752/2014.
A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola
és tagintézménye, a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2014. 6600 Szentes Szent Imre herceg utca 1. 1
Tartalomjegyzék 1.
Általános rendelkezések .......................................................................................................................................... 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja .................................................................. 4 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ........................................... 4
2.
Az intézmény alapító okirata, feladatai ................................................................................................................. 4 2.1. Az intézmény neve, alapító okirata ............................................................................................................ 4 2.2. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje................................................................................... 5
3.
Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ............................................................................................................. 6 3.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre.................................................................................... 6
4.
Az intézmény szervezeti felépítése ......................................................................................................................... 8 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.
5.
Az intézmény vezetősége ............................................................................................................................ 9 Az információáramlás rendje .................................................................................................................. 10 Az intézmény által kibocsátott dokumentumok ........................................................................................ 11 A kiadmányozás szabályozása ................................................................................................................. 11 A pedagógiai munka ellenőrzése ............................................................................................................. 11
Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ........................................................................ 13 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.
6.
A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ......................................................... 13 Az alapító okirat ...................................................................................................................................... 14 A pedagógiai program............................................................................................................................. 14 Az éves munkaterv ................................................................................................................................... 15
A tankönyvellátás célja és feladata ...................................................................................................................... 15 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.
A tankönyvfelelős megbízása ................................................................................................................... 15 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése ........................................................................................... 16 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása..................................................................................... 17 A tankönyvrendelés elkészítése ................................................................................................................ 17
7.
Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ....................................... 17
8.
Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére .......................................................................... 18
9.
Az intézmény munkarendje.................................................................................................................................. 19 9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 9.5. 9.6. 9.7. 9.8. 9.9. 9.10. 9.11.
Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ............................................................................... 19 A pedagógusok munkaidejének kitöltése ................................................................................................. 19 A kötött munkaidőnek oktatással-neveléssel lekötött része: .................................................................... 19 A kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében ellátott feladatok a következők: ..... 20 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások.............................................................................. 21 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ............................................................... 22 Belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére ................................. 22 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama .............................................................................. 22 Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények ............................................................... 23 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ................................................................ 23 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje.......................................................... 24
10.
A felnőttoktatás formái ......................................................................................................................................... 25
11.
Munkaköri leírás-minták ..................................................................................................................................... 25
2
11.1. 11.2. 11.3. 11.4.
Tanár munkaköri leírás-mintája .............................................................................................................. 26 Testnevelő munkaköri leírás-mintája ...................................................................................................... 28 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája .................................................................................. 29 Laboráns munkaköri leírás-mintája ........................................................................................................ 31
12.
A dohányzással kapcsolatos előírások ................................................................................................................. 32
13.
A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok .................................................................................... 32
14.
A mindennapos testnevelés szervezése ................................................................................................................ 33
15.
A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt ......................................................................................................... 33
16.
A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások .......................................................................................................... 33
17.
Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei ........................................................................... 35
17.1. Az intézmény nevelőtestülete ................................................................................................................... 35 17.2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei ..................................................................................... 35 17.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ............................................................................................. 36 18.
Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ......................................................................... 37
18.1. Az iskolaközösség .................................................................................................................................... 37 18.2. A munkavállalói közösség........................................................................................................................ 37 18.3. A szülői munkaközösség .......................................................................................................................... 38 18.4. Az intézményi tanács ............................................................................................................................... 38 18.5. A diákönkormányzat ................................................................................................................................ 38 18.6. Az osztályközösségek ............................................................................................................................... 39 18.7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .................. 40 18.8. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái ........................................................................... 41 18.9. A panaszkezelés ....................................................................................................................................... 42 18.10. A külső kapcsolatok rendszere és formája ..................................................................................... 42 18.10.1. Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere ......................................................... 43 18.10.2. Az iskolai védőnő feladatai .................................................................................................................. 43 18.10.3. Nemzeti Pedagógus Kar ....................................................................................................................... 43 18.10.4. Az iskolai bűnmegelőzési tanácsadó .................................................................................................... 44 18.10.5. Gyakorlati képzőhelyek ....................................................................................................................... 44 19.
A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok...................................................................................... 46
19.1. 19.2. 19.3. 19.4. 19.5. 19.6. 19.7. 20.
Az iskolai könyvtár működési szabályzata.......................................................................................................... 50
20.1. 20.2. 20.3. 20.4. 20.5. 20.6. 20.7. 20.8. 1.
A tanulói hiányzás igazolása ................................................................................................................... 46 Kedvezmények nyelvvizsgára ................................................................................................................... 46 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények .................................................... 47 A tanulói késések kezelési rendje ............................................................................................................. 47 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése................................................................................................ 47 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai..................................................... 48 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ........................................................ 49
A könyvtár működésének célja, a működés feltételei ............................................................................... 50 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai ....................................................................... 51 A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok ...................................................................................... 52 1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ........................................................................................ 53 2.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ....................................................................................... 57 3.sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez ...................................................................................... 60 4.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ........................................................................................ 61 5.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ........................................................................................ 63
számú melléklet ..................................................................................................................................................... 66
3
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: • 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról • 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről • 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről • 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről • 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról • 28/2012. (IV.27.) NEFMI rendelet egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása • 2013. évi CXXIX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról • Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kollektív szerződése 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik és más érdeklődők megtekinthetik az iskolatitkárok irodáiban munkaidőben, továbbá az intézmény honlapjain. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2014. 09. 05. -i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.
2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1. Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Székhelye: 6600 Szentes, Szent Imre herceg u. 1. Oktatási azonosítója: 029804 Az intézmény alapításának éve: 1970. 4
Tagintézménye: Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Tagintézménye Címe: 6600 Szentes, Apponyi tér 1. Alapításának éve: 1963. Telephelyei: 6600 Szentes, Rákóczi F. u. 98. 6600 Szentes, Petőfi u. 15. Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv, képviseletét az intézményvezető látja el. Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051, Budapest, Nádor u. 32. 2.2. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Szakf.sz.
Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok
853100
Általános középfokú oktatás
562913
Iskolai intézményi étkeztetés
680002
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
853114
Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)
853121
Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)
853122
Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam)
853131
Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam)
853132
Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (910. évfolyam)
853134
Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam)
853211
Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon
853212
Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása szakképzési évfolyamokon
853214
Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás
853221
Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon
853222
Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon
853224
Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 5
853231
Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon
853232
Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása szakképzési évfolyamokon
853234
Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés
854211
Felsőfokú szakképzés
890505
Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése
910121
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.
3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény gazdálkodási feladatait a KLIK Szegedi Tankerülete látja el. Az intézmény székhelyét, tagintézményét és telephelyeit képező épületek és telkek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Szentes Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetője A közoktatási intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: a székhely intézmény bélyegzőinek használatára az intézményvezető és az intézményvezetőhelyettesek, a tagintézmény bélyegzőinek használatára a tagintézmény-vezető és a tagintézményvezető-helyettes az intézményt, illetve a tagintézményt illető minden ügyben, az iskolatitkárok a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.
6
Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében az intézményvezető-helyettesek. Az intézményvezető-helyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezetőhelyettesek felhatalmazását. Az tagintézmény-vezetőt a tagintézményvezető-helyettes helyettesíti. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat a tagintézményvezető által kijelölt közalkalmazott látja el. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – a tagintézmény-vezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – a tagintézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: •
az intézményvezető-helyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést,
•
az intézményvezető-helyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre
Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezető-helyettesek, a tagintézményvezető, a tagintézményvezető-helyettes. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető-helyetteseket, a tagintézményvezető-helyettest pályázati eljárás lebonyolítása után a KLIK Szegedi Tankerületi Igazgató bízza meg. Intézményvezető-helyettesi, tagintézményvezetői, tagintézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. A tagintézmény-vezetőt a pályázati eljárás lefolytatása után a KLIK elnöke bízza meg. Az intézményvezető közvetlen munkatársai feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért.
7
4. Az intézmény szervezeti felépítése Az iskola szervezeti felépítésének vázlata (Organogram)
Zsoldos intézményvezető Intézményi tanács intézményvezető -helyettes közismereti munkaközösség vezetők
intézményvezetőhelyettes szakmai munkaközösségvezetők
közismereti
szakmai
tanárok
tanárok
könyvtáros
laboráns
intézményvezető -helyettes
szakoktatók
Pollák tagintézményvezető
tagintézményvezetőhelyettes
rendszergazdák
könyvtáros-tanár
Zsoldos technikai dolgozók
munkaközösségek vezetői
OKJ-s képzések, esti tagozat tanárai
rendszergazda
iskolatitkárok Zsoldos gazdasági ügyintézők
iskolatitkár
Pollák technikai dolgozók Pollák gazdasági ügyintéző
8
Szülői szervezet Diákönkormányzat
4.1. Az intézmény vezetősége Az intézményvezetés tagjai • intézményvezető • intézményvezető-helyettesek • tagintézmény-vezető • tagintézményvezető-helyettes Az intézmény vezetősége az adott intézményegység életének egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézmény vezetősége a munkatervben rögzített időpontokban – hetente egyszer (szerdai napokon)– tart koordinációs megbeszélést az aktuális feladatokról. Sürgős esetekben rendkívüli tanácskozást az intézményvezető bármikor összehívhat. Az intézmény megbeszéléseit az intézményvezető, a tagintézmény megbeszéléseit a tagintézmény-vezető készíti elő és vezeti. Az intézmény vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az aktuális feladatoknak megfelelően az intézmény, illetve a tagintézmény vezetősége kiegészül a: • a Közalkalmazotti Tanács elnökével, • a diákönkormányzat vezetőjével, • a reprezentatív szakszervezet képviselőjével, • munkaközösségek vezetőivel.
9
4.2. Az információáramlás rendje
Az iskolai információáramlás vázlata
Fenntartó
Zsoldos intézményvezető Intézményi tanács intézményvezető -helyettes
intézményvezető -helyettes
intézményvezető -helyettes
Pollák tagintézményvezető
Szülői szervezet Diákönkormányzat
tagintézményvezetőhelyettes
közismereti munkaközösség vezetők
szakmai munkaközösség vezetők
közismereti
szakmai
tanárok
tanárok
szakoktatók
Zsoldos technikai dolgozók
10
munkaközösségek vezetői
tanárok
Pollák technikai dolgozók
4.3. Az intézmény által kibocsátott dokumentumok Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. •20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 85. § (1) szerint a nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell: a) a nevelési-oktatási intézmény •aa) nevét, •ab) székhelyét, b) az iktatószámot, d) az ügyintézés helyét és idejét, e) az irat aláírójának nevét, beosztását és f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát 4.4. A kiadmányozás szabályozása Az intézményt az intézményvezető képviseli. A kiadmányozás joga az intézményvezetőt illeti meg. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) t pontja alapján a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola intézményvezetője az alábbi feladat és hatásköröket, aláírási jogokat kiadmányozza a Pollák Tagintézmény tagintézmény-vezetőjének: -
a tagintézmény képviselete bizonyítványok aláírása naplók aláírása törzslapok aláírása munkaidő-nyilvántartások aláírása a tanulói jogviszonnyal kapcsolatok határozatok meghozatala a magántanulói jogviszony létesítésével kapcsolatos határozatok meghozatala tantárgyi felmentésekre vonatkozó határozatok meghozatala jegyzőkönyvek aláírása a tanulmányok alatti vizsgához az osztályozóív aláírása tanulmányok alatti vizsgához a tagintézményen belüli érettségi vizsgákkal kapcsolatos mindennemű ügyintézéssel (tekintettel a 100/1997. (VI. 13.) Korm. Rendelet 16. §-ának (3) bekezdés alapján), kivéve az érettségi bizonyítványok aláírása.
4.5. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg.
11
A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: •
a intézményvezető-helyettesek,
•
a tagintézmény-vezető,
•
a tagintézményvezető-helyettes,
•
a munkaközösség-vezetők,
•
az osztályfőnökök,
•
a pedagógusok.
A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az intézményvezető külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: •
tanítási órák ellenőrzése (intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezető, tagintézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezetők),
•
tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,
•
a papír alapú, illetve a digitális napló folyamatos ellenőrzése,
•
az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,
•
az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,
•
a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.
Az intézményvezető elrendelhet az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzést is. Az ellenőrzésnek a tanév helyi rendjét szabályozó iskolai munkatervből kell kiindulnia. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: • az intézményvezető • az intézményvezető-helyettesek • a tagintézmény-vezető • a tagintézményvezető-helyettes • a munkaközösségek vezetői. Az ellenőrzés kiterjed a pedagógus • nevelő tevékenységére, • szaktanári munkájára, • az általános munkafegyelmére, • az adminisztrációs feladatainak teljesítésére, 12
• a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, • a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, • a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: • az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, • a tanítási óra felépítése és szervezése, • a tanítási órán alkalmazott módszerek, • a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, • az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. • a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás, • az általános szabályok betartására. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének célja: • tájékozódás, segítségnyújtás, • feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, • eredményesség vizsgálata, • problémák feltárása. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg is – illetve szükség szerint az illetékes szakmai munkaközösségekkel is – meg kell beszélni.
5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: •
az alapító okirat
•
a szervezeti és működési szabályzat
•
a pedagógiai program
•
a házirend
Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).
13
5.2. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.
5.3. A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: •
Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.
•
Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.
•
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.
•
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.
•
a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
•
a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,
•
a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
•
a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,
•
a középszintű érettségi vizsga témaköreit.
•
a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.
A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az iskolatitkárok irodáiban, továbbá olvasható az intézmény honlapjain. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.
14
5.4. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.
6. A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért az iskola felel. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 6.1. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft-vel (a továbbiakban: Könyvtárellátó) a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a Könyvtárellátótól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 15
6.2. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt c) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, d) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; e) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 16
6.3. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A felmérés eredményéről az intézményvezető minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény intézményvezetője minden év december 15-ig meghatározza tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót.
a
6.4. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény intézményvezetőjével. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a tankönyvfelelőssel kötött megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.
7. Az elektronikus és az elektronikus nyomtatványok kezelési rendje
úton
előállított
Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: •
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
•
az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
•
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
•
az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai 17
rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkárok és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje A tagintézményben használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – a szolgáltató e célra használatos szerverein történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. A tanév végén kell kinyomtatni a tanulók által elért év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált adatokból papír alapú törzslapot kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.
8. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője, tagintézmény-vezetője és az iskolatitkárok, esetenként az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó 18
tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola intézményvezetője haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.
9. Az intézmény munkarendje 9.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek, illetve a tagintézményvezetőnek vagy a tagintézményvezető-helyettes közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7:30 és 15:00 óra között, pénteken 7:30 és 14:00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 9.2. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötött munkaidőnek oktatással-neveléssel lekötött munkaidőre, b) a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében ellátott feladatokra. A pedagógus a kötött munkaidőben (32 óra) köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. 9.3. A kötött munkaidőnek oktatással-neveléssel lekötött része: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény („Nkt.”) intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus nyolcvan százalékát (32 óra) az intézményvezető által ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
alapján a nevelési-oktatási heti teljes munkaidejének meghatározott feladatok a munkaideje beosztását
A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. 19
A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető illetve a tagintézmény-vezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 9.4. A kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében ellátott feladatok a következők: 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint 20. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.
Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, 20
d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, f) pályaválasztást segítő foglalkozás, g) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, h) diákönkormányzati foglalkozás, i) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint j) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet 9.5. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes, illetve a tagintézmény-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7:30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezető-helyettestől, illetve a tagintézmény-vezetőtől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető-helyettes, illetve a tagintézményvezető-helyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül 21
visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet és a munkavégzést havonta igazolja.
9.6. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében a munkáltatójuk állapítja meg. Munkaköri leírásukat a munkáltató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.
9.7. Belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére Az intézményben a nyitva tartás ideje alatt iskolai portai szolgálat működik. Az intézménybe belépni, az intézményben tartózkodni az iskolai portai szolgálat tudomásával lehet, kivéve azokat a dolgozókat, akiknek a belépés és benntartózkodás egyéb időben is munkaköri kötelessége. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépése: • csak a főbejáraton keresztül történhet, • a belépést a név, időpont és a belépés céljának, a távozást az időpont megjelölésével regisztrálni kell. Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek csak hivatalos ügyintézés, látogatás, tanfolyam, sport rendezvény céljából léphetnek az iskola területére és csak az ügyintézés, látogatás idejéig tartózkodhatnak az iskola területén. Külső személyek még hivatalos ügyintézés keretében sem zavarhatják a tanítási órákat, foglalkozásokat. A jogviszonyban nem állók kötelesek betartani az iskola belső szabályzataiban meghatározott elvárásokat A jogviszonyban nem álló személyek beléptetését a portai ügyelet végzi. Ha a portai ügyelet nem működik, az idegen személyek útbaigazítását az iskola dolgozói látják el 9.8. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. 22
A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 15:00 óráig be kell fejezni. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az intézményvezető-helyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint a beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. 9.9. Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az intézményvezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az intézményvezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola intézményvezetője előírja, g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az intézményvezetőhelyettesnél/a tagintézmény-vezetőnél a vizsgára jelentkezni. Az intézményvezető-helyettes / a tagintézmény-vezető a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít. 9.10.
Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje
Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6:00 órától 20:00 óráig tartanak nyitva. Az iskola intézményvezetőjével/a tagintézmény-vezetővel történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek, illetve a tagintézmény-vezetőnek vagy annak helyettesének az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. 23
A délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az iskola vezetői közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7:45 óra és 18:45 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 13:00 óráig 10 perc, majd a 13:00 órakor kezdődő tanítási órától számítva 5 perc. A tanműhelyben folyó gyakorlati képzés 7:00 órakor kezdődik és délelőtt-délutános munkarend szerint folyik. A délelőtti foglalkozás 14:00 órakor fejeződik be, a délutáni 13:00 – 20:00 óráig tart. A gyakorlati foglalkozások órái 60 percesek a foglalkozás teljes időtartama alatt egy 25 perces szünetet tartanak. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke /távolléte esetén az intézményvezető vagy az intézményvezetőhelyettes/tagintézmény-vezető vagy helyettese/, illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az intézményvezető, vagy az intézményvezető-helyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14:00 órától 20:00 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában az ügyfélfogadási időben történik. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az ügyeleti rendet az iskola intézményvezetője/a tagintézmény-vezető határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. Az intézmény nyitva tartásán túl az őrző-védő feladatok ellátásáról az iskola intézményvezetője/tagintézmény-vezetője köteles gondoskodni (biztonsági cég, a nyitás-zárás feladatainak ellátásával megbízott személy közreműködésével).
9.11.
Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: •
a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,
•
a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,
•
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
•
az energiafelhasználással való takarékoskodásért, 24
•
a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.
A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az intézményvezetővel/tagintézmény-vezetővel való egyeztetés után – szabadon használhatja.
10. A felnőttoktatás formái Az iskolában felnőttoktatás működik: • A Felnőttek Gimnáziuma 11-12. évfolyamon (szakmunkás bizonyítvány a jelentkezés feltétele) • a technikusképzésben pedig a 13-14. évfolyamon. (érettségi bizonyítvány a jelentkezés feltétele) A felnőttoktatás szervezése – igazodva a tanulók elfoglaltságához – nappali és esti munkarendben folyik: • Felnőttek Gimnáziumában esti munkarendben: hétfő, kedd, csütörtök • Technikus esti képzésben: hétfő, szerda, péntek • Az esti tanítás 1440-től 1935-ig tart. • Az esti képzésen a tanév során két alkalommal beszámolót, év végén osztályvizsgát kell szervezni a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban. • Az esti képzésen a tanórákon a tanulók részvétele kötelező. • A tanítás munkarendje a nappali oktatásban igazodik a szakközépiskola, az általános és szakképzés munkarendjéhez. • A nappali munkarend szerinti felnőtt képzés évfolyamain az értékelés, mint ahogy a tanítási folyamat is, a nappali tagozat gyakorlatához hasonló módon történik.
11. Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az 25
osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 11.1.
Tanár munkaköri leírás-mintája
A munkakör megnevezése: tanár Közvetlen felettese: az intézményvezető Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. A főbb tevékenységek összefoglalása •
megtartja a tanítási órákat,
•
feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,
•
megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az intézményvezetőnek,
•
munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik,
•
a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos intézményvezetői utasításra lépheti túl,
•
legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,
•
a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik,
•
a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja,
•
tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,
•
rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának,
•
összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,
•
a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal,
•
az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba/digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése),
•
tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,
•
javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,
•
részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, 26
•
évente három alkalommal fogadóórát tart az intézményvezető által kijelölt időpontban,
•
a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,
•
megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,
•
az intézményvezető beosztása szerint részt vesz az érettségi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken,
•
helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal,
•
egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az intézményvezető-helyetteshez eljuttatja,
•
bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,
•
felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,
•
előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,
•
folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,
•
elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, stb.
•
szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,
•
a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait,
•
ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja,
•
beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,
•
közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.
korrepetálásával,
Különleges felelőssége •
felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
•
bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,
•
a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési intézményvezető-helyettesnek vagy az intézményvezetőnek.
Járandósága •
a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér
•
a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok
27
•
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kollektív szerződése alapján óradíj illeti meg a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, ha a munkáltató intézkedése alapján a kötött munkaidőt meghaladóan kell a nevelési-oktatási intézményben munkavégzés céljából benntartózkodnia.
11.2.
Testnevelő munkaköri leírás-mintája
A munkakör megnevezése: testnevelő Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, az érettségi vizsgára és továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. A főbb tevékenységek összefoglalása •
szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat
•
feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása
•
a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az intézményvezetőnek
•
munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza
•
a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos intézményvezetői utasításra lépheti túl,
•
legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni
•
a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik
•
gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet
•
a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja
•
tanítási óráit egy napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat
•
rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának
•
a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal
•
az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba/digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható
•
tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról
•
részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein
•
évente három alkalommal fogadóórát tart az intézményvezető által kijelölt időpontban
•
megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, 28
•
az intézményvezető beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken
•
helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal
•
egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja
•
bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében
•
előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat
•
elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, stb.
•
kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel
•
a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja
•
beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét.
Speciális feladatai •
külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el
•
kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel
•
a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást
•
a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt munkaterv szerinti felmérése
Járandósága •
a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér
11.3.
Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája
A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: intézményvezető-helyettes / tagintézmény-vezető Megbízatása: az intézményvezető bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. A főbb tevékenységek összefoglalása •
feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak,
•
feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,
29
•
javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,
•
a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,
•
részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,
•
kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: papír vagy digitális napló, törzslap, bizonyítványok, stb.
•
vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,
•
előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet,
•
felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,
•
kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével,
•
biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét,
•
folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,
•
a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,
•
előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében,
•
közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,
•
részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, ballagásának, stb. előkészítő munkálataiban,
•
minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,
•
közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését
•
folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,
•
minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az iskolatitkárnak a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba
•
folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat
•
a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.
Ellenőrzési kötelezettségei •
november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a digitális napló és a papír alapú napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az intézményvezető-helyettesnek/tagintézmény-vezetőnek, 30
•
figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,
•
a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket,
•
a digitális naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén
•
az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén,
•
a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.
Különleges felelőssége •
felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
•
bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,
•
maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,
•
bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,
•
a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az intézményvezetőhelyettesnek vagy az intézményvezetőnek.
Pótléka •
a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék
11.4. Feladata: • • • • • • • •
Laboráns munkaköri leírás-mintája
Szaktanári útmutatás szerint előkészíti a természettudományi tantárgyak-biológia, kémia, fizika földrajz-tanórai és fakultációs óráinak eszközeit, anyagait, az órák után rendezetten visszaállítja a rendet. Részt vesz a szaktanárral együtt a természettudományi tantárgyak érettségi tételeinek gyakorlati előkészítésében, és a tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, stb.) igényeinek kiszolgálásában. Fenntartja a szaktantermi előadók, szertárak rendjét és tisztaságát, segít a leltározásban, selejtezésben. Gondoskodik az anyagok azonosításáról, címkézéséről, a tároló edényeken feltünteti az azonosításhoz szükséges információkat (lejárat időpontja, különleges tárolási előírás) Ellenőrzi a készülékek állapotát, gondoskodik a karbantartásról, tisztításról, kalibrálásról, ellátja a hitelesítési munkákat. A biztonsági és munkavédelmi előírásoknak megfelelően tárolja, kezeli az anyagokat, reagenseket, oldatokat, külön figyelmet fordít a tűzveszélyes jelzésekre. Munkájával részt vesz az oktató-nevelő munkában, ezért munkaideje rugalmasan alkalmazkodik a tanítási órák és fakultációs órák rendjéhez. A szakmai munkaközösség értekezletein részt vesz, és tájékoztatja a tanárokat az új szemléltető eszközökről. 31
12. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben, a tagintézményben, a telephelyeken – ide értve a belső tereket, a külső területeket – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.
13. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, szakmai alapozó tantárgyak, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit, oktató eszközeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az intézményvezető által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.
32
14. A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: A 2012/2013-as tanévben a 9. évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezetjük be. •
a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel
•
a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény intézményvezetője a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza
•
a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával
Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola intézményvezetője a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba.
15. A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt A 2014/2015 tanévtől országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot az iskolának – a felnőttoktatásban és az 1-4.évfolyamon tanulók kivételével – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében 2015.január 5. és 2015. május 27. között kell megszervezniük. (azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik) A fizikai állapot mérésével kapcsolatos fő szabályokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény (Nkt.) 80.§- a tartalmazza.
16. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető és helyettesei/a tagintézmény-vezető és helyettese rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: •
szakkörök
•
diáksportkör 33
•
felzárkóztató foglalkoztatások
•
tehetségfejlesztő foglalkoztatások
•
továbbtanulásra előkészítő foglalkozások
•
érettségi/szakmai vizsgára felkészítő foglalkozások
Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola intézményvezetője adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott hónapban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőnek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költséggel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőnek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulói számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
34
17. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 17.1.
Az intézmény nevelőtestülete
A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. 17.2.
A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei
A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: •
tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,
•
félévi és év végi osztályozó konferencia,
•
tájékoztató és munkaértekezletek,
•
nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),
•
rendkívüli értekezletek (szükség szerint).
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a vagy az intézmény intézményvezetője/tagintézmény-vezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető/tagintézmény-vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményvezető/tagintézményvezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezető vagy helyettese/a tagintézmény-vezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a
35
tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményvezető/tagintézmény-vezető adhat felmentést. 17.3.
A nevelőtestület szakmai munkaközösségei
A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az intézményvezető/tagintézmény-vezető megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az intézményvezető jogköre. A székhely intézményben nyolc munkaközösség: idegen nyelvi, informatikai, humán, kereskedelmi, osztályfőnöki, természettudományi, szakoktatói és műszaki, a tagintézményben hat munkaközösség működik: a humán, az idegen nyelv, a természettudományi, az elektronikai, az informatikai és az osztályfőnöki munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak •
Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.
•
Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösségvezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.
•
A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
•
Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor.
•
Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket (saját hirdetésű megyei versenyként a Nagy László fizikaversenyt szervezzük meg), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.
•
Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. 36
•
Szervezik a pedagógusok továbbképzését.
•
Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.
•
Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.
•
Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.
A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai •
Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.
•
Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.
•
Az intézményvezető/tagintézmény-vezető által kijelölt időpontban munkaközösségvezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.
•
Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.
•
Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az intézményvezetőnél; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.
•
Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt.
•
Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót tevékenységéről a nevelőtestület számára.
•
Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.
készít
a
munkaközösség
18. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 18.1.
Az iskolaközösség
Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 18.2.
A munkavállalói közösség
Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az intézményvezető – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: •
szakmai munkaközösségek,
•
szülői munkaközösség, 37
•
intézményi tanács,
•
diákönkormányzat,
•
osztályközösségek.
18.3.
A szülői munkaközösség
Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: •
saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,
•
a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),
•
a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,
Az SzM munkáját az iskola tevékenységével az intézményvezető koordinálja. A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény intézményvezetője felelős. 18.4.
Az intézményi tanács
A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Az intézményi tanács a) jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti, b) székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, c) tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására, d) elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik, e) ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra, f) ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba, g) képviseletét az elnök látja el. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.
18.5.
A diákönkormányzat
A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. 38
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az intézményvezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az általános intézményvezető-helyettessel/a tagintézmény-vezetővel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni •
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
•
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
•
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
•
a házirend elfogadása előtt
A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény intézményvezetője felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 18.6.
Az osztályközösségek
Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: •
az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,
•
küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,
•
döntés az osztály belügyeiben.
Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre •
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
•
Együttműködik kialakulását.
az
osztály
diákbizottságával,
39
segíti
a
tanulóközösség
•
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
•
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.
•
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
•
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
•
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
•
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
•
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
•
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
minősítési
javaslatát
a
18.7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola névadója, emlékének ápolása: A székhely intézményben a névadónkra minden év októberében a „Zsoldos” nap keretén belül megemlékezést tartunk. A tagintézményben a névadónkra a „Pollák” napon emlékezünk. Iskolai ünnepségek: • tanévnyitó ünnepség; • szalagavató; • ballagási ünnepség; • tanévzáró ünnepség. Iskolai megemlékezések: • Aradi vértanúk emléknapja (október 6.), osztályfőnöki órán; • Október 23. nemzeti ünnep; iskolai ünnepség • Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.), osztályfőnöki órán; • Március 15. nemzeti ünnep; iskolai ünnepség • Holokauszt áldozatainak emléknapja (április 16.), osztályfőnöki órán. • Nemzeti összetartozás napja (június 4.); iskolai ünnepség
40
Hagyományos rendezvények: • Gólyabál; • „Zsoldos” nap • „Pollák” nap. Az iskolai ünnepségeken ünnepi öltözetben kell megjelenni. Az ünnepi öltözet fiúknak sötét nadrág, fehér ing, lányoknak sötét szoknya/nadrág, fehér blúz. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az iskola éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi műsor összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelősök megnevezésével a munkaterv határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendje és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdésében az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 18.8.
A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái
Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az intézményvezető/tagintézmény-vezető, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az intézményvezető/tagintézmény-vezető hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az intézményvezető által kijelölt időpontban – legalább két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 60 perc. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az ellenőrző könyv/a digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon, írásban vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök az ellenőrző könyv/a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök az ellenőrző könyv/a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt 41
(csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: •
alapító okirat,
•
pedagógiai program,
•
szervezeti és működési szabályzat,
•
házirend.
A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az intézményvezetői irodában szabadon megtekinthetők, illetve megtalálhatók az iskola honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az intézmény vezetői adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.
18.9.
A panaszkezelés
Az iskola panaszkezelési szabályzatát az 1. számú melléklet tartalmazza.
18.10.
A külső kapcsolatok rendszere és formája
Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel, a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal. Az iskola-egészségügyi ellátást a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola intézményvezetője biztosítja az alábbi személyekkel és szervekkel: •
az iskolaorvos,
•
az iskolai védőnők,
•
Nemzeti Pedagógus Kar,
•
iskolai bűnmegelőzési tanácsadó
•
gyakorlati képzőhelyek 42
18.10.1.
Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere
Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény intézményvezetője.. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év augusztus 15-ig egyezteti az iskola intézményvezetőjével. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét szeptember 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.
18.10.2.
Az iskolai védőnő feladatai
•
A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).
•
A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény intézményvezetőhelyettesével.
•
Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.
•
Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.
•
Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.
•
Munkaidejét munkáltatója határozza meg.
•
Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).
Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Az osztályfőnökök feladat az osztályközösség ifjúságvédelmi feladatainak ellátása. Ezen belül kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola intézményvezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 18.10.3. Nemzeti Pedagógus Kar 2014.június 14-én megalakult a Nemzeti Pedagógus Kar vezető testülete és Szervei: • • • •
Országos küldöttgyűlés Országos ügyintéző testületek Területi ügyintéző testületek Szakmai tagozatok 43
18.10.4. Feladatai: • • • • • • • • • • •
Az iskolai bűnmegelőzési tanácsadó
Az oktatási intézménybe járó tanulók bűncselekményekkel, szabálysértésekkel szembeni fokozott védelme mind az elkövetői, mind pedig a sértetti oldal tekintetében, kiemelt figyelemmel a visszaélés kábítószerrel típusú bűncselekményekre. Iskolai feladatait az iskola vezetésével egyeztetett saját éves munkaterv alapján látja el, amely koherens az iskola pedagógiai munkatervével. Folyamatos munkakapcsolatot tart fenn az iskola nevelőtestületével, a diákok és a szülők szervezeteivel. Részt vehet az iskola egészségfejlesztéssel összefüggő prevenciós foglalkozásain, igény esetén az iskolai programmal összhangban ELLEN-SZER modulokat tarthat. Igény szerint részt vesz az iskola programjain. Figyelemmel kell kísérnie a fiatalokat veszélyeztető jogellenes cselekményeket, meg kell tennie, illetve kezdeményeznie kell a megfelelő bűnmegelőzési lépéseket. Iskolai munkája során szerzett információkkal, hely- és személyismeretével támogatnia kell a nyomozási munkát. Feladatát polgári ruhában, hivatali munkaidőben látja el, amelynek nagy részét az iskolai környezetben végzi. Az iskola területén észlelt szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja esetén a vonatkozó törvények szerint kell eljárnia. Az iskolai hatáskörbe tartozó fegyelmi ügyek esetében akkor vehet részt a fegyelmi eljárásban, ha annak észlelésekor jelen volt. Az iskola vezetőjét a munkatervben rögzített időben és módon tájékoztatja tapasztalatairól, az általa végzett tevékenységről. 18.10.5.
Gyakorlati képzőhelyek
Az intézményvezető-helyettes és az iskolatitkár emailben és telefonon tartja a kapcsolatot a képzőhelyek megbízottjaival. Év elején személyes konzultációt tartanak, havonta egyeztetik a tanulók hiányzásait és érdemjegyeit. Ezeket az osztályfőnököknek továbbítják. Az iskola és a képzőhely együttműködik a szintvizsgák és a szakmai gyakorlati vizsgák szervezésében és lebonyolításában. Választható gyakorlati képzőhelyek szakmánként Hegesztő 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Mesterképző Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Kistöltés u. 30. Tejszolg-Szentes Kft. 6600 Szentes, Nagynyomás 16. Deszán Kft. 5435 Martfű, Gesztenye sor 1/a. Rigó Kft. Tiszaföldvár, Hydro-Cor Kft. 6600 Szentes, Szavasi út 6/A Varga László e.v. 5551 Csabacsűd, Kossuth út 4. Fém-Vill-Ép-Tech KFt. 6630 Mindszent, Szabadság u. 99. 44
Szerkezetlakatos 1. 2. 3. 4.
Mesterképző Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Kistöltés u. 30. Traktorbolt Kft. 6600 Szentes, Szarvasi út 14. Metalucon Kft. 6630 Mindszent, Szabadság u. 92. Tejszolg-Szentes Kft. 6600 Szentes, Nagynyomás 16.
Villanyszerelő 1. BAUSTUDIUM Kft. 6600 Szentes, Rákóczi F. u. 98. 2. MUÉP Kft. 6600 Szentes, Berekhát 13. Élelmiszer- és vegyi áru eladó 1. Hunor COOP Zrt. 6600 Szentes, Petőfi u. 5. 2. COOP Szolnok Zrt. 6600 Szentes, Kossuth u. 24. 3. Fókusz-Ker Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Királyszék 60. 4. Köröstorok COOP Zrt. 6640 Csongrád, Szentesi út 13-19. 5. Video-X Bt. 5430 Tiszaföldvár, Kossuth u 98. 6. Present Food Kft. 6622 Nagymágocs, Kossuth u. 29. 7. Kecse és Fia Ker. Bt., 6600 Szentes, Deák F. u. 69. 8. Monoker Bt. 6800 Hmvhely, Jókai u. 183/A 9. Juhos-Csicsely Kft. 5553 Kondoros, Jószef A. u. 13/1 10. Élésker Kft. 5700 Gyula, Honvéd u. 1. Fodrász 1. 2. 3. 4.
Kócos P&F Kft. 6600 Szentes, Fekete M. utca 33. Hairstylist Kft.6600 Szentes, József A. u. 16. ME-NA Bt. 6800 Hódmezővásárhely, Kálvin tér 1. Gold Hair Kft., Szeged, Gogol u. 29.
Kőműves 1. MUÉP Kft. 6600 Szentes, Berekhát 13. Gépi forgácsoló 1. MUÉP Kft. 6600 Szentes, Berekhát 13. 2. Gránit-Mill Kft. 6600 Szentes, Téglagyári út. Központifűtés-és csőhálózat szerelő 1. BAUSTUDIUM Kft. 6600 Szentes, Rákóczi F. u. 98. Festő 1. Mesterképző Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Kistöltés u. 30. 2. BAUSTUDIUM Kft. 6600 Szentes, Rákóczi F. u. 98. 3. MUÉP Kft. 6600 Szentes, Berekhát 13. 45
Szárazépítő 1. Mesterképző Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Kistöltés u. 30. 2. MUÉP Kft. 6600 Szentes, Berekhát 13.
19. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 19.1.
A tanulói hiányzás igazolása
A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: •
bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,
•
rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).
A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az intézményvezető dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 19.2.
Kedvezmények nyelvvizsgára
Nyelvvizsgára történő intenzív felkészülés céljából a tanuló – a vizsganapokon kívül – két tanítási napot vehet igénybe. A és B típusú nyelvvizsgára egyaránt két-két nap felkészülési időt biztosítunk. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát. Abban a kérdésben, hogy az igénybe vehető kedvezmény szempontjából mely egyéb vizsga számítható be, az intézményvezetőnek van döntési jogköre. Ha a nyelvvizsga sikertelen, a további próbálkozások előtt a tanuló újabb két napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfőnök.
46
19.3.
Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények
Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az intézményvezető ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. Az OKTV 2. és 3. fordulójába jutott diákok a versenyek előtt öt napot fordíthatnak a felkészülésre. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Az OKTV iskolai fordulóján részt vevő tanulóink 12 órától kapnak felmentést az iskolai foglalkozásokon való részvétel alól. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az intézményvezető dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. A felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb egy intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az intézményvezető-helyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. A versenyek miatti hiányzást az osztályfőnök iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a naplóban/digitális naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél. 19.4. A tanulói késések kezelési rendje Az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök jár el, szükség esetén kezdeményezi a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 19.5. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.
• • • •
tanköteles tanuló esetében: az első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése a tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése a tizedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) 47
•
az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése
Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
• • • • •
nem tanköteles kiskorú tanuló esetében: az első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése a tizedik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése. Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
19.6. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. • A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. • A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. • A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. • A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. • A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény intézményvezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.
48
• • •
A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.
19.7. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni • az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény intézményvezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése • ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti • az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon 49
• •
• •
az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.
20. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 20.1.
A könyvtár működésének célja, a működés feltételei
Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő Szentes Városi Könyvtárral. Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.
50
20.2.
Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai
Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: •
gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, • tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, • az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, • könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, • könyvtári dokumentumok kölcsönzése, • tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára • a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: • a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, • a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, • számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, • tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, • más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, • részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. Mindkét iskola (Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola, Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola) könyvtára közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskolában az iskolai könyvtáros-tanár, a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskolában pedig a megbízott tankönyvfelelős – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el: • előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását; előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt, • közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében, • megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására, • folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, • követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, • követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, • az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket, • a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.
51
Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. 20.3.
A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok
Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása • az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni •
a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni
•
az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni
A könyvtár szolgáltatásai a következők • • • • • • • • •
szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról
A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban 52
részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el. 20.4.
1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez
Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. A könyvtár fő gyűjtőkörébe a feladatok megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak. Beszerzésük az egyes kiadók ajánlásai, szakmai folyóiratok könyvismertetései, tankönyvkiadók ajánlójegyzékei, bolti vásárlás és egyéb információk alapján történik. Formai szempontból az alábbi kiadványtípusokat gyűjti a könyvtár. −
Írásos nyomtatott dokumentumok − könyv − periodika − kotta 53
− Kéziratok − AV ismerethordozók − képes dokumentumok − hangzó dokumentumok − hangos-képes dokumentumok − Egyéb információhordozók A gyűjtés szintje és mélysége Elsőbbséget élvez: − −
− − −
a tantárgyak oktatásához felhasználható tudományterületek irodalmának enciklopédikus szintű gyűjtése a szépirodalmi művek közül a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei, továbbá a lírai, drámai és epikai antológiák, szöveggyűjtemények, a nemzeti és iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, műsorok összeállításához felhasználható műsorfüzetek, gyűjteményes kötetek beszerzése Teljességre törekedve gyűjti a könyvtár az iskolai profil alap – és középszintű irodalmát Kiemelten gyűjtendők a tantervi törzsanyag házi és ajánlott olvasmányai, a munkáltató eszközként használatos művek Válogatással, de tartami teljességre törekvéssel gyűjtendő a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó szép- és ismeretközlő irodalom
Szépirodalomból − − −
teljességre törekedve gyűjti − a tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott műveit, gyűjteményes köteteit válogatással − a tematikus antológiákat erős válogatással − a kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók műveit − a regényes életrajzokat, történelmi regényeket − az idegen nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalmat
Ismeretközlő irodalomból −
teljességgel gyűjti − a középszintű általános lexikonokat és általános enciklopédiákat − a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet középszintű elméleti és történeti összefoglalóit − a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató középszintű szakirányú segédkönyveket 54
− − − − − −
a tantárgyak, szaktárgyak (szaktudományok) középszintű elméleti és történeti összefoglalóit munkáltató eszközként használatos középszintű ismeretközlő irodalmi műveket a szakmai tárgyak középszintű ismeretközlő irodalmát az iskola érvényben lévő tanterveit, tankönyveit, munkafüzeteit, feladatlapjait az iskolatörténettel, az iskola életével kapcsolatos dokumentumokat
teljességre törekedve gyűjti − a felsőszintű általános lexikonokat és általános enciklopédiákat − a szakmai tárgyak alapszintű ismeretközlő irodalmát − a továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatókat, követelményeket tartalmazó kiadványokat
felvételi
−
válogatva gyűjti − az alapszintű általános lexikonokat és általános enciklopédiákat − a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és felsőszintű elméleti és történeti összefoglalóit − a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató alapszintű és felsőszintű szakirányú segédkönyveket − a munkáltató eszközként használatos alapszintű ismeretközlő irodalmat − az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédleteket − a tájegységre vonatkozó helytörténeti kiadványokat
−
bő válogatással gyűjti − a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó középszintű ismeretközlő irodalmat
−
erős válogatással gyűjti − a szakmai tárgyak felsőszintű szakirodalmát − a tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő középszintű ismeretközlő irodalmat − az érvényben lévő általános iskolai tanterveket, tankönyveket
Pedagógiai gyűjtemény − − − − − − − − −
pedagógiai lexikonok egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, dokumentum-gyűjtemények a pedagógia klasszikusainak működésére vonatkozó könyvek a legfontosabb magyar pedagógiatörténeti munkák a nevelés és oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek az oktatáspolitikával kapcsolatos művek, az iskolaügyre vonatkozó határozatok az iskola és a szülői ház kapcsolatával, a családi életre neveléssel foglalkozó művek az értelmi neveléssel és a személyiség formálással kapcsolatos alapvető munkák a tanári kézikönyvek, tantárgyi módszertani segédkönyvek 55
−
az oktatás tartalmával, formájával és kapcsolatrendszerével foglalkozó legfontosabb művek
Pszichológiai irodalom − − − −
a pszichológia alapfogalmát, fejlődését, problematikáját tárgyaló enciklopédiák, szakszótárak az általános lélektan, a fejlődéslélektan, a gyermek- és ifjúkor lélektana, a szociálpszichológia és a személyiség lélektan legalapvetőbb művei az alkalmazott lélektan különféle ágaiból a nevelés és az olvasás lélektani kérdéseivel foglalkozó legfontosabb munkák a pszichológiában alkalmazott kutatási, vizsgálati módszerek elvi és gyakorlati problémáit tárgyaló módszertani kézikönyvek, összefoglaló munkák
Szociológia, szociográfia, statisztika, jog, közigazgatás irodalma − − − − − −
általános szociológiai és szociológia módszertani munkák válogatva szakszociológiák közül az ifjúság szociológiával kapcsolatos kötetek oktatásügyi statisztikák családjogi rendelkezések oktatási szabálygyűjtemények családgondozással, gyermek- és ifjúsággondozással – védelemmel kapcsolatos művek
Hivatali segédkönyvtár −
a munkaviszonnyal, a gazdálkodással (az dokumentumok gyűjtése az iskola vezetőségének)
iskolavezetéssel
kapcsolatos
A könyvtáros segédkönyvtárába gyűjti a tájékoztató munkához válogatva − − −
az elsőfokú általános bibliográfiákat, a legfontosabb másodfokú bibliográfiákat és a szakbibliográfiákat könyvkiadói és kereskedői katalógusokat a könyvtári feldolgozó munkához szükséges segédleteket
A könyvtári munka módszertani segédletei tartalmi teljességgel gyűjtendők: − −
a könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és középszintű könyvtártani összefoglalók, a könyvtárakat érintő jogszabályok, irányelvek az olvasás technikájával, irodalom-propagandával, az olvasásra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok
Teljességgel gyűjtendők az iskolai könyvtárak állományára vonatkozó alapjegyzékek, tantárgyi bibliográfiák, a szakmai központok iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványai
56
Periodikagyűjtemény − napilapok − pedagógiai, pszichológiai folyóiratok − könyvtári szakmai folyóirat − ifjúsági lapok − tananyaghoz kapcsolódó tudományos, művészeti és idegen nyelvi folyóiratok Kéziratokból gyűjti − − 20.5.
az iskola életével, történetével kapcsolatos dokumentumokat a fontosabb iskolai dokumentumokat (éves munkatervek, jelentések, értékelések) 2.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez
Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: • név (asszonyoknál születési név), • születési hely és idő, • anyja neve, • állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, • személyi igazolvány vagy útlevél száma. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az intézményvezető tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai • helyben használat, • kölcsönzés, • könyvtárközi kölcsönzés, • csoportos használat 57
2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: • a kézikönyvtári állományrész, • a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: • az információk közötti eligazodásban, • az információk kezelésében, • a szellemi munka technikájának alkalmazásában, • a technikai eszközök használatában. 2.2 Kölcsönzés • • •
A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés nyilvántartása a Zsoldos Ferenc Közép és Szakiskolában kölcsönzési naplóban, a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskolában pedig informatikai eszközökkel történik.
A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási rendje: A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskolában: A hét minden napján elérhető a könyvtáros tanár az óraközi szünetekben 8.00 – 14.00 óráig. Minden tanév elején a könyvtáros-tanár az aktuális órarendjéhez igazodva (lyukasórák) megjelöl időpontokat, amikor a könyvtár hosszabb ideig látogatható. 58
A Pollák Antal Műszaki Szakközépiskolában: A hét minden napján elérhető a könyvtáros tanár az óraközi szünetekben 8.00 – 14.00 óráig. Minden tanév elején a könyvtáros-tanár az aktuális órarendjéhez igazodva (lyukasórák) megjelöl időpontokat, amikor a könyvtár hosszabb ideig látogatható. 2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai • információszolgáltatás, • szakirodalmi témafigyelés, • irodalomkutatás, • ajánló bibliográfiák készítése • internet-használat
59
20.6.
3.sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez
Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: • raktári jelzet • bibliográfiai és besorolási adatokat • ETO szakjelzeteket • tárgyszavakat 1.1 A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: • főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat • szerzőségi közlés • kiadás sorszáma, minősége • megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve • oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám • megjegyzések • kötés: ár • ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: • a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) • cím szerinti melléktétel • közreműködői melléktétel • tárgyi melléktétel 1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. 60
A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskolában: manuális nyilvántartás – kölcsönzési naplóba - Pollák Antal Műszaki Szakközépiskolában: digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével 20.7.
4.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez
Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) • A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet) • 2013. évi CCXXXII. tankönyvellátásról szóló törvény • A 17/2014. (III.12) EMMI-rendelet: a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjét határozza meg. A tankönyvrendelést a tankönyvrendelet hatálybalépésétől kezdve az iskola elsősorban a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg. A Könyvtárellátó a tankönyvellátási megállapodások aláírását követően jelszót küld az iskoláknak, amivel beléphetnek a Könyvtárellátó elektronikus felületére (http://kello.hu) és elkezdhetik a tankönyvek megrendelését. II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós 61
tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 3. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: • • •
Sorszám
Az iskolai könyvtárból a 2014/15.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 2015. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Aláírás
osztály
A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 4. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: • az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) • összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) • összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) • listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) 5. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: 62
• • • •
az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet.
Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az intézményvezető írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az intézményvezető hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. 20.8.
5.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez
Főintézményben: Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az intézményvezető Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása: • felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, • kezeli a szakleltárt, az intézményvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelődolgozóval elvégzi a leltározást, folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, • azonnal jelzi az intézményvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, • felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.), • munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel, valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat. • minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, • a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, 63
• • • • • • • • • • • • •
statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja, minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében, kezeli a tanári kézikönyvtárat, elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket, kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.
Tagintézményben: Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: a tagintézmény-vezető Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása • felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, • kezeli a szakleltárt, a tagintézmény-vezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, • folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az intézményvezető határoz meg számára az alábbi elvek szerint: • azonnal jelzi a tagintézmény-vezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, • felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, DVD-lejátszó, erősítő, stb.) • munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat. 64
• • • • • • • • • • • • •
minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja, minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében, kezeli a tanári kézikönyvtárat, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.
65
1. számú melléklet
Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola és tagintézménye a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Panaszkezelési Szabályzata
A panaszkezelési rend az iskolában • • • • •
Az iskola tanulóit, szüleiket/gondviselőiket, valamint az iskola dolgozóit panasztételi jog illeti meg. Panaszt tenni olyan ügyekben lehet, melyekkel kapcsolatban az iskola köteles illetve jogosult intézkedésre. A panasz jogosságát, okával kapcsolatos körülményeket az intézmény intézményvezető helyettese köteles megvizsgálni. Jogossága esetén köteles az ok elhárításával kapcsolatban intézkedni, vagy az intézmény vezetőjénél, irányító testületénél intézkedést kezdeményezni. A „Panaszkezelési szabályzat”-ról az iskolába lépéskor a házirenddel együtt minden tanulót, szüleiket, és minden új dolgozót tájékoztatni kell.
1. A panaszkezelés lépcsőfokai 1. Konkrét esetben eljáró személy kezeli a problémát, vagy az osztályfőnökhöz fordul, 2. Az osztályfőnök kezeli a problémát, vagy az intézményvezető-helyetteshez fordul, 3. Az intézményvezető-helyettes kezeli a problémát, vagy az intézményvezetőhöz fordul, 4. A panasztevő közvetlenül az intézményvezetőhöz fordul. 2. Formális panaszkezelési eljárás A panaszkezelő felé a panasztevők panaszaikat megtehetik: • személyesen • telefonon • írásban • elektronikusan 66
A panaszok kezelése – a panasz tárgyától függően – az osztályfőnök, vagy az intézményvezető-helyettes hatáskörébe tartozik. 3. Panaszkezelés tanuló esetében • A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul. • Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. • Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. • Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az intézményvezető-helyettes felé. • Abban az esetben, ha az intézményvezető-helyettes nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt az intézményvezető felé. • Az intézményvezető 3 munkanapon belül egyeztet a panaszossal. • Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. • Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. • Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. • Az iskola intézményvezetője a fenntartó bevonásával 15 munkanapon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. • A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. • A folyamat gazdája az intézményvezető-helyettes, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. 4. Panaszkezelési eljárásrend az alkalmazottak részére • A panaszkezelési eljárás célja, hogy az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. • Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. • A felelős megvizsgálja 3 munkanapon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. • Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 munkanapon belül egyeztet a panaszossal. • Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást. • Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az intézményvezető közreműködésével, akkor az intézményvezető a fenntartó felé jelez. • 15 munkanapon belül az iskola intézményvezetője a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére — írásban is. • Ezután, a fenntartó képviselője, az intézményvezető egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. 67
• •
Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. A folyamat gazdája az intézményvezető-helyettes, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.
5. Dokumentációs előírások A panaszokról az intézményvezető-helyettes „Panaszkezelési nyilvántartás”-t köteles vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia: 1. A panasz tételének időpontja 2. A panasztevő neve 3. A panasz leírása (amennyiben a panasz tétele írásban történt, az írott dokumentum) 4. A panaszt az intézmény nevében fogadó személy neve, beosztása 5. A panasz kivizsgálásának módja, eredménye 6. Az esetleg szükséges intézkedés megnevezése, várható eredménye 7. Az intézkedés végrehajtásáért felelős személy neve 8. A panasztevő tájékoztatásának időpontja 9. Ha a tájékoztatás írásban történt, annak dokumentuma 10. Írásban tett panasz esetén a panasztevő nyilatkozata, hogy a tájékoztatásban foglaltakat elfogadja, illetve ennek hiányában jegyzőkönyv indoklással arról, hogy nem fogadja el. 11. Ha a panasztevő a tájékoztatásban foglaltakat nem fogadja el, a jegyzőkönyv utóirataként feljegyzés a további teendő(k)ről.
68
6. Panaszkezelési Nyilvántartó Lap
Panaszkezelési Nyilvántartó Lap Panasztétel időpontja:
Panasztevő neve:
Panasz leírása:
Panasz fogadó
neve:
Kivizsgálás módja:
beosztása:
Kivizsgálás eredménye:
Szükséges intézkedés:
Végrehajtásért felelős neve:
Panasztevő tájékoztatásának időpontja:
69
