Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2009


SZMSZ 2009

Tartalom

Tartalom I. Rész Általános rendelkezések................................................................................................. 8 1.1 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ............................... 8 1.2 A szervezeti és működési szabályzatot meghatározó törvények és rendeletek............ 8 1.3 Az intézmény alapadatai .............................................................................................. 9 1.3.1 Az intézmény alapító okirata 2009. július 1-től ........................................................ 9 1.3.2 Az intézmény alapító okirata 2010. január 1-től ..................................................... 19 1.4 A feladatmutatók ........................................................................................................ 30 1.5 Az intézmény költségvetésének végrehajtása: ........................................................... 32 II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok ......... 34 1. A vezetők, az intézményegységek és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás....................................................... 34 1.1 Az intézmény szervezeti felépítése ............................................................................ 34 1.2 Az igazgatóság és a tagintézmények közötti feladatmegosztás ................................. 34 1.2.1 Igazgatóság.............................................................................................................. 34 1.2.2 SzSzKSz Fodor József Élelmiszeripari Tagintézménye ......................................... 36 1.2.3 SzSzKSz Kiss Ferenc Erdészeti Tagintézménye .................................................... 40 1.2.4 SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye........ 43 1.2.5 SzSzKSz Vedres István Építőipari Tagintézménye ................................................ 47 1.3 Az intézmény képviselete........................................................................................... 50 1.4 A tagintézmény képviselete ....................................................................................... 51 1.5 A kiadmányozási jogkör gyakorlása .......................................................................... 51 1.6 Kötelezettségvállalás, utalványozás ........................................................................... 52 1.6.1 Kötelezettségvállalás ............................................................................................... 52 1.6.2 Utalványozás ........................................................................................................... 52 1.7 Vezető beosztások, a vezetők közötti feladatmegosztás ............................................ 53 1.7.1 Magasabb vezető beosztások .................................................................................. 53 1.7.2 Vezető beosztások ................................................................................................... 53 1.7.3 Az intézmény főigazgatója...................................................................................... 53 1.7.3.1 A hatáskörök átruházása....................................................................................... 56 1.7.4 Főigazgató-helyettesek............................................................................................ 57 1.7.4.1 Tanügyi főigazgató-helyettes ............................................................................... 57 1.7.4.2 Szakmai főigazgató-helyettes............................................................................... 59 1.7.4.3 Vezető gazdasági ügyintéző ................................................................................. 60 1.8 A helyettesítés rendje ................................................................................................. 61 2. A tagintézmények............................................................................................................. 61 2.1 Tagintézmény igazgatók ............................................................................................ 61 2.2 Igazgató helyettesek ................................................................................................... 64 2.2.1 Az igazgatóhelyettesek feladatai ............................................................................. 65 2.3 Gyakorlatioktatás-vezetők és helyettesek .................................................................. 67 3. A döntés előkészítés és a döntéshozatal fórumai ............................................................. 68 3.1 Intézményi döntéshozatali szint ................................................................................. 68 3.1.1 Az alkalmazotti közösség........................................................................................ 68 3.1.2 A nevelőtestület....................................................................................................... 69 3.1.3 A törzskar ................................................................................................................ 72 3.1.4 Döntés-előkészítő fórum ......................................................................................... 73

2


SZMSZ 2009

Tartalom 3.2 Tagintézményi döntéshozatali szint ........................................................................... 74 3.2.1 Tagintézményi alkalmazotti közösség .................................................................... 74 3.2.2 Tagintézmény nevelőtestülete ................................................................................. 74 3.2.3 Az egy osztályban tanító pedagógusok közössége.................................................. 76 3.2.4 A tagintézmény-vezető testület ............................................................................... 76 3.2.5 Munkaközösségek ................................................................................................... 76 3.3 Az iskolában működő testületek ................................................................................ 79 3.3.1 Szakszervezetek tagszervezetei............................................................................... 79 3.3.2 Közalkalmazotti tanács ........................................................................................... 80 3.3.3 Tanulói testületek .................................................................................................... 80 3.3.3.1 Osztály Diák Bizottságok (ODB)......................................................................... 80 3.3.3.2 Tagintézmények Diákbizottsága (TDB)............................................................... 81 3.3.3.3 Intézményi Diákválasztmány (IDV) .................................................................... 83 3.3.3.4 Tagintézményi Sportkör (TSK)............................................................................ 84 3.3.4 A szülők közösségei ................................................................................................ 85 3.3.4.1 Osztály Szülői Munkaközösségek (OSZMK) ...................................................... 85 3.3.4.2 Tagiskolai Szülői Munkaközösség (TSZMK)...................................................... 85 3.3.4.3 Intézményi Szülői Választmány (ISZV) .............................................................. 86 3.3.4.4 Iskolaszék ............................................................................................................. 88 4. A belső ellenőrzés rendje ................................................................................................. 88 4.1 Vezetői szakmai ellenőrzés ........................................................................................ 88 4.2 Gazdasági folyamatba épített ellenőrzés .................................................................... 89 4.3 Intézményi belső ellenőrzés ....................................................................................... 89 5. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja ................................................................. 89 5.1 Az intézmény külső kapcsolatai ................................................................................. 90 5.2 A szülőkkel való kapcsolattartás ................................................................................ 90 5.2.1 A szülők tájékoztatásának formái: .......................................................................... 91 5.2.1.1. Szülői értekezletek .............................................................................................. 91 5.2.1.2 Tanári fogadóórák ................................................................................................ 91 5.2.1.3 A szülők írásbeli tájékoztatása ............................................................................. 91 5.3 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére ........................................................... 92 III. Rész Működési szabályok .................................................................................................. 94 1. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ................................ 94 2. A tanulók intézményben tartózkodása alatti folyamatos felügyelet biztosításának rendje ....................................................................................................... 96 3. Az intézmény közalkalmazottjainak munkarendje .......................................................... 97 3.1 Nem pedagógus dolgozók munkarendje .................................................................... 97 3.2 Pedagógus dolgozók munkarendje............................................................................. 97 3.3 Csengetési rend .......................................................................................................... 98 4. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága................................................................. 98 5. Ünnepségek, megemlékezések......................................................................................... 98 6. A tagiskolák hagyományos rendezvényei ........................................................................ 98 7. A tanulók felvétele, áthelyezése, kimaradása................................................................... 99 7.1. Tanuló jogviszony, felvétel, átvétel .......................................................................... 99 7.1.1. Tanulói jogviszony létrejötte.................................................................................. 99 7.1.2 Felülbírálati kérelem, jogorvoslat: ........................................................................ 100 7.2. A beiratkozás módja................................................................................................ 101 7.3. Tanuló átvétele más oktatási intézményből, másik tagiskolából: ........................... 102 3


SZMSZ 2009

Tartalom 7.4. Átlépés másik osztályba ugyanazon tagiskolán belül ............................................. 102 8. Az iskolai tankönyvellátás rendje .................................................................................. 103 8.1 Ingyenes tankönyvellátás tankönyvkölcsönzés útján ............................................... 104 9. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ............................................................ 105 9.1 Mindennapi testedzés formái: .................................................................................. 106 10. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje.................................................. 106 11. A tanulók és szülők szervezett vélemény-nyilvánításának és tájékoztatásának formái és rendje............................................................................................................................. 108 12. Az anyagi kártérítési felelősség szabályai.................................................................... 109 13. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai ........................................................................................................................ 111 14. Az iskolai, kollégiumi könyvtár működési szabályai, feladatai, rendje....................... 111 15. Értékelés, minősítés...................................................................................................... 114 16. Bizonyítványok, értesítők kiadásának rendje:.............................................................. 114 17. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében, baleset- illetve rendkívüli helyzetek esetén (intézményi védő- óvó előírások)..................................... 115 18. Diákigazolványok kezelésével kapcsolatos szabályok ................................................ 119 19. Az intézményi reklámtevékenység............................................................................... 120 20. Az intézmény működésére vonatkozó egyéb szabályozások ....................................... 121 21. A nemdohányzók védelme érdekében hozott szabályok, intézkedések ....................... 121 JOGNYILATKOZATOK ...................................................................................................... 122 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................. 123 1. Bélyegzők nyilvántartása ............................................................................................... 123 2. Értelmező rendelkezések................................................................................................ 123 3. Munkáltatói jogok átruházása ........................................................................................ 124 3.1 A főigazgató által közvetlenül gyakorolt munkáltatói jogok: .................................. 124 3.2 A tagintézmény igazgatók által gyakorolt munkáltatói jogok: ................................ 125 4. Az SzMSz elfogadása, jóváhagyása, hatálybalépése ..................................................... 126 MELLÉKLETEK ................................................................................................................... 130 1. Sz. Melléklet: Szervezeti felépítés, vezetői szerkezet........................................................ 131 1/A Melléklet: Az igazgatóság szervezeti felépítése...................................................... 132 1/B Melléklet: A Fodor József Élelmiszeripari Tagintézmény szervezeti felépítése..... 133 1/C Melléklet: A Kiss Ferenc Erdészeti Tagintézmény szervezeti felépítése................ 134 1/D Melléklet: A Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézmény szervezeti felépítése........................................................................................................ 135 1/E Melléklet: A Vedres István Építőipari Tagintézmény szervezeti felépítése............ 136 1/F Melléklet: Az SzSzKSz vezetői szerkezete ............................................................. 137 2. Sz. Melléklet: Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés ........................ 138 1. A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés szabályzata ..................... 139 1.1 Általános rész ........................................................................................................... 139 1.1.1 A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják ..................... 139 1.1.2 A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell ....................... 140 1.1.3 A FEUVE keretében működtetett vezetői ellenőrzés főbb eszközei..................... 140 1.1.4 A munkafolyamatba épített ellenőrzés főbb szempontjai FEUVE-ban ................ 141 1.2 A FEUVE végrehajtásának szabályai ...................................................................... 141 1.2.1 A vezetői ellenőrzések végrehajtása ..................................................................... 141 4


SZMSZ 2009

Tartalom 1.2.2 Szakmai tevékenységgel összefüggő feladatok végrehajtásának ellenőrzése....... 141 1.2.3 Gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatok.......................... 142 1.2.4 A munkafolyamatokba épített ellenőrzési pontok és feladatok, ellenőrzési nyomvonal ...................................................................................................................... 142 1.2.5 A tervezésre vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok, ellenőrzési nyomvonal 143 1.2.6 Az előirányzat felhasználásra vonatkozó ellenőrzési nyomvonal......................... 143 1.2.7 A beszámolásra vonatkozó ellenőrzési nyomvonal .............................................. 146 2. intézményi kockázatok kezelésének szabályzata ....................................................... 151 2.1 Általános rész ........................................................................................................... 151 2.1.1 A kockázat fogalma............................................................................................... 151 2.1.2 A kockázatok kezelésének folyamata ................................................................... 152 2.1.3 A kockázat kezelője .............................................................................................. 152 2.1.4 A kockázatkezelési hatáskör ................................................................................. 152 2.2 A végrehajtás szabályai ............................................................................................ 153 2.2.1 A kockázatfelmérés a kockázat azonosítása.......................................................... 153 2.2.2 Kockázatkezelés .................................................................................................... 154 2.2.3 A kockázatkezelés időtartama............................................................................... 155 2.2.4 A kockázatok és intézkedések nyilvántartása ....................................................... 155 3. A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás szabályzata ........................................... 156 3.1 Általános rész ........................................................................................................... 156 3.2 A szabálytalanság fogalma....................................................................................... 156 3.3 A szabálytalanság megelőzése és észlelése.............................................................. 157 3.3.1 A szabálytalanságok megelőzése .......................................................................... 157 3.3.2 A szabálytalanság észlelése................................................................................... 157 3.4 Intézkedések, eljárások............................................................................................. 158 3.4.1 Kisebb súlyú szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás........................................ 158 3.4.2 Jelentősebb súlyú szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás ................................ 159 3.5 Intézkedések, eljárások nyomon követése ............................................................... 160 3.6 A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása ........................................................... 161 3.7 Jogszabályi háttér ..................................................................................................... 161 3. Sz. Melléklet: Adatkezelési szabályzat .............................................................................. 163 1. Általános rendelkezések ................................................................................................ 164 1.1 Az adatkezelési szabályzat jogszabályi alapja és célja ............................................ 164 1.2 Az adatkezelési szabályzat megtekintése ................................................................. 165 1.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya........................................... 165 2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre ................................................................ 165 2.1 Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai...................................................... 166 2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai .................................................................. 167 3. Az adatok továbbításának rendje.................................................................................... 167 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása ..................................................................... 167 3.2 A tanulók adatainak továbbítása .............................................................................. 168 3.3 Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása .................. 169 4. Az adatkezelés technikai lebonyolítása.......................................................................... 171 4.1 Az adatkezelés általános módszerei ......................................................................... 171 4.2 Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése ......................................................... 171 4.2.1 Személyi iratok...................................................................................................... 171 4.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: ........................................................................................................................................ 172 4.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: .............. 172 5


SZMSZ 2009

Tartalom 4.2.4 A személyi iratok védelme.................................................................................... 172 4.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása .................................................................. 173 4.3 A tanulók személyi adatainak vezetése .................................................................... 173 4.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme................................................................. 173 4.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása ............................................... 174 4.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás .................................................................... 174 4.4 A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések........................................ 175 4.5 Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje ..................................................................................................... 176 4.5.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására .............. 176 4.5.2 Az érintett személyek tiltakozási joga................................................................... 176 4. Sz. Melléklet: Gyűjtőköri szabályzat ................................................................................. 180 1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre ...................................................................................... 181 1.1 Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők.......................................... 181 1.2 A gyűjtés szintje és mélysége................................................................................... 181 1.2.1 Kézikönyvtári állomány ........................................................................................ 181 1.2.2 Ismeretközlő irodalom........................................................................................... 182 1.2.3 Szépirodalom......................................................................................................... 182 1.2.4 Pedagógiai gyűjtemény ......................................................................................... 183 1.2.5 Könyvtári szakirodalom (a könyvtáros segédkönyvtára)...................................... 183 1.2.6 Hivatali segédkönyvtár.......................................................................................... 184 1.2.7 Kéziratok ............................................................................................................... 184 2. Állományfejlesztés, gyűjteményszervezés..................................................................... 184 2.1 Állományelemzés ..................................................................................................... 185 2.1.1 Az állományelemzés területei ............................................................................... 185 2.1.1.1 Gyűjteményszervezés......................................................................................... 186 2.1.1.2 A könyvtári költségvetés tervezése .................................................................... 186 2.1.1.3 A pedagógiai programok bevezetése.................................................................. 186 2.2 Gyarapítás................................................................................................................. 186 2.2.1 A gyarapítás formái............................................................................................... 187 2.2.1.1 Vásárlás .............................................................................................................. 187 2.2.1.2 Ajándék .............................................................................................................. 188 2.2.1.3 Csere................................................................................................................... 188 2.2.2 A gyarapítás folyamata.......................................................................................... 188 2.2.2.1 Tájékozódás........................................................................................................ 189 2.2.2.2 Hasonlítás ........................................................................................................... 190 2.2.2.3 Döntés a beszerzésről ......................................................................................... 190 2.2.2.4 Beszerzés ............................................................................................................ 190 2.2.2.5 A dokumentumok beérkezése ............................................................................ 191 2.3.1 Előrendezés ........................................................................................................... 191 2.3.2 Bélyegzés .............................................................................................................. 191 2.3.3 A gyarapítás nyilvántartásai .................................................................................. 192 2.3.3.1 Deziderátum ....................................................................................................... 193 2.3.3.2 Rendelési nyilvántartás ...................................................................................... 193 2.3.3.3 Számlanyilvántartás ........................................................................................... 194 2.3.3.3.1 Megrendelőjegyzék ......................................................................................... 194 2.3.3.3.2 Számlák, bizonylatok ...................................................................................... 195 2.3.3.3.3 Ajándékozási jegyzék...................................................................................... 195 2.3.3.3.4 Cserejegyzék ................................................................................................... 195 6


SZMSZ 2009

Tartalom 2.4 A dokumentumok állományba vétele....................................................................... 195 2.4.1 Egyedi (cím) leltárkönyv....................................................................................... 196 2.4.2 Kardexlapok .......................................................................................................... 198 2.4.3 Összesített nyilvántartás ........................................................................................ 199 2.4.4 Csoportos leltárkönyv ........................................................................................... 200 3. Állományapasztás........................................................................................................... 201 3.1 Tervszerű állományapasztás..................................................................................... 202 3.1.1 Az elavult dokumentumok kivonása ..................................................................... 202 3.1.2 A fölösleges dokumentumok kivonása ................................................................. 203 3.1.3 Természetes elhasználódás.................................................................................... 203 3.2 Hiány ........................................................................................................................ 204 3.2.1 Elháríthatatlan esemény ........................................................................................ 204 3.2.2 A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok.................................................... 205 3.3 A törlés folyamata .................................................................................................... 205 3.4 A kivonás nyilvántartásai ......................................................................................... 206 3.4.1 Az egyedi nyilvántartású dokumentumok............................................................. 206 3.4.2 Az időleges nyilvántartású dokumentumok .......................................................... 207 3.4.3 Időszaki kiadványok.............................................................................................. 207 4. A könyvtári állomány védelme ...................................................................................... 207 4.1 Az állomány ellenőrzése .......................................................................................... 208 4.1.1 Az állományellenőrzés típusai .............................................................................. 208 4.1.2 Az állományellenőrzés előkészítése...................................................................... 210 4.1.3 Az állományellenőrzés lebonyolítása.................................................................... 210 4.1.3.1 Egyedi (cím) leltárkönyv alapján végzett ellenőrzés ......................................... 211 4.1.3.2 Az időleges nyilvántartás alapján végzett ellenőrzés ......................................... 212 4.1.3.3 Az időszaki kiadványok nyilvántartása alapján végzett ellenőrzés ................... 212 4.1.4 Az ellenőrzés lezárása ........................................................................................... 212 4.2 Az állományvédelem nyilvántartásai ....................................................................... 213 FÜGGELÉK........................................................................................................................... 215

7


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések


1.1 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat, továbbá a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, főigazgatói (2009. július 1. előtt igazgatói) utasítások betartása az intézmény valamennyi tanulójára, közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

1.2 A szervezeti és működési szabályzatot meghatározó törvények és rendeletek 1992. évi XXXIII. Törvény

A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)

1993. évi LXXIX. Törvény

A közoktatásról

2001. évi CI. Törvény

A felnőttképzésről

1992. évi XXII. Törvény

A Munka Törvénykönyve

1997. évi XXXI. Törvény

A gyermekvédelemről

1996. évi XXXI. Törvény

A tűzvédelemről

1992. évi XXXVIII. Törvény

Az államháztartásról

2000. évi C. Törvény

A számvitelről A Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvény

1992. évi LXIII. Törvény

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

1999. évi XLII. Törvény

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól (4.§.(7))

2001. évi XXXVII. Törvény

A tankönyvpiac rendjéről

138/1992.(X.8.) Korm. rend.

A Kjt végrehajtásáról.

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet

A nevelési-oktatási intézmények működéséről.

277/1997. (XII.22.) Korm. rend.

A pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgáról. 8


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések 23/2004. (VIII.27.) OM. rendelet

A tankönyvellátásról

17/2005. (II.8). Korm. rend.

A diákigazolványról.

217/1998. (XII.30.) Korm. rend.

Az államháztartás működési rendjéről

249/2000. (XII.24.) Korm. rend.

Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4/2002. (II.26.) OM. rend.

Az iskolarendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól. (6.§.)

44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet

A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

Szeged Megyei Jogú Város hatályos rendeletei

1.3 Az intézmény alapadatai A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, továbbá a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény felhatalmazása alapján Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola alapító okiratát az alábbiak szerint határozza meg:

1.3.1 Az intézmény alapító okirata 2009. július 1-től Jóváhagyta Szeged Megyei Jogú város Közgyűlése 479/2009. (IX.25.) Kgy. sz. határozatával, hatályos 2009. július 1. napjától.

1 . Az intézmény neve:

Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola (OM azonosító: 201290) Rövidített név: Szegedi Szolgáltatási iskola

2. Az intézmény székhelye:

6725 Szeged, Szabadkai út 3.

3. Az intézmény telephelyei:

6725 Szeged, Szabadkai út 3. 6721 Szeged, József A. sgt. 26. 6728 Szeged, Külterület 4.

9


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések 6724 Szeged, Kodály tér 1. 6720 Szeged, Horváth Mihály u. 2-6. 4. Működési köre, felvételi körzete:

Elsősorban Szeged Megyei Jogú Város Közigazgatási területe

5. Tagintézménye:

Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Fodor József ÉlelmiszeripariTagintézménye Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kiss Ferenc Erdészeti Tagintézménye Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Vedres István Építőipari Tagintézménye

6. Az alapító és a fenntartó neve, székhelye:

Szeged

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzata

(6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11.)

7. Alapítás éve:

2009 (62/2009. (II. 27.) Kgy. sz. határozat)

8. Irányító szerve:

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése (6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11.)

9. Közvetlen jogelőd neve, székhelye: Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola (6725 Szeged, Szabadkai út 3.) Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola (6721 Szeged, József A. sgt. 26.) Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egészségügyi és Könnyűipari Szakképző Iskola (6724 Szeged, Kodály tér 1.) Vedres István Építőipari Szakközépiskola (6720 Szeged, Horváth Mihály u. 2-6.)

10


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések 10. Az intézményvezető megbízásának rendje:

Szeged

Megyei

Jogú

Város

Közgyűlése

által

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bek. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 23. alapján.

11. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok:

Közalkalmazotti

jogviszony

(közalkalmazottak

jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv.) Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony (1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről, 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről)

12. Az intézmény tevékenységi jellege, típusa:

Közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola)

13. Tagozat megnevezése:

-

14. Évfolyamainak száma:

7

15 .Felvehető maximális tanulólétszám:

16. Jogszabályban meghatározott közfeladat:

2550

Középiskolai, szakiskolai ellátás TEÁOR - 8531 Általános középfokú oktatás - 8532 Szakmai középfokú oktatás

17. Alaptevékenység:

Szakágazati rend szerint: 853100 Általános középfokú oktatás 853200 Szakmai középfokú oktatás Szakfeladat rend szerint: 80214-4 nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás (képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs 11


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések felkészítés) 80215-5 Sajátos nevelésű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi nevelése, oktatása (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés

fejlődésének

organikus

okokra

visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) 80216-6 gimnáziumi felnőttoktatás 80217-7 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás (ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató

felkészítés,

integrációs

felkészítés) 80218-8 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés

fejlődésének

organikus

okokra

visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) 80219-9 Szakközépiskolai felnőttoktatás 80221-4

nappali

rendszerű,

szakiskolai

nevelés,

oktatás (ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató

felkészítés,

integrációs

felkészítés) OKM felügyeletével működő Halmozottan Hátrányos Helyzetű

Tanulók

Arany

János

Kollégiumi-

Szakiskolai Programjában részt vevő tanulók oktatása 80222-5 Sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása

12


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés

organikus

fejlődésének

okokra

visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) 80223-6 szakiskolai felnőttoktatás 80224-1

nappali

rendszerű,

szakképesítés

megszerzésére felkészítő iskolai oktatás 80225-2 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű

szakképesítés

megszerzésére

felkészítő

iskolai oktatása (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) 80226-3

szakképesítés

megszerzésére

felkészítő

iskolarendszerű felnőttoktatás 80511-3 napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés 92403-6 diáksport

Az intézmény OKJ-ben szereplő, Régi OKJ szerint: pedagógiai program alapján

33 5012 01 Ápo1ási asszisztens

oktatható szakmai:

54 5012 01 Ápoló 54 5012 02 Csecsemő- és gyermekápoló 52 5008 01 Fizioterápiás asszisztens 52 1812 17 Divatstílus tervező asszisztens 52 5411 08 Ruhaipari technikus-modellező 52 5411 08 Ruhaipari technikus-marketing ügyintéző 13


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések 52 5801 01 Magasépítő technikus 52 5801 02 Mélyépítő technikus 52 5499 02 Építőanyag-ipari technikus 52 5832 02 Közlekedésépítő-informatikus technikus 53 5401 02 Földügyi térinformatikai szaktechnikus 54 4641 03 Informatikus (a tevékenység megjelölésével) 53 1852 01 Műemléki fenntartó technikus 31 5212 07 Húsipari szakmunkás 31 5212 10 Pék 31 521209 Molnár 31 5212 15 Tejtermékgyártó 33 5212 02 Pék-cukrász 33 5282 01 Élelmiszer-ipari laboráns 52 6222 07 Hús-és baromfiipari technikus 52 6222 13 Élelmiszer-ipari technikus 55 6222 01 Élelmiszer-ipari menedzser 52 6222 15 Élelmiszer-ipari gépésztechnikus 54 6262 01 Erdésztechnikus 55 6203 03 Vadgazdálkodási technológus

Új OKJ szerint: 1. Egészségügy: 52 720 01 Egészségügyi asszisztens 52 720 01 0010 5201 Általános asszisztens 52 720 01 0010 5202 Fogászati asszisztens 52 720 01 0010 5203 Gyógyszertári asszisztens 52 720 01 0010 5403 Egészségügyi Operátor 52 720 01 0001 5404 Fizioterápiás szakasszisztens 52 720 01 0001 5405 Gyógyszerkiadó 14


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések Szakasszisztens 52 720 01 0001 5408 Klinikai fogászati higiénikus

33 723 01 1000 Ápolási asszisztens 54 723 011000 Ápoló 54 723 01 0001 5401 Diabetológiai szakápoló 54 723 01 0001 5404 Foglalkozás-egészségügyi szakápoló 54 723 01 0001 5405 Geriátriai szakápoló 54 723 01 0001 5406 Hospice szakápoló 54 723 02 1000 Csecsemő- és gyermekápoló 54 146 01 0000 Egészségügyi gyakorlatvezető 54 345 01 0000 Egészségügyi menedzser 52 726 01 Maszőr 52 726 01 0010 5201 Gyógymasszőr 52 726 01 0010 5202 Sportmasszőr 52 723 01 0000 Mentőápoló 31 853 02 Egészségügyi kártevőírtó-fertőtlenítő 31 853 02 0010 3101 Egészségőr-fertőtlenítő

1. Szociális szolgáltatások: 33 762 01 Szociális gondozó 33 762 01 0010 3301 Fogyatékosok gondozója 33 762 01 0010 3302 Szociális gondozó és ápoló

4. Művészet, közművelődés, kommunikáció: 54 211 07 Divat- és stílus tervező

5. Gépész: 54 521 05 Üzemeltető gépésztechnikus 54 521 05 0010 54 01 Élelmiszeripari gépésztechnikus 15


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések 8. Vegyipar: 54 524 01 Laboratóriumi technikus 54 524 01 0100 31 02 Élelmiszeripari laboráns

9. Építészet: 54 582 03 0000 Magasépítő technikus 54 582 04 0000 Mélyépítő technikus 54 581 02 0000 Műemlék-fenntartó technikus 54 543 01 0000 Építőanyag-ipari technikus

10. Könnyűipar: 54 542 01 Könnyűipari technikus 54 542 01 0010 54 02 Ruhaipari technikus 54 542 01 0010 54 02 Textilipari technikus 33 542 05 Szabó 33 542 05 0010 33 01 Csecsemő- és gyermekruha készítő 33 542 05 0010 33 02 Férfi szabó 33 542 05 0010 33 03 Női szabó

20. Mezőgazdaság: 54 581 01 Földmérő, térképész és térinformatikai technikus 5 621 01 Agrármenedzser-asszisztens 55 621 01 0010 55 03 Élelmiszeripari menedzser 54 623 01 0000 Erdésztechnikus 55 621 02 Agrártechnológus 55 621 02 0010 55 08 Vadgazdálkodási technológus

21. Élelmiszeripar: 54 541 01 Élelmiszeripari technikus 54 541 01 0010 54 05 Élelmiszer-higiénikus

16


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések 54 541 01 0010 54 07 Hús- és baromfiipari technikus 54 541 01 0010 54 08 Malom- és keveréktakarmány-ipari technikus 54 541 01 0010 54 09 Sütő- és cukrászipari technikus 54 541 01 0010 54 10 Tartósítóipari technikus 54 541 01 0010 54 11 Tejipari technikus 31 541 01 1000 Húsipari termékgyártó 33 541 03 0000 Molnár 33 541 04 0000 Pék 33 541 05 1000 Pék-cukrász 33 541 06 0000 Tartósítóipari termékgyártó 33 541 07 1000 Tejtermékgyártó

18. Kiegészítő tevékenysége:

Szakfeladat rend szerint: 75195-2

közoktatási

intézményekben

végzett

kiegészítő tevékenységek (saját ingatlan hasznosítása, bérmunka) 80401-7 iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 80402-8 iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás

19. Kisegítő tevékenysége és

Szakfeladat rend szerint:

arányának felső határa a szerv

75 195-2 közoktatási intézményekben végzett kisegítő

kiadásaiban:

tevékenységek (saját ingatlan hasznosítása) Aránya az intézmény kiadási előirányzatának évi 20%-os mértékét nem haladhatja meg, forrása intézményi bevétel.

20. Vállalkozási tevékenysége és

-

arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 17


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések 21. Nemzeti, etnikai, kisebbségi és

-

más feladatai:

22. Általános forgalmi adó

Igen. Általános szabályok szerint.

alanyiság:

23. A feladatellátást szolgáló

Szeged III. ker. belterület Szabadkai út 3. sz.

vagyon:

alatti

24013/10

helyrajzi

számú,

középiskola

megnevezésű, 1ha7706 m2 területű ingatlan, érékben és érték nélkül nyilvántartott vagyon az intézmény leltára, vagyonnyilvántartása és selejtezési jegyzőkönyve szerint.

Szeged I. ker. belterület József Attila sgt. 26. sz. alatti, 2619 helyrajzi számú, középiskola megnevezésű, 1461 rn2 területű ingatlan,

Szeged 11. ker. külterület 01107/6 helyrajzi számú, Csemetekert udvar megnevezésű, 4158 m2 területű ingatlan,

Szeged II. ker. külterület 01107/7 helyrajzi számú, Csemetekert szántó megnevezésű, 2ha2445 m2 területű

ingatlan,

nyilvántartott

értékben

vagyon

az

és

érték

intézmény

nélkül leltára,

vagyonnyilvántartása és selejtezési jegyzőkönyve szerint.

Szeged II. ker. belterület, Kodály tér 1. sz. alatti, 11643/33

helyrajzi

számú,

általános

iskola

megnevezésű, 1ha0327 m2 területű ingatlan, értékben és érték nélkül nyilvántartott vagyon, az intézmény

18


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések leltára,

vagyonnyilvántartása

és

selejtezési

jegyzőkönyve szerint.

Szeged I. ker. belterület, Horváth Mihály u. 2-6. sz. alatti,

3962

helyrajzi

számú,

középiskola

megnevezésű, 4649 m2 területű ingatlan, értékben és érték nélkül nyilvántartott vagyon az intézmény leltára,


és

selejtezési


24. A vagyon feletti rendelkezési jog:

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól alkotott hatályos közgyűlési rendelete szerint.

25. Gazdálkodási jogköre:

Önállóan

működő

és

az

előirányzatok

feletti

rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű szerv, melynek pénzügyi-gazdasági feladatait a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el.

1.3.2 Az intézmény alapító okirata 2010. január 1-től Jóváhagyta Szeged Megyei Jogú város Közgyűlése 479/2009. (IX.25.) Kgy. sz. határozatával, hatályos 2010. január 1. napjától.

1 . Az intézmény neve:

Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola (OM azonosító: 201290) Rövidített név: Szegedi Szolgáltatási iskola

2. Az intézmény székhelye:

6725 Szeged, Szabadkai út 3.

19


SZMSZ 2009


3. Az intézmény telephelyei:

6725 Szeged, Szabadkai út 3. 6721 Szeged, József A. sgt. 26. 6728 Szeged, Külterület 4. 6724 Szeged, Kodály tér 1. 6720 Szeged, Horváth Mihály u. 2-6.

4. Működési köre, felvételi körzete:

Elsősorban Szeged Megyei Jogú Város Közigazgatási területe

5. Tagintézménye:

Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Fodor József ÉlelmiszeripariTagintézménye Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kiss Ferenc Erdészeti Tagintézménye Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Vedres István Építőipari Tagintézménye

6. Az alapító és a fenntartó neve, székhelye:

Szeged

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzata

(6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11.)

7. Alapítás éve:

2009 (62/2009. (II. 27.) Kgy. sz. határozat)

8. Irányító szerve:

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése (6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11.)

9. Közvetlen jogelőd neve, székhelye: Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola (6725 Szeged, Szabadkai út 3.) Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola (6721 Szeged, József A. sgt. 26.)

20


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egészségügyi és Könnyűipari Szakképző Iskola (6724 Szeged, Kodály tér 1.) Vedres István Építőipari Szakközépiskola (6720 Szeged, Horváth Mihály u. 2-6.)

10. Az intézményvezető megbízásának rendje:

Szeged

Megyei

Jogú

Város

Közgyűlése

által

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bek. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 23. alapján.

11. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok:

Közalkalmazotti

jogviszony

(közalkalmazottak

jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv.) Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony (1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről, 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről)

12. Az intézmény tevékenységi jellege, típusa:

Közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola)

13. Tagozat megnevezése:

-

14. Évfolyamainak száma:

7

15 .Felvehető maximális tanulólétszám:

16. Jogszabályban meghatározott közfeladat:

2550

Középiskolai, szakiskolai ellátás TEÁOR - 8531 Általános középfokú oktatás - 8532 Szakmai középfokú oktatás

21


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések 17. Alaptevékenység:

Szakágazati rend szerint: 853100 Általános középfokú oktatás 853200 Szakmai középfokú oktatás Szakfeladat rend szerint: 8531111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (912/13. évfolyam) (ezen belül további speciális tevékenység: képességkibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés) 8531121 Sajátos nevelésű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés

fejlődésének

organikus

okokra

visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) 8531141

Gimnáziumi

felnőttoktatás

(9-12/13.

évfolyam) 8531211 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) (ezen belül további speciális tevékenység: képességkibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés) 8531221 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű

szakközépiskolai

oktatása

(9-12/13.

évfolyam) (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés

fejlődésének

organikus

okokra

visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) 8531241 Szakközépiskolai felnőttoktatás 22


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések (9-12/13. évfolyam) 8131311 Nappali rendszerű, szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 8531321 Sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés

fejlődésének

organikus

okokra

visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) 8531351 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) 8532111 nappali

Szakképesítés rendszerű

megszerzésére

szakmai

elméleti

felkészítő oktatás

a

szakképzési évfolyamokon 8532121 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés

fejlődésének

organikus

okokra

visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) 8532141

Szakképesítés

megszerzésére

felkészítő

szakmai elmélet felnőttoktatás 8532211

Szakképesítés

megszerzésére

felkészítő

nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon. 8532221 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképző évfolyamokon.

23


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések (szakértői véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi fogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés

organikus

fejlődésének

okokra

visszavezethető, továbbá vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása) (ezen belül további speciális tevékenység: -

képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés

-

OKM

felügyeletével

Hátrányos

Helyzetű

működő Tanulók

Halmozottan Arany

János

Kollégiumi-Szakiskolai Programjában részt vevő tanulók oktatása) 8532241

Szakképesítés

megszerzésére

felkészítő

szakmai gyakorlati felnőttoktatás 8532311

Emelt

szakközépiskolai

szintű szakmai

nappali oktatás

rendszerű

a

szakképző

évfolyamokon 8532341

Emelt

szintű

szakközépiskolai

felnőtt

szakképzés 8559171

Középiskolai

szakiskolai

tanulószobai

nevelés 8559181

Sajátos

nevelési

igényű

középiskolai,

szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 5629131 Iskolai intézményi étkeztetés 9312041 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 8904411 Közcélú foglalkoztatás 8904421 Közhasznú foglalkoztatás

Az intézmény OKJ-ben szereplő, Régi OKJ szerint: pedagógiai program alapján

33 5012 01 Ápo1ási asszisztens

oktatható szakmai:

54 5012 01 Ápoló 54 5012 02 Csecsemő- és gyermekápoló 24


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések 52 5008 01 Fizioterápiás asszisztens 52 1812 17 Divatstílus tervező asszisztens 52 5411 08 Ruhaipari technikus-modellező 52 5411 08 Ruhaipari technikus-marketing ügyintéző 52 5801 01 Magasépítő technikus 52 5801 02 Mélyépítő technikus 52 5499 02 Építőanyag-ipari technikus 52 5832 02 Közlekedésépítő-informatikus technikus 53 5401 02 Földügyi térinformatikai szaktechnikus 54 4641 03 Informatikus (a tevékenység megjelölésével) 53 1852 01 Műemléki fenntartó technikus 31 5212 07 Húsipari szakmunkás 31 5212 10 Pék 31 521209 Molnár 31 5212 15 Tejtermékgyártó 33 5212 02 Pék-cukrász 33 5282 01 Élelmiszer-ipari laboráns 52 6222 07 Hús-és baromfiipari technikus 52 6222 13 Élelmiszer-ipari technikus 55 6222 01 Élelmiszer-ipari menedzser 52 6222 15 Élelmiszer-ipari gépésztechnikus 54 6262 01 Erdésztechnikus 55 6203 03 Vadgazdálkodási technológus

Új OKJ szerint: 1. Egészségügy: 52 720 01 Egészségügyi asszisztens 52 720 01 0010 5201 Általános asszisztens 52 720 01 0010 5202 Fogászati asszisztens 25


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések 52 720 01 0010 5203 Gyógyszertári asszisztens 52 720 01 0010 5403 Egészségügyi Operátor 52 720 01 0001 5404 Fizioterápiás szakasszisztens 52 720 01 0001 5405 Gyógyszerkiadó Szakasszisztens 52 720 01 0001 5408 Klinikai fogászati higiénikus

33 723 01 1000 Ápolási asszisztens 54 723 011000 Ápoló 54 723 01 0001 5401 Diabetológiai szakápoló 54 723 01 0001 5404 Foglalkozás-egészségügyi szakápoló 54 723 01 0001 5405 Geriátriai szakápoló 54 723 01 0001 5406 Hospice szakápoló 54 723 02 1000 Csecsemő- és gyermekápoló 54 146 01 0000 Egészségügyi gyakorlatvezető 54 345 01 0000 Egészségügyi menedzser 52 726 01 Maszőr 52 726 01 0010 5201 Gyógymasszőr 52 726 01 0010 5202 Sportmasszőr 52 723 01 0000 Mentőápoló 31 853 02 Egészségügyi kártevő-fertőtlenítő 31 853 02 0010 3101 Egészségőr-fertőtlenítő

1. Szociális szolgáltatások: 33 762 01 Szociális gondozó 33 762 01 0010 3301 Fogyatékosok gondozója 33 762 01 0010 3302 Szociális gondozó és ápoló

4. Művészet, közművelődés, kommunikáció: 54 211 07 Divat- és stílus tervező 26


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések 5. Gépész: 54 521 05 Üzemeltető gépésztechnikus 54 521 05 0010 54 01 Élelmiszeripari gépésztechnikus

8. Vegyipar: 54 524 01 Laboratóriumi technikus 54 524 01 0100 31 02 Élelmiszeripari laboráns

9. Építészet: 54 582 03 0000 Magasépítő technikus 54 582 04 0000 Mélyépítő technikus 54 581 02 0000 Műemlék-fenntartó technikus 54 543 01 0000 Építőanyag-ipari technikus

10. Könnyűipar: 54 542 01 Könnyűipari technikus 54 542 01 0010 54 02 Ruhaipari technikus 54 542 01 0010 54 02 Textilipari technikus 33 542 05 Szabó 33 542 05 0010 33 01 Csecsemő- és gyermekruha készítő 33 542 05 0010 33 02 Férfi szabó 33 542 05 0010 33 03 Női szabó

20. Mezőgazdaság: 54 581 01 Földmérő, térképész és térinformatikai technikus 5 621 01 Agrármenedzser-asszisztens 55 621 01 0010 55 03 Élelmiszeripari menedzser 54 623 01 0000 Erdésztechnikus 55 621 02 Agrártechnológus 55 621 02 0010 55 08 Vadgazdálkodási technológus

27


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések 21. Élelmiszeripar: 54 541 01 Élelmiszeripari technikus 54 541 01 0010 54 05 Élelmiszer-higiénikus 54 541 01 0010 54 07 Hús- és baromfiipari technikus 54 541 01 0010 54 08 Malom- és keveréktakarmány-ipari technikus 54 541 01 0010 54 09 Sütő- és cukrászipari technikus 54 541 01 0010 54 10 Tartósítóipari technikus 54 541 01 0010 54 11 Tejipari technikus 31 541 01 1000 Húsipari termékgyártó 33 541 03 0000 Molnár 33 541 04 0000 Pék 33 541 05 1000 Pék-cukrász 33 541 06 0000 Tartósítóipari termékgyártó 33 541 07 1000 Tejtermékgyártó

18. Kiegészítő tevékenysége:

Szakfeladat rend szerint: 6820022 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 5629172 Munkahelyi étkeztetés 8130002 Zöldterület-kezelés 8559312 iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 8559322 iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás

19. Kisegítő tevékenysége és

Szakfeladat rend szerint:

arányának felső határa a szerv

6820023 Nem lakóépület bérbeadása, üzemelte-

kiadásaiban:

tése (saját ingatlan hasznosítása) 4939093 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás Kisegítő tevékenységek aránya az intézmény kiadási előirányzatának évi 20%-os mértékét nem haladhatja meg, forrása intézményi bevétel. 28


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések 20. Vállalkozási tevékenysége és

-

arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 21. Nemzeti, etnikai, kisebbségi és

-

más feladatai:

22. Általános forgalmi adó

Igen. Általános szabályok szerint.

alanyiság:

23. A feladatellátást szolgáló

Szeged III. ker. belterület Szabadkai út 3. sz.

vagyon:

alatti 24013/10 helyrajzi számú, középiskola megnevezésű, 1ha7706 m2 területű ingatlan, értékben és érték nélkül nyilvántartott vagyon az intézmény leltára, vagyonnyilvántartása és selejtezési jegyzőkönyve szerint.

Szeged I. ker. belterület József Attila sgt. 26. sz. alatti, 2619 helyrajzi számú, középiskola megnevezésű, 1461

rn2

területű

ingatlan,

Szeged 11. ker. külterület 01107/6 helyrajzi számú, Csemetekert udvar megnevezésű, 4158 m2 területű ingatlan,

Szeged II. ker. külterület 01107/7 helyrajzi számú, Csemetekert szántó megnevezésű, 2ha2445 m2 területű

ingatlan,

nyilvántartott

értékben

vagyon

az

és

érték

intézmény

nélkül leltára,

vagyonnyilvántartása és selejtezési jegyzőkönyve szerint.

Szeged II. ker. belterület, Kodály tér 1. sz. alatti, 11643/33

helyrajzi

számú,

általános

iskola 29


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések megnevezésű, 1ha0327 m2 területű ingatlan, értékben és érték nélkül nyilvántartott vagyon, az intézmény leltára,


és

selejtezési


Szeged I. ker. belterület, Horváth Mihály u. 2-6. sz. alatti,

3962

helyrajzi

számú,

középiskola

megnevezésű, 4649 m2 területű ingatlan, értékben és érték nélkül nyilvántartott vagyon az intézmény leltára,


és

selejtezési


24. A vagyon feletti rendelkezési jog:

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól alkotott hatályos közgyűlési rendelete szerint.

25. Gazdálkodási jogköre:

Önállóan működő költségvetési szerv, melynek pénzügyi-gazdasági feladatait a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el (az előirányzatok

feletti

rendelkezési

jogosultság

szempontjából részjogkörű).

1.4 A feladatmutatók

Megnevezés

Feladatmutató

8531111

Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás

8513321

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszer

tanulók létszáma (fő)

gimnáziumi oktatása


8531141

Gimnáziumi felnőttoktatás


8531211

Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás


8531221

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszer

30


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések szakközépiskolai oktatása


8531241

Szakközépiskolai felnőttoktatás


8531311

Nappali rendszerű szakiskolai oktatás


8531321

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszer szakiskolai oktatása


8531351

Szakiskolai felnőttoktatás


8532111

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon

8532121


Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon

8532141


Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti felnőttoktatás

8532211

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

8532221


Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

8532241

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás

8532311



Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmaim oktatás a szakképzési évfolyamokon


8532341

Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés


8559171

Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés


8559181

Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai

5629131

tanulók tanulószobai nevelése


Iskolai intézményi étkeztetés

igénybevevők (fő/étk/nap)

9312041

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

résztvevők (fő)

8904411

Közcélú foglalkoztatás

foglalkoztatottak (fő/munkaóra/nap) 31


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések 8904421

Közhasznú foglalkoztatás

foglalkoztatottak (fő/munkaóra/nap)

Kiegészítő tevékenységek: 6820022

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

helyiség (óra/m2/helyiség)

5629172

Munkahelyi étkeztetés

igénybevevők (fő/étk/nap)

8130002

Zöldterület-kezelés

terült (m2)

8559312

Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás

résztvevők (fő)

8559322

Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás

résztvevők (fő)

Kisegítő tevékenységek 6820023

Nem lakóépület bérbeadása, üzemeltetése (saját ingatlan hasznosítása)

helyiség (óra/m2/helyiség)

4939093

M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás

igénybevevők (fő/km)

1.5 Az intézmény költségvetésének végrehajtása: Az intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám(ok): • 12067008 – 00119351 - 06100003 • 12067008 - 00119351 - 06200000 Az intézmény az általános forgalmi adó alanyisági körbe tartozik. adószám:

15769015 – 2 - 06

Az intézmény költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, illetve a tárgyévi költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló rendeletében határozza meg.

32


SZMSZ 2009

I. Rész Általános rendelkezések A feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel- és követelményrendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát az önálló gazdálkodóval (NGSZ) kötött megállapodás tartalmazza. Az intézménynél a költségvetési szerv belső ellenőrzési feladatait az NGSZ szervezetén belül kialakított belső ellenőrzési szervezet látja el, az ellenőrzést végző szervezet jogállását és feladatait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv határozza meg. A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát a 2. számú melléklet, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében a 3. számú melléklet tartalmazza. Az intézményt az intézményvezető képviseli. A kiadmányozás joga az intézményvezetőt illeti meg, amelyet külön szabályzatban meghatározott módon átruházhat. Az intézményvezető munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezető határozza meg. Az intézményvezető helyettesei a tanügyi és a szakmai igazgatóhelyettes, akik az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási törvényben, az intézmény pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. A nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az intézményvezető az alkalmazott munkaköri leírásában határozza meg.

33


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok


1. A vezetők, az intézményegységek és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás 1.1 Az intézmény szervezeti felépítése

Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Igazgatóság

SzSzKSz Fodor József Élelmiszeripari Tagintézménye

SzSzKSz Kiss Ferenc Erdészeti Tagintézménye

SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye

SzSzKSz Vedres István Építőipari Tagintézménye

A tagintézmények szervezeti felépítését és szakmai működését az SzMSz szabályozza. Az intézményt a főigazgató irányítja, a tagintézmények élén tagiskola igazgató áll.

1.2 Az igazgatóság és a tagintézmények közötti feladatmegosztás 1.2.1 Igazgatóság Feladatai: Az intézmény működésének, feladat-ellátási kötelezettségének biztosítása: •

Stratégiai és éves tervezési folyamat menedzselése, a tervek elkészítése, végrehajtásuk

34


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok •

irányítása, ellenőrzése.

•

Humán és egyéb erőforrás-gazdálkodás menedzselése.

•

A tagintézmények, intézményegységek oktató-nevelő munkájához kapcsolódó tevékenységének összehangolása.

•

Beiskolázási tevékenység összehangolása.

•

Tanulók számára különböző tanulási utak biztosítása.

•

Vizsgák szervezésével kapcsolatos feladatok összehangolása.

•

Évközi vizsgák, versenyek szervezésének összehangolása.

•

Mérések szervezésének összehangolása.

•

Pályaválasztási, marketing tevékenység menedzselése.

•

Minőségirányítási feladatok menedzselése.

•

Nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai tevékenység összehangolása.

•

A törzskar működésének biztosítása.

•

Kapcsolattartás az intézményi szintű közalkalmazotti, szülői, tanulói szervezetekkel.

•

Kapcsolattartás a munkavállalói érdekképviseleti szervezettel.

•

A külső kapcsolattartás, ill. annak menedzselése.

•

Az infrastruktúra működtetése, fejlesztése, állagmegóvás.

•

A munka-, tűzvédelmi, HACCP és biztonságtechnikai feladatok menedzselése.

•

Informatikai feladatok, fejlesztések menedzselése.

•

Nemzetközi kapcsolatok összehangolása.

•

Hazai és nemzetközi projektek menedzselése.

•

Pályázati tevékenység menedzselése.

•

Az intézmény iratainak kezelése, ill. az intézményegységek felé továbbítása, kimenő

•

iratok gyűjtése, továbbítása.

•

A fentiekkel kapcsolatos adminisztratív tevékenység.

•

Együttműködés kereteinek kialakítása az 1000 Mester Nonprofit Kft-vel (TISZK).

Gazdasági tevékenység: •

a költségvetési tervezéssel,

•

az előirányzat felhasználással,

•

a pénzellátással,

•

az intézmény hatáskörébe tartozó előirányzat módosítással,

35


SZMSZ 2009


az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, közbeszerzéssel, a vagyon használatával, hasznosításával,

•

projektek pénzügyi menedzselésével,

•

bevételekhez kapcsolódó bérbeadási, hasznosítási, felnőttképzési tevékenységgel,

•

térítési és tandíj beszedéssel,

•

a bér- és munkaerő-gazdálkodással,

•

a készpénzkezeléssel,

•

a könyvvezetéssel,

•

a beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel,

•

az adatszolgáltatással,

•

fejlesztési támogatással,

Munkaügyi tevékenység (gazdasági egység): •

az állások pályáztatásával,

•

közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony létesítésével, megszűnésével

•

megbízással, besorolással, átsorolásokkal, munkaköri leírással, fegyelmi eljárással,

•

munkaügyi adatszolgáltatással,

•

számfejtéssel, többlettanítás óradíjával,

•

jutalmazással, természetbeni juttatásokkal kapcsolatos tevékenységek

•

távollétek, szabadságok nyilvántartása,

•

továbbtanulással, továbbképzéssel kapcsolatos feladatok menedzselése.

Az igazgatóság szervezeti felépítését az 1. számú melléklet tartalmazza.

1.2.2 SzSzKSz Fodor József Élelmiszeripari Tagintézménye Feladatai: •


•

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása

•


•

Nappali rendszerű, szakiskolai oktatás

36


SZMSZ 2009


Sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása

•


•


•

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon

•

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elmélet felnőttoktatás

•

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon.

•

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképző évfolyamokon.

•

Képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés

•

Az OKM felügyeletével működő Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programjában részt vevő tanulók oktatása

•


•

Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképző évfolyamokon

•


•

Középiskolai szakiskolai tanulószobai nevelés

•

Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése

•


•


•


•


•

Iskolai könyvtári feladatok ellátása

•

Kapcsolattartás az 1000 Mester Nonprofit Kft-vel (TISZK)

•

Kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, egyéni foglalkozás szervezése

•

Oktatási, nevelési módszertani feladatok végzése

•

Speciális fejlesztő pedagógiai tevékenység a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében

37


SZMSZ 2009


Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások szervezése (szakkör, érdeklődési kör)

•

Szakmai és érettségi vizsgabizottság működtetése

Alaptevékenységen belül kisegítő, kiegészítő tevékenység: •


•


•


•


•


•


•


Egyéb feladatok: •

A szakirányú külső kapcsolattartás

•

Hazai és nemzetközi projektek szakmai megvalósítása.

•

Iratkezelés – titkársági feladatok (a központból a tagiskolához továbbított, ill. az onnan postázni kívánt iratok iktatása, a tagiskolai testületek adminisztrációs feladatai).

•

Kapcsolattartás a szülői, tanulói szervezetekkel.

•

Kapcsolattartás

a

tagiskolai

szintű

közalkalmazotti,

munkavállalói

érdekképviseleti szervezetekkel. •

Közreműködés a minőségirányítási feladatok végrehajtásában

•

Közreműködés a munka-, tűzvédelmi, HACCP és biztonságtechnikai feladatok megvalósításában.

•

Közreműködés a stratégiai és éves tervezési folyamatban.

•

Közreműködés az informatikai feladatok, fejlesztések megvalósításában.

•

Közreműködés beiskolázási, marketing tevékenységben.

•

Közreműködés pályázati tevékenységben.

•

Mérések szervezése

•

Nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai tevékenység.

•

Évközi vizsgák, versenyek szervezése. 38


SZMSZ 2009


Tagiskolai nemzetközi kapcsolatok menedzselése.

•

Tanulói adatok jogszabály szerinti nyilvántartása, kezelése

A tagiskolai szintű gazdasági, munkaügyi feladatok ellátása: •

A főigazgató által jóváhagyott – a tagiskola szakmai feladataihoz kötődő (projekt, rendezvény, stb.) keret felhasználására a tagiskola igazgatója tesz javaslatot.

•

Közreműködés a munkaügyi feladatok ellátásában (a tagiskola igazgatója a főigazgatóval együttműködik a pályázati feltételek meghatározásában, részt vesz a pályázat elbírálásában, javaslatot tesz a dolgozó felvételére, jutalmazására, kitüntetésére, felmentésére, fegyelmi eljárás megindítására; együttműködik a munkaügyi

dokumentumok

elkészítésében,

gyűjtésében,

átadásában,

a

többlettanítás nyilvántartásában, feladásában; ügyelet, készenlét, rendkívüli munkavégzés

elrendelésében;

továbbtanulással,

távollétek,

továbbképzéssel

szabadságok

kapcsolatos

nyilvántartásában;

szervezési,

nyilvántartási

feladatokban): •

Közreműködés bevételekhez kapcsolódó bérbeadási, hasznosítási, felnőttképzési tevékenységben,

•

Közreműködés fejlesztési támogatással kapcsolatos tevékenységben,

•

Közreműködés projektek pénzügyi elszámolásával kapcsolatban,

•

Közreműködés térítési és tandíj beszedésben,

A műszaki feladatok ellátása: •

A külső és belső szakemberek által elvégzett feladatok szakmai tartalmának ellenőrzése.

•

A tagiskola tanműhelyei, tanüzemei anyagbeszerzéshez a rendelés elkészítése

•

A tagiskolai épületek gondnoki feladatainak megszervezése

•

A tagiskolai gépkocsi ügyintézésével kapcsolatos feladatok.

•

A tagiskolai tanműhely, tanüzem anyagbeszerzési, szállítási, raktározási feladatainak szervezése.

•

A tanműhelyi, tanüzemi munkavállalások (felmérés, ajánlattétel, megvalósítás, számlázás) szervezése.

39


SZMSZ 2009


Közreműködés a tagiskolai karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatainak feltárásában, ütemezett elvégzésében.

•

Közreműködés az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, közbeszerzéssel, a vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátásában,

1.2.3 SzSzKSz Kiss Ferenc Erdészeti Tagintézménye Feladatai: •


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


40


SZMSZ 2009



•


•


•


•


•


•


•


•


•




•


•


•


•


•


•




•


•


•


•

Kapcsolattartás

a

tagiskolai

szintű

közalkalmazotti,

munkavállalói

érdekképviseleti szervezetekkel. 41


SZMSZ 2009



•


•


•


•


•


•


•


•

Évközi vizsgák, versenyek szervezése.

•


•




•


dokumentumok

elkészítésében,

gyűjtésében,

átadásában,

a


elrendelésében;

továbbtanulással,

távollétek,

továbbképzéssel

szabadságok

kapcsolatos


szervezési,

nyilvántartási

feladatokban): •


•


•


•


42


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok A műszaki feladatok ellátása: •


•


•


•


•


•


•


•


1.2.4 SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye Feladatai: •

Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás

•

Sajátos nevelésű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása

•

Gimnáziumi felnőttoktatás

•


•


•


•


•


•


•


•


43


SZMSZ 2009



•


•


•


•


•

Az OKM felügyeletével működő Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programjában részt vevő tanulók oktatása

•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


44


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok Alaptevékenységen belül kisegítő, kiegészítő tevékenység: •


•


•


•


•


•


•




•


•


•


•

Kapcsolattartás

a

tagiskolai

szintű

közalkalmazotti,

munkavállalói



•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


45


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok A tagiskolai szintű gazdasági, munkaügyi feladatok ellátása: •


•


dokumentumok

elkészítésében,

átadásában,

gyűjtésében,

a


elrendelésében;

továbbtanulással,

távollétek,

továbbképzéssel

szabadságok

kapcsolatos


szervezési,

nyilvántartási

feladatokban): •


•


•


•


A műszaki feladatok ellátása: •


•


•


•


•


•


•


46


SZMSZ 2009



1.2.5 SzSzKSz Vedres István Építőipari Tagintézménye Feladatai: •


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


•


47


SZMSZ 2009



•


•


•


•


•


•


•




•


•


•


•


•


•




•


•


•


•

Kapcsolattartás

a

tagiskolai

szintű

közalkalmazotti,

munkavállalói



48


SZMSZ 2009



•


•


•


•


•


•


•


•


•




•


dokumentumok

elkészítésében,

gyűjtésében,

átadásában,

a


elrendelésében;

továbbtanulással,

távollétek,

továbbképzéssel

szabadságok

kapcsolatos


szervezési,

nyilvántartási

feladatokban): •


•


•


•


49


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok A műszaki feladatok ellátása: •


•


•


•


•


•


•


•


1.3 Az intézmény képviselete Az intézményt a főigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A főigazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: •

a tagiskolák igazgatóira a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az érintett tagintézmény illetékességét.

•

bármely

ügyben,

intézményi

szabályzat

vagy

egyedi

meghatalmazás

rendelkezése alapján.

A képviselet főbb elvei, szabályai: •

Az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult. A jogosultságot jelen SZMSZ fejezetei tartalmazzák.

50


SZMSZ 2009


Az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetően a főigazgató jogosult nyilatkozni.

•

Az alkalmazottak csak a főigazgató vagy – illetékességi területén – a tagintézmény igazgató engedélyével nyilatkozhatnak.

•

Nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról.

•

A közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozatot adó a felelős.

•

A nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez annak tartalma előzetes megismerése nélkül.

•

A nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt az intézmény jó hírnevének megőrzése.

1.4 A tagintézmény képviselete Az tagintézmény szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg a tagintézmény illetékességét, a tagintézmény igazgató látja el. Az igazgató e jogkört a tagintézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: •

Akadályoztatása esetén – helyettesére (helyetteseire).

•

Képviseleti jogát írásbeli meghatalmazás alapján az intézményegység más dolgozójára.

1.5 A kiadmányozási jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az intézmény főigazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egyedül egymaga ír alá. Távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat helyettesei: a tanügyi főigazgató helyettes vagy a szakmai főigazgató helyettes írja alá. A tagintézmény vezetők aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett belső intézkedésekre, a tanügyigazgatás, és a szakmai kompetencia körébe tartozó ügyekre terjed ki.

51


SZMSZ 2009


1.6 Kötelezettségvállalás, utalványozás Az

intézmény

kötelezettségvállalásainak,

utalványozásainak

ellenjegyzése,

érvényesítése az NGSZ-el kötött hatályos MEGÁLLAPODÁS alapján, az intézmény ügyrendjében meghatározottak szerint történik.

1.6.1 Kötelezettségvállalás Az intézmény részéről kötelezettség vállalásra csak az intézményvezetője, távollétében a helyettesítési rend szerint intézményvezető helyettesek jogosultak. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott illetve módosított költségvetés fel nem használt és el nem költött kiadási előirányzata biztosított-e és a fedezete rendelkezésre áll-e. Kötelezettségvállalás csak írásban és az NGSZ kijelölt dolgozójának ellenjegyzése után történhet. Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás az 50.000 Ft-ot el nem érő kifizetésekre, de az intézményvezető vagy vezető gazdasági ügyintéző jóváhagyása szükséges.

1.6.2 Utalványozás Utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek kezelésének elrendelését jelenti. Az intézmény részéről utalványozásra az intézmény vezetője, a főigazgató távolléte esetén az igazgató helyettesek, valamint távollétük esetén a vezető gazdasági ügyintéző jogosult. Az intézményvezető által aláírt munkaszerződések, megbízási szerződések alapján kifizetésre kerülő bérek, megbízási díjak utalványozására az intézményvezetőn kívül jogosultak a főigazgató helyettesek is. Az főigazgató akadályoztatása esetén általános jogkörrel a helyettesítési rend szerint az intézményvezető helyettesek jogosultak. Az utalványozás a TITÁN felületen elérhető KASZPER program által rendszeresített utalványrendelettel történik. Az utalványrendelet külön írásbeli rendelkezés. Az utalványozás csak az ellenjegyzésre jogosult személy aláírásával együtt érvényes.

52


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján – befolyó bevétel beszedését.

1.7 Vezető beosztások, a vezetők közötti feladatmegosztás 1.7.1 Magasabb vezető beosztások •

Az intézmény főigazgatója

1 fő

•

Főigazgató helyettesek

2 fő

•

Tagintézmény igazgatók

4 fő

1.7.2 Vezető beosztások •

Tagintézmény igazgató helyettesek

7 fő

•

Tagozatvezető

1 fő

•

Vezető gazdasági ügyintéző

1 fő

•

Gyakorlat-oktatás vezető

4 fő

•

Gyakorlati-oktatás vezető helyettes

2 fő

1.7.3 Az intézmény főigazgatója Az intézmény élén magasabb vezető beosztásban a főigazgató áll. Feladata és hatásköre az alábbiakra terjed ki:

Felelős: •

Az intézmény feladati ellátásához a vagyonkezelésében használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért;

•

az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért;

•

a költségvetési szerv

gazdálkodásában

a szakmai hatékonyság és a

gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért; •

a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért;

53


SZMSZ 2009


a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért;

•

felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért;

•

irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai, igazgatási és gazdasági tevékenységét;

•

gondoskodik a pedagógiai program megvalósításának személyi, tárgyi és módszertani feltételeiről;

•

gondoskodik a szervezeti egységek tevékenységének koordinálásáról;

•

az intézmény egészére kiterjedően gyakorolja a bér-, a létszám és a munkaerőgazdálkodás jogát;

•

gyakorolja – az illetékes tagintézmény igazgatókkal történt egyeztetés után – a közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos, valamennyi közalkalmazottra kiterjedő kizárólagos munkáltatói jogkört, a gyakornoki idő lejártakor a közalkalmazott minősítését, valamint a közvetlen irányítása alá tartozó közalkalmazottak tekintetében a teljes munkáltatói jogkört;

•

lefolytatja a közoktatási intézményben alaptevékenység ellátására létesített munkakörök betöltésére meghirdetett pályázati eljárást;

•

ellátja az tagintézmény igazgatói, a főigazgató helyettesi megbízás tekintetében a pályáztató feladatait;

•

előkészíti a törzskar jogkörébe tartozó döntéseket, ellenőrzi végrehajtásukat;

•

irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát, rendelkezik az eszközállomány és a helyiségek kihasználásának optimális módjáról;

•

gondoskodik

a

munka-

és

tűzvédelmi,

HACCP

valamint

a

katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok ellátásáról; •

a törzskar állásfoglalása alapján dönt a dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésének elveiről és módjáról;

•

dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat a jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más hatáskörbe;

54


SZMSZ 2009


eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az intézmény szakszervezeti szerveivel és a Közalkalmazotti Tanáccsal kapcsolatban.

•

eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az intézményi szinten működő szülői és tanulói szervezetek választmányával;

•

teljes körűen képviseli az intézményt a külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben - eseti vagy állandó megbízást adhat; meghatározza a képviselet mértékét és gyakorlatának módját, e megbízás nélkül képviseleti jog csak az SZMSZ-ben rögzített módon lehetséges;

•

érvényesíti az aláírási és kötelezettségvállalási jogosultságát;

•

mint az intézmény egyszemélyi vezetője, rendkívüli esetben, indoklás alapján jogosult bármely ügyet magához vonni, és abban személyesen dönteni.

•

a tanulók, szülők kiértesítését megelőzően felülvizsgálja a tanulói felvételekkel kapcsolatos tagintézmény-vezetői döntéseit, a létszám, csoportszám alakulását;

•

jóváhagyja a tagiskolák tantárgyfelosztását, többlettanítási időkeretét;

•

kiválasztja és – a törzskar véleményének figyelembevételével – határozott időre megbízza a tanügyi, valamint a szakmai főigazgató-helyettest;

•

kiválasztja és – a törzskar véleményének figyelembevételével – határozatlan időre megbízza a vezető gazdasági ügyintézőt;

•

felel a FEUVE ellenőrzési rendszer működtetéséért;

•

az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének működtetéséről;

•

felelős a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott elsőszintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer létrehozásáért, működtetéséért

és

fejlesztéséért.

Köteles

olyan

szabályzatokat

kiadni,

folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását; •

köteles előkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát;

•

köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni;

•

felelős a számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítéséért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért annak végrehajtásáért;

55


SZMSZ 2009


felelős a számlarend összeállításáért, folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért;

•

köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, mely az SZMSZ mellékletét képezi;

•

felügyeli az intézményi szintű minőségfejlesztési csoport munkáját;

•

felügyeli az intézmény nemzetközi kapcsolatrendszerét, tevékenységét;

•

a tagintézményi szinten hozott döntésekkel kapcsolatos észrevételeket, kérelmeket megvizsgálja, dönt annak kezeléséről.

1.7.3.1 A hatáskörök átruházása Az intézmény főigazgatója – egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett – a következő hatásköröket ruházza át:

A képviseleti jogok köréből: •

a hatáskör átruházásának szabályait az 1.3. pont tartalmazza.

A gazdálkodási jogkörből •

bérpótlék, fizetéselőleg- és többletfeladatokért járó kereset-kiegészítés (a rendelkezésre álló keret mértékéig) megállapítása az intézmény számviteli és pénzügyi szabályzatában foglaltak betartásával a tagintézmény-vezetőkre a tagintézmény dolgozóira vonatkozóan.

A munkáltatói jogköréből: •

szabadság engedélyezése az elfogadott szabadságolási terv alapján,

•

távollétek engedélyezése,

•

munkaköri leírás elkészítése,

•

munkavégzés ellenőrzése, értékelés, teljesítményértékelés,

•

munka szervezése, a munkavégzésre vonatkozó utasítás a tagintézményvezetőkre a tagintézmény dolgozóira vonatkozóan;

56


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok A munka- és tűzvédelmi illetőleg a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását a szakmai főigazgató helyettesre.

1.7.4 Főigazgató-helyettesek Az intézmény főigazgatóját munkájában a tanügyi és a szakmai főigazgató-helyettesek segítik. A főigazgató-helyettesi beosztást – beleértve a megbízás meghosszabbítását is – nyilvános pályázat útján kell betölteni. A megbízás 5 tanévre szól. A pályázati eljárás előkészítésével összefüggő feladatokat - ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását - a főigazgató látja el.

1.7.4.1 Tanügyi főigazgató-helyettes •

a főigazgató általános helyettesítője;

•

a főigazgató 1 hónapnál hosszabb akadályoztatása esetén főigazgatói jogkörrel rendelkezik, de ekkor- hosszabb távra szóló szervezeti, bér és gazdasági döntéseit a törzskarral egyetértésben hozhatja;

•

szervezi és levezeti az törzskar üléseit a TK ügyrendje szerint;

•

szervezi, koordinálja, felügyeli: o a tagintézmények – pedagógiai programban meghatározott – szakmai együttműködését. o a tantárgyfelosztás, órarend azonos elvek szerinti elkészítését, o közismereti,

nevelési

munkaközösségek

intézményi

szintű

együttműködését, o érettségi vizsgák szervezését, o kompetencia és egyéb méréseket, szűréseket, o tanügyi, statisztikai feladatok ellátását, o a

közismereti

tankönyvjegyzék

összeállítását,

a

tankönyvek

megrendelését, o a közismereti, nevelési projektek, pályázatok írását, végrehajtását, o a törzskar jogkörébe tartozó döntések végrehajtását.

57


SZMSZ 2009


Összehangolja az intézményegységek, tagintézmények szakmai tevékenységét az alábbi területeken: o ifjúságvédelmi feladatok, nevelési feladatok, o iskolai hagyományok, o tankönyvtámogatás, o tehetséggondozás, felzárkóztatás, o közismereti versenyek, o könyvtári munka, o informatikai háttértevékenység,

•

Felelős: o a pedagógiai program általános részének és a helyi tanterv közismereti részének

kidolgozásáért,

tagiskolai

használatának

ellenőrzéséért,

értékeléséért; o az általa felügyelt területen az intézményi szintű adatszolgáltatásért; o a naptári terv intézményi összeállításáért; o az

intézményi

szintű

tanulói

és

szülői

szervezetekkel

történő

kapcsolattartásért, annak dokumentálásáért; o az intézményi szintű dolgozói szervezetekkel (szakszervezet, KT) való munkaügyi kapcsolattartásért, annak dokumentálásáért; o az

intézményi

szintű

rendezvények,

nevelési

értekezletek

megszervezéséért; o az intézményi szintű informatikai feladatok ellátásáért. Felügyeli az informatikai vezető munkáját. •

Részt vesz a munkaterv, ellenőrzési terv, feladat-ellátási terv összeállításában.

•

Javaslatot tesz a hozzá kapcsolódó munkavállalók elismerésére, fegyelmező intézkedésre.

•

Az irányított területet illetően részt vesz az intézményi önértékelésben.

•

Felügyeli a titkárság tevékenységét és az oda beosztott munkatársakat.

58


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok 1.7.4.2 Szakmai főigazgató-helyettes •

A főigazgató helyettesítője.

•

Szervezi, koordinálja, felügyeli: o a szakmai munkaközösségek intézményi szintű munkáját, o a szakmai tankönyvjegyzék összeállítását, felügyeli a tankönyvek megrendelését.

•

Irányítja a szakmai pályázati projektek írását, végrehajtását.

•

Összehangolja az intézményegységek, tagintézmények szakmai tevékenységét az alábbi területeken: o szakmai tantárgyfelosztás, o üzemi gyakorlat megszervezése, o beiskolázás szervezése o pályaválasztási feladatok, o szakmai versenyek, o szakmai és szintvizsgák szervezése, o statisztikai feladatok, o marketing feladatok, o órabank számítás.

•

Felelős o az általa felügyelt területen az intézményi szintű adatszolgáltatásért; o a pedagógiai program helyi tanterve szakmai részének kidolgozásáért, tagiskolai használatának ellenőrzéséért, értékeléséért; o a munka, tűzvédelmi, HACCP illetőleg a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért. o az intézményi szintű statisztika elkészítéséért; o az intézményi pályaválasztási kiadványok elkészítéséért, a marketing tevékenységért.

•

kapcsolatot tart a Szakmai Tanácsadó Testülettel, melyben képviseli az intézményt;

•

részt vesz a munkaterv, ellenőrzési terv, feladat-ellátási terv összeállításában;

59


SZMSZ 2009


javaslatot tesz a hozzá kapcsolódó munkavállalók elismerésére, fegyelmező intézkedésre;

•

az irányított területet illetően részt vesz az intézményi önértékelésben.

•

felügyeli az intézményben működő őrző-védő elektronikus rendszereket és az őrzésvédelemmel kapcsolatos intézményi feladatok végrehajtását;

•

felügyeli az intézményi szintű karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatok feltárását, ütemezett elvégzését.

1.7.4.3 Vezető gazdasági ügyintéző A vezető gazdasági ügyintéző határozatlan idejű megbízását – a törzskar véleményének ismeretében – a főigazgató adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Feladatai: •

A számviteli és pénzügyi vonatkozású kérdésekben az intézmény egészére kiterjedő

érvényű

intézkedéseket

tehet

az

intézmény

főigazgatójának

egyetértésével •

Irányítja, szervezi és ellenőrzi a gazdasági szervezet munkáját.

•

Folyamatosan aktualizálja az intézmény belső gazdálkodási szabályait.

•

Összeállítja a költségvetést, és a törzskarral együttműködve a végrehajtás során irányítja és ellenőrzi a költségvetési előírások betartását.

•

Ellenőrzi az intézmény könyvviteli elszámolási, vagyon-nyilvántartási és bizonylati rendjének betartását, az intézmény vagyonvédelmét.

•

Együttműködik, részt vesz: o a munkaterv, ellenőrzési terv, feladatellátási terv összeállításában, o a közvetlenül alárendelt dolgozók kiválasztásában, értékelésében.

•

Javaslatot tesz: o a hozzá kapcsolódó munkavállalók elismerésére, a velük kapcsolatos fegyelmező intézkedésre. o Az irányított területet illetően részt vesz az intézményi önértékelésben.

•

Irányítja, szervezi és ellenőrzi a munkaügyi szervezet munkáját.

•

Gondoskodik az intézményi, tagintézményi pályázatok pénzügyi kezeléséről, elszámolásáról.

60


SZMSZ 2009


1.8 A helyettesítés rendje Az intézmény főigazgatóját távollétében a tanügyi főigazgató-helyettes helyettesíti. Mindkettőjük távolléte esetén a helyettesítési feladatokat a szakmai főigazgató-helyettes látja el. Az intézmény főigazgató-helyetteseinek távolléte esetén helyettesítésükről a főigazgató gondoskodik. A tagintézmények igazgatóit – azok távolléte esetén – az általános helyettesek helyettesítik. Mindkettő távolléte esetén a nevelési/szakmai igazgatóhelyettes, illetve a helyettesítéssel megbízott közalkalmazott lesz a helyettesítő vezető. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről.

2. A tagintézmények 2.1 Tagintézmény igazgatók A tagintézmény igazgatói beosztást – beleértve a megbízás meghosszabbítását is – nyilvános pályázat útján kell betölteni. A megbízás 5 tanévre szól. A pályázati eljárás előkészítésével összefüggő feladatokat a főigazgató látja el. A pályázati feltételekről, a megbízás és a megbízás visszavonásáról a főigazgató dönt, a vezetői programját a tagintézmény nevelőtestülete és alkalmazotti közössége véleményezi. A munkáltatói jogokat az intézmény főigazgatója gyakorolja. Feladata

a

tagintézmény

feladat-ellátási

kötelezettségének,

működésének

–

jogszabályokban rögzített, ill. a fenntartó rendeletei, határozatai szerinti – biztosítása. Irányítja, szervezi a tagintézmény szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli az intézményegységet. Az intézmény belső szabályzataiban szereplő valamennyi területen együttműködik a többi vezetővel. A tagintézmény irányítása, vezetése keretében

Felelős •

az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért,

•

a nevelőtestület vezetéséért, 61


SZMSZ 2009


a nevelő- és oktatómunka irányításáért, ellenőrzéséért,

•

a Pedagógia program helyi tantervének elkészítéséért, végrehajtásáért,

•

a tantárgyfelosztás, órarend elkészítéséért,

•

az o ifjúságvédelmi feladatok, o nevelési feladatok, o iskolai hagyományápolás, o tankönyvtámogatás, o tehetséggondozás, felzárkóztatás, o közismereti és szakmai versenyek, o könyvtári munka, o rendszergazdai feladatok ellátásáért,

•

az érettségi és szakmai vizsgák, szintvizsgák szervezéséért,

•

a kompetencia- és egyéb mérések megszervezéséért,

•

a tanügy-igazgatási, statisztikai feladatok ellátásáért,

•

a o pályaválasztási feladatok, o statisztikai feladatok, o marketingfeladatok tagintézményi szintű ellátásáért,

•

a tagintézményi adatszolgáltatásért,

•

az

intézményegység,

tagintézmény

ellenőrzési,

mérési,

értékelési,

és

minőségirányítási feladatainak elvégzéséért, •

a

nevelőtestület

jogkörébe

tartozó

döntések

előkészítéséért,

szakszerű

végrehajtásáért, ellenőrzéséért. •

Felelősséggel közreműködik a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésében.

•

Részt vesz a naptári terv, munkaterv, ellenőrzési terv, összeállításában.

•

Tagintézményi szinten elkészíti a feladat-ellátási tervet.

•

Irányítja a helyi tankönyvjegyzék összeállítását, és a tankönyvek megrendelését, átadását,

az

ingyenes

tankönyvjuttatást.

Az

iskolai

tankönyvellátással

62


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok kapcsolatban – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – a szükséges döntéseket meghozza. •

Irányítja projektek írását, végrehajtását.

•

Eleget

tesz

a

szakszervezetekkel,

közalkalmazotti

tanáccsal

történő

egyeztetéseknek. •

Eleget tesz a diák-önkormányzati és szülői munkaközösségi egyeztetéseknek.

•

Szervezi az együttműködést külső szervekkel, civil szervezetekkel.

•

Felel a tagintézményi nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezleteinek előkészítéséért, vezetéséért, dokumentálásáért.

Tevékenységét az intézmény vezetéséért, irányításáért felelős főigazgatóval, illetve helyetteseivel együttműködve, a kialakított keretek között végzi. Dönt •

tagintézményi keretek között a tanulók felvételével, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben, a jogszabályban meghatározottak szerint végzi tanügyigazgatási, illetőleg más, törvényben előírt kötelezettségeit.

•

a tagintézmény működésével kapcsolatos minden olyan szakmai kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik az intézményvezetéséhez illetve amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségének hatáskörébe.

Munkaerő-gazdálkodás: •

Az intézmény főigazgatója által átruházott hatáskörben korlátozott munkáltatói jogkörrel rendelkezik (lásd hatáskörök átruházása).

•

Felelős azért, hogy a tagintézmény működéséhez szükséges személyi ellátottság biztosított legyen, figyelemmel kíséri a változásokat, kezdeményezi a munkaügyi intézkedések megtételét. Ezek során egyeztet a főigazgatóval.

•

Javaslatot tesz a hozzá kapcsolódó munkavállalók elismerésére, fegyelmező intézkedésre.

•

Gyakorolja az egyetértési jogot a tagintézmény alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázat elbírálásakor.

63


SZMSZ 2009


Közreműködik

a

pedagógusok

továbbképzési

programjának,

valamint

beiskolázási tervének elkészítésében, a teljesítés nyilvántartásában, a gyakornoki rendszer működtetésében. •

Felel a pedagógusok helyi továbbképzésének megszervezéséért.

Gazdálkodás, pénzkezelés

Felelős •

a tagintézmény feladati ellátásához a vagyonkezelésében használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért,

•

a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért.

•

A tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor az abban való közreműködésért, annak teljességéért és hitelességéért,

•

Végzi a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt, valamint a munka- és tűzvédelmi és HACCP szabályzatban előírt ellenőrzéseket.

•

Felelősséggel közreműködik a biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtésében.

•

Az eredményes gazdálkodás érdekében közreműködik az éves költségvetés tervezésében és annak teljesülésében.

•

Felel a tagintézményi szintű karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatok feltárásáért és jelentéséért, a végrehajtás ellenőrzéséért.

•

Felügyeli a titkárság tevékenységét és az oda beosztott munkatársakat.

•

Felel a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért.

•

Felel

a

döntések,

állásfoglalások

végrehajtásának

megszervezéséért,

ellenőrzéséért.

A munkaköri leírás tagintézményenként eltérő további feladatokat is tartalmazhat.

2.2 Igazgató helyettesek Személyére a tagiskola vezetője tesz javaslatot. Határozatlan idejű vezetői megbízását

64


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok – a nevelőtestület és a tagiskola-igazgató véleményének kikérése után – az intézmény főigazgatója adja, aki az általános szabályozás szerint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

2.2.1 Az igazgatóhelyettesek feladatai •

A tagintézmény igazgató távollétében helyettesítési rendben meghatározottak szerint irányítja a tagiskolában folyó munkát.

•

A munkaköri leírásában felsorolt szakmai munkaközösségek tartoznak hozzá. Ezek munkáját irányítja, ellenőrzi, összehangolja.

•

Kapcsolatot tart a felügyelt szakterületének megfelelő szervezetekkel

•

A munkaközösség-vezetők közreműködésével tantárgyfelosztást készít.

•

Koordinálja a pedagógus-továbbképzéseket.

•

Irányítja az érettségi vagy a szakmai vizsga lebonyolítását.

•

Irányítja a mérések szervezését, lebonyolítását.

•

Irányítja az órarend elkészítését.

•

Segíti a pályaválasztást, a felsőoktatási intézményekbe történő továbbtanulást.

•

Figyelemmel kíséri az iskolatitkár munkáját.

•

Szervezi a nyílt napot.

•

Ellenőrzi a helyettesítések, túlórák havi zárását.

•

Szervezi a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében a felzárkóztatást, fejlesztést, tehetséggondozást, egyéni foglalkozást.

•

Felügyeli az oktatási, módszertani feladatok megvalósítását.

•

Közreműködik a tanulmányi versenyek szervezésében.

•

Közreműködik az iskolai stratégiai és éves tervezési dokumentumok elkészítésében (PP, IMIP stb.)

•

Közreműködik a nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai tevékenységben

•

Közreműködik a minőségirányítási feladatok végrehajtásában.

•

Közreműködik pályázati tevékenységben.

•

Szervezi a tanári felügyeletet.

•

Felelős a tagiskolában folyó nevelési tevékenységért.

•

Szervezi a sajátos nevelési igényű tanulók szűrését, oktatását.

65


SZMSZ 2009


A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások szervezése (szakkör, érdeklődési kör).

•

Felügyeli a diáksport, szabadidősport biztosítását.

•

Speciális pedagógiai tevékenységek szervezése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében.

•

Nevelési és módszertani humánerőforrás fejlesztés szervezése.

•

Felelős

az

iskolai

hagyományok

ápolásáért,

a

hagyományos

iskolai

rendezvények, ünnepségek megszervezéséért. •

A tagiskolában felel a tanulói jutalmazás és fegyelmezés házirendnek megfelelő végrehajtásáért. Szervezi a tanulói fegyelmi eljárást.

•

Szervezi a kapcsolattartást a tagiskolai szintű szülői, tanulói szervezetekkel.

•

Szervezi a diákügyeletet.

•

Feladata a szakmai elméleti és gyakorlati képzés, iskolai szakmai program végrehajtásának irányítása.

•

Irányítja és ellenőrzi a gyakorlati oktatásvezető(k) munkáját.

•

Koordinálja a szakmai továbbképzéseket.

•

Irányítja a külső telephelyeken folyó szakmai munkát.

•

Kapcsolatot tart a külső gyakorlati képzőhelyek vezetőivel és az oktatókkal.

•

Szakmai irányítást ad a gyakorlati képzéshez.

•

Részt vesz a beiskolázás szervezésében.

•

Felügyeli az iskola energia- és anyagfelhasználását.

•

Kapcsolatot tart a TISZK vezetőjével a gyakorlati képzések koordinálásával, a fejlesztésekkel kapcsolatban.

•

Jutalmazási javaslatot készít, a hozzá beosztott szakmai elméleti- és gyakorlati oktatókkal kapcsolatban.

Az igazgatóhelyettesek közötti munkamegosztást munkaköri leírásuk tartalmazza, ami tagintézményenként az előzőektől eltérő feladatokat is tartalmazhat.

66


SZMSZ 2009


2.3 Gyakorlatioktatás-vezetők és helyettesek Határozatlan idejű vezetői megbízását – a tantestület és a tagiskola-igazgató véleményét kikérve – az intézmény főigazgató adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. •

A tagintézmény igazgató és igazgatóhelyettesek távollétében teljes jogkörrel irányítja a tagiskolában folyó munkát.

•

Felelős a munkaköri leírása szerinti szakterületen a tagiskolában folyó gyakorlati képzési tevékenységért.

•

A tagiskolai gyakorlat feltételeinek biztosítása érdekében szervezi az anyagrendelést, anyag és szerszámkiadást, munka- és védőruha, védőfelszerelés juttatást.

•

Közreműködik a munka-, tűzvédelmi, HACCP és biztonságtechnikai feladatok megvalósításában.

•

Szervezi

a

tanulók

üzemi

gyakorlatának

megvalósítását,

segíti

a

tanulószerződések megkötését. •

Felügyeli a gyakorlati oktatást.

•

Irányítja, felügyeli a munkaköri leírásában meghatározott munkaközösség tevékenységét.

•

Szervezi a szakmai, módszertani humánerőforrás-fejlesztést.

•

Kapcsolatot tart a felügyelt szakterületének megfelelő külső szervezetekkel,

•

Közreműködik az iskolai stratégiai és éves tervezési dokumentumok elkészítésében (PP, IMIP stb.)

•

Közreműködik a szakmai és szintvizsgák valamint a szakmai tanulmányi versenyek előkészítésében, megszervezésében.

•

Közreműködik a pályaválasztást segítő iskolai rendezvények előkészítésében, megvalósításában (nyílt nap, kiállítás).

•

Közreműködik a nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai tevékenységben.

•

Közreműködik a minőségirányítási feladatok végrehajtásában.

•

Közreműködik a pályázati tevékenységekben.

•

Közreműködik az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, közbeszerzéssel, a vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátásában. 67


SZMSZ 2009


Közreműködik a bevételek beszedésben.

•

Közreműködik a munkaügyi feladatok ellátásában (dolgozók jutalmazása, fegyelmi eljárás, többlettanítás, túlóra nyilvántartása és feladása, távollétek, szabadságok nyilvántartása; továbbtanulással, továbbképzéssel kapcsolatos szervezési feladatok).

•

Közreműködik a tanműhely karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatainak feltárásában, ütemezett elvégzésében.

•

Felügyeli a tagiskolai gépkocsi ügyintézésével kapcsolatos feladatokat.

•

A tagiskolai tanműhely anyagbeszerzési, szállítási feladatainak szervezése.

•

Szervezi a tanműhelyi munkavállalásokat (felmérés, ajánlattétel, megvalósítás, számlázás).

A munkaköri leírás tagintézményenként eltérő feladatokat is tartalmazhat.

3. A döntés előkészítés és a döntéshozatal fórumai 3.1 Intézményi döntéshozatali szint 3.1.1 Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség a közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége; Döntéseit együttes értekezleten, vagy intézményegységenként szervezett értekezleten hozza. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Azt,

aki

a

nevelési-oktatási

intézménnyel

munkaviszonyban,

közalkalmazotti

jogviszonyban áll, az alkalmazotti értekezletre meg kell hívni. Azt, akinek a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szünetel, az alkalmazotti közösségi

értekezlet

és

a

nevelőtestületi

értekezlet

határozatképességének

meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben meghívás ellenére nem jelent meg. Az óraadó tanár tanácskozási joggal vehet részt az alkalmazotti értekezleten, nevelőtestületi értekezleten, és a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van. A döntés meghozatalához, vélemény kialakításához egyszerű többség szükséges.

68


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok Lehetséges a tagintézményenként szervezett értekezlet keretében történő döntéshozatal. Ebben az esetben a határozatképességet és a többséget a tagintézményenkénti adatok összegzésével kell meghatározni.

Döntési jogkör: •

Az alkalmazotti értekezlet dönt o az intézményi szintű Minőségirányítási Program (IMIP) elfogadásáról és módosításáról. o Az intézmény szervezeti- és működési szabályzatának elfogadásáról és módosításáról

Véleményezési jogkör: •

az

intézmény

átszervezésével

(megszüntetésével),

feladatának

megváltoztatásával, nevének megállapításával vagy módosításával, •

az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatban.

Összehívás módja, gyakorisága: •

Az alkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni. Az összehívás az intézményegységekhez eljuttatott hivatalos főigazgatói levél útján történik.

3.1.2 A nevelőtestület A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, vezető gazdasági ügyintézője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja.

Az intézményi pedagógus munkakörök: •

tanárok

•

szakoktatók

•

iskolapszichológus 69


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörök: •

gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök

•

szabadidő-szervezők

•

könyvtárosok

•

rendszergazdák


Az intézmény pedagógiai programjának elfogadása és annak módosítása.

•

Az intézmény szervezeti- és működési szabályzatának elfogadása és módosítása.

•

Az éves munkaterv, feladat-ellátási terv, a továbbképzési program jóváhagyása.

•

Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.

•

A házirend elfogadása

•

A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása (tagintézményi szinten).

•

A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása (tagintézményi szinten).

•

Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása.

•

Jogszabályban meghatározott más ügyek.


ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,

•

a főigazgató helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt

•

az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt (tagintézményi szinten).

•

Az

intézmény

költségvetésében

szakmai

célokra

rendelkezésre

álló

pénzeszközök felhasználásának megtervezésében. •

A

nevelési-oktatási

intézmény

beruházási

és

fejlesztési

terveinek

megállapításában. •

Az iskolai felvételi követelmények meghatározásában (tagintézményi szinten).

•

A gyakornoki szabályzat megalkotásában. 70


SZMSZ 2009


A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Nevelőtestületi értekezletek: •

Az időpontokat és témákat az éves munkaterv tartalmazza.

•

Tanévzáró és tanévnyitó értekezlet: feladata az elmúlt tanév munkájának értékelése, az induló tanév programjának megbeszélése és elfogadása

•

Nevelési értekezlet: feladata a belső továbbképzést is szolgálva a pedagógia elméletének és intézményünk gyakorlatának összevetése.

A nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény főigazgatója, a törzskar, valamelyik tagintézmény nevelőtestülete vagy a szakalkalmazottak egyharmada kéri. A nevelőtestület tagját a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Azt, akinek a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szünetel, az alkalmazotti közösségi

értekezlet

és

a

nevelőtestületi

értekezlet

határozatképességének

meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben meghívás ellenére nem jelent meg. Az óraadó tanár tanácskozási joggal vehet részt az alkalmazotti értekezleten, nevelőtestületi értekezleten, és a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A nevelőtestület döntéseit együttes értekezleten, vagy intézményegységenként szervezett értekezleten hozza. A döntés meghozatalához, vélemény kialakításához egyszerű többség szükséges. Ha a döntés az intézményi szintű nevelőtestületet illeti meg, akkor is lehetséges az intézményegységenkénti értekezlet keretében történő eljárás. Ebben az esetben a határozatképességet és a többséget a tagintézményenkénti adatok összegzésével kell meghatározni. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez legalább kétharmados jelenlétre van szükség. A vezetésre vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a nevelőtestületi értekezlet titkos szavazással határoz.

71


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok A nevelőtestületi értekezlet üléseiről jegyzőkönyv készül.

3.1.3 A törzskar A törzskar az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, javaslattevő, véleményező és döntési joggal rendelkezik.

A törzskar tagjai: •

a főigazgató

•

a főigazgató helyettesek

•

a vezető gazdasági ügyintéző

•

a tagiskola igazgatók

•

a közalkalmazotti tanács elnöke

•

a szakszervezeti vezetők

•

az iskolaszék elnöke

•

a szülői szervezet vezetője

A törzskar működése: •

A törzskar ülései nyilvánosak.

•

A törzskar évente legalább négy alkalommal előzetes ütemterv alapján ülésezik. Rendkívüli ülést az intézmény főigazgatója vagy a tagok kétharmada kezdeményezhet az okok megjelölésével.

•

A törzskar akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van.

•

Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Döntési jogköre: •

Az alapító okiratban meghatározott kötelező feladatellátás tagintézmények közötti megosztásáról.

•

Az intézményegységek feladatainak összehangolásáról.

•

Az indítható osztályok, szakmák intézményegységenkénti meghatározásáról.

•

A pedagógiai programmal összhangban álló szakmai fejlesztésekről és az azt szolgáló személyi, tárgyi feltételek biztosításáról, fejlesztéséről.

72


SZMSZ 2009


Az intézményi szintű belső kitüntetések odaítéléséről.

•

Saját ügyrendjéről.

Véleményezési jogköre: •

A kibocsátásra kerülő intézményi szintű szabályzatok, az intézmény éves beszámolója.

•

A fejlesztési, beruházási és felújítási tervek.

•

Az intézményi költségvetés belső keretei felosztásának tervezete.

•

A fenntartóhoz továbbítandó felújítási igények.

•

Minden olyan kérdés, melyről a főigazgató véleményt kér.

•

A főigazgató-helyettesek, a vezető gazdasági ügyintéző megbízása előtt.

3.1.4 Döntés-előkészítő fórum Az intézmény operatív döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint az intézmény főigazgatója által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működhet. Előkészíti a törzskar elé kerülő és az érdekképviseletekkel egyeztetendő döntésre váró feladatokat. Információt közvetít a napi működésről. Az intézményvezetői értekezletet a főigazgató, távollétében a tanügyi főigazgató-helyettes vezeti. Tagjai: •

az intézmény főigazgatója

•

az intézmény főigazgató helyettesei

•

a vezető gazdasági ügyintéző,

•

a tagintézmény igazgatók.

Az intézményvezetői értekezlet saját munkaprogramja szerint ülésezik, a témától függően meghívhat még más tagokat is. Szükség szerint a vezetői értekezlet kibővített formában – az összes vezető beosztású közalkalmazott részvételével – ülésezik

73


SZMSZ 2009


3.2 Tagintézményi döntéshozatali szint 3.2.1 Tagintézményi alkalmazotti közösség Tagjai: Az

intézményegységben

közalkalmazotti

jogviszony,

munkaviszony

keretében

foglalkoztatottak közössége; Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül.

Véleményezési jogköre: •

A tagintézmény igazgató megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatban.


Az alkalmazotti értekezletet a véleményezésisi jogkörébe tartozó kérdésben össze kell hívni.

3.2.2 Tagintézmény nevelőtestülete Tagjai: •

a tagintézmény minden pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató tevékenységet segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja


a pedagógiai program intézményegységet érintő részének és módosításának elfogadása;

•

az intézményegység feladat-ellátási tervének elfogadása;

•

a tagintézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;

•

a házirend elfogadása (tagintézményi szinten);

•

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása (tagintézményi szinten);

•

A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása (tagintézményi szinten) 74


SZMSZ 2009


az intézményegység munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;

•

az intézményegységre vonatkozó továbbképzési, beiskolázási terv jóváhagyása;

•

jogkörének átruházása ügyében,

•

a tagintézmény igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása.

•

minden olyan esetben, amelyre a nevelőtestület speciális eljárásrendet dolgoz ki és fogad el.


a tagiskola igazgatójának megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggésben

•

tagiskola igazgatóhelyetteseinek megbízásával kapcsolatban;

•

tantárgyfelosztás;

•

a működést érintő minden kérdésben;

•

a döntések végrehajtásáról való beszámoltatás a nevelőtestületi értekezleten történik.

Az intézményegység nevelőtestületi értekezlet döntési jogköréből: •

az azonos osztályban tanító pedagógusok értekezletére ruházza a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítását; osztályozóvizsgára bocsátását, valamint a tanulók fegyelmi ügyeit.

A tagintézmény nevelőtestületi értekezlete akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagiskola igazgatói

megbízással

kapcsolatos

rendkívüli

nevelőtestületi

értekezlet

határozatképességéhez legalább kétharmados jelenlétre van szükség. A vezetésre vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a nevelőtestületi értekezlet titkos szavazással határoz. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül.

75


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok 3.2.3 Az egy osztályban tanító pedagógusok közössége Dönt: •

a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásának kérdésében

•

a tanulók továbbhaladásának kérdésében

•

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása kérdésében

•

a tanulók fegyelmi ügyeiben (fegyelmi bizottság)


Évente minimum 2 alkalommal értekeznek (osztályozó értekezlet). Az értekezlet munkáját az osztályfőnök, illetve az értekezletet összehívó vezető vezeti.

•

Az osztályban tanító pedagógusok értekezletét kezdeményezheti a vezető, az osztályfőnök, bármelyik ott tanító pedagógus.

3.2.4 A tagintézmény-vezető testület A tagiskola döntés-előkészítő, véleményező, elemző, javaslattevő fóruma.

Tagjai: •

a tagiskola igazgató és helyettesei,

•

a gyakorlati oktatásvezető és helyettese,

•

tagozatvezető,

•

a témától függően további meghívottak is jelen lehetnek.

Üléseit a naptári tervben meghatározott időpontban tartja. A testület évente legalább négyszer a munkaközösségek vezetőivel kibővítet vezetői értekezlet tart. A megbeszélésekről írásos emlékeztető készül. 3.2.5 Munkaközösségek A munkaközösségek az intézmény és a tagintézmények pedagógusainak közösségei. Az intézményi és tagiskolai szinten működő munkaközösségek:

Intézményi szinten:

mérési, minőségbiztosítási 76


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok nemzetközi kapcsolatok

Fodor József Élelmiszeripari Tagintézmény:

osztályfőnöki humán reál fejlesztő nemzetközi kapcsolatok műszaki forrásszerző

Kiss Ferenc Erdészeti Tagintézmény:

társadalomtudományi természettudományi szakmai osztályfőnöki

Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézmény:

magyar történelem természettudományi matematika - informatika egészségügyi szakmai könnyűipari szakmai idegen nyelvi osztályfőnöki

Vedres István Építőipari Tagintézmény:

humán természettudományi műszaki osztályfőnöki

A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. 77


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok Feladatuk a szakmai munka összehangolása: •

Elvégzik és koordinálják a pedagógiai program szakterületükre vonatkozó feladatait.

•

Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, módszertanát.

•

Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket.

•

Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.

•

Ellátják a felzárkóztatást és a tehetséggondozást.

•

Összeállítják a belső vizsgák (osztályozó, javító, pótló, különbözeti) anyagait, melyet időben átadnak a vizsgák szervezőjének.

•

Lebonyolítják a méréseket.

•

Véleményt nyilvánítanak a pedagógus állásra jelentkezők esetében.

•

Kidolgozzák a gyakornoki munkakörhöz tartozó szakmai követelményeket

•

Javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra.

•

A tanmenetekkel kapcsolatos állásfoglalást alakítanak ki.

•

Szakterületükhöz kapcsolódóan az iskolai tankönyvjegyzék összeállítása.

•

Szakszertárak, szakleltárak felelősséggel történő kezelése, fejlesztése.

•

Támogatják az új kollégák munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.

•

Vezetőik részt vesznek az iskolavezetés munkájában: a tervezésben, a szervezésben és az ellenőrzésben.

•

A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben, tagintézményekben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében.

Tagjai: •

az adott munkaközösséghez tartozó pedagógusok

Döntési és véleményezési jogkör: •

dönt a munkaközösség szakterületét érintő továbbképzési programról;

•

a szakterületen a helyi tanterv kidolgozása, módosítása kérdéseiben

•

a tagiskolai tanulmányi versenyekről;

•

saját működéséről és munkatervéről;

78


SZMSZ 2009


a pedagógiai program elveinek megfelelően arról, hogy milyen tankönyvet használnak.

Véleményét ki kell kérni a szakterületét érintően: •

a szakmai munka eredményességével kapcsolatban, a munka továbbfejlesztéséről;

•

a vezetőjük megválasztásáról,

•

tagjaik munkájának értékelésében,

•

a pedagógiai program elfogadásához;

•

a felvételi követelmények meghatározásához.

•

a tantárgyfelosztásról,

•

szakszerű helyettesítések megoldásának elősegítésével kapcsolatosan,

•

a gyakornoki szakmai vezető kiválasztásakor, megbízásakor.

A munkaközösségek évente legalább négy alkalommal tartanak megbeszélést.

A munkaközösségi értekezletekről írásos emlékeztető készül.

3.3 Az iskolában működő testületek 3.3.1 Szakszervezetek tagszervezetei Tevékenységüket önálló jogi személyként végzik az alapszervezetek. Intézményi szinten az alapszervezetek titkárai együttesen képviselik a Szakszervezet tagságát. Az intézményvezetés részéről a kapcsolatot a főigazgató tartja, a Munka törvénykönyvében, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és a Kollektív szerződésben rögzítettek szerint. A kapcsolattartást a tanügyi főigazgató helyettes szervezi, dokumentálja.

79


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok 3.3.2 Közalkalmazotti tanács Tevékenységét a Munka törvénykönyve és a Kjt. szerint szervezi és végzi. Az intézményvezetés részéről a kapcsolattartásért az intézmény főigazgatója felelős, a kapcsolattartást a tanügyi főigazgató-helyettes szervezi, dokumentálja. 3.3.3 Tanulói testületek 3.3.3.1 Osztály Diák Bizottságok (ODB) Az osztály tanulói Osztály Diák Bizottságot (titkárt és vezetőségi tagokat) választanak. Az ODB képviseli az osztályt a tagintézményi küldöttgyűlésen, és a tagiskolai diákbizottság (IDB) munkájában. Az ODB jogai: •

program elkészítése, vezetőség és küldöttek választása,

•

értékelés az osztály munkájáról,

•

javaslat a házirend követelményeihez,

•

javaslat jutalmazásra, kitüntetésre,

•

a csoport érdekének védelme,

•

a közösségi megmozdulásokban részt venni,

•

képviselőt küldeni az osztályban tanuló diák fegyelmi tárgyalására.

Kötelességei: •

a program megvalósítása,

•

a közösségi munka értékelése,

•

segíteni az osztályfőnök munkáját,

•

betartani a házirendet,

•

a kapott feladatokat végrehajtani,

•

a rászorulók segítése,

•

a tanulmányi munka segítése,

•

az iskolai, gyakorlati munkahelyek vagyonának megóvása,

•

beszámolni az osztály munkájáról,

•

képviselni az osztályt az IDB megbeszéléseken, diákközgyűlésen.

80


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok 3.3.3.2 Tagintézmények Diákbizottsága (TDB) A diákönkormányzat működésének tagintézményi támogatása, a szükséges feltételek biztosításának rendje: •

A

diákönkormányzat

működéséhez

segítséget

nyújt

a

tagintézmény

igazgatóhelyettese, ifjúságvédelmi felelőse, a szabadidő szervező, és a DÖK segítő. •

A havonta megrendezésre kerülő gyűlések helyszínét a tagintézmény biztosítja.

•

A könyvtár és a számítógéptermekben elhelyezett számítógépeket ill. az iskola tulajdonában

lévő

audió-videó

eszközöket

a

diákönkormányzat

tagjai

engedéllyel használhatják. •

Tagjait és vezetőjét a tavaszi diák küldöttgyűlésen választják meg.

TDB feladata: •

Részt vesz a tanulói feladatok szervezésében, tervezésében, megvalósításában, ellenőrzésében, értékelésében.

•

A két közgyűlés között intézi, szervezi a tanulók tevékenységét, a végzett munkáról beszámol a közgyűlésnek.

•

A diákság érdekeinek képviselete a törvény által biztosított diák-önkormányzati jogok gyakorlása.

•

Kulturális és szabadidős programok szervezése

Az TDB jogai: Dönt: •

saját működéséről és szerveinek hatásköréről,

•

egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

•

az intézményi diákválasztmány tagintézményi képviselőiről,

•

a fegyelmi bizottságbeli állandó képviselőjéről.

Egyetértési jogot gyakorol: •

a házirend elfogadásakor, módosításakor,

•

a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, fegyelmi ügyekben,

81


SZMSZ 2009


az iskolai ünnepségek és megemlékezések szervezésekor az iskola és a diákönkormányzat közötti munkamegosztásban,

•

a tanulók nevelési célú – társadalmilag hasznos munkában való részvételében,

•

az iskolai versenyek, vetélkedők, szemlék meghatározásában,

•

az ifjúságpolitikai célokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásában,

Véleményezési jogot gyakorol: •

az intézményi tankönyvjegyzék elfogadási folyamatában,

•

a könyvtár, a tagiskolai sportkör működési rendjének kialakításában,

•

a fakultációs irányok, programok megválasztásában,

•

a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

•

tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor,

•

a választható tantárgyakról, a felkészítés szintjéről szóló tájékoztató kapcsán

•

a tanulók nagyobb közösségét – két osztály létszámának megfelelő, kb. 50-60 főt érintő – kérdések meghozatalánál,

•

a tagiskola vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos eljárás során,

•

a tagiskola átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megváltoztatásával összefüggő kérdésekben.

Javaslattevő jogköre: •

Kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.

•

Az iskola gazdálkodó szervezetekkel, állami költségvetési szervekkel és társadalmi szervezetekkel kötendő együttműködési szerződéseinek a tanulókat érintő kérdéseiben.

•

Segítségadás megszervezése versenyekhez, rendezvényekhez.

•

Iskola és környezetének csinosítása.

•

Javaslatot tenni kirándulásra, táborozásra.

•

Az iskola sajátos arculatának kialakítása.

Tevékenységét önálló működési szabályzat alapján végzi. A tagintézmény-vezetés részéről a kapcsolattartásért felelős a DMS pedagógusa/ifjúságvédelmi felelőse.

82


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok 3.3.3.3 Intézményi Diákválasztmány (IDV) Az intézményi diákválasztmány a tagintézmények diákbizottságai által megválasztott tagokból áll. Szavazati joggal rendelkező tanulók száma tagintézményenként 3 tanuló. IDV feladata: A diákság érdekeinek intézményi szintű képviselete, a törvény által biztosított diákönkormányzati jogok gyakorlása. Az IDV jogai:

Dönt: •

saját működéséről.

Egyetértési jogot gyakorol: •

Jogszabályban

meghatározott

ügyekben

az

SzMSz

elfogadásakor

és

módosításakor (Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása; a diákönkormányzat

és

az

iskolavezetők

kapcsolattartásának

formája,

a

működéshez szükséges feltételek; mindennapos testedzés, az iskolai sportkör és a vezetők kapcsolattartása; tankönyvtámogatás szabályozása, tankönyvellátás helyi rendje), •

az ifjúságpolitikai célokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásában,

•

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,

•

az adatkezelési szabályzat elfogadásakor, módosításakor,

•

az oktatás heti 6 napos megszervezése esetén,

•

maximális létszám túllépése engedélyezésének kérésekor.

Véleményezési jogot gyakorol: •

az intézmény minőségirányítási programjának elfogadási folyamatában,

•

a munkaterv és ezen belül a tanév rendje meghatározásakor a tanulókat érintő egyéb programok tekintetében,

•

a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben,

83


SZMSZ 2009


az intézmény vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos eljárás során,

•

az

intézmény

átszervezésével,

feladatának

megváltoztatásával,

nevének

megváltoztatásával összefüggő kérdésekben, •

a tankönyvrendelés és –ellátás helyi szabályozásáról, a tankönyvtámogatás rendjéről

Javaslattevő jogköre: •

kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.

Tevékenységét önálló működési szabályzat alapján végzi. Az intézményvezetés részéről a kapcsolattartásért a tanügyi főigazgató-helyettes felelős.

3.3.3.4 Tagintézményi Sportkör (TSK) A tagiskola sport szakosztályainak tevékenységét, a versenyeken való részvételt és a hazai és nemzetközi sportversenyek szervezését végzi. Tevékenységét elnökség irányítja, melyet évente a küldött-közgyűlés választ újra. A tagiskola-vezetés részéről a kapcsolattartásért felelős az igazgatóhelyettes/ifjúságvédelmi felelős/szakirányú munkaközösség-vezető. Közgyűlés jogkörei: •

elnökség megválasztása,

•

beszámoló és munkaterv elfogadása,

•

az TSK működési szabályzatának jóváhagyása.

Az Elnökség jogkörei: •

iskolai tornák rendezésének engedélyezése,

•

javaslat más tornákon való részvételre,

•

javaslatot tesz a szabadidős sport szervezésére.

84


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok 3.3.4 A szülők közösségei 3.3.4.1 Osztály Szülői Munkaközösségek (OSZMK) Egy osztályban tanuló diákok szülei alkotják, akik 3 fős osztály SZMK vezetőséget választanak. Az osztály SZMK vezetői képviselik a tagiskolai SZMK-ban a szülőket. A tagiskola részéről a kapcsolattartásért az osztályfőnök felelős. Az osztály SZMK véleményezési joga biztosított: •

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,

•

a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában,

•

az osztályfőnök és a szülők közötti kapcsolattartás rendjének kialakításában.

3.3.4.2 Tagiskolai Szülői Munkaközösség (TSZMK) Az osztály SZMK vezetőség tagjai alkotják. A tanévenkénti első értekezletükön vezetőséget választanak. Értekezleteiket szükség szerint, tanévenként legalább két alkalommal tartják. A tagintézmény igazgatója az TSZMK vezetőség részére legalább 2 alkalommal tájékoztatást ad a tagiskola munkájáról. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek véleményezési joga van, a véleményt a tagiskola igazgatója kéri meg, az írásos anyagok átadásával.

Döntési joga van: •

a vezetőség megválasztásában,

•

a munkaprogramjának elfogadásában,

•

működési rendjének kialakításában.

Egyetértési jogot gyakorol:

•

az intézményi tankönyvtámogatás, tankönyvellátás helyi rendje,

Véleményezési joga van:

•

a házirenddel kapcsolatosan,

85


SZMSZ 2009


a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,

•

a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában,

•

az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában,

•

a választható tantárgyakról, a felkészítés szintjéről szóló tájékoztató kapcsán,

•

a tagiskola vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos eljárás során,

•

a

tagiskola

átszervezésével,

feladatának


nevének

megváltoztatásával összefüggő kérdésekben.

Az TSZMK vezetőség tevékenységét segíti a tagiskola-vezetés részéről az igazgatóhelyettes/ifjúságvédelmi felelős.

3.3.4.3 Intézményi Szülői Választmány (ISZV) Az intézményi szülői választmány a tagiskolák szülői munkaközösségének vezetősége által megválasztott tagokból áll. Szavazati joggal rendelkező tagok száma: tagintézményenként 2 fő. Feladata:

A szülők érdekeinek intézményi szintű képviselete, a törvény által biztosított jogok gyakorlása.

Az ISZV jogai:

Dönt:

•

saját működéséről.

Egyetértési jogot gyakorol:

•

tájékoztatás szabályozása az iskolai dokumentumok (pedagógiai program, minőségirányítási program, házirend, SzMSz) megismerhetőségére vonatkozóan

86


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok Véleményezési jogot gyakorol:

•

az intézmény pedagógiai programjának, minőségirányítási programjának elfogadási folyamatában,

•

a munkaterv és ezen belül a tanév rendje meghatározásakor a tanulókat érintő egyéb programok tekintetében,

•

a szervezeti és működési szabályzat alábbi kérdéseiben: o a működés rendje, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje, o a belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel o a vezetők és az iskolaszék, valamint az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája, a külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint

az

iskola-egészségügyi

ellátást

biztosító

egészségügyi

szolgáltatóval való kapcsolattartást, o az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, o a rendszeres egészségügyi felügyel és ellátás rendje, az intézményi védő, óvó előírások, a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők, o azokat az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel, o az iskolai könyvtár működési rendje) •

a házirendek megalkotása során

•

az osztályok maximális létszámának túllépése iránti kérelem benyújtásakor,

•

az intézmény vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos eljárás során,

•

az

intézmény

átszervezésével,

feladatának


nevének

megváltoztatásával összefüggő kérdésekben.

87


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok Javaslattevő jogköre: Kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. Tevékenységét önálló működési szabályzat alapján végzi. Az intézményvezetés részéről a kapcsolattartásért a tanügyi főigazgató-helyettes a felelős.

3.3.4.4 Iskolaszék Intézményünkben Iskolaszék nem működik. Ha az iskolaszék létrehozását az iskolai szülői szervezet, vagy az iskolai diákönkormányzat kezdeményezi, az intézmény vezetése, ill. a nevelőtestület közreműködik az iskolaszék megalakításában és munkájában.

4. A belső ellenőrzés rendje A belső ellenőrzések célja az adatok, tények feltárása az intézményben folyó tevékenységekről és a tevékenységek által elért eredményekről. A feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket kell hozni, amelyekkel az esetleges hibák, mulasztások, panaszok megoldhatók, kijavíthatók.

Intézményünkben a belső ellenőrzés három részterületre bontható: •

Vezetői szakmai ellenőrzés

•

Gazdasági folyamatba épített ellenőrzés

•

Intézményi belső ellenőrzés

4.1 Vezetői szakmai ellenőrzés A belsőellenőrzés rendszerének megszervezéséért, annak működéséért a fennálló jogszabályok alapján az intézet főigazgatója a felelős. A vezetők munkaköri leírásában megfogalmazott ellenőrzési feladatok a felelősséggel párosulva fejtik ki megfelelő hatásukat. Minden területvezető feladata az irányítása alá tartozó területen végzett munka folyamatos ellenőrzése, a feltárt hiányosságok saját hatáskörben való felszámolása.

88


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok Az intézmény vezető beosztású munkatársai minden tanév szeptember 31-ig ellenőrzési tervet dolgoznak ki, melyben meghatározzák az ellenőrzött területet, tevékenységet, az ellenőrzés módját, gyakoriságát, ütemezését, módszerét és a dokumentálás módját. Az ellenőrzések

tapasztalatairól

a

vezetőségi

értekezleten

tájékoztatást

adnak

a

főigazgatónak. Az ellenőrzések tapasztalatait a tanév végi értékelésekben is szerepeltetni kell. Az intézmény főigazgatója és helyettesei a tagintézményekben a pedagógiai ellenőrzést a tagintézmény vezetőjével való egyeztetés alapján végzi.

4.2 Gazdasági folyamatba épített ellenőrzés A belső ellenőrzési szabályzatban és a munkaköri leírásokban személyre szólóan meg vannak határozva a munkafolyamatba épített ellenőrzési tevékenységek. Meg vannak jelölve azok az ellenőrzési feladatok, amelyeket teljes körűen, folyamatosan el kell látni a szakmai és gazdasági eseményekkel egy időben. Ezen kívül az ellenőrzés módja és gyakorisága is szabályozott. Az ellenőrzések során megállapított hibákról, hiányosságokról szükség szerint írásos feljegyzést kell készíteni és azt az intézmény főigazgatójának kell átadni.

4.3 Intézményi belső ellenőrzés Az intézménynél a költségvetési szerv belső ellenőrzési feladatait az NGSZ szervezetén belül kialakított belső ellenőrzési szervezet látja el a SZMJV Közgyűlése által 344/2009. (VI.26.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott MEGÁLLAPODÁS 17. pontjában foglaltaknak megfelelően. Az ellenőrzést végző szervezet jogállását és feladatait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv határozza meg.

5. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az intézményt a külső kapcsolatokban a főigazgató képviseli. Az intézményvezetés többi tagja, a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső szervekkel. A

89


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok gyakorlati munkahelyekkel a gyakorlati oktatásvezetők és helyetteseik tartanak rendszeres kapcsolatot.

5.1 Az intézmény külső kapcsolatai Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében a vezetőség állandó munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel, szervezetekkel, vállalkozásokkal: •

a fenntartóval, polgármesteri hivatallal (a szakirodákon keresztül)

•

az NGSZ-el

•

az Oktatási Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóságával

•

szakminisztériumokkal,

•

az 1000 Mester Nonprofit Kft-vel (TISZK)

•

a települési gyermekjóléti szolgálatokkal,

•

a gyakorlati képzésben résztvevőkkel,

•

a fejlesztési támogatást nyújtó gazdálkodó egységekkel együttműködési megállapodás alapján,

•

szakmai és pedagógiai szolgáltató intézményekkel (pl. NSzFI, VKSZ, stb.),

•

az iskolai oktató- és nevelőmunkát elősegítő és érdekvédő szervezetekkel

•

szülők szervezeteivel,

•

az intézményt támogató alapítványokkal,

•

társintézményekkel (iskolák, kollégiumok),

•

iskolai rendezvények szponzorálásában résztvevőkkel,

•

munkaadói és munkavállalói szervezetekkel,

•

az önkormányzat által kijelölt iskolaorvosi és fogászati rendelővel, a városi iskolai védőnőhálózattal,

•

a gyermekélelmezési szervezettel (SULIHOSZT Kft.),

•

az intézmény takarítását végző szervezettel (SZINT Kft.)

•

a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központtal.

5.2 A szülőkkel való kapcsolattartás A szülőkkel való kapcsolattartás minden tanár, oktató, nevelő feladata. Ennek formái:

90


SZMSZ 2009


szülői értekezletek (naptári terv szerint)

•

félévente egy alkalommal szaktanári fogadóóra (éves munkaterv által meghatározott időben)

•

TSZMK, külön munkaterv szerint

•

alkalmankénti beszélgetések szülői vagy pedagógusi kezdeményezésre

•

iskolai rendezvények alkalmával

•

ISZV gyűlés évente legalább 2 alkalommal

•

évfolyamszintű szülői értekezlet 9. évfolyamos szülők részére, ill. a pályaválasztás előtti évfolyamokon szükség szerint (tagintézményi szinten).

5.2.1 A szülők tájékoztatásának formái: 5.2.1.1. Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. A tagiskolák tanévenként legalább két szülői értekezletet tartanak. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából a tagiskola igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet a tagiskola igazgató hívhat össze.

5.2.1.2 Tanári fogadóórák A tagiskola valamennyi pedagógusa tanévenként – a naptári tervben kijelölt időpontban – két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 120 perc. Amennyiben a gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy írásban történő időpont egyeztetés után kerülhet sor.

5.2.1.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Az érdemjegyeknek az elektronikus napló internetes felületén megtekinthetők. Az érdemjegyek ellenőrzőben való vezetése a tanulók feladata, ellenőrzése a gondviselő felelőssége.

91


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok Az osztályfőnök ellenőrző útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök ellenőrző könyv útján, szükség esetén levélben tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményről, lehetőleg egy héttel, de legalább három nappal az esemény előtt.

Az osztályfőnök minden esetben levélben tájékoztatja a szülőt: •

ha a tanuló igazolt mulasztása megközelíti jogszabályban meghatározott határértékeket

•

ha a tanuló igazolatlan mulasztása eléri a jogszabályban meghatározott határértékeket

•

ha a tanuló ellen fegyelmi eljárás indul, illetve ha a tanuló súlyos fegyelemsértést követ el

5.3 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük. Nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: •

Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult,

•

Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon.

•

A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.

•

A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.

•

Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében

92


SZMSZ 2009

II. Rész Az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. •

A nyilatkozattevőnek kötelessége a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerni, közlés előtt egyeztetni.

93


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok


1. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje A tagiskolák épületének nyitvatartását a tagiskolák házirendje szabályozza. Az intézmény osztálytermeit, szaktantermeit, tanműhelyeit tanári-oktatói felügyelet mellett lehet használni. A foglalkozás befejezése után a termek zárásáról a tanítást, oktatást végző, felügyeletet ellátó kollégának kell gondoskodni. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az tagiskola igazgatója adhat engedélyt eseti elbírálás alapján. A tagiskolák sportlétesítményeinek nyitvatartási rendje a fentiektől eltérő lehet. A tagintézmények könyvtárait és szolgáltatásait a nyilvántartási idő alatt a dolgozók és a diákok bármikor igénybe vehetik.

Az

intézményi

létesítmények

használatára

a

tagintézmények

Házirendje,

a

Munkavédelmi Szabályzat, a Tűzvédelmi Szabályzat is tartalmaz előírásokat.

Az intézmény létesítményei, helyiségei a tanévkezdésre elkészített terhelési rend szerint használhatók. Szabadidős tevékenységre, korrepetálásra, szülői értekezletre csak a szabad helyiségek használhatók. Ettől eltérni csak a területvezetők engedélyével lehet.

Az intézmény létesítményei, helyiségei az alapító okiratnak megfelelően bérbe adhatók. A bérleti díjat az önköltségek és az érvényes jogszabályok szerint kell megállapítani és a feltételeket bérleti szerződésben rögzíteni.

Szaktanterem, tanműhely, laboratórium csak a felelős szaktanár, oktató felügyelete mellett adható bérbe.

94


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok A tanműhelyben magánjellegű munkát csak a gyakorlatioktatás-vezető írásos engedélye alapján szabad végezni.

Az intézmény tulajdonát képező járművek, eszközök bérbeadásáról, használatáról külön szabályzatok rendelkeznek.

A tanórán kívüli foglalkozásokat 14,00 órától lehet megszervezni, ettől eltérni csak a tagintézmény vezető beleegyezésével lehet.

Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az adminisztrációs, ill. iskolatitkári irodában 9,00 órától 12,00 óráig és 13,30 órától 15,30 óráig történik.

Az intézmény tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény főigazgatója határozza meg és azt a szünet megkezdése előtt a szülők és a tanulók tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni.

Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a tagintézmény vezetőjének engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

Az iskolával közalkalmazotti vagy tanulói jogviszonyban nem állók által az intézmény látogatása csak az alábbi feltételek mellett lehetséges: •

jelentkezés a portaszolgálatnál, vagy a diákügyeletnél, a látogatás céljának közlése;

•

a keresett személy értesítése, illetve a vendég elkísérése a keresett személyhez;

•

tanuló tanítási időben közvetlen családtagon kívül mást nem fogadhat

Nem kell tartózkodási engedélyt kérni: •

a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezésekor illetve,

•

a meghívottnak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodásakor.

95


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok A nem intézményi dolgozók az intézmény területén csak főigazgatói, tagintézmény vezetői engedély alapján végezhetnek munkát (kivéve SULIHOSZT Kft., SZINT Kft. dolgozói)

Egyes helységek használati rendjét külön szabályzatok határozzák meg.

2. A tanulók intézményben tartózkodása alatti folyamatos felügyelet biztosításának rendje A tagintézmények helyiségeinek, tárgyi eszközeinek rendeltetésszerű használatáért a tanulók felügyeletét ellátó tanárok, nevelők és szakoktatók a felelősek. Az ügyeletes pedagógus köteles a rábízott épületrészben a tagintézmény házirendje alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az észlelt hiányosságokat, rongálást a tagintézmény vezetőnek, igazgatóhelyetteseknek vagy a gyakorlati oktatásvezetőnek, illetve az ügyeletes vezetőnek kell azonnal jelenteni.

A

tanulók

felügyeletéről

a

tantárgyfelosztásban

szereplő

foglalkozásokon

a

tantárgyfelosztás szerinti pedagógusok gondoskodnak. Távollétük esetén a tagintézmény vezetői által kiírt helyettesítés rendje, illetve a tanórai ügyelet rend alapján valósul meg a felügyelet.

A szüneteket a tanulók a tagintézmények házirendjében meghatározott helyeken tartózkodhatnak. A szünetekben a pedagógusi felügyeletet – 7.30-tól 14.30-ig – a minden tanév szept. 15-ig a tagintézmények vezetői által jóváhagyott beosztás szerint kell ellátni.

A tanítás befejezésétől kezdve az ügyeletet a délutáni foglalkozásokat vezető pedagógus látja el. (pl. gyakorlatot vezető tanár, könyvtáros, szakkört felügyelő tanár stb.). Az intézmény rendezvényein a tagintézmény vezető által elkészített ügyeleti beosztás alapján gondoskodunk a tanulók felügyeletéről.

96


SZMSZ 2009


3. Az intézmény közalkalmazottjainak munkarendje 3.1 Nem pedagógus dolgozók munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az intézmény zavartalan működése érdekében a munkaköri leírásukban, a jogszabályok betartásával az intézmény főigazgatója állapítja meg.

3.2 Pedagógus dolgozók munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19. §-a rögzíti. A közoktatási törvény 16. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézmény vezetője állapítja meg a tagintézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások működésének

összeállításánál

biztosítását

kell

a

tagintézmény

elsődlegesen

feladatellátásának,

figyelembe

venni.

A

zavartalan tagintézmény

vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére.

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felül – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést a tagintézmény vezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

97


SZMSZ 2009


3.3 Csengetési rend A csengetés rendje, az elméleti és a gyakorlati oktatás a tagintézmények házirendjében szabályozott.

4. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapdokumentumainak (SZMSZ, Pedagógiai program, Minőségirányítási program, Házirend, Kollektív szerződés) 1 példányát elfogadás, illetve jóváhagyás után a főigazgatói és a tagintézményi titkárságon elhelyezzük és az informatikai vezető gondoskodik az elektronikus változat feltöltéséről a tagintézmények belső hálózatának szerverére.

A felsorolt dokumentumok a belső hálózatokon folyamatosan, a titkárságokon munkaidőben hozzáférhetők, tájékoztatást a tagintézmények igazgató helyetteseitől lehet kérni.

5. Ünnepségek, megemlékezések Az intézményünkben megünnepelt nemzeti ünnepeink: március 15. és okt. 23. Az ünnepségek megszervezéséért a tagintézmények vezetői felelősek. A Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emléknapja, a Holokauszt Áldozatainak Emléknapja alkalmából a tagintézmények hagyományainak megfelelően emlékezünk meg.

6. A tagiskolák hagyományos rendezvényei •

a tanévnyitó

•

a gólyaavatás,

•

a szalagavató,

•

a ballagás,

•

a diáknap,

•

a tanulmányi versenyek, OSZTV, OKTV, SZKT, tantárgyi versenyek,

•

a sportköri rendezvények

A tagiskolák házirendje további hagyományokat tartalmazhatnak

98


SZMSZ 2009


7. A tanulók felvétele, áthelyezése, kimaradása Az évenként felvehető tanulók számát a beiskolázási terv tartalmazza.

7.1. Tanuló jogviszony, felvétel, átvétel 7.1.1. Tanulói jogviszony létrejötte A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, a beiratkozás napjával kezdődik és a Közoktatási törvény szerint szűnik, ill. szüntethető meg. Az egyes tanulók felvételéről, átvételéről a tagiskola igazgatója dönt, évközi átvétel esetén az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével. Jelentkezés: 9. évfolyam Az iskola kilencedik évfolyamára a tanulók az általános és a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehetők fel a jogszabályban rögzített eljárás betartásával. Az adott tanévben a felvételi rangsor kialakításának szempontjait a tagintézmények állapítják meg, melyek a felvételi tájékoztatóban kerülnek nyilvánosságra október 31ig. A felvételi tájékoztatóban az iskolának közölnie kell az OM azonosító számát, továbbá azokat a tanulmányi lehetőségeket, amelyek közül a tanuló választhat, valamint a tagozatot jelölő belső kódot. A tagiskola igazgatója a fentiek figyelembe vételével tagozatonként elkészíti a felvételi jegyzéket, minden jelentkező neve mellé beírja a felvételi rangsorban elfoglalt helye szerinti sorszámot. Az ideiglenes felvételi jegyzéket - tájékoztatás céljából nyilvánosságra kell hozni, elektronikus és papíralapú formában a Felvételi Központnak meg kell küldeni. A felvételi jegyzék kézhezvétele után a felvételt hirdető középfokú iskola - a jegyzéknek megfelelően - megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek és az általános iskolának. Az általános iskola értesítése jegyzék formájában is történhet. Az iskola főigazgatója a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető tanulói létszám kevesebb, mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A

99


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A felvételi kérelmekről a tagiskola igazgatója dönt.

A szülő a gyermekét az iskola által meghatározott napon köteles beíratni, kivéve, ha igazolja, hogy gyermeke másik iskolával létesített tanulói jogviszonyt.

Szakképző évfolyam: A felvételi kérelem az iskola saját jelentkezési lapján a jelentkező tanuló (kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülő együttes) aláírásával április 30-ig nyújtható be. A szakképző osztályokba történő felvétel esetén kötelező feltétel a gyakorlati munkahely megléte, mely meghatározott szakmáknál a tanműhely/tanüzem lehet, illetve együttműködési megállapodással vagy tanulószerződés megkötésével lehet biztosított. A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és a kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. Az iskola a felvétellel kapcsolatos döntését megküldi a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező iskolába jár, az iskolának is (a továbbiakban együtt: felvételi értesítés). Az iskola értesítése jegyzék formájában is történhet. Ha az iskola a benyújtott felvételi kérelmek, illetve a felvételi eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a meghirdetett tagozatot nem tudja elindítani, köteles erről három munkanapon belül értesíteni a jelentkezőket. Az iskolai beiratkozások időpontját - a tanév rendjében megállapított keretek között - az iskola főigazgatója határozza meg. Az időpontot - a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal korábban nyilvánosságra kell hozni. A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta.

7.1.2 Felülbírálati kérelem, jogorvoslat: A tagiskola igazgatója, – ha a tanuló jelentkezését elutasítja, – értesíti az általános iskolát, a tanulót, illetve a kiskorú szülőjét. A szülőnek szóló értesítésben felhívja a

100


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok figyelmet a jogorvoslati lehetőségre. A tanuló, szülő - az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül - a középfokú iskola fenntartójához fordulhat jogorvoslatért. A felülbírálati kérelemben fel kell tüntetni a tanuló nevét, címét, azonosító számát, általános iskolájának és a tanulót elutasító iskolának a nevét, címét és kódját valamint a megjelölt szakot és annak kódját. Meg kell jelölni, hogy milyen jogsértés vagy méltánytalanság érte a tanulót. Méltányossági kérelem esetén fel kell sorolni mindazokat az okokat, érveket, amelyek kérésük elfogadását segíthetik.

7.2. A beiratkozás módja A beiratkozás a tanév rendjében meghatározott időpontban történik. A beiratkozáshoz szükséges okmányok:

9. évfolyam esetén: •

az általános iskola 8. osztályának befejezését tanúsító bizonyítvány,

•

előzetes szűrővizsgálat egészségügyi alkalmasságról,

•

OM azonosító kártya,

•

személyi kártya, lakcím nyilvántartólap vagy születési anyakönyvi kivonat,

•

külföldi tanuló esetében hitelesített bizonyítvány és magyarországi tartózkodási engedély

A tagiskola vezetője további feltételeket, eljárási rendet határozhat meg, ezeket a felvételi értesítésről szóló tájékoztatóban közölni kell.

A szakképző osztályokba történő felvétel esetén: •

a szakképzés megkezdéséhez szükséges végzettséget tanúsító bizonyítvány,

•

előzetes szűrővizsgálat egészségügyi alkalmasságról,

•

OM azonosító kártya,

•

TAJ kártya,

•

személyi kártya, lakcím nyilvántartólap vagy születési anyakönyvi kivonat, külföldi tanuló esetében hitelesített bizonyítvány és magyarországi tartózkodási engedély

101


SZMSZ 2009


A tagiskola vezetője további feltételeket, eljárási rendet határozhat meg, ezeket a felvételi értesítésről szóló tájékoztatóban közölni kell.

7.3. Tanuló átvétele más oktatási intézményből, másik tagiskolából: Más oktatási intézményből a tanulók átvételi eljárása a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülő együttes kérelmére indulhat el. A tanuló átvételéről – az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével – a tagintézmény vezetője dönt. A tanulók évközi áthelyezése, illetve más iskolából való átvétele esetén a következőket kell mérlegelni: •

az iskolaváltoztatási kérelem indokai,

•

a tanuló tanulmányi el_menetele,

•

a tanult tantárgyak illeszkedése a helyi tantervhez.

A tagintézmény vezetője különbözeti vizsga letételéhez kötheti az átvételt. A vizsga részeit (írásbeli, szóbeli vagy mindkettő), követelményeit és az értékelés rendjét a közismereti, illetve szakmai munkaközösségek határozzák meg, legalább 15 nappal a vizsga előtt. Ezeket a tanulóval írásban közölni kell, ill. a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Moduláris képzésben résztvevő tanuló más szakképző iskolából való átvételét a tagiskola igazgatója dönti el, az előző iskola által kiállított teljesített modulok figyelembevételével (feltéve, hogy a szakképzésre való belépés egyéb jogszabályi feltételeinek a tanuló megfelel). Másodszakmás tanuló felmenthető azokból a követelménymodulokból, melyeket állami vizsgabizottság előtt tett vizsgával igazolni tud.

7.4. Átlépés másik osztályba ugyanazon tagiskolán belül 9. és 10. évfolyam esetében kérelem alapján, egyedi elbírálással, lehetőség van az azonos évfolyamon belüli más osztályba történő átlépésre.

102


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok Szakképző évfolyamra az átlépés lehetséges azonos szakmákban, azonos évfolyamon úgy, hogy az a gyakorlati munkarendet jelentősen ne változtassa meg. Rokon szakma esetén különbözeti vizsgával, egyedi elbírálással, amennyiben a gyakorlati követelményeket teljesíti a tanuló.

8. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért a tagiskola igazgatója a felelős. Az intézmény éves feladatellátási tervében rögzíteni kell azoknak a felelős munkatársaknak a nevét, akik az adott tanévben:

•

részt vesznek az iskolai tankönyvterjesztésben

•

elkészítik az iskolai tankönyvrendelést

Az

intézmény

főigazgatója

iskolán

kívüli

vállalkozóval

megállapodást

köt

a

tankönyvterjesztés lebonyolítására, a megállapodásnak tartalmaznia kell:

•

az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,

•

a tankönyv-értékesítésben közreműködő személy díjazásának módját és mértékét,

•

a szükséges határidőket,

•

a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.

A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátással kapcsolatban– a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – a tagiskola igazgatója dönt az alábbiak figyelembe vételével:

•

Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

•

Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből a tantestület döntése szerint támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához támogatás 103


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok nyújtható, ill. ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be a könyvtár számára. Az iskolai tankönyvrendelést minden év február 28-ig készül el a következő módon:

•

A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével tagiskolánként, január 15-ig,

a

tankönyvrendelésért

felelős

munkatárs

elkészíti

a

tagiskolai

tankönyvjegyzéket. •

A tagiskola igazgatója a jogszabályban előírt véleményeztetési folyamatot lefolytatja.

•

Az így elkészített és véleményezett tankönyvek lista alapján a könyvtárosok és a tankönyvellátásért felelős munkatársak elkészítik a rendelést, melyet a főigazgató jóváhagyásával a felelős továbbít a terjesztéssel megbízott vállalkozáshoz.

Az iskola minden év június 10-ig közzéteszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyet az iskolai könyvtárból azok a tanulók is kölcsönözhetnek, akik nem jogosultak ingyenesen tankönyvjuttatásra. Ez az iskolai könyvtáros feladata.

A tankönyvrendelés módosítása minden év augusztus 30-ig történik meg, a tanév eleji létszámadatok figyelembe vételével.

8.1 Ingyenes tankönyvellátás tankönyvkölcsönzés útján Intézményünk a normatív kedvezmény biztosítását elsősorban az iskolai könyvtárból tankönyvkölcsönzéssel oldja meg.

Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelésével a tagiskola igazgatója határozza meg. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

104


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatosan a szülő által benyújtott kérelem elbírálása a tagiskola igazgatójának hatásköre.

A kis példányszámú, speciális tankönyvforgalmazás keretében az intézmény részére eljuttatott, könyvtári kölcsönzés útján igénybe vehető tankönyvek megvásárlásának feltételei:

•

A kis példányszámú szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében intézményünk részére eljuttatott tankönyveket az iskola könyvtárában helyezzük el, és könyvtári kölcsönzés útján juttatható a tanulókhoz.

•

A használati idő eltelte után a könyveket a tanulók megvásárolhatják, amennyiben a következő évfolyam számára is a megfelelő számú példány biztosítva marad. A vásárlási ár a nyilvántartási ár.

9. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Fajtái:

•

Szakkörök. A tanév elején legalább 12 fő résztvevővel indulhat szakkör. Amennyiben a foglalkozásokon rendszeresen résztvevők száma 8 fő alá csökken, úgy a tagintézmény vezetője dönt arról, hogy a szakkör továbbra is folytathatja-e működését.

•

korrepetálás, felzárkóztatás, indokolt esetben érettségi, szakmai vizsgára való felkészítés,

•

öntevékeny diákkörök (a diákság igénye alapján)

•

sportkör (az Iskolai Diáksport Kör – ISK) szervezésében tömegsport

•

a diákönkormányzat megbeszélései és rendezvényei

•

házi tanulmányi versenyek

•

iskolanap rendezvényei

•

osztály klubdélutánok és egyéb osztályrendezvények

•

iskolai és osztálykirándulások

•

egyéb alkalmankénti rendezvények illetve programok

A csoportokba való belépés önkéntes, de kimaradni csak a foglalkozást vezető tanár tudtával lehet.

105


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok Korrepetálás, felzárkóztatás, versenyre történő felkészítés megtartására tagintézményenként meghatározott időkeret áll rendelkezésre, a szaktanári igényeket a vezetővel vagy a helyettessel egyeztetni kell, csak az előzetesen engedélyezett mértékű idő számolható el.

9.1 Mindennapi testedzés formái: Az intézmény a mindennapi testedzést a kötelező tanórai foglalkozások mellett a tagiskolai tömegsport foglalkozásokon, illetve a diáksportkörök működésének támogatásával biztosítja.

Az intézmény biztosítja továbbá, hogy az őszi és tavaszi időszakban, a sportudvarok, téli időszakban a tornatermek, kondicionáló termek igény szerint – tanári felügyelettel – a tanulók rendelkezésére álljanak. A délutáni sportfoglalkozásokon az intézmény minden tanulója jogosult részt venni. A tagiskolai diáksportkör foglalkozásait tanévenként meghatározott sportágakban, napokon és időben – felnőtt vezető irányításával kell megszervezni.

10. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény főigazgatója vagy fenntartója megállapodást köt az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjével. A megállapodásnak biztosítani kell:

A tanulók egészségi állapotának szűrése, követése: •

Az iskolák tanulóinak időszakos vizsgálata meghatározott korosztályoknál. A kétévenkénti vizsgálatokra szakmai előírásokat az erről szóló módszertani irányelv tartalmazza (minimális követelmény: középiskola 9., 11. osztály, valamint a védőoltások előtt).

•

A krónikus beteg, valamint a testi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett

fokozott

ellenőrzése,

kiemelt

gondozása

szakrendelések,

gondozóintézetek igénybevételével. Ezen gyermekek egészségesek között történő integrált oktatása esetén orvosi vélemény adása.

106


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok •

A testi, érzékszervi, és beszédfogyatékosságot megállapító szakértői bizottság elé utalás esetén a bizottság részére a tanulók egészségi állapotára vonatkozó adatok közlése.

•

Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés és végrehajtásának ellenőrzése.

•

Alkalmassági vizsgálatok elvégzését:

•

Pályaalkalmassági vizsgálatok elvégzése, pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatainak elvégzése.

•

A testnevelési

csoportbeosztás

elkészítése,

gyógytestneveléssel,

sporttal

kapcsolatos iskola – egészségügyi feladatok ellátása.

Közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátását: •

Az iskola életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése és dokumentálása.

•

A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése.

Elsősegélynyújtást: •

Az iskolában a bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanulók háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz illetve egyéb intézménybe irányítása az iskolai védőnő feladata. A telephelyen történő szükséges intézkedések megtétele az ügyeletes vezet_ illetve pedagógus feladata.

Részvételt a nevelési – oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében: •

Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti alaptanterv feladatainak végrehajtásában.

•

Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal.

•

Az iskola Pedagógiai programjának része az Egészségnevelési Program.

107


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok Környezet-egészségügyi feladatok ellátását: •

Az intézményi környezet – tantermek, gyakorlati helyiségek, tornaterem, egyéb kiszolgáló helyiségek – ellenőrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele.

•

A tanulók gyakorlati oktatásával kapcsolatos munkahelyi körülmények figyelemmel kísérése.

Az ellátott gyermekekről, tanulókról nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése.

Tanévenként, meghatározott időpontokban iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére, akik a tapasztalataikról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést.

11. A tanulók és szülők szervezett vélemény-nyilvánításának és tájékoztatásának formái és rendje A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának legfőbb fóruma a tagiskolai diák küldött közgyűlés. Küldött közgyűlést tanévenként 1 alkalommal kell szervezni, idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A küldött gyűlés napirendjét a tagintézmény vezető és a TDB állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala a helyben szokásos módon történik. Rendkívüli diák küldöttgyűlés összehívását a TDB vezetője kezdeményezi a tagintézmény vezetőjénél, a javasolt napirend megjelölésével. A tagintézmény vezető a kezdeményezéstől számított 30 napon belül intézkedik a rendkívüli küldöttgyűlés összehívásáról. Ha nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való, megnyugtató rendezéséről. A küldöttgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő pedagógus. A tanulók részére a tagintézmény vezetője ad tájékoztatást. A közgyűlések szervezeti előkészítését a diák-önkormányzati szervek végzik, a diákönkormányzatot segítő pedagógus irányításával. Az iskolai diák küldött közgyűléseken a küldöttek előzőleg tájékozódnak társaik véleményéről, és utólag beszámolnak a csoportjaikban. A közgyűlésen részt vehetnek a nevelőtestület tagjai, és vendégként mindazok, akiket a diákrendezők meghívnak. Tanácskozási joggal az iskola minden beírt tanulója jelen lehet.

108


SZMSZ 2009


A tanulók az ODB-n keresztül bármilyen ügyben megkereshetik osztályfőnöküket, aki a jelzést továbbítja az iskolavezetésnek.

A tanulók tájékoztatására szükség szerint az iskolavezetés iskolagyűlést hívhat össze, illetve körözvényt juttathat el az osztályokhoz.

Az intézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról •

a tagiskola igazgató a szülői munkaközösség (TSZMK) ülésén ill. összevont szülői értekezleten

•

az osztályfőnökök az osztály szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: •

szülői értekezletek

•

fogadóórák

•

írásbeli tájékoztatás az ellenőrzőben, bizonyítványban

A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontját a Naptári terv tartalmazza.

A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőtestületével.

Az intézmény pedagógiai programja, minőségirányítási programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, házirendje nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető az intézmény honlapján és a belső számítógépes hálózatán. Ezekről munkaidőben a tagintézmények igazgatóhelyetteseitől is lehet tájékoztatást kérni.

12. Az anyagi kártérítési felelősség szabályai A dolgozók kártérítési felelősségét jogszabályok rögzítik.

A tanulók károkozásáról feljegyzés készül, és a tagiskola igazgatja kivizsgálja az esetet Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója tagja okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A kártérítés

109


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok mértékéről a tagintézmény vezetője dönt, mérlegelve a kár nagyságát, a károkozás szándékos vagy gondatlan voltát.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: •

gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát,

•

ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét.

A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. Ha felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az iskola főigazgatója a tanuló, illetőleg a szülő ellen pert indíthat.

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia.

Az intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak tanulói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

110


SZMSZ 2009


13. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai A

tanulói

jogviszonyból,

az

abból

eredő

kötelezettségének

teljesítésével

összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor előállított dolog feletti vagyoni jog az iskolát illeti.

A tanulót díjazás csak akkor illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. A megfelelő díjazásban a tizennyolc évnél idősebb tanuló –vagy a tizennégy évnél idősebb, de még nem nagykorú tanuló esetén a szülő és a tanuló – és az iskola állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik.

A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolog vagyoni jogának átruházása esetén a végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell meghatározni a tanulókat megillető részt és azt az érdekeltségi szabályzat szerint diákjóléti kiadásokra kell fordítani.

A tanulók által elkészített alkotások (rajzok, írásművek) tulajdonjoga a tanulót illeti meg.

14. Az iskolai, kollégiumi könyvtár működési szabályai, feladatai, rendje A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az intézményben tagiskolai könyvtárak működnek.

A könyvtárak szolgáltatásai a következők: •

szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvi szótárak kölcsönzése (az utóbbi korlátozott számban), helyben használata,

•

tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző tanulást, tanítást segítő dokumentumok (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek) könyvtári szolgáltatása,

111


SZMSZ 2009


hangkazetták, videokazetták, CD-ROM-ok, DVD-k kölcsönzése, helyben használata,

•

információgyűjtés

különböző

információforrásokból

a

könyvtáros

tanár

segítségével (az összegyűjtött információk szükség esetén, adathordozókon elvihetők vagy a helyszínen kinyomtathatók – térítés ellenében, szabályzatban rögzített áron), •

Multimédiás adathordozókról, internetről kiválasztott anyagok kinyomtatásatérítés ellenében, szabályzatban rögzített áron,

•

könyvekből, egyéb dokumentumokból kiválasztott anyagok fénymásolása – térítés ellenében, szabályzatban rögzített áron,

•

lexikonok, enciklopédiák, prézens (nem kölcsönözhető) dokumentumok, egyéb könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,

•

könyvtári periodikák, újságok, folyóiratok olvasótermi használata,

•

tájékoztató a könyvtárhasználók számára a könyvtár használatáról,

•

szkennelés a helyi állomány anyagából.

A könyvtár használóinak köre •

Az iskolai könyvtárak szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és dolgozója igénybe veheti.

•

A beiratkozás adatfelvétellel történik: név, születési adatok, cím, osztály (esetleg telefonszám, e-mail cím)

•

A

könyvtáros

tanár

(iskolakönyvtáros)

a

könyvtárhasználó

közlése

(dokumentumok bemutatása) alapján veszi fel az adatokat, melyeket a Szirén integrált könyvtári program kölcsönzői moduljába rögzít. •

A könyvtárhasználók az adatokban történt változást kötelesek bejelenteni a könyvtáros tanárnak is.

•

A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az osztályfőnök tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A kimaradási nyilatkozaton jelzi a könyvtáros, hogy a tanulónak tartozása nincs.

•

A nyugdíjba vonuló vagy más okból az iskolából eltávozó dolgozók az általuk

•

kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.

112


SZMSZ 2009


Az elvesztett, illetve vissza nem szolgáltatott pótolható dokumentumokat lehetőség szerint a használónak másik példánnyal kell pótolni. Ha ez nem lehetséges, akkor a dokumentum aktuális forgalmi értékének megfelelő árat kell megfizetni tanulóknak és dolgozóknak egyaránt. Az elveszett dokumentum árát a könyvtár gyarapítására kell fordítani.

•

Nem beszerezhető dokumentum esetén a pótlás teljes költségét meg kell téríteni.

A szolgáltatások igénybevételének feltételei •

A könyvek, a különféle dokumentumok és más ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata térítésmentes. Ugyancsak díjmentes az olvasóteremben hozzáférhető újságok és folyóiratok, a különféle elektronikus katalógusok, online adatbázisok, internet használata is.

•

A számítógépes nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni.

A könyvtárhasználat szabályai •

A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben általában egy hónap, mely kérésre, a lehetőségek figyelembe vételével hosszabbítható. Előjegyzett könyv kölcsönzési ideje nem hosszabbítható meg. Keresett dokumentumok esetében a könyvtáros rövidebb kölcsönzési határidőt is megállapíthat.

•

Lehetőség van könyvek előjegyzésére.

•

Tanév végén a diákoknak minden dokumentumot vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, melynek kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A tartós tankönyvek egy tanévre kölcsönözhetők ki.

•

Az egyéb ismerethordozók kölcsönzésének, használatának időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik.

A nyitvatartás és a kölcsönzés ideje •

Az iskolai könyvtárak minden tanítási napon nyitva tartanak. A nyitva tartás ideje igazodik, az iskola működési rendjéhez, a diákok igényeihez.

•

A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára kifüggesztett (az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos) információkból tájékozódhatnak. 113


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok Az iskolai könyvtárak használata során az alábbi fő feladatokat kell teljesíteni: •

A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, információ-kutatással, tanácsadással az iskolai munkához kapcsolódó irodalom felkutatásában, témafigyelésben.

•

A könyvtárhasználó számára a megfelelő irodalmat kell ajánlani. Ilyen igényét dokumentumkölcsönzéssel, különféle információforrásból való tájékoztatással, illetve helyben-használat biztosításával kell segíteni.

•

A könyvtárhasználók közül a kölcsönzőkről nyilvántartást kell vezetni.

•

A kikölcsönzött dokumentumokról – a kiadástól a visszavételig – nyilvántartást kell vezetni. A vissza nem hozott könyveket felszólítással, térítési kötelezettség megvalósításával kell a könyvtár állományába visszajuttatni.

•

Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és könyvtárhasználatra épülő

tanórák,

szakköri,

napközis

foglalkozások

előkészítésében

és

megtartásában.

15. Értékelés, minősítés Az értékeléssel, minősítéssel, vizsgával kapcsolatos szabályokat az intézmény Pedagógiai programja tartalmazza.

16. Bizonyítványok, értesítők kiadásának rendje: Félévkor - az osztályfőnök döntése szerint – a félévi zárást követő első osztályfőnöki órán, vagy a tanulókkal együtt tartott szülői értekezleten a tanév rendjében megjelölt határidő betartásával.

Év végén: •

a nem végzős tanulók részére a tagiskola igazgató által meghatározott napon.

•

a végzős tanulók részére az érettségi vizsga, szakmai vizsga eredményhirdetésen

114


SZMSZ 2009


17.

Az

intézmény

dolgozóinak

feladatai

a

tanulóbalesetek

megelőzésében, baleset- illetve rendkívüli helyzetek esetén (intézményi védő- óvó előírások) Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az intézmény Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatát.

A pedagógusok a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük

és

foglalkozásokkal

testi

épségük

együtt

járó

védelmére

vonatkozó

veszélyforrásokat,

a

előírásokat, tilos

és

az

az

egyes

elvárható

magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: •

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,

•

a házirend balesetvédelmi előírásait

•

a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét

•

a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban o tanulmányi kirándulások, túrák előtt, o közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,

115


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok o rendkívüli események után,

A tanév végén •

értékelni, valamint

•

a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét.

A pedagógusoknak ki kell oktatatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira.

A tanulók számára tanév kezdetén közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját jegyzőkönyvben kell rögzíteni és a tanulókkal aláíratni.

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza.

Az intézmény főigazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi, ellenőrizteti.

A munkavédelmi szemléket tanévenként kétszer, a félévkezdés előtt a szakmai főigazgató helyettes vezetésével kell tartani.

Az iskolában szemléltetés céljából csak olyan eszközök használhatók, amelyek kialakításában, felépítésében és az alkalmazott védelmi megoldások tekintetében megfelelnek a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, és alkalmas az adott munkahelyi körülmények közötti - a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető használatra.

A munkaeszközt úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy •

a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat meg lehessen védeni

a

munkaeszköz

kigyulladásától

vagy

túlhevülésétől,

illetve

a

116


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok munkaeszközben keletkező, használt vagy tárolt gáz, por, folyadék, gáz vagy egyéb anyag munkakörnyezetbe történő kijutásától; •

alkalmas

legyen

a

benne

használt

keletkező,

vagy

tárolt

anyagok

robbanásveszélyének megelőzésére; •

mind az üzemszerű körülmények, mind meghibásodás esetén biztosítható legyen a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme az áramütés

ellen.

I.-es

érintésvédelmi

osztályú

(földelt)

készülék

csak

érintésvédelmi szempontból megfelelő hálózathoz csatlakoztatható.

A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt.

Olyan védő berendezést kell alkalmazni, amely: •

stabil kialakítású;

•

nem okoz többletkockázatot;

•

nem távolítható el, vagy nem hatástalanítható könnyen;

•

a mozgó résztől megfelelő távolságot biztosít;

•

nem akadályozza a munkaeszköz működésének figyelemmel kísérését;

•

lehetővé teszi a szereléshez vagy a karbantartáshoz szükséges műveletek elvégzését anélkül, hogy a védőberendezéseket leszerelnék, illetve a hozzáférést a munkavégzés területére korlátozza.

Megbontott, hiányos szigetelésű elektronikai eszközt használni tilos.

Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a Tűzvédelmi szabályzat előírásai szerint kell elvégezni.

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: •

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost/mentőt kell hívnia.

117


SZMSZ 2009


a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie.

•

minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell a tagiskola igazgatójának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az intézmény főigazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok alapján: •

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.

•

a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványt meg kell küldeni a jogszabály által meghatározott hatóságoknak. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.

•

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának.

A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

118


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok Bombariadó esetén a bejelentést fogadó munkatárs azonnal köteles a tagintézmény vezetőjét és az intézmény főigazgatóját, vagy a helyettesítési rend szerint őt helyettesítő munkatársakat értesíteni, akik gondoskodnak a rendőrség értesítéséről és az épület kiürítéséről. Bombariadó esetén a kieső tanulmányi időt az intézmény vezetőségének döntése által meghatározott időpontban be kell pótolni.

18. Diákigazolványok kezelésével kapcsolatos szabályok A diákigazolvány kiadásával megbízott dolgozók: •

a diákigazolványokkal kapcsolatos adatokról nyilvántartást vezetnek,

•

a nyomtatványokat és a diákigazolványokat biztonságosan tárolják,

•

a

megküldött

hologramos

matricákat

az

intézmény

tanulóihoz

az

osztályfőnökökön keresztül tanévenként okt. 31-ig eljuttatják, •

a kiiratkozott tanuló diákigazolványát bevonják, azt 30 napon belül megsemmisítik,

•

a lejárt ideiglenes diákigazolványt szintén bevonják,

•

az új diákigazolvány és az ideiglenes diákigazolvány kiadásakor eljárási díjat számítanak fel. Az eljárási díj összege főigazgatói határozatban kerül meghatározásra.

•

A diákigazolványok kiadásakor ellenőrizni kell, hogy o a diákigazolvány olyan személy részére kerüljön kiadásra, aki arra jogosult, o a diákigazolványon feltüntetett adatok megfelelnek a tanuló, ill. hallgató személyi okmányaival igazolt adatoknak és az iskolai nyilvántartásnak.

A diákigazolványok kezelésével kapcsolatos további szabályok: •

A munkatársak a kitöltött diákigazolvány-igénylő lapokat az adott év július 15-ig megküldik az előállításért felelős szervezetnek.

•

A beszolgáltatott ideiglenes műanyag kártyát korlátlan alkalommal kiadhatják új személyi lap érvényesítésével.

•

Az adott évben fel nem használt érvényesítő matricát a tanévet követ szeptember 30-ig darabolással megsemmisítik és erről jegyzőkönyvet készítenek. 119


SZMSZ 2009

III. Rész Működési szabályok A kiadó intézmény nyilvántartja: •

a tanulók részére kiadott állandó diákigazolvány igénylőlap sorszámát,

•

a tanulói átvétel igazolását,

•

az ideiglenes diákigazolvány egyes részeinek sorszámát, a kiadás napját, az átvételt.

19. Az intézményi reklámtevékenység Az intézmény főigazgatójának jóváhagyásával az intézmény tevékenységéről, képzési kínálatáról jelenhetnek meg reklámanyagok. Hirdetési csatornák: a felvételi tájékoztató kiadványok, a megyei terjesztésű sajtókiadványok.

Az intézmény tevékenységéhez kapcsolódó főigazgatójának és

PR tevékenységet

tagintézmény vezetőjének (tagintézményi

az intézmény

rendezvényekhez,

eredményekhez kapcsolódóan) engedélyével végezhetnek a tantestület tagjai. Az engedélyezés az adott tárgykörben nyilatkozattételének engedélyezését is jelenti.

Az intézményben reklámhordozó csak az intézmény/tagintézmény vezető engedélyével helyezhető ki! Az engedély kiadása írásban történik. Az intézmény/tagintézmény vezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.

Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet.

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes, vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne.

Az intézményben megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a tanulónak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: •

egészséges életmód,

•

környezetvédelem,

120


SZMSZ 2009


társadalmi tevékenység,

•

közéleti tevékenység,

•

kulturális tevékenység.

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái módjai: •

belső kábeltelevízió hálózat,

•

az intézményi rádió,

•

újságok terjesztése,

•

szórólapok, plakátok,

•

számítógép háttérkép,

•

szóbeli tájékoztatás, stb.

20. Az intézmény működésére vonatkozó egyéb szabályozások Az intézményben pártok, vagy párthoz közelálló szervezetek nem működhetnek.

21. A nemdohányzók védelme érdekében hozott szabályok, intézkedések A nem dohányzók védelméről szóló törvény rendelkezései alapján megalkotott helyi szabályokat az intézmény házirendje, munkavédelmi szabályzata, a tűzvédelmi szabályzata és a nemdohányzók védelméről szóló helyi szabályzat tartalmazza.

121


SZMSZ 2009

Jognyilatkozatok

JOGNYILATKOZATOK Az intézményt a főigazgató képviseli. A főigazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve – az SZMSZ rendelkezése szerint – az intézmény adott dolgozójára átruházhatja.

Az intézmény nevében tett írásbeli jognyilatkozat meghatározott formában történő megtétele a cégjegyzés (cégszerű aláírás). A cégszerű aláírása (cégjegyzés) formája: az intézmény képviseletre jogosult, az intézmény cégnevéhez (körbélyegző használatával) saját névaláírását csatolja. •

A tagintézmények saját szakmai feladataik ellátásához tartozó valamennyi iratát a tagintézmény vezetője írja alá, az tagintézményi bélyegző egyidejű használatával. Az aláírás jogszerűségét jelen SZMSZ, illetve egyedi speciális esetben a tagintézmény vezető egyedi, írásbeli rendelkezése kiterjesztheti. Jogosulatlan aláírás és bélyegző használatból származó kárért az aláíró a felelős.

•

Az intézmény és valamennyi tagintézmény nevében kötelezettséget csak Az intézmény főigazgatója vállalhat (Ettől eltérést a helyettesítési rend szabályai határozhatnak meg). Bármilyen más aláírás és bélyegző használat érvénytelen, az esetleges jogkövetkezmények az aláírót terhelik.

•

A tagintézményekben a speciális bélyegzőkre vonatkozó egyedi szabályokat a használó tagintézmény vezetője dolgozza ki, betartásáért is ő felel.

122


SZMSZ 2009

Záró rendelkezések

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Bélyegzők nyilvántartása Személyre vagy munkakörre vonatkozó bélyegzőhasználatot az intézmény főigazgatója engedélyezi, írásos igényelés alapján.

Az intézményi és tagintézményi bélyegzőkről (lenyomatmintájuk, használatra jogosult személy megnevezése és aláírása, a kiadás dátuma feltüntetésével) a pénztáros – hitelesített nyilvántartó könyvben – nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban rögzíteni kell, ha a bélyegző használója személyében változás történik, vagy a bélyegző elvész. A nyilvántartás vezetésért és annak naprakészségéért a vezető gazdasági ügyintéző a felelős.

Az intézményi és a tagintézményi bélyegzők tárolásáról oly módon kell gondoskodni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

Az intézményi és a tagintézményi bélyegző jogos használója felelősséggel tartozik a jogosulatlan használatot lehetővé tevő mulasztásért, gondatlan őrzéséért.

A tagintézményekben használt speciális és egyéb bélyegzőket az adott intézményegység tartja nyilván (lenyomatuk mintája, használatra jogosult személy megnevezése és aláírása, a kiadás dátuma feltüntetésével). Őrzésükről gondoskodik, jogosulatlan használatukért az adott tagintézmény vezetője a felelős.

2. Értelmező rendelkezések Intézményi bélyegző: szabványméretű, kör alakú bélyegző. Szövege: Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola, Szeged, közepén a magyar címer.

Tagintézményi bélyegzők: szabványméretű 4 vagy 6 cm átmérőjű, kör alakú bélyegző. Szövege: A tagintézmények hivatalos elnevezése, Szeged, közepén a magyar címer.

123


SZMSZ 2009

Záró rendelkezések Speciális bélyegzők: amelynek használatára és annak körülményeire az általánostól eltérő, egyedi szabályok vonatkoznak, pl. érettségi vizsga során használt bélyegző, adószámot tartalmazó szögletes bélyegző, stb.

Tagintézmény saját szakmai feladatai: a szakmai munkájukat meghatározó törvények, rendelkezések, utasítások szerinti feladatok.

Kötelezettségvállalás: a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola nevében, feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása.

Irat: minden olyan a tagintézmény működésével kapcsolatban készült szöveg, számadatsor, térkép stb. amely, bármilyen anyagon, alakban és bármely eszköz felhasználásával készült.

3. Munkáltatói jogok átruházása 3.1 A főigazgató által közvetlenül gyakorolt munkáltatói jogok: 1) Közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése: •

Az intézmény minden alkalmazottjára

2) Közalkalmazotti jogviszony módosítása, átsorolások •


3) Fegyelmi megindítása, kártérítési kötelezés •


4) Jutalmazás •

Az igazgatóság alkalmazottaira

•

A tagintézmények igazgatóira

124


SZMSZ 2009

Záró rendelkezések 5) Büntetés (fegyelmi kivételével) •


•


6) Szabadság, egyéb távollét engedélyezése •


•


7) Vezetői és egyéb megbízás adása és visszavonása •


•


•

A tagintézmények igazgató-helyetteseire

•

Gyakorlatioktatás-vezetőkre, helyettesekre

8) Teljesítményértékelés •


•


3.2 A tagintézmény igazgatók által gyakorolt munkáltatói jogok: 1) Büntetés (fegyelmi kivételével) •

A tagintézmény alkalmazottaira

2) Szabadság, egyéb távollét engedélyezése •


3) Teljesítményértékelés •


125


SZMSZ 2009

Záró rendelkezések

4. Az SzMSz elfogadása, jóváhagyása, hatálybalépése A Szervezeti és Működési Szabályzatot az alkalmazotti értekezlet fogadja el a törzskar előzetes véleményezése után.

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó hagyja jóvá, és az a jóváhagyással válik érvényessé.

A hatálybelépés napja az SZMSZ fenntartói jóváhagyásának napja.

A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai az alkalmazotti értekezletnek, valamint a szülőkkel és más intézményhasználókkal.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése fegyelmi felelősséggel jár.

A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatát elrendelheti a fenntartó, kezdeményezheti az intézmény főigazgatója, a Törzskar valamint az alkalmazotti közösség 50%-a + 1 fő.

Magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése – az SZMSZ módosítása nélkül – az intézmény főigazgatójának felelőssége.

A Szervezeti és Működési Szabályzat egy-egy nyomtatott példánya megtalálható a titkárságokon, elektronikus formában az intézmény honlapján és minden tagintézmény belső informatikai hálózatán.

126


SZMSZ 2009

Nyilatkozatok

A Közalkalmazotti Tanács nyilatkozata

A Közalkalmazotti Tanács képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk:

Szeged,

…………………………………. Közalkalmazotti Tanács elnöke

127


SZMSZ 2009

Nyilatkozatok

Az Intézményi Diák Választmány (IDV) nyilatkozata

Az Intézményi Diák Választmány képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk:

Szeged,

…………………………………. IDV elnöke

128


SZMSZ 2009

Nyilatkozatok

Az Intézményi Szülői Választmány (ISZDV) nyilatkozata

Az Intézményi Szülői Választmány képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk:

Szeged,

…………………………………. ISZDV elnöke

129


SzMSz 2009

Mellékletek

MELLÉKLETEK 1. Sz. Melléklet Szervezeti felépítés, vezetői szerkezet. 1/A Melléklet: Az igazgatóság szervezeti felépítése 1/B Melléklet: Az SzSzKSz Fodor József Élelmiszeripari Tagintézmény szervezeti felépítése 1/C Melléklet: Az SzSzKSz Kiss Ferenc Erdészeti Tagintézmény szervezeti felépítése 1/D Melléklet: Az SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézmény szervezeti felépítése 1/E Melléklet: Az SzSzKSz Vedres István Építőipari Tagintézmény szervezeti felépítése 1/F Melléklet: Az SzSzKSz vezetői szerkezete

Az SZMSZ mellékletét képező szabályzatok:

2. Sz. Melléklet Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere, mely tartalmazza a szabálytalanságok kezelésének eljárás-rendjét, ill. az ellenőrzési nyomvonalat is.

3. Sz. Melléklet Adatkezelési szabályzat.

4. Sz. Melléklet Iskolai könyvtári gyűjtőkönyv szabályzat

130


SzMSz 2009

1. számú Melléklet Szervezeti felépítés, vezetői szerkezet


1. Sz. Melléklet: Szervezeti felépítés, vezetői szerkezet

131


SZMSZ 2009

1. Sz. Melléklet Szervezeti felépítés, vezetői szerkezet

1/A Melléklet: Az igazgatóság szervezeti felépítése

Főigazgató

Tanügyi főigazgató helyettes

Szakmai főigazgató helyettes


Iskolatitkár Számlázók (2)

Munkaügyi ügyintézők (2) Könyvelők (2)

Eszköznyilvántartó (1) Pályázati elszámoló (1)

132


SZMSZ 2009


1/B Melléklet: A Fodor József Élelmiszeripari Tagintézmény szervezeti felépítése Igazgató

Általános igazgató helyettes

Pedagógia munkát segítők

Szakmai igazgató helyettes

Gyakorlati oktatásvezető

Munkaközösség vezetők

Adminisztrátor

Pedagógusok Szakoktatók

Iskolatitkár

Gondnok Árukiadó

Ifjúságvédelmi felelős

Fűtők Sütő szakmunkás

Portások, éjjeli őrök

Rendszergazda Gépkocsivezetők Szabadidő szervező Laboráns

Kisegítő alkalmazottak Hivatalsegéd 133


SZMSZ 2009


1/C Melléklet: A Kiss Ferenc Erdészeti Tagintézmény szervezeti felépítése Tagintézmény vezető

Technikai dolgozók

Igazgatóhelyettes

Gazdasági ügyintézők

Rendszergazda

Természettudományi munkaközösség

Gépjármű előadó

Gondnok

Társadalomtudományi munkaközösség

Sofőrök

Udvaros

Munkaközösségek

Osztályfőnöki munkaközösség Ifjúságvédelmi felelős

Oktató munkát segítők


Titkárság

Iskolatitkár

Szakmai munkaközösség Csemetekerti dolgozók

Adminisztrátor Gépszerelő

Asztalos

Raktáros

Karbantartó

Mosónő

Szabadidő szervező Portások Könyvtáros Oktatástechnológus 134


SZMSZ 2009


1/D Melléklet: A Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézmény szervezeti felépítése Tagintézmény vezető

Általános igazgatóhelyettes

Szakmai igazgatóhelyettes

Tagozatvezető


Iskolatitkár

Gondnok

Rendszergazda

Adminisztrátor Munkaközösség vezetők Pedagógusok

DMS tanár

Szabadidő felelős

Egészségügyi szakmai munkaközösség -vezető

Egészségügyi szakmai elméleti tanárok

Könnyűipari szakmai munkaközösségvezető

Felnőttoktatásban tanító tanárok Oktatás technikus Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Gyakorlati oktatásvezető helyettes (könnyűipari) Könnyűipari gyakorlati oktatók

Gazdasági dolgozók

Munka- és tűzvédelmi felelős

Technikai dolgozók

Könyvtáros

Könnyűipari szakmai elméleti tanárok 135


SZMSZ 2009


1/E Melléklet: A Vedres István Építőipari Tagintézmény szervezeti felépítése

IGAZGATÓ

Igazgatóhelyettesek: - nevelési igh. - műszaki igh.


Gazdasági csoportvezető

Szakoktatók

Gazdasági ügyintéző

Iskolatitkár Pedagógiai ügyintéző Rendszergazda Szabadidő-szervező Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Oktatástechnikus

Iskolakönyvtáros Munkaközösség-vezetők Pedagógusok Gondnok

Portás Hivatalsegéd Fűtő Udvaros Karbantartó

136


SZMSZ 2009


1/F Melléklet: Az SzSzKSz vezetői szerkezete

Főigazgató Tanügyi főigazgató helyettes Szakmai igazgató helyettes Vezető gazdasági ügyintéző

SzSzKSz Fodor József Élelmiszeripari Tagintézmény igazgató

Igazgató helyettes

Igazgató helyettes

SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézmény igazgató

SzSzKSz Kiss Ferenc Erdészeti Tagintézmény igazgató

Igazgató helyettes

Igazgató helyettes

Igazgató helyettes

SzSzKSz Vedres István Építőipari Tagintézmény igazgató

Igazgató helyettes

Igazgató helyettes

Igazgató helyettes

137


SZMSZ 2009

2. Sz. Melléklet Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere


2. Sz. Melléklet: Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

138


SZMSZ 2009


1. A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés szabályzata A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskolában a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel összefüggő feladatokat az államháztartásról szóló, 1992. évi XXXVIII. törvény és a tárgykörben kibocsátott hatályos jogszabályok, az Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlési rendelete (továbbiakban Közgyűlési rendelet), illetve az NGSZ vonatkozó szabályzatai figyelembevételével a következők szerint határozom meg. A

Szegedi

Szolgáltatási

Középiskola

és

Szakiskola

és

az

NGSZ

közötti

MEGÁLLAPODÁS értelmében az NGSZ FEUVE szabályzatát az Intézményre adaptálni kell, azaz meg kell határozni, hogy az adott szabályzat mely rendelkezését nem kell alkalmazni, illetve milyen, a szabályzatban nem alkalmazott speciális előírást kell betartani az Intézményben. Az adaptált szabályzat egyes rendelkezései az adaptáció következtében nem lehetnek ellentétesek az NGSZ szabályzatával.

1.1 Általános rész A Folyamatba épített Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzés (továbbiakban FEUVE) a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskolán belül a gazdálkodással kapcsolatos egyes munkafolyamatokért felelős vezető, illetve szervezeti egység által folytatott első szintű pénz-ügyi irányítási és

ellenőrzési

rendszer,

amelynek

létrehozásáért,

működtetéséért és fejlesztéséért az intézmény főigazgatója felelős, a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével.

1.1.1 A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják •

pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (beleértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, megrendelők, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait is),

•

az

előzetes

és

utólagos

pénzügyi

ellenőrzést,

a

pénzügyi

döntések

szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását,

139


SZMSZ 2009

2. Sz. Melléklet Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere •

a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyv-vezetést és beszámolást).

1.1.2 A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell •

a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, a szabályozottság és a megbízható gazdálkodás elveivel,

•

az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,

•

megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola gazdálkodásával kapcsolatban,

•

a rendelkezésre álló eszközök és források az első bekezdésben meghatározott elvekkel összhangban kerüljenek felhasználásra,

•

A FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek.

1.1.3 A FEUVE keretében működtetett vezetői ellenőrzés főbb eszközei •

postabontás, kötelezettségvállalási-, utalványozási-, ellenjegyzési-, aláírási jog gyakorlása,

•

a Közgyűlési rendeletek és a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola szabályzatai, illetve vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos információk, a statisztikai és egyéb adatok elemzése, értékelése,

•

a vezetői értekezleteken tájékozódás a munkafolyamatok végrehajtásának helyzetéről, a végrehajtást esetleg akadályozó körülményekről,

•

a vezetők és dolgozók beszámoltatása a feladatok meghatározásáról és teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról,

•

a munkahelyeken végzett helyszíni ellenőrzés,

•

soron kívüli belső ellenőrzések, vizsgálatok kérése, elrendelése,

•

a belső ellenőrzési rendszer folyamatos vizsgálata és fejlesztése.

140


SZMSZ 2009


1.1.4 A munkafolyamatba épített ellenőrzés főbb szempontjai FEUVE-ban •

a munkafolyamatba épített ellenőrzést, a jogszabályokban, szabályzatokban, munkaköri leírásokban foglalt előírások alapján kell végrehajtani,

•

ki terjedjen a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola pénzügyigazdasági folyamatainak egészére, azokat hézagmentesen fogja át,

•

az egymásra épülő tevékenységeknél a soron következő feladat az ellenőrzés teljesítése nélkül nem kezdhető meg,

•

az ellenőrzés során észlelt hiányosság kiküszöbölése nélkül a munkafolyamat nem zárható le.

1.2 A FEUVE végrehajtásának szabályai 1.2.1 A vezetői ellenőrzések végrehajtása A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola főigazgatója és vezetői, ellenőrzéseik során a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskolával szemben támasztott követelmények – a tevékenységére vonatkozó jogszabályokban, a Közgyűlés rendeleteiben,

határozataiban,

MEGÁLLAPODÁS-ban

foglalt

a

szabályzatokban

előírások

–

és

az

érvényesülését,

NGSZ-el

kötött

végrehajtását

és

eredményességét veszik alapvetően figyelembe.

1.2.2 Szakmai tevékenységgel összefüggő feladatok végrehajtásának ellenőrzése •

A beruházási-, karbantartási-, felújítási munkák kivitelezői, a beszerzésekhez kapcsolódó szállítók kiválasztása gyakorlatának, eljárások szabályszerűségének ellenőrzése.

•

A beruházási, karbantartási és felújítási munkák végzése során és az átvételkor, az Intézmények érdekei érvényesülésének vizsgálata.

•

Az Intézmény és az NGSZ közötti MEGÁLLAPODÁS teljesülésének ellenőrzése.

141


SZMSZ 2009


A vagyonkezelés gyakorlatának vizsgálata – az mennyire felel meg a jogszabályok, különös tekintettel a Közgyűlés által e tárgykörben kiadott rendeletei, valamint a vonatkozót szabályzatokban meghatározottaknak.

1.2.3 Gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatok •

A gazdálkodás szabályozottsága, szervezettsége ellenőrzése, különös tekintettel a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola szabályzataiban foglaltakra, a hatályos

jogszabályi

előírásokra,

illetve

az

NGSZ

–el

kötött

MEGÁLLAPODÁSRA. •

A pénzügyi-gazdálkodási feladatok végrehajtása, a bizonylatainak feldolgozása szabályszerűségének ellenőrzése.

•

Az Intézmény költségvetése és beszámolója készítése során a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló, és egyéb kapcsolódó jogszabályi előírásokat betartása

•

A munkafolyamatba épített ellenőrzéssel kapcsolatos szabályozás és a munkaköri leírások teljes körűsége.

•

Az előző bekezdés végrehajtásával mennyire biztosítható az esetlegesen előforduló szabálytalanságok, hibák, hiányosságok észlelése, kiküszöbölése.

1.2.4 A munkafolyamatokba épített ellenőrzési pontok és feladatok, ellenőrzési nyomvonal Az államháztartásról szóló, 1992. évi XXXVIII. törvény 121. §-a alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet 145/B §ában előírtak szerint a költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát. Az ellenőrzési nyomvonal: a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírása. Az ellenőrzési nyomvonal egyben egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, ellenőrzési pontok, az

142


SZMSZ 2009

2. Sz. Melléklet Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere ellenőrzési nyom-vonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, s a hozzá tartozó felelős. A munkafolyamatba épített egyes ellenőrzési feladatokat, kötelezettségeket és azok tartalmát a pénzügyi-gazdasági tevékenységek végrehajtására vonatkozó jogszabályok, szabályzatok (Ügy-rend, Pénzkezelési szabályzat, stb.), míg azt, hogy ezen ellenőrzési feladatokat személy szerint kik kötelesek elvégezni, a konkrét munkaköri leírások tartalmazzák.

1.2.5 A tervezésre vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok, ellenőrzési nyomvonal Ezen szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza táblázatos formában a költségvetési tervezés

folyamatára

vonatkozó

ellenőrzési

pontokat-feladatokat,

ellenőrzési

nyomvonalat. Az intézményi éves költségvetésének elkészítése során döntő fontosságú, a tárgyévet megelőző évi költségvetési teljesítési adatai, az évközi szerkezeti változások, a szintre hozás pontos számbavétele, valamint az intézmény működésének ellátásához szükséges feladatstruktúra, s az ahhoz kapcsolódó, indokolt költségek meghatározása. Az önkormányzat által meghatározott költségvetési keretek, szabályok és az intézményi feladat-struktúra indokolt költségeinek ismeretében, kerül sor a források és költségek felosztására, meghatározására. Mindezek után készülnek el az ETRIUSZ program használatával, a költségvetési munkalapok, mérlegek, valamint ezek szöveges indoklása. A tervezési folyamat egyes lépései egymást követően, csak az ellenőrzésre jogosult személy jóváhagyásával folytathatók, amennyiben az adott részfolyamat eredménye nem elfogadható, akkor azt a feladat végrehajtásáért felelős részére vissza kell fordítani, a hiba egyidejű megjelölésével.

1.2.6 Az előirányzat felhasználásra vonatkozó ellenőrzési nyomvonal Az igényelt szolgáltatásra, beszerzésre vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok ellenőrzési nyomvonala: ezen szabályzat. 2. sz. melléklete tartalmazza táblázatos formában, míg a 4. sz. melléklet folyamatábra formájában az intézmény által

143


SZMSZ 2009

2. Sz. Melléklet Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere igénybevett szolgáltatásra, beszerzésre vonatkozóan, a munkafolyamatba beépített ellenőrzés ellenőrzési pontjait és ellenőrzési nyom-vonalát. Vizsgálati szempont: milyen feladatokat ellátó személyekhez milyen előzmények, és munkafolyamatok után kerül a bizonylat, s azon milyen ellenőrzési folyamatot hajt végre, végül hova továbbítja az ellenőrzött bizonylatot. Az állandó jellegű, folyamatos szolgáltatás bizonylatainál a táblázat teljesítés sorával kezdődik a munkafolyamatba épített ellenőrzés és a bizonylat feldolgozás folyamata. A kis összegű, készpénz használatával eszközölt beszerzések, szolgáltatások esetében a termék, szolgáltatás igénylője, az előzetesen biztosított készpénzelőleg közvetlen felhasználásával veszi igénybe a szolgáltatást, veszi birtokba a vásárolt terméket, s az arról készült bizonylat (számla) további útja megegyezik a már említett táblázat teljesítés sorával kezdődően. A készpénzforgalomnál egy további munkafolyamatba épített ellenőrzési pont, a pénztár ellenőri tevékenység van beépítve. A személyi és bér jellegű kiadásoknál a kötelezettségvállalás és ellenjegyzés szűkített folyamat a táblázathoz képest. Az ellenjegyzett kötelezettségvállalást (munkaszerződést, átsorolást, stb.), a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóságához (továbbiakban MÁK) kell továbbítani számfejtésre és folyósításra.

Az ellenőrzési pontok tartalma:

•

Kötelezettségvállalás, az intézmény feladatainak ellátását szolgáló, a kiadási előirányzatokat terhelő fizetési, vagy más teljesítési kötelezettség vállalása, vagy ilyen követelés előírása, ennek írásban történő rögzítése.

•

Ellenjegyzés a kötelezettségvállalás szabályszerűsége, a jogszabályok, a Közgyűlési rendeletek, határozatok, illetve a belső szabályzatokban előírtak betartása, a kötelezettségvállaló jogosultsága, illetve a teljesítéshez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának vizsgálata.

•

Az utalványozást követő ellenjegyzés során arról kell meggyőződni, hogy az utalványozók az arra jogosult személyek voltak-e, s a megelőző ellenőrzési pontoknál a munkafolyamatba épített ellenőrzés megtörtént-e, az arra jogosultak aláírásukkal azt igazolták-e.

144


SZMSZ 2009


Érvényesítés annak vizsgálata, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek, a teljesítés a kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e, jogszabály szerint jogos-e a követelés, a számla, bizonylat számszakilag helyes-e, a be-fektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e, az elvégzett munka, a szolgáltatás a megrendelő, illetve a felhasználó által történő átvétele megtörtént-e.

•

Az érvényesítés munkafolyamatában kell az adott teljesítéssel kapcsolatos minden okmányt, bizonylatot (megrendelés, szerződés stb.) az igazolt számlákhoz csatolni.

•

Utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését jelenti, utalványrendelettel.

•

Az utalványrendeletnek tartalmaznia kell az utalvány megnevezését, az intézmény nevét és a terhelendő bankszámla számát, a kifizetés, vagy a bevétel jogcímét, a fizetés időpontját és módját, a kedvezményezett megnevezését és címét, az érintett szakfeladat, illetve főkönyvi számla számát és megnevezését, az utalványozás keltét, az utalványozó és ellenjegyző aláírását, az általános forgalmi adó elszámolásához szükséges adatokat.

•

Pénztár ellenőrzés, melynek során a pénztár ellenőr a készpénzben teljesített kiadások esetében ellátja a bizonylatok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a Pénz-kezelési Szabályzatban előírt, a házipénztár működésével kapcsolatos egyéb, munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat.

Bármely ellenőrzési pontnál tapasztalt hiba, hiányosság esetén, az ellenőrzési pont ellenőrzési

feladatait

ellátó

dolgozó

az

előző

ellenőrzési

ponthoz

köteles,

megállapításainak közlésével visszaküldeni a bizonylatokat (a közvetlen munkahelyi vezetőjének egyidejű tájékoztatásával), illetve a vonatkozó Szabályzatokban előírtak szerint kell eljárnia. Az ellenőrzési ponton elvégzett ellenőrzés igazolása után, amennyiben hiba, hiányosság nem merült fel, a következő feldolgozási, ellenőrzési ponthoz kell (végső esetben a bizonylatok fel-dolgozójához) a bizonylatokat továbbítani.

145


SZMSZ 2009


1.2.7 A beszámolásra vonatkozó ellenőrzési nyomvonal A beszámolásra vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok, ellenőrzési nyomvonal: Ezen szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza táblázatos formában az intézményi éves költségvetési beszámoló elkészítésére vonatkozó ellenőrzési pontokat, a folyamat ellenőrzési nyomvonalát. Az intézményi éves beszámoló elkészítése során döntő fontosságú a tárgyévi költségvetési teljesítési adatainak, főkönyvi számlákon, könyvelési naplókban szereplő adatok, a főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás adatainak utóellenőrzése és egyeztetése, valamint a leltározás elvégzése, jóváhagyása. A teljesítésre vonatkozó egyeztetett, szükség esetén javított adatok felhasználásával készül el beszámoló, az előírt jelentések, elszámolások, valamint a KASZPER, SAMU, KATI programok használatával, a beszámolási munkalapok, mérlegek, valamint ezek szöveges indoklása.

A beszámoló elkészítésének egyes lépései egymást követően, csak az ellenőrzésre jogosult személy jóváhagyásával folytathatók, amennyiben az adott részfolyamat eredménye nem elfogadható, akkor azt a feladat végrehajtásáért felelős részére vissza kell fordítani, a hiba egyidejű megjelölésével, a hiba kijavítása érdekében.

Szeged, 2009. szeptember 1.

Deák Attila főigazgató

146


SZMSZ 2009


A tervezésre vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok, ellenőrzési nyomvonal A folyamat lépései

Hivatkozás

Dokumentum

Feladat felelős

Ellenőrző

Ellenőrzési mód

Költségvetési koncepció készítése

Áht, Ámr, Ötv, PM.útmutató Önk.kv-i koncepció.

Igényfelmérő lapok, kalkulációk

NGSZ (megállapodás szerint)

Felülvizsgálat és emlékeztető jkv.

Költségvetés szintre hozása

Jogszabályok, Belső szabályzatok

Változásokat igazoló írásos elemzések

Intézményvezető Vezető gazdasági ügyintéző Intézményvezető Vezető gazdasági ügyintéző


Változásokat igazoló írásos elemzések

Szerkezeti változtatások

Jogszabályok, Kötelezettségvállalások

Döntések, Határozatok

Intézményvezető Vezető gazdasági ügyintéző


Változtatás indokainak ellenőrzése

Végleges feladat struktúra kialakítás

Szakmai jogszabályok, Belső előírások

Feladatleírások, Kötelezettségek



Feladat-jogszabály egyeztetés

Feladatellátás költségei

Központi normák, Fajlagos költségek

Belső számítási anyagok, Elemzések



Egyeztetés, összehasonlító elemzés

Forrás és bevétel meghatározás

Költségvetési. törvény, Egyéb jogszabályok

Belső számítási anyagok, Elemzések



Egyeztetés a szakfeladatok gazdáival

Források, bevételek felosztása

Jogszabályok, Belső szabályok

Belső számítási anyagok, Kalkulációk



Egyeztetés a szakfeladatok gazdáival

Kötelező mérlegek elkészítése

Törvények, Jogszabályok

A mérlegek tervezetei



Felülvizsgálat

Pénzügyi egyen-súly megteremtése

Törvények, Jogszabályok

A mérlegek tervezetei



Cél-feladat-forrás egyeztetése

147


SZMSZ 2009

2. Sz. Melléklet Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere Költségvetési javaslat elkészítése

Jogszabályok, Önkormányzati. előírások

A mérleg és indoklása



Felülvizsgálat, határozattal

Költségvetési javaslat elfogadása

Jogszabályok

Kv-i javaslat teljes anyaga



Felülvizsgálat, határozattal

Az igénybevett szolgáltatásra, beszerzésre vonatkozó ellenőrzési pontok, feladatok, ellenőrzési nyomvonal A folyamat lépései

Hivatkozás

Dokumentum

Feladat felelős

Ellenőrző

Ellenőrzési mód

Szolgáltatás, termék iránti igény megjelenése, felmérése

Gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, tárgyévi költségvetés, szabályzatok

Igénylés dokumentumai (kérelem, lista)

Igénylő személy, szervezet

Ellenjegyző (előzetes információ) Kötelezettség vállaló

Pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának, az igény lés jogosságának vizsgálata

A szolgáltatás, termék iránti igény jóváhagyása


Engedélyezett, aláírt kérelem, beszerzési lista

Kötelezettségvállaló (Ügyrend, SZMSZ szerint)

Ellenjegyző (Ügyrend, SZMSZ szerint)

Aláírás ellenőrzése (arra jogosultak írtak-e alá) Szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelel-e az igény kielégítése

Kötelezettségvállalás elkészítése (Szerződés, megrendelés) és aláírása


Megrendelés, szerződés, a szükséges aláírásokkal

Kötelezettségvállaló (Ügyrend, SZMSZ szerint)


Megrendelés, szerződés formai, tartalmi felülvizsgálata, elküldés előtt, igényléssel történő egyeztetés

Az aláírt, ellenjegyzett megrendelés, szerződés megküldése a Szállítónak

Szabályzatok, Ügyrend

Postázott megrendelés, szerződés

Gazdasági ügyintéző


A megrendelés, szerződés megérkezésének, visszaigazolásának figyelése

A megrendelés, szerződéi köt. teljesítése, arról készült számla befogadása, a teljesítés igazolása


A teljesítésről készült számla az átvevő által igazolva, aláírva

A szolgáltatást, terméket átvevő, eszközt nyilvántartásba felvezető személy

Érvényesítési feladattal megbízott (Ügyrend, SZMSZ szerint)

A számla és a megrendelés egyeztetése, aláírások, igazolások meglétének, jogosságának ellenőrzése, a számla formai, tartalmi ellenőrzése

Az igazolt, érvényesített számla utalványozása, a kifizetés elrendelése


Felszerelt, igazolt, érvényesített számla

Érvényesítő (Ügyrend, SZMSZ szerint)

Utalványozó (Ügyrend, SZMSZ szerint)

A szükséges aláírások meglétének, a kedvezményezett számlaszámának és egyéb adatok feltüntetésének ellenőrzése

Az igazolt, érvényesített és utalványozott számla ellenjegyzése


Felszerelt, utalványozott számla

Utalványozó, ügyintéző


Az utalványozó aláírásának, az átutalás jogosságának, a szükséges adatok feltüntetésének ellenőrzése

A kontírozott számla analitikus könyvelése

Gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, számlarend

Kontírozott számla, bankszámla kivonat

Analtikus könyvelő


A könyvelt számla és a főkönyvi számla egyeztetése

148


SZMSZ 2009


A beszámolásra vonatkozó ellenőrzési pontok és feladatok, ellenőrzési nyomvonal A folyamat lépései

Hivatkozás

Dokumentum

A könyvvezetés utóellenőrzése (főkönyv, analitikák)

Számlarend, egyéb szabályzatok

Könyvelési naplók és könyvelési alapbizonylatok

Főkönyvi kivonat egyeztetése

Számlarend, egyéb szabályzatok

Leltározás, egyeztetés

Leltározási szabályzat

Feladat felelős

Ellenőrző

Ellenőrzési mód


Intézményvezető

Könyvelési naplók egyeztetése NGSZ összesenben

Könyvelési naplók és főkönyvi kivonat


Intézményvezető

Főkönyvi kivonat összefüggéseinek vizsgálata

Leltárívek, , analitikus nyilvántartás és könyvelési alapbizonylatok

NGSZ és Intézmény által meghatározott személy

NGSZ által kijelölt leltárellenőr

Leltárívek és analitikus nyilvántartások adatainak egybevetése Jegyzőkönyv, ütemterv)

Leltár jóváhagyása

Leltározási szabályzat

Leltár és bizonylatai

Intézményvezető

NGSZ Igazgatója

Eltérések okainak kivizsgálásáról készült okmányok, intézkedések, összefoglalók vizsgálata (jegyzőkönyv)

Könyvviteli mérleg összeállítása, jóváhagyása

Számlarend, Eszközök és források értékelési szabályzata

Főkönyvi kivonat, leltár, mérleg



A mérleg és alapdokumentumai adatainak egy-bevetése

Pénzforgalmi jelentés összeállítása

Számlarend, egyéb szabályzatok, SzMJV Közg. Iroda megadott szem-pontjai

Főkönyvi kivonat, pénzforgalmi jelentés



A pénzforgalmi jelentés adatainak összehasonlítása a főkönyvi kivonat adataival

Előirányzat maradvány összeállítása, intézményi pénzmaradvány elszámolás


Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, előirányzat-és pénzmaradvány kimutatás


Intézmény Igazgatója

Kiadási,-bevételielőir. és előir. teljesítése fő-könyvi számlák kimutatással történő egyeztetése

Kiegészítő mellékletek összeállítása (létszám-bér, feladatmutatók, cél és címzett támogatások, stb)


Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, kiegészítő melléklet



A kiegészítő mell. adatainak a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokkal történő egybevetése

Az intézményi költségvetés beszámolójának szöveges indoklása


Mérleg, szöveges beszámoló jelentés



Beszámoló és a nyilvántartások számszaki adataival, egyéb okmányok információival történő tartalmi összehasonlítás

149


SZMSZ 2009


Az intézményi beszámoló jelentés jóváhagyása


Mérleg, pénzforgalmi jelentés, kiegészítő mellékletek, szöveges beszámoló jelentés

Intézmény Igazgatója NGSZ Gazdasági Igazgatója

Intézmény Igazgatója SzMJV Önkormányzat Közg. Iroda

Központi nyilvántartások, információk adatainak összevetése a beszámoló adataival

150


SZMSZ 2009


2. intézményi kockázatok kezelésének szabályzata A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskolában a kockázatok kezelésével összefüggő feladatokat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a tárgykörben kibocsátott hatályos jogszabályok, a Közgyűlési rendelete, illetve az NGSZ vonatkozó szabályzatai figyelembe vételével a következők szerint határozom meg.

2.1 Általános rész Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 145/C. §-a

alapján

a

költségvetési

figyelembevételével

szerv

vezetője

kockázatelemzést

végezni

köteles és

a

kockázati

tényezők

kockázatkezelési

rendszert

működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni, és meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat.

2.1.1 A kockázat fogalma Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet 2. §. 63. sz. pontja határozza meg a kockázat fogalmát. Kockázat: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését. A kockázat lehet: •

egy esemény, vagy következmény, amely lényegi befolyással van az intézmény célkitűzéseire,

•

véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ,

•

eredendő kockázat, amely az esetlegesen előforduló szabálytalanságok, vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata,

•

ellenőrzési kockázat, mely hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző, illetve fel nem táró, folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakad.

151


SZMSZ 2009


2.1.2 A kockázatok kezelésének folyamata A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola működésének alapvető érdeke, hogy elérje célkitűzéseit. Az intézmény a szervezeti cél érdekében végzett tevékenysége, működése során különféle kockázatokkal szembesül. A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek az Intézmény célkitűzéseire, tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse az Iskola eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola ezt a kockázatkezeléssel érheti el.

2.1.3 A kockázat kezelője A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola szabályzataiban a Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban, meg kell határozni, hogy ki a felelős, ki végzi a kockázatkezelés feladatát, érvényesítve az éves költségvetési tervezési, végrehajtási és beszámolási tevékenységben. Szabályozni kell, hogy a felelősöknek milyen döntéseket lehet és kell hozni a kockázatok megszüntetésének módjáról.

2.1.4 A kockázatkezelési hatáskör A kockázatelemzés felöleli a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola valamennyi tevékenységi területét. A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola szervezeti egységei vezetőinek felellősége és kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, illetve a tevékenységről való beszámolás során a kockázati

tényezők,

elemek

azonosítása,

a

kockázatok

bekövetkezésének

valószínűsítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése. A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola minden szervezeti egységének vezetője az éves munkaterv elkészítése során elkészíti a területe célkitűzéseinek

152


SZMSZ 2009

2. Sz. Melléklet Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés) és meghatározza annak kezelési módját. A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola minden szervezeti egységének vezetője felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen és milyen mértékű kockázat nagyságokkal lehet számolni és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell tenni.

2.2 A végrehajtás szabályai 2.2.1 A kockázatfelmérés a kockázat azonosítása A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek az intézményre, ha valóban felmerülnek. A kockázatok felmérése céljából információkat kell gyűjteni, melyek formája lehet: •

interjúk készítése,

•

kérdőívek kiadása és feldolgozása,

•

összegző megbeszélések során szerzett információk összegyűjtése.

A várható kockázatok teljes körének összegyűjtését követően, az egyes kockázatokat – azok valószínűsége és az intézményre gyakorolt hatása alapján – térképen kell

magas alacsony

Intézményre gyakorolt hatása

ábrázolni:

alacsony

magas

Bekövetkezés valószínűsége

153


SZMSZ 2009

2. Sz. Melléklet Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere Az egyes szervezeti egységek által elkészített ábrák összegzésével határozható meg az intézmény kockázati térképe.

A kockázati térkép elemzése: A jobb felső negyedben azonosított kockázatok a legjelentősebb kockázatok, a bal alsó negyed kockázatai a legkisebb szintűnek minősíthetők. A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek az intézmény célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. Az azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A kockázatok azonosítását az intézmény szervezeti egységének vezetője végzi. Az azonosítás eredményét, a fenti minta szerinti térképen, mátrix formában kell meghatározni.

2.2.2 Kockázatkezelés A kockázatkezelésért felelős vezetőnek tevékenységében támaszkodnia kell a belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira. A kockázat azonosítással a megfelelő válaszlépések kialakíthatók, így a kockázatok mérsékelhetők. A költségvetési évre szóló munkaterv/célkitűzések végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását követően, a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel. Kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében az intézmény vezetője intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzéséről (preventív ellenőrzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér, vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belső ellenőrzést vizsgálat elvégzésére. A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása.

Az

ellenőrzési

nyomvonal

kiépítése

alapján

lehet

a

megfelelő

kockázatelemzési tevékenységet ellátni. 154


SZMSZ 2009

2. Sz. Melléklet Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere A kockázatkezelést a kiemelkedően nagy kockázatú tevékenységek esetében a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola főigazgatója, a nem kiemelkedően nagy kockázatú tevékenységek esetében a tagintézmények/szakterületek vezetőinek feladata a területet érintő kockázatok kezelése.

2.2.3 A kockázatkezelés időtartama A kockázatkezelési tevékenységet a döntés előkészítésnél, a költségvetési tervezés első szakaszaiban kell megkezdeni, az adott szervezeti egység vezetőjének. A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissíteni a megállapításait, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával.

2.2.4 A kockázatok és intézkedések nyilvántartása A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása intézményi szinten központi feladat. A nyilván-tartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően a bekövetkezés valószínűségét, az esetleg felmerülő kár mértékét, a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, a felelős munkatárs nevét. A kockázatkezelési eseteket az intézmény vezetője elemzi és szükség esetén intézkedik az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére.



155


SZMSZ 2009


3. A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás szabályzata 3.1 Általános rész Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) Korm. rendelet 145/A § (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely a szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. A szabálytalanságok kezelésének általános célja, hogy a különböző jogszabályokban meghatározott

előírások

sérülésének,

megszegésének

megelőzéséhez,

megakadályozásához hozzájáruljon, illetve azok megszegése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállítása, hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, felelősség megállapítása, intézkedések foganatosítása megtörténjen.

3.2 A szabálytalanság fogalma A

szabálytalanságok

fogalomköre

széles,

a

korrigálható

mulasztások,

vagy

hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság, valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent, mely az intézményi feladatellátás bármely tevékenységében és egyes műveletekben fordulhat elő. A szabálytalanságok tekintetében alapvetően két csoportot különböztetünk meg: •

szándékosan

okozott

szabálytalanság

(csalás,

sikkasztás,

megvesztegetés,

szándékosan teljesített szabálytalan kifizetés, stb.) •

gondatlanságból magatartásból,

okozott helytelenül

szabálytalanság vezetett

(figyelmetlenségből,

nyilvántartásból,

stb-ből

hanyag származó

szabálytalanság).

156


SZMSZ 2009

2. Sz. Melléklet Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere A szándékosság kérdését az adott eljárás lefolytatása során, a szankciók kiszabásakor, az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseire is tekintettel célszerű szakmailag is értékelni.

3.3 A szabálytalanság megelőzése és észlelése 3.3.1 A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola főigazgatójának, az egyes szervezeti egységek esetében, pedig az SzMSz-ben és a többi szabályzatban meghatározottak szerint, az érintett egység vezetőjének és dolgozóinak személyes felelőssége. Az intézmény vezetőjének feladata: •

hogy az intézmény a jogszabályok, és azoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön,

•

folyamatosan figyelemmel kísérni a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását,

•

az intézményi struktúrában meghatározott szervezeti egységek vezetői, folyamatba épített ellenőrzés ellenőrzési pontján dolgozó személyek hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósuljon meg a szabálytalanságok megelőzése,

•

szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön.

3.3.2 A szabálytalanság észlelése A FEUVE rendszerében a szabálytalanságot a munkavállaló és a munkáltató is észlelheti. A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola valamely munkatársa, vezetője által észlelt szabálytalanság esetén: •

Ha a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola valamely munkatársa észleli a szabálytalanságot, arról köteles a közvetlen felettesét értesíteni, 157


SZMSZ 2009


Ha a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola valamely vezetője észlel szabálytalanságot, akkor a feladat, hatásköri rendnek megfelelően kell intézkedést hoznia

a

szabálytalanság

megszüntetésére,

szükség

esetén

az

intézmény

főigazgatójának értesítésével, •

Ha a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola főigazgatója észlel szabálytalanságot, akkor a feladat, hatásköri rendnek megfelelően intézkedik,

•

Ha az NGSZ belső ellenőrzése észlel szabálytalanságot, a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet, illetve az egyéb hatályos rendelkezéseknek megfelelően jár el.

Külső ellenőrzési, vagy más szerv által észlelt szabálytalanság esetén:

•

Ha külső, vagy más ellenőrzési szerv észlel szabálytalanságot, akkor a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola főigazgatója a tájékoztatóban, vagy ellenőrzési jelentésben rögzített megállapítások alapján, intézkedési tervet készít a hibák kijavítására, a szabálytalanságok meg-szüntetésére.

3.4 Intézkedések, eljárások 3.4.1 Kisebb súlyú szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás Kisebb súlyú szabálytalanságnak tekintjük azt a gondatlanságból elkövetett mulasztást, vagy figyelmetlenség miatt bekövetkező tévesztést (elírást…), melynek maradandó hatása nincs, a keletkezett kár nem számottevő. A keletkezett kár nem számottevő, ha normál munkamenet mellett a hiba kijavítható, illetve a korrekció különösebb költséget nem okoz, az intézményre nézve tartós negatív hatása nincs. Az előzőekben jelzett kisebb súlyú szabálytalanságok bekövetkeztének észlelése esetén, az észlelő köteles a vonatkozó szabályzatnak megfelelően eljárni, a kijavításra intézkedni, adott esetben az illetékes vezetőt, illetve a hiba elkövetőjét tájékoztatni. A kivételesen előforduló kisebb hibák esetében, külön intézkedésre, eljárásra nincs szükség, ha azonban a hiba előfordulásának gyakorisága nő, az illetékes vezető köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, a normál munkamenet helyreállítása érdekében.

158


SZMSZ 2009

2. Sz. Melléklet Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere Az intézkedési jogosultság és kötelezettség a vonatkozó szabályzatokban, a feladat és hatásköri rendben meghatározott, az a munkafolyamatba épített ellenőrzési ponthoz kapcsolódik. A szabálytalanságok megszüntetésénél, a hiba kijavításánál a hatékonyságra és gyorsaságra kell törekedni.

3.4.2 Jelentősebb súlyú szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás Jelentős súlyú a szabálytalanság, ha azt szándékosan követték el, vagy gondatlanul, de hatása és súlya olyan mérvű, ami az intézménynek kárt okozhat, korrigálása, megszüntetése többletmunkát igényel, esetleg más szervezeteket is érint, illetve fegyelmi, kártérítési, szabálysértési, esetleg büntetőeljárás lefolytatását indokolja. A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskolában a hibát, szabálytalanságot észlelő dolgozó felelős a számára előírt tájékoztatási, intézkedési kötelezettség megtételéért. Az illetékes vezető a kapott tájékoztatást követően, köteles haladéktalanul intézkedni a hiba, szabálytalanság megszüntetésére és a hiba, hiányosság, illetve szabálytalanság jellegének megfelelő további intézkedésre, az intézményi rendből adódóan, végső soron a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola főgazgatója felelős a jelentősebb súlyú szabálytalanság elkövetése esetén a szükséges intézkedések megtételéért. Amennyiben külső szerv észleli a szabálytalanságot, akkor a tájékoztatóban, vagy az ellenőri

jelentésben

foglaltak

alapján

kell

intézkedési

tervet

készíteni

a

szabálytalanságok korrigálására, megszüntetésére. A jelentősebb súlyú szabálytalanságokkal kapcsolatosan a lehetséges eljárásokra irányadó főbb jogszabályok és rendelkezések két fő csoportra oszthatók: •

Az első csoport a hiba kiküszöbölésére, kijavítására vonatkozó rendelkezések, a hatályos

szabályzatokban

és

az

ott

is

jelzett

irányadó

jogszabályokban

meghatározottak. •

A második csoport a személyi és anyagi felelősség kérdéskörét érinti, ezen belül: Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt, illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

159


SZMSZ 2009

2. Sz. Melléklet Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irány-adók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.). A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűn-cselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárás megindítása illetőleg az eljárás lefolytatása. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni.

3.5 Intézkedések, eljárások nyomon követése A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola szakmai igazgatóhelyettesének a feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás (intézkedés) figyelemmel kísérése, az főgazgató tájékoztatása. 160


SZMSZ 2009

2. Sz. Melléklet Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere A szakmai igazgatóhelyettes köteles : •

Nyomon követni az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét.

•

Figyelemmel kísérni a vizsgálat során készített javaslatok, hozott döntés végrehajtását.

•

A feltárt szabálytalanságok figyelembevételével, a „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítani (hasonló témák, kockázatok meghatározása), információt szolgáltatni a főigazgató és a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

3.6 A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola szakmai igazgatóhelyettesének feladata az Iratkezelési és irattárazási szabályzat rendelkezései szerint.

3.7 Jogszabályi háttér •

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;

•

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet;

•

a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet;

•

a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

•

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,

•

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,

•

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény;

•

a Büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény;

•

a Szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény;

•

a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény;

•

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény;

•

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény;

•

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

161


SZMSZ 2009


az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet.



162


SZMSZ 2009

3. Sz. Melléklet Adatkezelési szabályzat


3. Sz. Melléklet: Adatkezelési szabályzat

163


SZMSZ 2009


1. Általános rendelkezések 1.1 Az adatkezelési szabályzat jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg.

Az adatkezelési szabályzat az alábbi jogszabályok alapján készült: •

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban „Adatvédelmi törvény”)

•

A 2003. évi XLVIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról

•

A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

•

A 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról.

Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: •

a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása,

•

az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,

•

azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart,

•

az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése,

•

az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,

•

a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,

•

az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése

•

a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása.

164


SZMSZ 2009


1.2 Az adatkezelési szabályzat megtekintése Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az igazgatói irodában. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást.

1.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára,

valamennyi

közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű. Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített tanulói jogviszony esetén a tanuló – a kiskorú tanuló szülője – köteles tudomásul venni, a beiratkozáskor az intézmény adatkezelési tevékenységéről tájékoztatni kell. A tanulói adatkezelés időtartama a középiskolába való jelentkezéstől kezdődően legfeljebb a tanulói jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képez ez alól a nem selejtezhető törzskönyv, a beírási napló, az osztálynapló, amelyekre vonatkozóan az irattári őrzési idő az irányadó. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erről a Munka törvénykönyve 76.§ (6)-(7) bekezdése, valamint a 76/B. § szakaszai szerint figyelmét fel kell hívni. A közalkalmazottak adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet, illetve az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni.

2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a Közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint.

165


SZMSZ 2009


2.1 Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai A Közoktatási törvény és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. sz. melléklete alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság; •

anyja neve, családi állapota, gyermekei születési ideje,

•

egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

•

TAJ száma, adóazonosító jele

b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám; azonosító száma

c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen •

iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,

•

munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,

•

az alkalmazott egészségügyi alkalmassága

•

alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,

•

munkakör,

munkakörbe

nem

tartozó

feladatra

történő

megbízás,

munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, •

munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,

•

szabadság, kiadott szabadság,

•

alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,

•

az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,

•

az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,

•

a többi adat az érintett hozzájárulásával.

A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát.

166


SZMSZ 2009


2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai A Közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok:

a) a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; c) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen •

felvételivel kapcsolatos adatok,

•

a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

•

a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

•

a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,

•

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,

d) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, e) a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tanuló azonosító száma, f) a tanuló személyi igazolványának száma g) többi adat az érintett hozzájárulásával.

3. Az adatok továbbításának rendje 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény pedagógusainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

167


SZMSZ 2009


3.2 A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban:

A tanulók adatai továbbíthatók: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza; f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, g) a családvédelemmel

foglalkozó

intézménynek,

szervezetnek,

gyermek- és

ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, h) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából.

Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. ingyenes tankönyv-ellátás, tanulók 50%-os étkezési kedvezménye, stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek.

168


SZMSZ 2009

3. Sz. Melléklet Adatkezelési szabályzat E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

3.3 Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása Az

intézmény

adatkezelési

tevékenységéért,

jelen

adatkezelési

szabályzat

karbantartásáért az intézmény igazgatója az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdasági ügyintézőt és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az főigazgató feladatai: •

a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése,

•

a 3.1 és 3.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése,

•

a 2.2. fejezet f) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése.

Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben.

Tagintézmény igazgatók, igazgatóhelyettesek: •

a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.1 és a 2.2 fejezet szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért,

•

a 3.2 fejezet szakaszaiban szereplő adattovábbítás.

Vezető gazdasági ügyintéző: •

Beosztottjainak

az

érvényes

munkaköri

leírások

szerint

feladatait

továbbadhatja, az adatkezelői feladatkörért azonban személyes felelősséggel tartozik az alábbi körben,

169


SZMSZ 2009

3. Sz. Melléklet Adatkezelési szabályzat •

a 2.1 fejezet szerint a munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése,

•

a 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben

•

kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát.

Iskolatitkár: •

tanulók adatainak kezelése a 2.2 fejezet szakaszai szerint,

•

a tanulók felvételire vonatkozó adatainak kezelése a 2.2 c) szakasza szerint

•

a pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1 a) és b) szakaszai szerint,

•

adatok továbbítása a 3.2. d) szakaszában meghatározott esetben.

Osztályfőnökök: •

a 3.2 fejezet c) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek,

•

a

2.2

fejezet

d)

szakaszában

meghatározott

tanulói

baleseteket

a

tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: •

a 2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adatok,

•

a 3.2 fejezet g) szakaszában szereplő adattovábbítás.

Az érettségi vizsgabizottság jegyzője: •

a 3.2 fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, adattovábbítás a vizsgabizottság számára.

Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógus: •

beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg, 170


SZMSZ 2009

3. Sz. Melléklet Adatkezelési szabályzat •

beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges),

•

a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos.

4. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 4.1 Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:

•

nyomtatott irat,

•

elektronikus adat,

•

az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép.

4.2 Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése 4.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

A személyi iratok köre az alábbi:

•

a közalkalmazott személyi anyaga,

•

a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat,

•

a

közalkalmazotti

jogviszonnyal

összefüggő

egyéb

iratok

(pl.

illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), •

a közalkalmazott bankszámlájának száma

•

a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

171


SZMSZ 2009


4.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: •

a közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata,

•

a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,

•

bíróság vagy más hatóság döntése,

•

jogszabályi rendelkezés.

4.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: •

az intézmény vezetője és helyettesei,

•

az intézmény gazdasági ügyintézője és – munkaköri leírásuk alapján – beosztottai,

•

az iskolatitkár mint az adatkezelés végrehajtója,

•

a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, TB-ellenőr, revizor, stb.),

•

saját kérésére az érintett közalkalmazott.

4.2.4 A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:

•

az intézmény igazgatója és helyettesei

•

az intézmény gazdasági ügyintézője

•

az adatok kezelését végző iskolatitkár.

A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

172


SZMSZ 2009


4.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása A

közalkalmazotti

jogviszony

létesítésekor

az

intézmény

vezetője

gondoskodik

a

közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett Közalkalmazotti alapnyilvántartás, amely szabályzatunk mellékletét képezi. A Közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett Közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:

•

a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor,

•

a közalkalmazott áthelyezésekor,

•

a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor

•

ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak.

A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását az igazgató helyettes és a gazdasági ügyintéző végzik.

4.3 A tanulók személyi adatainak vezetése 4.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek

•

az intézmény igazgatója

•

az igazgatóhelyettesek

•

az osztályfőnök

•

az intézmény gazdasági ügyintézője

•

az iskolatitkár. 173


SZMSZ 2009

3. Sz. Melléklet Adatkezelési szabályzat Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

4.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között az 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni:

•

összesített tanulói nyilvántartás

•

törzskönyvek

•

bizonyítványok

•

beírási napló

•

osztálynaplók

•

a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma.

4.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja:

•

a tanuló neve, osztálya, osztályfőnökének neve

•

a tanuló azonosító száma,

•

születési helye és ideje, anyja, gondviselője neve,

•

állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma

•

a tanuló általános iskolájának megnevezése.

•

Tanulói jogviszonyának kezdete és vége

174


SZMSZ 2009

3. Sz. Melléklet Adatkezelési szabályzat A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig készül, számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

4.4 A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések Az intézmény minden alkalmazottjának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők, illetve az iskola tanárai, vezetői feladatkört ellátó alkalmazottjai felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók és alkalmazottak személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos.

Az érettségi vizsga feladatlapjait – amennyiben azokat az erre jogosult minősítő szolgálati titoknak minősítette, a minősítés érvényességi ideje alatt a szolgálati titokra vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos tanulói adatok (a dolgozatok pontszáma, eredménye, a szóbeli feleletekre vonatkozó adatok) szintén szolgálati titkot képeznek. Hasonlóképen szolgálati titoknak minősülnek a szóbeli és írásbeli érettségi tételekre és feladatlapokra vonatkozóan a vezetők vagy alkalmazottak birtokába jutott információk, továbbá az érettségizők szereplésével és eredményeivel kapcsolatos bármely adat. A szolgálati titok védelmének kötelezettsége az érettségi vizsga minden adatára vonatkozóan érvényes.

175


SZMSZ 2009


4.5 Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 4.5.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.

4.5.2 Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha

a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

176


SZMSZ 2009


Az intézmény igazgatója - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen - annak közlésétől számított 30 napon belül – az Adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat.


…….…………….…………………….. Deák Attila főigazgató

177


SZMSZ 2009

3. Sz. Melléklet Adatkezelési szabályzat Közalkalmazotti alapnyilvántartás a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola közalkalmazottai számára az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint I. Név, születési név: Anyja neve: Állandó lakcím és tartózkodási hely: Születési hely és idő: Telefonszáma: Adóazonosító jele:

Állampolgárság: magyar TAJ-száma: Családi állapota: Gyermekeinek szül. ideje: Egyéb eltartottak száma: Az eltartás kezdete:

II. Legmagasabb iskolai végzettsége, több végzettség esetén valamennyi:

Iskolarendszeren kívüli oktatatásban szerzett szakképesítése, meghat. munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai: Szakképzettsége(i):

Tudományos fokozata:

Idegennyelv-ismerete: III. Korábbi munkaviszony(ok), a megszűnés módja és időpontja:

Korábbi munkahely(ek) megnevezése:

IV. A közalkalmazotti jogviszony kezdete:

Erkölcsi bizonyítvány száma: Erkölcsi bizonyítvány kelte: Jubileumi jutalom, végkielégítés alapjául szolgáló időtartamok:

V. A közalkalmazottat foglalkoztató szerv: Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola

Székhelye: 6725 Szeged, Szabadkai út 3.

A közalkalmazotti jogviszony kezdete az intézményben: Jelenlegi besorolása: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J év hó nap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 178


SZMSZ 2009

3. Sz. Melléklet Adatkezelési szabályzat Besorolásának időpontja:

év év év Címadományozás, kitüntetés adatai:

hó hó hó

nap nap nap

FEOR száma:

Jutalmazás:

A minősítések időpontja (a minősítések tartalma e nyilvántartás melléklete):

Hatályos fegyelmi büntetése, kártérítésre kötelezés:

VI. Személyi juttatások: a gazdasági irodában bérkartonon folyamatosan nyilvántartva. VII. A közalkalmazotti munkából való távollét jogcíme, időtartama:

VIII. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontja: A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módja: A végkielégítés adatai: IX. A közalkalmazotti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggő adatok (KJT 41.§):

A fenti adatok nyilvántartását tudomásul vettem:

………………………………….. Igazgató helyettes

……………………………… közalkalmazott

179


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat


4. Sz. Melléklet: Gyűjtőköri szabályzat

180


SZMSZ 2009


1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre 1.1 Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők A gyűjtőkör meghatározásánál az iskola pedagógiai programjából kell kiindulni és fel kell mérni a külső források használatának lehetőségét. Az iskola pedagógiai programja •

szerkezete és profilja,

•

nevelési és oktatási célja,

•

helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszer,

•

tehetséggondozási és felzárkóztatási programja.

Az iskolán kívüli források •

más könyvtárak szolgáltatásainak közvetlen igénybevétele,

•

a könyvtári kölcsönzés

•

számítógépes hálózaton elérhető információs források, adatbázisok.

1.2 A gyűjtés szintje és mélysége Az iskolai könyvtárak erősen válogatva gyűjtenek. A gyűjtőköri leírásban rögzíteni kell az egyes állományrészek speciális sajátosságait.

1.2.1 Kézikönyvtári állomány Az iskolai könyvtárak minden típusában gyűjteni kell a műveltségi területek alapdokumentumait az életkori fokozatok figyelembevételével.

Alapvetően szükségesek: •

általános szaklexikonok,

•

általános szakenciklopédiák

181


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat •

szótárak, fogalomgyűjtemények,

•

kézikönyvek, összefoglalók,

•

adattárak,

•

atlaszok stb.

•

tankönyvek

•

a tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok, napilapok,

•

nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CD, CD-multimédia) közül a tantárgynak megfeleltetettek.

1.2.2 Ismeretközlő irodalom Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakképesítő vizsga követelményrendszerének megfeleltetett alap- és középszintű irodalmat. Biztosítani kell a közismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi- és ajánlott olvasmányokat, a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Ennek optimális mértéke egy tanulócsoportnyi példányszám.

1.2.3 Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményrendszerének megfeleltetett és a mikrotantervekben meghatározott: •

antológiákat,

•

házi- és ajánlott olvasmányokat,

•

teljes életműveket,

•

népköltészeti irodalmat,

•

nemzeti antológiákat,

•

a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat.

182


SZMSZ 2009


1.2.4 Pedagógiai gyűjtemény Gyűjteni kell a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait: •

pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat,

•

fogalomgyűjteményeket, szótárakat,

•

pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat, dokumentumgyűjteményeket

•

a

pedagógiai

programban

meghatározott

nevelési

és

oktatási

cél

megvalósításához szükséges szakirodalmat •

a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalmát,

•

az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket,

•

a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit, a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumait,

•

az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket,

•

oktatási intézmények tájékoztatóit,

•

az általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat,

•

az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat (különgyűjteményként is kezelhető.)

1.2.5 Könyvtári szakirodalom (a könyvtáros segédkönyvtára) Gyűjteni kell: •

a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket,

•

a

könyvtári

feldolgozó

munka

szabályait,

szabályzatait

tartalmazó

segédleteket, •

a könyvtártani összefoglalókat,

•

a könyvtártani összefoglalókat,

183


SZMSZ 2009


könyvtárhasználattan módszertani segédleteit,

•

az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat,

•

módszertani folyóiratokat.

•

1.2.6 Hivatali segédkönyvtár Gyűjteni kell az iskola: •

irányításával

•

igazgatásával

•

gazdálkodásával,

•

ügyvitelével,

•

munkaüggyel

kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat.

1.2.7 Kéziratok Ide tartoznak: •

az iskola pedagógiai dokumentációi, - pályázati munkák (tanári és tanulói),

•

iskolai rendezvények forgatókönyvei, dokumentációja,

•

kísérleti dokumentációk

2. Állományfejlesztés, gyűjteményszervezés Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, kapcsolódik a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskolai tevékenység egészéhez. Gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott pedagógiai program határozza meg állományalakítási szempontjait, kereteit a könyvtár működési szabályzata rögzíti. Az ennek megfeleltetett gyűjteményszervezés biztosítja a tanítás-tanulás folyamatába jelentkező szaktanáritanulói igények teljesíthetőségét.

184


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtárostanár és a tantestület együttműködését feltételezi. A könyvtári gyűjtemény organikus rendszer, ezért természetes jellemzője a gyarapodás mellett a csökkenés. A szerzeményezés és az apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. Ennek a folyamatnak a megtervezése és megszervezése alapja a jó könyvtári munkának.

2.1 Állományelemzés A könyvtár elsődleges feladata a használók dokumentum és információs szükségletének kielégítése. Ezentúl az iskolai könyvtárakra jellemző még, hogy: •

működésükben a referens munka dominál,

•

dokumentumtípusait tekintve a legösszetettebb;

•

oktatóhely;

•

markánsabban jelentkezik a hasznos információk iránti igény;

•

minőségorientált.

Az állományelemzés választ ad arra, hogy a gyűjtemény mennyiben felel meg a működési szabályzatban rögzített követelményeknek, ill. a használói igényeknek.

2.1.1 Az állományelemzés területei A gyűjtemény információs értékének megőrzéséhez állományelemzést kell végezni. A vizsgálódás vonatkozhat az állományra, a használókra és a dokumentumokra. A nyert adatokat a következő területeken lehet hasznosítani: •

gyűjteményszervezés (gyarapítás-apasztás),

•

évi költségvetés meghatározása,

•

struktúraváltás,

•

pedagógiai programok megvalósítása,

•

a szolgáltatás minőségének emelése.

185


SZMSZ 2009


2.1.1.1 Gyűjteményszervezés A gyűjteményszervezési alapelveknek megfelelő, folyamatos, tervszerű és arányos fejlesztés érdekében az állomány mennyiségi-tartalmi elemzését el kell végezni a csoportos leltárkönyv adatai alapján. Ezt az elemzést célszerű évente elvégezni, hogy a gyűjteményszervezési tevékenységet igazítani lehessen a kiadói választékhoz és a könyvtár financiális keretéhez.

2.1.1.2 A könyvtári költségvetés tervezése A megvalósítható költségvetés tervezésénél célszerű az elmúlt három év gyarapodási adatait megvizsgálni mennyiségi ás tartalmi szempontból. Célszerű a kapott eredményt egybevetni a gyarapítási normatívával ás az olvasók által keresett dokumentumok tartalmi megoszlásával. A könyvtári költségvetés megállapításánál be kell tervezni az elavult, elhasználódott könyvtári eszközök pótlását. A szakirodalom szerint ez évente az állomány értékének kb. 10%-át jelenti.

2.1.1.3 A pedagógiai programok bevezetése Egy országos tanterv célkitűzései azokban az iskolákban valósulnak meg optimálisan, ahol megfelelően arányosan fejlesztett könyvtári állománnyal, forráseszközökkel rendelkeznek. Az állomány elemzésénél az állományrészek vizsgálati eredményeit (mennyiségi-tartalmi) egybe kell vetni a helyi tantervek, tantárgyi tanmenetek követelményrendszerével, s így meghatározható a gyűjteményszervezés iránya.

2.2 Gyarapítás Az állománygyarapítás állandó tevékenységet jelentő munkafolyamat, ami magába foglalja

a

gyűjtőkörnek

megfelelő

dokumentumok

(nyomtatott

és

modern

ismerethordozó anyagok) kiválasztását, beszerzését, és állománybavételét. A jól fejlesztett állomány tükrözi az iskola: •

tantárgyi rendszerét,

•

pedagógiai irányzatait,

186


SZMSZ 2009


módszereit,

•

tanári-tanulói közösségét.

Ezért a kiválasztott dokumentumnak pedagógiai szempontból jelentősnek, értékes kell lenniük, meg kell felelniük a tanulók képességeinek, érdeklődési körének. A gyarapítási tevékenység minőségét és mennyiségét befolyásolja a kiadói választék ás az iskola által meghatározott könyvtári költségvetés. Az állományfejlesztésre fordítható összeg kialakításához szükséges az iskolai szintű tervezés, hogy a helyi tanterv által meghatározott dokumentumszükséglet összehangolható legyen könyvtári gyarapítás pénzügyi lehetőségeivel. Ez biztosítja az egyenletes és folyamatos szerzeményezést, kizárva az elosztás maradékelvű gyakorlatát.

2.2.1 A gyarapítás formái A könyvtári állomány gyarapítása egyaránt jelenti az új megjelenésű ás régebbi kiadású dokumentumok beszerzését. Az iskolai könyvtár állományba vétel, ajándék és csere útján gyarapodik.

2.2.1.1 Vásárlás A dokumentumok beszerzésének legfontosabb forrása a vásárlás, mely történhet: •

jegyzéken megrendeléssel, előfizetéssel,

•

a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel.

A dokumentum tartalmát illetően a gyarapítás lehet kurrens és retrospektív jellegű. Jegyzéken történik a vásárlás: •

könyvtárellátótól,

•

kiadóktól,

•

folyóirat-terjesztőktől

A kurrens jellegű dokumentumok (nyomtatott és AV anyagok) sokféleségét kínálja a

187


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat könyvtárellátó.

A

megrendelt

kiadványokat

könyvtári

szereléssel

küldi,

az

állománygyarapítási tanácsadója fontos tájékozódási eszköz. Megrendeléssel/előfizetéssel

biztosítható

az

időszaki

kiadványok

folyamatos,

hézagmentes beszerzése. Az éves előfizetés történhet a postánál, a kiadóknál és a könyvtárellátónál. Dokumentumok megjelentetésével foglalkozó kiadók, cégek, intézmények kereskedelmi tevékenységet is folytatnak. Alkalmanként küldenek ajánló jegyzéket, megrendelőjegyzéket, kiadványokról, esetenként felkínálva kisebb-nagyobb vásárlási kedvezményt. A dokumentum megtekintése alapján történő vétel a könyvesbolti vásárlás. A kiadói üzletek a dokumentumok egy-egy területét ill. típusát kínáló boltok áruválasztéka a kurrens jellegű kiadványok szerzését biztosítja.

2.2.1.2 Ajándék Az állománygyarapítás másik jelentős forrása az ajándékozás. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől, magánszemélyektől. A kiadók által küldött kurrens jellegű bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül megtarthatók. Az ajándékba kapott dokumentumokat az állománybavétel előtt a gyűjtőköri előírásoknak meg kell feleltetni. Felesleges dokumentumokkal az állományt nem szabad terhelni (még az ellátottsági mutatók javára sem), mert ez a gyűjtemény információs értékét csökkenti. A gyűjteménybe nem illő művek elcserélhetők, jutalmazásra felhasználhatók.

2.2.1.3 Csere A csere, mint állománygyarapítási forma, szintén független a könyvtári költségvetéstől és a gyűjtemény tartalmi összetételét módosítja. Ez a tevékenység értékegyenlőség alapján jön létre két könyvtár között minimális példányszámmal.

2.2.2 A gyarapítás folyamata A beszerzendő dokumentumok kiválasztásától a tényleges beérkezésig tartó folyamat a szerzeményezés, amely magába foglalja a dokumentumok kiválasztását beszerzését és érkeztetését.

188


SZMSZ 2009


2.2.2.1 Tájékozódás A tájékozódás során közelíteni kell a használói igényeket (szaktanári-tanuló a gyűjtőköri leíráshoz, hogy a későbbi döntés alapján beszerzett dokumentumok valós eszközként működjenek az oktatási - nevelési feladatok megoldásában. A tájékozódáshoz különféle segédeszközök állnak rendelkezésre. Ezek a források lehetnek kurrens és retrospektív jellegűek.

A

különböző

típusú

kiadványok

egymást

kiegészítve

segítik

a

könyvtárostanárt a döntés előkészítésében. Az iskolai könyvtárak gyarapítási gyakorlatának legfontosabb tájékozódási segédletei •

gyarapítási tanácsadók,

•

kiadói, kereskedői katalógusok,

•

folyóiratok dokumentum ismertetései,

•

készlettájékoztatók,

•

ajánló bibliográfiák.

Állománygyarapítási tanácsadót jelentet meg a könyvtárellátó. A kiadvány feladata, hogy a könyvtár gyakorlatban jól használható tájékoztatást adjon a könyvtárellátótól beszerezhető újonnan megjelenő dokumentumokról. A tájékoztatáson túl a tanácsadó részletes annotációt is közöl, jelzi a tartalmilag elavult dokumentumokat és minősítő jelei a válogatásban segítenek. Az először szereplő szerzőkről rövid életrajz is található az egyes tételek végén. A kiadói és kereskedői katalógusok kurrens tájékozódási források. A kereskedelmi forgalomba kerülő/került dokumentumokról nyújtanak információkat. A katalógusok könyvtárba jutása esetleges. A kiadványok gyarapítási szempontból nem hitelesek, mert a dokumentumok mindegyikét egyformán ajánlják, mellőzve a válogatást. A szakmai folyóiratok dokumentumismertetései kurrens kiadványokról készülnek. A kiadványok értékelése szakmai szempontból megbízható, így a döntést megkönnyítik. Hátrányuk ugyanakkor, hogy az ismertetett dokumentumok mennyisége kevés. A kiadói és könyvesbolti készlettájékoztatók a ténylegesen kapható dokumentumokat ajánlják. Árnyoldala a tájékozódási eszköznek, hogy a könyvtárba jutása bizonytalan és a kínált dokumentumok példányszáma alacsony. 189


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat Iskolai könyvtárak szempontjából jelentős retrospektív tájékozódási forrás az ajánló bibliográfia. Egyes típusai a jelentősebb dokumentumokat annotálva, szakterületekre bontva ajánlja. A mintakatalógusok is ezt a célt szolgálják. Az antikváriumi készlettájékoztatók retrospektív tájékoztatást nyújtanak. Gyarapítási forrásként való használatára ugyanaz jellemző, mint a kurrens készlettájékoztatókra. Hasznos a tájékozódást könyvesbolti megtekintéssel kiegészíteni. A tartalmi minősítésen túl a dokumentum fizikai állapota, könyvtári használatra való alkalmassága a beszerzést befolyásolhatja.

2.2.2.2 Hasonlítás A hasonlítás (kolláció) gondos, alapos munka, melynek során elkerülhető a felesleges szerzeményezés, pótolhatók a gyűjteményből hiányzó dokumentumok, ill. teljesíthetőek a használói (szaktanári-tanulói) kérések. A helyes döntés érdekében a hasonlítás során a beszerzésre kijelölt, de már meglévő dokumentumokról meg kell állapítani a beszerzés idejét, a példányszámot, a fizikai állapotot és a kölcsönzési gyakoriságot.

2.2.2.3 Döntés a beszerzésről A tájékozódási források tanulmányozása során a dokumentumok szelektálása már megtörtént. A mérlegelés alapja a könyvtár gyűjtőköre. A döntés helyességét a hasonlítás biztosítja. Az összegyűjtött információk határozzák meg a beszerzendő dokumentumok féleségét és példányszámát. A beszerzés tényének eldöntésekor kell meghatározni a példányszámot, valamint megállapítani a beszerzés módját (vétel, bekérés, csere) és az állománybavétel jellegét (időleges, végleges).

2.2.2.4 Beszerzés A döntés meghozatala után kerül sor a beszerzésre. A beszerzésre kijelölt dokumentumokhoz a következő módon juthat a könyvtár: •

a könyvtárellátótól szerződéses szállítással,

190


SZMSZ 2009


előűzetéssel

(folyóiratok,

részletekben

megjelenő

többkötetes

művek,

érkeztetése,

ez

sorozatok), •

levélben történő rendeléssel,

•

telefonon. Telexen, faxon történő rendeléssel

•

készpénzes vásárlással.

2.2.2.5 A dokumentumok beérkezése A

szerzeményezés

utolsó

mozzanata

a

dokumentumok

az

állománybavétel előtti utolsó munkafolyamat. Ennek szakaszai: •

a számla (kísérőjegyzék) és a szállítmány összehasonlítása,

•

a dokumentumok előrendezése,

•

a dokumentumok bélyegzése.

2.3.1 Előrendezés Előfordulhat, hogy a szállítmány egészét nem azonos módon kell nyilvántartásba venni. Ebben az esetben a dokumentumokat az állománybavétel jellege (időleges vagy véglegesen őrizendő) és típusa szerint (könyv, periódikum, AV anyag) kell csoportosítani. Az egyedi és időleges nyilvántartásba kerülő dokumentumokat célszerű a számlának megfelelő sorrendbe rakni, így az azonos művek példányai egymást követően kerülnek leltárba, ami az ellenőrző egyeztetést megkönnyíti.

2.3.2 Bélyegzés A könyvtár állományba kerülő minden dokumentumot tulajdonbélyegzővel kell ellátni. Az állománybélyegző lehet kerek vagy ovális, legfeljebb 22 ill. 25 cm-es, tartalmaznia kell az iskolai könyvtár nevét.

191


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat Az állomány-nyilvántartási szabvány előírja, hogy a dokumentumokat a következő helyeken kell lebélyegezni: •

könyvekben a címlap verzióján (hátoldalán) és a könyv utolsó szövegoldalán (eltérő számozás

•

esetén a könyv főrészének utolsó lapján), valamint minden különálló (kiemelhető) melléklet,

•

tábla, térkép hátoldalán;

•

időszaki kiadványoknál a borítólapon vagy az első szövegoldalon és az utolsó szövegoldalon;

•

hang- CD lemez, hang- és videokazetta, mikro- és diafilm, CD-ROM, mágneses szalag esetén a dokumentumhoz szorosan kapcsolódó címkén vagy más felületen;

•

a gyakorlattal ellentétben a szabvány szerint nem kötelező a könyv 17. oldalán.

2.3.3 A gyarapítás nyilvántartásai A körültekintő, megfontolt állománygyarapítás biztosíthatja: •

a használói (szaktanári-tanulói) igények kielégíthetőségét,

•

a gyűjtemény használhatóságát,

•

az optimális állománygazdálkodást.

A helyes szerzeményezés fontos eszköztára az állomány más-más jellegű nyilvántartása. A könyvtár meglévő ill. megrendelés alatt álló teljes állományát feltáró nyilvántartás: •

SZIRÉN program,

•

leltárkönyvek

•

megrendelt és megérkezett dokumentumok dossziéja

192


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat E három nyilvántartás valamelyikében a könyvtárban lévő vagy érkező dokumentumnak szerepelnie kell, ugyanakkor egyetlen dokumentum sem szerepelhet azonos időben több nyilvántartásban is.

2.3.3.1 Deziderátum A nyilvántartás feladata, hogy az itt összegyűjtött információk alapján pótolhatók legyenek a gyűjteményből hiányzó dokumentumok. A deziderátum a könyvtár által beszerezni kívánt művek rövidített címleírását tartalmazza betűrendi szerkesztésben. Ide kell besorolni azoknak a dokumentumoknak a céduláit, amelyek: •

kereskedelmi forgalomba nem kerültek,

•

a megrendelés ellenére nem érkeztek meg,

•

a megrendelés valamely okból elmaradt,

•

antikvár forgalmúak,

•

elvesztek vagy megrongálódtak,

•

olvasói igénykent jelentkeztek (direkt javaslatok és teljesítetlen kérések).

A címadatokon kívül érdemes még feljegyezni a dokumentum tartalmára vonatkozó információkat és a javaslatot tevő személy nevét. Amennyiben az itt nyilvántartott dokumentumokat sikerül megrendelni. a deziderátum cédula - kiegészített adatokkal átkerülhet a rendelési nyilvántartásba.

2.3.3.2 Rendelési nyilvántartás Rendelési nyilvántartásnak tekinthető a dokumentum címleírása addig, amíg könyvtár csak lépéseket tesz a beszerzésre, de a mű még nincs a könyvtár birtokában. A dokumentumok rendelési módja eltér egymástól, a rendelési nyilvántartás azonban azonos módon készül.

193


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat A nyilvántartásba különböző forrásokból megrendelt/kért dokumentumok címei kerülnek. A meglévő adatokat ki kell egészíteni a beszerzés módjával, helyével, a rendelés időpontjával és az esetleges reklamáció időpontjával. A nyilvántartást rendszeresen át kell nézni, a régi keletű rendeléseket meg kell szüntetni vagy megjegyzéssel a cédulát ki kell emelni. A beérkezett dokumentumok nyilvántartólapja dátummal ellátva átkerül a nóvum katalógusba.

2.3.3.3 Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az iskola gazdasági szakemberének a feladata. Azonban hasznos, ha a könyvtárostanár a folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról saját nyilvántartást vezet a beérkező számlákról. A következő adatokat kell feltüntetni: •

a megrendelő/kísérő jegyzék, közületi számla számát, leszállítás időpontját

•

a megrendelő/kísérő jegyzék, közületi számla forint összegét;

•

az egyenleget.

Ezt a nyilvántartást helyettesítheti a csoportos leltárkönyv, de ott az ajándék és a cseretételek is szerepelnek.

2.3.3.3.1 Megrendelőjegyzék A könyvtárellátótól, könyvkiadóktól, könyvterjesztőktől kapott megrendelőjegyzék számlaként is szolgál, a dokumentumszállítmánnyal együtt ezt küldik vissza a könyvtáraknak Levélben minden dokumentumterjesztőtől és kiadótól rendelhető kiadvány. A levél formája megegyezik a megrendelőjegyzék formájával, de mindenkor közölni kell a kiegyenlítés módját (átutalás, csekk, utánvét).

194


SZMSZ 2009


2.3.3.3.2 Számlák, bizonylatok Valamennyi vásárlási formánál közületi számlát kell kapnia a könyvtárnak.

2.3.3.3.3 Ajándékozási jegyzék Bármilyen forrásból beérkező ajándékszállítmány (önkéntes ajándék, hagyaték, bekérés) tartalmáról (gyarapodási) jegyzéket kell készíteni a kívánt példányszámban, s ez a továbbiakban bizonylatként fog szerepelni.

2.3.3.3.4 Cserejegyzék Két könyvtár közötti közvetlen csere lebonyolítása cserejegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyv kívánt példányszámban készül, melyből egy-egy példányt mindkét könyvtár megőriz.

2.4 A dokumentumok állományba vétele A könyvtárba bármely forrásból bekerülő dokumentumot leltári számmal kell ellátni. Az állományba vétel két mozzanatból áll: •

tulajdonbélyegzővel való ellátás

•

leltári nyilvántartásba való rögzítés

A leltárba vétel után ellenőrizni kell a számla és a nyilvántartás adatainak egyezését. Ennek megtörténte után a számlát záradékolni kell. A nyilvántartás módját a 3/1975 (VIII.17.) KM-PM számú állományvédelmi rendelethez igazodó 1980 óta érvényben lévő MSZ 3448-78 számú állomány nyilvántartási szabvány szabályozza. Az ehhez kapcsolódó irányelv (Művelődési Közlöny 1978. 9. sz.) a tételes és összesített nyilvántartások rendjére vonatkozó kiegészítő értelmezéseket is tartalmazza. A leltári nyilvántartás jellege szerint lehet időleges és végleges, formája szerint egyedi vagy összesített. 195


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időszakra szerez be, továbbá a végleges megőrzésre szánt periódikumok egyes számai mindaddig, amíg köttetésre nem kerülnek. Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szán, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentum egyedi nyilvántartásba vételét jelenti. Az egyedi nyilvántartás megengedett formái: •

leltárkönyv,

•

számítógépes nyilvántartás.

Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról a könyvtárak típus és tartalmi bontásban kimutatást, vezethetnek, amit csoportos leltárnak neveznek. Az állomány nyilvántartásai alapján megállapítható és ellenőrizhető az állomány nagysága és értéke (csoportos leltárkönyv), továbbá az egyes dokumentumok azonosító adatai, beszerzési értéke (egyedi nyilvántartás).

2.4.1 Egyedi (cím) leltárkönyv Az egyedi állomány nyilvántartás vezetésére a következők érvényesek: •

a leltárkönyv folyamatosan számozott levelekből áll;

•

csak tollal vezethető;

•

a téves bejegyzést csak egyszeri áthúzással, aláírással és dátummal hitelesített javítással lehet módosítani

•

pénzügyi okmány, nem selejtezhető;

•

használatbavétel előtt az előzéklapon hitelesíteni kell;

•

a betelt leltárkönyvet a hátsó tábla belső oldalán le kell zárni.

196


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat Az egyedi leltárkönyvbe kell állományba venni minden tartós megőrzésre (3 évet meghaladó

időtartamra)

szánt

dokumentumot.

Célszerű

a

különböző

típusú

dokumentumoknak (könyv, lemez, stb.) külön címleltárkönyvet vezetni. Az egyedi nyilvántartási módnak a következő adatokat kell tartalmaznia: •

Nyilvántartási (leltári) szám

•

a dokumentum egyedi. megkülönböztető száma;

•

dokumentumtípusonként vezetett egyedi nyilvántartás esetén az azonos leltári számokat betűjellel kell megkülönböztetni egymástól;

•

a nyilvántartási szám a címleltárkönyvvel egy időben bejegyzésre kerül dokumentumon elhelyezett állománybélyegző közvetlen közelében;

•

minden dokumentum külön leltári számot kap, de csak egyet.

•

a leltározás dátuma;

•

az évet elegendő az év első állományba vételénél feltüntetni;

•

azonos időpontban bevezetett dokumentumok esetén ismétlőjel használható.

Kelet

A dokumentum azonosító adatai •

cím és szerző(k) rövidíthetők; - kötetjelzés;

•

cím és szerző(k) rövidíthetők; - kötetjelzés;

•

kiadásjelzés elhagyható); - megjelenési év:

•

ISBN ill. ISSN szám elhagyható;

•

többes példányos beszerzés esetén ismétlőjel használható.

Egységszám •

a fizikai, kötési egységek számát kell tartalmaznia;

•

egy mű több példánya külön-külön nyilvántartási számon szerepel

197


SZMSZ 2009


több kötetes dokumentum (ha egyszerre érkezik) minden darabja azonos leltári számot kap;

•

az egységszámot oldalanként összesíteni kell.

Raktári jelzet •

a dokumentum azonosító adataihoz tartozik;

•

könyvtártechnikai szempontból lényeges;

•

elhelyezésének módját a működési szabályzatban rögzíteni kell.

Beszerzés módja •

vétel, ajándék, csere;

•

egyéb mód (átleltározás, Saját előállítású kiadvány).

Beszerzési ár, becsérték •

mindig a számlán (kísérőjegyzéken) vagy jegyzéken (csere, ajándék) lévő érték szerepel ÁFA-val együtt.

Megjegyzés •

a gyarapodási és törlési jegyzék száma;

•

az állományellenőrzésre vonatkozó bejegyzés (elhagyható).

A leltárkönyvben a beírás folyamatos, megszakítani sem ellenőrzés sem átvétel, sem összegzés céljából nem lehet. Ezeket a tevékenységeket a jegyzők rögzítik.

2.4.2 Kardexlapok Időszaki kiadványok minden egyes számát nyilvántartásba kell venni, függetlenül attól, hogy a későbbiekben bekötött évfolyamai végleges megőrzésre kerülnek.

198


SZMSZ 2009


2.4.3 Összesített nyilvántartás A nevelői kézipéldányoktól, gyorsan avuló kiadványokról összesített (sommás) nyilvántartás vezethető. Az időleges (legfeljebb három évre) megőrzésre minősített dokumentumok körét az iskola igazgatójával egyeztetve a gyűjtőköri szabályzatban rögzíteni

kell.

A következő

dokumentumokról

célszerű

összesített

(brosúra)

nyilvántartást vezetni: •

brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok;

•

tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek;

•

tankönyv jellegű kiadványok, tanári segédkönyvek;

•

tervezési, oktatási segédletek;

•

tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédlet rendeletek és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási felvételi dokumentumok;

•

gyártmánykatalógusok;

•

kisnyomtatványok,

szabványok,

szabadalmi

leírások,

áruismertetők,

prospektusok •

A

kötéstől függően ajánlott ás háziolvasmányok.

rendelet

ezen

dokumentumok

állományba

vételének

módját

összesített

nyilvántartásnak nevezi. Itt az egyedi azonosításhoz szükséges adatok mellőzhetők az azonos időpontban, azonos módon, azonos helyről beszerzett dokumentumok egyetlen tételként leltározhatók. Ez a nyilvántartás is pénzügyi okmány, mindenben meg kell felelnie az vonatkozó szabályoknak (folyamatosan számozott oldalak, hitelesítés stb.). A 3/1975-ös alaprendelet és az ehhez igazodó szabvány (MSZ 3448-78) rögzíti a nyilvántartásba kerülő adatokat: Tételszám •

egytől folyamatos;

199


SZMSZ 2009


a leltárszámot előzze meg egy betűjel (B, S);

•

a betűjel bejegyzésre kerül a dokumentumban,

Kelet •

a leltározás dátuma.

A dokumentum típusa •

jegyzet, tankönyv stb.;

•

vegyes tartalmú szállítmány esetén a többségi elv követendő.

Darabszám •

összes példány együtt.

Beszerzés módja •

vétel, ajándék, csere;

•

egyéb (átleltározás, saját kiadvány9.

Beszerzési ár •

az összes példány számlán szereplő együttes értéke ÁFA-val együtt.

Az időleges nyilvántartásba vett dokumentumokat elegendő a tanév végén lezárni, ill. összesíteni a könyvtári statisztika céljaira és nem szükséges az évenkénti adatok göngyölítése. Az időleges nyilvántartásba vett dokumentumok a csoportos leltárkönyvben nem szerepelnek.

2.4.4 Csoportos leltárkönyv Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról a könyvtárostanár csoportos leltárkönyvet vezet, amely gyarapodási, törlési és összesítő (állománymérleg) részből áll. A nyilvántartásnak ez a módja lehetőséget ad a rendelet előírásainak megtartására, mely

200


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat szerint a „leltár alapján az állomány egészének a darabszáma ás értéke megállapítható” legyen. A naprakészen vezetett nyilvántartásból mindenkor megállapítható: •

könyvtári állomány összetétele típus és tartalom szerint;

•

a gyarapodás módja szerinti összetétel;

•

a kivont dokumentumok összetétele típus és tartalom szerint;

•

a gyűjtemény alakulása.

A gyarapodási részt minden szállítmány egyedi nyilvántartásba vétele után (évenként új sorszámot

indítva),

a

törlési

részt

esetenként

(sorszáma

folyamatos),

az

állománymérleget félévenként kell kitölteni. A bejegyzés alapbizonylata a számla, a kísérőjegyzék, ill. a törlési jegyzőkönyv. A csoportos ás az egyedi nyilvántartásnak számszakilag egyeznie kell. Ez a nyilvántartás nem pénzügyi okmány, hanem statisztikai kimutatás, a tervszerű gyűjteményszervező munka nélkülözhetetlen eszköze.

3. Állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. Az állománykivonás szakmai vesztesége annál kisebb, minél körültekintőbb és megfontoltabb az állomány gyarapodása.

Az apasztás mennyisége függ: •

a gyarapítás minőségétől,

•

az iskola profiljától,

•

a dokumentumok tárolásától, fizikai védelmétől,

•

a kölcsönzési fegyelemtől.

201


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat Az állománykivonás szempontjait meghatározó általános érvényű irányelv nincs. Mindenkor a gyűjtőköri meghatározásból kell kiindulni. A kivonásnál nem lehet szempont: •

az állományon belüli egyensúly helyreállítása;

•

raktározási gond;

•

az ellátottság kötetszámmal való mérése.

Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: •

tervszerű állományapasztás,

•

természetes elhasználódás,

•

hiány.

3.1 Tervszerű állományapasztás A gyűjteményszervezés fontos része a tervszerű, folyamatos dokumentum kivonás. Szempontjait a 3/1975-ös alaprendelet figyelembevételével a gyűjtőköri szabályzat rögzíti. A könyvtár egyenrangú feladata a megőrzés és a használat. A nem megfelelően válogatott gyűjteményben akadozik az információhoz való jutás és tárolási gond is jelentkeznek. Ezért kell folyamatosan kivonni az állományból azokat a dokumentumokat - az őrzés figyelembevételével -‚melyek tartalmilag avultak, fizikailag megrongálódtak és a nevelőtestület véleménye szerint fölöslegesek.

3.1.1 Az elavult dokumentumok kivonása Az inkurrens anyag tárolása, kivonása a legnagyobb gond. A válogatás dokumentum értékelése alapján történhet, leltári nyilvántartás alapján nem végezhető. A selejtezésnél a könyvtárostanárnak együtt kell működnie a szaktanárokkal. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot, ha

202


SZMSZ 2009


a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információkhoz vezeti a tanulókat

•

a gyakorlatban már nem használható, mert a benne szereplő adatok, rendeletek szabványok már megváltoztak;

•

az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása.

Helyismereti, muzeális értékű dokumentumok elavulás címén nem törölhetők.

3.1.2 A fölösleges dokumentumok kivonása Az a dokumentum minősül fölöspéldánynak, amely iránt a szaktanári igény megcsappan, ill. az, amely tartalmilag nem illeszkedik a könyvtár gyűjtőkörébe. Ezeknek a műveknek a kivonása sok munkát és szervezést igényel.

Az iskolai könyvtárakban fölöspéldány keletkezik, ha •

megváltozik a tanterv,

•

változik az ajánlott és háziolvasmányok jegyzéke,

•

módosul az idegen nyelv oktatása,

•

módosul vagy megváltozik az iskola profilja, szerkezete,

•

a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket,

•

az ajándékozás nem felel meg a gyűjtőkör követelményeinek,

•

csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt.

3.1.3 Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, amelyek használat közben megrongálódtak, csonkultak, azaz rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Az iskolai könyvtárakban a természetes elhasználódás magasabb százalékot mutat, mint a más típusú könyvtárakban. Ezeknek a dokumentumoknak a kivonása nagyobb odafigyelést

203


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat igényel az esztétikai nevelés érdekében. A selejtezés előkészítésekor mérlegelni kell, hogy mi a gazdaságosabb, új példány beszerzése vagy a köttetés. Nem szabad selejtezni azokat a dokumentumokat, melyek muzeális értékűek, ill. amelyekkel kapcsolatban megőrző feladatokat vállalt a könyvtár.

3.2 Hiány A tervszerű állományapasztáson és a természetes elhasználódáson kívül egyéb okok miatt is csökkenhet az állomány. Ezeket az eseteket azért kell elkülöníteni a tudatos apasztástól, mert •

spontán módon keletkeznek,

•

a dokumentumok a nyilvántartásokban még szerepelnek, de az állományból ténylegesen hiányoznak,

•

eltérő a törlési adminisztrációjuk.

Az állományból hiányzó dokumentumokat az alábbi címeken lehet kivezetni a nyilvántartásból: •

elháríthatatlan esemény (elemi csapás, bűncselekmény),

•

állományellenőrzési hiány (megengedhető és formán felüli).

3.2.1 Elháríthatatlan esemény Eltűnhetnek, megsemmisülhetnek vagy használhatatlanná válhatnak dokumentumbeázás vagy bűncselekmény esetén. Elemi csapásás következtében hiányzó dokumentumokat csak az igazgató előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után szabad az állományból kivezetni. Bűncselekmény következtében előállt hiány esetében az eljárás a következő: •

bűncselekmény elkövetője a büntető eljárás során megállapítható volt, a jogerős büntető ítélet alapján a kár megtéríthető, a dokumentumokat pénzben megtérített címen kell törölni;

204


SZMSZ 2009


ha nem hajtható be a követelés, behajthatatlan követelés címén kell törölni; bűncselekmény címén törölni csak akkor lehet, ha az elkövető személye nem állapítható meg.

A kivezetés az állományból csak akkor történhet meg, ha a soron kívüli állományellenőrzést követően a büntető eljárás befejeződött.

3.2.2 A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok kivezetése az állományból mindig a kártérítés módjától függ. Az állomány nyilvántartást nem változtatja meg, ha a kölcsönző az elveszett dokumentumot az elveszettel azonos példánnyal pótolja. Megváltozik a nyilvántartás, a kivezetést állományba vétel követi, ha a kölcsönző: •

az elveszett dokumentum újabb kiadását hozza;

•

az elveszett dokumentumot annak napi forgalmi értékének megfelelő és könyvtárostanár által javasolt dokumentummal pótolja.

Az elveszett, de használat szempontjából értékes anyag pótlásáról azonnal szükséges intézkedni. Az elveszett dokumentumot behajthatatlan követelmény címén csak akkor lehet kivezetni az állomány nyilvántartásból, ha a tanuló, ill. a dolgozó munkaviszonya a könyvtárostanár tudta nélkül szűnt meg.

3.3 A törlés folyamata Bármely okból kerül sor az állományapasztásra (tervszerű vagy spontán a könyvtárostanár csak javaslatot tehet a kivonásra (kivételek az időleges nyilvántartású dokumentumok). A kiiktatásra vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. A tervszerű állományapasztás rendszeres, folyamatos tevékenység. A kiemelt dokumentumokat külön kell gyűjteni, hogy a művek ne kerülhessenek vissza a kölcsönzési forgalomba.

205


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat Az állományellenőrzés évében ügyelni kell arra, hogy a két munkafolyamat állományellenőrzés és apasztás - ne történjék azonos időben. Az állományapasztásnál kivont dokumentumok közül a fölöspéldányokat fel lehet ajánlani más könyvtáraknak (csere alapként, ill. könyvtári áron), antikváriumnak (értékesítésre), végül az iskola dolgozóinak, tanulóinak (térítésnélküli átvételre). A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra átadhatja. Az elszállításról a Vezető

gazdasági

eladását/megvételét

ügyintéző igazoló

köteles

bizonylat

gondoskodni.

fénymásolata

a

A

dokumentumok

törlési

jegyzőkönyv

mellékleteként a könyvtárban marad. A

tervszerű

állományapasztás

(elavult

és

fölöspéldányok)

folyamán

befolyt

pénzösszegeket térítményként a könyvtár állományának gyarapítására kell felhasználni, míg az ipari hasznosításra átadott dokumentumokért kapott összeget egyébbe vételként kell kezelni, állománygyarapításra nem használható fel.

3.4 A kivonás nyilvántartásai A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből (egyedi, időleges, csoportos) mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A kivonásra kerülő dokumentumokról a nyilvántartástól függően törlési jegyzéket kell készíteni, melynek sorszáma folyamatos.

3.4.1 Az egyedi nyilvántartású dokumentumok A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát: rongált, megtérített dokumentum (pénzzel vagy dokumentummal), behajthatatlan követelés, állományellenőrzési hiány (megengedett vagy normán felüli), elháríthatatlan esemény, elavult, fölöspéldány. A jegyzőkönyv

mellékleteként

szereplő

törlési

jegyzék

tartalmazza tételesen

a

dokumentumok azonosítási adatait. A törlési jegyzék mellett gyarapodási jegyzéket kell készíteni a következő esetekben, ha •

az elveszett dokumentumo(ka)t pénzben Vagy dokumentumokkal megtérítették;

•

az elavult vagy fölösleges dokumentumokat megvásárolták; 206


SZMSZ 2009


az állományellenőrzéskor többletként jelentkező dokumentumokról.

3.4.2 Az időleges nyilvántartású dokumentumok Az időleges nyilvántartású dokumentumok kivonásáról törlési ügyiratot kell készíteni, mely a kivont művek együttes értékét és darabszámát rögzíti. Ezeknek a dokumentumoknak a törlése az állományból a könyvtár vezetőjének hatáskörébe tartozik, így nem kell engedélyt kérni a kivezetésre. Az időleges megőrzésre beszerzett dokumentumok körét, s ebből következően ellenőrzésüket ill. az állományból való törlési módot ideiglenes érvényű irányelv szabályozza. Ennek a körnek a meghatározását a működési szabályzatban rögzíteni kell, miután az egyeztetés az iskola igazgatójával megtörtént.

3.4.3 Időszaki kiadványok Az időszaki kiadványok esetén gyorsabb a tartalmi elavulás. Fizikai elhasználódás is gyakoribb, különösen a kötetlen folyóiratok esetében. Selejtezésük az iskola típusától és adottságaitól függ. Nem kötelezően az alábbi szempontok vehetők figyelembe a kivonásnál: •

1-2 évente a hetilapok;

•

5 évente a szaktudományi folyóiratok;

•

10 évente a pedagógiai szaklapok selejtezhetők.

A törlés lebonyolításánál annak megfelelően kell eljárni, hogy az időszaki kiadványok egyedi vagy időleges nyilvántartásban szerepelnek.

4. A könyvtári állomány védelme A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül anyagilag és erkölcsileg felelős.

207


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat A dokumentumok védelmét és nyilvántartásba vételét a használat, a leltározás valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítania kell.

4.1 Az állomány ellenőrzése A könyvtárostanár felelős a leltárral átvett állományért, a nyilvántartásba vett dokumentumok megőrzéséért. Ezért meghatározott időközönként meg kell győződni az állomány hiánytalanságáról, a nyilvántartások pontosságáról. A könyvtárosok ezt munkafolyamatot

állományellenőrzésnek,

revíziónak,

a

pénzügy

szakemberek

leltározásnak nevezik, a hivatkozott rendeletben is ez a megnevezés szerepel. Az állományellenőrzést a 3/1975 (VIIL17.) KM-PM számú együttes rendelte és az ezt kiegészítő együttes irányelv (Művelődési Közlöny 1978/9. száma) alapján kell végrehajtani. A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve személyi változás esetén, amikor az átvevő könyvtárostanár is kezdeményezheti az állományellenőrzést. Az állományellenőrzés végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a Vezető gazdasági ügyintéző mint az iskola leltározási bizottságának vezetője a felelős. A leltározási eljárást célszerű a tanév befejezéséig lebonyolítani. A zárójavaslatokat (jegyzőkönyv és törlési jegyzék) az igazgatónak kell benyújtani. Ennek felelőse a leltári bizottság

vezetője.

A soron kívüli állományellenőrzésekor feltárt hiányt a kivizsgálást ill. a bűnvádi eljárást követő három hónapon belül ki kell vezetni a nyilvántartásból. A revízió elsősorban vagyonvédelmi célokat szolgál, de alkalmat ad a nyilvántartások rendezésére, dezideráta nyilvántartás kiegészítésére és egyéb tartalmi elemzésre.

4.1.1 Az állományellenőrzés típusai A könyvtári állományellenőrzés jellege szerint lehet időszaki vagy soron kívüli, módja szerint folyamatos vagy fordulónapi, mértéke szerint teljes vagy részleges. A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani a nyilvántartásokkal.

208


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat Az irányelv szerint az „... állománynagyságok tartalmazzák a tartós megőrzésre beszerzett egyedi nyilvántartású dokumentumokat, de nem tartalmazzák az ideiglenes (időleges) megőrzésre beszerzett dokumentumokat. Az időleges megőrzésre beszerzett dokumentumok ellenőrzési módját a működési szabályzatban rögzíteni kell. Mivel ennek az állományrésznek forintértéke magas, ajánlatos kiterjeszteni ezekre a dokumentumokra is a revíziót. Az időszaki leltározás kötelező időpontja az állomány nagyságától függ: •

10 000 könyvtári egység alatt 2 évenként,

•

10 001 - 25 000 könyvtári egység között 3 évenként,

•

25 001 - 75 000 könyvtári egység között 5 évenként

kell az ellenőrzést

végrehajtani.

A kötelező időpontokon kívül soron kívüli állományellenőrzést kell tartani, ha: •

az állományt valamilyen rendkívüli károsodás éri (tűz, víz, betörés);

•

az iskola igazgatója valamely okból (könyvtárostanár hosszantartó betegsége, hanyag kezelés gyanúja merül fel) elrendeli;

•

egyszemélyes könyvtár esetén személycsere történik.

Az irányelv kimondja, hogy a könyvtárostanár változása esetén az átadó, ill. a vevő is indítványozhatja az iskola igazgatójának az állományellenőrzést. A teljeskörű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20%-ra kell terjeszteni. Kivétel a letéti állomány, mivel ezt minden tanév végén ellenőrizni kell. Részleges állományellenőrzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellenőrizni. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért kell az ellenőrzést a forgalmi időn kívül elvégezni.

209


SZMSZ 2009


4.1.2 Az állományellenőrzés előkészítése Az állományellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni. Ezt tanácsos a leltározás előtt hat hónappal benyújtani az iskola igazgatójához. A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell: •

a leltározás lebonyolításának módját (fordulónapi),

•

a leltározás kezdő időpontját, időtartamát valamint a zárójegyzőkönyv előterjesztésének időpontját;

•

a leltározás mértékét (teljeskörű vagy részleges);

•

részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott részlegek megnevezését (olvasóterem, kölcsönzési állomány), továbbá mind a teljes, mind a részleges leltározás esetén az egyes részlegek ellenőrzésének időrendjét;

•

a leltározás munkálataiban résztvevő (irányító, felvevő, ellenőrző) személyek nevét.

További feladatok: •

a raktári rend megteremtése,

•

a nyilvántartások felülvizsgálata,

•

a revíziós segédeszközök előkészítése, elkészítése,

•

a pénzügyi dokumentumok lezárása (egyedi, összesített, csoportos leltárkönyv).

4.1.3 Az állományellenőrzés lebonyolítása A revízió során a könyvtár egyedi nyilvántartású dokumentumainak azonosító adatait össze kell hasonlítani az alapnyilvántartás adataival és meg kell állapítani az eltéréseket. Az ellenőrzést mindig a helyben fellelhető dokumentumokkal kell kezdeni, ezt követi az olvasói és a letéti nyilvántartásban szereplő művek számbavétele.

210


SZMSZ 2009

4. Sz. Melléklet Gyűjtőköri szabályzat A revíziót két személynek kell lebonyolítania. Egyszemélyes könyvtár esetén a Vezető gazdasági ügyintéző - leltározási bizottság vezetője - köteles egy állandó munkatársa gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. Az ellenőrzés módszerei: •

a dokumentumok és az egyedi nyilvántartás összevetése,

•

számítógépes ellenőrzés.

4.1.3.1 Egyedi (cím) leltárkönyv alapján végzett ellenőrzés Az egyedi leltárkönyv alapján végzett ellenőrzési munkafolyamat nehézkes. A leltári számok alapján történő revíziónak gyorsabb és eredményesebb módszere a következő: •

a polcokon sorakozó dokumentumok leltári számát külön-külön cédulán ki kell írni;

•

a dokumentumokba be kell ütni a dátumbélyegzőt;

•

a növekvő sorrendbe rendezett cédulák alapján a leltárkönyvben jelölni kell a revízió tényét;

•

a számsor hiányait a különböző nyilvántartásokkal (kölcsönzési, letéti, kötészeti) kell egyeztetni;

•

a leltárkönyvben nem jelzett tételekről kell elkészíteni a hiányjegyzéket.

•

hasonló, de gyorsabb eljárás az ún. lengyel-módszer:

•

500-500 számjegyet tartalmazó leltári ívek felső szegélyén fel kell tüntetni kezdő és záró számot;

•

a leltárívek összeállítása után a címleltárkönyv alapján az íveken piros tollal át kell húzni a már törölt dokumentumok leltári számát;

•

ezután kerül sor a egyeztetésre;

•

a dokumentumokba be kell ütni a revízió tényét jelentő dátumbélyegzőt;

•

az áthúzás nélkül maradt leltári számok jelzik a hiányzó dokumentumokat

•

a hiányokat ezután kell egyeztetni a különböző nyilvántartásokkal;

211


SZMSZ 2009


az áthúzatlanul maradt számok jelzik a hiányt, ezek alapján tételes összeállítható a hiányjegyzék.

A leltári számok alapján végzett ellenőrzésnek hiba lehetőségével számolni kell, mivel a dokumentumok azonosítása a bibliográfiai leírás nélkül történik. •

a dokumentumot már törölték, többletjegyzék készül róla;

•

a hiányok egyeztetése után kell elkészíteni a hiányjegyzéket.

4.1.3.2 Az időleges nyilvántartás alapján végzett ellenőrzés Az ellenőrzés módja függ a nyilvántartástól. Menete a leltári katalógus alapján végzett ellenőrzésnek felel meg. A hiányjegyzék elkészítésében és a káló ósában tér el az egyedi nyilvántartású dokumentumok adminisztrációjától.

4.1.3.3 Az időszaki kiadványok nyilvántartása alapján végzett ellenőrzés A periódikumok ellenőrzése a füzet nyilvántartás alapján történik. A folyóiratokat egyenként kell egyeztetni. A hiányzó periódikumokról kell elkészíteni a hiányjegyzéket.

4.1.4 Az ellenőrzés lezárása A leltározás befejezésével haladéktalanul jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni: •

az állományellenőrzés időpontját,

•

a leltározás jellegét,

•

az előző állományellenőrzés időpontját,

•

az állomány nagyságát, értékét dokumentumtípusonként,

•

a leltározás számszerű végeredményét.

jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

212


SZMSZ 2009


a leltározás kezdeményezését,

•

a jóváhagyott leltározási ütemtervet,

•

a hiányzó ill. a többletként jelentkező dokumentumok jegyzékét.

A jegyzőkönyvet a könyvtárostanár, személyi változás esetén az átadó és az átvevő írja alá. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány ill. a többlet okait a könyvtárostanár köteles indokolni. Az ellenőrzés során megállapított hiányokat csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Az állomány hiányának megengedett mértékét (káló) a 3/1975. KM-PM szálú rendelet szabályozza. E szerint az összes egyedi nyilvántartású dokumentumok értékének fő vagy részfoglalkozású könyvtáros esetén évi 4 ezreléke, ha az állomány több mint 70 %a szabad polcon van. Az időleges nyilvántartású dokumentumból álló állományrész esetében a legutolsó leltározás óta eltelt időszak egy évre jutó megengedhető hiány mértéke nem haladhatja meg az összesített nyilvántartású dokumentumoknak a folyamatban lévő leltározáskor kimutatott összérték 5 ezrelékét. Megengedett hiány alatt azt a forintértéket kell érteni, amelyért a könyvtár vezetője nem tartozik felelősséggel. Ha a káló felüli hiány megtérítése pénzben történik, a kivezetés címe pénzbe megtérített követelés. Ha a kivizsgálás eredményeként a könyvtárostanár személyes felelőssége nem állapítható meg, akkor a hiányt normán felüli hiány címén kell az állomás, nyilvántartásból kivezetni. Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése nyilvántartásokból, bevezetése a csoportos leltárkönyvbe, ill. az állománymérleg elkészítése valamint a katalógusok revíziója.

4.2 Az állományvédelem nyilvántartásai •

állományellenőrzési jegyzőkönyv, 213


SZMSZ 2009


kölcsönzési nyilvántartások,

•

könyvtárhasználati szabályzat,

•

a könyvtárostanár munkaköri leírása.

214


SZMSZ 2009

Függelék

FÜGGELÉK Egyéb intézményi szabályzatok •

Pedagógiai program

•

Házirend

•

Digitális napló használatának szabályzata.

•

Intézményi minőségirányítási program.

•

Tűzvédelmi szabályzat.

•

Munkavédelmi szabályzat.

•

Bizonylati szabályzat.

•

Ügyrend a pénzügyi, gazdálkodási tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározására,

•

Kötelezettségvállalás, utalványozási, érvényesítés és ellenjegyzés hatásköri rendje,

•

Számviteli politika,

•

Számlarend,

•

Szabálytalanságok kezelése,

•

Pénzkezelési szabályzat

•

Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata,

•

Eszközök és források értékelési szabályzata,

•

Selejtezési szabályzat,

•

Kiegészítő tevékenységgel kapcsolatos díjazási szabályzat,

•

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó igazgatói utasítás.

•

Iratkezelési szabályzat.

•

Gyakornoki szabályzat.

215

Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents