SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2009.
TARTALOMJEGYZÉK I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................... 5
1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (TOVÁBBIAKBAN: SZMSZ) CÉLJA, SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA............................................................................................................... 5 2
AZ SZMSZ JOGSZABÁLYI HÁTTERE................................................................................................... 5
II. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI ................................................................................................................. 7 1
INTÉZMÉNYI AZONOSÍTÓK .................................................................................................................. 7
2
AZ INTÉZMÉNY TAGINTÉZMÉNYEI ................................................................................................... 8
3
AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGEI ...................................................................................................... 8 3.1 3.2
4
AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA .............................................................................................................. 13
III. 1
ÁLLAMI FELADATKÉNT ELLÁTANDÓ ALAPTEVÉKENYSÉGE:..................................................................... 8 KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG ...................................................................................................................... 9
SZERVEZETI FELÉPÍTÉS .................................................................................................................. 15 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE (MELLÉKLETBEN) .............................................. 15
2 A VEZETŐK, A SZERVEZETI EGYSÉGEK, ÉS TAGINTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS..... 15 2.1 AZ IGAZGATÓSÁG FELADATAI................................................................................................................ 15 2.1.1 Központi irányítás ......................................................................................................................... 15 2.1.2 Titkárság ....................................................................................................................................... 15 2.1.3 Műszaki, gazdasági feladatok........................................................................................................ 16 2.1.4 Munkaügyi feladatok ..................................................................................................................... 16 2.2 A TAGINTÉZMÉNYEK FELADATAI ........................................................................................................... 16 2.2.1 Alaptevékenységek......................................................................................................................... 16 2.2.2 Alaptevékenységen belül kisegítő, kiegészítő tevékenység............................................................. 17 2.2.3 Egyéb feladatok............................................................................................................................. 17 2.2.4 Műszaki, gazdasági, munkaügyi feladatok .................................................................................... 17 2.3 AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI .................................................................................................... 18 3
AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETE .......................................................................................................... 18 3.1 A KIADMÁNYOZÁSI JOGKÖR GYAKORLÁSA ............................................................................................ 19 3.2 A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS ........................................................................................... 19 3.2.1 Az igazgató feladatai, hatásköre ................................................................................................... 19 3.2.2 A közismereti tárgyakért felelős igazgatóhelyettes........................................................................ 20 3.2.3 A szakmai tárgyakért felelős igazgatóhelyettes ............................................................................. 21 3.2.4 A gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes .......................................................................... 22 3.2.5 A felnőttképzésért felelős igazgatóhelyettes .................................................................................. 22 3.2.6 A műszaki-gazdasági igazgatóhelyettes ........................................................................................ 23 3.2.7 Minőségbiztosítási vezető .............................................................................................................. 23 3.2.8 Tagintézmény-vezetők.................................................................................................................... 24 3.2.9 Tagintézményvezető-helyettesek .................................................................................................... 25 3.2.10 Tagintézményi gyakorlati oktatás-vezetők és helyetteseik ............................................................. 26 3.3 AZ INTÉZMÉNY HELYETTESÍTÉSI RENDJE ............................................................................................... 27 3.3.1 A tagintézmények helyettesítési rendje .......................................................................................... 27
4
AZ INTÉZMÉNY TESTÜLETEI ............................................................................................................. 28 4.1 A PEDAGÓGUSOK KÖZÖSSÉGEI ............................................................................................................... 28 4.1.1 A nevelőtestület értekezletei .......................................................................................................... 29 4.1.2 A tagintézményi nevelőtestület értekezletei ................................................................................... 29 4.1.3 A nevelőtestület döntései, határozatai........................................................................................... 29 4.1.4 Fegyelmi bizottság......................................................................................................................... 30 4.1.5 A nevelőtestület munkaközösségei................................................................................................. 30 4.1.6 A munkaközösség- vezető jogai és feladatai: ................................................................................ 31 4.1.7 Az intézmény pedagógusai: ........................................................................................................... 33
2
4.2 A DIÁKOK KÖZÖSSÉGEI .......................................................................................................................... 40 4.2.1 A diákönkormányzat...................................................................................................................... 40 4.2.2 Az osztályközösség......................................................................................................................... 41 4.3 A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGEI .......................................................................................................................... 42 4.3.1 A szülői munkaközösség ................................................................................................................ 42 4.4 SZAKMAI TANÁCSADÓ TESTÜLET ( TOVÁBBIAKBAN: SZTT)................................................................. 43 4.4.1 A Szakmai Tanácsadó Testület szervezete ................................................................................... 43 4.4.2 A Szakmai Tanácsadó Testület elnöke: ......................................................................................... 44 4.4.3 A Szakmai Tanácsadó Testület feladatai:...................................................................................... 44 4.4.4 A Szakmai Tanácsadó Testület működése: .................................................................................... 44 4.4.5 A Szakmai Tanácsadó Testület jogai és kötelezettségei: ............................................................... 45 5
A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÉS A DÖNTÉSHOZATAL FÓRUMAI.................................................. 45 5.1 STRATÉGIAI SZINT .................................................................................................................................. 45 5.1.1 Alkalmazotti értekezlet .................................................................................................................. 46 5.1.2 A nevelőtestületi értekezlet ............................................................................................................ 46 5.2 OPERATÍV DÖNTÉSEK ............................................................................................................................. 47 5.2.1 Igazgatói értekezlet ....................................................................................................................... 47 5.3 TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐK TANÁCSA ..................................................................................................... 47 5.4 A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT FELADATKÖRÖK, BIZOTTSÁGOK........................................... 48 5.5 TAGINTÉZMÉNYI DÖNTÉSHOZATALI FÓRUMOK ...................................................................................... 49 5.5.1 Alkalmazotti értekezlet .................................................................................................................. 49 5.5.2 Tagintézményi nevelőtestületi értekezlet ....................................................................................... 49 5.5.3 Tagintézmény-vezetői értekezlet .................................................................................................... 50 5.5.4 Munkaközösség-vezetők értekezlete............................................................................................... 51 5.5.5 Munkaközösségi értekezlet ............................................................................................................ 52
IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE ....................................................................................... 53 1
A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .................................................. 53
2
A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE ................... 53 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7
A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK CÉLJA ......................................................................................... 53 SZAKKÖRÖK........................................................................................................................................... 54 DIÁKKÖRÖK ........................................................................................................................................... 54 ÉNEKKAR ............................................................................................................................................... 54 DIÁKSPORTKÖR, DIÁKSPORT EGYESÜLET ............................................................................................... 54 EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ....................................................................................................................... 55 A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, TÖMEGSPORT ................................................................................ 55
3
A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ........................................................................................................ 55
4
DÍJFIZETÉSEK ÉS SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK RENDJE ................................................................ 58 4.1 INGYENES FELADATELLÁTÁSOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK .......................................................................... 58 4.2 TÉRÍTÉSI DÍJAS SZOLGÁLTATÁSOK ......................................................................................................... 58 4.2.1 Térítési díjfizetés mértéke és módja............................................................................................... 58 4.2.2 Étkezési térítések megállapításának szabályai .............................................................................. 59 4.2.3 Tandíjfizetés kötelezettség mértéke és módja ................................................................................ 59 4.2.4 A visszatérítés................................................................................................................................ 59 4.2.5 Külföldi tanulók díjfizetési kedvezményei...................................................................................... 59 4.2.6 Szociális ösztöndíj felosztási elvei ................................................................................................. 59 4.3 SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK ÉS A TÁMOGATÁS ELVEI, FORMÁI.................................................................... 59 4.3.1 A szociális támogatás formái ........................................................................................................ 59 4.3.2 Alapítványi támogatás................................................................................................................... 60
5
INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ............................................................................................ 60
6
AZ INTÉZMÉNYEN BELÜL MŰKÖDŐ PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLTATÁSOK .................. 62 6.1 6.2 6.3 6.4
TÖRVÉNYI HÁTTÉR................................................................................................................................. 62 GYÓGYTESTNEVELÉS ............................................................................................................................. 62 ISKOLAPSZICHOLÓGUS ........................................................................................................................... 62 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS BTMN TANULÓK FEJLESZTÉSE .............................................................. 62
3
7
EGYÉB KÉRDÉSEK.................................................................................................................................. 63 7.1 A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ELBOCSÁTÁSÁNAK RENDJE ................................................................... 63 7.2 RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ............................................................ 64 7.2.1 A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok ................... 64 7.2.2 Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok ....... 65 7.2.3 Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai ........................................................... 66 7.2.4 A munkakör betöltéséhez szükséges alkalmassági vizsgálatok...................................................... 67
8
MUNKAREND, TANÍTÁSI IDŐKERET ................................................................................................ 68 8.1 8.2 8.3 8.4 8.5 8.6 8.7 8.8
9
A KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE ............................................................................................... 68 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................................................................................ 68 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ÉS MÁS KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE .... 69 A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE .......................................................................................................... 69 AZ INTÉZMÉNY TANULÓINAK MUNKARENDJE ........................................................................................ 70 A TANÉV HELYI RENDJE ......................................................................................................................... 71 A TANÍTÁSI (FOGLALKOZÁSI) ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA .................................. 71 AZ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁS RENDJE ........................................................................................... 72
A FELNŐTTOKTATÁS, FELNŐTTKÉPZÉS FORMÁI ...................................................................... 73 9.1 9.2 9.3 9.4
10
A FELNŐTTOKTATÁS MEGSZERVEZÉSE: ................................................................................................. 74 AZ ISKOLARENDSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS:............................................................................................ 74 AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉSEK ............................................................................................ 75 A FELNŐTTOKTATÁS FINANSZÍROZÁSA .................................................................................................. 75 MARKETING TEVÉKENYSÉG .......................................................................................................... 75
10.1 10.2 11
PIACKUTATÁS ........................................................................................................................................ 75 AZ INTÉZMÉNY REKLÁMTEVÉKENYSÉGE ............................................................................................... 76 INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA ............................................................... 78
11.1 11.2 11.3 11.4 11.5 11.6 12
A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI .................................................................................... 78 AZ ALAPÍTÓ OKIRAT............................................................................................................................... 78 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ....................................................................................................................... 78 NEVELÉSI, OKTATÁSI TERVEK ................................................................................................................ 78 AZ ÉVES MUNKATERV ............................................................................................................................ 78 A TOVÁBBI, INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉST MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ............................................... 78 AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA............................................................................ 79
12.1 12.2 12.3
A HAGYOMÁNYÁPOLÁS TARTALMI VONATKOZÁSAI .............................................................................. 79 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI ..................................................................................................... 80 TESTVÉRISKOLAI KAPCSOLATOK ........................................................................................................... 80
V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK......................................................................................................................... 81 1
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYBALÉPÉSE.......................................... 81
2
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA .................................................... 82
3
ZÁRADÉK................................................................................................................................................... 85
4
I.
Általános rendelkezések
1 A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, személyi és időbeli hatálya 1.1. Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított célés feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.
1.2. Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg valamennyi tagintézményben korábban elfogadott SZMSZ hatályát veszíti.
2 Az SZMSZ jogszabályi háttere Az SZMSZ -re utaló rendelkezéseket, elfogadásának rendjét, tartalmi elemeit a következő jogszabályok határozzák meg: a) Törvények: - az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról; - az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről; - a 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról; - az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről; - az 1995. évi LXIV. törvény a Gyermek és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági közalapítványról; - az 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről; - az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; - a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről; - az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.
5
b) Rendeletek: (1) a közalkalmazotti törvény végrehajtásáról: - a 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet; (2) a munkavédelmi törvény végrehajtásáról: - 5/1993. (XII.26) MüM rendelet; (3) a közoktatási törvény végrehajtásához: - a többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről; - 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségekről és a pedagógiai szakszolgálatokról; - 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról; (4) a 130/1995. (X.26.) Korm. rendelet a NAT kiadásáról; (5) a 30/1999 (II.15.) Korm. rendelet a diákigazolványról; (6) a 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvellátás rendjéről. c) Határozatok: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2008. (II.21.) sz. határozata,
melynek
1. számú melléklete a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Alapító Okirata. Az érvényes Alapító Okiratot Szolnok Város Önkormányzatának Közgyűlése a 22/2008. (II.21.) sz. határozatával fogadta el, majd módosította a 77/2008. (III.20.), 127/2008. (IV.24.) sz., a 149/2008. (V.29.) sz., a 180/2008. (VI.19.) sz., 294/2008. (IX.25.), 5/2009. (I.30.) sz. közgyűlési határozatával.
6
II. Az intézmény alapadatai 1 Intézményi azonosítók Az intézmény neve:
Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola
Az intézmény székhelye:
5000 Szolnok, Baross Gábor út 37.
Az intézmény tagintézményeinek telephelyei: •
Szolnok, Bán út 9.
•
Szolnok, Petőfi út 1.
•
Szolnok, Baross út 37.
•
Szolnok, Baross út 42.
•
Szolnok, Tószegi út 24.
•
Szolnok, Sárkány út 6.
•
Szolnok, Tiszaparti sétány. 2-3.
Az intézmény alapítója: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Az alapítás éve:
2008. (21/2008. (II.21.) számú határozata alapján)
Törzsszáma:
764399
OM azonosító:
201165
Az intézményt fenntartó és felügyeleti szerv: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata. Bankszámlaszám:
Raiffeisen Bank 12050002-01094932-00100001
Az intézmény működési területe: középfokú nevelési-oktatási intézmény az alább felsorolt évfolyamokkal: •
legfeljebb 3 éves, érettségi vizsgára épülő (nappali és nem nappali) szakmai vizsgával záruló szakképzéssel;
• legfeljebb 2 éves, alapfokú iskolai végzettségre és betöltött 18. életévre épülő (nappali és nem nappali) szakmai vizsgával záruló szakképzéssel; •
legfeljebb két évfolyammal működő alapfokú felzárkóztató oktatással;
•
4 éves szakközépiskolai nappali, érettségi vizsgával záruló képzéssel;
•
legfeljebb 4 éves (ifjúsági és nem ifjúsági) érettségi vizsgával záruló képzéssel;
•
legfeljebb 2 éves nappali, szakmai vizsgával záruló szakképzéssel;
7
•
4 éves, illetve 5 éves
szakiskolai nappali, szakmai vizsgával záruló
képzéssel; •
legfeljebb 4 éves gimnáziumi évfolyammal (felnőttképzés);
•
legfeljebb 2 éves, érettségi vizsgára épülő, szakmai vizsgával záruló szakképzéssel.
2 Az intézmény tagintézményei •
Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Tagintézmény
•
Építészeti, Faipari Tagintézmény
•
Jendrassik György Gépipari Tagintézmény
•
Környezetgazdálkodási és Építészeti Tagintézmény
•
Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Tagintézmény
3 Az intézmény tevékenységei Az intézmény feladata a középiskolai évfolyamokon általános és szakmai műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő nevelést és oktatást folytatni, továbbá biztosítani különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók képességkibontakoztató felkészítését. Szakágazata: 853200 Szakmai középfokú oktatás Az intézmény tevékenységi körébe tartozik a központi tanműhely működtetése.
3.1 Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: 55136-0 otthoni ellátás keretében biztosított különleges (gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai) gondozás; 55141-4 üdültetés; 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés; 55241-1 munkahelyi vendéglátás; 75192-2 önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai; 80217-7 nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás; 80218-8 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása; 80219-9 szakközépiskolai felnőttoktatás; 80221-4 nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás, 80222-5 sajátos nevelési igényű nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása;
8
80223-6 szakiskolai felnőttoktatás; 80225-2 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatása; 80226-3 szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás; 8031-6 felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés; 80401-7 iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás; 80402-8 iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás; 80511-3 napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben); 80521-2 pedagógiai szakszolgálat (gyógytestnevelés); 80541-0 pedagógiai szakmai szolgáltatás; 80591-5 oktatási célok és egyéb feladatok; 92312-7 közművelődési könyvtári tevékenység; 92403-6 diáksport.
3.2 Kiegészítő tevékenység 75131-7 külügyi, külkereskedelmi és nemzetközi kapcsolatok; 75195-2 közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek; 80224-1 nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás (gépjárműfenntartó tevékenység; SZJ 50.20. Gépjárműjavítás; SZJ 74.30. Műszaki vizsgálat, elemzés; 74.30.14 Jármű műszaki vizsgáztatása); 80402-8 iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás; 92601-8 máshová nem sorolt kulturális tevékenység; 93093-2 máshová nem sorolt egyéb szolgáltatás 2010. január 01-től alkalmazandó szakfeladat rend: Alaptevékenységek: 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) (Beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő, ép értelmű testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista és halmozottan fogyatékos valamint enyhe értelmi fogyatékos, a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása.)
9
853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) (esti, levelező) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) (Beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő, ép értelmű testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista és halmozottan fogyatékos valamint enyhe értelmi fogyatékos, a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása.) 853134 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) 853135 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) (esti, levelező) 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) (esti, levelező) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon (Beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő, ép értelmű testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista és halmozottan fogyatékos valamint enyhe értelmi fogyatékos, a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása.) 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás (esti, levelező) 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon (Beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő, ép értelmű testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista és halmozottan fogyatékos valamint enyhe értelmi fogyatékos, a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása.) 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás (esti, levelező)
10
853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon (Beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő, ép értelmű testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista és halmozottan fogyatékos valamint enyhe értelmi fogyatékos, a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása.) 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés (esti, levelező) 854211 Felsőfokú szakképzés 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése (Beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő, ép értelmű testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista és halmozottan fogyatékos valamint enyhe értelmi fogyatékos, a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása.) 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 749032 Minőségbiztosítási tevékenység 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 842152 Nemzetközi oktatási együttműködés 855935 Szakmai továbbképzések 855936 Kötelező felkészítő képzések 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység - gyógytestnevelés 856020 Pedagógiai szakmai szolgáltatások 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 890115 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
11
910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931301 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása 949900 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység Kiegészítő tevékenységek: 562917 Munkahelyi étkeztetés 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 856092 Munkaerőpiaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások 855 937 M.N.S. felnőttoktatás 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Kisegítő tevékenységek: 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 559099 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Vállalkozási tevékenység: 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 559099 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás Kisegítő tevékenység arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 6 % Vállalkozási tevékenység arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 6 %
Az intézmény tanulócsoportjainak száma: Nappali:
95
12
Levelező:
5
Esti:
7
Az intézményi pedagógus álláshelyek száma:
257,4
Az intézményi nem pedagógus álláshelyek száma: 78,5
4 Az intézmény jogállása • Az intézmény fenntartója: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (Szolnok, Kossuth tér 9.) Felügyeleti szerve: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése •
Az intézmény gazdálkodása megszervezésének módja szerint részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait 2006. január 1-jétől együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint – Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata látja el.
•
A feladatok ellátásához az intézménynek rendelkezésére állnak, illetve kizárólagos használatába kerülnek az alábbi önkormányzati tulajdonú ingatlanok: Hrsz.
Területe (m2)
Baross út 42.
1342
2147
Petőfi út 1.
1322
5176
Sárkány út 6.
8532/2
5280
Baross út 37.
3246
9245
5024/1
6191
Ingatlan címe:
Bán út 9.
(Kivéve a Városi Kollégium által használt ingatlanrészt) Tószegi út 24. Tiszaparti sétány 2-3. •
8157-14
2903
929
3311
Rendelkezésre állnak továbbá a leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök. A felsorolt vagyontárgyakat a nevelő-oktató munka feladatainak ellátásához az intézmény szabadon használhatja.
•
Az intézmény a rendelkezésére álló épületeket, helyiségeket a módosított 25/2003. (VII.9) KR. sz. rendeletben meghatározottak szerint hasznosíthatja, szabad szellemi kapacitását felhasználhatja, szellemi termékeit értékesítheti, ha az nem akadályozza az intézményben folyó nevelő és oktató munkát.
13
•
A használatába adott ingatlanok tekintetében a tulajdonosi jogokat az önkormányzat közgyűlése gyakorolja, azonban annak rendeltetésszerű használatáról az intézmény köteles gondoskodni, az önkormányzat rendeletében meghatározott módon.
•
Az intézmény vezetőjét a Közgyűlés bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján, határozott időtartamra, a Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (2) bekezdésének e) pontja, valamint a „közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben” című 138/1992. (X.8) Korm. rendelet rendelkezési alapján.
•
Az intézmény önálló jogi személy. Az intézmény vezetője gyakorolja a SZMSZ- ben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat.
14
III.
Szervezeti felépítés
1 Az intézmény szervezeti felépítése (mellékletben) 2 A vezetők, a szervezeti egységek, és tagintézmények közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás 2.1 Az igazgatóság feladatai 2.1.1 Központi irányítás •
A stratégiai és éves munkaterv elkészítése és a megvalósítási folyamat menedzselése.
•
A
tagintézmények
oktató-nevelő
munkához
kapcsolódó
tevékenységének
összehangolása. •
Beiskolázási tevékenység összehangolása.
•
Szakmai és érettségi vizsgák, tanulmányi versenyek szervezésével kapcsolatos feladatok összehangolása.
•
Minőségirányítási feladatok meghatározása, a folyamatok irányítása.
•
Nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai tevékenység összehangolása.
•
Külső kapcsolatok menedzselése, lobbi tevékenység.
•
A munka-, tűzvédelmi-, HACCP és biztonságtechnikai feladatok ellátása.
•
Informatikai feladatok, fejlesztések végrehajtása.
•
Nemzetközi kapcsolatok koordinálása.
•
Pályázati tevékenység irányítása, összehangolása.
•
Iskolarendszeren kívüli (felnőttképzési) tevékenység szervezése, összehangolása
2.1.2 Titkárság •
Belső szabályzat alapján végzi az érkező iratok központi iktatását, a központi irattározást, a központi postázást.
•
Végzi a vezető és szakmai testületek összehívásával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az ülések jegyzőkönyveit, nyilvántartja az állásfoglalásokat és a határidőket.
•
Koordinálja a tagintézmények kapcsolattartásából adódó adminisztrációs feladatokat.
15
2.1.3 Műszaki, gazdasági feladatok •
Költségvetés tervezése.
•
Előirányzat felhasználás.
•
Pénzellátás.
•
Üzemeltetési, fenntartási, működtetési, beruházási, közbeszerzési, a vagyon használatával és hasznosításával kapcsolatos feladatok.
•
Saját bevételekhez kapcsolódó bérbeadási, hasznosítási, felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos gazdasági feladatok.
•
A bér- és munkaerő-gazdálkodással, készpénzkezeléssel, könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok.
•
A beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok.
•
Gyermekélelmezéssel kapcsolatos feladatok.
•
Az intézmény karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatainak feltárása, ütemezett elvégzése.
•
A külső és belső szakemberek által végzett munka szakmai tartalmának ellenőrzése.
•
Az intézményi gépkocsik ügyintézésével kapcsolatos koordinációs feladatok.
2.1.4 Munkaügyi feladatok •
Kinevezéssel, felmentéssel, átsorolásokkal kapcsolatos tevékenység.
•
Munkaügyi adatszolgáltatással kapcsolatos tevékenység.
•
Megbízások, számfejtések feladásának elkészítése.
•
Távollétek, szabadságok nyilvántartása.
•
Továbbtanulással, továbbképzéssel kapcsolatos feladatok.
2.2 A tagintézmények feladatai 2.2.1 Alaptevékenységek •
Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés és oktatás.
•
Nappali rendszerű szakiskolai nevelés és oktatás.
•
Gimnáziumi és iskolarendszeren kívüli szakmai felnőttoktatás.
•
Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása.
•
Diáksport, szabadidősport biztosítása.
16
2.2.2 Alaptevékenységen belül kisegítő, kiegészítő tevékenység •
Kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, egyéni foglalkozás szervezése.
•
Speciális fejlesztő pedagógiai tevékenység a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében.
•
Iskolai könyvtári feladatok ellátása.
•
Szakmai és érettségi vizsgabizottság működtetése.
•
Oktatási, nevelési módszertani feladatok végzése.
•
Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások szervezése.
2.2.3 Egyéb feladatok •
Közreműködés a stratégiai és éves tervezési folyamatban.
•
Közreműködés beiskolázási tevékenységben.
•
Szintvizsgák, versenyek szervezése.
•
Közreműködés a minőségirányítási feladatok végrehajtásában.
•
Nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai tevékenység.
•
Kapcsolattartás a tagintézményi közalkalmazotti, szülői, tanulói szervezetekkel.
•
Kapcsolattartás szakmai szervezetekkel, cégekkel, üzemekkel.
•
Közreműködés a munka-, tűzvédelmi, és biztonságtechnikai feladatok megvalósításában.
•
Közreműködés informatikai fejlesztések megvalósításában.
•
A tagintézményi nemzetközi kapcsolatok ápolása, fejlesztése.
•
Közreműködés pályázati tevékenységben.
•
Közreműködés a felnőttképzéshez kapcsolódó tervezési, beszámolási, értékelési, minőségbiztosítási tevékenységben.
2.2.4 Műszaki, gazdasági, munkaügyi feladatok •
Közreműködés
az
üzemeltetéssel,
fenntartással,
működtetéssel,
beruházással,
közbeszerzéssel, a vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátásában. •
Közreműködés projektek pénzügyi elszámolásával kapcsolatban.
•
Közreműködés bevételekhez kapcsolódó bérbeadási, hasznosítási, felnőttképzési tevékenységben.
•
Közreműködés fejlesztési támogatással kapcsolatos tevékenységben.
17
•
Közreműködés a munkaügyi feladatok ellátásában.
•
Tanulói étkeztetés nyilvántartása, térítési díjak beszedése.
•
A
tagintézményi
karbantartó,
állagmegóvó,
felújítási
feladatok
tervezése,
közreműködés azok ütemezett elvégzésében.
2.3 Az intézmény külső kapcsolatai Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az intézmény a következő társintézményekkel: •
a fenntartóval, országos hatáskörű hivatalokkal, minisztériumokkal,
•
az intézményt támogató vállalatokkal,
•
sportegyesületekkel és kulturális intézményekkel,
•
belföldi és külföldi oktatási intézményekkel.
Az iskolát ezekben a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli.
A fentieken túl az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn: a)
- a városi gyermekjóléti szolgálattal - Szolnok Megyei Jogú Város Nevelési Tanácsadó Megelőző Gyermek és Ifjúságvédelmi Csoportjával - Drog Ambulanciával - Hetényi Géza Kórház Serdülő Osztályával - Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézettel (GYIVI) - Városi és községi polgármesteri hivatalokkal - Városi Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Osztályával.
Az iskolát ezekben a kapcsolatokban a tagintézmények ifjúságvédelmi felelősei képviselik b)
- a tanulók iskolaorvosi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval
Az iskola-egészségügyi ellátás biztosítása érdekében az egészségügyi szolgáltatóval a kapcsolattartás a tagintézmény-vezetők feladata.
3 Az intézmény képviselete Az intézményt az igazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt.
18
3.1 A kiadmányozási jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. Távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat helyettesei: a közismereti tárgyakért felelős igazgatóhelyettes vagy a szakmai tárgyakért felelős igazgatóhelyettes írja alá.
3.2 A vezetők közötti feladatmegosztás 3.2.1 Az igazgató feladatai, hatásköre •
A nevelőtestület vezetése.
•
A nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése.
•
Dönt az intézmény működésével, az alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyával és a tanulók felvételével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az intézmény valamely közösségének, vagy egy más személynek a hatáskörébe. Biztosítja a szakmai feladatokkal összhangban lévő humánerőforrás-gazdálkodást, gyakorolja a munkáltatói jogkört.
•
A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, és ellenőrzése.
•
A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.
•
Irányítja a Tagintézmény-vezetők Tanácsát. Előkészíti a Tagintézmény-vezetők Tanácsának jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat.
•
Az Intézmény szülői szervezeteivel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a Diákönkormányzattal való együttműködés.
•
Gondoskodik a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatos, valamint a munka- és tűzvédelmi
feladatok
ellátásáról,
a
gyermek-
és
ifjúságvédelmi
feladatok
megszervezéséről. •
A közoktatási intézmény vezetője, a közoktatási törvény 54. §-a alapján felelős az intézmény szakszerű
és
törvényes
működéséért,
az
ésszerű
és
takarékos
gazdálkodásért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. •
Felel az intézményi ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási program működtetéséért.
19
•
Felelős az információ- és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, az intézményi számviteli rendért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működtetéséért.
•
Működteti az iskola külső kapcsolatait a nevelő-oktató munka, a szakképzés pozíciójának, feltételrendszerének biztosítása érdekében.
•
A beiskolázás belső feltételeinek és a munkaerőpiaci megfelelés összehangolásának biztosítása az RFKB-val, TISZK-kel és a fenntartó önkormányzattal együttműködve.
•
A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt, a Közalkalmazotti Tanáccsal történő egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.
•
A közoktatási intézmény vezetője képviseli az Intézményt. A képviseletre más munkatársát is felkérheti.
3.2.2 A közismereti tárgyakért felelős igazgatóhelyettes •
Irányítja a közismereti tárgyak oktatását, és a munkaközösségek tevékenységét.
•
Humánerőforrás tervezése.
•
Intézményi szinten: -
Keretóraszámok és az azokból adódó álláshelyek egyeztetése
-
Tantárgyfelosztás koordinálása, egyeztetése
-
Normatíva igénylés, létszámadatok egyeztetése.
•
A közismereti képzés eszköz és tárgyi feltételei biztosításának koordinálása.
•
A pedagógusok továbbképzéseinek koordinálása.
•
A munkaterületéhez tartozó feladatok vezetői ellenőrzése.
•
A középszintű érettségi, valamint az emelt szintű érettségi vizsgák, és közismereti tárgyak versenyeinek szervezése.
•
Beiskolázási, pályaválasztási tevékenység koordinálása.
•
Szülőkkel való kapcsolattartás koordinálása (Iskolai Szülői Választmány munkájának segítése).
•
Szabadidős tevékenységek koordinálása és az ezekkel kapcsolatos feladatok delegálása a megfelelő szintre.
•
Az iskolai könyvtárak és a könyvtár-pedagógiai tevékenység felügyelete.
•
Intézményi szintű munkaközösségek munkájának szervezése, működési kereteik kialakítása.
20
•
A tagintézményi
munkaközösségek
vezetőinek estenkénti
összehívása –
a
szakterületüket érintő kérdések megbeszélésére, feladatok delegálására. •
Iskolai Diáktanács munkájának segítése.
•
Az alapozó oktatásra vonatkozó mérések koordinálása (kompetenciamérések, különböző bemeneti mérések, stb.).
•
Az esélyegyenlőségi kérdések azon része, amely a tanulói esélyegyenlőséggel kapcsolatos.
•
Az egyes speciális pedagógiai szolgáltatások (iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus, stb.) tervezése (igényfelmérés alapján) és szervezése, illetve a kiemelkedő teljesítményű tanulók „menedzselése” (tehetséggondozás, szakkörök rendszerének kialakítása).
•
Pályázatok figyelése, folyamatos pályázati tevékenység.
•
A
Pedagógiai
Program
kidolgozása,
az
alapozó
évfolyamok
tanterveinek
összehangolása. •
Az Intézményi Házirend kidolgozásának és módosításának koordinálása, a jogszabályi háttér változásakor.
•
Adatszolgáltatás.
3.2.3 A szakmai tárgyakért felelős igazgatóhelyettes •
Irányítja a szakmai elméleti tárgyak oktatását, a szakmai munkaközösségek tevékenységét.
•
A szakmai képzés humánerőforrásainak segítése képzésben, továbbképzésben, a szakmai feladatok teljesítésében.
•
A szakképzés szakmai elméleti képzési részének eszköz és tárgyi feltételei biztosításának koordinálása.
•
Szakmai vizsgák szervezésének koordinálása, szakmai versenyek szervezése.
•
Pályázatok figyelése, folyamatos pályázati tevékenység.
•
A szakmai képzés munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása, a szükséges változtatások előkészítése-együttműködésben a TISZK-kel.
•
A munkaterületéhez tartozó feladatok vezetői ellenőrzése.
•
Beiskolázási, pályaválasztási tevékenység koordinálása.
•
Kapcsolattartás a szakmai képzésben résztvevő intézményekkel, szervezetekkel.
21
•
Az intézmények közötti, valamint a vezetés és az intézmények információs kapcsolatrendszerének kidolgozása.
•
Intézményi szintű munkaközösségek munkájának szervezése, működési kereteik kialakítása.
•
A tagintézményi
munkaközösségek
vezetőinek estenkénti
összehívása –
a
szakterületüket érintő kérdések megbeszélésére, feladatok delegálására. •
Adatszolgáltatás.
•
A Pedagógiai Program szakmai területének kidolgozása, a szakmai helyi tantervek gondozása.
•
Az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata kidolgozásának és módosításának koordinálása, a jogszabályi háttér változásakor.
3.2.4 A gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes •
Gyakorlati szintvizsgák és versenyek szervezése.
•
Szakmai záróvizsgák gyakorlati feladatrészének szervezése.
•
Tanulószerződések,
valamint
a
gyakorlati
képzés
szervezésére
irányuló
együttműködési megállapodások kezelése. •
Gyakorlati oktatás szervezése.
•
A gyakorlati képzés feltételrendszere kialakításának összehangolása.
•
A gyakorlati képzés külső kapcsolatrendszerének alakítása, figyelemmel kísérése.
•
A munkaterületéhez tartozó feladatok vezetői ellenőrzése.
•
A szakmai képzés munkaerőpiaci igényekhez történő igazítása, a szükséges változtatások előkészítése, együttműködésben a TISZK-kel.
3.2.5 A felnőttképzésért felelős igazgatóhelyettes •
A felnőttképzési és vállalkozási tevékenység összefogása, irányítása.
•
A felnőttképzési akkreditáció és az ezzel kapcsolatos dokumentumok egységesítése.
•
A Szakmai Tanácsadó Testület létrehozása.
•
Éves felnőttképzési terv készítése.
•
Munkaközösség létrehozása a felnőttképzési kapacitás felmérésére és működtetésére.
•
Felnőttképzési tanfolyamok szervezése, tevékenységük felügyelete.
•
A felnőttképzés ISO auditjának előkészítése, bonyolítása.
•
Kapcsolattartás a felnőttképzésben résztvevő szervezetekkel.
22
•
Az intézmény szabad kapacitásában végezhető szolgáltatási tevékenységek lehetőségeinek feltárása, szervezése.
•
A vizsgák szervezésének koordinálása.
3.2.6 A műszaki-gazdasági igazgatóhelyettes •
Pénzügyi tervezés.
•
Beszerzések, beszállítók kiválasztása és értékelése.
•
Működtetés, HR, műszaki üzemeltetés.
•
Anyagbeszerzések, szállítások központosítási mértékének meghatározása (melyik ponttól tartozik a központi vezetésre, és milyen döntés meghozatalához rendelkezik elég joggal a tagintézményi képviselő).
•
A tagintézményekben alkalmazott gazdasági szakemberek létszámának meghatározása és irányításuk.
•
A technikai létszám meghatározása és folyamatos nyomon követése.
•
A munkajogi, alkalmazási kérdések folyamatos ellenőrzése a jogszabályok követése és egyeztetése az igazgatóval, személyügyi adatbázis kezelése.
•
Üzemeltetési jogok, az intézményi jogszabályoknak megfelelő és lehetőleg költséghatékony működésének elősegítése, gazdasági tervezésben való részvétel, a tagintézményi pénzügyi számlák nyilvántartása és a tervekhez való viszonya.
•
Pénzügyi adatszolgáltatás a fenntartó, illetve egyéb jogszabályok által előírt szereplők irányába.
3.2.7 Minőségbiztosítási vezető •
Elégedettségmérések
szervezése,
tervezése,
az
eredmények
feldolgozása
és
visszacsatolás-beavatkozás. •
Intézményértékelési rendszer kereteinek meghatározása és felállítása.
•
Nyomon-követés (belső és külső részre osztható, hiszen az egyes tanműhelyek között is követni kell a tanulók útját, illetve a szakképzettséget szerzett tanulók utólagos nyomon követése is idetartozik).
•
Integrált minőségirányítási rendszer kialakítása, és a bevezetés gyakorlatának kialakítása a tagintézményekre vonatkozóan.
23
•
Feladata az intézmény belső kommunikációs rendszerének kidolgozása, és működtetése, és a rendszer mögé adatbázis-rendszer létrehozása és folyamatos feltöltése.
3.2.8 Tagintézmény-vezetők •
Megbízásuk a Tagintézmény-vezetők Tanácsa és a tagintézményi dolgozók véleményének kikérésével történik. A megbízást az igazgató határozott időre adja, az igazgatói ciklussal azonos időtartamra.
•
Az
intézmény
cél-
és
feladatrendszerének
figyelembevételével
szervezi
a
tagintézmény mindennapi életét. •
Közvetlenül irányítja és ellenőrzi az tagintézményben folyó pedagógiai és szakmai munkát.
•
Az
intézmény
cél-
és
feladatrendszerének
figyelembevételével
elkészíti
a
tagintézményi pedagógus-továbbképzési tervet. •
A tagintézményi humánerőforrás biztosítása érdekében közreműködik a munkáltatói intézkedések előkészítésében.
•
Feladata a tagintézmény nevelőtestületének jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése.
•
Az
intézmény keretmunkaterve
alapján
gondoskodik
a
tagintézmény éves
munkatervének összeállításáról, végrehajtásáról. •
Közreműködik a szakképzés helyi feltételrendszerének kialakításában, a zavartalan működés technikai feltételeinek biztosításában.
•
Együttműködik a tagintézményi szülői szervezettel és diákönkormányzattal.
•
Megszervezi a tagintézmény egészségügyi tevékenységét, gondoskodik a tanulók szociális ellátásáról.
•
A tanügyi nyilvántartás, tanügyi dokumentumok vezetését biztosítja, azok tartalmi és formai helyességéért felelős.
•
Felelős intézménye törvényes működéséért, az ésszerű, takarékos gazdálkodásért és vagyonvédelemért.
•
Kialakítja és biztosítja intézménye ügyeleti rendjét.
•
Intézményében az érettségi és szakmai vizsgákat szervezi, ellenőrzi, értékeli.
•
Kapcsolatot tart tagintézménye képzési helyeivel, elemzi a munkaerő-piaci elvárásokat, kezdeményezi a képzési szerkezet változtatását.
24
•
Közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kialakításában, a minőségi elvárások a partneri elégedettség folyamatos biztosításában.
•
Tagintézményi ellenőrzési, értékelési terv készítése.
•
ISK, DSK tagintézményen belüli felügyelete.
•
A tagintézmény technikai alkalmazottainak feladat meghatározása.
•
A tagintézményében a tanév szakmai, pedagógiai értékelése.
•
DMS és ifjúságvédelmi felelős tanár ellenőrzése.
•
Irányítja a tanulói balesetek kivizsgálását, nyilvántartását.
3.2.9 Tagintézményvezető-helyettesek Feladataik a tagintézmény szervezeti felépítéséből következően határozhatók meg. •
Határozatlan idejű vezetői megbízását - a tagintézmény-vezető véleményét kikérve az intézmény igazgatója adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
•
A tagintézmény szervezeti felépítéséből következő szakmai munkaközösségek tartoznak hozzá. Ezek munkáját irányítja, ellenőrzi, összehangolja.
•
Kapcsolatot tart a felügyelt szakterületének megfelelő szervezetekkel.
•
A munkaközösség-vezetők közreműködésével tantárgyfelosztást készít.
•
Koordinálja a pedagógus-továbbképzéseket.
•
Irányítja az érettségi, vagy szakmai vizsga lebonyolítását.
•
Irányítja az órarend elkészítését.
•
Szervezi a napi helyettesítési munkabeosztást.
•
Segíti a pályaválasztást, a felsőoktatási intézményekbe történő továbbtanulást.
•
Szervezi a nyílt napot.
•
Ellenőrzi a helyettesítések, túlórák kéthavi zárását.
•
Szervezi a sajátos nevelési igényű tanulók szűrését, oktatását.
•
Szervezi a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében a felzárkóztatást, fejlesztést, tehetséggondozást, egyéni foglalkozást.
•
Felügyeli az oktatási, módszertani feladatok megvalósulását.
•
Közreműködik a tanulmányi versenyek szervezésében.
•
Közreműködik a nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai tevékenységben.
•
Közreműködik a minőségirányítási feladatok végrehajtásában.
•
Közreműködik a pályázati tevékenységben.
25
•
Szervezi a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozásokat.
•
Felügyeli a diáksport, szabadidősport biztosítását.
•
Felelős a tagintézményi hagyományok ápolásáért, a hagyományos tagintézményi rendezvények, ünnepségek megszervezéséért.
•
A tagintézményben felel a tanulói jutalmazás és fegyelmezés Házirendnek megfelelő végrehajtásáért. Szervezi a tanulói fegyelmi eljárást.
•
Elkészíti
a
felnőttoktatás
tagozatainak
tantárgyfelosztását,
órarendjét,
teremrendjét. •
Szervezi és ellenőrzi az évközi beszámolók és év végi vizsgák időpontját, tantárgyi beosztását.
•
Szervezi, koordinálja és ellenőrzi a felnőttek szakközépiskolája tagozatainak évfolyamain az adminisztrációs tevékenységet.
•
Óralátogatás.
•
Adminisztrációs tevékenység ellenőrzése.
•
DMS és ifjúságvédelmi felelős tanár tevékenységének ellenőrzése.
•
Pedagógiai ellenőrzés és értékelés.
•
Kapcsolattartás intézményi szinten.
3.2.10 Tagintézményi gyakorlati oktatás-vezetők és helyetteseik Feladataik a tagintézmény szervezeti felépítéséből következően határozhatók meg. •
Határozatlan idejű vezetői megbízását- a tagintézmény - vezető véleményét kikérve az intézmény igazgatója adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
•
Felelősek a tagintézmény szervezeti felépítéséből következő szakterületen folyó gyakorlati képzési tevékenységért.
•
A tagintézményi gyakorlati képzés feltételeinek biztosítása érdekében szervezi az anyagrendelést, az anyag és szerszámkiadást, munka- és védőruha, védőfelszerelés juttatást.
•
Szervezi a tanulók üzemi gyakorlatának megvalósítását, segíti a tanulószerződések megkötését.
•
Szervezi a szakmai, módszertani humánerőforrás fejlesztést.
•
A tagintézmény szervezeti felépítéséből következő szakmai munkaközösségek tartoznak hozzá. Ezek munkáját irányítja, ellenőrzi, összehangolja.
•
Kapcsolatot tart a felügyelt szakterületének megfelelő szervezetekkel.
26
•
Közreműködik a szakmai, a szintvizsgák és szakmai tanulmányi versenyek előkészítésében, megszervezésében.
•
Közreműködik a pályaválasztást segítő tagintézményi rendezvények előkészítésében, megvalósításában (nyílt napok, kiállítások).
•
Közreműködik a nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai tevékenységben.
•
Közreműködik a minőségirányítási feladatok végrehajtásában.
•
Közreműködik a pályázati tevékenységben.
•
Közreműködik a bevételekhez kapcsolódó bérbeadási, hasznosítási, felnőttképzési tevékenységben.
•
Közreműködik a tanműhely karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatainak feltárásában, ütemezett elvégzésében.
•
Feladata
a
tanműhelyi
munkavállalások(felmérés,
ajánlattétel,
megvalósítás,
számlázás) szervezése. •
Feladata a tagintézmény szállítási feladatainak szervezése.
•
Óralátogatás.
•
Pedagógus ellenőrzés és értékelés.
•
Együttműködés a TISZK-kel.
•
Kapcsolattartás intézményi szinten.
3.3 Az intézmény helyettesítési rendje Az intézmény igazgatóját távollétében a közismereti tárgyakért felelős igazgatóhelyettes helyettesíti. Mindkettőjük távolléte esetén a helyettesítési feladatokat a szakmai tárgyakért felelős igazgatóhelyettes látja el.
3.3.1 A tagintézmények helyettesítési rendje •
Baross Gábor Gépipari közlekedési Tagintézmény: a tagintézmény-vezető távolléte esetén a közismereti tagintézmény-vezető helyettes helyettesíti, mindkettőjük távolléte esetén a műszaki tagintézmény-vezető helyettes helyettesíti.
•
Építészeti,
Faipari
Tagintézmény:
a
tagintézmény-vezető
távolléte
esetén
szakközépiskolai tagintézmény-vezető helyettes helyettesíti, mindkettőjük távolléte esetén a nevelési és felnőttképzési tagintézmény-vezető helyettes helyettesíti.
27
•
Jendrassik György Gépipari Tagintézmény: a tagintézmény-vezető távolléte esetén tagintézmény-vezető helyettes helyettesíti, mindkettőjük távolléte esetén a gyakorlati oktatásvezető helyettesíti.
•
Környezetgazdálkodási és Építészeti Tagintézmény: a tagintézmény-vezető távolléte esetén tagintézmény-vezető helyettes helyettesíti, mindkettőjük távolléte esetén a gyakorlati oktatásvezető helyettesíti.
•
Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Tagintézmény: a tagintézmény-vezető távolléte esetén a tagintézmény-vezető helyettes helyettesíti, mindkettőjük távolléte esetén a gyakorlati oktatásvezető helyettesíti.
4 Az intézmény testületei 4.1 A pedagógusok közösségei A nevelőtestület - a Közoktatási Törvény 56.§.-a alapján - az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény
működésével
kapcsolatos
ügyekben,
valamint
a
törvényben
és
más
jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt különösen a törvény 57.§. (1) bekezdése a./ - d./ valamint i./ pontjaiban meghatározott kérdésekben, úgy, mint: •
a foglalkozási, illetve a Pedagógiai Program és módosításának elfogadása,
•
a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása,
•
a nevelési- oktatási intézmény éves Munkatervének elfogadása,
•
a nevelési- oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, valamint
•
az intézmény vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása.
28
4.1.1 A nevelőtestület értekezletei a.) A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: •
tanévnyitó-tanévzáró értekezlet
•
szükség szerint rendkívüli nevelőtestületi értekezlet
b.) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada, (egy tagintézmény nevelőtestülete) illetve az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A tagintézményi nevelőtestületek a nevelési és oktatási kérdésekben, a tagintézmények működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkeznek.
4.1.2 A tagintézményi nevelőtestület értekezletei a.) A tanév során a tagintézményi nevelőtestületek a feladatoktól függően tartanak értekezletet. •
őszi nevelési értekezlet,
•
tavaszi nevelési értekezlet,
•
félévi osztályozó értekezlet,
•
tanév végi osztályozó értekezlet,
•
szükség szerint rendkívüli értekezlet (a rendkívüli értekezlet összehívására a III/4.1.1./ b./ pontban foglalt előírások az irányadók).
b.) A tagintézményi nevelőtestület a tanulók tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését,
értékelését
osztályozó
értekezleteken
végzi.
Az
osztályközösségek
problémáinak megvitatása mikro-értekezleti formában is lehetséges. A tagintézményi nevelőtestület mikro-értekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A mikro-értekezletek időpontjait az osztályfőnökök határozzák meg, akiknek megítélése alapján az, szükség szerint,
bármikor tartható az
osztály aktuális problémáinak megbeszélésére.
4.1.3 A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület (tagintézményi nevelőtestület) döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató (tagintézmény-vezető) szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény (tagintézmény) iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai 29
a.) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. b.) A tagintézmények nevelőtestületei (feladatkörük részleges átadásával) a következő állandó bizottságot hozzák létre az alábbi feladat és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal:
4.1.4 Fegyelmi bizottság A fegyelmi bizottság tagjai: -
az elnök – a tagintézményi nevelőtestületek véleménye alapján – az igazgató bízza meg, tevékenységéről beszámolási kötelezettséggel tartozik feléjük.
-
a tagintézményvezető-helyettes,
-
a fegyelmi vétséget elkövető tanuló osztályfőnöke,
-
a tanuló szakoktatója,
-
az osztály diákképviselője,
-
az ifjúságvédelmi felelős.
A fegyelmi bizottság kivizsgálja a tanulók fegyelmi vétségét és a Közoktatási Törvény 76.§.ának megfelelően fegyelmi határozatot hoz a (2) bekezdés a./ és b./ pontjaiban, illetve javaslatot tesz a tagintézményi nevelőtestületeknek a (2) bekezdés c./ d./ e./ és f./ pontjaiban.
4.1.5 A nevelőtestület munkaközösségei a.) A Közoktatási Törvény 58.§.-a szerint a nevelési- oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelő és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként, műveltségi területenként egy munkaközösség hozható létre. A tagintézményekben külön munkaközösségek működhetnek. (tv. 58.§. (2) bekezdés). Feladataikat a tagintézményen belül egymással együttműködve végzik. b.) A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján - a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban - a munkaközösségek feladatai: •
Koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munkát, javítják szakmai színvonalát, minőségét.
•
Fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.
30
•
Végzik a tantárgycsoportukkal kapcsolatos intézményi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, az eredmények kihirdetését.
•
Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét.
c.)
•
Szervezik a pedagógusok továbbképzését.
•
Az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek.
•
Javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatok felhasználására.
•
Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. A munkaközösség tagjai munkaközösség vezetőt választanak a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására és koordinálására. A megbízatás határozott időre szól, melynek időtartama 2 év.
d.)
Tagintézmények közötti munkaközösség működhet szaktárgyi és más pedagógiai feladatok ellátásának segítésére, mint például: testnevelés, gyermek- és ifjúságvédelem, iskolai könyvtár, szabadidő hasznos eltöltése, SNI-s tanulók gondozása, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációja stb. Tevékenységüket a szakterületért felelős igazgató-helyettes irányítja, felügyeli. Feladatellátásuk, intézményen belüli és tagintézmények
közötti
kapcsolataik
áttekinthetősége
érdekében
elkészítik
és
közzéteszik a munkaközösség kapcsolati hálóját.
4.1.6 A munkaközösség- vezető jogai és feladatai: A munkaközösség elsősorban szakmai és módszertani kérdésekben működik együtt az intézmény(tagintézmény)vezetéssel, valamint részt vesz a nevelő-oktató munka reá vonatkozó részterületeinek tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. A jogszabályokban meghatározott ügyekben dönt, egyébként véleményező és javaslattevő jogköre van. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai választják meg, határozott időre. A munkaközösség-vezető tevékenységéről elsősorban a munkaközösség tagjainak köteles beszámolni, valamint meghatározott rendszerességgel a tagintézmény-vezetőnek (illetve az illetékes tagintézményvezető-helyettesnek). A tagintézmények közötti munkaközösségek vezetői a területileg illetékes igazgatóhelyettesnek számolnak be. A munkaközösség-vezető teljes jogú tagja a kibővített tagintézmény vezetésnek (a tagintézmények közötti munkaközösség-vezető a kibővített iskolavezetésnek), abban fontos, főleg szakmai szerepet tölt be.
31
A munkaközösség-vezető feladatai -
Tanév indulásakor javaslatot tesz az iskolai munka tervezéséhez.
-
Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját.
-
A szakmai tartalmi munkát erősíti, fejleszti, integrálja.
-
Munkaközösségével való konzultáció után javaslatot tesz a megjelenő és hasznosítható szakirodalom és egyéb oktatási segédanyag beszerzésére.
-
Kezdeményezi az egységes és objektív értékelés, mérés gyakorlatának kimunkálását.
-
Szorgalmazza és szervezi a városi (helyi), megyei és országos versenyekre való tehetséges tanulók kiválasztását, elősegíti azok felkészítését a versenyekre.
-
Képviseli az iskolát, a munkaközösséget az iskolán kívüli szakmai fórumokon, megbeszéléseken, irányítja a munkaközösség tagjainak továbbképzését.
-
Részterületén közreműködik a tantárgyfelosztás elkészítésében.
-
Az intézmény(tagintézmény) vezetői számára naprakész, megbízható szakmai információt szolgáltat a munkaközösség életéről.
-
Véleményt nyilvánít a munkaközösség és az egész iskolai közösség esetében a jutalmazásról és a kitüntetésre való felterjesztésről.
-
Véleményt nyilvánít új szaktanár kinevezésével kapcsolatban, közreműködik mentori feladatok ellátásában.
-
A munkaközösség-vezető teljes jogú tagja a kibővített tagintézmény vezetésnek, abban fontos, főleg szakmai szerepet tölt be.
-
A munkaközösség-vezető a szaktárgyi oktatás elsőfokú irányítását végzi.
-
Évi 3-4 munkaközösségi összejövetelt szervez, amely orientáló, továbbképző és ellenőrző jellegű.
-
Végzi a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások látogatását. Tapasztalatairól mindkét irányban információt ad.
-
Ellenőrzi a szaktanárok tanmeneteinek elkészítését.
-
A szaktantermekbe telepített eszközök használatáról információt gyűjt.
-
Közreműködik a szaktantermek leltározásában.
-
Együttműködik a könyvtárossal, s a szaktanterembe letéti állományt helyez el igény szerint, a szükséges felelősség érvényesítésével.
-
Javaslatot tesz az időnkénti szükséges selejtezések megejtésére.
32
-
Szervezi a munkaközösség tevékenységét, segíti a munkaközösség szakmai munkáját, a szaktárgy oktatását.
-
Bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását.
-
Szakmai szempontból ellenőrzi, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit,
figyelemmel
kíséri
az
azok
szerinti
előrehaladást,
és
a
követelményrendszernek való megfelelést. -
Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a tagintézményi nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére.
4.1.7 Az intézmény pedagógusai: a.)
A tanár
A tanár szakmai önállósággal és felelősséggel a tanulók értelmi, erkölcsi nevelése, oktatása érdekében végzi a munkáját. Kötelezettségének tartalmát és kereteit a vonatkozó jogszabályok az intézmény pedagógiai programja, működési szabályzata és egyéb szabályozók, valamint az igazgató útmutatásai alkotják. •
Közreműködik az iskolai közösség kialakításában és fejlesztésében.
•
Figyel az iskolai élet problémáira, a közösség tagjainak emberi és pedagógiai nehézségeire.
•
Bírálataival
és
javaslataival
mozdítsa
elő
az
iskola
pedagógiai
céljainak
megvalósítását. •
Hivatásból eredő kötelessége fejleszteni szaktárgyi és általános műveltségét.
•
Tanártársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatában érvényesüljenek a kultúrált érintkezés szabályai.
•
Ismerje el a másságot, ne tagadja meg a tanulóktól, munkatársaitól a nézetváltoztatás jogát, ne alázza meg, ne hozza zavarba szándékosan tanítványait.
•
Magatartása legyen példamutató, tartsa meg a pedagógus etika és a szolgálati titoktartás követelményeit.
•
Munkája eredményessége érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, a szakoktatókkal, kollégiumi nevelőtanárokkal. Igény szerint részt vesz a szülői értekezleten, fogadóórát tart.
•
Tanévi munkáját szakmai, pedagógiai programjában tervezi meg, annak alapján halad. A programot a szakmai munkaközösségek hangolják össze.
33
•
Szaktárgyától függetlenül minden tanárnak kötelessége az általános emberi értékekre nevelés.
•
Tevékenyen közreműködik munkaközössége munkájában.
•
Megbízás alapján felügyeleti tevékenység ellátása.
A jogszabályokban a dolgozók számára biztosított jogokon túl az alábbi jogok illetik meg: •
Véleményt nyilváníthat az iskola életét érintő valamennyi kérdésben.
•
Az iskola vezetésével kapcsolatban bírálatot gyakorolhat.
•
A jogszabályokban meghatározott ügyekben szavazással dönt.
•
S
tantervi
anyagon-
a
helyi
adottságokra
való
tekintettel
változtatásokat
kezdeményezhet. •
Új nevelési-oktatási eljárásokat próbálhat ki, felméréseket, kutatásokat végezhet a tagintézmény-vezető jóváhagyásával.
•
Jól bevált programjait, vázlatait (kiegészítésekkel), több éven át használhatja
•
A tanulók érdemjegyeit az osztályozásra vonatkozó általános követelmények figyelembevételével önállóan állapítja meg.
• b.)
Tanulóit jutalmazásra, illetve fegyelmi felelősségre vonásra javasolhatja.
A szakoktató
Munkaköri kötelezettségének tartalmát és keretét az intézmény szakmai, pedagógiai programja, a pedagógiai és szakmai útmutatók, a nevelőtestületi, igazgatói határozatok alkotják. •
A nevelés hatékonysága érdekében szorosan együttműködik az osztályfőnökökkel, a szaktanárokkal, a kollégiumi nevelőtanárokkal, és a szülőkkel.
•
Fejleszti szaktárgyi és általános műveltségét, az önképzés és szervezett továbbképzés keretén belül.
•
Éves munkáját, gyakorlati foglalkozási programban tervezi meg.
•
A gyakorlat feladataitól függetlenül kötelessége a szakma szeretetére az általános emberi értékekre nevelés.
•
Negyedévenként, valamint a foglalkozási program előírásai szerint naponta munkavédelmi oktatást tart, és nyilvántartást vezet.
•
A tanműhelyben, valamint a munkahelyeken a szakmák sajátosságai, illetve a munkavédelmi előírások szerint ismerteti a munkahely rendjét, a felszerelést,
34
a
munkával kapcsolatos anyagok, szerszámok, gépek, berendezések kezelését, célszerű és biztonságos használatát. •
Ismerteti a munkafolyamatokkal kapcsolatos szakmai és munkavédelmi fogásokat, előírásokat, ellenőrzi a helyes értelmezést és elsajátítást.
•
Kiemelt figyelmet fordít a védőfelszerelések alkalmazására, a biztonságos munkavégzésnek megfelelő szokások és magatartási formák kialakítására.
•
Kellő időben megrendeli a soron lévő foglalkozásokhoz szükséges anyagokat, eszközöket, szerszámokat.
•
Az egyes foglalkozások végeztével értékeli a csoport és az egyes tanulók munkáját.
•
Az alapműveletek, összetett munkák befejezése után elbírálja a tanulók teljesítményét. A megállapított érdemjegyeket és a mulasztásokat havonta bejegyzi az osztálynaplóba és a tanulók ellenőrző könyvébe.
•
A munkanaplókat rendszeresen ellenőrzi, javítja és értékeli.
•
Ellátja a versenyek, illetve a vizsgák gyakorlati részének előkészítésével kapcsolatos feladatokat.
•
Szükség szerint javaslatot tesz kiegészítő oktatásra, illetve a szükséges intézkedések megtételére.
•
Tevékenyen részt vesz az intézmény életében, az ünnepélyek, rendezvények lebonyolításában, szervezésében. Részt vesz a szülői értekezleteken, fogadó órákon.
A szakoktatót mindazok a jogok megilletik, amelyek a tanárt.
c.)
Az osztályfőnök
Az osztályfőnök feladatkörébe a nevelési feladatok mellett a következő tevékenységek tartoznak: -
Tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.
-
Rendszeresen ellenőrzi a tanulók iskolai és az iskolai rendezvényeken tanúsított magatartását, szorgalmát.
-
Folyamatos kapcsolatot tart tanítványai szüleivel.
-
Nyomon követi a tanulók ellenőrző könyvébe történt bejegyzéseket.
-
Osztálya tanulói számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhet.
-
Minden osztályfőnök az iskolai rendezvényeken felügyel az osztályára.
-
A ballagással kapcsolatos feladatait ellátja (évfolyamomként elosztva).
-
A kilencedikes osztályfőnök részt vesz a tanulók beiratkozási folyamatában.
35
-
A tizenegyedik és a tizenkettedik osztályban közreműködik a szalagavató és a ballagás megszervezésében, lebonyolításában.
-
A tizenkettedik osztályban kiemelt feladata a pályairányítás, az érettségire, történő jelentkezések lebonyolítása, és a továbbtanulás nyomon követése.
-
A szakképző évfolyam vizsgáira történő jelentkezések lebonyolítása, és a továbbtanulás nyomon követése.
-
Felelős osztálya érettségi, szakmai vizsgájának technikai lebonyolításáért.
-
Kiemelt adminisztrációs feladata az osztálynapló, a törzslapok, a bizonyítványok vezetése.
-
Az érettségi alakalmával elláthatja osztályában a jegyzői tennivalókat.
-
A tanulók ellenőrzőjének kitöltetése (személyi adatok; tanárok neve, fogadóórája; tantárgyak, órarend).
-
A tanulókkal ismertetni az éves munkaterv rájuk vonatkozó részét (tanítási szünetek, érettségi….).
-
Egyéb szervezési feladatok elvégzése, segítése.
-
Időre elkészíti az osztálya bizonyítványát, anyakönyvét, statisztikai adatlapját.
-
Osztályáról írásos jelentést készít, a félévi értékelésekhez igazodva.
-
Közvetítő szerepet vállal osztálya és a tagintézmény nevelőtestülete között (információáramlás).
Az osztálynapló vezetésével kapcsolatos kiemelt feladatai: -
Az osztályban tanító tanárok nevének pontos, olvasható bejegyzése.
-
Órarend beírása, az aktuális változások átvezetése.
-
Az osztály csoportbontásainak beírása.
-
A haladási részben a tanítási hetek és napok számozása, a dátumozás, a napi órarend és hetesek nevének beírása.
-
Tanítványai napi hiányzását ellenőrzi - legkésőbb 8 munkanapon belül, indokolt esetben a tárgyhó végéig - igazoltatja, az adott havi hiányzásokat a naplóban a következő hónap 15. napjáig összesíti.
-
A szaktanári órabeírást (tananyag, sorszám) és a tanulói hiányzások vezetését hetente, de legkésőbb havonta ellenőrzi, kollégáival a hiányokat pótoltatja (szükség esetén sikertelen próbálkozásai után jelzi gondjait az iskolavezetésnek.
-
Figyelemmel kíséri az osztályozó napló érdemjegyeit, tekintettel a folyamatos értékelés követelményére, kollégáival a hiányokat pótoltatja.
-
A tanulók személyi adatait kitölti, az aktuális változásokat átvezeti. 36
-
A statisztika év eleji, félévi és év végi összesítését teljesíti, időre elvégzi.
d.) A diákmozgalmat segítő pedagógus megbízása, diákmozgalmi tevékenységgel kapcsolatos munkájának értékelése és jutalmazása tekintetében a diákönkormányzatot véleményezési és javaslattevő, a tagintézmény-vezető nevelőtestületeket véleményezési jog illeti meg. Munkájának maradéktalan ellátásért a tagintézmény-vezetőnek illetve a tagintézmény-vezető
helyettesnek
közvetlenül
felelős.
Tagintézményenként
egy
diákmozgalmat segítő pedagógus bízható meg. A diákmozgalmat segítő pedagógus feladatai: •
Összehangolja és az osztályfőnökkel együtt, segíti a diákbizottságok tevékenységét.
•
Orientálja
a
tagintézményi
diákönkormányzat
tevékenységét,
segíti
az
önszerveződésű, öntevékeny diákcsoportok kialakulását, és munkáját, koordinációs feladatokat lát el. •
A diákönkormányzatot rendszeresen tájékoztatja a soros, nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatokról, az iskolavezetés döntéseiről. Tájékozódik, és tájékoztatást ad az iskolavezetésnek a diákönkormányzat tevékenységéről.
•
Kapcsolatot tart a városi diákönkormányzattal.
•
Folyamatosan figyelemmel kíséri, segíti a diákönkormányzat tisztségviselőinek munkáját.
•
Tevékenyen részt vesz a tanórán kívüli kulturális rendezvényeken.
A diákmozgalmat segítő pedagógus jogai: •
A diákönkormányzat munkáját, illetve az iskola tanulóinak többségét érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.
•
Kezdeményezheti, hogy az iskolavezetés a diákmozgalom segítésére a nevelőtestület tagjait időszakosan megbízza.
•
Javaslatot tesz, és közreműködik az iskola, éves munkaprogramjának összeállításában, a diákmozgalmi programok megtervezésében.
•
Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg a tanulók kitüntetésében és jutalmazásában,
javaslatot
tehet
a
diákmozgalom
segítésében
kiemelkedő
tevékenységet végző pedagógusok elismerésére. •
Kezdeményezheti a nevelőtestület összehívását, a diákmozgalmat érintő kérdésekben.
•
Véleményt nyilváníthat a tanulóközösséget érintő pénzeszközök felhasználásáról.
37
e.) Az ifjúságvédelmi felelős Az ifjúságvédelmi felelőst a tagintézmény-vezető a nevelőtestületének tagjai közül a nevelőtestület véleményének kikérése alapján bízza meg. Tevékenységét az osztályfőnöki munkaközösséggel egyeztetett és a tagintézmény-vezető illetve a tagintézmény-vezető helyettes által jóváhagyott program alapján, a tagintézményi nevelőtestületek tagjainak közreműködésével végzi, amelyről a tanév során szükség szerint, de legalább egy alkalommal testületi értekezleten beszámol. Tagintézményenként egy ifjúságvédelmi felelős bízható meg. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban – az ellenőrző könyv útján – az osztályfőnökök kötelesek tájékoztatni az ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.
Az ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: •
Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi intézményt kereshetnek fel.
•
A pedagógusok, szülők, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanulók családi környezetét.
•
Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.
•
A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.
•
A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítás, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.
•
Az iskolában a tanulók és szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. 38
•
Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében
egészségnevelési,
ennek
részeként
kábítószer-ellenes
program
kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanuló, a szülők és a pedagógusok részére. Az ifjúságvédelmi felelős feladata továbbá: •
Nyilvántartja a hátrányos körülmények között élő, halmozottan hátrányos helyzetű valamint az állami gondozott és a nevelési nehézségeket okozó tanulókat és szorgalmazza a hátrányos helyzet megszüntetését, a rászorulók szociális segítését.
•
Figyelemmel
kíséri
az
ellenük
indított
fegyelmi
tárgyalások
előkészítését,
lefolytatását. •
Az
osztályfőnökkel,
nevelőtanárokkal
és
szakoktatókkal
együttműködve
a
veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tart az illetékes első fokú gyámhatósággal, a Gyermek és Ifjúságvédő Intézménnyel és a helyi rendőri szervekkel. •
Feladatainak megoldásában együttműködik a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal.
Az ifjúságvédelmi felelős jogai: •
A hátrányos körülmények között élő és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók jutalmazására az illetékes osztályfőnök véleménye alapján javaslatot tehet.
•
Kezdeményezheti
az
osztályfőnöki
munkaközösségi
értekezlet
soron
kívüli
összehívását, vagy mikro-értekezletek összehívását. •
Az iskola munkatervében foglaltakon túl kezdeményezheti, hogy a soron lévő vezetőtestületi, vagy nevelőtestületi értekezlet aktuális ifjúságvédelmi kérdéseket vitasson meg.
f.) A könyvtáros-tanár A könyvtáros-tanár pedagógus besorolású dolgozó, az iskola nevelőtestületének tagja. Munkaidejét és kötelező feladatait az 1993. évi LXXIX. Tv. a közoktatásról szabályozza. Munkaidejének részletes beosztását a törvény pontosan rögzíti. A teljes munkaidőben foglalkoztatott könyvtáros-tanár heti 40 órás munkaidejét két részre bontja: kötelező óraszámra (22 óra) és a munkaidő fennmaradó részére (18 óra).
39
A kötelező óraszám keretében a könyvtáros-tanárnak biztosítani kell a könyvtár nyitva tartását és a könyvtári órákat.
Munkaköri feladatként a teljes munkaidő többi részének hetven
százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett – a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. A könyvtáros-tanár feladatai: a.) Alapfeladatok -
A gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása.
-
Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról.
-
Tanórai foglalkozások tartása.
-
Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása.
-
Könyvári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.
b.) Kiegészítő feladatai lehetnek különösen: -
Tanórán kívüli foglalkozások tartása.
-
Könyvtári dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása.
-
Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása.
-
Tájékoztatás nyújtása az iskolai (kollégiumi) könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól.
-
Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása.
-
Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.
-
Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.
4.2 A diákok közösségei 4.2.1 A diákönkormányzat A
Közoktatási
Törvény
62-64.
§-ai
rendelkeznek
diákönkormányzatot érintő kérdésekben. a.) A diákkörök
40
a
tanulóközösségeket
és
a
A törvény alapján, az iskola, tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a Házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. b.) Ifjúsági- politikai szervezetek iskolán kívül szerveződhetnek. c.) A diákönkormányzat működési rendje „A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el , és a nevelőtestület hagyja jóvá”. Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola és kollégium működését. A működéshez szükséges költségeket az intézményi költségvetés biztosítja. d.) A tagintézmények diákönkormányzatai az Iskolai Diáktanácsba 3-3 képviselőt delegálnak. e.) Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott Iskolai Diáktanács áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az Iskolai Diáktanács képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanárok (tagintézmény-
•
vezető helyettesek) támogatják és fogják össze. •
A diákönkormányzatok rajtuk keresztül is érvényesíthetik jogaikat.
•
Az Iskolai Diáktanács munkáját a közismereti tárgyakért felelős igazgatóhelyettes segíti. Az intézményi diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata az SZMSZ
•
függelékét képezi. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségeit érintő kérdésekben, a tanulók helyzetét elemző beszámolók elfogadásához, a pályázatok, versenyek szervezéséhez, a közösségi programok, tevékenységformák meghatározásához, az SZMSZ és a Házirend meghatározásához. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását tagintézményi szinten a diákönkormányzatok vezetői, iskolai szinten a Diáktanács kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlést a közoktatásról szóló törvény alapján az igazgató hívja össze.
4.2.2 Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az
41
órarend
szerint
közösen
látogatják.
Az
osztályközösség,
mint
az
intézmény
diákönkormányzatának legkisebb egysége -
megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát.
-
küldöttet delegál a tagintézmény diákönkormányzatába.
Az osztályközösség így önmaga diákképviseletéről dönt.
4.3 A szülők közösségei 4.3.1 A szülői munkaközösség a.) A Közoktatási Törvény 59-61.§-ai rendelkeznek a szülők közösségéről, valamint az iskolaszékről. Ennek alapján az intézményben a szülők meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. b.) Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. Az osztályokban megalakított szülői munkaközösségek egy képviselőt választanak a tagintézményi Szülői Képviselő Testületbe. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat,
javaslataikat
a
választott
képviselők,
vagy
az
osztályfőnök
közvetítésével juttatják el a tagintézmény vezetőségéhez. c.) A Tagintézményi Szülői Képviselő Testületek 3-3 képviselőt delegálnak az Iskolai Szülői Választmányba.
A
választmány
munkáját
a
közismereti
tárgyakért
felelős
igazgatóhelyettes segíti. Az intézmény szülői választmányát az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az Iskolai Szülői Választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. d.) Az Iskolai Szülői Választmány dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. e.) Az Iskolai Szülői Választmány, mint szülői szervezet – amennyiben az iskolában nem működik Iskolaszék – egyetértési jogot gyakorol -
A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor mindazokban a jogszabályban meghatározott kérdésekben, amelyeket a jogszabály az Iskolaszék hatáskörébe utal.
-
Az intézmény Pedagógiai Programjának elfogadásakor.
-
A Házirend elfogadásakor az iskolahasználati jogosultságok meghatározásával kapcsolatban.
-
Az intézmény Minőségirányítási Programjának elfogadásakor.
42
-
A tanulók – és ez által a szülők – nagyobb csoportjait érintő, a nevelő-oktató munkával összefüggésben hozott anyagi természetű, de nem jogszabály által meghatározott döntés meghozatalakor.
f.) Az Iskolai Szülői Választmány, mint szülői szervezet véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
4.4 Szakmai Tanácsadó Testület ( továbbiakban: SZTT) Az intézmény vezetése, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény előírásai és a felnőttképzési
akkreditációra
vonatkozó
jogszabályok
teljesítése
érdekében
SZTT
létrehozásáról döntött. Az SZTT létrehozásának alapvető célja az intézmény felnőttképzési szakmai munkájának, a különféle képzések színvonalának folyamatosan magas szintű biztosítása, a képzésben résztvevő partnerek minőségi igényeinek és elvárásainak való mind teljesebb megfelelés. A bevezetésben rögzített célok megvalósulása érdekében az intézmény az SZTT ügyrendjét a következőkben állapítja meg.
4.4.1 A Szakmai Tanácsadó Testület szervezete Az SZTT 11 tagból áll. Az SZTT tagjait az intézmény igazgatója kéri fel. Az SZTT tagjainak felkérése négy évre szól. Az SZTT tagjai visszahívhatók, ismételten felkérhetők, illetve újraválaszthatók. •
Az SZTT munkáját az elnök irányítja. Az SZTT elnökének megválasztására bármely tag javaslatot tehet, amelyről a tagok nyílt szavazással döntenek.
•
Az SZTT tagságáról – az SZTT elnökének, illetve az intézmény igazgatójának írásban elküldött egyidejű tájékoztatása mellett - az SZTT legközelebbi ülésén mondhat le. Lemondás vagy a tagság más ok miatti megszűnése esetén, az intézmény igazgatója gondoskodik új SZTT-tag felkéréséről. Az új SZTT-tag felkérése az eredetileg kijelölt SZTT működésének idejére szól.
•
Az SZTT tagja testületi feladatainak elvégzésével összefüggő jogaikat és kötelezettségeiket csak személyesen gyakorolhatják. Amennyiben az SZTT ülésén a tag nem tud jelen lenni, úgy véleményét írásban is leadhatja a tárgyalt napirendekről az SZTT elnökének.
•
Az SZTT tagjai az intézmény ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek kezelni és megőrizni. 43
4.4.2 A Szakmai Tanácsadó Testület elnöke: •
Az SZTT tagjai maguk közül szavazással elnököt választanak, aki irányítja és szervezi az SZTT munkáját.
•
Az elnök megválasztása a tagok felkérésének időtartamára szól.
•
Az elnöki megbízatás bármely okból történő megszűnése esetén az SZTT soros ülésén új elnököt választ.
4.4.3 A Szakmai Tanácsadó Testület feladatai: Az SZTT működésére vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével az SZTT kiemelt feladatai: •
A SZTT megtárgyalja és véleményezi az intézmény által előkészített éves képzési tervet, a képzési terv teljesítéséről készített beszámolót és ezekről állást foglal.
•
Az SZTT minden tagja tevékenyen közreműködik az intézmény minőségirányítási rendszerének kialakításában, fejlesztésében. Az SZTT megtárgyalja, szükség esetén véleményezést és korrekciót követően jóváhagyja az intézmény által bevezetni, (módosítani)
működtetni
kívánt,
a
felnőttképzés
magasabb
minőségi
követelményeknek való megfelelőségét biztosító minőségirányítási rendszert. A SZTT jóváhagyó határozatát a testület elnöke – felnőttképzési minőségirányítási rendszerdokumentációban meghatározott módon – a vonatkozó dokumentum aláírásával igazolja. A minőségirányítási rendszer részét képezik: a minőségpolitika, a tárgyévre kitűzött minőségcélok, és az önértékelési rendszer leírása is. •
Az SZTT megtárgyalja, jóváhagyja, szükség esetén véleményezi az intézmény által előkészített kétéves beszámolót, mely az SZTT jóváhagyását követően nyújtható be a kezelő hatóság számára.
•
Az SZTT tevékenységével segíti az intézmény szakmai nyilvánosságának és szakképzési feladatainak érvényesülését, a szakmai és üzleti kapcsolatainak minél teljesebbé válását.
•
Az SZTT tagjai személyesen is elősegítik az intézmény kiemelten fontos szakmai céljainak megvalósulását és lehetőségeik szerint közreműködnek azok elérésében.
4.4.4 A Szakmai Tanácsadó Testület működése: •
Az SZTT általában évente, valamint szükség szerint tartja üléseit. Az SZTT ülésein a tagokon kívül tárgyalási joggal vesznek részt mindazon szakemberek, akiknek jelenléte a napirendek megtárgyalásához szükséges.
44
•
Az SZTT ülését az elnök hívja össze, a napirendi pontok megjelölésével. A tagoknak a meghívást az ülés előtt legalább 8 nappal postán, faxon, e-mailen, sürgős esetben telefonon kell továbbítani.
•
Az SZTT határozatképes, ha legalább hat fő jelen van.
•
Az SZTT határozatait, állásfoglalásait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
•
Minden SZTT ülésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévő tagok nevét, az ülés helyét, időpontját, a tárgyalt napirendeket és az azokról kialakított véleményt, illetve állásfoglalást. A jegyzőkönyv elkészítéséről az elnök által kijelölt személy gondoskodik.
•
A soros ülésről készült jegyzőkönyvet legkésőbb az ülést követő 8 napon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök hitelesíti, és azt követően megküldi az SZTT tagjainak, és a határozatokban érintett személyeknek. Az SZTT ülésről készített jegyzőkönyvet az erre rendszeresített dokumentumtárban kell megőrizni a felnőttképzésért felelős vezetőnek.
4.4.5 A Szakmai Tanácsadó Testület jogai és kötelezettségei: •
Az SZTT bármely tagja, a meghatározott feladatok ellátásához bármikor felvilágosítást, információt kérhet az iskola vezetőségének bármely tagjától.
•
Az SZTT tagjai egyéb kapcsolataikban is elősegítik az intézmény szakmai és üzleti érdekeinek lehetőség szerinti érvényre juttatását, a korrekt üzleti magatartás szabályainak figyelembe vételével.
•
Az SZTT tagjai e munkájuk során tudomásukra jutott információkat kötelesek bizalmasan kezelni, illetve kötelesek az intézmény gazdálkodásával, üzleti ügyeivel kapcsolatos adatokat, tényeket megőrizni és megtartani.
A Szakmai Tanácsadó Testület, illetve tagság megszűnése: •
Az SZTT megszűnik a meghatározott időtartam lejártával, illetve a vonatkozó törvényekben meghatározott egyéb okok bekövetkezése esetén.
•
Az SZTT tagság a felkérés visszavonásával, illetve lemondással szűnik meg.
5 A döntés-előkészítés és a döntéshozatal fórumai 5.1 Stratégiai szint
45
5.1.1
Alkalmazotti értekezlet
Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. •
•
döntési jogkör: -
Az intézményi Minőségirányítási Program elfogadása.
-
Az intézmény Szervezeti- és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítása.
véleményezési jogkör: -
Az
intézmény
átszervezésével,
feladatának
megváltoztatásával,
nevének
megállapításával vagy módosításával kapcsolatban.
5.1.2
A nevelőtestületi értekezlet
Tagjai: a vezetők, valamint az Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenységre létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatottak.
Nevelőtestületi értekezletek: •
Az időpontokat és a témákat az éves munkaterv tartalmazza.
•
Tanévzáró és tanévnyitó értekezlet.
•
Nevelési értekezlet.
A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű többséggel, nyílt vagy titkos szavazással hozza. A nevelőtestületi értekezlet üléseiről jegyzőkönyv készül. •
•
döntési jogkör: -
Az intézmény Pedagógiai Programjának elfogadása, módosítása.
-
Az éves munkaterv jóváhagyása.
-
Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.
-
Az intézményi Házirend elfogadása.
véleményezési jogkör:
46
-
Az intézményigazgatói megbízással összefüggő, a jogszabályban előírt véleményezési jogkör.
5.2 Operatív döntések 5.2.1 Igazgatói értekezlet Tagjai: az intézmény igazgatója és helyettesei: -
Közismereti tárgyakért felelős igazgatóhelyettes
-
Szakmai tárgyakért felelős igazgatóhelyettes
-
Felnőttképzésért felelős igazgatóhelyettes
-
Gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes
-
Gazdasági, műszaki igazgatóhelyettes
-
minőségbiztosítási vezető
Az intézmény operatív döntés-előkészítő, javaslattevő szerve, amely az igazgató által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működhet. Előkészíti a Tagintézményvezetők Tanácsa elé kerülő és az érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetendő döntésre váró feladatokat. Információt közvetít a napi működés formájáról. Az igazgatói értekezlet saját munkaprogramja szerint ülésezik, a témától függően meghívhat más tagokat is.
5.3 Tagintézmény-vezetők Tanácsa Vezetője: Igazgató Tagjai: -
Közismereti tárgyakért felelős igazgatóhelyettes
-
Szakmai tárgyakért felelős igazgatóhelyettes
-
Felnőttképzésért felelős igazgatóhelyettes
-
Gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes
-
Gazdasági, műszaki igazgatóhelyettes
-
Minőségbiztosítási vezető
-
Tagintézmény-vezetők
47
Működési rendje: • A Tagintézmény-vezetők Tanácsa heti rendszerességgel ülésezik. Ülésein a tárgyalt napirendnek megfelelően – a jog- és hatásköröket figyelembe véve – meghívottak is részt vehetnek. •
A Tagintézmény-vezetők Tanácsa akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt.
•
A Tagintézmény-vezetők Tanácsa tagjainak feladata alkalmazotti közösségeiket tájékoztatni
a
napirendi
előterjesztésekről,
a
született
döntésekről
és
állásfoglalásokról. Minden olyan esetben, amikor jogszabály vagy saját hatáskörű döntés meghatározza, titoktartási kötelezettsége van. •
A
Tagintézmény-vezetők
Tanácsának
feladata
a
nevelőtestületi
értekezlet
előkészítése. Ennek keretében dönt az értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Jogkörei: • döntési -
Saját munkaprogramja.
-
A tagintézmények feladatainak összehangolása.
-
A Pedagógiai Programmal összhangban álló szakmai fejlesztésekről és az azt szolgáló személyi, tárgyi feltételekről.
•
véleményezési -
Az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyekben.
-
Az intézményi fejlesztési, beruházási, felújítási, karbantartási tervek.
-
Az intézményi költségvetés belső keretei felosztásának tervezete.
-
A kibocsájtásra kerülő intézményi szabályzatok, az intézmény éves beszámolója.
•
állásfoglalási -
Szakmai, pedagógiai kérdésekben.
-
Az intézmény egészének működését befolyásoló pénzügyi, költségvetési, személyi, és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról.
-
Minden olyan kérdésben, amelyről az intézmény igazgatója állásfoglalást kér.
5.4 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök, bizottságok
48
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a tagintézmény alkalmazotti értekezletére, illetve a tagintézmény nevelőtestületére vagy szakmai munkaközösségre, diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.
5.5 Tagintézményi döntéshozatali fórumok 5.5.1 Alkalmazotti értekezlet Tagjai: a tagintézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Jogai: •
véleményezési jogkör: -
Az intézményi Minőségirányítási Program megvitatása.
-
A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét.
-
Az intézmény átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával vagy módosításával kapcsolatban.
-
A vezetői pályázathoz készített személyi véleményezés kialakításában.
• javaslattételi, állásfoglalási jogkör: -
a tagintézmény fejlesztésével, átalakításával, leépítésével kapcsolatban, nagyobb létszámú dolgozói csoportot érintő kérdésekben.
5.5.2 Tagintézményi nevelőtestületi értekezlet Tagjai: A nevelési-oktatási intézmény pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Az értekezletről jegyzőkönyv készül.
49
Jogai: döntési jogkör:
•
-
A tagintézményi nevelési és oktatási kérdésekben, a tagintézmény működésével kapcsolatos ügyekben.
-
A tagintézmény éves munkarendjének ütemezése, elfogadása.
-
A tagintézményi nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása.
-
A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása.
-
A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása.
•
-
A Házirend tagintézményi részének elfogadása.
-
Pályázatok támogatása, amennyiben a pályázati kiírásban szerepel.
-
Az éves értékelés elfogadása.
véleményezési jogkör: -
A tagintézmény átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával vagy módosításával kapcsolatban.
• javaslattételi, állásfoglalási jogkör: -
A tagintézmény jelentős szakmai fejlesztésével, átalakításával, leépítésével kapcsolatban, nagyobb létszámú dolgozói csoportot érintő kérdésekben.
-
Minden
olyan
kérdésben,
amelyet
a
tagintézmény
pedagógusai
kezdeményeznek.
5.5.3 Tagintézmény-vezetői értekezlet A tagintézmény-vezető a tagintézmény vezetésének hetente egyszer valamint szükség szerint vezetői értekezletet tart. Vezetője: a tagintézmény-vezető Tagjai: a tagintézmény vezető beosztású dolgozói Jogai: •
döntési jogkör -
Az iskola felsőbb vezetésétől kapott feladatok végrehajtásáról, módjáról.
-
A szakmai területeken elvégzendő munkákról, feladatokról
-
Tagintézmény nevelőtestületének, munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése.
50
-
A napi munka keretén belül a tagintézményben megoldandó pedagógiai munkákról.
•
-
Tantárgyfelosztás tervezése, előkészítése.
-
Érettségi és szakmai vizsgák előkészítése, lebonyolítása.
-
Tankönyvrendelések irányítása, ellenőrzése.
-
Tanulóbaleset megelőzése, nyilvántartása, elemzése.
-
Tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése.
-
Ifjúságvédelmi és DMS feladatok megszervezése, ellátása.
-
Beiskolázási feladatok szervezése, tanulói felvételek előkészítése.
-
Továbbtanulás, pályaválasztás segítése, szervezése.
-
Tanulmányi versenyek előkészítése, megtartása.
-
Diákönkormányzat munkájának segítése.
-
A tagintézményi ünnepségek előkészítése.
-
A tagintézmény marketing, reklám tevékenységének segítése.
véleményezési jogkör -
A Szülői Munkaközösségnek az intézmény működését érintő észrevételeiről, javaslatairól.
•
javaslattételi, állásfoglalási jogkör -
A tagintézmény szakmai-pedagógiai- gazdasági munkájával összefüggő feladatokban.
Az itt született intézkedéseket, kezdeményezéseket, döntéseket a vezetők a tagintézményi nevelőtestület, illetve más érintett fórum nyilvánossága elé tárják, kivéve, ha az értekezlet témája bizalmas természetű.
5.5.4 Munkaközösség-vezetők értekezlete Tagjai: a tagintézményben a munkaközösség vezetők A munkaközösség vezetők tevékenységüket célszerűen koordinálják, együttműködnek. Jogai: •
döntési jogkör -
A tagintézmény munkaközösségeinek tevékenységéből adódó feladatok összehangolása, szervezése, lebonyolítása és értékelése.
•
véleményezési jogkör
51
-
A tagintézményben a szakmai, pedagógiai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, minőségének emelése.
•
javaslattételi, állásfoglalási jogkör -
A
tagintézmény
szakmai-pedagógiai-gazdasági
munkájával
feladatokban.
5.5.5
Munkaközösségi értekezlet
Tagjai: az adott pedagógiai területhez tartozó pedagógusok Jogai: •
•
döntési jogkör -
A munkaközösség éves munkatervéről.
-
A munkaközösség szakmai munkájáról.
-
A módszertani és szaktárgyi értekezletekről.
-
A bemutató foglalkozásokról.
-
A munkaközösség tagjainak fejlesztő szakmai programjáról.
-
Az egységes követelményrendszer kialakításáról, és bevezetéséről.
véleményezési jogkör -
•
Az oktatás tartalmi fejlesztésének irányáról.
javaslattételi, állásfoglalási jogkör -
A költségvetésben az előirányzatok felhasználására.
-
A pedagógiai kísérletek fejlesztésére.
-
Tankönyvrendelések irányítása, ellenőrzése.
-
A pedagógusok továbbképzésére.
-
A tagintézményi pályázatokban való részvételről.
52
összefüggő
IV. Az intézmény működésének rendje 1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, bővíteni. 1.1. Az intézményvezetés ellenőrző-segítő munkáját az igazgató és a tagintézmény-vezető koordinálják, az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezető helyettesek és a gyakorlati oktatásvezetők végzik. •
Közvetlen
ellenőrzési
eljárások:
az
óra-
és
foglalkozás-látogatások,
ehhez
kapcsolódóan a tanárokkal folytatott egyéni vagy kiscsoportos módszertani tantervismereti megbeszélések, a továbbképzést is szolgáló bemutató órák szervezése, látogatása értékelése, a munkaközösségi foglalkozások látogatása, ellenőrzése. •
Közvetett ellenőrzési eljárások: -
a tanmenetek, munkatervek, foglalkozási tervek, osztályfőnöki - pedagógiai tervek áttekintése,
-
havonkénti, rendszeres naplóellenőrzések, rendszeres tájékozódás a tanórán kívüli tevékenységi formákról.
1.2. A munkaközösségek - a munkaközösség vezetők irányításával - a tantárgyat, tantárgycsoportot gondozó összefogó tevékenységük során rendszeresen, a munkatervüknek megfelelően elemzik, értékelik, összegzik a tapasztalatokat. 1.3. A pedagógus folyamatos önellenőrzési munkát végez, a tanított osztály, csoport belépési ismeretszintjének a felmérésével, az előrehaladás szintjeinek megállapításával (írásbelik, Szóbelik
egyeztetése,
felzárkóztatás,
korrepetálás,
tehetséggondozás,
a
tanmenetek
folyamatos aktualizálása).
2 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 2.1 A tanórán kívüli foglalkozások célja a.)
Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez (a közoktatási törvény 53. §-a alapján). 53
b.)
Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: szakkörök, diákkörök (önképző körök), énekkar, diáksportkör, diáksport egyesület, tanulmányi,
szakmai
és
sportversenyek,
könyvtár,
kulturális
rendezvények,
tanfolyamok, tömegsport, felzárkóztatás, tehetséggondozás.
A fenti foglalkozások helyét és időtartamát a tagintézmény-vezető helyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.
2.2 Szakkörök Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit a tagintézmény-vezető bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell.
2.3 Diákkörök A
tanulók
öntevékeny
diákköröket
/önképzőköröket/
hozhatnak
létre,
melyeknek
meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával.
2.4 Énekkar Az iskola énekkara sajátos diákkörként működhet. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját.
2.5 Diáksportkör, diáksport egyesület A Diáksportkör (DSK), Iskolai sportkör (ISK), Diáksport egyesület (DSE) a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul, keretében sportcsoportok szervezhetők. •
Az ISK, DSK az intézményen belül, a tagintézmény gazdasági egységéhez tartozva a tagintézmény-vezető felügyelete alatt végzi tevékenységét. 54
•
A DSE önálló jogi személyként, a tagintézmény-vezetővel kötött együttműködési megállapodás alapján végzi feladatát az iskolai sport területén. A DSE vezetősége a bevétellel anyagi felelőssége tudatában rendelkezik.
2.6 Egyéb foglalkozások A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. A tanórán kívüli foglalkozási tevékenységek teljes körét és az adott tanévre érvényes időbeosztását az igények felmérését követően a tagintézmény-vezető adhatja ki.
2.7 A mindennapi testedzés formái, tömegsport Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett az ISK, DSK segítségével, illetve a DSE-vel kötött szerződés szerint biztosítja.
3 A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás rendjét a 2001. évi XXXVII. Törvény és a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szabályozza. A tagintézmények tankönyvellátás rendjét a jogszabályok figyelembevételével a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével évente a tagintézmény-vezetők határozzák meg. Ennek során egyetértési jogot gyakorolnak a tagintézményenkénti szülői választmányi és diákönkormányzatok.
1) Ennek megfelelően az iskola minden év november 15-ig felméri, hogy a következő tanévben hány tanuló számára kell biztosítani normatív kedvezményt, ill. hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást.
55
A tagintézményekbe belépő új osztályok (9. évfolyam) tanulói esetében ezt a felmérést a beiratkozás napjáig el kell végezni. 2) A kedvezményt a szülőnek igényelnie kell az OM rendelet 5. számú mellékletében található igénylőlapon. 3) A tagintézmény-vezető felügyeletével a tagintézményeknek ellenőriznie kell a jogosultságot. A jogosultságot alátámasztó igazolásokat be kell gyűjteni, az önkormányzat illetve az Állami Számvevőszék által meghatározott módon. 1. A jogosultság igazolására a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 4) A november 15-ig igényelt kedvezményre a jogosultságnak fenn kell állnia a következő tanév október 1-jén is. Ezért a három- vagy többgyermekes családban nevelkedő tanulótól tanév elején ismét igazolást kell kérni a nagyobb testvér tanulói jogviszonyáról. 5) A tagintézmények biztosítják az ingyenes tankönyvet az arra jogosult tanulók számára. Az iskola részben saját használatba adással, részben tankönyvkölcsönzéssel oldja meg az ingyenes tankönyvvel való ellátást. A saját használatba adott tankönyveket a tagintézményi tankönyvfelelősök adják ki a tanulóknak. Az átvétel tényét a tankönyv rendelő lapon a tanuló aláírásával igazolja. A tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát tehet, vagy kell tennie, a tanulói jogviszony fennállásáig. Elvesztés ill. megrongálás esetén a tanuló köteles megtéríteni a tankönyv beszerzési árát. Ennek módját, mértékét a tagintézményi házirendben kell szabályozni. 6) A tagintézmény megszervezi a tankönyvellátást azon tanulók számára is, akik nem jogosultak tankönyvtámogatásra. 7) A tagintézményi tankönyvellátás megszervezése, a jogosultság ellenőrzése, a nyilvántartás kezelése a tankönyvfelelősök, a tartós tankönyvek kezelése a könyvtáros-tanár feladata.
A tankönyvfelelős kijelölése a tagintézmény-vezető
hatásköre. 8) Feladatok és határidők a tankönyvellátással kapcsolatban: •
Szülők tájékoztatása a normatív kedvezmény igénybevételéről, a tanulói igényjogosultság felmérése. Hi: november 15.
•
Az önkormányzat tájékoztatása az igényekről. Hi: november 30.
56
•
A tankönyvrendeléshez szükséges tankönyvjegyzékek kiosztása a munkaközösség vezetőknek. Hi: január 25.
•
A munkaközösségek összeállítják a tankönyvigényüket, a munkaközösség vezetők összesítve, osztályokra vagy évfolyamokra lebontva leadják a tankönyv felelősnek. Hi: február 10.
•
Egyeztetés a könyvtáros-tanárral a tartós tankönyvekről és egyéb a könyvtár számára beszerzendő könyvekről. Hi: február 10.
•
Tankönyvrendelés elkészítése. (tankönyvfelelős) Hi: február 15.
•
Tankönyvellátási szerződés megkötése. (A tankönyvforgalmazó és az intézmény igazgatója) Hi: február 15.
•
A tankönyvrendelő lapok elkészítése, a tanulók, szülők tájékoztatása a rendelt tankönyvekről. Hi: február 28. SZMK, DÖK
•
A tankönyvrendelő lapok kiadása és begyűjtése. Hi: május 15. ill. június 10.
•
Az újonnan felvett tanulók tájékoztatása a nekik rendelt tankönyvekről. (osztályfőnök, tankönyvfelelős) Hi: április vége
•
Beiratkozáskor az új diákok rendelőlapjának összegyűjtése és a szülők tájékoztatása a normatív kedvezmény igénybevételéről. Hi: június 25.
•
A tankönyvrendelés módosítása. Hi: június 30.
•
Az új diákok normatív kedvezményre való igény jogosultságának beadása. Hi: augusztus 10.
•
A megrendelt tankönyvek átvétele. Hi: augusztus közepe Az előzetes felmérés alapján a lehetséges ingyenesek névsorának összeállítása. Hi: augusztus vége
•
•
A megérkezett tankönyvek árának összesítése osztályonként és annak kifüggesztése, valamint a tankönyvosztás rendjének megadása. Hi: augusztus vége
57
4
•
Tankönyvek kiosztása. Hi: szeptember első munkanapja
•
Az ingyenes tankönyvre jogosultság igazolása. Hi: szeptember 20.
•
A beérkezett igazolások alapján az ingyenesek végleges névsorának összeállítása osztályonként. Hi: szeptember 25.
•
Az átvett tankönyvek aláíratása az ingyenesekkel. (A tartós tankönyv a könyvtáros-tanártól, a többi a tankönyvfelelőstől.) Hi: szeptember 30.
•
A tankönyvek árának beszedése, elszámolás a számlán meghatározott időpontig.
•
A késve érkező tankönyvek átvétele, kiosztása, elszámolás a számlán meghatározott időpontig.
Díjfizetések és szociális juttatások rendje
4.1 Ingyenes feladatellátások és szolgáltatások A magyar közoktatás állami és önkormányzati fenntartású intézményeiben a pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége a magyar állampolgárok számára ingyenesen vehetők igénybe a közoktatási törvény alapján ezek az alapellátások: Pl.: tanórai foglalkozások; nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első szakképesítés megszerzése; kilencedik és tizedik évolyamon az évismétlés; tizenegy tizenkettedik és szakképzési évfolyamon az első alkalommal történő évismétlés; tanulmányi verseny; diáknap; mindennapos testedzés; házi bajnokság; sportverseny; felügyelet; iskolai létesítmények látogatása.
4.2 Térítési díjas szolgáltatások Az alapellátáson túlmenő szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetni.
4.2.1 Térítési díjfizetés mértéke és módja A térítési díjak fizetéséről a közoktatási törvény rendelkezik. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. - Térítési díjat kell fizetni:
58
étkezés igénybevétele, felnőtt korúak közműveltséget megalapozó képzése, vizsgáztatásért a jogszabályok szerint.
4.2.2 Étkezési térítések megállapításának szabályai Menza A mindenkor érvényes törvények és Szolnok Megyei Jogú Város KH rendelete alapján . - Adható menzai kedvezmények Amennyiben erre anyagi forrás és felajánlás áll rendelkezésre, kedvezményes menzai ellátásban részesülhet a tanuló.
4.2.3 Tandíjfizetés kötelezettség mértéke és módja Tandíj fizetése A tandíj fizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat a közoktatási törvény határozza meg. A tandíj mértéke nem haladhatja meg tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. Tandíjat kell fizetni a következő szolgáltatásokért: - második szakma, szakképzettség megszerzése - felnőttoktatásban, nem nappali rendszerű képzés esetén.
4.2.4 A visszatérítés Térítési- vagy tandíjat teljes összegben csak akkor térítünk vissza, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányait vagy nem vette igénybe a szolgáltatást. Megkezdett tanulmányok esetén csak különlegesen indokolt esetben térítünk vissza.
4.2.5 Külföldi tanulók díjfizetési kedvezményei A külföldi tanulók díjfizetési kedvezményeiről a közoktatási törvény rendelkezik.
4.2.6
Szociális ösztöndíj felosztási elvei
Szociális ösztöndíjjal, mint lehetőséggel az intézmény nem rendelkezik.
4.3 Szociális juttatások és a támogatás elvei, formái 4.3.1 A szociális támogatás formái - szociális segély, étkezési hozzájárulás kifizetése, - a rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása, - kirándulások, kulturális rendezvények költségeinek fedezése, - térítési díjas tanórán kívüli tevékenységek támogatása. 59
4.3.2 Alapítványi támogatás Az intézményt támogató alapítvány, illetve a tagintézményeket támogató alapítványok szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról - az osztályfőnökök és a tagintézményi gyermekvédelmi felelős előterjesztése alapján - az alapítvány kuratóriuma dönt tanévenként.
5 Intézményi védő, óvó előírások A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a tanév megkezdésekor az osztályfőnök, a szakoktató köteles ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát az osztálynaplóban, illetve gyakorlati csoportnaplóban kell dokumentálni. •
A pedagógus (tanár, szakoktató, osztályfőnök) szükség szerint a tanórai, gyakorlati foglalkozás, tanulmányi kirándulás megkezdése előtt köteles az ismertetést megtartani és azt dokumentálni.
•
Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában, gyakorlati munkahelyen való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a tagintézmények házirendje határozza meg.
•
A bekövetkezett tanulóbalesetet az azt elsőként észlelő tanulótárs köteles haladéktalanul jelenteni a legelső elérhető pedagógusnak (tanár, szakoktató, osztályfőnök)
•
A pedagógus, a tőle elvárható legnagyobb körültekintéssel szükség esetén azonnal megkezdi a sérült elsősegélyben részesítését, haladéktalanul értesíti a tagintézményvezetőt, (tagintézményvezető-helyettest) intézkedik a baleset helyszínének a biztosításáról.
•
A tagintézmény-vezető (tagintézmény-vezető helyettesek, telephelyek felelős vezetői) tájékozódnak a baleset körülményeiről, a sérülés mértékéről, gondoskodnak a sérült szakszerű
orvosi
ellátásáról.
Értesítik
az
iskolaorvost,
szükség
mentőszolgálatot. •
Az igazgató (tagintézmény-vezető) intézkedik a baleset kivizsgálásáról.
60
esetén
a
•
A baleset kivizsgálásában saját kérésére részt vehet az Iskolai Szülői Választmány és az iskolai diákönkormányzat képviselője is.
•
Gyakorlati
foglalkozáson történt
tanulói
balesetek esetében együttműködési
megállapodás alapján, az érvényes szerződésben megbízott szervezet jogosult eljárni. •
Tanórán kívüli tanulói balesetek esetén a közoktatásról szóló, többször módosított, 1993. évi LXXIX. tv., valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet értelmében a tagintézményvezető köteles eljárni.
•
A súlyos balesetet az igazgató köteles a rendelkezésre álló adatok közlésével haladéktalanul bejelenteni (telefonon, telefaxon, személyesen) az intézmény fenntartójának.
•
Az igazgató (tagintézmény-vezető, telephelyek felelős vezetői) minden tanulóbalesetet követően köteles(ek) megtenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére.
A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők. •
A rendkívüli esemény bekövetkezését az esemény észlelője, illetve a telephelyek felelős vezetői, haladéktalanul köteles(ek) értesíteni az iskola igazgatóját, aki hatáskörében meghozza a szükséges intézkedéseket.
•
A rendkívüli esemény bekövetkezését az igazgató köteles a rendelkezésre álló adatok közlésével haladéktalanul bejelenteni (telefonon, telefaxon, személyesen) az intézmény fenntartójának.
•
Bomba robbantásával fenyegető bejelentés esetén az igazgató (tagintézmény-vezetők, telephelyek felelős vezetői) haladéktalanul értesítik a rendőrséget és intézkednek az intézmény gyors, szakszerű kiürítéséről.
•
Az iskolaépület, tanműhely kiürítése a tűzriadó tervben meghatározott kiürítési eljárás szerint, az éppen órát, gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusok irányításával történik.
•
A kiürítési eljárás menetéről a tanulókat a tanév megkezdésekor az osztályfőnök (szakoktató) tájékoztatja.
61
•
A kiürítési eljárást a tűzvédelmi utasításban foglaltaknak megfelelően tanévenként legalább egy alkalommal, próbariadó keretében gyakorolni kell. Erről a munkavédelmi vezető köteles gondoskodni valamennyi, az intézményhez tartozó épületben.
•
A bombariadó miatt elmaradt tanítási órákat az igazgató utasítása szerint pótolni kell.
6 Az intézményen belül működő pedagógiai szakszolgáltatások 6.1 Törvényi háttér •
1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról - 35.§ (3), (7) - 52.§ 6. bek. (8) - 121.§ (1) 20. a) - 121.§ (1) 20. b)
•
14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról
6.2 Gyógytestnevelés -
végzi: gyógytestnevelés szakos tanár
-
az iskolaorvos diagnosztizálása alapján a tanulók az alábbi kategóriákba kerülnek: •
I. kategória: könnyített testnevelés
•
II/a kategória: normál testnevelés + gyógytestnevelés
•
II/b kategória: gyógytestnevelés, egyéni beosztás és foglalkozás diagnózis szerint
•
III. kategória: szakorvosi felmentés
6.3 Iskolapszichológus -
végzi: pszichológus szakember
-
az iskola 5 tagintézményében, külön beosztás szerint, heti 1 nap
-
cél: a tanulók-szülők-tanárok segítése külön-külön vagy csoportos formában
6.4 Sajátos nevelési igényű és BTMN tanulók fejlesztése -
végzi: gyógypedagógusok
-
a rendszerbe kerülés feltételei:
A tanuló kétféle módon kerülhet be a rendszerbe: • Általános iskolából intézményünkbe eleve, mint SNI-s, vagy BTMN-es kerül. 62
•
Intézményünkben szaktanári vagy gyógypedagógiai javaslatra igazgatói, tagintézmény-vezetői aláírással vizsgálatot kérünk a Nevelési Tanácsadótól
A tanulók besorolása: a) SNI a) (szervi érintettség) b) SNI b) (pszichés érintettség) c) BTMN – olvasás - írás - számolás d) hiperkinetikus magatartászavar -
A fejlesztés folymata:
Az SNI a) és b) típusú tanulók hetente – órarendtől függően – 3 óra fejlesztést kapnak. A BTMN-es tanulók heti 1 óra fejlesztésben részesülnek. Szükség szerint – súlyossági foktól függően – egyedileg, vagy kis csoportban vesznek részt az órákon. az órai foglalkozások anyaga (egyéni haladási ütem szerint): •
figyelemfejlesztés
•
memóriafejlesztés
•
vizuális, akusztikus fejlesztés
•
helyesírási szabályok gyakorlása
•
szövegfeldolgozás
•
olvasás
•
téri, időbeli orientáció
•
rendszerességre szoktatás
•
komplex személyiségfejlesztés (sikerélmény, önbizalom, kitartás, emberség) - tantárgyi mentesítésekre vonatkozó javaslatok elfogadása - a nevelési tanácsadóknak ellenőrzési és kötelező felülvizsgálati feladatuk van
7 Egyéb kérdések 7.1 A tanulók felvételének és elbocsátásának rendje Az igazgató jóváhagyásával a tagintézmény-vezető felelős a végrehajtást illetően. •
ügyrend a tanuló más iskolába jelentkezése esetén:
63
A Fogadónyilatkozat bemutatása az osztályfőnöknek, majd a tagintézmény-vezető helyettesnek, ezt követően leszerelés (dokumentálva „Körbejáró” adatlapon). Kivezetést végzi az iskolatitkár. •
ügyrend a tanuló iskolánkba való jelentkezése esetén:
„Kérelem” adatlap kitöltése, leadása a tagintézmény-vezető helyettes részére. Elfogadó vezetői döntés esetén a Fogadónyilatkozat kitöltése, elküldése az adott iskolába. Az átiratkozás adminisztratív lebonyolítása az osztályfőnök és az iskolatitkár feladata.
7.2 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A 14-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban (a továbbiakban: iskola-egészségügyi ellátás) való rendszeres részvételéről [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 10. § (1) bekezdés b)-c) pont] az óvodák és iskolák (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmények) e rendeletben foglaltak szerint gondoskodnak. Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el.
7.2.1 A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok 7.2.1.1 A gyermekek, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése a) Az iskolai tanulók időszakos vizsgálata a módszertani irányelvek szerint. (Minimális követelmény a 9., 11. évfolyamon, a védőoltások előtt. Kötelező az adatszolgáltatás az ún. index ( 9., 11.) évfolyamokról. b) A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével. Ezen gyermekek egészségesek között történő integrált oktatása esetén orvosi vélemény adása. c) A testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosságot megállapító szakértői bizottság elé utalás esetén a bizottság részére a tanuló egészségi állapotára vonatkozó adatok közlése. d) Üdülés, táborozás, sportverseny előtti orvosi vizsgálatok elvégzése. e) Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés.
64
7.2.1.2
Alkalmassági vizsgálatok elvégzése a) Pályaalkalmassági vizsgálatok elvégzése, pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatainak elvégzése (OTH-FJOKK-OMFI Ifjúsági Pálya- és Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztály) irányelvei alapján. b) A testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása.
7.2.1.3 Közegészségügyi és járványügyi feladatok a) Az iskolai védőoltások elvégzése és dokumentálása. b) A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. c) A nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése. d) Közegészségügyi-járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére valamint az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. 7.2.1.4 Elsősegélynyújtás Az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása. 7.2.1.5 Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében a) Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában. b) Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal. 7.2.1.6 Környezet-egészségügyi feladatok a) Az intézményi környezet - tantermek, gyakorlati helyiségek, tornaterem, egyéb kiszolgáló helyiségek - ellenőrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele. b) A tanulók gyakorlati oktatásával kapcsolatos munkahelyi körülmények figyelemmel kísérése. 7.2.1.7 7. Az ellátott gyermekekről, tanulókról nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése.
7.2.2 Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok •
Alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint.
65
•
A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása.
•
Elsősegélynyújtás.
•
Az orvosi vizsgálatok előkészítése.
•
A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.
•
A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése.
•
Részvétel a tagintézmény egészségnevelési programjában az alábbi témákban:
az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéné, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás),
•
családtervezés, fogamzásgátlás,
szülői szerep, csecsemőgondozás,
szenvedélybetegségek megelőzése.
Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel.
•
Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet).
•
Pályaválasztás segítése.
•
Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, ambuláns
napló,
védőoltások,
szakorvosi
beutalások,
veszélyeztetettek
nyilvántartása stb.).
7.2.3 Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai •
A körzetéhez tartozó gyermekeket - egyénileg és csoportosan - fogászati gondozásban részesíti, a preventív és terápiás ellátást a szükségleteknek megfelelően végzi.
•
Tervezi és szervezi a csoportos és egyéni kezelések rendjét.
•
Évente két alkalommal a rendelőben elvégzi a tanulók csoportos fogászati vizsgálatát és kezelését. A további kezelésre szorulókat visszarendeli. Szakellátásra (pl. fogszabályozó kezelésre) irányítja a rászorulókat.
•
Évente legalább egy alkalommal meglátogatja a körzetéhez tartozó nevelésioktatási intézményeket, az intézmények vezetőivel rendszeres kapcsolatot tart.
66
•
Az iskolafogászati osztálynévsorokat és az aktuális tájékoztató nyomtatványokat a tanév elején eljuttatja az oktatási intézménybe.
•
Kiemelt gondozásban részesíti a fogyatékos és más módon veszélyeztetett gyermekeket. Ellátásukat a háziorvossal, iskolaorvossal egyeztetett módon végzi.
•
Egészségügyi felvilágosító és nevelő tevékenységet folytat, részt vesz a nevelésioktatási intézményben folyó egészséges életmódra nevelésben, az egészségtan oktatásban.
7.2.4 A munkakör betöltéséhez szükséges alkalmassági vizsgálatok A munkáltatónak a foglalkoztatni kívánt minden személynél, a munkavégzés megkezdése előtt előzetes, a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott munkakörökben való alkalmazás (foglalkoztatás) előtt előzetes, időszakos, személyi higiénés, illetőleg soron kívüli (esetenkénti) alkalmassági vizsgálatot kell elvégeztetni. A jogszabályban előírt alkalmassági vizsgálatok elvégeztetése kötelező, annak hiányában a közalkalmazott nem foglalkoztatható. Az alkalmasság véleményezése: a) a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre, b) a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre, az adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére, c) a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre történik. A munkaköri és a szakmai alkalmassági orvosi vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli, továbbá a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése meghatározott esetekben záró vizsgálattal egészül ki. A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat is lehet előzetes és soron kívüli. Az alkalmassági vizsgálatok nem hivatottak a munkaképesség mértékének a rokkantsági fok, illetve a szellemi képesség és elmeállapot véleményezésére. Választ adnak azonban arra, hogy a dolgozó szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzésen kell részt vennie, hogy külföldi munkavégzéskor alkalmas-e a szakmai feladatok ellátására az adott országban. A vizsgálatok alkalmasak annak megállapítására is, hogy a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörben, illetve szakmában foglalkoztatott dolgozó személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyeztetie mások egészségét.
67
A vizsgálatokat végzők A munkaköri alkalmassági vizsgálatot és véleményezést a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra
jogosult
orvos,
a
szakmai
alkalmasság előzetes
vizsgálatát
és
véleményezést a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az ÁNTSZ megyei intézete szerint kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó szerv orvosa végzi. Alkalmassági vélemény A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági véleményben kell meghatározni, hogy a vizsgált személy alkalmas-e az adott foglalkozás ellátására vagy sem. Az
orvos
a
foglalkoztatással,
képzéssel
kapcsolatosan
-
az
egészségi
állapot
figyelembevételével - korlátozásokat írhat elő. Az orvosi véleményt a vizsgáló orvos aláírásával és bélyegzőjével hitelesíti, majd a rendelet 12. számú melléklete szerinti nyomtatványon közli a munkáltatóval. Az orvos tájékoztatja a vizsgált személyt az alkalmatlanság okáról, a munkáltatóval vagy a foglalkoztatóval azonban csak a vizsgált személy hozzájárulásával közölheti azt. A vizsgálatot végző orvos betegség esetén vizsgálatra, gyógykezelésre utalja a véleményezett személyt.
8 Munkarend, tanítási időkeret 8.1 A közalkalmazottak munkarendje a) A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait 16. § és 17. § rögzíti, részletes szabályzást a Kollektív Szerződés tartalmazza. b) A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény kollektív szerződése tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII., valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényekkel.
8.2 Az intézmény működési rendje Az igazgatóság székhelye: Szolnok, Baross út 37. Az igazgatóság munkarendje: A szorgalmi időszakban: hétfőtől csütörtökig 7.30-16.00, pénteken 7.30-13.30. Szorgalmi időszakon kívül: ügyeleti rend szerint tart nyitva, az alábbi időpontban: szerda 8-12 óráig.
68
Készpénzforgalom ügyintézési rendje hétfőtől csütörtökig: 7.30- 14.00 pénteken: 7.30- 11.30
8.3 A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával a tagintézmény-vezetők és a gazdasági- műszaki igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat a tagintézmény-vezetők és a gazdasági-műszaki igazgatóhelyettes készíti el.
8.4 A pedagógusok munkarendje a) A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19. §-a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó egyes feladatok leírását a túlórák, és megbízások pénzügyi vonzata miatt a kollektív szerződés tartalmazza. (1992.XXXIII. törvény 55.§ és 138/1992 (X.8.) kormányrendelet 7-8.§) b) A törvény 16. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. c) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézmény-vezetők állapítják meg az intézmény tanórarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. d) A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladat- ellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. e) A munkaidő nyilvántartás a pedagógus órarendjének megfelelve a pedagógus írásbeli javaslata alapján készül, s a tagintézmény-vezetővel való egyeztetés után véglegesíthető. Az órarend megváltozása esetén a pedagógus vagy a tagintézményvezető kezdeményezheti a napi munkaidő kezdő- és befejező időpontjának megváltoztatását.
69
f) A munkaidő nyilvántartásban a heti rendes munkaidőnek a hétfőtől-péntekig terjedő napokra kell megjeleníteni a napi munkaidő kezdő- és befejező időpontjait úgy, hogy a napi munkaidők összesítése a heti munkaidőt adja. g) A pedagógusok munkaidejükben látják el a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységüket. A tanórán kívüli feladataik közül a nem kizárólag az iskolában elvégzendő feladataikat saját döntésük alapján az iskolán kívül is elláthatják, ezért ezen feladataik ellátása során nem kötelesek a munkaidejük teljes idejét az iskolában tölteni. h) A tagintézmény-vezető, illetve a tagintézményvezető-helyettesek az iskola érdekében elvégzendő tanórán kívüli feladatokat úgy kötelesek szervezni, hogy az elsősorban a pedagógusok napi munkaidejében elvégezhető legyen. Amennyiben ez nem lehetséges, ezen feladatok ellátására utasítási jogkörükben eljárva a napi munkaidőt átszervezhetik, de az átszervezést írásban, a feladat ellátását megelőzően legalább egy héttel előre közölni kell az érintett pedagógussal, aki a feladatot köteles elvégezni. A feladatok ellátását úgy kell megszervezni, hogy tekintettel kell lenni az arányos teherviselésre. i) A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, ennek okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon a tanítási óra előtt legalább 1/2 órával köteles jelenteni a tagintézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy a közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítéséről intézkedhessen. j) A tanórák (foglalkozások) elcserélését a tagintézmény-vezetők vagy a tagintézmény vezető - helyettesek engedélyezik. k) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. l) A pedagógusok számára - kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést a tagintézmény-vezetők adják a tagintézményvezető-helyettesek és a munkaközösségvezetők javaslatainak meghallgatása után.
8.5 Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A Házirendet - a tagintézmény vezetőjének 70
előterjesztésére - a tagintézmények nevelőtestületei fogadják el, a diákönkormányzat és a szülők közösségének egyetértésével (Közoktatásról szóló tv. 40. § 7).
8.6 A tanév helyi rendje a) A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart. A tanítási év szorgalmi ideje minden évfolyamon - a közoktatási törvény 52. §-a alapján - 185 tanítási napból áll. A tanítási év szorgalmi ideje csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot vizsgák (alap-, érettségi, szakmai) követik. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt:
• •
A nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásai (pedagógiai program módosítása, az új tanév feladatai). Az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalma. A tanítás nélküli munkanapok időpontja és programja.
• • •
A vizsgák rendje. A tanév tanórán kívüli foglalkozásai. Az éves munkaterv jóváhagyása.
•
a) Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sport rendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. b) A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézményi vizsgáztatás (felvételi, érettségi, helyi, képesítő). A vizsgarendet szintén a munkatervben kell rögzíteni. c) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (Házirend), a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a házirendet valamint a tanév helyi rendjét a szülőkkel. d) Az intézmény belső rendszabályait (házirendjét) ki kell függeszteni a tanulói hirdetőtáblán.
8.7 A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama a) Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben.
71
b) Az elméleti tanítási órák időtartama 45 perc, a gyakorlati órák időtartama max. 60 perc. Rendkívül indokolt esetben az tagintézmény-vezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. c) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra a tagintézmény-vezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben a tagintézmény-vezető tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok a tagintézményvezető által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. d) Az óraközi szünetek időtartama: 5, 10, 15 illetve 20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. e) Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. f) Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok és diákok felügyelik.
8.8 Az intézményben tartózkodás rendje a) Az intézmény nyitva tartása: • Szorgalmi időben reggel 630-tól a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 2000- óráig. • •
Az intézmény, tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az alábbi időpontban: szerda 8-12 óráig. Az iskolát vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában -
zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől eltérésre az igazgató ad engedélyt - eseti kérelmek alapján. b) Belépés az intézmény épületébe és a benntartózkodás rendje Kiterjed mindazon személyekre, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, abból a célból, hogy biztosítani kell: •
az intézmény zavartalan működését, a nevelő, és oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket
•
a tanulók védelmét
•
az intézményi vagyon megóvását
•
az intézményegység vezetőjének tájékozottságát
Szorgalmi időben az intézmény nyitva áll azok számára, akik szolgáltatásait igénybe veszik, vagy igénybe kívánják venni, az alábbiak szerint: •
a szülő joga, hogy megismerje az intézmény nevelési és pedagógiai programját, házirendjét, továbbá tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
72
valamint
gyermeke,
fejlődéséről,
magaviseletéről,
tanulmányi
előmenetelekről, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon •
a fenntartó képviselői ellenőrzik az intézmény gazdálkodását, működésétének törvényességét, a szakmai munka eredményességét
•
szakértők a pedagógiai-szakmai munka értékelése végett
•
más szervezetek, intézmények képviselői kapcsolattartás, együttműködés érdekében
Azokba a helyiségekbe, ahol a tanulók nevelése és oktatása folyik, a belépni csak az igazgató engedélyével szabad. Üzleti tevékenységgel, vagy bármilyen más eseti üggyel kapcsolatosan az intézménybe belépni, benn tartózkodni az intézmény vezetőjének engedélyével lehet. Az iskola épületébe érkezők tájékoztatása a portán ügyeletet teljesítő technikai dolgozó feladata. A portás intézkedéséig a vendégek, látogatók a porta előtt várakoznak.
c) A vezetők benntartózkodása. Az iskola nyitvatartási idején belül hétfőtől csütörtökig reggel 730 és 1600 30
óra,
30
pénteken 7 és 13 között az tagintézmény-vezető és helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A 1600 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.
9 A felnőttoktatás, felnőttképzés formái Az intézmény az Alapító Okiratában meghatározottak értelmében felnőttképzést folytat. A képzések jellegük szerint lehetnek iskolarendszerűek és iskolarendszeren kívüliek, megszervezhetők nappali, levelező, esti és távoktatásos formában.
Az iskolarendszerű képzések vonatkozásában a
résztvevők tanulói jogviszonnyal
rendelkeznek és képzésük során alkalmazni kell a közoktatási és a szakképzési jogszabályok előírásait.
Az iskolarendszerű felnőttképzési csoportok indítására a fenntartó ad engedélyt a tanév órakeretének terhére, a képzésekben résztvevők az iskola közoktatási tanulólétszámába
73
beszámítanak, az oktató pedagógusok és szakemberek feladatukat közalkalmazotti jogviszonyuk keretében végzik.
Az iskolarendszeren kívüli képzések esetén a résztvevők nem rendelkeznek tanulói jogviszonnyal, esetükben a felnőttképzési és a szakképzési jogszabályok előírásai az irányadóak. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben résztvevőkkel az intézmény felnőttképzési szerződést köt.
Az iskolarendszeren kívüli képzések szervezéséhez való jogosultság megszervezésének feltétele a regionális munkaügyi központi nyilvántartás.
A felnőttképzés elismertségének növelése, a képzési piac elvárásainak való megfelelés érdekében az iskolának törekedni kell a felnőttképzés intézményi- és program-akkreditáció szabályainak való megfelelésre. A résztvevők nem szerepelnek az intézmény közoktatási tanulói létszámában, az itt tanító pedagógusok, szakemberek munkájukat közoktatási feladataik ellátása mellett végzik.
9.1 A felnőttoktatás megszervezése: A
felnőttoktatás
intézményi
szintű
összehangolására
az
intézmény felnőttoktatási
munkaközösséget hoz létre. Tagjai a felnőttképzési igazgatóhelyettes és a tagintézmények felnőttképzésért felelős szakemberei. A munkaközösség fő feladata a felnőttoktatás intézményi szinten történő összehangolása.
9.2 Az iskolarendszerű felnőttoktatás: A jelentkezés módja az iskola által meghatározott időszakban, a közoktatási tanév rendjéhez igazítottan történik. A képzésben részt venni szándékozó a tagintézménnyel egyeztetett módon jelentkezési nyomtatványt tölt ki és tanulói jogviszonyt létesít. A jelentkezéshez szükséges előfeltételek meglétét (iskolai végzettség, szakmai előképzettség, igazolt szakmai előgyakorlat, egészségi alkalmasság) a tagintézmény ellenőrzi, az előzetesen megszerzett tudás, a teljesített modul(ok) beszámíthatóságáról dönt. A képzésben résztvevő a képzés megszervezésének módjától, a választott szakképzés jellegétől függően az érintett tagintézménnyel tart kapcsolatot, a szakmai elméleti és 74
gyakorlati kompetenciák kialakítása az ott meghatározott módon zajlik, a képzési programban leírtaknak megfelelően.
9.3 Az iskolarendszeren kívüli képzések Szervezésük eltérhet a tanév rendjétől, az iskola a munkaerőpiac igényeit figyelembe véve a kezdés, a befejezés, a vizsgáztatás vonatkozásában a tanév rendjétől eltérően is indíthat képzéseket. A képzések vonatkozásában az iskola éves képzési tervet készít, melyet a SZTT hagy jóvá. A képzésekre való jelentkezés folyamatos, a csoportok indítása a munkaerő piaci igényekhez és a létszámokhoz igazodik. A jelentkezésnél figyelemmel kell lenni az iskolai végzettségre, a szakmai előképzettségre, a szakmai előgyakorlatra, az egészségi alkalmasságra. –ezek meglétét az érintett tagintézmény vizsgálja, az előzetesen megszerzett tudás, a teljesített modul(ok) beszámíthatóságáról dönt.
9.4 A felnőttoktatás finanszírozása A közoktatási, szakképzési, felnőttképzési jogszabályok előírásai és az önkormányzat idevonatkozó rendelkezései értelmében a felnőttképzésben résztvevők 11. évfolyamtól térítési díjat, vizsgadíjat fizetnek. A tandíj, térítési díj, vizsgadíj fedezete lehet a képzésben résztvevő befizetése, munkáltatójának befizetése, munkaügyi központ támogatása, pályázati forrás és mindezek megosztva. A tandíj-, térítési díj, vizsgadíj kiszámítása, a befizetésére vonatkozó előírások meghatározása a műszaki-gazdasági igazgatóhelyettes feladata. A tanév tervezésekor előzetes várható díjat számít, melynek véglegesítése a konkrét létszám, képzési program ismeretében történik.
10 Marketing tevékenység Az Intézmény marketing tevékenysége egyrészt Intézményi szinten, másrészt Intézményi irányítással, a Tagintézmények szintjén valósul meg. A marketing tevékenység kifejtésének formái a piackutatás és a reklámtevékenység. A tevékenység alapja a Marketing-terv.
10.1 Piackutatás
75
Az Intézmény és a Tagintézmények a marketing tevékenység eredményes alkalmazásához a munkaerő piacról, az ott lejátszódó eseményekről folyamatos és részletes információkat szerez be. A partnerkapcsolatok révén a gazdasági partnerektől beszerzett információkból szelektálást követően kiválasztja az Intézmény marketing döntéseihez lényeges információkat, melyek értékelése után a vezetés számára felhasználásra alkalmassá tesz. Az Intézmény partnerei a piackutatási tevékenység során: - A Regionális Foglalkoztatási és Képzési Bizottság (RFKB). - A Jász-Nagykun-Szolnok Területi Integrált Szakképző Központ (JNSZ TISZK). - A versenyszféra termelő és gazdálkodó szervezetei. - Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint fenntartó. A széleskörű és megalapozott piackutatási tevékenység alapján kerül sor a beiskolázási programok Tagintézményenkénti elkészítésére és az ehhez kapcsolódó beiskolázási reklámtevékenységre.
10.2 Az Intézmény reklámtevékenysége A reklámtevékenység tagintézményenként, - a piackutatás illetve a piaci helyzetnek megfelelő módon és irányban- kerül végrehajtásra. Alkalmazható módszerei a következők lehetnek: - Hirdetés
az írott és az elektronikus sajtón keresztül egyaránt, továbbá a
tömegkommunikációs eszközök (média) felhasználásával; - Publik Relations (PR)
tervszerű, folyamatos tevékenység együttes alkalmazása,
mellyel célunk, hogy az általános és a szakmai közvélemény előtt olyan képet alakítsunk ki az intézményről és ezzel együtt valamennyi tagintézményéről, hogy mindazok a partnerek akik kapcsolatba kerülnek velünk (különösen a számunkra fontos és kiemelt célcsoportba tartozók) megbízzanak tevékenységünkben. Célunk ezzel az intézmény iránti bizalom kialakítása, fenntartása és erősítése. - Személyes találkozások, információs napok - Pályaválasztási kiállítás Megyei
szervezésű,
pályaválasztást
segítő,
az
intézményt
és
tagintézményeit
az
érdeklődőknek részletesen és előzetesen bemutató találkozás a potenciális pályaválasztóknak. Az iskolarendszerű nappali képzés, és a felnőttképzési lehetőségek bemutatásának eszköze, lehetősége.
76
Iskolalátogatások A pálya-és szakmaválasztást segítő, az általános iskolákban szülői értekezleteken történő megjelenés, melynek során az érdeklődők célirányos és részletes tájékoztatást kapnak az Intézményben folyó oktatási, kulturális, sport, és egyéb közösségi tevékenységekről, a hagyományok ápolásáról, az ott folyó oktató és nevelő tevékenységről. Előkészíti a tagintézményi nyílt napokat.
Tagintézményi Nyílt Napok Tagintézményenként egy, esetleg két alkalommal, november – december hónapokban kerülhet megtartásra. Az érdeklődő 8. osztályos tanulóknak és szüleiknek kerül megrendezésre, a célirányos pályaválasztás elősegítésére.
Az Intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai: Az Intézményben és tagintézményeiben külső gazdálkodó, illetve szolgáltató szervezet is folytathat reklámtevékenységet a 2008. évi XLVIII. Törvény, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően. Ebből adódóan különösen a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi jólétet szolgáló piaci verseny fenntartása érdekében, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások érdekeinek védelme céljából, a szakmai önszabályozás gyakorlatának jelentőségét elismerve, továbbá az Intézmény vonatkozó érdekei szem előtt tartásával különösen a következők betartása szükséges: - a különböző reklámanyagok elhelyezése az Intézményben a szakterülete szerint illetékes helyettes, illetve a tagintézmény-vezető vagy helyettesének engedélyével történhet; - az intézményben és tagintézményeiben csak olyan reklám közzétételére van lehetőség, amely az oktatási és szakmai feladatokhoz valamilyen módon kapcsolódik; nem megtévesztő és összehasonlító; címzettjei a tanulók, illetve a dolgozók; nem sérti más vállalkozás, illetve szervezet jó hírnevét; nem vezethet tisztességtelen előnyszerzésre. - reklámozási tevékenység csak az Intézmény és tagintézményei belső térben elhelyezett, arra kijelölt hirdetőtábláin, esetenkénti rendezvényeken a kijelölt teremben szponzorálási céllal van lehetőség, külön egyeztetés alapján.
77
11 Intézményi dokumentumok nyilvánossága 11.1 A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: • • • •
alapító okirat, pedagógiai program, nevelési, oktatási tervek, éves munkaterv,
• •
jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei, további, intézményi működést meghatározó dokumentumok szerződés, - közalkalmazotti szabályzat).
(Kollektív
11.2 Az alapító okirat A közoktatási törvény 37. §- a rendelkezik a közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja működését.
az
intézmény
nyilvántartásba
vételét,
jogszerű
11.3 A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A törvény 39. §- a biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A 44-51. § ad iránymutatást az intézmények pedagógiai és foglalkoztatási programjáról.
11.4 Nevelési, oktatási tervek A
pedagógiai
program
jóváhagyásáig
az
érvényes
nevelési
és
oktatási
tervek szükségesek, illetve azok határozzák meg az iskola pedagógiai feladatait.
11.5 Az éves munkaterv Az
éves
munkaterv
az
intézmény
hivatalos
intézményi célok, feladatok tevékenységek, munkafolyamatok időre felelősök megjelölésével.
dokumentuma,
megvalósításához beosztott cselekvési
amely
az
szükséges terve a
11.6 A további, intézményi működést meghatározó dokumentumok A
kollektív
szerződés
és
a
közalkalmazotti
szabályzat
kétoldalú
megállapodások, amelyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá.
78
A házirend, mint az iskolai élet alapvető szabályait rögzítő dokumentum jogokat és számára.
kötelességeket
fogalmaz
meg
a
pedagógusok
és
a
diákok
A felsorolt intézményi dokumentumok nyilvánosak, azok papíralapú adathordozón és elektronikus formában is egyaránt hozzáférhetők, megtekinthetők és tanulmányozhatók. Mindezek megtalálhatók: - az Intézmény könyvtárában, - az Intézmény honlapján, mely elérhető a következő web címen http://www.szolmusz.hu
12 Az intézményi hagyományok ápolása 12.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a) Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
b) Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: Minden tanévben megrendezésre kerülő események: •
március l5-i megemlékezés (formájáról a tanév rendjének elfogadásakor dönt a testület)
•
október 23-i megemlékezés (formájáról a tanév rendjének elfogadásakor dönt a testület)
•
tanévnyitó
•
tanévzáró
•
szalagavató
•
ballagás
Tanulmányi versenyek: •
Iskolai tanulmányi versenyek
•
Megyei tanulmányi versenyek
•
Területi tanulmányi versenyek
•
Országos tanulmányi versenyek
Az iskolaszintű (tagintézményi) versenyek és szórakoztató rendezvények:
79
•
diáknapi rendezvények
•
9. évfolyamosok bemutatkozó rendezvénye
•
bálok
•
Ki Mit Tud!
•
szavalóverseny
12.2 A hagyományápolás külsőségei a) Az intézmény jelvénye az intézmény zászlója
b) A tanulók az iskolai ünnepélyeken alkalomhoz illő öltözetben vesznek részt (sötét nadrág illetve szoknya, fehér ing, ill. blúz)
12.3 Testvériskolai kapcsolatok Testvériskolai kapcsolatok alapján a tanuló-csereprogramok megszervezése a kapcsolatért felelős tanár irányításával történik.
80
V. Záró rendelkezések
1 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése •
Az
SZMSZ
…………év……………………hó…….napján,
a
fenntartó
jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes.
Szolnok, …....év …………………. hó……….nap
PH.
……………………………………………… igazgató
81
2 A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása
Az SZMSZ módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak egyharmada vagy egy tagintézmény alkalmazotti testületének többsége, és a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. Az SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.
Szolnok, ……….év……………….hó……nap
PH
…………………………….. igazgató
82
A
Szervezeti
és
Működési
Szabályzatot
az
intézmény
Diáktanácsa
2009. év február hó 4. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
Szolnok, 2009. február 04.
Holló Zoltán diákönkormányzat vezetője
83
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szülői Szervezet (közösség) 2009. év február hó 3. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
Szolnok, 2009. február 3.
Csizmadia Pálné szülői szervezet képviselője
84
3 Záradék Jelen SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete és közalkalmazotti közössége 2009. év február hó 26. napján megtartott alkalmazotti értekezletén megtárgyalta és elfogadta. Az SZMSZ elfogadását a nevelőtestület képviselője, és a hitelesítők jelen aláírásukkal igazolják.
Kelt: ……………………., ………….év ………………..hó …..nap
………………………………..
………………………………..
hitelesítő
hitelesítő
…………….………………………. a nevelőtestület képviselője
Fenti SZMSZ megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetve az előírt tartalmi és formai követelményeknek, ezért azt az 1993. évi LXXIX. tv. 102 § (1) bekezdése alapján jóváhagyom.
.........................................., 2009……………………hó………..napján
…………………………………… fenntartó Az SZMSZ módosításának okai: Alapító Okikat változása, valamint az Oktatási és Kulturális Miniszter 32/2008 (XI.24.) OKM rendelete. A módosításokat a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola tantestülete 2010. február 16-i ülésén elfogadta.
85
