Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola. Szervezeti és Működési Szabályzata

Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola 1139 Budapest Üteg utca 15.

Szervezeti és Működési Szabályzata

Hatályos: ………………………………..

Jóváhagyta: ………………………………… Kelt: …………………………….

Tartalomjegyzék

Bevezető ..................................................................................................................................... 6 I. rész ......................................................................................................................................... 7 Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások ................................................................ 7

1.Az intézmény adatai .............................................................................................................. 8 2. Ellátandó alaptevékenységek .............................................................................................. 8 2.1 Az ellátandó alaptevékenységek leírása: ..................................................................................................... 8 2.2 Az intézmény által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel: ............................................................. 8 2.3 Szakágazati besorolása: ............................................................................................................................... 9 2.4 Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok ....................................................................................... 9

3.A rendszeresen ellátott vállalkozási feladatok .................................................................... 9 4.Az intézmény gazdálkodás jogkör szerint besorolása, egyéb gazdálkodási adatok ........ 9 5. Az irányító szerv neve és székhelye .................................................................................. 10 6. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje .................................................................... 10 6.1.Az iskola vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje ............................................................................... 10 6.2. Foglalkozási jogviszonyok ....................................................................................................................... 10 6.3. A munkáltatói jogok ................................................................................................................................. 10

7. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások ............................................ 10 8.Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság .......................................................................................................................... 11 9. Az intézmény megszüntetése ............................................................................................. 11 10.A kötelező szabályozások .................................................................................................. 11 11.Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése .................................................................................. 11 11.1 Szervezeti felépítés: ................................................................................................................................. 11 11.2 Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám ......... 12 11.3. Az iskola működési rendszere ................................................................................................................ 12 11.4. A szervezeti egységek közötti együttműködés, kapcsolattartás.............................................................. 12 11.5. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök .................................................................... 13 11.6. Az intézményi helyettesítés rendje ......................................................................................................... 13

12. Iratkezelés ......................................................................................................................... 13 12.1. Az iratkezelés szervezeti rendje ............................................................................................................. 13 12.2 Az iratkezelés, és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök ...... 14 12.3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető ................................................................................................ 15 12.4. Az Intézményhez érkezett küldemény felbontására jogosult személyek ................................................ 15 12.5. Kiadmányozás ........................................................................................................................................ 15 12.6. Iratkölcsönzés az irattárból ..................................................................................................................... 15 2

Mellékletek az I. részhez ........................................................................................................ 17 1. számú melléklet: Az intézmény szervezeti ábrája ....................................................................................... 17 2. számú melléklet: Az egyes munkaköri feladatok ........................................................................................ 18 2.1 Intézményvezető ........................................................................................................................................ 18 2.2 Intézményvezető helyettes ......................................................................................................................... 18 2.3 Tanár.......................................................................................................................................................... 19

II. rész ...................................................................................................................................... 20 A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok ................................................................................... 20

1. Működés rendje .................................................................................................................. 21 1.1 Általános szabályok ................................................................................................................................... 21 1.2 A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) ......................................................................................... 21 1.3 Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje .......................................................... 22 1.4 A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje .......................................... 22

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje .................................................................. 22 2.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja ........................................................................ 22 2.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények ....................................... 23 2.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak ................................................................................. 23 2.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái .................................................................................... 23

3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel .................................................................................................. 24 4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje ............................................................................................................ 24 Melléklet a helyettesítés rendjéről ................................................................................................................... 25

5. A vezetők az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája........ 26 5.1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje ................................................................. 26 5.2 A kapcsolattartás formái ............................................................................................................................ 27

6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések .................................... 28 6.1 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása .......................................................................... 28 6.2 Át nem ruházható hatáskörök .................................................................................................................... 28

7. A külső kapcsolatok rendszere .......................................................................................... 29 7.1 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ..................................................................................... 29 7.2 A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás ................................................................................... 30 7.3 A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás ........................................................................ 30 7.4 A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás ..... 31 7.5 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás ................................................................................. 31

8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................. 32 8.1 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje ................................................................................................... 32 8.2 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok ........................................................................................... 32

9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................................... 34 10. Az intézményi védő, óvó előírások .................................................................................. 35 10.1 Általános előírások .................................................................................................................................. 35 10.2 A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok ................................................................ 36 10.3 A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok .......................................................................................... 38 3

11. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ................................................ 39 Melléklet: A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések ...................................................... 41

12. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel.................................................. 41 13. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és képviselet szabálya, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ..................................................... 42 13.1 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje................................. 42 13.2 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje .................. 43 13.3 A diák önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje .............................................................................................................. 43 13.4 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ........ 45 13.5 A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája ............................................... 45 13.6 Vezetők és a GEO közötti kapcsolattartás formái ................................................................................... 46 13.7 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje .............................................................................. 46 13.7.1 Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei .................................................................................... 46 13.7.2 Pedagógusok közösségei – szülői szervezet ......................................................................................... 47 13.8 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ................................................................................... 47

14. A szakmai munkaközösségek működése, együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében .......................................... 48 Melléklet a szakmai munkaközösségekről ...................................................................................................... 50

15. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása ....................... 50 15.1 A pedagógiai programról való tájékoztatás szabályai ............................................................................. 50 15.2 A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai .................................................................................... 51 15.3 A jelen SZMSZ nyilvánossága ................................................................................................................ 51 15.4 A szülők tájékoztatása ............................................................................................................................. 52

16. A tanuló fegyelmi eljárása ............................................................................................... 52 16.1 Az egyeztető eljárás célja ........................................................................................................................ 52 16.2 Az egyeztető eljárás lefolytatásának kérése............................................................................................. 53 16.3 Feladat- és hatáskörök az egyezető eljárásban ........................................................................................ 53 16.4 Az egyeztető eljárás lefolytatása ............................................................................................................. 53 16.5 Megállapodás az eljárás során ................................................................................................................. 54 16.6 Fegyelmi eljárás részletes szabályai ........................................................................................................ 55

17. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ........ 55 18. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .................................................................................................................................. 56 18.1 Az elektronikus dokumentum .................................................................................................................. 56 18.2 Az elektronikus aláírás ............................................................................................................................ 57 18.3 Az elektronikus dokumentumok tárolása ................................................................................................ 58 18.4 Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése................................................................ 58 18.4.1 Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés ............................................................... 58 18.4.2 Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése ............................................................... 58

19. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek ...................................................................... 58 20. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések .................................................................................................. 59 4

20.1 Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei .................................................................... 59 20.2 A tanuló által előállított dolgok értékesítése, hasznosítása során a tanulót megillető díjazás ................. 60 20.3 A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök ..................................................................... 60

III. rész .................................................................................................................................... 61 Az iskolára vonatkozó további szabályok ....................................................................................................... 61

1. Az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkeretét ........................................ 62 1.1 A fakultációs foglalkozások ...................................................................................................................... 62 1.2 Diákköri foglalkozások ............................................................................................................................. 62 1.3 Sportköri foglalkozások ............................................................................................................................. 63 1.4 Tanulószobai foglalkozások ...................................................................................................................... 63 1.5 További egyéb foglalkozások .................................................................................................................... 63

2. Azok az ügyek, melyekben a diákönkormányzatot a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel ................................................................... 63 3. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyezetek kezelésére irányuló eljárásrend.......................................................................................................................... 64 3.1 Kockázatfelmérés, és védő, óvó előírások ................................................................................................. 64 3.2 Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása........................................................................................... 64 3.3 Intézkedések .............................................................................................................................................. 65 3.4 A veszélyeztetett gyermek helyzetének figyelemmel kísérése .................................................................. 65

4. A könyvtár SZMSZ ............................................................................................................ 65 Melléklet a munkaköri leírásokhoz ...................................................................................... 67 IGAZGATÓHELYETTES .............................................................................................................................. 67 ISKOLATITKÁR ............................................................................................................................................ 70 KÖNYVTÁROS ............................................................................................................................................. 73 DIÁKÖNKORMÁNYZATOT SEGÍTŐ TANÁR .......................................................................................... 75 IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS ..................................................................................................................... 77 MUNKACSOPORT-VEZETŐ ....................................................................................................................... 79 OSZTÁLYFŐNÖK - ÁLTALÁNOS .............................................................................................................. 81 PEDAGÓGUS - ÁLTALÁNOS...................................................................................................................... 84

5

Bevezető A szakközépiskola – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – az alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult. A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban vélemény nyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: - az iskolaszéknek, mivel iskolaszék nem működik, az iskolai szülői szervezetnek, közösségnek, - a diákönkormányzatnak.

I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások

7

1.Az intézmény adatai Az alapítás időpontja: 1950. Azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolása, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol: Nincsenek ilyen szervezetek. A szakközépiskola, mint költségvetési szerv neve: Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Az intézmény székhelye: Budapest XIII. kerület Üteg utca 15. Az intézmény telephelye(i): nincs Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: Köznevelési szakközépiskolai, szakiskolai feladatok ellátása A működési köre: Pest megye, Budapest

2. Ellátandó alaptevékenységek /Ávr. 13. § (1) bekezdés c) pont/ 2.1 Az ellátandó alaptevékenységek leírása: 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 2.2 Az intézmény által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel: Szakfeladat száma

Megnevezése

853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

8

853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853231 Emeltszintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232 Sajátos nevelési igényű tanulók emeltszintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 2.3 Szakágazati besorolása: száma: 853200 megnevezése: Szakmai középfokú oktatás 2.4 Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet, - a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet. - nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.

3.A rendszeresen ellátott vállalkozási feladatok /Ávr. 13. § (1) bekezdés c) pont/ Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

4.Az intézmény gazdálkodás jogkör szerint besorolása, egyéb gazdálkodási adatok Az intézmény önállóan működő. A intézmény – külön megállapodásban rögzített – pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátására köteles önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv - neve: KIK 5.sz. Gazdálkodást Ellátó Osztály - székhelye: 1139 Budapest Váci út 179-183 9

5. Az irányító szerv neve és székhelye Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest Szalay utca 10-14.

6. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 6.1.Az iskola vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje Az iskola vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább: - az Oktatásügyért felelős minisztérium hivatalos lapjában egy alkalommal kell, - a megyei lapban egy vagy annál több alkalommal lehet közzétenni. b) Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást a fenntartó adja. A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. 6.2. Foglalkozási jogviszonyok Az intézményben foglalkoztatottak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8). Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. 6.3. A munkáltatói jogok A fenntartó elnöke gyakorolja. Az elnöki utasításnak megfelelően ezen jogokat részben átadhatja az intézmény vezetőjének.

7. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások 7.1. Az intézmény oktatási funkciót tölt be. 7.2. A szakképző évfolyamok száma: 1 7.2.1. A szakközépiskolai évfolyamok száma: 5 7.2.2. A szakiskolai évfolyamok száma: 3 7.3. Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 630 fő.

10

7.4. Az intézményben folyó szakmai képzések megnevezése és száma: Internetes alkalmazás fejlesztő

54 481 02 0010 54 03

Webmester

54 481 03 0010 54 07

Villanyszerelő

33 522 04 1000 00 00

8.Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság A tulajdonjogot a Fővárosi Önkormányzat gyakorolja, de az állammal történt megállapodás alapján a használati jogot teljes egészében átadta a Fenntartónak. .

9. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az állam jogosult megszüntetni.

10.A kötelező szabályozások Az intézményvezető felelős az intézmény költségvetési szervként való működtetéséből fakadó a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott belső szabályozások elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért.

11.Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése 11.1 Szervezeti felépítés: A intézmény szervezeti ábráját az I. rész 1. számú melléklet tartalmazza.

11

11.2 Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám Vezetői szinthez tartozó beosztások

Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök

A munkakörökben foglalkoztatható létszám (munkakörönként)

Intézményvezető

Intézményvezető helyettes

1

Intézményvezető helyettes

Munkaközösség vezetők, pedagógus munkakörök

2

Munkaközösség vezetők

pedagógus munkakörök

11.3. Az iskola működési rendszere Az iskolát az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. Az iskolán belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. Az iskolán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. 11.4. A szervezeti egységek közötti együttműködés, kapcsolattartás A szervezeti egységek együttműködnek az intézményi feladatellátás megvalósítása érdekében. Az egységségek koordinált működését - az intézményvezető irányító tevékenysége, valamint - a az intézményvezető helyettesek feladatellátása biztosítja. A szakmai együttműködést a vezetést segítő munka, az intézményvezető helyettesek, valamint az egyéb nevelői értekezletek is segítik. A szerv szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is. A szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia. A kapcsolattartás részletes szabályozását jelen SZMSZ 2. része tartalmazza.

12

11.5. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat és hatásköröket az I. rész 2. számú melléklet tartalmazza. A részletes munkaköri leírás mintákat a II. részhez kapcsolódó melléklet tartalmazza. 11.6. Az intézményi helyettesítés rendje Az intézményvezető köteles a munkaköri leírások rendszerét úgy kialakítani, hogy abban szerepeljen az, hogy mely munkakör milyen munkakört helyettesíthet. A helyettesítés elrendeléséről, figyelemmel kíséréséről az adott dolgozó közvetlen felettesének, vezetői szinten lévő dolgozó esetében az intézményvezetőnek, illetve helyettesének kell gondoskodnia. Az intézmény folyamatos, zavartalan működése érdekében a szabadságok, betegségek idején gondoskodni kell a megfelelő helyettesítésről. A helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés keretében végzett tevékenységéért. Felelőssége a helyettesített személy felelősségével megegyező. A helyettesítés rendjét a jelen SZMSZ II. részre tartalmazza a vezető munkakörökre, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkáltatói jogok gyakorlása: - Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja. - Az intézményben a munkáltatói jogokat elsődlegesen az intézményvezető gyakorolja. Az intézményvezető belső szabályzatban, munkaköri leírásokban rendelkezhet egyes munkáltatói jogainak más személy részére történő átruházásáról.

12. Iratkezelés /335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdés/ Az iratkezelés rendjének helyi szabályai – a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése, 27. § c) pontja, 52. § (1) bekezdése, valamint a 63. § (1) bekezdés alapján – az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: 12.1. Az iratkezelés szervezeti rendje A szervnél az iratkezelés – a szervezeti tagozódásnak, valamint az iratforgalomnak megfelelően központilag történik.

13

Az iktatást: az iskolatitkár munkakörű személy – munkaköri leírásban meghatározott feladatként – végzi. A központi iratkezelés során az intézményre vonatkozóan egy helyen, folyamatosan és egy iktatókönyvben történik. (Az iktatás történhet papír alapon és elektronikusan is.) 12.2 Az iratkezelés, és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök Az iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök: Megnevezés Az iratkezelési szabályzat mellékletét képező irattári terv évenkénti felülvizsgálata Iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtása Összhang biztosítása folyamatosan a belső szabályzatok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, illetve az irattári tervek és iratkezelési eljárások között Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, felügyelete Az iratkezelés – jogszabályban, illetve az intézmény iratkezelési szabályzatában meghatározott követelmények szerinti - megszervezése Iratkezelés felügyelete - az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzése, - intézkedés az iratkezelés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetéséről, - gondoskodás, az iratkezelést végzők szakmai képzéséről, továbbképzéséről, - iratkezelési segédeszközök biztosítása (pl.: iktatókönyv, előadóív, előadói munkanapló)

Jogszabályi hivatkozás

Feladatellátó/jogosult

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 3. § (2)

Intézményvezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §

Intézményvezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §

Intézményvezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §

Intézményvezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §

Intézményvezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 6. §

Intézményvezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 7. §

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

14

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 8. § (2) bek.

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírásbélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 54. §

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Bizottság kijelölése az iratselejtezésre

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. § (1) bek.

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatok

Iratmegsemmisítés Nem selejtezhető iratok illetékes levéltárnak adása Az iratkezelés rendjének megváltoztatása

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. § (4) bek. 1995. évi LXVI törvény 9. § (1) bek. g) pontja 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 68. § (1) bek.

Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető

12.3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető Az iratkezelés felügyeletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető tartós – 14 munkanapot meghaladó – távolléte esetén az iratkezelés felügyeletének a 17.2. pontban meghatározott jogköreit az intézményvezető-helyettes gyakorolja. 12.4. Az Intézményhez érkezett küldemény felbontására jogosult személyek Az intézményhez érkezett küldeményeket – a minősített iratok kivételével – a következő személyek jogosultak felbontani: - a központi iratkezelést felügyelő intézményvezető által, - az iratkezelési szabályzat mellékleteként csatolt – iratfelbontásra felhatalmazott személy, - a központi iktatást végző személy, - névre érkező küldemény esetében a címzett. 12.5. Kiadmányozás A KLIK elnöki utasításában szereplő kiadmányozási rend szerint járunk el. 12.6. Iratkölcsönzés az irattárból Az intézmény dolgozói az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat, az iratkezelést végző személy nyilvántartása mellett.

15

A kölcsönzési jogosultság a következő: - az intézmény dolgozói saját – munkaköri leírásukban meghatározott – feladat ellátásához kapcsolódva kölcsönözhetnek ki iratokat, - az intézmény dolgozói nem a saját – munkaköri leírásukban meghatározott – feladat ellátásához, feladatban való közreműködéshez az intézményvezető jóváhagyásával kölcsönözheti ki iratot, - az intézményvezető bármely iratot kikölcsönözheti. Az intézmény szakmai, illetve egyéb fenntartói ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrzők az intézményvezetőn keresztül kölcsönözhetnek ki iratot.

16

Mellékletek az I. részhez 1. számú melléklet: Az intézmény szervezeti ábrája

Igazgató

Igazgatóhelyettes

Iskolatitkár, pedagógiai asszisztensek

Gyakorlati oktatásvezető

Közismereti munkaközösségvezetők

Gazdálkodással, fenntartással foglalkozó dolgozók

Szakmai munkaközösségvezetők

Szaktanárok

Szaktanárok

Könyvtár

Rendszergazda

Ifjúságvédelmi felelős

MINIR vezető

17

2. számú melléklet: Az egyes munkaköri feladatok 2.1 Intézményvezető Általános vezetési feladatok: - Intézményegységek vezetésével kapcsolatos feladatok - Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok -

Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó vezetési feladatok

Általános szakmai feladatok: - Együttműködés a szülőkkel - Az egyes jogok biztosítása - A fenntartóval való kapcsolattartás Részletes szakmai feladatok: - A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok - A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A tanulók értékelése - Munkához szükséges ismeret megszerzése - A pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok 2.2 Intézményvezető helyettes Általános intézményvezető helyettesi feladatok Általános szakmai feladatok: - Együttműködés a szülőkkel - Az egyes jogok biztosítása - A fenntartóval való kapcsolattartás Részletes szakmai feladatok: - A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok - A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A tanulók értékelése - Munkához szükséges ismeret megszerzése A pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok.

18

2.3 Tanár Általános szakmai feladatok: - A tanári tevékenységgel kapcsolatos általános szakmai feladatok - Együttműködés a szülőkkel - Az egyes jogok biztosítása - Minőségirányítással kapcsolatos feladatok Részletes szakmai feladatok: - Középfokú nevelési-oktatási feladatok - A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok - A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A tanulók értékelése - Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok - Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer - Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok - Munkához szükséges ismeret megszerzése - Informatikai eszközök használata Osztályfőnöki feladatok: - Az osztályfőnöki megbízatással kapcsolatos feladatok - Informatikai eszközök használata A részletes munkaköri leírások az SZMSZ végén, külön mellékletben találhatók.

19

II. rész A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok

20

1. Működés rendje Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, tanulók, az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét. 1.1 Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - az iskolai projektnapok időpontját és felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.), a Nemzeti Öszszetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, - az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. 1.2 A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon reggel 6 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 21 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza.

21

1.3 Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje Az alkalmazottak az intézményben: - a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, illetve - az elrendelt túlmunka, valamint - az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak benn az intézményben. 1.4 A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése intézményvezető

Az intézményben való tartózkodásának rendje 7.30-15.00

intézményvezető-helyettesek

7.30-15.00

A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét kiegészíti a minden tanév elején megállapított vezetői ügyelet rendje.

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 2.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.

22

2.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 2.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettese, helyettesei, c) munkaközösség vezetők, d) külső szakértő az a)-b) pontban meghatározottak felkérésére. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 2.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, - kompetencia felmérések eredményei, 23

- speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. Az ellenőrzésről az érintett felek írásos feljegyzést készítenek.

3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben - a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Minden más esetben külön engedély és felügyelet szükséges. A belépéshez szükséges nyilvántartó lapot a portaszolgálat állítja ki, az intézmény felkeresett dolgozója hitelesíti, és távozáskor a portaszolgálat visszagyűjti.

4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. § (5) bekezdés figyelembevételével a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére, valamint

az

ehhez

kapcsolódó

felelőségi

szabályokra

vonatkozó

rendelkezéseket.

24

Az iskola vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy - az iskola vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; - az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Melléklet a helyettesítés rendjéről A vezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell

A helyettesítő megnevezése

igazgató

igazgatóhelyettes 1

igazgatóhelyettes 1

igazgatóhelyettes 2

Az itt meghatározott helyettesítés nem terjed ki a vezető pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó jogaira. Ezen jogok gyakorlási rendjéről külön belső szabályzat rendelkezik.

25

A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az esetleges eltéréseket a munkaköri leírásoknak, vagy a helyettesítésre vonatkozó belső utasításnak kell tartalmaznia.

5. A vezetők az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés g) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az iskolaszék, az intézményi tanács, valamint az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét. 5.1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli -

az intézményvezetőt, valamint

-

a szülői szervezet vezetőjét.

Az intézményvezető felelőssége, feladata Az intézményvezető felel a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért. Az intézményvezető feladata, hogy: - amennyiben a szülői szervezet kezdeményezi, összehívja a nevelőtestületet, - tájékoztassa a szülői szervezetet arról, hogy mikor lesz nevelő-testületi értekezlet, és a szülői szervezet véleményezési, javaslattevő jogával érintett ügyek tárgyalása esetén meghívja a szülői szervezet képviselőjét, hogy tanácskozási joggal vegyen részt az értekezleten, - a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), 26

- a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen: a) a véleménynyilvánítási jogával, b) a javaslattételi jogával. c) az egyéb jogával. A szülői szervezet vezetőjének feladata A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy: - a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. 5.2 A kapcsolattartás formái A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: - szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető, - munkatervek egymás részére történő megküldése, - értekezletek, ülések, - szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, - írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet tisztségviselői A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet nyilvánosságra hoz. 27

6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés h) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117.§ (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 6.1 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - bizottságára, - a szakmai munkaközösségre, - a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület jogköreit a nevelőtestület hatékony feladat- és hatáskör gyakorlása céljából a nevelőtestület működéséről szóló belső szabályzat tartalmazza. A nevelőtestület a számára meghatározott hatásköröket a 2. pontban meghatározottak kivételével átruházhatja. 6.2 Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület jogszabály alapján nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása. Jelen SZMSZ nem határoz meg olyan feladat- és hatáskört melyet a nevelőtestület nem ruházhat át.

28

7. A külső kapcsolatok rendszere A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást 7.1 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve - a pedagógiai szakszolgálatokkal, - a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, - a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint - az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: - egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, működtetővel, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; - egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel, - a pedagógiai szakszolgálatokkal, - a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, - a gyermekjóléti szolgálattal; - az egészségügyi szolgáltatóval; - egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival, Az intézményben a külső kapcsolatokkal kapcsolatos részletes szabályokat a pedagógiai program tartalmazza.

29

7.2 A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési-oktatási feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt: - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, - a fejlesztő nevelés, - szakértői bizottsági tevékenység, - a nevelési tanácsadás, - a logopédiai ellátás, - a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, - a konduktív pedagógiai ellátás, - a gyógytestnevelés, - az iskolapszichológiai ellátás, - a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 7.3 A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménnyel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt: - a pedagógiai értékelés, - a szaktanácsadás, tantárgygondozás, - a pedagógiai tájékoztatás, - a tanügy-igazgatási szolgáltatás, - a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, - a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, - tanulótájékoztató, - tanácsadó szolgálat. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák.

30

7.4 A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a tanulók súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. - oktatásügyi közvetői szolgálattal, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal. Az intézmény segítséget kér, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A segítséget az alábbi intézményektől, szervektől kéri: - a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, - az oktatásügyi közvetítői szolgálattól, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az intézmény a fenti szervekkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a szervek értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének kérése a tanuló igazolatlan mulasztása miatt, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. - az oktatásügyi közvetítő esetében a közvetítő fenntartó egyetértésével történő felkérése, és írásban történő megbízása, együttműködés az egyeztetési eljárásban 7.5 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a tanulók mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolai- egészségügyi feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van.

31

8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés j) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. 8.1 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével melléklet tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Ünnepeink: - tanévnyitó - október 23. - szalagavató - karácsony - március 15. - ballagás - tanévzáró Megemlékezések: - aradi vértanúk - Magyar Kultúra Napja - A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja - A holokauszt áldozatainak emléknapja - Pedagógus nap - Nemzeti összetartozás napja 8.2 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve növelése. 32

A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket, - a korábban az intézményben ellátott személyeket, esetleg - a szélesebb nyilvánosságot. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Hagyományaink: - VIA számítástechnika verseny - Gólyaavató - Megemlékezés névadónkról - Kaffka emlékműsor - Bécsi adventi kirándulás - Könyvtárismerteti verseny - Prózaíró verseny - Verebély-nap, koszorúzás névadónk sírjánál - Fordított nap - Sportnap - Nyugdíjas találkozó - Osztálykirándulások - Az iskolapóló bevezetése a 2012-es tanévtől felmenő rendszerben A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

33

9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés l) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók a tankötelezettség végéig évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az iskola-egészségügyi ellátás: - az iskolaorvos és - a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az iskolai-egészségügyi ellátás rendje: a) iskolaorvosi szolgáltatatás

Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Iskolaorvosi szolgáltatás XIII. kerületi Egészségügyi Szolgáltató

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege részmunkaidőben (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben tölheti egy nap tendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címmel) iskola Tanulói baleset és rosszullét esetén sürgősségi XIII. kerületi Egészségügyi Szolgáltató Szeellátást nyújt gedi úti szakrendelője b) védőnői szolgáltatás

Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Védőnői szolgáltatás XIII. kerületi Egészségügyi Szolgáltató

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege részmunkaidőben (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben tölheti 3 nap tendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)

iskola

34

c) iskolafogászati ellátás

Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Iskolafogászati ellátás Budapest Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórház XIII. kerületi Szakrendelője

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege tanulócsoportonként évente egyszer (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)

Bp. XIII. ker. Gyöngyösi u. 29.

10. Az intézményi védő, óvó előírások Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet: -

4. § (1) bekezdés m) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni az intézményi védő, óvó előírásokat.,

-

a 168. § (1) bekezdés alapján az SZMSZ-ben kell rögzíteni a tanuló- és gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatokat.

10.1 Általános előírások A tanulókkal: -

az iskolai tanítási év, valamint

-

szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - a tanulók egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a szakmai képzés során felmerülő veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.

A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola védő, óvó előírásai, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. - Az iskola a tanév megkezdésekor a tanulókat, illetve a kiskorú tanuló szülőjét tájékoztatja az iskolában betartandó védő és óvó előírásokról, ennek keretében ismertetik a tűzvédelmi szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi előírásokat. 35

A tanuló, illetve a tanuló szülője a tájékoztatás tudomásulvételét a tájékoztatás megtörténtéről szóló dokumentumon aláírással köteles elismerni. - Az iskola gondoskodik a pedagógusok és más iskolai dolgozók tűz- és munkavédelmi szabályzatban meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról. - Az iskola egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások az adott helyiségben kifüggesztésre kerülnek – különösen: sportlétesítmények, géptermek, számítógép termek esetében. - Testnevelés órára nem vihető be semmilyen, a testneveléshez nem szükséges dolog, eszköz, valamint a balesetvédelmi, ill. a védő-óvó intézkedések szempontjából tiltott eszköz: pl.: nyaklánc, óra, gyűrű, mobiltelefon stb. 10.2 A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy: - olyan környezetet teremtsen, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, - a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel kialakuljon a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készsége, - átadásra kerüljenek a baleset-megelőzési ismeretek legalább az alábbi témakörökben: - közúti közlekedési balesetek, - mérgezés, - fulladás, - égés, - áramütés, - esés. Az intézmény vezetőjének feladata, hogy gondoskodjon arról, - hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen; - hogy az iskolában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése (az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével) ne legyen; - hogy a tanulók elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; 36

- hogy a tanulók az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe nem juthassanak be. - hogy az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák: villamos köszörűgép, barkácsgép faesztergálásra, faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök; - hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete és irányítása mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: villamos fúrógép, barkácsgép (a következő tartozékokkal: korong, és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,), törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. „pillanat”-forrasztópáka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.); segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); - hogy csak pedagógus felügyelete mellett legyen használható a számítógép. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a tanulók ne férhessenek hozzá; - javaslatot tegyenek az iskola épületének és az osztálytermeinek és közösségi helyiségeinek még biztonságosabbá tételére. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a tanulók biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A pedagógus az intézménybe ezen szabályzatban meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra, tanórára az ő általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 37

A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A szakképzéssel kapcsolatos védő, óvó előírások A szakképzésben résztvevő pedagógusoknak fokozottan ügyelniük kell a szakképzés során jelentkező veszélyhelyzetekre. Feladatuk, hogy a szakképzés helyén ellenőrizzék a figyelemfelkeltő, veszélyforrásokra felhívó jelzések meglétét. A tanulókkal minden új eszköz használata esetén ismertetni kell külön is a lehetséges veszélyeket. 10.3 A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: - megszervezi azt, hogy az intézmény nyitvatartási idejében biztosítva legyen a tanulók felügyelete, védelme, - kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, - a kivizsgálás során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat, - a balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel (elektronikusan vezetett jegyzőkönyvvezető rendszeren, illetve ha az nem lehetséges, papír alapon), - a jegyzőkönyvet továbbítani kell, - a jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek, - súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik arról, hogy a baleset az intézmény fenntartója felé azonnal jelentésre kerüljön, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. - Súlyos az a tanulóbaleset, amely a gyermek tanuló: - a halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette), 38

- valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, - számára az orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodását, - súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), tekintetében a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulását, vagy agyi károsodását okozza. - lehetővé teszi az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában; - intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógusok feladata: - az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok esetében az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, -

súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában,

- közreműködés az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában, - intézkedési javaslat kidolgozása minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.

11. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés n) pontja alapján

39

a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően - haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; - megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók, védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve az oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). - járvány, melynek során az ellátottak 50 %-a nem tud megjelenni. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a tanulók intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a tanulók hazajutásának, illetve más intézményben történő elhelyezésének megszervezése, - a következő napot, esetleg napokat érintő tanítási szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a tanulók maximális védelmét.

40

Az intézményvezető az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan előre intézkedési terveket készíthet, melyet a jelen szabályzat mellékleteként kell kezelni. Melléklet: A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések

Rendkívüli esemény megnevezése

Tűz

Árvíz

Földrengés

Bombariadó

Egyéb veszélyes helyzet

Intézkedések A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján: 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 1.4. Az egyes értékek mentése 1.5. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.6. A fenntartó értesítése 1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés 1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése 1.3. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.4. A fenntartó értesítése 1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése

12. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés p) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési joggal ruházza fel. A szülői szervezetet – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat nem határoz meg, 41

13. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és képviselet szabálya, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni - a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás: - rendjét, - formáját, - a vezetők közötti feladatmegosztás rendjét, - a kiadmányozás és képviselet szabályait, - a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét. 13.1 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolában folyó pedagógiai munka összehangolása érdekében az iskola egészét érintő ügyekben mindig, valamennyi pedagógus bevonásával nevelőtestületi értekezletet hív össze az igazgató. Amennyiben az iskola valamennyi alkalmazottját érintő döntések meghozatala-, illetve az iskola működésével kapcsolatos gondok, problémák megvitatása a cél, akkor a nevelőtestületi értekezlet minden alkalmazott részvételével bővül ki. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak legalább 50 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óraadó tanár nem rendelkezik szavazati joggal. Az értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az iskolavezetőség évente legalább két alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a testület és saját munkáját. A nevelőtestületi értekezleteket az éves munkatervben rögzítetteknek megfelelően tartjuk. A testületi értekezletek időtartama nem haladhatja meg a négy órát. A nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Indokolt esetben meg kell hívni az szülői munkaközösség, a diákönkormányzat vagy más szervezetek képviselőit. Az egy-egy osztályban tanító tanárok közössége félévkor és a tanév végén, a tanulók magatartásáról és szorgalmáról tanácskozik.

42

A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók, vagy az egy osztályban tanítók) vesz részt egy-egy értekezleten. 13.2 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje A munkaközösségek közötti kapcsolattartás eszközei: a digitális napló üzenő felülete, csoportos e-mail elérési lehetőség, kibővített vezetői értekezlet (munkaközösség-vezetők meghívása) tartása. A munkaközösségek közötti együttműködést elősegíti a vezetők közötti feladat felosztás is. A munkaközösségek között, mivel nincsenek azonos területen működő közösségek rendszeres együttműködés nincs, esetlegesen oldják meg az adódó szakmailag közös feladatot. 13.3 A diák önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját az igazgató által megbízott patronáló tanár segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolarádió, faliújság, kivetítők stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, házirendjével. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

43

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: - a jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - a tanulók nagyobb közösséget érintő kérdések meghozatalánál - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. Az iskola, tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a DÖK-gyűlés, amelyet havonta legalább egy alkalommal össze kell hívni. A DÖK-gyűlésen a tanulókat az általuk, osztályonként megválasztott DÖK-képviselők képviselik. Évente egy alkalommal Diákparlament összehívására kerül sor, amelynek az összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákönkormányzat összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola vezetője kezdeményezheti. A havonkénti DÖK-gyűlésen a diákönkormányzat vezetője és az iskola képviselője beszámol az előző DÖK-gyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a gyermeki jogok és a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, a diákságot érintő aktuális kérdésekről. A Diákparlament gyűlésén bárki részt vehet a diákok közül, amelyre meghívást kap az iskola vezetősége is. A diákok az iskolai életet érintő témákban kérdéseket intézhetnek a vezetőkhöz, akik a válaszok elől nem térhetnek ki. A diákönkormányzat vezetői meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetőségi értekezleten, a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásán. A diákönkormányzat havi havonkénti gyűlésein részt vesz a diákmozgalmat segítő tanár, tájékoztatja a diákvezetőket a következő időszak főbb feladatairól, értékeli az előző időszak akcióit. 44

A Diákönkormányzat a programjai megvalósításához szükséges anyagi erőt, -elsősorban- pályázati forrásokból biztosítja, alkalmanként, -de nem rendszeresen- iskolai költségvetési támogatásra is számíthat. A diákmozgalmat segítő tanár tájékoztatja az igazgatóhelyettest a diákönkormányzat ülésein felmerülő kérésekről, véleményekről, javaslatokról. 13.4 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézményi sportkör célja, hogy a tanulók rendszeres testedzésre irányuló igényüket kielégíthessék, s a versenyeken eredményesen vehessenek részt. A DSK feladatainak ellátása és megszervezése a testnevelő tanárok feladata. Ők a szokásos félévenkénti beszámolójukban, a sportkör munkáját is bemutatja, értékeli, azt az iskola vezetőségének írásban átadja. A Diáksportkör foglalkozásai tervszerű csoportosításban a tanulók érdeklődésének és életkorának megfelelő beosztásban délutánonként folynak. A tömegsport órákra a diákoknak a foglalkozást tartó tanárnál kell jelentkezniük. 13.5 A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája Intézményünk minden osztályának szülői közössége két-két tagot delegál az iskolai szülői szervezetbe. A szülői szervezet negyedévenként (szükség szerint gyakrabban) összejövetelt tart. Tevékenységüket munkaterv alapján végzik, az együttműködést a szülői szervezetet patronáló tanár és a nevelési igazgatóhelyettes koordinálja. Az iskolavezetés a szülői szervezettel tart kapcsolatot az alábbiak szerint: - a szülői szervezet összejövetelein – minden esetben – részt vesz az iskolavezetés egy tagja; - amennyiben a téma indokolttá teszi, intézményünk igazgatója is jelen van a munkamegbeszéléseken; - az iskola szülői közössége választja meg azt a három szülőt, aki képviseli őket a nevelőtestületi, vezetői értekezleteken; - a tanulók nagyobb csoportját (a tanulói létszám 25%-át) érintő témakörökben - a nevelőtestület - a szülői szervezet véleményének ismeretében hoz döntést; - a jogszabályok által - a szülői közösség hatáskörébe utalt – kérdések esetében a szülői szervezet megszavazott képviselői írják alá a véleményezési jogkör gyakorlását igazoló okiratot;

45

- telefonos időpont egyeztetést követően, a szülői közösség tagjai megbeszélést kezdeményezhetnek az iskolavezetés bármely tagjával; - az iskolai szülői szervezet összejövetelére meghívást kap az a szülő, aki ötleteivel, alkotó javaslataival közös erőfeszítéseinket előremozdítja; - az ütemtervtől eltérő időpontban is, bármely fél kezdeményezésére, összejövetel szervezhető, ha az aktuális problémakör ezt indokolja; - a folyamatos kétoldalú információáramlást – az összejövetelek közötti időintervallumban – levelezés, vagy telefonos megbeszélés útján valósítjuk meg. Intézményünk vezetősége kiemelten kezeli a szülői szervezettel történő aktív együttműködést. Meggyőződésünk, hogy a közös értékrend kialakítása alapfeltétele tanítványaink sikeres személyiségfejlődésének. Mindez a szülői ház segítő támogatásával válhat hatékonnyá. 13.6 Vezetők és a GEO közötti kapcsolattartás formái Az iskola igazgatója ill. a helyettesítési rendben foglaltaknak megfelelően az iskola vezetői tartanak kapcsolatot a GEO vezetőjével, illetve dolgozóival az együttműködési megállapodás szerint. Ennek formái: - Kézbesítőn, GEO ügyintézőn keresztül írásban; - Telefonon; - E-mailben; - Személyesen. 13.7 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 13.7.1 Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. A közösség élén, mint pedagógus-vezető, az osztályfőnök áll. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el, melybe minden tanév elején az osztályközösségek 2-2 főt delegálnak. A DÖK a jogosítványait a választott vezetősége, illetve tisztségviselői útján érvényesítheti a diákönkormányzatot segítő pedagógus közreműködésével. A DÖK minden hónapban összejövetelt tart. Ezen részt vesz a patronáló tanár és az iskolavezetés egy tagja. Így a kétoldalú információáramlás folyamatos. A diákság ötleteit az igazgatóhelyettes és a patronáló tanár továbbítja az iskolavezetéshez, illetve a nevelőtestülethez.

46

Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákparlamentet, melyet a iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi és az összehívásért az igazgatóhelyettes a felelős. A DÖK patronáló tanár feladata a nevelőtestület tagjait tájékoztatni a diákönkormányzat saját ügyeikben hozott döntéseiről. A tanulók rendszeres tájékoztatásának formái: - Iskolarádión, faliújságon keresztül - A folyosókon üzemelő hálózati kivetítőkön - Osztályfőnöki órákon - A DÖK összejöveteleken - Diákközgyűlésen - Igazgatói körlevél segítségével 13.7.2 Pedagógusok közösségei – szülői szervezet A szülők a szülői értekezleteken és a fogadóórákon kaphatnak közvetlen információt gyermekeik iskolai munkájáról, tanulmányi előmeneteléről és egyéb kérdésekről. Szülői értekezletet évente 2-2 alkalommal kell összehívni , fogadóórát igény szerint tartunk. A folyamatos tájékoztatás az ellenőrző könyv útján valósul meg, de az eredményesebb együttműködés céljából a szülő telefonon vagy személyesen folyamatosan érdeklődhet a szaktanároknál és az osztályfőnöknél. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya. A szervezet munkájában az osztály szülői munkaközösségek 2 tagja vesz részt. Félévente üléseznek és tevékenységük során együttműködnek a szervezetet patronáló tanárral és az iskola vezetésével. Az intézmény vezetőségétől évente legalább 1 alkalommal tájékoztatást kapnak az iskola munkájáról és ők is beszámolnak az elvégzett feladatokról. A szülők a törvényben meghatározott jogaikat: - a tanulók nagyobb csoportját (a tanulói létszám 25%-át) érintő kérdésekben az osztály szülői képviselőinek közreműködésével az iskolai szülői közösség útján érvényesíthetik; - csak a gyermekét érintő kérdésekben először a szaktanárhoz illetve osztályfőnökhöz, majd az iskolavezetéshez fordulhatnak. 13.8 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A fenntartóval az iskolavezetés folyamatosan tartják a kapcsolatot szóban és írásban.

47

Az intézményt támogató Verebély László Alapítvány kuratóriumával az igazgató tartja a kapcsolatot szóban és írásban. A kuratórium félévente tájékoztatja az iskolavezetést az alapítvány tevékenységéről, és javaslatokat kér a felhasználás elveiről, gyakorlatáról. Az iskolát külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az iskolavezetés tagjai feladatmegosztásuk szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Nevelési és ifjúságvédelmi témakörben a külső intézményekkel való kapcsolattartás az igazgatóhelyettes és az ifjúságvédelmi felelős feladata. Ifjúságvédelmi területen elsődleges a szociális jelzőrendszer intézményeivel való rendszeres kapcsolattartás. Munkájuk során mindennapos kapcsolatban állnak az illetékes Gyermekjóléti Szolgálatokkal. Hivatalos intézkedések kezdeményezésére vagy a Gyermekjóléti Szolgálatokkal való kapcsolatfelvételre akkor kerül sor, ha felmerül a veszélyeztetettség gyanúja, ha komplex családgondozásra van szükség, valamint ha az ifjúságvédelmi felelős kompetenciáját a probléma megoldása meghaladja. Ezekben az esetekben a telefonos egyeztetést követően a Szolgálatot írásban értesíti az ifjúságvédelmi felelős. Amennyiben több diák igényel hivatalos segítségnyújtást, szükség esetén ingyenes jogi segítségre és pszichológusra is igényt tarthatnak, amit a gyermekjóléti szolgálatok, valamint a koordinációs iroda biztosítanak. Az ifjúságvédelmi felelős felvilágosítást nyújt a szociálisan rászoruló családoknak az önkormányzati támogatásokról, szükség esetén az Önkormányzatok Szociális Osztályához fordul. Az ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart Nevelési Tanácsadókkal, akik a diszlexiával, diszgráfiával küzdő tanulókról szakvéleményt adnak, és a folyamatos felülvizsgálatukat biztosítják. Az ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart a gyermekpszichiátriai szervezetekkel, Gyámügyi Hatósággal, Rendőrséggel.

14. A szakmai munkaközösségek működése, együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni: - a szakmai munkaközösségek együttműködését, - a szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét,

48

- a szakmai munkaközösségek részvételét pedagógusok munkájának segítésében. Iskolánkban a szakmai munkaközösség vezetőjét a munkaközösségi tagok javaslata alapján az intézmény vezetője bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes. A szakmai munkaközösségek együttműködési feladatai: - a szakmai munkaközösségek – vezetőik közreműködésével – együttműködnek az intézményvezetővel az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, értékelésében; ezen belül: - részvétel az intézményi szintű szakmai ellenőrzési tervek összeállításában, - az iskolai tanulmányi versenyek programjának elfogadása, - döntés a továbbképzési programokról, - a szakmai munkaközösségek egymással is együttműködnek, tevékenységüket összehangolják az intézményi célok megvalósítása érdekében, különösen az adott évi minőségcélok tekintetében; - a szakmai munkaközösségek együttműködhetnek más intézmény hasonló munkaközösségével. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje - a szakmai munkaközösségek intézményen belüli kapcsolattartását az intézményvezető irányítja, gondoskodik a különböző véleményezési, és együttműködési feladatokhoz szükséges kapcsolatok fenntartásáról; - a szakmai munkaközösségek a kapcsolattartási rendjükről a saját szervezeti és működési szabályzatukban rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed: - a közvetlen szakmai segítségnyújtásra, - a szakmai munkaközösség szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségére, - a szakmai tapasztalatcserére, - a jól bevált pedagógiai módszerek átadására, - a rutinos, szakmai tevékenységüket kimagasló tanárok óráinak/foglalkozásainak látogatására, - a szakmai munkaközösséghez tartozó pedagógusok óráinak/foglalkozásainak látogatására, a fejlesztendő területekre történő rámutatására, a fejlődéshez közvetlen szakmai segítség nyújtására. - a szakmai segítségnyújtási tevékenység évenkénti értékelésére, valamint a tevékenység hatékonyságának vizsgálatára.

49

A szakmai munkaközösség az adott tanévben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait az éves munkatervében is meghatározhatja. Az intézményben - a köznevelési törvény 71. § (1) bekezdése alapján - maximum 10 szakmai munkaközösség működhet. Az intézményben aktuálisan működő szakmai munkaközösségek listáját melléklet tartalmazza. Melléklet a szakmai munkaközösségekről Az oktatás területén: -

Magyar Történelem Idegen nyelv Matematika Természettudományi Műszaki Informatika Katonai és rendvédelmi

A nevelés területén: - Osztályfőnöki - Diákönkormányzattal kapcsolattartás

15. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása 15.1 A pedagógiai programról való tájékoztatás szabályai Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés o) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni. Az iskola figyelembe véve a hivatkozott EMMI rendelet 82. § -át az alábbiak szerint szabályozza a tájékoztatás szabályait: A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program nyilvános. Annak érdekében, hogy a szülők és a tanulók a pedagógiai programot szabadon megtekinthessék, az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy pedagógiai program: - papír alapú példányai közül: - egy példánya a hirdetőtáblán kifüggesztésre kerüljön, - egy példánya az intézmény könyvtárában közvetlenül elérhető legyen,

50

- egy példánya az osztályfőnök részére átadásra kerüljön, akik a gyermek számára az osztályfőnöki órán, a szülők részére a szülői értekezletek alkalmával biztosítja a nevelési programba való betekintést, - elektronikus úton is elérhető legyen az intézmény honlapján. A pedagógia program helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: - hirdetőtáblán történő elhelyezés, - könyvtárban történő elhelyezés, - intézményi honlapon történő publikáció. 15.2 A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a házirenddel kapcsolatos tájékoztatás rendjét. A házirend nyilvánossága: A házirend nyilvános. A házirend: a) papír alapú példányai közül: - egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor szülői kérésre át kell adni a szülőnek/tanulónak, - egy példánya az intézmény könyvtárában kerül elhelyezésre, b) elektronikus úton elérhető és letölthető az intézmény honlapján. A házirenddel összefüggő tájékoztatás Az osztályfőnökök tanév elején ismertetik a házirendet: - a tanulókkal, - szülői értekezleten a szülőkkel. A házirend érdemi változásáról a változást követő 30 napon belül a szülőt honlapon, elektronikus naplón keresztül tájékoztatjuk. A házirendet a tantestület fogadja el, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezési jogkörrel rendelkezik. 15.3 A jelen SZMSZ nyilvánossága Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a

51

Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a jelen SZMSZ-el összefüggő nyilvánosságra hozatali szabályokat A jelen SZMSZ nyilvánossága Az SZMSZ nyilvános. Az SZMSZ papír alapú példányai közül egy példány az intézmény könyvtárában kerül elhelyezésre, elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján. 15.4 A szülők tájékoztatása Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a szülők tájékoztatásának egyes kérdéseit. A szülők tájékoztatása elsődlegesen ellenőrző könyvön, elektronikus naplón és honlapon keresztül történik. Másodlagosan telefonon, levélben, személyes találkozó alkalmával. Félévente egy szülői értekezletet tartunk, valamint előzetes egyeztetés alapján fogadó órán tájékoztatjuk a szülőket.

16. A tanuló fegyelmi eljárása Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés q) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az iskolában a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelemi eljárás, ezen belül az egyeztető eljárás részletes szabályait. A fegyelmi eljárás lefolytatását egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg. Az egyeztető eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet kötelezése alapján a jelen SZMSZ határozza meg. 16.1 Az egyeztető eljárás célja - a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, - a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi ügy lefolytatása előtt vizsgálni kell, hogy az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetősége nyitva áll-e, azaz az egyeztető eljárással egyetért-e: a) a sérelmet elszenvedő fél: - a nagykorú sérelmet elszenvedő fél,

52

- a kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, b) a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló: - a kötelességszegéssel gyanúsított nagykorú tanuló, és - a kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő. 16.2 Az egyeztető eljárás lefolytatásának kérése Fegyelmi eljárást általában sorozatos kötelességszegések esetén indítunk. Kivételt képez ez alól, ha a tanuló olyan súlyosan sérti meg a házirendet, hogy az intézményvezetője azonnali fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezi. Ha a fegyelmi eljárás legalább három kötelesség szegés után indul, akkor nem kezdeményezzük az egyeztető eljárás lefolytatását. Minden más esetben a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Ebben az értesítésben kell már tájékoztatni az érintetteket az egyeztető eljárást vezető személyre vonatkozó javaslatról. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Ha a szülő kéri az egyeztető eljárás lefolytatását, azt öt tanítási napon belül meg kell tartani, amennyiben nem tart igényt egyeztető eljárásra, a fegyelmit az általános eljárás szerint meg kell indítani. 16.3 Feladat- és hatáskörök az egyezető eljárásban A fegyelmi jogkör gyakorlója: -

felel az egyeztető eljárás lefolytatásáért,

-

az eljárás lefolyatása érdekében javaslatot tesz az egyeztető eljárást vezető személyre.

Az intézmény igazgatója biztosítja az egyeztető eljárás lebonyolításához szükséges technikai feltételeket, ezen belül különösen: -

rendelkezésre bocsátja az egyeztetési eljáráshoz szükséges helyiséget, termet,

-

felkéri az egyeztető eljárást vezető személyt,

-

az adminisztrációs feladatokat ellátó intézményi dolgozók közreműködésével segíti az egyeztető eljárás adminisztrációs feladatait.

16.4 Az egyeztető eljárás lefolytatása Az egyeztető eljárás során az egyeztető eljárást vezető személy: - megvizsgálja, áttekinti a rendelkezésre álló iratokat, bizonyítékokat, 53

- külön-külön meghallgathatja az érintett feleket, - tárgyalást tarthat az érintett felek részvételével. Az egyeztető eljárás során történő meghallgatásról, illetve tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az egyeztető eljárást vezető személy: - az eljárás során megállapíthatja, hogy a felek megállapodtak, illetve - legkésőbb az eljárási határidő lejártakor megállapíthatja, hogy a felek az egyeztető eljárásban nem állapodtak meg. 16.5 Megállapodás az eljárás során Ha a felek külön-külön a meghallgatásukon, illetve együtt a tárgyaláson megállapodnak a sérelem orvoslásáról, a megállapodást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet az érintettek és az egyeztető eljárást vezető személy aláírják. A fegyelmi eljárás felfüggesztése Megállapodás esetén bármelyik fél kezdeményezheti a fegyelmi eljárás felfüggesztését. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: - az írásbeli megállapodást - mellékelve, - a kezdeményezést arra vonatkozóan, hogy a sérelem orvoslásához szükséges időre a fegyelmi eljárás felfüggesztésre kerüljön. - a kezdeményező által a sérelem orvoslásához szükségesnek tartott időtartamot. A fegyelmi eljárás vezetője a kezdeményezés alapján legfeljebb a sérelem orvoslásához szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 hónapra felfüggeszti az eljárást. Az eljárás felfüggesztéséről szóló döntését írásban megküldi az érintetteknek. A döntésben tájékoztatja az érintetteket arról, hogy ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

54

A fegyelmi eljárás folytatása A fegyelmi eljárást - ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt - a sérelmet elszenvedő fél kéri, folytatni kell. Az eljárás lefolytatására a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. A fegyelmi eljárás megszüntetése A fegyelmi eljárást - ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt nem kérték, és a felfüggesztés időtartama lejárt - meg kell szüntetni. Az eljárás megszüntetésére a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. A megállapodás nyilvánossága Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, - az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá - az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Amennyiben nem sikerült megállapodásra jutni a fegyelmit a szokásos eljárás szabályai szerint meg kell indítani. 16.6 Fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárások lefolytatásáért az iskola igazgató helyettese a felelős. A fegyelmi eljárások lefolytatása a köznevelési törvény és végrehajtási rendelete előírásai szerint történik. Tanulószerződéssel rendelkező tanuló esetén az eljárásról értesítjük az illetékes kamarát is.

17. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés r) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendjét. A hitelesítés követelménye Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat: - ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan, - ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell. A hitelesítés módja Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni: - az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését, 55

- el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: - a hitelesítés időpontját, - a hitelesítő aláírását, - az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék Ez a dokumentum ....... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt: ................................................ PH .......................................... hitelesítő A hitelesítésre jogosultak A hitelesítésre feljogosított személyeket és a hitelesítési jogosítványuk tartalmát az iskolaigazgató határozza meg. Az intézmény által alkalmazott elektronikus úton előállított nyomtatványok: -  elektronikus napló -  diákigazolvány és pedagógus igazolvány igénylő rendszer. Az elektronikus napló haladási része kerül kinyomtatásra, valamint a haladási és osztályozó része digitálisan tárolandó.

18. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés s) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. 18.1 Az elektronikus dokumentum Az intézmény használhat elektronikus iratokat, dokumentumokat.

56

Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes. Az elektronikus dokumentumokon belül külön szabályok érvényesek: - az elektronikus okiratnak minősülő dokumentumokra, valamint - az egyéb elektronikus dokumentumokra. Az elektronikus okirat kezelési rendje Elektronikus okiratnak minősül az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított irat. Az ilyen iratot: - elektronikus aláírással kell ellátni, és - elektronikusan kell tárolni. Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje Egyéb dokumentumnak minősül minden elektronikus úton létrehozott dokumentum, amely nem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszerben keletkezett. Az ilyen iratokat: - amennyiben az intézményvezető elrendeli elektronikus aláírással kell ellátni, - elektronikusan kell tárolni. 18.2 Az elektronikus aláírás Az elektronikus aláírásra jogosult az aláíró. Az aláíró az, - aki intézmény nevében az aláírás létrehozó eszközt birtokolja, és - az intézmény nevében, mint az intézményt képviselő természetes személy jár el, - aki jogosult az elektronikus aláírás elhelyezésére. Elektronikus aláírásra csak megfelelő elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevőt) lehet használni. Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági előírást megtartani. Az intézményvezető az elektronikus dokumentumok jellegéhez kapcsolódóan dönt arról, hogy milyen szintű elektronikus aláírási rendszert kell működtetni (fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás).

57

18.3 Az elektronikus dokumentumok tárolása Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tárolórendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket. Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az intézményvezető biztosítja. Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges: - adathordozókat, - az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges páncélszekrényt, illetve tűzbiztos lemezszekrényt. Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat. 18.4 Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése 18.4.1 Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. 18.4.2 Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet: - törléssel, - az adathordozó fizikai megsemmisítésével.

19. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (4) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározhatja az intézmény biztonságos működését garantáló szabályokat, melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek.

58

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek betartani és elfogadni az intézmény következő szabályzatait: - a nemdohányzók védelmének helyi szabályai, - tűzvédelmi szabályzat, - munkavédelmi szabályzat. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók által tilos az intézmény területére, épületébe, rendezvényére személyi sérülést, vagyoni kárt okozására alkalmas eszközöket, illetve a rendezvényhez nem kapcsolódó tárgyakat. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek az intézményben az eseményhez méltó ruházatban, öltözetben, valamint állapotban tartozódni, illetve megjelenni. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók nem zavarhatják magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai munkát, szabadidős foglalkozást, tanórán kívüli foglalkozást, valamint rendezvényét.

20. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés u) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdéseket. 20.1 Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés megállapítható bármely közalkalmazott számára olyan feladatra, mely nem szerepel a munkaköri leírásában. A kereset kiegészítés járhat: - egy alkalomra, illetve - meghatározott időtartamra, melyet havonta kell kifizetni. (Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a közalkalmazott a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát.)

59

A kereset-kiegészítés feltételei A kereset-kiegészítésben való részesítés feltételei az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: a) előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési/tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt; b) olyan, előre nem tervezhető plusz feladatot vállal, mely az iskola működését javítja, hírnevét öregbíti; c) hosszú ideje olyan többletfeladatot lát el, mely az iskola minőségi fejlődéséhez szükséges, és alaptevékenységként nem finanszírozható; d) az intézmény vezetőit a folyamatos, magas színvonalú munkavégzésért. (A Köznevelési törvény 65.§ (5) bekezdése alapján „az intézmény többi vezetőjét kereset-kiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tíz százalékát.”); e) a pedagógiai fejlesztő tevékenységet; f) a nevelés célját szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. 20.2 A tanuló által előállított dolgok értékesítése, hasznosítása során a tanulót megillető díjazás A nemzeti köznevelésről szóló törvény 46. § (9) bekezdése alapján a tanulót az általa előállított és a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába kerülő dologért díjazás illeti meg akkor, ha az intézmény a dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Jelen szabályzathoz nem kerül csatolásra a vonatkozó melléklet, mivel ilyen jellegű vagyonátruházás az intézmény vonatkozásában nem fordul elő. 20.3 A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök A nemzeti köznevelésről szóló törvény 63. § (1) bekezdése alapján meg kell határozni a pedagógusok részére biztosított informatikai eszközöket. A pedagógusok részére bocsátott eszközöket a leltárfelelősségi körzetek tartalmazzák.

60

III. rész Az iskolára vonatkozó további szabályok

61

1. Az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkeretét Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit. Egyéb foglalkozás körébe tartozik a tanórán kívüli: - egyéni, vagy - csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Az intézményben igénybe vehető egyéb foglalkozások: - fakultációs-, - diákköri-, - sportköri-, - tanulószobai-, - felzárkóztató-, - tehetséggondozó-, - projekt napokon tartott-, - további egyéb foglalkozás. 1.1 A fakultációs foglalkozások A fakultációs foglalkozások a pedagógiai programban foglaltak szerint szerveződnek: - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, - a foglalkozások a tanulók tanulmányi előmenetelét szolgálják, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, - a foglalkozásokról naplót kell vezetni. 1.2 Diákköri foglalkozások Ide tartoznak még: érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport Diákkörök jellemzői: - a diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van: - a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek,

62

- a foglalkozásokról naplót kell vezetni; - a szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy: - a tanulók javaslatára jönnek létre, - vezetését az iskola pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével. 1.3 Sportköri foglalkozások A sport foglalkozásokat a Pedagógiai Programnak megfelelően szervezzük: - a többi foglalkozásoktól elkülönül, - külön nyilvántartást vezetünk. 1.4 Tanulószobai foglalkozások A tanulószobai foglalkozás célja: - az iskolai felkészítés, - a tanulók napközbeni ellátása. A tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. A tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók távolmaradása csak a szülő ellenőrző könyvbe beírt kérelme alapján történhet. 1.5 További egyéb foglalkozások Ide tartoznak: - a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; - az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény.

2. Azok az ügyek, melyekben a diákönkormányzatot a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120. § (5) bekezdés g) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni azokat az ügyeket, melyekben a diákönkormányzatot e szabályzat véleményezési joggal ruházza fel.

63

A diákönkormányzatot a jogszabályokban meghatározott véleményezési jogokon túl a szervezeti és működési szabályzat a következő véleményezési joggal ruházza fel. A diákönkormányzatot megillető további jogok: - jelölhet a GYIÖK-be tagot, - javaslatot tehet a Verebély díjra.

3. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyezetek kezelésére irányuló eljárásrend Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdés f) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet. 3.1 Kockázatfelmérés, és védő, óvó előírások Az intézményben minden tanév megkezdése előtt sor kerül a munkavédelmi, tanulók egészségét veszélyeztető, egészségvédelmi helyszíni bejárásra, melynek során megtörténik az intézményi kockázatok felmérése, majd a kockázatok értékelése. A védő, óvó előírásokkal kapcsolatos szabályokat jelen SZMSZ és a Pedagógiai Program külön tartalmazza. 3.2 Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása A feladatok ellátása a következők szerint történik: - Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és a feladatok megfelelő ellátásáért. - A gyermek és ifjúságvédelmi felelős, vagy pszichológus ellátja a tevékenységét. - A pedagógusok, alkalmazottak, valamint a tanulók eleget tesznek a veszélyeztető helyzetekkel kapcsolatos feladatuknak. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vagy pszichológus foglalkoztatásra kerüljön. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, továbbá valamennyi pedagógus, illetve intézményi alkalmazott feladata, hogy az intézményvezetőnek haladéktalanul szóban jelezze, ha valamely gyermek, tanuló egészségét veszélyeztető helyzetét: - alaposan felételezi,

64

- tapasztalja. Az intézményvezető köteles a veszélyeztetés tényének kivizsgálása céljából megbeszélni a jelzést: - az észlelővel, - a gyermek, tanuló osztályfőnökével, - a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel. A veszélyeztetés tényállás tisztázása érdekében meghallgatható az érintett tanuló. 3.3 Intézkedések Ha a tanuló védelmében indokolt az intézményvezető, illetve utasítása alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős megkeresi és segítséget kérhet: - a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, - az ifjúságvédelem területén működő szervezetettől, hatóságtól, - az oktatásügyi közvetítői szolgálattól. Az oktatásügyi közvetítőt a fenntartó egyeztetésével az intézményvezető kéri fel és bízza meg a feladat ellátásával. Amennyiben az intézmény valamely tanuló tekintetében a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető körülményt tapasztal, javasolja a tanuló kollégiumi elhelyezését. (Köznev tv. 17. § (1) b) ) Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók egészségügyi helyzetét, és amennyiben a tanuló nem megfelelő testtartását észleli, javasolja az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálatát annak érdekében, hogy a tanuló, amennyiben indokolt gyógytestnevelésben részesülhessen. 3.4 A veszélyeztetett gyermek helyzetének figyelemmel kísérése A gyermek és ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnök kiemelt feladata, hogy a veszélyeztetett gyermek helyzetét folyamatosan figyelemmel kísérje, a helyzet javítása érdekében szükség szerint együttműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi szervezetekkel, más hatóságokkal.

4. A könyvtár SZMSZ Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdés g) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a Szervezeti és Működési Sza-

65

bályzatában az iskolai könyvtár SZMSZ-ét. A könyvtár SZMSZ-t külön melléklet tartalmazza.

5. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) bekezdés e) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét. Az intézményben a gyakorlati képzés helyben, illetve külső gazdálkodó szervezetnél n történik. A képzést folytatatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje A gyakorlati képzést folytatókat, szervezőket be kell avatni minden olyan intézményi döntés előkészítésbe, mely érinti a gyakorlati képzést. Ennek érdekében a gyakorlati képzés folytatójának, szervezőjének képviselőjét meg kell hívni azokra a nevelőtestületi értekezletekre, melyeken szóba kerülnek a gyakorlati képzés olyan vetületei: - melyre érdemi rálátása a gyakorlati képzést folytatóknak, szervezőknek van, - melyek hatással lehetnek az eddig végzett tevékenységre. A gyakorlati képzést végzők és az intézmény együtt működik a gyakorlati képzés belső szakmai ellenőrzésében. A gyakorlati képzést folytató és szervező jogosult az intézmény számára: - javaslatokat tenni az általa folytatott tevékenységgel kapcsolatban, - véleményezni az intézmény olyan tevékenységét, mely hatással van a gyakorlati képzésre.

66

Melléklet a munkaköri leírásokhoz IGAZGATÓHELYETTES I. Intézmény: Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola II. Személyi és szervezeti rendelkezések: Munkakörének megnevezése:

igazgatóhelyettes

Munkaköre kiterjed:

a pedagógiai program szerint

Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága:

a törvényi előírások szerint

Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén:

igazgatói döntés szerint

Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg:

igazgató

Közvetlen felettese:

igazgató

Közvetlen beosztottja:

pedagógusok, munkaközösség-vezetők

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Feladatai: A szervezés, működtetés területén: -

Az iskola zavartalan működéséhez szükséges szervezési munka irányítása.

-

A pedagógusok folyamatos tájékoztatása.

-

Különbözeti vizsgák megszervezése és lebonyolítása.

-

Osztályozó- és pótvizsgák előkészítése, megszervezése.

-

Fakultációs igények felmérése, a fakultációkon résztvevő tanulók számbavétele.

-

Érettségi vizsgák előkészítése és megszervezése, a jelentkezők számbavétele, lebonyolítása.

-

Felvételi vizsga megszervezése és lebonyolítása, az eredmények regisztrálása, kihirdetése.

-

Az iskola órarendjének összeállítása.

-

A tankönyvrendelés koordinálása

-

Az iskolai és az iskolán kívüli versenyek szervezése.

-

Pályázati lehetőségek kutatása, pályázatok elkészítése és nyomon követésük.

-

Rendezvényeinek szervezése és lebonyolítása.

-

Az iskolai statisztika elkészítése és folyamatos nyomon követése.

-

Vezetői ügyelet ellátása.

-

Az iskola működéséhez szükséges technikai feltételek folyamatos működtetése és a lehetőségek szerinti fejlesztőmunka koordinálása: 

Az oktatástechnikus munkájának irányítása és ellenőrzése.



Az elektronikus napló működtetésének koordinálása.



A rendszergazda munkájának irányítása és ellenőrzése.



A munka– és tűzvédelmi tevékenység koordinálása.



Részvétel a leltározási, selejtezési munkákban. 67

Az oktatás irányításának területén: -

A helyi program és az érvényben levő központi elvárások (NAT, kerettantervek) koordinálása.

-

Az iskolai osztályok, tanulócsoportok, tanárok munkájának figyelemmel kísérése (óralátogatások az éves munkatervben foglaltak alapján).

-

Az új tanárok (kiemelten a pályakezdők) tájékoztatása az iskolai szokásokról, hagyományokról.

-

A tehetséggondozás keretében versenyekre való ösztönzés (OKTV-k, OSZTV-k, szaktárgyi versenyek) tájékoztatás, jelentkeztetés, versenynaptár készítése, versenyek lebonyolítás, eredmények regisztrálása.

-

Pályaorientáció, pályaválasztás segítése (információk közvetítése, előadók meghívása, az osztályfőnökök munkájának segítése).

-

Fakultációs igények felmérése, fakultációk tervezése, indítása.

-

Szakkörökben folyó munka irányítása (igények, lehetőségek).

-

A helyettesítések (lehetőleg szakszerű helyettesítés) megszervezése.

-

Helyettesítések, túlórák elszámolása.

A nevelőmunka irányításának területén: -

Fegyelmi ügyek törvényességi felügyelete.

-

Osztályozó értekezletek szervezése, irányítása.

-

Szülői tájékozódás biztosítása (szülői értekezletek, nyílt napok, hírlevél stb.).

-

A munkacsoportok éves munkatervében megfogalmazott feladatok ellenőrzése, a munka koordinálása.

A tanterv- és taneszköz-fejlesztés területén: -

A helyi programon való szükséges változtatások irányítása.

-

A kiemelt területek fejlesztésének ellenőrzése, ütemezése.

-

Taneszköz-lista összeállítása a munkacsoport-vezetők bevonásával.

A pedagógiai innováció és a pedagógusok továbbképzésének területén: -

Továbbképzési terv készítése.

-

Továbbképzések koordinálása (tanfolyamok, beiskolázási terv, szerződések, bizonyítványok, tanfolyami végzettségek).

-

A minőségirányítási munkacsoport munkájában való aktív részvétel.

A tanórán kívüli foglalkozások területén: -

Szakkörök, sportkörök szervezése.

-

Diák rendezvények segítése.

-

Ünnepélyek, rendezvények segítése (pl. évnyitó, szalagavató stb.).

Kapcsolattartás a gazdasági iroda dolgozóival. Beszámolás munkájáról félévente a tantestületi értekezleten. IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák.

68

Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola igazgatója jogosult. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép: Budapest, 201. szeptember Jóváhagyom …………………. igazgató VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Budapest, 201. szeptember . …………………. aláírás

69

ISKOLATITKÁR I. Intézmény: Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola II. Személyi és szervezeti rendelkezések: Munkakörének megnevezése:

iskolatitkár

Munkaköre kiterjed:

iskolatitkári teendők ellátására

Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága:

a törvényi előírások szerint

Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén:

igazgató

Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg:

igazgató

Közvetlen felettese:

igazgató

Közvetlen beosztottja:

-

III. Jogai, kötelezettségei és feladatai:

Feladatai: 1.Tanügy igazgatási feladatok:  A tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos ügyek (nyilvántartás vezetése, ellátása).  Az iskoláztatással kapcsolatos nyilvántartás (osztályonkénti és betűrendes tanulói névsorok, beírási napló vezetése.  A beírt tanulóktól átvett iratok, bizonyítványok rendezése és őrzése. Anyakönyvek rendezése, őrzése, és egészségügyi kartonok továbbítása védőnő felé.  Osztálynaplók és egyéb naplók kiosztása és irattárba helyezése.  Az iskola törzskönyvének vezetése. (KIR felületen adatmócosítás az alapító okirat alapján)  Statisztikai jelentések elkészítése (az illetékes vezetővel).  Bizonyítvány másodlatok készítése, kiadása.  Be- és kiiratkozással kapcsolatos adminisztrációk végzése, iskolaváltással kapcsolatos dokumentumok kiállítása.  Elvégzi a felvételi vizsgákkal, jelentkezésekkel kapcsolatos adminisztrációt.  Diákigazolványok, tanulói jogviszony igazolások érvényesítése.  Érettségi-, képesítő-, valamint osztályozó-, különbözeti- és javítóvizsgák jegyzőkönyveinek, a vizsgákhoz használatos dokumentációknak az előkészítése és irattárban való tárolása; kimutatások készítése. 2.Igazgatási és személyzeti feladatok:  Kezeli az F2 tanulókra vonatkozó adatokat, nyilvántartásokat.  A digitális naplóba bevezeti a tanulói nyilvántartás rendelkezései alapján a megfelelő adatokat.  Archiválja illetve szükség szerint nyomtatja év végén a haladási és osztályozó naplókat.  Adatokat szolgáltat – az igazgató engedélye alapján – a felettes szerveknek.  Figyelemmel kíséri az intézményt érintő fontosabb jogszabályokat, utasításokat. 70

 Közreműködik az iskolavezetés munkájában. 3.Adminisztrációs feladatok: Az iskolai ügyvitel: a)

iktatás

b) levelezés c)

irattározás

d) selejtezés 

Kezeli a napi postát, a bejövő és kimenő ügyiratokat iktatja, betűrendes mutatóba rendezi.



A bejövő ügyiratokat szortírozza, az iskolavezetőknek, felelősöknek továbbítja.



Az ügyiratokat – a jogszabályokban előírt határidővel – selejtezi az illetékes vezetővel.



Az értekezletek jegyzői teendőit ellátja.



Gépeli a hivatali iratokat.



Kezeli a postakönyvet.



A kimenő iratokat postázza, az ezzel kapcsolatos bélyegrendelést elvégzi.



Gondoskodik a tanügy igazgatási nyomtatványok beszerzéséről, elhelyezésükről, kisosztásukról.



Fogadja az iskolába érkező vendégeket és ügyfeleket.



Gondoskodik az irodai eszközök szakszerű kezeléséről.



Mielőtt munkahelyét elhagyná, szól az igazgatónak vagy az ügyeletes vezetőnek.



Munkavégzéséről rendszeresen tájékoztatja felettesét.



A rendkívüli eseményekről soron kívül jelentést tesz.



részt vesz az iskolai leltározásnál (a leltározási szabályzatban meghatározottak szerint)



részt vesz az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában.

Jogai: 

jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre,



jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételre.

IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

71

Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép:

Budapest, 201. szeptember . Jóváhagyom ………………….

………………….

igazgatóhelyettes

igazgató

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Budapest, 201. szeptember . …………………. aláírás

72

KÖNYVTÁROS I. Intézmény: Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola II. Személyi és szervezeti rendelkezések: Munkakörének megnevezése:

könyvtáros tanár

Munkaköre kiterjed:

a pedagógiai program szerint

Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága:

a törvényi előírások szerint

Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén:

igazgatóhelyettes

Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg:

igazgatóhelyettes

Közvetlen felettese:

igazgatóhelyettes

Közvetlen beosztottja:

-

III. Jogai, kötelezettségei és feladatai: -

Az iskolai könyvtáros tanár, az iskola nevelőtestületének tagja, munkája pedagógiai tevékenység, ezért állandó kapcsolatban áll a szaktárgyi munkacsoportokkal, osztályfőnökökkel.

-

Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtár állományáért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak.

-

Munkaideje heti 40 óra, ami a következőképpen alakul: 

22 óra kölcsönzés, nyitva tartás, ezen időn belül kell a könyvtári órákat megtartani,



10 óra könyvtári feldolgozó munka, melyet a könyvtár zárva tartása mellett végez,



8 óra iskolán kívüli felkészülési munka, beszerzés, kapcsolatépítés, önképzés.

A feladatkör egyes területei: A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok: 

Megteremti a működéshez szükséges feltételeket.



Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését.



Szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait.



Részt vesz a könyvtár átadásában, az időszakos vagy soros leltározásban.



Nevelőtestületi vagy egyéb értekezleten képviseli a könyvtárat.



Részt vesz továbbképzéseken, szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja.

Állományalakítás, nyilvántartás, állományvédelem: 

Tájékozódik a könyvpiacon megjelent könyvekről.



Az állomány folyamatos, tervszerű és arányos gyarapítását végzi. A megrendelésről, a felhasználásról nyilvántartást vezet. Megrendeli a folyóiratokat.



Beszerzi a dokumentumokat, az egyedi leltárkönyvet naprakészen vezeti.



Feldolgozza a dokumentumokat, állományba veszi azokat.



Naprakészen építi a könyvtár katalógusait.



Az állományt rendszeresen gondozza, kigyűjti az elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumokat, évente egy alkalommal elvégzi ezek törlését a szabályzatnak megfelelően.



Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról.

73



Végzi a letétek nyilvántartását, ezeket rendszeresen ellenőrzi.



Állományellenőrzést tart a könyvtár nagyságától függő időközönként. A leltárt a kezelési szabályzatnak megfelelően végzi, ezt a munkát nem végezheti a egyedül.

Olvasószolgálat, tájékoztatás: 

Biztosítja az állomány egyéni és csoportos helyben használatát.



Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat a könyvtári szolgáltatásokról, végzi a kölcsönzést.



Figyeli a pályázati lehetőségeket, pályázatokat készít.



Megtartja a könyvtári órákat, segítséget ad a könyvtárban tartandó szakórákhoz.



Tájékoztatja témafigyeléssel a pedagógusokat.

Egyéb feladatok: 

Kapcsolattartás más könyvtárakkal látogatás formájában.



Önmaga szakmai továbbképzése.



A könyvtáros tanár az esetleges óráit (szaktárgyi, szakköri) rendes munkaidején felül látja el.

IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető a gimnázium érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre a gimnázium vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép: Budapest, 201. szeptember . Jóváhagyom ………………….

………………….

igazgatóhelyettes

igazgató

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Budapest, 201. szeptember . …………………. aláírás

74

DIÁKÖNKORMÁNYZATOT SEGÍTŐ TANÁR I. Intézmény: Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola II. Személyi és szervezeti rendelkezések: Munkakörének megnevezése:

diákönkormányzatot segítő tanár

Munkaköre kiterjed:

a pedagógiai program szerint

Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága:

a törvényi előírások szerint

Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén:

igazgatóhelyettes

Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg:

igazgatóhelyettes

Közvetlen felettese:

igazgatóhelyettes

Közvetlen beosztottja:

-

III. Jogai, kötelezettségei és feladatai: Feladatai: -

Részt vesz a diákönkormányzat testületi ülésein.

-

Szervezi és segíti a diákönkormányzat és az iskolavezetés, illetve a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartást: 

gondoskodik az információk kölcsönös közvetítéséről,



segíti a diákönkormányzat képviselőinek felkészülését az értekezletekre, fórumokra.

-

Figyelemmel kíséri a diákönkormányzat munkájával kapcsolatos jogszabályokat.

-

Közreműködik a diákönkormányzat és az iskola munkatervének összehangolásában.

-

Segíti a diákönkormányzat rendezvényeinek szervezését és lebonyolítását.

-

Kapcsolatot tart az ÉPTISZK Koordinációs Irodával

IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az iskola igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni, a leltárkörzet felelősségi szabályzatban foglaltakat betartani;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért;  pedagógushoz méltó viselkedésével mutasson példát kollégáinak, diákoknak egyaránt munkahelyén és azon kívül is (közösségi fórumokat is beleértve)!

75

Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az intézmény érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép: Budapest, 201. szeptember . Jóváhagyom ………………….

………………….

igazgatóhelyettes

igazgató

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

Budapest, 201. szeptember . …………………. aláírás

76

IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS I. Intézmény: Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola II. Személyi és szervezeti rendelkezések: Munkakörének megnevezése:

Ifjúságvédelmi felelős

Munkaköre kiterjed:

a pedagógiai program szerint

Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága:

a törvényi előírások szerint

Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén:

igazgatóhelyettes

Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg:

igazgatóhelyettes

Közvetlen felettese:

igazgató

Közvetlen beosztottja:

-

III. Jogai, kötelezettségei és feladatai: Feladatai: -

Összegyűjti és feldolgozza a statisztikai adatokat.

-

A mindenkori adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelően begyűjti, tárolja, szükség esetén felhasználja a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókról készült kimutatásokat.

-

Szükség esetén szociometriai felmérést végez, ill. segítséget nyújt az osztályfőnököknek ilyen mérések elvégzéséhez.

-

Az osztályfőnökök jelzései alapján folyamatosan figyeli az igazolatlan hiányzásokat, megindítja a szükséges hivatalos eljárásokat.

-

Figyelemmel kíséri a hivatalos eljárásba vont illetve gondozásba került tanulókat, kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálatokkal.

-

Közreműködik az iskola különböző prevenciós programjainak szervezésében.

-

Nyomon követi a jogszabályi változásokat.

-

Kapcsolatot tart az ÉPTISZK Koordinációs Irodával.

-

Részt vesz szakmai főrumokon, esetlegesen konferenciákon.

-

Kapcsolatot tart a fejlesztő pedagógussal, pszichológussal, szülőkkel, hatóságokkal.

Heti munkaidő beosztása: -

7 óra adminisztráció

-

7 óra külső kapcsolattartás

-

10 óra óralátogatás

-

16 óra félfogadás

IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az iskola igazgatójának.

77

A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni, a leltárkörzet felelősségi szabályzatban foglaltakat betartani;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért;  pedagógushoz méltó viselkedésével mutasson példát kollégáinak, diákoknak egyaránt munkahelyén és azon kívül is (közösségi fórumokat is beleértve)! Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az intézmény érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép:

Budapest, 201. szeptember . Jóváhagyom ………………….

………………….

igazgatóhelyettes

igazgató

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

Budapest, 201. szeptember . …………………. aláírás

78

MUNKACSOPORT-VEZETŐ I. Intézmény: Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola II. Személyi és szervezeti rendelkezések: Munkakörének megnevezése:

munkacsoport-vezető

Munkaköre kiterjed:

pedagógiai program szerint

Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága:

a törvényi előírások szerint

Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén:

igazgatóhelyettes

Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg:

igazgatóhelyettes

Közvetlen felettese:

igazgatóhelyettes

Közvetlen beosztottja:

a munkacsoport tagjai

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: -

A munkacsoport tagjaival történő megbeszélés alapján javaslatot tesz, majd véleményezi a tantárgyfelosztást.

-

Véleményezi a pedagógusok külön megbízásainak elosztását.

-

Mint a belső ellenőrzésre jogosultak egyike, javaslatot tehet a pedagógusok jutalmazásának szempontjaira, illetve a kialakított szempontrendszer alapján a munkacsoport tagjainak értékelésére.

Feladatai: -

Segítséget kell nyújtania a vezetőség és a szaktárgyat tanító pedagógusok számára az adott munkacsoport szakmai és általános pedagógiai munkájának szervezésében, a felmerülő problémák megoldásában, a szakmai munka koordinálásában.

-

Képviseli a munkacsoportot szakmai megbeszéléseken, értekezleteken (helyi, kerületi és fővárosi szinten), és az ott elhangzottakról tájékoztatja a munkacsoport tagjait.

-

Segíti és ellenőrzi a pedagógusok szakmai munkáját, különös tekintettel az új kollegákra.

-

Összeállítja - és a munkacsoport elé terjeszti elfogadásra - a munkacsoport éves munkaprogramját, valamint a munkacsoport tevékenységéről szóló beszámolót, értékelést.

-

Folyamatosan segítséget nyújt a munkacsoport tagjainak a tanmenetek elkészítéséhez, ellenőrzi azokat.

-

Felelős a tankönyvek és taneszközök rendeléséért.

-

Szervezi a szakmai bemutatók, előadások látogatását, segítséget nyújt az iskolán belüli bemutató tanításokhoz.

-

Az iskolavezetéssel együtt ellenőrzi a tanítás-tanulás folyamatának eredményességét.

-

Szervezi a tanulók szaktárgyi versenyét, regisztrálja az elért eredményeket.

-

Figyelemmel kíséri a szakterületére vonatkozó pályázatokat, és tájékoztatja a munkacsoport tagjait, nyomon követi a pályázás menetét.

-

Figyelemmel kíséri a szakterületre vonatkozó továbbképzéseket, tájékoztatja a munkacsoport tagjait, valamint az iskolavezetés felé jelzéssel, javaslattal él ebben a témában.

IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az iskola igazgatójának.

79

A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni, a leltárkörzet felelősségi szabályzatban foglaltakat betartani;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért;  pedagógushoz méltó viselkedésével mutasson példát kollégáinak, diákoknak egyaránt munkahelyén és azon kívül is (közösségi fórumokat is beleértve)! Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az intézmény érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép:

Budapest, 201. szeptember . Jóváhagyom. ………………….

………………….

igazgatóhelyettes

igazgató

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

Budapest, 201. szeptember . …………………. aláírás

80

OSZTÁLYFŐNÖK - ÁLTALÁNOS I. Intézmény: Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola II. Személyi és szervezeti rendelkezések: Munkakörének megnevezése:

osztályfőnök

Munkaköre kiterjed:

pedagógiai program szerint

Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága:

a törvényi előírások szerint

Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén:

osztályfőnök-helyettes

Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg:

igazgatóhelyettes

Közvetlen felettese:

igazgatóhelyettes

Közvetlen beosztottja:

-

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: 

Megítélheti a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása után.



Javaslatot tehet az iskolai jutalmak odaítélésére.



Véleményezheti az osztályban tanító pedagógusok kiválasztását.



Felkérhet pedagógust az osztályfőnök-helyettesi teendők ellátására.



Elbírálhatja a tanulók vétségeit a házirend alapján.



Szervezheti, koordinálhatja és irányíthatja az osztályban folyó pedagógiai és nevelőmunkát.



Szakmai szervezet (munkacsoport) tagjaként megválasztott szervezeti vezető lehet.

Feladatai: 

Vezeti a tanulói nyilvántartásokat – törzslap, vizsgadokumentációk, jelentkezési és igénylő lapok, digitális naplóban a fokozatok, stb.



A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri és elősegíti.



A szülőket és tanulókat - az őket érintő kérdésekről - tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.



Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.



A tanulók hiányzásait nyomon követi, és elvégzi a szükséges teendőket 

a digitális naplóban az alábbi szabály szerint rögzíti: a tanuló hiányzását követő 14 napon belül az elmaradt beírásokat pótolja és a kapott dokumentumok alapján leigazolja,



tanköteles tanulónál az 1., a 10., a 30., és az 50. igazolatlan óra után azonnal jelzéssel él e-mailen keresztül az ifjúságvédelmi felelősnek, hogy küldje ki a szükséges értesítéseket, tegye meg a szükséges lépéseket,



felmerülő problémák esetén felveszi a szülővel a kapcsolatot.



A tanulók tanulmányi eredményeit figyelemmel kíséri.



Az osztályban tanító tanárok munkáját segíti és óralátogatásai során figyelemmel kíséri.

81



A naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét.



A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti (december ill. május elején).



Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.



Részt vesz az évközi vizsgák szervezésében, lebonyolításában, adminisztrációjában.



Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).



A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.



Évente egyszer egynapos kiránduláson részt vesz, a kirándulás megszervezését a tanulók és szüleik igényeinek figyelembe vételével irányítja.



A szülők vagy az osztályban tanító pedagógusok vagy diákok 50%-ának kérésére soron kívül – a szülők és diákok képviselőinek bevonásával – osztályértekezlet összehívását kezdeményezi.



Félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltat.



Félévente egyszer – az éves munkatervben meghatározott időpontban –szülői értekezletet tart.



Eleget tesz a vonatkozó szabályokban előírt adminisztratív kötelességeknek.

IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az iskola igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni, a leltárkörzet felelősségi szabályzatban foglaltakat betartani;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért;  pedagógushoz méltó viselkedésével mutasson példát kollégáinak, diákoknak egyaránt munkahelyén és azon kívül is (közösségi fórumokat is beleértve)! Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az intézmény érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik.

82

V. Hatályba lép:

Budapest, 201. szeptember . Jóváhagyom ………………….

………………….

igazgatóhelyettes

igazgató

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

Budapest, 201. szeptember . …………………. aláírás

83

PEDAGÓGUS - ÁLTALÁNOS I. Intézmény: Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola II. Személyi és szervezeti rendelkezések: Munkakör megnevezése:

szaktárgyat tanító pedagógus

Munkakör kiterjed:

pedagógiai program szerint

Munkaidő (teljes foglalkoztatás esetén):

heti 40 óra

Ügyeleti szolgálatra való behívhatóság:

a törvényi előírások szerint

Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén:

iskolavezetés beosztása szerint

Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg:

igazgatóhelyettes

A munkáltató jogkör gyakorlója:

igazgató

Közvetlen felettese: általános:

igazgatóhelyettes

szakmai:

munkaközösség-vezető

Közvetlen beosztottja:

-

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: A pedagógusnak joga, hogy: -

a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza;

-

a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség tagjaival közösen döntsön az alkalmazott tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről;

-

az iskola világnézeti és vallási semlegességének megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulókat;

-

irányítsa és értékelje a tanulók munkáját;

-

minősítse a tanulók teljesítményét;

-

hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez;

-

a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat;

-

szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában;

-

szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában;

-

személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék;

-

hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vegyen részt.

Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: -

a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; 84

-

részt vesz továbbképzéseken, szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja.

-

a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz;

-

ismerje meg és segítse a Tehetségpont munkáját;

-

a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye;

-

közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében (ide tartoznak az SNI-s feladatok is);

-

a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa;

-

a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek;

-

a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon;

-

a digitális napló vezetése az alábbi szabályok szerint: 

órarendi órák bírása a következő nap 16 óráig,



helyettesítések beírása 2 napon belül,



tanulók hiányzásának rögzítése a következő nap 16 óráig,



naplózárási határidő: minden hónap 5., ezután már a titkárságon sem lehet pótolni a beírást, ezért az nem kerül kifizetésre.

A pedagógus kötelessége továbbá, hogy: -

nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését;

-

ismerje a Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola szervezeti és működési szabályzatát, pedagógiai programját, leltározási szabályzatát és munkáját az abban foglaltakkal összhangban lássa el;

-

az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa: 

az iskola éves munkarendjében vagy az eseménynaptárban meghirdetett eseményeken,



az osztályfőnökök, a munkacsoport-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon, (pl. rendkívüli szülői értekezleten, felvételi elbeszélgetéseken),



szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon.

A pedagógus egy adott osztály és szaktárgy tanítására, osztályfőnöki és munkacsoport-vezetői feladatok ellátására a megbízást az iskola igazgatójától egy adott tanévre kapja. A faladatokat pedagógia képzettségének megfelelően köteles gondosan ellátni. A szaktárgy tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett a következők: -

a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott tanévre;

-

a szaktárgy pozitív attitűdjének kialakítása;

-

szaktárgyi versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés,

-

közművelődési tevékenység szervezése;

-

mérési- és vizsgarendszer működtetése;

85

-

a tanulók informálása a szakterület eredményeiről és az információs forrásokról;

-

a szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről;

-

az igazgató kérésére tájékoztatás készítése az osztályban végzett munkájáról;

-

az osztályfőnök és más szaktanár tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel.

A tanítási órákat köteles a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első tanítási órája előtt legalább 5 perccel az iskolában kell tartózkodnia, a tanítási órákra a jelzőcsengetéskor el kell indulnia. A bezárt tantermek kulcsát a portán lehet elkérni. Az adott osztályban utolsó órát tartó pedagógusnak külön figyelnie kell arra, hogy az óra végén a tanterem takarításra alkalmas legyen (jelenti ez a felszerelés elpakolását, a székek felrakását, nagyobb szemét összegyűjtését, ablakok bezárását, stb.). A szaktárgyi tanulásirányítás mellett kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai környezet tisztaságának megőrzése és védelme, az óraközi szünetekben szakszerű, aktív ügyelet ellátása. IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az iskola igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni, a leltárkörzet felelősségi szabályzatban foglaltakat betartani;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért;  pedagógushoz méltó viselkedésével mutasson példát kollégáinak, diákoknak egyaránt munkahelyén és azon kívül is (közösségi fórumokat is beleértve)! Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az intézmény érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik.

86

V. Hatályba lép:

Budapest, 201. szeptember . Jóváhagyom ………………….

………………….

igazgatóhelyettes

igazgató

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

Budapest, 201.. szeptember .

…………………. aláírás

87