Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEK

Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEK

1

TARTALOMJEGYZÉK

1. Felnıttoktatás 2. Tanmőhely 3. Védelmi Szabályzatok • Tőzvédelmi Szabályzat (lásd: külön bekötve) • Bombariadó Szabályzat • Munkavédelmi Szabályzat (lásd: külön bekötve) 4. Iskola könyvtárának Mőködési és Győjtıköri Szabályzata 5. Adatkezelési Szabályzat 6. Adatvédelmi- és Informatikai Biztonsági Szabályzat 7. Belsı ellenırzési Szabályzat (lásd: külön bekötve) 8. Iratkezelési és irattározási Szabályzat 9. FEUVE Szabályzat (lásd: külön bekötve) 10.Költségvetési szerv ellenırzési nyomvonala 11.Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében 12.Dohányzási Szabályzat 13.Kockázatbecslés, kockázatkezelés

2


1. számú melléklet

ISKOLARENDSZERŐ FELNİTTOKTATÁS SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Szentes, 200………………………..-n

………………………….. igazgató

3

1. Zsoldos Ferenc Középiskolában és Szakiskolában felnıttoktatási tagozat mőködik: a Dolgozók Gimnáziuma Esti tagozatával,

Gépész- és

kereskedelmi technikus képzéssel. • A vezetık feladatai: Igazgató: - támogatja a felnıttoktatást - megbízza a tagozatvezetıt - megbízza az óraadókat - biztosítja a zavartalan oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket - dönt a térítési- ill. tandíjak csökkentésérıl

Igazgatóhelyettes: - ellátja a beiskolázással kapcsolatos feladatokat - dönt a tanulói jogviszonnyal összefüggı kérdésekben - elıkészíti, szervezi, felügyeli a beszámolókat, osztályvizsgákat - engedélyezi az osztályvizsgák halasztását - tervezi, szervezi, irányítja a tagozat munkáját

2. Az iskolai munka rendje

2.1.

A tanév szervezése a mindenkori OM rendelet szerint alakul.

2.2.

A felnıttoktatás a tanulók elfoglaltsághoz igazodva esti munkarendben folyik. A tanítás a hét hétfı, kedd, csütörtök napján 1440-1935 óráig tart a Dolgozók Gimnáziuma Esti tagozatán és a hét hétfı, szerda napján 1440 órától 1935 óráig tart a Gépész- és kereskedelmi technikus képzésben, mely két hetente gyakorlattal egészül ki. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók részvétele kötelezı.

2.3.

A tanév az alsóbb évfolyamon 34 tanítási hétbıl, 2 konzultációs hétbıl, 2 beszámoló hétbıl és 1 osztályvizsga hétbıl áll. A 12. és a 14. 4

évfolyamon a tanév 29 tanítási hétbıl, 2 konzultációs hétbıl, 2 beszámoló hétbıl és 1 osztályvizsga hétbıl áll. 2.4.

A tanulók teljesítményének értékelése: - A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján a fentebb részletezett negyedévenkénti beszámolókon és az év végi osztályvizsgán írásbeli és szóbeli munkák alapján kell értékelni. - A beszámolókon és a vizsgán a megjelenés kötelezı. Igazoltnak tekinthetı a távolmaradás akkor, ha a tanuló elızetesen halasztási kérelmet ad be, vagy a beszámolót illetve a vizsgát követı nyolc napon belül hoz igazolást. Ha ez nem történik, a tanulót a névsorból töröljük. - A tanulók eredményeit a beszámolókról a tanulmányi összesítı íven vezetjük. Az év végi vizsgákon elért eredményeket anyakönyvbe és bizonyítványba kell beírni. A beszámolók halasztását az osztályfınök, az osztályvizsga halasztását az igazgatóhelyettes engedélyezi. - A beszámolón elért eredmények javítására nincs lehetıség. - Adott tantárgyból ha írásbeli és szóbeli beszámoló is van a két érdemjegy átlagát kell venni. - Osztályvizsgán nem húzhat póttételt az a hallgató, akinek az adott tantárgy beszámoló jegyeinek átlaga nem éri el az elégségest. - Az a tanuló, aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet, ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettıt, a tanuló nevelıtestület engedélyével tehet csak javítóvizsgát. Ha a nevelıtestület ezt nem engedélyezi, akkor a tanuló évfolyamot ismételhet.

5

- A javítóvizsgán való részvétel illetékmentes - A tanuló tantárgyi érdemjegyeirıl a tanév végi osztályvizsgán a tantárgyat tanító pedagógus dönt. - A tanulmányokat befejezı 12-14. évfolyam után a hallgatók záró vizsgát (érettségi, szakmai vizsgát) tesznek. - A beszámolók rendszere alkalmazkodik a vizsga szabályaihoz. Pedagógiai Program 170. , 171. oldal. - Az írásbeli vizsgák idıtartama a beszámolókon 60 perc, az év végi vizsgákon pedig 120 perc, gyakorlat esetén 240 perc. - Vizsganaponként max. 3 vizsga tervezhetı. 3. A pedagógusoknak munkakörükben és megbízás alapján ellátandó feladataik

Osztályfınök: - Az igazgató jelöli – az igazgatóhelyettessel egyetértésben – az osztályban tanító tanárok körül - Az osztályfınöki megbízásoknál alkalmazni kell a felmenı rendszert. Osztályfınöki feladatok: - Igyekszik megismerni osztálya tanulóinak személyiségét, munkakörülményeit, tanulással összefüggı nehézségeit, érdeklıdésük irányát - Az osztálybizalmi közremőködésével segíti az osztályközösség kialakulását és fejlıdését - Figyelemmel kíséri és összehangolja az osztályban tanító tanárok munkáját - Engedélyezi a beszámolók halasztását a szaktanárral egyeztetve - Ellátja osztálya tanulóinak beírásból, nyilvántartásból, kimaradásából, törlésébıl adódó ügyviteli feladatokat - Ellenırzi a napló, továbbá a beszámolók és vizsgák iratainak vezetését - Elbírálja és javaslatot tesz a tanulók kérdéseivel kapcsolatban (vizsgahalasztás, mentesítés stb.) a tagozatvezetınek - Osztályának neveltségi és tanulmányi helyzetérıl szükség szerint tájékoztatja a tagozatvezetıt. 6

Tanárok: - A tanár felelısséggel és önállóan végzi munkáját. - A nevelés hatékonysága érdekében együttmőködik az osztályfınökkel. - Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a tanterv, a mőködési szabályzat, a pedagógiai és szaktárgyi útmutatók, az ütemterv alkotják. - Szaktárgyától függetlenül kötelessége a hivatástudatra, a helyes magyar beszédre és írásra nevelés. - Ha a munkáját váratlan akadály miatt a megszabott idıben nem tudja megkezdeni, azt a tagozatvezetınek haladéktalanul jelentse, hogy helyettesítése megoldható legyen. - Az óraadó tanár munkáját az iskola állományába tartozó tanárokra elıírt módon látja el. 4. A nevelı-oktató munka belsı ellenırzésének rendje • Dolgozók Gimnáziuma Esti Tagozatán, a Gépész- és kereskedelmi technikus képzésen folyó nevelı-oktató munka ellenırzése az igazgató és az igazgatóhelyettes közös feladata. • Ez kiterjed: - Az iskola ügyviteli munkájának rendszeres ellenırzésére - Beszámolók, osztályvizsgák és érettségi vizsgák ellenırzésére. 5. A diákképviselık és az iskolai vezetık közötti kapcsolattartás formái és rendje • Minden osztály a tanév elején osztálybizalmit és osztálybizalmi helyettest választ. • Második és harmadik évfolyamon – az osztályfınök javaslatát figyelembe véve – a korábban választott osztálybizalmi végezze tovább a feladatokat. • Az osztályközösségek az iskolával az osztályfınökök és igazgatóhelyettesen keresztül tartják a kapcsolatot. 6. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái • A tanulók tanulmányikkal kapcsolatos személyes problémákkal az osztályfınökhöz, illetve az igazgatóhelyetteshez fordulhatnak. • A közösséget érintı problémákat elsısorban az osztályfınökkel kell megbeszélni.

7

• Bonyolult ügyekben az iskola igazgatójához, esetleg a felügyeletet gyakorló szervhez kell fordulni. 7. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok • Az érettségi vizsgát követı bankettek, találkozó megszervezése az adott osztályközösség feladata, a vendégként megjelenı pedagógus viselkedésével a jó példát szolgálja. 8. Az iskola létesítményeinek és helységeinek használati rendje • Az iskolavezetés a Dolgozók Gimnáziuma Esti tagozatára járó tanulók számára – hétfın, kedden és csütörtökön 1440-tıl – a gépész- és kereskedelmi technikusoknak hétfın, szerdán az osztályok számának megfelelı tantermet biztosít. • Egyéb napokon is – korrepetálás, beszámoló, vizsga céljaira – biztosítja a szükséges számú termet, de ezt a szaktanárok illetve osztályfınökök elıre egyeztessék a tagozatvezetıvel. • A Dolgozók Gimnáziuma Esti Tagozat, Gépész- és kereskedelmi technikus hallgatók az udvaron, a kijelölt helyen dohányozhatnak, de az iskola tisztaságára és rendjére fokozott figyelmet kell fordítaniuk. • A kerékpárokat és motorkerékpárokat a belsı udvari tárolóban helyezhetik el, s lezárásukról gondoskodjanak. Az itt tárolt jármővekért anyagi felelısséget nem vállalunk. 9. Térítési díj fizetési kötelezettség • Térítési díj fizetése kötelezı a K.t. 115.§.(1) bekezdés d. pontja alapján: a felnıttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a gépész- és kereskedelmi technikus képzés 13-14. évfolyamán. • A nevelési-oktatási intézmény vezetıje dönt a térítési díj összegérıl a 10/2000.m.ör.sz. rendelet, ill. 10/2005. (IV.28) rendelettel módosított változat alapján. • A térítési díj befizetésének határideje: I. félév: szeptember 30. II. félév: február 27. Ezektıl a határidıktıl az igazgató a tanuló kérvénye alapján, indokolt esetben eltérhet. • A befizetés az iskola pénztárába történik, a kapott bizonylatot meg kell ırizni.

8

• A térítési díj csökkentése a tanulmányi eredmény alapján: o - 4,51 – 5,00 o - 4,01 – 4,50 50%-a. o 3,51 – 4,00 65%-a o 3,01 – 3,50 75%-a o 2,51 – 3,00 85%-a o 0 – 2,5 100 %-a

nem fizet a naptári év elején megállapított teljes összeg a naptári év elején megállapított teljes összeg a naptári év elején megállapított teljes összeg a naptári év elején megállapított teljes összeg a naptári év elején megállapított teljes összeg

• A térítési díj mindig fél évre szól. • A szociális helyzet alapján a térítési díj mértéke maximum a teljes összeg 50%-áig terjedhet. • A kérvény beadásának határideje: I. félév: szeptember 15. II. félév: február 15. • Az évnyitón, az elsı osztályfınöki órán az igazgató – igazgatóhelyettes, osztályfınök – a tanulók tudomására hozza, hogy évközben kimaradás esetén az iskola térítési díjat nem fizet vissza.

10.Kötelezı osztályvizsgán beszámolók és házi dolgozatok Díjazása esti tagozaton • • • • •

A vizsgáztató tanárt az iskola igazgatója bízza meg. Szóbeli vizsgán, beszámolón 4 tanuló után tantárgyanként 1 óradíj Írásbeli vizsgán, beszámolón 10 dolgozat kijavításáért 1 óradíj Gyakorlati vizsga esetén vizsgánként 4 óradíj fizetendı Házi dolgozatok esetében 10 dolgozat javításáért jár 1 óradíj

9


2.számú melléklet

TANMŐHELY SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Szentes, 200…………………..…….-n

……………………….. igazgató

10

Tanmőhely Szervezeti és Mőködési Szabályzata

A szabályzat hatálya kiterjed a Szentes, Rákóczi F. u. 98. sz. alatti tanmőhely valamennyi mőhelytermére: - villanyszerelı tanmőhely - karosszérialakatos tanmőhely - hegesztı, lakatos tanmőhely - kereskedelmi kabinet - varrótanmőhely és a hozzájuk tartozó egyéb helyiségekre, udvarra A mőködés részletes szabályai: • A szakoktatóknak és a tanulóknak egyaránt a munkakezdés elıtt 15 perccel meg kell érkezniük. A tanmőhelybe a tanulók 630-tól mehetnek be. Az öltözık bezárására 655-kor kerül sor. • A tanulók a tanmőhely területére gépjármővel nem hajthatnak be. Kerékpárok elhelyezésére az udvaron elhelyezett tárolókban van lehetıség. Közlekedési eszközökkel a tanmőhely területén csak lépésben max. 5 km/h sebességgel közlekedhetnek, fokozottan ügyelve a közlekedési szabályok betartására. Gépkocsit tanuló az intézmény területén nem vezethet még akkor sem, ha van jogosítványa. • A gyakorlati foglalkozások kezdete egységesen 700. A gyakorlat befejezése 1400, kivéve a kereskedelmi kabinet, ott 1540-kor fejezıdik be az oktatás. A gyakorlati oktatás 60 perces órakeretben történik. A foglalkozások közben naponta egyszer, 10.00-1025-ig szünetet tartanak. • A varrótanmőhelyben tartott elméleti órák kezdése 730, befejezése órarend szerint történik. • A tanulók a tanmőhely területét a szakoktatók engedélye nélkül nem hagyhatják el. • A tanmőhely területén hétköznap 1600 után, ill. hétvégén csak az igazgató engedélyével tartózkodhat bárki. Kivételt képez a felnıtt képzés gyakorlata, amely a tanfolyam ideje alatt meghatározott napokon és idıpontban történik. • Szakoktató nem hagyhatja felügyelet nélkül a gyakorlati képzésben részesülı tanulót. A szakoktatók a tanmőhelyt csak az igazgató vagy a gyakorlati oktatásvezetık engedélyével hagyhatják el. • A tanulóknak az étkezések elıtti, illetve hazamenetelkor a tisztálkodásra az öltözı melletti mosdókban van lehetıség. Az öltözıt csak az oktató nyithatja ki és zárhatja be.

11

• Tanulók a tanmőhely területére nagyobb értékő tárgyat, készpénzt, ékszert és mőködésben lévı mobiltelefont nem hozhatnak magukkal. • A szakoktatók és a tanulók a tanmőhelyben a munkavédelmi elıírásokban meghatározott munkaruhákban, egyéni védıfelszerelésben tartózkodhatnak. • A tanmőhelyhez tartozó mőhelyrészlegek állagának megóvása, azok rendeltetésszerő használata, az ott elhelyezett gépek, berendezések, szerszámok szakszerő kezelése, minden – az ott munkát végzı – tanulóknak és szakoktatóknak egyaránt kötelessége. A mőhelyekben lévı szerszámokért, segédeszközökért és anyagokért a szakoktató felel. A tanulók által okozott károkért a tanulók a KT 77. § szerint felelnek. • A takarékos gazdálkodás – víz, villany, gáz és egyéb nyersanyagok – fontos feladatok. Szándékos, vagy hanyagságból eredı pazarlás fegyelmi felelısséget von maga után. • Produktív munkát külsı vagy belsı megrendelésre a tanmőhely csak akkor vállalhat el, ha az kapcsolódik a tantervi követelményekhez, és azt megfelelı minıségben, kivitelben a megállapított határidıre képes elkészíteni. Produktív munkavégzés menete a tanmőhelyben és változó munkahelyen: - a megrendelı részérıl írásos kérelem a munka elvégzésére - a szakoktató és a gyakorlati oktatásvezetı által elkészített, az igazgató által szignált, árajánlat elkészítése - a megrendelı által benyújtott írásos megrendelés, melyben a megrendelı meghatározza a fizetés módját. - Az elvégzett, megrendelı által átvett munka számlázása az árajánlat alapján • A szakoktatók az oktatói szobában kijelölt helyen dohányozhatnak, a tanulóktól elkülönítve. • A 18 éven felüli tanulók a kijelölt helyen dohányozhatnak. Felügyeletüket az ügyeletes szakoktató biztosítja. • A tanulókat minden munkakezdéskor és idıközönként munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A tanuló csak az oktató által kiadott munkát végezhetik. Gépeket elindítani és használni csak oktatói utasításra és felügyelet mellett szabad. Az egyéni és a gépre szerelt védıfelszereléseket kötelezı használni. A tanmőhelyben a keletkezett hulladékot osztályozottan kell összegyőjteni. • A gyakorlati foglalkozás befejezı foglalkozással és takarítással ér véget. Sorakozás és elköszönés után a csoport oktatói felügyelet mellett vonul az öltözıkbe. Tisztálkodás és átöltözés után egyénileg távoznak.

12



VÉDELMI SZABÁLYZATOK

Szentes, 200………………….……-n

…………………………… igazgató 13


3.1 számú melléklet

BOMBARIADÓ SZABÁLYZAT

Szentes, 200……………….…..-n …………………………. igazgató 14

Bombariadó terv Tevékenység bombariadó elrendelése esetén A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatokról és a biztonságot növelı szolgálat elrendelésérıl szóló 5/1989. (III.17.) MM rendelet 2.§.(1).bekezdése alapján minden olyan esemény rendkívülinek minısül, amely a gazdálkodó szerv rendeltetésszerő mőködését jelentısen zavarja, illetıleg lehetetlenné teszi, így például a: • A bombafenyegetés, mivel az, az intézmény rendeltetésszerő mőködését jelentısen zavarja, illetve azt idıszakosan lehetetlenné teszi, valamint megvalósítja a Büntetı törvénykönyv 270/A.szakaszában nevesített közveszéllyel való fenyegetés bőncselekményt (figyelemmel a fenti rendelet 2.§.g./.pontjára) rendkívüli eseménynek minısül.

Tevékenység Bombariadó esetén Robbantással való fenyegetés (bombariadó) esetén: • a hívást vevı személy felettesének azonnali értesítése • a robbantással fenyegetett intézmény vezetıjének értesítése, • rendész és/vagy a gondnok értesítése, • rendırség értesítése (az intézmény vezetıjének döntése szerint!). • Az épület azonnali kiürítése a tőzriadó tervben meghatározott menekülési útvonal szerint.

Minden robbantással való fenyegetést komolyan kell venni! A rendırséget - a 107-es telefonszámon (amennyiben a robbantással való fenyegetés háborús robbanószerkezetre vonatkozik a tőzszerészeket: 233-2190es telefonszámon) - annak kell tájékoztatnia, aki a fenyegetı személlyel beszélt.

15

Azt, hogy a hívást vevı személynek a beszélgetés alatt mire kell figyelnie a következı bekezdésben foglaltak, tartalmazzák.

A továbbiakban az épület(ek)et ki kell üríteni és a pánik keletkezését lehetıség szerint meg kell akadályozni. A bombariadó jelzését folyamatos csengetéssel kell jelezni. Ekkor az épületben tartózkodó diákok és dolgozók a magukkal hozott tárgyaikat, csomagjaikat magukkal kell, hogy vigyék az épületbıl való távozáskor.

Amennyiben van olyan személy, aki feltőnı érdeklıdést tanúsít az esemény iránt, illetıleg akinek a reagálásából arra lehet következtetni, hogy tud a bombariadóról, érdemes a helyszínre érkezı rendıröket errıl tájékoztatni.

Telefonon történı BOMBAFENYEGETÉS esetén Az információk biztosítása érdekében az alábbiakra kell figyelemmel lenni. Fontos, hogy a hívást vevı, illetıleg a beszélgetést halló személyek lehetıleg pontosan vissza tudják adni a fenyegetı szavait és viselkedését, ezért meg kell próbálni beszéltetni az illetıt. Az alábbiakra kell figyelni: • mit mondott! • férfi vagy nı • fiatal vagy idıs • izgatott vagy nyugodt • élıbeszéd vagy magnóról lejátszott • érthetı-e, tájszólása vagy akcentusa van-e • használ-e jellegzetes kifejezést • normál vagy elváltoztatott hangon beszél

16

• háttérzajok • mennyi ideig beszélt • a hívás befejezésének idıpontja. A fenti információk a fenyegetést végzı személy felderítéséhez, illetıleg azonosításhoz feltétlenül szükségesek. Elsısorban a telefonközpontokat kezelı személyek kaphatnak ilyen fajta telefonhívást. A LEVÉLBOMBÁK fıbb ismérvei az alábbiak: • nincs, vagy ismeretlen a feladó, • a küldemény súlya méretéhez képest nagy, súlyelosztása egyenetlen, • tapintása kemény, merev, esetleg drótot vagy oda nem illı tárgyat lehet érezni, • erıs marcipán, mandula vagy olaj szaga van, • a borítékon esetleg olajos foltok láthatók, • csomagolása nagyon precíz, gondos (cellux, szalag), • a borítékon általában feltőntetik: csak a címzett bonthatja fel.

17



ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK MŐKÖDÉSI ÉS GYŐJTİKÖRI SZABÁLYZATA

Szentes, 200…………………….…..-n

………………………….. igazgató

18

Bevezetı

16/1988. (IV.8.) MKM r. a 11/1994.(VI.8.) MKM r. módosításáról 6. §

Az R. a következı 6/B. §-sal egészül ki:

• „6/B. § (1) Az iskolai könyvtár az iskola, kollégium pedagógiai tevékenységhez, a nevelı és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres győjtését, feltárását, megırzését és használatát a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. • Az iskolai könyvtár igénybevételének, mőködésének szabályait az iskola, kollégium szervezeti és mőködési szabályzatában kell meghatározni. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár győjtıkörébe tartozó dokumentum vehetı fel. Az iskolai könyvtár győjtıkörét – a szervezeti és mőködési szabályzat mellékleteként kiadott – győjtıköri szabályzat határozza meg. A győjtıköri szabályzatot – elfogadása elıtt – az Országos szakértıi névjegyzékben szereplı szakértıvel véleményeztetni kell. E rendelet 3. számú melléklete határozza meg azokat az elıírásokat, amelyeket minden iskolai könyvtár mőködtetésénél meg kell tartani, illetve, amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. • Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat is elláthat, ha azt a könyvtárat mőködtetı iskola, kollégium alapító okirata lehetıvé teszi, továbbá az iskola, kollégium vezetıjének kezdeményezésére bejegyezték a nyilvános könyvtárak jegyzékébe. • A nyilvános könyvtár iskolai könyvtár feladatait is elláthatja, ha e tevékenységre az alapító okirata feljogosítja, továbbá iskolai könyvtáros tanárt, - tanítót alkalmaz, és megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

19

1. Az iskolai (kollégiumi) könyvtárak mőködése 1.1.

Az iskolai könyvtár mőködtetésének szakmai követelményei: • Az iskolai könyvtár alapkövetelményei: - legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthetı helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére, és legalább egy iskolai osztály egyidejő foglalkoztatására, - könyvtáros tanár (-tanító) alkalmazása - legalább 3000 könyvtári dokumentum megléte - szabadpolcos állományrész biztosítása - tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelı idıpontban a nyitva tartás biztosítása. • Az iskolai könyvtár győjteményének széleskörően tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai nevelı és oktató tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különbözı információhordozók használatához, az újabb dokumentumok elıállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel • Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttmőködik az iskola székhelyén mőködı közkönyvtárral.

1.2.

Az iskolai könyvtár feladatai: • Az iskolai könyvtár alapfeladata - győjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, ırzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, - tanórai foglalkozások tartása, - az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. • Az iskolai könyvtár kiegészítı feladatai lehetnek különösen: - tanórán kívüli foglalkozások tartása - dokumentumok másolása, új ismerethordozók elıállítása - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása - tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, 20

- más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, - részvétel a könyvtárak közötti dokumentumés információcserében, - muzeális értékő iskolai könyvtári győjtemények gondozása, - közremőködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. 1.3 Az iskolai könyvtár mőködése: • Az iskolai könyvtár győjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. • A közoktatási intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelıhely-nyilvántartást kell vezetni. • A szervezeti és mőködési szabályzatban kell meghatározni az iskolai könyvtár - könyvtárhasználóinak körét - beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját, - a szolgáltatások igénybevételének feltételeit, - a könyvtárhasználat szabályait, - a nyitva tartás, kölcsönzés idejét. • A szervezeti és mőködési szabályzatnak a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni. • Az iskolai könyvtárban könyvtáros asszisztens az lehet, aki középiskolai végzettséggel és legalább középfokú könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik. A könyvtáros asszisztens a könyvtáros tanár irányításával közremőködik az állomány nyilvántartásba vételével, a raktári rend fenntartásával, az állomány megóvásával, a dokumentumok könyvtári szerelésével, adatbevitelével kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá elláthat minden olyan feladatot, amely megfelel a szakmai végzettségének. 1.3.

A könyvtár feladatai: Intézményünk könyvtárának feladata, hogy segítse az iskolában folyó oktató-nevelı és tanulmányi munkát, elımozdítsa a tanulók olvasásra és könyvtárhasználatra nevelését. Ennek érdekében a könyvtár győjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, ırzi, gondozza, rendelkezésre bocsátja. Tájékoztatást nyújt a dokumentumokról, szolgáltatásokról, biztosítja a dokumentumok egyéni és csoportos használatát, könyvtári dokumentumokat kölcsönöz, rászoruló tanulóknak tankönyveket és segédkönyveket, tanórai foglalkozásokat tart. 21

Segítséget nyújt lebonyolításában.

az

2.

iskolai

tankönyvellátás

megszervezésében,

A könyvtár győjtıköre

2.1.

A könyvtár állományát az iskola feladataihoz és szükségleteihez igazodva folyamatosan, tervszerően és arányosan fejleszti. A könyvtár győjti: • Az oktatásban nélkülözhetetlen, munkaeszközként használt mőveket, • Teljességgel kell győjteni az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakképesítı vizsgakövetelmény rendszeréhez igazodó szakirodalmat, dokumentumokat, /különös figyelemmel a mőszakimarketinggel kapcsolatos szakirodalomra/ • A pedagógusok munkájához segédeszközül szolgáló alapvetı dokumentumokat, • Audiovizuális ismerethordozókat /kazetták, videó filmek, CD, CDmultimédia/

2.2.

A könyvtár győjtıkörébe tartoznak: • Alapvetı szükségszerőséggel az oktatásban felhasználható általános és szak kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak, bibliográfiák. - általános és szakmai lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, - magyar és idegen nyelvő szótárak, nagyobb példányszámban - Helyesírási szabályzat, Helyesírási kézikönyv, Idegen szavak és kifejezések szótára stb. - Jogszabályok - Kronológiák - Atlaszok - Mőszaki szótárak - Alapvetı ismereteket nyújtó egyéb könyvek: irodalomtörténetek, irodalmi lexikonok, fogalomtárak, adattárak, képzımővészeti albumok, stb. • Pedagógiai mővek: - a pedagógusok továbbképzéséhez szükséges tankönyvek, kiadványok, kézikönyvek, lexikonok, neveléselméleti, oktatásügyi összefoglalók, oktatásügy szervezésével, igazgatásával kapcsolatos kézikönyvek,

22

- a pedagógiai segédtudományinak alapvetı mővei, pszichológiai, filozófia, etika, esztétika, szociológia területérıl, - pályaválasztási kiadványok, - tanári kézikönyvek, módszertani kiadványok. • Társadalomtudományok: - vallástörténeti mővek, mitológiai kislexikonok, - jog területérıl: oktatásügyi jogszabálygyőjtemények, stb. - közgazdasági kézikönyvek. • Az iskolában oktatott tantárgyaknak megfelelı, a tudományok legújabb eredményeit összefoglaló mővek: - a természettudományok körébıl lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, példatárak, képletgyőjtemények (matematikai, fizikai kémiai stb.) nagy példányszámban tanulmánykötetek, stb. - alkalmazott tudományok /mőszaki/ körébıl az oktatott szakmák kézikönyvei, lexikonjai, alapvetı szakkönyvei, mőszaki táblázatok, segédkönyvek, példatárak, számítástechnikával foglalkozó alapmővek. - Mővészet, sport: válogatva győjti a könyvtár: mővészeti, mővészettörténeti lexikonok, képzımővészeti mővek, albumok, zenetörténeti, színházi lexikonok, mővek, sporttörténeti összefoglalók, verseny – és szabálykönyvek. - Irodalom és nyelvtudomány: nyelvészeti szakkönyvek, nyelvtörténettel, nyelvhelyességgel, nyelvmőveléssel foglalkozó mővek, irodalmi monográfiák, mőelemzések, mőelemzés sorozatok, tanulmánykötetek, mőfajelmélettel foglalkozó mővek, sorozatok, idegen nyelvek tanításához szükséges nyelvkönyvek - Földrajz, történelem: atlaszok, útleírások, útikönyvek, térképek, fotóalbumok, történelmi szöveggyőjtemények, sorozatok, tanulmánykötetek, feladatgyőjtemények, stb. • A tantervi anyaghoz közvetlenül kapcsolódó szépirodalmi alkotások: - a világ és a magyar irodalom klasszikusainak győjteményes munkái, a modern irodalom legértékesebb alkotásai, teljességgel győjti a könyvtár a tantervben megjelölt házi olvasmányokat (nagy példányszámban), ajánlott olvasmányok, színvonalas szórakoztató irodalom • Helytörténeti, iskolatörténeti dokumentumok • A győjtıkörnek megfelelı folyóiratok 23

• Audiovizuális ismerethordozók: - zenei, irodalmi kazetták, videofilmek • Kéziratok: az iskola pedagógiai dokumentációi, tanári és tanulói pályázati munkák, iskolai rendezvények forgatókönyvei, stb. 3.

Az állomány elhelyezése, állománygyarapítás, állományba vétel, Állományfeltárás, védelem

3.1.

A könyvtár állományának elhelyezése az iskola épületében az egyik kb. 25 m2-es helyiségben, amelyhez két tanterem kapcsolódik (4-es és 6-os tanterem). A tantermek lehetıséget adnak helyben olvasásra, csoportos foglalkozások tartására. Az egyes szaktantermekben külön állományrészek kerültek elhelyezésre. A könyvtár állományának kb. 50%a szabadpolcos elrendezéső, ETO szerint, az eligazodást betőrendes mutatók, feliratok segítik.

3.2.

Az állomány gyarapítását az iskolai könyvtáros végzi. Az állományfejlesztés során figyelembe veszi az iskolavezetés, a tantestület és a tanulók igényeit, javaslatait. Az állomány gyarapítására szolgáló összeg az iskola költségvetésében szerepel.

3.3.

A könyvtárba érkezett dokumentumokat az iskolai könyvtár tulajdonbélyegzıjével kell ellátni, leltári számmal, raktári jelzettel. A szaktantermekben elhelyezett állományrészekrıl lelıhely nyilvántartás készül.

3.4.

A könyvtári állomány feltárása betőrendes katalógusban történik.

4. 4.1.

Az iskolai könyvtár használói, a kölcsönzés szabályai

Az iskola könyvtárának tagjai lehetnek: A zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola tanulói, dolgozói. Beiratkozási díjat nem kell fizetni. A könyvtári tagság megszőnik a tanulói jogviszony, vagy a munkaviszony megszőnésével. A könyvtári tartozást az elıbbivel egyidejőleg rendezni kell. A leszámolási jegyzéken a könyvtáros aláírásával igazolja, a tanulónak (dolgozónak) könyvtári tartozása nincs.

24

4.2.

A könyvtár a meghatározott (tanulók igényeihez igazodva), az órarendben is feltüntetett nyitvatartási idıben az olvasók rendelkezésére áll. Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola: Nyitvatartási idı: Hétfı: 700 - 1400 órák közötti szünetekben Kedd: 700 - 1400 órák közötti szünetekben Szerda 700 - 1400 órák közötti szünetekben Csütörtök 700 - 1400 órák közötti szünetekben Péntek: 700 - 1400 egész nap Pollák Antal Mőszaki Szakközépiskola Nyitvatartási idı: Hétfı: 945 – 1200 ; 1245 - 1330 Kedd: 800 - 1200 ; 1245 - 1330 Szerda: 1130 - 1330 Csütörtök: 1130 - 1330 Péntek: ZÁRVA

4.3.

A könyvtárból bármely könyv kölcsönözhetı a nappali tagozatos tanulók számára, a kézikönyvtárba tartozó könyvek, folyóiratok csak helyben olvasásra használhatók. Az esti tagozatos tanulók a könyvtár állományát csak helyben használhatják. Az olvasókról, kölcsönzésekrıl füzetes nyilvántartást vezetünk. A kölcsönzési idı 3 hét, ennek meghosszabbítása lehetséges. Minden tanév végén a tanulóknál kint levı könyveket vissza kell hozni a könyvtárba. A végzıs tanulóknak május elsı hetében, az alsóbb évfolyamba járóknak június elsı hetében. Minden könyvtári tartozást legkésıbb a bizonyítványosztás napján rendezni kell.

4.4. Könyveket és egyéb dokumentumokat csak a könyvtáros adhat ki a könyvtárból. A könyvtáros tudta nélkül bármely dokumentum elvitele tilos. A könyvtár raktári rendjét ırizzük meg, a polcról levett könyveket mindig a megjelölt helyre kell visszatenni. Az elveszett vagy megrongálódott könyveket az eredetivel pótolni kell, ha ez nem lehetséges, az árát meg kell téríteni.

25



ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Szentes, 200……………………………- n

………………………….., igazgató

26

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény elıírásainak.

2. A intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok elıírásai lehetıséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyőjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következı: • papír alapú nyilvántartás, • számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. 4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelıs. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon.

5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplı feladatokkal kapcsolatosan: • az alkalmazottak adatait: o igazgatóhelyettesek (felvehetik, nyilvántarthatják) o személyi és munkaügyi elıadó (felveheti, nyilvántarthatja) o iskolatitkár (nyilvántarthatja) 27

o gazdasági ügyintézı (nyilvántarthatja) • a tanulók adatait: o igazgatóhelyettesek (felvehetik, nyilvántarthatják) o iskolatitkár (felveheti, nyilvántarthatja) o gazdasági ügyintézı (felveheti, nyilvántarthatja) o osztályfınökök (felvehetik, nyilvántarthatják) o gyermek- és ifjúság védelmi felelıs (felvehetik, nyilvántarthatják)

6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: • az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplı feladatokkal kapcsolatosan: o igazgatóhelyettesek, o gazdasági ügyintézı, o iskolatitkár, o személyi és munkaügyi elıadó. • a tanulók adatait továbbíthatja: o a fenntartó, bíróság, rendırség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató; o a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfınök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs; o a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelıtestületen belül, a szülınek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezıjének, a tanulószerzıdés kötıjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a 28

szakmai ellenırzés végzıjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfınök, iskolatitkár; o a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelıje részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár; o a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsıoktatási intézménybe történı felvétellel kapcsolatosan az érintett felsıoktatási intézményhez adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfınök; o az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató; o a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfınök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs.

1. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított győjtıben zárt szekrényben kell ırizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenırzéséért az igazgató a felelıs.

2. A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell ırizni:

29

o összesített tanulói nyilvántartás (Vezetéséért felelıs: iskolatitkár, gazdasági ügyintézı), o törzslap (Vezetéséért felelıs: igazgatóhelyettes, osztályfınökök), o bizonyítvány (Vezetéséért felelıs: igazgatóhelyettes, osztályfınökök), o beírási napló (Vezetéséért felelıs: gazdasági ügyintézı) o osztálynaplók (Vezetéséért felelıs: igazgatóhelyettes, osztályfınökök), o gyakorlati foglalkozási napló (Vezetéséért felelıs: gyakorlati oktatásvezetı, szakoktató), o diákigazolványok nyilvántartása (Vezetéséért felelıs: iskolatitkár). A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelı pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény egyik gazdasági dolgozója a felelıs.

3. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi elıírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelıs.

30



ADATVÉDELMI ÉS INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT

Szentes, 200……………………..

…………………………… igazgató

31

Adatvédelmi és Informatikai Biztonsági Szabályzat

Az Adatvédelmi és Informatikai Biztonsági Szabályzat az alábbi jogszabályokon alapul: - a személyi adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságról szóló 1992. évi LXIII törvény - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

1. Az Adatvédelmi és Informatikai Biztonsági Szabályzat célja

Az AIBSZ alapvetı célja, hogy az adatkezelés, informatika alkalmazása során biztosítsa az intézményben az alábbiakat: • ne sérüljenek az adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezések: az iskolai iratokba, illetıleg a közalkalmazottakról, a tanulókról szóló adatokba csak és kizárólagosan az érdekeltek, tehát az alkalmazottak, a tanulók és a szülık, illetve a pedagógusok tekinthessenek be, • az intézményben személyes adat felvétele, kezelése továbbítása csakis az érintett hozzájárulásával történhessen meg, • az intézmény minden alkalmazottja számára követhetıvé és ellenırizhetıvé tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ı személyes adatát, 32

• a személyes adatok feletti önrendelkezési jogot, továbbá a személyes adatok felhasználásának célhoz kötöttséget, tiszteletben tartását, • a titok-, vagyon- és tőzvédelemre vonatkozó védelmi intézkedések betartását, • az üzemeltetett számítógépek, informatikai eszközök valamint azok kiegészítı eszközeinek rendeltetésszerő használatát, • az üzembiztonságot szolgáló karbantartást és fenntartást, • az adatok számítógépes feldolgozása és azok további hasznosítása során az illetéktelen felhasználásából származó hátrányos következmények megszüntetését, illetve minimális mértékre csökkentését, • az adatállományok tartalmi és formai épségének megırzését, • munkaállomásokon lekérdezhetı adatok körének meghatározását, • adatállományok biztonságos mentését, • a számítógépes rendszerek zavartalan üzemeltetését, • a feldolgozás folyamatát fenyegetı veszélyek megelızését, elhárítását, • az adatvédelem és adatbiztonság feltételeit, • a védelem mőködését a rendszerek fennállásának egész idıtartama alatt a megtervezésüktıl kezdve az üzemeltetésükön keresztül a felhasználásig. A jelen AIBSZ az intézmény adatvédelmének általános érvényő elıírását tartalmazza, meghatározza az adatkezelés, az adatvédelem és adatbiztonság feltételrendszerét. Szabályozza az adatok kezelésének, az adatvédelem és adatbiztonság feltételrendszerét. Szabályozza az adatok kezelésének, a számítástechnikai, informatikai eszközök használatának adatvédelmi biztonsági szabályait.

33

2. Alapfogalmak • személyes adat meghatározott személlyel, jelen esetben a közalkalmazottal, a tanulóval kapcsolatba hozható adat, továbbá minden, az adatból levonható, a közalkalmazottra, a tanulóra vonatkozó következtetés. Személyes adat csak akkor kezelhetı, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján a helyi önkormányzat rendelete elrendeli; • adatkezelésnek minısül a személyes adatok győjtése, felvétele, tárolása, feldolgozása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, törlése. Adatkezelésnek minısül az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is. Nyilvánosságra hozatalnak minısül az adat bárki számára történı hozzáférhetıvé tétele. • Nyilvántartható alkalmazotti adatok: név, születési hely és idı, állampolgárság, állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási idı, besorolással kapcsolatos adatok, alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történı megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelı tartozás és annak jogosultja, szabadság, kiadott szabadság, alkalmazott részére történı kifizetések és azok jogcímei, az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, a többi adat az érintett hozzájárulásával. A felsorolt adatokat a magasabb vezetı tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója kezeli. A felsorolt adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetıhelynek, bíróságnak, rendırségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, 34

államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenırzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. • Nyilvántartható tanulói adatok: gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, szülı neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen felvételivel kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minısítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tanuló azonosító száma, a többi adat az érintett hozzájárulásával. Az adatok továbbíthatók a fenntartó, bíróság, rendırség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, sajátod nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitıl a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza, a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelıtestületen belül, a szülınek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezıjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenırzés végzıjének, a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelıje részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, a tanulói iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsıoktatási intézménybe történı felvétellel kapcsolatosan az érintett felsıoktatási 35

intézményhez és vissza , az egészségügyi, iskola - egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. Azok az adatok, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges. • szerver: olyan hálózatra kapcsolt központi szerepet betöltı számítógép, amelynek alapvetı feladata, hogy más, a hálózatra kapcsolt számítógépek vagy terminálok számára az erıforrásait megossza; • munkaállomás: egy operátor vagy felhasználó számára, adott típusú feladathoz felszerelt számítógép vagy terminál; • gépterem: az a légkondicionált /nem légkondicionált helyiség, az Intézmény dolgozói hozzáférhetnek a számítástechnikai eszközökhöz és szolgáltatásokhoz; • szerver terem: ahol a szerverek vannak • rack szekrény: üvegezett, biztonságos fém szekrény, amelyben hálózati eszközöket, szervereket a szervertermen kívül üzemeltetnek; • adat: a tények, az elképzelések nem értelmezett, de értelmezhetı közlési formája; • adatállomány: valamely informatikai rendszerben lévı adatok logikai összefogása, amelyet egy névvel jelölnek. Ezen a néven keresztül férhetünk hozzá a tartalmazott adatokhoz;

36

• adatbiztonság: az adatok jogosulatlan megszerzése, módosítása és tönkretétele elleni mőszaki és szervezési intézkedések és eljárások együttes rendszere; • adatfeldolgozás: az adatok győjtése, rendszerezése, törlése, archiválása; • adatvédelem: az adatok kezelésével kapcsolatos törvényi szintő jogi szabályozás formája, amely az adatok valamilyen szintő, elıre meghatározott csoportjára vonatkozó adatkezelés során érintett személyek jogi védelmére és a kezelés során felmerülı eljárások jogszerőségére vonatkozik; • alkalmazói program ( alkalmazói szoftver): olyan program, amelyet az alkalmazó saját speciális céljai érdekében vezet be és amely a hardver és az üzemi rendszer funkcióit használja; • felhasználó: az a személy vagy szervezet, aki (amely) egy vagy több informatikai rendszert használ feladatai megoldásához; • hardver: az informatikai rendszer eszközeit, fizikai elemeit alkotó részei; • hálózat: két vagy több számítógép összekapcsolása, amely informatikai rendszerek legkülönbözıbb komponensei között adatcserét tesz lehetıvé; • informatikai biztonság: olyan elıírások, szabványok betartásának eredménye, amelyek az információk elérhetıségét, sérthetetlenségét és bizalmasságát érintik, és amelyeket az informatikai rendszerek vagy komponenseik alkalmazása során biztonsági megelızı intézkedésekkel lehet elérni; • rendszerprogram (rendszer szoftver): olyan alapszoftver, amelyre szükség van, hogy valamely informatikai rendszer hardvereit használhassuk és az alkalmazói programokat mőködtethessük. A rendszerprogramok legnagyobb részét az operációs rendszerek alkotják.

37

3. Szabályzat hatálya

Az AIBSZ személyi hatálya az Intézmény valamennyi dolgozójára kiterjed. Tárgyi hatálya kiterjed: • védelmet élvezı adatok teljes körére, felmerülésük és feldolgozási helyüktıl, idejüktıl és az adatok fizikai megjelenési formájától függetlenül, • az

adatok

felvételére,

kezelésére,

továbbítására,

felhasználására,

tárolására vonatkozó utasításokra, • adathordozók tárolására, felhasználására, • az

Intézmény

tulajdonában

lévı

valamennyi

számítástechnikai,

informatikai berendezésre, valamint ezek mőszaki dokumentációra is, • a számítástechnikai folyamatban szereplı összes dokumentációra ( fejlesztési, szervezési, programozási, üzemeltetési dokumentáció), • a rendszer- és felhasználói programokra.

1. Kapcsolódó szabályozások

Az AIBSZ-t az Intézmény szervezeti és Mőködési Szabályzatával és mellékleteivel összhangban kell alkalmazni.

5. Védelmet igénylı adatok, eszközök köre

5.1 A védelem tárgya: • a közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete szerint nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok az alkalmazottakról, a tanulókról,

38

• tanügyi nyilvántartások: beírási napló, felvételi és mulasztási napló, foglalkozási napló, törzslap, bizonyítvány, az alkalmazotti és tanulói adatokat nyilvántartó Rendszer (2008. január 01-tıl áttérünk a TANINFORM programra) • személyi adatokat tartalmazó személyi dossziék. • az alkalmazott hardver eszközök és azok mőködési biztonsága, • a számítástechnikai eszközök üzemeltetéséhez szükséges okmányok és dokumentációk, • az adatok és adathordozók megsemmisítésükig, illetve a törlésre szánt adatok felhasználásáig,

5.2 A védelem eszközei • A beírási naplóba az iskolatitkár és a gazdasági ügyintézı jegyzi be a tanuló adatait, és azt zárral ellátott szekrényben tárolja. • Az alkalmazotti és tanulói adatokat nyilvántartó rendszert az iskolatitkár és a gazdasági ügyintézı kezeli titoktartási kötelezettség terhe mellett. • A foglalkozási naplók, a mulasztási naplók a tanári szobában vannak elhelyezve, a tanári szobában csak a nevelıtestület tagjai tartózkodhatnak. • A törzslap és a bizonyítvány az igazgató helyettesi irodában zárral ellátott szekrényben került elhelyezésre. • A személyi adatokat tartalmazó személyi dossziék az igazgatói irodában páncélszekrényben vannak tárolva.

6. A kiemelt védelem felelısei és tevékenységi köreik

6.1. Az adatvédelemért felelısök általános feladatai: A jelen szabályzatban foglaltak szakszerő végrehajtásáról az Intézmény adatvédelméért felelıs személyeknek kell gondoskodnia. Az adatvédelmi

39

felelısi feladatok ellátásával megbízott dolgozók kijelölését ezen szabályzat b) melléklete tartalmazza.

6.1.1 Az adatvédelmi felelısök általános feladatai: • Az adatvédelmi felelıs titoktartási kötelezettség terheli az alkalmazottal, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetıen, amelyrıl az adatkezelés során szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a törvények alapján kezelhetık és továbbíthatok. • Az adatvédelmi felelıs az alkalmazottak, a tanulók személyes adatait csak az érintett törvényekben meghatározott intézményeknek, meghatározott célból, illetve az érintett hozzájárulásával adhatják ki. • Az adatvédelmi felelıs csak annak az adatnak a továbbítására jogosult, amelyre a közoktatási intézmény vezetıjétıl felhatalmazást kapott. • Köteles az iratkezelési szabályzatban, valamint az Adatkezelési Szabályzatban meghatározott adatkezelési és továbbítási intézményi rendet betartani. • Az adatok továbbításánál köteles megtartani az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseket: az iratokba, adatokba csak és kizárólagosan az érdekelt tekinthet be. Az adat csak oly módon továbbítható e-mail-en, interneten, sms-en, faxon hogy ne sérüljenek az adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezések.

6.1.2 A számítástechnikai adatvédelmi felelıs speciális feladatai: • ellátja az adatfeldolgozás számítástechnikai felügyeletét, • ellenırzi a védelmi elıírások betartását,

40

• ellátja

a számítástechnikai titokvédelmi munka szervezését és

felügyeletét, • a védelmi eszközök alkalmazására vonatkozó döntés elkészítése érdekében a szakterületek bevonásával biztonságot növelı intézkedések kialakítása, • felügyeli a számítástechnikai rendszerek üzembiztonságát, biztonsági másolatok, adatmentések készítését és karbantartását, • a védelmi eszközök mőködésének, szerviz ellátás biztosításának folyamatos felügyelete, • adatvédelmi tevékenységet segítı nyilvántartási rendszer kialakítása, • adatvédelmi feladatok ismertetése, • a védelmi rendszer érvényesülésének felügyelete, • az AIBSZ kezelése, naprakészen tartása, módosítások átvezetése, • ellenırzi a vírusvédelem meglétét és használatát, frissítését • tevékenységérıl rendszeresen beszámol az Intézményvezetınek. 6.1.3 Az adatvédelmi felelısök ellenıri feladatai: • évente egy alkalommal részletesen ellenırzik az AIBSZ elıírásainak betartását, • rendszeresen ellenırzik a védelmi eszközök használatának betartását, azok megfelelısségét, • a számítástechnikai adatvédelmi felelıs ellenırzi a számítástechnikai munkafolyamat bármely részét elızetes bejelentési kötelezettség nélkül, • adatvédelmi szempontból ellenırzik az AIBSZ naprakészségét, illetve azok végrehajtását. 6.1.4 Az adatvédelmi felelısök jogai: • az elıírások ellen vétıkkel szemben felelısségre vonási eljárást kezdeményezhetnek az intézményvezetınél,

41

• a számítástechnikai adatvédelmi felelıs bármely érintett szervezeti egységnél jogosult informatikai tárgyú ellenırzésre, javaslatot tehet az új védelmi, biztonsági eszközök és technológiák beszerzésére, illetve bevezetésére,

adatvédelmi

szempontból

a

számítástechnikai

beruházásokat véleményezi.

6.2. Az intézményi rendszergazda feladatai: A rendszergazda feladatait a munkaköri leírása szerint látja el. Kiemelt feladatai: • a védelmi rendszer érvényesülésének biztosítása, • biztosítja a vírusvédelmi szoftver frissítését a szervezeti egységek számára, • a szervezeti egységek kisebb számítógépes bázisainak üzemeltetése és az ehhez

kapcsolódó

számítástecnikai,

adatvédelmi

szolgáltatások

biztosítása. Védelmi feladata: • biztosítja az üzemképességet és a mőszaki ellátást, biztonsági másolatokat készít, gondoskodik a helyi adatok védelmérıl, mentésérıl, tárolásáról; • irányítja, segíti és ellenırzi a munkatársak számítástechnikai munkáját; • közremőködik a hardver és szoftver eszköz bázis fejlesztésében.

42

7. Az AIBSZ alkalmazásának módja

Az AIBSZ megismerését az érintett dolgozók részére az adatvédelmi felelısök biztosítják, az egyes munkaköri leírásoknak és az AIBSZ elıírásainak megfelelıen.

7.1. Az AIBSZ karbantartása Az

AIBSZ-t

az alkalmazotti, a tanulói

adatok nyilvántartásában, a

számítástechnikában, az informatikában, valamint az intézményben bekövetkezı változások miatt idıközönként aktualizálni kell. Ez az adatvédelmi felelısök feladata.

7.2 A védelmet igénylı adatok és információk osztályozása, minısítése, hozzáférési jogosultság

Az adatokat és információkat jelentıségük és bizalmassági fokozatuk szerint osztályozzuk: 7. közlésre szánt (bárki által megismerhetı) adatok, 8. minısített adatok (titoknak minısülnek)

Az adatfelvétel során keletkezı adatok minısítıje az adatkezeléssel megbízott adatvédelmi felelıs, aki a törvényi elıírásokat köteles betartani, a törvény által nem szabályozott adatkörben az intézményvezetı utasítása szerint köteles eljárni. A számítógépes feldolgozás során keletkezı adatok minısítıje annak a szervezeti egységnek a vezetıje, amelynek védelme hatáskörébe tartozik. Az intézményi titoknak minısülı adatok feldolgozásakor meg kell határozni írásban és névre szólóan a hozzáférési jogosultságot. A kijelölt dolgozók elıtt a titokvédelmi és egyéb rendszabályokat, a betekintési jogosultság terjedelmét, gyakorlási módját és idıtartamát ismertetni kell. 43

A titkot képezı adatok védelmét, a feldolgozás – adattovábbítás, tárolás – során az operációs rendszerben és a felhasználói programban alkalmazott titkosítással, illetve a hardver berendezésekben kiépített technikai megoldásokkal is biztosítani kell (szoftveres és hardveres adatvédelem).

8. Szervezeti egységek védelmi eszközei és módszerei

8.1 Általános rendelkezések

8.1.1 Tőzvédelem A

gépterem illetve

kiszolgáló

helyisége

és

a

szerverterem a

„D”

tőzveszélyességi osztályba tartozik, amely mérsékelt tőzveszélyes üzemet jelent. A tőzvédelem feladatait, sajátos elıírásokat a gépterem (számítógépes szoba), szerverterem „Tőzvédelmi utasítás”-a tartalmazza, amely az Intézmény tőzvédelmi szabályzatának részét képezi.

8.1.2 Vagyonvédelem, fizikai biztonság • a géptermeket biztonsági zárakkal kell felszerelni, • a gépterembe való be- és kilépés rendjét szabályozni kell, • munkaidın túl a gépteremben csak engedéllyel lehet tartózkodni, • a gépterembe történı illetéktelen behatolás tényét a szervezet vezetıjének azonnal jelenteni kell, • az irodahelyiségekben elhelyezett számítástechnikai eszközöket csak a kijelölt dolgozók használhatják, • a számítástechnikai eszközök rendeltetésszerő a felhasználó felelıs.

44

8.1.3 Adathordozók védelme, tárolása, hordozása és karbantartása • könnyen tisztítható, jól zárhatók szekrényben kell elhelyezni úgy, hogy tárolás közben ne sérüljenek, károsodjanak, • a papír alapú adathordozókat iktatószámmal kell ellátni a gyors hozzáférés érdekében (errıl nyilvántartást kell vezetni), az iktatókönyvbe kell bejegyezni, • a nyilvántartásban az azonosító adaton kívül a felírás és megırzés dátumát, a védettség tényét, a jogosultsági és illetékességi adatokat, valamint az adathordozó kiadására és visszavételezésére vonatkozó információkat kell feltüntetni, • a használni kívánt adathordozót a tárolásra kijelölt helyrıl kell kivenni, és oda kell vissza is helyezni, • a munkaasztalon csak azok az adathordozók lehetnek, amelyek az aktuális feldolgozáshoz szükségesek, • adathordozót más intézménynek átadni csak az intézményvezetı engedélyével lehet, • az adathordozók megırzésének idejét, ha másképp nincs rendelkezés, a felelıs vezetı határozza meg, • olyan adathordozót, amelyet javíthatatlan fizikai károsodás ért, selejtezni kell. A selejtezést a Selejtezési Szabályzatnak és az Intézményi Iratkezelési Szabályzatnak megfelelıen kell lefolytatni. Sokszorosítást, másolást csak az érvényben lévı rendeletek szerint szabad végezni, az üzemi másolás nem minısül másolásnak, illetve archív adatállomány elıállítása másolásnak számít. Az adathordozókat a Leltározási Szabályzatnak megfelelıen kell leltározni.

45

8.1.4 Informatikai adatvédelmi feladatok: • az adatbevitel hibátlan mőszaki állapotú berendezésen történjen, • csak tesztelt adathordozóra lehet adatállományt rögzíteni, • adatrögzítés szoftver védelme: a programokat és az adatokat ellenırzı funkciókkal, amennyiben szükséges titkosítással kell ellátni, • a bejelentkezési azonosítók használatával kell szabályozni, hogy ki milyen hozzáférési szinten férhet hozzá a programokhoz és az adatokhoz (alapelv: a tárolt adatokhoz csak az illetékes szervezeti egységek személyei férjenek hozzá), • az adatok bevitele során alapelv: azonos állomány rögzítését és ellenırzését ugyanaz a személy nem végezheti. Az adatállományok védelme során gondoskodni kell arról, hogy azok ne károsodjanak. A fontosabb file-okat tartalmazó adattárolókról másolatot kell idınként készíteni. A másolt lemezek csak az illetékes vezetı engedélyével adhatók ki.

8.1.5 Vírusvédelem A munkaállomásokon és szervereken, ha másképp nincs rendelkezés, folyamatos vírusellenırzést és vírusirtást kell tartani. Munkaállomásokon vírusfertızés okozta hiba gyanú esetén azonnal szólni kell az illetékes szakembernek, informatikusnak. Amennyiben nincs erre lehetıség, (pl. munkaidın kívül), a feldolgozásban lévı adatokat el kell menteni, majd a programból kilépve a gépet ki kell kapcsolni. A gépet addig bekapcsolni nem szabad, amíg azt az arra illetékes szakember, informatikus meg nem vizsgálta. A vírusfertızést jelenteni kell a szervezeti egység vezetıjének, még akkor is, ha semmi hiba nem történt a fertızés folyamán, valamint a szervezeti egység vezetıjének ki kell deríteni a fertızés lehetséges okait, és a szükséges védelmi intézkedést meg kell hoznia.

46

8.1.6 Szoftver védelem Az üzemeltetésért felelıs dolgozónak biztosítani kell, hogy a rendszerszoftver naprakész állapotban legyen és a segédprogramok, programkönyvtárak mindig hozzáférhetık legyenek az illetékes felhasználók számára. • Rendszerszoftver védelem: o a rendszerszoftver módosításához az illetékes engedélye szükséges, o a módosítással egy idıben a dokumentációban is át kell a változtatásokat vezetni, o a

rendszerszoftver-eseményekrıl

és

a

változtatásokról

nyilvántartást kell vezetni (eseménynapló) • Programhoz való hozzáférés, programvédelem: o A kezelés folyamán az illetéktelen hozzáférést és próbálkozást ki kell zárni. Gondoskodni kell arról, hogy a tárolt programok file-ok ne károsodjanak, a követelményeknek megfelelıen mőködjenek. A feldolgozás biztonságának megvalósításához naprakész állapotban kell tartani a program dokumentációt.

8.1.7 Hardver védelem • a számítógépeket óvni kell folyadéktól, túlzott páratartalomból és hıigénybevételtıl, • a számítógép közvetlen közelében ételt és italt fogyasztani tilos, • a számítógépteremben és a szerver teremben klímaberendezés használata ajánlott, • szervereknél biztosítani kell a szünetmentes feszültségforrást és rack szekrényben vagy szerver-teremben kell elhelyezni • a fali csatlakozók megbontása szigorúan tilos, • csak földelt aljzatokat lehet használni számítógép üzemeltetéshez,

47

• a lengı kábeleket úgy kell elhelyezni, hogy azok balesetet ne okozhassanak, alapelv: sőrőn használt utat szabadon kell hagyni, • a számítógépek belsejébe nyúlni, és ott bárminemő változtatást okozni tilos; csak az illetékes szakember, illetve a szervizek szakemberei nyúlhatnak bele • a számítógépekben, vagy azokhoz kapcsolt perifériákban észlelt – nem üzemszerő – hardverváltozásokat haladék nélkül jelenteni kell az illetékes szakembernek, informatikusnak.

8.2 Az Intézmény további védelmi elıírásai A védelem felelıse az Intézményvezetı. Védelmi elıírások: o a feldolgozáshoz szükséges programok elindításához és az adatok hozzáféréséhez jelszóvédelem kell, o a bizalmas adatállományokat és dokumentumokat titkosítani kell, a titkosítás végezhetı az adott szoftverrel, vagy külsı programmal is, o a módosításokról idınként biztonsági mentést kell készíteni, s ezeket a következı mentésig kell megırizni, o a felhasznált programokról – amennyiben lehetséges – biztonsági másolatot kell készíteni, és azokat az eredeti példánytól külön, tőzbiztos helyen kell tárolni.

9. Hatályba léptetés

Ezen szabályzat 2008. március 31 nappal lép hatályba.

48



IRATKEZELÉSI ÉS IRATTÁROZÁSI SZABÁLYZAT

Szentes, 200………………..…..-n

………………………. igazgató

49

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szabályzat hatálya 1.1.

1.2.

2. 2.1. 2.2. 2.3.

2.4. 2.5.

2.6.

2.7.

A szabályzat a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskolában a nyílt iratok átvételének, készítésének, iktatásának, nyilvántartásának, tárolásának irattározásának, selejtezésének, levéltárba történı átadásának szabályait rögzíti. A gazdálkodás során keletkezı pénzügyi bizonylatok, számlák, a kötségvetési beszámoló valamint az azt alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások tekintetében a számvitel bizonylatokról szóló rendelkezéseket kell figyelembe venni. (A számvitelrıl szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. Tv. 87. §) Az iratkezelési szabályzat alkalmazása során használt fogalmak Beadvány: az intézményünkhöz érkezı hagyományos irat, amely rendeltetésszerően szervezetünknél marad. Csatolás: a nem ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különbözı iratok átmeneti jellegő összekapcsolása. Érkeztetés: az írásbeli ügyvitelnek az iktatást megelızı fázisa, amelynek során rögzítik a beadvány beérkezésének keltét, elektronikus irat beérkezése esetén kitöltik az érkeztetı képernyırovatokat. Feladatkör: azoknak a feladatoknak az összegzése, amelyeket az intézmény vagy személy végez az ügyintézési munkafolyamat során. Iktatás: az iratkezelésnek az érkeztetés és az azt követı postabontás utáni fázisa, az iratnyilvántartás alapvetı része, amelynek során a beadványt, illetve a saját keletkeztetéső iratot iktatószámmal látják el a szervezetnél és kitöltik az iktatókönyv, illetve az iktatóbélyegzı lenyomat rovatait. Iktatókönyv: az intézmény mőködése során keletkezett (nála keletkezett, hozzá intézett és megırzött) ügyviteli iratok (beadványok, belsı ügyviteli iratok) nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, évenként hitelesen megnyitott és lezárt iratnyilvántartó könyv Iratnak kell tekinteni és e szabályzatban elıírt módon kell kezelni minden olyan szöveget, számadatsort, amely valamely mőködésével, illetıleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett.

Nem kell iratnak tekinteni a rendszeresen kapott hivatalos lapokat, napilapokat, folyóiratokat, könyveket, reklám- és propagandaanyagokat.

50

2.8.

2.9. 2.10. 2.11.

2.12. 2.13. 2.14. 2.15. 2.16.

2.17. 2.18.

Iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és selejtezhetıség szempontjából történı válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerő és biztonságos megırzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység Irattár: az intézményünknél megfelelıen kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerő és biztonságos ırzésére alkalmas helyiség. Irattári anyag: a szervezetünk mőködése során keletkezett, vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerően az irattárba tatozó iratok összessége. Irattározás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során a szervezetünk mőködése során keletkezı és hozzá kerülı, rendeltetésszerően hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és ırzését végzi. Küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra elıkészített irat. Melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítı része, amely elválaszthatatlan attól Mutatózás: a nyilvántartási munkának az iktatást követı szakasza, célja: az irat iktatószámának megállapítása a visszakeresésnél. Selejtezés: az iratoknak az irattári tervben szereplı ırzési idı lejártát követıen történı megsemmisítésének elıkészítése. Ügyintézés: az intézményünk mőködésével, vagy személy tevékenységével kapcsolatban keletkezı ügyek ellátása, az eközben felmerülı tartalmi, formai, kezelési, szóbeli, vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összegzése. Ügyintézı: az ügyek érdemi intézését végzı személy Ügyirat: az intézmény rendeltetésszerő mőködése, illetve ügyintézése során keletkezı irat, amely az ügy valamennyi ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza.

51

II. AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETE ÉS FELADATAI 1. Az iratkezelés módja: hagyományos 2. Az iratkezelés felügyelete 8.2.

Az intézményben az iratkezelés felügyeletét az igazgató látja el, aki felelıs azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei és eszközei rendelkezésre álljanak.

2.2. Az iratkezelés felügyeletével megbízott - évente ellenırzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak betartását, - intézkedik a szabálytalanságok megszüntetésére, - szükség esetén kezdeményezi az iratkezelési szabályzat, iratári terv módosítását. - ellenırzi, hogy a személyes és különleges adatok kezelése megfelel-e a személyes adatok védelmérıl és közérdekő adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvényben foglaltaknak. - gondoskodik arról, hogy az iratkezelésben és az irattárban középiskolai végzettségő iratkezelı, irattáros szakképesítéső munkaerıt alkalmazzanak.

52

III. A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE ÉS FELBONTÁSA

1. Az iratok, küldemények átvétele 1.1.

Az intézményünk címére, vagy annak munkatársai nevére postai vagy kézbesítés, futárszolgálat, informatikai-telekommunikációs eszköz, illetve az ügyfél személyes benyújtása útján érkezett küldemények átvételére jogosult: a.) az intézmény vezetıje, b.) az „s.k. felbontásra” jelölés esetén a címzett, vagy az általa megbízott személy, c.) a postai meghatalmazással rendelkezı személy

1.2.

Az intézmény bármely dolgozójához közvetlenül érkezı (kézbesített) hivatalos küldeményeket az átvétel után haladéktalanul továbbítani kell az intézmény vezetıjéhez.

A postai meghatalmazás kiadásáról az iskola igazgatója köteles gondoskodni. 1.3. 1.4.

A postaátvevı az érkezett küldeményeket átadja az igazgató részére. A küldeményeket átvevı személy köteles ellenırizni, hogy: - a címzés alapján jogosult-e a küldemény átvételére, - a kézbesítı okmányon és a küldeményen lévı azonosítási jel egyezıségét, - az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlen-e

1.5.

Az átvevı a kézbesítıokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Az „azonnal” és a „sürgıs” jelzéső küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. Tértivevényes küldemények esetén gondoskodik a tértivevény feladóhoz történı visszajuttatásáról. Amennyiben iktatásra nem jogosult személy veszi át az iratot, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésıbb a következı munkanap kezdetén az iskola igazgatójának átadni.

1.6.

Ha az ügyfél az iratot személyesen vagy képviselı útján nyújtja be, kérésére az átvételt- átvételi elismervénnyel – igazolni kell. Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét az átvételi okmányon jelölni kell és soron kívül ellenırizni kell a küldemény tartalmának

1.7.

53

meglétét. A hiányzó iratokról vagy mellékletekrıl a küldı szervet, személyt – jegyzıkönyv felvétele mellett – értesíteni kell. 1.8. A gyors elintézést igénylı („azonnal”, „sürgıs” jelzéső) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzettnek, vagy ha ez nem lehetséges az intézmény vezetıjének kell soron kívül bemutatni, illetve átadni. Az iktatást végzı személy feladata az átirányított iratokról jegyzéket vezetni. 1.9. A téves címzés vagy helytelen kézbesítés következtében érkezett küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges vissza kell küldeni a feladónak. 1.10. Az intézménynek címzett, a gazdálkodásra vonatkozó pénzügyi és számviteli bizonylatokat (bankbizonylatok, szállítói számla stb.) az iktatást végzı személy érkeztetı bélyegzıvel látja el és iktatás nélkül továbbítja a gazdasági igazgatóhelyetteshez. A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola, valamint tagintézménye a Pollák Antal Mőszaki Szakközépiskola, Szakiskola közötti gazdálkodással kapcsolatos pénzügyi és számviteli ügyek átadása kézbesítıkönyvben történik. 2.

A küldemény felbontása

2.1.

Az intézményhez érkezett valamennyi küldeményt az intézményvezetı bonthatja fel. 2.2. A felbontott postát az iskola igazgatója adja át az iktatást végzı személynek. 2.3. A faxon érkezett irat esetében elıször gondoskodni kell, az információkat tartósan ırzı, másolat készítésérıl. A faxon érkezett irat kezelésére az általános rendelkezések az irányadók. 2.4. A küldemény borítékját véglegesen az ügyirathoz kell csatolni, ha - az ügyirat benyújtásának idıpontjához jogkövetkezmény főzıdik - a beküldı nevét vagy pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani, - a küldemény hiányosan, vagy sérülten érkezett meg, - bőncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel.

54

IV. AZ IRATOK NYILVÁNTARTÁSA 1. Az iktatási rendszer Az iratok iktatása alszámos rendszerben történik. 2. Az iktatás 2.1.

Az intézményhez érkezı, illetve ott keletkezı iratokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – iktatással kell nyilvántartani. Az iratokat úgy kell iktatni, hogy abból: - az irat beérkezésének pontos ideje, - az irat tárgya, - a kezelési feljegyzések megállapítható legyen.

2.2.

Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani különösen: - Tananyagokat - Tájékoztatókat - Meghívókat - A bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat, - Pénzügyi bizonylatokat, számlákat (külön szabályozás szerint) - Munkaügyi nyilvántartásokat - Adatkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat, - Folyóiratokat - Visszaérkezett tértivevényeket, - Propaganda és reklámcélokat szolgáló kiadványokat.

2.3.

Az iratkezelı az iratokat a beérkezés napján, de legkésıbb az azt követı munkanapon iktatja be. Soron kívül kell iktatni és továbbítani a határidıs iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgıs” jelzéső iratokat.

55

3. Iktatókönyv 3.1. Iktatás céljára minden év kezdetén újonnan nyitott, hitelesített, oldalszámozott iktatókönyvet (1. számú melléklet) kell használni. Az iktatókönyvet használatba vétel elıtt az igazgató hitelesíti. 3.2. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni. 3.3. Téves iktatás esetén a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye – az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett – kétségtelen legyen. Meg kell azt is jelölni, hogy a tévesen beiktatott ügy iratát mely számra iktatták át. 3.4. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján az iktatásra felhasznált utolsó számot követıen aláhúzással, az utolsó iktatás számának feltüntetésével, keltezéssel, aláírással és a hivatalos bélyegzı lenyomatának elhelyezésével kell lezárni. Az iktatókönyv év végi lezárását az iktatást végzı személy írja alá. 4. Az iktatószám 2.0.

Az iktatást minden évben 1-gyel kell kezdeni, és megszakítás nélkül kell folytatni az év végéig. Az ügy következı fázisában keletkezett újabb ügyiratok az ügyben keletkezett elsı ügyirat sorszámát és eggyel kezdıdı, folyamatosan növekvı alszámot kapnak.

5. Az iktató bélyegzı 5.1. A beérkezı iratok itatásakor az iktatóbélyegzı lenyomatát az iraton el kell helyezni, és a lenyomat rovatait ki kell tölteni. A bélyegzı lenyomatot az irat elsı oldalára úgy kell elhelyezni, hogy írást ne fedjen és rovatait pontosan ki lehessen tölteni. 5.2. Az iktató bélyegzı lenyomata tartalmazza: - az intézmény nevét, székhelyét, - az iktatás évének, hónapjának, napjának, - az iktatás sorszámának (alszámának), 56

- az ügyintézı, vagy ügyintézı szervezeti egység nevének, valamint - a mellékletek számának feltüntetésére szolgáló rovatokat.

6. Iktatási adatok 6.1. Az iktatás során az iktatókönyvben, az iraton fel kell tüntetni - az iktatás sorszámát (iktatószámát) - az iktatás idıpontját, - az irat küldıjének (ügyfélnek) azonosító adatait),(x) - a küldı iktatószámát (hivatkozási szám), (x) - az irat tárgyát, - az elintézés határidejét, - az esetleges címzett (ek) et, (x) - a kezelési feljegyzéseket (csatolás, határidı, visszaérkezés, stb.) (x) csak az iktatókönyvben feltüntetendı adat. 6.2. Az ügy tárgyát csak egyszer, mégpedig a sorszámra bejegyzett elsı irat iktatásánál kell a „Tárgy” sorba (tárgyrovat) rövid, de érthetı szöveggel beírni. A bejegyzésnek az ügy tárgyát legjobban jellemzı szavakat kell tartalmaznia. 6.3. Az alszámra iktatás esetén a tárgyrovatba újabb bejegyzést nem kell írni. Ha az ügy tárgya az újabb beérkezı irat alapján megváltozik, vagy jelentıs mértékben kiegészül, az ügyiratot új sorszámra kell iktatni, s az elızı iratokat csatolni kell. 6.4. Az ügyiraton elıírt határidıt az iktatókönyv „határidı” rovatába a kitőzött hónap és nap feltüntetésével, grafit ceruzával kell bejegyezni. A határidıs ügyiratokat a kitőzött határnapok szerint elkülönítve, a számuk sorrendjében kell kezelni, Ha a válasz a kitőzött határidıre vagy a határidı lejárta elıtt beérkezik, az ügyiratot a határidıs ügyiratok közül ki kell emelni és a határidı feljegyzést az iktatókönyv „határidı) rovatában ceruzával át kell húzni. 7. Mutatózás 7.1. Az iktatott iratokat az év kezdetétıl, az iktatókönyv regiszteres (betőbeosztásos) név- és tárgymutató könyvbe mutatózni kell. 1.1.

A tárgymutatókönyvbe az iktatókönyv tárgy rovatába bejegyzett szöveget az ott kiemelt szó (név, hely, tárgy) kezdıbetőjének megfelelıen az irat 57

1.2. 1.3.

iktatószámának feltüntetése mellett kell bevezetni. Ha a tárgyrovatban több név, hely vagy tárgy szerepel, azokat valamennyi megfelelı betőnél mutatózni kell. A mutatózás megtörténtét az iktatókönyvben a sorszám mellett jelezni kell. Mutatózni az iktatás napján, de legkésıbb az azt követı munkanapon kell.

V.

IRATKEZELÉSI FELADATOK AZ ÜGYINTÉZÉS FOLYAMATÁBAN

1. Az irat továbbítása, postázása 1.1.

Az irat továbbítása elıtt az iratkezelınek ellenırizni kell, hogy az aláírt, illetıleg hitelesített és bélyegzılenyomattal ellátott leveleken végrehajtották-e minden kiadói utasítást. Ellenırizni kell, hogy a mellékleteket csatolták-e

1.2.

A postai továbbítás esetén a borítékokat közönséges, elsıbbségi, ill. elsıbbségi-ajánlott, ajánlott, érték nélküli küldemény stb. szerint külön kell választani, majd a szükséges bérmentesítésrıl gondoskodni kell. A küldemény tértivevényét csatolni kell a borítékhoz.

1.3.

A küldemények postai úton történı továbbítása esetén a posta által rendelkezésre bocsátott feladókönyvet kell használni.

1.4.

A helytelen címzés, átvétel megtagadása stb. okból visszaérkezett iratokat és küldeményeket az iratkezelı az illetékes ügyintézı személyhez soron kívül köteles továbbítani, aki a további intézkedésrıl gondoskodik

58

1-1. A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola és annak tagintézménye a Pollák Antal Szakközépiskola és Szakiskola közötti iratforgalmat az alábbiak szerint kell dokumentálni. A tagintézmény részére beérkezett iratokat az alábbi táblázatba kell felvezetni, majd ezt követıen iktatni. Sorszám Mikor érkezett 1.

Kitıl érkezett

Tárgy

Kinek átadva

2.

Az iktatás után kézbesítıkönyvben kell az átadás-átvételt igazolni.

59

7/2.sz.melléklet Zsoldos Ferenc Középiskola és szakiskola I r a t t á r i t e r ve Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

İrzési idı (év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Az intézmények létesítésével,, -átszervezés, fejlesztés Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzıkönyvek Személyzeti, bér- és munkaügy Munkavédelem, tőzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzıkönyvek Fenntartói irányítás Szakmai ellenırzés Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek Belsı szabályzatok Polgári védelem Munkatervek, jelentések, statisztikák Panaszügyek

Nem selejtezhetı Nem selejtezhetı 50 10 10 10 10 10 10 5 5

Nevelési- oktatási kísérletek, újítások 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 10 Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók Nem selejtezhetı Felvétel, átvétel 5 Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 5 Naplók 5 Diákönkormányzat szervezése, mőködése 5 Pedagógiai szakszolgálat 5 Szülıi munkaközösség, iskolaszék szervezése, mőködése 5 Szaktanácsadói, szakértıi vélemények, javaslatok és ajánlatok 5 Gyakorlati képzés szervezése 5 Vizsgajegyzıkönyvek 5 Tantárgyfelosztás 5 Gyermek- és ifjúságvédelem 3 Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 1 Alapvizsga, érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozatai 2

60

Gazdasági ügyek 27.

28. 29. 30. 31. 32.

Ingatlan-nyilvántartás, - kezelés, fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek Határidı nélküli Társadalombiztosítás 50 Leltár, állóeszköz- nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10 Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 5 A tanmőhely üzemeltetése 5 A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 5

Szentes, ……………………….-n

Levéltár által hitelesítve:

……………………………………. aláírás

61



A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ELLENİRZÉSI NYOMVONALA

Szentes, 200………………………..-n

……………………….. igazgató

62

A költségvetési szerv ellenırzési nyomvonala 1. A költségvetési szerv vezetıje a szerv gazdálkodásának folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, mőködtetni és fejleszteni a FEUVE rendszerét.

2. A FEUVE rendszer kialakítása és mőködtetése során a költségvetési szerv vezetıjének figyelembe kell vennie a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat.

3. A költségvetési szerv vezetıje köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenırzési nyomvonalát.

4. Az ellenırzési nyomvonal a költségvetési szerv tervezési, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenırzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírása.

5. A belsı ellenıre értékeli az ellenırzött szerv, illetve szervezeti egység ellenırzési nyomvonalát, ellenırzéseihez azt iránymutatásként használja.

6. A költségvetési szerv mőködésének folyamatában a felelısségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá az irányítási és ellenırzési folyamatokat a következı táblázat szemlélteti:

63



A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A FEUVE RENDSZERÉBEN

Szentes, 200………………………….-n

……………………………….. igazgató

64

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében • A szabálytalanságok kezelésének általános célja, hogy a különbözı jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott elıírások sérülésének, megszegésének

megelızéséhez,

megakadályozásához

hozzájáruljon,

illetve azok sérülése, megsértése esetén a megfelelı állapot helyreállítása, hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, felelısség megállapítása, megtörténjen. • Amennyiben a vezetıi ellenırzés vagy a belsı ellenırzés során büntetı-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetıjének feladata a szükséges intézkedések megtétele a következı jogszabályok alapján: o A Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény 10.§ (1) bekezdése o szerint bőncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. o A szabálysértésekrıl szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a o jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, a amelynek elkövetıit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. o Fegyelmi

és

kártérítési

Törvénykönyvérıl

szóló

felelısség 1992.

közalkalmazottak jogállásáról szóló

65

tekintetében évi

XXII.

a

Munka

törvény,

a

o 1992. évi XXXIII. törvény és a Polgári törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók. • Szabálytalanságnak minısül a cselekmény, mulasztás vagy hiányosság, ha jogszabályban vagy belsı szabályzatban meghatározott elıírásokat sért. • A költségvetési szerv vagy a szervezeti egység vezetıje a feltárt szabálytalanság jellegétıl függıen – szükség esetén határidık és felelısök kijelölésével – gondoskodik a jogszabálynak és belsı szabályzatoknak megfelelı állapot helyreállításáról, a hibák, hiányosságok tévedések korrigálásáról és megteszi a jogszabályban elıírt intézkedéseket.

66



DOHÁNYZÁSI SZABÁLYZAT

Szentes, 200..……………………..-n

……………………………… igazgató

67

Intézményünkben a dohányzás szabályzása az 1999. évi XLII. törvény alapján történik. Alapszabály: az intézmény - „A” épület: Szentes Szent Imre herceg u. 1., „B” épület : Szentes Tóth József u. 9.,Tanmőhely: Szentes Rákóczi Ferenc u. 98. - egész területén tilos a dohányzás, kivételt képeznek a dohányzásra kijelölt helyek. „A” épület - a dolgozók számára kijelölt hely : a második emelet 40. számú helyisége - az intézmény nappali tagozatos tanulói közül a 18. életévüket betöltött tanulók a tanári szoba mögötti terület sárga csíkokkal határolt részén dohányozhatnak. - a felnıttoktatásban – esti és más sajátos munkarend szerinti oktatásban résztvevık, a tanári szoba mögötti terület sárga csíkkal határolt részén dohányozhatnak „B” épület - dolgozók számára kijelölt hely: a portásfülke - az intézmény nappali tagozatos tanulói közül a 18. életévüket betöltött tanulók részére az udvar délkeleti sarkában sárga vonalakkal határolt terület - a felnıttoktatásban résztvevık számára: az udvar délkeleti sarkában sárga vonalakkal határolt területe Tanmőhely - dolgozók számára kijelölt hely: az öreg épület fedett elıtere - az intézmény nappali tagozatos tanulói közül a 18. életévüket betöltött tanulók az öregépület fedett elıterében dohányozhatnak. - felnıttoktatásban résztvevık ugyancsak az öreg épület fedett elıterében dohányozhatnak Az ellenırzésért felelıs személyek: - az „A” és „B” épületben az Ügyeleti rendbe szereplı tanárok - a tanmőhelyben – havonta készítendı beosztásnak megfelelıen

A dohányzás szabályainak a betartását az igazgató ellenırzi.

68



KOCKÁZATBECSLÉS, KOCKÁZATKEZELÉS Érvényes: 200.………………………………-tól

Készítette:

Jóváhagyta:

………………………… igazgató

69

A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskolánál a kockázatok kezelésével összefüggı feladatokat az államháztartásról szóló, 1192. évi XXXVIII. Törvény és a tárgykörben kibocsátott hatályos jogszabályok, a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyőlési rendelete, illetve az intézmény vonatkozó szabályzatai figyelembe vételével a következık szerint határozom meg. 1./ Általános rész Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998 (XII.30.) Korm. Rendelet 145/C §-a alapján a költségvetési szerv vezetıje köteles a kockázati tényezık figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert mőködtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlı kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik illetve megszüntetik a kockázatokat. 1.1./ A kockázat fogalma Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló kormányrendelet 2. §. 63. sz. pontja határozza meg a kockázat fogalmát. Kockázat: A költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínősége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv mőködését. A kockázat lehet: - egy esemény, vagy következmény, amely lényegi befolyással van az intézmény célkitőzéseire, - véletlenszerő esemény, hiányos ismeret vagy információ - eredendı kockázat, amely az esetlegesen elıforduló szabálytalanságok, vagy a megvalósítás során fellépı hibák elıfordulásának kockázata, - ellenırzési kockázat, mely hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem elızı, illetve fel nem táró, folyamatba be nem épített ellenırzési eljárásokból fakad. 1.2./ A kockázat kezelésének folyamata Az Iskola mőködésének alapvetı érdeke, hogy elérje célkitőzéseit. Az intézmény a szervezeti cél érdekében végzett tevékenysége, mőködése során különféle kockázatokkal szembesül. Az intézmény vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek az Iskola célkitőzéseire, tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetıség szerint elısegítse az Iskola eredeti céljainak elérhetıségének, teljesítésének valószínőségét, s ezzel egy idıben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztetı tényezık bekövetkeztének 70

esélyét, lehetséges hatását. Az intézmény ezt a kockázatkezeléssel érheti el. 1.3./ A kockázat kezelıje Az intézmény szabályzataiban a Szervezeti és Mőködési Szabályzattal összhangban, meg kell határozni, hogy ki a felelıs, ki végzi a kockázatkezelés feladatát, érvényesítve az éves költségvetési tervezési, végrehajtási és beszámolási tevékenységben. Szabályozni kell, hogy a felelısöknek milyen döntéseket lehet és kell hozni a kockázatok megszüntetésének módjáról. 1.4./ A kockázatkezelési hatáskör A kockázatelemzés felöleli az Iskola mőködésével összefüggı tevékenységi területét. Az Iskola szervezeti egységei vezetıinek felelıssége és kötelessége a szakmai tevékenység megszervezése és elvégzése, az éves terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenırzése, illetve a tevékenységrıl való beszámolás során a kockázati tényezık, elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínősítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése. Az intézmény minden szervezeti egységének vezetıje az éves munkaterv elkészítése során elkészíti a területe célkitőzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés) és meghatározza annak kezelési módját. Az Iskola minden szervezeti egységének vezetıje felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen és milyen mértékő kockázat-nagyságokkal lehet számolni és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell tenni. 2./ A végrehajtás szabályai 2.1./ A kockázatfelmérés a kockázat azonosítása A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentıségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínősége, és azok milyen hatással lehetnek az intézményre, ha valóban felmerülnek.

71

Intézményi költségvetésre gyakorolt hatás: Cs (csekély): anyagi vonzata nincs, vagy pénzügyi hatása 20.000,- Ft-ig terjedı K (közepes: pénzügyi hatása 20001,- Ft és 50000,- Ft közötti M (magas): pénzügyi hatása 50001,- Ft-tól nagyobb összegő Bekövetkezésének valószínősége szerint: A (alacsony): alig, vagy ritkán elıforduló K (közepes): idınként elıforduló M (magas): gyakran vagy állandóan elıforduló A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek az intézmény célkitőzéseit veszélyeztetı fı kockázatok. A kockázatok azonosítását az intézmény szervezeti egységének vezetıje végzi. Az azonosítás eredményét, a fenti szempontok szerint kell meghatározni. Az intézmény vezetıje az e célra összegívott testület tevékenységében is azonosíthatja a kockázatokat. 2.2./ Kockázatkezelés A kockázatkezelésért felelıs intézmény vezetıjének tevékenységében támaszkodnia kell a belsı ellenırzés ajánlásaira, javaslataira. A kockázat azonosítással a megfelelı válaszlépések kialakíthatók, így a kockázatok mérsékelhetık. A költségvetési évre szóló munkaterv/célkitőzések végrehajtását megakadályozó tényezık, kockázatok azonosítását követıen a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott mővelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel. Kiemelten nagy kockázatú tevékenység esetén az intézmény vezetıje intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenırzésérıl (preventív ellenırzés) folyamatos jelentést, beszámolót kér, vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belsı ellenırzést vizsgálat elvégzésére. A hatékony folyamatba épített ellenırzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenırzés hatékonyságát támogatja az ellenırzési nyomvonal kialakítása. Az ellenırzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelı kockázatelemzési tevékenységet ellátni. A kockázatkezelést a kiemelkedıen nagy kockázatú tevékenységek esetében a szakterületek vezetıinek feladata a területet érintı kockázatok kezelése. 72

2.3./ Kockázatkezelés idıtartama A kockázatkezelési tevékenységet a döntés elıkészítésénél, a költségvetési tervezés elsı szakaszaiban kell megkezdeni, az adott szervezeti egység vezetıjének. A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissíteni a megállapításait, illetve ellenırizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával. 2.4./ A kockázatok és intézkedések, valamint nyilvántartásuk A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása szakmai területet érintıen az igazgató helyettes feladata. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedıen a bekövetkezés valószínőségét, az esetleg felmerülı kár mértékét, a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, a felelıs munkatárs nevét. A kockázatkezelési eseteket az intézmény vezetıje elemzi és szükség esetén intézkedik az egyes tevékenységek szabályozásának korszerősítésére, a szabálytalanságok kiküszöbölésére és a Kjt. által elıírtak megtételére.

73

Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEK

Recommend Documents