A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola

A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola

és tagintézménye a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola

Pedagógiai Programja 2008. 1

TARTALOMJEGYZÉK

A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programjának elfogadása és jóváhagyása .................................................................................. 9 Az iskoláink névadója ....................................................................................... 12 1.1. Székhely intézmény................................................................................................... 12 1.1.1. Zsoldos Ferenc (1832-1905) .............................................................................. 12 1.2. Tagintézmény ............................................................................................................ 12 1.2.1. Pollák Antal (Szentes 1865 – Bp. 1943) ............................................................ 12

Alapító okirat..................................................................................................... 13 II. NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................. 15 1. Alapelvek – az iskola küldetése ....................................................................................... 15 1.1. Az iskola küldetése.................................................................................................... 15 1.2. Pedagógiai alapelveink.............................................................................................. 15 1.3. A nevelő-oktató munka céljai ................................................................................... 16 1.4. A nevelő-oktató munka feladatai .............................................................................. 17 1.4.1. A feladatok teljesítéséhez szükséges eszközeink és eljárásaink ........................ 17 2. A Pedagógiai Program megvalósításának feltétele ........................................................ 18 2.1. Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola............................................................... 18 2.1.1. Az iskolai osztályok szerkezete.......................................................................... 18 2.1.2. Tárgyi feltételek ................................................................................................. 18 2.1.2.1. Az iskola épületei ........................................................................................ 18 2.2. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola................................................. 19 2.2.1. Osztály- és csoportrendszer................................................................................ 19 2.2.2. Munkaközösségi rendszer .................................................................................. 20 2.2.3. A nevelő-oktató munka képzési szakaszai ......................................................... 20 2.3. Személyi feltételek .................................................................................................... 21 3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................... 22 3.1. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség.................................................................... 22 3.2. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység céljai ........................................................... 22 3.3. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai.................................................................. 23 3.3.1. Általános gyermekvédelmi feladatok................................................................. 23 3.3.1.1. Pedagógiai tevékenységek........................................................................... 23 3.3.2. Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai ...................................................................................................................................... 24 3.3.3. Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése............................................................... 25 3.3.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási kötelességei ...................... 25 4. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái............................... 26 4.1. Az együttműködésben résztvevő szervezetek formái ............................................... 26 4.2. Az iskola és a szülők közötti együttműködés legfontosabb területei........................ 26 4.2.1. Együttműködési keretek a szülők és az iskola között ........................................ 26 4.2.2. Együttműködési keretek az iskola és a kollégium között .................................. 26 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, követelmények és célok ................... 27 5.1. Iskolánk személyiségfejlesztésének lehetőségei és jellemzői................................... 27 5.2. A személyiségfejlesztés színterei .............................................................................. 28 2

5.3. A személyiségfejlesztés területei .............................................................................. 29 5.4. A személyiségjegyek feltárását segítő mérőeszközök .............................................. 30 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................ 30 6.1. A közösségfejlesztés pedagógiai alapelvei ............................................................... 30 6.2. Az osztályközösségek meghatározó szerepe............................................................. 31 6.3. A hagyományok szerepe a közösségfejlesztésben .................................................... 31 6.3.1. Kulturális és sport hagyományaink .................................................................... 31 6.3.2. Beiskolázási hagyományaink ............................................................................. 32 6.4. A tanulók közösségeivel és a diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység, különös tekintettel a diákönkormányzatot segítő tanár pedagógiai tevékenységére ................................................................................................................. 33 6.5. A nevelőtestület, a szülők és a tanulók együttműködésének előmozdítása – iskolaszék ......................................................................................................................... 33 6.6. Az együttműködések fejlesztésének lehetőségei....................................................... 33 7. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek....................................................................................................................... 34 7.1. Törvényi keretek ....................................................................................................... 34 7.2. A beilleszkedési nehézségek feltárása....................................................................... 34 7.3. Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére .......... 35 7.3.1. Módszertani ajánlások a foglalkozásokhoz........................................................ 36 7.3.2. Javaslat az ellenőrzéshez, értékeléshez .............................................................. 36 7.4. Az iskola magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenysége .......................... 37 8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek........................................ 37 8.1. Képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, értékközvetítés .................... 37 8.2. A tehetséggondozás iskolai feladatai ........................................................................ 37 8.3. A tanórán kívüli tevékenységek szerepe a képességfejlesztésben, a tehetséggondozásban........................................................................................................ 38 9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program........................... 40 9.1. A tanulókat megismerő (feltérképező) tevékenység ................................................. 40 9.2. A tanulókat segítő tevékenységek ............................................................................. 40 9.3. Integrált nevelés-oktatás............................................................................................ 41 9.4. Felzárkóztató oktatás................................................................................................. 42 9.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos céljaink ........... 43 9.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos feladataink ...... 43 9.7. A felzárkóztatási program értékelése ........................................................................ 43 10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................... 44 10.1. Hátránykompenzáció............................................................................................... 44 10.2. A tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatai ........................................................................................................ 45 11. Egészségnevelési program............................................................................................. 45 11.1. Az egészségfejlesztés célja...................................................................................... 45 11.1.1. Az iskola egészségfejlesztési célja:.................................................................. 45 11.1.2. Az egészségfejlesztés tartalma ......................................................................... 46 11.1.2.1. Egészségnevelés ........................................................................................ 46 11.1.3. Az iskolaorvos, védőnő szerepe az egészségnevelésben: ................................ 46 11.2. Testnevelési órák, mindennapos testnevelés........................................................... 48 11.2.1. A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek ........................... 48 11.3. Felvilágosítás és szemléletformálás ........................................................................ 49 3

12. Az iskola környezetnevelési programja......................................................................... 51 12.1. A környezeti nevelési program célkitűzései............................................................ 51 12.2. A környezetvédelem főbb területei ......................................................................... 51 12.3. A környezetei nevelés fő célcsoportjai és színterei................................................. 51 12.4. Felvilágosítás és szemléletformálás ........................................................................ 51 13. Fogyasztóvédelmi oktatás.............................................................................................. 52 13.1. Jogi háttér ................................................................................................................ 52 13.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja............................................................................ 53

III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE........................................................... 55 1. A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola helyi tanterve.......................................... 55 1.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított egyes tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai ......................................................................... 55 1.2. Az előírt egyes tantárgyak és azok követelményei ................................................... 64 1.2.1. Az osztályfőnöki órák helyi tantervei ................................................................ 65 1.2.1.1. Osztályfőnök-szerepek:............................................................................... 65 1.2.1.2. Visszatérő, ismétlődő témák az osztályfőnöki órákon, feladatokban: ........ 65 1.2.1.3. Egészségügyi témák osztályfőnöki órákra .................................................. 65 1.2.1.4. Javaslatok az egyes évfolyamok óráira ....................................................... 66 1.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .................................................................................................................................. 73 1.3.1. Kinek a felelőssége, döntése illetve kötelezettsége a taneszközökről való gondoskodás ................................................................................................................. 73 1.3.2. A tanulók által kötelezően használt tankönyvek kiválasztásának elvei ............. 73 1.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ..................................................... 73 1.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái74 1.5.1. A tanulói teljesítmények értékelésének alapelvei .............................................. 74 1.5.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje ........................................................ 75 1.5.2.1. Az írásbeli számonkérés formái .................................................................. 75 1.5.2.2. Az írásbeli számonkérés értékelése............................................................. 75 1.5.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje............................................................................................................................ 76 1.5.3.1. Az otthoni felkészülés szerepe .................................................................... 76 1.5.3.2. Az otthoni felkészülés formái ..................................................................... 76 1.5.3.3. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése.. 77 1.5.3.4. Az otthoni felkészülés ellenőrzése .............................................................. 77 1.5.3.5. Az otthoni felkészülés koordinálása............................................................ 77 1.5.3.6. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési és értékelési rendszere .......... 78 1.5.3.7. A beszámoltató rendszerű oktatásban részt vevő tanulókra vonatkozó speciális szabályok ................................................................................................... 79 1.6. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése; minősítésének követelményei és formája ......................................................................................................................... 80 1.6.1. A magatartás értékelése és minősítése: .............................................................. 80 1.6.2. A szorgalom értékelése és minősítése ................................................................ 81 1.6.3. A gyakorlati munka értékelése és minősítése: ................................................... 82 1.7. A modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ......................................................................................................... 83 1.8. A középiskolai érettségi vizsga témakörei ................................................................ 83 1.8.1. Magyar nyelv és irodalom.................................................................................. 84 1.8.1.1. Magyar nyelv............................................................................................... 84

4

1.8.1.2. Irodalom ...................................................................................................... 84 1.8.2. Történelem ......................................................................................................... 85 1.8.3. Matematika......................................................................................................... 86 1.8.4. Idegen nyelv ....................................................................................................... 87 1.8.5. Fizika.................................................................................................................. 88 1.8.6. Kémia ................................................................................................................. 89 1.8.7. Földrajz............................................................................................................... 91 1.8.8. Biológia .............................................................................................................. 91 1.8.9. Gépészeti ismeretek............................................................................................ 92 1.8.10. Közlekedési ismeretek...................................................................................... 93 1.8.11. Közgazdasági - és marketing alapismeretek .................................................... 94 2. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola helyi tanterve ............................... 95 2.1. Heti óraszámok évfolyamonként (szakiskola) .......................................................... 95 2.2. Heti óraszámok évfolyamonként (szakközépiskola)................................................. 95 2.3. Heti óraszámok a 2008/2009. tanévtől...................................................................... 98 2.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................................................................................................................ 100 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei.......................................................... 100 4. A tanuló mulasztásának igazolása................................................................................ 101 5. A tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének formái ............................................................................................................................................ 102 5.1. Személyes, verbális értékelés.................................................................................. 102 5.2. Írásbeli szöveges értékelés ...................................................................................... 103 5.3. Osztályozás.............................................................................................................. 103 5.4. Magatartás és szorgalom értékelése ........................................................................ 104 5.4.1. A tanuló magatartása........................................................................................ 104 5.4.2. A tanuló szorgalma........................................................................................... 105 5.5. Jutalmazások, büntetések ........................................................................................ 105 5.5.1. Jutalmazások .................................................................................................... 105 5.5.2. Fegyelmi eljárások ........................................................................................... 106 6. A középszintű érettségi vizsga témakörei...................................................................... 107 6.1. Magyar nyelv és irodalom....................................................................................... 108 6.2. Történelem .............................................................................................................. 109 6.3. Matematika.............................................................................................................. 110 6.4. Idegen nyelv ............................................................................................................ 111 6.5. Fizika....................................................................................................................... 113 6.6. Elektronikai alapismeretek...................................................................................... 114 6.7. Informatika .............................................................................................................. 115 7. Az írásbeli beszámoltatás rendje ................................................................................... 117 7.1. Az írásbeli számonkérés formái .............................................................................. 117 7.2. Az írásbeli számonkérés értékelése......................................................................... 117 8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje ............................................................................................................................................ 118 8.1. Az otthoni felkészülés szerepe ................................................................................ 118 8.2. Az otthoni felkészülés formái ................................................................................. 118 8.3. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése ............. 118 8.4. Az otthoni felkészülés ellenőrzése .......................................................................... 119

5

8.5. Az otthoni felkészülés koordinációja ...................................................................... 119

IV. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA ............................................... 120 1. Az iskolában folyó szakképzés alapelvei ....................................................................... 120 2. Az iskolában folyó szakképzés céljai............................................................................. 120 3. A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola székhelyén folyó szakképesítések......... 121 3.1. KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS CSŐHÁLÓZAT-SZERELŐ ........................................... 126 3.2. GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS................................................. 128 3.3. GÉPI FORGÁCSOLÓ ............................................................................................ 130 3.4. GÉPLAKATOS....................................................................................................... 132 3.5. HEGESZTŐ ............................................................................................................ 134 3.6. NŐI SZABÓ............................................................................................................ 136 3.7. SZERKEZETLAKATOS........................................................................................ 138 3.8. SZERSZÁMKÉSZÍTŐ ........................................................................................... 140 3.9. VILLANYSZERELŐ.............................................................................................. 142 3.10. FESTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ .................................................................... 144 3.11. FODRÁSZ............................................................................................................. 146 3.12. KŐMŰVES ........................................................................................................... 148 3.13. BELSŐÉPÍTÉSI SZERKEZET- ÉS BURKOLATSZERELŐ ............................. 150 3.14. ÉLELMISZER ÉS VEGYI ÁRU-ELADÓ ........................................................... 152 3.15. KERESKEDŐ ....................................................................................................... 154 3.16. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ.............................................................................. 156 4. A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó ajánlott óraszámok ............................ 158 4.1. Fodrász .................................................................................................................... 158 4.2. Hegesztő .................................................................................................................. 159 4.3. Kőműves.................................................................................................................. 161 4.4. Szárazépítő .............................................................................................................. 162 4.5. Szobafestő-mázoló és tapétázó................................................................................ 163 4.6. Villanyszerelő.......................................................................................................... 164 5. A Pollák Antal tagintézményben folyó szakképesítések:.............................................. 165 5.1. Ipari elektronikai technikus..................................................................................... 166 5.2. Ipari informatikai technikus .................................................................................... 167 5.3. Műszaki számítástechnikai technikus ..................................................................... 168 5.4. Informatikai hálózati rendszer-telepítő ................................................................... 169 5.5. Műszaki informatikai mérnökasszisztens................................................................ 171 5.6. Villamosmérnök-asszisztens ................................................................................... 174 5.7. Ügyviteltechnikai műszerész................................................................................... 176 5.8. Távközlési hálózatépítő........................................................................................... 178 5.9. Elektronikai technikus............................................................................................. 179 5.10. Műszaki informatikai mérnökasszisztens.............................................................. 182 5.11. Elektronikai műszerész ......................................................................................... 183 5.12. Hálózati informatikus............................................................................................ 184 5.13. Web-programozó................................................................................................... 185 5.14. Távközlési és informatikai hálózatszerelő ............................................................ 187 5.15. Számítógép-szerelő, -karbantartó.......................................................................... 188 5.16. V. FELNŐTTOKTATÁS...................................................................................... 189 6. Helyzetelemzés ............................................................................................................... 189 6.1. A Pedagógiai Program megvalósításának feltétele ................................................. 189

6

6.1.1. Személyi feltételek ........................................................................................... 189 6.1.2. Tárgyi feltételek ............................................................................................... 191 7. A felnőttoktatás nevelési programja ............................................................................. 191 7.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai........................................................................................................... 191 7.1.1. A felnőttoktatási tagozat céljai, alaptevékenysége, feladatai........................... 191 7.1.2. Alapelveink, a munkában vallott és közvetített legfőbb értékek ..................... 192 7.1.3. A tanításban, a nevelésben alkalmazott speciális eljárások ............................. 192 7.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................ 192 7.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................... 193 7.4. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................................... 193 7.5. Szociális hátrányok kezelése................................................................................... 193 7.6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési,................................ 194 7.6.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje....................................... 194 7.7. Az ellenőrzés formái ............................................................................................... 194 7.7.1. Mérési, értékelési rendszer ............................................................................... 195 7.7.2. A pedagógiai, mérési, értékelési rendszer szintjei, formái............................... 195 7.8. Együttműködés az iskolai munka szereplői között. ................................................ 195 7.8.1. Nappali rendszerű oktatás ................................................................................ 195 7.8.2. Kapcsolattartás az esti tagozaton...................................................................... 195 7.9. A nevelési-oktatási folyamat szabályzatai .............................................................. 196 7.9.1. A tanulói jogviszony létesítésének rendje........................................................ 196 7.9.1.1. A tanulói jogviszony megszűnésének rendje ............................................ 197 7.9.2. Az iskolai munka rendje, az oktatás munkarendje........................................... 197 8. Helyi tanterv .................................................................................................................. 198 8.1. Óratervek – Dolgozók Gimnáziuma ....................................................................... 198 8.1.1. Dolgozók Gimnáziuma – nappali rendszerű .................................................... 198 8.1.2. Dolgozók Gimnáziuma – esti tagozat .............................................................. 199 8.1.3. Gépész technikus – esti tagozat........................................................................ 200 8.1.4. Kereskedelmi technikus – esti tagozat ............................................................. 201 8.2. A tanulók tanulmányi munkájának mérése, értékelése, felsőbb osztályba léptetés 202 8.2.1. Értékelési alapelveink ...................................................................................... 202 8.2.2. Módszerek ........................................................................................................ 204 8.2.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ............................................ 204 8.3. Átlépés, átvétel más iskolából, más iskolatípusból, különbözeti vizsgák............... 205 8.4. A tankönyvek és tanulási segédletek kiválasztásának elvei.................................... 205 8.5. Mulasztások igazolása............................................................................................. 206 9. Térítési-díj szabályzat .................................................................................................... 207 9.1. Térítési-díj fizetési kötelezettség............................................................................. 207 9.2. A térítési-díj csökkentése a tanulmányi eredmény alapján ..................................... 207 9.3. A térítési-díjat az intézmény vezetője indokolt és igazolt szociális helyzet alapján csökkentheti.................................................................................................................... 207

VI. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke ...................................................................................... 208 1. Angol nyelv .................................................................................................................... 208 2. Német nyelv.................................................................................................................... 208 3. Biológia.......................................................................................................................... 208

7

4. Kémia ............................................................................................................................. 209 5. Fizika ............................................................................................................................. 209 6. Matematika .................................................................................................................... 211 7. Magyar nyelv és irodalom ............................................................................................. 211 8. Földünk és környezetünk .............................................................................................. 211 9. Történelem ..................................................................................................................... 212 10. Ének-zene..................................................................................................................... 213 11. Rajz és vizuális kultúra................................................................................................ 213 12. Testnevelés ................................................................................................................... 214 13. Informatika .................................................................................................................. 215 14. Szakmacsoportos alapozó oktatás ............................................................................... 215

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................. 216 1. A program hatályba lépése............................................................................................ 216 2. A felülvizsgálat rendje ................................................................................................... 216 3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei ............................................................................................... 216 4. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (jegyzőkönyvek, nyilatkozatok) ............................................................................................................................................ 216

8

A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programjának elfogadása és jóváhagyása

Az Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat ……..év……..hó………napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: ……………………………………. iskolai diákönkormányzat vezetője

Az Pedagógiai Programot az iskolaszék ………év……….hó…….napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: ……………………………………. iskolaszék elnöke

Az Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat ……..év……..hó………napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: ……………………………………. iskolai diákönkormányzat vezetője

9

Az Pedagógiai Programot az iskolaszék ………év……….hó…….napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: ……………………………………. iskolaszék elnöke Az

Pedagógiai

Programot

az

iskolai

szülői

szervezet

elnöke

……..év……..hó………napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: ……………………………………. szülői szervezet elnöke Az

Pedagógiai

Programot

az

iskolai

szülői

szervezet

elnöke

……..év……..hó………napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: ……………………………………. szülői szervezet elnöke

Az Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete ………év……….hó…………napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ……………………………………. igazgató 10

A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Pedagógiai Programját Csongrád Megye Önkormányzatának Képviselő-testülete ……..év…………hó……….napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: …………………………………….. a közgyűlés elnöke

11

AZ ISKOLÁINK NÉVADÓJA 1.1. Székhely intézmény 1.1.1. Zsoldos Ferenc (1832-1905) Zsoldos Ferenc – annak a Zsoldos családnak a tagja, amely nagyon sokat tett Szentes iparosításáért, a tanoncoktatás fejlesztéséért. Gőzmalom, téglagyár, fűrésztelep-tulajdonos, fakereskedő. Csongrád vármegye törvénytestületének tagja volt. Zsoldos Ferenc szorgalmas munkája, kitartása és kifogyhatatlan ötletei által vált egyszerű ácssegédből, fakereskedőből, a város legjelentősebb nagyiparosává. Sikertörténete már önmagában is tiszteletet parancsol, de ahhoz az őszinte közmegbecsüléshez, amely őt és családját övezte pusztán az üzleti életben elért sikeresség nem lett volna elegendő. Ennek kivívását elsősorban a szülővárosáért, annak fejlődéséért, hírnevének növeléséért, valamint szűkebb szakmai közösségéért végzett három évtizedes közéleti munkásságának köszönhette. Dolgos, tevékeny, eredményekben gazdag életével és a városért végzett munkájával példát mutathat fiatalságunknak.

1.2. Tagintézmény 1.2.1. Pollák Antal (Szentes 1865 – Bp. 1943) Feltaláló, a táviratozás magyar világrekordere. Szentesen született 1865. március 29-én. Édesapja a város, majd a megye főorvosa volt. Tanulmányait szülővárosában és a grazi kereskedelmi és ipari akadémián végezte, ahol érdeklődése már korán a vegytan és a fizika felé fordult. Oklevele megszerzése után a fiumei kőolaj-finomító gyár irodájában, egy év múlva Budapesten egy gabonakereskedőnél dolgozott. 21 éves korában hazatért Szentesre és gabonakereskedő lett. Idejének nagy részét kísérletezéssel töltötte, valamint optikai, vegyészeti, elektrotechnikai ismereteit bővítette. 1885-ben megszerkesztett egy olyan távolbalátót, amellyel képeket, kézírásokat gyorsan áttehetett egyik állomásról a másikra. A műszakilag már kidolgozott készüléket telentográfnak nevezte és szabadalmaztatta. 1896-ban ismerkedett meg Vezáry Pállal, aki lelkes cikket írt Pollák tanulmányáról a Szegedi Naplóba és a Szentes és Vidéke c. helyi lapba. Ezt átvette a bécsi Wiener Extrablatt is, és néhány nap múlva a bécsi üzletemberek szerződést kötöttek Pollákkal a találmány kivitelezésére. Felköltözött Budapestre, és az Egyesült Villamossági Rt-nél önálló laboratóriumot kapott. Itt ismerkedett meg Virág József mérnökkel. 1898-ban közösen kezdték el a munkát, és egy év múlva már bemutatták a gyorstávírót a Budapesti Mérnök és Építész Egyletben. A kísérlet teljes sikerrel járt. 1903-ban a Magyar Tudományos Akadémia Wahrmann- díjjal tüntette ki a feltalálókat. Polláknak a világhírű gyorstávírón kívül számos egyéb találmánya van. Néhány ezek közül: - elektromos árammal fűtött öltözékek, - veszélyt jelző biztonságtechnikai berendezések, - automatikus gyorsjeladó stb. A feltalálók munkásságát elismerve a Híradástechnikai Tudományos Egyesület 1960-ban Pollák- Virág Emlékérem elnevezéssel díjat alapított kiemelkedő értékű híradástechnikai tanulmányok jutalmazására.

12

ALAPÍTÓ OKIRAT Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Alapító Okirat Az intézmény neve: Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Székhelye: 6600 Szentes, Szent Imre herceg u. 1. Tagintézménye: Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola, a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Tagintézménye 6600 Szentes, Apponyi tér 1. Telephelyei: 6600 Szentes, Tóth J. u. 9. 6600 Szentes, Rákóczi F. u. 98. Létrehozásának éve: 1970. Ellátási körzete: Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megye Alapító szerv: Csongrád Megye Önkormányzata 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. Felügyeleti szerve Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Vezetői kinevezés rendje Az1990. évi LXV. tv. 9. § (4) és 10. § b) pontja, az 1992. évi XXXIII. tv. 23.§ és a 138/1992. (X.8.) Korm.r. 5. § alapján a közgyűlés, pályázat útján Jogállása: Költségvetési szerv Közoktatási intézményi típus: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény (1993. évi LXXIX. tv. 33. § (1) bekezdés b) pont); Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola (1993. évi LXXIX. tv. 20. § (1) c/ és d/ pontja) Alaptevékenysége: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 27., 28. és 29. §-ában meghatározott gimnáziumi, középiskolai és szakiskolai feladatok ellátása, a 30. § (7) bek. szerinti gyógypedagógiai nev.-okt. feladatok ellátása, valamint a 78. § (1) bek. szerinti felnőttoktatás. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 15. §-ban meghatározott iskolai rendszerű szakmai elméleti és gyakorlati képzés. (A fő tevékenység TEÁOR száma és megnevezése: 80.21 Általános középfokú oktatás.) Feladatai: Székhely intézményegységben: Szakközépiskolai képzés keretében általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő és szakmai orientációt, szakmacsoportos alapozó oktatást folytató évfolyamok szervezése, oktatása a következő szakmacsoportokban: - közlekedés szakmacsoport - gépészet szakmacsoport - kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport A szakiskolai képzés keretében az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik a következő szakmacsoportokban: - egyéb szolgáltatások szakmacsoport - gépészet szakmacsoport - elektrotechnika- elektronika szakmacsoport - építészet szakmacsoport - könnyűipar szakmacsoport - kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a szakközépiskolai és szakiskolai képzésnél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére. Általános műveltséget megalapozó, valamint gimnáziumi képzés keretében érettségi vizsgára felkészítő, továbbá szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás Felzárkóztató évfolyam szervezése a közoktatásról szóló 1993:LXXIX. tv. 27. § (8) és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/A. § által meghatározottak szerint. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § és 39/E. §-aiban meghatározott képesség13

kibontakoztató és integrációs felkészítés. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése-oktatása: a nevelési tanácsadó szakvéleménye szerint, a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 23. § (1) bekezdése alapján. Pollák Antal tagintézményben: Szakközépiskolai képzés keretében általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő és szakmai orientációt, szakmacsoportos alapozó oktatást folytató évfolyamok szervezése, oktatása a következő szakmacsoportokban: - elektronika - elektrotechnika szakmacsoport - informatika szakmacsoport. A szakiskolai képzés keretében az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik a szakközépiskolánál szereplő szakmacsoportokban. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a szakközépiskolai képzésnél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére. Akkreditált felsőfokú iskolarendszerű szakképzés. Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás Valamennyi intézményegységben: Diákétkeztetés Évfolyamok száma: Székhelyen: Szakközépiskola: 4 (9-12. évfolyam) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint Szakiskola: 2 (9-10. évfolyam) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint Gimnázium: 4 (9-12. évfolyam) esti és nappali tagozaton Pollák Antal tagintézményben: Szakközépiskola: 4 (9-12. évfolyam) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint Szakiskola: 2 (9-10. évfolyam) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint Az intézmény által felvehető maximális létszáma: Székhelyen: - iskola, nappali tagozat: 950 fő - iskola, esti tagozat: 300 fő Pollák Antal tagintézményben: - iskola, nappali tagozat: 490 fő - iskola, levelező tagozat: 50 fő Kiegészítő tevékenység: A 2001. évi CI. törvény szerinti felnőttképzés az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló, az e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások mértékéig. Gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel: részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Az intézmény gazdálkodási feladatait az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola látja el. Az előirányzatok feletti jogosultság szempontjából: teljes jogkörű költségvetési szerv A feladatellátást szolgáló vagyon: Csongrád Megye Önkormányzata tulajdonában lévő, az önkormányzat törzsvagyonába sorolt és a költségvetési szerv könyvviteli nyilvántartásában rögzített ingó- és ingatlan vagyon, a Szentes Város Önkormányzata tulajdonában lévő, Csongrád Megye Önkormányzata részére térítésmentes használatba adott ingatlan az 58/1999.(VI.17.) Kgy. határozat szerint. A vagyon feletti rendelkezési jog: Csongrád Megye Önkormányzata vagyonáról és a gazdálkodás egyes szabályairól szóló rendelet, Csongrád Megye Önkormányzata költségvetési rendelete, valamint más hatályos jogszabályi előírások határozzák meg. Vállalkozási tevékenysége nincs A módosított alapító okiratot a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 101./2007. (VII. 19.) Kgy. határozatával hagyta jóvá, 2007. augusztus 1-jei hatállyal. Magyar Anna a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke

14

II. NEVELÉSI PROGRAM 1. Alapelvek – az iskola küldetése 1.1. Az iskola küldetése Iskolánk szakiskola, szakközépiskola és gimnázium, melynek feladata az általános műveltséget megalapozó, érettségi és szakmai vizsgára, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. Összetett intézményként olyan versenyképes kínálattal várja a tanulókat, amelyek biztosítják, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek személyiségüknek megfelelően tanulhassanak. Korszerű középiskolaként széles alapműveltséget nyújt, s egyenrangúan kezeli a közismereti, a szakmai előkészítő és a speciális szakmai képzést. Szakközépiskolaként a szakmacsoportos alapozás után meghatározott irányú speciális szakmai képzést biztosít. Szakiskolaként a pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás után szakiskolai szakképzési oktatást biztosít. Az érettségi vizsgával minden irányban fenntartja a továbbhaladás lehetőségét, s felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A jelenlegi szakközépiskola programját alapvetően meghatározza a kerettantervek alkalmazása és az OKJ központi programok alapján alkotott helyi tanterv. A szakiskolai program alapját is a központi kerettanterveken alapuló helyi tanterv, valamint az OKJ-s szakmák központi programjai képzik. Az iskola képzési céljai és funkciói a fent részletezett önmeghatározásból adódnak. Nevezetesen: szakiskolai, valamint közép- és felsőfokú szakképzés biztosítása, felkészítés a szakirányú továbbtanulásra. A kimeneti szakmai képesítéseket az iskola jogi és szakmai jogosítványai, ill. a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják.

1.2. Pedagógiai alapelveink Az alapelvek megfogalmazásában a hagyományok, az embereszményről körvonalazható kép, a nevelési és működési elképzelések határoztak. Mindezek alapján Nevelési tervünk az alábbi alapelveket rögzíti: • • • • • •

Biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését. Felelősségvállalás a tanulóink testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének biztosításáért. A komplex pedagógiai felelősség a tanulói közösségek kialakításáért és folyamatos fejlesztéséért. Harmonikus tanár-diák kapcsolat kialakítása, amelyben kiemelten fontos szerep jut a kölcsönös bizalomnak, a megértésnek és az egymás iránti tiszteletnek. A tanulóink jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása. Intenzív együttműködés tanulóink szüleivel, illetve a szülői közösségekkel.

15

• • • • • •

Szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét társadalmi kapaszkodókat akarunk nyújtani diákjainknak. Nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerek irányában. Csak közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé, s csapatmunkára építünk. Az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket. Gyermekközpontúságot, teljesítményre ösztönző tanítást hirdetünk. Helyi tantervünket a kerettantervek és a szakmacsoportunkat érintő OKJ központi programok figyelembe vételével határoztuk meg.

1.3. A nevelő-oktató munka céljai Az iskola nevelési célkitűzései a rögzített alapelvek, a konszenzuson alapuló elképzelések, korunk modern emberi elvárásai és a képzési modell alapján határozhatók meg. A kitűzhető célok az embereszményre, az oktatás-nevelés folyamatára és az iskola működtetésére vonatkoztathatók. A célok egyik része a bemenetre, másik csoportja a kimenetre, valamint a pedagógiai folyamat egészére irányul. Közös céljaink az alábbiak: • • • • • • • • • • • • • • •

Évente felfrissített beiskolázási programmal, megfelelő vonzerővel biztosítjuk a minőségi tanulói utánpótlást. Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozás és speciális szakmai képzés megvalósításával innovatív tudást alakítunk ki a tanulókban. Közismereti és szakmai területen lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, biztosítjuk az érettségire, a szakirányú továbbtanulásra és a szakmai vizsgákra történő felkészítést (évfolyam fakultáció, emelt szintű érettségire való felkészítés stb.). Minden tanulónk számára biztosítjuk valamilyen szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét. Tanulói képességfejlesztés. Ismeretközvetítés és a szakmai képzés. Törekszünk a tanulás megtanítására, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatására. Feladatunknak tekintjük a tanulók felzárkóztatását, s a tanulási és magatartási hátrányok csökkentését. Változatos módszerekkel továbbfejlesztjük a tehetséggondozást. Meghatározó célnak tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai ismeretek birtokában a munkaerőpiacon és a továbbtanulás területén egyaránt sikeresen érvényesülhessenek. Közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a humanista elkötelezettséget, a toleranciát, az egészséges lokálpatriotizmust és az ezekből származtatható modern hazafiságot. Tanítványaink váljanak egészséges felnőtt személyiséggé, akikre jellemző a harmónia, a testi és lelki egészség, és az egymás iránti tolerancia; Törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére. Tanítványaink legyenek nyitottak az emberi értékekre, váljanak autonóm személyiséggé; Eredményeink alapján megerősítjük tekintélyünket és helyünket Európában és a nagyvilágban.

16

• • • • • • •

Törekszünk az előítéletektől mentes, felelősségteljes gondolkodású, alkotószellemű, kiegyensúlyozott személyiségű, fegyelmezett magatartású és mindenkor szavahihető tanulók nevelésére. Minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. Az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával a tárgyi tudás elmélyítését, rendszeres szerepeltetéssel a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg. A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy szabályokban lefektetett, kiszámítható és egységesítést közelítő értékelési rendszert alkalmazunk. A szakmai tananyag folyamatos karbantartásával a műszaki gyakorlatban praktikusan alkalmazható tudásanyag oktatását valósítjuk meg. Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, s újak kialakítására törekszünk. Tanítványaink tanúsítsanak olyan magatartást és viselkedjenek úgy, amelyben kifejezésre jut az együttműködés és a felelősségtudat.

A célok meghatározzák a követendő stratégiát, a gyakorlati eljárások összességét. A célkitűzések maradéktalan megvalósítását a mindenkori tanulói összetétel befolyásolja.

1.4. A nevelő-oktató munka feladatai • • • • •

Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapműveltség elsajátítását, majd a megfelelő színvonalú szakmai képzést, melynek a társadalomba való beilleszkedéshez és a további ismeretek megszerzéséhez szükségesek. Alapokat nyújtani a szakmai képzéshez. Felkelteni az ismeretszerzés iránti vágyat. Tiszteletet ébreszteni az emberi értékek – tárgyi, művészeti, erkölcsi – iránt. Olyan tudatformálás, amely a tanulót megtanítja a környezettel való tudatos együttélésére, a környezetbaráti életvitelre.

Kiemelt feladatoknak tekintjük ezen belül: • a tehetséggondozást, • a műveltségbeli hátrányok leküzdését, • a társadalmi beilleszkedés segítését, • az egészséges életmód igényének kialakítását, • a természet szeretetét és tiszteletét. 1.4.1. A feladatok teljesítéséhez szükséges eszközeink és eljárásaink A nevelési-oktatási feladataink megvalósítását szolgáló módszerek messzemenően összhangban vannak az iskolánkban hangsúlyozottan szerepet kapó nevelői szabadsággal. A meglévő eszközök használata pedig részben a pedagógiai kultúráltság, másrészt pedig a rendelkezésre álló feltételek függvénye.

17

2. A Pedagógiai Program megvalósításának feltétele 2.1. Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola 2.1.1. Az iskolai osztályok szerkezete Szakiskolai képzés: 9-10. évfolyam: 11-12. évfolyam: 13. évfolyam: 14. évfolyam: 10. évfolyam (felzárkóztató):

3 osztály évfolyamonként 5 osztály évfolyamonként 4 osztály 1 osztály 1 osztály

Szakközépiskolai képzés (kereskedelem-marketing, közlekedés, gépész) 9-12. évfolyam: 2 osztály évfolyamonként Dolgozók Gimnáziuma és Szakiskolája nappali, gimnázium: 10-12. évfolyam: 1 osztály évfolyamonként esti gimnázium és technikum: 10-12. évfolyam: 13-14. évfolyam:

2 osztály évfolyamonként 2 osztály évfolyamonként

A jövőt illető elképzeléseink a következők: • a fenntartó által engedélyezett 950 fős létszám körül tartani a tanulók számát, • stabilizálni a jelenlegi iskolaszerkezetet, • távlati céljaink között szerepel a felsőfokú akkreditált szakképzés elindítása (városi igény) Fenti céljaink eléréséhez tovább kell javítani környezetünkben az iskoláról alkotott képet. 2.1.2. Tárgyi feltételek 2.1.2.1. Az iskola épületei A központi épület („A”) 1970-ben került átadásra. 11 tanterem + tornaterem + 3 csoportfoglalkozási terem áll az oktatás rendelkezésére. A parkosított udvaron szabályos méretű bitumenes kézilabdapálya (2000-ben felújított) biztosítja a testnevelési és a sportfoglalkozások feltételeit. Az 1992-ben indított szakközépiskolai képzés és az ugrásszerűen növekvő tanulói létszám miatt újabb iskolaépületet kaptunk a várostól („B” épület), ahol 8 tanterem és 1 csoportfoglalkozási terem található. Mindként épület jelentős felújítások történtek 2000-től, amelynek forrásait részben a város ill. a fenntartó biztosította. A gyakorlati képzés feltételeit az 1998-ban átadott tanműhelyünk – plusz a gazdálkodó szervezetek képzőhelyei – biztosítják. A tanműhelyünkben 5 műhelyterem – lakatos-hegesztő, karosszérialakatos, ruhakészítő és kereskedelmi kabinet – és a szükséges szociális helyiségek találhatók. Ezen épület állapota kifogástalan, a szükséges karbantartást folyamatosan végezzük. Sajnos a villanyszerelő műhely jelentős felújításra és korszerűsítésre szorul. Az „A” épületben a korábban kialakított szaktantermi rendszer továbbfejlesztése a célunk. Jelenlegi szaktantermeink: 18

-

multimédiás, fizikai-kémia, idegen nyelvi, 2 számítógépes biológia-földrajz könyvtár-olvasóterem (kialakítására nagy szükség lenne) taniroda AUTO-CAD oktatására alkalmas szaktanterem Egyéb helyiségek: könyvtár, 3 irodahelyiség, orvosi szoba, tornaszertár (kondiszoba), természettudományi szertár (fizika-kémia-biológia-földrajz), 3 fémipari szakmai szertár, 1 ruhaipari szertár, rendszergazda-szoba.

2.2. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola 2.2.1. Osztály- és csoportrendszer Az iskola működésében alapvetően megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztálykeret rendszert. Az épület infrastrukturális adottságai, a nevelőtestület létszáma és összetétele a 912. évfolyamon 3-3 osztály zavartalan működését teszi lehetővé. A tizenkét osztály közismereti és szakmai alapozó képzése az épület falai között minden szempontból biztosítható. Az érettségi utáni szakképzési évfolyamokon az eddigi gyakorlat szerint három osztályt indítunk. A közoktatási törvény rendelkezései és a fenntartó hozzájárulása óratervben rögzített csoportbontásokat tesz lehetővé. A tantárgyi tantervekben előírt képzési és nevelési célok csoportbontás nélküli megvalósítása elképzelhetetlen. Bizonyos közismereti (idegen nyelv, matematika) és számítógéptermi tantárgyaknál kettős csoportbontást alkalmazunk. A csoportbontást a tanulók igényei, az egyes tantárgyak belső logikája és nevelési-oktatási céljai határozzák meg. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás a tanév elején az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével jön létre. A csoportbontás - indokolt esetben - az egyes félévek végén módosítható. Az osztály/csoport rendszertől eltér az évfolyam fakultáció, amely továbbtanulási szándék, a kétszintű érettségire történő jelentkezés, ill. speciális érdeklődés alapján a teljes évfolyamot bontja - függetlenül az osztálykeretektől.

19

2.2.2. Munkaközösségi rendszer Az oktatási-nevelési célok megvalósítására a hatékonyabb munkavégzés érdekében az azonos tantárgyi csoportot tanító szaktanárok munkaközösségekbe szerveződnek. Az iskola munkaközösségei: osztályfőnöki, humán, természettudományi, elektronikai, és informatikai. Az egyes munkaközösségek élén választott vezetők állnak, tevékenységüket éves munkaközösségi programok alapján végzik. Az iskolavezetés a munkaközösség-vezetők értekezletén keresztül biztosítja a nevelőtestület bevonását az iskola életét befolyásoló tervek és döntések előkészítésébe. A munkaközösségek önállóak, de nem elszigeteltek egymástól. A munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt rendszeresen beszámolnak közösségük életéről, szakmai munkájukról, a felmerült gondokról és javaslatokról. 2.2.3. A nevelő-oktató munka képzési szakaszai A szakközépiskolai és szakiskolai képzés az iskola helyi tanterve és szakmai programja alapján történik, amelyek tartalmazzák a közismereti képzés, a szakmacsoportos alapozás, pályaorientáció, szakmai alapozó oktatás és a speciális szakmai képzés tanterveit. A helyi tanterv és a szakmai program készítésénél felhasznált alapdokumentumok: • • • • • • •

Nemzeti alaptanterv, Szakiskolai kerettantervek, Szakközépiskolai kerettantervek, A kétszintű érettségi vizsga követelményei, OKJ központi programok, OKJ szakmai és vizsgakövetelmények, OKJ szakmai szóbeli vizsga tételsorok.

Az iskola képzési rendszerét az igényes közismereti oktatás mellett szakmacsoportos alapozás, pályaorientáció, szakmai alapozó oktatás és speciális szakmai képzés jellemzi. Ennek szakaszai a következők: • 9-10. évfolyam (szakközépiskolai képzés) A felzárkóztatás, a szintrehozás, a szakmai alapozás kezdeti szakasza, melyet mintegy 70 % os közismereti képzés és kb. 30 %-os szakmai alapozás jellemez. • 9-10. évfolyam (szakiskolai képzés) A felzárkóztatás, a szintrehozás mellett a szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása, készségek, képességek fejlesztése folyik. Igény szerint a 10. évfolyam végén biztosítjuk az alapműveltségi vizsga letételét. • 11-12. évfolyam (szakiskolai képzés) A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás mellett a helyi tantervben meghatározott időkeretben készségfejlesztő, általánosan művelő, illetve a szakmai elméleti képzést kiegészítő közismereti képzés folytatása. • 9-12. évfolyam: A felzárkóztatás, a szintrehozás, a szakmai alapozás kezdeti szakasza, majd az érettségire, a továbbtanulásra történő felkészítés. A tanórán kívüli tevékenységek a 11 – 12. évfolyamon bővülnek.

20

• 13 – 14. évfolyam: Az OKJ szerinti szakmai képzés, amely a közép- vagy a felsőfokú szakmai képesítés megszerzésére készít fel. A felsőfokú továbbtanulás a szakmai képesítés megszerzése után is biztosított. A törvényi rendelkezések szerint a tanuló az iskola magasabb évfolyamába ill. szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Biztosítjuk a szakmacsoporton belül a szakközépiskolai és a szakiskolai osztályok közötti átjárhatóságot. Szakiskolai osztályból szakközépiskolai osztályba a tanuló abban az esetben léphet, ha az érettségi tantárgyak átlaga eléri a 4,00-t. Általános szabályként rögzíthető, hogy a tanuló kettőnél több év végi tantárgyi bukás esetén évfolyamismétlésre kényszerül. Egyedi esetekben az osztályfőnök javaslatot tehet az általános szabálytól való eltérésre. Minden ilyen esetben a nevelőtestület egyszerű többséggel dönt a tanuló javítóvizsgára bocsátásáról. A képzés szakaszaiba történő bejutást és az egyes szakaszok befejezését az iskola az alábbiakban szabályozza: • Érettségi vizsga: a 12. évben jelentkezik a tanuló a kétszintű érettségi vizsgára. A tanév végén érettségi vizsgát tesz a kötelező és a választható vizsgatárgyakból az előírt érettségi követelmények alapján. Az iskola választható vizsgatárgyként a fizikát, az elektronikai/informatikai alapismereteket, és az informatikát javasolja. • Szakmai vizsgák: Az OKJ központi programokban előírt szakiskolai képzésben részt vett tanulóknál a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján az iskola a 11. vagy a 12. tanév végén szakmai vizsgát szervez. Az OKJ központi programokban előírt technikus képzésben részt vett tanulóknál a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján az iskola a 13. vagy a 14. tanév végén szakmai vizsgát szervez . A négy és az öt féléves AIFSZ képzés végén a Pannon Egyetemmel közösen záróvizsgát szervezünk. Fenti szabályozásoknál alapvető dokumentumaink: • Kétszintű érettségi vizsgakövetelmények • Érettségi vizsgaszabályzat • OKJ szakmai és vizsgáztatási követelmények • Központi tételsorok • A szakmai vizsgáztatás szabályai • AIFSZ tanulmányi és vizsgaszabályzat

2.3. Személyi feltételek Szakos ellátottságunk és a szükséges képesítési feltételek közel 100%-osnak tekinthetők.

21

3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gazdasági és társadalmi változások következtében tömegméretekben jelentkező és a családok életében felhalmozódó problémák hatnak az iskolára, a gyermekek nevelésére és gondozására. Sok és egyre több a veszélyeztető tényező: az urbanizációtól a családok széthullásán át az egyes rétegek jólététől, túlzott anyagias szemléletétől más rétegek alacsony ellátottságáig, a munkanélküliségig. A gyermek egészséges fejlődését biológiai–, fiziológiai-, szociális- és pszichés sérülések fenyegethetik, amelyek gyakran összefüggenek egymással.

3.1. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség Hátrányos helyzetűek Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelem, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Ezen tényezők közül egyre több alacsony jövedelemmel rendelkező családdal találkozunk. Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. A csonka családban nevelődő tanulóknál a hátrányok halmozottan jelentkezhetnek. Segítséget jelenthetnek a hosszabb-rövidebb ideig tartó támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás stb. A közbelépés halogatása esetén a hátrányos helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség. Veszélyeztetettség A törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, az alkoholizálás, a kábítószer-élvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet.

3.2. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység céljai • Előzze meg, hárítsa el vagy enyhítse az ifjúra ható károsodásokat, amelyek személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják. • Segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. • Hassa át az iskola teljes nevelési szellemét.

22

3.3. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai 3.3.1. Általános gyermekvédelmi feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem alapvető feladata a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek megvalósítása érdekében az ifjúságvédelem különböző tudományokat (pedagógia, pszichológia, jog, szociálpolitika, szociálpszichológia, stb.) szakmai tevékenységeket, intézménytípusokat használ fel. A gyermekek személyiségfejlődésében jelentkező károsodások az énfejlődésben, az erkölcsi magatartásban, az értékorientációkban és az igényszintben, esetleg az aktivitás vonatkozásában jelentkeznek, mint viselkedési és kedélyéleti zavarok. Ilyen lehet például a csökkent teljesítőképesség, a kriminális vagy neurotikus irányú fejlődésre való hajlam, és az egyén személyiségét negatívan befolyásoló, gyakran a környezetét is bántó jelenség. Mivel a gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, az iskola alapvető célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s vallja, hogy a megelőzés szempontjából fontos, az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. A prevenciós munka eredménye, ha a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát választja. Az iskolai pedagógiai program nemcsak a megelőzést célzó, a gyermekvédelmi feladatokat összesítő jelen fejezete tartalmaz prevenciós elemeket, hanem az a program egészét áthatja. A társadalomban végbemenő folyamatoktól elválaszthatatlanul iskolánkban is nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okokból fakadó hátrányos tanulók létszáma. Folyamatos és legfőbb feladat a hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzése. Ha az előforduló veszélyeztetettség fennállását nem tudjuk pedagógiai módszerekkel megoldani, akkor jelezni kell azt az illetékes gyermekjóléti szolgálatnál. Az iskola gyermekvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladata: az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők: • • • • •

szorongások, félelmek, családi problémák, kortárskapcsolati konfliktusok, a serdülőkorral járó mentális gondok, lelki traumák. 3.3.1.1. Pedagógiai tevékenységek

• Információk nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, a lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak. • Folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolai orvossal, a könyvtárossal, a szabadidő szervezővel, a diákönkormányzattal, külső szervezetekkel (nevelési tanácsadókkal, önkormányzatokkal, állami gondoskodást végző otthonokkal, gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel).

23

• Kapcsolattartás a családdal: személyes beszélgetések, a szülői támogatás megnyerése, fogadóórák, szülőknek szóló tanácsadások, programok szervezése. • Feltárás, megszüntetés: a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanuló problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése (a családi, a tanulási, a szociális gondok megszüntetésének lehetséges pedagógiai módszereit külön fejezet tartalmazza), segítségnyújtás (egyéni beszélgetések, családgondozás, tanórán kívüli foglalkozások, külső segítők bevonása), krízishelyzetek kezelése (mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények, gyermekjóléti szolgálatok). • Prevenció: személyiségfejlesztés, értékközvetítés, közösségfejlesztés, beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek. Pedagógiai eljárások: folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, szükség esetén családlátogatás, a család bevonása a probléma megoldásába, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani ismeretek nyújtása, speciális közösségi foglalkozások (önismereti órák, konfliktuskezelési, szabadidős foglakozások). Egészségnevelő tevékenységek: felvilágosító, megelőző munka: a családi életre nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok, kiemelten kezelt témák: a szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog), fontos feladat az iskolai drogstratégia gyakorlati alkalmazása. 3.3.2. Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai Az ifjúságvédelem az intézmény valamennyi pedagógusának együttes feladata, amely tevékenységet az erre kijelölt személy hangolja össze. Iskolánk feladata röviden: probléma-felismerés, okkeresés, segítségnyújtás, jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat gyermekvédelmi koordinátorának. Hatékony gyermekvédelem csak professzionális prevencióval érhető el. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyerekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvóintézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Feladatunk a tanulók életkori szakaszaihoz kötötten tér el, figyelve a korosztályok igényeire: • olyan légkört kell teremteni, amelyben minden pedagógus kizártnak tartja, hogy bármelyik tanuló származása, színe, neme, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása vagy bármely más okból hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön; • biztosítani kell a tanulók testi, lelki fejlődéséhez szükséges feltételeket; • lehetőséget teremteni képességeik, tehetségeik kibontakoztatásához; • szükség esetén segíteni hátrányos helyzetük leküzdésében; • fontos a családdal a kapcsolattartás; • diákönkormányzatok létrejöttének és működésének segítése; • a tanulók megismertetése jogaikkal, kötelességeikkel és ezek gyakorlásának valamint véleménynyilvánításuknak lehetőségeivel; • a tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása és tartatása. Minden pedagógus, de kiemelten az osztályfőnökök és a szakoktatók feladata, hogy nagy figyelmet fordítsanak tanulóikra, hogy időben felismerjék a hátrányos helyzetűeket esetleg veszélyeztetetteket. 24

Igyekezni kell felderíteni az okokat és pedagógiai eszközökkel törekedni a káros hatások megelőzésére, kiküszöbölésére, ellensúlyozására együttműködve a szülőkkel. Ha ez nem vezet eredményre, enyhébb esetekben az ifjúságvédelmi felelős segítségét kell kérni, súlyosabb esetekben rajta keresztül vagy közvetlenül a Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatához kell fordulni. Az osztályfőnök az igazolatlan hiányzásokról értesíti a szülőt. Súlyos vagy halmozott vétségek esetén az osztályfőnök fegyelmi vizsgálatot folytat le a tanulóval szemben, bevonva a szülőt, az érintett pedagógusokat, az ifjúságvédelmi felelőst és az osztálytársak képviselőit. 3.3.3. Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése A veszélyeztetett gyermekek felderítése a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős koordinálásával kiemelten az osztályfőnökök feladata. Az osztályfőnök kapcsolatot tart a szülőkkel (személyesen és telefonon), szükség esetén családot látogat. Meghatározó szerepe van a fogadó óráknak és a szülői értekezleteknek. Fontos az osztályfőnökök és a szaktanárok kölcsönös folyamatos együttműködése is. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős iskolán belül folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolaorvossal, a védőnővel, az iskolai drogkoordinátorral, a könyvtárossal (szakirodalom folyamatos bővítése), a diákönkormányzatot vezető tanárral, a kollégiumi nevelő tanárokkal. Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot az illetékes önkormányzatokkal, a gyámügyi hatósággal, az állami gondozást végző otthonokkal, a gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel, a rendőrséggel és a nevelési tanácsadóval. Az iskolában iskolaorvos rendel, a gyerekek évenként egészségügyi szűrésen vesznek részt. A szociális keretet különítünk el a rászorulók támogatására (tankönyvtámogatás ill. kirándulástámogatás). Szükség esetén kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani a rossz anyagi vagy rossz lakáshelyzetben lévő családok gyerekeinek. Délutáni tanulási lehetőséget biztosítunk a rászorulóknak. 3.3.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási kötelességei A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatja a tanulókat • az ifjúságvédelmi felelős személyéről, • az ifjúságvédelmi tevékenységről, s annak lehetőségekről, • az ifjúságvédelmi segítő szervezetekről, • az iskolán kívül igénybe vehető ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről (Gyermekjóléti Szolgálat, segély telefon). • • •

Tájékoztatja a szülőket az ifjúságvédelmi felelős személyéről (mikor, hol érhető el), az iskolai és az iskolán kívüli segítő, szakellátó szervezetekről.

• • • • •

Tájékoztatja a pedagógusokat a szakirodalomról, a pályázati lehetőségekről, a továbbképzési lehetőségekről, az ifjúságvédelmi segítő és szakellátó intézményekről.

25

4. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái Az iskola és a kollégium tanári közössége, a szülők és a tanulók szervezetei között az elmúlt évek hagyományai alapján élő munkakapcsolat alakult ki. A kapcsolatokat törvényi előírások, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és a Házirend szabályozza. Az együttműködés alapvetően a nevelési-oktatási információcserén alapszik. Meghatározók a tanulók személyiségfejlesztésének, szociális veszélyeztetettségének, életkori sajátosságainak kérdésköréből adódó problémák. A tehetséges és különleges képességű tanulók menedzselése ugyanolyan fontosságú feladat, mint a beilleszkedési problémákkal küzdők, vagy a tanulási kudarcoknak kitett tanulók segítése. Az együttműködés során közösen kell törekedni az oktatási- nevelési célokban megfogalmazott normák elfogadtatására, a kultúrált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére. Biztosítani kell a szülői szervezet részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjában.

4.1. Az együttműködésben résztvevő szervezetek formái • Tanári szervezetek: tantestület, munkaközösségek. • Szülői szervezet: szülői munkaközösség – saját szervezeti szabályzata alapján működik, munkatervében kapcsolódik az iskola tanévre bontott feladataihoz. • Diák szervezetek: Diák Önkormányzat (DÖK).

4.2. Az iskola és a szülők közötti együttműködés legfontosabb területei • • • • •

kölcsönös részvétel értekezleteken, információcsere (osztályfőnök – szaktanár - szülő), oktatási-nevelési programok és dokumentumok megbeszélése, véleményezése, fegyelmik egyeztetése, igazgatói pályázatok véleményezése. 4.2.1. Együttműködési keretek a szülők és az iskola között

• • • • • •

szülői munkaközösség, szülői értekezletek (félévente legalább egy alkalommal), össztanári fogadóórák (félévente négy alkalommal), osztálykirándulások, osztályprogramok, érettségi és szakmai szóbeli vizsga, ünnepségek, versenyek. 4.2.2. Együttműködési keretek az iskola és a kollégium között

• az osztályfőnökök és a tanulók nevelőtanárai közötti kapcsolat, • a nevelési feladatok egyeztetése érdekében időszakosan az osztályfőnöki munkaközösség, a kollégium vezetője és a nevelőtanárok megbeszélése (negyedévente legalább egy alkalommal). 26

A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének fejlesztési irányait a törvényi változások, a minőségirányítási program és a piaci igényekhez alkalmazkodó szakemberképzés együttesen motiválja. Az együttműködés részletes kifejtése a kollégium pedagógiai programjában található.

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, követelmények és célok A személyiségfejlődés az ember egész életét átszövő, életkori ciklusaitól és életeseményeitől függő, hol gyorsabban, hol lassabban ható folyamat. Személyiségünk alapvetően interperszonális kapcsolataink történései útján fejlődik. Iskolánk pedagógiai tevékenységének meghatározó célja a tanulók személyiségének, a bennük rejlő sokirányú fejlődési lehetőségeknek minél teljesebb kibontakoztatása. A nevelési folyamat eszköz, amely áthatja az oktatás teljes rendszerét, személyiségformáló erővel hat. E folyamat egyik sarkalatos pontja az értékközvetítés, amely közösségfejlesztő és individuális fejlesztő funkciót tölt be. A személyiségfejlesztés alapvető feladata a személyiség ösztönző funkciójának fejlesztése, a magasrendű szükségletrendszerek kialakítása, az értékközvetítés, amely az iskolában a nevelés és oktatás együttes hatásával valósulhat meg. A személyiségfejlesztés alapvető színtere a gyerekközpontú iskola, ahol az oktatási folyamat minden lehetőségét fel kell használni a nevelési célkitűzések teljesítése érdekében. Az iskolai nevelés szinte beleágyazódik a gyermeki tevékenység folyamatába, az egyén konstruktív életvezetésére irányul, s új, fejlesztő jellegű magatartásformák kiépítését célozza meg. Ha az iskolai élet képes az egyén tevékenységrepertoárját fejleszteni, akkor a személyiségfejlesztés területén eredményt érhetünk el. Minden nevelési feladat magatartási követelményeket tartalmaz, a nevelő hatás sokszor indirekt módon érvényesül.

5.1. Iskolánk személyiségfejlesztésének lehetőségei és jellemzői • Az iskola széles tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel, személyiségfejlesztő oktatásával az élményszerzés örömét szeretné megvalósítani. • Az oktató-nevelő tevékenység kialakítja a konstruktív szokások (olvasás, munka, kultúrált szórakozás stb.) rendszerét, s tudatosan vállalja, hogy az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés. Jól ellátott könyvtár áll a tanulók rendelkezésére. • A nevelőtestület vállalja a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét. • Az iskola pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, s törekszik az intellektuális tevékenység megszerettetésére, a permanens önképzés szükségletének kialakítására. • Az iskola nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására. • Az iskola lehetőséget és teret enged a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészíti tanulóit a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek, pályázatok).

27

• Az intézményben folyó nevelés hangsúlyt fektet az önismeret-fejlesztésre (önismereti órák, osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek formájában). • A különböző szakkörök működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel a tanórai tevékenységen túl is lehetőség nyílik az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére. • A nevelőtestület minden területen fejleszti a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását (szóbeli feleletek, versenyek, diák önkormányzati feladatok). • Nevelési programunk hazaszeretetre, a kulturális értékek megbecsülésére, értékóvó magatartásra, a természet megvédésére és még sok más értékre nevel (ünnepélyek, versenyek), fejleszti az önkormányzati és a közösségi érzést, a sportszellemet. • Nevelési rendszerünk - a gyermekvédelem lehetőségeivel is élve - pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat. •

A fentiek teljesülése érdekében az oktatási-nevelési folyamatunk arra irányul, hogy

- széles teret adjon a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, s ezek összhangjának, -

fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, erősítse akaratukat,

- segítse őket életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításában, saját jövőképük megfogalmazásában, tehetségük kibontakozásában, - nevelje őket hazaszeretetre, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartására, a hazai és egyetemes emberi kultúra kincseinek értékelésére.

5.2. A személyiségfejlesztés színterei Ahhoz, hogy a személyiséget fejleszthessük, fel kell tárni annak az értékkategóriákhoz való viszonyát, rá kell mutatnunk az értékválasztás tendenciáira, irányaira, valamint el kell végezni az értékrendszer jellemzőinek kiemelését, bemutatását. Mindezekre kitűnő lehetőség nyílik ha a tanulók szabadidejét a tanítási, tanulási tevékenységgel összefüggésben tervezzük. Így a megszerzett élmények alapján fejlődik az érzelmi életük, kielégíthetjük az egyéni érdeklődésüket és kibontakozhatnak a latens képességek. A művelődési-tanulói tevékenység a szakköri, a szaktárgyi versenyek széles köréből kerülhet ki. A művészeti és tudományos művelődés a múzeumok, a színházak, a mozik, a hangversenyek rendszeres látogatására épülhet, amelyeket lemezhallgatással és ismeretterjesztő előadások szervezésével tehetünk kompletté. A testnevelés órákat egyéb sportolási és testedzési formációkkal színezhetjük. Mindezek formálják az akaratot, a jellemet valamint társas kapcsolatok, barátságok szövődnek. Mind az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon az iskolai cél- és feladatrendszer keretein belül elemző, értékelő munkát kell végeznünk. A harmonikus lelki egészség kialakulásán túlmenően a korai tehetség-felismerés is eredményként regisztrálható.

28

A gondosan tervezett foglalkozások a fiatalok között pozitív irányú kötődéseket eredményezhetnek, amelyek elősegítik a szocializációs folyamatokat, illetve a társadalmi beilleszkedést. Mindezek hatására a fiatalok tudásszintje növekedik, amely a szubjektum azon képessége, amely segítségével képes adekvát módon értelmezni a külvilág ingerhalmazát.

5.3. A személyiségfejlesztés területei A serdülőkori válságok eltorzíthatják a személyiség szerveződését, akadályozhatják a rendszer integrált működését. A személyiség fejlődését célzó tevékenységben a fő figyelem a pszichikus jelenségek felismerésére, tudatosítására irányul. A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az alábbiak: -

Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása.

-

A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban.

-

Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására.

-

Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában.

-

Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása.

-

Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére.

-

Viselkedéskultúra: a mindennapi kialakulása és megszilárdulása.

-

Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az életre szóló tanulásra.

-

Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban.

-

Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására.

együttéléshez

29

szükséges

civilizációs

szokások

-

Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése.

A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi dolgozója aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban a legfontosabb láncszem a tanuló osztályfőnöke. Az ő kitüntetett hivatása, hogy figyelje, kövesse és a lehetőségeihez képest irányítsa tanítványai személyiségének fejlődését.

5.4. A személyiségjegyek feltárását segítő mérőeszközök a.) A GORDON-féle interperszonális értékeket vizsgáló mérőlap. b.) A SUPER PRÓBA, amely segítségével képet kaphatunk fiataljaink munkaérték orientációjairól. c.) A Szociális Intelligencia Teszt (SZIT) a tanulók társas helyzetekben megnyilvánuló kapcsolatteremtő ill. kapcsolattartó képességeit méri.

6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 6.1. A közösségfejlesztés pedagógiai alapelvei Legalapvetőbb közösség a család, amelybe az egyén beilleszkedik. A család meghatározza, alapvetően formálja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. A család meghatározó kötődéseket alakíthat ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell alakítani, fejleszteni. Pedagógiai céljaink, alapelveink fontos eleme iskolánk közösségének, közösségeinek fejlesztése. Intézményünkben több különböző szintű közösség szerveződik, működik, él együtt. E közösségek részben egymásra épülve szerveződnek, részben egymástól függetlenül alakulnak, működnek, fejlődnek. Közösségeinket a közös célok, feladatok teremtik meg és a közös élmények, eredmények, sikerek (kudarcok) fejlesztik, erősítik. Az egyén fejlődése nem választható el a közösségek fejlődésétől, kölcsönösen hatnak egymásra. Legfontosabb alapelveink: • a közösség és a közösségi érzés kialakítása; • a gyermekek személyiségének, életkörülményeinek megismerése; • egységes értékrend és normák mielőbbi kialakítása; • megtanítani növendékeinket arra, hogyan lehet és kell viselkedni, cselekedni, boldogulni egy demokratikus kisközösségben (osztályban és iskolában egyaránt) megalkotva és betartva annak szabályait; • a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Ennek érdekében a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi az iskola nevelő-oktató munkáját. Alapelveinket összegezve azt hangoztatjuk: a pedagógusnak élnie kell a hatalmával és nem szabad visszaélnie a hatalmával! Programunkban ez azt jelenti, hogy nem olyanná nevelem amilyen én vagyok, hanem segítek neki olyanná lenni, amilyenné válni akar.

30

6.2. Az osztályközösségek meghatározó szerepe Az iskolában a diákok hagyományos osztályokba osztva tanulnak. A közösségfejlesztés talán legfontosabb színtere az osztály. Mivel a tanuló életének tetemes idejét tölti ebben a közösségben, nagyon meghatározó számára annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere. A középiskolai osztályközösség az ekkorra már elég jól kialakuló eltérő szokásokkal, szerteágazó alapismeretekkel, különböző szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége. Az osztály közösségi munka szervezésében, irányításában kulcsszerep jut az osztályfőnöknek. Fontos az osztály közös céljainak és szilárd közös értékrendjének meghatározása és elfogadtatása. A közös cselekvés színterei a közös célokból és feladatokból részben következnek, részben pedig az osztályok maguk határozzák meg. Az osztályközösség az alábbi feladatokban játszhat meghatározó szerepet: -

minden egyes tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás kölcsönös segítése a tanulásban, az egyéni beilleszkedési problémákban, a másik gondjainak felismerése, problémáik megoldásában történő segítése, a másság elfogadása, tolerancia.

6.3. A hagyományok szerepe a közösségfejlesztésben Az osztályoktól függetlenül iskolánkban számos közösség alakul és működik a diákok különböző érdeklődési köre szerint, önkéntes szerveződés alapján. Ilyenek például a hagyományos szakkörök, az önképzőkörök vagy a sport szakosztályok. Iskolai hagyományaink őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok ápolásának célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek iskolájukhoz. A hagyományok őrzése egy sajátos arculatot biztosít az iskolának, és segít megkülönböztetni intézményünket a többi hasonló képzést nyújtó iskolától. Színesíti a diákéletet, tovább bővíti a tanórán kívüli foglalkozási lehetőségeket, a szabadidő egészséges és kultúrált eltöltését, fejleszti az együttműködési készséget és segíti a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását. 6.3.1. Kulturális és sport hagyományaink -

Az évente megrendezett ünnepélyeink - aktualitásuk mellett - jó alkalmat teremtenek kulturális céljaink megvalósítására. A március 15-e és október 23-a eseményeiről történő megemlékezés mellett a tanévnyitó, a ballagás, s a tanévzáró is lehetőséget kínál irodalmi és zenei betétek meghallgatására. Külön megemlékezést tartunk a kommunizmus és a holokauszt áldozatairól. A nagy ünnepek megünneplésében a műfaji sokszínűségre törekszünk, az irodalmi színpados megemlékezés mellett időnként közösen filmet nézünk, emlékhelyeket látogatunk, vetélkedőket szervezünk.

-

A hagyományos iskolai szintű ünnepélyek műsorainak összeállításában és lebonyolításában igen nagy szerepet vállal az iskolai stúdió. Munkatársai a stúdió felszereltségével, az iskolai rádiólánc felhasználásával, felvételekkel és kihangosítással elengedhetetlen segítséget nyújtanak az ünnepségek szervezőinek.

31

-

Hagyományos iskolai esemény az évente megrendezett Pollák-nap és Zsoldos-nap. Ezen a napon különböző sportágakban az iskolai osztályok csapatai vetélkednek egymással, valamint tanár-diák mérkőzések is színesítik a programot. A Pollák-nap és Zsoldos-nap programjában megtalálhatók műveltségi, ügyességi és játékos vetélkedők, nyelvi verseny és activity show is. A Pollák- és Zsoldos-napot a tanárok szervezik, és mind a tanárok, mind a diákok egyaránt részt vesznek a programban.

-

A tagintézmény különböző atlétikai számokban nyilvántartja az iskolacsúcsokat. Az előírt körülmények között elért és hitelesített rekordokat a testnevelő tanár naprakészen vezeti, s azokról a sport faliújság állandó rovata tudósítja az iskola közvéleményét.

-

Minden tanév hagyományos sporteseményeit jelentik az iskolai csapatbajnokságok. Intézményünk labdarúgásban és kosárlabdában megrendezi az osztályok közötti küzdelemsorozatot. 6.3.2. Beiskolázási hagyományaink

-

Az iskola minden tanév őszén nyílt napot szervez végzős általános iskolások számára. Az akció alapvető célja az iskola minél szélesebb körben történő bemutatása, népszerűsítése az érdeklődők számára. Ezen a napon az iskola iránt érdeklődő általános iskolások, szüleik, szaktanáraik megismerhetik az iskola szaktermeit, laboratóriumait, és átfogó képet kaphatnak az intézményről.

-

Az iskola minden évben részt vesz a városi és megyei iskolabörzén. A rendezvényeken való részvétel elsődleges célja az iskola bemutatása az érdeklődőknek. Ezekre a programokra az iskola tanárai és diákjai egyaránt felkészülnek, kiállítással, szórólapokkal, az iskolát kedvezően bemutató működő berendezésekkel segítik a népszerűsítést. Az érdeklődők a börzéken ügyeletet tartó tanároktól és diákoktól szerezhetnek felvilágosítást az iskoláról.

-

Az intézmény általános iskoláknak szóló színes tájékoztató kiadványát minden évben aktualizálva megküldi a várható beiskolázási területünkön működő általános iskoláknak.

A közösségfejlesztés egyéb hagyományos színterei, rendezvényei Gólyabál Az elsősök sajátos felavatásának színtere az október-november folyamán megrendezésre kerülő bál. A kilencedikesek – akik néhány hete már alkalmazkodnak a középiskola légköréhez és rendjéhez – egy kicsit már bátrabban vesznek részt a rendezvényen. A bál elsősorban kötetlen szórakozási, kapcsolatteremtési lehetőséget nyújt. Szalagavató bál Az érettségi előtt álló évfolyam hagyományos rendezvénye február elején. Az esemény rendszeresen külső helyszínen történik, ünnepélyes szalagtűzéssel kezdődik, és bállal folytatódik. Az ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek szülei, hozzátartozói is. A rendezvény a szervező évfolyamtól komoly együttműködést és összehangolt tevékenységet igényel. A munkát a szervező 11. évfolyamos osztályok osztályfőnökei segítik. Ballagás A végzős osztályok hagyományos ünnepi rendezvénye.

32

Az ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek szülei, hozzátartozói is. Az esemény ünnepélyes osztályfőnöki órával kezdődik, majd a ballagók végigjárják a feldíszített iskola épületét és a tantermeket, végül az diáktársaktól és tanáraiktól ünnepség keretében búcsúznak el. A rendezvényt a tizenegyedik évfolyam szervezi. A munkát a szervező osztályok osztályfőnökei segítik.

6.4. A tanulók közösségeivel és a diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység, különös tekintettel a diákönkormányzatot segítő tanár pedagógiai tevékenységére Nevelési-oktatási feladataink eredményes megvalósításának elengedhetetlen feltétele az egyre önállóbban működő tanulói önkormányzat létrehozása. A tanulói önkormányzat aktív részvétele az iskolai életben biztosítékul szolgál az iskola demokratikus működésében, s hogy ez ténylegesen megvalósuljon, a „demokratikus szellem” fejlesztésére kell az energiánkat összpontosítani. A diákönkormányzatokat megillető jogosítványok rendeltetésszerű gyakorlásához elengedhetetlen a rendszeres és a kölcsönös tiszteleten alapuló, a partneri viszonyt feltételező együttműködés kialakítása a diákképviselők és az iskolai vezetők között. Ehhez kapcsolódóan legfontosabb feladatok: • igényes programok összeállítása a diák-önkormányzati napra; • diák-önkormányzati ülések szervezése negyedévenként; • diákközgyűlés szervezése évente legalább 1 alkalommal; • javaslattétel, véleményezés az iskolai élet különböző területein (jutalmazások, büntetések).

6.5. A nevelőtestület, a szülők és a tanulók együttműködésének előmozdítása – iskolaszék Iskolánkban a nevelőtestület, a szülők, a tanulók és a fenntartó jobb együttműködése érdekében iskolaszék működik. Hatásköre az alábbi fontos területekre terjed ki. Egyetértési jogot gyakorol: • a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben; • a házirend elfogadásakor.

Véleményezési jogot gyakorol: • az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel az - intézmény irányítását, - a vezető személyét, - az intézmény egészét vagy - a tanulók nagyobb csoportját érintő egyes kérdésekben.

6.6. Az együttműködések fejlesztésének lehetőségei

33

Az eddig vizsgált együttműködési területek leggyengébb láncszemének a nevelőtestület és a szülők kapcsolata bizonyul. Ezért ennek a fejlesztését tekintjük egyik legfontosabb feladatunknak. A kínálkozó lehetőségeink: • kiemelten kell foglalkoznunk a szülők nevelési kultúrájának emelésével, fórumok és előadások szervezésével; • fontos feladatunknak tartjuk, hogy iskolánk nevelési-oktatási céljait, követelményeit a szülők számára világosan megfogalmazzuk, és szükség szerint el is magyarázzuk; • úgy érezzük, hogy részletesebben és gyakrabban kell tájékoztatnunk a szülőket iskolánk eredményeiről, működési problémáinkról; • hatványozott segítséget kell nyújtanunk a hátrányos helyzetű tanulóink családjainak, mivel ebből a körből a legjelentősebb a lemorzsolódás; • a szülők aktívabb bevonása az iskolai rendezvényekbe és ünnepségeinkbe; • legyünk kölcsönösen nyitottabbak egymás problémái iránt a közös nevelési cél érdekében.

7. A beilleszkedési, magatartási, tanulási összefüggő pedagógiai tevékenységek

nehézségekkel

7.1. Törvényi keretek A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló rehabilitációs célú foglalkozásokra jogosult (Ktv. 30.§ (7)-(9) bek.). Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzde, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői, rehabilitációs bizottság dönt. A szakértői vélemény alapján a tanulót az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól (kivéve gyakorlati vizsga). Vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint másik tantárgyat választhat. Adott tanuló számára osztályozó vizsgán, köztes vizsgán, különbözeti vizsgán, szakmai vizsgán, javító vizsgán illetve érettségi vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, írásbeli vizsgán lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök (számítógép stb.) alkalmazását. Szükség esetén az írásbeli vizsga szóbeli vizsgával vagy a szóbeli vizsga írásbeli vizsgával történő felváltását. A felzárkóztatás miatt ezen tanulók részére egyéni foglalkozásokat kell biztosítani, egyéni fejlesztési terv alapján (52.§ (7) bekezdés valamint (11) bekezdés c pontjában meghatározott időkeret terhére) .

7.2. A beilleszkedési nehézségek feltárása A beilleszkedési, magatartási zavarok egy részénél nincs jól körülhatárolható neurotikus tünet. A diákoknál problémák merülhetnek fel, mert nem tudnak barátot szerezni, nem találják helyüket az osztályközösségben, túl érzékenyen, esetleg indulatkitöréssel reagálnak az eseményekre. A tünetek igen különböző mértékben és formában jelentkezhetnek. Gyakran már belépéskor félszegen viselkednek, nehezen beszélnek, de akad aki jó fellépéssel rendelkezik, s mégis súlyos társasági és kapcsolatteremtési gátlásokkal küzd. Ebben az életkorban (14-18 év) gyakran csak átmeneti jelenségről, egy átlagosnál érzékenyebb személyiség serdülőkori nehézségeiről van szó. Ezek a diákok a társaság peremére 34

szorulhatnak vagy szerepjátszásra kényszerülhetnek. A problematikus helyzet kialakulása általában nem egy okra, hanem okok láncolatára vezethető vissza. Napjainkban az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializálódott gyermekek összetalálkozása igen sok tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartászavarként is megjelennek, messzire ható következményekkel a tanuló beilleszkedésére és lélektani fejlődésére. A kritikus életkori szakaszok egyike a 14-18. életév, a középiskolába lépés időpontja, illetve a középiskolás évek. A serdülőkor sokféle lelki zűrzavarát gyakran kísérik hangulatingadozások, „világfájdalmas”, depresszív epizódok, dühkitörések, az önértékelés, az identitás zavarai. Súlyosabb esetben azonban zavar keletkezik az interperszonális kapcsolatokban, az iskolai teljesítményben és destruktív magatartásformák, deviáns folyamatok alakulhatnak ki. E nehézségek peremhelyzetet, szociális visszavonultságot, vagy túlzott izgatottságot, agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki. Alapvető cél, hogy ezeket a súlyos deformitásokat az iskola a nevelés folyamatában kezelje, s megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését vagy negatív hangadását. Az érintett diákok többnyire a tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló, megbízással nem rendelkező peremhelyzetű tanulók. Interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezőtlen szociometriai státuszú tanulók. Egy részük a család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatal, más csoportjuk a tanulmányi teljesítőképesség szerint egyetlen területen sem kimagasló diák. A devianciára hajló „másság” kezelése, a gyermekek „furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz feladat elé állít minden pedagógust.

7.3. Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére Iskolánk az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulók konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban: -

Nélkülözhetetlen a diákok pszichoszociális és biológiai környezetének pontos ismerete. Igen fontos feladat az érzelmi egyensúly helyreállítása a diák és környezete között. Pozitív érzelmi kapcsolatot teremtünk. A szociális sikerek mellett biztosítani kell a teljesítménybeli sikereket is. Nélkülözhetetlen az egyéni bánásmód. Jól felhasználhatók a drámapedagógia eszközei, a szerepjátékok és az élménybeszámolók (iskolai színjátszókör). Igyekszünk olyan pedagógiai légkört kialakítani, amely biztosítja a diákok személyiségének egészséges fejlődését, s eleve megelőzi a magatartási rendellenességek kialakulását. Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat. Felzárkóztató, pótló foglalkoztatások szervezésével szükség esetén tanulás módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását. Speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket. Szülői tájékoztatást tartunk a nevelési problémákról, a devianciák veszélyeiről. Az első és második tanítási napokon (gólyanapok) – a kitűzött program mellett – arra is törekszünk, hogy a leendő 9. évfolyamosok megismerhessék társaikat, osztályfőnöküket,

35

-

és azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell majd felelniük. Alkalmas e két nap arra is, hogy az ott lévő tanárok és az osztályfőnökök képet kapjanak a tanulók közösségben mutatott viselkedéséről, kultúráltságukról, esetleges szélsőséges megnyilatkozásaikról. A 9. évfolyamon az év elején tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a tanulók felkészültségét, s feltérképezzük, hogy milyen szintű felzárkóztató foglalkozásokkal tudjuk segíteni az arra rászorulókat. A 9. és a 10. évfolyamon, a bukott tanulók számára korrepetálásokat tartunk a felzárkózásuk érdekében. A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára a nevelési tanácsadóval együttműködve - szükség esetén - iskola-pszichológus segítségét kérjük. Segítünk a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket (alapítványokat), amelyek segítséget tudnak nyújtani a beilleszkedésben. A pályatévesztett és a tanulmányi nehézség miatt iskola-változtató szándékú tanulókat segítjük a befogadó intézmény megtalálásában. 7.3.1. Módszertani ajánlások a foglalkozásokhoz

A tanórai foglalkozások élményszerűek legyenek. A tevékenységek közül minél több a gyerekeket érdeklő témára irányuljon. A feladattípusok változatosak legyenek, az ismétlődő tevékenységi formák nem alkalmasak az érdeklődés szinten tartására. Arra kell törekedni a tanulókkal való foglalkozás során, hogy a tevékenység, a felfedezés öröme, a vélemény szabad kifejtése elsődleges szerepet kapjon a száraz oktató módszerrel szemben. Elengedhetetlen ezért a tanulók magukkal hozott beállítottságát, irányultságát figyelembe venni. Megfelelő hangulati motivációkkal, megfigyelési szempontokkal és kérdésekkel irányítsuk a tanuló figyelmét. A megfigyelés alapszabálya az irányító kérdések pontos, tervszerű megfogalmazása. Kerüljük az egyszerre több, a túl általános kérdéseket. Dicsérni kell minden egyéni felfedezésre utaló megnyilvánulást. Nem várható el, hogy a tanulók megfigyeléseik alapján érett gondolatközlésre lesznek képesek, ez a megfigyelések közös megbeszélésével hidalható át. Véleményük komolyan vételével arra kell törekedni, hogy a tanulók minél többet és minél gyakrabban szóljanak érdemileg hozzá az adott témához. A házi feladat elsősorban önálló gyűjtésre, internet és könyvtárhasználatra vonatkozzon. 7.3.2. Javaslat az ellenőrzéshez, értékeléshez Az értékelés célja, hogy a tanulók rendszeres és következetes visszajelzést kapjanak saját fejlődésükről. Pontosan tudják miben voltak jók, miben kell fejlődniük. A megítélés minden esetben a tanuló személyiségének, adottságainak, a pedagógus fejlesztő munkájának, valamint a követelmények elvárásainak összevetésével történjen. A fejlődés mértékének megállapítása térjen ki az apró részletekre is. Értékelés módjai: egyéni, közös, adott szempont szerinti

36

érdemes a tanulók füzeteit is értékelni Legyen az értékelés türelmes, a tanuló személyiségét megnyilvánulásain, produktumain keresztül is tisztelő, szeretetteljes légkörű.

7.4. Az iskola magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenysége Magántanulónak tekintjük azt a tanulót, aki iskolánkkal tanulói jogviszonyban áll, azonban a tanórai foglalkozások látogatása alól felmentést kapott és tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésére egyénileg készül fel. Ezen tanulók számára negyedévenként beszámoltató vizsgákat szervezünk, s a félévi és az év végi osztályzatuk a beszámolókon szerzett jegyek alapján kerül meghatározásra. Szakképző évfolyamon magántanulói státuszt nem engedélyezünk!

8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 8.1. Képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, értékközvetítés Az alcímben jelzett feladatok megvalósítása a lehetőségek, az alkalmak, a technikák és az eszközök széles tárházát ölelik fel. A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló sorsát kezdettől determinálja, hogy milyen iskolába került, melyik osztályba vették fel, s kik lettek a szaktanárai. A belépés feltételét, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a családból és az általános iskolából, ám a képességek tudatosabb kiaknázása a középiskolában történhet. A képességfejlesztés elszakíthatatlan a tehetséggondozástól. Régi tapasztalat, hogy a tanulás megtanítása a középiskolás évek kezdetén újra esedékes. A tanulási technikák elsajátíttatása a legjobb képességű tanulóinknál is elengedhetetlen. Erre tantárgyától függetlenül - minden pedagógusnak törekednie kell. Az emelt szintű érettségi követelményeire történő felkészítés többlet óraszámokkal és új módszerekkel szolgálja a képességfejlesztést. Az iskolai képességfejlesztést segítik elő a szakmai, matematikai és fizikai ismeretek, illetve a humán tantárgyak fakultáció keretében történő közvetítése. A tanulók csoportbeosztását az osztályban tanító szaktanárok véleményének meghallgatásával az osztályfőnök készíti el. A csoportbeosztást behatárolja a tanulók továbbtanulási szándéka. A képességfejlesztés hagyományosnak nevezhető terepe a versenyek, a szakkörök, a diákkörök megszervezése, s a különböző pályázatok kiírása. Az ismeretek és értékek közvetítése a képességek kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. Az iskola tanulói elméleti, számítógéptermi és laboratóriumi szakórákon sajátíthatják el az ismeretanyagot.

8.2. A tehetséggondozás iskolai feladatai •

Az iskolánkban tanító valamennyi pedagógusnak kötelessége, hogy a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását.

37

• • •

Iskolánkban a tanulók tehetségének a kibontakoztatásánál fontos tényezőként szerepel a személyiségük erősségeinek és gyengeségeinek a mielőbbi megismerése. Programunk részét képezi az erősségek tudatosítása, a gyengeségek pótlása, fejlesztése. Ugyancsak fontosnak tekintjük azt, hogy tanulóink speciális készségeit felismerjük, az iskolai lehetőségeket figyelembe véve ezeket fejlesszük, illetve megfelelő helyre irányítsuk.

8.3. A tanórán kívüli tevékenységek szerepe a képességfejlesztésben, a tehetséggondozásban Az iskola a kötelező és nem kötelező órakereten kívül tanórán kívüli tevékenységekre is ösztönzi tanulóit. Lehetővé teszi a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését szolgáló programok beindítását. Nem titkolt cél a tanulás megtanítása mellett az iskolai élet színesítése, a szabadidő értékes és érdekes kitöltése. „Öreg diákok a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskoláért” Iskolai Alapítvány A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő lehetőségek között az alapítvány különleges szerepű. Az alapítvány célja és feladata az iskolában folyó nevelési-oktatási tevékenység segítése. Az alapítvány forrásai felhasználhatók többek között a tanítás-tanulás optimális körülményeinek biztosítására, ill. a tanulók kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkájának elismerésére. Iskolai stúdió Jellegzetes szakköri terület az iskolai stúdió, az iskolarádió működtetése. A kedvenc időtöltésüknek /is/ hódoló stúdió tagok szaktanár illetve a szabadidő-szervező irányításával audioberendezések segítségével biztosítják az iskola hosszúszüneteinek műsoros kitöltését, segítenek az iskolai ünnepélyek és a nagyobb lélegzetű iskolai események technikai lebonyolításában. Biztosítják az iskola valamennyi tantermének iskolarádióval történő ellátását. Szakmai tudásukat felhasználják a következő stúdiós generáció kiképzésében. Tantárgyi versenyek Kimondottan a tehetségek érvényesülését, a szaktantárgyak népszerűsítését szolgálják az évente megrendezett tantárgyi versenyek. A házi megmérettetéseken kívül (angol nyelvi, számítástechnikai, stb.) országos és területi tanulmányi versenyeken (OKTV matematika és fizika, OSZTV, OMTV, Nemes Tihamér informatika, Simonyi Károly elektrotechnika, Kozma László számítástechnikai és egyéb szakmai versenyek) is részt veszünk. Az elért jó eredményeket kapcsolódó tantárgyainkban is jutalmazzuk. Az országos döntőbe jutott versenyzőink számára felkészítő foglalkozásokat is szervezünk. Közös színház- és múzeumlátogatások A kulturális hagyományok megőrzésére, más kultúrák értékeinek megbecsülésére, a kulturális igények kielégítésére szolgálnak a közös színház- és múzeumélmények. A színházlátogatások az egész tanévet behálózzák, a darabokat sokszor a tananyaghoz illesztik, s értékes segítséget nyújtanak az irodalmat tanító szaktanár számára. Könyvtárhasználat

38

Iskolánk könyvtárszobája gazdag kézikönyvtárral, korszerű ismerethordozókkal (CD, CD-ROM, videó) a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl a "kitekintéshez" is elvezet. Megtanít az egész világon egyformán alkalmazható könyvtárhasználat technikájára. Közvetett segítséget nyújt az internet adatbázisainak használatához is. A mindenkori 9. évfolyam osztályai szervezett könyvtári órákon tájékozódhatnak az iskolai könyvtárhasználatról. Osztálykirándulások Földrajzi adottságaink, hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente megszervezett osztálykirándulások. Az általában 2-3 naposra tervezett tanulmányi kirándulásokhoz az iskola biztosítja a tanítás nélküli munkanapokat. A 9-11. évfolyam osztályai az írásbeli érettségi hetében, a végzősök ősszel kirándulnak. Célszerű a középiskolás évek során az ország különböző tájait bejárni, ill. komplex programokat (túra, városnézés, sport, múzeumlátogatás stb.) összeállítani. A kirándulások tehát a kellemes és a hasznos időtöltést egyaránt szolgálják. Az osztálykirándulások finanszírozása a szülők önkéntes anyagi támogatásával lehetséges. Szabadidősport Az iskolai szabadidősport helyszíne a tornaterem, az udvar és a kondicionáló helyiség. Az iskolában alapvetően labdarúgás, kosárlabdázás, asztali teniszezés és erőfejlesztő gyakorlások valósíthatók meg. A versenyszerűen sportolók az iskolai labdarúgó és kosárlabda csapatokban is bizonyíthatják tehetségüket. Utóbbi sportágakban évente évfolyam- és iskolai bajnokságokat is rendezünk. Iskolai szintű szaktárgyi versenyek: a versenyek megrendezéséről a munkaközösségek döntenek, a verseny időpontját és jellegét munkatervben rögzítik, a szaktárgyi verseny selejtezőjét képezheti magasabb szintű versenyeknek. E szerteágazó versenyrendszerben az iskola számára elengedhetetlen feladat a versenyek közötti szelektálás, a versenyzői réteg szélesítése.

39

9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk tanulói között minden évfolyamon találhatók tanulási kudarccal küzdő diákok. Ez a tény a felzárkóztatás pedagógiai feladata elé állítja az intézmény valamennyi pedagógusát. A felzárkóztatás kiinduló pontja a problémák feltárása, a tanulási gondokkal küzdő tanulók felismerése.

9.1. A tanulókat megismerő (feltérképező) tevékenység Az első és második tanítási napokon (gólyanapok) – a kitűzött program mellett – arra is törekszünk, hogy a leendő 9. évfolyamosok megismerhessék társaikat, osztályfőnöküket, és azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell majd felelniük. Alkalmas e két nap arra is, hogy az ott lévő tanárok és az osztályfőnökök képet kapjanak a tanulók közösségben mutatott viselkedéséről, kultúráltságukról, esetleges szélsőséges megnyilatkozásaikról. A 9. évfolyamon, az év elején, tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a tanulók felkészültségét annak érdekében, hogy milyen szintű felzárkóztató foglalkozásokkal tudjuk segíteni az arra rászorulókat.

9.2. A tanulókat segítő tevékenységek -

Az iskola ellátja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységeket. Felzárkóztatás szervezhető a tanórán (differenciált egyéni és csoportos foglalkoztatással), a nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanuló érdeklődése, igénye szerint, illetve egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozások keretében.

-

A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó délutáni különfoglalkozások, a korrepetálások jelentik. Az évről-évre újra meghatározott, szaktanárok vezetésével szervezett korrepetálási programok lehetővé teszik a gyengék ill. a tanórákat mulasztók számára a szakmai lemaradás megszüntetését. Az egyes foglalkozások gyakorlásból, a felvetődött kérdések megválaszolásából ill. a tananyag újra magyarázásából állhatnak.

-

A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára a nevelési tanácsadóval együttműködve - szükség esetén - iskola-pszichológus segítségét kérjük. Segítünk a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket (alapítványokat), amelyek segítséget tudnak nyújtani.

-

Külön figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási-nevelési feladataira, az egyéni problémák kezelésére. Számukra – szükség esetén – egyéni haladási tervet dolgozunk ki.

-

A pályatévesztett és a tanulmányi nehézség miatt iskola-változtató szándékú tanulókat segítjük a befogadó intézmény megtalálásában. Az eltanácsolás lehetőségével csak végső esetben élünk. 40

9.3. Integrált nevelés-oktatás A sok súlyos problémából kiindulva, s azok megoldására törekedve határoztuk el az integrált nevelést, oktatást. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: • Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. • Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. • A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő, pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. • A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tanagyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükségletekhez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedéshez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. • Intézményünkben erre a felkészítésre a szakiskolai képzés 9-10. osztályában kerülhet sor. Az integrációs és képesség kibontakoztató pedagógiai rendszer három elemből tevődik össze. Az első rész a heterogén intézményi közeg kialakítását, az „alkalmazást” jelenti. „Kiket kikkel” szeretnénk integráltan oktatni. A tanulók a pedagógiai szakszolgálat tanácsára és szakvéleménye alapján kerülhetnek az iskolába. Főszabály a sajátos nevelési igényű tanulókat normál osztálykeretben oktatni, de speciális tanulói csoportokat is működtetni. Az osztály kialakításánál a hátrányos helyzetű gyerekek aránya 50%, aminek fokozatosan csökkennie kell 25%-ra. Intézményünk esetében ez úgy valósulhat meg, hogy több osztályra

41

is kiterjesztjük az integrációs felkészítést. Iskolánk, mint az integráló intézmény, minden szülővel kapcsolatban áll, a nevelőtestület pedig csapatban dolgozik. Ez konkrétan azt jelenti, hogy együttműködési, partnerségi kapcsolatok kiépítése történik mind a nevelőtestületen belül, mind pedig a külső szereplőkkel, a szülői házzal, a helyi családsegítő szolgálattal, szakszolgálattal, más közoktatási intézménnyel. A pedagógiai rendszer második része a tartalmi elemeket fogalmazza meg. Az intézménynek képességfejlesztő programokat kell működtetnie. Annak értékelése helyett, hogy „mit nem tud a tanuló”a „miben jó” kerül előtérbe. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a „lépésről lépésre” elvét és módszerét használjuk. Egyéniesített, rendszeresen alkalmazott és körültekintően ellenőrzött nevelési, oktatási folyamat megvalósítására törekszünk. A tanulást segítő fejlesztés, az eszközjellegű és szociális kompetenciák fejlesztését követik az integrációt segítő, tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek. Ide tartozik a mentori rendszer működtetése, művészeti körök kialakítása és együttműködés civil művészeti iskolák programjaival. A programok kialakításában a multikulturális tartalmak is helyet kapnak. A tanulók értékelési rendszerében is változás történik. Megjelenik a szöveges értékelési rendszer, az árnyalt értékelés, az egyéni fejlődési napló. A tanárok külső szakemberek segítségével egyéni nevelési célokat és tervet határoznak meg, melyek teljesülését illetve a tanulók magatartását, fejlődését folyamatosan nyomon követik és értékelik. A pedagógusok meghatározott időnként pl. kéthetente szakmai megbeszéléseket (esetmegbeszélés, módszertani továbbképzés) tartanak külső szakember bevonásával. A rendszer harmadik összetevője a program ellenőrzése az eredmények szempontjából. Mindenképpen fontos, hogy legyen utánkövetés, hogy lássuk mi lesz a tanuló sorsa, mert a hátrányos helyzetű tanulók nagy számban maradnak ki a középfokú oktatási intézményekből. Tehát már nemcsak a beiskolázás lényeges, hanem az is, hogy egy-két év múlva is ott tanulnak-e a tanulók, vagy sem.

9.4. Felzárkóztató oktatás A szakiskolában – a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében – felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülő legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke – az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett – a következő tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben betölti a tizenötödik életévét. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. Az, aki a felzárkózató oktatás megkezdésekor a tizenhatodik életévét nem tölti be, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba. A felzárkóztató oktatás egy tanítási évig (tíz hónapig) tart, az általános iskola hetedik évfolyamát sikeresen befejezett tanuló számára. A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati kompetenciákat. A felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. A tanuló a

42

felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon folytathatja tanulmányait.

9.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos céljaink • • • •

Ezeknek a tanulóknak döntő többségét legalább egy szakmunkás bizonyítvány megszerzéséig eljuttatni. Hátrányaik ellenére kialakítani bennük – legalábbis megpróbálni – az élethosszig tartó tanulás igényét. Maximális segítséget nyújtani ahhoz, hogy a társadalomban való beilleszkedésük minél sikeresebb legyen. Ha az mégsem sikerülne az iskolán belül, akkor iskolarendszeren kívüli képzésbe kell megpróbálni bevonni őket.

•

9.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos feladataink Feladatunk a tanulók kudarcélményeinek olyan mértékű csökkentése, hogy az iskola követelményrendszerének megfeleljenek. Ahhoz, hogy ezt teljesíteni tudjuk, az alábbi feladatokat kell megoldanunk: • Már a kezdet-kezdetén fel kell mérni a tanulók szociokultúrális környezetét, amely döntő tényező a tanulási kudarcok kialakulásánál. • Alaposan fel kell térképeznünk a tanulók megértő képességét, készségeit, személyiségjegyeit, s ezek alapján kell meghatároznunk a konkrét teendőket. • Minden lehetőséget ki kell használni annak érdekében, hogy a szülői házzal a pedagógus (elsősorban az osztályfőnök) aktív kapcsolatot teremtsen. • Fel kell mérni milyen akadályai vannak a tanuló otthoni tanulásának, mik okozzák az alacsony hatékonyságot tanulmányi munkájában. • Döntőnek tartjuk, hogy iskolánk értékelési rendszere motiválóbb, pozitívabb legyen s ne negatív, büntető jellegű. • Ezeknek a tanulóknak a felzárkóztatására heti 1,5 óra/3 fő időkeretet biztosítunk.

9.7. A felzárkóztatási program értékelése A felzárkóztatási program eredményességéről az osztályfőnökök folyamatos visszajelzéseket szereznek, s a félévenként megrendezésre kerülő osztályértékelő értekezleteken számolnak be. A tanácskozáson az osztályban tanító szaktanárok és az osztályfőnök kölcsönösen informálják egymást, s közösen döntenek a további intézkedésekről. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök és a szülők bevonásával tanulónként értékeli a felzárkóztatást segítő program eredményességét.

43

10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gazdaság szerkezetváltozásával, a piacgazdaságra történt átállással a szülők könnyen munkanélkülivé válhatnak, így mind több gyermek kerül nehéz anyagi helyzetbe, mely az egészséges testi-lelki fejlődését és tanulását hátráltathatja. Ezek a tanulók nagy tapintatot igényelnek, hiszen sok esetben szégyellik helyzetüket, melybe önhibájukon kívül kerültek. A segítségre szorulók általában munkanélküliek, alacsony jövedelműek, rokkant nyugdíjasok vagy szociális ellátásban részesülő szülők köréből kerülnek ki. A szociális hátrányok leggyakoribb megnyilvánulási formái: a szegénység, az egykeresős és csonka családok, az ösztönzés hiánya, az életkilátások csökkenése. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. (K)2. 8. 1 Az iskola pedagógusainak a tanulók anyagi veszélyeztetettsége feltárásával kapcsolatos feladatai • • • •

A tanuló osztályfőnökének kiemelten fontos feladata, hogy mielőbb feltárja az osztályban fellelhető veszélyeztetett helyzetben levő családi körülményeket. Ezt követően a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel közösen az anyagi veszélyeztetettséget jelenti az igazgatónak. Az ilyen jellegű feladatok ellátásában, az osztályban tanító valamennyi pedagógusnak közös kötelessége. Az igazgató eljárást indít a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.

10.1. Hátránykompenzáció Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás). Természetbeni ellátások (kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyv biztosítása, kulturális támogatás odaítélése, utazási térítés kiutalása). A szociokulturális hátrányok enyhítése (a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosítása, jól felszerelt könyvtárral a kulturális hiányok pótlása, tanácsadás, a közösségek életének támogatása, felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése). -

Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel.

-

Drog és bűnmegelőzési programok szervezése.

-

Pályázatok figyelése, nyomon követése, részvétel a pályázatokon.

-

Kollégiumi elhelyezés és ellátás biztosítása.

-

Ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére. 44

-

A tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma).

-

Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése.

10.2. A tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatai • • • •

Az iskola igazgatójának e területen ellátandó feladatait a Csongrád Megyei Önkormányzat 10/2000. (X.10.) számú rendelete határozza meg. Az iskola igazgatója a tanuló tandíját a tanulmányi eredménytől függően csökkenti. Az iskola igazgatója a tanuló szociális helyzetét figyelembe véve – az osztályfőnök, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős véleménye alapján – a tandíját csökkentheti. A fentieken túlmenően az igazgató az osztályfőnök javaslata alapján egy tanévre szóló ingyenes tankönyvhasználatot biztosít (könyvtári állományban levő könyvekből).

11. Egészségnevelési program 11.1. Az egészségfejlesztés célja Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. 11.1.1. Az iskola egészségfejlesztési célja: • • •

• •

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, az iskolai egészségnevelést és az iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítani, ezekkel párhuzamosan együttműködni a helyi közösség szakembereivel, és részt venni az ide vonatkozó programokon, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programok kidolgozása. Kiemelt jelentőségű az egészséges étkezés, a testedzés és a szabadidő hasznos eltöltése, valamint a társas támogatás, a lelki egészségfejlesztés és tanácsadás zavartalanságát biztosító programok megvalósítása. Olyan oktatási-nevelési gyakorlat megvalósítása, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. A diákok segítése, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségmegőrzése; a helyi közösség vezetőivel való együttműködés úgy,

45

• • •

hogy az utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást. Tolerancia és segítőkész magatartás kialakítása a beteg vagy fogyatékkal élő embertársak iránt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségnek ezek a meghatározásai rendkívül ambiciózusak, és mindenképpen egy kívánatos folyamatot határoznak meg, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid és hosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra. 11.1.2. Az egészségfejlesztés tartalma

Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. 11.1.2.1. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségnevelés főbb területei: − egészséges táplálkozás − higiénés szokások erősítése, fontosságának hangsúlyozása − aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése − a dohányzás visszaszorítása − alkohol- és drogprevenció − AIDS prevenció − mentális betegségek megelőzése 11.1.3. Az iskolaorvos, védőnő szerepe az egészségnevelésben: 1. Évenkénti szűrővizsgálat 46

2. Felvilágosító előadások tartása (iskolaorvos, védőnő) 3. Egyéni gondozás (cukorbetegségek, viselkedési zavarok, tanulási zavarok, szenvedélybetegségek, cardiovaskularis rizikószűrés és gondozás) 4. Testnevelési csoportbesorolás 5. Versenyekre felkészülés (csecsemőgondozás, elsősegélynyújtás stb.) 6. Kapcsolattartás a pedagógusokkal, a szülőkkel (kiemelten az ifjúságvédelmi felelőssel) 7. Az iskolai büfé kínálatának figyelemmel kísérése, javaslattétel 8. Családsegítővel kapcsolattartás 9. Bemutató szervezése (egészséges táplálkozás) Az egészségnevelési célkitűzések között szerepel a tanulók mentális és tanulási problémáinak felmérése, a korrekció megvalósítása: A testi, fizikai állapot mérésén kívül a tanulási nehézségek szűrése. Logopédusi segítség igénybevétele a koncentrációzavarral, hiperaktivitással, fáradékonysággal, dislexiával, disgrafiával, discalkuliával küzdő gyerekek megsegítésére, tanulási hatékonyságuknak erősítésére.

47

11.2. Testnevelési órák, mindennapos testnevelés A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Elsődleges célunk a mozgás szeretetének erősítése, a mindennapi testmozgás igényének kialakítása, ezzel az egészségtudatos magatartás jelentőségének hangsúlyozása. Az egészségnevelési célok elérésében segít a diákok állóképesség vizsgálata. A felmérési eredmények alapján pontos képet kapunk a tanulók állapotáról. Az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módja biztosított. A tanulóknak heti 2 testnevelés órája van. A többi mozgási lehetőség a diáksportkör foglalkozásain biztosított. Célunk a tanórán kívüli sportolási lehetőségek skálájának bővítése. • kosárlabda csapatok edzése, osztályok, évfolyamok közötti versenyek megvalósítása • foci csapatok edzése, osztályok, évfolyamok közötti versenyek megvalósítása • kondicionáló torna biztosítása, erőnléti edzések megtartása • házi és intézmények közötti bajnokságokon való részvétel • Pingpong, labdarúgó, aerobic foglalkozásainak támogatása 11.2.1. A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek Sajátos a testnevelés ellenőrzése és értékelése, mivel készségtárgyról van szó. Itt az ellenőrzés folyamatos, amely a tanórai teljesítményt figyeli. Időszakos egy-egy témakör lezárását követően. A 10. évfolyam végén pedig egy átfogó ellenőrzést végeznek együtt a testnevelő tanárok. A tanulók teljesítmény-felmérését a HUNGAROFIT 4+1 módszerrel végezzük. A felmérés a tanulók állóképességét, izomerejét (has-, hát-, kar- és lábizomzat) mérjük fel évente kétszer, tavasszal és ősszel. A mérési eredményeket a programhoz központilag rendelt táblázat szerint kiértékeljük. A felmérés eredményét az iskolaorvos is megkapja. A felmérés lehetőséget nyújt a tanulók önmagukhoz képest történő fejlődésének, de az egymást követő évfolyamok egyre rosszabb kondíciójának megállapítására is. A HUNGAROFIT módszer során az alábbi dimenziókban folytatunk méréseket: Aerob fittség mérés Kardio-respiratorikus állóképesség mérése: • Cooper-teszt (futással) 1, 1.5, 2 mérföld ill. 2000 m, 3000 m síkfutás (Pulzus méréssel kiegészítve). Dinamikus izomerő A vázizomzat fittségének mérése: • • • •

Helyből távolugrás Helyből 5-ös sorozat ugrás páros lábbal Kétkezes dobás fej fölött hátra Egykezes labdalökés helyből

Izomerő állóképesség A vázizomzat fittségének mérése:

48

• M. fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás • Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel • Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés (A próbákat folyamatosan, kifáradásig kell végezni a maximális időtartam: 4 perc.) Hajlékonyság A kiegészítő mérés: Csípőhajlékonyság •

Ülésben előrenyúlás

Az értékelés során figyelembe vesszük: • • • • • •

a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődését, a tanult sportági mozgásanyag technikai végrehajtását, a sportjátékokban való aktív részvételt, együttműködési készséget, a testnevelési órákon mutatott aktivitást, a teljesítmények eredményességének viszonyát az előírottakhoz, a tanórán kívüli sporttevékenységet (iskolai sportkör, felzárkóztató foglalkozás, tehetségfejlesztő sportóra stb.)

•

11.3. Felvilágosítás és szemléletformálás • • • • • • • • •

• •

Az iskolánkban Egészségnappal és Életmódnappal kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. Szintén a szemléletformálásban játszik fontos szerepet a minket körülvevő világ empirikus felfedezése ideértve a Sürgősségi Baleseti Osztályt A természetjáró túrák szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni. Az évente megrendezésre kerülő Sportnap mozgáslehetőséget nyújt, másrész aktívan támogatja az egészséges életmódra törekvést. A különböző sportkörök tartalmas és egészséges kikapcsolódást nyújtanak a diákoknak. Versenyeken való részvétel (sportversenyek, elsősegélynyújtó verseny) Véradás diákok és tanárok részvételével („Ha vért adsz, életet adsz!”) Időszakos kiállítások rendezése (ÁNTSZ segédanyagainak felhasználásával) – mind olyan programok, amelyek elengedhetetlenek a kiegyensúlyozott, minden szempontból egészséges tanulók nevelésében. Kiemelten biológia, testnevelés, kémia, földünk és környezete, osztályfőnöki, gyakorlati és idegen nyelvórán folyik az egészséges életmódra nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. Jól felszerelt szaktantermek (biológia, kémia, földünk és környezete), szertárak. (biológia, kémia, testnevelés, könyvtár, tornaterem, kondicionáló terem, sportudvar, iskolai büfé biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit. Női tanári kondicionáló tornával, férfi tanári futball rendezésével követendő példát kívánunk nyújtani tanítványaink számára.

49

• • • • • • • • • • •

Az iskola egészségügyi személyzetének részvétele a szülői értekezleteken (szülők felvilágosítása a példamutatás szerepéről, a család étkezési szokásai, mozgáskultúrája, az egészség megőrzésének helye a család értékrendjében, egészséges lakókörnyezet) Az iskolai büfé választékának ellenőrzése (gyümölcs, korpás pékáru, müzliszelet, cukormentes 100 %-os gyümölcslevek, élőflórás natur joghurt) Kerülendő: cola, csokoládé, finomított édesipari termékek stb. Számítógépes adatnyilvántartás Bemutatók szervezése (egészséges táplálkozás, természetes módszerek a szépségápolásban, gerinctorna betanítás, kézi és műszeres szemmaszírozás) Kortárs segítőképzés Szenvedélyekről leszoktató, önismeretfejlesztő csoportos foglalkozások Dohányzásmentes tantestület Tanár-diák sporttalálkozók Kiskorúak iskolai dohányzásának szigorított ellenőrzése Szülőcsoportok szervezése szakemberek bevonásával pl. magatartászavaros gyerekek esetén Dohányzásról leszoktató elektromágneses kezelés

50

12. Az iskola környezetnevelési programja 12.1. A környezeti nevelési program célkitűzései A környezetnevelés fő céljaiként megfogalmazhatók az alábbiak: -

A tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. Érzékenység kialakítása a környezet állapotváltozásaira, s ezek emberre gyakorolt hatására. Személyes felelősség vállalás a környezetkímélő magatartásban. Közvetett módon a környezeti világválság kialakulásának megelőzése. Természeti értékeink megőrzése, tisztelete, természet és társadalom harmóniájára törekvés.

12.2. A környezetvédelem főbb területei A környezetvédelem főbb területei között tartjuk számon a vízvédelmet. (vízfogyasztás, gazdaságos vízfelhasználás), a levegővédelmet (szmog, dohányzás) és a talajvédelmet. (növények telepítése). Napjainkban a hulladékkezelés és újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés olyan területei programunknak, amelyek ismerete elengedhetetlen értékeket képvisel. A zajkárosodás megakadályozása, a gazdaságos energiafelhasználás megoldása, a környezetbarát gyakorlatok reflexszerű használata szintén elengedhetetlen a szemléletmód kialakításában. Környezetvédelmi feladataink konkrétabb gyakorlati területének számít az iskolaudvar fásítása, a kerékpár használata és a szárazelem begyűjtése.

12.3. A környezetei nevelés fő célcsoportjai és színterei Iskoláról lévén szó elsődleges célcsoportunk a tanulók közössége. Ugyanakkor a tanárok és az iskola dolgozói, valamint a szülők bevonása teszi teljessé tevékenységünket, hiszen minél komplexebb, sokrétűbb és kiterjedtebb a célcsoport, annál nagyobb az eredmény. Kiemelten a biológia, a testnevelés, a kémia, a földünk és környezete, az osztályfőnöki és az idegen nyelvórákon folyik környezeti nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson, valamint a szabadidős tevékenységek során is törekszünk a pozitív környezeti szemlélet kialakítására. Az iskolai könyvtárban a témákhoz illeszkedő, korszerű ismereteket nyújtó anyagokat biztosítunk.

12.4. Felvilágosítás és szemléletformálás A felvilágosítás és a szemléletformálás bevált módszereivel kívánunk élni a környezeti nevelési program keretén belül is. Lehetőségeink az alábbiak: A Föld napja (április 22.) rendezvény keretein belül lehetőség nyílik a környezeti nevelés legtöbb kitűzött területének megvalósítására.

51

Igen komplex lehetőségekkel szolgál az Egészségnap is más „Jeles napokkal” a környezet- és természetvédelemben (Víz világnapja). A környezet megismerését, értékeinek megtapasztalását, s így annak védelmét szolgálják a különböző természetjáró túrák, a vízi túrák, a tanulmányi kirándulások, Magyarország nemzeti parkjainak megismerése. A környezeti nevelés a ma embere számára már nem divatos passzió, hanem az élet diktálta szükségszerűség. Az egészség és a környezeti nevelés szoros kapcsolatban áll egymással.

13. Fogyasztóvédelmi oktatás 13.1. Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a. b. c. d. e. f. g. h.

Az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga A különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga A megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga A jogos panaszok tisztességes rendezéshez való jog Az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog A kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997évi CLV törvényt, melynek első része V. fejezet 17.-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbizottság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A Kormány 243/2003. (XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

52

13.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordozhatnak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátítani, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztésdöntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kell fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására fektettük a hangsúlyt. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. 53

Az értékek formálódásában lényeges: • • •

A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása A természeti értékek védelmi

Fontos továbbá a fogyasztás során: A tájékozódás képessége, A döntési helyzet felismerése és A döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklus során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. 54

III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola helyi tanterve 1.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított egyes tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai A szakiskola 9-10. évfolyamának óratervei „B” változat Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. Összesen:

Tantárgy Megnevezése Magyar nyelv és irodalom * Történelem és társadalom ismeret Idegen nyelv * Matematika * Informatika * Fizika Biológia, egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Művészeti ismeretek Testnevelés és sport Szakmai alapozás Osztályfőnöki

*Csoportbontás

55

Évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 3 3 2 2 3 3 1 1,5 1,5 1 2 1,5 2 5 2e/3gy* 1 27,5

3 3 1 1,5 1,5 1 1,5 2 7 3e/4gy* 1 27,5

A szakiskola 9-10. évfolyamának óraterve (érvényes, felmenő rendszerben a 2007/2008. tanévtől) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom* Matematika* Történelem és társadalom ismeret Természetismeret és környezeti tanulmányok Fizika Kémia Biológia Földrajz Élő idegen nyelv* Informatika* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Gyakorlati oktatás* Szakmai alapozó Összesen * Csoportbontás

9. évfolyam 3 2 2

10. évfolyam 3 2 2

1,5 1 1 1,5 2 2 2,5 1 2 6 27,5

1 1,5 1,5 1 2 2 2,5 1 8 27,5

Az egyéves felzárkóztató oktatás évfolyamának óraterve Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom/ kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret/Egészségtan - kémia - fizika - biológia - földrajz - környezetvédelem Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Szakmai előkészítő/alapozó gyakorlat* Személyiségfejlesztés, kommunikáció Összesen *Csoportbontás

56

Óraszám 10. évf. Heti óraszám 4 2 3 1 5 1 1,5 1 1 0,5 1 2 1 2 9 2 32

A szakközépiskola 9-12. évfolyamának óratervei 1.1Közlekedés szakmacsoport Tantárgy 9. 4

Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalomismeret Társadalom ismeret és etika Idegen nyelv Matematika* Rajz és virtuális kultúra műv .ism. Ének Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika* Szakmacsoportos alapozó ismeretek Közlekedési ismeretek Közlekedési informatika és szt. gyak.* Közlekedési földrajz Szakmai idegen nyelv* Általános jogi ismeretek Összesen KÉ

2 3,5 3 1 1 2 1 1,5 1 1 1,5

Osztály/óraszám 10. 11. 12. Érettsé gi Heti óraszám 4 4 4 KÉ 2 3,5 3 1 1 2 1 1,5 1 1 1,5

2 1 4 4 1 1 2 2 1

3 4 4 1 1 2 2 1

3 3 2 2 3 3 2 27,5 27,5 30

3 3 2 30

KÉ KÉ KÉ

– Kötelező érettségi tantárgy

Emelt szintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból biztosítjuk: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika * Csoportbontás

57

1.2 Közlekedési szakmacsoport (érvényes felmenő rendszerben a 2007/2008. tanévtől) Tantárgy 9. 4

Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalomismeret Társadalom ismeret és etika Idegen nyelv Matematika* Rajz és virtuális kultúra műv .ism. Ének Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika* Szakmacsoportos alapozó ismeretek Közlekedési ismeretek Közlekedési informatika és szt. gyak.* Közlekedési földrajz Szakmai idegen nyelv* Általános jogi ismeretek Összesen KÉ

2 3 3 1 1 2 1 1,5 1,5 1,5 1

Osztály/óraszám 10. 11. 12. Érettsé gi Heti óraszám 4 4 4 KÉ 2 3 3 1 1 2 1 1,5 1,5 1,5 1

2 1 4 4 1 1 2 2 1

3 4 4 1 1 2 2 1

3 3 2 2 3 3 2 27,5 27,5 30

3 3 2 30

KÉ KÉ KÉ

– Kötelező érettségi tantárgy

Emelt szintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból biztosítjuk: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika * Csoportbontás

58

2.1. Kereskedelem-marketing szakmacsoport Tantárgy

Osztály/óraszám 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4

Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalomismeret Társadalom ismeret és etika Idegen nyelv * Matematika * Művészeti ismeretek Ének Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika * Szakmacsoportos alapozó Kereskedelem-marketing szakmacsop. Alapism. Kereskedelem-marketing szakmacsop. Alapozó gyakorlat * Közgazdaságtan * Marketing Összesen

2 3,5 3 1 1 2 1,5 1 1 1 1,5

2 3,5 3 1 1 2 1,5 1 1 1 1,5

2 1 4 4 1 1 2 2 1

3 4 4 1 1 2 2 1

2

2

-

-

3

3

2

2

3 3 27,5 27,5 30

3 3 30

Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ

KÉ – Kötelező érettségi tantárgy. Emelt szintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból biztosítjuk: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv * Csoportbontás

59

2.2. Kereskedelem-marketing szakmacsoport (érvényes felmenő rendszerben a 2007/2008. tanévtől) Tantárgy Osztály/óraszám Érettségi 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4 KÉ Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalomismeret Társadalom ismeret és etika Idegen nyelv * Matematika * Művészeti ismeretek Ének Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika * Szakmacsoportos alapozó Kereskedelem-marketing szakmacsop. Alapism. Gazdasági környezetünk Közgazdaságtan* Marketing Szakmai idegen nyelv* Kereskedelem-marketing szakmacsop. Alapozó gyakorlat * Információkezelés* Viselkedéskultúra Tanirodai gyakorlatok* Összesen

2 3,5 3 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5

2 3,5 3 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5

2 1 4 4 1 1 2 2 1

3 4 4 1 1 2 2 1

-

-

-

-

2 -

2 -

3 2,5 0,5 -

3 2,5 0,5 -

2 2 1 1 2 27,5 27,5 30

2 30

KÉ KÉ KÉ

KÉ – Kötelező érettségi tantárgy. Emelt szintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból biztosítjuk: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv * Csoportbontás

60

3.1. Gépész szakmacsoport

Tantárgy

Osztály/óraszám 10. 11. 12.

9.

Érettségi

Heti óraszám Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Társadalom ismeret és etika Idegen nyelv * Matematika * Művészeti ismeretek Ének Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika * Szakmacsoportos alapozó A műszaki ábrázolás alapjai Műszaki ábrázolási gyakorlatok Információ és adatgyűjtési gyak. * Anyagismeret Anyag- és gyártásismeret Anyagmegmunkálás gyakorlat* Mechanika Géprajz Ember és környezete Gépészeti mérések* Géprajz gyakorlat Gépelemek Alk. szám. techn. (CAD) * Elektrotechnika Gépi forg. Alapgyakorlatok* Szerelési alapgyakorlatok* Összesen

4 2

4 2

4 2

4 3

3,5 3 1 1 2 1 1,5 1 1 1,5

3,5 3 1 1 2 1 1,5 1 1 1,5

1 4 4 1 1 2 2 1

4 4 1 1 2 2 1

2 1

-

-

-

2

-

-

-

-

2 3 -

1 2 2 1 0,5 1,5 -

27,5

27,5

30

KÉ KÉ KÉ KÉ

2 2 1 1,5 1,5 30

* Csoportbontás KÉ – Kötelező érettségi tantárgy. Emelt szintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból biztosítjuk: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv

61

3.2. Gépész szakmacsoport (érvényes felmenő rendszerben a 2007/2008. tanévtől)

Tantárgy

Osztály/óraszám 10. 11. 12.

9.

Érettségi

Heti óraszám Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Társadalom ismeret és etika Idegen nyelv * Matematika * Művészeti ismeretek Ének Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika * Szakmacsoportos alapozó A műszaki ábrázolás alapjai Műszaki ábrázolási gyakorlatok Információ és adatgyűjtési gyak. * Anyagismeret Anyag- és gyártásismeret Anyagmegmunkálás gyakorlat* Mechanika Géprajz Ember és környezete Gépészeti mérések* Géprajz gyakorlat Gépelemek Alk. szám. techn. (CAD) * Elektrotechnika Gépi forg. Alapgyakorlatok* Szerelési alapgyakorlatok* Összesen *

4 2 3 3 1 1 2 1 1,5 1,5 1,5 1

4 2 3 3 1 1 2 1 1,5 1,5 1,5 1

4 2 1 4 4 1 1 2 2 1

4 3 4 4 1 1 2 2 1

2 1

-

-

-

2

-

-

-

-

2 3 -

1 2 2 1 0,5 1,5 -

27,5

27,5

30

KÉ KÉ KÉ KÉ

2 2 1 1,5 1,5 30

Csoportbontás

KÉ – Kötelező érettségi tantárgy. Emelt szintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból biztosítjuk: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv

62

Rendőri pályára előkészítő középiskolai rendvédelmi szakképzés Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika* Ének-zene Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Szakmai orientáció Egészségtan Információkezelési gyakorlat * Információ- és adatgyűjtési gyakorlat* Kommunikáció Szakmacsoportos alapozó oktatás Belügyi rendészeti ismeretek Speciális társadalomismeret Kommunikációs gyakorlat Fizikális felkészítés (önvédelem) Közlekedési ismeretek Szabadon tervezhető Érettségire való felkészülés Fizikális felkészítés (önvédelem) Összesen:

*

9 4 2

10 4 2

3 3 1 1 2 1 2 1 2

3 3 1 1 2 2 1 2 1

1 2

1

Osztály/óraszám 11 12 4 4 3 3 1 4 3

4 4

1 2

1 2

1 1 2

2 1 1

2 1 2 2 1

4 2

Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ

2 1

1

1,5 27,5

1,5 27,5

2

max 3

max. 3

30

30

Csoportbontás

KÉ – Kötelező érettségi tantárgy. Emelt szintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból biztosítjuk: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv

63

1.2. Az előírt egyes tantárgyak és azok követelményei Tantestületünk elfogadja az OM által kiadott kerettantervi tantárgyi tananyagot és a hozzájuk kapcsolódó követelményeket. Ugyanakkor csatoljuk iskolánk osztályfőnöki óráinak helyi tantervét az egész iskolára (9-13. évfolyamára). A szakiskola 9-10. évfolyamán ahol integrált nevelés-oktatás folyik a helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A gyermek egyéni képesség- és készségfejlődése határozza meg, hogy a heti óraszámból milyen arányban vesz részt egyéni és milyen arányban, csoportos foglalkoztatásban.

64

1.2.1. Az osztályfőnöki órák helyi tantervei 1.2.1.1. Osztályfőnök-szerepek: „ Az embernek nemcsak a világban már megvalósult lehetőségeket kell megcsodálnia, hanem a benne még ott lappangókat előhívnia, s belőlük magát minél különbbé megalkotnia.” (Németh László) •

Közvetlen és gyakorlati pedagógiai vezetője a rábízott osztálynak, tevékeny szervezője az egyén és a közösség fejlődésének, alkotó kezdeményezője, segítője az önismeret és az önnevelés kibontakozásának. • Rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, informálja őket, bevonja egyenként és közösségként is őket a nevelési folyamatba; velük együtt igyekszik megteremteni a különböző nevelő tényezők összhangját. • Összefoglalja és orientálja az osztályában tanító tanárok és gyakorlatvezetők munkáját. • Elvégzi a tanítással-neveléssel kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Mindehhez megismeri a tanulók értelmi, érzelmi, akarati képességeit, családi helyzetüket, szociális környezetüket, s ennek megfelelően körvonalazza nevelési programját, összhangban az iskola célkitűzéseivel és a társadalom igényeivel. 1.2.1.2. Visszatérő, ismétlődő témák az osztályfőnöki órákon, feladatokban: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

9. 10. 11.

A tanév munkarendje, házirend, tervek, feladatok. A tanulmányi előmenetel, a szorgalom és magatartás értékelése havonta. Tűzrendészeti és balesetvédelmi tájékoztató. Vagyonvédelem. Környezetvédelem. A tanulmányi kirándulások közös előkészítése, szervezése. Színház-, mozi-, tárlatlátogatások szervezése, tájékoztatás a művekről, alkotásokról. Olvastad? Láttad? Hallgattad? Olvasmányok, könyvek, folyóiratok, előadások, televízió-rádióműsorok ajánlása. (Célszerű tanulókat bevonni a megfigyelésbe, adjunk lehetőséget, egyéni beszámolókra!) Ép testben ép lélek. A testedzés, a test fizikai és lelki állapotával való törődés; tudják az iskola, a város lehetőségeit. A hét végére ajánljuk kerékpár- és gyalogtúrákat. Viselkedési szabályok otthon, az iskolában, az utcán, nyilvános helyeken. Az ünnepek szerepe az életben (családi, társadalmi ünnepek). Hogyan teremtsük meg az ünnepek hangulatát, hogyan ajándékozzunk? Politikai – nemzeti ünnepek (a tanév rendjében központilag meghatározott). Aktuális osztályproblémák megoldása, megbeszélése.

1.2.1.3. Egészségügyi témák osztályfőnöki órákra 1. 2.

Általános egészségügyi tudnivalók (elsősegélynyújtás, orrvérzés, ájulás, lázcsillapítás….stb.) Fiatalok helyes életmódja (táplálkozás, tisztálkodás, fogápolás, öltözködés, pihenés, szórakozás…) 65

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

A sport szerepe a testi fejlődésben és a jellemformálásban Önbizalom, önértékelés, pozitív döntéshozás, kudarctűrés, stresszkezelés A káros szenvedélyekről röviden A dohányzás Az alkoholfogyasztás A kábítószerek, gyógyszerek Fertőzések, fertőző betegségek, kullancs okozta betegségek, védőoltások AIDS, Hepatitis B fertőzés és megelőzése Serdülőkori testi, lelki változások Életre szóló barátságok Szeretet, szerelem, együtt járás, szex A férfi és nő anatómiája és „működése” A férfi és női lélek Felkészülés a nemi életre A nemi élettel kapcsolatos kérdések Fogamzásgátlás Tizenéves kori terhesség A terhesség-megszakítás Nemi erőszak és ennek elkerülése Homoszexualitás Párválasztás – házasság – család Terhesség, szülés Csecsemőgondozás, gyermeknevelés, családi élet Válás és annak következményei Az orvosi hivatásról … Daganatos betegségek, és azok megelőzése 1.2.1.4. Javaslatok az egyes évfolyamok óráira

1. 2. 3. 4. 5. 6.

7. 8.

9. osztály: 9. osztályos középiskolások vagyunk. Az osztály életének megszervezése; feladatok, jogok, kötelességek, lehetőségek, megbízatások. Házirend. Az iskolai diákönkormányzat. Az osztályönkormányzat szervezésének előkészítése. Hogyan tanuljunk? A hatékony tanulás technikája. Sajátos szaktárgyi módszerek. Szakköri öntevékenység. Hagyományok, pályázatok, versenyek az iskolában. Iskolánk az oktatási rendszerben. Névadónk példája. A könyvtár szerepe a diák életében. Látogatás a könyvtárban. A könyvtárhasználat. Önismeret. Milyen vagyok? Az önismeret fontossága, az akarati tényezők az ember életében. Önnevelés és önművelés. A saját-én keresése. Okkereső gondolkodás. „Használati utasítás” magamról – írásos tájékozódás. (Nem) szeretek iskolába járni. - siker és kudarc, - szorongás és felszabadulás, a feszültség, fáradtság oldásának módszerei, - beilleszkedés és iskolakerülés, - tanár- diák viszony, - a közös cél. Társ- és emberismeret. Kapcsolatfelvétel, kommunikáció. Nyelvi és gesztusformák, az emberi érintkezés formái. „Veszélyes kapcsolatkeresések.” (Kiktől óvakodjunk?) Illemszabályok az emberi kapcsolatokban: - egymás között,

66

9.

10.

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

18.

- szülőkkel, - tanárokkal, - általában felnőttekkel. Közlekedési kultúra: - magatartási követelmények, - veszélyforrások, - közlekedési morál. A város, ahol tanulunk, élünk. Kulturális értékek, szórakozás a városban. Múzeumok, művészi értékek. - az ismeretszerzés iskolán kívüli helyei – séta, - a felnőttek világában, reagálási módok a kellemetlen emberi magatartásokra. A serdülőkor anatómiai és pszichés változásai. A személyi higiénia – egészséges életmód: - helyes időbeosztás, - aktív pihenés. Az öltözködés illemtana és egészsége. Társadalmi ünnepek: - karácsony, húsvét. Az ünnepek eredete, az ünnepi örömök, népszokások. Az ajándékozás kultúrája. A színház szerepe az ember életében. Színházlátogatás. Tavasz a művészetekben: zene, képzőművészet, irodalom. A természet és a művészetek (zenehallgatás, tárlatlátogatás, séta). Játék a mindennapokban: - a gyermekkorban, az iskolában, - a szellemi tornák, - munka és játék. A nyár szépségei és veszélyei. A természet szerepe az ember életében. Az utazás kultúrája. („Mit tettél?” „Mit láttál?” – dilemmája.)

10. osztály: 1. Válságban a tanulás? Leértékelődött a tudás? A tudás öröme, az intellektuális élmény. A tanulás és a szellemi értékek szerepe életünkben – az önképzés szerepe és módszerei. 2. Nyári élmények: - a szakmai gyakorlat, - élmények, tanulságok. 3. Az egészséges életmód alapismérvei – területei – - munka, - ismeretelsajátítás, - közéletiség, - fogyasztás, - szabadidő felhasználás, - lelkiélet, - testkultúra, - káros szenvedélyek. (Életstílus, életforma, életvitel.) 4. Mindennapok a családban. - a család szerepe, - az együttélés értékei (szeretet, tisztelet, együttérzés, munkamegosztás a családban, konfliktusok és feloldásuk).

67

Játék, humor a kapcsolatokban. 5. Politikai – nemzeti ünnepek: - október 23. - március 15. 6. Felkészülés zenehallgatásra. A komolyzenei élmény. (Hangverseny-látogatás) 7. Útkeresés és úttervezés az értékek világában – fogódzók a életben. (Hagyományos és új értékek) 8. Néhány iskolai konfliktus és megoldásuk: - lázadás, ellenállás, dac, - hazudozás, - csalás, puskázás, - visszahúzódás, - konfliktusok a diákok között. Ajánlott irodalom – Thomas Gordon – T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, 1989. 9. Bizalom és bizalmatlanság - a családban, - egymásban, - a felnőttek világában, - reagálási módok a kellemetlen emberi magatartásokra. 10. Az ifjúkori bűnözés - unalom, - érzelmi kiüresedés, - bandához csapódás. 11. Könyvtárhasználat. Témák és katalógusok. Ismeretszerzés a könyvtárban. 12. Városunk és megyénk szerepe az ország életében (gazdasági, kulturális értékek) 1. 2. 3. 4.

5.

6. 7.

11. osztály: Nyáron történt Élmények, esetek, tanulságok. Az ember és környezete. Nem a ruha teszi az embert!? Magyarország a hazám: magyarságtudat, hazafiság: - társadalompolitikai rendszer, - a demokrácia, - az egyén szerepe és felelőssége. A szerelem - születése, élettartalma és érzelmi alapjai, - a szerelem örömei, - szerelem és szexualitás, - szerelem és szeretet, - a szakítás. A helyes pályaválasztás szerepe az életprogram kialakításában (érdeklődés-képesség, siker, kudarc, motiváló tényezők). Családi és közösségi ünnepek (ünnepi hangulat, ünnepi érzés) - születésnap, - névnap,

68

- házassági évforduló, - búcsú, - az élet állomásai (pl. ballagás). A kulturált ünneplés, az ajándékozás. 8. Az AIDS – korunk pestise. Szexuális tévelygések. 9. A káros szenvedélyek, küzdelem ellenük (dohányzás, alkohol, drogok). 10. Generációk egymás mellett. Lehetnek-e generációs problémák? - Kapcsolatok egymással, fiatalokkal, - szülőkkel, - nagyszülőkkel, - felnőttekkel. 11. Vallás, vallásosság. Szekták. 12. Miért szeretem? Miért nem tudom elviselni - a komoly-zenét, - a színházi előadást, - a modern művészeteket? (Javaslat: értő szakember meghívása.) 12. osztály: 1. Egyéniség és önnevelés, önművelés. (Adottságok – képességek – önismeret, önfejlesztés, példák.) 2. Felkészülés az érettségi vizsgára: - az érettségi szerepe, jelentősége, - a vizsgaszabályzat, - iskolai előírások, - hatékony tanulási módok, - életvitel az érettségi évében, - hagyományok. 3. Hiba-bűn – bűntudat: - tévedések és hibák, - bűn-bűntudat, megbánás, megbocsátás, - önfegyelem a mindennapokban. 4. Kapcsolatok a felnőttek világában: - munkahelyi viszonyok, - családi kapcsolatok, - barátság – a vendéglátás viselkedéskultúrája. 5. Szerelem-házasság (Nemek – párválasztás – családi élet tartalma – „hajótörések”). 6. A felelőtlen nemi kapcsolatok nem kívánt következményei (abortusz, nemi betegségek). 7. A fogamzásszabályozás kérdései. 8. Mit jelent a haza ma? Hazafiság és világpolgárság. 9. Értéktudat. A felnőtt élet értékei. Értékek átrendeződése? Értékválság? Mit jelent a boldogság? Ki a „modern”? (Esetleg felmérés előzheti meg.) 10. A munka szerepe az ember életében. Munka – hivatás – életpálya. Karrier!? Munka és gazdaság. A munkába állás emberi és adminisztratív feltételei. A munkanélküliség gazdasági, szociális és lelki következményei. A „megélés” pszichikai és társadalmi feltételei. 11. Civilizációs szokások a mindennapi életben (ígéretek, a határidők betartása, figyelmesség, beszédkultúra, véleménynyilvánítás, vita). 12. Lakóhelyünk:

69

13.

1.

2.

3.

4. 5. 6. 7.

8.

9. 10.

11.

- szociológiai – gazdasági adatai, - életlehetőségek, közérzet, - a beilleszkedés kérdései. A Magyar Köztársaság állampolgára vagyok - államrendszer - állampolgári jogok és kötelességek. 13- 14. osztály: Hogyan éljünk boldogan? - Élő és vegetáló emberek; - anyagi és szellemi, eszmei és lelki értékek; - a helyes önértékelés; - álmok és valóság. A családi élet biológiai és humán örömei, felelősség a családban: - szerelem, szerelmi házasság; - a kölcsönösség a szexuális életben; - a család belső világa, családi szerepek; - a gyermeknevelés örömei és gondjai, jogi szabályozottsága; - ünnepek és hétköznapok a családi életben; - a házas élet buktatói, közömbösség, elsivárosodás, kitörési kísérletek, válás. Társadalmi érintkezés – kommunikációs – felnőttek világában: - családi környezetben, - lakóházban (településen), - munkahelyen, - baráti közösségben. Munkahelyi légkör. Vezető-beosztott kapcsolat. Problémalátás és problémamegoldás. Alkalmazkodás és következetesség. A személyiség a közösségben. A honvédelmi törvény. Etikai kérdések - vallás erkölcs, polgári erkölcs; - a tulajdon és a vagyon tisztessége; - egoizmus, militarizmus; - az emberség kritériumai. Konfliktusok kezelése és megoldása, problémalátás, ok-okozat, vizsgálata: - alternatív megoldások keresése, - döntés, - a kulturált vita, belátás. A munkanélküliség. Viselkedés a társadalmi kapcsolatokban - ajándékozás, virág, levelezés, meghívás (meghívók), névnap, születésnap; - betegség; - halál; - vendéglátás. Munkajog. A munka törvénykönyve. Jogok és kötelezettségek a munkában. Munkahelyi viselkedéskultúra.

70

AJÁNLOTT IRODALOM Könyvek: Albert-Nyerki: Eliot Aronson: ALTERN füzetek:

Lusták könyve (tanulásmódszertan) A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1978. Alternatív pedagógiák és módszerek sorozatból I., 4. Az osztálytükörtől a falfirkáig. Módszerek nem csak osztályfőnököknek. Szerk.: Szabó I. – Szekszárdi F.-né. Sorozatszerkesztő: Mihály Ottó. Iskolafejlesztési Alapítvány – OKI Iskolafejlesztési Központ, Kiadás Bp. 1991.

Bagdi Emőke – Telkes József:

Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Bp. 1990. Buda Béla: Az empátia- a beleélés lélektana. Gondolat, Bp. 1985. Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Tankönyvkiadó, Bp. 1986. Carnegie Dale: A hatásos beszéd módszerei. HVG RT. Bp. 1990. Dévai Margit: Énkép-korrekció önismereti játékmódszerrel a serdülőkorban. Pest Megyei Pedagógiai Intézet, Bp. 1990. Egészséged testben és lélekben (személyiségfejlesztő, alkohol – és drogmegelőző programok) Pest Megyei Szolgáltató Iroda, Bp. 1992. Fogaras, J.P.: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat. Bp. 1989. Gordon Thomas: T.E.T.- a tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat Bp. 1990. Hall Edward T.: Rejtett dimenziók. Gondolat, Bp. 1987. Kozéki Béla: Az iskolaétosz és a személyiségkultúra kölcsönhatása. Akadémia K. Bp. 1992. Mayer Zoltán: Alternatív osztályfőnöki nevelési terv szakközépiskolák számára. Győr, 1992. Manfred Eigen – Ruthild Winkler: A játék. Gondolat, Bp. 1981. Mohás Lívia: Találkozás önmagunkkal. Móra könyvkiadó, Bp. 1979. Popper Péter: Belső utak könyve. Magvető, Bp. 1981. Rudas János: Delfi örökösei. Gondolat, Bp. 1990. Sheila Adamow: Segítség! Serdülők! (Park K., Bp. 1992. 1.- önértékelő, elemző feladatokkal) Szabó Attila: Természet és ember a Biblia és költészet tükrében. ENSA Kft. 1993. Tringer László: A gyógyító beszélgetés. Bp. 1991.

71

Folyóiratok: Az „Európa vagyunk” mozgalom felhívása (Értékkészlet, a mozgalom értékmintája) Iskolakultúra, 1992. 4. sz. Az osztályfőnöki munkáról. Új Pedagógiai Szemle 1993. 3. sz. (A teljes szám az osztályfőnöki munkáról szól.) Forrai Judit: Kamarás István: Kamarás István: Nagy János: Nagy Péter Tibor: Schüttler Tamás: Zrinszky László: Zsigárné Buják Gabriella:

Szexuális felvilágosítás és nevelés 10-18 éves korban. – Új Pedagógiai Szemle, 1993. 2. sz. „Értéksemlegesség” vagy értékekben gazdag iskola? – Új Pedagógiai Szemle, 1992. 3. sz. Hol tart az embertan? Iskolakultúra, 1993. 15-16. sz. Értéksemlegesség, világnézet-semlegesség a mai iskolában. – Új Pedagógiai Szemle, 1992. 4. sz. Értékekben gazdag, értéksemleges iskola. – Új Pedagógiai Szemle, 1992. 4. sz. Osztályfőnöki óra a halálról és az életről. – Új pedagógiai Szemle, 1993. 2. sz. A nevelés vége? – Egy kihívó válasz korunk pedagógiai kihívására. – Új Pedagógiai Szemle, 1992. 7-8. sz. Alternatív osztályfőnöki tanterv. Iskolakultúra, 1992. 36. sz.

72

1.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 1.3.1. Kinek a felelőssége, döntése illetve kötelezettsége a taneszközökről való gondoskodás • •

•

Az alkalmazható tankönyvek, segédletek kiválasztása a munkaközösségek hatáskörébe tartozik, amiért közvetlen felelősséggel a munkaközösség-vezető tartozik. Az, hogy a szükséges tankönyvek kellő időben és megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljanak az iskola vezetése felel, azaz a közismereti tantárgyak könyveiért az általános igazgatóhelyettes, a szakmai tantárgyak tankönyveiért pedig a szakmai igazgatóhelyettes a felelős. Munkájukat közvetlenül segítik a tankönyvfelelősök. A taneszközök kiválasztása a szaktanár kompetenciájába tartozik, s ezen munkájukban segítséget nyújt nekik az osztályfőnök. 1.3.2. A tanulók által kötelezően használt tankönyvek kiválasztásának elvei

• • • • • • • • •

A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi elveket használjuk: Taníthatóság: elegendő és szükséges mennyiségű, illetve minőségű-e a tananyag? Készülte hozzá tanórai kézikönyv vagy más segédlet a taníthatóság érdekében? Tanulhatóság: alkalmas-e az egyéni, önálló tanulásra? Újszerűség, eredetiség: ad-e többet, jobbat, mást az eddig használt tankönyvektől? Szükséges-e más tanítási segédlet beszerzése? (pl. térkép, szótár, szöveggyűjtemény stb.) Ezek hogyan segítik használhatóságát? Előnyt jelent, ha előzetes kipróbálás során bebizonyosodott, hogy a tanulók és a tanárok szempontjából jó a munka. Szakmailag megbízható, szakszerű, pontos ismereteket tartalmaz. Motiválás: felkelti-e a tanulók érdeklődését? Szövegével, ábráival kedvet ébreszt-e a tanuláshoz? Közepes árfekvés A kiválasztás a szakmai munkaközösség döntése alapján történik.

1.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei • • • • • •

A tanuló magasabb évfolyamára lépéséről a nevelőtestület osztályozó értekezleten dönt. A tanuló magasabb évfolyamba, ill. szakképzési évfolyamba akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamába, ill. szakképzési évfolyamába belépő tanulót nem kell beíratni. A tanuló kérelmére – a szakképző évfolyamok kivételével – indokolt esetben engedélyezzük az adott évfolyam megismétlését abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Szakképző évfolyamokon a már meglévő OKJ-s szakképesítéssel rokon munkakörök tanulmányi követelményeit – igazgatói engedéllyel – egy tanév alatt teljesítheti a tanuló. Általánosan érvényes a következő szabály: Az a tanuló, aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet; ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló 73

• • •

nevelőtestület engedélyével tehet csak javítóvizsgát. Ha a nevelőtestület ezt nem engedélyezi, akkor a tanuló évfolyamot ismételhet, illetve ha tanköteles tanulóról van szó, akkor köteles az évfolyamot megismételni. Csak javítóvizsga letételével folytathatja a tanuló a tanulmányait, ha az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távolmaradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Szakképző évfolyamon szakmai gyakorlatból a tanuló akkor tehet javítóvizsgát, ha a nevelőtestület – a gyakorlati képzést szervezőjének egyetértésével – engedélyezte. Az a tanuló, akinek a félévi ill. a tanévi mulasztott óráinak száma meghaladja a Kt.-ben ill. ennek végrehajtási rendeletében meghatározottakat, csak sikeres osztályozóvizsga letétele után léphet magasabb évfolyamra.

1.5. Az iskolai beszámoltatás, követelményei és formái

az

ismeretek

számonkérésének

1.5.1. A tanulói teljesítmények értékelésének alapelvei Az értékelés alapelvei: • személyre szóló legyen, • fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, • ne legyen megtorló, • folyamatosságot biztosítson, • iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön, • biztosítsa a szóbeli és az írásbeli értékelés egészséges arányát, • legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás) • félelemmentes légkörben történjen. Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására kell hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. A Közoktatási Törvény (Ktv.) 70. értelmében a tanulók teljesítményét, előmenetelété évközben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítjük, jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Lényegesnek tartjuk, hogy minden órán legyen valamilyen értékelés, amelynek formái a követezőek: • folyamatos megfigyelés, korrekció, • szóbeli számonkérés, • írásbeli, feladatlapos számonkérés, • írásbeli témazáró, • otthoni önálló munka értékelése, • diagnosztizáló (állapotfelmérő) értékelés, • kísérlet elvégzésének, elemzésének értékelése (pl. fizika, kémi stb.), • tudósok életútjának bemutatására szolgáló kiselőadások értékelése, illetve bármilyen témájú kiselőadás értékelése, • csoportmunka értékelése, • egyéb, tanórán kívüli munkák értékelése (pl. versenyfeladatok, szorgalmi feladatok megoldása, versenyeken való eredményes részvétel). Közös követelmények: • a tanulónak minden hónapban legalább egy érdemjegyet kell kapnia tantárgyanként

74

• • •

egy érdemjegy alapján nem lehet a tanuló félévi – év végi érdemjegyét megállapítani ha a tanuló minősítéséhez nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű érdemjegy, akkor az osztályban tanító tanárok testülete dönt az osztályozhatóságról, illetve az osztályozóvizsgára bocsátásáról a tanuló érdemjegyeiről, magaviseletéről és szorgalmáról az iskola ellenőrző útján tájékoztatja a szülőket. Az érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrzőbe. Az adatok helyességét az osztályfőnök negyedévenként ellenőrzi. 1.5.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. • • • • • • • • • • • • • •

1.5.2.1. Az írásbeli számonkérés formái Év eleji tudásszintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar– és idegen nyelvből, matematikából, teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal, írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban), szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből, nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak, magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás, kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia, informatika tantárgyakból, elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, számítógépes feleltető programalkalmazás elsősorban informatikából számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatika tantárgyból, otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből, otthon elkészítendő házi dolgozatok (magyar irodalomból és idegen nyelvből), feladatsorok kidolgozása matematikából, fizikából. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egyegy nagyobb tananyagrész befejezése után. Évfolyamfelmérések, évfolyam ellenőrző dolgozatok: minden elméleti tantárgyban évenként és évfolyamonként egy, de amennyiben a tantárgy jellege megengedi, a munkaközösség véleménye alapján félévenként egy egységes évfolyamfelmérő dolgozatot iratunk. 1.5.2.2. Az írásbeli számonkérés értékelése Az otthoni és iskolai dolgozatokat ki kell javítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak a hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. Minden dolgozatot legkésőbb három héten belül értékelünk. Ha a dolgozatot a tanár három héten túl javítja ki, a tanuló dönthet arról, hogy kéri-e az érdemjegy

75

• •

beírását a naplóba. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait az osztálynapló erre a célra megkülönböztetett rovatába írjuk és nagyobb súllyal vesszük figyelembe. A témazáró dolgozatok időtartama egy tanítási óránál – 45 perc – rövidebb nem lehet Egy napon max. két tantárgyból iratható témazáró dolgozat

1.5.3. Az otthoni felkészüléshez meghatározásának rendje

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére. • • • • • • • •

1.5.3.1. Az otthoni felkészülés szerepe A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, az összefüggőségek felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése, az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényeknek kialakítása, felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint mérés különböző formáira, az önálló ismeretszerzés és – alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál, általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.

1.5.3.2. Az otthoni felkészülés formái Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. • Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). • Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). • A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). • A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). • Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. • Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt. A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ. •

76

1.5.3.3. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése • • •

• • •

Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon, Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés – elsősorban magyar nyelvi órákon. Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő. Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz. 1.5.3.4. Az otthoni felkészülés ellenőrzése

• •

• •

A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz. A következő házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulási teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük. A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozzuk, ha a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk. 1.5.3.5. Az otthoni felkészülés koordinálása

•

• • • •

A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen Az órarend összeállításánál – az objektív lehetőségek figyelembe vételével – a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk. Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés lapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti. A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály diákképviselőjének jelzései alapján az osztályfőnök feladata. Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes

77

•

maximális felkészülési idő 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is. 1.5.3.6. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési és értékelési rendszere

A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe. Az értékelés a beiskolázásnál kezdődik, végigkíséri az oktatási-nevelési folyamatot, s az egyes képzési szakaszokat különböző vizsgák zárják. Ezen fejezet nem foglalkozik a bemeneti és kimeneti értékeléssel, kizárólag az oktatási-nevelési folyamat részeként kezeli az értékelési rendszert. Az értékelés motiválja a tanuló visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a szülő felé, s folyamatosan segíti az iskola ellenőrzés rendszerét. Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők • A munkaközösségekre illetve a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk. • Előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg. • Az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen. • Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi ill. tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket • Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét /feleltetés, dolgot íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti ill. rendkívüli értékelése értekezletek stb./. • Az értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk. • Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre. Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így a megszerzett információk alapján a későbbi tanulásitanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk a figyelmüket. A folyamatelemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésekre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, illetve tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára.

78

A pedagógiai folyamat gyakorlatában az osztálynaplóban tanulónként minimálisan félévenként annyi osztályzat rögzítése szükséges, amennyi az adott tantárgyból a heti óraszám. Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat figyelembe vesszük. Az egész évfolyamot érintő felméréseket illetve. a kötelezően előírt „nagy” dolgozatokat előre bejelentjük, ill. az osztály várható terhelésével egyeztetjük. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál • 100-90% 5 (jeles) • 89-70% 4 (jó) • 69-50% 3 (közepes) • 49-30% 2 (elégséges) • 29-0% 1 (elégtelen) Megjegyzés: Az ajánlott skálától az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján el lehet térni. Tesztfeladatoknál, szódolgozatoknál, földrajzból a topográfiai dolgozatok esetében az értékelés lehet szigorúbb. A „témazáró” dolgozatok esetében a fenti osztályozási útmutatót kötelezőnek tekintjük. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél • 5 (jeles): kiválóan, önállóan , esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, • 4 (jó): összefüggően jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, • 3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló • 2 (elégséges): nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, • 1 (elégtelen): elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. 1.5.3.7. A beszámoltató rendszerű oktatásban részt vevő tanulókra vonatkozó speciális szabályok • • • • •

Ha az iskolában az adott szakképesítésben a kis létszám miatt nem szervezhető szakmai elméleti képzés, akkor a tanuló(k) számára beszámoltató rendszerben is megszervezhető az oktatás. Ilyen esetben a szakképző iskola igazgatója felmenti a tanuló(kat) a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól. Ezek a tanuló(k) az iskolában konzultációs csoportba beosztva vesznek részt a beszámoltató rendszerű szakmai elméleti oktatásban. Ezen tanulók részére a konzultációra történő felkészülésre havonta három munkanapot kell biztosítani. A három munkanap kivételével a tanuló folyamatosan a gyakorlati képzésben vesz részt.

79

1.6. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése; minősítésének követelményei és formája Míg a különböző tantárgyaknál a tanulói teljesítmény értékelése a szaktanár feladata és felelőssége – szinte kizárólagosan –, addig a magatartás és a szorgalom értékelése és minősítése egy kollektív határozat eredményeként jelenik meg. Ezen kollektív értékelő munkát az osztályfőnök koordinálja. Azért, hogy az értékelés ezen a területen is minél objektívebb legyen, iskolánkban kidolgoztunk egy olyan standardot, ami megkönnyíti a pedagógusok és az osztályfőnök munkáját. Ez a pedagógiai programunknak is részét képezi, s alkalmazása nemcsak segítséget, hanem egyúttal kötelezettséget is jelent a tantestület minden tagjára nézve. 1.6.1. A magatartás értékelése és minősítése: •

Az értékelésnél figyelembe vesszük: - a tanuló közösségéhez való viszonyát - a felnőttekkel, társaival való viselkedését - figyelmét, aktivitását a tanulmányi és a gyakorlati munkában - hiányzásának – illetve igazolatlan hiányzásának – mértékét - a házirend szabályainak betartását 5 (példás) esetében - kezdeményező, a közösséget formáló, előmozdító, aktív - tisztelettudó a felnőttekkel és társaival szemben - megbízható, pontos, segítőkész - a házirendet betartja és társait is erre ösztönzi - igazolatlan hiányzása nincs és igazolt hiányzása is minimális 4 (jó) - nem kezdeményező, de a rábízott feladatot elvégzi - tisztelettudó a felnőttekkel és a társaival szemben - általában megbízható, pontos a munkavégzése - a házirend betartására törekszik - legfeljebb egyetlen igazolatlan órája van 3 (közepes) - vonakodva végzi el a rábízott feladatot, közömbös a közösségi tevékenységekben - kifogásolható a viselkedése a felnőttekkel és társaival szemben is - túlzottan élénk, önfegyelmet nélkülöző, meggondolatlan magatartású - a házirendet csak ismételt figyelmeztetések után tartja be - igazolatlan hiányzása 8 órát nem halad meg, hiányzásainak igazolását általában késve adja le 2 (rossz) - a közösség fejlődését hátráltatja - tiszteletlen a felnőttekkel és társaival szemben - rosszindulatú és agresszív - a házirendet gyakran megsérti

80

- szándékosan kárt okoz és rongál - gyakran elkésik és igazolatlan hiányzása 8 órát meghaladja 1.6.2. A szorgalom értékelése és minősítése •

A szorgalom értékelésénél mindenképpen figyelembe kell venni a tanuló - életkörülményeit - képességét és - életkori sajátosságait

• -

Az értékelés szempontjai a következők: tanulmányi, gyakorlati munkája önállóságuk szintje kötelességtudat, felelősségérzet felszerelésének állapota, megléte

5 (példás) tanuló esetén tehát - pontos, megbízható, aktív a tanulásban - önálló a munkavégzése, önellenőrzése rendszeres - kötelességtudó, lelkiismeretes, rendszeresen felkészült - felszerelése rendezett, hiánytalan 4 (jó) – igyekvő - munkavégzése általában jó, rendszeresen tanul - önálló, önellenőrzése megfelelő - általában kötelességtudó, felkészült - felszerelése általában rendezett, hiánytalan 3 (változó) – hullámzó - tanulmányi eredménye ingadozó, figyelme szétszórt - ösztönző hatásra dolgozik, munkáját általában ellenőrizni kell - felkészülése változó - felszerelése rendezetlen, néha hiányos 2 (hanyag) - a munkavégzése megbízhatatlan, figyelmetlenül dolgozik - feladatait csak folyamatos utasításra és akkor is gyakran hibásan végzi el - érdektelen, közönyös, kötelességtudata nincs - felszerelése rendetlen és gyakran hiányos Úgy a magatartás, mint a szorgalom értékelésénél látható, hogy az ötfokozatú skála négyre zsugorodik, mivel 1 (elégtelen) szint ezekben az esetekben már a minősíthetetlent jelentené. Az értékelés ezen területén a koordinációs szerepet játszó osztályfőnöknek nagy segítséget nyújthat – s az objektivitás ezután már nem kérdőjelezhető meg – egy aktív, jól szervezett, kellőképpen összekovácsolódott osztályközösség, hiszen a tanulók szinte jobban ismerik egymás, erényeit, gyengeségeit mint a tanárok. Ezért, míg nem tudok egyetérteni egy felelet értékelésénél azzal, hogy a tanár véleményt kér a tanulóktól

81

osztálytársuk teljesítményéről, ez osztályközösség a pedagógusnak.

utóbbi

területen

mindenképpen

segíthet

az

1.6.3. A gyakorlati munka értékelése és minősítése: A gyakorlati munka értékelésénél figyelembe kell venni a tanuló előrehaladását az adott szakma elsajátításában. Fontos szempont a manuális készségek elsajátításán túl a szakma elméletének és gyakorlatának a gyakorlatban történő összehangolása is. Az értékelés folyamán figyelembe kell venni a tanuló rendszeretetét, tisztaságát és pontosságát is. A képességek készség szintjére történő eljutását külön ki kell emelni. A tanuló szakmája iránti szeretetét, tiszteletét az elvégzett munkájának alapossága, pontossága tükrözi vissza. Az értékelés és osztályozás során figyelembe kell venni a tanuló képességeit, fejlődését. A gyakorlati foglalkozáson értékelni kell a tanulók magatartását, szorgalmát és az adott szakma elsajátításához szükséges feladatok milyenségét és mennyiségét is. Az értékelés – az elmélethez hasonlóan – 1-5-ig terjedő osztályzatokkal történik. -

Jeles a tanuló aki: munkáját önállóan képes végezni; gyorsan, megbízhatóan, pontosan dolgozik; teljesítménye megközelíti az előírt szintet; biztosan alkalmazza a szükséges ismereteket.

Jó szintű a tanuló aki: munkáját kis segítséggel el tudja végezni; időben és az adott szinthez képest jól végzi el munkáját. Közepes az a tanuló aki: munkáját csak kisebb segítséggel képes elvégezni; átlagos gyorsasággal teljesíti feladatát; oktatói segítséggel alkalmazza az adott ismereteket. Elégséges az a tanuló aki: munkáját csak jelentős oktatói segítséggel képes elvégezni; viszonylag lassan vagy ellenkezőleg, gyorsan és pontatlanul „összecsapja” feladatát; kis mértékben alkalmazza szakmai ismereteit. Elégtelen az a tanuló aki: munkáját jelentős oktatói segítséggel sem képes elvégezni; az adott szinten belül nem képes elvégezni feladatát; munkája pontatlan; nem alkalmazza a szakmai ismereteit. A tanév folyamán egyre összetettebb munkafeladatokat végeznek a tanulók, melyek segítségével a szakoktató felméri, hogy a tanulók tudása milyen mértékig elégíti ki az elsajátítandó szakma iránti követelményeket. Mindig előre meghatározott értékelési szempontok alapján értékeljük a tanuló munkáját, de elbírálásánál figyelembe vesszük a teljesítményt, a munkafegyelmet, az önállóságot, a kivitelt és a tanuló fejlődésének tendenciáit.

82

1.7. A modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe • • • •

Az iskolában oktatott komplex tantárgyak értékelése és minősítése szempontjából a 3.4.3.6. pontban lefektetett szempontok szerint történik Ha a tanuló a komplex tantárgy valamely moduljából elégtelen minősítést kap, akkor a komplex tantárgy minősítése is elégtelen lesz. Javítóvizsgát tenni csak az elégtelenre minősített modul (ok) anyagából kell. A komplex tantárgy végző minősítése a modulokat tanító szaktanárok együttes véleménye alapján történik.

1.8. A középiskolai érettségi vizsga témakörei A tanulók kötelező óraszámban középszintű érettségi felkészítést kapnak az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol és német) fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika, szakmai előkészítő (gépészet, közlekedés, kereskedelem-marketing szakmacsoportok). Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. tanév február 15.-ig történik. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök, és vizsgakövetelmények alapján vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldásra ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervbe található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témaköröket: • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • Idegen nyelv (angol) • Idegen nyelv (német) • Fizika • Kémia • Földrajz • Biológia • Gépészeti alapismeretek • Közlekedési alapismeretek • Közgazdaság- marketing alapismeretek A továbbiakban a program a kötelező érettségi tantárgyak és a szabadon választható érettségi tantárgyak középszintű érettségi ajánlott témaköreit foglalja össze.

83

1.8.1. Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv és irodalom tartalmilag egy nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtéséből áll. 1.8.1.1. Magyar nyelv A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartani magát, vagyis az alábbi 7 témából fogalmazza meg azokat arányosan (témánként minimálisan kettőt), felsorolt témák figyelembe vételével. • •

•

• •

•

•

Ember és nyelv Kommunikáció - A jel, a jelrendszer –Nyelvi és vizuális kommunikáció- A nyelvhasználat, mint kommunikáció - Kommunikációs funkciók és közlésmódok- A tömegkommunikáció A magyar nyelv története - A magyar nyelv rokonsága- Nyelvtörténeti korszakok- Az írott nyelvi norma kialakulása - Nyelvművelés Nyelv és társadalom - Nyelvváltozatok- Kisebbségi nyelvhasználat- Tömegkommunikáció és nyelvhasználat Nyelvi szintek - Hangtan- Alaktan és szótan- Mondattan- A mondat szintagmatikus szerkezeteA mondat a szövegben- Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban - Szókincs és frazeológia A szöveg - A szöveg és kommunikáció- A szöveg szerkezete és jelentéseSzövegértelmezés- A szöveg szóban és írásban- Az intertextualitás- A szövegtípusok- Szöveg a médiában- A retorika alapjai - Érvelés, megvitatás, vita- A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés - Szóhasználat és stílus- A szójelentés- Állandósult nyelvi formák- Nyelvi statisztikai változatok - Stíluseszközök- Stílusréteg, stílusváltozat

1.8.1.2. Irodalom A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartani magát, vagyis az alábbi két csoport témáinak kombinálásával, olyan szerzők és művek kiválogatásával, aki, illetve amelyek a helyi tantervben szerepelnek. Mindezt úgy kell tennie, hogy a központilag előírt tematikai arányok érvényesülhessenek. 1. • • • • • •

Szerzők, művek Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet

84

• •

Az irodalom határterületei Regionális kultúra

2. • • •

Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet 1.8.2. Történelem

A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól, az elsajátított ismeretek alkalmazását várva el. A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. Témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A kijelölésnél figyelembe veszik a vizsga általában előírt történelmi időszakokat jelző témakörök ismeretanyagát. Javasolt szóbeli témakörök • • • • • • •

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Iskolánk névadójának munkássága, Szentes új és legújabb kori története

Történelmi időszakot jelző előírt témakörök • • • • • • • • • • •

Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháború összeomlásáig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód

85

1.8.3. Matematika A középszintű érettségin matematikából csak az a jelölt tesz szóbeli vizsgát, aki az írásbelin elégtelen osztályzatot szerzett, de a pontszáma eléri az összpontszám 10 %-át. A szóbeli vizsgára, ha van vizsgázó, 20 tételt kell összeállítani. Tartalmi arányai az írásbeli vizsga leírásának meghatározott arányok. A tételnek tartalmaznia kell 3 egyszerű elméleti kérdést (definíció, tételkimondás) és 3 feladatot. A téttel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani. Javasolt szóbeli témakörök • Halmazok - Halmazműveletek • Matematikai logika - Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában • Kombinatorika • Alapműveletek • A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek - Oszthatóság- Számrendszerek • Racionális és irracionális számok • Valós számok • Hatvány, gyök, logaritmus • Betűkifejezések - nevezetes azonosságok • Arányosság - Százalékszámítás • Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek - Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek- Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek- Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek- Magasabb fokú egyenletek- Négyzetgyökös egyenletek • Nem algebrai egyenletek - Abszolútértékes egyenletek- Exponenciális és logaritmikus egyenletek, trigonometrikus egyenletek- Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerekKözépértékek, egyenlőtlenségek • A függvény • Egyéb valós függvények - A függvények grafikonja, függvény-transzformációk- A függvények jellemzése • Sorozatok - Számtani és mértani sorozat- Végtelen mértani sor- Kamatos kamat, járadékszámítás • Elemi geometria - Térelemek- A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok • Geometriai transzformációk - Egybevágósági transzformációk- Hasonlósági transzformációk- egyéb transzformációk. Merőleges vetítés • Síkbeli és térbeli alakzatok - Síkbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör- Térbeli alakzatok • Vektorok síkban, térben 86

• • • • • •

Trigonometria Koordinátageometria - Pontok és vektorok- Egyenes, kör, parabola Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika - Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai - Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók A valószínűség számítás elemei

1.8.4. Idegen nyelv Iskolánk az angol és a német középszintű érettségi vizsgáztatást végzi. Az alábbi ismertetés mindkét nyelv középszintű témaköreire vonatkozik. A szóbeli vizsga 3 részből áll: • Bevezető beszélgetés- nem értékelt • Kommunikációs helyzetekben szereplés • Önálló témakifejtés vizuális segédanyag kifejtésével A vizsga alapját 9 nagy témakör és 14 kommunikációs helyzetcsoport jellemzi. A javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal •

•

•

•

• •

Személyes vonatkoztatások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) – Családi élet, családi kapcsolatok- A családi élet mindennapjai, otthoni teendők- Személyes tervek Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése- Baráti kör- A tizenévesek világa: kapcsolata a kortársakkal, felnőttekkel- Női és férfi szerepek- Ünnepek, családi ünnepek- öltözködés, divat- Vásárlás, szolgáltatások (posta)- Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) – A lakóhely nevezetessége, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek- A városi és a vidéki élet összehasonlítása- Növények és állatok a környezetünkbenKörnyezetvédelem a szűkebb környezetünkben mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?- időjárás Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka- A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága- Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás- Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód - napirend, időbeosztás- Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) – Étkezési szokások a családban – Ételek, kedvenc ételek- Étkezés iskolai

87

•

•

•

menzán, éttermekben, gyorséttermekben- Gyakori betegségek, sérülések, baleset- Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik- Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.Sportolás, kedvenc sport iskolai sport- Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet- Kulturális események Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés- Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazáselőnyei és hátrányai Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

1.8.5. Fizika Az elméleti témához kell kapcsolódnia: • • •

A lehetőség szerint elvégzendő kísérletnek, vagy mérésnek, A témához kapcsolódó egyszerű számításnak, A fizikatörténeti vonatkozások ismertetésének.

A tételt úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választani. A szóbeli érettségire legalább 20 tételt kell készíteni. 1. mechanika • A dinamika törvényei • Mozgások • Munka és energia 2. Hőtan, termodinamika • Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly • Hőtágulás • Összefüggés a gázok állapotjelzői között • A kinetikus gázmodell • Termikus és mechanikai kölcsönhatások • Halmazállapot-változások • A termodinamika II. főtétele 3. Elektromágnesesség • • • • • •

Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok 88

•

A fény

4. Atomfizika, magfizika • • • • •

Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem

5. Gravitáció, csillagászat • Gravitáció • A csillagászat elemeiről 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek • Személyiségek • Elméletek, felfedezések, találmányok 1.8.6. Kémia A kémia érettségi vizsga célja: A középszintű érettségi vizsgán elsősorban a megismert elemek és vegyületek tulajdonságait kell értelmeznie, illetve kísérletekkel igazolnia a vizsgázónak. Ehhez szükség van a kizárólagos általános iskolában tanult anyagrészek szintézisére, a középiskolában tanult ismeretek alapján történő újraértelmezésre. Az elméleti témához kell kapcsolódnia: • A lehetőség szerint elvégzendő kísérletnek, vagy mérésnek • A témához kapcsolódó számításnak, • A kémiatörténeti vonatkozások ismertetésének. A tételt úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választania. A szóbeli érettségire legalább 20 tételt kell készíteni. 1. Általános kémia • Atomok és a belőlük származtatható ionok • Molekulák és összetett ionok • Halmazok • A kémiai reakciók ¾ A kémiai reakciók jelölése ¾ Termokémia ¾ Reakciókinetika ¾ Kémiai egyensúly • Reakciótípusok ¾ Protonátmenettel járó reakciók ¾ Elektronátmenettel járó reakciók • A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása • Tudománytörténet

89

2. Szervetlen kémia • Az elemek és vegyületek szerkezete • Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése • Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai • Az elemek és vegyületek előfordulása • Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása • Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai • Az elemek és vegyületek jelentősége • Tudománytörténet 3. Szerves kémia • A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk • A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai • Szerves vegyületek kémiai sajátosságai • A szerves vegyületek előfordulása • A szerves vegyületek jelentőssége • A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása • Tudománytörténet 4. Kémiai számítások • Általános követelmények • Az anyagmennyiség • Az Avogadro-törvény • Oldatok, elegyek • A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások • Termokémia • Kémiai egyensúly, ph- számítás • Elektrokémia

90

1.8.7. Földrajz A vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanult tananyag részeke szintézisérre és a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére. 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza • A kőzetburok • A levegőburok • A vízburok • A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi- gazdasági képe • A világgazdaság • A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok, országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai 1.8.8. Biológia 1. Bevezetés a biológiába • A biológia tudománya • Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint • Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek., ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok • Az anyagcsere folyamattai: felépítés éslebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok • Sejtalkotók (ukorióta sejtben) 3. Az egyed szerződési szintjei • Nem sejtes rendszerek: Vírusok • Önálló sejtek: Baktériumok • Egysejtű enkorióták • Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

91

• Viselkedés 4. Az emberi szervezet • Homeosztázis • Kültakaró • A mozgás • A táplálkozás • A légzés • Az anyagszállítás • A kiválasztás • A szabályozás • Az idegrendszer általános jellemzése • Az emberi magatartás biológiai- pszichológiai alapjai • Hormonrendszer, hormonális működések • Immunrendszer, immunitás • Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek • Populáció • Életközösségek (élőhelytípusok) • Bioszféra, globális folyamatok • Ökoszisztéma • Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció • Molekuláris genetika • Mendeli genetika • Populációgenetika és evolúciós folyamatok • A bioszféra evolúciója A vizsga formája: Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A középszintű követelmének a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szintű követelmények a középszinthez képest a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az emelt szint alapvetően a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért lehetővé kell tenni az esetleg szükséges szelekciót is. 1.8.9. Gépészeti ismeretek A középszintű érettségi vizsga írásbeliből és szóbeliből áll, a vizsgázó a Gépészeti alapismeretek központi írásbeli és szóbeli tételek alapján ad számot a felkészültségéről. A vizsga részei: • Tesztjellegű gépészeti alapismeretek írásbeli központi kérdéssor megoldása • Gépészeti alapismeretek központi írásbeli feladatsor megoldása • Szóbeli vizsga a gépészeti alapismeretek központi tételsor alapján. A középszintű vizsgán nyújtott teljesítményt az írásbeli és a szóbeli összesített eredményei határozzák meg.

92

Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga a Gépészeti alapismeretek témáinak alapfogalmaira, az ezekhez kapcsolódó törvényekre és összefüggésekre épülő műszaki szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a vizsgázótól. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az alaptörvényeket szabatosan definiálni, megszerzett ismeretei felhasználásával az összefüggéseket megmagyarázni, a feleletét képes-e megfelelő színvonalú rajzokkal illusztrálni. A szóbeli témakörei: • A műszaki ábrázolás alapjai • Mechanika • Gépelemek • Anyagismeret • Megmunkálások • Villamosságtani ismeretek • Az ember és környezete A tételsor legalább 30 tételből áll. Minden szóbeli tétel két altételből A) és B) tevődik össze. Az A.) tétel mechanika és gépelemek, a B.) tétel a többi témakörből kerül ki. Minden altétel egy témakör általános bemutatását igényli. A témaköröktől függően az A.) és a B.) tétel is tartalmazhat egyszerű számításos vagy rajzos feladatokat. 1.8.10. Közlekedési ismeretek A szóbeli vizsga három tantárgy témaköreiből van összeállítva: • a) közlekedési alapismeretek • b) Közlekedési földrajz • c) és általános jogi ismeretek

45%

arányban 40 % arányban 15 % arányban

A szóbeli vizsga témakörei: • • • • • • •

a) Tételrész közlekedési ismeretek tantárgy A közlekedési alapfogalmakat A közlekedés jelentőségét A közlekedés felosztását A közlekedés történetét A közlekedés technikai elemeit, a vasúti, közúti, légi, városi közlekedést A táv- és hírközlés alapvető ismérveit A csővezetékes szállítás jellemzőit tartalmazzák. b) Tételrész a közlekedési földrajz tantárgy

• • • • •

Alapvető fogalmait A térképhasználat, mérések, eligazodás lehetőségét A közlekedés kialakulást befolyásoló földrajzi tényezőket Az általános közlekedés-földrajzi fogalmakat Magyarország közút és vasúthálózatát, határátkelőket 93

• •

Vízi, légi közlekedési utakat A légi és a csővezetékes szállítás fontosabb ismérveit tartalmazza. c) Tételrész az általános jogi ismeretek tantárgy

• • • • •

Az államra vonatkozó alapvető ismereteket Az állam kialakulását Az Alkotmányra vonatkozó ismereteket A jog alapfogalmait, kialakulását A Magyar Köztársaság jogrendszerének főbb jogágait tartalmazzák.

1.8.11. Közgazdasági - és marketing alapismeretek A szóbeli vizsga alapvetően a közgazdaságtan és a marketing alapfogalmaira, az ezekhez kapcsolódó közgazdasági jelenségekre, összefüggésekre és törvényekre épülő, a közgazdaságtan és a marketing szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a jelöltektől. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az, alaptörvényeket szabatosan definiálni, megszerzett ismeretei felhasználásával közgazdasági-marketing jelenségeket megmagyarázni, összefüggéseket alkalmazni és a folyamatokat összehasonlítani. A szóbeli vizsgán a jelölt a kihúzott tétel kérdéseire válaszol. A szóbeli témakörei A közgazdaság-tudomány alapkategóriáinak megfogalmazása. A fogyasztói magatartás és a kereslet értelmezése A vállalat és a termelői magatartás megadott szempont szerinti értelmezése A vállalat kínálatának és a piac jellegének összevetése A termelési tényezők piacának értelmezése A makroökonómiai alapösszefüggések megfogalmazása A makrogazdaság árupiaca-az egyensúlyi jövedelem értelmezése A makrogazdaság pénzpiacainak, a kamatláb alakulásának bemutatása A munkapiac Az infláció és inflációs folyamatok bemutatása A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjának és gyakorlatának ismerete A nyitott makrogazdaság megadott szempontok szerinti értelmezése A marketing kialakulásának, fogalmának, fejlődésének ismerete A piac, a piaci környezet elemzése A fogyasztói vásárlói magatartás tényezői A célpiaci marketing A marketing információs rendszere A piackutatás fajtáinak, módszereinek megfogalmazása A piackutatás felhasználási területei A termékpolitika és árpolitika értelmezése Az értékesítési csatornák kiválasztása A kommunikáció-marketing kommunikáció A reklám szerepe, reklámeszközök, reklámhordozók A public relations értelmezése Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat megfogalmazása Az egyéb piacbefolyásolási eszközök összevetése 94

2. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola helyi tanterve 2.1. Heti óraszámok évfolyamonként (szakiskola) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom* Matematika* Történelem és társadalom ismeret Természetismeret és környezeti tanulmányok Fizika Kémia Biológia Földrajz Élő idegen nyelv* Informatika* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Gyakorlati oktatás* Szakmai alapozó Összesen

9. évfolyam 3 2 2

10. évfolyam 3 2 2

1,5 1 1 1,5 2 2 2,5 1 2 6 27,5

1 1,5 1,5 1 2 2 2,5 1 8 27,5

A 11. évfolyamon a központi előírásoknak megfelelően heti 1 órában társadalomismeret és etika tantárgyat tanítunk.

2.2. Heti óraszámok évfolyamonként (szakközépiskola)

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem ismeretek

2

2

2

3

és

állampolgári

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv**

4

4

4

4

Matematika**

3

3

3

3

Ének-zene

1

1 1

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra

1

95

1

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Fizika

2

2

2

2

Földünk és környezetünk

2

Biológia

1

2

Kémia

1

2

Informatika**

2

2

2

2

5

5

8

8

A tanuló tényleges heti óraszáma

30

30

30

30

A tanuló kötelező heti óraszáma

27,5

27,5

30

30

Szakmacsoportos oktatás**

alapozó

A tanuló nem kötelező heti 4 4 3 3 óraszáma A tanuló felhasználható 31,5 31,5 33 33 összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált 2,5 2,5 3 3 heti óraszám Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom vagy

2

2

Történelem és ismeretek vagy

2

2

Matematika vagy

2

2

Fizika vagy

2

2

Idegen nyelv vagy

2

2

2

2

2

2

állampolgári

Elektronika/informatika vagy

alapjai

Informatika Sportkör

3

Tehetséggondozás

13

Felzárkóztatás

6

Szakkör

4

Verseny

2

Tanulmányi kirándulás

2

96

** csoportbontásban (két csoport) *** csoportbontásban (három csoport)

érvényes felmenő rendszerben a 2007/2008. tanévtől Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem ismeretek

2

2

2

3

és

állampolgári

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv**

4

4

4

4

Matematika**

3

3

3

3

Ének-zene

1

1 1

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Fizika

1

2

2

2

Földünk és környezetünk

1

1

Biológia

2

1

Kémia

2

2

Informatika**

2

2

2

2

5

5

8

8

A tanuló tényleges heti óraszáma

30

30

30

30

A tanuló kötelező heti óraszáma

27,5

27,5

30

30

Szakmacsoportos oktatás**

alapozó

A tanuló nem kötelező heti 4 4 3 3 óraszáma A tanuló felhasználható 31,5 31,5 33 33 összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált 2,5 2,5 3 3 heti óraszám Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható)

97

Magyar nyelv és irodalom vagy

2

2

Történelem és ismeretek vagy

2

2

Matematika vagy

2

2

Fizika vagy

2

2

Idegen nyelv vagy

2

2

2

2

2

2

állampolgári

Elektronika/informatika vagy

alapjai

Informatika Sportkör

3

Tehetséggondozás

13

Felzárkóztatás

6

Szakkör

4

Verseny

2

Tanulmányi kirándulás

2

** csoportbontásban (két csoport) *** csoportbontásban (három csoport)

2.3. Heti óraszámok a 2008/2009. tanévtől Érvényes felmenő rendszerben a 2008/2009. tanévtől Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem ismeretek

2

2

2

3

és

állampolgári

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv**

4

4

4

4

Matematika**

3

3

3

3

98

Ének-zene

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Testnevelés és sport

2

2

2

2

Fizika

2

2

2

2

Földünk és környezetünk

1

2

Biológia

2

1

Kémia

1

1

Informatika**

2

2

2

2

5

5

8

8

A tanuló tényleges heti óraszáma

30

30

30

30

A tanuló kötelező heti óraszáma

27,5

27,5

30

30

Szakmacsoportos oktatás**

alapozó

A tanuló nem kötelező heti 4 4 3 3 óraszáma A tanuló felhasználható 31,5 31,5 33 33 összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált 2,5 2,5 3 3 heti óraszám Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom vagy

2

2

Történelem és ismeretek vagy

2

2

Matematika vagy

2

2

Fizika vagy

2

2

Idegen nyelv vagy

2

2

2

2

2

2

állampolgári

Elektronika/informatika vagy

alapjai

Informatika Sportkör

3

Tehetséggondozás

13

Felzárkóztatás

6

99

Szakkör

4

Verseny

2

Tanulmányi kirándulás

2

** csoportbontásban (két csoport) *** csoportbontásban (három csoport) Az emelt szintű érettségire felkészítő 2-2 órát a tanulók igényeihez igazítva az adott tanévben a törvény által előírt módon állítjuk be a tantárgyfelosztásba. A tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, szakkörre, versenyekre és tanulmányi kirándulásokra biztosított órakeretet az adott tanévben aktuális igények alapján állítjuk be a tantárgyfelosztásba. A tanulmányi kirándulásra fordítható 2 óra a felügyelő tanárok ügyeleti díját fedezi, a tanulók költségeit a szülők finanszírozzák.

2.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A kiválasztás szempontjainál az iskola adottságai és az egyes munkaközösségek javaslatai döntenek. A konkrét taneszközök megnevezései megtalálhatók az egyes tantárgyak helyi tanterveiben. Az egyes tantárgyakhoz előírt taneszközök használata a fenntartó számára nem jelent többlet költséget.

3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az általános iskolát befejező tanulók felvételi vizsga nélkül (többszörös túljelentkezés esetén felvételi vizsga után), az általános iskola 7. osztály évvégi és a 8. osztály félévi eredményeinek alapján kerülhetnek be iskolánkba. A figyelembe vett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika vagy informatika. A 9-12. évfolyamnál a tanuló tárgyi tudására a Helyi tanterv tantárgyi követelményeiben meghatározott tárgyi tudás, teljesítőképesség és kompetencia feltételei vonatkoznak. A feltételek meghatározásában figyelembe kell venni a Nevelési tervben lefektetetteket, ill. a Helyi tanterv tantárgyi követelményeit. A 12. évfolyam sikeres elvégzése után diákjaink érettségi vizsgát, a 13. és/vagy a 14. évfolyam elvégzése után szakmai képesítő vizsgát tehetnek a központi előírásoknak megfelelően. A szakképző évfolyamokra kerülés feltétele a sikeres érettségi vizsga. A műszaki informatikai mérnökasszisztens és a villamosmérnök-asszisztens szakképzésekre érettségi bizonyítvány birtokában, felvételi elbeszélgetés után lehet bekerülni. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha azt a nevelőtestület – a gyakorlati képzés szervezőinek egyetértésével – engedélyezi.

100

Azoknál a szakképesítéseknél, ahol a központi program nyári gyakorlatot ír elő, ott a nyári gyakorlat végén a tanuló teljesítményét érdemjeggyel nem kell minősíteni, de a teljesítés igazolása a magasabb évfolyamra lépésnek feltétele. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló mulasztása az előző bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára.

4. A tanuló mulasztásának igazolása Az iskolából való távolmaradást a szülő lehetőség szerint előzetesen kérheti ellenőrző könyv, vagy személyes kérelem alapján, tanévenként összesen három napra az osztályfőnök, azon túl az igazgató engedélyezi azt. Betegség esetén a mulasztás első napján a szülő ill. a kollégium – amennyiben mód van rá, értesítse az osztályfőnököt. Az iskolából bármilyen okból mulasztó tanuló az iskolába jövetelt követő első napon, de legkésőbb a mulasztást követő 8 tanítási napon belül, lehetőleg az első osztályfőnöki órán köteles igazolni mulasztását az osztályfőnöknél. A tanköteles tanulók esetében az első igazolatlan óra után a szülőt írásban kell értesíteni. A nem tanköteles tanulók esetében a 10. igazolatlan óra után kell a szülőt írásban értesíteni. Háromszori igazolatlan, indokolatlan késés a tanítási óráról 1 óra igazolatlan mulasztásnak számít. Az igazolatlan mulasztások következményei: 1 – 3 igazolatlan óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés, 4 – 10 igazolatlan óra esetén osztályfőnöki intés, 11 – 20 igazolatlan óra esetén igazgatói figyelmeztetés, 21 órán felüli igazolatlan óra esetén igazgatói intés. Megszűnik a tanuló jogviszonya – a tanköteles kivételével – annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú esetében a szülőt legalább kettő alkalommal, (10 és 20 igazolatlan óránál) írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Tanköteles tanuló esetén 20 órát meghaladó igazolatlan mulasztást az igazgató jelenti a jegyzőnek, a szülőket is írásban tájékoztatja.

101

Ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, az elméleti tanítási órák 30 % - át, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyakból osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy évben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) harminc százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja (a tantestület döntése alapján azonban módjuk lehet javítóvizsgát vagy osztályozóvizsgát tenni). Ha a tanuló mulasztása az előző bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben az iskola nevelőtestülete dönt.

5. A tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének formái A tanulók értékelése a beiskolázásnál kezdődik, végig kíséri az egész oktatási-nevelési folyamatot, majd az érettségi, illetve a szakmai képesítő vizsgával fejeződik be. Az ellenőrzés – értékelés alapelvei: - a munkaközösségek mindegyike illetve a nevelőtestület minden tagja azonos és egységes értékelési rendszert alkalmaz; - az írásbeli dolgozatoknál, szóbeli feleleteknél és a szakmai gyakorlat értékelésénél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk; - az osztályozásnál a hagyományos ötfokú skálát használjuk, s munkaközösségi illetve tantárgyi szinten is rögzítjük az egyes osztályzatokhoz tartozó követelményeket; - az értékelést rendszeresen és folyamatosan végezzük az elvek alkalmazásában következetesen, és alkalmazzuk a módszertani sokszínűség elvét (szóbeli feleltetés, dolgozatok íratása, évfolyamfelmérések, otthoni munkák, rajzok, házi dolgozatok értékelése); - az értékelésnél a jutalmazást és elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk; - az értékelést egyaránt használjuk folyamatjellemzésre valamint összegző értékelésre is, melyeknek során célunk a pedagógiai rendszer optimalizálása.

5.1. Személyes, verbális értékelés Kiemelkedő szerepe van értékelési rendszerünkben a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. A verbális értékelés megjelenési formái: - a tanórán megjelenő szabályozó típusú értékelések; - a közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés; - a kiemelkedő teljesítmények egész közösség előtti értékelése; - hosszabb beszélgetések, helyzetfeltárások, tanulók illetve szülők részvételével.

102

5.2. Írásbeli szöveges értékelés -

a tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések, melyek különösen a kötelező érettségi tantárgyaknál igen fontos visszajelzést jelentenek; az osztályfőnökök év végén írásbeli értékelést készítenek az egyes osztályok fejlődéséről, az osztályközösség alakulásáról, utalva a kiemelkedő illetve a gyenge tanulmányi eredményt nyújtó tanulókra.

5.3. Osztályozás Az eredményértékelés illetve annak számszerűsítése az oktatás egészéhez illeszkedő hagyományos ötfokú skálával történik. Az egyes osztályzatokhoz tartozó követelményszintet az alábbiakban szabályozzuk: jeles: a tantárgy tantervi követelményeit maradéktalanul ismerje és alkalmazza (tények, fogalmak, topográfiai ismeretek) a szóbeli felelet során mondanivalóját önállóan, választékosan, a szakkifejezések pontos használatával fejtse ki; maradéktalanul tudja a memoritereket, tételeket, bizonyításokat, alkalmazza is azokat; aktívan segítse az órai munkát; ismerje a lényeges összefüggéseket; legyen olvasott, tájékozott az adott szakterülettel kapcsolatosan; a készségtárgyakban a követelményeket az előírt szinten teljesítse; a gondolkodása legyen logikus. jó: ismerje a tantárgy tantervi követelményeit mondanivalóját néhány tanári kisegítő kérdés után szabatosan, választékos stílusban fejezze ki írásban és szóban egyaránt; tudja a memoritereket, tételeket, bizonyításokat, alkalmazza is azokat; vegyen részt az órai munkában; az adott tantárgy terminológiát ismerje és alkalmazza; legyen olvasott az adott szakterülettel kapcsolatosan; ismerje az alapvető, fontosabb összefüggéseket; a készségtárgyakban a követelményeket az előírt szinten teljesítse. közepes: ismerje a tantervi követelmények alapvető kérdéseit vonja le a legfontosabb következtetéseket az alapvető összefüggések ismeretében; a kötelező memoriterből tudjon idézni, ismerje a tételeket, bizonyításokat; ismerje a legfontosabb szakkifejezéseket; tanári segítséggel fejtse ki ismereteit; a készségtárgyakban a követelményeket az előírt szinten teljesítse; elégséges: ismerje a tantárgy tantervi követelményeinek minimumát tanári segítséggel tudja elmondani ezt a minimumot; néhány fontosabb összefüggést ismerjen fel; a legalapvetőbb szakszavakat ismerje; a készségtárgyakban a követelményeket az előírt szinten teljesítse. elégtelen: tájékozatlan a tantárgy tantervi minimumában 103

gondolatait nem tudja megfogalmazni; nem ismeri az alapvető összefüggéseket, szakszavakat; tanári irányítással sem tud számot adni ismereteiről; a készségtárgyakban nem teljesíti az előírt minimumot.

5.4. Magatartás és szorgalom értékelése 5.4.1. A tanuló magatartása Példás: ha nem vét a házirend ellen, nincs igazolatlan órája és fegyelmi büntetése, közösségi (kulturális) munkája jó vagy kiemelkedő. Tevékenységével az iskola hírnevét növeli, nincs tantárgyi bukása. Jó: ha általában betartja az iskola házirendjét, legfeljebb 2 igazolatlan órát mulaszt, legfeljebb egy szaktanári figyelmeztetése van a rábízott feladatokat elvégzi. Változó: ha a házirendet súlyosabban megszegi, vétségei ismétlődnek, 4 – 10 igazolatlan órát mulaszt. Rossz: ha a házirendet súlyosan megszegi, ezen vétségei ismétlődnek, magatartásával az iskola hírnevét rontja, 10– nél több az igazolatlan órája.

104

5.4.2. A tanuló szorgalma Példás: ha a tanulmányi munkájában legjobb tudását nyújtja, tanulmányi versenyeken jó vagy kiemelkedő eredményt ér el. Jó: ha az iskolai munkáját általában jól végzi (kisebb hiányosságai vannak), a kötelező és választott foglalkozásokon részt vesz. egyetlen tantárgyból sem bukik Változó: ha a tanulmányi munkáját többször elhanyagolja, nem tesz azért, hogy tudása legjavát nyújtsa, esetleg egy tantárgyból megbukik. Hanyag: ha a tanulmányi munkáját elhanyagolja, nem tudja teljesíteni adott tantárgy (ak) esetén a tantárgy (ak) minimális követelményeit, ezért elégtelen (félévi, év végi) osztályzatai vannak. A magatartás és a szorgalmi osztályzatokat az osztály és a szaktanárok véleményének kikérése után az osztályfőnök adja.

5.5. Jutalmazások, büntetések 5.5.1. Jutalmazások Szaktanári, dicséret: - kiemelkedő tanulmányi munkáért Osztályfőnöki dicséret: • jól végzett közösségi munkáért, • kiemelkedő (javuló) tanulmányi munkáért, • versenyen elért helyezéséért. Igazgatói dicséret: • • •

kiemelkedő versenyeredményért, kiemelkedő kulturális, közösségi teljesítményért, az iskola hírnevének növeléséért.

Tantestületi dicséret: • kimagasló versenyeredményekért, • az iskola hírnevének öregbítéséért. Oklevél

105

Könyv, tárgyjutalom Emlékplakett 5.5.2. Fegyelmi eljárások Szaktanári figyelmeztetés • • •

az órán tanúsított többszöri fegyelmezetlen magatartás a tanóra megzavarása súlyos fegyelmezetlen magatartással a házi feladat elkészítésének sorozatos elmulasztása

Osztályfőnöki figyelmeztetés: • 1-3 órás igazolatlan mulasztás (1 óra esetén szóbeli, azon felül írásbeli figyelmeztetés), • a házirend megszegése, • rongálás, károkozás, • dohányzás (18 éven aluli tanuló esetében) vagy nem a kijelölt helyen • két szaktanári figyelmeztetés után Osztályfőnöki intés: • 4-10 igazolatlan óra, • a házirend súlyos megsértése, • az előbbi vétségek ismétlődése Igazgatói figyelmeztetés: • 10-20 igazolatlan óra, • a házirend nagyon súlyos megsértése, • az iskola hírnevét sértő magatartás. • a negyedik szaktanári figyelmeztetés után. Igazgatói intés: • 20 órán felüli igazolatlan mulasztás, • osztályfőnöki büntetések halmozódása igazgatói figyelmeztetések után. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást kell folytatni (fegyelmi bizottság). Ebben az esetben a fegyelmi büntetés lehet: • megrovás, • szigorú megrovás, • kedvezmények csökkentése, ill. megvonása, • áthelyezés más osztályba vagy iskolába, • felfüggesztett eltiltás a megkezdett tanév folytatásától, 106

• •

eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.

A fegyelmi eljárásban a tanulónak joga van arra, hogy meghallgassák, hogy védekezzen, hogy az eljárásban a szülő, vagy más megbízott jelen legyen, illetve képviselje.

6. A középszintű érettségi vizsga témakörei A 9-12. évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. A tanulók kötelező óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol és német), fizika, elektronika alapjai, informatika. Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. tanév február 15-ig történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervben található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témaköröket: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Fizika Elektronikai alapismeretek Informatika A továbbiakban a program a kötelező érettségi tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv) és a szabadon választható érettségi tantárgyak (fizika, elektronikai alapismeretek, informatika) középszintű érettségi ajánlott témaköreit foglalja össze.

107

6.1. Magyar nyelv és irodalom A Magyar nyelv és irodalom tartalmilag egy nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtéséből áll. MAGYAR NYELV A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi 7 témából fogalmazza meg azokat arányosan (témánként minimálisan kettőt), a felsorolt altémák figyelembe vételével. Ember és nyelv A kommunikáció - A jel, a jelrendszer - Nyelvi és vizuális kommunikáció - A nyelvhasználat mint kommunikáció - Kommunikációs funkciók és közlésmódok - A tömegkommunikáció A magyar nyelv története - A magyar nyelv rokonsága - Nyelvtörténeti korszakok - Az írott nyelvi norma kialakulása - Nyelvművelés Nyelv és társadalom - Nyelvváltozatok - Kisebbségi nyelvhasználat - Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek - Hangtan - Alaktan és szótan – Mondattan - A mondat szintagmatikus szerkezete - A mondat a szövegben - Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban - Szókincs és frazeológia A szöveg - A szöveg és kommunikáció - A szöveg szerkezete és jelentése – Szövegértelmezés - A szöveg szóban és írásban - Az intertextualitás - A szövegtípusok - Szöveg a médiában - A retorika alapjai - Érvelés, megvitatás, vita - A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés - Szóhasználat és stílus - A szójelentés - Állandósult nyelvi formák - Nyelvi stilisztikai változatok - Stíluseszközök - Stílusréteg, stílusváltozat IRODALOM A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi két csoport témáinak kombinálásával, olyan szerzők és művek kiválogatásával, akik, illetve amelyek a helyi tantervben szerepelnek. Mindezt úgy kell tennie, hogy a központilag előírt tematikai arányok érvényesülhessenek. 1. Szerzők, művek • Életművek • Portrék • Látásmódok • A kortárs irodalomból • Világirodalom • Színház- és drámatörténet, • Az irodalom határterületei • Regionális kultúra 2. Értelmezési szintek, megközelítések • Témák, motívumok • Műfajok, poétika • Korszakok, stílustörténet 108

6.2. Történelem A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól, az elsajátított ismeretek alkalmazását várva el. A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. Témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A kijelölésnél figyelembe veszik a vizsgára általában előírt, történelmi időszakokat jelző témakörök ismeretanyagát. Javasolt szóbeli témakörök Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Történelmi időszakokat jelző előírt témakörök Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháború összeomlásáig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód

109

6.3. Matematika A középszintű érettségin matematikából csak az a jelölt tesz szóbeli vizsgát, aki az írásbelin elégtelen osztályzatot szerzett, de a pontszáma eléri az összpontszám10%-át. A szóbeli vizsgára, ha van vizsgázó, 20 tételt kell összeállítani. Tartalmi arányai az írásbeli vizsga leírásánál meghatározott arányok. A tételnek tartalmaznia kell 3 egyszerű elméleti kérdést (definíció, tételkimondás) és 3 feladatot. A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani. Javasolt szóbeli témakörök •

Halmazok - Halmazműveletek - Számosság, részhalmazok • Matematikai logika - Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában • Kombinatorika • Gráfok • Alapműveletek • A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek - Oszthatóság - Számrendszerek • Racionális és irracionális számok • Valós számok • Hatvány, gyök, logaritmus • Betűkifejezések - Nevezetes azonosságok • Arányosság - Százalékszámítás • Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek - Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek - Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Magasabb fokú egyenlete - Négyzetgyökös egyenletek • Nem algebrai egyenletek - Abszolútértékes egyenletek- Exponenciális és logaritmikus egyenletek, trigonometrikus egyenletek - Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek - Középértékek, egyenlőtlenségek • A függvény • Egyváltozós valós függvények - A függvények grafikonja, függvény-transzformációk – A függvények jellemzése • Sorozatok - Számtani és mértani sorozat - Végtelen mértani sor - Kamatos kamat, járadékszámítás • Elemi geometria - Térelemek - A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok • Geometriai transzformációk - Egybevágósági transzformációk - Hasonlósági transzformációk - Egyéb transzformációk, merőleges vetítés • Síkbeli és térbeli alakzatok - Síkbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör - Térbeli alakzatok • Vektorok síkban, térben

110

• Trigonometria • Koordinátageometria - Pontok és vektorok - Egyenes, kör, parabola • Kerület, terület • Felszín, térfogat • Leíró statisztika - Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai - Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók • A valószínűségszámítás elemei

6.4. Idegen nyelv Iskolánk az angol és a német nyelv középszintű érettségi vizsgáztatását végzi. Az alábbi ismertetés mindkét nyelv középszintű témaköreire vonatkozik. A szóbeli vizsga 3 részből áll: Bevezető beszélgetés – nem értékelt Kommunikációs helyzetekben szereplés Önálló témakifejtés vizuális segédanyag kifejtésével A vizsga alapját 9 nagy témakör és 14 kommunikációs helyzetcsoport jellemzi. A javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal • Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek • Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között • Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek- A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás • Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok • A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás • Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban -

111

Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) • Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet - Kulturális események • Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai • Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Javasolt kommunikációs helyzetek az idegen nyelv középszintű szóbelin Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél

munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs

A vizsgázó a fenti kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban.

112

6.5. Fizika Az elméleti témához kell kapcsolódnia: a lehetőség szerint elvégzendő kísérletnek, vagy mérésnek, a témához kapcsolódó egyszerű számításnak, a fizikatörténeti vonatkoztatások ismertetésének. A tételt úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választani. A szóbeli érettségire legalább 20 tételt kell készíteni. Javasolt szóbeli témakörök Newton törvényei - Newton I. Kölcsönhatás, mozgásállapot, tehetetlenség törvénye - Newton II. Erőhatás, lendület, lendületváltozás. Szabaderő, kényszererő - Newton III. Erőlökés Pontszerű és merev test egyensúlya - Forgatónyomaték - Erőpár, egyszerű gépek - Tömegközéppont Mozgásfajták - Egyenesvonalú egyenletes mozgás - Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás - Összetett mozgások - Periodikus mozgások, egyenletes körmozgás - Mechanikai rezgések - Mechanikai hullámok Munka, energia • Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly • Hőtágulás • Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) • Az ideális gáz kinetikus modellje • Energiamegmaradás hőtani folyamatokban - Termikus, mechanikai kölcsönhatás - A termodinamika I. főtétele - Körfolyamatok Kalorimetria Halmazállapot-változások - Olvadás, fagyás - Párolgás, lecsapódás A termodinamika II. főtétele - Körfolyamatok - Hőerőgépek Elektromos mező - Elektrosztatikai alapjelenségek - Az elektromos mező jellemzése - Töltések mozgása elektromos mezőben - Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön - Kondenzátorok Egyenáram - Elektromos áramerősség - Ohm törvény – Félvezetők - Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Időben állandó mágneses mező - Mágneses alapjelenségek - A mágneses mező jellemzése - Az áram mágneses mezője - Mágneses erőhatások Az időben változó mágneses mező - Az indukció alapjelensége - A váltakozó áram - A váltakozó áram teljesítménye és munkája Elektromágneses hullámok - Az elektromágneses hullám fogalma

113

A fény mint elektromágneses hullám - Terjedési tulajdonságok – Hullámjelenségek - A geometriai fénytani leképzés - A szem és a látás Az anyag szerkezete • Az atom szerkezete - A kvantumfizika elemei - Részecske és hullámtermészet - Az elektronburok szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek - Az atommag összetétele – Radioaktivitás – Maghasadás - Magfúzió Sugárvédelem Elemi részek A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek

6.6. Elektronikai alapismeretek A szóbeli tételeket az Elektronikai alapismeretek komplex vizsgatantárgy elektrotechnikai és elektronikai témaköreire kell építeni. Célszerű 25-30 „A” és „B” tételt összeállítani. „A” tételek: elektrotechnikai témakörök „B” tételek: elektronikai témakörök Javasolt szóbeli témakörök: • Villamos alapfogalmak – Feszültség, áram, töltés, ellenállás - Ellenállások méretezése, hőfokfüggése - Ellenállások a gyakorlatban • Egyenáramú hálózatok alaptörvényei – Ohm és Kirchhoff törvények - Nevezetes hálózatok - Méréshatár kiterjesztés • A villamos áram hatásai – Hőhatás – Vegyi hatás – Élettani hatás – Mágneses hatás • Energiaforrások – Munka, teljesítmény, hatásfok, terhelhetőség - Generátorok jellemzői - Generátorok a gyakorlatban • Villamos erőtér – A villamos tér jellemzői, Coulomb törvény - Anyagok viselkedése villamos térben – Kondenzátorok, kapacitások - Töltés, kisütés, energia • Mágneses erőtér – A mágneses tér jellemzői - Anyagok viselkedése villamos térben - Elektromágneses indukció • Szinuszos mennyiségek – Váltakozó áramú áramkörök – A váltakozó jel jellemzői - Egyszerű váltakozó áramkörök - Összetett váltakozó áramkörök – Rezgőkörök - Váltakozó áramú teljesítmények • Többfázisú hálózatok – Jellemzők, energiaszállítás • Villamos gépek – Transzformátorok - Egyen- és váltakozó áramú generátorok - Egyen- és váltakozó áramú motorok 114

• Passzív elektronikai áramkörök – Kétpólusok – Négypólusok – Szűrő áramkörök • Félvezető áramköri elemek – Félvezető diódák – Hőfokfüggés, egyenirányítás – Speciális diódák – Bipoláris tranzisztorok – Unipoláris tranzisztorok – Egyéb félvezetők • Tranzisztoros alapáramkörök – Munkapont-beállítás – Erősítő áramkörök alapjellemzői – Többfokozatú erősítők, csatolások – Frekvenciafüggés, zajok és torzítások - Visszacsatolások • Alapáramkörök alkalmazásai – Szélessávú erősítők – Hangolt(szelektív) erősítő - Nagyjelű erősítők – Oszcillátorok – Stabilizátorok - Műveleti erősítők • Impulzustechnikai alapáramkörök – Impulzus fajták és jellemzők – Jelformáló áramkörök – Impulzusok előállítása • Digitális alapáramkörök – Logikai alapfogalmak – Logikai alapáramkörök A szóbeli tételekhez a vizsgáztató szaktanár által összeállított és a vizsgaelnök által jóváhagyott /bonyolultabb áramköri rajzokat, táblázatokat, katalógusokat stb. tartalmazó) segédleteket használhatnak a jelöltek.

6.7. Informatika Az Informatika vizsga formája: gyakorlati és szóbeli. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni. A szóbeli vizsga javasolt témakörei A szóbeli feladatok az Informatika érettségi részletes követelményei 1 – 2 - 3 - 7.1 - 9. számú témaköreiből jelölhetők ki. Ezek alapján a középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani. Információs társadalom • A kommunikáció - A kommunikáció általános modellje - Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek - Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban - Közhasznú információs források • Információ és társadalom - Az informatika fejlődéstörténete - A modern információs társadalom jellemzői - Informatika és etika - Jogi ismeretek Informatikai alapismeretek – hardver • Jelátalakítás és kódolás - Analóg és digitális jelek - Az adat és az adatmennyiség - Bináris számábrázolás - Bináris karakterábrázolás - Bináris kép- és színkódolás - Bináris hangkódolás

115

• A számítógép felépítése - A Neumann-elvű számítógépek - A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap - A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak - A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok Informatikai alapismeretek – szoftver • Az operációs rendszer és főbb feladatai - Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete - Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése - Állományok típusai, keresés a háttértárakon - Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás - Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem - A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás - A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Információs hálózati szolgáltatások • Kommunikáció az Interneten - Elektronikus levelezési rendszer használata - Állományok átvitele - WWW - Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata Könyvtárhasználat • Könyvtárak - A könyvtár fogalma, típusai - Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet - A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány -A könyvtári szolgáltatások • Dokumentumok - Nyomtatott dokumentumok - Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD • Tájékoztató eszközök - Katalógusok - Adatbázisok - Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) A gyakorlati vizsga témakörei • Szövegszerkesztés • Táblázatkezelés • Adatbázis-kezelés • Weblapkészítés • Prezentáció és grafika

116

7. Az írásbeli beszámoltatás rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét.

7.1. Az írásbeli számonkérés formái Év eleji tudásszintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar-és idegen nyelvből, matematikából. Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak. Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás. Kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia, elektrotechnika, elektronika, informatika tantárgyakból. A villamos mérést megelőző ún. „beugró” dolgozat, amellyel a napi elméleti tananyagból történt felkészülést lehet ellenőrizni. Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, számítógépes feleltető program alkalmazása elsősorban informatikából és idegen nyelvből. Számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatika tantárgyból. Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása. Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből. Otthon elkészítendő házi dolgozatok (magyar irodalomból és idegen nyelvből), feladatsorok kidolgozása matematikából, fizikából. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. Évfolyamfelmérések, évfolyam ellenőrző dolgozatok: minden elméleti tantárgyban évenként és évfolyamonként egy, de amennyiben a tantárgy jellege megengedi, a munkaközösség véleménye alapján félévenként egy egységes évfolyamfelmérő dolgozatot iratunk. Mérési jegyzőkönyv készítése

7.2. Az írásbeli számonkérés értékelése Az otthoni és iskolai dolgozatokat igyekszünk kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. Minden dolgozatot legkésőbb két héten belül értékelünk. Ha a dolgozatot a tanár két héten túl javítja ki, a tanuló dönthet arról, hogy kéri-e az érdemjegy beírását a naplóba. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait az osztályozónapló erre a célra megkülönböztetett rovatába írjuk és nagyobb súllyal vesszük figyelembe.

117

8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére.

8.1. Az otthoni felkészülés szerepe • • • • • • • •

A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, az összefüggések felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése, az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása, felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszintmérés különböző formáira, az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál, általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.

8.2. Az otthoni felkészülés formái • • • • • • •

Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt.

A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.

8.3. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése •

Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon.

118

• •

• • •

Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon. Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő. Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.

8.4. Az otthoni felkészülés ellenőrzése • •

• •

A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz. A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük. A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.

8.5. Az otthoni felkészülés koordinációja •

• • •

•

A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti. A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata. Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.

119

IV. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó szakképzés alapelvei • • • • •

•

Igazodjon a munkaerőpiac igényeihez. Nyújtson konvertálható ismereteket. Legyen gyakorlatorientált. Tegye lehetővé a jogszabályi előírásokban való eligazodást. Alakítson ki: - piacorientált szemléletet, - számítástechnikában való jártasságot, - rendszerszemléletű gondolkodásmódot, - kommunikációs készséget idegen nyelven is, - igényt az önképzés iránt. Növelje a képzettek elhelyezkedési esélyeit.

2. Az iskolában folyó szakképzés céljai A szakképzés céljainak megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy azok összhangban legyenek általános nevelési-oktatási célkitűzéseinkkel, egységet alkossanak velük. Szakképzési célkitűzéseink: • Olyan széles alapokon nyugvó komplex szakmai ismeretek nyújtása, melyek birtokában a képzettek képesek lesznek – a gazdaság igényeihez igazodva – gyors és problémamentes beilleszkedésre, adott szakmai képesítés magasabb szintjének elsajátítására, ha szükséges pályamódosításra, szakmaváltásra (akár többször is). • Speciális szakmai ismeretek átadásával biztosítani az adott szakképesítéssel betölthető munkakörökben az azonnali önálló munkavégzést, továbbá a kapcsolódó, rokon munkakörök feladatainak – munkahelyi gyakorlat alapján történő – ellátását. • Napi foglalkoztatási igények megkövetelte kvalifikáció biztosítása, a munkavállalói alkalmasság kifejlesztése. • Szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és – vállalásra nevelés. • Célunk – a szakmai követelmények teljesítésén túl – a nevelési feladatok megvalósítása, a személyiség formálása, a szocializáció folyamatának irányítása.

120

3. A Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola székhelyén folyó szakképesítések A szakiskolai képzés keretében az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik a következő szakmacsoportokban: - - egyéb szolgáltatások szakmacsoport - - gépészet szakmacsoport - - elektrotechnika- elektronika szakmacsoport - - építészet szakmacsoport - - könnyűipar szakmacsoport - - kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a szakközépiskolai és szakiskolai képzésnél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére. Akkreditált felsőfokú szakképzés • Gépipari mérnök asszisztens

OKJ 55810 01 0010 5505

Érettségihez kötött szakmák: • Gépgyártástechnológiai technikus • Kereskedő • Logisztikai ügyintéző

OKJ 54 521 01 0000 00 00 OKJ 52 341 05 0000 00 00 OKJ 54 345 03 0000 00 00

10. osztályhoz kötött szakmák: • Belső építési szerkezet- és burkolatszerelő • Festő, mázoló és tapétázó • Fodrász • Fodrász • Női szabó • Szerszámkészítő • Villanyszerelő • Villanyszerelő 8. osztályhoz és a 16. életév betöltéséhez kötött szakmák: • Élelmiszer- és vegyi áru eladó • Gépi forgácsoló • Géplakatos • Hegesztő • Hegesztő • Kőműves • Kőműves • Központi fűtés- és csőhálózat szerelő • Szárazépítő • Szerkezetlakatos • Szobafestő- mázoló és tapétázó

121

OKJ 33 582 02 0000 00 00 OKJ 33 582 04 1000 00 00 OKJ 33 7812 01 OKJ 33 815 01 1000 00 00 OKJ 33 542 05 0010 33 03 OKJ 33 521 08 0000 00 00 OKJ 33 5216 03 OKJ 33 522 04 1000 00 00 OKJ 31 341 01 0010 31 02 OKJ 31 521 09 1000 00 00 OKJ 31 521 10 1000 00 00 OKJ 31 5233 06 OKJ 31 521 11 0000 00 00 OKJ 31 5216 14 OKJ 31 582 15 1000 00 00 OKJ 31 582 09 0010 31 03 OKJ 31 5216 22 OKJ 31 521 24 1000 00 00 OKJ 31 5216 17

122

123

124

125

31 582 09 0010 31 03 3.1. KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS CSŐHÁLÓZAT-SZERELŐ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Szakmai idegen nyelv 3. Társadalom ismeret 4. Gazdasági ismeret 5. Informatika 6. Munka- és környezetvédelem 7. Szakrajz 8. Szakmai ismeret 9. Anyagismeret 10. Szerelés 11. Elméletigényes gyakorlat 12. Szakmai gyakorlat 13. Nyári üzemi gyakorlat 14. Elmélet összesen

Óraszám 11. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 4 1 0,5 3,5 21 90 10,5

126

12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 3,5 1 1 3,5 21 90 10,5

13. 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 4 1 0,5 3,5 21 10,5

Tantárgy Anyagismeret

Modul szám

Modul megnevezés

095/3.2/0111-06

Anyagjelölések értelmezése Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete

095/3.3/0111-06 Szakrajz I. Évfolyam II. Évfolyam III. Évfolyam Szakmai ismeret I. Évfolyam II. Évfolyam III. Évfolyam

095/1.0/0111-06 095/1.1/0109-06 095/1.1/0109-06 095/2.2/0111-06 095/3.1/0111-06 095/4.1/0109-06 095/3.1/0109-06 095/6.0/0109-06 095/4.1/0095-06 095/2.1/0107-06 095/3.1/0107-06 095/4.1/0107-06 095/5.1/0107-06

Munka- és környezetvédelem I. Évfolyam

095/1.2/0110-06

II. Évfolyam 095/5.0/0109-06 Szerelés I. Évfolyam II. Évfolyam

095/1.1/0095-06 095/2.1/0095-06 095/3.1/0095-06 095/1.1/0096-06 095/2.2/0096-06 095/3.2/0096-06 095/4.2/0096-06 095/5.2/0096-06 095/6.2/0096-06

III. Évfolyam Gazdasági ismeretek

095/1.1/0107-06

Műszaki dokumentációk Az épületgépészeti dokumentációk készítésének ismeretei Az épületgépészeti dokumentációk készítésének ismeretei Geometriai mérések elmélete Munkabiztonság, minőségvédelem Hegesztési ismeretek Épületgépészeti szerkezetek ismerete Munkaszervezés Tömítési és tömörségellenőrzési ismeretek Fűtőtest szerelési ismeretek Kazánszerelési ismeretek Fűtési rendszerek beüzemelési és beszabályozási ismeretei Fűtési rendszerek karbantartási ismeretei Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei Munka- és környezetvédelem az épületgépészeti rendszerekben és munkahelyen Szerelés előkészítési és kiegészítő ismeretek Csővezetékek szerelési ismeretei Épületgépészeti készülékek tartószerkezeteinek szerelési ismerete Épületgépészeti berendezés és készülék szerelés Acélcső szerelés technológiai ismeretek Vörösrézvezeték szerelés technológiai ismeretek Műanyagcső szerelés technológiai ismeretek Légtechnikai csövek szereléstechnológiája Épületgépészeti rendszer szerelési alapismeretek Fűtési csőhálózat szerelési ismeretek A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése

0001-06

127

54 521 01 0000 00 00 3.2. GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 15. Testnevelés 16. Szakmai idegen nyelv 17. Gazdasági ismeret 18. Informatika 19. Munka- és környezetvédelem 20. Szakmai ismeret 21. Szakrajz 22. Anyagismeret 23. CNC-gépkezelés 24. CAD 25. Minőségbiztosítás 26. Elméletigényes gyakorlat 27. Szakmai gyakorlat 28. Nyári üzemi gyakorlat 29. Elmélet összesen

Óraszám 11. 0,5 1,5 1 0,5 1 7 2 2 3 2 0,5 3,5 10,5 90 21

128

12. 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 1 7 2 2 3 2 0,5 3,5 10,5 21

Tantárgy Modul szám Munka és környezetvédelem

Modul megnevezés

108/1.2/0110-06

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei

108/1.1/0227-06

Műszaki dokumentációk

108/1.3/0227-06 108/2.2/0275-06 108/1.2/0276-06 108/2.0/0276-06 108/3.2/0275-06 108/3.1/0276-06 108/4.1/0276-06 108/5.2/0276-06 108/6.0/0276-06

Munkabiztonság, minőségvédelem Geometriai mérések kiegészítő ismeretei Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás Forgácsoló alapeljárások Konfirmálási gyakorlatok kiegészítő ismeretei CNC-forgácsolás alapjai Forgácsoló eljárások tervezése Gyártástervezés elmélete Gyártásirányítási feladatok

108/3.3/0276-06

Integrált számítógépes gyártás

108/4.2/0275-06

Minőségbiztosítás kiegészítő ismeretei

108/1.2/0278-06 108/1.1/0277-06 108/1.3/0277-06 108/1.6/0277-06 108/2.1/0278-06 108/2.3/0278-06

Kötések, felületvédelem elméleti ismeretei Korszerű gyártógépek Programkészítés, betöltés I. Egyéb gyártásközi műveletek ismertetése Szerszámgépek karbantartásának tervezése Géptelepítés

108/1.2/0227-06 108/1.2/0275-06 108/1.1/0276-06

Anyagjelölések értelmezése Anyagvizsgálatok kiegészítő ismeretei Anyagválasztás elméleti alapjai

0001-06

A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése

Szakrajz Szakmai ismeret I. Évfolyam

II. Évfolyam

CAD Minőségbiztosítás CNC-Gépkezelés I. Évfolyam II. Évfolyam

Anyagismeret

Gazdasági ismeretek

129

31 521 09 1000 00 00 3.3. GÉPI FORGÁCSOLÓ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 30. Testnevelés 31. Szakmai idegen nyelv 32. Gazdasági ismeret 33. Társadalmi ismeret 34. Informatika 35. Munka- és környezetvédelem 36. Szakmai ismeret 37. Szakrajz 38. Anyagismeret 39. CNC ismeretek 40. Elméletigényes gyakorlat 41. Szakmai gyakorlat 42. Nyári üzemi gyakorlat 43. Elmélet összesen

Óraszám 11. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 4,5 1 1 3,5 21 90 10,5

130

12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 3,5 1 1 1 3,5 21 90 10,5

13. 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 3,5 1 1 1 3,5 21 10,5

Tantárgy Anyagismeret I. Évfolyam II. Évfolyam III. Évfolyam Szakrajz

Modul szám

Modul megnevezés

110/1.2/0225-06 110/1.2/0225-06 110/2.2/0225-06

Anyagismeret Anyagismeret Geometriai mérések

110/1.1/0227-06 Műszaki dokumentációk Munka- és környezetvédelem (Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok) 110/1.2/0110-06 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei Szakmai ismeret (Gépi forgácsoló feladatok) I. Évfolyam 110/1.2/0227-06 Anyagjelölések értelmezése 110/1.3/0227-06 Munkabiztonság, minőségvédelem II. Évfolyam 110/1.2/0264-06 Sík és hosszesztergálási ismeretek I. 110/3.2/0264-06 Alak és menet esztergálási ismeretek I. 110/11.2/0264-06 Marási ismeretek I. 110/13.2/0264-06 Köszörűlési ismeretek I. III. Évfolyam 110/2.2/0264-06 Sík és hosszesztergálási ismeretek II. 110/4.2/0264-06 Alak és menet esztergálási ismeretek II. 110/12.2/0264-06 Marási ismeretek II. 110/14.2/0264-06 Köszörűlési ismeretek II. CNC ismeretek (Gépi forgácsoló feladatok) II. évfolyam 110/5.1/0264-06 CNC programszerkesztés I. III. évfolyam 110/6.0/0264-06 CNC forgácsolás II. Gazdasági ismeret III. Évfolyam 0001-06 A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése

131

31 521 10 1000 00 00 3.4. GÉPLAKATOS A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 44. Testnevelés 45. Szakmai idegen nyelv 46. Gazdasági ismeret 47. Társadalmi ismeret 48. Informatika 49. Munka- és környezetvédelem 50. Szakmai ismeret 51. Szakrajz 52. Anyagismeret 53. Szakmai számítás 54. Elméletigényes gyakorlat 55. Szakmai gyakorlat 56. Nyári üzemi gyakorlat 57. Elmélet összesen

Óraszám 11. 05 1,5 1 0,5 0,5 4,5 1 1 3,5 21 90 10,5

132

12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 3,5 1 1 1 3,5 21 90 10,5

13. 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 3,5 1 1 1 3,5 21 10,5

Tantárgy Modul szám Szakrajz I. Évfolyam 112/1.0/0111-06 II. Évfolyam 112/1.1/0221-06 III. Évfolyam 112/1.2/0221-06 Munka- és környezetvédelem 112/1.0/0110-06 Anyagismeret I. Évfolyam II. Évfolyam

112/1.2/0225-06 112/1.4/0221-06 112/1.5/0221-06 III. Évfolyam 112/2.0/0225-06 Szakmai ismeret (Géplakatos feladatok) 1. Évfolyam 112/3.1/0111-06 112/3.2/0111-06 112/3.3/0111-06 112/1.2/0346-06 II. Évfolyam 112/1.1/0220-06 112/4.1/0220-06 112/1.6/0221-06 112/2.1/0346-06 III. Évfolyam 112/4.1/0346-06 112/5.1/0346-06 112/2.1/0345-06 112/2.3/0345-06 112/3.1/0345-06 112/3.2/0345-06 Szakmai számítások 112/1.3/0221-06 Gazdasági ismeret III. Évfolyam 0001-06

Modul megnevezés Műszaki dokumentációk Szerelési dokumentációk A dokumentumokon alkalmazott jelképek Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Anyagismeret Anyagtulajdonságok Felhasznált anyagok Geometriai mérések Munkabiztonság, minőségvédelem Anyagjelölések értelmezése Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete Melegüzemi gyakorlatok elméleti ismeretei Gépészeti kötések elméleti alapjai A korrózióvédelem alapjai Szereléskor alkalmazott mérések Megmunkálási alapismeretek Szerelési ismeretek Üzembehelyezés elmélete Gépelemek beállítási ismeretei I. Gépelemek beállítási ismeretei II. Gépbeállítás elmélete I. Gépbeállítás elmélete II. Szakmai számítások A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése

133

31 521 11 0000 00 00 3.5. HEGESZTŐ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 58. Testnevelés 59. Szakmai idegen nyelv 60. Társadalomismeret 61. Gazdasági ismeret 62. Informatika 63. Munka- és környezetvédelem 64. Szakmai ismeret 65. Szakrajz 66. Elméletigényes gyakorlat 67. Szakmai gyakorlat 68. Nyári üzemi gyakorlat 69. Elmélet összesen

Óraszám 11. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 5,5 1 3,5 21 90 10,5

134

12. 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 5,5 1 3,5 21 10,5

Tantárgy Modul szám Munka és környezetvédelem

Modul megnevezés

113/1.2/0110-06

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei

113/1.1/0111-06

Műszaki dokumentációk

113/2.2/0111-06 113/3.1/0111-06 113/3.2/0111-06 113/3.3/0111-06 113/1.0/0239-06

Geometriai mérések elmélete Munkabiztonság, minőségvédelem Anyagjelölések értelmezése Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete Alapismeretek A bevontelektródás kézi ívhegesztés anyagai, hozaganyagai A bevontelektródás kézi ívhegesztés áramforrásai A bevontelektródás kézi ívhegesztéskor keletkező hibaveszélyek Termikus vágás, darabolás I. Termikus vágás, darabolás II Gázhegesztés Bevontelektródás kézi ívhegesztés Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés

Szakrajz Szakmai ismeret I. Évfolyam

113/3.1/0239-06 113/3.2/0239-06 113/3.4/0239-06 II. Évfolyam

113/1.0/0240-06 113/2.0/0240-06 113/3.0/0240-06 113/4.0/0240-06 113/5.0/0240-06 113/6.0/0240-06 113/7.0/0240-06 113/8.0/0240-06

Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés (MÍG/MAG)

Egyéb hegesztőeljárás Hegesztési feszültségek, alakváltozások Hegesztéssel kapcsolatos adminisztrációs 113/9.0/0240-06 tevékenységek 113/10.0/0240-06 Hegesztett kötések vizsgálata, minősítése Vállalkozási ismeretek A vállalkozások alapítása, működtetése, 0001-06 átszervezése, megszüntetése

135

33 542 05 0010 33 03

3.6. NŐI SZABÓ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 70. Testnevelés 71. Szakmai idegen nyelv 72. Társadalmi ismeret 73. Informatika 74. Munka- és környezetvédelem 75. Szakrajz 76. Szakmai ismeret 77. Anyagismeret 78. Vállalkozási ismeretek 79. Marketing és kommunikáció 80. Elméletigényes gyakorlat 81. Szakmai gyakorlat 82. Nyári üzemi gyakorlat 83. Elmélet összesen

Óraszám 11. 05 1,5 1 0,5 0,5 1 4,5 1 3,5 21 90 10,5

136

12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 3,5 1 0,5 0,5 3,5 21 90 10,5

13. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 4 1 0,5 3,5 21 10,5

Tantárgy Szakmai ismeret I. Évfolyam

Modul szám

Modul megnevezés

221/3.0/1321-06 221/1.4/1325-06 221/1.5/1325-06 221/1.6/1325-06

Textiltermék összeállítás műszaki dokumentációja Ágyneműkészítés műszaki dokumentációja Konyhai textília- készítés műszaki dokumentációja Szobai textília-készítés műszaki dokumentációja Fehérnemű készítés gyártástechnológiája Munka- és védőruha készítés műszaki dokumentációja Női ruhák modellezése

II. Évfolyam

221/2.0/1323-06 221/2.0/1324-06

III. Évfolyam Szakrajz

221/1.0/1328-06

II. Évfolyam

221/2.1/1319-06 221/2.2/1319-06 221/2.3/1319-06 221/2.1/1328-06

Terítékrajz készítése Anyaggazdálkodás Műszaki dokumentáció készítése Nőiruha-készítés műszaki dokumentációja

221/3.1/1322-06 221/4.0/1322-06

Az üzleti vállalkozás környezete Vállalkozás létesítése, üzemeltetése

221/1.2/1322-06 221/1.3/1322-06 221/1.6/1322-06

Tárgyalástechnika Marketing szerepe Értékesítés

221/2.2/1088-06 221/2.4/1088-06 221/2.1/1322-06 221/2.2/1322-06 221/2.4/1322-06

Bőrök és műbőrök minőségei Minőségbiztosítási dokumentumok Kelmék Textilkikészítés Bőrök és szőrmék

221/1.1/1088-06 221/1.4/1088-06

Munkavédelem Környezetvédelem

III. Évfolyam Vállalkozási ismeretek II. Évfolyam III. Évfolyam Marketing és kommunikáció

Anyagismeret I. Évfolyam II. Évfolyam Munka és környezetvédelem

137

31 521 24 1000 00 00 3.7. SZERKEZETLAKATOS A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 84. Testnevelés 85. Társadalomismeret 86. Gazdasági ismeret 87. Szakmai idegen nyelv 88. Informatika 89. Munka- és környezetvédelem 90. Szakmai ismeret 91. Szakrajz 92. Anyagismeret 93. Munkajogi ismeretek 94. Minőségbiztosítás 95. Elméletigényes gyakorlat 96. Szakmai gyakorlat 97. Nyári üzemi gyakorlat 98. Elmélet összesen

Óraszám 11. 0,5 1 1 0,5 0,5 5 1 1 3,5 21 90 10,5

138

12. 0,5 1 1 0,5 0,5 5 1 1 3,5 21 90 10,5

13. 0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 4 1 1 0,5 0,5 24 10,5

Tantárgy Szakrajz

Modul szám

Modul megnevezés

135/1.0/0111-06 Műszaki dokumentációk Szakmai ismeret I. Évfolyam

II. Évfolyam

III. Évfolyam

135/2.2/0111-06 135/3.1/0111-06 135/3.2/0111-06 135/3.3/0111-06 135/1.0/0220-06 135/1.1/0224-06 135/3.1/0233-06 135/6.1/0233-06 135/4.1/0220-06 135/5.0/0233-06 135/8.1/0233-06

Geometriai mérések elmélete Munkabiztonság, minőségvédelem Anyagjelölések értelmezése Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete Gépészeti kötések elméleti alapjai Magasban végzett szerelések munka- és tűzbiztonsága Lemezmunkák elmélete Vázszerkezetek gyártásának elmélete A korrózióvédelem alapjai Szerkezetlakatos ismeretek Tartószerkezetek gyártásának elmélete

Minőségbiztosítás 135/9.0/0233-06 Minőségbiztosítás Anyagismeret 135/1.0/0233-06 Anyagok Munka- és környezetvédelem 135/1.2/0110-06 Elsősegélynyújtás,munkabiztonság,környezetvédelem elméleti ismeretei Munkajogi ismeretek (Szerkezetlakatos tevékenységek) 135/10.0/0233-06 Munkajogi ismeretek Gazdasági ismeretek 0001-06 A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése

139

33 521 08 0000 00 00

3.8. SZERSZÁMKÉSZÍTŐ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 99. Testnevelés 100. Szakmai idegen nyelv 101. Gazdasági ismeret 102. Társadalmi ismeret 103. Informatika 104. Munka- és környezetvédelem 105. Szakrajz 106. Szakmai ismeret 107. Anyagismeret 108. Elméletigényes gyakorlat 109. Szakmai gyakorlat 110. Nyári üzemi gyakorlat 111. Elmélet összesen

Óraszám 11. 05 1,5 1 0,5 0,5 1 4,5 1 3,5 21 90 10,5

140

12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 4,5 1 3,5 21 90 10,5

13. 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 4,5 1 3,5 21 10,5

Tantárgy Szakmai ismeret I. Évfolyam II. Évfolyam III. Évfolyam

Modul szám

Modul megnevezés

136/1.3/0227-06 136/2.2/0225-06 136/1.0/0226-06 136/2.0/0226-06

136/2.1/0223-06

Munkabiztonság, minőségvédelem Geometriai mérések elmélete Szakmai ismeretek I. Szakmai ismeretek II. Hidegalakító és térformázó szerszámok vizsgálatának, minősítésének elméleti alapjai A szerszámműködtetés megtervezése

136/1.1/0227-06

Műszaki dokumentációk

136/1.2/0227-06 136/1.2/0225-06

Anyagjelölések értelmezése Anyagismeret

136/1.2/0110-06

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei

136/1.1/0223-06 Szakrajz Anyagismeret Munka és környezetvédelem

141

33 522 04 1000 00 00 3.9. VILLANYSZERELŐ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 112. Testnevelés 113. Szakmai idegen nyelv 114. Gazdasági ismeret 115. Társadalmi ismeret 116. Informatika 117. Munka- és környezetvédelem 118. Elektrotechnika 119. Szakmai ismeret 120. Anyagismeret 121. Informatika gyakorlat 122. Elméletigényes gyakorlat 123. Szakmai gyakorlat 124. Nyári üzemi gyakorlat 125. Elmélet összesen

Óraszám 11. 05 1,5 1 0,5 0,5 2 2 1,5 1 3,5 21 90 10,5

142

12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 4 0,5 1 3,5 21 90 10,5

13. 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 4 0,5 1 3,5 21 10,5

Tantárgy Szakmai ismeret I. Évfolyam II. Évfolyam

III. Évfolyam Informatika gyakorlat I. Évfolyam II. Évfolyam III. Évfolyam Elektrotechnika I. Évfolyam II. Évfolyam III. Évfolyam Anyagismeret I. Évfolyam II. Évfolyam III. Évfolyam Munka és környezetvédelem I. Évfolyam II. Évfolyam III. Évfolyam

Modul szám

Modul megnevezés

161/1.5/0899-06 161/1.6/0899-06 161/2.2/0940-06 161/4.3/0940-06 161/3.1/0899-06 161/3.2/0899-06 161/3.3/0899-06 161/3.4/0899-06 161/3.0/0896-06 161/2.1/0899-06

Ipari villamos hálózatok és berendezések I. Ipari villamos hálózatok és berendezések II.

A kábelfektetés biztonságtechnikája A KIF kábelszerelés biztonságtechnikája Villamos forgógépek I. Villamos forgógépek II. Transzformátor I. Transzformátor II. Dokumentáció Villámvédelem

161/1.1/0900-06 161/1.2/0900-06 161/1.3/0900-06

Számítógép alapok Irodai alkalmazások Kommunikáció és multimédia

161/1.1/0940-06 161/1.1/0940-06 161/5.1/0940-06

Alapfogalmak Alapfogalmak KÖF alapfogalmak

161/1.2/0940-06 161/1.2/0940-06 161/5.2/0940-06

A KIF kábelszerelés anyagai A KIF kábelszerelés anyagai A KÖF kábelszerelés anyagai

161/2.0/0896-06 161/6.2/0940-06 161/8.3/0940-06 161/6.0/0899-06

Munkahely- és környezet védelme

143

A KÖF kábelfektetés biztonságtechnikája A KÖF kábelszerelés biztonságtechnikája

Munkavédelem

33 582 04 1000 00 00 3.10. FESTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 126. Testnevelés 127. Szakmai idegen nyelv 128. Társadalmi ismeret 129. Informatika 130. Munka- és környezetvédelem 131. Szakrajz 132. Szakmai ismeret 133. Anyagismeret 134. Vállalkozási ismeretek 135. Elméletigényes gyakorlat 136. Szakmai gyakorlat 137. Nyári üzemi gyakorlat 138. Elmélet összesen

Óraszám 11. 05 1,5 1 0,5 0,5 1,5 3,5 1,5 3,5 21 90 10,5

144

12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1,5 3,5 1,5 3,5 21 90 10,5

13. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 3,5 1 1 3,5 21 10,5

Tantárgy Szakmai ismeret

Modul szám

Modul megnevezés

I. Évfolyam

196/3.1/0875-06

196/1.3/0459-06 196/1.4/0459-06 196/6.1/0875-06 196/6.3/0875-06 196/2.1/0878-06 196/2.3/0878-06 196/3.1/0878-06 196/3.2/0878-06 196/2.0/0881-06 196/3.1/0881-06 196/1.2/0882-06

Alapfelületek fajtái, vizsgálata, a felület előkészítése Mész- és szilikát kötőanyagú festés Enyves, és kazein kötőanyagú festés Diszperziós és oldószeres festések készítésének technológiája A folyamatos munkavégzés feltételei Levonulás a munkaterületről Különleges festési eljárások Díszítő munkák Faszerekezetek felületképzése Fémszerkezetek felületképzése Meglévő felületképzés vizsgálata Meglévő felületképzés eltávolítása Falfelület előkészítése Tapétázás különböző kivitelben Plakátok elhelyezése

196/2.1/0875-06 196/2.2/0875-06

Alapszerkesztések Ornamentika rajzolása és festése

196/1.0/0886-06

Általános vállalkozási feladatok

196/1.0/0875-06 196/1.0/0878-06 196/1.0/0881-06 196/1.1/0882-06

Anyagismeret Anyagismeret Tapéták, ragasztók Ragasztóanyagok fajtái

196/2.0/0459-06

Balesetmentes munkavégzés feltételei

196/4.1/0875-06 196/4.4/0875-06 196/4.6/0875-06

II. Évfolyam

III. Évfolyam Szakrajz Vállalkozási ismeretek Anyagismeret I. Évfolyam II. Évfolyam II. Évfolyam Munka és környezetvédelem

145

33 815 01 1000 00 00 3.11. FODRÁSZ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 139. Testnevelés 140. Szakmai idegen nyelv 141. Társadalmi ismeret 142. Informatika 143. Munka- és környezetvédelem 144. Szakmai ismeret 145. Anyagismeret 146. Kommunikáció 147. Vállalkozási ismeretek 148. Elméletigényes gyakorlat 149. Szakmai gyakorlat 150. Nyári üzemi gyakorlat 151. Elmélet összesen

Óraszám 11. 05 1,5 1 0,5 4 2 1 3,5 21 90 10,5

146

12. 0,5 1,5 1 0,5 4 2 1 3,5 21 90 10,5

13. 0,5 1,5 1 0,5 3 2 1 1 3,5 21 10,5

Tantárgy Szakmai ismeret

Modul szám

Modul megnevezés

347/1.0/1212-06 347/2.0/1212-06 347/3.0/1212-06

Anatómia Szakmai ismeretek I. Szakmai ismeretek II.

347/3.1/1210-06

Etika és kommunikáció

347/1.1/1210-06 347/1.3/1210-06

Vállalkozások üzemeltetése Gazdasági alapok

347/4.0/1212-06

Anyagismeret

347/2.1/1210-06 347/2.3/1210-06

Munkavédelem Környezetvédelem

Kommunikáció Vállalkozási ismeretek Anyagismeret Munka és környezetvédelem

147

31 582 15 1000 00 00 3.12. KŐMŰVES A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 152. Testnevelés 153. Szakmai idegen nyelv 154. Társadalmi ismeret 155. Informatika 156. Munka- és környezetvédelem 157. Szakrajz 158. Szakmai ismeret 159. Anyagismeret 160. Szakszámtan 161. Gazdálkodási ismeretek 162. Elméletigényes gyakorlat 163. Szakmai gyakorlat 164. Nyári üzemi gyakorlat 165. Elmélet összesen

Óraszám 11. 05 1,5 1 0,5 0,5 1 3 1,5 1 3,5 21 90 10,5

148

12. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 3 1,5 1 3,5 21 90 10,5

13. 0,5 1,5 1 0,5 0,5 1 2 1,5 1 1 3,5 21 10,5

Tantárgy Szakmai ismeret I. Évfolyam

II. Évfolyam

Modul szám

Modul megnevezés

204/1.2/0459-06 204/1.0/0462-06 204/6.2/0486-06 204/6.1/0487-06

204/9.0/0486-06 204/3.1/0487-06 204/1.0/0482-06

Felvonulás az építési munkaterületre Hagyományos állványzatok Technológia megválasztása Gépek organizációja Hagyományos zsaluzat készítésének folyamata Felület előkészítés Hő-, hangszigetlés készítése Hő-, hangszigetelés védelmének elmélete Gépek Szerkezetkészítés Betontechnológia

204/3.0/0459-06 204/1.2/0460-06

Anyagszükséglet meghatározása Mérés, számítás, vázlatrajz

204/1.1/0459-06 204/6.1/0486-06

Az építési helyszín ismerete Előkészítő munka

204/1.0/0886-06

Általános vállalkozási feladatok

204/4.0/0462-06 204/6.3/0486-06 204/7.1/0487-06

Tárolási előírások Anyagismeret Anyagszállítás, -nyilvántartás Előregyártott elemek minőségi vizsgálata

204/1.1/0460-06 204/1.1/0476-06 204/3.1/0476-06 204/3.4/0476-06

III. Évfolyam Szakszámítás Szakrajz Gazdálkodási ismeretek Anyagismeret

204/2.3/0698-06 Munka és környezetvédelem 204/3.1/0462-06

149

Állványzatok bontási és karbantartási folyamata

33 582 02 0000 00 00 3.13. BELSŐÉPÍTÉSI SZERKEZET- ÉS BURKOLATSZERELŐ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 166. Testnevelés 167. Szakmai idegen nyelv 168. Társadalmi ismeret 169. Informatika 170. Munka- és környezetvédelem 171. Szakrajz 172. Szakmai ismeret 173. Anyagismeret 174. Szakszámtan 175. Vállalkozási ismeretek 176. Elméletigényes gyakorlat 177. Szakmai gyakorlat 178. Nyári üzemi gyakorlat 179. Elmélet összesen

Óraszám 11. 05 1 1 0,5 0,5 0,5 2 0,5 0,5 3,5 24,5 90 7

150

12. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 3,5 24,5 90 7

13. 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 2 0,5 0,5 3,5 24,5 7

Tantárgy Szakmai ismeret I. Évfolyam II. Évfolyam

III. Évfolyam

Modul szám

Modul megnevezés

185/4.0/0465-06 185/5.1/0465-06 185/5.2/0465-06 185/7.0/0465-06 185/2.1/0466-06 185/4.2/0466-06 185/3.1/0467-06 185/3.1/0469-06 185/3.3/0469-06 185/5.1/0467-06

Kapcsolódó szakipari munkák Vázszerkezet Rögzítőelemek Nedves helyiségek burkolata Szabás előkészítése Szerviz szolgáltatás ajánlása Fogadószerkezetek ismerete Munkafelvétel Javítási dokumentáció Aljzatok, padlók szerkezete

185/3.1/0468-06

Előkészítés

185/3.0/0459-06 185/1.0/0466-06

Anyagszükséglet meghatározása Alkatrész- és anyaglista összeállítása

185/1.1/0468-06

Elemek méretmeghatározása

185/1.1/0886-06 185/1.2/0886-06

Vállalkozás működtetése Egyszerű árajánlat készítése

185/2.1/0468-06

Speciális burkolatok anyagismerete

185/2.0/0459-06

Balesetmentes munkavégzés feltételei

Szakszámtan Szakrajz Vállalkozási ismeretek Anyagismeret Munka és környezetvédelem

151

31 341 01 0010 31 02 3.14. ÉLELMISZER ÉS VEGYI ÁRU-ELADÓ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 180. Testnevelés 181. Idegen nyelv* 182. Áruforgalmi ismeretek 183. Áruismeret 184. Jogszabályok alkalmazása 185. Elméletigényes gyakorlat 186. Gyakorlat 187. Nyári üzemi gyakorlat 188. Elmélet összesen

Óraszám 11. 1 1,5 3 4 3,5 1 3,5 17,5 90 14

152

12. 1 1,5 4 4 3,5 3,5 17,5 14

Tantárgy Áruforgalmi ismeretek I. Évfolyam II. Évfolyam Áruismeret I. Évfolyam II. Évfolyam Idegen nyelv I. Évfolyam II. Évfolyam Jogszabályok alkalmazása I. Évfolyam Elméletigényes gyakorlat I. Évfolyam Gyakorlat I. Évfolyam

Modul szám

Modul megnevezés

309/2.0/0004-06 309/3.0/0004-06

Áruforgalmi ismeretek I. Áruforgalmi ismeretek II.

309/1.0/0004-06 309/4.0/0007-06

Általános áruismeret Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II.

309/5.0/0007-06 309/6.0/0004-06 309/3.0/0007-06 309/2.0/0005-06

Jogszabályok alkalmazása I.

309/3.0/0005-06 309/1.0/0005-06 309/4.0/0005-06

Jogszabályok alkalmazása II. Üzleti levelezés Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek

309/4.0/0004-06 309/3.0/0005-06 309/1.0/0007-06

Áruforgalmi gyakorlat I. Jogszabályok alkalmazása II. Élelmiszerek és vegyiáruk vásárlás helyi ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáru eladási gyakorlatok I. Élelmiszerek és vegyiáru eladási gyakorlatok II. Áruforgalmi gyakorlat II. Élelmiszerek és vegyiáruk vásárlás helyi ösztönzésének gyakorlata II.

309/6.0/0007-06 II. Évfolyam

Kommunkáció idegen nyelven Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven

309/7.0/0007-06 309/5.0/0004-06 309/2.0/0007-06

153

52 341 05 1000 00 00 3.15. KERESKEDŐ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 189. Testnevelés 190. Szakmai idegen nyelv 191. Idegen nyelvi kommunikáció 192. Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 193. Áruismeret 194. Jogszabályok alkalmazása 195. Vezetési ismeretek 196. Marketing ismeretek 197. Elméletigényes gyakorlat 198. Szakmai gyakorlat 199. Nyári üzemi gyakorlat 200. Elmélet összesen

154

Óraszám 13. 1 2 1,5 3 9 5 1 4 7 90 21

14. 1 2 0,5 2 5 5 2 2,5 8,5 7 20

Tantárgy Modul szám Modul megnevezés Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Vállalkozások alapítása működtetése, átszervezése, 0001-06 megszüntetése Marketing ismeretek 0002-06 Marketing tevékenység Áruismeret 0004-06 Áruforgalom lebonyolítása 0006-06 Bútorok és lakás textíliák forgalmazása 0007-06 Élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása 0008-06 Ruházati termékek forgalmazása Jogszabályok alkalmazása 0005-06 Kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Vezetési ismeretek Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, 0003-06 elemzése Idegen nyelvi kommunikáció 0004-06 Kommunikáció idegen nyelven Szakmai idegen nyelv 0006-06 Bútorok és lakás textíliák értékesítése idegen nyelven 0007-06 Élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése idegen nyelven Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven 0008-06 Elméletigényes gyakorlat 0003-06 Forgalom és eredmény elemzés 0005-06 Üzleti levelezés Gyakorlat 0001-06 Vállalkozási ismeretek 0002-06 Marketing ismeretek 0004-06 Áruforgalmi ismeretek 0006-06 Bútorok és lakás textíliák forgalmazása 0007-06 Élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása 0008-06 Ruházati termékek forgalmazása

155

54 345 02 0000 00 00 3.16. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210.

Óraszám

Megnevezés Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv* Idegen nyelvi kommunikáció Marketing és PR ismeretek Szállítmányozás Viselkedés kultúra és üzleti kommunikáció Szállítmányozási gyakorlat Áruterítés Az anyagbeszerzői munkakör követelményei I. II. Logisztikai ügyintéző speciális feladatai I. 211. II. Üzleti adminisztráció 212. Alkalmazott számítástechnika* 213. Elméletigényes gyakorlat 214. Szakmai gyakorlat 215. Nyári üzemi gyakorlat 216. Elmélet összesen

156

13. 1 2 2 2 3 5 2 1 1 2

14. 1 2 1 3 3 6

-

9

1 0,5 2 10,5 90 22,5

10,5 25

Tantárgy Modul szám Szakmai idegen nyelv 0391-06 Idegen nyelvi kommunikáció 0061-06 Marketing és PR ismeretek 0062-06 Szállítmányozás

Modul megnevezés Szakmai idegen nyelv Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing és PR ismeretek

Veszélyes áruk tárolásának szállításának követelményei I.; II. Viselkedés kultúra és üzleti kommunikáció 0061-06 Viselkedés kultúra és üzleti kommunikáció Szállítmányozási gyakorlat 0117-06 Veszélyes áruk tárolásának szállításának követelményei I. Áruterítés 0118-06 Áruterítés I.; II. Az anyagbeszerzői munkakör követelményei 0119-06 Az anyagbeszerzői munkakör követelményei I.; II. 0117-06

Logisztikai ügyintéző speciális feladatai 0391-06 Logisztikai ügyintéző speciális feladatai I.; II. Üzleti adminisztráció 0061-06 Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika 0061-06 Alkalmazott számítástechnika Elméletigényes gyakorlat Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs 0061-06 ismeretek Gyakorlat Veszélyes áruk tárolásának szállításának 0117-06 követelményei I.; 0118-06 Áruterítés I.; II. 0119-06 Az anyagbeszerzői munkakör követelményei II. 0391-06 Logisztikai ügyintéző speciális feladatai II.

157

4. A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó ajánlott óraszámok 4.1. Fodrász A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó ajánlott óraszámok Sorszám 1. 2. 3. 4.

Tantárgy

Osztályfőnöki óra Testnevelés Fodrász szakmai ismeret Fodrász anyagismeret Társadalomismeret és 5. etika Kötelező elmélet összesen 6. Szakmai gyakorlat Összefüggő nyári 7. gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgy 8. Fodrász szabadkézi rajz Munka- és 9. környezetvédelem 10. Informatika 11. Művészettörténet alapjai 12. Hajviselet történet 13. Hajmunka 14. Idegen nyelv 15. Gazdasági ismeretek 16. Kommunikáció 17. Vállalkozói ismeretek Összesen

1/11. 1 1 4 3

Évfolyam 2/12. 1 1 2,5 2

3/13. 1 1 2 2

-

-

1

9

6,5

7

24,5

24,5

24,5

140

140

-

1

-

-

0,5

-

-

-

-

-

0,5 1 1 0,5 1 -

35

35

158

1,5 0,5 1 0,5 35

4.2. Hegesztő Sorszám

Tantárgy Megnevezés Osztályfőnöki óra 1. Testnevelés 2. Társadalom ismeret és etika 3. Hegesztő szakmai számítások 4. Alkalmazott számítástechnika 5. Szakmai idegen nyelv 6. Munka- és környezetvédelem 7. Gazdasági és vállalkozói ismeretek 8. Műszaki ábrázolás 9. Anyag- és gyártásismeret 10. Mechanika 11. Automatika, irányítástechnika 12. Hegesztő szakismeret Kötelező elmélet összesen 13. Fémipari alapgyakorlatok 14. Hegesztő szakmai gyakorlat 15. Alapmérések (elméletigényes gyakorlat) Szakmai gyakorlat összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 16. Hőtechnika 17. Minőségbiztosítás Összesen: Nyári összefüggő gyakorlat

159

Óraszám 1./11. 2./12. 1 1 2 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4 13 13 8 11 21 2 21 21 1 35 140/4 hét

1 35

160

4.3. Kőműves Szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok Sorszáma

Megnevezés Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Társadalomismeret és etika 2. Gazdasági alapismeretek 3. Vállalkozási ismeretek 4. Munka és környezetvédelem 5. Informatika * 5. Szakmai ismeretek 6. Anyag- és gyártásismeretek 7. Szakrajz 8. Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat 9. Összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 10. Szakmai idegen nyelv 11. Kommunikáció 12. Szakmai számítások 13. Műemlékvédelem 14 Művészet és iparművészet története Összesen

161

1/11. 1 1 1 1 0,5 2 2 2 10,5 24,5 140

2/12. 1 1 1 0,5 0,5 2 2 2 10 24,5 140

3/13. 1 1 0,5 1 0,5 1 1 1 10 24,5 140

-

0,5 -

0,5 0,5 1 1

35

35

35

4.4. Szárazépítő A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Tantárgy Sorszám Megnevezés Osztályfőnöki 1. Testnevelés 2. Társadalomismeret 3. Munka és környezetvédelem 4. Gazdasági alapismeretek 5. Vállalkozási ismeretek 6. Építőipari anyag- és gyártásismeretek 7. Műszaki rajz 8. Épületszerkezetek szakrajza 9. Épületszerkezetek, építési technológiák 10. Szárazépítési szakmai ismeret 11. Szárazépítési munkák szakszámításai 12. Informatika 13. Épületdiagnosztika 14. Szakmai idegennyelv 15. Szakmai gyakorlat 16. Nyári üzemi gyakorlat 17. Elmélet összesen

162

Óraszám 11. 1 2 1 1 2 2 0,5 0,5 2 1 0 1 21 140 14

12. 1 2 1 1 1 1 2 2 1 1 2 1 21 16

4.5. Szobafestő-mázoló és tapétázó A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó ajánlott óraszámok TANTÁRGY Sorszám Megnevezés 1. Osztályfőnöki óra 2. Testnevelés 3. Társadalomismeret és etika 4. Gazdasági alapismeretek 5. Vállalkozási ismeretek 6. Munka és környezetvédelem 7. Informatika * Kötelező szakmai elméleti tantárgyak 8. Szakmai idegen nyelv* 9. Szakmai számítások (szobafestő mázoló és tapétázó) 10. Műszaki és építészeti alapismeretek 11. Építészeti műszaki rajz* 12. Szobafestő - mázoló és tapétázó szakmai ismeretek 13. Szobafestő – mázoló és tapétázó anyagismeret 14. Szobafestő-mázoló és tapétázó szakrajz* Kötelező elmélet Szakmai gyakorlat 15. Szobafestő - mázoló és tapétázó alap gyakorlat 16.

ÉVFOLYAM 1/11. 2/12. 3/13. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1

1 1

1

-

-

1 2

3

1,5

2

1

1

-

2

1

12

12

9,5

-

-

21

21

19

21

21

1 2

-

1 -

2

0,5 2

35 140

35 140

19

Szobafestő - mázoló és tapétázó szakmai gyakorlat

Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 17. Építőipari gépek 18. Kitűzési és mérési ismeretek* 19. Műemlékvédelem 20. Épületdiagnosztika 21. Fenntartás-építési és felújítási technológiák Összesen 22. Nyári összefüggő gyakorlat

163

33

4.6. Villanyszerelő A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok TANTÁRGY Ssz. Megnevezés Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Társadalomismeret és etika 2. Gazdasági alapismeretek 3. Vállalkozási ismeretek 4. Munka és környezetvédelem 5. Informatika I.* 6. Anyagismeret 7. Elektrotechnika I. 8. Elektrotechnika II. 9. Szakmai ismeretek I. 10. Szakmai ismeretek II. 11. Szakmai ismeretek III. Kötelező elmélet összesen 13. Szakmai gyakorlatok I. 14. Szakmai gyakorlatok II. 15. Szakmai gyakorlatok III. 16. Villamos mérések I.* ** 17. Villamos mérések II.* ** 18. Villamos mérések III.* ** 19. Kisipari gyakorlat (nyári összefüggő) 20. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgy a) Szakmai idegen nyelv* Összesen

ÉVFOLYAM 1/11. 2/12. 3/13. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 2 2 2 3 6 10 10 10 21,5 21,5 24,5 3 3 140 140 0,5 0,5 0,5

35

164

35

35

5. A Pollák Antal tagintézményben folyó szakképesítések: A szakiskolai képzés keretében az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik a szakközépiskolánál szereplő szakmacsoportokban. - elektronika - elektrotechnika szakmacsoport - informatika szakmacsoport. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a szakközépiskolai képzésnél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére. Jelenlegi, kifutó képzések: Érettségi vizsgához kötött szakképzések: • • • • • •

Ipari elektronikai technikus Ipari informatikai technikus Műszaki számítástechnikai technikus Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető Műszaki informatikai mérnökasszisztens Villamosmérnök-asszisztens

OKJ 52 5423 02 OKJ 52 5423 03 OKJ 52 5423 07 OKJ 52 4641 05 OKJ 55 5423 02 OKJ 55 5423 01

Szakiskolai képzések: • •

Ügyvitel-technikai műszerész Távközlési hálózatépítő

OKJ 33 5223 01 OKJ 33 5224 01

A 2008/2009. tanévtől induló, az új OKJ szerinti moduláris képzések: Érettségi vizsgához kötött szakképzések: • •

Elektronikai technikus Műszaki informatikai mérnökasszisztens

OKJ 54 523 01 0000 00 00 OKJ 55 810 01 0000 00 00

Szakiskolai képzések: • • •

Elektronikai műszerész Távközlési és informatikai hálózatszerelő Számítógép-szerelő, -karbantartó

OKJ 33 522 01 0000 00 00 OKJ 33 523 02 0000 00 00 OKJ 33 523 01 0000 00 00

A 2009/20010. tanévtől induló, az új OKJ szerinti moduláris képzések (a műszaki informatikai mérnökasszisztens képzés szakosodása): • •

Hálózati informatikus Web-programozó

OKJ 55 810 01 0010 55 06 OKJ 55 481 04 0000 00 00

165

5.1. Ipari elektronikai technikus

Tantárgy Ssz. Megnevezés Osztályfőnöki óra 1. Munka- és környezetvédelem 2. Gazdasági alapismeretek 3. Anyagismeret 4. Műszaki rajz 5. Elektrotechnika 6. Elektronika* 7. Alkalmazott számítástechnika I.* 8. Alkalmazott számítástechnika II.* 9. Műszaki matematika* 10. Minőségbiztosítás 11. Technológia 12. Ipari elektronika* 13. Automatika Kötelező elmélet összesen: 14. Alapgyakorlatok* 15. Elektronikai gyakorlatok* 16. Ipari elektronikai gyakorlatok* 17. Ipari elektronikai mérések* Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező összesen: 18. Szabadon választható kötelező tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak a) Szakmai idegen nyelv* b) Számítástechnika* Szakmai gyakorlati tantárgyak c) Alkalmazott elektronika I.* d) Alkalmazott elektronika II.* e) Üzemi gyakorlat* Az iskola helyi tantárgyi programja Elmélet összesen: Gyakorlat összesen: Összesen:

166

Évfolyam 1/13. 2/14. 37 35 70 70 74 37 148 296 74 70 70 70 105 175 105 666 770 185 222 210 105 407 315 1073 1085 szakmai 222 210

összes 72 70 70 74 37 148 296 74 70 70 70 105 175 105 1436 185 222 210 105 722 2158 432

148 (74) (74) 74 (74) (74) (37) 814 481 1295

288 (144) (144) 144 (74) (70) (144) (107) 1724 866 2590

140 (70) (70) 70 (70) (70) (70) 910 385 1295

5.2. Ipari informatikai technikus Tantárgy Ssz. Megnevezés Osztályfőnöki óra 1. Munka- és környezetvédelem 2. Gazdasági alapismeretek 3. Anyagismeret 4. Műszaki rajz 5. Elektrotechnika 6. Elektronika* 7. Alkalmazott számítástechnika I.* 8. Műszaki matematika* 9. Minőségbiztosítás 10. Technológia 11. Méréstechnika* 12. Számítógépek* 13. Irányítástechnika* 14. Finommechanika* Kötelező elmélet összesen: 15. Alapgyakorlatok* 16. Elektronikai gyakorlatok* 17. Irányítástechnikai gyakorlatok* 18. Szakmai szoftvergyakorlatok* ** 19. Mérési gyakorlatok* ** Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező összesen: 20. Szabadon választható kötelező tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak a) Szakmai idegen nyelv* b) Számítástechnika* c) Teljesítményelektronika Szakmai gyakorlati tantárgyak d) Alkalmazott elektronika I.* e) Automatika gyakorlatok* f) Üzemi gyakorlat* Az iskola helyi tantárgyi programja Elmélet összesen: Gyakorlat összesen: Összesen:

167

Évfolyam 1/13. 2/14. 37 35 70 70 74 37 148 296 74 70 70 70 70 140 105 70 666 770 185 222 105 105 105 407 315 1073 1085 szakmai 222 210

összes 72 70 70 74 37 148 296 74 70 70 70 70 140 105 70 1436 185 222 105 105 105 722 2158 432

148 (74) (74) 74 (74) (74) (37) 814 481 1295

288 (144) (144) (70) 144 (74) (70) (144) (107) 1724 866 2590

140 (70) (70) (70) 70 (70) (70) (70) 910 385 1295

5.3. Műszaki számítástechnikai technikus

Tantárgy Ssz. Megnevezés Osztályfőnöki óra 1. Munka- és környezetvédelem 2. Gazdasági alapismeretek 3. Anyagismeret 4. Műszaki rajz 5. Elektrotechnika 6. Elektronika* 7. Alkalmazott számítástechnika I.* 8. Műszaki matematika* 9. Minőségbiztosítás 10. Technológia 11. Elektronikus áramkörök* 12. Digitális számítógépek* 13. Automatika* Kötelező elmélet összesen: 14. Alapgyakorlatok* 15. Elektronikai gyakorlatok* 16. Számítástechnikai gyakorlatok* 17. Programozási gyakorlatok* 18. Mérési gyakorlatok* Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező összesen: 19. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak a) Szakmai idegen nyelv* b) Számítástechnika* c) Perifériák Szakmai gyakorlati tantárgyak d) Alkalmazott elektronika I.* e) Alkalmazott számítástechnika* (komplex) f) Üzemi gyakorlat* Az iskola helyi tantárgyi programja Elmélet összesen: Gyakorlat összesen: Összesen:

168

Évfolyam 1/13. 2/14. 37 35 70 70 74 37 148 296 74 70 70 105 140 140 70 666 770 185 222 105 105 105 407 315 1073 1085 222 210

összes 72 70 70 74 37 148 296 74 70 70 105 140 140 70 1436 185 222 105 105 105 722 2158 432

148 (74) (74) 74 (74) (74) (37) 814 481 1295

288 (144) (144) (70) 144 (74) (140) (144) (107) 1724 866 2590

140 (70) (70) (70) 70 (140) (70) (70) 910 385 1295

5.4. Informatikai hálózati rendszer-telepítő Tantárgy Évfolyam Ssz. Megnevezés 1/11. 2/12. Osztályfőnöki óra 37 35 Testnevelés 37 35 1. Társadalomismeret és etika 37 2. Gazdasági és vállalkozási alapismeretek 70 3. Munka és környezetvédelem 37 4. Informatika* 37 35 5. Az iskola helyi közismereti programja 37 35 Kötelező szakmai tantárgyak 6. Számítástechnikai és hálózati alapismeretek * 88 7. OSI fizikai és adatkapcsolati réteg * 110 8. Hálózati kábelezés tervezése és szerelése * 66 9. OSI Hálózati réteg * 88 10. OSI szállítási, viszony, megjelenítési és 55 alkalmazási réteg * 11. Számítógéppel segített kommunikációs technikák 110 * 12. WAN-ok és forgalomirányítók * 120 13. Forgalomirányító konfigurálása * 144 14. TCP/IP protokoll és forgalomirányítás * 144 15. LAN kapcsolás virtuális LAN-ok * 115 16. LAN tervezés * 90 17. IGRP, hozzáférési listák * 140 18. Novell IPX, hálózatfelügyelet * 60 19. WAN-ok, WAN tervezés * 100 20. Wan protokollok * 200 21. Hálózatfelügyelet * 50 22. Hálózati rendszer tervezése és telepítése * 50 23. Esettanulmány * 70 Kötelező összesen 925 875 Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 148 140 24. Iskola helyi tantárgyi programja 148 140 Összesen 1295 1225

Összesen 72 72 37 70 37 72 72 88 110 66 88 55 110 120 144 144 115 90 140 60 100 200 50 50 70 1800 288 288 2520

Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, és a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre.

169

Minden tanulónak kötelező 2520 óra tanórai foglakozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak össz-óraszámán felül a hiányzó órákat a szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A *-gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel! A szakiskolai kerettantervi óratervekben foglaltaknak megfelelően a szakképző évfolyamokon az iskolának évi 222, illetve 210 órában közismereti képzést is adnia kell. Ebből az 1/11. évfolyamon 37 órát a Társadalmi ismeret és etika tantervi modul tanulására kell fordítani.

170

5.5. Műszaki informatikai mérnökasszisztens

1 2 3 4 5

1. félév Óraszá AIFSZ Tantárgy neve m, kreditvizsga pont Gazdasági 2+0+0 2 alapismeretek A Társadalmi alapis- 2+0+0 2 meretek A Számítógépes alap- 0+0+1 1 ismeretek Gy Felhasználói prog- 0+0+2 2 ramok alkalmazása Gy Hálózati alapisme- 0+0+1 1 retek Gy

1 4 1 5 1 6 1 7 1 8

6 Matematika I.

2+0+0 2 K

1 9

Matematika I. Gyakorlat

0+2+0 2 Gy

2 0

4+0+0 4 K

2 1

7

8 Kémia 9 10 11 12 13

Műszaki 2+0+2 informatika Gy Anyagés 2+2+0 környezet ismeret K 2+2+0 Elektronika Gy Számítógép hálóza- 2+2+0 tok K 0+2+0 Angol I Gy

4 4 4 4 0

2 2 2 3 2 4 2 5 2 6

2. félév Óraszá Tantárgy neve m, vizsga A viselkedéspszi- 2+0+0 chológia alapjai A Műszaki dokumen- 2+0+2 táció Gy Kiadványszerkeszté 1+0+3 s Gy 2+0+1 Adatbázis alapjai I. K Programozási isme- 2+0+0 retek I. K Programozási isme0+0+2 retek I. Gy Gyakorlat Operációs rendsze- 2+0+0 rek I. K Gazdasági és 2+2+0 vállalkozási K ismeretek 1+1+0 Műszaki fizika Gy 2+0+0 Matematika II. Z Matematika II. 0+2+0 Gyakorlat Gy 2+1+0 Perifériák K 0+2+0 Angol II. Gy

32

AIFSZ kreditpont 2 4 4 3 2 2 2 4 2 2 2 3 0 32

171

3. félév

27 28 29

30

31 32 33 34 35 36 37

4. félév Óraszá AIFSZ Óraszá Tantárgy neve m, kreditTantárgy neve m, vizsga pont vizsga Vállalkozói ismere- 1+1+0 Munkaerő-piaci 1+1+0 2 38 tek A ismeretek A Készség és szemé- 1+1+0 2+1+0 2 39 Architektúrák lyiség fejlesztés A K Munkavégzési 1+1+0 Rendszer és adatvé- 2+0+0 2 40 technikák, irodaK delem K szervezés Informatikai rendszerek 0+1+0 2+0+2 Viselkedéskultúra 1 41 üzemeltetése, Gy GY rendszeradminisztráció Vállalati 2+1+0 2+0+0 Digitális technika 3 42 információs K K rendszerek Adatbázis alapjai 1+0+0 Ismeretalapú rend- 2+1+0 1 43 II. Z szerek K Adatbázis alapjai 0+0+2 4+0+0 2 44 Közgazdaságtan II. Gy K Gyakorlat Programozási isme- 1+0+2 0+2+0 3 45 Angol IV. retek II. Z Z/Gy Operációs rendsze- 1+0+2 3 rek II. Gy Információs 1+0+2 3 hálózati Gy szolgáltatások 0+2+0 Angol III. 0 Gy 22

172

AIFSZ kreditpont 2 3 2

4

2 3 4 0 20

Szabadon választható tárgyak 3. félév Óraszá Tantárgy neve m, vizsga „Gondolkodó ma2+0+0 46 gyarok” Etika és K politika 47

AIFSZ kreditpont 2

A fizika 2+0+0 2 kultúrtörténete K

és 2+0+3 5 Gy 2+2+0 49 Minőségbiztosítás 4 Gy 48

Multimédia grafika

Tantárgy neve 50

4. félév Óraszá AIFSZ m, kreditvizsga pont

Az európai 2+0+0 2 művészet története K

Válogatott 1+0+0 51 fejezetek 1 az K anyagtudományból 2+2+0 52 Irányítástechnika 4 GY 2+2+0 53 Robottechnika 4 GY

173

5.6. Villamosmérnök-asszisztens Sor- Tantárgy szá m Szakmai idegen nyelv Alapismereti modulok tantárgyai 1. Társadalmi alapismeretek 2. Gazdasági alapismeretek 3. Vállalkozási alapismeretek 4. Munkaerő-piaci ismeretek 5. Viselkedéspszich. alapjai 6. Készségés személyiségfejl. 7. Viselkedéskultúra 8. Munkavégzési technikák 9. Számítógépes alapismeretek 10. Felhasználói programok alk. 11. Hálózati alapismeretek Műszaki közös modulok tantárgyai 12. Matematika 13. Műszaki fizika 14. Műszaki informatika 15. Műszaki dokumentáció 16. Gazd. és vállalk. ism. 17. Anyagés környezetismeret Villamos közös modulok tantárgyai 18. Elektrotechnika 19. Ipari informatika 20. Méréstechnika 21. Elektronika 22. Digitális technika 23. Villamos energetika 24. Automatika 25. Híradástechnika

összóra

kredi t

0 150+13 5 30+0

0 19 2

30+0

2

30+0

2

15+15

2

30+0

2

0+30

2

0+15 15+15

1 2

0+1 g

0+15

1

0+2 g

0+30

2

0+1 g 7+5 6+6

0+15 255+22 5 90+90 30+30 30+30 30+30

1 32 12 4 4 4

2+2 v

30+30 45+15

4 4

5+0

345+25 5 75+90 15+30 30+45 30+30 30+30 45+0 45+30 45+0

40

1. 2+4

2. 2+0

3.

Félév 4.

2+3

2+2

2+0 b 2+0 b 2+0 b 1+0+ 1b 2+0 b 0+2 b 0+1 b 1+0+ 1b

2+2

2+2

2+2 v 2+2 v 2+2v 2+2 v 2+2 g 2+2 g 3+1 b 7+5

6+8

5+4

3+4 g 2+2 ö 1+2 g 2+1 v 0+2 g 2+2 v 2+0 v 0+2 g 3+0 b 2+0 b 1+2 v 3+0 b 174

5.

6.

11 3 5 4 4 3 5 3

26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Minőségbiztosítás Szakmai gyakorlat Választható villamos modul Számítógépek belső felépítése Számítógép perifériák alap. Számítógép hálózatok alap. Operációs rendszerek alap. Elektronikai technológia Számítógép rendszerek üzemeltetése Internet/Intranet Irodatechnikai eszközök Gyártástechn. és term. szerv. Záródolgozat Összóra/kredit 16+1 4 Szigorlat (s) Összevont vizsga (ö) Vizsga (v) 4 Beszámoló (b) 2 Gyakorlati jegy (g) 4

2+0 b

2+1 v

30+0 0 210+22 5 30+15

3

1+1 b

15+15

2

30+15

3

2+1 v

30+15

3

1+1 g

15+15

2

1+2 g

15+30

3

1+1 v

15+15 15+15

2 2

3+2 v

45+30

5

0+60 960+84 0

4 120

7+5

7+10

2+1 v

1+1 g

0+4 14+1 16+1 16+1 4 4 4 1 2 3 4

4 5 3

175

4 4 1

2 0 29

5.7. Ügyviteltechnikai műszerész

Ssz.

Tantárgy Megnevezés

Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Munka- és környezetvédelem 2. Gazdasági alapismeretek 3. Műszaki ábrázolás 4. Finommechanika 5. Elektrotechnika 6. Elektronikus áramkörök* 7. Digitális technika 8. Ügyviteltechnikai készülékek Kötelező elmélet összesen 9. Technológiai gyakorlatok* ** 10. Áramköri alkalmazások* ** 11. Mérési gyakorlatok* ** 12. Műhelygyakorlatok* ** 13. Nyári összefüggő gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen Kötelező összesen 14. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak a) Szakmai idegen nyelv* b) Műszaki rajz* c) Áramköri ismeretek Szakmai gyakorlati tantárgyak d) Számítástechnika alkalmazása* ** e) Elektronikai gyakorlatok* ** f) Digitális technikai gyakorlatok* ** g) Finommechanikai gyakorlatok* ** Az iskola helyi tantárgyi programja Elmélet összesen Gyakorlat összesen Összesen

Évfolyam 1/11. 2/12. Összes 37 35 72 74 70 144 37 37 35 35 74 74 70 70 148 148 105 105 74 74 105 105 444 420 864 37 37 35 35 111 70 181 444 455 899 140 140 732 560 1292 1176 980 2156 259 245 504 111 105 216 (74) (70) (144) (37) (37) (37) (35) (72) 148 140 288 (37) (70) (107) (37) (37) (74) (74) (70) (70) (37) (70) (107) 555 525 1080 880 700 1580 1435 1225 2660

Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó időt. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelező 2660 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni.

176

A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A gyakorlati témák oktatása a közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 fős csoportlétszámnak megfelelően történhet. A **-gal jelölt tantárgyak elméletigényes gyakorlatok. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakra a szakmai programok készítése a zárójelben megadott óraszámban javasolt.

177

5.8. Távközlési hálózatépítő

Tantárgyak sormegnevezése száma 1. Osztályfőnöki óra 2. Testnevelés 3. Munka, tűz- és környezetvédelem 4. Gazdasági alapismeretek 5. Társadalmi ismeretek 6. Elektrotechnika 7. Hálózatépítési ismeretek és technológia 8. Távközlési ismeretek 9. Szolgáltatás és marketing ismeretek Kötelező elmélet összesen: 11. Szakmai gyakorlatok Alapgyakorlat Labormérés Műhely és tanterepgyakorlatok Hálózatépítés és vizsgálat Alkalmazott számítástechnika Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 12. Szakmai idegennyelv 13. Az iskola helyi tantárgyi programja Mindösszesen: Megjegyzés:

Évfolyam 1/11. 2/12.

Összes óraszám

37 74 74 111 74 74 444 777 259 185 259 74 1221 (148)

35 70 35 35 105 105 35 420 735 105 560 70 1155 (70)

72 144 74 35 35 111 179 179 35 864 1512 259 290 259 560 144 2376 218

(74) (37) 1369

(70) (70) 1225

144 (107) 2594

Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, valamint a helyi tantervi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre.

Minden tanulónak kötelező 2594 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszervezéséhez. A kötelező tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A szakmai gyakorlatok, a számítástechnika és az idegen nyelv feldolgozása csoportbontást igényel!

178

5.9. Elektronikai technikus 54 523 01 0000 00 00

ELEKTRONIKAI TECHNIKUS

A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok

4.

5.

elméleti

gyakorlati

3.

ECDL 2,3,4,7 modul 148/2.0/090006 Technológiai alapműveletek

Heti óraszám

2.

314/1.0/000106 Vállalkozási ismeretek 148/1.0/090006 Informatikai alaptevékenységek

összes

1.

megnevezése

gyakorlati

1/13.

azonosítója

elméletigényes gyakorlati

Évfolyam Srsz.:

elméleti

óraszáma

54

16

38

108

3

1

2

0

108

0

108

3

0

3

0

0

148

148

4

0

4

148/2.1/0900-06

Anyagok, szerszámok, mérések

2

148/2.2/0900-06

Mechanikai és elektromos kötések készítése

2

148/3.0/090006 Munkaszervezés/tervezés 148/1.0/0917- Műszaki rajz és dokumentációs 06 ismeretek 148/1.1/0917-06

0

0

36

36

1

1

0

36

0

0

36

3

1

2

Villamos rajzok

1

Műszaki dokumentáció 6.

2

148/2.0/0917Elektronikus áramkörök 06 148/2.1/0917-06

350

0

0

350

10

10 3

Elektrotechnikai alapismeretek

179

0

148/2.2/0917-06

Analóg elektronikai áramkörök

3

148/2.3/0917-06

Logikai áramkörök

2

148/2.4/0917-06

Digitális áramkörök

2

148/3.0/091706 Elektronikai gyakorlati ismeretek 7.

0

260

366

10

0

10

148/3.1/0917-06

Villamos műszerek és mérések

2

148/3.2/0917-06

Elektronikai gyakorlat

7

148/3.3/0917-06

Számítástechnikai gyakorlat

1

8.

Szakmai angol

2

9.

Testnevelés

2

2

10.

Osztályfőnöki

1

1

39

27

39

2

0

2

440

Összesen:

2/14.

106

1. 2.

3.

482

1152

Inf. alaptevékenys. ECDL 1,5,6 modul 314/2.0/000106 Vállalkozások gazdálkodása 148/1.0/091806 Villamosipari technológia 148/1.1/0918-06

Villamamosipari anyag és alkatrészismeret

148/1.2/0918-06

Villamosipari méréstechnikai ismeretek

100

28

0

128

4

4

0

32

72

0

104

3

1

2

1 2

148/2.0/091806 Ipari gyakorlati ismeretek 4.

230

2

0

72

216

288

9

0

9

148/2.1/0918-06

Elektronikus áramkörépítési gyakorlat

3

148/2.2/0918-06

Mechatronikai szerelési gyakorlat

2

148/2.3/0918-06

Villamosgépek és áramkörei

2

148/2.4/0918-06

Ipari méréstechnika

2

180

148/1.0/091906 Alkalmazott számítástechnika 5.

6.

8.

112

0

176

6

0

6

148/1.1/0919-06

PLC alapismeretek

1

148/1.2/0919-06

PLC programozási gyakorlat

2

148/1.3/0919-06

Mikrovezérlők ismerete

1

148/1.4/0919-06

Mikrovezérlők programozási gyakorlata

2

148/2.0/091906 Alkalmazott elektronika 148/2.1/0919-06

7.

64

0

72

0

72

2

0

2

Elektronikai tervező és szimulációs programok

148/1.0/092006 Automatikai ismeretek

78

0

0

78

3

3

148/1.1/0920-06

Villamosipari technológiai ismeretek

1

148/1.2/0920-06

Vezérlés és szabályozástechnikai ismeretek

2

148/2.0/092006 Automatizálási gyakorlat

2

0

146

0

146

5

0

0

5

148/2.1/0920-06

Vezérlés- és szabályozástechnikai gyakorlat

3

148/2.2/0920-06

Számítógépes folyamatirányítás és robottechnika

2

8.

Szakmai angol

2

9.

Testnevelés

2

2

10.

Osztályfőnöki

1

1

39

15

Összesen:

274

181

502

216

992

2

52

5.10. Műszaki informatikai mérnökasszisztens 55 810 01 0000 00 00 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok Óraszám Követelmény

Tananyag elem neve (e+gye+l) (a,k,gy*) I. félév Irodai számítástechnikai alkalmazások 0+0+5 gy Hálózat használat 0+0+5 gy Számítógépes alkalmazói programok 0+0+5 gy Baleset megelőzés, munkavédelem 2+0+0 k Matematikai analízis 2+0+0 k Matematikai analízis gyakorlat 0+2+0 gy Műszaki-informatikai rendszerek telepítése CISCO I+II félév 0+0+6 gy Viselkedéskultúra 0+0+2 gy Szakmai angol 0+2+0 Testnevelés 2 Osztályfőnöki 1 Összesen: II. félév Gazdálkodási alapismeretek 0+4+0 gy Közgazdaságtan 4+0+0 k Projekt dokumentáció 4+0+0 k Műszaki-informatikai rendsz. üzemeltetése CISCO III+IV 0+0+6 gy Kommunikáció 0+0+2 gy EU ismeretek 2+0+0 k Szellemi alkotások joga 2+0+0 k Szabványhasználat 2+1+0 gy Szakmai angol 0+2+0 Testnevelés 2 Osztályfőnöki 1 Összesen: III. félév Műszaki-informatikai rendszerek tervezése 4+0+0 k Operációs rendszerek 3+1+0 k Számítógépes perifériák 1+0+1 k Információs rendszerek tervezése 6+0+0 k Információs rendszerek bevezetése 0+0+4 gy Elektromosságtan 2+2+0 ky Szakmai angol 0+2+0 Testnevelés 2 Osztályfőnöki 1 182

Heti óraszám

5 5 5 2 2 2 6 2 2 2 1 34 4 4 4 6 2 2 2 3 2 2 1 32

4 4 2 6 4 4 2 2 1

Összesen: IV. félév Elektronika Irányítástechnika Alkalmazások telepítése, üzemeltetése I. Alkalmazások telepítése, üzemeltetése II. Szakdolgozat Szakmai gyakorlat Szakmai angol Testnevelés Osztályfőnöki

29

2+0+0 0+2+0

k gy

2 2

4+0+0

k

4

0+0+2

gy a gy

2

12 hét 0+2+0 2 1 Összesen:

2 2 1 15

5.11. Elektronikai műszerész A 33 522 01 0000 00 00 azonosító számú, Elektronikai műszerész megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység Heti óraszáma sorszáma

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

azonosítója 147/1.0/090006 314/1.0/000106 147/2.0/090006 147/3.0/090006 147/1.0/141006 147/2.0/141006 147/3.0/141006 147/1.0/141106 147/2.0/141106 147/1.0/141206 147/2.0/141206

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

0

6

0

6

1

2

0

3

0

4

0

4

Munkaszervezés/tervezés

0,5

0

0

0,5

Műszaki rajz és dokumentációs ismeretek

1

0

0

1

Elektronikus áramkörök

7

0

0

7

0

2

5

7

6

0

0

6

0

6

0

6

5

0

0

5

0

2

0

2

megnevezése Informatikai alaptevékenységek Vállalkozási ismeretek Technológiai alapműveletek

Elektronikai gyakorlati ismeretek Információfeldolgozás és adatátvitel Műszerek és mérések Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli ismeretek Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli készülékek gyártása

183

összes

11 12

147/3.0/141206 314/2.0/000106

Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli mérések Vállalkozások gazdálkodása Mindösszesen óra:

0

5

0

5

4

0

0

4

5

58,5

24,5

29

5.12. Hálózati informatikus Hálózati informatikus

OKJ 55 810 01 0010 55 06

Tananyag elem neve

Óraszám Követelmény Heti (e+gye+l) (a,k,gy*) óraszám

I. félév Irodai számítástechnikai alkalmazások 0+0+5 gy Hálózat használat 0+0+5 gy Számítógépes alkalmazói programok 0+0+5 gy Baleset megelőzés, munkavédelem 2+0+0 k Matematikai analízis 2+0+0 k Matematikai analízis gyakorlat 0+2+0 gy Műszaki-informatikai rendszerek telepítése CISCO I+II félév 0+0+6 gy Viselkedéskultúra 0+0+2 gy Szakmai angol 0+2+0 Testnevelés 2 Osztályfőnöki 1 Összesen: II. félév Gazdálkodási alapismeretek 0+4+0 gy Közgazdaságtan 4+0+0 k Projekt dokumentáció 4+0+0 k Műszaki-informatikai rendsz. üzemeltetése CISCO III+IV 0+0+6 gy Kommunikáció 0+0+2 gy EU ismeretek 2+0+0 k Szellemi alkotások joga 2+0+0 k Szabványhasználat 2+1+0 gy Szakmai angol 0+2+0 Testnevelés 2 Osztályfőnöki 1 Összesen: III. félév Programozási alapismeretek 2+2 +0 gy Operációs rendszerek 3+1+0 k Számítógépes perifériák 1+0+1 k Műszaki-informatikai rendszerek tervezése 2+2+0 k Számítógép architektúrák 1+1+0 k Minőségbiztosítás 1+1+0 k

184

5 5 5 2 2 2 6 2 2 2 1 34 4 4 4 6 2 2 2 3 2 2 1 32 4 4 2 4 2 2

Adatbázisok alapjai Forgalom irányítás I Szakmai angol Testnevelés Osztályfőnöki IV. félév WAN technológiák LAN/WAN-eszközök és rendszerek Forgalom irányítás II Weblap-készítés Adatvédelmi és adattitkosítási módszerek Szakdolgozat Szakmai angol Testnevelés Osztályfőnöki

1+1+0 gy 2+4+0 gy 0+2+0 2 1 Összesen:

0 6 2 2 1 29

2+2+0 2+0+2 1+2+0 0+2+0 2+0+0

4 4 3 2 2 2 2 2 1 22

k k gy gy k a

0+2+0 2 1 Összesen:

5.13. Web-programozó Web-programozó

OKJ 55 481 04 0000 00 00 Óraszám Követelmény Heti (e+gye+l) (a,k,gy*) óraszám

Tananyag elem neve I. félév Irodai számítástechnikai alkalmazások Hálózat használat Számítógépes alkalmazói programok Baleset megelőzés, munkavédelem Matematikai analízis Matematikai analízis gyakorlat Műszaki-informatikai rendszerek telepítése CISCO I+II félév Viselkedéskultúra Szakmai angol Testnevelés Osztályfőnöki

0+0+5 0+0+5 0+0+5 2+0+0 2+0+0 0+2+0

II. félév Gazdálkodási alapismeretek Közgazdaságtan Projekt dokumentáció Műszaki-informatikai rendsz. üzemeltetése CISCO III+IV Kommunikáció EU ismeretek Szellemi alkotások joga Szabványhasználat Szakmai angol Testnevelés Osztályfőnöki

gy gy gy k k gy

5 5 5 2 2 2

0+0+6 gy 0+0+2 gy 0+2+0 2 1 Összesen:

6 2 2 2 1 34

0+4+0 4+0+0 4+0+0

III. félév

185

gy k k

4 4 4

0+0+6 gy 0+0+2 gy 2+0+0 k 2+0+0 k 2+1+0 gy 0+2+0 2 1 Összesen:

6 2 2 2 3 2 2 1 32

Internetes kommunikáció e-Business rendszerek Tartalommenedzsment rendszerek A multimédia alapjai I. Szövegdigitalizáló eszközök, OCR-technikák Kép, hang- és videotechnikai alapok, szabványok A képrögzítés, hang- és videotechnikai eszközei A multimédia alapjai II Adatrögzítő, -digitalizáló. – megjelenítő eszközök használata Rendszertervezési módszertan I Objektum-orientált tervezés, UML Adatmodell tervezés Program tervezési módszertan Rendszertervezési módszerek CASE rendszerek Rendszertervezési módszertan II Algoritmusok Strukturált programozás Adatbázisok tervezése Adatbázis létrehozása, menedzselése CASE eszközök Szakmai angol Testnevelés Osztályfőnöki IV. félév Multimédia-fejlesztés Kép, hang- és video szerkesztés Animáció szerkesztés, 3D grafika Alkalmazásfejlesztés HTML, XML szerkesztése Webes fejlesztői környezetek Alkalmazásfejlesztési technológia Objektumorientált programozás elmélet Objektumorientált programozás Webes publikáció technológiái Webes rendszerek integrációja Adatbázis adminisztrációja Szakdolgozat Szakmai angol Testnevelés Osztályfőnöki

186

0+1+0 2+0+0 0+1+0 4+0+0

gy k gy k

1 2 1 4

0+0+4

gy

4

6+0+0

k

6

0+0+6

gy

6

0+0+1

gy

1

0+2+0 2 1 Összesen:

2 2 1 30

0+0+4

gy

4

0+8+0

gy

8

a 0+2+0 2 1 Összesen:

2 2 2 1 19

5.14. Távközlési és informatikai hálózatszerelő A 33 523 02 0000 00 00 azonosító számú, Távközlési és informatikai hálózatszerelő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység óraszáma sorszáma

azonosítója

156/1.0/090006 314/1.0/00012 06 314/2.0/000106 3 1

4 5 6 7 8 9 10 11 11 12

156/1.0/092406 156/1.0/092506 156/1.0/092606 156/1.0/142106 156/2.0/090006 156/2.0/092406 156/2.0/092506 156/2.0/092606 156/2.0/142106 156/3.0/090006

megnevezése

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

6

0

1

2

0

4

0

0

0,5

0

2

4

0

0

4

2

0

0

2

1,5

0

3,5

5

1,5

0

0

1,5

1,5

0

0

1,5

0

0

4

4

0

0

7

7

1

0

2

3

1

0

0

1

0

0

4

4

0

0

0,5

0,5

3

0

0

3

1,5

0

0

1,5

elméleti

Informatikai alaptevékenységek Vállalkozási ismeretek

0

Vállalkozások gazdálkodása Távközlési ismeretek Hálózati rendszerek anyagai és rajzai Informatikai hálózati ismeretek Kábelismeret és kábelszerelés Technológiai alapműveletek Távközlési ismeretek Anyagátalakítási és szerelvényezés gyakorlat Informatikai hálózatok telepítése gyakorlat Szélessávú és ISDN hálózatok szerelése Munkaszervezés/tervezés

Távközlésihálózatok 156/3.0/092413 építése és üzemeltetése 06 gyakorlat 156/3.0/0925- Kábelrendszerek 14 06 vizsgálata 156/3.0/0926- Adatkommunikáció és 15 forgalomirányítás 06 16 156/3.0/1421- Szélessávú és ISDN

187

1,5

összes

6

06 156/4.0/092417 06 156/4.0/092518 06

elmélet Távközlési szolgáltatások Elektrotechnika és digitális áramkörök Réz vezetőjü kábelek 156/4.0/1421építése és szerelése 19 06 gyakorlat Mindösszesen óra:

1,5

0

0

1,5

1

0

0

1

0

0

4,5

4,5

26

8,5

25,5

60

5.15. Számítógép-szerelő, -karbantartó A 33 523 01 1000 00 00 azonosító számú, Számítógép-szerelő, -karbantartó megnevezésűszakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek A tananyagegység óraszáma sorszáma

azonosítója

1

171/1.0/1142-06

2

314/1.0/0001-06

3

314/2.0/0001-06

4

171/2.0/1142-06

5 6 7

171/1.0/1173-06 171/2.0/1173-06 171/3.0/1173-06

8

171/4.0/1173-06

9

171/5.0/1173-06

10

171/1.0/1174-06

11

171/2.0/1174-06

12

megnevezése

elméleti

Informatikai alapismeretek Vállalkozási ismeretek

3

Vállalkozások gazdálkodása Munkatervezés és 1 szervezés Hardvertechnika 1,5 Szoftverismeretek 3 Hálózatok 3 Számítógép és 1,5 hálózatfelügyelet Számítógép és 0 hálózatfelügyelet Számítógépes 4 architektúrák Haladó számítógép és 3 hálózatfelügyelet Helyi igényeknek 0 megfelelő tananyagegység Mindösszesen óra: 25

188

elméletigényes gyakorlati

0

gyakorlati

összes

7

10

1

2

0

3

4

0

0

4

5

0

0

1

0 0 0

3 3 3

4,5 6 6

0

0

1,5

0

3

3

0

4

8

0

7

10

3

0

3

30

60

5.16. V. FELNŐTTOKTATÁS Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola BEVEZETÉS „Ha a haj őszül is, a szívnek még van joga új életprogramokat tűzni ki”. (Németh László) Az embernek joga, erkölcsi kötelessége is alakítani, művelni önmagát. Egy szabadság felé törekvő nemzetnek pedig biztosítani kell polgárai számára minden életkorban az élet korrigálásának lehetőségét. Ehhez elengedhetetlen az utak nyitva hagyása, a tanulás lehetőségének szabadsága – életkorral sem korlátozva. A közös, intézményes tanulás szabadsága is elengedhetetlen. A közös tanulás ugyanis sokkal többet ad puszta ismereteknél, az együttlét maga is alakítja, formálja az emberi jellemet. S ha valaki jól érzi magát a kis közösségekben, lassan meglelé „honját a hazában” is. A Dolgozók Gimnáziuma, a korábban működő Szakmunkások Szakközépiskolájának hagyományait folytatva, az érettségi megszerzésével a mai kor igénye alapján középfokú műveltséggel rendelkező, a bekövetkező, változásokra gyorsan reagáló, a középszintű vezetésre is alkalmas embereket bocsát ki. Természetesen a főiskolai, egyetemi továbbtanulást is igyekszünk ösztönözni. Állandóan arról hallunk, hogy tanácstalanná vált az ember, nem tud eligazodni az értékek között. Éppen a gimnázium tanít hangsúlyozottan olyan tantárgyakat, amelyek humán értékeikkel segítik az embert abban, hogy kijusson ebből a válságból, hogy minőségi életté formálja sorsát. Iskolánkba 2003/2004-es tanévben a felnőttoktatás keretében beindult a gépésztechnikus, a 2006/2007-es tanévben a kereskedelmi technikus képzés

6. Helyzetelemzés 6.1. A Pedagógiai Program megvalósításának feltétele 6.1.1. Személyi feltételek •

Intézményünk 1974 óta folyik középiskolai felnőttoktatás. A Dolgozók Gimnáziumában évfolyamonként 1 nappali tagozatos és 2 esti tagozatos osztály, a gépésztechnikus és a kereskedelmi technikus képzésen belül pedig évfolyamonként 1 osztály működik. Az érettségi vizsga formája, szervezettsége, menete igen szerencsésen (és természetesen általunk hangsúlyozott, tervszerűen kiemelt módon) ismerőssé, megszokottá vált tanulóink számára az évközi beszámolók és vizsgák során. Változást a kétszintű érettségi vizsga bevezetése hoz tanulóink és nem utolsó sorban pedagógusaink számára. Felnőttoktatói tantestületünkben olyan pedagógusok dolgoznak, akik ezt a munkát szívesen és önként vállalják. A higgadtság, a türelem szakmai gyakorlattal, pedagógiai bölcsességgel párosul náluk.

189

•

Az iskola egykori „felnőtt” diákjai közül sokan eljutottak főiskolákra, egyetemekre is, és életük, munkájuk során bizonyították a felnőttoktatás szükségességét és eredményes voltát, s hogy tanáraik hivatásszeretete nem volt öncélú. Napjainkban már a régi tanítványok gyerekei járnak hozzánk, akik a szülők jó emlékeire alapozott várakozással iratkoznak be. • A felnőttoktatásban tanítók az előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkeznek. A tanárok a nappali oktatás munkaközösségeiben vesznek részt.

•

Az országos szervezésű Felnőttoktatási Akadémia (az OKI Felnőttoktatási Központ és az OM szervezésében) ad lehetőséget a továbbképzésre. Ezen eddig minden évben ott voltunk, hisz a felnőttoktatással foglalkozó intézmények legrangosabb rendezvényének tartjuk a tanácskozást. Ezt a későbbiekben is szeretnénk folytatni.

•

A Dolgozók Gimnáziuma és a gépésztechnikus és a kereskedelmi technikus képzés tagozatként működik a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskolában. A vezetők feladatai: Igazgató: - támogatja a felnőttoktatást, - biztosítja a zavartalan oktatáshoz szükséges tárgyi feltéteket. -

•

Osztályfőnök: - az igazgató jelöli – a tagozatvezetővel egyetértésben, az osztályban tanító tanárok közül. - az osztályfőnöki megbízásoknál alkalmazni kell a felmenőrendszert. -

•

Általános igazgatóhelyettes: ellátja a beiskolázással kapcsolatos feladatokat; dönt a tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdésekben; előkészíti, szervezi, felügyeli a beszámolókat, osztályvizsgákat; engedélyezi az osztályvizsgák halasztását; tervezi, szervezi, irányítja a tagozat munkáját.

Osztályfőnöki feladatok: elkészíti az osztályfőnöki foglalkozások tervét; (nappali tagozat esetén) igyekszik megismerni osztálya tanulóinak személyiségét, munkakörülményeit, tanulással összefüggő nehézségeit, érdeklődésük irányát; az osztálybizalmi közreműködésével segíti az osztályközösség kialakulását és fejlődését; figyelemmel kíséri és összehangolja az osztályban tanító tanárok munkáját; engedélyezi a beszámolók halasztását a szaktanárral egyeztetve.

Tanárok: - a tanár felelősséggel és önállóan végzi munkáját; - a nevelés hatékonysága érdekében együttműködik az osztályfőnökkel; - munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a tanterv, a működési szabályzat, a pedagógiai és szaktárgyi útmutatók, az ütemterv alkotják; - szaktárgyától függetlenül kötelessége a helyes magyar beszédre és írásra nevelés. 190

•

Gazdasági ügyintéző (munkakörének részfeladata): - a tagozattal kapcsolatos adminisztrációs ügyek; - diákigazolványok; - térítési díjak kiszámítása a tanulmányi átlag alapján, a befizetés regisztrálása. 6.1.2. Tárgyi feltételek

•

A tanítás helye az iskola épülete, az óra anyagához kapcsolódva külső intézmények: könyvtár, múzeum, levéltár. Az osztályoknak állandó termük van, így az esetleges rongálást vagy egyéb fegyelmezetlenséget könnyebb kiszűrni. A tanítási napokon kívül is – korrepetálás, beszámoló, vizsga céljaira – is biztosítja az iskolavezetés a szükséges számú termet, de ezt a szaktanárok illetve osztályfőnökök előre egyeztetik az általános igazgatóhelyettessel. A tanulók az iskola eszközeit a nappali tagozaton tanulókhoz hasonlóan használják. Minden teremben van írásvetítő, videó filmtárunk még szemléletesebbé teszi egy-egy óra anyagát. Ezeket a média-teremben lehet megnézni.

• • • •

7. A felnőttoktatás nevelési programja 7.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 7.1.1. A felnőttoktatási tagozat céljai, alaptevékenysége, feladatai •

• • •

• • •

A középiskolákkal szemben új elvárások és igények születtek az elmúlt években. A felnőttoktatás társadalmi szerepe mindinkább a permanens képzés biztosítása felé halad. Ez az új funkció, megvalósulása esetén, első helyre kerülhet a felnőttoktatás feladati között, mivel társadalmi méretekben képes biztosítani a permanens tanulás egyik útját és szakaszát. A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik. A technikus képzés során szakmai felkészítés történik. A Dolgozók Gimnáziuma és a gépésztechnikus és a kereskedelmi technimus képzés tagozatként működik a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskolában. Felnőttoktatásunk célja: a tanköteles kort betöltött tanulók iskolarendszerű felkészítése érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra. A technikusképzés során OKJ-s szakma megszerzésére van lehetőség. Az érettségi megszerzésével lehetőséget kap a tanuló az átképzésre, szakképesítés megszerzésére, ezzel növeli esélyét a munkaerőpiacon. A tagozat szervezésének típusai: - nappali oktatás munkarendje szerint, - esti oktatás munkarendje szerint. A nevelés-oktatás 10-11-12. évfolyamon folyik, a 10. évfolyamon elkezdése képzettségi, tanulmányi feltételekhez kötött. A gépésztechnikus és a kereskedelmi technikus képzés 13-14. évfolyamon történik a jelentkezés feltétele érettségi bizonyítvány. 191

•

Szerintünk a felnőttoktatás feladata az, hogy hozzásegítse az embereket az önálló gondolkodáshoz, hogy segítsen nekik saját döntésük meghozatalában és abban, hogy amit elhatároztak, azt véghezvigyék. 7.1.2. Alapelveink, a munkában vallott és közvetített legfőbb értékek „Egy életen át tartó tanulás”

• • • • • • •

Etikai és esztétikai érzékenység, igényesség. A tudás, a permanens tanulás, az önművelés fontossága. A közösségi értékek jelentősége (családi, társadalmi): humánum, tolerancia, rugalmasság, de igényesség. A természeti, társadalmi, kulturális környezet védelme: az anyanyelvi kultúra, a kommunikációs készségek fejlesztése. A személyiség kiteljesítésére törekvés, önbizalom és mások megbecsülése, önfegyelem, pozitív életszemlélet. Magasszintű szakmai ismeret elsajátítása. Hazafiság és európaiság.

7.1.3. A tanításban, a nevelésben alkalmazott speciális eljárások •

A felnőttoktatás tantárgyi struktúrája, a kötelező ismeretanyag, az egységes vizsgák követelményrendszere nem különbözik az azonos fokozatú nappali iskoláétól. Amiben feltétlenül különböznie kell, az a módszer, a feldolgozás módja, a tanuló tanulási tevékenysége, az értékelés, a tanár-diák viszony. • A tanítási órák a tananyag rendszerezésére, problematikus részeinek megbeszélésére, az egyéni tanuláshoz szükséges segítség megadására és a tanulók folyamatos tanulásának ellenőrzésére szolgálnak. • A két oktatási forma a Dolgozók Gimnáziumának nappali és esti tagozata azért is előnyös, mert a beiratkozni akaró tanuló saját igénye és lehetősége szerint dönt, de a tanulmányok közben is (pl. megváltoznak a tanuló körülményei) módot adhat a váltásra. • Alapelvünknek tekintjük, hogy „menet közben” is tudjunk másik utat, új lehetőséget ajánlani a tanulónak, ha tanulmányainak folytatása akadályba ütközik (pl. halasztott és előrehozott vizsga). Lényegében az alapvető fontosságú rugalmasságnak a feltétele ez.

7.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok •

•

Miként tagozatunk hitvallása is magában foglalja, a tárgyiasult szaktárgyi oktatásnál fontosabbnak tartjuk a tanuló teljes személyének formálását, nevelését. Lényegében ennek csak „ürügyéül” szolgál az ismeretek halmaza. Ennek terepe elsősorban a tanóra és a tanítási napok órán kívüli része lehet. Ez a tevékenység valójában el sem választható a nevelés-oktatás ismeretközlő és számonkérő momentumaitól. Kiemelt feladatként kezeljük a tanulók kommunikációs szintjének fejlesztését, – amely főleg, aki sok időt hagyott ki a jelentkezésig, hiányos.

192

•

Igyekszünk tudatosítani tanulóinkban, hogy az egyén maga is felelős, hogy ő mire viszi. Az eredményes tevékenységhez szükséges, hogy együttműködjön a pedagógussal.

7.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok •

•

• •

•

•

A nappali munkarendű tagozat tanulóinak minden állami, nemzeti ünnepről az osztályfőnöki órák keretében, osztályonként kell megemlékezni, valamint alkalmanként az iskola nappali tagozatának ünnepségeihez, diák-rendezvényeihez csatlakozni (szalagavató, ballagás, stb.). Osztály-keretben másféle közösségi rendezvény (karácsony, vizsga megünneplése…) is lehetséges előzetes bejelentés és egyeztetés után. Minden aktuális, de előre tervezhető rendezvény, megmozdulás az iskola éves munkatervében rögzítendő, a változásokat és kiegészítéseket a hirdetőtáblán is közzé kell tenni. Ezen alapszabályok csak laza körvonalakban fogalmazzák meg a rendezvényekkel kapcsolatos tudnivalókat, alapelveinkkel összeegyeztethetetlen – és tanulóink személyiségfejlődésére káros – volna ugyanis ezeket kötött, kötelező formában előírni. Javasolt a közösségek (osztályok) önálló kezdeményezéseit támogatni, a lehetőségek keretei között minden, a közösséget fejlesztő, az egymáshoz, iskolához, tanárokhoz fűződő kapcsolatokat erősítő, a tanulók személyiségét, közösségi emberré válását fejlesztő alkalmakat, eseményeket, rendezvényeket támogatni és ösztönözni. Fontosnak tartjuk azonban, hogy ezeket soha ne írjuk elő a tanulókra nézve kötelezően. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok: - Az érettségi vizsgát követő bankettek, találkozó megszervezése az adott osztályközösség feladata, a vendégként megjelenő pedagógus viselkedésével a jó példát szolgálja. - Az osztályközösség döntése alapján részt vesznek a ballagási ünnepségen, tablót készítenek. A nappali tagozatos tanulók az iskolai Diákönkormányzat munkájában vesznek részt.

7.4. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok • • • •

A nagykorúsághoz közeledő tanulóink esetében előforduló problémák kezelése az osztályfőnök feladata Ha szüksége van, kérheti az ifjúságvédelemi felelős segítségét. Osztályfőnöki órán beszélgetés meghívott előadóval (rendőrségi, drogmegelőzési szakember, iskolaorvos). Az iskolai hirdetőtáblán az ifjúságvédelmi felelős fogadóórája, a Gyermekjóléti Szolgálatra és a DROGINFORA vonatkozó közérdekű adatok, telefonszámok megtalálhatók.

7.5. Szociális hátrányok kezelése • • •

A nappali rendszerű osztályok tanulói rászorultságtól függően tankönyv-támogatásban részesülnek, illetve az iskolai könyvtárból kölcsönözhetnek tankönyveket. Kerülünk minden költséges előírást, igényt. Osztályfőnöki szinten arra is ügyelünk, hogy a tanulók saját maguk se tegyenek társaikra anyagilag magterhelő kezdeményezéseket (tabló, bankett). 193

• • • •

Az esti tagozaton a térítési díj mértéke – nehéz szociális helyzet miatt – csökkenthető. A tanulókat – tekintettel számos hátrányos helyzetű tanuló körülményeire – nem kívánjuk kötelezni a tankönyvek megvásárlására. A drága, ritkábban használandó segédkönyveket – atlaszok, albumok – az iskolában tárolt tanulói példányoknak a tanítási órán, konzultáción, vizsgán való használatba adásával kell biztosítani. A nappali tagozatos tanulók kedvezményes étkeztetést (menza) kérhetnek.

7.6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere 7.6.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje •

•

A felnőttoktatási tagozaton folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése az igazgató és az általános igazgatóhelyettes közös feladata Ez kiterjed: - a tagozat ügyviteli munkájának rendszeres ellenőrzésére; - beszámolók, osztályvizsgák és érettségi vizsgák ellenőrzésére; - térítési-díj befizetésének ellenőrzésére; - a pedagógiai célkitűzések, nevelőtestületi határozatok megvalósulásának ellenőrzésére; - az osztályfőnöki adminisztráció ellenőrzésére; - óralátogatásokra. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak köre: - igazgató (személyesen), -

osztályfőnökök saját osztályukban (tervszerű, egyeztetett módon), külön megbízással a tantestület tagjai (tervszerű, egyeztetett módon).

7.7. Az ellenőrzés formái • • •

•

Legelemibb, permanens ellenőrzésnek tekinthető a szinte minden szünetben a tanári szobában a tanítási nap, az aktuális munka kapcsán folyó megbeszélés. Ez egyben az információáramlás elsődleges csatornája. Az ellenőrzés konkrét és tervszerű rendjét, az ellenőrzési tervet tanévenként kell elkészíteni. Ez nem zárja ki bármely alkalommal az előre nem tervezett ellenőrzés, pl. óralátogatás jogosultságát. Az ellenőrzés megtörténtét minimálisan a kapcsolódó, vizsgált dokumentumokban (pl. napló) aláírással, szükség esetén bővebb feljegyzésben, jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az ellenőrzések tapasztalatait szóban, szükség esetén írásban ismertetni kell az érdekeltekkel. A permanens fejlesztés programja: az ellenőrzés, során megállapított hibák, hiányosságok pótlására – záros határidőn belül – módot kell találni, és erre ismételt ellenőrzés alkalmával visszatérni.

194

7.7.1. Mérési, értékelési rendszer •

• • •

Az általános igazgatóhelyettes meghatározza a tagozat sajátos működési, értékelési és dokumentálási rendjéből adódó, annak leginkább megfelelő szakmai mutatók körét, mint pl. tanulmányi eredmények, osztály-tantárgyi átlageredmények, sikeres és sikertelen vizsgák aránya stb. Fontos adat, bár nehezen gyűjthető, tanulóinak további életútjának alakulása, felsőfokú tanulmányaik eredménye. A tanulók számára kérdőívet készítünk, amely az iskolánkba belépésekor és az érettségi megszerzésekor készül terveik, életük, személyiségük alakulásának rögzítésére. Tagozati adatbázis létrehozása és karbantartása: a számítógépes adatbázis létrehozása feladatellátásunk sokrétű vizsgálatát alapozhatja meg. 7.7.2. A pedagógiai, mérési, értékelési rendszer szintjei, formái

• • • • •

A tanulók értékelése: differenciált, sokcsatornás, eszközökben és módszerekben gazdag értékelési rendszer kialakítása. A tanítási – tanulási folyamat értékelése, feladatelemzés. Egy-egy osztály, csoport értékelése. Tantárgyak, tantárgycsoportok helyzete. A nevelőmunka értékelése. Alkalmazott értékelési funkciók: - Az oktatás hatékonyságának emelése érdekében korszerű pedagógiai eljárásokat alkalmazunk. A tanév elején helyzetfeltáró, diagnosztikus kérdőív alapján tájékozódunk a tanulók véleményéről, a tanulással kapcsolatos problémáikról. - Az információgyűjtés a tanév folyamán folyamatos; nemcsak a kérdőívre adott válaszokat értékeljük, hanem az egyes tantárgyakkal kapcsolatos benyomások, észrevételek, gondok is a vizsgálat tárgyai. Úgy gondoljuk, hogy mindezek a tapasztalatok biztosítják azt, hogy a vállalt feladatunk sikeres legyen. - Szummatív (lezáró, összegző, minősítő) értékelés egy tanulási szakasz „befejezésekor” (vizsga, érettségi).

7.8. Együttműködés az iskolai munka szereplői között. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái. 7.8.1. Nappali rendszerű oktatás A nappali rendszerű oktatásban tanulók szüleinek évente szülői értekezleteket (2 alkalommal) és fogadóórákat (2 alkalommal) tartunk, melyen a tagozatvezető is részt vesz. A tájékoztatás szokásos – és dokumentált eszköze az ellenőrző; hiányzás, egyéb probléma esetén a szülőnek szóló levél. 7.8.2. Kapcsolattartás az esti tagozaton •

A diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje:

195

•

•

•

- Minden osztály a tanév elején osztálybizalmit és osztálybizalmi helyettest választ. - 11-12. és 14. évfolyamon – az osztályfőnök javaslatát figyelembe véve – a korábban választott osztálybizalmi végezze tovább a feladatokat. - Az osztályközösségek az iskolával az osztályfőnökön és az általános igazgatóhelyettesen keresztül tartják a kapcsolatot. A tanulók szervezett vélemény-nyilvántartásának formái: - A közösséget érintő problémákat elsősorban az osztályfőnöki órákon kell megbeszélni. - Bonyolult ügyekben az iskola igazgatójához, esetleg a felügyeletet gyakorló szervhez kell fordulni. Alapelvünk az, hogy a szülő vagy a felnőtt tanuló mindig választ kapjon problémáira. Ennek kiemelt szerepe van a beiratkozásnál, nappaliról való átiratkozásnál. Ilyenkor a szülőt vagy a tanulót mindig személyesen fogadja az igazgató, s meghallgatásuk alapján dönti el az osztályba sorolást. Hangsúlyozzuk, hogy személyes gondjaikkal mindig keressenek meg bennünket, hogy optimális megoldást találjunk, hiszen oktatásrendszerünk mai változó állapotában – különösen a nálunk jelentkező réteg számára – az eligazodás nagyon nehéz. Segítjük a továbbtanulók jelentkezését is.

7.9. A nevelési-oktatási folyamat szabályzatai 7.9.1. A tanulói jogviszony létesítésének rendje • • • •

• •

•

A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, amely felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik, amelyről az igazgató dönt. A Dolgozók Gimnáziumában a képzés a 10. évfolyamon kezdődik, mert beszámítjuk az általánosan művelő évfolyamok számát. A 10. osztályba felvehető az a jelentkező, aki - tankötelezettségét teljesítette, és - a 10. évfolyam eredményes elvégzését bizonyítványával igazolja (gimnázium, szakközépiskola, általános képzés), - az 1999/2000. tanévben vagy korábban végzett szakmunkások esetén a szakmunkásképző iskolai tanulmányokat igazoló bizonyítvánnyal vagy gépíró és gyorsíró iskolai tanulmányokat igazoló bizonyítvánnyal, vagy - egészségügyi szakiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik. A gépésztechnikus és a kereskedelmi technikus képzés 13. évfolyammal kezdődik, feltétele az érettségi bizonyítvány. A tanuló a felvételt követő beiratkozással a felvevő iskolával lép tanulóviszonyba. A tanulóviszony alapján részére járó kedvezményeket külön jogszabály állapítja meg. A beiratkozás a 10. és a 13. évfolyamra a saját szerkesztésű „jelentkezési lapunk” kitöltésével, az előző tanulmányokat igazoló bizonyítványok bemutatásával történik (általában márciustól júniusig terjedő időszakban). Ilyen esetben a beiratkozás dátuma azonos az OM által a Tanév Rendjében megadottal. A tanulói jogviszony pedig értelemszerűen folyamatos (más iskolából közvetlenül továbbtanulók számára). Indokolt esetben augusztusban vagy a tanév közben is be lehet iratkozni. (Részletesen az iskolaváltás című fejezetben.) 196

• • • •

A beiratkozás folyamatosan a gazdasági ügyintézőnél történik, problémás esetben a tagozatvezetővel történő személyes egyeztetés alapján. A jelentkezők osztályba sorolása a gazdasági ügyintéző segédletével a általános igazgatóhelyettes feladata. Az iskola fenntartja azt a jogát, hogy iskolán belül tanulmányi, fegyelmi, szervezési stb. okból a tanulót más osztályba áthelyezzen; ez nem érinti a tanulói jogviszonyt. A tanulói jogviszonnyal, annak változásával kapcsolatos bármely esetre vonatkozik, hogy nem tanköteles, de 18 év alatti, illetve szülői felügyelet alatt élő tanuló szülőjét írásban kell értesíteni. 7.9.1.1. A tanulói jogviszony megszűnésének rendje

• • • • • •

• • •

Megszűnik a tanulói jogviszony: Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. Az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján (alapesetben). A tanuló bejelenti, hogy kimarad – a bejelentés tudomásul vételének napján. Ha a tanuló tanulói jogviszonyát térítési-díj hátralék miatt az igazgató a tanuló eredménytelen felszólítása után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. A kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. Ha az esti tagozatos tanuló beszámolós illetve vizsga-kötelezettségét igazolt ok nélkül elmulasztja, az elmulasztott vizsga, beszámoló napján, illetve a döntést megfogalmazó határozat dátumával szűnik meg, amit a gazdasági ügyintéző a tanulók nyilvántartásában rögzít. Sikeres év után a tanulmányokat nem folytató tanuló jogviszonyát (a tanuló más értelmű bejelentése hiányában) a tanév utolsó napjával megszűntnek tekintjük. Fontos, hogy a tanuló saját érdekében személyesen tájékozódjon, tanácsot kérjen, ha tanulmányainak folytatása akadályba ütközik, ha ideiglenesen meg kell szakítania tanulmányait, stb., hogy helyzetére az optimális megoldást megtaláljuk. Ha a tanuló 10 tanítási óránál igazolatlanul többet mulaszt. 7.9.2. Az iskolai munka rendje, az oktatás munkarendje

• • •

•

•

A tanév szervezése a mindenkori OM rendelet szerint alakul, valamint alkalmazkodik a nappali tagozat programjaihoz. Az iskolai munkaterv alapján az általános igazgatóhelyettes elkészíti a tanév beosztását (hetekre lebontva), a beszámoló, az osztályvizsga időpontjainak meghatározását. Az esti tagozaton a tanév a 10. 11. és 13. évfolyamon 31 tanítási hétből, 3 konzultációs hétből, 2 beszámoló hétből és 1 osztályvizsga hétből áll. A 12. és 14. évfolyamon a tanév 28 tanítási hétből, 2 konzultációs hétből, 2 beszámoló hétből és 1 osztályvizsga hétből áll. A tanítás munkarendje a nappali tagozaton a szakközépiskola, az általános- és szakképzés tanterem igényéhez igazodik. Ha délelőtt nincs tanterem, akkor a délutáni oktatásban lehet tanítani. A váltás között a tantermeket szellőztetni és takarítani kell. Az esti tagozaton a tanítás 1440-kor kezdődik, az utolsó óra 1935 –kor fejeződik be. A tantermeket általában 1430-től lehet elfoglalni.

197

8. Helyi tanterv 8.1. Óratervek – Dolgozók Gimnáziuma 8.1.1. Dolgozók Gimnáziuma – nappali rendszerű Kerettanterv szerint Évfolyam

Érettségi

Tantárgy 9.

10.

Anyanyelv/kommunikáció

2

3

2

2

KÉ

Magyar irodalom

4

3,5

3

4

KÉ

Matematika

5

4,5

4

5

KÉ

Fizika*

1,5

2,5

2

-

Kémia*

1,5

2,5

2

-

VÉ

Földünk és környezetünk*

1,5

2

2,5

-

VÉ

Biológia*

1,5

2

2,5

-

VÉ

Történelem

2,5

3

3

3,5

KÉ

3

1

1

1

Társadalomismeret

3

1

1

-

Informatika**

-

-

1

2

Filozófia/Etika

-

-

-

2

Idegen nyelv** angol német Vállalkozási ismeretek

4

3,5

4,5

6

-

-

-

1

-

1

1

1

-

-

-

2

0,5

0,5

0,5

0,5

30 óra

30 óra

30 óra

30 óra

Művészeti ismeretek

Testnevelés Szabadon tervezhető Osztályfőnöki Összesen:

11.

12.

VÉ

KÉ

A *-gal jelölt tantárgyakból a szabad sáv terhére (évi óraszám 96 óra) érettségi előkészítő szervezhető. ** Csoportbontás

198

8.1.2. Dolgozók Gimnáziuma – esti tagozat Kerettanterv szerint Évfolyam

Érettségi

Tantárgy 9.

10.

Anyanyelv/kommunikáció

2

2

1

1

KÉ

Magyar irodalom

2

2

2

2

KÉ

2

3

KÉ

Matematika

2

11.

2

12.

Fizika

1

1

1

-

Kémia

1

1

1

-

Földünk és környezetünk

1

1

1

-

Biológia

1

1

1

-

Történelem

1

1

1

2

1

1

1

1

Társadalomismeret

1

1

1

-

Informatika*

-

-

1

1

Filozófia

-

-

-

1

Idegen nyelv* angol német

2

2

2

2

-

-

-

2

Művészeti ismeretek

Szabadon tervezhető Összesen:

15 óra

15 óra

* Csoportbontás

199

15 óra

15 óra

KÉ

8.1.3. Gépész technikus – esti tagozat Tantárgy SorSzám

Évfolyam

Megnevezés

1/13

2/14

Ciklusonkénti óraszám 1.

Kötelező szakmai elméleti tantárgyak: - Munka- és környezetvédelem**

0,5

-

2.

- Munkajogi vállalkozói és vezetési ism.**

0,5

-

1 2 2* 2 2 3 1 1 1 -

2 2 1 2 1 3

7

4

2 2 1 28

1 2* 2 20

3. - Ábrázoló geometria 4. - Géprajzi alapismeretek 5. - CAD alapismeretek 6. - Ipari anyagok és előgyártmányok 7. - Műszaki mechanika 8. - Gépelemek 9. - Villamos gépek 10. - Irányítástechnika 11. - Minőségbiztosítás 12. - Gyártási eljárások 13. - Megmunkálógépek 14. - CNC programozás alapjai 15. - Géptan 16. - Emelő- és szállítógépek 17. - Gépelemek tervezése Kötelező elmélet összesen: 18. Kötelező szakmai gyakorlatok összesen: - Alapmérések - Fémipari alapgyakorlatok - Műszerek és mérések - Műhelygyakorlatok Kötelező összesen: 19. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen: - Szakmai idegen nyelv (német) - Térbeli ábrázolás - Mechatronika alapjai - Szerelés, kikészítés - Gázhegesztés - Kézi ívhegesztés - Vállalkozástan - Az iskola helyi tantárgyi programja I Összesen: * Csoportbontás * *Félévben oktatható tantárgy

200

8.1.4. Kereskedelmi technikus – esti tagozat

Tantárgy SorSzám

Évfolyam

Megnevezés

1/13

2/14

Ciklusonkénti óraszám 1 2 3 4

Kereskedelmi és Vállalkozási ismeretek

6 7

Statisztika Marketing Külkereskedelmi ismeretek Alkalmazott Számítástechnika Könyvvitel Jogi ismeretek

8

Üzleti kommunikáció

5

10 11 12 13

Szakmai idegen Nyelv Áruismeret Környezetvédelem Közgazdaságtan Vezetési ismeretek

14

Számítógépes bolti nyilvántartás

9

15

Összesen

16

Elméletigényes gyakorlat

2,5

201

2,5

1 -

1 1

-

0,5 1 0,5

1 -

0,5

-

2,5

2,5

3 0,5 1 -

2,5 0,5

-

0,5

12,5

12

4

4

8.2. A tanulók tanulmányi munkájának mérése, értékelése, felsőbb osztályba léptetés 8.2.1. Értékelési alapelveink 1. Házi dolgozat: minden tantárgyból a tanuló évi egy, a tanév anyagához kapcsolódó, a szaktanárral egyénileg egyeztetett témájú, legkevesebb 5 db A/4-es oldal terjedelmű házi dolgozatot készít. Beadási határidő: minden év április 30. A szaktanár legkésőbb május 22-ig közli a tanulóval az érdemjegyeket. Ezt a naplóba az adott hónaphoz kell beírni. 2. Év végi osztályzat kialakítása: Beszámolók jegyei + Házi dolgozat jegye + Az osztályvizsga jegye (ez a legfontosabb) 3. Tételek megadása a tanulónak: • Beszámoló, osztályvizsga előtt legalább két héttel • Beszámoló, vizsga előtti héten új anyagot nem veszünk (konzultáció) 4. A vizsgák időtartama: Írásbeli beszámoló esetén: Írásbeli osztályvizsga esetén: Gyakorlat esetén:

60 perc 120 perc 240 perc

5. 5. Vizsganaponként max. 3 vizsga tervezhető Beszámolók és vizsgák formái Esti gimnázium Irodalom: Magyar nyelv: Történelem: Matematika: Idegen nyelv: Fizika: Kémia: Számítástechnika: Biológia: Földrajz: Művészettörténet: Társadalomismeret: Filozófia:

írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli (elégtelen - szóbeli) írásbeli és szóbeli szóbeli (11. évfolyamtól írásbeli és szóbeli) szóbeli (11. évfolyamtól írásbeli és szóbeli) írásbeli szóbeli (11. évfolyamtól írásbeli és szóbeli) szóbeli (11. évfolyamtól írásbeli és szóbeli) írásbeli szóbeli szóbeli

202

Beszámolók és vizsgák formái Esti gépésztechnikus Munkavédelem: Munkajog, vállalkozási ism.: Ábrázoló geometria: Géprajzi alapismeretek: CAD alapismeretek + helyi program: Ipari anyagok és előgyártmányok: Műszaki mehanika: Gépelemek: Villamosgépek: Irányítástechnika: Minőségbiztosítás: Szakmai idegen nyelv: Gázhegesztés: Vállalkozástan: Gyártási eljárások Megmunkálógépek CNC programozás alapjai Géptan Emelő és szállítógépek Gépelemek tervezése Térbeli ábrázolás Kézi ívhegesztés Gyakorlat

írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli, szóbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli, szóbeli írásbeli írásbeli

Beszámolók és vizsgák formái Esti kereskedelmi technikus Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Statisztika Marketing Külkereskedelmi ismeretek Alkalmazott számítástechnika Könyvvitel Jogi ismeretek Üzleti kommunikáció Szakmai idegen nyelv Áruismeret Kereskedelmi gyakorlat

írásbeli, szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli, szóbeli szóbeli

203

8.2.2. Módszerek •

Elsődleges céljainkban és pedagógiai alapelveinken akkor maradunk következetesek, ha mindegyeik oktatási és értékelési formára érvényesítjük a következőket: Nem követhető az a gyakorlat, hogy az értékelés alapjául, amennyiben évközi érdemjegyek is vannak, kizárólag az egyszeri vizsgán nyújtott teljesítmény szolgáljon. De az sem, hogy az éppen csak elfogadható évközi jegyek a vizsgán elégtelenül szereplőt is továbblendítsék. Helyes, ha a tanulónak év közbeni sikertelensége kijavítására esélyt adunk, de csak valóban alapos, meggyőző módon. Minden pedagógusnak kötelessége kiemelten ügyelni arra, hogy a tanuló elégtelen érdemjegye csakis a tanulmányi, tudásbeli hiányokat és soha nem a tanuló magatartását, meg nem felelő viselkedését, meg nem jelenését osztályozza. (Az esti tagozaton sem lehet a negatív értékelés alapja a tanulónak az órákról való hiányzása.) Az osztályozás nem lehet fegyelmező, büntető eszköz. Beszámolón és vizsgán is a tudás számonkérésének formája általában a tantárgy érettségi vizsgájának módjához igazodik, hiszen elsődleges célunk az érettségire való megfelelő felkészítés. Eszerint a jövőben – az érettségi új szabályozása függvényében – fokozatos váltás következik majd be a vizsgatárgyak formájában. Mód van arra is, hogy tanulóink egyes tárgyakból önállóan elkészítendő házi dolgozatokkal, órai kiselőadással, stb. bizonyítsák haladásukat. A vizsgára a szaktanár előzetesen ismertetett tétel- illetve témakörsorozatot készít, amelyben csak a tanulókkal egyeztetett, a kötelező tananyagba tartozó feladatok szerepelhetnek. A vizsgázónak szóbeli feleletéhez felkészülési idő jár (min. 15 perc), elégtelen kidolgozás esetén egyszer (10 perc) póttételt kell adni. Nem lehet egyszerre 8-nál több vizsgázónak tételt adni. Ezektől a szabályoktól eltérni vizsgán nem lehet, beszámolón alapos indokkal, az általános igazgatóhelyettessel történt szaktanári egyeztetéssel lehetséges. A tanuló részéről, orvosi igazolással kérhető az írásbeli vizsga szóbelivel való helyettesítése (pl. gyengén látónál), vagy felmentés adott tárgy tanulása, vizsgája alól. Erre egyéni elbírálással az igazgató a teljes tanulmányi idő tartamára és – jogszabályi kereteken belül – az érettségire szóló engedélyt adhat. 8.2.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

•

A tanuló eredményeinek alapján a tantestület dönt a továbbhaladásról. Minősítés, osztályozó értekezlet: Az eredmények összegzésének, lezárásának és rögzítésének fóruma az osztályozó értekezlet, melyen minden szaktanár, aki az adott osztályt tanította és vizsgáztatta, részt vesz. Az osztályozó értekezletet az igazgató vezeti.

204

•

Továbbhaladók, javítóvizsga, évismétlés: Az osztályozó értekezlet megvitatja az eredményeket, az esetleges eredménytelenség okait, és döntést hoz a következőképpen: minden tárgyból legalább elégséges …….. továbbléphet, legfeljebb két tárgyból elégtelen ………... javíthat, kettőnél több elégtelen……javíthat vagy évet ismételhet.(tantestület dönt) gyakorlati vizsgája elégtelen ……….. az évet ismételni köteles. Az osztályozó értekezleten döntenek a szaktanári, tantestületi szaktárgyi és általános dicséretekről és a kiemelkedő közösségi tevékenység méltatásáról is. Az osztályozó záróértekezlet befejezésével az eredményekről és a vizsgabizottság döntéseiről ünnepélyes osztály-eredményhirdetésen az osztályfőnök tájékoztatja a tanulókat.

8.3. Átlépés, átvétel más iskolából, más iskolatípusból, különbözeti vizsgák.

-

Iskolánk, mint „A második esély biztosításának intézménye”, arra törekszik, hogy minden előforduló esetre az optimális megoldást megtalálja. Mivel iskolánk általában a végső lehetőséget jelenti az ide jelentkezőknek a középiskolai végzettség, az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez, ezért a törvényes kereteken belül a legváltozatosabb egyedi megoldásokat kell számukra biztosítani. Azonos iskolatípusból (esti vagy nappali tagozat) a tanulók egyszerű átlépéssel, folyamatos tanulói jogviszonnyal felvehetők, de a még fiatalkorú tanuló (16-18 év közötti) csak szülője tudtával (nyilatkozat aláírása) és beleegyezésével léphet be, vagy helyezhető át a tagozat másik osztályába (pl. nappali-esti). A megszakított tanulmányokat folytató tanulónak tantervi változás esetén tanterv-különbözeti vizsgát kell tennie, vagy a már befejezett évfolyamot saját kérésére megismételheti. Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki más iskolatípusból lép át, illetve tanulmányi időbeszámítást kér. Az általános igazgatóhelyettes a szaktanárral egyeztetve dönt arról, hogy milyen különbözeti vizsgák letétele után vehető fel a tanuló.

8.4. A tankönyvek és tanulási segédletek kiválasztásának elvei • • • •

Az iskolában lehetőleg olcsó, könnyen hozzáférhető, több tanéven át alkalmazható, az önálló tanulásra alkalmas, azt jól elősegítő tankönyveket kell előírni. Törekedni kell, elő kell segíteni és támogatni a speciálisan felnőttoktatási célra szolgáló tankönyvek és segédletek használatát, igénylését. Az előírandó és javasolható tankönyvek listáját a munkaközösségek szaktárgyanként egyeztetve készítik el, hagyják jóvá, illetve módosítják. A tankönyvfelelős a megrendelés időpontjában elkészíti az osztályok tankönyvjegyzékét, amelyről tájékoztatást ad a tanulóknak és a jelentkezőknek. 205

•

A tankönyvek árusítása az iskolában a tankönyvfelelős feladata.

8.5. Mulasztások igazolása •

Nappali tagozaton Bármely hiányzást csak orvosi igazolással, kivételesen szülői bejelentéssel igazolhatnak, melyeket az osztályfőnök az osztálynaplóban nyilvántart és ellenőriz. - Igazolatlan hiányzások esetén a jogszabályban foglaltak szerint a szülőt kell értesíteni, vele egyeztetni, eredménytelen intézkedés, a tanulmányi munka értékelhetetlensége esetén a tanuló bizottság előtti osztályozó vizsgára utasítható, vagy tanulói jogviszonya megszüntethető. Erről a határozatról a szülőt értesíteni kell. - Igazolt, de a tanulmányi kötelezettségek teljesítését megakadályozó mértékű mulasztásnál a tanuló beszámoltatásáról, bizottság előtti osztályozó vizsgára bocsátásáról vagy nem tanulmányi okból történő évismétléséről az osztályt tanító tanári testület hozhat döntést az igazgató vezetésével. Minden esetben írásban is közölni kell a szülővel a határozatot.

•

A felnőttek esti tagozatán: A kötelező évközi beszámolóknak vagy az év végi vizsgának igazolatlan elmulasztása a tanulói jogviszony azonnali megszűnésével jár. Alapelveinknek megfelelően az indokolt kérelmeket mindig méltányoljuk, általában évközi beszámolókat lehetséges halasztani is, előbbre hozni is, de igazoltan kihagyni is. Osztályvizsgát elvi és szervezési okokból csak előzetes kérelemre lehet az adott vizsgaidőszakon belül átprogramozni vagy előrehozni, az utólagos (2 héten belüli) igazolás alapján csak a következő vizsgaidőszakra szóló vizsgaengedélyt adhatunk.

Minden pedagógusnak kötelessége kiemelten ügyelni arra, hogy a tanuló elégtelen érdemjegye csakis a tanulmányi, tudásbeli hiányokat és soha nem a tanuló magatartását, meg nem felelő viselkedését, meg nem jelenését osztályozza. Az osztályozás nem lehet fegyelmező, büntető eszköz! Vizsgahalasztással vagy évhalasztással kapcsolatos kérelmek elbírálása az általános igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik, mely döntésről írásos határozat készül. Az esti tagozaton az évközi mulasztások, halasztások, igazolások, kérelmek és egyéb döntések az osztálynaplóba vannak nyilvántartva.

206

9. Térítési-díj szabályzat 9.1. Térítési-díj fizetési kötelezettség • • •

•

Térítési-díj fizetése kötelező a Közoktatási törvény 115. §. (1.) bekezdés d. pontja alapján: a felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, a gépésztechnikus és kereskedelmi technikus képzés 13-14. évfolyamán. A nevelési-oktatási intézmény vezetője dönt a térítési díj összegéről a 10/2000. ör. sz. rendelet 3. §. (2.) bekezdés b. pontja alapján. A térítési-díj befizetésének határideje: I. félév: szeptember 30. II. félév: február 27. Ezektől a határidőktől az igazgató a tanuló kérvénye alapján, indokolt esetben eltérhet. A befizetés az iskola pénztárába történik, a kapott bizonylatot meg kell őrizni.

9.2. A térítési-díj csökkentése a tanulmányi eredmény alapján -

4,51 – 5,00 4,01 – 4,50 3,51 – 4,00 3,01 – 3,50 2,51 – 3,00 0 – 2,5

nem fizet, a naptári év elején megállapított teljes összeg 50%-a, a naptári év elején megállapított teljes összeg 65%-a, a naptári év elején megállapított teljes összeg 75%-a, a naptári év elején megállapított teljes összeg 85%-a, a naptári év elején megállapított teljes összeg 100%-a.

A térítési-díj mindig félévre szól.

9.3. A térítési-díjat az intézmény vezetője indokolt és igazolt szociális helyzet alapján csökkentheti • A kérvény beadásának határideje: I. félév: szeptember 15. II. félév: február 15. • A kérvényhez hivatalos jövedelem vagy egyéb igazolást kell csatolni. • A szociális helyzet alapján a térítési-díj mértéke maximum a teljes összeg 50%-áig terjedhet. Az évnyitón, az első osztályfőnöki órán az igazgató, az osztályfőnök a tanulók tudomására hozza, hogy évközbeni kimaradás esetén az iskola térítési díjat nem fizet vissza.

207

VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. Angol nyelv 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

CD lejátszó magnetofon Hogy mondjuk angolul? Play your cards, rights Angol kincsestár English Grammar in Use Zoltán E. Angol igeidők Magyarics: Gyakorlati angol nyelvtan Intermediate Vocabulary Angol tematikus szókincs English Vocabulary in Use Video Guide to Britain Activity Worksheets Cambridge Skills for fluency Grape Vine video kazetták Headway tankönyvek Headway kazetták Headway CD-k Tankönyvekhez tartozó magnó kazetták Angol-magyar szótár Magyar-angol szótár

1 db 3 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 5 db 5 db 5 db 3 db 8db 30 db 30 db

2. Német nyelv 1 2 3 4 5

magnetofon Deuch Active tankönyvek Deuch Active kazetták Német-magyar szótár Magyar-német szótár

1 db 2db 2db 12 db 12 db

3. Biológia 1 2 3 4 5 6 7

Agy 2 részes, 4 részes Gördíthető állvány 2.6 m magasság Belső elválaszt. mirigyek tabló Nyirokrendszer tabló Vér I. tabló Csigolya modell /2 ágyéki Bőrmetszet / 200x nagyítás

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 208

8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Szem modell /óriás 6 részes Fül modell /szabvány 4 részes Vese, metszet, 3x-os nagyítás DNS kettősspirál Emberi csontváz Emésztőrendszer / 3 részes Tüdőmodell 5 részes Emberi csontváz (gördülős állvány) Tüdőmodell szívvel, gégével 5 Emésztőrendszer 3 részes Az ember anatómiája szemléltető készlet Egyokuláros tanulói Mikroszkóp SF Egyokuláros tanulói Mikroszkóp SF

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

4. Kémia 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Gyógyszertári mérleg Kötés-típusok Egyenirányító Molekula készlet Orbitális atommodell Labormérleg Tárasúly készlet Kalotta modell Pálcika modell Grafitrács Hatszögletes fémrács Sziliciumoxid rács Jód-rács Kémia a Szakközépiskolák számára / I-IV. kötet Bunsen-égő Elemek periódikus rendszere DUO 160x120 Jégrács / 35 0,70 H,130 kötés Biokémia tanári kalottmodell -kémia Elektrokémiai kísérleti készlet Elektrokémiai kísérleti készlet

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

5. Fizika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Írásvetítő Diavetítő Fólia sorozat ( tört., fizika ) Labormérleg Tárasúly készlet Centrifugálógép Csigasor Súlysorozat Táramérleg Stopperóra Mechanikus készlet (Royecz-féle ) UPA mechanikai készlet és tartozékok 209

2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 3 db 1 db 1 db

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62

Kád a hullámok kivetítésére Torricelli-cső Ferdeköpűs légszivattyú Kundt-féle cső Tápegység Vonalas hőtágulást igazoló készlet Golyós szimulátor Elektronikus készlet Optikai pad és kiegészítői Váltóáramú V-A mérő Van de Graff generátor Csővoltmérő Iskolai transzformátorok Magnetométer Lenz törvényt bemutató készlet Reitter-féle pontfénylámpa Wilson-féle ködkamra Szikrainduktor Dugós ellenállás-szekrény Nagyteljesítményű transzformátor Ritkított csövek sorozata Demonstrációs V-A mérő Vetítőernyő hord. akasztóval Univeka műszer Generátor modell Galvanométer középállású Kismotor Kondenzátor sorozat Trafótekercs 1200 menetes Katódsugárcső Egyenáramú V-A mérő Mikrofon UH-4 léghőmérő Elektrovaria (I., II.) Mikroszkóp Rádiópad demonstrációs Elektroszkóp Halics-féle mechanikai készlet Ingasor hullámmozgás bemutatására Készlet a molekuláris fizikához Mechanikai készlet II. Mechanikai tanulókísérleti készlet Galilei-lejtő Ejtőgép Eigner kerék Fizikai mennyiségek mértékegység táblázata Borszeszégő Üvegtölcsér Prizma 45 fokos Elektromosság készlet

210

1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 4 db 1 db 1 db 4 db 12 db 2 db 2 db 2 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 2 db 2 db 1 db 7 db 1 db 2 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 3 db 1 db 1 db 5 db 1 db 1 db 1 db 5 db 5 db 2 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 1 db

63 64 65 66 67 68

Mágnesség és elektrosztatikai készlet Forgómozgást vizsgáló készülék Fényhullámhosszt meghatározó készülék Kinetikus gázelméletet szemléltető modell Boyle-Mariotte készülék Elektromosságtani demonstrációs készlet

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

6. Matematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Derékszögű vonalzó, 60 fokos Egyenlőszárú vonalzó, 45 fokos Fa körző Lineáris függvény (falitabló) Abszolútérték függvény (falitabló) Műanyag testek 10 darabos Kúpok 4 darabos Geometriai térépítő Lineáris függvény /transzformációk/ 70X50 cm-es Kiteríthető felszín-háló formák, 15 cm magasságú modellek Kúp metszetsíkokkal 30 cm-es, átlátszó műanyag Másodfokú függvény (falitabló) Képsíkrendszer vetületi ábrázoláshoz Geometriai élvázmodell Matematikai fóliasorozat Binomiális eloszlást szemléltető eszköz

4 db 4 db 3 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

7. Magyar nyelv és irodalom 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

CD - lejátszó és magnetofon, tankönyvek videokazetta ( Montágh Imre: Útravaló I-II.) falitáblák Tankönyvek, munkafüzetek (Magyar nyelv és kommunikáció) Verstár CD-ROM, verseskötetek szakkönyvek falitáblák CD-k, videokazetták, pl.: Rómeó és Júlia táblázatok

1 db

8. Földünk és környezetünk 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

A Föld felszíne Földtörténeti térkép A ciklon szerkezete Hegyképződés térkép Monszun Passzát Karsztjelenségek Közép-Európa domborzata FÁK országai térkép Mo. részletes közigazgatási térképe

2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 211

11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

A Föld tájegységeinek domborzati térképe A Föld gazdasága Tanári földgömb Vulkánok működése poszter Geológiai gyűjtemény - ásványok Geológiai gyűjtemény - kőzetek Európai Unió - német térkép A Föld domborzata Mo. természetvédelmi térképe Európa domborzata és politikai térképe Mezőgazdasági világtérkép Pénzügyi, kereskedelmi és világközpontok A Föld energiahordozói Globális környezeti problémák Közép-Európa politikai térképe A Föld (angol - természetföldrajzi térkép) A Föld (angol - vízrajzi térkép) A Föld (angol - éghajlati térkép)

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

9. Történelem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Magyar királyok képkártya sorozat (56db) Az első felelős magyar minisztérium (1 db-60*70 cm) Magyarország ezeréves történelme Történelmi repeta 1. Történelmi repeta 2. Történelmi repeta 3. A honfoglalás és letelepedés Magyarország Szent István korában Magyarország a XI-XII. században Magyarország a XIII. században Magyarország a Hunyadiak és a Jagellók korában Magyarország a XVI. Században (A török hódítás) Magyarország 1606-1711 A magyar szent korona országai 1890 Magyarország a kiegyezéstől az I. világháborúig A Magyar Tanácsköztársaság honvédő harcai A bécsi döntések következményei (Mo. 1938-44) A trianoni békekötés következményei Magyarország Közigazgatása 1944-ben és a Holocaust Budapest 1944-ben és a Holocaust Magyarország 1944-45 (Mo. felszabadítása) Forradalom és szabadságharc 1848-49 Az ókori Kelet Képes térkép az Újszövetséghez Az Ókori Görögország A Római Birodalom gazdasága és kultúrája Görög történeti áttekintés Európa 1000 körül Európa a XII.-XIII. században

212

2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61.

Európa Nagy Károly korában Európa a XI-XIII. században. A keresztes hadjáratok Európa a XIV-XV. Században A középkor 1-3 A középkor 4-6 A középkor 7-8 Magyarország Szent István korában Európa a francia forradalom és a napóleoni háborúk idején Az Osztrák-Magyar Monarchia Árpádházi-királyok arcképcsarnok A XX. Század mérföldkövei - videósorozat 10-db videofilm Történelmi időszalag. Ókori keleti birodalom térkép Magyar szinonima szótár az emberiség az őskorban térkép Árpádházi-királyok arcképcsarnok Képes Történelmi oktatótabló sorozat A polgárosodás cd rom Magyarország a kiegyezéstől az I. világháborúig Az I. Világháború A trianoni béke és következmény térkép A XX. Század mérföldkövei 1930-1939 A XX. Század mérföldkövei 1940-1949 videófilm A XX. Század mérföldkövei 1990-1999 Az államszocialista rendszer felbomlása Közép és Kelet E. Repeta történelem I. videófilm Repeta történelem II. Repeta történelem III. A magyar történelem áttekintése Képes térkép az Ószövetséghez Magyarország áttekinthető történelme időegyenessel Történelmi Világatlasz

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 4 db

10. Ének-zene 1. 2. 3. 4.

CD - lejátszó Magnetofon Komolyzenei CD sorozat Oktató CD-k

1 db 1 db 40 db 2 db

11. Rajz és vizuális kultúra 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Projektor Videomagnó és TV Számítógép Művészettörténet, reklám és formatervezés (CD, videó, dia) Állványos lámpák (csendélet vagy portré beállításhoz) Rajztáblák Mértani testek, természeti formák, szemléltető eszközök Színes drapéria, paraván Kartonok, kések, rajzszegek (kész munkákhoz) 213

1 db 1 db 1 db

12. Testnevelés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.

Bírói síp Bordásfal Diszkosz Dobbantó Falinyújtó Floorball-ütő Futball-labda Gát Gereblye Gerely Görkorcsolya Gumikötél Gumilabda Gyűrűhinta Hálózsák Hasizompad Húzódzkodó Húzókötél Kézilabda kapu Kézilabda kapuháló Kézi súlyzó Kompresszor Kondi gép (mellgép) Kondigép (combgép) Kondigép (Fekvenyomó-gép) Kondigép (hátgép) Kosárgyűrű Kosárlabda Kosárlabda háló Kosárlabda palánk Lapát Lépcsőző Locsolótömlő Magasugróléc Magasugrómérce Mászókötél Matrac Medicinlabda Mentőláda Mérőszalag Minikapu-háló Pingpongasztal Pingpongütő Pingpongháló PVC kúp (útjelző) Rádiós magnó

3 db 19 db 6 db 3 db 1 db 12 db 10 db 3 db 1 db 6 db 2 db 15 db 5 db 7 db 6 db 4 db 4 db 1 db 2 db 2 db 21 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 6 db 8 db 4 db 4 db 1 db 1 db 1 db 2 db 2 db 4 db 5 db 26 db 2 db 1 db 2 db 4 db 15 db 6 db 10 db 1 db

214

47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71.

Rajtgép Rögbi Röplabda Röplabdaháló Sakkóra Sátor Sportmez Stopperóra Súlygolyó Szögescipő Tájoló Talajszőnyeg Teniszháló Teniszütő Térdvédő Teremfoci Tollaslabda ütő Tornabot Tornakarika Tornapad Ugródomb Ugrókötél Ugrószekrény Ugrószőnyeg (szivacs) Ugrózsámoly

6 db 3 db 30 db 1 db 1 db 1 db 30 db 3 db 10 db 14 db 1 db 7 db 1 db 4 db 2 db 15 db 10 db 12 db 10 db 8 db 2 db 28 db 3 db 2 db 8 db

13. Informatika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Korszerű számítógépek 5 gépteremben Operációs rendszer minden gépen (Windows) Office programcsomagok minden gépen (MS-Office Pro) Web szerkesztő programcsomagok minden gépen Pascal fejlesztői környezet - 2 gépterem Delphi Fejlesztői környezet - 1 gépterem Grafikai programcsomag Multimédiás gépterem - 5 gépterem Multimédiás fejlesztő környezet Tanulói hálózati szerver (az éles hálózattól elkülönítve) Szakkönyvek Konferencia anyagok Szemléltető demonstrációs eszközök

104 db 104 db 104 db 104 db 26 db 5 db 4 db

14. Szakmacsoportos alapozó oktatás 1 2 3 4 5

Korszerű számítógépek 5 gépteremben Operációs rendszer minden gépen (Windows) Office programcsomagok minden gépen (MS-Office Pro) Korszerűen felszerelt műhelyterem Mérő és analizáló eszközök

215

104 db 104 db 104 db 4 db 50 db

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A program hatályba lépése A pedagógiai program hatályos 2007. szeptember 1-jétől.

2. A felülvizsgálat rendje A Pedagógiai program felülvizsgálatát a 2011/2012-es tanévben végezzük el.

3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei A 2007. augusztus 22-én elfogadott PEDAGÓGIAI PROGRAMOT a Csongrád Megyei Önkormányzathoz 2007. augusztus 23-án felterjesztettük. A PEDAGÓGIAI PROGRAM megtekinthető az iskola titkárságán, a könyvtárban, a tanári szobában, a belső számítógépes hálózaton és az iskola internetes honlapján.

4. A pedagógiai program elfogadásának (jegyzőkönyvek, nyilatkozatok)

dokumentumai

Jegyzőkönyv a Pedagógiai program nevelőtestületi elfogadásáról Nyilatkozat a Pedagógiai program Diákönkormányzat általi elfogadásáról Nyilatkozat a Pedagógiai program SZMK általi elfogadásáról Nyilatkozat a Pedagógiai program Iskolaszék általi elfogadásáról Az iskola-orvos nyilatkozata a Pedagógiai program Egészségnevelési programjáról

216