A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola
és tagintézménye, a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola
Minőségirányítási Programja 2007.
2
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS....................................................................................................................................4 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...........................................................................................................4 Küldetésnyilatkozat...............................................................................................................4 AZ INTÉZMÉNY RÖVID TÖRTÉNETE....................................................................................................5 AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI IRÁNYZATAI.................................................................................................5 Érettségihez kötött szakmák:................................................................................................5 10. osztályhoz kötött szakmák:.............................................................................................5 8. osztályhoz és a 16. életév betöltéséhez kötött szakmák:...................................................6 A TAGINTÉZMÉNY BEMUTATÁSA.......................................................................................................7 AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI IRÁNYZATAI.................................................................................................7 FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA ......................................................................................8 INTÉZMÉNYÜNK MINŐSÉGPOLITIKÁJA...............................................................................................10 A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Minőségpolitikai nyilatkozata....................10 Minőségi céljaink................................................................................................................10 Az intézmény pedagógiai céljai..........................................................................................10 Az intézmény szervezeti céljai.............................................................................................12 Az intézmény minőségirányítási rendszere.........................................................................12 ELLENŐRZÉS..............................................................................................................................13 A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben...........................................................15 Stratégiai tervezés..............................................................................................................17 Vezetői ellenőrzés és értékelés rendszere...........................................................................19 ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS..............................................................................................19 ÉRTÉKELÉS ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS.................................................................................................19 MÉRÉS......................................................................................................................................20 ELLENŐRZÉS...............................................................................................................................20 ÉRTÉKELÉS.................................................................................................................................20 SZÍNTEREI..................................................................................................................................20 PEDAGÓGUSOK, TECHNIKAI DOLGOZÓK MUNKÁJA..............................................................................20 INTÉZMÉNYI SZINTŰ.....................................................................................................................21 ELLENŐRZÉS-ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK..................................................................21 RÖVID TÁVÚ CÉLJAI:....................................................................................................................21 HOSSZÚ TÁVÚ CÉLJAI:..................................................................................................................21 EGYÉB CÉLJAI:............................................................................................................................22 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE ELÉGEDETTSÉG..............22 PARTNERI IGÉNY, ÉS ELÉGEDETLENSÉG MÉRÉSÉNEK RENDJE................................................................22 A mérés rendje....................................................................................................................22 Partnerazonosítás...............................................................................................................23 INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS RENDSZERE.....................................................................24 ELEMZÉS, FEJLESZTÉSI JAVASLAT, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL............................................................25 INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN A MŰKÖDÉS JAVÍTÁSÁNAK ÉS FOLYAMATOS FEJLESZTÉSÉNEK RENDSZERE 26 A Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Tagintézmény nevelési elvei...........31 Intézményi minőségpolitika................................................................................................35 Intézményi minőségcélok....................................................................................................35
3
AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE..................................................35 VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELŐSSÉGE..................................................................................36 Jogi követelmények.............................................................................................................37 A törvényes működés ellenőrzése.......................................................................................40 Tervezés..............................................................................................................................41 Stratégiai tervezés..............................................................................................................41 Rövid, közép és hossztávú feladatok...................................................................................42 Éves munkaterv...................................................................................................................43 VEZETŐI ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE...............................................................................44 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE AZ INTÉZMÉNYEN BELÜL...............................................48 Támogató szervezet/felelős.................................................................................................50 Intézményi értékelés/önértékelés........................................................................................50 Az intézmény működésének javítása, fejlesztése.................................................................51 TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS.................................................................................................60 A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS FOGALMA, TARTALMA, CÉLJA..................................................................60 A VEZETŐI FELADATOKAT ELLÁTÓK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE...........................................................61 A TELJESÍTMÉNYKÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA........................................................................61 A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS...........................................................................................................62 A – NEM VEZETŐI FELADATOKAT ELLÁTÓ – PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE............................63 A TELJESÍTMÉNYKÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA.........................................................................63 A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS..........................................................................................................64 A TELJESÍTMÉNYKÖVETELMÉNYEK ÉS AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI......................................................65 AZ ÉRTÉKELÉS SORÁN FELHASZNÁLHATÓ INFORMÁCIÓK, ESZKÖZÖK, DOKUMENTUMOK ...........................65 PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA ..............................................................................................66 A fontos partnerek igény-, elégedettség- és elégedetlenség mérése ..................................66 Kommunikáció a partnerekkel............................................................................................68 OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE........................................................................71 AZ ISKOLA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE..............................................73 INDIKÁTORRENDSZER............................................................................................................87 A FOLYAMATOS FEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA................................................................94 SZERVEZETI KULTÚRA FEJLESZTÉSE.............................................................................95 AZ ELJÁRÁS CÉLJA ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLETE..............................................................................100 FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK......................................................................................................100 INTÉZKEDÉSI TERV...............................................................................................................118 A PEDAGÓGUS ÉS VEZETŐÉRTÉKELÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK CÉLJA ÉS FELTÉTELEI........................................................................................................................132 CÉL........................................................................................................................................132 FELTÉTELEK:............................................................................................................................132 AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI...............................................................................................132 AZ ÉRTÉKELÉS TERÜLETEI ÉS RÉSZTERÜLETEI ÉS KÖVETELMÉNYEI.........133 AZ ÉRTÉKELÉS TERÜLETEI..........................................................................................................134 AZ ÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI .............................................................................................152 AZ ÉRTÉKELÉS EREDMÉNYE.............................................................................................152
4
PEDAGÓGUSÉRTÉKELÉS ADATBÁZISA.............................................................................................155 AZ ÉRTÉKELÉS IDŐPONTJA (GYAKORISÁGA)............................................................159 A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉSÉNEK (MINŐSÍTÉSÉNEK) FOLYAMATA (ELJÁRÁSRENDJE)..................................................................................................................159 A POLLÁK ANTAL MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA TAGINTÉZMÉNY......................................................................................................................160 MELLÉKLETEI.........................................................................................................................160
Bevezetés Az intézmény bemutatása Küldetésnyilatkozat
Intézményünk szakiskola, szakközépiskola és gimnázium, melynek feladata az általános műveltséget megalapozó, érettségi és szakmai vizsgára, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. Összetett intézményként olyan versenyképes kínálattal várja a tanulókat, amelyek biztosítják, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek személyiségüknek megfelelően tanulhassanak. Az ismeretközvetítés tanulóközpontú, magas színvonalú, a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munkát folytatunk. Az iskolai oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, idegen nyelvet beszélő művelt állampolgárokat képzünk. Az iskola toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező tanulókat ad az ország számára. Nyitottak vagyunk a partneri elvárásokhoz igazodó változó igények befogadására. Intézményünk kinyilvánítja, hogy elkötelezett a minőségi munka iránt. Iskolánk nyitott:
az általános iskolák felé szakmai pedagógiai jellegű együttműködéssel a szülők felé a hagyományos és rendszeres kapcsolattartáson túl az SZMK, Iskolaszék működtetésével a város és városkörnyéke felé szakmai és pedagógiai programokon keresztül felsőoktatás felé az akkreditációs megállapodások révén, nyíltnapokon, pályaválasztási programokon való részvétellel a szakmai és szolgáltató szervezetek felé a képzés folyamatos megújítása érdekében a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ felé a régió munkaerő-piaci igényeinek naprakész ismerete érdekébe
5
Az intézmény rövid története A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola: Szentes város és vonzáskörzetének szakképzési feladatait látja el. Az iskola többcélú oktatási intézményként igyekszik az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás területén bekövetkezett szervezeti struktúraváltást, a munkaerőpiac alakulását követni. A legfontosabb ágazatok, amelyek a helyi és vonzáskörzeti munkaerő-szükségletre épültek, megtalálhatók az iskola képzési irányai között. Az intézmény képzési irányzatai A szakiskolai képzés keretében az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik a következő szakmacsoportokban: -
egyéb szolgáltatások szakmacsoport gépészet szakmacsoport elektrotechnika- elektronika szakmacsoport építészet szakmacsoport könnyűipar szakmacsoport kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport.
A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a szakközépiskolai és szakiskolai képzésnél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére.
Érettségihez kötött szakmák: •Autószerelő •Gépésztechnikus •Kereskedő •Kötöttpályás motor- és erőátviteli berendezés szerelő •Logisztikai ügyintéző •Szerszámkészítő
OKJ 51 5241 02 OKJ 52 5442 02 OKJ 52 341 05 0000 00 00 OKJ 51 5241 06 OKJ 54 345 03 0000 00 00 OKJ 51 5233 02
10. osztályhoz kötött szakmák: •Élelmiszer- és vegyiáru kereskedő •Fodrász •Karosszérialakatos •Női- ruhakészítő •Villanyszerelő
OKJ 33 7862 01 OKJ 33 7812 01 OKJ 33 5241 02 OKJ 33 5276 05 OKJ 33 5216 03
6
8. osztályhoz és a 16. életév betöltéséhez kötött szakmák:
•Bolti eladó
•Gépi forgácsoló •Géplakatos •Hegesztő •Kőműves •Központi fűtés- és csőhálózat szerelő •Szárazépítő •Szerkezetlakatos •Szerkezetlakatos •Szobafestő- mázoló és tapétázó •Vízvezeték- és központi fűtésszerelő
OKJ 31 341 01 0010 31 02 OKJ 31 521 09 1000 00 00 OKJ 31 521 10 1000 00 00 OKJ 31 5233 06 OKJ 31 5216 14 OKJ 31 582 09 0010 31 03 OKJ 31 5216 22 OKJ 31 5216 16 OKJ 31 521 24 1000 00 00 OKJ 31 5216 17 OKJ 31 5216 20
Felzárkóztató évfolyam szervezése a közoktatásról szóló 1993:LXXIX. tv.27. § (8) és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/A. § által meghatározottak szerint. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § és 39/E. §-aiban meghatározott képességkibontakoztató és integrációs felkészítés.
7
A tagintézmény bemutatása Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola, Tagintézmény: Az újonnan épített intézmény kulcsait 1963. augusztus 15-én adták át az első igazgatónak. Az iskola elnevezése ekkor Gimnázium és Ipari Szakközépiskola volt. Az oktatás elektroműszerészi és villanyszerelői osztályokkal indult. 1965-től az intézmény az Ipari Szakközépiskola nevet vette fel. 1965-ben beindult a mechanikai műszerész szak. 1969-től az iskola profilja megváltozott, az erősáramú szak lett a meghatározó. 1973. december 1-jétől Pollák Antal Erősáramú Ipari Szakközépiskola. 1985-től ismét megváltozott a profil, elkezdődött a nappali villamosenergia-ipari technikusképzés. 1991-től a piaci igényekhez igazodva beindul az információ- és számítástechnikai ágazat, amely a mai napig meghatározó az iskolában. 1991-ben vettük fel a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola nevet. Az 1992/93-as tanévtől beindul az ipari elektronika ágazat. Jelenleg is az elektronikai és az informatikai szakterületnek megfelelő szakmákban folyik képzés. 1999-től a fenntartónk a Csongrád Megyei Önkormányzat. Az intézmény képzési irányzatai A szakiskolai képzés keretében az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik a szakközépiskolánál szereplő szakmacsoportokban. -
elektronika - elektrotechnika szakmacsoport informatika szakmacsoport.
A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a szakközépiskolai képzésnél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére. Akkreditált felsőfokú iskolarendszerű szakképzés.
Érettségi vizsgához kötött szakképzések:
• • • •
Ipari elektronikai technikus Ipari informatikai technikus Műszaki számítástechnikai technikus Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető • Műszaki informatikai mérnökasszisztens • Villamosmérnök-asszisztens
OKJ 52 5423 02 OKJ 52 5423 03 OKJ 52 5423 07 OKJ 52 4641 05 OKJ 55 5423 02 OKJ 55 5423 01
8
Szakiskolai képzések:
• •
Ügyvitel-technikai műszerész Távközlési hálózatépítő
OKJ 33 5223 01 OKJ 33 5224 01
A fenti szakképesítések az OKJ alapján, a központi szakmai programok szerint indulnak.
Fenntartói minőségpolitika Csongrád Megye Önkormányzata gazdaságos, eredményes, hatékony és törvényes működésének alapja és feltétele a fenntartásában működtetett közoktatási (óvodai nevelést, általános iskolai, középiskolai és szakiskolai nevelést - oktatást és képzést magába foglaló komplex) intézményrendszer és a feladatkörébe tartozó, és egyéb közoktatási (pedagógiai szakés szakmai szolgáltatási) feladatok összességét illetően a szükséges és megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosítása, a magas színvonalú, jól szervezett és folyamatosan finomított munkavégzés, a rendszer egészének és elemeinek kellő összhangja, vagy másképpen az irányítás minősége. Az önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményrendszer irányításának minősége a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását biztosító eljárási és döntési rendszer működésének minőségén alapszik. A minőségpolitika (amely a helyes és helytálló közoktatási szakmai célkitűzések és a célkitűzések intézmények általi megközelítését, elérését hivatott biztosítani) egységesen és teljes körűen érvényes minden tevékenységre és folyamatra, amely a közoktatási intézmények fenntartásával, működtetésével kapcsolatos. A minőségnek a mindennapi munkafolyamatok részeként kell érvényesülni. A minőségpolitika részeként a Közgyűlés elkötelezett a közoktatás-politikai tendenciák változásainak követésére, a racionális feladatellátásra és intézményműködtetésre, a szülői és tanulói, (szélesebb értelemben: lakossági) igények folyamatos nyomon követésére és kielégítésére, továbbá területi foglalkoztatás-politikai problémák megoldására, az intézmények és dolgozók minőségszemléletének továbbfejlesztésére. A közoktatási feladatok maradéktalan teljesülése, valamint az intézményfenntartás és működtetés magas színvonala érdekében az Önkormányzat felelős azért, hogy - a Közgyűlés és bizottságai működésének rendszere feleljen meg a törvényesség, eredményesség, gazdaságosság és hatékonyság követelményeinek, - az Önkormányzat Hivatalának tevékenységében, eljárásaiban a jogszabályi megfelelés mellett az ügyfél- és partnerközpontú gondolkodásmód általánossá váljon.
9
A fentiek értelmében Csongrád Megye Önkormányzata elvárásai a következők az általa fenntartott közoktatási intézmények rendszerével szemben: - kiemelt figyelmet kapjon a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók teljes körű felderítése, a hatáskörébe tartozó esetekben gondozása, megfelelő ellátása és fejlesztése (beleértve a hallássérült gyermekeket felderítő és szolgáló utazótanári hálózat kiépítését és működtetését), a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás; - a közoktatási intézmények nevelési és oktatási tevékenységükkel jól szolgálják Csongrád megye szolgáltatási, ipari, mezőgazdasági és kulturális szükségleteit, valamint hagyományainak megőrzését és továbbadását; - a középiskolák és a szakiskolák pedagógiai értékeiket és eredményeiket gazdagítsák, a munkaerő-piaci igények képzésben való lehetséges megjelenítésével segítsék a települések és a megye fejlődését; - a szakiskolák a tankötelezettség teljesítése érdekében hatékonyan segítsék az oktatásból, képzésből kimaradók számának, arányának csökkenését; - a pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatás ellátását távlati tervezés alapozza meg, hatékonyságát partnerközpontú működés segítse. Mindezek érdekében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85.§ (7) bekezdése alapján Csongrád Megye Önkormányzata a fenntartásában működő közoktatási intézményekre vonatkozóan minőségirányítási rendszert vezet be, melynek keretén belül komplex, összehangolt és folyamatos pénzügyi, tanügyi, munkaügyi, törvényességi ellenőrzést és értékelést végez, és ehhez szükség szerint szakértői közreműködést biztosít.
A fenntartó elvárásai intézményünkre vonatkozóan
Az iskola a térség tanulóinak tankötelezettsége teljesítéséhez kijelölt intézmény. A sajátos beiskolázási helyzet teljesítéséhez indokolt a képzési profil időnkénti felülvizsgálata szinkronban a tanévek értékelésével. A társadalmi- gazdasági változások és az Európai Unióhoz való csatlakozás igényeinek megfelelően a számítástechnikai és az informatikai képzés erősítése érdekében rugalmas képzési struktúrát alakítsanak ki, a szakiskolai képzés beindítása lehetőségével is élve. Az intézmény törekedjen az informatikai oktatás korszerű technikai hátterének folyamatos biztosítására – elsősorban pályázati és más külső erőforrások felkutatásával.
10
Intézményünk minőségpolitikája A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Minőségpolitikai nyilatkozata -
-
Az iskolai nevelőmunkánk céljai olyan értékek közvetítése, melynek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. Képzéseinket a partneri elvárásoknak megfelelően irányítjuk. Intézményünk a tanulói igényeknek és a szülői elvárásoknak megfelelő szabadidős tevékenységet kínál. Tanulóink közé várjuk városunk és vonzáskörzetének fiataljait, akiknek szakmát és továbbtanulási lehetőséget biztosítunk. Intézményünk kinyilvánítja, hogy működési feltételeit és rendszerét folyamatosan fejleszti. Esélyegyenlőséget biztosítunk minden tanulónk számára. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. Minőségi céljaink
Az intézmény pedagógiai céljai
•
Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak:
-
az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai a polgári társadalom normái az egyetemes és nemzeti kultúra értékei a közoktatási törvényben megfogalmazott normák.
Ezek szerves egységet képeznek, működésük egy időben jelenik meg. •
• •
Az iskolai nevelőmunka célja olyan értékek közvetítése illetve megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. Céljaiból is fakadóan hangsúlyt helyez a tanulók jogainak teljes körű érvényesítésére és védelmére. Az iskola a szülők megbízottjaként törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. Figyelembe veszi a szülők és diákok ez irányú jelzéseit, kész a jelentkező problémák megoldására.
11
• • • •
• • • • • • • • •
A humánus gyakorlat kialakítása és megőrzése, valamint a kölcsönösen gyümölcsöző diáktanár kapcsolat nagy hangsúlyt kap. Az egészséges körülményeket és az életkorhoz illeszkedő terhelés feltételeit az iskola következetesen megvalósítja. Iskolánk messzemenően tiszteletben tartja a tanulói szabadságjogokat, de megköveteli a rendet és a fegyelmet. Fontos szerepet kap az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Az uniformizálást, a személytelenséget, teljességet el kívánja kerülni az intézmény. Ez főként a pályaorientációban, a személyre szabott feladatokban, a sokrétű többletszolgáltatások közötti választási lehetőségekben, valamint az iskola jó hangulatának megteremtésében nyilvánul meg. A tanuló rendszeres és kielégítő információkat kap a személyét és tanulmányait érintő minden kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatja egyetértési, döntési, véleményezési és javaslattételi jogait. Az iskolai kötelezettségek teljesítése nem sértheti a tanulók személyiségi, cselekvési szabadságát, családi és magánélethez való jogát. Ez az elv megnyilvánul az oktatás menetének minden fázisában és az értékelésben is. Mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. A nevelőtestület tagjai személyes példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. Az iskola felelőssége, hogy a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról a közoktatási törvényben foglaltak szerint tájékoztassa a szülőket. Az iskola maximálisan elősegíti és értékeli a kiváló teljesítményt. Minden feltételt biztosít az átlagos, és az átlag alatti teljesítményű diákok számára is eredményességük növelése érdekében. A teljesítmények következetes értékelésével motiválja a jobb eredmények elérését. Az iskola értékelés alapja az egyenlő elbírálás elve.
•
Az iskola segíti a tanulók társadalomba való beilleszkedésének menetét, és hangsúlyt helyez az
-
általános emberi európai nemzeti lakóhelyi
identitás, valamint az e területeken létrejött történelmi értékek elfogadására és időszerű alkalmazására. • • • •
A hazaszeretet – mint polgári erény - erősítése az iskolai nevelés egyik fontos célja. Az iskola elősegíti, hogy a tanulók személyiségének, alkotó életének tartalmas részévé váljanak a polgári vívmányok, a polgári szemlélet, a társadalmi hasznosság és a kiválóság. Az emberi együttélés, együttműködés minősége hat az iskolai tolerancia kialakulására, az intolerancia történelmi következményeinek mérséklésére és helyes értékelésére. Intézményünk fontos alapelve, hogy a fenti nevelési elvek tanulók érdekében történő alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha az iskola és a szülők kétirányú és
12
•
folyamatos kapcsolata is biztosított. A hagyományosan alkalmazott és bevált kapcsolattartási módszerek mellett ezért az iskola folyamatosan meggyőződik e feltétel megfelelő szintjéről, illetve az újítás lehetőségeiről. Iskolánk nyitott a társadalomban, a nagyvilágban újonnan keletkező olyan valóságos szakmai értékekre, amelyek az iskolai nevelési célok megvalósítására progresszíven hatnak. Az intézmény szervezeti céljai
• • • • • • • • • •
Iskolánk alapvető célja, hogy folyamatosan erősítse a tantárgyi oktatás és a nevelés közötti kapcsolatot. Partnereink érdekében folyamatosan vizsgáljuk a szakmai képzés színvonalával való elégedettséget. Maximálisan biztosítani szándékozunk a 100 %-os szakos ellátottságot, illetve a pedagógusok továbbképzéseken való részvételét. Folyamatosan fejleszteni kívánjuk az oktatás minőségét javító multimédiás eszközök használatát. Kiemelten fontosnak tekintjük iskolánkban a társas kapcsolatok fejlesztését (pl.: tanár-diák, tanár-szülő, iskola-egyéb partnerek). Az intézmény továbbműködteti, fejleszti a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program megvalósítását, melynek vezetésével minőségügyi vezetőt bízott meg. A tanulói elégedettségmérés minden kérdésben legalább 75%-ot mutasson iskolaátlagban. A dolgozói elégedettségmutatók értéke minden kérdésben elérje a 75 %-ot valamennyi dolgozó átlagában. A dolgozói elégedettségmérés a minőségirányítási rendszer 100%-os ismertségét és legalább 80%-os elfogadottságát jelezze. Az irányított önértékelésnek során legalább 600 pontok érjünk el. Az intézmény minőségirányítási rendszere
Intézményünk a fentiek megvalósítása és segítése érdekében kiépítette a COMENIUS 2000 I. intézményi modellt és működtetni kívánja a COMENIUS 2000. II. intézményi modellt. A modell alkalmazásával intézményünk képessé vált: -
partnerközpontú működés kiépítésére, működtetésére folyamataink szabályozására a szabályozott folyamatok, partnerek elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésre a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint folyamatos fejlesztésére az intézményi élet résztvevőinek elvárása alapján
A teljes körű minőségirányítási rendszer kiépítése során iskolánk életében, gondolkodásmódjában újdonságnak számító követelményeket fogalmazhatunk meg. Intézményünk dolgozói tisztában vannak azzal, hogy egy többéves komoly belső erőforrásokat igénylő programot építettünk ki és működtetünk, melynek sikeréhez – a vezetői elkötelezettségen túl – a nevelőtestület aktív támogatása is elengedhetetlen. Mindezek megvalósítása képessé tette egy tanulóbarát, partnerközpontú, magas színvonalú és folyamatosan megújulni képes intézményi működést.
13
ELLENŐRZÉS TERÜLET
Mérési pont
Módszer
gyakoriság
ÉRTÉKELÉS dokumentáció
felelős Of.
Tanulmányi munka
Belső ell. Szerint esetenként
Dokumentumelemzés
Napló, havonta
Ig.h. ellenőrző igazgató Igazgató
Versenyeredmények
Tanévvégi értékelés
Elemzés
évente
Összesítések, jegyzőkönyvek
Igh.
Mérési pont
módszer
gyakoriság
dokumentáció
felelős
Folyamatos tanmenet szerinti félév, évvége
Szóbeli
Eseti tanmenet szerinti, félévente
Ellenőrző, napló, bizonyítvány
szaktanár
Évente
jegyzőkönyv
Szaktanár
Írásbeli Versenyek
Mkv. Igazgató Vizsgák
Magatartás
Szorgalom
Fegyelmi ügyek
Jutalmazások (motiváció) Belső mérések Kötelező érettségi tantágyakból Külső mérések
Évvége Folyamatos osztályozó értekezlet Folyamatos osztályzó értekezlet
Esetenként
Munkaterv szerinti
Jegyzőkönyv Óralátogatás Megbeszélés Óralátogatás Megbeszélés Dokumentumelemzés megbeszélés Óralátogatás dokumentumelemzés
Folyamatos félévente
Folyamatos félévente
Esetenként
Feljegyzés
Ig.h. Igazgató
Feljegyzés
Ig.h.
Feljegyzés
Igazgató
Feljegyzés
Ig.h.
Jegyzőkönyv
Of. Ig.h. igazgató
Feljegyzés napló
Ig.h. mkv.
Szóbeli gyakorlati
Jegyzőkönyv
Vizsga
Írásbeli, szóbeli, gyakorlati
évente
Félév, évvége
Önértékelés megbeszélés
félévente
napló
Osztályfőnö k
Félév, évvége
Önértékelés megbeszélés
Félévente
napló
Osztályfőnö k
Félév, évvége
megbeszélés
félévente
jegyzőkönyv
Igazgató
Félév, évvége
Önértékelés dokumentumelemzés
Jegyzőkönyv
Igazgató
Félévente
Tanmenet szerint 10. Év végén
Írásbeli szóbeli
Esetnként
írásbeli
Igazgató Rendszeres
Írásbeli
Szaktanár
Ig. h.
Ig.h. Tanmenet szerint 10. Év végén
Dokumentumelemzés
Folyamatos évente
Napló jegyzőkönyv
Ig.h.
esetenként
Írásbeli
esetenként
Jegyzőkönyv
Ig.h.
Rendszeres évente eseti
Napló jegyzőkönyv
Szaktanár munkaköz. Vez.
jegyzőkönyv
Ig.h.
14
Tanmenet, program P E Tankönyv, taneszköz D A Ofi, G munkaközösségvezetői Ó tevékenység G U S Pegadógusok munkája O K Munkaközösségi szakmai munka Házirend I S Ügyeleti rendszer K O SZMSZ, Pedagógiai L Program végrehajtása A COMENIUS 2000 II. modell
IX. 10. IX. 15., II. 15. Munkaterv szerint Munkaterv szerint Munkaterv szerint folyamatos folyamatos Ig. utasítás szerint Folyamatszabál yozás szerint
Dokumentumelemzés Dokumentumelemzés megbeszélés Óralátogatás dok. -elemzés Óralátogatás dokumentumelemzés Óralátogatás iskolai elemzés beszélgetés Iskolábejárás óralátogatás dokumentumelemzés Dokumentumelemzés látogatás Jogszabály és dokumentum elemzés Irányított önértékelés
évente
tanmenet
Ig.h.
Félév évvége
beszámoló
félévente
Jegyzőkönyv
igazgató
félévente
Rendelések, leletári jegyzőkönyv
Ig. h.
Félév évvége
beszámoló
félévente
jegyzőkönyv
igazgató
Munkaterv szerint
feljegyzés
Igazgató ig.h.
Félév évvége
beszámoló
félévente
jegyzőkönyv
Igazgató
Félév
félévente
feljegyzés
Igazgató
évvége
Beszélgetés, dokumentumelemzés
Munkaterv szerint
Feljegyzés napló
Igazgató ig. h. mkv.
Munkaterv szerint
Napló feljegyzés
Igazgató ig. h.
Tanév vége
önértékelés
évente
jegyzőkönyv
Igazgató ig. h.
folyamatos
feljegyzés
Igazgató ig. h.
évente
beszámoló
évente
Jegyzőkönyv
Igazgató
folyamatos
feljegyzés
Igazgató ig.h.
évente
beszámoló
Évente
Jegyzőkönyv
Igazgató
évente
feljegyzés
igazgató
Évente
beszámoló
Évente
jegyzőkönyv
Igazgató
2 évente
jegyzőkönyv
Minőség ügyi vezető
Folyamatsza bályozás szerint
EFQM
2 évente
jegyzőkönyv
Minőségügy i vezető
A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben A minőségért elsősorban a vezetőt terheli a felelősség. A minőség a vezető döntéseiből fakad és nem a többi pedagógus cselekedeteinek függvénye. A minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az intézmény igazgatója. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. Elengedhetetlen a vezetői elhatározás, elkötelezés. Felelősség terheli az intézmény vezetőjét a minőségbiztosítás iskolai rendszerének kiépítésében. Ennek megvalósítása érdekében: • • • • • •
Az intézmény vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén Betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, szabályozók előírásait Elkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját – ezt megfelelő időközönként felülvizsgálja – minőségpolitikáját és minőségpolitikai célokat Kinevezte az intézmény minőségügyi vezetőjét Elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez Biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat Jogszerűség
Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói – minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg, munkaköri feladatuk ezek betartása. Számítógépen történő tárolás, kezelés A minőségbiztosítási dokumentum mellékleteivel együtt jól felépített struktúrában központi gépen helyezkedik el. A dokumentumok elnevezése a következők szerint történik: dokumentum neve + Comenius jelölés + verziószám. A dokumentumokhoz való hozzáférés szigorú. A minőségirányítási vezetőnek van írásjoga, minden más dolgozónak csak olvasási joga. A működés során történő változásokat, szükséges módosításokat a minőségügyi vezető tantestületi és igazgatói jóváhagyás után behelyezi a megfelelő helyre. A dokumentum a módosítás után új verziószámot kap, így ezen új fájlnéven kerül be a helyére. Az előző verzió is gépen marad. Archiválásról a rendszergazdán kívül a minőségügyi vezető is gondoskodik.
16
Dokumentumok kiadása, kezelése 1. Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel. 2. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatóbélyegző alkalmazásával iktatni kell. 3. Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik. 4. Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után aláhúzással, keltezéssel, az iskola kerek bélyegzőjével és névaláírásával lezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendő hely van, több éven át lehet használni. 5. Bizalmas iratokat az igazgató vagy megbízottja beérkezési sorrendben külön iktatja és irattározza. 6. Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása. 7. Az iratok elintézése és továbbítása -
-
Postabontáskor a beérkezés dátumával a postabontást végző személy az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felelőst, határidőt, ügyintézési teendőket. Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Elintézésért felelős személyeknek az ügyiratot kiadja, az irat határidőre történő elintézését figyelemmel kíséri. Végzi az iratok irattári lerakását. Az ügyiratokat kézbesítőkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja. Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások
Intézményünkbe az alábbi közlönyök járnak: Magyar közlöny – felelős: gazdasági vezető Oktatási közlöny – felelős: igazgató A közlönyben megjelent változásokról a felelősök értesítik az érintetteket, melynek módszere a következő: -
-
Az érintettek tájékoztatása 2 héten belül történjen meg Sürgős esetekben fénymásolattal az érintetteket aznap vagy a következő munkanapján Mindenkit érintő esetben tantestületi megbeszélésen szóban közölni, majd egy fénymásolt példányt kitenni a faliújságra, melynek figyelemmel kísérése mindenki számára munkaköri kötelesség A technikai dolgozókat is érintő tételek esetén előre megbeszélt időpontban szóbeli tájékoztatás
A közlönyhöz a felelős személyek betekintést biztosítanak a könyvtári kölcsönzés lehetősége mellett. A különböző jogszabályokat az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni:
17
Könyvtárban -
Pedagógiai program Házirend Kollektív szerződés Szervezeti Működési Szabályzat Igazgatónál Közoktatási Törvény Szakképzési Törvény Felsőoktatási Törvény Felnőttképzési Törvény Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik Munka Törvénykönyve
Kölcsönzési füzetben vezetve maximum 3 napra kikölcsönözhető, azzal a feltétellel, hogy a kölcsönzés ideje alatt szükség esetén bármikor visszakérhető. Ezen felül CD jogtár 1 felhasználós helyi verziójának vásárlása és üzemeltetése. Így megoldható központi gépről bármely 1 munkaállomásról a jogosultak hozzáférése. A jogosultak az intézmény alkalmazottjai. A legfrissebb változat eljuttatása az üzemeltetőhöz a gazdasági vezető feladata. Az üzemeletető a rendszergazda. A jogi követelmények betartását a vezetői ellenőrzésekkel támogatja az iskolavezetés. Stratégiai tervezés Az iskola kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetővé teszik iskolánkat a középiskolák között. Az iskola kiemelt céljai a következők: -
-
-
A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül. Az ismeretközvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, a polgári életet megélni tudó, idegen nyelveket beszélő, művészeteket értékelő és értő művelt állampolgárok képzése. Az iskola toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező tanulókat adjon a demokratikus, Magyarország számára. Az iskola alapcéljának tekinti az intézményben tanítók szakmai továbbképzéseinek biztosítását. Korszerű elméleti és gyakorlati szakmai műveltséget biztosítson. Logikusan gondolkodó, jó problémamegoldó készséggel, a társadalomban elvárt magas szintű informatikai tudással rendelkező tanulókat képezzen. Környezetkímélő magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten egyaránt. Különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.
18
-
Az intézmény által megfogalmazott minőség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellenőrzés, mérés, értékelés alkalmazásával Az iskola eszközállományának folyamatos javítása, korszerűsítése, bővítése.
Az intézményi célokból eredő, nevelő-oktató munkánkkal kapcsolatos feladatainkat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint határozzuk meg: Rövid távú feladatok (1év) -
A tanulók érdeklődési körének megfelelő diákkörök és önképző körök szervezése, vezetése Differenciált képességfejlesztés biztosítása Iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása Versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása Tanulmányi kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése Pályázatok figyelése és elkészítése Szakmai tanártovábbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása, az iskola igényeinek figyelembe vételével Szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, szakkönyvek biztosítása Iskolai sportnapok szervezése Diáknap szervezése Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség védelme és megőrzése érdekében Iskolai támogatások rendszerének kidolgozása Mulasztások következetes számonkérése Középtávú feladatok (2-3 év)
-
Pályaorientációs feladatok ellátása 10. évfolyam, 12. évfolyam és szükség szerint 13. és 14. évfolyam végén Idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében külkapcsolat létesítése COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési rendszer II. modelljének kiépítése Nevelést-oktatást segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása „B” épület folyamatos rekonstrukciója Hosszú távú feladatok (3 éven túli)
-
Érettségi és szakmai vizsgára való felkészítés Továbbtanulásra való felkészítés Munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésének elősegítése Szakközépiskolai és gimnáziumi tanulóink szerezzenek ECDL szintű számítástechnikai ismereteket Az iskolai sportkör hatékony működtetése Munkánkat környezetünk tisztántartásával, megóvásával végezzük Tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása
19
A pedagógia feladatok megvalósításának alapvető színterei: A tanítási órák, a tanítási órán kívüli foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, a differenciált képesség fejlesztések, az osztályfőnöki órák, a diák önkormányzati tevékenységek, az iskolai rendezvények, a tanulmányi kirándulások.
A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le operatív feladatokra.
Vezetői ellenőrzés és értékelés rendszere
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere
Ellenőrzés és értékelés
A fogalmak között jelentős átfedés van, azonban mégsem azonosak. Az értékelést az alábbiak különböztetik meg az ellenőrzéstől:
-
Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja ezek javítása, az iskola egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak a fejlesztése. Az értékelés az ellenőrzéssel szemben nem szabályoknak való megfelelés, hanem az eredményesség és a minőség vizsgálatára irányul. Az értékelés eredményei nem csak néhány felelős vezető személy érdeklődésére tarthatnak számot, mint az ellenőrzés esetében, ezért az értékelés gyakran nyilvános.
Értékelés és minőségbiztosítás
Az értékelés legfontosabb funkciója a minőség biztosítása és fejlesztése, mégsem azonos fogalmak. A minőségbiztosítás tágabb fogalom: Minőségbiztosítás az iskola egyes elemeinek működésébe beépülve folyamatosan elősegíti a minőségi elvek érvényre jutását.
20
Azaz nem csak vizsgák idején értékeljünk, hanem a szervezeti működés és a pedagógiai folyamat minden pontján. Ennek érdekében az intézmény elkészítette az indikátorrendszerét, lásd 2. számú mellékletben.
Mérés
Az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai érték.
Ellenőrzés Az iskolai szabályoknak (normáknak) való megfelelés.
Értékelés A kitűzött célok és az elért eredmények összevetése.
Színterei Tanulók tanulmány munkája -
tanórai és tanórán kívüli tevékenységek alap, érettségi és szakmai vizsgák tanulmányi versenyek Tanulók magatartása, szorgalma
(a helyi tantervben leírtak szerint)
Pedagógusok, technikai dolgozók munkája -
önértékelés (évente, munkaközösségenként) vezetői ellenőrzés, értékelés
21
- tervezett (munkatervi) - eseti -
külső, szakmai vizsgálat
Intézményi szintű -
fenntartói, és egyéb vizsgálatok szakmai tevékenységre vonatkozó gazdasági, pénzügyi szempontú vizsgák irányított önértékelés
Az alábbiakban először iskolánk ellenőrzési és értékelési rendszerét, majd a COMENIUS 2000 modell kiépítésének folyamatát rögzítjük.
Ellenőrzés-értékelési rendszerünk
Rövid távú céljai:
-
a pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület; az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatásiképzési szükségletek és lehetőségek összhangba hozása.
Hosszú távú céljai:
-
az intézmény céljainak eredményes megvalósítását az optimális emberi erőforrás kihasználását segíti; pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez.
22
Egyéb céljai:
-
A felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelműbb megfogalmazását segíti; Megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekről, a meglévő tartalékokról; Javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség és mindezekkel együtt az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja.
A minőségirányítási rendszer működtetése elégedettség
Partneri igény, és elégedetlenség mérésének rendje
Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat.
Az eljárás magában foglalja
-
A partnerazonosítás frissítését A felmérés lebonyolítását Intézkedési terv készítését A beavatkozás ellenőrzését
A mérés rendje
Minden tanévkezdéskor az igazgató a minőségügyi vezető közreműködésével megszervezi a minőségügyi eljárás lebonyolításáért felelős teamet. Határidő: szeptember 15. A team megbízása 1 tanévre szól, munkáját a minőségügyi vezető irányítja.
23
Partnerazonosítás
A team szeptember 30-ig átnézi az Iskola partnerei táblázatot és elvégzi a szükséges változtatásokat és frissítéseket. Amennyiben a táblázatban lényeg változás történt: -
partner törlése, új partner felvétele, a felmérés gyakoriságának, a minta nagyságának megváltoztatása.
A felmérés tervezése
A team áttekinti az előző évben készült Intézkedési tervet és ellenőrzi, hogy az éves munkaterv tartalmazza-e az áthúzódó intézkedéseket. Az elemzés eredményét rögzíti Jelentés az intézkedésekről címmel. Határidő szeptember 30.
A team az Iskola partnerei táblázat és a Jelentés az intézkedésekről alapján ütemezi az adott évre vonatkozó felméréseket, és október 15-ig elkészíti a Partneri elégedettségvizsgálat tervét. A felmérések időpontját november- január időszakra kell tervezni. A terv tartalmazza a konkrét időpontokat, egyes felmérésekért felelős team tag megnevezését, a visszajelentés módját, időpontját.
Jelentés az intézkedésekről ill. a Partneri elégedettségvizsgálat tervét a tantestület hagyja jóvá. A szükséges tantestületi értekezlet megszervezéséért az igazgató a felelős, a téma előterjesztése a minőségügyi vezető feladata. A tantestületi jóváhagyás után a team az Iskola partnerei táblázat alapján – figyelembe véve az előző évi felmérés tapasztalatait – átvizsgálja szükséges mérőeszközöket – kérdőívek, interjúkérdések – és elvégzi a szükséges változtatásokat. A változtatás mértéke csak akkora lehet, ami nem gátolja a trendvizsgálat lehetőségét. A véglegesített mérőeszközök sokszorosítása a minőségügyi megbízott feladata.
Felmérés, elemzés, intézkedési terv
A felmérések lebonyolítását a team felelős tagjai szervezik.
24
A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése a team feladata. Az elemzésnek ki kell terjednie a különböző partnercsoportok véleményének egymással, az előző évek mérési eredményeivel, ill. a Pedagógiai Programmal való összehasonlításra is. Az eredményeket az Összefoglaló jelentés a partneri elégedettségvizsgálatról tartalmazza. Az összefoglaló alapján készíti el a team az Intézkedési tervet, amely a javasolt beavatkozásokat a következő csoportosításban tartalmazza:
-
igazgatói utasítással megoldható feladatok fejlesztő tevékenységet igénylő feladatok az adott tanévben elvégezhető feladatok, következő tanévre áthúzódó feladatok
A részletes szabályozást lásd a 3. számú mellékletben (Partneri igény elégedettség, elégedetlenség mérése).
Intézményi önértékelés rendszere
Az eljárás célja az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése, azok értékelése, a szükséges beavatkozások elvégzése. Iskolában az EFQM modellt adaptálta az önértékeléshez, a modellt az alábbi táblázat mutatja:
Dolgozók
Dolgozói elégedettség
irányítása Vezetés 10 % (100 pont)
9% (90 pont) Iskolapolitika és stratégia 8% (80 pont) Erőforrások 9% (90 pont)
Adottságok 50 % (500 pont)
1. Folyamatok 14% (140 pont)
9% (90 pont) Partneri elégedettség 20% (200 pont) Társadalmi kihatás
Oktatási, nevelési eredmények 15% (150pont)
6% (60 pont) Eredmények 50% (500 pont)
25
Az önértékelés lebonyolítása
Az irányított önértékelés évében az igazgató – a minőségügyi vezető egyetértésével – SZEPTEMBER 15-IG megbízza az önértékelést lebonyolító team tagjait. A team vezetője a minőségügyi vezető. A team OKTÓBER 15-IG áttekinti az önértékelés eszközeit, előkészíti a szükséges módosításokat és jóváhagyás véget a tantestület elé terjeszti. A mérőeszközöknek ki kell elégíteni az eljárás céljában meghatározott követelményeket. A tantestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása a minőségügyi vezető feladata. Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és a pontok kiszámítása a team feladata. Ezt a munkát a minőségügyi vezető koordinálja, határidő JANUÁR 15. Az egyes területek pontértékének meghatározása után a team egy összegző jelentést készít az Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről címmel. Ebben minden területen ki kell térni az intézmény erősségeire, illetve fejlesztendő területeire. Az összefoglaló jelentést a minőségügyi vezető a FÉLÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETEN terjeszti a tantestület elé.
Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal. A tantestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentés és a Pedagógiai Program összehasonlító elemzése a team feladata. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a team fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket, illetve tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések című feljegyzésben. A team által elkészített feljegyzést a MÁRCIUSI TANTESTÜLETI ÉRTEKEZLETEN vitatja meg és hagyja jóvá a tantestület. A hatékony tantestületi értekezlet előkészítése és a megszervezése a minőségügyi vezető feladata. A tantestület által megvitatott és véglegesített fejlesztendő területek, szükséges intézkedések alapján a minőségügyi vezető a helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek eljárásrendje szerint intézkedik. Az Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről és a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések nyilvánosságra hozataláról a minőségügyi vezető gondoskodik. Az irányított önértékelés évében a TANÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETEN a minőségügyi vezető beszámol az irányított önértékelés következményeként elindított fejlesztésekről, intézkedésekről.
26
Az eljárás érvényesítése Az önértékelést végző team február – március hónapban áttekinti az irányított önértékelés eljárásrendjét, módszerét és a szükséges változtatásokhoz előkészíti a javaslatot. A MÁRCIUSI TANTESTÜLETI ÉRTEKEZLET dönt az eljárásrend módosításáról.
Az intézményi önértékelés részletes szabályozását lásd az 4. számú mellékletben (Irányított önértékelés).
Intézményi értékelés alapján a működés javításának és folyamatos fejlesztésének rendszere
Az eljárás célja, hogy az iskolánk működése során keletkező problémajelzések, valamint az intézményt érintő külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt hiányosságok, hibák, nem-megfelelőségek megszűnjenek, a szükséges javító, fejlesztő, megelőző tevékenységek megtörténjenek. Az eljárás hatálya kiterjed az intézmény teljes működésére. Az eljárás során a minőségügyi vezető feladata a működési problémák, nem megfelelőségek összegyűjtése, és az iskolavezetéssel egyeztetve a megfelelő javító, fejlesztő tevékenységek elindítása.
Működési módja
problémák,
nem-megfelelőségek
összegyűjtésének
Az intézmény napi működésében a dolgozók, tanulók által észrevett működési problémák, nem-megfelelőségek összegyűjtése a -
Hibabejelentő lap, Fejlesztő javaslat illetve a Tanulói észrevételek alapján történik.
Hibabejelentő lapot kell kitölteni
27
-
-
-
az intézmény dolgozóinak, amennyiben működési rendellenességet vagy szabályoktól való eltérést tapasztaltak, az iskolavezetés tagjainak a külső és belső mérés, a vezetői ellenőrzés során észlelt működési rendellenességekről, hiányosságokról, amennyiben úgy ítélik meg, hogy azok megszüntetéséhez helyesbítő, fejlesztő tevékenységre, vagy az ismételt illetve más területen történő bekövetkezés elkerülése érdekében megelőző tevékenységre van szükség. Az iskolavezetés tagjainak, amennyiben a partneri igényfelmérés, irányított önértékelés eredményei vagy az indikátorrendszer mutatói alapján úgy ítélik meg, hogy helyesbítő, fejlesztő tevékenységre van szükség. A diákönkormányzatot segítő tanárnak az észlelt működési rendellenességekről, illetve a Tanulói észrevételek alapján.
Fejlesztő javaslat A Fejlesztő javaslat c. lap kitöltése minden dolgozó joga. Célja, hogy a munkatársak javaslataikkal hozzájárulhassanak az iskolai működés hatékonyságának fejlesztéséhez
Tanulók jelzései A tanulók által észlelt hibák, működési rendellenességek jelzésére, a Tanulói észrevételek c. lap használható, melynek kitöltése minden tanuló joga. A kitöltött lapokat a DÖK által kihelyezett gyűjtőládába kell dobni, melynek kezelése a DÖK feladata, felelőse a diákönkormányzatot segítő tanár. A DÖK döntése alapján vagy saját hatáskörben feldolgozzák a jelzést, vagy a diákönkormányzatot segítő tanár kitölt egy Hibajelentő lapot vagy Minőségjavító indítvány lapot az esetről.
Az összegyűjtött lapok, információk feldolgozása, megoldási módok A dobozokban található lapok további kezelése a minőségügyi vezető feladata. A gyűjtődobozok tartalmát naponta ellenőriznie kell. A lapok tartalma alapján dönt a folytatásról, ami lehet: -
intézkedés intézkedési terv fejlesztő tevékenység
Minden hibajelzés után prevenciós elemzést köteles végezni. Az elemzés alapján dönt a folytatásáról, ami lehet: -
intézkedés
28
-
intézkedési terv fejlesztő tevékenység.
Intézkedési terv Amennyiben a jelzett probléma megoldása ismert, de elhárítása több lépésből álló, hosszabb folyamatot igényel, akkor a megoldás lépéseit intézkedési tervben (mintáját lásd 65 számú mellékletben) kell rögzíteni. Az intézkedési tervet vagy a minőségügyi vezető készíti, vagy átadja ezt a munkát a területért felelős vezetőnek. A hibajelentő lapra rá kell írni az intézkedési terv megnevezését, készítőjét és a minőségügyi vezető aláírásával le kell zárni.
Fejlesztő tevékenység Fejlesztő tevékenységet akkor folytatunk, ha a jelzett probléma oka, megoldása még nem ismert. E tevékenységet a minőségügyi vezető a Fejlesztő tevékenység adatlap (mintáját lásd a 6. számú mellékletben) kitöltésével indítja. Az adatlapon rögzíti a fejlesztő tevékenység végrehajtásáért felelős személyt, a tevékenységben részt vevő team tagjait és a tevékenység határidejét. Az adatlap másolatát átadja a tevékenységért felelős személynek. A folyamatban lévő fejlesztő tevékenységekről a minőségügyi vezető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenységért felelős személyek nevét és a határidőket.
Az intézményi működés javításának és folyamatos fejlesztésének részletes szabályozását lásd 7. számú mellékletben (Helyesbítő, fejlesztő, megelőző tevékenység).
Kommunikáció a partnerekkel
Az eljárás célja a partnerekkel való kommunikáció, az ezzel kapcsolatos panaszkezelés és az intézmény népszerűsítése. Közvetlen partnerünkkel való kommunikáció szabályozása Pedagógusokka Az iskola vezetősége minden tanítási hét hétfőjén vezetői értekezletet tart, melyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hét munkáját és a következő hét feladatait. Felelős: igazgató. Fenti értekezletről minden tanítási hét hétfőjén az 5. szünetben rövid tájékoztatást ad a vezetőség. Erről az általános igazgatóhelyettes kivonatot készít (hétfői megbeszélések
29
kivonata) és a tanáriban a faliújságra kihelyezi a következő értekezletig, utána a kivonatot iktatja. Felelős: általános igazgatóhelyettes. Indokolt esemény miatt az igazgató a hirdetőkönyvön keresztül rendkívüli nevelőtestületi megbeszélést hívhat össze. Felelős: igazgató.
Nem pedagógus dolgozókkal A gazdasági vezető, a gondok bevonásával minden hónap első keddjén 8-tól munkaértekezletet tart. Felelős: gazdasági vezető. A távollévő dolgozókat az első munkanapon a gazdasági vezető és a gondnok tájékoztatja. Diákokkal A hétfői nevelőtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök továbbítják. Felelősök: osztályfőnökök. Ellenőrző könyvbe az osztályfőnök írja be: szülői értekezlet, fogadónap időpontját, dicséreteket, büntetéseket. Felelős: osztályfőnök. Szülőkkel Fogadónapok Évente kétszer az éves munkatervben meghatározott napon, 16-18 óra közötti időtartamban várjuk a szülőket az iskolába. A munkaközösségek külön teremben fogadják az érdeklődőket. Az általános igazgatóhelyettes az általa készített terembeosztás rendjét a tanári szoba előtti folyosórészre és a megfelelő terem ajtajára kifüggeszti. A fogadóórán minden pedagógusnak (az óraadóknak és részmunkaidőben dolgozóknak is) részt kell vennie. A távolmaradást indokolt esetben az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik előzetes kérelem alapján. Szülői értekezlet Minden évben 2 alkalommal szülői értekezletet kell tartani szeptember és február hónapban. A szeptemberi szülői értekezletet egyszerre kell megtartani: A 9. évfolyamon, téma: iskola bemutatása, tanév rendje, házirend megbeszélése, követelményrendszer. Felelős: igazgató 11. és 12. évfolyamon, téma: érettségi, felvételi tájékoztató Felelős: pályaválasztási felelős Szervezésért felelős: általános igazgatóhelyettes
30
Tanári fogadóóra Minden tanárnak meg kell jelölnie egy tanórát, amelyben hetente fogadni tudja a szülőket. Az igazgatóhelyettes ezeket az időpontokat összegyűjti, kifüggeszti a tanári szoba faliújságára. A kifüggesztett lista alapján az osztályfőnökök beíratják a tanulókkal az ellenőrzőbe az ott tanítók fogadóórájának időpontjait.
Iskolaszékkel, SZMK-val
A kibővített iskolavezetés az SZMK-val és Iskolaszékkel működési szabályzata alapján tartja a kapcsolatot. Felelős: igazgató, általános igazgatóhelyettes
Fenntartóval Az intézmény vezetője és a gazdasági vezető tartja a rendszeres kapcsolatot.
Kollégiummal Az általános igazgatóhelyettes évente 2 alkalommal keresi fel a kollégiumot december és május hónapban. Felelős: általános igazgatóhelyettes. Lásd 8. számú melléklet (kommunikáció a partnerekkel)
31
A Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Tagintézmény nevelési elvei Iskolánkban folyó nevelőmunka érvényesítésében teret kapnak:
értékközpontú.
Az
értékek
létrehozásában
és
az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai a demokratikus társadalom normái az egyetemes és nemzeti kultúra értékei a közoktatási törvényben megfogalmazott normák
Ezek szerves egységet képeznek, és működésük egy időben jelenik meg. Az iskolai nevelőmunka célja olyan értékek közvetítése illetve megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt s tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.
ISKOLÁNK NEVELŐ-OKTATÓ TEVÉKENYSÉGÉT MEGHATÁROZÓ ÉRTÉKEK: Tanulóközpontúság Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. Hangsúlyt helyez a tanulók jogainak teljes körű érvényesítésére és védelmére. Az iskola a szülők megbízottjaként törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. Figyelembe veszi a szülők és diákok ez irányú jelzéseit, kész a jelentkező problémák megoldására. A humánus gyakorlat kialakítása és megőrzése, valamint a kölcsönösen gyümölcsöző diák-tanár kapcsolat nagy hangsúlyt kap.
Szabadság •
•
Az iskola a tanórák idevonatkozó anyagrészeiben, az iskola tevékenységében és a nevelési elvek alkalmazásában a szabadság különböző területeken történt megvalósulásának társadalmi, történelmi (világ, európai, magyar) vonatkozásait kiemelten kezeli. Az egyik ember szabadságának legfőbb korlátja a másik ember szabadsága, ezért iskolánkban azonos fontosságúnak tekintjük a szabadságot és a rendet, hogy valóságosan működjön a tolerancia, a személyiség tisztelete. A tanulók és az iskola dolgozói nem sérthetik egymás személyiségi, cselekvési szabadságát, családi és magánélethez való jogát.
32
•
•
•
Fontos szerepet kap az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Az uniformizálást, a személytelenséget teljességgel el kívánja kerülni az intézmény. Ez főként a személyre szabott feladatokban, a többletszolgáltatások közötti választási lehetőségekben, valamint az iskola jó hangulatának megteremtésében nyilvánul meg. A tanuló rendszeres és kielégítő információt kap a személyét és tanulmányait érintő minden kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatja egyetértési, döntési, véleményezési és javaslattételi jogait. Az iskolai kötelezettségek teljesítése nem sértheti a tanulók személyiségi, cselekvési szabadságát, családi és magánélethez való jogát. Ez az elv megnyilvánul az oktatás menetének minden fázisában és az értékelésben is.
Felelősség •
• • •
Mindannyian (az iskola dolgozói és a tanulók) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. „Ezen túlmenően felelősséggel tartozunk mi mindannyian és tartozik mindenki egyénileg is az iránt, amit nem értünk el, pedig elérhettük volna, és amit nem mentettünk meg, pedig megmenthettük volna.” Tanulóink az érdeklődésüknek, képességeiknek és tehetségüknek megfelelően felkészülnek a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre (Kt. 26.§ (5)). A nevelőtestület tagjai különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. Az iskola felelőssége, hogy a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról a közoktatási törvényben foglaltak szerint tájékoztassa a szülőket, szülői jogokat gyakorlókat.
Teljesítmény • •
• • •
Az iskola elősegíti és értékeli a kiváló teljesítményt. Tőle telhetően minden feltételt biztosít az átlagos és átlag alatt teljesítő tanulói számára is eredményességük növelése érdekében. A teljesítések következetes értékelésével motiválja a jobb eredmények elérését Az iskola kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az egyén képességeit kibontakoztassa és hasznosíthassa közösségi és társadalmi szinten is (az emelt szintű oktatás és extracurriculumok) Az iskolai értékelés alapja az egyenlő elbírálás elve.
Demokratikus társadalom normái •
A demokratikus értékrendbe is illeszkedő tényezők mellett az iskola segíti a tanulók társadalomba való beilleszkedésének menetét, hangsúlyt helyez az
33
− − − −
általános emberi európai nemzeti lakóhelyi
identitás és értékek elfogadására. A hazaszeretet – mint erény – erősítése az iskolai nevelés egyik fontos célja. • •
Az iskola elősegíti, hogy tanulóink személyiségének, alkotó életének tartalmas részévé váljanak a demokratikus vívmányok, a demokratikus szemlélet, a társadalmi hasznosság és kiválóság. Az emberi együttélés, együttműködés minősége hat az iskolai tolerancia kialakulására, az intolerancia történelmi következményeinek mérséklésére és helyes értékelésére.
Egészséges környezet, egészséges iskola • • •
Az egészséget az ember teremti és éli meg mindennapi élete díszletei között, ott, ahol tanul, dolgozik. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki és szociális jólét állapota. Az egészség folyamat, az egyén új kompetenciák elsajátítására törekszik. Ennek a legfőbb eszköze a szocializáció. Az egészség elsősorban nem az egészségügyi ellátástól, hanem a természeti-társadalmi környezettől és az életfeltételektől függ.
Korszerű iskola • •
•
Megismerjük és közvetítjük a XXI. század elvárásait . Hangsúlyt helyezünk az IKT ismeretek megalapozására, a könyvtár, mint tanulási forrásközpont kialakítására és kihasználására. Már a nagyon közeli jövőben mindenkinek ismernie kell az új információs és kommunikációs technológiákat, ha aktív szerepet kíván játszani abban a társadalomban, amelyet egyre inkább a tudás irányít „Letanítás helyett megtanítás.” A megtanítás szemlélete előtérbe helyezi a tanár „tanulást irányító, segítő” szerepét.
A FENTIEK ALAPJÁN NEVELÉSI ALAPELVEINK A KÖVETKEZŐK: •
Intézményünk legfontosabb alapelve, hogy a nevelési elvek tanulók érdekében történő alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha az iskola és a szülők közti kapcsolat kétirányú folyamata biztosított. A hagyományosan alkalmazott és bevált kapcsolattartási módszerek mellett ezért az iskola folyamatosan meggyőződik e feltétel megfelelő szintjéről, illetve az újítás lehetőségeiről.
34
• •
• • •
• • • • •
„Komplexitás elve: a nevelés-oktatás során figyelembe kell venni, hogy biológiai, fizikai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak, s ezeket a hatásokat össze kell hangolni. Egyenrangúság elve: a nevelés-oktatás alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló a nevelésoktatásnak nemcsak tárgya, hanem alanya is. Nem automatikusan fejlődik a nevelés hatására, hanem e hatások elfogadásával eljut az önneveléshez. A pedagógus vezető szerepe: az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve: a tanulók fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten kell biztosítani. A tanulók különböző közösségek tagjai: a tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembe vételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet – a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A tapasztalatszerzés elve: a nevelés-oktatás folyamatában biztosítani kell a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését, általánosítását. A külső hatások elve: a pedagógusnak támaszkodnia kell mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. Számolni kell a spontán társadalmi hatásokkal. A bizalom elve: bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. A következetesség elve: igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. A nevelés ellentmondásosságának elve: a nevelés ellentmondásos folyamat, amelyben egyszerre vannak jelen pozitív és negatív tapasztalatok, igények, hajlamok, képességek és lehetőségek ; a szabadság és a kényszer mozzanata ; a közösség és az egyén érdekeinek ellentmondása.”
A fenti alapelvekből kiindulva a további követelményeket határozzuk meg: • • • • • • • •
Kiegyensúlyozottság Igazságérzet Türelem A nevelési folyamat szervezésének, irányításának képessége Alapos tájékozottság nemcsak a szakmában, hanem a tanulót körülvevő mikro- és makrokörnyezetben A tanuló jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása. Irányukban pedagógiai tapintat. A nevelőtestület tevékenységének összehangoltsága, egysége A korunkra jellemző gyors változások újabb követelményeket eredményeznek: a jövőnek nevelünk.
35
Intézményi minőségpolitika 1. Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, családjára, társadalmi környezetére is pozitív hatást gyakorolnak. 2. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. 3. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott. 4. Célunk, hogy tanulóink művelt, egészséges és szakmailag felkészült tagjai legyenek a társadalomnak. 5. Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítünk. 6. Korszerű informatikai és elektrotechnikai ismeretekkel rendelkező tanulókat képezünk. 7. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus. 8. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.
Intézményi minőségcélok 1. A nevelési oktatási feladatainkat olyan színvonalon végezni, hogy a 9. évfolyamra minden évben túljelentkezés legyen. 2. Az érettségi bizonyítvány megszerzéséig minél több tanuló szerezzen ECDL szintű számítástechnikai ismereteket. 3. Minden érettségizett tanulónk tanuljon tovább vagy felsőfokú oktatási intézményben vagy szakképzési évfolyamon. 4. A végzős tanulóink (beleértve az érettségizőket és a szakképző évfolyamon végzőket) legalább 40%-a jelentkezzen felsőoktatási intézménybe. 5. A továbbtanulásra jelentkezett tanulók legalább 50%-át vegyék fel valamelyik felsőoktatási intézménybe. 6. Az emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát tevő tanulók aránya közelítse meg 10%-ot 7. Tanulói elégedettségmérés minden kérdésben legalább 65%-ot mutasson iskolaátlagban. 8. A dolgozói elégedettségmutatók értéke minden kérdésben elérje a 65%-ot valamennyi dolgozó átlagában. 9. A dolgozói elégedettségmérés a minőségirányítási rendszer 100%-os ismertségét és legalább 80%-os elfogadottságát jelezze. 10. Az irányított önértékelések során legalább 600 pontot érjünk el. Az intézmény minőségirányítási rendszere Intézményünk a fentiek megvalósítása és segítése érdekében kiépítette és működteti a Comenius 2000. I. intézményi modellt és az intézmény minőségirányítási rendszerét. A minőségirányítási rendszer az intézmény mindazon tudatos tevékenységeinek összessége, amelyeket azért végez, hogy folyamatait szabályozza és fejlessze annak érdekében, hogy partnerei igényeit mind jobban kielégítse, működésének hatékonyságát javítsa.
36
A minőségirányítási rendszer működtetésével intézményünk képessé válik:
partnerközpontú működés kiépítésére, működtetésére folyamataink szabályozására a szabályozott folyamatok, partnerek elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésre a szervezeti kultúra tudatos építésére, és folyamatos fejlesztésére
Mindezek megvalósítása egy tanulóbarát, partnerközpontú, magas színvonalú és folyamatosan megújulni képes intézményi működését teszi lehetővé. A modell kiépítése során az alábbi intézményi folyamatokra készítettük el a helyi szabályozásokat, melyeket 2003. szeptember 1-től működtetünk (lásd melléklet).
Irányított önértékelés Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérése
Intézkedési tervek Az intézmény Minőségirányítási programjának működtetéséért az intézményvezető a felelős. A minőségirányítási vezető az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata az IMIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi az IMIP működtetésének feladatát. Munkáját a minőségügyi csoport tagjai és a folyamatgazdák segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör illetve a minőségirányítási vezető felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az egyes folyamatokhoz rendelt folyamatgazdák területét felelősségi mátrix segítségével tesszük áttekinthetővé. Folyamatainkat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit a folyamatok az intézmény szintjén pedig belső audittal. Az IMIP felülvizsgálatát 5 évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. Az IMIP, illetve a folyamataink működtetése felelősségteljes, időigényes munka, amelynek minőségi elvégzéséhez az igazgató meghatározza a külön feltételeket.
Vezetés elkötelezettsége és felelőssége A minőség elérésében a szervezet vezetésének kulcsszerepe van és elsősorban a vezetőt terheli a felelősség. A minőség a vezető döntéseiből fakad és nem a többi pedagógus cselekedeteinek függvénye. A minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az intézmény vezetője. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. A vezetés elkötelezett abban, hogy sikerre viszi a szervezetet. •
A szervezet sikere a vezetők kompetenciájától függ. A vezetés hivatás, aminek a gyakorlásához a vezető:
37
– Feladatot és felelősséget delegál; – Oktatást és képzést biztosít a dolgozók számára, hogy a felelősségek a viselésére képesek legyenek; A szervezeten belül úgy osztja meg a felelősséget, hogy az egyes döntéseket az adott felelősségi körön belül hozzák meg, nem pedig a szervezet magasabb szintjein. –
A vezető ugyanakkor felel azért akire delegálta a felelősséget, ezért a delegálás mindig hordoz kockázatot is, de a munkatársak jobban fejlődnek, körükben nő az elégedettség.
Ennek megvalósulása érdekében a feladatai: •
Betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszer, szabályozók előírásait.
•
•
Meghatározza a küldetést (valamennyi alkalmazott számára világossá teszi a szervezet elsődleges feladatait, célját), jövőképet alkot, definiálja az értékeket, motivál, kommunikál, példát mutat, hogy maga mellé állítsa az embereket, a végrehajtáskor pedig vállalja az „edzőszerepet” (képessé teszi a munkatársakat a feladatok végzésére), biztosítja, hogy az emberek elégedettek legyenek az emberi szükségletek kielégítése által. Mindezt teszi úgy, hogy tájékozódik a munkatársak véleményéről. Kinevezi az intézmény minőségügyi felelősét.
• •
Meghatározza a teendőket (a célok elérése érdekében) Megteremteni a megvalósítás feltételeit (erőforrások),
• •
Tervez, szervezéssel és az erőforrások irányításával biztosítja a feltételeket, Biztosítja, hogy elvégezzék a munkát, majd ellenőrzi a végrehajtást. Törődik a határidők betartásával és a minőség kérdéseivel.
•
Elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, ha szükséges, beavatkozásokat kezdeményez.
Felelősség terheli az intézmény vezetőjét a minőségbiztosítás iskolai rendszerének kiépítésében. Jogi követelmények Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói – minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg. Munkaköri kötelességük ezek megismerése, feladatuk ezek betartása. Számítógépen történő tárolás, kezelés A minőségbiztosítási dokumentum mellékleteivel együtt jól felépített struktúrában központi gépen helyezkedik el. A dokumentumok elnevezése a következők szerint történik: dokumentum neve + verziószám. A dokumentumokhoz való hozzáférés szigorú. A
38
minőségirányítási vezetőnek van írásjoga, minden más dolgozónak csak olvasási joga. A működés során történő változásokat, szükséges módosításokat a minőségügyi vezető tantestületi és igazgatói jóváhagyás után behelyezi a megfelelő helyre. A dokumentum a módosítás után új verziószámot kap, így ezen új fájlnéven kerül be a helyére. Az előző verzió is gépen marad. Archiválásról a rendszergazdán kívül a minőségügyi vezető is gondoskodik.
Dokumentumok kiadása, kezelése 1. Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az intézményvezető vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel. 2. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatóbélyegző alkalmazásával iktatni kell. 3. Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik. 4. Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. A naptári év végén az intézményvezető az iktatókönyvet az utolsó iktatás után aláhúzással, keltezéssel, az iskola kerek bélyegzőjével és névaláírásával lezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendő hely van, több éven át lehet használni. 5. Bizalmas iratokat az intézményvezető vagy megbízottja beérkezési sorrendben külön iktatja és irattározza. 6. Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása. 7. Az iratok elintézése és továbbítása • • •
Postabontáskor a beérkezés dátumával a postabontást végző személy az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felelőst, határidőt, ügyintézési teendőket. Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Elintézésért felelős személyeknek az ügyiratot kiadja, az irat határidőre történő elintézését figyelemmel kíséri. Végzi az iratok irattári lerakását. Az ügyiratokat kézbesítőkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja.
Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások Intézményünkbe az alábbi közlönyök járnak: Magyar közlöny – felelős: intézményvezető Oktatási közlöny – felelős: intézményvezető A közlönyben megjelent változásokról a felelősök értesítik az érintetteket, melynek módszere a következő:
Az érintettek tájékoztatása 2 héten belül történjen meg Sürgős esetekben fénymásolattal az érintetteket aznap vagy a következő munkanapján
39
Mindenkit érintő esetben heti (jelenleg hétfői) tantestületi megbeszélésen szóban közölni, majd egy példányt 2 hétre kitenni a faliújságra, melynek figyelemmel kísérése mindenki számára munkaköri kötelesség A technikai dolgozókat is érintő tételek esetén előre megbeszélt időpontban szóbeli tájékoztatás
A közlönyökhöz a felelős személyek betekintést biztosítanak a könyvtári kölcsönzés lehetősége mellett. A különböző jogszabályokat az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni: Könyvtárban
Alkotmány Pedagógiai program Házirend Kollektív szerződés Szervezeti Működési Szabályzat
Intézményvezetőnél
Közoktatási Törvény Szakképzési Törvény Felsőoktatási Törvény Felnőttképzési Törvény Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik
Gazdasági vezetőnél
Munka Törvénykönyve
Kölcsönzési füzetben vezetve maximum 3 napra kikölcsönözhető, azzal a feltétellel, hogy a kölcsönzés ideje alatt szükség esetén bármikor visszakérhető.
40
A jogi követelmények betartását a vezetői ellenőrzésekkel támogatja az iskolavezetés. A törvényes működés ellenőrzése Az önkormányzati oktatási-nevelési intézmény törvényességi ellenőrzése során vizsgálandó dokumentumok: 1.) Alapdokumentumok, különösen: a) b) c) d) e) f) g)
Alapító okirat Pedagógiai program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Éves munkaterv Költségvetés Minőségirányítási program
2.) Tanügyigazgatási dokumentumok, különösen: a) b) c) d) e) f) g) h)
Iskolai beírási napló Osztálynapló, haladási napló Foglalkozási napló Törzslap, anyakönyvi nyilvántartás Bizonyítványok Felvétel, átvétel dokumentálása Tanulói balesetek dokumentálása Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység dokumentálása
3.) A működés személyi és tárgyi feltételeinek törvényességét igazoló dokumentumok, különösen: a) Végzettséget igazoló dokumentumok b) Az alapfeladatok ellátásában résztvevőkre vonatkozó megtartását igazoló dokumentumok c) Munkaköri leírások d) Pedagógus-továbbképzési terv e) Pedagógus-továbbképzések dokumentumai f) Az előírt eszközjegyzék
képesítési követelmények
4.) Az intézmény működésének szabályosságát biztosító dokumentumok, különösen: a) b) c) d)
A helyi döntések mechanizmusát bemutató, betartását igazoló dokumentumok A közalkalmazottakra vonatkozó dokumentumok Az intézmény irattári terve A kötelezően előírt nyomtatványok e) A diákigazolvány, pedagógus igazolvány nyilvántartása f) Belső ellenőrzési terv
41
g) A belső ellenőrzések dokumentumai h) Intézményi döntések jegyzőkönyvei 5.) A pedagógiai munka szervezésére vonatkozó dokumentumok, különösen a) b) c) d)
Tantárgyfelosztás Órarend A tanulók ügyében hozott döntések, intézkedések dokumentumai A fakultatív hit- és vallásoktatásra vonatkozó dokumentumok
6.) Az érdekképviseleti szervezetekkel való együttműködés dokumentumai a) A szervezetek működési feltételeire vonatkozó dokumentumok b) A döntés-előkészítésben való részvételt igazoló dokumentumok
Tervezés Stratégiai tervezés Az iskola kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetővé teszik a középiskolák között. Az iskola kiemelt céljai a következők:
A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül. Az ismeretközvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, a polgári életet megélni tudó, idegen nyelveket beszélő, művészeteket értékelő és értő művelt állampolgárok képzése. Az iskola toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező tanulókat adjon a demokratikus, polgári Magyarország számára. Az iskola alapcéljának tekinti az intézményben tanítók szakmai továbbképzéseinek biztosítását. Korszerű informatikai elméleti és gyakorlati szakmai műveltséget biztosítson. Logikusan gondolkodó, jó problémamegoldó készséggel, a társadalomban elvárt magas szintű informatikai tudással rendelkező tanulókat képezzen. Korszerű elméleti és gyakorlati ismeretek biztosítása az önálló egészséges életvezetéshez. Környezetkímélő magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten egyaránt. Különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. Az intézmény által megfogalmazott minőség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellenőrzés, mérés, értékelés alkalmazásával Az iskola eszközállományának folyamatos javítása, korszerűsítése, bővítése.
42
Az intézményi célokból eredő, nevelő-oktató munkánkkal kapcsolatos feladatainkat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint határozzuk meg:
Rövid, közép és hossztávú feladatok Rövid távú feladatok (1 év)
A tanulók érdeklődési körének megfelelő diákkörök és önképző körök szervezése, vezetése Differenciált képességfejlesztés biztosítása Iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása Versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása Tanulmányi kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése Pályázatok figyelése és elkészítése Szakmai tanártovábbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása, az iskola igényeinek figyelembe vételével Szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, szakkönyvek biztosítása Pollák-nap szervezése Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség védelme és megőrzése érdekében Iskolai támogatások rendszerének kidolgozása Mulasztások következetes számonkérése
Középtávú feladatok (2-3 év)
Pályaorientációs feladatok ellátása 10. évfolyam, 12. évfolyam és szükség szerint 13. és 14. évfolyam végén Idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében külkapcsolatok felkutatása Nevelést-oktatást segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása
Hosszú távú feladatok (3 éven túli)
Érettségi és szakmai vizsgára való felkészítés Továbbtanulásra való felkészítés Munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésének elősegítése Minél több tanuló szerezzen ECDL szintű számítástechnikai ismereteket Az iskolai sportkör hatékony működtetése Munkánkat környezetünk tisztántartásával, megóvásával végezzük Tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása
A pedagógiai feladatok megvalósításának alapvető színterei:
43
a tanítási órák, a tanítási órán kívüli foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, a differenciált képesség fejlesztések, az osztályfőnöki órák, a diák önkormányzati tevékenységek, az iskolai rendezvények, a tanulmányi kirándulások.
Éves munkaterv A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le operatív feladatokra. A munkaközösség-vezetők az előzetesen egyeztetett javaslataikat terjesztik elő (így a terv elkészítésében minden nevelő aktívan vesz részt) a tanévzáró értekezleten. Ezután az igazgató és helyettesei elkészítik a munkatervet, amit a nevelőtestület a tanévnyitó tantestületi értekezleten megvitat, majd a szükséges és lehetséges módosítások után elfogad. Az iskolai munkatervben meghatározott feladatok legfontosabb területei: • –
–
–
–
–
• – – –
• – – – – –
•
Oktató-nevelő munka: tanulás: az oktató-nevelő munkát meghatározó iskolai dokumentumok felülvizsgálata, nyílt nap szervezése, tanulmányi versenyek szervezése, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (szakkörök, felzárkóztatás, fejlesztő foglalkozások, stb.), tanórán kívüli, iskolán kívüli foglalkozások, tanulmányi kirándulások stb. szabadidő: sport versenynaptár kiállítások, színházlátogatás közélet: diákönkormányzat ülései, ülések témái, rendezvények, iskola és környezete kapcsolatai – alkalmak, iskolarádió, iskolagyűlések, munka: az iskola működésének segítése, ügyelet, környezetvédelemi munka, stb. ellenőrzések ütemezése: munkafegyelem betartása óralátogatások, dokumentáció, tanári adminisztrációs fegyelem ellenőrzése tanulói mulasztások figyelemmel kísérése, havonta összesítése, A törvényben biztosított tanítás nélküli munkanapok felhasználása: osztálykirándulások, nevelési értekezletek, szakmai továbbképzések, Pollák-nap. Szervezési feladatok: tanmenetek, foglakozási tervek, munkaközösségi tervek elkészítése, versenyek, Vizsgák időpontjai ünnepélyek: hivatalos állami ünnepek, iskolai ünnepélyek (évnyitó, ballagás, évzáró, stb.), szabadidős iskolai rendezvények: diákbálak, stb., Kapcsolattartás:
44
– – – – • • – –
– – •
fogadóórák, szülői értekezletek, iskolaszék ülései, diákönkormányzat megbeszélései, alapítványi kuratóriumi ülések, Kibővített iskolavezetői ülések. Az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása: fejlesztések ütemezése, beszerzések ütemezése, pályázatok írása, javítások ütemezése. A következő tanév előkészítése.
Vezetői ellenőrzés és értékelés rendszere Cél: • • •
A normáknak, a jogi és belső szabályozásnak megfelelő működés biztosítása. A külső –törvényességi, szakmai, pénzügyi – ellenőrzések megfelelő előkészítése, a munka segítése. Az ellenőrzés során feltárt hibák javítása, a rendszer javítása a hibák kizárására.
Rövid távú célok: a pillanatnyi teljesítmény javítása (a Nyitott önértékelés alapján) az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület; az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatásiképzési szükségletek és lehetőségek összhangba hozása. Hosszú távú célok: az intézmény céljainak eredményes megvalósítását az optimális emberi erőforrás kihasználását segíti; pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez. Egyéb célok: a felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelműbb megfogalmazását segíti; megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekről, a meglévő tartalékokról; javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség, és mindezekkel együtt az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja.
45
Feladat: • • • •
Az ellenőrzési szintek meghatározása. A vezetői ellenőrzés területeink meghatározása. Az ellenőrzési feladatok átruházása, ezeknek a területeknek a meghatározása, az ellenőrzés tervezése, a beszámolás, dokumentálás rendjének meghatározása. A PDCA –SDCA ciklus működtetése.
Meglévő elemek: • •
Éves belső ellenőrzési terv Az önkormányzat, mint fenntartó ellenőrzési terve
Fejlesztendő elemek: •
Auditorok kiképzése, megbízása
Az intézményvezető – az alábbiak szerint – rendszeresen ellenőrzi a vezetésére bízott intézmény kötelező és önként vállalt feladatellátását. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere: Ellenőrzés és értékelés • • •
Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja ezek javítása, az iskola egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak a fejlesztése. Az értékelés az ellenőrzéssel szemben nem szabályoknak való megfelelés, hanem az eredményesség és a minőség vizsgálatára irányul. Az értékelés eredményei nem csak néhány felelős vezető személy érdeklődésére tarthatnak számot, mint az ellenőrzés esetében, ezért az értékelés gyakran nyilvános.
Értékelés és minőségbiztosítás • •
Az értékelés legfontosabb funkciója a minőség biztosítása és fejlesztése, nem azonos fogalmak. A minőségbiztosítás tágabb fogalom: Minőségbiztosítás az iskola egyes elemeinek működésébe beépülve folyamatosan elősegíti a minőségi elvek érvényre jutását.
Mérés és értékelés: •
Az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze.
46
• • •
A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai érték. A mérések alapján a kitűzött célok és az elért eredmények összevetése alapja a további fejlesztésnek
Cél: Kiszámítható, tervezhető mérések, értékelések rendszerének működtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon; a folyamatos fejlesztés alapja legyen a minőségi munkavégzésben
Feladat: A meglévő mérési, értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése A bevált kérdőívek alkalmazásával összehasonlító elemzések készítése A mérési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi munkába.
Fejlesztendő elemek: Az egész intézményt átfogó mérési, értékelési rendszer kidolgozása és működtetése. Mérési szakember továbbképzése. Külső mérések lebonyolítása.
A mérések területei: (1) (2) (3) (4) (5) (6)
Partneri igényfelmérések Önértékelés Tanulók neveltségi szintje Tudásszintmérések Szakmai mérések, országos kompetencia mérés fenntartói, és egyéb vizsgálatok törvényességi szakmai tevékenységre vonatkozó
47
gazdasági, pénzügyi szempontú
A mérések jellege: • • •
Diagnosztizáló: helyzetfelmérésre, okfeltárásra való (pl. bemeneti mérés) Formatív: rövid okelemzésre szolgál Szummatív: minősítés, valamilyen folyamat végén (kimeneti mérés)
A megvalósítás érdekében az intézmény a 2004/2005-ös tanévben továbbfejleszti az indikátorrendszerét, amit a Minőségirányítási kézikönyvhöz mellékel.
A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása A folyamat leírása (1) A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. (2) Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. (3) Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. (4) Az intézményvezető szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. (5) Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. (6) A megbízással egyidőben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. (7) Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. (8) Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. (9) Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. (10)Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. (11)Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz.
A keletkezett dokumentumok és bizonylatok
Kitöltő /készítő Vezetői kör
A bizonylat neve Szempontlista
A ellenőrzött intézményveze területek listája tő Idő-
és
Megőrzési hely
Megőrzési idő Másolatot kap
Minőségirányítási Kézikönyv
5 év
Irattár
1 év
Irattár
48
felelősségmátrix intézményveze tő Terv intézményveze tő Jegyzőkönyv intézményveze tő Megbízatások intézményveze tő Időterv (a intézményveze beszámoláshoz) tő Ellenőrzési lista A delegált Elektronikus A feljegyzést adatbázis végző
1 év
Irattár
Minőségirányítási Kézikönyv Minőségirányítási Kézikönyv Minőségirányítási Kézikönyv Minőségirányítási Kézikönyv
1 év
Önkormányzat
1 év
Önkormányzat
1 év
A delegált
Minőségirányítási Kézikönyv
5 év
Feljegyzés
A delegált Irattár
Felelősségek és hatáskörök
A folyamat lépései 1 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Felelős intézményvezető intézményvezető intézményvezető intézményvezető intézményvezető intézményvezető Az ellenőrzést végző személy Delegált ellenőrző Delegált ellenőrző Delegált ellenőrző
Érintett iskolavezetés iskolavezetés iskolavezetés Alkalmazotti közösség Delegáltak Delegáltak
Informált Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség
ellenőrzött ellenőrzött Ellenőrzött igazgató
Minőségirányítási rendszer működtetése az intézményen belül Iskolánk a 2004/2005-ös tanévben kezdi meg a kidolgozott minőségfejlesztési rendszer bevezetését és működtetését. Területei:
49
• • • • •
Vezetési feladatok Tervezési feladatok Működtetési feladatok Ellenőrzési feladatok Mérési, értékelési feladatok
A minőségirányítási rendszer funkciója: • •
A szervezet belső működésének minőségközpontú irányítása Konkrét lépések megtétele a minőségcélok eléréséért
A minőségirányítási rendszer jellemzői: •
Középpontjában a minőség áll
•
A szervezet összes tagjának részvételén alapszik
A minőségirányítás elvei: A partnerközpontúság – partnerkapcsolatok Eredményes és hatékony működés: Rendszerszemlélet, szabályozott folyamatok Folyamatirányítás szervezeti kultúra fejlesztése A vezetőség aktív részvétele a minőségirányításban Az emberi erőforrások fejlesztése Az információs-kommunikációs lánc fejlesztése A hatáskörök delegálása Folyamatos fejlesztés Tényeken alapuló döntéshozatal A mérési-értékelési rendszer eredményeinek felhasználása Fejlesztési projektek indítása
50
Támogató szervezet/felelős Iskolánk a minőségirányítási program végrehajtása érdekében minőségügyi / minőségfejlesztő csoportot hoz létre (állandó tagjainak száma: 4 fő). A minőségügyi csoport munkáját az intézményvezető által megbízott minőségügyi vezető koordinálja, feladat és hatásköreit munkaköri leírása tartalmazza. A minőségügyi / minőségfejlesztő csoport további négy tagja: az intézményvezető, valamint az általa felkért három fő. A csoport feladata a program bevezetése és – az iskola dolgozóinak közreműködésével –végrehajtásának biztosítása. Megbízatásukat az IMIP 2005-ös felülvizsgálatakor módosíthatjuk.
Intézményi értékelés/önértékelés Az intézményi önértékelés rendszere Az eljárás célja az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése, azok értékelése, a szükséges beavatkozások elvégzése. Iskolánk az EFQM modellt adaptálta az önértékeléshez, a modellt az alábbi táblázat mutatja: Dolgozók irányítása Vezetés 10% (100 pont)
Dolgozói elégedettség
9% (90 pont) 9% (90 pont) Folyamatok Iskolapolitika és Partneri stratégia elégedettség 14% 8% (80 pont) Erőforrások 9% (90 pont)
Adottságok 50% (500 pont)
(140 pont)
20% (200 pont) Társadalmi kihatás
Oktatási, nevelési eredmények 15% (150 pont)
6% (60 pont) Eredmények 50% (500 pont)
Az önértékelés lebonyolítása Az irányított önértékelés évében az igazgató – a minőségügyi vezető egyetértésével SZEPTEMBER 15-IG megbízza az önértékelést lebonyolító csoport tagjait. A csoport vezetője a minőségügyi vezető. A csoport OKTÓBER 15-IG áttekinti az önértékelés eszközeit (kérdőívek, illetve a 3.1-ben leírt adatok, pontszámítási módszerek) előkészíti a szükséges módosításokat és jóváhagyás véget a tantestület elé terjeszti. A mérőeszközöknek ki kell elégíteni az eljárás céljában meghatározott követelményeket. A tantestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása a minőségügyi vezető a feladata.
51
Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és a pontok kiszámítása a csoport feladata. Ezt a munkát a minőségügyi vezető koordinálja, határidő JANUÁR 15. Az egyes területek pontértékének meghatározása után a csoport egy összegző jelentést készít Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről címmel. Ebben minden területen ki kell térni az intézmény erősségeire, illetve fejlesztendő területeire. Az összefoglaló jelentést a minőségügyi vezető a FÉLÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETEN terjeszti a tantestület elé. Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal. A tantestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentés és a Pedagógiai Program összehasonlító elemzése a csoport feladata. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a csoport fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket, illetve tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések című feljegyzésben. A csoport által elkészített feljegyzést a MÁRCIUSI TANTESTÜLETI ÉRTEKEZLETEN vitatja meg és hagyja jóvá a tantestület. A hatékony tantestületi értekezlet előkészítése és a megszervezése a minőségügyi vezető feladata. A tantestület által megvitatott és véglegesített fejlesztendő területek, szükséges intézkedések alapján a minőségügyi vezető a helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek eljárásrendje szerint intézkedik. Az Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről és a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések nyilvánosságra hozataláról a minőségügyi vezető gondoskodik. Az irányított önértékelés évében a TANÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETEN a minőségügyi vezető beszámol az irányított önértékelés következményeként elindított fejlesztésekről, intézkedésekről. Az eljárásrend érvényesítése Az önértékelést végző csoport február – március hónapban áttekinti az irányított önértékelés eljárásrendjét, módszerét és a szükséges változtatásokhoz előkészíti a javaslatot. A MÁRCIUSI TANTESTÜLETI ÉRTEKEZLET dönt az eljárásrend módosításáról. Az intézményi önértékelés részletes szabályozását lásd az 1. számú mellékletben.
Az intézmény működésének javítása, fejlesztése Cél: •
Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelő működés folyamatos javítása, fejlesztése.
52
•
A minőségirányítási rendszer folyamatai beválásának, eredményeinek mérésével beavatkozás a mérés eredményének ismeretében
Feladat: • •
• • • •
A kulcsfolyamatok azonosítása Az egyes munkatársak által végzett munka és a célok közötti kapcsolatot folyamatszabályozásokkal történő megteremtése. Így a folyamatszabályozások révén világosan nevesíti az intézmény, hogy céljai elérését hogyan valósítja meg, abban kinek milyen feladata lesz. A leírt folyamatok és tevékenységek ellenőrzési, mérési rendszerének működtetése. Belső audit tevékenység. A PDCA ciklus működtetése. A fejlesztések tervezése, szabályozása.
Fejlesztendő elemek: • • • •
Minőségügyi szervezet kialakítása Statisztikai adatgyűjtés folyamat Belső felülvizsgálta Indikátor rendszer Kulcsfolyamatok
A folyamatleltár nem különbözteti meg a folyamatok viszonylagos fontosságát, pedig a folyamatok nem azonos értékűek. Vannak olyanok, melyek elsődlegesen képviselik azt az eszközt, mellyel a szervezet eléri célját, betölti küldetését, eléri jövőképét, teljesíti feladatait. Ezek a kulcsfolyamatok. A kulcsfolyamatok azonosításának okai tehát: ● ● ●
A döntően fontos dolgokra kell koncentrálnunk a céljaink eléréséhez. A szervezet felépítésében a folyamatok meghatározásával hatékonysági hiányokat világítunk meg. Javítási tevékenységünket is a fontos célokra koncentrálhatjuk.
A kulcsfolyamatok jellemzői: ● ● ●
stratégiai szerep, a partnert közvetlenül befolyásoló folyamatok (pl.: nevelés-oktatás, kapcsolattartás a partnerekkel). Alfolyamatokra bonthatók
A kulcsfolyamatok azonosítása az intézmény célrendszerének ismeretében történt.
AZ INTÉZMÉNY FŐ FOLYAMATAI:
53
● ● ● ● ● ● ● ●
Vezetés–irányítás Partnerkapcsolatok irányítása Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése Egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása Az intézmény működtetése A biztonság megvalósítása Nevelés-oktatás Mérés, elemzés, javítás
Ezeken kívül lehetnek az intézménynek még más – ezután azonosítandó – specifikus, fő folyamatként azonosított folyamatai. AZ INTÉZMÉNY OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJÁNAK KULCSFOLYAMATAI: • • • • • • • • • • • • •
Beiskolázás Továbbképzés Új munkatárs felvétele Az oktató-nevelő munka tervezése (éves munkaterv, tanmenet) Az oktató-nevelő munka szervezése (tantárgyfelosztás, órarend) Tankönyv és eszközhasználat, tankönyvrendelés Tanítási módszerek használata, tanulásvezetés Mérés, értékelés, önértékelés Kommunikáció a partnerekkel Panaszkezelés Tanulók értékelése A pedagógus munka értékelése, minősítése Célmeghatározás, intézkedési terv, korrekciós tevékenységek
Meglévő elemek: Pedagógiai program, helyi tanterv
Fejlesztendő elemek: Az órarend készítése A beiskolázás folyamata Tantárgyfelosztás A tankönyvkiválasztás folyamata Tankönyvrendelés Éves pedagógiai munka tanári tervezése = tanmenetek A munkaközösségek szerveződésének és működésének folyamata
54
Az osztályfőnök kiválasztása és megbízása A konfliktuskezelés folyamata Tehetséggondozás Rendezvények szervezése Felzárkóztatás Osztálykirándulás szervezési folyamata
Egyéb kiszolgáló folyamatok Az oktatási tevékenységhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó, azokat kiszolgáló, a szükséges feltételeket biztosító nem pedagógiai, ún. támogató folyamatok: könyvelés, számvitel, munkaügy, infrastruktúra, munkavédelem. Szabályozásuk gondoskodik arról, hogy e folyamatok valóban szolgálják ki az intézmény pedagógiai működését.
Az intézmény működtetése
Gazdasági és pénzügyi folyamatok Az intézmény pénzügyi folyamatai az érvényes pénzügyi és számviteli törvények, önkormányzati rendeletek alapján működnek. Cél: A hatékonyság biztosítása Feladat – az infrastruktúra megóvása – A helyes arányok megtalálása – A pazarlás megakadályozása
Az egészséges és biztonságos munka- és tanulási körülmények biztosítása Cél: – A biztonságos és egészséges feltételek közötti működés – Megfelelő tárgyi, környezeti kultúra
55
Feladat: – – – – – – – –
A rend, a tisztaság, a fegyelem megteremtése A veszélyhelyzetek megelőzése, illetve azok minimálisra csökkentése Rendszeres intézménybejárás Vezetői ellenőrzés Balesetvédelmi oktatás Tanári ügyelet Tanulói ügyelet Hibajelentés
Mentálhigiéné Cél: egészséges iskola Feladat: – Az intézmény határozza meg, hogy milyen mentálhigiénés kérdésekkel (pl. konfliktuskezelés, stressz-kezelés) kell foglalkoznia a tanulók körében. – A tanulói egészség és mentálhigiéné vonatkozásában szabályozza az alábbiakat: Rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet: orvosi szolgálat (→ PP : Egész-ségnevelési program) Intézményi gyermek-és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, a terület éves munkaterve (→ PP: Gyermek- és ifjúságvédelmi program) A tanároknak e területre vonatkozó munkaköri feladatai A tanulói egészség és mentálhigiéné vonatkozású témák megjelenítése az egyéni, fejlesztési és csoport munkatervekben, tanmenetekben A problémák szakszerű orvoslása, valamint megelőző intézkedések érdekében az illetékes hatósági szervekkel (önkormányzat, rendőrség, tűzoltóság, nevelési tanácsadó, stb.) valamint az országos szakmai szervezetekkel való együttműködés. – Az intézmény határozza meg, hogy milyen mentálhigiénés kérdésekkel konfliktuskezelés, stressz-kezelés) kell foglalkoznia a munkatársak körében.
(pl.
Belső információs rendszer működtetése Cél: A belső partnerekkel való kommunikáció során a belső partnereket érintő információ hozzáférhetősége, Feladat: – Az intézmény határozza meg
56
az információszükségletet és az informálandók körét a lehetséges kommunikációs csatornákat – szabályozza az alábbiakat: a hatékony napi működéshez szükséges információk belső frissítésének folyamatát az érintettek bevonásának módját a releváns információk terjesztésébe és felhasználásába A működés javításának és folyamatos fejlesztésének rendszere Intézményi értékelés alapján a működés javításának és folyamatos fejlesztésének rendszere Az eljárás célja, hogy iskolánk működése során keletkező problémajelzések, valamint az intézményt érintő külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt hiányosságok, hibák, nem-megfelelőségek megszűnjenek, a szükséges javító, fejlesztő, megelőző tevékenységek megtörténjenek. Az eljárás hatálya kiterjed az intézmény teljes működésére. Fogalmak • • • •
•
Működési probléma: az iskola tevékenységek során észlelt jelenség, amely megakadályozza, nehezíti, lehetetlenné teszi a Pedagógiai Programban vagy a Minőségirányítási Kézikönyvben felvállalt intézményi célok elérését. Nem-megfelelőség: A Minőségirányítási Kézikönyvben, illetve az ehhez kapcsolódó dokumentumokban rögzített előírásoktól való eltérés. Helyesbítő tevékenység: az a tervszerűen irányított tevékenység, melynek célja a minőségügyi rendszerben szabályozott folyamatokban bekövetkezett nem-megfelelőségek kiváltó okainak megszüntetése, azok ismételt bekövetkezésének megakadályozása. Fejlesztő tevékenység: az a tervszerűen irányított tevékenység, melynek célja az intézményben folyó oktató-nevelőmunkával és az egyéb kisegítő tevékenységgel kapcsolatban észlelt hiányosságok, működési rendellenességek csökkentése, kiváltó okainak megszüntetése, ismételt előfordulásának megakadályozása. Prevenciós elemzés: vizsgálat, amely arra keres választ, hogy egy adott probléma jelentkezhet-e más alkalommal is, esetleg más folyamatban, keletkezik-e újabb probléma a már felszínre került probléma miatt. A prevenciós vizsgálat eredménye egy feljegyzés az illetékes számára.
Folyamatleírás A folyamat során a minőségügyi vezető feladata a működési problémák, nem megfelelőségek összegyűjtése, és az iskolavezetéssel egyeztetve a megfelelő javító, fejlesztő tevékenységek elindítása. MŰKÖDÉSI PROBLÉMÁK, NEM-MEGFELELŐSÉGEK ÖSSZEGYŰJTÉSÉNEK MÓDJA Az intézmény napi működésében a dolgozók, tanulók által észrevett működési problémák, nem-megfelelőségek összegyűjtése a
57
• • •
Hibajelentő lap, Fejlesztő javaslat illetve a Tanulói észrevételek alapján történik.
Kitöltetlen Hibajelentő lap, Fejlesztő javaslat, Tanulói észrevételek c. lap (→ Melléklet) az iskolatitkároknál található. Pótlásukról az iskolatitkárok jelzése alapján a minőségügyi vezető gondoskodik. A kitöltött lapokat a könyvtárban, illetve a tagiskolában az iskolatitkárnál elhelyezett gyűjtődobozokba kell dobni. A gyűjtődobozokat úgy kell kialakítani, hogy a bennük található lapokhoz csak a minőségügyi vezető és az igazgató férhessenek hozzá. A dobozok kihelyezéséért a minőségügyi vezető a felelős. Hibajelentő lapot kell kitölteni • • •
• •
az intézmény dolgozóinak, amennyiben működési rendellenességet vagy szabályoktól való eltérést tapasztalnak, a belső audit vezetőjének, amennyiben az audit során nem-megfelelőséggel találkozik, az iskolavezetés tagjainak a külső és belső mérés, a vezetői ellenőrzés során észlelt működési rendellenességekről, hiányosságokról, amennyiben úgy ítélik meg, hogy azok megszüntetéséhez helyesbítő, fejlesztő tevékenységre, vagy az ismételt illetve más területen történő bekövetkezés elkerülése érdekében megelőző tevékenységre van szükség. az iskolavezetés tagjainak, amennyiben a partneri igényfelmérés, irányított önértékelés eredményei vagy az indikátorrendszer mutatói alapján úgy ítélik meg, hogy helyesbítő, fejlesztő tevékenységre van szükség. a diákönkormányzatot segítő tanároknak az észlelt működési rendellenességekről, illetve a Tanulói észrevételek alapján.
Fejlesztő javaslat A Fejlesztő javaslat c. lap kitöltése minden dolgozó joga. Célja, hogy a munkatársak javaslataikkal hozzájárulhassanak az iskolai működés hatékonyságának fejlesztéséhez. Tanulók jelzései A tanulók által észlelt hibák, működési rendellenességek jelzésére, a Tanulói észrevételek c. lap használható, melynek kitöltése minden tanuló joga. A kitöltött lapokat a DÖK által kihelyezett gyűjtőládákba kell dobni, melyek kezelése a DÖK feladata, felelőse a diákönkormányzatot segítő tanár. A DÖK döntése alapján vagy saját hatáskörben feldolgozzák a jelzést, vagy a diákönkormányzatot segítő tanár kitölt egy Hibajelentő lapot vagy Fejlesztő javaslat lapot az esetről. AZ ÖSSZEGYŰJTÖTT LAPOK, INFORMÁCIÓK FELDOLGOZÁSA, MEGOLDÁSI MÓDOK A dobozokban található lapok további kezelése a minőségügyi vezető feladata. A gyűjtődobozok tartalmát a minőségügyi csoport tagjainak naponta ellenőrizniük kell.
58
A lapok tartalma alapján dönt a folytatásról, ami lehet: • • •
intézkedés intézkedési terv fejlesztő tevékenység.
Minden hibajelzés után prevenciós elemzést köteles végezni. Az elemzés alapján dönt a folytatásról, ami lehet: • • •
intézkedés intézkedési terv fejlesztő tevékenység.
Intézkedési terv Amennyiben a jelzett probléma megoldása ismert, de elhárítása több lépésből álló, hosszabb folyamatot igényel, akkor a megoldás lépéseit intézkedési tervben (→ 3. sz. Melléklet) kell rögzíteni. Az intézkedési tervet vagy a minőségügyi vezető készíti, vagy átadja ezt a munkát a területért felelős vezetőnek. A hibajelentő lapra rá kell írni az intézkedési terv megnevezését, készítőjét és a minőségügyi vezető aláírásával le kell zárni. Intézkedés Ha probléma elhárítása intézkedést igényel, akkor a minőségügyi vezető vagy saját hatáskörben intézkedik, vagy továbbítja a jelzést a területért felelős vezetőnek. Az intézkedés történhet szóban és írásban. Az intézkedő a hibajelentő lapon • • • •
rögzíti a probléma okát rögzíti az elrendelt intézkedést aláíratja az intézkedés elrendelőjével Írásbeli utasítás esetén rögzíti
az intézkedés végrehajtásáért felelős személyt (személyeket) a végrehajtás határidejét a végrehajtás ellenőrzéséért felelős személyt
Ellenőrzés Az ellenőrzésért felelős személy feladata az intézkedés hatékonyságának az ellenőrzése, melyet az intézkedővel közösen végez. Amennyiben az intézkedés hatékony volt, a minőségügyi vezető a hibajelentő lapot dátumozza, aláírja, és ezzel lezárja. Ha az intézkedés
59
nem volt hatékony, a minőségügyi vezetőnek meg kell tennie a szükséges lépéseket (intézkedés, intézkedési terv, fejlesztő tevékenység). Intézkedési terv Amennyiben a jelzett probléma megoldása ismert, de elhárítása több lépésből álló, hosszabb folyamatot igényel, akkor a megoldás lépéseit intézkedési tervben kell rögzíteni. Az intézkedési tervet vagy a minőségügyi vezető készíti, vagy átadja ezt a munkát a területért felelős vezetőnek. A hibajelentő lapra rá kell írni az intézkedési terv megnevezését, készítőjét és a minőségügyi vezető aláírásával le kell zárni. Ellenőrzés A végrehajtás ellenőrzésért felelős személy feladata a végrehajtás hatékonyságának ellenőrzése, melyet az intézkedővel közösen végez. Ha az intézkedési terv nem volt hatékony, az intézkedés ellenőrzésének tapasztalatait felhasználva módosítani kell azt. A módosítás a végrehajtás ellenőrzésért felelős személy feladata. A módosítás tényét a minőségügyi vezető rögzíti az intézkedési terven, dátumozza, és aláírásával lezárja. Fejlesztő tevékenység • •
Fejlesztő tevékenységet akkor folytatunk, ha a jelzett probléma oka, megoldása még nem ismert. E tevékenységet a minőségügyi vezető a Fejlesztő tevékenység adatlap kitöltésével indítja. Az adatlapon rögzíti a fejlesztő tevékenység végrehajtásáért felelős személyt, a tevékenységben részt vevő csoport tagjait és a tevékenység határidejét. Az adatlap másolatát átadja a tevékenységért felelős személynek. A folyamatban lévő fejlesztő tevékenységekről a minőségügyi vezető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenységért felelős személyek nevét és a határidőket.
A fejlesztő tevékenység végrehajtásának lépései (1) (2) (3) (4) (5) (6)
A probléma feltárása, azonosítása, leírása A probléma okainak kivizsgálása, rögzítése. Lehetséges megoldások elemzése. Megoldási javaslat kiválasztása, előterjesztése tantestületi jóváhagyásra. A jóváhagyott megoldás beépítése a minőségirányítási rendszerbe. Ellenőrzés. A fejlesztő tevékenység következményeit a következő tanévben meg kell vizsgálni. A vizsgálat eredményét a tantestületnek el kell fogadnia. Amennyiben az intézkedések nem érték el céljukat, a minőségjavító, fejlesztő folyamatot meg kell ismételni.
Prevenció A minőségügyi vezető minden hibajelzés esetében prevenciós elemzést köteles végezni. Amennyiben az elemzés eredményeképpen intézkedésre, fejlesztésre van szükség, elindítja a szükséges folyamatot. NYILVÁNOSSÁG, FELÜLVIZSGÁLAT
60
• •
A minőségügyi vezető az iskolavezetést minden vezetői értekezleten, a tantestületet a félévzáró tantestületi értekezleten tájékoztatja a lezárt és folyamatban lévő intézkedésekről és fejlesztésekről. A folyamatotokat felül kell vizsgálni vonatkozó jogszabály változása esetén, valamint MINDEN TANÉV ELEJÉN. Felelős: intézményvezető, minőségügyi vezető.
Teljesítményértékelés
A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja
A teljesítményértékelés olyan értékelési tevékenység, mely kiterjed - a munka eredményének, - a szervezeti magatartásnak, valamint - a munkavégzéshez szükséges képességeknek az értékelésére.
A teljesítményértékelés során az értékelésnek - meghatározott célrendszeren kell alapulnia, - fejlesztő értékelésnek kell lennie, - tartalmaznia kell az önértékelési elemeket.
A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok, és az Intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan – különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével – javuljon, és ezzel segítse az Intézmény minőségcéljainak megvalósítását. E cél érdekében a teljesítményértékelés során szükség van: - a képzési szükségletek felmérésére, - a fejlődési törekvések támogatására, - a munkavállalók önértékelésére, - a fejlesztési, fejlődési célok meghatározására, - a fejlődéshez szükséges eszközök, források felkutatására, bővítésére, javítására,
61
- a feladatellátási terv, a munkaidő-nyilvántartás, valamint a munkaköri leírások alapján a dolgozók tevékenységének áttekintésére.
A teljesítményértékelés funkciója, hogy az intézményi működtetés során egy olyan eszköz szerepét töltse be, mely a minőségcélok megvalósításához segíti hozzá az Intézményt azáltal, hogy - teljesítményelvárásokat határoz meg a vezetőkkel, valamint a nem vezető beosztású pedagógusokkal szemben, - összehangolja a célokat, és egységes rendszerű teljesítményértékelést határoz meg, - biztosítja a dolgozók fejlődését.
A teljesítményértékelés által megfogalmazott megállapítások sikeresen felhasználhatóak azokban az esetekben, ahol - a pedagógusok díjazásánál figyelembe kell venni az általuk nyújtott teljesítményt, - meg kell keresni azt, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet, - meg kell ítélni adott pedagógus alkalmasságát, tovább foglalkoztathatóságát (pl. szerződéses foglalkoztatásnál).
A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése
A teljesítménykövetelmények meghatározása
A vezetők teljesítménykövetelményének kialakításában részt vesznek - maguk a vezetők, valamint - a fenntartó önkormányzatok – közvetve az önkormányzat által meghatározott minőségirányítási program által, valamint közvetlenül, konkrét vezetői elvárások megfogalmazásával.
62
A vezetők teljesítménykövetelményeinek olyanoknak kell lenniük, melyek - tartalmazzák a vezetői pozíció ellátásával kapcsolatos követelményeket, - a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják. A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 1-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni, és átadás-átvételi elismervény mellett át kell adni az érintettnek.
A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következőkre: - a teljesítménykövetelmények adott tanévre vonatkozhatnak, - tartalmazniuk kell - a vezető, illetve a pedagógus személyes adatait, - a teljesítménykövetelmények részletes leírását.
A teljesítményértékelés
A vezetők teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a vezetők, - a fenntartó, valamint - a nem vezető pedagógusok.
A teljesítményértékelés tevékenységét.
a
teljesítménykövetelmények
alapján
értékeli
a
vezetők
A vezetők teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni, és át kell adni az érintettnek.
63
A teljesítményértékelés során el kell készíteni: - egy összesített értékelést, mely tartalmazza a teljesítményértékelést a következő kategóriák szerint: - kiemelkedő teljesítmény, - átlag feletti teljesítmény, - átlagos teljesítmény, - átlag alatti, fejlesztésre szoruló teljesítmény, - nem kielégítő, fejlesztésre szoruló teljesítmény. Az összesített értékelést a részletes teljesítményértékelés során adott értékelések átlagaként kell elkészíteni. Az összesített értékelés tartalmazza a következőket: - egy részletes teljesítményértékelést, mely tartalmazza: - az érintett személyes adatait, - a teljesítménykövetelmények szerinti részletes szöveges értékelést, valamint az értékelést az összesített értékelésnél megadott kategóriák szerint. - az összefoglaló értékelést, javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett teljesítmény értékelése során megállapíthatóak, és az érintett személy teljesítményének minőségi javítását segítik elő.
A – nem vezetői feladatokat ellátó – pedagógusok teljesítményértékelése
A teljesítménykövetelmények meghatározása
A pedagógusok teljesítménykövetelményének kialakítását az intézményvezetők végzik.
A meghatározott teljesítménykövetelményeknek olyanoknak kell lenniük, melyek
64
- a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják, - figyelembe veszik a fenntartók által az intézményvezetők számára meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséhez szükséges elvárásokat, s azok teljesítését szolgálják, - mégis kellően konkrét elvárásokat fogalmaznak meg.
A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 15-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni és átvételi elismervény ellenében át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében.
A teljesítményértékelés
A pedagógusok teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a vezetők, - a nem vezető pedagógusok.
A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a pedagógusok tevékenységét.
A pedagógusok teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni.
A teljesítményértékelés tartalmára ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében.
65
A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai
A teljesítménykövetelmények meghatározásánál, valamint a teljesítményértékelésnél a következő szempontokat kell figyelembe venni: - az oktatás minőségéhez, - a pedagógusokhoz, - az intézmények általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok.
A teljesítménykövetelmények meghatározását és a teljesítményértékelés eljárásrendjét a 7. és 8. mellékletek tartalmazzák.
Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok
Az értékelés során – a szubjektivitás kiküszöbölése érdekében – minél több tényszerű elemre kell támaszkodni. Ehhez fel kell használni az Intézményben keletkezett, illetve az Intézményben meglévő adatokból, információkból előállítható dokumentumokat, adatokat.
Az értékelés egyes szempontjaihoz felhasználható információkat, az információ beszerzés, készítés módját, valamint az információ rendelkezésre állásáért való felelőst és határidőket a minőségirányítási programhoz, mellékletként kell csatolni. A vonatkozó mellékletet a teljesítménykövetelmények - konkrét ismerete után kell elkészíteni, - változása estén szükség szerint módosítani kell.
66
Partnerkapcsolatok irányítása Az intézmény fő célkitűzése, hogy a társadalmi és regionális igényeknek megfelelő nevelésioktatási szolgáltatást nyújtson. Ennek érdekében dolgozta ki partnerközpontú működését, melynek elemei:
a modellkiépítés során elkészült partnerlista folyamatos (évenkénti) frissítése, újragondolása; a partnerek igényeinek, elégedettségének folyamatos mérése; a felmérés eredményei alapján az intézmény működésének folyamatos javítása, az intézményi célkitűzések folyamatos ellenőrzése. A fontos partnerek igény-, elégedettség- és elégedetlenség mérése
Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérésének rendje Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat. Az eljárás magában foglalja
a partnerazonosítás frissítését a felmérés lebonyolítását intézkedési terv készítését a beavatkozás ellenőrzését
A mérés rendje Minden tanévkezdéskor az intézményvezető a minőségügyi vezető közreműködésével megszervezi a minőségügyi eljárás lebonyolításáért felelős csoportot. A csoport megbízása 1 tanévre szól, munkáját a minőségügyi megbízott irányítja. Határidő: szeptember 15. Partnerazonosítás A csoport átnézi az iskola közvetlen és közvetett partnerei táblázatot és elvégzi a szükséges változtatásokat és frissítéseket. Amennyiben a táblázatban lényegi változás történt: – – – –
partner törlése, új partner felvétele, a felmérés gyakoriságának, a minta nagyságának megváltoztatása, (változás tantestületi jóváhagyást igényel).
A változtatást a megfelelő módon dokumentálja Határidő: szeptember 30.
67
A felmérés tervezése A csoport áttekinti az előző évben készült Intézkedési tervet és ellenőrzi, hogy az éves munkaterv tartalmazza-e az áthúzódó intézkedéseket. Az elemzés eredményét rögzíti Jelentés az intézkedésekről címmel. Határidő szeptember 30. A csoport az Iskola partnerei táblázat és a Jelentés az intézkedésekről alapján ütemezi az adott évre vonatkozó felméréseket, és október 15-ig elkészíti a Partneri elégedettségvizsgálat tervét. A felmérések időpontját november – január időszakra kell tervezni. A terv tartalmazza a konkrét időpontokat, egyes felmérésekért felelős csoport tag megnevezését, a visszajelentés módját, időpontját. Jelentés az intézkedésekről ill. a Partneri elégedettségvizsgálat tervét a tantestület hagyja jóvá. A szükséges tantestületi értekezlet megszervezéséért az intézményvezető a felelős, a téma előterjesztése a minőségügyi vezető feladata. A tantestületi jóváhagyás után a csoport az Iskola partnerei táblázat alapján – figyelembe véve az előző évi felmérés tapasztalatait – átvizsgálja szükséges mérőeszközöket – kérdőívek, interjúkérdések – és elvégzi a szükséges változtatásokat. A változtatás mértéke csak akkora lehet, ami nem gátolja a trendvizsgálat lehetőségét. A véglegesített mérőeszközök sokszorosítása a minőségügyi megbízott feladata. Felmérés, elemzés, intézkedési terv A felmérések lebonyolítását a csoport felelős tagjai szervezik. A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése a csoport feladata. Az elemzésnek ki kell terjednie a különböző partnercsoportok véleményének egymással, az előző évek mérési eredményeivel, ill. a Pedagógiai Programmal való összehasonlításra is. Az eredményeket az Összefoglaló jelentés a partneri elégedettségvizsgálatról tartalmazza. Az összefoglaló alapján készíti el a csoport az Intézkedési tervet, amely a javasolt beavatkozásokat a következő csoportosításban tartalmazza:
intézményvezetői utasítással megoldható feladatatok fejlesztő tevékenységet igénylő feladatok az adott tanévben elvégezhető feladatok, következő tanévre áthúzódó feladtok
A részletes szabályozást lásd a 2. számú mellékletben (Partneri igény elégedettség, elégedetlenség mérése).
68
Kommunikáció a partnerekkel A hatékony napi működés alapja annak az információs csatornának a működése, mely az iskolavezetés, a pedagógus és nem pedagógus dolgozók, a diákok, a szülők, az iskolaszék és SZMK, a fenntartó, a kollégium közötti információáramlást biztosítja. Kommunikáció a partnerekkel Az eljárás célja a partnerekkel való kommunikáció, az ezzel kapcsolatos panaszkezelés és az intézmény népszerűsítése. Közvetlen partnerünkkel való kommunikáció szabályozása Pedagógusokkal Az iskola vezetősége minden tanítási hét hétfőjén vezetői értekezletet tart, melyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hét munkáját és a következő hét feladatait. Felelős: intézményvezető Fenti értekezletről minden tanítási hét hétfőjén a 3. szünetben rövid tájékoztatást ad a vezetőség. Erről az igazgatóhelyettes kivonatot készít (hétfői megbeszélések kivonata) és a tanáriban a faliújságra kihelyezi a következő értekezletig, utána a kivonatot iktatja. Felelős: intézményvezető helyettes Minden hónap első hétfőjén 1500-tól nevelőtestületi értekezletet tartunk, melyen a tantestület az iskolát érintő feladatokat megbeszéli, szükség esetén dönt. Az értekezletről jegyzőkönyv készül.(hétfői értekezlet jegyzőkönyve) Felelős: intézményvezető Indokolt esemény miatt az intézményvezető rendkívüli nevelőtestületi megbeszélést hívhat össze. Felelős: intézményvezető Nem pedagógus dolgozókkal A gazdaság vezető minden hónap első keddjén 13-tól munkaértekezletet tart. A távollévő dolgozókat az első munkanapon a gazdasági vezető tájékoztatja. Felelős: intézményvezető Diákokkal A hétfői nevelőtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök továbbítják. Felelősök: osztályfőnökök Kiemelten fontos eseményekről tanítási napokon a 3. szünetben iskolarádión keresztül értesítjük a tanulókat. Felelős: intézményvezető helyettes
69
Ellenőrző könyvbe az osztályfőnök írja be: szülői értekezlet, fogadónap időpontját, dicséreteket, büntetéseket. Felelős: intézményvezető helyettes Szülőkkel Fogadóóra: Minden hónap első hétfőjén 16-17 óra között illetve a szülői értekezletek előtt egy órával. A munkaközösségek külön teremben fogadják az érdeklődőket. A intézményvezető helyettes az általa készített terembeosztás rendjét a tanári szoba előtti folyosórészre és a megfelelő terem ajtajára kifüggeszti. A fogadóórán minden pedagógusnak (az óraadóknak és részmunkaidőben dolgozóknak is) részt kell vennie. A távolmaradást indokolt esetben az intézményvezető vagy az intézményvezető helyettesek engedélyezhetik előzetes kérelem alapján. Szülői értekezlet: Minden évben 2 alkalommal szülői értekezletet kell tartani Felelős: intézményvezető Iskolaszékkel, SZMK-val A kibővített iskolavezetés az SZMK-val és Iskolaszékkel működési szabályzata alapján tartja a kapcsolatot. Felelős: intézményvezető, intézményvezető helyettes Fenntartóval Az intézmény vezetője és a gazdasági vezető tartja a rendszeres kapcsolatot. Kollégiummal Az osztályfőnökök folyamatosan tartják a kapcsolatot a kollégium nevelőtanáraival. Felelős: intézményvezető helyettes PANASZKEZELÉS LÉPCSŐFOKAI •
Szülőknek:
(1) Szaktanár kezeli a problémát, vagy viszi az intézményvezetőhöz (2) Osztályfőnök kezeli a problémát, vagy viszi az intézményvezetőhöz (3) Közvetlenül fordul az intézményvezetőhöz
Fentieken kívül panaszt tehet még az SZMK-nál, Iskolaszéknél, akik az intézményvezetőhöz viszik a panaszt. Az illetékes szóban vagy írásban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül.
•
Tanulóknak:
70
(1) (2) (3) (4)
Szaktanárhoz fordul Osztályfőnökhöz fordul Intézményvezető helyettesekhez fordul Intézményvezetőhöz fordul
Panaszt tehet egyénileg, vagy a DÖK-ön keresztül a DÖK SZMSZ-nak megfelelően. Az illetékes írásban, vagy szóban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül. PR TEVÉKENYSÉG • • • • • • •
Minden év október 31-ig megjelenteti az iskoláról szóló tájékoztatót. Felelős: intézményvezető Az iskolavezetés elmegy a beiskolázási körzet általános iskoláiba, ahová beiskolázási értekezletre hívják. Felelős: intézményvezető Az iskola kiemelkedő tanulmányi és sport eredményt elérő tanulóit év végén köszöntse, tanévzárón jutalmazza és ez jelenjen meg a helyi médiában. Felelős: intézményvezető helyettes Kiemelt iskolai rendezvényekre, ünnepségekre az iskola hívja meg a városvezetés és intézmények vezetőiből azokat, akikkel szoros kapcsolatot tart. Felelős: intézményvezető Minden év végén az iskola köszönje meg azon cégek támogatását, amelyek szakképzési hozzájárulást fizettek. Felelős: intézményvezető Az iskola honlapját folyamatosan frissíteni kell. Felelős: rendszergazda Külföldi vendégek részére készüljön angol nyelvű tájékoztató az iskoláról. Felelős: idegen nyelvi munkacsoport vezetője
NYILVÁNOSSÁG • • •
Az iskola 10 évente kiemelt ünnepséget rendez az iskola alapításának évfordulóján, melyre meghívja a volt tanárokat, a város vezetőit és a kiemelkedő eredményt elért diákokat. Felelős: intézményvezető Az iskoláról a médiának hivatalos tájékoztatót az intézményvezető adhat, vagy engedélyével az általa felhatalmazott dolgozó. Az iskola területén plakátot kihelyezni csak az iskolavezetés vagy az általa megbízott dolgozó engedélyével lehet.
NYOMON KÖVETÉS, BEVÁLÁSVIZSGÁLAT •
•
Az iskola végzett tanulói körében kérdőívvel felmérjük, mennyire voltak elégedettek az iskolával, mi az, amiben javítani kellene. A kérdőívek feldolgozása után a partneri igényés elégedettség felmérés eredményeivel együtt a minőségügyi vezető beszámol a nevelőtestületnek. Felelős: minőségügyi vezető. A végzős tanulóink további életútjáról információkat gyűjtünk. Felelős: osztályfőnöki munkaközösség vezető.
71
Oktatási és nevelési tevékenységek értékelése Helyi képzési kínálat tervezése tanulókra, programbeválás vizsgálata
A helyi képzési kínálat tervezése, a tantervek, képzési programok beválásának vizsgálata az Oktató-nevelő munka tervezése folyamatleírás készül. A helyi képzési programok megvalósításáról a partneri visszajelzések, illetve az indikátorrendszer mutatói szolgáltatnak információt. Ezen információk folyamatos figyelése a minőségügyi vezető feladata, a szükséges beavatkozásokról a vezetőségi átvizsgálások során születnek meg a döntések.
Az oktatási-nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése
Módszertani eszköztár és kultúra Az oktatási-nevelési folyamatban felhalmozódott módszertani tapasztalatok és eszközök gyűjtésének, átadásának fórumai a szakmai munkaközösségek. Munkájukat munkaközösségvezetők irányítják, tevékenységüket az SZMSZ szabályozza.
A tanulás támogatása Az iskolában alkalmazott tanulásszervezési eljárásokat, a lehetséges tanulói utakat, a tanulók egyéni tanulási útjának végigkísérési módját A tanulás támogatása folyamatleírás készül.
A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe Az osztályfőnökök kijelölésének módját, az osztályfőnökök feladatait az Osztályfőnöki munka folyamatleírás készül.
A pedagógusok együttműködése A pedagógusok együttműködésének formái: • •
nevelőtestületi értekezletek (SZMSZ) szakmai munkaközösségek (SZMSZ)
72
A tanulókra vonatkozó éves pedagógiai tervezés és értékelés rendszere
Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés
Az éves pedagógiai tervezés eszköze a tanmenet. A tanmenettel kapcsolatos szabályokat a Tanári munka folyamatleírás készül. A gyermekek/tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása. A tanulók értékelésével kapcsolatos szabályokat a Tanulók értékelése folyamatleírás készül.
TANULÓK
Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere
TERÜLET
Tanulmányi munka
ELLENŐRZÉS mérési módszer pont
ÉRTÉKELÉS Gyakoris dokumentá felelős mérési pont módszer ág ció
belső ell. dokumentum havonta -elemzés szerint esetenkén t tanévvégi elemzés értékelés
évente
Versenyeredmények évvége Vizsgák
Magatartás
Szorgalom
folyamat óralátogatás os megbeszélés osztályoz ó értekezlet folyamat óralátogatás os megbeszélés osztályoz ó értekezlet
folyamat os
napló, ellenőrző
Ofi int.h.
folyamatos szóbeli tanmenet szerinti félév, írásbeli évvége
intézm ényve zető összesítések, intézm versenyek jegyzőkönyv ényve ek zető inth. mkv. jegyzőkönyv intézm vizsga ényve zető feljegyzés feljegyzés
gyakoriság
dokumentác felelős ió
eseti tanmenet ellenőrző, szaktanár szerinti, napló, félévente bizonyítvány
írásbeli, szóbeli, gyakorlati
évente
jegyzőkönyv szaktanár
írásbeli, szóbeli, gyakorlati
évente
jegyzőkönyv vizsgáztató
int.h. intézm félév, évvége önértékelés félévente ényve megbeszélés zető
napló
osztályfőnö k
napló
osztályfőnö k
félévente int.h. folyamat os
feljegyzés feljegyzés
intézm félév, évvége önértékelés félévente ényve zető megbeszélés
félévente int.h.
Fegyelmi ügyek
Jutalmazások (motiváció)
esetenkén dokumentum esetenkén jegyzőkönyv Int h. t -elemzés t megbeszélés munkater óralátogatás rendszere feljegyzés v szerinti dokumentum s -elemzés napló
intézm félév, ényve zető évvége int.h., mkv int.h.
Belső mérések Külső mérések
félév, évvége megbeszélés félévente
tanmenet dokumentum folyamat napló szerint -elemzés os 10. év jegyzőkönyv int.h. végén évente esetenkén írásbeli esetenkén jegyzőkönyv int.h. t t
önértékelés
félévente
jegyzőkönyv intézményv ezető jegyzőkönyv intézményv ezető
dokumentum elemzés írásbeli
int. h.
tanmenet szerint 10. év végén szóbeli
rendszeres
napló
évente
esetenként
eseti
jegyzőkönyv munkaköz. vez. jegyzőkönyv int. h.
írásbeli
szaktanár
IX. 10. Tanmenet, program
dokumentum évente -elemzés
tanmenet
PEDAGÓGUSOK
IX. 15.,
dokumentum félévente rendelések, -elemzés leltári Tankönyv, taneszköz jegyzőkönyv II. 15. megbeszélés munkater óralátogatás munkater feljegyzés v szerint v szerint Ofi, munkaközösségvezető dok.-elemzés i tevékenység megbeszélés munkater óralátogatás munkater feljegyzés v szerint v szerint dokumentum napló Pedagógusok munkája -elemzés
Munkaközösségi szakmai munka
munkater óralátogatás v szerint iskolai elemzés beszélgetés
munkater napló v szerint feljegyzés
int.h. mkv.
félév
beszámoló
félévente
jegyzőkönyv intézményv ezető
évvége félév
beszámoló
félévente
jegyzőkönyv intézményv ezető
intézm félév ényve zető évvége int.h.
beszámoló
félévente
jegyzőkönyv intézményv ezető
intézm félév ényve zető évvége
beszélgetés,
félévente
feljegyzések intézményv ezető
évente
jegyzőkönyv Intézményv ezető, int.h.
Int.h.
évvége
int.h. mkv. intézm tanév vége ényve zető int.h.
dokumentum -elemzés
önértékelés
folyamat iskolabejárás folyamat os os óralátogatás
ISKOLA
Házirend
dokumentum -elemzés folyamat dokumentum folyamat os -elemzés os
feljegyzés
ig. utasítás SZMSZ, Pedagógiai szerint Program végrehajtása Comenius modell
2000
I.
folyamats irányított zabályoz önértékelés ás szerint
beszámoló
évente
jegyzőkönyv intézményv ezető
beszámoló
évente
jegyzőkönyv intézményv ezető
beszámoló
2 évente
jegyzőkönyv intézményv ezető
int.h. feljegyzés
Ügyeleti rendszer beszámoltatá s jogszabály és 2 évente dokumentum elemzés
intézm évente ényve zető
feljegyzés
intézm évente ényve zető int.h. intézm 2 évente ényve zető
igazgatói jegyzőkönyv minős folyamatszab EFQM ciklus égügyi ályozás 3.-5. éve vezető szerint
igazgatói jegyzőkönyv minőségüg ciklus 3.-5. yi vezető éve
1. sz. melléklet
A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYVE
BEVEZETŐ
Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka alapelveit, célkitűzéseit, a küldetésnyilatkozatot a Pedagógiai Program tartalmazza. Az intézmény a COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modellt építette ki és működtetni kívánja II. modellt. A minőségirányítási rendszerrel szemben támasztott követelményeket a modell-leírás tartalmazza, melynek fő elemei:
-
Partnerközpontú működés Folyamatszabályozás Szervezeti kultúra fejlesztése Folyamatos fejlesztés képessége
Intézményi Minőségirányítási Kézikönyv
Az intézmény minőségirányítási rendszerét a COMENIUS 2000 Minőségfejlesztési Kézikönyve alapján végzi, a II. modell, folyamatleírását, folyamatábráját e Kézikönyv alapján a team készíti el és csatolja a dokumentumokhoz.
Partnerközpontú működés
Az intézmény fő célkitűzése, hogy a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő nevelésioktatási szolgáltatást nyújtson. Ennek érdekében dolgozta ki partnerközpontú működését, melynek elemei: -
a modellkiépítés során elkészült partnerlista folyamatos (évenkénti) frissítése, újragondolása; a partnerek igényeinek, elégedettségének folyamatos mérése; a felmérés eredményei alapján az intézmény működésének folyamatos javítása, az intézményi célkitűzések folyamatos ellenőrzése.
A partnerközpontú működés pontos szabályait a Partneri igényfelmérés 3. sz. melléklet tartalmazza.
Folyamatszabályozás
Az intézmény azonosította folyamatait és meghatározta egymáshoz való viszonyukat az alábbiak szerint:
kulcsfolyamatokon keresztül valósul meg a következő alfolyamatokban:
-
Új munkatársak felvétele, betanítása Munkatársak értékelése Munkatársak képzése Gazdasági tervezés, gazdálkodás, beszerzés Infrastruktúra működtetése
Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége Az intézményvezetés a minőség iránti elkötelezettségét az alábbiak biztosításával nyilvánítja ki:
Jogi követelmények
Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói – minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje és betartsa. A jogi következmények betartását a vezetői ellenőrzésekkel támogatja az iskolavezetés.
Stratégiai tervezés
Az iskolában folyó tartalmi munkát meghatározó alapdokumentum az iskola Pedagógiai Programja. A Pedagógiai Programban rögzített alapelvekre épül az intézmény minőségpolitikája és az ehhez kapcsolódó minőségcélok rendszere. A pedagógiai Program alkotja az intézményvezetői pályázat tartalmi véleményezésének alapját is. A Pedagógiai Program alapján történik a helyi képzési kínálat tervezése. A stratégiai terveket az éves munkatervek bontják le operatív feladatokra.
Az intézmény belső működési rendjének biztosítása
Az intézmény belső működési rendjének szabályait az SZMSZ, a jelen Kézikönyv és mellékletei együttesen tartalmazzák. A minőségirányítási rendszer működtetése a minőségügyi vezető feladata, akit az igazgató nevez ki, a kibővített iskolavezetés véleményének figyelembevételével. A minőségügyi munkába szükség esetén dolgozói teameket von be. Az iskola működését szabályzó belső dokumentumok, illetve az Intézményi Minőségirányítási Kézikönyv a folyamatleírásokkal és mellékleteivel együtt alkotják a minőségirányítási rendszer dokumentációját, mely a következő elemekből épül fel:
Alapító Okirat Szervezeti és Működési Szabályzat és függelékei Pedagógiai Program és mellékletei Intézményi Minőségirányítási Kézikönyv Minőségirányítási folyamatleírások és mellékleteik A minőségirányítási dokumentációt elektronikus formában tároljuk. A tárolást úgy kell kialakítani, hogy minden munkatárs olvasási joggal rendelkezzen e fájlok tekintetében, és elérhetőek legyenek számukra, de módosítási joga csak a minőségügyi vezetőnek legyen. Az elektronikus dokumentációról egy példányban készül nyomtatás. A nyomtatáson fel kell tüntetni a nyomtatás időpontját és a fájlok tárolási helyét. Ezt a papíralapú dokumentációt a minőségügyi vezető tárolja, szükség esetén erről munkapéldányokat másol.
A vezetői ellenőrzés
A vezetői ellenőrzések alapelveit az SZMSZ tartalmazza. Ehhez kapcsolódóan az iskola ellenőrzési, értékelési rendszerét a Pedagógiai Program tartalmazza. A vezető ellenőrzések során nyert információk a vezetői átvizsgálások alkalmával kerülnek feldolgozásra és a Helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek folyamatleírás alapján történik meg az ellenőrzést követő beavatkozás.
Az intézmény működésének értékelése
Az iskolavezetés heti rendszeres ülései mellett évente két alkalommal vezetőségi átvizsgálást tart, AUGUSZTUS UTOLSÓ, illetve FEBRUÁR ELSŐ HETÉBEN. Minden vezetői átvizsgálásnak ki kell térnie az alábbi területekre:
Vezetői ellenőrzések Belső auditok Partneri visszajelzések Indikátorrendszer mutatóinak értékei Az előző félév értékelése Helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek Minőségfejlesztési munka Az előző vezetőségi átvizsgálás során elindított intézkedések A vezetőségi átvizsgálásról jegyzőkönyv készül. A felvetett problémákról a minőségügyi vezető hibabejelentő lapot, vagy fejlesztő lapot tölt ki. A vezetői átvizsgálás értékelései a tanévzáró igazgatói beszámoló részét képezik, és azzal együtt történik meg a nyilvánosságra hozataluk.
Irányított önértékelés
Az intézmény az Irányított önértékelés folyamatleírásában megfogalmazott módon és gyakorisággal összegző önértékelést folytat. Célja, hogy az intézmény teljes körűen felmérje adottságait, elért eredményeit, s ennek segítségével
azonosítani tudja a szervezet erős és gyenge pontjait, kijelölje a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztési területeket;
meghatározza a továbbfejlődés irányait. Az irányított önértékeléshez kapcsolódóan történik meg a szervezeti kultúra rendszeres felmérése és a fejlesztéshez szükséges beavatkozások megtervezése.
Az intézmény működésének javítása és fejlesztése
Az intézmény működésének folyamatos javítására a Helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek folyamat szolgál.
A partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése
Az intézmény fő célkitűzése, hogy a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő nevelésioktatási szolgáltatást nyújtson. Ennek érdekében dolgozta ki partnerközpontú működését, melynek elemei:
a modellkiépítés újragondolása;
során elkészült partnerlista folyamatos (évenkénti)
frissítése,
a partnerek igényeinek, elégedettségének folyamatos mérése; a felmérés eredményei alapján az intézmény működésének folyamatos javítása, az intézményi célkitűzések folyamatos ellenőrzése.
A partnerközpontú működés pontos szabályait a Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség felmérés folyamatleírás tartalmazza.
Kommunikáció a partnerekkel
A hatékony napi működés alapja annak az információs csatornának a működése, mely az iskolavezetés, a pedagógus dolgozók, a diákok, a szülők, az iskolaszék és SZMK, a fenntartó, a kollégium közötti információáramlást biztosítja.
Nyomon követés, beválásvizsgálat
Iskolánkból kikerülő tanulók egyrészt különböző felsőoktatási intézményben illetve szakképző osztályokban tanulnak tovább, másrészt a megszerzett szakmai ismeretek birtokában munkába állnak. Az iskolai munka fejlesztése szempontjából rendkívül fontos a végzett tanulóinktól származó visszajelzés arról, hogyan tudták az iskolánkban megszerzett ismereteiket hasznosítani, hogyan sikerült őket felkészíteni a tanulói életút következő állomására.
Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése
Kiválasztási és betanulási rend működtetése
Az iskola kidolgozza az új munkatársak felvételének és betanításának rendjét annak érdekében, hogy a dolgozók kiválasztása egységes szempontrendszer szerint történjen, illetve biztosított legyen, hogy az új munkatársak megismerjék az intézményi hagyományokat, a közösen kialakított és elfogadott értékeket, valamint a biztonságos munkavégzés szabályait és feltételeit.
Továbbképzési rendszer működtetése
A pedagógusok egyéni továbbképzési elképzeléseiket az intézmény középtávú továbbképzési programjával összhangban választjuk meg. A munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségeket jogszabályok rögzítik.
Ösztönzőrendszer működtetése
A minőségi bérpótlék évente kerül meghatározásra a munkaközösségek ajánlása alapján. Dönt az iskolavezetés. Városi, megyei, országos pedagógiai díjakra történő felterjesztés az igazgató feladata. Javaslatát az iskolavezetéssel, érdekvédelmi szervezetekkel egyezteti. Az igazgató javasolja, és véleményezésével támogatja a kollégák országos szakmai szervezetekbe, vizsgáztatói, szakértői névjegyzékbe történő pályázatát. Az igazgató ösztönzi és a lehetőségekhez képest
anyagilag támogatja a kollégák részvételét hazai és külföldi szakmai programokon. Az igazgató ösztönzi és jutalmazza a kollégákat saját készítésű oktatási segédletek készítésében. Az egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása
A gazdasági erőforrások biztosítása
A Pedagógiai Program megvalósításához szükséges gazdasági, pénzügyi tervezést az igazgató és Gazdasági ügyintéző végzi az éves költségvetési terv készítés kapcsán.
Eszköz, felszerelés, épület biztosítása
A működéshez szükséges, de hiányzó, vagy fejlesztendő infrastruktúra és tárgyi eszközök biztosítását a költségvetés készítésekor tervezi meg az iskolavezetés, felelőse az igazgató. Az elfogadott költségvetés alapján történhet meg a beszerzés. A rendszeres iskolabejárás során a gazdasági vezető a munkavédelmi megbízottal közösen ellenőrzi az épület és az eszközök állagát, biztonságát.
Munkakörnyezet biztosítása
A hatékony működéshez szükséges rend, tisztaság biztosításának fontos eszköze a vezetői, tanári és tanulói ügyelet, valamint a portai szolgálat.
Az intézmény működtetése
Gazdasági és pénzügyi folyamatok
Az intézmény gazdasági és pénzügyi folyamatai a gazdasági vezető irányításával, az érvényes pénzügyi és számviteli törvények, önkormányzati rendeletek alapján működnek.
Biztonságos intézmény
Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása
A tanulók, dolgozók fizikai biztonságának érdekében az intézmény kidolgozta azokat a módszereket, amelyekkel folyamatosan figyeli az eszközök, az infrastruktúra állapotát. Ezek iskolabejárás vezetői, tanári, tanulói ügyelet tanári, tanulói hibajelentő lapok rendszere a helyesbítő, fejlesztő, megelőző tevékenység alapján
Mentálhigiéné
A tanulói egészség és mentálhigiéné vonatkozásában iskolánkban a következő eljárásokat működtetjük. 1. Iskolaorvosi szolgálat. Az iskolaorvos tevékenységét, és az osztályfőnökök feladatát az iskolaorvossal való kapcsolattartásban az SZMSZ szabályozza. 2. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, az SZMSZ alapján. 3. Osztályfőnöki munka. Az osztályfőnöki órákon kötelezően feldolgozandó témaköröket határoz meg az osztályfőnöki munkaközösség. E témakörök között minden évfolyamon szerepelnie kell tanulói egészség és mentálhigiéné vonatkozású témáknak.
Szemléletformálás és prevenciós tevékenység
A társadalom egészséges működése érdekében szükséges szemléletformáló és prevenciós tevékenység elsősorban az osztályfőnökök irányításával az osztályfőnöki órákon folyik. A témák közé kell beépíteni a tanulói szemléletformálást, a szükséges prevenciós tevékenységet. A témakörök tanévenkénti frissítését az osztályfőnöki munkaközösség végzi, felelőse az osztályfőnöki munkaközösség vezetője.
Oktatás-nevelés
Helyi képzési kínálat tervezése
A helyi képzési kínálat tervezése, a tantervek, képzési programok beválásának vizsgálata a fenntartói elvárások és a partneri igények alapján történik. A helyi képzési programok megvalósításáról a partneri visszajelzések, illetve az indikátorrendszer mutatói szolgáltatnak információt. Ezen információk folyamatos figyelése a műszaki igazgatóhelyettes feladata, a szükséges beavatkozásokról a vezetőségi átvizsgálások során születnek meg a döntések.
Az oktatási-nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése
Módszertani eszköztár és kultúra
Az oktatási-nevelési folyamatban felhalmozódott módszertani tapasztalatok és eszközök gyűjtésének, átadásának fórumai a szakmai munkaközösségek. Munkájukat munkaközösség vezető irányítja, tevékenységüket az SZMSZ szabályozza.
A pedagógusok együttműködése
A pedagógusok együttműködésének formái: o nevelőtestületi értekezletek o szakmai munkaközösségek
Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés
Az éves pedagógiai tervezés eszköze a tanmenet. A tanmenet leadásának határideje szeptember 10.
A tanulók értékelésével kapcsolatos szabályokat a Pedagógiai Program tartalmazza.
Mérés, elemzés, javítás
Az intézmény az egyes folyamatok szabályozása során a folyamatleírásokba beleépítve meghatározta az egyes folyamatok ellenőrzésének
• • • • •
Gyakoriságát Módszertanát Mérési pontjait Végrehajtói felelősségét és Bizonylatolási kötelezettségét.
Ezt az önellenőrzést a belső auditok kontrollálják, a vezetői ellenőrzések kiegészítik.
Indikátorrendszer
1. Az intézmény kialakította azt az indikátorrendszert, amelynek keretében adatgyűjtést, adatfeldolgozást végez. Az indikátorok értékét az indikátor rendszerben meghatározott módon és időben a minőségügyi vezető rögzíti és erről vezetőségi átvizsgáláson beszámol. Az elemzést a kibővített iskolavezetés végzi, és dönt a szükséges beavatkozásokról.
Indikátor 9. évfolyamra való jelentkezés Tanulói dicséretek száma Tanulói
Mérési módszer A jelentkezések száma Tanév során a naplókba írt dicséretek száma a tanév végén Tanév során a
Elfogadható érték 50 %-os
Optimális érték 80 %-os
75 db
100 db
Max:100 db
Max.50 db
figyelmeztetések száma Érettségi vizsgák eredménye Az érettségi után továbbtanulók száma
Felsőfokú oktatási intézménybe jelentkezők száma
naplókba írt figyelmeztetések száma a tanév végén Tanulói érettségi átlagok átlaga Továbbtanuló (felsőoktatásban, vagy OKJ képzésben)diákok száma szeptemberben A végzős (akár érettségiző, akár OKJ képzésben) tanulók közül felsőoktatásba jelentkezők aránya a végzősökhöz viszonyítva A jelentkezettek számához viszonyítva Sikeres vizsgák száma
Felsőoktatási intézménybe felvettek OKJ vizsgaeredmények Tanulói évismétlések Tanévismétlésre kötelezettek száma 9-12. évfolyamon Iskolai tanulmányi Minden félév a átlag tanulói átlagok átlaga az összes tárgy figyelembe vételével Legjobb versenyeredmény
Versenyeken résztvevők száma
3,00
3,7
80 %
100 %
15 %
25 %
30%
70%
90%
100%
4%
0%
3
3,5
A legsikeresebb Megyei 1. helyezés tanuló eredménye akár tanulmányi, akár sport területen, tanév végén. A versenyfüzetbe 20 történő bejegyzések száma egy adott tanévben a tanév végén mérve.
Országos döntőben
40
Lakosság részvétele az iskola tanfolyamain Egyéb kulturális, sport rendezvények eredménye Hazai kapcsolatok hatása Tanulói, dolgozói részvétel a közéletben
Az irányított önértékelés eljárásrendje szerint az önértékelő csoport konszenzusos véleménye alapján kell a pontszámot megállapítani az irányított önértékelés évében.
6 EFQM pont 6 EFQM pont 6 EFQM pont 6 EFQM pont
12 EFQM pont 12 EFQM pont 12 EFQM pont 12 EFQM pont
6 EFQM pont
12 EFQM pont
Pedagógus dolgozói elégedettség a vezetéssel Pedagógus dolgozói elégedettség a tartalmi munkával, oktatással Pedagógus, dolgozói elégedettség a szociális környezettel, neveléssel Pedagógus, dolgozói elégedettség a munkaeszközökkel, felszereltséggel Nem pedagógus dolgozói
tárgyi
elégedettség a vezetéssel Nem pedagógus dolgozói elégedettség a tartalmi munkával, oktatással Nem pedagógus dolgozói elégedettség a szociális környezettel, neveléssel Nem pedagógus dolgozói elégedettség
A tanévenként tárgyi partneri
végzett
a munkaeszközökkel, felszereltséggel elégedettségvizsgálat Szülői elégedettség a vezetéssel kérdőíveinek megfelelő Szülői elégedettség a tartalmi munkával, oktatással kérdéseiből számított átlag. Szülői elégedettség a szociális Az egyes területekhez tartozó környezettel, neveléssel kérések számát az irányított Szülői elégedettség önértékelés eljárásrendje tartalmazza. a munkaeszközökkel, tárgyi felszereltséggel Tanulói elégedettség a vezetéssel Tanulói elégedettség a tartalmi munkával, oktatással Tanulói elégedettség a szociális Tanulók esetében a környezettel, neveléssel nappali tagozat értendő Tanulói elégedettség
6 EFQM pont 6 EFQM pont 6 EFQM pont 6 EFQM pont 6 EFQM pont 6 EFQM pont 6 EFQM pont 6 EFQM pont
11 EFQM pont 12 EFQM pont 11 EFQM pont 11 EFQM pont 11 EFQM pont 12 EFQM pont 11 EFQM pont 11 EFQM pont
13 EFQM pont 13 EFQM pont 13 EFQM pont 13 EFQM pont 13 EFQM pont 13 EFQM pont 13 EFQM pont 13 EFQM pont
25 EFQM pont 25 EFQM pont 25 EFQM pont 25 EFQM pont 25 EFQM pont 25 EFQM pont 25 EFQM pont 25 EFQM pont
Hány fő rendelkezik a
98%
100%
rendelkező Tanév végén mérve, teljes 10 % pedagógus létszámhoz viszonyítva DÖK működésével kapcsolatos Partneri elégedettségvizsgáló diák elégedettség kérdőív kérdése alapján
20 %
Jogszabályban előírt végzettség
jogszabályban végzettséggel
előírt
teljesítése Jogszabályi kötelezettségen felüli Tanév végén mérve befejezett képzések száma Szakvizsgával pedagógusok arány
Szakképzési alapba összeg A dologi eszközfejlesztésre hányada
befizetett naptári évre vonatkozóan
12-13 m Ft.
20 m Ft
kiadások naptári évre vonatkozóan tervezett
1,50%
3%
A dologi eszközfejlesztésre hányada
kiadások Naptári évre vonatkozóan fordított
1,50%
3%
Adott tanévben kölcsönzött Naptári évre vonatkozóan, 4 dokumentumok száma kötetszám/fő (tanuló és dolgozó együtt) Minőségirányítási rendszer Dolgozói 95% ismertsége elégedettségvizsgáló kérdőív kérdése alapján évente
8%
Minőségirányítási elfogadottsága
100%
rendszer Dolgozói 80% elégedettségvizsgáló kérdőív kérdése alapján évente
100%
Az intézményi, folyamatok, tevékenységek .folyamatos fejlesztése
Az intézmény a működés során tapasztalható zavaró tényezők, hibák, nem megfelelőségek, fejlesztési javaslatok, a fejlesztést szolgáló információk gyűjtésére, feldolgozására, a jelzések nyomon követhetőségére, a beavatkozások tervezettségére, ellenőrzésére,
értékelésre kidolgozta és bevezette a Helyesbítő, fejlesztő, megelőző tevékenységek eljárásrendjét.
Belső értékelések (auditok)
Az intézményben rendszeresen, tervezett módon belső értékelés folyik annak érdekében, hogy kiderüljön az intézményi működés mennyire felel meg a szabályozásnak, az alkalmazott folyamatok - beleértve azok szabályozását is - mennyire hatékonyak, célszerűek, mennyiben segítik az intézményi célok megvalósulását. A belső értékeléseket úgy kell megszervezni, hogy 3 évente legalább egyszer minden folyamatra sor kerüljön, de a kulcsfontosságú folyamatok értékelése ennél gyakoribb legyen. A belső értékelésekben auditorként a pedagógus dolgozók több mint 50%-a vegyen részt.
1. FOLYAMATOS FEJLESZTÉS KÉPESSÉGE
Annak érdekében, hogy az intézmény sikerrel tudjon alkalmazkodni a folyamatosan változó külső és belső elvárásokhoz, kidolgozta a folyamatos fejlesztés módszerét, amely: 1. a partnerektől és a folyamatok szabályozásából származó adatokra, 2. ezek elemzésére épülő, 3.
a munkatársak felkészítésén és bevonásukon alapuló.
4.
következetes szervezet- és minőségfejlesztési munkát jelent,
melyet az alábbi ábra szemléltet. A folyamatos fejlesztés a Helyesbítő, fejlesztő, megelőző tevékenységek eljárásra épül.
A folyamatos fejlesztés tervezése A folyamatos fejlesztés szisztematikus adatgyűjtésre alapozott tervszerű tevékenység. A Mérés elemzés és fejlesztés terület részleteit az alábbi ábra mutatja.
Az adatgyűjtés, az ehhez szükséges információs csatornák működtetése, a döntést előkészítő elemzés a minőségügyi vezető feladata. A fejlesztési feladatok azonosítása és rangsorolása Az adatok elemzését követően a minőségügyi vezető a kibővített iskolavezetés heti ülésein az intézményvezetéssel egyeztetve hozza meg döntéseit, melyek a következők lehetnek: intézkedés: amikor a probléma megoldása vezetői intézkedést igényel; intézkedési terv: amikor a probléma megoldása ismert, de a megoldáshoz vezető út összetett, több lépésből áll, fejlesztő tevékenység (probléma megoldás): amikor a probléma megoldása további elemzést, okkeresést, megoldási lehetőségek kidolgozását igényli, melyet minden esetben egy fejlesztő team végez, prevenciós elemzés: mely az adott probléma más helyen, más időben történő bekövetkezésének lehetőségeit, ennek elkerülését vizsgálja. A folyamatos fejlesztés stratégiája
Egy adott probléma esetén a változtatás stratégiájáról - „lépésenként való fejlesztés' vagy ..áttöréses fejlesztés"' - a kibővített iskolavezetés dönt a probléma és a rendelkezésre álló erőforrások függvényében. A folyamatos fejlesztés megvalósítása Minden fejlesztő beavatkozást ellenőrzés kísér és értékelés követ. Intézkedés esetében az ellenőrzésért felelős személyt, az intézkedést elrendelője jelöli ki, és ő végzi a beavatkozás értékelését is. Intézkedési terv esetén az intézkedési tervnek kell tartalmazni az ellenőrzés (időpont, felelős) és az intézkedési terv végrehajtás értékelésének megtervezését is. A fejlesztő tevékenység mindig egy szisztematikus problémamegoldó módszer alkalmazását jelenti, amely team munkában, a team és a minőségügyi vezető által közösen elkészített projektterv alapján zajlik. A projekttervnek kell tartalmaznia az ellenőrzés és értékelés tervezését is.
SZERVEZETI KULTÚRA FEJLESZTÉSE
Helyzetfelismerés
A szervezeti kultúra vizsgálata az irányított önértékeléshez kapcsolódóan történik meg. •
A vizsgálat tartalmazza a szervezeti kultúra alábbi elemeinek felmérését:
- a munkatársak azonosulásának mértéke a szervezeti célok egészével, illetve egyes részeivel, - egyéni vagy csoportcélok elsőbbsége, a munka egyéni vagy csoportban való szervezése (célmunka orientáció), - a feladatok és/vagy az emberi kapcsolatok elsőbbsége a (vezetői) döntésekben, - a rövid vagy a hosszú távú célokra való koncentrálás (időhorizont), - az ösztönzés rendje, motívumai, - kifelé vagy befelé fordulás (a külső környezet vagy a belső működés felé), - kockázatvállalás, az innováció bátorítása (nyitottság vagy elutasítás a változásokkal szemben), - a konfliktusok kezelése (szembenéző vagy elkerülő), - a kontroll erőssége és jellege (szabályozás, előírás, felügyelet), - önállóság-függetlenség (felhatalmazás) vagy koordináció-függés a cselekvésben, - vezetői fókusz (a végső eredmény vagy a folyamatok fontosabbak). • •
A felmérés adjon képet a egyes elemek fontosságának megítéléséről, az értékek teljesülésével kapcsolatos elégedettségről. Az intézmény vezetése a felmérésbe vonja be
- az intézményben jelenleg alkalmazott pedagógus és nem pedagógus munkatársakat, - az intézmény közvetlen partnereit. •
A felmérés eredményeinek értékelésekor az intézmény vezetése legyen tekintettel az alábbiakra:
- a szervezetek különböznek és minden szervezet más környezetben működik, ezért az egyes intézmények szervezeti kultúrája csak önmagában értelmezhető,
- a szervezeti kultúra olyan adottság, ami többféleképpen lehet „jó” vagy „rossz” egy szervezetnek, - a szervezeti kultúra a múltból építkezik, ezért természetes, hogy – a változó körülmények, elvárások, értékek eredményeként – annak egy része időről-időre elavul, s ezért gyakran ellentmondás tapasztalható a szervezeti kultúra egyes elemi és a „ma”, valamint a „holnap” elvárásainak való megfeleléshez szükséges értékek között.
A felmérés elvégzésért a minőségügyi vezető a felelős.
A szervezetikultúra-fejlesztés meghatározása
célrendszerének
A helyzetfelmérés eredményeiről a minőségügyi vezető egy összefoglalót készít, melyet a következő vezetőségi átvizsgáláson ismertet. Az intézmény vezetése a vezetőségi átvizsgálás során a helyzetfelmérés eredményeire építve meghatározza a szervezeti kultúra fejlesztésének fő céljait, melyek a következő helyzetfelmérés időpontjáig határozzák meg a szervezeti kultúra fejlesztésének irányvonalait. A célok meghatározásakor olyan szervezet kialakulását kell ösztönözni, • • • •
amely képes az önmegújításra, az adott feladatok elvégzéséhez megfelelő szervezeti megoldások alkalmazására, amelynek légkörét a magas fokú együttműködés és nem az egymás rovására való versengés jellemzi, amelynek célja a konfliktusok feltárása és megoldása, amelyben döntések a legideálisabb szinten hozhatók meg (felelősség, információ).
Beavatkozás
Fejlesztési terv (program) készítése
A szervezeti kultúra fejlesztése érdekében az intézmény vezetése határozza meg azokat az eszközöket, amelyek segítik, támogatják a sikeres változásokat. Ezen főbb eszközök, módszerek: •
a szervezet értékrendjének, normarendszerének vizsgálata (vallott, illetve követett értékek),
• • • • •
a szervezet jellemző meggyőződések és feltételezések vizsgálata (rituálék, szimbólumok, mítoszok), a vezetői mintaadás és elkötelezettség (részvétel és támogatás) tudatos alkalmazásának, erősítése, a hatékony team-munka célszerű alkalmazása, szervezetfejlesztő tréningek tartása, képzések szervezése.
Értékelés és továbbfejlesztés
A szervezeti kultúra fejlesztési terve végrehajtásának ellenőrzéséért a minőségügyi vezető a felelős, aki a terv egyes elemeinek befejezése után vezetőségi átvizsgáláson ismerteti a végrehajtás tapasztalatait, és javaslatot tesz a szükséges korrekcióra.
2. sz. melléklet Iskolai indikátorrendszer lndikátor
Mérési módszer
Elfogadható érték Tanulói dicséretek száma Tanév során a naplókba írt 75 db dicséretek száma a tanév végén Tanulói figyelmeztetések Tanév során a naplókba Max. 100 db száma írt figyelmeztetések száma a tanév végén Érettségi vizsgák Tanulói érettségi átlagok 3 eredménye átlaga Az érettségi után továbbtanuló (felső- 80% továbbtanulók száma oktatásban, vagy OKJ képzésben ) diákok száma szeptemberben Felsőfokú oktatási A végzős (akár érettségiző, 15% intézménybe jelentkezők száma akár OKJ képzésben) tanulók közül felsőoktatásba jelentkezők
Optimális érték 100 db Max. db
3,7 100%
25 %
510
aránya a végzősökhöz viszonyítva felsőfokú oktatási A jelentkezettek számához 30 % intézménybe felvettek viszonyítva OKJ vizsgaeredmények Sikeres vizsgák száma 90% Tanulói évismétlések
Tanévismétlésre
Iskolai tanulmányi átlag
kötelezettek száma 9-12. évfolyamon Minden félév végén a tanulói 3 átlagok átlaga az összes tárgy figyelembe
Legjobb versenyeredmény
Jogszabályi kötelezettségen felüli
vételével A legsikeresebb tanuló
4%
Megyei Helyezés
70 % % 100 % 0%
3,5 %
1. Országos döntőben
eredménye akár tanulmányi, akár sport területen tanév végén Tanév végén mérve
befejezett képzések száma Szakvizsgával rendelkező Tanév végén mérve, pedagógusok arány DÖK működtetésével
10%
20%
12-13 m Ft.
20 m Ft
1,50%
3%
1,50%
3%
teljes pedagógus étszámhoz viszonyítva Partneri elégedettségvizsgáló kérdőív kérdése alapján
kapcsolatos diák elégedettség Szakképzési alapba naptári évre vonatkozóan befizetett összeg A dologi kiadások naptári évre vonatkozóan eszközfejlesztésre tervezett hányada A dologi kiadások Naptári évre vonatkozóan eszközfejlesztésre fordított hányada
Adott tanévben vásárolt
Naptári évre vonatkozóan,
Tanulói és
Tanulói és
új könyvek száma
kötetszám
dolgozói létszámmal megegyező
dolgozói létszám másfélszeres e 8%
Adott tanévben Naptári évre vonatkozóan, 4 kölcsönzött dokumentumok száma kötetszám/fő (tanuló és dolgozó együtt) Minőségirányítási rendszer Dolgozói elégedettségvizsgáló 95% ismertsége kérdőív kérdése alapján évente Minőségirányítási rendszer Dolgozói elégedettségvizsgáló 80% elfogadottsága kérdőív kérdése alapján évente
100%
100%
3. sz. melléklet
PARTNERI IGÉNY, ELÉGEDETTSÉG ÉS ELÉGEDETLENSÉG MÉRÉSE
Az eljárás célja és alkalmazási területe
Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégzi a szükséges beavatkozásokat.
Az eljárás magában foglalja
a partnerazonosítás frissítését a felmérés lebonyolítását intézkedési terv készítését a beavatkozás ellenőrzését
Fogalom meghatározások
INTÉZKEDÉSI TERV: a partnerközpontú működés biztosítása érdekében szükséges beavatkozások listája
Folyamatleírás
Minden tanévkezdéskor az igazgató a minőségügyi vezető közreműködésével megszervezi a minőségügyi eljárás lebonyolításáért felelős teamet. Határidő: szeptember 15. A team megbízása 1 tanévre szól, munkáját a minőségügyi megbízott irányítja.
Partnerazonosítás
A team szeptember 30-ig átnézi az Iskola partnerei táblázatot és elvégzi a szükséges változtatásokat és frissítéseket. Amennyiben a táblázatban lényegi változás történt: - partner törlése, - új partner felvétele, - a felmérés gyakoriságának, - a minta nagyságának megváltoztatása, a változás tantestületi jóváhagyást igényel.
A felmérés tervezése
A team áttekinti az előző évben készült Intézkedési tervet és ellenőrzi, hogy az éves munkaterv tartalmazza-e az áthúzódó intézkedéseket. Az elemzés eredményét rögzíti Jelentés az intézkedésekről címmel. Határidő szeptember 30.
A team az Iskola partnerei táblázat és a Jelentés az intézkedésekről alapján ütemezi az adott évre vonatkozó felméréseket és október 15-ig elkészíti a Partneri elégedettségvizsgálat tervét. A felmérések időpontját november – január időszakra kell tervezni. A terv tartalmazza a konkrét időpontokat, egyes felmérésekért felelős team tag megnevezését, a visszajelentés módját, időpontját. Jelentés az intézkedésekről ill. a Partneri elégedettségvizsgálat tervét a tantestület hagyja jóvá. A szükséges tantestületi értekezlet megszervezéséért az igazgató a felelős, a téma előterjesztése a minőségügyi vezető feladata. A tantestületi jóváhagyás után a team az Iskola partnerei táblázat alapján – figyelembe véve az előző évi felmérés tapasztalatait – átvizsgálja szükséges mérőeszközöket – kérdőívek, interjú kérdések – és elvégzi a szükséges változtatásokat. A változtatás mértéke csak akkora lehet, ami nem gátolja a trendvizsgálat lehetőségét.
A véglegesített mérőeszközök sokszorosítása a minőségügyi megbízott feladata.
Felmérés, elemzés, intézkedési terv
A felmérések lebonyolítását a team felelős tagjai szervezik.
A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése a team feladata. Az elemzésnek ki kell terjednie a különböző partnercsoportok véleményének egymással, az előző évek mérési eredményeivel, ill. a Pedagógiai Programmal való összehasonlításra is. Az eredményeket az Összefoglaló jelentés a partneri elégedettségvizsgálatról tartalmazza. Az összefoglaló alapján készíti el a team az Intézkedési tervet, amely a javasolt beavatkozásokat a következő csoportosításban tartalmazza:
igazgatói utasítással megoldható feladatok fejlesztő tevékenységet igénylő feladatok, az adott tanévben elvégezhető feladatok, következő tanévre áthúzódó feladatok.
Az összefoglaló térjen ki a trendek vizsgálatára is.
Az Összefoglaló jelentés a partneri elégedettségvizsgálatról, ill. az Intézkedési terv, a félévi tantestületi értekezleten kerül a tantestület elé megvitatás, jóváhagyás végett.
Az egyes partnercsoportok felé történő visszajelzés megszervezése a team felelős tagjai, a visszajelzések ellenőrzése minőségügyi vezető feladata.
Intézkedési terv végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése
A tantestület által jóváhagyott Intézkedési tervben szereplő fejlesztő tevékenységeket a Helyesbítő, fejlesztő megelőző tevékenységek folyamatleírása alapján kell elvégezni.
A tanév során a team folyamatosan figyelemmel kíséri az intézkedési terv végrehajtását, tanévzáró értekezletre pedig elkészíti az Összefoglaló jelentést az intézkedések végrehajtásáról, amelyben bemutatja a tantestület számára a végrehajtott, ill. a következő tanérvre áthúzódó intézkedések. A jelentés térjen ki a végrehajtott intézkedések hatékonyságára is.
A jelentés megismertetése a nem pedagógus dolgozókkal a minőségügyi megbízott feladata. Az intézmény partnerei
Partnerazonosítás folyamatábrája Munkacsoport meghatározása Felelős: igazgató Munkacsoport megalakulása Munkaterv elkészítése
Munkaterv
Felelős. igazgató
Adatgyűjtés Pedagógiai program
Adatok
Felelős: minőségügyi vezető
SZMSZ A partnerek meghatározása Felelős: minőségügyi vezető
Partnerlista
Partnermeghatározás Szabályzata Partnerlista
Felelős: minőségügyi vezető
Szabályozás
N Döntés Felelős: igazgató
Szabályozás
Végrehajtás
Ellenőrzés
Adatbázis
A partnerekkel való kapcsolattartás megvalósítása:
Partner
Nyilvántartást vezeti
Nyilvántartott adatok
Nyilvántartás helye
Adatfrissítés helye
Dolgozók
Gazdasági ügyintéző I.
1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. illetve 2. sz. melléklet
Gazdasági iroda
Folyamatos
Tanulók
Gazdasági ügyintéző II.
Törzsadatok, belső adatok 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. illetve 2. sz.melléklet
Gazdasági iroda
Folyamatos
Osztályfőnök
Napló szerinti adatok + szülői beleegyezéssel szülők munkahelye, elérhetősége
Napló
Folyamatos
Gazdasági ügyintéző II.
TAJ és ADÓ szám
Gazdasági iroda
Folyamatos
Diákönkormányzat
DÖK vezető
Tisztségviselők, tagsági adatok (név, osztály)
Tanári szoba
Évente
Szülők
Osztályfőnök
Napló szerinti adatok
Tanári szoba
Folyamatos
Iskolaszék tagjai
Iskolaszék titkára
Elérhetőség, tisztség
Tanári szoba
Évente
SZMK vezetőség
Szülői munkaközösség vezető
Elérhetőség, tisztség, név, osztály
Tanári szoba
Évente
Gazdasági vezető
Intézmény megnevezése, címe, telefonszáma, vezetők és szakreferensek neve
Gazdasági iroda
Évente
Közvetlen partnerek:
A fenntartó és képviselői
A partnerekkel való kapcsolattartás megvalósítása:
Partner
Kapcsolattartó személy a partner részéről
Kapcsolattartó személy az intézmény részéről
Kapcsolattartás módja
Kapcsolattartás gyakorisága
Pedagógusok
Pedagógus dolgozók
Igazgató
Személyes megkeresés
Folyamatos
Nem pedagógusok
Nem pedagógus dolgozók
Gazdasági ügyintéző
Személyes megkeresés
Folyamatos
Tanulók
Osztályfőnök
Gazdasági ügyintéző I.
Folyamatos
Tanulók
Osztályfőnök
Osztályfőnök
Gazdasági ügyintéző II.
Diákönkormányzat
DÖK vezető
Diákmozgalmat segítő tanár
Személyes megkeresés Személyes megkeresés Személyes megkeresés Személyes megkeresés
Szülők
Szülői munkaközösség
Osztályfőnök
Személyes megkeresés, levél
Folyamatos
Iskolaszék tagjai
Iskolaszék vezetője
Iskolaszék titkára
Levél, telefon
Negyedévente
SZMK Vezetőség
SZMK vezető
Osztályfőnöki munkaközösség vezetője
Levél, telefon
Negyedévente
A fenntartó képviselői
A fenntartó tisztségviselői, szakreferensek
Igazgató, igazgatóhelyettes, Gazdasági ügyintéző
E-mail, telefon, levél
Folyamatos
Közvetlen partnerek:
Folyamatos Folyamatos Folyamatos
A partnerekkel való kapcsolattartás megvalósítása:
Partner
Kapcsolattartó személy a partner részéről
Kapcsolattartó személy az Kapcsolattartás intézmény részéről módja
Kapcsolattartás gyakorisága
Közvetett partnerek: Partneriskolák: megyei fenntartású középiskolák, általános iskolák, főiskolák, egyetemek
Igazgató, igazgatóhelyettes
A tanügyi igazgatás intézményei (OM, OKÉV, NSZI, NFI, KIFIR, Pedagógiai Intézet, FAT, Csongrád Megyei Önkormányzat Művelődési és Népjóléti Osztály
Első számú vezető, szakértők, köztisztviselők
Kereskedelmi és Iparkamara Első számú vezető
Igazgató, igazgatóhelyettes
Személyes megkeresés, Email, telefon, fax, levél
Folyamatos
Igazgató, igazgatóhelyettes, E-mail, telefon, gazdasági ügyintéző I. fax,levél
Folyamatos
Gyakorlati oktatásvezető
Folyamatos E-mail, telefon, fax,levél
Első számú vezető
Gazdasági ügyintéző
E-mail, telefon, fax,levél
Első számú vezető, ügyintézők
Gazdasági ügyintéző, gazdasági ügyintézők
E-mail, telefon, fax,levél
Első számú vezető, ügyintézők
Gyakorlati oktatásvezető
Személyes megkeresés, telefon, fax, levél
Első számú vezető, köztisztviselők
Igazgató
Személyes megkeresés, telefon, fax, E-mail, levél
Az érdekelt felek azonosítása: (nyilvántartás)
Partner
Nyilvántartást vezeti
Nyilvántartott adatok
Nyilvántartás helye
Adatfrissítés helye
Partneriskolák: Gazdasági ügyintéző Inézmény megnevezése, megyei fenntartású II. címe, telefonszáma, az első középiskolák, számú vezető neve általános iskolák, főiskolák, egyetemek
Gazdasági iroda
Évente
A tanügyi igazgatás intézményei (OM, OKÉV, NSZI, NFI, KIFIR, Pedagógiai Intézet, FAT, Csongrád Megyei Önkormányzat Művelődési és Népjóléti Osztály
Gazdasági ügyintéző
Intézmény megnevezése, címe, telefonszáma, vezetők és szakreferensek neve
Gazdasági iroda
Évente
Kereskedelmi és Iparkamara
Gyakorlati oktatásvezető
Munkakapcsolati adatok
Gyakorlati oktatásvezető iroda
Évente
Gazdasági iroda
Évente
Első számú vezetők és ügyintézők neve, címe, telefonszáma
Gazdasági iroda
Folyamatos
Első számú vezetők és ügyintézők neve, címe, telefonszáma
Gyakorlati oktatásvezető iroda
Évente
Munkakapcsolatban szereplők neve, telefonszáma
Gazdasági iroda
Évente
Közvetett partnerek
Munkaügyi Központ Gazdasági ügyintéző Igazgató, igazgatóhelyettes (megyei és városi) neve, címe, telefonszáma TÁKISZ, APEH, OTP Gazdasági ügyintéző BANK
Külső gyakorlati helyek
Gyakorlati oktatásvezető
Helyi önkormányzat Gazdasági ügyintéző
4. sz. melléklet IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS
1. Az eljárás célja és alkalmazási területe
Az irányított önértékelés célja, hogy az intézmény rendszeresen, tényekre alapozva mérje fel és állapítsa meg erősségeit, fejlesztendő területeit, és ennek eredményeképpen jelölje meg a szükséges beavatkozásokat, fejlesztéseket.
Az irányított önértékelés területei:
1) az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai ezen belül különösen: a) a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében, b) az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása, c) a meglévő folyamatok szabályozottsága, d) a szabályozási rendszer teljes körűsége, e) az erőforrások figyelembevételének módja, f) a partneri (kisgyermeki, tanulói, szülői, pedagógusi, fenntartói stb.) igények figyelembevételének módja.
2) az intézmény által elért eredmények, ezen belül különösen: a) a munkatársak bevonásának mértéke, b) a folyamatos fejlesztés eredményei, c) a partnerek (kisgyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartók stb.) elégedettsége d) a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága, e) a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei,
f) a kitűzött célok elérése, megvalósítása, g) az erőforrások felhasználásának hatékonysága.
Az irányított önértékelés módszereként az EFQM modell adaptációját alkalmazzuk
2. Fogalom meghatározások EFQM: European Foundation for Quality Management
3. Folyamatleírás
Az önértékelés módszere
A modell intézményi adaptációja:
Dolgozók irányítása Vezetés 10 % (100 pont)
9% (90 pont) Iskolapolitika és stratégia 8% (80 pont) Erőforrások
Dolgozói elégedettség Folyamatok 14% (140 pont)
9% (90 pont) Partneri elégedettség 20% (200 pont) Társadalmi kihatás
Oktatási, nevelési eredmények 15% (150 pont)
9% (90 pont) 6% (60 pont) Adottságok 50 % (500 pont)
Eredmények 50% (500 pont)
I. Az adottságok területet az alábbi kérdőívekkel mérjük fel, melyeket az iskola minden dolgozója kitölt az önértékelés évében.
A vezetés irányító tevékenysége Az alkalmazottak irányítása Erőforrások Iskolapolitika és stratégia Folyamatok
II. Az eredmények területeken. A dolgozói és partneri elégedettséget a partneri elégedettségvizsgálat kérdőíveiből vesszük át, s az ottani eredményekből számítunk pontokat. Az elégedettségi pontokat 4 fő témakör köré csoportosítottuk:
Vezetés Technikaiak kérdőívekből a következő sorszámúak Pedagógusok kérdőívéből a következő sorszámúak
tartalmi oktatás
2, 4, 6, 10, 7, 11, 12, 13,
munka, szociális környezet, nevelés 1, 3, 5, 8, 14
1, 6, 10, 11, 2, 5, 7 a, b, c, d, 14 3, 4, 8, 15, 16 12, 13
tárgyi eszközök 9,
9,
A társadalmi kihatást a munkaközösség vezetők bevonásával értékeljük. Azt vizsgáljuk meg, hogy: - milyen a tanárok-diákok részvétele a közéletben - tanfolyamainkkal mennyire járulunk hozzá a város lakosainak továbbképzéséhez - a közéletben, társadalmi szervezetekben, alapítványokban, stb. való részvétel A kérdésekre a munkaközösség- vezetői kör konszenzussal állapítja meg a pontszámot. Az un. „üzleti” eredményeket az alábbiak szerint értékeljük a következő négy fő területen. 1. tanulmányi munka 2. Kimenő osztályok eredményei 3. Neveltségi mutatók 4. Iskolánkba jelentkezettek és felvettek aránya Az oktatás-nevelési eredményekben a részletes pontszámítás az alábbiak szerint történik:
A) Tanulmányi munka – max. adható pont 60. Ezen belül:
Iskolai tanulmányi átlag, erre 30 pont adható az alábbiak szerint:
30 pont jár a 3,0 tanulmányi átlagért és kettő ponttal csökkentjük a tizedenkénti csökkenést.
Versenyeredmények: tanulmányi. Adható pontok 15. Ebből:
5 pont = ha Országos döntő legjobb 10-be bekerül a tanulónk 4 pont= ha országos döntőbe kerül tanulónk 3 pont= ha megyei 1. Helyezést ér el tanulónk 2 pont= ha megyei 2-3. Helyezést ér el tanulónk 1 pont = ha városi 1. Helyezést ér el tanulónk Ezek a pontszámok nem adandóak össze, csak a legjobbat vesszük figyelembe.
A maradék 10 pont a következőképp adható. Minden évben az ún. versenyfüzetbe vezetjük a különböző versenyeken elért helyezéseket, akiket év végén köszönteni szoktunk. Ezek szerint: 10 pont jár; ha a füzetben lévő eredmények száma 40 db 5 tanulónkénti csökkenés 1 pontlevonással jár, így: 9 pont= 55 versenyeredmény 8 pont= 50 versenyeremény stb.
Kulturális és sport eredmények alapján adható 10 pont.
Helyezés 5
pont =1. Helyezés
4pont = 2. Helyezés 3 pont = 3. helyezés 2 pont = 4. helyezés
Évismétlők száma alapján. Adható pont 5.
5 pont jár, ha nincs évismétlő 4 pont jár, ha 1% évismétlő van 3 pont jár, ha 2% évismétlő van 2 pont jár, ha 3% évismétlő van 1 pont jár, ha 4% évismétlő van 0 pont jár, ha 4%-nál több évismétlő van B) Kimenő eredményeink, adható pont 60. Ebből 30 pont adható az érettségi vizsga átlagért. Értékelés a fent említett iskolai tanulmányi átlag alapján. 20 pont adható a továbbtanulók alapján a következők szerint 10 pont adható, ha a felsőfokú oktatási intézménybe végzős tanulók 25 %-a jelentkezik
9 pont jár, ha 24-23 % között van a felvételizők száma, 8 pont jár, ha 22-21 % között van a felvételizők száma, További 10 pont adható akkor, ha a jelentkezettekből mindenkit felvesznek 9 pont, ha 90-99%-át veszik fel 8 pont, ha 80-89%-át veszik fel, s értelemszerűen csökken tovább
A fent maradó 10 pont akkor jár, ha az OKJ vizsgán mindenki átmegy. Csökkenő pontszám jár a fenti % alapján.
C) Neveltség mérése. Adható pont 20. Itt a tanulók dicséreteit és figyelmeztetéseit kívánjuk vizsgálni a következők szerint: 15 pont adható, ha a tanítási évben a naplókba beírt dicséretek száma legalább 100 db 14 pont= 95 13 pont= 90 db, s értelemszerűen folytatódik a csökkenés A fennmaradó 5 pont a figyelmeztetések számáért adható a következők szerint 5 pont jár ha, a figyelmeztetések száma max. 50 db 4 pont jár 51-60 db 3 pont jár 61-70 között, s értelemszerűen folytatódik D) A 9. évolyamra való jelentkezés alapján adható pont 10. Itt azt szeretnénk mérni, mennyire népszerű az iskola, mennyien szeretnének a mi iskolánkba tanulni. Iskolánkban öt 9. évfolyam működik, ahová 160 tanulót veszünk fel. Ezért 10 pontot akkor adunk, ha a 9. évfolyamra való túljelentkezések száma eléri a 280-at, tehát a túljelentkezés 1,8-szoros 9 pont= 260 jelentkező 8 pont= 240 jelentkező
7 pont= 220 jelentkező, s értelemszerűen csökken tovább.
Az irányított önértékelés gyakorisága, az esedékesség évének kijelölése
Az önértékelést 2 évenként végezzük el. Több tanítási évet átfogó adatgyűjtés esetén az egyes években megszerzett pontok átlagát számítjuk be. Az irányított önértékelés esedékességének évét a minden tanév augusztusában megtartott vezetői értekezlet jelöli ki, felelőse a minőségügyi vezető.
4. Az önértékelés lebonyolítása
Az irányított önértékelés évében az igazgató – a minőségügyi vezető egyetértésével – szeptember 15-ig megbízza az önértékelést lebonyolító team tagjait. A team vezetője a minőségügyi vezető. A team október 15-ig áttekinti az önértékelés eszközeit (kérdőívek, illetve a 3.1-ben leírt adatok, pontszámítási módszerek) előkészíti a szükséges módosításokat és jóváhagyás véget a tantestület elé terjeszti. A mérőeszközöknek ki kell elégíteni az eljárás céljában meghatározott követelményeket. A tantestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása a minőségügyi vezető feladata. Az egyes területek pontértékének meghatározása után a team egy összegző jelentést készít Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről címmel. Ebben minden területen ki kell térni az intézmény erősségeire, illetve fejlesztendő területeire. Az összefoglaló jelentést a minőségügyi vezető a félévzáró értekezleten terjeszti a tantestület elé.
Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal. A tantestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentés és a Pedagógiai Program összehasonlító elemzése a team feladata. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a team fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket, illetve tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések című feljegyzésben. A team által elkészített feljegyzést a MÁRCIUSI TANTESTÜLETI ÉRTEKEZLETEN vitatja meg és hagyja jóvá a tantestület. A hatékony tantestületi értekezlet előkészítése és a megszervezése a minőségügyi vezető feladata.
A tantestület által megvitatott és véglegesített fejlesztendő területek, szükséges intézkedések alapján a minőségügyi vezető a helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek eljárásrendje szerint intézkedik. Az Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről és a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések nyilvánosságra hozataláról a minőségügyi vezető gondoskodik. Az irányított önértékelés évében a tanévzáró értekezleten a minőségügyi vezető beszámol az irányított önértékelés következményeként elindított fejlesztésekről, intézkedésekről. Az intézmény évente megküldi a fenntartónak: -
-
A teljes körű intézményi önértékelést, figyelemmel az országos mérés és értékelés eredményeire (az előző tanévben végzett mérések alapján), valamint az esetlegesen szükséges intézkedési terv megvalósítását. Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásáról készült nevelőtestületi értékelést a szülői szervezet véleményének kikérésével. Tájékoztatót azokról az intézkedésekről amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és annak módosításáról szóló 2006. évi LXXI Törvény átmeneti rendelkezései alapján első ízben 2008/2009-es tanévet kell értékelnie a közoktatási intézménynek.
Az önértékelés folyamata és a felelősségek
Önértékelés
Önértékelő csoport Létrehozása, felkészítése Min. vezető, igazgató
Önértékelés egyénilegEFQ
EFQM Értékelő lapok és Szervezeti gátló tényezők kérdőív
M önértékelési
Adatbázis 1.
modell segítségével Δ WORKSHOP Önértékelő csoport
Összegző jelentés Elkészítése
Önértékelés eredménye
Összegző jelentés
Min. vezető
Összegző jelentés elfogadása
N Összegző jelentés
Önért. csop.
Célok, intézkedési terv javaslat elkészítése
Célok Intézkedési terv
Célok, Végrehajtás értékelése Fejlesztési terv Célok, intézkedési terv Korrekciós terv készítése (Évente) elfogadása megismertetése Intézkedési terv végrehajtása Vége Vezetőség, igazgató Felelősök igazgató min. fejl. és ért. Csop.
Jelentés az intézkedési terv időarányos végrehajtásáról.
5. sz. melléklet Intézkedési terv Cél
Tevékenység
Erőforrás
Határidő
Felelős
Elvárt eredmény
Eredmény mérése, értékelése
6. sz.melléklet Fejlesztő javaslat adatlapja
A javaslat rövid leírása:
A feljegyzés ideje: Aláírás: Az intézkedés módja:
Az intézkedés felelőse: Az intézkedés határideje:
Minőségügyi vezető aláírása:
7. sz. melléklet
HELYESBÍTŐ, FEJLESZTŐ, MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG
Az eljárás célja területi tevékenysége
Az eljárás célja, hogy az iskolánk működése során keletkező problémajelzések, valamint az intézményt érintő külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt hiányosságok, hibák, nem-megfelelőségek megszűnjenek, a szükséges javító, fejlesztő, megelőző tevékenységek megtörténjenek. 1. Az eljárás hatálya kiterjed az intézmény teljes működésére
Fogalom-meghatározások
Működési probléma: az iskola tevékenységek során észlelt jelenség, amely megakadályozza, nehezíti, lehetetlenné teszi a Pedagógiai Programban vagy a Minőségirányítási Kézikönyvben felvállalt intézményi célok elérését.
Nem-megfelelőség: A Minőségirányítási Kézikönyvben, illetve az ehhez kapcsolódó dokumentumokban rögzített előírásoktól való eltérés.
Helyesbítő tevékenység: az a tervszerűen irányított tevékenység, melynek célja a minőségügyi Az eljárás célja, területi érvényessége
Az eljárás célja, hogy az iskolánk rendszerben szabályozott folyamatokban bekövetkezett nem-megfelelőségek kiváltó okainak megszüntetése, azok ismételt bekövetkezésének megakadályozása.
Fejlesztő tevékenység: az a tervszerűen irányított tevékenység, melynek célja az intézményben folyó oktató-nevelőmunkával és az egyéb kisegítő tevékenységgel
kapcsolatban észlelt hiányosságok, működési rendellenességek csökkentése, kiváltó okainak megszüntetése, ismételt előfordulásának megakadályozása.
Prevenciós elemzés: vizsgálat, amely arra keres választ, hogy egy adott probléma jelentkezhet-e más alkalommal is, esetleg más folyamatban, keletkezik-e újabb probléma a már felszínre került probléma miatt. A prevenciós vizsgálat eredménye egy feljegyzés az illetékes számára.
Folyamatleírás
A folyamat során a minőségügyi vezető feladata a működési problémák, nem megfelelőségek összegyűjtése, és az iskolavezetéssel egyeztetve a megfelelő javító, fejlesztő tevékenységek elindítása.
A folyamat elvét az alábbi ábra szemlélteti
Működési problémák, nem-megfelelőségek összegyűjtésének módja
Az intézmény napi működésében a dolgozók, tanulók által észrevett működési problémák, nem-megfelelőségek összegyűjtésére alapvetően a Hibabejelentő lap, Fejlesztő javaslat illetve a Tanulói észrevételek c. lap szolgál. Kitöltetlen Hibabejelentő lap, Fejlesztő javaslat az iskolatitkárnál, illetve a gondnoknál, Tanulói észrevételek c. lap a portán található. Pótlásukról az iskolatitkár, a gondnok, illetve a portás jelzése alapján a minőségügyi vezető gondoskodik. A dolgozók által kitöltött lapokat a portán, a gondnokságon, illetve a titkárságon elhelyezett gyűjtődobozba kell dobni. A gyűjtődobozokat úgy kell kialakítani, hogy a bennük található lapokhoz csak a minőségügyi vezető, illetve az iskolavezetés tagjai férhessenek hozzá. A dobozok kihelyezéséért, megfelelő állapotukért a minőségügyi vezető a felelős. Hibajelzést, fejlesztő javaslatot, észrevételeket e-mailben is lehet juttatni a minőségügyi vezetőnek. A postafiók címét a faliújságon hirdetni kell. Felelős a minőségügyi vezető.
Hibabejelentő lapot kell kitölteni o az intézmény dolgozóinak, amennyiben működési rendellenességet vagy szabályoktól való eltérést tapasztalnak, o az iskolavezetés tagjainak a külső és belső mérés, a vezetői ellenőrzés során észlelt működési rendellenességekről, hiányosságokról, amennyiben úgy ítélik meg, hogy azok megszüntetéséhez helyesbítő, fejlesztő tevékenységre, vagy az ismételt illetve más területen történő bekövetkezés elkerülése érdekében megelőző tevékenységre van szükség. o az iskolavezetés tagjainak, amennyiben a partneri igényfelmérés, irányított önértékelés eredményei vagy az indikátorrendszer mutatói alapján úgy ítélik meg, hogy helyesbítő, fejlesztő tevékenységre van szükség. o a diákönkormányzatot segítő tanárnak az észlelt működési rendellenességekről, illetve a Tanulói észrevételek alapján.
Fejlesztő javaslat
A Fejlesztő javaslat c. lap kitöltése minden dolgozó joga. Célja, hogy a munkatársak javaslataikkal hozzájárulhassanak az iskolai működés hatékonyságának fejlesztéséhez.
Tanulók jelzései
A tanulók által észlelt hibák, működési rendellenességek jelzésére, a Tanulói észrevételek c. lap használható, melynek kitöltése minden tanuló joga. A kitöltött lapokat a DÖK által kihelyezett gyűjtőládába kell dobni, melynek kezelése a DÖK feladata, felelőse a diákönkormányzatot segítő tanár. A DÖK döntése alapján vagy saját hatáskörben feldolgozzák a jelzést, vagy a diákönkormányzatot segítő tanár kitölt egy Hibabejelentő lapot vagy Minőségjavító indítvány lapot az estéről.
Az összegyűjtött lapok, információk feldolgozása, megoldási módok
A dobozokban található lapok további kezelése a minőségügyi vezető feladata. A gyűjtődobozok tartalmát naponta ellenőriznie kell. A lapok tartalma alapján dönt a folytatásról, ami lehet: intézkedés intézkedési terv fejlesztő tevékenység. Minden hibajelzés után prevenciós elemzést köteles végezni. Az elemzés alapján dönt a folytatásról, ami lehet: intézkedés intézkedési terv fejlesztő tevékenység.
Intézkedés
Ha a probléma elhárítása intézkedést igényel, akkor a minőségügyi vezető vagy saját hatáskörben intézkedik, vagy továbbítja a jelzést a területért felelős vezetőnek. Az intézkedés történhet szóban és írásban. Az intézkedő a hibajelentő lapon rögzíti a probléma okát
rögzíti az elrendelt intézkedést. aláíratja az intézkedés elrendelőjével írásbeli utasítás esetén rögzíti az intézkedés végrehajtásáért felelős személyt (személyeket) a végrehajtás határidejét a végrehajtás ellenőrzésért felelős személyt
Ellenőrzés
Az ellenőrzésért felelős személy feladata az intézkedés hatékonyságának az ellenőrzése, melyet az intézkedővel közösen végez. Amennyiben az intézkedés hatékony volt, a minőségügyi vezető a hibajelentő lapot dátumozza, aláírja, és ezzel lezárja. Ha az intézkedés nem volt hatékony, a minőségügyi vezetőnek meg kell tennie a szükséges lépéseket (intézkedés, intézkedési terv, fejlesztő tevékenység).
Intézkedési terv
Amennyiben a jelzett probléma megoldása ismert, de elhárítása több lépésekből álló, hosszabb folyamatot igényel, akkor a megoldás lépéseit intézkedési tervben (mintáját lásd a mellékletben) kell rögzíteni. Az intézkedési tervet vagy a minőségügyi vezető készíti, vagy átadja ezt a munkát a területért felelős vezetőnek. A hibajelentő lapra rá kell írni az intézkedési terv megnevezését, készítőjét és a minőségügyi vezető aláírásával le kell zárni.
Ellenőrzés A végrehajtás ellenőrzésért felelős személy feladata a végrehajtás hatékonyságának ellenőrzése, melyet az intézkedővel közösen végez. Ha az intézkedési terv nem volt hatékony, az intézkedés ellenőrzésének tapasztalatait felhasználva módosítani kell azt. A módosítás a végrehajtás ellenőrzésért felelő személy feladat. A módosítás tényét a minőségügyi vezető rögzíti az intézkedési terven, dátumozza, és aláírásával lezárja.
Fejlesztő tevékenység
Fejlesztő tevékenységet akkor folytatunk, ha a jelzett probléma oka, megoldása még nem ismert. E tevékenységet a minőségügyi vezető a Fejlesztő tevékenység adatlap (mintáját lásd a mellékletben) kitöltésével indítja. Az adatlapon rögzíti a fejlesztő tevékenység végrehajtásért felelős személyt, a tevékenységben részt vevő team tagjait és tevékenység határidejét. Az adatlap másolatát átadja a tevékenységért felelős személynek. A folyamatban lévő fejlesztő tevékenységekről a minőségügyi vezető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenységért felelős személyek nevét és határidőket.
A fejlesztő tevékenység végrehajtásának lépései A probléma feltárása, azonosítása, leírása A probléma okainak kivizsgálása, rögzítése. Lehetséges megoldások elemzése. Megoldási javaslat kiválasztása, előterjesztése tantestületi jóváhagyásra. A jóváhagyott megoldás beépítése a minőségirányítási rendszerbe. Ellenőrzés. A fejlesztő tevékenység következményeit a következő tanévben meg kell vizsgálni. A vizsgálat eredményét a tantestületnek el kell fogadnia. Amennyiben az intézkedések nem érték el céljukat, a minőségjavító, fejlesztő folyamatot meg kell ismételni.
Prevenció A minőségügyi vezető minden hibajelzés estében prevenciós elemzést köteles végezni. Amennyiben az elemzés eredményeképpen intézkedésre, fejlesztésre van szükség, elindítja a szükséges folyamatot.
Nyilvánosság, felülvizsgálat A minőségügyi vezető az iskolavezetést minden vezetői értekezleten, a tantestületet a félévzáró tantestületi értekezleten tájékoztatja a lezárt és folyamatban lévő intézkedésekről és fejlesztésekről. A folyamatot felül kell vizsgálni vonatkozó jogszabály változása esetén, valamint MINDEN TANÉV ELEJÉN. Felelős: igazgató, minőségügyi vezető.
8. sz. melléklet KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL
Az eljárás célja a partnerekkel való kommunikáció, az ezzel kapcsolatos panaszkezelés és az intézmény népszerűsítése.
Közvetlen partnerünkkel való kommunikáció szabályozása
Pedagógusokkal Az iskola vezetősége minden tanítási hét hétfőjén vezetői értekezletet tart, melyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hét munkáját és a következő hét feladatait. Felelős: igazgató. Fenti értekezletről minden tanítási hét hétfőjén az 5. szünetben rövid tájékoztatást ad a vezetőség. Erről az általános igazgatóhelyettes kivonatot készít (hétfői megbeszélések kivonata) és a tanáriban a faliújságra kihelyezi a következő értekezletig, utána a kivonatot iktatja. Felelős: általános igazgatóhelyettes. Indokolt esemény miatt az igazgató a hirdető könyvön keresztül rendkívüli nevelőtestületi megbeszélést hívhat össze.
Nem pedagógus dolgozókkal A gazdasági vezető a gondnok bevonásával minden hónap első keddjén 8-tól munkaértekezletet tart. Felelős: igazgató. A távollévő dolgozókat az első munkanapon a gazdasági vezető és a gondnok tájékoztatja.
Diákokkal A hétfői nevelőtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök továbbítják. Felelősök: osztályfőnökök. Ellenőrző könyvbe az osztályfőnök írja be: szülői értekezlet, fogadónap időpontját, dicséreteket, büntetéseket. Felelős: osztályfőnök.
Szülőkkel
Fogadónapok
Évente kétszer az éves munkatervben meghatározott napon, 16-18 óra közötti időtartamban várjuk a szülőket az iskolába. A munkaközösségek külön teremben fogadják az érdeklődőket. Az általános igazgatóhelyettes az általa készített terembeosztás rendjét a tanári szoba előtti folyosórészre és a megfelelő terem ajtajára kifüggeszti. A fogadóórán minden pedagógusnak (az óraadóknak és részmunkaidőben dolgozóknak is) részt kell vennie. A távolmaradást indokolt esetben az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik előzetes kérelem alapján.
Szülői értekezlet
Minden évben 2 alkalommal szülői értekezletet kell tartani szeptember és február hónapban. A szeptemberi szülői értekezletet egyszerre kell megtartani: A 9. évfolyamon, téma: tanév rendje, Házirend megbeszélése, Az iskola bemutatása Mit várunk el a tanulótól, szülőtől Felelős: igazgató 11. és 12. évfolyamon, téma: felvételi tájékoztató, érettségi Felelős: pályaválasztási felelős
Tanári fogadóóra
Minden tanárnak meg kell jelölnie egy tanórát, amelyben hetente fogadni tudja a szülőket. Az igazgatóhelyettes ezeket az időpontokat összegyűjti, kifüggeszti a tanári szoba faliújságjára. A kifüggesztett lista alapján az osztályfőnökök beíratják a tanulókkal az ellenőrzőbe az ott tanítók fogadóórájának időpontjait.
Iskolaszékkel, SZMK-val
A kibővített iskolavezetés az SZMK-val és Iskolaszékkel működési szabályzata alapján tartja a kapcsolatot. Felelős: igazgató, általános igazgatóhelyettes.
Fenntartóval
Az intézmény vezetője és a gazdasági vezető tartja a rendszeres kapcsolatot.
Kollégiummal
Az általános igazgatóhelyettes évente 2 alkalommal keresi fel a kollégiumot december és május hónapban. Felelős: általános igazgatóhelyettes.
Panaszkezelés lépcsőfokai
Szülőknek:
1. Szaktanár kezeli a problémát, vagy viszi az igazgatóhoz 2. Osztályfőnök kezeli a problémát, vagy viszi az igazgatóhoz 3. Közvetlenül fordul az igazgatóhoz
Fentieken kívül panaszt tehet még az SZMK-nál, Iskolaszéknél, akik az igazgatóhoz viszik a panaszt. Az illetékes szóban vagy írásban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül. Tanulóknak: 1. Szaktanárhoz fordul 2. Osztályfőnökhöz 3. Igazgatóhelyettesek 4. Igazgató
Panaszt tehet egyénileg, vagy a DÖK-ön keresztül a DÖK SZMSZ-nak megfelelően. Az illetékes írásban, vagy szóban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül.
PR tevékenység • • • • • •
Minden év október 31-ig megjelenteti az iskoláról szóló tájékoztatót. Felelős: műszaki igazgatóhelyettes. Az iskolavezetés elmegy minden általános iskolába, ahová pályaválasztási értekezletre hívják. Felelős: igazgató. Az iskola kiemelkedő tanulmányi és sport eredményt elérő tanulóit év végén köszöntse, tanévzárón jutalmazza és ez jelenjen meg a helyi médiában. Felelős: műszaki igazgatóhelyettes. Kiemelt iskolai rendezvényekre, ünnepségekre az iskola hívja meg a városvezetés és intézmények vezetőiből azokat, akikkel szoros kapcsolatot tart. Felelős: igazgató. Minden év végén az iskola köszönje meg azon cégek támogatását, amelyek szakképzési hozzájárulást fizettek. Felelős: gazdasági igazgatóhelyettes. Az iskola honlapját folyamatosan frissíteni kell. Felelős: rendszergazda.
Nyilvánosság • • • •
Az iskola névadásának alkalmából 10 évente kiemelt ünnepséget rendez, melyre meghívja a volt tanárokat, a város vezetőit és a kiemelkedő eredményt elért diákokat. Felelős: igazgató. Az iskoláról a médiának hivatalos tájékoztatót az igazgató adhat, vagy engedélyével az általa felhatalmazott dolgozó. Az ellenőrző könyvbe csak az iskolai élettel kapcsolatos dolgok kerülhetnek be. Egyéb beírás csak igazgatói engedéllyel. Az iskola területén plakátot kihelyezni csak az iskolavezetés vagy az általa megbízott dolgozó engedélyével lehet.
Nyomon követés, beválásvizsgálat
A végzett tanulóknak a következő év márciusában – először 2005-en – kérdőívet küldünk ki, melyben felmérjük, mennyire voltak elégedettek az iskolával, mi az, amiben javítani kellene. A kérdőívek feldolgozása után a partneri igény- és elégedettség felmérés eredményeivel együtt a minőségügyi vezető beszámol a nevelőtestületnek. Felelős: minőségügyi vezető.
Feljegyzések kezelése
Bizonylat Megőrzésért felelős Hétfői megbeszélés iskolatitkár kivonata A heti tantestületi Iskolatitkár értekezlet jegyzőkönyve
Megőrzés ideje 1 év
Megjegyzés
1 év
9. számú melléklet
2. A PEDAGÓGUS ÉS VEZETŐÉRTÉKELÉSI RENDSZER
A pedagógus és vezetőértékelési rendszer kialakításának célja és feltételei
Cél
Olyan pedagógus- és vezetőértékelési rendszer kialakítása, amely alapján megítélhető a pedagógus és vezető, mint munkavállaló teljesítménye, értékelhetővé válik tevékenységének szakmai eredményessége.
Feltételek:
• • • •
A pedagógus és a vezető által egyaránt aláírt (elfogadott) munkaköri leírás megléte Szabályozott legyen a közép- és felsővezetők feladata és tevékenysége a pedagógusértékelés megvalósításában Szabályozott legyen a pedagógusok önértékelésének kötelezettsége, ideje és eljárásrendje Támaszkodjon az intézményben követett eddigi gyakorlat felhasználható elemeire
Az értékelés alapelvei
•
Az értékelés legyen alkalmas a pedagógus, mint munkavállaló teljesítményének megállapítására
• • • • • • • •
Az értékelés fejlesztő célú, támogatja a szakmai önmegvalósítás kibontakozását Az értékelés összekapcsolódik a pedagógus szakmai tevékenységének eredményességével Kiterjed a kötelező munkaidő egészére (heti 40 óra) Az értékelés azonos követelmények alapján kiterjed valamennyi pedagógusra és vezetői feladatot ellátóra Lehetővé teszi a kiemelkedő teljesítmény megállapítását és elismerését Valamennyi pedagógus esetében egységes szempontok szerint történik A pedagógusok értékelése elfogadott és nyilvános eljárásrend szerint történik A pedagógusértékelés összekapcsolódik az intézményen belüli előmeneteli rendszerrel, jogszabályi kereteken belül az illetmény megállapításával
Az értékelés szintjei
1. szint: valamennyi pedagógusra, a teljes munkaidő egészére kiterjedően meghatározott elvárások: •
Alapvető, minden pedagógusra egységesen érvényes elvárások és teljesítésük mértékének meghatározása
2. szint: A vezető beosztású, valamint az egyes speciális feladatot ellátó pedagógusokra a teljes munkaidő egészére kiterjedően meghatározott elvárások •
Specifikált, a vezetői és az egyes speciális tevékenységekhez kapcsolódó különleges elvárások és teljesítésük mértékének meghatározása
3. szint: A nevelőtestület egyes tagjának önkéntes vállalása •
Kiemelkedő, a munkaköri leírásából nem következő, de az intézmény számára hasznos teljesítmény megállapítása
Az értékelés területei és részterületei és követelményei
A pedagógus teljesítményértékelése az alapvető és a rá vonatkozó specifikált elvárások teljesítése alapján történik. Az alapvető és specifikált elvárásoknak való megfelelés alapját képezheti a kiemelt munkavégzésért járó teljesítménypótlék meghatározásának is.
A vezetők teljesítményértékelése az alapvető elvárások közül a tanórai nevelő-oktató munka területének és a vezetői területhez kapcsolt specifikált elvárások teljesítésének alapján történik.
Az értékelés területei
Az egyes szintekhez az alábbi értékelési területek tartoznak: 1. szint: Az alapvető elvárásokhoz kapcsolódó területek: 1. 2. 3. 4.
Tanórai nevelő-oktató munka Tanórán kívüli, a gyermekkel, tanulóval együtt végzett nevelő-oktató munka Az intézményi szintű programok szervezése és lebonyolítása Együttműködés, az intézményen belüli szakmai fórumokhoz, belső szervezeti egységekhez kapcsolódó tevékenység 5. Azt intézmény, mint szervezet fejlesztésével és értékelésével összefüggő tevékenység 6. Az előírt adminisztráció elvégzése 2. szint A specifikált elvárásokhoz kapcsolódó speciális feladatkörök, területek: 7. Vezető-helyettesi, igazgató-helyettesi munka 8. Osztályfőnöki munka 9. Munkaközösség-vezetői (team-vezetői) munka 10. Minőségügyi vezetői munka 11. Speciális feladatokhoz (reszortokhoz) kapcsolódó munka (gyermek és ifjúságvédelmi munka, könyvtárosi munka)
3. szint: A kiemelkedő elvárásokat (tevékenységeket) minden pedagógus maga állapítja meg a vezetéssel egyetértésben. A kiemelkedő elvárásokhoz kapcsolható területek: 1. 2. 3. 4. 5.
Tartalomfejlesztés (pl. tanterv írása, tankönyv szerkesztése, stb.) Publikációs tevékenység Kutatási tevékenység Szakmai közéleti tevékenység és képviselet egyéb
Az alapvető elvárások 6 tevékenységi területéhez összesen 40 részterület, a specifikált elvárásokhoz kapcsolódó speciális feladatokhoz a vezető-helyettesek, igazgatóhelyettesek esetében 12, a többi feladat esetében feladatkörönként 8-8 részterület kapcsolódik.
Követelmények Feladat/tevékenység Minimum ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK Tevékenységi területek 1. Tanórai nevelő-oktató munka (16 terület) 1.1 Mesterségbeli tudás a • Szakmai-pedagógiai felkészültség Rendelkezik feladatellátáshoz szükséges képesítési feltételekkel. Részt vesz a belső és külső továbbképzéseken. •
Kompetenciabővítés
•
Tudásmegosztás
•
IKT ismeretek
1.2 A nevelő-oktató munka tervezése • Éves tartalmi tervezés
Optimum
Az új módszereket, munkaszervezési formákat munkája során alkalmazza, részt vállal szakterületét érinti belső fejlesztésekben.
Felismeri a munkaköréhez szükséges új kompetenciaterülete-ket. Aktívan közreműködik a belső szakmai továbbképzések szervezésében, a munkaköréhez kapcsolódó pályázatokban. Informatikai, számítástechnikai tudását rendszeres önképzéssel fejleszti.
A szükséges új kompetenciákat megszerzi. A szakmai továbbképzéseken, önképzésen tanultakat belső képzéseken vagy más módon továbbadja kollégáinak.
A pedagógiai programban foglaltak szerint határidőre megtervezi a tanévi feladatait (tanmenet).
Az adott gyermek-, tanulócsoport jellemzőinek ismerete alapján a tanulócsoport és az egyes tanulók eltérő képességeire, szociokulturális helyzetére figyelemmel egyéni
Rendelkezik a korszerű tanulás(foglalkozás) szervezéshez nélkülözhetetlen informatikai, számítástechnikai ismeretekkel és munkája során használja azokat.
Követelmények Feladat/tevékenység Minimum
Optimum
ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK •
Napi tervezés
Valamennyi órájára, foglalkozásra felkészül.
•
Tankönyv, taneszköz tervezés
Az intézményi szakmai fórumok álláspontja és a jogszabályi előírásokban foglaltak szerint választja ki a tankönyveket, tanulmányi segédleteket.
tanmenetet, foglalkozási tervet készít. Óráihoz témavázlatot és/vagy óratervet (óravázlatot) készít, óravezetése, napi szakmai tevékenysége tervszerűen felépített. Figyelemmel kíséri a munkakörét érintő szakmai –pedagógiai kiadványokat, javaslatot tesz ezek könyvtári beszerzésére.
1.3 Tanulásszervezés, tanulásirányítás óráit, • Tanóra, foglalkozás szervezése, Tanítási foglalkozásait tervszerűen megtartása szervezi, irányítja különös tekintettel az alábbiakra:
Az időkereteket optimálisan hasznosítja a tanulási folyamat során, a fegyelmezésre, az adminisztrációra, stb. idő helyes pontos kezdés, befejezés, fordított egyenletes terhelés, arányainak kialakításával. motivációs eszközök beépítése, a tanulók aktivizálása.
•
Tanulásirányítás
•
Egyéni fejlesztés
A tanulók tevékenységére alapozva, változatos módszerekkel irányítja a tanulók tanulását.
Gazdag módszertani repertoár alkalmazásával, a tanulók változatos tevékenykedtetésére alapozva, személyre szabott tanulásirányítást is végez mind a tanórán, mind a tanulás egyéb szinterein. Felismeri a tanulási, Az egyéni fejlesztésre egyénre szabott szoruló tanulókat feladatokkal segíti a tervszerű, egyéni tanuló fejlődését. fejlesztési program megvalósításával fejleszti, ennek során változatos, differenciált
Követelmények Feladat/tevékenység Minimum
Optimum
ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK •
Kulcskompetenciák fejlesztése
Tanórai tevékenysége során törekszik a tanulók alapkészségeinek, saját tantárgyához nem tartozó általános kompetenciáinak fejlesztésére.
1.4 A tanulók értékelése • A helyi tanterv követelményeinek Tájékoztatja a tanulókat a helyi tanterv megismertetése szakterületére vonatkozó követelményeiről és a teljesítésükhöz kapcsolódó tanári elvárásokról.
•
helyi tantervben A követelmények érvényesítése, A meghatározott alkalmazása követelményeket következetesen alkalmazza. A tanulók optimális fejlődése érdekében tanév közben folyamatosan, objektíven értékeli munkájukat, s erről rendszeres visszajelzést ad.
•
Fejlesztő értékelés alkalmazása.
Minden tanuló munkáját a tanítási-tanulási folyamat során folyamatosan értékeli. Módot ad, és segítséget nyújt a
munkaformákat, és módszereket alkalmaz. Gondot fordít a tanulók helyes tanulási szokásainak kialakítására, az alapkészségei, kompetenciái fejlesztésére, különös tekintettel az olvasásra, a szövegértésre, a helyesírásra a pedagógusi tevékenysége minden színterén. Folyamatosan gondoskodik arról, hogy a tanulók és a szülők ismerjék a helyi tanterv szakterületére vonatkozó, követelményeit, a teljesítésükhöz kapcsolódó tanári elvárásokat, az ellenőrzés, értékékelés, osztályozás rendszerét, módját. A tanulók évközi érdemjegyei és a félévi, év végi osztályzatok koherenciát mutatnak. Értékelését a tanulók és a szülők egyaránt igazságosnak és objektívnek tekintik.
Az életkori és az egyéni sajátosságokhoz igazodó változatos értékelési formákat alkalmaz, helyesen alakítja ki a
Követelmények Feladat/tevékenység Minimum
Optimum
hiányosságok pótlására, az osztályzat javítására különös tekintettel a témazárókra.
szóbeli és írásbeli ellenőrzés arányait, az érdemjegyek súlyozását a tanuló teljesítményének minősítésében.
Tanítványai képességeiknek megfelelő szinten teljesítik év végére a követelményeket.
Tanítványai képességei folyamatosan fejlődnek, amit az intézményi és/vagy külső mérési eredmények is igazolnak. Tanítványai a helyi tanterv követelményeit képességeiknek megfelelő szinten, folyamatosan fejlődve teljesítik
ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK
1.5 A tanári munka eredményessége • Képességfejlesztés
•
Tanulói eredményessége
teljesítmények Szakterületén a mérések eredményei számszerűségben és tendenciában összhangot mutatnak a tanulók iskolai osztályzataival.
Tanítványai minimális a száma.
Tanítványai teljesítménye körében a helyi belső és/vagy bukások külső méréseken, az országos kompetencia méréseken javuló tendenciájúak.
Eredményesen készíti fel tanítványait az emelt Tanítványai eredményes szintű érettségire. érettségit, szakmai vizsgát tesznek. Tanítványai eredményesen szerepelnek Tanítványai jellemzően tanulmányi és egyéb felvételt nyernek az versenyeken. általuk választott következő iskolafokozatba. 2. Tanórán kívüli, a gyermekkel, tanulóval együtt végzett nevelő-oktató munka (6 részterület)
Követelmények Feladat/tevékenység Minimum ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK közösségével Iskolán belüli szabadidős Tanulói aktívan részt vesz az programok szervezése iskolai szabadidős programokon.
Optimum Iskolai szabadidős programokat szervez, és bonyolít, azokat dokumentálja (forgatókönyv, stb.).
kívüli Iskolán kívüli szabadidős Szükség szerint iskolán Iskolán kívüli programokra kíséri programokat programok szervezése a tanulókat. kezdeményez, szervez, tájékoztatja a tanulókat az iskolán kívüli programokról. programok A programok A pedagógiai programban A szervezésében és szervezésében és szereplő, iskolán kívüli programokban való részvétel megvalósításában a rá megvalósításában kezdeményező szerepet (projektek, erdei iskola, táborok, osztott feladatot elvégzi. vállal, feladatait tanulmányi utak, stb.) közmegelégedésre végzi.
a Iskolai diákszervezet és/vagy a A diákok és/vagy a Kezdeményezi nevelőtestület diákszervezetek DÖK munkájának segítése megkeresésére aktivizálását, segíti együttműködik a rendezvényeik (táboraik) diákokkal, részt vesz a szervezését, programjaikon. lebonyolítását.
Tehetséges foglalkozás
Iskolai tanulmányi, sport, kulturális versenyeket szervez és bonyolít le, felkészíti a tanulókat az iskolán kívüli versenyekre, vizsgákra. Felzárkóztatásra szoruló tanulók Egyéni fejlesztést végez, Folyamatosan foglalkozásokat, figyelemmel kíséri a fejlesztése korrepetálást tart. tanulók fejlődését, szükség esetén módosítja a módszereit és a ráfordított időt. A tanulók tanulmányi eredményessége javulást mutat. tanulókkal
való Egyéni foglalkozásokat, szakköröket szervez, felkészíti a tanulókat az iskolai versenyekre, vizsgákra.
Követelmények Feladat/tevékenység Minimum
Optimum
ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK 3. Az intézményi szintű programok szervezése és lebonyolítása (4 részterület) Részt vesz, az éves Részt vesz az egyes Tervezés intézményi programok programok tervezésében, tervezésében, javaslatokat előkészítésében. tesz. Aktívan részt vesz a Önálló feladatot vállal az programok szervezésében, iskolai szintű programok előkészítésében. szervezésében, azt maradéktalanul teljesíti. Aktívan részt vesz a Önálló feladatot vállal a Lebonyolítás programok lebonyolítás során, lebonyolításában. közreműködik a megvalósítás értékelésében. Állást foglal, szükség Folyamatosan • Értékelés esetén beszámolót készít közreműködik az az intézményi szintű intézményi programok programok értékelésében. megvalósításáról. 4. Együttműködés, az intézményen belüli szakmai fórumokhoz, belső szervezeti egységekhez kapcsolódó tevékenység (6 részterület) vesz a Aktívan részt vesz a • Nevelőtestület testületi Részt nevelőtestületi nevelőtestületi tevékenységében való részvétel értekezleteken és a értekezleteken, nevelőtestület hozzászólásokkal, döntéshozási pedagógiai jellegű tevékenységében. előadások tartásával (pl. nevelési értekezleten) segíti a testület munkáját. vesz a Részfeladatot vállal a • Munkaközösségben való részvétel Rész munkaközösség éves munkaközösség. programjának munkatervének megvalósításában, azzal kidolgozásában és összefüggő megvalósításában, a rendezvényeken, továbbképzésen, foglalkozásokon. önképzésében megszerzett ismereteket és gyakorlatokat, tapasztalatokat megosztja
Szervezés
Követelmények Feladat/tevékenység Minimum
Optimum
ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK a munkaközösséggel. vesz eseti Önként vállal • Eseti munkacsoportban való Részt munkacsoport csoportalakítást, működés munkájában, csoportvezetést, vállalt együttműködő munkatárs. feladatait maradéktalanul teljesíti. • Együttműködés a többi Korrekt kapcsolatot alakít Munkavégzéshez nevelőtestület szükséges társas pedagógussal, az intézmény a pedagógusaival, kapcsolatok alkalmazottaival együttműködési szándék kialakításában jellemzi. kezdeményező, csapatépítésben aktívan közreműködik, együttműködik az azonos osztályban tanító tanárokkal. cserél Naprakész információval • Kommunikáció a Gyakran információt a kollégáival, rendelkezik, az nevelőtestületben a tanulókkal, illetve az információk átadásában és intézmény feladataival fogadásában mindig kapcsolatban. szakszerű és objektív. szülőkkel mindig A szülőket igény szerint • Kapcsolattartás és kommunikáció A korrekt kapcsolat szakszerűen, közérthetően a szülőkkel kialakítására törekszik, a és objektíven tájékoztatja, szülői értekezleteket, velük a folyamatos fogadó órákat együttműködésre való hiánytalanul megtartja. törekvés jellemzi. 5. Azt intézmény, mint szervezet fejlesztésével és értékelésével összefüggő tevékenység (4 részterület) munkafegyelmi SZMSZ és Házirend • A pedagógus, mint munkavállaló Nincs vétsége. szabályait betartja, szabály-és normakövetése tevékenysége az intézmény hagyományainak megfelel. Viselkedésével az Megbízásra külső és belső • A szervezet képviselete intézmény jó hírnevét fórumokon eredményesen öregbíti. képviseli az intézmény érdekeit. minőségbiztosítási Részt vesz az intézmény • Minőségfejlesztési munkában való A minőségfejlesztési minőségfejlesztési részvétel munkában közreműködik, csoportjának és/vagy elvégzi a rábízott minőségi körének/esetei
Követelmények Feladat/tevékenység Minimum
Optimum
ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK feladatot.
teamének munkájában, ezzel kapcsolatos feladatait maradéktalanul elvégzi. • Intézményi önértékelésben való A rá osztott önértékelési Részt vesz az adatok feladatot, adatszolgáltatást elemzésében és részvétel elvégzi. értékelésében, egyes feladatok elvégzését megszervezi, és végre hajtja. 6. Az előírt adminisztráció elvégzése (4 részterület) A haladási naplóban A haladási napló felsorolt • Haladási napló vezetése tantárgyához részeinek vezetésében kapcsolódóan naprakész. folyamatosan vezeti az előrehaladást, illetve a tanulók hiányzását. • A szülők, tanulók tájékoztatását A tanulók érdemjegyeit, Az ellenőrzőbe (üzenő történő szolgáló adminisztráció elvégzése illetve a szülőknek szóló füzetbe) tájékoztatást bejegyzéseket napra (ellenőrző, üzenő füzet, stb.) folyamatosan, illetve készen elvégzi. szükség szerint beírja az ellenőrző könyvbe (üzenő füzetbe). • A tanulók értékelésével Szóbeli, írásbeli és egyéb Szóbeli, írásbeli és egyéb által készített összefüggő adminisztrációs a tanuló által készített tanuló produktumokat értékeli, a produktumokat tevékenység tanulók osztályzatait a folyamatosan, a haladási naplóba beírja. pedagógiai programban, házirendben meghatározott időtartamon belüli értékeli, a tanulók osztályzatait, írásbeli értékelését az előírt módon vezeti. • Belső vizsgával összefüggő A rábízott feladathoz A rábízott adminisztráció kapcsolódó maradéktalanul elvégzi, adminisztráció (ha van) adminisztráció elvégzi. szükség esetén bekapcsolódik a vizsgához kapcsolódó teljes iskolai adminisztráció
Követelmények Feladat/tevékenység Minimum
Optimum
ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK elvégzésébe. SPECIFIKÁLT ELVÁRÁSOK Tevékenységi területek Vezető-helyettesi, igazgatóhelyettesi tevékenység Rendelkezik az alapvető Ismereteit, önképzéssel, • Vezetés–szakmai felkészültség vezetéselméleti és továbbképzéssel jogszabályi ismeretekkel. rendszeresen bővíti, frissíti, és megfelelően alkalmazza. • Az intézményvezető helyettesítése A vezető helyettesítése A vezető távollétében során elvégzi a felelősséggel, önállóan halaszthatatlan vezetői végzi az aktuális vezetési teendőket. feladatokat. Pedagógiai, gazdasági, Tervezési feladatait a • Tervezés munkáltatói feladatokkal minőségirányítási összefüggő tervezési programnak, a pedagógiai kötelezettségét határidőre programnak és az teljesíti. érvényes szabályozásoknak megfelelően végzi. A munkatervben és a A szervezési feladatok • Szervezés munkaköri leírásában ellátása során meghatározott szervezési maximálisan szem előtt (helyettesítés, ügyelet, tartja a tanulók, értekezletek előkészítése tanulócsoportok érdekeit, stb.) feladatait határidőre az alkalmazottak elvégzi. terhelhetőségét, az egyenlő teherviselés elvét. Ellenőrzési feladatait Az ellenőrzés során • Ellenőrzés (szakmai dokumentáció, formai, tartalmi, tantárgyfelosztás, jogszabályi megfelelőség alkalmazottak ellenőrzése, szempontjából, munkaidő nyilvántartás felelősséggel végzi a stb.) önállóan, az vizsgálatokat. ütemezésnek megfelelően végzi. •
Értékelés
Az értékelés során Fejlesztő célú tárgyilagosan, objektíven értékelésével hozzájárul a jár el. pedagógiai hatékonyság növeléséhez és a törvényes működés
Követelmények Feladat/tevékenység Minimum
Optimum
ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK •
Döntés-előkészítés
•
Közvetlen irányítás
•
A szervezet képviselete
•
Kapcsolattartás
•
Adminisztrációs feladatok
•
Forrásfeltárás
Osztályfőnöki tevékenység • Tanulók megismerése
biztosításához. A rendelkezésre álló információk, adatok birtokában a célnak adekvát módon mérlegel, szelektál, érvel.
A döntés – előkészítés folyamatában biztosítja a szükséges adatokat, információkat, megszervezi a szükséges konzultációs eljárásokat, folyamatokat. Saját hatáskörébe tartozó A felmerülő problémákat munkatársak irányítását átlátja, megoldásukra önállóan végzi. törekszik, a személyi konfliktusokat humánusan kezeli, biztosítja a zavartalan működést. Külső fórumokon Személyes felelősséggel képviseli az közreműködésével intézményt. hozzájárul az intézmény elismertségének növeléséhez. Az intézmény külső és A partnerkapcsolatokat belső partnereivel folyamatosan fejleszti, a együttműködő, korrekt felszínre kerülő kéréseket, kapcsolatot alakít ki. problémákat az intézmény érdekeit figyelembe véve kezeli. Írásbeli dokumentációs Az adminisztráció feladatait a törvényi vezetése átlátható, elírásoknak megfelelően naprakész, precíz, a látja el. szükséges dokumentumok mindig rendelkezésre állnak. Folyamatosan keresi az Aktívan vesz részt a intézmény számára forrásbővítő lehetőségek kihasználható kiaknázásában forrásbővítési (pályázatírás, szponzori lehetőségeket. kapcsolatok kiépítése).
Törekszik a tanulók Ismeri a tanulók személyiségének személyiségének megismerésére. legfontosabb jellemzőit, ennek alapján képes egyéni tanácsadásra, fontos szerepet játszik
Követelmények Feladat/tevékenység Minimum
Optimum
ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK •
•
a gyerekek nevelési Ismeri szociális hátterét, szocializációs, neveltségi problémáit, igyekszik közreműködni azok megoldásában. tart az Együttműködés a pedagógusokkal Kapcsolatot osztályban tanító pedagógusokkal, kezdeményezi együttműködésüket. Egyéni szocializáció, feladatok
•
Együttműködés a szülőkkel
Korrekt kapcsolatot alakít ki a szülőkkel, törekszik az együttműködés fejlesztésére.
•
Osztályprogramok szervezése
Tanulóit a közös programokon való részvételre motiválja.
•
Közösségalakítás
•
Probléma-és konfliktuskezelés
•
Adminisztráció
Pedagógiai munkája hatására a tanulók egymáshoz való viszonya megfelelő, jellemző közöttük az együttműködésre törekvés. Felismeri az osztályban keletkező problémákat, konfliktusokat, törekszik azok megoldására. Az osztályfőnöki tevékenységgel kapcsolatos adminisztrációit elvégezi.
személyiségük fejlesztésében. Segíti a tanulókat a szocializációs és neveltségi problémáik megoldásában, tudatos, célirányos nevelési tevékenységet folytat. Közreműködésével az osztályban tanító pedagógusok együttműködnek a nevelési-oktatási feladatok ellátása során. A szülőkkel igény szerint/ folyamatosan kapcsolatot tart, sikeresen bevonja őket egyes, az osztállyal összefüggő feladatok elvégzésébe, hatására a szülők támogatják az intézmény pedagógiai törekvéseit. Diákjaival együttműködve évente több közös osztályprogramot szervez és valósít meg. Öntevékeny, együttműködő, egymást támogató gyerekközösséget alakít ki osztályában. Hatékonyan alkalmazza a probléma-és konfliktuskezelő módszereket. Az osztályfőnöki tevékenységgel kapcsolatos adminisztrációja naprakész, a változásokat
Követelmények Feladat/tevékenység Minimum
Optimum
ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK követő. Munkaközösség-vezetői (team-vezetői) tevékenység (8 részterület) Rendelkezik a • Szakmai felkészültség részterületre vonatkozó korszerű szakmai ismeretekkel, többlettudással. Átgondolt éves • Tervezés munkatervet készít a munkaközösség tagjaival együttműködve.
•
Szervezés
Valamennyi munkaközösségi foglalkozás előkészítését megszervezi, biztosítja a működéshez szükséges feltételeket (hely, idő, eszköz, stb.).
Ismereteit folyamatos önképzéssel, továbbképzéssel fejleszti. Az iskola pedagógiai programjából és valóságos helyzetéből kiindulva stratégiát határoz meg a hiányterületek felszámolására, az erősségek továbbfejlesztésére, ennek alapján tervezi az éves szakmai tevékenységet. A munkaközösség tevékenységének szervezése során együttműködik a tagokkal és a vezetéssel, a foglalkozásokon kívül is folyamatosan szervezi a tagok szakmai együttműködését. A munkavégzéshez szükséges feltételeket a lehetőségekhez képest igyekszik javítani.
•
A munkaterv megvalósítása
•
Értékelés
A munkatervben meghatározott valamennyi feladatot irányításával a munkaközösség elvégzi.
A munkatervi célokhoz kapcsolódva szükség szerint képes módosítani a terven, és a helyzethez kapcsolódó módosított tervet megvalósítani. Az éves munkáról írásos Az elemző –értékelő beszámolót készít. beszámoló az egész intézmény számára fejlesztési ajánlásokat ad.
Követelmények Feladat/tevékenység
ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK • Továbbképzés
Minimum
Optimum
Közreműködik a középtávú továbbképzési terv és az éves beiskolázási terv elkészítésében, javaslatot tesz a tagok továbbképzésére.
Közreműködik a tagok belső intézményi továbbképzésének megszervezésében, ajánlásokat tesz további képzésekre, házi bemutatókat, előadásokat, foglalkozásokat szervez és tart. A munkaközösség tevékenysége következtében fejlődik a tagok szakmai, módszertani felkészültsége, a megismert módszerek és eljárások beépülnek a gyakorlatukba. Az intézményi együttműködésen túl kapcsolatokat és együttműködést keres és alakít ki más intézményekkel, intézményen kívüli szervezetekkel, szakértőkkel. Ennek révén javul a pedagógiai munka minősége.
•
Eredményesség
Hatására a tagok új módszereket, eljárásokat megismerésére nyitottak.
•
Együttműködés
A munkaközösség céljainak figyelembe vételével együttműködik a nevelőtestület tagjaival, az intézmény vezetésével
Minőségügyi vezetői tevékenység (8 részterület) Alapvető ismeretekkel • Módszertani felkészültség rendelkezik a minőségfejlesztési módszerekről, eszközökről, adatfeldolgozási technikákról. • Együttműködés a partnerekkel és a Az érintett partnereket folyamatosan tájékoztatja vezetéssel
Ismereteit, módszertani felkészültségét rendszeresen bővíti, folyamatosan fejleszti, az új eljárásokat igyekszik alkalmazni, illetve másoknak átadni. Folyamatosan kapcsolatot tart a partnerekkel, a
Követelmények Feladat/tevékenység Minimum
Optimum
ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK
•
Tervezés
•
Szervezés
az elvégzett feladatokról, hatékony tájékoztatás eredményekről. A vezetés érdekében a partnerek számára javaslatokat tesz. számára fórumokat biztosít, ahol lehetőséget teremt a párbeszédre. A tényekkel, adatokkal alátámasztott fejlesztési elképzelésekkel segíti a vezetői döntéselőkészítést. Határidőre elkészíti a Tudatos folyamattervezést minőségfejlesztési team tükröző munkatervet éves munkatervét. készít. (koherens a minőségirányítási programmal, az előző évi értékeléssel). Biztosítja a A minőségfejlesztési minőségfejlesztéssel tevékenységének összefüggő feladatok szervezése során elvégzéséhez szükséges együttműködik a feltételeket. A munkacsoport tagjaival és részfeladatok a vezetéssel, a megvalósítására a foglalkozásokon kívül is feladatok függvényében - folyamatosan szervezi a alkalmi munkacsoportokat tagok szakmai szervez. együttműködését. A munkavégzéshez szükséges feltételeket a lehetőségekhez képest igyekszik javítani.
•
Ellenőrzés
•
Elemzés - értékelés
•
Eredményesség
A tervezett feladatok A felelősség és időmátrix elvégzését ellenőrzi. alapján folyamatosan ellenőrzi az aktuális feladatok végrehajtását. Az éves munkáról A rendelkezésre álló határidőre elkészíti éves adatok és információk beszámolóját. elemzésérő, értékeléséről folyamatosan gondoskodik. A minőségfejlesztő Irányításával, az
Követelmények Feladat/tevékenység Minimum
Optimum
ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK teamet összehangoltan intézkedési tervek működteti, az egyes feladatainak sikeres csoportokat a végrehajtásával hozzájárul feladatoknak megfelelően az intézmény hatékonyabb koordinálja. működéséhez. A keletkezett A dokumentumok tárolása • Dokumentumok kezelése dokumentumokat az során gondoskodik azok eljárásrendben hozzáférhetőségéről, foglaltaknak megfelelően rendszerezéséről, tárolja és megőrzi. átláthatóságáról. Speciális feladatokhoz kapcsolódó munka: gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (8 részterület) Rendelkezik a Ismereteit folyamatos • Speciális felkészültség gyermekvédelemre önképzéssel, vonatkozó alapvető továbbképzésekkel, jogszabályi ismeretekkel. szakmai konferenciákon való részvétellel fejleszti. Elvégzi a Határidőre, precízen, • Adminisztrációs feladatok gyermekvédelmi szakmailag igényesen tevékenységgel készíti és vezeti a összefüggő gyermekvédelmi adminisztrációs dokumentumokat. feladatokat (éves munkaterv, nyilvántartás vezetése, jegyzőkönyvek, beszámoló) Nyilvántartásba veszi és Folyamatosan nyomon • Egyéni bánásmód megfigyeli a hátrányos követi a nyilvántartásba helyzetű vagy vett gyermekek fejlődését, veszélyeztetett felderíti a gyermekek gyermekeket. fejlődését hátráltató veszélyeztető okokat, segít azok csökkentésében Az érintett szülőkkel Minden esetben a • Együttműködés a szülőkkel korrekt kapcsolattartásra gyermekek érdekeinek törekszik, fogadóórákat maximális figyelembe tart, családlátogatást vételével jár el. Szükség kezdeményez, esetén felvállalja a információkat biztosít konfliktushelyzeteket. számukra. • Tájékoztatás, együttműködés a Segítséget nyújt azoknak Konzultációkat, a kollégáknak, akik esetmegbeszéléseket pedagógusokkal problémáikkal kezdeményez, előadásokat megkeresik. tart a nevelőtestületen
Követelmények Feladat/tevékenység Minimum
Optimum
ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK •
Együttműködés a gyermekvédelmi Szükség esetén jelzi a veszélyeztetettséget a feladatokat ellátó intézményekkel megfelelő intézmény felé.
•
Eredményesség
A családok problémáikkal bizalommal fordulnak hozzá.
•
Tájékoztatás, propaganda
Fontos információk, telefonszámok, elérhetőségek közzététele.
belül. Munkakapcsolatot tart fenn, részt vesz szakmai fórumokon, értekezleteken, esetmegbeszéléseken. A szülők együttműködnek, elfogadják javaslatait, aktívan részt vesznek a problémák kezelésében. Mentálhigiénés programok ismertetése, szabadidős programok ajánlása, szociális ellátások lehetőségeinek számbavétele.
Speciális feladatokhoz kapcsolódó munka: könyvtáros Rendelkezik a könyvtárra Ismereteit folyamatos • Speciális felkészültség vonatkozó alapvető önképzéssel, jogszabályi ismeretekkel. továbbképzésekkel, szakmai konferenciákon való részvétellel fejleszti. Elvégzi a könyvtári Határidőre, precízen, • Adminisztrációs feladatok tevékenységgel szakmailag igényesen összefüggő készíti és vezeti a adminisztrációs könyvtári feladatokat (nyilvántartás dokumentumokat. vezetése, tankönyvrendelés) Nyilvántartásba veszi a Folyamatosan nyomon • Egyéni bánásmód tankönyvtámogatásra követi a nyilvántartásba jogosult tanulókat. vett gyermekek tanulmányait. Az érintett kiadókkal Minden esetben az iskola • Együttműködés a kiadókkal korrekt kapcsolattartásra érdekeinek maximális törekszik, információkat figyelembe vételével jár biztosít az iskola számára. el. Szükség esetén felvállalja a konfliktushelyzeteket. Segítséget nyújt azoknak Konzultációkat, • Tájékoztatás, együttműködés a a kollégáknak, akik esetmegbeszéléseket pedagógusokkal problémáikkal kezdeményez,
Követelmények Feladat/tevékenység Minimum
Optimum
megkeresik.
tájékoztatókat tart a nevelőtestületen belül. Munkakapcsolatot tart fenn, részt vesz szakmai fórumokon, értekezleteken, esetmegbeszéléseken. A tantestülettel és a diákokkal együttműködik, elfogadják javaslatait, aktívan részt vesznek a problémák kezelésében. Könyvtári programok ismertetése, szabadidős programok ajánlása, szociális ellátások lehetőségeinek számbavétele.
ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK •
Együttműködés könyvtárral
•
Eredményesség
A pedagógusok és a diákok problémáikkal és kérdéseikkel bizalommal fordulnak hozzá.
•
Tájékoztatás, propaganda
Fontos információk, telefonszámok, elérhetőségek közzététele.
a
városi Szükség esetén továbbítja az információt az iskola dolgozói és tanulói felé.
Az értékelés módszerei
Az értékelés során az alábbi módszerek és eljárások kerülnek alkalmazásra: • • • • •
pedagógus önértékelés az önértékelési lap kitöltésével, amelyet szöveges önértékelés egészíthet ki folyamatba épített vezetői ellenőrzés és értékelés (dokumentumok átvizsgálása, óralátogatás, szabadidős foglalkozások látogatása, szakmai fórumokon való vezetői részvétel) vezetői értékelés a jóváhagyott, az önértékelési lappal megegyező értékelési lapon vezetői interjú a pedagógussal megállapodás a pedagógus és a vezető között az értékelés eredményéből következő pedagógusi feladatokról
Az értékelés eredménye
Az értékelés során a megadott követelmények teljesülését négyfokú skálán értékeljük, amely a következő: (1) nem felel meg, (2) megfelel, (3) jól megfelel, (4) teljes mértékben megfelel (kiváló).
Az alapvető elvárásoknak való megfelelés értékelése adja összességében a pedagógus teljesítményértékelésének egészét (100%), ugyanakkor alapvető elvárásokhoz kapcsolódó egyes értékelési területek eltérő súllyal szerepelnek az értékelés végeredményének megállapításában. Ezek a következők:
Terület Tanórai nevelő-oktató munka Tanórán kívüli, a gyermekkel, tanulóval együtt végzett nevelő-oktató munka Az intézményi szintű programok szervezése és lebonyolítása Együttműködés, az intézményen belüli szakmai fórumokhoz, belső szervezeti egységekhez kapcsolódó tevékenység Azt intézmény, mint szervezet fejlesztésével és értékelésével összefüggő tevékenység Az előírt adminisztráció elvégzése Összesen:
Arány (%) 40 15 10 15 10 10 100
A pedagógus munkakörben, de meghatározott speciális feladatot is ellátó pedagógusok esetében specifikált elvárásoknak való megfelelés a teljesítményértékelést összességében legfeljebb 20%-kal növeli meg, így az elérhető maximális pontszám az alapvető elvárások pontszámának 120%-a.
A vezető-helyettesek, igazgató-helyettesek értékelése az alapvető elvárásokon belül a tanórai nevelő-oktató munkához kapcsolódó 16 részterület és a vezetői tevékenységhez kapcsolódó legfeljebb 12 részterület értékelése alapján történik. A 12 részterületet értékelése az értékelés során kétszeres szorzóval történik.
Az értékelés eredményét pontszámok és a hozzá kapcsolódó szöveges kiegészítés, vezetői intézkedés meghatározása jelenti. A pontszámok megállapítása a következő módon történik: a pedagógus önértékelése és a vezetői értékelése egyes területekhez kapcsolódó pontszámait összeadjuk és elosztjuk kettővel (területenkénti pontátlag). Így a minősítés eredménye az önértékelés és a vezetői értékelés által kapott pontszámok területenkénti átlagpontszámának összege. Ha a vezetői értékelés és az önértékelés egyes területeken jelentősen eltér az önértékelés javára, akkor vezetői célvizsgálat keretében célszerű feltárni az eltérés okait.
Az elérhető maximális pontszámok 4 fokú skála esetén a következők:
Pedagógusok esetén: Alapvető elvárások 40 * 4 =160 pont Összesen 160 pont
Speciális feladatot is ellátó pedagógusok esetén: Alapvető elvárások 40 * 4 = 160 + specifikált elvárások 8 * 4 = 32 Összesen 192 pont
Vezetők esetén: Alapvető elvárások (tanórai nev-okt. munka) 16 * 4 =64 + specifikált elvárások 12 * 4 * 2 = 96 Összesen 160 pont
A megfelelt minősítéshez az adott beosztáshoz kapcsolódó maximális pontszám legalább 60%-t kell megszerezni, amelyen belül a tanórai nevelő-oktató munka és a tanórán kívüli nevelő-oktató munka területén szerzett pontok arányának minimum a 40%-t teljesíteni szükséges. A jól megfelelt minősítéshez összességében 75%, a kiváló minősítéshez 90% teljesítése szükséges. A pontszámok teljesítési százalékra történő átszámítása egyúttal lehetővé teszi az eltérő munkakörű, ilyen módon esetlegesen eltérő értékelési terület számmal rendelkező pedagógusok értékelésének összehasonlíthatóságát.
A kiemelkedő elvárásoknak való megfelelés a pedagógus által önként, munkaidején kívül vállalt és ellátott feladatok teljesítését jelenti, amely szöveges értékelésként kapcsolódik az értékelő laphoz. Ennek elismeréséről az intézményvezető dönt.
Pedagógusértékelés adatbázisa
Név: Első értékelés
Önérté ke-lés Terület/részterület (1-4 pont)*
Vezetői értékel és
Tenden cia
Követő értékelés
Átlag
(1-4 pont)
Alapvető elvárások: (összesen legfeljebb 40 részterület) Tevékenységi területek Tanórai nevelő-oktató munka (16) • 16 részterület Tanórán kívüli, a gyermekkel, tanulóval együtt végzett nevelőoktató munka (6) • 6 részterület Az intézményi szintű programok szervezése és lebonyolítása (4) • 4 részterület
Eltérés
Vezetői intézke dés
Önérté ke-lés (1-4 pont)*
Vezetői értékel és (1-4 pont)
Átlag
Eltérés
Vezetői intézke dés
• • •
javu l stag -nál rom lik
Név: Első értékelés
Önérté ke-lés Terület/részterület (1-4 pont)*
Vezetői értékel és (1-4 pont)
Tenden cia
Követő értékelés
Átlag
Eltérés
Vezetői intézke dés
Önérté ke-lés (1-4 pont)*
Vezetői értékel és (1-4 pont)
Átlag
Eltérés
Vezetői intézke dés
• • •
javu l stag -nál rom lik
Alapvető elvárások: (összesen legfeljebb 40 részterület) Együttműködés, az intézményen belüli szakmai fórumokhoz,belső szervezeti egységekhez kapcsolódó tevékenység (6) • 6 részterület Azt intézmény, mint szervezet fejlesztésével és értékelésével összefüggő tevékenység (4) • 4 részterület Az előírt adminisztráció elvégzése (4) • 4 részterület Specifikált elvárások a speciális tevékenységekhez (Egy személy esetében – a vezető-helyettes, igazgató-helyettes kivételével - legfeljebb 8 részterület) vezető-helyettesi,
Név: Első értékelés
Önérté ke-lés Terület/részterület (1-4 pont)*
Vezetői értékel és
Tenden cia
Követő értékelés
Átlag
(1-4 pont)
Alapvető elvárások: (összesen legfeljebb 40 részterület) igazgató-helyettesi munka • 12 részterület Osztályfőnöki tevékenység • 8 részterület Munkaközösség-vezetői (team-vezetői) tevékenység • 8 részterület Minőségügyi vezetői tevékenység • 8 részterület Speciális feladatokhoz (reszortokhoz) kapcsolódó munka • 8 részterület Összesen
Eltérés
Vezetői intézke dés
Önérté ke-lés (1-4 pont)*
Vezetői értékel és (1-4 pont)
Átlag
Eltérés
Vezetői intézke dés
• • •
javu l stag -nál rom lik
* A skála az alábbi értékeket tartalmazza: 1 pont – nem felel meg 2 pont – megfelel 3 pont - jól megfelel 4 pont – teljes mértékben megfelel (kiváló)
Az értékelés időpontja (gyakorisága)
• •
Rendes értékelés: az alapértékelés elvégzése után kétévente Rendkívüli értékelés (pedagógus munkahely változtatásakor, kitüntetésre való felterjesztést megelőzően, fegyelmi eljárás alá vonás esetében, egyéb rendkívüli esetben)
A pedagógus értékelésének (minősítésének) folyamata (eljárásrendje)
1. Az önértékelési lap kitöltésével a pedagógus önértékelést végez. 2. Az intézmény vezetője, vagy az ezzel a feladattal megbízott közvetlen helyettese, az intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezetők véleményének kikérésével elkészíti a pedagógus vezetői értékelését az önértékelési lappal megegyező értékelő lapon. 3. Az önértékelés és a vezetői értékelés eredményének alapján a vezető elkészíti összesített értékelést, amely a két értékelés területenkénti átlaga. 4. A pedagógus áttanulmányozza az összesített értékelést, amelyhez szöveges megjegyzést fűzhet. 5. Vezetői interjú keretében az intézmény vezetője (illetve az erre a feladatra felhatalmazott vezető-helyettes) feltárja a két értékelés esetleges eltérésének okait, valamint meghatározza a pedagógus tevékenységében a fejlesztendő területeket 6. A fejlesztendő területekről a vezető és a pedagógus megállapodást köt. 7. A nem megfelelő értékelést kapott pedagógus fejlesztésével, esetleges szankcionálásával kapcsolatos feladatokról a vezető dönt 8. Az összesített értékelés, kiegészítve az esetleges írásbeli megállapodással, vezető aláírásával válik érvényessé. 9. A pedagógus átveszi az értékelést, az átvételt aláírásával hitelesíti 10. Az értékelés egy példánya a pedagógus személyi anyagába kerül elhelyezésre
A vezetők értékelése ugyancsak a fenti eljárásrend szerint történik azzal megszorítással, hogy a vezetői értékelést kizárólag az intézmény magasabb vezetője végezheti el.
Záradék: E pedagógus és vezetőértékelési rendszert 2007. március 30-án a nevelőtestület jóváhagyta azzal, hogy az 1. alapértékelés után a rendszer felülvizsgálatra kerül.
A Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Tagintézmény Mellékletei 1. mellékletIrányított önértékelés szabályzata 2. mellékletPartnerazonosítás folyamatának szabályzata 3. mellékletPartnerazonosítás eredményeinek összefoglalója 4. mellékletPartneri igényfelmérés szabályzata 5. mellékletIndikátorrendszer 6. mellékletMérési és ellenőrzési terv 7. mellékletÉrtékelési szempontok 8. mellékletEljárásrend
1. melléklet
Az intézmény irányított önértékelésének szabályozása
Cél: Az intézmény tevékenységének (folyamatainak, szervezeti kultúrájának, elért eredményeinek értékelése, hogy megállapíthatók legyenek az iskola erősségei, fejlesztendő területei, s ennek eredményeként ki tudják jelölni, mely területeken szükséges a beavatkozás, fejlesztés. Tevékenység, felelősség: Az intézményi alkalmazottakat reprezentáló csoport a modell kiépítését követően minimálisan 2,5 évenként irányított önértékelést végez. Az intézményben meg kell határozni az irányított önértékelés elvégzéséhez alkalmas módszereket, amely használatával meghatározhatók az intézmény erősségei és fejlesztendő területei a Comenius 2000 I. intézményi modell követelményei szerint.
Önértéke-
Módsze-
BevonanEszközök
lés területei Adottságok Eredmények Szervezeti kultúra szintje
rek EFQM alapú modell NSZTI Kérdőív EFQM alapú modell NSZTI Kérdőív „Szervezeti gátló tényezők”
Kérdőív
* Az önértékelő csoport összetétele: Intézményvezető Intézményvezető helyettes Minőségügyi vezető
Mintavétel dók köre * * Teljes
Szabályzat szerinti csoport Szabályzat szerinti csoport
Felmérés gyakorisága 2 év 2 év
Teljes Követő évben, alkalmazotti 2 évente kör
Felelős
1. melléklet
Munkaközösség vezetők Tanárok delegáltjai Technikai dolgozók képviselője
1. melléklet
Az irányított önértékelés folyamata és a felelőségek
Irányított önértékelés
Önértékelő csoport létrehozása, felkészítése Min. vezető, Intézményvezető i Önértékelés egyénileg efqm önértékelési modell segítségével
EFQM értékelő lapok
Önértékelő csoport tagjai 3x
Workshop Delta Workshop
Adatbázis I.
Önértékelés eredménye
Önértékelő Önértékelő csoportcsoport
Összegző jelentés elkészítése Min. vezető
N
Összegző jelentés elfogadása önértékelő csoport
I
Összegző jelentés
1. melléklet
Összegző jelentés
N
Célok, fejlesztési terv javaslat elkészítése Minőségfejlesztő csop. vez., int h
Célok Fejlesztési terv
Célok, Fejlesztési terv elfogadása Int h., vezetőség I Célok, fejlesztési terv megismertetése
Intézményvezető
Fejlesztési terv végrehajtása Felelősök
Végrehajtás értékelése (évente) Minőségfejlesztő és értékelő csoport
Korrekciós terv készítése Vezetőség Intézményvezető I Vége
Jelentés a fejlesztési terv időarányos végrehajtásáról
2. melléklet
Partnerazonosítás folyamatának szabályzata Cél: Az intézmény azonosítsa és vezessen nyilvántartást közvetlen és közvetett partnereiről és képviselőikről. 1. A partnerazonosítás folyamata: táblázat Partnerek azonosításának szabályzata: Sorszám Tevékenység 1 Munkacsoport megbízása
módszerének Minőségfejlesztő csoport vezető
Output Csoportvezető csoporttagok névsora módszergyűjtemé módszerlista ny
Szempontok kiválasztása
Minőségfejlesztő csoport vezető
szempontgyűjtem Szempontlista ény
4
A közvetlen partnerek meghatározása
Minőségfejlesztő csoport vezető
Comenius modelleírás
I. Közvetlen partnerek listája
5
A közvetett partnerek meghatározása
Minőségfejlesztő csoport vezető
Comenius modelleírás
I. Közvetett partnerek listája
6
Eljárásrend rögzítése
Minőségfejlesztő csoport vezető
7
Az eljárásrend jóváhagyása
Intézményvezető
Javasolt eljárásrend
Jóváhagyott eljárásrend
8
Felülvizsgálat: az eljárásrend 3.pontja
Intézményvezető
Módosított eljárásrend
Jóváhagyott eljárásrend
2
Az adatgyűjtés kiválasztása
3
Felelős Intézményvezető
Input Feladatleltár
Javasolt eljárásrend
3. melléklet
Partnerazonosítás folyamatának és eredményének összefoglalója Az érdekelt felek azonosítása: Partner
Nyilvántartást vezeti
Nyilvántartott adatok
Nyilvántar Adatfrissítés tás helye helye
Közvetlen partnerek: Pedagógusok
Gazdasági ügyintéző
Iskolatitkár
Tanulók Osztályfőnök Gazdasági ügyintéző
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40.§ ill. 2. sz. melléklet Törzsadatok, belső adatok 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. § ill. 2. sz. melléklet Napló szerinti adatok + szülői beleegyezéssel szülők munkahelye, elérhetősége TAJ és ADÓ szám
Gazdasági iroda
Folyamatos
Titkárság Folyamatos
Napló
Folyamatos
Gazdasági iroda
Folyamatos
Tisztségviselők, Diákönkormányzat DÖK vezető tagsági adatok (név, Titkárság osztály) Napló szerinti adatok Tanári Szülők Osztályfőnök szoba Iskolaszék tagjai Iskolaszék titkára Elérhetőség, tisztség Titkárság Szülői Elérhetőség, tisztség, Tanári SZMK vezetőség munkaközösség- név, osztály szoba vezető Intézmény megnevezése, címe, A fenntartó Iskolatitkár telefonszáma, Titkárság képviselői vezetők és szakreferensek neve
Évente Folyamatos Évente Évente
Évente
3. melléklet
Az érdekelt felek azonosítása: Partner
Nyilvántartást vezeti
Közvetett partnerek: Partneriskolák: megyei fenntartású középiskolák, általános Iskolatitkár iskolák, főiskolák, egyetemek A tanügyi igazgatás intézményei (OM, OKÉV, NSZI, NFI, KIFIR, Pedagógiai Iskolatitkár Intézet, FAT, Csongrád Megyei Önkormányzat Művelődési és Népjóléti osztály) Kereskedelmi és Iparkamara Igazgatóhelyettes Munkaügyi Központ Gazdasági ügyintéző (megyei és városi) TÁKISZ, APEH, OTP BANK Gazdasági ügyintéző Média (sajtó, rádió)
Iskolatitkár
Nyilvántartott adatok
Nyilvántartá s helye
Intézmény megnevezése, címe, telefonszáma, az első Titkárság számú vezető neve Intézmény megnevezése, címe, telefonszáma, az első számú vezető neve
Titkárság
Munkakapcsolati adatok Igazgatóhelye ttesi iroda Igazgató, Gazdasági igazgatóhelyettes neve, iroda címe, telefonszáma Első számú vezetők és Gazdasági ügyintézők neve, címe, iroda telefonszáma Megnevezés, cím, Titkárság telefon
Adatfrissítés helye
Évente
Évente
Évente Évente Folyamatos Évente
3. melléklet
A partnerekkel való kapcsolattartás megvalósítása az alábbiak szerint valósul meg:
Partner
Kapcsolattartó Kapcsolattartó Kapcsolattartás személy a partner személy az intézmény módja részéről részéről
Kapcsolattartás gyakorisága
Közvetlen partnerek: Pedagógusok
Tanulók
Diákönkormányzat Szülők Iskolaszék tagjai SZMK vezetőség
A fenntartó képviselői
Személyes megkeresés Személyes Osztályfőnök Iskolatitkár megkeresés Személyes Tanulók Osztályfőnök megkeresés Személyes Osztályfőnök Gazdasági ügyintéző megkeresés Diákmozgalmat segítő Személyes DÖK vezető tanár megkeresés Személyes Szülői munkaközösség Osztályfőnök megkeresés, levél Iskolaszék vezetője Iskolaszék titkára Levél, telefon Osztályfőnöki SZMK vezető munkaközösség Levél, telefon vezetője Intézményvezető, A fenntartó Intézményvezető E-mail, telefon, tisztségviselői, helyettes, Gazdasági levél szakreferensek ügyintéző Pedagógus
Gazdasági ügyintéző
Folyamatos Folyamatos Folyamatos Folyamatos Folyamatos Folyamatos Negyedévente Negyedévente
Folyamatos
3. melléklet
A partnerekkel való kapcsolattartás megvalósítása az alábbiak szerint valósul meg: Kapcsolattartó Kapcsolattartó Kapcsolattartás személy a partner személy az intézmény módja részéről részéről
Partner Közvetett partnerek: Partneriskolák: megyei fenntartású középiskolák, általános iskolák, főiskolák, egyetemek A tanügyi igazgatás intézményei (OM, OKÉV, NSZI, NFI, KIFIR, Pedagógiai Intézet, FAT, Csongrád Megyei Önkormányzat Művelődési és Népjóléti osztály) Kereskedelmi Iparkamara
és
Intézményvezető
Intézményvezető
, Intézményvezető
, Intézményvezető
helyettes
helyettes
Kapcsolattartás gyakorisága
Személyes megkeresés, EFolyamatos mail, telefon, fax, levél
Intézményvezető Első számú vezető, szakértők, , Intézményvezető köztisztviselők helyettes, iskolatitkár Intézményvezető Első számú vezető
helyettes Munkaügyi Központ Első számú vezető Gazdasági ügyintéző (megyei és városi) TÁKISZ, APEH, OTP Első számú vezető, Gazdasági ügyintéző, BANK ügyintézők gazdasági ügyintézők Intézményvezető Első számú vezető, Média (sajtó, rádió) újságírók, riporterek
E-mail, telefon, Folyamatos fax, levél
E-mail, telefon, Folyamatos fax, levél E-mail, telefon, Folyamatos fax, levél E-mail, telefon, Folyamatos fax, levél E-mail, fax
telefon,
Folyamatos
A partneri igényfelmérés szabályzata Célcsoport
Minta
1. Tanulók a) a 9-12 évfolyam b) 13-14. évfolyam
Felmérés Eszköze Gyakor Felelős, Elemzést végzi isága feldolgo zó Kérdőív
Teljes tanulói létszám
c) akkreditált képzés tanulói
tanuló A
évente
tanuló B
október
tanuló C
Az értékelés módja
Felmérés eredményeinek nyilvánosságra hozatala a-d: Mindenkori osztályfőnökök a saját tanulóit évf. osztályaik szóban tájékoztatják
A minőségfejlesztő és Írásbeli értékelés értékelő csoport Osztály- megbízott tagjai: 3 fő. a) 9-12 főnök osztályonként Mindenkori minőség b) 9-12. évf. összesítés -osztályfőnökök 9-14. évfolyamonként fejlesztő évf. csoport c) 9-12. évf. összevontan - diák önkormányzati összekötő tanár d) 13-14. évf. osztályonként szakmai munkaközösség e) összes tanuló vezetői
b-c-e: osztályfőnökök szülői értekezleten szóban a-e: tanári hirdetőtábla c-e: hirdetőtábla
Iskolai
Egyeztetés az igazgatóval és igazgatóhelyettessel 2. Szülők
A 9-12. évfolyamos tanulók
Kérdőív
évente
Osztály- A minőségfejlesztő és Írásbeli jelentés, értékelés a-b-c: : osztályfőnökök főnök értékelő csoport szülői értekezleten minőség megbízott tagjai: 2 fő szóban
szülei Szülő A október
fejlesztő A szülői csoport munkaközösség tanári tagja vezetője a) osztályonként Mindenkori
b) évfolyamonként
-osztályfőnökök évfolyamonként 1 fő
c) 9-12. évf. összevontan
Egyeztetés az igazgatóval és igazgatóhelyettessel
a-b-c: hirdetőtábla
tanári
Célcsoport
Minta
3. Nevelőtestület
főállású és óraadó tanárok
Felmérés Eszköze Gyakor Felelős, Elemzést végzi isága feldolgo zó Kérdőív
évente október
Tanár
4. munkatársak
az intézmény az intézmény technikai dolgozói technikai dolgozói
5. fenntartó
Kérdőív, interjú
Kérdőív
évente
munkatár október s
minőség fejlesztő csoport megbízo tt tagja
minőség fejlesztő csoport megbízo tt tagja
Az értékelés módja
Felmérés eredményeinek nyilvánosságra hozatala A minőségfejlesztő és Írásbeli jelentés, értékelés Intézményvezető értékelő csoport megbízott tagjai: 2 fő és a minőségfejlesztő csoport vezetőjének Munkaközösség szóbeli tájékoztatója a vezetők nevelőtestületi értekezleten . Egyeztetés az igazgatóval és igazgató helyettessel A minőségfejlesztő és Írásbeli jelentés, értékelés Intézményvezető értékelő csoport megbízott tagjai: 2 fő és a minőségfejlesztő csoport vezetője Mindenkori alkalmazotti értekezleten szóbeli tájékoztatója - gazdasági vezető
- műhelyfőnök 3 évente minőség minőség-fejlesztő és Írásbeli jelentés, értékelés március értékelő csoport fejlesztő vezetője csoport megbízo
Intézményvezető alkalmazotti értekezleten tájékoztatója
szóbeli
tt tagja
5. melléklet
Indikátorrendszer Az intézmény kialakította azt az indikátorrendszert, amelynek keretében adatgyűjtést, adatfeldolgozást végez. Az indikátorok értékét az indikátorrendszerben meghatározott módon és időben a minőségügyi vezető rögzíti és erről vezetőségi átvizsgáláson beszámol. Az elemzést a kibővített iskolavezetés végzi, és dönt a szükséges beavatkozásokról.
Indikátor 9. évfolyamra való jelentkezés 13. évfolyamra jelentkezés Tanulói dicséretek száma Tanulói figyelmeztetések száma Bukottak száma Tanulói évismétlések száma
Iskolai tanulmányi átlag Érettségi vizsgák eredménye OKJ vizsgaeredmények Emelt szintű érettségi vizsgát tett tanulók száma (angol és német nyelv) Informatika tantárgyból érettségi vizsgát tett tanulók száma Cooper teszt iskolai átlaga Versenyeken résztvevők száma
Legjobb versenyeredmény
Elfogadható érték A felvételi vizsgán 1,2-szeres résztvevő tanulók száma túljelentkezés Szeptemberi induló 70 fő létszám Tanév során a naplókba írt dicséretek száma a 50 db tanév végén Tanév során a naplókba írt figyelmeztetések Max. 50 db. száma a tanév végén Javítóvizsgára utasítottak 20 száma Tanévismétlésre kötelezettek száma 9-12. 5 fő évfolyamon Minden félév végén a tanulói átlagok átlaga az 3,0 összes tárgy figyelembe vételével Tanulói érettségi átlagok 3,00 átlaga Sikeres vizsgák száma 90%
Optimális érték 2-szeres túljelentkezés
Dokumentumelemzés
10%
30%
55
65
1500m
2000m
30
70
Mérési módszer
A tárgyból érettségizettek száma Iskolai átlag A versenyfüzetbe történő bejegyzések száma egy adott tanévben a tanév végén mérve. A legsikeresebb tanuló eredménye akár tanulmányi, akár sport területen, tanév végén.
Megyei helyezés
100 fő 75 db Max. 10 db.
0 fő
3,8 4,00 100%
1. Országos döntőben
Indikátor
Mérési módszer
Továbbtanuló Az érettségi után továbbtanulók (felsőoktatásban, vagy száma OKJ képzésben) diákok száma szeptemberben Felsőfokú oktatási intézménybe A jelentkezettek felvettek számához viszonyítva Végzés után foglalkoztatott Munkaügyi központ és tanulók száma gyűjtött adatok. Partneri DÖK működésével kapcsolatos elégedettségvizsgáló diák elégedettség kérdőív kérdése alapján Hány fő rendelkezik a Jogszabályban előírt végzettség jogszabályban előírt teljesítése végzettséggel Tanév végén mérve, teljes Szakvizsgával rendelkező pedagógus létszámhoz pedagógusok arány viszonyítva Továbbképzésen Fő/ tanév folyamán végző részt vettek száma/végzettek Pályázatok száma Tanév végén mérve Sikeres pályázatok száma Tanév végén mérve A dologi kiadások eszközfejlesztésre tervezett Naptári évre vonatkozóan hányada A dologi kiadások eszközfejlesztésre fordított Naptári évre vonatkozóan hányada Adott tanévben könyvek száma
vásárolt
új
Adott tanévben kölcsönzött dokumentumok száma Minőségirányítási ismertsége
rendszer
Minőségirányítási elfogadottsága
rendszer
Elfogadható érték
Optimális érték
50%
90%
50%
70%
80%
100
80%
100
98%
100%
10%
50%
14 fő
18 fő
10 8
15 12
1,5%
3%
1,5%
3%
Tanulói Naptári évre vonatkozóan, dolgozói kötetszám létszámmal megegyező Naptári évre vonatkozóan, kötetszám/fő (tanuló és 4 dolgozó együtt) Dolgozói elégedettségvizsgáló 95% kérdőív kérdése alapján évente Dolgozói elégedettségvizsgáló 80% kérdőív kérdése alapján évente
és
Tanulói és dolgozói létszám másfélszerese 8
100%
100%
6. melléklet
Fejlesztő javaslat adatlap
FJ/……./2004.
A javaslat rövid leírása:
A feljegyzés ideje:
A javaslattevő aláírása:
Az intézkedés módja:
Az intézkedés határideje:
Az intézkedés felelőse:
Dátum, aláírás
Hibák adatlap
HJ/……./2004.
A működési rendellenesség vagy szabályoktól való eltérés rövid leírása:
A feljegyzés ideje:
Aláírás nem kötelező, de illik :
Az intézkedés módja:
Az intézkedés határideje:
Az intézkedés felelőse:
Dátum, aláírás
Tanulói észrevételek adatlap
TÉ/……./2004.
A szabályoktól való eltérés, rendellenesség, illetve javaslat rövid leírása:
A feljegyzés ideje:
A bejelentő osztálya:
Az intézkedés módja:
Az intézkedés határideje: Dátum, aláírás
Az intézkedés felelőse:
Intézkedési terv
Az intézkedési terv készítői: Ki végzi tevékenységet: A probléma megfogalmazása:
A problémára vonatkozó információk és adatok összegyűjtése, rendszerezése, rögzítése, felvétele:
Az összegyűjtött adatok és információk rendezése, elemzése:
Ok-okozati elemzés, a probléma és lehetséges okainak összefüggés-elemzései: Az elemzés és az ok-okozati vizsgálatok alapján a probléma megoldására tett javaslat(ok) kidolgozása, leírása; a bevezetési feltételek elemzése, kidolgozása és biztosítása; a javaslat betanítása; a javasolt megoldás folyamatos ellenőrzés melletti bevezetése és működtetése: Az eredmények értékelése:
A végleges megoldás kidolgozása és a teljes rendszerkörnyezetbe történő visszacsatolása:
a
Mikor:
A folyamat során keletkezett dokumentum:
6. melléklet
A Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola, Tagintézmény mérési és ellenőrzési terve
1. Partneri igényfelmérés
Mérés, Mit?
értékelés
területei Idő Mikor? 2004. okt., Tanulók / igényfelmérés majd 4 évente Szülők / igényfelmérés Tanárok/alkalmazottak
Fenntartó / igényfelmérés
Módszer Hogyan?
Felelős Ki?
Ellenőrzi Ki? minőségfejleszt ő csoport vezetője minőségfejleszt ő csoport vezetője
összefoglaló elemzés jelentés 2005. okt., majd összefoglaló 4 évente Kérdőív osztályfőnökök elemzés jelentés 2006. okt., minőségfejleszt összefoglaló intézményvezet majd 4 évente kérdőíves/teljes ő csoport elemzés ő vezetője jelentés 2006. okt., Intézményvezet személyes majd 4 évente ő intézményvezet strukturált feljegyzés ő interjú Kérdőív
Hibajelentések
folyamatos
dokumentumelemzés
Fejlesztő javaslatok
folyamatos
dokumentumelemzés
Tanulói észrevételek
folyamatos
dokumentumelemzés
osztályfőnökök
minőségfejleszt ő csoport vezetője minőségfejleszt ő csoport vezetője DÖK-tanár
Visszacsatolás módja
Dokumentálása /
értekezlet / írásos jelentés
/
értekezlet / írásos jelentés
/
értekezlet / írásos jelentés értekezlet / írásos jelentés
feljegyzés /
érintettek szóban intézkedési terv írásban feljegyzés / érintettek intézményvezet szóban ő intézkedési terv írásban minőségfejleszt feljegyzés / érintettek ő csoport szóban vezetője intézkedési terv írásban intézményvezet ő
v. v. v.
2. Önértékelés
Teljes körű önértékelés
2005 majd évente
Szervezeti klíma
2004. okt., majd 2 évente
2
EFQM Kérdőív/teljes
minőségfejleszt ő csoport vezetője minőségfejleszt ő csoport vezetője
összefoglaló intézményvezet elemzés ő jelentés összefoglaló intézményvezet elemzés ő jelentés
/
értekezlet / írásos jelentés
/
érintettek szóban
2005. május, majd évente 2005. május, majd évente 2005. május, majd évente
4. Tanulmányi és verseny
3. Neveltségi vizsgálatok
Dicséretek száma Elmarasztalások száma Deviancia előfordulása
dokumentumelemzés / teljes dokumentumelemzés / teljes dokumentumelemzés / teljes
osztályfőnökök osztályfőnökök ifjúságvédelmi felelős
Magatartás értékelések/jegyek
2005. június, dokumentummajd évente elemzés / teljes
osztályfőnökök
Szorgalom értékelések/jegyek
2005. június, dokumentummajd évente elemzés / teljes
osztályfőnökök
Versenyeken résztvevők évente száma és eredményei végén
tanév
Tanulmányi eredmények
évente végén
tanév
Vizsgaeredmények
évente végén
tanév
sport évente végén
tanév
Testnevelés eredmények
és
dokumentumelemzés, bejelentés alapján dokumentumelemzés, bejelentés alapján dokumentumelemzés, bejelentés alapján dokumentumelemzés, bejelentés alapján
minőségfejlesztő csoport vezetője minőségfejlesztő csoport vezetője minőségfejlesztő csoport vezetője of. munkaközösség vezetője of. munkaközösség vezetője
feljegyzés feljegyzés feljegyzés
tanévzáró értekezlet tanévzáró értekezlet tanévzáró értekezlet
feljegyzés
tanévzáró értekezlet
feljegyzés
tanévzáró értekezlet
szaktanárok
int.h.
összefoglaló értékelő jelentés
értekezlet / írásos jelentés
szaktanárok
int.h.
összefoglaló értékelő jelentés
értekezlet / írásos jelentés
szaktanárok
int.h.
összefoglaló értékelő jelentés
értekezlet / írásos jelentés
szaktanárok
int.h.
összefoglaló értékelő jelentés
értekezlet / írásos jelentés
7. melléklet
Értékelés szempontjai 1. 1.1.
Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet.
Szempontok: • • • •
2.
Haladási napló vezetése; Hiányzások igazolása, eljárás; Anyakönyvek vezetése; Kimutatások elkészítése stb.
2.1.
Feltételek Végzettsége beosztásának megfelel.
Szempontok: • • 2.2.
Diplomák Végzettsége, képesítése alapján az intézményi munkában mobilizálható. Továbbképzési kötelezettségének eleget tesz.
Szempontok: • • • • • 2.3.
Továbbképzések Ebből szakirányú továbbképzés; Szakirodalomban való jártasság; Pedagógiai nóvumok ismerete; Publikációk stb. Részt vesz a feltételek megteremtésében.
Szempontok: • • •
3.
Részt vesz pályázatok írásában; Részt vesz pályázatok megvalósításában; Részt vesz pedagógiai innovációban stb.
Szakmai tevékenység (oktatás, képzés; kompetenciafejlesztés)
3.1. Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesíti a tanulókat.
Szempontok: • • • •
Differenciál a tanítási órán; Különböző módszereket, oktatási formákat alkalmaz; pl. kooperatív módszert alkalmaz, csoportfoglalkozást szervez stb.; Motivál, támogató pedagógiai környezetet biztosít; Szemléltet a tanítási órákon stb.
3.2.
Értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét.
Szempontok: • • •
Alkalmazza a diagnosztizáló, formatív és szummatív értékelést; Folyamatosan visszajelez a tanulóknak teljesítményükről; Folyamatosan visszajelez az osztályban tanítóknak a tanulók előmeneteléről stb.
3.3. Részt vesz az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bekezdés e) pontja] megtartásában. Szempontok: • •
Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; Iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény stb.
7. melléklet 3.4.
Részt vesz a hátrányos helyzetű tanulók felkészülésének segítésében.
Szempontok: • • • • 3.5.
Továbbtanulásra készíti fel a tanulókat; Felzárkóztató tevékenységet végez; Egyéni fejlesztési tervek alapján fejleszti a tanulókat; A pedagógiai programban leírt, a hátrányos helyzetű tanulókat támogató tevékenységeket végez stb. Részt vesz a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében.
Szempontok: •
Továbbtanulásra készíti fel a tanulókat;
•
A pedagógiai programban leírt, a tehetséges tanulókat támogató tevékenységeket végez stb.
4. 4.1.
Nevelés (személyiségfejlesztés, szocializáció, érték-és normaközvetítés) Szociális és személyes kompetenciák fejlesztésében való részvétel
Szempontok: • • • 4.2.
Osztályfőnöki tevékenység; Diákmozgalom segítése Elsajátíttatja a tanulókkal a közösségi (osztálytermen belül és kívül) stb.
együttműködés
magatartási
•
Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő tevékenységek
4.3.
Hátránykompenzációs programban való részvétel stb.
•
Környezeti nevelési program megvalósításában való részvétel
4.4.
ÖKO program stb.
•
Egészségnevelési program megvalósításában való részvétel
4.5.
Drogprogram stb. Ismeri tanítványait.
Szempontok: • •
Név szerint ismeri őket, megfelelő módon szólítja meg őket; Ismeri adottságaikat, képességeiket, érdeklődésüket, egyéni problémáikat stb.
szabályait
5. 5.1.
Szolgáltatások Részt vesz a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában.
Szempontok: •
A pedagógiai programban szabályozott feladatok ellátása.
5.2. Részt vesz tevékenységekben.
a
tanuló-
és
gyermekbalesetek
megelőzésével
kapcsolatos
5.3. Részt vesz az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében. Szempontok: • • •
6.
A pedagógiai programban szabályozott feladatok; Sportnap, farsangi bál, ünnepélyek, iskolai események; Iskolarádió, iskolaújság stb.
A pedagógus, mint munkavállaló
6.1. Részt vesz az intézményi éves és hosszú távú fejlesztési tervek megvalósításában. 6.2. • • • •
Részt vesz a nevelőtestület munkájában
6.3.
értekezletek, fogadó óra; szabályzatok; programok stb. Részt vesz az intézményi dokumentumok készítésében.
7. melléklet
• • • 6.4.
Pedagógiai program; Minőségirányítási program; Házirend stb.
• •
Részt vesz a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában.
6.5.
iskola nyitva tartásától bezárásáig; a pedagógiai programban leírt cselekvések során.
•
Felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat. Óravázlat;
•
Bemutató kísérletek; tanulókísérletek stb.
6.6. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati oktatásvezető-helyettes ellátja a gyakorlati képzést szervezők ellenőrzését 6.7. Helyettesítési feladatot vállal és azt ellátja. 6.8. Tiszteletben tartja mások (tanulók, szülők, kollégák) emberi méltóságát. Szempontok: • • 6.9.
Beszédmodor; megszólítás; A kommunikációban a meghallgatás – párbeszéd stb. Személyes vonások
Szempontok • •
Ismeri saját adottságait, lehetőségeit; korlátait, hibáit; a visszajelzéseket, bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában; Személyes tulajdonságai segítik az eredményes munkavégzést (megbízható, pontos, következetes, kiegyensúlyozott, feladatvállalásában aktív, empatikus stb.) stb.
7. 7.1.
Kapcsolatrendszer, társadalmi aktivitás A partnerek (tanuló, szülő, kollégák) véleménye a pedagógus munkájáról.
Szempontok: • 7.2.
Eredményesség; tanórán kívüli tevékenység; kapcsolattartás stb.
•
Kapcsolattartása a partnerekkel:
7.3.
Tanulókkal; kollégákkal; az osztályában tanító pedagógusokkal; szülőkkel stb. Iskolán kívüli tevékenységei
Szempontok: • •
Képviseli az iskolát más szervezetekben; kistérdségi programokban; Szakmai szervezeti tagság; PR tevékenység stb.
8. melléklet Eljárásrend
Ssz.
Tevékenységek/feladatok
Módszer/
Határidő
Felelős
magyarázat 1.
2.
Az éves feladatok tervezése: intézményi munkaterv, munkaközösségi munkatervek, egyéni feladatok Az adott évben értékelésre kerülő pedagógusok és értékelőjük megnevezése
Minden év Intézményvezető szeptember 1-ig Munkaközösségvezető Pedagógus Minden év Intézményvezető szeptember 1-ig vagy HR vezető vagy
3.
Értékelési gyűjtése
információk
4.
Az értékelt önértékelése
5.
Az információt gyűjtő vezetők megbeszélése
6.
Az igazgató és az értékelő
pedagógus
Minőségügyi vezető Adatgyűjtés Minden Az értékelt következő év pedagógus Az adatgyűjtés az április 30-ig „vezetői” (Intézményvezető előző naptári évre vonatkozik , helyettesek, munkaközösségvezetők, minőségügyi vezető stb.) Az értékelési Április 30-ig Értékelt pedagógus szempontrendszer mentén Az egyes értékelt Május 15-ig Intézményvezető pedagógusokról az értékelési vagy szempontokhoz összeszedik az HR vezető információkat – pedagógusonként vagy külön-külön. Minőségügyi vezető Amennyiben nem Május 30-ig Intézményvezető
egyeztetése
7.
az igazgató folytatja le az értékelő megbeszélést, előtte mint az értékelt munkáltatója egyeztet az értékelővel. Az értékelő megbeszélés Az értékelt és az Július 10-ig lefolytatása; az értékelési értékelő megállapodás megkötése; megbeszélése – aláírása értékelő interjú;
8.
Az értékelési megállapodás munkáltató által történő aláírása; az értékelt egyet nem értése esetén helyzetkezelés
9.
A fejlesztések ellenőrzése, értékelése
10.
A következő előkészítése
értékelés
Az értékelő és az értékelt megállapodást köt a szükséges és lehetséges fejlesztésekről Amennyiben nem az igazgató az értékelő, úgy neki, mint munkáltatónak, külön alá kell írnia a megállapodást A legkevésbé jó teljesítményt nyújtó pedagógusok tevékenységének rendszeres ellenőrzése e területeken.
Július 10.
Értékelő
Intézményvezető
A Iskolavezetés, megállapodá értékelő sban rögzített időpontokba n és az 1. sorban írtak szerint. Minden tanév szeptember 1.