A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola

A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola

és tagintézménye a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola

Pedagógiai Programja 2011. 1

TARTALOMJEGYZÉK

A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programjának elfogadása és jóváhagyása ................................................................................ 10 I.

Az iskoláink névadói .................................................................................. 12 1.1. Székhely intézmény................................................................................................... 12 1.1.1. Zsoldos Ferenc (1832-1905) .............................................................................. 12 1.2. Tagintézmény ............................................................................................................ 12 1.2.1. Pollák Antal (Szentes 1865 – Bp. 1943) ............................................................ 12

Alapító okirat..................................................................................................... 13 II. NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................. 17 1. Alapelvek – az iskola küldetése ....................................................................................... 17 1.1. Az iskola küldetése.................................................................................................... 17 1.2. Pedagógiai alapelveink.............................................................................................. 17 1.3. A nevelő-oktató munka céljai ................................................................................... 18 1.4. A nevelő-oktató munka feladatai .............................................................................. 19 1.4.1. A feladatok teljesítéséhez szükséges eszközeink és eljárásaink ........................ 19 2. A Pedagógiai Program megvalósításának feltétele ........................................................ 20 2.1. Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola............................................................... 20 2.1.1. Az iskolai osztályok szerkezete.......................................................................... 20 2.1.2. Tárgyi feltételek ................................................................................................. 20 2.1.2.1. Az iskola épületei ........................................................................................ 20 2.2. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola................................................. 21 2.2.1. Osztály- és csoportrendszer................................................................................ 21 2.2.2. Munkaközösségi rendszer .................................................................................. 22 2.2.3. A nevelő-oktató munka képzési szakaszai ......................................................... 22 2.3. Személyi feltételek .................................................................................................... 23 3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................... 24 3.1. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség.................................................................... 24 3.2. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység céljai ........................................................... 24 3.3. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai .................................................................. 25 3.3.1. Általános gyermekvédelmi feladatok................................................................. 25 3.3.1.1. Pedagógiai tevékenységek........................................................................... 25 3.3.2. Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai ...................................................................................................................................... 26 3.3.3. Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése ............................................................... 27 3.3.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási kötelességei ...................... 27 4. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái............................... 28 4.1. Az együttműködésben résztvevő szervezetek formái ............................................... 28 4.2. Az iskola és a szülők közötti együttműködés legfontosabb területei........................ 28 4.2.1. Együttműködési keretek a szülők és az iskola között ........................................ 28 4.2.2. Együttműködési keretek az iskola és a kollégium között .................................. 28 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, követelmények és célok ................... 29 5.1. Iskolánk személyiségfejlesztésének lehetőségei és jellemzői................................... 29 5.2. A személyiségfejlesztés színterei .............................................................................. 30

2

5.3. A személyiségfejlesztés területei .............................................................................. 31 5.4. A személyiségjegyek feltárását segítő mérőeszközök .............................................. 32 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................ 32 6.1. A közösségfejlesztés pedagógiai alapelvei ............................................................... 32 6.2. Az osztályközösségek meghatározó szerepe............................................................. 33 6.3. A hagyományok szerepe a közösségfejlesztésben .................................................... 33 6.3.1. Kulturális és sport hagyományaink .................................................................... 33 6.3.2. Beiskolázási hagyományaink ............................................................................. 34 6.4. A tanulók közösségeivel és a diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység, különös tekintettel a diákönkormányzatot segítő tanár pedagógiai tevékenységére ................................................................................................................. 35 6.5. A nevelőtestület, a szülők és a tanulók együttműködésének előmozdítása – iskolaszék ......................................................................................................................... 35 6.6. Az együttműködések fejlesztésének lehetőségei....................................................... 36 7. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek....................................................................................................................... 36 7.1. Törvényi keretek ....................................................................................................... 36 7.2. A beilleszkedési nehézségek feltárása....................................................................... 37 7.3. Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére........... 37 7.3.1. Módszertani ajánlások a foglalkozásokhoz........................................................ 38 7.3.2. Javaslat az ellenőrzéshez, értékeléshez .............................................................. 39 7.4. Az iskola magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenysége .......................... 39 8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek........................................ 39 8.1. Képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, értékközvetítés .................... 39 8.2. A tehetséggondozás iskolai feladatai ........................................................................ 40 8.3. A tanórán kívüli tevékenységek szerepe a képességfejlesztésben, a tehetséggondozásban ........................................................................................................ 40 9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program........................... 42 9.1. A tanulókat megismerő (feltérképező) tevékenység ................................................. 42 9.2. A tanulókat segítő tevékenységek ............................................................................. 42 9.3. Integrált nevelés-oktatás............................................................................................ 43 9.4. Felzárkóztató oktatás................................................................................................. 44 9.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos céljaink ........... 45 9.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos feladataink ...... 45 9.7. A felzárkóztatási program értékelése ........................................................................ 45 10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................... 46 10.1. Hátránykompenzáció............................................................................................... 46 10.2. A tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatai ........................................................................................................ 47 11. Egészségnevelési program............................................................................................. 47 11.1. Az egészségfejlesztés célja...................................................................................... 47 11.1.1. Az iskola egészségfejlesztési célja:.................................................................. 47 11.1.2. Az egészségfejlesztés tartalma ......................................................................... 48 11.1.2.1. Egészségnevelés ........................................................................................ 48 11.1.3. Az iskolaorvos, védőnő szerepe az egészségnevelésben: ................................ 49 11.2. Testnevelési órák, mindennapos testnevelés ........................................................... 50 11.2.1. A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek ........................... 50 11.3. Felvilágosítás és szemléletformálás ........................................................................ 51 3

12. Az iskola környezetnevelési programja......................................................................... 53 12.1. A környezeti nevelési program célkitűzései............................................................ 53 12.2. A környezetvédelem főbb területei ......................................................................... 53 12.3. A környezetei nevelés fő célcsoportjai és színterei................................................. 53 12.4. Felvilágosítás és szemléletformálás ........................................................................ 53 13. Fogyasztóvédelmi oktatás.............................................................................................. 54 13.1. Jogi háttér ................................................................................................................ 54 13.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja............................................................................ 55

III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE........................................................... 57 1. A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola helyi tanterve.......................................... 57 1.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított egyes tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai ......................................................................... 57 1.1.1. A szakiskola 9-10. évfolyamának gépészet szakmacsoportjának óraterve ....... 57 1.1.2. A szakiskola 9-10. évfolyamának építészet szakmacsoportjának óraterve....... 58 1.1.3. A szakiskola 9-10. évfolyamának kereskedelem-marketing,............................. 59 1.1.4. A szakiskola 9-10. évfolyamának egyéb szolgáltatás szakmacsoportjának...... 60 1.1.5. Előre hozott szakképzés óraterve érvényes 2011/12 tanévtől ........................... 61 1.1.6. Az egyéves felzárkóztató oktatás évfolyamának óraterve ................................. 62 1.2. Óratervek – Felnőttek Gimnáziuma .......................................................................... 63 1.2.1. Felnőttek Gimnáziuma – nappali rendszerű....................................................... 63 1.2.2. Felnőttek Gimnáziuma – esti tagozat ................................................................. 64 1.3. A szakközépiskola 9-12. évfolyamának óratervei..................................................... 65 1.3.1. Gépész szakmacsoport ....................................................................................... 67 1.3.2. Kereskedelem-marketing szakmacsoport 11. és 12. évfolyam .......................... 68 1.3.3. Kereskedelem-marketing szakmacsoport 9 és 10. évfolyam ............................. 69 1.3.4. Közlekedés szakmacsoport 11. és 12. évfolyam ................................................ 70 1.3.5. Közlekedés szakmacsoport 9. és 10. évfolyam .................................................. 71 1.3.6. Szakközépiskolai heti óraszámok rendészeti-honvédelmi alapozó szakmacsoportra ........................................................................................................... 72 Az előírt egyes tantárgyak és azok követelményei .......................................................... 73 1.3.7. Az osztályfőnöki órák helyi tantervei ................................................................ 74 1.3.7.1. Osztályfőnök-szerepek: ............................................................................... 74 1.3.7.2. Visszatérő, ismétlődő témák az osztályfőnöki órákon, feladatokban: ........ 74 1.3.7.3. Egészségügyi témák osztályfőnöki órákra .................................................. 74 1.3.7.4. Javaslatok az egyes évfolyamok óráira ....................................................... 75 1.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .................................................................................................................................. 82 1.4.1. Kinek a felelőssége, döntése illetve kötelezettsége a taneszközökről való gondoskodás ................................................................................................................. 82 1.4.2. A tanulók által kötelezően használt tankönyvek kiválasztásának elvei ............. 82 1.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 83 1.5.1. A tanulói teljesítmények értékelésének alapelvei .............................................. 83 1.5.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje ........................................................ 84 1.5.2.1. Az írásbeli számonkérés formái .................................................................. 84 1.5.2.2. Az írásbeli számonkérés értékelése............................................................. 85 1.5.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje ............................................................................................................................ 85 1.5.3.1. Az otthoni felkészülés szerepe .................................................................... 85 1.5.3.2. Az otthoni felkészülés formái ..................................................................... 86

4

1.5.3.3. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése.. 87 1.5.3.4. Az otthoni felkészülés ellenőrzése .............................................................. 87 1.5.3.5. Az otthoni felkészülés koordinálása............................................................ 87 1.5.3.6. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési és értékelési rendszere .......... 88 1.5.3.7. A beszámoltató rendszerű oktatásban részt vevő tanulókra vonatkozó speciális szabályok ................................................................................................... 89 1.6. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése; minősítésének követelményei és formája ......................................................................................................................... 90 1.6.1. A magatartás értékelése és minősítése: .............................................................. 90 1.6.2. A szorgalom értékelése és minősítése ................................................................ 91 1.6.3. A gyakorlati munka értékelése és minősítése: ................................................... 92 1.7. A modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ......................................................................................................... 93 1.8. A középiskolai érettségi vizsga témakörei ................................................................ 93 1.9. Az érettségi tantárgyak vizsgakövetelményei: .......................................................... 94 Az érettségi tantárgyak témakörei és a vizsga leírását a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Oktatási Hivatal honlapján elérhető, a választható érettségi tantárgyak és követelményeik a 2010. január 1-től hatályos az Érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002.(V.24.)OM rendelet tartalmazza. ................................... 94 2. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola helyi tanterve ............................... 95 2.1. Heti óraszámok évfolyamonként (szakiskola) .......................................................... 95 2.2. Heti óraszámok évfolyamonként (szakközépiskola)................................................. 95 2.3. Heti óraszámok a 2008/2009. tanévtől...................................................................... 98 2.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................................................................................................................ 100 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei.......................................................... 100 4. A tanuló mulasztásának igazolása................................................................................ 101 5. A tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének formái ............................................................................................................................................ 102 5.1. Személyes, verbális értékelés .................................................................................. 102 5.2. Írásbeli szöveges értékelés ...................................................................................... 103 5.3. Osztályozás.............................................................................................................. 103 5.4. Magatartás és szorgalom értékelése ........................................................................ 104 5.4.1. A tanuló magatartása ........................................................................................ 104 5.4.2. A tanuló szorgalma........................................................................................... 105 5.5. Jutalmazások, büntetések ........................................................................................ 105 5.5.1. Jutalmazások .................................................................................................... 105 5.5.2. Fegyelmi eljárások ........................................................................................... 106 6. A középszintű érettségi vizsga témakörei ...................................................................... 107 6.1. Magyar nyelv és irodalom....................................................................................... 108 6.2. Történelem .............................................................................................................. 109 6.3. Matematika.............................................................................................................. 110 6.4. Idegen nyelv ............................................................................................................ 111 6.5. Fizika....................................................................................................................... 113 6.6. Elektronikai alapismeretek ...................................................................................... 114 6.7. Informatika .............................................................................................................. 115 7. Emelt szintű érettségi vizsga tantárgyi programja ....................................................... 117

5

7.1. Matematika.............................................................................................................. 117 7.2. Informatika .............................................................................................................. 118 7.3. Magyar irodalom ..................................................................................................... 123 7.4. Magyar nyelv........................................................................................................... 124 7.5. Fizika....................................................................................................................... 125 7.6. Történelem .............................................................................................................. 128 8. Az írásbeli beszámoltatás rendje ................................................................................... 129 8.1. Az írásbeli számonkérés formái .............................................................................. 129 8.2. Az írásbeli számonkérés értékelése......................................................................... 129 9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje ............................................................................................................................................ 130 9.1. Az otthoni felkészülés szerepe ................................................................................ 130 9.2. Az otthoni felkészülés formái ................................................................................. 130 9.3. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése ............. 130 9.4. Az otthoni felkészülés ellenőrzése .......................................................................... 131 9.5. Az otthoni felkészülés koordinációja ...................................................................... 131

IV. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA ............................................... 132 1. Az iskolában folyó szakképzés alapelvei ....................................................................... 132 2. Az iskolában folyó szakképzés céljai............................................................................. 132 3. Az intézményben folyó modulrendszerű szakképzés modulzáró jegyeinek kialakítása ............................................................................................................................................ 132 Mivel a képzés idején a modulokat, azon belül a tananyagegységeket tantárgyakba soroltuk, ezért az érdemjegyek kialakítása a tananyagegységek átlagának kiszámításával történik. .............................................................................................................................. 132 4. A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola székhelyén folyó szakképesítések......... 134 4.1. 55810 01 0010 5505 Gépipari mérnökasszisztens .................................................. 135 4.2. KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS CSŐHÁLÓZAT-SZERELŐ ........................................... 139 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program szerint. ............................................................. 139 4.2.1. Központi fűtés- és csőhálózat szerelő .............................................................. 141 4.3. GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS................................................. 144 4.4. GÉPI FORGÁCSOLÓ ............................................................................................ 146 4.4.1. Gépi forgácsoló ................................................................................................ 148 4.5. GÉPLAKATOS....................................................................................................... 150 4.5.1. Géplakatos ........................................................................................................ 152 4.6. HEGESZTŐ ............................................................................................................ 154 4.6.1. Hegesztő ........................................................................................................... 156 4.7. NŐI SZABÓ............................................................................................................ 158 4.7.1. Női szabó.......................................................................................................... 160 4.8. SZERKEZETLAKATOS........................................................................................ 162 4.8.1. Szerkezetlakatos ............................................................................................... 164 4.9. KAROSSZÉRIALAKATOS................................................................................... 166 4.10. Szerszámkészítő .................................................................................................... 168 4.11. VILLANYSZERELŐ............................................................................................ 170 4.11.1. Villanyszerelő................................................................................................. 172 4.12. FESTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ .................................................................... 174 4.12.1. Festő, mázoló ................................................................................................. 176 6

4.13. FODRÁSZ............................................................................................................. 178 4.13.1. Fodrász ........................................................................................................... 180 4.14. KŐMŰVES ........................................................................................................... 182 4.14.1. Kőműves......................................................................................................... 184 4.15. BELSŐÉPÍTÉSI SZERKEZET- ÉS BURKOLATSZERELŐ ............................. 187 4.15.1. Belsőépítési szerkezet- és burkolatszerelő ..................................................... 189 4.16. ÉLELMISZER ÉS VEGYI ÁRU-ELADÓ ........................................................... 191 4.16.1. ÉLELMISZER ÉS VEGYI ÁRU ELADÓ .................................................... 193 4.17. KERESKEDŐ ....................................................................................................... 195 4.18. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ.............................................................................. 197 4.19. KERESKEDELMI ÜGYINTÉZŐ ........................................................................ 199 4.20. ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS ........................................................................ 200 5. A Pollák Antal tagintézményben folyó szakképesítések:.............................................. 203 5.1. Elektronikai technikus............................................................................................. 204 5.2. Erősáramú elektrotechnikus .................................................................................... 207 5.3. Műszaki informatikai mérnökasszisztens................................................................ 208 5.4. Web-programozó..................................................................................................... 210 5.5. CAD-CAM informatikus......................................................................................... 212 5.6. Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető ........................................................... 213 5.7. Számítógéprendszer-karbantartó ............................................................................. 214 5.8. Webmester............................................................................................................... 215 5.9. Informatikai műszerész ........................................................................................... 216 5.10. Mechatronikai műszerész...................................................................................... 217 5.11. Elektronikai műszerész ......................................................................................... 218 5.12. Távközlési és informatikai hálózatszerelő ............................................................ 219 5.13. Számítógép-szerelő, - karbantartó......................................................................... 220

V. FELNŐTTOKTATÁS ............................................................................... 221 6. Helyzetelemzés ............................................................................................................... 221 6.1. A Pedagógiai Program megvalósításának feltétele ................................................. 221 6.1.1. Személyi feltételek ........................................................................................... 221 6.1.2. Tárgyi feltételek ............................................................................................... 223 7. A felnőttoktatás nevelési programja ............................................................................. 223 7.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai........................................................................................................... 223 7.1.1. A felnőttoktatási tagozat céljai, alaptevékenysége, feladatai ........................... 223 7.1.2. Alapelveink, a munkában vallott és közvetített legfőbb értékek ..................... 224 7.1.3. A tanításban, a nevelésben alkalmazott speciális eljárások ............................. 224 7.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................ 224 7.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................... 225 7.4. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................................... 225 7.5. Szociális hátrányok kezelése................................................................................... 225 7.6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési,................................ 226 7.6.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje ....................................... 226 7.7. Az ellenőrzés formái ............................................................................................... 226 7.7.1. Mérési, értékelési rendszer ............................................................................... 227 7.7.2. A pedagógiai, mérési, értékelési rendszer szintjei, formái............................... 227 7.8. Együttműködés az iskolai munka szereplői között. ................................................ 227 7.8.1. Nappali rendszerű oktatás ................................................................................ 227 7.8.2. Kapcsolattartás az esti tagozaton...................................................................... 228 7

7.9. A nevelési-oktatási folyamat szabályzatai .............................................................. 228 7.9.1. A tanulói jogviszony létesítésének rendje ........................................................ 228 7.9.1.1. A tanulói jogviszony megszűnésének rendje ............................................ 229 7.9.2. Az iskolai munka rendje, az oktatás munkarendje ........................................... 229 8. Helyi tanterv................................................................................................................... 230 8.1. Óratervek – Felnőttek Gimnáziuma ........................................................................ 230 8.1.1. Felnőttek Gimnáziuma – nappali rendszerű..................................................... 230 8.1.2. Felnőttek Gimnáziuma – esti tagozat ............................................................... 231 8.2. A tanulók tanulmányi munkájának mérése, értékelése, felsőbb osztályba léptetés 232 8.2.1. Értékelési alapelveink – Esti tagozat................................................................ 232 8.2.2. Módszerek ........................................................................................................ 233 8.2.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei............................................. 233 8.3. Átlépés, átvétel más iskolából, más iskolatípusból, különbözeti vizsgák. .............. 234 8.4. A tankönyvek és tanulási segédletek kiválasztásának elvei.................................... 234 8.5. Mulasztások igazolása............................................................................................. 235 9. Térítési-díj szabályzat .................................................................................................... 236 9.1. Térítési-díj fizetési kötelezettség............................................................................. 236 9.2. A térítési-díjat az intézmény vezetője indokolt és igazolt szociális helyzet alapján csökkentheti.................................................................................................................... 236

VI. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke ...................................................................................... 237 1. Angol nyelv .................................................................................................................... 237 2. Német nyelv.................................................................................................................... 237 3. Biológia .......................................................................................................................... 237 4. Kémia ............................................................................................................................. 238 5. Fizika.............................................................................................................................. 238 6. Matematika .................................................................................................................... 240 7. Magyar nyelv és irodalom ............................................................................................. 240 8. Földünk és környezetünk .............................................................................................. 240 9. Történelem ..................................................................................................................... 241 10. Ének-zene..................................................................................................................... 242 11. Rajz és vizuális kultúra................................................................................................ 242 12. Testnevelés ................................................................................................................... 243 13. Informatika .................................................................................................................. 244 14. Szakmacsoportos alapozó oktatás ............................................................................... 244

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................. 245 1. A program hatályba lépése............................................................................................ 245 2. A felülvizsgálat rendje ................................................................................................... 245 3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei................................................................................................ 245

8

4. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (jegyzőkönyvek, nyilatkozatok) ............................................................................................................................................ 245

9

A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programjának elfogadása és jóváhagyása

Az Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat ……..év……..hó………napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt: ……………………………………. iskolai diákönkormányzat vezetője

Az Pedagógiai Programot az iskolaszék ………év……….hó…….napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt:

……………………………………. iskolaszék elnöke

Az

Pedagógiai

Programot

az

iskolai

szülői

szervezet

elnöke

……..év……..hó………napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt: ……………………………………. szülői szervezet elnöke

10

Az Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete 2010. év július hó 02. napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: Szentes, 2010. július 15.

……………………………………. igazgató

A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Pedagógiai Programját Csongrád Megye Önkormányzatának Képviselő testülete ……..év…………hó……….napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt:

…………………………………….. a közgyűlés elnöke

11

I. AZ ISKOLÁINK NÉVADÓI 1.1. Székhely intézmény 1.1.1. Zsoldos Ferenc (1832-1905) Zsoldos Ferenc – annak a Zsoldos családnak a tagja, amely nagyon sokat tett Szentes iparosításáért, a tanoncoktatás fejlesztéséért. Gőzmalom, téglagyár, fűrésztelep-tulajdonos, fakereskedő. Csongrád vármegye törvénytestületének tagja volt. Zsoldos Ferenc szorgalmas munkája, kitartása és kifogyhatatlan ötletei által vált egyszerű ácssegédből, fakereskedőből, a város legjelentősebb nagyiparosává. Sikertörténete már önmagában is tiszteletet parancsol, de ahhoz az őszinte közmegbecsüléshez, amely őt és családját övezte pusztán az üzleti életben elért sikeresség nem lett volna elegendő. Ennek kivívását elsősorban a szülővárosáért, annak fejlődéséért, hírnevének növeléséért, valamint szűkebb szakmai közösségéért végzett három évtizedes közéleti munkásságának köszönhette. Dolgos, tevékeny, eredményekben gazdag életével és a városért végzett munkájával példát mutathat fiatalságunknak.

1.2. Tagintézmény 1.2.1. Pollák Antal (Szentes 1865 – Bp. 1943) Feltaláló, a táviratozás magyar világrekordere. Szentesen született 1865. március 29-én. Édesapja a város, majd a megye főorvosa volt. Tanulmányait szülővárosában és a grazi kereskedelmi és ipari akadémián végezte, ahol érdeklődése már korán a vegytan és a fizika felé fordult. Oklevele megszerzése után a fiumei kőolaj-finomító gyár irodájában, egy év múlva Budapesten egy gabonakereskedőnél dolgozott. 21 éves korában hazatért Szentesre és gabonakereskedő lett. Idejének nagy részét kísérletezéssel töltötte, valamint optikai, vegyészeti, elektrotechnikai ismereteit bővítette. 1885-ben megszerkesztett egy olyan távolbalátót, amellyel képeket, kézírásokat gyorsan áttehetett egyik állomásról a másikra. A műszakilag már kidolgozott készüléket telentográfnak nevezte és szabadalmaztatta. 1896-ban ismerkedett meg Vezáry Pállal, aki lelkes cikket írt Pollák tanulmányáról a Szegedi Naplóba és a Szentes és Vidéke c. helyi lapba. Ezt átvette a bécsi Wiener Extrablatt is, és néhány nap múlva a bécsi üzletemberek szerződést kötöttek Pollákkal a találmány kivitelezésére. Felköltözött Budapestre, és az Egyesült Villamossági Rt-nél önálló laboratóriumot kapott. Itt ismerkedett meg Virág József mérnökkel. 1898-ban közösen kezdték el a munkát, és egy év múlva már bemutatták a gyorstávírót a Budapesti Mérnök és Építész Egyletben. A kísérlet teljes sikerrel járt. 1903-ban a Magyar Tudományos Akadémia Wahrmann- díjjal tüntette ki a feltalálókat. Polláknak a világhírű gyorstávírón kívül számos egyéb találmánya van. Néhány ezek közül: - elektromos árammal fűtött öltözékek, - veszélyt jelző biztonságtechnikai berendezések, - automatikus gyorsjeladó stb. A feltalálók munkásságát elismerve a Híradástechnikai Tudományos Egyesület 1960-ban Pollák- Virág Emlékérem elnevezéssel díjat alapított kiemelkedő értékű híradástechnikai tanulmányok jutalmazására.

12

ALAPÍTÓ OKIRAT 112/2011. (V. 27.) Kgy. határozat 14. sz. melléklete

AlapítóOkirat Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola A jelen alapító okirat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet és a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései alapján készült. 1/ Az intézmény neve: Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola 2/ Székhelye: 6600 Szentes, Szent Imre herceg u. 1. 3/ Létrehozásának éve: 1970. 4/ Alapító szerv: Csongrád Megyei Önkormányzat 6722 Szeged, Rákóczi tér 1. 5/ Irányító szerv: Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése 6722 Szeged, Rákóczi tér 1. 6/ Fenntartó neve, székhelye: Csongrád Megyei Önkormányzat 6722 Szeged, Rákóczi tér 1. 7/ Jogállása: költségvetési szerv 8/ Besorolása: önállóan működő költségvetési szerv 9/ Jogszabályban meghatározott közfeladata: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 27., 28. és 29. §-ában meghatározott gimnáziumi, középiskolai és szakiskolai feladatok ellátása, a 30. § (7) bek. szerinti gyógypedagógiai nev.-okt. feladatok ellátása, valamint a 78. § (1) bek. szerinti felnőttoktatás. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 15. §-ban meghatározott iskolai rendszerű szakmai elméleti és gyakorlati képzés. 10/ Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény (1993. évi LXXIX. tv. 33. § (1) bekezdés b) pont); Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola (1993. évi LXXIX. tv. 20. § (1) c/ és d/ pontja) 11/ Működési köre: Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megye 12/ Tagintézménye: Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola, a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Tagintézménye 13/ Telephelyei: Tagintézmény: 6600 Szentes, Apponyi tér 1. Telephelyek: 6600 Szentes, Tóth J. u. 9. 6600 Szentes, Rákóczi F. u. 98. 14/ Vezető kinevezésének rendje: Az1990. évi LXV. tv. 9. § (4) és 10. § b) pontja, az 1992. évi XXXIII. tv. 23.§ és a 138/1992. (X.8.) Korm.r. 5. § alapján a közgyűlés, pályázat útján.

13

15/ Foglalkoztatottak jogviszonya: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. Az átruházott munkáltatói hatáskörök gyakorlására – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak az irányadók. 16/ Alaptevékenység: TEÁOR 8531 Általános középfokú oktatás TEÁOR 8532 Szakmai középfokú oktatás 17/ Alapvető szakágazat: 853200 Szakmai középfokú oktatás 18/ Alapfeladatai Székhely intézményegységben: Szakközépiskolai képzés keretében általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő és szakmai orientációt, szakmacsoportos alapozó oktatást folytató évfolyamok szervezése, oktatása a következő szakmacsoportokban: - közlekedés szakmacsoport - gépészet szakmacsoport - kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció - egyéb szolgáltatások szakmacsoport A szakiskolai képzés keretében az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik a következő szakmacsoportokban: - egyéb szolgáltatások szakmacsoport - gépészet szakmacsoport - elektrotechnika- elektronika szakmacsoport - építészet szakmacsoport - könnyűipar szakmacsoport - kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a szakközépiskolai és szakiskolai képzésnél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére. Akkreditált felsőfokú iskolarendszerű szakképzés. Általános műveltséget megalapozó, valamint gimnáziumi képzés keretében érettségi vizsgára felkészítő, továbbá szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás. Felzárkóztató évfolyam szervezése a közoktatásról szóló 1993:LXXIX. tv. 27. § (8) és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/A. § által meghatározottak szerint. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § és 39/E. §-aiban meghatározott képességkibontakoztató és integrációs felkészítés. Pollák Antal tagintézményben: Szakközépiskolai képzés keretében általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő és szakmai orientációt, szakmacsoportos alapozó oktatást folytató évfolyamok szervezése, oktatása a következő szakmacsoportokban: - elektronika - elektrotechnika szakmacsoport - informatika szakmacsoport.

14

A szakiskolai képzés keretében az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik a szakközépiskolánál szereplő szakmacsoportokban. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a szakközépiskolai képzésnél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére. Akkreditált felsőfokú iskolarendszerű szakképzés. Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás. Valamennyi intézményegységben: Diákétkeztetés Azon sajátos nevelési igényű tanulók, akik tanulmányi kötelezettségüket a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik, valamint azok a nem sajátos nevelési igényű, de – a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. §ának (1) bekezdésében meghatározott – orvosi igazolás alapján tanulmányaikat magántanulóként folytató tanulók, akik részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása. 19/ Alapfeladathoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység: A 2001. évi CI. törvény szerinti felnőttképzés az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló, az e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások mértékéig. 20/ Szakfeladatai: Alaptevékenysége: 85312 Szakközépiskolai oktatás: (9-12/13. évfolyam) 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 85313 Szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853134 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) 8532 Szakmai középfokú oktatás: 85321 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon. 85322 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 8542 Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések 854211 Felsőfokú szakképzés 853212 SNI tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása szakképzési évfolyamokon 85323 Emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon

15

853232 SNI tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Vállalkozási tevékenysége: nincs A vállalkozási tevékenység arányának felső határa a kiadásokban: 0% 21/ A feladatellátást szolgáló vagyona: Csongrád Megye Önkormányzata tulajdonában lévő, az önkormányzat törzsvagyonába sorolt és a költségvetési szerv könyvviteli nyilvántartásában rögzített ingó- és ingatlan vagyon, a Szentes Város Önkormányzata tulajdonában lévő, Csongrád Megye Önkormányzata részére térítésmentes használatba adott ingatlan az 58/1999.(VI.17.) Kgy. határozat szerint. 22/ A vagyon feletti rendelkezési jog: Csongrád Megye Önkormányzata vagyonáról és a gazdálkodás egyes szabályairól szóló rendelet, Csongrád Megye Önkormányzata költségvetési rendelete, valamint más hatályos jogszabályi előírások határozzák meg. 23/ A gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása: Az intézmény gazdálkodási feladatait a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium látja el. 24/ Maximális gyermek- és tanulólétszám: Székhelyen: - iskola, nappali tagozat: 950 fő - iskola, esti tagozat: 300 fő Pollák Antal tagintézményben: - iskola, nappali tagozat: 490 fő - iskola, levelező tagozat: 50 fő 25/ Évfolyamok száma: Székhelyen: Szakközépiskola: 4 (9-12. évfolyam) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint Szakiskola: 2 (9-10. évfolyam) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint Gimnázium: 4 (9-12. évfolyam) esti és nappali tagozaton Pollák Antal tagintézményben: Szakközépiskola: 4 (9-12. évfolyam) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint Szakiskola: 2 (9-10. évfolyam) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint Záradék: A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése 112/2011. (V. 27.) Kgy. határozatával 2011. szeptember 01-i hatállyal hagyta jóvá. Szeged, 2011. május 27. Magyar Anna A megyei közgyűlés elnöke

Dr. Kovalcsik Andrea Megyei főjegyző

16

II. NEVELÉSI PROGRAM 1. Alapelvek – az iskola küldetése 1.1. Az iskola küldetése Iskolánk szakiskola, szakközépiskola és gimnázium, melynek feladata az általános műveltséget megalapozó, érettségi és szakmai vizsgára, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. Összetett intézményként olyan versenyképes kínálattal várja a tanulókat, amelyek biztosítják, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek személyiségüknek megfelelően tanulhassanak. Korszerű középiskolaként széles alapműveltséget nyújt, s egyenrangúan kezeli a közismereti, a szakmai előkészítő és a speciális szakmai képzést. Szakközépiskolaként a szakmacsoportos alapozás után meghatározott irányú speciális szakmai képzést biztosít. Szakiskolaként a pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás után szakiskolai szakképzési oktatást biztosít. Az érettségi vizsgával minden irányban fenntartja a továbbhaladás lehetőségét, s felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A jelenlegi szakközépiskola programját alapvetően meghatározza a kerettantervek alkalmazása és az OKJ központi programok alapján alkotott helyi tanterv. A szakiskolai program alapját is a központi kerettanterveken alapuló helyi tanterv, valamint az OKJ-s szakmák központi programjai képzik. Az iskola képzési céljai és funkciói a fent részletezett önmeghatározásból adódnak. Nevezetesen: szakiskolai, valamint közép- és felsőfokú szakképzés biztosítása, felkészítés a szakirányú továbbtanulásra. A kimeneti szakmai képesítéseket az iskola jogi és szakmai jogosítványai, ill. a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják.

1.2. Pedagógiai alapelveink Az alapelvek megfogalmazásában a hagyományok, az embereszményről körvonalazható kép, a nevelési és működési elképzelések határoztak. Mindezek alapján Nevelési tervünk az alábbi alapelveket rögzíti: • • • • • •

Biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését. Felelősségvállalás a tanulóink testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének biztosításáért. A komplex pedagógiai felelősség a tanulói közösségek kialakításáért és folyamatos fejlesztéséért. Harmonikus tanár-diák kapcsolat kialakítása, amelyben kiemelten fontos szerep jut a kölcsönös bizalomnak, a megértésnek és az egymás iránti tiszteletnek. A tanulóink jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása. Intenzív együttműködés tanulóink szüleivel, illetve a szülői közösségekkel.

17

• • • • • •

Szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét társadalmi kapaszkodókat akarunk nyújtani diákjainknak. Nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerek irányában. Csak közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé, s csapatmunkára építünk. Az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket. Gyermekközpontúságot, teljesítményre ösztönző tanítást hirdetünk. Helyi tantervünket a kerettantervek és a szakmacsoportunkat érintő OKJ központi programok figyelembe vételével határoztuk meg.

1.3. A nevelő-oktató munka céljai Az iskola nevelési célkitűzései a rögzített alapelvek, a konszenzuson alapuló elképzelések, korunk modern emberi elvárásai és a képzési modell alapján határozhatók meg. A kitűzhető célok az embereszményre, az oktatás-nevelés folyamatára és az iskola működtetésére vonatkoztathatók. A célok egyik része a bemenetre, másik csoportja a kimenetre, valamint a pedagógiai folyamat egészére irányul. Közös céljaink az alábbiak: • • • • • • • • • • • • • • •

Évente felfrissített beiskolázási programmal, megfelelő vonzerővel biztosítjuk a minőségi tanulói utánpótlást. Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozás és speciális szakmai képzés megvalósításával innovatív tudást alakítunk ki a tanulókban. Közismereti és szakmai területen lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, biztosítjuk az érettségire, a szakirányú továbbtanulásra és a szakmai vizsgákra történő felkészítést (évfolyam fakultáció, emelt szintű érettségire való felkészítés stb.). Minden tanulónk számára biztosítjuk valamilyen szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét. Tanulói képességfejlesztés. Ismeretközvetítés és a szakmai képzés. Törekszünk a tanulás megtanítására, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatására. Feladatunknak tekintjük a tanulók felzárkóztatását, s a tanulási és magatartási hátrányok csökkentését. Változatos módszerekkel továbbfejlesztjük a tehetséggondozást. Meghatározó célnak tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai ismeretek birtokában a munkaerőpiacon és a továbbtanulás területén egyaránt sikeresen érvényesülhessenek. Közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a humanista elkötelezettséget, a toleranciát, az egészséges lokálpatriotizmust és az ezekből származtatható modern hazafiságot. Tanítványaink váljanak egészséges felnőtt személyiséggé, akikre jellemző a harmónia, a testi és lelki egészség, és az egymás iránti tolerancia; Törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére. Tanítványaink legyenek nyitottak az emberi értékekre, váljanak autonóm személyiséggé; Eredményeink alapján megerősítjük tekintélyünket és helyünket Európában és a nagyvilágban.

18

• • • • • • •

Törekszünk az előítéletektől mentes, felelősségteljes gondolkodású, alkotószellemű, kiegyensúlyozott személyiségű, fegyelmezett magatartású és mindenkor szavahihető tanulók nevelésére. Minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. Az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával a tárgyi tudás elmélyítését, rendszeres szerepeltetéssel a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg. A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy szabályokban lefektetett, kiszámítható és egységesítést közelítő értékelési rendszert alkalmazunk. A szakmai tananyag folyamatos karbantartásával a műszaki gyakorlatban praktikusan alkalmazható tudásanyag oktatását valósítjuk meg. Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, s újak kialakítására törekszünk. Tanítványaink tanúsítsanak olyan magatartást és viselkedjenek úgy, amelyben kifejezésre jut az együttműködés és a felelősségtudat.

A célok meghatározzák a követendő stratégiát, a gyakorlati eljárások összességét. A célkitűzések maradéktalan megvalósítását a mindenkori tanulói összetétel befolyásolja.

1.4. A nevelő-oktató munka feladatai • • • • •

Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapműveltség elsajátítását, majd a megfelelő színvonalú szakmai képzést, melynek a társadalomba való beilleszkedéshez és a további ismeretek megszerzéséhez szükségesek. Alapokat nyújtani a szakmai képzéshez. Felkelteni az ismeretszerzés iránti vágyat. Tiszteletet ébreszteni az emberi értékek – tárgyi, művészeti, erkölcsi – iránt. Olyan tudatformálás, amely a tanulót megtanítja a környezettel való tudatos együttélésére, a környezetbaráti életvitelre.

Kiemelt feladatoknak tekintjük ezen belül: • a tehetséggondozást, • a műveltségbeli hátrányok leküzdését, • a társadalmi beilleszkedés segítését, • az egészséges életmód igényének kialakítását, • a természet szeretetét és tiszteletét. 1.4.1. A feladatok teljesítéséhez szükséges eszközeink és eljárásaink A nevelési-oktatási feladataink megvalósítását szolgáló módszerek messzemenően összhangban vannak az iskolánkban hangsúlyozottan szerepet kapó nevelői szabadsággal. A meglévő eszközök használata pedig részben a pedagógiai kulturáltság, másrészt pedig a rendelkezésre álló feltételek függvénye.

19

2. A Pedagógiai Program megvalósításának feltétele 2.1. Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola 2.1.1. Az iskolai osztályok szerkezete Szakiskolai képzés: 9-10. évfolyam: 11-12. évfolyam: 13. évfolyam: 14. évfolyam: 10. évfolyam (felzárkóztató):

3 osztály évfolyamonként 5 osztály évfolyamonként 4 osztály 1 osztály 1 osztály

Szakközépiskolai képzés (kereskedelem-marketing, közlekedés, gépész) 9-12. évfolyam: 2 osztály évfolyamonként Felnőttek Gimnáziuma és Szakiskolája nappali, gimnázium: 10-12. évfolyam: 1 osztály évfolyamonként esti gimnázium és technikum: 10-12. évfolyam: 13-14. évfolyam:

2 osztály évfolyamonként 2 osztály évfolyamonként

A jövőt illető elképzeléseink a következők: • a fenntartó által engedélyezett 950 fős létszám körül tartani a tanulók számát, • stabilizálni a jelenlegi iskolaszerkezetet, • távlati céljaink között szerepel a felsőfokú akkreditált szakképzés elindítása (városi igény) Fenti céljaink eléréséhez tovább kell javítani környezetünkben az iskoláról alkotott képet. 2.1.2. Tárgyi feltételek 2.1.2.1. Az iskola épületei A központi épület („A”) 1970-ben került átadásra. 11 tanterem + tornaterem + 3 csoportfoglalkozási terem áll az oktatás rendelkezésére. A parkosított udvaron szabályos méretű bitumenes kézilabdapálya (2000-ben felújított) biztosítja a testnevelési és a sportfoglalkozások feltételeit. Az 1992-ben indított szakközépiskolai képzés és az ugrásszerűen növekvő tanulói létszám miatt újabb iskolaépületet kaptunk a várostól („B” épület), ahol 8 tanterem és 1 csoportfoglalkozási terem található. Mindként épület jelentős felújítások történtek 2000-től, amelynek forrásait részben a város ill. a fenntartó biztosította. A gyakorlati képzés feltételeit az 1998-ban átadott tanműhelyünk – plusz a gazdálkodó szervezetek képzőhelyei – biztosítják. A tanműhelyünkben 5 műhelyterem – lakatos-hegesztő, karosszérialakatos, ruhakészítő és kereskedelmi kabinet – és a szükséges szociális helyiségek találhatók. Ezen épület állapota kifogástalan, a szükséges karbantartást folyamatosan végezzük. Sajnos a villanyszerelő műhely jelentős felújításra és korszerűsítésre szorul.

20

Az „A” épületben a korábban kialakított szaktantermi rendszer továbbfejlesztése a célunk. Jelenlegi szaktantermeink: - multimédiás, - fizikai-kémia, - idegen nyelvi, - 2 számítógépes - biológia-földrajz - könyvtár-olvasóterem (kialakítására nagy szükség lenne) - taniroda - AUTO-CAD oktatására alkalmas szaktanterem Egyéb helyiségek: - könyvtár, - 3 irodahelyiség, - orvosi szoba, - tornaszertár (kondiszoba), - természettudományi szertár (fizika-kémia-biológia-földrajz), - 3 fémipari szakmai szertár, - 1 ruhaipari szertár, - rendszergazda-szoba.

2.2. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola 2.2.1. Osztály- és csoportrendszer Az iskola működésében alapvetően megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztálykeret rendszert. Az épület infrastrukturális adottságai, a nevelőtestület létszáma és összetétele a 912. évfolyamon 3-3 osztály zavartalan működését teszi lehetővé. A tizenkét osztály közismereti és szakmai alapozó képzése az épület falai között minden szempontból biztosítható. Az érettségi utáni szakképzési évfolyamokon az eddigi gyakorlat szerint három osztályt indítunk. A közoktatási törvény rendelkezései és a fenntartó hozzájárulása óratervben rögzített csoportbontásokat tesz lehetővé. A tantárgyi tantervekben előírt képzési és nevelési célok csoportbontás nélküli megvalósítása elképzelhetetlen. Bizonyos közismereti (idegen nyelv, matematika) és számítógéptermi tantárgyaknál kettős csoportbontást alkalmazunk. A csoportbontást a tanulók igényei, az egyes tantárgyak belső logikája és nevelési-oktatási céljai határozzák meg. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás a tanév elején az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével jön létre. A csoportbontás - indokolt esetben - az egyes félévek végén módosítható. Az osztály/csoport rendszertől eltér az évfolyam fakultáció, amely továbbtanulási szándék, a kétszintű érettségire történő jelentkezés, ill. speciális érdeklődés alapján a teljes évfolyamot bontja - függetlenül az osztálykeretektől.

21

2.2.2. Munkaközösségi rendszer Az oktatási-nevelési célok megvalósítására a hatékonyabb munkavégzés érdekében az azonos tantárgyi csoportot tanító szaktanárok munkaközösségekbe szerveződnek. Az iskola munkaközösségei: osztályfőnöki, humán, természettudományi, elektronikai, és informatikai. Az egyes munkaközösségek élén választott vezetők állnak, tevékenységüket éves munkaközösségi programok alapján végzik. Az iskolavezetés a munkaközösség-vezetők értekezletén keresztül biztosítja a nevelőtestület bevonását az iskola életét befolyásoló tervek és döntések előkészítésébe. A munkaközösségek önállóak, de nem elszigeteltek egymástól. A munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt rendszeresen beszámolnak közösségük életéről, szakmai munkájukról, a felmerült gondokról és javaslatokról. 2.2.3. A nevelő-oktató munka képzési szakaszai A szakközépiskolai és szakiskolai képzés az iskola helyi tanterve és szakmai programja alapján történik, amelyek tartalmazzák a közismereti képzés, a szakmacsoportos alapozás, pályaorientáció, szakmai alapozó oktatás és a speciális szakmai képzés tanterveit. A helyi tanterv és a szakmai program készítésénél felhasznált alapdokumentumok: • • • • • • •

Nemzeti alaptanterv, Szakiskolai kerettantervek, Szakközépiskolai kerettantervek, A kétszintű érettségi vizsga követelményei, OKJ központi programok, OKJ szakmai és vizsgakövetelmények, OKJ szakmai szóbeli vizsga tételsorok.

Az iskola képzési rendszerét az igényes közismereti oktatás mellett szakmacsoportos alapozás, pályaorientáció, szakmai alapozó oktatás és speciális szakmai képzés jellemzi. Ennek szakaszai a következők: • 9-10. évfolyam (szakközépiskolai képzés) A felzárkóztatás, a szintrehozás, a szakmai alapozás kezdeti szakasza, melyet mintegy 70 % os közismereti képzés és kb. 30 %-os szakmai alapozás jellemez. • 9-10. évfolyam (szakiskolai képzés) A felzárkóztatás, a szintrehozás mellett a szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása, készségek, képességek fejlesztése folyik. Igény szerint a 10. évfolyam végén biztosítjuk az alapműveltségi vizsga letételét. • 11-12. évfolyam (szakiskolai képzés) A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás mellett a helyi tantervben meghatározott időkeretben készségfejlesztő, általánosan művelő, illetve a szakmai elméleti képzést kiegészítő közismereti képzés folytatása. • 9-12. évfolyam: A felzárkóztatás, a szintrehozás, a szakmai alapozás kezdeti szakasza, majd az érettségire, a továbbtanulásra történő felkészítés. A tanórán kívüli tevékenységek a 11 – 12. évfolyamon bővülnek.

22

• 13 – 14. évfolyam: Az OKJ szerinti szakmai képzés, amely a közép- vagy a felsőfokú szakmai képesítés megszerzésére készít fel. A felsőfokú továbbtanulás a szakmai képesítés megszerzése után is biztosított. A törvényi rendelkezések szerint a tanuló az iskola magasabb évfolyamába ill. szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Biztosítjuk a szakmacsoporton belül a szakközépiskolai és a szakiskolai osztályok közötti átjárhatóságot. Szakiskolai osztályból szakközépiskolai osztályba a tanuló abban az esetben léphet, ha az érettségi tantárgyak átlaga eléri a 4,00-t. Általános szabályként rögzíthető, hogy a tanuló kettőnél több év végi tantárgyi bukás esetén évfolyamismétlésre kényszerül. Egyedi esetekben az osztályfőnök javaslatot tehet az általános szabálytól való eltérésre. Minden ilyen esetben a nevelőtestület egyszerű többséggel dönt a tanuló javítóvizsgára bocsátásáról. A képzés szakaszaiba történő bejutást és az egyes szakaszok befejezését az iskola az alábbiakban szabályozza: • Érettségi vizsga: a 12. évben jelentkezik a tanuló a kétszintű érettségi vizsgára. A tanév végén érettségi vizsgát tesz a kötelező és a választható vizsgatárgyakból az előírt érettségi követelmények alapján. Az iskola választható vizsgatárgyként a fizikát, az elektronikai/informatikai alapismereteket, és az informatikát javasolja. • Szakmai vizsgák: Az OKJ központi programokban előírt szakiskolai képzésben részt vett tanulóknál a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján az iskola a 11. vagy a 12. tanév végén szakmai vizsgát szervez. Az OKJ központi programokban előírt technikus képzésben részt vett tanulóknál a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján az iskola a 13. vagy a 14. tanév végén szakmai vizsgát szervez . A négy és az öt féléves AIFSZ képzés végén a Pannon Egyetemmel közösen záróvizsgát szervezünk. Fenti szabályozásoknál alapvető dokumentumaink: • Kétszintű érettségi vizsgakövetelmények • Érettségi vizsgaszabályzat • OKJ szakmai és vizsgáztatási követelmények • Központi tételsorok • A szakmai vizsgáztatás szabályai • AIFSZ tanulmányi és vizsgaszabályzat

2.3. Személyi feltételek Szakos ellátottságunk és a szükséges képesítési feltételek közel 100%-osnak tekinthetők.

23

3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gazdasági és társadalmi változások következtében tömegméretekben jelentkező és a családok életében felhalmozódó problémák hatnak az iskolára, a gyermekek nevelésére és gondozására. Sok és egyre több a veszélyeztető tényező: az urbanizációtól a családok széthullásán át az egyes rétegek jólététől, túlzott anyagias szemléletétől más rétegek alacsony ellátottságáig, a munkanélküliségig. A gyermek egészséges fejlődését biológiai–, fiziológiai-, szociális- és pszichés sérülések fenyegethetik, amelyek gyakran összefüggenek egymással.

3.1. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség Hátrányos helyzetűek Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelem, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Ezen tényezők közül egyre több alacsony jövedelemmel rendelkező családdal találkozunk. Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. A csonka családban nevelődő tanulóknál a hátrányok halmozottan jelentkezhetnek. Segítséget jelenthetnek a hosszabb-rövidebb ideig tartó támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás stb. A közbelépés halogatása esetén a hátrányos helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség. Veszélyeztetettség A törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, az alkoholizálás, a kábítószer-élvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet.

3.2. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység céljai • Előzze meg, hárítsa el vagy enyhítse az ifjúra ható károsodásokat, amelyek személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják. • Segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. • Hassa át az iskola teljes nevelési szellemét.

24

3.3. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai 3.3.1. Általános gyermekvédelmi feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem alapvető feladata a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek megvalósítása érdekében az ifjúságvédelem különböző tudományokat (pedagógia, pszichológia, jog, szociálpolitika, szociálpszichológia, stb.) szakmai tevékenységeket, intézménytípusokat használ fel. A gyermekek személyiségfejlődésében jelentkező károsodások az énfejlődésben, az erkölcsi magatartásban, az értékorientációkban és az igényszintben, esetleg az aktivitás vonatkozásában jelentkeznek, mint viselkedési és kedélyéleti zavarok. Ilyen lehet például a csökkent teljesítőképesség, a kriminális vagy neurotikus irányú fejlődésre való hajlam, és az egyén személyiségét negatívan befolyásoló, gyakran a környezetét is bántó jelenség. Mivel a gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, az iskola alapvető célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s vallja, hogy a megelőzés szempontjából fontos, az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. A prevenciós munka eredménye, ha a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát választja. Az iskolai pedagógiai program nemcsak a megelőzést célzó, a gyermekvédelmi feladatokat összesítő jelen fejezete tartalmaz prevenciós elemeket, hanem az a program egészét áthatja. A társadalomban végbemenő folyamatoktól elválaszthatatlanul iskolánkban is nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okokból fakadó hátrányos tanulók létszáma. Folyamatos és legfőbb feladat a hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzése. Ha az előforduló veszélyeztetettség fennállását nem tudjuk pedagógiai módszerekkel megoldani, akkor jelezni kell azt az illetékes gyermekjóléti szolgálatnál. Az iskola gyermekvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladata: az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők: • • • • •

szorongások, félelmek, családi problémák, kortárskapcsolati konfliktusok, a serdülőkorral járó mentális gondok, lelki traumák. 3.3.1.1. Pedagógiai tevékenységek

• Információk nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, a lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak. • Folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolai orvossal, a könyvtárossal, a szabadidő szervezővel, a diákönkormányzattal, külső szervezetekkel (nevelési tanácsadókkal, önkormányzatokkal, állami gondoskodást végző otthonokkal, gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel).

25

• Kapcsolattartás a családdal: személyes beszélgetések, a szülői támogatás megnyerése, fogadóórák, szülőknek szóló tanácsadások, programok szervezése. • Feltárás, megszüntetés: a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanuló problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése (a családi, a tanulási, a szociális gondok megszüntetésének lehetséges pedagógiai módszereit külön fejezet tartalmazza), segítségnyújtás (egyéni beszélgetések, családgondozás, tanórán kívüli foglalkozások, külső segítők bevonása), krízishelyzetek kezelése (mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények, gyermekjóléti szolgálatok). • Prevenció: személyiségfejlesztés, értékközvetítés, közösségfejlesztés, beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek. Pedagógiai eljárások: folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, szükség esetén családlátogatás, a család bevonása a probléma megoldásába, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani ismeretek nyújtása, speciális közösségi foglalkozások (önismereti órák, konfliktuskezelési, szabadidős foglakozások). Egészségnevelő tevékenységek: felvilágosító, megelőző munka: a családi életre nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok, kiemelten kezelt témák: a szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog), fontos feladat az iskolai drogstratégia gyakorlati alkalmazása. 3.3.2. Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai Az ifjúságvédelem az intézmény valamennyi pedagógusának együttes feladata, amely tevékenységet az erre kijelölt személy hangolja össze. Iskolánk feladata röviden: probléma-felismerés, okkeresés, segítségnyújtás, jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat gyermekvédelmi koordinátorának. Hatékony gyermekvédelem csak professzionális prevencióval érhető el. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyerekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvóintézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Feladatunk a tanulók életkori szakaszaihoz kötötten tér el, figyelve a korosztályok igényeire: • olyan légkört kell teremteni, amelyben minden pedagógus kizártnak tartja, hogy bármelyik tanuló származása, színe, neme, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása vagy bármely más okból hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön; • biztosítani kell a tanulók testi, lelki fejlődéséhez szükséges feltételeket; • lehetőséget teremteni képességeik, tehetségeik kibontakoztatásához; • szükség esetén segíteni hátrányos helyzetük leküzdésében; • fontos a családdal a kapcsolattartás; • diákönkormányzatok létrejöttének és működésének segítése; • a tanulók megismertetése jogaikkal, kötelességeikkel és ezek gyakorlásának valamint véleménynyilvánításuknak lehetőségeivel; • a tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása és tartatása. Minden pedagógus, de kiemelten az osztályfőnökök és a szakoktatók feladata, hogy nagy figyelmet fordítsanak tanulóikra, hogy időben felismerjék a hátrányos helyzetűeket esetleg veszélyeztetetteket. 26

Igyekezni kell felderíteni az okokat és pedagógiai eszközökkel törekedni a káros hatások megelőzésére, kiküszöbölésére, ellensúlyozására együttműködve a szülőkkel. Ha ez nem vezet eredményre, enyhébb esetekben az ifjúságvédelmi felelős segítségét kell kérni, súlyosabb esetekben rajta keresztül vagy közvetlenül a Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatához kell fordulni. Az osztályfőnök az igazolatlan hiányzásokról értesíti a szülőt. Súlyos vagy halmozott vétségek esetén az osztályfőnök fegyelmi vizsgálatot folytat le a tanulóval szemben, bevonva a szülőt, az érintett pedagógusokat, az ifjúságvédelmi felelőst és az osztálytársak képviselőit. 3.3.3. Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése A veszélyeztetett gyermekek felderítése a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős koordinálásával kiemelten az osztályfőnökök feladata. Az osztályfőnök kapcsolatot tart a szülőkkel (személyesen és telefonon), szükség esetén családot látogat. Meghatározó szerepe van a fogadó óráknak és a szülői értekezleteknek. Fontos az osztályfőnökök és a szaktanárok kölcsönös folyamatos együttműködése is. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős iskolán belül folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolaorvossal, a védőnővel, az iskolai a drogkoordinátorral, a könyvtárossal (szakirodalom folyamatos bővítése), diákönkormányzatot vezető tanárral, a kollégiumi nevelő tanárokkal. Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot az illetékes önkormányzatokkal, a gyámügyi hatósággal, az állami gondozást végző otthonokkal, a gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel, a rendőrséggel és a nevelési tanácsadóval. Az iskolában iskolaorvos rendel, a gyerekek évenként egészségügyi szűrésen vesznek részt. A szociális keretet különítünk el a rászorulók támogatására (tankönyvtámogatás ill. kirándulástámogatás). Szükség esetén kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani a rossz anyagi vagy rossz lakáshelyzetben lévő családok gyerekeinek. Délutáni tanulási lehetőséget biztosítunk a rászorulóknak. 3.3.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási kötelességei A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatja a tanulókat • az ifjúságvédelmi felelős személyéről, • az ifjúságvédelmi tevékenységről, s annak lehetőségekről, • az ifjúságvédelmi segítő szervezetekről, • az iskolán kívül igénybe vehető ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről (Gyermekjóléti Szolgálat, segély telefon). • • •

Tájékoztatja a szülőket az ifjúságvédelmi felelős személyéről (mikor, hol érhető el), az iskolai és az iskolán kívüli segítő, szakellátó szervezetekről.

• • • • •

Tájékoztatja a pedagógusokat a szakirodalomról, a pályázati lehetőségekről, a továbbképzési lehetőségekről, az ifjúságvédelmi segítő és szakellátó intézményekről.

27

4. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái Az iskola és a kollégium tanári közössége, a szülők és a tanulók szervezetei között az elmúlt évek hagyományai alapján élő munkakapcsolat alakult ki. A kapcsolatokat törvényi előírások, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és a Házirend szabályozza. Az együttműködés alapvetően a nevelési-oktatási információcserén alapszik. Meghatározók a tanulók személyiségfejlesztésének, szociális veszélyeztetettségének, életkori sajátosságainak kérdésköréből adódó problémák. A tehetséges és különleges képességű tanulók menedzselése ugyanolyan fontosságú feladat, mint a beilleszkedési problémákkal küzdők, vagy a tanulási kudarcoknak kitett tanulók segítése. Az együttműködés során közösen kell törekedni az oktatási- nevelési célokban megfogalmazott normák elfogadtatására, a kultúrált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére. Biztosítani kell a szülői szervezet részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjában.

4.1. Az együttműködésben résztvevő szervezetek formái • Tanári szervezetek: tantestület, munkaközösségek. • Szülői szervezet: szülői munkaközösség – saját szervezeti szabályzata alapján működik, munkatervében kapcsolódik az iskola tanévre bontott feladataihoz. • Diák szervezetek: Diák Önkormányzat (DÖK).

4.2. Az iskola és a szülők közötti együttműködés legfontosabb területei • • • • •

kölcsönös részvétel értekezleteken, információcsere (osztályfőnök – szaktanár - szülő), oktatási-nevelési programok és dokumentumok megbeszélése, véleményezése, fegyelmik egyeztetése, igazgatói pályázatok véleményezése. 4.2.1. Együttműködési keretek a szülők és az iskola között

• • • • • •

szülői munkaközösség, szülői értekezletek (félévente legalább egy alkalommal), össztanári fogadóórák (félévente négy alkalommal), osztálykirándulások, osztályprogramok, érettségi és szakmai szóbeli vizsga, ünnepségek, versenyek. 4.2.2. Együttműködési keretek az iskola és a kollégium között

• az osztályfőnökök és a tanulók nevelőtanárai közötti kapcsolat, • a nevelési feladatok egyeztetése érdekében időszakosan az osztályfőnöki munkaközösség, a kollégium vezetője és a nevelőtanárok megbeszélése (negyedévente legalább egy alkalommal).

28

A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének fejlesztési irányait a törvényi változások, a minőségirányítási program és a piaci igényekhez alkalmazkodó szakemberképzés együttesen motiválja. Az együttműködés részletes kifejtése a kollégium pedagógiai programjában található.

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, követelmények és célok A személyiségfejlődés az ember egész életét átszövő, életkori ciklusaitól és életeseményeitől függő, hol gyorsabban, hol lassabban ható folyamat. Személyiségünk alapvetően interperszonális kapcsolataink történései útján fejlődik. Iskolánk pedagógiai tevékenységének meghatározó célja a tanulók személyiségének, a bennük rejlő sokirányú fejlődési lehetőségeknek minél teljesebb kibontakoztatása. A nevelési folyamat eszköz, amely áthatja az oktatás teljes rendszerét, személyiségformáló erővel hat. E folyamat egyik sarkalatos pontja az értékközvetítés, amely közösségfejlesztő és individuális fejlesztő funkciót tölt be. A személyiségfejlesztés alapvető feladata a személyiség ösztönző funkciójának fejlesztése, a magasrendű szükségletrendszerek kialakítása, az értékközvetítés, amely az iskolában a nevelés és oktatás együttes hatásával valósulhat meg. A személyiségfejlesztés alapvető színtere a gyerekközpontú iskola, ahol az oktatási folyamat minden lehetőségét fel kell használni a nevelési célkitűzések teljesítése érdekében. Az iskolai nevelés szinte beleágyazódik a gyermeki tevékenység folyamatába, az egyén konstruktív életvezetésére irányul, s új, fejlesztő jellegű magatartásformák kiépítését célozza meg. Ha az iskolai élet képes az egyén tevékenységrepertoárját fejleszteni, akkor a személyiségfejlesztés területén eredményt érhetünk el. Minden nevelési feladat magatartási követelményeket tartalmaz, a nevelő hatás sokszor indirekt módon érvényesül.

5.1. Iskolánk személyiségfejlesztésének lehetőségei és jellemzői • Az iskola széles tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel, személyiségfejlesztő oktatásával az élményszerzés örömét szeretné megvalósítani. • Az oktató-nevelő tevékenység kialakítja a konstruktív szokások (olvasás, munka, kulturált szórakozás stb.) rendszerét, s tudatosan vállalja, hogy az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés. Jól ellátott könyvtár áll a tanulók rendelkezésére. • A nevelőtestület vállalja a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét. • Az iskola pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, s törekszik az intellektuális tevékenység megszerettetésére, a permanens önképzés szükségletének kialakítására. • Az iskola nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására. • Az iskola lehetőséget és teret enged a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészíti tanulóit a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek, pályázatok).

29

• Az intézményben folyó nevelés hangsúlyt fektet az önismeret-fejlesztésre (önismereti órák, osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek formájában). • A különböző szakkörök működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel a tanórai tevékenységen túl is lehetőség nyílik az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére. • A nevelőtestület minden területen fejleszti a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását (szóbeli feleletek, versenyek, diák önkormányzati feladatok). • Nevelési programunk hazaszeretetre, a kulturális értékek megbecsülésére, értékóvó magatartásra, a természet megvédésére és még sok más értékre nevel (ünnepélyek, versenyek), fejleszti az önkormányzati és a közösségi érzést, a sportszellemet. • Nevelési rendszerünk - a gyermekvédelem lehetőségeivel is élve - pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat. •

A fentiek teljesülése érdekében az oktatási-nevelési folyamatunk arra irányul, hogy

- széles teret adjon a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, s ezek összhangjának, -

fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, erősítse akaratukat,

- segítse őket életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításában, saját jövőképük megfogalmazásában, tehetségük kibontakozásában, - nevelje őket hazaszeretetre, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartására, a hazai és egyetemes emberi kultúra kincseinek értékelésére.

5.2. A személyiségfejlesztés színterei Ahhoz, hogy a személyiséget fejleszthessük, fel kell tárni annak az értékkategóriákhoz való viszonyát, rá kell mutatnunk az értékválasztás tendenciáira, irányaira, valamint el kell végezni az értékrendszer jellemzőinek kiemelését, bemutatását. Mindezekre kitűnő lehetőség nyílik ha a tanulók szabadidejét a tanítási, tanulási tevékenységgel összefüggésben tervezzük. Így a megszerzett élmények alapján fejlődik az érzelmi életük, kielégíthetjük az egyéni érdeklődésüket és kibontakozhatnak a latens képességek. A művelődési-tanulói tevékenység a szakköri, a szaktárgyi versenyek széles köréből kerülhet ki. A művészeti és tudományos művelődés a múzeumok, a színházak, a mozik, a hangversenyek rendszeres látogatására épülhet, amelyeket lemezhallgatással és ismeretterjesztő előadások szervezésével tehetünk kompletté. A testnevelés órákat egyéb sportolási és testedzési formációkkal színezhetjük. Mindezek formálják az akaratot, a jellemet valamint társas kapcsolatok, barátságok szövődnek. Mind az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon az iskolai cél- és feladatrendszer keretein belül elemző, értékelő munkát kell végeznünk. A harmonikus lelki egészség kialakulásán túlmenően a korai tehetség-felismerés is eredményként regisztrálható.

30

A gondosan tervezett foglalkozások a fiatalok között pozitív irányú kötődéseket eredményezhetnek, amelyek elősegítik a szocializációs folyamatokat, illetve a társadalmi beilleszkedést. Mindezek hatására a fiatalok tudásszintje növekedik, amely a szubjektum azon képessége, amely segítségével képes adekvát módon értelmezni a külvilág ingerhalmazát.

5.3. A személyiségfejlesztés területei A serdülőkori válságok eltorzíthatják a személyiség szerveződését, akadályozhatják a rendszer integrált működését. A személyiség fejlődését célzó tevékenységben a fő figyelem a pszichikus jelenségek felismerésére, tudatosítására irányul. A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az alábbiak: -

Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása.

-

A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban.

-

Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására.

-

Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában.

-

Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása.

-

Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére.

-

Viselkedéskultúra: a mindennapi kialakulása és megszilárdulása.

-

Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az életre szóló tanulásra.

-

Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban.

-

Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására.

együttéléshez

31

szükséges

civilizációs

szokások

-

Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése.

A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi dolgozója aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban a legfontosabb láncszem a tanuló osztályfőnöke. Az ő kitüntetett hivatása, hogy figyelje, kövesse és a lehetőségeihez képest irányítsa tanítványai személyiségének fejlődését.

5.4. A személyiségjegyek feltárását segítő mérőeszközök a.) A GORDON-féle interperszonális értékeket vizsgáló mérőlap. b.) A SUPER PRÓBA, amely segítségével képet kaphatunk fiataljaink munkaérték orientációjairól. c.) A Szociális Intelligencia Teszt (SZIT) a tanulók társas helyzetekben megnyilvánuló kapcsolatteremtő ill. kapcsolattartó képességeit méri.

6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 6.1. A közösségfejlesztés pedagógiai alapelvei Legalapvetőbb közösség a család, amelybe az egyén beilleszkedik. A család meghatározza, alapvetően formálja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. A család meghatározó kötődéseket alakíthat ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell alakítani, fejleszteni. Pedagógiai céljaink, alapelveink fontos eleme iskolánk közösségének, közösségeinek fejlesztése. Intézményünkben több különböző szintű közösség szerveződik, működik, él együtt. E közösségek részben egymásra épülve szerveződnek, részben egymástól függetlenül alakulnak, működnek, fejlődnek. Közösségeinket a közös célok, feladatok teremtik meg és a közös élmények, eredmények, sikerek (kudarcok) fejlesztik, erősítik. Az egyén fejlődése nem választható el a közösségek fejlődésétől, kölcsönösen hatnak egymásra. Legfontosabb alapelveink: • a közösség és a közösségi érzés kialakítása; • a gyermekek személyiségének, életkörülményeinek megismerése; • egységes értékrend és normák mielőbbi kialakítása; • megtanítani növendékeinket arra, hogyan lehet és kell viselkedni, cselekedni, boldogulni egy demokratikus kisközösségben (osztályban és iskolában egyaránt) megalkotva és betartva annak szabályait; • a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Ennek érdekében a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi az iskola nevelő-oktató munkáját. Alapelveinket összegezve azt hangoztatjuk: a pedagógusnak élnie kell a hatalmával és nem szabad visszaélnie a hatalmával! Programunkban ez azt jelenti, hogy nem olyanná nevelem amilyen én vagyok, hanem segítek neki olyanná lenni, amilyenné válni akar.

32

6.2. Az osztályközösségek meghatározó szerepe Az iskolában a diákok hagyományos osztályokba osztva tanulnak. A közösségfejlesztés talán legfontosabb színtere az osztály. Mivel a tanuló életének tetemes idejét tölti ebben a közösségben, nagyon meghatározó számára annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere. A középiskolai osztályközösség az ekkorra már elég jól kialakuló eltérő szokásokkal, szerteágazó alapismeretekkel, különböző szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége. Az osztály közösségi munka szervezésében, irányításában kulcsszerep jut az osztályfőnöknek. Fontos az osztály közös céljainak és szilárd közös értékrendjének meghatározása és elfogadtatása. A közös cselekvés színterei a közös célokból és feladatokból részben következnek, részben pedig az osztályok maguk határozzák meg. Az osztályközösség az alábbi feladatokban játszhat meghatározó szerepet: -

minden egyes tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás kölcsönös segítése a tanulásban, az egyéni beilleszkedési problémákban, a másik gondjainak felismerése, problémáik megoldásában történő segítése, a másság elfogadása, tolerancia.

6.3. A hagyományok szerepe a közösségfejlesztésben Az osztályoktól függetlenül iskolánkban számos közösség alakul és működik a diákok különböző érdeklődési köre szerint, önkéntes szerveződés alapján. Ilyenek például a hagyományos szakkörök, az önképzőkörök vagy a sport szakosztályok. Iskolai hagyományaink őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok ápolásának célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek iskolájukhoz. A hagyományok őrzése egy sajátos arculatot biztosít az iskolának, és segít megkülönböztetni intézményünket a többi hasonló képzést nyújtó iskolától. Színesíti a diákéletet, tovább bővíti a tanórán kívüli foglalkozási lehetőségeket, a szabadidő egészséges és kultúrált eltöltését, fejleszti az együttműködési készséget és segíti a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását. 6.3.1. Kulturális és sport hagyományaink -

Az évente megrendezett ünnepélyeink - aktualitásuk mellett - jó alkalmat teremtenek kulturális céljaink megvalósítására. A március 15-e és október 23-a eseményeiről történő megemlékezés mellett a tanévnyitó, a ballagás, s a tanévzáró is lehetőséget kínál irodalmi és zenei betétek meghallgatására. Külön megemlékezést tartunk a kommunizmus és a holokauszt áldozatairól. A nagy ünnepek megünneplésében a műfaji sokszínűségre törekszünk, az irodalmi színpados megemlékezés mellett időnként közösen filmet nézünk, emlékhelyeket látogatunk, vetélkedőket szervezünk.

-

A hagyományos iskolai szintű ünnepélyek műsorainak összeállításában és lebonyolításában igen nagy szerepet vállal az iskolai stúdió. Munkatársai a stúdió felszereltségével, az iskolai rádiólánc felhasználásával, felvételekkel és kihangosítással elengedhetetlen segítséget nyújtanak az ünnepségek szervezőinek.

33

-

A tagintézmény különböző atlétikai számokban nyilvántartja az iskolacsúcsokat. Az előírt körülmények között elért és hitelesített rekordokat a testnevelő tanár naprakészen vezeti, s azokról a sport faliújság állandó rovata tudósítja az iskola közvéleményét.

-

Minden tanév hagyományos sporteseményeit jelentik az iskolai csapatbajnokságok. Intézményünk labdarúgásban és kosárlabdában megrendezi az osztályok közötti küzdelemsorozatot.

Helyi sajátosságok: Az iskolai élet színesítése érdekében a következő programokat biztosítja az iskola hagyományain alapulva: Zsoldos-nap tanítási idő alatt (2 nap) - a tanulókat ösztönözzük az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek fejlesztése, az egészségnevelés, bűnmegelőzés, EU-ismeretek, fogyasztóvédelem, környezettudatos magatartás kialakítása és a sport területén. Pollák-nap. Ezen a napon különböző sportágakban az iskolai osztályok csapatai vetélkednek egymással, valamint tanár-diák mérkőzések is színesítik a programot. A Pollák-nap programjában megtalálhatók műveltségi, ügyességi és játékos vetélkedők, nyelvi verseny és activity show is. A Pollák-napot a tanárok szervezik, és mind a tanárok, mind a diákok egyaránt részt vesznek a programban.

6.3.2. Beiskolázási hagyományaink -

Az iskola minden tanév őszén nyílt napot szervez végzős általános iskolások számára. Az akció alapvető célja az iskola minél szélesebb körben történő bemutatása, népszerűsítése az érdeklődők számára. Ezen a napon az iskola iránt érdeklődő általános iskolások, szüleik, szaktanáraik megismerhetik az iskola szaktermeit, laboratóriumait, és átfogó képet kaphatnak az intézményről.

-

Az iskola minden évben részt vesz a városi és megyei iskolabörzén. A rendezvényeken való részvétel elsődleges célja az iskola bemutatása az érdeklődőknek. Ezekre a programokra az iskola tanárai és diákjai egyaránt felkészülnek, kiállítással, szórólapokkal, az iskolát kedvezően bemutató működő berendezésekkel segítik a népszerűsítést. Az érdeklődők a börzéken ügyeletet tartó tanároktól és diákoktól szerezhetnek felvilágosítást az iskoláról.

-

Az intézmény általános iskoláknak szóló színes tájékoztató kiadványát minden évben aktualizálva megküldi a várható beiskolázási területünkön működő általános iskoláknak.

A közösségfejlesztés egyéb hagyományos színterei, rendezvényei Gólyabál Az elsősök sajátos felavatásának színtere az október-november folyamán megrendezésre kerülő bál. A kilencedikesek – akik néhány hete már alkalmazkodnak a középiskola

34

légköréhez és rendjéhez – egy kicsit már bátrabban vesznek részt a rendezvényen. A bál elsősorban kötetlen szórakozási, kapcsolatteremtési lehetőséget nyújt. Szalagavató bál Az érettségi előtt álló évfolyam hagyományos rendezvénye február elején. Az esemény rendszeresen külső helyszínen történik, ünnepélyes szalagtűzéssel kezdődik, és bállal folytatódik. Az ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek szülei, hozzátartozói is. A rendezvény a szervező évfolyamtól komoly együttműködést és összehangolt tevékenységet igényel. A munkát a szervező 11. évfolyamos osztályok osztályfőnökei segítik. Ballagás A végzős osztályok hagyományos ünnepi rendezvénye. Az ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek szülei, hozzátartozói is. Az esemény ünnepélyes osztályfőnöki órával kezdődik, majd a ballagók végigjárják a feldíszített iskola épületét és a tantermeket, végül az diáktársaktól és tanáraiktól ünnepség keretében búcsúznak el. A rendezvényt a tizenegyedik évfolyam szervezi. A munkát a szervező osztályok osztályfőnökei segítik.

6.4. A tanulók közösségeivel és a diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység, különös tekintettel a diákönkormányzatot segítő tanár pedagógiai tevékenységére Nevelési-oktatási feladataink eredményes megvalósításának elengedhetetlen feltétele az egyre önállóbban működő tanulói önkormányzat létrehozása. A tanulói önkormányzat aktív részvétele az iskolai életben biztosítékul szolgál az iskola demokratikus működésében, s hogy ez ténylegesen megvalósuljon, a „demokratikus szellem” fejlesztésére kell az energiánkat összpontosítani. A diákönkormányzatokat megillető jogosítványok rendeltetésszerű gyakorlásához elengedhetetlen a rendszeres és a kölcsönös tiszteleten alapuló, a partneri viszonyt feltételező együttműködés kialakítása a diákképviselők és az iskolai vezetők között. Ehhez kapcsolódóan legfontosabb feladatok: • igényes programok összeállítása a diák-önkormányzati napra; • diák-önkormányzati ülések szervezése negyedévenként; • diákközgyűlés szervezése évente legalább 1 alkalommal; • javaslattétel, véleményezés az iskolai élet különböző területein (jutalmazások, büntetések).

6.5. A nevelőtestület, a szülők és a tanulók együttműködésének előmozdítása – iskolaszék Iskolánkban a nevelőtestület, a szülők, a tanulók és a fenntartó jobb együttműködése érdekében iskolaszék működik. Hatásköre az alábbi fontos területekre terjed ki. Egyetértési jogot gyakorol: • a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben; • a házirend elfogadásakor.

35

Véleményezési jogot gyakorol: • az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel az - intézmény irányítását, - a vezető személyét, - az intézmény egészét vagy - a tanulók nagyobb csoportját érintő egyes kérdésekben.

6.6. Az együttműködések fejlesztésének lehetőségei Az eddig vizsgált együttműködési területek leggyengébb láncszemének a nevelőtestület és a szülők kapcsolata bizonyul. Ezért ennek a fejlesztését tekintjük egyik legfontosabb feladatunknak. A kínálkozó lehetőségeink: • kiemelten kell foglalkoznunk a szülők nevelési kultúrájának emelésével, fórumok és előadások szervezésével; • fontos feladatunknak tartjuk, hogy iskolánk nevelési-oktatási céljait, követelményeit a szülők számára világosan megfogalmazzuk, és szükség szerint el is magyarázzuk; • úgy érezzük, hogy részletesebben és gyakrabban kell tájékoztatnunk a szülőket iskolánk eredményeiről, működési problémáinkról; • hatványozott segítséget kell nyújtanunk a hátrányos helyzetű tanulóink családjainak, mivel ebből a körből a legjelentősebb a lemorzsolódás; • a szülők aktívabb bevonása az iskolai rendezvényekbe és ünnepségeinkbe; • legyünk kölcsönösen nyitottabbak egymás problémái iránt a közös nevelési cél érdekében.

7. A beilleszkedési, magatartási, tanulási összefüggő pedagógiai tevékenységek

nehézségekkel

7.1. Törvényi keretek A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló rehabilitációs célú foglalkozásokra jogosult (Ktv. 30.§ (7)-(9) bek.). Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzde, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői, rehabilitációs bizottság dönt. A szakértői vélemény alapján a tanulót az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól (kivéve gyakorlati vizsga). Vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint másik tantárgyat választhat. Adott tanuló számára osztályozó vizsgán, köztes vizsgán, különbözeti vizsgán, szakmai vizsgán, javító vizsgán illetve érettségi vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, írásbeli vizsgán lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök (számítógép stb.) alkalmazását. Szükség esetén az írásbeli vizsga szóbeli vizsgával vagy a szóbeli vizsga írásbeli vizsgával történő felváltását.

36

A felzárkóztatás miatt ezen tanulók részére egyéni foglalkozásokat kell biztosítani, egyéni fejlesztési terv alapján (52.§ (7) bekezdés valamint (11) bekezdés c pontjában meghatározott időkeret terhére) .

7.2. A beilleszkedési nehézségek feltárása A beilleszkedési, magatartási zavarok egy részénél nincs jól körülhatárolható neurotikus tünet. A diákoknál problémák merülhetnek fel, mert nem tudnak barátot szerezni, nem találják helyüket az osztályközösségben, túl érzékenyen, esetleg indulatkitöréssel reagálnak az eseményekre. A tünetek igen különböző mértékben és formában jelentkezhetnek. Gyakran már belépéskor félszegen viselkednek, nehezen beszélnek, de akad aki jó fellépéssel rendelkezik, s mégis súlyos társasági és kapcsolatteremtési gátlásokkal küzd. Ebben az életkorban (14-18 év) gyakran csak átmeneti jelenségről, egy átlagosnál érzékenyebb személyiség serdülőkori nehézségeiről van szó. Ezek a diákok a társaság peremére szorulhatnak vagy szerepjátszásra kényszerülhetnek. A problematikus helyzet kialakulása általában nem egy okra, hanem okok láncolatára vezethető vissza. Napjainkban az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializálódott gyermekek összetalálkozása igen sok tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartászavarként is megjelennek, messzire ható következményekkel a tanuló beilleszkedésére és lélektani fejlődésére. A kritikus életkori szakaszok egyike a 14-18. életév, a középiskolába lépés időpontja, illetve a középiskolás évek. A serdülőkor sokféle lelki zűrzavarát gyakran kísérik hangulatingadozások, „világfájdalmas”, depresszív epizódok, dühkitörések, az önértékelés, az identitás zavarai. Súlyosabb esetben azonban zavar keletkezik az interperszonális kapcsolatokban, az iskolai teljesítményben és destruktív magatartásformák, deviáns folyamatok alakulhatnak ki. E nehézségek peremhelyzetet, szociális visszavonultságot, vagy túlzott izgatottságot, agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki. Alapvető cél, hogy ezeket a súlyos deformitásokat az iskola a nevelés folyamatában kezelje, s megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését vagy negatív hangadását. Az érintett diákok többnyire a tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló, megbízással nem rendelkező peremhelyzetű tanulók. Interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezőtlen szociometriai státuszú tanulók. Egy részük a család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatal, más csoportjuk a tanulmányi teljesítőképesség szerint egyetlen területen sem kimagasló diák. A devianciára hajló „másság” kezelése, a gyermekek „furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz feladat elé állít minden pedagógust.

7.3. Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére Iskolánk az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulók konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban: -

Nélkülözhetetlen a diákok pszichoszociális és biológiai környezetének pontos ismerete. Igen fontos feladat az érzelmi egyensúly helyreállítása a diák és környezete között. Pozitív érzelmi kapcsolatot teremtünk. A szociális sikerek mellett biztosítani kell a teljesítménybeli sikereket is.

37

-

-

-

-

-

Nélkülözhetetlen az egyéni bánásmód. Jól felhasználhatók a drámapedagógia eszközei, a szerepjátékok és az élménybeszámolók (iskolai színjátszókör). Igyekszünk olyan pedagógiai légkört kialakítani, amely biztosítja a diákok személyiségének egészséges fejlődését, s eleve megelőzi a magatartási rendellenességek kialakulását. Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat. Felzárkóztató, pótló foglalkoztatások szervezésével szükség esetén tanulás módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását. Speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket. Szülői tájékoztatást tartunk a nevelési problémákról, a devianciák veszélyeiről. Az első és második tanítási napokon (gólyanapok) – a kitűzött program mellett – arra is törekszünk, hogy a leendő 9. évfolyamosok megismerhessék társaikat, osztályfőnöküket, és azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell majd felelniük. Alkalmas e két nap arra is, hogy az ott lévő tanárok és az osztályfőnökök képet kapjanak a tanulók közösségben mutatott viselkedéséről, kulturáltságukról, esetleges szélsőséges megnyilatkozásaikról. A 9. évfolyamon az év elején tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a tanulók felkészültségét, s feltérképezzük, hogy milyen szintű felzárkóztató foglalkozásokkal tudjuk segíteni az arra rászorulókat. A 9. és a 10. évfolyamon, a bukott tanulók számára korrepetálásokat tartunk a felzárkózásuk érdekében. A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára a nevelési tanácsadóval együttműködve - szükség esetén - iskola-pszichológus segítségét kérjük. Segítünk a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket (alapítványokat), amelyek segítséget tudnak nyújtani a beilleszkedésben. A pályatévesztett és a tanulmányi nehézség miatt iskola-változtató szándékú tanulókat segítjük a befogadó intézmény megtalálásában. 7.3.1. Módszertani ajánlások a foglalkozásokhoz

A tanórai foglalkozások élményszerűek legyenek. A tevékenységek közül minél több a gyerekeket érdeklő témára irányuljon. A feladattípusok változatosak legyenek, az ismétlődő tevékenységi formák nem alkalmasak az érdeklődés szinten tartására. Arra kell törekedni a tanulókkal való foglalkozás során, hogy a tevékenység, a felfedezés öröme, a vélemény szabad kifejtése elsődleges szerepet kapjon a száraz oktató módszerrel szemben. Elengedhetetlen ezért a tanulók magukkal hozott beállítottságát, irányultságát figyelembe venni. Megfelelő hangulati motivációkkal, megfigyelési szempontokkal és kérdésekkel irányítsuk a tanuló figyelmét. A megfigyelés alapszabálya az irányító kérdések pontos, tervszerű megfogalmazása. Kerüljük az egyszerre több, a túl általános kérdéseket. Dicsérni kell minden egyéni felfedezésre utaló megnyilvánulást. Nem várható el, hogy a tanulók megfigyeléseik alapján érett gondolatközlésre lesznek képesek, ez a megfigyelések közös megbeszélésével hidalható át. Véleményük komolyan

38

vételével arra kell törekedni, hogy a tanulók minél többet és minél gyakrabban szóljanak érdemileg hozzá az adott témához. A házi feladat elsősorban önálló gyűjtésre, internet és könyvtárhasználatra vonatkozzon.

7.3.2. Javaslat az ellenőrzéshez, értékeléshez Az értékelés célja, hogy a tanulók rendszeres és következetes visszajelzést kapjanak saját fejlődésükről. Pontosan tudják miben voltak jók, miben kell fejlődniük. A megítélés minden esetben a tanuló személyiségének, adottságainak, a pedagógus fejlesztő munkájának, valamint a követelmények elvárásainak összevetésével történjen. A fejlődés mértékének megállapítása térjen ki az apró részletekre is. Értékelés módjai: egyéni, közös, adott szempont szerinti érdemes a tanulók füzeteit is értékelni Legyen az értékelés türelmes, a tanuló személyiségét megnyilvánulásain, produktumain keresztül is tisztelő, szeretetteljes légkörű.

7.4. Az iskola magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenysége Magántanulónak tekintjük azt a tanulót, aki iskolánkkal tanulói jogviszonyban áll, azonban a tanórai foglalkozások látogatása alól felmentést kapott és tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésére egyénileg készül fel. Ezen tanulók számára negyedévenként beszámoltató vizsgákat szervezünk, s a félévi és az év végi osztályzatuk a beszámolókon szerzett jegyek alapján kerül meghatározásra. Szakképző évfolyamon magántanulói státuszt nem engedélyezünk!

8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 8.1. Képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, értékközvetítés Az alcímben jelzett feladatok megvalósítása a lehetőségek, az alkalmak, a technikák és az eszközök széles tárházát ölelik fel. A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló sorsát kezdettől determinálja, hogy milyen iskolába került, melyik osztályba vették fel, s kik lettek a szaktanárai. A belépés feltételét, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a családból és az általános iskolából, ám a képességek tudatosabb kiaknázása a középiskolában történhet. A képességfejlesztés elszakíthatatlan a tehetséggondozástól. Régi tapasztalat, hogy a tanulás megtanítása a középiskolás évek kezdetén újra esedékes. A tanulási technikák elsajátíttatása a legjobb képességű tanulóinknál is elengedhetetlen. Erre tantárgyától függetlenül - minden pedagógusnak törekednie kell. Az emelt szintű érettségi követelményeire történő felkészítés többlet óraszámokkal és új módszerekkel szolgálja a képességfejlesztést.

39

Az iskolai képességfejlesztést segítik elő a szakmai, matematikai és fizikai ismeretek, illetve a humán tantárgyak fakultáció keretében történő közvetítése. A tanulók csoportbeosztását az osztályban tanító szaktanárok véleményének meghallgatásával az osztályfőnök készíti el. A csoportbeosztást behatárolja a tanulók továbbtanulási szándéka. A képességfejlesztés hagyományosnak nevezhető terepe a versenyek, a szakkörök, a diákkörök megszervezése, s a különböző pályázatok kiírása. Az ismeretek és értékek közvetítése a képességek kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. Az iskola tanulói elméleti, számítógéptermi és laboratóriumi szakórákon sajátíthatják el az ismeretanyagot.

8.2. A tehetséggondozás iskolai feladatai • • • •

Az iskolánkban tanító valamennyi pedagógusnak kötelessége, hogy a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását. Iskolánkban a tanulók tehetségének a kibontakoztatásánál fontos tényezőként szerepel a személyiségük erősségeinek és gyengeségeinek a mielőbbi megismerése. Programunk részét képezi az erősségek tudatosítása, a gyengeségek pótlása, fejlesztése. Ugyancsak fontosnak tekintjük azt, hogy tanulóink speciális készségeit felismerjük, az iskolai lehetőségeket figyelembe véve ezeket fejlesszük, illetve megfelelő helyre irányítsuk.

8.3. A tanórán kívüli tevékenységek szerepe a képességfejlesztésben, a tehetséggondozásban Az iskola a kötelező és nem kötelező órakereten kívül tanórán kívüli tevékenységekre is ösztönzi tanulóit. Lehetővé teszi a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését szolgáló programok beindítását. Nem titkolt cél a tanulás megtanítása mellett az iskolai élet színesítése, a szabadidő értékes és érdekes kitöltése. „Öreg diákok a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskoláért” Iskolai Alapítvány A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő lehetőségek között az alapítvány különleges szerepű. Az alapítvány célja és feladata az iskolában folyó nevelési-oktatási tevékenység segítése. Az alapítvány forrásai felhasználhatók többek között a tanítás-tanulás optimális körülményeinek biztosítására, ill. a tanulók kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkájának elismerésére. Iskolai stúdió Jellegzetes szakköri terület az iskolai stúdió, az iskolarádió működtetése. A kedvenc időtöltésüknek /is/ hódoló stúdió tagok szaktanár illetve a szabadidő-szervező irányításával audioberendezések segítségével biztosítják az iskola hosszúszüneteinek műsoros kitöltését, segítenek az iskolai ünnepélyek és a nagyobb lélegzetű iskolai események technikai lebonyolításában. Biztosítják az iskola valamennyi tantermének iskolarádióval történő ellátását. Szakmai tudásukat felhasználják a következő stúdiós generáció kiképzésében.

40

Tantárgyi versenyek Kimondottan a tehetségek érvényesülését, a szaktantárgyak népszerűsítését szolgálják az évente megrendezett tantárgyi versenyek. A házi megmérettetéseken kívül (angol nyelvi, számítástechnikai, stb.) országos és területi tanulmányi versenyeken (OKTV matematika és fizika, OSZTV, OMTV, Nemes Tihamér informatika, Simonyi Károly elektrotechnika, Kozma László számítástechnikai és egyéb szakmai versenyek) is részt veszünk. Az elért jó eredményeket kapcsolódó tantárgyainkban is jutalmazzuk. Az országos döntőbe jutott versenyzőink számára felkészítő foglalkozásokat is szervezünk. Közös színház- és múzeumlátogatások A kulturális hagyományok megőrzésére, más kultúrák értékeinek megbecsülésére, a kulturális igények kielégítésére szolgálnak a közös színház- és múzeumélmények. A színházlátogatások az egész tanévet behálózzák, a darabokat sokszor a tananyaghoz illesztik, s értékes segítséget nyújtanak az irodalmat tanító szaktanár számára. Könyvtárhasználat Iskolánk könyvtárszobája gazdag kézikönyvtárral, korszerű ismerethordozókkal (CD, CD-ROM, videó) a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl a "kitekintéshez" is elvezet. Megtanít az egész világon egyformán alkalmazható könyvtárhasználat technikájára. Közvetett segítséget nyújt az internet adatbázisainak használatához is. A mindenkori 9. évfolyam osztályai szervezett könyvtári órákon tájékozódhatnak az iskolai könyvtárhasználatról. Osztálykirándulások Földrajzi adottságaink, hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente megszervezett osztálykirándulások. Az általában 2-3 naposra tervezett tanulmányi kirándulásokhoz az iskola biztosítja a tanítás nélküli munkanapokat. A 9-11. évfolyam osztályai az írásbeli érettségi hetében, a végzősök ősszel kirándulnak. Célszerű a középiskolás évek során az ország különböző tájait bejárni, ill. komplex programokat (túra, városnézés, sport, múzeumlátogatás stb.) összeállítani. A kirándulások tehát a kellemes és a hasznos időtöltést egyaránt szolgálják. Az osztálykirándulások finanszírozása a szülők önkéntes anyagi támogatásával lehetséges. Szabadidősport Az iskolai szabadidősport helyszíne a tornaterem, az udvar és a kondicionáló helyiség. Az iskolában alapvetően labdarúgás, kosárlabdázás, asztali teniszezés és erőfejlesztő gyakorlások valósíthatók meg. A versenyszerűen sportolók az iskolai labdarúgó és kosárlabda csapatokban is bizonyíthatják tehetségüket. Utóbbi sportágakban évente évfolyam- és iskolai bajnokságokat is rendezünk. Iskolai szintű szaktárgyi versenyek: a versenyek megrendezéséről a munkaközösségek döntenek, a verseny időpontját és jellegét munkatervben rögzítik, a szaktárgyi verseny selejtezőjét képezheti magasabb szintű versenyeknek. E szerteágazó versenyrendszerben az iskola számára elengedhetetlen feladat a versenyek közötti szelektálás, a versenyzői réteg szélesítése.

41

9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk tanulói között minden évfolyamon találhatók tanulási kudarccal küzdő diákok. Ez a tény a felzárkóztatás pedagógiai feladata elé állítja az intézmény valamennyi pedagógusát. A felzárkóztatás kiinduló pontja a problémák feltárása, a tanulási gondokkal küzdő tanulók felismerése.

9.1. A tanulókat megismerő (feltérképező) tevékenység Az első és második tanítási napokon (gólyanapok) – a kitűzött program mellett – arra is törekszünk, hogy a leendő 9. évfolyamosok megismerhessék társaikat, osztályfőnöküket, és azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell majd felelniük. Alkalmas e két nap arra is, hogy az ott lévő tanárok és az osztályfőnökök képet kapjanak a tanulók közösségben mutatott viselkedéséről, kulturáltságukról, esetleges szélsőséges megnyilatkozásaikról. A 9. évfolyamon, az év elején, tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a tanulók felkészültségét annak érdekében, hogy milyen szintű felzárkóztató foglalkozásokkal tudjuk segíteni az arra rászorulókat.

9.2. A tanulókat segítő tevékenységek -

Az iskola ellátja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységeket. Felzárkóztatás szervezhető a tanórán (differenciált egyéni és csoportos foglalkoztatással), a nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanuló érdeklődése, igénye szerint, illetve egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozások keretében.

-

A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó délutáni különfoglalkozások, a korrepetálások jelentik. Az évről-évre újra meghatározott, szaktanárok vezetésével szervezett korrepetálási programok lehetővé teszik a gyengék ill. a tanórákat mulasztók számára a szakmai lemaradás megszüntetését. Az egyes foglalkozások gyakorlásból, a felvetődött kérdések megválaszolásából ill. a tananyag újra magyarázásából állhatnak.

-

A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára a nevelési tanácsadóval együttműködve - szükség esetén - iskola-pszichológus segítségét kérjük. Segítünk a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket (alapítványokat), amelyek segítséget tudnak nyújtani.

-

Külön figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási-nevelési feladataira, az egyéni problémák kezelésére. Számukra – szükség esetén – egyéni haladási tervet dolgozunk ki.

-

A pályatévesztett és a tanulmányi nehézség miatt iskola-változtató szándékú tanulókat segítjük a befogadó intézmény megtalálásában. Az eltanácsolás lehetőségével csak végső esetben élünk.

42

9.3. Integrált nevelés-oktatás A sok súlyos problémából kiindulva, s azok megoldására törekedve határoztuk el az integrált nevelést, oktatást. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: • Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. • Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. • A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő, pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. • A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tanagyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükségletekhez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedéshez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. • Intézményünkben erre a felkészítésre a szakiskolai képzés 9-10. osztályában kerülhet sor. Az integrációs és képesség kibontakoztató pedagógiai rendszer három elemből tevődik össze. Az első rész a heterogén intézményi közeg kialakítását, az „alkalmazást” jelenti. „Kiket kikkel” szeretnénk integráltan oktatni. A tanulók a pedagógiai szakszolgálat tanácsára és szakvéleménye alapján kerülhetnek az iskolába. Főszabály a sajátos nevelési igényű tanulókat normál osztálykeretben oktatni, de speciális tanulói csoportokat is működtetni. Az osztály kialakításánál a hátrányos helyzetű gyerekek aránya 50%, aminek fokozatosan csökkennie kell 25%-ra. Intézményünk esetében ez úgy valósulhat meg, hogy több osztályra

43

is kiterjesztjük az integrációs felkészítést. Iskolánk, mint az integráló intézmény, minden szülővel kapcsolatban áll, a nevelőtestület pedig csapatban dolgozik. Ez konkrétan azt jelenti, hogy együttműködési, partnerségi kapcsolatok kiépítése történik mind a nevelőtestületen belül, mind pedig a külső szereplőkkel, a szülői házzal, a helyi családsegítő szolgálattal, szakszolgálattal, más közoktatási intézménnyel. A pedagógiai rendszer második része a tartalmi elemeket fogalmazza meg. Az intézménynek képességfejlesztő programokat kell működtetnie. Annak értékelése helyett, hogy „mit nem tud a tanuló”a „miben jó” kerül előtérbe. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a „lépésről lépésre” elvét és módszerét használjuk. Egyéniesített, rendszeresen alkalmazott és körültekintően ellenőrzött nevelési, oktatási folyamat megvalósítására törekszünk. A tanulást segítő fejlesztés, az eszközjellegű és szociális kompetenciák fejlesztését követik az integrációt segítő, tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek. Ide tartozik a mentori rendszer működtetése, művészeti körök kialakítása és együttműködés civil művészeti iskolák programjaival. A programok kialakításában a multikulturális tartalmak is helyet kapnak. A tanulók értékelési rendszerében is változás történik. Megjelenik a szöveges értékelési rendszer, az árnyalt értékelés, az egyéni fejlődési napló. A tanárok külső szakemberek segítségével egyéni nevelési célokat és tervet határoznak meg, melyek teljesülését illetve a tanulók magatartását, fejlődését folyamatosan nyomon követik és értékelik. A pedagógusok meghatározott időnként pl. kéthetente szakmai megbeszéléseket (esetmegbeszélés, módszertani továbbképzés) tartanak külső szakember bevonásával. A rendszer harmadik összetevője a program ellenőrzése az eredmények szempontjából. Mindenképpen fontos, hogy legyen utánkövetés, hogy lássuk mi lesz a tanuló sorsa, mert a hátrányos helyzetű tanulók nagy számban maradnak ki a középfokú oktatási intézményekből. Tehát már nemcsak a beiskolázás lényeges, hanem az is, hogy egy-két év múlva is ott tanulnak-e a tanulók, vagy sem.

9.4. Felzárkóztató oktatás A szakiskolában – a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében – felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülő legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke – az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett – a következő tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben betölti a tizenötödik életévét. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. Az, aki a felzárkózató oktatás megkezdésekor a tizenhatodik életévét nem tölti be, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba. A felzárkóztató oktatás egy tanítási évig (tíz hónapig) tart, az általános iskola hetedik évfolyamát sikeresen befejezett tanuló számára. A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati kompetenciákat. A felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. A tanuló a

44

felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon folytathatja tanulmányait.

9.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos céljaink • • • •

Ezeknek a tanulóknak döntő többségét legalább egy szakmunkás bizonyítvány megszerzéséig eljuttatni. Hátrányaik ellenére kialakítani bennük – legalábbis megpróbálni – az élethosszig tartó tanulás igényét. Maximális segítséget nyújtani ahhoz, hogy a társadalomban való beilleszkedésük minél sikeresebb legyen. Ha az mégsem sikerülne az iskolán belül, akkor iskolarendszeren kívüli képzésbe kell megpróbálni bevonni őket.

•

9.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos feladataink Feladatunk a tanulók kudarcélményeinek olyan mértékű csökkentése, hogy az iskola követelményrendszerének megfeleljenek. Ahhoz, hogy ezt teljesíteni tudjuk, az alábbi feladatokat kell megoldanunk: • Már a kezdet-kezdetén fel kell mérni a tanulók szociokultúrális környezetét, amely döntő tényező a tanulási kudarcok kialakulásánál. • Alaposan fel kell térképeznünk a tanulók megértő képességét, készségeit, személyiségjegyeit, s ezek alapján kell meghatároznunk a konkrét teendőket. • Minden lehetőséget ki kell használni annak érdekében, hogy a szülői házzal a pedagógus (elsősorban az osztályfőnök) aktív kapcsolatot teremtsen. • Fel kell mérni milyen akadályai vannak a tanuló otthoni tanulásának, mik okozzák az alacsony hatékonyságot tanulmányi munkájában. • Döntőnek tartjuk, hogy iskolánk értékelési rendszere motiválóbb, pozitívabb legyen s ne negatív, büntető jellegű. • Ezeknek a tanulóknak a felzárkóztatására heti 1,5 óra/3 fő időkeretet biztosítunk.

9.7. A felzárkóztatási program értékelése A felzárkóztatási program eredményességéről az osztályfőnökök folyamatos visszajelzéseket szereznek, s a félévenként megrendezésre kerülő osztályértékelő értekezleteken számolnak be. A tanácskozáson az osztályban tanító szaktanárok és az osztályfőnök kölcsönösen informálják egymást, s közösen döntenek a további intézkedésekről. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök és a szülők bevonásával tanulónként értékeli a felzárkóztatást segítő program eredményességét.

45

10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gazdaság szerkezetváltozásával, a piacgazdaságra történt átállással a szülők könnyen munkanélkülivé válhatnak, így mind több gyermek kerül nehéz anyagi helyzetbe, mely az egészséges testi-lelki fejlődését és tanulását hátráltathatja. Ezek a tanulók nagy tapintatot igényelnek, hiszen sok esetben szégyellik helyzetüket, melybe önhibájukon kívül kerültek. A segítségre szorulók általában munkanélküliek, alacsony jövedelműek, rokkant nyugdíjasok vagy szociális ellátásban részesülő szülők köréből kerülnek ki. A szociális hátrányok leggyakoribb megnyilvánulási formái: a szegénység, az egykeresős és csonka családok, az ösztönzés hiánya, az életkilátások csökkenése. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. (K)2. 8. 1 Az iskola pedagógusainak a tanulók anyagi veszélyeztetettsége feltárásával kapcsolatos feladatai • • • •

A tanuló osztályfőnökének kiemelten fontos feladata, hogy mielőbb feltárja az osztályban fellelhető veszélyeztetett helyzetben levő családi körülményeket. Ezt követően a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel közösen az anyagi veszélyeztetettséget jelenti az igazgatónak. Az ilyen jellegű feladatok ellátásában, az osztályban tanító valamennyi pedagógusnak közös kötelessége. Az igazgató eljárást indít a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.

10.1. Hátránykompenzáció Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás). Természetbeni ellátások (kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyv biztosítása, kulturális támogatás odaítélése, utazási térítés kiutalása). A szociokulturális hátrányok enyhítése (a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosítása, jól felszerelt könyvtárral a kulturális hiányok pótlása, tanácsadás, a közösségek életének támogatása, felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése). -

Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel.

-

Drog és bűnmegelőzési programok szervezése.

-

Pályázatok figyelése, nyomon követése, részvétel a pályázatokon.

-

Kollégiumi elhelyezés és ellátás biztosítása.

46

-

Ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére.

-

A tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma).

-

Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése.

10.2. A tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatai • • • •

Az iskola igazgatójának e területen ellátandó feladatait a Csongrád Megyei Önkormányzat 10/2000. (X.10.) számú rendelete határozza meg. Az iskola igazgatója a tanuló tandíját a tanulmányi eredménytől függően csökkenti. Az iskola igazgatója a tanuló szociális helyzetét figyelembe véve – az osztályfőnök, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős véleménye alapján – a tandíját csökkentheti. A fentieken túlmenően az igazgató az osztályfőnök javaslata alapján egy tanévre szóló ingyenes tankönyvhasználatot biztosít (könyvtári állományban levő könyvekből).

11. Egészségnevelési program 11.1. Az egészségfejlesztés célja Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. 11.1.1. Az iskola egészségfejlesztési célja: • • •

• •

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, az iskolai egészségnevelést és az iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítani, ezekkel párhuzamosan együttműködni a helyi közösség szakembereivel, és részt venni az ide vonatkozó programokon, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programok kidolgozása. Kiemelt jelentőségű az egészséges étkezés, a testedzés és a szabadidő hasznos eltöltése, valamint a társas támogatás, a lelki egészségfejlesztés és tanácsadás zavartalanságát biztosító programok megvalósítása. Olyan oktatási-nevelési gyakorlat megvalósítása, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. A diákok segítése, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségmegőrzése; a helyi közösség vezetőivel való együttműködés úgy, 47

• • •

hogy az utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást. Tolerancia és segítőkész magatartás kialakítása a beteg vagy fogyatékkal élő embertársak iránt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségnek ezek a meghatározásai rendkívül ambiciózusak, és mindenképpen egy kívánatos folyamatot határoznak meg, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid és hosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra. 11.1.2. Az egészségfejlesztés tartalma

Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. 11.1.2.1. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségnevelés főbb területei: − egészséges táplálkozás − higiénés szokások erősítése, fontosságának hangsúlyozása − aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése − a dohányzás visszaszorítása − alkohol- és drogprevenció − AIDS prevenció − mentális betegségek megelőzése

48

11.1.3. Az iskolaorvos, védőnő szerepe az egészségnevelésben: 1. Évenkénti szűrővizsgálat 2. Felvilágosító előadások tartása (iskolaorvos, védőnő) 3. Egyéni gondozás (cukorbetegségek, viselkedési zavarok, tanulási zavarok, szenvedélybetegségek, cardiovaskularis rizikószűrés és gondozás) 4. Testnevelési csoportbesorolás 5. Versenyekre felkészülés (csecsemőgondozás, elsősegélynyújtás stb.) 6. Kapcsolattartás a pedagógusokkal, a szülőkkel (kiemelten az ifjúságvédelmi felelőssel) 7. Az iskolai büfé kínálatának figyelemmel kísérése, javaslattétel 8. Családsegítővel kapcsolattartás 9. Bemutató szervezése (egészséges táplálkozás) Az egészségnevelési célkitűzések között szerepel a tanulók mentális és tanulási problémáinak felmérése, a korrekció megvalósítása: A testi, fizikai állapot mérésén kívül a tanulási nehézségek szűrése. Logopédusi segítség igénybevétele a koncentrációzavarral, hiperaktivitással, fáradékonysággal, dislexiával, disgrafiával, discalkuliával küzdő gyerekek megsegítésére, tanulási hatékonyságuknak erősítésére.

49

11.2. Testnevelési órák, mindennapos testnevelés A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Elsődleges célunk a mozgás szeretetének erősítése, a mindennapi testmozgás igényének kialakítása, ezzel az egészségtudatos magatartás jelentőségének hangsúlyozása. Az egészségnevelési célok elérésében segít a diákok állóképesség vizsgálata. A felmérési eredmények alapján pontos képet kapunk a tanulók állapotáról. Az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módja biztosított. A tanulóknak heti 2 testnevelés órája van. A többi mozgási lehetőség a diáksportkör foglalkozásain biztosított. Célunk a tanórán kívüli sportolási lehetőségek skálájának bővítése. • kosárlabda csapatok edzése, osztályok, évfolyamok közötti versenyek megvalósítása • foci csapatok edzése, osztályok, évfolyamok közötti versenyek megvalósítása • kondicionáló torna biztosítása, erőnléti edzések megtartása • házi és intézmények közötti bajnokságokon való részvétel • Pingpong, labdarúgó, aerobic foglalkozásainak támogatása 11.2.1. A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek Sajátos a testnevelés ellenőrzése és értékelése, mivel készségtárgyról van szó. Itt az ellenőrzés folyamatos, amely a tanórai teljesítményt figyeli. Időszakos egy-egy témakör lezárását követően. A 10. évfolyam végén pedig egy átfogó ellenőrzést végeznek együtt a testnevelő tanárok. A tanulók teljesítmény-felmérését a HUNGAROFIT 4+1 módszerrel végezzük. A felmérés a tanulók állóképességét, izomerejét (has-, hát-, kar- és lábizomzat) mérjük fel évente kétszer, tavasszal és ősszel. A mérési eredményeket a programhoz központilag rendelt táblázat szerint kiértékeljük. A felmérés eredményét az iskolaorvos is megkapja. A felmérés lehetőséget nyújt a tanulók önmagukhoz képest történő fejlődésének, de az egymást követő évfolyamok egyre rosszabb kondíciójának megállapítására is. A HUNGAROFIT módszer során az alábbi dimenziókban folytatunk méréseket: Aerob fittség mérés Kardio-respiratorikus állóképesség mérése: • Cooper-teszt (futással) 1, 1.5, 2 mérföld ill. 2000 m, 3000 m síkfutás (Pulzus méréssel kiegészítve). Dinamikus izomerő A vázizomzat fittségének mérése: • • • •

Helyből távolugrás Helyből 5-ös sorozat ugrás páros lábbal Kétkezes dobás fej fölött hátra Egykezes labdalökés helyből

Izomerő állóképesség A vázizomzat fittségének mérése:

50

• M. fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás • Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel • Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés (A próbákat folyamatosan, kifáradásig kell végezni a maximális időtartam: 4 perc.) Hajlékonyság A kiegészítő mérés: Csípőhajlékonyság •

Ülésben előrenyúlás

Az értékelés során figyelembe vesszük: • • • • • •

a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődését, a tanult sportági mozgásanyag technikai végrehajtását, a sportjátékokban való aktív részvételt, együttműködési készséget, a testnevelési órákon mutatott aktivitást, a teljesítmények eredményességének viszonyát az előírottakhoz, a tanórán kívüli sporttevékenységet (iskolai sportkör, felzárkóztató foglalkozás, tehetségfejlesztő sportóra stb.)

•

11.3. Felvilágosítás és szemléletformálás • • • • • • • • •

• •

Az iskolánkban Egészségnappal és Életmódnappal kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. Szintén a szemléletformálásban játszik fontos szerepet a minket körülvevő világ empirikus felfedezése ideértve a Sürgősségi Baleseti Osztályt A természetjáró túrák szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni. Az évente megrendezésre kerülő Sportnap mozgáslehetőséget nyújt, másrész aktívan támogatja az egészséges életmódra törekvést. A különböző sportkörök tartalmas és egészséges kikapcsolódást nyújtanak a diákoknak. Versenyeken való részvétel (sportversenyek, elsősegélynyújtó verseny) Véradás diákok és tanárok részvételével („Ha vért adsz, életet adsz!”) Időszakos kiállítások rendezése (ÁNTSZ segédanyagainak felhasználásával) – mind olyan programok, amelyek elengedhetetlenek a kiegyensúlyozott, minden szempontból egészséges tanulók nevelésében. Kiemelten biológia, testnevelés, kémia, földünk és környezete, osztályfőnöki, gyakorlati és idegen nyelvórán folyik az egészséges életmódra nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. Jól felszerelt szaktantermek (biológia, kémia, földünk és környezete), szertárak. (biológia, kémia, testnevelés, könyvtár, tornaterem, kondicionáló terem, sportudvar, iskolai büfé biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit. Női tanári kondicionáló tornával, férfi tanári futball rendezésével követendő példát kívánunk nyújtani tanítványaink számára.

51

• • • • • • • • • • •

Az iskola egészségügyi személyzetének részvétele a szülői értekezleteken (szülők felvilágosítása a példamutatás szerepéről, a család étkezési szokásai, mozgáskultúrája, az egészség megőrzésének helye a család értékrendjében, egészséges lakókörnyezet) Az iskolai büfé választékának ellenőrzése (gyümölcs, korpás pékáru, müzliszelet, cukormentes 100 %-os gyümölcslevek, élőflórás natur joghurt) Kerülendő: cola, csokoládé, finomított édesipari termékek stb. Számítógépes adatnyilvántartás Bemutatók szervezése (egészséges táplálkozás, természetes módszerek a szépségápolásban, gerinctorna betanítás, kézi és műszeres szemmaszírozás) Kortárs segítőképzés Szenvedélyekről leszoktató, önismeretfejlesztő csoportos foglalkozások Dohányzásmentes tantestület Tanár-diák sporttalálkozók Kiskorúak iskolai dohányzásának szigorított ellenőrzése Szülőcsoportok szervezése szakemberek bevonásával pl. magatartászavaros gyerekek esetén Dohányzásról leszoktató elektromágneses kezelés

52

12. Az iskola környezetnevelési programja 12.1. A környezeti nevelési program célkitűzései A környezetnevelés fő céljaiként megfogalmazhatók az alábbiak: -

A tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. Érzékenység kialakítása a környezet állapotváltozásaira, s ezek emberre gyakorolt hatására. Személyes felelősség vállalás a környezetkímélő magatartásban. Közvetett módon a környezeti világválság kialakulásának megelőzése. Természeti értékeink megőrzése, tisztelete, természet és társadalom harmóniájára törekvés.

12.2. A környezetvédelem főbb területei A környezetvédelem főbb területei között tartjuk számon a vízvédelmet. (vízfogyasztás, gazdaságos vízfelhasználás), a levegővédelmet (szmog, dohányzás) és a talajvédelmet. (növények telepítése). Napjainkban a hulladékkezelés és újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés olyan területei programunknak, amelyek ismerete elengedhetetlen értékeket képvisel. A zajkárosodás megakadályozása, a gazdaságos energiafelhasználás megoldása, a környezetbarát gyakorlatok reflexszerű használata szintén elengedhetetlen a szemléletmód kialakításában. Környezetvédelmi feladataink konkrétabb gyakorlati területének számít az iskolaudvar fásítása, a kerékpár használata és a szárazelem begyűjtése.

12.3. A környezetei nevelés fő célcsoportjai és színterei Iskoláról lévén szó elsődleges célcsoportunk a tanulók közössége. Ugyanakkor a tanárok és az iskola dolgozói, valamint a szülők bevonása teszi teljessé tevékenységünket, hiszen minél komplexebb, sokrétűbb és kiterjedtebb a célcsoport, annál nagyobb az eredmény. Kiemelten a biológia, a testnevelés, a kémia, a földünk és környezete, az osztályfőnöki és az idegen nyelvórákon folyik környezeti nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson, valamint a szabadidős tevékenységek során is törekszünk a pozitív környezeti szemlélet kialakítására. Az iskolai könyvtárban a témákhoz illeszkedő, korszerű ismereteket nyújtó anyagokat biztosítunk.

12.4. Felvilágosítás és szemléletformálás A felvilágosítás és a szemléletformálás bevált módszereivel kívánunk élni a környezeti nevelési program keretén belül is. Lehetőségeink az alábbiak: A Föld napja (április 22.) rendezvény keretein belül lehetőség nyílik a környezeti nevelés legtöbb kitűzött területének megvalósítására.

53

Igen komplex lehetőségekkel szolgál az Egészségnap is más „Jeles napokkal” a környezet- és természetvédelemben (Víz világnapja). A környezet megismerését, értékeinek megtapasztalását, s így annak védelmét szolgálják a különböző természetjáró túrák, a vízi túrák, a tanulmányi kirándulások, Magyarország nemzeti parkjainak megismerése. A környezeti nevelés a ma embere számára már nem divatos passzió, hanem az élet diktálta szükségszerűség. Az egészség és a környezeti nevelés szoros kapcsolatban áll egymással.

13. Fogyasztóvédelmi oktatás 13.1. Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a. b. c. d. e. f. g. h.

Az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga A különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga A megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga A jogos panaszok tisztességes rendezéshez való jog Az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog A kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997évi CLV törvényt, melynek első része V. fejezet 17.-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbizottság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A Kormány 243/2003. (XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

54

13.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordozhatnak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátítani, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztésdöntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kell fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására fektettük a hangsúlyt. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. 55

Az értékek formálódásában lényeges: • • •

A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása A természeti értékek védelmi

Fontos továbbá a fogyasztás során: A tájékozódás képessége, A döntési helyzet felismerése és A döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklus során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is.

56

III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola helyi tanterve 1.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított egyes tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai

1.1.1. A szakiskola 9-10. évfolyamának gépészet szakmacsoportjának óraterve (érvényes, felmenő rendszerben a 2010/2011. tanévtől) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom* Matematika* Történelem és társadalom ismeret Természetismeret és környezeti tanulmányok Fizika Kémia Biológia Földrajz Élő idegen nyelv* Informatika* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Gépészeti alapozó ismeretek - Mérések - Anyagok - Mechanika - Műszaki ábrázolás Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok Összesen * Csoportbontás

57

9. évfolyam 3 2 2

10. évfolyam 3 2 2

1,5 1 1 1,5 2 2 2,5 1 2 4 2 2

1 1,5 1,5 1 2 2 2,5 1 4

2

2 2 4

27,5

27,5

1.1.2. A szakiskola 9-10. évfolyamának építészet szakmacsoportjának óraterve (érvényes, felmenő rendszerben a 2010/211. tanévtől) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom* Matematika* Történelem és társadalom ismeret Természetismeret és környezeti tanulmányok Fizika Kémia Biológia Földrajz Élő idegen nyelv* Informatika* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Építészeti szakmai alapozó ismeretek - Bevezetés az építészeti alapozó számításokba - Építészeti alapismeretek - Építészeti műszaki rajz - Építőanyagok Építési szakmai alapozó gyakorlatok Összesen * Csoportbontás

58

9. évfolyam 3 2 2

10. évfolyam 3 2 2

1,5 1 1 1,5 2 2 2,5 1 2 3 1 2

1 1,5 1,5 1 2 2 2,5 1 4

3 27,5

1 3 4 27,5

1.1.3. A szakiskola 9-10. évfolyamának kereskedelem-marketing, üzletiadminisztráció szakmacsoportjának óraterve (érvényes, felmenő rendszerben a 2010/2011. tanévtől) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom* Matematika* Történelem és társadalom ismeret Természetismeret és környezeti tanulmányok Fizika Kémia Biológia Földrajz Élő idegen nyelv* Informatika* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció alapozó ismeretek - Gazdasági környezetünk - Kommunikációs és viselkedéskultúra - A kereskedelem általános ismeretei Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó gyakorlatok - Gépírás - Kereskedelmi alapgyakorlatok Összesen * Csoportbontás

59

9. évfolyam 3 2 2

10. évfolyam 3 2 2

1,5 1 1 1,5 2 2 2,5 1 2 4

1 1,5 1,5 1 2 2 2,5 1 2

2 2 2 2 27,5

2 6 2 4 27,5

1.1.4. A szakiskola 9-10. évfolyamának egyéb szolgáltatás szakmacsoportjának óraterve (érvényes, felmenő rendszerben a 2010/11. tanévtől) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom* Matematika* Történelem és társadalom ismeret Természetismeret és környezeti tanulmányok Fizika Kémia Biológia Földrajz Élő idegen nyelv* Informatika* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Egyéb szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek - Egészségtan - Néprajz, társadalomismeret - Mindennapi ismeretek - Rajz- és vizuális kultúra - Kémia Egyéb szolgáltatás szakmai alapozó gyakorlatok - Viselkedés- és kommunikációs kultúra - Manuális készségfejlesztő gyakorlatok - Mindennapi teendők gyakorlata - Fodrász Összesen * Csoportbontás

60

9. évfolyam 3 2 2

10. évfolyam 3 2 2

1,5 1 1 1,5 2 2 2,5 1 2 2 1 1

1 1,5 1,5 1 2 2 2,5 1 3

1 2 4 2 2

27,5

5

1 4 27,5

1.1.5. Előre hozott szakképzés óraterve érvényes 2011/12 tanévtől

Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelv Tanulás módszertan Történelem, állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek Informatika Matematika Művészet ismeret Magyar Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összesen

9. évf. óraszám 1 2 3 1 2

10. évf. óraszám 1 2 1 1 2

11. évf. óraszám 1 2 0,5 0,5

2

2

1

2 2 1 2 10 7 35

1 2 2 7 14 35

0,5 1 7 21,5 35

61

1.1.6. Az egyéves felzárkóztató oktatás évfolyamának óraterve

Tantárgy

Óraszám

Magyar nyelv és irodalom/ kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret/Egészségtan - kémia - fizika - biológia - földrajz - környezetvédelem Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Egészségvédelem Idegen nyelv (angol/német) Szakmai előkészítő/alapozó gyakorlat* Személyiségfejlesztés, kommunikáció Összesen *Csoportbontás

62

10. évf. Heti óraszám 4 2 3 1 5 1 1,5 1 1 0,5 1 2 1 2 1 1 7 2 32

Gimnázium Óratervei

1.2. Óratervek – Felnőttek Gimnáziuma 1.2.1. Felnőttek Gimnáziuma – nappali rendszerű Kerettanterv szerint

Évfolyam Tantárgy

Érettségi

9.

10.

_-_11.

Magyar nyelv és irodalom

6

6,5

5

6

KÉ

Matematika

5

4,5

4

5

KÉ

Fizika*

1,5

2,5

2

-

Kémia*

1,5

2,5

2

-

Földünk és környezetünk*

1,5

2

2,5

-

Biológia*

1,5

2

2,5

-

Történelem

2,5

3

3

3,5

3

1

1

1

Társadalomismeret __ ___ ___ Informatika**

3

1

1

-

-

-

1

2

Filozófia/Etika

-

-

-

2

Idegen nyelv** angol – német Testnevelés

4

3,5

4,5

6

-

1

1

1

Szabadon tervezhető

-

-

-

3

Osztályfőnöki

0,5

0,5

0,5

0,5

30 óra

30 óra

30 óra

30 óra

Művészeti ismeretek _

Összesen:

12.

KÉ

KÉ

A *-gal jelölt tantárgyakból a szabad sáv terhére (évi óraszám 96 óra) érettségi előkészítő szervezhető. ** Csoportbontás

63

1.2.2. Felnőttek Gimnáziuma – esti tagozat Kerettanterv szerint

Évfolyam Tantárgy

Érettségi

_-_11.

9.

10.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3

3

KÉ

Matematika

2

2

2

3

KÉ

Fizika

1

1

1

-

Kémia

1

1

1

-

Földünk és környezetünk

1

1

1

-

Biológia

1

1

1

-

Történelem

1

1

1

2

1

1

1

1

1

1

1

-

-

-

1

1

Filozófia

-

-

-

1

Idegen nyelv* angol – német

2

2

2

2

-

-

-

2

Művészeti ismeretek Társadalomismeret __ ___ ___ Informatika*

Szabadon tervezhető Összesen:

_

15 óra

15 óra

* Csoportbontás

64

15 óra

12.

15 óra

KÉ

KÉ

1.3. A szakközépiskola 9-12. évfolyamának óratervei

Szakközépiskolai közismereti óraszámok (általános) (Érvényes felmenő rendszerben a 2010/2011. tanévtől)

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika* Ének-zene Művészetismeret Osztályfőnöki óra Testnevelés Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika* Szakmacsoportos alapozó oktatás Kötelező heti óraszám

9.

Éves /heti óraszámok évfolyamonként 10. 11.

12.

4

4

4

4

2,5

2,5

2

3

-

-

1

-

3 3 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 -

3 3 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 -

4 4 1 1 2

4 4 1 1 2

1,5

-

1,5

3

5

5

8

8

27,5

27,5

30

30

A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk.

65

Szakközépiskolai heti óraszámok gépész szakmacsoportra

(Érvényes felmenő rendszerben a 2010/2011. tanévtől)

Éves /heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Történelem 2,5 2,5 2 3 Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv* 3 3 4 4 Matematika* 3 3 4 4 Ének-zene 1 1 Művészetismeret 1 1 Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 Testnevelés 2 2 2 2 Fizika 1,5 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Informatika* 1,5 3 Szakmacsoportos alapozó oktatás 5 5 8 8 Elmélet 2 2 6 5 A műszaki ábrázolás alapjai 2 Anyagismeret 2 Mechanika 2 Anyag- és gyártásismeret 1 Géprajz 2 Az ember és környezete 1 Gépelemek 2 Alkalmazott számítástechnika* 2 Elektrotechnika 1 Gyakorlat 3 3 2 3 Műszaki ábrázolási gyakorlatok 1 Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok* 2 Anyagmegmunkálási gyakorlatok 3 Gépészeti mérések 0,5 Géprajzi gyakorlatok 1,5 Gépi forgácsolási alapgyakorlatok 1,5 Szerelési alapgyakorlatok 1,5 Kötelező heti óraszám 27,5 27,5 30 30 Tantárgy

A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk.

66

1.3.1. Gépész szakmacsoport (érvényes felmenő rendszerben a 2007/2008. tanévtől) átmeneti

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Társadalom ismeret és etika Idegen nyelv * Matematika * Művészeti ismeretek Ének Osztályfőnöki Testnevelés és sport __ Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika * Szakmacsoportos alapozó A műszaki ábrázolás alapjai Műszaki ábrázolási gyakorlatok Információ és adatgyűjtési gyak. * Anyagismeret Anyag- és gyártásismeret Anyagmegmunkálás gyakorlat* Mechanika Géprajz Ember és környezete Gépészeti mérések* Géprajz gyakorlat Gépelemek Alk. szám. techn. (CAD) * Elektrotechnika Gépi forg. Alapgyakorlatok* Szerelési alapgyakorlatok* Összesen *

9.

Osztály/óraszám 10. 11. 12.

4 2 3 3 1 1 2 1 1,5 1,5 1,5 1

4 2 3 3 1 1 2 1 1,5 1,5 1,5 1

Heti óraszám 4 2 1 4 4 1 1 2 2 1

4 3 4 4 1 1 2 2 1

2 1

-

-

-

2

-

-

-

-

2 3 -

1 2 2 1 0,5 1,5 -

27,5

27,5

30

Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ

2 2 1 1,5 1,5 30

Csoportbontás

KÉ – Kötelező érettségi tantárgy. Emelt szintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból biztosítjuk: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv

67

1.3.2. Kereskedelem-marketing szakmacsoport 11. és 12. évfolyam (érvényes felmenő rendszerben a 2010/2011. tanévtől) átmenet Tantárgy

Osztály/óraszám 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4

Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalomismeret Társadalom ismeret és etika Idegen nyelv * Matematika * Művészeti ismeretek Ének Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika * Szakmacsoportos alapozó Kereskedelem-marketing szakmacsop. Alapism. Gazdasági ismeretek Marketing Kereskedelem-marketing szakmacsop. Alapozó gyakorlat * Információkezelés* Viselkedéskultúra Áruforgalmi ismeretek Áruforgalmi gyakorlat Összesen

2 3,5 3 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5

2 3,5 3 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5

2 1 4 4 1 1 2 2 1

3 4 4 1 1 2 2 1

-

-

-

-

2 -

2 -

2 3 -

2 3 -

2 1 30

2 1 30

2 2 1 1 27,5 27,5

Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ

KÉ – Kötelező érettségi tantárgy. Emelt szintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból biztosítjuk: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv * Csoportbontás

68

1.3.3. Kereskedelem-marketing szakmacsoport 9 és 10. évfolyam (érvényes felmenő rendszerben a 2010/2011. tanévtől) Tantárgy

Osztály/óraszám 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4

Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalomismeret Társadalom ismeret és etika Idegen nyelv * Matematika * Művészeti ismeretek Ének Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika * Szakmacsoportos alapozó Kereskedelem-marketing szakmacsop. Alapism. Gazdasági ismeretek Marketing Kereskedelem-marketing szakmacsop. Alapozó gyakorlat * Információkezelés* Viselkedéskultúra Áruforgalmi ismeretek Áruforgalmi gyakorlat Összesen

2,5 3 3 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 5 -

2,5 3 3 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 5 -

2 1 4 4 1 1 2 -

3 4 4 1 1 2 -

1,5 1,5 8 -

3 8 -

2 -

2 -

2 3 -

2 3 -

2 1 -

2 1 -

2 1 38

2 1 38

32,5 32,5

Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ

KÉ – Kötelező érettségi tantárgy. Emelt szintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból biztosítjuk: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv * Csoportbontás

69

1.3.4. Közlekedés szakmacsoport 11. és 12. évfolyam (érvényes felmenő rendszerben a 2010/2011. tanévtől) átmenet Tantárgy

Osztály/óraszám 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4

Magyar nyelv és irodalom

2 3 3 1 1 2 1 1,5 1,5 1,5 1

Történelem, társadalomismeret Társadalom ismeret és etika Idegen nyelv Matematika * Rajz és virtuális kultúra műv. ism. Ének Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika * Szakmacsoportos alapozó ismeretek Közlekedési ismeretek Közlekedési informatika és szt.gyak* Közlekedés földrajz Szakmai idegen nyelv * Általános jogi ismeretek Összesen

2 3 3 1 1 2 1 1,5 1,5 1,5 1

2 1 4 4 1 1 2 2 1

3 4 4 1 1 2 2 . 1

3 3 2 2 27,5 27,5

1 3 2 2 30

1 3 2 2 30

Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ

KÉ – Kötelező érettségi tantárgy. Emelt szintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból biztosítjuk: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv * Csoportbontás

70

1.3.5. Közlekedés szakmacsoport 9. és 10. évfolyam (érvényes felmenő rendszerben a 2010/2011. tanévtől) Tantárgy

Osztály/óraszám 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4

Magyar nyelv és irodalom

2,5 3 3 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 5 3 2 27,5

Történelem, társadalomismeret Társadalom ismeret és etika Idegen nyelv Matematika * Rajz és virtuális kultúra műv. ism. Ének Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika * Szakmacsoportos alapozó ismeretek Közlekedési ismeretek Közlekedési informatika és szt.gyak* Közlekedés földrajz Szakmai idegen nyelv * Általános jogi ismeretek Összesen

2,5 2 1 3 4 3 4 1 1 1 1 2 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 5 8 3 1 2 3 2 2 27,5 30

3 4 4 1 1 2 . 3 8 1 3 2 2 30

Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ

KÉ – Kötelező érettségi tantárgy. Emelt szintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból biztosítjuk: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv * Csoportbontás

71

1.3.6. Szakközépiskolai heti óraszámok rendészeti-honvédelmi alapozó szakmacsoportra (Érvényes felmenő rendszerben a 2011/2012. tanévtől) 9. és 10. évfolyam

Éves /heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Történelem 2,5 2,5 2 3 Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv* 3 3 4 4 Matematika* 3 3 4 4 Ének-zene 1 1 Művészetismeret 1 1 Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 Testnevelés 2 2 2 2 Fizika 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Informatika* 1,5 3 Szakmacsoportos alapozó oktatás 5 5 8 8 Elmélet 1 2 4 4 Tanulásmódszertan 1 Egészségtan 2 Pszichológiai alapismeretek 1 Ügyvitel, irodai ügyvitel 1 Társadalomismeret, életmód 2 Katona, rendőri alapismeretek* 2 2 Gyakorlat 4 3 4 4 Kommunikáció 1 Ön- és társismeret 1 A rendészeti, a katonai pályák világa* 2 Gépírás, szövegszerkesztés* 1 Tanirodai gyakorlatok* 1 Szociálpszichológia, mentálhigiéné 2 Önvédelmi alapismeretek* 2 1 2 2 Kötelező heti óraszám 27,5 27,5 30 30 Tantárgy

A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk.

72

Az előírt egyes tantárgyak és azok követelményei Tantestületünk elfogadja az OM által kiadott kerettantervi tantárgyi tananyagot és a hozzájuk kapcsolódó követelményeket. Ugyanakkor csatoljuk iskolánk osztályfőnöki óráinak helyi tantervét az egész iskolára (9-13. évfolyamára). A szakiskola 9-10. évfolyamán ahol integrált nevelés-oktatás folyik a helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A gyermek egyéni képesség- és készségfejlődése határozza meg, hogy a heti óraszámból milyen arányban vesz részt egyéni és milyen arányban, csoportos foglalkoztatásban.

73

1.3.7. Az osztályfőnöki órák helyi tantervei 1.3.7.1. Osztályfőnök-szerepek: „ Az embernek nemcsak a világban már megvalósult lehetőségeket kell megcsodálnia, hanem a benne még ott lappangókat előhívnia, s belőlük magát minél különbbé megalkotnia.” (Németh László) •

Közvetlen és gyakorlati pedagógiai vezetője a rábízott osztálynak, tevékeny szervezője az egyén és a közösség fejlődésének, alkotó kezdeményezője, segítője az önismeret és az önnevelés kibontakozásának. • Rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, informálja őket, bevonja egyenként és közösségként is őket a nevelési folyamatba; velük együtt igyekszik megteremteni a különböző nevelő tényezők összhangját. • Összefoglalja és orientálja az osztályában tanító tanárok és gyakorlatvezetők munkáját. • Elvégzi a tanítással-neveléssel kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Mindehhez megismeri a tanulók értelmi, érzelmi, akarati képességeit, családi helyzetüket, szociális környezetüket, s ennek megfelelően körvonalazza nevelési programját, összhangban az iskola célkitűzéseivel és a társadalom igényeivel. 1.3.7.2. Visszatérő, ismétlődő témák az osztályfőnöki órákon, feladatokban: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7. 8.

9. 10. 11.

A tanév munkarendje, házirend, tervek, feladatok. A tanulmányi előmenetel, a szorgalom és magatartás értékelése havonta. Tűzrendészeti és balesetvédelmi tájékoztató. Vagyonvédelem. Környezetvédelem. A tanulmányi kirándulások közös előkészítése, szervezése. Színház-, mozi-, tárlatlátogatások szervezése, tájékoztatás a művekről, alkotásokról. Olvastad? Láttad? Hallgattad? Olvasmányok, könyvek, folyóiratok, előadások, televízió-rádióműsorok ajánlása. (Célszerű tanulókat bevonni a megfigyelésbe, adjunk lehetőséget, egyéni beszámolókra!) Ép testben ép lélek. A testedzés, a test fizikai és lelki állapotával való törődés; tudják az iskola, a város lehetőségeit. A hét végére ajánljuk kerékpár- és gyalogtúrákat. Viselkedési szabályok otthon, az iskolában, az utcán, nyilvános helyeken. Az ünnepek szerepe az életben (családi, társadalmi ünnepek). Hogyan teremtsük meg az ünnepek hangulatát, hogyan ajándékozzunk? Politikai – nemzeti ünnepek (a tanév rendjében központilag meghatározott). Aktuális osztályproblémák megoldása, megbeszélése.

1.3.7.3. Egészségügyi témák osztályfőnöki órákra 1. 2.

Általános egészségügyi tudnivalók (elsősegélynyújtás, orrvérzés, ájulás, lázcsillapítás….stb.) Fiatalok helyes életmódja (táplálkozás, tisztálkodás, fogápolás, öltözködés, pihenés, szórakozás…)

74

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

A sport szerepe a testi fejlődésben és a jellemformálásban Önbizalom, önértékelés, pozitív döntéshozás, kudarctűrés, stresszkezelés A káros szenvedélyekről röviden A dohányzás Az alkoholfogyasztás A kábítószerek, gyógyszerek Fertőzések, fertőző betegségek, kullancs okozta betegségek, védőoltások AIDS, Hepatitis B fertőzés és megelőzése Serdülőkori testi, lelki változások Életre szóló barátságok Szeretet, szerelem, együtt járás, szex A férfi és nő anatómiája és „működése” A férfi és női lélek Felkészülés a nemi életre A nemi élettel kapcsolatos kérdések Fogamzásgátlás Tizenéves kori terhesség A terhesség-megszakítás Nemi erőszak és ennek elkerülése Homoszexualitás Párválasztás – házasság – család Terhesség, szülés Csecsemőgondozás, gyermeknevelés, családi élet Válás és annak következményei Az orvosi hivatásról Daganatos betegségek, és azok megelőzése 1.3.7.4. Javaslatok az egyes évfolyamok óráira

1.

2. 3. 4. 5.

6.

7. 8.

9. osztály: 9. osztályos középiskolások vagyunk. Az osztály életének megszervezése; feladatok, jogok, kötelességek, lehetőségek, megbízatások. Házirend. Az iskolai diákönkormányzat. Az osztályönkormányzat szervezésének előkészítése. Hogyan tanuljunk? A hatékony tanulás technikája. Sajátos szaktárgyi módszerek. Szakköri öntevékenység. Hagyományok, pályázatok, versenyek az iskolában. Iskolánk az oktatási rendszerben. Névadónk példája. A könyvtár szerepe a diák életében. Látogatás a könyvtárban. A könyvtárhasználat. Önismeret. Milyen vagyok? Az önismeret fontossága, az akarati tényezők az ember életében. Önnevelés és önművelés. A saját-én keresése. Okkereső gondolkodás. „Használati utasítás” magamról – írásos tájékozódás. (Nem) szeretek iskolába járni. - siker és kudarc, - szorongás és felszabadulás, a feszültség, fáradtság oldásának módszerei, - beilleszkedés és iskolakerülés, - tanár- diák viszony, - a közös cél. Társ- és emberismeret. Kapcsolatfelvétel, kommunikáció. Nyelvi és gesztusformák, az emberi érintkezés formái. „Veszélyes kapcsolatkeresések.” (Kiktől óvakodjunk?) Illemszabályok az emberi kapcsolatokban: - egymás között,

75

9.

10.

11. 12.

13. 14.

15. 16. 17.

18.

- szülőkkel, - tanárokkal, - általában felnőttekkel. Közlekedési kultúra: - magatartási követelmények, - veszélyforrások, - közlekedési morál. A város, ahol tanulunk, élünk. Kulturális értékek, szórakozás a városban. Múzeumok, művészi értékek. - az ismeretszerzés iskolán kívüli helyei – séta, - a felnőttek világában, reagálási módok a kellemetlen emberi magatartásokra. A serdülőkor anatómiai és pszichés változásai. A személyi higiénia – egészséges életmód: - helyes időbeosztás, - aktív pihenés. Az öltözködés illemtana és egészsége. Társadalmi ünnepek: - karácsony, húsvét. Az ünnepek eredete, az ünnepi örömök, népszokások. Az ajándékozás kultúrája. A színház szerepe az ember életében. Színházlátogatás. Tavasz a művészetekben: zene, képzőművészet, irodalom. A természet és a művészetek (zenehallgatás, tárlatlátogatás, séta). Játék a mindennapokban: - a gyermekkorban, az iskolában, - a szellemi tornák, - munka és játék. A nyár szépségei és veszélyei. A természet szerepe az ember életében. Az utazás kultúrája. („Mit tettél?” „Mit láttál?” – dilemmája.)

10. osztály: 1. Válságban a tanulás? Leértékelődött a tudás? A tudás öröme, az intellektuális élmény. A tanulás és a szellemi értékek szerepe életünkben – az önképzés szerepe és módszerei. 2. Nyári élmények: - a szakmai gyakorlat, - élmények, tanulságok. 3. Az egészséges életmód alapismérvei – területei – - munka, - ismeretelsajátítás, - közéletiség, - fogyasztás, - szabadidő felhasználás, - lelkiélet, - testkultúra, - káros szenvedélyek. (Életstílus, életforma, életvitel.) 4. Mindennapok a családban. - a család szerepe, - az együttélés értékei (szeretet, tisztelet, együttérzés, munkamegosztás a családban, konfliktusok és feloldásuk).

76

Játék, humor a kapcsolatokban. 5. Politikai – nemzeti ünnepek: - október 23. - március 15. 6. Felkészülés zenehallgatásra. A komolyzenei élmény. (Hangverseny-látogatás) 7. Útkeresés és úttervezés az értékek világában – fogódzók a életben. (Hagyományos és új értékek) 8. Néhány iskolai konfliktus és megoldásuk: - lázadás, ellenállás, dac, - hazudozás, - csalás, puskázás, - visszahúzódás, - konfliktusok a diákok között. Ajánlott irodalom – Thomas Gordon – T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, 1989. 9. Bizalom és bizalmatlanság - a családban, - egymásban, - a felnőttek világában, - reagálási módok a kellemetlen emberi magatartásokra. 10. Az ifjúkori bűnözés - unalom, - érzelmi kiüresedés, - bandához csapódás. 11. Könyvtárhasználat. Témák és katalógusok. Ismeretszerzés a könyvtárban. 12. Városunk és megyénk szerepe az ország életében (gazdasági, kulturális értékek)

1. 2. 3. 4.

5.

6. 7.

11. osztály: Nyáron történt Élmények, esetek, tanulságok. Az ember és környezete. Nem a ruha teszi az embert!? Magyarország a hazám: magyarságtudat, hazafiság: - társadalompolitikai rendszer, - a demokrácia, - az egyén szerepe és felelőssége. A szerelem - születése, élettartalma és érzelmi alapjai, - a szerelem örömei, - szerelem és szexualitás, - szerelem és szeretet, - a szakítás. A helyes pályaválasztás szerepe az életprogram kialakításában (érdeklődés-képesség, siker, kudarc, motiváló tényezők). Családi és közösségi ünnepek (ünnepi hangulat, ünnepi érzés) - születésnap, - névnap,

77

- házassági évforduló, - búcsú, - az élet állomásai (pl. ballagás). A kulturált ünneplés, az ajándékozás. 8. Az AIDS – korunk pestise. Szexuális tévelygések. 9. A káros szenvedélyek, küzdelem ellenük (dohányzás, alkohol, drogok). 10. Generációk egymás mellett. Lehetnek-e generációs problémák? - Kapcsolatok egymással, fiatalokkal, - szülőkkel, - nagyszülőkkel, - felnőttekkel. 11. Vallás, vallásosság. Szekták. 12. Miért szeretem? Miért nem tudom elviselni - a komoly-zenét, - a színházi előadást, - a modern művészeteket? (Javaslat: értő szakember meghívása.) 12. osztály: 1. Egyéniség és önnevelés, önművelés. (Adottságok – képességek – önismeret, önfejlesztés, példák.) 2. Felkészülés az érettségi vizsgára: - az érettségi szerepe, jelentősége, - a vizsgaszabályzat, - iskolai előírások, - hatékony tanulási módok, - életvitel az érettségi évében, - hagyományok. 3. Hiba-bűn – bűntudat: - tévedések és hibák, - bűn-bűntudat, megbánás, megbocsátás, - önfegyelem a mindennapokban. 4. Kapcsolatok a felnőttek világában: - munkahelyi viszonyok, - családi kapcsolatok, - barátság – a vendéglátás viselkedéskultúrája. 5. Szerelem-házasság (Nemek – párválasztás – családi élet tartalma – „hajótörések”). 6. A felelőtlen nemi kapcsolatok nem kívánt következményei (abortusz, nemi betegségek). 7. A fogamzásszabályozás kérdései. 8. Mit jelent a haza ma? Hazafiság és világpolgárság. 9. Értéktudat. A felnőtt élet értékei. Értékek átrendeződése? Értékválság? Mit jelent a boldogság? Ki a „modern”? (Esetleg felmérés előzheti meg.) 10. A munka szerepe az ember életében. Munka – hivatás – életpálya. Karrier!? Munka és gazdaság. A munkába állás emberi és adminisztratív feltételei. A munkanélküliség gazdasági, szociális és lelki következményei. A „megélés” pszichikai és társadalmi feltételei. 11. Civilizációs szokások a mindennapi életben (ígéretek, a határidők betartása, figyelmesség, beszédkultúra, véleménynyilvánítás, vita). 12. Lakóhelyünk:

78

13.

1.

2.

3.

4. 5. 6. 7.

8.

9. 10.

11.

- szociológiai – gazdasági adatai, - életlehetőségek, közérzet, - a beilleszkedés kérdései. A Magyar Köztársaság állampolgára vagyok - államrendszer - állampolgári jogok és kötelességek. 13- 14. osztály: Hogyan éljünk boldogan? - Élő és vegetáló emberek; - anyagi és szellemi, eszmei és lelki értékek; - a helyes önértékelés; - álmok és valóság. A családi élet biológiai és humán örömei, felelősség a családban: - szerelem, szerelmi házasság; - a kölcsönösség a szexuális életben; - a család belső világa, családi szerepek; - a gyermeknevelés örömei és gondjai, jogi szabályozottsága; - ünnepek és hétköznapok a családi életben; - a házas élet buktatói, közömbösség, elsivárosodás, kitörési kísérletek, válás. Társadalmi érintkezés – kommunikációs – felnőttek világában: - családi környezetben, - lakóházban (településen), - munkahelyen, - baráti közösségben. Munkahelyi légkör. Vezető-beosztott kapcsolat. Problémalátás és problémamegoldás. Alkalmazkodás és következetesség. A személyiség a közösségben. A honvédelmi törvény. Etikai kérdések - vallás erkölcs, polgári erkölcs; - a tulajdon és a vagyon tisztessége; - egoizmus, militarizmus; - az emberség kritériumai. Konfliktusok kezelése és megoldása, problémalátás, ok-okozat, vizsgálata: - alternatív megoldások keresése, - döntés, - a kulturált vita, belátás. A munkanélküliség. Viselkedés a társadalmi kapcsolatokban - ajándékozás, virág, levelezés, meghívás (meghívók), névnap, születésnap; - betegség; - halál; - vendéglátás. Munkajog. A munka törvénykönyve. Jogok és kötelezettségek a munkában. Munkahelyi viselkedéskultúra.

79

AJÁNLOTT IRODALOM Könyvek: Albert-Nyerki: Eliot Aronson: ALTERN füzetek:

Lusták könyve (tanulásmódszertan) A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1978. Alternatív pedagógiák és módszerek sorozatból I., 4. Az osztálytükörtől a falfirkáig. Módszerek nem csak osztályfőnököknek. Szerk.: Szabó I. – Szekszárdi F.-né. Sorozatszerkesztő: Mihály Ottó. Iskolafejlesztési Alapítvány – OKI Iskolafejlesztési Központ, Kiadás Bp. 1991.

Bagdi Emőke – Telkes József:

Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Bp. 1990. Buda Béla: Az empátia- a beleélés lélektana. Gondolat, Bp. 1985. Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Tankönyvkiadó, Bp. 1986. Carnegie Dale: A hatásos beszéd módszerei. HVG RT. Bp. 1990. Dévai Margit: Énkép-korrekció önismereti játékmódszerrel a serdülőkorban. Pest Megyei Pedagógiai Intézet, Bp. 1990. Egészséged testben és lélekben (személyiségfejlesztő, alkohol – és drogmegelőző programok) Pest Megyei Szolgáltató Iroda, Bp. 1992. Fogaras, J.P.: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat. Bp. 1989. Gordon Thomas: T.E.T.- a tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat Bp. 1990. Hall Edward T.: Rejtett dimenziók. Gondolat, Bp. 1987. Kozéki Béla: Az iskolaétosz és a személyiségkultúra kölcsönhatása. Akadémia K. Bp. 1992. Mayer Zoltán: Alternatív osztályfőnöki nevelési terv szakközépiskolák számára. Győr, 1992. Manfred Eigen – Ruthild Winkler: A játék. Gondolat, Bp. 1981. Mohás Lívia: Találkozás önmagunkkal. Móra könyvkiadó, Bp. 1979. Popper Péter: Belső utak könyve. Magvető, Bp. 1981. Rudas János: Delfi örökösei. Gondolat, Bp. 1990. Sheila Adamow: Segítség! Serdülők! (Park K., Bp. 1992. 1.- önértékelő, elemző feladatokkal) Szabó Attila: Természet és ember a Biblia és költészet tükrében. ENSA Kft. 1993. Tringer László: A gyógyító beszélgetés. Bp. 1991.

80

Folyóiratok: Az „Európa vagyunk” mozgalom felhívása (Értékkészlet, a mozgalom értékmintája) Iskolakultúra, 1992. 4. sz. Az osztályfőnöki munkáról. Új Pedagógiai Szemle 1993. 3. sz. (A teljes szám az osztályfőnöki munkáról szól.) Forrai Judit: Kamarás István: Kamarás István: Nagy János: Nagy Péter Tibor: Schüttler Tamás: Zrinszky László: Zsigárné Buják Gabriella:

Szexuális felvilágosítás és nevelés 10-18 éves korban. – Új Pedagógiai Szemle, 1993. 2. sz. „Értéksemlegesség” vagy értékekben gazdag iskola? – Új Pedagógiai Szemle, 1992. 3. sz. Hol tart az embertan? Iskolakultúra, 1993. 15-16. sz. Értéksemlegesség, világnézet-semlegesség a mai iskolában. – Új Pedagógiai Szemle, 1992. 4. sz. Értékekben gazdag, értéksemleges iskola. – Új Pedagógiai Szemle, 1992. 4. sz. Osztályfőnöki óra a halálról és az életről. – Új pedagógiai Szemle, 1993. 2. sz. A nevelés vége? – Egy kihívó válasz korunk pedagógiai kihívására. – Új Pedagógiai Szemle, 1992. 7-8. sz. Alternatív osztályfőnöki tanterv. Iskolakultúra, 1992. 36. sz.

81

1.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 1.4.1. Kinek a felelőssége, döntése illetve kötelezettsége a taneszközökről való gondoskodás • •

•

Az alkalmazható tankönyvek, segédletek kiválasztása a munkaközösségek hatáskörébe tartozik, amiért közvetlen felelősséggel a munkaközösség-vezető tartozik. Az, hogy a szükséges tankönyvek kellő időben és megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljanak az iskola vezetése felel, azaz a közismereti tantárgyak könyveiért az általános igazgatóhelyettes, a szakmai tantárgyak tankönyveiért pedig a szakmai igazgatóhelyettes a felelős. Munkájukat közvetlenül segítik a tankönyvfelelősök. A taneszközök kiválasztása a szaktanár kompetenciájába tartozik, s ezen munkájukban segítséget nyújt nekik az osztályfőnök. 1.4.2. A tanulók által kötelezően használt tankönyvek kiválasztásának elvei

• • • • • • • • •

A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi elveket használjuk: Taníthatóság: elegendő és szükséges mennyiségű, illetve minőségű-e a tananyag? Készülte hozzá tanórai kézikönyv vagy más segédlet a taníthatóság érdekében? Tanulhatóság: alkalmas-e az egyéni, önálló tanulásra? Újszerűség, eredetiség: ad-e többet, jobbat, mást az eddig használt tankönyvektől? Szükséges-e más tanítási segédlet beszerzése? (pl. térkép, szótár, szöveggyűjtemény stb.) Ezek hogyan segítik használhatóságát? Előnyt jelent, ha előzetes kipróbálás során bebizonyosodott, hogy a tanulók és a tanárok szempontjából jó a munka. Szakmailag megbízható, szakszerű, pontos ismereteket tartalmaz. Motiválás: felkelti-e a tanulók érdeklődését? Szövegével, ábráival kedvet ébreszt-e a tanuláshoz? Közepes árfekvés A kiválasztás a szakmai munkaközösség döntése alapján történik.

1.5. Az intézménybe lépés és a magasabb évfolyamra lépés feltételei Belépés az iskola induló évfolyamára

Az iskolalába történő felvétel a létszámhatárok figyelembe vételével mindig az adott évben kiadott beiskolázási tájékoztató alapján történik. A rendészeti-honvédelmi alapozó szakmacsoportba felvételt nyer, aki megfelel: - az egészségügyi alkalmassági vizsgán - a fizikai - erőnléti alkalmassági vizsgán (futás, fekvőtámasz, hanyattfekvésből felülés) - a kötetlen elbeszélgetésen (általános intelligencia, kommunikációs készség, honvédségrőlrendőrségről kialakult kép)

82

Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain A felvétel feltétele az előző évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány. A tanult nyelv megegyezése azzal az osztállyal, amelybe a tanuló felvételre kerül.

Az iskolán belüli átlépés más osztályba, csoportba Az egyik osztályból a másikba a szaktanár javaslata, illetve különbözeti vizsga letétele után lehetséges az átlépés. A csoportbontásban tanított tantárgyak esetében a csoportok közötti átjárás a szülő kérésére, a tanító szaktanárok javaslatára és az igazgatóság elbírálása alapján történhet. • • • • • •

• • •

A tanuló magasabb évfolyamára lépéséről a nevelőtestület osztályozó értekezleten dönt. A tanuló magasabb évfolyamba, ill. szakképzési évfolyamba akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamába, ill. szakképzési évfolyamába belépő tanulót nem kell beíratni. A tanuló kérelmére – a szakképző évfolyamok kivételével – indokolt esetben engedélyezzük az adott évfolyam megismétlését abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Szakképző évfolyamokon a már meglévő OKJ-s szakképesítéssel rokon munkakörök tanulmányi követelményeit – igazgatói engedéllyel – egy tanév alatt teljesítheti a tanuló. Általánosan érvényes a következő szabály: Az a tanuló, aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet; Ha javítóvizsgája nem sikerül, akkor a tanuló évfolyamot ismételhet, illetve ha tanköteles tanulóról van szó, akkor köteles az évfolyamot megismételni. Csak javítóvizsga letételével folytathatja a tanuló a tanulmányait, ha az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távolmaradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Szakképző évfolyamon szakmai gyakorlatból a tanuló akkor tehet javítóvizsgát, ha a nevelőtestület – a gyakorlati képzést szervezőjének egyetértésével – engedélyezte. Az a tanuló, akinek a félévi ill. a tanévi mulasztott óráinak száma meghaladja a Kt.-ben ill. ennek végrehajtási rendeletében meghatározottakat, csak sikeres osztályozóvizsga letétele után léphet magasabb évfolyamra.

1.5. Az iskolai beszámoltatás, követelményei és formái

az

ismeretek

1.5.1. A tanulói teljesítmények értékelésének alapelvei Az értékelés alapelvei: • személyre szóló legyen, • fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, • ne legyen megtorló, • folyamatosságot biztosítson, • iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön, • biztosítsa a szóbeli és az írásbeli értékelés egészséges arányát, 83

számonkérésének

•

legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás) • félelemmentes légkörben történjen. Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására kell hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. A Közoktatási Törvény (Ktv.) 70. értelmében a tanulók teljesítményét, előmenetelété évközben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítjük, jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Lényegesnek tartjuk, hogy minden órán legyen valamilyen értékelés, amelynek formái a követezőek: • folyamatos megfigyelés, korrekció, • szóbeli számonkérés, • írásbeli, feladatlapos számonkérés, • írásbeli témazáró, • otthoni önálló munka értékelése, • diagnosztizáló (állapotfelmérő) értékelés, • kísérlet elvégzésének, elemzésének értékelése (pl. fizika, kémi stb.), • tudósok életútjának bemutatására szolgáló kiselőadások értékelése, illetve bármilyen témájú kiselőadás értékelése, • csoportmunka értékelése, • egyéb, tanórán kívüli munkák értékelése (pl. versenyfeladatok, szorgalmi feladatok megoldása, versenyeken való eredményes részvétel). Közös követelmények: • a tanulónak minden hónapban legalább egy érdemjegyet kell kapnia tantárgyanként • egy érdemjegy alapján nem lehet a tanuló félévi – év végi érdemjegyét megállapítani • ha a tanuló minősítéséhez nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű érdemjegy, akkor az osztályban tanító tanárok testülete dönt az osztályozhatóságról, illetve az osztályozóvizsgára bocsátásáról • a tanuló érdemjegyeiről, magaviseletéről és szorgalmáról az iskola ellenőrző útján tájékoztatja a szülőket. Az érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrzőbe. Az adatok helyességét az osztályfőnök negyedévenként ellenőrzi. Az iskola adminisztrációja elektronikus naplóval is megoldható. 1.5.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. • • • • •

1.5.2.1. Az írásbeli számonkérés formái Év eleji tudásszintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar– és idegen nyelvből, matematikából, teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal, írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban), szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből, nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak,

84

• • • • • • • • •

magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás, kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia, informatika tantárgyakból, elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, számítógépes feleltető programalkalmazás elsősorban informatikából számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatika tantárgyból, otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből, otthon elkészítendő házi dolgozatok (magyar irodalomból és idegen nyelvből), feladatsorok kidolgozása matematikából, fizikából. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egyegy nagyobb tananyagrész befejezése után. Évfolyamfelmérések, évfolyam ellenőrző dolgozatok: minden elméleti tantárgyban évenként és évfolyamonként egy, de amennyiben a tantárgy jellege megengedi, a munkaközösség véleménye alapján félévenként egy egységes évfolyamfelmérő dolgozatot iratunk. 1.5.2.2. Az írásbeli számonkérés értékelése

• •

Az otthoni és iskolai dolgozatokat ki kell javítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak a hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. Minden dolgozatot legkésőbb három héten belül értékelünk. Ha a dolgozatot a tanár három héten túl javítja ki, a tanuló dönthet arról, hogy kéri-e az érdemjegy beírását a naplóba. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait az osztálynapló erre a célra megkülönböztetett rovatába írjuk és nagyobb súllyal vesszük figyelembe. A témazáró dolgozatok időtartama egy tanítási óránál – 45 perc – rövidebb nem lehet Egy napon max. két tantárgyból iratható témazáró dolgozat 1.5.3. Az otthoni felkészüléshez meghatározásának rendje

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére. • • • •

1.5.3.1. Az otthoni felkészülés szerepe A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, az összefüggőségek felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése,

85

• • • •

az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényeknek kialakítása, felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint mérés különböző formáira, az önálló ismeretszerzés és – alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál, általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.

1.5.3.2. Az otthoni felkészülés formái • Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. • Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). • Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). • A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). • A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). • Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. • Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt. A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.

86

1.5.3.3. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése • • •

• • •

Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon, Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés – elsősorban magyar nyelvi órákon. Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő. Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz. 1.5.3.4. Az otthoni felkészülés ellenőrzése

• •

• •

A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz. A következő házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulási teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük. A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozzuk, ha a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk. 1.5.3.5. Az otthoni felkészülés koordinálása

•

• • • •

A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen Az órarend összeállításánál – az objektív lehetőségek figyelembe vételével – a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk. Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés lapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti. A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály diákképviselőjének jelzései alapján az osztályfőnök feladata. Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes

87

•

maximális felkészülési idő 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is. 1.5.3.6. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési és értékelési rendszere

A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe. Az értékelés a beiskolázásnál kezdődik, végigkíséri az oktatási-nevelési folyamatot, s az egyes képzési szakaszokat különböző vizsgák zárják. Ezen fejezet nem foglalkozik a bemeneti és kimeneti értékeléssel, kizárólag az oktatási-nevelési folyamat részeként kezeli az értékelési rendszert. Az értékelés motiválja a tanuló visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a szülő felé, s folyamatosan segíti az iskola ellenőrzés rendszerét. Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők • A munkaközösségekre illetve a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk. • Előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg. • Az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen. • Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi ill. tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket • Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét /feleltetés, dolgot íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti ill. rendkívüli értékelése értekezletek stb./. • Az értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk. • Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre. Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így a megszerzett információk alapján a későbbi tanulásitanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk a figyelmüket. A folyamatelemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésekre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, illetve tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára.

88

A pedagógiai folyamat gyakorlatában az osztálynaplóban tanulónként minimálisan félévenként annyi osztályzat rögzítése szükséges, amennyi az adott tantárgyból a heti óraszám. Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat figyelembe vesszük. Az egész évfolyamot érintő felméréseket illetve. a kötelezően előírt „nagy” dolgozatokat előre bejelentjük, ill. az osztály várható terhelésével egyeztetjük. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál • 100-90% 5 (jeles) • 89-70% 4 (jó) • 69-50% 3 (közepes) • 49-30% 2 (elégséges) • 29-0% 1 (elégtelen) Megjegyzés: Az ajánlott skálától az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján el lehet térni. Tesztfeladatoknál, szódolgozatoknál, földrajzból a topográfiai dolgozatok esetében az értékelés lehet szigorúbb. A „témazáró” dolgozatok esetében a fenti osztályozási útmutatót kötelezőnek tekintjük. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél • 5 (jeles): kiválóan, önállóan , esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, • 4 (jó): összefüggően jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, • 3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló • 2 (elégséges): nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, • 1 (elégtelen): elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. 1.5.3.7. A beszámoltató rendszerű oktatásban részt vevő tanulókra vonatkozó speciális szabályok • • • • •

Ha az iskolában az adott szakképesítésben a kis létszám miatt nem szervezhető szakmai elméleti képzés, akkor a tanuló(k) számára beszámoltató rendszerben is megszervezhető az oktatás. Ilyen esetben a szakképző iskola igazgatója felmenti a tanuló(kat) a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól. Ezek a tanuló(k) az iskolában konzultációs csoportba beosztva vesznek részt a beszámoltató rendszerű szakmai elméleti oktatásban. Ezen tanulók részére a konzultációra történő felkészülésre havonta három munkanapot kell biztosítani. A három munkanap kivételével a tanuló folyamatosan a gyakorlati képzésben vesz részt.

89

1.6. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése; minősítésének követelményei és formája Míg a különböző tantárgyaknál a tanulói teljesítmény értékelése a szaktanár feladata és felelőssége – szinte kizárólagosan –, addig a magatartás és a szorgalom értékelése és minősítése egy kollektív határozat eredményeként jelenik meg. Ezen kollektív értékelő munkát az osztályfőnök koordinálja. Azért, hogy az értékelés ezen a területen is minél objektívebb legyen, iskolánkban kidolgoztunk egy olyan standardot, ami megkönnyíti a pedagógusok és az osztályfőnök munkáját. Ez a pedagógiai programunknak is részét képezi, s alkalmazása nemcsak segítséget, hanem egyúttal kötelezettséget is jelent a tantestület minden tagjára nézve. 1.6.1. A magatartás értékelése és minősítése: •

Az értékelésnél figyelembe vesszük: - a tanuló közösségéhez való viszonyát - a felnőttekkel, társaival való viselkedését - figyelmét, aktivitását a tanulmányi és a gyakorlati munkában - hiányzásának – illetve igazolatlan hiányzásának – mértékét - a házirend szabályainak betartását 5 (példás) esetében - kezdeményező, a közösséget formáló, előmozdító, aktív - tisztelettudó a felnőttekkel és társaival szemben - megbízható, pontos, segítőkész - a házirendet betartja és társait is erre ösztönzi - igazolatlan hiányzása nincs és igazolt hiányzása is minimális 4 (jó) - nem kezdeményező, de a rábízott feladatot elvégzi - tisztelettudó a felnőttekkel és a társaival szemben - általában megbízható, pontos a munkavégzése - a házirend betartására törekszik - legfeljebb egyetlen igazolatlan órája van 3 (közepes) - vonakodva végzi el a rábízott feladatot, közömbös a közösségi tevékenységekben - kifogásolható a viselkedése a felnőttekkel és társaival szemben is - túlzottan élénk, önfegyelmet nélkülöző, meggondolatlan magatartású - a házirendet csak ismételt figyelmeztetések után tartja be - igazolatlan hiányzása 8 órát nem halad meg, hiányzásainak igazolását általában késve adja le 2 (rossz) - a közösség fejlődését hátráltatja - tiszteletlen a felnőttekkel és társaival szemben - rosszindulatú és agresszív - a házirendet gyakran megsérti - szándékosan kárt okoz és rongál - gyakran elkésik és igazolatlan hiányzása 8 órát meghaladja

90

1.6.2. A szorgalom értékelése és minősítése •

A szorgalom értékelésénél mindenképpen figyelembe kell venni a tanuló - életkörülményeit - képességét és - életkori sajátosságait

• -

Az értékelés szempontjai a következők: tanulmányi, gyakorlati munkája önállóságuk szintje kötelességtudat, felelősségérzet felszerelésének állapota, megléte

5 (példás) tanuló esetén tehát - pontos, megbízható, aktív a tanulásban - önálló a munkavégzése, önellenőrzése rendszeres - kötelességtudó, lelkiismeretes, rendszeresen felkészült - felszerelése rendezett, hiánytalan 4 (jó) – igyekvő - munkavégzése általában jó, rendszeresen tanul - önálló, önellenőrzése megfelelő - általában kötelességtudó, felkészült - felszerelése általában rendezett, hiánytalan 3 (változó) – hullámzó - tanulmányi eredménye ingadozó, figyelme szétszórt - ösztönző hatásra dolgozik, munkáját általában ellenőrizni kell - felkészülése változó - felszerelése rendezetlen, néha hiányos 2 (hanyag) - a munkavégzése megbízhatatlan, figyelmetlenül dolgozik - feladatait csak folyamatos utasításra és akkor is gyakran hibásan végzi el - érdektelen, közönyös, kötelességtudata nincs - felszerelése rendetlen és gyakran hiányos Úgy a magatartás, mint a szorgalom értékelésénél látható, hogy az ötfokozatú skála négyre zsugorodik, mivel 1 (elégtelen) szint ezekben az esetekben már a minősíthetetlent jelentené. Az értékelés ezen területén a koordinációs szerepet játszó osztályfőnöknek nagy segítséget nyújthat – s az objektivitás ezután már nem kérdőjelezhető meg – egy aktív, jól szervezett, kellőképpen összekovácsolódott osztályközösség, hiszen a tanulók szinte jobban ismerik egymás, erényeit, gyengeségeit mint a tanárok. Ezért, míg nem tudok egyetérteni egy felelet értékelésénél azzal, hogy a tanár véleményt kér a tanulóktól osztálytársuk teljesítményéről, ez utóbbi területen mindenképpen segíthet az osztályközösség a pedagógusnak.

91

1.6.3. A gyakorlati munka értékelése és minősítése: A gyakorlati munka értékelésénél figyelembe kell venni a tanuló előrehaladását az adott szakma elsajátításában. Fontos szempont a manuális készségek elsajátításán túl a szakma elméletének és gyakorlatának a gyakorlatban történő összehangolása is. Az értékelés folyamán figyelembe kell venni a tanuló rendszeretetét, tisztaságát és pontosságát is. A képességek készség szintjére történő eljutását külön ki kell emelni. A tanuló szakmája iránti szeretetét, tiszteletét az elvégzett munkájának alapossága, pontossága tükrözi vissza. Az értékelés és osztályozás során figyelembe kell venni a tanuló képességeit, fejlődését. A gyakorlati foglalkozáson értékelni kell a tanulók magatartását, szorgalmát és az adott szakma elsajátításához szükséges feladatok milyenségét és mennyiségét is. Az értékelés – az elmélethez hasonlóan – 1-5-ig terjedő osztályzatokkal történik.

-

Jeles a tanuló aki: munkáját önállóan képes végezni; gyorsan, megbízhatóan, pontosan dolgozik; teljesítménye megközelíti az előírt szintet; biztosan alkalmazza a szükséges ismereteket.

Jó szintű a tanuló aki: munkáját kis segítséggel el tudja végezni; időben és az adott szinthez képest jól végzi el munkáját. Közepes az a tanuló aki: munkáját csak kisebb segítséggel képes elvégezni; átlagos gyorsasággal teljesíti feladatát; oktatói segítséggel alkalmazza az adott ismereteket.

Elégséges az a tanuló aki: munkáját csak jelentős oktatói segítséggel képes elvégezni; viszonylag lassan vagy ellenkezőleg, gyorsan és pontatlanul „összecsapja” feladatát; kis mértékben alkalmazza szakmai ismereteit. Elégtelen az a tanuló aki: munkáját jelentős oktatói segítséggel sem képes elvégezni; az adott szinten belül nem képes elvégezni feladatát; munkája pontatlan; nem alkalmazza a szakmai ismereteit. A tanév folyamán egyre összetettebb munkafeladatokat végeznek a tanulók, melyek segítségével a szakoktató felméri, hogy a tanulók tudása milyen mértékig elégíti ki az elsajátítandó szakma iránti követelményeket. Mindig előre meghatározott értékelési szempontok alapján értékeljük a tanuló munkáját, de elbírálásánál figyelembe vesszük a teljesítményt, a munkafegyelmet, az önállóságot, a kivitelt és a tanuló fejlődésének tendenciáit.

92

1.7. A modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe • • • •

Az iskolában oktatott komplex tantárgyak értékelése és minősítése szempontjából a 1.6.pontban lefektetett szempontok szerint történik Ha a tanuló a komplex tantárgy valamely tananyagegységéből elégtelen minősítést kap, akkor a komplex tantárgy minősítése is elégtelen lesz. Javítóvizsgát tenni csak az elégtelenre minősített tananyagegység (ek) anyagából kell. A komplex tantárgy végző minősítése a tananyagegységeket tanító szaktanárok együttes véleménye alapján történik.

1.8. A középiskolai érettségi vizsga témakörei A tanulók kötelező óraszámban középszintű érettségi felkészítést kapnak az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol és német) fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika, szakmai előkészítő (gépészet, közlekedés, kereskedelem-marketing szakmacsoportok). Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. tanév február 15.-ig történik. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök, és vizsgakövetelmények alapján vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldásra ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervbe található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az intézményben az alábbi érettségi tantárgyak választhatók: • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Fizika Kémia Földrajz Biológia Gépészeti alapismeretek Közlekedési alapismeretek Közgazdaság- marketing alapismeretek Testnevelés Műv. Ismeretek Társadalomismeret Filozófia Katonai, rendészeti alapismeretek. Ének-zene

93

1.9. Az érettségi tantárgyak vizsgakövetelményei:

Az érettségi tantárgyak témakörei és a vizsga leírását a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Oktatási Hivatal honlapján elérhető, a választható érettségi tantárgyak és követelményeik a 2010. január 1-től hatályos az Érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002.(V.24.)OM rendelet tartalmazza.

94

2. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola helyi tanterve 2.1. Heti óraszámok évfolyamonként (szakiskola) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom* Matematika* Történelem és társadalom ismeret Természetismeret és környezeti tanulmányok Fizika Kémia Biológia Földrajz Élő idegen nyelv* Informatika* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Gyakorlati oktatás* Szakmai alapozó Összesen

9. évfolyam 3 2 2

10. évfolyam 3 2 2

1,5 1 1 1,5 2 2 2,5 1 2 6 27,5

1 1,5 1,5 1 2 2 2,5 1 8 27,5

A 11. évfolyamon a központi előírásoknak megfelelően heti 1 órában társadalomismeret és etika tantárgyat tanítunk.

2.2. Heti óraszámok évfolyamonként (szakközépiskola)

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem ismeretek

2

2

2

3

és

állampolgári

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv**

4

4

4

4

Matematika**

3

3

3

3

Ének-zene

1

1 1

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra

1

95

1

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Fizika

2

2

2

2

Földünk és környezetünk

2

Biológia

1

2

Kémia

1

2

Informatika**

2

2

2

2

5

5

8

8

A tanuló tényleges heti óraszáma

30

30

30

30

A tanuló kötelező heti óraszáma

27,5

27,5

30

30

Szakmacsoportos oktatás**

alapozó

A tanuló nem kötelező heti 4 4 3 3 óraszáma A tanuló felhasználható 31,5 31,5 33 33 összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált 2,5 2,5 3 3 heti óraszám Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom vagy

2

2

Történelem és ismeretek vagy

2

2

Matematika vagy

2

2

Fizika vagy

2

2

Idegen nyelv vagy

2

2

2

2

2

2

állampolgári

Elektronika/informatika vagy

alapjai

Informatika Sportkör

3

Tehetséggondozás

13

Felzárkóztatás

6

Szakkör

4

Verseny

2

Tanulmányi kirándulás

2

96

** csoportbontásban (két csoport) *** csoportbontásban (három csoport)

érvényes felmenő rendszerben a 2007/2008. tanévtől Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem ismeretek

2

2

2

3

és

állampolgári

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv**

4

4

4

4

Matematika**

3

3

3

3

Ének-zene

1

1 1

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Fizika

1

2

2

2

Földünk és környezetünk

1

1

Biológia

2

1

Kémia

2

2

Informatika**

2

2

2

2

5

5

8

8

A tanuló tényleges heti óraszáma

30

30

30

30

A tanuló kötelező heti óraszáma

27,5

27,5

30

30

Szakmacsoportos oktatás**

alapozó

A tanuló nem kötelező heti 4 4 3 3 óraszáma A tanuló felhasználható 31,5 31,5 33 33 összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált 2,5 2,5 3 3 heti óraszám Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható)

97

Magyar nyelv és irodalom vagy

2

2

Történelem és ismeretek vagy

2

2

Matematika vagy

2

2

Fizika vagy

2

2

Idegen nyelv vagy

2

2

2

2

2

2

állampolgári

Elektronika/informatika vagy

alapjai

Informatika Sportkör

3

Tehetséggondozás

13

Felzárkóztatás

6

Szakkör

4

Verseny

2

Tanulmányi kirándulás

2

** csoportbontásban (két csoport) *** csoportbontásban (három csoport)

2.3. Heti óraszámok a 2008/2009. tanévtől Érvényes felmenő rendszerben a 2008/2009. tanévtől Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem ismeretek

2

2

2

3

és

állampolgári

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv**

4

4

4

4

Matematika**

3

3

3

3

98

Ének-zene

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Fizika

2

2

2

2

Földünk és környezetünk

1

2

Biológia

2

1

Kémia

1

1

Informatika**

2

2

2

2

5

5

8

8

A tanuló tényleges heti óraszáma

30

30

30

30

A tanuló kötelező heti óraszáma

27,5

27,5

30

30

Szakmacsoportos oktatás**

alapozó

A tanuló nem kötelező heti 4 4 3 3 óraszáma A tanuló felhasználható 31,5 31,5 33 33 összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált 2,5 2,5 3 3 heti óraszám Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom vagy

2

2

Történelem és ismeretek vagy

2

2

Matematika vagy

2

2

Fizika vagy

2

2

Idegen nyelv vagy

2

2

2

2

2

2

állampolgári

Elektronika/informatika vagy

alapjai

Informatika Sportkör

3

Tehetséggondozás

13

Felzárkóztatás

6

99

Szakkör

4

Verseny

2

Tanulmányi kirándulás

2

** csoportbontásban (két csoport) *** csoportbontásban (három csoport) Az emelt szintű érettségire felkészítő 2-2 órát a tanulók igényeihez igazítva az adott tanévben a törvény által előírt módon állítjuk be a tantárgyfelosztásba. A tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, szakkörre, versenyekre és tanulmányi kirándulásokra biztosított órakeretet az adott tanévben aktuális igények alapján állítjuk be a tantárgyfelosztásba. A tanulmányi kirándulásra fordítható 2 óra a felügyelő tanárok ügyeleti díját fedezi, a tanulók költségeit a szülők finanszírozzák.

2.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A kiválasztás szempontjainál az iskola adottságai és az egyes munkaközösségek javaslatai döntenek. A konkrét taneszközök megnevezései megtalálhatók az egyes tantárgyak helyi tanterveiben. Az egyes tantárgyakhoz előírt taneszközök használata a fenntartó számára nem jelent többlet költséget.

3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az általános iskolát befejező tanulók felvételi vizsga nélkül (többszörös túljelentkezés esetén felvételi vizsga után), az általános iskola 7. osztály évvégi és a 8. osztály félévi eredményeinek alapján kerülhetnek be iskolánkba. A figyelembe vett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika vagy informatika. A 9-12. évfolyamnál a tanuló tárgyi tudására a Helyi tanterv tantárgyi követelményeiben meghatározott tárgyi tudás, teljesítőképesség és kompetencia feltételei vonatkoznak. A feltételek meghatározásában figyelembe kell venni a Nevelési tervben lefektetetteket, ill. a Helyi tanterv tantárgyi követelményeit. A 12. évfolyam sikeres elvégzése után diákjaink érettségi vizsgát, a 13. és/vagy a 14. évfolyam elvégzése után szakmai képesítő vizsgát tehetnek a központi előírásoknak megfelelően. A szakképző évfolyamokra kerülés feltétele a sikeres érettségi vizsga. A műszaki informatikai mérnökasszisztens és a villamosmérnök-asszisztens szakképzésekre érettségi bizonyítvány birtokában, felvételi elbeszélgetés után lehet bekerülni. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha azt a nevelőtestület – a gyakorlati képzés szervezőinek egyetértésével – engedélyezi.

100

Azoknál a szakképesítéseknél, ahol a központi program nyári gyakorlatot ír elő, ott a nyári gyakorlat végén a tanuló teljesítményét érdemjeggyel nem kell minősíteni, de a teljesítés igazolása a magasabb évfolyamra lépésnek feltétele. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló mulasztása az előző bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára.

4. A tanuló mulasztásának igazolása Az iskolából való távolmaradást a szülő lehetőség szerint előzetesen kérheti ellenőrző könyv, vagy személyes kérelem alapján, tanévenként összesen három napra az osztályfőnök, azon túl az igazgató engedélyezi azt. Betegség esetén a mulasztás első napján a szülő ill. a kollégium – amennyiben mód van rá, értesítse az osztályfőnököt. Az iskolából bármilyen okból mulasztó tanuló az iskolába jövetelt követő első napon, de legkésőbb a mulasztást követő 8 tanítási napon belül, lehetőleg az első osztályfőnöki órán köteles igazolni mulasztását az osztályfőnöknél. A tanköteles tanulók esetében az első igazolatlan óra után a szülőt írásban kell értesíteni. A nem tanköteles tanulók esetében a 10. igazolatlan óra után kell a szülőt írásban értesíteni. Háromszori igazolatlan, indokolatlan késés a tanítási óráról 1 óra igazolatlan mulasztásnak számít. Az igazolatlan mulasztások következményei: 1 – 3 igazolatlan óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés, 4 – 10 igazolatlan óra esetén osztályfőnöki intés, 11 – 20 igazolatlan óra esetén igazgatói figyelmeztetés, 21 órán felüli igazolatlan óra esetén igazgatói intés. Megszűnik a tanuló jogviszonya – a tanköteles kivételével – annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú esetében a szülőt legalább kettő alkalommal, (10 és 20 igazolatlan óránál) írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Tanköteles tanuló esetén 20 órát meghaladó igazolatlan mulasztást az igazgató jelenti a jegyzőnek, a szülőket is írásban tájékoztatja.

101

Ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, az elméleti tanítási órák 30 % - át, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyakból osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy évben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) harminc százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja (a tantestület döntése alapján azonban módjuk lehet javítóvizsgát vagy osztályozóvizsgát tenni). Ha a tanuló mulasztása az előző bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben az iskola nevelőtestülete dönt.

5. A tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének formái A tanulók értékelése a beiskolázásnál kezdődik, végig kíséri az egész oktatási-nevelési folyamatot, majd az érettségi, illetve a szakmai képesítő vizsgával fejeződik be. Az ellenőrzés – értékelés alapelvei: - a munkaközösségek mindegyike illetve a nevelőtestület minden tagja azonos és egységes értékelési rendszert alkalmaz; - az írásbeli dolgozatoknál, szóbeli feleleteknél és a szakmai gyakorlat értékelésénél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk; - az osztályozásnál a hagyományos ötfokú skálát használjuk, s munkaközösségi illetve tantárgyi szinten is rögzítjük az egyes osztályzatokhoz tartozó követelményeket; - az értékelést rendszeresen és folyamatosan végezzük az elvek alkalmazásában következetesen, és alkalmazzuk a módszertani sokszínűség elvét (szóbeli feleltetés, dolgozatok íratása, évfolyamfelmérések, otthoni munkák, rajzok, házi dolgozatok értékelése); - az értékelésnél a jutalmazást és elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk; - az értékelést egyaránt használjuk folyamatjellemzésre valamint összegző értékelésre is, melyeknek során célunk a pedagógiai rendszer optimalizálása.

5.1. Személyes, verbális értékelés Kiemelkedő szerepe van értékelési rendszerünkben a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. A verbális értékelés megjelenési formái: - a tanórán megjelenő szabályozó típusú értékelések; - a közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés; - a kiemelkedő teljesítmények egész közösség előtti értékelése; - hosszabb beszélgetések, helyzetfeltárások, tanulók illetve szülők részvételével.

102

5.2. Írásbeli szöveges értékelés -

a tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések, melyek különösen a kötelező érettségi tantárgyaknál igen fontos visszajelzést jelentenek; az osztályfőnökök év végén írásbeli értékelést készítenek az egyes osztályok fejlődéséről, az osztályközösség alakulásáról, utalva a kiemelkedő illetve a gyenge tanulmányi eredményt nyújtó tanulókra.

5.3. Osztályozás Az eredményértékelés illetve annak számszerűsítése az oktatás egészéhez illeszkedő hagyományos ötfokú skálával történik. Az egyes osztályzatokhoz tartozó követelményszintet az alábbiakban szabályozzuk: jeles: a tantárgy tantervi követelményeit maradéktalanul ismerje és alkalmazza (tények, fogalmak, topográfiai ismeretek) a szóbeli felelet során mondanivalóját önállóan, választékosan, a szakkifejezések pontos használatával fejtse ki; maradéktalanul tudja a memoritereket, tételeket, bizonyításokat, alkalmazza is azokat; aktívan segítse az órai munkát; ismerje a lényeges összefüggéseket; legyen olvasott, tájékozott az adott szakterülettel kapcsolatosan; a készségtárgyakban a követelményeket az előírt szinten teljesítse; a gondolkodása legyen logikus. jó: ismerje a tantárgy tantervi követelményeit mondanivalóját néhány tanári kisegítő kérdés után szabatosan, választékos stílusban fejezze ki írásban és szóban egyaránt; tudja a memoritereket, tételeket, bizonyításokat, alkalmazza is azokat; vegyen részt az órai munkában; az adott tantárgy terminológiát ismerje és alkalmazza; legyen olvasott az adott szakterülettel kapcsolatosan; ismerje az alapvető, fontosabb összefüggéseket; a készségtárgyakban a követelményeket az előírt szinten teljesítse. közepes: ismerje a tantervi követelmények alapvető kérdéseit vonja le a legfontosabb következtetéseket az alapvető összefüggések ismeretében; a kötelező memoriterből tudjon idézni, ismerje a tételeket, bizonyításokat; ismerje a legfontosabb szakkifejezéseket; tanári segítséggel fejtse ki ismereteit; a készségtárgyakban a követelményeket az előírt szinten teljesítse; elégséges: ismerje a tantárgy tantervi követelményeinek minimumát tanári segítséggel tudja elmondani ezt a minimumot; néhány fontosabb összefüggést ismerjen fel; a legalapvetőbb szakszavakat ismerje; a készségtárgyakban a követelményeket az előírt szinten teljesítse. elégtelen: tájékozatlan a tantárgy tantervi minimumában

103

gondolatait nem tudja megfogalmazni; nem ismeri az alapvető összefüggéseket, szakszavakat; tanári irányítással sem tud számot adni ismereteiről; a készségtárgyakban nem teljesíti az előírt minimumot.

5.4. Magatartás és szorgalom értékelése 5.4.1. A tanuló magatartása Példás: ha nem vét a házirend ellen, nincs igazolatlan órája és fegyelmi büntetése, közösségi (kulturális) munkája jó vagy kiemelkedő. Tevékenységével az iskola hírnevét növeli, nincs tantárgyi bukása. Jó: ha általában betartja az iskola házirendjét, legfeljebb 2 igazolatlan órát mulaszt, legfeljebb egy szaktanári figyelmeztetése van a rábízott feladatokat elvégzi. Változó: ha a házirendet súlyosabban megszegi, vétségei ismétlődnek, 4 – 10 igazolatlan órát mulaszt. Rossz: ha a házirendet súlyosan megszegi, ezen vétségei ismétlődnek, magatartásával az iskola hírnevét rontja, 10– nél több az igazolatlan órája.

104

5.4.2. A tanuló szorgalma Példás: ha a tanulmányi munkájában legjobb tudását nyújtja, tanulmányi versenyeken jó vagy kiemelkedő eredményt ér el. Jó: ha az iskolai munkáját általában jól végzi (kisebb hiányosságai vannak), a kötelező és választott foglalkozásokon részt vesz. egyetlen tantárgyból sem bukik Változó: ha a tanulmányi munkáját többször elhanyagolja, nem tesz azért, hogy tudása legjavát nyújtsa, esetleg egy tantárgyból megbukik. Hanyag: ha a tanulmányi munkáját elhanyagolja, nem tudja teljesíteni adott tantárgy (ak) esetén a tantárgy (ak) minimális követelményeit, ezért elégtelen (félévi, év végi) osztályzatai vannak. A magatartás és a szorgalmi osztályzatokat az osztály és a szaktanárok véleményének kikérése után az osztályfőnök adja.

5.5. Jutalmazások, büntetések 5.5.1. Jutalmazások Szaktanári, dicséret: - kiemelkedő tanulmányi munkáért Osztályfőnöki dicséret: • jól végzett közösségi munkáért, • kiemelkedő (javuló) tanulmányi munkáért, • versenyen elért helyezéséért. Igazgatói dicséret: • • •

kiemelkedő versenyeredményért, kiemelkedő kulturális, közösségi teljesítményért, az iskola hírnevének növeléséért.

Tantestületi dicséret: • kimagasló versenyeredményekért, • az iskola hírnevének öregbítéséért. Oklevél Könyv, tárgyjutalom Emlékplakett

105

5.5.2. Fegyelmi eljárások Szaktanári figyelmeztetés • • •

az órán tanúsított többszöri fegyelmezetlen magatartás a tanóra megzavarása súlyos fegyelmezetlen magatartással a házi feladat elkészítésének sorozatos elmulasztása

Osztályfőnöki figyelmeztetés: • 1-3 órás igazolatlan mulasztás (1 óra esetén szóbeli, azon felül írásbeli figyelmeztetés), • a házirend megszegése, • rongálás, károkozás, • dohányzás (18 éven aluli tanuló esetében) vagy nem a kijelölt helyen • két szaktanári figyelmeztetés után Osztályfőnöki intés: • 4-10 igazolatlan óra, • a házirend súlyos megsértése, • az előbbi vétségek ismétlődése Igazgatói figyelmeztetés: • 10-20 igazolatlan óra, • a házirend nagyon súlyos megsértése, • az iskola hírnevét sértő magatartás. • a negyedik szaktanári figyelmeztetés után. Igazgatói intés: • 20 órán felüli igazolatlan mulasztás, • osztályfőnöki büntetések halmozódása igazgatói figyelmeztetések után. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást kell folytatni (fegyelmi bizottság). Ebben az esetben a fegyelmi büntetés lehet: • megrovás, • szigorú megrovás, • kedvezmények csökkentése, ill. megvonása, • áthelyezés más osztályba vagy iskolába, • felfüggesztett eltiltás a megkezdett tanév folytatásától, • eltiltás a tanév folytatásától, • kizárás az iskolából. A fegyelmi eljárásban a tanulónak joga van arra, hogy meghallgassák, hogy védekezzen, hogy az eljárásban a szülő, vagy más megbízott jelen legyen, illetve képviselje.

106

6. A középszintű érettségi vizsga témakörei A 9-12. évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. A tanulók kötelező óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol és német), fizika, elektronika alapjai, informatika. Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. tanév február 15-ig történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervben található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témaköröket: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Fizika Elektronikai alapismeretek Informatika A továbbiakban a program a kötelező érettségi tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv) és a szabadon választható érettségi tantárgyak (fizika, elektronikai alapismeretek, informatika) középszintű érettségi ajánlott témaköreit foglalja össze.

107

6.1. Magyar nyelv és irodalom A Magyar nyelv és irodalom tartalmilag egy nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtéséből áll. MAGYAR NYELV A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi 7 témából fogalmazza meg azokat arányosan (témánként minimálisan kettőt), a felsorolt altémák figyelembe vételével. Ember és nyelv A kommunikáció - A jel, a jelrendszer - Nyelvi és vizuális kommunikáció - A nyelvhasználat mint kommunikáció - Kommunikációs funkciók és közlésmódok - A tömegkommunikáció A magyar nyelv története - A magyar nyelv rokonsága - Nyelvtörténeti korszakok - Az írott nyelvi norma kialakulása - Nyelvművelés Nyelv és társadalom - Nyelvváltozatok - Kisebbségi nyelvhasználat - Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek - Hangtan - Alaktan és szótan – Mondattan - A mondat szintagmatikus szerkezete - A mondat a szövegben - Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban - Szókincs és frazeológia A szöveg - A szöveg és kommunikáció - A szöveg szerkezete és jelentése – Szövegértelmezés - A szöveg szóban és írásban - Az intertextualitás - A szövegtípusok - Szöveg a médiában - A retorika alapjai - Érvelés, megvitatás, vita - A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés - Szóhasználat és stílus - A szójelentés - Állandósult nyelvi formák - Nyelvi stilisztikai változatok - Stíluseszközök - Stílusréteg, stílusváltozat IRODALOM A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi két csoport témáinak kombinálásával, olyan szerzők és művek kiválogatásával, akik, illetve amelyek a helyi tantervben szerepelnek. Mindezt úgy kell tennie, hogy a központilag előírt tematikai arányok érvényesülhessenek. 1. Szerzők, művek • Életművek • Portrék • Látásmódok • A kortárs irodalomból • Világirodalom • Színház- és drámatörténet, • Az irodalom határterületei • Regionális kultúra 2. Értelmezési szintek, megközelítések • Témák, motívumok • Műfajok, poétika • Korszakok, stílustörténet 108

6.2. Történelem A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól, az elsajátított ismeretek alkalmazását várva el. A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. Témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A kijelölésnél figyelembe veszik a vizsgára általában előírt, történelmi időszakokat jelző témakörök ismeretanyagát. Javasolt szóbeli témakörök Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Történelmi időszakokat jelző előírt témakörök Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháború összeomlásáig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód

109

6.3. Matematika A középszintű érettségin matematikából csak az a jelölt tesz szóbeli vizsgát, aki az írásbelin elégtelen osztályzatot szerzett, de a pontszáma eléri az összpontszám10%-át. A szóbeli vizsgára, ha van vizsgázó, 20 tételt kell összeállítani. Tartalmi arányai az írásbeli vizsga leírásánál meghatározott arányok. A tételnek tartalmaznia kell 3 egyszerű elméleti kérdést (definíció, tételkimondás) és 3 feladatot. A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani. Javasolt szóbeli témakörök •

Halmazok - Halmazműveletek - Számosság, részhalmazok • Matematikai logika - Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában • Kombinatorika • Gráfok • Alapműveletek • A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek - Oszthatóság - Számrendszerek • Racionális és irracionális számok • Valós számok • Hatvány, gyök, logaritmus • Betűkifejezések - Nevezetes azonosságok • Arányosság - Százalékszámítás • Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek - Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek - Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Magasabb fokú egyenlete - Négyzetgyökös egyenletek • Nem algebrai egyenletek - Abszolútértékes egyenletek- Exponenciális és logaritmikus egyenletek, trigonometrikus egyenletek - Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek - Középértékek, egyenlőtlenségek • A függvény • Egyváltozós valós függvények - A függvények grafikonja, függvény-transzformációk – A függvények jellemzése • Sorozatok - Számtani és mértani sorozat - Végtelen mértani sor - Kamatos kamat, járadékszámítás • Elemi geometria - Térelemek - A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok • Geometriai transzformációk - Egybevágósági transzformációk - Hasonlósági transzformációk - Egyéb transzformációk, merőleges vetítés • Síkbeli és térbeli alakzatok - Síkbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör - Térbeli alakzatok • Vektorok síkban, térben

110

• Trigonometria • Koordinátageometria - Pontok és vektorok - Egyenes, kör, parabola • Kerület, terület • Felszín, térfogat • Leíró statisztika - Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai - Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók • A valószínűségszámítás elemei

6.4. Idegen nyelv Iskolánk az angol és a német nyelv középszintű érettségi vizsgáztatását végzi. Az alábbi ismertetés mindkét nyelv középszintű témaköreire vonatkozik. A szóbeli vizsga 3 részből áll: Bevezető beszélgetés – nem értékelt Kommunikációs helyzetekben szereplés Önálló témakifejtés vizuális segédanyag kifejtésével A vizsga alapját 9 nagy témakör és 14 kommunikációs helyzetcsoport jellemzi. A javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal • Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek • Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között • Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek- A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás • Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok • A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás • Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban -

111

Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) • Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet - Kulturális események • Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai • Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Javasolt kommunikációs helyzetek az idegen nyelv középszintű szóbelin Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél

munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs

A vizsgázó a fenti kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban.

112

6.5. Fizika Az elméleti témához kell kapcsolódnia: a lehetőség szerint elvégzendő kísérletnek, vagy mérésnek, a témához kapcsolódó egyszerű számításnak, a fizikatörténeti vonatkoztatások ismertetésének. A tételt úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választani. A szóbeli érettségire legalább 20 tételt kell készíteni. Javasolt szóbeli témakörök Newton törvényei - Newton I. Kölcsönhatás, mozgásállapot, tehetetlenség törvénye - Newton II. Erőhatás, lendület, lendületváltozás. Szabaderő, kényszererő - Newton III. Erőlökés Pontszerű és merev test egyensúlya - Forgatónyomaték - Erőpár, egyszerű gépek - Tömegközéppont Mozgásfajták - Egyenesvonalú egyenletes mozgás - Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás - Összetett mozgások - Periodikus mozgások, egyenletes körmozgás - Mechanikai rezgések - Mechanikai hullámok Munka, energia • Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly • Hőtágulás • Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) • Az ideális gáz kinetikus modellje • Energiamegmaradás hőtani folyamatokban - Termikus, mechanikai kölcsönhatás - A termodinamika I. főtétele - Körfolyamatok Kalorimetria Halmazállapot-változások - Olvadás, fagyás - Párolgás, lecsapódás A termodinamika II. főtétele - Körfolyamatok - Hőerőgépek Elektromos mező - Elektrosztatikai alapjelenségek - Az elektromos mező jellemzése - Töltések mozgása elektromos mezőben - Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön - Kondenzátorok Egyenáram - Elektromos áramerősség - Ohm törvény – Félvezetők - Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Időben állandó mágneses mező - Mágneses alapjelenségek - A mágneses mező jellemzése - Az áram mágneses mezője - Mágneses erőhatások Az időben változó mágneses mező - Az indukció alapjelensége - A váltakozó áram - A váltakozó áram teljesítménye és munkája Elektromágneses hullámok - Az elektromágneses hullám fogalma

113

A fény mint elektromágneses hullám - Terjedési tulajdonságok – Hullámjelenségek - A geometriai fénytani leképzés - A szem és a látás Az anyag szerkezete • Az atom szerkezete - A kvantumfizika elemei - Részecske és hullámtermészet - Az elektronburok szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek - Az atommag összetétele – Radioaktivitás – Maghasadás - Magfúzió Sugárvédelem Elemi részek A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek

6.6. Elektronikai alapismeretek A szóbeli tételeket az Elektronikai alapismeretek komplex vizsgatantárgy elektrotechnikai és elektronikai témaköreire kell építeni. Célszerű 25-30 „A” és „B” tételt összeállítani. „A” tételek: elektrotechnikai témakörök „B” tételek: elektronikai témakörök Javasolt szóbeli témakörök: • Villamos alapfogalmak – Feszültség, áram, töltés, ellenállás - Ellenállások méretezése, hőfokfüggése - Ellenállások a gyakorlatban • Egyenáramú hálózatok alaptörvényei – Ohm és Kirchhoff törvények - Nevezetes hálózatok - Méréshatár kiterjesztés • A villamos áram hatásai – Hőhatás – Vegyi hatás – Élettani hatás – Mágneses hatás • Energiaforrások – Munka, teljesítmény, hatásfok, terhelhetőség - Generátorok jellemzői - Generátorok a gyakorlatban • Villamos erőtér – A villamos tér jellemzői, Coulomb törvény - Anyagok viselkedése villamos térben – Kondenzátorok, kapacitások - Töltés, kisütés, energia • Mágneses erőtér – A mágneses tér jellemzői - Anyagok viselkedése villamos térben - Elektromágneses indukció • Szinuszos mennyiségek – Váltakozó áramú áramkörök – A váltakozó jel jellemzői - Egyszerű váltakozó áramkörök - Összetett váltakozó áramkörök – Rezgőkörök - Váltakozó áramú teljesítmények • Többfázisú hálózatok – Jellemzők, energiaszállítás • Villamos gépek – Transzformátorok - Egyen- és váltakozó áramú generátorok - Egyen- és váltakozó áramú motorok

114

• Passzív elektronikai áramkörök – Kétpólusok – Négypólusok – Szűrő áramkörök • Félvezető áramköri elemek – Félvezető diódák – Hőfokfüggés, egyenirányítás – Speciális diódák – Bipoláris tranzisztorok – Unipoláris tranzisztorok – Egyéb félvezetők • Tranzisztoros alapáramkörök – Munkapont-beállítás – Erősítő áramkörök alapjellemzői – Többfokozatú erősítők, csatolások – Frekvenciafüggés, zajok és torzítások - Visszacsatolások • Alapáramkörök alkalmazásai – Szélessávú erősítők – Hangolt(szelektív) erősítő - Nagyjelű erősítők – Oszcillátorok – Stabilizátorok - Műveleti erősítők • Impulzustechnikai alapáramkörök – Impulzus fajták és jellemzők – Jelformáló áramkörök – Impulzusok előállítása • Digitális alapáramkörök – Logikai alapfogalmak – Logikai alapáramkörök A szóbeli tételekhez a vizsgáztató szaktanár által összeállított és a vizsgaelnök által jóváhagyott /bonyolultabb áramköri rajzokat, táblázatokat, katalógusokat stb. tartalmazó) segédleteket használhatnak a jelöltek.

6.7. Informatika Az Informatika vizsga formája: gyakorlati és szóbeli. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni. A szóbeli vizsga javasolt témakörei A szóbeli feladatok az Informatika érettségi részletes követelményei 1 – 2 - 3 - 7.1 - 9. számú témaköreiből jelölhetők ki. Ezek alapján a középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani. Információs társadalom • A kommunikáció - A kommunikáció általános modellje - Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek - Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban - Közhasznú információs források • Információ és társadalom - Az informatika fejlődéstörténete - A modern információs társadalom jellemzői - Informatika és etika - Jogi ismeretek Informatikai alapismeretek – hardver • Jelátalakítás és kódolás - Analóg és digitális jelek - Az adat és az adatmennyiség - Bináris számábrázolás - Bináris karakterábrázolás - Bináris kép- és színkódolás - Bináris hangkódolás

115

• A számítógép felépítése - A Neumann-elvű számítógépek - A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap - A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak - A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok Informatikai alapismeretek – szoftver • Az operációs rendszer és főbb feladatai - Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete - Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése - Állományok típusai, keresés a háttértárakon - Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás - Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem - A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás - A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Információs hálózati szolgáltatások • Kommunikáció az Interneten - Elektronikus levelezési rendszer használata - Állományok átvitele - WWW - Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata Könyvtárhasználat • Könyvtárak - A könyvtár fogalma, típusai - Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet - A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány -A könyvtári szolgáltatások • Dokumentumok - Nyomtatott dokumentumok - Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD • Tájékoztató eszközök - Katalógusok - Adatbázisok - Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) A gyakorlati vizsga témakörei • Szövegszerkesztés • Táblázatkezelés • Adatbázis-kezelés • Weblapkészítés • Prezentáció és grafika

116

7. Emelt szintű érettségi vizsga tantárgyi programja

7.1. Matematika

Témakörök 1. Halmazok, halmazműveletek, halmazok számossága, halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata. 2. Számhalmazok (a valós számok halmaza és részhalmazai), oszthatósággal kapcsolatos problémák, számrendszerek. 3. Térelemek távolsága és szöge. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben. 4. Hatványozás, a hatványfogalom kiterjesztése, azonosságok. 5. Gyökvonás. Gyökfüggvények, hatványfüggvények és tulajdonságaik. 6. A logaritmus. Az exponenciális és a logaritmusfüggvény, a függvények tulajdonságai. 7. Egyenlet-megoldási módszerek, másodfokú, vagy másodfokúra visszavezethető egyenletek, gyökvesztés, hamis gyök. Másodfokú egyenlőtlenségek. 8. Adatsokaságok jellemzői, a valószínűség számítás elemei. 9. Szélsőérték-problémák megoldása függvénytulajdonságok alapján és nevezetes közepekkel. 10. Számsorozatok és tulajdonságaik (korlátosság, monotonitás, konvergencia). Nevezetes számsorozatok. 11. Függvények vizsgálata elemi úton és a differenciálszámítás felhasználásával. 12. A hasonlóság és alkalmazásai háromszögekre vonatkozó tételek bizonyításában. 13. Derékszögű háromszögek. 14. Háromszögek nevezetes vonalai, pontjai és körei. 15. Összefüggés az általános háromszögek oldalai között, szögei között, oldalai és szögei között. 16. Húrnégyszög, érintőnégyszög, szimmetrikus négyszögek. 17. Egybevágósági transzformációk. Szimmetrikus sokszögek. 18. A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban), kerületi szög, középponti szög. 19. Vektorok. Vektorok alkalmazása a koordinátageometriában. 20. Egyenesek a koordinátasíkon. A lineáris függvények grafikonja és az egyenes. Elsőfokú egyenlőtlenségek. 21. A kör és a parabola a koordinátasíkon. 22. Szögfüggvények értelmezése a valós számhalmazon, ezek tulajdonságai, kapcsolatok ugyanazon szög szögfüggvényei között. Trigonometrikus függvények transzformáltjai. 23. Területszámítás elemi úton és az integrálszámítás felhasználásával. 24. Kombinatorika. Gráfok. 25. Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában, tétel és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel.

117

7.2. Informatika

Témakörök 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció A kommunikáció fogalma. A kommunikációs modell: adó, kódolás, csatorna, zaj, dekódolás, vevő. Gyakorlati példák a kommunikációs modellre; a példák és a modell megfeleltetése; a modellben található fogalmak értelmezése konkrét példán keresztül. A kód, mint az információ közvetítés eszköze. Példák a sokféle kommunikációs csatornára. A zaj elleni védekezés. Redundancia az információ továbbításában. A mai kommunikációs technológiák és eszközök jellemzése, és ezek illeszkedése a kommunikációs modellbe. Az elektronikus kommunikáció és eszközei. A kommunikációs eszközök hatása mindennapi életünkre és az információszerzésre. Az információ-keresés elektronikus formái. Az információs rendszerek létjogosultsága és megjelenése a mindennapi életünkben (iskola, munkahely, hivatalos ügyek intézése, szabadidő). A magyar közhasznú információs források például könyvtári adatbázisok, kormányzati portálok szolgáltatásai, utazással kapcsolatos információk (menetrendek, helyfoglalások), szórakozás. Ezen források közül több ismerete, használata. Az információ megszerzése keresőszerverek segítségével. 1.2. Információ és társadalom Az adat és az információ fogalma. Az informatika fejlődéstörténetének fontosabb lépései. Az elektronikus eszközök, a számítógép generációk: A számítógép generációk technikai újdonságai és jellemző paraméterei. Néhány kiemelkedő személy az informatika történetében. A perifériák fejlődése. Az alkalmazástípusok kialakulása és fejlődése. Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra. Az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításának szempontjai. A helyi hálózatok és az internet hatása a társadalomra. Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk hatásai. A számítógépes munkavégzés és az egészségvédelem. A számítógép és a perifériák ergonómiai jellemzői. A hálózati szolgáltatások igénybevételének feltételei és szabályai. Etikett és netikett a hálózati munka során. Az információ értéke és hitelessége. Az álinformációk (pl. hoax) célja, felismerése, kártékony hatása és kezelése. Az információszerzés és a publikálás legális és illegális formái. A hálózatok és a számítógépek, illetve az információ (adat) védelme, biztonsági kérdések. A számítógépet és az információt veszélyeztető tényezők, támadási lehetőségek és védekezés azok ellen. Hardverhibából adódó veszélyek. Redundancia az információ tárolásában. A számítógépes vírusok fogalma, meghatározása és jellegzetes tulajdonságaik. A számítógép működésében bekövetkező változások, amelyek alapján vírustámadásra lehet gyanakodni. A vírusok történeti fejlődésének néhány példája. A vírusok fajtái, kifejtett hatásuk, terjedési módjuk, védekezési módszerek és eszközök. Néhány „hírhedt” vírus kártevő hatásának ismerete. A vírusok elleni védekezés módszerei. Példák a víruskereső és vírusirtó programokra. (Víruspajzs, vírusdefíniciós adatbázis.) Jogi kérdések az informatikában. Jogi szempontból védendő adatok, a védelem okai.

118

Az adatvédelem kérdései, jogi szabályozások (adatvédelmi törvény, direkt marketing, elektronikus kereskedelem). Az adatok védelme az interneten. A szerzői jog és az informatika. A szoftver fogalma és csoportosítása felhasználói szerződés (licencelési módok) szerint. A freeware, shareware, üzleti és egyéb szoftverváltozatok jellemzői. A szoftverek védelme (technikai védelem, jogi védelem).

2. Informatikai alapismeretek - hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás Az analóg és a digitális jel fogalma, példák felhasználásukra. Az analóg és digitális jel különbsége és jellemzői. Az analóg jelek digitalizálhatósága. A mintavételezés törvénye. A digitalizált adattárolás pontossága – minőségi problémák, korlátok. Az analóg jelek digitalizálásának lépései. A hang, a kép és a film digitalizálhatósága. A digitalizálás eszközei. Az adat és az adatmennyiség fogalma az informatikában. Az informatikában használt mértékegységek és ezek jellemzői. A bináris számábrázolás módszere és jelentősége az informatikában. A bináris karakterábrázolás formái, kódtáblák felépítése, jellemzői (ASCII, UNICODE). A digitális képek tárolása, képformátumok és azok jellemzői (raszteres és vektoros). A színek kódolásának módjai (RGB, CMYK). Alapfogalmak: pixel, felbontás, színmélység. A digitális hang tárolása, formátumok és azok jellemzői. 2.2. A számítógép felépítése A Neumann által megfogalmazott elvek, és ezek hatása a számítógépek fejődésére. A Neumann-elvű számítógép elvi felépítése, az egyes részegységek feladata. A ma használatos számítógépek elvi felépítése és a Neumann elvek. A mai (személyi) számítógépek részei és ezek jellemző paramétereinek bemutatása. Az egyes részek funkciói. Központi feldolgozóegység, jellemző értékek. Memória: memóriafajták, jellemzők és felhasználási területük. Buszrendszer, interfészek, tápegység, hűtés, ház: típusok, jellemzők. A perifériák jelentősége, csoportosítása (bemeneti és kimeneti eszközök). A manapság használatos perifériák besorolása az egyes csoportokba. A főbb perifériák bemutatása és jellemző paraméterértékei: monitor, nyomtató, háttértárak, egér, billentyűzet. A ma jellemzően használatos monitorfajták (CRT, LCD, TFT) és ezek működési elve. A monitorokkal kapcsolatos fogalmak: felbontás, frissítési frekvencia, képátló, képpont. A monitortípusok összehasonlítása a felhasználási terület szempontjából. A ma jellemzően használatos nyomtatási technológiák jellemzői. A nyomtatók működési elve (tűs, tintasugaras, lézer). A nyomtatókkal és a nyomatással kapcsolatos fogalmak. A nyomtatók összehasonlítása a felhasználási területük szempontjából. A ma jellemzően használatos háttértárak. A technológiák ismertetése (mágneses elvű, optikai). Az egyes eszközök felépítése, működése. Az adatok tárolásának fizikai megvalósítása. A winchesterek üzembe helyezése, működése közben fellépő fizikai problémák, ezek megelőzése, javítási lehetőségei. A ma jellemzően használatos adattárolók fajtái és ezek jellemzői (CD, CD-ROM, CDR, CDRW és DVD lemezek). A számítógép részeinek és a perifériáinak fizikai karbantartása (tisztítása, szállítása, tárolása). A (személyi) számítógépek részeinek összekapcsolása, és a számítógép üzembe helyezése. Az üzembe helyezés és biztonságos működtetés feltételei. A hálózatok kialakításának jelentősége. A hálózatok csoportosítása kiterjedtség szerint. A hálózatok topológiája, a topológiák jellemzése. A hálózati kialakításhoz szükséges eszközök, ezek jellemzői (hálózati közeg, hálózati kártya, kapcsolók, útválasztók, jelerősítők).

119

A matematikai logika szerepe az informatikában. A logikai alapműveletek és azok alkalmazása különböző feladatok megoldása során. Igazságtáblák (ÉS, VAGY, NEM, Kizáró VAGY). Logikai kifejezések kiértékelése, egyenértékűsége, tagadása.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszer fogalma, feladata, fajtái. Az operációs rendszer működési struktúrája (rendszermag, indítófájl, külső és belső parancsok rendszere, opcionális kiegészítések). Az operációs rendszer feladatából következő jellemző működési területek (memóriakezelés, folyamatvezérlés, megszakítás-kezelés, kommunikáció a perifériákkal). Több feladat párhuzamos végzésének szervezése. Az operációs rendszer telepítése. Az operációs rendszer betöltődésének folyamata. A számítógép kikapcsolásának módjai, az operációs rendszer feladatai a kikapcsolás során. Az operációs rendszerek tipikus hibaüzenetei, hibajelenségei, ezek elhárítási módja. Hardver eszközök üzembe helyezése, beállítása (konfigurálása), eltávolítása. A szoftverek telepítése, beállítása, eltávolítása. Szoftverek futtatása és leállítása, memória felszabadításának kérdései. Az operációs rendszerek által használt állományszervezési, -nyilvántartási módszerek. A lemezkezelés és a leggyakrabban használt operációs rendszerek fájlrendszerének ismerete, legfontosabb tulajdonságai (pl.: FAT, FAT32, NTFS, EXT stb.). A könyvtárszerkezet felépítésének ismerete. A könyvtárakról tárolt tulajdonságok. A könyvtárműveletek: létrehozás, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés, listázás, könyvtárváltás. Az állományok típusai. Az állományok elnevezésének formai követelményei, rendszerfüggő szintaktikai megkötések. Az állományokról tárolt tulajdonságok. Az állományok társítása. Az állományok fizikai tárolásának szervezése. Az elérési útvonal megadásának formái. Az állományokkal végzett műveletek ismerete (létrehozás, másolás, áthelyezés, törlés, mentés, nyomtatás, megnyitás). Az állományokkal végzett műveletek fizikai megvalósítása. Keresés háttértárakon, a keresési feltételek (helyettesítő karakterek használata). A parancsok paraméterezett futtatása. A kapcsolók és a paraméterek szerepe, néhány példa használatukra. A háttértárak karbantartása (formázás, partícionálás, töredezettség-mentesítés), a karbantartás fontossága. A tömörítés lényege és elve. Tömörítési módszerek (veszteséges és veszteségmentes). A kép, a hang, a video és egyéb állományok tömörítésének jellemzői. Általános tömörítő programok működésének ismerete. Az állományok és a könyvtárak tömörítésének és kicsomagolásának megvalósítása. Az önkicsomagoló, méretre darabolt, védett állományok létrehozása, kibontása. Egy állomány hozzáfűzése létező tömörített állományhoz. Az operációs rendszerek segédprogramjai (fájlkezelés, archiválás, vírusvédelem, tűzfal, multimédia stb.). A segédprogramok létjogosultsága, szolgáltatásai, jellemzői. Néhány segédprogram bemutatása. Vírusirtó program használatának ismerete. Vírusellenőrzés a háttértárakon és a memóriában. A vírusvédelem kialakítása a számítógépen. Aktív vírusvédelem. A vírusvédelem gyenge pontjai, hiányosságai (pl. emberi tényező). A számítógépes hálózatok működéséhez szükséges szoftverek. A szerver operációs rendszerének jellemző többletfunkciói. A hálózati kommunikáció logikai felépítése (a szerver-kliens és az egyenrangú hálózatok). A helyi hálózatokhoz kapcsolódás feltételei és megvalósítása. A hálózati szolgáltatások elérésének módjai, az eszközhasználat feltételei. A felhasználók azonosítása, jogosultságok kezelése.

120

4. Információs hálózati szolgáltatások 4.1. Kommunikáció az interneten Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői. Az internetes szolgáltatások használatának, használatba vételének szabályai. Példák interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatásokra (pl. online kereskedelem). Az elektronikus levelezés folyamatának ismerete. A felhasználók azonosítása. A különböző levelezőprogramok közös és néhány egyedi jellemzője. Egy levelezőprogram használatának ismerete. A levelezés használatához szükséges beállítások ismerete. A levelezéssel kapcsolatos funkciók (írás, fogadás, válasz, továbbküldés, törlés, mentés, nyomtatás). A beérkezett levelek kezelése. Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciója. Állományok kezelése az elektronikus levelezésben (csatolás, csatolt állomány mentése). A levelező programok további szolgáltatásai (levelezési címek tárolása, csoportosítása, visszajelzések). Az e-mail cím szerkezete. Levelezési lista használata. A levelezéssel kapcsolatos problémák (kódolás, mailer daemon). A levélküldés tipikus hibaüzenetei, ezek jelentése és a problémák kezelése. Állományátvitel lehetőségei az interneten. Az FTP szolgáltatás jellemzői, problémái. Az FTP szerverhez való csatlakozás módjai (névvel és név nélkül). A fájlátviteli módok (kódolás). Egy FTP segédprogram használatának ismerete. Állományok le- és feltöltése az internetre. Az FTP tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a problémák kezelése. Egy böngészőprogram használatának ismerete. A böngészőprogram használatával kapcsolatos fogalmak ismerete (kezdőoldal, cache, cookie). Webcím szerkezete. Navigálás a különböző weboldalakon, a sűrűn látogatott oldalak címének rögzítése, képek megjelenítése, weboldal mentése. A weboldal nyomtatása A böngészés tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a hiba kezelésének lehetőségei. A böngészőprogramok speciális funkciói, a funkciók bővítésének haszna és veszélyei (beépülők). Információ keresése az interneten. A tematikus és a kulcsszavas keresés működésének ismertetése. A kétfajta keresési módszer alkalmazási területei és összehasonlítása. Tematikus és kulcsszavas keresőrendszerek ismerete, használata információkeresésre. Keresési feltételek megadása (egyszerű és összetett). A keresési feltételek szűkítése, speciális keresők. A keresés eredményének kiértékelése. A keresési feladatok megoldása. A távoli on-line adatbázisok használatának feltételei. Keresés az adatbázis adatai között.

5. Könyvtárhasználat 5.1. Könyvtárak: Tájékoztató intézmények, információs központok. A könyvtár egyetemes és hazai fejlődéstörténetének rövid áttekintése. A magyar könyvtári rendszer felépítésének ismertetése. A könyvtártípusok elkülönítésének elvei: a gyűjtő- és felhasználói kör fogalma. A különböző könyvtártípusok összehasonlítása szolgáltatásaik, gyűjtőkörük és felhasználói körük alapján. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a könyvtári rend kialakításában. A könyvtár és a médiatár fogalmának értelmezése. A könyvtári szolgáltatások rendszerének ismertetése. A könyvtárakkal kapcsolatos szabályzatok: a kölcsönzési rend és a használati szabályzat tartalma. A könyvtárközi kölcsönzés fogalma. Az Országos Dokumentumellátási Rendszer. A közművelődési könyvtárak feladatrendszerének ismertetése. A közművelődési és iskolai könyvtár összehasonlítása. A szakkönyvtárak sajátosságainak ismertetése. Egyéb tájékoztató intézmények, információs központok, a kulturális intézmények (levéltárak, múzeumok, kiállítótermek) információszerzésben betöltött szerepének vázolása.

121

A nemzeti könyvtár fogalmának meghatározása. Az Országos Széchényi Könyvtár szerepe a magyar könyvtári rendszerben. A könyvtár létrejöttének, rövid történetének ismertetése. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjtőszolgáltatásainak rendszere. Hagyományos könyvtárak az Interneten és a Digitális könyvtárak sajátosságainak bemutatása. Hasonlóságok és különbségek. A Neumann János Digitális Könyvtár, valamint a MEK szerkezetének ismertetése. Keresési stratégiák a könyvtári rendszerben. A keresés algoritmusa. Az egy- és többlépcsős keresés. 5.2. Dokumentumtípusok Az írástörténet és a könyvtörténet azon jelentős állomásainak ismerete, amelyek a dokumentumtípusok kialakulását eredményezték (ékírás, hieroglifák, papirusztekercsek, pergamen, kódex). Az ősnyomtatvány fogalma. A nyomtatott és nem nyomtatott dokumentum sajátosságainak összehasonlító ismertetése. A nyomtatott dokumentum főbb típusai: kiadványtípusok a könyvtári rendszerben. Az ismeretközlő művek (monográfia, tanulmánykötet, kézikönyv) használati értéke az információszerzés folyamatában. A segédkönyvek, mint a közvetlen ismeretszerzés alapvető forrásai (lexikon, enciklopédia, szótár, közhasznú ismeretek tára, adattár, fogalomtár, kronológia, névtár, atlasz). Az időszaki kiadványok jellegzetességeinek és típusainak bemutatása. A nem nyomtatott dokumentum fogalma és sajátosságai. Összehasonlításuk adathordozó és megjelenítő eszköz szerint (hanglemez, hangszalag, CD, fénykép, hologram, mikrofilm, diafilm, némafilm, hangosfilm, videofilm, DVD, mágneslemez, CD, DVD). A multimédia jelentősége az egyéni ismeretszerzésben. 5.3. Tájékoztató eszközök A tájékoztató eszközök típusai. A bibliográfia fogalma. A bibliográfia típusai a tartalom, a feltárás mélysége és a megtalálás módja szerint. A retrospektív és a kurrens bibliográfia fogalmának értelmezése. A Magyar Nemzeti Bibliográfia. A bibliográfiai leírás legfontosabb elemeinek ismertetése a főbb dokumentumtípusok esetében. Tájékoztató jegyzékek (referáló folyóirat, könyv- és egyéb dokumentumok ajánlásai). A katalógus fogalma. A katalógus kialakulásának főbb állomásai. A katalóguscédula és a bibliográfiai tétel összehasonlítása. A rendszó és az utalócédula fogalma. Főbb katalógustípusok elrendezési elvei. A tárgyszókatalógus. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a szakkatalógus rendszerében. A számítógépes katalógusok, mint tájékoztató eszközök. A számítógépes katalógusok felépítésének szerkezeti sajátosságai. Néhány számítógépes katalógus ismerete (pl.: SZIRÉN, KISTÉKA, MOKKA).

122

7.3. Magyar irodalom ÉLETMŰVEK

1. A komikum megjelenési formái Petőfi Sándor lírájában 2. A vándorlás, az út toposza Arany János lírájában 3. A lírai nyelv sajátosságai Ady Endre A halottak élén című kötetében 4. A prófétaszerep megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című művében 5. Elbeszélésmódok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében 6. József Attila kései lírájának (1935-37) poétikai sajátosságai PORTRÉK

7. Elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel lírájában 8. Látomásos jelleg Vörösmarty Mihály verseiben 9. Az elbeszélésmód jellegzetességei Móricz Zsigmond Pillangó vagy Úri muri vagy Az Isten háta mögött című regényében 10. Weöres Sándor Magyar etüdök című versciklusának képi és zenei világa LÁTÁSMÓDOK

11. Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában 12. A kortárs magyar irodalom nagyjainak megjelenítése Karinthy Frigyes Így írtok ti című művében 13. Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában A KORTÁRS IRODALOMBÓL

14. Bodor Ádám: A Sinistra-körzet 15. Oravecz Imre: A hopik könyve VILÁGIRODALOM

16. Vergilius eklogái és hatásuk a XX. századi magyar költészetre 17. Mágikus realizmus G. G. Márquez Száz év magány című regényében SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET

18. A komédia konvenciói és megújítása Molière Tartuffe című drámájában 19. Történelem- és létértelmezés Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásában AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI

20. Hőstípus és cselekményvezetés Conan Doyle Sherlock Holmes történeteiben

123

7.4. Magyar nyelv EMBER ÉS NYELV

1. A nyelv és a beszéd funkciói 2. A beszéd mint cselekvés KOMMUNIKÁCIÓ

3. A sikeres kommunikáció nyelvi összetevői 4. A tömegkommunikáció hatása a nyelvhasználatra A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

5. A nyelvújítás módszerei 6. Nyelvművelés és nyelvtervezés napjainkban 7. A magyar nyelv szókészletének rétegei NYELV ÉS TÁRSADALOM

8. Egynyelvű szótárak 9. A hivatalos nyelv szókincsének jellemzése 10. A társadalmi nyelvváltozatok főbb különbségei A NYELVI SZINTEK

11. A központozás szerepe a szöveg értelmezésében 12. A beszédhangok és jelentésmegkülönböztető szerepük 13. A szófaj és a mondatrészi funkció összefüggései A SZÖVEG

14. A beszéd és az írás összehasonlítása 15. A szövegkörnyezet mint jelentésalakító tényező 16. Gyakorlati szövegtípusok nyelvi jellemzői A RETORIKA ALAPJAI

17. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben 18. Jelenkori szónoki beszéd STÍLUS ÉS JELENTÉS

19. A konnotatív és a denotatív jelentés 20. A képszerűség eszközei hétköznapi szövegekben

124

7.5. Fizika

1. A haladó mozgások - Egyenes vonalú egyenletes, és egyenletesen változó mozgások. Egyenes vonalú mozgások szuperpozíciója. - A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek, mértékegységeik. - A mozgások analitikus és grafikus leírása. - A mozgások dinamikai elemzése. - Egyszerű hétköznapi példák haladó mozgásokra. 2. Periodikus mozgások - Egyenletes körmozgás, harmonikus rezgőmozgás. A két mozgás kapcsolata. - A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek, mértékegységeik. - A mozgásegyenletek. - A mozgások dinamikai jellemzése. - A rezgő test energiája, a rezonancia jelensége. - Példák a felsorolt mozgásokra, jelenségekre. 3. Az erő - Az erő, a tömeg, a lendület fogalma. - Newton törvényei. - Az erők fajtái, erőtörvények a fizikában. - Hétköznapi példák ütközésekre, súrlódásra, rugalmas erőkre. 4. Mechanikai egyensúly - A témához kapcsolható fogalmak, mértékegységeik. - Egyszerű gépek. - A mindennapi életben használt egyszerű gépek működése, hasznossága. 5. Hőtágulás - A hőmérséklet, a hőmennyiség, a hőtágulás fogalma. - Hőmérséklet mérése. - Szilárd testek, folyadékok, gázok hőtágulása, a hőtágulást leíró összefüggések. - Mindennapi példák a hőtágulás felhasználására, káros voltára, hőtágulás a természetben. 6. Gázok állapotváltozásai - A gázok állapotjelzői és mértékegységeik. - A gázok állapotegyenlete. - Az állapotváltozás fogalma, gáztörvények. - Nevezetes állapotváltozások, (izobár, izochor, izoterm, adiabatikus), ábrázolás p–V diagramon, a hőtan első főtételének alkalmazása a fenti állapotváltozásokra. - Az ideális gáz kinetikus modellje. - A témához kapcsolható természeti jelenségek és egyszerű berendezések működésének magyarázata. 7. A termodinamika főtételei - A belső energia, a hőmennyiség, a térfogati munka fogalma. - Az I. főtétel és alkalmazásai hőtani folyamatokban. - A II. főtétel mint a spontán folyamatok irányának meghatározása. - A II. főtétel, a hőerőgépek hatásfoka. - Perpetuum mobile. - Egyszerű termodinamikai gépek. 8. Halmazállapot-változások, fajhő - A szilárd, a cseppfolyós és a légnemű halmazállapot általános jellemzése; gáz, gőz, telített gőz, páratartalom fogalma. - Az olvadás/fagyás, párolgás/forrás, lecsapódás, szublimáció folyamata, jellemző mennyiségei, mértékegységeik.

125

- A folyamatokat befolyásoló tényezők. - A halmazállapot-változások jellemzése energetikai szempontból. - Fajhő, hőkapacitás, belső energia, hőmérséklet fogalma, mértékegységeik. - Hétköznapi példák fázisátalakulásokra. 9. Időben állandó erőterek - Az elektromos erőtér fogalma, jellemzése: térerősség, potenciál, feszültség, erővonalak. - Egyszerű elektrosztatikus erőterek. - A mágneses erőtér fogalma, jellemzése: indukció, fluxus, erővonalak. - A gravitációs kölcsönhatás, gravitációs erőtér. - Példák a mindennapi életből; földelés, árnyékolás, kondenzátor, elektromágnes alkalmazása. 10. Az elektromos áram - Az elektromos áram fogalma, áramforrások, az elektromos áramkör. - Ohm törvénye. - Az áram hőhatása-teljesítménye, munkája, gyakorlati vonatkozások. - Az áram mágneses, vegyi, biológiai hatásai. Elektrolízis, Faraday-törvények. - A váltakozó áram fogalma, jellemzői, váltakozó áramú berendezések. 11. Az elektromágneses indukció - Áram és mágneses tér kölcsönhatása, Lorenz-erő. - A mozgási indukció jelensége, értelmezése a Lorenz-erő alapján. - A nyugalmi indukció jelensége. - Lenz törvénye. - Gyakorlati alkalmazás, az elektromos áram előállítása, szállítása, generátorok, a transzformátor. 12. A fény - A geometriai optika, leképezés, gyakorlati felhasználás. - A fény mint hullám; a polarizáció, az elhajlás, az interferencia, a diszperzió fogalma. - Foton, fotóeffektus, a fény kettős természete. - Fénysebesség, a fénysebesség mérése, a fénysebesség mint határsebesség. - A lézer. 13. Hullámok - A mechanikai hullámok jellemzői. - A hullámok terjedési tulajdonságai. Interferencia, állóhullám. - A hang. - Az elektromágneses hullámok jellemzői. - Elektromágneses spektrum, rezgőkör, fénykibocsátás, fényelnyelés. 14. Az energia fajtái, munka, teljesítmény - Mechanikai energiák, belső energia, kondenzátor, tekercs energiája, a foton energiája, magenergia. - A munkatétel. - Teljesítmény, hatásfok. - Energiaátalakulás, -átalakítás. - Példák a mindennapi életből. 15. Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés) - A lendületmegmaradás törvénye, ütközések. - Mechanikai energiák megmaradása. - Konzervatív erők fogalma, konzervatív mező, potenciál. - Energiaátalakulás rezgőkörökben. - A hőtan I. főtétele mint az energiamegmaradás törvénye. - A töltésmegmaradás törvénye. - Tömeg–energia ekvivalencia, szétsugárzás, párkeltés. 16. Az atom szerkezete - Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Avogadro törvénye.

126

- Az elektromosság elemi töltése, az elektron mint részecske. - Az atom felépítése. Rutherford szóráskísérlete. - Atommodellek. 17. Magfizika - Az atommag felépítése, kötési energia, tömegdefektus. - Magátalakulások, radioaktív bomlások, maghasadás, láncreakció. - Sugárzások, sugárzásmérés, felhasználásuk. - Atomreaktor, atombomba, hidrogénbomba. 18. Az anyag kettős természete - Hullámtulajdonságok. - Az anyaghullám fogalma; de Broglie-féle hullámhossz. - Fotoeffektus, Einstein-féle fényelektromos egyenlet, fotocella, a fény kettős természete. 19. Csillagászat . - Naprendszer, Kepler-törvények. - Bolygók, állócsillagok és egyéb természetes és mesterséges égitestek. - A Nap tulajdonságai, energiatermelése. - Az ősrobbanás elmélete, a világegyetem szerkezete. - A csillagászat vizsgálati módszerei. 20. Gravitáció - Tömegvonzás törvénye. - Nehézségi erő, nehézségi gyorsulás, súly, súlytalanság. - Kozmikus sebességek.

127

7.6. Történelem

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. A magyar gazdaság a XIV-XVI. században 2. A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei 3. Az ipari forradalom hatása a természeti és épített környezetre 4. A világgazdaság az 1920-as és 1930-as években 5. A sztálini gazdaságpolitika jellemzői 6. A magyar gazdaság jellemzői a két világháború között

II. Népesség, település, életmód 7. Városfejlődés a középkori Magyarországon 8. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században 9. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában 10. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban 11. Demográfiai változások a XX. században

III. Egyén, közösség, társadalom 12. Középkori egyetemek és szerzetesrendek 13. A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV. századig 14. Árpád-házi uralkodók politikai életpályái 15. A magyar zsidóság helyzetének jellemzői (1867–1945)

IV. Modern demokráciák működése 16. A modern demokráciák XVIII. századi gyökerei 17. A kiegyezés és alternatívái 18. Az EU főbb intézményei, döntési mechanizmusai 19. A mai magyar demokrácia működése

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 20. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma – principátus) 21. A rendi állam kialakulása és jellemzői a középkori Európában 22. A humanizmus és reneszánsz 23. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői 24. A XIX. század uralkodó eszméi 25. Széchenyi és Kossuth nézetei, programjai a polgári átalakulásért 26. A náci és a bolsevik ideológia

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 27. Luxemburgi Zsigmond külpolitikája 28. Törökellenes küzdelmek a XIV-XV. században 29. A török kiűzése Magyarországról 30. A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései 31. Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc 32. A második világháború és Magyarország 33. Az 1956-os forradalom és nemzetközi háttere 34. A hidegháború

128

8. Az írásbeli beszámoltatás rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét.

8.1. Az írásbeli számonkérés formái Év eleji tudásszintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar-és idegen nyelvből, matematikából. Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak. Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás. Kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia, elektrotechnika, elektronika, informatika tantárgyakból. A villamos mérést megelőző ún. „beugró” dolgozat, amellyel a napi elméleti tananyagból történt felkészülést lehet ellenőrizni. Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, számítógépes feleltető program alkalmazása elsősorban informatikából és idegen nyelvből. Számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatika tantárgyból. Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása. Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből. Otthon elkészítendő házi dolgozatok (magyar irodalomból és idegen nyelvből), feladatsorok kidolgozása matematikából, fizikából. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. Évfolyamfelmérések, évfolyam ellenőrző dolgozatok: minden elméleti tantárgyban évenként és évfolyamonként egy, de amennyiben a tantárgy jellege megengedi, a munkaközösség véleménye alapján félévenként egy egységes évfolyamfelmérő dolgozatot iratunk. Mérési jegyzőkönyv készítése

8.2. Az írásbeli számonkérés értékelése Az otthoni és iskolai dolgozatokat igyekszünk kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. Minden dolgozatot legkésőbb két héten belül értékelünk. Ha a dolgozatot a tanár két héten túl javítja ki, a tanuló dönthet arról, hogy kéri-e az érdemjegy beírását a naplóba. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait az osztályozónapló erre a célra megkülönböztetett rovatába írjuk és nagyobb súllyal vesszük figyelembe.

129

9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére.

9.1. Az otthoni felkészülés szerepe • • • • • • • •

A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, az összefüggések felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése, az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása, felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszintmérés különböző formáira, az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál, általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.

9.2. Az otthoni felkészülés formái • • • • • • •

Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt.

A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.

9.3. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése •

Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon.

130

• •

• • •

Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon. Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő. Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.

9.4. Az otthoni felkészülés ellenőrzése • •

• •

A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz. A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük. A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.

9.5. Az otthoni felkészülés koordinációja •

• • •

•

A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti. A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata. Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.

131

IV. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó szakképzés alapelvei • • • • •

•

Igazodjon a munkaerőpiac igényeihez. Nyújtson konvertálható ismereteket. Legyen gyakorlatorientált. Tegye lehetővé a jogszabályi előírásokban való eligazodást. Alakítson ki: - piacorientált szemléletet, - számítástechnikában való jártasságot, - rendszerszemléletű gondolkodásmódot, - kommunikációs készséget idegen nyelven is, - igényt az önképzés iránt. Növelje a képzettek elhelyezkedési esélyeit.

2. Az iskolában folyó szakképzés céljai A szakképzés céljainak megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy azok összhangban legyenek általános nevelési-oktatási célkitűzéseinkkel, egységet alkossanak velük. Szakképzési célkitűzéseink: • Olyan széles alapokon nyugvó komplex szakmai ismeretek nyújtása, melyek birtokában a képzettek képesek lesznek – a gazdaság igényeihez igazodva – gyors és problémamentes beilleszkedésre, adott szakmai képesítés magasabb szintjének elsajátítására, ha szükséges pályamódosításra, szakmaváltásra (akár többször is). • Speciális szakmai ismeretek átadásával biztosítani az adott szakképesítéssel betölthető munkakörökben az azonnali önálló munkavégzést, továbbá a kapcsolódó, rokon munkakörök feladatainak – munkahelyi gyakorlat alapján történő – ellátását. • Napi foglalkoztatási igények megkövetelte kvalifikáció biztosítása, a munkavállalói alkalmasság kifejlesztése. • Szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és – vállalásra nevelés. • Célunk – a szakmai követelmények teljesítésén túl – a nevelési feladatok megvalósítása, a személyiség formálása, a szocializáció folyamatának irányítása.

3. Az intézményben folyó modulrendszerű szakképzés modulzáró jegyeinek kialakítása Mivel a képzés idején a modulokat, azon belül a tananyagegységeket tantárgyakba soroltuk, ezért az érdemjegyek kialakítása a tananyagegységek átlagának kiszámításával történik.

132

A tanulók szakmai tanulmányi munkájának értékelése Az iskola az egyes szakmák követelménymoduljait alkotó tananyagegységekből tantárgyakat alakított ki. A tanulók tanév közbeni teljesítményének értékelésekor mindegyik tananyagegységet külön érdemjegyekkel minősítjük. Ezen érdemjegyek átlaga lesz a félévi és a tanév végi tantárgyi osztályzat. A tanév során az egyes tananyagegységekből szerzett érdemjegyeket elkülönülten regisztráljuk az osztálynaplóban és az ellenőrző könyvben. Ha valamelyik tananyagegység(ek)ből a tanuló nem teljesítette a helyi tantervi követelményeket, akkor a tantárgy minősítése elégtelen. A továbbhaladáshoz javítóvizsgát csak abból a tananyagegységből kell tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott. Elégtelen javítóvizsga esetén évfolyamot kell ismételnie. Sikeres javítóvizsga esetén ennek figyelembe vételével kell a tantárgyi osztályzatot megállapítani. Az érdemjegyeket és a félévi osztályzatok a naplóba és az ellenőrző könyvbe, az év végi osztályzatot a naplóba, törzskönyvbe és a bizonyítványba kell bejegyezni. Egy-egy modul követelményeinek teljesítését a törzskönyvbe és a tanuló tanév végi bizonyítványába be kell jegyezni.

133

4. A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola székhelyén folyó szakképesítések A szakiskolai képzés keretében az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik a következő szakmacsoportokban: - - egyéb szolgáltatások szakmacsoport - - gépészet szakmacsoport - - elektrotechnika- elektronika szakmacsoport - - építészet szakmacsoport - - könnyűipar szakmacsoport - - kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a szakközépiskolai és szakiskolai képzésnél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére.

Akkreditált felsőfokú szakképzés • Gépipari mérnök asszisztens

OKJ 55810 01 0010 5505

Érettségihez kötött szakmák: • Gépgyártástechnológiai technikus • Kereskedő • Logisztikai ügyintéző

OKJ 54 521 01 0000 00 00 OKJ 52 341 05 0000 00 00 OKJ 54 345 03 0000 00 00

10. osztályhoz kötött szakmák: • Belső építési szerkezet- és burkolatszerelő • Festő, mázoló és tapétázó • Fodrász • Női szabó • Szerszámkészítő • Villanyszerelő 8. osztályhoz és a 16. életév betöltéséhez kötött szakmák: • Élelmiszer- és vegyi áru eladó • Gépi forgácsoló • Géplakatos • Hegesztő • Kőműves • Központi fűtés- és csőhálózat szerelő • Szerkezetlakatos

134

OKJ 33 582 02 0000 00 00 OKJ 33 582 04 1000 00 00 OKJ 33 815 01 1000 00 00 OKJ 33 542 05 0010 33 03 OKJ 33 521 08 0000 00 00 OKJ 33 522 04 1000 00 00

OKJ 31 341 01 0010 31 02 OKJ 31 521 09 1000 00 00 OKJ 31 521 10 1000 00 00 OKJ 31 521 11 0000 00 00 OKJ 31 582 15 1000 00 00 OKJ 31 582 09 0010 31 03 OKJ 31 521 24 1000 00 00

4.1. 55810 01 0010 5505 Gépipari mérnökasszisztens

135

136

137

138

31 582 09 0010 31 03 4.2. KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS CSŐHÁLÓZAT-SZERELŐ

A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program szerint. Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalom ismeret 4. Gazdasági ismeret 5. Informatika 6. Munka- és környezetvédelem 7. Szakrajz 8. Szakmai ismeret 9. Anyagismeret 10. Szerelés 11. Elméletigényes gyakorlat 12. Szakmai gyakorlat 13. Nyári üzemi gyakorlat 14. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Óraszám 1/11. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 4 1 0,5 3,5 21 90 10,5 24,5

139

2/12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 3,5 1 1 3,5 21 90 10,5 24,5

3/13. 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 4 1 0,5 3,5 21 10,5 24,5

Tantárgy Anyagismeret

Tananyagegység

Tananyagegység megnevezés

095/3.2/0111-06

Anyagjelölések értelmezése Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete

095/3.3/0111-06 Szakrajz I. Évfolyam II. Évfolyam III. Évfolyam Szakmai ismeret I. Évfolyam

II. Évfolyam

III. Évfolyam

095/1.0/0111-06 095/1.1/0109-06 095/1.1/0109-06 095/2.2/0111-06 095/3.1/0111-06 095/4.1/0109-06 095/3.1/0109-06 095/6.0/0109-06 095/4.1/0095-06 095/2.1/0107-06 095/3.1/0107-06 095/4.1/0107-06 095/5.1/0107-06

Munka- és környezetvédelem I. Évfolyam

095/1.2/0110-06

II. Évfolyam 095/5.0/0109-06 Szerelés I. Évfolyam II. Évfolyam

095/1.1/0095-06 095/2.1/0095-06 095/3.1/0095-06 095/1.1/0096-06 095/2.2/0096-06 095/3.2/0096-06 095/4.2/0096-06 095/5.2/0096-06 095/6.2/0096-06

III. Évfolyam

095/1.1/0107-06

140

Műszaki dokumentációk Az épületgépészeti dokumentációk készítésének ismeretei Az épületgépészeti dokumentációk készítésének ismeretei Geometriai mérések elmélete Munkabiztonság, minőségvédelem Hegesztési ismeretek Épületgépészeti szerkezetek ismerete Munkaszervezés Tömítési és tömörségellenőrzési ismeretek Fűtőtest szerelési ismeretek Kazánszerelési ismeretek Fűtési rendszerek beüzemelési és beszabályozási ismeretei Fűtési rendszerek karbantartási ismeretei Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei Munka- és környezetvédelem az épületgépészeti rendszerekben és munkahelyen Szerelés előkészítési és kiegészítő ismeretek Csővezetékek szerelési ismeretei Épületgépészeti készülékek tartószerkezeteinek szerelési ismerete Épületgépészeti berendezés és készülék szerelés Acélcső szerelés technológiai ismeretek Vörösrézvezeték szerelés technológiai ismeretek Műanyagcső szerelés technológiai ismeretek Légtechnikai csövek szereléstechnológiája Épületgépészeti rendszer szerelési alapismeretek Fűtési csőhálózat szerelési ismeretek

31 582 09 0010 31 03 4.2.1. Központi fűtés- és csőhálózat szerelő A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 819810/2010.V.10. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes felmenő rendszerben a 2010/11. tanévtől. Tantárgy

Óraszám

Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalomismeret 4. Informatika 5. Munka- és környezetvédelem 6. Szakrajz 7. Szakmai ismeret 8. Anyagismeret 9. Szerelés 10. 11. 12. Elméletigényes gyakorlat 13. - Munkavédelem 14. - Szakmai 15. - Szakrajz 16. - Szerelés 17. Szakmai gyakorlat 18. Nyári üzemi gyakorlat 19. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

141

1/11. 0,5 1 1 0,5 0,5 1 1 3 1 1

2/12. 0,5 1 1 0,5 1 1 3,5 1 1

3,5 1,5 1 0,5 0,5 21 160 10,5 24,5

3,5 1,5 1 0,5 0,5 21 10,5 24,5

Tantárgy Tananyagegység Tananyagegység megnevezés Munka- és környezetvédelem Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és 1.0/0110-06 környezetvédelmi feladatok 5.0/0109-06 Munka- és környezetvédelem Szakrajz 1.0/0111-06 Műszaki dokumentációk 1.0/0109-06 Dokumentációk Szakmai ismeret 2.2/0111-06 Geometriai mérések elmélete 3.1/0111-06 Munkabiztonság, minőségvédelem 4.1/0109-06 Hegesztési ismeretek 3.1/0109-06 Épületgépészeti szerkezetek ismerete 6.0/0109-06 Munkaszervezés 4.1/0095-06 Tömítési és tömörségellenőrzési ismeretek 2.1/0107-06 Fűtőtest szerelési ismeretek 3.1/0107-06 Kazánszerelési ismeretek Fűtési rendszerek beüzemelési és beszabályozási 4.1/0107-06 ismeretei 5.1/0107-06 Fűtési rendszerek karbantartási ismeretei Anyagismeret 3.2/0111-06 Anyagjelölések értelmezése 3.3/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete Szerelés 1.1/0095-06 Szerelés előkészítési és kiegészítő ismeretek 2.1/0095-06 Csővezetékek szerelési ismeretei Épületgépészeti készülékek tartószerkezeteinek 3.1/0095-06 szerelési ismerete 1.1/0096-06 Épületgépészeti berendezés és készülék szerelés 2.2/0096-06 Acélcső szerelés technológiai ismeretek 3.2/0096-06 Vörösrézvezeték szerelés technológiai ismeretek 4.2/0096-06 Műanyagcső szerelés technológiai ismeretek Légtechnikai csövek szereléstechnológiája 5.2/0096-06 6.2/0096-06 Épületgépészeti rendszer szerelési alapismeretek 1.1/0107-06 Fűtési csőhálózat szerelési ismeretek Elméletigényes gyakorlat 3.0/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és 1.0/0110-06 környezetvédelmi feladatok 1.0/0109-06 Dokumentációk 2.0/0109-06 Mérések 3.0/0095-06 Tartószerkezetek szerelése 5.0/0107-06 Fűtési rendszerek karbantartása Szakmai gyakorlat 3.0/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása 3.0/0109-06 Épületgépészeti szerkezetek 4.0/0109-06 Hegesztés

142

1.0/0095-06 2.0/0095-06 4.0/0095-06 1.0/0096-06 2.0/0096-06 3.0/0096-06 4.0/0096-06 5.0/0096-06 6.0/0096-06 1.0/0107-06 2.0/0107-06 3.0/0107-06 4.0/0107-06

A szerelés előkészítése Csővezeték-szerelés Tömítettségi és tömörségi ellenőrzés Épületgépészeti berendezések és készülékek Acélcsövek szerelése Vörösrézvezetékek szerelése Műanyagcsövek szerelése Légtechnikai szerelések Épületgépészeti rendszerszerelés Fűtési csőhálózat Fűtőtestek Kazánok Fűtési rendszerek beüzemelése

143

54 521 01 0000 00 00 4.3. GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy

Óraszám

Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Gazdasági ismeret 4. Informatika 5. Munka- és környezetvédelem 6. Szakmai ismeret 7. Szakrajz 8. Anyagismeret 9. CNC-gépkezelés 10. CAD 11. Minőségbiztosítás 12. Elméletigényes gyakorlat 13. Szakmai gyakorlat 14. Nyári üzemi gyakorlat 15. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

1/13. 0,5 1,5 1 0,5 1 7 2 2 3 2 0,5 3,5 10,5 90 21 14

144

2/14. 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 1 7 2 2 3 2 0,5 3,5 10,5 21 14

Tantárgy Tananyagegység Tananyagegység megnevezés Munka és környezetvédelem Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, 108/1.2/0110-06 környezetvédelem elméleti ismeretei Szakrajz 108/1.1/0227-06 Műszaki dokumentációk Szakmai ismeret I. Évfolyam 108/1.3/0227-06 Munkabiztonság, minőségvédelem 108/2.2/0275-06 Geometriai mérések kiegészítő ismeretei 108/1.2/0276-06 Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás 108/2.0/0276-06 Forgácsoló alapeljárások II. Évfolyam 108/3.2/0275-06 Konfirmálási gyakorlatok kiegészítő ismeretei 108/3.1/0276-06 CNC-forgácsolás alapjai 108/4.1/0276-06 Forgácsoló eljárások tervezése 108/5.2/0276-06 Gyártástervezés elmélete 108/6.0/0276-06 Gyártásirányítási feladatok CAD 108/3.3/0276-06 Integrált számítógépes gyártás Minőségbiztosítás 108/4.2/0275-06 Minőségbiztosítás kiegészítő ismeretei CNC-Gépkezelés I. Évfolyam 108/1.2/0278-06 Kötések, felületvédelem elméleti ismeretei II. Évfolyam 108/1.1/0277-06 Korszerű gyártógépek 108/1.3/0277-06 Programkészítés, betöltés I. 108/1.6/0277-06 Egyéb gyártásközi műveletek ismertetése 108/2.1/0278-06 Szerszámgépek karbantartásának tervezése 108/2.3/0278-06 Géptelepítés Anyagismeret 108/1.2/0227-06 Anyagjelölések értelmezése 108/1.2/0275-06 Anyagvizsgálatok kiegészítő ismeretei 108/1.1/0276-06 Anyagválasztás elméleti alapjai Gazdasági ismeretek A vállalkozások alapítása, működtetése, 0001-06 átszervezése, megszüntetése

145

31 521 09 1000 00 00 4.4. GÉPI FORGÁCSOLÓ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program szerint. Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Gazdasági ismeret 4. Társadalmi ismeret 5. Informatika 6. Munka- és környezetvédelem 7. Szakmai ismeret 8. Szakrajz 9. Anyagismeret 10. Szakmai számítás 11. CNC ismeretek 12. Elméletigényes gyakorlat 13. Szakmai gyakorlat 14. Nyári üzemi gyakorlat 15. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Óraszám 1/11. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 4 1 1 0,5 3,5 21 90 10,5 24,5

146

2/12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 3 1 1 0,5 1 3,5 21 90 10,5 24,5

3/13. 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 3 1 1 0,5 1 3,5 21 10,5 24,5

Tantárgy Anyagismeret I. Évfolyam II. Évfolyam III. Évfolyam Szakrajz

Tananyagegység

Tananyagegység megnevezés

110/1.2/0225-06 110/1.2/0225-06 110/2.2/0225-06

Anyagismeret Anyagismeret Geometriai mérések

110/1.1/0227-06 Műszaki dokumentációk Munka- és környezetvédelem (Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok) 110/1.2/0110-06 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei Szakmai ismeret (Gépi forgácsoló feladatok) I. Évfolyam 110/1.2/0227-06 Anyagjelölések értelmezése 110/1.3/0227-06 Munkabiztonság, minőségvédelem II. Évfolyam 110/1.2/0264-06 Sík és hosszesztergálási ismeretek I. 110/3.2/0264-06 Alak és menet esztergálási ismeretek I. 110/11.2/0264-06 Marási ismeretek I. 110/13.2/0264-06 Köszörűlési ismeretek I. III. Évfolyam 110/2.2/0264-06 Sík és hosszesztergálási ismeretek II. 110/4.2/0264-06 Alak és menet esztergálási ismeretek II. 110/12.2/0264-06 Marási ismeretek II. 110/14.2/0264-06 Köszörűlési ismeretek II. Szakmai számítás I. évfolyam 110/1.2/0264-06 Sík- és hosszesztergálási ismeretek I. II. évfolyam 110/11.2/0264-06 Köszörülési ismeretek I. III évfolyam 110/11.2/0264-06 Marási ismeretek II. CNC ismeretek (Gépi forgácsoló feladatok) II. évfolyam 110/5.1/0264-06 CNC programszerkesztés I. III. évfolyam 110/6.0/0264-06 CNC forgácsolás II. Elméletigényes gyakorlat I. évfolyam 110/1.0/0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 110/1.0/0225-06 Anyagok 110/7.0/0264-06 Fúrás I II. évfolyam 110/1.0/0225-06 Geometriai mérések 110/8.0/0264-06 Fúrás II. 110/9.0/0264-06 Darabolás I. III. évfolyam 110/1.0/0225-06 Geometriai mérések 110/6.0/0264-06 Darabolás II. Gyakorlat 0110-06 Általános 0225-06 Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések 0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II (forgácsoló) 0264-06 Gépi forgácsoló feladatok

147

31 521 09 1000 00 00

4.4.1. Gépi forgácsoló A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 819814/2010.V.10-én közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2010/11. tanévtől felmenő rendszerben. Tantárgy

Óraszám

Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalomismeret 4. Informatika 5. Munka- és környezetvédelem 6. Szakmai ismeret 7. Szakrajz 8. Anyagismeret 9. CNC ismeretek 10. 11. 12. Elméletigényes gyakorlat 13. - Munkavédelem 14. - Szakmai 15. - Anyagismeret 16. Szakmai gyakorlat 17. Nyári üzemi gyakorlat 18. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

148

1/11. 0,5 1 1 0,5 0,5 3,5 1 1 1,5

1/12. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 3 1 1 1,5

3,5 0,5 2 1 21 160 10,5 24,5

3,5 0,5 2 1 21 10,5 24,5

Tantárgy Tananyagegység Tananyagegység megnevezés Munka- és környezetvédelem Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és 1.0/0110-06 környezetvédelmi feladatok Szakmai ismeret 1.0/0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) elmélet 2.0/0225-06 Geometriai mérések 1.0/0264-06 Esztergálási alapfeladatok I. 2.0/0264-06 Esztergálási alapfeladatok II. 3.0/0264-06 Esztergálási feladatok I. 4.0/0264-06 Esztergálási feladatok II. 11.0/0264-06 Marás I. 12.0/0264-06 Marás II. 13.0/0264-06 Köszörűlés I. 14.0/0264-06 Köszörűlés II. Szakrajz 1.1/0227-06 Műszaki dokumentációk Anyagismeret 1.0/0225-06 Anyagok CNC ismeretek 5.0/0264-06 CNC forgácsolás I. 6.0/0264-06 CNC forgácsolás II. Elméletigényes gyakorlat Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és 1.0/0110-06 környezetvédelmi feladatok 1.0/0225-06 Anyagok 2.0/0225-06 Geometriai mérések 7.0/0264-06 Fúrás I. 8.0/0264-06 Fúrás II. 9.0/0264-06 Darabolás I. 10.0/0264-06 Darabolás II. Szakmai gyakorlat Általános gépészeti technológiai feladatok II. 2.0/0227-06 (forgácsoló) gyakorlat 1.0/0264-06 Esztergálási alapfeladatok I. 2.0/0264-06 Esztergálási alapfeladatok II. 3.0/0264-06 Esztergálási feladatok I. 4.0/0264-06 Esztergálási feladatok II. 5.0/0264-06 CNC forgácsolás I. 6.0/0264-06 CNC forgácsolás II. 11.0/0264-06 Marás I. 12.0/0264-06 Marás II. 13.0/0264-06 Köszörűlés I. 14.0/0264-06 Köszörűlés II. 15.0/0264-06 Gyalulás, vésés 16.0/0264-06 Szerszámélezés

149

31 521 10 1000 00 00 4.5. GÉPLAKATOS A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program szerint. Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Gazdasági ismeret 4. Társadalmi ismeret 5. Informatika 6. Munka- és környezetvédelem 7. Szakmai ismeret 8. Szakrajz 9. Anyagismeret 10. Szakmai számítás 11. Elméletigényes gyakorlat 12. Szakmai gyakorlat 13. Nyári üzemi gyakorlat 14. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Óraszám 1/11. 05 1,5 1 0,5 0,5 4,5 1 1 3,5 21 90 10,5 24,5

150

2/12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 3,5 1 1 1 3,5 21 90 10,5 24,5

3/13. 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 3,5 1 1 1 3,5 21 10,5 24,5

Tantárgy Tananyagegység Szakrajz I. Évfolyam 112/1.0/0111-06 II. Évfolyam 112/1.1/0221-06 III. Évfolyam 112/1.2/0221-06 Munka- és környezetvédelem 112/1.0/0110-06 Anyagismeret I. Évfolyam II. Évfolyam

112/1.2/0225-06 112/1.4/0221-06 112/1.5/0221-06 III. Évfolyam 112/2.0/0225-06 Szakmai ismeret (Géplakatos feladatok) 1. Évfolyam 112/3.1/0111-06 112/3.2/0111-06 112/3.3/0111-06 112/1.2/0346-06 II. Évfolyam 112/1.1/0220-06 112/4.1/0220-06 112/1.6/0221-06 112/2.1/0346-06 III. Évfolyam 112/4.1/0346-06 112/5.1/0346-06 112/2.1/0345-06 112/2.3/0345-06 112/3.1/0345-06 112/3.2/0345-06 Szakmai számítások 112/1.3/0221-06

Tananyagegység megnevezés Műszaki dokumentációk Szerelési dokumentációk A dokumentumokon alkalmazott jelképek Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Anyagismeret Anyagtulajdonságok Felhasznált anyagok Geometriai mérések Munkabiztonság, minőségvédelem Anyagjelölések értelmezése Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete Melegüzemi gyakorlatok elméleti ismeretei Gépészeti kötések elméleti alapjai A korrózióvédelem alapjai Szereléskor alkalmazott mérések Megmunkálási alapismeretek Szerelési ismeretek Üzembehelyezés elmélete Gépelemek beállítási ismeretei I. Gépelemek beállítási ismeretei II. Gépbeállítás elmélete I. Gépbeállítás elmélete II. Szakmai számítások

151

31 521 10 1000 00 00

4.5.1. Géplakatos A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 819816/2010.V.10. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes felmenő rendszerben a 2010/11. tanévtől. Tantárgy

Óraszám

Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalomismeret 4. Informatika 5. Munka- és környezetvédelem 6. Szakmai ismeret 7. Szakrajz 8. Anyagismeret 9. Szakmai számítás 10. 11. 12. Elméletigényes gyakorlat 13. - Munkavédelem 14. - Szakmai 15. - Anyagismeret 16. Szakmai gyakorlat 17. Nyári üzemi gyakorlat 18. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

152

1/11. 0,5 1 1 0,5 0,5 4 1 1 1

2/12. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 3,5 1 1 1

3,5 0,5 2 1 21 160 10,5 24,5

3,5 0,5 2 1 21 10,5 24,5

Tantárgy Tananyagegység Tananyagegység megnevezés Munka- és környezetvédelem Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és 1.0/0110-06 környezetvédelmi feladatok Szakmai ismeret 2.0/0111-06 Geometriai mérés 3.0/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása 2.0/0345-06 Gépelemek beállítása 3.0/0345-06 Gépbeállítás 1.0/0220-06 Gépészeti kötések elméleti alapjai 3.0/0220-06 Korrózió elleni védekezés 1.0/0221-06 Gépelemek szerelési ismeretei 1.0/0346-06 Melegüzemi gyakorlatok 2.0/0346-06 Megmunkálások 3.0/0346-06 Szerelés 4.0/0346-06 Üzembe helyezés Szakrajz 1.0/0111-06 Műszaki dokumentációk Anyagismeret 1.0/0225-06 Anyagok Szakmai számítás 1.3/0221-06 Szakmai számítások Elméletigényes gyakorlat 2.0/0111-06 Geometriai mérés 3.0/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és 1.0/0110-06 környezetvédelmi feladatok 1.0/0345-06 Műszaki mérések 1.0/0225-06 Anyagok 2.0/0225-06 Geometriai mérések Szakmai gyakorlat 3.0/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása 2.0/0345-06 Gépelemek beállítása 3.0/0345-06 Gépbeállítás 2.0/0220-06 Gépészeti kötések készítése 3.0/0220-06 Korrózió elleni védekezés 2.0/0221-06 Szerelési gyakorlatok 1.0/0346-06 Melegüzemi gyakorlatok 2.0/0346-06 Megmunkálások 3.0/0346-06 Szerelés 4.0/0346-06 Üzembe helyezés

153

31 521 11 0000 00 00 4.6. HEGESZTŐ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalomismeret 4. Gazdasági ismeret 5. Informatika 6. Munka- és környezetvédelem 7. Szakmai ismeret 8. Szakrajz 9. Elméletigényes gyakorlat 10. Szakmai gyakorlat 11. Nyári üzemi gyakorlat 12. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Óraszám 1/11. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 5,5 1 3,5 21 90 10,5 24,5

154

2/12. 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 5,5 1 3,5 21 10,5 24,5

Tantárgy Tananyagegység Tananyagegység megnevezés Munka és környezetvédelem Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, 113/1.2/0110-06 környezetvédelem elméleti ismeretei Szakrajz 113/1.1/0111-06 Műszaki dokumentációk Szakmai ismeret I. Évfolyam 113/2.2/0111-06 Geometriai mérések elmélete 113/3.1/0111-06 Munkabiztonság, minőségvédelem 113/3.2/0111-06 Anyagjelölések értelmezése 113/3.3/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete 113/1.0/0239-06 Alapismeretek A bevontelektródás kézi ívhegesztés anyagai, 113/3.1/0239-06 hozaganyagai 113/3.2/0239-06 A bevontelektródás kézi ívhegesztés áramforrásai A bevontelektródás kézi ívhegesztéskor keletkező 113/3.4/0239-06 hibaveszélyek 113/1.0/0240-06 Termikus vágás, darabolás I. II. Évfolyam 113/2.0/0240-06 Termikus vágás, darabolás II 113/3.0/0240-06 Gázhegesztés 113/4.0/0240-06 Bevontelektródás kézi ívhegesztés 113/5.0/0240-06 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés 113/6.0/0240-06 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés (MÍG/MAG) 113/7.0/0240-06 Egyéb hegesztőeljárás 113/8.0/0240-06 Hegesztési feszültségek, alakváltozások Hegesztéssel kapcsolatos adminisztrációs 113/9.0/0240-06 tevékenységek 113/10.0/0240-06 Hegesztett kötések vizsgálata, minősítése

155

31 521 11 0000 00 00

4.6.1. Hegesztő A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 819817/2010.V.10-én közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2010/11. tanévtől felmenő rendszerben. Tantárgy

Óraszám

Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalomismeret 4. Informatika 5. Munka- és környezetvédelem 6. Szakmai ismeret 7. Szakrajz 8. 9. Elméletigényes gyakorlat 10. - Munkavédelem 11. - Szakmai 12. Szakmai gyakorlat 13. Nyári üzemi gyakorlat 14. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

156

1/11. 0,5 1 0,5 0,5 0,5 5,5 2

2/12. 0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 5,5 1,5

3,5 1,5 2 21 160 10,5 24,5

3,5 1,5 2 21 10,5 24,5

Tantárgy Tananyagegység Tananyagegység megnevezés Munka- és környezetvédelem Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és 1.0/0110-06 környezetvédelmi feladatok Szakmai ismeret 2.0/0111-06 Geometriai mérés 3.3/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása 1.0/0239-06 Alapfogalmak 2.0/0239-06 Hegesztési alapismeretek 3.0/0239-06 Termikusvágás alapismeretei 1.0/0240-06 Termikus vágás, darabolás I. 3.0/0240-06 Gázhegesztés 4.0/0240-06 Bevontelektródás kézi ívhegesztés 5.0/0240-06 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés 6.0/0240-06 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés (MÍG/MAG) 7.0/0240-06 Egyéb hegesztőeljárás 8.0/0240-06 Hegesztési feszültségek, alakváltozások 9.0/0240-06 Hegesztéssel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységek 10.0/0240-06 Hegesztett kötések vizsgálata, minősítése Szakrajz 1.0/0111-06 Műszaki dokumentációk Elméletigényes gyakorlat Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és 1.0/0110-06 környezetvédelmi feladatok 2.0/0111-06 Geometriai mérés Szakmai gyakorlat 3.0/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása 4.0/0239-06 Hegesztés befejező műveletei 1.0/0240-06 Termikus vágás, darabolás I. 2.0/0240-06 Termikus vágás, darabolás II 3.0/0240-06 Gázhegesztés 4.0/0240-06 Bevontelektródás kézi ívhegesztés 5.0/0240-06 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés 6.0/0240-06 (MÍG/MAG) 7.0/0240-06 Egyéb hegesztőeljárás

157

33 542 05 0010 33 03

4.7. NŐI SZABÓ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalmi ismeret 4. Informatika 5. Munka- és környezetvédelem 6. Szakrajz 7. Szakmai ismeret 8. Anyagismeret 9. Vállalkozási ismeretek 10. Marketing és kommunikáció 11. Elméletigényes gyakorlat 12. Szakmai gyakorlat 13. Nyári üzemi gyakorlat 14. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Óraszám 1/11. 05 1,5 1 0,5 0,5 1 4,5 1 3,5 21 90 10,5 24,5

158

2/12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 3,5 1 0,5 0,5 3,5 21 90 10,5 24,5

3/13. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 4 1 0,5 3,5 21 10,5 24,5

Tantárgy Szakmai ismeret I. Évfolyam

Tananyagegység 221/3.0/1321-06 221/1.4/1325-06 221/1.5/1325-06 221/1.6/1325-06

Tananyagegység megnevezés Textiltermék összeállítás műszaki dokumentációja Ágyneműkészítés műszaki dokumentációja Konyhai textília- készítés műszaki dokumentációja Szobai textília-készítés műszaki dokumentációja Fehérnemű készítés gyártástechnológiája Munka- és védőruha készítés műszaki dokumentációja Női ruhák modellezése

II. Évfolyam

221/2.0/1323-06 221/2.0/1324-06

III. Évfolyam Szakrajz

221/1.0/1328-06

II. Évfolyam

221/2.1/1319-06 221/2.2/1319-06 221/2.3/1319-06 221/2.1/1328-06

Terítékrajz készítése Anyaggazdálkodás Műszaki dokumentáció készítése Nőiruha-készítés műszaki dokumentációja

221/3.1/1322-06 221/4.0/1322-06

Az üzleti vállalkozás környezete Vállalkozás létesítése, üzemeltetése

221/1.2/1322-06 221/1.3/1322-06 221/1.6/1322-06

Tárgyalástechnika Marketing szerepe Értékesítés

221/2.2/1088-06 221/2.4/1088-06 221/2.1/1322-06 221/2.2/1322-06 221/2.4/1322-06

Bőrök és műbőrök minőségei Minőségbiztosítási dokumentumok Kelmék Textilkikészítés Bőrök és szőrmék

221/1.1/1088-06 221/1.4/1088-06

Munkavédelem Környezetvédelem

III. Évfolyam Vállalkozási ismeretek II. Évfolyam III. Évfolyam Marketing és kommunikáció

Anyagismeret I. Évfolyam II. Évfolyam

Munka és környezetvédelem

159

33 542 05 0010 33 03

4.7.1. Női szabó A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 819826/2010.V.10. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes felmenő rendszerben a 2010/11. tanévtől. Tantárgy

Óraszám

Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalomismeret 4. Gazdasági ismeret 5. Informatika 6. Munka- és környezetvédelem 7. Szakrajz 8. Szakmai ismeret 9. Anyagismeret 10. Vállalkozási ismeretek 11. Marketing és kommunikáció 12. 13. Szakmai gyakorlat 14. Nyári üzemi gyakorlat 15. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

160

1/11. 0,5 1 1 0,5 0,5 1 3 2 1 -

2/12. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 1 3 1 1 0,5

24,5 160 10,5 24,5

24,5 10,5 24,5

Tantárgy Tananyagegység Munka- és környezetvédelem 1.0/1088-06 Szakrajz 1.0/1319-06 1.0/1321-06 Szakmai ismeret 2.0/1319-06 3.0/1321-06 2.0/1321-06 2.0/1323-06 2.0/1324-06 1.0/1325-06 1.0/1328-06 2.0/1328-06 Anyagismeret 2.0/1322-09 Vállalkozási ismeretek 3.0/1322-09 4.0/1322-09 Marketing és kommunikáció 2.0/1088-06 1.0/1322-09 5.0/1322-09 Szakmai gyakorlat 1.0/1088-06 2.0/1088-06 1.0/1319-06 2.0/1319-06 1.0/1321-06 2.0/1321-06 4.0/1321-06 1.0/1322-09 2.0/1322-09 3.0/1322-09 4.0/1322-09 5.0/1322-09 1.0/1323-06 3.0/1323-06 4.0/1323-06 1.0/1324-06 3.0/1324-06 4.0/1324-06 1.0/1325-06 2.0/1325-06 3.0/1325-06 2.0/1328-06 3.0/1328-06

Tananyagegység megnevezés Munka-, tűz- és környezetvédelem Szabásminta készítése Szabásminta használata Gyártáselőkészítés Textiltermék összeállítás műszaki dokumentációja Ruhaipari gépek üzemeltetése Fehérnemű-készítés gyártástechnológiája Munka- és védőruhák gyártástechnológiája Lakástextíliák gyártástechnológiája Női ruhák modellezése Női ruhakészítés gyártástechnológiája Anyag- és áruismeret Vállalkozás pénzügyi tevékenysége Vállalkozás létesítése, üzemeltetése Minőségbiztosítás Marketing és kommunikáció Fogyasztói panaszok intézése Munka-, tűz- és környezetvédelem Minőségbiztosítás Szabásminta készítése Gyártáselőkészítés Szabásminta használata Ruhaipari gépek üzemeltetése Textiltermék készítése Marketing és kommunikáció Anyag- és áruismeret Vállalkozás pénzügyi tevékenysége Vállalkozás létesítése, üzemeltetése Fogyasztói panaszok intézése Fehérnemű szabásminta készítése Fehérnemű készítése Fehérnemű javító szolgáltatás Munka- és védőruha szabásminta készítés Munka- és védőruha készítése Munka- és védőruha-javító szolgáltatás Lakástextíliák gyártástechnológiája Lakástextíliák készítése Lakástextil-javító szolgáltatás Női ruhakészítés Gyártástechnológiája Női ruha készítése

161

31 521 24 1000 00 00 4.8. SZERKEZETLAKATOS A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Társadalomismeret 3. Gazdasági ismeret 4. Szakmai idegen nyelv 5. Informatika 6. Munka- és környezetvédelem 7. Szakmai ismeret 8. Szakrajz 9. Anyagismeret 10. Szakmai számítás 11. Munkajogi ismeretek 12. Minőségbiztosítás 13. Elméletigényes gyakorlat 14. Szakmai gyakorlat 15. Nyári üzemi gyakorlat 16. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Óraszám 1/11. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 4 1 1 0,5 3,5 21 90 10,5 24,5

162

2/12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 4 1 1 0,5 3,5 21 90 10,5 24,5

3/13. 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 3 1 1 0,5 0,5 0,5 24 10,5 24,5

Tantárgy Szakrajz

Tananyagegység Tananyagegység megnevezés 135/1.0/0111-06

Műszaki dokumentációk

135/2.2/0111-06 135/3.1/0111-06 135/3.2/0111-06 135/3.3/0111-06 135/1.0/0220-06

III. Évfolyam

135/3.1/0233-06 135/6.1/0233-06 135/4.1/0220-06 135/5.0/0233-06 135/8.1/0233-06

Geometriai mérések elmélete Munkabiztonság, minőségvédelem Anyagjelölések értelmezése Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete Gépészeti kötések elméleti alapjai Magasban végzett szerelések munka- és tűzbiztonsága Lemezmunkák elmélete Vázszerkezetek gyártásának elmélete A korrózióvédelem alapjai Szerkezetlakatos ismeretek Tartószerkezetek gyártásának elmélete

Szakmai számítás I. Évfolyam II. Évfolyam III. Évfolyam Minőségbiztosítás

135/1.0/0220-06 135/3.0/0233-06 135/7.0/0233-06

Gépészeti kötések elméleti alapjai Lemezlakatos munkák Szerkezetlakatos munkák

135/9.0/0233-06

Minőségbiztosítás

Szakmai ismeret I. Évfolyam

II. Évfolyam

135/1.1/0224-06

Anyagismeret 135/1.0/0233-06 Munka- és környezetvédelem 135/1.2/0110-06

Anyagok

Elsősegélynyújtás,munkabiztonság,környezetvédelem elméleti ismeretei Munkajogi ismeretek (Szerkezetlakatos tevékenységek) 135/10.0/0233-06 Munkajogi ismeretek Elméletigényes gyakorlat I. évfolyam 135/1.0/0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset- tűz- és környezetvédelmi feladatok 135/2.0/0110-06 Geometriai mérés II. évfolyam 135/1.0/0224-06 Magasban végzett szerelések III. évfolyam 135/2.0K/0233- Anyagvizsgálatok 06 Gyakorlat 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset- tűz- és környezetvédelmi feladatok 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) 0220-06 Gépészeti kötési feladatok 0224-06 Magasban végzett szerelések 0233-06 Szerkezetlakatos tevékenységek

163

31 521 24 1000 00 00

4.8.1. Szerkezetlakatos A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 8198-28/2010.V 10. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes felmenő rendszerben a 2010/11. tanévtől. Tantárgy

Óraszám

Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalomismeret 4. Gazdasági ismeret 5. Informatika 6. Munka- és környezetvédelem 7. Szakmai ismeret 8. Szakrajz 9. 10. Anyagismeret 11. Munkajogi ismeretek 12. Minőségbiztosítás 13. 14. Elméletigényes gyakorlat - Munkavédelem 15. - Szakmai 16. - Anyagismeret 17. 18. Szakmai gyakorlat 19. Nyári üzemi gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

164

1/11. 0,5 1 1 0,5 1 4 1 1 0,5 -

2/12. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 3,5 1 1 0,5 0,5

3,5 0,5 2 1 21 160 10,5 24,5

3,5 0,5 2 1 21 10,5 24,5

Tantárgy Tananyagegység Tananyagegység megnevezés Munka- és környezetvédelem Általános gépészeti munka- ,baleset-,tűz-és 1.0/0110-06 környezetvédelei feladatok Szakmai ismeret 2.0/0111-06 Geometriai mérés 3.0/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása 1.0/0220-06 Gépészeti kötések elméleti alapjai 3.0/0220-06 Korrózió elleni védekezés 1.0/0224-06 Magasban végzett szerelések 3.0/0233-06 Lemezlakatos munkák 5.0/0233-06 Szerkezetlakatos ismeretek 6.0/0233-06 Csarnokszerkezeti lakatos és vázlakatos munkák 8.0/0233-06 Tartószerkezeti lakatos munkák Szakrajz 1.0/0111-06 Műszaki dokumentációk Anyagismeret 1.0/0233-06 Anyagok Munkajogi ismeretek 10.0/0233-06 Munkajogi ismeretek Minőségbiztosítás 9.0/0233-06 Minőségbiztosítás Elméletigényes gyakorlat Általános gépészeti munka- ,baleset-,tűz-és 1.0/0110-06 környezetvédelmi feladatok 2.0/0111-06 Geometriai mérés 1.0/0224-06 Magasban végzett szerelések 2.0/0233-06 Anyagvizsgálatok Szakmai gyakorlat 3.0/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása 2.0/0220-06 Gépészeti kötések készítése 3.0/0220-06 Korrózió elleni védekezés 3.0/0233-06 Lemezlakatos munkák 4.0/0233-06 Lemezszerkezetek szerelése 6.0/0233-06 Csarnokszerkezeti lakatos és vázlakatos munkák 7.0/0233-06 Szerkezetlakatos munkák 8.0/0233-06 Tartószerkezeti lakatos munkák

165

31 525 03 1000 00 00 4.9. KAROSSZÉRIALAKATOS A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a GMK/10842/2008. közleményben kiadott központi program szerint Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Idegen nyelv 3. Társadalomismeret 4. Vállalkozási ismeret 5. Informatika 6. Munka- és környezetvédelem 7. Szakmai ismeret 8. Szakrajz 9. Szerelés 10. Szakmai gyakorlat 11. Nyári üzemi gyakorlat 12. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Óraszám 1/11. 0,5 1,5 1 0,5 1 0,5 1 5 1 2 21 90 14 21

166

2/12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 0,5 1 5,5 1 2 21 14 21

Tantárgy Szakmai ismeret

Tananyagegység Tananyagegység megnevezés 245/3.0/0111-06 245/1,0/0220-06 245/3.0/0220-06 245/1.0/0594-06 245/3.0/0594-06 245/4.0/0594-06 245/5.0/0594-06

Fémek kézi és kisgépes alakítása Gépészeti kötések elméleti alapjai Korrózió elleni védekezés Szakmai ismeretek Karosszéria javítási ismeretek Kézi forgácsolási ismeretek Karosszéria hegesztési ismeretek

245/1.0/0111-06 245/2.0/0111-06

Műszaki dokumentációk Geometriai mérés

Szakrajz

Szerelés 245/2.0/0594-06 Szerelési ismeretek I 245/12.0/0594-06 Szerelési ismeretek IIMunkavédelem 245/1.0/0110-06 245/6.0/0594-06 Vállalkozási ismeretek 245/1.0/0886-06 Gyakorlat 245/2.0/0111-06 245/3.0/0111-06 245/2.0/0220-06 245/3.0/0220-06 245/7.0/0594-06 245/8.0/0594-06 245/9.0/0594-06 245/10.0/0594-06 245/11.0/0594-06 245/1.0/0886-06

Általános gépészeti munka-, környezetvédelmi feladatok Környezetvédelmi ismeretek

baleset-, tűz és

Általános vállalkozási feladatok Geometriai mérés Fémek kézi- és kisgépes alakítása Gépészeti kötések készítése Korrózió elleni védekezés Szerelési gyakorlatok I. Karosszéria javítási gyakorlatok Kézi forgácsolási gyakorlatok Karosszérialakatos hegesztési gyakorlatok Szerelési gyakorlatok II. Általános vállalkozási feladatok

167

33 521 08 0000 00 00

4.10. Szerszámkészítő A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 819829/2010.V.10. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes felmenő rendszerben a 2010/11. tanévtől. Tantárgy

Óraszám

Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalomismeret 4. Informatika 5. Munka- és környezetvédelem 6. Szakrajz 7. Szakmai ismeret 8. Anyagismeret 9. 10. Szakmai számítás 11. 12. 13. Elméletigényes gyakorlat - Munkavédelem 14. - Szakmai 15. - Anyagismeret 16. 17. Szakmai gyakorlat 18. Nyári üzemi gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

168

1/11. 0,5 1 1 0,5 0,5 1 4 1 1

2/12. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 1 4 1 0,5

3,5 0,5 2 1 21 160 10,5 24,5

3,5 0,5 2 1 21 10,5 24,5

Tantárgy Tananyagegység Tananyagegység megnevezés Munka- és környezetvédelem Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és 1.0/0110-06 környezetvédelmi feladatok Szakrajz 1.1/0227-06 Műszaki dokumentációk Szakmai ismeret Általános gépészeti technológiai 1.0/0227-06 feladatok II. (forgácsoló) elmélet 2.0/0225-06 Geometriai mérések 1.0/0226-06 Szakmai ismeretek I. 2.0/0226-06 Szakmai ismeretek II. 1.0/0223-06 Szerszámvizsgálati ismeretek 2.0/0223-06 Szerszámműködtetési ismeretek Anyagismeret 1.0/0225-06 Anyagok Szakmai számítás 1.0/0226-06 Szakmai ismeretek I. 2.0/0226-06 Szakmai ismeretek II. Elméletigényes gyakorlat Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és 1.0/0110-06 környezetvédelmi feladatok 1.0/0225-06 Anyagok 2.0/0225-06 Geometriai mérések 2.0/0226-06 Szakmai ismeretek II. 4.0/0226-06 Szerszámgyártási gyakorlatok II. Szakmai gyakorlat Általános gépészeti technológiai feladatok II. 2.0/0227-06 (forgácsoló) gyakorlat 3.0/0226-06 Szerszámgyártási gyakorlatok I. 4.0/0226-06 Szerszámgyártási gyakorlatok II. 1.0/0223-06 Szerszámvizsgálati ismeretek 2.0/0223-06 Szerszámműködtetési ismeretek

169

33 522 04 1000 00 00 4.11. VILLANYSZERELŐ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 144301/2008.(VIII.28) közleményben kiadott központi program szerint Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Gazdasági ismeret 4. Társadalmi ismeret 5. Informatika 6. Munka- és környezetvédelem 7. Elektrotechnika 8. Szakmai ismeret 9. Anyagismeret 10. Informatika gyakorlat 11. Elméletigényes gyakorlat 12. Szakmai gyakorlat 13. Nyári üzemi gyakorlat 14. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Óraszám 1/11. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 2 2 1,5 1 3,5 21 90 10,5 24,5

170

2/12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 4 0,5 1 3,5 21 90 10,5 24,5

3/13. 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 4 0,5 1 3,5 21 10,5 24,5

Tantárgy Szakmai ismeret I. Évfolyam II. Évfolyam

III. Évfolyam Informatika gyakorlat I. Évfolyam II. Évfolyam III. Évfolyam Elektrotechnika I. Évfolyam II. Évfolyam III. Évfolyam Anyagismeret I. Évfolyam II. Évfolyam III. Évfolyam Munka és környezetvédelem I. Évfolyam II. Évfolyam III. Évfolyam

Tananyagegység

Tananyagegység megnevezés

161/1.5/0899-06 161/1.6/0899-06 161/2.2/0940-06 161/4.3/0940-06 161/3.1/0899-06 161/3.2/0899-06 161/3.3/0899-06 161/3.4/0899-06 161/3.0/0896-06 161/2.1/0899-06

Ipari villamos hálózatok és berendezések I. Ipari villamos hálózatok és berendezések II.

161/1.1/0900-06 161/1.2/0900-06 161/1.3/0900-06

Számítógép alapok Irodai alkalmazások Kommunikáció és multimédia

161/1.1/0940-06 161/1.1/0940-06 161/5.1/0940-06

Alapfogalmak Alapfogalmak KÖF alapfogalmak

161/1.2/0940-06 161/1.2/0940-06 161/5.2/0940-06

A KIF kábelszerelés anyagai A KIF kábelszerelés anyagai A KÖF kábelszerelés anyagai

161/2.0/0896-06 161/6.2/0940-06 161/8.3/0940-06 161/6.0/0899-06

Munkahely- és környezet védelme

171

A kábelfektetés biztonságtechnikája A KIF kábelszerelés biztonságtechnikája Villamos forgógépek I. Villamos forgógépek II. Transzformátor I. Transzformátor II. Dokumentáció Villámvédelem

A KÖF kábelfektetés biztonságtechnikája A KÖF kábelszerelés biztonságtechnikája

Munkavédelem

33 522 04 1000 00 00 4.11.1. Villanyszerelő A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 819833/2010.V.10. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes felmenő rendszerben a 2010/11. tanévtől. Tantárgy

Óraszám

Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalomismeret 4. Informatika 5. Munka- és környezetvédelem 6. Elektrotechnika 7. Szakmai ismeret 8. Anyagismeret 9. 10. Informatika gyakorlat 11. Elméletigényes gyakorlat - Villamos mérés 12. 13. Szakmai gyakorlat 14. Nyári üzemi gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

1/11. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 1 4 0,5 1 3,5 3,5 21 160 10,5 24,5

172

2/12. 0,5 1 1 0,5 0,5 1,5 4 0,5 1 3,5 3,5 21 10,5 24,5

Tantárgy Tananyagegység Szakmai ismeret I. Évfolyam 161/3.0/0896-06 161/1.4/0899-06 II. Évfolyam 161/3.0/0896-06 161/1.4/0899-06 161/4.0/0899-06 161/5.0/0899-06 Anyagismeret I. Évfolyam 0899-06 II. Évfolyam 0896-06 Elektrotechnika I. Évfolyam 0896-06 II. Évfolyam

0896-06

Munka és környezetvédelem I. Évfolyam 161/2.0/0896-06 II. Évfolyam 161/8.0/0899-06 Informatika gyakorlat I. Évfolyam 161/1.1/0900-06 161/1.2/0900-06 II. Évfolyam 161/1.3/0900-06 161/1.2/0900-06 Elméletigényes gyakorlat 161/7.0/0899-06 Gyakorlat I. Évfolyam 161/2.0/0900-06 161/3.0/0900-06 161/1.0/0896-06 161/1.0/0899-06 161/3.0/0899-06 II. Évfolyam

161/3.0/0900-06 161/1.0/0896-06 161/2.0/0899-06 161/5.5/0899-06 161/6.0/0899-06

Tananyagegység megnevezés Dokumentáció Ipari villamos hálózatok és berendezések II. Dokumentáció Ipari villamos hálózatok és berendezések II. Villámvédelem Villamos gépek Ipari villamos hálózatok és berendezések Kisfeszültségű villanyszerelési munka előkészítése, dokumentálása Kisfeszültségű villanyszerelési munka előkészítése, dokumentálása Kisfeszültségű villanyszerelési munka előkészítése, dokumentálása Munkahely- és környezet védelme Munkavédelem Számítógép alapok Irodai alkalmazások Kommunikáció és multimédia Irodai alkalmazások Villamos mérések Technológiai alapműveletek Munkaszervezés/tervezés Előkészítés Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata I. Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata III. Munkaszervezés/tervezés Előkészítés Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata II. Villamos gépek Szabadvezeték hálózatok

173

33 582 04 1000 00 00 4.12. FESTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program szerint Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalmi ismeret 4. Informatika 5. Munka- és környezetvédelem 6. Szakrajz 7. Szakmai ismeret 8. Anyagismeret 9. Vállalkozási ismeretek 10. Elméletigényes gyakorlat 11. Szakmai gyakorlat 12. Nyári üzemi gyakorlat 13. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Óraszám 1/11. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1,5 3,5 1,5 3,5 21 90 10,5 24,5

174

2/12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1,5 3,5 1,5 3,5 21 90 10,5 24,5

3/13. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 3,5 1 1 3,5 21 10,5 24,5

Tantárgy Szakmai ismeret

Tananyagegység

I. Évfolyam

196/3.1/0875-06

196/1.3/0459-06 196/1.4/0459-06 196/6.1/0875-06 196/6.3/0875-06 196/2.1/0878-06 196/2.3/0878-06 196/3.1/0878-06 196/3.2/0878-06 196/2.0/0881-06 196/3.1/0881-06 196/1.2/0882-06

Alapfelületek fajtái, vizsgálata, a felület előkészítése Mész- és szilikát kötőanyagú festés Enyves, és kazein kötőanyagú festés Diszperziós és oldószeres festések készítésének technológiája A folyamatos munkavégzés feltételei Levonulás a munkaterületről Különleges festési eljárások Díszítő munkák Faszerekezetek felületképzése Fémszerkezetek felületképzése Meglévő felületképzés vizsgálata Meglévő felületképzés eltávolítása Falfelület előkészítése Tapétázás különböző kivitelben Plakátok elhelyezése

196/2.1/0875-06 196/2.2/0875-06

Alapszerkesztések Ornamentika rajzolása és festése

196/1.0/0886-06

Általános vállalkozási feladatok

196/1.0/0875-06 196/1.0/0878-06 196/1.0/0881-06 196/1.1/0882-06

Anyagismeret Anyagismeret Tapéták, ragasztók Ragasztóanyagok fajtái

196/2.0/0459-06

Balesetmentes munkavégzés feltételei

196/4.1/0875-06 196/4.4/0875-06 196/4.6/0875-06

II. Évfolyam

III. Évfolyam

Tananyagegység megnevezés

Szakrajz

Vállalkozási ismeretek Anyagismeret I. Évfolyam II. Évfolyam II. Évfolyam Munka és környezetvédelem

175

33 582 04 1000 00 00

4.12.1. Festő, mázoló A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 819812/2010.V.10. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes felmenő rendszerben a 2010/11. tanévtől. Tantárgy

Óraszám

Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalomismeret 4. Informatika 5. Munka- és környezetvédelem 6. Szakrajz 7. Szakmai ismeret 8. Anyagismeret 9. 10. Vállalkozási ismeretek 11. 12. 13. Elméletigényes gyakorlat - Szakrajz 14. 15. - Vállalkozói ismeret 16. Szakmai gyakorlat 17. Nyári üzemi gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

176

1/11. 0,5 1 1 0,5 1 1 3,5 1,5 0,5

2/12. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 1 3,5 1,5 0,5

3,5 1,5 2 21 160 10,5 24,5

3,5 1,5 2 21 10,5 24,5

Tantárgy Tananyagegység Munka- és környezetvédelem 2.0/0459-06 Szakrajz 2.0/0875-06 Szakmai ismeret 1.0/0459-06 3.0/0875-06 4.0/0875-06 6.0/0875-06 2.0/0878-06 3.0/0878-06 2.0/0881-06 3.0/0881-06 1.0/0882-06 Anyagismeret 1.0/0875-06 1.0/0878-06 1.0/0881-06 Vállalkozási ismeretek 1.0/0886-06 Elméletigényes gyakorlat 1.0/0886-06 2.0/0875-06 Gyakorlat 1.0/0459-06 3.0/0459-06 3.0/0875-06 4.0/0875-06 5.0/0875-06 6.0/0875-06 2.0/0878-06 3.0/0878-06 3.0/0881-06 1.0/0882-06

Tananyagegység megnevezés Balesetmentes munkavégzés feltételei Szakrajz Az építési tevékenység alapfeladatai Falfelületek előkészítése Falfelületek festése Különleges festési eljárások, díszítő munkák Mázolási munkák Felújítási munkák Tapétázási munkák előkészítése Tapétázási munkák Plakátragasztás Anyagismeret Anyagismeret Tapéták, ragasztók Általános vállalkozási feladatok Általános vállalkozási feladatok Szakrajz Az építési tevékenység alapfeladatai Anyagszükséglet meghatározása Falfelületek előkészítése Falfelületek festése Homlokzat festése Különleges festési eljárások, díszítő munkák Mázolási munkák Felújítási munkák Tapétázási munkák Plakátragasztás

177

33 815 01 1000 00 00 4.13. FODRÁSZ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program szerint Tantárgy Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Óraszám

Megnevezés Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Társadalmi ismeret Informatika Munka- és környezetvédelem Szakmai ismeret Anyagismeret Kommunikáció Vállalkozási ismeretek Elméletigényes gyakorlat Szakmai ismeret Info Kommunikáció Vállalkozási ismeretek Munkavédelem Szakmai gyakorlat 12. Nyári üzemi gyakorlat 13. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

1/11. 0,5 1,5 1 0,5 4 2 1 3,5 1 0,5 0,5 1 0,5 21 90 10,5 24,5

178

2/12. 0,5 1,5 1 0,5 4 2 1 3,5 1 0,5 0,5 1 0,5 21 90 10,5 24,5

3/13. 0,5 1,5 1 0,5 3 2 1 1 3,5 1 0,5 0,5 1 0,5 21 10,5 24,5

Tantárgy Szakmai ismeret

Tananyagegység

Tananyagegység megnevezés

347/1.0/1212-06 347/2.0/1212-06 347/3.0/1212-06

Anatómia Szakmai ismeretek I. Szakmai ismeretek II.

347/3.1/1210-06

Etika és kommunikáció

347/1.1/1210-06 347/1.3/1210-06

Vállalkozások üzemeltetése Gazdasági alapok

347/4.0/1212-06

Anyagismeret

347/2.1/1210-06 347/2.3/1210-06

Munkavédelem Környezetvédelem

Kommunikáció Vállalkozási ismeretek

Anyagismeret Munka és környezetvédelem

179

33 815 01 1000 00 00 4.13.1. Fodrász A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 819813/2010.V.10-én közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2010/11. tanévtől felmenő rendszerben. Tantárgy

Óraszám

Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalomismeret 4. Számítástechnika 5. Munka- és környezetvédelem 6. Szakmai ismeret 7. Anyagismeret 8. Kommunikáció 9. 10. Vállalkozási ismeretek 11. 12. 13. Elméletigényes gyakorlat - Kommunikáció 14. - Vállalkozói ismeret 15. - Munkavédelem 16. - Szakmai 17. - Gyakorlat 18. 19. Szakmai gyakorlat 20. Nyári üzemi gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

180

1/11. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 3,5 2 1

2/12. 0,5 1 1 0,5 0,5 3,5 2 0,5 1

3,5 0,5 0,5 0,5 2 21 160 10,5 24,5

3,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1,5 21 10,5 24,5

Tantárgy Szakmai ismeret

Tananyagegység Tananyagegység megnevezés 347/1.0/1212-06 347/2.0/1212-06 347/3.0/1212-06

Anatómia Szakmai ismeretek I. Szakmai ismeretek II.

Kommunikáció 347/3.1/1210-06 Vállalkozási ismeretek 347/1.1/1210-06 347/1.3/1210-06 Anyagismeret 347/4.0/1212-06 Munka és környezetvédelem 347/2.1/1210-06 347/2.3/1210-06 Elméletigényes gyakorlat 1.0/1210-06 2.0/1210-06 3.0/1210-06 6.0/1212-06 10.0/1212-06 11.0/1212-06 12.0/1212-06 Szakmai idegen nyelv 13.0/1212-06 Számítástechnika 4.0/1210-06 Szakmai gyakorlat 8.0/1212-06 9.0/1212-06 10.0/1212-06 11.0/1212-06 12.0/1212-06

Etika és kommunikáció Vállalkozások üzemeltetése Gazdasági alapok Anyagismeret Munkavédelem Környezetvédelem Vállalkozási és gazdasági ismeretek Munka- és környezetvédelmi ismeretek Etika és kommunikáció Szakmai ismeretek V. Szakmai gyakorlat III. Szakmai gyakorlat IV. Szakmai gyakorlat V. Idegen nyelv Számítástechnika Szakmai gyakorlat I. Szakmai gyakorlat II. Szakmai gyakorlat III. Szakmai gyakorlat IV. Szakmai gyakorlat V.

181

31 582 15 1000 00 00 4.14. KŐMŰVES A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a MK 13462/2007 közleményben kiadott központi program szerint Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalmi ismeret 4. Informatika 5. Munka- és környezetvédelem 6. Szakrajz 7. Szakmai ismeret 8. Anyagismeret 9. Szakszámtan 10. Gazdálkodási ismeretek 11. Elméletigényes gyakorlat 12. Szakmai gyakorlat 13. Nyári üzemi gyakorlat 14. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Óraszám 1/11. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 3 1,5 1 3,5 21 90 10,5 24,5

182

2/12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 3 1,5 1 3,5 21 90 10,5 24,5

3/13. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 2 1,5 1 1 3,5 21 10,5 24,5

Tantárgy Szakmai ismeret I. Évfolyam

II. Évfolyam

Tananyagegység

Tananyagegység megnevezés

204/1.2/0459-06 204/1.0/0462-06 204/6.2/0486-06 204/6.1/0487-06

204/9.0/0486-06 204/3.1/0487-06 204/1.0/0482-06

Felvonulás az építési munkaterületre Hagyományos állványzatok Technológia megválasztása Gépek organizációja Hagyományos zsaluzat készítésének folyamata Felület előkészítés Hő-, hangszigetlés készítése Hő-, hangszigetelés védelmének elmélete Gépek Szerkezetkészítés Betontechnológia

204/3.0/0459-06 204/1.2/0460-06

Anyagszükséglet meghatározása Mérés, számítás, vázlatrajz

204/1.1/0459-06 204/6.1/0486-06

Az építési helyszín ismerete Előkészítő munka

204/1.0/0886-06

Általános vállalkozási feladatok

204/4.0/0462-06 204/6.3/0486-06 204/7.1/0487-06

Tárolási előírások Anyagismeret Anyagszállítás, -nyilvántartás Előregyártott elemek minőségi vizsgálata

204/1.1/0460-06 204/1.1/0476-06 204/3.1/0476-06 204/3.4/0476-06

III. Évfolyam Szakszámítás

Szakrajz

Gazdálkodási ismeretek Anyagismeret

204/2.3/0698-06 Munka és környezetvédelem 204/3.1/0462-06

183

Állványzatok bontási és karbantartási folyamata

31 582 15 1000 00 00 4.14.1. Kőműves A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 819826/2010.V.10-én közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2010/11. tanévtől felmenő rendszerben. Tantárgy

Óraszám

Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalomismeret 4. Informatika 5. Munka- és környezetvédelem 6. Szakrajz 7. Szakmai ismeret 8. Anyagismeret 9. 10. Szakszámtan 11. Vállalkozási ismeretek 12. 13. Elméletigényes gyakorlat - Vállalkozási ismeretek 14. 15. Szakmai gyakorlat 16. Nyári üzemi gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

184

1/11. 0,5 1 1 0,5 0,5 1 3 1 1 1

2/12. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 1 2,5 1 1 1

3,5 3,5 21 160 10,5 24,5

3,5 3,5 21 10,5 24,5

Tantárgy Tananyagegység Munka- és környezetvédelem 2.0/0459-06 Szakrajz 204/1.1/0459-06 204/6.1/0486-06 Szakmai ismeret

Tananyagegység megnevezés Balesetmentes munkavégzés feltételei Az építési helyszín ismerete Előkészítő munka

1.0/0462-06 1.0/0476-06 3.0/0476-06 1.0/0482-06 8.0/0486-06 9.0/0486-06 2.0/0698-06 3.0/0698-06

Zsaluszerkezetek készítésének folyamatai Hagyományos állványzatok Épületszigetelés Hő-, hangszigetelés Betontechnológia Szoftverek Gépek Speciális kőműves munka Utómunkálatok

204/6.3/0486-06

Anyagismeret

1.0/0460-06

Anyagismeret

Szakszámtan 204/3.0/0459-06 204/1.2/0460-06 Vállalkozási ismeretek 1.0/0886-06 Elméletigényes gyakorlat 1.0/0886-06 Szakmai gyakorlat 1.0/0459-06 2.0/0460-06 3.0/0460-06 2.0/0462-06 3.0/0462-06 4.0/0462-06 1.0/0476-06 2.0/0476-06 3.0/0476-06 1.0/0482-06 2.0/0482-06 3.0/0482-06 1.0/0486-06 2.0/0486-06 3.0/0486-06 4.0/0486-06 5.0/0486-06 7.0/0486-06

Anyagszükséglet meghatározása Mérés, számítás, vázlatrajz Általános vállalkozási feladatok Általános vállalkozási feladatok Az építési tevékenység alapfeladatai Zsaluszerkezetek elkészítése Zsaluszerkezetek bontása Hagyományos állványzatok építése Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása Tárolási előírások Épületszigetelés Vízszigetelés Hő-, hangszigetelés Betontechnológia Hagyományos betonozás Betonvédelem Falazás előkészítés Szerkezetkészítés Építési segédszerkezet készítése Vakolási munka Rabicolás, felületburkolás Minőség-ellenőrzés

185

technológiai

1.0/0487-06 2.0/0487-06 3.0/0487-06 4.0/0487-06 5.0/0487-06 6.0/0487-06 7.0/0487-06 1.0/0698-06 2.0/0698-06 3.0/0698-06

Betontechnológia Építési segédszerkezet Szerkezetkészítés Minőség-ellenőrzés Számítógépkezelés Gépek organizációja Anyagszállítás, -nyilvántartás Kitűzési feladatok Speciális kőműves munka Utómunkálatok

186

33 582 02 0000 00 00 4.15. BELSŐÉPÍTÉSI SZERKEZET- ÉS BURKOLATSZERELŐ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program szerint Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalmi ismeret 4. Informatika 5. Munka- és környezetvédelem 6. Szakrajz 7. Szakmai ismeret 8. Anyagismeret 9. Szakszámtan 10. Vállalkozási ismeretek 11. Elméletigényes gyakorlat 12. Szakmai gyakorlat 13. Nyári üzemi gyakorlat 14. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Óraszám 1/11. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 2 0,5 0,5 7 21 90 7 28

187

2/12. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 7 21 90 7 28

3/13. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 2 0,5 0,5 3,5 24,5 7 28

Tantárgy Szakmai ismeret I. Évfolyam

II. Évfolyam

III. Évfolyam

Tananyagegység

Tananyagegység megnevezés

185/4.0/0465-06 185/5.1/0465-06 185/5.2/0465-06 185/7.0/0465-06 185/2.1/0466-06 185/4.2/0466-06 185/3.1/0467-06 185/3.1/0469-06 185/3.3/0469-06 185/5.1/0467-06

Kapcsolódó szakipari munkák Vázszerkezet Rögzítő elemek Nedves helyiségek burkolata Szabás előkészítése Szerviz szolgáltatás ajánlása Fogadószerkezetek ismerete Munkafelvétel Javítási dokumentáció Aljzatok, padlók szerkezete

185/3.1/0468-06

Előkészítés

185/3.0/0459-06 185/1.0/0466-06

Anyagszükséglet meghatározása Alkatrész- és anyaglista összeállítása

185/1.1/0468-06

Elemek méret-meghatározása

185/1.1/0886-06 185/1.2/0886-06

Vállalkozás működtetése Egyszerű árajánlat készítése

185/2.1/0468-06

Speciális burkolatok anyagismerete

185/2.0/0459-06

Balesetmentes munkavégzés feltételei

Szakszámtan

Szakrajz Vállalkozási ismeretek

Anyagismeret Munka és környezetvédelem

188

33 582 02 0000 00 00 4.15.1. Belsőépítési szerkezet- és burkolatszerelő A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 8198-36/2010. V.10. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2010/11. tanévtől felmenő rendszerben. Tantárgy

Óraszám

Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalomismeret 4. Gazdasági ismeret 5. Informatika 6. Munka- és környezetvédelem 7. Szakrajz 8. Szakmai ismeret 9. 10. Anyagismeret 11. Szakszámtan 12. Vállalkozási ismeretek 13. 14. Elméletigényes gyakorlat - Szakmai 15. - Vállalkozási ismeret 16. 17. Szakmai gyakorlat 18. Nyári üzemi gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

189

1/11. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5

2/12. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5

7 5 2 21 160 7 28

7 5 2 21 7 28

Tantárgy Tananyagegység Munka- és környezetvédelem 2.0/0459-06 Szakrajz 1.1/0468-06 Szakmai ismeret 4.0/0465-06 5.0/0465-06 7.0/0465-06 2.0/0466-06 4.0/0466-06 5.0/0467-06 1.0/0468-06 2.0/0468-06 3.0/0468-06 3.0/0469-06 Anyagismeret 2.1/0468-06 Szakszámtan 185/3.0/0459-06 185/1.0/0466-06 Vállalkozási ismeretek 1.0/0886-06 Elméletigényes gyakorlat 1.0/0459-06 1.0/0465-06 2.0/0465-06 3.0/0465-06 5.0/0465-06 8.0/0465-06 1.0/0467-06 2.0/0467-06 1.0/0469-06 1.0/0886-06 Szakmai gyakorlat 1.0/0459-06 5.0/0465-06 6.0/0465-06 2.0/0466-06 3.0/0466-06 3.0/0467-06 4.0/0467-06 1.0/0468-06 2.0/0468-06 3.0/0468-06 2.0/0469-06 3.0/0469-06

Tananyagegység megnevezés Balesetmentes munkavégzés feltételei Elemek méretmeghatározása Kapcsolódó szakipari munkák Burkolatszerelés Nedves helyiségek burkolata Előkészítő feladatok Befejező munkák Aljzatok, padlók építése Burkolati elemek előkészítése Speciális burkolatok készítési folyamata Álpadló építése Helyszíni javítás-szerelés Speciális burkolatok anyagismerete Anyagszükséglet meghatározása Alkatrész- és anyaglista összeállítása Általános vállalkozási feladatok Az építési tevékenység alapfeladatai Kisgépek alkalmazása Kitűzési ismeretek Szerkezetépítés Burkolatszerelés Szárazvakolat készítése Előkészítő munkák Kiegészítő profilok, szigetelések előkészítése Szerelés-előkészítés Általános vállalkozási feladatok Az építési tevékenység alapfeladatai Burkolatszerelés Egyedi burkolatok készítése Előkészítő feladatok Szerelési munka Álpadlók tartószerkezete Feltöltések Burkolati elemek előkészítése Speciális burkolatok készítési folyamata Álpadló építése Megmunkálás-darabolás Helyszíni javítás-szerelés

190

31 341 01 0010 31 02 4.16. ÉLELMISZER ÉS VEGYI ÁRU-ELADÓ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program szerint Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Idegen nyelv* 3. Áruforgalmi ismeretek 4. Áruismeret 5. Jogszabályok alkalmazása 6. Elméletigényes gyakorlat 7. Gyakorlat 8. Nyári üzemi gyakorlat 9. Elmélet összesen Gyakorlat összesen

Óraszám 1/11. 1 1,5 3 4 3,5 1 3,5 17,5 90 14 21

191

2/12. 1 1,5 4 4 3,5 3,5 17,5 14 21

Tantárgy Áruforgalmi ismeretek I. Évfolyam II. Évfolyam Áruismeret I. Évfolyam II. Évfolyam Idegen nyelv I. Évfolyam II. Évfolyam Jogszabályok alkalmazása I. Évfolyam Elméletigényes gyakorlat I. Évfolyam

Gyakorlat I. Évfolyam

Tananyagegység

Tananyagegység megnevezés

309/2.0/0004-06 309/3.0/0004-06

Áruforgalmi ismeretek I. Áruforgalmi ismeretek II.

309/1.0/0004-06 309/4.0/0007-06

Általános áruismeret Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II.

309/5.0/0007-06 309/6.0/0004-06 309/3.0/0007-06 309/2.0/0005-06

Jogszabályok alkalmazása I.

309/3.0/0005-06 309/1.0/0005-06 309/4.0/0005-06

Jogszabályok alkalmazása II. Üzleti levelezés Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek

309/4.0/0004-06 309/3.0/0005-06 309/1.0/0007-06

Áruforgalmi gyakorlat I. Jogszabályok alkalmazása II. Élelmiszerek és vegyiáruk vásárlás helyi ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáru eladási gyakorlatok I. Élelmiszerek és vegyiáru eladási gyakorlatok II. Áruforgalmi gyakorlat II. Élelmiszerek és vegyiáruk vásárlás helyi ösztönzésének gyakorlata II.

309/6.0/0007-06 II. Évfolyam

Kommunkáció idegen nyelven Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven

309/7.0/0007-06 309/5.0/0004-06 309/2.0/0007-06

192

31 341 01 0010 31 02 4.16.1. ÉLELMISZER ÉS VEGYI ÁRU ELADÓ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a 81984/2010.V.10-én közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2010/11. tanévtől felmenő rendszerben. Tantárgy

Óraszám

Sorszám 1. 2. 3. 4.

Megnevezés Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Áruforgalmi ismeretek 0004-06 Kereskedelmi egység szabályszerű 5. működése 0005-06 Áruismeret: 6. Élelmiszer áruismeret 7. Vegyi áruismeret 8. Elméletigényes gyakorlat 9. 10. Gyakorlat 11. Nyári üzemi gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

193

1/11. 0,5 1 2

2/12. 0,5 1 3

2

2

2

2

3 2 1 3,5 21 160 10,5 24,5

3 2 1 3,5 21 10,5 24,5

Tantárgy Tananyagegység Tananyagegység megnevezés Áruforgalmi ismeretek I. évfolyam 309/2.0/0004-06 Áruforgalmi ismeretek I. II. évfolyam 309/2.0/0004-06 Áruforgalmi ismeretek II. Kereskedelmi egység szabályszerű működése I. évfolyam 309/2.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazása 309/2.0/0004-06 Áruforgalmi ismeretek II. évfolyam 309/1.0/0005-06 Üzleti levelezés 309/3.0/0005-06 Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Áruismeret I. évfolyam 309/1.0/0004-06 Általános áruismeret 309/3.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyi áruk áruismerete I. II. évfolyam 309/3.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyi áruk áruismerete II. Idegen nyelv I. évfolyam 309/4.0/0004-06 Kommunikáció idegen nyelven Élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése idegen 309/2.0/0007-06 nyelven II. évfolyam 309/2.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése idegen nyelven Elméletigényes gyakorlat I. évfolyam 309/2.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazása I., II. 309/1.0/0005-06 Üzleti levelezés 309/4.0/0005-06 Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek Gyakorlat I. évfolyam 309/4.0/0004-06 Élelmiszerek és vegyi áruk gyakorlat I. 309/2.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazása II. 309/3.0/0004-06 Áruforgalmi gyakorlat 309/1.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyi áru vásárlás helyi ösztönzésének gyakorlata I. 309/4.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyi áruk eladási gyakorlatok I. II. évfolyam 309/4.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyi áruk eladási gyakorlatok II. 309/1.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyi áru vásárlás helyi ösztönzésének gyakorlata II.

194

52 341 05 0000 00 00 4.17. KERESKEDŐ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program szerint. Tantárgy

Óraszám

Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 3. Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 4. Áruismeret: 5. Élelmiszer áruismeret 6. Vegyi áruismeret 7. Ruházati áruismeret 8. Bútor és lakástextil áruismeret 9. 10. Vezetési ismeretek 11. Üzleti levelezés + gyakorlat 12. Marketing ismeretek 13. Elméletigényes gyakorlat 14. Szakmai gyakorlat 15. Nyári üzemi gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

195

1/13. 1 1,5 3 6,5 6 4 2

2 3,5 10,5 90 20 14

2/14. 1 1,5 2 6,5 4 2 2 2 2 3 3,5 10,5 22 14

Tantárgy Tananyagegység Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 314/1.0/0001-06 314/2.0/0001-06 314/1.0/0003-06 314/2.0/0003-06 314/2.0/0004-06 314/3.0/0004-06 314/2.0/0005-06 314/3.0/0005-06 314/4.0/0005-06 Marketing ismeretek 314/1.0/0002-06 Áruismeret 314/1.0/0004-06 314/1.0/0006-06 314/2.0/0006-06 314/4.0/0007-06 314/5.0/0007-06 314/4.0/0008-06 314/5.0/0008-06 Vezetési ismeretek 314/4.0/0003-06 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 314/6.0/0004-06 314/3.0/0006-06 314/3.0/0007-06 314/3.0/0008-06 Elméletigényes gyakorlat 314/3.0/0003-06 314/4.0/0005-06 314/1.0/0005-06 Gyakorlat 314/4.0/0004-06 314/5.0/0004-06 314/4.0/0006-06 314/5.0/0006-06 314/6.0/0007-06 314/7.0/0007-06 314/6.0/0008-06 314/7.0/0008-06

Tananyagegység megnevezés Vállalkozási ismeretek Vállalkozások gazdálkodása Áruforgalom tervezése Áruforgalmi tevékenység eredményessége Áruforgalmi ismeretek I. Áruforgalmi ismeretek II. Jogszabályok alkalmazása I. Jogszabályok alkalmazása II. Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Marketing ismeretek Általános áruismeret Bútorok és lakástextíliák áruismerete I. Bútorok és lakástextíliák áruismerete II. Élelmiszerek és vegyi áruk áruismerete I. Élelmiszerek és vegyi áruk áruismerete II. Ruházati termékek áruismerete I. Ruházati termékek áruismerete II. Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése Kommunikáció idegen nyelven Bútorok és lakástextíliák értékesítése idegen nyelven Élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése idegen nyelven Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven Forgalom és eredmény elemzése Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Üzleti levelezés Áruforgalmi gyakorlat I. Áruforgalmi gyakorlat II. Bútorok és lakástextíliák eladási gyakorlata I. Bútorok és lakástextíliák eladási gyakorlata II. Élelmiszerek és vegyi áruk eladási gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyi áruk eladási gyakorlata II. Ruházati termékek eladási gyakorlat I. Ruházati termékek eladási gyakorlat II.

196

54 345 02 0000 00 00 4.18. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok a MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program szerint. Érvényes a 2010/11. tanévtől felmenő rendszerben. Tantárgy Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Óraszám

Megnevezés Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Marketing és PR ismeretek Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei Viselkedés kultúra és üzleti kommunikáció Áruterítés Anyagbeszerzői munkakör köv. Logisztikai ügyintéző spec. feladatai Üzleti adminisztráció + alk. számtech. Elmélet igényes gyakorlat: Üzleti adminisztráció+ alk. Számtech. Szakmai gyakorlat: Üzleti adminisztráció Üzleti adminisztráció idegen nyelven Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei Áruterítés Anyagbeszerzői munkakör köv. Logisztikai ügyintéző spec. feladatai Nyári üzemi gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen

197

1/13. 1 1,5 4 3 6

2/14. 1 1,5 2 3 -

2 1,5 2 1,5 2 2 8,5 2 1,5 3

3,5 6 8 2 2 8,5 1

1 1 90 22,5 10,5

3 3 1,5 25 10,5

Tantárgy Tananyagegység Tananyagegység megnevezés Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 319/3.0/0391-06 Szakmai idegen nyelv 319/4.0/0061-06 Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing és PR ismeretek 319/1.0/0062-06 Marketing és PR ismeretek Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei Veszélyes áruk tárolásának szállításának 319/1.0/0117-06 követelményei I. Veszélyes áruk tárolásának szállításának 319/2.0/0117-06 követelményei II. Viselkedés kultúra és üzleti kommunikáció 319/3.0/0061-06 Viselkedés kultúra és üzleti kommunikáció Áruterítés 319/1.0/0118-06 Áruterítés I. 319/2.0/0118-06 Áruterítés II. Az anyagbeszerzői munkakör követelményei 319/1.0/0119-06 Az anyagbeszerzői munkakör követelményei I. 319/2.0/0119-06 Az anyagbeszerzői munkakör követelményei II. Logisztikai ügyintéző speciális feladatai 319/1.0/0391-06 Logisztikai ügyintéző speciális feladatai I. 319/2.0/0391-06 Logisztikai ügyintéző speciális feladatai II. Üzleti adminisztráció 319/1.0/0061-06 Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika 319/2.0/0061-06 Alkalmazott számítástechnika Elméletigényes gyakorlat Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs 319/1.0/0061-06 ismeretek Gyakorlat Veszélyes áruk tárolásának, szállításának 319/1.0/0117-06 követelményei 319/1.0/0061-06 Üzleti adminisztráció 319/4.0/0061-06 Üzleti adminisztráció idegen nyelven 319/1.0/0391-06 Logisztikai ügyintéző speciális feladatai I. 319/1.0/0118-06 Áruterítés I., II. 319/2.0/0119-06 Az anyagbeszerzői munkakör követelményei II. 319/2.0/0391-06 Logisztikai ügyintéző speciális feladatai II.

198

4.19. KERESKEDELMI ÜGYINTÉZŐ 52 341 04 1000 00 00

Kereskedelmi ügyintéző Tantárgy

Óraszám

Sorszám Megnevezés

13.

1.

Üzleti adminisztráció

2

2.

Alkalmazott számítástechnika - alkalmazott szám.tech. elmélet - elmélet igényes gyakorlat Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing és PR ismeretek - Elmélet - Elmélet igényes gyakorlat Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi számítások elmélet ig. gyak. Áruismeret Statisztika és költséggazdálkodás Áruszállítás és raktározás Külkereskedelem és vámismeret Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció

4 1 3 4 6 5 1 3 4 2 2 2 1 2 32

3. 4.

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Elmélet összesen

199

4.20. ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS 33 582 04 1000 00 00

4.20.1. Festő, mázoló Tantárgy Sorszám Megnevezés 1. Munka- és környezetvédelem 2. Szakrajz 3. Szakmai ismeret 4. Anyagismeret 5. Vállalkozási ismeretek Elmélet összesen

9. 1 2 4 2 1 10

Óraszám 10. 0,5 1,5 3 1 1 7

11. 0,5 1,5 3 1 1 7

9. 1 3 6 10

Óraszám 10. 1 2 4 7

11. 1 2 4 7

9. 1 4 2 1 2 10

Óraszám 10. 0,5 3 1,5 2 7

11. 0,5 3 1,5 2 7

9. 3

Óraszám 10. 2

11. 2

4

2

2

3 2 1 10

3 2 1 7

3 2 1 7

31 521 11 0000 00 00

4.20.2. Hegesztő Tantárgy Sorszám Megnevezés 1. Munka- és környezetvédelem 2. Szakrajz 3. Szakmai ismeret Elmélet összesen 33 815 01 1000 00 00

4.20.3 Fodrász Tantárgy Sorszám Megnevezés 15. Munka- és környezetvédelem 16. Szakmai ismeret 17. Anyagismeret 18. Kommunikáció 19. Vállalkozási ismeretek Elmélet összesen 31 341 01 0010 31 02

4.20.4. Élelmiszer és vegyi áru eladó Tantárgy Sorszám 1.

Megnevezés Áruforgalmi ismeretek Kereskedelmi egység szabályszerű 2. működése 3. Áruismeret: 4. Élelmiszer áruismeret 5. Vegyi áruismeret Elmélet összesen 200

33 522 04 1000 00 00 4.20.5. Villanyszerelő Tantárgy Sorszám Megnevezés 1. Munka- és környezetvédelem 2. Elektrotechnika 3. Szakmai ismeret 4. Anyagismeret 5. Méréstechnika 6. Informatika gyakorlat Elmélet összesen

9. 1 2 4 1 1 1 10

Óraszám 10. 0,5 1,5 3 1 0,5 0,5 7

11. 0,5 1,5 3 1 0,5 0,5 7

9. 0,5 4 2 1,5 1 0,5 10

Óraszám 10. 0,5 3,5 1 1 0,5 0,5 7

11. 0,5 3,5 1 1 0,5 0,5 7

9. 1 2 4 1 1 1 10

Óraszám 10. 0,5 1 3 1 0,5 1 7

11. 0,5 1 3 1 0,5 1 7

31 521 24 1000 00 00

4.20.6. Szerkezetlakatos Tantárgy Sorszám Megnevezés 1. Munka- és környezetvédelem 2. Szakmai ismeret 3. Szakrajz 4. Anyagismeret 5. Munkajogi ismeretek 6. Minőségbiztosítás Elmélet összesen

31 582 15 1000 00 00

4.20.7. Kőműves Tantárgy Sorszám Megnevezés 1. Munka- és környezetvédelem 2. Szakrajz 3. Szakmai ismeret 4. Anyagismeret 5. Szakszámtan 6. Vállalkozási ismeretek Elmélet összesen

201

31 521 09 1000 00 00

4.20.8. Gépi forgácsoló Tantárgy Sorszám Megnevezés 1. Munka- és környezetvédelem 2. Szakmai ismeret 3. Szakrajz 4. Anyagismeret 5. CNC ismeretek Elmélet összesen

9. 1 4 2 1,5 1,5 10

Óraszám 10. 0,5 3 1,5 1 1 7

11. 0,5 3 1,5 1 1 7

9. 1 2 4 1,5 1,5 10

Óraszám 10. 0,5 1,5 3 1 1 7

11. 0,5 1,5 3 1 1 7

31 582 09 0010 31 03 4.20.9. Központi fűtés- és csőhálózat szerelő Tantárgy Sorszám Megnevezés 1. Munka- és környezetvédelem 2. Szakrajz 3. Szakmai ismeret 4. Anyagismeret 5. Szerelés Elmélet összesen

202

5. A Pollák Antal tagintézményben folyó szakképesítések: A szakiskolai képzés keretében az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik a szakközépiskolánál szereplő szakmacsoportokban. - elektronika - elektrotechnika szakmacsoport - informatika szakmacsoport. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a szakközépiskolai képzésnél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére. Érettségi vizsgához kötött szakképzések: • • • • • • • • • •

Elektronikai technikus Erősáramú elektrotechnikus Műszaki informatikai mérnökasszisztens Web-programozó CAD-CAM informatikus Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető Számítógéprendszer-karbantartó Webmester Informatikai műszerész Mechatronikai műszerész

OKJ 54 523 01 0000 00 00 OKJ 54 522 01 0000 00 00 OKJ 55 810 01 0010 55 10 OKJ 55 481 04 0000 00 00 OKJ 54 481 01 1000 00 00 OKJ 54 481 03 0010 54 01 OKJ 54 481 03 0010 54 05 OKJ 54 481 03 0010 54 07 OKJ 54 481 03 0010 54 02 OKJ 52 523 03 0000 00 00

Szakiskolai képzések: • • •

Elektronikai műszerész Távközlési és informatikai hálózatszerelő Számítógép-szerelő, -karbantartó

203

OKJ 33 522 01 0000 00 00 OKJ 33 523 02 0000 00 00 OKJ 33 523 01 0000 00 00

5.1. Elektronikai technikus 54 523 01 0000 00 00

ELEKTRONIKAI TECHNIKUS

A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok

3.

4.

5.

elméleti

gyakorlati

ECDL 2,3,4,7 modul 148/2.0/090006 Technológiai alapműveletek

Heti óraszám

2.

314/1.0/000106 Vállalkozási ismeretek 148/1.0/090006 Informatikai alaptevékenységek

összes

1.

megnevezése

gyakorlati

1/13.

azonosítója

elméletigényes gyakorlati

Évfolyam Srsz.:

elméleti

óraszáma

54

16

38

108

3

1

2

0

108

0

108

3

0

3

0

0

148

148

4

0

4

148/2.1/0900-06

Anyagok, szerszámok, mérések

2

148/2.2/0900-06

Mechanikai és elektromos kötések készítése

2

148/3.0/090006 Munkaszervezés/tervezés 148/1.0/0917- Műszaki rajz és dokumentációs 06 ismeretek 148/1.1/0917-06

0

0

36

36

1

1

0

36

0

0

36

3

1

2

Villamos rajzok

1

Műszaki dokumentáció 6.

2

148/2.0/091706 Elektronikus áramkörök 148/2.1/0917-06

350

0

0

350

10

10 3

Elektrotechnikai alapismeretek

204

0

148/2.2/0917-06

Analóg elektronikai áramkörök

3

148/2.3/0917-06

Logikai áramkörök

2

148/2.4/0917-06

Digitális áramkörök

2

148/3.0/091706 Elektronikai gyakorlati ismeretek 7.

0

260

366

10

0

10

148/3.1/0917-06

Villamos műszerek és mérések

2

148/3.2/0917-06

Elektronikai gyakorlat

7

148/3.3/0917-06

Számítástechnikai gyakorlat

1

8.

Szakmai angol

2

9.

Testnevelés

2

2

10.

Osztályfőnöki

1

1

39

27

39

2

0

2

440

Összesen:

2/14.

106

1. 2.

3.

482

1152

Inf. alaptevékenys. ECDL 1,5,6 modul 314/2.0/000106 Vállalkozások gazdálkodása 148/1.0/091806 Villamosipari technológia 148/1.1/0918-06

Villamamosipari anyag és alkatrészismeret

148/1.2/0918-06

Villamosipari méréstechnikai ismeretek

100

28

0

128

4

4

0

32

72

0

104

3

1

2

1 2

148/2.0/091806 Ipari gyakorlati ismeretek 4.

230

2

0

72

216

288

9

0

9

148/2.1/0918-06

Elektronikus áramkörépítési gyakorlat

3

148/2.2/0918-06

Mechatronikai szerelési gyakorlat

2

148/2.3/0918-06

Villamosgépek és áramkörei

2

148/2.4/0918-06

Ipari méréstechnika

2

205

148/1.0/091906 Alkalmazott számítástechnika 5.

6.

64

176

6

0

6

PLC alapismeretek

1

148/1.2/0919-06

PLC programozási gyakorlat

2

148/1.3/0919-06

Mikrovezérlők ismerete

1

148/1.4/0919-06

Mikrovezérlők programozási gyakorlata

2

148/2.0/091906 Alkalmazott elektronika

0

72

0

72

2

0

78

0

0

78

3

3

148/1.1/0920-06

Villamosipari technológiai ismeretek

1

148/1.2/0920-06

Vezérlés és szabályozástechnikai ismeretek

2

148/2.0/092006 Automatizálási gyakorlat

2 2

Elektronikai tervező és szimulációs programok

148/1.0/092006 Automatikai ismeretek

8.

0

148/1.1/0919-06

148/2.1/0919-06

7.

112

0

146

0

146

5

0

0

5

148/2.1/0920-06

Vezérlés- és szabályozástechnikai gyakorlat

3

148/2.2/0920-06

Számítógépes folyamatirányítás és robottechnika

2

8.

Szakmai angol

2

9.

Testnevelés

2

2

10.

Osztályfőnöki

1

1

39

15

Összesen:

274

206

502

216

992

2

52

5.2. Erősáramú elektrotechnikus Az erősáramú elektrotechnikus szakmai képzés óraterve OKJ 54 522 01 0000 00 00 Heti óraszámok tananyagegység srsz

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

azonosítója

149/1.0/0900-06 149/2.0/0900-06 149/3.0/0900-06 149/1.0/0927-06 149/2.0/0927-06 149/3.0/0927-06 149/4.0/0927-06 149/5.0/0927-06 149/1.0/0928-06 149/2.0/0928-06 149/3.0/0928-06 149/4.0/0928-06 149/5.0/0928-06 149/6.0/0928-06 149/1.0/0929-06 149/2.0/0929-06 149/1.0/0930-06 149/2.0/0930-06 149/3.0/0930-06 149/4.0/0930-06

1/13.

megnevezése

Informatikai alaptevékenységek Technológiai alapműveletek Munkaszervezés/tervezés Villamos áramkörök Alkalmazott számítástechnika Műszaki dokumentáció Munkaszervezés Hálózati ismeretek Géptan Villanyszerelés Villamos hálózatok Ipari és háztartási gépek Elektrotechnika, elektronika Érintésvédelem Méréstechnika Energetika Villamos gépek üzeme Villamos vezérlések Energiagazdálkodás Villamos védelmek Gazdasági és jogi ismeretek Szakmai angol Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai gyakorlat

Elm

EGY

1 2

Elm

EGY

GY

1 0,5 1 1 1

3 2 2

2 3 1 1

3

2 2

4 1 4

2 4 2 5

2

1 1 2 2 1 2

1,5 2 1 2 90 20 37

207

GY

2 2

17 Heti óraszám

2/14.

16

19 35

5.3. Műszaki informatikai mérnökasszisztens OKJ 55 810 01 0000 00 00 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Óraszám Követelmény

Tananyag elem neve (e+gye+l) (a,k,gy*) I. félév Irodai számítástechnikai alkalmazások 0+0+5 gy Hálózat használat 0+0+5 gy Számítógépes alkalmazói programok 0+0+5 gy Baleset megelőzés, munkavédelem 2+0+0 k Matematikai analízis 2+0+0 k Matematikai analízis gyakorlat 0+2+0 gy Műszaki-informatikai rendszerek telepítése CISCO I+II félév 0+0+6 gy Viselkedéskultúra 0+0+2 gy Szakmai angol 0+2+0 Testnevelés 2 Osztályfőnöki 1 Összesen: II. félév Gazdálkodási alapismeretek 0+4+0 gy Közgazdaságtan 4+0+0 k Projekt dokumentáció 4+0+0 k Műszaki-informatikai rendsz. üzemeltetése CISCO III+IV 0+0+6 gy Kommunikáció 0+0+2 gy EU ismeretek 2+0+0 k Szellemi alkotások joga 2+0+0 k Szabványhasználat 2+1+0 gy Szakmai angol 0+2+0 Testnevelés 2 Osztályfőnöki 1 Összesen:

208

Heti óraszám

5 5 5 2 2 2 6 2 2 2 1 34 4 4 4 6 2 2 2 3 2 2 1 32

III. félév Műszaki-informatikai rendszerek tervezése Operációs rendszerek Számítógépes perifériák Információs rendszerek tervezése Információs rendszerek bevezetése Elektromosságtan Szakmai angol Testnevelés Osztályfőnöki IV. félév Elektronika Irányítástechnika Alkalmazások telepítése, üzemeltetése I. Alkalmazások telepítése, üzemeltetése II. Szakdolgozat Szakmai gyakorlat Szakmai angol Testnevelés Osztályfőnöki

4+0+0 k 3+1+0 k 1+0+1 k 6+0+0 k 0+0+4 gy 2+2+0 ky 0+2+0 2 1 Összesen:

4 4 2 6 4 4 2 2 1 29

2+0+0 0+2+0

k gy

2 2

4+0+0

k

4

0+0+2

gy a gy

2

12 hét 0+2+0 2 1 Összesen:

209

2 2 1 15

5.4. Web-programozó Web-programozó

OKJ 55 481 04 0000 00 00 Óraszám Követelmény Heti (e+gye+l) (a,k,gy*) óraszám

Tananyag elem neve I. félév Irodai számítástechnikai alkalmazások Hálózat használat Számítógépes alkalmazói programok Baleset megelőzés, munkavédelem Matematikai analízis Matematikai analízis gyakorlat Műszaki-informatikai rendszerek telepítése CISCO I+II félév Viselkedéskultúra Szakmai angol Testnevelés Osztályfőnöki

0+0+5 0+0+5 0+0+5 2+0+0 2+0+0 0+2+0

II. félév Gazdálkodási alapismeretek Közgazdaságtan Projekt dokumentáció Műszaki-informatikai rendsz. üzemeltetése CISCO III+IV Kommunikáció EU ismeretek Szellemi alkotások joga Szabványhasználat Szakmai angol Testnevelés Osztályfőnöki

gy gy gy k k gy

5 5 5 2 2 2

0+0+6 gy 0+0+2 gy 0+2+0 2 1 Összesen:

6 2 2 2 1 34

0+4+0 4+0+0 4+0+0

210

gy k k

4 4 4

0+0+6 gy 0+0+2 gy 2+0+0 k 2+0+0 k 2+1+0 gy 0+2+0 2 1 Összesen:

6 2 2 2 3 2 2 1 32

III. félév Internetes kommunikáció e-Business rendszerek Tartalommenedzsment rendszerek A multimédia alapjai I. Szövegdigitalizáló eszközök, OCR-technikák Kép, hang- és videotechnikai alapok, szabványok A képrögzítés, hang- és videotechnikai eszközei A multimédia alapjai II Adatrögzítő, -digitalizáló. – megjelenítő eszközök használata Rendszertervezési módszertan I Objektum-orientált tervezés, UML Adatmodell tervezés Program tervezési módszertan Rendszertervezési módszerek CASE rendszerek Rendszertervezési módszertan II Algoritmusok Strukturált programozás Adatbázisok tervezése Adatbázis létrehozása, menedzselése CASE eszközök Szakmai angol Testnevelés Osztályfőnöki IV. félév Multimédia-fejlesztés Kép, hang- és video szerkesztés Animáció szerkesztés, 3D grafika Alkalmazásfejlesztés HTML, XML szerkesztése Webes fejlesztői környezetek Alkalmazásfejlesztési technológia Objektumorientált programozás elmélet Objektumorientált programozás Webes publikáció technológiái Webes rendszerek integrációja Adatbázis adminisztrációja Szakdolgozat Szakmai angol Testnevelés Osztályfőnöki

211

0+1+0 2+0+0 0+1+0 4+0+0

gy k gy k

1 2 1 4

0+0+4

gy

4

6+0+0

k

6

0+0+6

gy

6

0+0+1

gy

1

0+2+0 2 1 Összesen:

2 2 1 30

0+0+4

gy

4

0+8+0

gy

8

a

2 2 2 1 19

0+2+0 2 1 Összesen:

5.5. CAD-CAM informatikus Az 54 481 01 1000 00 00 azonosító számú, CAD-CAM informatikus megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység Heti óraszám

óraszáma Sorszáma

azonosítója

1

164/1.0/114206

2

164/2.0/114206

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

164/1.0/114306 164/2.0/114306 164/3.0/114306 164/1.0/115506 164/2.0/115506 164/3.0/115506 164/1.0/115606 164/1.0/115706 164/2.0/115706 164/3.0/115706 164/4.0/115706 164/1.0/055706

megnevezése

Informatikai alapismeretek Munka tervezés és szervezés Projekt irányítás Szoftver menedzsment Vállalkozás menedzsment Informatikai ismeretek Gazdasági ismeretek Programozási ismeretek Számjegyes vezérlésű gépek CAMismeretek Marketing ismeretek Kiadvány szerkesztés Multimédiás ismeretek CAD ismeretek

Elméleti

Elméletigényes gyakorlati

Gyakorlati

104

136

0

36

0

0

1/1 3.

2/14.

7

1 39

33

0

28

32

0

34

14

0

69

75

0

34

17

0

40

42

0

98

94

0

2 2 2 5 1 2

6 167

154

0

14

16

0

27

23

0

22

27

0

241

220

0

Testnevelés Szakmai angol Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

212

953

883

2

10 2 2 2

0

2 2 1 35

14 2 2 1 35

5.6. Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető Az 54 481 03 0010 54 01 azonosító számú, Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység Heti óraszám

óraszáma sor száma

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

azonosítója megnevezése

166/1.0/114 2-06 166/2.0/114 2-06 166/1.0/114 3-06 166/2.0/114 3-06 166/3.0/114 3-06 166/1.0/116 8-06 166/2.0/116 8-06 166/1.0/116 3-06 166/2.0/116 3-06 166/3.0/116 3-06 166/4.0/116 3-06 166/5.0/116 3-06 166/6.0/116 3-06 166/7.0/116 3-06

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

104

131

0

7

40

0

0

1

Projektirányítás

35

40

0

2

Szoftvermenedzsment

20

30

0

2

Vállalkozásmenedzsme nt

41

17

0

2

Hardvertechnológia

49

48

24

4

192

146

0

10

39

16

0

LAN technológiák

192

0

0

Forgalomirányítók

64

96

0

Kapcsolók

64

64

0

WAN technológiák

64

80

0

Speciális hálózati technológiák

58

64

0

0

118

0

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és szervezés

Szoftverismeretek Hálózati alapok

Hálózat menedzsment Hálózati eszközök Testnevelés Szakmai angol Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

213

962

850

24

1/13 .

2/14 .

2 5 4 4 4 3 3 2 2 2 1 35

5 2 2 1 35

5.7. Számítógéprendszer-karbantartó Az 54 481 03 0010 54 05 azonosító számú, Számítógéprendszer-karbantartó megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység Heti óraszám

Óraszáma Sorszáma

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

azonosítója

166/1.0/114206 166/2.0/114206 166/1.0/114306 166/2.0/114306 166/3.0/114306 166/1.0/116806 166/2.0/116806 166/1.0/116406 166/2.0/116406 166/1.0/117506 166/2.0/117506 166/3.0/117506 166/4.0/117506

megnevezése elméleti

elméletigényes gyakorlati

104

131

0

40

0

0

Projektirányítás

35

40

0

Szoftvermenedzsment

20

30

0

Vállalkozásmenedzsment

41

17

0

Hardvertechnológia

18

24

24

126

83

0

124

115

0

165

147

0

197

0

0

96

0

0

0

124

0

0

111

24

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és szervezés

Szoftverismeretek Számítógépes rendszerek hardverismerete Számítógépes rendszermenedzsment Szoftverismeretek Számítógépes rendszermenedzsment Szoftvertelepítési ismeretek Számítógépes rendszerek menedzsmentje Szerelési gyakorlatok Testnevelés Szakmai angol Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

214

966

822

gyakorlati 1/13. 2/14.

48

7 1 2 2 2 2 4 4 4 6 4

4 4

2 2 1 35

4 6 2 2 1 35

5.8. Webmester Az 54 481 03 0010 54 07 azonosító számú, Webmester megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység Heti óraszám

Óraszáma Sorszáma

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 14 15 16 17

azonosítója

megnevezése elméleti

166/1.0/114206 166/2.0/114206 166/1.0/114306 166/2.0/114306 166/3.0/114306 166/1.0/116806 166/2.0/116806 166/1.0/116706 166/2.0/116706 166/3.0/116706

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és szervezés

elméletigényes gyakorlati 1/13. 2/14. gyakorlati

104

131

0

7

40

0

0

1

Projektirányítás

35

40

0

2

Szoftvermenedzsment

20

30

0

2

Vállalkozásmenedzsment

41

17

0

2

Hardvertechnológia

50

48

24

3

Szoftverismeretek

191

146

0

9

Web technológia I.

55

0

0

Web technológia II.

192

256

0

Web szolgáltatás

225

191

0

Szerelési gyakorlatok Testnevelés Szakmai angol Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

215

953

859

24

2 12 12 4 2 2 1 35

4 2 2 1 35

5.9. Informatikai műszerész Az 54 481 03 0010 54 02 azonosító számú, Informatikai műszerész megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység Heti óraszám

óraszáma Sorszáma

1 2 3 4 5 6 7

azonosítója

166/1.0/114206 166/2.0/114206 166/1.0/114306 166/2.0/114306 166/3.0/114306 166/1.0/116806 166/2.0/116806

8

166/1.0/116406

9

166/2.0/116406

10 11 12 13 14 15 16 17

166/1.0/116506 166/2.0/116506 166/3.0/116506 166/4.0/116506

megnevezése

Elméleti

elméletigényes gyakorlati

Gyakorlati

104

131

0

7

40

0

0

1

35

40

0

2

20

30

0

2

41

17

0

2

48

72

0

4

96

59

0

4

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Projektirányítás Szoftver menedzsment Vállalkozás menedzsment Hardver technológia Szoftverismeretek Számítógépes rendszerek hardverismerete Számítógépes rendszermenedzsment Elektronikai alapismeretek Audio/video technika Elektronikai alapgyakorlatok Audió/videó gyakorlati ismeretek Szerelési gyakorlatok Testnevelés Szakmai angol Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

216

1/1 3.

2/14.

6 225

0

0

65

263

0

167

0

0

112

0

0

0

72

0

0

199

0

9

5 3 2

6

953

883

0

2 2 1 35

2 2 1 35

5.10. Mechatronikai műszerész Az 52 523 03 0000 00 00 azonosító számú, Mechatronikai műszerész megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység Heti óraszám

Óraszáma sorszáma

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

azonosítója

153/1.0/090006 153/2.0/090006 153/3.0/090006 153/1.0/094206 153/2.0/094206 153/1.0/094306 153/2.0/094306 153/3.0/094306 153/1.0/094406 153/2.0/094406 153/3.0/094406 153/1.0/139406 153/2.0/139406

megnevezése elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

0

108

0

3

0

108

0

3

108

0

0

3

162

72

0

6

0

0

36

1

144

0

0

4

Műszer és méréstechnikai ismeretek

0

144

0

4

Szakmai gyakorlat

0

0

90

192

132

0

Gépszerelés és gyártási gyakorlati ismeretek

0

0

33

Ipari méréstechnika

0

90

0

0

88

176

153

0

0

Informatikai alaptevékenységek Technológiai alapműveletek Munkaszervezés/tervezés Műszaki ábrázolás és dokumentáció Mechatronikai szerelési ismeretek Anyag és gyártásismeret

Ipari automatika

Szerelési gyakorlati ismeretek Mechatronikai szerelés elmélete Testnevelés Szakmai angol Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

217

759

742

335

1/13.

2/14.

3 9 1 3 7

6 2 2 1 35

7 2 2 1 35

5.11. Elektronikai műszerész A 33 522 01 0000 00 00 azonosító számú, Elektronikai műszerész megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység Heti óraszáma sorszáma

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 11 12

azonosítója 147/1.0/090006 314/1.0/000106 147/2.0/090006 147/3.0/090006 147/1.0/141006 147/2.0/141006 147/3.0/141006 147/1.0/141106 147/2.0/141106 147/1.0/141206 147/2.0/141206 147/3.0/141206 314/2.0/000106

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

0

6

0

6

1

2

0

3

0

4

0

4

Munkaszervezés/tervezés

0,5

0

0

0,5

Műszaki rajz és dokumentációs ismeretek

1

0

0

1

Elektronikus áramkörök

7

0

0

7

0

2

5

7

6

0

0

6

0

6

0

6

5

0

0

5

0

2

0

2

0

5

0

5

4

0

0

4

5

58,5

megnevezése Informatikai alaptevékenységek Vállalkozási ismeretek Technológiai alapműveletek

Elektronikai gyakorlati ismeretek Információfeldolgozás és adatátvitel Műszerek és mérések Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli ismeretek Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli készülékek gyártása Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli mérések Vállalkozások gazdálkodása

Mindösszesen óra:

218

24,5

29

összes

5.12. Távközlési és informatikai hálózatszerelő A 33 523 02 0000 00 00 azonosító számú, Távközlési és informatikai hálózatszerelő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység sor szá ma

óraszáma azonosítója

1

156/1.0/0900-06

2

314/1.0/0001-06

3

314/2.0/0001-06

4

156/1.0/0924-06

5

156/1.0/0925-06

6

156/1.0/0926-06

7

156/1.0/1421-06

8 9

156/2.0/0900-06 156/2.0/0924-06

10

156/2.0/0925-06

11

156/2.0/0926-06

11

156/2.0/1421-06

12

156/3.0/0900-06

13

156/3.0/0924-06

14

156/3.0/0925-06

15

156/3.0/0926-06

16 17

156/3.0/1421-06 156/4.0/0924-06

18

156/4.0/0925-06

19

156/4.0/1421-06

megnevezése

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

6

0

1

2

0

4

0

0

0,5

0

2

4

0

0

4

2

0

0

2

1,5

0

3,5

5

1,5 1,5

0 0

0 0

1,5 1,5

0

0

4

4

0

0

7

7

1

0

2

3

1

0

0

1

0

0

4

4

0

0

0,5

0,5

3

0

0

3

1,5 1,5

0 0

0 0

1,5 1,5

1

0

0

1

0

0

4,5

4,5

Elmé -leti

Informatikai alaptevékenységek Vállalkozási ismeretek Vállalkozások gazdálkodása Távközlési ismeretek Hálózati rendszerek anyagai és rajzai Informatikai hálózati ismeretek Kábelismeret és kábelszerelés Technológiai alapműveletek Távközlési ismeretek Anyag átalakítási és szerelvényezés gyakorlat Informatikai hálózatok telepítése gyakorlat Szélessávú és ISDN hálózatok szerelése Munkaszervezés/tervezés Távközlési hálózatok építése és üzemeltetése gyakorlat Kábelrendszerek vizsgálata Adatkommunikáció és forgalomirányítás Szélessávú és ISDN elmélet Távközlési szolgáltatások Elektrotechnika és digitális áramkörök Réz vezetőjű kábelek építése és szerelése gyakorlat Mindösszesen óra:

219

0

1,5

26

8,5

25,5

összes

6

60

5.13. Számítógép-szerelő, - karbantartó A 33 523 01 1000 00 00 azonosító számú, Számítógép-szerelő, - karbantartó megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység óraszáma sorszáma

azonosítója

1

171/1.0/1142-06

2

314/1.0/0001-06

3

314/2.0/0001-06

4

171/2.0/1142-06

5 6 7

171/1.0/1173-06 171/2.0/1173-06 171/3.0/1173-06

8

171/4.0/1173-06

9

171/5.0/1173-06

10

171/1.0/1174-06

11

171/2.0/1174-06

12

megnevezése

elméleti

Informatikai alapismeretek Vállalkozási ismeretek

3

Vállalkozások gazdálkodása Munkatervezés és 1 szervezés Hardvertechnika 1,5 Szoftverismeretek 3 Hálózatok 3 Számítógép és 1,5 hálózatfelügyelet Számítógép és 0 hálózatfelügyelet Számítógépes 4 architektúrák Haladó számítógép és 3 hálózatfelügyelet Helyi igényeknek 0 megfelelő tananyagegység Mindösszesen óra: 25

220

elméletigényes gyakorlati

0

gyakorlati

összes

7

10

1

2

0

3

4

0

0

4

5

0

0

1

0 0 0

3 3 3

4,5 6 6

0

0

1,5

0

3

3

0

4

8

0

7

10

3

0

3

30

60

V. FELNŐTTOKTATÁS Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola BEVEZETÉS „Ha a haj őszül is, a szívnek még van joga új életprogramokat tűzni ki”. (Németh László) Az embernek joga, erkölcsi kötelessége is alakítani, művelni önmagát. Egy nemzetnek pedig biztosítani kell polgárai számára minden életkorban az élet korrigálásának lehetőségét. Ehhez elengedhetetlen az utak nyitva hagyása, a tanulás lehetőségének szabadsága – életkorral sem korlátozva. A közös, intézményes tanulás szabadsága is elengedhetetlen. A közös tanulás ugyanis sokkal többet ad puszta ismereteknél, az együttlét maga is alakítja, formálja az emberi jellemet. S ha valaki jól érzi magát a kis közösségekben, lassan meglelé „honját a hazában” is. A Felnőttek Gimnáziuma, a korábban működő Szakmunkások Szakközépiskolájának hagyományait folytatva, az érettségi megszerzésével a mai kor igénye alapján középfokú műveltséggel rendelkező, a bekövetkező, változásokra gyorsan reagáló, a középszintű vezetésre is alkalmas embereket bocsát ki. Természetesen a főiskolai, egyetemi továbbtanulást is igyekszünk ösztönözni. Állandóan arról hallunk, hogy tanácstalanná vált az ember, nem tud eligazodni az értékek között. Éppen a gimnázium tanít hangsúlyozottan olyan tantárgyakat, amelyek humán értékeikkel segítik az embert abban, hogy kijusson ebből a válságból, hogy minőségi életté formálja sorsát.

6. Helyzetelemzés 6.1. A Pedagógiai Program megvalósításának feltétele 6.1.1. Személyi feltételek •

Intézményünk 1974 óta folyik középiskolai felnőttoktatás. A Felnőttek Gimnáziumában évfolyamonként 1 nappali tagozatos és 2 esti tagozatos osztály működik. Az érettségi vizsga formája, szervezettsége, menete igen szerencsésen (és természetesen általunk hangsúlyozott, tervszerűen kiemelt módon) ismerőssé, megszokottá vált tanulóink számára az évközi beszámolók és vizsgák során. Felnőtt oktatói tantestületünkben olyan pedagógusok dolgoznak, akik ezt a munkát szívesen és önként vállalják. A higgadtság, a türelem szakmai gyakorlattal, pedagógiai bölcsességgel párosul náluk.

•

Az iskola egykori „felnőtt” diákjai közül sokan eljutottak főiskolákra, egyetemekre is, és életük, munkájuk során bizonyították a felnőttoktatás szükségességét és eredményes voltát, s hogy tanáraik hivatásszeretete nem volt öncélú. Napjainkban már a régi tanítványok gyerekei járnak hozzánk, akik a szülők jó emlékeire alapozott várakozással iratkoznak be. 221

•

A felnőttoktatásban tanítók az előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkeznek. A tanárok a nappali oktatás munkaközösségeiben vesznek részt. A Felnőttek Gimnáziuma tagozatként működik a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskolában.

•

A vezetők feladatai: Igazgató: - támogatja a felnőttoktatást, - biztosítja a zavartalan oktatáshoz szükséges tárgyi feltéteket. Általános igazgatóhelyettes: - ellátja a beiskolázással kapcsolatos feladatokat; - dönt a tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdésekben; - előkészíti, szervezi, felügyeli a beszámolókat, osztályvizsgákat; - engedélyezi az osztályvizsgák halasztását; - tervezi, szervezi, irányítja a tagozat munkáját.

•

Osztályfőnök: - az igazgató jelöli – az általános igazgatóhelyettessel egyetértésben, az osztályban tanító tanárok közül. - az osztályfőnöki megbízásoknál alkalmazni kell a felmenőrendszert. Osztályfőnöki feladatok: - elkészíti az osztályfőnöki foglalkozások tervét; (nappali tagozat esetén) - igyekszik megismerni osztálya tanulóinak személyiségét, munkakörülményeit, tanulással összefüggő nehézségeit, érdeklődésük irányát; - az osztálybizalmi közreműködésével segíti az osztályközösség kialakulását és fejlődését; - figyelemmel kíséri és összehangolja az osztályban tanító tanárok munkáját; - engedélyezi a beszámolók halasztását a szaktanárral egyeztetve.

•

Tanárok: Tanári feladatok: - a tanár felelősséggel és önállóan végzi munkáját; - a nevelés hatékonysága érdekében együttműködik az osztályfőnökkel; - munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a tanterv, a működési szabályzat, a pedagógiai és szaktárgyi útmutatók, az ütemterv alkotják; - szaktárgyától függetlenül kötelessége a helyes magyar beszédre és írásra nevelés.

•

Gazdasági ügyintéző (munkakörének részfeladata): - a tagozattal kapcsolatos adminisztrációs ügyek; - diákigazolványok; - térítési díjak kiszámítása a tanulmányi átlag alapján, a befizetés regisztrálása.

222

6.1.2. Tárgyi feltételek • • • •

A tanítás helye az iskola épülete, az óra anyagához kapcsolódva külső intézmények: könyvtár, múzeum, levéltár. Az osztályoknak állandó termük van, így az esetleges rongálást vagy egyéb fegyelmezetlenséget könnyebb kiszűrni. A tanítási napokon kívül is – korrepetálás, beszámoló, vizsga céljaira – is biztosítja az iskolavezetés a szükséges számú termet, de ezt a szaktanárok illetve osztályfőnökök előre egyeztetik az általános igazgatóhelyettessel. A tanulók az iskola eszközeit a nappali tagozaton tanulókhoz hasonlóan használják.

7. A felnőttoktatás nevelési programja 7.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 7.1.1. A felnőttoktatási tagozat céljai, alaptevékenysége, feladatai •

• • •

• • •

A középiskolákkal szemben új elvárások és igények születtek az elmúlt években. A felnőttoktatás társadalmi szerepe mindinkább a permanens képzés biztosítása felé halad. Ez az új funkció, megvalósulása esetén, első helyre kerülhet a felnőttoktatás feladati között, mivel társadalmi méretekben képes biztosítani a permanens tanulás egyik útját és szakaszát. A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik. A technikus képzés során szakmai felkészítés történik. A Felnőttek Gimnáziuma tagozatként működik a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskolában. Felnőttoktatásunk célja: a tanköteles kort betöltött tanulók iskolarendszerű felkészítése érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra. A technikusképzés során OKJ-s szakma megszerzésére van lehetőség. Az érettségi megszerzésével lehetőséget kap a tanuló az átképzésre, szakképesítés megszerzésére, ezzel növeli esélyét a munkaerőpiacon. A tagozat szervezésének típusai: - nappali oktatás munkarendje szerint, - esti oktatás munkarendje szerint. A nevelés-oktatás 10-11-12. évfolyamon folyik, a 10. évfolyamon elkezdése képzettségi, tanulmányi feltételekhez kötött. Szerintünk a felnőttoktatás feladata az, hogy hozzásegítse az embereket az önálló gondolkodáshoz, hogy segítsen nekik saját döntésük meghozatalában és abban, hogy amit elhatároztak, azt véghezvigyék.

223

7.1.2. Alapelveink, a munkában vallott és közvetített legfőbb értékek „Egy életen át tartó tanulás” • • • • • • •

Etikai és esztétikai érzékenység, igényesség. A tudás, a permanens tanulás, az önművelés fontossága. A közösségi értékek jelentősége (családi, társadalmi): humánum, tolerancia, rugalmasság, de igényesség. A természeti, társadalmi, kulturális környezet védelme: az anyanyelvi kultúra, a kommunikációs készségek fejlesztése. A személyiség kiteljesítésére törekvés, önbizalom és mások megbecsülése, önfegyelem, pozitív életszemlélet. Magasszintű szakmai ismeret elsajátítása. Hazafiság és európaiság.

7.1.3. A tanításban, a nevelésben alkalmazott speciális eljárások •

A felnőttoktatás tantárgyi struktúrája, a kötelező ismeretanyag, az egységes vizsgák követelményrendszere nem különbözik az azonos fokozatú nappali iskoláétól. Amiben feltétlenül különböznie kell, az a módszer, a feldolgozás módja, a tanuló tanulási tevékenysége, az értékelés, a tanár-diák viszony. • A tanítási órák a tananyag rendszerezésére, problematikus részeinek megbeszélésére, az egyéni tanuláshoz szükséges segítség megadására és a tanulók folyamatos tanulásának ellenőrzésére szolgálnak. • A két oktatási forma a Felnőttek Gimnáziumának nappali és esti tagozata azért is előnyös, mert a beiratkozni akaró tanuló saját igénye és lehetősége szerint dönt, de a tanulmányok közben is (pl. megváltoznak a tanuló körülményei) módot adhat a váltásra. • Alapelvünknek tekintjük, hogy „menet közben” is tudjunk másik utat, új lehetőséget ajánlani a tanulónak, ha tanulmányainak folytatása akadályba ütközik (pl. halasztott és előrehozott vizsga). Lényegében az alapvető fontosságú rugalmasságnak a feltétele ez.

7.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok •

• •

Miként tagozatunk hitvallása is magában foglalja, a tárgyiasult szaktárgyi oktatásnál fontosabbnak tartjuk a tanuló teljes személyének formálását, nevelését. Lényegében ennek csak „ürügyéül” szolgál az ismeretek halmaza. Ennek terepe elsősorban a tanóra és a tanítási napok órán kívüli része lehet. Ez a tevékenység valójában el sem választható a nevelés-oktatás ismeretközlő és számonkérő momentumaitól. Kiemelt feladatként kezeljük a tanulók kommunikációs szintjének fejlesztését, – amely főleg, aki sok időt hagyott ki a jelentkezésig, hiányos. Igyekszünk tudatosítani tanulóinkban, hogy az egyén maga is felelős, hogy ő mire viszi. Az eredményes tevékenységhez szükséges, hogy együttműködjön a pedagógussal.

224

7.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok •

•

• •

•

•

A nappali munkarendű tagozat tanulóinak minden állami, nemzeti ünnepről az osztályfőnöki órák keretében, osztályonként kell megemlékezni, valamint alkalmanként az iskola nappali tagozatának ünnepségeihez, diák-rendezvényeihez csatlakozni (szalagavató, ballagás, stb.). Osztály-keretben másféle közösségi rendezvény (karácsony, vizsga megünneplése…) is lehetséges előzetes bejelentés és egyeztetés után. Minden aktuális, de előre tervezhető rendezvény, megmozdulás az iskola éves munkatervében rögzítendő, a változásokat és kiegészítéseket a hirdetőtáblán is közzé kell tenni. Ezen alapszabályok csak laza körvonalakban fogalmazzák meg a rendezvényekkel kapcsolatos tudnivalókat, alapelveinkkel összeegyeztethetetlen – és tanulóink személyiségfejlődésére káros – volna ugyanis ezeket kötött, kötelező formában előírni. Javasolt a közösségek (osztályok) önálló kezdeményezéseit támogatni, a lehetőségek keretei között minden, a közösséget fejlesztő, az egymáshoz, iskolához, tanárokhoz fűződő kapcsolatokat erősítő, a tanulók személyiségét, közösségi emberré válását fejlesztő alkalmakat, eseményeket, rendezvényeket támogatni és ösztönözni. Fontosnak tartjuk azonban, hogy ezeket soha ne írjuk elő a tanulókra nézve kötelezően. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok: - Az érettségi vizsgát követő bankettek, találkozó megszervezése az adott osztályközösség feladata, a vendégként megjelenő pedagógus viselkedésével a jó példát szolgálja. - Az osztályközösség döntése alapján részt vesznek a ballagási ünnepségen, tablót készítenek. A nappali tagozatos tanulók az iskolai Diákönkormányzat munkájában vesznek részt.

7.4. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok • • • •

A nagykorúsághoz közeledő tanulóink esetében előforduló problémák kezelése az osztályfőnök feladata Ha szüksége van, kérheti az ifjúságvédelemi felelős segítségét. Osztályfőnöki órán beszélgetés meghívott előadóval (rendőrségi, drogmegelőzési szakember, iskolaorvos). Az iskolai hirdetőtáblán az ifjúságvédelmi felelős fogadóórája, a Gyermekjóléti Szolgálatra és a DROGINFORA vonatkozó közérdekű adatok, telefonszámok megtalálhatók.

7.5. Szociális hátrányok kezelése • • • •

A nappali rendszerű osztályok tanulói rászorultságtól függően tankönyv-támogatásban részesülnek, illetve az iskolai könyvtárból kölcsönözhetnek tankönyveket. Kerülünk minden költséges előírást, igényt. Osztályfőnöki szinten arra is ügyelünk, hogy a tanulók saját maguk se tegyenek társaikra anyagilag magterhelő kezdeményezéseket (tabló, bankett). Az esti tagozaton a térítési díj mértéke – nehéz szociális helyzet miatt – csökkenthető.

225

• • •

A tanulókat – tekintettel számos hátrányos helyzetű tanuló körülményeire – nem kívánjuk kötelezni a tankönyvek megvásárlására. A drága, ritkábban használandó segédkönyveket – atlaszok, albumok – az iskolában tárolt tanulói példányoknak a tanítási órán, konzultáción, vizsgán való használatba adásával kell biztosítani. A nappali tagozatos tanulók kedvezményes étkeztetést (menza) kérhetnek.

7.6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere 7.6.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje •

•

A felnőttoktatási tagozaton folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése az igazgató és az általános igazgatóhelyettes közös feladata Ez kiterjed: - a tagozat ügyviteli munkájának rendszeres ellenőrzésére; - beszámolók, osztályvizsgák és érettségi vizsgák ellenőrzésére; - térítési-díj befizetésének ellenőrzésére; - a pedagógiai célkitűzések, nevelőtestületi határozatok megvalósulásának ellenőrzésére; - az osztályfőnöki adminisztráció ellenőrzésére; - óralátogatásokra. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak köre: - igazgató (személyesen), -

osztályfőnökök saját osztályukban (tervszerű, egyeztetett módon), külön megbízással a tantestület tagjai (tervszerű, egyeztetett módon).

7.7. Az ellenőrzés formái • • •

•

Legelemibb, permanens ellenőrzésnek tekinthető a szinte minden szünetben a tanári szobában a tanítási nap, az aktuális munka kapcsán folyó megbeszélés. Ez egyben az információáramlás elsődleges csatornája. Az ellenőrzés konkrét és tervszerű rendjét, az ellenőrzési tervet tanévenként kell elkészíteni. Ez nem zárja ki bármely alkalommal az előre nem tervezett ellenőrzés, pl. óralátogatás jogosultságát. Az ellenőrzés megtörténtét minimálisan a kapcsolódó, vizsgált dokumentumokban (pl. napló) aláírással, szükség esetén bővebb feljegyzésben, jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az ellenőrzések tapasztalatait szóban, szükség esetén írásban ismertetni kell az érdekeltekkel. A permanens fejlesztés programja: az ellenőrzés, során megállapított hibák, hiányosságok pótlására – záros határidőn belül – módot kell találni, és erre ismételt ellenőrzés alkalmával visszatérni.

226

7.7.1. Mérési, értékelési rendszer •

• • •

Az általános igazgatóhelyettes meghatározza a tagozat sajátos működési, értékelési és dokumentálási rendjéből adódó, annak leginkább megfelelő szakmai mutatók körét, mint pl. tanulmányi eredmények, osztály-tantárgyi átlageredmények, sikeres és sikertelen vizsgák aránya stb. Fontos adat, bár nehezen gyűjthető, tanulóinak további életútjának alakulása, felsőfokú tanulmányaik eredménye. A tanulók számára kérdőívet készítünk, amely az iskolánkba belépésekor és az érettségi megszerzésekor készül terveik, életük, személyiségük alakulásának rögzítésére. Tagozati adatbázis létrehozása és karbantartása: a számítógépes adatbázis létrehozása feladatellátásunk sokrétű vizsgálatát alapozhatja meg. 7.7.2. A pedagógiai, mérési, értékelési rendszer szintjei, formái

• • • • •

A tanulók értékelése: differenciált, sokcsatornás, eszközökben és módszerekben gazdag értékelési rendszer kialakítása. A tanítási – tanulási folyamat értékelése, feladatelemzés. Egy-egy osztály, csoport értékelése. Tantárgyak, tantárgycsoportok helyzete. A nevelőmunka értékelése. Alkalmazott értékelési funkciók: - Az oktatás hatékonyságának emelése érdekében korszerű pedagógiai eljárásokat alkalmazunk. A tanév elején helyzetfeltáró, diagnosztikus kérdőív alapján tájékozódunk a tanulók véleményéről, a tanulással kapcsolatos problémáikról. - Az információgyűjtés a tanév folyamán folyamatos; nemcsak a kérdőívre adott válaszokat értékeljük, hanem az egyes tantárgyakkal kapcsolatos benyomások, észrevételek, gondok is a vizsgálat tárgyai. Úgy gondoljuk, hogy mindezek a tapasztalatok biztosítják azt, hogy a vállalt feladatunk sikeres legyen. - Szummatív (lezáró, összegző, minősítő) értékelés egy tanulási szakasz „befejezésekor” (vizsga, érettségi).

7.8. Együttműködés az iskolai munka szereplői között. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái. 7.8.1. Nappali rendszerű oktatás A nappali rendszerű oktatásban tanulók szüleinek évente szülői értekezleteket (2 alkalommal) és fogadóórákat (2 alkalommal) tartunk, melyen a tagozatvezető is részt vesz. A tájékoztatás szokásos – és dokumentált eszköze az ellenőrző; hiányzás, egyéb probléma esetén a szülőnek szóló levél.

227

7.8.2. Kapcsolattartás az esti tagozaton •

•

•

•

A diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje: - Minden osztály a tanév elején osztálybizalmit és osztálybizalmi helyettest választ. - 11-12. és 14. évfolyamon – az osztályfőnök javaslatát figyelembe véve – a korábban választott osztálybizalmi végezze tovább a feladatokat. - Az osztályközösségek az iskolával az osztályfőnökön és az általános igazgatóhelyettesen keresztül tartják a kapcsolatot. A tanulók szervezett vélemény-nyilvántartásának formái: - A közösséget érintő problémákat elsősorban az osztályfőnöki órákon kell megbeszélni. - Bonyolult ügyekben az iskola igazgatójához, esetleg a felügyeletet gyakorló szervhez kell fordulni. Alapelvünk az, hogy a szülő vagy a felnőtt tanuló mindig választ kapjon problémáira. Ennek kiemelt szerepe van a beiratkozásnál, nappaliról való átiratkozásnál. Ilyenkor a szülőt vagy a tanulót mindig személyesen fogadja az igazgató, s meghallgatásuk alapján dönti el az osztályba sorolást. Hangsúlyozzuk, hogy személyes gondjaikkal mindig keressenek meg bennünket, hogy optimális megoldást találjunk, hiszen oktatásrendszerünk mai változó állapotában – különösen a nálunk jelentkező réteg számára – az eligazodás nagyon nehéz. Segítjük a továbbtanulók jelentkezését is.

7.9. A nevelési-oktatási folyamat szabályzatai 7.9.1. A tanulói jogviszony létesítésének rendje • • • • • •

• • •

A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, amely felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik, amelyről az igazgató dönt. A Felnőttek Gimnáziumában a képzés a 10. évfolyamon kezdődik, mert beszámítjuk az általánosan művelő évfolyamok számát. A 10. osztályba felvehető az, aki a 10. osztályt elvégezte szakiskolában. Felvehető még az, aki gimnáziumban és szakközépiskolában a 9. évfolyamot eredményesen befejezte. A tanuló a felvételt követő beiratkozással a felvevő iskolával lép tanulóviszonyba. A tanulóviszony alapján részére járó kedvezményeket külön jogszabály állapítja meg. A beiratkozás a 10. és a 13. évfolyamra a saját szerkesztésű „jelentkezési lapunk” kitöltésével, az előző tanulmányokat igazoló bizonyítványok bemutatásával történik (általában márciustól júniusig terjedő időszakban). Ilyen esetben a beiratkozás dátuma azonos az OM által a Tanév Rendjében megadottal. A tanulói jogviszony pedig értelemszerűen folyamatos (más iskolából közvetlenül továbbtanulók számára). Indokolt esetben augusztusban vagy a tanév közben is be lehet iratkozni. (Részletesen az iskolaváltás című fejezetben.) A beiratkozás folyamatosan a gazdasági ügyintézőnél történik, problémás esetben az általános igazgatóhelyettessel történő személyes egyeztetés alapján. A jelentkezők osztályba sorolása a gazdasági ügyintéző segédletével a általános igazgatóhelyettes feladata.

228

• •

Az iskola fenntartja azt a jogát, hogy iskolán belül tanulmányi, fegyelmi, szervezési stb. okból a tanulót más osztályba áthelyezzen; ez nem érinti a tanulói jogviszonyt. A tanulói jogviszonnyal, annak változásával kapcsolatos bármely esetre vonatkozik, hogy nem tanköteles, de 18 év alatti, illetve szülői felügyelet alatt élő tanuló szülőjét írásban kell értesíteni. 7.9.1.1. A tanulói jogviszony megszűnésének rendje

• • • • • •

• • •

Megszűnik a tanulói jogviszony: Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. Az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján (alapesetben). A tanuló bejelenti, hogy kimarad – a bejelentés tudomásul vételének napján. Ha a tanuló tanulói jogviszonyát térítési-díj hátralék miatt az igazgató a tanuló eredménytelen felszólítása után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. A kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. Ha az esti tagozatos tanuló beszámolós illetve vizsga-kötelezettségét igazolt ok nélkül elmulasztja, az elmulasztott vizsga, beszámoló napján, illetve a döntést megfogalmazó határozat dátumával szűnik meg, amit a gazdasági ügyintéző a tanulók nyilvántartásában rögzít. Sikeres év után a tanulmányokat nem folytató tanuló jogviszonyát (a tanuló más értelmű bejelentése hiányában) a tanév utolsó napjával megszűntnek tekintjük. Fontos, hogy a tanuló saját érdekében személyesen tájékozódjon, tanácsot kérjen, ha tanulmányainak folytatása akadályba ütközik, ha ideiglenesen meg kell szakítania tanulmányait, stb., hogy helyzetére az optimális megoldást megtaláljuk. Ha a tanuló 10 tanítási óránál igazolatlanul többet mulaszt. 7.9.2. Az iskolai munka rendje, az oktatás munkarendje

• • •

•

•

A tanév szervezése a mindenkori OM rendelet szerint alakul, valamint alkalmazkodik a nappali tagozat programjaihoz. Az iskolai munkaterv alapján az általános igazgatóhelyettes elkészíti a tanév beosztását (hetekre lebontva), a beszámoló, az osztályvizsga időpontjainak meghatározását. Az esti tagozaton a tanév a 10. 11. és 12. évfolyamon a tanítási hetekből, 3 konzultációs hétből, 2 beszámoló hétből és 1 osztályvizsga hétből áll. A 12. évfolyamon a tanév tanítási hetekből, 2 konzultációs hétből, 2 beszámoló hétből és 1 osztályvizsga hétből áll. A tanítás munkarendje a nappali tagozaton a szakközépiskola, az általános- és szakképzés tanterem igényéhez igazodik. Ha délelőtt nincs tanterem, akkor a délutáni oktatásban lehet tanítani. A váltás között a tantermeket szellőztetni és takarítani kell. Az esti tagozaton a tanítás 1440-kor kezdődik, az utolsó óra 1845 –kor fejeződik be. A tantermeket általában 1430-től lehet elfoglalni.

229

8. Helyi tanterv 8.1. Óratervek – Felnőttek Gimnáziuma 8.1.1. Felnőttek Gimnáziuma – nappali rendszerű Kerettanterv szerint

Évfolyam Tantárgy

Érettségi

_-_11.

9.

10.

Anyanyelv/kommunikáció

2

3

2

2

KÉ

Magyar irodalom

4

3,5

3

4

KÉ

Matematika

5

4,5

4

5

KÉ

Fizika*

1,5

2,5

2

-

Kémia*

1,5

2,5

2

-

VÉ

Földünk és környezetünk*

1,5

2

2,5

-

VÉ

Biológia*

1,5

2

2,5

-

VÉ

Történelem

2,5

3

3

3,5

KÉ

3

1

1

1

3

1

1

-

-

-

1

2

Filozófia/Etika

-

-

-

2

Idegen nyelv** angol német Vállalkozási ismeretek

4

3,5

4,5

6

-

-

-

1

-

1

1

1

-

-

-

2

0,5

0,5

0,5

0,5

30 óra

30 óra

30 óra

30 óra

Művészeti ismeretek Társadalomismeret __ ___ ___ Informatika**

Testnevelés Szabadon tervezhető Osztályfőnöki Összesen:

_

12.

VÉ

KÉ

A *-gal jelölt tantárgyakból a szabad sáv terhére (évi óraszám 96 óra) érettségi előkészítő szervezhető. ** Csoportbontás

230

8.1.2. Felnőttek Gimnáziuma – esti tagozat Kerettanterv szerint

Évfolyam Tantárgy

Érettségi

_-_11.

9.

10.

Anyanyelv/kommunikáció

2

2

1

1

KÉ

Magyar irodalom

2

2

2

2

KÉ

2

3

KÉ

Matematika

2

2

12.

Fizika

1

1

1

-

Kémia

1

1

1

-

Földünk és környezetünk

1

1

1

-

Biológia

1

1

1

-

Történelem

1

1

1

2

1

1

1

1

1

1

1

-

-

-

1

1

Filozófia

-

-

-

1

Idegen nyelv* angol német

2

2

2

2

-

-

-

2

Művészeti ismeretek Társadalomismeret __ ___ ___ Informatika*

Szabadon tervezhető Összesen:

_

15 óra

15 óra

* Csoportbontás

231

15 óra

15 óra

KÉ

8.2. A tanulók tanulmányi munkájának mérése, értékelése, felsőbb osztályba léptetés 8.2.1. Értékelési alapelveink – Esti tagozat 1. Házi dolgozat: minden tantárgyból a tanuló évi egy, a tanév anyagához kapcsolódó, a szaktanárral egyénileg egyeztetett témájú, legkevesebb 5 db A/4-es oldal terjedelmű házi dolgozatot készít. Beadási határidő: minden év április 30. A szaktanár legkésőbb május 22-ig közli a tanulóval az érdemjegyeket. Ezt a naplóba az adott hónaphoz kell beírni. 2. Év végi osztályzat kialakítása: Beszámolók jegyei + Házi dolgozat jegye + Az osztályvizsga jegye (ez a legfontosabb) 3. Tételek megadása a tanulónak: • Beszámoló, osztályvizsga előtt legalább két héttel • Beszámoló, vizsga előtti héten új anyagot nem veszünk (konzultáció) 4. A vizsgák időtartama: Írásbeli beszámoló esetén: Írásbeli osztályvizsga esetén: Gyakorlat esetén:

60 perc 120 perc 240 perc

5. 5. Vizsganaponként max. 3 vizsga tervezhető

Beszámolók és vizsgák formái Esti gimnázium

Irodalom: Magyar nyelv: Történelem: Matematika: Idegen nyelv: Fizika: Kémia: Számítástechnika: Biológia: Földrajz: Művészettörténet: Társadalomismeret: Filozófia:

írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli (elégtelen - szóbeli) írásbeli és szóbeli szóbeli (11. évfolyamtól írásbeli és szóbeli) szóbeli (11. évfolyamtól írásbeli és szóbeli) írásbeli szóbeli (11. évfolyamtól írásbeli és szóbeli) szóbeli (11. évfolyamtól írásbeli és szóbeli) írásbeli szóbeli szóbeli

232

8.2.2. Módszerek •

Elsődleges céljainkban és pedagógiai alapelveinken akkor maradunk következetesek, ha mindegyik oktatási és értékelési formára érvényesítjük a következőket: Nem követhető az a gyakorlat, hogy az értékelés alapjául, amennyiben évközi érdemjegyek is vannak, kizárólag az egyszeri vizsgán nyújtott teljesítmény szolgáljon. De az sem, hogy az éppen csak elfogadható évközi jegyek a vizsgán elégtelenül szereplőt is továbblendítsék. Helyes, ha a tanulónak év közbeni sikertelensége kijavítására esélyt adunk, de csak valóban alapos, meggyőző módon. Minden pedagógusnak kötelessége kiemelten ügyelni arra, hogy a tanuló elégtelen érdemjegye csakis a tanulmányi, tudásbeli hiányokat és soha nem a tanuló magatartását, meg nem felelő viselkedését, meg nem jelenését osztályozza. (Az esti tagozaton sem lehet a negatív értékelés alapja a tanulónak az órákról való hiányzása.) Az osztályozás nem lehet fegyelmező, büntető eszköz. Beszámolón és vizsgán is a tudás számonkérésének formája általában a tantárgy érettségi vizsgájának módjához igazodik, hiszen elsődleges célunk az érettségire való megfelelő felkészítés. Mód van arra is, hogy tanulóink egyes tárgyakból önállóan elkészítendő házi dolgozatokkal, órai kiselőadással, stb. bizonyítsák haladásukat. A vizsgára a szaktanár előzetesen ismertetett tétel- illetve témakörsorozatot készít, amelyben csak a tanulókkal egyeztetett, a kötelező tananyagba tartozó feladatok szerepelhetnek. A vizsgázónak szóbeli feleletéhez felkészülési idő jár (min. 15 perc), elégtelen kidolgozás esetén egyszer (10 perc) póttételt kell adni. Nem lehet egyszerre 8-nál több vizsgázónak tételt adni. Ezektől a szabályoktól eltérni vizsgán nem lehet, beszámolón alapos indokkal, az általános igazgatóhelyettessel történt szaktanári egyeztetéssel lehetséges. A tanuló részéről, orvosi igazolással kérhető az írásbeli vizsga szóbelivel való helyettesítése (pl. gyengén látónál), vagy felmentés adott tárgy tanulása, vizsgája alól. Erre egyéni elbírálással az igazgató a teljes tanulmányi idő tartamára és – jogszabályi kereteken belül – az érettségire szóló engedélyt adhat. 8.2.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

•

A tanuló eredményeinek alapján a tantestület dönt a továbbhaladásról. Minősítés, osztályozó értekezlet: Az eredmények összegzésének, lezárásának és rögzítésének fóruma az osztályozó értekezlet, melyen minden szaktanár, aki az adott osztályt tanította és vizsgáztatta, részt vesz. Az osztályozó értekezletet az igazgató vezeti.

233

•

Továbbhaladók, javítóvizsga, évismétlés: Az osztályozó értekezlet megvitatja az eredményeket, az esetleges eredménytelenség okait, és döntést hoz a következőképpen: minden tárgyból legalább elégséges …….. továbbléphet, kettőnél több elégtelen……javíthat vagy évet ismételhet gyakorlati vizsgája elégtelen ……….. az évet ismételni köteles. Az osztályozó értekezleten döntenek a szaktanári, tantestületi szaktárgyi és általános dicséretekről és a kiemelkedő közösségi tevékenység méltatásáról is. Az osztályozó záróértekezlet befejezésével az eredményekről és a vizsgabizottság döntéseiről ünnepélyes osztály-eredményhirdetésen az osztályfőnök tájékoztatja a tanulókat.

8.3. Átlépés, átvétel más iskolából, más iskolatípusból, különbözeti vizsgák.

-

Iskolánk, mint „A második esély biztosításának intézménye”, arra törekszik, hogy minden előforduló esetre az optimális megoldást megtalálja. Mivel iskolánk általában a végső lehetőséget jelenti az ide jelentkezőknek a középiskolai végzettség, az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez, ezért a törvényes kereteken belül a legváltozatosabb egyedi megoldásokat kell számukra biztosítani. Azonos iskolatípusból (esti vagy nappali tagozat) a tanulók egyszerű átlépéssel, folyamatos tanulói jogviszonnyal felvehetők, de a még fiatalkorú tanuló (16-18 év közötti) csak szülője tudtával (nyilatkozat aláírása) és beleegyezésével léphet be, vagy helyezhető át a tagozat másik osztályába (pl. nappali-esti). A megszakított tanulmányokat folytató tanulónak tantervi változás esetén tanterv-különbözeti vizsgát kell tennie, vagy a már befejezett évfolyamot saját kérésére megismételheti. Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki más iskolatípusból lép át, illetve tanulmányi időbeszámítást kér. Az általános igazgatóhelyettes a szaktanárral egyeztetve dönt arról, hogy milyen különbözeti vizsgák letétele után vehető fel a tanuló. Ha a tanuló megfelel a belépési feltételeknek és a létszámkorlátok is megengedik, ávehető másik iskolából, beleértve a tagintézményt is.

8.4. A tankönyvek és tanulási segédletek kiválasztásának elvei • • • • •

Az iskolában lehetőleg olcsó, könnyen hozzáférhető, több tanéven át alkalmazható, az önálló tanulásra alkalmas, azt jól elősegítő tankönyveket kell előírni. Törekedni kell, elő kell segíteni és támogatni a speciálisan felnőttoktatási célra szolgáló tankönyvek és segédletek használatát, igénylését. Az előírandó és javasolható tankönyvek listáját a munkaközösségek szaktárgyanként egyeztetve készítik el, hagyják jóvá, illetve módosítják. A tankönyvfelelős a megrendelés időpontjában elkészíti az osztályok tankönyvjegyzékét, amelyről tájékoztatást ad a tanulóknak és a jelentkezőknek. A tankönyvek árusítása az iskolában a tankönyvfelelős feladata.

234

8.5. Mulasztások igazolása •

Nappali tagozaton Bármely hiányzást csak orvosi igazolással, kivételesen szülői bejelentéssel igazolhatnak, melyeket az osztályfőnök az osztálynaplóban nyilvántart és ellenőriz. - Igazolatlan hiányzások esetén a jogszabályban foglaltak szerint a szülőt kell értesíteni, vele egyeztetni, eredménytelen intézkedés, a tanulmányi munka értékelhetetlensége esetén a tanuló bizottság előtti osztályozó vizsgára utasítható, vagy tanulói jogviszonya megszüntethető. Erről a határozatról a szülőt értesíteni kell. - Igazolt, de a tanulmányi kötelezettségek teljesítését megakadályozó mértékű mulasztásnál a tanuló beszámoltatásáról, bizottság előtti osztályozó vizsgára bocsátásáról vagy nem tanulmányi okból történő évismétléséről az osztályt tanító tanári testület hozhat döntést az igazgató vezetésével. Minden esetben írásban is közölni kell a szülővel a határozatot.

•

A felnőttek esti tagozatán: A kötelező évközi beszámolóknak vagy az év végi vizsgának igazolatlan elmulasztása a tanulói jogviszony azonnali megszűnésével jár. Alapelveinknek megfelelően az indokolt kérelmeket mindig méltányoljuk, általában évközi beszámolókat lehetséges halasztani is, előbbre hozni is, de igazoltan kihagyni is. Osztályvizsgát elvi és szervezési okokból csak előzetes kérelemre lehet az adott vizsgaidőszakon belül átprogramozni vagy előrehozni, az utólagos (2 héten belüli) igazolás alapján csak a következő vizsgaidőszakra szóló vizsgaengedélyt adhatunk.

Minden pedagógusnak kötelessége kiemelten ügyelni arra, hogy a tanuló elégtelen érdemjegye csakis a tanulmányi, tudásbeli hiányokat és soha nem a tanuló magatartását, meg nem felelő viselkedését, meg nem jelenését osztályozza. Az osztályozás nem lehet fegyelmező, büntető eszköz! Vizsgahalasztással vagy évhalasztással kapcsolatos kérelmek elbírálása az általános igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik, mely döntésről írásos határozat készül. Az esti tagozaton az évközi mulasztások, halasztások, igazolások, kérelmek és egyéb döntések az osztálynaplóba vannak nyilvántartva. Az iskola adminisztrációja elektronikus naplóval is megoldható.

235

9. Térítési-díj szabályzat 9.1. Térítési-díj fizetési kötelezettség A térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri az iskolaszék, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. A térítési és tandíjakat félévente kell befizetni: az első félévet szeptember 30-ig, a másodikat február 27-ig az iskola pénztárosánál. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

9.2. A térítési-díjat az intézmény vezetője indokolt és igazolt szociális helyzet alapján csökkentheti • A kérvény beadásának határideje: I. félév: szeptember 15. II. félév: február 15. • A kérvényhez hivatalos jövedelem vagy egyéb igazolást kell csatolni. • A szociális helyzet alapján a térítési-díj mértéke maximum a teljes összeg 50%-áig terjedhet. Az évnyitón, az első osztályfőnöki órán az igazgató, az osztályfőnök a tanulók tudomására hozza, hogy évközbeni kimaradás esetén az iskola térítési díjat nem fizet vissza.

236

VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. Angol nyelv 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

CD lejátszó magnetofon Hogy mondjuk angolul? Play your cards, rights Angol kincsestár English Grammar in Use Zoltán E. Angol igeidők Magyarics: Gyakorlati angol nyelvtan Intermediate Vocabulary Angol tematikus szókincs English Vocabulary in Use Video Guide to Britain Activity Worksheets Cambridge Skills for fluency Grape Vine video kazetták Headway tankönyvek Headway kazetták Headway CD-k Tankönyvekhez tartozó magnó kazetták Angol-magyar szótár Magyar-angol szótár

1 db 3 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 5 db 5 db 5 db 3 db 8db 30 db 30 db

2. Német nyelv 1 2 3 4 5

magnetofon Deuch Active tankönyvek Deuch Active kazetták Német-magyar szótár Magyar-német szótár

1 db 2db 2db 12 db 12 db

3. Biológia 1 2 3 4 5 6 7

Agy 2 részes, 4 részes Gördíthető állvány 2.6 m magasság Belső elválaszt. mirigyek tabló Nyirokrendszer tabló Vér I. tabló Csigolya modell /2 ágyéki Bőrmetszet / 200x nagyítás

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 237

8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Szem modell /óriás 6 részes Fül modell /szabvány 4 részes Vese, metszet, 3x-os nagyítás DNS kettősspirál Emberi csontváz Emésztőrendszer / 3 részes Tüdőmodell 5 részes Emberi csontváz (gördülős állvány) Tüdőmodell szívvel, gégével 5 Emésztőrendszer 3 részes Az ember anatómiája szemléltető készlet Egyokuláros tanulói Mikroszkóp SF Egyokuláros tanulói Mikroszkóp SF

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

4. Kémia 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Gyógyszertári mérleg Kötés-típusok Egyenirányító Molekula készlet Orbitális atommodell Labormérleg Tárasúly készlet Kalotta modell Pálcika modell Grafitrács Hatszögletes fémrács Sziliciumoxid rács Jód-rács Kémia a Szakközépiskolák számára / I-IV. kötet Bunsen-égő Elemek periódikus rendszere DUO 160x120 Jégrács / 35 0,70 H,130 kötés Biokémia tanári kalottmodell -kémia Elektrokémiai kísérleti készlet Elektrokémiai kísérleti készlet

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

5. Fizika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Írásvetítő Diavetítő Fólia sorozat ( tört., fizika ) Labormérleg Tárasúly készlet Centrifugálógép Csigasor Súlysorozat Táramérleg Stopperóra Mechanikus készlet (Royecz-féle ) UPA mechanikai készlet és tartozékok 238

2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 3 db 1 db 1 db

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62

Kád a hullámok kivetítésére Torricelli-cső Ferdeköpűs légszivattyú Kundt-féle cső Tápegység Vonalas hőtágulást igazoló készlet Golyós szimulátor Elektronikus készlet Optikai pad és kiegészítői Váltóáramú V-A mérő Van de Graff generátor Csővoltmérő Iskolai transzformátorok Magnetométer Lenz törvényt bemutató készlet Reitter-féle pontfénylámpa Wilson-féle ködkamra Szikrainduktor Dugós ellenállás-szekrény Nagyteljesítményű transzformátor Ritkított csövek sorozata Demonstrációs V-A mérő Vetítőernyő hord. akasztóval Univeka műszer Generátor modell Galvanométer középállású Kismotor Kondenzátor sorozat Trafótekercs 1200 menetes Katódsugárcső Egyenáramú V-A mérő Mikrofon UH-4 léghőmérő Elektrovaria (I., II.) Mikroszkóp Rádiópad demonstrációs Elektroszkóp Halics-féle mechanikai készlet Ingasor hullámmozgás bemutatására Készlet a molekuláris fizikához Mechanikai készlet II. Mechanikai tanulókísérleti készlet Galilei-lejtő Ejtőgép Eigner kerék Fizikai mennyiségek mértékegység táblázata Borszeszégő Üvegtölcsér Prizma 45 fokos Elektromosság készlet

239

1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 4 db 1 db 1 db 4 db 12 db 2 db 2 db 2 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 2 db 2 db 1 db 7 db 1 db 2 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 3 db 1 db 1 db 5 db 1 db 1 db 1 db 5 db 5 db 2 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 1 db

63 64 65 66 67 68

Mágnesség és elektrosztatikai készlet Forgómozgást vizsgáló készülék Fényhullámhosszt meghatározó készülék Kinetikus gázelméletet szemléltető modell Boyle-Mariotte készülék Elektromosságtani demonstrációs készlet

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

6. Matematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Derékszögű vonalzó, 60 fokos Egyenlőszárú vonalzó, 45 fokos Fa körző Lineáris függvény (falitabló) Abszolútérték függvény (falitabló) Műanyag testek 10 darabos Kúpok 4 darabos Geometriai térépítő Lineáris függvény /transzformációk/ 70X50 cm-es Kiteríthető felszín-háló formák, 15 cm magasságú modellek Kúp metszetsíkokkal 30 cm-es, átlátszó műanyag Másodfokú függvény (falitabló) Képsíkrendszer vetületi ábrázoláshoz Geometriai élvázmodell Matematikai fóliasorozat Binomiális eloszlást szemléltető eszköz

4 db 4 db 3 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

7. Magyar nyelv és irodalom 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

CD - lejátszó és magnetofon, tankönyvek videokazetta ( Montágh Imre: Útravaló I-II.) falitáblák Tankönyvek, munkafüzetek (Magyar nyelv és kommunikáció) Verstár CD-ROM, verseskötetek szakkönyvek falitáblák CD-k, videokazetták, pl.: Rómeó és Júlia táblázatok

1 db

8. Földünk és környezetünk 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

A Föld felszíne Földtörténeti térkép A ciklon szerkezete Hegyképződés térkép Monszun Passzát Karsztjelenségek Közép-Európa domborzata FÁK országai térkép Mo. részletes közigazgatási térképe

2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

240

11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

A Föld tájegységeinek domborzati térképe A Föld gazdasága Tanári földgömb Vulkánok működése poszter Geológiai gyűjtemény - ásványok Geológiai gyűjtemény - kőzetek Európai Unió - német térkép A Föld domborzata Mo. természetvédelmi térképe Európa domborzata és politikai térképe Mezőgazdasági világtérkép Pénzügyi, kereskedelmi és világközpontok A Föld energiahordozói Globális környezeti problémák Közép-Európa politikai térképe A Föld (angol - természetföldrajzi térkép) A Föld (angol - vízrajzi térkép) A Föld (angol - éghajlati térkép)

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

9. Történelem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Magyar királyok képkártya sorozat (56db) Az első felelős magyar minisztérium (1 db-60*70 cm) Magyarország ezeréves történelme Történelmi repeta 1. Történelmi repeta 2. Történelmi repeta 3. A honfoglalás és letelepedés Magyarország Szent István korában Magyarország a XI-XII. században Magyarország a XIII. században Magyarország a Hunyadiak és a Jagellók korában Magyarország a XVI. Században (A török hódítás) Magyarország 1606-1711 A magyar szent korona országai 1890 Magyarország a kiegyezéstől az I. világháborúig A Magyar Tanácsköztársaság honvédő harcai A bécsi döntések következményei (Mo. 1938-44) A trianoni békekötés következményei Magyarország Közigazgatása 1944-ben és a Holocaust Budapest 1944-ben és a Holocaust Magyarország 1944-45 (Mo. felszabadítása) Forradalom és szabadságharc 1848-49 Az ókori Kelet Képes térkép az Újszövetséghez Az Ókori Görögország A Római Birodalom gazdasága és kultúrája Görög történeti áttekintés Európa 1000 körül Európa a XII.-XIII. században

241

2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61.

Európa Nagy Károly korában Európa a XI-XIII. században. A keresztes hadjáratok Európa a XIV-XV. Században A középkor 1-3 A középkor 4-6 A középkor 7-8 Magyarország Szent István korában Európa a francia forradalom és a napóleoni háborúk idején Az Osztrák-Magyar Monarchia Árpádházi-királyok arcképcsarnok A XX. Század mérföldkövei - videósorozat 10-db videofilm Történelmi időszalag. Ókori keleti birodalom térkép Magyar szinonima szótár az emberiség az őskorban térkép Árpádházi-királyok arcképcsarnok Képes Történelmi oktatótabló sorozat A polgárosodás cd rom Magyarország a kiegyezéstől az I. világháborúig Az I. Világháború A trianoni béke és következmény térkép A XX. Század mérföldkövei 1930-1939 A XX. Század mérföldkövei 1940-1949 videófilm A XX. Század mérföldkövei 1990-1999 Az államszocialista rendszer felbomlása Közép és Kelet E. Repeta történelem I. videófilm Repeta történelem II. Repeta történelem III. A magyar történelem áttekintése Képes térkép az Ószövetséghez Magyarország áttekinthető történelme időegyenessel Történelmi Világatlasz

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 4 db

10. Ének-zene 1. 2. 3. 4.

CD - lejátszó Magnetofon Komolyzenei CD sorozat Oktató CD-k

1 db 1 db 40 db 2 db

11. Rajz és vizuális kultúra 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Projektor Videomagnó és TV Számítógép Művészettörténet, reklám és formatervezés (CD, videó, dia) Állványos lámpák (csendélet vagy portré beállításhoz) Rajztáblák Mértani testek, természeti formák, szemléltető eszközök Színes drapéria, paraván Kartonok, kések, rajzszegek (kész munkákhoz) 242

1 db 1 db 1 db

12. Testnevelés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.

Bírói síp Bordásfal Diszkosz Dobbantó Falinyújtó Floorball-ütő Futball-labda Gát Gereblye Gerely Görkorcsolya Gumikötél Gumilabda Gyűrűhinta Hálózsák Hasizompad Húzódzkodó Húzókötél Kézilabda kapu Kézilabda kapuháló Kézi súlyzó Kompresszor Kondi gép (mellgép) Kondigép (combgép) Kondigép (Fekvenyomó-gép) Kondigép (hátgép) Kosárgyűrű Kosárlabda Kosárlabda háló Kosárlabda palánk Lapát Lépcsőző Locsolótömlő Magasugróléc Magasugrómérce Mászókötél Matrac Medicinlabda Mentőláda Mérőszalag Minikapu-háló Pingpongasztal Pingpongütő Pingpongháló PVC kúp (útjelző) Rádiós magnó

3 db 19 db 6 db 3 db 1 db 12 db 10 db 3 db 1 db 6 db 2 db 15 db 5 db 7 db 6 db 4 db 4 db 1 db 2 db 2 db 21 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 6 db 8 db 4 db 4 db 1 db 1 db 1 db 2 db 2 db 4 db 5 db 26 db 2 db 1 db 2 db 4 db 15 db 6 db 10 db 1 db

243

47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71.

Rajtgép Rögbi Röplabda Röplabdaháló Sakkóra Sátor Sportmez Stopperóra Súlygolyó Szögescipő Tájoló Talajszőnyeg Teniszháló Teniszütő Térdvédő Teremfoci Tollaslabda ütő Tornabot Tornakarika Tornapad Ugródomb Ugrókötél Ugrószekrény Ugrószőnyeg (szivacs) Ugrózsámoly

6 db 3 db 30 db 1 db 1 db 1 db 30 db 3 db 10 db 14 db 1 db 7 db 1 db 4 db 2 db 15 db 10 db 12 db 10 db 8 db 2 db 28 db 3 db 2 db 8 db

13. Informatika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Korszerű számítógépek 5 gépteremben Operációs rendszer minden gépen (Windows) Office programcsomagok minden gépen (MS-Office Pro) Web szerkesztő programcsomagok minden gépen Pascal fejlesztői környezet - 2 gépterem Delphi Fejlesztői környezet - 1 gépterem Grafikai programcsomag Multimédiás gépterem - 5 gépterem Multimédiás fejlesztő környezet Tanulói hálózati szerver (az éles hálózattól elkülönítve) Szakkönyvek Konferencia anyagok Szemléltető demonstrációs eszközök

104 db 104 db 104 db 104 db 26 db 5 db 4 db

14. Szakmacsoportos alapozó oktatás 1 2 3 4 5

Korszerű számítógépek 5 gépteremben Operációs rendszer minden gépen (Windows) Office programcsomagok minden gépen (MS-Office Pro) Korszerűen felszerelt műhelyterem Mérő és analizáló eszközök

244

104 db 104 db 104 db 4 db 50 db

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A program hatályba lépése A pedagógiai program hatályos 2010. szeptember 1-től

2. A felülvizsgálat rendje A Pedagógiai program felülvizsgálatát a 2011/2012-es tanévben végezzük el.

3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei A 2010. július 2-n elfogadott PEDAGÓGIAI PROGRAMOT a Csongrád Megyei Önkormányzathoz 2010. augusztus …..-n felterjesztettük. A PEDAGÓGIAI PROGRAM megtekinthető az iskola titkárságán, a könyvtárban, a tanári szobában, a belső számítógépes hálózaton és az iskola internetes honlapján.

4. A pedagógiai program elfogadásának (jegyzőkönyvek, nyilatkozatok)

dokumentumai

Jegyzőkönyv a Pedagógiai program nevelőtestületi elfogadásáról Nyilatkozat a Pedagógiai program Diákönkormányzat általi elfogadásáról Nyilatkozat a Pedagógiai program SZMK általi elfogadásáról Nyilatkozat a Pedagógiai program Iskolaszék általi elfogadásáról Az iskola-orvos nyilatkozata a Pedagógiai program Egészségnevelési programjáról

245