A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola

753/2014.

A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola

és tagintézménye a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola

Pedagógiai Programja 2014. 6600 Szentes Szent Imre herceg utca 1.

1

TARTALOMJEGYZÉK

I.

Az iskoláink névadói .................................................................................. 10 1.1. Székhely intézmény.............................................................................................. 10 1.1. Zsoldos Ferenc (1832-1905) ............................................................................ 10 1.2. Tagintézmény ....................................................................................................... 10 1.2. Pollák Antal (Szentes 1865 – Bp. 1943) .......................................................... 10

II. NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................. 11 1. Alapelvek – az iskola küldetése ....................................................................................... 11 1.1. Az iskola küldetése.................................................................................................... 11 1.2. Pedagógiai alapelveink .............................................................................................. 11 1.3. A nevelő-oktató munka céljai ................................................................................... 12 1.4. A nevelő-oktató munka feladatai .............................................................................. 13 1.4.1. A feladatok teljesítéséhez szükséges eszközeink és eljárásaink ........................ 13 2. A Pedagógiai Program megvalósításának feltétele ........................................................ 14 2.1. Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola ............................................................... 14 2.1.1. Az iskolai osztályok szerkezete.......................................................................... 14 2.1.2. Tárgyi feltételek ................................................................................................. 14 2.2. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola ................................................. 15 2.2.1. Tárgyi feltételek ................................................................................................. 15 2.2.2. Osztály- és csoportrendszer ................................................................................ 15 2.2.3. Munkaközösségi rendszer .................................................................................. 16 2.2.4. A nevelő-oktató munka képzési szakaszai ......................................................... 16 2.3. Személyi feltételek .................................................................................................... 17 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, követelmények és célok ................... 18 3.1. Iskolánk személyiségfejlesztésének lehetőségei és jellemzői ................................... 18 3.2. A személyiségfejlesztés színterei .............................................................................. 19 3.3. A személyiségfejlesztés területei .............................................................................. 20 3.4. A személyiségjegyek feltárását segítő mérőeszközök .............................................. 21 4. Az egészségfejlesztéssek kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................... 21 4.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ...................................................................... 21 4.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ..................................................... 22 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................ 22 5.1. A közösségfejlesztés pedagógiai alapelvei ............................................................... 22 5.2. Az osztályközösségek meghatározó szerepe ............................................................. 23 5.3. A hagyományok szerepe a közösségfejlesztésben .................................................... 23 5.3.1. Kulturális és sport hagyományaink .................................................................... 24 5.3.2. Beiskolázási hagyományaink ............................................................................. 24 5.4. A közösségfejlesztés egyéb hagyományos színterei, rendezvényei .......................... 25 5.4.1. Gólyabál ............................................................................................................. 25 5.4.2. Szalagavató bál ................................................................................................... 25 5.4.3. Ballagás .............................................................................................................. 25 5.5. A tanulók közösségeivel és a diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység, különös tekintettel a diákönkormányzatot segítő tanár pedagógiai tevékenységére ................................................................................................................. 25 5.6. A nevelőtestület, a szülők és a tanulók együttműködésének előmozdítása – Intézményi Tanács............................................................................................................ 26

2

5.7. Az együttműködések fejlesztésének lehetőségei....................................................... 26 6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .............................................. 27 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............... 28 7.1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................ 28 7.2. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség .................................................................... 28 7.2.1. Hátrányos helyzetűek ......................................................................................... 28 7.2.2. Veszélyeztetettség .............................................................................................. 29 7.3. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység céljai ........................................................... 29 7.4. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai .................................................................. 30 7.4.1. Általános gyermekvédelmi feladatok ................................................................. 30 7.4.2. Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai ...................................................................................................................................... 31 7.4.3. Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése ............................................................... 31 7.4.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási kötelességei ...................... 32 7.5. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek .................................................................................................................. 32 7.5.1. Törvényi keretek ................................................................................................ 32 7.5.2. A beilleszkedési nehézségek feltárása................................................................ 33 7.5.3. Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére.... 33 7.5.4. Módszertani ajánlások a foglalkozásokhoz ........................................................ 34 7.5.5. Javaslat az ellenőrzéshez, értékeléshez .............................................................. 35 7.6. Az iskola magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenysége .......................... 35 7.7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................. 35 7.7.1. Képességfejlesztés, tehetségggondozás, felzárkóztatás, értékközvetítés ........... 35 7.8. A tehetséggondozás iskolai feladatai ........................................................................ 36 7.9. A tanórán kívüli tevékenységek szerepe a képességfejlesztésben, a tehetséggondozásban ........................................................................................................ 36 7.10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ..................... 38 7.11. A tanulókat megismerő (feltérképező) tevékenység ............................................... 38 7.12. A tanulókat segítő tevékenységek ........................................................................... 38 7.13. Integrált nevelés-oktatás .......................................................................................... 39 7.14. Felzárkóztató oktatás ............................................................................................... 40 7.15. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos céljaink ......... 41 7.16. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos feladataink .... 41 7.17. A felzárkóztatási program értékelése ...................................................................... 41 7.18. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .............................................. 41 7.19. Hátránykompenzáció ............................................................................................... 42 7.20. A tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatai ........................................................................................................ 43 8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ................................ 43 9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .................................... 44 9.1. Az együttműködésben résztvevő szervezetek formái ............................................... 44 9.2. Az iskola és a szülők közötti együttműködés legfontosabb területei ........................ 44 9.3. Együttműködési keretek a szülők és az iskola között ............................................... 44 9.4. Együttműködési keretek az iskola és a kollégium között ......................................... 45 10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai.............................. 45 10.1. A vizsgaszabályzat célja, hatálya ......................................................................... 45 10.2. Osztályozó vizsga ................................................................................................. 46

3

10.3. 10.4. 10.5. 10.6. 10.7. 10.8. 10.9. 10.10. 10.11. 10.12.

Különbözeti vizsga ............................................................................................... 46 Javítóvizsga .......................................................................................................... 46 Pótló vizsga .......................................................................................................... 46 Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga ...................................................... 47 Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei..................... 47 Írásbeli vizsgák általános szabályai ...................................................................... 48 A szóbeli vizsga általános szabályai .................................................................... 48 Gyakorlati vizsga általános szabályai .............................................................. 49 Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje ................ 49 Alkalmassági vizsga ......................................................................................... 49

11. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ............................................. 49 11.1. Belépés az iskola induló évfolyamára ..................................................................... 50 11.2. Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain ............................................. 50 11.3. Az iskolán belüli átlépés más osztályba, csoportba ................................................ 50 12. Közösségi szolgálat ........................................................................................................ 51 13. Egészségnevelési program ............................................................................................. 51 13.1. Az egészségfejlesztés célja...................................................................................... 51 13.1.1. Az iskola egészségfejlesztési célja: .................................................................. 51 13.1.2. Az egészségfejlesztés tartalma ......................................................................... 52 13.1.3. Az iskolaorvos, védőnő szerepe az egészségnevelésben: ................................ 53 Testnevelési órák, mindennapos testnevelés .................................................................... 54 13.1.4. A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek ........................... 54 13.2. Felvilágosítás és szemléletformálás ........................................................................ 55 Az iskola környezetnevelési programja ............................................................................... 57 13.3. A környezeti nevelési program célkitűzései............................................................ 57 13.4. A környezetvédelem főbb területei ......................................................................... 57 13.5. A környezetei nevelés fő célcsoportjai és színterei ................................................. 57 13.6. Felvilágosítás és szemléletformálás ........................................................................ 57 14. Fogyasztóvédelmi oktatás .............................................................................................. 58 14.1. Jogi háttér ................................................................................................................ 58 14.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja ............................................................................ 59

III.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ....................................................... 61

1. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ... 61 2. Az iskolánk képzési rendszerének órahálói .................................................................... 62 2.1. Előrehozott szakképzés tantárgyi rendszere és óraszámai ................................... 62 2.2. A HÍD/II./C program tantárgyi rendszere és óraszámai ....................................... 63 2.3. Felnőttek Gimnáziuma – nappali rendszerű oktatásának tantárgyi rendszere és óraszámai .......................................................................................................................... 64 2.4. Felnőttek Gimnáziuma – esti rendszerű oktatásának tantárgyi rendszere és óraszámai .......................................................................................................................... 65 2.5. Gépész szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai .................................... 66 2.6. Gépgyártástechnológia szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai ........... 67 2.7. Gépgyártás-technológia szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai, katonai alapismeretekkel ............................................................................................................... 68 2.8. Autószerelő szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai ............................. 69 2.9. Kereskedelem-marketing szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai ........ 70 2.10. Kereskedő szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai ............................... 71

4

2.11. Rendészeti-honvédelmi alapozó szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai 72 2.12.Rendészeti alapozó szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai katonai alapismerettel(érvényes felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől) ............................ 73 2.12. Rendészeti alapozó szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai (érvényes felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől) ................................................................... 74 2.13. Szépészeti szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai ............................... 76 Az előírt egyes tantárgyak és azok követelményei .......................................................... 77 2.1.1. Az osztályfőnöki órák helyi tantervei ................................................................ 78 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ...................................................................................................................................... 84 3.1.1. Kinek a felelőssége, döntése illetve kötelezettsége a taneszközökről való gondoskodás ................................................................................................................. 84 3.1.2. A tanulók által kötelezően használt tankönyvek kiválasztásának elvei ............. 84 3.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 84 3.2.1. A tanulói teljesítmények értékelésének alapelvei .............................................. 84 3.2.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje ........................................................ 85 3.2.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje ............................................................................................................................ 87 3.3. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................... 91 3.3.1. Csoportbontások ................................................................................................. 91 3.3.2. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás szabályai ......... 91 4. Projekt oktatás ................................................................................................................. 91 4.1. PROJEKTMÓDSZER előnyei: ................................................................................. 91 4.2. A pedagógiai projektek fajtái, amelyeket intézményünk alkalmaz........................... 92 4.2.1. Témaválasztás módja szerint:............................................................................. 92 4.2.2. Tartalma, témája szerint: .................................................................................... 92 5. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése; minősítésének követelményei és formája ................................................................................................................................. 93 5.1. A magatartás értékelése és minősítése: ..................................................................... 93 5.2. A szorgalom értékelése és minősítése ....................................................................... 94 5.3. A gyakorlati munka értékelése és minősítése: .......................................................... 95 5.4. A modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ......................................................................................................... 96 5.5. A középiskolai érettségi vizsga témakörei ................................................................ 96 5.6. Az érettségi tantárgyak vizsgakövetelményei: .......................................................... 97 6. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola helyi tanterve ............................... 98 6.1. Heti óraszámok évfolyamonként (szakiskola) .......................................................... 98 6.2. Heti óraszámok évfolyamonként (szakközépiskola) ................................................. 98 6.3. Heti óraszámok a 2008/2009. tanévtől .................................................................... 101 6.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................................................................................................................ 102 7. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .......................................................... 103 8. A tanuló mulasztásának igazolása ................................................................................ 103 9. A tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének formái ............................................................................................................................................ 104 9.1. Személyes, verbális értékelés .................................................................................. 105 5

9.2. Írásbeli szöveges értékelés ...................................................................................... 105 9.3. Osztályozás.............................................................................................................. 105 9.4. Magatartás és szorgalom értékelése ........................................................................ 106 9.4.1. A tanuló magatartása ........................................................................................ 106 9.4.2. A tanuló szorgalma........................................................................................... 108 9.5. Jutalmazások, büntetések ........................................................................................ 108 9.5.1. Jutalmazások .................................................................................................... 108 9.5.2. Fegyelmi eljárások ........................................................................................... 109 10. A középszintű érettségi vizsga témakörei .................................................................... 110 10.1. Magyar nyelv és irodalom ..................................................................................... 111 10.2. Történelem ............................................................................................................ 113 10.3. Matematika ............................................................................................................ 114 10.4. Idegen nyelv .......................................................................................................... 115 10.5. Fizika ..................................................................................................................... 117 10.6. Elektronikai alapismeretek .................................................................................... 118 10.7. Informatika ............................................................................................................ 119 11. Emelt szintű érettségi vizsga tantárgyi programja ..................................................... 121 11.1. Matematika ............................................................................................................ 121 11.2. Informatika ............................................................................................................ 122 11.3. Magyar irodalom ................................................................................................... 127 11.4. Magyar nyelv......................................................................................................... 128 11.5. Fizika ..................................................................................................................... 129 11.6. Történelem ............................................................................................................ 132 12. Az írásbeli beszámoltatás rendje ................................................................................. 133 12.1. Az írásbeli számonkérés formái ............................................................................ 133 12.2. Az írásbeli számonkérés értékelése ....................................................................... 133 13. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje ............................................................................................................................................ 134 13.1. Az otthoni felkészülés szerepe .............................................................................. 134 13.2. Az otthoni felkészülés formái ............................................................................... 134 13.3. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése ........... 134 13.4. Az otthoni felkészülés ellenőrzése ........................................................................ 135 13.5. Az otthoni felkészülés koordinációja .................................................................... 135

IV. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA ............................................... 136 1. Az iskolában folyó szakképzés alapelvei ....................................................................... 136 2. Az iskolában folyó szakképzés céljai ............................................................................. 136 3. Az intézményben folyó modulrendszerű szakképzés modulzáró jegyeinek kialakítása ............................................................................................................................................ 136 4. A tanulók szakmai tanulmányi munkájának értékelése .............................................. 137 5. Szabadsáv felhasználása 2013/14-es tanévtől: ............................................................. 137 6. A szakképzés fő területei ................................................................................................ 138 6.1. Elméleti képzés ....................................................................................................... 138 6.2. Gyakorlati képzés .................................................................................................... 138 6.3. Összefüggő szakmai gyakorlat ................................................................................ 139 6.4.Előzetes tanulmányok beszámítása .......................................................................... 140

6

7. A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola székhelyén folyó szakképesítések ......... 141 8. Jelentkezés rendje .......................................................................................................... 142 9. A szakmai záróvizsga ..................................................................................................... 142 10. Köztes vizsga ................................................................................................................ 143 11. A 2012/2013-es tanévtől indított szakképesítések szakmai programja ................ 144 13.1. 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyi áru eladó .......................................... 145 13.2. 33 582 04 1000 00 00 Festő, díszítő, mázoló, tapétázó ........................................ 148 13.3. 33 815 01 1000 00 00 Fodrász .............................................................................. 152 13.4. 31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló ................................................................. 155 13.5. 31 521 11 1000 00 00 Hegesztő ............................................................................ 159 13.7. 31 582 15 1000 00 00 Kőműves............................................................................ 162 13.8. 31 582 21 0010 31 02 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő................... 165 13.9. 31 582 23 1000 00 00 Szárazépítő ........................................................................ 169 13.10. 31 521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos .............................................................. 174 13.11. 33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő.................................................................. 179 12. A 2013/2014-es tanévtől indítható szakképesítések szakmai programja ................... 182 12.1. 34 582 02 Bádogos ................................................................................................ 183 12.2. 34 341 01 Eladó..................................................................................................... 185 12.3. 34 582 03 Épület- és szerkezetlakatos................................................................... 188 12.4. 34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó ........................................................................ 191 12.5. 34 521 03 Gépi forgácsoló .................................................................................... 193 12.6. 34 521 06 Hegesztő ............................................................................................... 195 12.7. 34 525 06 Karosszérialakatos ................................................................................ 198 12.8. 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló .................................................................... 200 12.9. 34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő...................................... 203 12.10. 34 542 06 Női szabó ............................................................................................ 206 12.11. 34 582 10 Szárazépítő ......................................................................................... 208 12.12. 34 521 10 Szerszámkészítő ................................................................................. 210 12.13. 34 811 05 Vendéglátó eladó ................................................................................ 212 12.14. 34 522 04 Villanyszerelő..................................................................................... 214 12.15. 34 582 12 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő .......................................... 216 12.16. 54 525 02 Autószerelő......................................................................................... 220 12.17. 52 815 01 Gyakorló fodrász ................................................................................ 222 12.18. 54 341 01 Kereskedő ........................................................................................... 224 12.19. 54 345 01 Logisztikai ügyintéző ......................................................................... 227 12.20. 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus...................................................... 229 12.21. 54 346 01 Irodai asszisztens ................................................................................ 231 12.22. 54 346 02 Ügyviteli titkár ................................................................................... 234 12.23. 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős......................................................... 237 12.24. 54 582 01 Épületgépész technikus ...................................................................... 240

A Pollák Antal tagintézményben folyó szakképesítések:............................. 242 1.

Elektronikai technikus OKJ 54 523 2 ....................................................................... 243

2.

Erősáramú elektrotechnikus OKJ 54 522 1 ............................................................. 245

3.

CAD-CAM informatikus OKJ 54 481 1.................................................................... 246

4.

Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető OKJ 54 481 3 .............................. 247

5.

Informatikai rendszergazda OKJ 54 481 4 ............................................................... 249 7

6.

Szoftverfejlesztő OKJ 54 213 4 .................................................................................. 250

7.

Mechatronikai technikus OKJ 54 523 4 ................................................................... 251

8.

Hangmester OKJ 54 213 1 ........................................................................................ 252

9.

Mozgókép- és animációkészítő OKJ 54 213 2 .......................................................... 253

10.

Számítógép- szerelő, karbantartó

OKJ 34 523 2 .............................................. 256

V. FELNŐTTOKTATÁS ............................................................................... 257 1. Helyzetelemzés ............................................................................................................... 257 1.1. A Pedagógiai Program megvalósításának feltétele ................................................. 257 1.1.1. Személyi feltételek ........................................................................................... 257 1.1.2. Tárgyi feltételek ............................................................................................... 258 2. A felnőttoktatás nevelési programja ............................................................................. 259 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........................................................................................................... 259 2.1.1. A felnőttoktatás céljai, alaptevékenysége, feladatai ......................................... 259 2.1.2. Alapelveink, a munkában vallott és közvetített legfőbb értékek ..................... 259 2.1.3. A tanításban, a nevelésben alkalmazott speciális eljárások ............................. 260 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................ 260 2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................... 260 2.4. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................................... 261 2.5. Szociális hátrányok kezelése ................................................................................... 261 2.6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési,................................ 261 2.6.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje ....................................... 261 2.7. Az ellenőrzés formái ............................................................................................... 262 2.7.1. Mérési, értékelési rendszer ............................................................................... 263 2.7.2. A pedagógiai, mérési, értékelési rendszer szintjei, formái ............................... 263 2.8. Együttműködés az iskolai munka szereplői között. ................................................ 263 2.8.1. Nappali rendszerű oktatás ................................................................................ 263 2.8.2. Kapcsolattartás az esti képzésben..................................................................... 264 2.9. A nevelési-oktatási folyamat szabályzatai .............................................................. 264 2.9.1. A tanulói jogviszony létesítésének rendje ........................................................ 264 2.9.2. Az iskolai munka rendje, az oktatás munkarendje ........................................... 265 3. Helyi tanterv................................................................................................................... 266 3.1. A tanulók tanulmányi munkájának mérése, értékelése, felsőbb osztályba léptetés 266 3.1.1. Értékelési alapelveink – Esti képzés ................................................................ 266 Módszerek .................................................................................................................. 267 3.1.2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei............................................. 267 3.2. Átlépés, átvétel más iskolából, más iskolatípusból, különbözeti vizsgák. .............. 268 3.3. A tankönyvek és tanulási segédletek kiválasztásának elvei .................................... 268 3.4. Mulasztások igazolása ............................................................................................. 269

VI. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke ...................................................................................... 270 1. Angol nyelv .................................................................................................................... 270 4. Német nyelv.................................................................................................................... 270 5. Biológia .......................................................................................................................... 270 6. Kémia ............................................................................................................................. 271

8

7. Fizika.............................................................................................................................. 271 8. Matematika .................................................................................................................... 273 9. Magyar nyelv és irodalom ............................................................................................. 273 10. Földünk és környezetünk ............................................................................................ 273 11. Történelem ................................................................................................................... 274 12. Ének-zene..................................................................................................................... 275 13. Rajz és vizuális kultúra................................................................................................ 275 14. Testnevelés ................................................................................................................... 276 15. Informatika .................................................................................................................. 277 16. Szakmacsoportos alapozó oktatás ............................................................................... 277

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................. 278 1. A program hatályba lépése ............................................................................................ 278 2. A felülvizsgálat rendje ................................................................................................... 278 3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei................................................................................................ 278 4. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (jegyzőkönyvek, nyilatkozatok) ............................................................................................................................................ 278

9

I. AZ ISKOLÁINK NÉVADÓI 1.1. Székhely intézmény 1.1. Zsoldos Ferenc (1832-1905) Zsoldos Ferenc – annak a Zsoldos családnak a tagja, amely nagyon sokat tett Szentes iparosításáért, a tanoncoktatás fejlesztéséért. Gőzmalom, téglagyár, fűrésztelep-tulajdonos, fakereskedő. Csongrád vármegye törvénytestületének tagja volt. Zsoldos Ferenc szorgalmas munkája, kitartása és kifogyhatatlan ötletei által vált egyszerű ácssegédből, fakereskedőből, a város legjelentősebb nagyiparosává. Sikertörténete már önmagában is tiszteletet parancsol, de ahhoz az őszinte közmegbecsüléshez, amely őt és családját övezte pusztán az üzleti életben elért sikeresség nem lett volna elegendő. Ennek kivívását elsősorban a szülővárosáért, annak fejlődéséért, hírnevének növeléséért, valamint szűkebb szakmai közösségéért végzett három évtizedes közéleti munkásságának köszönhette. Dolgos, tevékeny, eredményekben gazdag életével és a városért végzett munkájával példát mutathat fiatalságunknak.

1.2. Tagintézmény 1.2. Pollák Antal (Szentes 1865 – Bp. 1943) Feltaláló, a táviratozás magyar világrekordere. Szentesen született 1865. március 29-én. Édesapja a város, majd a megye főorvosa volt. Tanulmányait szülővárosában és a grazi kereskedelmi és ipari akadémián végezte, ahol érdeklődése már korán a vegytan és a fizika felé fordult. Oklevele megszerzése után a fiumei kőolaj-finomító gyár irodájában, egy év múlva Budapesten egy gabonakereskedőnél dolgozott. 21 éves korában hazatért Szentesre és gabonakereskedő lett. Idejének nagy részét kísérletezéssel töltötte, valamint optikai, vegyészeti, elektrotechnikai ismereteit bővítette. 1885-ben megszerkesztett egy olyan távolbalátót, amellyel képeket, kézírásokat gyorsan áttehetett egyik állomásról a másikra. A műszakilag már kidolgozott készüléket telentográfnak nevezte és szabadalmaztatta. 1896-ban ismerkedett meg Vezáry Pállal, aki lelkes cikket írt Pollák tanulmányáról a Szegedi Naplóba és a Szentes és Vidéke c. helyi lapba. Ezt átvette a bécsi Wiener Extrablatt is, és néhány nap múlva a bécsi üzletemberek szerződést kötöttek Pollákkal a találmány kivitelezésére. Felköltözött Budapestre, és az Egyesült Villamossági Rt-nél önálló laboratóriumot kapott. Itt ismerkedett meg Virág József mérnökkel. 1898-ban közösen kezdték el a munkát, és egy év múlva már bemutatták a gyorstávírót a Budapesti Mérnök és Építész Egyletben. A kísérlet teljes sikerrel járt. 1903-ban a Magyar Tudományos Akadémia Wahrmann- díjjal tüntette ki a feltalálókat. Polláknak a világhírű gyorstávírón kívül számos egyéb találmánya van. Néhány ezek közül: - elektromos árammal fűtött öltözékek, - veszélyt jelző biztonságtechnikai berendezések, - automatikus gyorsjeladó stb. A feltalálók munkásságát elismerve a Híradástechnikai Tudományos Egyesület 1960-ban Pollák- Virág Emlékérem elnevezéssel díjat alapított kiemelkedő értékű híradástechnikai tanulmányok jutalmazására.

10

II. NEVELÉSI PROGRAM 1. Alapelvek – az iskola küldetése 1.1. Az iskola küldetése Iskolánk szakiskola, szakközépiskola és gimnázium, melynek feladata az általános műveltséget megalapozó, érettségi és szakmai vizsgára, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. Összetett intézményként olyan versenyképes kínálattal várja a tanulókat, amelyek biztosítják, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek személyiségüknek megfelelően tanulhassanak. Korszerű középiskolaként széles alapműveltséget nyújt, s egyenrangúan kezeli a közismereti, a szakmai előkészítő és a speciális szakmai képzést. Szakközépiskolaként a szakmacsoportos alapozás után meghatározott irányú speciális szakmai képzést biztosít. Szakiskolaként a pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás után szakiskolai szakképzési oktatást biztosít. Az érettségi vizsgával minden irányban fenntartja a továbbhaladás lehetőségét, s felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A jelenlegi szakközépiskola programját alapvetően meghatározza a kerettantervek alkalmazása és az OKJ központi programok alapján alkotott helyi tanterv. A szakiskolai program alapját is a központi kerettanterveken alapuló helyi tanterv, valamint az OKJ-s szakmák központi programjai képzik. Az iskola képzési céljai és funkciói a fent részletezett önmeghatározásból adódnak. Nevezetesen: szakiskolai, valamint közép- és felsőfokú szakképzés biztosítása, felkészítés a szakirányú továbbtanulásra. A kimeneti szakmai képesítéseket az iskola jogi és szakmai jogosítványai, ill. a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják.

1.2. Pedagógiai alapelveink Az alapelvek megfogalmazásában a hagyományok, az embereszményről körvonalazható kép, a nevelési és működési elképzelések határoztak. Mindezek alapján Nevelési tervünk az alábbi alapelveket rögzíti: • • • • • •

Biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését. Felelősségvállalás a tanulóink testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének biztosításáért. A komplex pedagógiai felelősség a tanulói közösségek kialakításáért és folyamatos fejlesztéséért. Harmonikus tanár-diák kapcsolat kialakítása, amelyben kiemelten fontos szerep jut a kölcsönös bizalomnak, a megértésnek és az egymás iránti tiszteletnek. A tanulóink jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása. Intenzív együttműködés tanulóink szüleivel, illetve a szülői közösségekkel. 11

• • • • • •

Szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét társadalmi kapaszkodókat akarunk nyújtani diákjainknak. Nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerek irányában. Csak közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé, s csapatmunkára építünk. Az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket. Gyermekközpontúságot, teljesítményre ösztönző tanítást hirdetünk. Helyi tantervünket a kerettantervek és a szakmacsoportunkat érintő OKJ központi programok figyelembe vételével határoztuk meg.

1.3. A nevelő-oktató munka céljai Az iskola nevelési célkitűzései a rögzített alapelvek, a konszenzuson alapuló elképzelések, korunk modern emberi elvárásai és a képzési modell alapján határozhatók meg. A kitűzhető célok az embereszményre, az oktatás-nevelés folyamatára és az iskola működtetésére vonatkoztathatók. A célok egyik része a bemenetre, másik csoportja a kimenetre, valamint a pedagógiai folyamat egészére irányul. Közös céljaink az alábbiak: • • • • • • • • • • • • • • •

Évente felfrissített beiskolázási programmal, megfelelő vonzerővel biztosítjuk a minőségi tanulói utánpótlást. Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozás és speciális szakmai képzés megvalósításával innovatív tudást alakítunk ki a tanulókban. Közismereti és szakmai területen lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, biztosítjuk az érettségire, a szakirányú továbbtanulásra és a szakmai vizsgákra történő felkészítést (évfolyam fakultáció, emelt szintű érettségire való felkészítés stb.). Minden tanulónk számára biztosítjuk valamilyen szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét. Tanulói képességfejlesztés. Ismeretközvetítés és a szakmai képzés. Törekszünk a tanulás megtanítására, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatására. Feladatunknak tekintjük a tanulók felzárkóztatását, s a tanulási és magatartási hátrányok csökkentését. Változatos módszerekkel továbbfejlesztjük a tehetséggondozást. Meghatározó célnak tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai ismeretek birtokában a munkaerőpiacon és a továbbtanulás területén egyaránt sikeresen érvényesülhessenek. Közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a humanista elkötelezettséget, a toleranciát, az egészséges lokálpatriotizmust és az ezekből származtatható modern hazafiságot. Tanítványaink váljanak egészséges felnőtt személyiséggé, akikre jellemző a harmónia, a testi és lelki egészség, és az egymás iránti tolerancia; Törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére. Tanítványaink legyenek nyitottak az emberi értékekre, váljanak autonóm személyiséggé; Eredményeink alapján megerősítjük tekintélyünket és helyünket Európában és a nagyvilágban.

12

• • • • • • •

Törekszünk az előítéletektől mentes, felelősségteljes gondolkodású, alkotószellemű, kiegyensúlyozott személyiségű, fegyelmezett magatartású és mindenkor szavahihető tanulók nevelésére. Minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. Az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával a tárgyi tudás elmélyítését, rendszeres szerepeltetéssel a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg. A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy szabályokban lefektetett, kiszámítható és egységesítést közelítő értékelési rendszert alkalmazunk. A szakmai tananyag folyamatos karbantartásával a műszaki gyakorlatban praktikusan alkalmazható tudásanyag oktatását valósítjuk meg. Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, s újak kialakítására törekszünk. Tanítványaink tanúsítsanak olyan magatartást és viselkedjenek úgy, amelyben kifejezésre jut az együttműködés és a felelősségtudat.

A célok meghatározzák a követendő stratégiát, a gyakorlati eljárások összességét. A célkitűzések maradéktalan megvalósítását a mindenkori tanulói összetétel befolyásolja.

1.4. A nevelő-oktató munka feladatai • • • • • •

Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapműveltség elsajátítását, majd a megfelelő színvonalú szakmai képzést, melynek a társadalomba való beilleszkedéshez és a további ismeretek megszerzéséhez szükségesek. Alapokat nyújtani a szakmai képzéshez Emelt szintű érettségire való felkészítést Felkelteni az ismeretszerzés iránti vágyat. Tiszteletet ébreszteni az emberi értékek – tárgyi, művészeti, erkölcsi – iránt. Olyan tudatformálás, amely a tanulót megtanítja a környezettel való tudatos együttélésére, a környezetbaráti életvitelre.

Kiemelt feladatoknak tekintjük ezen belül: • a tehetséggondozást, • a műveltségbeli hátrányok leküzdését, • a társadalmi beilleszkedés segítését, • az egészséges életmód igényének kialakítását, • a természet szeretetét és tiszteletét. 1.4.1. A feladatok teljesítéséhez szükséges eszközeink és eljárásaink A nevelési-oktatási feladataink megvalósítását szolgáló módszerek messzemenően összhangban vannak az iskolánkban hangsúlyozottan szerepet kapó nevelői szabadsággal. A meglévő eszközök használata pedig részben a pedagógiai kulturáltság, másrészt pedig a rendelkezésre álló feltételek függvénye.

13

2. A Pedagógiai Program megvalósításának feltétele 2.1. Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola 2.1.1. Az iskolai osztályok szerkezete Szakiskolai képzés: 9-11. évfolyam: 11-12. évfolyam: 13. évfolyam: 14. évfolyam: HÍD/II/c:

3 osztály évfolyamonként 6 osztály évfolyamonként 1 osztály 1 osztály 1 osztály

Szakközépiskolai képzés (kereskedelem-marketing, adminisztráció, közlekedés, gépészet, rendész, szépészeti ágazat) 9-12. évfolyam: 3 osztály évfolyamonként Felnőttek Gimnáziuma nappali, gimnázium: 11-12. évfolyam:

1 osztály évfolyamonként

esti gimnázium és technikum: 11-12. évfolyam: 13-14. évfolyam: • •

üzleti

1 osztály évfolyamonként 1 osztály évfolyamonként

A jövőt illető elképzeléseink a következők: a fenntartó által engedélyezett 950 fős létszám körül tartani a tanulók számát, stabilizálni a jelenlegi iskolaszerkezetet,

Fenti céljaink eléréséhez tovább kell javítani környezetünkben az iskoláról alkotott képet. 2.1.2. Tárgyi feltételek 2.1.2.1. Az iskola épületei A központi épület („A”) 1970-ben került átadásra. A parkosított udvaron szabályos méretű bitumenes kézilabdapálya (2000-ben felújított) biztosítja a testnevelési és a sportfoglalkozások feltételeit. 2011-ben újabb iskolaépületet kaptunk a várostól („B” épület), ahol megfelelő feltételek között nevelhetünk, oktathatunk. A tanulók által is látogatható könyvtárral és egy második tornateremmel bővült intézményünk. Mindként épület jelentős felújítások történtek 2000-től, amelynek forrásait részben a város ill. a fenntartó biztosította. A gyakorlati képzés feltételeit az 1998-ban átadott tanműhelyünk „C épület”, a „B” épület – plusz a gazdálkodó szervezetek képzőhelyei – biztosítják. A Tanműhelyünkben 5 műhelyterem – lakatos-hegesztő, karosszérialakatos, ruhakészítő és kereskedelmi kabinet – és a szükséges szociális helyiségek találhatók. Ezen épület állapota kifogástalan, a szükséges karbantartást folyamatosan végezzük. Sajnos a villanyszerelő műhely jelentős felújításra és korszerűsítésre szorul. Az „A” épületben a korábban kialakított szaktantermi rendszer továbbfejlesztése a célunk. Jelenleg 16 tanterem+ 4 szertár +tornaterem+konditerem áll a tanulók rendelkezésére.

14

A „B” épületbe 17 tanterem+tornaterem+szakmai képzésre alkalmas tantermek találhatók. Átkerült az orvosi szoba, könyvtár várja a tanulókat. Célunk és egyben feladatunk is az épület számítógépes rendszerének bővítése.

2.2. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola 2.2.1. Tárgyi feltételek 2.2.1.1. Az iskolai épülete Az iskola épületének átadására 1963-ban került sor. A bővítések után jelenleg 9 tanteremmel, 3 csoportteremmel, 7 szaktanteremmel és 7 műhellyel rendelkezik. 2.2.1.2. A képzéshez szükséges eszközök A saját fejlesztés, a sikeres pályázatok, a szakképzési hozzájárulás révén a képzéshez szükséges oktató eszközök, hardverek és szoftverek rendelkezésre állnak. Az intézmény a 2013/2014. tanévtől áttért az elektronikus napló használatára. Ennek üzemeltetésére a megfelelő garanciákat vállaló szervezettel szerződést kötött. Az intézmény ECDL vizsgaközpontot működtet, a korszerű számítógép-hálózati ismeretek átadására alkalmazza a CISCO Hálózati Akadémia tananyagát. Az informatikai képzés szükségessé tette a nagy sávszélességű bérelt vonali internet kapcsolat kialakítását és a bejegyzett web-cím létrehozását.

2.2.2. Osztály- és csoportrendszer Az iskola működésében alapvetően megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztálykeret rendszert. Az épület infrastrukturális adottságai, a nevelőtestület létszáma és összetétele a 912. évfolyamon 3-3 osztály zavartalan működését teszi lehetővé. A tizenkét osztály közismereti és szakmai alapozó képzése az épület falai között minden szempontból biztosítható. Az érettségi utáni szakképzési évfolyamokon az eddigi gyakorlat szerint három osztályt indítunk. A közoktatási törvény rendelkezései és a fenntartó hozzájárulása óratervben rögzített csoportbontásokat tesz lehetővé. A tantárgyi tantervekben előírt képzési és nevelési célok csoportbontás nélküli megvalósítása elképzelhetetlen. Bizonyos közismereti (idegen nyelv, matematika) és számítógéptermi tantárgyaknál kettős csoportbontást alkalmazunk. A csoportbontást a tanulók igényei, az egyes tantárgyak belső logikája és nevelési-oktatási céljai határozzák meg. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás a tanév elején az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével jön létre. A csoportbontás - indokolt esetben - az egyes félévek végén módosítható. Az osztály/csoport rendszertől eltér az évfolyam fakultáció, amely továbbtanulási szándék, a kétszintű érettségire történő jelentkezés, ill. speciális érdeklődés alapján a teljes évfolyamot bontja - függetlenül az osztálykeretektől.

15

2.2.3. Munkaközösségi rendszer Az oktatási-nevelési célok megvalósítására a hatékonyabb munkavégzés érdekében az azonos tantárgyi csoportot tanító szaktanárok munkaközösségekbe szerveződnek. Az iskola munkaközösségei: osztályfőnöki, humán, természettudományi, elektronikai, és informatikai. Az egyes munkaközösségek élén választott vezetők állnak, tevékenységüket éves munkaközösségi programok alapján végzik. Az iskolavezetés a munkaközösség-vezetők értekezletén keresztül biztosítja a nevelőtestület bevonását az iskola életét befolyásoló tervek és döntések előkészítésébe. A munkaközösségek önállóak, de nem elszigeteltek egymástól. A munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt rendszeresen beszámolnak közösségük életéről, szakmai munkájukról, a felmerült gondokról és javaslatokról. 2.2.4. A nevelő-oktató munka képzési szakaszai A szakközépiskolai és szakiskolai képzés az iskola helyi tanterve és szakmai programja alapján történik, amelyek tartalmazzák a közismereti képzés, a szakmacsoportos alapozás, pályaorientáció, szakmai alapozó oktatás és a speciális szakmai képzés tanterveit. A helyi tanterv és a szakmai program készítésénél felhasznált alapdokumentumok: • • • • • • •

Nemzeti alaptanterv, Szakiskolai kerettantervek, Szakközépiskolai kerettantervek, A kétszintű érettségi vizsga követelményei, OKJ központi programok, OKJ szakmai és vizsgakövetelmények, OKJ szakmai szóbeli vizsga tételsorok.

Az iskola képzési rendszerét az igényes közismereti oktatás mellett szakmacsoportos alapozás, pályaorientáció, szakmai alapozó oktatás és speciális szakmai képzés jellemzi. Ennek szakaszai a következők: • 9-10. évfolyam (szakközépiskolai képzés) A felzárkóztatás, a szintrehozás, a szakmai alapozás kezdeti szakasza, melyet mintegy 70 % os közismereti képzés és kb. 30 %-os szakmai alapozás jellemez. • 9-10. évfolyam (szakiskolai képzés) A felzárkóztatás, a szintrehozás mellett a szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása, készségek, képességek fejlesztése folyik. Igény szerint a 10. évfolyam végén biztosítjuk az alapműveltségi vizsga letételét. • 11-12. évfolyam (szakiskolai képzés) A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás mellett a helyi tantervben meghatározott időkeretben készségfejlesztő, általánosan művelő, illetve a szakmai elméleti képzést kiegészítő közismereti képzés folytatása. • 9-12. évfolyam: A felzárkóztatás, a szintrehozás, a szakmai alapozás kezdeti szakasza, majd az érettségire, a továbbtanulásra történő felkészítés. A tanórán kívüli tevékenységek a 11 – 12. évfolyamon bővülnek.

16

• 13 – 14. évfolyam: Az OKJ szerinti szakmai képzés, amely a közép- vagy a felsőfokú szakmai képesítés megszerzésére készít fel. A felsőfokú továbbtanulás a szakmai képesítés megszerzése után is biztosított. A törvényi rendelkezések szerint a tanuló az iskola magasabb évfolyamába ill. szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Biztosítjuk a szakmacsoporton belül a szakközépiskolai és a szakiskolai osztályok közötti átjárhatóságot. Szakiskolai osztályból szakközépiskolai osztályba a tanuló abban az esetben léphet, ha az érettségi tantárgyak átlaga eléri a 4,00-t. Általános szabályként rögzíthető, hogy a tanuló háromnál több év végi tantárgyi bukás esetén évfolyamismétlésre kényszerül, vagy javítóvizsgát tehet. Egyedi esetekben az osztályfőnök javaslatot tehet az általános szabálytól való eltérésre. Minden ilyen esetben a nevelőtestület egyszerű többséggel dönt a tanuló javítóvizsgára bocsátásáról. A képzés szakaszaiba történő bejutást és az egyes szakaszok befejezését az iskola az alábbiakban szabályozza: • Érettségi vizsga: a 12. évben jelentkezik a tanuló a kétszintű érettségi vizsgára. A tanév végén érettségi vizsgát tesz a kötelező és a választható vizsgatárgyakból az előírt érettségi követelmények alapján. Az iskola választható vizsgatárgyként a fizikát, az elektronikai/informatikai alapismereteket, és az informatikát javasolja. • Szakmai vizsgák: Az OKJ központi programokban előírt szakiskolai képzésben részt vett tanulóknál a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján az iskola a 11. vagy a 12. tanév végén szakmai vizsgát szervez. Az OKJ központi programokban előírt technikus képzésben részt vett tanulóknál a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján az iskola a 13. vagy a 14. tanév végén szakmai vizsgát szervez . A négy és az öt féléves AIFSZ képzés végén a Pannon Egyetemmel közösen záróvizsgát szervezünk. Fenti szabályozásoknál alapvető dokumentumaink: • Kétszintű érettségi vizsgakövetelmények • Érettségi vizsgaszabályzat • OKJ szakmai és vizsgáztatási követelmények • Központi tételsorok • A szakmai vizsgáztatás szabályai • AIFSZ tanulmányi és vizsgaszabályzat

2.3. Személyi feltételek Szakos ellátottságunk és a szükséges képesítési feltételek közel 100%-osnak tekinthetők.

17

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, követelmények és célok A személyiségfejlődés az ember egész életét átszövő, életkori ciklusaitól és életeseményeitől függő, hol gyorsabban, hol lassabban ható folyamat. Személyiségünk alapvetően interperszonális kapcsolataink történései útján fejlődik. Iskolánk pedagógiai tevékenységének meghatározó célja a tanulók személyiségének, a bennük rejlő sokirányú fejlődési lehetőségeknek minél teljesebb kibontakoztatása. A nevelési folyamat eszköz, amely áthatja az oktatás teljes rendszerét, személyiségformáló erővel hat. E folyamat egyik sarkalatos pontja az értékközvetítés, amely közösségfejlesztő és individuális fejlesztő funkciót tölt be. A személyiségfejlesztés alapvető feladata a személyiség ösztönző funkciójának fejlesztése, a magasrendű szükségletrendszerek kialakítása, az értékközvetítés, amely az iskolában a nevelés és oktatás együttes hatásával valósulhat meg. A személyiségfejlesztés alapvető színtere a gyerekközpontú iskola, ahol az oktatási folyamat minden lehetőségét fel kell használni a nevelési célkitűzések teljesítése érdekében. Az iskolai nevelés szinte beleágyazódik a gyermeki tevékenység folyamatába, az egyén konstruktív életvezetésére irányul, s új, fejlesztő jellegű magatartásformák kiépítését célozza meg. Ha az iskolai élet képes az egyén tevékenységrepertoárját fejleszteni, akkor a személyiségfejlesztés területén eredményt érhetünk el. Minden nevelési feladat magatartási követelményeket tartalmaz, a nevelő hatás sokszor indirekt módon érvényesül.

3.1. Iskolánk személyiségfejlesztésének lehetőségei és jellemzői • Az iskola széles tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel, személyiségfejlesztő oktatásával az élményszerzés örömét szeretné megvalósítani. • Az oktató-nevelő tevékenység kialakítja a konstruktív szokások (olvasás, munka, kulturált szórakozás stb.) rendszerét, s tudatosan vállalja, hogy az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés. Jól ellátott könyvtár áll a tanulók rendelkezésére. • A nevelőtestület vállalja a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét. • Az iskola pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, s törekszik az intellektuális tevékenység megszerettetésére, a permanens önképzés szükségletének kialakítására. • Az iskola nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására. • Az iskola lehetőséget és teret enged a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészíti tanulóit a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek, pályázatok). • Az intézményben folyó nevelés hangsúlyt fektet az önismeret-fejlesztésre (önismereti órák, osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek formájában). • A különböző szakkörök működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel a tanórai tevékenységen túl is lehetőség nyílik az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére.

18

• A nevelőtestület minden területen fejleszti a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását (szóbeli feleletek, versenyek, diák önkormányzati feladatok). • Nevelési programunk hazaszeretetre, a kulturális értékek megbecsülésére, értékóvó magatartásra, a természet megvédésére és még sok más értékre nevel (ünnepélyek, versenyek), fejleszti az önkormányzati és a közösségi érzést, a sportszellemet. Nevelési rendszerünk - a gyermekvédelem lehetőségeivel is élve - pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat. •

A fentiek teljesülése érdekében az oktatási-nevelési folyamatunk arra irányul, hogy

- széles teret adjon a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, s ezek összhangjának, -

fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, erősítse akaratukat,

- segítse őket életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításában, saját jövőképük megfogalmazásában, tehetségük kibontakozásában, - nevelje őket hazaszeretetre, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartására, a hazai és egyetemes emberi kultúra kincseinek értékelésére.

3.2. A személyiségfejlesztés színterei Ahhoz, hogy a személyiséget fejleszthessük, fel kell tárni annak az értékkategóriákhoz való viszonyát, rá kell mutatnunk az értékválasztás tendenciáira, irányaira, valamint el kell végezni az értékrendszer jellemzőinek kiemelését, bemutatását. Mindezekre kitűnő lehetőség nyílik ha a tanulók szabadidejét a tanítási, tanulási tevékenységgel összefüggésben tervezzük. Így a megszerzett élmények alapján fejlődik az érzelmi életük, kielégíthetjük az egyéni érdeklődésüket és kibontakozhatnak a latens képességek. A művelődési-tanulói tevékenység a szakköri, a szaktárgyi versenyek széles köréből kerülhet ki. A művészeti és tudományos művelődés a múzeumok, a színházak, a mozik, a hangversenyek rendszeres látogatására épülhet, amelyeket lemezhallgatással és ismeretterjesztő előadások szervezésével tehetünk kompletté. A testnevelés órákat egyéb sportolási és testedzési formációkkal színezhetjük. Mindezek formálják az akaratot, a jellemet valamint társas kapcsolatok, barátságok szövődnek. Mind az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon az iskolai cél- és feladatrendszer keretein belül elemző, értékelő munkát kell végeznünk. A harmonikus lelki egészség kialakulásán túlmenően a korai tehetség-felismerés is eredményként regisztrálható. A gondosan tervezett foglalkozások a fiatalok között pozitív irányú kötődéseket eredményezhetnek, amelyek elősegítik a szocializációs folyamatokat, illetve a társadalmi beilleszkedést. Mindezek hatására a fiatalok tudásszintje növekedik, amely a szubjektum azon képessége, amely segítségével képes adekvát módon értelmezni a külvilág ingerhalmazát.

19

3.3. A személyiségfejlesztés területei A serdülőkori válságok eltorzíthatják a személyiség szerveződését, akadályozhatják a rendszer integrált működését. A személyiség fejlődését célzó tevékenységben a fő figyelem a pszichikus jelenségek felismerésére, tudatosítására irányul. A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az alábbiak: -

Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása.

-

A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban.

-

Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására.

-

Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában.

-

Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása.

-

Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére.

-

Viselkedéskultúra: a mindennapi kialakulása és megszilárdulása.

-

Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az életre szóló tanulásra.

-

Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban.

-

Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására.

-

Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése.

együttéléshez

szükséges

civilizációs

szokások

A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi dolgozója aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban a legfontosabb

20

láncszem a tanuló osztályfőnöke. Az ő kitüntetett hivatása, hogy figyelje, kövesse és a lehetőségeihez képest irányítsa tanítványai személyiségének fejlődését.

3.4. A személyiségjegyek feltárását segítő mérőeszközök a.) A GORDON-féle interperszonális értékeket vizsgáló mérőlap. b.) A SUPER PRÓBA, amely segítségével képet kaphatunk fiataljaink munkaérték orientációjairól. c.) A Szociális Intelligencia Teszt (SZIT) a tanulók társas helyzetekben megnyilvánuló kapcsolatteremtő ill. kapcsolattartó képességeit méri.

4. Az egészségfejlesztéssek kapcsolatos pedagógiai feladatok 4.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki.

21

A nevelési-oktatási intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelésioktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el. A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáéret felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával.

4.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegélynyújtás célja az, hogy az egészséget és az életet veszélyeztető állapotokat felismerjük és a megfelelő orvosi ellátásig a potenciális egészségkárosodás mértékét minimalizáljuk. Laikus segítségnyújtók is képesek olyan egyszerű beavatkozások elvégzésére, amelyek a balesetet vagy akut egészségkárosodást szenvedett egyének állapotán jelentősen javítani tudnak. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) tanórán (pl. biológia, testnevelés, szakma) b) szakkör

5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 5.1. A közösségfejlesztés pedagógiai alapelvei Legalapvetőbb közösség a család, amelybe az egyén beilleszkedik. A család meghatározza, alapvetően formálja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. A család meghatározó kötődéseket alakíthat ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell alakítani, fejleszteni. Pedagógiai céljaink, alapelveink fontos eleme iskolánk közösségének, közösségeinek fejlesztése. Intézményünkben több különböző szintű közösség szerveződik, működik, él együtt. E közösségek részben egymásra épülve szerveződnek, részben egymástól függetlenül alakulnak, működnek, fejlődnek. Közösségeinket a közös célok, feladatok teremtik meg és a

22

közös élmények, eredmények, sikerek (kudarcok) fejlesztik, erősítik. Az egyén fejlődése nem választható el a közösségek fejlődésétől, kölcsönösen hatnak egymásra. Legfontosabb alapelveink: • a közösség és a közösségi érzés kialakítása; • a gyermekek személyiségének, életkörülményeinek megismerése; • egységes értékrend és normák mielőbbi kialakítása; • megtanítani növendékeinket arra, hogyan lehet és kell viselkedni, cselekedni, boldogulni egy demokratikus kisközösségben (osztályban és iskolában egyaránt) megalkotva és betartva annak szabályait; • a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Ennek érdekében a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi az iskola nevelő-oktató munkáját. Alapelveinket összegezve azt hangoztatjuk: a pedagógusnak élnie kell a hatalmával és nem szabad visszaélnie a hatalmával! Programunkban ez azt jelenti, hogy nem olyanná nevelem amilyen én vagyok, hanem segítek neki olyanná lenni, amilyenné válni akar.

5.2. Az osztályközösségek meghatározó szerepe Az iskolában a diákok hagyományos osztályokba osztva tanulnak. A közösségfejlesztés talán legfontosabb színtere az osztály. Mivel a tanuló életének tetemes idejét tölti ebben a közösségben, nagyon meghatározó számára annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere. A középiskolai osztályközösség az ekkorra már elég jól kialakuló eltérő szokásokkal, szerteágazó alapismeretekkel, különböző szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége. Az osztály közösségi munka szervezésében, irányításában kulcsszerep jut az osztályfőnöknek. Fontos az osztály közös céljainak és szilárd közös értékrendjének meghatározása és elfogadtatása. A közös cselekvés színterei a közös célokból és feladatokból részben következnek, részben pedig az osztályok maguk határozzák meg. Az osztályközösség az alábbi feladatokban játszhat meghatározó szerepet: -

minden egyes tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás kölcsönös segítése a tanulásban, az egyéni beilleszkedési problémákban, a másik gondjainak felismerése, problémáik megoldásában történő segítése, a másság elfogadása, tolerancia.

5.3. A hagyományok szerepe a közösségfejlesztésben Az osztályoktól függetlenül iskolánkban számos közösség alakul és működik a diákok különböző érdeklődési köre szerint, önkéntes szerveződés alapján. Ilyenek például a hagyományos szakkörök, az önképzőkörök vagy a sport szakosztályok. Iskolai hagyományaink őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok ápolásának célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek iskolájukhoz. A hagyományok őrzése egy sajátos arculatot 23

biztosít az iskolának, és segít megkülönböztetni intézményünket a többi hasonló képzést nyújtó iskolától. Színesíti a diákéletet, tovább bővíti a tanórán kívüli foglalkozási lehetőségeket, a szabadidő egészséges és kultúrált eltöltését, fejleszti az együttműködési készséget és segíti a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását. 5.3.1. Kulturális és sport hagyományaink -

Az évente megrendezett ünnepélyeink - aktualitásuk mellett - jó alkalmat teremtenek kulturális céljaink megvalósítására. A március 15-e és október 23-a eseményeiről történő megemlékezés mellett a tanévnyitó, a ballagás, s a tanévzáró is lehetőséget kínál irodalmi és zenei betétek meghallgatására. Külön megemlékezést tartunk a kommunizmus és a holokauszt áldozatairól. A nagy ünnepek megünneplésében a műfaji sokszínűségre törekszünk, az irodalmi színpados megemlékezés mellett időnként közösen filmet nézünk, emlékhelyeket látogatunk, vetélkedőket szervezünk.

-

A hagyományos iskolai szintű ünnepélyek műsorainak összeállításában és lebonyolításában igen nagy szerepet vállal az iskolai stúdió. Munkatársai a stúdió felszereltségével, az iskolai rádiólánc felhasználásával, felvételekkel és kihangosítással elengedhetetlen segítséget nyújtanak az ünnepségek szervezőinek.

-

A tagintézmény különböző atlétikai számokban nyilvántartja az iskolacsúcsokat. Az előírt körülmények között elért és hitelesített rekordokat a testnevelő tanár naprakészen vezeti, s azokról a sport faliújság állandó rovata tudósítja az iskola közvéleményét.

-

Minden tanév hagyományos sporteseményeit jelentik az iskolai csapatbajnokságok. Intézményünk labdarúgásban és kosárlabdában megrendezi az osztályok közötti küzdelemsorozatot.

Helyi sajátosságok: Az iskolai élet színesítése érdekében a következő programokat biztosítja az iskola hagyományain alapulva: Zsoldos-nap tanítási idő alatt (2 nap) - a tanulókat ösztönözzük az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek fejlesztése, az egészségnevelés, bűnmegelőzés, EU-ismeretek, fogyasztóvédelem, környezettudatos magatartás kialakítása és a sport területén. Pollák-nap. Ezen a napon különböző sportágakban az iskolai osztályok csapatai vetélkednek egymással, valamint tanár-diák mérkőzések is színesítik a programot. A Pollák-nap programjában megtalálhatók műveltségi, ügyességi és játékos vetélkedők, nyelvi verseny és activity show is. A Pollák-napot a tanárok szervezik, és mind a tanárok, mind a diákok egyaránt részt vesznek a programban.

5.3.2. Beiskolázási hagyományaink -

Az iskola minden tanév őszén nyílt napot szervez végzős általános iskolások számára. Az akció alapvető célja az iskola minél szélesebb körben történő bemutatása, népszerűsítése

24

az érdeklődők számára. Ezen a napon az iskola iránt érdeklődő általános iskolások, szüleik, szaktanáraik megismerhetik az iskola szaktermeit, laboratóriumait, és átfogó képet kaphatnak az intézményről. -

Az iskola minden évben részt vesz a városi és megyei iskolabörzén. A rendezvényeken való részvétel elsődleges célja az iskola bemutatása az érdeklődőknek. Ezekre a programokra az iskola tanárai és diákjai egyaránt felkészülnek, kiállítással, szórólapokkal, az iskolát kedvezően bemutató működő berendezésekkel segítik a népszerűsítést. Az érdeklődők a börzéken ügyeletet tartó tanároktól és diákoktól szerezhetnek felvilágosítást az iskoláról.

-

Az intézmény általános iskoláknak szóló színes tájékoztató kiadványát minden évben aktualizálva megküldi a várható beiskolázási területünkön működő általános iskoláknak.

5.4. A közösségfejlesztés egyéb hagyományos színterei, rendezvényei 5.4.1. Gólyabál Az elsősök sajátos felavatásának színtere az október-november folyamán megrendezésre kerülő bál. A kilencedikesek – akik néhány hete már alkalmazkodnak a középiskola légköréhez és rendjéhez – egy kicsit már bátrabban vesznek részt a rendezvényen. A bál elsősorban kötetlen szórakozási, kapcsolatteremtési lehetőséget nyújt. 5.4.2. Szalagavató bál Az érettségi előtt álló évfolyam hagyományos rendezvénye február elején. Az esemény rendszeresen külső helyszínen történik, ünnepélyes szalagtűzéssel kezdődik, és bállal folytatódik. Az ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek szülei, hozzátartozói is. A rendezvény a szervező évfolyamtól komoly együttműködést és összehangolt tevékenységet igényel. A munkát a szervező 11. évfolyamos osztályok osztályfőnökei segítik. 5.4.3. Ballagás A végzős osztályok hagyományos ünnepi rendezvénye. Az ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek szülei, hozzátartozói is. Az esemény ünnepélyes osztályfőnöki órával kezdődik, majd a ballagók végigjárják a feldíszített iskola épületét és a tantermeket, végül az diáktársaktól és tanáraiktól ünnepség keretében búcsúznak el. A rendezvényt a tizenegyedik évfolyam szervezi. A munkát a szervező osztályok osztályfőnökei segítik.

5.5. A tanulók közösségeivel és a diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység, különös tekintettel a diákönkormányzatot segítő tanár pedagógiai tevékenységére Nevelési-oktatási feladataink eredményes megvalósításának elengedhetetlen feltétele az egyre önállóbban működő tanulói önkormányzat létrehozása. A tanulói önkormányzat aktív részvétele az iskolai életben biztosítékul szolgál az iskola demokratikus működésében, s hogy ez ténylegesen megvalósuljon, a „demokratikus szellem” fejlesztésére kell az energiánkat összpontosítani.

25

A diákönkormányzatokat megillető jogosítványok rendeltetésszerű gyakorlásához elengedhetetlen a rendszeres és a kölcsönös tiszteleten alapuló, a partneri viszonyt feltételező együttműködés kialakítása a diákképviselők és az iskolai vezetők között. Ehhez kapcsolódóan legfontosabb feladatok: • igényes programok összeállítása a diák-önkormányzati napra; • diák-önkormányzati ülések szervezése negyedévenként; • diákközgyűlés szervezése évente legalább 1 alkalommal; • javaslattétel, véleményezés az iskolai élet különböző területein (jutalmazások, büntetések).

5.6. A nevelőtestület, a szülők és a tanulók együttműködésének előmozdítása – Intézményi Tanács Iskolánkban a nevelőtestület, a szülők, a tanulók és a fenntartó jobb együttműködése érdekében intézményi tanács működik. Hatásköre az alábbi fontos területekre terjed ki. Egyetértési jogot gyakorol: • a szervezeti és működési szabályzat, pedagógiai program, házirend, munkaterv elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben.

Véleményezési jogot gyakorol: • az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel az - intézmény irányítását, - a vezető személyét, - az intézmény egészét vagy - a tanulók nagyobb csoportját érintő egyes kérdésekben.

5.7. Az együttműködések fejlesztésének lehetőségei Az eddig vizsgált együttműködési területek leggyengébb láncszemének a nevelőtestület és a szülők kapcsolata bizonyul. Ezért ennek a fejlesztését tekintjük egyik legfontosabb feladatunknak. A kínálkozó lehetőségeink: • kiemelten kell foglalkoznunk a szülők nevelési kultúrájának emelésével, fórumok és előadások szervezésével; • fontos feladatunknak tartjuk, hogy iskolánk nevelési-oktatási céljait, követelményeit a szülők számára világosan megfogalmazzuk, és szükség szerint el is magyarázzuk; • úgy érezzük, hogy részletesebben és gyakrabban kell tájékoztatnunk a szülőket iskolánk eredményeiről, működési problémáinkról; • hatványozott segítséget kell nyújtanunk a hátrányos helyzetű tanulóink családjainak, mivel ebből a körből a legjelentősebb a lemorzsolódás; • a szülők aktívabb bevonása az iskolai rendezvényekbe és ünnepségeinkbe; • legyünk kölcsönösen nyitottabbak egymás problémái iránt a közös nevelési cél érdekében.

26

6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre • • • •

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

27

• • •

• • • • • •

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális (papír alapú) napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 7.1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gazdasági és társadalmi változások következtében tömegméretekben jelentkező és a családok életében felhalmozódó problémák hatnak az iskolára, a gyermekek nevelésére és gondozására. Sok és egyre több a veszélyeztető tényező: az urbanizációtól a családok széthullásán át az egyes rétegek jólététől, túlzott anyagias szemléletétől más rétegek alacsony ellátottságáig, a munkanélküliségig. A gyermek egészséges fejlődését biológiai–, fiziológiai-, szociális- és pszichés sérülések fenyegethetik, amelyek gyakran összefüggenek egymással.

7.2. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség 7.2.1. Hátrányos helyzetűek Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelem, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Ezen tényezők közül egyre több alacsony jövedelemmel rendelkező családdal találkozunk. Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. A csonka családban nevelődő tanulóknál a hátrányok halmozottan jelentkezhetnek. Segítséget jelenthetnek a hosszabb-rövidebb ideig tartó támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás stb. A közbelépés halogatása esetén a hátrányos helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség.

28

7.2.2. Veszélyeztetettség A törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, az alkoholizálás, a kábítószer-élvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet.

7.3. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység céljai • Előzze meg, hárítsa el vagy enyhítse az ifjúra ható károsodásokat, amelyek személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják. • Segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. • Hassa át az iskola teljes nevelési szellemét.

29

7.4. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai 7.4.1. Általános gyermekvédelmi feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem alapvető feladata a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek megvalósítása érdekében az ifjúságvédelem különböző tudományokat (pedagógia, pszichológia, jog, szociálpolitika, szociálpszichológia, stb.) szakmai tevékenységeket, intézménytípusokat használ fel. A gyermekek személyiségfejlődésében jelentkező károsodások az énfejlődésben, az erkölcsi magatartásban, az értékorientációkban és az igényszintben, esetleg az aktivitás vonatkozásában jelentkeznek, mint viselkedési és kedélyéleti zavarok. Ilyen lehet például a csökkent teljesítőképesség, a kriminális vagy neurotikus irányú fejlődésre való hajlam, és az egyén személyiségét negatívan befolyásoló, gyakran a környezetét is bántó jelenség. Mivel a gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, az iskola alapvető célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s vallja, hogy a megelőzés szempontjából fontos, az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. A prevenciós munka eredménye, ha a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát választja. Az iskolai pedagógiai program nemcsak a megelőzést célzó, a gyermekvédelmi feladatokat összesítő jelen fejezete tartalmaz prevenciós elemeket, hanem az a program egészét áthatja. A társadalomban végbemenő folyamatoktól elválaszthatatlanul iskolánkban is nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okokból fakadó hátrányos tanulók létszáma. Folyamatos és legfőbb feladat a hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzése. Ha az előforduló veszélyeztetettség fennállását nem tudjuk pedagógiai módszerekkel megoldani, akkor jelezni kell azt az illetékes gyermekjóléti szolgálatnál. Az iskola gyermekvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladata: az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők: • szorongások, félelmek, • családi problémák, • kortárskapcsolati konfliktusok, • a serdülőkorral járó mentális gondok, • lelki traumák. 7.4.1.1. Pedagógiai tevékenységek • Információk nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, a lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak. • Folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolai orvossal, a könyvtárossal, a szabadidő szervezővel, a diákönkormányzattal, külső szervezetekkel (nevelési tanácsadókkal, önkormányzatokkal, állami gondoskodást végző otthonokkal, gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel). • Kapcsolattartás a családdal: személyes beszélgetések, a szülői támogatás megnyerése, fogadóórák, szülőknek szóló tanácsadások, programok szervezése. • Feltárás, megszüntetés: a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanuló problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése (a családi, a tanulási, a szociális gondok megszüntetésének lehetséges pedagógiai módszereit külön fejezet tartalmazza), segítségnyújtás (egyéni beszélgetések, családgondozás, tanórán kívüli foglalkozások, külső segítők bevonása), krízishelyzetek kezelése (mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények, gyermekjóléti szolgálatok).

30

• Prevenció: személyiségfejlesztés, értékközvetítés, közösségfejlesztés, beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek. Pedagógiai eljárások: folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, szükség esetén családlátogatás, a család bevonása a probléma megoldásába, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani ismeretek nyújtása, speciális közösségi foglalkozások (önismereti órák, konfliktuskezelési, szabadidős foglakozások). Egészségnevelő tevékenységek: felvilágosító, megelőző munka: a családi életre nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok, kiemelten kezelt témák: a szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog), fontos feladat az iskolai drogstratégia gyakorlati alkalmazása. 7.4.2. Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai Az ifjúságvédelem az intézmény valamennyi pedagógusának együttes feladata, amely tevékenységet az erre kijelölt személy hangolja össze. Iskolánk feladata röviden: probléma-felismerés, okkeresés, segítségnyújtás, jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat gyermekvédelmi koordinátorának. Hatékony gyermekvédelem csak professzionális prevencióval érhető el. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyerekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvóintézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Feladatunk a tanulók életkori szakaszaihoz kötötten tér el, figyelve a korosztályok igényeire: • olyan légkört kell teremteni, amelyben minden pedagógus kizártnak tartja, hogy bármelyik tanuló származása, színe, neme, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása vagy bármely más okból hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön; • biztosítani kell a tanulók testi, lelki fejlődéséhez szükséges feltételeket; • lehetőséget teremteni képességeik, tehetségeik kibontakoztatásához; • szükség esetén segíteni hátrányos helyzetük leküzdésében; • fontos a családdal a kapcsolattartás; • diákönkormányzatok létrejöttének és működésének segítése; • a tanulók megismertetése jogaikkal, kötelességeikkel és ezek gyakorlásának valamint véleménynyilvánításuknak lehetőségeivel; • a tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása és tartatása. Minden pedagógus, de kiemelten az osztályfőnökök és a szakoktatók feladata, hogy nagy figyelmet fordítsanak tanulóikra, hogy időben felismerjék a hátrányos helyzetűeket esetleg veszélyeztetetteket. Igyekezni kell felderíteni az okokat és pedagógiai eszközökkel törekedni a káros hatások megelőzésére, kiküszöbölésére, ellensúlyozására együttműködve a szülőkkel. Ha ez nem vezet eredményre, enyhébb esetekben az ifjúságvédelmi felelős segítségét kell kérni, súlyosabb esetekben rajta keresztül vagy közvetlenül a Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatához kell fordulni. Az osztályfőnök az igazolatlan hiányzásokról értesíti a szülőt. Súlyos vagy halmozott vétségek esetén az osztályfőnök fegyelmi vizsgálatot folytat le a tanulóval szemben, bevonva a szülőt, az érintett pedagógusokat, az ifjúságvédelmi felelőst és az osztálytársak képviselőit. 7.4.3. Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése A veszélyeztetett gyermekek felderítése a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős koordinálásával kiemelten az osztályfőnökök feladata. Az osztályfőnök kapcsolatot tart a szülőkkel (személyesen és telefonon), szükség esetén családot látogat. Meghatározó szerepe 31

van a fogadó óráknak és a szülői értekezleteknek. Fontos az osztályfőnökök és a szaktanárok kölcsönös folyamatos együttműködése is. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős iskolán belül folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolaorvossal, a védőnővel, az iskolai drogkoordinátorral, a könyvtárossal (szakirodalom folyamatos bővítése), a diákönkormányzatot vezető tanárral, a kollégiumi nevelő tanárokkal. Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot az illetékes önkormányzatokkal, a gyámügyi hatósággal, az állami gondozást végző otthonokkal, a gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel, a rendőrséggel és a nevelési tanácsadóval. Az iskolában iskolaorvos rendel, a gyerekek évenként egészségügyi szűrésen vesznek részt. A szociális keretet különítünk el a rászorulók támogatására (tankönyvtámogatás ill. kirándulástámogatás). Szükség esetén kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani a rossz anyagi vagy rossz lakáshelyzetben lévő családok gyerekeinek. Délutáni tanulási lehetőséget biztosítunk a rászorulóknak. 7.4.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási kötelességei A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatja a tanulókat • az ifjúságvédelmi felelős személyéről, • az ifjúságvédelmi tevékenységről, s annak lehetőségekről, • az ifjúságvédelmi segítő szervezetekről, • az iskolán kívül igénybe vehető ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről (Gyermekjóléti Szolgálat, segély telefon). • Tájékoztatja a szülőket • az ifjúságvédelmi felelős személyéről (mikor, hol érhető el), • az iskolai és az iskolán kívüli segítő, szakellátó szervezetekről. • Tájékoztatja a pedagógusokat • a szakirodalomról, • a pályázati lehetőségekről, • a továbbképzési lehetőségekről, • az ifjúságvédelmi segítő és szakellátó intézményekről.

7.5. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 7.5.1. Törvényi keretek A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló rehabilitációs célú foglalkozásokra jogosult (Ktv. 30.§ (7)-(9) bek.). Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzde, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői, rehabilitációs bizottság dönt. A szakértői vélemény alapján a tanulót az intézményvezető mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól (kivéve gyakorlati vizsga). Vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint másik tantárgyat választhat. Adott tanuló számára osztályozó vizsgán, köztes vizsgán, különbözeti vizsgán, szakmai vizsgán, javító vizsgán illetve érettségi vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, írásbeli vizsgán lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök (számítógép stb.) alkalmazását. Szükség esetén az írásbeli vizsga szóbeli vizsgával vagy a szóbeli vizsga írásbeli vizsgával történő felváltását. 32

A felzárkóztatás miatt ezen tanulók részére egyéni foglalkozásokat kell biztosítani, egyéni fejlesztési terv alapján (52.§ (7) bekezdés valamint (11) bekezdés c pontjában meghatározott időkeret terhére) . 7.5.2. A beilleszkedési nehézségek feltárása

A beilleszkedési, magatartási zavarok egy részénél nincs jól körülhatárolható neurotikus tünet. A diákoknál problémák merülhetnek fel, mert nem tudnak barátot szerezni, nem találják helyüket az osztályközösségben, túl érzékenyen, esetleg indulatkitöréssel reagálnak az eseményekre. A tünetek igen különböző mértékben és formában jelentkezhetnek. Gyakran már belépéskor félszegen viselkednek, nehezen beszélnek, de akad aki jó fellépéssel rendelkezik, s mégis súlyos társasági és kapcsolatteremtési gátlásokkal küzd. Ebben az életkorban (14-18 év) gyakran csak átmeneti jelenségről, egy átlagosnál érzékenyebb személyiség serdülőkori nehézségeiről van szó. Ezek a diákok a társaság peremére szorulhatnak vagy szerepjátszásra kényszerülhetnek. A problematikus helyzet kialakulása általában nem egy okra, hanem okok láncolatára vezethető vissza. Napjainkban az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializálódott gyermekek összetalálkozása igen sok tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartászavarként is megjelennek, messzire ható következményekkel a tanuló beilleszkedésére és lélektani fejlődésére. A kritikus életkori szakaszok egyike a 14-18. életév, a középiskolába lépés időpontja, illetve a középiskolás évek. A serdülőkor sokféle lelki zűrzavarát gyakran kísérik hangulatingadozások, „világfájdalmas”, depresszív epizódok, dühkitörések, az önértékelés, az identitás zavarai. Súlyosabb esetben azonban zavar keletkezik az interperszonális kapcsolatokban, az iskolai teljesítményben és destruktív magatartásformák, deviáns folyamatok alakulhatnak ki. E nehézségek peremhelyzetet, szociális visszavonultságot, vagy túlzott izgatottságot, agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki. Alapvető cél, hogy ezeket a súlyos deformitásokat az iskola a nevelés folyamatában kezelje, s megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését vagy negatív hangadását. Az érintett diákok többnyire a tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló, megbízással nem rendelkező peremhelyzetű tanulók. Interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezőtlen szociometriai státuszú tanulók. Egy részük a család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatal, más csoportjuk a tanulmányi teljesítőképesség szerint egyetlen területen sem kimagasló diák. A devianciára hajló „másság” kezelése, a gyermekek „furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz feladat elé állít minden pedagógust.

7.5.3. Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére Iskolánk az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulók konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban: -

Nélkülözhetetlen a diákok pszichoszociális és biológiai környezetének pontos ismerete. Igen fontos feladat az érzelmi egyensúly helyreállítása a diák és környezete között. Pozitív érzelmi kapcsolatot teremtünk. A szociális sikerek mellett biztosítani kell a teljesítménybeli sikereket is.

33

-

-

-

-

-

Nélkülözhetetlen az egyéni bánásmód. Jól felhasználhatók a drámapedagógia eszközei, a szerepjátékok és az élménybeszámolók (iskolai színjátszókör). Igyekszünk olyan pedagógiai légkört kialakítani, amely biztosítja a diákok személyiségének egészséges fejlődését, s eleve megelőzi a magatartási rendellenességek kialakulását. Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat. Felzárkóztató, pótló foglalkoztatások szervezésével szükség esetén tanulás módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását. Speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket. Szülői tájékoztatást tartunk a nevelési problémákról, a devianciák veszélyeiről. Az első és második tanítási napokon (gólyanapok) – a kitűzött program mellett – arra is törekszünk, hogy a leendő 9. évfolyamosok megismerhessék társaikat, osztályfőnöküket, és azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell majd felelniük. Alkalmas e két nap arra is, hogy az ott lévő tanárok és az osztályfőnökök képet kapjanak a tanulók közösségben mutatott viselkedéséről, kulturáltságukról, esetleges szélsőséges megnyilatkozásaikról. A 9. évfolyamon az év elején tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a tanulók felkészültségét, s feltérképezzük, hogy milyen szintű felzárkóztató foglalkozásokkal tudjuk segíteni az arra rászorulókat. A 9. és a 10. évfolyamon, a bukott tanulók számára korrepetálásokat tartunk a felzárkózásuk érdekében. A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára a nevelési tanácsadóval együttműködve - szükség esetén - iskola-pszichológus segítségét kérjük. Segítünk a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket (alapítványokat), amelyek segítséget tudnak nyújtani a beilleszkedésben. A pályatévesztett és a tanulmányi nehézség miatt iskola-változtató szándékú tanulókat segítjük a befogadó intézmény megtalálásában. 7.5.4. Módszertani ajánlások a foglalkozásokhoz

A tanórai foglalkozások élményszerűek legyenek. A tevékenységek közül minél több a gyerekeket érdeklő témára irányuljon. A feladattípusok változatosak legyenek, az ismétlődő tevékenységi formák nem alkalmasak az érdeklődés szinten tartására. Arra kell törekedni a tanulókkal való foglalkozás során, hogy a tevékenység, a felfedezés öröme, a vélemény szabad kifejtése elsődleges szerepet kapjon a száraz oktató módszerrel szemben. Elengedhetetlen ezért a tanulók magukkal hozott beállítottságát, irányultságát figyelembe venni. Megfelelő hangulati motivációkkal, megfigyelési szempontokkal és kérdésekkel irányítsuk a tanuló figyelmét. A megfigyelés alapszabálya az irányító kérdések pontos, tervszerű megfogalmazása. Kerüljük az egyszerre több, a túl általános kérdéseket. Dicsérni kell minden egyéni felfedezésre utaló megnyilvánulást. Nem várható el, hogy a tanulók megfigyeléseik alapján érett gondolatközlésre lesznek képesek, ez a megfigyelések közös megbeszélésével hidalható át. Véleményük komolyan

34

vételével arra kell törekedni, hogy a tanulók minél többet és minél gyakrabban szóljanak érdemileg hozzá az adott témához. A házi feladat elsősorban önálló gyűjtésre, internet és könyvtárhasználatra vonatkozzon.

7.5.5. Javaslat az ellenőrzéshez, értékeléshez Az értékelés célja, hogy a tanulók rendszeres és következetes visszajelzést kapjanak saját fejlődésükről. Pontosan tudják miben voltak jók, miben kell fejlődniük. A megítélés minden esetben a tanuló személyiségének, adottságainak, a pedagógus fejlesztő munkájának, valamint a követelmények elvárásainak összevetésével történjen. A fejlődés mértékének megállapítása térjen ki az apró részletekre is. Értékelés módjai: egyéni, közös, adott szempont szerinti érdemes a tanulók füzeteit is értékelni Legyen az értékelés türelmes, a tanuló személyiségét megnyilvánulásain, produktumain keresztül is tisztelő, szeretetteljes légkörű.

7.6. Az iskola magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenysége Magántanulónak tekintjük azt a tanulót, aki iskolánkkal tanulói jogviszonyban áll, azonban a tanórai foglalkozások látogatása alól felmentést kapott és tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésére egyénileg készül fel. Ezen tanulók számára negyedévenként beszámoltató vizsgákat szervezünk, s a félévi és az év végi osztályzatuk a beszámolókon szerzett jegyek alapján kerül meghatározásra. Szakképző évfolyamon magántanulói státuszt nem engedélyezünk!

7.7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 7.7.1. Képességfejlesztés, tehetségggondozás, felzárkóztatás, értékközvetítés

Az alcímben jelzett feladatok megvalósítása a lehetőségek, az alkalmak, a technikák és az eszközök széles tárházát ölelik fel. A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló sorsát kezdettől determinálja, hogy milyen iskolába került, melyik osztályba vették fel, s kik lettek a szaktanárai. A belépés feltételét, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a családból és az általános iskolából, ám a képességek tudatosabb kiaknázása a középiskolában történhet. A képességfejlesztés elszakíthatatlan a tehetséggondozástól. Régi tapasztalat, hogy a tanulás megtanítása a középiskolás évek kezdetén újra esedékes. A tanulási technikák elsajátíttatása a legjobb képességű tanulóinknál is elengedhetetlen. Erre tantárgyától függetlenül - minden pedagógusnak törekednie kell. Az emelt szintű érettségi követelményeire történő felkészítés többlet óraszámokkal és új módszerekkel szolgálja a képességfejlesztést.

35

Az iskolai képességfejlesztést segítik elő a szakmai, matematikai és fizikai ismeretek, illetve a humán tantárgyak fakultáció keretében történő közvetítése. A tanulók csoportbeosztását az osztályban tanító szaktanárok véleményének meghallgatásával az osztályfőnök készíti el. A csoportbeosztást behatárolja a tanulók továbbtanulási szándéka. A képességfejlesztés hagyományosnak nevezhető terepe a versenyek, a szakkörök, a diákkörök megszervezése, s a különböző pályázatok kiírása. Az ismeretek és értékek közvetítése a képességek kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. Az iskola tanulói elméleti, számítógéptermi és laboratóriumi szakórákon sajátíthatják el az ismeretanyagot.

7.8. A tehetséggondozás iskolai feladatai • • • •

Az iskolánkban tanító valamennyi pedagógusnak kötelessége, hogy a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását. Iskolánkban a tanulók tehetségének a kibontakoztatásánál fontos tényezőként szerepel a személyiségük erősségeinek és gyengeségeinek a mielőbbi megismerése. Programunk részét képezi az erősségek tudatosítása, a gyengeségek pótlása, fejlesztése. Ugyancsak fontosnak tekintjük azt, hogy tanulóink speciális készségeit felismerjük, az iskolai lehetőségeket figyelembe véve ezeket fejlesszük, illetve megfelelő helyre irányítsuk.

7.9. A tanórán kívüli tevékenységek szerepe a képességfejlesztésben, a tehetséggondozásban Az iskola a kötelező és nem kötelező órakereten kívül tanórán kívüli tevékenységekre is ösztönzi tanulóit. Lehetővé teszi a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését szolgáló programok beindítását. Nem titkolt cél a tanulás megtanítása mellett az iskolai élet színesítése, a szabadidő értékes és érdekes kitöltése. „Öreg diákok a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskoláért” Iskolai Alapítvány A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő lehetőségek között az alapítvány különleges szerepű. Az alapítvány célja és feladata az iskolában folyó nevelési-oktatási tevékenység segítése. Az alapítvány forrásai felhasználhatók többek között a tanítás-tanulás optimális körülményeinek biztosítására, ill. a tanulók kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkájának elismerésére. Iskolai stúdió Jellegzetes szakköri terület az iskolai stúdió, az iskolarádió működtetése. A kedvenc időtöltésüknek /is/ hódoló stúdió tagok szaktanár illetve a szabadidő-szervező irányításával audioberendezések segítségével biztosítják az iskola hosszúszüneteinek műsoros kitöltését, segítenek az iskolai ünnepélyek és a nagyobb lélegzetű iskolai események technikai lebonyolításában. Biztosítják az iskola valamennyi tantermének iskolarádióval történő ellátását. Szakmai tudásukat felhasználják a következő stúdiós generáció kiképzésében.

36

Tantárgyi versenyek Kimondottan a tehetségek érvényesülését, a szaktantárgyak népszerűsítését szolgálják az évente megrendezett tantárgyi versenyek. A házi megmérettetéseken kívül (angol nyelvi, számítástechnikai, stb.) országos és területi tanulmányi versenyeken (OKTV matematika és fizika, OSZTV, OMTV, Nemes Tihamér informatika, Simonyi Károly elektrotechnika, Kozma László számítástechnikai és egyéb szakmai versenyek) is részt veszünk. Az elért jó eredményeket kapcsolódó tantárgyainkban is jutalmazzuk. Az országos döntőbe jutott versenyzőink számára felkészítő foglalkozásokat is szervezünk. Közös színház- és múzeumlátogatások A kulturális hagyományok megőrzésére, más kultúrák értékeinek megbecsülésére, a kulturális igények kielégítésére szolgálnak a közös színház- és múzeumélmények. A színházlátogatások az egész tanévet behálózzák, a darabokat sokszor a tananyaghoz illesztik, s értékes segítséget nyújtanak az irodalmat tanító szaktanár számára. Könyvtárhasználat Iskolánk könyvtárszobája gazdag kézikönyvtárral, korszerű ismerethordozókkal (CD, CDROM, videó) a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl a "kitekintéshez" is elvezet. Megtanít az egész világon egyformán alkalmazható könyvtárhasználat technikájára. Közvetett segítséget nyújt az internet adatbázisainak használatához is. A mindenkori 9. évfolyam osztályai szervezett könyvtári órákon tájékozódhatnak az iskolai könyvtárhasználatról. Osztálykirándulások Földrajzi adottságaink, hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente megszervezett osztálykirándulások. Az általában 2-3 naposra tervezett tanulmányi kirándulásokhoz az iskola biztosítja a tanítás nélküli munkanapokat. A 9-11. évfolyam osztályai az írásbeli érettségi hetében, a végzősök ősszel kirándulnak. Célszerű a középiskolás évek során az ország különböző tájait bejárni, ill. komplex programokat (túra, városnézés, sport, múzeumlátogatás stb.) összeállítani. A kirándulások tehát a kellemes és a hasznos időtöltést egyaránt szolgálják. Az osztálykirándulások finanszírozása a szülők önkéntes anyagi támogatásával lehetséges. Szabadidősport Az iskolai szabadidősport helyszíne a tornaterem, az udvar és a kondicionáló helyiség. Az iskolában alapvetően labdarúgás, kosárlabdázás, asztali teniszezés és erőfejlesztő gyakorlások valósíthatók meg. A versenyszerűen sportolók az iskolai labdarúgó és kosárlabda csapatokban is bizonyíthatják tehetségüket. Utóbbi sportágakban évente évfolyam- és iskolai bajnokságokat is rendezünk. Iskolai szintű szaktárgyi versenyek: a versenyek megrendezéséről a munkaközösségek döntenek, a verseny időpontját és jellegét munkatervben rögzítik, a szaktárgyi verseny selejtezőjét képezheti magasabb szintű versenyeknek. E szerteágazó versenyrendszerben az iskola számára elengedhetetlen feladat a versenyek közötti szelektálás, a versenyzői réteg szélesítése.

37

7.10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk tanulói között minden évfolyamon találhatók tanulási kudarccal küzdő diákok. Ez a tény a felzárkóztatás pedagógiai feladata elé állítja az intézmény valamennyi pedagógusát. A felzárkóztatás kiinduló pontja a problémák feltárása, a tanulási gondokkal küzdő tanulók felismerése.

7.11. A tanulókat megismerő (feltérképező) tevékenység Az első és második tanítási napokon (gólyanapok) – a kitűzött program mellett – arra is törekszünk, hogy a leendő 9. évfolyamosok megismerhessék társaikat, osztályfőnöküket, és azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell majd felelniük. Alkalmas e két nap arra is, hogy az ott lévő tanárok és az osztályfőnökök képet kapjanak a tanulók közösségben mutatott viselkedéséről, kulturáltságukról, esetleges szélsőséges megnyilatkozásaikról. A 9. évfolyamon, az év elején, tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a tanulók felkészültségét annak érdekében, hogy milyen szintű felzárkóztató foglalkozásokkal tudjuk segíteni az arra rászorulókat.

7.12. A tanulókat segítő tevékenységek -

Az iskola ellátja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységeket. Felzárkóztatás szervezhető a tanórán (differenciált egyéni és csoportos foglalkoztatással), a nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanuló érdeklődése, igénye szerint, illetve egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozások keretében.

-

A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó délutáni különfoglalkozások, a korrepetálások jelentik. Az évről-évre újra meghatározott, szaktanárok vezetésével szervezett korrepetálási programok lehetővé teszik a gyengék ill. a tanórákat mulasztók számára a szakmai lemaradás megszüntetését. Az egyes foglalkozások gyakorlásból, a felvetődött kérdések megválaszolásából ill. a tananyag újra magyarázásából állhatnak.

-

A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára a nevelési tanácsadóval együttműködve - szükség esetén - iskola-pszichológus segítségét kérjük. Segítünk a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket (alapítványokat), amelyek segítséget tudnak nyújtani.

-

Külön figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási-nevelési feladataira, az egyéni problémák kezelésére. Számukra – szükség esetén – egyéni haladási tervet dolgozunk ki.

-

A pályatévesztett és a tanulmányi nehézség miatt iskola-változtató szándékú tanulókat segítjük a befogadó intézmény megtalálásában. Az eltanácsolás lehetőségével csak végső esetben élünk.

38

7.13. Integrált nevelés-oktatás A sok súlyos problémából kiindulva, s azok megoldására törekedve határoztuk el az integrált nevelést, oktatást. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: • Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. • Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. • A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő, pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. • A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tanagyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükségletekhez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedéshez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. • Intézményünkben erre a felkészítésre a szakiskolai képzés 9-10. osztályában kerülhet sor. Az integrációs és képesség kibontakoztató pedagógiai rendszer három elemből tevődik össze. Az első rész a heterogén intézményi közeg kialakítását, az „alkalmazást” jelenti. „Kiket kikkel” szeretnénk integráltan oktatni. A tanulók a pedagógiai szakszolgálat tanácsára és szakvéleménye alapján kerülhetnek az iskolába. Főszabály a sajátos nevelési igényű tanulókat normál osztálykeretben oktatni, de speciális tanulói csoportokat is működtetni. Az osztály kialakításánál a hátrányos helyzetű gyerekek aránya 50%, aminek fokozatosan csökkennie kell 25%-ra. Intézményünk esetében ez úgy valósulhat meg, hogy több osztályra is kiterjesztjük az integrációs felkészítést. Iskolánk, mint az integráló intézmény, minden

39

szülővel kapcsolatban áll, a nevelőtestület pedig csapatban dolgozik. Ez konkrétan azt jelenti, hogy együttműködési, partnerségi kapcsolatok kiépítése történik mind a nevelőtestületen belül, mind pedig a külső szereplőkkel, a szülői házzal, a helyi családsegítő szolgálattal, szakszolgálattal, más közoktatási intézménnyel. A pedagógiai rendszer második része a tartalmi elemeket fogalmazza meg. Az intézménynek képességfejlesztő programokat kell működtetnie. Annak értékelése helyett, hogy „mit nem tud a tanuló”a „miben jó” kerül előtérbe. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a „lépésről lépésre” elvét és módszerét használjuk. Egyéniesített, rendszeresen alkalmazott és körültekintően ellenőrzött nevelési, oktatási folyamat megvalósítására törekszünk. A tanulást segítő fejlesztés, az eszközjellegű és szociális kompetenciák fejlesztését követik az integrációt segítő, tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek. Ide tartozik a mentori rendszer működtetése, művészeti körök kialakítása és együttműködés civil művészeti iskolák programjaival. A programok kialakításában a multikulturális tartalmak is helyet kapnak. A tanulók értékelési rendszerében is változás történik. Megjelenik a szöveges értékelési rendszer, az árnyalt értékelés, az egyéni fejlődési napló. A tanárok külső szakemberek segítségével egyéni nevelési célokat és tervet határoznak meg, melyek teljesülését illetve a tanulók magatartását, fejlődését folyamatosan nyomon követik és értékelik. A pedagógusok meghatározott időnként pl. kéthetente szakmai megbeszéléseket (esetmegbeszélés, módszertani továbbképzés) tartanak külső szakember bevonásával. A rendszer harmadik összetevője a program ellenőrzése az eredmények szempontjából. Mindenképpen fontos, hogy legyen utánkövetés, hogy lássuk mi lesz a tanuló sorsa, mert a hátrányos helyzetű tanulók nagy számban maradnak ki a középfokú oktatási intézményekből. Tehát már nemcsak a beiskolázás lényeges, hanem az is, hogy egy-két év múlva is ott tanulnak-e a tanulók, vagy sem.

7.14. Felzárkóztató oktatás A szakiskolában – a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében – felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülő legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke – az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett – a következő tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben betölti a tizenötödik életévét. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. Az, aki a felzárkózató oktatás megkezdésekor a tizenhatodik életévét nem tölti be, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba. A felzárkóztató oktatás egy tanítási évig (tíz hónapig) tart, az általános iskola hatodik évfolyamát sikeresen befejezett tanuló számára. A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati kompetenciákat. A felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon folytathatja tanulmányait. Intézményünkben a felzárkóztat oktatást a HÍD program váltja fel.

40

7.15. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos céljaink • • • •

Ezeknek a tanulóknak döntő többségét legalább egy szakmunkás bizonyítvány megszerzéséig eljuttatni. Hátrányaik ellenére kialakítani bennük – legalábbis megpróbálni – az élethosszig tartó tanulás igényét. Maximális segítséget nyújtani ahhoz, hogy a társadalomban való beilleszkedésük minél sikeresebb legyen. Ha az mégsem sikerülne az iskolán belül, akkor iskolarendszeren kívüli képzésbe kell megpróbálni bevonni őket.

7.16. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos feladataink Feladatunk a tanulók kudarcélményeinek olyan mértékű csökkentése, hogy az iskola követelményrendszerének megfeleljenek. Ahhoz, hogy ezt teljesíteni tudjuk, az alábbi feladatokat kell megoldanunk: • Már a kezdet-kezdetén fel kell mérni a tanulók szociokultúrális környezetét, amely döntő tényező a tanulási kudarcok kialakulásánál. • Alaposan fel kell térképeznünk a tanulók megértő képességét, készségeit, személyiségjegyeit, s ezek alapján kell meghatároznunk a konkrét teendőket. • Minden lehetőséget ki kell használni annak érdekében, hogy a szülői házzal a pedagógus (elsősorban az osztályfőnök) aktív kapcsolatot teremtsen. • Fel kell mérni milyen akadályai vannak a tanuló otthoni tanulásának, mik okozzák az alacsony hatékonyságot tanulmányi munkájában. • Döntőnek tartjuk, hogy iskolánk értékelési rendszere motiválóbb, pozitívabb legyen s ne negatív, büntető jellegű. • Ezeknek a tanulóknak a felzárkóztatására heti 1,5 óra/3 fő időkeretet biztosítunk.

7.17. A felzárkóztatási program értékelése A felzárkóztatási program eredményességéről az osztályfőnökök folyamatos visszajelzéseket szereznek, s a félévenként megrendezésre kerülő osztályértékelő értekezleteken számolnak be. A tanácskozáson az osztályban tanító szaktanárok és az osztályfőnök kölcsönösen informálják egymást, s közösen döntenek a további intézkedésekről. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök és a szülők bevonásával tanulónként értékeli a felzárkóztatást segítő program eredményességét.

7.18. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gazdaság szerkezetváltozásával, a piacgazdaságra történt átállással a szülők könnyen munkanélkülivé válhatnak, így mind több gyermek kerül nehéz anyagi helyzetbe, 41

mely az egészséges testi-lelki fejlődését és tanulását hátráltathatja. Ezek a tanulók nagy tapintatot igényelnek, hiszen sok esetben szégyellik helyzetüket, melybe önhibájukon kívül kerültek. A segítségre szorulók általában munkanélküliek, alacsony jövedelműek, rokkant nyugdíjasok vagy szociális ellátásban részesülő szülők köréből kerülnek ki. A szociális hátrányok leggyakoribb megnyilvánulási formái: a szegénység, az egykeresős és csonka családok, az ösztönzés hiánya, az életkilátások csökkenése. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. Az iskola pedagógusainak a tanulók anyagi veszélyeztetettsége feltárásával kapcsolatos feladatai • • • •

A tanuló osztályfőnökének kiemelten fontos feladata, hogy mielőbb feltárja az osztályban fellelhető veszélyeztetett helyzetben levő családi körülményeket. Ezt követően a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel közösen az anyagi veszélyeztetettséget jelenti az intézményvezetőnek. Az ilyen jellegű feladatok ellátásában, az osztályban tanító valamennyi pedagógusnak közös kötelessége. Az intézményvezető eljárást indít a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.

7.19. Hátránykompenzáció Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás). Természetbeni ellátások (kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyv biztosítása, kulturális támogatás odaítélése, utazási térítés kiutalása). A szociokulturális hátrányok enyhítése (a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosítása, jól felszerelt könyvtárral a kulturális hiányok pótlása, tanácsadás, a közösségek életének támogatása, felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése). -

Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel.

-

Drog és bűnmegelőzési programok szervezése.

-

Pályázatok figyelése, nyomon követése, részvétel a pályázatokon.

-

Kollégiumi elhelyezés és ellátás biztosítása.

-

Ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére.

-

A tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma).

42

-

Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése.

7.20. A tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatai • • •

Az iskola intézményvezetője a tanuló tandíját a tanulmányi eredménytől függően csökkenti. Az iskola intézményvezetője a tanuló szociális helyzetét figyelembe véve – az osztályfőnök, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős véleménye alapján – a tandíját csökkentheti. A fentieken túlmenően az intézményvezető az osztályfőnök javaslata alapján egy tanévre szóló ingyenes tankönyvhasználatot biztosít (könyvtári állományban levő könyvekből).

8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl : • • • • • • •

a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben tehet.

Konkrétan, intézményünk életben: • • •

Javaslatot tehetnek a tanulók a gólyahéttel, gólyabállal, Zsoldos-,Pollák napi és DÖK napi programokkal kapcsolatban. Évente két alkalommal (október, február) DÖK gyűlés keretében a tanulók felvilágosítást, tájékoztatást kapnak az iskolában történt, illetve zajló változásokról (pl. felújítás, az érettségi szabályainak változása). Évi egy alkalommal a Diákparlament összehívásra kerül, ahol a diákok képviselőiken keresztül az intézményvezetőtől kérdezhetnek, véleményt nyilváníthatnak.

43

9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

Az iskola és a kollégium tanári közössége, a szülők és a tanulók szervezetei között az elmúlt évek hagyományai alapján élő munkakapcsolat alakult ki. A kapcsolatokat törvényi előírások, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és a Házirend szabályozza. Az együttműködés alapvetően a nevelési-oktatási információcserén alapszik. Meghatározók a tanulók személyiségfejlesztésének, szociális veszélyeztetettségének, életkori sajátosságainak kérdésköréből adódó problémák. A tehetséges és különleges képességű tanulók menedzselése ugyanolyan fontosságú feladat, mint a beilleszkedési problémákkal küzdők, vagy a tanulási kudarcoknak kitett tanulók segítése. Az együttműködés során közösen kell törekedni az oktatási- nevelési célokban megfogalmazott normák elfogadtatására, a kultúrált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére. Biztosítani kell a szülői szervezet részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjában.

9.1. Az együttműködésben résztvevő szervezetek formái • Tanári szervezetek: tantestület, munkaközösségek. • Szülői szervezet: szülői munkaközösség – saját szervezeti szabályzata alapján működik, munkatervében kapcsolódik az iskola tanévre bontott feladataihoz. • Diák szervezetek: Diák Önkormányzat (DÖK).

9.2. Az iskola és a szülők közötti együttműködés legfontosabb területei • • • • •

kölcsönös részvétel értekezleteken, információcsere (osztályfőnök – szaktanár - szülő), oktatási-nevelési programok és dokumentumok megbeszélése, véleményezése, fegyelmik egyeztetése, intézményvezetői pályázatok véleményezése.

9.3. Együttműködési keretek a szülők és az iskola között • • • • • •

szülői munkaközösség, szülői értekezletek (félévente legalább egy alkalommal), össztanári fogadóórák (félévente egy alkalommal), osztálykirándulások, osztályprogramok, érettségi és szakmai szóbeli vizsga, ünnepségek, versenyek.

44

9.4. Együttműködési keretek az iskola és a kollégium között • az osztályfőnökök és a tanulók nevelőtanárai közötti kapcsolat, • a nevelési feladatok egyeztetése érdekében időszakosan az osztályfőnöki munkaközösség, a kollégium vezetője és a nevelőtanárok megbeszélése (negyedévente legalább egy alkalommal). A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének fejlesztési irányait a törvényi változások, a minőségirányítási program és a piaci igényekhez alkalmazkodó szakemberképzés együttesen motiválja. Az együttműködés részletes kifejtése a kollégium pedagógiai programjában található.

10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 10.1.

A vizsgaszabályzat célja, hatálya

A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük, érdemjegyeik alapján nem lehetett meghatározni. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: • osztályozó vizsgákra, • különbözeti vizsgákra, • javítóvizsgákra • pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít, • aki pótló vizsgára jelentkezik, • kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. • kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

45

10.2.

Osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak: • • • • •

ha a tanítási év során a jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani, felmentést kapott – kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól, engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, szervezett beszámoltató vizsga tesz a szakképzésre vonatkoztató rendelkezések szerint, osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie.

10.3.

Különbözeti vizsga

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. A különbözeti vizsgákra tanévenként legalább két időpontot kell kijelölni.

10.4.

Javítóvizsga

A javítóvizsga szabályai: • • • •

Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga augusztus 21. és augusztus 31. között – egyeztetett időpontban szervezhető. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

10.5.

Pótló vizsga

Abban az esetben tehető, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/javító/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a

46

nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

10.6.

Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga

A tanuló alapvető joga, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tegyen. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le.

10.7.

Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei

A vizsgabizottság minimum három főből áll. • elnök • kérdező tanár • ellenőrző tanár Az általa ellátandó feladatok: az elnök • felel vizsga a jogszerű megtartásáért, • ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, • ha kell szavazást rendel el a kérdező tanár • csak megfelelő tanári végzettséggel lehet • lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte az ellenőrző tanár • lehetőség szerint szakos tanár •

felel a vizsga szabályszerűségéért.

Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.

47

10.8.

Írásbeli vizsgák általános szabályai

•

A tanteremben minden padban csak egy diák ülhet.

•

A feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot.

•

A feladatlap megoldásának ideje 60 perc.

•

A vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával.

•

Egy vizsganapon három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük legalább 10 perc pihenőidőt kell biztosítani.

•

Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak.

Az írásbeli vizsga javítása • •

A szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot. Ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót.

10.9.

A szóbeli vizsga általános szabályai

•

Egy napon három szóbeli vizsga tehető le.

•

A vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie.

•

A vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani.

•

A szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre.

•

A felkészülési idő legalább 30 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő.

•

A felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja.

•

A felelet maximum 15 percig tarthat.

•

Ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz.

•

Két tantárgy között a vizsgázónak pihenőidőt kell biztosítani.

•

Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről.

•

Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

48

10.10. •

Gyakorlati vizsga általános szabályai

A gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről.

•

A gyakorlati vizsgát a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni.

10.11.

Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

A vizsgatárgyak követelményrendszere: • Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. • Az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programja határozza meg lásd a „ A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési és értékelési rendszere” fejezetben. A tanulmányok alatti vizsgán a közoktatási törvény 30.§ (9) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.

10.12.

Alkalmassági vizsga

A rendészeti szakmacsoportba felvételt nyer, vagy a katonai alapismeretek tantárgyat tanulhatja és részt vehet katonai önvédelem oktatásban, aki megfelel: • az egészségügyi alkalmassági vizsgán a fizikai - erőnléti alkalmassági vizsgán (futás, fekvőtámasz, hanyattfekvésből felülés), • a kötetlen elbeszélgetésen (általános intelligencia, kommunikációs készség, honvédségről-rendőrségről kialakult kép).

A szabályzat elsődleges jogforrása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54.§ (1)-(2) bekezdés, valamint a 20/2012. (VIII.31.) Emmi rendelet 64-78.§ -a.

11. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

49

11.1. Belépés az iskola induló évfolyamára

Az iskolalába történő felvétel a létszámhatárok figyelembe vételével mindig az adott évben kiadott beiskolázási tájékoztató alapján történik.

11.2. Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain A felvétel feltétele az előző évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány. A tanult nyelv megegyezése azzal az osztállyal, amelybe a tanuló felvételre kerül.

11.3. Az iskolán belüli átlépés más osztályba, csoportba Az egyik osztályból a másikba a szaktanár javaslata, illetve különbözeti vizsga letétele után lehetséges az átlépés. A csoportbontásban tanított tantárgyak esetében a csoportok közötti átjárás a szülő kérésére, a tanító szaktanárok javaslatára és a vezetőség elbírálása alapján történhet. • • • • • •

• • •

A tanuló magasabb évfolyamára lépéséről a nevelőtestület osztályozó értekezleten dönt. A tanuló magasabb évfolyamba, ill. szakképzési évfolyamba akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamába, ill. szakképzési évfolyamába belépő tanulót nem kell beíratni. A tanuló kérelmére – a szakképző évfolyamok kivételével – indokolt esetben engedélyezzük az adott évfolyam megismétlését abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Szakképző évfolyamokon a már meglévő OKJ-s szakképesítéssel rokon munkakörök tanulmányi követelményeit – intézményvezetői engedéllyel – egy tanév alatt teljesítheti a tanuló. Általánosan érvényes a következő szabály: Az a tanuló, aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet; Ha javítóvizsgája nem sikerül, akkor a tanuló évfolyamot ismételhet, illetve ha tanköteles tanulóról van szó, akkor köteles az évfolyamot megismételni. Csak javítóvizsga letételével folytathatja a tanuló a tanulmányait, ha az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távolmaradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Szakképző évfolyamon szakmai gyakorlatból a tanuló akkor tehet javítóvizsgát, ha a nevelőtestület – a gyakorlati képzést szervezőjének egyetértésével – engedélyezte. Az a tanuló, akinek a félévi ill. a tanévi mulasztott óráinak száma meghaladja a Kt.-ben ill. ennek végrehajtási rendeletében meghatározottakat, csak sikeres osztályozóvizsga letétele után léphet magasabb évfolyamra.

50

12. Közösségi szolgálat 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) rendelkezésének megfelelően az iskola a középiskola 9-11. évfolyamán önkéntes közösségi szolgálatot szervez. Az önkéntesség a közösségi gondoskodás, a társadalmi szolidaritás – s ezen belül a karitatív tevékenység – az emberiség fejlődésének alapértékei közé tartozik. Az önkéntességben kifejezésre jut az állampolgári elkötelezettség és felelősségvállalás össztársadalmi „rehabilitációja” mindazokért, akik a segítségnyújtás érintettjei. Ebből következik, hogy az önkéntes tevékenységvégzés olyan humán erőforrás, amely egyaránt hozzájárul társadalmunk erkölcsi, szociális, kulturális fejlődéséhez, és a gazdaság – nemzeti jövedelemben mérhető – erősödéséhez. Az iskolai közösségi szolgálat a társadalmi szolidaritást, bizalmat fejlesztő tevékenység, amely lehetőséget ad a fiataloknak az aktív állampolgári létre való felkészülésre. Saját élményű tanuláson keresztül fejleszti szociális érzékenységüket, és számos további kompetenciájukat, amilyen az együttműködés, problémamegoldás, konfliktuskezelés, felelősségvállalás, empátia, önbizalom, érzelmi intelligencia, kritikus gondolkozás. Az iskola célja, hogy a közösségi szolgálat megszervezésében együttműködő társintézményeivel olyan feladatokba vonja be tanulóit, amelyek a tanulói kompetenciák fejlesztése mellett, a helyi közösség számára is hasznosak, értéket teremtenek.

13. Egészségnevelési program 13.1. Az egészségfejlesztés célja Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. 13.1.1. Az iskola egészségfejlesztési célja: • •

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.

51

•

• •

• • •

Egészséges környezetet, az iskolai egészségnevelést és az iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítani, ezekkel párhuzamosan együttműködni a helyi közösség szakembereivel, és részt venni az ide vonatkozó programokon, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programok kidolgozása. Kiemelt jelentőségű az egészséges étkezés, a testedzés és a szabadidő hasznos eltöltése, valamint a társas támogatás, a lelki egészségfejlesztés és tanácsadás zavartalanságát biztosító programok megvalósítása. Olyan oktatási-nevelési gyakorlat megvalósítása, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. A diákok segítése, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségmegőrzése; a helyi közösség vezetőivel való együttműködés úgy, hogy az utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást. Tolerancia és segítőkész magatartás kialakítása a beteg vagy fogyatékkal élő embertársak iránt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségnek ezek a meghatározásai rendkívül ambiciózusak, és mindenképpen egy kívánatos folyamatot határoznak meg, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid és hosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra. 13.1.2. Az egészségfejlesztés tartalma

Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. 13.1.2.1. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.

52

Az egészségnevelés főbb területei: − egészséges táplálkozás − higiénés szokások erősítése, fontosságának hangsúlyozása − aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése − a dohányzás visszaszorítása − alkohol- és drogprevenció − AIDS prevenció − mentális betegségek megelőzése

13.1.3. Az iskolaorvos, védőnő szerepe az egészségnevelésben: 1. Évenkénti szűrővizsgálat 2. Felvilágosító előadások tartása (iskolaorvos, védőnő) 3. Egyéni gondozás (cukorbetegségek, viselkedési zavarok, tanulási zavarok, szenvedélybetegségek, cardiovaskularis rizikószűrés és gondozás) 4. Testnevelési csoportbesorolás 5. Versenyekre felkészülés (csecsemőgondozás, elsősegélynyújtás stb.) 6. Kapcsolattartás a pedagógusokkal, a szülőkkel (kiemelten az ifjúságvédelmi felelőssel) 7. Az iskolai büfé kínálatának figyelemmel kísérése, javaslattétel 8. Családsegítővel kapcsolattartás 9. Bemutató szervezése (egészséges táplálkozás) Az egészségnevelési célkitűzések között szerepel a tanulók mentális és tanulási problémáinak felmérése, a korrekció megvalósítása: A testi, fizikai állapot mérésén kívül a tanulási nehézségek szűrése. Logopédusi segítség igénybevétele a koncentrációzavarral, hiperaktivitással, fáradékonysággal, dislexiával, disgrafiával, discalkuliával küzdő gyerekek megsegítésére, tanulási hatékonyságuknak erősítésére.

53

Testnevelési órák, mindennapos testnevelés A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Elsődleges célunk a mozgás szeretetének erősítése, a mindennapi testmozgás igényének kialakítása, ezzel az egészségtudatos magatartás jelentőségének hangsúlyozása. Az egészségnevelési célok elérésében segít a diákok állóképesség vizsgálata. A felmérési eredmények alapján pontos képet kapunk a tanulók állapotáról. Az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módja biztosított. A tanulóknak heti 5 (2012/2013 tanévtől felmenő rendszerben) testnevelés órája van. Mozgási lehetőséget még a diáksportkör foglalkozásain biztosított. Célunk a tanórán kívüli sportolási lehetőségek skálájának bővítése. • kosárlabda csapatok edzése, osztályok, évfolyamok közötti versenyek megvalósítása • foci csapatok edzése, osztályok, évfolyamok közötti versenyek megvalósítása • kondicionáló torna biztosítása, erőnléti edzések megtartása • házi és intézmények közötti bajnokságokon való részvétel • pingpong, labdarúgó, aerobic foglalkozásainak támogatása 13.1.4. A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek Sajátos a testnevelés ellenőrzése és értékelése, mivel készségtárgyról van szó. Itt az ellenőrzés folyamatos, amely a tanórai teljesítményt figyeli. Időszakos egy-egy témakör lezárását követően. Minden évfolyamon, minden tanévben a fizikai állapot felmérése kerül sor április 3. és május 28. között. A tanulók teljesítmény-felmérését a HUNGAROFIT 4+1 módszerrel végezzük. A felmérés a tanulók állóképességét, izomerejét (has-, hát-, kar- és lábizomzat) mérjük fel évente kétszer, tavasszal és ősszel. A mérési eredményeket a programhoz központilag rendelt táblázat szerint kiértékeljük. A felmérés eredményét az iskolaorvos is megkapja. A felmérés lehetőséget nyújt a tanulók önmagukhoz képest történő fejlődésének, de az egymást követő évfolyamok egyre rosszabb kondíciójának megállapítására is. A HUNGAROFIT módszer során az alábbi dimenziókban folytatunk méréseket: Aerob fittség mérés Kardio-respiratorikus állóképesség mérése: • Cooper-teszt (futással) 1, 1.5, 2 mérföld ill. 2000 m, 3000 m síkfutás (Pulzus méréssel kiegészítve). Dinamikus izomerő A vázizomzat fittségének mérése: • • • •

Helyből távolugrás Helyből 5-ös sorozat ugrás páros lábbal Kétkezes dobás fej fölött hátra Egykezes labdalökés helyből

54

Izomerő állóképesség A vázizomzat fittségének mérése: • M. fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás • Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel • Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés (A próbákat folyamatosan, kifáradásig kell végezni a maximális időtartam: 4 perc.) Hajlékonyság A kiegészítő mérés: Csípőhajlékonyság Ülésben előrenyúlás

Az értékelés során figyelembe vesszük: • • • • • •

a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődését, a tanult sportági mozgásanyag technikai végrehajtását, a sportjátékokban való aktív részvételt, együttműködési készséget, a testnevelési órákon mutatott aktivitást, a teljesítmények eredményességének viszonyát az előírottakhoz, a tanórán kívüli sporttevékenységet (iskolai sportkör, felzárkóztató foglalkozás, tehetségfejlesztő sportóra stb.)

13.2. Felvilágosítás és szemléletformálás • • • • • • • • •

Az iskolánkban Egészségnappal és Életmódnappal kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. Szintén a szemléletformálásban játszik fontos szerepet a minket körülvevő világ empirikus felfedezése ideértve a Sürgősségi Baleseti Osztályt A természetjáró túrák szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni. Az évente megrendezésre kerülő Sportnap mozgáslehetőséget nyújt, másrész aktívan támogatja az egészséges életmódra törekvést. A különböző sportkörök tartalmas és egészséges kikapcsolódást nyújtanak a diákoknak. Versenyeken való részvétel (sportversenyek, elsősegélynyújtó verseny) Véradás diákok és tanárok részvételével („Ha vért adsz, életet adsz!”) Időszakos kiállítások rendezése (ÁNTSZ segédanyagainak felhasználásával) – mind olyan programok, amelyek elengedhetetlenek a kiegyensúlyozott, minden szempontból egészséges tanulók nevelésében. Kiemelten biológia, testnevelés, kémia, földünk és környezete, osztályfőnöki, gyakorlati és idegen nyelvórán folyik az egészséges életmódra nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására.

55

• • • • • • • • • • • • •

Jól felszerelt szaktantermek (biológia, kémia, földünk és környezete), szertárak. (biológia, kémia, testnevelés, könyvtár, tornaterem, kondicionáló terem, sportudvar, iskolai büfé biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit. Női tanári kondicionáló tornával, férfi tanári futball rendezésével követendő példát kívánunk nyújtani tanítványaink számára.

Az iskola egészségügyi személyzetének részvétele a szülői értekezleteken (szülők felvilágosítása a példamutatás szerepéről, a család étkezési szokásai, mozgáskultúrája, az egészség megőrzésének helye a család értékrendjében, egészséges lakókörnyezet) Az iskolai büfé választékának ellenőrzése (gyümölcs, korpás pékáru, müzliszelet, cukormentes 100 %-os gyümölcslevek, élőflórás natur joghurt) Kerülendő: cola, csokoládé, finomított édesipari termékek stb. Számítógépes adatnyilvántartás Bemutatók szervezése (egészséges táplálkozás, természetes módszerek a szépségápolásban, gerinctorna betanítás, kézi és műszeres szemmaszírozás) Kortárs segítőképzés Szenvedélyekről leszoktató, önismeretfejlesztő csoportos foglalkozások Dohányzásmentes tantestület Tanár-diák sporttalálkozók Kiskorúak iskolai dohányzásának szigorított ellenőrzése Szülőcsoportok szervezése szakemberek bevonásával pl. magatartászavaros gyerekek esetén Dohányzásról leszoktató elektromágneses kezelés

56

Az iskola környezetnevelési programja 13.3. A környezeti nevelési program célkitűzései A környezetnevelés fő céljaiként megfogalmazhatók az alábbiak: -

A tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. Érzékenység kialakítása a környezet állapotváltozásaira, s ezek emberre gyakorolt hatására. Személyes felelősség vállalás a környezetkímélő magatartásban. Közvetett módon a környezeti világválság kialakulásának megelőzése. Természeti értékeink megőrzése, tisztelete, természet és társadalom harmóniájára törekvés.

13.4. A környezetvédelem főbb területei A környezetvédelem főbb területei között tartjuk számon a vízvédelmet. (vízfogyasztás, gazdaságos vízfelhasználás), a levegővédelmet (szmog, dohányzás) és a talajvédelmet. (növények telepítése). Napjainkban a hulladékkezelés és újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés olyan területei programunknak, amelyek ismerete elengedhetetlen értékeket képvisel. A zajkárosodás megakadályozása, a gazdaságos energiafelhasználás megoldása, a környezetbarát gyakorlatok reflexszerű használata szintén elengedhetetlen a szemléletmód kialakításában. Környezetvédelmi feladataink konkrétabb gyakorlati területének számít az iskolaudvar fásítása, a kerékpár használata és a szárazelem begyűjtése.

13.5. A környezetei nevelés fő célcsoportjai és színterei Iskoláról lévén szó elsődleges célcsoportunk a tanulók közössége. Ugyanakkor a tanárok és az iskola dolgozói, valamint a szülők bevonása teszi teljessé tevékenységünket, hiszen minél komplexebb, sokrétűbb és kiterjedtebb a célcsoport, annál nagyobb az eredmény. Kiemelten a biológia, a testnevelés, a kémia, a földünk és környezete, az osztályfőnöki és az idegen nyelvórákon folyik környezeti nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson, valamint a szabadidős tevékenységek során is törekszünk a pozitív környezeti szemlélet kialakítására. Az iskolai könyvtárban a témákhoz illeszkedő, korszerű ismereteket nyújtó anyagokat biztosítunk.

13.6. Felvilágosítás és szemléletformálás A felvilágosítás és a szemléletformálás bevált módszereivel kívánunk élni a környezeti nevelési program keretén belül is. Lehetőségeink az alábbiak: A Föld napja (április 22.) rendezvény keretein belül lehetőség nyílik a környezeti nevelés legtöbb kitűzött területének megvalósítására.

57

Igen komplex lehetőségekkel szolgál az Egészségnap is más „Jeles napokkal” a környezet- és természetvédelemben (Víz világnapja). A környezet megismerését, értékeinek megtapasztalását, s így annak védelmét szolgálják a különböző természetjáró túrák, a vízi túrák, a tanulmányi kirándulások, Magyarország nemzeti parkjainak megismerése. A környezeti nevelés a ma embere számára már nem divatos passzió, hanem az élet diktálta szükségszerűség. Az egészség és a környezeti nevelés szoros kapcsolatban áll egymással.

14. Fogyasztóvédelmi oktatás 14.1. Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: Az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga A különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga A megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga A jogos panaszok tisztességes rendezéshez való jog Az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog A kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997évi CLV törvényt, melynek első része V. fejezet 17.-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbizottság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A Kormány 243/2003. (XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. a. b. c. d. e. f. g. h.

58

14.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordozhatnak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátítani, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztésdöntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kell fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására fektettük a hangsúlyt. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

59

Az értékek formálódásában lényeges: • • •

A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása A természeti értékek védelmi

Fontos továbbá a fogyasztás során: A tájékozódás képessége, A döntési helyzet felismerése és A döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklus során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is.

60

III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

1. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

A kerettanterveknek meghatározó szerepük van a Nat céljainak és feladatainak érvényesítésében. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben szabadon hagyott időkeret, a módszertani szabadság és az engedélyezett kerettantervek, illetve egyedi tantervek lehetősége biztosítja. A Nat-ban megfogalmazottak alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, továbbá az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, és alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához. A Nat normáit, illetve a szakképzés esetén a szakmaterületek követelményeit közvetítő, de annál részletesebb kerettantervek és oktatási programok – a Nat-tal együtt – irányt mutatnak a tantestületnek. A kerettantervek az alábbi elvárásoknak felelnek meg: — a bennük kifejeződő értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket; — azonosíthatók bennük a Nat-ban megjelölt fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak, továbbá a bennük foglaltak alkalmasak ezek fejlesztésére, követésére és értékelésére; — biztosítják az adott iskolafokot, iskolatípust lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést; — segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok fejlesztését; — használatuk során érvényesülnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlőség; — érvényesíthető útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatok, mind pedig a műveltségi tartalmak teljesítéséhez; — kellően nyitottak a továbbfejlesztésre, a célokhoz alkalmazkodó felhasználásra.

A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalmakkal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet.

61

2. Az iskolánk képzési rendszerének órahálói 2.1. Előrehozott szakképzés tantárgyi rendszere és óraszámai (érvényes a 2012/2013. a 2013/2014. és a 2014/2015. tanévben)

Tantárgy

Éves /heti óraszámok évfolyamonként 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 1 1 1

Osztályfőnöki 5

5

5

3

1

-

1

1

0,5

2

2

0,5

2

2

1

2

1

-

2

2

0,5

1

-

-

2

2

1

10

7

7

7

14

21,5

38

38

38

Testnevelés és sport Idegen nyelv Tanulás módszertan Történelem, állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek Informatika Matematika Művészet ismeret Magyar Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összesen

62

2.2. A HÍD/II./C program tantárgyi rendszere és óraszámai (érvényes a 2013/2014. tanévtől)

Tantárgy

Kommunikáció és anyanyelv

Éves /heti óraszámok évfolyamon ként 5

Társadalomismeret

4

Matematika

5

Idegen nyelv

5

Informatika

1

Természetismeret

4

Testnevelés

5

Osztályfőnöki

1

Életpálya építés

2

Összesen

32

63

2.3. Felnőttek Gimnáziuma – nappali rendszerű oktatásának tantárgyi rendszere és óraszámai (érvényes a 2013/2014. tanévtől)

Éves /heti óraszámok évfolyamonként 11. 12.

Tantárgy

Érettségi

6,5

5,5

KÉ

4,5

4,5

KÉ

4

4

KÉ

Fizika

2,5

2

Kémia

2,5

2

Földünk és környezetünk

2

2,5

Biológia

2

2,5

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Művészetek

3

3

1

1

1,5

-

Etika

-

1

Pénzügyi alapismeretek

-

1,5

5

5

Osztályfőnöki

0,5

0,5

Összesen:

35

35

Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv*

_ Informatika*

Testnevelés

*csoportbontás

64

KÉ

2.4. Felnőttek Gimnáziuma – esti rendszerű oktatásának tantárgyi rendszere és óraszámai (érvényes a 2012/2013. tanévtől)

Tantárgy

Éves /heti óraszámok évfolyamonként 11. 12.

Érettségi

3

3

KÉ

3

3

KÉ

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földünk és környezetünk

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

2,5

2,5

Informatika*

1

1

Idegen nyelv* angol – német Összesen:

2,5

2,5

18

18

Magyar nyelv és irodalom Matematika

Történelem

*csoportbontás

65

KÉ

KÉ

2.5. Gépész szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai (Érvényes felmenő rendszerben a 2010/2011. tanévtől)

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika* Ének-zene Művészeti ismeretek Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport** Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika* Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet A műszaki ábrázolás alapjai Anyagismeret Mechanika Anyag- és gyártásismeret Géprajz Az ember és környezete Gépelemek Alkalmazott számítástechnika* Elektrotechnika Gyakorlat Műszaki ábrázolási gyakorlatok Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok* Anyagmegmunkálási gyakorlatok Gépészeti mérések Géprajzi gyakorlatok Gépi forgácsolási alapgyakorlatok Szerelési alapgyakorlatok Kötelező heti óraszám

Éves /heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4 2,5 2,5 2 3 1 3 3 4 4 3 3 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 5 2 2 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 3 5 5 8 8 2 2 6 5 2 2 2 1 2 1 2 2 1 3 3 2 3 1 2

-

-

-

30,5

3 27,5

0,5 1,5 30

1,5 1,5 30

Érettségi KÉ KÉ

A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk. **A testnevelés tantárgy a 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben öt órára emelkedik.

66

KÉ KÉ

2.6. Gépgyártástechnológia szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai (Érvényes felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől)

Éves /heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Idegen nyelv* Matematika* Művészetek Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika* Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Gépészeti alapozó feladatok Műszaki mérés Munkavédelem Gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok* Elsősegélynyújtás Műszaki mérés gyakorlat* Összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező heti óraszám Szabadon tervezhető órakeret Matematika Idegen nyelv Történelem Fizika Informatika

3

3

3

4

4 4 1 5 2 2 2 2 6 4 0,5 2,5 2 3 70 ó. 35 4 1 1 1

4 4 1 1 5 2 1 2 1 1 7 3 4 4 3 105ó. 36 4 1 1 1

1 4 4 1 5 2 2 1 8 4 5 4 3 140 ó. 35 4 1 1

4 4 1 5 1 1 11 7

1

A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk.

67

1

1 1

5 2 1 4 1 2 35 4 1 1 1 1

Érettségi

KÉ KÉ KÉ KÉ

KÉ

2.7. Gépgyártás-technológia szakmacsoport óraszámai, katonai alapismeretekkel

tantárgyi

rendszere

és

(Érvényes felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől)

Éves /heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 4 4 4

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Idegen nyelv* Matematika* Művészetek Osztályfőnöki óra Testnevelés és önvédelem* Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika* Katonai alapismeretek Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki mérés Gépészeti alapozó feladatok Munkavédelem Gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat* Műszaki mérés gyakorlat* Elsősegélynyújtás Összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező heti óraszám

KÉ KÉ

3

3

3

4

4 4 1 3/2 2 2 2 2 6 4 0,5 2,5 2 3 70 ó. 35

4 4 1 1 4/1 2 1 2 1 1 2 7 3 4 4 3 105 ó. 38

1 4 4 1 3/2 2 2 1 2 8 4 5 4 3 140 ó. 37

4 4 1 3/2 1 1 2 11 7 2 5 1 4 2 1

A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk.

68

Érettségi 12. 4

37

KÉ KÉ

KÉ

2.8. Autószerelő szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai (Érvényes felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől)

Éves /heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 4 4 4

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Idegen nyelv* Matematika* Művészetek Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika* Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet Munkavédelmi alapismeretek Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelem-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika Gyakorlat Karbantartási gyakorlatok* Mérési gyakorlatok* Összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező heti óraszám Szabadon tervezhető órakeret Matematika Idegen nyelv Történelem Fizika Informatika

KÉ KÉ

3

3

3

4

4 4 1 5 2 2 2 2 6 3 0,5 1 1,5 3 3 70ó. 35 4 1 1 1

4 4 1 1 5 2 1 2 1 1 7 4 1 2 1 3 3 105ó. 36 4 1 1 1

1 4 4 1 5 2 2 1 8 5 2 1 2 3 3 140ó. 35 4 1 1

4 4 1 5 1 1 11 6 1 1 2 2 5 2 3 35 4 1 1 1 1

1

A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk.

69

Érettségi 12. 4

1

1 1

KÉ KÉ

KÉ

2.9. Kereskedelem-marketing szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai (érvényes felmenő rendszerben a 2010/2011. tanévtől)

Tantárgy

Éves /heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4

Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalomismeret Társadalom ismeret és etika Idegen nyelv * Matematika * Művészeti ismeretek Ének Osztályfőnöki Testnevelés és sport** Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika * Szakmacsoportos alapozó Kereskedelem-marketing alapismeretek Gazdasági ismeretek Marketing Kereskedelem-marketing alapozó gyakorlat * Információkezelés* Viselkedéskultúra Áruforgalmi ismeretek Áruforgalmi gyakorlat Összesen

2,5 3 3 1 1 5 1,5 1,5 1,5 1,5 5 2 -

2,5 3 3 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 5 2 -

2 1 4 4 1 1 2 -

3 4 4 1 1 2 -

1,5 1,5 8 2 3 -

3 8 2 3 -

2 2 1 1 2 1 30,5 27,5 30

2 1 30

Érettségi

KÉ KÉ KÉ KÉ

* Csoportbontás **A testnevelés tantárgy a 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben öt órára emelkedik.

70

2.10.

Kereskedő szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai (érvényes felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől)

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalomismeret Etika Idegen nyelv * Matematika * Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika * Szakmacsoportos alapozó Elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Áruforgalom A marketing alapjai Vezetési ismeretek Gyakorlat Üzleti tevékenység a gyakorlatban* Áruforgalom a gyakorlatban* Marketing a gyakorlatban* Összefüggő szakmai gyakorlat Összesen Szabadon tervezhető órakeret matematika idegen nyelv történelem kémia biológia informatika

* Csoportbontá

71

Éves /heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4 3 3 3 3 1 4 4 4 4 4 4 4 4 1 1 1 1 1 5 5 5 5 2 2 1 2 1 1 2 2 2 2 1 2 1 1 1 6 7 8 11 5 6 6 8 0,5 3 3 3 4 1,5 2 1,5 1 1 1,5 2 1 1 1 2 3 1 1 1 1 1 1 1 70 105 140 35 36 35 35 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Érettségi

KÉ KÉ KÉ KÉ

KÉ

2.11.

Rendészeti-honvédelmi alapozó szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai (érvényes felmenő rendszerben a 2011/2012. tanévtől)

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika* Ének-zene Művészeti ismeretek Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport** Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika* Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet Tanulásmódszertan Egészségtan Pszichológiai alapismeretek Ügyvitel, irodai ügyvitel Társadalomismeret, életmód Katona vagy rendőri alapismeretek* Gyakorlat Kommunikáció Ön- és társismeret A rendészeti vagy a katonai pályák világa* Gépírás, szövegszerkesztés* Tanirodai gyakorlatok* Szociálpszichológia, mentálhigiéné Önvédelmi alapismeretek* Kötelező heti óraszám

9. 4 2,5 3 3 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 5 1 1 4 1 1

Éves /heti óraszámok évfolyamonként 10. 11. 4 4 2,5 2 1 3 4 3 4 1 1 1 1 2 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 5 8 2 4 2 1 1 2 3 4 -

Érettségi 12. 4 3 4 4 1 1 2 3 8 4 2 2 4 -

-

2

-

-

2 27,5

1 27,5

1 1 2 30

2 2 30

A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk. **A testnevelés + önvédelem tantárgy a 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben összesen öt órára emelkedik,

72

KÉ KÉ

KÉ KÉ

2.12.Rendészeti alapozó szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai katonai alapismerettel(érvényes felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Etika Idegen nyelv* Matematika* Művészetek Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika* Katonai alapismeretek Szakmacsoportos alapozó oktatás Munkavédelmi alapismeretek Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. Jogi és közgazdasági ismeretek I. Jogi és közgazdasági ismeretek II. Jogi és közgazdasági ismeretek III. Társadalom és kommunikáció I. Társadalom és kommunikáció II. Speciális informatika Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Foglalkoztatás Speciális gyakorlat I. Speciális gyakorlat II. Speciális gyakorlat III. Speciális gyakorlat IV. Társadalom és kommunikáció gy. Speciális informatikai gy. Idegen nyelvi gyakorlat I. Összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező heti óraszám *csoportbontás

Éves /heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4 3 3 3 4 1 4 4 4 4 4 4 4 4 1 1 1 1 1 3 3 3 2,5 2 2 2 2 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 6 7 8 11 1 2

-

-

-

-

2

-

-

-

-

2

-

-

-

-

2,5

-

2 -

2

-

-

-

-

2

1 2 35 33

0,5 -2 -

1,5 2

0,5 -70 35

0,5 105 34

0,5 2 1 2,5 0,5 -

73

34,5

Érettségi KÉ KÉ

KÉ KÉ

KÉ

2.12. Rendészeti alapozó szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai (érvényes felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől)

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem etika Idegen nyelv* Matematika* Művészetek Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika* Szakmacsoportos alapozó oktatás Munkavédelmi alapismeretek Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. Jogi és közgazdasági ismeretek I. Jogi és közgazdasági ismeretek II. Jogi és közgazdasági ismeretek III. Társadalom és kommunikáció I. Társadalom és kommunikáció II. Speciális informatika Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Foglalkoztatás Speciális gyakorlat I. Speciális gyakorlat II. Speciális gyakorlat III. Speciális gyakorlat IV. Társadalom és kommunikáció gy. Speciális informatikai gy. Idegen nyelvi gyakorlat I. Összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező heti óraszám Szabadon tervezhető órakeret

Éves /heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4 3 3 3 4 1 4 4 4 4 4 4 4 4 1 1 1 1 1 3 3 3 2,5 2 2 2 2 1 2 2 2 2 1 1 2 2 2 2 6 7 8 11 1 2

-

-

-

-

2

-

-

-

-

2

-

-

-

-

2,5

1 2 35 33 4

2 0,5 2 0,5 70 35 4

2 1,5 2 0,5 105 35 4

2 0,5 2 1 2,5 0,5 34,5 4

74

Érettségi KÉ

KÉ KÉ

KÉ

Matematika Idegen nyelv Történelem Biológia Kémia Informatika

1 1 1

1 1 1

1

1

*csoportbontás

75

1 1

1 1

1 1 1 1

2.13.

Szépészeti szakmacsoport tantárgyi rendszere és óraszámai (érvényes felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől) Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Idegen nyelv* Matematika* Művészetek Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia - egészségtan Kémia Informatika* Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Munka és környezetvédelem Szakmai etika és kommunikáció Vállalkozás és marketing Szakmai informatika Szépészeti szakmai ismeret Szépészeti általános anyagismeret Divattörténeti ismeretek Kézápoló szakmai ismeretek Gyakorlat Kézápoló szakmai gyakorlat* Szakmai alapozó gyakorlat* Összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező heti óraszám Szabadon tervezhető órakeret matematika idegen nyelv történelem kémia biológia informatika

Éves /heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4 3

3

3

3

4 4 1 5 2 2 2 2 6 3,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 2,5 2,5 70 ó. 35 4 1 1 1

4 4 1 1 5 2 1 2 1 1 7 4 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 3 1 2 105 ó. 36 4 1 1 1

1 4 4 1 5 1 2 1 1 8 4 0,5 0,5 1 1 0,5 0,5 4 1,5 2,5 140 ó. 35 4 1 1

4 4 1 5 2 1 11 4,5 0,5 2 1 0,5 0,5 6,5 1,5 5 35 4 1 1

1 1

*csoportbontás

76

1

1

1 1

Érettségi KÉ KÉ

KÉ KÉ

KÉ

Az előírt egyes tantárgyak és azok követelményei Tantestületünk elfogadja az OM által kiadott kerettantervi tantárgyi tananyagot és a hozzájuk kapcsolódó követelményeket. Ugyanakkor csatoljuk iskolánk osztályfőnöki óráinak helyi tantervét az egész iskolára (9-13. évfolyamára). A szakiskola 9-10. évfolyamán ahol integrált nevelés-oktatás folyik a helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A gyermek egyéni képesség- és készségfejlődése határozza meg, hogy a heti óraszámból milyen arányban vesz részt egyéni és milyen arányban, csoportos foglalkoztatásban.

77

2.1.1. Az osztályfőnöki órák helyi tantervei 2.1.1.1. Osztályfőnök-szerepek: „ Az embernek nemcsak a világban már megvalósult lehetőségeket kell megcsodálnia, hanem a benne még ott lappangókat előhívnia, s belőlük magát minél különbbé megalkotnia.” (Németh László) •

Közvetlen és gyakorlati pedagógiai vezetője a rábízott osztálynak, tevékeny szervezője az egyén és a közösség fejlődésének, alkotó kezdeményezője, segítője az önismeret és az önnevelés kibontakozásának. • Rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, informálja őket, bevonja egyenként és közösségként is őket a nevelési folyamatba; velük együtt igyekszik megteremteni a különböző nevelő tényezők összhangját. • Összefoglalja és orientálja az osztályában tanító tanárok és gyakorlatvezetők munkáját. • Elvégzi a tanítással-neveléssel kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Mindehhez megismeri a tanulók értelmi, érzelmi, akarati képességeit, családi helyzetüket, szociális környezetüket, s ennek megfelelően körvonalazza nevelési programját, összhangban az iskola célkitűzéseivel és a társadalom igényeivel. 2.1.1.2. Visszatérő, ismétlődő témák az osztályfőnöki órákon, feladatokban: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7. 8.

9. 10. 11.

A tanév munkarendje, házirend, tervek, feladatok. A tanulmányi előmenetel, a szorgalom és magatartás értékelése havonta. Tűzrendészeti és balesetvédelmi tájékoztató. Vagyonvédelem. Környezetvédelem. A tanulmányi kirándulások közös előkészítése, szervezése. Színház-, mozi-, tárlatlátogatások szervezése, tájékoztatás a művekről, alkotásokról. Olvastad? Láttad? Hallgattad? Olvasmányok, könyvek, folyóiratok, előadások, televízió-rádióműsorok ajánlása. (Célszerű tanulókat bevonni a megfigyelésbe, adjunk lehetőséget, egyéni beszámolókra!) Ép testben ép lélek. A testedzés, a test fizikai és lelki állapotával való törődés; tudják az iskola, a város lehetőségeit. A hét végére ajánljuk kerékpár- és gyalogtúrákat. Viselkedési szabályok otthon, az iskolában, az utcán, nyilvános helyeken. Az ünnepek szerepe az életben (családi, társadalmi ünnepek). Hogyan teremtsük meg az ünnepek hangulatát, hogyan ajándékozzunk? Politikai – nemzeti ünnepek (a tanév rendjében központilag meghatározott). Aktuális osztályproblémák megoldása, megbeszélése.

2.1.1.3. Egészségügyi témák osztályfőnöki órákra 1. 2.

Általános egészségügyi tudnivalók (elsősegélynyújtás, orrvérzés, ájulás, lázcsillapítás….stb.) Fiatalok helyes életmódja (táplálkozás, tisztálkodás, fogápolás, öltözködés, pihenés, szórakozás…)

78

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

A sport szerepe a testi fejlődésben és a jellemformálásban Önbizalom, önértékelés, pozitív döntéshozás, kudarctűrés, stresszkezelés A káros szenvedélyekről röviden A dohányzás Az alkoholfogyasztás A kábítószerek, gyógyszerek Fertőzések, fertőző betegségek, kullancs okozta betegségek, védőoltások AIDS, Hepatitis B fertőzés és megelőzése Serdülőkori testi, lelki változások Életre szóló barátságok Szeretet, szerelem, együtt járás, szex A férfi és nő anatómiája és „működése” A férfi és női lélek Felkészülés a nemi életre A nemi élettel kapcsolatos kérdések Fogamzásgátlás Tizenéves kori terhesség A terhesség-megszakítás Nemi erőszak és ennek elkerülése Homoszexualitás Párválasztás – házasság – család Terhesség, szülés Csecsemőgondozás, gyermeknevelés, családi élet Válás és annak következményei Az orvosi hivatásról Daganatos betegségek, és azok megelőzése 2.1.1.4. Javaslatok az egyes évfolyamok óráira

1.

2. 3. 4. 5.

6.

7. 8.

9. osztály: 9. osztályos középiskolások vagyunk. Az osztály életének megszervezése; feladatok, jogok, kötelességek, lehetőségek, megbízatások. Házirend. Az iskolai diákönkormányzat. Az osztályönkormányzat szervezésének előkészítése. Hogyan tanuljunk? A hatékony tanulás technikája. Sajátos szaktárgyi módszerek. Szakköri öntevékenység. Hagyományok, pályázatok, versenyek az iskolában. Iskolánk az oktatási rendszerben. Névadónk példája. A könyvtár szerepe a diák életében. Látogatás a könyvtárban. A könyvtárhasználat. Önismeret. Milyen vagyok? Az önismeret fontossága, az akarati tényezők az ember életében. Önnevelés és önművelés. A saját-én keresése. Okkereső gondolkodás. „Használati utasítás” magamról – írásos tájékozódás. (Nem) szeretek iskolába járni. - siker és kudarc, - szorongás és felszabadulás, a feszültség, fáradtság oldásának módszerei, - beilleszkedés és iskolakerülés, - tanár- diák viszony, - a közös cél. Társ- és emberismeret. Kapcsolatfelvétel, kommunikáció. Nyelvi és gesztusformák, az emberi érintkezés formái. „Veszélyes kapcsolatkeresések.” (Kiktől óvakodjunk?) Illemszabályok az emberi kapcsolatokban: - egymás között,

79

9.

10.

11. 12.

13. 14.

15. 16. 17.

18.

- szülőkkel, - tanárokkal, - általában felnőttekkel. Közlekedési kultúra: - magatartási követelmények, - veszélyforrások, - közlekedési morál. A város, ahol tanulunk, élünk. Kulturális értékek, szórakozás a városban. Múzeumok, művészi értékek. - az ismeretszerzés iskolán kívüli helyei – séta, - a felnőttek világában, reagálási módok a kellemetlen emberi magatartásokra. A serdülőkor anatómiai és pszichés változásai. A személyi higiénia – egészséges életmód: - helyes időbeosztás, - aktív pihenés. Az öltözködés illemtana és egészsége. Társadalmi ünnepek: - karácsony, húsvét. Az ünnepek eredete, az ünnepi örömök, népszokások. Az ajándékozás kultúrája. A színház szerepe az ember életében. Színházlátogatás. Tavasz a művészetekben: zene, képzőművészet, irodalom. A természet és a művészetek (zenehallgatás, tárlatlátogatás, séta). Játék a mindennapokban: - a gyermekkorban, az iskolában, - a szellemi tornák, - munka és játék. A nyár szépségei és veszélyei. A természet szerepe az ember életében. Az utazás kultúrája. („Mit tettél?” „Mit láttál?” – dilemmája.)

10. osztály: 1. Válságban a tanulás? Leértékelődött a tudás? A tudás öröme, az intellektuális élmény. A tanulás és a szellemi értékek szerepe életünkben – az önképzés szerepe és módszerei. 2. Nyári élmények: - a szakmai gyakorlat, - élmények, tanulságok. 3. Az egészséges életmód alapismérvei – területei – - munka, - ismeretelsajátítás, - közéletiség, - fogyasztás, - szabadidő felhasználás, - lelkiélet, - testkultúra, - káros szenvedélyek. (Életstílus, életforma, életvitel.) 4. Mindennapok a családban. - a család szerepe, - az együttélés értékei (szeretet, tisztelet, együttérzés, munkamegosztás a családban, konfliktusok és feloldásuk).

80

Játék, humor a kapcsolatokban. 5. Politikai – nemzeti ünnepek: - október 23. - március 15. 6. Felkészülés zenehallgatásra. A komolyzenei élmény. (Hangverseny-látogatás) 7. Útkeresés és úttervezés az értékek világában – fogódzók a életben. (Hagyományos és új értékek) 8. Néhány iskolai konfliktus és megoldásuk: - lázadás, ellenállás, dac, - hazudozás, - csalás, puskázás, - visszahúzódás, - konfliktusok a diákok között. Ajánlott irodalom – Thomas Gordon – T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, 1989. 9. Bizalom és bizalmatlanság - a családban, - egymásban, - a felnőttek világában, - reagálási módok a kellemetlen emberi magatartásokra. 10. Az ifjúkori bűnözés - unalom, - érzelmi kiüresedés, - bandához csapódás. 11. Könyvtárhasználat. Témák és katalógusok. Ismeretszerzés a könyvtárban. 12. Városunk és megyénk szerepe az ország életében (gazdasági, kulturális értékek)

1. 2. 3. 4.

5.

6. 7.

11. osztály: Nyáron történt Élmények, esetek, tanulságok. Az ember és környezete. Nem a ruha teszi az embert!? Magyarország a hazám: magyarságtudat, hazafiság: - társadalompolitikai rendszer, - a demokrácia, - az egyén szerepe és felelőssége. A szerelem - születése, élettartalma és érzelmi alapjai, - a szerelem örömei, - szerelem és szexualitás, - szerelem és szeretet, - a szakítás. A helyes pályaválasztás szerepe az életprogram kialakításában (érdeklődés-képesség, siker, kudarc, motiváló tényezők). Családi és közösségi ünnepek (ünnepi hangulat, ünnepi érzés) - születésnap, - névnap,

81

- házassági évforduló, - búcsú, - az élet állomásai (pl. ballagás). A kulturált ünneplés, az ajándékozás. 8. Az AIDS – korunk pestise. Szexuális tévelygések. 9. A káros szenvedélyek, küzdelem ellenük (dohányzás, alkohol, drogok). 10. Generációk egymás mellett. Lehetnek-e generációs problémák? - Kapcsolatok egymással, fiatalokkal, - szülőkkel, - nagyszülőkkel, - felnőttekkel. 11. Vallás, vallásosság. Szekták. 12. Miért szeretem? Miért nem tudom elviselni - a komoly-zenét, - a színházi előadást, - a modern művészeteket? (Javaslat: értő szakember meghívása.) 12. osztály: 1. Egyéniség és önnevelés, önművelés. (Adottságok – képességek – önismeret, önfejlesztés, példák.) 2. Felkészülés az érettségi vizsgára: - az érettségi szerepe, jelentősége, - a vizsgaszabályzat, - iskolai előírások, - hatékony tanulási módok, - életvitel az érettségi évében, - hagyományok. 3. Hiba-bűn – bűntudat: - tévedések és hibák, - bűn-bűntudat, megbánás, megbocsátás, - önfegyelem a mindennapokban. 4. Kapcsolatok a felnőttek világában: - munkahelyi viszonyok, - családi kapcsolatok, - barátság – a vendéglátás viselkedéskultúrája. 5. Szerelem-házasság (Nemek – párválasztás – családi élet tartalma – „hajótörések”). 6. A felelőtlen nemi kapcsolatok nem kívánt következményei (abortusz, nemi betegségek). 7. A fogamzásszabályozás kérdései. 8. Mit jelent a haza ma? Hazafiság és világpolgárság. 9. Értéktudat. A felnőtt élet értékei. Értékek átrendeződése? Értékválság? Mit jelent a boldogság? Ki a „modern”? (Esetleg felmérés előzheti meg.) 10. A munka szerepe az ember életében. Munka – hivatás – életpálya. Karrier!? Munka és gazdaság. A munkába állás emberi és adminisztratív feltételei. A munkanélküliség gazdasági, szociális és lelki következményei. A „megélés” pszichikai és társadalmi feltételei. 11. Civilizációs szokások a mindennapi életben (ígéretek, a határidők betartása, figyelmesség, beszédkultúra, véleménynyilvánítás, vita). 12. Lakóhelyünk:

82

13.

1.

2.

3.

4. 5. 6. 7.

8.

9. 10.

11.

- szociológiai – gazdasági adatai, - életlehetőségek, közérzet, - a beilleszkedés kérdései. A Magyar Köztársaság állampolgára vagyok - államrendszer - állampolgári jogok és kötelességek. 13- 14. osztály: Hogyan éljünk boldogan? - Élő és vegetáló emberek; - anyagi és szellemi, eszmei és lelki értékek; - a helyes önértékelés; - álmok és valóság. A családi élet biológiai és humán örömei, felelősség a családban: - szerelem, szerelmi házasság; - a kölcsönösség a szexuális életben; - a család belső világa, családi szerepek; - a gyermeknevelés örömei és gondjai, jogi szabályozottsága; - ünnepek és hétköznapok a családi életben; - a házas élet buktatói, közömbösség, elsivárosodás, kitörési kísérletek, válás. Társadalmi érintkezés – kommunikációs – felnőttek világában: - családi környezetben, - lakóházban (településen), - munkahelyen, - baráti közösségben. Munkahelyi légkör. Vezető-beosztott kapcsolat. Problémalátás és problémamegoldás. Alkalmazkodás és következetesség. A személyiség a közösségben. A honvédelmi törvény. Etikai kérdések - vallás erkölcs, polgári erkölcs; - a tulajdon és a vagyon tisztessége; - egoizmus, militarizmus; - az emberség kritériumai. Konfliktusok kezelése és megoldása, problémalátás, ok-okozat, vizsgálata: - alternatív megoldások keresése, - döntés, - a kulturált vita, belátás. A munkanélküliség. Viselkedés a társadalmi kapcsolatokban - ajándékozás, virág, levelezés, meghívás (meghívók), névnap, születésnap; - betegség; - halál; - vendéglátás. Munkajog. A munka törvénykönyve. Jogok és kötelezettségek a munkában. Munkahelyi viselkedéskultúra.

83

3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi taneszközök kiválasztásának elvei

segédletek

és

3.1.1. Kinek a felelőssége, döntése illetve kötelezettsége a taneszközökről való gondoskodás • •

•

Az alkalmazható tankönyvek, segédletek kiválasztása a munkaközösségek hatáskörébe tartozik, amiért közvetlen felelősséggel a munkaközösség-vezető tartozik. Az, hogy a szükséges tankönyvek kellő időben és megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljanak az iskola vezetése felel, azaz a közismereti tantárgyak könyveiért az intézményvezető-helyettes, a szakmai tantárgyak tankönyveiért pedig az intézményvezető-helyettes a felelős. Munkájukat közvetlenül segítik a tankönyvfelelősök. A taneszközök kiválasztása a szaktanár kompetenciájába tartozik, s ezen munkájukban segítséget nyújt nekik az osztályfőnök.

3.1.2. A tanulók által kötelezően használt tankönyvek kiválasztásának elvei • • • • • • • • • •

A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi elveket használjuk: Taníthatóság: elegendő és szükséges mennyiségű, illetve minőségű-e a tananyag? Készülte hozzá tanórai kézikönyv vagy más segédlet a taníthatóság érdekében? Tanulhatóság: alkalmas-e az egyéni, önálló tanulásra? Újszerűség, eredetiség: ad-e többet, jobbat, mást az eddig használt tankönyvektől? Szükséges-e más tanítási segédlet beszerzése? (pl. térkép, szótár, szöveggyűjtemény stb.) Ezek hogyan segítik használhatóságát? Előnyt jelent, ha előzetes kipróbálás során bebizonyosodott, hogy a tanulók és a tanárok szempontjából jó a munka. Szakmailag megbízható, szakszerű, pontos ismereteket tartalmaz. Motiválás: felkelti-e a tanulók érdeklődését? Szövegével, ábráival kedvet ébreszt-e a tanuláshoz? Közepes árfekvés A kiválasztás a szakmai munkaközösség döntése alapján történik. Tartósság, több éven keresztül használható

3.2. Az iskolai beszámoltatás, követelményei és formái

az

ismeretek

3.2.1. A tanulói teljesítmények értékelésének alapelvei 84

számonkérésének

Az értékelés alapelvei: • személyre szóló legyen, • fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, • ne legyen megtorló, • folyamatosságot biztosítson, • iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön, • biztosítsa a szóbeli és az írásbeli értékelés egészséges arányát, • legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás) • félelemmentes légkörben történjen. Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására kell hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. A Közoktatási Törvény (Ktv.) 70. értelmében a tanulók teljesítményét, előmenetelété évközben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítjük, jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Lényegesnek tartjuk, hogy minden órán legyen valamilyen értékelés, amelynek formái a követezőek: • folyamatos megfigyelés, korrekció, • szóbeli számonkérés, • írásbeli, feladatlapos számonkérés, • írásbeli témazáró, • otthoni önálló munka értékelése, • diagnosztizáló (állapotfelmérő) értékelés, • kísérlet elvégzésének, elemzésének értékelése (pl. fizika, kémi stb.), • tudósok életútjának bemutatására szolgáló kiselőadások értékelése, illetve bármilyen témájú kiselőadás értékelése, • csoportmunka értékelése, • egyéb, tanórán kívüli munkák értékelése (pl. versenyfeladatok, szorgalmi feladatok megoldása, versenyeken való eredményes részvétel). Közös követelmények: • a tanulónak minden hónapban legalább egy érdemjegyet kell kapnia tantárgyanként • egy érdemjegy alapján nem lehet a tanuló félévi – év végi érdemjegyét megállapítani • ha a tanuló minősítéséhez nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű érdemjegy, akkor az osztályban tanító tanárok testülete dönt az osztályozhatóságról, illetve az osztályozóvizsgára bocsátásáról • a tanuló érdemjegyeiről, magaviseletéről és szorgalmáról az iskola ellenőrző útján tájékoztatja a szülőket. Az érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrzőbe. Az adatok helyességét az osztályfőnök negyedévenként ellenőrzi. Az iskola adminisztrációja elektronikus naplóval is megoldható.

3.2.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti

85

és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. • • • • • • • • • • • • • •

3.2.2.1. Az írásbeli számonkérés formái Év eleji tudásszintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar– és idegen nyelvből, matematikából, teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal, írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban), szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből, nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak, magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás, kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia, informatika tantárgyakból, elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, számítógépes feleltető programalkalmazás elsősorban informatikából számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatika tantárgyból, otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből, otthon elkészítendő házi dolgozatok (magyar irodalomból és idegen nyelvből), feladatsorok kidolgozása matematikából, fizikából. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egyegy nagyobb tananyagrész befejezése után. Évfolyamfelmérések, évfolyam ellenőrző dolgozatok: minden elméleti tantárgyban évenként és évfolyamonként egy, de amennyiben a tantárgy jellege megengedi, a munkaközösség véleménye alapján félévenként egy egységes évfolyamfelmérő dolgozatot iratunk. 3.2.2.2. Az írásbeli számonkérés értékelése

• •

Az otthoni és iskolai dolgozatokat ki kell javítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak a hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. Minden dolgozatot legkésőbb három héten belül értékelünk. Ha a dolgozatot a tanár három héten túl javítja ki, a tanuló dönthet arról, hogy kéri-e az érdemjegy beírását a naplóba. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait az osztálynapló erre a célra megkülönböztetett rovatába írjuk és nagyobb súllyal vesszük figyelembe. Az elmulasztott dolgozatot 3 héten belül pótolnia kell a tanulónak, ellenkező esetben a téma elégtelennel zárul. A témazáró dolgozatok időtartama egy tanítási óránál – 45 perc – rövidebb nem lehet Egy napon max. két tantárgyból iratható témazáró dolgozat

86

3.2.3. Az otthoni felkészüléshez meghatározásának rendje

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére. • • • • • • • •

3.2.3.1. Az otthoni felkészülés szerepe A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, az összefüggőségek felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése, az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényeknek kialakítása, felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint mérés különböző formáira, az önálló ismeretszerzés és – alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál, általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.

3.2.3.2. Az otthoni felkészülés formái • Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. • Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). • Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). • A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). • A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). • Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. • Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt. A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.

87

3.2.3.3. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése • • •

• • •

Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon, Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés – elsősorban magyar nyelvi órákon. Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő. Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz. 3.2.3.4. Az otthoni felkészülés ellenőrzése

• •

• • •

A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz. A következő házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulási teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük. A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. Házi dolgozat, elemzés/irodalmi dolgozat el nem készítése esetén a tanuló elégtelen osztályzatot kap. Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozzuk, ha a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk. A felszerelés hiánya esetén, amelyet érettségin is használ a tanuló (atlasz, szöveggyűjtemény, függvénytáblázat) három alkalom után elégtelen osztályzat jár. 3.2.3.5. Az otthoni felkészülés koordinálása

•

• •

A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen Az órarend összeállításánál – az objektív lehetőségek figyelembe vételével – a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk. Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés lapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti.

88

• •

•

A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály diákképviselőjének jelzései alapján az osztályfőnök feladata. Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési idő 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is. 3.2.3.6. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési és értékelési rendszere

A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe. Az értékelés a beiskolázásnál kezdődik, végigkíséri az oktatási-nevelési folyamatot, s az egyes képzési szakaszokat különböző vizsgák zárják. Ezen fejezet nem foglalkozik a bemeneti és kimeneti értékeléssel, kizárólag az oktatási-nevelési folyamat részeként kezeli az értékelési rendszert. Az értékelés motiválja a tanuló visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a szülő felé, s folyamatosan segíti az iskola ellenőrzés rendszerét. Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők • A munkaközösségekre illetve a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk. • Előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg. • Az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen. • Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi ill. tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket • Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét /feleltetés, dolgot íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti ill. rendkívüli értékelése értekezletek stb./. • Az értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk. • Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre. Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így a megszerzett információk alapján a későbbi tanulásitanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk a figyelmüket. A folyamatelemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésekre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni.

89

Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, illetve tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára. A pedagógiai folyamat gyakorlatában az osztálynaplóban tanulónként minimálisan félévenként annyi osztályzat rögzítése szükséges, amennyi az adott tantárgyból a heti óraszám. Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat figyelembe vesszük. Az egész évfolyamot érintő felméréseket illetve. a kötelezően előírt „nagy” dolgozatokat előre bejelentjük, ill. az osztály várható terhelésével egyeztetjük. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál • 100-90% 5 (jeles) • 89-70% 4 (jó) • 69-50% 3 (közepes) • 49-30% 2 (elégséges) • 29-0% 1 (elégtelen) Megjegyzés: Az ajánlott skálától az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján el lehet térni. Tesztfeladatoknál, szódolgozatoknál, földrajzból a topográfiai dolgozatok esetében az értékelés lehet szigorúbb. A „témazáró” dolgozatok esetében a fenti osztályozási útmutatót kötelezőnek tekintjük. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél • 5 (jeles): kiválóan, önállóan , esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, • 4 (jó): összefüggően jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, • 3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló • 2 (elégséges): nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, • 1 (elégtelen): elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. 3.2.3.7. A beszámoltató rendszerű oktatásban részt vevő tanulókra vonatkozó speciális szabályok • • • • •

Ha az iskolában az adott szakképesítésben a kis létszám miatt nem szervezhető szakmai elméleti képzés, akkor a tanuló(k) számára beszámoltató rendszerben is megszervezhető az oktatás. Ilyen esetben a szakképző iskola intézményvezetője felmenti a tanuló(kat) a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól. Ezek a tanuló(k) az iskolában konzultációs csoportba beosztva vesznek részt a beszámoltató rendszerű szakmai elméleti oktatásban. Ezen tanulók részére a konzultációra történő felkészülésre havonta három munkanapot kell biztosítani. A három munkanap kivételével a tanuló folyamatosan a gyakorlati képzésben vesz részt. 90

3.3. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei 3.3.1. Csoportbontások Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a matematikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. -

A diákok többsége az általános iskolából komoly hiányossággal érkezik.

-

A tanulók motiváltsága gyenge.

-

Sok az SNI-s és BTMN-es diák.

3.3.2. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás szabályai A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a tanulmányok vezetésére. Választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

4. Projekt oktatás 4.1. PROJEKTMÓDSZER előnyei: • • • • •

Sajátos tanulási egység, technika, a megismerés főforrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. A tanulók egy-egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévő képességek, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítása. A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. A projektmódszerrel fejleszthető kompetenciák 91

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Szervezett, alkalmazható szaktárgyi ismeretek bővülése, minőségi tudás létrejöttének elősegítése érdekében. Szocializáció, másokkal való együttműködés, konfliktuskezelés megtanulása. Divergens gondolkodásmód fejlődése. Tervezési eljárások jobb megismerése, munkaszervezés, időbeosztás. Esztétikai érzék fejlődése a különböző produktumok előállításakor. Lámpaláz leküzdéséhez segítenek hozzá a kisebb, majd esetleg nagyobb csoportok előtt való szereplések a projekt eredményeinek a bemutatása során. A világ komplex voltának tudatosulása. Nyitottság a világ dolgai iránt. Különböző ismeretforrások megkeresése, a kapott információk kezelése, adott szempont szerinti válogatása és kritikus felhasználása(internet, könyvtár, folyóiratok, tévé, rádió stb.), kritikai gondolkozás, értő olvasás fejlődése. Előzetes tudás elemeinek felszínre hozása, mozgósítása. Tanulási technikák fejlődése, élethosszig tartó tanulás elősegítése. Az ismeretek különböző helyzetekben való használata, a transzfer segítése, és annak tudatosítása, hogy sok tudáselemünk nem csak abban a helyzetben lehet hasznos, amilyenben megtanultuk. Alkalmazható tudás létrejöttének elősegítése. Problémaérzékenység, a problémamegoldással kapcsolatos tudásrendszer fejlődése. Kreativitás, az alkotókedv fejlődése. Kommunikációs kompetencia fejlődése. Vitakultúra elsajátítása, mások véleményének meghallgatása, tiszteletben tartása. Saját maga szerepének, lehetőségeinek és határainak felismerése, tudatosítása, reális énkép kialakítása. Felelősségvállalás saját maga és társai iránt. A tanárok és diákok partneri együttműködése. A differenciálás eszköze.

4.2. A pedagógiai projektek fajtái, amelyeket intézményünk alkalmaz 4.2.1. Témaválasztás módja szerint: • Pedagógusok hirdetik meg, • Diákok azonos érdeklődés mentén, megadott téma feldolgozására szerveződnek a csoportok, • A csoportok a megadott kínálatból választanak, de szigorúan meghatározott a feldolgozás menete és szempontjai.

4.2.2. Tartalma, témája szerint: • • •

Tananyaghoz, műveltségi területhez kapcsolódó, Tananyaghoz csak részben kapcsolódó, A tananyaghoz nem kapcsolódó projekt (technikai, művészeti, környezeti gazdasági, stb.).

92

nevelési,

5. A tanuló magatartásának és szorgalmának minősítésének követelményei és formája

értékelése;

Míg a különböző tantárgyaknál a tanulói teljesítmény értékelése a szaktanár feladata és felelőssége – szinte kizárólagosan –, addig a magatartás és a szorgalom értékelése és minősítése egy kollektív határozat eredményeként jelenik meg. Ezen kollektív értékelő munkát az osztályfőnök koordinálja. Azért, hogy az értékelés ezen a területen is minél objektívebb legyen, iskolánkban kidolgoztunk egy olyan standardot, ami megkönnyíti a pedagógusok és az osztályfőnök munkáját. Ez a pedagógiai programunknak is részét képezi, s alkalmazása nemcsak segítséget, hanem egyúttal kötelezettséget is jelent a tantestület minden tagjára nézve.

5.1. A magatartás értékelése és minősítése: •

Az értékelésnél figyelembe vesszük: - a tanuló közösségéhez való viszonyát - a felnőttekkel, társaival való viselkedését - figyelmét, aktivitását a tanulmányi és a gyakorlati munkában - hiányzásának – illetve igazolatlan hiányzásának – mértékét - a házirend szabályainak betartását 5 (példás) esetében - kezdeményező, a közösséget formáló, előmozdító, aktív - tisztelettudó a felnőttekkel és társaival szemben - megbízható, pontos, segítőkész - a házirendet betartja és társait is erre ösztönzi - igazolatlan hiányzása nincs és igazolt hiányzása is minimális 4 (jó) - nem kezdeményező, de a rábízott feladatot elvégzi - tisztelettudó a felnőttekkel és a társaival szemben - általában megbízható, pontos a munkavégzése - a házirend betartására törekszik - legfeljebb egyetlen igazolatlan órája van 3 (közepes) - vonakodva végzi el a rábízott feladatot, közömbös a közösségi tevékenységekben - kifogásolható a viselkedése a felnőttekkel és társaival szemben is - túlzottan élénk, önfegyelmet nélkülöző, meggondolatlan magatartású - a házirendet csak ismételt figyelmeztetések után tartja be - igazolatlan hiányzása 8 órát nem halad meg, hiányzásainak igazolását általában késve adja le 2 (rossz) - a közösség fejlődését hátráltatja - tiszteletlen a felnőttekkel és társaival szemben - rosszindulatú és agresszív - a házirendet gyakran megsérti - szándékosan kárt okoz és rongál

93

- gyakran elkésik és igazolatlan hiányzása 8 órát meghaladja

5.2. A szorgalom értékelése és minősítése •

A szorgalom értékelésénél mindenképpen figyelembe kell venni a tanuló - életkörülményeit - képességét és - életkori sajátosságait

•

Az értékelés szempontjai a következők: - tanulmányi, gyakorlati munkája - önállóságuk szintje - kötelességtudat, felelősségérzet - felszerelésének állapota, megléte

5 (példás) tanuló esetén tehát - pontos, megbízható, aktív a tanulásban - önálló a munkavégzése, önellenőrzése rendszeres - kötelességtudó, lelkiismeretes, rendszeresen felkészült - felszerelése rendezett, hiánytalan 4 (jó) – igyekvő - munkavégzése általában jó, rendszeresen tanul - önálló, önellenőrzése megfelelő - általában kötelességtudó, felkészült - felszerelése általában rendezett, hiánytalan 3 (változó) – hullámzó - tanulmányi eredménye ingadozó, figyelme szétszórt - ösztönző hatásra dolgozik, munkáját általában ellenőrizni kell - felkészülése változó - felszerelése rendezetlen, néha hiányos 2 (hanyag) - a munkavégzése megbízhatatlan, figyelmetlenül dolgozik - feladatait csak folyamatos utasításra és akkor is gyakran hibásan végzi el - érdektelen, közönyös, kötelességtudata nincs - felszerelése rendetlen és gyakran hiányos Úgy a magatartás, mint a szorgalom értékelésénél látható, hogy az ötfokozatú skála négyre zsugorodik, mivel 1 (elégtelen) szint ezekben az esetekben már a minősíthetetlent jelentené. Az értékelés ezen területén a koordinációs szerepet játszó osztályfőnöknek nagy segítséget nyújthat – s az objektivitás ezután már nem kérdőjelezhető meg – egy aktív, jól szervezett, kellőképpen összekovácsolódott osztályközösség, hiszen a tanulók szinte jobban ismerik egymás, erényeit, gyengeségeit mint a tanárok. Ezért, míg nem tudok egyetérteni egy felelet értékelésénél azzal, hogy a tanár véleményt kér a tanulóktól osztálytársuk teljesítményéről, ez utóbbi területen mindenképpen segíthet az osztályközösség a pedagógusnak. 94

5.3. A gyakorlati munka értékelése és minősítése: A gyakorlati munka értékelésénél figyelembe kell venni a tanuló előrehaladását az adott szakma elsajátításában. Fontos szempont a manuális készségek elsajátításán túl a szakma elméletének és gyakorlatának a gyakorlatban történő összehangolása is. Az értékelés folyamán figyelembe kell venni a tanuló rendszeretetét, tisztaságát és pontosságát is. A képességek készség szintjére történő eljutását külön ki kell emelni. A tanuló szakmája iránti szeretetét, tiszteletét az elvégzett munkájának alapossága, pontossága tükrözi vissza. Az értékelés és osztályozás során figyelembe kell venni a tanuló képességeit, fejlődését. A gyakorlati foglalkozáson értékelni kell a tanulók magatartását, szorgalmát és az adott szakma elsajátításához szükséges feladatok milyenségét és mennyiségét is. Az értékelés – az elmélethez hasonlóan – 1-5-ig terjedő osztályzatokkal történik.

-

Jeles a tanuló aki: munkáját önállóan képes végezni; gyorsan, megbízhatóan, pontosan dolgozik; teljesítménye megközelíti az előírt szintet; biztosan alkalmazza a szükséges ismereteket.

Jó szintű a tanuló aki: munkáját kis segítséggel el tudja végezni; időben és az adott szinthez képest jól végzi el munkáját. Közepes az a tanuló aki: munkáját csak kisebb segítséggel képes elvégezni; átlagos gyorsasággal teljesíti feladatát; oktatói segítséggel alkalmazza az adott ismereteket.

Elégséges az a tanuló aki: munkáját csak jelentős oktatói segítséggel képes elvégezni; viszonylag lassan vagy ellenkezőleg, gyorsan és pontatlanul „összecsapja” feladatát; kis mértékben alkalmazza szakmai ismereteit. Elégtelen az a tanuló aki: munkáját jelentős oktatói segítséggel sem képes elvégezni; az adott szinten belül nem képes elvégezni feladatát; munkája pontatlan; nem alkalmazza a szakmai ismereteit. A tanév folyamán egyre összetettebb munkafeladatokat végeznek a tanulók, melyek segítségével a szakoktató felméri, hogy a tanulók tudása milyen mértékig elégíti ki az elsajátítandó szakma iránti követelményeket. Mindig előre meghatározott értékelési szempontok alapján értékeljük a tanuló munkáját, de elbírálásánál figyelembe vesszük a teljesítményt, a munkafegyelmet, az önállóságot, a kivitelt és a tanuló fejlődésének tendenciáit.

95

5.4. A modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe • • • •

Az iskolában oktatott komplex tantárgyak értékelése és minősítése szempontjából a 1.6.pontban lefektetett szempontok szerint történik Ha a tanuló a komplex tantárgy valamely tananyagegységéből elégtelen minősítést kap, akkor a komplex tantárgy minősítése is elégtelen lesz. Javítóvizsgát tenni csak az elégtelenre minősített tananyagegység (ek) anyagából kell. A komplex tantárgy végző minősítése a tananyagegységeket tanító szaktanárok együttes véleménye alapján történik.

5.5. A középiskolai érettségi vizsga témakörei A tanulók kötelező óraszámban középszintű érettségi felkészítést kapnak az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol és német) fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika, szakmai előkészítő (gépészet, közlekedés, kereskedelem-marketing szakmacsoportok). Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. tanév február 15.-ig történik. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök, és vizsgakövetelmények alapján vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldásra ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervbe található követelményeket is. Az intézményvezető által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az intézményben az alábbi érettségi tantárgyak választhatók: • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Fizika Kémia Földrajz Biológia Informatika Gépészeti alapismeretek Közlekedési alapismeretek Közgazdaság- marketing alapismeretek Testnevelés Ember-társadalomismeret, etika Katonai alapismeretek Belügyi rendészeti ismeretek Rendészeti alapismeretek

96

Előrehozott érettségi vizsgát csak a szaktanár javaslata alapján tehet a tanuló és abban az esetben, ha adott tantárgyból jeles ill. jó érdemjegyet kapott. Aki sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett - a következő tanévben- ha első és utolsó óra az adott tantárgy felmentést kap az óralátogatás alól, ha napközben van az óra, akkor az óralátogatás alól nem kap felmentést.

5.6. Az érettségi tantárgyak vizsgakövetelményei:

Az érettségi tantárgyak témakörei és a vizsga leírását a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Oktatási Hivatal honlapján elérhető, a választható érettségi tantárgyak és követelményeik a 2010. január 1-től hatályos az Érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002.(V.24.)OM rendelet tartalmazza.

97

6. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola helyi tanterve 6.1. Heti óraszámok évfolyamonként (szakiskola) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom* Matematika* Történelem és társadalom ismeret Természetismeret és környezeti tanulmányok Fizika Kémia Biológia Földrajz Élő idegen nyelv* Informatika* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Gyakorlati oktatás* Szakmai alapozó Összesen

9. évfolyam 3 2 2

10. évfolyam 3 2 2

1,5 1 1 1,5 2 2 2,5 1 2 6 27,5

1 1,5 1,5 1 2 2 2,5 1 8 27,5

A 11. évfolyamon a központi előírásoknak megfelelően heti 1 órában társadalomismeret és etika tantárgyat tanítunk.

6.2. Heti óraszámok évfolyamonként (szakközépiskola)

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem ismeretek

2

2

2

3

és

állampolgári

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv**

4

4

4

4

Matematika**

3

3

3

3

Ének-zene

1

1 1

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra

1

98

1

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Fizika

2

2

2

2

Földünk és környezetünk

2

Biológia

1

2

Kémia

1

2

Informatika**

2

2

2

2

5

5

8

8

A tanuló tényleges heti óraszáma

30

30

30

30

A tanuló kötelező heti óraszáma

27,5

27,5

30

30

Szakmacsoportos oktatás**

alapozó

A tanuló nem kötelező heti 4 4 3 3 óraszáma A tanuló felhasználható 31,5 31,5 33 33 összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált 2,5 2,5 3 3 heti óraszám Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom vagy

2

2

Történelem és ismeretek vagy

2

2

Matematika vagy

2

2

Fizika vagy

2

2

Idegen nyelv vagy

2

2

2

2

2

2

állampolgári

Elektronika/informatika vagy

alapjai

Informatika Sportkör

3

Tehetséggondozás

13

Felzárkóztatás

6

Szakkör

4

Verseny

2

Tanulmányi kirándulás

2

99

** csoportbontásban (két csoport) *** csoportbontásban (három csoport)

Érvényes felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

Magyar irodalom

2

3

3

5

Magyar nyelv**

2

1

1

-

Tanulásmódszertan

1 2

2

2

2

-

-

1

1

Társadalomismeret és etika

-

-

1

1

Idegen nyelv**

5

4

5

5

Matematika**

3

3

4

4

Fakultáció**

2

2

-

-

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Fizika

1

2

1

1

Földünk és környezetünk

1

1

1

-

Biológia

1

2

2

-

Kémia

2

1

-

-

Művészetek*

-

1

-

-

Informatika**

2

2

-

-

2

2

3

5

3

4

5

6

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

Tanulók tényleges óraszáma

35

36

35

35

Történelem és állampolgári ismeretek I. Történelem és állampolgári ismeretek II.

Szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet Szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat

100

Osztály óraszáma csoportbontásokkal

56

57

57,5

58

Finanszírozott órakeret

57

57

58

58

** csoportbontásban

6.3. Heti óraszámok a 2008/2009. tanévtől Érvényes felmenő rendszerben a 2008/2009. tanévtől Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem ismeretek

2

2

2

3

és

állampolgári

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv**

4

4

4

4

Matematika**

3

3

3

3

Ének-zene

1

1 1

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Fizika

2

2

2

2

Földünk és környezetünk

1

2

Biológia

2

1

Kémia

1

1

Informatika**

2

2

2

2

5

5

8

8

A tanuló tényleges heti óraszáma

30

30

30

30

A tanuló kötelező heti óraszáma

27,5

27,5

30

30

A tanuló nem kötelező heti

4

4

3

3

Szakmacsoportos oktatás**

alapozó

101

óraszáma A tanuló felhasználható 31,5 31,5 33 33 összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált 2,5 2,5 3 3 heti óraszám Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom vagy

2

2

Történelem és ismeretek vagy

2

2

Matematika vagy

2

2

Fizika vagy

2

2

Idegen nyelv vagy

2

2

2

2

2

2

állampolgári

Elektronika/informatika vagy

alapjai

Informatika Sportkör

3

Tehetséggondozás

13

Felzárkóztatás

6

Szakkör

4

Verseny

2

Tanulmányi kirándulás

2

** csoportbontásban (két csoport) *** csoportbontásban (három csoport) Az emelt szintű érettségire felkészítő 2-2 órát a tanulók igényeihez igazítva az adott tanévben a törvény által előírt módon állítjuk be a tantárgyfelosztásba. A tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, szakkörre, versenyekre és tanulmányi kirándulásokra biztosított órakeretet az adott tanévben aktuális igények alapján állítjuk be a tantárgyfelosztásba. A tanulmányi kirándulásra fordítható 2 óra a felügyelő tanárok ügyeleti díját fedezi, a tanulók költségeit a szülők finanszírozzák.

6.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

102

A kiválasztás szempontjainál az iskola adottságai és az egyes munkaközösségek javaslatai döntenek. A konkrét taneszközök megnevezései megtalálhatók az egyes tantárgyak helyi tanterveiben. Az egyes tantárgyakhoz előírt taneszközök használata a fenntartó számára nem jelent többlet költséget.

7. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az általános iskolát befejező tanulók felvételi vizsga nélkül (többszörös túljelentkezés esetén felvételi vizsga után), az általános iskola 7. osztály évvégi és a 8. osztály félévi eredményeinek alapján kerülhetnek be iskolánkba. A figyelembe vett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika vagy informatika. A 9-12. évfolyamnál a tanuló tárgyi tudására a Helyi tanterv tantárgyi követelményeiben meghatározott tárgyi tudás, teljesítőképesség és kompetencia feltételei vonatkoznak. A feltételek meghatározásában figyelembe kell venni a Nevelési tervben lefektetetteket, ill. a Helyi tanterv tantárgyi követelményeit. A 12. évfolyam sikeres elvégzése után diákjaink érettségi vizsgát, a 13. és/vagy a 14. évfolyam elvégzése után szakmai képesítő vizsgát tehetnek a központi előírásoknak megfelelően. A szakképző évfolyamokra kerülés feltétele a sikeres érettségi vizsga. A műszaki informatikai mérnökasszisztens és a villamosmérnök-asszisztens szakképzésekre érettségi bizonyítvány birtokában, felvételi elbeszélgetés után lehet bekerülni. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha azt a nevelőtestület – a gyakorlati képzés szervezőinek egyetértésével – engedélyezi. Azoknál a szakképesítéseknél, ahol a központi program nyári gyakorlatot ír elő, ott a nyári gyakorlat végén a tanuló teljesítményét érdemjeggyel nem kell minősíteni, de a teljesítés igazolása a magasabb évfolyamra lépésnek feltétele. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló mulasztása az előző bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára.

8. A tanuló mulasztásának igazolása Az iskolából való távolmaradást a szülő lehetőség szerint előzetesen kérheti ellenőrző könyv, vagy személyes kérelem alapján, tanévenként összesen három napra az osztályfőnök, azon túl az intézményvezető engedélyezi azt. Betegség esetén a mulasztás első napján a szülő ill. a kollégium – amennyiben mód van rá, értesítse az osztályfőnököt.

103

Az iskolából bármilyen okból mulasztó tanuló az iskolába jövetelt követő első napon, de legkésőbb a mulasztást követő 8 tanítási napon belül, lehetőleg az első osztályfőnöki órán köteles igazolni mulasztását az osztályfőnöknél. A tanköteles tanulók esetében az első igazolatlan óra után a szülőt írásban kell értesíteni. A nem tanköteles tanulók esetében a 10. igazolatlan óra után kell a szülőt írásban értesíteni. Háromszori igazolatlan, indokolatlan késés a tanítási óráról 1 óra igazolatlan mulasztásnak számít. Az igazolatlan mulasztások következményei: 1 – 3 igazolatlan óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés, 4 – 10 igazolatlan óra esetén osztályfőnöki intés, 11 – 20 igazolatlan óra esetén intézményvezetői figyelmeztetés, 21 órán felüli igazolatlan óra esetén intézményvezetői intés. Megszűnik a tanuló jogviszonya – a tanköteles kivételével – annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú esetében a szülőt legalább kettő alkalommal, (10 és 20 igazolatlan óránál) írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Tanköteles tanuló esetén 20 órát meghaladó igazolatlan intézményvezető jelenti a jegyzőnek, a szülőket is írásban tájékoztatja.

mulasztást

az

Ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, az elméleti tanítási órák 30 % - át, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyakból osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy évben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) harminc százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja (a tantestület döntése alapján azonban módjuk lehet javítóvizsgát vagy osztályozóvizsgát tenni). Ha a tanuló mulasztása az előző bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben az iskola nevelőtestülete dönt.

9. A tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének formái A tanulók értékelése a beiskolázásnál kezdődik, végig kíséri az egész oktatási-nevelési folyamatot, majd az érettségi, illetve a szakmai képesítő vizsgával fejeződik be. Az ellenőrzés – értékelés alapelvei: - a munkaközösségek mindegyike illetve a nevelőtestület minden tagja azonos és egységes értékelési rendszert alkalmaz;

104

-

-

az írásbeli dolgozatoknál, szóbeli feleleteknél és a szakmai gyakorlat értékelésénél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk; az osztályozásnál a hagyományos ötfokú skálát használjuk, s munkaközösségi illetve tantárgyi szinten is rögzítjük az egyes osztályzatokhoz tartozó követelményeket; az értékelést rendszeresen és folyamatosan végezzük az elvek alkalmazásában következetesen, és alkalmazzuk a módszertani sokszínűség elvét (szóbeli feleltetés, dolgozatok íratása, évfolyamfelmérések, otthoni munkák, rajzok, házi dolgozatok értékelése); az értékelésnél a jutalmazást és elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk; az értékelést egyaránt használjuk folyamatjellemzésre valamint összegző értékelésre is, melyeknek során célunk a pedagógiai rendszer optimalizálása.

9.1. Személyes, verbális értékelés Kiemelkedő szerepe van értékelési rendszerünkben a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. A verbális értékelés megjelenési formái: - a tanórán megjelenő szabályozó típusú értékelések; - a közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés; - a kiemelkedő teljesítmények egész közösség előtti értékelése; - hosszabb beszélgetések, helyzetfeltárások, tanulók illetve szülők részvételével.

9.2. Írásbeli szöveges értékelés -

a tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések, melyek különösen a kötelező érettségi tantárgyaknál igen fontos visszajelzést jelentenek; az osztályfőnökök év végén írásbeli értékelést készítenek az egyes osztályok fejlődéséről, az osztályközösség alakulásáról, utalva a kiemelkedő illetve a gyenge tanulmányi eredményt nyújtó tanulókra.

9.3. Osztályozás Az eredményértékelés illetve annak számszerűsítése az oktatás egészéhez illeszkedő hagyományos ötfokú skálával történik. Az egyes osztályzatokhoz tartozó követelményszintet az alábbiakban szabályozzuk: jeles: a tantárgy tantervi követelményeit maradéktalanul ismerje és alkalmazza (tények, fogalmak, topográfiai ismeretek) a szóbeli felelet során mondanivalóját önállóan, választékosan, a szakkifejezések pontos használatával fejtse ki; maradéktalanul tudja a memoritereket, tételeket, bizonyításokat, alkalmazza is azokat; aktívan segítse az órai munkát; ismerje a lényeges összefüggéseket; legyen olvasott, tájékozott az adott szakterülettel kapcsolatosan; a készségtárgyakban a követelményeket az előírt szinten teljesítse; a gondolkodása legyen logikus. jó: ismerje a tantárgy tantervi követelményeit

105

mondanivalóját néhány tanári kisegítő kérdés után szabatosan, választékos stílusban fejezze ki írásban és szóban egyaránt; tudja a memoritereket, tételeket, bizonyításokat, alkalmazza is azokat; vegyen részt az órai munkában; az adott tantárgy terminológiát ismerje és alkalmazza; legyen olvasott az adott szakterülettel kapcsolatosan; ismerje az alapvető, fontosabb összefüggéseket; a készségtárgyakban a követelményeket az előírt szinten teljesítse. közepes: ismerje a tantervi követelmények alapvető kérdéseit vonja le a legfontosabb következtetéseket az alapvető összefüggések ismeretében; a kötelező memoriterből tudjon idézni, ismerje a tételeket, bizonyításokat; ismerje a legfontosabb szakkifejezéseket; tanári segítséggel fejtse ki ismereteit; a készségtárgyakban a követelményeket az előírt szinten teljesítse; elégséges: ismerje a tantárgy tantervi követelményeinek minimumát tanári segítséggel tudja elmondani ezt a minimumot; néhány fontosabb összefüggést ismerjen fel; a legalapvetőbb szakszavakat ismerje; a készségtárgyakban a követelményeket az előírt szinten teljesítse. elégtelen: tájékozatlan a tantárgy tantervi minimumában gondolatait nem tudja megfogalmazni; nem ismeri az alapvető összefüggéseket, szakszavakat; tanári irányítással sem tud számot adni ismereteiről; a készségtárgyakban nem teljesíti az előírt minimumot.

9.4. Magatartás és szorgalom értékelése 9.4.1. A tanuló magatartása Példás: ha nem vét a házirend ellen, nincs igazolatlan órája és fegyelmi büntetése, közösségi (kulturális) munkája jó vagy kiemelkedő. Tevékenységével az iskola hírnevét növeli, nincs tantárgyi bukása. Jó: ha általában betartja az iskola házirendjét, legfeljebb 2 igazolatlan órát mulaszt, legfeljebb egy szaktanári figyelmeztetése van a rábízott feladatokat elvégzi. Változó: ha a házirendet súlyosabban megszegi, vétségei ismétlődnek, 4 – 10 igazolatlan órát mulaszt. Rossz: 106

ha a házirendet súlyosan megszegi, ezen vétségei ismétlődnek, magatartásával az iskola hírnevét rontja, 10– nél több az igazolatlan órája.

107

9.4.2. A tanuló szorgalma Példás: ha a tanulmányi munkájában legjobb tudását nyújtja, tanulmányi versenyeken jó vagy kiemelkedő eredményt ér el. Jó: ha az iskolai munkáját általában jól végzi (kisebb hiányosságai vannak), a kötelező és választott foglalkozásokon részt vesz. egyetlen tantárgyból sem bukik Változó: ha a tanulmányi munkáját többször elhanyagolja, nem tesz azért, hogy tudása legjavát nyújtsa, esetleg egy tantárgyból megbukik. Hanyag: ha a tanulmányi munkáját elhanyagolja, nem tudja teljesíteni adott tantárgy (ak) esetén a tantárgy (ak) minimális követelményeit, ezért elégtelen (félévi, év végi) osztályzatai vannak. A magatartás és a szorgalmi osztályzatokat az osztály és a szaktanárok véleményének kikérése után az osztályfőnök adja.

9.5. Jutalmazások, büntetések 9.5.1. Jutalmazások Szaktanári, dicséret: - kiemelkedő tanulmányi munkáért Osztályfőnöki dicséret: • jól végzett közösségi munkáért, • kiemelkedő (javuló) tanulmányi munkáért, • versenyen elért helyezéséért. Intézményvezetői dicséret: • • •

kiemelkedő versenyeredményért, kiemelkedő kulturális, közösségi teljesítményért, az iskola hírnevének növeléséért.

Tantestületi dicséret: • kimagasló versenyeredményekért, • az iskola hírnevének öregbítéséért. Oklevél Könyv, tárgyjutalom Emlékplakett

108

9.5.2. Fegyelmi eljárások Szaktanári figyelmeztetés • • •

az órán tanúsított többszöri fegyelmezetlen magatartás a tanóra megzavarása súlyos fegyelmezetlen magatartással a házi feladat elkészítésének sorozatos elmulasztása

Osztályfőnöki figyelmeztetés: • 1-3 órás igazolatlan mulasztás (1 óra esetén szóbeli, azon felül írásbeli figyelmeztetés), • a házirend megszegése, • rongálás, károkozás, • dohányzás (18 éven aluli tanuló esetében) vagy nem a kijelölt helyen • két szaktanári figyelmeztetés után Osztályfőnöki intés: • 4-10 igazolatlan óra, • a házirend súlyos megsértése, • az előbbi vétségek ismétlődése Intézményvezetői figyelmeztetés: • 10-20 igazolatlan óra, • a házirend nagyon súlyos megsértése, • az iskola hírnevét sértő magatartás. • a negyedik szaktanári figyelmeztetés után. Intézményvezetői intés: • 20 órán felüli igazolatlan mulasztás, • osztályfőnöki büntetések halmozódása intézményvezetői figyelmeztetések után. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást kell folytatni (fegyelmi bizottság). Ebben az esetben a fegyelmi büntetés lehet: • megrovás, • szigorú megrovás, • kedvezmények csökkentése, ill. megvonása, • áthelyezés más osztályba vagy iskolába, • felfüggesztett eltiltás a megkezdett tanév folytatásától, • eltiltás a tanév folytatásától, • kizárás az iskolából. A fegyelmi eljárásban a tanulónak joga van arra, hogy meghallgassák, hogy védekezzen, hogy az eljárásban a szülő, vagy más megbízott jelen legyen, illetve képviselje.

109

10. A középszintű érettségi vizsga témakörei A 9-12. évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. A tanulók kötelező óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol és német), fizika, elektronika alapjai, informatika. Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. tanév február 15-ig történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervben található követelményeket is. Az intézményvezető által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témaköröket: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Fizika Elektronikai alapismeretek Informatika A továbbiakban a program a kötelező érettségi tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv) és a szabadon választható érettségi tantárgyak (fizika, elektronikai alapismeretek, informatika) középszintű érettségi ajánlott témaköreit foglalja össze.

110

10.1. Magyar nyelv és irodalom A Magyar nyelv és irodalom tartalmilag egy nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtéséből áll. MAGYAR NYELV A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi 7 témából fogalmazza meg azokat arányosan (témánként minimálisan kettőt), a felsorolt altémák figyelembe vételével. Ember és nyelv A kommunikáció - A jel, a jelrendszer - Nyelvi és vizuális kommunikáció - A nyelvhasználat mint kommunikáció - Kommunikációs funkciók és közlésmódok - A tömegkommunikáció A magyar nyelv története - A magyar nyelv rokonsága - Nyelvtörténeti korszakok - Az írott nyelvi norma kialakulása - Nyelvművelés Nyelv és társadalom - Nyelvváltozatok - Kisebbségi nyelvhasználat - Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek - Hangtan - Alaktan és szótan – Mondattan - A mondat szintagmatikus szerkezete - A mondat a szövegben - Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban - Szókincs és frazeológia A szöveg - A szöveg és kommunikáció - A szöveg szerkezete és jelentése – Szövegértelmezés - A szöveg szóban és írásban - Az intertextualitás - A szövegtípusok - Szöveg a médiában - A retorika alapjai - Érvelés, megvitatás, vita - A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés - Szóhasználat és stílus - A szójelentés - Állandósult nyelvi formák - Nyelvi stilisztikai változatok - Stíluseszközök - Stílusréteg, stílusváltozat IRODALOM A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi két csoport témáinak kombinálásával, olyan szerzők és művek kiválogatásával, akik, illetve amelyek a helyi tantervben szerepelnek. Mindezt úgy kell tennie, hogy a központilag előírt tematikai arányok érvényesülhessenek. 1. Szerzők, művek • Életművek • Portrék • Látásmódok • A kortárs irodalomból • Világirodalom • Színház- és drámatörténet, • Az irodalom határterületei • Regionális kultúra 2. Értelmezési szintek, megközelítések • Témák, motívumok • Műfajok, poétika • Korszakok, stílustörténet 111

112

10.2. Történelem A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól, az elsajátított ismeretek alkalmazását várva el. A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. Témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A kijelölésnél figyelembe veszik a vizsgára általában előírt, történelmi időszakokat jelző témakörök ismeretanyagát. Javasolt szóbeli témakörök Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Történelmi időszakokat jelző előírt témakörök Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháború összeomlásáig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód

113

10.3. Matematika A középszintű érettségin matematikából csak az a jelölt tesz szóbeli vizsgát, aki az írásbelin elégtelen osztályzatot szerzett, de a pontszáma eléri az összpontszám10%-át. A szóbeli vizsgára, ha van vizsgázó, 20 tételt kell összeállítani. Tartalmi arányai az írásbeli vizsga leírásánál meghatározott arányok. A tételnek tartalmaznia kell 3 egyszerű elméleti kérdést (definíció, tételkimondás) és 3 feladatot. A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani. Javasolt szóbeli témakörök •

Halmazok - Halmazműveletek - Számosság, részhalmazok • Matematikai logika - Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában • Kombinatorika • Gráfok • Alapműveletek • A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek - Oszthatóság - Számrendszerek • Racionális és irracionális számok • Valós számok • Hatvány, gyök, logaritmus • Betűkifejezések - Nevezetes azonosságok • Arányosság - Százalékszámítás • Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek - Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek - Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Magasabb fokú egyenlete - Négyzetgyökös egyenletek • Nem algebrai egyenletek - Abszolútértékes egyenletek- Exponenciális és logaritmikus egyenletek, trigonometrikus egyenletek - Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek - Középértékek, egyenlőtlenségek • A függvény • Egyváltozós valós függvények - A függvények grafikonja, függvény-transzformációk – A függvények jellemzése • Sorozatok - Számtani és mértani sorozat - Végtelen mértani sor - Kamatos kamat, járadékszámítás • Elemi geometria - Térelemek - A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok • Geometriai transzformációk - Egybevágósági transzformációk - Hasonlósági transzformációk - Egyéb transzformációk, merőleges vetítés • Síkbeli és térbeli alakzatok - Síkbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör - Térbeli alakzatok • Vektorok síkban, térben

114

• Trigonometria • Koordinátageometria - Pontok és vektorok - Egyenes, kör, parabola • Kerület, terület • Felszín, térfogat • Leíró statisztika - Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai - Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók • A valószínűségszámítás elemei

10.4. Idegen nyelv Iskolánk az angol és a német nyelv középszintű érettségi vizsgáztatását végzi. Az alábbi ismertetés mindkét nyelv középszintű témaköreire vonatkozik. A szóbeli vizsga 3 részből áll: Bevezető beszélgetés – nem értékelt Kommunikációs helyzetekben szereplés Önálló témakifejtés vizuális segédanyag kifejtésével A vizsga alapját 9 nagy témakör és 14 kommunikációs helyzetcsoport jellemzi. A javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal • Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek • Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között • Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek- A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás • Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok • A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás • Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban -

115

Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) • Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet - Kulturális események • Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai • Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Javasolt kommunikációs helyzetek az idegen nyelv középszintű szóbelin Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél

munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs

A vizsgázó a fenti kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban.

116

10.5. Fizika Az elméleti témához kell kapcsolódnia: a lehetőség szerint elvégzendő kísérletnek, vagy mérésnek, a témához kapcsolódó egyszerű számításnak, a fizikatörténeti vonatkoztatások ismertetésének. A tételt úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választani. A szóbeli érettségire legalább 20 tételt kell készíteni. Javasolt szóbeli témakörök Newton törvényei - Newton I. Kölcsönhatás, mozgásállapot, tehetetlenség törvénye - Newton II. Erőhatás, lendület, lendületváltozás. Szabaderő, kényszererő - Newton III. Erőlökés Pontszerű és merev test egyensúlya - Forgatónyomaték - Erőpár, egyszerű gépek - Tömegközéppont Mozgásfajták - Egyenesvonalú egyenletes mozgás - Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás - Összetett mozgások - Periodikus mozgások, egyenletes körmozgás - Mechanikai rezgések - Mechanikai hullámok Munka, energia • Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly • Hőtágulás • Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) • Az ideális gáz kinetikus modellje • Energiamegmaradás hőtani folyamatokban - Termikus, mechanikai kölcsönhatás - A termodinamika I. főtétele - Körfolyamatok Kalorimetria Halmazállapot-változások - Olvadás, fagyás - Párolgás, lecsapódás A termodinamika II. főtétele - Körfolyamatok - Hőerőgépek Elektromos mező - Elektrosztatikai alapjelenségek - Az elektromos mező jellemzése - Töltések mozgása elektromos mezőben - Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön - Kondenzátorok Egyenáram - Elektromos áramerősség - Ohm törvény – Félvezetők - Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Időben állandó mágneses mező - Mágneses alapjelenségek - A mágneses mező jellemzése - Az áram mágneses mezője - Mágneses erőhatások Az időben változó mágneses mező - Az indukció alapjelensége - A váltakozó áram - A váltakozó áram teljesítménye és munkája Elektromágneses hullámok - Az elektromágneses hullám fogalma

117

A fény mint elektromágneses hullám - Terjedési tulajdonságok – Hullámjelenségek - A geometriai fénytani leképzés - A szem és a látás Az anyag szerkezete • Az atom szerkezete - A kvantumfizika elemei - Részecske és hullámtermészet - Az elektronburok szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek - Az atommag összetétele – Radioaktivitás – Maghasadás - Magfúzió Sugárvédelem Elemi részek A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek

10.6. Elektronikai alapismeretek A szóbeli tételeket az Elektronikai alapismeretek komplex vizsgatantárgy elektrotechnikai és elektronikai témaköreire kell építeni. Célszerű 25-30 „A” és „B” tételt összeállítani. „A” tételek: elektrotechnikai témakörök „B” tételek: elektronikai témakörök Javasolt szóbeli témakörök: • Villamos alapfogalmak – Feszültség, áram, töltés, ellenállás - Ellenállások méretezése, hőfokfüggése - Ellenállások a gyakorlatban • Egyenáramú hálózatok alaptörvényei – Ohm és Kirchhoff törvények - Nevezetes hálózatok - Méréshatár kiterjesztés • A villamos áram hatásai – Hőhatás – Vegyi hatás – Élettani hatás – Mágneses hatás • Energiaforrások – Munka, teljesítmény, hatásfok, terhelhetőség - Generátorok jellemzői - Generátorok a gyakorlatban • Villamos erőtér – A villamos tér jellemzői, Coulomb törvény - Anyagok viselkedése villamos térben – Kondenzátorok, kapacitások - Töltés, kisütés, energia • Mágneses erőtér – A mágneses tér jellemzői - Anyagok viselkedése villamos térben - Elektromágneses indukció • Szinuszos mennyiségek – Váltakozó áramú áramkörök – A váltakozó jel jellemzői - Egyszerű váltakozó áramkörök - Összetett váltakozó áramkörök – Rezgőkörök - Váltakozó áramú teljesítmények • Többfázisú hálózatok – Jellemzők, energiaszállítás • Villamos gépek – Transzformátorok - Egyen- és váltakozó áramú generátorok - Egyen- és váltakozó áramú motorok

118

• Passzív elektronikai áramkörök – Kétpólusok – Négypólusok – Szűrő áramkörök • Félvezető áramköri elemek – Félvezető diódák – Hőfokfüggés, egyenirányítás – Speciális diódák – Bipoláris tranzisztorok – Unipoláris tranzisztorok – Egyéb félvezetők • Tranzisztoros alapáramkörök – Munkapont-beállítás – Erősítő áramkörök alapjellemzői – Többfokozatú erősítők, csatolások – Frekvenciafüggés, zajok és torzítások - Visszacsatolások • Alapáramkörök alkalmazásai – Szélessávú erősítők – Hangolt(szelektív) erősítő - Nagyjelű erősítők – Oszcillátorok – Stabilizátorok - Műveleti erősítők • Impulzustechnikai alapáramkörök – Impulzus fajták és jellemzők – Jelformáló áramkörök – Impulzusok előállítása • Digitális alapáramkörök – Logikai alapfogalmak – Logikai alapáramkörök A szóbeli tételekhez a vizsgáztató szaktanár által összeállított és a vizsgaelnök által jóváhagyott /bonyolultabb áramköri rajzokat, táblázatokat, katalógusokat stb. tartalmazó) segédleteket használhatnak a jelöltek.

10.7. Informatika Az Informatika vizsga formája: gyakorlati és szóbeli. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni. A szóbeli vizsga javasolt témakörei A szóbeli feladatok az Informatika érettségi részletes követelményei 1 – 2 - 3 - 7.1 - 9. számú témaköreiből jelölhetők ki. Ezek alapján a középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani. Információs társadalom • A kommunikáció - A kommunikáció általános modellje - Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek - Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban - Közhasznú információs források • Információ és társadalom - Az informatika fejlődéstörténete - A modern információs társadalom jellemzői - Informatika és etika - Jogi ismeretek Informatikai alapismeretek – hardver • Jelátalakítás és kódolás - Analóg és digitális jelek - Az adat és az adatmennyiség - Bináris számábrázolás - Bináris karakterábrázolás - Bináris kép- és színkódolás - Bináris hangkódolás

119

• A számítógép felépítése - A Neumann-elvű számítógépek - A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap - A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak - A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok Informatikai alapismeretek – szoftver • Az operációs rendszer és főbb feladatai - Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete - Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése - Állományok típusai, keresés a háttértárakon - Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás - Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem - A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás - A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Információs hálózati szolgáltatások • Kommunikáció az Interneten - Elektronikus levelezési rendszer használata - Állományok átvitele - WWW - Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata Könyvtárhasználat • Könyvtárak - A könyvtár fogalma, típusai - Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet - A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány -A könyvtári szolgáltatások • Dokumentumok - Nyomtatott dokumentumok - Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD • Tájékoztató eszközök - Katalógusok - Adatbázisok - Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) A gyakorlati vizsga témakörei • Szövegszerkesztés • Táblázatkezelés • Adatbázis-kezelés • Weblapkészítés • Prezentáció és grafika

120

11. Emelt szintű érettségi vizsga tantárgyi programja

11.1. Matematika

Témakörök 1. Halmazok, halmazműveletek, halmazok számossága, halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata. 2. Számhalmazok (a valós számok halmaza és részhalmazai), oszthatósággal kapcsolatos problémák, számrendszerek. 3. Térelemek távolsága és szöge. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben. 4. Hatványozás, a hatványfogalom kiterjesztése, azonosságok. 5. Gyökvonás. Gyökfüggvények, hatványfüggvények és tulajdonságaik. 6. A logaritmus. Az exponenciális és a logaritmusfüggvény, a függvények tulajdonságai. 7. Egyenlet-megoldási módszerek, másodfokú, vagy másodfokúra visszavezethető egyenletek, gyökvesztés, hamis gyök. Másodfokú egyenlőtlenségek. 8. Adatsokaságok jellemzői, a valószínűség számítás elemei. 9. Szélsőérték-problémák megoldása függvénytulajdonságok alapján és nevezetes közepekkel. 10. Számsorozatok és tulajdonságaik (korlátosság, monotonitás, konvergencia). Nevezetes számsorozatok. 11. Függvények vizsgálata elemi úton és a differenciálszámítás felhasználásával. 12. A hasonlóság és alkalmazásai háromszögekre vonatkozó tételek bizonyításában. 13. Derékszögű háromszögek. 14. Háromszögek nevezetes vonalai, pontjai és körei. 15. Összefüggés az általános háromszögek oldalai között, szögei között, oldalai és szögei között. 16. Húrnégyszög, érintőnégyszög, szimmetrikus négyszögek. 17. Egybevágósági transzformációk. Szimmetrikus sokszögek. 18. A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban), kerületi szög, középponti szög. 19. Vektorok. Vektorok alkalmazása a koordinátageometriában. 20. Egyenesek a koordinátasíkon. A lineáris függvények grafikonja és az egyenes. Elsőfokú egyenlőtlenségek. 21. A kör és a parabola a koordinátasíkon. 22. Szögfüggvények értelmezése a valós számhalmazon, ezek tulajdonságai, kapcsolatok ugyanazon szög szögfüggvényei között. Trigonometrikus függvények transzformáltjai. 23. Területszámítás elemi úton és az integrálszámítás felhasználásával. 24. Kombinatorika. Gráfok. 25. Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában, tétel és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel.

121

11.2. Informatika

Témakörök 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció A kommunikáció fogalma. A kommunikációs modell: adó, kódolás, csatorna, zaj, dekódolás, vevő. Gyakorlati példák a kommunikációs modellre; a példák és a modell megfeleltetése; a modellben található fogalmak értelmezése konkrét példán keresztül. A kód, mint az információ közvetítés eszköze. Példák a sokféle kommunikációs csatornára. A zaj elleni védekezés. Redundancia az információ továbbításában. A mai kommunikációs technológiák és eszközök jellemzése, és ezek illeszkedése a kommunikációs modellbe. Az elektronikus kommunikáció és eszközei. A kommunikációs eszközök hatása mindennapi életünkre és az információszerzésre. Az információ-keresés elektronikus formái. Az információs rendszerek létjogosultsága és megjelenése a mindennapi életünkben (iskola, munkahely, hivatalos ügyek intézése, szabadidő). A magyar közhasznú információs források például könyvtári adatbázisok, kormányzati portálok szolgáltatásai, utazással kapcsolatos információk (menetrendek, helyfoglalások), szórakozás. Ezen források közül több ismerete, használata. Az információ megszerzése keresőszerverek segítségével. 1.2. Információ és társadalom Az adat és az információ fogalma. Az informatika fejlődéstörténetének fontosabb lépései. Az elektronikus eszközök, a számítógép generációk: A számítógép generációk technikai újdonságai és jellemző paraméterei. Néhány kiemelkedő személy az informatika történetében. A perifériák fejlődése. Az alkalmazástípusok kialakulása és fejlődése. Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra. Az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításának szempontjai. A helyi hálózatok és az internet hatása a társadalomra. Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk hatásai. A számítógépes munkavégzés és az egészségvédelem. A számítógép és a perifériák ergonómiai jellemzői. A hálózati szolgáltatások igénybevételének feltételei és szabályai. Etikett és netikett a hálózati munka során. Az információ értéke és hitelessége. Az álinformációk (pl. hoax) célja, felismerése, kártékony hatása és kezelése. Az információszerzés és a publikálás legális és illegális formái. A hálózatok és a számítógépek, illetve az információ (adat) védelme, biztonsági kérdések. A számítógépet és az információt veszélyeztető tényezők, támadási lehetőségek és védekezés azok ellen. Hardverhibából adódó veszélyek. Redundancia az információ tárolásában. A számítógépes vírusok fogalma, meghatározása és jellegzetes tulajdonságaik. A számítógép működésében bekövetkező változások, amelyek alapján vírustámadásra lehet gyanakodni. A vírusok történeti fejlődésének néhány példája. A vírusok fajtái, kifejtett hatásuk, terjedési módjuk, védekezési módszerek és eszközök. Néhány „hírhedt” vírus kártevő hatásának ismerete. A vírusok elleni védekezés módszerei. Példák a víruskereső és vírusirtó programokra. (Víruspajzs, vírusdefíniciós adatbázis.) Jogi kérdések az informatikában. Jogi szempontból védendő adatok, a védelem okai.

122

Az adatvédelem kérdései, jogi szabályozások (adatvédelmi törvény, direkt marketing, elektronikus kereskedelem). Az adatok védelme az interneten. A szerzői jog és az informatika. A szoftver fogalma és csoportosítása felhasználói szerződés (licencelési módok) szerint. A freeware, shareware, üzleti és egyéb szoftverváltozatok jellemzői. A szoftverek védelme (technikai védelem, jogi védelem).

2. Informatikai alapismeretek - hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás Az analóg és a digitális jel fogalma, példák felhasználásukra. Az analóg és digitális jel különbsége és jellemzői. Az analóg jelek digitalizálhatósága. A mintavételezés törvénye. A digitalizált adattárolás pontossága – minőségi problémák, korlátok. Az analóg jelek digitalizálásának lépései. A hang, a kép és a film digitalizálhatósága. A digitalizálás eszközei. Az adat és az adatmennyiség fogalma az informatikában. Az informatikában használt mértékegységek és ezek jellemzői. A bináris számábrázolás módszere és jelentősége az informatikában. A bináris karakterábrázolás formái, kódtáblák felépítése, jellemzői (ASCII, UNICODE). A digitális képek tárolása, képformátumok és azok jellemzői (raszteres és vektoros). A színek kódolásának módjai (RGB, CMYK). Alapfogalmak: pixel, felbontás, színmélység. A digitális hang tárolása, formátumok és azok jellemzői. 2.2. A számítógép felépítése A Neumann által megfogalmazott elvek, és ezek hatása a számítógépek fejődésére. A Neumann-elvű számítógép elvi felépítése, az egyes részegységek feladata. A ma használatos számítógépek elvi felépítése és a Neumann elvek. A mai (személyi) számítógépek részei és ezek jellemző paramétereinek bemutatása. Az egyes részek funkciói. Központi feldolgozóegység, jellemző értékek. Memória: memóriafajták, jellemzők és felhasználási területük. Buszrendszer, interfészek, tápegység, hűtés, ház: típusok, jellemzők. A perifériák jelentősége, csoportosítása (bemeneti és kimeneti eszközök). A manapság használatos perifériák besorolása az egyes csoportokba. A főbb perifériák bemutatása és jellemző paraméterértékei: monitor, nyomtató, háttértárak, egér, billentyűzet. A ma jellemzően használatos monitorfajták (CRT, LCD, TFT) és ezek működési elve. A monitorokkal kapcsolatos fogalmak: felbontás, frissítési frekvencia, képátló, képpont. A monitortípusok összehasonlítása a felhasználási terület szempontjából. A ma jellemzően használatos nyomtatási technológiák jellemzői. A nyomtatók működési elve (tűs, tintasugaras, lézer). A nyomtatókkal és a nyomatással kapcsolatos fogalmak. A nyomtatók összehasonlítása a felhasználási területük szempontjából. A ma jellemzően használatos háttértárak. A technológiák ismertetése (mágneses elvű, optikai). Az egyes eszközök felépítése, működése. Az adatok tárolásának fizikai megvalósítása. A winchesterek üzembe helyezése, működése közben fellépő fizikai problémák, ezek megelőzése, javítási lehetőségei. A ma jellemzően használatos adattárolók fajtái és ezek jellemzői (CD, CD-ROM, CDR, CDRW és DVD lemezek). A számítógép részeinek és a perifériáinak fizikai karbantartása (tisztítása, szállítása, tárolása). A (személyi) számítógépek részeinek összekapcsolása, és a számítógép üzembe helyezése. Az üzembe helyezés és biztonságos működtetés feltételei. A hálózatok kialakításának jelentősége. A hálózatok csoportosítása kiterjedtség szerint. A hálózatok topológiája, a topológiák jellemzése. A hálózati kialakításhoz szükséges eszközök, ezek jellemzői (hálózati közeg, hálózati kártya, kapcsolók, útválasztók, jelerősítők).

123

A matematikai logika szerepe az informatikában. A logikai alapműveletek és azok alkalmazása különböző feladatok megoldása során. Igazságtáblák (ÉS, VAGY, NEM, Kizáró VAGY). Logikai kifejezések kiértékelése, egyenértékűsége, tagadása.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszer fogalma, feladata, fajtái. Az operációs rendszer működési struktúrája (rendszermag, indítófájl, külső és belső parancsok rendszere, opcionális kiegészítések). Az operációs rendszer feladatából következő jellemző működési területek (memóriakezelés, folyamatvezérlés, megszakítás-kezelés, kommunikáció a perifériákkal). Több feladat párhuzamos végzésének szervezése. Az operációs rendszer telepítése. Az operációs rendszer betöltődésének folyamata. A számítógép kikapcsolásának módjai, az operációs rendszer feladatai a kikapcsolás során. Az operációs rendszerek tipikus hibaüzenetei, hibajelenségei, ezek elhárítási módja. Hardver eszközök üzembe helyezése, beállítása (konfigurálása), eltávolítása. A szoftverek telepítése, beállítása, eltávolítása. Szoftverek futtatása és leállítása, memória felszabadításának kérdései. Az operációs rendszerek által használt állományszervezési, -nyilvántartási módszerek. A lemezkezelés és a leggyakrabban használt operációs rendszerek fájlrendszerének ismerete, legfontosabb tulajdonságai (pl.: FAT, FAT32, NTFS, EXT stb.). A könyvtárszerkezet felépítésének ismerete. A könyvtárakról tárolt tulajdonságok. A könyvtárműveletek: létrehozás, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés, listázás, könyvtárváltás. Az állományok típusai. Az állományok elnevezésének formai követelményei, rendszerfüggő szintaktikai megkötések. Az állományokról tárolt tulajdonságok. Az állományok társítása. Az állományok fizikai tárolásának szervezése. Az elérési útvonal megadásának formái. Az állományokkal végzett műveletek ismerete (létrehozás, másolás, áthelyezés, törlés, mentés, nyomtatás, megnyitás). Az állományokkal végzett műveletek fizikai megvalósítása. Keresés háttértárakon, a keresési feltételek (helyettesítő karakterek használata). A parancsok paraméterezett futtatása. A kapcsolók és a paraméterek szerepe, néhány példa használatukra. A háttértárak karbantartása (formázás, partícionálás, töredezettség-mentesítés), a karbantartás fontossága. A tömörítés lényege és elve. Tömörítési módszerek (veszteséges és veszteségmentes). A kép, a hang, a video és egyéb állományok tömörítésének jellemzői. Általános tömörítő programok működésének ismerete. Az állományok és a könyvtárak tömörítésének és kicsomagolásának megvalósítása. Az önkicsomagoló, méretre darabolt, védett állományok létrehozása, kibontása. Egy állomány hozzáfűzése létező tömörített állományhoz. Az operációs rendszerek segédprogramjai (fájlkezelés, archiválás, vírusvédelem, tűzfal, multimédia stb.). A segédprogramok létjogosultsága, szolgáltatásai, jellemzői. Néhány segédprogram bemutatása. Vírusirtó program használatának ismerete. Vírusellenőrzés a háttértárakon és a memóriában. A vírusvédelem kialakítása a számítógépen. Aktív vírusvédelem. A vírusvédelem gyenge pontjai, hiányosságai (pl. emberi tényező). A számítógépes hálózatok működéséhez szükséges szoftverek. A szerver operációs rendszerének jellemző többletfunkciói. A hálózati kommunikáció logikai felépítése (a szerver-kliens és az egyenrangú hálózatok). A helyi hálózatokhoz kapcsolódás feltételei és megvalósítása. A hálózati szolgáltatások elérésének módjai, az eszközhasználat feltételei. A felhasználók azonosítása, jogosultságok kezelése.

124

4. Információs hálózati szolgáltatások 4.1. Kommunikáció az interneten Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői. Az internetes szolgáltatások használatának, használatba vételének szabályai. Példák interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatásokra (pl. online kereskedelem). Az elektronikus levelezés folyamatának ismerete. A felhasználók azonosítása. A különböző levelezőprogramok közös és néhány egyedi jellemzője. Egy levelezőprogram használatának ismerete. A levelezés használatához szükséges beállítások ismerete. A levelezéssel kapcsolatos funkciók (írás, fogadás, válasz, továbbküldés, törlés, mentés, nyomtatás). A beérkezett levelek kezelése. Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciója. Állományok kezelése az elektronikus levelezésben (csatolás, csatolt állomány mentése). A levelező programok további szolgáltatásai (levelezési címek tárolása, csoportosítása, visszajelzések). Az e-mail cím szerkezete. Levelezési lista használata. A levelezéssel kapcsolatos problémák (kódolás, mailer daemon). A levélküldés tipikus hibaüzenetei, ezek jelentése és a problémák kezelése. Állományátvitel lehetőségei az interneten. Az FTP szolgáltatás jellemzői, problémái. Az FTP szerverhez való csatlakozás módjai (névvel és név nélkül). A fájlátviteli módok (kódolás). Egy FTP segédprogram használatának ismerete. Állományok le- és feltöltése az internetre. Az FTP tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a problémák kezelése. Egy böngészőprogram használatának ismerete. A böngészőprogram használatával kapcsolatos fogalmak ismerete (kezdőoldal, cache, cookie). Webcím szerkezete. Navigálás a különböző weboldalakon, a sűrűn látogatott oldalak címének rögzítése, képek megjelenítése, weboldal mentése. A weboldal nyomtatása A böngészés tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a hiba kezelésének lehetőségei. A böngészőprogramok speciális funkciói, a funkciók bővítésének haszna és veszélyei (beépülők). Információ keresése az interneten. A tematikus és a kulcsszavas keresés működésének ismertetése. A kétfajta keresési módszer alkalmazási területei és összehasonlítása. Tematikus és kulcsszavas keresőrendszerek ismerete, használata információkeresésre. Keresési feltételek megadása (egyszerű és összetett). A keresési feltételek szűkítése, speciális keresők. A keresés eredményének kiértékelése. A keresési feladatok megoldása. A távoli on-line adatbázisok használatának feltételei. Keresés az adatbázis adatai között.

5. Könyvtárhasználat 5.1. Könyvtárak: Tájékoztató intézmények, információs központok. A könyvtár egyetemes és hazai fejlődéstörténetének rövid áttekintése. A magyar könyvtári rendszer felépítésének ismertetése. A könyvtártípusok elkülönítésének elvei: a gyűjtő- és felhasználói kör fogalma. A különböző könyvtártípusok összehasonlítása szolgáltatásaik, gyűjtőkörük és felhasználói körük alapján. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a könyvtári rend kialakításában. A könyvtár és a médiatár fogalmának értelmezése. A könyvtári szolgáltatások rendszerének ismertetése. A könyvtárakkal kapcsolatos szabályzatok: a kölcsönzési rend és a használati szabályzat tartalma. A könyvtárközi kölcsönzés fogalma. Az Országos Dokumentumellátási Rendszer. A közművelődési könyvtárak feladatrendszerének ismertetése. A közművelődési és iskolai könyvtár összehasonlítása. A szakkönyvtárak sajátosságainak ismertetése. Egyéb tájékoztató intézmények, információs központok, a kulturális intézmények (levéltárak, múzeumok, kiállítótermek) információszerzésben betöltött szerepének vázolása.

125

A nemzeti könyvtár fogalmának meghatározása. Az Országos Széchényi Könyvtár szerepe a magyar könyvtári rendszerben. A könyvtár létrejöttének, rövid történetének ismertetése. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjtőszolgáltatásainak rendszere. Hagyományos könyvtárak az Interneten és a Digitális könyvtárak sajátosságainak bemutatása. Hasonlóságok és különbségek. A Neumann János Digitális Könyvtár, valamint a MEK szerkezetének ismertetése. Keresési stratégiák a könyvtári rendszerben. A keresés algoritmusa. Az egy- és többlépcsős keresés. 5.2. Dokumentumtípusok Az írástörténet és a könyvtörténet azon jelentős állomásainak ismerete, amelyek a dokumentumtípusok kialakulását eredményezték (ékírás, hieroglifák, papirusztekercsek, pergamen, kódex). Az ősnyomtatvány fogalma. A nyomtatott és nem nyomtatott dokumentum sajátosságainak összehasonlító ismertetése. A nyomtatott dokumentum főbb típusai: kiadványtípusok a könyvtári rendszerben. Az ismeretközlő művek (monográfia, tanulmánykötet, kézikönyv) használati értéke az információszerzés folyamatában. A segédkönyvek, mint a közvetlen ismeretszerzés alapvető forrásai (lexikon, enciklopédia, szótár, közhasznú ismeretek tára, adattár, fogalomtár, kronológia, névtár, atlasz). Az időszaki kiadványok jellegzetességeinek és típusainak bemutatása. A nem nyomtatott dokumentum fogalma és sajátosságai. Összehasonlításuk adathordozó és megjelenítő eszköz szerint (hanglemez, hangszalag, CD, fénykép, hologram, mikrofilm, diafilm, némafilm, hangosfilm, videofilm, DVD, mágneslemez, CD, DVD). A multimédia jelentősége az egyéni ismeretszerzésben. 5.3. Tájékoztató eszközök A tájékoztató eszközök típusai. A bibliográfia fogalma. A bibliográfia típusai a tartalom, a feltárás mélysége és a megtalálás módja szerint. A retrospektív és a kurrens bibliográfia fogalmának értelmezése. A Magyar Nemzeti Bibliográfia. A bibliográfiai leírás legfontosabb elemeinek ismertetése a főbb dokumentumtípusok esetében. Tájékoztató jegyzékek (referáló folyóirat, könyv- és egyéb dokumentumok ajánlásai). A katalógus fogalma. A katalógus kialakulásának főbb állomásai. A katalóguscédula és a bibliográfiai tétel összehasonlítása. A rendszó és az utalócédula fogalma. Főbb katalógustípusok elrendezési elvei. A tárgyszókatalógus. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a szakkatalógus rendszerében. A számítógépes katalógusok, mint tájékoztató eszközök. A számítógépes katalógusok felépítésének szerkezeti sajátosságai. Néhány számítógépes katalógus ismerete (pl.: SZIRÉN, KISTÉKA, MOKKA).

126

11.3. Magyar irodalom ÉLETMŰVEK

1. A komikum megjelenési formái Petőfi Sándor lírájában 2. A vándorlás, az út toposza Arany János lírájában 3. A lírai nyelv sajátosságai Ady Endre A halottak élén című kötetében 4. A prófétaszerep megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című művében 5. Elbeszélésmódok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében 6. József Attila kései lírájának (1935-37) poétikai sajátosságai PORTRÉK

7. Elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel lírájában 8. Látomásos jelleg Vörösmarty Mihály verseiben 9. Az elbeszélésmód jellegzetességei Móricz Zsigmond Pillangó vagy Úri muri vagy Az Isten háta mögött című regényében 10. Weöres Sándor Magyar etüdök című versciklusának képi és zenei világa LÁTÁSMÓDOK

11. Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában 12. A kortárs magyar irodalom nagyjainak megjelenítése Karinthy Frigyes Így írtok ti című művében 13. Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában A KORTÁRS IRODALOMBÓL

14. Bodor Ádám: A Sinistra-körzet 15. Oravecz Imre: A hopik könyve VILÁGIRODALOM

16. Vergilius eklogái és hatásuk a XX. századi magyar költészetre 17. Mágikus realizmus G. G. Márquez Száz év magány című regényében SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET

18. A komédia konvenciói és megújítása Molière Tartuffe című drámájában 19. Történelem- és létértelmezés Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásában AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI

20. Hőstípus és cselekményvezetés Conan Doyle Sherlock Holmes történeteiben

127

11.4. Magyar nyelv EMBER ÉS NYELV

1. A nyelv és a beszéd funkciói 2. A beszéd mint cselekvés KOMMUNIKÁCIÓ

3. A sikeres kommunikáció nyelvi összetevői 4. A tömegkommunikáció hatása a nyelvhasználatra A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

5. A nyelvújítás módszerei 6. Nyelvművelés és nyelvtervezés napjainkban 7. A magyar nyelv szókészletének rétegei NYELV ÉS TÁRSADALOM

8. Egynyelvű szótárak 9. A hivatalos nyelv szókincsének jellemzése 10. A társadalmi nyelvváltozatok főbb különbségei A NYELVI SZINTEK

11. A központozás szerepe a szöveg értelmezésében 12. A beszédhangok és jelentésmegkülönböztető szerepük 13. A szófaj és a mondatrészi funkció összefüggései A SZÖVEG

14. A beszéd és az írás összehasonlítása 15. A szövegkörnyezet mint jelentésalakító tényező 16. Gyakorlati szövegtípusok nyelvi jellemzői A RETORIKA ALAPJAI

17. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben 18. Jelenkori szónoki beszéd STÍLUS ÉS JELENTÉS

19. A konnotatív és a denotatív jelentés 20. A képszerűség eszközei hétköznapi szövegekben

128

11.5. Fizika

1. A haladó mozgások - Egyenes vonalú egyenletes, és egyenletesen változó mozgások. Egyenes vonalú mozgások szuperpozíciója. - A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek, mértékegységeik. - A mozgások analitikus és grafikus leírása. - A mozgások dinamikai elemzése. - Egyszerű hétköznapi példák haladó mozgásokra. 2. Periodikus mozgások - Egyenletes körmozgás, harmonikus rezgőmozgás. A két mozgás kapcsolata. - A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek, mértékegységeik. - A mozgásegyenletek. - A mozgások dinamikai jellemzése. - A rezgő test energiája, a rezonancia jelensége. - Példák a felsorolt mozgásokra, jelenségekre. 3. Az erő - Az erő, a tömeg, a lendület fogalma. - Newton törvényei. - Az erők fajtái, erőtörvények a fizikában. - Hétköznapi példák ütközésekre, súrlódásra, rugalmas erőkre. 4. Mechanikai egyensúly - A témához kapcsolható fogalmak, mértékegységeik. - Egyszerű gépek. - A mindennapi életben használt egyszerű gépek működése, hasznossága. 5. Hőtágulás - A hőmérséklet, a hőmennyiség, a hőtágulás fogalma. - Hőmérséklet mérése. - Szilárd testek, folyadékok, gázok hőtágulása, a hőtágulást leíró összefüggések. - Mindennapi példák a hőtágulás felhasználására, káros voltára, hőtágulás a természetben. 6. Gázok állapotváltozásai - A gázok állapotjelzői és mértékegységeik. - A gázok állapotegyenlete. - Az állapotváltozás fogalma, gáztörvények. - Nevezetes állapotváltozások, (izobár, izochor, izoterm, adiabatikus), ábrázolás p–V diagramon, a hőtan első főtételének alkalmazása a fenti állapotváltozásokra. - Az ideális gáz kinetikus modellje. - A témához kapcsolható természeti jelenségek és egyszerű berendezések működésének magyarázata. 7. A termodinamika főtételei - A belső energia, a hőmennyiség, a térfogati munka fogalma. - Az I. főtétel és alkalmazásai hőtani folyamatokban. - A II. főtétel mint a spontán folyamatok irányának meghatározása. - A II. főtétel, a hőerőgépek hatásfoka. - Perpetuum mobile. - Egyszerű termodinamikai gépek. 8. Halmazállapot-változások, fajhő - A szilárd, a cseppfolyós és a légnemű halmazállapot általános jellemzése; gáz, gőz, telített gőz, páratartalom fogalma. - Az olvadás/fagyás, párolgás/forrás, lecsapódás, szublimáció folyamata, jellemző mennyiségei, mértékegységeik.

129

- A folyamatokat befolyásoló tényezők. - A halmazállapot-változások jellemzése energetikai szempontból. - Fajhő, hőkapacitás, belső energia, hőmérséklet fogalma, mértékegységeik. - Hétköznapi példák fázisátalakulásokra. 9. Időben állandó erőterek - Az elektromos erőtér fogalma, jellemzése: térerősség, potenciál, feszültség, erővonalak. - Egyszerű elektrosztatikus erőterek. - A mágneses erőtér fogalma, jellemzése: indukció, fluxus, erővonalak. - A gravitációs kölcsönhatás, gravitációs erőtér. - Példák a mindennapi életből; földelés, árnyékolás, kondenzátor, elektromágnes alkalmazása. 10. Az elektromos áram - Az elektromos áram fogalma, áramforrások, az elektromos áramkör. - Ohm törvénye. - Az áram hőhatása-teljesítménye, munkája, gyakorlati vonatkozások. - Az áram mágneses, vegyi, biológiai hatásai. Elektrolízis, Faraday-törvények. - A váltakozó áram fogalma, jellemzői, váltakozó áramú berendezések. 11. Az elektromágneses indukció - Áram és mágneses tér kölcsönhatása, Lorenz-erő. - A mozgási indukció jelensége, értelmezése a Lorenz-erő alapján. - A nyugalmi indukció jelensége. - Lenz törvénye. - Gyakorlati alkalmazás, az elektromos áram előállítása, szállítása, generátorok, a transzformátor. 12. A fény - A geometriai optika, leképezés, gyakorlati felhasználás. - A fény mint hullám; a polarizáció, az elhajlás, az interferencia, a diszperzió fogalma. - Foton, fotóeffektus, a fény kettős természete. - Fénysebesség, a fénysebesség mérése, a fénysebesség mint határsebesség. - A lézer. 13. Hullámok - A mechanikai hullámok jellemzői. - A hullámok terjedési tulajdonságai. Interferencia, állóhullám. - A hang. - Az elektromágneses hullámok jellemzői. - Elektromágneses spektrum, rezgőkör, fénykibocsátás, fényelnyelés. 14. Az energia fajtái, munka, teljesítmény - Mechanikai energiák, belső energia, kondenzátor, tekercs energiája, a foton energiája, magenergia. - A munkatétel. - Teljesítmény, hatásfok. - Energiaátalakulás, -átalakítás. - Példák a mindennapi életből. 15. Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés) - A lendületmegmaradás törvénye, ütközések. - Mechanikai energiák megmaradása. - Konzervatív erők fogalma, konzervatív mező, potenciál. - Energiaátalakulás rezgőkörökben. - A hőtan I. főtétele mint az energiamegmaradás törvénye. - A töltésmegmaradás törvénye. - Tömeg–energia ekvivalencia, szétsugárzás, párkeltés. 16. Az atom szerkezete - Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Avogadro törvénye.

130

- Az elektromosság elemi töltése, az elektron mint részecske. - Az atom felépítése. Rutherford szóráskísérlete. - Atommodellek. 17. Magfizika - Az atommag felépítése, kötési energia, tömegdefektus. - Magátalakulások, radioaktív bomlások, maghasadás, láncreakció. - Sugárzások, sugárzásmérés, felhasználásuk. - Atomreaktor, atombomba, hidrogénbomba. 18. Az anyag kettős természete - Hullámtulajdonságok. - Az anyaghullám fogalma; de Broglie-féle hullámhossz. - Fotoeffektus, Einstein-féle fényelektromos egyenlet, fotocella, a fény kettős természete. 19. Csillagászat . - Naprendszer, Kepler-törvények. - Bolygók, állócsillagok és egyéb természetes és mesterséges égitestek. - A Nap tulajdonságai, energiatermelése. - Az ősrobbanás elmélete, a világegyetem szerkezete. - A csillagászat vizsgálati módszerei. 20. Gravitáció - Tömegvonzás törvénye. - Nehézségi erő, nehézségi gyorsulás, súly, súlytalanság. - Kozmikus sebességek.

131

11.6. Történelem

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. A magyar gazdaság a XIV-XVI. században 2. A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei 3. Az ipari forradalom hatása a természeti és épített környezetre 4. A világgazdaság az 1920-as és 1930-as években 5. A sztálini gazdaságpolitika jellemzői 6. A magyar gazdaság jellemzői a két világháború között

II. Népesség, település, életmód 7. Városfejlődés a középkori Magyarországon 8. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században 9. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában 10. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban 11. Demográfiai változások a XX. században

III. Egyén, közösség, társadalom 12. Középkori egyetemek és szerzetesrendek 13. A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV. századig 14. Árpád-házi uralkodók politikai életpályái 15. A magyar zsidóság helyzetének jellemzői (1867–1945)

IV. Modern demokráciák működése 16. A modern demokráciák XVIII. századi gyökerei 17. A kiegyezés és alternatívái 18. Az EU főbb intézményei, döntési mechanizmusai 19. A mai magyar demokrácia működése

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 20. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma – principátus) 21. A rendi állam kialakulása és jellemzői a középkori Európában 22. A humanizmus és reneszánsz 23. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői 24. A XIX. század uralkodó eszméi 25. Széchenyi és Kossuth nézetei, programjai a polgári átalakulásért 26. A náci és a bolsevik ideológia

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 27. Luxemburgi Zsigmond külpolitikája 28. Törökellenes küzdelmek a XIV-XV. században 29. A török kiűzése Magyarországról 30. A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései 31. Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc 32. A második világháború és Magyarország 33. Az 1956-os forradalom és nemzetközi háttere 34. A hidegháború

132

12. Az írásbeli beszámoltatás rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét.

12.1. Az írásbeli számonkérés formái Év eleji tudásszintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar-és idegen nyelvből, matematikából. Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak. Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás. Kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia, elektrotechnika, elektronika, informatika tantárgyakból. A villamos mérést megelőző ún. „beugró” dolgozat, amellyel a napi elméleti tananyagból történt felkészülést lehet ellenőrizni. Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, számítógépes feleltető program alkalmazása elsősorban informatikából és idegen nyelvből. Számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatika tantárgyból. Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása. Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből. Otthon elkészítendő házi dolgozatok (magyar irodalomból és idegen nyelvből), feladatsorok kidolgozása matematikából, fizikából. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. Évfolyamfelmérések, évfolyam ellenőrző dolgozatok: minden elméleti tantárgyban évenként és évfolyamonként egy, de amennyiben a tantárgy jellege megengedi, a munkaközösség véleménye alapján félévenként egy egységes évfolyamfelmérő dolgozatot iratunk. Mérési jegyzőkönyv készítése

12.2. Az írásbeli számonkérés értékelése Az otthoni és iskolai dolgozatokat igyekszünk kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. Minden dolgozatot legkésőbb két héten belül értékelünk. Ha a dolgozatot a tanár két héten túl javítja ki, a tanuló dönthet arról, hogy kéri-e az érdemjegy beírását a naplóba. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait az osztályozónapló erre a célra megkülönböztetett rovatába írjuk és nagyobb súllyal vesszük figyelembe.

133

13. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére.

13.1. Az otthoni felkészülés szerepe • • • • • • • •

A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, az összefüggések felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése, az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása, felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszintmérés különböző formáira, az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál, általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.

13.2. Az otthoni felkészülés formái • • • • • • •

Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt.

A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.

13.3. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése •

Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon.

134

• •

• • •

Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon. Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő. Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.

13.4. Az otthoni felkészülés ellenőrzése • •

• •

A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz. A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük. A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.

13.5. Az otthoni felkészülés koordinációja •

• • •

•

A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti. A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata. Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.

135

IV. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó szakképzés alapelvei • • • • •

•

Igazodjon a munkaerőpiac igényeihez. Nyújtson konvertálható ismereteket. Legyen gyakorlatorientált. Tegye lehetővé a jogszabályi előírásokban való eligazodást. Alakítson ki: - piacorientált szemléletet, - számítástechnikában való jártasságot, - rendszerszemléletű gondolkodásmódot, - kommunikációs készséget idegen nyelven is, - igényt az önképzés iránt. Növelje a képzettek elhelyezkedési esélyeit.

2. Az iskolában folyó szakképzés céljai A szakképzés céljainak megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy azok összhangban legyenek általános nevelési-oktatási célkitűzéseinkkel, egységet alkossanak velük. Szakképzési célkitűzéseink: • Olyan széles alapokon nyugvó komplex szakmai ismeretek nyújtása, melyek birtokában a képzettek képesek lesznek – a helyi és országos gazdaság igényeihez igazodva – gyors és problémamentes beilleszkedésre, adott szakmai képesítés magasabb szintjének elsajátítására, ha szükséges pályamódosításra, szakmaváltásra (akár többször is). • Speciális szakmai ismeretek átadásával biztosítani az adott szakképesítéssel betölthető munkakörökben az azonnali önálló munkavégzést, továbbá a kapcsolódó, rokon munkakörök feladatainak – munkahelyi gyakorlat alapján történő – ellátását. • Napi foglalkoztatási igények megkövetelte kvalifikáció biztosítása, a munkavállalói alkalmasság kifejlesztése. • Szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és – vállalásra nevelés. • Célunk – a szakmai követelmények teljesítésén túl – a nevelési feladatok megvalósítása, a személyiség formálása, a szocializáció folyamatának irányítása.

3. Az intézményben folyó modulrendszerű szakképzés modulzáró jegyeinek kialakítása Az érdemjegyek kialakítása a tananyagegységek átlagának kiszámításával történik.

136

4. A tanulók szakmai tanulmányi munkájának értékelése A tanulók tanév közbeni teljesítményének értékelésekor mindegyik tananyagegységet külön érdemjegyekkel minősítjük. Ezen érdemjegyek átlaga lesz a félévi és a tanév végi tantárgyi osztályzat. A tanév során az egyes tananyagegységekből szerzett érdemjegyeket elkülönülten regisztráljuk az osztálynaplóban és az ellenőrző könyvben. Ha valamelyik tananyagegység(ek)ből a tanuló nem teljesítette a helyi tantervi követelményeket, akkor a tantárgy minősítése elégtelen. A továbbhaladáshoz javítóvizsgát csak abból a modul tananyagegységből kell tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott. Elégtelen javítóvizsga esetén évfolyamot kell ismételnie. Sikeres javítóvizsga esetén ennek figyelembe vételével kell a tantárgyi osztályzatot megállapítani. Az érdemjegyeket és a félévi osztályzatok a naplóba és az ellenőrző könyvbe, az év végi osztályzatot a naplóba, törzslapba és a bizonyítványba kell bejegyezni. Egy-egy modul követelményeinek teljesítését a törzskönyvbe és a tanuló tanév végi bizonyítványába be kell jegyezni.

5. Szabadsáv felhasználása 2013/14-es tanévtől: A központi programok egységesen meghatározzák a kerettantervnek megfelelő óraszámokat, ezen belül lehetőség van szabadsáv felhasználására. Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra

10. évfolyam 11 óra

11. évfolyam 8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

Minden 8. osztályhoz kötött szakma esetében 0,5 óra informatika kerül bevezetésre, évfolyamonként. 2 éves képzés esetén az óraszámok a következő táblázat szerint alakulnak. Területek Kötött órák Szabadon Szakmai elmélet és felhasználható órakeret gyakorlat Heti összes óraszám

137

11. évfolyam 31,5 óra

12. évfolyam 31,5 óra

3,5 óra

3,5 óra

35 óra

35 óra

2013/14-es tanévtől a központi kerettantervek által meghatározott tantárgyak és azokhoz megadott tananyagegységek alapján történik a képzési program kidolgozása.

6. A szakképzés fő területei 6.1. Elméleti képzés Az elméleti képzés fő célja a tantervi keretek adta lehetőségek között a kor követelményeinek megfelelő korszerű ismeretanyag közvetítése. Ennek elérése érdekében a szakiskola és a szakközépiskola folyamatosan fejleszti tárgyi feltételeit, biztosítja a korszerű tankönyveket, tanulói segédanyagokat, az oktatóktól elvárja a folyamatos továbbképzésen való részvételt.

6.2. Gyakorlati képzés A gyakorlati képzésen fő cél azoknak a munkaeszközöknek a megismertetése, biztonságos használata, amellyel a tanulók munkájuk során találkozhatnak. Megismerik a korszerű technológiai folyamatokat. Elsajátítják azokat a munkafogásokat, melyekre az egyes tevékenységek során szükségesek. A képzés során munkanaplót vezetnek a tanulók. A szakmai gyakorlat iskolai tanműhelyben folyik 9. évfolyamon. Magasabb évfolyamon tanulószerződés alapján vagy együttműködési megállapodással is folyhat a szakmai gyakorlati képzés gazdálkodó szervezeteknél. Az együttműködési megállapodás írat mintája a szakképzési program mellékletében megtalálható. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára.

138

Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja.

A

magasabb

évfolyamra

lépés

kérdésében

a

gyakorlati

képzés

szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles értesíteni a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskolát a tanuló gyakorlati képzésről való első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor. Ha a tanuló gyakorlati képzésen való igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, a gyakorlati képzést folytató szervezet a mulasztásról minden esetben újabb értesítést küld a szakképző iskolának. A szakképző iskola a nevelési-oktatási intézmények működési rendjéről szóló rendeletnek a mulasztás következményeire vonatkozó szabályai szerint jár el.

6.3. Összefüggő szakmai gyakorlat Minden tanulónak teljesíteni kell a nyári összefüggő szakmai gyakorlatot magasabb évfolyamba lépés feltételeként a szakképzési törvényben meghatározottak szerint. Az összefüggő szakmai gyakorlatról a szakoktatók, külső gazdálkodó szervezetek képviselői igazolást állítanak ki az iskola felé. Az összefüggő szakmai gyakorlat során munkanaplót vezetnek a tanulók. A gyakorlat végeztével a képzésben résztvevők értékelésre kerülnek, melynek eredménye rögzítésre kerül a törzslapban és a bizonyítványban.

139

6.4.Előzetes tanulmányok beszámítása Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről

az

intézmény

vezetője

határozattal

dönt.

Az

intézmény

vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

140

7. A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola székhelyén folyó szakképesítések A szakiskolai képzés keretében az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik a következő szakmacsoportokban: - egyéb szolgáltatások szakmacsoport - gépészet szakmacsoport - elektrotechnika- elektronika szakmacsoport - építészet szakmacsoport - könnyűipar szakmacsoport - kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport. - Szépészeti szakmacsoport - Vendéglátás-turisztika szakmacsoport - Ügyvitel szakmacsoport A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a szakközépiskolai és szakiskolai képzésnél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére. 2012/2013-es tanévtől indított szakképesítések kifutó rendszerben 10. osztályhoz kötött szakmák: Festő, díszítő, mázoló és tapétázó Fodrász Villanyszerelő

OKJ 33 582 04 1000 00 00 OKJ 33 815 01 1000 00 00 OKJ 33 522 04 1000 00 00

8. osztályhoz és a 16. életév betöltéséhez kötött szakmák: Élelmiszer- és vegyi áru eladó Gépi forgácsoló Hegesztő Kőműves Központi fűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Szerkezetlakatos Szárazépítő

OKJ 31 341 01 0010 31 02 OKJ 31 521 09 1000 00 00 OKJ 31 521 11 0000 00 00 OKJ 31 582 15 1000 00 00 OKJ 31 582 21 0010 31 02 OKJ 31 521 24 1000 00 00 OKJ 31 582 23 1000 00 00

8. osztályhoz kötött – előrehozott szakképzés – szakmák: Festő, díszítő, mázoló és tapétázó Fodrász Élelmiszer- és vegyi áru eladó Szerkezetlakatos

OKJ 33 582 04 1000 00 00 OKJ 33 815 01 1000 00 00 OKJ 31 341 01 0010 31 02 OKJ 31 521 24 1000 00 00

141

A 2013/2014-es tanévtől indítható szakképesítések 8 osztályhoz kötött, 3 éves szakképesítések: Bádogos Eladó Épület- és szerkezetlakatos Festő, mázoló, tapétázó Gépi forgácsoló Hegesztő Karosszérialakatos Kőműves és hidegburkoló Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Női szabó Szárazépítő Szerszámkészítő Vendéglátó eladó Villanyszerelő Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő Érettségihez kötött szakmák: Autószerelő Gyakorló fodrász Épületgépész technikus Gépgyártástechnológiai technikus Irodai asszisztens Kereskedő Logisztikai ügyintéző Ügyviteli titkár Vendéglátásszervező-vendéglős

OKJ 34 582 02 OKJ 34 341 01 OKJ 34 582 03 OKJ 34 582 04 OKJ 34 521 03 OKJ 34 521 06 OKJ 34 525 06 OKJ 34 582 08 OKJ 34 582 09 OKJ 34 542 06 OKJ 34 582 10 OKJ 34 521 10 OKJ 34 811 05 OKJ 34 522 04 OKJ 34 582 12

OKJ 54 525 02 OKJ 52 815 01 OKJ 54 582 01 OKJ 54 521 03 OKJ 54 346 01 OKJ 52 341 01 OKJ 54 345 01 OKJ 54 346 02 OKJ 54 811 01

8. Jelentkezés rendje A 3 éves szakmák esetében a 8. évfolyam elvégzése. Jelentkezés központilag történik, az általános iskolákban. 2 év alatt megszerezhető a szakma, ha a jelentkező a 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény 23.§ (2) bekezdése alapján a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tízedik évfolyamát eredményesen teljesítette. Érettségire épülő szakképesítések esetén érettségi bizonyítvány szükséges a jelentkezéshez. A jelentkezés az iskola által kibocsájtott formanyomtatványon történik.

9. A szakmai záróvizsga A szakmai záróvizsgára bocsátás feltételeit, a vizsga tartalmi elemeit, a vizsgáztatás szabályait a központi programok és a vonatkozó rendelkezések tartalmazzák.

142

10. Köztes vizsga A fodrász szakmai képzés során köztes vizsga szervezését végezzük. A köztes vizsga a 2 éves képzés esetében 1 évfolyamon félévkor és évvégén. 2. évfolyamon félévkor. 3 éves előrehozott képzés esetében 1 évfolyamon nincs, 2. évfolyamon félévkor és évvégén. 3. évfolyamon félévkor. Gyakorlófodrász képzésnél 1 éves képzés esetében félévkor szervezünk köztes vizsgát. 2 éves képzés estében 1 évfolyamon félévkor és évvégén. 2. évfolyamon félévkor. A vizsgafeladatok tartalma a központi programok kiírása szerint. A vizsgabizottság összetétele: 2 külsős tag, 1 segítőtanár, valamint 1 vezetőségi tag az iskola részéről.

143

11. A 2012/2013-es tanévtől indított szakképesítések szakmai programja Érvényes 2014/15-ös tanévig felmenő rendszerben

144

13.1. 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyi áru eladó A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 17723-4/2011. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben. Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető, a képzési idő felét követően 3 éves képzés esetén (előrehozott szakképzés) Tantárgy Megnevezés Áruforgalmi ismeretek Kereskedelmi egység szabályszerű működése Élelmiszer áruismeret 3. Vegyi áruismeret 4. Értékesítés idegen nyelven 5. Szakmai alapozó gyakorlat* 6. Szakmai gyakorlat 7. Nyári üzemi gyakorlat 8. Elmélet összesen Sorszám 1. 2.

9. 2 3

Óraszám 10. 2 2

11. 2 2

2 1 2 7 140 10

1 1 1 2 14 160 9

1 1 1 2 21 9

2 éves képzés esetén (2+2 rendszerben) Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Áruforgalmi ismeretek 4. Kereskedelmi egység szabályszerű 5. működtetése Élelmiszer áruismeret 6. Vegyi áruismeret 7. Szakmai alapozó gyakorlat* 8. Szakmai gyakorlat 9. Nyári üzemi gyakorlat 10. Elmélet összesen Szabadon választott kötelező szakmai elmélet*

145

Óraszám 11. 0,5 1 2 2 2

12. 0,5 1 2 2 2

2 1 2 24,5 160 12,5

2 1 2 24,5 12,5

31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyi áru eladó szakma tantárgyai Tantárgy Modul szám Modul megnevezés Áruforgalmi ismeretek 2.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek Kereskedelmi egység szabályszerű működése 1.0/0005-11 Üzleti levelezés 2.0/0005-11 Jogszabályok alkalmazása 3.0/0005-11 Pénzforgalmi előírások betartása 4.0/0005-11 Bizonylatkitöltés Áruismeret Élelmiszerek- és vegyiáruk áruismeretének 3.0/0007-11 alkalmazása Értékesítés idegen nyelven 2.0/0007-11 Értékesítés idegen nyelven Szakmai gyakorlat 3.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata 1.0/0007-11 Áruelőkészítési feladatok Élelmiszerek- és vegyiáruk áruismeretének 3.0/0007-11 alkalmazása 4.0/0007-11 Élelmiszerek- és vegyiáruk értékesítése 1.0/0005-11 Üzleti levelezés 2.0/0005-11 Jogszabályok alkalmazása 3.0/0005-11 Pénzforgalmi előírások betartása 4.0/0005-11 Bizonylatkitöltés

146

31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyi áru eladó szakma Szakmai alapozó gyakorlat 10. (11). évfolyam 1. Az tudatos vásárló, „a vevő mindenekelőtt” 2. Az eladó feladatai a kiszolgálás befejezésekor 3. Az áruforgalomi folyamat elemei 4. Az árubeszerzés folyamata 5. Készletezés 6. Értékesítés 7. Irodatechnikai eszközök fajtái, kezelése 8. Az üzleti levelezés 9. Jogszabályok alkalmazása 10. Elektronikus pénztárgép üzemeltetése 11. (12.) évfolyam 1. Bizonylatkitöltés 2. Áruelőkészítési feladatok végzése 3. Közegészségügyi és higiéniai szabályok 4. Élelmiszer- és vegyi áru termékek áruátvételének sajátosságai 5. Élelmiszer- és vegyiáruk tárolására, állagmegóvására vonatkozó szabályok 6. Élelmiszer- és vegyiáru termékek csomagolása 7. Vásárláshely ösztönzés gyakorlata 8. Közegészségügyi és higiéniai szabályok 9. Áruelőkészítési feladatok 10. Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése

147

13.2. 33 582 04 1000 00 00 Festő, díszítő, mázoló, tapétázó A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 17723-16/2011. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben. Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető, a képzési idő felét követően 3 éves képzés esetén (előrehozott szakképzés) Tantárgy Sorszám Megnevezés Munka- és környezetvédelem 1. Szakrajz 2. Szakmai ismeret 3. Anyagismeret 4. Szakszámtan 5. Vállalkozási ismeretek 6. Szakmai alapozó gyakorlat* 7. Szakmai gyakorlat 8. Nyári üzemi gyakorlat 9. Elmélet összesen

9. 1 1 6 1 1 7 140 10

Óraszám 10. 0,5 1 3 1 1 0,5 2 14 160 9

11. 0,5 0,5 4 0,5 0,5 1 2 21 9

2 éves képzés esetén (2+2 rendszerben) Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Informatika 4. Munka- és környezetvédelem 5. Szakrajz 6. Szakmai ismeret 7. Anyagismeret 8. Szakszámtan 9. Vállalkozási ismeretek 10. Szakmai alapozó gyakorlat* 11. Szakmai gyakorlat 12. Nyári üzemi gyakorlat 13. Elmélet összesen

Óraszám 11. 0,5 1 1 0,5 0,5 1 3 1 1 1 2 24,5 160 12,5

Szabadon választott kötelező szakmai elmélet*

148

12. 0,5 1 1 0,5 0,5 1 4 0,5 0,5 1 2 24,5 12,5

33 582 04 1000 00 00 Festő, díszítő, mázoló, tapétázó szakma tantárgyai Tantárgy Modul szám Munka- és környezetvédelem 3.0/6234-11 Szakrajz 2.0/6234-11 Szakmai ismeret 1.0/6234-11 4.0/6234-11 2.0/6330-11 3.0/6330-11 4.0/6330-11 6.0/6330-11 7.0/6330-11 8.0/6330-11 1.0/6305-11 2.0/6305-11 2.0/6302-11 3.0/6302-11 5.0/6302-11 6.0/6302-11 1.0/6303-11 2.0/6303-11 3.0/6303-11

Modul megnevezés Biztonságos munkavégzés feltételei Építőipari műszaki rajz Munkavégzés komplex feltételei Építési alapismeretek Falfelületdiagnosztika, felületelőkezelés, előkészítés szerszámai, eszközei, gépei Felület előkészítés, előkezelés Felületfestés anyagai, segédanyagai, szerszámai, eszközei, gépei Falfelületek festése Homlokzat festése Egyszerű díszítés Enyv, kazein kötőanyagú festés előkészítése, festése Különleges díszítések, festési eljárások Felület előkészítés, előkezelés, szerszámai, eszközei gépei Mázolási munkák Felújítási munkák Díszítő munkák Tapétázás szerszámai, eszközei, munka és balesetvédelme Tapéták fajtái, csoportosításuk, ragasztók fajtái csoportosításuk. Tapétázási munkák előkészítése

5.0/6303-11 6.0/6303-11 1.0/6304-11 2.0/6304-11 3.0/6304-11

Tapétázási munkák Tapétázás díszítő elemei Munkaszint kialakítása Felület előkészítése Plakátragasztás

4.0/ 6234-11 1.0/6330-11 1.0/6302-11

Építési alapismeretek Anyagismeret Anyagismeret

Anyagismeret

Szakszámtan 5.0/6330-11 4.0/6302-11 4.0/6303-11

Falfelület festés anyagszükséglet, munkaidőszükséglet számítás Anyagszükséglet számítás Tapétázás anyagszükséglet meghatározás, munka –normaidő

149

Vállalkozási ismeretek 5.0/6234-11 Szakmai gyakorlat 1.0/6234-11 4.0/6234-11 2.0/6330-11 3.0/6330-11 4.0/6330-11 6.0/6330-11 7.0/6330-11 8.0/6330-11 1.0/6305-11 2.0/6305-11 2.0/6302-11 3.0/6302-11 5.0/6302-11 6.0/6302-11 1.0/6303-11 2.0/6303-11 3.0/6303-11 5.0/6303-11 6.0/6303-11 1.0/6304-11 2.0/6304-11 3.0/6304-11

Munkajogi és vállalkozási ismeretek Munkavégzés komplex feltételei Építési alapismeretek Falfelületdiagnosztika, felületelőkezelés, előkészítés szerszámai, eszközei, gépei Felület előkészítés, előkezelés Felületfestés anyagai, segédanyagai, szerszámai, eszközei, gépei Falfelületek festése Homlokzat festése Egyszerű díszítés Enyv, kazein kötőanyagú festés előkészítése, festése Különleges díszítések, festési eljárások Felület előkészítés, előkezelés, szerszámai, eszközei gépei Mázolási munkák Felújítási munkák Díszítő munkák Tapétázás szerszámai, eszközei, munka és balesetvédelme Tapéták fajtái, csoportosításuk, ragasztók fajtái csoportosításuk. Tapétázási munkák előkészítése Tapétázási munkák Tapétázás díszítő elemei Munkaszint kialakítása Felület előkészítése Plakátragasztás

150

33 582 04 1000 00 00 Festő, díszítő, mázoló, tapétázó szakma Szakmai alapozó gyakorlat 10. (11). Évfolyam 1. Felületvizsgálatok, szerszámok bemutatása 2. Mészfestés új felületen 3. Enyves festés 4. Felület előkészítése, nagyjavítás, glettelés 5. Hézagerősítés - sarokvédő - üvegfátyol 6. Diszperziós festés új felületen beltérben 7. Diszperziós festés kültéren 8. Régi felületek előkészítése - mész festés - enyves diszperziós festés 9. Festék eltávolítások falfelületekről 10. Egyszerű díszítő munkák - hengerezés - sablonálás 11. Különleges díszítő eljárások - batikolás - harzó-3-plusz 11. (12.) Évfolyam 1. Új fémfelületek mázolása 2. Új fafelület mázolása 3. Új falfelület mázolása 4. Különleges mázolási munkák - becsiszolt mázolás - fehérített mázolás - méhviaszos festés 5. Festék eltávolítási módok 6. Gépek a mázolásban 7. Mázolások díszítése, szórt felület

151

13.3. 33 815 01 1000 00 00 Fodrász A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 17723-17/2011. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben. Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető, a képzési idő felét követően 3 éves képzés esetén (előrehozott szakképzés)

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Tantárgy Megnevezés Munka- és környezetvédelem Szakrajz Szakmai ismeret Anyagismeret Etika és kommunikáció Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek Jogi ismeretek Művészettörténet Hajviselettörténet Hajmunka

Szakmai alapozó gyakorlat* 11. Szakmai gyakorlat 12. Nyári üzemi gyakorlat 13. Elmélet összesen

9.

Óraszám 10.

11.

1 2 4 3 -

1 3 1 1 0,5 0,5 -

0,5 2 1 1 0,5 0,5 0,5 1

7 140 10

2 14 160 9

2 21 9

2 éves képzés esetén (2+2 rendszerben)

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Tantárgy Megnevezés Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Informatika

Óraszám 11. 0,5 1 1 -

12. 0,5 1 1 0,5

Munka- és környezetvédelem Szakrajz Szakmai ismeret Anyagismeret Etika és kommunikáció Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek Jogi ismeretek Művészettörténet Hajviselettörténet Hajmunka

0,5 1 3,5 1 0,5 0,5 1

0,5 0,5 2,5 1 1 1 0,5 0,5

2 24,5 160 12,5

2 24,5 12,5

Szakmai alapozó gyakorlat* 15. Szakmai gyakorlat 16. Nyári üzemi gyakorlat 17. Elmélet összesen

152

33 815 01 1000 00 00 Fodrász szakma tantárgyai Tantárgy Modul szám Munka- és környezetvédelem

Modul megnevezés

1.0/1210-11 5.0/1210-11

Munka és környezetvédelem 1. Munka és környezetvédelem 2.

4.0/6293-11 2.0/6295-11 6.0/6295-11

Fodrász szabadkézi rajz 1. Fodrász szabadkézi rajz 2. Fodrász szabadkézi rajz 3.

Szakrajz

Szakmai ismeret 1.0/6293-11 2.0/6293-11 1.0/6294-11 3.0/6294-11 1.0/6295-11 3.0/6295-11 1.0/6296-11 Etika és kommunikáció 2.0/1210-11 Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek 3.0/1210-11 4.0/1210-11 Informatika 6.0/1210-11 Anyagismeret 3.0/6293-11 2.0/6294-11 2.0/6296-11 Művészettörténet 4.0/6295-11 3.0/6296-11 Hajviselettörténet 5.0/6295-11 4.0/6296-11 Hajmunka 5.0/6296-11 Szakmai gyakorlat 5.0/6293-11 4.0/6294-11 7.0/6295-11 8.0/6295-11 6.0/6296-11 5.0/6296-11

Anatómiai ismeretek 1. Szakmai ismeretek 1. Szakmai ismeretek 3. Anatómiai ismeretek 2. Szakmai ismeretek 2. Szakmai ismeretek 4. Szakmai ismeretek 5. Etika és kommunikáció Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek Jogi ismeretek Alkalmazott számítástechnika Anyagismeret 1. Anyagismeret 2. Anyagismeret 3. Művészettörténet 1. Művészettörténet 2. Hajviselettörténet 1. Hajviselettörténet 2. Hajmunka Szakmai gyakorlat 1. Szakmai gyakorlat 2. Szakmai gyakorlat 3. Szakmai gyakorlat 4. Szakmai gyakorlat 5. Hajmunka

153

33 815 01 1000 00 00 Fodrász szakma Szakmai alapozó gyakorlat 10. (11). Évfolyam - Munkavédelmi szabályok a fodrász szakmában - Fertőtlenítés/ fizikai, kémiai – csoportosításuk - Szakmában használt eszközök - Bőrről általában - Hajról általában - Diagnosztizálás – bőr/haj - Marcell hullám fajtái – víz/ vas (3 óra) - Vízhullám szabályai, technikái - Vashullám szabályai, alapozási technikái / lapos, spirál - Dauercsavarás eszközei, anyagai - Dauercsavarás technikája 11. (12.) Évfolyam - Női alaphajvágások fajtái, szabályai, eszközei - Férfi klasszikus hajvágás fajtái, szabályai, eszközei - Női divat hajvágás fajtái, szabályai, eszközei - Férfi divat hajvágás fajtái, szabályai, eszközei - Színelmélet – színkör, komplementer - Színskálák - Színskálák/ számok és színek azonossága – színmélységek, színirányok - Festés alapszabályai, technikák - Szőkítés alapszabályai, technikák - Melírozási eszközök, technikák, szabályai

154

13.4. 31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 17723-18/2011. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben. Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető, a képzési idő felét követően 3 éves képzés esetén (előrehozott szakképzés) Tantárgy Sorszám Megnevezés Munka- és környezetvédelem 1. Szakrajz 2. Szakmai ismeret 3. Anyagismeret 4. CNC ismeretek 5. Szakmai alapozó gyakorlat* 6. Szakmai gyakorlat 7. Nyári üzemi gyakorlat 8. Elmélet összesen

9. 1 2 4 2 1 7 140 10

Óraszám 10. 0,5 0,5 4,5 0,5 1 2 14 160 9

11. 0,5 0,5 4,5 0,5 1 2 21 9

2 éves képzés esetén (2+2 rendszerben) Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Informatika 4. Munka- és környezetvédelem 5. Szakrajz 6. Szakmai ismeret 7. Anyagismeret 8. CNC ismeretek 9. Szakmai alapozó gyakorlat* 10. Szakmai gyakorlat 11. Nyári üzemi gyakorlat 12. Elmélet összesen

Óraszám 11. 0,5 1 1 0,5 0,5 1 4 1 1 2 24,5 160 12,5

Szabadon választott kötelező szakmai elmélet*

155

12. 0,5 1 1 0,5 0,5 1 4 1 1 2 24,5 12,5

31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló szakma tantárgyai Tantárgy Modul szám Munka- és környezetvédelem

Modul megnevezés

1.0/0110-11

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete

1.0/6361-11

Műszaki dokumentációk

2.0/6361-11 4.0/6361-11 5.0/6361-11 2.0/6344-11 1.0/6362-11 2.0/6362-11 3.0/6362-11 4.0/6362-11

Gépészeti alapmérések Fémek alakítása Alapszerelések végzése Nagypontosságú geometriai mérések Esztergálási, marási, köszörülési ismeretek Sík- és hengeres felületek megmunkálása Különféle menetek vágása, fúrása Karbantartások

3.0/6361-11 1.0/6344-11

Anyagismeret, anyagvizsgálat Anyagvizsgálatok

2.0/6362-11

Sík- és hengeres felületek megmunkálása

Szakrajz Szakmai ismeret

Anyagismeret

CNC ismeretek Szakmai gyakorlat 1.0/0110-11 1.0/6361-11 2.0/6361-11 3.0/6361-11 4.0/6361-11 5.0/6361-11 2.0/6344-11 1.0/6362-11 2.0/6362-11 3.0/6362-11 4.0/6362-11

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Alapszerelések végzése Nagypontosságú geometriai mérések Esztergálási, marási, köszörülési ismeretek Sík- és hengeres felületek megmunkálása Különféle menetek vágása, fúrása Karbantartások

156

31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló szakma Szakmai alapozó gyakorlat 10. (11). Évfolyam Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás Alkatrészrajzok, összeállítási rajzok, rajzdokumentációk elemzése Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel Szögmérés mechanikai szögmérővel Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel Felületi érdesség ellenőrzése, mérése Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése Mérési dokumentumok készítése Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez Roncsolásmentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok) Roncsolásos anyagvizsgálatok (szakítóvizsgálat, keménység vizsgálata, technológiai próbák) Az előrajzolással szembeni követelmények Az előrajzolás lépései Az előrajzolás szerszámai, eszközei Mérő és ellenőrző eszközök A felületszínezés lehetőségei A térbeli előrajzolás eszközei Az előrajzolás folyamata Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai Síkbeli és térbeli előrajzolás Kézi megmunkálási gyakorlatok (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) A kézi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése Oldható kötések készítése 11. (12.) Évfolyam Nemoldható kötések készítése Különféle fémfelületek előkészítése Felületvédelem mázolással, lakkozással Anyagvizsgálatok Nagypontosságú geometriai és műszaki mérések Esztergálási, marási, köszörülési ismeretek Sík- és hengeres felületek megmunkálása Különféle menetek vágása, esztergálása Az esztergálások elméleti és gyakorlati előkészítése Sík- és hengeres felületek esztergálása Kúp- és alakos felületek esztergálása Különféle menetek vágása, esztergálása Speciális esztergálások Karbantartások Köszörülési ismeret Gépismeret A marási ismeretek Sík felületek marása 157

Alakos felületek marása Horony marása Speciális marások

158

13.5. 31 521 11 1000 00 00 Hegesztő A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 17723-21/2011. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben. Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető, a képzési idő felét követően 3 éves képzés esetén (előrehozott szakképzés) Tantárgy Sorszám Megnevezés Munka- és környezetvédelem 1. Szakrajz 2. Szakmai ismeret 3. Anyagismeret 4. Szakmai alapozó gyakorlat* 5. Szakmai gyakorlat 6. Nyári üzemi gyakorlat 7. Elmélet összesen

11. 1 1,5 6 1,5 7 140 10

Óraszám 12. 0,5 1,5 4 1 2 10,5 160 9

13. 0,5 1 5 0,5 2 18 9

2 éves képzés esetén (2+2 rendszerben) Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Informatika 4. Munka- és környezetvédelem 5. Szakrajz 6. Szakmai ismeret 7. Anyagismeret 8. Szakmai alapozó gyakorlat* 9. Szakmai gyakorlat 10. Nyári üzemi gyakorlat 11. Elmélet összesen

Óraszám 11. 0,5 1 1 0,5 0,5 1 5 1 2 24,5 160 12,5

Szabadon választott kötelező szakmai elmélet*

159

12. 0,5 1 1 0,5 0,5 1 5 1 2 24,5 12,5

31 521 11 1000 00 00 Hegesztő szakma tantárgyai Tantárgy Modul szám Munka- és környezetvédelem

Modul megnevezés

1.0/0110-11

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete

1.0/6361-11

Műszaki dokumentációk

2.0/6361-11 4.0/6361-11 5.0/6361-11 1.0/6365-11 2.0/6365-11 3.0/6365-11 4.0/6365-11 1.0/6366-11 2.0/6366-11 3.0/6366-11 4.0/6366-11 5.0/6366-11 6.0/6366-11

Gépészeti alapmérések Fémek alakítása Alapszerelések végzése Hegesztési alapismeretek Hegesztés előkészítő műveletei Hegesztés befejező műveletei Hegesztési feszültségek, alakváltozások Termikus vágás, darabolás Gázhegesztés technológiája Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája Hegesztett kötések vizsgálata

3.0/6361-11

Anyagismeret, anyagvizsgálat

Szakrajz Szakmai ismeret

Anyagismeret Szakmai gyakorlat 1.0/0110-11 1.0/6361-11 2.0/6361-11 3.0/6361-11 4.0/6361-11 5.0/6361-11 2.0/6365-11 3.0/6365-11 1.0/6366-11 2.0/6366-11 3.0/6366-11 4.0/6366-11 5.0/6366-11

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Alapszerelések végzése Hegesztés előkészítő műveletei Hegesztés befejező műveletei Termikus vágás, darabolás Gázhegesztés technológiája Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája

160

31 521 11 1000 00 00 Hegesztő szakma Szakmai alapozó gyakorlat 10. (11). Évfolyam Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás Alkatrészrajzok, összeállítási rajzok, rajzdokumentációk elemzése Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel Szögmérés mechanikai szögmérővel Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel Felületi érdesség ellenőrzése, mérése Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése Mérési dokumentumok készítése Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez Roncsolásmentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok) Roncsolásos anyagvizsgálatok (szakítóvizsgálat, keménység vizsgálata, technológiai próbák) Az előrajzolással szembeni követelmények Az előrajzolás lépései Az előrajzolás szerszámai, eszközei Mérő és ellenőrző eszközök A felületszínezés lehetőségei A térbeli előrajzolás eszközei Az előrajzolás folyamata Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai Síkbeli és térbeli előrajzolás Kézi megmunkálási gyakorlatok (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) A kézi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése Oldható kötések készítése 11. (12.) Évfolyam Nemoldható kötések készítése Különféle fémfelületek előkészítése Felületvédelem mázolással, lakkozással Hegesztés előkészítő műveletei Hegesztés befejező műveletei Termikus vágás, darabolás Gázhegesztés technológiája Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája Hegesztési eltérések javítása Védőeszközök használata Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása

161

13.7. 31 582 15 1000 00 00 Kőműves A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 17723-27/2011. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben. Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető, a képzési idő felét követően 3 éves képzés esetén (előrehozott szakképzés) Tantárgy Sorszám Megnevezés Munka- és környezetvédelem 1. Szakrajz 2. Szakmai ismeret 3. Anyagismeret 4. Szakszámtan 5. Vállalkozási ismeretek 6. Szakmai alapozó gyakorlat* 7. Szakmai gyakorlat 8. Nyári üzemi gyakorlat 9. Elmélet összesen

9. 1 1 6 1 1 7 140 10

Óraszám 10. 0,5 1 3 1 1 0,5 2 10,5 160 9

11. 0,5 0,5 4 0,5 0,5 1 2 18 9

2 éves képzés esetén (2+2 rendszerben) Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Informatika 4. Munka- és környezetvédelem 5. Szakrajz 6. Szakmai ismeret 7. Anyagismeret 8. Szakszámtan 9. Vállalkozási ismeretek 10. Szakmai alapozó gyakorlat* 11. Szakmai gyakorlat 12. Nyári üzemi gyakorlat 13. Elmélet összesen

Óraszám 11. 0,5 1 1 0,5 0,5 1 3,5 1 1 0,5 2 24,5 160 12,5

Szabadon választott kötelező szakmai elmélet*

162

12. 0,5 1 1 0,5 0,5 1 3,5 0,5 1 1 2 24,5 12,5

31 582 15 1000 00 00 Kőműves szakma tantárgyai Tantárgy Modul szám Munka- és környezetvédelem

Modul megnevezés

3.0/6234-11

Biztonságos munkavégzés feltételei

2.0/6234-11

Építőipari műszaki rajz

1.0/6234-11 4.0/6234-11 1.0/6248-11 3.0/6248-11 4.0/6248-11 5.0/6248-11 6.0/6248-11 2.0/6249-11 3.0/6249-11 4.0/6249-11 1.0/6250-11 2.0/6250-11 1.0/6251-11 2.0/6251-11

Munkavégzés komplex feltételei Építési alapismeretek Kitűzési és mérési ismeretek Falazási ismeretek Vakolási ismeretek Állványok Építőipari gépek Beton és vasbeton szerkezetek készítése Zsaluzatok Betonozás eszközei és gépei Vízszigetelés Hő- és hangszigetelés Nyílászáró szerkezetek Bontás, átalakítás, helyreállítás

4.0/ 6234-11 2.0/6248-11 1.0/6249-11

Építési alapismeretek Falazás és vakolás anyagai Beton és vasbeton anyagai

6248-11 6249-11 6250-11 6251-11

Falazás, vakolás Beton és vasbeton szerkezetek Szigetelések Vegyes kőműves feladatok

Szakrajz Szakmai ismeret

Anyagismeret

Szakszámtan

Vállalkozási ismeretek 5.0/6234-11

Munkajogi és vállalkozási ismeretek

1.0/6234-11 4.0/6234-11 1.0/6248-11 2.0/6248-11 3.0/6248-11 4.0/6248-11 5.0/6248-11 6.0/6248-11 1.0/6249-11 2.0/6249-11 3.0/6249-11 4.0/6249-11 1.0/6250-11 2.0/6250-11 1.0/6251-11 2.0/6251-11

Munkavégzés komplex feltételei Építési alapismeretek Kitűzési és mérési ismeretek Falazás és vakolás anyagai Falazási ismeretek Vakolási ismeretek Állványok Építőipari gépek Beton és vasbeton anyagai Beton és vasbeton szerkezetek készítése Zsaluzatok Betonozás eszközei és gépei Vízszigetelés Hő- és hangszigetelés Nyílászáró szerkezetek Bontás, átalakítás, helyreállítás

Szakmai gyakorlat

163

31 582 15 1000 00 00 Kőműves szakma Szakmai alapozó gyakorlat 10. (11). Évfolyam Tantárgyi követelmények a szakmai és anyagismeret jegyében Falszerkezetek csoportosítása, téglák fajtái, méretei, téglakötések Kémények és szellőzők rendeltetése és kialakítása Fő és válaszfalak építése Alapozás fogalma, szerepe, földmunka Vízszigetelési munkák osztályozása Betonozási és VB munkák Betontermékek, minőségfajták Habarcsok és fajtáik Ács, állványozó és zsaluzási munkák Nyílásáthidalás és boltívek fogalma Födémek és erkélyek fogalma

11. (12.) Évfolyam A 11 évfolyam főbb munkafolyamatainak áttekintése, felelevenítése. Lépcsőkel kapcsolatos tudnivalók, szerepük Nyílászáró szerkezetek Száraz falborítások alkalmazása Hőtechnikai alapfogalmak Külső felületképzések célja, fajtái Épületek tartórendszerei

164

13.8. 31 582 21 0010 31 02 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 17723-10/2011. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben. Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető, a képzési idő felét követően 3 éves képzés esetén (előrehozott szakképzés) Tantárgy Sorszám Megnevezés Munka- és környezetvédelem 1. Szakrajz 2. Szakmai ismeret 3. Anyagismeret 4. Szakmai alapozó gyakorlat* 5. Szakmai gyakorlat 6. Nyári üzemi gyakorlat 7. Elmélet összesen

9. 1 1,5 6 1,5 7 140 10

Óraszám 10. 0,5 1 4,5 1 2 10,5 160 9

11. 0,5 1 4,5 1 2 18 9

2 éves képzés esetén (2+2 rendszerben) Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Informatika 4. Munka- és környezetvédelem 5. Szakrajz 6. Szakmai ismeret 7. Anyagismeret 8. Szakmai alapozó gyakorlat* 9. Szakmai gyakorlat 10. Nyári üzemi gyakorlat 11. Elmélet összesen

Óraszám 11. 0,5 1 1 0,5 1 1 4,5 1 2 24,5 160 12,5

Szabadon választott kötelező szakmai elmélet*

165

12. 0,5 1 1 0,5 1 1 4,5 1 2 24,5 12,5

31 582 21 0010 31 02 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő szakma tantárgyai Tantárgy Modul szám Munka- és környezetvédelem 1.0/6200-11 2.0/6200-11 3.0/6200-11 4.0/6200-11 Szakrajz 2.0/6202-11 Szakmai ismeret 2.0/6201-11 3.0/6201-11 1.0/6202-11 3.0/6202-11 1.0/6209-11 2.0/6209-11 3.0/6209-11 4.0/6209-11 5.0/6209-11 1.0/6210-11 2.0/6210-11 3.0/6210-11 4.0/6210-11 Anyagismeret 1.0/6201-11 Szakmai gyakorlat 4.0/6200-11 1.0/6201-11 2.0/6201-11 3.0/6201-11 1.0/6202-11 2.0/6202-11 3.0/6202-11 1.0/6209-11 2.0/6209-11 3.0/6209-11 4.0/6209-11 5.0/6209-11 1.0/6210-11 2.0/6210-11 3.0/6210-11 4.0/6210-11

Modul megnevezés Munkaterület munkavédelme Tűz elleni védekezés Környezetvédelem Az elsősegélynyújtás általános szabályai. Épületgépészeti dokumentációk Vezetékhálózat kialakítása Csőhálózat üzembe helyezése Épületgépészeti alapfogalmak Épületgépészeti rendszerelemek Fűtési rendszer szerelése Fűtőtestek Kazánok Fűtési rendszerek karbantartása Napenergia-hasznosítás Bekötővezetékek Csatlakozó, elosztó és belső vezetékek Gázmérők, nyomásszabályozók Gázfogyasztó berendezések Csőszerelés előkészítése Az elsősegélynyújtás általános szabályai. Csőszerelés előkészítése Vezetékhálózat kialakítása Csőhálózat üzembe helyezése Épületgépészeti alapfogalmak Épületgépészeti dokumentációk Épületgépészeti rendszerelemek Fűtési rendszer szerelése Fűtőtestek Kazánok Fűtési rendszerek karbantartása Napenergia-hasznosítás Bekötővezetékek Csatlakozó, elosztó és belső vezetékek Gázmérők, nyomásszabályozók Gázfogyasztó berendezések

166

31 582 21 0010 31 02 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő szakma Szakmai alapozó gyakorlat 10. (11). Évfolyam Tananyag áttekintése, gázellátás, központifűtés kialakulása - központifűtés kialakulása, fejlődése - gázfeltárás, gázellátás története - gáz tárolása, elosztása - kommunális gázellátás - gázhálózatok fejlődése Magyarországon Mérési gyakorlatok - szakmában használatos mértékegységek, mérőműszerek ismertetése - alapterület és légköbméter számítások - helység léghőmérséklet mérése - szállított fűtőközeg hőmérsékletének mérése - külső, belső páratartalom mérése - nedvességtartalom mérése falaknál, födémeknél - szállított közeg térfogatának mérése - hőmennyiségek - gázmennyiség mérés Gázfajták, gázcsaládok, gázellátás - városi gáz - földgáz - cseppfolyós gáz - biogáz - felhasználási területeik Fűtésrendszerek - távfűtés - olajtüzelés - gáztüzelés - elektromos fűtés - szilárd tüzelés - megújuló energiák

11. (12.) Évfolyam Gázhálózatok kialakítása - csőtipusok - kötési módok - vezetékek méretezése - vezetékek nyomvonala, fektetése - korrózióvédelem - vezetékek üzembe helyezése

167

Gázfogyasztó berendezések - nyílt égésterű berendezések - zárt égésterű berendezések - üzemeltetés Vízfűtések - melegvíz- fűtés - gravitációs fűtés - szivattyús fűtés - nyitott rendszer - zárt rendszer Fűtésrendszerek kialakítása - csőtipusok - kötési módok - vezetékek méretezése - hőleadók - vezetékek beépítése - hőveszteség, hőszigetelés - felületfűtések - napkollektorok - hőszivattyúk

168

13.9. 31 582 23 1000 00 00 Szárazépítő A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 17723-36/2011. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben. Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető, a képzési idő felét követően 3 éves képzés esetén (előrehozott szakképzés) Tantárgy Sorszám Megnevezés Munka- és környezetvédelem 1. Szakrajz 2. Szakmai ismeret 3. Anyagismeret 4. Szakszámtan 5. Vállalkozási ismeretek 6. Szakmai alapozó gyakorlat* 7. Szakmai gyakorlat 8. Nyári üzemi gyakorlat 9. Elmélet összesen

9. 1 2 5 1 1 7 140 10

Óraszám 10. 0,5 0,5 4 0,5 0,5 1 2 10,5 160 9

11. 0,5 0,5 4 0,5 0,5 1 2 18 9

2 éves képzés esetén (2+2 rendszerben) Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Informatika 4. Munka- és környezetvédelem 5. Szakrajz 6. Szakmai ismeret 7. Anyagismeret 8. Szakszámtan 9. Vállalkozási ismeretek 10. Szakmai alapozó gyakorlat* 11. Szakmai gyakorlat 12. Nyári üzemi gyakorlat 13. Elmélet összesen

Óraszám 11. 0,5 1 1 0,5 0,5 1 3,5 1 1 0,5 2 24,5 160 10,5+2

Szabadon választott kötelező szakmai elmélet*

169

12. 0,5 1 1 0,5 0,5 1 3,5 1 0,5 1 2 24,5 10,5+2

170

Tantárgy Modul szám Munka- és környezetvédelem 3.0/6234-11 Szakrajz 2.0/6234-11 Szakmai ismeret 1.0/6234-11 4.0/ 6234-11 1.0/6258-11 2.0/6258-11 3.0/6258-11 1.0/6259-11 1.0/6260-11 1.0/6261-11 Anyagismeret 4.0/ 6234-11 Szakszámtan 1.0/6258-11 2.0/6258-11 1.0/6259-11 1.0/6260-11 1.0/6261-11 Vállalkozási ismeretek 5.0/6234-11 Szakmai gyakorlat 1.0/6234-11 4.0/6234-11 4.0/6258-11 5.0/6258-11 6.0/6258-11 2.0/6259-11 3.0/6259-11 4.0/6259-11 5.0/6259-11 2.0/6260-11 2.0/6261-11 3.0/6261-11

Modul megnevezés Biztonságos munkavégzés feltételei Építőipari műszaki rajz Munkavégzés komplex feltételei Építési alapismeretek Szerelt válaszfalkészítés Szerelt álmennyezet készítés Hézagolás, simítás készítés Szárazaljzat és álpadló ismerete Tűzvédelmi borítási ismeretek Tetőtér, falborítás, előtétfal szerkezeti ismeretek Építési alapismeretek Szerelt válaszfalkészítés Szerelt álmennyezet készítés Szárazaljzat és álpadló ismerete Tűzvédelmi borítási ismeretek Tetőtér, falborítás, előtétfal szerkezeti ismeretek Munkajogi és vállalkozási ismeretek Munkavégzés komplex feltételei Építési alapismeretek Szerelt válaszfal készítése Szerelt álmennyezet készítése Hézagolás, simítás készítése Szárazaljzat készítése Nem bontható álpadló készítése Bontható álpadló készítése Öntött álpadló készítése Tűzvédelmi borítások készítése Falborítás készítése Tetőtér, előtétfal készítése

171

31 582 23 1000 00 00 Szárazépítő szakma Szakmai alapozó gyakorlat 10. (11). Évfolyam Építőipari műszaki rajz Az építész rajzokon használt jelölések Az építészeti rajz formai követelményei Az építmények tervrajzainak tartalma Szerelt válaszfal készítése Szerelt válaszfalakban felhasznált alapanyagok megismerése Szerszámok és segédszerkezetek megismerése Hőszigetelés elhelyezés és rögzítés Felmérés készítése, méretellenőrzés, anyagtárolás és szállítás Szerelt álmennyezet készítése Szerelt álmennyezetben felhasznált alapanyagok megismerése Anyagszámítás tervből, költségvetésből Utólagos felmérés és méretellenőrzés, munkaszervezés Anyagtárolás és szállítás előírásai Munka átadása más szakmának (elektromos, gépész, festő) Hézagolás, simítás készítése Hézagolás szerszámai és eszközei Idegen szerkezetekkel való csatlakozás képzése Alumínium élvédő beépítése Méretellenőrzés Szárazaljzat készítése Szárazaljzat alapelemeinek megismerése Felmérés készítése és méretellenőrzés, anyagtárolás és szállítás 11. (12.) Évfolyam Nem bontható álpadló készítése Az álpadló elemeinek megismerése Szerszámok és segédszerkezetek megismerése Felmérés készítése és méretellenőrzés, anyagtárolás és szállítás Bontható álpadló készítése Az álpadló elemeinek megismerése Szerszámok és segédszerkezetek megismerése Felmérés készítése és méretellenőrzés, anyagtárolás és szállítás Öntött álpadló készítése Az álpadló elemeinek megismerése Szerszámok és segédszerkezetek megismerése Felmérés készítése és méretellenőrzés, anyagtárolás és szállítás Tűzvédelmi borítások készítése Tűzvédelmi borításnál alkalmazott anyagok megismerése Szerszámok és segédszerkezetek megismerése Felmérés készítése és méretellenőrzés, anyagtárolás és szállítás Falborítás készítése A falborítás – szárazvakolat anyagainak megismerése Felmérés készítése és méretellenőrzés, anyagtárolás és szállítás 172

Tetőtér, előtétfal készítése Tetőtérben, előtétfalakban felhasznált alapanyagok megismerése Szerszámok és segédszerkezetek megismerése Felmérés készítése és méretellenőrzés, anyagtárolás és szállítás

173

13.10. 31 521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 17723-37/2011. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben. Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető, a képzési idő felét követően 3 éves képzés esetén (előrehozott szakképzés) Tantárgy Sorszám Megnevezés Munka- és környezetvédelem 1. Szakrajz 2. Szakmai ismeret 3. Anyagismeret 4. Szakszámtan 5. Szakmai alapozó gyakorlat* 6. Szakmai gyakorlat 7. Nyári üzemi gyakorlat 8. Elmélet összesen

11. 1 1,5 6 1 0,5 7 160 10

Óraszám 12. 0,5 0,5 5 1 2 14 9

13. 0,5 0,5 5,5 0,5 2 21 9

2 éves képzés esetén (2+2 rendszerben) Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Informatika 4. Munka- és környezetvédelem 5. Szakrajz 6. Szakmai ismeret 7. Anyagismeret 8. Szakszámtan 9. Szakmai alapozós gyakorlat* 10. Szakmai gyakorlat 11. Nyári üzemi gyakorlat 12. Elmélet összesen

Óraszám 11. 0,5 1 1 0,5 1 1 4 1 0,5 2 24,5 160 12,5

Szabadon választott kötelező szakmai elmélet*

174

12. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 6 0,5 2 24,5 12,5

31 521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos szakma tantárgyai Tantárgy Modul szám Munka- és környezetvédelem

Modul megnevezés

1.0/6368-11

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete Magasban végzett munka, munka- és tűzbiztonsága

1.0/6361-11 2.0/6368-11

Műszaki dokumentációk Építészrajzi ismeretek

2.0/6361-11 4.0/6361-11 5.0/6361-11 1.0/0220-11 3.0/6368-11 1.0/6369-11 2.0/6369-11 3.0/6369-11 1.0/6370-11 3.0/6370-11

Gépészeti alapmérések Fémek alakítása Alapszerelések végzése Gépészeti kötések elméleti alapjai Magasban végzett szerelési folyamatok Szerkezetlakatos ismeretek Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos ismeretek Tartószerkezeti ismeretek Lemezlakatos alapismeretek Lemezszerkezetek

3.0/6361-11

Anyagismeret, anyagvizsgálat

2.0/6370-11

Szakmai számítások

1.0/0110-11 Szakrajz

Szakmai ismeret

Anyagismeret Szakszámtan Szakmai gyakorlat 1.0/0110-11 1.0/6361-11 2.0/6361-11 3.0/6361-11 4.0/6361-11 5.0/6361-11 2.0/0220-11 1.0/6368-11 2.0/6368-11 3.0/6368-11 4.0/6369-11 5.0/6369-11 6.0/6369-11 4.0/6370-11 5.0/6370-11

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Alapszerelések végzése Gépészeti kötések készítése Magasban végzett munka, munka- és tűzbiztonsága Építészrajzi ismeretek Magasban végzett szerelési folyamatok Szerkezetlakatos munkák Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos munkák Tartószerkezeti lakatos munkák Lemezlakatos feladatok Lemezszerkezetek szerelése

175

31 521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos szakma Szakmai alapozó gyakorlat 10. (11). Évfolyam Ismerkedés, adatfelvétel, műhelyrend, munka-és tűzvédelmi oktatás. Munkavégzés szabályai. Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek értelmezése. Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése. Munkavédelem szervezeti és jogi kérdései. Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei. Geometriai mérések Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése. Mértékegységek Műszaki mérés eszközeinek ismerete. Hosszméretek mérése és ellenőrzése. Szögek mérése és ellenőrzése. Alak és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése Mérési utasítás. Gépipari mérőeszközök használata. Egyéb mérőeszközök használata. Gépészeti rajz olvasása, értelmezése. Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, mikrométerrel, mérőórával. Belső felületek mérése, ellenőrzése. Szögmérés mechanikai szögmérővel és optikai szögmérővel Szögmérések színuszvonalzóval. Külsőkúpok méretezése, ellenőrzése. Belső kúpok mérése, ellenőrzése. Mérés mérőhasábokkal. Mérés idomszerekkel. Külső és belső menetek jellemző méreteinek mérése ellenőrzése. Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel. Felületi érdesség ellenőrzése, mérése. Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése. Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, köralakúság ellenőrzése, mérése. Mérési dokumentumok (jegyzőkönyv) készítése. Felvételi vázlat készítése. Mérés ellenőrzés fogalma, folyamata. Tűrés illesztéssel kapcsolatos alapfogalmak, táblázatok. Mérési alapfogalmak, mérési hibák. Mérőhasábok és azok alkalmazása. Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű és nagypontosságú ellenőrző eszközökkel, idomszerekkel. Külső és belső menetek mérésének, ellenőrzésének eszközei, folyamata. Digitális mérőeszközök típusai, alkalmazásuk. Felületi minőség jelölése, ellenőrzésének és mérésének eszközei. Munkadarabok alak- és helyzetmérésének eszközei, módjai. Gépszerkezeti alapismeretek. Kötőgépelemek és kötések. 176

Csavarkötés, szerelő szerszámai, befogó és rögzítő szerszámai. Csapszegek- rögzítő szegek Ék-és reteszkötések, szerszámai. Szegecskötések, szegecsek fajtái, a kötés varratainak kialakítása, szerszámai, folyamata. Túlfedéses kötés, zsugorkötés. Ragasztott kötések, ragasztás folyamata. Hegesztett kötések Hegesztett munkadarabok előkészítése, kötésfajták, varratfajták. Hegesztési eljárások ismertetése. 11. (12.) Évfolyam Adatfelvétel, műhelyrend. Munka-és tűzvédelmi oktatás Bevontelektródás kézi ívhegesztés Hegeszthetőség. Bevont ívhegesztő elektródák sajátosságai, alkalmazásuk, csoportosítása, jelölésrendszere. Áramforrások. Szerszámok. A hegesztőgépek kezelése és karbantartása. Hegesztőív jellemzői. Íverők. Az anyagok előkészítése, az elektróda kiválasztása. A hegesztőberendezés üzembehelyezése. Az ív gyújtása, megszakítása. Az elektróda tartása vezetése. A munkavégzés szabályai. Karbantartás, ellenőrzés. Az ívhegesztés kötései: -tompavarratok, -sarokvarratok,- horonyvarratok, -él és peremvarratok. A hegesztési kötések eltérései, hibái. A hibák keletkezési okai és elkerülésük lehetőségei, javításuk. Lángvágás elve, feltételei. Fémtiszta felület előállítása. Vágóberendezés üzembehelyezése. Vágópisztolyok és fúvókatípusok. Vágópisztoly vezetése. Gépesített lángvágás. Lángvágó szekátor működése. Lánggyalulás. Lángvágás technológiája. Plazmavágás elve, feltételei. Fém tiszta felület előállítása. Vágóberendezés üzembehelyezése. Vágható fémek. A gyakorlatban használt plazmavágó technikák. Gázhegesztő berendezések és kezelésének ismerete. Hegesztőgázok ismerete. Gázhegesztés berendezései, eszközei. A gázpalackok szerkezete, szerelvényei és kezelése. Hegesztő nyomáscsökkentők feladata, szerkezete, működése, kezelése. Gázhegesztés biztonsági eszközei. Hegesztő tömlők szerkezete, kezelése. Hegesztőpisztoly szerkezete, működése és kezelése. A gázhegesztő berendezés üzembe ill. üzemen kívül helyezése. Fémek hegeszthetősége fogyóelektródás ívhegesztéssel. A hegesztőberendezés felépítése, kialakításai. Üzembehelyezése, gépbeállítás, munkapont meghatározása. Fémek hegeszthetősége volframelektródás ívhegesztéssel. Hegesztőberendezés felépítése, kialakításai. Üzembehelyezése , gépbeállítás. Szénacél, korrózióálló acél, alumínium ill. egyéb fémes anyagok hegeszthetősége. A hegesztés minőségi követelményei.

177

Hegesztési eltérések: repedés, gázzárvány, szilárd zárvány, kötéshiba, alakhiba, egyéb eltérések. Tanulmányi kirándulás Éves munka értékelése

178

13.11. 33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 17723-42/2011. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben. Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető, a képzési idő felét követően 3 éves képzés esetén (előrehozott szakképzés) Tantárgy Sorszám Megnevezés Munka- és környezetvédelem 1. Elektrotechnika 2. Szakmai ismeret 3. Minőségbiztosítás 4. Vállalkozási ismeret 5. Informatika gyakorlat 6. Szakmai alapozó gyakorlat* 7. Szakmai gyakorlat 8. Nyári üzemi gyakorlat 9. Elmélet összesen

11. 1 1 6 0,5 0,5 1 7 160 10

Óraszám 12.

13.

0,5 6

0,5 6

0,5 2 14 9

0,5 2 21 9

2 éves képzés esetén (2+2 rendszerben) Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Informatika 4. Munka- és környezetvédelem 5. Elektrotechnika 6. Szakmai ismeret 7. Minőségbiztosítás 8. Vállalkozási ismeret 9. Informatika gyakorlat 10. Szakmai alapozó gyakorlat* 11. Szakmai gyakorlat 12. Nyári üzemi gyakorlat 13. Elmélet összesen

Óraszám 11. 0,5 1 1 0,5 0,5 1 4,5 0,5 1 2 24,5 160 12,5

Szabadon választott kötelező szakmai elmélet*

179

12. 0,5 1 1 0,5 0,5 1 4,5 1 0,5 2 24,5 12,5

33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő szakma tantárgyai Tantárgy Modul szám Szakmai ismeret 1.0/6313-11 2.0/6313-11 3.0/6313-11 4.0/6313-11 5.0/6313-11 1.0/6314-11 2.0/6314-11 3.0/6314-11 4.0/6314-11 5.0/6314-11 6.0/6314-11 Minőségbiztosítás 3.0/0900-11 Elektrotechnika 2.0/6314-11 Munka és környezetvédelem 3.0/0900-11 Informatika gyakorlat 1.0/0900-11 Vállalkozási ismeret 6.0/6313-11 Gyakorlat 2.0/0900-11 1.0/6313-11 2.0/6313-11 3.0/6313-11 4.0/6313-11 5.0/6313-11 1.0/6314-11 2.0/6314-11 3.0/6314-11 4.0/6314-11 5.0/6314-11 6.0/6314-11

Modul megnevezés Csatlakozó vezetékek Épületvillamos hálózatok, berendezések Villámvédelem Épületvillamossági mérések Érintésvédelem (Hibavédelem) Villamos forgógépek Transzformátorok Villamos gépek, készülékek javítása Ipari energia elosztó hálózat Ipari villamos berendezés szerelése Ellenőrző mérések, vizsgálatok Munkaszervezés Transzformátorok Munkaszervezés Műszaki informatika Vállalkozási ismeretek Műszaki alapgyakorlatok Csatlakozó vezetékek Épületvillamos hálózatok, berendezések Villámvédelem Épületvillamossági mérések Érintésvédelem (Hibavédelem) Villamos forgógépek Transzformátorok Villamos gépek, készülékek javítása Ipari energia elosztó hálózat Ipari villamos berendezés szerelése Ellenőrző mérések, vizsgálatok

180

33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő szakma Szakmai alapozó gyakorlat 10. (11). Évfolyam -

Villanyszerelő szakma ismertetése Szakképesítés, ráépülések Szabványok ismertetése Műszaki alapgyakorlatok Munkaszervezés Épületvillamossági szerelés Csatlakozó vezetékek Épületvillamos hálózatok, berendezések Villámvédelem Épületvillamossági mérések Érintésvédelem (Hibavédelem) 11. (12.) Évfolyam

-

Villanyszerelő szakma ismertetése Szakképesítés, ráépülés Szabványok ismertetése Vállalkozási ismeretek Villamos gépek és ipari elosztó berendezések szerelése Villamos forgógépek Transzformátorok Villamos gépek, készülékek javítása Ipari energia elosztó hálózat Ipari villamos berendezés szerelése Ellenőrző mérések, vizsgálatok

181

12. A 2013/2014-es tanévtől indítható szakképesítések szakmai programja 8 osztályhoz kötött, 3 éves szakképesítések

182

12.1. 34 582 02 Bádogos Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 vagy 2 év Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga: kötelező PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

7533

Épület-, építménybádogos

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Csatornahelyreállító bádogos Díszműbádogos Homlokzati bádogos Karbantartó bádogos Lemezmunkás, építőipar Szellőzőbádogos Tetőbádogos Tetőfedő bádogos

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10101-12 10266-12 10267-12 11497-12 11499-12 11500-12

megnevezése Építőipari közös tevékenység Bádogos alapfeladatok Bádogos feladatok Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

183

34 582 02 Bádogos A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Tantárgy Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés Osztályközösség-építés Testnevelés Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomismeret

1/9. 1 5 2 2 2 2

Óraszám 3 éves 2 éves 2/10. 3/11. 1/11. 2/12. 0,5 0,5 1 1 5 5 1 1 2 2 1 1 1 1 +1,5 1

Történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Gazdaságföldrajz

7.

Természetismeret

3+1

Biológia Fizika Kémia Természetföldrajz

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Összes közismereti óraszám 17/18 Szabad sáv 1 Szakmai óraszámok Tantárgy +0,5 Informatika Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Építőipari alapismeretek 1+1 Szakrajz, szakmai számítások 2 Technológia 2 Bádogos szakmai ismeretek +1 Bádogos anyagismeret Összes szakmai elméleti óraszám

17. 18. 19. 20.

21.

Építőipari alapismeretek gyakorlat Mérési, anyagvizsgálati gyakorlatok Lemez megmunkálási és kötési gyakorlatok Bádogos gyakorlatok Összes szakmai gyakorlati óraszám Össze szakmai óraszám Szabadsáv Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám

184

5,5/8

11 -

8/9,5 1,5

2,5 -

Óraszám +0,5 +0,5 0,5 2 0,5 2 0,5+1 3+0,5 +1 +1 2 +0,5 2 4 4 4 2

+0,5

8/10

7/9,5

1 1 7

11,5/ 12,5

2,5 -

+0,5 2 0,5 0,5 +0,5 4 2 9/10

9

15 15

16 16

1 1 7 11 20

14,5/17

23/25

23/25,5

31,5/32

31,5/32

2,5 140

2 140

2,5 -

3,5 160

3,5 -

31,5/35

34/36

31/35

31,5/35

31,5/35

22,5 22,5

12.2. 34 341 01 Eladó Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 vagy 2 év Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga: kötelező PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

5113

Bolti eladó

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Gyógynövény eladó Zöldség-, gyümölcs eladó ABC-eladó Áruházi eladó Eladó, fűszerüzlet Eladó, szupermarket Élelmiszer eladó Élelmiszerbolti eladó Műszakicikk eladó Híradástechnikai- és elektronikaicikk-eladó Vas-, műszaki-eladó Alkatrész-értékesítő, eladó Bútor- és lakástextil-eladó Vas-, műszaki-, műanyag-, üvegárubolti eladó Könyvesbolti eladó Kultúrcikk eladó Konfekció-, méteráru- és lakástextil-eladó Ruha-, textil eladó Ruházati bolti eladó Porcelán- és edényáru-eladó

185

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10025-12 11507-12 10027-12 10028-12 10029-12 11497-12 11499-12 11500-12

megnevezése A kereskedelmi egység működtetése Az áruforgalom lebonyolítása A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása A műszaki cikkek forgalmazása Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

186

34 341 01 Eladó A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Óraszám

Tantárgy Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés Osztályközösség-építés Testnevelés Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomismeret

1/9. 1 5 2 2 2 2

3 éves 2/10. 3/11. 1 1 5 5 2 2 1 +1,5 1 1

2 éves 1/11. 2/12. 0,5 0,5 1 1 1 1

Történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Gazdaságföldrajz

7.

Természetismeret

3+1

Biológia Fizika Kémia Természetföldrajz

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Összes közismereti óraszám 17/18 Szabad sáv 1 Szakmai óraszámok Tantárgy Informatika +0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. +1,5 A működtetés szabályai Áruforgalom 2 Áruforgalmazás 1+0,5 Áruforgalmazás II. 2 Értékesítés idegen nyelven I. Áruforgalmazás III. 2 Értékesítés idegen nyelven II. Összes szakmai elméleti óraszám

19. 20. 21. 22. 23.

24.

A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom gyakorlata Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás gyakorlata II. Áruforgalmazás gyakorlata III. Összes szakmai gyakorlati óraszám Össze szakmai óraszám Szabadsáv Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám

187

11 -

8/9,5 1,5

2,5 -

2,5 -

Óraszám +0,5 +0,5 0,5 2 0,5 +1,5 2 +0,5 1 1 2 1 +1 1 1 1 2 1 1 1 1 +1 2 1 1 1

2 0,5 2+0,5 2 1 1 1 1 1

9,5/ 10,5

11,5/ 12,5

+0,5

7,5/10

6/8

2 2,5 2,5 7

4 4 6 3 17

14,5/17

8,5/11

2,5

+0,5

2,5

5 4 3 14,5

5 6 6 5 22

5 6,5 6 20

23/25

23/25,5

31,5/32

31,5/32

2,5 140

2 140

2,5 -

3,5 160

3,5 -

31,5/35

34/36

31/35

31,5/35

31,5/35

12.3. 34 582 03 Épület- és szerkezetlakatos

Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 vagy 2 év Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga: kötelező

PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

7321

Lakatos

7515

Építményszerkezet-szerelő

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Bányalakatos Darulakatos Díszlet-lakatos Gépbeállító lakatos Géplakatos Gépszerelő és –karbantartó lakatos Karosszéria lakatos Lemezlakatos Öntödei géplakatos Szerkezetlakatos Vas- és fémszerkezeti lakatos Épület- (és építményszerkezet) –szerelő (magasépítés) Épületszerkezet-szerelő Szerkezeti szerelő

188

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10163-12 10162-12 10166-12 10165-12 10167-12 10168-12 11497-12 11499-12 11500-12

megnevezése Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti kötési feladatok Épületlakatos feladatok Magasban végzett lakatos feladatok Szerkezetlakatos feladatok Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

189

34 582 03 Épület- és szerkezetlakatos A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Óraszám

Tantárgy Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés Osztályközösség-építés Testnevelés Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomismeret

1/9. 1 5 2 2 2 2

3 éves 2/10. 3/11. 1 1 5 5 2 2 1 +1,5 1 1

2 éves 1/11. 2/12. 0,5 0,5 1 1 1 1

Történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Gazdaságföldrajz

7.

Természetismeret

3+1

Biológia Fizika Kémia Természetföldrajz

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

24.

Összes közismereti óraszám 17/18 Szabad sáv 1 Szakmai óraszámok Tantárgy Informatika +0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkavédelem 1 Gépészeti alapozó feladatok 2+1 Gépészeti kötések alapjai 2,5+1 Épületlakatos feladatok Magasban végzett lakatos feladatok Szerkezetlakatos feladatok Összes szakmai elméleti óraszám 6/8,5 Elsősegélynyújtás 1 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 4 Gépészeti kötések készítésének gyakorlata 3,5 Épületlakatos feladatok gyakorlata

11 -

+0,5

+0,5 +1 1 4 2 7/9

3 9

Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata

Szerkezetlakatos feladatok gyakorlata Összes szakmai gyakorlati óraszám Össze szakmai óraszám Szabadsáv Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám

190

8/9,5 1,5

2,5 -

Óraszám +0,5 +0,5 0,5 2 0,5 1 2+0,5 +1 2,5 +1 3 2 2,5 2 7/9,5 11/12 1 4 3,5 1 8 3 12 4 16 20,5

2,5 -

+0,5 2 0,5 +0,5 1 1 2 2,5 9/10

4 3,5 3 12 22,5

8,5

4 16

14,5/17

23/25

23/25,5

31,5/32

31,5/32

2,5 140

2 140

2,5 -

3,5 160

3,5 -

31,5/35

34/36

31/35

31,5/35

31,5/35

12.4. 34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó

Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 vagy 2 év Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: vannak Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga: kötelező PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

7535

Festő és mázoló

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Csőradiátor mázoló Építőipari festő Épületfestő, mázoló Faszerkezet mázoló Szobafestő Tapétázó (falkárpitozó)

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10101-12 10104-12 10103-12 10105-12 11497-12 11499-12 11500-12

megnevezése Építőipari közös tevékenység Szobafestő, díszítő munkák Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken Tapétázási munkák Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

191

34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Óraszám

Tantárgy Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés Osztályközösség-építés Testnevelés Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomismeret

1/9. 1 5 2 2 2 2

3 éves 2/10. 3/11. 1 1 5 5 2 2 1 +1,5 1 1

2 éves 1/11. 2/12. 0,5 0,5 1 1 1 1

Történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Gazdaságföldrajz

7.

Természetismeret

3+1

Biológia Fizika Kémia Természetföldrajz

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

20.

Összes közismereti óraszám 17/18 11 8/9,5 2,5 2,5 Szabad sáv 1 1,5 Szakmai óraszámok Tantárgy Óraszám Informatika +0,5 +0,5 +0,5 +0,5 +0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. 2 2 Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 1+1 2 0,5+1 3 0,5 Építőipari alapismeretek Falfelület festése, díszítése 1+1 3+0,5 2 2+0,5 2+0,5 Mázolás 1 2+0,5 1+1 4 1,5 Tapétázási munkák 1 2+0,5 2 3 2 Összes szakmai elméleti óraszám

4,5/7

Építőipari alapismeretek gyakorlat

1 5 3 1 10

8 3 3 14

14,5/17

Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata

Mázolási munkák gyakorlata Tapétázási munkák gyakorlata Összes szakmai gyakorlati óraszám Össze szakmai óraszám Szabadsáv Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám

192

9/11

8/10,5

12,5/ 13,5

8,5/9,5

6 4 5 15

1 10 4 4 19

9 6 8 23

23/25

23/25,5

31,5/32

31,5/32

2,5 140

2 140

2,5 -

3,5 160

3,5 -

31,5/35

34/36

31/35

31,5/35

31,5/35

12.5. 34 521 03 Gépi forgácsoló Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 vagy 2 év Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: vannak Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga: kötelező PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

7323

Forgácsoló

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Forgácsoló Esztergályos Fúrós Gyalus, vésős Marós NC, CNC gépkezelő Szikraforgácsoló

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10163-12 10162-12 10173-12 10174-12 10176-12 10175-12 11497-12 11499-12 11500-12

megnevezése Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Gépészeti alapozó feladatok Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Esztergályos feladatok Marós feladatok Köszörűs feladatok Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

193

34 521 03 Gépi forgácsoló A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Óraszám

Tantárgy Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés Osztályközösség-építés Testnevelés Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomismeret

1/9. 1 5 2 2 2 2

3 éves 2/10. 3/11. 1 1 5 5 2 2 1 +1,5 1 1

2 éves 1/11. 2/12. 0,5 0,5 1 1 1 1

Történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Gazdaságföldrajz

7.

Természetismeret

3+1

Biológia Fizika Kémia Természetföldrajz

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Összes közismereti óraszám 17/18 Szabad sáv 1 Szakmai óraszámok Tantárgy Informatika +0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkavédelem 1 Gépészeti alapozó feladatok 2+1 Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat 1+1 Esztergálás Marás Köszörülés Összes szakmai elméleti óraszám

18. 19. 20. 21. 22. 23.

24.

Elsősegélynyújtás Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Anyagvizsgálat és gépészeti mérések Esztergálás gyakorlata Marás gyakorlata Köszörülés gyakorlata Összes szakmai gyakorlati óraszám Össze szakmai óraszám Szabadsáv Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám

194

4,5/7

11 -

8/9,5 1,5

2,5 -

Óraszám +0,5 +0,5 0,5 2 0,5 +0,5 1 +1 2+0,5 2 3 2 3 3 3 +2 2 2,5 3

+0,5

9/11

8/10,5

1 4 5

12,5/ 13,5

1 4 6 8

2,5 -

+0,5 2 0,5 +0,5 2 3 1 8,5/ 9,5

10

7 5 2 14

4 5 6 15

19

4 11 8 23

14,5/17

23/25

23/25,5

31,5/32

31,5/32

2,5 140

2 140

2,5 -

3,5 160

3,5 -

31,5/35

34/36

31/35

31,5/35

31,5/35

12.6. 34 521 06 Hegesztő

Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 vagy 2 év Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga: kötelező

PÁLYATÜKÖR FEOR száma

7325

FEOR megnevezése

Hegesztő, lángvágó

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Autogénhegesztő Autogénvágó Elektromosív-hegesztő Elektromosív-vágó Fedőporos hegesztő Forrasztó Keményforrasztó Lágyforrasztó Lánghegesztő NC-vezérlésű lángvágógép kezelője Optikai vezérlésű lángvágógép kezelője Plazmahegesztő, plazmavágó Ponthegesztő Védőgázas hegesztő

195

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10163-12 10162-12 10180-12 11453-12 11455-12 11456-12 11457-12 11497-12 11499-12 11500-12

megnevezése Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Gépészeti alapozó feladatok A Hegesztés előkészítő és befejező műveletei Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok Gázhegesztő feladatok Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

196

34 521 06 Hegesztő A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Tantárgy Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés Osztályközösség-építés Testnevelés Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomismeret

1/9. 1 5 2 2 2 2

Óraszám 3 éves 2 éves 2/10. 3/11. 1/11. 2/12. 0,5 0,5 1 1 5 5 1 1 2 2 1 1 1 1 +1,5 1

Történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Gazdaságföldrajz

7.

Természetismeret

3+1

Biológia Fizika Kémia Természetföldrajz

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

26.

Összes közismereti óraszám 17/18 Szabad sáv 1 Szakmai óraszámok Tantárgy Informatika +0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkavédelem 1 Gépészeti alapozó feladatok 2+1 Hegesztési alapismeretek 1+1 Hegesztési ismeretek I. Hegesztési ismeretek II. Hegesztési ismeretek III. Hegesztési ismeretek IV. Összes szakmai elméleti óraszám 4,5/7 Elsősegélynyújtás 1 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 4 Hegesztő alapgyakorlatok 2 Hegesztési gyakorlatok I. 3 Hegesztési gyakorlatok II. Hegesztési gyakorlatok III. Hegesztési gyakorlatok IV. Összes szakmai gyakorlati óraszám 10 14,5/17 Össze szakmai óraszám Szabadsáv 2,5 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 140 31,5/35 Összes heti óraszám

197

11 -

8/9,5 1,5

2,5 -

2,5 -

Óraszám +0,5 +0,5 +0,5 +0,5 0,5 2 2 0,5 0,5 +0,5 1 +1 2+0,5 +0,5 2 +2 2 1 4 3,5 3 3 3 3 2 2 9/11 7,5/10 12/13 8,5/9,5 1 4 3 1,5 3 3 4 6 2 7 5,5 2 7 8 7 8 14 15,5 19,5 23 23/25

23/25,5

31,5/32

31,5/32

2 140

2,5 -

3,5 160

3,5 -

34/36

31/35

31,5/35

31,5/35

12.7. 34 525 06 Karosszérialakatos Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 vagy 2 éves Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga: kötelező PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

7321

Lakatos

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Lakatos Díszlet-lakatos Épület-szerkezet lakatos Karosszéria lakatos Lemezlakatos Szerkezetlakatos Vas- és fémszerkezeti lakatos

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10163-12 10162-12 10166-12 10487-12 10483-12 11497-12 11499-12 11500-12

megnevezése Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti kötési feladatok Karosszérialakatos feladatai Általános vállalkozási feladatok Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

198

34 525 06 Karosszérialakatos A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Óraszám

Tantárgy Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés Osztályközösség-építés Testnevelés Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomismeret

1/9. 1 5 2 2 2 2

3 éves 2/10. 3/11. 1 1 5 5 2 2 1 +1,5 1 1

2 éves 1/11. 2/12. 0,5 0,5 1 1 1 1

Történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Gazdaságföldrajz

7.

Természetismeret

3+1

Biológia Fizika Kémia Természetföldrajz

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Összes közismereti óraszám 17/18 Szabad sáv 1 Szakmai óraszámok Tantárgy Informatika +0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkavédelem 0,5 Gépészeti alapismeretek 2+1 Gépészeti kötésismeret Vállalkozási ismeretek 1 Karosszérialakatos szakmai ismeret 2+1 Összes szakmai elméleti óraszám

17. 18. 19. 20. 21.

22.

Elsősegélynyújtás Gépészeti alapozó gyakorlat Kötéskészítési gyakorlat A vállalkozás gyakorlata Karosszérialakatos szakmai gyakorlat Összes szakmai gyakorlati óraszám Össze szakmai óraszám Szabadsáv Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám

199

6/8,5

11 -

8/9,5 1,5

2,5 -

Óraszám +0,5 +0,5 0,5 2 0,5 +0,5 0,5 2 +1 3 1+1 +1 1+0,5 0,5 1 4 5,5 5

+0,5

7/9

2,5 -

+0,5 2 0,5

+0,5 0,5 7,5 10,5/ 11,5

8,5/11

11/12

8,5

10 16

1 0,5 13 14,5

0,5 7 4 1 8 20,5

0,5 17,5 21

14,5/17

23/25

23/25,5

31,5/32

31,5/32

2,5 140

2 140

2,5 -

3,5 160

3,5 -

31,5/35

34/36

31/35

31,5/35

31,5/35

0,5 7

3 3

1

3

12.8. 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 vagy 2 éves Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga: kötelező

200

PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

7511

Kőműves

7534

Burkoló

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Betonozó Díszítő kőműves Építményvakoló kőműves Épületfalazó kőműves Falazó kőműves Karbantartó kőműves Kéményépítő kőműves Vakoló kőműves Födémgerenda-, tálca- és béléstest- elhelyező Gépi vakoló Klinkertégla lerakó Díszítő mozaikos Díszítőmozaik-burkoló Járdakövező Járdaszegély kövező Kőlapburkoló Térburkoló Hidegfal- és padlóburkoló Hidegburkoló Homlokzatburkoló Járólapozó Burkoló kőműves Díszburkoló Épületburkoló

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10101-12 10275-12 10274-12 10277-12 10276-12 10278-12 11497-12 11499-12 11500-12

megnevezése Építőipari közös tevékenység Falazás, vakolás Beton és vasbeton szerkezetek Szigetelések Hidegburkolási feladatok Vegyes kőműves feladatok Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

201

34 582 08 Kőműves és hidegburkoló A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Óraszám

Tantárgy Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés Osztályközösség-építés Testnevelés Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomismeret

1/9. 1 5 2 2 2 2

3 éves 2/10. 3/11. 1 1 5 5 2 2 1 +1,5 1 1

2 éves 1/11. 2/12. 0,5 0,5 1 1 1 1

Történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Gazdaságföldrajz

7.

Természetismeret

3+1

Biológia Fizika Kémia Természetföldrajz

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Összes közismereti óraszám 17/18 11 8/9,5 2,5 2,5 Szabad sáv 1 1,5 Szakmai óraszámok Tantárgy Óraszám Informatika +0,5 +0,5 +0,5 +0,5 +0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. 2 2 Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 1+1 2 0,5+1 3 0,5 Építőipari alapismeretek Falazás, vakolás 2 1+0,5 1 3 1 Beton és vasbeton szerkezetek 1+1 2 1 2 2 Víz-, hő- és hangszigetelés 2 +1 1+0,5 1+0,5 Hidegburkolási feladatok 2 2 2 2 Vegyes kőműves feladatok +1 1 1 Összes szakmai elméleti óraszám

18. 19. 20. 21. 22. 23.

24.

Építőipari alapismeretek gyakorlat

Falazás, vakolás gyakorlat Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat Szigetelések gyakorlat Hidegburkolási feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok gyakorlat Összes szakmai gyakorlati óraszám Össze szakmai óraszám Szabadsáv Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám

202

4,5/7 1 6 3

9/11 3 5 4 2

8/10,5

11,5/ 12,5

10/11

1 6 9

4

10

14

10 5 15

20

4,5 8 5 21,5

14,5/17

23/25

23/25,5

31,5/32

31,5/32

2,5 140

2 140

2,5 -

3,5 160

3,5 -

31,5/35

34/36

31/35

31,5/35

31,5/35

4

12.9. 34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 vagy 2 éves Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga: kötelező PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

7521

Vezeték-és csőhálózat- szerelő

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Csőfűtőtest szerelő Csőszerelő Csővezeték-építő Csővezeték-kitűző Csővezeték-szerelő Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Fűtés-, víz- és szennyvíz-szerelő Fűtésszerelő Gáz- és olajvezeték karbantartó Gázfogyasztó berendezés-és csőhálózat-szerelő Gázvezeték építő Gázvezeték- és -készülék-szerelő Gázvezeték szerelő Gázszerelő Hálózati gázszerelő Karbantartó, csőszerelő Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Nyomócsővezeték-építő Víz- és gázvezeték szerelő Víz-gáz és központi fűtésszerelő Vízvezeték- és központifűtés-szerelő

203

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10209-12 10211-12 10214-12 10215-12 10216-12 11497-12 11499-12 11500-12

megnevezése Épületgépészeti csővezeték-szerelés Épületgépészeti rendszerismeret Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok Fűtésrendszer-szerelő feladatok Gázvezeték- és rendszerszerelő feladatok Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

204

34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Óraszám

Tantárgy Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés Osztályközösség-építés Testnevelés Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomismeret

1/9. 1 5 2 2 2 2

3 éves 2/10. 3/11. 1 1 5 5 2 2 1 +1,5 1 1

2 éves 1/11. 2/12. 0,5 0,5 1 1 1 1

Történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Gazdaságföldrajz

7.

Természetismeret

3+1

Biológia Fizika Kémia Természetföldrajz

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Összes közismereti óraszám 17/18 Szabad sáv 1 Szakmai óraszámok Tantárgy Informatika +0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. 2+1 Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti rendszerek 2+1 Munkavédelem 1 Fűtési rendszerek Gázvezeték rendszerek Összes szakmai elméleti óraszám

17. 18. 19. 20. 21.

22.

Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek gyakorlata Elsősegélynyújtás gyakorlata Fűtési rendszerek gyakorlata Gázvezeték rendszerek gyakorlata Összes szakmai gyakorlati óraszám Össze szakmai óraszám Szabadsáv Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám

205

11 -

8/9,5 1,5

2,5 -

Óraszám +0,5 +0,5 0,5 2 0,5 4 1+1 +1 5 +0,5 1 4 2,5 +0,5 3 2+1

+0,5

5,5/8

8/10

4 4 1

2

7/9,5

10,5/ 11,5

2,5 -

+0,5 2 0,5 +0,5 4 5 11,5/ 12,5

10 10 1

9

6 7 15

8 8 16

21

10 10 20

14,5/17

23/25

23/25,5

31,5/32

31,5/32

2,5 140

2 140

2,5 -

3,5 160

3,5 -

31,5/35

34/36

31/35

31,5/35

31,5/35

12.10. 34 542 06 Női szabó Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 vagy 2 éves Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga: kötelező PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

7212

Szabó, varró

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Nőiruha-készítő Női szabó Lakástextil-készítő Ruhakészítő Mérték utáni szabó Átalakító szabó Készruhavarró

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10113-12 10114-12 10115-12 10118-12 10120-12 11497-12 11499-12 11500-12

megnevezése Ruhaipari anyagvizsgálatok Ruhaipari gyártmánytervezés Textiltermékek összeállítása Lakástextíliák készítése Női ruhák készítése és értékesítése Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

206

34 542 06 Női szabó A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Óraszám

Tantárgy Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés Osztályközösség-építés Testnevelés Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomismeret

1/9. 1 5 2 2 2 2

3 éves 2/10. 3/11. 1 1 5 5 2 2 1 +1,5 1 1

2 éves 1/11. 2/12. 0,5 0,5 1 1 1 1

Történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Gazdaságföldrajz

7.

Természetismeret

3+1

Biológia Fizika Kémia Természetföldrajz

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Összes közismereti óraszám 17/18 Szabad sáv 1 Szakmai óraszámok Tantárgy Informatika +0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Ruhaipari anyag- és áruismeret 1 Ruhaipari gyártás-előkészítés 1 Szakrajz +1 Textiltermékek készítése 2 Lakástextíliák készítése 1 Női ruhák készítése +1 Összes szakmai elméleti óraszám

18. 19. 20. 21. 22.

23.

Anyagvizsgálatok gyakorlat Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése gyakorlat Női ruhák készítése gyakorlat Összes szakmai gyakorlati óraszám Össze szakmai óraszám Szabadsáv Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám

207

5,5/8

11 -

8/9,5 1,5

2,5 -

Óraszám +0,5 +0,5 0,5 2 0,5 1 1 2 +1 +1 1+0,5 1 2 1 3 +0,5 +0,5 1 3,5+0,5 4 2

+0,5

6/8

9/11,5

10,5/ 11,5

1

+0,5 2 0,5 1 2 +0,5 4 9,5/ 10,5

1 1

1 7 2

2,5 -

9

16 17

13 14

4 2 15 21

14,5/17

23/25

23/25,5

31,5/32

31,5/32

2,5 140

2 140

2,5 -

3,5 160

3,5 -

31,5/35

34/36

31/35

31,5/35

31,5/35

20 22

12.11. 34 582 10 Szárazépítő Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 vagy 2 éves Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga: kötelező PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök)

7539

Egyéb építési, szakipari foglalkozások

Egyéb építési, szakipari foglalkozások

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10101-12 10279-12 10280-12 10210-12 10281-12 11497-12 11499-12 11500-12

megnevezése Építőipari közös tevékenység Belsőépítési szerkezet készítés Szerelt padlók készítése Tűzvédelmi borítás készítése Tetőtér és előtét borítások Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

208

34 582 10 Szárazépítő A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Óraszám

Tantárgy Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés Osztályközösség-építés Testnevelés Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomismeret

1/9. 1 5 2 2 2 2

3 éves 2/10. 3/11. 1 1 5 5 2 2 1 +1,5 1 1

2 éves 1/11. 2/12. 0,5 0,5 1 1 1 1

Történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Gazdaságföldrajz

7.

Természetismeret

3+1

Biológia Fizika Kémia Természetföldrajz

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Összes közismereti óraszám 17/18 Szabad sáv 1 Szakmai óraszámok Tantárgy Informatika +0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. 1+1 Építőipari alapismeretek Válaszfal és álmennyezet tervezése 2 Szárazaljzat és álpadló készítés +1 Tűzvédelmi borítások 1 Tetőtér és előtét borítások szerkezete Összes szakmai elméleti óraszám

17. 18. 19. 20. 21.

22.

Építőipari alapismeretek gyakorlat Válaszfal és álmennyezet készítésének gyakorlata Szárazaljzat és álpadló kivitelezésének gyakorlata

Tűzvédelmi borítások kialakításának gyakorlata

4,5/7 1 5

11 -

209

2,5 -

Óraszám +0,5 +0,5 0,5 2 0,5 2 0,5+1 3 4 +0,5 4 3 +0,5 3 +0,5 2 2 +1 3 +0,5

+0,5

9/11

8/10,5

8 6

4

12,5/ 13,5

1 8 7 3

2,5 -

+0,5 2 0,5 0,5 1,5 +0,5 1 3 8,5/ 9,5

7

10

14

3 12 15

19

4 12 23

14,5/17

23/25

23/25,5

31,5/32

31,5/32

2,5 140

2 140

2,5 -

3,5 160

3,5 -

31,5/35

34/36

31/35

31,5/35

31,5/35

Tetőtér, előtét- és aknafalak készítésének gyakorlata

Összes szakmai gyakorlati óraszám Össze szakmai óraszám Szabadsáv Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám

8/9,5 1,5

12.12. 34 521 10 Szerszámkészítő Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 vagy 2 éves Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga: kötelező PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

7322

Szerszámkészítő

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Cipőipariszerszám-készítő Fémipari eszközgyártó Gyémántszerszám- készítő Idomszerész Mezőgazdasági szerszámkészítő Optikai szerszámkészítő Szabászkés-készítő Szerszámmegmunkáló Vésnökszerszám-készítő Zárszerszám-készítő

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10163-12 10162-12 10173-12 10192-12 10193-12 11497-12 11499-12 11500-12

megnevezése Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Gépészeti alapozó feladatok Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Szerszám- és készülékgyártás Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

210

34 521 10 Szerszámkészítő A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Óraszám

Tantárgy Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés Osztályközösség-építés Testnevelés Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomismeret

1/9. 1 5 2 2 2 2

3 éves 2/10. 3/11. 1 1 5 5 2 2 1 +1,5 1 1

2 éves 1/11. 2/12. 0,5 0,5 1 1 1 1

Történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Gazdaságföldrajz

7.

Természetismeret

3+1

Biológia Fizika Kémia Természetföldrajz

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Összes közismereti óraszám 17/18 Szabad sáv 1 Szakmai óraszámok Tantárgy Informatika +0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkavédelem 1 Gépészeti alapozó feladatok 2+1 Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat +1 Szerszám és készülékgyártás 1 Üzemeltetés és karbantartás Összes szakmai elméleti óraszám

17. 18. 19. 20. 21.

22.

Elsősegélynyújtás Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Anyagvizsgálat és gépészeti mérések Szerszám- és készülékgyártás gyakorlata Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata Összes szakmai gyakorlati óraszám Össze szakmai óraszám Szabadsáv Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám

211

4,5/7

11 -

8/9,5 1,5

2,5 -

Óraszám +0,5 +0,5 0,5 2 0,5 +0,5 1 +1 2+0,5 3 +1 3 4 3,5+1 4 2 2 2

+0,5

9/11

8/10,5

1 4

1 4 2 12

+0,5 2 0,5 +0,5 1 3 2 8,5/ 9,5

10

14

7 8 15

19

3 12 8 23

14,5/17

23/25

23/25,5

31,5/32

31,5/32

2,5 140

2 140

2,5 -

3,5 160

3,5 -

31,5/35

34/36

31/35

31,5/35

31,5/35

5

3 11

12,5/ 13,5

2,5 -

12.13. 34 811 05 Vendéglátó eladó Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 vagy 2 éves Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga: kötelező PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

5133

Pultos

9235

Gyorséttermi eladó

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Mixer Italmérő Csapos Hidegbüfé-eladó Gyorsétel készítő és eladó

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10044-12 10045-12 10046-12 10056-12 10057-12 11497-12 11499-12 11500-12

megnevezése Élelmiszer, fogyasztóvédelem Gazdálkodás Szakmai idegen nyelv Gyorsétkeztetés, ételeladás Vendéglátó eladói értékesítés Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

212

34 811 05 Vendéglátó eladó A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Óraszám

Tantárgy Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés Osztályközösség-építés Testnevelés Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomismeret

1/9. 1 5 2 2 2 2

3 éves 2/10. 3/11. 1 1 5 5 2 2 1 +1,5 1 1

2 éves 1/11. 2/12. 0,5 0,5 1 1 1 1

Történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Gazdaságföldrajz

7.

Természetismeret

3+1

Biológia Fizika Kémia Természetföldrajz

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Összes közismereti óraszám 17/18 Szabad sáv 1 Szakmai óraszámok Tantárgy Informatika +0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Vendéglátó gazdálkodás 1+1 Szakmai számítások 1 Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem 1 Élelmiszerek csoportjai 1 Szakmai idegen nyelv alapjai 1 Ételismeret 1 Italismeret, kiszolgálás 1 Vendéglátó eladó tevékenység 2 Összes szakmai elméleti óraszám

20. 21. 22. 23.

24.

Termelési és eladói gyakorlatok Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Értékesítés gyakorlata Értékesítés üzemi gyakorlata Összes szakmai gyakorlati óraszám Össze szakmai óraszám Szabadsáv Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám

213

9,5/11

11 -

8/9,5 1,5

2,5 -

Óraszám +0,5 +0,5 0,5 2 0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 1+0,5 1+1 0,5+1,5 1 1 1 1 1 1 2 1 0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 1,5 +0,5

5,5/ 7,5

5,5/ 8

3

9,5/ 10,5

2,5 -

+0,5 2 0,5 1 1,5 +0,5 2 1 1 0,5 1,5 11/12

4,5 17,5

17,5 2+1 5/6

17,5

17,5 17,5

22

3 17,5 20,5

14,5/17

23/25

23/25,5

31,5/32

31,5/32

2,5 140

2 140

2,5 -

3,5 160

3,5 -

31,5/35

34/36

31/35

31,5/35

31,5/35

12.14. 34 522 04 Villanyszerelő Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 vagy 2 éves Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga: kötelező

PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

8136

Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Épületvillany-szerelő Épületvilágítás-szerelő Karbantartó villanyszerelő

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10007-12 10023-12 10024-12 11497-12 11499-12 11500-12

megnevezése Informatikai és műszaki alapok Épületvillamossági szerelés Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

214

34 522 04 Villanyszerelő A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Óraszám

Tantárgy Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés Osztályközösség-építés Testnevelés Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomismeret

9. 1 5 2 2 2 2

3 éves 10. 1 5 2 1 1 1

11. 1 5 2

2 éves 11. 12. 0,5 0,5 1 1 1 1

+1,5

Történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Gazdaságföldrajz

7.

Természetismeret

3+1

Biológia Fizika Kémia Természetföldrajz

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

24.

Összes közismereti óraszám 17/18 11 8/9,5 2,5 Szabad sáv 1 1,5 Szakmai óraszámok Tantárgy Óraszám Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Foglalkoztatás II. 0,5 Műszaki ismeretek 2,5 2,5 1,5+1,5 3+1,5 Épületvillamossági szerelés 2,5 Vállalkozási ismeretek 1 Ipari elektronika 1 Elektrotechnikai számítások 1 1 +1 1+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 Villamosipari anyagismeret 1 Villamos gépek és berendezések 3+1 Villamos műszaki ábrázolás 1 1 1 8,5/ Összes szakmai elméleti óraszám 6/8 6/7,5 8/9 10,5 Műszaki informatika gyakorlat 2 +0,5 +0,5 2 Műszaki gyakorlatok 3 3 Épületvillamossági szerelés gyakorlata 3+0,5 15 16,5 Épületvillamossági mérések gyakorlat 0,5 2 2 14,5 Villamos gépek és berendezések gyakorlata Összes szakmai gyakorlati óraszám 8,5/9 17/17,5 14,5/15 23,5 14,5/17 23/25 23/25,5 31,5/32 Össze szakmai óraszám Szabadsáv 2,5 2 2,5 3,5 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 140 140 160 31,5/35 34/36 31/35 31,5/35 Összes heti óraszám

215

2,5 -

2 0,5 2 1 1 1 1 3 1 12,5 +1 4 1 14 19/20 31,5/32, 5

3,5 31,5/35

12.15. 34 582 12 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő

Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 vagy 2 éves Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga: kötelező PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

7521

Vezeték-és csőhálózatszerelő

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Csatornázó Csőszerelő Csővezeték-építő Csővezeték-szerelő Duguláselhárító Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Karbantartó, csőszerelő Nyomócsővezetéképítő Szennyvízhálózat kiépítő Vezeték- és csőhálózat-szerelő Víz- és csatornaépítő Víz- és szennyvízcsőfektető Víz-gáz és központi fűtésszerelő Vízközmű építő Vízóra beszerelő Vízvezeték- és központifűtés-szerelő

216

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10209-12 10211-12 10214-12 10217-12 10218-12 11497-12 11499-12 11500-12

megnevezése Épületgépészeti csővezeték-szerelés Épületgépészeti rendszerismeret Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok Közműcsőhálózat-szerelő feladatok Víz- és csatornarendszer-szerelő feladatatok Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

217

34 582 12 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok

Közismereti óraszámok Óraszám

Tantárgy Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés Osztályközösség-építés Testnevelés Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomismeret

1/9. 1 5 2 2 2 2

3 éves 2/10. 3/11. 1 1 5 5 2 2 1 1 +1,5 1

2 éves 1/11. 2/12. 0,5 0,5 1 1 1 1

Történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Gazdaságföldrajz

7.

Természetismeret

3+1

Biológia Fizika Kémia Természetföldrajz

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

22.

Összes közismereti óraszám 17/18 Szabad sáv 1 Szakmai óraszámok Tantárgy Informatika +0,5 Munkavédelemi alapismeretek 0,5 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

11 -

2,5 -

Óraszám +0,5 +0,5 0,5 2 0,5 4 1 +0,5 4 +0,5 1 2,5+0,5 4 +0,5 3+1 2+1

4+0,5 5

9,5/ 10,5

11,5/ 12,5

2+1 2 1 +1

Összes szakmai elméleti óraszám

5,5/8

8/10

4 4 1

2

218

2,5 -

+0,5

Foglalkoztatási alapismeretek Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti rendszerek Munkavédelem Vízellátás, csatornázás Közműépítési ismeretek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek gyakorlata Elsősegélynyújtás Víz- és csatorna-szerelés gyakorlata Közműhálózat kivitelezésének gyakorlata Összes szakmai gyakorlati óraszám Össze szakmai óraszám Szabadsáv Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám

8/9,5 1,5

7/9,5

+0,5 2 0,5

10 11 1

9

6 7 15

8 8 16

22

10 10 20

14,5/17

23/25

23/25,5

31,5/32

31,5/32

2,5 140

2 140

2,5 -

3,5 160

3,5 -

31,5/35

34/36

31/35

31,5/35

31,5/35

A 2013/2014-es tanévtől indítható szakképesítések szakmai programja Érettségihez kötött, 4+1 vagy 2 éves szakképesítések

219

12.16. 54 525 02 Autószerelő Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 4+1 vagy 2 Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 50 / 50% Szintvizsga: – PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

7331

Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító

4132

Szállítási, szállítmányozási nyilvántartó

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Autóbusz-szerelő Autódiagnosztikai szerelő Autójavító Közúti járműszerelő Teherautó szerelő Gépjármű diszpécser Fuvarozási ügyintéző

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10416-12 10417-12 10418-12 10421-12 10422-12 11498-12 11499-12 11500-12

megnevezése Közlekedéstechnikai alapok Közlekedéstechnikai gyakorlatok Járműkarbantartás Autószerelő feladatai Járműdiagnosztika Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

220

54 525 02 Autószerelő A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Tantárgy Sorszám 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Megnevezés Osztályközösség-építés Szakmai idegen nyelv Összes közismereti óraszám Szakmai óraszámok Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek Gépjármű-szerkezettan Gépjármű-villamosságtan Járműdiagnosztika Összes szakmai elméleti óraszám Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Járműkarbantartás gyakorlata Szerelési gyakorlat Járműdiagnosztika gyakorlata Összes szakmai gyakorlati óraszám Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám Szabadsáv

5/13. 0,5 0,5 1

Óraszám 1/13. 0,5 0,5 1 Óraszám 0,5

2 0,5

1+1 0,5 6+2 4 3 17/20

4 5 5 14 31/35 4

2 0,5 1 2,5 2 3 4 4 +1 +2

17/20 10 4

14 160 31/35 4

*4+1 – es képzés esetében az 5/13 nevű oszlop óraszámait kell figyelembe venni

221

2/14. 0,5 0,5 1

1+1 0,5 6+2 4 3 17/20

4 5 5 14 31/35 4

12.17. 52 815 01 Gyakorló fodrász

Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 4+1 vagy 2 Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: vannak Elmélet / gyakorlat aránya: 30 / 70% Szintvizsga: –

PÁLYATÜKÖR FEOR száma 5213 5211

FEOR megnevezése Kéz- és lábápoló Fodrász

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Kézápoló Gyakorló fodrász

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 11486-12 11487-12 10250-12 11484-12 11485-12 11498-12 11499-12 11500-12

megnevezése Szépségszalon üzemeltetése Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek Kézápolás Fodrász manuális alapműveletek Fodrász vegyszeres műveletek Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

222

52 815 01 Gyakorló fodrász A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Tantárgy Sorszám 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Megnevezés Osztályközösség-építés Szakmai idegen nyelv Összes közismereti óraszám Szakmai óraszámok Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Szakmai etika és kommunikáció Munka – és környezetvédelem Vállalkozás és marketing Szakmai informatika Szépészeti szakmai ismeretek Divattörténeti ismeretek Szépészeti általános anyagismeret Kézápoló szakmai ismeretek Gyakorló fodrász szakmai ismeretek 1 Szakrajz Gyakorló fodrász szakmai ismeretek 2 Gyakorló fodrász anyagismeret Összes szakmai elméleti óraszám Szakmai alapozó gyakorlat Kézápoló szakmai gyakorlat Gyakorló fodrász szakmai gyakorlat Gyakorló fodrász vegyszeres műveletek szakmai gyakorlat

Összes szakmai gyakorlati óraszám Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám Szabadsáv

5/13. 0,5 0,5 1

Óraszám 1/13. 0,5 0,5 1 Óraszám 0,5

2 0,5 +0,5 +0,5

2+1 0,5+0,5 2+0,5 2 9/12

2 0,5 2 1 1 2 2 1 1 1,5 +2

+1 12/15

+0,5 +0,5

2+1 0,5+0,5 2+0,5 2 9/12

15 4 15 7 22 31/35 4

19 160 31/35 4

*4+1 – es képzés esetében az 5/13 nevű oszlop óraszámait kell figyelembe venni

223

2/14. 0,5 0,5 1

15 7 22 31/35 4

12.18. 54 341 01 Kereskedő

Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 4+1 vagy 2 Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 60 / 40% Szintvizsga: –

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10025-12 11507-12 11508-12 10031-12 10032-12 10033-12 11498-12 11499-12 11500-12

megnevezése A kereskedelmi egység működtetése Az áruforgalom lebonyolítása Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése A főbb árucsoportok forgalmazása Marketing A vállalkozások működtetése Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

224

PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Ajándékkereskedő Állatkereskedő Autókereskedő Bébi és gyermekruha kereskedő Bútor- és lakástextil-kereskedő Cipőkereskedő Divatáru kereskedő Dohány-bazárkereskedő Édesség kereskedő Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő Fodrászcikk kereskedő Galériatulajdonos, kereskedő Gumiabroncs kereskedő Halkereskedő Használtautó kereskedő Használtcikk-kereskedő Használtruha-kereskedő Háztartásifelszerelés-kereskedő Híradástechnikai- és elektronikaicikkkereskedő Hírlapárus, trafikos Hús és élelmiszerkereskedő Járműalkatrész kereskedő Játékkereskedő Könyvkereskedő Kötöttáru kereskedő Kultúrcikk-kereskedő Méteráru konfekciókereskedő Műanyagáru kereskedő Műkereskedő Műszaki bizományi kereskedő Műszaki- és elektronikaicikk kereskedő Papír- és írószer kereskedő Rádiótelefon kereskedő Régiségkereskedő Sportszer- és játékkereskedő Szerencsejáték kereskedő Színesfém-kereskedő Takarmány- és tápkereskedő Tüzelő- és építőanyag-kereskedő Vas- és műszaki kereskedő Vegyes iparcikk kereskedő Villamossági cikk kereskedő Virágkereskedő Áruházi osztályvezető Áruházi részlegvezető Szupermarket részlegvezető

5111

Kereskedő

5112

Vezető eladó

1333

Kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetője

225

Boltvezető

54 341 01 Kereskedő A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Tantárgy Sorszám 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Megnevezés Osztályközösség-építés Összes közismereti óraszám Szakmai óraszámok Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. A marketing alapjai

5/13.* 0,5 0,5

2 0,5

4 4 7,5+0,5 4+1 20/23,5 +1,5

2+0,5 2 7 12/13 31/35 4

2 0,5 3 11 1 5,5+0,5 +1 +1

21/23,5 1 5 4 +1

10/11 160 31/35 4

*4+1 – es képzés esetében az 5/13 nevű oszlop óraszámait kell figyelembe venni

226

2/14. 0,5 0,5

Óraszám 0,5

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

Vezetési ismeretek Áruforgalom Vállalkozási ismeretek A működtetés szabályai Áruismeret- és forgalmazás Értékesítés idegen nyelven Összes szakmai elméleti óraszám Marketing a gyakorlatban Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek gyakorlata A működtetés szabályai gyakorlata Értékesítési gyakorlat Összes szakmai gyakorlati óraszám Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám Szabadsáv

Óraszám 1/13. 0,5 0,5

4 4 7,5+0,5 2+1 20/21,5 +1,5

2+0,5 2 7 11/13 31/35 4

12.19. 54 345 01 Logisztikai ügyintéző

Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 60 / 40% Szintvizsga: –

PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

3623

Anyaggazdálkodó, felvásárló

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Logisztikai ügyintéző Anyag logisztikus

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 11507-12 11508-12 10032-12 10034-12 10035-12 10036-12 11498-12 11499-12 11500-12

megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Marketing A logisztikai ügyintéző feladatai Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás Termelési és nagykereskedelmi raktározás Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

227

54 345 01 Logisztikai ügyintéző A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Tantárgy Sorszám 1. 2.

Tantárgy 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Megnevezés Osztályközösség-építés Szakmai idegen nyelv Összes közismereti óraszám Szakmai óraszámok Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. A marketing alapjai Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

Vezetési ismeretek Áruforgalom Logisztika Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés és gazdaság földrajz Raktározás Összes szakmai elméleti óraszám

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Marketing a gyakorlatban Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom gyakorlata Készletgazdálkodás Szállítmányozási és fuvarozási feladatok Raktározás gyakorlata Összes szakmai gyakorlati óraszám Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám Szabadsáv

228

Óraszám 1/13. 2/14. 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 Óraszám 0,5 2 0,5 3 11 1 5,5 4+2 +3 7,5+1 1,5 3 18,5/ 21/24 21,5 1 5 4 4 5 3,5 10 12,5 160 31/35 31/35 4 4

12.20. 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 4+1 vagy 2 Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 50 / 50% Szintvizsga: – PÁLYATÜKÖR FEOR száma

3116

FEOR megnevezése

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Gépipari automatizálási technikus Fejlesztő technikus, gépipar Gépipari mérnökasszisztens Gépkenési technikus Gépszerelő technikus Gépszerkesztő technikus Szerszám- és készülékszerkesztő technikus

Gépésztechnikus

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10163-12 10162-12 10172-12 10169-12 10170-12 10171-12 11498-12 11499-12 11500-12

megnevezése Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Gépészeti alapozó feladatok Mérőtermi feladatok Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken Gyártástervezés és gyártásirányítás Karbantartás és üzemvitel Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

229

54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Tantárgy Sorszám 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Megnevezés Osztályközösség-építés Szakmai idegen nyelv Összes közismereti óraszám Szakmai óraszámok Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkavédelem Gépészeti alapozó feladatok Műszaki mérés Forgácsolási alapismeretek Gyártástervezés és gyártásirányítás Szerszámgépek karbantartása Összes szakmai elméleti óraszám Elsősegélynyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Műszaki mérés gyakorlat Forgácsolási alapismeretek gyakorlat Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat Szerszámgépek karbantartása gyakorlat Összes szakmai gyakorlati óraszám Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám Szabadsáv

5/13. 0,5 0,5 1

Óraszám 1/13. 0,5 0,5 1 Óraszám 0,5

2 0,5

4+1 6,5+1 4+1 17/20

8 2 4 14 31/35 4

2 0,5 1 13,5 2 +1 +1 +1 17/20 1 11 2

14 160 31/35 4

*4+1 – es képzés esetében az 5/13 nevű oszlop óraszámait kell figyelembe venni

230

2/14. 0,5 0,5 1

4+1 6,5+1 4+1 17/20

8 2 4 14 31/35 4

12.21. 54 346 01 Irodai asszisztens

Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 40 / 60% Szintvizsga: –

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10067-12 10070-12 10066-12 10068-12 10069-12 11498-12 11499-12 11500-12

megnevezése Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés Munkahelyi kommunikáció Gazdálkodási alapfeladatok Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés Irodai asszisztensi feladatok Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

231

PÁLYATÜKÖR FEOR száma

4112

FEOR megnevezése

Általános irodai adminisztrátor

4134

Humánpolitikai adminisztrátor

3221

Irodai szakmai irányító, felügyelő

232

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Adminisztrációs ügyintéző Alapítványi ügyintéző Bírósági adminisztrátor Bírósági írnok Dokumentációs ügyintéző Hirdetési adminisztrátor Írnok Műhelyírnok Office coordinator Sajtófigyelő adminisztrátor Szállodai adminisztrátor Tanfolyami adminisztrátor Tanszéki adminisztrátor Tanulmányi adminisztrátor Ügyészségi adminisztrátor Üzemírnok Beléptetési ügyintéző (munkaügyi) Emberierőforrás-ügyintéző Humánerőforrás-ügyintéző Humánerőgazdálkodási ügyintéző Humánpolitikai ügyintéző Munkaügyi előadó Munkaügyi nyilvántartó Munkaügyi ügyintéző Személyiadat nyilvántartó Személyi nyilvántartó Személyzeti adminisztrátor Tagnyilvántartó Tanuló nyilvántartó Iktatásirányító Irodai ügyvitel-irányító Irodakoordinátor

54 346 01 Irodai asszisztens A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Tantárgy Sorszám 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Megnevezés Osztályközösség-építés Szakmai idegen nyelv Összes közismereti óraszám Szakmai óraszámok Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Levelezés ismeretek Kommunikáció alapjai Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Bizalmas információ kezelés technikája Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás Összes szakmai elméleti óraszám

15. 16. 17. 18. 19. 20.

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat Üzleti kommunikáció gyakorlat Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat Összes szakmai gyakorlati óraszám

21.

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám Szabadsáv

233

Óraszám 1/13. 2/14. 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 Óraszám 0,5 2 0,5 1 3,5 4 2,5 3 1,5 4 +2 2 2 14,5/ 12 16,5 7 +1 5,5 +1 4 +1 +1 7 7 5 16,5/ 19/22 17,5 160 31/35 31/35 4 4

12.22. 54 346 02 Ügyviteli titkár

Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: – Pályaalkalmassági követelmények: vannak Elmélet / gyakorlat aránya: 40 / 60% Szintvizsga: –

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10066-12 10067-12 10070-12 10071-12 10073-12 10072-12 11498-12 11499-12 11500-12

megnevezése Gazdálkodási alapfeladatok Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés Munkahelyi kommunikáció Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven Titkári ügyintézés Rendezvény- és programszervezés Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

234

PÁLYATÜKÖR FEOR száma 4111

FEOR megnevezése Titkár(nő)

4112

Általános irodai adminisztrátor

4113

Gépíró és szövegszerkesztő

4114

Adatrögzítő, kódoló

4134

Humánpolitikai adminisztrátor

3221

Irodai szakmai irányító, felügyelő

3641

Személyi asszisztens

235

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Iskolatitkár Óvodatitkár Szerkesztőségi titkár Színházi titkár Adminisztrációs ügyintéző Alapítványi ügyintéző Bírósági adminisztrátor Bírósági írnok Dokumentációs ügyintéző Hirdetési adminisztrátor Írnok Műhelyírnok Office coordinator Sajtófigyelő adminisztrátor Szállodai adminisztrátor Tanfolyami adminisztrátor Tanszéki adminisztrátor Tanulmányi adminisztrátor Ügyészségi adminisztrátor Üzemírnok Gépíróasszisztens Számítógépes szövegszerkesztő Adatrögzítő Adatrögzítő adminisztrátor Pénzintézeti adatrögzítő Számítógépes adatrögzítő Munkaügyi nyilvántartó Munkaügyi ügyintéző Személyi adat nyilvántartó Személyi nyilvántartó Személyzeti adminisztrátor Tagnyilvántartó Tanuló nyilvántartó Iktatásirányító Irodai ügyvitel-irányító Irodakoordinátor Személyi titkár

54 346 02 Ügyviteli titkár A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok

Sorszám 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Közismereti óraszámok Tantárgy Megnevezés Osztályközösség-építés Szakmai idegen nyelv Összes közismereti óraszám Szakmai óraszámok Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Levelezés ismeretek Kommunikáció alapjai Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció alapjai Hivatali protokoll ismeretek Összes szakmai elméleti óraszám Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési gyakorlat. Üzleti kommunikáció gyakorlat Üzleti adminisztráció gyakorlat Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban

Szakmai idegen nyelv gyakorlat Összes szakmai gyakorlati óraszám Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám Szabadsáv

236

Óraszám 1/13. 2/14. 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 Óraszám 0,5 2 0,5 1 3,5 +1 4 2,5 3 +2 +1 4 +1 3 +1 2,5 14,5/17,5 12/15 7 5,5 4 6 6 7 16,5 19 160 31/35 31/35 4 4

12.23. 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős

Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 4+1 vagy 2 Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 40 / 60% Szintvizsga: –

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10050-12 10051-12 10052-12 10053-12 10054-12 10055-12 11498-12 11499-12 11500-12

megnevezése Vendéglátó értékesítés Vendéglátó marketing és kommunikáció Vendéglátó termelés Vendéglátó üzleti gazdálkodás Vendéglátó üzleti idegen nyelv Vendéglátó üzletvezetés Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

237

PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

1332

Vendéglátó tevékenységet folytató egység vezetője

5131

Vendéglős

5132

Pincér

5133

Pultos

5134

Szakács

9235

Gyorséttermi eladó

238

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Bárvezető Cukrászdavezető Csárda üzletvezetője Étterem üzletvezetője Éttermi és rendezvényigazgató Éttermi igazgató Éttermi üzletvezető Hidegkonyha-vezető Kertvendéglő üzletvezetője Munkahelyi étkezde, étterem vezetője Népkonyha vezetője Szállodai cukrászda üzletvezetője Szállodai salátabár üzletvezetője Vendéglő üzletvezetője Borozó üzletvezetője (1-2 személyes) Büfé-, bisztróvezető Cukrászda-, fagylaltozó vezető (1-2 személyes) Eszpresszó-, kávézóvezető Étkezdés Italboltvezető (1-2 személyes) Kávéház üzletvezetője (1-2 személyes) Kifőzdés Kocsmáros Söntés-, italboltvezető (1-2 személyes) Söröző üzletvezetője (1-2 személyes) Teázó üzletvezetője (1-2 személyes) Étkezőkocsi felszolgáló Éttermi felszolgáló Főpincér Hajópincér Italpincér Csapos Italmérő Mixer Étkezdei szakács Grill szakács Hajószakács Közétkeztetési szakács Melegkonyhai szakács Pizzakészítő szakács Segédszakács Gyorsétel készítő és eladó Hidegbüfé-eladó

54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Tantárgy Sorszám 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Megnevezés Osztályközösség-építés Szakmai idegen nyelv Összes közismereti óraszám Szakmai óraszámok Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Élelmiszer ismeret Termelés elmélete Értékesítés elmélete Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése Összes szakmai elméleti óraszám Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel Vendéglátó üzleti idegen nyelv Termelés gyakorlata Értékesítés gyakorlata Vendéglátó vállalkozás működtetése Összes szakmai gyakorlati óraszám Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám Szabadsáv

239

Óraszám 1/13. 2/14. 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 Óraszám 0,5 2 0,5 3 2+0,5 2+1 1,5+1,5 3 3 2 3 2 0,5 1 1+1 15/16 12/15 2 2 +1 2 2 4 2 6 6 3 5 1+1 16/18 19 160 31/35 31/35 4 4

12.24. 54 582 01 Épületgépész technikus Érvényes a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben. A szakképesítés jogi háttere: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. Törvény - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

A szakképesítés alapadatai: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 4+1 vagy 2 Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: – Elmélet / gyakorlat aránya: 40 / 60% Szintvizsga: – PÁLYATÜKÖR FEOR száma

FEOR megnevezése

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Építész-, épületgépész technológus Gépipari mérnökasszisztens Hőerő-gépészeti technikus Hűtő és klíma technikus Szellőzéstechnikus Szellőztetési technikus

3116

Gépésztechnikus

3213

Építőipari szakmai irányító, felügyelő

Felelős műszaki vezető, építőipar

SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma 10214-12 10209-12 10211-12 10206-12 10205-12 10207-12 10208-12 11498-12 11499-12 11500-12

megnevezése Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok Épületgépészeti csővezeték-szerelés Épületgépészeti rendszerismeret Épületgépészeti elektromos szerelések és irányítástechnika Épületgépész ellátó rendszerek Épületgépészeti komfort rendszerek Vezetési és szervezési ismeretek Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

240

54 582 01 Épületgépész technikus A szakképesítés helyi tanterve, közismereti és szakmai óraszámok Közismereti óraszámok Tantárgy Sorszám 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Megnevezés Osztályközösség-építés Szakmai idegen nyelv Összes közismereti óraszám Szakmai óraszámok Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti rendszerek Munkavédelem Elektrotechnikai Irányítástechnika Épületgépészeti munkák irányítása Vállalkozási ismeretek Komfort rendszerek Vízellátás-csatornázás és vízgépészeti ismeretek Fűtés és megújuló energiák Gázellátás, gázkészülék ismeretek Összes szakmai elméleti óraszám Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek gyakorlata Elsősegélynyújtás gyakorlata Elektrotechnikai gyakorlat Irányítástechnika gyakorlat Műszaki tervek, dokumentációk gyakorlat Komfort rendszerek gyakorlat Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat Gázkészülék szerelési gyakorlat Összes szakmai gyakorlati óraszám Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Összes heti óraszám Szabadsáv

241

Óraszám 1/13. 2/14. 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 Óraszám 0,5 2 0,5 2,5+1 +1 5 +1 1 +1 4 2 1,5 +1 1 2 +1 1,5 3 1,5 15/18 13/16 4 5 1 4 2 2 5 7 4 16 18 160 31/35 31/35 4 4

A POLLÁK ANTAL TAGINTÉZMÉNYBEN FOLYÓ SZAKKÉPESÍTÉSEK: A szakiskolai képzés keretében az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik a szakközépiskolánál szereplő ágazatokban/szakmacsoportokban. • villamosipar és elektronika ágazat • informatika ágazat • elektronika - elektrotechnika szakmacsoport • informatika szakmacsoport. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a szakközépiskolai képzésnél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére. Érettségi vizsgához kötött szakképzések: • • • • • • • •

Elektronikai technikus Erősáramú elektrotechnikus CAD-CAM informatikus Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Informatikai rendszergazda Mechatronikai technikus Hangmester Mozgókép- és animációkészítő

OKJ 54 523 2 OKJ 54 522 1 OKJ 54 481 1 OKJ 54 481 3 OKJ 54 481 4 OKJ 52 523 4 OKJ 54 213 1 OKJ 54 213 2

Szakiskolai képzések: • • •

Elektronikai műszerész Számítógép-szerelő, -karbantartó Szoftverfejlesztő

OKJ 33 522 1 OKJ 33 523 1 OKJ 54 213 4

242

1. Elektronikai technikus OKJ 54 523 2 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodulo k

9.

10.

heti óraszám

heti óraszám

Tantárgyak

ögy e Munkahelyi 11500-12 Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Műszaki 10007-12 informatika gyakorlat Informatikai és Műszaki műszaki alapok ismeretek Műszaki gyakorlatok

gy

11. heti óraszá m ögy

e

gy

1,5 3

gy

e

gy

2 2,5 4 1 2

1

3

105

Elektronika

2 2

Elektronika gyakorlat Irányítástechnik a Irányítástechnik a gyakorlat Elektronikai áramkörök Elektronikai áramkörök gyakorlat

Mechatronika

e

70

Elektrotechnika gyakorlat

Mechatronikai rendszerek

gy

1

1

Mechatronika

e

2

Elektrotechnika

10014-12

ögy

2

Villamosipari alaptevékenységek

Áramkör építése, üzemeltetése

gy

heti óraszám

0,5

1

10013-12

heti óraszám

ögy e

5/13 és 2/14.

0,5

Műszaki rajz

Irányítástechnikai alapok

heti óraszá m

0,5

10005-12

10003-12

1/13.

12.

Szakképesítés -specifikus utolsó évf.

4 3

140

5 2

2

6

160

2 2

3 4,5 6 3

3 gyakorlat

10015-12

Számítógép alkalmazása

Számítógép alkalmazása az elektronikában

Szimuláció és PLC gyakorlat

6

Mikrovezérlők gyakorlat

3

összes óra

3

2

3

70

3

3

243

105

4

3

140

6

4

14

17

160

13

18

összes óra

5

6

7

244

10

31

31

2. Erősáramú elektrotechnikus OKJ 54 522 1 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

11.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

ögy e

gy

ögy e

gy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13.

5/13 és 2/14.

12. heti óraszám

heti óraszám

ögy e

gy

heti óraszám ögy

e

gy

e

gy

e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

10007-12

Műszaki informatika gyakorlat

Informatikai és műszaki alapok

Műszaki ismeretek

0,5

0,5

2 1,5

2

1

Műszaki gyakorlatok

3

2,5

70

4

10005-12

Műszaki rajz

1

Villamosipari alaptevékenységek

Elektrotechnika

1

1 2

Elektrotechnika gyakorlat

1

3

105

Elektronika

2 2

4

Elektronika gyakorlat 10003-12

Irányítástechnika

Irányítástechnikai alapok

Irányítástechnika gyakorlat

10018-12

Erősáramú szerelési gyakorlat

Erősáramú szerelések

Géptan

10017-12

Méréstechnika

Erősáramú mérések 10016-12l Erősáramú berendezések üzeme

gy

3

5

140

2 2

6

160

2 2

3 5 2 1,5

Erősáramú mérések gyakorlat Műszaki dokumentáció gyakorlat

4 3

Villamos gépek

3

Villamos művek

3

Villamos gépek és vezérlések gyakorlat összes óra

7 2

3

3

3

70 összes óra

5

6

245

4

3

105

6

4

14

17

140 7

12

19

160 10

31

31

3. CAD-CAM informatikus OKJ 54 481 1 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

heti óraszám

heti óraszám

e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

11498-12 Foglalkoztatás I.

10815-12 Információtechnológiai alapok

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

10820 -12 CAD alapok

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat

ögy

gy

e

gy

11.

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13.

5/13 és 2/14.

12.

heti heti ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy

0,5

heti óraszám e

heti óraszám ögy

gy

e

gy

0,5 0,5

2

1

1,5

2

2

Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

1

1

2 0,5

1

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

2

1

1

2

Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat Műszaki ábrázolás és gépelemek Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat

4

2

1

2

1

2

2

2

8 4

2

2

8

2,5

2

CAD gyakorlat

10819 -12 CAM alapok

10818 -12 CNC gépkezelés, programozás összes óra

4

Technológiai ismeretek Műszaki ismeretek CAD-CAM gyakorlat Számítógépes gyártás Technológia gyakorlat CNC gépek gyakorlat

4 3 3 4 3 3 2

3

összes óra

5

összes óra szabad sávval

6

2 70

4 6 7

246

3 105

4 7 8

4 140

6

11

20

10

31

11

35

16 160

15 31 35

4. Infokommunikációs OKJ 54 481 3

hálózatépítő

és

üzemeltető

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodul ok

9.

10.

heti óraszám

heti óraszám

11.

1/13.

12.

Szakképesíté s-specifikus utolsó évf.

5/13 és 2/14.

Tantárgyak

ögy e

gy

ögy e

gy

heti óraszá m e

ögy

gy

heti óraszá m e

gy

heti óraszám

heti óraszám ögy

e

gy

e

gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10815-12 Információtechnológiai alapok 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Munkavédelmi alapismeretek Információtechnológiai alapok Információtechnológia gyakorlat Adatbázis és szoftverfejleszt és

0,5

0,5

1

1

2

2

1

Adatbázis és szoftverfejleszt és gyakorlat

1

Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10823-12

Elektrotechnika

Távközléselektronikai alaptevékenység

Távközléselektronika Elektrotechnika -elektronika gyakorlat

1

1

1

1

2

1 1

1,5

2

1

4

1 2

1

4

1

4 1

2

4 3,5

2

2

1

2

1

2

4

2

4

3

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

2

Foglalkoztatás

0,5

10826-12

Munkaszervezé si ismeretek

1

Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezé s gyakorlat

10824-12

Hálózatelmélet

11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II.

2

2

247

Távközlési és informatikai hálózat építése

10825-12 Hálózatszerelés és mérés

összes óra

Hálózatok építési előírásai

2,5

Hálózatinstallál ás gyakorlat Hálózatszerelés és mérés elmélet Hálózatszerelés és mérés gyakorlat Optikai hálózatok szerelése gyakorlat Optikai mérések gyakorlat

2 2

6

5

6 3

2

4

2

70 összes óra

5

4

3

105 6

248

6

4

17

14

140 7

10

21

160 10

31

31

5. Informatikai rendszergazda OKJ 54 481 4 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulo k

Tantárgyak

9. heti óraszám e

10.

ögy

gy

heti óraszá m e

ögy

gy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesíté s-specifikus utolsó évf.

13.jan

5/13 és 2/14.

11.

12.

heti óraszá ögy m

heti óraszá m

heti óraszá m

e

e

e

gy

gy

heti óraszám ögy

gy

e

gy

11500-12

Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és biztonság és biztonság 10815-12

Információtechnológi ai alapok

0,5

0,5

1

1,5

Információtechnológi Információtechnológi ai alapok ai gyakorlat 10826-12

Munkaszervezési ismeretek

Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezés gyakorlat

10817-12

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

2

2 1

2

0,5

1

2

1

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

2

1

2

2

2

4

2

1

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

11498-12 Foglalkoztatás I.

1

2

Hálózati ismeretek I.

11499-12 Foglalkoztatás II.

1

8 4

2

2

8

Foglalkoztatás.

0,5

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) Hálózati operációs rendszerek

2

5,5

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat

7

Hálózati ismeretek II. 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

6

Hálózati ismeretek II. gyakorlat

6

IT hálózat biztonság

2

IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra

2 2

3

2

4

70 összes óra

5

3

4

105 6

249

4

6

11

140 7

20

16

15

160 10

31

31

6. Szoftverfejlesztő OKJ 54 213 4 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodulo k

Tantárgyak

9.

10.

heti óraszám ögy e 11500-12 Munkavédelmi Munkahelyi egészség alapismeretek és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II.

11498-12

gy

heti óraszá m e

gy

11.

ögy

heti óraszá m e

gy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesíté s-specifikus utolsó évf.

13.jan

5/13 és 2/14.

12.

ögy

heti óraszá m e

gy

0,5

heti óraszám

heti óraszám ögy

e

gy

e

gy

0,5 0,5

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

2

Foglalkoztatás I. 10815-12

Információtechnológi ai alapok

1

Információtechnológi Információtechnológi ai alapok ai gyakorlat 10826-12

Munkaszervezési ismeretek

Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési gyakorlat

10817-12

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

10835-12

1,5 2

2 1

1

2

0,5

1

1

2

2 1

1

2 1

2

Operációs rendszerek

4

2 2

2

2

8 4

2

6 2

Operációs rendszerek Alkalmazás fejlesztés gyakorlat

2

Alkalmazás fejlesztés

4,5

Alkalmazás fejlesztés gyakorlat

4

250

Web alkalmazás fejlesztés Web alkalmazás fejlesztés gyakorlat

2 4

Programozási nyelvek gyakorlat

4

Multimédia gyakorlat

2

Adatbázis fejlesztés

1

Adatbázis fejlesztés gyakorlat Szakmai idegen nyelv összes óra

2 2 2

3

2

4

70 összes óra

3

4

105

5

6

4

6

1

13

18

140

13

18

160

7

10

31

31

7. Mechatronikai technikus OKJ 54 523 4 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodul ok

Tantárgyak

9.

10.

heti óraszám

heti óraszám

e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10162-12

Gépészeti alapozó feladatok

Munkahelyi egészség és biztonság

e

gy

e

13.jan

5/13 és 2/14.

12.

ögy

gy

heti óraszá m e

gy

0,5

heti óraszám

heti óraszám ögy

e

gy

e

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Munkavédelem

Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Elsősegélynyújt ás gyakorlat

10172-12

Műszaki mérés

10190-12 Mechatronikai gépészeti feladatok

gy

ögy

heti óraszá m

Szakképesíté s-specifikus utolsó évf.

Foglalkoztatás II.

10163-12

Mérőtermi feladatok

Ög y

11.

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

2,5

3

2

70

4

3

105

4

3

14

140

11 1

1 1

2

Műszaki mérés gyakorlat Mechatronikai gépészeti feladatok

160

1 2

2

2 8

251

gy

10191-12 Mechatronikai villamos feladatok

Mechatronikai gépészeti feladatok gyakorlat Mechatronikai villamos feladatok Mechatronikai villamos feladatok gyakorlat

összes óra

8

6,5

6 3

2

3

3

70 összes óra

4

3

105

5

6

7

3

17

14

140 7

17

14

160 10

31

31

8. Hangmester OKJ 54 213 1 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma

Szakmai követelménymodul ok

Párhuzamos képzés

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Szakképesítés első évf.

Szakképesítés utolsó évfolyama

9-12. évfolyam

5/13. évfolyam

1/13. évfolyam

2/14. évfolyam

Tantárgyak

e 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatás 11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

10733-12 Az audiovizuális szakmák vállalkozási ismeretei és környezete

10734-12 Hangtechnikai alapismeretek

10735-12 Hangosítás

Munkavédelemi alapismeretek

gy

szab ad

ög y e

gy

18

szab ad

e

gy

szab ad

ög y

e

18

Foglalkoztatás

16

16

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

64

64

Művelődéstörtén et Hangművészeti, zenei alapismeretek Ábrázolástechni ka Anyagismeret Anyagismeret gyakorlat Munkakörnyezet ismeretek Digitális művészeti gyakorlatok Multimédia gyakorlatok Hangtechnikai és akusztikai alapismeretek Hangtechnikai és akusztikai alapismeretek gyakorlat Hangtechnikai eszközök 1.

gy

12 6

80

45 0

288

28 8 18 0

180 108 98

50

14 4

90 28 8

162

25 2

140 17 6

17 6

72

95

252

72

95

szab ad

10736-12 Hangfelvétel, stúdiómunka

10747-12 Műsorkészítés

10748-12 Film-, videó, szinkronhang készítés

10752-12 Internethang készítés

Hangtechnikai eszközök gyakorlat 1. Rendszerek és eljárások 1. Rendszerek és eljárások gyakorlat 1. Hangtechnikai eszközök 2. Hangtechnikai eszközök gyakorlat 2. Rendszerek és eljárások 2. Rendszerek és eljárások gyakorlat 2. Hangtechnikai eszközök 3. Hangtechnikai eszközök gyakorlat 3. Rendszerek és eljárások 3. Rendszerek és eljárások gyakorlat 3. Hangtechnikai eszközök gyakorlat 4. Rendszerek és eljárások 4. Rendszerek és eljárások gyakorlat 4. Hangtechnikai eszközök gyakorlat 5.

75 40

összes óra

11 39

40

6

11 39

10 6

41

69 34

33

41

19

34 33

32

25

18 11

25

11

15

15

21

21 21

25

21

11

25

45 560

1844+560

16 0

59 5

19

32 18

63 8

6

10 6 69

## #

összes óra

75

11

45

39 128 7 992 + 128 szabad

766

350

144

16 0

1116 + 144 szabad

59 39 128 5 7 992 + 128 szabad

9. Mozgókép- és animációkészítő OKJ 54 213 2 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul ok

Párhuzamos képzés

Szakképesítés első évf.

5/13. évfolyam

1/13. évfolyam

Szakképesítés utolsó évfolyama

Tantárgyak 9-12. évfolyam e

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatás 11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) 10733-12 Az audiovizuális szakmák vállalkozási ismeretei és

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Munkavédelemi alapismeretek

gy

szab ad

ög y

e

18

gy

szab ad

e

gy

2/14. évfolyam szab ad

ög y

e

18

Foglalkoztatás

16

18

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

64

62

Művelődéstörténe 128 t Hangművészeti, zenei 448 alapismeretek

112 256

253

gy

szab ad

környezete

Ábrázolástechnik a

288

144

Anyagismeret

180

112

Anyagismeret gyakorlat Munkakörnyezet ismeretek Digitális művészeti gyakorlatok Multimédia gyakorlatok

10594-12 Művészetelmélet és ábrázolás

96

80

144

128 288

128

240

144

Művészettörténet

64

64

Népművészet

24

24

Rajz- mintázás Ábrázoló geometria

32

Betűrajz

10659-12 Számítógépes grafikai programok

10660-12 Szaktörténeti- és munkakörnyezeti ismeretek

10588-12 Tervezés és technológia

10661-12 Mozgókép- és animáció készítés

12 5

125 32 48

48

Hardverismeret

32

32

Szoftverismeret

64

48

Grafika tipgrfia

32

32

Képfeldolgozás

64

64

Prezentáció

16

16

Mozgóképtörténet, -műfajok

48

48

Kamera ismeret

16

16

Animáció tipusok

32

32

Fölvételi stúdió világítás technika

32

32

Digitális hangésképtögzítés

32

32

Kreatív tervezés

32

32

43

43

Fölvétel technikák Sík figurák és hátterek készítése Plasztikus figurák és díszletek építése

64

64

48

16

48

32

32

32

59 5

39 7

Animációs film Készre gyártása és

32

dokumentálása összes óra összes óra

120 4

640

120 638 6

770 560

595 397

992 + 128 szabad

254

144 764

160

1844+560

344

128 350

1116 + 144 szabad

16 0

128

992 + 128 szabad

Szakiskolai képzés Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Elektronikai műszerész OKJ 34 522 3 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam Szakmai követelménymodulok

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

1. évfolyam

2. évfolyam

Tantárgyak elmél gyakor elmél gyakor elmél gyakor elmél gyakor elmél gyakor eti lati ö eti lati ö eti lati eti lati ö eti lati heti heti g heti heti g heti heti heti heti g heti heti órasz óraszá y órasz óraszá y órasz óraszá órasz óraszá y órasz óraszá ám m ám m ám m ám m ám m

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Elektronika

Elektronikai berendezések

Elektronika gyakorlat Elektronikus áramkörök Ipari alkalmazástechni ka Ipari alkalmazástechni ka gyakorlat

Áramkörök ipari alkalmazása

Összes óra Összes óra

0,5

Foglalkoztatás II.

10320-12

10321-12

0,5

2

2

2,5

2,5 3

6 0

3

3 3

3,5

6 0

2,5

8 0

8

4

8 0

3

4,5 3

5 0

2,5

3

3

9 6

8,5 14,5

6 1 4 0

23

255

3

6 0

17

15 8,5

1 4 0

9

15 23

14 8

5 0

23,50 31,5

10 13

1 6 0

19 31,5

Informatika szakmacsoport:

10. Számítógép- szerelő, karbantartó

OKJ 34 523 2

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés Szakiskolai képzés közismereti oktatással közismereti oktatás nélkül 1/9. évfolyam

Szakmai követelménymodulok

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

1. évfolyam

2. évfolyam

Tantárgyak elmél gyakor elmél gyakor elmél gyakor elmél gyakor elmél gyakor eti lati ö eti lati ö eti lati eti lati ö eti lati heti heti g heti heti g heti heti heti heti g heti heti órasz óraszá y órasz óraszá y órasz óraszá órasz óraszá y órasz óraszá ám m ám m ám m ám m ám m

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

0,5

0,5

11499-12 Foglalkoztatás

0,5

0,5

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

2

2

Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

Információtechno 10815-12 lógiai alapok Információtechnol Információtechno ógiai alapok lógiai gyakorlat 10826-12

Munkaszervezési ismeretek

Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezés gyakorlat

10833-12 Hálózati alapok

10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás

Összes óra Összes óra

Hálózati ismeretek Hálózati ismeretek gyakorlat Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat Számítógéprends zer hibáinak elhárítása Számítógéprends zer hibáinak elhárítása gyakorlat

2

2 2

2 2

2

2

2

2

2

2

2 2

3

4

6

5,5

3

14,5

10 1 4 0

2

2

2

4

8

9

7

2

2 2

7,5

2

7

13 23

256

10 1 4 0

13 23

6

11 15 32

17 160

11 13

19 31,5

V. FELNŐTTOKTATÁS Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola BEVEZETÉS „Ha a haj őszül is, a szívnek még van joga új életprogramokat tűzni ki”. (Németh László) Az embernek joga, erkölcsi kötelessége is alakítani, művelni önmagát. Egy nemzetnek pedig biztosítani kell polgárai számára minden életkorban az élet korrigálásának lehetőségét. Ehhez elengedhetetlen az utak nyitva hagyása, a tanulás lehetőségének szabadsága – életkorral sem korlátozva. A közös, intézményes tanulás szabadsága is elengedhetetlen. A közös tanulás ugyanis sokkal többet ad puszta ismereteknél, az együttlét maga is alakítja, formálja az emberi jellemet. S ha valaki jól érzi magát a kis közösségekben, lassan meglelé „honját a hazában” is. A Felnőttek Gimnáziuma, a korábban működő Szakmunkások Szakközépiskolájának hagyományait folytatva, az érettségi megszerzésével a mai kor igénye alapján középfokú műveltséggel rendelkező, a bekövetkező, változásokra gyorsan reagáló, a középszintű vezetésre is alkalmas embereket bocsát ki. Természetesen a főiskolai, egyetemi továbbtanulást is igyekszünk ösztönözni. Állandóan arról hallunk, hogy tanácstalanná vált az ember, nem tud eligazodni az értékek között. Éppen a gimnázium tanít hangsúlyozottan olyan tantárgyakat, amelyek humán értékeikkel segítik az embert abban, hogy kijusson ebből a válságból, hogy minőségi életté formálja sorsát. 1. Helyzetelemzés 1.1. A Pedagógiai Program megvalósításának feltétele 1.1.1. Személyi feltételek •

Intézményünk 1974 óta folyik középiskolai felnőttoktatás. A Felnőttek Gimnáziumában évfolyamonként nappali és esti oktatás működik. Az érettségi vizsga formája, szervezettsége, menete igen szerencsésen (és természetesen általunk hangsúlyozott, tervszerűen kiemelt módon) ismerőssé, megszokottá vált tanulóink számára az évközi beszámolók és vizsgák során. Felnőtt oktatói tantestületünkben olyan pedagógusok dolgoznak, akik ezt a munkát szívesen és önként vállalják. A higgadtság, a türelem szakmai gyakorlattal, pedagógiai bölcsességgel párosul náluk.

•

Az iskola egykori „felnőtt” diákjai közül sokan eljutottak főiskolákra, egyetemekre is, és életük,

•

•

munkájuk során bizonyították a felnőttoktatás szükségességét és eredményes voltát, s hogy tanáraik hivatásszeretete nem volt öncélú. Napjainkban már a régi tanítványok gyerekei járnak hozzánk, akik a szülők jó emlékeire alapozott várakozással iratkoznak be. A felnőttoktatásban tanítók az előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkeznek. A tanárok a nappali oktatás munkaközösségeiben vesznek részt.

A vezetők feladatai: Intézményvezető: - támogatja a felnőttoktatást, - biztosítja a zavartalan oktatáshoz szükséges tárgyi feltéteket.

257

intézményvezető-helyettes: - ellátja a beiskolázással kapcsolatos feladatokat; - dönt a tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdésekben; - előkészíti, szervezi, felügyeli a beszámolókat, osztályvizsgákat; - engedélyezi az osztályvizsgák halasztását; - tervezi, szervezi, irányítja a tagozat munkáját. •

Osztályfőnök: - az intézményvezető jelöli – az intézményvezető-helyettessel egyetértésben, az osztályban tanító tanárok közül. - az osztályfőnöki megbízásoknál alkalmazni kell a felmenőrendszert. Osztályfőnöki feladatok: - elkészíti az osztályfőnöki foglalkozások tervét; (nappali tagozat esetén) - igyekszik megismerni osztálya tanulóinak személyiségét, munkakörülményeit, tanulással összefüggő nehézségeit, érdeklődésük irányát; - az osztálybizalmi közreműködésével segíti az osztályközösség kialakulását és fejlődését; - figyelemmel kíséri és összehangolja az osztályban tanító tanárok munkáját; - engedélyezi a beszámolók halasztását a szaktanárral egyeztetve.

•

Tanárok: Tanári feladatok: - a tanár felelősséggel és önállóan végzi munkáját; - a nevelés hatékonysága érdekében együttműködik az osztályfőnökkel; - munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a tanterv, a működési szabályzat, a pedagógiai és szaktárgyi útmutatók, az ütemterv alkotják; - szaktárgyától függetlenül kötelessége a helyes magyar beszédre és írásra nevelés.

•

Gazdasági ügyintéző (munkakörének részfeladata): - a tagozattal kapcsolatos adminisztrációs ügyek; - diákigazolványok;

1.1.2. Tárgyi feltételek • • •

A tanítás helye az iskola épülete, az óra anyagához kapcsolódva külső intézmények: könyvtár, múzeum, levéltár. Az osztályoknak állandó termük van, így az esetleges rongálást vagy egyéb fegyelmezetlenséget könnyebb kiszűrni. A tanítási napokon kívül is – korrepetálás, beszámoló, vizsga céljaira – is biztosítja az iskolavezetés a szükséges számú termet, de ezt a szaktanárok illetve osztályfőnökök előre egyeztetik az intézményvezető-helyettessel. 258

•

A tanulók az iskola eszközeit a nappali tagozaton tanulókhoz hasonlóan használják.

2. A felnőttoktatás nevelési programja 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. A felnőttoktatás céljai, alaptevékenysége, feladatai •

• •

• •

A középiskolákkal szemben új elvárások és igények születtek az elmúlt években. A felnőttoktatás társadalmi szerepe mindinkább a permanens képzés biztosítása felé halad. Ez az új funkció, megvalósulása esetén, első helyre kerülhet a felnőttoktatás feladati között, mivel társadalmi méretekben képes biztosítani a permanens tanulás egyik útját és szakaszát. A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik. A technikus képzés során szakmai felkészítés történik. . Felnőttoktatásunk célja: a tanköteles kort betöltött tanulók iskolarendszerű felkészítése érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra. A technikusképzés során OKJ-s szakma megszerzésére van lehetőség. Az érettségi megszerzésével lehetőséget kap a tanuló az átképzésre, szakképesítés megszerzésére, ezzel növeli esélyét a munkaerőpiacon. A felnőttoktatás szervezésének típusai: - nappali oktatás munkarendje szerint, - esti oktatás munkarendje szerint. Szerintünk a felnőttoktatás feladata az, hogy hozzásegítse az embereket az önálló gondolkodáshoz, hogy segítsen nekik saját döntésük meghozatalában és abban, hogy amit elhatároztak, azt véghezvigyék.

2.1.2. Alapelveink, a munkában vallott és közvetített legfőbb értékek „Egy életen át tartó tanulás” • • • • • • •

Etikai és esztétikai érzékenység, igényesség. A tudás, a permanens tanulás, az önművelés fontossága. A közösségi értékek jelentősége (családi, társadalmi): humánum, tolerancia, rugalmasság, de igényesség. A természeti, társadalmi, kulturális környezet védelme: az anyanyelvi kultúra, a kommunikációs készségek fejlesztése. A személyiség kiteljesítésére törekvés, önbizalom és mások megbecsülése, önfegyelem, pozitív életszemlélet. Magasszintű szakmai ismeret elsajátítása. Hazafiság és európaiság.

259

2.1.3. A tanításban, a nevelésben alkalmazott speciális eljárások •

A felnőttoktatás tantárgyi struktúrája, a kötelező ismeretanyag, az egységes vizsgák követelményrendszere nem különbözik az azonos fokozatú nappali iskoláétól. Amiben feltétlenül különböznie kell, az a módszer, a feldolgozás módja, a tanuló tanulási tevékenysége, az értékelés, a tanár-diák viszony. • A tanítási órák a tananyag rendszerezésére, problematikus részeinek megbeszélésére, az egyéni tanuláshoz szükséges segítség megadására és a tanulók folyamatos tanulásának ellenőrzésére szolgálnak. • A két oktatási forma a Felnőttek Gimnáziumának nappali és esti formája azért is előnyös, mert a beiratkozni akaró tanuló saját igénye és lehetősége szerint dönt, de a tanulmányok közben is (pl. megváltoznak a tanuló körülményei) módot adhat a váltásra. • Alapelvünknek tekintjük, hogy „menet közben” is tudjunk másik utat, új lehetőséget ajánlani a tanulónak, ha tanulmányainak folytatása akadályba ütközik (pl. halasztott és előrehozott vizsga). Lényegében az alapvető fontosságú rugalmasságnak a feltétele ez.

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok •

• •

Miként-e képzési formánk hitvallása is magában foglalja, a tárgyiasult szaktárgyi oktatásnál fontosabbnak tartjuk a tanuló teljes személyének formálását, nevelését. Lényegében ennek csak „ürügyéül” szolgál az ismeretek halmaza. Ennek terepe elsősorban a tanóra és a tanítási napok órán kívüli része lehet. Ez a tevékenység valójában el sem választható a nevelés-oktatás ismeretközlő és számonkérő momentumaitól. Kiemelt feladatként kezeljük a tanulók kommunikációs szintjének fejlesztését, – amely főleg, aki sok időt hagyott ki a jelentkezésig, hiányos. Igyekszünk tudatosítani tanulóinkban, hogy az egyén maga is felelős, hogy ő mire viszi. Az eredményes tevékenységhez szükséges, hogy együttműködjön a pedagógussal.

2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok •

•

•

A nappali munkarendű tanulóinknak minden állami, nemzeti ünnepről az osztályfőnöki órák keretében, osztályonként kell megemlékezni, valamint alkalmanként az iskola nappali tagozatának ünnepségeihez, diák-rendezvényeihez csatlakozni (szalagavató, ballagás, stb.). Osztály-keretben másféle közösségi rendezvény (karácsony, vizsga megünneplése…) is lehetséges előzetes bejelentés és egyeztetés után. Minden aktuális, de előre tervezhető rendezvény, megmozdulás az iskola éves munkatervében rögzítendő, a változásokat és kiegészítéseket a hirdetőtáblán is közzé kell tenni. Ezen alapszabályok csak laza körvonalakban fogalmazzák meg a rendezvényekkel kapcsolatos tudnivalókat, alapelveinkkel összeegyeztethetetlen – és tanulóink személyiségfejlődésére káros – volna ugyanis ezeket kötött, kötelező formában előírni.

260

•

•

•

Javasolt a közösségek (osztályok) önálló kezdeményezéseit támogatni, a lehetőségek keretei között minden, a közösséget fejlesztő, az egymáshoz, iskolához, tanárokhoz fűződő kapcsolatokat erősítő, a tanulók személyiségét, közösségi emberré válását fejlesztő alkalmakat, eseményeket, rendezvényeket támogatni és ösztönözni. Fontosnak tartjuk azonban, hogy ezeket soha ne írjuk elő a tanulókra nézve kötelezően. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok: - Az érettségi vizsgát követő bankettek, találkozó megszervezése az adott osztályközösség feladata, a vendégként megjelenő pedagógus viselkedésével a jó példát szolgálja. - Az osztályközösség döntése alapján részt vesznek a ballagási ünnepségen, tablót készítenek. A nappali képzésben tanulók, az iskolai Diákönkormányzat munkájában vesznek részt.

2.4. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok • • • •

A nagykorúsághoz közeledő tanulóink esetében előforduló problémák kezelése az osztályfőnök feladata Ha szüksége van, kérheti az ifjúságvédelemi felelős segítségét. Osztályfőnöki órán beszélgetés meghívott előadóval (rendőrségi, drogmegelőzési szakember, iskolaorvos). Az iskolai hirdetőtáblán az ifjúságvédelmi felelős fogadóórája, a Gyermekjóléti Szolgálatra és a DROGINFORA vonatkozó közérdekű adatok, telefonszámok megtalálhatók.

2.5. Szociális hátrányok kezelése • • • • • •

A nappali rendszerű osztályok tanulói rászorultságtól függően tankönyv-támogatásban részesülnek, illetve az iskolai könyvtárból kölcsönözhetnek tankönyveket. Kerülünk minden költséges előírást, igényt. Osztályfőnöki szinten arra is ügyelünk, hogy a tanulók saját maguk se tegyenek társaikra anyagilag magterhelő kezdeményezéseket (tabló, bankett). A tanulókat – tekintettel számos hátrányos helyzetű tanuló körülményeire – nem kívánjuk kötelezni a tankönyvek megvásárlására. A drága, ritkábban használandó segédkönyveket – atlaszok, albumok – az iskolában tárolt tanulói példányoknak a tanítási órán, konzultáción, vizsgán való használatba adásával kell biztosítani. A nappali képzésben résztvevő tanulók kedvezményes étkeztetést (menza) kérhetnek.

2.6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere 2.6.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje •

A felnőttoktatásban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes közös feladata Ez kiterjed: - az ügyviteli munka rendszeres ellenőrzésére;

261

•

- beszámolók, osztályvizsgák és érettségi vizsgák ellenőrzésére; - a pedagógiai célkitűzések, nevelőtestületi határozatok megvalósulásának ellenőrzésére; - az osztályfőnöki adminisztráció ellenőrzésére; - óralátogatásokra. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak köre: - intézményvezető (személyesen), - intézményvezető-helyettes - osztályfőnökök saját osztályukban (tervszerű, egyeztetett módon), - külön megbízással a tantestület tagjai (tervszerű, egyeztetett módon).

2.7. Az ellenőrzés formái • • •

•

Legelemibb, permanens ellenőrzésnek tekinthető a szinte minden szünetben a tanári szobában a tanítási nap, az aktuális munka kapcsán folyó megbeszélés. Ez egyben az információáramlás elsődleges csatornája. Az ellenőrzés konkrét és tervszerű rendjét, az ellenőrzési tervet tanévenként kell elkészíteni. Ez nem zárja ki bármely alkalommal az előre nem tervezett ellenőrzés, pl. óralátogatás jogosultságát. Az ellenőrzés megtörténtét minimálisan a kapcsolódó, vizsgált dokumentumokban (pl. napló) aláírással, szükség esetén bővebb feljegyzésben, jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az ellenőrzések tapasztalatait szóban, szükség esetén írásban ismertetni kell az érdekeltekkel. A permanens fejlesztés programja: az ellenőrzés, során megállapított hibák, hiányosságok pótlására – záros határidőn belül – módot kell találni, és erre ismételt ellenőrzés alkalmával visszatérni.

262

2.7.1. Mérési, értékelési rendszer •

• • •

Az intézményvezető-helyettes meghatározza a tagozat sajátos működési, értékelési és dokumentálási rendjéből adódó, annak leginkább megfelelő szakmai mutatók körét, mint pl. tanulmányi eredmények, osztály-tantárgyi átlageredmények, sikeres és sikertelen vizsgák aránya stb. Fontos adat, bár nehezen gyűjthető, tanulóinak további életútjának alakulása, felsőfokú tanulmányaik eredménye. A tanulók számára kérdőívet készítünk, amely az iskolánkba belépésekor és az érettségi megszerzésekor készül terveik, életük, személyiségük alakulásának rögzítésére. Adatbázis létrehozása és karbantartása: a számítógépes adatbázis létrehozása feladatellátásunk sokrétű vizsgálatát alapozhatja meg. 2.7.2. A pedagógiai, mérési, értékelési rendszer szintjei, formái

• • • • •

A tanulók értékelése: differenciált, sokcsatornás, eszközökben és módszerekben gazdag értékelési rendszer kialakítása. A tanítási – tanulási folyamat értékelése, feladatelemzés. Egy-egy osztály, csoport értékelése. Tantárgyak, tantárgycsoportok helyzete. A nevelőmunka értékelése. Alkalmazott értékelési funkciók: - Az oktatás hatékonyságának emelése érdekében korszerű pedagógiai eljárásokat alkalmazunk. A tanév elején helyzetfeltáró, diagnosztikus kérdőív alapján tájékozódunk a tanulók véleményéről, a tanulással kapcsolatos problémáikról. - Az információgyűjtés a tanév folyamán folyamatos; nemcsak a kérdőívre adott válaszokat értékeljük, hanem az egyes tantárgyakkal kapcsolatos benyomások, észrevételek, gondok is a vizsgálat tárgyai. Úgy gondoljuk, hogy mindezek a tapasztalatok biztosítják azt, hogy a vállalt feladatunk sikeres legyen. - Szummatív (lezáró, összegző, minősítő) értékelés egy tanulási szakasz „befejezésekor” (vizsga, érettségi).

2.8. Együttműködés az iskolai munka szereplői között. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái. 2.8.1. Nappali rendszerű oktatás A nappali rendszerű oktatásban tanulók szüleinek évente szülői értekezleteket (2 alkalommal) és fogadóórákat (2 alkalommal) tartunk. A tájékoztatás szokásos – és dokumentált eszköze az ellenőrző; hiányzás, egyéb probléma esetén a szülőnek szóló levél.

263

2.8.2. Kapcsolattartás az esti képzésben •

•

•

•

A diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje: - Minden osztály a tanév elején osztálybizalmit és osztálybizalmi helyettest választ. - 11-12. és 13-14. évfolyamon – az osztályfőnök javaslatát figyelembe véve – a korábban választott osztálybizalmi végezze tovább a feladatokat. - Az osztályközösségek az iskolával az osztályfőnökön és az intézményvezetőhelyettesen keresztül tartják a kapcsolatot. A tanulók szervezett vélemény-nyilvántartásának formái: - A közösséget érintő problémákat elsősorban az osztályfőnöki órákon kell megbeszélni. - Bonyolult ügyekben az iskola intézményvezetőjéhez, esetleg a felügyeletet gyakorló szervhez kell fordulni. Alapelvünk az, hogy a szülő vagy a felnőtt tanuló mindig választ kapjon problémáira. Ennek kiemelt szerepe van a beiratkozásnál, nappaliról való átiratkozásnál. Ilyenkor a szülőt vagy a tanulót mindig személyesen fogadja az intézményvezető, s meghallgatásuk alapján dönti el az osztályba sorolást. Hangsúlyozzuk, hogy személyes gondjaikkal mindig keressenek meg bennünket, hogy optimális megoldást találjunk, hiszen oktatásrendszerünk mai változó állapotában – különösen a nálunk jelentkező réteg számára – az eligazodás nagyon nehéz. Segítjük a továbbtanulók jelentkezését is.

2.9. A nevelési-oktatási folyamat szabályzatai 2.9.1. A tanulói jogviszony létesítésének rendje • • • • • •

• • • •

A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, amely felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik, amelyről az intézményvezető dönt. A Felnőttek Gimnáziumában a képzés a 11. évfolyamon kezdődik, mert beszámítjuk a szakmai végzettséget. Felvehető még az, aki gimnáziumban és szakközépiskolában a 10. évfolyamot eredményesen befejezte. A tanuló a felvételt követő beiratkozással a felvevő iskolával lép tanulóviszonyba. A tanulóviszony alapján részére járó kedvezményeket külön jogszabály állapítja meg. A beiratkozás a 11. és a 13. évfolyamra a saját szerkesztésű „jelentkezési lapunk” kitöltésével, az előző tanulmányokat igazoló bizonyítványok bemutatásával történik. Ilyen esetben a beiratkozás dátuma azonos a Tanév Rendjében megadottal. A tanulói jogviszony pedig értelemszerűen folyamatos ( közvetlenül továbbtanulók számára). Indokolt esetben tanév közben is be lehet iratkozni. (Részletesen az iskolaváltás című fejezetben.) A beiratkozás folyamatosan a gazdasági ügyintézőnél történik, problémás esetben az intézményvezető-helyettessel történő személyes egyeztetés alapján. A jelentkezők osztályba sorolása a gazdasági ügyintéző segédletével a intézményvezetőhelyettes feladata. Az iskola fenntartja azt a jogát, hogy iskolán belül tanulmányi, fegyelmi, szervezési stb. okból a tanulót más osztályba áthelyezzen; ez nem érinti a tanulói jogviszonyt. 264

•

A tanulói jogviszonnyal, annak változásával kapcsolatos bármely esetre vonatkozik, hogy nem tanköteles, de 18 év alatti, illetve szülői felügyelet alatt élő tanuló szülőjét írásban kell értesíteni. 2.9.1.1. A tanulói jogviszony megszűnésének rendje

• • • • •

• • •

Megszűnik a tanulói jogviszony: Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. Az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján (alapesetben). A tanuló bejelenti, hogy kimarad – a bejelentés tudomásul vételének napján. A kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. Ha az esti képzésben tanuló beszámolós illetve vizsga-kötelezettségét igazolt ok nélkül elmulasztja, az elmulasztott vizsga, beszámoló napján, illetve a döntést megfogalmazó határozat dátumával szűnik meg, amit a gazdasági ügyintéző a tanulók nyilvántartásában rögzít. Sikeres év után a tanulmányokat nem folytató tanuló jogviszonyát (a tanuló más értelmű bejelentése hiányában) a tanév utolsó napjával megszűntnek tekintjük. Fontos, hogy a tanuló saját érdekében személyesen tájékozódjon, tanácsot kérjen, ha tanulmányainak folytatása akadályba ütközik, ha ideiglenesen meg kell szakítania tanulmányait, stb., hogy helyzetére az optimális megoldást megtaláljuk. Ha a tanuló 10 tanítási óránál igazolatlanul többet mulaszt. 2.9.2. Az iskolai munka rendje, az oktatás munkarendje

• • •

• •

A tanév szervezése a mindenkori tanév rendje szerint alakul, valamint alkalmazkodik a nappali tagozat programjaihoz. Az iskolai munkaterv alapján az intézményvezető-helyettes elkészíti a tanév beosztását (hetekre lebontva), a beszámoló, az osztályvizsga időpontjainak meghatározását. Az esti képzésben a tanév a tanítási hetekből, 3 konzultációs hétből, 2 beszámoló hétből és 1 osztályvizsga hétből áll. A 12. évfolyamon a tanév tanítási hetekből, 2 konzultációs hétből, 2 beszámoló hétből és 1 osztályvizsga hétből áll. A tanítás munkarendje a nappali képzés során a szakközépiskola, az általános- és szakképzés tanterem igényéhez igazodik. Az esti képzés során a tanítás 1440-kor kezdődik, az utolsó óra 1935 –kor fejeződik be. A tantermeket általában 1430-től lehet elfoglalni.

265

3. Helyi tanterv 3.1. A tanulók tanulmányi munkájának mérése, értékelése, felsőbb osztályba léptetés 3.1.1. Értékelési alapelveink – Esti képzés 1. Házi dolgozat: minden tantárgyból a tanuló évi egy, a tanév anyagához kapcsolódó, a szaktanárral egyénileg egyeztetett témájú, legkevesebb 5 db A/4-es oldal terjedelmű házi dolgozatot készít. Beadási határidő: minden év április 30. A szaktanár legkésőbb május 22-ig közli a tanulóval az érdemjegyeket. Ezt a naplóba az adott hónaphoz kell beírni. 2. Év végi osztályzat kialakítása: Beszámolók jegyei + Házi dolgozat jegye + Az osztályvizsga jegye (ez a legfontosabb) 3. Tételek megadása a tanulónak: • Beszámoló, osztályvizsga előtt legalább két héttel • Beszámoló, vizsga előtti héten új anyagot nem veszünk (konzultáció) 4. A vizsgák időtartama: Írásbeli beszámoló esetén: Írásbeli osztályvizsga esetén: Gyakorlat esetén:

60 perc 120 perc 240 perc

5. 5. Vizsganaponként max. 3 vizsga tervezhető

Beszámolók és vizsgák formái Esti gimnázium

Irodalom: Magyar nyelv: Történelem: Matematika: Idegen nyelv: Fizika: Kémia: Számítástechnika: Biológia: Földrajz: Művészettörténet: Társadalomismeret: Filozófia:

írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli (elégtelen - szóbeli) írásbeli és szóbeli szóbeli (12. évfolyamtól írásbeli és szóbeli) szóbeli (12. évfolyamtól írásbeli és szóbeli) írásbeli szóbeli (12. évfolyamtól írásbeli és szóbeli) szóbeli (12. évfolyamtól írásbeli és szóbeli) írásbeli szóbeli szóbeli

266

Módszerek •

Elsődleges céljainkban és pedagógiai alapelveinken akkor maradunk következetesek, ha mindegyik oktatási és értékelési formára érvényesítjük a következőket: Nem követhető az a gyakorlat, hogy az értékelés alapjául, amennyiben évközi érdemjegyek is vannak, kizárólag az egyszeri vizsgán nyújtott teljesítmény szolgáljon. De az sem, hogy az éppen csak elfogadható évközi jegyek a vizsgán elégtelenül szereplőt is továbblendítsék. Helyes, ha a tanulónak év közbeni sikertelensége kijavítására esélyt adunk, de csak valóban alapos, meggyőző módon. Minden pedagógusnak kötelessége kiemelten ügyelni arra, hogy a tanuló elégtelen érdemjegye csakis a tanulmányi, tudásbeli hiányokat és soha nem a tanuló magatartását, meg nem felelő viselkedését, meg nem jelenését osztályozza. (Az esti tagozaton sem lehet a negatív értékelés alapja a tanulónak az órákról való hiányzása.) Az osztályozás nem lehet fegyelmező, büntető eszköz. Beszámolón és vizsgán is a tudás számonkérésének formája általában a tantárgy érettségi vizsgájának módjához igazodik, hiszen elsődleges célunk az érettségire való megfelelő felkészítés. Mód van arra is, hogy tanulóink egyes tárgyakból önállóan elkészítendő házi dolgozatokkal, órai kiselőadással, stb. bizonyítsák haladásukat. A vizsgára a szaktanár előzetesen ismertetett tétel- illetve témakörsorozatot készít, amelyben csak a tanulókkal egyeztetett, a kötelező tananyagba tartozó feladatok szerepelhetnek. A vizsgázónak szóbeli feleletéhez felkészülési idő jár (min. 30 perc), elégtelen kidolgozás esetén egyszer póttételt kell adni. Nem lehet egyszerre 6-nál több vizsgázónak tételt adni. Ezektől a szabályoktól eltérni vizsgán nem lehet, beszámolón alapos indokkal, az intézményvezető-helyettessel történt szaktanári egyeztetéssel lehetséges. A tanuló részéről, orvosi igazolással kérhető az írásbeli vizsga szóbelivel való helyettesítése (pl. gyengén látónál), vagy felmentés adott tárgy tanulása, vizsgája alól. Erre egyéni elbírálással az intézményvezető a teljes tanulmányi idő tartamára és – jogszabályi kereteken belül – az érettségire szóló engedélyt adhat. 3.1.2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

•

A tanuló eredményeinek alapján a tantestület dönt a továbbhaladásról. Minősítés, osztályozó értekezlet: Az eredmények összegzésének, lezárásának és rögzítésének fóruma az osztályozó értekezlet, melyen minden szaktanár, aki az adott osztályt tanította és vizsgáztatta, részt vesz. Az osztályozó értekezletet az intézményvezető vezeti.

267

•

Továbbhaladók, javítóvizsga, évismétlés: Az osztályozó értekezlet megvitatja az eredményeket, az esetleges eredménytelenség okait, és döntést hoz a következőképpen: minden tárgyból legalább elégséges …….. továbbléphet, legfeljebb három tantágyból elégtelen……javíthat vagy évet ismételhet gyakorlati vizsgája elégtelen ……….. az évet ismételni köteles. Az osztályozó értekezleten döntenek a szaktanári, tantestületi szaktárgyi és általános dicséretekről és a kiemelkedő közösségi tevékenység méltatásáról is. Az osztályozó záróértekezlet befejezésével az eredményekről és a vizsgabizottság döntéseiről ünnepélyes osztály-eredményhirdetésen az osztályfőnök tájékoztatja a tanulókat.

3.2. Átlépés, átvétel más iskolából, más iskolatípusból, különbözeti vizsgák.

-

Iskolánk, mint „A második esély biztosításának intézménye”, arra törekszik, hogy minden előforduló esetre az optimális megoldást megtalálja. Mivel iskolánk általában a végső lehetőséget jelenti az ide jelentkezőknek a középiskolai végzettség, az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez, ezért a törvényes kereteken belül a legváltozatosabb egyedi megoldásokat kell számukra biztosítani. Azonos iskolatípusból (esti vagy nappali képzés) a tanulók egyszerű átlépéssel, folyamatos tanulói jogviszonnyal felvehetők, de a még fiatalkorú tanuló (16-18 év közötti) csak szülője tudtával (nyilatkozat aláírása) és beleegyezésével léphet be, vagy helyezhető át a tagozat másik osztályába (pl. nappali-esti). A megszakított tanulmányokat folytató tanulónak tantervi változás esetén tanterv-különbözeti vizsgát kell tennie, vagy a már befejezett évfolyamot saját kérésére megismételheti. Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki más iskolatípusból lép át, illetve tanulmányi időbeszámítást kér. Az intézményvezető-helyettes a szaktanárral egyeztetve dönt arról, hogy milyen különbözeti vizsgák letétele után vehető fel a tanuló. Ha a tanuló megfelel a belépési feltételeknek és a létszámkorlátok is megengedik, átvehető másik iskolából, beleértve a tagintézményt is.

3.3. A tankönyvek és tanulási segédletek kiválasztásának elvei • • • •

Az iskolában lehetőleg olcsó, könnyen hozzáférhető, több tanéven át alkalmazható, az önálló tanulásra alkalmas, azt jól elősegítő tankönyveket kell előírni. Törekedni kell, elő kell segíteni és támogatni a speciálisan felnőttoktatási célra szolgáló tankönyvek és segédletek használatát, igénylését. Az előírandó és javasolható tankönyvek listáját a munkaközösségek szaktárgyanként egyeztetve készítik el, hagyják jóvá, illetve módosítják. A tankönyvfelelős a megrendelés időpontjában elkészíti az osztályok tankönyvjegyzékét, amelyről tájékoztatást ad a tanulóknak és a jelentkezőknek. 268

3.4. Mulasztások igazolása •

Nappali gimnáziumban Bármely hiányzást csak orvosi igazolással, kivételesen szülői bejelentéssel igazolhatnak, melyeket az osztályfőnök az osztálynaplóban nyilvántart és ellenőriz. - Igazolatlan hiányzások esetén a jogszabályban foglaltak szerint a szülőt kell értesíteni, vele egyeztetni, eredménytelen intézkedés, a tanulmányi munka értékelhetetlensége esetén a tanuló bizottság előtti osztályozó vizsgára utasítható, vagy tanulói jogviszonya megszüntethető. Erről a határozatról a szülőt értesíteni kell. - Igazolt, de a tanulmányi kötelezettségek teljesítését megakadályozó mértékű mulasztásnál a tanuló beszámoltatásáról, bizottság előtti osztályozó vizsgára bocsátásáról vagy nem tanulmányi okból történő évismétléséről az osztályt tanító tanári testület hozhat döntést az intézményvezető vezetésével. Minden esetben írásban is közölni kell a szülővel a határozatot.

•

A felnőttek esti gimnáziumában: A kötelező évközi beszámolóknak vagy az év végi vizsgának igazolatlan elmulasztása a tanulói jogviszony azonnali megszűnésével jár. Alapelveinknek megfelelően az indokolt kérelmeket mindig méltányoljuk, általában évközi beszámolókat lehetséges halasztani is, előbbre hozni is, de igazoltan kihagyni is. Osztályvizsgát elvi és szervezési okokból csak előzetes kérelemre lehet az adott vizsgaidőszakon belül átprogramozni vagy előrehozni, az utólagos (2 héten belüli) igazolás alapján csak a következő vizsgaidőszakra szóló vizsgaengedélyt adhatunk.

Minden pedagógusnak kötelessége kiemelten ügyelni arra, hogy a tanuló elégtelen érdemjegye csakis a tanulmányi, tudásbeli hiányokat és soha nem a tanuló magatartását, meg nem felelő viselkedését, meg nem jelenését osztályozza. Az osztályozás nem lehet fegyelmező, büntető eszköz! Vizsgahalasztással vagy évhalasztással kapcsolatos kérelmek elbírálása az intézményvezető-helyettes hatáskörébe tartozik, mely döntésről írásos határozat készül. Az esti tagozaton az évközi mulasztások, halasztások, igazolások, kérelmek és egyéb döntések az osztálynaplóba vannak nyilvántartva. Az iskola adminisztrációja elektronikus naplóval is megoldható

269

VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. Angol nyelv 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

CD lejátszó magnetofon Hogy mondjuk angolul? Play your cards, rights Angol kincsestár English Grammar in Use Zoltán E. Angol igeidők Magyarics: Gyakorlati angol nyelvtan Intermediate Vocabulary Angol tematikus szókincs English Vocabulary in Use Video Guide to Britain Activity Worksheets Cambridge Skills for fluency Grape Vine video kazetták Headway tankönyvek Headway kazetták Headway CD-k Tankönyvekhez tartozó magnó kazetták Angol-magyar szótár Magyar-angol szótár

1 db 3 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 5 db 5 db 5 db 3 db 8db 30 db 30 db

4. Német nyelv 1 2 3 4 5

magnetofon Deuch Active tankönyvek Deuch Active kazetták Német-magyar szótár Magyar-német szótár

1 db 2db 2db 12 db 12 db

5. Biológia 1 2 3 4 5 6

Agy 2 részes, 4 részes Gördíthető állvány 2.6 m magasság Belső elválaszt. mirigyek tabló Nyirokrendszer tabló Vér I. tabló Csigolya modell /2 ágyéki

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 270

7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Bőrmetszet / 200x nagyítás Szem modell /óriás 6 részes Fül modell /szabvány 4 részes Vese, metszet, 3x-os nagyítás DNS kettősspirál Emberi csontváz Emésztőrendszer / 3 részes Tüdőmodell 5 részes Emberi csontváz (gördülős állvány) Tüdőmodell szívvel, gégével 5 Emésztőrendszer 3 részes Az ember anatómiája szemléltető készlet Egyokuláros tanulói Mikroszkóp SF Egyokuláros tanulói Mikroszkóp SF

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

6. Kémia 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Gyógyszertári mérleg Kötés-típusok Egyenirányító Molekula készlet Orbitális atommodell Labormérleg Tárasúly készlet Kalotta modell Pálcika modell Grafitrács Hatszögletes fémrács Sziliciumoxid rács Jód-rács Kémia a Szakközépiskolák számára / I-IV. kötet Bunsen-égő Elemek periódikus rendszere DUO 160x120 Jégrács / 35 0,70 H,130 kötés Biokémia tanári kalottmodell -kémia Elektrokémiai kísérleti készlet Elektrokémiai kísérleti készlet

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

7. Fizika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Írásvetítő Diavetítő Fólia sorozat ( tört., fizika ) Labormérleg Tárasúly készlet Centrifugálógép Csigasor Súlysorozat Táramérleg Stopperóra Mechanikus készlet (Royecz-féle )

2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 3 db 1 db 271

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61

UPA mechanikai készlet és tartozékok Kád a hullámok kivetítésére Torricelli-cső Ferdeköpűs légszivattyú Kundt-féle cső Tápegység Vonalas hőtágulást igazoló készlet Golyós szimulátor Elektronikus készlet Optikai pad és kiegészítői Váltóáramú V-A mérő Van de Graff generátor Csővoltmérő Iskolai transzformátorok Magnetométer Lenz törvényt bemutató készlet Reitter-féle pontfénylámpa Wilson-féle ködkamra Szikrainduktor Dugós ellenállás-szekrény Nagyteljesítményű transzformátor Ritkított csövek sorozata Demonstrációs V-A mérő Vetítőernyő hord. akasztóval Univeka műszer Generátor modell Galvanométer középállású Kismotor Kondenzátor sorozat Trafótekercs 1200 menetes Katódsugárcső Egyenáramú V-A mérő Mikrofon UH-4 léghőmérő Elektrovaria (I., II.) Mikroszkóp Rádiópad demonstrációs Elektroszkóp Halics-féle mechanikai készlet Ingasor hullámmozgás bemutatására Készlet a molekuláris fizikához Mechanikai készlet II. Mechanikai tanulókísérleti készlet Galilei-lejtő Ejtőgép Eigner kerék Fizikai mennyiségek mértékegység táblázata Borszeszégő Üvegtölcsér Prizma 45 fokos

272

1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 4 db 1 db 1 db 4 db 12 db 2 db 2 db 2 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 2 db 2 db 1 db 7 db 1 db 2 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 3 db 1 db 1 db 5 db 1 db 1 db 1 db 5 db 5 db 2 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db

62 63 64 65 66 67 68

Elektromosság készlet Mágnesség és elektrosztatikai készlet Forgómozgást vizsgáló készülék Fényhullámhosszt meghatározó készülék Kinetikus gázelméletet szemléltető modell Boyle-Mariotte készülék Elektromosságtani demonstrációs készlet

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

8. Matematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Derékszögű vonalzó, 60 fokos Egyenlőszárú vonalzó, 45 fokos Fa körző Lineáris függvény (falitabló) Abszolútérték függvény (falitabló) Műanyag testek 10 darabos Kúpok 4 darabos Geometriai térépítő Lineáris függvény /transzformációk/ 70X50 cm-es Kiteríthető felszín-háló formák, 15 cm magasságú modellek Kúp metszetsíkokkal 30 cm-es, átlátszó műanyag Másodfokú függvény (falitabló) Képsíkrendszer vetületi ábrázoláshoz Geometriai élvázmodell Matematikai fóliasorozat Binomiális eloszlást szemléltető eszköz

4 db 4 db 3 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

9. Magyar nyelv és irodalom 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

CD - lejátszó és magnetofon, tankönyvek videokazetta ( Montágh Imre: Útravaló I-II.) falitáblák Tankönyvek, munkafüzetek (Magyar nyelv és kommunikáció) Verstár CD-ROM, verseskötetek szakkönyvek falitáblák CD-k, videokazetták, pl.: Rómeó és Júlia táblázatok

1 db

10. Földünk és környezetünk 1 2 3 4 5 6 7 8 9

A Föld felszíne Földtörténeti térkép A ciklon szerkezete Hegyképződés térkép Monszun Passzát Karsztjelenségek Közép-Európa domborzata FÁK országai térkép

2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

273

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Mo. részletes közigazgatási térképe A Föld tájegységeinek domborzati térképe A Föld gazdasága Tanári földgömb Vulkánok működése poszter Geológiai gyűjtemény - ásványok Geológiai gyűjtemény - kőzetek Európai Unió - német térkép A Föld domborzata Mo. természetvédelmi térképe Európa domborzata és politikai térképe Mezőgazdasági világtérkép Pénzügyi, kereskedelmi és világközpontok A Föld energiahordozói Globális környezeti problémák Közép-Európa politikai térképe A Föld (angol - természetföldrajzi térkép) A Föld (angol - vízrajzi térkép) A Föld (angol - éghajlati térkép)

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

11. Történelem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Magyar királyok képkártya sorozat (56db) Az első felelős magyar minisztérium (1 db-60*70 cm) Magyarország ezeréves történelme Történelmi repeta 1. Történelmi repeta 2. Történelmi repeta 3. A honfoglalás és letelepedés Magyarország Szent István korában Magyarország a XI-XII. században Magyarország a XIII. században Magyarország a Hunyadiak és a Jagellók korában Magyarország a XVI. Században (A török hódítás) Magyarország 1606-1711 A magyar szent korona országai 1890 Magyarország a kiegyezéstől az I. világháborúig A Magyar Tanácsköztársaság honvédő harcai A bécsi döntések következményei (Mo. 1938-44) A trianoni békekötés következményei Magyarország Közigazgatása 1944-ben és a Holocaust Budapest 1944-ben és a Holocaust Magyarország 1944-45 (Mo. felszabadítása) Forradalom és szabadságharc 1848-49 Az ókori Kelet Képes térkép az Újszövetséghez Az Ókori Görögország A Római Birodalom gazdasága és kultúrája Görög történeti áttekintés Európa 1000 körül

274

2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61.

Európa a XII.-XIII. században Európa Nagy Károly korában Európa a XI-XIII. században. A keresztes hadjáratok Európa a XIV-XV. Században A középkor 1-3 A középkor 4-6 A középkor 7-8 Magyarország Szent István korában Európa a francia forradalom és a napóleoni háborúk idején Az Osztrák-Magyar Monarchia Árpádházi-királyok arcképcsarnok A XX. Század mérföldkövei - videósorozat 10-db videofilm Történelmi időszalag. Ókori keleti birodalom térkép Magyar szinonima szótár az emberiség az őskorban térkép Árpádházi-királyok arcképcsarnok Képes Történelmi oktatótabló sorozat A polgárosodás cd rom Magyarország a kiegyezéstől az I. világháborúig Az I. Világháború A trianoni béke és következmény térkép A XX. Század mérföldkövei 1930-1939 A XX. Század mérföldkövei 1940-1949 videófilm A XX. Század mérföldkövei 1990-1999 Az államszocialista rendszer felbomlása Közép és Kelet E. Repeta történelem I. videófilm Repeta történelem II. Repeta történelem III. A magyar történelem áttekintése Képes térkép az Ószövetséghez Magyarország áttekinthető történelme időegyenessel Történelmi Világatlasz

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 4 db

12. Ének-zene 1. 2. 3. 4.

CD - lejátszó Magnetofon Komolyzenei CD sorozat Oktató CD-k

1 db 1 db 40 db 2 db

13. Rajz és vizuális kultúra 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Projektor Videomagnó és TV Számítógép Művészettörténet, reklám és formatervezés (CD, videó, dia) Állványos lámpák (csendélet vagy portré beállításhoz) Rajztáblák Mértani testek, természeti formák, szemléltető eszközök Színes drapéria, paraván 275

1 db 1 db 1 db

13.

Kartonok, kések, rajzszegek (kész munkákhoz)

14. Testnevelés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

Bírói síp Bordásfal Diszkosz Dobbantó Falinyújtó Floorball-ütő Futball-labda Gát Gereblye Gerely Görkorcsolya Gumikötél Gumilabda Gyűrűhinta Hálózsák Hasizompad Húzódzkodó Húzókötél Kézilabda kapu Kézilabda kapuháló Kézi súlyzó Kompresszor Kondi gép (mellgép) Kondigép (combgép) Kondigép (Fekvenyomó-gép) Kondigép (hátgép) Kosárgyűrű Kosárlabda Kosárlabda háló Kosárlabda palánk Lapát Lépcsőző Locsolótömlő Magasugróléc Magasugrómérce Mászókötél Matrac Medicinlabda Mentőláda Mérőszalag Minikapu-háló Pingpongasztal Pingpongütő Pingpongháló PVC kúp (útjelző)

3 db 19 db 6 db 3 db 1 db 12 db 10 db 3 db 1 db 6 db 2 db 15 db 5 db 7 db 6 db 4 db 4 db 1 db 2 db 2 db 21 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 6 db 8 db 4 db 4 db 1 db 1 db 1 db 2 db 2 db 4 db 5 db 26 db 2 db 1 db 2 db 4 db 15 db 6 db 10 db

276

46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71.

Rádiós magnó Rajtgép Rögbi Röplabda Röplabdaháló Sakkóra Sátor Sportmez Stopperóra Súlygolyó Szögescipő Tájoló Talajszőnyeg Teniszháló Teniszütő Térdvédő Teremfoci Tollaslabda ütő Tornabot Tornakarika Tornapad Ugródomb Ugrókötél Ugrószekrény Ugrószőnyeg (szivacs) Ugrózsámoly

1 db 6 db 3 db 30 db 1 db 1 db 1 db 30 db 3 db 10 db 14 db 1 db 7 db 1 db 4 db 2 db 15 db 10 db 12 db 10 db 8 db 2 db 28 db 3 db 2 db 8 db

15. Informatika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Korszerű számítógépek 5 gépteremben Operációs rendszer minden gépen (Windows) Office programcsomagok minden gépen (MS-Office Pro) Web szerkesztő programcsomagok minden gépen Pascal fejlesztői környezet - 2 gépterem Delphi Fejlesztői környezet - 1 gépterem Grafikai programcsomag Multimédiás gépterem - 5 gépterem Multimédiás fejlesztő környezet Tanulói hálózati szerver (az éles hálózattól elkülönítve) Szakkönyvek Konferencia anyagok Szemléltető demonstrációs eszközök

104 db 104 db 104 db 104 db 26 db 5 db 4 db

16. Szakmacsoportos alapozó oktatás 1 2 3 4 5

Korszerű számítógépek 5 gépteremben Operációs rendszer minden gépen (Windows) Office programcsomagok minden gépen (MS-Office Pro) Korszerűen felszerelt műhelyterem Mérő és analizáló eszközök

277

104 db 104 db 104 db 4 db 50 db

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A program hatályba lépése A pedagógiai program hatályos 2014. szeptember ..-től

2. A felülvizsgálat rendje A Pedagógiai program felülvizsgálatát a 2015/2016. tanévben végezzük el.

3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei A PEDAGÓGIAI PROGRAM megtekinthető az iskola titkárságán, a könyvtárban, a tanári szobában, a belső számítógépes hálózaton és az iskola internetes honlapján.

4. A pedagógiai program elfogadásának (jegyzőkönyvek, nyilatkozatok)

dokumentumai

Jegyzőkönyv a Pedagógiai program nevelőtestületi elfogadásáról

Nyilatkozat a Pedagógiai program Intézményi Tanács általi elfogadásáról

278