KISKUNFÉLEGYHÁZI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola Speciális Szakiskola és Kollégium Kiskunfélegyháza Kossuth Lajos utca 34. 6100

KISKUNFÉLEGYHÁZI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Kiskunfélegyháza, 2013. március 28. Jóváhagyta: Ágoston Tibor igazgató

1


Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék..................................................................................................................................2 1 Általános rendelkezések....................................................................................................................4 2 Az intézmény szervezeti felépítése.................................................................................................10 3 A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje..............................11 3.1 Az intézményvezetők, tagintézmény-vezetők munkarendjének szabályozása........................11 3.2 Pedagógusok munkarendje, általános előírások .....................................................................11 3.3 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje.............................................................12 3.4 A dolgozók benntartózkodásának rendje.................................................................................13 4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje...........................................................................13 5 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel.........................................................................................................................14 6 Tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje...............................................15 7 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje.........................................................................................................................16 7.1 Operatív csoport.......................................................................................................................16 7.2 Igazgatótanács..........................................................................................................................16 8 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje ............................................................................................................................................................17 8.1 A vezetők helyettesítési rendje................................................................................................17 9 A vezetők és az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje....................................................18 9.1 Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje................................18 10 A nevelőtestületi feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések...........................................................................21 10.1 Az intézmény nevelőtestülete................................................................................................21 11 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást...................................................23 11.1 Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja....................................................................23 12 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok......24 13 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében...............................................................................................27 13.1 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei..........................................................................27 14 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje.................................................................29 15 Az intézményi védő, óvó előírások...............................................................................................30 16 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők...............................................................33 16.1 Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők.........................................33 16.2 Bombariadó terv –Kollégium................................................................................................34 16.3 A dohányzás intézményi szabályai........................................................................................35 17 Tájékoztatás a pedagógiai programról...........................................................................................35 18 Azok az ügyek amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel..........................................................................................................................................35 19 A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai..............................................................................................................................36 19.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai .................................36 2


19.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai .....................................36 20 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje......................38 21 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje..................39 22 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírásminták. ...............................................................................................................................................39 23 Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei........................................................43 23.1 Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái....................................................................43 24 A felnőttoktatás formái..................................................................................................................47 25 A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása)..........................................................47 26 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje.........49 26.1 Mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkörök..........................................................49 27 Szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje..................................................................................................................................49 28 Gyerekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend:.............49 29 Iskolai könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzata ................................................................53 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .........................................................................57 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .........................................................................61 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez..........................................................................64 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .........................................................................66 30 Iskola kollégiumainak Szervezeti és Működési Szabályzatai.......................................................68 30.1 Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola Kollégiumának SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA.............................................68 30.2 Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolájának Kollégiumának SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA.........85

3


1

Általános rendelkezések

A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: - 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 28-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése Az intézmény adatai: 1. A költségvetési szerv 1.1 Az intézmény hivatalos neve: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 1.2 Az intézmény rövidített neve: Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium 1.3 Elektronikus rövid név: Kiskunfélegyházi Szakképző (KFSZ) 1.4. Az intézmény OM azonosítója: 201030 1.5. Az intézmény törzsszáma: 542803 2. Az intézmény székhelye: Székhelyintézmény neve Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája

Székhelye 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 34.

4


3. Tagintézmények és telephelyek 3.1. Tagintézmények: Tagintézmények neve

Címe

5


Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Közgazdasági Szakközépiskolája Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolája és Szakiskolája

6100 Kiskunfélegyháza, Oskola u. 1-3. 6100 Kiskunfélegyháza, Oskola u. 1-3.

3.2. Telephelyek: Név Öreglaktanya Molnártelepi tanműhely Iskolai könyvtár Előkészítő és Speciális Szakiskola, Alternatív „tagozat” Közgazdasági Szakközépiskola Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola Tangazdaság Központ Földterület használati jog (088;090/1;091;092/1;092/2; 0963;094/1;097;098) Húsipari tanüzem Húsfeldolgozó üzemrész Tanvágó Ebédlő Közgazdasági Tagintézmény Tanirodája, tantermei és Konzorciumi irodája

Telephely 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 35. 6100 Kiskunfélegyháza, Molnártelep 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 34. 6100 Kiskunfélegyháza, Kun u. 2. 6100 Kiskunfélegyháza, Oskola u.1-3. 6100 Kiskunfélegyháza, Oskola u.1-3. 6100 Kiskunfélegyháza, Csongrádi út 6100 Kiskunfélegyháza, Csongrádi út 6100 Kiskunfélegyháza, Csólyosi út 6100 Kiskunfélegyháza, Oskola u 6100 Kiskunfélegyháza, Korona u. 4.

4. Az intézmény alapításának időpontja: 2007. augusztus 1. (40/2007. kt. hat.) 4.1. Alapítás módja: egyesítés összeolvadással 4.2. Közvetlen jogelőd intézménye(k): Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola (1884.) Közgazdasági Szakközépiskola (1961.) Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola Szakiskola (1924.) 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata: általános és szakmai középfokú oktatás többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény szakiskola szakközépiskola gimnázium speciális szakiskola kollégium 6. Alaptevékenységek a székhelyintézményben és tagintézményekben: 853200 Szakmai középfokú oktatás Az engedélyezett évfolyamok száma: 9-15 évfolyam, felnőttoktatás Az engedélyezett tanulócsoportok száma: 105 Felvehető maximális tanulólétszám: 3375 Bankszámlaszám: 11732071-15338284-40860004. Adószám: 15542803-2-03. 6

és


Az intézmény ÁFA alany. Elérhetőségek: Telefon: Fax: E-mail: Honlap:

76/462-155 76/560-120 [email protected] www.kfsz.hu

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Bélyegző lenyomata

Hol használható

Ki használhatja

A bélyegzőhasználat rendje Az iskolában a bélyegzők használatának engedélyezése az igazgató feladata. Az egyes bélyegzőtípusok használatára jogosultak és a bélyegzők használati köre: Használónak kell tekinteni: a.) az igazgatót és a tagintézmény-vezetőket, helyetteseiket, b.) a gazdasági vezetőt és helyettesét, c.) a gazdasági hivatal és a titkárság kijelölt dolgozóit a központban és a tagintézményekben, d.) a húsipari tanüzem vezetőjét, e.) autószerelő műhely vezetőjét, f.) a kollégiumvezetőket. Az iskolában az alábbi bélyegzők használata engedélyezett: - Körbélyegző - Hosszúbélyegző - Iratkezelés során használt bélyegző - Ügyintézés során használt bélyegző Különleges bélyegző: - érettségi bizonyítványban, - OKJ bizonyítványban. A bélyegzők csak magyar nyelven készülhetnek Borítékon, számlán vagy formanyomtatványon a címbélyegzőt kell használni. Adószámos, számlaszámos bélyegzőt a számlán. A bélyegzők lenyomatához kék tintával átitatott párnát kell használni. Ettől eltérő színű tinta használatát az igazgató és a gazdasági vezető engedélyezheti. A körbélyegző belső kerületére írva iskola teljes neve található, a Kiskunfélegyháza névvel kiegészítve. Az iskolai körbélyegző szigorú számadású, amelyet csak hivatalos levelezésben, közokiratokon, másolatok hitelesítésére lehet használni. Az iskolában közokiratnak tekintendő: - Beírási napló, - Törzskönyv, 7


Osztálynapló, Bizonyítvány. A bizonyítvány első oldalán az iskola teljes nevét tartalmazó körbélyegző használható, melyet a tagintézmény-vezető hitelesít az aláírásával. A kiállította szó mellett a hosszú bélyegző az alapító okirat szerinti, tagintézményi névhasználatot tartalmazza. A bizonyítvány azon lapjain, melyen a tanuló évfolyamonkénti eredményét rögzítjük, OKJ bizonyítványban is, a hosszú bélyegzővel jelöljük az iskolát, város, és címmel ellátva, rövidített névvel. Az évfolyamonkénti lezárás hitelesítésénél a használt körbélyegző az intézményi hitelesítő körbélyegző. A bizonyítvány belső oldalait is a tagintézmény-vezető írja alá. Amennyiben az iskola teljes nevét tartalmazó körbélyegzőből több példány van használatban, az egyes példányokat arab sorszámozással kell ellátni, a sorszámot a nyomófelületen a Kiskunfélegyháza szó felett, középen kell elhelyezni. A hosszúbélyegző Típusai: a) Címbélyegző, b) Fejbélyegző. A címbélyegző a használó elnevezését, címét és telefon számát tartalmazó általános használatú bélyegző. Gazdasági ügyek intézéséhez az adószámmal és számlaszámmal ellátott címbélyegző használandó. A fejbélyegző a használó elnevezését tartalmazó bélyegző. Az iratkezelés során használt bélyegző 1. ügyirat-érkeztető bélyegző_érkezett, ikt. szám, mell. ügyintéző 2. dátumbélyegző. Tanügyigazgatási bélyegzők: A címeres körbélyegző cseréjére akkor kerülhet sor, ha az elhasználódás, megrongálódás, a használó nevének megváltozása vagy egyéb ok miatt használhatatlanná vált. A címeres körbélyegző pótlására akkor kerül sor, ha az elveszett, vagy azt eltulajdonították. A csere és a pótlás bejelentése az igazgatónak kötelező. A bélyegzők készítéséről a központi gazdasági hivatal gondoskodik. A bélyegzőket nyilván kell tartani egyenként, sorszámozott nyilvántartólapon. A nyilvántartólapon fel kell tüntetni a) átvétel kelte b) átvevő aláírása c) bélyegző darabszáma d) lenyomata e) személyi változás esetén a z átadó és átvevő aláírását f) a bélyegző leltározás keltét A használó köteles a használatában levő bélyegzőkről az egyes nyilvántartó lapokat lefűzve megőrizni. A bélyegző selejtezése illetve megsemmisítése esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell A megsemmisítés helyét, időpontját, módját, lenyomatát, leadó-átvevő nevét, megsemmisítésen részt vevők aláírását. Amennyiben a bélyegző elveszett, vagy eltulajdonították, haladéktalanul intézkednie kell az észlelőnek arról, hogy a bélyegzővel való visszaélés mindenféle módja megakadályozható legyen. Azonnal jelenteni kell az igazgatónak. Letiltást közzé kell tenni. -

8


A hiányzó bélyegzőt pótolni kell. Ha megkerül, két ugyanolyan sorszámú bélyegzőt használni nem szabad. A bélyegzőket vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően, elzárva kell tárolni. Szabadon, bárki által hozzáférhető módon bélyegző tárolni nem szabad. A bélyegzőőrzési-kötelezettséget a munkaköri leírásban fel kell tüntetni, illetve azzal a munkaköri leírást annak felülvizsgálatát esedékességétől függetlenül ki kell egészíteni. Az intézményben a cégszerű aláírás a következő: 1. igazgató és gazdasági vezető együtt, 2.

az igazgató távolléte esetén az általános helyettes / műszaki igazgató helyettes és a gazdasági vezető együtt,

3.

a gazdasági vezető távolléte esetén az igazgató és a gazdasági vezető helyettese. Mindkettőt egyszerre nem lehet helyettesíteni.

Másolatban kiadott dokumentumok hitelesítésére jogosultak: igazgató, tagintézmény-vezetők, tagintézmény-vezető helyettesek, az általános igazgatóhelyettes és a műszaki igazgatóhelyettes.

9


2

Az intézmény szervezeti felépítése Igazgató Igh. ált. ped. Intézményfejlesztési csoport

Felnőttképzési tagozat

Igh. műsz.

KÖZGÉ

Igazgatótanács

KOSSUTH

MEZGÉ

Belső ellenőr

Gazdasági hivatal

Titkárság

Szakszervezetek Közalkalmazotti tanács DÖK segítő tanár

Tagozatvezető Tagozatvezető h.

Tagint. vezető, ált.ig. h.

Gyakorlati okt. vez, műszaki igh vezető

Ált. tagint. vez. h.

Ált. tagint. vez. h.

Gyak.okt. vezető

Szakmai tagint. vez. h.

Iskola pszichológus

Speciális intézmény egység vez.

Iskolai védőnő

Koll. vez.

Rendszergazda

TMK, Technikai dolg

Tagint. vezető Ált. tagint. vez. h.

tagintézmé ny vezető h. (termelési ig h.)

Gazd vez. vezetőc sop. Adatsz. csop. .csop. Könyv. csop. Pénzügyi csop. HR

Kollégium vez. Osztályfőnöki Közgazdasági Mezőgazdasági

Könyvtár Szülői szervezet, tagintézményi DÖK Munkaközösségek + szakmacsoportos képzésben vezetők Tanárok, szakoktatók, kollégiumi nevelők, pedagógiai asszisztensek

Élelmiszeripari Fejlesztési Humán Idegen nyelv Természettudományi KÖGÉSZ ÉFIKKESZ

10

Operatív csoport


3 A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A közalkalmazottak munkarendjét a hatályos törvények és a tanév rendje határozza meg, míg a tanulók munkarendjét a házirend szabályozza. 3.1

Az intézményvezetők, tagintézmény-vezetők munkarendjének szabályozása

Az intézmény vezetője illetve tagintézmény vezető vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia annak lényegi működésekor. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.00 és 15.00 óra között, pénteken 7.00 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. Amennyiben rendkívüli helyzetben egyikük sem tartózkodik az intézményben, a teendőket a intézményvezető illetve a tagintézmény vezető által kijelölt megbízott láthatja el. 3.2

Pedagógusok munkarendje, általános előírások •

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az tagintézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

•

A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni.

•

A pedagógus az tagintézmény-vezetőtől vagy az tagintézményvezető-helyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a tagintézményvezető-helyettes engedélyezi.

•

A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő –oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató, tagintézményvezető, az intézményegységek vezetői, és a tagintézményvezető-helyettes adja a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés elve. A pedagógus alapvető kötelessége, 11


(köznevelési törvény és munkaköri leírás) hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal

értékelje,

valamint

számukra

a

számszerű

osztályzatokon

kívül

visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. •

Az iskolában alapvető elvárás a tanulók biztonsága. Tanuló az iskolában tartózkodása alatt nem maradhat felügyelet nélkül. A pedagógus ügyeletet az általános tagintézményvezető-helyettes szervezi. Az ügyelet beosztása megtekinthető a tanáriban. Az ügyeleti időpontok cseréjét az tagintézményvezető-helyettes, illetve az ügyeletes vezető engedélyezi. Az ügyeletes tanár köteles a szünetben a folyosón tartózkodni a tanulók között.

3.3

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

Az intézményben végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a Kollektív szerződés feladata. A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, egyéb elrendelt foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő felhasználásával történik, amelynek meghatározása a Kollektív szerződésben található. Ennek figyelembe vételével a Köznevelési törvény 62. §-a határozza meg, ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni a digitális naplót, mely egyben napi munkaidő-nyilvántartó lapot is helyettesíti. Köznevelési törvény 62.§ 5-6. pont, mely 2013. szeptember 1-től hatályos. A

heti

munkaidő

minden

pedagógus

számára

40

óra.

Lehetőséget

biztosítunk

nyomtatványunkon a heti kötelező óraszámon felüli munkával töltött idő megjelenítésére. Munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésénél általában 40 órának kell kijönnie. A tanulók iskolában való tartózkodási rendjét a házirend határozza meg!

12


3.4

A dolgozók benntartózkodásának rendje

A munkavégzés iskolai szabályait a dolgozók munkaköri leírása tartalmazza a vonatkozó jogszabályok alapján. Valamennyi közalkalmazott heti munkaideje 40 óra. A technikai dolgozók munkaidő beosztását a tagintézmény vezető állapítja meg az igazgató jóváhagyásával, az iskola megfelelő működtetésének figyelembevételével. A pedagógusok kötelesek napi első tanórájuk, ügyeletük, kötelező iskolai rendezvény előtt 10 perccel az iskolában tartózkodni, ez munkaidejükbe számít.

4

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: -

biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt működését),

-

segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,

-

az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,

-

szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A nevelési és oktatómunka belső ellenőrzésére jogosultak: a) iskolai tevékenységekben (elméleti-gyakorlati képzés és oktatás területén): -

igazgató,

-

műszaki igazgató helyettes

-

tagintézmény-vezetők,

-

tagintézmény-vezető helyettesek,

-

intézményegység-vezető

-

gyakorlati oktatás-vezető (helyettesek) műszaki vezető,

-

munkaközösségek vezetői,

-

osztályfőnökök,

-

felkért pedagógusok

b) kollégiumi tevékenységek területén: -

igazgató,

-

kollégiumvezető

-

tagintézmény-vezető,

-

tagintézmény-vezető helyettesek, 13


-

intézményegység-vezető

-

pedagógiai munkaközösség vezetője

-

iskolapszichológus.

Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését nyilvános éves ellenőrzési tervek tartalmazzák. Az ellenőrzés módszerei: -

a tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli és kollégiumi foglalkozások látogatása,

-

tanulói munkák vizsgálata,

-

írásos dokumentumok vizsgálata,

-

írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás,

-

felmérések

-

kompetencia-mérés eredményének értékelése.

Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal kell megbeszélni az általános tapasztalatokat pedig tantestületi értekezleten kell összegezni.

5 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel a) Azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával az intézmények helyiségeiben csak előzetes engedéllyel és az engedélyt megadó által biztosított felnőtt kísérő jelenlétében tartózkodhatnak, illetve léphetnek be az ott folyó munka zavarása nélkül. Előzetes engedély megadására jogosultak: -

igazgató,

-

tagintézmény-vezető illetve helyettese,

-

gazdasági hivatal dolgozói,

Előzetes engedély hiányában a portás intézkedik az illetékes személy megkeresésével. b) Az iskola épületeiben portaszolgálat működik. A szolgálat beosztásért az intézmény gondnoka, illetve a tagintézményvezető helyettes a felelős. A Kossuth tagintézményben és a Közgazdasági tagintézményben portaszolgálat, a Mezőgazdasági tagintézményben portaszolgálat és diákporta-szolgálat működik. A diákportaszolgálat rendjét a tagintézményi házirendben rögzítik. c) A hivatalos munkaidő alatt nyitva állnak a következő helyiségek: -

az iskola titkársága,

-

az iskola gazdasági hivatala, 14


-

a nevelőtestületi szobák,

-

vezetői irodák,

A fenti helyiségekbe való belépési szándékot a portásnak kell bejelenteni, aki a megfelelő adatok feljegyzése után engedélyt és útbaigazítást ad az ott tartózkodásra. A hivatalos ügyben eljárók (posta, tűzoltóság, mentő, rendőrség, fenntartói képviselő stb.) útbaigazításáról fokozott figyelemmel kell gondoskodni, őket illetékes személynek kell kísérnie. Akik nem állnak jogviszonyban az iskolával, a folyosókon nem tartózkodhatnak csak a portaszolgálat által megjelölt helyen várakozhatnak. d) Idegenek csak kísérettel tartózkodhatnak az intézmény védett, zárt helyiségeiben. e) A TÁMOP 3.1.7 pályázat kapcsán az intézménybe érkezőket a kijelölt személyek fogadják és kísérettel látják le benntartózkodásuk ideje alatt.

6

Tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje •

Rendszeresen tartunk operatív vezetői értekezleteket, melynek tartalmáról jegyzőkönyv készül. A résztvevők gondoskodnak a kollégák tájékoztatásáról.

•

A napi információ áramlás eszköze az elektronikus levelezés, mely biztosítja a nyomon követhetőséget. Az intézmény működését befolyásoló ügyek, e-mailek az iratkezelési szabályzata értelmében iktatásra kerülnek.

•

A szakmai pedagógiai együttműködést a megbízott vezetők irányítják a tagintézmények között.

•

A HHHT Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Program keretében a szakiskolai program felelős koordinálja a kapcsolattartást a kollégium és a szakiskolák között.

•

A műszaki problémák és a váratlanul jelentkező technikai gondok megoldása a műszaki igazgató helyettes intézkedésével valósul meg.

•

Az intézmény gépjármú állományát közös flottarendszerben működtetjük- A gépjárművek rendelésének szabályozását a műszaki igazgató helyettes által megbízott személy koordinálja.

•

Az informatikai problémák megoldásának felelősei a tagintézményi-, és az intézményi rendszergazda, akinek a tagintézmények és intézményegységek problémáját folyamatosan kezelnie kell.

15


7 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 7.1

Operatív csoport

Tagjai: a) igazgató b) általános és műszaki igazgatóhelyettes c) gazdasági vezető d) tagintézmény-vezetők e) felnőttképzési tagozatvezető f) feladattól függő meghívott képviselők Jogköre: Az intézmény működésével kapcsolatos konkrét feladatok kidolgozása, végrehajtatása, ellenőrzése, ellenőriztetése. Működési rendje: a) A tagintézmények vezetői az igazgató által külön meghatározott időpontban vezetői értekezleten hangolják össze tevékenységüket szükség szerint az igazgató indítványozására, b) A tagintézmény vezetők közvetlenül is tartanak egymással kapcsolatot, c) A tagintézmények vezetői és a szervezeti egységek vezetői – külön meghatározott rendben – vezetői értekezleteken hangolják össze tevékenységüket. 7.2

Igazgatótanács Az igazgatótanács az intézmény életének egészére kiterjedő döntéshozó, véleményező,

javaslattételi és konzultatív joggal rendelkező testület. Az igazgatótanács a tagintézmények azonos számú képviselőjéből áll. Tagjai tagintézményenként: -

A gyakorlatot felügyelő vezető

-

Közismereti tagintézmény-vezető helyettes

Állandó meghívott: -

az igazgató,

-

az intézmény gazdasági vezetője.

16


Esetenként témától függően meghívott: a DÖK vezetője, KAT, szakszervezeti vezetők, tagintézmény-vezetők, minőségbiztosítási vezetők, felnőttképzési tagozat vezetője, kollégiumok vezetői. Az igazgatótanács: döntési jogot gyakorol: -

jogszabály szerint

véleményét kötelező kikérni: -

a tagintézmény-vezető helyettesek megbízásában,

-

a beérkezett pedagógus pályázatok kiírásában, elbírálásában, ha az igazgató és a tagintézmény-vezető között nincs konszenzus,

-

az intézményi költségvetés tervezésekor,

-

az SZMSZ módosításakor,

-

az iskola beiskolázási stratégiájának elkészítésekor,

Ügyrendje: Az igazgatótanács üléseit évente legalább négy alkalommal tartja, de össze kell hívni, ha az igazgató vagy tanács tagjainak egyharmada kezdeményezi, írásban a téma megjelölésével. Az igazgatótanács üléseiről emlékeztető készül. Összehívásáról annak elnöke gondoskodik. Az elnök személye évenként változik, a tanács tagjai közül választva. Döntéshozatali eljárása: Az igazgatótanács döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az igazgatótanács elnökének szavazata dönt, aki mindig utoljára szavaz. A személyi kérdésekben az igazgatónak vétójoga van.

8 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 8.1

A vezetők helyettesítési rendje -

Az igazgató akadályoztatása esetén – az intézmény irányításával kapcsolatos felelősség fenntartása mellett – őt teljes jogkörrel (a munkáltatói és bérgazdálkodói jogkör kivételével) az általános igazgató helyettes helyettesíti. Amennyiben ő is távol van, műszaki igazgató helyettes, amennyiben ő is távol van a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola tagintézmény-vezetője helyettesíti az igazgatót. 17


-

Az igazgató tartós távolléte esetén – fenti sorrendben – külön jegyzőkönyvi megbízással megbízott

tagintézmény-vezető

az

intézmény

irányításával

kapcsolatos

felelősség

átvállalásával helyettesíti az igazgatót. -

A tagintézmény – vezetők helyettesítési rendje: Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája tagintézmény-vezetőjét az alábbi sorrendben helyettesítik: -

műszaki igazgatóhelyettes,

-

általános-, vagy szakmai tagintézmény-vezető helyettes,

-

intézmény egység vezető,

-

kollégiumvezető,

Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Közgazdasági Szakközépiskolája tagintézmény-vezetőjét az alábbi sorrendben helyettesítik: -

általános tagintézmény-vezető helyettes,

-

gyakorlati oktatásvezető,

Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolája tagintézmény-vezetőjét az alábbi sorrendben helyettesítik: -

általános tagintézmény-vezető helyettes,

-

termelési tagintézmény-vezető helyettes,

-

kollégiumvezető.

9 A vezetők és az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje 9.1

Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje

9.1.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek és az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottaknak az összessége. 9.1.2 Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: -

szakmai munkaközösségek, 18


-

szülői munkaközösség,

-

szülői szervezet,

-

diákönkormányzat,

-

osztályközösségek,

-

közalkalmazotti tanács,

-

érdek-képviseleti szervek munkahelyi szervezetei.

9.1.3 A szülői szervezet (SZSZ) (Köznevelési törvény 73. § 1-3. pont) Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (SZM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: -

saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,

-

a képviseletében eljáró személyek megválasztása (Pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),

-

a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,

-

saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

-

Az SzM munkáját az iskola tevékenységével az SZM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg.

A szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol: A jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, a házirend elfogadásakor, illetve a gyermekükkel kapcsolatos iskolai szervezésű, anyagi vonzatú döntésekkel kapcsolatban. A szülői szervezet véleményt nyilváníthat a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a szülői szervezet véleményét a pedagógiai program elfogadása előtt. A szülői szervezet javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel a nevelési oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét érintő kérdésekben. A szülői szervezet évente értékeli az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak végrehajtását. A szülői szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Szülői értekezlet 19


A szülői értekezletek formája lehet: -

iskolai:

valamennyi szülő számára azonos témából

-

évfolyam:

párhuzamos osztályok számára azonos témából

-

osztályértekezlet:

-

fogadóóra, fogadóest: minden szülő számára

egy-egy osztály szülői számára

Rendkívüli szülői értekezlet összehívását az iskolavezetés, a szülői szervezet vagy az osztályfőnök kezdeményezheti. Az értekezlet megtartásához a tagintézmény-vezető előzetes engedélye szükséges. A szülői értekezletek formáját, idejét, témáját a szülői szervezet választmányának javaslata alapján a nevelőtestület határozza meg tanév elején. A szülők meghívásáról a tagintézmény-vezető, illetve az osztályfőnökök és a munkaközösségvezetők gondoskodnak legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. Az iskolában a nevelőtestület félévenként legalább egy szülői értekezletet hív össze. A szülői munkaközösséggel a tagintézmény vezető helyettese tartja a kapcsolatot. 9.1.4 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diák önkormányzati képviselőinek megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt a tagintézmény vezető javasolja, és az igazgató bízza meg minden tanév kezdetekor, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: -

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

-

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

-

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.

-

Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.

-

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

-

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

-

Szülői értekezletet tart.

20


-

PONTOSAN, PRECÍZEN ÉS FELELŐSSÉGGEL ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló (digitális napló) naprakész vezetése, ellenőrzése, október 1-jei, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással

kapcsolatos

adminisztráció

elvégzése,

hiányzások

igazolásának

adminisztrálása, szülők és hatóságok értesítése az igazolatlan hiányzásokról. -

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

-

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra

-

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

-

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

-

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

-

Nevelő-oktató munkájához foglalkozási tervet készít.

-

Órát látogat az osztályában.

-

Részt vesz az osztályába járó tanulót érintő fegyelmi tárgyaláson.

10 A nevelőtestületi feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 10.1 Az intézmény nevelőtestülete a) A nevelő testület - a Köznevelési törvény 70. § 1. alapján a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozói. b) A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a Nemzeti Köznevelési Törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. c.) A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: -

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,

-

félévi és év végi osztályozó értekezlet,

-

tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), 21


-

nevelési értekezlet (évente legalább egy alkalommal),

-

rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek) értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv

készül

az

elhangzottakról,

amelyet

az

értekezletet

vezető

személy,

a

jegyzőkönyvvezető, valamint két, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület döntési jogai A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a) a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása, b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, f) a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása, g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, i) az igazgatói pályázathoz készített vezetési programról szakmai vélemény kialakítása, j) továbbképzési terv, beiskolázási program elfogadása, k) a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása. f.) A nevelőtestület döntési jogkörének átruházása A döntési jogkört a nevelőtestület nem ruházhatja át: a), b), c), f) pontokban meghatározott jogkörök esetében. Átruházott jogkör esetében az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet a nevelőtestület által meghatározott időpontban és formában. A jogkör átadása bizottságoknak történhet, meghatározott időre, feladatokra. g.) A nevelőtestület véleményezési joga 22


A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményét ki kell kérni: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, a pedagógusok külön megbízásának elosztása előtt, az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény vezető, a vezető helyettesek, az intézményegység-vezető megbízása, vagy a megbízásuk visszavonása előtt. h.) A nevelőtestületi – alkalmazotti - szavazások, döntések rendje: A nevelőtestület döntéseit szavazással hozza. A szavazás személyi ügyekben titkos, valamint más ügyben is lehet titkos, ha a jelenlévők 50%-a +1 fő igényli. A nevelőtestület határozatképes, ha a kinevezett pedagógusok 75%-a jelen van. (A tartósan távol levők nélkül.) Minősített többség szükséges – a jelenlevők 2/3-a, +1 fő- a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, az éves munkaterv és módosításaik elfogadásakor. Egyszerű többség szükséges – a jelenlevők 50 %-a + 1 fő - a tanulói fegyelmi ügyek határozatainak elfogadásakor,

beszámolók,

értékelések,

továbbképzési

program,

beiskolázási

terv,

az

intézményvezetői pályázatokhoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, pedagógusok megbízása, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, igazgatóhelyettesek, tagintézmény vezető, tagintézményvezető - helyettesek, intézményegység vezetők megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtti vélemény kialakítása, nevelőtestületi bizottság alakítása esetén. A döntésekről az IMIP-ben meghatározott formájú jegyzőkönyv készül.

11 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást 11.1 Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja a) A megyeközponti tankerülettel, mint a fenntartó képviselőjével való kapcsolattartásra az igazgató vagy az által megbízott személy jogosult. b) Az igazgató gondoskodik a megyei társintézményekkel, szakminisztériummal, és háttérintézményeivel,

gazdasági

kamarákkal,

szakképzési

intézményekkel,

szakhatóságokkal, gazdálkodó szervezetekkel, civil szférával való kapcsolattartásról. c) A tanulói utánpótlás biztosítása érdekében különös figyelmet szentel a helyi és a régió általános iskoláival történő együttműködésre. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:

23


a) Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult a fenntartó által meghatározottak szerint. b) Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. c) A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. d) Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. e) A nyilatkozattevő ismerje meg a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt. f) Az iskolai nyilatkozatok tétele az intézmény vezetőjének utasítása szerint a hatályos jogszabályok és fenntartói utasítások betartásával történhet.

12 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása Az iskola életével kapcsolatos jelentős események regisztrálására "Évkönyv"-et lehet vezetni, amelyet az erre a feladatra külön kijelölt személy vezet. A hagyományápolás feladatait, az ünnepélyek és megemlékezések rendjét az adott tanév munkarendje tartalmazza. KISKUNFÉLEGYHÁZI SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY ÉS KOLLÉGIUM KOSSUTH LAJOS KÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA a) Iskolai ünnepélyt tartunk: -

tanévnyitáskor és záráskor,

-

nemzeti ünnepeken (október 23., március 15.),

-

ballagáskor,

-

szalagavatáskor,

-

karácsonykor.

24


b) Megemlékezést tartunk: tanévenként esedékes jelentős történelmi eseményekről, nemzeti emléknapokról,

személyiségekről

és

Kossuth

Lajos

születésének

és

halálának

évfordulójáról. c) Az iskola névadójáról Kossuth Lajosról tanévenként „Kossuth Napok” keretében kell megemlékezni. d) A meghirdetett tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyen folyamatosan részt vesz az intézmény, ezeket az iskola éves munkaterve tartalmazza. e) A jelentős tanulmányi, kulturális és sport eredményeket iskolarádión, időszaki kiadványban, iskolai honlapon, és az iskolai hirdetőn tesszük közzé. f) A végzős tanulókat a ballagáskor, az alsóbb évfolyamosokat az évvégén jutalmazzuk. KISKUNFÉLEGYHÁZI SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY ÉS KOLLÉGIUM KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA a) A hagyományápolás feladatait, az ünnepélyek és megemlékezések rendjét az adott tanév munkarendje tartalmazza. b) Hagyományos rendezvények: -

tanévnyitó ünnepély

-

gólyaavató

-

október 23-a

-

nagykönyv kampány

-

karácsonyi ünnep

-

szalagozó

-

március 15.

-

közgazdásznap (diáknap)

-

zöldnap

-

ballagás

-

tanévzáró ünnepély.

c) A hagyományok ápolásáért és az iskolai diákönkormányzat a felelős az osztályfőnökök segítségével. d) A hagyományápolás külsőségei: -

az intézmény zászlója

-

az intézmény jelvénye

-

az iskola tanulóinak ünnepi viselete

-

az iskola hagyományos sportöltözete 25


-

az osztálytermeket, géptermeket, csoportfoglalkozások termeit Magyarország címerével kell ellátni.

e) Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. KISKUNFÉLEGYHÁZI SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY ÉS KOLLÉGIUM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPAI KÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA a. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: - tanévnyitó, -

Karácsonyi ünnepség,

-

szalagavató,

-

ballagás,

-

március 15-e,

-

október 23-a,

-

tanévzáró ünnepély.

b. Szórakoztató rendezvények: -

gólyaavató,

-

farsang,

-

MEZGÉS nap.

c. A Diákönkormányzat iskolarádiót működtet. Az iskolarádió műsorában megemlékeznek a fiatalok a nevezetes napokról, jelentős történelmi eseményekről, nemzeti emléknapokról, az egyes világ-napokról tanáraik segítségével. d. Nyílt nap keretében ismerkedhetnek meg a pályaválasztás előtt álló fiatalok az iskolával, melyet a tantestület szervez. e. Végzős tanulók országos versenyeken elért eredményei a Ballagási ünnepélyen jutalmazásra kerülnek. f. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok jutalmazására a tanévzáró rendezvényen kerül sor. g. Évente szakmai napokon ismerkedhetnek meg az iskola szakmai tevékenységével, a diákok szakmai eredményével. A programokat a Diákönkormányzat szervezi. h. Az iskolai élet működését diákporta-szolgálat segíti. i. A diákok teljeskörű tájékoztatásának kiemelt formája a Hirdetőkönyv alkalmazása.

26


13 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében 13.1 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A Nemzeti Köznevelési Törvény (továbbiakban NKT) 71.§ 1-5 pontja szerint a szakmai munkaközösség az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő- oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézményi közötti munkaközösség is létrehozható. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása az igazgató jogköre. Feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása lapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai: -

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.

-

Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak a tagozatos jellegű osztályok tantervének kialakításakor.

-

Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyt szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.

-

Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.

-

Szervezik a pedagógusok helyi továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.

-

Összeállítják az intézmény számára az érettségi vizsgák szóbeli feladatait és tételsorait, a szakmai vizsgák gyakorlati vizsgatevékenységeit, ezeket fejlesztik és értékelik.

-

Javaslatot

tesznek

a

költségvetésben

rendelkezésre

álló

szakmai

előirányzatok

felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.

27


-

Módszertani kultúra fejlesztése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a digitális és interaktív tananyagokat, és részt vesz azok kidolgozásában és adaptálásában.

-

Közreműködnek a tankönyvek kiválasztásában.

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai -

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.

-

Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját

-

Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, önkéntesen vállalt bemutató foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását.

-

Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.

-

Munkaközösségi fejlesztési tervet készít, különös tekintettel a költséghatékonyság növelésére.

-

A munkaközösségi munkatervek elkészítése egységes szempontrendszer alapján történjen, azaz az elfogadás előtt a tagintézmények hasonló munkaközösség vezetői egyeztessenek a feladatokról.

-

Az igazgató megbízására szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez.

-

Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.

-

Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára az intézményvezető részére.

-

Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.

-

Időben biztosítsa a tankönyvrendeléshez szükséges adatokat, és részt vesz az egységes tankönyvhasználat kialakításában intézményi és TISZK szinten egyaránt.

-

Törekszik az iskolai tartós tankönyv készlet optimális kihasználására.

-

Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez nem kötelező.

-

a fentieken túl ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel az igazgató és a tagintézmény vezető megbízza. 28


A

Javaslatot tehet a következő tanév tantárgyfelosztására

szakmai

munkaközösségek

részvétele

a

pedagógusok

munkájának

együttműködésük A pedagógusok munkájának segítése: -

az egységes tankönyvrendelésben

-

az éves munka megtervezésében

-

bemutató órák tartásával, azok kiértékelésével

-

a továbbképzéseken, szakmai napokon hallottak, látottak átadásával

-

aktuális kérdések, problémák spontán megbeszélésével

-

képzési formának megfelelően egységes értékelési szempontok kialakításával

Az együttműködés formái: -

problémamegoldó fórumok

-

hospitáláson alapuló együttműködés

-

értékelő esetmegbeszélés

-

bemutató órákon való részvétel

-

szervezett megbeszélések

Ellenőrzés, értékelés: ellenőrzést végzők: -

intézményvezető

-

Intézményegység vezető

-

Kollégium vezető

-

intézményvezető-helyettesek

-

munkaközösség-vezetők

-

értékelés szóban, írásban az IMIP alapján

A dokumentálás módja: -

feljegyzés

-

jelenléti ív

-

a nevelők által használt dokumentumok (tanmenetek, foglalkozási tervek…)

14 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola-egészségügyi szolgálat feladata a tanulók egészségének védelme.

29

segítésében,


Az Iskola orvosa: ellátja a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatát, I. fokú pályaalkalmassági vizsgálatát. Az esetleges elváltozásokra felhívja a tanuló figyelmét és háziorvosához, szükség szerint szakellátásra irányítja a tanulót. Az I. fokú pályaalkalmasság vizsgálatával és megállapításával kapcsolatos dokumentációkat, igazolásokat kiállítja. A tanulók szűrésen való megjelenését az tagintézményvezető helyettessel egyeztetve az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvosi rendelés és a védőnői fogadóóra rendjéről egyéb szaktanácsadásról a hirdetőtáblán a védőnő tájékoztatja a tanulókat, a szülőket és a pedagógusokat. A rendszeres kötelező orvosi vizsgálatokról a vizsgálatok előtt egyeztet a tagintézményvezető helyettes az iskolaorvossal, az Egészségügyi Szolgálattal a védőnőn keresztül. Az iskola tanulóinak egészségügyi törzslapját a Szolgálat orvosa, védőnője vezeti, tartja nyilván. Ugyancsak a Szolgálat gondozza az egészségügyi és mentálhigiénés okok miatt veszélyeztetett tanulókat. A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzése, szűrése: fogászat évente, szűrővizsgálat 9. és 11. évfolyamon évente, a tanulók fizikai állapotának mérése évente két alkalommal (testnevelő tanárok végzik), a pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a szakiskolai 10. és a szakközépiskolai 12. évfolyamon történik. Az ifjúságvédelmi felelősökön keresztül az intézmény rendszeres kapcsolatot tart fenn és működtet a Gyermekjóléti Szolgálattal.

15 Az intézményi védő, óvó előírások a) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladati közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladata a tanulóbalesetek megelőzése, ezért minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az SZMSZ mellékletében előírt, a balesetmentes, egészséges munkavégzésre, a Tűzvédelmi utasításra, a Tűz-, valamint Bombariadó Tervre vonatkozó előírásokat. b) Az iskola tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

30


c) A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban, kollégiumban és az óraközi szünetekben a rájuk bízott tanulók tevékenységét kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni, a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó kiemelt veszélyforrásokat, az elvárható és tilos magatartásformákat: -

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell az iskolai Házirendet és annak mellékletét, mely a magatartási szabályokat tartalmazza,

-

a Házirend mellékletében rögzített közlekedési szabályokat,

-

a Tűz-, valamint Bombariadó tervet és az azzal együtt járó feladatokat, szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat.

-

A fenti oktatások után az oktató a tanulók aláírásával ismerteti el, hogy az elhangzottakat megértették, betartásukat kötelezően elismerik.

-

Tanulmányi kirándulást megelőzően, a kirándulást vezető köteles a tanulók figyelmét felhívni a szokásostól eltérő magatartási elvárásokra, az esetlegesen előforduló kiemelt veszélyforrásokra.

-

Rendkívüli esemény után értékelni kell a rendkívüli eseményt kiváltó okot, fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogyan lehetett volna megelőzni a rendkívüli esemény bekövetkezését, erről ismétlő oktatást is kell tartani.

-

Tanév végén fel kell hívni a tanulók figyelmét a nyári idénybalesetek veszélyeire. Az összefüggő nyári gyakorlatot megelőző munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást szervezett formában kell megtartani, és erről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek megismerését minden tanuló aláírásával köteles igazolni.

-

A tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, az esetleg bekövetkező rendkívüli esemény során követendő magatartásra ki kell oktatni.

-

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját, az oktatás időpontját jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és az oktatást végző nevelő visszakérdezéssel köteles meggyőződni arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.

-

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, géptan, laborgyakorlat) vezető nevelők baleset megelőzési feladatait részletesen az SZMSZ mellékletét képező iskolai Házirend és melléklete tartalmazza.

-

Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételei munkavédelmi

ellenőrzések,

valamint 31

negyedévenként

megtartott

szemlékkel


rendszeresen ellenőrzi. A szemlék levezetőjének személyét, valamint a résztvevők körét külön igazgatói utasítás szabályozza, mely az SZMSZ mellékletét képezi. -

Kapun belül, az udvar területén az 5km/h sebességkorlátozás érvényes.

-

Az udvarban kerékpárral, motorkerékpárral közlekedni tilos. Járművek csak a parkolóban, illetve kerékpártárolóban helyezhetők el.

-

Görkorcsolya és gördeszka az iskola területén nem használható.

-

Fegyvert, vagy annak minősülő tárgyat az iskola területére és az iskola által szervezett rendezvényekre bevinni tilos.

e) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén -

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a szükséges intézkedést:

-

A sérült tanulót legjobb tudása szerint részesítse elsősegélyben, ha szükséges, azonnal hívjon orvost.

-

A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie.

-

Minden tanulóbalesetet, rosszullétet azonnal jelenteni kell az iskola igazgatójának távollétében bármelyik helyettesének.

-

A tanulóbaleset helyszínét biztosítani kell, e tevékenységben a helyszínen jelenlévő többi nevelőnek is részt kell venni.

-

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélyben részesítő csak annyit tehet, amihez biztosan ért, ha bizonytalan a teendőkben azonnal orvost kell hívnia.

-

A hatályos jogszabályok szerint az oktatási intézményben gyógyító szakellátás nem történik. Az alapvető elsősegélynyújtás után a sérült, beteg tanulót lehetőség szerint háziorvosához, szükség esetén szakambulanciára kísérik.

-

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatója megbízottja által kivizsgáltatja. Vizsgálat során tisztázni kell a kiváltó okokat, azt, hogy hogyan lett volna megelőzhető, illetve elkerülhető a baleset. A vizsgálat tapasztalatait ismertetni kell a tanulóifjúsággal.

f) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: -

Tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.

-

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó balesetet ki kell vizsgálni, baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni az iskola fenntartójának, egy példányt át kell adni a tanulónak, a harmadik példányt az iskolában kell megőrizni.

32


-

Súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. Kivizsgálására középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

-

Igény

esetén

az iskola

biztosítja

a Szülői

Szervezet

valamint

az iskolai

Diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. -

Az iskolai nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az SZMSZ mellékletét képező Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza.

16 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 16.1 Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők a) Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. Ilyen lehet például: tűz, árvíz, belvíz, földrengés, bombariadó, robbanás stb. b) A bombariadó esetén a teendőket a külön BOMBARIADÓ TERV szabályozza. c) Tűz esetén a teendőket a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv tartalmazza. A tűzriadó és a bombariadó terv jó látható helyen van kifüggesztve. A menekülési útvonal az intézmény minden helyiségében elhelyezésre kerül. d) Rendkívüli esemény alkalmával a legfontosabb teendők: -

az életveszélybe került emberek mentése

-

az épületben tartózkodók biztonságos elhelyezése

-

az állagmegóvás

-

az intézményi alapdokumentumok mentése

-

a vagyonvédelem.

e) A rendkívüli eseményt észlelő, vagy bejelentést kapó feladatai: -

értesíti az intézmény bármelyik vezető beosztású dolgozóját.

f) A vezető beosztású dolgozó, ennek hiányában a rendkívüli eseményt észlelő vagy bejelentést kapó intézményi dolgozó intézkedik a tűzvédelmi szabályzatban és a tűzriadó tervben leírtak szerint: -

az épületben tartózkodók riasztásáról (központi csengővel a szaggatott csengőszó)

-

az épületben tartózkodó emberek épületből történő kivezetéséről

-

az illetékes hatóságok értesítéséről.

g) Az érintettek a tűzriadó-tervben rögzített épület-elhagyási útvonalon hagyják el a veszélyeztetett területet. 33


h) Az iskola vagy a kollégium karbantartójának irányításával gondoskodni kell az áramtalanításról, a gázcsapok elzárásáról, a vízvezetékek elzárásáról. i) A kollégium épületének elhagyása az érvényes tűzriadó terv szerint történik j) További intézkedések megtételére az illetékes szakhatóság irányításával kerülhet sor. k) Ezen előírásokat a munkavédelmi, ill. a tűzvédelmi oktatásokon az intézményben dolgozók és a tanulók kötelesek megismerni. l) Az ismeretek gyakorlati alkalmazásáról évente legalább egy alkalommal az intézmény igazgatója, illetve a kollégium vezetője köteles gondoskodni. Bombariadó terv A bomba bejelentést kapó tanár feladata: - értesíti a tagintézmény–vezetőjét vagy helyettesét - igazgatót - gyakorlati oktatás vezetőjét - kiadja a tűzriadó jelzést (iskolai csengő, kolomp) Az értesített vezető kihívja a rendőrséget Cím: Kiskunfélegyháza, Pázmány u. 4. Telefon: 107 Értesíti az Önkormányzatot Cím: Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 1. Telefon: 76/461-255 A rendőrség megérkezéséig az iskolát ki kell üríteni a tűzvédelmi szabályzatban leírtak szerint: - az osztályok a tanáraik felügyeletével elhagyják az iskolát a menekülési útvonalaknak megfelelően - a bombariadó végéig a kijelölt helyen tartózkodnak, a bombariadó végén visszatérhetnek az iskolába - az iskola vezetősége dönt a kiesett tanítási idő pótlásáról. 16.2 Bombariadó terv –Kollégium 1. A bejelentését vevő tanár feladata: - értesíteni a kollégium vezetőjét - kiadja a tűzriadó jelzését (csengő, kolomp) 2. Az értesített vezető kihívja a rendőrséget: Cím: 6100. Kiskunfélegyháza, Pázmány u. 4. 34


Telefon: 107. 3. Értesíti az Önkormányzatot: Cím: 6100. Kiskunfélegyháza, Kossuth L. u. 1. Telefon: 76/461-255 4. A rendőrség megérkezéséig a kollégiumot ki kell üríteni a tűzriadó terve szerint. - a bombariadó végéig a kijelölt helyen kell tartózkodni /tűzriadó szerint/. - a bombariadó elmúltával a növendékek visszatérhetnek a kollégiumba. 16.3 A dohányzás intézményi szabályai Az intézményben és a bejárattól 5 méteres körzetében a dohányzás tilos. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be.

17 Tájékoztatás a pedagógiai programról A nyilvánosság elvárásait intézményünk teljesíti. A dokumentumok megtalálhatók az iskolai honlapon, a könyvtárakban, az igazgatói irodában. Tájékoztatást nyújtunk a szülőknek szülői értekezleten és a beiratkozáskor.

18 Azok az ügyek amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel A szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol: A jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, a házirend elfogadásakor, illetve a gyermekükkel kapcsolatos iskolai szervezésű, anyagi vonzatú döntésekkel kapcsolatban. A szülői szervezet véleményt nyilváníthat a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a szülői szervezet véleményét a pedagógiai program elfogadása előtt. A szülői szervezet javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel a nevelési oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét érintő kérdésekben.

35


A szülői szervezet évente értékeli az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak végrehajtását. A szülői szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

19 A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai 19.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. • A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. • A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt tájékoztatni kell az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. • A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. • A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. • A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de • A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 19.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről 36


• • • • • • • • • • • • • •

a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

A fegyelmi büntetés lehet - megrovás; - szigorú megrovás; - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; - kizárás az iskolából. - Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. 37


-

-

-

Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló — választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt — osztályozó vizsgát tegyen. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, illetőleg a középiskola utolsó évfolyamának vagy szakképző iskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A tanuló — a megrovás és a szigorú megrovás kivételével — a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi határozatot írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója, vagy az iskola fegyelmi bizottsága határozza meg.

20 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: •

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

•

az alkalmazott pedagógusokra, óraadótanárokra vonatkozó adatbejelentések,

•

a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

•

az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

38


21 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása –ideiglenesen –az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatnia tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális naplót ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek, szaktanároknak, igazgatónak alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, és irattárban kell elhelyezni. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatnia tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

22 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja.

A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza: •

a

jogviszony

létesítése,

a

jogviszony

megszüntetése

kivételével,

az

intézmény

közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; •

a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést;

39


•

a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló

szabályzata

szerint

az

intézmény

jogi

személyiségéhez

kapcsolódó

kötelezettségvállalásokat; •

az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket;

•

az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn;

•

a közbenső intézkedéseket;

•

a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.

A végrehajtás a fenntartó utasításának megfelelően, a mindenkori aktuális munkaköri leírás figyelembe vételével történik. Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. Tanár munkaköri leírás-mintája Munkakör megnevezése: tanár Közvetlen felettese: tagintézményvezető-helyettes Tanárként feladata és felelőssége: 1 2 3

4 5

Az iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban és órarendben meghatározottak szerint. A tagintézményi pedagógiai program alapértékeinek képviselete a szakmai munkában. Tervezze és szervezze meg egy egész tanévre a tanítási tevékenységet, a tanmeneteket szeptember hónapban a munkaközösség vezetőnek, illetve a tagintézményvezető-helyettesnek kell bemutatni, a kerettanterv és követelmények alapján készíti, tartalma összhangban legyen a haladási naplóval, és a tanuló füzetével. Tanítási óráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja. Végzett munkáját dokumentálja. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb két héten belül kijavítja és kijavíttatja. A dolgozatírás időpontját a tanulókkal előre közli, ennek segítségével tanártársaival együtt biztosítja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írjanak. (Ajánlatos a dolgozatokat szülői, kollégiumi betekintésre eljuttatni. A dolgozat füzeteket, lapokat a szaktanár az erre a célra kijelölt szekrénybe tartsa, azok a tagintézmény-vezetés számára is elérhetők legyenek 2-4 évig). 40


6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Tanítványai teljesítményét folyamatosan mérni (írásbeli-szóbeli helyes arányra ügyelve), s az eredményt digitális osztálynaplóban vezetni. (Ajánlás: a jegyek száma félévenként a heti óraszám legalább kétszerese legyen, köteles azokat az ellenőrzőbe beíratni.) Kísérje figyelemmel és vegyen részt a különböző tanórán kívüli foglalkozásokon, tartsa fontos feladatának a tehetséggondozó szakkörök, felzárkóztató programok megszervezését, tanulmányi versenyekre történő felkészítést. Az 1 havi időkeret nyilvántartása. Ifjúságvédelmi tevékenység folyamatos ellátása. Vegyen részt a szakmai munkaközösségek munkájában, elképzeléseivel, ötleteivel segítse a kollégák tevékenységét. Kísérje figyelemmel szakterülete regionális és országos rendezvényeit, és lehetősége szerint vegyen azokon részt. Külön vállalások esetén azokra való megfelelő, szakszerű felkészülés. Óráin optimálisan felhasználja a tagintézményben rendelkezésre álló szemléltető eszközöket. Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről és öntevékeny részt vállal a szemléltető eszközállomány fejlesztésében. A szertárban, könyvtárban, tantermekben a tanítási órák, a rend biztosítása, a felszerelési tárgyak állagának megóvása, a leltározásban való részvétel. A tagintézmény működési rendjében felmerülő foglalkozásokon (ügyelet, felvételizés, beíratás…) való közreműködés. Tanulók vizsgáztatása, érettségiztetés külön megbízás szerint. Nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel. Pedagógiai adminisztrációs munka ellátása (digitális naplóvezetés, bizonyítvány, törzslap, statisztikák elkészítése…). Szülői érdeklődés esetén adjon tájékoztatást a tanulók előmenetelétől (fogadóóra, szülői értekezlet). Az elméleti és gyakorlati egységre törekedve rendszeresen konzultáljon a gyakorlati oktatásban dolgozó kollégákkal, és a kollégiumi nevelőtanárokkal. Pedagógiai programban, munkatervben előírt tanulmányi, szakmai kirándulások, programok, tagintézményi rendezvények és ünnepélyek szervezése, illetve az azokon való részvétel. A tagintézmény-vezető által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatással, neveléssel összefüggnek, és pedagógus szakértelmét igénylő tevékenységének minősülnek. A tagintézmény tantermeit az óraközi szünetek alatt zárja a rendelkezésére bocsátott kulccsal. A tagintézmény szabályzatainak – SzMSz, MVSz, Biztonságtechnikai SzM, Tűzvédelmi Szabályzat, Házirend…stb.- ismerete és alkotó alkalmazása.

Osztályfőnök munkaköri leírás-mintája Munkakör megnevezése: osztályfőnök Közvetlen felettese: tagintézményvezető-helyettes Osztályfőnökként feladata: 1

Képviselje az osztályát a tantestület, illetve tagintézmény vezetés előtt, osztálya gondjait, terveit ismertetve. Ugyanakkor osztályával ismertesse meg a tagintézmény vezetés és a tantestület elképzelésit.

2

Ismerje meg tanítványai személyiségét, képességeik fejlődését. Tartsa tiszteletben tanítványai emberi méltóságát. Feladata a családi háttér megismerése, foglalkozzon külön azokkal a tanulókkal, akiknek szociális helyzete válságos, az ő érdekükben működjön együtt az ifjúságvédelmi felelőssel.

41


3

Kísérje figyelemmel tanítványai tagintézményi elfoglaltságát, tájékozott legyen iskolán kívüli elfoglaltságában.

4

Gondoskodjon arról, hogy az első tanévben tanítványai időben megismerjék a Házirendet, a tagintézmény történetét és hagyományait.

5

Nevelőmunkájának tervezéséhez készítsen tanmenetet. Osztályfőnöki munkájában kapjon kiemelkedő szerepet a tanulók tanulásának módszere, a helyes időbeosztás, a szellemi és fizikai tevékenység, sportolás egyensúlyának megteremtése (egészséges életmód).

6

Legyen tisztában azzal, illetve kísérje figyelemmel azt, hogy tanítványai különböző képességekkel rendelkeznek. A gyengébb képességekkel rendelkező tanulók számára teremtsen felzárkóztatási lehetőséget.

7

Kísérje figyelemmel tanítványai hiányzásait, illetve ezek igazolását. Tartson rendszeres kapcsolatot a szülőkkel és tájékoztassa őket gyerekeik viselkedéséről, tanulmányi előmeneteléről. A tanulókkal minden jegyet írasson be és ellenőrizze.

8

Minősítse tanítványai osztálykonferenciának.

9

Vegyen részt az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Észrevételeivel, javaslataival segítse a kollégák tevékenységét.

magatartását

és

szorgalmát,

és

tegyen

javaslatot

az

10 Működjön együtt az osztályában tanító szaktanárokkal, kollégiumi nevelőkkel, szakoktatókkal. 11 Szervezzen osztálya számára évente közös, iskolán kívüli programot, tanulmányi kirándulást (külföldi vagy belföldi út – munkatervi program szerint). 12 Tankönyvrendelés segítése, támogatása. 13 Közreműködik a ballagás megszervezésében, lebonyolításában. 14 A végzős osztályban kiemelt feladata a pályairányítás, a záróvizsga, az érettségi vizsga, a továbbtanulás, a felvételire történő jelentkezések lebonyolítása. 15 Felelős osztálya érettségi vizsgájának technikai lebonyolításáért. 16 Kiemelt feladata az diginapló, az anyakönyv, a bizonyítványok precíz, naprakész vezetése a tanuló nyilvántartással együttműködve. 17 Látogatja osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait. Tapasztalatait, észrevételeit, az esetleges konfliktusokat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Szükség esetén, de évente legalább kétszer az osztályban tanító tanárokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze. 18 Osztálya digitális naplójában a haladási rész vezetését havonta ellenőrzi, kollégáival a hiányokat pótoltatja. Szükség esetén sikertelen próbálkozásai után jelzi gondjait közvetlen felettesének! A tanulók hiányzásait havonta összesíti. 19 Évente legalább két alkalommal szülői értekezletet tart. Bizalmas információk: Munkája során tudomására jutott hivatali titkot köteles megőrizni, bárminemű információt csak illetékességi körben szolgáltathat ki / Kt. 2. számú melléklet 2. pontja/ Bejelentési kötelezettség: 42


A szaktanár a közalkalmazottakra vonatkozó kötelezettségek mellett a tanulók felügyeletének és zavartalan oktatásuk biztosítása miatt köteles az alábbiakat betartani: -

Betegség miatti távolmaradását köteles bejelenteni munkáltatójának, lehetőleg azonnal.

-

Távolmaradás esetén a helyettesítő kollégának megfelelő információk átadása a zavartalan helyettesítés miatt.

-

Betegség utáni munkába állás időpontjának közlése, legkésőbb az előző nap délelőttjén.

-

Foglalkozás, óracserére csak a tagintézmény-vezető előzetes hozzájárulása esetén kerül sor.

Munkakörülmények: a) A kijelölt szertárban személyes dolgainak férőhely, külön íróasztal biztosított. b) Munkájához szükséges telefonbeszélgetéseit az intézmény telefonján bonyolíthatja / ehhez szükséges kódszám biztosított/. c) Használhatja a tagintézményi könyvtárat, illetve a tagintézmény technikai berendezéseit.

23 Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei 23.1 Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Önköltséges tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének, a szülők igényének és a szaktanárok vállalkozási készségének függvényében indít. A tanulók iskolán kívüli egyesület, szervezet, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. Az öntevékeny diákkörök meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni KISKUNFÉLEGYHÁZI SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY ÉS KOLLÉGIUM KOSSUTH LAJOS KÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA a) Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: - egyéb tanórán kívüli foglalkozások: - szakkörök, - énekkar, - diáksportkör, - felzárkóztató foglalkozások, - fejlesztő foglalkozások, - tehetségfejlesztő foglalkozások, - továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, - tömegsport - versenyfelkészítés - a kollégium pedagógiai programjában részletezett törvényileg meghatározottak szerint Időkeretét a NKT határozza meg. b) Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

43


- A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. - A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján szaktanárok jelölik ki, s részvételük a foglalkozásokon kötelező. - A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. - A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői és nevelői igényeket a lehetőség szerint figyelembe kell venni. - Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. c) A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti rendje, időbeosztása - A tanulók részére a tantervi anyagon túlmenően tudományos, technikai, idegen nyelvi, szakmai, művészi érdeklődésének, mozgásigényének kielégítésére, alkotó képességük, munkaszeretetük növelése céljából az iskolákban szakkörök, érdeklődési körök és művészeti csoportok szervezhetők. - Az érdeklődési körű szakmai és művészeti csoport tagságra a tanuló nem kötelezhető, a foglalkozáson való részvétele önkéntes. - A körök programját, működési rendet az érdeklődési kör tagsága készíti és a tagintézmény-vezető hagyja jóvá. Foglalkozásaikat tanítási időn kívül tartják. A szakköri munkára éves munkatervet kell készíteni. - Az iskola tanulói részt vehetnek az iskolán kívüli érdeklődési körök, sportkörök, szakkörök, kulturális csoportok munkájában az iskola engedélyével. Az iskolai rendezvényeken kötelesek az iskolájukat képviselni. A tanulók szabadidejének hasznos eltöltésében az ifjúsági szervezetek különböző kulturális és egyéb rendezvényeket szervezhetnek. (előadás, fórum, iskolabál, klub, kirándulás, színház, mozi, hangverseny stb.) A rendezvény bonyolításáért a felkért pedagógus felel. - A rendezvényeken tanári felügyeletről gondoskodni kell, ezeken szeszesitalt árusítani, felszolgálni és fogyasztani nem szabad. Ugyancsak tilos dohányozni és más egészségre káros élvezeti cikket forgalmazni és fogyasztani. - A tanulók ismereteinek bővítése, az egyéni képességeik fejlesztése, a differenciált tehetséggondozás céljából az iskolában rendkívüli (fakultatív) tantárgyak taníthatók. - A szakköri foglalkozásokról és rendkívüli (fakultatív) tantárgyak óráiról naplót kell vezetni. - Tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek meghirdetése és a kitűzött nevelésioktatási céloknak megfelelő szervezése, lebonyolítása a nevelőtestület és a ifjúsági szervezetek együttes feladata. Az iskolán belül háziversenyek szervezhetők: - egy vagy több tantárgyból, - az egyes tantárgyak tanulásához kapcsolódó témakörökből (pl. fogalmazási, szépkiejtési, szavaló, rajzverseny stb.), - egy vagy több szakmából (annak elméleti és gyakorlati részéből), - egy-egy művészeti ágból. - A háziversenyek rendjét a területi és országos versenyek rendjéhez kell igazítani. - Az országos és területi versenyek szabályait, tárgyköreit, a megjelölt pályázati témákat, követelményeket, a határidőket, a kitűzött jutalmakat a versenyfelhívás kézhezvétele után az igazgató, (általános igazgató helyettes) ismerteti a tanulókkal és a nevelőtestülettel.

44


-

-

-

Az igazgató (általános igazgató helyettes) gondoskodik róla, hogy a győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolai közösség megismerje, becsülje. A tanulók mozgás- és sportolási igényeinek kielégítésére diáksportkört (DSK) kell működtetni, tömegsport rendezvényeket kell szervezni. Az iskolai diáksportkör működési feltételeit az iskola segíti. A diáksportkör a külön jogszabályban meghatározottak és a tagjai által elfogadott alapszabály szerint működik. A tanuló engedéllyel iskolán kívüli sportkörökben, sportegyesületben is sportolhat. A sportrendezvények a tanítási időn kívül szervezhetők, azok tervezését, felügyeletét, rendjét az SZMSZ szerint kell ellátni. Az iskola nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola az igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztálya számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük.

KISKUNFÉLEGYHÁZI SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY ÉS KOLLÉGIUM KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA d) Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A foglalkozások számát, jellegét a gazdálkodással összefüggésben a nevelőtestület véleménye alapján az igazgató dönti el. e) A tanórán kívüli foglalkozások szeptember 15–től május 31-ig tarthatók (kivétel a 12. évfolyam). f) Fejlesztő foglalkozás g) Ennek szervezeti formáit az iskola pedagógiai programja tartalmazza. KISKUNFÉLEGYHÁZI SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY ÉS KOLLÉGIUM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPAI KÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA a) Az iskolában a tanulók számára szervezett rendszeres tanórán kívüli foglalkozások az iskola tantárgyfelosztásában kerülnek meghatározásra, minden tanév elején. b) Rendszeres foglalkozások: - A kollégiumi szilenciumok, a kollégiumi beosztás szerinti időben és felügyeleti rendszerben. - Fejlesztő foglalkozások a fejlesztésre szoruló tanulóknak a szakértői véleményükben meghatározott óraszámban. - A szakkörök, tehetségfejlesztő foglalkozások feladata, országos versenyekre felkészítés, szakmai pályáztatás által a szakmai önfejlesztés igényének, technikáinak elsajátíttatása. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola költségvetési lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt (tantárgyfelosztásban rögzített). - Diáksportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör foglalkozásai biztosítják a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 45


-

c) d)

e)

f) g) h)

i) j)

A felzárkóztató foglalkozásra javasolt tanulók körét a szaktanár jelöli ki, megjelöli a felzárkóztatás időtartamát, óraszámát. A tantárgyfelosztásban felzárkóztatásra beépített órakereten belül kell valamennyi felzárkóztató feladatot megoldani. A tanév eleji felméréseket követően október 1-jétől kell felzárkóztató foglalkozáson részt venni azoknak a tanulóknak és azokból a tantárgyakból, amelyekből képességei, tanulmányi eredményei kétségessé teszik az előrehaladást. - Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük (pl. OSZTV; SZKTV, SZÉTV) melyet a munkaterv évente pontosít. - Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. - Szabadidős foglalkozások: Szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, színház és múzeumlátogatások, hangversenyek, tanfolyamok). Minden tanulónak lehetősége van osztályával – tanulmányi ideje alatt két alkalommal – az iskola által anyagilag támogatott tanulmányi kiránduláson részt venni. - Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai, kollégiumi könyvtár segíti. A tanórán kívül foglalkozásokra való jelentkezés – a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások és a szilenciumok kivételével – önkéntes. A tanórán kívül foglalkozásokat (a foglalkozás megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működtetésének időtartamát és időbeosztását), a tantárgyfelosztásban, kollégiumi beosztásban, és az órarendben kell rögzíteni. A tantárgyfelosztásban rögzített szakköri, tehetségfejlesztő és felzárkóztató foglalkozásról, érettségi felkészítőről szakköri naplót kell vezetni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket lehetőség szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit és a tanórán kívüli tevékenységek felelőseit az igazgató a tantárgyfelosztáshoz csatolt „Egyéb megbízatások” listáján bízza meg, amelyet az általános igazgatóhelyettes készít el augusztus hó végére, és a Tantestület a tanévnyitó értekezleten véleményez. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit a tagintézmény-vezető bízza meg. A tanórán kívüli foglalkozásokat az igazgató jóváhagyásával vezetheti nem iskolai pedagógus is. Az osztályfőnök és a szaktanár a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében az osztály számára tanulmányi kirándulást szervezhet, ha azt az éves nevelési programjában (Tanmenetében) tervezte és azt a tagintézmény-vezető jóváhagyta. Ez átlagosan tanévenként egy nap lehet. Amennyiben az a tanítási órák keretében, gyakorlati foglalkozások keretében kerül megszervezésre, úgy az iskola autóbuszt és felügyeletet biztosít a tanulócsoportoknak. Ha a kirándulás tanítási időn kívül, munkaszüneti napon, pihenőnapon kerül megszervezésre, és ehhez egyéb költségek is kapcsolódnak (szállás stb.), az iskola a tanulócsoport felügyeletét biztosítja. A területi és országos versenyekre való felkészítésért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok felelősek. Az országos versenyre küldött tanulók kíséretéről, felügyeletéről – törvényes keretek között – az iskola gondoskodik, (utaztatás, ügyeleti díj, részvételi díj, részvétel költségei). 46


24 A felnőttoktatás formái Az iskolában a felnőttképzés és – oktatás iskolarendszerű (nappali, esti, levelező és távoktatás) illetve iskolarendszeren kívüli (e-learning, digitális középiskola, felnőttképzési tanfolyam, beszámoltató oktatás/képzés) formában történik. Az iskola a piac igényeihez igazodva a szellemi- és tárgyi infrastruktúrájának kihasználására és fejlesztésére felvállalja a szakmai továbbképzések, tanfolyamok szervezését, lebonyolítását. a) Az iskola igazgatója a felnőttképzési tagozat vezetőjével felhívást, hirdetési tervet készít az ügyfelek tájékoztatására. Az információk ügyfelekhez történő eljuttatásának, nyilvánosságra hozásának módjai, formái: - felhívás, szórólap, plakát, hirdetés, - telefonos, írásos, szóbeli tájékoztatás, - az iskola honlapján, egyéb Web-es felületen. b) A beiratkozás előtt, a képzési tevékenységért felelős vezető tájékoztatja a hallgatókat a képzési szerződésben foglaltakról, azok aláírásának, megkötésének rendjéről, a beiratkozás idejéről vagy módjáról. c) Tájékoztatás a tanfolyam lebonyolításának időszakában: - A tanfolyam megkezdésekor, a képzés első napján a képzési tevékenységért felelős vezető köteles a megjelent hallgatókat tájékoztatni a tanfolyammal kapcsolatos alapvető tudnivalókról: szervező elérhetősége, a tanfolyam helyszínei, rendje, a kezdés és befejezés ideje, igazolások, hiányzások, vizsgakötelezettség, vizsgaidőpont, egyéb ügyintézések. d) Az iskola vezetése a felnőttképzési törvény rendelkezéseivel összhangban szabályozza a képzési szerződések, illetve azok mellékleteinek kezelését, a dokumentálást és az irattárazás rendjét. A dokumentálásért, irattárazásért felelős személy a felnőttképzési tagozatvezető.

25 A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete, tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik, amelyet a diákönkormányzat készíti el, a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá és ezen SZMSZ mellékletét képezi. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a diákönkormányzat vezetője képviseli. Tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat a segítő közvetítésével vagy közvetlenül fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat működését az iskola – anyagi, technikai keretei között – támogatja. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívásáért a diákönkormányzat vezetője felel. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma. A diákközgyűlésen részt vesznek 47


a nevelőtestület képviselői. Levezető elnökét az iskolai diákönkormányzat bízza meg. A tanulók előzetesen írásban vagy a közgyűlésen szóban kérdéseket tehetnek fel az iskola vezetésének. Napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Igény szerint az intézmény igazgatója évente kétszer ad tájékoztatást a tanulóifjúságnak az iskola helyzetéről. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző közgyűlés által eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel az alábbiakra: -

a tanulói jogok helyzete és érvényesülése

-

az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatai.

A diákönkormányzat által működtetett iskolarádió és a diákönkormányzat által kiadott iskolaújság szerkesztését a sajtó és a véleményszabadság tiszteletben tartásával – szakmai szempontból – a nevelőtestület hozzáértő, felkért tagjai segítik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskolai életre vonatkozó bármely kérdésben, így pl.: -

a tanulók jutalmazási elveire,

-

önkéntes munkára, környezetvédelmi akciók tervezésére,

-

az iskola sporttevékenységére,

-

az iskolai hagyományok ápolására,

-

tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáira stb.

Az iskola tanulóinak véleménynyilvánítási formái, színterei: -

diákközgyűlés,

-

osztálygyűlés

-

diákönkormányzati ülés,

-

osztályfőnöki óra,

-

alkalmi felmérések,

-

igazgatói megbeszélés.

A kollégiumi DÖK szerveződésére igény szerint lehetőséget biztosít az intézmény. A tagintézményi Diákönkormányzatok egyedileg működhetnek, hagyományaikat megőrizhetik. Az intézményi Diákönkormányzat vezetővel az igazgató tartja a kapcsolatot. A diákönkormányzat vezetői a városi GYIÖK-kel is kapcsolatot tartanak. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az tagintézmény vezetővel való egyeztetés után szabadon használhatja.

48


26 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje 26.1 Mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkörök A mindennapi testedzés formái: a) Az iskola a tanulók számára a mindennapos testedzést a kötelező heti tanórai testnevelés órán és a délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskola sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. b) A tagintézményi sportkör és tömegsport foglalkozásait a tanévenként a tagintézményi tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. c) A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy - őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem és edzőterem, - téli időszakban a tornaterem és edzőterem - a testnevelő tanár felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyen. d) A tagintézményi sportkör öntevékenyen működik, melynek munkáját a tagintézmény vezetője által megbízott testnevelő tanár segíti és felügyeli.

27 Szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje. A külső képzési helyeken gyakorlati oktatáson a szakiskola tanulói tanulószerződés keretében vesznek részt, amely koordinálását az illetékes kamarák végzik. A szakképzésben a gyakorlati oktatási helyszínt, valamint szakembert biztosító gazdálkodó szervezetekkel, intézményekkel a gyakorlati oktatásvezető tartja a kapcsolatot. Évente személyesen meglátogatja a képzési helyszíneket, tájékoztatást ad az aktuális ügyekről, valamint tájékozódik a gyakorlati oktatás helyzetéről. A külső gyakorlati képzőhely oktatásért felelős személye szükség esetén felkeresi az iskolát a tanulókat érintő ügyek intézése céljából. Az iskola írásban adhat tájékoztatást az éves munkarendről, a tantervben gyakorlóhely részére előírt programról, tanulók tanulmányi átlagáról, a képzéshez kapcsolódó létszám igazolásokról, valamint pályázatokhoz kapcsolódó egyéb szándék nyilatkozatokról. A külső gyakorló hely illetékes vezetője írásban értesíti az iskolát a tanuló előmeneteléről havi érdemjeggyel, aktuális hiányzásairól és nyári gyakorlat teljesítéséről. A szakképző iskola oktatói, illetve a külső gyakorló hely oktatói közös szakmai rendezvényeken vesznek részt. Az intézmény a szintvizsgákhoz, év végi vizsgákhoz kapcsolódóan felkészítést és tájékozódást ad az érintett felek részére, hogy a vizsgák lebonyolítása az előírt követelményeknek megfelelően törvényesen történjenek.

28 Gyerekek, eljárásrend:

tanulók egészségét veszélyeztető

helyzetek kezelésére

irányuló

A középiskolás korosztály jelentős testi, lelki, szociális változásokon megy át. Mindezek mellett a társadalom jelentős elvárásokat támaszt a felnövekvő generáció elé. A 14-20 éves korosztály rendkívül fogékony, alakítható, befogadó, az ebben az időszakban szerzett élményeknek meghatározó jelentőségük van a későbbi életükre is. Az egészségvédelmi szemlélet kialakítására ebben az időszakban is van lehetőség. 49


Az egészséget védő eljárásrend, az egész iskolára kiterjedő egészségvédelmi szemlélet megvalósítására törekszik. Az eljárásrend kidolgozása során figyelembe vesszük intézményünk sajátosságait: sok a nem kiskunfélegyházi, ingázó, vagy kollégista tanuló. Iskolánkban

az

egészséget

veszélyeztető

helyzetek

kezelésére

irányuló

tevékenység

eljárásrendjének célja az, hogy képessé tegyük tanulóinkat arra, hogy egyre nagyobb kontrollt szerezzenek

saját

egészségük,

valamint

egészségük

védelme

felett,

többet

törődjenek

egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Iskolánk védett keretein belül biztosítani lehetőséget arra, hogy a fiatalok képessé váljanak egy produktív életstílus kialakítására. Intézményünk, egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Az iskola olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Fő célok: g) Az egészségvédelmi eljárásrend igazodjék az iskola pedagógiai programjához, valamint egészségvédelmi stratégiájához. h) Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni az iskolai közösség egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és egészséges környezet biztosítását az eredményes tanuláshoz. i) Közvetítsen olyan egészségfejlesztő értékeket, melyek magukba foglalják a primer, a secunder és a tercier prevenciót. j) Az egészségvédelem során szem előtt kell tartani a tanulók életkori sajátosságait. k) Törekedni kell olyan látásmód kialakítására, mely a diákokat a személyes kompetenciáik fejlesztésére segíti, hogy tudjanak pozitív döntéseket hozni. l) Erősödjön identitásuk, az önértékelés, kapcsolat teremtés és a veszélyhelyzetben való döntések területén. m) Tudjanak NEM-et mondani, az egészségkárosító magatartásformákra, saját egészségük megóvása érdekében. 50


n) Segíteni a megbetegedési veszélynek kitett, a szűrővizsgálatok során felismert betegeket, a drogokkal kapcsolatba kerülő tanulókat, a megfelelő szakellátás, segítség megtalálásában. A tanulói egészség védelem területén céljaink megvalósulását az alábbi tevékenységek segítik: Iskolaorvos, védőnő Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. g) A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, dokumentálása, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció). c) Egészségnevelésben való részvétel, felvilágosító előadás, prezentáció tartása, éves ütemterv szerint. d) Igény szerint tanácsadás az arra rászorult tanulóknak, munkatársaknak. e) Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. h) Közreműködés:

közegészségügyi-járványügyi,

környezet-egészségügyi,

táplálkozás

egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. -

Tanácsadás, környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben.

-

Könnyített testnevelésre, gyógytornára utalás.

-

Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

Iskolapszichológus Szakmai ismeretei révén, olyan területeken ad folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl, osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások, kommunikációs- és önismereti tréningek tartásával teszi szakmailag igényesebbé és színesebbé az egészségvédelmi munkát. Speciális esetekben: Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők, ÁNTSZ igénybe vétele. Együttműködés kialakítása a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi

51


szolgálatokkal, szakemberekkel, a szülőkkel annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Rendvédelmi szervek A

rendőrkapitányságok

ifjúságvédelmi

munkatársai

a

bűnmegelőzési

programok

közös

kimunkálásában, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának Iskolán kívüli rendezvényeink -

Meghívott vendégek, szervezetek által kínált programok igénybevétele

-

Kapcsolódás városi rendezvényekhez

Az iskolai elsősegélynyújtás A balesetet szenvedett, beteg tanulót, valamennyi felnőtt dolgozónak kötelessége a tőle elvárható módon ellátni. Speciális mentődobozok a gyakorlóhelyeken, valamint az iskola védőnői szobában állnak rendelkezésre. Szükség estén a tanulókat oda kell irányítani, vagy szakorvoshoz jutásukat megszervezni. Súlyos sérülés esetén pedig haladéktalanul mentőt kell hívni, a tanuló egészségének védelme érdekében. Az iskolai elsősegélynyújtás hatékonyságának növelése, és az osztályfőnöki órákon az ezirányú szemléletformálás érdekében, a korszerű és naprakész ismeretek elsajátítását kiemelten támogatja iskolánk, rendszeres tantestületi továbbképzéssel. Az elsősegély nyújtási ismeretek elsajátításának gyakorlata: Szakképző osztályokban a képzés jellegének megfelelően a munkavédelem tantárgy keretein belül, elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el és gyakorolnak be a tanulók a tanórákon. A szakmai képzések sajátosságainak megfelelően, 9. ,11. vagy 12. évfolyamon heti rendszerességgel zajlik az elsősegélynyújtás oktatása. Középiskolai osztályokban egészségtan tantárgy keretein belül szaktanár vezetésével, vagy osztályfőnöki órákon az iskola védőnő közreműködésével szerezhetnek elsősegély nyújtási ismereteket tanulóink. Gimnáziumi osztályokban az iskola védőnője, az osztályfőnöki órák keretében készíti fel a tanulókat a sérült, balesetet szenvedett embertársuk ellátására. Iskolánk házirendje, valamint egyéb pedagógiai programjai dokumentálják és szolgálják az egészség védelmét.

52


29 Iskolai könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzata 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium könyvtárai az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtáraink SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtáraink rendelkeznek a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkeznek a különböző információhordozók használatához (valamint a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez) szükséges eszközökkel. Könyvtáraink

kapcsolatot

tartanak

más

iskolai

könyvtárakkal,

a

pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal. A könyvtáros-tanárok a nevelő-oktató tevékenységüket könyvtár-pedagógiai program alapján végzik. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 2. Iskolai könyvtár alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: g) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, h) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, i) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, 53


j) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, k) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, l) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára m) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai és kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás

nyújtása

az

iskolai,

kollégiumi

könyvtárak,

a

pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. 3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtáraink közreműködnek az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtását az iskolai könyvtárostanárok – megbízásos formában – látják el: -

közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,

-

megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására,

-

folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,

-

követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,

-

a tanév közben lehetőséget biztosít az újonnan érkező tanulók tankönyv kölcsönzésére illetve a tanulók által elhasználódott, ill. elhagyott könyvek pótlására.

A könyvtár állományba veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tartós tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. 4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása − az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni − a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni 54


− az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tartós tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai: a) könyvek kölcsönzése, b) tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények stb.) kölcsönzése, c) információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, d) lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok helyben használata, e) tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. f) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása g) könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása h) nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsájtása i) tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról j) szolgáltatásaival közvetlenül részt vesz az intézmény tanulóinak könyvtárhasználatra nevelésében A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója ingyenesen igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama egy hónap, kivéve az ingyenes tankönyvellátásban részesülők, valamint a pedagógusok. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére 55


kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. A kikölcsönzött dokumentumok vissza hozatalának határideje a diák tanulói jogviszonyának utolsó napja. Egyéb dokumentumok kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A tanórán résztvevők és könyvtárhasználók kötelesek a könyvtár rendjét, tisztaságát, az állomány és az eszközök épségét megóvni. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár nyitva tartása tanítási idő alatt minimálisan heti 22 óra. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A könyvtárban tartott tanórák zavartalan megtartását biztosítani kell. (ekkor a kölcsönzés szünetel) A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek adatforgalmát ellenőrizzük.

56


1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez A

Kiskunfélegyházi

Középiskola,

Szakiskola,

Speciális

Szakiskola

és

Kollégium

könyvtárainak gyűjtőköri szabályzata 1. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: Iskolánk több funkciós oktatási intézmény, mely szolgáltató, nevelő, képző, és közösségi feladatokat lát el a következő képzési formákban: Közgazdasági Szakközépiskola Tagintézmény képzési típusok: 9-12. évfolyamon: - Közgazdasági - Kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció - Ügyvitel OKJ-s képzések 5. 6. évre 2013-tól Közgazdasági szakmacsoport: - pénzügyi-számviteli ügyintéző 2 év - vállalkozási és bérügyintéző 2 év Kereskedelmi-marketing szakmacsoport: g.) logisztikai ügyintéző 2 év Ügyvitel szakmacsoport: 57


h.) irodai asszisztens 2 év i.) ügyviteli titkár 2 év Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola Tagintézmény képzési típusok: Szakiskolai képzés: - Dobbantó - Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program - építészet - gépészet - kereskedelem - faipar - egyéb szolgáltatás Szakközépiskolai képzés - Közlekedés, - Szociális szolgáltatások - Kereskedelem-marketing Gimnázium - nappali - esti 3 éves képzés - Hegesztő - Gépi forgácsoló - Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő - Asztalos - Kőműves és hidegburkoló - Élelmiszer- és vegyi áru-eladó - Fodrász - Női szabó Szakiskolai szakképzés: Több mint 10 szakmában Szakközépiskolai szakképzés - Kereskedő - Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző - Autószerelő - Autótechnikus Az intézmény pedagógiai programjában szereplő általános célkitűzések, valamint az oktatás és nevelés feladatait, a NAT követelményei alapján készített tantervek figyelembevételével kell az iskola könyvtárának állományát gyarapítani. Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt a pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve az érettségi, és szakmai vizsgákra, ahol biztosítja a 58


szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok, szótárak stb. használatát is. 3. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. Könyvek: Szépirodalom: A tananyagban szereplő szerzők művei, antológiák a magyar és világirodalomból, klasszikus szépirodalmi alkotások. A kötelező olvasmányok kellő példányszámú gyarapítása nagyon fontos. a) Szak és ismeretterjesztő irodalom: kiemelt fontosságú a kézi könyveknek minősülő lexikon, adattár, összefoglaló munkák gyűjtése. Szakirodalmi osztályozás: 0: Általános művek 1: Filozófia, pszichológia 2: Vallás, mitolgia 3: Társadalomtudomány 5: Természettudomány 6: Alkalmazott tudományok 7: Művészet, sport, játék 8: Nyelv és irodalomtudomány 9: Földrajz, életrajz, történelem Kéziratok: Iskolatörténeti írások, évkönyvek, szakdolgozatok megőrzése és gyűjtése Periodikák: Anyagi forráshiány miatt sajnos nem rendelkezünk periodika féleséggel. Kivételt képez a Közgazdasági tagintézményben a HVG szaklap. Elektronikus dokumentumok: -Videokazetták - CD, DVD lemezek - Digitális tananyagok

59


A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódó dokumentumok a teljesség igénye nélkül: •

a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek

•

a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok

•

a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok

•

a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek

•

a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek

•

a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok

•

Gyarapítás formái: Vásárlás, ajándékozás, pályázati forrás

•

Gyarapítás menete: a) Tájékozódás, hogy a gyűjtőkörnek megfelelően milyen új kiadványok jelentek meg, melyeknek beszerzése nélkülözhetetlen. b) Felmérni, hogy a beszerezni kívánt dokumentum van-e már a könyvtárban. c) Döntés a megrendelendő, illetve a megvásárolandó dokumentumokról és azok mennyiségéről. d) Megrendelés, számláztatás e) Bevételezés

60


2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez A könyvtárak könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzata 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás:

a

tanulói

jogviszony,

illetőleg

a

munkaviszony

kezdetekor

automatikus,

megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: - név (asszonyoknál születési név), - állandó lakhely, - diákok esetében osztály Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról a Közgazdasági tagintézményben a tagintézményvezető-helyettes, a Kossuth tagintézményben a leszerelő lap bemutatásával tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai -

helyben használat,

-

kölcsönzés,

-

könyvtárközi kölcsönzés,

-

csoportos használat

2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: -

a kézikönyvtári állományrész,

-

audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok,

61


A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtárostanár szakmai segítséget ad: -

az információk közötti eligazodásban,

-

az információk kezelésében,

-

a technikai eszközök használatában

2.2 Kölcsönzés - A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni. - Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. - A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző/szakmai vizsgát tevő tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat a könyvtári SzMSz 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. 2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. 62


A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtárostanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai d) információszolgáltatás, e) internet-használat f) fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével) g) nyomtatás (csak szöveges, iskolai feladathoz kapcsolódó dokumentum)

63


3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Katalógusszerkesztési szabályzata 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: -

raktári jelzet

-

bibliográfiai és besorolási adatokat

-

ETO szakjelzeteket

-

tárgyszavakat

1.1 A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A könyvtárban alkalmazott bibliográfiai leírás adatai: - főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat - szerzőségi közlés - kiadás sorszáma, minősége - megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve - oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám - megjegyzések - kötés: ár - ISBN szám 1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. 64


Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa Formája szerint: - elektronikus nyilvántartás a SZIKLA könyvtári program segítségével 5. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár adatbázisban kezeli a tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Az egy tanulónál lévő tankönyvek kikölcsönzésre kerülnek a tanuló számára, addig az időtartamig, ameddig a diáknak szüksége van az adott tankönyvre, de legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnése napjáig. 4. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv tanulmányai befejezéséig használható állapotban legyen. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

65


4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Tankönyvellátás szabályai I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény - 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Tankönyv rendelés előtt a kiadványok adatait a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu)

Tankönyvi

Adatbázis-kezelő

Rendszerében

a

http://www.tankonyv.info.hu/

webcímen tekintjük meg. II. Iskolánk a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok a könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, szemléltető eszközök, digitális tananyagok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 4. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) tankönyvosztáskor a könyvtárból kikölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét.

66


5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára • Közvetlen felettese: az igazgató • Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása • felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, • kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, • folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint: • a digitalizálás ütemezésére a könyvtáros minden év október 15-ig ütemtervet készít, amelyet elfogadtat az igazgatóval, • az ütemterv havi bontásban tartalmazza a digitalizálandó kötetek számát, amely éves bontásban nem lehet kevesebb mint 2.000 kötet • azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, • felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.) • munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel, valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat. • minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, • a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, • statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, • minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, • gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, • a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja, • minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében, • kezeli a tanári kézikönyvtárat, • elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket, • kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, • lebonyolítja a könyvtár számára vásárolandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, • minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, • minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, • biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, • felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért. 67


30 Iskola kollégiumainak Szervezeti és Működési Szabályzatai 30.1 Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola Kollégiumának SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata, hogy meghatározza a Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola Kollégiumának szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó előírásokat és rendelkezzen mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Ez a dokumentum a Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény Kossuth Lajos Középiskola Kollégiumának, mint intézményegységnek a működését határozza meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: a) 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről b) 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról c) 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről d) 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.) e) 368/2011. (XII.31.) korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) f) 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól g) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról h) 335/2005 (XII.29.) korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről. Általános rendelkezések Az intézmény neve, székhelye: Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény Kossuth Lajos Középiskola Kollégiuma Az intézmény típusa: közös igazgatású középfokú nevelési-oktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegysége, amely az Alapító Okiratának megfelelően működik. Az intézmény fenntartója és működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. A kollégium feladata A kollégium feladata a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről rendelkezései alapján megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. A kollégium a felvételt nyert középiskolai és szakiskolai tanulóknak teljes tanévre szólólakhatást, ellátást biztosít. Elősegíti a tanulók humánus légkörben folyó nevelését, személyiségük fejlesztését, az érdeklődésüknek megfelelő tehetséggondozást, iskolai tanulmányaik eredményességét. Lehetőséget nyújt az öntevékenységre, a sportolásra, az együttműködési készség fejlesztésére, a 68


tanulók önállóságának felelősségtudatának erősítésére. Elősegíti a pályaválasztáshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzését. A Kollégium a tevékenységét és aktuális feladatait a tanulói közösségek aktív közreműködésével valósítja meg. A közösségi életet a választott Diákönkormányzat a nevelők egyetértésével irányítja. Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenységei: 55131-5 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő, különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi ellátás 55233-4 Kollégiumi intézményi étkeztetés 55137-1 Gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét 75176-8 Intézményi vagyon működtetése 80401-7 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok (HHHT Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program) 92312-7 Közművelődési könyvtári tevékenység Pedagógus szakvizsga és továbbképzés Szakmai fejlesztési feladatok A közös igazgatású köznevelési intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében látja el nevelési feladatait. A kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat célja: Biztosítsa a kollégium jogszerű, zavartalan működését, szabályozza a szakszerű szervezeti rendet, működtesse a folyamatokat, kapcsolatrendszereket. A Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat személyi, időbeli, tárgyi, területi hatálya: A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed a kollégium egész területére. A benne foglalt rendelkezések megismerése, betartása betartatása a Kollégium minden vezetőjének, alkalmazottjának és valamennyi kollégistának feladata és kötelessége. A nevelőtestület fogadja el nyílt vagy titkos szavazáson. SZMSZ a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. A hatályba lépéshez a fenntartó és működtető Bács-Kiskun megyei Megyeközponti Tankerület egyetértése szükséges. Záradékban a diákönkormányzat írott véleménye szerepel. Ezzel egy időben hatályát veszti a 2009-ben elfogadott SZMSZ. A kollégium SZMSZ-át évente, illetve jogszabályi változások alkalmával szükséges felülvizsgálni Az SZMSZ nyilvános dokumentum, melyet a Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény honlapján kell közzé tenni. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megismerése és betartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek a Kollégiummal (szállás, étkezés, terembérlet, stb.) igénybe veszik szolgáltatásait, használják helyiség 1 A Kollégium működésének rendje:

1.1

A tanulóknak, alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje 69


1.1.1

A tanulók

A kollégium a tanulók iskolai elfoglaltsága alapján alakítja ki a munkarendjét, figyelembe veszi az iskolák éves munkatervét és lehetőség szerint a szülők írásos kérését is. A tanulók az iskolai tanévkezdést megelőző napon költöznek be a kollégiumba és ott tartózkodnak az elméleti és a gyakorlati oktatás időtartama alatt. A tanulók az iskolai szervezésű elfoglaltságon kívüli időt a kollégiumi házirendben leírtaknak megfelelően töltik: (tanulásra, művelődésre, sportra, szórakozásra, szervezett kollégiumi foglalkozásra, rendezvényekre, személyes tisztálkodásra, környezetük tisztántartására és pihenésre.) A kollégiumi kötelező foglalkozások (szilenciumi foglalkozások, csoportfoglalkozások, „Ki mit választ” foglalkozások) időtartama heti 15 óra. A tanulók minden tanítási napon a napirend szerinti óráig szabadon rendelkezhetnek az idejükkel. A nap többi részében a konkrét kötelezettségüket a napi- és a házirend szabályozza. A tanulók minden hétvégén és többnapos tanítási szünetekben a szüleikhez hazautazhatnak, indokolt esetben a tanuló kérheti a bennmaradást (pl. nem biztosított az otthoni elhelyezése). A kollégium folyamatos nyitvatartását a törvényi előírásnak megfelelően kell biztosítani. A visszaérkezés a hét első tanítási napja előtti napon — a közlekedési lehetőségek figyelembevételével — 17.00-20.30-ig történik. Az őszi, téli, tavaszi és a nyári tanítási szünetre a tanulók az utolsó tanítási napon utaznak haza. A szóbeli érettségi vizsga, a szakmai vizsgák és a szakmai gyakorlat utolsó napjáig a házirend betartása mellett a kollégiumban tartózkodhatnak a tanulók. A tanév rendje szerinti utolsó tanítási nap után csak egyéni kérésre, a nevelőtestület javaslata alapján tartózkodhatnak a kollégiumban a diákok. A nyári tanítási szünetben ügyeletet tartunk. Ennek rendjét a kollégiumvezető határozza meg tanévenként. A hivatalos ügyek intézése 8.00-16.00-ig történik a kollégiumvezetői irodában vagy titkárságon, gondnokságon. A kollégiumban csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak, ettől eltérni csak a kollégiumvezető tudtával és engedélyével lehet. A szorgalmi időben munkanapokon a pedagógiai tevékenység idején a kollégiumvezető, vezető helyettese közül az egyiknek a kollégiumban kell tartózkodnia. Benntartózkodásukkor ők irányítják a pedagógiai munka aktuális operatív feladatait. Az ezen kívüli időben az ügyeletes tanár jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. 1.1.2 A pedagógusok munkarendje • a pedagógusok heti teljes munkaideje a kötelező órákból, illetve a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. • a pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és a helyettesítési rendjét a kollégium vezető állapítja meg. 70


• a pedagógus az igazgatótól a kollégiumvezető egyetértésével kérhet engedélyt a beosztás alkalmi módosítására és a szorgalmi időben kért szabadság igénybevételére 1.1.3

A nem pedagógus alkalmazottak munkarendje

• heti munkaidő 40 óra. A beosztást az igazgató a kollégiumvezetővel és a gondnokkal egyeztetve állapítja meg 1.1.4

A kollégiumvezető munkarendje

A kollégiumvezető a heti kötelező óráit a kollégium foglalkozásrendjébe illesztve tartja meg. Vezetői feladatait heti 40 órás munkarendben végzi. Minden dolgozó köteles úgy beérkezni a kollégiumba, hogy munkakezdésre rendelkezésre álljon. A konkrét feladatokat a munkaköri leírások tartalmazzák.

1.2

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

Az intézményegység vezető felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért, az intézményegység ellenőrzési, mérési, értékelési rendjének működtetéséért. A belső ellenőrzési, a munkavédelmi és vagyonvédelmi, valamint a tűzvédelmi feladatokat megbízottjai útján gyakorolja. Az ellenőrzésnek tervezettnek, kiszámíthatónak kell lennie. Ezért éves ellenőrzési ütemtervet kell készíteni. Az ellenőrzés célja a kollégiumi foglalkozások rendjének, szakmai tartalmának ellenőrzése, az ügyeletes nevelők tevékenységének ellenőrzése, valamint a következetes és egységes pedagógiai követelmények, kollégiumi szabályok betartatásának mibenlétét öleli fel. Az ellenőrzést a kollégiumvezető vagy helyettese, az ügyeletes tanár végzi.

1.3

A belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési oktatási intézménnyel.

Az intézményegységbe történő lépés rendjét a Beléptető Szabályzat tartalmazza. Ezen túlmenően: 1.3.1 Szülők A szülők a portán való bejelentkezés után és a benntartózkodó pedagógus engedélyével a következő esetekben tartózkodhatnak a kollégium emeleti helyiségeiben: • a tanulók kollégiumba való beköltözésekor • kiköltözésekor • betegség esetén történő hazautazáskor • hivatalos meghívás és érdeklődés esetén • minden olyan esetben, amikor az ügyeletes tanár erre engedélyt ad Minden más esetben a földszinti társalgóban vagy az előtérben tartózkodhat. 1.3.2 Hatóság A hatóság (rendőrség, tűzoltóság) bejutását és épületben tartózkodását biztosítani kell a kollégiumvezető értesítésével egy időben. 1.3.3

Idegenek 71


Az idegenek, vendégek – a portán történő bejelentkezés után – a földszinti előtérben vagy a társalgóban várják meg a keresett intézményi dolgozót vagy a tanulót. A szállóvendégek, a helyiségeket bérlők belépőkártyával közlekednek, csak a számukra kijelölt területeket használhatják és a szociális helyiségekben tartózkodhatnak. A látogatók belépését a portásnak minden esetben engedélyeztetnie kell a kollégiumvezetővel vagy helyettesével.

1.4 A tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje Intézményi Tanácsba nem delegálták a kollégiumvezetőt. 1.5 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Nevelőtestületi értekezlet: A nevelőtestület tagja a kollégium valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottai. A nevelőtestület, mint a kollégium pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézményegység legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelési kérdésekben, illetve a működéssel kapcsolatos ügyekben a törvényben és más jogszabályokban meghatározott esetekben döntési, egyébként véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület működésének és döntéshozatalának a rendjét önmaga határozza meg. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a.) az intézményi minőségirányítási program elfogadás, illetve módosítása, b.) a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, illetve módosítása c.) az intézményegység éves munkatervének jóváhagyása, d.) az intézményegység munkájával összefüggő elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása e.) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, f.) a házirend elfogadása, g.) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, h.) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, i.) jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a./ az intézmény költségvetésében szakmai célokra felhasználásának megtervezéséhez b./ a beruházási és fejlesztési tervek meghatározásához c./ egyéb a jogszabályokban meghatározott ügyekben.

rendelkezésre

pénzeszközök

A tanév során a nevelőtestület az alábbi intézményi szintű értekezleteket tartja: a./ b./ c./

Tanévnyitó, tanévzáró értekezlet Félévi értekezlet Információs és továbbképzési értekezlet

A nevelőtestületi értekezletet összehívásáról a többször módosított MKM rendelet 29 § 1. bekezdése rendelkezik.

72


A nevelőtestület értekezleteire tanácskozási joggal a Diákönkormányzat tárgy szerint illetékes képviselője is meghívást kaphat. Egy-egy csoport neveltségének elemzését, értékelést, a problémák megoldását a heti kontaktértekezleteken kell elvégezni. A kollégiumi nevelőtestület számára a részvétel kötelező. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkacsoportra, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestületi ülésekről az ott hozott döntésekről jegyzőkönyvek készülnek, ezek nyilvánosak, a betekintésre módot és lehetőséget kell adni valamennyi pedagógusnak. Az alkalmazotti közösség értekezlete: Az alkalmazotti közösséget a Kollégiumban foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg a Kollégium átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, az intézményegység vezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti közösség értekezlete. Az alkalmazotti közösség értekezletét a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések előtt kell összehívni. Az alkalmazotti közösség értekezletének összehívását az alkalmazottak egyharmada is kezdeményezheti a napirend megjelölésével. Ennek elfogadásáról a nevelőtestület 50% + 1 fő szavazatával dönt. Az alkalmazotti közösség értekezletén a dolgozók legalább kétharmados jelenléte szükséges. Az értekezlet résztvevői maguk határozzák meg, hogy milyen módon alakítják ki a véleményüket. A pedagógusok jogai: A pedagógusok jogait és a munkakörükkel kapcsolatos kötelességeit a Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény 19. § (1-8.) pontja szabályozza. Egyéb eljárások: A fegyelmi eljárás formai szabályai az 5.8. pontban és a Kollégiumi Házirendben részletezve. A tevékenységek leosztása az éves és a havi munkaértekezleteken történik. Kiadmányozás és a képviselet szabályai A kollégiumvezető az alábbi feladatokat adja ki: - fegyelmi eljárás lebonyolítása – a kollégium jogi végzettségű pedagógusa - törzskönyv, naplók, jegyzőkönyvek ellenőrzése – minden tanév elején meghatározandó személy, jelenleg a programadminisztrátor. - A médiában a KLIK és az intézményvezető engedélye alapján, a kollégiumvezető egyetértésével a projektvezető nyilatkozhat.

1.6

Az intézményegység vezető vagy intézményegység vezetőhelyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

73


A helyettesítés rendje abban az esetben ha a 200 fő feletti tényleges üzemelés esete áll fenn:az intézményegység vezető távolléte esetén: intézményegység vezető helyettes, az ő távolléte esetén az AJKSZP programfelelős, az ő akadályoztatása esetén a mindenkori ügyeletes tanár/tanárok jogosultak a vezetői intézkedéseket megkívánó események megoldására. Intézkedésükről minden esetben, haladéktalanul, közvetlenül tájékoztatniuk kell a kollégium intézményegység vezetőjét.

1.7

A vezetők, kollégiumi szék, valamint a kollégiumi szülői szervezet, közösség kapcsolattartás rendje.

A többcélú intézmény vezetőivel való kapcsolattartás módja, hogy a kollégiumvezető hetente részt vesz a Kossuth Lajos tagintézmény vezetői értekezletén. A Kollégium működésének szakmai alapelveit, a tagintézményekkel való kapcsolattartás tartalmát és az együttműködés alapelveit az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. Az éves feladatok ütemezését a munkaterv rögzíti. A Kossuth Kollégium, a Kossuth Lajos tagintézmény és a társ tagintézmények rendszeres szakmai együttműködést valósítanak meg a tagintézmények intézményvezető helyettesein keresztül. Feladataik összehangolásában az operatív vezetés rendelkezik döntési jogkörrel. Az operatív ügyek egyeztetése az a tagintézmény-vezetőhelyettesek feladata. Az Intézményegységek vezetői és nevelőtestületei az intézményegységükben végzett tevékenységek összehangolása, fejlesztése, az információk, a tapasztalatok kölcsönös cseréje érdekében önállóan is együttműködnek egymással. Az együttműködés és kapcsolattartás formáit, területeit saját éves munkatervükben rögzítik. Jelenleg a kollégiumban nem működik szülői szervezet.

1.8

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

A kollégium nevelőtestülete a nevelési, szabálysértési, káreseti, baleseti ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre, vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint eges jogköreinek gyakorlását átruházhatja a vezető által kijelölt szakmai munkacsoportra vagy a diákönkormányzatra. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a törvényesség betartása érdekében Fegyelmi Bizottságot hoz létre, melynek tagjai: h) Kollégiumvezető vagy az egyeztető eljárás lebonyolítására alkalmas végzettséggel rendelkező megbízottja i) 1 fő tanár – a vétkes csoportvezetője, j) 1 fő tanár aki az ügy idejében felelősséggel bír, k) 1 fő tanár aki az adott ügy folytán nem érintett, l) 2 fő a diákönkormányzat képviseletében Javaslat tehető: Minden, a kollégiumi élettel kapcsolatos kérdéssel kapcsolatban. 74


A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja egy szakmai munkacsoportra vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület konkrét eset kapcsán dönt egyes jogköreinek átruházásáról, erről a döntésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a feladat elvégzésével kapcsolatos beszámoló kritériumait.

1.9

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás

A kollégium működése során a következő intézményekkel áll kapcsolatban: j.) a fenntartóval – amely egyben a kollégium működtetője is -, ezen belül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kollégiumi referensével az általános iskolákkal - családsegítő szolgálattal - a gyermekjóléti szolgálattal - pedagógiai szakmai szolgáltatókkal - Cigány Kisebbségi Önkormányzatokkal - Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetség Programirodájával - az Arany János Programokban részt vevő kollégiumokkal - a Kollégiumi Érdekvédelmi Szövetségben együttdolgozó kollégiumokkal - A Kollégium nemzetközi szakmai kapcsolatait önállóan alakítja. Olyan nemzetközi kapcsolatok kiépítésére kell törekedni, amely elősegíti a kollégisták külföldi szakmai gyakorlaton való részvételét - A szülőkkel való közvetlen kapcsolattartást a szülői értekezletek szolgálják, melyeket tagintézményekkel egy időben szükség szerint, de évente legalább két alkalommal kell megszervezni. - egészségügyi szolgáltatóval - közművelődési intézményekkel - civil szerveződésekkel A kollégiumot a fenntartónál, hatóságoknál és minden külső szervnél az intézményvezető, akadályoztatása esetén az intézményegység-vezető vagy a helyettese képviseli. Az intézményvezető képviseleti jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott eseteiben a kollégium más dolgozójára is átruházhatja. A kollégium rendszeres kapcsolatot tart az intézményvezető révén a fenntartó hivatalával. Az intézményegység-vezető a kollégiummal kapcsolatban álló iskolák igazgatóival együttműködő munkakapcsolatot alakít ki. A kollégiumi nevelőtestület tagjai az iskolával való kapcsolatot a munka- és ütemtervben rögzítettek alapján valósítja meg. Általános iskolákkal és középiskolákkal való kapcsolattartás módja: 75


• vezetőkkel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal való rendszeres konzultáció, információcsere • az IPR-ben részt vevő általános iskolákkal a nyomonkövetésben • vezetők, osztályfőnökök meghívása a kollégiumba • rendezvényeken való kölcsönös részvétel Az intézményegység-vezető a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel együtt tartja a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Családsegítő intézménnyel. Eljár minden olyan esetben, amikor a tudomására jutott tanulókat veszélyeztető okokat nem tudja megszüntetni. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás a védőnő segítségével valósul meg. 1.10 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nemzeti ünnepek kollégiumi megemlékezésének szervezését az Irodalmi Tehetségműhely vezetője látja el. Ezen megemlékezéseink a következők: d) október 6-a e) március 15-e A nemzeti ünnepekről az iskola külön ünnepséget tart, melyen a kollégium tanulói szintén részt vesznek osztályaik körében. A kollégium hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése a kollégiumközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület és a diákönkormányzat az éves munkatervében határozza meg. Hagyományos rendezvényeink 1. AJKSZP gólyatábor 2. gólyaavató 3. mikulás 4. adventi készülődés, karácsonyi ünnepség 5. farsang 6. Kossuth-nap rendezvényei 7. ballagás 8. közösségépítő kirándulások 9. sport mérkőzések 10. Legügyesebb kollégium – legügyesebb kollégista rendezvényen való részvétel 11. Arany János Programban részt vevő kollégiumok olimpiája

1.11 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje részvételük a pedagógusok munkájának segítésében A kollégium nevelőtestülete nem tagja az iskolai szakmai munkaközösségeknek. A nevelőtestület szakmai munkaközössége az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program megvalósítóinak munkaközössége. Az AJKSZP munkaközösség munkatervét a KNOAP 6. számú melléklete alapján dolgozik. Célját, feladatait az előzőeken túl az alábbi irányelvek határozzák meg: f) A nevelő-oktató munka fejlesztése szakmai, módszertani szempontból. g) A kollégiumi közösség építése. 76


h) Az Arany János Programot megvalósító kollégiumok, és a Bács-Kiskun Megyében működő kollégiumok közötti kapcsolatok erősítése. i) Az intézmény jogszabályoknak megfelelő működésének segítése. Az AJKSZP szakmai munkaközösség dönt: n) Saját működési rendjéről, munkaprogramjáról o) A nevelőtestület által átruházott kérdésekről. Véleményét be kell szerezni: f) A pedagógiai program elfogadásához. g) A továbbképzési programokhoz. h) A nevelést segítő taneszközök, segédletek kiválasztásához.

1.12 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 1.12.1 . Az intézmény dolgozóinak egészségvédelme Az intézmény dolgozóinak alkalmassági vizsgálatát a mindenkori üzemorvos látja el. A dolgozó köteles az előírt időpontban ezen megjelenni. Ennek megszervezéséről, nyilvántartásáról a munkaügyi csoport gondoskodik. A nevelőtestület mentálhigiénés ellátásának biztosítása szükséges a törvényi előírásoknak megfelelően. 1.12.2

A tanulók egészségvédelme

Intézményünkben az ápolónő fogja össze a diákok egészségvédelmét. Ápolja a beteg gyermekeket, orvoshoz küldi őket, gondoskodik ellátásukról (lázmérés, orvosság beszerzése, használata, szülők értesítése stb.). Azokban az esetekben, amikor a védőnő nem tartózkodik az épületben az ügyeletes tanár gondoskodik a zárójelben jelzett feladatok ellátásáról. A kollégiumban lehetőség van a beteg tanulók betegszobában való elhelyezésére. Annak berendezése, felszerelése, a legszükségesebb gyógyszerek beszerzése, rendszeres pótlása a költségvetésben biztosított. A betegek ellátását, felügyeletét az ápolónő végzi munkaidejében, ezen túl az ügyeletes tanár. A tanulók szakszerű orvosi ellátását sürgős esetben a kollégium körzeti orvosa biztosítja, minden más esetben ahhoz a családi orvoshoz kell mennie a tanulónak, ahol a Tb kártyáját leadta. Sürgősségi esetben az orvosi ügyelet hívható. Orvosi rendelés idejét a hirdető táblára ki kell függeszteni. A fertőzésre gyanús tanulót orvosi vizsgálatra küldi az ápolónő, az orvossal egyeztetett módon gondoskodik a fertőzés terjedésének megakadályozásáról. Az intézmény tanári szobáiban és a portán mentőládát kell elhelyezni. Ennek feltöltéséről az ápolónő gondoskodik. A felhasznált gyógyszerről és kötszerről nyilvántartást kell vezetni az ügyeletes tanárnak, ápolónőnek és a portásnak. A kollégiumba csak olyan tanuló vehető fel, aki közösségi elhelyezésre alkalmas magyar nyelvű orvosi igazolással rendelkezik. Tanévkezdéskor ennek hiányában a tanuló nem költözhet be. 77


A kollégiumban nincsenek meg a feltételek a kollégium-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997.(IX. 3) NM rendeletben előírtakhoz. Jelenleg sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre. A lakhatás biztosítása azt is jelenti, hogy a lakószobák rendszeres rendben és tisztán tartásáráról mind a tanulóknak, mind a dolgozóknak gondoskodni kell. Ehhez tartozik a szekrények rendjének, tisztaságának ellenőrzése. A tanulók mentális és pszichológiai egyéni megsegítéséről az intézmény pszichológusa, mentálhigiénés végzettségű pedagógusa és pszichopedagógusa gondoskodik. 1.13

Az intézményi védő, óvó előírások

Minden dolgozót és tanulót évenként munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni a szabályzatban leírtak szerint. Dolgozók esetében a munkavédelmi megbízott, tanulók esetében a csoportvezetők feladata az oktatás megtartása. A tűzoltóság bevonásával évente egy alkalommal tűzriadót kell tartani. A baleset- és tűzvédelem részletes szabályait a kollégium Tűzriadó terve tartalmazza. A kollégiumban pedagógus felügyelete mellett használható 1. villamos háztartási gépek (főzőlap, vasaló, mosógép, centrifuga, varrógép) 2. mikrohullámú sütő 3. számítógép 4. kondigépek A kollégiumban csak olyan tevékenységet lehet folytatni, amely nem veszélyezteti a tanulók testi épségét.

1.13.1 Tanulói baleset esetén az ügyeletes tanár feladatai: - a tanulót ért baleset, sérülés és rosszullét esetén elsősegélyben kell részesíteni, ha - szükséges orvost kell hívni - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást meg kell szüntetni - a balesetet, sérülést a munka- és balesetvédelmi felelősnek ki kell vizsgálni az kollégium vezetőjével együttműködve A kollégium jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartja a tanuló– és gyermekbaleseteket. Teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, és a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi a fenntartó önkormányzat jegyzőjének. - a vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat. Az újabb baleset megelőzésére a szükséges intézkedéseket meg kell tenni - a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani - 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó balesetet ki kell vizsgálni és jegyzőkönyvet kell felvenni a jegyzőkönyvet kapja: j. ( amennyiben igényli) a szülő k. fenntartó l. irattár A dohányzási tilalom (törvény) minden alkalmazottra és minden tanulóra vonatkozik. 78


1.14 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A kollégium működésében rendkívüli eseménynek számít minden olyan előre nem látható esemény, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve a tanulók és dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli esemény: - baleset - tűzeset - csőtörés, épületen kívüli vezetékből fakadó gázszivárgás - természeti katasztrófa (villámcsapás, földrengés) - robbantással történő fenyegetés Baleset esetén: A Munka- és balesetvédelmi szabályzat szerint kell eljárni. Tűz esetén: A Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell eljárni. Csőtörés és gázszivárgás esetén: k) munkaidőben: a TMK vezetőt és a műszaki igazgatóhelyettest kell értesíteni, és tőle kell azonnali intézkedést kérni l) munkaidőn kívül: a bent tartózkodó ügyeletes tanár jelenti a problémát a kollégiumvezetőnek. m) gondoskodnak a főcsapok azonnali elzárásáról. n) ill. a Vízmű ügyeletét, azonnali hibaelhárítás végett. o) szükség esetén a tűzriadó terv szerint gondoskodnak a tanulók kollégiumból való kivonulásáról. Természeti katasztrófa esetén: a katasztrófa elhárító szerveket kell értesíteni. Bombariadó esetén: Ha az intézmény bármelyik dolgozója valamilyen hírforrásból tudomást szerez arról, hogy az intézmény területén robbantásra készülnek, azonnal értesíteni kell telefonon: • a rendőrséget, tűzszerészeket • az intézmény vezetőjét, a kollégiumvezetőjét Haladéktalanul el kell kezdeni az intézetből való gyors kivonulást a tűzriadó tervben leírtak szerint. A felnőtt dolgozók ellenőrzik a levonulás végrehajtását. A LIDL parkolóban, mint gyülekezőhelyen a tanárok biztosítják a rendet és a fegyelmet, amíg a szakemberek elvégzik a bombariadókor szükséges munkájukat.

1.15 Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról Az intézményi Pedagógiai Program nyilvános. A Pedagógiai Programról tájékoztatást az intézményegység vezető illetve az általa megbízott nevelőtestületi tag adhat. Általános tájékoztatást az intézményegység vezetőhöz írásban benyújtott (legalább hét nappal korábban) kérelem alapján vagy az intézményegység vezetővel személyesen történő időpont egyeztetést követően nyújtunk. Az intézményi pedagógiai program része a Kossuth Kollégium pedagógiai programja mely a http://kfsz.hu honlapon érhető el.

1.16 Azon ügyek amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel 79


A kollégiumban jelen SZMSZ elfogadásakor nem működtetünk szülői szervezetet, mert erre nem mutatkozott igény. Ebből adódóan jelen szabályzat nem tud véleményezési jogot biztosítani.

1.17 A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai kártérítési felelősség A fegyelmi eljárás rendjét a Kollégiumi Házirend szabályozza. Meghatározza azoknak a területeknek a körét, mely kötelezettségszegésnek minősül, megállapítható a vétkesség és a cselekmény súlyossága. Eljárás indítása esetén meg kell vizsgálni, hogy egyeztető eljárás és jóvátétel alkalmazható-e. Mind a pedagógusok, mind a tanulók az épület, a berendezések épségének megóvásáért kártérítési felelősséggel tartoznak. Ha a kollégiumnak a tanuló kárt okozott, akkor a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni az okozott kár nagyságát felmérni és lehetőség szerint a károkozó, valamint a károkozáskor a felügyeletét ellátó pedagógus személyét megállapítani. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

1.18 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje A kollégiumban jelen SZMSZ elfogadásakor nem vezetünk elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványt.

1.19 Az elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A kollégiumban jelen SZMSZ elfogadásakor nem vezetünk elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványt.

1.20 Az intézményegységvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat és hatáskörök. Kiadmányozott feladat Fegyelmi tárgyalás

Feladatot ellátó Tanügyigazgatási jogi végzettségű nevelőtanár Káresemény kivizsgálása – kártérítési Tanügyigazgatási jogi végzettségű határozat meghozatala nevelőtanár Törzskönyv, csoportnaplók, foglalkozási A feladattal megbízott nevelőtanár naplók ellenőrzése Ellenőrzési terv szerinti ellenőrzések Megosztott feladatként az intézményegységvezető helyettessel, programfelelőssel Munkakörileírás-minták az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei. 2 A működéssel összefüggő további szabályozások 80


A kollégium pedagógiai programja, Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja megvalósítása terén is szakmai önállósággal bír. A tanulók a tanévre történő beiratkozáskor kérhetik kollégium vezetőjéhez benyújtott kérelemmel kollégiumi felvételüket, illetve externátusi ellátásukat. A felvételről a kollégiumvezető dönt. Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a többgyermekes családok gyermeki, az árva, félárva, veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók. Helyi lakos gyermeke akkor vehető fel, ha iskolájának vezetője, illetve osztályfőnöke a gyermek személyiségfejlődése érdekében, annak kollégiumi elhelyezését írásban kezdeményezi, illetve akinek a tanuláshoz a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. (KTV. 32 § (1) b.pont.) A kollégiumi felvétel, externátusi ellátás egy tanévre szól. A kollégiumi felvétel, externátusi ellátás iránti kérelmeket évente meg kell újítani. A megújított kérelem elbírálása – a tagintézmény nevelőtestülete és a diákönkormányzat véleményének figyelembe vétele után – az kollégiumvezető jog és feladata. A kollégiumi jogviszony megújítására vonatkozó kérelmeket tárgy év április 15-ig kell benyújtani a kollégium igazgatójához, ellátva az adott nevelőtestület és diákönkormányzat javaslatával. A tanuló tanév közben is kérheti felvételét. A gyámhatóság által kezdeményezett felvétel soron kívül teljesítendő. Állami gondoskodás alatt álló tanuló felvétele – a törvényes képviselő kezdeményezésére – kötelező. Ezen tanulók kollégiumi jogviszonya a tanulói jogviszonyuk fennállásáig tart. Fel kell venni a kollégiumba azt a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulót, akinek intézeti elhelyezése nagykorúság miatt szűnt meg. Az extrnátusi ellátás keretében a tanuló jogai és kötelezettségei azonosak a kollégiumba felvett tanuló jogaival és kötelezettségeivel. A lakhatási feltételekről a tanulóknak kell gondoskodnia. A lakhatás költségeit- a tanuló szociális helyzetét figyelembe véve – a kollégium részben vagy egészben átvállalhatja. A kollégiumi felvétel, externátusi ellátás iránti kérelem elfogadása, illetve elutasítása nem lehet fegyelmezési eszköz. A kollégiumi felvételről, az externátusi ellátás iránti kérelem elbírálásáról a tanulót, (kiskorú tanuló esetén a szülőt is a kollégiumvezető írásban értesíti. A felvétel elutasítása esetén az igazgató a döntést indoklással határozatba foglalja. A határozatnak a fellebbezési joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell. A határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül a kollégium vezetőjéhez kell benyújtani. A fellebbezés továbbítására és a másodfokú határozat közlésére az államigazgatási eljárás általános szabályai érvényesek. A nem magyar állampolgár tanuló tankötelezettségének törvényi feltételeinek meglétét a kollégiumba történő felvételénél, externátusi ellátásnál igazolnia kell.

81


A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel a Ktv 110 § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek a a tankötelezettség ideje alatt a kollégiumi elhelyezését, externátusi ellátását a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe. Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik a Ktv. 110 § (1) – (4) bekezdésben foglaltak hatálya alá a kollégiumi ellátásért díjat fizet. A díj nem haladja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jut hányadát. A kollégium igazgatója a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti. Ha a Magyar Köztársaság területén élő, tartós tartózkodási engedéllyel nem rendelkező kiskorú nem magyar állampolgár kéri felvételét a kollégiumba igazolnia kell, hogy a szülei felügyelettel kapcsolatos feladatokat ki látja el, továbbá, hogy a felmerülő kiadásokról (étkezési térítési díj, stb.) ki gondoskodik. A tanuló kollégiumi elhelyezése: A tanuló elhelyezése a Kollégium vezetőjének döntési jogköre. A férőhely elfoglalásához a következők bemutatása szükséges: a.) a felvételi határozat bemutatás b.) orvosi igazolás c.) a tagintézmény által előzetesen írásban meghatározott felszerelési tárgyak megléte. A felvételt nyert tanulók csoportba (primer közösségekbe) történő beosztásáról – kollégiumi nevelőtestülete és Diákönkormányzata egyetértésével – a kollégiumvezető dönt. A csoportok létszáma általában 25 fő, egy-egy csoport a helyi adottságok figyelembe vételével legalább 20 fő, de legfeljebb 27 tanulóból szervezhető. A közösség élén a csoportvezető nevelőtanár áll. (A Közoktatási törvény 1. sz. melléklete szerint.) A tagintézményi csoportok számának változásáról (összevonás, bontás) a Kollégium vezetője dönt, a Közoktatási törvény 3. sz. mellékletében meghatározottak szerint. A tanuló tagintézmények közötti áthelyezése csak szigorúan indokolt esetben szülői kérésre, illetve tantestületi javaslat alapján történhet. Az áthelyezéséről a kollégiumvezető határozattal dönt. Az étkezési térítési díj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: A Kollégiumban az elhelyezés ingyenes. Hozzájárulást fizetni csak az étkezési nyersanyagköltségekhez kell (Ez az étkezési térítési díj!) az 1997. évi XXXI. Törvény 146 § (4) bekezdésében megfogalmazottak alapján. A szülő a kollégiumi felvételi kérelem beadásával kötelezettséget vállal a térítési díj havonkénti megfizetésére. A térítési díj befizetése a gondnoknál történik tárgyhó 10-ig. A pótbefizetések időpontját az adott hónapban a kollégiumvezető határozza meg. Az étkezési térítési díj mértéke a mindenkor érvényben lévő rendeletekben, jogszabályokban rögzített normáknak megfelelően kerül meghatározásra.

82


A térítési díj befizetésének elmulasztása, illetve díjhátralék esetén a Közoktatási törvény 75. § 81.) bekezdés i) pontja és a többször módosított 20/2012. EMMI rendeletben meghatározottak szerint kell eljárni. A térítési díj visszafizetését betegség, előre igazolt távollét esetén biztosítja az intézmény, ha a tanuló: a) betegség esetén a bejelentést követő második naptól nem veszi igénybe az étkezést, b) előre igazolt távollét esetén, amennyiben a tanuló három nappal korábban bejelenti a szolgáltatás lemondását és c) minkét esetben visszaszolgáltatja az étkezés igénybevételére jogosító jegyeket. Kollégiumi jogviszony megszűnése: Megszűnik a kollégiumi jogviszony: 1.1.1a tanulói jogviszony megszűnésekor, illetve a tanév utolsó napján. 1.1.2A Kollégiumból fegyelmi határozattal kizártak esetében a határozat jogerőre emelkedésével. 1.1.3Ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési díj hátralék (legfeljebb három hónap) miatt az igazgató – a szülő, tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után – megszűnteti, a megszűntetésről szóló döntés jogerőre emelkedésnek napján. Ez az eljárás hátrányos helyzetű tanuló esetében nem alkalmazható. 1.1.4Megszűnik a kollégiumi jogviszony azok esetében is akik erről önként lemondanak, de a kiskorú tanuló jogviszonyának megszüntetése és a nyilvántartásból való törlése csak a szülő írásban benyújtott kérelme alapján történhet az igazgató által aláírt megszüntető határozatban rögzített időpontban. Az állami gondoskodás alatt álló tanuló írásbeli lemondása csak a gyámhatóság egyetértésével alkalmazható. 1.1.5Megszűnik a kollégiumi jogviszonya annak a kollégiumban felvételt nyert tanulónak is aki a beköltözés napján nem foglalja el a férőhelyét, illetve aki távolmaradásának az okát a beköltözés napjáig nem jelzi. Tanulók adatainak kezelése A törvényi előírásoknak megfelelően a tanulók adatai bizalmasan kezelendő adatok, melyeket más, harmadik fél számára nem lehet kiadni. Az adatok kezelői titoktartásra kötelezettek. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról külön nyilvántartást kell vezetni annak érdekében, hogy külön figyelmet kapjanak az esélyegyenlőség biztosításakor. 3 A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az intézményegységvezető közötti kapcsolattartás formája, rendje, valamint a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása A kollégium a tanulói közös tevékenységének megszervezésére a nevelőtestülettel egyetértésben diákköröket és diákönkormányzatot hozhat létre, melyek a Knt. 62-63. §-n meghatározottak szerint működnek. Képviselőit minden év szeptemberében újra kell választani, illetve kiegészíteni. A diákönkormányzat az alábbiak szerint szerveződik: 83


- a Diákok Küldöttközgyűlése - a Diáktanács Választmánya. A diákönkormányzat alulról építkező közösségi szervezet. A Kollégium egészét érintő ügyekben a diákok küldöttközgyűlése az illetékes. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki megbízás alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzatok maguk határozzák meg saját Szervezeti és Működési Szabályzatukat, melyet a választó tanulóközösség fogad el és a nevelőtestület hagy jóvá. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a kollégisták nagyobb közösséget érintő kérdésekben, a tanulók helyzetét elemző beszámoló elfogadásához, a pályázatok, versenyek megszervezéséhez, a felsőbb évesek kollégiumi jogviszonyt megújító kérelmek elbírálásához, a közösségi programok, tevékenységformák meghatározásához, az SZMSZ, a Házirend és a Napirendek meghatározásához. Az évi rendes diákközgyűlésen a Diákönkormányzatok képviselői beszámolnak az előző közgyűlés óta végzett munkáról, a diákjogok érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzathoz és a kollégium vezetéséhez. A tagintézményekben évente két alkalommal – a tanév elején és félév zárásakor – diákközgyűlést kell megszervezni. A diákok küldöttközgyűlését – szükség szerint a Kollégium összes tanulóját érintő kérdés eldöntésekor kell megszervezni. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a kollégium helységeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza a kollégium működését. A kollégisták szervezett véleménynyilvánításának, valamint rendszeres tájékoztatásának formái, szinterei: A kollégistát megilleti az egyéni véleménynyilvánítási jog, véleményét bármilyen kérdésről elmondhatja, úgy hogy azzal mások emberi méltóságát ne sértse. Joga van ahhoz, hogy a személyét érintő kérdésekben tájékoztatást kapjon, kérdéseket tegyen fel, javaslatokat fogalmazzon meg. Kérdéseiket – szóban, írásban is megfogalmazhatják – a diákönkormányzat, kollégium vezetés részére. A kollégisták szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának formái: 1.1.1A kollégiumi küldöttközgyűlés 1.1.2Negyedéves kollégiumvezetői értékelés 1.1.3Heti rendszerességű csoportfoglalkozás 1.1.4Vezetői fogadóórák A tanuló(k) közösségek által – szóban, írásban – felvetett kérdésekre a szükséges legrövidebb időn – maximum 30 napon belül – választ kell adni tagintézményi ügyekben a kollégium vezetőjének az összes diákot érintő kérdésekben a Kollégium vezetőjének. A tanulók kollégiumon belüli értékelése:

84


Az Arany János Kollégiumi – Szakiskolai Program keretében a Mérés- értékelési szabályzat szabályozza. A kollégisták jutalmazásának elvei és formáit a Kollégiumi Házirend tartalmazza: A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek A diákönkormányzat működéséhez szükséges forrásokat az éves költségvetésben tervezni kell. 30.2 Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolájának Kollégiumának SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: - 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1 - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a kollégiumvezetői irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 15-i határozatával fogadta el.

1

Figyelem: a 2012-ben bevezetett új jogszabályok szerinti „új” szabályozást az egész szabályzatban kurzív betűkkel emeltük ki. 85


A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolájának Kollégiuma Címe: 6100. Kiskunfélegyháza, Oskola u. 1-3. Oktatási azonosítója: 201030 Alapító okiratának azonosítója: Alapító okiratának kelte: Az intézmény alapításának időpontja: Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Szakf.sz.

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok

551315

Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő, nem fogyatékos gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi ellátása Kollégiumi intézményi étkeztetés Gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét Sport, szabadidős képzés (diáksport) Intézményi vagyon működtetése Diáksport Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Szakmai fejlesztési feladatok Pedagógiai szakmai szolgáltatás Minőségfejlesztési feladatok Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

552334 551371 855100 751768 931204 856099 923127 890441 682001

Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény központjának székhelyén látja el, a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. 86


Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása 3.2.1 A gazdasági szervezet feladatköre A köznevelési intézmény „gazdasági szervezet” elnevezéssel saját gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésben részletezett feladatok ellátása. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdaságvezető látja el. Az intézményen belül a kollégium nem önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintézők érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény vezetője és helyettesei kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a gazdaságvezető jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. A gazdaságvezető a gazdálkodással kapcsolatos szerződések, azok teljesítésének igazolása, a költségvetés végrehajtása ügyeiben az intézmény képviselőjeként járhat el. 3.2.2 A konyha szervezeti egysége Az intézmény nem működtet saját konyhát. A konyha szervezeti egységének vezetője az élelmezésvezető, illetve a helyi önkormányzat, a hozzá tartozó szervezeti egység engedélyezett létszáma öt fő. A konyha feladata a tanulók, dolgozók és az étkezést igénybe vevő külsős személyek számára az étkeztetés biztosítása, az étel kiszállításának fogadása. Feladata továbbá az étlap összeállítása, a havi elszámolások lebonyolítása, az élelmiszer-szállítási szerződések előkészítése. Az élelmezési nyersanyagnormát a fenntartó állapítja meg. Az étkezési díjat – az étkezési nyersanyag-norma alapul vételével – a jogszabályok és a fenntartó határozata rögzíti. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. §-ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik. Az élelmezésvezető a következő ügykörökben járhat el a költségvetési szerv képviselőjeként: a konyha szervezeti egység munkájának szervezése, a szállítókkal történő kapcsolattartás, a szállított áru megrendelése és átvétele, a konyhai hulladék elszállításának megszervezése, a közegészségügyi feltételek biztosítása. 4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője 87


4.1.1 A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermekés ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, kollégium esetén a kollégiumvezetőre átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a kollégiumvezető jogosult: a kollégiumot érintő ügyekben, illetve a helyettesítési rend alapján. A kollégium saját bélyegzővel nem rendelkezik. 4.1.2 A kollégiumvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend: Távollétében – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára a mindenkori ügyeletes nevelő jogosult, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki jogköre. A kollégiumvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a nevelőtestületre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása szóban vagy írásban történhet. 4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat a kollégiumvezető számára: 5. a tanulók kollégiumi felvételi ügyeiben való döntést, 6. a kollégium tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, 7. a kollégiumi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, 8. a vendéghelyek értékesítésével kapcsolatos egyeztetések lefolytatását. 4.2 A kollégiumvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre A kollégiumvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: k.)

a kollégiumi nevelőtanárok,

l.)

a kollégium technikai dolgozói.

A kollégiumvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint a kollégiumvezető közvetlen irányítása mellett végzik. 4.3 A kollégium vezetősége 88


4.3.1 A kollégiumvezető munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) a kollégiumi nevelőtestület segíti meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. 4.3.2 A kollégium nevelőtestülete, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A kollégiumvezető együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás a kollégiumvezető feladata. A kollégiumvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 4.3.3 A kollégium által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására a kollégium vezetője jogosult. A kollégium cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 4.4 A pedagógiai munka ellenőrzése A kollégiumban folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése a kollégiumvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés a kollégiumvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: -

a kollégiumvezető,

-

a pedagógusok,

-

a technikai dolgozók.

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. A dolgozók elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: a) szilenciumi foglalkozások ellenőrzése, b) tanítási órák látogatása, c) a digitális napló folyamatos ellenőrzése, d) az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, e) az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése a csoportvezetői- tanári intézkedések folyamán, f) egyéb foglalkozások ellenőrzése, g) ügyeleti szolgálat ellenőrzése, h) okmányok vezetettsége. 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 89


5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: a) az alapító okirat b) a szervezeti és működési szabályzat c) a pedagógiai program d) a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: 20 a kollégium tanévre vonatkozó feladatterve és ellenőrzési terve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), 1.

egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

Az alapító okirat

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 2.

A pedagógiai program

A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A program elkészítésének szakmai alapját a 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alkotja. A kollégium pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként a kollégiumban folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. A kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. - a közösségfejlesztéssel, a kollégium szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, - a pedagógusok helyi intézményi feladatait, a csoportvezetői munka tartalmát, a nevelőtanár feladatait, - a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, - a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a kollégiumi nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A kollégium pedagógiai programja megtekinthető a 90


kollégiumvezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3 Az éves munkaterv A kollégiumi feladatterv a kollégium hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.2 5.2 Az elektronikus és a nem elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.2.1 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos ügyeleti és csoportnapló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszi be a kollégium vezetője, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik. Féléves gyakorisággal kinyomtatva, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Havi gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért eredményeket, a csoportnaplóban szükség szerint napi rendszerességgel kell vezetni a változásokat, dicsérő és fegyelmező intézkedéseket. 5.2.2 A nem elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítése A tanév a kollégiumban papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Ezen kívül a beíró napló és a baleseti jegyzőkönyv készül papír alapú nyomtatványon. 5.3 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. TŰZRIADÓ ÉS BOMBARIADÓ TERV Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolája és Szakiskolája Kollégiumának területén.

2

Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat. 91


1./ Mindennemű tűzesetet tekintet nélkül a keletkezés okára és nagyságára azonnal jelenteni kell a 105-ös tűzjelző telefonszámon a tűzoltóságnak. 2./ A tűzriadó elrendelése az iskolai részben megkülönböztetett csengő jelzéssel történik, három percen keresztül szaggatott a csengetés, melyet a csengető automatika „lp” és „üv” kezelő gombjainak együttes megnyomásával lehet előidézni, amennyiben az nem kizárt. Más esetekben minden helyiséget személyes értesítéssel kell mozgósítani. A tornateremben, illetve az udvar más épületében a tanulók, az ott dolgozók értesítését személyesen kell végrehajtani. Kollégiumi részben: három percen keresztül szaggatottan kell csengetni a nevelői szobában, ezzel egyidejűleg a főlépcsőházban elhelyezett kolompot is használni kell. Ha ez a megoldás kizárt, úgy személyes értesítéssel kell mozgósítani. 3./ A riadó elrendelését a tüzet észlelő, vagy arról értesített felnőtt hajtja végre, egyben intézkedik a földszinti bejárati ajtók kinyitására, a tűzoltóság értesítésére, ezt követően a tornaterem, a GH és a kollégium mozgósítására. Ezek megtörténte után tájékoztatja az udvarban működő társintézményeket. A riasztás elrendelését követően a riasztást végző felkérésére a közelben tartózkodó tanár telefonon értesíti a KÖZGÉ titkárságát: 461-911, 462-274, Constantinum titkárságát: 431-786. A tűzriadó elrendelésével egyidejűleg tájékozódni kell a tűz keletkezésének helyéről. Ennek ismeretében kell meghatározni a menekülő útvonalat. 4./ • • •

A jelzés után a tanulók: tanítás alatt az órát adó tanárok vezetésével kötelesek az osztályukat elhagyni, az óraközi szünetben az ügyeletes tanár vezetésével kerül kiürítésre az épület és az udvar, kollégiumban az adott szintre beosztott ügyeletes nevelők vezetésével hagyják el az épületet.

Amennyiben az épület északi részében (tanári felől) keletkezett a tűz, az épület kiürítésére a nagykapun keresztül a Petőfi S. utcára történő kivonulással kerül sor, mégpedig abban a formában, hogy az udvar elhagyását követően a kollégium épülete melletti járdán kell elvonulni a Templom tér irányába mind addig, míg a tanulók biztonságba kerülnek. Ha a tűz keletkezése az épület déli részében (Petőfi Sándor utcai kapu felől) következik be a kiürítést az udvaron keresztül az Oskola utcára kell irányítani. Az utcára vezető nagykapu kulcsa a Gazdasági Hivatalban van elhelyezve, a tűzriadóról való értesítést követően a Gazdasági Hivatalban ott tartózkodó személy kötelessége a nagykapu kinyitása. A tanulók felügyelő tanáraik kíséretében az Oskola utcában (elsősorban a járdán) sorakoznak fegyelmezett rendben mind addig, míg felnőtt nem gondoskodik az útesten történő biztonságos közlekedésről. 2. Amennyiben bármilyen jellegű ok miatt akadályba ütközik a Petőfi utcára való kivonulás, akkor a KÖZGÉ, illetve az Oskola utcai kapun keresztül kell elhagyni az iskolát. AZ ELVONULÁST SZERVEZETTEN, FEGYELMEZETTEN ÉS GYORSAN KELL VÉGREHAJTANI. AZ ISKOLA ELHAGYÁSÁNAK SORRENDJE A KÖVETKEZŐ: Iskolában: földszinten az 1, 2, 3-as számú tanteremben lévő diákok a baloldali kijárati ajtón távoznak az udvarra. 92


A 4, 5-összámú teremből a jobboldali kijárati ajtón távoznak az udvarra. Az első emeletről a lépcsőház jobb oldalán vonulnak le a 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19-es számú tantermekből a tanulók zárt rendben, pedagógusok vezetésével a jobboldali kijárati ajtón távoznak az udvarra. A második emeletről a lépcsőház bal oldalán vonulnak le a 21-es nagy előadóból és a 22-es számú nyelvi teremből, tanáraik vezetésével az ott tartózkodó diákok a jobboldali kijárati ajtón távoznak az udvarra. Kollégium Kollégiumi főbejárat: a leány I. emeleti szintről minden helyiségből az ott tartózkodó emberek, a kollégiumi főbejáraton keresztül a Petőfi utcára vonulnak. A földszinti végajtón:

a földszinti fiúfürdő vonalától a Petőfi utcai főkapu felé eső valamennyi földszinti helyiségéből a végajtón távoznak az emberek a Petőfi utcára.

Hátsó lépcsőházi bejárat: a földszinti fiúfürdő vonalától a Constantinum intézménye felé eső valamennyi földszinti helyiségéből távoznak a Petőfi utcára. Étterem: az ebédlőben tartózkodó fegyelmezett rendbe vonulnak le a lépcsőn riasztás után. Testnevelési terem: a küzdőtérről és az öltözőből az Oskola utcára vonulnak, a főbejáraton át. A lelátóról a hátsó kijáraton az Oskola utcára vonulnak. Könyvtár terem: a könyvtárban tartózkodók a riasztás után a büfé felőli kijárati ajtón távoznak és az Oskola utcára vonulnak. Kun utcai épületrész: a tantermekben elhelyezett kivonulási rajz alapján kell elhagyni az épületet. TŰZRIADÓ ESETÉN az áramtalanítás és a gáz kikapcsolását az intézet karbantartója, vagy a gépkocsivezető, illetve a felsoroltak távollétében a mindenkori napos-tanár köteles végezni. 4./ Bombariadó esetén a teendők annyiban módosulnak, hogy a bejelentést a 107-es telefonszámon a rendőrség felé jelezni kell. A tangazdaságban tartózkodó tanulók, szakoktatók és felnőtt dolgozók a tangazdaság területét szervezetten elhagyják és a kerítésen kívüli nagy lovas karám mellett sorakoznak fel, ahol fegyelmezetten várják a további utasítást. Kiskunfélegyháza, 2012. szeptember 1. Rózsa Pál tagintézmény-vezető 6. Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása 93


A kollégium vezetője hétfőtől csütörtökig 7.30 és 15.00 óra között, pénteken 7.30 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkáját a kollégium szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látja el. 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június-július hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat, kötelező óraszámuk 30 óra. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés az ügyeleti szolgálat miatt lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejét – a napirend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. Június-július hónapban, a tanévzárást követően, a szolgálati feladatok és a nyári szakmai gyakorlat függvényében történik a munkavégzés. 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: - a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, - a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 6.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak f) g) h) i) j) k)

a szilenciumi foglalkozások megtartása a csoportfoglalkozások megtartása, csoportvezetői feladatok ellátása, szabadidős foglalkozások, ügyeleti szolgálat (éjszakai is), differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), l) egyéni foglalkozás, m) egyéb intézményi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a foglalkozás előkészítése, adminisztrációs feladatok, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A tanári kéréseket a kollégiumvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 94


6.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

a foglalkozásokra való felkészülés, a tanulók felkészültségének figyelemmel kísérése, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott foglalkozások dokumentálása, a kollégiumi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet, kollégiumi kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (csoportvezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, 10. az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, 11. szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, 12. részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, 13. részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 14. a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, 15. tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, 16. iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 17. részvétel a munkaközösségi értekezleteken, 18. tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, 19. részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, 20. iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, 21. közösségi helyiségek rendben tartása, 22. lakóhelyiségek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a kollégiumvezető állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. A pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 6.3.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 08.00 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában.3 3

95


6.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus a kollégiumvezetőtől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a foglalkozás elhagyására, a feladattervtől eltérő tartalmú foglalkozás megtartására. A foglalkozások, ügyeleti szolgálat elcserélését is a kollégiumvezető engedélyezi. 6.3.4 Lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a foglalkozás megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű foglalkozást tartani. 6.3.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést a kollégiumvezető adja. 6.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen értékelje, valamint számukra visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 6.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt foglalkozások konkrét idejét a napirend, a munkabeosztás és a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében a kollégiumvezető és a gazdasági vezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat közösen készítik el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetője tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdaságvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik 6.5 Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul. 96


Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 6.5.1 Tanár munkaköri leírás-mintája MUNKAKÖRI LEÍRÁS Kollégiumi nevelőtanár és felügyelő 1./ A munkakör birtokosának személyi adatai: Neve: Születési hely: Születési időpont: Anyja neve: Lakóhelye: Iskolai végzettsége: Szakképzettsége: 2./ Szervezeti rendelkezések: Az iskola igazgatója nevezi ki és gyakorolja a munkáltatói jogokat. Munkáját közvetlenül a kollégiumvezető irányítja, státusza: kollégiumi nevelőtanár. Munkaideje heti: 40 óra. Ebből 10 óra felkészülés, előkészítés, értékelő feladatok, kötelező óra: 30 / csoportvezető tanári kedvezmény 1 óra, munkaidő megoszlása 24 óra foglalkozás, 5 óra egyéb feladat / Kinevezése határozatlan időre szól. 3./ Feladata: a) Mint minden kollégiumi nevelőtanár, „szülőpótló”, nevelő és feladatokat lát el a kollégiumban.

gyermekvédelmi

b) Feladata, hogy megfelelő pedagógiai felkészültséggel, felelősséggel, önállóan és céltudatosan válassza ki és használja fel a kollégiumi élet által biztosított nevelő hatásokat és nevelési lehetőségeket a fiatalok személyiségének sokoldalú kibontakoztatása érdekében. c) Közreműködik a kollégium közösségeinek kialakításában, továbbfejlesztésében. d) Törekedjék az őszinte nyílt tanár-diák kapcsolat kialakítására, és megerősítésére. e) Hivatásból eredő kötelessége pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi és általános műveltségét fejleszteni. Lehetőség szerint vegyen részt szervezett továbbképzésen. f) Munkáját, a kollégiumvezető által meghatározott munkabeosztás szerint végzi. Ismerje és alkalmazza az éves kollégiumi feladattervet, mely megvitatásra és elfogadásra kerül a tanév indítása előtt és tartalmazza részletesen a beosztással kapcsolatos feladatokat. /délelőtti, délutáni hosszúnapos, ébresztős, reggeliztetős, ebédeltetős, szilenciumos, estés, éjszakás/. Pihenő- és munkaszüneti napokon (szükség szerint) teljesíthet szolgálatot. p) A kollégium rendjére, nevelési feladataira – bármely szolgálatban van is – rendszeresen ügyel. Minden felfedezett rendellenességet jelez, észrevételez, és szükség szerint igyekszik önállóan megoldani. q) A kollégiumi tanár nevelő és oktató munkáját elsődlegesen csoportvezető nevelőtanárként látja el. 97


r) s) t) u) v) w) x) y) z) aa) bb)

cc)

dd) ee) ff) gg) hh) ii)

Ismerje meg csoportjának minden tagját. A megismeréshez használja fel az emberi érintkezés szabályaiban elfogadott formákat; a szokásos pedagógiai, pszichológiai és szociálpszichológiai vizsgálódásokat, lehetőség szerint rögzítse ismereteit. A csoportért egyénenként is és csoportegységként is felelős. Csoportja tagjainak személyes problémáival, egyéni gondjaival, empátiás készségét felhasználva – külön is foglalkozzék, igyekezzen bensőséges kapcsolatra törekedni növendékeivel. A csoportvezető céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, figyelemmel kíséri növendékei iskolai munkáját, ellenőrzi a tanulók eredményeit, osztályzatait. Rendszeres kapcsolatot tart a tanulók összes tanárával, de legfőképpen a növendékek osztályfőnökével. Az iskolai szülői értekezleteken, szükség esetén sűrűbben tájékoztatja a szülőket a gyermek kollégiumi tevékenységéről, magatartásáról. Saját belátása szerint behívhatja a szülőt tájékoztató megbeszélésre. Rendszeresen értékelje a tanulók teljesítményét egyéni és csoportszinten. Az osztályfőnökökkel és a szülőkkel kapcsolatot tartva segítse csoportja növendékeinek pályaválasztását. Szorgalmazza csoportja tagjainak részvételét a kollégiumi és iskolai fakultatív, tájékoztató, műveltségnövelő programokon. Ellenőrzi csoportja tagjainak tanulószobai, tanulmányi munkáját, egyéni, kiscsoportos, és csoportfoglalkozást tart, félévenként egy-két alkalommal ellenőrzést tart a személyes holmik rendben tartása érdekében. A felmerült rendellenességeket javítja. Tudja és figyelemmel kíséri, hogy csoportjának tagjai milyen kötelező vagy fakultatív iskolai programokon vesznek részt. Regisztrálja, hogy ki milyen egyéb – az iskolai munkához tartozó – szakkörökön, előkészítőkön vesz részt, valamint engedélyezi, hogy egyéb - nem konkrétan a tanulással összefüggő – programokon kívánnak jelen lenni. Lehetőség szerint kiszűri azokat a programokat, amelyek nem szolgálják a tanuló személyiségének épülését. Tehát pedagógiailag felelős azért, hogy kit, hova enged el, természetesen nem csorbítva a tanulók jogait. Folyamatosan figyelemmel kíséri csoportja új tagjainak (különösen az elsősök) beilleszkedését mind a kollégiumi, mind az iskolai életbe. Az ezzel kapcsolatosan felmerülő problémákat a kollégiumvezetővel, kollégáival, illetve az iskolai tanárokkal megbeszélve igyekszik megoldani. Saját tanári szakjaiból csoportja tagjainak, szükség esetén a többi kollégistának is korrepetálást tart. A kollégium belső rendszabályainak és a közösen megállapított és elfogadott rendnek megfelelően ellenőrzi a napi szobarendet, a heti nagytakarítást, és értékeli a csoport fegyelmi helyzetét. Tanév folyamán a csoport tagjainak osztályaiban óralátogatáson vesz részt. Tapasztalatait rögzíti, szükség esetén megbeszéli szaktanárral, az osztályfőnökkel, illetve a kollégiumvezetővel. Speciális feladatokat és az éves feladat ellátási terv tartalmazza. Javaslatot tehet a fegyelmi felelősségre vonásra és kártérítési igény érvényesítésére, valamint jutalmazásra, szociális segélyezésére. Szülők tájékoztatása a tanulókról.

4. Felelőssége: a) Felelős a Közoktatási Törvény és végrehajtási rendeletének, valamint az iskola belső szabályzatainak megismerésért, betartásáért és betartatásáért. /Házirend, tűzrendészeti utasítás/. 98


b) A csoportvezetői feladat tudatában figyelemmel kíséri a rábízott tanulók személyi biztonságát, kulturált viselkedését, személyiségük fejlődését. c) Munkája során tudomására jutott hivatali titkot köteles megőrizni, bárminemű információt csak illetékességi körben szolgáltathat ki. A tanulóktól tudomására jutott intim dolgokat, egyéni és családi titkokat bizalmasan kezeli, gyermekvédelmi esetekben is csak szükség esetén közli vezetőjével a gyorsabb és hatékonyabb megoldás érdekében. 5. Hatásköre: legjobb szakmai tudásával felelősséggel dönt a kollégiumvezető távollétében a kollégiumot és a tanulókat érintő kérdésekben. Egyéb feladata: a) A közösségi élettel kapcsolatos egyéb feladatok minden tanév alakulóértekezletén kerülnek meghatározásra. b) Csoportvezető. c) Szakmai ismereteihez, érdeklődési köréhez kapcsolható szakköri foglalkozást tart. Kiskunfélegyháza, 201……… tagintézmény-vezető

igazgató

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, annak l példányát átvettem. ---------------------------------------dolgozó Kiskunfélegyháza, 201……………

6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 6.6.1 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben, illetve a kollégium helyiségeiben, vagy az iskola egyéb létesítményeiben, valamint az udvaron. 6.6.2 A foglalkozások időtartama 45 perc. Az első foglalkozás a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező foglalkozások délelőtt és délután vannak, azokat legkésőbb általában 21.00 óráig be kell fejezni. 6.6.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a foglalkozást minél kevésbé zavarják. 6.6.4 A szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. 6.7 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje

99


A kollégium szorgalmi időben minden héten vasárnap 14.00 órától péntek 14.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon. A kollégiumot szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a napostanárnál regisztráltatniuk kell magukat. 6.8 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.8.1 Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: i) a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, j) a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, k) a kollégium rendjének, tisztaságának megőrzéséért, l) az energiafelhasználással való takarékoskodásért. 6.8.2 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. 6.8.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak pedagógus engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 6.8.4 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott helyiségeket zárni kell. 6.9 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló4 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 6.10 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján a csoportvezető tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen 4

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről. 100


környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti a foglalkozásán történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. 6.11 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások A kollégium – a kötelező foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát a kollégiumvezető rögzíti, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek. A

felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.

A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó 101


megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni. 7. Az intézmény nevelőtestülete 7.1 Az intézmény nevelőtestülete 7.1.1 A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. 7.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei 7.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: a) b) c) d)

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi konferencia, tájékoztató és munkamegbeszélések (általában napi gyakorisággal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

7.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 7.2.3 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 7.2.4 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban a kollégiumvezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet a kollégiumvezető vezeti. Félévkor és tanév végén is értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – a kollégiumvezető adhat felmentést. 7.3 A nevelőtestület, mint szakmai munkaközösség 7.3.1 A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az 102


iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében valamint a háziversenyek megszervezésében. 7.4 A szakmai munkaközösség tevékenysége 7.4.1 A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak • • • • • • • •

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a módszertani eljárásokat. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket. Felmérik és értékelik a tanulók neveltségi és tudásszintjét. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 A kollégiumi közösség Az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 8.2 A munkavállalói közösség A kollégium nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. A kollégiumvezető –a választott képviselők segítségével az alábbi közösségekkel tart kapcsolatot: • • • • •

szakmai munkaközösség, szülői munkaközösség, iskolaszék, diákönkormányzat, csoportközösségek.

A kollégium nem működtet külön diákönkormányzatot és szülői munkaközösséget, az iskola ilyen szervezeteivel tart kapcsolatot. 8.3 A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: 103


a) b)

saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), c) a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, d) saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az SzM munkáját az iskola tevékenységével az SzM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. 8.4 Az iskolaszék Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: -

saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása, tisztségviselőinek megválasztása, az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.

Az iskolaszéknek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SzMSz-szabályok elfogadásakor.5 Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben: - a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben, - a házirend elfogadásakor, - a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az iskolaszékkel való kapcsolattartás az igazgató kötelessége. 8.5 Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását. 8.6 A diákönkormányzat 5

Elrendeli a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 29.§ (3) bekezdése. 104


A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 8.7 A csoportközösségek Az kollégiumi közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. A csoportközösségek vezetője: a csoportvezető nevelőtanár. A csoportvezetőt a kollégiumvezető bízza meg minden tanévben teendői ellátásával. A csoportvezető nevelőtanár feladatai és hatásköre

A munkaköri leírásban 8.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 105


8.8.1 Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja, de a kollégiumi nevelőtanár is jelen lehet szükség esetén. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. 8.8.2 Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa, a kollégiumi nevelők is, tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. 8.8.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Ugyanez vonatkozik a nevelőkre is. Szükség esetén postai úton is lehetőség van az érintett tájékoztatására. 8.8.4 A diákok tájékoztatása A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától, nevelőjétől vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket kollégiumi közgyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy a kollégiumvezetőtől személyes meghallgatást kérjen. 8.8.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: alapító okirat, pedagógiai program, minőségirányítási program, szervezeti és működési szabályzat, házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. 8.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája

106


8.9.1 Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást a város Polgármesteri Hivatalának támogatásával a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: g) az iskolaorvos, h) az iskolai védőnők, i) az ÁNTSZ városi tiszti-főorvosa 8.9.1.1 A kollégium és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. 8.9.1.2 Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Munkaidejét munkáltatója határozza meg. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Tevékenysége a kollégiumra is kiterjed. 8.9.2 Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

107


9.1 A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. 9.1.1 A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: a) bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, b) rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). 9.1.2 A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban vagy telefonon kérhet. A kollégium tanítási időben nem enged el tanulót, csak az iskola engedélyével. A kollégiumból való távozás csak eltávozási engedély kitöltésével lehetséges. 9.2 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. − A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. − A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. − A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. − A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. − A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek

108


−

− − −

lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

9.3 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: a) az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről b) a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét c) az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége d) a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni e) az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket f) az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei g) az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges h) a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza i) az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése j) ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti 109


k) az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon l) az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá m) az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása n) az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. o) a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni Záró rendelkezések 10.1 Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 10.2 Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók. Kiskunfélegyháza, 2013. március ... ………………………… igazgató Nyilatkozat A ……………………………. Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége az adatkezelési szabályzat módosítását 201.. ………….-ai ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Kiskunfélegyháza, 2013. március ... ……….…………………………. a Szülői Munkaközösség elnöke Nyilatkozat A ……………………………….. képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az iskolaszék az SzMSz módosítását 201.. ………….-ai ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadja. Az iskolaszék a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSzrendelkezésekhez egyetértését adja. 110


Kiskunfélegyháza, 2013. március ... …………………….. az iskolaszék elnöke Nyilatkozat A ……………………………… képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását 201.. ………….-i ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja. Kiskunfélegyháza, 2013. március ... ……………………………… a diákönkormányzat vezetője

111


112


113

KISKUNFÉLEGYHÁZI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents