben, faliképeken Tornateremben a tornaszerek letörlése, parketta felmosása A bejárati lépcsők söprése, lábtörlők kitisztítása

__________________________________________________________________________________ 23


Alkalmankénti takarítási feladatai -

A kárpitozott bútorok porszívózása, tisztítása A helységek bútorzatának, ajtajainak, ablakainak lemosása A padozat erős szennyeződésének megszüntetése A lambéria lemosása A mellékhelyiségek falazatának (felszerelés, csempe, faszerkezet) lemosása Függönyök, törülközők és konyharuhák mosása Radiátorok letisztítása Téli és tavaszi nagytakarítás

4.1.7 Munkakör megnevezése: takarító (kollégium) A munkavállaló büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. Munkahely neve: Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium 2922 Komárom, Laboráns u. 1. Heti munkaidő: 40 óra Munkarend: 06.00 – 14.00-ig Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Távollétében: tagintézmény vezető Munkaköri feladatai: -

Napi takarítási feladatok a takarítandó helyiségekben Az irodák, tanuló helyiségek, klubszoba, betegszoba napi takarítását elvégzi. A tanulók szobáiban heti 1 alkalommal fertőtlenítő takarítást végez. A közös helyiségekben, irodákban, folyosókon az ablakokat havonta lemossa. Szemetes edények kiürítése, szeméttartók kitisztítása, a szemét összegyűjtése, központi szeméttárolóba való ürítése A padlózat felseprése, felmosása A bútorok, ablakpárkányok letörlése, esetenkénti vegyszeres mosása A mellékhelyiségekben a WC-kagylók tisztítása, fertőtlenítése, a falazatról a napi piszok lemosása A mosdókagylók, a csempék, a szerelvények tisztántartása (vegyszeres mosással, súrolással) Virágok gondozása Portörlés a polcokon, szekrényekben, faliképeken A bejárati lépcsők söprése, lábtörlők kitisztítása

__________________________________________________________________________________ 24


4.1.8 Munkakör megnevezése: takarító (tanműhely) A munkavállaló büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. Munkahely neve: Alapy Gáspár Szakiskolája és Szakközépiskolája MOL tanműhelye Heti munkaidő: 40 óra Munkarend: 06.00 – 14.00-ig 08:00 – 16:00-ig Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Távollétében: helyettese Munkaköri feladatai: -

Portaszolgálat ellátása és ellenőrzése, az épület nyitása és zárása Napi takarítási feladatok a takarítandó helyiségekben MOL tanműhely iroda, folyosók, öltöző, fürdő, WC-k Tanműhely épületének: udvara, szaktantermei Szemetes edények kiürítése, szeméttartók kitisztítása, a szemét összegyűjtése, központi szeméttárolóba való ürítése A padlózat felseprése, felmosása A bútorok, ablakpárkányok letörlése, esetenkénti vegyszeres mosása A mellékhelyiségekben a WC-kagylók tisztítása, fertőtlenítése, a falazatról a napi piszok lemosása A mosdókagylók, a csempék, a szerelvények tisztántartása (vegyszeres mosással, súrolással) Virágok gondozása Portörlés a polcokon, szekrényekben, faliképeken A bejárati lépcsők söprése, lábtörlők kitisztítása


A kárpitozott bútorok porszívózása, tisztítása A helységek bútorzatának, ajtajainak, ablakainak lemosása A padozat erős szennyeződésének megszüntetése A lambéria lemosása A mellékhelyiségek falazatának (felszerelés, csempe, faszerkezet) lemosása Függönyök, törülközők és konyharuhák mosása Radiátorok letisztítása Téli és tavaszi nagytakarítás


A kárpitozott bútorok porszívózása, tisztítása A helységek bútorzatának, ajtajainak, ablakainak lemosása A padozat erős szennyeződésének megszüntetése A lambéria lemosása A mellékhelyiségek falazatának (felszerelés, csempe, faszerkezet) lemosása Függönyök, törülközők és konyharuhák mosása

__________________________________________________________________________________ 25


-

Radiátorok letisztítása Téli és nyári nagytakarítás a tanulók szobáiban is.(ablakok, ajtók, függönyök tisztítása) A vendégek részére átadott szobákat kitakarítja. Raktárak rendezésében, takarításában.

4.1.9 Munkakör megnevezése: portás (kollégium) A munkavállaló büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. Munkahely neve: Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium 2922 Komárom, Laboráns u. 1. Heti munkaidő: 40 óra Munkarend: 3 havi munkaidőkeret alapján Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Távollétében: tagintézmény vezető Munkaköri feladatai: -

-

-

-

Munkáját a tagintézmény vezető által elkészített és az igazgató által jóváhagyott munkarend szerint végzi. Felelősséggel tartozik a kollégium épületének bezárásáért és a portán tárolt kulcsok biztonságos őrzéséért. Kulcs illetéktelen személy kezébe nem kerülhet. Éjszaka éber ügyeletet lát el. Gondoskodik a rendellenességek megszüntetéséről. Becsukja a nyitva hagyott ajtókat, elzárja a csöpögő vízcsapokat, lekapcsolja a feleslegesen égő villanyt. 21óra 45 perckor lezárja a zuhanyzókat és a vasalóhelyiségeket. 23 órakor ellenőrzi és zárja a tanulókat. Biztosítja, hogy idegen személy csak engedéllyel tartózkodjon az épületben. A tanulókhoz csak a tagintézmény vezető, vagy a nevelő engedélyével mehet látogató. Nyilvántartást vezet a kötelező stúdium kezdetétől a tanulók távozásáról és visszaérkezéséről. A napirendnek megfelelően jelzéseket ad a tanulóknak a csengő segítségével. Telefon ügyeletet lát el. A telefonhívásokról név szerinti feljegyzést készít – az arra a célra rendszeresített – füzetbe. Az ágynemű és egyéb textíliák javításába besegít. Átveszi a kollégium részére érkező postai küldeményeket. Takarítja a porta helyiséget, az aulát, a kollégium bejárati üvegeit és a gyerekek hűtőszekrényeit. A portán lévő használati tárgyakat a bérlők, és a tanulók részére aláírás ellenében adja át. A portán elhelyezett leltári tárgyakat a nyilvántartó füzet szerint adja át. A vagyonvédelem biztosítása céljából ellenőrzi, hogy a leltári tárgyakat engedély nélkül ne vigye el senki. Közreműködik a vendégek elhelyezésében és nyilvántartásában. Ha rendellenességet tapasztal, jelzi a tagintézmény vezetőnek. Kiköltözéskor átveszi a szobát a vendégtől. A tagintézmény vezető utasítása szerint részt vesz a nagytakarítási és mosási munkákban. Aktívan részt vesz a selejtezésben és a leltározásban.

__________________________________________________________________________________ 26


-

Segít minden olyan munkafolyamat elvégzésében, amellyel a tagintézmény vezető, vagy a gazdasági vezető megbízza. Bombariadó esetén hívja a rendőrséget - haladéktalanul értesíti az igazgatót, a tagintézmény vezetőt, az ügyeletes nevelőt vagy a gazdasági dolgozókat - és gondoskodik az épület kiürítéséről.

4.2 Nevelőtestület A nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben (közismereti és szakmai elméleti, gyakorlati tanárok, oktatók valamint középfokú szakmai végzettségű szakoktatók) alkotják. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt  a pedagógiai program elfogadásáról,  az SZMSZ elfogadásáról,  a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,  a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,  a továbbképzési program elfogadásáról,  a házirend elfogadásáról,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,  a tanulók fegyelmezési ügyeiben,  az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,  jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Az óraadó, részmunkaidős dolgozó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátással, fegyelmi ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal.

__________________________________________________________________________________ 27


Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet,  tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  2 alkalommal nevelési értekezlet,  aktuális feladatok esetén rendkívüli értekezlet. 4.2.1 Munkakör megnevezése: pedagógus A munkavállaló büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. Munkahely neve: Alapy Gáspár Szakiskolája, Szakközépiskolája és Kollégiuma Heti munkaidő: 32 óra Munkarend: Beosztás szerint Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Távollétében: Munkaköri feladatai: I. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: A pedagógusnak joga, hogy: - a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza; - a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével döntsön az általa alkalmazott tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről; - az intézmény világnézeti és vallási semlegességének megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulókat; - irányítsa és értékelje a tanulók munkáját; - minősítse a tanulók teljesítményét; - hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez; - a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat; - szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában; - szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában; - személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; - hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vegyen részt.

__________________________________________________________________________________ 28


Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: - a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; - a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz; - a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye; - közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; - a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; - a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; - a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. A pedagógus kötelessége továbbá, hogy: - nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését; - ismerje az intézménye szervezeti és működési szabályzatát, és munkáját az abban foglaltakkal összhangban lássa el; - az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa:  az iskola éves munkarendjében vagy a heti eseménynaptárban meghirdetett azon eseményeken, amelyek oktatási időben zajlanak és azokon pedagógusok részvétele szükséges,  az osztályfőnökök, a munkaközösség-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten),  szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon. A pedagógus egy adott osztály és szaktárgy tanítására, osztályfőnöki és munkaközösségvezetői feladatok ellátására a megbízást az iskola igazgatójától egy adott tanévre kapja. A faladatokat pedagógia képzettségének megfelelően köteles gondosan ellátni. A szaktárgy tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett a következők: - a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott tanévre - a szaktárgy pozitív attitűdjének kialakítása; __________________________________________________________________________________ 29


szaktárgyi versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés, közművelődési tevékenység szervezése; a tanulók informálása a szakterület eredményeiről és az információs forrásokról; a szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről; az igazgató kérésére tájékoztatás készítése az osztályban végzett munkájáról; az osztályfőnök és más szaktanár tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel. - A tanítási órákat köteles a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első tanítási órája előtt legalább 10 perccel az iskolában kell tartózkodnia, a tanítási órákra a csengetéskor el kell indulnia. Az adott osztályban utolsó órát tartó pedagógusnak külön figyelnie kell arra, hogy az óra végén a tanterem takarításra alkalmas legyen (jelenti ez a felszerelés elpakolását, a székek felrakását, nagyobb szemét összegyűjtését, stb.). A szaktárgyi tanulásirányítás mellett kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai környezet tisztaságának megőrzése és védelme, az óraközi szünetekben szakszerű ügyelet ellátása. -

II. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

__________________________________________________________________________________ 30


4.2.2 Munkakör megnevezése: szakoktató A munkavállaló büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. Munkahely neve: Alapy Gáspár Szakiskolája, Szakközépiskolája és Kollégiuma Heti munkaidő: 32 óra Munkarend: Beosztás szerint Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Távollétében: helyettese Munkaköri feladatai: A szakoktató feladata az iskolában folyó szakmai ill. szakmacsoportos alapozó képzés gyakorlati munkájának oktatása, irányítása. Kötelezettségei, feladatai: - a pedagógiai és a központi szakmai programok alapján a szakmára oktatni és nevelni - minden hónap elején általános baleseti oktatást kell tartania a munkaközösség által összeállított tematikának megfelelő anyagból a tanulók számára, melyet a munkavédelmi naplóba bevezetve a tanulókkal alá kell íratnia, a hiányzó tanulóknak pótoktatást kell tartania - a gyakorlati oktatás megkezdése előtt munkavédelmi oktatást kell tartania - a tanulók gyakorlati, magatartási, szorgalmi osztályzatát és hiányzásait havonta beírja az osztálynaplóba, állandó kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel - naprakészen vezeti az oktatással kapcsolatos dokumentációkat (gyakorlati napló, sérülési napló, munkavédelmi oktatási napló) - a tanulókat a lehetőségeknek megfelelően köteles produktív munkavégzéssel tanítani, a tanulók által készített produktumokból származó bevétel az iskolát illeti - a tananyag oktatásához szükséges anyag-, eszköz- és szerszámigényt a gyakorlatioktatás-vezetővel a tanév elején megbeszéli, egyezteti - besegít a tanulókkal együtt a tanműhely karbantartási munkáiba - a gyakorlatioktatás-vezető igénye szerint tanulót biztosít a tanműhely környékének rendben tartásához - a gyakorlati oktatás megkezdése előtt 15 perccel megjelenik munkahelyén - betartja és betartatja a tanulókkal a munkaidő pontos kezdését és befejezését - munkahelyén a szakmára vonatkozó munkavédelmi előírásoknak megfelelő öltözéket és egyéni védőeszközt használ (munkaruha, munkacipő, köpeny) - az oktatás megkezdése előtt ellenőrzi a tanulók munkaképes állapotát (munkaruha, bakancs, egyéni védőeszköz, egészségi állapot stb.) - felelős a műhely állapotáért, a rongálást jelenti a gyakorlatioktatás-vezetőnek - ellenőrzi a műhelyben található gépek, berendezések, kéziszerszámok állapotát tisztaság és munkavédelmi szempontból - a tanműhelyben csak a napi oktatáshoz szükséges anyagokat és eszközöket tárolhat úgy, hogy az a tanulók testi épségét nem veszélyeztetheti - munkaidejében a tanulók között tartózkodik, étkezéskor sem hagyhatja magukra őket - a tanulókkal a munkaterületeket, szerszámokat, gépeket tisztán és rendben tartja, a műhelyeket a munkaidő végén naponta kitakaríttatja - az iskola által meghatározott értekezleteken részt vesz - külön megbízás alapján segíti a szakmai vizsgabizottság munkáját a gyakorlati vizsga előkészítésével __________________________________________________________________________________ 31


4.2.3 Munkakör megnevezése: nevelőtanár A munkavállaló büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. Munkahely neve: Alapy Gáspár Szakiskolája, Szakközépiskolája és Kollégiuma 2922 Komárom, Laboráns u. 1. Heti munkaidő: 30 óra Munkarend: Beosztás szerint Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Távollétében: tagintézmény-vezető Munkaköri feladatai: -

-

-

-

-

-

-

-

Széleskörű pedagógiai felkészültséggel, felelősséggel, önállósággal, céltudatosan segítse a kollégiumi életben rejlő nevelő hatások kibontakoztatását a fiatalok személyiségének kiteljesedése érdekében. Működjön közre a kollégiumi közösség kialakításában és fejlesztésében. Felelős a kollégiumi tanulók erkölcsi fejlődéséért, tanulmányi munkájáért, sokoldalú művelődéséért, egészséges életmódjáért. Nyújtson segítséget a tanulók számára, fejlessze képességeiket, szervezze sporttevékenységüket. Lássa el az ifjúságvédelmi feladatokat, együttműködve a kollégiumi és az illetékes iskola ifjúságvédelmi felelőseivel. Fejlessze pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi és általános műveltségét. Vegyen részt a meghatározott továbbképzéseken. Kapcsolódjon be az iskola osztályfőnöki, esetleg szaktárgyi munkaközösségének munkájába. Ismerje meg a tanulók családi körülményeit, tartson kapcsolatot a szülőkkel, segítve gyermekük személyiségének kibontakozásában. Működjön együtt a diák önkormányzattal, segítse tervező, szervező, irányító, ellenőrző munkájukat, öntevékenységük kibontakozását, érdekvédelmi, érdekérvényesítő feladataik végrehajtását. Alakítson ki őszinte, nyílt, partneri tanár-diák kapcsolatot a rábízott fiatalokkal, hogy a tanulók egyéni problémáik megoldásához is igényeljék nevelőtanáruk tanácsait, segítségét. Az oktatási törvény, a kollégiumi nevelés országos alapprogramja, a kollégium pedagógiai programja, a minőségbiztosítási rendszer, valamint az igazgató és a tagintézmény vezető utasításai alapján végezze munkáját. A tanév elején készítse el a felmérések alapján az egyéni nevelési terveket, nevelési feladatait ütemezze. Félévkor és év végén számoljon be az elért eredményekről, esetleges hiányosságokról. Tevékenysége során vegye figyelembe az IMIP előírásait, követelményeit. Az igazgató és a tagintézmény vezető által jóváhagyott terv alapján tartson rendszeres kapcsolatot a tanulók osztályfőnökével, szaktanáraival és szakoktatóival. Az iskola, tanórai, tanműhelyi és üzemi látogatásairól készítsen feljegyzést. A tanulók személyiségének fejlődése érdekében céltudatosan hangolja össze a nevelési tényezők hatását. Munkáját az igazgató által jóváhagyott munkabeosztás szerint végzi. A foglalkozásokra készüljön fel és végezze el a munkájához szükséges adminisztrációt.

__________________________________________________________________________________ 32


-

-

Az igazgató és a tagintézmény vezető által jóváhagyott beosztás szerint pihenő és munkaszüneti napon, valamint éjszaka ügyeleti szolgálatot teljesít. Személyi adataiban és lakcímében történő változásokat, továbbá szabadsága idején tartózkodási helyét jelentse be az igazgatónak. Rendszeresen ellenőrizze a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, a tanulók ápoltságát, a személyi tulajdonukat képező tárgyaik rendben tartását. Betegség esetén gondoskodjon a beteg orvosi ellátásáról, vizsgálaton való megjelenéséről, ellenőrzéséről. Valamennyi beosztás szerinti foglalkozás elhagyását, elcserélését legalább 2 nappal előbb jelentse be az igazgatónak és a tagintézmény vezetőnek. Ha munkáját váratlan akadály miatt időben nem tudja megkezdeni, haladéktalanul jelentse. Segít minden olyan munkafolyamat elvégzésében, amellyel a tagintézmény vezető, megbízza. Bombariadó esetén hívja a rendőrséget - haladéktalanul értesíti az igazgatót, a tagintézmény vezetőt, a gazdasági dolgozókat - és gondoskodik az épület kiürítéséről.

4.2.4 Munkakör megnevezése: osztályfőnök Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: - Megítélheti a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása után. - Javaslatot tehet az iskolai jutalmak odaítélésére. - Véleményezheti az osztályban tanító pedagógusok kiválasztását. - Felkérhet pedagógust az osztályfőnök-helyettesi teendők ellátására. - Elbírálhatja a tanulók vétségeit a házirend alapján. - Szervezheti, koordinálhatja és irányíthatja az osztályban folyó pedagógiai és nevelőmunkát. - Szakmai szervezet (munkacsoport) tagja lehet. Feladatai: - A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri és elősegíti. - A szülőket és tanulókat - az őket érintő kérdésekről - tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. - Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. - A tanulók hiányzásait nyomon követi, a mulasztási naplót vezeti, illetve havonként összesíti. - A tanulók tanulmányi eredményeit figyelemmel kíséri. - Az osztályban tanító tanárok munkáját segíti és óralátogatásai során figyelemmel kíséri. __________________________________________________________________________________ 33


-

-

A haladási naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét. Az osztályozási naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) havonként egybeveti, a hiányokat pótolja. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. A szülők vagy az osztályban tanító pedagógusok vagy diákok 50%-ának kérésére soron kívül – a szülők és diákok képviselőinek bevonásával – osztályértekezlet összehívását kezdeményezi. Félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltat. Félévente egyszer, az éves munkatervben meghatározott időpontban szülői értekezletet tart. Eleget tesz a vonatkozó szabályokban előírt adminisztratív kötelességeknek.

IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. 4.2.5 Munkakör megnevezése: munkaközösség-vezető Jogai: -

-

A munkaközösség tagjaival történő megbeszélés alapján véleményezi a tantárgyfelosztást. Véleményezi a pedagógusok külön megbízásainak elosztását. Mint a belső ellenőrzésre jogosultak egyike, javaslatot tehet a pedagógusok jutalmazásának szempontjaira, illetve a kialakított szempontrendszer alapján a munkaközösség tagjainak értékelésére. Javaslatot tehet a nevelési értekezletek témáira.

__________________________________________________________________________________ 34


Feladatai: -

-

Segítséget kell nyújtania a vezetőség és a szaktárgyat tanító pedagógusok számára az adott munkaközösség szakmai és általános pedagógiai munkájának szervezésében, a felmerülő problémák megoldásában, a szakmai munka koordinálásában. Képviseli a munkaközösséget szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, és az ott elhangzottakról tájékoztatja a munkaközösség tagjait. Segíti és ellenőrzi a pedagógusok szakmai munkáját, különös tekintettel az új kollegákra. Összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - a munkaközösség éves munkaprogramját, valamint a munkaközösség tevékenységéről szóló beszámolót, értékelést. Folyamatosan segítséget nyújt a munkaközösség tagjainak a tanmenetek elkészítéséhez, ellenőrzi azokat. Felelős a tankönyvek és taneszközök rendeléséért. Szervezi a szakmai bemutatók, előadások látogatását, segítséget nyújt az iskolán belüli bemutató tanításokhoz. Az igazgatóhelyettesekkel együtt ellenőrzi a tanítás-tanulás folyamatának eredményességét. Szervezi a tanulók szaktárgyi versenyét, regisztrálja az elért eredményeket. Figyelemmel kíséri a szakterületére vonatkozó pályázatokat, és tájékoztatja a munkaközösség tagjait, nyomon követi a pályázás menetét. Segíti az iskolai ünnepélyek szervezését. Részt vesz a szaktárgyi fejlesztési programokban, pályázatokban. Szoros kapcsolatot tart más munkaközösségek vezetőivel, tagjaival. Figyelemmel kíséri a munkaközösséghez tartozó szakokat, szakmákat, azok eredményeit, problémáit, javaslatot tesz a megoldásukra. Figyelemmel kíséri a pályázatokat, részt vesz azok megírásában. Az igazgató megbízása alapján aktuális- a munkaköri leírásában nem szereplő- feladatokat is megold. Vezeti és rendben tartja a szakmai leltárt.

Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:    

a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

__________________________________________________________________________________ 35


4.3 A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek:  osztályfőnöki  természettudományi (matematika, fizika, informatika, kémia, biológia, földrajz, rajz, testnevelés)  humán (magyar nyelv- és irodalom, idegen nyelv (angol, német), történelem, társadalomismeret, ének)  szakmai (gépészeti, közlekedési, könnyűipari, egyéb szolgáltatások, elektronikai) Legfeljebb 4 munkaközösség lehet, egy munkaközösségbe legalább 5 nevelő tartozhat. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül:  a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése  az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése  a tanulmányok alatti vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,  pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,  javaslattétel az iskola intézményvezetője felé a munkaközösség- vezető személyére A munkaközösség tanügyi tevékenysége:  Értékeli a személyi feltételek változásait, az ebből eredő előnyöket, megnevezi a megoldásra váró problémákat!  Értékeli a helyettesítések alakulását, megnevezi a megoldásra váró problémákat!  Értékeli órarendi, tantárgyfelosztási tapasztalataikat!  Értékeli a munkaközösség hatáskörébe tartozó dokumentumok megfelelősségét, az adminisztráció jellemzőit (naplók, jegyzőkönyvek, dolgozatok, szabályzatok, stb.).  Tervezi és nyilvántartja a munkaközösség tagjainak önfejlesztését, a továbbképzéseken való részvételét. A munkaközösség szakmai, pedagógiai munkája  Nyomon követi a tanterv tanmenet szerinti végrehajtását, elemezi, értékeli azt (oktatási célok végrehajtása, elmaradások, problémák).  Létrehozza saját adminisztrációs rendszerét, és fejleszti azt (tanmenetek, tantervek, koncepciók, szabályzatok).  Elemezi és értékeli a beiskolázás, osztály-, csoportszervezés jellemzőit!  Vizsgálja és értékeli az oktatási segédeszközök használatának, hatékonyságuknak jellemzőit (tankönyvek, jegyzetek, szemléltető eszközök alkalmazása).  Elemezi és értékeli oktatási módszerének jellemzőit (módszertani irányelvek hatékonysága, célszerűsége).  Ellenőrzi az oktatási, nevelési folyamatot (óralátogatások, felmérések).  Vizsgálja és értékeli a tanárok szakmai támogatásának és a munkaközösségen belüli együttműködés jellemzőit.  Értékeli a tanár- diák-, szülői kapcsolatrendszer jellemzőit. __________________________________________________________________________________ 36


A munkaközösség eredményességi mutatói  Vizsgálja és értékeli a tanulók tanulmányi eredményeit, azok jellemzőit, változóit!  Vizsgálja és értékeli a nevelési eredményeket!  Nyilvántartja a tanterven kívüli eredményeket!(versenyek, vizsgák, egyéni eredmények)  Értékeli a kiemelendő tanári, nevelői tevékenységet! A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított éves munkaterv szerint tevékenykednek. Munkájukról rendszeresen az intézményvezetőnek, évente két alkalommal a nevelőtestületnek számolnak be.

4.4 A diákönkormányzat Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt – saját működéséről, – a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, – hatáskörei gyakorlásáról, – egy tanítás nélküli munkanap programjáról, – az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint – amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben: – az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, – a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, – az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, – a házirend elfogadása előtt. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl ki kell kérni a következő esetekben: – a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, – a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, – a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, – az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, – az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, – a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, – az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a __________________________________________________________________________________ 37


meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.

5 Az iskola működési rendje 5.1 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, ezek megtekinthetősége Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: - az alapító okirat - a szervezeti és működési szabályzat - a pedagógiai program - a házirend Ezen dokumentumok megtekinthetők az intézményvezetői irodában, tanári szobában, könyvtárban 7.30 és 15.30 között. Az iskola honlapján: www.ipari-kom.sulinet.hu Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje

5.2 Nyitva tartás Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30 órától 20 óráig tartanak nyitva. A tanműhely 6.30- tól a gyakorlati oktatás végéig, illetve a rendkívüli programok (vizsgák) befejezéséig tart nyitva. Az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés alapján az épületek/ ettől eltérő időpontban ill. szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. __________________________________________________________________________________ 38


A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

5.3 Benntartózkodás rendje jogviszonyban állók esetén Szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 15.30 óra, pénteken 7.30 és 14.30 óra között az intézményvezetőjének vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A vezetők benn tartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. A délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az intézményvezető v. helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

5.4 Tanítási órák Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7.15 óra és 14.50 óra között kell megszervezni A tanítási órák és a szüneteket a „csengetési rend” tartalmazza.          

7.15 - 7.55 8.00 – 8.45 8.55 - 9.40 9.50 -10.35 10.45 -11.30 11.40 -12.25 12.35 -13.20 13.25 -14.05 14.10 - 14.50 14.10 - 15.00 minden tanítási nap szabadidő sportot, heti kétszer gyógytestnevelés órát biztosítunk tanulóinknak.

A tanműhelyben a gyakorlati oktatás 7 és 15 óra között folyik. Az órák 60 percesek, 10 óra és 10.30 között reggeli szünet van a házirendben rögzítetteknek megfelelően.

5.5 Ügyelet Az iskolában reggel 7.15 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületekben és az udvaron a házirend __________________________________________________________________________________ 39


alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 2-2 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. A tanműhelyben az oktatók felügyelik a csoportjukat. A tanórán kívüli foglalkozásokat, az iskola helyiségeiben, tornatermében szervezett tanfolyamokat, edzéseket 14 órától 20 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. Az intézmény egész területén (iskola, tanműhely, kollégium) és a kerítésen kívül 5 m-es távolságon belül TILOS A DOHÁNYZÁS!

5.6 Ügyintézés Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik. Az iskolatitkár 7.30-tól 15.30-ig tartózkodik az iskolában. ( A tanulók hivatalos ügyeiket a Házirendben foglaltaknak megfelelően intézhetik.) Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente (szerdai napokon) kell megszervezni.

5.7 Helyiségek használata Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért  a tűz-és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért  az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a tanulói Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola intézményvezetője adhat felmentést.

6 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.1 A pedagógusok munkarendjét A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

__________________________________________________________________________________ 40


A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni, a gyakorlati oktató ugyanúgy köteles a munka megkezdése előtt 15 perccel megjelenni, a műszaki vezetőtől a napi munkához szükséges anyagokat, munkaeszközöket felvételezni,és heti 32 órát köteles a munkahelyén eltölteni. A munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.00 óráig, a gyakorlati oktató 6.45-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezető-helyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra elhagyására, a tantárgyfelosztástól eltérő tanítási óra megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető-helyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő (megfelelő szakmai végzettségű) pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében– a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy a tanulók haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje (egy félévben a heti óraszám +1, de legalább 3 jegyet kell adni), valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

6.2 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6.3 Jogviszonyban nem állók benntartózkodása Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, ill. azok, akik erre az intézményvezetőtől engedélyt kaptak./pl: helyiségbérlet esetén/ Az iskola épületébe érkező szülők, ill. idegenek beléptetésére, a tanulók biztonságának érdekében portaszolgálatot szervezünk. __________________________________________________________________________________ 41


Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével lehet átvételi elismervény ellenében. Az iskola helyiségeit elsősorban hivatalos nyitva tartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

7 A pedagógusok munkaidejének felosztása A pedagógusok teljes munkaideje a kötött munkaidőből (32 óra) és a szabadon felhasználható időből (8 óra) áll, amelyet a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő feladatok ellátásához használhat fel. A pedagógus-munkakörben dolgozók kötött munkaideje két részre oszlik:  a kötött munkaidő neveléssel, oktatással lekötött rész (23-26 óra)  a kötött munkaidő neveléssel, oktatással le nem kötött része (27—32)

7.1 A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben ellátandó feladatok az alábbiak (23-26 óra terhére)     

a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások megtartása, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),  magántanulók felkészítésének segítése,  könyvtárosi feladatok. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

__________________________________________________________________________________ 42


7.2 A kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében ellátandó feladatok a következők (27-32 óra)     

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi vizsgák, szakképesítő vizsgák, különbözeti vizsgák, osztályozó vizsgák szintvizsgák lebonyolítása  fodrász tanulóink hagyományos félévi és év végi vizsgájának lebonyolítása,  kísérletek összeállítása,  dolgozatok, versenyek összeállítása és értékelése,  versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, minden héten kedden 14:00-16:00  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,  eseti helyettesítés,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. A felsorolásban szereplő feladatok egy része az intézményen kívül is elvégezhetők.

__________________________________________________________________________________ 43


7.3 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje heti 40 óra, amely az intézmény által elrendelt neveléssel-oktatással lekötött munkaidőből, és a kötött munkaidő nevelésseloktatással le nem kötött részéből, valamint egyéb foglalkozásokból és a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményben töltött idő legalább heti 32 óra. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti 8 óra felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie.

8 A pedagógiai munka belső ellenőrzése 8.1 A belső ellenőrzés feladatai – biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, – a vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, – megfelelő számú adat és tény álljon az intézményvezető részére a nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

8.2 A nevelő és oktató munka ellenőrzésére jogosult dolgozók    

intézményvezető intézményvezető-helyettes (ek) tagintézmény-vezető munkaközösség-vezetők

Az intézményvezető - az általa szükségesnek tartott esetekben - jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

8.3 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka ellenőrzése során  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, __________________________________________________________________________________ 44


 a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon, ezen szempontokhoz kapcsolódóan: - előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, - tantárgyi eredménymérések, - a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, ill. az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit FEUVE határozza meg. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, ill. az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az intézményvezető a felelős.

9 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 9.1 Az iskola vezetése és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: iskolavezetőség ülései, különböző értekezletek, megbeszélések. A fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó dolgozókat az ülés rájuk tartozó döntéseiről, határozatairól. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy a munkaközösség-vezetők ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével.

9.2

A nevelők és a tanulók

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: – az intézményvezető az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diák közgyűlésen – az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat.

__________________________________________________________________________________ 45


9.3 A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről,az SZMSZ-ről, Pedagógiai programról, Házirendről az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető és az osztályfőnök az iskolai szülői értekezleten tájékoztatja. A szülőket a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok és az osztályfőnökök szóban vagy írásban folyamatosan tájékoztatják. A szülői értekezletek időpontját az iskolai munkaterv tanévenként tartalmazza. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: – szülői értekezletek, – írásbeli tájékoztatók az ellenőrzőkben, – a szülő érdeklődésére személyesen, vagy telefonon az osztályfőnök, szaktanár ill. szakoktató válaszol. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, közölhetik az iskola intézményvezetőjével, nevelőtestületével. Az iskola ezen dokumentumai nyilvánosak, minden érdeklődő számára elérhetőek, megtekinthetőek. A következő helyeken:  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola tanári szobájában,  az iskola intézményvezetőjénél és intézményvezető-helyetteseknél,  az iskola honlapján.

9.4 Az iskola és a kollégium kapcsolattartásának rendje A kilencedikes tanulók beiratkozásakor (a tanév rendje által meghatározott időpontban) a kollégium képviselője is jelen van. Az előzetes egyeztetések alapján történik a tanuló felvétele a kollégiumba. A tanév során a kapcsolattartás folyamatos. Az osztályfőnök és a kollégiumi nevelőtanár az előmenetelt és az esetleges magatartási problémákat megbeszéli. A rendezvényekről szintén tájékoztatjuk egymást, kölcsönösen látogatjuk a társintézet rendezvényeit. A tagintézmény-vezető és az intézményvezető napi kapcsolatban van egymással

10 Az iskola külső kapcsolatainak formája Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: – a fenntartóval, – Kormányhivatallal, – kamarákkal, – a pedagógiai szakszolgálattal, – a pedagógiai szakmai szolgáltatóval, – városi /megyei munkaügyi központtal, __________________________________________________________________________________ 46


– – – – – –

a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgálatokkal, a területileg illetékes jegyzői hivatalokkal, iskolaorvossal, védőnőkkel, ÁNTSZ-szel, rendőrséggel.

Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében: az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő szervezetekkel, gazdálkodókkal : – az iskola alapítványának kuratóriumával, – a helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal, egyéni vállalkozókkal, kamarákkal A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető és intézményvezetőhelyettesek felelősek.

10.1 A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az Egészségügyi Alapellátási Szolgálat vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell:  az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését a Városi sportcsarnokban,  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését,  a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola intézményvezetőjével. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

10.2 Az iskolaorvos feladatai Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata. – A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást – A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi. – Javaslatot tesz a tanulók egészségügyi- és pályaalkalmassági felülvizsgálatára. – Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. – Sürgősségi eseti ellátást végez. __________________________________________________________________________________ 47


– Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre.  Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre.

10.3 Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény intézményvezetőhelyettesével.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.  Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.  Munkaidejét munkáltatója határozza meg.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

10.4 Pedagógiai szakszolgálat feladatai  a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,  a fejlesztő nevelés,  a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység,  gyógytestnevelés megszervezése  a nevelési tanácsadás,  a logopédiai ellátás,  a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,  a konduktív pedagógiai ellátás,  az iskolapszichológiai,  a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. A pedagógiai szakszolgálatok feladatainak, működési feltételeinek, feladatai ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

__________________________________________________________________________________ 48


A szakszolgálatokkal az intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, osztályfőnökök, szülők tartják a kapcsolatot.

10.5 A pedagógiai-szakmai szolgáltatások A nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik. Ezek a következők:  a pedagógiai értékelés,  a szaktanácsadás, tantárgygondozás,  a pedagógiai tájékoztatás,  a tanügy-igazgatási szolgáltatás,  a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése,  a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,  tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások az oktatásért felelős miniszter szakmai irányítása mellett láthatók el. Az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézmény szervezi a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelés-oktatást, kollégiumi nevelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, továbbá azokat, amelyek helyi szinten nem szervezhetők meg hatékonyan vagy az ágazati irányítás feladatait segítik.

10.6 Gyermekjóléti Szolgálat Az gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat koordinálja.( a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f) Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata, de különösen sok feladat hárul az osztályfőnökökre. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola intézményvezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

11 A nemdohányzók védelméről Az 1999. évi XLII. Törvény 2.§ (2) b)-c) pontjai értelmében az intézményben sem zárt, sem nyílt légtérben nem jelölhető ki dohányzóhely. Az intézmény egész területén dohányterméket árusítani tilos. __________________________________________________________________________________ 49


A dohányzásra vonatkozó korlátozás betartatása: minden az intézmény feladatkörében eljáró személy, dolgozó (továbbiakban: rendelkezésre jogosult: intézményvezető, intézményvezetőhelyettes, gyakorlatioktatás-vezető, ügyeletes tanár, portás) feladata. Az intézménnyel tanulói jogviszonyban állókkal kapcsolatban minden dolgozó rendelkezésre jogosultnak tekintendő. A rendelkezésre jogosult személy köteles a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértőt felszólítani a jogsértés haladéktalan befejezésére. Amennyiben a felhívás nem jár eredménnyel, köteles:  az érintett személyt felszólítani az intézmény elhagyására, illetve  kezdeményezni a dohánytermékek fogyasztására vonatkozó tilalmak megszegésére vonatkozó eljárás lefolytatását. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény minden épületére, udvarára, fő-, és egyéb bejárataira, beleértve az intézmény öt méteres körzetét is, valamint az intézmény által szervezett és az intézmény területén megtartott bármilyen rendezvényre.

12 Intézményi védő, óvó előírások 12.1 Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint: ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban:  minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv, bombariadó terv rendelkezéseit,  az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy/gyakorlati foglalkozás keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat,  a nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni,  az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon, illetve a gyakorlati oktatást végző szakoktatónak ismertetniük kell a tanulókkal: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, ennek során ismertetni kell: - az iskola és a tanműhely környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, __________________________________________________________________________________ 50


-

a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, egyéb) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

   

tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét, a nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, ill. tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra,  a tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia,…) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola intézményvezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

12.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola intézményvezetőjének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre, kell hajtani. __________________________________________________________________________________ 51


A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a jogszabályok alapján:  a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani,  a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet, kell felvenni. A jkv. egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak / kiskorú esetén a szülőnek /. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.  Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni.  Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.  Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely  a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),  valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,  a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,  a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),  a beszédképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

__________________________________________________________________________________ 52


Az iskola igény esetén biztosítja az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai munkabiztonsági szabályzat (munkavédelmi) szabályozza.

13 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, ill. az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

13.1 Rendkívüli eseménynek minősül  a természeti katasztrófa / pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb./  a tűz  a robbanással történő fenyegetés Amennyiben az intézmény bármely tanulójának, dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal az iskola intézményvezetőjével, ill. valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel közölni. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők a vezetőség tagjai.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: – – – – –

fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, ill. katasztrófa elhárító szerveket, ha ezt az iskola intézményvezetője szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell, valamint hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található " Kiürítési terv " alapján kell elhagyniuk. A” Kiürítési terv” minden tanteremben ki van függesztve. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: __________________________________________________________________________________ 53


 Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül/ pl. mosdóban, szertárban, öltözőben/ tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezésekor a nevelőnek meg kell számolnia! Az intézményvezetőnek, ill. az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg a felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről  az elsősegélynyújtás megszervezéséről  a rendvédelmi, ill. katasztrófa elhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola intézményvezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról  az épület kiürítéséről A rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.

13.2 A tűz- és bombariadó esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv tartalmazza.  a robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv” robbantással való fenyegetés esetére - bombariadó terv " tartalmazza, __________________________________________________________________________________ 54


 a tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény intézményvezetője a felelős,  bombariadó esetén az iskolatitkár vagy az ügyeletes tanár vagy bármely vezető telefonon értesíti a rendőrséget, ugyanakkor a vezető utasítására a tanárok felügyeletével a tűzriadóban kialakított menekülési útvonalon megkezdődik az iskola kiürítése a sportpályára, illetve az épülettel szemben lévő parkolóba. A bombariadó miatt kiesett tanítási órákat két héten belül pótolni kell.

14 A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló és ennek alapján készült Adatkezelési szabályzat az SZMSZ mellékletét képezi.

15 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje A Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: – az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, – az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, – a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, – az október 1-jei pedagógus és tanulói lista, – az érettségi és szakmai vizsgák törzslapjainak kinyomtatott formája az iskola irattárába kerül megőrzésre. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá.

__________________________________________________________________________________ 55


16 Fegyelmi eljárás A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható az osztályfőnök javaslatára. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola intézményvezetője vagy a nevelőtestület dönt.

16.1 A fegyelmi eljárás megindítása A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság elnökét az intézményvezető jelöli. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól.

__________________________________________________________________________________ 56


16.2 Fegyelmi büntetések Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bizottság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál,  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. Tanköteles tanulóval szemben eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, illetve kizárás az adott iskolából fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha  a tanuló nem követett el kötelességszegést,  a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,  a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,  a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy  nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

__________________________________________________________________________________ 57


16.3 Határozat A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.

16.4 Fellebbezés Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához (az intézmény vezetőjéhez) benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához (a KEMIK intézményvezetőjéhez) . A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium intézményvezetője, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja a meghatározott kizárási ok fennállását. __________________________________________________________________________________ 58


16.5 Kártérítési felelősség Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az intézményvezető, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

17 Testnevelés 17.1 Mindennapos testnevelés Az iskola a 9. évfolyamon, majd felmenő rendszerben megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,  iskolai sportkörben való sportolással,  versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.  Iskolánkban minden délután 14:10 – 15:00-ig sportolási lehetőséget biztosítunk az iskola valamennyi tanulójának.

17.2 Könnyített és gyógytestnevelés A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés órára kell beosztani. A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy a pedagógiai szakszolgálat által megszervezett külön foglalkozás keretében kell biztosítani. A gyógytestnevelés-órákat gyógytestnevelő szakképesítéssel rendelkező pedagógus tartja. Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét. Egy héten kétszer 14:10 – 14:50-ig gyógytestnevelési órát tartunk az arra kijelölt tanulóinknak.

__________________________________________________________________________________ 59


18 Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg.

18.1 Ünnepségek, megemlékezések – Nemzeti ünnepeinkről (október 23, március 15.) minden esztendőben megemlékezünk. Ezekre az évfordulókra a megbízott pedagógus műsort készít az általa kiválasztott szereplők közreműködésével. Lehetőség szerint a műsorhoz filmvetítés kapcsolódik a moziban. – A tanítási órák keretében minden évben megemlékezünk az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról (október 6.), a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjáról (február 25.), a holocaust áldozatainak emléknapjáról (április16.), a nemzeti összetartozás napjáról (június 4). Hagyományosan jó kapcsolatot tartunk a szentesi Terney Béla Kollégiummal, az ógyallai Építőipari Szakközépiskola Kollégiumával, az észak komáromi Gépipari Szakmunkásképző Iskolával. Minden évben kirándulást szervezünk a határon túli történelmi emlékhelyek felkeresésére, megismerésére. A Terror Házában látogatást teszünk évente a végzős osztályok részvételével.

18.2 Az iskola hagyományos rendezvényei:                     

tanévnyitó ünnepély közismereti versenyek SzKT versenyek Alapy-nap (Az iskola névadójának emléknapja) gólyabál szalagavató Komáromi Napok rendezvényei Pályaválasztási kiállítás nyelvi versenyek Szakmai vetélkedők Testvériskolai kapcsolatok kollégiumi szavalóverseny kollégiumi szalagavató kollégiumi ballagás Kolesz kupa karácsonyi ünnepély diáknap nyíltnap (évente kettő alkalommal) egészségnap ballagás tanévzáró ünnepély

__________________________________________________________________________________ 60


A rendezvények programjának, műsorának összeállításáért felelős kollégák megbízását az éves munkatervben rögzítjük.

18.3 Ünnepi viselet Az iskolában egyenruha nincs. Az ünnepségeken a következő viseletet követeljük meg: lányoknak: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz fiúknak: öltöny, fehér ing, nyakkendő

19 A tankönyvellátás rendje 19.1

A tankönyvellátás rendjét alábbi jogszabályok alapján alakítottuk ki:

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, 20/2012, ( VIII.31.) EMMI rendelet a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az intézményvezető által megbízott személy a felelős, akinek nevét az iskola éves munkatervében rögzíteni kell. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek, szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.(2001.évi XXXVII.tv. 7.§ (1) bekezdése értelmében) A tankönyvrendelést a 23/2004. OM rendelet, a normatív kedvezményre való jogosultságot A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény szabályozza. A jogosultsági igényt igazolni kell a törvényben szabályozott módon. (2001.évi XXXVII.tv. 29.§ (3) bekezdése)

19.2 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére hozzáférhetők legyenek Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó( KELLO). Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Ha a tankönyv kölcsönzése (ingyen tankönyvek) során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló __________________________________________________________________________________ 61


illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. A könyvtár SZMSZ-e , illetve a Házirend tartalmazza a kártérítés mértékét. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

19.3 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása Az iskola intézményvezetője minden év november 15-éig köteles felmérni, hogy várhatóan kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni az erre rendszeresített igénybejelentő lapon, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igénybejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Felmérés eredményéről az intézményvezető minden évben tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az intézmény intézményvezetője minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót.

19.4 A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető minden tanévben elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelőst), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. A tankönyvfelelős a meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol.

__________________________________________________________________________________ 62


A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: az iskoláztatási támogatás folyósításáról szóló igazolás; - az iskoláztatási támogatás folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt - ha az iskoláztatási támogatásra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, - sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye - rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

19.5 A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény intézményvezetőjével. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét megállapodás szabályozza.

20 A felnőttoktatás formái Az iskolában felnőttoktatás folyik. A szakmunkások szakközépiskolájában nappali rendszerű képzésben két év alatt készítjük föl a tanulókat érettségi vizsgára. Az érettségizett tanulók szintén két év alatt szerezhetnek szakmunkás bizonyítványt.

__________________________________________________________________________________ 63


21 Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata A dokumentum alapját képező jogszabályok: 

Az emberi erőforrások miniszterének a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (2) bekezdés g) pontja



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 163.§ (2) bekezdése



A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény



A könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM rendelet



A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény



A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet



A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény



A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjét a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény alapján a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet szabályozza.

Az iskolai könyvtár megjelenik az iskola dokumentumaiban: 

Alapító Okirat



Pedagógiai Program



Helyi Tanterv



Szervezeti és Működési Szabályzat



Házirend

21.1 Könyvtárra vonatkozó adatok 1.1. A könyvtár elnevezése: __________________________________________________________________________________ 64


Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Könyvtára 1.2. A könyvtár székhelye: 2900 Komárom, Táncsics Mihály út 73. 2922 Komárom, Laboráns út 1. (Kollégium) 1.3. Fenntartója: Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium 1.4. Hivatalos bélyegzője szövege: Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium 1.5. A pecsét maga:

21.2 A könyvtár elrendezése (könyvtári tér) 2.1. Méretei: A helyiség nagysága megfelel az állományunk nagyságának, az iskola és a kollégium könyvtárhasználati igényeinek. 2.2. Pontos négyzetméter: 28 m2 (Kollégiumban: 50 m2) 2.3. Elhelyezése: Jól megközelíthető helyen van: a földszinten. 2.4. Az állomány elrendezése – tárgyi feltételek A különböző típusú dokumentumok szabadpolcon vannak elhelyezve – tematikusan: 

a szépirodalom betűrendben;



a szakirodalom szak- és betűrendben.

Az állományrészek tagolása, alkalmazkodik a használói igényekhez:

__________________________________________________________________________________ 65




Az állományegységek az iskolában mennyezetig elhelyezett beépített polcokon valamint különálló, nyitott szabadpolcos szekrényekben, illetve az igazgató-helyettesi irodában és a tanáriban, szekrényekben.



A kollégiumban zárható szekrényekben találjuk meg a dokumentumokat.



A kézikönyvtár – a különböző lexikonok, enciklopédiák, szótárak / direkt ismeret / bibliográfiák, / indirekt / többsége is szabadpolcon sorakoznak tantárgyanként bontva, ezek helyben használhatók.



Külön falfelületen helyezkedik el a kötelező irodalom.



A tartós használatra vásárolt könyvek a kézikönyvtári állományban találhatók.



A könyvtár 12 fő helyben olvasását tudja biztosítani. / A kollégiumban egy osztály (30-35 fő) foglalkoztatása biztosított.



A könyvtár világítása megfelelő – nagy ablakokon át nappali fény biztosított, rossz idő esetén pedig jól elhelyezett lámpák biztosítják a fényt.

Az állomány összetétele a középiskolákra vonatkozó feltételeknek megfelel. Speciális gyűjtőköre: az oktatott szakmák szakirodalma.

2.5. Személyi feltételek 2.5.1. Működtető: iskolai könyvtáros 2.5.2. Felhasználók: az iskola pedagógusai, tanulói és egyéb alkalmazottai.

21.3 Állománnyal kapcsolatos működési szabályok (tevékenységek) 3.1. A könyvtár fejlesztése Az intézmény költségvetése határozza meg, amelyhez a könyvtáros tanár javaslatot készít. A fejlesztést meghatározza a könyvtári SZMSZ mellékleteként elkészített Gyűjtőköri Szabályzat. 3.2. A gyarapítás folyamata, rendszere A könyvtári állomány fejlesztése a következő módon történhet: 3.2.1. Vásárlás A könyvtáros tanár által javasolt költségvetés elfogadása után, a könyvtárostanár éves fejlesztési tervet készít az elkészített állományelemzés alapján. A gyarapításhoz figyelembe __________________________________________________________________________________ 66


veszi a Szakmai Munkaközösségek, valamint a Diákönkormányzat véleményét is. A felmerülő kívánságokról dezideráta nyilvántartást vezet, a vezetés jóváhagyásával gyarapítja a könyvtár állományát. 3.2.2. Ajándékozás A könyvtár szívesen fogad a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat. Az ajándékozás tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyhez csatolni kell az ajándékozott könyvek listáját. 3.2.3. Csere A könyvtári állományba kerülhet dokumentum csere útján is. A kapott dokumentumokat a könyvtár, az iskola vezetésével egyetértésben, a felhasználói kör számára már nem hasznosítható dokumentumokkal ellentételezi. Az eljárás során mindkét intézmény jegyzőkönyvet készít, valamint jegyzéket a cserélendő dokumentumokról. Könyvtári állományba csak a könyvtár gyűjtőkörébe kerülő dokumentumok kerülhetnek. 3.3. Az állomány apasztása A minden év augusztusában elkészített állományelemzés alapján a könyvtárban apasztási terv készül. A könyvtár állományából folyamatosan ki kell vonni: 

a tartalmilag elavult dokumentumokat,



a fölös példányokat,



a kötészeti selejtté vált dokumentumokat.

A selejtezésre váró dokumentumokkal a 3/1975. KM-PM rendelet értelmében kell eljárni. A dokumentumokról jegyzéket kell készíteni, valamint jegyzőkönyvet a törlés tényéről, amelyet az intézményvezető hagy jóvá. A törlési jegyzéket a könyvtári rendszer adta lehetőségek felhasználásával lehet értékesíteni.

__________________________________________________________________________________ 67


3.4. A könyvtári állomány gondozása, feltárása Általános elvek A könyvtári állomány elhelyezése szabadpolcos, ennek rendjét folyamatosan biztosítani kell. A nem hagyományos dokumentumok tárolására zárható tárolóelemre lenne szükség. A könyvtári dokumentumok közül – a tartalmában kiemelt jelentőségűeket a könyvtáros javaslatára, jegyzékkel ellátva köttetni kell. A könyvtári állomány egészét évente portalanítani szükséges. A könyvtári állomány feltárása Nyilvántartás A könyvtári dokumentumok nyilvántartása hagyományos leltárkönyvvel történik. Szükséges lenne a hagyományos nyilvántartás mellett egy korszerű, a 21. századnak megfelelő könyvtári integrált rendszer beszerzése is. 3.5. A könyvtári állomány ellenőrzése A könyvtári állomány ellenőrzése, leltára a 3/1975 KM-PM rendelet alapján történik. A könyvtári állomány nagysága a kétévenkénti leltározást teszi szükségessé. A leltározás folyamatában legalább két fő részvétele szükséges.

3.6. Állományvédelem A könyvtár csak a könyvtári nyitva tartás ideje alatt látogatható. A könyvtár zárva tartása idején, illetve a könyvtáros tanár akadályoztatása esetén, a könyvtár csak az igazgató engedélyével, egy megbízott személy jelenlétében látogatható, de kölcsönözni nem lehet. A könyvtár kulcsa a portán egy példányban zárt helyen is elhelyezendő, amely csak rendkívüli esetben adható ki idegen személynek. A könyvtári állomány védelmét szolgálja a sötétítő függöny. __________________________________________________________________________________ 68


A könyvtári állomány elhelyezését a könyvtári polcok teherbírásának figyelembevételével kell megoldani. A könyvtár páratartalma a könyvtári törvényben meghatározott mértéket nem haladja meg. Ennek folyamatos figyelemmel kísérése szükséges.

21.4 Az iskolai könyvtár fenntartása, felügyelete, szakmai irányítása Az iskolai könyvtár az iskola szervezetében működik, fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár felügyeletét és irányítását az igazgató vagy a helyettese látja el, a nevelőtestület és a diákközösségek véleményének, javaslatainak figyelembe vételével.

21.5 Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésében biztosítja. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros tanár a felelős, ezért csak a beleegyezésével lehet a könyvtári keretből dokumentumokat vásárolni. Az iskola gazdasági ügyintézője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros tanár feladata.

21.6 Záró rendelkezések Az Iskolai Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete, a benne foglalt valamennyi kérdésben az iskola szabályzatában megfogalmazottak szerint kell eljárni. Változás (fenntartói, személyi, tárgyi) esetén az iskolai könyvtár szabályzatát felül kell vizsgálni és át kell dolgozni. Az Iskolai Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. __________________________________________________________________________________ 69


22 Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Iskolai Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata1 22.1 Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározza a Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja valamint Helyi Tanterve. A program fontosnak és kiemelt célnak tekinti a nevelés szempontjából: 

a környezettudatosságra nevelést, ezért a könyvtár feladata: az ehhez kapcsolódó könyvek, CD-k és DVD-k gyűjtése,



a hon és népismeretet, az EU tagságon belül erősíteni kell a pozitív magyarságtudatot, de Európa népeinek történetének ismerete is fontos: az osztályfőnöki és történelem órák fő témája,



a testi és lelki egészség: ebben a témakörben nagy szerep jut a környezet tisztaságára és védelmére,



a pedagógiai alapelvekből a komplexitás elvét emelem ki, ami átfogja egész iskolánk tanítását, tantárgyait, gyakorlatát, prevencióit,



a szakmai és vizsgakövetelmények, az új oktatási rendszerekkel változnak, de ami mindig fontos cél:  tehetséggondozás,  felzárkóztatási programok,  fejlesztőpedagógiai programok,  természet és környezetvédelmi programok, 

A

helyi

bűnmegelőzés, drogprevenciós metodikák segédanyagai.

tanterveink

befolyásolják,

tartalmazzák

az

oktatott

tantárgyak

követelményrendszerét: Oktatási – nevelési célok: 

az általános műveltség alapjainak megteremtése, felkészülés az alapvizsgára, a szakközépiskolában az érettségire,

1



a választott szakma elméleti és gyakorlati tudnivalóinak elsajátítása,



felkészülés a továbbtanulásra,

1. számú melléklet

__________________________________________________________________________________ 70




a tanulók felkészítése az önálló munkavégzésre, a felelősségteljes magatartásra, a kultúrált viselkedésre.

Az iskolában oktatott szakmák: 

31 521 10 1000 00 00

Géplakatos



31 525 03 1000 00 00

Karosszérialakatos



31 521 11 0000 00 00

Hegesztő



33 522 04 1000 00 00

Villanyszerelő



33 815 01 1000 00 00

Fodrász



33 542 05 0010 33 03

Női szabó



54 521 01 0000 00 00

Gépgyártástechnológiai technikus

Ezek a gyűjtőkört befolyásoló tényezők.

22.2 Az állományalakítás alapelvei Az iskolai könyvtáros a folyamatos, tervszerű és arányos állománygyarapítást az iskola tanárai és a tanulók igényeinek figyelembevételével végzi. Az iskolai könyvtár állományába csak a gyűjtőkörbe tartozó dokumentum kerülhet be, még akkor is, ha az ajándék. A NAT és a Helyi Tanterv teljesítéséhez szükséges dokumentumok beszerzése elsődleges. Szűkös anyagi lehetőségek esetén legalább a kézikönyvtár állományát gyarapítjuk.

22.3 A gyűjtőkör (jövőkép) Az utóbbi évek oktatásügyi változásai következtében megnövekedtek az alaptevékenységből eredő dokumentális igények. A fő hangsúly az új oktatási rendszeren van: 

A gyakorlat-orientált képzés az ismeretek alkalmazását állítja az oktatás középpontjába, gyakorlat-orientált projektoktatásra.



A moduláris, projektalapú rugalmas programszerkezet programtananyaga önállóan kezelhető, modulokból áll. A tanuló a képzés során bármikor bekapcsolódhat, ezért szükséges a napi kapcsolat az oktatókkal, tanárokkal, hogy megkönnyítse a könyvtár, az egyéni és a csoport tanulásához szükséges könyvek, dokumentumok, hangzó- és képi anyag használatát.

__________________________________________________________________________________ 71


3.1. Gyűjtőköri alapelvek Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt. A gyűjtőköri leírásban az egyes állományrészek részletesen rögzítésre kerültek. Szem előtt tartjuk az előzőekben taglalt befolyásoló tényezőket, az iskola profilját és speciális adottságait. Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyek az iskolai oktató és nevelő munkához szükségesek. 3.2. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: A gyűjtőkör meghatározásánál az iskola pedagógiai programjából kell kiindulni és fel kell mérni a külső források használatának lehetőségét. A pedagógiai programon kívül figyelembe kell venni: 

a helyi tanterveket, tantárgyi követelményrendszert,



a modulzáró vizsgák követelményeit,



a szakmai és vizsgakövetelményeket,



tehetséggondozási és felzárkóztatási programot, és fejlesztőpedagógiai programokat,



a bűnmegelőzési, drogprevenciós metodikák segédanyagait,



az öko-iskolai, természet és környezetvédelmi programokat.

Az iskolán kívüli források: 

más könyvtárak szolgáltatásainak közvetlen igénybevétele;



könyvtárközi kölcsönzés



számítógépes hálózaton elérhető információs források, adatbázisok

A főgyűjtőkörbe tartoznak a könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megoldásához szükséges dokumentumok. A mellékgyűjtőkörbe azok a dokumentumok tartoznak, amelyek a könyvtár másodlagos funkciójából adódnak. A főgyűjtőkör területei:

__________________________________________________________________________________ 72


Dokumentumok

kiválasztása,

pedagógiai

felhasználása,

ill.

ennek

megtervezése,

megszervezése a könyvtáros tanár és a tantestület együttműködését feltételezi. Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszeréből kell kiindulni, amely meghatározza a könyvtár alapfunkcióját. Az állományalakítás szempontjait az iskola a profiljához alakítja és ez egyben a könyvtár jövőképét is megfogalmazza. Könyvek: 

az oktatáshoz és a tájékoztatáshoz szükséges általános és szaklexikonok, általános enciklopédiák, az egyes tudományágak szintézisei, történetei, évkönyvek, címtárak, almanachok, egy- és kétnyelvű szótárak, atlaszok, törvénytárak, kronológiák, bibliográfiák, repertóriumok, a könyvtári munka szakmai, módszertani segédletei;



iskolai tantervek, tankönyvek, tanári segédkönyvek, munkafüzetek, feladatlapok;



az oktatott szakmák szakirodalma;



pályaválasztási útmutatók, felvételi tájékoztatók, szakképzési ismertetők;



tanórákon (munkaeszközként) felhasználható ismeretközlő irodalom;



kötelező- és ajánlott olvasmányok;



szépirodalmi gyűjteményes művek, antológiák, szöveggyűjtemények;



iskolai rendezvényekhez, tanulmányi versenyekhez, pályázatokhoz szükséges dokumentumok;



helytörténeti, helyismereti kiadványok;



az iskola történetével, életével kapcsolatos dokumentumok;



pedagógusok

továbbképzéséhez

szükséges

pedagógiai

szakirodalom

és

határtudományai. Periodikák: 

pedagógiai folyóiratok;



módszertani folyóiratok;



az oktatott szakmák szakfolyóiratai;



könyvtáros folyóiratok;



az idegen nyelv oktatását segítő periodikák;

__________________________________________________________________________________ 73




ifjúsági lapok.

Kéziratok: 

pályamunkák;



helyi tantervek, forgatókönyvek, segédanyagok.

Egyéb információhordozók 

az oktatáshoz szükséges AV dokumentumok;



számítógépes információhordozók.

A mellékgyűjtőkör területei A hagyományos és nem hagyományos dokumentumok köréből: 

az iskolai tanulócsoportjával foglalkozó, részletkérdéseket tárgyaló felsőfokú szakirodalom;



a tanult tárgyakban (szakmákban) való elmélyülést és a tananyagon (szakmákon) túli tájékozódást segítő dokumentumok;



a tanítási órákhoz közvetlenül vagy közvetve felhasználható információhordozók;



egyéni művelődési és szórakozási igényeket kielégítő értékes szépirodalom, szakirodalom.

22.4 Az iskolai könyvtári gyűjtemény jellemzői A könyvtár feladata, hogy gyűjtsön minden olyan dokumentumot, amelynek tartalma az iskolai oktató-nevelőmunkához szükséges, függetlenül attól, hogy a dokumentum mely típushoz tartozik. A legnagyobb és a legnagyobb számban előforduló úgynevezett hagyományos dokumentumok az iskolai könyvtárban, a könyvek, a periodika és a kézirat. Az iskolai könyvtár által gyűjtendő nem hagyományos dokumentumok köre széles. A technikai eszközök közül külön figyelmet kell fordítani a számítógépre, mivel a számítógép olyan információk elérését is biztosítja, amelyek nem okvetlenül jelennek meg korábban

ismert,

akár

hagyományos,

akár

nem

hagyományosnak

tartott

információhordozókon. __________________________________________________________________________________ 74


Ma már nem kielégítő az a megfogalmazás, hogy a könyvtár dokumentumokat gyűjt. Sokkal inkább megfelel a valóságnak az, hogy a könyvtár információkat tesz hozzáférhetővé. Előfordulhat az is, hogy egy mű tartalma egyszerre többféle formában áll a könyvtár rendelkezésére: pl. egy lexikon könyvként, CD-n, valamint gyűjthető és hordozható forma nélkül az Interneten. A számítógép, a dokumentumok tekintetében az állomány összetételét alakító tényezővé válik.

22.5 A gyűjtőkörbe tartozó dokumentumtípusok: Nyomtatott dokumentumok: 

könyv



tankönyv, tartós tankönyv, módszertani segédanyag



periodika: napilap, hetilap, folyóirat



kisnyomtatvány, brosúra



kézirat: pályamunka, forgatókönyv

Hangzó dokumentumok: 

hanglemez,



hangkazetta;



CD

Képes dokumentumok: 

dia



fénykép

AV dokumentumok: 

hangosított dia



videokazetta



DVD

Egyéb dokumentumok: 

oktatócsomag;



szoftver, CD-ROM

22.6 A gyűjtés szintje és mélysége __________________________________________________________________________________ 75


Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt, azaz teljességgel egyetlen tantárgy, szaktudomány irodalmát sem gyűjti. Az állományalakítás során arra kell törekedni, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatással tartalmilag teljes legyen. Elsősorban az oktatott tantárgyak középszintű irodalmát gyűjti. A teljességre törekedve kell gyűjteni az oktatott szakmák alap és középszintű irodalmát. Az adott tantárgy oktatásában felhasználható tudományterületek enciklopédikus szintű gyűjtése élvez elsőbbséget. Kiemelten gyűjti a könyvtár a helyi tantervben meghatározott kötelező és ajánlott olvasmányokat, szöveggyűjteményeket, példatárakat. A szépirodalmi művek közül elsősorban a tananyagban szereplő írók, költők gyűjteményes vagy válogatott művei, antológiák, szöveggyűjtemények élveznek elsőbbséget.

22.7 Nyelvi elhatárolás Az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédletek, a nyelvtudás szintjének megfelelő idegen nyelvű irodalom. Az iskolai könyvtár feladata, hogy beszerezze az iskolában használt nyelvkönyveket, munkafüzeteket, kapcsolódó tanári kézikönyvet, hangzó anyagokat. Legyen a polcon a tanított nyelvek egyéb tankönyveiből és az ugyanezen nyelven írt szépirodalomból. A nyelvtanulást segítik az eredeti regények, elbeszélések, a nyelvoktatás szintjének megfelelő szókincsre rövidített változatai. A tanított nyelvek nagyszótárai és a nem tanított nyelvek legalább kisszótárai kerüljenek be az állományba.

22.8 Részletes gyűjtési szabályok

__________________________________________________________________________________ 76


Ismeretközlő irodalom Kiemelt területek: az iskola szakképzéséből adódó, az iskola hagyományaiból adódó konkrét területek felsorolása. A teljesség igényével gyűjtjük: 

a középszintű általános lexikonokat és enciklopédiákat;



a tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet középszintű összefoglalóit;



a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó közép- és felső szintű szakirányú segédkönyveket;



a tantárgyak középszintű elméleti és történeti összefoglalóit;



munkáltató eszközként használatos középszintű ismeretközlő irodalmat;



az intézmény érvényben levő tanterveit, tankönyveit, munkafüzeteit, feladatlapjait;



a továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatókat, felvételi tájékoztatókat, felvételi feladatokat;



Komárom és környékére vonatkozó helytörténeti kiadványokat;



a szakmák és az iskola történetével foglalkozó dokumentumokat.

Válogatva gyűjtjük: 

a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó felsőfokú szakirányú segédkönyveket;



az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédleteket.

Erős válogatással gyűjtjük: 

a tanult tantárgyakban való elmélyülést szolgáló és a tananyagon túlmutató felsőfokú irodalmat.

Szépirodalom Teljességgel gyűjteni kell az alapvizsga és az érettségi vizsga kézi és segédkönyveit. Kiemelt terület: helytörténeti szempontból kiemelt szerzők művei, a tantestület tagjainak illetve a tanulók munkái. Teljesség igényével gyűjtjük: 

átfogó lírai, prózai és drámai antológiákat;

__________________________________________________________________________________ 77




a helyi tantervben meghatározott kötelező és ajánlott olvasmányokat;



a magyar és a világirodalom klasszikus és kortárs szerzők válogatott műveit és gyűjteményes köteteit.

Válogatással gyűjtjük: 

tematikus antológiákat;



regényes életrajzokat, történelmi regényeket, népszerű regényeket;



a tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő szépirodalom;



kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és világirodalmi szerzők műveit.

Pedagógiai irodalom Gyűjteni kell a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait. Gyűjteni kell: 

az alapvető pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat;



a nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalmat;



a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalmát;



a műveltségterületek módszertani segédkönyveit, segédleteit;



az oktatási intézmények tájékoztatóit;



az általános pedagógiai, szakoktatási és tantárgy-pedagógiai folyóiratokat.

Könyvtári szakirodalom Kiemelten gyűjtjük: 

a középiskolai tájékoztató munkához szükséges kézi- és segédkönyveket;



a könyvtárügyi jogszabályokat és irányelveket;



a könyvtárhasználati ismeretek tanításának módszertani segédleteit;



az iskolai könyvtárakra vonatkozó alapjegyzékeket;



a könyvtári feldolgozó munka segédleteit.

Válogatva gyűjtjük: 

bibliográfiák: szak- és tantárgyi bibliográfiákat.

__________________________________________________________________________________ 78


Hivatali segédkönyvtár Gyűjteni kell az iskolai irányításához, gazdálkodásához, ügyviteléhez szükséges legfontosabb kézikönyveket, jogszabálygyűjteményeket és folyóiratokat. Kéziratok Gyűjteni kell: 

az iskola pedagógiai dokumentációit;



pályázati munkákat;



az iskolai rendezvények forgatókönyveit.

Periodikák A könyvtárnak gyűjtenie kell az iskolatípusnak megfelelő, a tanuló ismeretszerzését segítő folyóiratokat, valamint a nem tananyaghoz kapcsolódó, de az iskolai életet segítő érdekes lapokat. A pedagógus munkáját pedagógiai szakfolyóiratokkal, hetilapokkal és tantárgyhoz kapcsolódó módszertani folyóiratokkal kell segíteni. Mivel az iskola szakképzéssel foglalkozik fontosak a szaklapok és a szakmai folyóiratok is. Gyűjtünk: 

pedagógiai folyóiratokat;



módszertani folyóiratokat;



szakmai (oktatott szakmák) folyóiratokat;



könyvtáros folyóiratokat.

Audiovizuális gyűjtemény A

helyi

tanterv

oktatásához

szükséges

AV-dokumentumok,

számítógépes

információhordozók gyűjtése. Az iskolával, az iskolai élettel kapcsolatos gyűjteményrészek A könyvtárban meg kell találni az iskola működésére vonatkozó igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi dokumentumokat. __________________________________________________________________________________ 79


Nem a teljességre törekedve, de válogatva gyűjteni kell az iskola környezetére vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványokat, minden olyan dokumentumot, amely az iskolával az iskola történetével, névadójával, az iskolai élettel kapcsolatos. A könyvtár az iskolai élet egyik legfontosabb színtere: szolgáltatásaival nemcsak a tanórák, hanem szakkörök, fakultációs foglalkozások igényeit is ki tudja elégíteni, és kiállítások, tanulmányi versenyek rendezésével, segítésével a tanításon kívüli iskolai kulturális életnek is helyet tud adni. A könyvtár az egyes versenyek nyertes pályamunkáinak kéziratát vagy a kiállítások anyagát is megőrizheti.

22.9 A szakmai és műveltségi területek fontosabb dokumentumai Szakmai 

szaklexikonok, enciklopédiák



összefoglalók



szabványok



táblázatok



ismeretterjesztő művek



folyóiratok



AV-dokumentumok, CD-ROM

Anyanyelv és irodalom 

általános és szaklexikonok, enciklopédiák



irodalomtörténeti összefoglalók



adattárak



nyelvtani kézikönyvek



szótárak: etimológiai, értelmező, helyesírási, szinonima



nyelvtani, nyelvművelő összefoglalók, gyakorlókönyvek, segédkönyvek



kifejezésgyűjtemények



műelemzések



antológiák



szépirodalmi klasszikusok



színháztörténet



írás-, könyv-, és könyvtártörténet

__________________________________________________________________________________ 80




kötelező és ajánlott olvasmányok



módszertani segédletek



szakfolyóiratok




Idegen nyelv 

szótárak



kifejezésgyűjtemények



nyelvkönyvek



tesztek






fontosabb antológiák, szemelvénygyűjtemények




Történelem 

lexikonok, enciklopédiák



adattárak



kronológiák



atlaszok



forrás- és szemelvénygyűjtemények






folyóiratok



fogalomtárak



monográfiák







Matematika, fizika 




összefoglalók



képlet- és feladatgyűjtemények



gyakorlókönyvek



matematika és fizika története

__________________________________________________________________________________ 81




adattárak






szoftverek, multimédia

Kémia, biológia, földrajz 




adattárak



atlaszok



képlet- és feladatgyűjtemények



határozók



albumok



folyóiratok









egészségügyi könyvek




Informatika 

könyv és könyvtártörténeti dokumentumok



lexikonok



oktatókönyvek



programok



feladatgyűjtemények



adatbázisok



szakfolyóiratok



szoftverek

Életmód, életvitel 




szakkönyvek



pályaválasztási útmutatók



munkavédelem, KRESZ




__________________________________________________________________________________ 82




szakfolyóiratok




Művészetek 

zenei, film, színházi, művészeti lexikonok, enciklopédiák



művészettörténet



opera- és hangversenykalauzok



albumok



AV dokumentumok, auditív dokumentumok




Testnevelés és sport 

sportlexikonok, enciklopédiák




23 Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Iskolai Könyvtárának Könyvtárhasználati Szabályzata2 1. A könyvtár használói köre: A könyvtár használói az Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium dolgozói – pedagógusai, szakoktatói, adminisztratív és technikai munkatársai- valamint az iskola tanulói. 2. Beiratkozás módja: A könyvtár beiratkozott olvasója valamennyi diák, aki az oktatási intézménybe beiratkozott, valamint valamennyi pedagógus és egyéb munkatárs, akivel az oktatási intézmény munkaviszonyt létesített. A könyvtár beiratkozott olvasójának kell tekinteni a diákokat tanulmányai záró dokumentumának kiállításáig valamint az iskola dolgozóit, munkaviszonyuk megszűnéséig. A könyvtár alapszolgáltatásainak igénybevétele valamennyi diák és munkaviszonyban álló munkatárs számára ingyenes. 2


__________________________________________________________________________________ 83


Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására, a könyvtár rendjének megőrzésére. 3. A könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát. A kézikönyvtár és a különgyűjtemények (pl. folyóiratok) használata csak helyben lehetséges, amitől kivételes (pl. versenyfelkészítés) esetben lehet eltérni. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre a tanulók is kikölcsönözhetik. A könyvtár használata csak a könyvtár nyitvatartási idejében lehetséges. Ettől eltérni, a könyvtáros tanár tudtával, az intézményvezető engedélyével lehetséges. Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére az osztályfőnökök, szaktanárok a könyvtári

nyitva

tartásnak

megfeleltetett

ütemterv

szerint

könyvtári

szakórákat,

foglalkozásokat tarthatnak. 4. A kölcsönzés rendje A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző aláírásával hitelesíti. Az olvasók száma, az állomány nagysága, valamint a kölcsönzési fegyelem minősége alapján az iskolai könyvtárból egyszerre öt könyvet kölcsönözhetnek egy hónapos időtartamra. Pedagógusok

a

dokumentumokat

a

szükséges

időre

(legfeljebb

egy

tanévre)

kölcsönözhetik. A korlátozások egyénenként feloldhatók. Tankönyvek, oktatási segédletek mindenki számára a szükséges időtartamra (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetők.

__________________________________________________________________________________ 84


Az elveszett vagy megrongált (firkálás, kivágás, szakadás, hiány) dokumentumokat az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár által meghatározott más művel pótolni. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Pedagógiai Programját, a Házirendjét, a Kollektív Szerződését, a Közalkalmazotti Szabályzatát a könyvtár olyan módon őrzi és kezeli, hogy azt az iskola bármely dolgozója és az iskolában tanulók szülei helyszíni olvasásra kikölcsönözhetik. 5. A könyvtár nyitva tartása hétfő: 1200 – 1400 kedd: 800 – 1000 szerda: 1300 - 1500 csütörtök: 1015 - 1215 péntek: 900 - 1100 6. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Tájékoztató szolgálat keretében eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segíti az iskolai munkához, a különböző versenyekhez szükséges irodalomkutatást, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez. Közreműködik a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások rendszerének kialakításában, előkészítésében, megtartásában. Az iskola gyűjteményében megtalálható dokumentumokról – a megfelelő jogszabályok figyelembe vételével – a könyvtáros tanár másolatot is készíthet.

__________________________________________________________________________________ 85


23.1 Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Iskolai Könyvtár 3 A könyvtáros tanár munkaköri leírása Az iskolai könyvtáros tanár az iskola nevelőtestületének tagja, munkája pedagógiai tevékenység,

ezért

állandó

kapcsolatban

áll

a

szaktárgyi

munkacsoportokkal,

osztályfőnökökkel. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtár állományáért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. Munkaideje: heti 10 óra Kötelező és kiegészítő tevékenységei a következők: 1. Állománnyal kapcsolatos tevékenységek 

gyarapítás



apasztás



feltárás



javaslat a könyvtár költségvetésére, majd ennek figyelemmel kísérése



a könyvtári alapdokumentumok elkészítése, frissítése



vezeti a könyvtári statisztikát



állományvédelem (intézményvezetővel közösen)

2. Felhasználókkal kapcsolatos feladatok

3



kölcsönzés



tájékoztatás



olvasószolgálat (referenskérdések)



helybenhasználat biztosítása


__________________________________________________________________________________ 86


3. Kapcsolatrendszere 

folyamatosan,

de

legalább

félévente

tájékoztatja

az

intézményvezetőt,

a

munkaközösség-vezetőket a könyvtárat érintő kérdésekkel kapcsolatban; 

kapcsolatot tart fenn a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtárral

4. Továbbképzés Folyamatosan képzi magát, lehetőség szerint akkreditált, valamint a könyvtárostanároknak szóló egyéb rendezvényeken, képzéseken is részt vesz.

__________________________________________________________________________________ 87


23.2 Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium 4 Iskolai Könyvtár Katalógusszerkesztési Szabályzata 1. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai és tartalmi feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. A dokumentumról katalóguscédula készül, amely a következő adatokat tartalmazza: 

raktári jelzetet,



bibliográfiai leírási és besorolási adatokat,



ETO szakjelzeteket



tárgyszavakat

1.1 A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait és biztosítsa a visszakereshetőséget. A bibliográfiai leírás szabályait dokumentumtípusonként szabványok rögzítik. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott bibliográfiai leírás adatai:

4



főcím: párhuzamos cím: alcím : egyéb címadat



szerzőségi közlés



kiadás



megjelenés (megjelenés helye: kiadó neve, megjelenés éve)



terjedelem (oldalszám + mellékletek: illusztráció ; méret)



sorozati adatok (sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám)



megjegyzések



kötés: ár



ISBN-szám


__________________________________________________________________________________ 88


A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását is szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban alkalmazott besorolási adatok: 

a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületi név, mű címe)



cím szerinti melléktétel



közreműködői melléktétel



tárgyi melléktétel

1.2. Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. 1.3. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el. 1.4. Az iskolai könyvtár katalógusai A tételek belső elrendezése szerint: 

betűrendes leíró katalógus



tárgyszó katalógus

Formája szerint: 

cédula

Egyes katalógusok cédulaszükséglete: 

a betűrendes leíró katalógusnál minden mű, minden kiadásáról szükséges egy-

egy cédula a besorolási adatoknak megfeleltetve, 

tárgyszókatalógusnál minden mű minden kiadásáról egy-egy cédula a

tárgyszavaknak megfeleltetve. Raktári katalógus A raktári katalógus a könyvtár helyrajzi nyilvántartása, tükrözi az állomány rendjét. Minden esetben a raktári lapon jelöljük a dokumentumokról elhelyezett katalóguscédulák helyét. A raktári lapokat a lelőhely, raktári jelzet és betűrend alapján rendezzük el. __________________________________________________________________________________ 89


__________________________________________________________________________________ 90


23.3 Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium 5 Iskolai Könyvtár Tankönyvtári Szabályzat Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtár kölcsönzési szabályai szerint kölcsönzik ki, és a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 1. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisában, Tankönyvtár néven kezeli az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyveket. 2. A kölcsönzés rendje: A

tanulók

a

tanév

során

használt

tankönyveket

és

segédkönyveket

(atlasz,

feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. A diákok a tanév befejezése előtt kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárba leadni. „Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve, ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennáll. Egy olyan tantárgyból, amelyet csupán egy évig használ tanulmányaihoz, a tankönyvet csak egyetlen évre kell rendelkezésére bocsátani.” … tankönyvpiac rendjéről szóló tv. 3. Kártérítés

5


__________________________________________________________________________________ 91


A tanuló a támogatásként kapott ingyen tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Módjai: 

ugyanolyan könyv beszerzése



anyagi kártérítés

Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató szava dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárnak megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek beszerzésére fordítható.

__________________________________________________________________________________ 92


24 A kollégium szervezeti és működési szabályzata Tartalomjegyzék

I.

A kollégium meghatározása, általános és sajátos feladatai, helyzete ......................................................................... 4 Intézmény alaptevékenysége .............. ............................................................................................................................ 4 2011. évi CXC. törvény ...................... ............................................................................................................................ 4 A vagyon feletti rendelkezési jog ....... ............................................................................................................................ 5 Gazdálkodási jogkör ........................................................................................................................................................ 5 Vezetőjének kinevezése ................................................................................................................................................... 5 Az intézmény belső szervezeti felépítése......................................................................................................................... 5

II.

A tanulókra vonatkozó rendelkezések 1. A felvétel ................................................................................................................................................................. 6 2. A kollégiumi térítési díj ........................................................................................................................................... 6 3. Elhelyezés a kollégiumban ...................................................................................................................................... 7 4. A tanulói távolmaradás igazolásának rendje ............................................................................................................ 7 5. A kollégiumi tagság megszűnése ............................................................................................................................. 7 6. A tanulók önkormányzata ........................................................................................................................................ 8 7. A kollégium tanulóinak véleménynyilvánítási formái, színterei .............................................................................. 8 8. A diákönkormányzati szervek és a kollégium vezetősége, nevelőtestülete közti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása ............................................................ 8 9. A tanulók kollégiumon belüli értékelése ................................................................................................................. 9 10. Jutalmazás................................................................................................................................................................ 9 11. A kollégiumi tanulók fegyelmi felelőssége............................................................................................................ 10 12. Házirend ................................................................................................................................................................ 11 13. Napi –és heti rend .................................................................................................................................................. 11 14. Az egészségügyi ellátás rendje (a tanulókra nézve) ............................................................................................... 11 15. A nemdohányzók védelméről ................................................................................................................................ 11

III.

A nevelőtestület jogkörei és a nevelőtanárok feladatai ............................................................................................. 12 1. Az ügyeletes nevelő feladata ................................................................................................................................. 13 2. Az ifjúságvédelmi felelős ...................................................................................................................................... 14 3. Egyéb tartós (legalább egy tanévre szóló) megbízások (pl.: 1-1 tevékenységi, nevelési terület irányítása, szakkörvezetés, tűz –és munkavédelem, könyvtár, klub, stúdió, stb.) A megbízásokat az éves munkaterv tartalmazza. A megbízás elvei ............................................................................................................................... 14

IV.

Gazdasági, technikai, fizikai feladatokat ellátó szervezeti egység 1. Gazdasági, technikai feladatokat ellátó egység ...................................................................................................... 14 2. Fizikai feladatokat ellátó egységek ........................................................................................................................ 14

V.

A vezetők közötti feladatmegosztás és intézményi bent tartózkodásuk rendje 1. Az igazgató ............................................................................................................................................................ 15 2. Vezető bent tartózkodás rendje .............................................................................................................................. 15

__________________________________________________________________________________ 93

Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium 2900 Komárom, Táncsics M. u. 73. ________________________________________________________________________________________ 3.

Ügyeletes nevelő.................................................................................................................................................... 15

VI.

A kollégium külső kapcsolatai 1. Kapcsolat az iskolákkal ......................................................................................................................................... 15 2. Kapcsolat a szülők és a kollégium között .............................................................................................................. 16 3. Kapcsolat az intézményekkel, szervezetekkel ....................................................................................................... 16

VII.

A kollégium munkarendje 1. Működési rend ....................................................................................................................................................... 16 2. Kimenő, hazautazás ............................................................................................................................................... 17 3. A kollégiumi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, ünnepségek ......................................................... 18 4. A kollégium és a kollégiumi foglalkozások látogatása .......................................................................................... 18

VIII. IX.

Az intézmény belső vezetői ellenőrzése ...................................................................................................................... 18 A kollégium tanulóinak és alkalmazottainak védelme 1. Egészségvédelem ................................................................................................................................................... 19 2. Munkavédelem, tűzvédelem .................................................................................................................................. 19

X. XI. XII. XIII. XIV.

A kollégium létesítményeinek és helységeinek használati rendje ............................................................................. 19 A kollégiummal jogviszonyban nem állók belépési és tartózkodási rendje intézményünkben .............................. 20 Rendkívüli esemény, baleset, bombariadó esetén szükséges teendők ...................................................................... 21 A könyvtár.................................................................................................................................................................... 21 Záró rendelkezések ...................................................................................................................................................... 22

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az SZMSZ és a függelékét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el – a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól.

24.1 A kollégium meghatározása, általános és sajátos feladatai, helyzete Az intézmény alaptevékenysége: középfokú oktatási intézményekben tanulók kollégiumi, externátusi ellátása, roma tanulók etnikai felzárkóztató oktatása, nevelése, kollégiumi intézményi étkeztetés, oktatási tevékenység, szabad kapacitás bérbeadás útján történő hasznosítása Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

__________________________________________________________________________________ 94


2011. évi CXC. törvény

17. § (1) A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az

a) a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz,

b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges.

(2) Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (a továbbiakban: externátusi ellátás). A kollégiumi ellátás tízéves kortól - a testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók, valamint a nemzetiségi nevelésben, nevelés-oktatásban részt vevő gyermekek és tanulók esetében az óvodai nevelés kezdetétől - vehető igénybe.

(3) A kollégium - részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerint szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen.

(4) A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik.

(5) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék a tanulói iskoláinak munkarendjéhez.

A vagyon feletti rendelkezési jog: a Komárom-Esztergom Megyei Intézményfenntartó Központ hatásköre, a vagyon hasznosításáról, a fenntartó elnökének ellenjegyzése mellett az intézmény vezetője gondoskodik. __________________________________________________________________________________ 95


Gazdálkodás jogköre: részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv

Az intézmény belső szervezeti felépítése:  

Pedagógiai tevékenységet ellátó nevelőtestület Gazdasági, technikai, fizikai feladatokat ellátó szervezeti egység - gazdasági, adminisztratív feladatokat ellátók - fizikai feladatokat ellátók A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.

1. A kollégium feladata a tanuló humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése, kiegészítése sajátos eszközeivel:  sportolási, művelődési és önképzési lehetőségek biztosítása,  öntevékenységének, együttműködési készségének, önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése,  pályaválasztáshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése. 2. Sajátos feladatunk, hogy a több iskolába, iskolatípusba járó és eltérő életkorú (14-23 év) tanulóinak pedagógiailag összehangolt foglalkozást szervezzünk, amely tartalmában, időrendjében erősen differenciált. 3. Külön figyelmet kell fordítanunk a nálunk koncentráltabban jelen lévő hátrányos helyzetű és csonka családból származó tanulóink felzárkóztatására, a róluk való gondoskodásra! 4. Kollégiumunk tevékenységét a tanulók közösségének aktív közreműködésével valósítja meg. A közösségi életet a kollégiumban választott diákönkormányzat irányítja saját Szervezeti és Működési Szabályzata alapján. 5. A kollégium koedukált intézmény. Az épület, Komárom-Esztergom Megyei Intézményfenntartó Központ tulajdona. 1975-ben épült. Állaga, a szükséges felújításokat elvégezve megfelelő.

__________________________________________________________________________________ 96


24.2 A tanulókra vonatkozó rendelkezések 1. A felvétel: a kollégiumba az a tanuló vehető fel, aki valamely középfokú iskolába már felvételt nyert, s annak a tanulója. a, A tanuló az iskola útján, vagy közvetlenül a kollégiumban kérheti kollégiumi felvételét. A felvételről a kollégium igazgatója dönt. b, Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a rossz szociális –és családi körülmények miatt hátrányos helyzetű és/vagy kiemelkedő eredményt elérő tanulók. c, A felvétel egy tanévre szól, ezért a kollégiumi elhelyezési kérelmeket évente meg kell újítani. A megújított kérelem elbírálása – a diákönkormányzat és a nevelőtestület véleményének meghallgatása után - az igazgató jogköre és feladata. A tanuló tanév közben is jelentkezhet a kollégiumba, a kéréseket szabad férőhely esetén ki kell elégíteni. d, A kollégiumi tagság megújítását az alábbi szempontok alapján kell mérlegelni: - képesség szerinti tanulmányi eredmény - közösségi tevékenység színvonala - magatartás - szociális helyzet a, Az állami gondozás alatt álló tanuló felvétele - a törvényes képviselő kezdeményezésére – kötelező. A gyámhatóság által kezdeményezett felvételt a kollégium soron kívül teljesíti. b, A kollégiumba történő felvételről, illetve elutasításról a szülőket az igazgató írásban értesíti. A felvétel elutasítása esetén az igazgató a döntést indoklással határozatba foglalja. E határozatnak a fellebbezési joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell. A határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül a megyei önkormányzatnak címezve a kollégium igazgatóján keresztül kell benyújtani.

2.. A kollégiumi térítési díj: __________________________________________________________________________________ 97


a, A tanulók étkezési ellátásukért havonta étkezési térítési díjat fizetnek, tárgyhó 15.-ig. b, A térítési díj mértékét a mindenkor érvényben lévő rendelkezésnek megfelelően, a fenntartó által meghatározott norma alapján kell megállapítani. c, A térítési díjat a hó minden itt töltött napjára fizetni kell, az előre leadott létszámból a tanuló kivehető, ha rendkívüli távolmaradását két munkanappal korábban előre jelzi. d, A térítési díj visszafizetésének rendje: a tárgyhavi túlfizetést a lemondások alapján az élelmezésvezető nyilvántartja és a következő havi fizetendő összeget ezzel csökkenti. Kimaradás, utolsó hónap esetén a túlfizetést az élelmezésvezető visszafizeti és bizonylatot állít ki. e, Az intézményben tandíjfizetési kötelezettséggel bíró tanuló esetében a tandíj (kollégiumi díj) mértékét a KEM Közgyűlés 4/2005. (II.27.) sz. rendelete szabályozza.

3. ..... Elhelyezés a kollégiumban a, A tanuló elhelyezése a kollégiumban akkor történhet meg, ha valamely iskolába felvették, a szülő írásban kéri a kollégiumi elhelyezést és a kollégiumigazgató döntése alapján felvételt nyer. Szükséges továbbá az érvényes orvosi igazolás. b, A tanulók csoportba történő beosztásáról – nevelőtestülettel, a diákönkormányzattal egyeztetve – az igazgató dönt. c, A kollégista diák tagja lehet minden olyan intézményen kívüli egyesületnek, körnek vagy klubnak, amely tevékenysége szellemi, erkölcsi illetve testi fejlődését erősíti és kötelességének teljesítését nem veszélyezteti és elfoglaltságát nevelőtanárával egyeztette.

4. ..... A tanulói távolmaradás igazolásának rendje: A hétvége után vissza nem érkező tanuló távolmaradását a szülő köteles mielőbb jelezni és igazolni (az érettségizett és a szakmával rendelkező tanulók maguk is jelezhetik). A város elhagyására hét közben az igazgató vagy helyettese adhat engedélyt. A 16 órakor kezdődő stúdiumról való hiányzást a csoportvezetőnél kell igazolni, azaz a csoportvezető nevelő adhat engedélyt a távollétre. __________________________________________________________________________________ 98


5. ..... A kollégiumi tagság megszűnése Megszűnik a kollégiumi tagság: - a tanév utolsó napján, illetve a tanulói jogviszony megszűnésekor - fegyelmi határozattal kizártak esetében a határozat jogerőre emelkedése napján - akinek a tagságát térítési díjhátralék miatt (ez kéthavi lehet) az igazgató megszüntette, a döntés jogerőre emelkedése napján - akik erről lemondanak a bejelentésben megjelölt napon (18 éven aluli tanulók esetében a szülők írásos bejelentése kell a kollégiumi tagság lemondásához). Amennyiben a tanuló tagságát díjhátralék miatt kell megszüntetni, a kollégium igazgatója előzetesen köteles a lakóhely szerinti önkormányzat intézkedését, esetleg szociális támogatását kérni. 6. ..... A tanulók önkormányzata a. A kollégiumi közösség életét a tanulók diákönkormányzati szervei irányítják. Legfőbb irányító szerve a kollégiumi közgyűlés. Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. 7. A kollégium tanulóinak véleménynyilvánítási formái, színterei a. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának színtere a diákközgyűlés, amely egyben a tanulók tájékoztatását is szolgálja. A diákközgyűlést tanév elején, végén és a második félév elején kell tartani (szeptember, február, június). A diákközgyűlést az igazgató és a diákönkormányzat készíti elő. b.

8. A diákönkormányzati szervek és a kollégium vezetősége, nevelőtestülete közti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása: __________________________________________________________________________________ 99




A diákközgyűlésen az igazgató, az igazgatóhelyettes és minden nevelő részt vesz, s válaszol a hozzáintézett kérdésekre - Évente legalább három alkalommal ülésezik, az un. Kollégiumi Tanács (nevelőtestület + diáktanács) - A DT. üléseken részt vesz a diákönkormányzatot segítő tanár (aki intézményünkben évtizedek óta a diákok választása alapján is az igazgató)



A csoportönkormányzatok segítője a csoportvezető nevelő - A csoportok (kultúros, sportos, stb.) segítője az ügyeletes nevelő - Az olyan nevelőtestületi értekezletekre, ahol szükséges a diákok egyetértése, véleménye, meghívjuk a DT. képviselőjét vagy a határozatot egyeztetésre ez egész DT. elé bocsátjuk - A fegyelmi bizottságban, valamint a nevelőtestület fegyelmi döntése alkalmával az értekezleten mindig jelen van a diákönkormányzat képviselője. - A kollégium biztosítja a diákönkormányzat működéséhez a helyet, rendezvényeihez, kapcsolatainak ápolásához a szükséges anyagi fedezetet. Az igazgató és a nevelőtestület segíti felkészülni a diákönkormányzat különböző szintű szerveit önkormányzati feladataik ellátására.

9. A tanulók kollégiumon belüli értékelése a, A tanulók kollégiumi teljesítményét a foglalkozásokon, rendezvényeken, szakkörökben, érdeklődési körökben és klubokban végzett tevékenység, a képességhez mért tanulmányi munka, illetve a közösségi munka és fegyelmi helyzet figyelembe vételével félévkor és a tanév végén értékelni kell. A tanulók egyéni minősítési rendszerét a 2. sz. melléklet tartalmazza. b, Az értékelést a csoportvezető tanár és a csoport diákönkormányzata – a nevelőtestület és a diákönkormányzat által jóváhagyott minősítési rendszer szempontjainak megfelelően – együttesen végzik. Az egyes tanulók értékelését a tanuló jelenlétében, csoportfoglalkozás keretében kell ismertetni és elfogadtatni.

a, Az értékelés minden esetben legyen differenciált, vegye figyelembe a tanuló képességeit, tanulmányi munkához való viszonyát, segítőkészségét és szakmaszeretetét. A tanuló fegyelmi büntetését az __________________________________________________________________________________ 100


értékelésnél csak abban a tanévben lehet figyelembe venni, amelyikben kapta. b, Az összegző értékelések mellett folyamatosan (havonta) figyelemmel kell kísérni és meg kell beszélni a tanuló kollégiumi tevékenységének pozitív és negatív oldalait. c, A tanuló kollégiumi értékelését (18 éven, aluli esetén) szüleivel ismertetni kell szóban vagy írásban. 10. Jutalmazás A kollégiumi közösségek vagy egyes tanulók tanulmányi, közösségi munkájában, magatartásában, egyéb tevékenységében elért eredményeket – elsősorban a minősítési rendszer szempontjai alapján jutalmazni kell. A tanulók számára nagy jelentőségű motiváló tényező a diáktársak véleménye. Ezért fontos követelmény, hogy a tanulót alapközössége értékelje rendszeresen és a közösség javaslata legyen elsősorban a jutalmazás alapja. A tanuló jutalmazására javaslatot tesz az alapközösség, bármely önkormányzati szerv, a kollégium bármely pedagógusa és nem pedagógus dolgozója. Dicséretet, jutalmat a közösség előtt kell átadni, pl.: diákközgyűlésen. A minősítés tartalmát és formáit a diákönkormányzattal egyeztetve a nevelőtestület kapja meg. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkáért közösségeket, csoportokat is jutalomban lehet részesíteni. A jelentősebb dicsértek, jutalmak, díjak odaítéléséről a már vázolt javaslattételi rend alapján az un. kollégiumi tanács (nevelőtestület és diáktanács) együttesen dönt. A diákönkormányzat a nevelőtestület jóváhagyásával díjazhat tanulókat. A nevelőtestület által is jóváhagyott jutalmakat a kollégium költségvetéséből kell fedezni. A jelentősebb dicsértekről, jutalmakról az iskolát, illetve a szülőket is tájékoztatni kell.

A jutalmazás fokozatai: - nevelőtanári dicséret - igazgatói dicséret - diákönkormányzati dicséret - kollégiumi dicséret - kiváló kollégista cím

__________________________________________________________________________________ 101


11. A kollégiumi tanulók fegyelmi felelőssége a, Az a tanuló, aki a kollégium rendjét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, fegyelmi büntetésben részesíthető, illetve vele szemben fegyelmező intézkedés alkalmazható. Fegyelmező intézkedést, illetve fegyelmi eljárást vonhat maga után: - a házirend és napirend megszegése, - rongálás, károkozás, dohányzás, - tanulmányi munka elhanyagolása, - a vállalt feladatok elhanyagolása, - az igazolatlan távollét, udvariatlan magatartás, - az alkoholfogyasztás, lopás, gyengébbek bántalmazása

b, Fegyelmező intézkedést javasolhat a csoportvezetőség, diákönkormányzat, nevelőtanár és az igazgató. Fegyelmező intézkedést alkalmazhat a nevelőtanár (csop. vezetőség véleményének figyelembe vételével) és az igazgató (az fenntartó véleményének figyelembe vételével). Fegyelmező intézkedések: nevelőtanári és igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás, szigorú megrovás, cím és megbízatás visszavonása.

c, A fegyelmi büntetéseket és az azzal kapcsolatos eljárást a Kollégiumi Házirend határozza meg A kollégium rendjét súlyosan megszegő tanuló ügyét a nevelőtestület vagy a fegyelmi bizottság vizsgálja (az utóbbit esetenként nevelőtestület bízza meg) és dönt a büntetés mértékéről. Ha a fegyelmi bizottság a kizárásban látja a megfelelő büntetést javaslattétellel átadja döntésre az ügyet a nevelőtestületnek. A fegyelmi bizottság és a nevelőtestület döntésével szemben a fellebbezést 15 napon belül a fenntartónak címezve a kollégium igazgatóján keresztül kell benyújtani. d, A fegyelmi eljárás során biztosítani kell, hogy jelen lehessen a szülő vagy megbízottja, az iskola képviselője (osztályfőnök és/vagy az ifjúságvédelmi felelős, a tanuló kollégiumi csoportvezető nevelője, a diákönkormányzat képviselője és az ifjúságvédelmi felelős. e, A fegyelmi büntetésnevelési eszköz, figyelembe kell venni a tanuló életkorát, a vétség súlyát. A fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó, testi fenyítést alkalmazni tilos. __________________________________________________________________________________ 102


f, A fegyelmező intézkedéseket, fegyelmi büntetéseket súlyuktól függően a csoport vagy az egész kollégiumi közösség, illetve a szülők és az iskola tudomására kell hozni.

12. Házirend a, A házirendet a nevelőtestület határozza meg a diákönkormányzat egyetértésével. A házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint szabályozza a kollégium belső életét. A házirendet a 3. sz. mellékelt tartalmazza. b, A házirend alkalmazkodjon a tanuló életkori sajátosságaihoz (pl.: 14 éven aluliak, 14-18 évesek és érettségizettek életrendjének eltérő szabályozása). a kollégiumhagyományaihoz és legyen alkalmas az otthonos légkör kialakítására. c, A házirendet a diákönkormányzat egyetértésével évenként felül kell vizsgálni, javaslataik figyelembevételével szükség szerint módosítani. d, A házirendet jól látható helyen kell kifüggeszteni. Az előírásait a tanév elején meg kell beszélni a tanulókkal és lehetőség szerint a szülőkkel.

13. Napi –és heti rend a.. A kollégiumi élet kereteit a házirend mellett a napi –és heti rend szabályozza. A napirend az iskolai és gyakorlati foglalkozás rendjéhez igazodva a tanulók részletes időbeosztását tartalmazza. b. Csoportok számára a szervezett foglalkozások rendszerét a heti rend (nálunk kéthetes munkarend) tartalmazza. A kollégium dolgozóinak egyéni érdekeit a heti rend összeállításakor csak nevelési szempontok sérelme nélkül lehet figyelembe venni.

14. Az egészségügyi ellátás rendje (a tanulókra nézve) A kollégium tanulóit a lakóhely szerinti háziorvos vizsgálja (szűri) és látja el évente igazolással, hogy kollégiumi közösségbe léphet. A kollégiumban megbetegedő tanulót a körzeti vagy a városi ügyeletes orvos, illetve az iskolában az iskolaorvos látja el. Aki nem megy betegség miatt reggel iskolába, köteles az ügyeletes tanárnál, majd az orvosi ellátás után az ápolónői feladatokat ellátó dolgozóknál jelentkezni. Aki az iskolában érzi betegnek magát, az osztályfőnök engedélyével megy az iskola vagy a __________________________________________________________________________________ 103


rendelőintézeti orvoshoz. A beteg tanuló köteles mindent elkövetni gyógyulása érdekében (pl.: orvosság kiváltása –és beszedése, pihenés, stb.)

15. A nemdohányzók védelméről Az 1999.évi XLII. Törvény 2.§ (2) b)-c) pontjai értelmében, az intézményben sem zárt, sem nyílt légtérben nem jelölhető ki dohányzóhely. A dohányzásra vonatkozó korlátozás betartatása: minden az intézmény feladatkörében eljáró személy, dolgozó (továbbiakban: rendelkezésre jogosult: igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlatioktatás-vezető, ügyeletes tanár, portás) feladata. Az intézménnyel tanulói jogviszonyban állókkal kapcsolatban minden dolgozó rendelkezésre jogosultnak tekintendő. A rendelkezésre jogosult személy köteles a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértőt felszólítani a jogsértés haladéktalan befejezésére.

Amennyiben a felhívás nem jár eredménnyel, köteles:  az érintett személyt felszólítani az intézmény elhagyására, illetve  kezdeményezni a dohánytermékek fogyasztására vonatkozó tilalmak megszegésére vonatkozó eljárás lefolytatását. A szabályzat hatása kiterjed az intézmény minden épületére, udvarára, fő-, és egyéb bejárataira, beleértve az intézmény öt méteres körzetét is.

24.3 A nevelőtestület jogkörei és a nevelőtanárok feladatai a. A nevelőtestület tagja a kollégium valamennyi pedagógusa, valamint a nevelőmunkát közvetlenül segítő, felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja. b. A nevelőtestület jogköreit a 2011. évi CXC. törvény 70. §. szabályozza. c. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, __________________________________________________________________________________ 104


c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban, azokban az ügyekben, amelyek a) csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, az intézményegységben, b) több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben foglalkoztatott - a 4. § 18. pontjában felsorolt - alkalmazottakból és az intézmény vezetőjéből álló nevelőtestület jár el. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - az (2) bekezdés h)i) pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal. Ha a köznevelési intézmény, intézményegység, tagintézmény nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja.

__________________________________________________________________________________ 105


A nevelőtestület a munkaterv szerint nevelőtestületi értekezleteket tart, melynek az elnöke az igazgató. Rendkívüli értekezletet kell összehívni az igazgató, illetve a nevelőtestület egyharmadának javaslatára, valamint a KT kezdeményezésére. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. A nevelőtestületi értekezletekre - ha a téma ezt indokolja – tanácskozási joggal meg kell hívni a diákönkormányzat illetékes képviselőjét. Az értekezletről jegyzőkönyvet jegyzőkönyvvezető hitelesít.

kell

készíteni,

amit

az

igazgató

és

a

A nevelőtestület tagjainak személyes ügyeire vonatkozó, a pedagógusok és a tanulók magatartását. Munkáját értékelő megbeszélések vitaanyaga szolgálati titok, amit a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni. A kollégium valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben - a Közalkalmazotti Tanács és a reprezentatív szakszervezet egyeztetésével – összdolgozói értekezletet kell tartani.

Iskolai értekezletek’’’’’’’

1. Az ügyeletes nevelő feladata (a munkarendben feltüntetett beosztás szerinti időben működik):  ha az igazgató helyettese távol van, a tanulókat és a napirend érintő operatív döntéseket hozhat,  a napirend, házirend betartatása, a napi események figyelemmel kísérése, irányítása, rendkívüli események kapcsán intézkedés, az igazgató azonnali értesítése mellett,  az épület rendjének, tisztaságának, állapotának ellenőrzése, a rendellenességek megszüntetése vagy feljegyzése,  a diákügyelet irányítása,  a létszámok pontos ellenőrzése, rögzítése a naplóban  az étkezési létszámváltozás összesítése 2. Az ifjúságvédelmi felelős o az igazgató bízza meg a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával, o a tanév elején egyezteti a csoportvezető nevelőkkel a nyilvántartásba vett tanulókat, év közben figyelemmel kíséri munkájukat körülményeik alakulását, o indokolt esetben családot látogat, o munkájáról az igazgatót rendszeresen tájékoztatja, intézkedik vagy intézkedést kér, ha olyan problémát észlel, amely hivatalos kollégiumi fellépést igényel. __________________________________________________________________________________ 106


3. Egyéb tartós (legalább egy tanévre szóló) megbízások (pl.: egy-egy tevékenységi, nevelési terület irányítása, szakkörvezetés, tűz –és munkavédelem, könyvtár, klub, stúdió, stb.) Ezeket a megbízásokat az éves munkaterv tartalmazza. A megbízás elvei: o a nevelők egyenletes terhelése o egyéni képesség, érdeklődés, kívánság

24.4 Gazdasági, technikai, fizikai feladatokat ellátó szervezeti egység 1. Gazdasági, technikai feladatokat ellátó egység Tagjai:   

iskolatitkár, gondnok gazdasági ügyintéző élelmezésvezető

Tevékenysége: 

   

az intézmény –és épület üzemeltetésével, fenntartásával, működtetésével, karbantartásával, vagyon használatával – szabad kapacitás hasznosításával – kapcsolatos feladatok munkaerő nyilvántartása, munkaügyi dokumentációval kapcsolatos feladatok ellátása készpénzkezeléssel kapcsolatos feladatok könyveléshez, beszámolókhoz adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatok a tanulók élelmezésével és az étkezési díj fizetésével kapcsolatos feladatok

2. Fizikai feladatokat ellátók Tevékenységüket a gazdasági, technikai egység dolgozóinak közvetlen irányításával végzik.

__________________________________________________________________________________ 107


24.5 A vezetők közötti feladatmegosztás és intézményi bent tartózkodásuk rendje 1. Az igazgató a, A kollégiumot az igazgató vezeti és képviseli, az utóbbi jogkörét meghatározott esetekben a helyettesére vagy a kollégium más alkalmazottjára átruházhatja. b, Az igazgató dönt a kollégium működésével, az alkalmazottak jogviszonyával és a tanulók kollégiumi elhelyezésével kapcsolatos minden ügyben, amely jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Jogkörét az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. c, A kollégium pedagógiai feladatai tekintetében az igazgatóhelyettessel, költségvetéssel, előirányzat felhasználással, módosítással kapcsolatos feladatokat a vezetőjével és munkatársaival, a helyi üzemeltetéssel, működéssel, étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat pedig a gazdasági, technikai feladatokat ellátó egység munkatársaival egyezteti.

2. Vezetői bent tartózkodás rendje Az igazgató vagy helyettese intézményben tartózkodásának részbeni időintervallumát a tanévi munkarend tartalmazza. Általános szabály, hogy főmunkaidőben (reggel 08.00 órától este 20.00 óráig) – néhány rendkívüli, előre jelzett esetet kivéve, felváltva vagy együttesen az intézményben tartózkodnak. Az ő távollétükben az ügyeletes nevelő jár el. Az igazgatónak és helyettesének telefonelérhetősége mindenki által jól ismert helyen található.

3. Ügyeletes nevelő Az igazgató és az igazgatóhelyettes távollétében dönt az SZMSZ-ben hatáskörébe utalt ügyekben.

24.6 A kollégium külső kapcsolatai 1. Kapcsolat az iskolákkal a. A kollégium az oktatás és a nevelés területén – különösen a nevelésben – segíti az iskola célkitűzéseinek megvalósulását. Alapvető jelentőségű tehát a kollégium és a vele kapcsolatos iskolák folyamatos, szoros együttműködése.

__________________________________________________________________________________ 108


b. A kollégium igazgatója kezdeményezheti az iskolák és a kollégium pedagógia programjának összehangolását, a nevelőtestülettel együtt figyelemmel kíséri az iskolák tevékenységét, segíti azok munkáját. c. A nevelők a tanulók iskolájával való kapcsolatot munkatervben rögzítettel alapján tartják. Szükséges és lehetséges esetekben az iskolák vezetőit, tanárait, szakoktatóit az igazgató, a nevelők vagy a diákönkormányzat meghívja a kollégiumba (pl.: tanév eleji közös értekezlet). d. Az iskolák és a kollégium diákönkormányzatai lehetőség szerint tartsanak kapcsolatot és működjenek együtt. 2. Kapcsolat a szülők és a kollégium között a. A kollégiumban jelenleg szülői szervezet nem működik. b. A kollégiumban a tanulókat a szülő megbízása alapján neveljük, lehetőség szerint pótolva az otthon gondoskodását, védettségét, ezért minden eszközzel törekszünk a szülőkkel való eredményes együttműködésre. c. A szülők személyes tájékoztatását szolgálják a kollégiumi szülői értekezletek, amelyeket évente legalább háromszor szervezünk. A szülői értekezleten ismertetni kell a pedagógiai programunk szülőket érintő részeit, a házi –és napirendet, a térítési díjjal kapcsolatos tudnivalókat. d. A szülők személyes tájékoztatást kaphatnak a csoportvezető nevelőtanártól látogatásaik alkalmával. A nevelőtanár a csoportja tanulóinak kollégiumi munkájáról, a tanulmányi eredmények alakulásáról a szülőket köteles – ha szükséges írásban – értesíteni. Ugyanígy a tanulók jutalmazásáról, a fegyelmi ügyeiről is. Szükség esetén személyes találkozót kér, vagy az igazgatóval megbeszélve családot látogat. 3. Kapcsolat intézményekkel, szervezetekkel a. A kollégium igazgatója, nevelőtestülete, diákönkormányzata törekedjen a megyei és megyén kívüli kollégiumokkal való kapcsolat kialakítására. Ápoljuk a meglévő testvér kollégiumi kapcsolatunkat a szlovákiai (ógyallai) kollégiummal, s ezzel a kapcsolattartást határainkon kívül élő magyarokkal, valamint a szentesi Terney Béla Kollégiummal. A kölcsönös látogatások szolgálják a tapasztalatcserét, a közös kulturális –és sportversenyek lehetőségét. b. A kollégium kapcsolatot tart fenn különböző művelődési intézményekkel (művelődési házak, színház, könyvtár, stb.), Pedagógiai Intézettel, kollégiumi szakmai szervezetekkel (Kollégiumi Szövetség, Kollégiumi Diákszövetség)

__________________________________________________________________________________ 109


24.7 A kollégium munkarendje 1. Működési rend a. A tanulók az iskolai tanévkezdést megelőző napon költöznek be a kollégiumba és ott tartózkodnak elméleti és gyakorlati oktatási napokon. Szabadnapon, pihenőnapon és munkaszüneti napon előzetes bejelentés alapján tartózkodhatnak a kollégiumban b. Az intézmény munkarendjét a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet, az éves munkaterv, heti –és napirend és a dolgozók munkaidő szerinti beosztása határozza meg, amelynek rugalmasan igazodnia kell a kapcsolatos iskolák munkarendjéhez, rendezvényeihez. c. A kollégiumba felvett tanulókból csoportokat kell alakítani az 1996. évi LXII. törvény 102. §. alapján. Az egyes csoportok létszámát és összetételét a körülmények figyelembe vételével az igazgató határozza meg a nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslatainak meghallgatása után. ( A tanulócsoportokat lehetőség szerint iskolatípusonként szervezzük!) d. A felkészítő foglalkozásokon kívül különféle foglalkozások lehetnek 16 óra előtt, ill. 18.30 és 21.00 óra között. Indokolt esetben - bejelentési kötelezettség mellett – jogában áll a diákönkormányzatnak kezdeményezni, a nevelőnek megváltoztatni a napirendet. További kollégiumi foglalkozások a 1996. évi LXII. törvény 38. § (1). (Módosította: 2002. évi XXI. törvény 5. § (1), 2003. évi LXI. törvény 36. § (1), 90. § (4) h). és a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja alapján: öntevékeny diákkörök, szakkörök, ismeretterjesztő előadások, sportfoglalkozások és versenyek, tanulmányi –és kulturális versenyek, műsoros estek, önkiszolgáló munka, tanulmányi kirándulások és színházlátogatások, diáknap. Továbbá kollégiumi foglalkozások keretében időt kell fordítani a tanulókkal való egyéni törődésre, beszélgetésre. 2. Kimenő, hazautazás a. A stúdiumról való távolmaradás engedélyhez kötött – kivéve a szabad stúdiumosokat és az érettségizetteket – vagy az elfoglaltságot (edzés, verseny, szakkör) igazolni kell. b. A tanulók minden hétvégén hazautazhatnak péntek délutántól, a hétvégi itt maradási szándékot minden héten szerda estig jelezni kell az illetékes nevelőtanárnál és ezt az igazgató hagyja jóvá. c. Hétköznapi hazautazásra és a város elhagyására (hétfő reggeltől péntek délig) az igazgató vagy helyettese adhat engedélyt. d. A tanulóknak vasárnap este 20.50-ig kell visszaérkezniük a kollégiumba, hétfő reggeli visszaérkezéshez a szülő kérésére a csoportvezető nevelő adhat engedélyt indokolt esetben. __________________________________________________________________________________ 110


e. A hazautazásról vissza nem érkező tanuló szülője köteles a kollégiumot azonnal értesíteni (levél, telefon, üzenet). Ennek okát, előre látható időtartamát és a távolmaradást köteles igazolni. 3. A kollégiumi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, ünnepségek a. Az iskolában rendezett ünnepségeken, megemlékezéseken tanulóink is kötelezően részt vesznek. A kollégiumban külön ünnepséget, megemlékezést nem tartunk, de a kollégium más módon, a maga sajátos eszközeivel járul hozzá az ünnep élményéhez (vetélkedő, szavalóverseny, filmvetítés, stúdiós műsor, kirándulás, stb.). b. A munkatervben szereplő hagyományos kollégiumi szintű programok segítsék elő a kollégiumi közösségek és a kisebb közösségek összekovácsolását és az otthonosságérzet kialakulását. Hagyományaink:  . elsősök fogadása, gólyatábor  . szakkörök szervezése  . szobadekorációs verseny  . elsősök avatása és bemutatkozó műsora  . „Innen jöttem” pályázat  . Mikulás est (csoportok műsora)  . Karácsonyi műsor  . intézményi és megyei szavalóverseny  . sportversenyek, házibajnokságok  . Kolesz Kupa (kispályás labdarúgó torna)  . farsangi bál, jelmezverseny  . kollégiumi hét, vetélkedők  . a kollégium baráti körének összejövetele (2-3 évente)  . testvérkapcsolat más kollégiumokkal  . színházlátogatások  . önkormányzati kirándulás  . csoportkirándulások  . végzős tanulók búcsúztatása c. A hagyományos rendezvények szervezését a diákönkormányzat irányításával a diákközösségek végzik az igazgató és a nevelőtestület támogatásával. 4. A kollégium és a kollégiumi foglalkozások látogatása a) Látogatásra jogosultak: 1. Akik számára a jogszabály lehetővé teszi vagy a fenntartó erre engedélyt adott, 2. Mindazok, akik előzetes bejelentés alapján az igazgatótól engedélyt kaptak, __________________________________________________________________________________ 111


b) A foglalkozások látogatására jogosult személyeket az igazgató vagy a helyettese kísérje el.

24.8 Az intézmény belső vezetői ellenőrzése 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Ennek évenként ismétlődő elemei: a) Az igazgató szeptember második felében minden nevelővel megbeszéli csoportja és összkollégiumi munkaterülete nevelési tervét, majd a tanév során ellenőrzi – az igazgatóhelyettessel együtt – annak végrehajtását. b) Az igazgató tanév elején minden nevelővel tisztázza a tanulók normatív kedvezményeit, s az ehhez kapcsolódó igazolásokat (pl.: 3 gyermekes családok) c) Az igazgató félévenként tájékoztatást kér minden nevelő csoportjának és tanulóinak helyzetéről, tevékenységéről, a nevelő reszortterületéről (év végén megadott pontok alapján, írásban) d) Az igazgató vagy a helyettese évenként minden csoportban részt vesz csoportfoglalkozásokon és belső továbbképzés keretében bekapcsolódik egy-egy nevelési terület szint –és eredményvizsgálatába. e) Az igazgató a tanévzáró értekezleten értékeli az egyes csoportokban, nevelési területeken a nevelők által végzet munkát. 2. A gazdasági belső ellenőrzés rendjét a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés szabályzata tartalmazza.

24.9 A kollégium tanulóinak és alkalmazottainak védelme 1. Egészségvédelem a. A közalkalmazottak részére az igazgató köteles biztosítani a törvényben előírt üzemorvosi vizsgálatot és ellátást. b. A közalkalmazottak számára –az erre vonatkozó előírásoknak megfelelően – gondoskodni kell tisztálkodási és öltöző helyiségről. c. Fertőző betegség vagy járvány esetén az orvos intézkedése szerint az igazgató köteles teljes vagy részleges óvintézkedéseket (kijárás eltiltása, elkülönítés, fertőtlenítés) életbe léptetni. Hatáskörét meghaladó esetben a fenntartóhoz kell fordulnia. d. A legszükségesebb gyógyszerek és egyéb egészségügyi fogyóeszközök rendszeres pótlásának fedezetét a költségvetésben kell biztosítani.

__________________________________________________________________________________ 112


e. A gyógyszerek és egészségügyi fogyóanyagok beszerzése és utánpótlása, valamint kiadása a portára és a konyhára az ezzel megbízott dolgozó feladata. Ezek előírás szerinti kiadásáért, nyomon követéséért a portások felelősek. f. A tanulóknak részt kell venniük az orvosi, egészségügyi felvilágosító előadásokon és végre kell hajtaniuk mindazokat a teendőket, amelyek egészségügyi ellátásukat segítik, gyógykezelésüket biztosítják. 2. Munkavédelem, tűzvédelem a. A kollégium munkavédelmi és tűzvédelmi biztosításáért tervszerű javításáért, a felkészültség rendszeres ellenőrzéséért, továbbá a tanulók valamint a dolgozók egyészségét és testi épségét fenyegető veszélyek elhárításához szükséges megelőző intézkedések megtételéért az igazgató egy személyben felelős. E jogkörét az illetékes helyettesekre, munkavédelmi megbízottakra az igazgató felelősségének érintetlenül hagyásával ruházhatja át. b. A munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat külön szabályzat tartalmazza.

24.10 A kollégium létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje a. A kollégista tanuló joga a kollégium létesítményeinek, helyiségeinek és felszerelésének rendeltetésszerű, az állagmegóvást szem előtt tartó használata. A kollégium tisztaságának és rendjének megtartása minden tanuló kötelessége. b. A klubszoba, a könyvtár, a tanulószobák, a betegszoba, a konditerem, a tanulói konyha, az ebédlő, a számítógépterem, a stúdió használati rendjét külön szabályzat vagy a házirend állapítja meg. Balesetveszélyes foglalkozások esetén (pl.: tornatermi) tanári ügyeletet kell biztosítani. c. A kollégium szálláshelyeinek és egyéb helyiségeinek kiadására irányuló kérelmeket csak a tanulók érdekeinek sérelme nélkül lehet kielégíteni.

24.11 A kollégiummal jogviszonyban nem állók belépési és benntartózkodási rendje intézményünkben Intézményünkben állandó portaszolgálat működik. A portás minden, a kollégiummal jogviszonyban nem álló felnőttől és tanulótól tájékozódik az intézménybe való belépés okáról, majd annak megfelelően az igazgatói vagy a gazdasági irodába irányítja őket, az étkezőket pedig az ebédlőbe. A látogató a porta előtt várakozik, amíg a nevezett tanulót, nevelőt le nem hívják hozzá. A tanuló lakó –és tanulószobáiba - tehát az emeletre –a látogató (még a szülő is) csak az igazgató, igazgatóhelyettes vagy az ügyeletes nevelőtanár engedélyével mehet fel. __________________________________________________________________________________ 113


A nem kollégista diák és felnőtt bennalvására (a meghatározott szállásdíj befizetése mellett) az igazgató vagy a távollétében az ezzel megbízott személy adhat engedélyt. A bent alvó személyekről a porta pontos tájékoztatást kap – a megérkezéskor a nevüket, igazolványszámukat beírják a vendégnyilvántartásba.

24.12 Rendkívüli esemény, baleset, bombariadó esetén szükséges teendők A rendkívüli eseményt észlelő tanuló vagy dolgozó azonnal köteles értesíteni az igazgatót, távollétében helyettesét, vagy az ügyeletes nevelőt, ha nincs jelen (mert tanuló sincs) a gazdasági hivatal ügyintézőjét vagy a mindig jelen lévő portást intézkedés céljából. Az intézkedő személy mindenekelőtt hívja az esetnek megfelelően a mentőt, a tűzoltókat vagy a rendőrséget. Bombariadó és tűz esetén elrendeli az épület kiürítését. Baleset esetén a munkavédelmi felelős a törvényi szabályozásnak megfelelően jegyzőkönyvet vesz fel, akár dolgozóról, akár diákról van szó. Ha az intézkedő személy nem az igazgató vagy a helyettesei, akkor haladéktalanul értesíti az igazgatót vagy a helyettesét az eseményekről, aki a további lépéseket megteszi.

24.13 A könyvtár 1. A kollégiumi könyvtár feladatai - Alapfeladatai: - a kollégium nevelési-oktatási dokumentumok biztosítása

munkájához

szükséges

- tanulók könyv –és könyvtár használatra, önálló ismeretszerzésre nevelésének elősegítése - gyűjtemények folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról (könyv, kép és hang) és szolgáltatásokról - egyén –és csoportos helyben használat biztosítása __________________________________________________________________________________ 114


- könyvtári dokumentumok általános kölcsönzése, beleértve a lexikonokat, segédkönyveket, videokazettákat, CD lemezeket

Kiegészítő feladatai lehetnek - szabadidős és szakköri foglalkozások tartása - dokumentumok másolása

2. Gyűjtőkör: a kollégium nevelési-oktatási munkájához dokumentumok: - kollégiumi nevelési (pedagógiai) szakirodalom

szükséges

- lexikonok, összefoglaló munkák -kötelező olvasmányok, felzárkóztatást és tehetséggondozást, érettségire való felkészülést segítő dokumentumok (könyv, kép –és hanganyag)

3. A kollégiumi könyvtár működése A kollégiumi könyvtár szolgáltatásaival csak az intézmény tanulói és dolgozói élhetnek. A beiratkozás módja: a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével az adott tanévre automatikusan tagjává válik az adott személy Szolgáltatások igénybevételének feltételei: nyitvatartási idő alatt az ügyeletes nevelőtanár jelenlétében a könyvtár szolgáltatásainak igénybe vételére jogosultak a kollégium diákjai, tanárai és dolgozói (dokumentumok kölcsönzése, fény –és hangmásolás, helyben olvasás, tanulás, zenehallgatás, stb.). A könyvtár használói a beiratkozással vállalják, hogy a tűz –és balesetvédelmi előírásokat, a dokumentumok és a technikai berendezések szakszerű használatát betartják, az okozott kárért teljes anyagi felelősséget vállalnak. A könyvtár szolgáltatásai INGYENESEK.

__________________________________________________________________________________ 115


A kollégiumi könyvtár szolgáltatásai: - valamennyi könyvtári dokumentum helyben használható, - a dokumentumok kölcsönzése, kölcsönzési idő meghosszabbítása,

kölcsönzési

előjegyzése,

- tájékoztatás a könyvtár állományáról, szolgáltatásairól A könyvtárhasználat szabályai: Könyvkölcsönzés: a kiválasztott könyvet a nevelőtanárnak meg kell mutatni. A nevelőtanár beírja a kölcsönzés dátumát. a kölcsönző nevét és szobaszámát.

24.14 Záró rendelkezések A. Az intézmény Pedagógiai Programját, Házirendjét, Minőségirányítási programját valamint Szervezeti –és Működési Szabályzatát az igazgatói –és gazdasági irodában és nevelői szobában helyezzük el. A házirendet minden tanulónak, illetve a szülőknek rendelkezésre bocsátjuk. Az igazgató vagy a helyettese minden érdeklődő számára felvilágosítást ad ezen dokumentumokról.

25 Záró rendelkezések Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti:    

a fenntartó, a nevelőtestület, az iskola intézményvezetője, a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, intézményvezetői utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola intézményvezetője a Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.

__________________________________________________________________________________ 116


Nyilatkozat

Az Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium nevelőtestülete képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A nevelőtestület az SZMSZ módosítását megismerte, 2013. -én nevelőtestületi értekezlet keretében megtárgyalta és a módosítási javaslatát elfogadta.

Komárom, 2013.

……………………………….. a nevelőtestület képviseletében

__________________________________________________________________________________ 117


Nyilatkozat

Az Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SZMSZ módosítását 2013. -án megtárgyalta és a módosítási javaslatát elfogadta.

Komárom, 2013.

a diákönkormányzat vezetője

a diákönkormányzatot segítő tanár

__________________________________________________________________________________ 118


Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és működési szabályzatának módosítását jóváhagyja.

Tatabánya, 2013.

__________________________________________________________________________________ 119

Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. intézményvezető

Recommend Documents