Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium HÁZIREND intézményvezető

Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium

HÁZIREND 2013-2014 Készítette:

Laki Lászlóné intézményvezető

Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium 2900 Komárom, Táncsics M. u. 73. ________________________________________________________________________________________

I.

Tartalomjegyzék

I.

INTÉZMÉNY HÁZIRENDJE

5

1..

BEVEZETÉS

5

2..

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5

3..

A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK MÓDJA

6

4..

A TANULÓI KÖTELESSÉGEK BETARTÁSÁNAK MÓDJA

8

5.. AZ ISKOLAI MUNKARENDDEL, AZ ISKOLAI FOGLALKOZÁSOK RENDJÉVEL, AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK HASZNÁLATÁVAL, A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK ÉS A TANULÓK EZZEL KAPCSOLATOS KÖTELESSÉGEI

9

A.

9

AZ ISKOLA MUNKARENDJE A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások, teendők A tanulók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében szükséges rendelkezések A tanórán kívüli tevékenységek rendje

6..

A TANULÓK JUTALMAZÁSA, FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK A tanulók jutalmazása Fegyelmező intézkedések, a fegyelmi eljárás rendje

7..

A TANKÖTELEZETTSÉG, A MULASZTÁSOK IGAZOLÁSÁNAK RENDJE Tankötelezettség A mulasztások igazolásának rendje

11 12 13

14 14 14

16 16 16

8..

A TANULÓ FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK FELTÉTELEI ÉS ELJÁRÁSRENDJE

19

9..

TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK

20

10.. TANDÍJ BEFIZETÉSÉRE ÉS VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

21

11.. A TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA

22

A befizetés és a visszafizetés rendje A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

12.. TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ

23 24

24

A tanulók szociális jogosultsága

26

13.. A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK, A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁJA 27 II.

MOL TANMŰHELY HÁZIRENDJE

27

1..

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

27

___________________________________________________________________________ 2


2.. A TANMŰHELYI MUNKARENDDEL, A FOGLALKOZÁSOK RENDJÉVEL, A TANMŰHELYI HELYISÉGEK HASZNÁLATÁVAL, A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK ÉS A TANULÓK EZZEL KAPCSOLATOS KÖTELESSÉGEI

28

3..

AZ INFORMATIKAI SZAKTANTERMEK HÁZIRENDJE

31

4..

VIZSGAREND

32

Szintvizsgák Évközi vizsgák

32 32

III.

KOLLÉGIUM HÁZIRENDJE

33

1..

A HÁZIREND HATÁLYA:

33

2..

2TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK:

33

3..

KÖZÖSSÉGI JOGOK (DIÁKÖNKORMÁNYZATON KERESZTÜL)

34

4..

A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÖNÁLLÓAN DÖNT

35

5..

A TANULÓK KÖTELESSÉGE

36

6..

ORVOSI FELÜGYELET

37

7..

TANULÓI MUNKAREND (NAPIREND)

37

8..

STÚDIUMI ELVÁRÁSOK, A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK ALÓLI FELMENTÉS

38

9..

A TANULÓIDŐN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

38

10.. KIMENŐ

38

11.. HELYISÉG, TERÜLETHASZNÁLAT ÉS ESZKÖZHASZNÁLAT RENDJE

39

12.. ESZKÖZÖK HASZNÁLATA

39

13.. INTÉZMÉNYI RENDEZVÉNYEKEN TILTOTT MAGATARTÁS

39

14.. NEM MEGENGEDETT TEVÉKENYSÉG, MAGATARTÁS A KOLLÉGIUMBAN

40

15.. KOLLÉGIUMON KÍVÜLI TARTÓZKODÁS SZABÁLYAI

41

16.. TÉRÍTÉSI DÍJ A KOLLÉGIUMBAN

41

17.. TÁVOLMARADÁS, MULASZTÁS IGAZOLÁSA

42

18.. DIÁKÖNKORMÁNYZAT

43

19.. KOLLÉGIUMI TAGSÁG

44

20.. KOLLÉGISTÁK HAZAUTAZÁSA

45

21.. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

45

IV. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK TANANYAGAI ÉS KÖVETELMÉNYEI TANTÁRGYANKÉNT ÉS ÉVFOLYAMONKÉNT

47

___________________________________________________________________________ 3


1..

BIOLÓGIA TANTÁRGY TANANYAGA

47

2..

ÉNEK-ZENE TANTÁRGY TANANYAGA

51

3..

FIZIKA TANTÁRGY TANANYAGA

53

4..

FIZIKA TANTÁRGY TANANYAGA

55

5..

FÖLDRAJZ TANTÁRGY TANANYAGA

57

6..

IDEGEN NYELV TANANYAGA

59

7..

INFORMATIKA SZAKMAI ALAPISMERETEK TANANYAGAI

64

8..

INFORMATIKA TANTÁRGY TANANYAGAI

70

9..

KÉMIA TANTÁRGY TANANYAGA

71

10.. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

74

11.. KOMMUNIKÁCIÓ – MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

77

12.. ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ

82

13.. MATEMATIKA KOMPETENCIA TANANYAGA

84

14.. MATEMATIKA TANANYAG

85

15.. MATEMATIKAI TANANYAG

87

16.. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KOMPETENCIA( KÉMIAI )

88

17.. TERMÉSZETISMERET TANANYAGA

89

18.. TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET

91

19.. TÖRTÉNELEM

92

20.. TÁRSADALMI ISMERETEK TANTÁRGY TANANYAGA

95

21.. TÖRTÉNELEM TANTÁRGY TANANYAGA

96

22.. FODRÁSZ TANANYAG

100

22.. GÉPLAKATOS TANANYAGOK

122

23.. HEGESZTŐ TANANYAGOK

128

24.. KAROSSZÉRIALAKATOS-TANANYAGOK

135

25.. NŐI SZABÓ – TANANYAGOK

141

1.

154

26.. VILLANYSZERELŐ TANANYAGOK

159

___________________________________________________________________________ 4


I. Intézmény házirendje 1.. Bevezetés • • •

• •

• • •

• •

A házirend az iskola belső életét szabályozza. A házirend érvényes az iskola tanulóira, az intézménnyel munkaviszonyban álló alkalmazottakra, a szülőkre és a tanulók gondviselőire, betartása mindenkire nézve kötelező! A házirendben meg ogalmazottakat kell alkalmazni az iskolában, a gyakorlati oktatás sz nhelyén, a nyári szakmai gyakorlaton, a tanulmányi kirándulásokon és az iskola által szervezett iskolán k vüli rendezvényeken, a tanulói ogviszony kezdetétől a tanuló jogviszony megszűnéséig. A házirend elő rásai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola elügyelete alatt áll. A házirend alapvető cél a: az egyértelmű és világos eligaz tás nyú tása az iskola életét érintő kérdésekben, az oktatás-nevelés olyamatára érvényes ogi szabályozók és az általános emberi viselkedési normák közötti összhang megteremtésével. A házirend el ogadásakor, illetve módos tásakor a nevelőtestület és a diákönkormányzat véleményezési ogot gyakorol. A házirend, hatályba lépése nap ától visszavonásig érvényes. A házirend módos tására bármely tanuló és alkalmazott avaslatot tehet. A módos tási ind tványt rásban kell benyú tani a diákönkormányzathoz vagy az iskola igazgató ához. A beter esztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt. A házirend megsértése egyelmi vétség, amely egyelmező intézkedést vagy egyelmi el árást von maga után. A házirendet hatálybalépése nap án és azt követően minden tanévben az osztályok első osztály őnöki órá án az osztály őnök ismerteti.

2.. Általános rendelkezések •

• •

Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden k vül érvényesek még az iskolaélethez kötődő belső szabályozások, különösen a edagógiai rogram és az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata. Az iskola valamennyi tanuló ára törvényes képviselő ére és dolgozó ára érvényesek a magyar ogrend hatályos ogszabályai, amelyet minden érintettnek kötelessége betartani. A házirend szempont ából alapvető ontosságúak a következők: a) a többször módos tott 1993. LXXIX. törvény a közoktatásról b) a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről c) a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről d) a 20/2012. VIII. 31. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ___________________________________________________________________________ 5


a 243/2003. XII. 17. Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról f) a 2006. évi XLIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módos tásáról g) a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rend éről h) a 23/2004. VIII. 27. OM rendelet a tankönyvvé nyilván tás, a tankönyvtámogatás, valamint  az iskolai tankönyvellátás rend éről i) 328/2009. XII. 29 Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztönd ról A házirend megtalálható az iskola olyosó án, a tanári szobában az igazgatói és a helyettesi irodában valamint az iskolai könyvtárban. A ogszabályokban le ektetett elő rásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorol a el. Ennek ellenére az iskola valamennyi tanuló ára és dolgozó ára vonatkoznak a hatályos magyar ogrendszer valamennyi szabályai.

e)

• •

3.. A tanulói ogok gyakorlásának módja 1.)

2.) 3.)

4.)

5.) 6.)

7.)

A tanuló oga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és ogait tiszteletben tartsák. A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, véleménye, ki e tett nézete miatt. Ha a tanuló úgy érzi, hogy e ogában megsértették, seg tségért ordulhat osztály őnökéhez, az igazgatóhelyettesekhez, a diákönkormányzathoz és az iskola igazgató ához. A tanulói ogokat a beiratkozás nap ától gyakorolhatod. A ogaid gyakorlásához szükséges in ormációkat a) osztály őnöködtől, b) szüleidtől a szülői értekezletet követően , c) és a diákönkormányzaton keresztül kaphatod meg. Az iskolában a gyermeki ogok érvényesülésének biztosa a diákönkormányzatot seg tő pedagógus. Ha ogaid gyakorlásában sérelem ér, elsősorban szaktanárodhoz, osztály őnöködhöz, másodsorban a diákönkormányzatot seg tő pedagógushoz, harmadsorban az igazgatóhelyettesekhez, azután az igazgatóhoz ordulhatsz. Kérdéseiddel, avaslataiddal a szaktanárokat, az osztály őnöködet, az igazgatót és helyetteseit keresheted fel. Ezekre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapsz. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben. Nagyobb közösségnek minősül az iskola tanulói létszámának 0 -át meghaladó közösség. Az iskola életével kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilván thatsz: a) bármely osztály őnöki órán, b) osztályképviselőn keresztül a diákönkormányzat működését seg tő tanárnál, c) diákközgyűlésen. ___________________________________________________________________________ 6


8.)

9.)

10.) 11.) 12.) 13.) 14.) 15.) 16.) 17.) 18.) 19.)

20.)

21.) 22.) 23.) 24.)

Tanulmányaidat, személyedet érintő kérdésekről az év során kapott osztályzataidról, be egyzésekről elsősorban osztály őnöködtől kaphatsz tá ékoztatást, a közismereti valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak esetén pedig az adott tárgyat tan tó szaktanártól. Egy nap két témazáró dolgozatot rhatsz, ennek időpont át egy héttel korábban megtudhatod. A szaktanárod kötelessége, hogy a közléssel egyide űleg a naplóba egyezze be azt ceruzával. A elelettel egyenértékű dolgozatok száma tetszőleges. A házi eladatokról: tan tási napokra, hétvégi pihenőnapokra, szorgalmi időben biztos tott szabadnapokra rásbeli eladatot - tantárgyból, szóbeli eladatot minden tantárgyból kaphatsz. Szünetekre: bármely tantárgyból rásbeli és szóbeli eladatot is olyan mennyiségben, hogy az napi két óra tanulással átlagos képességű tanuló esetén tel es thető legyen. Érdeklődésednek meg elelően az iskola által szervezett szakkörökre, tan olyamokra, sportköri oglalkozásokra árhatsz. Ha a szakképző év olyamokon tanulmányi eredményed nem éri el a 2, 1-es átlageredményt, szakmai kompetenciákat e lesztő oktatáson vehetsz részt. észt vehetsz a tanórán k vüli sportversenyeken, ba nokságokon. Ezt a tevékenységet a testnevelő tanároddal kell egyeztetned. Jogod van az osztálytermeket dekorálni, amit előzetesen az osztály őnököddel egyeztetned kell. Nem üggeszthetsz ki a törvényben tiltott reklámokat és politikai szimbólumokat! Jogod van az iskolai aliú ságra hirdetményt, elh vást kitenni, de ezt előzetesen egyeztetned kell az igazgatóhelyettesekkel. endelkezésedre áll az iskolai könyvtár. A könyvtárhasználat eltételeit az iskolai könyvtár SZMSZ-e tartalmazza. Ha iskolai célra énymásoltatni szeretnél, megteheted ezt a gazdasági irodában tér tés ellenében. A 11. év olyamon1 minden év má us 20-ig közzétett érettségire elkész tő szinteket és érettségi tantárgyakat választhatsz. Jelentkezésedet egy alkalommal rásbeli kérelemre az igazgató engedélyével módos thatod. Lehetőséged van vendégtanulói ogviszony létes tésére. Erre vonatkozó kérésedet az igazgatónak rásban kell benyú tanod. A vendégtanulói ogviszony esetén az iskola munkarend ével kapcsolatos elő rások az érvényesek. Jogod van üggetlen vizsgabizottság előtt beszámolnod, ha nem értesz egyet az osztályzataiddal. A ogszabályban meghatározott el árás szerint élhetsz ezzel a ogoddal. A ogszabályokban le rtak szerint megillet az iskolaváltás oga. Írásban kérheted átvételedet másik osztályba vagy szakmacsoportba. A kérvény elb rálásáról az iskola igazgató a 1 napon belül dönt. Magántanulói ogviszony létes tésére az iskola igazgató ától rásban kell engedélyt kérned. 2 A követelmények tel es téséhez élévenként osztályozó vizsgát kell tenned.

1

Ha a választott tárgyat csak 9. és 10. évfolyamon tanulod, a 10. osztályban kell elentkezned.

2

A kérelem ormá át megtalálod a házirend 2. számú mellékleteként.

___________________________________________________________________________ 7


25.) Kül öldi tanulmányok olytatása esetén, tanulói ogviszonyodat szüneteltetheted az intézmény 26.)

27.) 28.) 29.)

vezető éhez benyú tott kérelem alap án.3 Jogod van a rendszeres egészségügyi elügyeletre és ellátásra. Az iskolaorvost és a védőnőt előzetes be elentés alap án szerda délelőttönként a Városi Sportcsarnok orvosi szobá ában találhatod meg. Az iskolaorvos távollétében kérd a védőnő és tanáraid seg tségét. Testnevelés órák alóli elmentésedről szakorvosi vélemény alap án, az iskolaorvos besorolása szerint az igazgató dönt. Szaktárgyi elmentésedről az igazgató hoz határozatot az illetékes pedagógiai szakszolgálat véleménye alap án. Kötelességeid példás tel es téséért, kiemelkedő tanulmányi munkádért és közösségi tevékenységedért dicséretben, utalomban részesülhetsz.

4.. A tanulói kötelességek betartásának mód a 1.) 2.) 3.)

4.) 5.) 6.)

7.) 8.)

3

Kötelességed, hogy az iskola edagógiai rogram ában oglalt tanulmányi kötelezettségeknek eleget tegyél, elkészül a tanórákra és időben elkész tsd a házi eladataidat. Kötelességed elen lenni az rásbeli számonkéréseknél, a dolgozatokat a követelményeknek meg elelően tel es tsd. A meg nem rt vagy érvénytelen rásbeli témazáró dolgozatokat köteles vagy pótolni. Ha a pótló dolgozat rásán – a szaktanár által el ogadható indok hiányában – nem elensz meg, hiányzásod igazolatlannak minősül. Kötelességed a tanórákon elen lenni. Tanszereidet, ellenőrző könyved, diákigazolványodat és TAJ kártyádat köteles vagy minden nap magaddal hozni. Ellenőrző könyvedben köteles vagy érdem egyeidet naprakészen vezetni: olyamatosan rd be az osztályzataidat és szüleiddel, gondviselőddel havonta láttamoztasd. Az ellenőrzőbe be rt be egyzéseket szüleidnek törvényes képviselőidnek , tanáraidnak, kollégiumi nevelőidnek haladéktalanul be kell mutatnod. Ennek elmulasztása esetén egyelmező intézkedésekre kerül sor. Ha az ellenőrző könyved elvesztetted, ennek tényét be kell elentened osztály őnöködnek és ú at csak az ő tudtával és közreműködésével igényelhetsz. Ha a testnevelésórán nem öltözöl át elszerelésed otthon ele ted , az óra olyamán a szaktanár által ki elölt helyen kell tartózkodnod. A elszerelés hiányából adódóan köteles vagy a testnevelő tanár által megszabott eladatokat végreha tani. Amennyiben ezt megtagadod, órai munkádra elégtelen érdem egy adható.

A kérelemhez csatolnod kell a kül öldi olytatásáról készült hivatalos igazolást.

___________________________________________________________________________ 8


9.) 10.)

11.) 12.) 13.)

Kötelességed, hogy védd a személyi és közösségi tula dont. A lopás vagy rongálás tényét köteles vagy azonnal elezni az iskola valamely dolgozó ának. Az iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken és rendezvényeken köteles vagy részt venni. Amennyiben hiányzásod nem tudod meg elelő módon igazolni, távolmaradásod a rendezvény időtartamával szám tható elméleti órának meg elelő igazolatlan hiányzásnak minősül. Kötelességed, hogy az intézmény vezetőinek, pedagógusainak, az iskola alkalmazottainak és tanulótársaidnak az emberi méltóságát és ogait tiszteletben tartsd. Köteles vagy az intézmény vezetőinek, pedagógusainak, az iskola alkalmazottainak az utas tásait végreha tani. Kötelességed, hogy az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon részt vegyél.

5.. Az iskolai munkarenddel, az iskolai oglalkozások rend ével, az iskola helyiségeinek használatával, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos rendelkezések és a tanulók ezzel kapcsolatos kötelességei a. Az iskola munkarendje 1.1.

Iskolánkban a tan tás 08:00 órakor kezdődik, a szünetek 10 percesek kivéve a 0. és a 6. óra utáni szünetet, amely perces.

0. óra 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra . óra 6. óra 7. óra

Csengetési rend 7:15 7:55 08:00 – 08:45 08:55 – 09:40 09:50 – 10:35 10:45 – 11:30 11:40 – 12:25 12:35 – 13:20 13:25 – 14:05

övid tett csengetési rend esetén a tanórák időtartama 30 perc, a tanórák között a szünet 10 perc. 1.3. Tan tási napokon az utolsó dupla órák összevonva is tarthatók, időtartamuk kétszer 4 perc. ___________________________________________________________________________ 1.2.

9


1.4. 1.5. 1.6.

1.7.

1.8. 1.9. 1.10. 1.11. 1.12. 1.13.

1.14.

1.15. 1.16.

4

A tan tás megkezdése előtt legalább 10 perccel be kell érkeznetek az iskolába. A gyakorlati oglalkozás kezdete: 07:004 Az iskola épületét és az udvart tan tási napokon szünetekben, lyukasórában, a tanórák be e ezése előtt csak az ellenőrzőbe rt előzetes rásbeli szülői kérésre és az osztály őnök, vagy távollétében az igazgatóhelyettesek tudtával hagyhatod el. A tan tási órák, iskolai oglalkozások eredményességét egyelmezett magatartásoddal seg tsd! A tan tási órán, oglalkozásokon társaidnak is oga, hogy nyugodt körülmények között tanulhassanak, dolgozhassanak. Ügyel az osztálytermek közösen kialak tott rend ére. Tartsd tisztán a padodat és a székedet, de ne eledkezz meg a terem tisztaságáról sem. Az utolsó óra után kötelességed a székeket a padokra felrakni. Más osztálytermében elhelyezett dekorációhoz, tárgyakhoz ne nyúl . A szaktantermekben csak a szaktanárod elenlétében tartózkodhatsz in ormatika terem, gyakorlati műhelyek . Az osztályba belépő tanárt vagy vendéget elállással kell ogadnod! Ha hetes vagy, sok kötelességed van: a) ügyel a terem tisztaságára, rend ére; b) ha rongálást észlelsz, elentened kell az osztály őnöködnek vagy az ügyeletes tanárnak; c) a tan tás végén gondoskod a székek elrakatásáról; d) becsengetés után 10 perccel elentsd a tanáriban, ha a tanár nem érkezik meg az órára; e) ha távozik az osztály a teremből, kapcsold le a villanyt; f) tartsd számon és az óra ele én elentsd a hiányzókat; g) az óra végén töröld le a táblát, nyisd ki az ablakokat és gondoskod krétáról; 1.13.1. A hetest a eladattal az osztály őnök b zza meg. 1.13.2. A hetesi megbizatás a hét első tan tási nap ának reggelétől a hét utolsó tan tási nap ának utolsó órá áig tart. 1.13.3. Egy osztályban mindig két hetes van. Ha mindkét hetes hiányzik, úgy az osztálynak kötelessége ú hetest választani. Az iskolai rendezvényeken is osztály őnököd útmutatásai szerint viselked ! Magatartásoddal seg tsd a rendezvény sikerét, vegyél részt annak előkész tésében és lezárásában! Az iskolai ünnepélyeken az alkalomhoz illő ruhában elen meg! Lányoknak: sötét szoknya vagy – nem armer – nadrág és ehér blúz, iúknak: sötét – nem farmer – nadrág és ehér ing. Hivatalos ügyeidet a gazdasági és a titkársági irodákban a 3. óra utáni szünetben intézheted! A tanári szobából a szaktanárokat és a szakoktatókat kih vhatod, de oda engedély nélkül nem mehetsz be.

A tanműhely részletes házirend ét a házirend . számú melléklete tartalmazza.

___________________________________________________________________________ 10


A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások, teendők Ha bármilyen rendk vüli eseményt észlelsz, balesetveszély, baleset, tűz haladéktalanul elezd tanárodnak, a gazdasági- vagy az igazgatói irodában. 2.2. A tanév első osztály őnöki órá án az osztály őnököd tá ékoztat azokról a baleset- és tűzvédelmi szabályokról, amelyeket sa át és társaid testi egészségének védelmében be kell tartanod. A szabályok megismerését és tudomásul vételét elenléti ven, alá rásoddal igazolod. 2.3. A tanév első osztály őnöki órá án az osztály őnököd tá ékoztat a nemdohányzók védelmére hozott intézkedésekről. A szabályok megismerését és tudomásul vételét elenléti ven, alá rásoddal igazolod.5 2.4. Az épületben úgy viselked és közleked , hogy ne veszélyeztesd se a magad se a társaid testi épségét. 2.5. A testnevelési órákon és a szakmai gyakorlati oglalkozásokon balesetvédelmi szempontból tilos bármilyen ékszer viselése. 2.6. Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot, a mások testi épségét veszélyeztető, sérülést okozó tárgyakat az iskolába behoznod tilos. Ennek a szabélynak a megszegése egyelmi intézkedést von maga után üggetlenül attól, hogy az eszközt használtad vagy nem. 2.7. Sa átos baleset és tűzvédelmi szabályok vonatkoznak a testnevelés-, kémia és izika órákra, ezeket szaktanáraid ismertetik veled az első szakórán. 2.8. Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán k vüli programokon egészségre káros élvezeti cikkek energia italok, szeszesital, káb tószer, cigaretta használata és/vagy árus tása, valamint ott bódult állapotban meg elenni tilos! 2.9. Tilos a tan tási órákon étkezned, innivalót ogyasztanod és rágógumiznod. 2.10. Tilos a tanórákon sminkelned és rizurát kész tened. 2.11. Tilos az ablakból kiha olnod és onnan bármit kidobnod. 2.1.

5

A szabályzatot a házirend 4. számú melléklete tartalmazza

___________________________________________________________________________ 11


A tanulók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében szükséges rendelkezések

3.1.

3.2.

3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7.

3.8.

3.9.

Kötelességed, hogy az épület berendezési tárgyait, elszereléseit, eszközeit rendeltetésszerűen használd. Ha kárt okozol, szüleidnek gondviselődnek kártér tést kell izetniük. Személyes elszerelésed védelmében értékeket pénz, óra, ékszerek, tele on lehetőleg ne hozz magaddal az iskolába. Ha ilyen mégis van nálad, ne hagyd őrizetlenül a tanteremben, az öltözőben! A testnevelés órák alatt az öltözőket zárni kell, erről a testnevelő tanárodnak kell gondoskodnia. A kerékpárodat és motorkerékpárodat a diákok számára enntartott tárolóban gondosan lezárva helyezd el. Az udvaron ezeket csak tolni szabad. Az iskolába hozott és le nem adott értékekért, valamint a tan tási órák után nem zárt helyen tartott elszerelésekért az iskola nem vállal elelősséget. Mobiltele onodat a tanórákon és az iskolai rendezvényeken nem használhatod. Ha az elméleti vagy gyakorlati órákon a munkához nem szükséges eszközöket pl.: mobiltele on, walkman, discman, M 3 le átszó, stb. használtál, köteles vagy azt kikapcsolt állapotban az órát adó tanárnak átadni, aki a tanóra végén magaviseletedtől üggően visszaad a. A szaktanár a készülék visszaszolgáltatását követően osztály őnöködnél kezdeményezi a egyelmező vagy egyelmi intézkedés oganatos tását. Köteles vagy betartani az általános együttélési szabályokat. Tisztelned kell az iskola dolgozóinak és társaidnak emberi méltóságát. Ezeket, az általános kötelességeidet a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 46. §- a tartalmazza. Kötelességed megszegése egyelmi vétség, amely egyelmező intézkedést, és egyelmi büntetést von maga után.

___________________________________________________________________________ 12


A tanórán kívüli tevékenységek rendje

Az iskola a tanórai oglalkozások mellett – igény szerint – tanórán k vüli oglalkozásokat szervez számodra. A tanórán k vüli oglalkozások ormái a következők: szakkör, önképzőkör, sportkör, korrepetálás, elvételi előkész tés, könyvtár, tanulmányi kirándulás, múzeum-, sz nház-, mozilátogatások, iskolai rendezvények. Az osztályotok az osztály őnökkel egyeztetve kezdeményezheti tanulmányi kirándulás szervezését, amelynek időtartama a 9-10. év olyamon 1-2 nap, elsőbb év olyamon 1-3 nap úgy, hogy a kirándulási napok legalább 0 -a tan tási időn k vülre esik. A kirándulásra igénybe vehető időszakok a tanév munkarend ében kerülnek meghatározásra. A tanulmányi kirándulásra vonatkozó igényeket az osztály őnököd legkésőbb október végéig a kirándulás program ával együtt óváhagyás cél ából rásban benyú t a az intézményvezetőnek. A tanórán k vüli oglalkozásokra szeptember végéig elentkezhetsz, amelyhez 9-10. év olyamon a szülőd rásos engedélye szükséges. Ha kérelmed alap án elvettek a oglalkozások valamelyikére, akkor a részvétel az év végéig kötelező számodra. A tanórán k vüli oglalkozások megegyezés szerinti időpontban kerülnek megszervezésre, melyeken a részvétel kötelező. A tanórán k vüli oglalkozásról való eltávozásra, valamint az igazolt és igazolatlan távollétre a tanórákra vonatkozó szabályok érvényesek. Tan tási idő után csak pedagógus elügyelete mellett tartózkodhatsz az iskola területén.

___________________________________________________________________________ 13


6.. A tanulók utalmazása, egyelmező intézkedések A tanulók jutalmazása

1.1.

1.2.

A utalmazás ormái: szóbeli és rásbeli dicséret, amely lehet 1.1.1. Osztály őnöki vagy szaktanári szakoktatói dicséret Az osztály őnök és a szaktanár szakoktató a kiváló munkáeét, elért eredményért, az osztályközösségért végzett munkáért, a tanulót osztály őnöki vagy szaktanári szakoktatói dicséretben részes theti az osztály előtt, s erről a szülőt gondviselőt az ellenőrző könyv út án tá ékoztatja. 1.1.2. Szaktárgyi dicséret Félévkor és év végén az egyes tantárgyakban elért kimagasló eredményért szaktárgyi dicséretet adhat a szaktanár és a tantestület, amely be egyzésre kerül az ellenőrző könyvbe, a bizony tványba és a tanuó törzslap ába. 1.1.3. Igazgatói dicséret Az átlagost óval meghaladó, az iskola h rnevét növelő tel es tményért, a tanulóközösség érdekében végzett kimagasló munkáért a tanuló igazgatói dicséretben részes thető. Erről a szülőt gondviselőt az ellenőrző könyv út án kell tá ékoztatni. 1.1.4. Tantestületi dicséret A hosszú időn át példamutató munkát végző, kiváló tanulmányi vagy sporteredményt elérő tanulót a tantestület dicséretben részes theti. Erről a szülőt gondviselőt az ellenőrző könyv út án kell tá ékoztatni, illetve a naplóban rögz tésre kerül és nyilvánosságra hozzuk azt. 1.1.5. Általános tanulmányi dicséret Annak a tanulónak, aki minden tantárgyból kiemelkedő eredményt ért el és példamutató magatartást tanús tott, általános tanulmányi dicséret adhato, amely be egyzésre kerül élévkor az ellenőrző könyvbe, év végén tanuló bizony tványába és törzslap ába. A dicséretben részes tett tanulókat a nevelőtestület a tanév végén oklevéllel, könyvvel vagy egyéb módon tárgyi-, alap tványi utalom utalmazhat a.

Fegyelmező intézkedések, a fegyelmi eljárás rendje

___________________________________________________________________________ 14


Ha a házirendben le rt kötelességeidet megszeged, vagy elmulasztod tanulmányi kötelezettségeidet, egyelmező intézkedést oganatos tunk veled szemben. 2.2. Ha kötelességeidet vétkesen és súlyosan megszeged egyelmi el árás alap án rásbeli határozattal egyelmi büntetésben, részesülsz. 2.2.1. A egyelmező intézkedések ormái: • szaktanári szakoktatói igyelmeztetés; • osztály őnöki igyelmeztetés; • osztály őnöki intő; • osztály őnöki megrovás; • igazgatói intő; • igazgatói megrovás; • nevelőtestületi intő; • nevelőtestületi megrovás. 2.2.2. A egyelmező intézkedések kiszabásánál a okozatosság elve érvényesül, melytől indokolt esetben el lehet térni. 2.2.3. Fegyelmi el árás le olytatása • Fegyelmi el árás ind tását pedagógus, szakoktató, szülő vagy tanulóközösség avaslatára az osztály őnök és az igazgató kezdeményezheti a gyermek- és i úságvédelmi elelősnél. • A egyelmi el árás le olytatására a nevelőtestület sa át tag ai közül legalább háromtagú egyelmi bizottságot hoz létre. A egyelmi bizottság elnökét az igazgató elöli ki. • A egyelmi tárgyalásra meg kell h vni a tanulót és törvényes képviselő ét, a lakóhely szerinti illetékes Gyermek óléti Szolgálat képviselő ét és a DÖK-öt seg tő pedagógust. 2.2.4. Fegyelmi büntetések: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, uttatások csökkentése, megvonása; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; e) eltiltás az adott iskolában a tanév olytatásától; f) kizárás az iskolából. 2.2.5. Fegyelmező, egyelmi intézkedésben részesülsz, ha: a) alapvető elszerelés nélkül elensz meg az órán; b) veszélyezteted mások testi- és/vagy vagyontárgyainak épségét; c) megsérted a munka- és balesetvédelmi elő rásokat; d) sorozatosan zavarod a tan tási és/vagy gyakorlati oglalkozásokat; e) tiszteletlenül viselkedsz társaiddal és a elnőttekkel szemben; f) az iskola területét tan tási idő alatt elhagyod; g) tanulmányi kötelezettségednek nem teszel eleget. 2.2.6. Legalább igazgatói intőt kapsz, ha: a) ha az iskolát képviselő rendezvényről igazolatlanul távol maradsz; ___________________________________________________________________________ 2.1.

15


ha az iskola területén dohányzol. Fegyelmi el árást kell le olytatni veled szemben – a legsúlyosabb egyelmi büntetéssel – a következő esetekben: a) ha iskolai hivatalos iratot megrongálsz, érdem egyet, alá rást vagy orvosi igazolást hamis tasz; b) szándékos lopást vagy rongálást követsz el; c) bárkit meg éleml tesz vagy terrorizálsz; d) ha a nevelési-oktatási intézményben iskolai rendezvényen szeszes italt ogyasztasz, azzal másokat is megk nálsz, illetve oda ittasan érkezel; e) ha a nevelési-oktatási intézményben iskolai rendezvényen káb tószert ogyasztasz, azzal másokat is megk nálsz illetve oda káb tószer hatása alatt állva érkezel.

b) 2.2.7.

7.. A tankötelezettség, a mulasztások igazolásának rend e

Tankötelezettség

1.1.

1.2.

Ha tanulmányaidat a közép okú iskola kilencedik év olyamát a 2011/2012-es tanévben vagy azt megelőzően kezdted, tankötelezettséged azon tan tási év végéig tart, amelyikben a 18. életévedet betöltöd. Ha tanulmányaidat a közép okú iskola kilencedik év olyamán a 2012/2013-as tanévben vagy azt követően kezded, tankötelezettséged a 16. életéved betöltéséig tart.

A mulasztások igazolásának rendje

2.1.

Az iskolai oglalkozásokról való távolmaradásodat szüleidnek törvényes képviselődnek vagy orvosnak kell igazolnia, az alábbiak szerint:

___________________________________________________________________________ 16


egy napnál több olyamatos hiányzást csak orvos igazolhat, ezt az ellenőrződbe rasd be és egyik szülőddel gondviselőddel láttamoztasd; b) a hiányzást az osztály őnök által meghatározott időpontig – de legkésőbb a hiányzást követő osztály őnöki órá áig – kell igazolnod, ellenkező esetben igazolatlannak minősül a hiányzásod; c) a hiányzásról lehetőség szerint a távolmaradás nap án értes tsék a szüleid (gondviselőd személyesen vagy tele onon osztály őnöködet; d) szüleid gondviselőd egy évben három különálló napot igazolhat; e) az előrelátható hiányzáshoz előzetes szülői kérelmet kell benyú tanod az osztály őnöködnek; f) a három napnál hosszabb távolmaradást csak az igazgató engedélyezheti. Fegyelmező intézkedések késés esetén a) A becsengetés után történő érkezésed késésnek minősül. b) A késések ide e összeadható. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai oglalkozások időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Fegyelmező intézkedések igazolatlan órák esetén a) Igazolatlannak tekintendő a hiányzásod, ha nem igazolod, az iskolába öveteled első nap án, de legkésőbb a következő osztály őnöki óráig, illetve 8 munkanapon belül. b) Az igazolatlan mulasztások hátterének elder tésében az osztály őnököd a gyermekvédelmi elelőssel közösen ár el. Indokolt esetben kezdeményezik a gyermek óléti szolgálattal való kapcsolat elvételt, valamint a tankötelezettségre vonatkozó törvény megszegése esetén a szabálysértési el árást. c) Az igazolatlan mulasztás egyelmező intézkedést, illetve tanköteles tanulóknál egyelmi büntetést von maga után. 2.3.1. Az igazolatlan hiányzás következményei a) Az első igazolatlan óra esetén hivatalos levélben értes t ük a szülőt gondviselőt , illetve az ellenőrző út án, a naplóban rögz tve: osztály őnöki igyelmeztetés. b) A harmadik igazolatlan óra esetén hivatalos levélben értes t ük a szülőt gondviselőt , illetve az ellenőrző út án, a naplóban rögz tve: osztály őnöki intés. c) A tizedik igazolatlan óra esetén hivatalos levélben értes t ük a szülőt gondviselőt , illetve az ellenőrző út án, a naplóban rögz tve: igazgatói intés. Továbbá az iskola igazgató a hivatalos levél ormá ában értes ti az illetékes Gyámhatóságot, a Kormányhivatalt gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével , a Gyermek óléti Szolgálatot továbbá a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot. Nem tanköteles tanuló esetén az osztály őnök első alkalommal értes ti a tanulót és annak gondviselő ét az igazolatlan mulasztásról és egyben elh v a a igyelmet a hiányzások következményeire.

a)

2.2.

2.3.

___________________________________________________________________________ 17


Tizenöt igazolatlan óra után hivatalos levélben értes t ük a szülőt gondviselőt , illetve az ellenőrző út án, a naplóban rögz tve: igazgatói megrovás. e) Húsz igazolatlan óra után nem tanköteles tanuló esetén az osztály őnök második alkalommal értes ti a tanulót és annak gondviselő ét az igazolatlan mulasztásról és egyben ú ra elh v a a igyelmet a hiányzások következményeire. f) Harminc igazolatlan óra esetén hivatalos levélben értes t ük a szülőt, illetve az ellenőrző út án, a naplóban rögz tve nevelőtestületi intés. Továbbá az iskola igazgató a hivatalos levél ormá ában értes ti az általános Szabálysértési Hatóságot, az illetékes Gyermek óléti Szolgálatot, továbbá a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot. g) Ötven igazolatlan óra esetén egyelmi el árás le olytatása. Továbbá az iskola igazgató a hivatalos levél ormá ában értes ti az illetékes Kormányhivatalt, a Gyámhatóságot és a egyzőt. h) Ha 30 óránál többet mulasztasz tanulói ogviszonyod megszűnik, amennyiben már nem vagy tanköteles és legalább két alkalommal rásban elh vták a szülőd gondviselőd igyelmét a hiányzással áró következményekre. 2.4. Egy igazolatlan óra esetén osztály őnököd mérlegelheti magatartás egyedet. 2.5. Ha két igazolatlan órád van a magatartásod, már nem lehet példás. 2.6. Ha a tan tási nap olyamán igazolatlanul távol maradsz valamelyik tan tási óráról elmész, vagy nem mész be az órára azonnal osztály őnöki intésben részesülsz. 2.7. Ha mulasztásod a tanév során meghalad a a 2 0 órát igazolt és igazolatlan összesen nem vagy osztályozható. 2.8. A szakképző év olyamokon az elméleti órák 20 százalékánál többet nem hiányozhatsz. 2.9. Ha a gyakorlati képzésről az igazolt és igazolatlan mulasztásod egy tanévben meghalad a a gyakorlati képzési idő óraszám húsz százalékát, tanulmányaidat csak az év olyam megismétlésével olytathatod. Ha a mulasztásod a enti mértéket eléri, de igazolatlan mulasztásod nincs, és szorgalmad, elért tel es tményed alap án úgy télhető meg, hogy mulasztásod a következő tanév megkezdéséig pótolod, illetőleg az elő rt gyakorlati követelményeket tel es teni tudod, az év olyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben az iskola nevelőtestülete dönt. 2.10. Egy adott tantárgyból akkor sem osztályozhatunk, ha hiányzásod meghalad a a tan tási órák 30 -át és emiatt tel es tményed érdem eggyel nem értékelhető. 2.11. A házirend V.2.7.-2.10. pont ai esetén a nevelőtestület engedélyével tehetsz osztályozó vizsgát. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét megtagadhat a, ha az igazolatlan mulasztásaid száma meghalad a az igazolt mulasztások számát. Ha a mulasztásaid száma az első élév végére meghalad a a enti értéket, már élévkor osztályozó vizsgát kell tenned.

d)

___________________________________________________________________________ 18


2.12. Ha előrehozott érettségi vizsgát szeretnél tenni, rásbeli kérelmed iatalkorú tanuló esetén a gondviselő kérésére alap án osztály őnököd két napot igazolhat az rásbeli elkészülésedhez, amelybe nem tartozik bele a vizsga nap a. 2.13. Ha országos versenyre készülsz, az igazgató hatáskörében el árva egy napot biztos that a elkészülés cél ára. 2.14. A árművezetéssel kapcsolatos vizsgákon való részvételed csak a szülő által igazolható három nap terhére történhet. 2.15. Hatósági el árás, illetve intézkedés esetén mulasztásod igazolt, amennyiben a meg elenésre elszól tó iratot a hiányzást megelőzően bemutatod és meg elenésedet hatósági igazolással igazolod. 2.16. Egyesületi kulturális, sport kikérővel három napnál hosszabb időre csak akkor engedhető el a tanuló, ha az osztály őnök ehhez hozzá árul, és az igazgató engedélyezi.

8.. A tanuló elvételének, átvételének eltételei és el árásrendje 1. 2.

3. 4.

5. 6.

7.

8.

Iskolánk tanulói közösségébe elentkezés alap án, elvétel vagy átvétel út án kerülhetsz be, amiről az iskola igazgató a dönt. Intézményünk a tanév rend ében meghatározottak szerint minden évben meghatározza a tanulói ogviszony létes tésének eltételeit és elvételi tá ékoztató ában nyilvánosságra hozza a elvételi követelményeket. A tanulói ogviszony a beiratkozás nap án ön létre. Az iskolai elvételről vagy elutas tásról hozott döntést az igazgató határozatba oglal a. A határozatnak tartalmaznia kell az elutas tás indoklását. A határozat egy példányát meg kell küldeni a szülőnek gondviselőnek . A 9. év olyamra az általános iskola első tagozatán szerzett osztályzatokkal kerülhetsz be. Szakképző év olyamokon egészségügyi alkalmasság is szükséges. A szakképző év olyamra a belépés eltétele az adott szakképes tés szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott iskolai előképzettség és egészségügyi alkalmasság. Más intézményből történő átvételedről az igazgató dönt tanulmányi eredményed és magatartásod alap án. Az átvétel történhet tantárgyi különbözeti vizsgával vagy év olyamismétléssel. Szakképző év olyam esetén az adott szakképes tés szakmai és vizsgakövetelményeiben, valamint a szakmai programban oglaltak alap án történhet. Felnőttként is létes thetsz tanulói ogviszonyt. Erre nappali tagozatos oktatás ormá ában, érettségi vizsgára történő elkész tést és a szakképes tés megszerzését biztos t a az iskola. Felnőttként nappali rendszerű oktatásban csak a 20. éved betöltéséig vehetsz részt : attól az évtől kezdődően, amikor betöltöd a 21. életéved, már csak elnőttoktatásban kezdhetsz ú tanévet. Szakképzésben, ha év olyam ismétlése nélkül tel es ted a tanévek követelményét, nem vonatkozik rád ez a korlátozás.

___________________________________________________________________________ 19


9.. Tanulmányok alatti vizsgák 1.

2.

3.

4.

5. 6. 7. 8. 9. 10.

Osztályozó vizsgát kell tenned, ha a) magántanulóként elmentettek a tanórai oglalkozásokon való részvétel alól6; b) engedélyezték számodra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeit az elő rtnál rövidebb idő alatt tel es tsd; c) a megengedettnél többet mulasztottál, de a nevelőtestület hozzá árult a vizsgához; d) egy tananyagelemből – a magasabb ösztönd érdekében – av tani szeretnél, kérelem benyú tását követően az intézmény igazgató a engedélyezi. Különbözeti vizsgát kell tenned, ha másik iskolából, év olyamról, azonos szakmacsoportból kérted átvételedet, a továbblépéshez szükséges tantárgyak modulok tel es téséhez7. Az intézmény igazgató a a beszámoló vizsgákra legalább két vizsgaidőszakot elöl ki számodra: a) őszi szünetet követő hét, b) téli szünetet követő hét, c) tavaszi szünetet követő hét, d) a tanév rend ében meghatározott utolsó tan tási nap hetét megelőző hét. A különbözeti / osztályozó vizsgák témá áról és pontos időpont áról osztály őnököd – a szaktanárokkal történt egyeztetést követően – rásban tá ékoztat, az első vizsga időpont a előtt 30 nappal. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsgát nem ismételheted meg. Ha az osztályozó vizsgán elégtelen osztályzatot kaptál av tó vizsgát tehetsz, vagy az év olyamot megismételheted. Ha a különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kaptál, lehetőséged van osztályozó vizsga letételére annak időpont ában és szabályzata szerint . A szakmai gyakorlatból és az elméletigényes gyakorlatból osztályozó vizsgát nem tehetsz.8 Egy vizsganapon leg el ebb három rásbeli vizsgát tehetsz. Egy vizsganapon leg el ebb három tantárgyból szervezhető számodra szóbeli vizsga.

6

Szakképzés esetén: ha a tanuló a gyakorlati képzést modulokra lebontva, meg elelő iratokkal igazolva – a kamara óváhagyása mellett – sikeresen tel es tette. 7

Modulrendszerű képzésben ugyanazon szakmacsoportban a hiányzó tananyagelemekből a tananyagelem más tanmenet szerinti oktatásából eredő lemaradásból. 8

Szakmai gyakorlat, elméletigényes szakmai gyakorlat és az össze üggő nyári szakmai gyakorlat hiánya esetén szakmai elméletből osztályozó vizsga nem tehető.

___________________________________________________________________________ 20


11. 12. 13. 14. 15.

Ha a tanév végén leg el ebb három tantárgyból / tananyagelemből elégtelen osztályzatot kaptál, az augusztusi vizsgaidőszakban av tó vizsgát tehetsz.9 Ha háromnál több tantárgyból / tananyagelemből kaptál elégtelen osztályzatot a tanév végén, tanulmányaidat csak az év olyam megismétlésével olytathatod. Az intézményben ugyanazt az év olyamot csak egyszer ismételheted meg. A av tóvizsga követelményeiről és időpont áról a szaktanárod és az osztály őnököd ad tá ékoztatást a tanév végén, de legkésőbb a tanévzáró ünnepély időpont ában. Előrehozott érettségi vizsgát idegen nyelvből és in ormatikából tehetsz.

10.. Tand be izetésére és vissza izetésére vonatkozó rendelkezések A köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv 83.§ 2 bekezdése és a 229/2012. VII.28. kormányrendelet 34-36.§-ában meghatározottak alap án a tand megállap tása a 2 bekezdés c pont a szerint történik. Valamint a Komárom-Esztergom Megyei Intézmény enntartó Központ 18/2012. X.11. számú központvezetői intézkedése tand és tér tési d szabályzat alap án. A nappali oktatás munkarend e szerinti oktatásban a második szakképes tésre való elkészüléskor tér tési d at kell izetned. A tér tési d tanévenként, a szakmai eladatra – a tanévkezdéskor szám tott – olyó kiadások egy tanulóra utó hányadának tizenöt-húsz százaléka. Szakközépiskolában a tizenegyedik év olyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában vagy a szakiskolában a szakképzési év olyamon tanulmányi követelmények nem tel es tése miatt az év olyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor tand at kell fizetned. A tanulói ogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsga és szakmai vizsga – beleértve a av tó- és pótló vizsgát is-, továbbá a tanulói ogviszony ennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további av tóvizsga is számodra tér tési d köteles. A tér tési d összege évenként kerül meghatározásra.

9

A szakmai modulok követelményét és értékelését a mindenkor hatályos szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza.

___________________________________________________________________________ 21


11..

A tand megállap tása 1.1.

1.2.

1.3.

A enntartó határozhat a meg azokat a szabályokat, amelyek alap án a nevelésioktatási intézmény vezető e dönt az e rendeletben meghatározottakon k vüli további tér tésmentes ellátásról, a tér tési d és a tand összegéről, a tanulmányi eredmények alap án áró és a szociális helyzet alap án adható kedvezményekről és a be izetés mód áról. A tand meg izetése mellett igénybe vehető szolgáltatások mértéke tanévenként nem haladhat a meg a tanévkezdéskor a szakmai eladatra szám tott kiadások egy tanulóra utó hányadát. A tand mértéke a tanulmányi eredménytől üggően a következők szerint csökkenthető: Tanulmányi átlag A tand mértékének 4,01-es tanulmányi átlag elett 53%-a 3,51-4-es tanulmányi átlagig 63%-a 3,01-3,5-ös tanulmányi átlagig 73%-a 2,51-3-as tanulmányi átlagig 83%-a 2-2,5-ös tanulmányi átlagig 93%-a elégtelen tanulmányi átlag esetén 100%-a

1.4. 1.5.

Ezek alap án a tanulónak szakmai eladatra szám tott kiadások egy tanulóra utó hányadának a táblázatban oglalt százalékát kell meg izetni. Ú onnan beiratkozott tanulók tand ának mértéke az első élévre szólóan egységesen 3 . A pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés, oktatás, valamint ezzel kapcsolatos más szolgáltatás, a tanulmányi követelmények nem tel es tése miatti harmadik, illetve további év olyamismétlés, második vagy további szakképes tésre való elkészülés, második vagy további szakmai vizsga, annak av tóvizsgái esetén a tand mértéke a tanulmányi eredménytől üggően a következő k szerint határozható meg tanévkezdéskor a szakmai eladatra szám tott kiadások egy tanulóra utó hányadát alapul véve : Tanulmányi átlag 4,01-es tanulmányi átlag elett 3,51-4-es tanulmányi átlagig 3,01-3,5-ös tanulmányi átlagig 2,51-3-as tanulmányi átlagig

% 10%-a 12%-a 15%-a 18%-a

___________________________________________________________________________ 22


2-2,5-ös tanulmányi átlagig 21%-a elégtelen tanulmányi átlag esetén 25%-a

1.6. 1.7. 1.8.

Ú onnan beiratkozott tanulók tand ának mértéke az első élévre szólóan egységesen 10 . A 2013/2014-e tanév első élévében a tand összege: 38.060,- Ft / élév. A 2013/2014-es tanév második elében a tand mértéke a tanulmányi eredménytől üggően változik: Tanulmányi átlag Fizetendő összeg / élév 4,01-es tanulmányi átlag elett 38.060,- Ft 3,51-4-es tanulmányi átlagig 45.670,- Ft 3,01-3,5-ös tanulmányi átlagig 57.090,- Ft 2,51-3-as tanulmányi átlagig 68.505,- Ft 2-2,5-ös tanulmányi átlagig 79.925,- Ft elégtelen tanulmányi átlag esetén 95.150,- Ft

A befizetés és a visszafizetés rendje

2.1.

2.2.

2.3.

A tanuló a tand at élévente köteles be izetni az iskola pénztárába. Az első élévre vonatkozó d at 2013. december 15-ig, a második élévi d at 2014. ebruár 1 -ig kell rendeznie. Az intézmény igazgató a a tanuló szociális helyzetére való tekintettel a tand havi egyenlő részletekben történő be izetését is engedélyezheti. Ez esetben a be izetést a hónap 1 . nap áig, de legkésőbb 2014. únius 1 -ig kell tel es teni. Az előre be izetett tand vissza izetéséről – ha a tanuló ogviszonya megszűnik – a tanuló kérelme alap án a gazdasági vezető gondoskodik.

Egyéb, a tanulók által fizetett díjak

Megnevezés

Fizetendő összeg

Ellenőrző könyv

300,- Ft

Ellenőrző könyv pótlása

500,- Ft

Fénymásolás A/4

20,- Ft

Középiskolai bizony tvány pótlása

11.300,- Ft

___________________________________________________________________________ 23


Munkanapló

650,- Ft

Elveszett dokumentumok ellenőrző, diákigazolvány, stb. pótlása esetén tér tési d at kell izetni, melynek összege tanévenként kerül meghatározásra. A tanuló hibá ából elveszett középiskolai bizony tvány, érettségi, szakmai képes tő bizony tvány pótlásáért a ogszabályban meghatározott összeget kell izetni. Névváltozás miatt cserélendő bizony tvány vagy egyéb dokumentum esetén ugyancsak tér tési d at kell izetned

A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Az iskola szerzi meg a tula don ogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanulói ogviszonyodból, kollégiumi tagsági viszonyodból eredő kötelezettségednek tel es tésével össze üggésben áll tottál elő, eltéve, hogy az annak elkész téséhez szükséges anyagi és egyéb eltételeket az iskola biztos totta. D azás illet meg, ha az iskola a tula donába került dolog értékes tésével, hasznos tásával bevételre tesz szert. Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni ogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelmedre – részedre az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem ter ednek ki az adott dologra, tanulói ogviszonyod megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a elelős őrzés szabályait tk. 196-197. § kell alkalmazni. Általad tanműhelyi tevékenység során az iskola alapanyagainak és eszközeinek elhasználásával előáll tott, értékes tésre került termékek tiszta nyereségéből 2 -ban részesedsz.

12..

Tanulmányi ösztönd

A Közép-dunántúli egionális Fe lesztési és Képzési Bizottság 19/2011. IX.22. számú határozata: a szakiskolai tanulmányi ösztönd ról szóló 328/2009. XII. 29. Kormányrendelet 1. § 2 bekezdésében ___________________________________________________________________________ 24


oglalt elhatalmazás alap án, az 1. § 3 , 4 és bekezdései, valamint a 14. § igyelembevételével, a Közép-dunántúli régió gazdasági e lődése és oglalkoztatási helyzetének av tása szempont ából kiemelten ontosnak minős ti az alábbi szakképes téseket a 2012/2013-a tanévben: Hegesztő 31 521 11 0000 00 00 Géplakatos 31 521 10 1000 00 00 Villanyszerelő 33 522 04 1000 00 00 A Kormány 331/2012. XI. 28. Korm. rendelete a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztönd ra ogos tó szakképes tésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módos tásáról értelmében: Hegesztő 3452106 Ipari gépész 3452104 Villanyszerelő 3452204

1.

2.

3. 4. 5.

Jövedelmi helyzettől üggetlenül ösztönd ban részesülnek a közoktatási intézményben, nappali rendszerű iskolai oktatásban, szakképzési év olyamon, szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói ogviszonyban lévő, a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképes tést tanulók. Az ösztönd as tanuló az ösztönd ra az első szakképzési év olyam tanévének kezdő nap ától az utolsó szakképzési év olyamon a tanulmányokat lezáró, az első szakmai vizsga letételére ki elölt hónap végéig ogosult. Az ösztönd olyós tása minden hónap 28-ig a tanuló nevére szóló izetési számlára történik. Az ösztönd mértéke az első szakképzési év olyam első élévében tanulóként egységesen 10.000,- Ft / hó. Az első szakképzési év olyam második élévétől kezdődően és további élévekben a tanulmányi átlageredmény alap án változik: Tanulmányi eredmény Ösztönd mértéke / hó 2, 1 és 3,0 között 10.000,- Ft 3,01 és 3, között 15.000,- Ft 3, 1 és 4,0 között 20.000,- Ft 4,01 és 4, között 25.000,- Ft 4, 1 és ,0 között 30.000,- Ft

___________________________________________________________________________ 25


6.

7.

8.

A úlius és augusztus hónapokra olyós tott ösztönd mértéke megegyezik a tanév második élévében olyós tott ösztönd mértékével. Ennek ki izetése egy összegben történik a szorgalmi időszak utolsó hónap ának 28. nap áig. Nem részesülhet ösztönd ban: a) a tanév adott élévében az a tanuló, akinek az előző élévi tanulmányi átlageredménye 2, 1 alatt van; b) a tanév ismétlésére kötelezett tanuló, a megismételt tanév időtartama alatt; c) az adott tanévben az a tanuló, akinek az igazolatlan óráinak a száma meghalad a a 10 órát; d) az a tanuló, akinek egyelmi büntetése van, a határozat ogerőre emelkedésének nap ától. Az össze üggő nyári szakmai gyakorlat ide ére a szakképzésben – tanulószerződés nélkül – résztvevő tanulót d azás illeti meg. A tanuló részére ki izetett d azás havi összege nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 20 -a, illetve annak időarányos része.

A tanulók szociális jogosultsága Az iskola tanuló aként az iskola anyagi helyzetétől üggően, illetve magasabb ogszabályokban meghatározott esetekben pl. alanyi ogon áró tankönyvtámogatás szociális segélyben részesülhetsz. Szociális segély az iskola anyagi lehetőségeinek üggvényében adható: szociális ösztönd ki izetésére; szociális segély ki izetésére; étkezési hozzá árulás ki izetésére; rászoruló tanulók kedvezményes tankönyv- és tanszer ellátására illetve megvásárlására; rászoruló tanulók kirándulás illetve üdülési költségeihez való hozzá árulására. Szociális segélyben részesülhetsz: ha magad, illetve törvényes képviselőd rásban kért;. ha az előzetes környezettanulmány a le rt indokokat igazolta; ha az osztály őnököd szociális helyzeted, tanulmányi, szorgalmi munkád és magatartásod alap án avasol; ___________________________________________________________________________ 26


ha az iskola i úságvédelmi elelőse is javasol. A szociális célú összegek ogosultságáról és mértékéről az iskola vezető e a nevelőtestület és a DÖK avaslata alap án dönt.

13.. A tanulók véleménynyilván tásának, a tanulók rendszeres tá ékoztatásának rend e és ormá a 1.

2.

3. 4.

A tanulók szervezett véleményny lván tásának ormái: a) osztály őnöki óra keretében; b) osztályképviselőkön keresztül a diákönkormányzati megbeszéléseken; c) diákközgyűlésen; d) közvetlenül az igazgatóhoz, igazgatóhelyettesekhez, kollégiumi vezetőhöz fordulva. A diákönkormányzat képviselői avaslataikkal, észrevételeikkel bármikor megkereshetik a DÖK-öt seg tő pedagógust, az igazgatóhelyetteseket és az igazgatót. A DÖK avaslataira és észrevételeire az igazgató 1 napon belül köteles reagálni. A tanév során egy tan tás nélküli munkanap program át, az iskolai nevelőtestület véleményének kikérésével a diákok határozzák meg. A DÖK működéséhez, program aik szervezéséhez az iskola helyet és technikai hátteret biztos t.

II. MOL tanműhely házirendje 1.. Általános rendelkezések 1. A házirend tartalmát a 20/2012. VIII. 31. EMMI rendelet . § szabályozza. 2. A MOL tanműhely – 2921 Komárom, Hága László út 1/a – a továbbiakban tanműhely házirend e az iskola házirend ével szerves egységet képez, amely a tanműhelyre is érvényes. 3. A házirendet a tanulók, illetve szüleik gondviselő ük az intézménybe való beiratkozással, be ratással el ogad ák és magukra, illetve gyermekeikre nézve kötelező érvényűnek tekintik. 4. A tanműhely házirend ében oglaltak a tanműhely egész területére érvényesek. 5. A házirend megsértői ellen egyelmi elelősségrevonás kezdeményezhető

___________________________________________________________________________ 27


2.. A tanműhelyi munkarenddel, a oglalkozások rend ével, a tanműhelyi helyiségek használatával, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos rendelkezések és a tanulók ezzel kapcsolatos kötelességei 1.

A gyakorlati oktatás 07:00 órakkor kezdődik.

2.

A gyakorlati oktatás ide e alatt egy alkalommal 30 perc szünetet kell tartani étkezés cél ából. A szünet időpont át a munka olyamat alap án a szakoktató határozza meg.

3.

Az elméleti oktatás csengetési rend e megegyezik az iskolai csengetési renddel.

4.

A tanműhely területére behozott tárgyakért az intézmény elelősséget nem vállal.

5.

A tanműhely területén csak az ott elméleti és/vagy gyakorlati oktatásban továbbiakban oktatás részesülő tanuló tartózkodhat.

6.

Az oktatásra érkező tanulók az oktatás megkezdése előtt a orgalom zavarása nélkül a tanmühely parkoló ában, illetve a tanműhely aulá ában gyülekezhetnek.

7.

A dohányzás az intézmény egész területén és annak méteres körzetében TILOS!

8.

A tanuló, oktatáson csak munkavégzésre alkalmas állapotban elenhet meg. Ittasság, droggyanús állapot, betegség esetén őt a munkavégzésből ki kell zárni, az esetnek meg elelően a tanulóval szemben el kell árni.

9.

A tanuló köteles az oktatás kezdete előtt negyed órával a tanműhelyben meg elenni. Ezen idő alatt a tanuló a számára ki elölt helyen átöltözik, ma d elszerelésével a tanműhelyek előtt sorakozik.

10.

A tanulók a műhelyekbe csak a oglalkozáshoz szükséges elszerelést vihetik be.

11.

Napközben az öltözőben tanuló, csak kivételes esetben, az oktató engedélyével tartózkodhat.

12.

Az oktatás ide e alatt a tanműhely területét csak az oktató engedélyével szabad elhagyni.

13.

A tanuló köteles: tiszteletben tartani tanulótársai, valamint az iskola alkalmazottainak emberi méltóságát; az oktatáson elkészülten, pontosan meg elenni; a munkanapló át, valamint az ellenőrző könyvét magánál tartani, naprakészen vezetni; egyelmezett magatartásával előseg teni a oglalkozások eredményességét; sa át és társai testi épsége érdekében betartani munkahelyére és az egész tanműhelyre vonatkozó munkavédelmi és tűzrendészeti elő rásokat;

___________________________________________________________________________ 28

a


az észlelt balesetveszélyre elh vni az oktató igyelmét; a tanműhely helyiségeinek épségére, az általa használt gépekre, eszközökre, szerszámaira, munkaeszközeire, munkadarabokra a legnagyobb gonddal ügyelni, és az esetleges rendellenességeket a munka megkezdéskor vagy azok elentkezésekor azonnal elenteni az oktatónak; az öltözők, mellékhelyiségek, valamint a tanműhely egész területének és környezetének tisztaságára ügyelni. 14.

Gépet, villamos berendezést, eszközöket csak az oktató utas tására és annak elügyelete mellett szabad használni.

15.

Munkavédelmi okból a tanulók kötelesek: rendszeres munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatáson részt venni, az ott elhangzottakat elsa át tani, a szabályokat betartani; az egyes műveletek gyakorlása során elő rt védő elszereléseket használni; a védő elszerelés és a védőruházat elégtelenségét az oktatónak azonnal elenteni; a tűzrendészeti elszerelések helyét, kezelését ismerni, hogy szükség esetén azokat szakszerűen használni tud a; az oktatónak a legkisebb sérülést is azonnal elenteni.

16.

A gyakorlati oktatás során gyűrű, nyaklánc, karkötő viselése TILOS!

17.

A munkahelyek takar tását a tanulók napközben, a munka természetétől üggően, szükség szerinti időközökben kötelesek elvégezni.

18.

A tanulók a gyakorlati oktatás be e ezése után tisztán, rendezetten kötelesek elhagyni, illetve átadni a munkahelyet. A szakoktatók ellenőrzik a munkahely rend ét, a gépek és berendezések állapotát.

19.

A tanulók a tanműhely valamennyi oktatótermében csak oktatói elügyelet mellett, munkaruhában tartózkodhatnak.

20.

Az oktatóermekben az oktatás ide e alatt kizárólag az oda beosztott tanulók tartózkodhatnak.

21.

A oglalkozásokról való távolmaradást az iskolai házirendben oglaltak szerint igazolni kell.

22.

A tanulók, az általuk okozott kárért kártér tési elelơséggel tartoznak.

23.

A szándékos rongálás egyelmi el árást von maga után.

24.

Az oktatás ide e alatt mobiltele on és más elektronikus eszköz pl.: mp3 le átszó használata TILOS!

25.

A diákok, a tanmûhely személy elvonó át, csak az oktató engedélyével, az ơ elenlétében használhat ák.

___________________________________________________________________________ 29


___________________________________________________________________________ 30


3.. Az in ormatikai szaktantermek házirend e 1.

A teremben a tanuló csak oktatói elügyelettel tartózkodhat.

2.

Ételt, italt a terembe bevinni TILOS!

3.

A tanóra, illetve a oglalkozás résztvevői csak a számukra ki elölt gépet, berendezést használhat ák.

4.

Az iskola In ormatikai ismerni és betartani.

5.

A gépeket, berendezéseket csak az oktató utas tására szabad bekapcsolni, üzembe helyezni.

6.

Az elektromos csatlakozásokhoz, vezetékekhez, a gépek kábeleihez nyúlni, a gépek burkolatát eltávol tani TILOS!

7.

A szám tógépeken csak ogtiszta programok uttathatók.

8.

Engedély nélkül programot telep teni TILOS!

9.

Más által létrehozott könyvtárat, állományát megnyitni csak oktatói engedéllyel szabad.

10.

A használat megkezdése előtt, vagy a használat során észlelt hibát, rendellenes működést, meghibásodást, sérülést, rongálást azonnal elenteni kell a oglalkozást vezető oktatónak. Ennek elmulasztása esetén a hibáért, illetve a kárért a elhasználót terheli a elelősség.

endszerének használati szabályait minden tanuló köteles

___________________________________________________________________________ 31


4.. Vizsgarend Szintvizsgák - A szintvizsga megszervezéséről a vizsgaszervező az elméleti képzést végző iskolával tanévenként, a tanév rend ének meghatározásával egy időben dönt. Szintvizsgát az iskolai rendszerű képzés keretében kell szervezni, ha a szintvizsga megszervezésének és lebonyol tásának anyagi és technikai eltételeit a vizsgaszervező biztos tani tud a. Szintvizsgát szervezhet a gyakorlati képzés szervező e, együttműködve a szakképző iskolával, kamarával, érdekképviseleti szervezetekkel. - A szintvizsgán a kamara által összeáll tott központi eladatbankból a szintvizsgabizottság elnöke által kiválasztott eladatot kell végreha tani. A szintvizsga értékelése a kiválasztott eladathoz tartozó értékelési útmutató alap án történik. - A szintvizsga a gyakorlati képzés szakmai követelményeire épülő gyakorlati vizsgarészből áll. A szintvizsgára a gyakorlati eladatokat a szakmai követelmények igyelembevételével kell meghatározni. A vizsga eladatok végreha tására a vizsgázónak legfeljebb 300 perc áll rendelkezésére. Ebbe az időbe nem szám t bele a vizsga eladatok ismertetésének ide e. A gyakorlati vizsgarészek végreha tásához rendelkezésre álló részidőket a vizsga eladatok le rása tartalmazza. - A tanuló a rendelkezésére álló eszközök kézi szerszámok, gépek, berendezések seg tségével komplex, az eddig megszerzett tudását át ogóan elmérő terméket kész t. - A szintvizsga értékeléséről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A gyakorlati szintvizsga általános szabályairól és el árás rend éről szóló szabályzata c mű dokumentuma rendelkezik. A szintvizsga eredményét – a munka megszervezése, pontossága, szakszerűsége, esztétiká a, tisztasága, a munka közben tanús tott balesetvédelmi, higiéniai, környezetvédelmi elő rások betartása szempont ainak figyelembevételével – egyetlen osztályzattal kell értékelni. - Az eredménytelen vizsgarészből a tanuló av tóvizsgát tehet. Amennyiben a vizsgázó a szintvizsgán el ogadható ok nélkül nem elent meg, illetőleg azt alapos indok nélkül megszak totta, továbbá, akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szintvizsga olytatásától eltiltott, szintvizsga eredményét elégtelen 1 osztályzattal kell értékelni.

Évközi vizsgák - Azokon az év olyamokon, ahol azt az intézmény vezetősége és a szakmai munkaközösség indokoltnak tart a, köztesvizsgák szervezhetők. - A köztes vizsga követelményeit a vizsgát megelőzően legalább 30 nappal a tanulók külső gyakorlati hely esetén beleértve az oktatókat is tudomására kell hozni. - A köztesvizsgán szerzett érdem egy beleszám t az aktuális élévi osztályozásba, kétes esetben irányadó. - A köztesvizsgák elép tésére, megszervezésére, követelményszint eire a szintvizsgák elő rásai irányadók.

___________________________________________________________________________ 32


III. Kollégium házirendje A kollégium házirendje a szervezett együttélést hívatott szolgálni, biztosítani kell a zavartalan tanulás, pihenés, művelődés, kultúrált szabadidő eltöltés és sportolás lehetőségét, igényes, otthonos környezetben. Bízunk benne, hogy fontosságát, szükségességét Te is belátod!

1.. A házirend hatálya: A házirend hatálya kiterjed a kollégium minden dolgozójára, tanulójára, és a kollégium területén tartózkodó vendégekre.

2.. 2Tanulói ogok és kötelességek: A kollégista tanulók a mindenkori hatályos Nemzeti Közoktatási Törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogosítványokkal élhetnek. Így: 

tanulmányi munkájában segítséget kérjen és kapjon,



orvosi ellátásban részesüljön,



igénybe vegye a kollégiumban a rendelkezésre álló eszközöket, a kollégium és iskola létesítményeit (könyvtár, számítástechnika terem, sport- és szabadidős létesítmények stb.) meghatározott rend szerint,



hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,



részt vegyen a diákkörök munkájában,



az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, a kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről,



vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, feltéve, ha e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,



a Diáktanács - hoz fordulhat érdekképviseletért, illetve a törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását,

___________________________________________________________________________ 33




a kollégiumban a közgyűlés a tanulók legmagasabb szintű érdekképviseleti fóruma. A közgyűlések közötti időszakban a csoportképviselők testülete és a Diáktanács látja el az önkormányzati feladatokat,



problémáival, kérdéseivel fordulhat a Diáktanács - hoz, nevelőtanárához, a kollégium vezetőjéhez. Feltett kérdéseire vagy javaslatára azonnal vagy a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnia,



a tanuló rendeltetésszerűen és ingyenesen használhatja a kollégium helyiségeit, berendezéseit és felszerelési tárgyait,



a kollégium által előírt kötelező foglalkozásokon részt vegyen, az emberi erőforrások minisztere 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelete, a rendelet 2. § 9. pontjában meghatározott csoportfoglalkozások keretterve és óraszáma alapján. Heti 1 óra kötelezően választott témakör,



A szabadon választható csoportfoglalkozások közül minden tanuló köteles legalább két témakört érintő foglalkozásra feliratkozni. Heti 1 óra szabadon választott foglalkozás,



a tanuló szüleit 16.00 óráig lakószobájában is, 21.00 óráig az aulában, hozzátartozóit, barátait a kollégium aulájában 16.00 óráig fogadhatja, továbbiakban csak a nevelőtanár vagy a kollégiumvezető engedélyével.

2.1 Egyéni jogok Minden diákot megillet a kollégiumban az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése és azok gyakorlása.

3.. Közösségi ogok diákönkormányzaton keresztül Javaslattételi jog A tanulóknak vagy nagyobb közösségeiknek a kollégium minden diákokat érintő kérdésben javaslattételi joga van

Véleményezési jog 

szociális támogatás odaítélésével kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt,



tanulók ellen indított fegyelmi eljárás során,



kollégium átszervezésével, megszűntetésével nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt,



a kollégium költségvetése diákokat érintő részének fenntartói meghatározása és módosítása előtt,

___________________________________________________________________________ 34




a kollégium vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntés előtt,



a tanév helyi rendjének elfogadása előtt, a munkaterv azon részére vonatkozóan, amelyek a diákokat érintik,



a tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatala előtt,



a tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolókkal kapcsolatban,



pályázatok, versenyek meghirdetése előtt,



kollégiumi felvétel elveinek meghatározásakor,



a kollégium helyiséghasználati rendjének elkészítésekor,



a kollégium üres férőhelyeinek hasznosításáról (a kollégistákat érintő időszakban).

Egyetértési jog 

a kollégiumi SZMSZ részeként 

ünnepélyek, hagyományos rendezvények, hagyományápolás



diákönkormányzattal, más diákképviselőkkel történő vezetői kapcsolattartás rendje



diákönkormányzat

működéséhez

szükséges

feltételek

biztosításának

kérdésében 

kollégiumi sportkör és a kollégium vezetése közötti kapcsolattartásban



a kollégisták véleménynyilvánítási rendszerében



a tanulók rendszeres tájékoztatási rendszerének kialakításában



a tanulók jutalmazásának elvei és formái



fegyelmező intézkedések formái, és alkalmazásuknak elvei



kollégiumi tagsági viszonnyal kapcsolatos bármely kérdés szabályozásakor

4.. A diákönkormányzat önállóan dönt 

diákönkormányzat tájékoztatási rendszeréről,



kollégiumi

rádió,

kollégiumi

újság

(ha

van)

szerkesztőinek,

munkatársainak

megbízásáról, 

saját működésének kérdéseiről, hatáskörének gyakorlásáról, anyagi eszközeinek felhasználásáról,



diákönkormányzatot segítő felnőtt felkéréséről, megbízásáról a képviseleti joggal,



diák tanács képviselőinek megválasztásáról.

___________________________________________________________________________ 35


5.. A tanulók kötelessége 

Az intézmény minden tanulója a napirendben meghatározott időben stúdiumon köteles részt venni, annak csendjét nem zavarhatja.



Iskolából vagy bárhonnan, bármilyen ok miatt váratlanul visszaérkező tanuló köteles az ügyeletes nevelőtanárnál, vagy az ezzel megbízott személynél jelentkezni.



Az ébresztés után felkel, tisztálkodik, szellőzteti a szobáját, rendet tesz (beágyaz, szemetet leviszi stb.).



Iskolába indulás előtt ellenőrzi az elektromos berendezések ki- illetve lekapcsolását. Szobájának ajtaját kulccsal zárja, a kulcsot a portán leadja.



Iskolába történő pontos érkezéséért mindenki saját maga felelős.



A kollégiumon kívül szervezett (szakköri, sportköri foglalkozás, korrepetálás, stb.) elfoglaltságokon a kollégista csak a csoportvezető tanár tudtával és engedélyével vehet részt.



A hazautazásról legkésőbb vasárnap 20.50 óráig, vagy a szülő kérése alapján hétfőn reggel kell visszaérkezni. Amennyiben családi okból vagy betegség miatt a tanuló nem tud az előre jelzett időben visszaérkezni a kollégiumba, ezt a tényt a szülő aznap 21.00 óráig telefonon jelezze a kollégium felé.



A kollégista felelős az átvett felszerelési tárgyakért, a közös használatú helyiségekért. Az intézet felszerelési tárgyait, használati eszközeit köteles megbecsülni. Az okozott kárt köteles jelenteni és a szándékos rongálás vagy elvesztés esetén a törvényben meghatározott mértékig a tanuló – vagy az adott berendezésért felelős tanulók jól körülhatárolható csoportja - megtéríteni. A kollégisták az intézményi leltárba tartozó tárgyakat egyik helyiségből a másikba és az épületből nem vihetik ki.



A kollégisták a szobaleltár alapján felelnek az ott lévő tárgyakért.



A kollégisták kötelesek lakószobájukat naponta kitakarítani és a közös helyiségek rendjét és tisztaságát megőrizni, az ügyeletes csoport – nevelői irányítással - a kollégium környékét rendben tartani.



Kötelessége betartani a kollégiumi foglalkozások, a kollégium helyiségei és a kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a kollégium szabályzatainak előírásait.



Óvja saját és társai egészségét, testi épségét, továbbá maradéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az

___________________________________________________________________________ 36


iskola alkalmazottait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, tüzet, illetve balesetet észlel. 

A kollégiumba érkezés után, az ideiglenes be, majd tanulmányai befejeztével kijelentkezését szabályszerűen rendezze csoportvezető tanárával.



Az előírt étkezési díjat a tárgyhó 15. napjáig a befizetési napokon a pénztárba befizesse



Ha beteg, először jelentse a kollégiumi ügyeletes tanárnak, majd orvosi rendelésen jelentkezzen, az orvosi előírásokat tartsa be.



Hazautazáskor szobáját kulccsal zárja. Előtte ellenőrizze az ablakok zárását, vízcsap elzárását, villany és elektromos berendezések áramtalanítását.



Autók, motorkerékpárok, kerékpárok használatát a kollégium nem szabályozza. Tárolásukról és megőrzésükről a kollégium gondoskodni nem tud.



Az itt nem szabályozott esetekben a kollégiumvezetői engedély dönt.

6.. Orvosi elügyelet A kollégiumban állandó orvosi felügyelet nincs. A diákok betegségük esetén az iskola háziorvosához fordulhatnak, éjszakai órákban pedig az ügyeletes tanárhoz, aki szükség esetén értesíti az ügyeletes orvost. Az orvos, vagy orvosok rendelési idejét, címét és telefonszámát jó látható helyen el kell helyezni a faliújságon.

7.. Tanulói munkarend napirend 6.00

Ébresztő szobák kitakarítása

6.00 – 7.30

Reggeli; (7.15-ig befejezni!)

6.45

Betegek jelentkezése az ügyeletes tanárnál

8.00 – 13.00

Később iskolába induló tanulók, illetve a betegek a kollégiumban tartózkodnak, engedéllyel eltávozhatnak az intézményből

12.30 – 15.00

Ebéd

15.50

Kimenő vége, felkészülés a stúdiumra

16.00 - 18.25

Stúdium

18.25 - 18.30

Csoportmegbeszélés

18.30 – 19.00

Vacsora

___________________________________________________________________________ 37


19.00 – 21.00

Esti programok (kötelező és szabadon választott)

21.00 – 21.45

Mindenki a saját emeletén tartózkodik, felkészülés a villanyoltásra, Késői tanulás és TV nézés engedélykérés

21.45

Zuhanyzó zárása

22.00

Villanyoltás

22.00 – 23.00

Késői tanulás, TV nézés (engedéllyel)

8.. Stúdiumi Elvárások, a kollégiumi oglalkozások alóli elmentés A kollégium minden tanulója a napirendben meghatározott időben stúdiumon köteles részt venni, és iskolai felkészülésre fordítani idejét. Ez alól részleges, vagy teljes felmentést a minősítés alapján, vagy egyes esetekben nevelőtanári engedéllyel kaphat. A minősítés során a nevelőtestület döntése alapján a tanuló szabadstúdiumos is lehet, amely egyéni tanulási rendet jelent. A kedvezmény egy félévre szól. A kollégiumba bekerülő 9. évfolyamos tanulók az I. évben szabadstúdiumi kedvezményt nem kaphatnak. A stúdium idején belüli, vagy azon kívüli korrepetálást a tanulók igénybe vehetik. Az év eleji felmérések, vagy a gyenge érdemjegyek alapján a tanulók számára a korrepetálás kötelezővé is tehető. A stúdiumi rendet indokolatlanul nem lehet zavarni, a távolmaradást igazolni kell.

9.. A tanulóidőn k vüli oglalkozások A tanulóidőn kívül a kötelezően választandó és a szabadon választható foglalkozások mindegyikéből kell egy-egy foglalkozást választania minden kollégistának. A választott elfoglaltságot minimálisan 1 félévig kell fenntartani. Időközi módosítást indokolt esetben a tagintézmény vezető engedélyezheti. Az adott évi tevékenységek október 01-ig kerülnek meghirdetésre, és október 15-tel kezdődnek. Az adott élvi foglalkozásokat, rendezvényeket, intézményi ünnepségeket az éves munkaterv (nevelési terv) tartalmazza.

10..

Kimenő

Alanyi jogon járó kimenő minden nap a tanítás befejezését követően 15.50-ig terjedő időszak. A hétfő 19.00-20.50 és a szerda 20.00-20.50 kimenő adható. Rendkívüli kimenőt a csoportvezető ___________________________________________________________________________ 38


nevelő, a városból történő eltávozást a csoportvezetővel történő egyeztetés után a kollégiumvezető engedélyezhet. Az érettségivel, szakmunkás vizsgával rendelkező kollégisták számára a kimenő minden nap 21.00-ig lehetséges. Ettől későbbi beérkezés estére bejelentési kötelezettségük áll fenn. A csoportvezető nevelő, vagy a kollégiumvezető által elrendelt megbeszéléseken foglalkozásokon ők is kötelesek részt venni.

11..

Helyiség, területhasználat és eszközhasználat rend e

Kollégium helyiségei A kollégium helyiségeit minden diák igénybe veheti azzal a feltétellel, hogy a helyiségben kifüggesztett előírásokat, balesetvédelmi szabályokat betartja. A konditerem és a számítógépes terem kulcsát a nevelői irodából kell elkérni, s ezt a füzetben rögzíteni.

Sportpálya, tornaterem A kollégium a szomszédságában található füves sportpályát használja sportfoglalkozások, sportrendezvények lebonyolítására. A téli hónapokban tornaterem bérlésére van lehetőség, amennyiben a fenntartó ehhez hozzájárul. A tornatermet heti 2 alkalommal egy-egy órára béreljük, ezért ennek igénybevétele csak a megadott napon és órában lehetséges.

12..

Eszközök használata

A kollégium tulajdonát képező, a diákok számára biztosított eszközöket minden diák szabadon, és ingyenesen használhatja. Saját tulajdonú elektromos eszközök közül csak az alábbiak hozhatók be a kollégiumba előzetes érintésvédelmi vizsgálat és engedély alapján:  hajszárító  teaforraló (merülő forraló nem használható!)  szendvics-sütő  kenyérpirító

13..

Intézményi rendezvényeken tiltott magatartás

A kollégiumi rendezvényeken alkoholos állapotban részt venni, alkoholt fogyasztani tilos. Kábítószer fogyasztása, árusítása feljelentést von maga után. A kollégiumi rendezvényekre osztálytársat, barátot előzetes bejelentés alapján meg lehet hívni. Az elfogadott munkatervben zártkörű rendezvényként megjelölt programra külső vendég nem hívható. ___________________________________________________________________________ 39


A rendezvényeken történő rendbontás, verekedés estén fegyelmi eljárást kell indítani a vétkesek ellen, amennyiben kollégista tanulók. Külső, meghívott résztvevő esetében a kollégium rendezvényeket, és a kollégiumot az illető a továbbiakban nem látogathatja, s ha az eset 8 napon túl gyógyuló rendőrségi feljelentést kezdeményezünk.

Nem megengedett tevékenység, magatartás a kollégiumban

14..

Tilos, nem engedélyezett:  a kollégium egész területén és annak 5 méteres körzetében a dohányzás szigorúan TILOS  alkohol, drog behozása, tárolása, terjesztése, fogyasztása  fegyvert, petárdát, gázsprayt, hosszabb kést -„pillangó”, baseball ütőt vagy bármilyen más eszközt behozni, amivel önmaga és társai testi épségét veszélyeztetheti,  az ablakból szemetet illetve bármi egyebet kidobni, kiönteni  más tulajdonát, felszerelését, ruháit, pénzét, élelmiszerét eltulajdonítani, elvinni, használni  elektromos szerelést végezni  önkényesen távozni a kollégiumból  a kollégium helyiségeiben tűzveszélyes tevékenység folytatása (gyertyagyújtás, nem engedélyezett elektromos főzőeszközök, hősugárzók üzemeltetése)  stúdium idő alatt magnó, rádió, TV működtetése  durva viselkedés és beszéd  a kollégiumban állatot behozni és tartani  diáktársak bántalmazása, lelki terrorizálása  nagy zaj keltése  21.45 után saját szobán kívül tartózkodni

Fegyelemsértésnek számít a kollégiumban, fegyelmi eljárást von maga után 

erősen ittas állapotban, a kollégiumban való tartózkodás



a másik nem folyosójának, szobájának látogatása (20.00 óra után a saját tanulókban sem, csak közös foglalkozás esetén)



verekedés



alsóbb évfolyamos tanulók „csicskáztatása”, bántalmazása



ön- és közveszélyes magatartás

___________________________________________________________________________ 40


Súlyos fegyelemsértésnek számít, a kollégiumból való kizárást vonja maga után 

lopás



kábítószer terjesztése, fogyasztása

15..

Kollégiumon k vüli tartózkodás szabályai

A kollégista diákot a szülő a városba érkezéstől a hazautazásig a kollégiumra bízza, ezért:  Elvárjuk a kollégistától, hogy a kollégiumon kívül is udvarias magatartást tanúsítson, s ha vele rendkívüli esemény történik, azt nevelőjének jelezze.  Az alkoholos állapot, illetve kábítószer fogyasztás és terjesztés a kollégiumon kívül is tilos!

16..

Tér tési d a kollégiumban

A kollégiumban a szülő az étkezési norma 50, illetve 100%-t köteles megtéríteni. A kedvezmények igénybevételének feltételeit törvény szabja meg, az intézmény csak ezeket veheti figyelembe. Kedvezményre jogosult tanulók 

tartósan beteg,



lakóhelyéről származó dokumentummal tudja igazolni, hogy rendszeres nevelési támogatásban részesül,



három vagy többgyermekes családból származik.

A kedvezmény a szükséges papírok bemutatásától érvényes. A térítési díj befizetésének határideje minden hónap 15. napja. Amennyiben a szülő más időpontban tudja az összeget befizetni, egyéni befizetési időpontot a kollégiumvezető engedélyezhet. A tárgyhavi, lemondás miatti túlfizetés a következő hónapi befizetésnél kerül jóváírásra. Fizetési elmaradás esetén a tanulót ki kell venni az étkezési listáról, addig, amíg tartozását nem rendezte. A 2011. CXC. törvény és a 229/2012. (VII. 28.) Kormányrendelet 2013. március 9-től az alábbiakkal egészült ki: 

A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló térítési díjat fizet, ha az iskolai alapszolgáltatást térítési díj fizetése mellett veszi vagy venné igénybe. A térítési díj mértéke azonos az iskolai térítési díjmértékkel



A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló tandíjat fizet, ha a) az iskolai alapszolgáltatást tandíjfizetése mellett veszi igénybe vagy

___________________________________________________________________________ 41


b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban és tizenkilenc éven felüli. A térítési díjat a tanuló a kollégium gondnokánál fizetheti be, a befizetési határidőről a kollégiumvezető dönt. Szociális kedvezmény címén a szülő illetve a tanuló kérésére részletfizetési kedvezmény adható, ha a kérelmező a méltányolandó körülmények meglétét dokumentumokkal igazolja. Az engedmény maximum 1 tanévre szólhat, de újabb kérelem benyújtása esetén ismételten engedélyezhető. 

Négy részletben fizethető a díj abban az esetben, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb kötelező munkabért, de nem haladja meg a mindenkori legkisebb kötelező munkabér másfélszeresét;



Hat részletben fizetendő a díj abban az esetben, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a 45. 000 Ft-ot, de nem haladja meg a mindenkori legkisebb kötelező munkabért;



Nyolc részletben fizetendő a díj abban az esetben, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a havi 45. 000 Ft-ot.

17..

Távolmaradás, mulasztás igazolása

Amennyiben a tanuló bármilyen okból, a kollégiumból távol van, köteles azt jelenteni csoportvezető tanárának, vagy az ügyeletes tanárnak. Rendkívüli hazautazást, a szülő, vagy utólagos igazolással a tanuló kérhet. A kollégiumba vissza nem érkezést a szülő vagy a tanuló tanárja igazolhatja, illetve az általa történt bejelentést lehet hivatalosan figyelembe venni. E szabály alól kivételek az érettségivel, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező kollégisták. A távolmaradás bejelentésétől számított 2. napon lehet a tanulót az étkezési létszámból kivenni. A kollégiumba külön orvosi papír szükséges, amiben igazolja a tanuló, hogy közösségbe mehet. Az igazolást a házi orvostól kell beszerezni.

Intézménybe hozott tárgyak bejelentési, elhelyezési kötelezettsége A kollégiumba a tanuló nagy értékű tárgyi eszközt csak előzetes engedély alapján hozhat be. A nagy érték a 20.000.-Ft-nál magasabb összegű beszerzési árat jelenti. Ezen eszközök megőrzéséről a tanuló és a kollégium közösen gondoskodik, amennyiben a tanuló is elvárható gondossággal őrzi. Ékszert, mobiltelefont csak saját felelősségére hozhat be a tanuló, a kollégium ezekért felelősséget nem tud vállalni.

___________________________________________________________________________ 42


Étkezési befizetésekkor a tanulóknál levő készpénz megőrzéséről a nevelőtanárok gondoskodnak egyéni kérések alapján. Az át nem adott készpénz elveszése miatti kárért a kollégium felelősséget nem vállal.

18..

Diákönkormányzat

Diákönkormányzat létrehozása A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítania kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A kollégium diákjai érdekeik védelme, érvényesítése céljából diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat a törvényben biztosított jogánál fogva működéséről saját maga dönt. A Diákönkormányzat képviselőtestületébe minden tanulócsoport három főt delegálhat, így 6 főből áll, melyből egy fő elnök egy fő alelnöki tisztséget tölt be. Elégtelen félévi vagy év végi érdemjegyet kapó tanuló nem jelölhető.

Diákönkormányzat feladatai A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekét képviselje és az érintett tanuló (k) érdekében eljárjon. Kiemelt feladata a minden tanévben megrendezésre kerülő kollégiumi közgyűlések összehívása. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a házirend elfogadása előtt, valamint a félévi és év végi minősítések elkészítésekor. 

A kollégium házirendjének és napirendjének felülvizsgálata, a módosítási javaslatok összeállítása a tantestület számára.



A kollégiumban megrendezésre kerülő kulturális és sportesemények lebonyolításában való aktív részvétel, a nevelőtanárok segítése.



Az elsős tanulók beilleszkedésének a segítése a város és a kollégium bemutatása, kapcsolat tartása a kollégiumi nevelőtestülettel.



Dönt saját működéséről, a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, a tanuló közösség tagjait érintő minden kérdésről.



Saját működési szabályzatának az elkészítése

A tanulók nagyobb közössége A diákönkormányzat működése szempontjából a tanulók nagyobb közösségén minimálisan 2 csoportot, vagy 50 főt kell érteni.

A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje és formái ___________________________________________________________________________ 43


A kollégium diákjainak véleménynyilvánításának, tájékoztatásának fórumai a következők: 

Csoportvezetőség



Csoportgyűlés



Diáktanács ülése



Közgyűlés

A véleménynyilvánítás alapvető szabálya, hogy stílusában senki számára nem lehet sértő, megalázó. A Diáktanács kéthetente ülésezik, a rendes közgyűlés összehívására évente 3 alkalommal kerül sor. A Diáktanácsot a minősítések elfogadása előtt mindenképpen össze kell hívni. Rendkívüli esetekben a tantestület vagy a kollégiumvezető lehet a kezdeményező. A tanulóknak jogukban áll minden, a kollégium életével kapcsolatos információ megismerésére. A tájékoztatás formái: 

napi szinten megtartott csoportmegbeszélés, minden tanítási napon a stúdium után,



kollégiumi gyűlés összehívása évente minimum háromszor (tanév elején, félévkor, tanév végén),



rendkívüli kollégiumi gyűlés összehívása váratlan, a kollégium életét jelentősen befolyásoló eseménykor.

Diákkörök létrehozásának szabályai A kollégium diákjai érdeklődésüknek megfelelő, vagy a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló diákköröket hozhatnak létre. A diákkört akkor kell megalakultnak tekinteni, ha legalább 5 állandó tagja van, tevékenységüket minimálisan egy félévre tervezték meg. A diákkörök működésükhöz anyagi forrást kaphatnak, ha az intézmény költségvetéséből erre van lehetőség. A diákkörök tevékenysége nem lehet ellentétes a hatályos jogszabályokkal, valamint a Házirendben foglaltakkal.

19..

Kollégiumi tagság

Új kollégisták felvétele A szülő, vagy a nagykorú tanuló az iskola útján, vagy közvetlenül kérheti felvételét, s erről a kollégium tagintézmény vezetője dönt. A felvétel egy tanévre szól.

Kollégiumi tagsággal rendelkezők újra felvétele A már kollégista tanulók felvételi kérelmüket a csoportvezető tanárokon keresztül adhatják be tárgyév április 30-ig. A csoportvezetőségek, illetve a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével a kollégium vezetője dönt a felvételről. ___________________________________________________________________________ 44


A felvételi eljáráshoz kapcsolódó általános és különös eljárási szabályok 

Azok

a

tanulók,

akiket

a

Gyermekvédelmi

Szakszolgálat,

vagy

az

önkormányzatok javasolnak kollégistának csak férőhely-hiány miatt utasíthatók el. Egyéb mérlegelési lehetőség nincs. 

A kollégiumi felvételről a tanulók június hónapban a felvételi eljárás végén kapnak visszajelzést.



A kollégiumba való beköltözés feltétele érvényes orvosi igazolás megléte arról, hogy a tanuló olyan betegségben nem szenved, amely kizárná, hogy közösségbe kerüljön.

A kollégiumi tagság megszűnése 

tanulói jogviszony megszűntével (iskolában),



tanév végén,



kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével,



fizetési hátralék miatt,



ha a tanuló kollégiumi tagságáról írásban a szülő egyetértésével lemond – a nyilatkozatban megjelölt napon.

Világnézettel összefüggő szabályok Minden kollégista tanuló elidegeníthetetlen joga, hogy világnézetét, vallását képviselje. Ezt a jogát azonban úgy gyakorolhatja, hogy ezzel mások világnézetét, vallási meggyőződését nem akadályozhatja. A kollégiumban semmilyen formában nem kell a tanulónak világnézetéről nyilatkoznia.

20..

Kollégisták hazautazása

Minden kollégista tanuló hétvégén, alanyi jogon haza utazhat. Hét közbeni hazautazást a szülő kérésére a kollégium vezetője engedélyezheti. A tanuló a hétvégét is a kollégiumban töltheti, e szándékát szerdáig kell jeleznie a nevelőtanáron keresztül, vagy személyesen az igazgatónak. Amely diák tartósan szeretne a kollégiumban maradni, annak egy kérvényt kell eljuttatnia az igazgatóhoz, ő dönt az engedély kiadásáról.

21..

Nyilvánosságra hozatal

A Házirendet a kollégium közös használatú helyiségében jól látható helyen kell elhelyezni. Minden csoportvezető tanár feladata a Házirend előírásainak csoportszinten történő ismertetése.

___________________________________________________________________________ 45


A portán elhelyezett példányt az intézmény iránt érdeklődők nyitvatartási időben megtekinthetik. Az érvényes Házirendet beiratkozáskor minden új tanuló, illetve szülője kérésre megkapja.

___________________________________________________________________________ 46

IV. Az osztályozó vizsgák tananyagai és követelményei tantárgyanként és évfolyamonként 1.. BIOLÓGIA TANTÁ GY TANANYAGA Szakiskola 9. évfolyam A se t elép tése és működése Az eukarióta egyse tűek V rusok, v rusbetegségek és megelőzésük Baktériumok elép tése, felhasználása, baktériumok okozta megbetegedések és megelőzésük A gombák Többse tű eukarióta növények őbb csoport ai és ellemzésük Zárvatermő növények szervei, eladata, szervmódosulások A zárvatermők két osztályának összehasonl tása Gerinctelen állatok őbb csoport ai Gerinces állatok őbb csoportjai Ökológiai alap ogalmak Alkalmazkodás és tűrőképesség A napsugárzás A levegő és a levegőszennyezés A globális elmelegedés A v z és a v zszennyezés A tala és a tala szennyezés opulációs kölcsönhatások Anyagforgalom és energiaáramlás Természetvédelem-környezetvédelem Magyarország Nemzeti ark ai Az ember kültakaró a és egészségtana Az ember mozgás szervrendszerének elép tése és egészségtana Az izomrendszer Az ember táplálkozás szervrendszerének elép tése és egészségtana Az egészséges táplálkozás Az ember légzőszervrendszerének elép tése, működése és egészségtana Az ember keringési szervrendszerének elép tése és egészségtana Az emberi vér elép tése, vércsoportok és a véradás Az ember kiválasztó szervrendszerének elép tése és egészségtana A ér i szapor tó szervrendszer elép tése és működése A női szapor tó szervrendszer elép tése és működése Fogamzásgátlás Szakközépiskola 9. évfolyam és a felnőtt szakközépiskolai osztály 11. évfolyama A biológia tárgya, mesterséges elosztása; résztudományai

Az élő rendszerek – Szerveződési szintek V rusok elép tése és a v rus ertőzés olyamata V rusok által okozott emberi megbetegedések Az eukarióta se t elép tése A se thártya elép tése és eladata – biológiai membránok A sejtmag, a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum elép tése és eladata A mitokondrium és a sz ntest elép tése és eladata A se tplazma és a lizoszóma elép tése és eladata Az állati és növényi se t összehasonl tása Baktériumok elép tése A baktériumok életmód a és elentősége Baktériumok által okozott emberi megbetegedések Eukarióta egyse tűek Többse tűség – A gombák Baz diumos gombák Zúzmók Szivacsok ellemzése Lapos érgek ellemzése Gyűrűs érgek ellemzése uhatestűek – e lábúak ellemzése Ízeltlábúak – rovarok ellemzése Halak ellemzése Kétéltűek ellemzése Hüllők ellemzése Madarak ellemzése Emlősök ellemzése Növényi szövetek csoportos tása és ellemzése Moszatok ellemzése Mohák ellemzése Harasztok ellemzése Nyitvatermők ellemzése Zárvatermők ellemzése A termések csoportos tása Az egyszikű és kétszikű növények összehasonl tása A növények szaporodása A cs rázás eltételei A növények ivartalan szapor tásának mód ai Növényi hormonok Az etológia tárgya – alapfogalmak Ön enntartással kapcsolatos viselkedések Az állatok társas viselkedése Az állatok e enntartással kapcsolatos viselkedései 10. évfolyam és felnőtt szakközépiskolai osztály 12. évfolyama 48

Szövetek csoportos tása és ellemzése A kültakaró elép tése, eladata és egészségtana Égési sérülések, sebek t pusai és kezelésük A csontvázrendszer elép tése és egészségtana A nem meghatározása a csontvázrendszer alap án Az izomrendszer és egészségtana A tápcsatorna anatómiá a, élettana és egészségtana A légzés szervrendszere és egészségtana A dohányzás A keringési rendszer anatómiá a, élettana és egészségtana Az emberi vér Az immunrendszer elép tése, működése és egészségtana A kiválasztó szervrendszer elép tése, működése és egészségtana A szaporodás szervrendszere: a ér i A szaporodás szervrendszere: a nő Női nemi működés Az anyaság biológiá a A ogamzásgátlás A szaporodás szervrendszerének egészségtana Az egyed e lődés A hormonális szabályozás alapelvei Az endokrin rendszer egészségtana A gerincvelő elép tése és működése A gerincvelői re lex: Térdre lex Agyvelő elép tése és működése Környéki idegrendszer. A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer A szem elép tése A látás élettana és egészségtana A ül elép tése Hallás, helyzetérzékelés és a ül egészségtana Biogén elemek, szervetlen vegyületek Lipidek Szénhidrátok Fehér ék Nukleinsavak Az anyagcsere áttekintése Lebontó olyamatok Felép tő olyamatok Érettségizők, 11. évfolyam Genetikai alapfogalmak A genetika alaptörvényei Domináns – recessz v öröklésmenetek Intermedier öröklésmenet 49

Kodomináns öröklésmenet Nemhez kötött öröklődés Család aelemzések Mutációk Mennyiségi ellegek öröklődése Természetes szelekció és t pusai Adaptáció Genetikai sodródás Vándorlás Fa ok keletkezése Az evolúció lépései Az ember evolúció a Szervetlen vegyületek Avz Szerves vegyületek Lipidek – neutrális zs rok Foszfatidok, szteroidok, karotinoidok Szénhidrátok – monoszacharidok Diszacharidok, poliszacharidok Fehér ék és a ehér eszintézis Nukleinsavak KÖVETELMÉNYEK A tanulók tud ák kiemelni és röviden meg ogalmazni a külön éle élőlények életműködéseinek lényegét. Ismer ék el, hogy hasonló életműködést több éle test elép tés is biztos that. Legyenek képesek különböző csoportokba sorolni az élőlényeket tulajdonságaik kiemelésével, értsék a e lődéstörténeti rendszer lényegét.

lényeges

Lássák meg az össze üggést a környezetükben elő orduló élőlények életmód a és a környezet között. Tud anak érvelni a természetvédelmi területek környezetszennyező, környezetpuszt tó magatartás ellen.

ontossága

mellett

és

a

Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi ellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Használ anak ismeretter esztő olyóiratokat, könyveket, in ormációhordozókat a biológiai környezet megismeréséhez.

határozókat

és

egyéb

Alakul on ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkáros tó szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól.

50

Legyenek képesek az egészséget erős tő értékek elismerésére és az egészséget előseg tő magatartás elsa át tására. Értsék meg, hogy az élőlények biológiai ellemzői anyagilag meghatározottak, és az örök tő anyagban nem kódolt tula donságok nem e leszthetők ki.

2.. ÉNEK-ZENE TANTÁ GY TANANYAGA 9. évfolyam A magyar népdalok eredete A magyar népdalok mű a ai A magyar népdalok st lusrétegei Hangnemek Kodály Zoltán élete, munkássága és művei Bartók Béla élete, munkássága és művei NÉ DALOK: 1. A,a,a,a arsangi napokban…. 2. Énekel ünk, énekel ünk… 3. A bolhási kertek alatt… 4. Töltsd teli pa tás poharad, poharad… 5. A malomnak nincsen köve… 6. Éva, sz vem Éva… 7. Komáromi kisleány… 8. Béres legény… 9. Tavaszi szél… 10. Este, este, de szerelmes kedd este… 11. Aki dudás akar lenni… 12. Én elmentem a vásárba… 13. ákóczi kocsmába… 14. He , halászok, halászok… 15. A Vidróczki h res nyá a… 16. Fölszálott a páva… 17. Elment a két lány… 51

18. Beteg asszony… 19. A uhásznak… 20. Kőrös ői kertek alatt… 21. He , rozmaring, rozmaring… 22. Duna parton van egy malom… 23. Hopp ide tisztán… 24. Hej, Jancsika, Jancsika… 25. Nem vagyok én senkinek sem adósa, adósa… 26. Száraz dió rotyogató… 10. évfolyam Táncok karaktere, ritmusa a különböző korokban A romantikus és a XX. sz.-i táncok A verbunkos st lus Művészeti korok: Őskor Művészeti korok: Ókor Művészeti korok: Középkor Művészeti korok: eneszánsz Művészeti korok: Barokk Johann Sebastian Bach élete, munkássága és művei Művészeti korok: Klasszicizmus A klasszikus zenekar hangszerei Joseph Haydn – Magyarország kapcsolata Wol gang Amadeus Mozart élete, munkássága és művei Ludwig von Beethoven élete, munkássága és művei Művészeti korok: omantika Franz Schubert élete, munkássága és művei obert Schumann élete, munkássága és művei Johannes Brahms élete, munkássága és művei Felix-Bartholdy Mendelssohn élete, munkássága és művei Erkel Ferenc élete, munkássága és művei Giuseppe Verdi élete, munkássága és művei Liszt Ferenc élete, munkássága és művei Fryderyc Chopin élete, munkássága és művei Művészeti korok: XX. Musicalek MŰDALOK Johann Sebastian Bach: Üdv rád és házad népére… Ludwig van Beethoven: Örömóda 52

Ludwig van Beethoven: Sok szép országban… Johannes Brahms: Bölcsődal Franz Schubert: A pisztráng Felix-Bartholdy Mendelssohn: Nézd ébred már… Giuseppe Verdi: Mint a ecske…

KÖVETELMÉNYEK A tanulók az énekes anyagból 10 dalt és műrészletet emlékezetből ki e ezően énekelnek csoportosan. Képesek néhány dallamból népdal, műdal, zenei téma álló csokor elidézésére egy-egy témán, mű a on, st luskörön belül is. Egyszerűbb kánonok éneklése csoportosan. A tanulók a generat v tevékenységek eredményeként érzékelik, elismerik a zenei ki e ezés, a orma, a mű a és a zenei eszközök közti össze üggéseket. Képesek a műalkotások üzenetét elismerni, a bennük meg elenő sors- és magatartásmintákat értelmezni, gondolatiságukat, morális és humánus tartalmukat megérteni. A kiemelkedő zenei műalkotások megismerése által korunk kulturális soksz nűségében eligazodnak. A tanulók sok éle zenei st lust, korszakot, zeneművet megismertek min. 10 alkotás . Tudnak tá ékozódni a leg ontosabb mű a okban és a st luskorszakokban. A műveket kontextusba helyezve képesek sa át élményeket is elidézni, választásaikat meg tud ák indokolni. Különbséget tudnak tenni világi zene, egyházzene, szórakoztató, alkalmazott zene, programzene, abszolút zene között.

3.. FIZIKA TANTÁ GY TANANYAGA elnőtt szakközépiskolai osztály 11. évfolyam Mozgások A testek mozgása, helymeghatározás, pálya, út, elmozdulás Egyenes vonalú egyenletes mozgás Átlagsebesség, pillanatnyi sebesség Egyenletesen változó mozgás, gyorsuló és lassuló mozgás a t , v t , s t üggvények ábrázolása gra ikonon Nulla kezdősebesség, nem nulla kezdősebesség Szabadesés Galilei élete Egyenletes körmozgás 53

Összetett mozgások Az erő A mechanikai kölcsönhatás és az erő ogalma Newton törvények tehetetlenség törvénye, dinamika alapegyenlete, hatás-ellenhatás, szuperpoz ció elve A nehézségi erő, a testek súlya ugalmas erő, súrlódási erő, közegellenállás A körmozgás dinamiká a Munka, energia Munkavégzés Emelési munka, gyors tási munka Lineárisan változó erő munká a A mechanikai energia A mechanikai energia megmaradásának törvénye Munkatétel Az átlagos tel es tmény Pontrendszer A lendület Ütközések, rakétaelv Merev test A kiter edt testre ható erők A kiter edt testre ható erők összegzése Egyszerű gépek Egyensúlyi helyzetek a nehézségi erő ellenében Hőtani alap elenségek Hőmérséklet és halmazállapot Hőtágulás A hő mechanikai egyenértéke Kalorimetria Halmazállapot-változások Gáztörvények Légnyomás Boyle-Mariotte törvény Gay-Lussac törvények, egyes tett gáztörvény Ideális gáz állapotegyenlete Állapotváltozások vizsgálata p-v diagramon Termodinamika Kinetikus gázelmélet A termodinamika I. őtétele Adiabatikus állapotváltozás A termodinamika II. őtétele Hőerőgépek-hűtőgépek 12. évfolyam Elektrosztatika Elektrosztatikai alap elenségek Coulomb-törvény Elektromos mező, szemléltetése, erővonalak Az elektromos mező munká a, a eszültség 54

Elektromos vezetők, szigetelők Kapacitás, kondenzátorok Egyenáramok Elektromos áram Ohm-törvény Ellenállások soros, párhuzamos és vegyes kapcsolása Áram orrások Az elektromos áram munká a és tel es tménye Elektromágneses indukció Mágneses alap elenségek, mágneses tér, a Föld mágneses tere Az elektromos áram mágneses meze e A Lorentz-erő Mozgási indukció, váltakozó áramok Nyugalmi indukció Mágneses indukció alkalmazásai Fénytan A ény tula donságai Tükrök képalkotása Lencsék képalkotása A leképzési törvény, optikai eszközök A ehér ény sz nekre bontása, polarizáció Atomfizika o Az elektromágneses hullám részecsketermészete o Az elektron kettős természete o Atommodellek Magfizika o Az atommag szerkezete o A radioaktivitás o Maghasadás o Mag úzió Csillagászat o Csillagászat o Egyetemes tömegvonzás

4.. FIZIKA TANTÁ GY TANANYAGA (szakközépiskola) 11. évfolyam Elektrosztatika o Elektrosztatikai alap elenségek o Coulomb-törvény o Elektromos mező, szemléltetése, erővonalak o Az elektromos mező munká a, a eszültség o Elektromos vezetők, szigetelők o Kapacitás, kondenzátorok

55

Egyenáramok o o o o o

Elektromos áram Ohm-törvény Ellenállások soros, párhuzamos és vegyes kapcsolása Áram orrások Az elektromos áram munká a és tel es tménye

Elektromágneses indukció o Mágneses alap elenségek, mágneses tér, a Föld mágneses tere o Az elektromos áram mágneses meze e o A Lorentz-erő o Mozgási indukció, váltakozó áramok o Nyugalmi indukció o Mágneses indukció alkalmazásai ezgések, hullámok o A rezgőmozgás le rása o A harmonikus rezgőmozgás, kinematikai és dinamikai le rása o Csillap tott és kényszerrezgések o A hullámok tula donságai o Hullámok visszaverődése és törése o Hullámok szuperpoz ció a, inter erenciá a és az elha lás o Állóhullámok o A hang o A Doppler-effektus o Elektromágneses rezgések rezgőkörökben, elektromágneses hullámok 12. évfolyam Fénytan o o o o o

A ény tula donságai Tükrök képalkotása Lencsék képalkotása A leképzési törvény, optikai eszközök A ehér ény sz nekre bontása, polarizáció

Atomfizika o Az elektromágneses hullám részecsketermészete o Az elektron kettős természete o Atommodellek Magfizika o o o o

Az atommag szerkezete A radioaktivitás Maghasadás Mag úzió

Csillagászat o Csillagászat o Egyetemes tömegvonzás 56

KÖVETELMÉNYEK Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a obb kezelhetőség, áttekinthetőség indokol a. A izika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, öldtudományok és az alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek. A konkrét elenségeket, a tanult törvényszerűségeket tud a besorolni a izika őbb területei alá mechanika, elektromágnesség, termodinamika, atom- és mag izika, csillagászat . Tud on különbséget tenni a hipotézis és a k sérletileg, tapasztalatilag igazolt áll tás között. Tud a eldönteni, hogy egy adott k sérletből egy adott következtetés levonható-e. Ismer e el és tud a magyarázni a mindennapi életben tapasztalható leggyakoribb hőtani elenségeket. Tud a, hogy a természetben végbemenő olyamatok meg ord thatatlanok. Ismer en olyan k sérleti bizony tékokat, tapasztalati tényeket, amelyek az atomelmélet kialakulásához vezettek. Ismer e az atomszerkezet kutatásának őbb állomásait. Ismer e az atommag összetételét. Ismer e a radioaktivitás el edezésének történetét, a radioakt v sugárzások a táit és ezek ellemzőit. Ismer e a magátalakulások őbb t pusait hasadás, úzió . Ismer en néhány konkrét elhasználási lehetőséget. Ismer e az atomenergia elhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal összehasonl tva, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyen tisztában azzal, hogy a izikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az ú abb és ú abb el edezések alap án állandóan módosulnak. Ismer en néhány konkrét kapcsolódási pontot a izikai elméletek és a kultúra, gondolkodás egyéb területei között.

5.. FÖLD AJZ TANTÁ GY TANANYAGA A Föld a világegyetemben A Nap Föld hatásai A Naprendszer A Hold A Föld alakja A Föld mozgásai Földrajzi környezetünk - műholdak A térképek fajtái – földrajzi fokhálózat Helyi idő, zónaidő A Föld belső szerkezete Lemeztektonika Kőzetlemezek és vulkáni tevékenység 57

Földrengések, hegységképződés Ásványkincsek energiahordozók A Föld története A légkör anyaga, szerkezete Hőmérséklet, csapadékképződés, szelek A víz körforgása, tengervíz mozgásai Felszíni, felszín alatti vizek Talajképződés, talajfajták Éghajlati, földrajzi övezetesség A forró övezet Mérsékelt öv Hideg övezet A világnépesség növekedése A népesség eloszlása KÖVETELMÉNYEK A tanuló tud on egyszerű helymeghatározási és térképészeti szám tásokat végezni. Legyen képes egyszerű időszám tási eladatokat megoldani. Tud on tá ékozódni a öldra zi térben és időben. Tud a bemutatni a öldi sz érák szerkezetét, elép tését, leg ontosabb folyamatait ábrák és modellek seg tségével. Mutassa be az egyes sz érák ellemző olyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a öldi sz érákat veszélyeztető, környezetkáros tó olyamatokat, tud on azokra példákat mondani. Nevezzen meg a környezetkáros tás mérséklését előseg tő megoldásokat, lehetőségeket. Tematikus térképek seg tségével tud a bemutatni a környezetkáros tó tényezők öldra zi meg elenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Magyarázza meg példák alap án a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági olyamatok közötti alapvető össze üggéseket. Tud a példákkal alátámasztani a növekvő termelési és ogyasztási igények környezeti hatásait. Tud on gazdasági, pénzügyi in ormációkat leolvasni diagramokról, tematikus térképekről. Legyen képes egyszerű gazdasági-pénzügyi szám tási eladatok megoldására. A tanuló tud a ellemezni a gazdasági élet leg ontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, elentőségük változását. Tud a értelmezni a különböző integrációk világgazdaságban betöltött szerepét. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmigazdasági rendszerében, kapcsolatukat a e lődő világgal. Ismer e a piacgazdaság működésének az egyén életvitelét is be olyásoló sa átosságait,. Legyen képes nyomtatott és elektronikus orrásokból a témákhoz kapcsolódó in ormációk gyű tésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyen képes ábrákból, képekről, diagramokról in ormációk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tud a az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteit röviden össze oglalni szóban, illetve rásban. Legyen képes a témákhoz kapcsolódóan érveken alapuló önálló vélemény meg ogalmazására.

58

6.. IDEGEN NYELV TANANYAGA

Témakörök

Követelmények

59

Család, személyes vonatkozások

. Bemutatkozás alapvető személyi adatok: családnév, keresztnév, kor, lakhely, állampolgárság, oglalkozás, esetleg kedvenc ételek, kedvenc időtöltés, háziállatok stb. . .Alapvető személyi adatok: családnév, keresztnév, kor, lakhely. Családtagok bemutatása: rokoni kapcsolatok megnevezése, családtagok leg ontosabb adatainak, ellemzőinek elsorolása név, kor, oglalkozás, esetleg külső és belső tula donságok, kedvenc időtöltés stb. . A mindennapokra ellemző alapvető tevékenységek elsorolása, napszakokhoz, esetleg időpontokhoz való kapcsolása. Egy ó vagy a leg obb barát bemutatása, személyes adatok, külső, belső tula donságok. A barátom és én – hasonlóságok és különbségek megnevezése

Ember és társadalom

A tanuló kedvenc ruhadarab ai, ha viselet, smink és testékszerek.Mit vegyek el? Öltözékek összeáll tás élethelyzetekben/alkalmakra. Bevásárlás-kis és nagy boltok előnyei és hátrányai. Az otthon:A tanuló szobá ának, lakóterének bemutatása ényképek,

Környezetünk

ra z alap án. A kedvenc bútordarab bemutatása. A lakás egyéb helyiségeinek bemutatása. A lakás és közvetlen környezetének kert, park, üzletek, posta stb. . Környezetvédelem Évszakok és idő árás- Az idő árás meg igyelése napra/hétre/évszakra. Ok-okozati össze üggések észrevétele az évszakok és az öltözködés között. Irányok és útvonalak Iskolat pusok Magyarországon és kül öldön. Az iskolai hétköznapok rend e, a benne tevékenykedők eladatköre. Az osztályterem le rása

Iskola

Nyelvtanulás ontossága és lehetőségei

Életmód

Az étkezési szokások – mikor, mit, hol szokott enni/inni a tanuló. Hogyan étkezik a család, mi a menü hétköznap, ünnepnap, baráti össze övetelek alkalmával? Milyen alkalmakkor étkezik a család 60

házon k vül? Hogyan za lik ez az esemény? Házimunkák megosztása Napi beosztás Munkamegosztás a családban – a tanuló eladatai, amelyeket sz vesen végez, és amelyeket nem. A tanuló kedvenc időtöltése, kedvenc ilm e, kedvenc könyve/olvasmányai, olvasási szokásai esti program ai, hétvégi program ai, kedvenc zené e, tévénézési szokásai, haverok, bulik, közös programok.

Egészségmegőrzés, Az étkezési szokások, az egészség megőrzése, illetve a betegség sportok, szabadidő, kialakulása közötti össze üggések elismerése. szórakozás Sportok a tái-kedvenc sport Sportok, amelyeket a tanuló űz/szeret– sport az iskolában és az iskolán k vül, tömegsport, versenysport, extrém sportok. Káros szenvedélyek., ezek megelőzése. Sz nház, ilm és kultúra. Könyvek és olvasás elentősége Telev zió és mozi. Kedvenc ilm vagy regény

Munka világa

Foglalkozások a környezetemben. Álmaim oglalkozása, a munka világa, kereseti lehetőségek, munkaidő, munkakörülmények, munkatársak, érdekes, különleges oglakozások, az álláskeresés lehetőségei, az állásinter ú ormái, menete, elemei, ogalmak ismerete. Önéletra z elkész tése,bemutatkozó levél Foglalkozások a környezetemben. Álmaim oglalkozása, a munka világa, kereseti lehetőségek, munkaidő, munkakörülmények, munkatársak, érdekes, különleges oglakozások, az álláskeresés lehetőségei, az állásinter ú ormái, menete, elemei, ogalmak ismerete Milyen oglalkozások tartoznak egy adott szakmacsoportba? Hol és hogyan lehet megszerezni a meg elelő szakmai képes tést esetleg összehasonl tva az idegen nyelvű országokkal ? Milyen ismeretek, készségek, képességek szükségesek egy adott szakma gyakorlásához? Milyen tevékenységeket, eladatokat kell ellátni az adott szakmában dolgozóknak? Melyek a munkavégzés leg ontosabb eszközei? Milyenek a munkakörülmények és a kereseti lehetőségek.

61

Utazás és turizmus

Terveim a nyárra mikor kelek, mivel/kivel töltöm a napokat, heteket, hónapokat , a valós és álom úti cél megnevezése. Szálláskeresés, tá ékoztatáskérés. Be elentkezés a szállásra – szálloda, i úsági szállás, kemping –, reklamálás, probléma/panasz udvarias kinyilván tása, seg tség kérése, egyvásárlás. Tömegközlekedés és annak előnyei, hátrányai. Környezetszennyezés és autó. epülés, reptéren való tá ékozódás. Kül öldi utazások

Tudomány és technika

Háztartási eszközök és gépek, ezeknek használata és hasznossága. Modern technikai eszközök a hétköznap ainkban:mobiltele on, szám tógép stb. .

62

KÖVETELMÉNYEK Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes     

kb. 200 szavas szövegben a lényeges in ormációt a lényegtelentől elkülön teni; kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem elentését a szövegössze üggésből kikövetkeztetni; kb. 200 szavas szövegben ontos in ormációt megérteni; kb. 200 szavas szövegben speci ikus in ormációt azonos tani; köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven össze oglalni.

Beszédkészség A tanuló legyen képes      

árnyaltabban meg ogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket meg ogalmazni, kérdéseket eltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket ki e ezni; gondolatait meg elelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; megértési, illetve ki e ezési problémák esetén seg tséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásban részt venni.

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes       

kb. 2 0 szavas szöveget elolvasni; kb. 2 0 szavas szövegben lényeges in ormációt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek seg tségével kb. 2 0 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek elentését kikövetkeztetni; kb. 2 0 szavas szövegben ontos in ormációt megtalálni; kb. 2 0 szavas szövegben speci ikus in ormációt azonos tani; kb. 2 0 szavas köznyelven meg rt szöveget anyanyelvén össze oglalni; egyszerű vagy egyszerűs tett publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven össze oglalni.

Íráskészség A tanuló legyen képes 63

 

 

kb. 200 szavas, tényszerű in ormációt közvet tő néhány bekezdésből álló szöveget rni; gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos ki e ezésekkel és mondatszerkezetekkel, a meg elelő nyelvi eszközök használatával logikai össze üggések alap án, bekezdésbe rendezett szövegben meg ogalmazni; különböző szövegt pusokat létrehozni; változatos közlés ormákat használni.

7.. INFORMATIKA SZAKMAI ALAPISMERETEK TANANYAGAI Hardver alapismeretek o hardver elemek, eszközök, adathordozók Szoftver alapismeretek o operációs rendszer o programtelep tés o memóriakezelés o rendszer-in ormációk o ogosultságok o könyvtár – és- állománykezelés o segédprogramok használata Szövegszerkesztés o Szövegszerkesztő használata o Gra ikai kiegész tő ismeretek Táblázatkezelés o Táblázatkezelő használata Informatikai alapismeretek o Számábrázolás, számrendszerek Hálózati ismeretek o Hálózati alapok o Be elentkezési környezet kialak tása o Hálózati operációs rendszer használata o Kommunikáció a hálózaton rogramozási alapismeretek o rogramozási alapismeretek o Algoritmusok o A programkész tés környezete o Programnyelv ismerete o rogramozási tételek o Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság o Az ob ektumorientált programozás alap ai Adatbázis kezelés o A relációs adatbázis kezelés alap ogalmai o Adatbázis-kezelő használata 64

o Alapvető adatbázis kezelési műveletek o Az SQL nyelv használata

TANANYAG Informatikai alapismeretek 9 év olyam Operációs rendszerek elmélete 8 óra elmélet

Szám tástechnika története Könyvtárismeret óra elmélet Irodai alkalmazások elméleti alap ai 9 óra elmélet

in ormációtechnológia alapjai 0 óra elmélet

12 ÉVFOLYAM Digitális áramkörök 4 óra elmélet

In ormáció és adat 4 óra elmélet

A tanulók megismerik a zárt, és a ny lt orráskódú operációs rendszerek ismérveit, tula donságait, különbségeit Windows, Linux Megismerik a szoftverjogokat (licence, shareware, freeware) Megismeri az in ormatika e lődéstörténetének őbb állomásait, eseményeit. Megismeri a könyvtár ogalmát, t pusait, használ a a könyvtári dokumentumokat, tá ékoztató eszközöket és szolgáltatásokat. Az MS O ice mellett a tanulók megismerik az Open Office programcsomagot. Megtanul ák a szám tógép és a kommunikáció biztonságát szolgáló eszközök a táit tűz al, v rusvédelem, kémprogramok elleni védelem Megismerkednek az in ormatikai tevékenységek dokumentálásával is A tananyagelem a részegységek bemutatásával, a belőlük elép tett szám tógép Neumann elvű szám tógép blokkvázlat, részegységek unkció a, és ellemzői, peri ériák t pusa és ellemzőik kezeléséhez szükséges ismeretek elsa át tását teszi lehetővé Az ismeretek birtokában a tanuló képes lesz meghatározni az adott alkalmazási területre meg elelő kon igurációt A tanuló megismeri az in ormációs hálózatok a táit, az internet és az intranet ogalmát, ellemzőit Megtanul a az in ormatikai biztonság ogalmát, és a biztonság megteremtésének a mód ait A hardver ismeretek elsa át tása mellett a szo tverek szerepét és a táit is megtanul ák Szám tógép elép tésének ismerete alap án ezen tananyagelemben megismerkednek a logikai algebrával, annak alkalmazásával, valamint a logikai áramkörökkel. Megismerik a processzorok ellemzőit, működésüket, a bennük leza ló olyamatokat A tanulók megismerkednek az in ormáció és a kódolás alapfogalmaival 65

9 ÉVFOLYAM Operációs rendszerek (gyakorlat) 36 óra gyakorlat rezentációkész tés 28 óra gyakorlat

Az operációs rendszerekről az elméletben tanultakat a gyakorlatban alkalmazzák a tanulók A tananyagelem keretében egy operációs rendszert telep tenek és kon igurálnak a tanulók A tananyagelem elsa át tásával a tanulók képesek lesznek egy adott témát bemutató diasorozat elkész tésére Megtanul ák a prezentáció kész tés alapfogalmait (a kevesebb több -, a kontraszt -, a struktúra -, és az egységesség szabály Megtanul ák a sablon, a tervezősablon, a sz nséma, az egyéni háttér ogalmát és alkalmazását. Megtanul ák a diamozgatást, a szövegekkel -, a képekkel -, és más ob ektumokkal való műveleteket Animációkat, és különböző e ektusokat hoznak létre Hiperhivatkozásokat kezelnek Megtanul ák kiválasztani a helyes vet tési ormát, valamint a nyomtatást

Szövegszerkesztés 28 óra gyakorlat

A tanulók megismerik a szövegszerkesztés alap ait Megtanul ák a WYSIWYG szövegszerkesztő ellemzőit Megtanul ák az állománykezelési unkciókat, továbbá a karakter, a bekezdés, a szakasz, az oldal és az ob ektumot ormázását Használ ák a keresés, a csere, a beszúrás unkciókat Létrehoznak st lusokat és sablonokat, végreha t ák a nyelvi- és helyes rás ellenőrzést Megismerik a gra ikus elemeket, kördokumentumot kész tenek

Táblázatkezelés 24 óra gyakorlat

Megtanul ák elind tani, beáll tani, testre szabni a táblázatkezelőt Megismerik a tanulók a cella, az oszlop, a sor, valamint a munkalap ogalmát Megtanul ák az adatok szám, szöveg, egyszerű képlet, üggvény bevitelét, a módos tását, továbbá a törlését Megtanul ák a c mzési módokat, az egyszerű üggvényeket Képesek lesznek a táblázatból gra ikonokat kész teni, nyomtatni, valamint exportálni és importálni

Internet és intranet 28 óra gyakorlat

A tanulók megismerik az internet és az intranet ogalmát, különbségeit. Megismerik a böngészőprogramokat, a keresőgépeket és azok használatát. 66

Megtanul ák az elektronikus levelezés alap ogalmait email c m szerkezete és elép tése, protokollok , egy levelező program működését, beáll tásait, valamint a levelekkel történő műveleteket rás, másolás, mentés, nyomtatás, c m egyzék létrehozása, csatolások FT , Chat 12 ÉVFOLYAM In ormációs rendszer ogalma cél a 20 óra gyakorlat Operációs rendszerek 20 óra gyakorlat

A tanulók megismerkednek az in ormációs rendszerek ogalmaival, a cél aival és az erő orrásaival Itt ismerik meg az in ormációs rendszerek sérülékenységét és a támadási elületeit A tanulók már megismerkedtek az operációs rendszer ogalmával Ezen tananyagelem lehetőséget biztos t a hálózati operációs rendszerek megismerésével az intézmény adta lehetőségen belül A lehetőségek Netware, Windows 2xxx server, Unix

Érettségi témakörök ismétlése, rendszerezése 24 óra gyakorlat

In ormatikai alapismeretek 10 ÉVFOLYAM rogramozási nyelv ismerete 40 óra elmélet Tervezési alapismeretek 16 óra elmélet rogramozási gyakorlat 24 óra gyakorlat Programnyelvek (gyakorlat) 48 óra gyakorlat

11 ÉVFOLYAM A tervezés lépései 14 óra elmélet

rogramozás

Alapvető programozási elemek elágazás, iteráció, be-és kimeneti műveletek Feladatmegoldó algoritmus kész tése A tanulók megismerkednek a tervezés lépéseivel, a elhasználói igények meghatározásával Szakma speci ikus szám tógépes program kész tése Feladatmegoldó algoritmus kész tése, Üzemelési hibák szimulálása és meg igyelése, Feladattal vezetett szerkezetelemzés, Az elméleti órán tanultakat a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák. Megtanul ák a kódolás tanult ogalmait átültetni a konkrét programnyelvre. A programnyelv lehet Visual Basic, valamely C alapú nyelv, esetleg Delphi. A e lesztő környezet Visual Studio vagy Java, illetve Borland A tanulók megismerkednek a tervezés lépéseivel, úgymint a elhasználói igények meghatározása, a rendszer unkciók meghatározása, az eszközkörnyezet kialak tása, kapcsolatok megtervezése 67

A tesztelés lépései óra elmélet Programnyelvek (gyakorlat) 44 óra gyakorlat

12 ÉVFOLYAM A tesztelés lépései 32 óra elmélet A e lesztés lépései 32 óra elmélet Programnyelvek (gyakorlat) 32 óra gyakorlat

A tanulók megismerik a tesztelési eszközök ogalmát, eladatát, a táit Megismerkednek a tesztt pusokkal, teszteseteket dolgoznak ki, és elemzik a tesztelés eredményét Az elméleti órán tanultakat a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák. Megtanul ák a kódolás tanult ogalmait átültetni a konkrét programnyelvre. A programnyelv lehet Visual Basic, valamely C alapú nyelv, esetleg Delphi. A e lesztő környezet Visual Studio vagy Java, illetve Borland Megismerkednek a tesztt pusokkal, teszteseteket dolgoznak ki, és elemzik a tesztelés eredményét Megismerik a hibakeresési módszereket A tanulók kialak t ák a szo tverarchitektúrát, kódol ák a különböző elületeket, ma d előkész tik a teszteléshez Az elméleti órán tanultakat a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák. Megtanul ák a kódolás tanult ogalmait átültetni a konkrét programnyelvre A programnyelv lehet Visual Basic, valamely C alapú nyelv, esetleg Delphi. A e lesztő környezet Visual Studio vagy Java, illetve Borland In ormatikai alapismeretek Weblap szerkesztés, gra ika

10 ÉVFOLYAM In ormáció-kezelés 10 óra gyakorlat

Különböző t pusú kép, hang, szöveg, stb. in ormációk gyű tése, tárolása, kezelése, elemzése

In ormáció-kezelés gyakorlat 30 óra gyakorlat

Különböző t pusú kép, hang, szöveg, stb in ormációk gyű tése, tárolásához, kezeléséhez, elemzéséhez szükséges elhasználói programok kezelése

Multimédia- és kommunikáció 10 óra gyakorlat

A tanulók megismerik a multimédiás környezet hardver hangszóró, mikro on, webkamera és szo tver elemeit Megtanul ák egy egyszerű hangrögz tő és ra zkész tő szo tver használatát

Web szerkesztők 22 óra gyakorlat

A tanulók megismerik legalább egy látványalapú Webszerkesztő program telep tését, kon igurálását és használatát Webes dokumentumokat kész tenek

In ormatika Adatbázis-kezelés 11 ÉVFOLYAM 68

Táblázatkezelés 10 óra gyakorlat

Megtanul ák a c mzési módokat, a üggvényeket Képesek lesznek a táblázatból gra ikonokat kész teni, nyomtatni, valamint exportálni és importálni. Függvények alkalmazása haladó szinten, AB üggvények

Adatbáziskezelés 31 óra elmélet 42 óra gyakorlat

A tanulók elsa át t ák egy korszerű adatbázis-kezelő szo tver használatát. Megismerik az adatbázis-kezelés alap ogalmait relációs adatmodell, kulcs, index, adatbázis tervezés , a programok ellemzőit munka elület szerkezete, nézetmódok, állomány műveletek, adatbázis elemek , a táblákkal való műveleteket létrehozás, nézetek, módos tás, importálás, exportálás, keresés Megtanul ák és alkalmazzák a lekérdezést, továbbá az űrlapok és a elentések használatát

Adatbáziskezelés elmélet óra

SQL alapú adatbázis-kezelő program ismerete, használata Adattábla létrehozása, tervezése, karbantartása, rendezése, keresése, leválogatása

Adatbáziskezelés gyakorlat 20 óra gyakorlat

SQL alapú adatbázis-kezelő program ismerete, használata Adattábla létrehozása, tervezése, karbantartása, rendezése, keresése, leválogatása

In ormatikai alapismeretek Hálózatok 11 ÉVFOLYAM Web szerkesztők 24 óra gyakorlat

Interakt v, multimédiás elemeket tartalmazó Webes dokumentumokat kész tenek Kiegész tő ra zolóprogramokat, lashszerkesztőkethasználnak Megismerik a V ML lehetőségeit, működését, a szerzői eszközöket

Internetes szolgáltatások elmélet 32 óra elmélet

A tananyagelem cél a internetes szolgáltatások protokollok ismerete ártasság szint én

Internetes szolgáltatások (gyakorlat) 24 óra gyakorlat

A tananyagelem cél a internetes szolgáltatások legalább két OS felett (WWW, EMAIL, FTP, DNS stb.) ismerete ártasság szint én telep tés, kon igurálás, üzemeltetés, menedzsment)

Hálózati ismeretek 40 óra elmélet 24 óra gyakorlat

A tanulók az alapképzés során megismerkedtek a hálózatok ogalmával Ezen tananyagelem elsa át tása során részletesen oglalkoznak az OSI modellel, a szabványokkal 69

Megismerik a vezetékes, valamint a vezetéknélküli hálózatokat, továbbá a protokollokat Gyakorlatokat végeznek hálózati eszközökön repeater, router, switch – szimulációs program seg tségével 12 ÉVFOLYAM Internetes szolgáltatások (gyakorlat) 16 óra elmélet 32 óra gyakorlat

A tananyagelem cél a internetes szolgáltatások legalább két OS felett (WWW, EMAIL, FTP, DNS stb.) ismerete ártasság szint én telep tés, kon igurálás, üzemeltetés, menedzsment)*

Hálózati és internet ismeretek gyakorlat 32 óra gyakorlat

Hálózatok működése, elhasználási területei Hálózati megha tók, nyomtatók állományok kezelése Internet szolgáltatásai, használata

Hálózati és internet ismeretek 16 óra elmélet

Hálózatok működése, elhasználási területei Hálózati megha tók, nyomtatók állományok kezelése Internet szolgáltatásai.

8.. INFORMATIKA TANTÁ GY TANANYAGAI INFO MÁCIÓS TÁ SADALOM o A kommunikáció o In ormáció és társadalom INFORMATIKAI ALAPISMERETEK – HARDVER o Jelátalak tás és kódolás o A szám tógép elép tése INFORMATIKAI ALAPISMERETEK – SZOFTVER o Az operációs rendszer és őbb eladatai SZÖVEGSZE KESZTÉS o A szövegszerkesztő használata o Szövegszerkesztési alapok o Szöveg av tási unkciók o Táblázatok, gra ikák a szövegben TÁBLÁZATKEZELÉS o A táblázatkezelő használata o A táblázatok elép tése o Adatok a táblázatokban o Táblázat ormázás o Táblázatok, szövegek, diagramok o roblémamegoldás táblázatkezelővel ADATBÁZISKEZELÉS o Az adatbázis-kezelés alap ogalmai o Az adatbázis-kezelő program interakt v használata 70

o Alapvető adatbázis-kezelési műveletek o Képernyő és nyomtatási ormátumok INFO MÁCIÓS HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK o Kommunikáció az Interneten o Weblap kész tés PREZENTÁCIÓ ÉS G AFIKA o rezentáció bemutató o Grafika KÖNYVTÁ HASZNÁLAT o Könyvtárak Dokumentumok o Tá ékoztató eszközök

9.. KÉMIA TANTÁ GY TANANYAGA elnőtt szakközépiskolai osztály 11. évfolyam Az alap ogalmak áttekintése: az anyag tula donságai és változásai Kémiai elölések Kémiai mennyiségek Az atom elép tése Az izotópok és alkalmazásuk Elektronok az atommag körül, Atommodellek Atompál yák Elektronhé ak Az atom elektronszerkezete Az atom elektronszerkezete A periódusos rendszer A csoportok Ionok képződése atomokból Az atomok kapcsolódása Kovalens kötés kialakulása A molekulák szerkezete A molekula alakja Dipólusos molekulák Összetett ionok Az anyag elép tése Gázok és ol yadékok A gázok moláris tér ogata Szám tási eladatok Kölcsönhatás a molekulák között A hidrogénkötés Szilárd anyagok, kristál yrácsok 71

Molekularácsos kristál yok Atomrácsos kristál yok Fémek Ionvegyületek Az oldatok és az oldódás Ionok reakció a oldatokban Az oldást k sérő energiaváltozások Az oldatok összetétele Szám tási eladatok eakciók és energiaváltozások Képződéshő A kémiai reakciók sebessége Aktiválási energia A kémiai egyensúl y A hőmérséklet, nyomásváltozás hatása a kémiai egyensúl yra A kémiai egyensúl y irány tása Össze oglalás Savak és bázisok Az oldatok kémhatása Sav-bázis reakci ók rotonátadás a v zmolekulák között A PH-skála Savak és bázisok erőssége Közömbös tés és hidrol zis edoxireakciók Galvánelemek Standardpotenciál A galvánelemek alkalmazása Korrózió, korrózióvédelem Az elektrol zis Az elektrol zis alkalmazása 12. évfolyam Szénvegyületek Szénvegyületek nagy száma Szénvegyületek tula donságai Szénhidrogének Alkánok Izoméria Alkánok elnevezése Alkánok elnevezése A metán Tel tetlen szénhidrogének Etén 72

Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének Az alkinek Krakkolás Aromás szénhidrogének Benzolszármazékok Halogéntartalmú szénhidrogének Halogéntartalmú szénhidrogének A kőola Földgáz A benzin oktánszáma Műanyagok Műanyagok Szilikonok Az oxigéntartalmú szénvegyületek Fenol Fontosabb alkoholok Szeszgyártás Többértékű alkoholok Oxovegyületek Aldehidek Ketonok Karbonsavak Fontosabb karbonsavak Nagy szénatomszámú karbonsavak Fontosabb karbonsavak Az észterek Karbonsavak észterei Zs rok Olajok Szappanok, mosószerek Szappanok, mosószerek tiszt tó és káros hatásai A szénhidrátok Egyszerű szénhidrátok Szőlőcukor, gyümölcscukor Kettős szénhidrátok Összetett szénhidrátok Kemény tő Cellulóz Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Aminosavak Heterociklusos vegyületek A ehér ék elép tése A ehér ék tula donságai A ehér ék szerkezete 73

Nukleinsavak Nukleinsavak Egészségre káros anyagok Káb tószerek A levegő és szennyeződése Üvegházhatás, savas esők, ózonl yuk A v z szennyezettsége A v z szennyezettsége A talaj szennyezettsége

KÖVETELMÉNYEK A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai ogalmakat. Ismer e az anyagok atomos szerkezetét. Számol a ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állap tsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét az egyes elektronhé akon található elektronok száma a periódusos rendszer használata seg tségével. Olvassa le a periódusos rendszerről a vegyértékhé on található elektronok számát és legyen tisztában ennek elentőségével a vegyületek kialakulásában. Ismer e a hétköznapi élet szempont ából ontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, elét és tula donságait. Tud a értelmezni a tanult molekulák szerkezetét, a gyakorlat szempont ából ontos vegyületek molekuláinak térbeli alak át, polaritását. Ismer e az anyagi halmazok ellemző sa átosságait. Tud a a megismert reakciók egyenletét értelmezni. Ismer e el egyszerű esetekben a hétköznapi életben elő orduló redoxi- és a sav-bázis reakciókat. Mond on példát az elektrol zis és a galvánelem gyakorlati elhasználására. Legyen képes le rás alap án egyszerű kémiai kémcsőreakció elvégzésére, a tapasztalatok rögz tésére. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, gra ikonokat, táblázatokat, cikkeket. A tanuló ismer e a szerves vegyületek elemi összetételét, alapt pusait, a köznapi életben is elő orduló, tanult szerves vegyületeket. Ad a meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorol a el, és ismer e hatásukat az emberi szervezetre. Értelmezzen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Használ a szakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a szervesvegyipari termékeket környezet- és egészségvédő módon elhasználni.

10..

MAGYA NYELV ÉS I ODALOM

11. év olyam szakközépiskola Magyar nyelv TÉMAKÖ ÖK

TANANYAG

St lus és elentés a mindennapi

A elentéstan mint a stilisztika alap a: a szavak elentésének szerkezete, elentéselemek; a hangalak és elentés viszonya, elentésmező. Motivált és motiválatlan szavak. St luselem, st lushatás, állandó és alkalmi 74

nyelvhasználatban

st lusérték. Nyelvhelyességi vétségek és st lustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni ki e ezés ormái a külön éle szakmaitudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási st lusrétegekben.

Szépirodalmi st lus

Hangszimbolika, ritmus elenségek. A szóképek trópusok nyelvi szempontból. Alakzatok igurák , az ismétlődés külön éle ormái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szint én. Egyéb st luseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban.

Helyes rás

A helyes rás értelemtükröztető és szépirodalomban és egyéb szövegekben.

esztétikai

lehetőségei

a

Irodalom TÉMAKÖ ÖK

TANANYAG

Madách Imre

Az ember tragédiá a - műelemzés, értelmezés.

Világirodalom széppróza, l ra, dráma

Művek, műrészletek a 19. század második elének európai próza- és drámairodalmából és l rá ából. Gogol, Tolszto vagy Doszto evszki egy műve vagy műrészlete; Csehov vagy Ibsen egy drámá a; két vers a korszak l rá ából.

ortrék a magyar szépprózából

Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két novellá a; Krúdy Gyula egy novellá a; Móricz Zsigmond egy regényrészlete vagy egy novellá a.

Ady Endre

Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű.

ortrék a Nyugat első nemzedékéből

Karinthy Frigyes két műve, köztük legalább egy szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve.

Babits Mihály

Jellemző témák, korszakok, mű a ok az életműben, legalább hat mű, köztük a Jónás könyve.

Kosztolányi Dezső

Jellemző témák, korszakok, mű a ok az életműben, legalább két novella, egy regény, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet.

St lusirányzatok, képek, ormák

Néhány mű az európai és pl.Apollinaire, Kassák La os .

12. évfolyam Magyar nyelv 75

magyar

avantgárd

irányzataiból

TÉMAKÖ ÖK

TANANYAG

Általános nyelvi ismeretek

A nyelv mint elrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvt pusok.

A magyar nyelv története

Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel. A magyar nyelv ő nyelvtörténeti korszakai. A magyar helyes rás történetének őbb állomásai.

Nyelv és társadalom

Fe lődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és el-adatai.

Az anyanyelvi ismeretek össze oglalása és rendszerezése

A kommunikáció tényezői és unkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatiká a hangtan, szótan- és alaktan, mondattan .A szövege fogalma.A külön éle szöveg a ták tartalmi és ormai ellemzőinek kapcsolata a kommunikációs olyamattal.Az esszé.

Irodalom TÉMAKÖ ÖK

TANANYAG

Józse Attila

Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-t z mű tematikai változatosságban.

ortrék a magyar irodalomból

Szabó Lőrinc két-három műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózá a, egy verse; adnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga.

Szerzők és művek

Németh László egy műve; Márai Sándor egy műve vagy szépprózai műrészlete.

Világirodalom a 20. században 1.

Két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Ka ka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov.

Széppróza, l ra, dráma

Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózá a; Weöres Sándor két-három műve; ilinszky János két-három verse; Örkény István kéthárom műve, köztük egypercesek és egy drámarészlet.

Világirodalom a 20. században 2.

Szépprózai művek, műrészletek, két szerző egy-egy alkotása vagy részletek; legalább egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal.

Kortárs magyar irodalom

Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől, pl. Nagy László, Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes és mások. Legalább egy regényrészlet vagy kisregény a 20. 76

század második elének magyar irodalmából. Az irodalom határterületei

Az irodalom létmód a ilmen, telev zióban, dalszövegben, a virtuális valóságban.

11.. KOMMUNIKÁCIÓ – MAGYA NYELV ÉS IRODALOM 2012-es kerettanterv szerint 9. évfolyam Magyar nyelv: Személyes kommunikáció – Tömegkommunikáció Önismeret, énkép, énkép-kommunikáció, én és a csoport. A kommunikáció alapmodell e, összetevőinek azonos tása, értelmezése. A nonverbális kommunikáció elemei, sa átosságai, működési mechanizmusai pl. testbeszéd, térközszabályozás, arcjáték). A kommunikációs zavarok, kon liktusok eloldásának el árásai. Generációs megértési nehézségek: eltérő nyelv, eltérő elentés pl. szleng, réteg- és csoportnyelvek). A kommunikáció sikere, a kulturális és a nyelvi szabályok szerepe a megértésben. Etikett a kommunikációban. Kommunikáció az interneten. Netikett a Facebookon, e-mailben és online csevegés közben. Előzetes elvárások a kommunikációban, a megértés csapdái, emberi átszmák. A kommunikáció szint ei. A társadalmi kommunikáció ogalma. A társadalmi kommunikáció csatornái. Centrum és peri éria. A társadalmi kommunikáció egyéb területei: hivatalos szövegek pl. menetrend, betegtájékoztató, banki dokumentumok, álláshirdetések értelmezése). Tömegkommunikáció és mű a ai. A manipuláció ogalma és hatásmechanizmusai. Vizuális és verbális kommunikáció kapcsolata; Hivatalos kommunikáció eklám, plakát, gra iti: meggyőzés vizuális eszközei, meggyőzés, manipuláció. eklám: rádióreklám, internetes reklám. A meggyőzés hangzó és komplex eszközei, meggyőzés, manipuláció. A képi nyelvben és a verbalitásban re lő meggyőzési lehetőségek. A ilmnyelv mint kommunikációs orma. A vizuális és a verbális kommunikáció kapcsolata. A vizuális kommunikáció eszközei, a képek elentése és olvashatósága. A sz nek elentése, sz nszimbolika a köznapokban és a művészetekben. Zene és kommunikáció, zenei nyelv, a nyelv zené e. A zenei nyelv egyetemessége. észvétel a hivatalos kommunikációban, a hivatalos kommunikáció aktuális mű a ai: elelés, beszámoló, vizsga stb. ályázatok. Állásinter ú. A hivatalos dialógus mint mű a . A nyelv és a nyelvtan rendszere 77

A nyelv ogalma, nyelv és beszéd. A beszéd ellemzői – az egyénre ellemző beszédmód. A el, a elzés, a elrendszer ogalmának megismerése, illetve ismétlése. A elek t pusai ikon, index, szimbólum . A nyelv mint elrendszer, a nyelvi elek t pusai. A nyelv szint ei, a le ró nyelvtan egységei hangtan, mor ématan, szótan, mondattan, szövegtan . Hang, onéma, betű. A hangok elölése rásban, a betű. Hangtörvények. A hangtörvényekből akadó helyes rási szabályok eleleven tése, helyes rási eladatok egyéni szükségletek szerint. A szó a ok beszédbeli és mondatbeli szerepe. A szó a ok elismerése, szavak csoportos tása. Mor émák, szóelemek, szóalakok. A toldalékok szerepe a szó- és a mondatalkotásban. Szintagmák keresése és elölése. A szókincs e lesztése a határozós és a elzős szintagmákhoz kapcsolódva. A tula donnevek és az igekötős igék helyes rása. Mondat – szöveg – jelentés A mondat ogalma, a mondat szerkesztettsége és modalitása. A modalitás szerepe a közlő szándékának ki e ezésében. Írás elek. Az egyszerű és az összetett mondat elismerése, csoportos tása gyakorlati eladatok során. Az összetett mondat t pusainak megkülönböztetése, összetett mondatok alkotása szerkezeti modellek alap án. A szöveg és a szövegkohézió. Szövegértési eladatok. A szövegelemzés lehetséges módszerei. A szövegkohézió nyelvi elemei, lineáris kohézió pl. névmások, toldalékok vizsgálata a szó a okról és a mor émákról tanultak elidézésével . A szövegkohézió elentésbeli elemei, globális kohézió pl. a c m, a téma, a tétel- és kulcsmondatok, kulcsszavak; a bekezdések logikai viszonyának vizsgálata köznapi, irodalmi és sa át szövegekben . Szöveg onetikai eszközök. Hangos olvasás, interpretálás, előadó-művészet. A onetikai eszközökkel való tudatos bánásmód gyakorlása. A hangalak és a elentés viszonya. Azonos alakú, egy elentésű, több elentésű, rokon értelmű, hangutánzó és hang estő szavak elismerése, gyű tése, csoportos tása. A rokon értelmű szavak szerepe a szóbeli és az rásbeli kommunikáció változatosságában, pontosságában és választékosságában. Szókincsbőv tő eladatok. Szövegértés, szövegalkotás I. A szövegek szerkezete A szöveg ellemzői, tartalmi és ormai elemei. Különböző szövegek – különböző szándékok: szerzők, szövegalkotási célok, hogyan változik egy-egy szöveg a szándéktól üggően. Különböző célok – különböző szövegmű a ok t pusok, ellemzők – olvasástechnika, olvasás és szövegértés, hangos és néma olvasás utáni értés. Szövegek tagolása, szerkezeti elemek, kapcsoló elemek. Az rásbeli és a szóbeli szövegalkotás eltérései, az eltérések okai, t pusai. Szókincs bőv tése, szótárak, kézikönyvek használata. 78

Internetes szótárak, helyes rás-ellenőrző programok, szótárprogramok használata, internetes keresés, orrások ellenőrzésének kérdései. – övid szóbeli szövegek le rása – rott szöveggé alak tása. Szövegértés, szövegalkotás II. A történetalakítás eszközei A történet ogalma, unkció a. Történetalak tás: a történet alapegységei, történetép tés. A történet variálhatósága, különböző mű a ok. Sa át történet létrehozása, szereplők, történetelemek kiválasztása, cselekménybonyol tás. A szöveg makroszerkezetének három egysége: bevezetés, tárgyalás, be e ezés. Beszédmű a ok/szövegmű a ok. Elbeszélés, élménybeszámoló, elszólalás, hozzászólás, érvelés. Köznyelv, irodalmi nyelv, nyelvi norma, szleng, rétegnyelvek, csoportnyelvek. A kiselőadás, a re erátum és a vázlat kész tésének szabályai. Forrásmeg elölés, orrásellenőrzés. Magyar irodalom: Irodalom – művészetek – média I. Művészeti ágak, műnemek, műfajok Irodalom: Az irodalmi és a köznyelvi szövegek eltérései, az irodalom mint nyelvhasználat: az irodalmi szöveg elh vó ellege. Az irodalom mágikus ellege. Az irodalom szerepváltozása, virtuális valóságok. Műnemek: epika, dráma, l ra. Az egyes műnemek leg ellemzőbb mű a ai. Napló és blog mint irodalmi mű a ok, illetve az internet mű a ai. Levél, e-mail, sms, blog eltérő nyelvezet, eltérő etikett . A Nyugat c. olyóirat. Internetes irodalmi lapok (Pl. Litera, Irodalmi Jelen, Spanyolnátha). Kortárs szerzők versei, szövegei. A krimi, sci-fi jellemzői, témái. Groteszk, egyperces novellák. Javasolt szerzők /művek, műrészletek/: Arany János, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, József Attila, Karinthy Frigyes, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Örkény István, Parti Nagy Lajos, Karafiáth Orsolya, Varró Dániel, Jónás Tamás, Szabó T. Anna.) Művészet/Média: A művészet ogalma, művészeti ágak. Ismerkedés a következő ogalmakkal: magas kultúra, tömegkultúra, kommersz, zlés. Az rott sa tó mű a ai. Fikció, manipuláció, hazugság, átverés, demagógia stb. Facebook, világháló, átékok, alternat v valóságok. Irodalom – művészetek – média II. Az irodalom és a vizuális kultúra formanyelve és eszközei

79

Irodalom: Oralitás – az irodalom kezdetei, népmesék, monda, legenda. Műköltészet: eposzok, abulák, anekdota, aforizma. Leg ontosabb alakzatok és szóképek pl. versszak, rím, alliteráció, ismétlés, felsorolás, fokozás, ellentét, metafora, megszemélyesítés, szimbólum). Önéletra z, életra z, útira z az irodalomban. Dalszövegek, kortárs költészet, hangköltemények pl. rap-szövegek, Lovasi András, Kiss Tibor, Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre, Marno János, Ladik Katalin). Novella, regény. l. Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, F. Kafka, B. Hrabal.) Az elbeszélő szerepe és t pusai. Cselekménybonyol tás, ellemábrázolás. Korra z, társadalmi kontextus, szubkultúrák meg elenése a szövegben. Hagyomány, kánon, történetiség. Sz nhely, időkezelés, beszédmód, valóság és ikció. Művészet/Média: Gra iti az őskorban és az ókorban. l. barlangrajzok, pompeji falfeliratok, egyiptomi sírok). Gra iti ma: művészet vagy kulturális környezetszennyezés. A képregény mint mű a , h res képregények. Képregények ilmes adaptációi pl. Superman, Batman, Pókember, Sin City, Amerika kapitány, Asterix stb.). A képregény mint művészet pl. R. Lichtenstein). Művész ilm, kommersz ilmek, reklám ilmek, plakátok. Filmes gegek, átverés, képi humor, ra z ilm, néma ilm l. Chaplin, Stan és Pan, Buster Keaton). Film és irodalom kapcsolata – adaptáció vagy ú műalkotás, remake-ek.

Kommunikáció – magyar nyelv és kommunikáció 2012-es kerettanterv szerint 10. évfolyam Magyar nyelv: A sikeres kommunikáció – nyelvi és kommunikációs repertoár a gyakorlatban Személyes erősségek és gyengeségek meg ogalmazása, megerős tés és seg tő b rálat a társaknak. A művészeti ágakhoz való viszony beép tése az önértékelésbe.Formális és in ormális tanulás, tehetség, kreativitás.A családi viszonyok és a társalgási st lus történeti változásai. Disputa: érvelő szövegek alkotása szóban. A disputa szabályainak megismerése, egyszerűs tett áték.Tömegkommunikáció, telev zió, internet. A média vélemény- és zlés ormáló szerepe. énz és tömegkommunikáció pl. reklám, show, klip . Állás oglalás az életst lusok, szerepminták körében, értékválasztás.Társalgási st lus különböző beszédpartnerek esetén. Udvarias társalgás. A vulgarizmus kerülése. Kulturált nyelvi megoldások kényes témák megbeszélésére. Különböző st lusrétegek mű a i sa átosságainak meg elelően rt sa át és kész szövegek elolvasása, előadása, illetve rögtönzése. 80

Kulturált véleményalkotás, önértékelés, egymás munká ának és tel es tményének értékelése indoklással, e lesztési tanácsokkal. Érvelő mű a ok és szövegek, a meggyőzés szolgálatában. A vizsga, mint a meggyőzés sz ntere. Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek A szóbeliség és az rásbeliség st lus egyei a magánéleti és a élhivatalos, publicisztikai helyzetekben. A tárgyalt művekről szóló rövid kritikák, blogbe egyzések koherenciá ának elemzése. Ismerkedés a publicisztikai, az előadói szónoki és a tudományos népszerű tudományos, ismeretter esztő st lus egyeivel szövegek alap án. A különböző st lusrétegekbe tartozó szövegek elismerése. Nyelvtörténeti ismeretek, a magyar nyelv eredete, a szókincs történeti rétegei néhány szöveg vizsgálatával. Nyelvú tás, a technika és a globalizáció szerepe a nyelv változásában. Szógyű tés a technikával, a divattal és a zenével kapcsolatban – köznyelvivé vált idegen és ú szavak. Ismerkedés az utónévkönyvvel, a nevek eredetével és elentésével. Nyelvváltozatok, nyelv árások. Egy-egy a tanulók által ismert vidék nyelv árásainak ellegzetességei. Tá szavak. Nyelvváltozatok, i úsági és diáknyelv. Szleng és argó. Szlengszótárak. A határon túli nyelvhasználat egy-két változata: kétnyelvűség, kevertnyelvűség, kettős nyelvűség Szövegértés, szövegalkotás – retorikai gyakorlatok Álláshirdetések elemzése és alkotása személyes tényezők igyelembe vételével, önismeret. Lényegkiemelés különböző mű a ú, családi témá ú szövegekben pl. újságcikk, blogbejegyzés). Érvelő szövegek vizsgálata és alkotása. Képes instrukciók szöveggé ormálása v. szöveges instrukciók alap án egyszerű képek alkotása összeszerelés, olyamatábra stb. . Írásbeli téletalkotás, kritika, értékelő szöveg rása. Nézőpontváltás a szövegben. Egyedi név egy tervezése, megalkotása. etorikai eladat, ünnepi beszéd alkotása pl. ballagásra, születésnapra, esküvőre, eljegyzésre, keresztelőre). 81

A retorika nyelven k vüli eszközei. etorikai eladat, beszéd alkotása tetszőleges témában. Érvelő szövegek olvasása és alkotása. Vers- vagy próza rás sablon seg tségével. Alapvető stilisztikai ismeretek rendszerezése, gyakorlati alkalmazása szövegalkotás során. Magyar irodalom: Irodalom – művészetek – média Műalkotások befogadása Különböző műnemű és mű a ú irodalmi művekről közös beszélgetés és elemzés tematikus bontásban. Javasolt szerzők : Ady Endre, József Attila, Áprily Lajos, Kányádi Sándor, Dsida Jenő, Kukorelly Endre versei, F.M. Dosztojevszkij, Krúdy Gyula, Tamási Áron, Márai Sándor, Szilágyi Domokos, Esterházy Péter, Háy János műveiből részletek, Madách Imre, W. Shakespeare drámáiból részletek. Művészet/média: Leg ontosabb avantgárd irányzatok ellemzői pl. expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktivizmus). Művészeti ágak, mű a ok, ki e ezőeszközök, üzenet, hangulat. Műalkotás és műkedvelés, hobbi, giccs. Filmek a tematikus bontáshoz. pl. M. Ferreri, Huszárik Zoltán, F. Zeffirelli, B. Luhrmann ilm éből vett részletek, hollywoodi happy end ilmek . Műalkotások vers, zene, ilm, tánc stb. . be ogadása és kommentálása, a be ogadó szerepe a művek értelmezésekor.

12..

Anyanyelvi kommunikáció Előrehozott (2012-es) szakképzési kerettanterv szerint

10. szakiskolai tananyag 1. Mindennapi élethelyzetek: a beszéd és írás kultúrája Kommunikációs helyzetek elismerése, az azokkal adekvát viselkedés, st lus kiválasztása. Inadekvát kommunikációs hatások mindennapi helyzetekben.

82

A tegeződő-magázódó nyelvhasználat: iskolában, otthon, hivatalban, vásárláskor, baráti körben. Tele onálási etikett és nyelvhasználat. A pap r alapú és az elektronikus levelezés sa átosságai. Hivatalos és magánlevél st lusa, ormá a. 2. Mindennapi élethelyzetek: a tájékozódás kultúrája Országos és helyi napilapok, hetilapok h ranyagának értelmezése. eklámok nyelvi sa átosságai – in ormációk értelmezése a reklámokban. Kérdezés, érdeklődés, az in ormációigény pontos ki e ezése. anasz meg ogalmazása pontos le rás . Diagnózis értelmezése, orvosi tá ékoztatási kötelezettség kérdések meg ogalmazása . Beutalók, igazolások, receptek értelmezése. Gyógyszerek használata. Szerződések. Önkormányzattal, hivatalokkal való kapcsolat. Hatóságokkal való kapcsolat. 3. Rétegnyelvek –köznyelv Generációs nyelvhasználati különbségek: hangképzés, hangsúly, hangle tés, szavak, témák, szólások, hasonlatok, meta orák, szimbólumok, szinesztéziák. ádiók és tv-csatornák műsorainak nyelve, bemondók nyelvhasználata műsorainak nyelve, bemondók nyelvhasználata hangképzés, hangsúly, hangle tés , ú ságok szerkesztési st lusa. Egyes tá egységek sa átos nyelvhasználata, kül öldiek magyarnyelv-használata. A szakmai nyelv szókészleti ellemzői övevényszók, ú alkotású szavak . Sportágakra ellemző szókészlet, a szurkolók nyelvezete rigmusok, elek, molinók . Microso t nyelv, G S, átékok: grammatika, szóhasználat,. Az elektronikus rott kommunikáció nyelvtana, szóhasználata, st lusa. övid tések, elek. 4. A köznapitól eltérő nyelvhasználat

83

A humor ellegzetességei, esztétiká a. Az irodalmi és a köznyelvi humor sa átosságai. Ünnepeken és különleges alkalmakon használt nyelv, ekkor alkalmazott nyelvi eszköz

13..

MATEMATIKA KOMPETENCIA TANANYAGA

9. évfolyam 1. ACIONÁLIS SZÁMOK Számok mindenhol Törtek, 0, negat v számok Számegyenes Kis számok, nagy számok 2. SZÁMOLÁS, FEJSZÁMOLÁS, BECSLÉS, SZÁMOLÁS SZÁMOLÓGÉ Alapműveletek egész számokkal, közönséges és tizedes törtekkel Adatok értelmezése Szám tógépes ismeretek Táblázatok, gra ikonok 3. SZÁMOLÁS TÖ TEKKEL Oszthatóság Műveletek 4. NYITOTT MONDATOK Egyenlet előkész tése Első okú egyenletek Első okú egyenlőtlenségek Szöveges eladatok . G AFIKONOK, KOO DINÁTA-RENDSZER Gra ikonok gyű tése, elemzése Derékszögű koordináta-rendszer Gra ikon kész tése, egyenletek, egyenlőtlenségek Következtetések 6. EGYBEVÁGÓSÁGI T ANSZFO MÁCIÓ, NAGYÍTÁS, KICSINYÍTÉS S kbeli alakzatok Egybevágósági transz ormáció Nagy tás, kicsiny tés 7. S ECIÁLIS SOKSZÖGEK, NEVEZETES VONALAK Alakzatok szerkesztése 8. MÉ ÉS Mértékegységek, átváltásuk

84

EL

Szögmérés, szög a ták Kerület, terület 9. STATISZTIKAI ADATOK GYŰJTÉSE 10. KOMBINATORIKA Sorbarendezés Kiválasztás Sorbarendezés és kiválasztás

10. évfolyam 1.VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS Kombináció lottó , sorbarendezés , kiválasztás Egyszerű esemény valósz nűsége 2. KIS ÉS NAGY SZÁMOK Számok normálalak a Csillagászati és mikroszkopikus méretek 3. A ÁNYOSSÁGI FELADATOK Adókulcs Százalékszám tás, Személyi övedelemadó 4. FÜGGVÉNYEK Egyenlet, gra ikus módszerek Gra ikonok olvasása, üggvények vizsgálata . GEOMET IAI MÉ ÉSEK, SZÁMÍTÁSOK Testek elsz ne, tér ogata kocka, téglatest, hasáb, henger, gúla, kúp, gömb

14..

MATEMATIKA TANANYAG szakközépiskola

11. évfolyam MÁSODFOKÚ EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK, EGYENLET ENDSZE EK o Másod okú egyenletek, egyenlőtlenségek o Másod okúra visszavezethető magasabb okú egyenletek o Egyenletrendszerek A HATVÁNYOZÁS ÁLTALÁNOSÍTÁSA, A LOGA ITMUS o Hatványazonosságok o Exponenciális üggvény o Exponenciális üggvény transz ormációi o Exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek 85

o o o o o

A logaritmus ogalma, azonosságai A logaritmus üggvény, transz ormációi Az exponenciális és a logaritmikus üggvény kapcsolata Logaritmikus egyenletek, egyenlőtlenségek Logaritmikus egyenletrendszerek

TRIGONOMETRIA o Vektorok, műveletek vektorokkal, vektorok skaláris szorzata o Merőleges vektorok skaláris szorzata o A derékszögű háromszög szög üggvényei, szög üggvények általános tása o Trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek o A szinusztétel o A koszinusztétel o Add ciós tételek o Szinusz, koszinusztétel, háromszög területe, a háromszög köré rható kör sugarának meghatározása KOO DINÁTAGEOMET IA o Descartes- éle koordináta-rendszer o Szakasz elezőpont, harmadoló pont, osztó pontok o Súlypont o Szakasz hosszának meghatározása o Az egyenes egyenlete normálvektoros, irányvektoros, analitikus alak o Egyenesek metszéspont ai o Egyenes és pont távolsága o A háromszög nevezetes vonalai, súlypont, magasságpont, köré rható kör középpont ának meghatározása o Kör egyenlete, három ponton átmenő kör egyenlete o Kör és egyenes kölcsönös helyzete o Két kör kölcsönös helyzete o Külső pontból a körhöz húzható egyenes egyenlete o A parabola, geometriai értelmezés, üggvénygra ikon, parabola egyenlete ILLANTÁS A G ÁFELMÉLETBE VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS o Kombinatorika permutáció, kombináció, variáció o A binomiális együtthatók tétele, alkalmazása o Klasszikus valósz nűségi mező o Visszatevéses mintavétel, binomiális eloszlás o Visszatevés nélküli mintavétel, hipergeometrikus eloszlás o Geometriai valósz nűségek 12. évfolyam SZÁMSO OZATOK o Számtani sorozat képzési szabályok, összegképlet o Mértani sorozat képzési szabályok, összegképlet o Kamatos kamat, banki feladatok

86

TÉ GEOMET IA o Térelemek o Testek osztályozása, szabályos testek o A terület ogalma, a sokszög területe o A kör és részeinek területe o A tér ogat ogalma, hasáb és henger tér ogata, elsz ne o A gúla és kúp tér ogata, elsz ne o A csonka gúla és csonka kúp tér ogata, elsz ne o A gömb tér ogata, elsz ne TEMATIKUS ENDSZE EZŐ ÖSSZEFOGLALÁS KÖVETELMÉNYEK A tanulóktól megk ván uk a szaknyelv pontos használatát, a alkalmazását rásban és szóban egyaránt.

elölésrendszer helyes

A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet és tesz is a matematikatan tás a kommunikációs készség e lesztéséért. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes egyzeteléshez szoktatás a első okú tanulást is seg ti. Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tud ák különböztetni a de in ciót, a se tést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a de in ciókat, tételeket alkalmazni is tud a a tanuló. Nem hagyhat uk igyelmen k vül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tan tásunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai se tések meg ogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez seg tséget ad a könyvtár és az internet használata is.

15..

MATEMATIKAI TANANYAG (szakiskola)

9-10. évfolyam SZÁMTAN, ALGEB A Számok rása, olvasása Tizes számrendszer Alapműveletek racionális számkörben Négyzetre emelés, négyzetgyök Algebrai ki e ezések, behelyettes tés GONDOLKODÁSI MÓDSZE EK, HALMAZOK, VALÓSZINŰSÉG, STATISZTIKA Halmazok, műveletek halmazokkal Koordináta-rendszer Gra ikonok, elemzés Szám ogalom bőv tése Kiválasztás, sorba áll tás, kiválasztás és sorba áll tás 87

Adtok gyű tése, gra ikonok elemzése FÜGGVÉNYEK, SO OZATOK, EGYENLETEK, ALGORITMUSOK Mérés, mennyiségek, mértékegységek Az arányosság, egyenes és ord tott arány Százalékszám tás Függvények Első okú egyenletek, egyenlőtlenségek GEOMETRIAI ALAPJAI ont, egyenes, élegyenes, szakasz, s k,tér S kidomok, sokszögek ellemzése Alapszerkesztések S kidomok kerülete, területe ithagorasz tétel, Thálesz tétel Szabályosság, egybevágóság, szimmetria Hasonlóság Egyszerű testek elismerése, ellemzése Testek elsz ne, tér ogata

16.. )

TE MÉSZETTUDOMÁNYOS KOM ETENCIA( kémiai

10. évfolyam Az egyén az ember , a tudomány, a technika és a társadalom Környezetünk anyagai Az emberi hétköznapok anyagai. A természetes és mesterséges anyag. A világ elép tésének anyagelvűsége – elemi részecskék, atomok, ionok, molekulák, vegyületek. Szervetlen és szerves anyag. Élő és élettelen anyag. Egyszerű k sérletek: oldatok és keverékek vizsgálata. Keverékek szétválasztása ülep tés, szűrés , mechanikai szennyv ztiszt tás. Oldatok kész tése töménység : növényvédő szerek oldata, mosószerek és tiszt tószerek oldatai, por alakban kapható antibiotikumok. Halmazállapot. Vezetőképesség elektromos,hő . Szigetelők Vegyületek képződése és bomlása. Hővezető képesség. Kémia a háztartásban Élelmiszerek, Gyógyszerek Mosó- és tiszt tószerek, estékek, növényvédő szerek, műtrágyák. 88

Az élőlény Szerves molekulák, se tek, szövetek szervek, szervrendszerek, szervezet. Szervezet=élőlény Felkészülés a elnőttlét szerepeire Fehér ék, zs rok, Szénhidrátok, nukleinsavak szerkezetének, biológiai unkció ának eldolgozása

17..

TE MÉSZETISME ET TANANYAGA

TUDOMÁNYOS MEGISME ÉS Meg igyelés, k sérlet, modellezés Mérés Alap- és leszármaztatott mennyiségek, mértékegységek TÁJÉKOZÓDÁS TÉ BEN ÉS IDŐBEN Koordináta- rendszer Mozgások, változások Tá ékoz ódás a Földön – égtá ak Geocentrikus-, heliocentrikus világkép álya, út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás Egyenes vonalú egyenletes mozgás Változó mozgások: egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás le tő, szabadesés egyenletes körmozgás KÖLCSÖNHATÁSOK, VÁLTOZÁSOK OKAI Erőhatások gravitációs erő, súlyerő, rugóerő,súrlódási és közegellenállási erő Newton törvényei tehetetlenség törvénye, dinamika alaptörvénye, hatásellenhatás törvénye Centripetális erő, tömegvonzás , súly- súlytalanság Tömeg, súrlódás, lendület-megmaradás törvénye Gyakorlati példák MUNKA, ENERGIA Munkavégzés a tái Energia, energiaváltozások Tel es tmény, hatás ok Környezetvédelem, hagyományos,megú uló energiák, alternat v energiák GÁZOK, FOLYADÉKOK, HALMAZÁLLA OT-VÁLTOZÁSOK- IDŐJÁ ÁS, IDŐJÁ ÁS ELEMEI Természeti környezetünket be olyásoló tényezők Fizikai törvényszerűségek Boyle-Mariotte törv.; Guy- Lussac törv. Föld Levegő Vz Égha lat Tala takaró Mezőgazdaság 89

A EMBE GÉ –MOZGÁS, LÉGZÉS, KE INGÉS ÉLETTANA, ANATÓMIÁJA A csont, izületek Az izmok A sz v és erek alapvető unkcióinak megismerése A tüdő, légzés Egészségvédelem FO MÁK, A ÁNYOK A TE MÉSZETBEN, Elemek, vegyületek, kristályok Szerves és szervetlen molekulák ELEKT OMOSSÁG, MÁGNESSÉG Elektroszatika Egyenáram Ohm törvény Magnetosztatika Indukció Váltakozó áram Elektromos munka, tel es tmény, hatás ok Élettani hatások, balesetvédelem ENE GIANYE ÉS AZ ÉLŐVILÁGBAN Táplálkozás Emésztés Kiválasztás Egészséges táplálkozás ATOMI AKTIVITÁS Atom szerkezet Atommag szerkezete adioaktivitás Maghasadás Fúzió Atomerőmű A Nap energia termelése A sugárzások a tái, élettani hatásaik A SZE VEZET EGYSÉGE Idegrendszer Viselkedés A FÉNY A ény tula donságai Visszaverődés, törés S k és gömbtükrök, lencsék Optikai eszközök A szem Hullámtermészet Elektromágnesen hullám ÁLLANDÓSÁG VÁLTOZÁS, INFO MÁCIÓ 90

Az emberi élet szakaszai Genetika CSILLAGÁSZATI, FÖLD AJZI, BIOLÓGIAI EVOLÚCIÓ Csillagok e lődése Földtörténet Darwini evolúció AZ EVOLÚCIÓ SZÍN ADA ÉS SZE E LŐI Élőlények együttélése

18..

TÖ TÉNELEM ÉS TÁ SADALOMISME ET Szakiskola

9. évfolyam 1. A magyar nép hazát keres 2. Őseink az ú hazában: Árpád vezértől Szent Istvánig 3. Az állam- és egyházszervező Szent István király 4. A keresztény magyar állam megszilárdulása Szent István ide én 5. Árpád örökösei Vak Bélától az Árpád-ház kihalásáig 6. A középkori Magyarország virágkora: Károly óbert 7. I. Nagy La os, a lovagkirály 8. A török veszély. Hunyadi János dicsősége 9. Mátyás király, az igazságos 10. A mohácsi csata és következményei 11. A három részre szakadt Magyarország részeinek ellemzése 12. A török kiűzése Magyarországról 13. II. ákóczi Ferenc szabadságharca 14. Mo. a Habsburg Birodalomban – XVIII. sz.: Mária Terézia és II. Józse uralkodása 15. Az ipari orradalom és az átalakuló társadalom 16. Modern világ. Nemzetállamok a XIX. században 17. Gyarmatos tás és birodalomép tés 18. A szövetségi rendszerek kialakulása a XIX. százag végén 19. Modern idők. Tudomány, technika, nagyipar 20. A re ormkor: Széchenyi és Kossuth 21. Az 1848-49-es orradalom és szabadságharc 22. A modern Magyarország születése. Önkényuralom és kiegyezés 23. Magyarország a kettős monarchiában 24. A milleniumtól az első világháború előesté éig 25. A tudomány és a művészet a dualizmus korában 26. Az állam, a törvény és a og a történelemben. 27. A ogalmak tartalma a magyar történelemben 28. Az alapvető emberi ogok

91

10. évfolyam 1. A boldog békeidőktől az első világégésig 2. Az első világháború 3. A küzdelmet lezáró békék. A trianoni békediktátum 4. Bolsevik hatalomátvétel – sztálini diktatúra 5. A világgazdasági válság. Kiútkeresés a válságból az USA-ban 6. A nácizmus Németországban 7. Mo. a két világháború között 8. A második világháború 9. A kétpólusú világ 10. A kommunista diktatúrák bukása 11. Az európai integráció kibontakozása 12. Mo. története a háborúba lépéstől a kommunista hatalomátvételig 13. Egypárti diktatúra Magyarországon 14. A ákosi-korszak 15. Forradalom és szabadságharc – 1956 16. A Kádár-korszak 17. A rendszerváltás 18. Magyarország és a világ 19. Korunk globális problémái. A népességnövekedés 20. Veszélyben a környezetünk 21. Gazdagok és szegények 22. Társadalmi környezetünk. Nemzeti és etnikai kisebbségek 23. Egyházak a mai Magyarországon 24. ártok, szakszervezetek, kamarák és civil szervezetek 25. Az állam elép tése, működése. Önkormányzatok 26. Választási rendszer 27. Az országgyűlés 28. A végreha tó és a b rói hatalom 29. Közteherviselés – egészségügy – szociálpolitika 30. A munka világa

19..

TÖ TÉNELEM szakközép

11.évfolyam I.

A felvilágosodás százada (1714-1789) 1. A elvilágosodás 2. Ú nagyhatalom születik – az amerikai üggetlenségi háború 3. Hatalmi átrendeződés Európában: állam ormák

II.

Magyarország talpra állása (1711-1790)

92

4. Magyarország a dunai monarchiában: népesség, ú áép tés . Mária Terézia és II. Józse uralkodása III.

A francia forradalom (1789-1799) 6. A orradalom előzményei 7. Állam ormák a rancia orradalom éveiben

IV.A forradalmak kora (1799-1847) 8. Napóleon uralma 9. Az ipari forradalom 10. A XIX. század eszméi V.A reformok kora Magyarországon (1790-1848) 11. Magyarország a rancia orradalom és a napóleoni háborúk ide én 12. Az első re ormprogram – Széchenyi István eszmerendszere 13. olitikai irányzatok a re ormkori Magyarországon 14. A virágzó re ormkor VI. Forradalom és szabadságharc (1848-1849) 1 . A népek tavasza 16. A törvényes orradalom: az Áprilisi törvények 17. Az ország elszabad tása, a üggetlenség kimondása 18. A vereség VII. Forradalmak után (1849-1870) 19. Hatalmi átrendeződés Európában 20. Olaszország születése 21. A német egység létre ötte 22. olgárháború az Egyesült Államokban 23. A brit birodalom VIII.A kiegyezéshez vezető út (1849-1868) 24. Megtorlás és ellenállás 2 . A kiegyezés: tartalma, dualista államszervezet IX. Boldog békeidők (1870-1914) 2 . A második ipari orradalom 26. A polgári állam: életmód, gondolkodók, ideológiák 27. Harc a gyarmatokért 28. A szövetségi rendszerek kialakulása X.A dualizmus kora (1868-1914) 29. Látványos gazdasági ellendülés 30. Népesedés és nemzetiségi viszonyok 93

31. Budapest világvárossá e lődik 12. évfolyam I.

A „nagy háború” és következményei 1. Az I. világháború 2. A békerendszer 3. Forradalmak Oroszországban 4. olgári demokratikus orradalom Magyarországon és a Tanácsköztársaság

II.

A bizonytalanság kora 1. Németország: a weimari köztársaság, a náci hatalomátvétel 2. A Szov etunió 3. Nemzetközi politika, 1920-1938

III.

A Horthy korszak 4. A Horthy-rendszer ellemzése 5. olitikai és gazdasági konszolidáció 6. Magyar társadalom a két világháború között

IV.

A második világháború 7. A II. világháború menete 8. Népirtás a második világháborúban 9. Magyarország a második világháborúban

V.

A kétpólusú világ 10. A háború utáni rendezés 11. A hidegháború: a nyugati tömb , a szocialista tábor

VI.

Magyarország, 1945-1956 12. Koal ciós évek 13. A ákosi-rendszer 14. Az 1956-os forradalom

VII.

Magyarország a Kádár-korban 15. A Kádár-rendszer ellemzése 16. Társadalom és életmód a Kádár-korban 17. Gazdasági és politikai válság 18. Magyarországi nemzetiségek és a határon túl élő magyarok

VIII. A globális világ felé 19. A harmadik világ 20. Izrael születése és a közel-keleti kérdés 21. A gorbacsovi ordulat és következményei a Szov etunióban és a szocialista országokban – a rendszerváltás 22. Az európai integráció kezdete: az Európai Unió 94

23. Korunk globális problémái: ogyasztói társadalom, túlnépesedés, népesség ogyás IX.

Magyarország 1988-2002 24. Átmeneti időszak és rendszerváltás: a Harmadik Magyar Köztársaság 25. A magyar köztársaság alkotmánya 26. A magyar társadalom a rendszerváltás után

KÖVETELMÉNYEK Legyenek képesek a orrások és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tud anak bibliográ iákat kész teni az iskolai és közkönyvtárak elhasználásával kiselőadások, vitaind tók cél ára. Tud anak elép tett, szabadon előadott eleletet adni a tanult témákról. Tud anak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és ú ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid elkészülés után. Tud anak méréseket és becsléseket kész teni a térképen önállóan vagy szaktanári seg tséggel lakosságszám, népsűrűség, gazdasági e lettség . Tud ák a térképen ábrázolt elenségeket beép teni szóbeli és rásbeli eladatok megoldásába. Valamilyen történelmi kérdés át ogó, esszé ellegű szabatos ki e tése.A történelmi ogalmak szakszerű magyarázata és használata.Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, sa át vélemény meg ogalmazása, ki e tése és megvédése esetleges vita esetén.Az in ormáció orrások kritikus kezelése. Kérdések eltétele a orrás megb zhatóságára, a szerző esetleges el ogultságára, tá ékozottságára, re tett szándékaira vonatkozólag. Esszé rása társadalmi témákról, ennek kapcsán a kérdés világos meg ogalmazása, a bizony tékok és a cá olatok ki e tése, a következtetések levonása. Hosszabb adatsorok, gra ikonok, ábrák alap án történelmi változások elismerése és bemutatása.A huszadik század meghatározó elentőségű történelmi személyiségei szerepének értékelése.A orrások értékelésével sa át szóbeli vélemény kialak tása az adott eseményről, intézményről, szervezetről.Egyes témák nyomon követése a sa tóban és a tömegkommunikáció egyéb területein pl. az EU-csatlakozás olyamatának igyelemmel k sérése .Szemléletes diagramok és gra ikonok kész tése gazdasági, társadalmi, demográ iai olyamatokról.

20.. TÁ SADALMI ISME ETEK TANTÁ GY TANANYAGA 12. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A család Születés és halálozás A családi háztartás A helyi társadalom Társadalmi csoportok közvetlen környezetünkben Az iskolai diákönkormányzatok 95

7. A diákok ogai és kötelezettségei 8. A nemzeti és etnikai kisebbségek 9. Nemzet – nemzetiség 10. A cigányok Magyarországon 11. A társadalom vallási tagolódása 12. A civil szervezetek 13. Társadalmi rétegződés Magyarországon 14. Társadalmi beilleszkedési zavarok 15. ártok – többpártrendszer 16. Érdekvédelmi szervezetek 17. A helyi társadalom és a demokrácia 18. Az önkormányzatok 19. Az állampolgárság 20. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 21. A parlamenti választások 22. Az önkormányzati választások 23. Az állampolgári ogok és kötelességek 24. A demokratikus kormányzati rendszerek 25. Az igazságszolgáltatás 26. A belső rend védelme – a honvédelem 27. Hazánk és Európa 28. Az Európai Unió 29. Hazánk és az Európai Unió 30. Magyarország külpolitiká a KÖVETELMÉNYEK A tanuló ismer e a társadalmi együttélés alapvető szabályait a Magyarország és az Európai Unió intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi kon liktusok és erkölcsi dilemmák elismerésére, értelmezésére és megvitatására. Ismer e az etikai alap ogalmak elentését. Értse és értelmezze elelősségét maga és mások sorsáért, a öldi élővilág övő éért.

TÖ TÉNELEM TANTÁ GY TANANYAGA

21..

elnőtt szakközépiskolai osztály 11. évfolyam Az őskor és az ókori Kelet 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az emberré válás és az őskőkor Életmódváltás az ú kőkorban Az első civilizáció: a sumerok Mezopotámia története A Perzsa Birodalom Egyiptom 96

7. India, K na 8. Kis országok – eltérő vonások Az ókori Hellász 1. A görög történelem kezdetei 2. A görög demokrácia kialakulása és énykora Athénban 3. A görögséget összekötő kapocs: a hitvilág 4. Az egységes Hellász – Nagy Sándor 5. A hellenizmus kora Az ókori Róma 1. óma történelmének kezdetei 2. óma ter eszkedése és állam ormái 3. A császárság századai 4. A kereszténység születése 5. A ómai Birodalom szétesése és a Nyugatrómai Birodalom bukása A kora középkor 1. Ú királyságok a Nyugatrómai Birodalom rom ain 2. A pápaság létre ötte 3. Az iszlám meg elenése és térhód tása A magyarság története az államalapításig 1. A magyar őstörténet A hon oglalás 2. A letelepedéstől az államalap tásig 3. A hon oglalás kori életmód A középkor virágkora 1. A városok születése 2. A rendiség kialakulása a XI-XIII. században 3. Művelődés a XI-XIII. században Az Árpád-kor 1. Szent István országa 2. Szent László és Könyves Kálmán uralkodása 3. II. András – az Aranybulla 4. A tatár árás A középkor vége 1. Válság és virágzás Nyugat-Európában 2. Anglia, Franciaország és Spanyolország a XIV-XV. században A rendiség kialakulása Magyarországon 1. Károly óbert és Nagy La os uralkodása 2. Hunyadi János és a török párharca 3. Mátyás, a nagyhatalmú király 97

Táguló világ 1. A nagy öldra zi el edezések 2. e ormáció és katolikus megú ulás 3. A tőkés gazdálkodás kibontakozása Harc a megmaradásért 1. Magyarország romlása – Mohács 2. Az ország három részre szakadása és a három terület ellemzése A kora újkor 1. Állam ormák a kora ú korban 2. Változó gondolkodás, változó élet Két nagyhatalom között 1. A tizenöt éves háború és Bocskai szabadságharc 2. A magyar rendek és a Habsburg-dinasztia 3. A török kiűzése 4. A ákóczi-szabadságharc 12. évfolyam A felvilágosodás százada (1714-1789) 1. A elvilágosodás 2. Ú nagyhatalom születik – az amerikai üggetlenségi háború 3. Hatalmi átrendeződés Európában: állam ormák Magyarország talpra állása (1711-1790) 4. Magyarország a dunai monarchiában: népesség, ú áép tés . Mária Terézia és II. Józse uralkodása A francia forradalom (1789-1799) 6. A orradalom előzményei 7. Állam ormák a rancia orradalom éveiben A forradalmak kora (1799-1847) 8. Napóleon uralma 9. Az ipari forradalom 10. A XIX. század eszméi A reformok kora Magyarországon (1790-1848) 11. Magyarország a rancia orradalom és a napóleoni háborúk ide én 12. Az első re ormprogram – Széchenyi István eszmerendszere 98

13. olitikai irányzatok a re ormkori Magyarországon 14. A virágzó re ormkor Forradalom és szabadságharc (1848-1849) 1 . A népek tavasza 16. A törvényes orradalom: az Áprilisi törvények 17. Az ország elszabad tása, a üggetlenség kimondása 18. A vereség Forradalmak után (1849-1870) 19. Hatalmi átrendeződés Európában 20. Olaszország születése 21. A német egység létre ötte 22. olgárháború az Egyesült Államokban 23. A brit birodalom A kiegyezéshez vezető út (1849-1868) 24. Megtorlás és ellenállás 2 . A kiegyezés: tartalma, dualista államszervezet Boldog békeidők (1870-1914) 2 . A második ipari orradalom 26. A polgári állam: életmód, gondolkodók, ideológiák 27. Harc a gyarmatokért 28. A szövetségi rendszerek kialakulása A dualizmus kora (1868-1914) 29. Látványos gazdasági ellendülés 30. Népesedés és nemzetiségi viszonyok 31. Budapest világvárossá e lődik A „nagy háború” és következményei 1. Az I. világháború és a békerendszer 2. Forradalmak Oroszországban 3. olgári demokratikus orradalom Magyarországon és a Tanácsköztársaság A bizonytalanság kora 4. Németország: a weimari köztársaság, a náci hatalomátvétel . A Szov etunió A Horthy korszak 6. A Horthy-rendszer ellemzése 7. olitikai és gazdasági konszolidáció 8. Magyar társadalom a két világháború között A második világháború 8. A II. világháború menete 99

9. Népirtás a második világháborúban 10. Magyarország a második világháborúban A kétpólusú világ 11. A háború utáni rendezés 12. A hidegháború: a nyugati tömb , a szocialista tábor Magyarország, 1945-1956 13. Koal ciós évek 14. A ákosi-rendszer 15. Az 1956-os forradalom Magyarország a Kádár-korban 16. A Kádár-rendszer ellemzése 17. Társadalom és életmód a Kádár-korban 18. Gazdasági és politikai válság 19. Magyarországi nemzetiségek és a határon túl élő magyarok A globális világ felé 20. A harmadik világ 21. Izrael születése és a közel-keleti kérdés 22. A gorbacsovi ordulat és következményei a Szov etunióban és a szocialista országokban – a rendszerváltás 23. Az európai integráció kezdete: az Európai Unió 24. Korunk globális problémái: ogyasztói társadalom, túlnépesedés, népesség ogyás Magyarország 1988-2002 25. Átmeneti időszak és rendszerváltás: a Harmadik Magyar Köztársaság 26. A magyar köztársaság alkotmánya 27. A magyar társadalom a rendszerváltás után SZAKISKOLAI SZAKMAI MODULOK

22..

FOD ÁSZ TANANYAG Munka- és környezetvédelem 1. 1.0/1210-11

Általános balesetvédelmi szabályok Épületek, ép tmények balesetvédelmi szabályai Közlekedés az iskolában és a munkahelyen Munkavédelem o o

A munkavédelem ogalma, cél a, alapkérdései A munkavédelem alapkérdései Feladatai, a baleset és a munkahelyi baleset ogalma Foglalkozási megbetegedések o o o

o

A oglalkozási betegségek kiváltó okai 100

o Munkahelyi ártalmak Magatartási szabályok a nevelési és oktatási intézményekben

Általános magatartási szabályok az oktatási intézményekben Elméleti és gyakorlati képzés A tanuló és gyermekbalesetek be elentési kötelezettsége Munkabiztonság Speciális higiéniás műveletek a szépészeti szolgáltatásban Elsősegélynyú tás o o o o o

o o o

Égési sérülések, mérgezések Vérzések, eszméletvesztés Sokk, áramütés, elsősegélynyú tás rándulás, icam, törések esetén Etika és kommunikáció 2.0/1210-11

A kommunikáció ogalma, a tái, irányai Verbális kommunikáció Írásbeli kommunikáció Az rásos kommunikáció leggyakoribb ormái A beszéd a nyelv és beszéd , a beszéd ellemzése A kommunikáció a tái, a kritika, a dicséret Nonverbális elek, csoportos tása, gesztusok testbeszéd Térközszabályozás, kulturális szignálok, tömegkommunikáció Kommunikáció a szolgáltatásban a kommunikáció körülményei, zavarai, dinamiká a A kommunikációs csatornák ellemzői A ér i és női vendégek kommunikációs t pusai és ellemzőik Az eredményes kommunikáció eltételei szabályai A kommunikáció eredményes aktorai, a testbeszéd és a meg elenés hiányosságai A vendég ogadás szabályai, a vendégt pusok A helyzetnek meg elelő ki e ezésmód, a testbeszéd alkalmazása, kon liktusok A tanácsadói beszélgetés elemei Kommunikáció a odrászatban Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek 3.0/12110-11

Vállalkozások Vállalkozói tula donságok, tevékenységek A vállalkozások ogi keretei: elelősség kérdése, ogi személy ogalma Anyagi elelősség, személyi elelősség Vállalkozási ormák o o o

Egyéni Társas vállalkozások: korlátolt elelősségű társaság, betéti társaság, közkereseti társaság, részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, közös vállalat Vállalkozások ind tása o o

Ötlet, alaptőke, telephely, eszközök, elszerelések, munkaerő, szakismeret, gyakorlati lebonyol tás, adminisztráció, be elentések cégbe egyzés Vállalkozások megszűnése, változtatások o

101

o o o

Egyéni vállalkozás megszűntetése, társas vállalkozások megszűnése, megszűntetése Átalakulások, változtatások A vállalkozás e lesztése

Üzleti terv A vállalkozás adatai, le rása, piacelemzés, kockázatbecslés Termelés és marketing-terv énzügyi terv A vállalkozás gazdálkodása o o o

Be ektetett eszközök, orgó eszközök, ogyóeszközök Immateriális avak, pénzeszközök énzgazdálkodás o o

o o o o o o o o o o o o

Általános Forgalmi Adó, Á a-elszámolás, Á á-s számla énz orgalom a bankokon keresztül: be izetések, átutalás, inkasszó Bankkártya Egyéb izetési módok: csekk, váltó, készpénz-helyettes tő értékpap r Bankszámlára érkező pénz Költségek: költség a ták, költséghelyek, költségviselők Állandó és változó költségek, árképzés, edezeti szám tás Nyereség: nyereség növelése bevételek növelésével Nyereség növelése a költségek csökkentésével Nyereség elhasználása, adózás: nyereségadó, osztalékadó, tartalékképzés, egyéb adók énztárkönyv, pénztárzárás Szigorú számadás alá vont nyomtatványok kezelése

Marketing o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o

iac, a piac szereplői: az áru, termék, szolgáltatás in ormáció A vevő, vendég Szükségletek, vásárlói döntés, eladók-konkurencia SWOT-anal zis vagy GYELV-elemzés A marketing eszköztára: marketing mix Product - a termék Price – az ár Place - értékes tési csatorna, az eladás helye Personal selling - személyes eladás People - a ogyasztó és a szolgáltató, mint ember Physical - a szolgáltatás környezete Process - a szolgáltatás olyamata Promotion – reklám Nyomtatott reklámtermékek Köztéri reklámok Audit v és audiovizuális reklámeszközök Egyéb piacbe olyásoló eszközök Marketing-tevékenység gyakorlata iackutatás, marketingstratégia, a reklám hatása a ogyasztóra Fogyasztóvédelem Jogi ismeretek 4.0/1210-11

102

olgár ogi ismeretek Szerződések, anyagi elelősség, kártér tés Munkajogi ismeretek o

o o o o

Munkaviszony, munkaviszony létes tése: munkaszerződés Munkaviszony megszűnése Munkaviszony megszüntetése: azonnali hatállyal, közös megegyezéssel, rendes elmondással endk vüli elmondás

Munkarend o

Munkaidő, szabadság

Bérezés o Időbér, tel es tménybér, kombinált bérezés Károkozás, kártér tés o o o

Munkáltató által a dolgozónak okozott kár A dolgozó által a munkáltatónak okozott kár Felelősség a leltári tárgyakért, pénzért Munka- és környezetvédelem 2. 5.0/1210-11

Általános elő rások a szépségszalonok működésével kapcsolatban Telephely, üzlethelyiség Környezetvédelem o

Környezeti ártalmak és a környezetvédelem módszerei, területei A környezetvédelem eszközrendszere Hulladékgazdálkodás Tűzvédelem o o o

Tűzvédelmi alap ogalmak Tűzvédelmi szabályok A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és ogai o o

o o o o

A munkabalesetek be elentése, nyilvántartása és kivizsgálása A oglalkozási megbetegedések be elentése, nyilvántartása és kivizsgálása Egyéni védőeszközök Elsősegélynyú tó eszközök Anatómiai ismeretek 1. 1.0/6293-11

A se t alkotóelemei Szövettan o o o

Hámszövet edő-, elsz vó-, pigment-, érzék-, mirigyhám Kötőszövet laza rostos ksz., tömött rostos ksz. Támasztószövetek porcszövet, csontszövet 103

Izomszövetek simaizom, harántcs kolt izom, sz vizom Idegszövet A mozgás szervrendszere o o

o o

Koponya csontjai, varratai Törzs csont ai, izületi összeköttetései Izomrendszer o A fej izmai A keringés szervrendszere

Kis vérkör, nagy vérkör Véralvadás Nyirokrendszer A látás szervrendszere: a szem o o o

A látószerv részei A szem énytörő közegei A szem védőkészüléke A szem működése sz nlátás, térlátás, látópálya Idegrendszer o o o o

Az idegrendszer elosztása Gerincvelő Agyvelő Agyidegek Gerincvelő idegek Vegetat v idegrendszer Hormonrendszer o o o o o o

A hormon és a belső elválasztású mirigyek ogalma hiper-, hipo unkció a zsmirigy működése Mellékpa zsmirigy működése Mellékvese működése Nemi mirigyek belső elválasztású működése A hasnyálmirigy belső elválasztású működése Tobozmirigy működése Agy üggelék működése Neuroendorkin szabályozás A bőr anatómiai elép tése o o o o o o o o o

Hámréteg alréteg A hámban le átszódó biokémiai olyamatok elszarusodás olyamata, estékképzés folyamata) o Irharéteg a bőr vérerei és idegei o Bőral a A bőr mirigyei o o

Vere tékmirigy Faggyúmirigy A bőr üggelékei o o

104

Köröm A ha vagy szőr A bőr élettana o o

o o o o o o

A bőr védelmi szerepe A bőr kiválasztó szerepe A bőr hő szabályozó szerepe A bőr légző szerepe A bőr érző szerepe A bőr elsz vó szerepe

o o o o o o o o o o o o o o o

A szőr elnevezése testtá anként A szőrzet unkció a A szőrzet csoportos tása A ha és a szőrzet kialakulása A ha és a szőrszál részei A ha ban található kémiai kötések A ha szál tula donságai A hajváltás olyamata Ha hullás Őszülés Ha szál elváltozások, ha szál betegségek A ha egyenes, hullámos vagy göndör Az életkorok hatása a ha ra Az évszakok hatása a ha ra Szőr növekedési rendellenességek

A haj

Szakmai ismeretek 1. 2.0/6293-11

A ha diagnosztizálása o o o o o

A ha és a e bőr vizsgálata A ha vastagsága A ha minősége A ha növekedési iránya A vendég k vánsága

Ha mosás Elsőmosás Tiszt tó mosás Gyógymosás Gyorsmosás Szárazmosás Szeszbedörzsölés Fe masszázs A ha táplálása és védelme o o o o o o o

o o o

Azonnal ható ha ápoló szerek Fokozatosan ható ha ápoló szerek Kúraszerűen ható ha ápoló szerek 105

A ha hullámos tása o o o

Vashullámos tás lapos és spirál csavarás V zhullámos tás Marcell-hullám, gyűrűzés, berakás, őnhullám Főnhullám

Borotválás o o o o o

A borotváláshoz szükséges eszközök és anyagok Eszköz ertőtlen tés Borotválás munka olyamata Arcszőrzet azonok, ba usz és szakáll ormák Arcszőrzet estése és sz nezése Anyagismeret 1. 3.0/6293-11

Kémiai alap ogalmak Anyagi változások Anyagi halmazok Oldatok Tel tett-, Tel tetlen-, Túltel tett oldatok Kémiai kötések Molekulák képződése elsőrendű, másodrendű kötések A hidrogén és oxigén odrászatban használatos vegyületei o o o o o o o o

A v z izikai és kémiai tula donságai A v z hidratáció a, a v z keménysége A pH érték ogalma, a pH elentősége Indikátorok szerepe a odrászatban Hidrol zis Hidrogén-peroxid izikai és kémiai tula donságai Oldatok, diszperz rendszerek, oldódás Kolloidok, emulziók Mérési eladatok A odrászipari eszközök anyagai o o o o o o o o o

A émek szerkezete, reakcióképessége A émek korrózió a, a korrózió elleni védekezés módszerei, ötvözés Vas, alum nium Műanyagok Vérzéscsillap tók o o o o

A véralvadás biokémiá a A vérzéscsillap tó anyagok hatása, elosztása Összehúzó hatású anyagok Alkoholok és származékaik o o o

o o o o

Alkoholok ellemzése Etilalkohol élettani hatása, a bőrre gyakorolt hatása Többértékű alkoholok, zs ralkoholok Arcvizek 106

o o o

Arcszeszek Hajvizek Hajszeszek

Illatos tók o o o o o o

Terpének Kám orok Gyanták Balzsamok Illóola ok Illatos tók csoportos tása: természetes, mesterséges

úderek úderek alapanyagai Csoportos tása Felhasználása Fertőtlen tőszerek o o o

Alkalmazás szerinti elosztása Hatásmechanizmus szerinti elosztása Kémiai elép tés szerinti elosztása Antiszeptikumok Bőr ertőtlen tők a tái Dezinficiensek Eszköz ertőtlen tők Helyiség ertőtlen tők Emulziók, emulgeátorok ellemzése, csoportos tása o o o o o o o o

Emulziók, emulgeátorok Krémek Ha mosószerek szappantartalmú, szintetikus alapanyagúak A szappanok tiszt tó hatása A tenzidek a tái Borotvaszappanok, borotvakrémek, borotvahab Ha rögz tők o o o o o o

o o o o

Ha rögz tők, nyákanyagok Ha rögz tő oldatok, gélek, ha rögz tők, ha lakkok, illatanyagok Illatos tók terpének, kám orok, gyanták balzsamok, illóola ok Illatos tók csoportos tása természetes, mesterséges Fodrász szabadkézi rajz 1. 4.0/6293-11

Alapozó ra zgyakorlatok Egyenes és velt vonalgyakorlatok Tónus- és vonalgyakorlatok ény-árnyék Alaptestek perspektivikus ábrázolása Kompoz ció s kban és térben Az emberi fej o o o o

o o

Az emberi e alapvető arányai, az emberi e képletei Arcelemek: szem, szá , orr, ül ra zolása 107

o A nyak kapcsolódása a e hez Hullámos ha viseletek o o o o

Ha ra zolása, alapképletek ra za, kombinálása Vonalas, tónusos ceruzara z Hullám, lokni és a ha onat tónusos ra za Marcell, rondó, orma dauer Szakmai ismeretek 3. 1.0/6294-11

A ha tartós ormaváltoztatása Hullámos tó szerek HTH vizek, volumennövelők, ha kiegyenes tők) Fixáló szerek Kémiai olyamatok a hullámos tás során A HTH munka olyamata csavarási technikák és technológiák A HTH hibái és azok korrigálása Festés, sz nezés o o o o o

Sz ntan sz nkör, sz nkeverés Ha estő anyagok és azok csoportos tása Oxidációs ha esték összetétele, hatásmechanizmusa A estés során leza ló kémiai olyamatok A ha estés munka olyamata első estés, után estés, terület estés, választék és kontúr estés o A ha estés különböző esetei o A estés közben elmerülő problémák és azok korrigálása o A ha sz nezése o A sz nezők csoportos tása o Ideiglenes, éltartós és tartós sz nezők összehasonl tása egyezőségek, különbségek Sz nelvonás, szők tés o o o o o

o o o o o o

Szők tőszerek hatása a ha szerkezetére Szők tőszerek összetétele Szők tés során leza ló kémiai olyamatok Szők tés munka olyamata első szők tés, után- vagy tőszők tés Előszők tés vagy alapozás Szők tés utáni sz nkorrekció

Mel rozás o o o o

A mel rozás szempont ai A mel rozás különböző technikái és technológiái A mel rozás a tái Mel rozás és ha estés egy munka olyamatban Anyagismeret 2. 2.0/6294-11

Tartóshullámos tás o o o o

Aminosavak, ehér ék A tartóshullámos tás anyagai, a ha szerkezete, kötések A HTH-vizek a tái, HTH-kor le átszódó kémiai olyamatok A korszerű oxidáló anyagok összetétele: oxidálószerek, szerves savak, habképzők, védőanyagok 108

Előkezelők, utókezelők Tartóshullámos tás Sz nelmélet o o

A sz nek a tái A sz nkeverés szabályai Sz n és anyagszerkezet, odrász sz nkezelés Ha estékek o o o

A haj estés mód ai Oxidációs ha estékek Festékmódos tók Stabilizálószerek Oxidálószerek Sz nezőanyagok o o o o o

o Sz nező anyagok sz nezékek csoportos tása, természetes, mesterséges Ha sz ntelen tők Anatómiai ismeretek 2. 3.0/6294-11

Elemi elváltozások, tünettan o o o o o o o o o

Alap bőrt pusok Gyulladás, allergia ogalma, a tái Elsődleges elemi elváltozások Másodlagos elemi elváltozások Fertőző bőrbetegségek v rus okozta, baktérium okozta, gomba okozta megbetegedések Szőrnövési rendellenességek Bőr esték-rendellenességei vagy pigment rendellenességek természetes vagy mesterséges Szövetszaporulatok hám eredetű, irha- és bőral a eredetű, öregkori daganatok, anya egyek , azok csoportos tása és ellemzése Foglalkozási megbetegedések a odrászatban mozgásszervi és érrendszeri megbetegedések Szakmai ismeretek 2. 1.0/6295-11

A ha diagnosztizálása A ha és a e bőr vizsgálata A ha vastagsága A ha minősége A ha növekedési iránya A vendég k vánsága Az arc diagnosztizálása borotváláshoz o o o o o

A bőrt pus megállap tása Szőr növekedési irányának megállap tása Elváltozások az arcbőrön A ér i klasszikus ha vágás o o o

o

Diagnosztizálás 109

Frizuratervezés Ha vágás eszközei, anyagai Leválasztások Fér i ha vágás tompavágás, azonvágás, nyak azon, ül azon, átmenet képzés, összevágás o o o

A klasszikus ér i ha vágás és szár tás munka olyamata Fodrász szabadkézi rajz 2. 2.0/6295-11

Fér i ba usz- és szakáll ormák o o o o o o

Angol, rancia, Jávor , pödrött ba uszok ra za Fér i halánték azon, oldalszakáll Klasszikus és modern szakáll ormák Fér i klasszikus ha viselet Angol hajviselet Hindenburg hajviselet Szakmai ismeretek 4. 3.0/6295-11

A női alapha vágások Diagnosztizálás Frizuratervezés Arc ormák, e ormák Előnytelennek vélt adottságok és testalkat korrigálása rizura seg tségével A női ha vágás leválasztások iránya, kiemelési szögek Egyhossz, kompakt ha vágás munka olyamata Lépcsőzetes ha vágás munka olyamata Uni orm ha vágás munka olyamata Fentről le elé hosszabbodó ha vágás munka olyamata Frizurakész tés Otthoni tanácsadás Gyermek ha vágás o o o o o o o o o o o

o o o

Diagnosztizálás Gyermek ha vágás balesetvédelmi veszély orrásai Gyermek ha vágás ormai és egyéb követelményei, munka olyamata Művészettörténet 1. 4.0/6295-11

A képzőművészet alap ogalmai Az ép tészet, mint téralkotó művészet A gyakorlati cél és a művészi meg elen tés kapcsolata A tömeghatás, mint az épület külső meg elen tése A térhatás, mint rendeltetés üggő alapra z A szobrászat, mint ormaalkotó művészet o o o o

Ki e ezőeszközei: tömeghatás, térhatás, ény-, árnyék-, és sz nhatás Fa tái: kerek szobor, épületd sz tő szobor, dombormű A estészet ogalma o o

o o

Ki e ező eszközei: vonalak, sz nek, tónusok A leg ellemzőbb ágazatai: ola estés, tempera, akvarell, pasztell, gra ika, reskó, szekkó, mozaik, intarzia, üveg estés, miniatúra 110

Az ókor művészete Az egyiptomi művészet Az egyiptomi ép tészet leg ellemzőbb alkotásainak bemutatása Az épületek anyaga, ép tészeti megoldásai A görög művészet o o

Jellegzetesen görög ép tészeti alkotások: a templom, a stadion és a sz nház bemutatása o Dór st lusú alkotások bemutatása: a arthenon o Ion st lusú templomok bemutatása: Niké temploma o A szobrászat ő témá a, ki e ezésmód a Az ókori óma művészete o

o

A görög kultúra tovább e lesztett ormái az ép tészetben, a szobrászatban és a estészetben, bemutatásuk, összehasonl tások

A középkor o o o o o o o o o o o o o o o o

A bizánci művészet A bizánci templom, mint a bizánci művészet csúcsalkotása, a Szent Bölcsesség templomának bemutatása, elemzése A bizánci mozaikművészet A román st lus ómai hagyományok és kor ellemzők egységes meg elenése a templomok, kolostorok és várak ép tésében A szobrászat és ép tészet kapcsolata, az elbeszélő igurális szobrászat kőbe faragott Biblia d sz tő aragások A román st lusú estészet ellemzői, miniatúrák, reskók Gótikus művészet A várossá alakulás ú ép tészeti eladatai a gótikában: városházak, céhházak, vásárcsanokok, patr ciusházak, kórházak, árvaházak, kolostorok, templomok Ép tőmesterek, kő aragók és szobrászok eladatainak összekapcsolódása a képzőművészetben omán és gót keresztboltozat összehasonl tása Homlokzati üggóleges tagozódás, ablakok, kapuzatok A szobrászatban az alakok kilendülése A szárnyas oltárok aragott szobrai és estett képei Üveg estés elvirágzása a gótikában, az üvegablakok A hazai gótika emlékeinek bemutatása Hajviselettörténet 1. 5.0/6295-11

Az ókor ha viselete Társadalmi tagozódás szerinti ha viseletek a korai és késői Egyiptomban o o o o o

Papok, áraók, szolgák ha viselete és nők ha viselete Kleopátra . Görög ha viselet leg ellemzőbb egyei Lampadiosz, ürt, onat, konty ómai ha viselet leg ellemzőbb egyei Tonsorok és kalamisztrák szerepe 111

A középkor ha viseletei o o o o o o o o o o o o o o o o

Bizánci ha viselet Fér iak: rövid ha , koncentrikus elrendezésben Napi borotválkozás, ma d később tel es körszakáll Nők: homlok ölött megemelt ha , oldalt loknikkal Fe köré csavart ha Fátylak, d szek omán ha viselet Fér iak: vállig érő, középen választott vagy választék nélküli ha Göndör tett ha , homlokba ésült tincsekkel, apród rizura Fémpánttal d sz tett ha ak Nők: ér es asszonyoknál kendő, átyol, ha adonoknál cop os viselet, őkötő, állkendő, átyol Szők tés különböző oldatokkal, napon szár tva Vendégha al való ha dús tás Gót ha viselet Fér iak: hosszú, onatos ha ak, turbán, csuklya, kalap, öveg Nők: cop , konty, diaboló, csúcsos őkötő, átyol, kétágú e d sz Fodrász szabadkézi rajz 3. 6.0/6295-11

Arc ormák o o o o o

Ideális ovális arc orma Kerek arc Keskeny, hosszúkás arc Háromszög alakú arc Rendellenes arc- és e ormák

Sz ntan o Fekete- ehér és sz nes ábrázolások Gyermek ha viselet ra zolása

Kislány, kis iú ha viseletek Női ha viseletek o

o o o o

Egyszerű rövid női ha viselet elől és oldalnézetből Modern női nappali ha viselet Alkalmi hajviseletek Kontyos hajviselet Szakmai ismeretek 5. 1.0/6296-11

A ha diagnosztizálása A ha és a e bőr vizsgálata A ha vastagsága A ha minősége A haj növekedési iránya A vendég k vánsága Frizuratervezés o o o o o

Arc ormák, e ormák

112

Előnytelennek vélt adottságok és testalkat korrigálása rizura seg tségével A ér i divat ha vágás, szár tás Diagnosztizálás Frizuratervezés Ha vágás eszközei, anyagai Leválasztások Fér i ha vágás tompavágás, azonvágás, nyak azon, ül azon, átmenet képzés, összevágás o A ér i divat ha vágás és szár tás munka olyamata o Otthoni tanácsadás A női divat ha vágás, szár tás o o o o o

Diagnosztizálás Frizuratervezés Ha vágás eszközei, anyagai Leválasztások Női ha vágás puh tási technikák, trendek, divatirányzatok, technikák, technológiák o A női divat ha vágás és szár tás munka olyamata o Otthoni tanácsadás A női alkalmi rizurakész tés o o o o o

Diagnosztizálás Frizuratervezés Alkalmi rizura kész tés eszközei, anyagai Előkész tés D sz tési lehetőségek pótha , tupé, különböző d szek, ép tett konty Női alkalmi rizurakész tés munka olyamata Trendek, divatirányzatok, technikák, technológiák Ha hosszabb tási el árások o o o o o o o

o o

Tresszelés Ha hosszabb tás csomózás, hőillesztés Anyagismeret 3. 2.0/6296-11

Konzerválószerek o o o o

Konzerválószerek és anyagaik: Avasodást gátlók enészedést gátlók Er edést és rothadást gátlók

Ha pakolók o o o o o o

Ha pakolók karbonsavak, ontosabb karbonsavak, ecetsav, hangyasav, benzoesav) Hámoldó savak: szerves, szervetlen Hámképző savak: szerves, szervetlen, elhasználásuk Zs rok és ola ok észterek Zs rok a tái eredet szerint Viaszok 113

Zs rk sérő anyagok koleszterin, lecitin Ha kondiciónálók Ha ápoló anyagok és a tái UV szűrők Gyógyhatású anyagok o o o o

Gyógyhatású anyagok ogalma eredet szerinti csoportos tása növényi, állati, ásványi eredetűek Mesterséges gyógyhatású anyagok Biológiailag akt v anyagok, enzimek, hormonok, vitaminok Különleges hatóanyagok, algák, o o o o

o o o o

Fehér ék: kazein, keratin, kollagén, epair Complex Hyaluronsav, D-pantenol Selyempor, béta-karotin Liposzómák Művészettörténet 2. 3.0/6296-11

Ú kor o

A reneszánsz művészet

Ép tészet o

o o

Egyéni ép tészeti el ogások az olasz reneszánsz ép tészetében, Michelangelo: a Mediciek s rkápolná a és a könyvtár, a római Capitolium tér, a Szent éter templom ú ratervezése A rancia reneszánsz ép tészeti remekei: a Loire-menti kastélyok A magyar reneszánsz Mátyás király ide ében

Szobrászat o o

Donatello domborműszobrászata, épületplasztikái és a szabadon álló emlékműszobrai Egyéniség és t pus a reneszánsz szobrászatban, a kor embereszményének meg ormálása, Michelangelo, Dávid, Mózes

Festészet Vonal-, sz n- és levegőperspekt va elméleti megalapozása Kutató estők: Masaccio, Mantegna, Botticelli Festőegyéniségek Itáliában: Leonardo da Vinci, Michelangelo, a aello, Tiziano A német estészet gótikába gyökerező reneszánsz alkotásai, Albert Dürer A hazai reneszánsz estészet: az erdélyi reneszánsz, Mátyás király corvinái A barokk és a rokokó művészet o o o o o

A barokk st lus kialakulásának történelmi körülményei A barokk és a rokokó kagyló eszközei A pompa és a ényűzés A hatalom ki e ezésére való törekvés Barokk ép tészet o o

114

Az ép tészet ellemzői: zsú olt ép tészeti ormák, egyenesek megtörése, a tömegkialak tás mozgalmasabbá válása, a ormák hullámzása, ény-árnyék hatás okozása a plasztikus hatás érdekében o Barokk templomok, kastélyok parkok, városi paloták, középületek királyi palota – Versailles, Zwinger-Drezda, Belvedere palota – Bécs, Eszterházi kastély – Fertőd A képzőművészeti ágak összemosódása o

Az ép tészet, szobrászat, estészet, mint képzőművészeti ágak összemosódásának bemutatása a barokk művszetben A barokk estészet o

A spanyol barokk estészet bemutatása: Greco, Velasquez Németal öldi barokk estészet: ubens, embrandt A magyar barokk estészet: Mányoki Ádám Legú abb kor o o o

A XIX. és XX. század művészete A század első elének művészeti st lusai: a klasszicizmus és a romantika A klasszicizmus ismertető egyei ú at nem alkot A romantika ismertető egyei A képzelet az egyéniség szabad szárnyalása a művészetek minden területén a romantikában o A romantika és a klasszicizmus egyide űsége, ellemzőik összehasonl tása o Ép tészeti alkotások o Neoromán és neogótikus ép tészeti alkotások o A monumentális, merev, emlékmű ellegű alkotások bemutatása o Hazai köz- és lakóépületek bemutatása o Szobrászat o A hazai klasszicista szobrászat leg elentősebb képviselő ének, Ferenczy István, műveinek bemutatása o Barabás Miklós, mint a nemzeti irányzat első képviselő ének, estményeinek bemutatása o A estői hatásokra törekvő szenvedélyesség a romantika szobrászatában o Festészet o A romantika estészetének bemutatása: Goya, Delacroix, Zichy Mihály, Madarász Viktor, Székely Bertalan A XIX. század második elének képzőművészete o o o

Ép tészet o o o

A XX. század ép tészeti alap ainak megteremtése, ú szerkezeti megoldások: acélüveg szerkezetek a párizsi világkiáll tás St lusismétlések a hagyományos ép tészetben, eklektika eneszánsz paloták, barokk kastélyok, klasszicista múzeumok, barokk katolikus templomok, gótikus és klasszicista protestáns templomok, arab-mór, zsidó templomok, hazai ép tészeti példák bemutatásával

Szobrászat

115

o o

odin alkotások bemutatása A magyar emlékműszobrászat bemutatása

Festészet o o o

Naturalizmus a estészetben Az impresszionizmus Magyar estészet: Szinnyei Merse ál, Munkácsy Mihály Hajviselettörténet 2. 4.0/6296-11

Az ú kor ha viselete eneszánsz és a re ormkor ha viselete Fér iak: kezdetben hullámos, hosszú ha , ma d rövid ha , hosszú szakáll, ba usz Nők: magas homlok hatását keltő rizurák, gyöngyök, diadém, átyol, őkötő, hódkalap, barettsapka ha betét, vendégha , tizianvörös eredete) o Barokk hajviselet o Fér iak: gallér, papilotta, bigondi, allonge parókák, hegyes szakáll o Nők: ha porozás, púderezés, garcette tollpamacs o Kutya ülha , kis kalapok, ontages ha viselet o okokó ha viselet o Fér iak: cop be onva, zacskóba, tokba húzva, púderezés o Nők: Tornyos ha viseletek, drótváz, Madame ompadur szerepe Legú abb kor o o o

o o o o o o o o

Romantika hajviselete Fér iak: hátul rövidre vágott ha , Titusz és Brutusz ha viselet Nők: konty a e búb ára kerül, kalapok, női Titusz ha viselet Empire hajviselet Fér iak: borotvált az arc, Napóleon-kalap, kürtőkalap Nők: empire konty, tollakkal, virággal d sz tve, émabronccsal össze ogott ha Biedermeier hajviselet Fér iak: hllámos, laza ürtök tara szerűen előre ésülve, oldalszakáll, cilinder viselése o Nők: észekszerű konty oldalloknikkal, gyűrűzés, csipkék, virágok, szalagok XX. századi ha viseletek o o o

Fér i: sima hátra ésült vagy választékos ha , ma d tüske, ke e ha orma Oldal-, kecske-, kör- és császárszakáll Nők: konty középválasztékkal, hagymakonty, bubi, grechen és aszimmetrikus ormák, eton, tartóshullám, Marcell-hullám, Vidal Sassoon, ha hosszabb tási technikák Hajmunka 5.0/6296-11

Balesetvédelmi oktatás - eszközök helyes használata A vágott ha ak tiszt tása, tárolása A vágott ha ak vegyszeres kezelése, estése, dauerolása A e arányai, méretei a ha munka olyamatában A tresszelés eszközei: tresszpad, gereben, kartács, cérnák, drótok, tűk, ogók, olló, stb. A tresszelés technológiá a három szál esetében Az M betű kialak tása A tressz tincs elkész tése, összevarrása A tressztincs izikai ormaváltoztatásai: vizes és száraz ormaváltoztatások 116

A tressztincs rizurába ésülése, ormai kialak tása A knip elés eszközei: a e , hálószövet, vesetál, knip tűk, gereben, kartács A knip elés munka olyamata A knip eléssel kész tett tincs rizurába ésülése 11. évfolyam szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat 1. 5.0/6293-11 Diagnosztizálás Ha mosás Fertőtlen tés Vizes ha ormázása Marcell v zhullám kialak tása baba e en V zhullám rizura berakás, ésülés Száraz ha ormázása Vashullám rizura kész tése Konty, alkalmi rizura kész tése Fér i arcápolás – Borotválás Szakáll és ba usz ormázás Szakmai gyakorlat 2. 4.0/6294-11 Dauer csavarás egész e en – babafejen Ha estés Ha sz nezés Szők tés Mel rozás Szakmai gyakorlat 3. 7.0/ 6295-11 Fér i klasszikus vágás, szár tás, választékkal vagy választék nélkül Szakmai gyakorlat 4. 8.0/6295-11 Női alapha vágások I.-II.-III.-IV. Gyermek ha vágás, ha ápolás Dokumentálás, nyilvántartás vezetés számítógéppel 1210-06/3 (gyakorlat) Szórólap kész tése sa át odrászat megnyitásáról Leltározási egyzőkönyv kész tése Leltározási egyzőkönyv táblázatba szerkesztése Vendégnyilvántartás kész tése A vendégnyilvántartás táblázatba szerkesztése Üzleti szórólap kész tése ú évi üdvözlettel Anyagrendelés kész tése Anyagrendelés táblázatba szerkesztése Számlakész tés az elvégzett munkáról Számlanyomtatvány kitöltése 12. évfolyam szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat 2. 4.0/6294-11 Dauer csavarás egész e en – babafejen 117

Ha estés Ha sz nezés Szők tés Mel rozás Szakmai gyakorlat 5. 6.0/ 6296-11 Fér i divatos ha vágás, szár tás Női divatos ha vágás, szár tás Konty, alkalmi rizura kész tése Hajmunka 1/9. évfolyam szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat 1. 5.0/6293-11 Diagnosztizálás Ha mosás Fertőtlen tés Vizes ha ormázása Marcell v zhullám kialak tása baba e en V zhullám rizura berakás, ésülés Száraz ha ormázása Vashullám rizura kész tése Konty, alkalmi rizura kész tése Fér i arcápolás – Borotválás Szakáll és ba usz ormázás Szakmai gyakorlat 3. 7.0/ 6295-11 Fér i klasszikus vágás, szár tás, választékkal vagy választék nélkül 2/ 10. évfolyam szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat 2. 4.0/6294-11 Dauer csavarás egész e en – babafejen Ha estés Ha sz nezés Szők tés Mel rozás Szakmai gyakorlat 4. 8.0/6295-11 Női alapha vágások I.-II.-III.-IV. Gyermek ha vágás, ha ápolás 3/11. évfolyam szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat 5. 6.0/ 6296-11 Fér i divatos ha vágás, szár tás Női divatos ha vágás, szár tás Konty, alkalmi rizura kész tése Hajmunka

Követelmény Szakmai gyakorlat 1. 5.0/6293-11 118

In ormációt kér a k vánt szolgáltatásról Konzultál, tanácsot ad a k vánt szolgáltatáshoz empatikus, seg tőkész viselkedéssel Elvégzi a diagnosztizálást e bőrön, ha on kikérdezéssel, tapintással, szemrevételezéssel Műveleti tervet kész t Kiválaszt a a szükséges t pusú és mennyiségű anyagokat, segédanyagokat Kiválaszt a a szükséges t pusú és mennyiségű eszközöket, segédeszközöket Fertőtlen ti a megtervezett munka olyamathoz szükséges eszközöket A mosás t pusának, cél ának meg elelően elvégzi a mosási műveletet, esetleg masszázst is végez Befe ező eladatként ápol a a ha at és a e bőrt, helyre áll t a a pH-t Kiválaszt a a e bőr- és a ha problémák kezelésére alkalmas termékeket és technológiákat Elvégzi a kezelést az adott probléma szerint Marcell v zhullám-technológiával rizurát kész t Vékony és vastag ha sütővassal rizurát kész t Formázza a ha at csavaróval, csipesszel gyűrűzéssel Száraz ha at ormáz ha sütővasakkal vagy ha sim tóval Száraz ha at eltűz, on, sodor az alkalmi rizurához illő d sz tést alkalmaz Elvégzi a borotválás előkész tő műveleteit Elvégzi a borotválást a meg elelő irányok és borotva ogások alkalmazásával Elvégzi a borotválás utókezelési eladatait Ba uszt, szakállt vág és ormázza azt Szakmai gyakorlat 2. 4.0/6294-11 In ormációt kér a k vánt szolgáltatásról Konzultál, tanácsot ad a k vánt szolgáltatásra empatikus, seg tőkész viselkedéssel Elvégzi a diagnosztizálást e bőrön, ha on kikérdezéssel, tapintással, szemrevételezéssel Műveleti tervet kész t Kiválaszt a a szükséges t pusú és mennyiségű anyagokat, segédanyagokat Kiválaszt a a szükséges t pusú és mennyiségű eszközöket, segédeszközöket Fertőtlen ti a megtervezett munka olyamathoz szükséges eszközöket A mosás t pusának, cél ának meg elelően elvégzi a mosási műveletet, esetleg masszázst is végez Be e ező eladatként ápol a a ha at és a e bőrt, helyre áll t a a pH-t Bőrpróbát végez Vendégnyilvántartást, estőkönyvet vezet, esetleg szám tógép seg tségével Előkész ti a ha at a megtervezett szolgáltatás szükséglete szerint Beter ti a vendéget Összeáll t a a k vánt sz nnek meg elelő estéket az oxidációs emulzió koncentráció ának, a keverési aránynak meg elelően és meghatározza a hatóidőt Elvégzi a ha estési műveletet Emulgeál Előpigmentál, pigmentál Elvégzi az ősz ha estését a meg elelő anyagok alkalmazásával 119

Kiválaszt a a izikai és az oxidációs ha sz nezéshez szükséges technológiát, anyagokat, eszközöket Elvégzi a megtervezett sz nezési műveletet Összeáll t a a k vánt sz nnek meg elelő extra elvilágos tó hatású anyagot az oxidációs emulzió koncentráció ának és a keverési aránynak meg elelően és meghatározza a hatóidőt Elvégzi a ha sz n-világos tást az elsőszők tés, utánszők tés alapelvei, technológiá a szerint Kiválaszt a a mel rozáshoz a szükséges technológiát, anyagokat, eszközöket, hatóidőt Elvégzi a megtervezett mel rozási műveleteket Kiválaszt a a ha t pusnak meg elelő anyagokat pl.: eltérő pH- ú oldatokat, előkezelőket eszközöket, hatóidőt A tervezett technológia szerint elvégzi a hullámos tási/kiegyenes tési műveletet Elvégzi a közömbös tést, ixálást Utókezelést végez struktúra av tást végez Festi, sz nezi a szakállt, ba uszt, előkész ti, műveleti tervet kész t, elvégzi a vegyszeres műveletet, utókezelést végez Tanácsot ad otthoni ha ápolásra Szakmai gyakorlat 3. 7.0/6295-11 Szakmai gyakorlat 4. 8.0/6295-11 In ormációt kér a k vánt szolgáltatásról Konzultál, tanácsot ad a k vánt szolgáltatáshoz empatikus, seg tőkész viselkedéssel Elvégzi a diagnosztizálást e bőrön, ha on kikérdezéssel, tapintással, szemrevételezéssel Műveleti tervet kész t Kiválaszt a a szükséges t pusú és menynyiségű anyagokat, segédanyagokat Kiválaszt a a szükséges t pusú és menynyiségű eszközöket, segédeszközöket Fertőtlen ti a megtervezett munka olyamathoz szükséges eszközöket Megtervezi és elvégzi a női alapha vágást tompavágással Meghatározza a különböző alapha vágási követelmények vezetőtincseit és a vezetőtincsek hosszát Meghatározza a vezető tincshez viszony tva a térbeli kiemelési szöget A ha vágás olyamatában, menetében olyamatos, szakaszos ellenőrzést végez Biztos t a a szükséges szimmetriát és ellenőrzi Folyamatosan meg elen ti az átmenetképzést és ellenőrzi Az alapha vágás ormá ának és kiemelésének meg elelő ha szár tást végez Meghatározza a 0 pontot A ormának meg elelően ollóval alak t a ki a ha hosszat és a azont Átmenetet képez ollóval stuccol Borotvával átvékony t a a ha at Ha növési széleket tisztára borotvál a Fér i klasszikus rizurát kész t kézi szár tóval és ke ével Alkalmazza a klasszikus orma st lus egyeit, technikáit, eszközeit Kialak t a a végső ormát a meg elelő inistermékek seg tségével 120

Kézi szár tóval, ke ével rizurát kész t őnöz Gyermek odrászati szolgáltatást végez a meg elelő anyagokkal, eszközökkel, technológiával, magatartással Tanácsot ad otthoni ha ápolásra Szakmai gyakorlat 5. 6.0/6296-11 Hajmunka 5.0/6296-11 In ormációt kér a k vánt szolgáltatásról idegen nyelven Konzultál, tanácsot ad a k vánt szolgáltatáshoz empatikus, seg tőkész viselkedéssel Elvégzi a diagnosztizálást e bőrön, ha on kikérdezéssel, tapintással, szemrevételezéssel Műveleti tervet kész t Kiválaszt a a szükséges t pusú és mennyiségű anyagokat, segédanyagokat Kiválaszt a a szükséges t pusú és mennyiségű eszközöket, segédeszközöket Fertőtlen ti a megtervezett munka olyamathoz szükséges eszközöket Megtervezi a divat ha vágási ormákat, ehhez kiválaszt a és meghatározza az alkalmazott technikákat Kialak t a a divat igény szerint a e területi elosztását a ha vágáshoz, ha szár táshoz Meghatározza a elosztások sorrendiségét Meghatározza a vezető tincset és a ha vágási szögeket A megtervezett ormához a szükséges technológiákkal és technikákkal prec zen és tudatosanelvégzi a ha vágást A ha tömegét tudatosan megváltoztat a A ha vágási eszközöket szakszerűen és balesetmentesen alkalmazza Ellenőrzi a női divatha vágást a különböző ha vágási technológiáknak meg elelően A rizura ormá ának meg elelően ha szár tást végez A megszár tott ha on be e ező ha vágási technológiákat alkalmaz Fér i divatos rizurát kész t különböző kézi szerszámokkal az aktuális divatnak meg elelően Alkalmazza a különböző ha vágási és ha vékony tási technikákat A ér i divat rizurával harmonizáló arcszőrzetet kész t Alkalmazza a divatos orma st lus egyeit, technikáit, eszközeit A száraz ha ormázó termékeit tudatosan, szakszerűen, divat szerint alkalmazza Kézi szár tóval, ke ével rizurát kész t őnöz Hosszú ha at ormáz eltűzéssel, szükség szerint pótha alkalmazásával Az alkalmi rizurának meg elelően eloszt a a e területeit A eltűzéshez használt eszközöket prec zen, balesetmentesen alkalmazza, az elvárásoknak meg elelően használ a A száraz ha ormázásához szükséges eszközöket - is- rendeltetésszerűen használ a A rizurához a tiszta, száraz ha at igény szerint előkész ti Hangsúlyozza a ha területi és tömegbeli különbségeit, melyek kialak tásához pótrészeket, póttincseket is használhat Az alkalmi rizura kialak tásához alkalmazza a különböző technikákat és technológiákat, a ha at on a, sodor a, szövi Megválaszt a a d szek anyagait, és azokat esztétikusan elhelyezi A modell személyiségéhez harmonizáló alkalmi rizurát kész t 121

A rizura hangsúlyozásához, ormá ához megtervezi a ha sz nváltoztatását, tartós formaváltoztatását és elvégzi a k vánt vegyszeres műveletet Ha hosszabb tást végez az ismert technológiákkal Női, ér i alkalmi, extrém ha viseletet kész t Tanácsot ad otthoni ha ápolásra

22..

GÉ LAKATOS TANANYAGOK

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 1.0/0110-06 Munkakörnyezet ellemzői Veszély orrások A munkavédelem Jogszabályok Helyi szabályozások Az elő rások betartásának számonkérése Ellenőrző szervek A munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségek Az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés eltételei A munkahelyek kialak tása Személyi eltételek Védőeszközök Biztonságos munkaeszközök endk vüli események Teendők baleset esetén A munkaeszközök biztonságos kezelése Az anyagok megmunkálása Szerszámok készülékek, gépek Kézi, és energiával ha tott kéziszerszámok Az anyagok mozgatása Az anyagok tárolása Az anyagok raktározása Helyváltoztatás, munkavégzés speciális helyeken Magasban végzett munkák Tala szint alatti munkavégzés Az elsősegélynyú tás cél a, alapszabályai Elsősegélyt igénylő helyzetek és tennivalók Alapszintű ú raélesztés A környezetvédelem története A környezetvédelem alap ogalmai Az ökológia ogalma, ökológiai tényezők A természetvédelem ogalma, természeti értékek A tala alap ogalmai, minősége, be olyásoló tényezők A tala szennyező anyagai 122

Az atmosz éra szerkezete A légszennyező anyagok ter edése A környezeti levegőt szennyező anyagok A légszennyező anyagok a tái Levegőtisztaság-védelmi határértékek Gáztiszt tás A gépipar légszennyezése A öld v zkészlete A vizek ellemzői, minős tése V zszennyező anyagok Szennyv ztiszt tás Biológiai, kémiai tiszt tás A gépipar szennyvizei Hangtani alap ogalmak, a za hatásai, za orrások A hulladék ogalma A hulladékok gyű tése és száll tása A hulladékok ártalmatlan tása Hulladékhasznos tás A hulladékok nyilvántartása, adatszolgáltatás A sugárvédelem alap ogalmai Fényszennyezés A tűz tula donságai, tűzmegelőzés A tűz keletkezése, tűz elzés A tűzveszélyt megelőző tevékenységek és ogalmak Tűzállósági okozatok, tűzvédelmi szabályzat Tűz- és vegyi veszéllyel áró tevékenységek A tűzoltás A tűz elleni védekezés irány tása Ép tmények használatának tűzvédelmi szabályai Tűzvédelmi oktatás Villamos- és világ tóberendezések érintésvédelme Műszaki dokumentációk 1.0/6361-11 Gépészeti technológiai dokumentációk, mint in ormációhordozók, azok ormai és tartalmi követelményei Technológiai dokumentáció ogalma Technológiai dokumentáció tartalma Összeáll tási és részletra zok a ztechnikai alapszabványok, elő rások, megoldások S kmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és axonometrikus ábrázolás S kmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiter tés Áthatások, áthatások alkatrészra zokon Alkatrész és összeáll tási ra zok ogalma 123

Metszetábrázolások, szelvények, egyszerűs tett ábrázolások Mérethálózat elép tése, különleges méretmegadások Tűrés, illesztés Felületi minőség Jelképes ábrázolások Alkatrészra zok szerkesztése elvételi vázlat alap án, ra zolvasás Alkatrészra zok szabadkézi elvételezése Összeáll tási ra zok, ra zdokumentációk elemzése Alkatrészra zok elemzési szempont ai Fémszerkezetek ra zai Technológiai ra zok Rendszerek rajzai Kapcsolási vázlatok Folyamatábrák és olyamatrendszerek Ábrás művelettervek Művelettervek szerepe Művelettervek tartalma Műveleti utas tások Műveleti utas tás tartalma Műveletelőzési sorrendek Technológiai sorrend ogalma, tartalma Szerszám egyzékek Gépészeti alapmérések 2.0/6361-11 Külső és belső elületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel Külső elületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel, Belső elületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel, Szögmérés mechanikai szögmérővel Külső kúpok mérése, ellenőrzése Belső kúpok mérése, ellenőrzése Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával Felületi érdesség ellenőrzése, mérése Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése Egyenesség, s klapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, mérése ellenőrzése Mérési dokumentumok kész tése Felvételi vázlatok kész tése méretellenőrzésekhez Anyagismeret, anyagvizsgálat 3.0/6361-11 Alapanyagok csoportos tása és tula donságai Anyagszerkezettani alapismeretek Vas émek és ötvözeteik 124

Tula donságai Ötvözők hatása A leg ontosabb acél a ták alkalmazási területei Kiválasztás szempont ai Nem vasalapú émes szerkezeti anyagok Könnyű émek Nehéz émek Szinterelt szerkezeti anyagok Műanyagok Segédanyagok Hőkezelések Feladata, csoportos tása Hőkezelő el árások Anyagvizsgálati módok oncsolásmentes anyagvizsgálatok repedésvizsgálatok oncsolásos anyagvizsgálatok szak tóvizsgálat, keménység vizsgálata, technológiai próbák Fémek alakítása 4.0/6361-11 Kézi orgácsoló műveletek darabolás, ha l tás, űrészelés, reszelés, köszörülés, úrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menet úrás Forgács nélküli alak tási technológiák alkalmazásának megismerése, alkalmazott gépek, eszközök, szerszámok Lemezha l tás, eremezés, Dombor tás, velés A megmunkálásokra alkalmas használatos anyagok Alkatrészek illesztése Illesztés reszeléssel Hántoló szerszámok, eszközök Lemezalkatrész kész tése S k és velt elületek hántolása Dörzsárazás szerszámai és művelete Tűrésezett furatok alak- és méretellenőrzése Illesztés dörzsárazással Csiszoló és pol rozó anyagok, szerszámok és gépek Illesztés csiszolással Komplex illesztési munkák, ellenőrzési feladatok Gépi orgácsolás szerszámai Gépi orgácsoló alapel árások gépei Esztergálás technológiá a, a munka olyamat mozgásviszonyai Fúrás, uratmegmunkálás technológiá a, a munka olyamat mozgásviszonyai Marás technológiá a, a munka olyamat mozgásviszonyai Köszörülés technológiá a, a munka olyamat mozgásviszonyai Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai 125

Alapszerelések végzése 5.0/6361-11 Oldható kötések Csavarkötések Csapszegkötések Tengelykötések Nem oldható kötések Forrasztás agasztás Hegesztés Hegesztő berendezések és eszközök Gázhegesztés és lángvágás Ívhegesztés A korrózió a tái, be olyásoló tényezői, meg elenési ormái Korrózióvédelem A elületek előkész tése Nem émes bevonatok Galvánbevonatok: Mázolás, lakkozás Műanyag porszórás szinterezés Tűzi émbevonatok Biztonságtechnika, környezetvédelem Anyagvizsgálatok 1.0/6344-11 Fémek ellemző tula donságai Nem émes anyagok ellemző tula donságai, A kenőanyagok, hűtőanyagok, hűtő-kenő anyagok A émes anyagok A sz n émek tula donságai, csoportos tása, tula donságainak módos tása Fémek tiszt tása és ötvözése Nagytisztaságú émek előáll tása Fémek és ötvözeteik A émes anyagok hőkezelése A hőkezelési el árások cél a, csoportos tása, a h!kezelés elmélete Különleges hőkezelő el árások kérges tő el árások A hőkezeléshez használt berendezések Elő- és élgyártmányok gyártása Öntészeti technológiák orkohászat Anyagok alapigénybevétele Anyagok károsodása: törés, kopás, ki áradás, korrózió Anyagkiválasztás Anyaghibák Gépelemek beállítása 1.0/6363-11 126

Forgó mozgást közvet t gépelemek csoportos tása, a ha tások elemei, beáll tásuk, üzemeltetésük Csapágyak csoportos tása, csapágyazások kialak tása, alkalmazása, ellemzői, beáll tásukhoz szükséges szám tások, kenés, ken rendszerek Tengelykapcsolók eladata, m!ködése, alkalmazása, csoportos tása, ellemzőik, beáll tásukhoz szükséges szám tások Nem oldható, merev, kiegyenl tő , oldható, biztonsági és csúszó, hidraulikus, különleges Sz ha tás Éksz ha tás Dörzsha tások Fogaskerékha tás, evolvens ogpro il, ogaskerék-méretek, csúszásmentes legördülés, jellemző og elületek, határ ogszám, alámetszés, a ha tás beáll tása, hordkép ellenőrzése Homlokkerekek, ogasléc Kúpkerekek Csavarkerekek Csigaha tás Láncha tás Tengelykapcsolók a tái, beáll tásuk mód a, üzemeltetésük Fékek: po ás, szalag-, kúpos-, tárcsás, hidraulikus, lég- és szervo ékek beáll tása, működéshez szükséges adatok meghatározása Mozgásátalak tó elemek: csiga-csigakerék, csavarorsó-csavaranya, ogaskerék- ogasléc beáll tása, működéshez szükséges adatok meghatározása Forgattyús ha tómű elép tése, működése, sebesség diagram a Leng himbás ha tómű, elép tése, működése, sebesség diagram a Excenter és bütykös mechanizmusok Fogaskerekes ha tómű: csúszótömbös ha tóműegység, kettes és hármas csúszótömb, tengelykapcsolós ha tóműegység, összetett ha tóművek, Meander-rendszerű ha tómű, cserekerekes ha tóm!egység, leng kerekes, Norton-ha tóműegység, csúszóékes ha tóműegység Irányváltók: kúpkerekes, homlokkerekes, lemezkapcsolós, elektromos Vázszerkezetek rendeltetése, csoportos tása, igénybevételei, gép-ágyak, állványok, öntvényházak Egyenes vezetékek eladata, kialak tása: csúszó vezetékek, gördül vezetékek ellemzői, a tái Gépészeti kötések elméleti alapjai 1.0/0220-06 A kötések ogalma, elosztásuk oldható és nem oldható kötések , alkalmazási területük Oldható kötések Csavarmenet származtatása, menetpro ilok, menetelemek, menett pusok Csavarok, csavaranyák, anyaguk elölése Csavarozás és szerszámai Csavarbiztos tási el árások ellemzői Menetkész tés szerszámai, segédeszközei, segédanyagai A menet úrás és menetmetszés előkész tő műveletei, a csavarmenet kész tés és a csavarkötés munkabiztonsági elő rásai 127

Csavarmeghúzási nyomaték korlátozása Ék-, retesz-, csapszeg- és bordáskötés ellemzői, tűrések, illesztések, ábrázolásuk Nem oldható kötések Szegecsek és szegecskötések laza, szerkezeti , a szegecshossz kiszám tása A szabványos szegecsek a tái és ő alkalmazási területei Külön éle szegecskötési megoldások átlapolt, hevederes, egysoros, többsoros , alkalmazási területük, ábrázolásuk Hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések A kötések ra zi ábrázolásának értelmezése, a hegeszthetőség eltétele A gázhegesztés eszközei, berendezései, anyagai, segédanyagai A villamos vhegesztés eszközei, berendezései, anyagai, segédanyagai Speciális hegesztési el árások csoportos tása, ellemzőik A kemény orrasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe Lágy és kemény orrasztás lényege, alkalmazási területe Az adhézió ogalma A orrasztás elület-előkész tése, alkalmazott segédanyagok Savas és savmentes dezoxidáló szerek Az összekötendő elemek előzetes megmunkálása és elületi kezelése A lágy orrasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe A ragasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe Nagypontosságú geometriai mérések 245/2.0/6344-11 Mérés, ellenőrzés ogalma és olyamata Tűrésillesztéssel kapcsolatos alap ogalmak, táblázatok kezelése Mérési alap ogalmak, mérési hibák Metrológiai ellemzők, műszerhibák, mérés egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel Hossz- és szögmérő eszközök Mechanikai mérőeszközök t pusai, működése, kezelése Külső elületek mérésének eszközei, olyamata Belső elületek mérésének eszközei, olyamata Szögek mérésének, ellenőrzésének eszközei, olyamata Mérőhasábok és azok alkalmazása Külső és belső elületek ellenőrzése egyszerű és nagypontosságú ellenőrzőz eszközökkel, idomszerekkel Külső és belső menetek mérésének, ellenőrzésének eszközei, olyamata Digitális mérőeszközök t pusai, alkalmazása Mikroszkópok t pusai, elép tése, alkalmazása Felületi minőség elölése, ellenőrzésének és mérésének eszközei Munkadarabok alak- és helyzetmérésének eszközei, mód a Mérési dokumentumok elentősége, a tái, tartalma

23..

HEGESZTŐ TANANYAGOK 128

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 1.0/0110-06 Munkakörnyezet ellemzői Veszély orrások A munkavédelem Jogszabályok Helyi szabályozások Az elő rások betartásának számonkérése Ellenőrző szervek A munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségek Az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés eltételei A munkahelyek kialak tása Személyi eltételek Védőeszközök Biztonságos munkaeszközök endk vüli események Teendők baleset esetén A munkaeszközök biztonságos kezelése Az anyagok megmunkálása Szerszámok készülékek, gépek Kézi, és energiával ha tott kéziszerszámok Az anyagok mozgatása Az anyagok tárolása Az anyagok raktározása Helyváltoztatás, munkavégzés speciális helyeken Magasban végzett munkák Tala szint alatti munkavégzés Az elsősegélynyú tás cél a, alapszabályai Elsősegélyt igénylő helyzetek és tennivalók Alapszintű ú raélesztés A környezetvédelem története A környezetvédelem alap ogalmai Az ökológia ogalma, ökológiai tényezők A természetvédelem ogalma, természeti értékek A talaj alapfogalmai, minősége, be olyásoló tényezők A tala szennyező anyagai Az atmosz éra szerkezete A légszennyező anyagok ter edése A környezeti levegőt szennyező anyagok A légszennyező anyagok a tái Levegőtisztaság-védelmi határértékek Gáztiszt tás A gépipar légszennyezése A öld v zkészlete A vizek ellemzői, minős tése 129

V zszennyező anyagok Szennyv ztiszt tás Biológiai, kémiai tiszt tás A gépipar szennyvizei Hangtani alap ogalmak, a za hatásai, za orrások A hulladék ogalma A hulladékok gyű tése és száll tása A hulladékok ártalmatlan tása Hulladékhasznos tás A hulladékok nyilvántartása, adatszolgáltatás A sugárvédelem alap ogalmai Fényszennyezés A tűz tula donságai, tűzmegelőzés A tűz keletkezése, tűz elzés A tűzveszélyt megelőző tevékenységek és ogalmak Tűzállósági okozatok, tűzvédelmi szabályzat Tűz- és vegyi veszéllyel áró tevékenységek A tűzoltás A tűz elleni védekezés irány tása Ép tmények használatának tűzvédelmi szabályai Tűzvédelmi oktatás Villamos- és világ tóberendezések érintésvédelme Műszaki dokumentációk 1.0/6361-11 Gépészeti technológiai dokumentációk, mint in ormációhordozók, azok ormai és tartalmi követelményei Technológiai dokumentáció ogalma Technológiai dokumentáció tartalma Összeáll tási és részletra zok a ztechnikai alapszabványok, elő rások, megoldások S kmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és axonometrikus ábrázolás S kmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiter tés Áthatások, áthatások alkatrészra zokon Alkatrész és összeáll tási ra zok ogalma Metszetábrázolások, szelvények, egyszerűs tett ábrázolások Mérethálózat elép tése, különleges méretmegadások Tűrés, illesztés Felületi minőség Jelképes ábrázolások Alkatrészra zok szerkesztése elvételi vázlat alap án, ra zolvasás Alkatrészra zok szabadkézi elvételezése Összeáll tási ra zok, ra zdokumentációk elemzése Alkatrészra zok elemzési szempont ai 130

Fémszerkezetek ra zai Technológiai ra zok Rendszerek rajzai Kapcsolási vázlatok Folyamatábrák és olyamatrendszerek Ábrás művelettervek Művelettervek szerepe Művelettervek tartalma Műveleti utas tások Műveleti utas tás tartalma Műveletelőzési sorrendek Technológiai sorrend ogalma, tartalma Szerszám egyzékek Gépészeti alapmérések 2.0/6361-11 Külső és belső elületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel Külső elületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel, Belső elületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel, Szögmérés mechanikai szögmérővel Külső kúpok mérése, ellenőrzése Belső kúpok mérése, ellenőrzése Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával Felületi érdesség ellenőrzése, mérése Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése Egyenesség, s klapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, mérése ellenőrzése Mérési dokumentumok kész tése Felvételi vázlatok kész tése méretellenőrzésekhez Anyagismeret, anyagvizsgálat 3.0/6361-11 Alapanyagok csoportos tása és tula donságai Anyagszerkezettani alapismeretek Vas émek és ötvözeteik Tula donságai Ötvözők hatása A leg ontosabb acél a ták alkalmazási területei Kiválasztás szempont ai Nem vasalapú émes szerkezeti anyagok Könnyű émek Nehéz émek Szinterelt szerkezeti anyagok Műanyagok 131

Segédanyagok Hőkezelések Feladata, csoportos tása Hőkezelő el árások Anyagvizsgálati módok oncsolásmentes anyagvizsgálatok repedésvizsgálatok oncsolásos anyagvizsgálatok szak tóvizsgálat, keménység vizsgálata, technológiai próbák Fémek alakítása 4.0/6361-11 Az előra zolással szembeni követelmények Az előra zolás lépései Az előra zolás szerszámai, eszközei Mérő és ellenőrző eszközök A elületsz nezés lehetőségei A térbeli előra zolás eszközei Az előra zolás olyamata Az előra zolás biztonságtechnikai elő rásai S kbeli és térbeli előra zolás S kbeli és térbeli előra zolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek megválasztása adott eladat elvégzéséhez Több éle megmunkálást igénylő öntvények előra zolásának gyakorlása Kézi megmunkálási gyakorlatok darabolás, ha l tás, űrészelés, reszelés, köszörülés, úrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menet úrás A kézi orgácsoló műhely rend e, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése Alkatrészek illesztése A gépi orgácsoló műhely rend e, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése alást elület, homlok elület esztergálás, Belső elületek megmunkálása uratesztergálás, úrás Marás palástmarás, homlokmarás, s kmarás Köszörülés palástköszörülés, s kköszörülés, uratköszörülés Alapszerelések végzése 5.0/6361-11 Oldható kötések kész tése Nem oldható kötések kész tése Külön éle ém elületek előkész tése Felületvédelem mázolással, lakkozással Hegesztési alapismeretek 1.0/6365-11 Hegesztés eltételei Hegesztés ogalma, történeti áttekintés Hegesztési alap ogalmak Hegesztési el árások csoportos tása Hegesztés eszközei, berendezései és védő elszerelései Hegesztési Biztonsági Szabályzat elép tése tartalma, értelmezése 132

Fémek hegeszthetősége Hegesztési helyzetek értelmezése Varratképzési ismeretek az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alap án Hegesztés ra zi elölése, alap és kiegész tő elek Hegesztés hő és émtani olyamata Hegesztőt és környezetét érő hatások, terhelések Munka és környezetvédelmi elő rások Hegesztés előkészítő műveletei 2.0/6365-11 Szerkezeti anyagok őbb t pusai és nemzetközi elölésük Felületek előkész tése, tiszt tása Daraboló el árások Munkavégzés szabályai Alkatrészek összeáll tása, készülékek használata Munkaterület kialak tása Hegesztő berendezések üzembehelyezése Hegesztési Biztonsági Szabályzat ismerete Hegesztés hozag- és segédanyagai Hegesztő berendezések és eszközök biztonságos kezelése Hegesztési él előkész tése Termikus vágási el árások Termikus vágás, darabolás 1.0/6366-11 Termikus vágás elve, eltételei, olyamatai Termikus megmunkálási technológiák Termikus vágó berendezések elép tése, működése Termikus vágó berendezések szo tvereinek ismerete Termikus vágáshoz használt ipari gázok ismerete Termikus vágó berendezések üzembe-, üzemen k vül helyezése Termikus vágás vágott elületének minőségét meghatározó tényezők ismerete Termikus vágással kapcsolatos tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi ismeretek Gázhegesztés technológiája 2.0/6366-11 Gázhegesztés őbb ellemzői Hegesztőláng szerkezete Alkalmazott gázok tula donságai, tárolásuk Gázpalackok szerkezete, szerelvényei, kezelésük szabályai Hegesztőüzem gázellátásainak lehetőségei Gázhegesztő eszközök és berendezések alkalmazása Gázhegesztés technológiá a Jobbra hegesztés Balra hegesztés Gázelvétel és gáz ogyasztás meghatározása Gázhegesztés hozaganyagai, hegesztőpálcák elölése Folyós rószerek ismerete 133

Gázhegesztő berendezések üzembe-, üzemen k vül helyezése Forrasztási el árások és orraszanyagok ismerete Gázpalackok sz n elölése Gázhegesztéskor elő orduló hegesztési eltérések, keletkezésének okai és elkerülésük Gázhegesztés biztonságtechnikai elő rásai Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája 3.0/6366-11 Bevontelektródás kézi vhegesztés elve Hegesztő v keltése és enntartása Bevontelektródás kézi vhegesztő berendezések üzembe-, üzemen k vül helyezése Hegesztéshez szükséges polaritás megválasztása Hegesztő v mágneses hatása Hegesztési paraméterek meghatározása Hegesztő-áram orrás adattáblá ának ellemzői Bevontelektródás kézi vhegesztő áram orrás elleggörbé e Felrakó hegesztés technológiá a Elektródabevonat szerepe, eladatai, kiválasztása Bevontelektródák nemzetközi elölése Bevontelektródás kézi vhegesztés technológiá a Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alap án Ív keltése, enntartása és az elektróda vezetése Hegesztési eltérések ismerete Hegesztési Biztonsági Szabályzat ismerete Munkahely biztonságos kialak tása, tűz- és környezetvédelem Gépészeti kötések elméleti alapjai 1.0/0220-06 A kötések ogalma, elosztásuk oldható és nem oldható kötések , alkalmazási területük Oldható kötések Csavarmenet származtatása, menetpro ilok, menetelemek, menett pusok Csavarok, csavaranyák, anyaguk elölése Csavarozás és szerszámai Csavarbiztos tási el árások ellemzői Menetkész tés szerszámai, segédeszközei, segédanyagai A menet úrás és menetmetszés előkész tő műveletei, a csavarmenet kész tés és a csavarkötés munkabiztonsági elő rásai Csavarmeghúzási nyomaték korlátozása Ék-, retesz-, csapszeg- és bordáskötés ellemzői, tűrések, illesztések, ábrázolásuk Nem oldható kötések Szegecsek és szegecskötések laza, szerkezeti , a szegecshossz kiszám tása A szabványos szegecsek a tái és ő alkalmazási területei Külön éle szegecskötési megoldások átlapolt, hevederes, egysoros, többsoros , alkalmazási területük, ábrázolásuk Hegesztett, orrasztott, ragasztott kötések A kötések ra zi ábrázolásának értelmezése, a hegeszthetőség eltétele 134

A gázhegesztés eszközei, berendezései, anyagai, segédanyagai A villamos vhegesztés eszközei, berendezései, anyagai, segédanyagai Speciális hegesztési el árások csoportos tása, ellemzőik A kemény orrasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe Lágy és kemény orrasztás lényege, alkalmazási területe Az adhézió ogalma A orrasztás elület-előkész tése, alkalmazott segédanyagok Savas és savmentes dezoxidáló szerek Az összekötendő elemek előzetes megmunkálása és elületi kezelése A lágy orrasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe A ragasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe

24..

KA OSSZÉ IALAKATOS-TANANYAGOK

Gépészeti alapmérések 112/2.1/0111-06 Külső elületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel, mérőórával Belső elületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel, mérőórával Szögmérés mechanikai szögmérővel és optikai szögmérővel Szögmérések sz nuszvonalzóval Külső kúpok mérése, ellenőrzése Belső kúpok mérése, ellenőrzése Mérés mérőhasábokkal Külső és belső elületek ellenőrzése idomszerekkel Külső és belső menetek ellemző méreteinek mérése, ellenőrzése Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel Munkadarabok mérése mikroszkóppal Felületi érdesség ellenőrzése, mérése Kör utás ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése, mérése mérőórával Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése Egyenesség, s klapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, körkörösség ellenőrzése, mérése Mérési dokumentumok kész tése, elvételi vázlat kész tése Gépészeti kötések elméleti alapjai 245/1.0/0220-06 A kötések ogalma, elosztásuk oldható és nem oldható kötések , alkalmazási területük Oldható kötések Csavarmenet származtatása, menetpro ilok, menetelemek, menett pusok Csavarok, csavaranyák, anyaguk elölése Csavarozás és szerszámai Csavarbiztos tási el árások ellemzői Menetkész tés szerszámai, segédeszközei, segédanyagai A menet úrás és menetmetszés előkész tő műveletei, a csavarmenet kész tés és a 135

csavarkötés munkabiztonsági elő rásai Csavarmeghúzási nyomaték korlátozása Ék-, retesz-, csapszeg- és bordáskötés ellemzői, tűrések, illesztések, ábrázolásuk Nem oldható kötések Szegecsek és szegecskötések laza, szerkezeti , a szegecshossz kiszám tása A szabványos szegecsek a tái és ő alkalmazási területei Külön éle szegecskötési megoldások átlapolt, hevederes, egysoros, többsoros , alkalmazási területük, ábrázolásuk Hegesztett, orrasztott, ragasztott kötések A kötések ra zi ábrázolásának értelmezése, a hegeszthetőség eltétele A gázhegesztés eszközei, berendezései, anyagai, segédanyagai A villamos vhegesztés eszközei, berendezései, anyagai, segédanyagai Speciális hegesztési el árások csoportos tása, ellemzőik A kemény orrasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe Lágy és kemény orrasztás lényege, alkalmazási területe Az adhézió ogalma A orrasztás elület-előkész tése, alkalmazott segédanyagok Savas és savmentes dezoxidáló szerek Az összekötendő elemek előzetes megmunkálása és elületi kezelése A lágy orrasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe A ragasztás eszközei, anyagai, segédanyagai, alkalmazási területe Kárpitok és szerelvények szerelési technológiái 245/2.1/0594-06 Gép ármű utasterek motorterek, csomagterek kárpitozott elemeinek, kárpit ainak ki- és visszaszerelési technológiái Szerelvények műszer al , a tótartozékok kilincs, központi zárak, zárak, ablakemelők szerelési mód ai A végreha táshoz szükséges karosszérialakatos speciális szerszámok Elektromos perifériák, hűtők, légkondicionáló, biztonságtechnikai berendezések szerelési technológiái 245/2.2/0594-06 Járművek világ tásának külső és utastér , áramellátásának, irány elző berendezéseinek, egyéb elektromos rendszereinek ablakemelés, központi zár, riasztó, stb. av táshoz szükséges mértékű megbontási , visszaszerelési ismeretek Hűtők, légkondicionáló berendezések, valamint biztonságtechnikai berendezések légszákok, elektromos öv esz tők stb szerelési ismeretei Fődarabok ki- és beszerelése, állapotfelvétele 245/2.3/0594-06 Gép árművek alép tményeinek kialak tási mód ai, utóművek elép tése, vizsgálóberendezései Gép ármű ődarabok utóművek, motorok működésének, beáll tásának ismerete a av tás utáni szerelési műveleteket követően Egyéb akadályozó elemek szerelési technológiái 245/2.4/0594-06 Gép árművek szélvédőinek, oldalüvegeinek rögz tési mód ai, azok szerelési 136

technológiáinak ismerete Gép árművek tüzelőanyag tartályainak elhelyezése a karosszérián, ezekkel kapcsolatos szerelési, biztonságtechnikai és környezetvédelmi ismeretei Oldható kötéssel rögzített karosszériaelemek cseréje 245/2.5/0594-06 Járműkarosszériák av tása témakörön belül az oldható kötéssel rögz tett karosszériaelemek első és hátsó sárvédők, motor és csomagtér tetők, első és hátsó lökhár tók stb. ,le- és visszaszerelési technológiáinak megismerése A végreha táshoz szükséges eszközök, szerszámok, segédanyagok használatával kapcsolatos ismeretek A korrózióvédelem alapjai 245/3.1/0220-06 A korrózió a tái, be olyásoló tényezői, meg elenési ormái A elületek előkész tése: az előkész tő műveletek eladata, ém elületek mechanikai és kémiai homogenizálása, el árásai, eszközei, a zs rtalan tás cél a, el árásai, eszközei, berendezései Nem émes bevonatok: az eloxálás cél a, alkalmazási területe, műveleti sorrend e, a osz átozás cél a, alkalmazási területe, műveleti sorrend e, a barn tás cél a, alkalmazási területe, műveleti sorrend e Galvánbevonatok: a galvanizálás alap ogalmai, a galvánbevonatok cél a, alkalmazási területe, a réteg elép tése, ellegzetes galvanizáló művelet sorrend e Mázolás, lakkozás: a lakkozás műveleti sorrend e, az egyes műveletek cél a, az alapozók, lakkok, tapaszok csoportos tása, elviteli technológiák Műanyagporszórás szinterezés műveletei Tűzi émbevonatok: ellemzése, el árásai Biztonságtechnika, környezetvédelem Karosszériajavítási ismeretek Vázelemek javítása 245/3.1/0594-06 Tananyagelemek ismertetése Vázép tési rendszerek Vázép tés anyagai Váz terhelése, igénybevétele Váz av tás elő rásai, szabályai Vázak sérülései, állapot elmérése Vázak av tásának technológiá a Jav táshoz használt eszközök, berendezések Váz av tás anyagai Váz av tás szerszámai Szegecselt elemek cseré e Elha olt, görbült vázak egyengetése húzató padon Önhordó karosszériák elemcseré e Jav tást gátló elemek kiszerelése Jav tás utáni átadás, minőségellenőrzés Váz av tás munka-, baleset-, tűzvédelmi elő rásai 137

Ragasztással történő javítások 245/3.2/0594-06 Korszerű ragasztási technológiák Műanyag karosszériák av tása ragasztással Burkolatok rögz tése ragasztással Üveg ragasztása, cseré e Munkavégzéshez használt szerszámok agasztás anyagai, segédanyagai agasztás munkavédelmi elő rásai Karosszériaelemek méretre állítása : 245/3.3/0594-06 Méretre áll tás ogalma Méretre áll tás helye a technológiai sorban Elemek közötti rések párhuzamossága Szimmetriai elő rások Szimmetriai elő rások végzése során használt eszközök Alkalmazott szerszámok Beáll tás ellenőrzése, mérése Javítás utáni alváz- és üregvédelem elvégzése, zajvédelem helyreállítása 245/3.4/0594-06 Jav tás utáni elületvédő el árások Felületkezelő el árások Felületkezelő anyagok Felület előkész tése Felületkezelés eszközei, szerszámai Munkavédelmi, környezetvédelmi elő rások Za védelemhez használt anyagok Karosszérialakatos hegesztési ismeretek 245/5.0/0594-06 Hegesztés ogalma, hegeszthető anyagok Az vhegesztés villamosságtani alapjai Az egyes hegesztő el árások inert és akt v védőgázos vhegesztések, bevonatelektródás vhegesztések, argon védőgázos wol ram- és ogyóelektródás vhegesztések, ponthegesztések, lánghegesztés, valamint kemény és lágy orrasztás technológiáinak, berendezéseinek, segédanyagainak, használati területeinek szakmaspeci ikus átismétlése, kiegész tése Vonatkozó biztonságtechnikai elő rások Kézi forgácsolási ismeretek 245/4.0/0594-06 Az egyes orgácsolási technológiákhoz használt szerszámok, mérőeszközök ismerete Mérés, ellenőrzés, előra zolás Kézi orgácsoló műveletek darabolás, űrészelés, reszelés, köszörülés, úrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menet úrás

138

Technológiák, gépi berendezések, karosszérialakatos alkalmazási területek, biztonságtechnikai elő rások megismerése Forgács nélküli alak tási technológiák lemezha l tás, peremezés, dombor tás, velés stb. alkalmazásának megismerése a karosszérialakatos szakmában Alkalmazott gépek, eszközök, szerszámok megismerése A megmunkálásokra alkalmas és árműkarosszériákhoz használatos anyagok Alkalmazási területek Szerelési ismeretek II Nem oldható kötéssel rögzített karosszéria-elemek cseréje 245/12.0/0594-06 Nem oldható kötéssel rögz tett karosszéria-elemek cseré e Kötések szilárdsági ellemzői, ármű élettartamát, biztonsági tula donságait be olyásoló tényezők Első, hátsó sárvédők leszerelése, elszerelése Homlok alak leszerelése, elszerelése Hát alak leszerelése, elszerelése A tóbor tások leszerelése, elszerelése Technológiák ismertetése, egyes t pusokra érvényes elő rások Szerelést akadályozó elemek le-, illetve visszaszerelése Technológiához szükséges eszközök Technológiához szükséges szerszámok ismertetése Segédanyagok csoportos tása Korrózió okozta nyomok eltüntetése Váz av tása nem oldható kötéssel agasztott kötések csoportos tása agasztással történő av tás technológiá a agasztót pusok, kittek Forrasztás a tái és alkalmazásuk karosszéria av tásoknál Műanyag elemek hegesztésének technológiá a Műanyag hegesztésének eszközei, szerszámai, anyagai Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 1.0/0110-06 Munkakörnyezet ellemzői Veszély orrások A munkavédelem Jogszabályok Helyi szabályozások Az elő rások betartásának számonkérése Ellenőrző szervek A munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségek Az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés eltételei A munkahelyek kialak tása Személyi eltételek Védőeszközök 139

Biztonságos munkaeszközök endk vüli események Teendők baleset esetén A munkaeszközök biztonságos kezelése Az anyagok megmunkálása Szerszámok készülékek, gépek Kézi, és energiával ha tott kéziszerszámok Az anyagok mozgatása Az anyagok tárolása Az anyagok raktározása Helyváltoztatás, munkavégzés speciális helyeken Magasban végzett munkák Tala szint alatti munkavégzés Az elsősegélynyú tás cél a, alapszabályai Elsősegélyt igénylő helyzetek és tennivalók Alapszintű ú raélesztés A környezetvédelem története A környezetvédelem alap ogalmai Az ökológia ogalma, ökológiai tényezők A természetvédelem ogalma, természeti értékek A tala alap ogalmai, minősége, be olyásoló tényezők A tala szennyező anyagai Az atmosz éra szerkezete A légszennyező anyagok ter edése A környezeti levegőt szennyező anyagok A légszennyező anyagok a tái Levegőtisztaság-védelmi határértékek Gáztiszt tás A gépipar légszennyezése A öld v zkészlete A vizek ellemzői, minős tése V zszennyező anyagok Szennyv ztiszt tás Biológiai, kémiai tiszt tás A gépipar szennyvizei Hangtani alap ogalmak, a za hatásai, za orrások A hulladék ogalma A hulladékok gyű tése és száll tása A hulladékok ártalmatlan tása Hulladékhasznos tás A hulladékok nyilvántartása, adatszolgáltatás A sugárvédelem alap ogalmai Fényszennyezés A tűz tula donságai, tűzmegelőzés 140

A tűz keletkezése, tűz elzés A tűzveszélyt megelőző tevékenységek és ogalmak Tűzállósági okozatok, tűzvédelmi szabályzat Tűz- és vegyi veszéllyel áró tevékenységek A tűzoltás A tűz elleni védekezés irány tása Ép tmények használatának tűzvédelmi szabályai Tűzvédelmi oktatás Villamos- és világ tóberendezések érintésvédelme

25..

NŐI SZABÓ – TANANYAGOK

( 2013-as kerettanterv alap án, 3 éves Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialak tása Munkavégzés személyi eltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi ogi ismeretek

Ruhipari anyagvizsgálatok 10113-12 ruhaipari anyag - és áruismeret tantárgy A textilipar nyersanyagai, csoportos tásuk. Növényi eredetű szálasanyagok a tái, általános ellemzői. Növényi eredetű szálasanyagok eldolgozási, viselési tula donságai és elhasználásuk. Állati eredetű szálasanyagok a tái, általános ellemzői. Állati eredetű szálasanyagok eldolgozási, viselési tula donságai és elhasználásuk. Vegyi szálak a tái, általános ellemzői. Vegyi szálak eldolgozási, viselési tula donságai, elhasználásuk. Fonalak, cérnák a tái, ellemzői, elhasználási lehetőségeik. Ter edelmes tett onalak a tái. Kevert szálak tula donságai. Az alapanyagok kémiai elép tése, kémiai elép tésük alap án. Az alapanyagok alak thatósági eltételei. A mechanikai hatások és az alak thatóság. Az alapanyagok izikai ellemzőinek meghatározása, mértékegységeinek, értelmezése, szakszerű használatára vonatkozó ismeretekkel.

Ruhaipari gyártmánytervezés 10114-12 ruhaipari gyártáselőkészítés tantárgy Anyagok csoportos tása elhasználás szerint alap-, kellék-, segéd-, üzem- és űtőanyagok . Anyagbeszerzés és anyagraktározás. Bevizsgálás. 141

Fel ektetési ra z kész tése. Ter tékra z kész tése. A ter tés ter tési módok, eszközök . Ter téken alkalmazott elölések. Szabás eszközei, mód ai. Anyagnormák kész tése anyaghányad, alapanyag és kellékkalkuláció .. Műszaki le rás kész tése: Gyártmányra z, modellszám, külalak le rása, alapanyag és kellékek megnevezése, szükséges alkatrészek, varrások alaki és méret ellemzői, mérettáblázatok, onalirány és toldási lehetőségek, a rendelkezésre álló eszközök alap án gépek, berendezések kiválasztása, a gyártási olyamat le rása. Egyedi gyártásnál az első és a második ruhapróbára áll tás.

Textiltermék összeállítása 10115-12 textiltermékek készítése tantárgy Szabásminta használata Szabás-szakra z kész tésének eszközei, alkalmazott műszaki ismeretek. Szabásmintán alkalmazott elölések. a zkészség- és szemmérték e lesztő gyakorlatok. Testalkat és testtartás t pusok a tái, ellemzői. Középarányos testalkatok. A szakiránynak meg elelő szoknya, nadrág, ing, blúz, ruha, mellény szabásmintá ának kialak tása az alapminták másolásával. Ruhaipari gépek üzemeltetése Modell vagy ábra alap án varróeszközök, gépek, berendezések ő részei, általános működési elvük, optimális működésükhöz szükséges áll tási lehetőségek, alkalmazási területeik, biztonságtechnikai berendezéseik. Kézi szabás szerszámai. Vasalók, vasaló-berendezések, gőzölő-bábuk. Ragasztó-berendezések, ragasztóprések. Munka-, tűz- és környezetbiztonsági elő rások ismerete. Textiltermékek gyártástechnológiája Varrástechnológiai alap ogalmak, elnevezések. A varrások alaki és méret ellemzői. A kézi- és gépi öltések, gépi varrást pusok csoportos tása, a tái, a kész tés minőségi követelményei. A vasalás technológiá a. A ragasztás technológiá a. A ragasztóanyagok és ragasztó-bevonatos text liák a tái és ellemzőik. Has tékok kész tési mód a nyitott, takart . Ha tások kész tési mód a szétvasalt és egy oldalra vasalt . Húzózárak bevarrásának mód ai varrásvonalba helyezett, takart, re tett, szétnyitható . Ele eszélek kész tési mód a. 142

Övpántok kész tése és elvarrási mód ai. U a has tékok kész tése arrow-, francia-, varrásvonalba helyezett). Kézelők kész tése és elvarrási mód ai. U ak kész tése és bevarrása bevarrott, raglán-, apánu . Nyakkör eldolgozási módok szegéssel ormára szabott szegőpánt, erdepánt . Gallérok kész tése és elvarrása ing-, álló-, ekvő-, sál-, kiha tósgallér . Zsebek kész tésének mód ai oltzsebek, bevágott zsebek, szabásvonalba helyezett zsebek . Műszaki le rás tartalma.

Gyakorlat Szabásminta használata Divatlapok tanulmányozása szabásminta v-, mérettáblázat-, méretnagyság beazonos tás . Divatrajzok ellemzői. Szabásminták másolási technikái, eszközei. Technológiai elölések értelmezése, alkalmazása. Méretvétel elsa át tása különböző testalkatokon. A divatnak meg elelő szoknya, nadrág, ing, blúz, ruha, mellény szabásmintá ának kialak tása az alapminták másolásával . Testméreten elüli bőv tések kényelmi, divat és technológiai megoldások különböző tula donságokkal rendelkező alapanyagokra . Ruhaipari gépek üzemeltetése Alap- és módos tott öltésű varrógépek öltésképzési olyamata. Gépek karbantartása a munka olyamatok között. Munka-, tűz- és környezetbiztonsági elő rások alkalmazása. Hurok- és láncöltésű varrógépek biztonságtechnikai berendezései. Munka-, tűz- és környezetvédelmi elő rások a munkaterületen. Varrodai gépek, berendezések biztonságtechniká a. Védőeszközök a tái és azok használata. Textiltermék készítéseI. Előkész tő vasalási műveletek beavató, sim tó, ormázó . Gyártásközi vasalási műveletek varrások szét- és egy oldalra vasalása, élvasalás, szárazoló vasalás, ha tások vasalása, ormázóvarrás vasalása, paszpolozó vasalás . Be e ező vasalási műveletek készre-vasalás, énytelen tő vasalás . agasztó-bevonatos közbélések kiválasztása, alkalmazása ragasztás: ragasztóporral, óliával, ráccsal, átyollal . Alkalmazott kézi öltések ideiglenes, végleges, d sz tő, gomblyuk kivarró, gomb- és kapocs elvarró öltések kész tése. Egyszerű gépi varrást pusok kész tése kiválasztása, alkalmazása a textilruházati termék kész tése során összevarrás, széttűzés, él-francia- és ranciavarrás, lapos varrás, széltűzés, szegővarrások, sarokvarrás, ormázóvarrás, piékész tés, ráncolással vagy ha tásokkal készülő d sz tő elem elvarrási mód ai . Kisalkatrészek kész tése, alkalmazása akasztók, övtartók, övek, gombolópántok . Kézelők ormai kialak tásai és elvarrási mód ai. Textiltermék készítéseII. 143

U ak kész tése és bevarrási mód ai. Gallérok kész tése és elvarrási mód ai. Zsebek és zseb edők kész tése és elvarrási mód ai. Húzó- és tépőzár bevarrások mód ai. Dokumentáció és/vagy mintadarab alap án egyszerű kivitelezésű textilruházati termékek összeáll tása kiszabott alkatrészekből . Munka-, tűz- és környezetvédelmi elő rások a munkaterületen. Varrodai gépek, berendezések biztonságtechniká a. Védőeszközök a tái és azok használata.

Lakástextil készítése 10118-12 lakástextil készítése tantárgy Lakástextíliák gyártástechnológiája Szakszerű méretvétel lakberendezési tárgyakról. Lakástext liák mérettáblázatának beazonos tása a mért méretekhez. Térábrázolás, mértani testek vetületi ábrázolása és s kbeli kiter tése szabásminták kész téséhez. Cikktechnológiák szerinti szabásminták kész tése/másolása. Szabásmintákon alkalmazott elölések kész tése, elentése. Szabástechnikai ismeretek elsa át tása el ektetés, anyaghányad, ter tékra z, onalirány, elületi struktúra . Lakberendezési st lusok, be olyásoló tényezők. A szaklapokban és szabásmintákon elő orduló idegen nyelvű szakki e ezések értelmezése. Hétköznapok és ünnepek text liái, szerepük, különbözőségük. Térelválasztás szerepe és a tái/megoldásai. Falikárpitok szerepe. Ágyneműkész tés műszaki dokumentációinak kész tése: árnahuzat angolszéllel, ranciavarrással, gombolással, kötővel . aplanhuzat tükrös ele ével, gombolt és más záródással . Ágynemű-garnitúrák elnőtt, gyermek és ranciaágyra . Konyhai text liakész tés műszaki dokumentációinak kész tése: Asztalter tők szögletes, kerek, velt . Tányéralátétek. Edény ogó-kesztyű. Kötények melles, suszter, cukrász, elszolgáló . Háztartási törlők. Konyhai garnitúrák.

Gyakorlat Lakástextíliák készítése A termékek és alkatrészek minőségi elkész téséhez szükséges szakmai kidolgozási ismeretek elsa át tása, gyakorlása: Leigaz tások, cs pések, pontszerű elölések, varrásszélességek csökkentése, szélek vékony tása. 144

Szövetminták egyeztetése. ögz tő-szalagozás, bőségráncolás. D sz tőelemek elhasználása. Folttechnikák. Ágynemű huzatok kész tése és gyakorlása: árnahuzat angolszéllel, ranciavarrással, gombolással, kötővel . aplanhuzat tükrös ele ével, gombolt és más záródással . Ágynemű-garnitúrák elnőtt, gyermek és ranciaágyra . Konyhai text liák kész tése és gyakorlása: Asztalter tők szögletes, kerek, velt . Tányéralátétek. Edény ogó-kesztyű. Kötények melles, suszter, cukrász, elszolgáló . Háztartási törlők. Konyhai garnitúrák. Szobai text liák kész tése és gyakorlása: . Függönyök csipke üggönyök, drapériák, térelválasztók . Ágytakarók bélelt és béleletlen . D szpárnák divatnak meg elelő modern és népművészeti . Egyszerű tervezésű bútorvédő huzatok. Fel ektetési ra z kész tése. Munka-, tűz- és környezetvédelmi elő rások a munkaterületen. Varrodai gépek, berendezések biztonságtechniká a. Védőeszközök a tái és azok használata. Lakástextil-javítószolgáltatás Jav thatóság eltételeinek megállap tása. A av táshoz szükséges technológia kiválasztása. A szükséges anyagok és gépek kiválasztása. A av tás alapanyagainak, kellékeinek összedolgozhatósági ismerete. A av tási műveletek elvégzése .

( 2011-es kerettanterv alapján, 3 éves) 10. évfolyam

Textíliák, kelmék 2.0/6218-11 A szövetek gyártása, a szövés elve és eszközei A kötéstan alap ai, alap és levezetett kötések Kötött kelmék csoportos tása, a kötés-hurkolás technológiá a és eszközei Vetülék és láncrendszerű alapkötések ellemzői Nemszőtt text liák – átyolkelmék a tái, tula donságai és elhasználásuk Nemszőtt text liák – varrvahurkolt kelmék a tái, tula donságai és elhasználásuk A textilkikész tés műveleteinek csoportos tása Sz nezési el árások 145

Idegen nyelvű anyagismereti elképek

Gyakorlat Szövetvizsgálatok – kötésmód, szövetszerkezet, elületi elleg meghatározása Sz nezési el árások meghatározása Kötött-hurkolt kelmék szerkezeti elismerése Egyszerű laboratóriumi eszközök ismerete, biztonságos használata Mintagyű temény kész tése, rendszerezése Szabásminta készítése 1.0/6219-11 Méretvétel szabályai Testméret, testalkat és a szerkesztési ra z össze üggései Méretkutatás és testméret szabvány A divatra zok értelmezése A szaklapokban és szabásmintákon elő orduló idegen nyelvű szakki e ezések értelmezése A modellezés módszerei, eszközei Gyakorlat: Alapszerkesztések értelmezése, ra zolvasási gyakorlat női szoknya, nadrág, ruha, blúz, ér inadrág, zakó, ing . Zsebek, kézelők, gallérok, ruhau ak modellezése és szerkesztése. Alapminta átalak tása a normáltól eltérő testalkatokra. Formázóvarrások áthelyezése. Ruhaipari gépek üzemeltetése 2.0/6220-11 Modell vagy ábra alap án varróeszközök, gépek, berendezések ő részei, általános működési elvük, optimális működésükhöz szükséges áll tási lehetőségek, alkalmazási területeik, biztonságtechnikai berendezései Kézi szabás szerszámai Vasalók, vasaló-berendezések, gőzölőbábuk agasztóberendezések, ragasztóprések Munka-, tűz- és környezetbiztonsági elő rások ismerete Gyakorlat Alap- és módos tott öltésű varrógépek öltésképzési olyamata, Munka olyamatok között a gépek karbantartásának elő rásai Munka-, tűz- és környezetbiztonsági elő rások alkalmazása Hurok- és láncöltésű varrógépek biztonságtechnikai berendezései Munka-, tűz- és környezetvédelmi elő rások a munkaterületen Varrodai gépek, berendezések biztonságtechniká a Védőeszközök a tái és azok használata Textiltermék összeállítás műszaki dokumentációja 3.0/6220-11 A vasalás technológiá a A ragasztás technológiá a A ragasztóanyagok és ragasztó-bevonatos text liák a tái és ellemzőik. Varrástechnológiai alap ogalmak, elnevezések. A varrások alaki és méret ellemzői. 146

A kézi- és gépi öltések csoportos tása, a tái, a kész tés minőségi követelményei. Formázóvarrások, szabásvonalak, ha tások, bőségráncok, szegők, piék. Végig- és élig nyitott ele eszélek kész tési mód a Nyitott- és takart lépéshas ték kész tési mód a Szétvasalt és egy oldalra vasalt ha tások kész tési mód a Varrásvonalba helyezett húzózár bevarrásának elkész tési mód a Szétnyitható húzózár bevarrásának elkész tés mód a Takart húzózár egyoldalas tűzésű, szembetűzéses bevarrásának elkész tési mód a e tett húzózár bevarrásának elkész tési mód a Egy és több részből szabott övpántok kész tése és elvarrási mód ai U a has tékok a tái arrow-, francia-, varrásvonalba helyezett has tékok Kézelők kész tési és elvarrási mód ai has tékos-, has ték nélküli u a al ára övidu al akész tés mód ai Nyitott és zárt u bevarrási módok U kör elrendezési módok A nyakkör eldolgozási mód ai szegéssel ormára szabott szegőpánt, erdepánt, szegőszalag, d sz tő kellékek Női ruhák modellezése 1.0/6224-11 Női ruhák modell- és gyártmányra zai tankönyvek, divatlapok és szaklapok A szaklapokban és szabásmintákon elő orduló idegen nyelvű szakki e ezések értelmezése Szakszerű méretvétel Modellezés és modellra z össze üggései Kényelmi bőségek értelmezése Méretek beazonos tása, mérettáblázatok a tái Szabásminta másolása, eszközei, eszközök használata Szoknya ormák szerkesztése különböző testalkatokra bővülő szoknya szerkesztése: kör-, harang-, hatrészes Szoknyák szerkesztése, modellezése egyéb szabásvonalakkal cs pővonal eletti, magas tott derekú és cs pőszoknya akott és ha tásokkal készülő szoknyák szerkesztése, modellezése Nadrágszoknya szerkesztése, modellezése Szoknyabélések szerkesztése Él- és bőségha tásokkal készülő női nadrág szerkesztése és modellezése armernadrág, bermudanadrág, sortnadrág Külön éle szárú női nadrágok szerkesztése, modellezése trapéz, bő, halász Női blúz szerkesztése és modellezése Külön éle alkalmai és divatblúzok szerkesztése, modellezése galléros, aszimmetrikus, apán, raglán, denevér Női mellény alapszabásminta szerkesztése, béleletlen és bélelt mellény modellezése Női ruha szerkesztése, divatruhák modellezése derék alatt ráncolt délutáni ruha, nyaktól elálló vállra boruló gallérral készülő délutáni ruha, raglán u ú ruha, kismama ruha, alkalmi ruha) Kosztümkabát alapszerkesztése, bécsi szabásvonallal karcsús tott kosztümkabát 147

modellezése alapgallér megoldásokkal Blézer modellezése egyenes és bőv tett kosztümkabát modellezése, bélésminták szerkesztése Női kabátok alapszerkesztése, divatkabátok modellezése egyenes vonalú, karcsús tott, bő, raglán- és apánu ú Szabadon választott modellek szerkesztése, egyedi tervezésű szoknyák, ruhák, blúzok, blézerek, kabátok modellezése Gyakorlat Méretek beazonos tása, mérettáblázatok a tái Szabásminta másolása, eszközei, eszközök használata Szoknyák modellezése egyéb szabásvonalakkal cs pővonal eletti, magas tott derekú és cs pőszoknya eredeti méretben Rakott és ha tásokkal készülő szoknyák modellezése eredeti méretben Nadrágszoknya modellezése eredeti méretben Szoknyabélések modellezése eredeti méretben Él- és bőségha tásokkal készülő női nadrág modellezése armernadrág, bermudanadrág, sortnadrág eredeti méretben Külön éle szárú női nadrágok modellezése trapéz, bő, halász eredeti méretben Női blúz modellezése eredeti méretben alapmintából Külön éle alkalmai és divatblúzok modellezése galléros, aszimmetrikus, apán, raglán, denevér eredeti méretben Női mellény modellezése Női divatruhák modellezése derék alatt ráncolt délutáni ruha, nyaktól elálló vállra boruló gallérral készülő délutáni ruha, raglán u ú ruha, kismama ruha, alkalmi ruha eredeti méretben Kosztümkabát modellezése bécsi szabásvonallal, alapgallér megoldásokkal eredeti méretben Blézer modellezése egyenes és bőv tett kosztümkabát modellezése, bélésminták szerkesztése eredeti méretben Női kabátok, divatkabátok modellezése egyenes vonalú, karcsús tott, bő, raglán- és apánu ú eredeti méretben Szabadon választott modellek, egyedi tervezésű szoknyák, ruhák, blúzok, blézerek, kabátok modellezése mért méretek alap án Női ruhakészítés gyártástechnológiája 2.0/6224-11 Női ruhák gyártástechnológiá a sorozat és egyedi gyártás esetén Női ruhák ra zi ábráinak értelmezése modell-, gyártmány-, részlet- és metszeti ra zok Női ruhák gyártásakor alkalmazott gépek, berendezések biztonságos használata Női ruhák gyártásakor alkalmazott automata gépek, berendezések ismerete Női ruhák műszaki dokumentáció ának kész tése Árkalkuláció ára ánlat kész tése Számlázás, a számla alaki és ormai követelményei Női ruhák szabászati eladatai Külön éle női ruhák cikktechnológiá a szoknya, nadrág, blúz, mellény, ruha, blézer, kabát 148

Alkalmazott varrást pusok és méret ellemzői Női ruhák záródásai Gyártás során elhasználható alap- és kellékanyagok Női ruhák d sz tési lehetőségei Női ruhák kész tésének minőségi követelményei Gyártás során alkalmazott kézi és gépi eszközök Gyártás során alkalmazott varrást pusok és méret ellemzői Gyakorlat Egyedi és nagyüzemi szabászat eladatai Ter tés mód ai Szabás kézi és gépi eszközeinek használata, munkavédelmi szabályainak betartása Szabás munka olyamatának végzése Szabás minőségi követelményei Szabás hibáinak av tási lehetőségei Női ruhák készítése 3.0/6224-11 Gyakorlat Megrendelés elvétele Fogyasztói panaszok kezelése Szoknya ormák kész tése különböző testalkatokra és méretekre bővülő szoknya: kör-, harang-, hatrészes Szoknyák kész tése szabásvonalakkal cs pővonal eletti, magas tott derekú és cs pőszoknya egyedi és sorozatgyártás technológiá ával akott, has tékos és ha tásos szoknyák kész tése, nadrágszoknya kész tése egyedi és sorozatgyártás technológiá ával Szoknyabélések kész tése Él- és bőségha tásokkal készülő női nadrág kész tése armernadrág, bermudanadrág, sortnadrág , külön éle szárú női nadrágok kész tése trapéz, bő, halász egyedi és sorozatgyártás technológiá ával Női blúz kész tése, külön éle alkalmai és divatblúzok kész tése galléros, aszimmetrikus, apán, raglán, denevér egyedi és sorozatgyártás technológiá ával Női béleletlen és bélelt mellény kész tése Női ruhák kész tése derék alatt ráncolt délutáni ruha, nyaktól elálló vállra boruló gallérral készülő délutáni ruha, raglán u ú ruha, kismama ruha, alkalmi ruha egyedi és sorozatgyártás technológiá ával Kosztümkabát kész tése külön éle gallér, szabásvonal megoldásokkal és kidolgozásokkal egyenes és bőv tett kosztümkabát bélelt, béleletlen egyedi és sorozatgyártás technológiá ával Női divatkabátok kész tése egyenes vonalú, karcsús tott, bő, raglán- és apánu ú, stb. egyedi és sorozatgyártás technológiá ával Szabadon választott modellek kész tése egyedi gyártástechnológiával: szoknyák, ruhák, blúzok, blézerek, kabátok

149

Női szabó-tananyagok 2011-es központi program alap án, 2 éves 12. évfolyam Textíliák, kelmék 2.0/6218-11 A szövetek gyártása, a szövés elve és eszközei A kötéstan alap ai, alap és levezetett kötések Kötött kelmék csoportos tása, a kötés-hurkolás technológiá a és eszközei Vetülék és láncrendszerű alapkötések ellemzői Nemszőtt text liák – átyolkelmék a tái, tula donságai és elhasználásuk Nemszőtt text liák – varrvahurkolt kelmék a tái, tula donságai és elhasználásuk A textilkikész tés műveleteinek csoportos tása Sz nezési el árások Idegen nyelvű anyagismereti elképek Gyakorlat Szövetvizsgálatok – kötésmód, szövetszerkezet, elületi elleg meghatározása Sz nezési el árások meghatározása Kötött-hurkolt kelmék szerkezeti elismerése Egyszerű laboratóriumi eszközök ismerete, biztonságos használata Mintagyű temény kész tése, rendszerezése Áruismeret 3.0/6218-11 Gyakorlat uházati text liák legismertebb a tái, alapanyag és technológia szerinti csoportos tása Kereskedelmi megnevezések uházati text liák eldolgozási tula donságai uházati kellékek a tái, elhasználási területük Külön éle text liák összedolgozhatóságának eltételei Mintagyű temény alap án a textilméteráruk, kellékek, rövidáruk rendszerezése Anyagvizsgálatok 4.0/6218-11 Gyakorlat: Szövetek nyersanyag-összetételének meghatározása mikroszkóppal, égetési próbával Szövetek lánc- és vetülék onalainak vizsgálata, elemzése Sz noldal meghatározása Kötött-hurkolt kelmék szemsűrűségének meghatározása Anyagminták azonos tása Vizsgálati eredmények és a ruhaipari eldolgozás eltételeinek össze üggései Laboratóriumi eszközök ismerete és biztonságos használata Szabásminta készítése 1.0/6219-11 Méretvétel szabályai Testméret, testalkat és a szerkesztési ra z össze üggései Méretkutatás és testméret szabvány A divatra zok értelmezése A szaklapokban és szabásmintákon elő orduló idegen nyelvű szakki e ezések értelmezése 150

A modellezés módszerei, eszközei Gyakorlat: Alapszerkesztések értelmezése, ra zolvasási gyakorlat női szoknya, nadrág, ruha, blúz, ér inadrág, zakó, ing . Zsebek, kézelők, gallérok, ruhau ak modellezése és szerkesztése. Alapminta átalak tása a normáltól eltérő testalkatokra. Formázóvarrások áthelyezése. Gyártás-előkészítés 2.0/6219-11 Alapszerkesztések értelmezése, ra zolvasási gyakorlat női szoknya, nadrág, ruha, blúz, ér inadrág, zakó, ing Zsebek, kézelők, gallérok, ruhau ak modellezése és szerkesztése Alapminta átalak tása a normáltól eltérő testalkatokra. Formázóvarrások áthelyezése Ter tékra z kész tése, módszerei A ter tés ter tési módok, eszközök Ter téken alkalmazott elölések Anyagok csoportos tása elhasználás szerint alap-, kellék-, segéd-, üzem- és űtőanyagok Anyagbeszerzés és anyagraktározás Bevizsgálás Anyagnormák Gyártmányra z, modellszám, külalak le rása, alapanyag és kellékek megnevezése, összeáll tandó alkatrészek, varrások alaki és méret ellemzői, mérettáblázatok, onalirány és toldási lehetőségek A rendelkezésre álló eszközök alap án gépek, berendezések kiválasztása, a gyártási olyamat le rása Egyedi gyártásnál az első és a második ruhapróba Textiltermék összeállítás műszaki dokumentációja 3.0/6220-11 A vasalás technológiá a A ragasztás technológiá a A ragasztóanyagok és ragasztó-bevonatos text liák a tái és ellemzőik. Varrástechnológiai alap ogalmak, elnevezések. A varrások alaki és méret ellemzői. A kézi- és gépi öltések csoportos tása, a tái, a kész tés minőségi követelményei. Formázóvarrások, szabásvonalak, ha tások, bőségráncok, szegők, piék. Végig- és élig nyitott ele eszélek kész tési mód a Nyitott- és takart lépéshas ték kész tési mód a Szétvasalt és egy oldalra vasalt ha tások kész tési mód a Varrásvonalba helyezett húzózár bevarrásának elkész tési mód a Szétnyitható húzózár bevarrásának elkész tés mód a Takart húzózár egyoldalas tűzésű, szembetűzéses bevarrásának elkész tési mód a e tett húzózár bevarrásának elkész tési mód a 151

Egy és több részből szabott övpántok kész tése és elvarrási mód ai U a has tékok a tái arrow-, francia-, varrásvonalba helyezett has tékok Kézelők kész tési és elvarrási mód ai has tékos-, has ték nélküli u a al ára övidu al akész tés mód ai Nyitott és zárt u bevarrási módok U kör elrendezési módok A nyakkör eldolgozási mód ai szegéssel ormára szabott szegőpánt, erdepánt, szegőszalag, d sz tő kellékek Női ruhák modellezése 1.0/6224-11 Női ruhák modell- és gyártmányra zai tankönyvek, divatlapok és szaklapok A szaklapokban és szabásmintákon elő orduló idegen nyelvű szakki e ezések értelmezése Szakszerű méretvétel Modellezés és modellra z össze üggései Kényelmi bőségek értelmezése Méretek beazonos tása, mérettáblázatok a tái Szabásminta másolása, eszközei, eszközök használata Szoknya ormák szerkesztése különböző testalkatokra bővülő szoknya szerkesztése: kör-, harang-, hatrészes Szoknyák szerkesztése, modellezése egyéb szabásvonalakkal cs pővonal eletti, magas tott derekú és cs pőszoknya akott és ha tásokkal készülő szoknyák szerkesztése, modellezése Nadrágszoknya szerkesztése, modellezése Szoknyabélések szerkesztése Él- és bőségha tásokkal készülő női nadrág szerkesztése és modellezése armernadrág, bermudanadrág, sortnadrág Külön éle szárú női nadrágok szerkesztése, modellezése trapéz, bő, halász Női blúz szerkesztése és modellezése Külön éle alkalmai és divatblúzok szerkesztése, modellezése galléros, aszimmetrikus, apán, raglán, denevér Női mellény alapszabásminta szerkesztése, béleletlen és bélelt mellény modellezése Női ruha szerkesztése, divatruhák modellezése derék alatt ráncolt délutáni ruha, nyaktól elálló vállra boruló gallérral készülő délutáni ruha, raglán u ú ruha, kismama ruha, alkalmi ruha) Kosztümkabát alapszerkesztése, bécsi szabásvonallal karcsús tott kosztümkabát modellezése alapgallér megoldásokkal Blézer modellezése egyenes és bőv tett kosztümkabát modellezése, bélésminták szerkesztése Női kabátok alapszerkesztése, divatkabátok modellezése egyenes vonalú, karcsús tott, bő, raglán- és apánu ú Szabadon választott modellek szerkesztése, egyedi tervezésű szoknyák, ruhák, blúzok, blézerek, kabátok modellezése Gyakorlat Méretek beazonos tása, mérettáblázatok a tái 152

Szabásminta másolása, eszközei, eszközök használata Szoknyák modellezése egyéb szabásvonalakkal cs pővonal eletti, magas tott derekú és cs pőszoknya eredeti méretben akott és ha tásokkal készülő szoknyák modellezése eredeti méretben Nadrágszoknya modellezése eredeti méretben Szoknyabélések modellezése eredeti méretben Él- és bőségha tásokkal készülő női nadrág modellezése armernadrág, bermudanadrág, sortnadrág eredeti méretben Külön éle szárú női nadrágok modellezése trapéz, bő, halász eredeti méretben Női blúz modellezése eredeti méretben alapmintából Külön éle alkalmai és divatblúzok modellezése galléros, aszimmetrikus, apán, raglán, denevér eredeti méretben Női mellény modellezése Női divatruhák modellezése derék alatt ráncolt délutáni ruha, nyaktól elálló vállra boruló gallérral készülő délutáni ruha, raglán u ú ruha, kismama ruha, alkalmi ruha eredeti méretben Kosztümkabát modellezése bécsi szabásvonallal, alapgallér megoldásokkal eredeti méretben Blézer modellezése egyenes és bőv tett kosztümkabát modellezése, bélésminták szerkesztése eredeti méretben Női kabátok, divatkabátok modellezése egyenes vonalú, karcsús tott, bő, raglán- és apánu ú eredeti méretben Szabadon választott modellek, egyedi tervezésű szoknyák, ruhák, blúzok, blézerek, kabátok modellezése mért méretek alap án Női ruhakészítés gyártástechnológiája 2.0/6224-11 Női ruhák gyártástechnológiá a sorozat és egyedi gyártás esetén Női ruhák ra zi ábráinak értelmezése modell-, gyártmány-, részlet- és metszeti ra zok Női ruhák gyártásakor alkalmazott gépek, berendezések biztonságos használata Női ruhák gyártásakor alkalmazott automata gépek, berendezések ismerete Női ruhák műszaki dokumentáció ának kész tése Árkalkuláció ára ánlat kész tése Számlázás, a számla alaki és ormai követelményei Női ruhák szabászati eladatai Külön éle női ruhák cikktechnológiá a szoknya, nadrág, blúz, mellény, ruha, blézer, kabát Alkalmazott varrást pusok és méret ellemzői Női ruhák záródásai Gyártás során elhasználható alap- és kellékanyagok Női ruhák d sz tési lehetőségei Női ruhák kész tésének minőségi követelményei Gyártás során alkalmazott kézi és gépi eszközök Gyártás során alkalmazott varrást pusok és méret ellemzői Gyakorlat Egyedi és nagyüzemi szabászat eladatai 153

Ter tés mód ai Szabás kézi és gépi eszközeinek használata, munkavédelmi szabályainak betartása Szabás munka olyamatának végzése Szabás minőségi követelményei Szabás hibáinak av tási lehetőségei Női ruhák készítése 3.0/6224-11 Gyakorlat Megrendelés elvétele Fogyasztói panaszok kezelése Szoknya ormák kész tése különböző testalkatokra és méretekre bővülő szoknya: kör-, harang-, hatrészes Szoknyák kész tése szabásvonalakkal cs pővonal eletti, magas tott derekú és cs pőszoknya egyedi és sorozatgyártás technológiá ával akott, has tékos és ha tásos szoknyák kész tése, nadrágszoknya kész tése egyedi és sorozatgyártás technológiá ával Szoknyabélések kész tése Él- és bőségha tásokkal készülő női nadrág kész tése armernadrág, bermudanadrág, sortnadrág , külön éle szárú női nadrágok kész tése trapéz, bő, halász egyedi és sorozatgyártás technológiá ával Női blúz kész tése, külön éle alkalmai és divatblúzok kész tése galléros, aszimmetrikus, apán, raglán, denevér egyedi és sorozatgyártás technológiá ával Női béleletlen és bélelt mellény kész tése Női ruhák kész tése derék alatt ráncolt délutáni ruha, nyaktól elálló vállra boruló gallérral készülő délutáni ruha, raglán u ú ruha, kismama ruha, alkalmi ruha egyedi és sorozatgyártás technológiá ával Kosztümkabát kész tése külön éle gallér, szabásvonal megoldásokkal és kidolgozásokkal egyenes és bőv tett kosztümkabát bélelt, béleletlen egyedi és sorozatgyártás technológiá ával Női divatkabátok kész tése egyenes vonalú, karcsús tott, bő, raglán- és apánu ú, stb. egyedi és sorozatgyártás technológiá ával Szabadon választott modellek kész tése egyedi gyártástechnológiával: szoknyák, ruhák, blúzok, blézerek, kabátok

Követelmények Munkahelyi egészség és biztonság 11500-12 Tudatos t a a munkahelyi egészség és biztonság elentőségét Betart a és betartat a a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket Betart a és betartat a a munkavégzés személyi és szervezési eltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket Betart a és betartat a a munkavégzés tárgyi eltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi eladatok ellátásában

154

Ruhipari anyagvizsgálatok 10113-12 ruhaipari anyag - és áruismeret tantárgy Elemzi a textilipari alapanyagok a táit, tula donságait és előáll tásának mód ait Meghatározza a minta vagy mintadarab alapanyag-összetételét Megállap t a a onal vagy cérna előáll tási mód át, minőségét Ruhaipari gyártmánytervezés 10114-12 ruhaipari gyártáselőkészítés tantárgy Modellra zot kész t vagy modellt választ Fel ektetési ra zot kész t Ter tékra zot kész t Alapanyag és kellékkalkulációt kész t, anyaghányadot számol Alap- és kellékanyagokat ellenőrzi Meghatározza a műveleti sorrendet egyedi termékkész tés esetén Műszaki le rást kész t a termékről és a termék gyártásáról Textiltermék összeállítása 10115-12 textiltermékek készítése tantárgy Méretet vesz külön éle textiltermékek kész téséhez Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méret elöléseket Kiválaszt a - mért adatok alap án - a méretnagyságot táblázatból Értelmezi a ruhaipari ábrázolásokat Elkész ti és kivág a a szabásmintákat Fel ekteti a szabásmintákat és kiszab a az alkatrészeket Összeáll t a a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alap án Betart a a biztonságos munkavégzésre vonatkozó elő rásokat endet és tisztaságot tart a munkaterületen Betart a a környezetvédelmi elő rásokat Lakástextil készítése 10118-12 lakástextil készítése tantárgy Méretet vesz külön éle textiltermékek kész téséhez Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méret elöléseket Kiválaszt a a mért adatok alap án a méretnagyságot táblázatból Elkész ti és kivág a a szabásmintát Ter tékra zot kész t Fel ekteti a szabásmintákat és kiszab a az alkatrészeket Összeáll t a a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alap án Jav tó szolgáltatást végez Varrást, szakadást, záródásokat av t Betart a a biztonságos munkavégzésre vonatkozó elő rásokat Női ruhák modellezése 1.0/6224-11 Szoknyát kész t Blúzt kész t Nadrágot kész t Mellényt kész t aglánu ú ruhát kész t 155

Japánu ú ruhát kész t Kosztümkabátot kész t Kabátot kész t endet és tisztaságot tart a munkaterületen Betart a a környezetvédelmi elő rásokat Betart a a ogyasztóvédelmi szabályokat Női ruhakészítés gyártástechnológiája 2.0/6224-11 Elkész ti a női ruhák munkaműveleteit Szoknyát kész t Blúzt kész t Nadrágot kész t Mellényt kész t aglánu ú ruhát kész t Japánu ú ruhát kész t Kosztümkabátot kész t Kabátot kész t Elkész ti a ruhák d sz tését Betart a a munkavédelemre és munkabiztonságra vonatkozó elő rásokat Betart a a környezetvédelmi elő rásokat Vállalkozást üzemeltet Marketing munkát végez Női ruhák készítése 3.0/6224-11 Elkész ti a női ruhák munkaműveleteit Szoknyát kész t Blúzt kész t Nadrágot kész t Mellényt kész t aglánu ú ruhát kész t Japánu ú ruhát kész t Kosztümkabátot kész t Kabátot kész t Elkész ti a ruhák d sz tését Betart a a munkavédelemre és munkabiztonságra vonatkozó elő rásokat endet és tisztaságot tart a munkaterületen Betart a a környezetvédelmi elő rásokat Betart a a ogyasztóvédelmi szabályokat Vállalkozást üzemeltet Konzultál a megrendelővel Árkalkulációt kész t, árat a ánl Betart a a pénztárkezelés és számlaadás kötelezettségének szabályait

156

Textíliák, kelmék 2.0/6218-11 Meghatározza a minta, vagy mintadarab alapanyagösszetételét Elemzi a text liák legismertebb a táit Meghatározza az anyagok összedolgozhatóságát Áruismeret 3.0/6218-11 Elemzi a text liák legismertebb a táit Kiválaszt a a technológiai elő rásnak meg elelő alapanyagokat, kellékeket Meghatározza az anyagok összedolgozhatóságát Anyagvizsgálatok 4.0/6218-11 Meghatározza a minta, vagy mintadarab alapanyag-összetételét Elemzi a text liák legismertebb a táit Meghatározza az anyagok összedolgozhatóságát Szabásminta készítése 1.0/6219-11 Modellra zot kész t vagy modellt választ Meghatározza a szerkesztési méreteket Alkalmazza a levett méreteket Alapmintát kész t Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének, a választott modellnek meg elelően Szabásmintát kész t - egyedi vagy kon ekció szabásmintát Szabásminta szériát kész t - el ogadott mintadarab alap án Fel ektetési ra zot kész t Ter tékra zot kész t Alapanyag és kellékkalkulációt kész t, anyaghányadot számol Alap, kellékanyagokat ellenőrzi Meghatározza a műveleti sorrendet egyedi termékkész tés esetén Műszaki le rást kész t a termékről és a termék gyártásáról Gyártás-előkészítés 2.0/6219-11 Modellra zot kész t vagy modellt választ Meghatározza a szerkesztési méreteket Alkalmazza az ergonómiai mérettáblázatokat Alapmintát kész t Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének, a választott modellnek meg elelően Szabásmintát kész t - egyedi vagy konfekció szabásmintát Szabásminta szériát kész t - el ogadott mintadarab alap án Fel ektetési ra zot kész t Ter tékra zot kész t Alapanyag és kellékkalkulációt kész t, anyaghányadot számol Alap, kellékanyagokat ellenőrzi 157

Meghatározza a műveleti sorrendet egyedi termékkész tés esetén Műszaki le rást kész t a termékről és a termék gyártásáról Textiltermék összeállítás műszaki dokumentációja 3.0/6220-11 Értelmezi a ruhaipari ábrázolásokat Összeáll t a a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alap án Női ruhák modellezése 1.0/6224-11 Szoknyát kész t Blúzt kész t Nadrágot kész t Mellényt kész t aglánu ú ruhát kész t Japánu ú ruhát kész t Kosztümkabátot kész t Kabátot kész t Női ruhakészítés gyártástechnológiája 2.0/6224-11 Elkész ti a női ruhák munkaműveleteit Szoknyát kész t Blúzt kész t Nadrágot kész t Mellényt kész t aglánu ú ruhát kész t Japánu ú ruhát kész t Kosztümkabátot kész t Kabátot kész t Elkész ti a ruhák d sz tését Betart a a munkavédelemre és munkabiztonságra vonatkozó elő rásokat Betart a a környezetvédelmi elő rásokat Vállalkozást üzemeltet Marketing munkát végez Női ruhák készítése 3.0/6224-11 Elkész ti a női ruhák munkaműveleteit Szoknyát kész t Blúzt kész t Nadrágot kész t Mellényt kész t aglánu ú ruhát kész t Japánu ú ruhát kész t Kosztümkabátot kész t Kabátot kész t Elkész ti a ruhák d sz tését 158

Betart a a munkavédelemre és munkabiztonságra vonatkozó elő rásokat endet és tisztaságot tart a munkaterületen Betart a a környezetvédelmi elő rásokat Betart a a ogyasztóvédelmi szabályokat Vállalkozást üzemeltet Konzultál a megrendelővel Árkalkulációt kész t, árat a ánl Betart a a pénztárkezelés és számlaadás kötelezettségének szabályait Textíliák, kelmék 2.0/6218-11 Meghatározza a minta, vagy mintadarab alapanyagösszetételét Elemzi a text liák legismertebb a táit Meghatározza az anyagok összedolgozhatóságát

26..

VILLANYSZE ELŐ TANANYAGOK

11. évfolyam Épületvillamossági mérések-4.0/6313-11 A villamos mérés de in ció a, alap ogalmak Alapvető villamos mérőmüszerek Analóg-digitális mérömüszerek Analóg mérömüszer nyomatéka, csillap tás Deprez mérömüszer elép tése .Árammérés Deprez mérőmüszerrel Feszültségmérés Deprez mérömüszerrel. Graetz egyenirány tós Deprez mérömüszerrel Ferromágneses mérömüszerek.. Ferrodinamikus mérőmüszer Ferrodinamikus mérőmüszer használata a gyakorlatban.. Elektrodinamikus ampérmérő Ellenállásmérés V-A módszerrel.. Ellenállásmérés digitális mérőmüszerrel. Impedancia fogalma. Impedancia mérése Impedancia mérése Három ázisú tel es tmény ogalma. 3F tel es tmény mérése Fogyasztásmérők Épületvillamos hálózatok és berendezések-2.0/6313-11 Alapfogalmak Hálózatok elosztása 159

Hálózatokon használt anyagok Épületek és épületelemek Épülett pusok Épületra zok Épületek szerkezeti elemei Ép tési módok.. Szigetelt vezetékek és vezetéki csatlakozók. Védőcsövek Vezetékek terhelési mód ai.. Helyiségek besorolása Épületvillamos tervek-rajzjelek Nyomvonal ellegű ra zok.. Összeáll tási ra zok. . Többvonalas kapcsolási ra zok Áramútra zok Egyvonalas kapcsolási ra zok Világ tási szerelvények Szórt ényű világ tás Villamos ény orrások Belsőtéri énycsöves lámpatestek Világ tási automatikák Világ tási áramkörök ra z elei Világ tási áramkörök kapcsolásai Világ tási alap ogalmak Dugaszoló áramkörök szerelése Kapcsolók ,dugós csatlakozók elszerelése Lámpatestek elszerelése Tartalék és vészvilág tási áramkörök Helyhez kötött villamos készülékek Túláram és eszültség ogalma Túláramvédelem készülékei Olvadó biztos tó Túl eszültség levezető Épületvillamos hálózatok és berendezések-2.0/6313-11 Gyakorlat Müszaki dokumentáció bemutatása-értelmezése A müszaki dok .gyakorlati alkalmazása Munkamüveleti ra zok Egyszerű ra z elkész tése A munkamüveletek bemutatása .A helysz n megtekintése- elmérése A munkaterület átvétele Eszközök és anyagok átvétele 160

Biztos tó és elosztóberendezések. Olvadóbiztos tók és tartozékaik.. Kismegszak tók és tartozékai Túl eszültségvédelmi készülékek Lakáselosztók összeáll tása Lakás elosztótábla kivitelezése. . Lakáselosztótábla bekötése Tokozott elosztók összeáll tása Tervdokumentációk tanulmányozása Fogyasztásmérés kialak tása Fogyasztásmérő t pusok Fogyasztásmérő helyek kialak tása Tervdokumentációk áttanulmányozása Épületin ormatikai hálózatok Épület automatizációs hálózatok Épület automatizálási nyomvonalak kialak tása Épületautomatikaidokumentációk Villanyszerelői szakma kézi szerszámai Villanyszerelöi szakma gépi szerszámai. Villamos szabványok betartása Épületvillamos berendezések Épületvill.berendezések av tása Épvill.berendezések üzemeltetése Erősáramú és in ormatikai berendezések av tása Erősáramú berendezések üzembe helyezése Mérések az erősáramú ép.vill. berendezéseken Mérések dokumentálása Ipari ogyasztók részére csatlakozóhely kialak tása Betáp kábel bekötése a ogyasztóhoz Háztartási ogyasztók részére csatlakozóhely kialak tása Vezérelt áramú ogyasztásmérő Házi elosztószekrény bekötése Ipari elosztószekrények bekötése Világ tási alapkapcsolások Kapcsolók , dugós csatlakozók elszerelése Lámpatestek elszerelése Izzólámpás áramkörök szerelése Nagynyomású kisülő áramkörök LED ényorrású áramkörök Izzólámpás áramkörök av tása LED áramkörök av tása Beltéri világ tási berendezések szerelése Kültéri világ tási berendezések szerelése Kül- és beltéri világ tási áramkörök hibakeresése 161

Anyagok szakszerű tárolása Szerszámok szakszerű elhelyezése és tárolásuk Az anyagok villamos ellemzői és azok kiválasztása Feliratok kész tése és elhelyezése Ellenőrzési egyzőköny kész tése Mérési egyzőkönyv kész tése Munkaszervezés-3.0/0900-11 Munkavédelmi ,baleseti elő rások Munka törvénykönyve Munkavégzés személyi és tárgyi eltételei a zok szerepe a villamosiparban és a gépészetben. Minőségbiztos tás elő rásai Munkahelyen alkalmazandó minőségbiztos tási elő rások. Villamos gépek biztonságtechniká a Minőségi munka alapkövetelményei. Elvégzett munka átadása Értékelése és dokumentálása. Környezet és munkahelyvédelme Szerelési av tási technológiák. Villamosiparban keletkezett hulladékok. Tüzvédelem ontossága Oltókészülékek t pusai Elsősegélynyu tás. Villamosipari balesetek Villámvédelem-3.0/6313-11 Bevezetés, alap ogalmak A villámvédelem eladata Zivatar elhök keletkezése A villám keletkezése A villám ellemzői. Villámvédelmi rendelkezések. .MSZ 274 Villámvédelmi szempontból különleges ép tmények.. Nem helyhez kötött berendezések. Létes tmények különösen veszélyes helyeken... Külső villámvédelem. Védett tartomány a el ogóvezeték alatt Hurokban elhelyezett el ogóvezeték. Tetőn levő ép tmények védelme. Védő szikraköz. . Elválasztókapocs.. Földelő berendezések. Fel ogóvezeték. Levezetők száma. 162

Különálló el ogó berendezések.. Földelők anyaga. Minimális D távolság. Belső villámvédelem. Túl eszültség –levezető készülék. Túl eszültség levezetés a TN hálózatban. Távvezetékeken keletkező túl eszültség levezetése. A villám dinamikai hatása a belső vezetékekre. Villámvádelmi berendezések vizsgálata. Jegyzőkönyv írása.

163

Alapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium HÁZIREND intézményvezető

Recommend Documents