A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

Pedagógiai Program

Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ................................................................................................................................... 2 BEVEZETÉS ....................................................................................................................................... 4 AZ ÖSSZEVONT INTÉZMÉNY LÉTREJÖTTE ........................................................................... 4 Az összevont iskolák rövid bemutatása ........................................................................................... 5 Közgazdasági Szakközépiskola ................................................................................................... 5 Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola ................................................... 5 Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola ................................................................................... 6 Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat .................. 7 JOGI STÁTUSZ .................................................................................................................................. 9  NEVELÉSI PROGRAM................................................................................................................ 10 2.1 Célok, feladatok, nevelési alapelvek, eszközök eljárások ....................................................... 12 2.1.1 A képzés szerkezete, szakaszai.......................................................................................... 20 2.1.2 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ............................................................. 30 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 32 2.3 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................................................ 36 2.3.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................. 37 2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................... 38 2.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai ................................................... 40 2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........................ 42 2.6.1 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység........................................... 42 2.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................................ 44 2.6.3 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése ............................................ 47 2.6.4 Felzárkóztatás, fejlesztés, tehetség-gondozás, konzultáció; speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából .......................................................................................................... 49 2.6.5 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása................................................................................. 49 2.6.6 Szociális hátrányok enyhítését célzó pedagógiai tevékenység ......................................... 50 2.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ........................................... 52 2.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................................... 53 2.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ....................................................................... 56 2.9.1 Központi írásbeli felvételi vizsga ...................................................................................... 56 2.9.2 Belső vizsgák .................................................................................................................... 56 2.9.3 Előrehozott érettségi ......................................................................................................... 56 2.9.4 Szintvizsga: ....................................................................................................................... 57 2.9.5 Egyéb vizsgák: .................................................................................................................. 57 2.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének, felvételének szabályai ................................. 62 3 HELYI TANTERV .......................................................................................................................... 65 3.1 A választott kerettanterv megnevezése .................................................................................... 65 3.2 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények, a választott kerettanterv feletti óraszám ................................................................................................................................ 66 3.2.1 Az előírt tananyag és követelmények................................................................................ 74 3.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..................... 74 3.4 A nemzeti alaptantervben meghatározott feladatok helyi megvalósítása ................................. 75 3.5 Mindennapos testnevelés ......................................................................................................... 75 3.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .......................... 76 3.7 A középszintű érettségi témakörei............................................................................................ 77 2

Pedagógiai Program


3.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................................ 77 3.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .............. 77 3.9.1 A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere ..................................... 77 3.9.2 A mérések leggyakoribb formái: ....................................................................................... 79 3.9.3 Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban ............................. 79 3.9.4 A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai:.............................................................. 80 3.9.5 A tanulók értékelése .......................................................................................................... 80 3.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ....................... 83 3.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................................. 84 3.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .................... 84 3.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ....................................................... 85 3.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ....................... 86 3.15 Nem kötelező tanórai foglalkozások, szakkörök ................................................................... 87 3.16 Az országos pedagógiai mérések ........................................................................................... 88 3.17 TÁMOP 3.1.7 ......................................................................................................................... 89 4 SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................................. 92 4.1 Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése, minősítése és beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ....................................................................................................... 92 5 Az Előkészítő és Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja ........................................................ 95 6 Az intézmény kollégiumának pedagógiai programja .................................................................... 108 ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK .......................................................................................... 170

3

Pedagógiai Program


BEVEZETÉS AZ ÖSSZEVONT INTÉZMÉNY LÉTREJÖTTE 40/2007. képviselő-testületi határozat: Oktatási ágazat átszervezése (Intézkedési Terv II.) „II. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete a közoktatásról szóló LXXIX. törvény 102. §. /2/ bekezdése szerint eljárva úgy határoz, hogy: 1./ a Közgazdasági Szakközépiskola a Kossuth L. Középiskola és Szakiskola a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola által ellátott középiskola, szakiskolai és szakképzési feladatokat, a Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola szakiskolai és szakképző évfolyamait összevonja és egy új, többcélú intézményt hoz létre 2007. augusztus 1-i hatállyal. 2./ Az összevont intézmény székhelye: Kossuth L. KSZI A magasabb vezetői álláshely nyilvános pályázati eljárás útján tölthető be. Intézményegységei: 1./ Szakközépiskola 2./ Szakiskola és speciális szakiskola 3./ Szakképzés 4./ Kollégium 5./ Felnőttképzés Az intézmények megszüntetésének időpontja: 2007. július 31. Az új intézmény működésének kezdete: 2007. augusztus 1. Az intézményegységek és telephelyeik vonatkozásában jogutód intézmény: Kiskunfélegyházi Összevont Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola Intézményegység-vezető: 5 fő, valamint 1 fő gazdasági vezető Az összevont intézmény közalkalmazotti létszámát az iskolai beiratkozást követően - legkésőbb 2007. július 31-ig – a Képviselőtestület megállapítja.” 2/2007. képviselő-testületi határozat: A nem kötelező önkormányzati feladatot ellátó középiskolák további működtetése „4./ Kezdeményezi a kollégiumi férőhelyek felülvizsgálatát, a célszerűség és a gazdaságosság szempontja szerinti átcsoportosítását.” 128/2007. képviselő-testületi határozat: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2007. június 7-én tartott ülésén – „Előterjesztés alapító okiratok módosítása és az új nevelési, oktatási intézmények alapító okiratának elfogadása tárgyában” – napirenden megszüntette a következő iskolákat:  Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat,  Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola,  Közgazdasági Szakközépiskola,  Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola és létrehozta a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium nevű új nevelési-oktatási intézményt, elfogadva az alapító okiratát.

4

Pedagógiai Program


Az összevont iskolák rövid bemutatása Közgazdasági Szakközépiskola A Közgazdasági Technikum, majd Szakközépiskola az 1961/1962-es tanévben kezdte meg működését 2 osztállyal, összesen 76 tanulóval. A 4 éves képzés folyamán heti 1 nap szakmai gyakorlaton vettek részt a gyerekek. Kezdetben nehézséget okozott a szakmai tárgyak oktatása, mert óraadók adták át tudásukat a tanulóknak. Viszont a gyakorlattal való eleven kapcsolat hasznára vált a gyerekeknek. 1969. október 25-én Varga Jenő közgazdász nevét vette fel az intézmény, és viselte 1992-ig. Az 1987/1988-as tanévben 32 tanulóval indult el az idegen nyelvű gépíró-gyorsíró osztály. 1987 nyarán került sor a fűtés és világítás korszerűsítésére, a könyvtár új helyének kialakítására. Az 1990/1991-es évben már igazgatási-ügyviteli ágazatra és pénzügyi ágazatra bomlott az egyik osztály, mert a gazdasági változások megkövetelték az alkalmazkodást. 1992-ben az iskola kollégiumát vissza kellett adni a kalocsai iskolanővéreknek, ezért átköltöztek a Kun utcába. 1994 őszén csatlakoztak a világbanki programhoz. 1995-ben elkészült a taniroda, mely lehetővé tette a gyakorlati oktatás iskolai keretekben való megvalósítását. Az iskola sok tanulója a továbbtanulást tűzi célként maga elé, ezért mind a közismereti, mind a reáltantárgyak, valamint a közgazdasági ismeretek elsajátítására nagy hangsúlyt fektetnek. Jelen pillanatban 3, közgazdasági, ügyviteli és kereskedelem-marketing szakmacsoportban folyik a képzés. 1999-2003 a dunaújvárosi Főiskolával együttműködve bekapcsolódtak a felsőfokú szakképzésbe. Az érettségi utáni szakképzés új lehetőségeket nyitott. Az OKJ kínálatából mindig olyan szakmákat választottak, melyek alkalmazkodnak a piaci igények és a munkaerő-piaci elvárásokhoz, ezért az elmúlt 5 évben folyamatosan új szakképesítések tanítását kezdték meg. A Közgazdasági Szakközépiskola alapfilozófiájához hozzátartozik, hogy nemcsak a szakképzésre és a felsőoktatásra való felkészítést tartják fontosnak. Számukra döntő, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában. Fegyelmezett hozzáállással, értelmes célokért küzdve, fiatalos jókedvvel és lendülettel oldják meg feladataikat. Az iskola 2004 óta nemzetközi EBCL vizsgaközpont. A felnőttképzésbe 3 éve tudtak bekapcsolódni egy osztállyal. Szakmai képzésünk színvonalát országos és nemzetközi eredményeik igazolják. A Közgazdasági Szakközépiskola a 2003-2004-es tanévtől legfontosabb tartalmi munkájának az új kétszintű érettségi rendszerre való áttérés feladatainak megoldását tekintette. A belső folyamatokon belül a módszertani felkészítések és a tananyagok, követelmények megismerése volt a kiemelt feladat. A 2004/2005. tanévtől a felsőfokú szakképzés a Budapesti Gazdasági Főiskola akkreditációjával folytatódott a pénzügyi szakügyintéző képzéssel a kreditpontokért, így a sikeresen végzettek rövidített képzésben juthatnak be a felsőoktatás rendszerébe. A 243/2003. rendelet alapján már ebben a tanévben kiemelt feladat volt a NAT kiegészítéseként az európai elvárásoknak megfeleltetett kompetenciák megismerése, alkalmazása. 2005-ben az Európai Uniós Humán Erőforrás-fejlesztési Program lehetőséget kínált a tartalmi munka korszerűsítésére. A 2005-ben megírt HEFOP 3.1.3 pályázat - a Kompetencia alapú oktatás elterjesztése az oktatás területén - sikeres lett. Ennek eredménye, hogy a 2006-2007. tanévben az iskola önállóan bekapcsolódott a modern átalakulási folyamatba. Az eredményes pályázat alapján három kompetenciaterületen indult el az innovatív folyamat az akkor 9. osztályos tanulók körében. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola A mezőgazdasági szakképzésnek 70 éves, az élelmiszeripari szakképzésnek közel 40 éves múltja van Kiskunfélegyházán. Az iskola 1945 előtt egyházi Mezőgazdasági Leányképzőiskola, 1950-től Mezőgazdasági Technikum, l968-tól Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző, l988-tól szakközépiskola is, jelenleg Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola. 5

Pedagógiai Program


Hosszú időszakon át jellemző volt az intézményre, hogy kevés és speciális képzést nyújtó szakmákra iskolázott be. 1988-ig a szarvasmarha-tenyésztő, baromfitenyésztő és húsfeldolgozó szakmák közül választhattak a diákok. Saját gyakorlati bázisa nem volt az iskolának. 1989-től fejlesztések sora indult el. A túlspecializált szakmákat felváltották a többféle feladatkör betöltésére felkészítő, ezáltal jobb elhelyezkedési és megélhetési esélyt adó szakmák. Mindez az alapvetően 250-270 tanuló képzésére berendezkedett iskolában jelentős létszámfelfutást eredményezett. Igen nagy előrelépés történt az iskolai tanüzemi háttér kiépítésével. 1991-ben tanvágóhidat létesített a fenntartó önkormányzat a húsipari gyakorlati képzés számára, amely 1997-ben új húsfeldolgozó tanüzemmel bővült. 1992-ben az iskola 200 ha földterület (szántó) használati jogát kapta meg tangazdaság céljára. 1993-ban az önkormányzat megvásárolta a földterületen lévő állattartó telepet. A romos épületekből két istállót újítottak fel, amelyben jelenleg sertés-, juh- és lóállomány szolgálja a gyakorlati képzést, valamint magtárat, gépszínt, szociális blokkot és csoportszobát alakítottak ki. A földterületen az iskola által telepített 1,2 ha szőlő, 1,2 ha gyümölcsös, 1 üvegház szolgálja a képzést. 1996-ban új étkezővel gyarapodott az iskola. 1997-ben befejeződött az épülettömb felújítása, melynek keretében megújult a 200 fős kollégium, és otthont tudott adni korábban a város szélére telepített leánykollégiumnak. Az 1999-ben létesült új iskolaépület már a 21. század európai színvonalú képzésének lehetőségeit kínálja. 2006-tól az iskola sikeres pályázata alapján részt vevője SZFP-II. programnak, amely magában foglalja az eszközfejlesztést, a tanártovábbképzést, a projekt alapú oktatás elterjesztését és a kooperatív tanítási módszerek alkalmazását (a program 2011-ig tartott). Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola 1885. február1-jén kezdődött meg a tanítás a jogelőd intézményben, a KIS-KUN FÉLEGYHÁZI ALSÓFOKÚ IPARISKOLÁBAN, az egykori Fehér iskola termeiben. A kor igényeit kielégítő 23 szakma (például ács, lakatos, órás, talyigás) 164 tanoncának az elméleti képzése folyt itt heti 7 órában. 1886-ban már a kereskedők oktatása is megkezdődött, a két iskolát egyesítették Kis-kunfélegyházi Alsófokú Kereskedelmi és Ipariskola néven. A két oktatási intézmény 1892-től aztán újra önállósult. A tanulók három osztályt végeztek, a létszám általában 150- 170 fő volt. Az ipariskolában az oktatás színvonala a helyi lehetőségek szintjén megfelelő volt, a Kecskeméti Iparkiállításon többször is jutalmazták az intézményt (például 1901-ben aranyérmet kapott). Önálló, saját épületbe 1909-ben költözött A lányok szakmai oktatása 1925-től kezdődött, nekik kezdetben 7 szakmát tanítottak (például szabó, kalapos, fényképész).1936-ban újjászerveződött a szakoktatás, 5 alapszakma köré csoportosítva (cipész-, építő-, fa-, szabó-, fémipar).A második világháborút követően az oktatás „szocialista” átalakítása fokozatosan történt, kezdetben csak kisebb változtatásokkal. 1947-ben kezdte meg működését a Petőfi Sándor Tanoncotthon, 20 férőhellyel. 1948-ban az államosítás után az intézmény a Kiskunfélegyházi Állami Iparostanonciskola nevet kapta. Az 1949-ben megjelent IV. törvény gyökereiben változtatta meg a szakképzést, megkezdődött a szakembergárda kinevelése a nagyipar számára, kezdetét vette a tanerők speciális kiképzése, kiadják az első tanterveket, szerveződni kezdenek a mai értelemben vett szakiskolák. A helyi ipariskolában is a következő tanévtől már főállású, ide kinevezett pedagógusok tanítottak. A város ipari fejlődésével párhuzamosan a tanulólétszám kisebb – nagyobb visszaesésekkel, de egyre nőtt, nagyobb férőhelyre volt szükség. Az új épület 1969-re készült el, akkor költözött az intézmény a mai helyére, a Kossuth utca 34. szám alá. 1972-ben megkezdődött az oktatás a Szakmunkások Szakközépiskolájában, ez 1983-ban 6

Pedagógiai Program


levelező tagozattá alakult, 1998-tól pedig esti tagozatként működik. 1976-ban átadták a 200 férőhelyes kollégiumot és 120 munkahelyes iskolai tanműhelyt. 1984-ben megkezdődött a cipőipari és ruhaipari technikusképzés levelező tagozaton. A tanulólétszám növekedése okán (1100 tanuló) 1987-re elkészült az új épületszárny 5 tanteremmel és 4 csoportszobával. 1990-ben vette fel az intézmény Kossuth Lajos nevét, ugyanebben az évben indult meg az IPOSZ képzés. A rendszerváltás és a privatizáció hozta változások miatt a gyakorlati oktatást az iskolának kellett átvállalnia. Az eddigi 200-250 tanuló helyett közel 600 tanuló számára kellett gyakorlati helyet biztosítani. Ekkor alakult a Tanépítés-vezetőség is. A város a Molnár-telepi, volt KUNÉPtanműhely megvásárlásával segítette a feladat megoldását. 1991-ben újraindult a kereskedő szakma oktatása (élelmiszer- és vegyi áru kereskedő néven). 1993-ban a végzett szakmunkások számára intenzív tagozat létesült (nappali tagozaton 2 év alatt érettségizhettek le a szakmunkásképzőben folytatott iskolai tanulmányaik beszámításával). 1998-ban a Világbank támogatásával humán és közlekedési szakmacsoportban szakközépiskolai osztályok kezdték meg működésüket, és ekkor indult a 9-10 osztályos alapképzés is. 2000-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett tagozataként kezdte el működését a felsőfokú szakképzés, az AIFSZ. 2002-ben ECDL vizsgaközpont alakult az iskolában. 2004-ben nyelvi előkészítő osztály indult a kereskedelemmarketing szakmacsoportban. 2006-ban a zsúfoltság csökkentése érdekében a tanműhely tetőterében 4 tanterem (benne korszerűen berendezett közlekedési, kereskedői, mérőszobai kabinet) létesült, az építési munkálatok nagy részét a tanulók végezték. Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat Városunkban 1948 januárjában nyílt meg az első kis létszámú gyógypedagógiai osztály, amely létszámban gyarapodva 1951-52-ben, az akkori tanítóképzőben kapott két egymás melletti helyiséget. Az 1952-53-as tanévben már három tanulócsoport volt, és ezek a Jókai u. 4. szám alatt kaptak új tantermeket. 1962-ben a tanulócsoportok száma már elérte a hatot, a következő évben pedig megalakultak az első napközis csoportok, ám a 100 évesnél is öregebb épület egyre kevésbé felelt meg a korszerű kisegítő iskola követelményeinek. Ugyanakkor az is gondot jelentett, hogy ekkoriban a kisegítő iskolák tanterve alapján készült tankönyvek nem léteztek. 1978-ban továbbképző tagozat is indult. A kisegítő iskola 8 osztálya az általános iskola 6 osztályának felelt meg, a dolgozók iskolája programja alapján elvégzett hetedik és nyolcadik osztály után szakmai ismereteket tanultak, betanított munkásnak képezték őket. Az új oktatási törvény alapján a Kisegítő Iskola helyett az Általános Iskola elnevezést vezették be, 1983-ban az iskola a 11. számú Általános Iskola elnevezést kapta. Még ebben az évben 2 éves szakmai képzés indult, ahol a gyerekek „betanított munkás” bizonyítványt kaptak. Bővült az iskola épülete, megkapták a Némedi Varga Sándor utcai szárnyat is. Ez tette lehetővé az előkészítő csoport beindítását. 1993-ban a Nevelési Tanácsadót és a Logopédiai Szolgálatot is az iskolához csatolták. 1996 februárjában az imbecil tanulók számára megalakult a Felnőtt Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona. Az épület felét az iskola két csoportja kapta meg. 1997-ben fejlesztő osztály indult. (Azok a gyerekek kerültek ide, akik az iskolaérettségi vizsgálat alapján még nem iskolaérettek, részképességi problémákkal küzdenek.) 2000-ben a 9-10. osztályos képzést is bevezették. Ezen a nyáron költözött az intézmény a mai helyére, a volt Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskolába. 2001 novemberében vette fel az iskola a jelenlegi nevét: Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat. A szakképzés 2006-ban indult varrómunkás szakmában. A 2007-2008-as tanévtől a speciális szakiskola előkészítő 9-10. osztálya és a 11-14. szakképző évfolyama a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium részévé vált.

7

Pedagógiai Program


A törvényi változásokkal összhangban 2008. szeptember 1-től részévé váltunk a - végleges nevén Bács-Szakma Szakképzési Fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt-nek. A 2009-2010-es tanévtől bekapcsolódtunk a TÁMOP 3.1.4. pályázati projektbe.

8

Pedagógiai Program


JOGI STÁTUSZ Az intézmény - hivatalos neve: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium - rövidített neve: Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium - elektronikus rövid név: Kiskunfélegyházi Szakképző (KFSZ) - székhelye: 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 34. - alapításának ideje: 2007. augusztus. 1. (40/2007. Kt. hat.) - alapította: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1. - típusa: A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája alapján:

közintézmény

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő és gazdálkodó - fenntartó és irányító szerve:

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1.

- jogszabályban meghatározott közfeladata: o többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény 

szakiskola együtt szakképző iskola (szakközéppel)



szakközépiskola



gimnázium együtt középiskola a szakközéppel



speciális szakiskola



kollégium

Az intézményvezető: Magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit a vezetői feladatok ellátásával a fenntartó határozott időre bíz meg. További információk A

Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális bankszámlaszáma: OTP 11732071-15542803-00000000.

9

Szakiskola

és

Kollégium

Pedagógiai Program




NEVELÉSI PROGRAM A pedagógiai program meghatározza az iskola középtávú céljait, tartalmazza a tanulók neveléséhez, képességeik kibontakoztatásához és továbbtanulásukra való felkészülésükhöz szükségesnek és kívánatosnak tartott módszerek, eljárások meghatározását. A pedagógiai programmal kapcsolatos jogszabályokat az 2011. évi CXC törvény (a Köznevelésről szóló törvény) határozza meg, amelyből – rövidítve – idézzük a legfontosabb ide vonatkozó részeket: 26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját. (4) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai-művelődési programnak. A pedagógiai-művelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül 10

Pedagógiai Program


ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot. (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. (3) Az iskola pedagógiai programja – a szakképzés kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. (4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, 11

Pedagógiai Program


b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (7) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az iskola a szakmai előkészítő ismereteket a központi program, kerettanterv vagy a Nat, továbbá az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei alapján építi be a helyi tantervébe. 8. § (1) Az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába. (2) Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, meghatározza a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, aminek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzíti. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az – általános iskola és a középiskola feladatait ellátó – egységes iskola tagintézményeként működik. 10. § A kollégium pedagógiai programja a) a kollégium nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, c) a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit, e) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait, f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét, g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit, h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit, k) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, l) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket tartalmazza. 11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza. (2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.

2.1 Célok, feladatok, nevelési alapelvek, eszközök eljárások A nevelés alapvető célja:

Műveltséget adni, az embert magasan kulturált személyiséggé nevelni, mindig egy jobb, tökéletesebb nemzedéket létrehozni. A nevelő – oktató munka alapelvei: 12

Pedagógiai Program




Az oktató-nevelő munka az egész személyiségre hat, alapja a személyes példamutatás, a kölcsönös tisztelet és együttműködés  Az iskola a tanulók egyéni adottságaira építő pedagógiai, módszertani kultúrával neveli a jövő szakembereit, olyan módon, hogy a pozitívumok erősítése, a dicséret és jutalmazás kerüljön előtérbe  Az iskola – kollégium- gyakorlóhely egységes követelményrendszer alapján dolgozik  A köznevelési és szakképzési törvény alapelvei – különösen esélyegyenlőség, hátrányos megkülönböztetés tilalma, a gyermek mindenekfelett álló érdeke – érvényesül valamennyi tevékenységünkben  A felnőtt diák kapcsolat alapja a személyes példamutatás  Munkánk szellemisége tükrözi a tanulást, mint értéket és az élethosszig való tanulás szükségességét.  Az intézmény segíti a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló, azaz a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását, fejlesztését integrált formában.  Az intézmény segíti a társadalom perifériájára került tanulók reintegrációját (HHR) kompetencia alapú oktatással a szakképzésbe történő bekapcsolódás érdekében.  Az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH) számára az Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programmal teremt lehetőséget a társadalmi hátrányok csökkentésére, a személyiségfejlesztésre, szakképesítés megszerzésére. Stratégiai céljaink: Olyan tanulók képzése, akik rendelkeznek:  a konstruktív életvitelhez szükséges magatartásformákkal,  képességekkel, amelyek segítik helyüket megállni munka-erőpiacon – különösen kommunikációs (anyanyelvi és idegen nyelvi), informatikai készségek, szakmai kulcskompetenciák, együttműködés készsége  szakmai alapismeretekkel – gyakorlati alaptudással, amelyek lehetővé teszik az elsajátított ismeretek, gyakorlati készségek továbbfejlesztését  készségekkel, amelyek megalapozzák az élethosszig való tanulást – különösen alapkészségek és tanulási készségek Feladataink Az előbbiekben megfogalmazottakhoz igazodva, azokat továbbfejlesztve ezek a következők:  A Nemzeti Alaptantervnek, a kerettantervnek és az erre épülő helyi tanterveknek megfelelő, általános és szakmai ismereteket nyújtó oktatás.  A sok problémával, hiányossággal küzdő tanulók között az esélyegyenlőség megteremtése.  Az alapkészségek, képességek fejlesztése, a hiányok pótlására felzárkóztató, differenciáló pedagógiai tevékenység végzése.  A tanulók problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése.  Olyan tanulók nevelése, akik legjobb képességeik szerint sajátítják el az általános műveltségbeli és szakmai ismereteket.  A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, módszerek átadása; a tanulási technikák elsajátítása különböző eszközök segítségével.  Az eredményes munkához szükséges mentálhigiénés feltételek kialakítása: az önismeret, önnevelés képessége, akarati tulajdonságok, a rendszeresség igénye, megalapozott önbizalom, kommunikációs képesség, felelős döntéshozatal.  Az egészséges életmódra való törekvés kialakítása.  A kommunikációs és viselkedéskultúra fejlesztése. 13

Pedagógiai Program


 Munkára nevelés, más és a saját munka megbecsülése.  Közösségfejlesztés, az egyén és a közösség egyensúlyának megteremtése.  Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra, a többszöri szakmaváltásra, a továbbtanulásra. A TÁMOP 3.1.4. projektbe történő bekapcsolódással az alábbi alapelvek épülnek rá az általánosságban érvényesekre:  Gyakorlat-központúság és alkalmazható tudás. A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a megismerhető tudáselemeket.  A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása. Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani.  Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.  Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.  Tevékenység-központú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása, új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetésével.  A tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő differenciált fejlesztés a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereivel.  Előnyben részesülnek azok a programok, modulrendszerek, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben.  Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció, átvett „jó gyakorlatok”). A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják  Az oktatás az alapvető kulcskompetenciák kiépítésére épül: - anyanyelvi kommunikáció (szövegértés – szövegalkotás) - idegen nyelvi kommunikáció - matematikai - természettudományos - digitális (SDT alkalmazás) - a hatékony, önálló tanulás - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - életvitel, életpálya építés A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás célja, hogy tanulóink alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, folyamatosan fejlődő, megújuló alkotó munkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére.

14

Pedagógiai Program


A tanítási folyamat során ki kell alakítani a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igényét. A tanulóknak alkalmassá kell válniuk egyéb ismeretek befogadására, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. A megvalósításhoz alkalmazandó eszközeink:  a személyes példamutatás,  a meggyőzés, motiváció,  számonkérés, ellenőrzés,  jutalmazás,  büntetés,  tevékenység alapú oktatás,  tanulók önálló munkára késztetése,  aktív cselekedtetés. A kerettanterv lehetőséget ad az alábbi eljárások alkalmazására:  személyes beszélgetés, megbeszélés,  tantárgyak közötti koncentráció, integráció,  tanítási órákon kívül tanulmányi kirándulás,  környezeti nevelés,  kulturális és sportrendezvények. A hatékony és motiváló nevelés-oktatási folyamat eredményeképpen tanulóink alkalmassá válnak a folyamatos fejlődésre, továbbtanulásra, szükség esetén szakmaváltásra, az életen át tartó tanulásra. Stratégiai célokhoz kapcsolódó intézményegységi különös stratégiai célok: Székhely Közgazdasági Kollégium A tanulók rendelkezzenek a A tanulók Olyan környezettudatos életvitelhez közgazdasági szokásrendszer szükséges magatartásformákkal, szemléletének működtetése, készségekkel, szokásokkal. kialakítása; a amelynek során A tanuló szerezzen olyan gazdasági-pénzügyi kialakulnak az versenyképes tudást, elméleti és folyamatok, együttélés, közös gyakorlati műveltséget, amivel változások munkához szükséges nemcsak kapni, hanem adni is tudó, megértésére és magatartásformák – felelősségteljes adófizető folyamatos nyomon különösen a állampolgárrá válhat; alakuljon ki a követésére való tolerancia, felelősség munkaadók által elvárt munkamorál, igény felébresztése. és feladattudat munkastílus. Felkészítés az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra. A stratégiai célok megvalósításához kapcsolódó hosszú távú célok: Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés Egészséges életvitel A tanórai – tanórán kívüli Olyan közösségi A konstruktív életvezetés tevékenységek keretében tevékenységformák szokásai közé épüljön be a indirekt nevelési működtetése - a tanulók mozgás és annak szeretete, a hatásrendszer kezdeményezésére és környezetre való odafigyelés, működtetésével lehetőséget együttműködésével – az önromboló szenvedélyek biztosítani a tanulók szociális amelyek során felkészülnek a elkerüléséhez szükséges kompetenciának fejlődésére, társadalmi szerepvállalásra, kompetenciák az önismeretük alakulására alakul felelősségük nemcsak 15

Pedagógiai Program


maguk, hanem környezetük ás társaik iránt is A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/ érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia: A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenységek okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következető készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás kompetencia:

16

Pedagógiai Program


A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. A Digitális Középiskola esetén fokozott figyelmet fordítunk az alábbi területekre:      

a korábban szerzett gátlások oldása, a problémamegoldásra nevelés, a tanulásra, vizsgára, érettségire, vagyis az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése, az életvezetési, állampolgári feladatok megoldására való felkészítés, a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése.

A TÁMOP 3.1.4. projektbe történő bekapcsolódással a kompetencia alapú oktatás bevezetésével a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: A kompetenciafejlesztés fókuszai az iskolában: személyes kompetencia:  önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, kognitív kompetencia: 17

Pedagógiai Program




logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés szociális kompetencia:  empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. Módszertani elemek:  hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás  habilitációs és rehabilitációs tevékenység  az inkluzív nevelés  attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak  multikulturális tartalmak  tanórai differenciálás (heterogén csoport.)  kooperatív tanulás  a drámapedagógia eszközei  tevékenységközpontú pedagógiák eszközei  projektmunka (egyéni és csoportos)  prezentációs technikák  tanulói értékelési formák gazdagítása  módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek:  tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés  munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat  individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek:  páros munka  csoportmunka  játék  szerepjáték (drámapedagógia)  vita  kutató-felfedező módszer  kooperatív módszerek  projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei:  differenciálás  egyéni különbségek figyelembevétele - tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése.  szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia - divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret.  motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:  Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése  IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése 18

Pedagógiai Program




A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:  Csoportmunka  Pármunka-tanulópár  Egyénre szabott munka  Részben egyénre szabott munka  Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái:  Mennyiségi differenciálás  Minőségi differenciálás  Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok:  Új ismeretanyag feldolgozása  Alkalmazás-gyakorlás  Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok:  Problémamegoldó csoportfeladatok  Alkotó feladatok  Felfedező, kutató feladatok  Érvelésre-vitára alkalmas feladatok  Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak:     

az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok

IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. 19

Pedagógiai Program


Lehetőségek:  számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)  bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)  fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)  összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére  számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban  aktív tábla, szavazógépek alkalmazása.  csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)  mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) Iskolánk kiemelt feladatának tekinti a fenti kompetenciák harmonikus fejlesztését. Ennek érdekében az iskola oktatási-nevelési tevékenységét átalakítjuk a kompetenciafejlesztés irányába. 2.1.1 A képzés szerkezete, szakaszai Mint minden oktatási intézménynek, így iskolánknak is egyik alapvető célja és feladata az eredményes tanítás, képzés és nevelés. Törekvésünk, hogy a hozzánk beiratkozott fiatalok és felnőttek sikerrel vegyék az akadályokat, kihasználják a kínált lehetőségeket, megszerezzék a kívánt végzettséget, szakmá(ka)t. Intézményünk képzési kínálata rendkívül sokrétű és sokszínű, változó, ezért a továbbiakban az egyes képzési formák általános jellemzőit, felvételi követelményeit, az egyes iskolafokozatok közti átlépés lehetőségeit és a továbbhaladás módozatait részletezzük. Az intézmény képzési formáira vonatkozó legfontosabb jogszabályok Köznevelési törvény 11. §, 12. §, 13. §, 15. §. Az elérendő ismeretszinteket, a részletes vizsgakövetelményeket az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák. 2.1.1.1 Iskolarendszerű képzések  2.1.1.1.1 Köznevelési Hídprogramok 14. § (1) A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. (2) Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytatja. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek 20

Pedagógiai Program


elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. A program végén a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A Híd I. programot úgy kell megszervezni, hogy az érintett tanulók számára – igény esetén – biztosítható legyen a kollégiumi elhelyezés. (3) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, részszakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga részszakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. (4) A Köznevelési Hídprogramok keretében a tanulók komplex fejlesztését szolgáló tevékenységek, foglalkozások és programok a délelőtti és délutáni időszakban arányosan elosztva kerülnek megszervezésre. A Köznevelési Hídprogramokban az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában résztvevő pedagógusok illetmény-kiegészítésre jogosultak abban az esetben, ha az adott tanévben a pedagógiai tevékenységükkel érintett tanulóik legalább hetven százaléka eredményes középfokú írásbeli felvételi vizsgát tesz, vagy Híd II. program esetében a második évfolyamba lépett. (5) A Köznevelési Hídprogramok keretein belül szervezhető olyan osztály is, amely az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítések körében folytatott szakiskolai képzés megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni és hat általános iskolai évfolyamnál kevesebbet fejeztek be sikeresen. (6) A Köznevelési Hídprogramok nevelési-oktatási programjait az oktatásért felelős miniszter rendeletben adja ki, amely magában foglalja a csoportszervezési elveket, a fejlesztés eszközrendszerét, a tanulók, illetve az alkalmazott pedagógiai tevékenység mérésére-értékelésére, ellenőrzésére vonatkozó keretszabályokat is. (7) Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában – a kormány által szabályozott keretek között – szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket a Kormányhivatal jelöli ki. 2.1.1.2 Érettségire felkészítő nappali tagozatos képzés 2.1.1.2.1 Szakközépiskolai rendszerben)

képzés

4év,

nyelvi

előkészítő

képzéssel

5év

(kifutó

A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket, valamint az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folytat. A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. 21

Pedagógiai Program


A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A 8. osztályt eredményesen elvégző fiatal a központi írásbeli felvételi vizsga letétele után, a jogszabályban megfogalmazott felvételi eljárás alapján kerül iskolánkba. A 9-10. évfolyamokon közismereti tantárgyak oktatása, és a választott szakmacsoportok szakmai orientációja folyik. A 1112. évfolyamokon közismereti és szakmai alapozó oktatásban vesznek részt a tanulók. A szakközépiskolai osztályokban egy választott idegen nyelv (angol, német) tanulása kötelező. A szakközépiskolai képzés első szakasza a 12. (13.) évfolyam végén érettségi vizsgával zárul.  ECDL vizsga megszerzése  Különféle készségek, képességek fejlesztésével problémamegoldó gondolkodás kialakítása, érzelmi intelligencia fejlesztése.  Felkészítés nyelvvizsgára.  Lehetőség van az EBCL egységes európai gazdasági oklevél megszerzésére is Átképzési, továbbhaladási lehetőségek:  Az a tanuló, aki a szakközépiskola 9. évfolyamán a tanév október 1-ig az érettségi tantárgyakból nem éri el a 2,5 átlagot, illetve, magatartása kifogásolható (szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, igazolatlan hiányzások), szülői beleegyezéssel a 3 éves szakképzésben folytathatja tanulmányait a nevelőtestület döntése alapján.  A 10. osztályt eredményesen végző, érettségit megszerezni nem kívánó tanulónak lehetősége van valamennyi, 10. osztályra épülő szakképzés közül választani. A szakközépiskola elvégzése, az érettségi vizsga letétele után a tanuló: ◦ befejezheti tanulmányait, ◦ a felsőoktatásban folytathatja tanulmányait, ◦ szakirányban tanulhat tovább, bekapcsolódhat a szakképzésbe és választhat minden, iskolánkban tanított (10. osztályra, és érettségire épülő) szakma közül, ◦ tanulmányait más intézményben folytathatja. A TÁMOP 3.1.4 pályázatban részt vevő tagintézmények szakközépiskolai osztályaiban a 2009/2010-es tanévben megkezdtük a kompetenciaalapú oktatás elterjesztését. Adaptáljuk a NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök alkalmazása sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. Céljaink:  kompetencia alapú oktatás elterjesztése.  a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása,  a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése,  a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése  az esélyegyenlőség érvényesítése, az eltérő képességű és szociális helyzetű, HH, HHH, SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése, az ilyen tanulók együttnevelését-oktatását meghatározó célok megfogalmazása  újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, a valóság sokféle bemutatására törekvés  az eredményes ismeretelsajátítás és készségfejlesztés érdekében a tananyagmodulok, és a moduláris oktatás elterjesztése 22

Pedagógiai Program

    


a tanulási tevékenységekben megfelelő hangsúlyt kapjon a gyakorlat, a konzultáció, az önálló tananyag-feldolgozás,a feladatmegoldások,az önálló szakirodalmi elemzések, az eLearning használata szegregációmentes együttnevelési környezet, egyéni fejlesztési tervek készítése digitális írástudás elterjesztése, az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása. a kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: ◦ anyanyelvi kommunikáció (szövegértés – szövegalkotás) ◦ idegen nyelvi kommunikáció ◦ matematikai ◦ természettudományos ◦ digitális (SDT alkalmazás) ◦ a hatékony, önálló tanulás ◦ szociális és állampolgári ◦ kezdeményezőképesség és vállalkozói ◦ esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

E feladatunk tartalmazza a következő elemeket:  Bevezetjük egy tanulócsoportban a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási programot, programcsomagot.  Bevezetjük egy tanulócsoportban, a „Matematika” kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási programot, programcsomagot.  Bevezetjük egy tanulócsoportban az „Idegen nyelvű kommunikáció” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási programot, programcsomagot.  Megteremtjük a lehetőségét az újszerű tanulásszervezési technikák alkalmazását segítő, kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazásának (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, múzeumpedagógia stb.). A tevékenység keretében megvalósítjuk a következő elemeket:  Három hetet meghaladó projekt megszervezése.  Egészséges életmód témahét megszervezése  Informatika moduláris oktatási program megszervezése.  Digitális készségek fejlesztésének érdekében megvalósítjuk, hogy a programban az érintett tanórák 25%-ában az IKT-eszközök használata biztosított legyen.  Iskolánk pedagógusainak felkészítése, felkészülése folyamatosan történik a fentiek intézményi implementációjára. A pályázat fenntarthatósága érdekében 2015-ig vállaljuk a kompetencia alapú oktatás alkalmazását a fent felsorolt módszerek segítségével. Indikátoraink: A székhely intézményben: Bevont pedagógusok száma: 7 fő Bevont csoportok száma: 7 csoport (a szakközépiskolai osztályokban 9-13. évfolyamon) 23

Pedagógiai Program


Minden tanévben legalább egy témahét és egy három hetet meghaladó projekt megvalósítása kerül megszervezésre, melynek témája, lebonyolítása, értékelése az adott tanév helyi tanmenetei szerint történik. Kompetenciatantárgy bevont Módszerek, szervezési Oktatási terület csoportok módok programcsomag száma bevezetése Szövegértésszövegalkotás

Magyar 1 nyelv és irodalom

IKT támogatott 25%

eszközökkel teljes óraszám órák száma. lefedettséggel

Matematika

Matematika

1

IKT támogatott 25%

eszközökkel teljes tanórai órák száma. lefedettséggel

Idegen nyelv 1

Angol nyelv

1

IKT támogatott 25%

eszközökkel A tanórák 30% órák száma.

Idegen nyelv 2

Német nyelv 1

IKT támogatott 25%


Digitális kompetencia

Informatika, információk ezelés

1

IKT eszközökkel A tanórák 30% támogatott órák száma: teljes lefedettség

1

Műveltségterület tantárgyi A tanórák 30% bontás nélküli oktatása

ÉletpályaFöldrajz építés: földünk és környezetünk

ÉletpályaKémia, építés: ember a biológia, természetben fizika

– moduláris programcsomagok bevezetése

1

IKT támogatott 25%

eszközökkel órák száma.

IKT támogatott 25%


A Közgazdasági tagintézményben: Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása évente 2 tanulócsoportban. A három hetet meghaladó projektek száma évente 1 db. A témahetek száma évente 1 db. A moduláris oktatási programcsomag alkalmazása évente 1 tanulócsoportban. 2.1.1.2.2 A felnőttképzés ifjúsági tagozata 3 év A célok és a feladatok megegyeznek a 4 éves képzésnél megfogalmazottakkal, a képzés néhány fontos jellemző vonása:  a 4 éves szakközépiskolai ismeretanyagot „intenzív” munkával, 3 év alatt kell a tanulóknak elsajátítaniuk (az első évben, 10.-ben a 9-10. évfolyam anyagát), 24

Pedagógiai Program




A felnőttképzés szakközépiskolai képzést Szociális szolgáltatások, Gépészet és Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban folytat. Ezekbe az osztályokba jelentkezhet:  a 12. évfolyam végén szakmai záróvizsgát tett tanuló, aki érettségi vizsgát szeretne tenni,  bármely szakmával rendelkező fiatal, aki érettségi vizsgát szeretne tenni. Az érettségi vizsgára való felkészülés, a vizsga megszerzése és lebonyolítása megegyezik a szakközépiskolai képzésnél részletezettekkel. Az elérendő ismeretszintek, és a részletes követelmények az egyes tantárgyak tanterveiben megtalálhatók. 2.1.1.3 Érettségire felkészítő levelező vagy esti tagozat 2.1.1.3.1 Felnőttek középiskolája, esti vagy levelező tagozat A “második esély” iskolájaként definiálják a felnőttoktatást. Ennek nem mond ellent az a meghatározás, amely “a hallgatók munkarendjéhez alkalmazkodó oktatási formá”-nak nevezi. (KT. 78. §) Mindkét meghatározás kifejezi azt a tényt, hogy társadalmi igény mutatkozik a 18 évesnél idősebb korosztályok középiskolai tanulmányainak iskolarendszerű megszervezésére. A felnőttoktatásnak nemcsak az általános képzésben kell részt venni, hanem a társadalom mobilitásának és a munkaerő-piac kihívásainak is meg kell felelni, hiszen hazánkban is egyre több olyan munkavállaló lesz, aki élete során többször is pályamódosításra, illetve átképzésre kényszerül. Ennek a mobilitásnak alapvető feltétele azonban a megfelelő színvonalú alapképzés. Iskolánkban a felnőttoktatás múltja 1972-ig nyúlik vissza, amikor is az iskola az elsők között csatlakozott egy sajátos képzési formához, amely közvetlenül a szakmunkásképző intézményekben végzett tanulók számára szerveződött szakmunkások szakközépiskolája elnevezéssel. A képzési forma tagozatként kezdett működni. Az évek során a térség iskolahasználóinak igénye és a munkaerőpiac szükségletei függvényétől változott az oktatás struktúrája és munkarendje. A létszám fokozatos emelkedés volt a jellemző a 80-as évek végéig, a 90-es évek első harmadáig. Az 1992/93-as tanévtől fokozatos létszámcsökkenés figyelhető meg. Általános tendenciaként említhető a beiratkozottak életkorának csökkenése, és munkahelyi támogatottság mérséklődése, sőt megszűnése. Ellenérdekeltté vált a legtöbb munkaadó az alkalmazott továbbtanulását illetően. E ténnyel együtt az élethosszig tartó tanulás, a mobilizálható tudás megszerzése, és az a tény, hogy egyre több szakma tanulása középfokú végzettséghez kötött, hozta létre és tartja életben ezt a képzési formát. Továbbhaladás: a negyedévenkénti beszámoló vizsgák és évenként, tantárgyanként a tantervi követelmények legalább elégséges szintű teljesítésével. Alapelveink, céljaink: A tanulási lehetőség biztosítása a tanköteles kort betöltött tanulók számára. A más iskolatípusban kudarcot szenvedett tanulók számára esélyteremtés, az alapműveltség megszerzésére, az érettségi vizsga követelményeinek elsajátítására. A korábbi iskolai sikertelenségből, szociális háttérből és egyéb tényezőkből fakadó hátrányok kompenzálása. A képzési idő 3 év, az oktatás konzultációs rendszerben folyik heti 3 alkalommal. A tantárgyi és vizsgakövetelmények általában megegyeznek a nappali 3 éves ifjúsági tagozatéval. Különbségek: - a hallgató a tanév során 3 alkalommal (november, február, május) beszámoló vizsgán (írásbeli és szóbeli) bizonyítja az addig megszerzett tudását. A három vizsgaeredmény összesítése adja a hallgató év végi osztályzatát,

25

Pedagógiai Program

-


a képzés térítésköteles.  nincs beiratkozási díj  5000 forint vizsgadíj/ vizsgaidőszak (4,5-es átlag felett mentesség)  előrehozott érettségi 5000 forint/ tantárgy  érettségi 3000 forint/ tantárgy 2.1.1.3.2 Digitális középiskola

A Digitális Középiskola olyan felnőttek számára jött létre, akikben megvolt a képesség, a fogadókészség és a szándék arra, hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy például közlekedési nehézségeik, munkaidő-beosztásuk miatt a hagyományos képzésszervezési megoldások mellett erre nem lettek volna képesek. Célunk a felnőttek gimnáziumi képzése, kétszintű érettségire való felkészítése. A Digitális Középiskola közvetett célja a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek integrációjának, munkaerő-piaci esélyeinek és foglalkoztatási lehetőségeinek javítása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. A képzés oktatásszervezési kereteit a hagyományos esti munkarendben zajló képzésekre vonatkozó jogszabályi környezet teremtette meg, a digitális eszközök, az internet használat által kínált lehetőségekkel kiegészítve. Így egyéni képzési utak kialakítására ad lehetőséget. Az oktatásszervezés infrastruktúráját a Digitális Középiskola, az interneten szervezett iskola alternatív kerettantervhez csatlakozó e-learning keretrendszerét az Integrált Tanulási és Adminisztrációs Környezet, röviden ITAK biztosítja. E rendszer a különböző műveltségterületekhez tartozó, a különböző kompetencia területek fejlesztéséhez szükséges ismeretek elérését biztosítja, az érettségire felkészítő tankönyvek digitális, elektronikus változatát találják a hallgatók. Az oktatási portálon keresztül zajló – egyéni digitális – tanórákon a tananyag-feldolgozás egyénileg, esetenként a digitális szaktanárok segítségével valósul meg, miközben a személyes jelenlétet igénylő konzultációs órákon az ismeretek rendszerezését, az összefüggések elemzését a szaktanárok személyes jelenléte segíti. Értékelés, vizsgarendszer A képzésben résztvevők felkészültségének értékelése az oktatás-nevelés minden tevékenysége során folyamatosan, az oktatási portál segítségével, különböző feladatok megoldásának nyomon követésével, a képzésben résztvevők által is ellenőrizhető módon történik, nagy hangsúlyt fektetve az önellenőrzés, önkorrekció lehetőségére. Ennek célja, hogy az állandó visszajelzések segítsék a képzésben résztvevőket az előrehaladásuk tervezéséhez szükséges tudásszintjük reális meghatározásában, a képzés-programok kiválasztása során. A képzésben résztvevők az egyes témakörök végén – az oktatási portálon elérhető kötelező feladatok megoldásával – a Szolgáltatási Pontokon, a kötelező feladatok megoldását felügyelő, felkészített segítők által ellenőrzött módon; félévkor és év végén osztályozó vizsgákon, vizsgabizottság előtt adnak számot tudásukról. A félévi és év végi vizsgák célja az elsajátított ismeretekről történő beszámolás mellett az érettségihez, az élethosszig tartó tanuláshoz nélkülözhetetlen vizsgarutin megszerzése. A félévkor és év végén megrendezésre kerülő vizsgák a vizsgát megelőző félév során megszerzett ismeretekről történő beszámolás lehetőségét biztosítják. Az egyes vizsgaidőszakok teremtenek lehetőséget a korábban halasztott vizsgák pótlására is. A Szolgáltatási Pontok: A Szolgáltatási Pontok az önálló tanulás helyszínei. Feladatuk, hogy a tanuláshoz szükséges alapvető infrastruktúrát, folyamatos működést, valamint informatikai támogatást nyújtsanak azoknak a tanulóknak, akik ezt igénylik: például, nem rendelkeznek otthon internettel ellátott 26

Pedagógiai Program


számítógéppel. A Szolgáltatási Pontok teret és lehetőséget adnak a mentorok közreműködésének, akik a Szolgáltatási Ponton megjelent tanulók számára nyújtanak segítséget a tanulásban – elsősorban annak módszertanában, nem tantárgyi tartalmakban -, valamint a Digitális Középiskolában való tanuláshoz szükséges egyéni életvitel kialakításában, az igénybe vehető (az oktatási formában, a jelen projektben, vagy egyéb helyi vagy országos szociális, érdekvédelmi stb. szervezet által megteremtett) segítség megtalálásában, felhasználásában. Térítési díjak:  10000 forint beiratkozási díj  előrehozott érettségi 5000 forint/ tantárgy  érettségi 3000 forint/tantárgy 2.1.1.4 Szakképzés -1, 2 év (kifutó rendszerben) A szakképzés megteremti a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. Alapvető cél, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott követelményeknek, elvárásoknak. Arra törekszünk, hogy képessé tegyük a tanulókat szakmai és más munkatevékenységek értő és alkalmazó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül továbbképzésre, szakmaváltásra. Iskolánkban évente változó számú szakma oktatása folyik különböző képzési idővel. A szakképző évfolyamokra az OKJ-ben megfogalmazott előképzettséggel: - az általános iskola 8. osztályának elvégzése után, - a szakiskola 10. osztályának elvégzése után, - középiskolai végzettséggel, érettségivel kerülhet a fiatal szakmatanuló. A szakmai tantárgyak követelményszintjeit, a szakmai vizsgára bocsátáshoz szükséges ismereteket a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki a központi programok alapján. A szakképző évfolyamok közti nyári időszakban a tanuló 2, 3, 4 hetes összefüggő – nyári – szakmai gyakorlaton köteles részt venni. A szakképzés iskolai célja a szakmai vizsgára való felkészítés. A végső megmérettetés előtt azonban több alkalommal lehetőség van és törvény adta kötelesség a gyakorlati részvizsgák teljesítése: - köztes vizsgák, - szintvizsgák. A szakképzés záró évfolyamain végzettek: - szakmai vizsgát tehetnek és befejezhetik tanulmányaikat, elhelyezkedhetnek szakmájukban, vállalkozást kezdhetnek, - nappali vagy levelező tagozaton érettségi bizonyítványt szerezhetnek, - az érettségire épülő szakképzés befejezésekor felvételüket kérhetik felsőoktatási intézménybe. 2.1.1.4.1 Modulrendszerű vizsgáztatás A modul fogalmát használja a közoktatás és a szakképzés. A modul lényege, hogy a teljes tananyag önállóan kezelhető része, amely átfoghatja több tantárgy ismeretanyagát, illetve azoknak egy-egy nagyobb, elhatárolható részét. Moduláris oktatás Moduláris oktatás a tananyag modulokba történő rendezés szerinti átadása, amelyben az egyes modulok cserélhetők. Iskolánk úgy határozott, hogy az egyes modulokat valamely tantárgy, tantárgyak részeként oktatja, és ennek megfelelően értékeli.

27

Pedagógiai Program


Moduláris szakmaszerkezet A több éve tartó munkával megtörtént az államilag elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) megújítása, modernizálása, amely „az átjárhatóbb, strukturáltabb, rugalmasabb szakképzés kialakításának irányába mutat”. A moduláris szerkezet azt jelenti, hogy a rokon-szakmák közös tudásanyagát mostantól ugyanaz a követelménymodul tartalmazza. Így, aki egy szakma megszerzése során sikeres vizsgával teljesített egy bizonyos modult, annak nem kell abból ismét vizsgáznia, és a második szakma tanulásakor felmentést kaphat a tananyag egy - az első szakma keretében már megismert - része alól is. 2.1.1.4.2 Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj A köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítést tanulók részére szakiskolai tanulmányi ösztöndíj biztosításával az adott költségvetési évre megállapított keretösszeg mértékéig támogatást nyújthat. Ki jogosult tanulmányi ösztöndíjra? 2010. február 1-től - jövedelmi helyzettől függetlenül - ösztöndíjban részesülnek a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő tanulók, ha a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítés oktatásában vesznek részt. Az ösztöndíjas tanuló az ösztöndíjra az első szakképzési évfolyam tanévének kezdő napjától az utolsó szakképzési évfolyamon a tanulmányokat lezáró, a tanév rendjében meghatározott első szakmai vizsga letételére kijelölt hónap végéig jogosult, amely időtartamot nem hosszabbítja meg a javító- vagy pótló vizsga időpontja. Nem részesülhet ösztöndíjban  a tanév adott félévében a tanuló, ha az azt megelőző félévben 2,51 alatti tanulmányi átlageredményt ért el,  a tanév ismétlésére kötelezett tanuló, a megismételt tanév időtartama alatt,  a tanuló az adott tanévben, attól a hónaptól kezdődően, amelyet megelőző hónapban a tanév során keletkezett igazolatlan óráinak száma meghaladja a tíz órát,  a tanuló az adott tanévben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 58. § (4) bekezdés c), e) és f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés esetén az arról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától. Az ösztöndíj megállapítása Az ösztöndíj mértékét félévente kell megállapítani, a félévi értesítőben, illetve az év végi bizonyítványban szereplő érdemjegyek szerint számított tanulmányi átlageredmény alapján. A tanulmányi átlageredményt a félévi értesítőben, vagy az év végi bizonyítványban szereplő érdemjegyek számtani átlagaként kell meghatározni a magatartás és a szorgalom érdemjegyek kivételével. A tanulmányi átlageredmény meghatározása során az általános kerekítési szabályok szerint kell eljárni. Amennyiben a tanulónak javítóvizsgát kell tennie, a tanulmányi átlageredményt a javítóvizsga letételét követően, annak eredményével együtt kell megállapítani. A szakiskolai ösztöndíj az iskolai szünetek idején is jár. A július és augusztus hónapokra folyósított ösztöndíj mértéke megegyezik a tanév második félévében folyósított ösztöndíj mértékével. Az ösztöndíj mértéke

28

Pedagógiai Program


Az ösztöndíj mértéke az első szakképzési évfolyam első félévében tanulónként egységesen 10 000 Ft/hó. Az első szakképzési évfolyam második félévétől kezdődően, és a további félévekben, ha a tanulmányi átlageredmény 2,51 és 3,0 között van, az ösztöndíj mértéke 10 000 Ft/hó; 3,01 és 3,5 között van, az ösztöndíj mértéke 15 000 Ft/hó; 3,51 és 4,0 között van, az ösztöndíj mértéke 20 000 Ft/hó; 4,01 és 4,5 között van, az ösztöndíj mértéke 25 000 Ft/hó; 4,51 és 5,0 között van, az ösztöndíj mértéke 30 000 Ft/hó. 2.1.1.5 „Előrehozott” szakképzés A közoktatásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a szakiskolában a tanulók az általános iskola elvégzése után bekapcsolódjanak a szakképzésbe. A törvény értelmében a szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával. A teljes képzési idő legalább egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épül. [Kt. 27. § (4) bekezdés] Az előrehozott szakképzésben tanulószerződés csak a 9. évfolyam sikeres elvégzése után köthető. Az előrehozott szakképzés lényege, hogy az általános iskolát végzett tanulók a szakiskolában három szakképző évfolyam elvégzését követően szakmai vizsgát tehetnek, szakképesítést szerezhetnek. Ha az általános iskolát sikeresen befejező tanuló nem év vesztes, akkor 14 éves korában beiratkozhat a szakiskola 9. szakképzési évfolyamára, és 17 éves korára szakképesítéshez juthat, szemben az eddigi gyakorlattal, amely szerint 4-5 évet kellett szakiskolába járniuk a fiataloknak, hogy szakmai vizsgát tehessenek. Iskolánkban előrehozott szakképzés jelenleg a fodrász szakmában folyik a 2012/2013-as tanévben. 2.1.1.6 3 éves szakképzés A Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 13.§ (1) alapján a szakiskolának - a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével - három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, kerettantervben kiadott szakképesítések körében folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. (5) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a szakiskola a) speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott, b) készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott. 29

Pedagógiai Program


(6) Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola előkészítő szakiskolaként működik, ha a nevelés-oktatás kizárólag a kilencedik-tizedik évfolyamon folyik. A tanuló a kilencedik-tizedik évfolyamon felkészülhet a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra. 2.1.1.7 Iskolarendszerű felnőtt szakképzés Szakképző iskolánk egyik alapfeladata a gazdaság, a munkaerőpiac igényeinek kielégítése. Ennek megvalósítása az igények és a lehetőségek összehangolása alapján folyó a felnőtt korúaknak csak iskolarendszerben oktatható szakmához juttatása. A képzési idő általában 2-3 év, amely az előzetes tudásszint felmérésével, a szakmai előképzettség vagy gyakorlat figyelembe vételével egyéni kérelemre lerövidíthető. A hallgatóknak gyakorlati képzőhellyel kell rendelkezni, ami lehet munkahely is. Az elméleti képzés modulrendszerben legalább hetente 1 alkalommal 7 óra, délutáni elfoglaltsággal. A szakmai vizsgák a nappali képzéssel megegyező vizsgaidőszakban az OKJ szakmai és vizsgakövetelményben előírtak szerint szerveződnek. A hallgatók a tanévek végén a nappali képzéssel megegyező bizonyítványt kapnak. A képzés térítésköteles. 2.1.1.8 Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés 2.1.1.8.1 Beszámoltató rendszerű képzések A Szakképzési törvény szabályozza a képzés feltételeit. Szervezése kiscsoportos képzés esetén lehetséges, havonta 2 nap elméleti konzultációval. 2.1.1.8.2 Tanfolyami képzések E képzési forma célja egyrészt a munkanélküliek szakmához juttatásának segítése, illetve szakmai átképzése, másrészt a munkaviszonyban álló felnőttek továbbképzése, átképzése, amely munkáltatói igények alapján szerveződik. A Bács-Kiskun megyei Munkaügyi Központ, illetve a munkaadók és iskolánk közti megállapodás alapján folyik az átképzés. Az igényeknek és iskolánk személyi és tárgyi feltételeinek megfelelő szakterületeken szervezünk tanfolyamokat. A képzési idő 1 hónaptól 1 évig terjed, az elméleti oktatás modulrendszerben folyik. A tanfolyamokra felvételi vizsga nélkül, orvosi alkalmassági vizsgálat után kerülnek a hallgatók a Munkaügyi Központ közvetítésével vagy közvetlen jelentkezéssel. 2.1.2 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az adott évfolyamon – legalább elégséges szinten – teljesíti azokat az írásbeli, tudásbeli összetevőket, amelyek alapul szolgálnak a következő évfolyamok tartalmainak elsajátításához. Ezeket a tényezőket valamennyi tantárgy helyi tanterve tartalmazza, évfolyamokra bontva „A továbbhaladás feltételei” címszó alatt.  A 3 éves szakképzésre általános iskolai végzettséggel lehet jelentkezni. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a 9. évfolyam sikeres elvégzése, egészségügyi alkalmasság, a tanulószerződés megléte, vagy iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanüzem, tanirodában biztosított gyakorlati képzés.  Szakképző évfolyamokra a tanulók betöltött 16. életév esetén, a 10., illetve 12. évfolyam eredményes elvégzése, valamint az egyes szakmáikhoz kötelezően előírt érettségi vizsga sikeres letétele után léphetnek, amennyiben ennek egészségügyi kizáró oka nincs, és tanulószerződéssel rendelkeznek, vagy iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanüzem, tanirodában gyakorlati képzésük biztosított.  Átjárhatóság: 30

Pedagógiai Program


◦ Minden osztályváltás a szülő írásbeli kérésére, a tantestület jóváhagyásával történik. ◦ Szakközépiskolai osztályból azonos évfolyamú és szakirányú szakiskolai 9-10. osztályba különbözeti vizsga nélkül átmehet a tanuló. ◦ Szakiskolai osztályból szakközépiskola azonos évfolyamára különbözeti vizsgával vehető át. ◦ Szükséges különbözeti vizsga letétele után 11. évfolyamig a tanuló képzési formát válthat. ◦ Szakmai vizsgát tett tanuló szakközépiskola 10. évfolyamára különbözeti vizsga nélkül vehető át (amennyiben a középfokú oktatás számára törvényesen előírt korhatáron belül várhatóan befejezi tanulmányait). ◦ Technikusi évfolyamon iskolánk tanulói, vagy a szakiránynak megfelelő másik iskolából érkezők különbözeti vizsga nélkül folytathatják tanulmányaikat. Más jelentkezők bekapcsolódásának feltétele a szakmai munkaközösség javaslata és az igazgató döntése a különbözeti vizsgáról, a tantárgyi beszámíthatóságról.

31

Pedagógiai Program


2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztésben a személyiség egészét és egységét kell szem előtt tartanunk. Ezen belül fontos feladatcsoportok az értelem kiművelése, a segítő, az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az érzelmi nevelés lehetőségeinek kihasználása, valamint a munkára nevelés. Mindezek alapfeltétele, hogy tanulóinkban kialakítsuk a pozitív tanulási motívumokat (megismerési vágy, felfedezési vágy, alkotási vágy, tanulási kötelességtudat). Tudatosan segítsük a megismerési képesség, a kommunikációs képesség, a gondolkodási képesség és a tanulási képesség fejlesztését. Mivel a tanulás, ami a tanuló legfontosabb feladata, nem képzelhető el a megismerés, a kommunikáció és a gondolkodás nélkül, így ezekre különös figyelmet kell fordítanunk. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a sokoldalú és harmonikus, szervezett személyiség elsősorban a sokirányú és folyamatos tevékenységben alakul, változik, fejlődik, és éppen a társas kapcsolatokban végzett aktivitások határozzák meg legerősebben a személyiség fejlődésének irányát. A tanulói személyiség harmonikus fejlesztése érdekében különös gondot kell fordítanunk a képességek fejlesztésére. Ez az iskolai élet valamennyi területére vonatkozik, magában foglalja a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokat, a tehetséggondozást és a hátrányos helyzetű tanulók segítését is. Fontos, hogy tanulóink érett, stabil, egészséges, autonóm személyiségként jussanak el a felnőtt kor kezdetére. A munkaerőpiac igényeinek való megfelelés szempontjából igen fontos a kreativitás, alkalmazkodni tudás képessége, jó szervezőkészség, az idegen nyelvek ismerete, a számítástechnikai-informatikai jártasság, vállalkozókészség, felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári és közéleti szerepre való felkészítés. A megismerési képességek területe:    

megfigyelési képesség fejlesztése; értékelési képesség kialakítása; az értelmezési képesség fejlesztése a természettudományos tantárgyakban; a bizonyítási képesség fejlesztése, gyakorlása, amelyre a matematika, fizika, kémia, biológia tantárgyak jó lehetőségeket adnak, az alapvető bizonyítási eljárás megismertetése igen fontos feladat.

A kommunikációs képességek területe:   



az ábraolvasás és ábrázolás valamennyi tantárgy feladata, amely a tankönyvek megválasztásának is fontos szempontja; a beszéd és beszédértés képességének folyamatos és célratörő fejlesztése: jó artikulációs készség és a jól fejlett szóbeli közlési képesség és befogadási képesség kialakítása igen fontos feladat; az írás és olvasás képességének fejlesztésén belül a néma-értő olvasás, a hangos-kifejező olvasás és a szövegfeldolgozás képességének fejlesztése a legfontosabb cél, azaz a különböző táblázatok, leíró formulák, a szótárak, lexikonok, a számítógépes adatbázisok stb. olvasása, használata a ma iskolába járó tanulók létszükséglete; Kommunikációs kultúrájukban ne csak igényeiket, elvárásaikat tudják megfogalmazni, hanem megnyilatkozásaikban legalább annyi tisztelet és humánum legyen, mint amennyit másoktól elvárnak;

A gondolkodási képességen belül: 

tanulóinkban ki kell, hogy alakuljon a több szempontú viszonyítás képessége, 32

Pedagógiai Program




rendelkezniük kell az általánosítás képességével, hiszen ez a tárgyi tudás rendezettebb, szilárdabb elsajátítása mellett a rugalmas, több szempontú gondolkodásmód fejlesztésének alapvető eszköze és módszere lehet,  a problémamegoldás képességét a felfedező tanulással, a felfedező oktatás rendszeres alkalmazásával tudjuk segíteni. Intézményünk pedagógusainak fontos feladata a tanulási módok tudatosítása, értelmező tanítása a hozzá kapcsolódó pszichológiai ismeretekkel összefüggésben. (9-10. évfolyamon). Az eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlen a megfelelő koncentrálóképesség, a jól fejlett beszédkészség, a hatékony olvasás képessége, a problémamegoldó gondolkodás képessége, az emlékezőképesség, azon belül a lényegkiemelő képesség fejlesztése. Az iskola igen fontos feladata, hogy figyelembe vegye, s eredményesen tudja kezelni a tanulók közötti fejlettségbeli, a sajátos adottságbeli, érdeklődési, tanulási, stílusbeli különbségeket. Ennek feltárásában és felzárkóztatásában nyújt segítséget az iskola pszichológusa. Ehhez az iskolának olyan kínálatot kell nyújtania, olyan feltételeket kell teremtenie, ahol minden tanuló érdeklődésének megfelelő tartalmú és szintű elfoglaltságot talál. Mindenki tehetséges valamiben, s ha kínálatunk alapján sikerélményhez juttatjuk a tanulót, akkor az egész személyiségére és tevékenységére kedvező hatást gyakorol. Ez nem könnyű feladat, hiszen, ahogyan azt korábban felvázoltuk, egyre gyakrabban találkozunk igénytelen, közömbös, érdektelen tanulókkal. De a tehetséges, érdeklődő tanulók alkotásvágyát erősítenünk kell, és külön feladatok megjelölésével, külön foglalkozások keretében továbbfejlesztenünk szükséges. A speciális képességek, szokások, készségek, ismeretek fejlesztése a szakmai képzés feladata. Ezen belül igen fontos az alkotóképesség fejlesztése, amely tevékenykedtetéssel, cselekedtetéssel fejleszthető. Ennek érdekében olyan sokféle, változatos szervezeti és módszertanbeli megoldásokat kell alkalmaznunk, amelyek elősegítik, hogy minden tanuló elsajátítsa legalább a társadalmi beilleszkedéshez és az egyszerűbb szakmák elsajátításához szükséges színvonalú felkészültséget (alapfokú szakképesítés). E minimum felett minden tanuló alkalmat és segítséget kapjon, hogy adottságbeli lehetőségeinek legfelső határáig eljuthasson, hogy felismerje, kipróbálhassa, miben a legjobb, az adott szakmacsoporton belül milyen tevékenységi körökhöz van leginkább tehetsége. Segítenünk kell tanulóinkat abban, hogy egyéniségüknek és a tantárgyak sajátosságainak megfelelő tanulási kultúrával rendelkezzenek, mert tanulási szokásaik, technikáik nagyban befolyásolják az iskolai teljesítményüket. A rossz tanulási technikával rendelkező tanulók munkáját különböző tanulás-módszertani programokkal kell segítenünk. A tanulók legyenek birtokában azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikus, társas lényekké válhassanak. Növendékeinket meg kell tanítani az élet tiszteletére, az emberi munka és a kultúra megbecsülésére, a természet szeretetére, az igazság tiszteletére. Ehhez önfegyelemre, az erkölcsi normák ismeretére, az erkölcsös cselekvés igényére, az élet szépségeinek értékelésére, tevékeny és alkotó életre van szükség. Az európai értékek tisztelete, a szülőföld és a haza szeretete, az iskolai hagyományok őrzése és ápolása jelentkezzen igényként tanulóinkban. Jogos elvárásunk, hogy a tanulók ismerjék meg a kulturális örökségünk jellemző sajátosságait, szűkebb környezetünk történelmi, népművészeti és más emlékeit és értékeit. Fontos, hogy kialakuljon növendékeinkben az iskolához való kötődés. Támogatnunk kell azokat, akik többet akarnak, akikben egészséges küzdőszellem él. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Az iskola összetett, bonyolult hatásrendszerében az egyes tevékenységformák személyiségfejlesztő hatása csak fokozatosan, több éves munkával tárható fel. Lényeges azonban, hogy az iskola 33

Pedagógiai Program


kidolgozza a személyiségfejlesztés és az iskolai szociális hatásrendszer kapcsolati pontjait és alapelveit, hogy a ténylegesen elvégzett tevékenységek tudatosan a kitűzött célok szolgálatába legyenek állíthatók. Tartalmi elemek konkrét megfogalmazása:  A személyiségfejlesztésben a tanulás iránti motiváció fejlesztésének iskolai célkitűzései, és tevékenységrendszere. A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemlélet hangsúlyozása. Az egyéni képességfejlesztéshez szükséges intézményi tevékenységrendszer megfogalmazása. A kompetencia alapú oktatás és a tanulók tanulási folyamatban garantálható sikerességének kapcsolata.  kompetencia alapú oktatás elterjesztésének lehetőségei a tanulói motiváció fejlesztésében.  A tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása, és az iskola változatos, gazdag fejlesztő programkínálata közti összefüggések felvázolása. Olyan tanulásirányítási módok garantálása, amelyben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. A tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása. Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével.  Az új oktatásszervezési eljárások bevezetésében támaszkodhatunk a program keretében kidolgozott innovációkra:  Tanulásszervezéshez kapcsolódóan: 3 hetet meghaladó projekt, témahét és moduláris oktatás bevezetése.  Ahhoz, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat.(szociális kompetencia fejlesztés)  Az intézményi tanterv előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni fejlesztés megvalósításához továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását.  A TÁMOP program keretében átvett JÓ GYAKORLATOK beépítése a személyiségfejlesztésbe  A segítő életmódra nevelés alapvető feladata a megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése:  a tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, értsék meg a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét és jelentőségét;  az iskola történelmi, irodalmi ismeretek, élmények sokaságában részesítse a tanulókat, amely egyértelművé teszi a segítőkész magatartás előnyeit, megsértésének hátrányos következményeit;  a pedagógusoknak meg kell ismerniük azokat a tanulókat, akikben gyenge a kötődési hajlam, és segítsék elő annak megerősítését. Ezáltal olyan személyközi kapcsolat kialakítását kell elősegíteni, amely a bizalomra épül, amelynek a ragaszkodás az összetartó ereje és a szeretet az érzelmi alapja;

34

Pedagógiai Program




hangsúlyoznunk kell azokat a legfontosabb magatartási, viselkedési szokásokat, történelmi eseményeket, személyiségeket, szimbólumokat, amelyek iránt pozitív vagy negatív attitűdök kialakítását tartjuk fontosnak;  olyan iskolai életrendet kell kialakítani, működtetni, amelyben a tanulók biztonságban, jól érzik magukat, ahol a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatóak;  az iskolának a segítés sokféle lehetőségét, módját kell kínálnia, olyan segítő légkört kell kialakítania és fenntartania, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység. Ezek alapján a következő konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk oktató-nevelő munkánkat:  Erkölcsi nevelés: az alapvető erkölcsi értékek megismerése, meggyőződéssé alakítása.  Értelmi nevelés: értelmi képességek, önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.  Közösségi nevelés: társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az emberi együttélés, kulturált viselkedés szabályainak elsajátítása.  Érzelmi nevelés: az érzelmek felvállalása, a pozitív cselekvésre késztető érzelmek felismerése.  Akarati nevelés: önismeret, a személyiség tudatos megismerésére, kiteljesítésére való igény kialakítása.  Nemzeti nevelés: a szülőhely és a haza múltja, hagyományai iránti érdeklődés és tisztelet; a nemzeti kultúra megbecsülése.  Állampolgári nevelés: az állampolgári jogok és kötelességek megismertetése a tanulókkal. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi, szociális jelenségek, problémák iránt; a tolerancia kialakítása.  Munkára nevelés: az emberi munka értékének hangsúlyozása és tisztelete.  Testi nevelés: az egészség és a sport jelentőségének ismerete, az egészséges életmódra való igény kialakítása.  Környezeti nevelés: a természet értékeinek védelme, felelős véleményalkotás a globális környezeti problémákról.  Tudatos vásárlóvá nevelés az Európa Bizottság programja és ajánlott segédanyagai alapján.  A személyes kompetenciákat fejlesztő modulokat alkalmazzuk (SZFP-II, HEFOP, Dobbantó program, reintegrációs képzés, TÁMOP 3.1.4).  A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása  A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása  A kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe A személyiségfejlesztés területei:   

Tanórai ismeretszerzés: ennek személyiségfejlesztő hatása az egyik legjelentősebb tényező. Itt van lehetőség korszerű, színvonalas alapműveltséget és szakmai műveltséget szerezni, és szert tenni a változásokra fogékony szemléletmódra. Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpályaépítési és a szociális és életviteli kompetenciáit. Tanórán kívüli tevékenységi területek: a szakköri munka, a sportkör, művészeti csoportok, tanulói versenyek, vetélkedők munkájában való részvétel az önálló ismeretszerzés által járul hozzá a személyiségfejlesztéshez.

35

Pedagógiai Program


2.3 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A középiskolás korosztály jelentős testi, lelki, szociális változásokon megy át. Mindezek mellett a társadalom jelentős elvárásokat támaszt a felnövekvő generáció elé. A helyes önismeret, önértékelés kialakulása, a sikeres családi életre való felkészülés döntő fontosságú a tanulók személyes sikereinek eléréséhez. Az egészségvédelmi szempontból felkészült, igényes fiatalok, szülővé válva – mint a gyermeknevelés fő letéteményesei – példamutatásukkal megsokszorozhatják a befektetett tudás hatékonyságát. Tanulói egészségfejlesztéssel kapcsolatos értékek:  Tanulók, "egészség = érték" szemléletének mélyítése  Egészséges táplálkozás elősegítése  Mozgás, aktivitás megszerettetése  Elsősegélynyújtásban jártas fiatalok nevelése  Mentális egészség fejlesztése  Családi életre nevelés  Közösségi színterek  Partnerség  Szülők bevonása  Gyermekeink egészséges jövője  Környezetünk szépítése Az iskola egészségfejlesztéssel összefüggő céljai: Általános cél: Iskolánkban az egészségfejlesztési tevékenység célja leginkább az, hogy képessé tegyük tanulóinkat arra, hogy egyre nagyobb kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Iskolánk védett keretein belül biztosítani lehetőséget arra, hogy a fiatalok képessé váljanak egy produktív életstílus kialakítására. Célunk mindemellett az is, hogy tiltások mellett alternatívát mutassunk a szabadidő tartalmas, hasznos és kellemes eltöltésére. Fő célok:  Az egészségfejlesztési stratégiánk, igazodjék a nemzeti egészségvédelmi és drog stratégiai célkitűzésekhez és az iskola pedagógiai programjához, valamint drogprevenciós stratégiájához. 

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni az iskolai közösség egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és egészséges környezet biztosítását az eredményes tanuláshoz.



Közvetítsen olyan egészségfejlesztő értékeket, melyek magukba foglalják a primer prevenciót, az egészséges táplálkozást, alapfokú elsősegélynyújtási ismereteket, a mozgás iránti igényt, a mentálhigiénét, az egészségvédelmi felvilágosítást, az egészségre káros szokások (drog, alkohol, dohányzás) megelőzését, az egészség és cselekvésorientáltságot, az önsegítést, a társas életre nyitott teljes értékű ember kialakítását 36

Pedagógiai Program

    


A programok során szem előtt kell tartani a tanulók életkori sajátosságait, önmegvalósításuk igényét Törekedni kell olyan látásmód kialakítására, mely a diákokat a személyes kompetenciáik fejlesztésére segíti, hogy felnőtt korukban az egészséges életvitel szerint tudjanak pozitív döntéseket hozni. Erősödjön identitásuk, az önértékelés, kapcsolat teremtés és a veszélyhelyzetben való döntések területén. Tudjanak NEM-et mondani, az egészségkárosító magatartásformákra, saját egészségük megóvása érdekében. Ehhez szükséges a magas szintű egészségkultúra, az önismeret és személyiségük autonóm felvállalása. Segíteni a megbetegedési veszélynek kitett, a szűrővizsgálatok során felismert betegeket, a drogokkal kapcsolatba kerülő tanulókat, a megfelelő szakellátás, segítség megtalálásában.

2.3.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításának gyakorlata: Szakképző osztályokban a képzés jellegének megfelelően a munkavédelem tantárgy keretein belül, elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el és gyakorolnak be a tanulók a tanórákon. A szakmai képzések sajátosságainak megfelelően, 9. ,11. vagy 12. évfolyamon heti rendszerességgel zajlik az elsősegélynyújtás oktatása. Középiskolai osztályokban egészségtan tantárgy keretein belül szaktanár vezetésével, vagy osztályfőnöki órákon az iskola védőnő közreműködésével szerezhetnek elsősegélynyújtási ismereteket tanulóink. Gimnáziumi osztályokban az iskola védőnője, az osztályfőnöki órák keretében készíti fel a tanulókat a sérült, balesetet szenvedett embertársuk ellátására. Iskolánk házirendje, valamint egyéb pedagógiai programjai dokumentálják és szolgálják az egészség védelmét.

37

Pedagógiai Program


2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 

A fiatalok manapság nagyon korán szembesülnek az elmagányosodás és a kirekesztettség érzésével. A valahová tartozás hiánya különösen hajlamossá teszi a fiatalokat arra, hogy szociális deficitjüket előítéletekkel, gyűlölettel, agresszivitással ellensúlyozzák. Mindez az iskola számára különleges kihívást jelent. Ma ezért is válik egyre fontosabbá, hogy a fiatalok egy pozitív osztályközösség keretében alkalmat kapjanak arra, hogy kialakítsák saját identitásukat, és így ne a kétes értékű csoportosulások jelentsék számukra az egyetlen alternatívát. Az igazi nevelőközösség az egyetemes emberi, kulturális, vallási, nemzeti, szociális értékek hordozója és közvetítője amellett, hogy előtérben maradnak az egyén sajátosságai.

Ez ránk azt a kötelezettséget rója:  az eddigieknél jobban törődjünk a jó osztályközösség (iskolai közösség) kialakításával;  diákjainkat tudatosan készítsük fel az osztályban előforduló konfliktusok kezelésére és a mássággal kapcsolatos magatartásra;  a peremhelyzetben levő osztálytársak közösségbe történő integrálására;  az osztályban végbemenő csoportdinamikai folyamatokat közösen pozitív irányban befolyásolni. 

A közösségfejlesztés lehetőségei intézményünkben:



Az osztályfőnöki órán nyílik lehetőség arra, hogy az iskolánkba kerüléstől kezdve tudatosan irányítsuk tanulóink közösségi magatartását: egymás megismerése és elfogadása (a játékos lehetőségek kiaknázásával) az együttműködés gyakorlása az új szemléletű moduláris, gyakorlatorientált oktatás, a projektek tervezése a pedagógusok összehangolt munkájával. csoportos beszélgetés (egymásra figyelés megtanulása, szabatos véleményformálás, érvelés, vita) szociometriai felmérések készítése (informálódás, háttérfeltárás céljából) az osztálykirándulások (programok) tervének közös kialakítása osztályképviselők együttes megválasztása (kölcsönös bizalom alapján) ünnepségek, megemlékezések méltó megtartása. Az iskolai közösséget formáló legfontosabb csoport a diákönkormányzat, amely patronáló tanárok közreműködésével irányítja az iskolai diákéletet. Ennek színterei: diák-önkormányzati megbeszélések iskolai diákparlament sportkörök iskolaújság iskolarádió szakkörök iskolai szakmai napok szervezése (meghívott előadók, nyelvi estek, zenedélután, vetélkedők stb.) iskolai diáknap (akadályverseny, kirándulás) különféle tanulói közösségek szervezése tanári felügyelettel

                  

38

Pedagógiai Program




A 2012/2013-as tanévben induló 3 éves szakképzés 9. évfolyamán az osztályközösség építés irányítója a diákok és a szaktanárok esetén is az osztályfőnök, akinek kiemelt koordinációs feladata az osztályfőnöki projektek megvalósítása, a szaktanárok munkájának összefogása.  A kompetenciaalapú projekt bevezetésével:  A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!  Szükséges az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése a kortárs kapcsolatok megerősítésével. Elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása a diákönkormányzat érdemi működtetésével, a különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátításával, kooperatív technikák alkalmazásával, gyakorlás és tréningek beiktatásával. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére.  A közösségfejlesztés új módszereinek kidolgozásában nagy segítséget jelenthetnek a TÁMOP 3.1.4. keretében kidolgozott önálló innovációk. Ezek gyakorlati megvalósítása folyamatosan történhet, hiszen meg kell teremteni a tárgyi feltételeket. Ehhez ki kell használnunk a kínálkozó pályázati lehetőségeket. Ilyen innovációk lehetnek:  Az EU megismerése, ehhez kötött rendezvény, kiállítás, fórum, projekt megvalósításával.  Az idegen nyelv tanulásának lehetőségét, minőségét és hozzáférésének javítását célzó fejlesztések: A célországok kultúrájának megközelítése projekt munkában.  Iskolai sportfoglalkozásokat támogató fejlesztések, sport általi nevelés lehetőségei.  Egészséges életmódra nevelés programja. Az iskolánkban tanított szakmák gyakorlatorientált bemutatása, különös tekintettel a pályaválasztás előtt álló általános iskolás diákokra. Nyílt napok szervezése.

39

Pedagógiai Program


2.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre         

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. 40

Pedagógiai Program

   


Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

41

Pedagógiai Program


2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Intézményünk alapító okiratában foglaltak szerint ellátjuk a kiemelt figyelmet igénylő vagyis a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küszködő tanulókat. A közoktatási és a köznevelési törvény, a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának irányelvei 2/2005 (III.1) OM rendelet, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet vonatkozó cikkelyei alapján szervezzük kontrollvizsgálatukat, fejlesztő foglalkozásaikat. A 8. osztályos tanulók jelentkezési lapjukhoz csatolják a meglévő szakértői javaslatot, így a központi felvételi vizsgán már érvényesíthetők az esetleges kedvezmények, tantárgyi mentességek. A felvételi eljárás lezárulta után a beiratkozáskor is elkérjük a szakértői javaslatot, a kontrollköteles tanulók lapjait a szülők ekkor írják alá. Szeptember 15-ig rendszerezzük, előzetesen fejlesztő csoportba soroljuk a kezdő és a felmenő évfolyamok tanulóit fogyatékossági típus, fejlesztendő terület alapján, illetve tájékoztatást adunk a tanulóknak a fejlesztő órákon való részvételi kötelezettségükről, a tantárgyi mentességek érvényesítéséről. A fejlesztő és gyógypedagógusok tanórán kívüli tevékenység keretében tartják a foglalkozásokat, a hiányzókat a digitális naplóban rögzítik. A tantárgyi felmentésekről a szülői kérelem beérkezése után igazgatói határozat készül, a felmentéstényét, a kedvezményeket az osztályfőnök beírja a digitális naplóba. A fejlesztő pedagógusok egyéni fejlesztési tervet készítenek minden tanulóról, ugyanígy a szaktanár is, aki a fejlesztő és gyógypedagógussal folyamatosan együttműködve ad differenciált feladatokat a rászorulóknak. A minimum követelmények meghatározása a munkaközösségek feladata, ezek beépülnek a tanmenetekbe és a helyi tantervbe is. Intézményünkben a tagintézményvezető-helyettesek feladatai közé tartozik az SNI, BTMN tanulók nyilvántartása, fejlesztő óráik szervezése, kapcsolattartás a szakszolgálatokkal, a kontrollkötelesek listájának, dokumentációjának összeállítása. 2.6.1 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az ember élete során a tehetségre és képességeire alapozhat. Mindenkiben megvan a képesség arra, hogy megfelelő ösztönzéssel és támogatással maximálisan kiteljesíthesse adottságait. De oda kell figyelnünk, hogy a motiváció ne legyen manipulálás, illetve, hogy a képességek csak úgy tudnak fejlődni, ha lehetőséget adunk a megtanultak áttekintésére, alkalmazására, rendszerezésére. Nem veszíthetjük szem elől azt sem, hogy a belső mozgatórugók, célok, vágyak az érzelmeken keresztül jutnak kifejezésre. Az érzelmek azt is megmutatják, hogy minek mi az értéke. Éppen ezért ennek elmélyítéséért hangsúlyt fektetünk az iskolai hagyományteremtésre, -ápolásra, az iskola környezetére, a gyermekközpontú légkör kialakítására. A gyermekközpontúság, az egyéni kapcsolatok fontossága, az egyénre szabott, hozzá igazodó feladatok adása intézményünkben azért kiemelt szerepű, mert a szociális problémákkal, tanulási nehézségekkel küszködő gyerekek számára még fontosabb a sikerélmény, az előrejutás érzése, mint talán más esetekben. Az oktató-nevelő munka, a személyiségfejlesztés és a tehetségek felismerésének legfontosabb színterei a Tanítási óra 42

Pedagógiai Program


Itt van lehetőség az egyénre szabott, differenciált feladatokkal, gyűjtőmunkával, szorgalmi feladattal sikerélményhez juttatni a tanulót, önálló munkára szoktatni, egyéni tempójához igazodni. A tanórán belüli forma lehet a csoportbontás, illetve olyan nívócsoport létrehozása, ahol a közel azonos képességű gyerekek egymást erősítve, serkentve haladhatnak. Lehetőséget adunk a tanulóknak egyéni fejlődési ütemük szerinti továbbhaladásra, melynek érdekében differenciált képességfejlesztést végzünk. A gyorsabban haladni képes tanulóknak a tananyag elmélyítése, mélyebb megértése, látókörük szélesítése, a motiváció fenntartása érdekében egyéni fejlesztő feladatokat dolgozunk ki. A tehetséges diákok számára biztosítjuk, hogy képességeiket bemutathassák. Versenyekre készítjük fel és indítjuk őket, osztálykeretben, iskolai, városi és országos rendezvényeken szereplési lehetőségekhez juttatjuk őket, pályázati lehetőségeket kutatunk fel számukra. Tanórán kívüli tevékenységek Ezeket a tanulók öntevékenységekre építve, a tanulók igényei és az iskolai feltételek alapján szervezzük. Ezeken a részvétel önkéntes a diák részéről, szervezését a tanulók, a nevelőtestület, szülői közösség kezdeményezheti. Formái:  diákkörök, tudományos diákkörök  énekkar  művészeti csoportok  iskolai sportkör  iskolai szakkör  irodalmi színpad, színjátszó csoportok  versenyek, vetélkedők: iskolai, városi területi, országos versenyeken való részvétel, illetve felkészülés  nyelvvizsgára való felkészítés  emelt szintű érettségire való felkészítés  felkészítés a szakmai képesítő vizsgákra Tanulók iskolán kívüli tevékenysége A tanuló, a szülő és az osztályfőnök tudtával, írásbeli engedélyével részt vehet valamely intézmény, szervezet munkájában. Ha azonban ez a tevékenység meghaladja teherbíró képességét, károsan hat magatartására, tanulmányi eredményére, eltiltható e munkától. Formái:  könyvtárlátogatás  múzeum-, színházlátogatás, mozi  szakmai kiállítások, bemutatók  tanulmányi és osztálykirándulások  tábor  ismeretterjesztő előadások, kulturális rendezvények  külföldi kapcsolat – testvérvárosokkal és iskolákkal való kapcsolattartás  sportversenyeken és egyesületek munkájában való részvétel  művészeti és kulturális szervezetek munkájában való részvétel A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.:  differenciált tanulásszervezés  kooperatív technikák  projektmódszer 43

Pedagógiai Program


 tevékenységközpontú pedagógiák Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái:  individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel.  kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva).  projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek: Tárgyi feltételek:  Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény  Számítógép, mint fejlesztőeszköz,  Videó, zenei anyagok,  Kompetencia alapú tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltételek:  A tanár gyerekközpontú beállítottságú legyen. Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása.  A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban.  A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás.  Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a családsegítő szolgálat munkatársait. 2.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A felzárkóztatás célja a szerény képességekből, a hozott hátrányokból adódó lemaradás csökkentése, egészségügyi vagy szociális okból a versenyt nem bíró tanulók segítése, alapkészségek fejlesztése, a tantervi minimumkövetelmények elérése. Egyre több a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló. Esetükben szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az igazgató határozatot hoz - a gyakorlati képzés kivételével – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés módjáról (tantárgyi könnyítés vagy mentesítés). Az SNI tanulók felzárkóztatása, fejlesztése: A fejlesztőpedagógus, a gyógypedagógus és a szaktanár egyéni fejlesztési tervet készít, szükség esetén minden tantárgyból. A tanulmányaikban lemaradó, tanulási kudarccal küszködő diákok felzárkóztatása kiemelt feladatot jelent a tantestület számára. Ez minden pedagógusnak feladata a szaktárgyi tevékenysége keretében, és minden kollégiumi nevelőtanárnak és osztályfőnöknek a nevelési programja megvalósítása során.

44

Pedagógiai Program


A tanulók személyiségfejlődése érdekében a nevelési folyamatban olyan motivációs tényezőket kell beépíteni, amelyek a tanulók számára fontos tevékenységgé teszik a tanulást, igénylik az új ismeretanyagok megszerzését. A tanuláshoz kedvet teremtő és ösztönző siker jelenthet esélyt arra, hogy a tanulók megismerjék az önálló ismeretszerzés örömét, és bennük igazi érdeklődés, tudásvágy ébredjen. A felzárkóztatást segítő programok megvalósításának lehetőségei:  

tanórákon tanórán kívüli foglalkozásokon

A tanórák fontos feladata:        

a belső motiváció fejlesztése a változó tanulási helyzetekben való rugalmas alkalmazkodás fejlesztése, új algoritmusok keresése változatos, inger-gazdag módszerek alkalmazása pozitív önértékelés kialakítása a találékonyság, az ötletgazdagság fejlesztése különböző információ-feldolgozási módok megismerése, ennek megerősítése a tanulóban: vizuális – szemléltetés, vázlatkészítés auditív – tanári magyarázat, hangos tanulás mozgásos – rajzolás, mozgás, jegyzetelés

A tanórán kívüli foglalkozások fontos feladata:  

az előzetes ismeretek hiányának pótoltatása a különböző tanulási stílusok megismerése és megerősítése a képességekre gyakorolt hatásuk szerint: értelmes tanulás – valamennyi képességet fejlesztik  impulzív tanulás – megértésbeli zavarok jellemzik  mechanikus tanulás – a figyelem és az emlékezet működését érinti  az akaraterő fejlesztése  a társas tanulás megerősítése  fejlesztő programok szervezése: belső motiváció fejlesztése,  a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás fejlesztése,  a szelekció, a lényegkiemelés fejlesztése,  a szövegértési képesség fejlesztése. A sikeres tanulás előfeltétele intézményünkben, hogy az ideérkező tanulók birtokában legyenek a folyékony, gyors és értelmes olvasásnak, melynek feltétele a szövegösszefüggések megértése, a belső beszéd fejlettsége és a jellegzetes jelrészletek felismerése alapján változatos szövegegységek gyors azonosítása. A szövegösszefüggés megértése és a belső beszéd fejlettsége egyaránt összefügg az általános beszédkészség fejlettségével. Tapasztalataink szerint az iskolánkba érkező tanulók közül többen e képesség nem megfelelő szintje miatt nem érnek el sikereket a tanulás során. Ezért kiemelt feladatunk, hogy a 9. évfolyamon felmérést végezzünk e hiányosság felderítésére, és külön tanórán kívüli foglalkozás (képességfejlesztő-felzárkóztató) keretében foglalkozunk a néma-értő, hangos-értő olvasási képesség fejlesztésével, valamint a blattoló technika elsajátításával. A fentiek megvalósítása a felzárkóztatási programban lehetséges, amelynek formái lehetnek:  tanév elején felmérés készítése  tanulás tanítása  hiányosságok pótlása 45

Pedagógiai Program

      


alapkészségek gyakoroltatása korrepetálások az alapkészségek és követelmények elsajátítására differenciált és csoportfoglalkozások egyes tanulókra kötelező jelleggel tanulópárok, tanulószoba a gyengébb képességűek motiválása az új ismeretek elsajátítása egyéni beszélgetések, sikerélményekhez juttatás minimum követelmények megfogalmazása

A kompetenciaalapú oktatási projekt bevezetésével nem annyira az a lényeges, hogy segítsünk a diákoknak felzárkózni, hanem sokkal inkább az, hogy lehetővé tegyük számukra a saját ütemüknek megfelelő fejlődést, tanulást. Így nem alakulnak ki problematikus tanítási helyzetek, mivel olyan ismeretelsajátítási módokat biztosítunk a gyerekeknek, amelyekben valóban önmaguk lehetnek. Az új tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek: 

tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat);



legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia);



legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia).

A tanulásszervezés kulcsfigurája a tanár, akinek mindennapi pedagógiai tevékenysége során úgy kell megszerveznie az osztály munkáját, olyan utasításokat kell adnia és oly módon, hogy az figyelembe vegye a tanulók három alapszükségletét. Az a tanuló, aki biztonságos környezetben nő fel, ahol érzi, hogy a többiek (felnőttek és kortársak) szeretik, elfogadják és tisztelik őt, képes lesz minden figyelmét és energiáját a tanulásra fordítani. Az ilyen gyerek kérdez, kíváncsi, szívesen tanul, kezdeményez, szeretne minél többet megtudni a környező világról és uralni azt. Ha tanulóink szeretnek iskolába járni, mert megbecsülik őket, biztonságban érzik magukat, átélhetik a valahová tartozás és a fontosság érzését. Ehhez a pedagógus a következőket biztosítja: 

érezteti a tanulókkal, hogy értük dolgozik, kész figyelni rájuk;



mindig időt szán arra, hogy beszélgessen a diákokkal;



érdeklődést mutat a tanulók munkája, játékai és környezete iránt;



ösztönözi a gyerekeket arra, hogy dolgozzanak, játsszanak együtt, segítsék egymást; megtartja és teljesíti a tanulókkal közösen vállalt megállapodásokat, kötelezettségeket;



szavai és cselekedetei egyaránt azt sugallják, hogy elítéli az etnikai alapú megkülönböztetést és a diszkrimináció egyéb formáit;



megfelelő diszkrécióval kezeli a tanulókkal és családi helyzetükkel kapcsolatos bizalmas információkat.

Összegezve: az a tanár feladata, hogy fogékonyságán és a helyzetekre adott helyes válaszain keresztül az egyénhez igazítsa az oktatást. Mindez csak olyan gazdag tanulási környezetben valósulhat meg, melyben minden gyereknek magának kell saját fejlődésén dolgoznia, egy olyan iskolai közegben, melyben a gyerekek sok mindent tehetnek önállóan, kezdeményezhetnek, együtt dolgozhatnak és tanulhatnak, közös felfedezéseket tehetnek, illetve közösen szerezhetnek tanulási tapasztalatokat is. Az ilyen iskolai, tanulási légkörnek két szempontból is pozitív hatása van:

46

Pedagógiai Program




a gyerekek kiélhetik belső késztetéseiket az önállóságra és az önmegvalósításra;



a pedagógus külön támogatásban, figyelemben részesítheti, illetve más feladatok kiosztásával fejlesztheti azokat, akik ezt igénylik.

2.6.3 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése A tanulók adottságaikat, genetikai lehetőségeiket szüleiktől öröklik. A fiatalok fejlődésük jelentős szakaszában tartós családi-otthoni hatások alatt állnak. Ezek mellett a környezeti hatások is érvényesülnek, közülük a legtöbb az iskolában éri a gyermeket, amelyek gyengítik/hetik vagy erősítik/hetik az otthonról hozottakat. Mivel az intézményünkbe járó tanulók családi háttere, kiinduló helyzete nagyon változatos, sokszor hátrányos és problémás, maximálisan arra kell törekednünk, hogy szülővel, kollégával, diákkal együttműködve az őt érő külső és belső hatásokat értelmezni tudja, s ez alapján dönteni, választani legyen képes. Alapvető felismerni, hogy céltudatos és hosszú távú munkára kell felkészülnünk, amelyekhez módszerek, eszközök széles skálája alkalmazandó. Szükséges átgondolni – a tanulókkal együtt – a világban betöltött helyüket, szerepüket, értelmes célt találni, annak eléréséhez megkeresni a megfelelő eszközt. Mindez azért szükséges, mert sok-sok tényező befolyásolja ezt a korosztályt, s kellő belső kontroll hiányában önértékelésük szélsőséges lesz. A különböző nehézségekkel küzdő gyermekek legfőbb jellemzője a tervező magatartás hiánya és a meggondolatlanság. Az intézmény felvállalja a Szakiskolai Fejlesztési Program „C” komponense keretében azoknak a fiataloknak a képzését, akik betöltötték 15. életévüket és az általános iskola 8. osztályát nem fejezték be. A felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg a tanuló. Ezek leküzdéséért:  Fejlesztjük a tervezéssel kapcsolatos készséget.  Önuralomra nevelünk.  Az önbecsülést összehangoljuk az önismerettel.  Hatékony tanulási módszereket tanítunk.  A tanulási kudarcok és a viselkedési problémák – ezek összefüggnek – olyan szocializációs zavarok, amelyek az elvárások teljesítésének képtelenségéből vagy elutasításából fakadnak. A deviáns viselkedésnek több oka lehet: - szocializációs folyamat sérülése, - túlzott pedagógustekintély, - problémás konfliktuskezelés, - ártó családi hatások, - iskolai kudarcok, túlzott teljesítménykényszer, - erős idegrendszeri ingerlékenység, - rossz társaság A deviancia súlyosabb eseteinek tényezői lehetnek: - alacsony intelligencia, - agresszivitás, - hazudozási hajlam, - negatív énkép, családkép, - súlyos magatartási zavarok.

47

Pedagógiai Program


A veszélyeztetett gyermekek száma évről évre nő intézményünkben is. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek személyiségproblémáit a viselkedési zavarok, tanulási kudarcok jelezhetik. Ezért nagy a pedagógus felelőssége a felismerésben, szakemberrel való együttműködésben, de mindez nem tudja kompenzálni a szülői nevelés hiányosságait, negatívumait. A pedagógus minden megnyilvánulása példaértékű, segítő, pártatlan, őszinte magatartása akarva-akaratlanul mintául szolgál. Ezért jó, ha szem előtt tartjuk a következőket:  A kevésbé merev környezetben a szociális-emocionális célok elfogadása jobban kedvelt, így fokozódik a magatartási rendellenességekkel kapcsolatos tolerancia.  A túl direkt oktatás, a csak a feladatra koncentrálás leszállítja az interakciós szintet.  A tanár próbálja megérteni a tanuló viselkedésének okát, több empátiával forduljon felé!  Egyensúly keresése a gyermekközpontú nevelés és a teljesítményorientált nevelés között.  Tanév elején a diákok mielőbbi megismerése, a kollégiumi kérdőív értékelésével a beilleszkedés segítésére irányuló szülői jelzések, kérések feldolgozása,  a tanulókra vonatkozó egyéni intézkedések megtervezése,  a kollégiumi nevelőtanárok és a segítségre szoruló diákokat tanító pedagógusok körében figyelemfelhívó megbeszélés a közös feladatok végrehajtása érdekében,  a 9. osztályosok beilleszkedésével kapcsolatos tapasztalatok megbeszélése, osztályfőnökök kollégiumi csoportvezetők, az egy osztályban tanító pedagógusok körében,  az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők feladata a szülőkkel és egymással való folyamatos kapcsolattartás a tájékozódás és tájékoztatás céljából, illetve esetenként más irányú szakmai (orvosi, pszichológiai) segítség igénybevételére ösztönözni a szülőket,  egyéni foglalkozások és beszélgetések keretében rendkívül fontos feladat a kisebbségi érzéssel, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók bizalmának erősítése,  a tanítási órák, szilenciumi és felzárkóztató foglalkozások keretében differenciált feladatokkal, egyéni odafigyeléssel és törődéssel kell segíteni a tanulók sikerét. Az intézményben alkalmazott eljárások:  Speciális szakembereket alkalmaz a problémás, deviáns tanulók kezelésére. Mindez az ifjúságvédelmi felelősök és az iskola pszichológus feladatköre is.  Változatos nevelési-oktatási feltételeket biztosít a különböző képességek kibontakoztatásáért.  Kapcsolatot tart az érintett tanulók szüleivel.  Igyekszik korán felismerni a deviáns cselekedeteket, egyénileg kezelni a beilleszkedési zavarral küzdőket.  Preventív tevékenységet végez, amelynek célja a veszélyeztető tényezők kialakulásának, hatásának megakadályozása, visszaszorítása. Az időben történt felismerés és célzott segítségnyújtás alapja az előrelépésnek.  Az osztályfőnökök, a kollégiumi és gyakorlati csoportvezetők, valamint a diákönkormányzat feladata a közösségek ilyen szellemben való működtetése. A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák:  Differenciált tanulásszervezés  Kooperatív technikák alkalmazása  Projekt-módszer elterjesztése  Tevékenységközpontú pedagógiák 48

Pedagógiai Program

  


Individuális tanulás előtérbe helyezése. Önismereti tréningek. A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.

2.6.4 Felzárkóztatás, fejlesztés, tehetség-gondozás, konzultáció; speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából Intézményünkben a 9. évfolyamosok körében végzett bemeneti mérések eredményétől függően különös figyelmet fordítunk arra, hogy viszonylag rövid időn belül azonos felkészültségi szintre tudjuk hozni a diákokat és kiküszöböljük az általános iskolai felkészítések különbözőségeiből adódó hiányosságokat. A tehetséges tanulók számára külön felkészítő foglalkozásokon biztosítjuk, hogy a városi, megyei, területi, országos versenyeken olyan eredményt tudjanak elérni, mely elégedettséget, sikerélményt indukál a diákban és az iskola jó hírnevét is öregbíti. 2.6.5 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Intézményünkben nagy számban található szociálisan hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, átmeneti neveltet, utógondozott, ideiglenes elhelyezéssel tanuló, állami gondozottakat is nevelünk, oktatunk. Az utóbbi években országos problémává vált a deviáns magatartás, a családok romló szociális helyzete. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálását az ifjúságvédelmi felelős látja el, de köteles ebben a munkában közreműködni az intézmény valamennyi pedagógusa, kiemelten az osztályfőnöki feladatokat ellátó kollegák az iskolapszichológus és a védőnő. Legfontosabb feladatunk, hogy megismerjük a tanulók családi hátterét, fokozott figyelemmel kísérjük azokat a családokat, akik egyedül nem képesek – anyagi helyzetük vagy más oknál fogva – eleget tenni a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatoknak. Ha indokolt, haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, és ezen keresztül kezdeményezni azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek az iskola rendelkezésére álló pedagógiai eszközökön, anyagi lehetőségeken túl segítséget nyújthatnak a tanulóknak és szüleiknek. Különösen fontos a tanulók fejlődését akadályozó okok feltárása, a káros hatások megelőzése és ellensúlyozása. Az iskola saját lehetőségein belül a következő konkrét tevékenységet látja el:  a szociálisan hátrányos tanulók ügyeinek intézése (kedvezményes étkeztetés, tankönyv támogatás, pályázati lehetőségek kihasználása stb.)  egészségmegőrző, mentálhigiénés előadások, programok szervezése (drogprevenció)  a vidékről naponta bejáró tanulók kéréseit támogatja, illetve képviseli bizonyos fórumokon (pl.: menetrend-összeállítás)  a tanulók étkeztetésének folyamatos biztosítása (kiskunfélegyházi, rászoruló tanulók esetén igyen tízórai)  egyéni foglalkozásokat, elbeszélgetéseket szervez a tanulók vagy indokolt esetben a szülők számára (fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatások stb.)  a tanulók iskolai tevékenységéről és magatartásáról folyamatosan tájékoztatja a szülőket, gondviselőket, velük rendszeresen kapcsolatot tart fenn  indokolt esetben külső szakértők (pszichológus, orvos, logopédus stb.) közreműködését kéri a felmerülő problémák megoldásában A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:  

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok szervezése A nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek ellenőrzése 49

Pedagógiai Program

           


A hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók feltárása az osztályfőnökök segítségével, munkájuk segítése, körülményeik megismerése A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ügyeinek intézése Az önkormányzati pályázati lehetőségek kihasználása Egészségmegőrző előadások szervezése A bejáró tanulók kéréseinek támogatása Kapcsolattartás a DÖK-kel Rendszeres kapcsolat a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók szüleivel, az osztályfőnökkel, a kollégiummal Kapcsolattartás a városi gyermekjóléti szolgálattal, az önkormányzat népjóléti osztályával, a gyámhatósággal, a jegyzővel, a rendőrséggel Képviseli az iskolát a feladatköréhez tartozó ügyekben Intézményváltás esetén felkeresi az új intézmény gyermekvédelmi felelősét Részt vesz azokon a fórumokon, ahol a hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit képviselik Együttműködik az osztályfőnökökkel és a pszichológussal

2.6.6 Szociális hátrányok enyhítését célzó pedagógiai tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű, de különösen a szociális hátrányban lévő tanulót képességeinek kibontakozásában. A tagintézményekben a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatokat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős hangolják össze. Helyzetfelmérés után meghatározzák a tevékenység célját, éves ütemtervet, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformát. Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program: A szociális hátrányokat az Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program keretében vállalt nevelési és oktatási feladatok alapján enyhítjük a halmozottan hátrányos helyzetű, kollégiumban lakó tanulóinknak. A Kollégiumi Pedagógiai Program részletesen tartalmazza ezen feladatainkat. Helyzetelemzés Intézményünkben is megfigyelhető, hogy évről évre nő a szociálisan hátrányos tanulók száma. Adódik ez abból, hogy gyorsan változik a családok helyzete, munkanélkülivé válnak a szülők, csökken a jövedelmük, szétbomlanak a családok. Iskoláinkban viszonylag kevés az értelmiségi szülő, ezért a tanulóknak a tanuláshoz való pozitív viszonyulásának kialakítása is fontos feladat.  A tanév elején, osztályonként összegyűjteni a hátrányos helyzetű tanulókat A családi hátrányok csoportosítása a. Családi mikrokörnyezet: - a család gazdasági helyzetéből adódó lakásviszonyok, - túlságosan alacsony egy főre eső jövedelem, - a kulturális helyzet (szülők alacsony iskolázottsága, a kultúra megbecsülésének hiánya a művelődés és az önművelődés lebecsülése stb.), - családi hagyományok (hagyományokon alapuló kapcsolatok a családon belül és kívül, vallási, erkölcsi, szociális hagyományok, nevelési hagyományok stb.), - a család élete, a családtagok magatartása (kevés közös élmény a szülőkkel, helytelen nevelési módszerek, a gyermek nem megfelelő helyzete a családban, a szülők kifogásolható erkölcsi magatartása, az iskola munkájának lebecsülése, közömbösség vele szemben, rendezetlen életmód). b. Családi házon kívüli környezet 50

Pedagógiai Program


az utca, lakókörzet negatív hatásai, helytelen viszony, kapcsolat kifogásolható magatartású, erkölcsű gyermekcsoportokkal, felnőttekkel. Iskolai környezet - az oktatási intézmény hiányos tárgyi, személyi ellátottsága, - az iskolába naponta távolról való bejárás, - a tanítás hatékonyságának alacsony színvonala, - helytelen nevelői magatartás, - rossz tanár-diák viszony, - a tanulók értékelésének, minősítésének merev módszerei, - a tanuló nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben.  Családlátogatás tapasztalatainak összegyűjtése  Adatlapokon az adatok rögzítése A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységi formák szolgálják: A gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenységi területe -

       

Segítségnyújtás arra, hogy a gyermek szükség esetén kollégiumi ellátásban részesüljön. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatáson, a gyermekvédelmi felelős fogadóóráin. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése. A tankönyvtámogatás mértékének meghatározása, könyvtári, ill. használt könyvek igénylésének biztosítása. Táborozások, kirándulások költségeihez hozzájárulások szervezése, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. Ha szükséges, a gyermekvédelmi hatóságoknak jelentés készítése. Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel. Külső előadók segítségének megszervezése.

Az osztályfőnök tevékenységi területei   

Az osztályközösség erősítése, különös figyelemmel kísérve a szociálisan hátrányos tanulókat, hogy ne szoruljanak a perifériára. Szülői értekezleten a szülőkkel a nevelési problémák megbeszélése, szükség esetén a nevelési szokások bővítése. Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése szaktanárok bevonásával.

Külső szakember igénylése, tevékenységi területeik  Önismereti csoportok létrehozása, működtetése a nevelési tanácsadóval együtt.  Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése.  Mentálhigiénés programok szervezése. Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyük az intézményben a lemaradó vagy eltérő képességű, szociális helyzetű (HH, HHH, SNI) tanulók együttnevelését, oktatását. Ennek érdekében a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani az esélyegyenlőség biztosítását.

51

Pedagógiai Program


2.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Az intézmény tanulóinak közösségét diákönkormányzat képviseli intézményünkben, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete, tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Intézményünkben mindhárom tagintézményben működik diákönkormányzat, továbbá a kollégiumokban is. Minden tanév szeptemberében osztályonként 2 főt választanak, akik képviselik diáktársaikat a havonta tartott megbeszéléseken. A diákönkormányzatot segítő tanárt az iskola igazgatója bízza meg. A diákképviselők részt vesznek a fegyelmi tárgyaláson. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ, Pedagógiai Program jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúsági célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzat dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Intézményünk évente 2 alkalommal tart diákközgyűlést tagintézményi szinten, melynek tervezett témáit, napirendi pontjait 15 nappal előbb nyilvánosságra hozza az iskolarádióban és a faliújságon. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskolai életre vonatkozó bármely kérdésben, így pl.:  a tanulók jutalmazási elveire,  önkéntes munkára, környezetvédelmi akciók tervezésére,  az iskola sporttevékenységére,  az iskolai hagyományok ápolására,  tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáira stb. Az iskola tanulóinak véleménynyilvánítási formái, színterei:  diákközgyűlés,  osztálygyűlés  diákönkormányzati ülés,  osztályfőnöki óra,  alkalmi felmérések,  igazgatói megbeszélés.

52

Pedagógiai Program


2.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskolán kívüli negatív környezeti hatások esetében az iskola és a szülői ház között munkamegosztást kell kialakítani. Az iskola csak azért vállal felelősséget, amit jogosítványai megengednek. A tanuló iskolán kívüli tevékenységében a szülői háznak van meghatározó szerepe, de segítséget kell adnunk a szülőknek azokban a súlyos esetekben (drogfogyasztás, alkoholizálás, fiatalkori bűnözés), amikor ezeknek megoldása már kilép a családi keretek közül. Ilyenkor fontos szerepet tölt be az osztályfőnök mellett az ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus. Az elmúlt időszakban jelentős mértékben hangsúlyossá vált az oktatási intézmények kapcsolattartása környezetükkel. Iskolánkban stratégiai cél, hogy a szülő, tanuló, iskola együttműködése több síkon is jól működjön. A kapcsolattartás formái:        

szülői értekezletek fogadóórák iskolai nyílt napok családlátogatások levelezés, ellenőrző, telefon, digitális napló osztályszintű vagy csoportszintű megbeszélés fegyelmi eljárás esetén egyeztető eljárás lefolytatása mediáció Szülői közösség működése:

a) 

73. § (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.



A tanév indulásakor az új osztályokból szervezik, bővítik választmányukat.



Jelenlétükkel, szervezőkészségükkel segítik az iskola rendezvényeit. (Szalagavató bál, ballagás, színház és mozi látogatások, hangversenyek, osztálykirándulások, sportnapok, diáknapok).



A választmányi gyűléseiken vitatják meg az aktuális kérdéseket, véleményükkel segítik az iskola és a kollégium nevelői, pedagógiai munkáját. Szülői értekezletek rendszere:

b) 

Évente legalább kétszer tartunk szülői értekezletet.



Az ősszel tartandón a tanévkezdés feladatait, és az éves programot hirdetjük meg. Ekkor ismertetjük és fogadtatjuk el velük a házirendet.



Tavasszal a féléves munkát értékeljük és a tanulmányi helyzetet analizáljuk.



Az éves értekezletek mellett, ha az osztály gyenge tanulmányi eredményt nyújt, magatartása romlik, az osztályfőnök kollégák hívjanak össze rendkívüli szülői értekezletet. Fogadóórák:

c) 

Szükség esetén előre egyeztetett időpontban a szülők rendelkezésére állunk. 53

Pedagógiai Program



Fél évente egyszer általános, központi fogadóórát tartunk, melyen minden iskolánkban tanító, oktató tanár részt vesz. Nyílt napok szervezése:

d)  e)


Iskolai nyílt napot minden év novemberében szervezünk. A rendezvény a beiskolázást, leendő tanulóink tájékoztatását szolgálja.

A személyes találkozásokon kívül szükség esetén levélben, telefonon tájékoztatjuk a szülőket a felmerülő problémákról. A tanulók előmeneteléről az ellenőrző/digitális napló bejegyzései nyújtanak folyamatos tájékoztatást. Az intézmény alapítványai:

f)

Székhely – „Kossuth Lajos Szakmunkásképző és Szakközépiskola Támogatásáért” alapítvány Közgazdasági Szakközépiskola – „Elismerés” alapítvány / „Közgések a Közgéért” alapítvány A tagintézményekben működő alapítványok a korábbi években kialakult gyakorlat szerint működnek. Az iskola (tagintézményei) és a kollégium között jó a munkakapcsolat, kommunikáció. Ez több szinten is megnyilvánul. 

A kollégium az iskolai tájékoztatása alapján az iskolai szülői értekezletekhez, fogadóórákhoz, rendezvényekhez igazítja szülői tájékoztatóit.



Kölcsönösen látogatjuk, megtiszteljük egymás rendezvényeit, és ezeket az alkalmakat is kihasználjuk kapcsolataink bővítésére.



A kollégiumi nevelők és az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak fenn.



Az iskola pedagógusai és a kollégium nevelői az időszakos jegyellenőrzések alkalmával is tájékozódnak az érintett diákok előmeneteléről.



A pedagógiailag nehéz, problémás gyermekek ügyeit körültekintően, segítő fórumok bevonásával, együttműködve oldjuk meg.



A tanulók munkájával, életével kapcsolatos fontosabb információkról tájékoztatjuk egymást, valamint a szülőket az egészségesebb, jobb kapcsolatok érdekében.

A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI: Évről évre nyíltabbá válik a pedagógusok kapcsolata a szülőkkel. A Szülői közösség vezetői állandó meghívottjai az iskolai rendezvényeknek, és e meghívásnak egyre gyakrabban eleget is tesznek. Közösen szervezzük a külföldi partnerekkel kapcsolatos rendezvényeinket. Ünnepségeink rendezésében, lebonyolításában is egyre több szerepet vállalnak a szülők. A kollégiumi nevelőkkel az egyre gyakoribb találkozás ad lehetőséget a kapcsolatunk továbbfejlesztésére. A különböző oktatási létesítmények közös pályázati tevékenysége eredményeként létrejött intézményi hálózatban a pedagógusok új típusú együttműködését alakítjuk ki: megismerjük és megvitatjuk egymás jó kompetenciafejlesztő gyakorlatát, szakmai tapasztalatainkat folyamatosan megosztjuk egymással. A szülőkkel szembeni törvényi elvárás 72. § (1) A szülő kötelessége, hogy a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható 54

Pedagógiai Program


segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, c) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. (2) A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek – ha nem cselekvőképtelen – tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. (3) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon. (4) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a jegyző kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, g) az oktatási jogok biztosához forduljon A TÁMOP 3.1.4. program a szülőkkel való kapcsolatot új szintre emeli, hiszen a szülők esetleg aktív részesévé válhatnak a tanulási folyamatnak. Ez több előnnyel járhat. A szülők nem pusztán passzív szemlélői lehetnek az iskolai életnek, hanem maguk is alakíthatják, befolyásolhatják azt. Pl. a témahét, vagy a projektek előkészítésében, kivitelezésében aktívan részt vehetnek.

55

Pedagógiai Program


2.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 2.9.1 Központi írásbeli felvételi vizsga A központi felvételi vizsgát a középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje szerint szervezzük magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyakból. 2.9.2 Belső vizsgák Próbaérettségi, köztesvizsga, szintvizsga Próbaérettségit tesz a szakközépiskola nappali és ifjúsági tagozatának minden 12. évfolyamos tanulója az I. félév végén, december folyamán. Tantárgyai: - magyar nyelv és irodalom - matematika - történelem kötelező érettségi tárgyak - idegen nyelv - választott tantárgy A témaköröket, feladatlapokat a munkaközösségek közösen határozzák meg és állítják össze. A számonkérés írásban történik, a szerzett érdemjegyeket a félévi osztályzatok megállapításakor kétszeresen vesszük figyelembe. 2005-től a tanulók két szinten tehetnek érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból. Az érettségi vizsga kötelező és kötelezően választható vizsgatantárgyakból áll. Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv Intézményünk a következő választható tantárgyakat ajánlja a vizsgázóknak: fizika kémia biológia testnevelés informatika földrajz ének – zene rajz és vizuális kultúra szakmai alapozó tantárgyak. A középszintű érettségi vizsga szervezése a 100/1997. () Kormányrendelet illetve a 106/2012. (VI.1) Kormányrendelet alapján zajlik. Az írásbeli feladatlapok és javítási útmutató központilag készül, a javítás az iskola feladata. A szóbeli feladatok összeállítása a 40/2002.(V.24) sz. miniszteri rendeletben foglaltak szerint az iskola tanárainak feladata. 2.9.3 Előrehozott érettségi Az egyéni haladási ütem megvalósulását, a hozott hátrányok leküzdését nagymértékben segíti az előrehozott érettségi lehetősége. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok az öt érettségi tárgyból különböző időben érettségizhessenek.

56

Pedagógiai Program


Előrehozott érettségi vizsgára jelentkezhet a 11. illetve nyelvi előkészítő képzésben az a 12. évfolyamos tanuló, aki az adott vizsgatárgyból megírta a próba érettségit, illetve letette az osztályozó vizsgát a hiányzó évfolyamok követelményeiből. 2.9.4 Szintvizsga: A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, valamint az intézmény közreműködésével kerül sor a szintvizsga megszervezésére. A szakmai gyakorlati szintvizsga a mindenkor érvényes MKIK szintvizsga szabályzata szerint kerül lebonyolításra minden szakmánál az adott és előírt időpont szerint. A vizsgázó tanulók gyakorlati felkészülésének mérése előírt gyakorlati feladatbankból választott gyakorlati feladatból áll, melyen előírt időtartam alatt kell elkészíteni, s az értékelése az előre megadott szempontok szerint történik. 2.9.4.1 Köztesvizsga:  Ha az év végi köztes vizsgán valamely tantárgyi részből elégtelent kapott a tanuló, az elégtelen részből javítóvizsgát tehet.  Az évközi érdemjegyekből képzett előzetes osztályzatot 2-szeres szorzóval számítja a tanár.  A köztes vizsga eredményét egyszer veszi figyelembe.  A két értéket összeadja, majd osztja hárommal, alakul ki a bizonyítványba kerülő osztályzat. Az intézmény szervezi, azon szakmáknál, ahol a kamara nem szervez szintvizsgát, valamint olyan szakmáknál, ahol a tanulók különböző külső gyakorlati helyeken tanulnak (pl. élelmiszer- és vegyi áru eladó, fodrász, autószerelő). A cél az, hogy felmérjük a tanulók felkészültségét, egységes szemléletet alakítsunk ki a gazdálkodó szervezetek között a tanulóképzéssel kapcsolatban, valamint a vizsgázók éles helyzetben tapasztalják meg egy vizsga hangulatát. A feladatokat, értékelési szempontokat az intézmény szaktanárai, ill. szakoktatói állítják össze, figyelembe véve a szakmához kapcsolódó SZVK előírásait. 2.9.4.2 Modulzáró vizsga Az Szt. 13. §-ának módosult (2) bekezdése szerint a köztes vizsga helyébe lép a modulzáró vizsga, amelyet a szakképzést folytató intézmény szervez. Az eredményes modulzáró vizsga a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében előírtak szerint feltétele lehet a szakmai vizsgára bocsátásnak is. A modulzáró vizsga bevezetése miatt módosult még az Szt. két másik jogszabályi helye is a következők szerint: 2.9.5 Egyéb vizsgák: 20/2012. (VIII.1) EMMI rendelet 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. 2.9.5.1 Osztályozó vizsga (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

57

Pedagógiai Program


c) az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. (3) Egy osztályozó vizsga – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (4) Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Osztályozó vizsga fajtái:  Magántanulói vizsga: kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. Tanévenként két alkalommal – januárban és júniusban – szervezünk vizsgát, amelynek időpontjáról levélben értesítjük a tanulót és a szülőt. A tanuló a vizsga anyagát, témaköreit az adott szaktanártól kapja meg. A felkészüléshez segítséget kérhet. A vizsga egy írásbeli feladatlap megoldásából és 3 tagú vizsgabizottság előtti szóbeli vizsgából áll. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg, ezt jegyzőkönyvben rögzíti. Az osztályfőnök adminisztrálja a törzslapon és a bizonyítványban az elért eredményt. Amennyiben a tanuló nem jelenik meg vagy elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgát tehet.  Nem osztályozható tanulók vizsgája: ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Tanévenként két alkalommal -– januárban és júniusban -–szervezzük meg az osztályozó értekezlet után. A tanulót, a szülőt az osztályfőnök értesíti a digitális naplón keresztül. A vizsgaanyagot a szaktanárok határozzák meg az adott időszak tananyagához igazodva. A tanuló írásban és szóban tesz vizsgát, a szaktanár kijavítja a dolgozatot és az eredményt jegyzőkönyvben és a digitális naplóban rögzíti. Amennyiben a tanuló nem jelenik meg vagy elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgát tehet.  Előrehozott érettségizők vizsgája: azok a tanulók, akik a választott tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát szeretnének tenni, kötelesek részt venni a próbaérettségi vizsgán. A hiányzó évfolyamok tananyagából a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgát tesz az érettségi vizsga követelményei szerint január/február folyamán. Az eredményt az osztályfőnök rögzíti a törzslapon és a bizonyítványban. A tanuló követelmények teljesítése után bocsátható érettségi vizsgára.

58

Pedagógiai Program


2.9.5.2 Javítóvizsga 20/2012. (VIII.1) EMMI rendelet 64. §, (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. (8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. 2.9.5.3 Különbözeti vizsga 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 25 § (1) bekezdés Különbözeti vizsgát tesz azon átvett, más intézményből átiratkozott tanuló, akinek átvételéhez ezt az igazgató előírja. A tanuló a vizsga anyagát, témaköreit az adott szaktanártól kapja meg. A felkészüléshez segítséget kérhet. A vizsga egy írásbeli feladatlap megoldásából és 3 tagú vizsgabizottság előtti szóbeli vizsgából áll. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg, ezt jegyzőkönyvben, a szaktanár a digitális naplóban rögzíti. Az osztályfőnök adminisztrálja a törzslapon és a bizonyítványban az elért eredményt. 64. § (5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Különbözeti vizsgát tehet az a diák, aki alap óráról emelt szintű képzésre szeretne átjelentkezni a 11. évfolyam végén. Különbözeti vizsga szervezhető akkor is, ha egy tanuló szakközépiskolai képzésre jelentkezik szakiskolai képzésről, illetve olyan intézményből kerül át, ahol az adott tantárgyat nem tanulta. Ebben az esetben azokból a tantárgyakból kell vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az előző képzésben nem tanult. A különbözeti vizsga követelményrendszerét a szaktanár állítja össze. Tanévenként két alkalommal (december, április) szervezzük meg. 2.9.5.4 Érettségi vizsga 6 § 6. § (1) Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít. (2) Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: a) magyar nyelv és irodalom, b) történelem, c) matematika, d) idegen nyelv - a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom, e) kötelezően választandó vizsgatárgy; szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy, a 2015/1026-os tanévtől érettségizőknek.

59

Pedagógiai Program


(3) A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. (5) A szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után tehet szakmai vizsgát. (6) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek. A vizsgakövetelmények megállapítása, kihirdetése, az értékelési módszer meghatározása az állam feladata, a követelményrendszert a helyi tanterv alapján helyi vizsgakövetelményekkel nem bővítjük. A középszintű érettségi vizsga témaköreit a pedagógiai program 2. sz. melléklete tartalmazza. Nyitottak vagyunk arra, hogy érettségi vizsgát szervezzünk azoknak a tanulóknak az igényei alapján, akiknek a tanulói jogviszonya már nem áll fenn. (ÉVSZ. 12. §. 4. pont) ha igény van rá, a 13. évben vállaljuk az iskolánkkal jogviszonyban nem lévő tanulók szintemelő érettségire történő felkészítését is önköltséges alapon, tanfolyami keretben. Az esti tagozaton és a Digitális Középiskola esetében a testnevelés, esti tagozaton az ének-zene tantárgyakból a hallgatók osztályozó vizsgát kötelesek tenni a 3 év anyagából, mivel óratervbe beépített óraszám a tantárgyra nincs. A középszintű érettségi vizsga szervezése a továbbiakban is a nappali képzésben résztvevőkre vonatkozó jogszabályok szerint történik zajlik. 11. § (1) A gimnázium négy, hat vagy nyolc - nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc - évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelésoktatás folyik. 12. § (1) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. (2) A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. (3) A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. Az érettségi vizsgákra felkészítő 11. és 12. illetve a 12. és 13. évfolyamon folyó pedagógiai munka előkészítése megköveteli, hogy diákjaink már a kilencedik évfolyamon alaposan megismerkedjenek a kétszintű érettségi rendszerrel, és megfelelő önismerettel rendelkezzenek ahhoz, hogy választásuk reális legyen. A szaktanárok és az osztályfőnök is tájékoztatást ad abban a kérdésben is, hogy az iskolában folyó tanórai keretek között mely tárgyakból nem tud a diák felkészülni az érettségire, mi ilyenkor a teendője, hogyan szerezheti meg a vizsgakövetelményekhez szükséges tanórák és tananyag többletét. 60

Pedagógiai Program


A kétszintű érettségi témájával minden szaktanárnak kötelessége tanórán és azon kívül is foglalkozni a helyi tantervben is rögzítettek alapján, az osztályfőnöknek pedig fontos koordináló szerepe is van. A 10/11. évfolyam belső vizsgáinak (évfolyam-dolgozatok követelményeinek) összhangban kell lenni az érettségi tárgyak választásával. Orientáló szerepe van ezeknek a vizsgáknak/dolgozatoknak az érettségi szintjének megválasztásában is. Az iskola igazgatója minden év március 15-ig közzéteszi a tájékoztatót azokról az érettségi tantárgyakról, illetve a felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy melyik pedagógus fogja oktatni az adott tantárgyat. (A tájékoztató elfogadása előtt az iskolai diákönkormányzat és a szülői képviselet véleményét be kell szerezni.) A tanuló május 20-ig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha iskolaváltás miatt a tanuló nem tud élni e választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. Szabadon választott tantárgyakat választani nem kötelező, ez tehát nem jelenti a továbbhaladás akadályozását. A választott tantárgyban megkezdett tanulmányokat viszont a tanév végéig folytatni kell, belőle teljesíteni kell az előírt követelményeket. A tanuló igazgatói engedéllyel módosíthatja választását. (A tantárgyválasztással, annak módosításaival összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza) Az iskola igazgatója az iskolai lehetőségek alapján a munkaközösség-vezetők tanácsának, a diákönkormányzat és a szülői szervezetek véleményének kikérésével meghirdeti minden év január 31-ig a 11.(12.) és 12.(13.) évfolyam tantárgyi rendszerét a 100/1997-s kormányrendelet 4. §. alapján. Az érettségi vizsga két szintjének követelményeit ezen PP helyi tantervei tartalmazzák, a tantárgy-specifikus teendők megjelölésével együtt.

61

Pedagógiai Program


2.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének, felvételének szabályai A tanulói jogviszony az intézménybe való felvételi értesítés alapján beiratkozással vagy átvétellel jön létre. A belépés feltétele:  a 8. évfolyam eredményes befejezése (reintegrációs HÍD II. képzés esetén elvégzett 7 6 osztály és betöltött 15. életév),  egészségügyi alkalmasság,  szakközépiskolai képzés esetén sikeres központi felvételi vizsga,  1/11 és 1/13 szakképző évfolyamokra gyakorlati hely megléte,  megfelelő tanulmányi eredmény. A továbbhaladás feltételei: a. Szakaszhatárai  évenként: abban az esetben, ha legalább elégséges szinten teljesíti azokat a követelményeket, amelyek szükségesek a magasabb évfolyam tudásanyagának elsajátításához. Mindez a nevelőtestület határozata alapján történik.  10. évfolyam végén: a szakképző évfolyamokra a tanulók a 10. évfolyam eredményes elvégzése után.  12. évfolyam félévkor próbaérettségi.  Szakképző évfolyamokon köztes és szintvizsgák. b. Kritériumai:  az osztályozott tantárgyak esetében legalább elégséges osztályzat,  igazolt és igazolatlan hiányzások megengedettnél kisebb mértéke,  szakképző évfolyamokra jelentkezésnél érettségi vizsga. c. Kritériumok nem teljesülésekor:  igazolt, igazolatlan hiányzás miatt nem osztályozható tanuló továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt,  legfeljebb 2 elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgát tehet a tanuló,  Sikertelen javítóvizsga évfolyamismétléssel jár. A tanulói jogviszony megszűnése: a. Iskolai tanulmányok befejezése előtt:  önkéntes iskolaváltás miatt,  fegyelmi vétség miatt,  tankötelezettség megszűnése után, ha a tanuló írásban jelenti kilépési szándékát, illetve ha hiányzásai meghaladják az előírt maximumot, kimaradása automatikus, de ezt is adminisztráljuk,  tankötelezettség megszűnése előtt az igazolt és igazolatlan hiányzások mértékéről a szülőt, a jegyzőt kell értesíteni és a törvényben előírtak szerint kell eljárni. 50. § (1) A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.

62

Pedagógiai Program


(2) A középfokú iskola és a kollégium – jogszabályban meghatározott keretek között – állapíthatja meg a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). A középfokú iskola és a kollégium a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. (4) Középiskolában – külön jogszabály szerint szervezett – központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. Helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát. 51. § (3) A többcélú intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban. (4) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. b. Iskolai tanulmányok befejezésekor: 53. § (2) Megszűnik a tanulói jogviszony a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, c) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, d) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, e) szakképző iskolában folyó szakképzésben ea) ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, eb) ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján, ec) ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, g) a tankötelezettség megszűnése után – ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad –, a bejelentés tudomásulvételének napján, h) ha a tanuló tanulói jogviszonyát – a tanköteles tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. (3) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló hátrányos helyzetű. (4) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya – a tanköteles tanuló kivételével – ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. (5) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (6) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján 63

Pedagógiai Program


megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván részt venni. (7) Ha a többcélú intézmény több iskolatípus feladatait is ellátja, a tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogviszony nem szüntethető meg, amíg a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai feladatot ellátó intézményegységben lehetőség van. A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál – alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál – többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat. Ha a tanulói jogviszony megszűnik, a tanuló adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az iskola nyilvántartásából törölni kell. Tankötelezettség A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik vagy sikeres érettségi vizsgát vagy szakmai vizsgát tettek. Azon sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége, akik esetében a szakértői és rehabilitációs bizottság e törvény hatálybalépése előtt a tankötelezettség huszadik életévükig történő meghosszabbításáról döntött, annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a huszadik életévüket betöltik.

64

Pedagógiai Program


3 HELYI TANTERV 3.1 A választott kerettanterv megnevezése A helyi tanterv fogalmat mi úgy értelmezzük, hogy a megjelölt műveltségi területekre, tantárgyakra, óraszámokra építetten minden tantárgy (munkaközösség) elkészíti a tantárgyi programját és a tantervét. (Ezek alapján készülnek évente a tantárgyankénti tanmenetek). Tehát a helyi tanterv a tantárgyi programok és tantárgyi tantervek összessége. A tantárgyi programok minden esetben a Köznevelési Törvény előírásai (NKT. 26.§ (1) – (5)) alapján készültek. A Nkt. a helyi tantervek illetékességébe sorolja a középszintű érettségi témaköreinek rögzítését. Középszintű érettségi témakörei: a fenti értelemben készített tantárgyi programok tartalmazzák minden esetben a középszintű érettségi részletes követelményeit (OKM illetve az OH OKÉV honlapjáról letöltve) A PP kijelöli az iskolai feladatokat és csoport-szervezési metódusokat, foglalkozik intézményi szinten a kétszintű érettségin meghirdetett kötelező és választható tantárgyak és szintek rendszerével a 100/1997-es és a 106/2012. (VI.1) Kormányrendelet alapján. Tantárgyi rendszerünk A NAT műveltségterületeiben leírt tartalmakat a kerettanterv alapján a következő tantárgyakban valósítjuk meg: Műveltségi terület Helyi tantervünk tantárgya Anyanyelv és irodalom Magyar nyelv, Irodalom, Élő idegen nyelv Angol nyelv, Német nyelv, Francia nyelv Matematika Matematika Ember és társadalom Társadalmi ismeretek, Történelem, Emberismeret Ember és természet Biológia, Kémia, Fizika, Földünk és környezetünk Földrajz, Gazdasági földrajz, Gazdasági ismeretek Művészetek Ének, Rajz, Vizuális kultúra Életvitel Technika, Pályaorientáció, Osztályfőnöki Testnevelés és sport Testnevelés Informatika Informatika

A Digitális Középiskola tanterve az alábbi kerettanterv alapján készült: „Digitális Középiskola – az interneten szervezett iskola, az egyéni képzési utak lehetősége”. Nyilvántartásba vételi száma: KHF/5131 – 21/2008.

65

Pedagógiai Program


2

2

2

3

3

2

3

3

2

3

3

2

3

3

2 2

3 3

3 3

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2

3

3

1

1,5

3

1

1,5

3

1

1,5

3

1

1,5

3

1

1

3

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2

2

2 2

2

2

2

2 2

2 2

2 2

2

2

2

2 2 2 2

1,5

1

2 2

1,5

1

2 2

1,5

1

2

1,5

1

2

2 2 2

1

1

66

1

1

1

Osztályközösségé pítő Program 1

16

17

33

1

16

17

33

1

16

17

33

1

16

17

33

1 1 1 1 1

16 16

15 17

31 33

Osztályfőnöki

Osztályközösségépítés

Hatékony önálló tanulás

Művészetek

Informatika

Természetismeret

Szakmai német

Német nyelv

Matematika Testnevelés és sport 2

Összes óraszám

2

Szakmai óraszám

2

Szakmai angol

Társadalomismeret Történelem és állampolgári ismeret Angol nyelv

2

Közismereti óraszám

1/9/1. o. gépészet szakmacsop. 1. cs. 2. cs. 1/9/2. o. gépészet szakmacsop. 1. cs. 2. cs. 1/9/3. o. faipari szakmacsop. 1. cs. gépészet szakmacsop. 2. cs. 1/9/4. o. építészet szakmacsop. 1. cs. könnyűipari szakmacsop. 2. cs. 1/9/5. o. építészet szakmacsop. 1. cs. 1/9/6. o. szoc.szolg. szakmacsop. 1. cs. 2. cs. 1/9/7. o. ker-mark.szakmacsop. 1.cs. 2. cs. 2/10/1. o. gépészet szakmacsop. 1. cs. 2. cs. 2/10/2. o. gépészet szakmacsop. 1. cs. faipari szakmacsop. 2. cs. 2/10/3. o. építészet szakmacsop. 1. cs. 2. cs. 2/10/4. o. ker-mark.szakmacsop. 1.cs. könnyűipari szakmacsop. 2. cs. 2/10/5. o. egyéb szolg. szakmacsop.

Anyanyelvi kommunikáció

3 éves szakképzés 2013/2014. tanév

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom

3.2 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények, a választott kerettanterv feletti óraszám

16 14,5 30,5

1

12

25

37

1

12

31

1

12

1

12

19 18 19 20 19 22 21

1

14

31 31 35

Összes óraszám

4

Szakmai órák száma

5


5 1,5

Német nyelv

5

Társadalom és jelenkorismeret

4

Angol nyelv

Kommunikáció és anyanyelv

4

Informatika

Természetismeret

1

H/II/1

Matematika

Testnevelés és sport

HÍD 2013/2014-es tanév


Osztályközösségépítő Program

Pedagógiai Program

29,5

2

31,5

16,5 17

33,5

1

5

1

2

1

2

2 1

1

Összes óraszám

2

2 2 2

29

6

35

29

5

34

2 2 2 2 2 2

25

8

33

24 10 29 23

8 9 9 8

32 19 38 31

2 2 2

31

31

29

29

Informatika

2

Kémia

Rajz és vizuális kultúra

Ének-zene

1

5

Szakmacsoportos alapozó oktatás

4

1


3

Földrajz

2

2

Fizika

4 2 4

4

3


4

Matematika

2. idegen nyelv

3

1

Osztályfőnöki óra

2 2 2

3

Német

Magyar nyelv

9/a oszt. közl.+ker.-mark. 1.csop. egyéb szolg. 2.csop. 10/a oszt. közl.+ker.-mark. 1.csop. szoc. szolg. 2.csop. 11/a oszt. szoc. szolg. 1.csop. közl. 2.csoport 12/a oszt. szoc. szolg. 1.csop. közl. 2.csoport 12/b oszt. közl. 1.csop. 13/a oszt. ker.-mark. 1.csop. 2.csop. 11/c oszt. középiskola 1.csop. 2.csop. 12/c oszt. középiskola 1.csop. 2.csop.

3

Angol

2

SZAKKÖZÉPISKOLA 2013/2014. TANÉV

Társadalomismeret és etika

2 1,5

Történelem és társadalmi ismeretek

1

Irodalom

H/II/2

Biológia

5

4 1 1 1

3

3

1

4

4 2 4

4 3

3

1 1

3 3

3 3

2

4

3

1

4

3

1 1 1

4 4 4

4 4 2 2

4 4

3 3

1

1

2 2

1 1 1

1

2

2

1 1

2 2

5

1

2

5

1

2

2 2 2

2

2 2

2

2

2

2

4 1

6 6

67

2

9/a oszt . egyéb szolg. csop. 10/a oszt . szoc. szolg. csop. 11/a oszt . szoc. szolg. csop 12/a oszt . szoc. szolg. csop

SZAKKÖZÉPISKOLA 2012/2013. TANÉV 2

1 0,5

68

2 2 2

1 2,5 1,0 2 1 2 2 2 1 1 2 1

2

1

1 1 1

2 2 2

Szakmai óraszám

2 2

Ápolástan

2

Pszichológiai alapismeretek

2 2

Szakmai személyiségfejlesztés

Jogi ismeretek

2 2 2

Szociálpolitika

Társadalomismeret

1

Gondozástan

2

Szociális munka

2

Egészségtan

1

Szépészeti szakmai ismeretek

1,5 1 3

2 2 2 1

6 5 8 8

1 1

2

Szakmai óraszám

Közlekedési ismeretek

Karbantartási gyakorlatok

Mechanikai mérések

Villamos mérések gyakorlata

Elektronikai alapgyakorlatok

Elektrotechnika

Elektronika

Mechanika

Gépelemek

Szerelési alapgyakorlat

Műszaki rajz Anyagmegmunkálási, anyagismereti gyakorlatok

Az áruforgalom lebonyolítása

Marketing

Viselkedéskultúra Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése

Információkezelés

Gazdálkodási ismeretek

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

Üzleti levelezés Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Áruforgalom

2

Szakmai alapozó gyakorlat

1

Szakmai etika és kommunikáció

0,5 1

Munkahelyi egészség és biztonság

9/a oszt. ker.-mark. csop. közl. csop. 10/a oszt. ker.-mark. csop. 10/a oszt. közl. csop. 11/a oszt. közl. csop. 12/a oszt. közl. csop. 12/b oszt. közl. csop. 13/a oszt. ker.-mark. 1.csoport

Divattörténeti ismeretek

SZAKKÖZÉPISKOLA 2012/2013. TANÉV Munkahelyi egészség és biztonság

Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

6 6 5 5 8 9 9 8

Pedagógiai Program


Digitális Középiskola 9. évfolyam órakeretei összesen

csoportos konzultáció

egyéni, digitális óra

óra

%

magyar nyelv és irodalom idegen nyelv matematika

61 74 55

12% 14% 11%

20 30 20

óra óra óra

41 44 35

óra óra óra

ember és társadalom ember a természetben földünk-környezetünk művészetek informatika életvitel és gyakorlati ismeretek testnevelés és sport

57 84 25 48 34 37 45 520

11% 16% 5% 9% 7% 7% 9% 100%

14 11 5 4 14 10 0 128

óra óra óra óra óra óra óra óra

43 73 20 44 20 27 45 392


10. évfolyam órakeretei összesen csoportos konzultáció óra % Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Történelem és társadalomismeret Művészetek Fizika Kémia Biológia Életvitel Földrajz Informatika Testnevelés Összesen:


77

15%

21

óra

56

óra

92 77

18% 15%

26 25

óra óra

66 52

óra óra

46

9%

17

óra

29

óra

20 26 26 26 20 26 56 20

4% 5% 5% 5% 4% 5% 11% 4% 100%

2 6 6 6 2 6 25 0

óra óra óra óra óra óra óra óra óra

18 20 20 20 18 20 31 20

óra óra óra óra óra óra óra óra óra

512

69

142

370

Pedagógiai Program


11. évfolyam órakeretei összesen csoportos konzultáció óra % Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Történelem és társadalomismeret Művészetek Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Testnevelés Összesen:


85

15%

23

óra

62

óra

95 88

17% 15%

36 34

óra óra

59 54

óra óra

57

10%

12

óra

45

óra

30 30 30 30 30 58 38 571

5% 5% 5% 5% 5% 10% 7% 100%

3 5 5 5 5 12 0 140


27 25 25 25 25 46 38 431


12. évfolyam órakeretei összesen csoportos konzultáegyéni, digitális óra ció óra % Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Történelem és társadalomismeret Fizika * Földrajz * Informatika * Testnevelés * Összesen:

91

20%

22

óra

69

óra

91 91

20% 20%

22 22

óra óra

69 69

óra óra

91

20%

22

óra

69

óra

23 23 23 23

5% 5% 5% 5% 100%

6 6 6 6

óra óra óra óra óra

17 17 17 17

óra óra óra óra óra

456

112

344

1

3

1

1

1

3

1

1

1

3 3 3

1* 1* 1*

2 2** 1 2 2** 1*

2 2

Összes óraszám

2

1

Szakmai alapozó választott órák ( aismeretek Fakultatív érettségi tantárgyból: biológia, földrajz, informatika, testnevelés)

2

3

Informatika**

1

Kémia

3

Biológia

1

Földrajz

2

Fizika

2

Osztályfőnöki óra

1

3

Matematika

3

Francia

2

Német

Történelem és társadalmi ismeretek

1

Angol

Irodalom

E/10/A esti oszt. 1.csoport 2.csoport E/11/A esti oszt. 1.csoport 2.csoport E/12/A esti oszt. 1.csoport 2.csoport

Magyar nyelv

ESTI TAGOZAT 2012/2013. TANÉV

Társadalomismeret és etika

A *-gal jelölt fakultációs tárgyak csak abban az esetben kerülnek be az órarendbe, ha a tanulók érettségi tárgyként választják.

20 18 2

14

3

*A választható érettségi tantárgyból a felkészülést fakultáció keretében heti + 2 órával biztosítjuk. **Létszámtól függően csoportbontás.

70

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 11.

Fizika

Kémia

2

2

3

4

2

2

1

4

3

4

4

1


4

4

3

4

Ügyvitel szakmacsoport 9. Ügyvitel szakmacsoport 10. Ügyvitel szakmacsoport 11. Ügyvitel szakmacsoport 12.

5 5 4 4

4 3 3 4

4 4 4 3

2 2 4 4

1

1

71

2 2 1

2 1

Összes óraszám

5

2

Szakmai óraszám


4

1


4

2 1

Osztályfőnök

5

2 2 1



2 2 4 4

Informatika

4 4 4 3

2 2 2 2

5 5 5 5

1 1 1 1

29 6 29 7 27 8 24 11

35 36 35 35

2

5

1

29

6

35

2

5

1

29

7

36

2

2

5

1

27

8

35

1

2

5

1

24 11 35

2 2 2 2

5 5 5 5

1 1 1 1

29 6 29 7 27 8 24 11

2 2 1

2 1

Művészetek

4 3 3 4

Földrajz

5 5 4 4

Biológia – egészségtan

Matematika

Közgazdasági szakmacsoport 9. Közgazdasági szakmacsoport 10. Közgazdasági szakmacsoport 11. Közgazdasági szakmacsoport 12.

KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013/2014. tanév

Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Idegen nyelvek


Magyar nyelv és irodalom

Pedagógiai Program

1

2 2

2 2 1

1

2 1

1

1

35 36 35 35

Közgazdasági szakmacsoport 9. Közgazdasági szakmacsoport 10. Közgazdasági szakmacsoport 11. Közgazdasági szakmacsoport 12. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 9. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 10. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 11. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 12. Ügyvitel szakmacsoport 9. Ügyvitel szakmacsoport 10. Ügyvitel szakmacsoport 11. Ügyvitel szakmacsoport 12.

0,5

2 3,5

2,5 2,5 1

1 1

1 1

2 2

2 2

1

1

0,5

0,5

1

2

1

2

3

1

2

3

1

1

1

1

3

1

1

1

2

Szakmai óraszám

Szabadon választott

Vállalkozási ismeretek

Kommunikáció alapjai (gyakorlat)

Kommunikáció alapjai

Jogi ismeretek

Gazdasági alapismeretek

1

1 1 1 1

6 7 8 11

1

6 6

7

1

1 2 2 1

72

Levelezési ismeretek

Gépírás és iratkezelés (gyakorlat)

A vezetési ismeretek

Marketing a gyakorlatban

Marketing alapjai

Áruforgalom gyakorlata

Áruforgalom

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

Adózási gyakorlat

Adózási alapismeretek (elmélet)

Számviteli gyakorlat

Pénzügyi gyakorlat

Számviteli alapismeretek

Pénzügyi alapismeretek

Általános statisztika (gyakorlat)

Általános statisztika (elmélet)

Ügyviteli gyakorlatok

Gazdasági és jogi alapismeretek (elmélet)

KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013/2014. tanév


Munkahelyi egészség és biztonság

Pedagógiai Program

1 2 2

1 0,5 1 1 2 1 1 3

4

3

1

11

1 1 1 1

6 7 8 11

Állampolgári ismeretek

9/E/1 (Előkészítő évfolyam) 5 1 1 2

9/E/2 (Előkészítő évfolyam) 5 1 1 2

10/1 4 2 2

1/11/9 1/11/10 2/12/9

73

Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport Információke-zelés Pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óra Osztályfőnöki óra

Összes óraszám

4 2 5 2 1 4 5 2 4 1 39

4 2 5 2 1 4 5 2 4 1

4 2 7 5 4 1

Földrajz

Kémia Fizika

Biológia Egészségtan

Pályaorientáció

1

Informatika

2

Matematika

2

Műszaki rajz, vizuális nevelés

Természetismeret

Német

Angol

Történelem és társadalom ismeret

Erkölcstan

Speciális intézményegység 2013/2014. tanév Magyar nyelv és irodalom

Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

2,5 1,5

2 5 5 5

36

Pedagógiai Program


3.2.1 .Az előírt tananyag és követelmények A helyi tantervben előírt tananyagot és tantárgyi követelményrendszert pedagógiai programunk 1. sz. melléklete tartalmazza, melyet megváltoztathatnak a megjelenő új jogszabályok, rendelkezések.

3.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Cél: a tantervben megfogalmazott tantárgyi célok elérése érdekében a diákok együttműködő felek legyenek a tanítás-tanulás folyamatában, hogy érdeklődéssel, szívesen tanulják a tantárgyi ismeretanyagot, így jussanak el képességeik maximumához. A tanulás tanítása az egyik legfontosabb cél, ezért minden tantárgy első 5 tanóráján a tantárgy elsajátításának alapvető jellegzetességeit, követelményeit, a célravezető tanulási módszerek kiválasztását meg kell ismerniük a tanulóknak. A taneszközök kiválasztásának elveit, a tankönyvek, munkafüzetek, szemléltetőeszközök, demonstrációs anyagok listáját a közismereti és szakmai munkaközösségek jóváhagyásával a szaktanárok megtervezik. A kiválasztás fő szempontjai, elvei:           

A tantervi kötelező tantárgyi ismeretanyagot maradéktalanul tartalmazza a kiválasztott taneszköz; egy tantárgyhoz egy tanévben ne kelljen több tankönyvet megvásárolni. Jól használható, megfelelően tagolt, a fontos információkat, összefüggéseket és a követelmény minimumát egyértelműen jelző tankönyvek legyenek. Illusztrációs anyaguk segítse az ismeretek, összefüggések megértését, elsajátítását, pótolja a valóságos vizuális élményt. Tankönyvcsaládokat érdemes választani, amelyek nagyobb pedagógiai egységeket, több tanévet is átfognak, valamint egymással összefüggő tankönyv- tanmenet- tanári segédanyag – munkafüzet – értékelőlapból álló együtteseket. A kiválasztott taneszközök alkalmazkodjanak a tanulók életkorához is. A kiválasztott tankönyvek csak felmenő rendszerben válthatók le, hogy a tanulóknak a megszokott ismerethordozók lecserélésével ne kelljen igazodniuk egy új tankönyvcsaládhoz. Azonos belső tartalom melletti kínálat esetén az olcsóbb tankönyvet kell választani. Gazdaságossági okokból a készségtárgyakhoz (ének-zene, rajz és vizuális kultúra) tartós tankönyveket vásárol az iskola, melyek kölcsönözhetők. A tankönyveket és egyéb tanulási segédeszközöket a tankönyvjegyzékről kell választani, ez biztosíték a szülőnek és az iskolának is a minőségre és az átjárhatóságra. A tankönyvjegyzéken nem szereplő taneszközök használata csak akkor engedélyezhető, ha a munkaközösség, a diákönkormányzat és a szülői közösség egyetértésével történik. A tankönyvfelelős a munkaközösségek igényeit összesíti, minden osztály tankönyvcsomagjáról előzetes árkalkulációt készít. Az iskolavezetés jóváhagyásával rendelheti meg a tankönyveket.

74

Pedagógiai Program




A központi tankönyvtámogatásnak a tartós tankönyvek vásárlására felhasználható hányadát kölcsönözhető, az iskolai könyvtárban hozzáférhető, jó minőségű (a tankönyvlistán „tartós” jelzővel ellátott) könyvek vásárlására kell fordítani.  A TÁMOP 3.1.4 program fenntartási időszakában a bevont csoportok kompetencia alapú tankönyvekből (2008. május 16. után kiadott tankönyvek) valamint az Educatio Kht. Által kidolgozott oktatási programcsomagokból tanulnak. A tavaszi szülői értekezleten az iskola a szülők rendelkezésére bocsátja a következő tanévben használatos tankönyvek listáját (9. évfolyamon a beiratkozáskor). Minden változtatási szándékot a taneszköz használatának megkezdése előtt fél évvel be kell jelenteni az érintett munkaközösségnek. Végleges döntést a munkaközösség hozhat.

3.4 A nemzeti alaptantervben meghatározott feladatok helyi megvalósítása Az intézmény 9–12. (13-15) évfolyamán folytatott nevelés – oktatás, képzés feladata az alapműveltség megszilárdítása, a szakiskolában, szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák kialakítása. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg.      

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

3.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra 75

Pedagógiai Program


a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. (12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai sportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. 141. § (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel testnevelésóra megtartásával kell biztosítani. (2) Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje 142. § (1) A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyítetttestnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. A könnyítetttestnevelés- vagy gyógytestnevelés-órát – lehetőség szerint – a többi tanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. (2) A könnyítetttestnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. (3) A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelésioktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára a szakorvos tesz javaslatot. (4) Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelésórán való részvételét sem.

3.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus -erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra 76

Pedagógiai Program


tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy tagintézményeinkben az óratervben feltüntetett tantárgy. A választható tantárgyak meghirdetésekor közölni kell azt is, hogy a tárgyat várhatóan melyik pedagógus fogja tanítani.

3.7 A középszintű érettségi témakörei Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002 (v. 24.) Om rendelet és a 100/1997 kormányrendelet alapján kerülnek meghatározásra a középszintű érettségi vizsga témakörei, melyet a 2. számú melléklet tartalmaz.

3.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az intézmény a következő elvek szerint biztosítja a nevelőoktató munka feltételeit:  

a kulcskompetenciák folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztése, bővítése; a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;  a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;  a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;  adaptív tanulásszervezési eljárások (egységes alapokra épülő differenciálás) alkalmazása;  egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. A konkrét cselekvési program részletei az intézmény ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉBEN szerepelnek.

3.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Iskolánkban az értékelés alapja a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérése, amely lehetővé teszi a hiányok felismerését, korrigálását, a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának minősítését. Az egyéni fejlesztési terv alapján képzett tanulónak – méltányosság elveinek betartásával – is el kell érnie a helyi tanterv minimális szintjét a továbbhaladáshoz. 3.9.1 A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere Kiemelt alapelvek:

77

Pedagógiai Program


 a folyamatosság  a fejlesztő jelleg  az összefüggések feltárása  a változatos eljárások alkalmazása  a szabályozottság  a távlatokban való gondolkodás  a rendszerszemlélet  a céltudatosság  az időrendi ütemezés szabályozottsága  a mérés elsősorban a tanulók kompetenciáit méri  A mérések eredményei visszahatnak a nevelési-oktatási folyamatainkra  Szükség esetén egyéni, személyre szabott fejlesztési terveket készítünk Pedagógiai programunkban azonos hangsúllyal szerepelnek a PEDAGÓGIAI ellenőrzések (mint didaktikai funkció), valamint a NEVELŐI ellenőrzések (mint nevelési funkció), amely a pedagógiai munka teljességét, így a pedagógiai ellenőrzést is vizsgálja. Iskolánk egyaránt fontosnak tartja:  a bemeneti méréseket  a folyamatellenőrzést  a kimeneti vizsgáztatást Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk, valamint folyamatos működésük megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését és a hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának a minősítését. A bemeneti mérések célja, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő 9. és 13. évfolyamosok felkészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit, másrészt jelzésül szolgál az érkező tanulók képességeiről, ismereteiről és várható teljesítményükről. Arra is lehetőséget ad, hogy iskolánk teljesítményéről információt kapjunk. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél alacsonyabb, önvizsgálatra szorulunk, ha magasabb, jelzi, hogy kihoztuk a tanulókból a képességeiknek megfelelő teljesítményt. A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként tudjuk megállapítani a napi iskolai oktatómunka szintjét, s megítélhető az aktuális tudásszint. Módunk van az egyszeri tanulói megméretésre: hol tart az adott tudás elsajátításában, és milyen teendők állnak még a tanár előtt a kívánatos - vagy a továbbhaladáshoz elégséges - tanulói teljesítmény eléréséig.

78

Pedagógiai Program


A kimeneti vizsgáztatás (kétszintű érettségi vizsga, a különböző szintű szakmai vizsgák) lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek összevetésére az előző teljesítményeivel, a standardokkal. A méréseket az iskolavezetés, a munkaközösség-vezetők és az iskolavezetés által megbízott pedagógusok végzik az osztályban tanító szaktanár jelenlétében. Az értékelést az iskolavezetés, a munkaközösség-vezető és az általuk felkért személyek végzik. 3.9.2 A mérések leggyakoribb formái:  dolgozat,  szóbeli felelet,  feladatlap,  kérdőívek,  fizikai teljesítmények,  előadás,  komplex vizsgák,  szintvizsgák,  köztes vizsgák,  modulzáró-vizsgák,  projekt beszámolók,  gyakorlati munkák  próbaérettségi. 3.9.3 Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban Bemeneti mérés: Minden tanév szeptemberének első felében a 9. évfolyamra felvett tanulók ismereteinek (kiemelten az alaptantárgyak), képességeinek, attitűdjeinek, motivációinak, szociális környezetüknek megállapítása. Bár az SZFP-II. program 2011-ben befejeződött, ennek módszereit és tapasztalatait felhasználva iskolánk továbbra is elvégzi ezeket a méréseket. Az érettségi utáni 13. évfolyamra másik iskolából hozzánk érkező tanulók szakmai előképzettségének mérése. Folyamatmérések: 

A 9. évfolyam végén az elemi készségek (írás, olvasás, szöveg- és beszédértés, számolás, informatikai és idegen nyelvi), kompetenciák vizsgálata.  A továbbhaladáshoz szükséges minimális feltételek meglétének a megállapítása.  Az eszközjellegű alapkészségek színvonalának megállapítása.  A 10. évfolyamon az országos kompetenciamérés elvégzése.  A 11. évfolyam végén a problémamegoldó gondolkodást, a gondolkodási műveletek végzését, illetve a kommunikációs készséget vizsgáljuk.  A folyamatmérések eredményei nem lehetnek a tanulók minősítésének eszközei. Kimeneti mérés: 79

Pedagógiai Program

 


A 12/13. évfolyam végén a kétszintű érettségi vizsga a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat szerint. A szakképzés végét lezáró szakmai vizsga a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat szerint.

3.9.4 A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai:  A méréseket az osztályfőnöki munkaközösség irányításával az osztályfőnökök végzik.  A 10. évfolyam kezdetén pl.: az osztályközösség belső kapcsolatai, szociometriai helyzetfelmérés, tanulásmódszertan, családi kapcsolatok feltérképezése, neveltségi szint, önismereti tesztek stb.  A 12. évfolyam kezdetén pl.: életcél, pályaalkalmasság, életpálya-építés, értelmes élet, sikerorientáltság – kudarckerülés, konfliktuskezelés, az emberi értékekhez való viszonyulás stb.  A témák megválasztását tanévenként az osztályfőnöki munkaközösség koordinálja. 3.9.5 A tanulók értékelése A pedagógiai munka szerves része a diákok teljesítményének, minősítése. A pedagógiai értékelés legáltalánosabb módja az osztályozás, amely ötfokú skálával történik és kiegészül szöveges értékeléssel. A tanulók értékelésének helyi rendszere: Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja:  a tanulók minősítése  visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról  az önértékelés képességének kialakítása  a személyiség fejlesztése Az ellenőrzés az azt követő értékelés legyen:    

pedagógiailag kifogástalan folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális kiszámítható, nem kampányszerű sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is  módszertanilag változatos  konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos  lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe adott esetben az osztályközösség véleményét is  természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét és a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Az ellenőrzés, értékelés formái: 

szóbeli: összefüggő felelet, kiselőadás, órai munka, projekt bemutatása, stb. 80

Pedagógiai Program




írásbeli: feladatlap, teszt, röpdolgozat, szódolgozat, témazáró házi dolgozat, próbaérettségi dolgozat stb.  gyakorlati: gyűjtőmunka, projektmunka, munkavégzés, munkadarab készítésének értékelése, munkafolyamat-tevékenység megfigyelése, sportteljesítmény stb.  A TÁMOP 3.1.4 program fenntartási időszakában a Szövegértés – szövegalkotás kompetenciaterületet magyar nyelv és irodalom tantárgy néven valósítjuk meg, ahol az értékelés külön magyar nyelv illetve irodalom érdemjegyben valósul meg.  A TÁMOP 3.1.4 program fenntartási időszakában az Életpálya-építés: Ember és természet kompetenciaterületet kémia, fizika és biológia tantárgy néven valósítjuk meg, ahol az értékelés tantárgyanként történik.  A TÁMOP 3.1.4 program fenntartási időszakában a témahét, a megvalósított projektek ön- ,társ- és tanári értékelések alapján érdemjeggyel kerülnek értékelésre.  54. § (1) A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (8) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli a (2) bekezdésében foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezője állapítja meg és a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. 55. § (1) (2) A magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. (3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. 56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. A pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.

81

Pedagógiai Program


Tantárgyanként az ellenőrzés formái igazodnak a fejlesztési követelményekhez, a kimeneti vizsgák vizsgaszabályzatban rögzített formáihoz. Az ellenőrzés gyakorisága: 

a tantárgy heti óraszámától függően két havonta egy vagy két érdemjegy, de félévente legalább 3 érdemjeggyel kell minősíteni a tanulót  az egyes témák után összegző értékelés (témazáró dolgozat)  a kötelező iskolai dolgozatok száma, a heti óraszámnak megfelelő Az úgynevezett szummatív értékelés előtt – ösztönző jelleggel – lehetőség szerint a formatív értékelést alkalmazzuk, amely érdemjegyek javíthatók. A félévi és év végi osztályzatok megállapításakor az átlagszámítás mellett a fejlődési tendenciákat, a tanuló átlagteljesítményét is figyelembe vesszük. Az osztályzatok naplóbeli bejegyzésének egységes formái: -

A digitális napló pirossal jelzi:

témazáró dolgozat irodalmi nagydolgozat írásbeli vizsgadolgozat házi vizsga

-

A digitális napló kékkel jelzi: szóbeli feleletek röpdolgozatok szódolgozat (háromnak a kerekített átlaga) házi dolgozat félévi osztályzatok

Korlátai: Egy tanítási napon kettőnél több témazáró, vagy ennél nagyobb dolgozat nem iratható. A dolgozatírást egy héttel előbb be kell jelenteni, a témakört, a követelményeket és az értékelés szempontjait ugyanekkor közölni kell a tanulókkal. Az osztályozással kapcsolatos problémák enyhítése, kiegyensúlyozása, elkerülése érdekében a szöveges

értékelés

szerepe

felértékelődött,

ami

alkalmas

a

tanuló

sajátosságainak

figyelembevételére, kifejezésére; csökkenthető, elkerülhető a teljesítményszorongás; nem táplálja a tanulók közötti konkurencia harcot; pozitívan befolyásolhatja a tanár - diák - szülő viszonyt; konkrétsága miatt értelmezhetőbb kapcsolatban van az elsajátítási folyamattal, a teljesítménnyel, tehát valamennyi érintett fél számára informatívabb. A pedagógiai szöveges értékelés során nem maradhatunk meg a hétköznapi vélekedés szintjén, hanem mindenkori mérlegelés tárgyát kell, hogy képezze a várható pedagógiai hatás. Ez a

82

Pedagógiai Program


kívánalom akkor is érvényes, ha ez nem becsülhető meg minden esetben száz százalékos biztonsággal. A pedagógiailag várható pozitív hatás általános feltétele:  az értékelés a konkrét teljesítményre, viselkedésre vonatkozik, soha nem címkézés;  a fejlődés, a tudás előző fokához kapcsolódik, a perspektíva következő fokát megjelöli;  tartalmában komplex: a pozitívumok és negatívumok együttes megjelölését tartalmazza;  a továbblépésre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaz meg;  a címzettek számára érthető;  nyelvi megformáltságában differenciált, személyhez szóló. A szöveges értékelés történhet szóban, írásban, tanórán és tanórán kívül, tanulóhoz vagy szülőhöz intézve is (szülői értekezleten, fogadóórán, egyéni fogadóórán esetleg telefonon). Alapelvek:     

Az évközi érdemjegyekről, a félévi és év végi osztályzatokról a szülőt értesíteni kell az ellenőrző könyv, digitális napló és a bizonyítvány bejegyzéseivel. A minősítés, értékelés a szaktanár feladata, a nevelőtestületi értekezleteken a pedagógus köteles a tanulót teljesítményének megfelelően értékelni. Az év végi osztályzat az éves teljesítményt értékeli, figyelembe véve a javuló és a romló tendenciákat is. A tanulók érdemjegyeinek, osztályzatainak megállapítása a pedagógus joga, de a félévi és év végi osztályzatot a tantestület a tanuló javára módosíthatja. Az ötfokú skálához igazodva általában elmondható: ◦ Jeles az a tanuló, aki a tananyagot alkalmazás szintjén tudja és ismeri, érti az összefüggéseket is. ◦ Jó a diák tudása, ha az adott szabályt, ismeretet alkalmazni képes ◦ Közepes, ha a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget, nevelői segítségre, útmutatásra szorul, az összefüggéseket nem ismeri fel. ◦ Elégséges, ha csupán a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik. ◦ Elégtelen osztályzatot kap a diák, amennyiben a tantervi követelményeknek minimális szinten sem képes megfelelni.

3.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása    

A tanítási-tanulási folyamat legfontosabb színtere a tanítási óra. A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, az ismeretek elsajátítása teljesíthető mértékben. Feleljen meg az életkori sajátosságoknak! Ne maradjon feladat ellenőrzés nélkül!

A felkészülés jellege és gyakorisága:  

Szóbeli felkészülés; óráról órára rendszeresen Írásbeli felkészülés: - Házi feladat minden órán adható - Házi dolgozat - Gyűjtőmunka 83

Pedagógiai Program


- Kiselőadás - Projekt munka előzetes előkészítés alapján Az írásbeli házi feladat hiányát óra elején történő jelentéssel és megfelelő indokkal lehet elfogadni. Szempontok, instrukciók:       

A feladat megoldásának menetéhez adjunk segítséget. Meghatározott időtartamra adjunk feladatokat, ezzel biztosítva a tanuló egyéni tempóban való felkészülését. A kötelező olvasmányok listáját a szaktanár a megelőző tanév végén ismerteti. Az elolvasás határidejére legalább egy hónappal korábban felhívja a tanuló figyelmét. Az összegző jellegű dolgozatok időpontját legalább egy héttel előbb a tanuló tudomására hozza a szaktanár. A házi feladat a tanóra anyagához illeszkedik. A házi feladat mennyisége egy-egy tantárgy esetén nem lehet több, mint amit egy tanórán fel lehet dolgozni.

3.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tantárgyfelosztás készítésekor csoportbontásoknál a következő elveket vesszük figyelembe: -

osztálylétszám, szakma, szakmacsoport, idegen nyelv, informatika.

Lehetőség szerint szakközépiskolai osztályokban matematikából, magyar nyelv és irodalomból és történelem tantárgyakból szerezünk csoportokat. Minimális létszám 15 fő.

3.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képesség mérése középiskolánkban évente két alkalommal: ősszel és tavasszal történik. A mérés módszere a Hungarofit tesztsora alapján történik. A test általános izomerejét, erő-állóképességét hat motorikus próba alapján értékeljük:     

Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás (m) A vállövi és a karizmok erő-, ill. állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) A hátizmok erő-, ill. állóképességének mérése Hason fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) A hasizmok erő-, ill. állóképességének mérése Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan kifáradásig (db) A négy motoros próbához még hozzáadódik a kardio-respiratorikus állóképességi teszt a 12 perces futás – a Cooper-teszt. 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot kell futással vagy kocogással tejesíteni (m)

84

Pedagógiai Program


A teszt értékelése alapján pontos képet kapunk a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minőségéről. A szinteredmények mindenki számára hozzáférhetőek intézményünkben a testnevelő tanároknál. Az ifjúsági orvos igazolása alapján a könnyített testnevelési foglalkozásokon való részvétel lehetőségét biztosítjuk.

3.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az egészségnevelési program végrehajtásában közvetlenül részt vevő személyek intézményünkben elsősorban  az egészségre nevelésért felelős igazgatóhelyettes,  az osztályfőnökök,  a testnevelő tanárok,  a biológia szakos kolléga,  a kollégiumi nevelőtanárok,  védőnő és iskolapszichológus Az éves program részletes feladatait az iskola és a kollégium éves munkaterve tartalmazza tanévenként részletesen, melynek elfogadása minden tanév elején a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik, mint az éves munkaterv részfeladata, de kiemelt jelentőséggel. Az egészségnevelési program kidolgozásához segítségül kérjük az ÁNTSZ munkatársait és az iskolai ifjúsági orvos szakmai útmutatásait is. A program ellenőrzése folyamatosan történik a tanév során, hiszen minden megmozdulás megtörténte után lehetőség van annak értékelésére és a tapasztalatok összegzésére. Az egészségre neveléssel kapcsolatos feladatokat megbeszélik a programban közvetlenül részt vevő pedagógusok a diákokkal, és közösen hajtják végre a mindennapok cselekvési programját. A pedagógusok iskolánkban elkötelezett hívei az egészségvédelmi nevelési célok megvalósításának. A Diákönkormányzat képviselői saját osztályukban rendszeresen résztvevői és felügyelői a programoknak. Javaslataikkal, ötleteikkel folyamatosan segíthetik a feladatok megvalósítását. Az iskola faliújságján, az iskolarádióban rendszeresen tájékoztatjuk diákjainkat az aktuális feladatokról. Az egészségvédelmi program megvalósításában rendszeresen segítséget nyújt iskolánknak    

az ÁNTSZ, az ifjúsági orvos, a kórház szakorvosai (szülész, nőgyógyász), meghívott előadók (drogprevenció, pszichológus, védőnő).

Iskolánk pedagógusai saját életvitelükkel mutatnak példát a tanulóknak. (Nem dohányoznak a tanulók előtt, részt vesznek az egészségvédelmi előadásokon, többen iskolánkból rendszeresen 85

Pedagógiai Program


maguk is sportolnak.) Rendszeresen hirdetjük tanulóinknak a városi rendezvényeket, melyek az egészséges életmóddal kapcsolatosak, és ösztönözzük őket, hogy minél nagyobb létszámban részt vegyenek azokon.

3.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Magatartás- és szorgalomjegyek A diákok magatartásának és szorgalmának értékelését, megállapítását az osztályban tanító tanárok és szakoktatók közösen végzik az osztályfőnök vezetésével. E folyamat során figyelemmel kísérik a tanulók képességéhez mért teljesítményét, viselkedését, közösségi szerepét, feladatvállalását, kreativitását, szabálytiszteletét, munkaerkölcsét, kötelességtudatát, mulasztásait. Év közben érdemjeggyel (2-5), év végén példás, jó, változó vagy rossz bejegyzéssel értékelünk. Magatartás

A magatartás osztályzat (érdemjegy) kialakításának szempontjai: Példás (5) Jó (4) Változó (3) Rossz (2)

Aktivitás, példamutatás A közösségi célok figyelembevétele

Igen magas Közepes fokú Elsők között Ellene nem vét, van, élen jár aktívan részt vesz Hatása a Pozitív Befolyást nem közösségre gyakorol Törődés társaival Gondos, Segítőkész (általában) segítőkész A házirend Betartja, arra Betartja betartása ösztönöz (iskolában, kollégiumban) Viselkedés, Kifogástalan Kívánnivalót hangnem hagy maga után (általában) Fegyelmezettség Nagyfokú Megfelelő (általában)

Ingadozó, közömbös

Negatív romboló Szemben érdektelen

Nem árt

Negatív

Ingadozó

Közömbös, gátló

Gyenge

vagy áll,

Részben betartja Sokat vét ellene

Udvariatlan, nyegle

Durva, goromba

Gyenge

Elégtelen

A szorgalom osztályzat (érdemjegy) kialakításának szempontjai: Szorgalom Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2) Tanulmányi munka Igényes Figyelmes Ingadozó Hanyag Munkavégzés Kitartó, pontos, Rendszeres Rendszertelen Megbízhatatlan rendszeressége megbízható Általános tantárgyi Mindent Ösztönzésre Önállótlan Feladatait nem munkavégzés, elvégez dolgozik végzi el önálló 86

Pedagógiai Program

munkavégzés Többféle feladatot vállal-e Munkabeosztás: önellenőrzés önálló munkavégzés A tanórán kívüli információk felhasználása


Igen

Keveset

Ritkán

Nem

Igen jó

Jó

Közepes

Gyenge nincs

Ritkán

Egyáltalán nem

Igen sokszor, Előfordul rendszeresen

vagy

3.15 Nem kötelező tanórai foglalkozások, szakkörök 1) Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, fakultatív foglalkozásra, a tanítási év végéig, illetve ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. Ha tanuló több szabadon választott tantárgyra nyer felvételt, azok közül valamelyik tanulása alól (figyelemmel az előző pontra) az iskola igazgatója adhat felmentést, illetve engedélyezheti más tantárgy felvételét a tanuló és szülője által az adott tanév október 1-jéig beadott kérvény alapján. 2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek és a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. 3) Az iskolának minden év március 20-áig fel kell mérnie, hogy hány tanuló, milyen választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve a szülőnek írásban kell leadnia a tantárgyválasztással kapcsolatos jelentkezését, illetve módosítási kérelmét. 4) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni 5) A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal.

87

Pedagógiai Program


6) Előrehozott érettségi vizsgát azok a tanulók tehetnek, akik az adott érettségi tantárgyból az osztályozó vizsgát letették.

3.16 Az országos pedagógiai mérések 79. § (1) Az országos pedagógiai mérések – a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti – végrehajtásában az iskolák, az iskolák vezetői és pedagógusai kötelesek közreműködni. (2) Az országos mérések lebonyolítása tanítási napokon, kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A mérésben részt vevő pedagógus a mérés napjára eső kötelező óráját a méréssel az adott napon összefüggő feladatok végrehajtásával teljesíti. A mérésen való részvétel vagy távolmaradás elbírálására a tanórai foglalkozáson való részvételre és a tanórai foglalkozásokról való távolmaradásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Az országos mérések időpontját, az eljárással kapcsolatos feladatokat, határidőket évente a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. A méréshez szükséges megfelelő feltételek biztosítása az iskola fenntartójának és az intézmény igazgatójának a közös felelőssége. (4) Az országos pedagógiai mérések előkészítéséhez az iskolák a hivatal által rendelkezésre bocsátott informatikai rendszerben szolgáltatnak adatot a hivatal részére. Az informatikai rendszerben szolgáltatott adatok valódiságáért az iskola vezetője felelős. (5) Az országos mérések keretében az érintett nevelési-oktatási intézmények elvégzik az adatfelvételt. Az adatfelvétel hivatal által meghatározott szabályainak betartásáért és az adatfelvétel során szolgáltatott adatok valódiságáért az iskola vezetője a felelős. A hivatal a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott ütemezés alapján összegyűjti a méréshez alkalmazott feladatlapokat és kérdőíveket, továbbá gondoskodik azok feldolgozásáról. A hivatal előállítja az országos mutatókat és az elemzés szempontjából releváns részminták alapstatisztikáit, valamint azokat az összevont mutatókat, amelyek alapján az iskola és a fenntartó összehasonlíthatja az iskola teljesítményét az országos mutatókkal és a hasonló helyzetű iskolák statisztikai jellemzőivel. 80. § (1) A hivatal minden fenntartónak megküldi az országos mérések eredményeit. (2) Az iskola székhelye szerint illetékes kormányhivatal felhívja az iskola fenntartójának figyelmét, hogy az általa fenntartott iskolában intézkedési terv elkészítését kell kezdeményeznie, ha az adott évben elvégzett mérések központilag feldolgozott eredményei alapján a felmért évfolyamok vonatkozásában az iskola bármely telephelyére és bármely képzési típusára vonatkozóan

88

Pedagógiai Program


a) a 6. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 2. képességszintet, b) a 8. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. képességszintet, c) a 10. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. képességszintet. (3) Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak. (4) Az iskola székhelye szerint illetékes kormányhivatal felhívja az iskola fenntartóját arra, hogy készítsen intézkedési tervet és nyújtsa be jóváhagyásra, ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívást követő harmadik évben elvégzett mérés eredményei alapján az adott telephelyen, az adott évfolyamon és képzési típusban a (2) bekezdésben meghatározott feltételek továbbra is fennállnak. (5) A fenntartó a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervet a kormányhivatalnak. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez – jogszabályban meghatározottak szerint – pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv a kormányhivatal jóváhagyásával válik érvényessé. A kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. (6) A képességszinteket az adott tanévben az országos mérési feladatok keretében felmért tanulók teljesítményértékei alapján kell meghatározni pedagógiai, méréselméleti és statisztikai számítások alapján. (7) A képességszinteket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet – évente, az országos mérések lebonyolítása évének megjelölésével együtt – tartalmazza. (8) Az országos pedagógiai mérések 6., 8. és 10. évfolyamra vonatkozó tartalmi keretét a 3. melléklet tartalmazza.

3.17 TÁMOP 3.1.7 A TÁMOP -3.1.7 „Referencia intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” című pályázaton iskolánk 16 000 000 Ft-ot nyert. Székhely intézmény 6 000 000 Ft, a Közgazdasági tagintézmény 6 000 000 Ft.

89

Pedagógiai Program


A referencia-intézmény egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes közoktatási intézmény. A referenciaintézmények a közoktatás fejlesztésének minősített bázisai lesznek. Intézményünk célja, hogy segítse a régió középfokú oktatási intézményeit az innovatív oktatási szemlélet átvételében. Példát szeretnénk mutatni pedagógiai módszereink tekintetében, kiemelten a kompetencia alapú nevelési, oktatási, programot átfogóan bemutató, és a gazdasági kultúra fejlesztésében mintaadó oktatás területein. A kompetenciák vizsgálata magával hozta a tudás újraértelmezését is, mivel az iskolában megszerzett tudás akkor lesz a társadalom számára is gazdasági érték, ha a valós életben felhasználhatóvá, alkalmazhatóvá válik. Az élethosszig tanulás is a tudás új megközelítését helyezi előtérbe, nemcsak diákjaink, hanem a tanáraink számára is. A Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium mindhárom tagintézményében zajló nevelő – oktató tevékenység minőség - és értékközpontú. Mindezek megvalósítása képessé tette egy tanulóbarát, partnerközpontú, magas színvonalú és folyamatosan megújulni képes intézményi működést. Szolgáltatásaink széleskörű, területi szempontból is kiegyenlített biztosítása hozzásegíti a közoktatás minden intézményi szereplőjét a sikeres modernizációs folyamatok közvetlen megtapasztalásához és honosításához az által, hogy változatos kínálati rendszert biztosít az intézménylátogatásra, hospitálásra, az adaptív tanulás, az önfejlesztő gyakorlat megismerésére és elterjesztésére. Referencia-intézmények elsődlegesen, rendszeresen, folyamatosan és differenciált kínálattal szolgáltatjuk a hálózati tanulási folyamathoz a mintákat. Közreműködünk az intézmények nagyobb közössége számára szervezett szakmai műhelyek tartalmi kínálatának biztosításában és megvalósításában Biztosítjuk, hogy referencia-intézményként pedagógiai kultúránk és eszközrendszere egészében példaszerű, azaz tanulmányozható és elemeiben honosítható legyen. Ez a jellegzetességünk lehetővé teszi, hogy több, összefüggő, kidolgozott jó gyakorlatot is felkínáljunk, vagyis a sokoldalúságunk nyitott legyen. Erősségeink alapján több referenciaterületen is kínálunk adaptálható mintákat. A horizontális tanulási alkalmakat regionális, térségi, kistérségi, mikrotérségi szinten egyaránt, részint önszerveződő módon, részint az országosan és regionálisan kiépülő hálózatkoordináció segítségével folyamatosan biztosítjuk. 90

Pedagógiai Program


A referencia-intézményi mentorpedagógusok innovációs tapasztalatai hasznosulnak a velük kapcsolatba kerülő partner intézményekben is.

91

Pedagógiai Program


4 SZAKMAI PROGRAM Az iskola szakképzési rendszere Iskolánk a hatályos alapító okiratban szereplő szakképesítések közül a piaci igényeknek megfelelően indít szakmai képzéseket. Az 1.1.1 fejezetben felsoroltuk az iskola képzési rendszerét, szakmakínálatát. A ténylegesen oktatott szakmákról és osztálylétszámokról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. Szakmai képzés óratervei Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelően ötféle szakmacsoportban indíthatunk szakmai képzést. A Fenntartó minden tanévben engedélyezi, illetve jóváhagyja az OKJ szerinti szakmák indítását. Jelenlegi szakmai képzésünk óraterveit az OKJ előírásainak megfelelően mellékeljük. Külön feladatnak tekintjük az OKJ változásainak, illetve a szakmai követelmények módosulását. Ennek megfelelően korrigáljuk a szakmai képzések programját. 4.1 Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése, minősítése és beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A modulrendszerű képzésben a tananyagegységeket tantárgyasítottuk. Az évközi értékelés során, ezen tantárgyak érdemjegyei (1-5) kerülnek az elektronikus naplóba. Év végén az adott tantárgyak eredményei kerülnek be a bizonyítványba. A tananyagegységek tantárgyakhoz társítását a helyi tantervek tartalmazzák. Az elektronikus naplóba, a törzslapra beírjuk a tantárgyak év végi érdemjegyét. Amennyiben a tanuló eredményesen elvégezte az előírt szakképző évfolyamokat, akkor a bizonyítványba bekerülnek az eredményesen elvégzett modulok a hozzá tartozó tantárgyak feltüntetésével. Ha egy tantárgy év végi érdemjegye egyes, a tantárgyat tartalmazó modul értékelése automatikusan egyes. Ha elmélet, illetve az iskolai tanműhelyben tartott elmélet igényes gyakorlat típusú tantárgy év végi értékelése egyes, az adott tantárgyból javítóvizsga tehető. Ha gyakorlat, vagy gyakorlati képző helyen tartott elméletigényes gyakorlat típusú tantárgy év végi értékelése egyes, javító vizsgára nincs lehetőség, a tanuló az évfolyamot a helyi tantervben leírtak szerint megismételheti. Az évismétlés során tantárgyi felmentés nem adható. Beszámításra csak a rész szakképesítés, vagy más szakképesítés keretében sikeresen elsajátított és igazolt kompetenciákat tartalmazó ismeretek (teljes modulok) esetében van lehetőség. 92

Pedagógiai Program


A szakképző évfolyamokon az OKJ szakképesítések központi programjai, valamint a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei alapján szervezzük a képzést. A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe vettük a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, a szülői szervezet állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A szakmai tantárgyak oktatása - a tantárgyi programokban, illetve a szakmai és vizsgakövetelményekben megadott tárgyi feltételek szerint berendezett és felszerelt - tanműhelyek meglétét igényli, amely az előírt felszereltségben rendelkezésre állnak. Az egyes szakmai tantárgyakhoz szükséges berendezések és felszerelések az adott tantárgy központi programjánál kerülnek felsorolásra, valamint a meglévőeszközök listájával együtt megtalálhatók a 3. számú mellékletben. A pedagógiai programban az adott képzési formák óratervei megtalálhatók, az egyes tárgyak teljes helyi tanterveit valamennyi képzési forma esetében a 3. számú melléklet tartalmazza. A szakiskolai, szakközépiskolai képzés tekintetében a már hatályos köznevelésre, valamint szakképzésre vonatkozó jogszabályok, valamint a szakközépiskolákra vonatkozó kerettantervek olyan szintű változásokat hozhatnak létre, amelyek a jelenlegi szakmacsoportos képzés teljes szakmai tantárgyi szerkezetének átalakulását is maga után vonhatja, különös tekintettel a kötelező szakmai vizsgatárgy bevezetésére, valamint a szakmai érettségi vizsgával megszerezhető szakképesítésre. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére. Ennek érdekében a kerettantervi óraszám 20%-át a tanult ismeretek elmélyítésére, a szükséges felzárkóztatásra kívánjuk fordítani. Az érettségi utáni szakképzés tekintetében a már hatályba lépett köznevelési és szakképzési jogszabályok, valamint a hatályba lépő OKJ-ra vonatkozó rendeletek, illetve a fenntartóváltás olyan mértékű változásokat generálhatnak, amelyek az intézmény egész szakképzési rendszerét átformálhatják. Az intézményben folyó képzések programjai az 3. számú mellékletben találhatók.

93

Pedagógiai Program


94

Pedagógiai Program


5 Az Előkészítő és Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja

95

Pedagógiai Program


I. BEVEZETÉS A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 6§ alapján készült a Pedagógiai program, a 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről és a 2. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelethez A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve figyelembe vételével. A pedagógiai program a nevelő – oktató munka alapdokumentuma összeállítását alapvetően meghatározza az a tény, hogy az általános érvényű jogszabályokon túl figyelembe kell venni a „Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervei irányelve”-t. II. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Iskolánk rövid története Kiskunfélegyházán 1948-ban nyílt meg az első gyógypedagógiai osztály. 1969ben a kibővült számú tanulócsoportok önálló épületbe költöztek az Arany János utcába. 2000 nyarán a város tanulói létszámának csökkenése miatt a képviselőtestület megszüntette a Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskolát. Ezt az épületet kapta meg az iskola, mely 2001. novemberében felvette a Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat nevet. A 2007-2008-as tanévtől a speciális szakiskola előkészítő 9-10. osztálya és a 11-12. szakképző évfolyama a Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája részévé vált. Tárgyi és személyi feltételek Tárgyi feltételek Az intézmény tevékenységét a Kun utca 2. alatt folytatja. A speciális szakiskolai szakmai képzés jól felszerelt tanműhelyekben folyik. Az elméleti képzés helyszíne egyre több karbantartási, felújítási munkát igényel. Tárgyi feltételeiben (terem- és eszközellátottságban) jelentős elmaradás tapasztalható. Elegendő a helyiségek száma, viszont hiányoznak a színvonalas nevelő-oktató munkához nélkülözhetetlen szaktantermek. Szükséges a berendezési tárgyak, bútorok folyamatos cseréje, pótlása. Személyi feltételek

96

Pedagógiai Program


Az iskolában folyó közismereti, szakmai oktatást gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, szaktanárok végzik. A szakmai gyakorlati oktatást gazdálkodó szervezetek, alapítvány segítségével oldjuk meg együttműködési megállapodás, valamint tanulószerződések keretében. Ennek alapján a gyakorlati képzést partnercégeknél folyik. Elvárás a képzésben résztvevő szakemberekkel szemben: 1. Elfogadja a különleges bánásmódot igénylő tanulók. Törekszik arra, hogy megértse egyediségüket és sokszínűségüket. Hisz abban, hogy a heterogén tanulócsoportok optimális, az egyéni fejlődést is elősegítő környezetet jelentenek a diákok számára, és mindent megtesz ennek kiaknázására. 2. Kész a tanulás, nevelés szociális közegének megismerésére; képes hatásának értelmezésére és a szociális, pedagógiai befolyásolási lehetőségek kiaknázására a segítő partnerekkel együttműködve. 3. Jól felkészült saját tantárgyában, és/vagy műveltségterületén. Képes nemcsak tantárgyakban gondolkodni, hanem látni a célok, a tartalom és a tanulásszervezés, valamint eredmények közötti összefüggéseket is. 4. Törekszik a személyre szabott nevelés gyakorlati megvalósítására a nevelés tervezésében, megvalósításában, fejlesztésében. Képes a tanulók egyéni fejlődési igényeire építve a diákokat önálló, felelős fejlesztő tevékenységekre, a tudás konstruálására ösztönözni. Ismeri, érti a különböző szervezési módok lehetőségeit és korlátait, nem azonosítja a személyre szabottságot az egyéni munkával. Képes kooperatív tanulásszervezés ösztönzésére, irányítására. Törekszik a fejlesztő, támogató értékelés alkalmazására. 5. Kész együttműködni tanártársaival, a munkáját támogató szakemberekkel (szociális munkás, mentálhigiénés szakember, gyermekvédelmi szakember, pszichológus, stb.), a szülőkkel és az iskola/tanulócsoport szűkebb társadalmi környezetével. 6. módszerbeli felkészültségük a speciális elemeket is tartalmazza 7. személyiségük derűs, bizalmat sugárzó legyen 8. rendelkezzenek

nagyfokú

türelemmel, empátiás

képességgel Az intézmény fő feladata

97

készséggel,

konfliktusmegoldó

Pedagógiai Program


A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott speciális szakiskola a különleges bánásmódot igénylő tanulók speciális szakiskolai nevelését – oktatását látja el. A speciális szakiskolában a különleges bánásmódot igénylő tanulók szakképzése folyik. A 9-10. évfolyamon az általános műveltség megszilárdítása, pályaorientáció és szakmai előkészítés valósul meg. A speciális szakiskola célja, a gyógypedagógiai alapfokú nevelő-oktató munka eredményeire támaszkodva a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel együttműködve nyújtson differenciált segítséget a szakma tanulásához, a társadalmi beilleszkedéshez, a felnőtt életre felkészüléshez, ezzel tegye képessé a fiatalokat arra, hogy társadalmunk rendezett életvitelű, eredményesen dolgozó tagjaivá váljanak. A 9. és 10. évfolyamon az általános műveltség megalapozása speciális neveléssel, oktatással, pályaorientációs jelleggel. A szakképző évfolyamokon felkészítés a munkába állásra, életkezdésre helyezzük a hangsúlyt.

98

Pedagógiai Program


III. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA

IV. 2. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelethez A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve a 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről 4§ 25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval részben vagy egészben együtt (integráltan), azonos iskolai osztályban történő, illetve az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, iskolai osztályban a sajátos nevelési igényű tanulók számára külön szervezett (gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben) nevelésére, oktatására. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény foglalja össze. A köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: – speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, – speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. Az Irányelv célja Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: – a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, – az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, 99

Pedagógiai Program


– ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, – a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, – a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: –

a

tartalmak

kijelölésekor

egyes

területek

módosításának,

elhagyásának

vagy

egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, – a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, – a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskolák a pedagógiai programok és helyi tantervek kialakításakor vesszük figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teheti szükségessé.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból vagy

100

Pedagógiai Program


egyéb pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. b) Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. c) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. d) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. e) Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar kialakulásának, felismerésének, diagnosztizálásának ideje. c) A sajátos nevelési igényű tanuló ca) életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, cb) képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d) A társadalmi integráció kívánalmai: az egyéni tanulási utak megtervezése és biztosítása, továbbtanulás, pályaválasztás, a lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket megjelenítjük: a) az intézmény pedagógiai programjában, b) a helyi tantervben c) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, d) az egyéni fejlesztési tervben.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik

az

idegrendszer

funkcióképessége,

illetve

biológiai a

és/vagy

kedvezőtlen

genetikai környezeti

okra

visszavezethető

hatások

folytán

gyengébb

tartós,

átfogó

akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.

101

Pedagógiai Program


Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is számottevő lehet.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai - Középfokú nevelés – oktatás szakasza A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola, – vagy az integrált keretek között történő – nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek.

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz A speciális szakiskola szakképző évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre és rész-szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ben megjelölt képzési idő, illetve – a Nemzeti alaptantervben biztosított lehetőség alapján – a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott

102

Pedagógiai Program


képzési idő szerint történik. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés.

A nevelés, oktatás, képzés célja: A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása, A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése, A szakmai vizsgára való felkészítés, Munkavégzésre

való

szocializálás,

munkavállalói

magatartás

élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.

103

kialakítása,

a

tanulók

Pedagógiai Program


104

Pedagógiai Program


105

Pedagógiai Program


106

Pedagógiai Program


107

Pedagógiai Program


6 Az intézmény kollégiumának pedagógiai programja

KLIK 025031 KISKUNFÉLEGYHÁZI SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIA PROGRAMJA 2013/2014-es tanévtől

Kiskunfélegyháza, 2013.

108

Pedagógiai Program


AZ INTÉZMÉNY Neve: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Rövidített neve: KSZIK Kollégium Székhelye: 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 34. Alapítója: Kiskunfélegyháza Város Képviselő Testülete Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 1-3. Felügyeleti szerv: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kecskeméti Tankerülete 6000 Kecskemét, Katona József tér Működési területe: országos Jogállása: többcélú intézmény szakmailag és szervezetileg önálló intézményegysége A költségvetése az összevont intézmény költségvetésének része Alaptevékenységei:  kollégiumi ellátás  kollégiumi étkeztetés Kiegészítő tevékenysége:  az Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programban részt vevő, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelése  kollégiumi szálláshely-nyújtás az Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programban részt vevő, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára  sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátása  iskolai diáksport-tevékenység és támogatása  egyéb korlátozottan igénybe vehető szálláshely szolgáltatás  kollégiumi-iskolai könyvtár működtetése BEVEZETÉS 6.1.1. A Kollégiumi Pedagógiai Programunk alapelvei: Kollégiumunk tantestülete az intézményegységre vonatkozó fejlesztési elképzelésekkel és stratégiával összhangban, az intézményben folyó innovatív pedagógiai munka szinergiájának megvalósítása érdekében a tervezendő pedagógiai programban az alábbi alapelvekre összpontosít: a, Szemléletmód - fejlesztés Olyan szemléletmód - fejlődés elősegítése, amely a Bács-Kiskun megyében – tágabban a DélAlföldi régióban - lakó, a Kollégiumban tanulói jogviszonyt létesítő középiskolás kollégista korosztály (gimnazista, szakközépiskolás, szakiskolás, speciális szakiskolás) körében fejlődik. Ennek a szemléletlenek középpontjában állnak a közösségi értékek, a család, a környezettudatos magatartás, a természeti környezet iránti felelősség, a lakóhelyhez való kötődés és identitástudat. Nevelő tevékenységünk szemléletmód-fejlesztésének a szolgálatával jár együtt. b, Nevelőtanárokkal szembeni elvárás: kezdeményezőkészség, együttműködő képesség, innovációra való hajlam A megvalósítandó nevelési célok elérése érdekében fontosnak tartjuk, hogy kollégáinkban meglegyenek ezek a tulajdonságok. Tanév közben a feladatok megoldása során új módokat, módszereket alkalmazunk. Szükséges, hogy a fejlesztések kialakítását ösztönözzük. Jó gyakorlatok kidolgozására törekszünk vagy más közoktatási kollégiumban (pl. szakmai 109

Pedagógiai Program

együttműködések adaptálunk.


keretében),

más

szakterületen

használt

alkalmazásokat

sikeresen

c, Partnerközpontúság Az intézmény pedagógiai programjában megjelennek a már kialakított és jelenleg is jól működő partneri együttműködések, az együttműködést erősítő kezdeményezések. d) Erőforrások biztosítása, hatékony felhasználása A fejlesztések integrációját úgy kell megvalósítani, hogy az erőforrások felhasználása a leghatékonyabb legyen. (A beavatkozásokat koncentráltan, az időbeli szakaszolásokat reális alapokon kell megtervezni annak érdekében, hogy a források felhasználásának érezhető, mérhető hatásai legyenek.) e) Szervezeti koordináció, projekt integráció, szinergia-hatás A fejlesztések tervezése és a pályázati projektek melletti döntés során törekedni szükséges az intézmény számára fontos fejlesztési tevékenységek szervezeti szintű összehangolására, az egymást erősítő hatások megvalósulására, a szinergia érvényesülésének elvére. f) Mérhetőség A PDCA folyamat szabályozottságával járuljon hozzá ahhoz, hogy az eredményességi mutatók a valóságot tükrözzék. 6.1.2. A tervezés horizontális szempontjai a) Fenntartható fejlődés és a lakókörnyezeti minőségszemlélet kiterjesztése A fenntartható fejlődést biztosítjuk azzal, hogy a már megvalósított projekteket egymást követő több tanévben is megvalósítjuk, vagy szemléletét és módszereit alkalmazzuk. (pl.: Alternatív vitarendezés, Identitás hétvégék stb.) A lakókörnyezeti minőségszemléletet érvényesítjük abban, hogy a tanuláshoz való feltételeket, intézményi lakókörülményeket fejlesztjük. A minőség fenntartása érdekében ez a szemlélet átfogó intézményi fejlődést biztosít. Ezzel párhuzamosan a környezeti feltételek felelősségteljes megőrzését várjuk el a kollégiumi tanulóközösségtől is. Mindkettő jellemzője, hogy szociális igazságosságra és az életminőség folytonos javítására törekszik a rendelkezésre álló erőforrások ésszerű és fenntartó felhasználásával. Ezt a lakókörnyezeti minőségszemléletet terjeszti ki a szűkebb, kollégiumi közegtől a középiskolák és a tágabb, otthoni szociokulturális környezet felé. b) Esélyegyenlőség biztosítása; az arra rászoruló tanulók felzárkóztatása, egyéni fejlesztése Az alapdokumentumainkban, a kollégiumi alapszolgáltatásokban, a kooperációban azonos feltételeket határozunk meg és biztosítunk minden tanulónknak. Ezen keresztül biztosítjuk az egyenlő hozzáférés lehetőségét az egészséges szemléletű, elfogadó, befogadó és folyton megújuló kollégiumi közösség megteremtéséhez. Ebben a törekvésünkben kiemelt szerepet játszik a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a különleges bánásmódot igénylő tanulók felzárkóztatása, fejlesztése. c) IKT (infokommunikációs technológia) eszközrendszerének biztosítása és alkalmazása Az esélyegyenlőséget biztosítani kell az informatikai kompetencia fejlesztése érdekében elsősorban a HH/HHH/SNI tanulók körében. Az érettségiző, illetve szakmát tanuló tanulóink leendő munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeit, versenyképességét növelheti ezen eszközjellegű kompetencia fejlődése. Kollégiumi számítógép állomány áll a tanulók rendelkezésére. d) Működő partneri kapcsolatok, hálózatban való tanulás, önfejlesztés Együttműködéseinket elsősorban Bács-Kiskun megyében, valamint a Dél-Alföldi régióban alakítjuk ki. Partneri kapcsolatainkat befolyásolják a területi elvek alapján és a megvalósítandó projektek elve alapján létrehozható kapcsolatok. Ezek a közoktatási hálózatok, amelyekkel jelenleg is együttműködünk a következők: 110

Pedagógiai Program

-

-


területi elv alapján: o Bács—Kiskun Megye és a Dél-Alföldi Régió Kollégiumai – a Kollégiumi Szövetség megyei szervezetének koordinálásával o volt IPR-es általános iskolák, régiós és megyei a megvalósítandó projektek elve alapján: o Arany János Programok hálózata o Tehetségpontok hálózata

Amennyiben lehetőség nyílik rá, országos szintű kezdeményezésekbe is bekapcsolódunk. A hálózatban is alkalmazzuk az értékelést, a mérések adatait visszacsatoljuk, az ezekből levonható tapasztalatok, eredmények, jó gyakorlatok hasznosítására, beépítésére meg kell keresni a lehetőséget a mindennapi gyakorlatban. e) Kiszámíthatóság és fejlődőképesség párhuzamossága; a kollégiumi alkalmazotti közösség foglalkoztatásának megtartása, folyamatos szakmai fejlődése önállóan választható irányvonalak mentén Olyan tevékenységközpontú kollégiumi tervek készítése, amelyek kollégiumi szintű munkavállalói foglalkoztatás szempontjából lefedettséget, valamint az alkalmazotti közösség folyamatos foglalkoztatását, tevékenykedtetését jelenti és eredményezi. Ebben a kollégiumi vezetésen kívül kulcsszerepet játszanak azok a munkacsoportok, amelyek egy-egy intézményi szakterületre fókuszálva elősegítik a közösségi célok hatékonyabb érvényre juttatását, sok esetben meghagyva a választhatóság, az öntevékenykedtetés lehetőségét. f) Nyilvánosság biztosítása, „más, külső személy számára nyújtott” betekinthetőség elérhetővé tétele A kollégium mindennapjaihoz kapcsolódó aktualitások, dokumentációk megjelenítése intézményi hirdetőfelületeken (honlap, újság, stb.). g) A szubszidiaritás elvének sajátos kollégiumi értelmezése és vetülete, mint a tervezés pedagógiai jelensége A kollégiumi munkaközösség mindennapi gondoskodása nem helyettesíti a tanulók aktivitását, öngondoskodását. Számítunk az egyén aktivitására, problémakezelő képességére. Amennyiben olyan helyzet alakul ki, hogy a tanuló a problémáját nem ismeri fel, vagy a problémája kezelését nem tudja egymaga megoldani, akkor a pedagógus megadja az egyénnek a szükséges támaszt, a konkrét segítséget, nem ritkán a „pótszülő” szerepében. Fontos megjegyezni, hogy a pedagógus - a szubszidiaritás elvével összhangban- partnerré és érdekeltté teszi a tanulót a mindennapi tevékenységsor elvégzésének folyamatában, amely a tanulói biztonságérzet folyamatos kialakulásával, megerősítésével jár együtt. 6.1.3. Kollégiummal szembeni jogi elvárások A kollégium, mint intézményegység alakította ki pedagógiai programját, mely az intézmény pedagógiai programjának egy fejezete, tartalmi egysége. A működésünket meghatározó jogszabályokat figyelembe vettük a KPP (Kollégiumi Pedagógiai Program) megalkotásánál. Működésünket a következő törvények, rendeletek szabályozzák:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  1997. XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,  2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról” valamint a  59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 111

Pedagógiai Program

  


20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról valamint a tanévenként megjelenő rendelet a Tanév rendjéről. Továbbá: az intézmény o a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Esélyegyenlőségi Programja

A minőségfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályi előírások kollégiumra vonatkozó elemei megjelennek a Kollégium Pedagógiai Program tartalmában és szerkezetében is. Az intézményi minőségirányítási program által meghatározottakat a pedagógiai program készítésekor figyelembe vettük. A pedagógiai program módosítására a Nemzeti Köznevelési Törvény 2011. XII. évi kiadása kapcsán kerül sor. 6.1.4. A kollégium pedagógiai programjának felülvizsgálata során alkalmazott módszerek A pedagógiai programunk átdolgozása alkalmával a székesfehérvári József Attila Kollégium pedagógiai programjának szerkezetét is figyelembe vettük a helyi sajátosságok és az 59/2013 számú EMMI rendelet figyelembe vételén túl. 6.1.5. Az intézmény szempontjából meghatározó környezeti tényezők és jellemzőik Kollégiumunkba felvételre elsősorban a Kiskunfélegyházi Szakképző Intézménybe vidékről érkező tanulók jelentkeznek. A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi – Szakiskolai Program beiskolázási tevékenységének köszönhetően nagy az érdeklődés a kollégium és a képzések iránt is. A leghátrányosabb és hátrányos helyzetű településekről érkező tanulók mellett a helyi gyermekjóléti szolgálat is kezdeményezi helybeli tanulók elhelyezését. A kollégista diákok főként községekben, kistelepüléseken élnek, nagyon eltérő szociokulturális és szocioökonómiai körülmények között teljesítették az általános iskolai követelményeket, valamint rendkívül szélsőséges szocializációs szinttel érkeznek. 6.1.5.1.

A fenntartói környezet

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a fenntartónk és a működtetőnk is egyben. 6.1.5.2.

A társadalmi környezet

Annak ellenére, hogy a tanköteles tanulók száma évről évre csökken, a kollégiumi férőhelyek kihasználtsága már 2011-ben is 100%-os volt. 6.1.5.3. A kollégium szükségessége és rendeltetése társadalmi vonatkozásban A kollégium tanulói összetételét vizsgálva a hátrányokkal érkezők aránya évről évre növekszik. A halmozottan hátrányos helyzetűek aránya eléri a 60%--ot, míg a hátrányos helyzetűek megközelítik a 20%-ot. Ezért ennek a szegénységben élő kulturális hátránnyal érkező célcsoportnak a társadalmi integrációja a kollégiumi nevelésünk egyik legfontosabb feladatává vált. A szocializációs hiányosságok pótlása, a neveltségi szint emelése is az elsődleges feladatok közé tartozik, befolyásolják pedagógiai munkánkat. 112

Pedagógiai Program


6.1.6. Általános elemző megállapítások 6.1.6.1. Kollégium, mint az emberi kapcsolatok közösségi és egyéni szintű fejlesztésének sokoldalú színtere, gyűjtőhelye A nevelési munkánk alapja a kollégiumi együttélés elfogadáson alapuló normája, a konfliktusok minden fél számára előnyös megoldásának közvetítése. Egyeztető eljárások és az alternatív vitarendezés alkalmazása. 6.1.6.2. Kollégiumi értékközvetítés egy felgyorsultan változó, multikulturális társadalomban A személyiség fejlesztése kapcsán az egyén, a környezet, a másság értékeinek felismertetését és közvetítését azért is tartjuk fontosnak, mert a kollégium befogad különleges bánásmódot igénylő – Speciális intézményegységünkbe járó – és vallottan vagy nem vallottan roma származású diákokat is. A multikulturális értékeket befogadó személyiségformálás alapvetően társadalmi érdek is. 6.1.6.3.

Kapcsolódás egyéb jelentős rendszerhez

Kollégiumunk bekapcsolódott az Arany János Programok Tehetségpontként részt vesz a Nemzeti Tehetség Programban.

6.2.

megvalósítói

közé.

A működés belső intézményi feltételrendszere

6.2.1. Tárgyi környezet A 2007. július 1-jén összevonásra került 3 szakképző intézmény 3 kollégiumából 2 kollégiumot szerveztek. A Közgazdasági Tagintézmény Kollégiuma beköltözött a Kossuth Kollégiumba. Ekkor a kollégiumi intézményegységek száma háromról kettőre csökkent. 6.2.1.1.

Az épület vizsgálata környezeti és funkcionális szempontból

A kollégium a KSZI székhelyintézmény intézményegysége. A kollégium épülete négyemeletes, az iskolával és a belső tanműhelyekkel közös udvaron. 208 tanuló befogadására alkalmas. Az összevonás óta a kollégium épületében folyamatos fejlesztések zajlanak, melyeket különböző pályázatokból valósítottunk meg. 6.2.1.2.

Infrastruktúra. Lakhatást, ellátást megvalósító helyiségek

Földszint: A 2012. évre ezen a szinten a Dobbantó program keretében 2 db tantermet alakítottunk ki. 3 db „jutalomszoba”, 1 db mediációs szoba, 1 db teakonyha, 1 db kondi szoba került felújításra. Megújult a könyvtár helyisége, és közösségi teremmé alakult az „akvárium”. A beléptető – és kamerarendszer biztosítja az étkeztetés igénybevételének dokumentálását is. Az egész épület fűtési rendszere korszerűsítésre került. A fűtés szakaszolhatóvá vált ugyan, de a megújuló energiaforrások felhasználását még nem volt módunkban bevezetni. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére szintén pályázati forrásból biztosítottuk a hulladékgyűjtők, palackprések beszerzését, elhelyezését.

113

Pedagógiai Program


Az épületben az internet vezetékesen és wifin keresztül is elérhető. Ezt a tanulóink tanuláshoz és információkereséshez vehetik igénybe. I. emelet: A szintet tágasabbá tettük falak kibontásával. 6 hálószoba és a szinten lévő tanulószoba is felújításra került. II. emelet: Egy kézműves foglalkoztató, mosókonyha 2 db automata mosógéppel, tanári teakonyha, tárgyaló, és tanári mosdók itt helyezkednek el. A számítástechnika terem könyvtárba való áthelyezése folyamatban van. III-IV. emelet: A tanulószobák közül 2 terembe új székeket vásároltunk továbbá a 6 hálószobában új ágyakat helyeztünk el. A III. emeleten lévő tanulóban is új a televízió. 6.2.2. Gazdálkodás feltételei A kollégium működésének finanszírozását az összevont intézmény költségvetési keretéből valósítja meg, ugyanakkor a kollégium által megpályázott forrásokat a pályázati követelményeknek megfelelően önállóan használhatja fel a pedagógiai környezet és színvonal fejlesztésére. 6.2.3. Humán erőforrás Tantestület A kollégium tantestületében a jelenlegi főállású 10 fő nevelőtanár közül 5 főnek egyetemi, 4 főnek főiskolai végzettsége van. 1 főnek folyamatban van az egyetemi diploma megszerzése. A kollégiumvezető egyetemi végzettségű. Az elmúlt évek során több akkreditált képzést végeztünk el az Alternatív vitarendezéstől a Professzionális Tanári Kommunikációig. Egy kollégánk gyógypedagógus végzettségű. Segítő pedagógus alkalmazása csak az AJKSZP működéséig biztosított, a végleges ellátásról gondoskodni kell. Tanulók Elsősorban az ipari és a szolgáltatási szakmacsoportokba történik beiskolázás. A Közgazdasági tagintézmény tanulói is itt kapnak elhelyezést. Felvesszük más középiskolákban tanulókat is. A tanulók 60%-a halmozottan hátrányos helyzetű. A kollégium integráltan neveli a különleges bánásmódot igénylő tanulókat. A kollégium csatlakozott a Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programjához, és a 2008/2009-es tanévben iskolázta be először a kilencedik évfolyam szakiskolás tanulócsoportját. A tanulók hozott tanulmányi eredményei nem tükrözik a valóságot: azonos eredmények mögött szélsőséges és különböző szintű előzetes tudással rendelkeznek. Mindezek tények, nagy felelősséget és komoly feladatokat rónak a kollégiumra. A tartalmi fejlesztés elsődleges feladata a tanulók felzárkóztatása, motiválása önismerethez, és sikerhez juttatása. Tanulói összetétel 114

Pedagógiai Program


A legidősebb korosztály 19-23 éves, a legfiatalabbak 14-15 évesek. Problémát okoz a felnőtt korú tanulók életvitelének, a nagykorú és kiskorú tanulók jogait és igényeit figyelembe vevő egységes házi- és szokásrend kialakítása. Különleges bánásmód szerinti igény alapján vegyes csoportokat képezünk, integráljuk tanulóinkat évfolyamok alapján. A tanulócsoportok számát a számított létszám alapján határozzuk meg. 6.2.4. Információs rendszer A kollégiumi nevelés hatékonysága érdekében nagy hangsúlyt helyezünk az információ szerzés és átadás folyamatára. Ennek főbb elemei, melyek a tanulók hatékonyabb megismerését célozzák, a következők: Kontakt órák – hetente egy alkalommal a szervezetet, a pedagógiai munkát, a tanügyigazgatást és a tanulókat érintő információk cseréjére. A diákönkormányzat - a tanulócsoportok DÖK vezetőinek részvételével munkatervében rögzített módon havonta munka megbeszélést tart.

6.3. A kollégiumban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, jogi háttere 6.3.1. A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka főbb pedagógiai alapelvei  az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;  demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elveket a NAT-tal összhangban alkalmazza;  a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat;  építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;  a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés  a kollégiumi tanulók fejlesztése olyan nevelő-oktatómunkával, amely rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű pedagógiai tevékenység  az alapvető erkölcsi normák betartása; a nevelési folyamatban részt vevők számára elfogadott norma- és követelményrendszer, központi eleme a rendszeresség és a következetesség.  kulturált, biztonságos környezet kialakítása, sokszínű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása  integrált nevelés, befogadó környezet  orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógiai módszerek alkalmazása  az egyéni és életkori sajátosságok, a sajátos nevelési igény figyelembe vételével egyénre szabott, differenciált bánásmód alkalmazása;  nemzeti hagyományok ápolása, a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; Tevékenységek Alaptevékenység A kollégium kettős - szociális és pedagógiai - funkciójú nevelési oktatási intézmény, igyekszik a távollévő család helyett biztonságot, a tanulmányokhoz támogatást és jó nevelést nyújtani. A fenntartó iskola elvárásai:

115

Pedagógiai Program


 az iskola nevelési és képzési céljainak eléréséért tevékenykedjen a kollégium;  eredményesen szervezze meg a rendszeres tanórai felkészülést, felzárkóztatást;  a kollégiumi élet sajátos tevékenységi formái, közösségépítő, szocializációs lehetőségei segítsék az iskolai közösségformálást;  segítse a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, ismeretszerzését. Szülői elvárások: A szülők azt várják a kollégiumtól, hogy gyermekük biztonságban legyen, jó ellátásban és védelemben részesüljön, tanulmányi kötelezettségének eredményesen megfeleljen. Szociális gondoskodás Szociális ellátás A kollégium alapfeladata, hogy a diákok testi-lelki épségéről gondoskodjon. Ennek egyik fő eleme a korszerű, az életkornak megfelelő egészséges táplálkozás. Az intézmény konyháját vállalkozás működteti, mely a HACCP előírásainak megfelel. Pedagógusaink figyelemmel kísérik, hogy a diákok igénybe veszik-e a napi háromszori étkezést, hiszen az életkori sajátosságok miatt ez nagyon fontos. Az egészséges életmód kialakítása érdekében szintenként teakonyhákat alakítottunk ki, háztartási kisgépekkel, hűtőszekrénnyel felszerelve. (Mikrohullámú sütő, szendvicssütő, vízforraló stb.) Az Arany Jánosos diákok szociális hátrányának csökkentésére szociális szabályzat alapján nyújtjuk a hátránykompenzáló ellátásokat. A Kollégium Diákönkormányzata alapvetően a kiemelkedő tanulmányi eredményeket jutalmazza. Pályázati forrásokból megvalósított rendezvényeken való ingyenes részvételt azoknak a nem Arany Jánosos tanulóknak biztosítjuk, akik aktív tevékenységükkel, példamutató magatartásukkal tettek a közösségért. Egészségügyi ellátás A kollégiumi védőnő hétfőtől péntekig a rendelési idő alatt az épületben tartózkodik, panasz esetén intézkedik. Az ügyeletes nevelők a beteg tanulók esetében értesítik a szülőt, hogy a tanulót haladéktalanul vigyék haza. A jó egészségügyi ellátás szerves része a környezeti higiénia megteremtése, illetve javítása. Ennek érdekében a közös helyiségek nagy részét folyamatosan (délelőtt, délután, este) takarítjuk, a hálószobákban pedig havonta egyszer fertőtlenítő takarítást végeztetünk. A védőnő higiénés foglalkozásokat is tart. A kollégiumi nevelés célja A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégium a céljainak megvalósítása érdekében olyan környezetet alakít ki, amely középpontjában a tanuló, mint egyén személyisége áll. Tevékenységrendszerét a fentebb részletezett főbb alapelvek szerint működteti. A kollégiumi nevelőtevékenység kiemelt céljai:  a szociális viselkedés szabályainak elsajátítása, a közösségi kapcsolatrendszer működtetése;  művelődési egyenlőtlenségek csökkentése; 116

Pedagógiai Program


         

a tanulmányi eredményesség növelése; a lemaradó tanulók felzárkóztatása; a tehetségek felkutatása, tehetséggondozás a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tervszerű segítése, az egészséges életmódra nevelés; nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése; humanista európai értékrend elfogadtatása; környezettudatos magatartás kialakítása; a társadalmi beilleszkedés elősegítése; egymás segítésére, tiszteletére, szeretetére, családszeretetre nevelés, a másság elfogadtatása;  nyitottság. 6.3.2. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégista diákok személyiségének megismerésére, az elfogadó bizalmi viszony kialakítására, a pedagógiai folyamatban való tartalmas együttműködésre alapozott személyiségfejlesztésre törekszünk. A kollégiumi nevelési feladat kiemelt területei a jogi szabályozásnak megfelelően: 6.3.2.1.

A tanulás tanítása

A tanulóink egyéni igényeit figyelembe vevő foglalkozásokon lehetőséget biztosítunk a hátrányok kompenzációjára, a tehetségterületek fejlesztésére. Az eredményes és hatékony ismeretszerzés elsajátítása, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése a tanulási módszerek elsajátíttatásán keresztül valósítjuk meg. A kreativitás fejlesztésén keresztül kívánjuk elérni azt, hogy a megismerés, ismeretszerzés tanulóink belső igényévé váljon. A tanulók megismerésén keresztül törekszünk a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. A kollégiumban működő könyvtár segít az információszerző képesség fejlesztésében. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. 6.3.2.2.

Erkölcsi nevelés

A kollégiumunkban folyó nevelés a tanulóink szocializációjára, neveltségi szintjének emelésére törekszik. Feladatunknak tekintjük az alapvető erkölcsi normák megismertetését, elfogadtatása, valamint a közösen alkotott szabályokon keresztül ezen normák belsővé válását. Az életszerűséget a kollégiumi közösség által alkotott és elfogadott szabályrendszerrel biztosítjuk. A vitarendezésre kialakított rendszerrel, az egyeztető eljárásra építő jóvátétellel törekszünk a konfliktusok megoldására. A helyes életvezetés kialakításában segítenek a szabadon választható foglalkozások, projektek. Nevelőmunkánk része a tudatos, tervezett kollégiumi közösségépítés. Alapelv, hogy a nevelőtanárok mutassanak példát a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység területein. 6.3.2.3.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 117

Pedagógiai Program


A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segíti elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. Egyrészt hagyományaink közé tartozik a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó tanulók által előadott műsorok rendezése, másrészt identitás programok keretében a szűkebb és tágabb lakóhelyek segítése egyéni és közösségi tevékenységek révén. Ezek a foglalkozások, segítik az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Feladat a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzésének alakítása, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Fontos nevelési feladatnak tartjuk Európa történelmének kultúrájának megismertetését - a magyarságtudat megőrzése mellett. 6.3.2.4.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumunkban szabályokra épített nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a közélet működésének megértését, a felelős állampolgári részvételt. Célunk, hogy erősödjön a diákokban a nemzeti öntudat és együvé tartozás érzése, az egyéni célok és a közjó közötti összhang megteremtése. Szabályaink betartatásán keresztül törekszünk a törvénytiszteletre, az együttélésre. Elvárjuk, hogy kollégistáink tiszteljék egymás emberi méltóságát, és arra hogy erőszakmentes, méltányos együttélés valósuljon meg. Ezáltal kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztődik azért, hogy majdan választópolgárként társadalmunk tagjaiként felelős magatartást tanúsítsanak diákjaink. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. 6.3.2.5.

Önismeret, és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumunk a tanulók teljes megismerésére törekszik, a differenciálás módszereivel szervezett önismereti foglalkozásoknak kiemelt helyet biztosítunk az éves foglalkozásrendben. Célunk a reális énkép kialakítása. Értékelésünk része az önértékelés, a reflexiók elsajátíttatása. Személyközpontú megközelítés alapelvére építve fejlesztjük tanulóink érzelmi intelligenciáját. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszert úgy kell alakítanunk, hogy családias, elfogadó és befogadó légkör tudjon minden évben kialakulni. 6.3.2.6.

A családi életre nevelés

A családdal való együttműködésünk, az AJKSZP-ben alkalmazható kettős csoportvezetés minta a tanulók erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Törekednünk kell a harmonikus családi minták közvetítésére, a családi közösségek, értékek megbecsülése módjainak, alkalmainak szemléltetésére. Célunk a felelős párkapcsolatok iránti igény kialakítása, konfliktusok kezeléséhez minták, megoldási módok nyújtása.. A kollégiumot az élet, nem csak a Nat arra ösztönzi, hogy a tanulók szexuális felvilágosítása, nevelése kiemelt feladatunkká vált. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. 6.3.2.7.

Testi és lelki egészség

A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükségesnek tartjuk a megfelelő heti- és napirend kialakítását, az egészséges és kulturált étkezés, 118

Pedagógiai Program


öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válását. A helyes táplálkozáson túl a mindennapos mozgás/testedzés és a stresszkezelés elsajátítása is célként jelenik meg feladataink között. A kollégiumban a különös bánásmódot igénylő tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, és az integrált nevelésük. Tervszerűen és segítő szakemberekkel együttműködve szervezzük a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, kábítószer-fogyasztás) kialakulásának megelőzésére foglalkozásokat, egészségnapokat. Sportolási lehetőséget biztosítunk számos sportágban, és rendszeresen versenyeken veszünk részt illetve szervezzük azokat. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. 6.3.2.8.

valósul

meg:

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Erre nyújtunk lehetőséget azáltal is, hogy a különböző hátrányokkal élőket integrált csoportokba szervezzük. Szabályok megszegésekor a jóvátételt alkalmazzuk, együttműködünk a Szent István Karitasz Szolgálattal, az iskolai és a kollégiumi környezet rendben tartására „szorgos” programot szervezünk. segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 6.3.2.9.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 6.3.2.10.

Pályaorientáció

A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. 6.3.2.11.

Gazdasági és pénzügyi nevelés 119

Pedagógiai Program


A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diákönkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia. 6.3.2.12.

Médiatudatosságra nevelés

Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. 6.3.2.13.

Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása

A kollégiumunknak olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat kell alkalmazni, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése, és kibontakoztatásuk segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehoztuk a tehetséges tanulók megtalálására szolgáló rendszerét, segítjük a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A KSZI Kollégiuma Tehetséggondozó műhelyeket működtet, melyek külön munkarend szerint dolgoznak. A műhelyek célja, az adott terület tehetségeinek felkutatása, tehetségkibontakoztatás, együttműködési képességek fejlesztése Területei: Képzőművészet – kézművesség Magyar nyelv és irodalom – színjátszó kör Sport – labdarúgás, kézilabda, íjászat A műhelyek működési rendjét a 3., 4., 5. sz. melléklet tartalmazza. A kollégiumunkban a tehetséggondozás legfontosabb módszere a gazdagítás: az ismereteknek a kötelező tananyagon túllépő kiszélesítése, elmélyítése. A gazdagítás az elsajátításra, a feldolgozó képesség javítására is vonatkozik: a kritikus és kreatív gondolkodás fejlesztését, valamint az interdiszciplináris megközelítést jelenti. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium – az iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést.

120

Pedagógiai Program


A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. 6.3.3. A kollégiumi nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A kollégium a következő eljárásokat alkalmazza, eszközöket használja:  kompetencia alapú oktatási programcsomagok (szociális-életviteli-környezeti, valamint életpálya-építési) kollégiumi implementációja,  módszertanilag kimunkált és kollégiumi délutáni foglalkozásokra adaptált tevékenységközpontú foglalkozás előkészítés, foglalkozásszervezés, foglalkozásvezetés, értékelés, visszacsatolás,  tanulói kulcskompetenciákat fejlesztő tanulási technikák és tanárt, tanulót egyaránt fejlesztő kompetencia alapú oktatási módszerek fokozatos intézményi elterjesztése, fejlesztése, meghonosítása (amely nem zár ja ki automatikusan a frontális módszer alkalmazását),  a tanulóknak biztosított egyéni törődés lehetősége a csoportvezető tanárok vezetésével,  IKT eszközök sokoldalú intézményi alkalmazása,  kollégiumi témahét, projektek intézményi foglalkozásrendbe való beültetése,  folyamatos internet hozzáférés biztosítása az önálló kutatáshoz, adatfeldolgozáshoz, prezentáláshoz kapcsolódóan,  egyes kollégiumfejlesztési területek, valamint a tematikus tanórai témák sajátosságaiból adódó csoportbontás, csoportmunka alkalmazása ,  közösségi kulturális-és sportesemények szervezése, lebonyolítása,  AJKSZP elvárásain túl differenciált kollégiumi foglalkozások szervezése,  a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének a biztosítása a tanulók számára

121

Pedagógiai Program

6.4.


4.A kollégium működése

6.4.1. Személyi feltételek, elvárások A kollégiumot kollégiumvezető irányítja. A nevelőtanárok főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkeznek.  rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek;  képesek a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártasak a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában;  egyéniségükkel, megjelenésükkel, felkészültségükkel, műveltségükkel, életmódjukkal követendő példaként szolgálhatnak a kollégisták előtt;  megfelelő empátiával rendelkeznek, nevelői eljárásaikban, pedagógiai kommunikációjukban a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezik előtérbe;  folyamatosan együttműködnek a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel (kiemelten a szülőkkel tartott kapcsolataik spektruma széles), intézményekkel;  szakmai tevékenységük során együttműködnek a szakiskolai nevelőtestület vezetőivel és tagjaival.  A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező. A csoportalakítás elvei Több azonos évfolyamra járó osztály tanulóiból kell a tanulócsoportokat kialakítani: elsősorban, az azonos iskolatípusba, azonos szakterületen tanuló, párhuzamos osztályba, azonos évfolyamra járó, illetve azonos szakmacsoportban tanuló kollégisták kerülnek egy csoportba. Követelmények a pedagógustól a nevelőtanári szerepben:  a szülők helyettesítése;  tanulók megismerése, nevelése, fejlesztése, beilleszkedésük segítése;  tanulásuk irányítása,  gyermekvédelmi feladatok ellátása,  a szülőkkel, iskolákkal kapcsolattartás,  maximális pedagógiai összhang a nevelők között,  gyermekszerető, toleráns, munkáját színvonalasan végző, emberi, erkölcsi értékekben mintát jelentő pedagógus magatartás. A nevelőmunka jellemzői A kollégium különösen nagy hangsúlyt helyez a tanulók fogadására, beilleszkedésük segítésére, kollégiumi életükben a biztonság, a jó közérzet fenntartására, - a tanulók hozott eredményeinek, szorgalmának, tanulási motívumainak, gondjainak, vágyainak megismerésére, problémáinak megértésére, azokkal való törődésre. A tanulmányi munka irányításának fő jellemzői:  a hiányok pótlása, 122

Pedagógiai Program


 a hátrányok, tanulási nehézségek leküzdése,  a felzárkóztatás,  tehetséggondozás A kollégiumi nevelés akkor eredményes, ha:  a kollégista tanulók 15 % alatti lemorzsolódása,  a tanévet bukással záró tanulók alacsony száma,  a tanulók neveltségi szintje emelkedik a bementi mérés értékeihez képest, közösségi tevékenységekre, kulturális programokra jól mozgósíthatók,  a fegyelmi ügyek alternatív vitarendezéssel és jóvátétellel megoldhatók. Hagyományok a pedagógiai munkában:  a csoportvezetők, az osztályfőnökök és a szaktanárok szoros együttműködése, számukra közös feladat-meghatározás az iskola feladattervében;  a kollégium és a szülők közötti kapcsolattartás - szülői értekezleteken, fogadóórákon a nevelők részt vesznek, írásban és szóban értékelnek és tájékoztatják a szülőket. Hagyományőrzés a nevelési folyamatban A kollégium hagyományrendszere az összevonás után koedukált diákotthon, a Kossuth és a Közgazdasági szokásaiból, hagyományaiból formálódott. A közösségi létforma nem képzelhető el belső és külső hagyományok nélkül. Ezek sokrétűek, és átfogják az egész tanévet. Közös, hagyományos rendezvényeink népszerűek, ötletesek, változatosak. A tanulói öntevékenységen alapuló események, műsorok, szereplések sok lehetőséget adnak az önkifejezésre. Kollégiumi rendezvények: tanévnyitó kollégiumi közgyűlések gólyaavató október 23 mikulás ünnep karácsonyi ünnepség március 15. városi, vagy megyei szintű sportrendezvények Kolimpia más kollégiumokkal való kapcsolat, sport, kulturális, játékos programokkal ismeretterjesztő előadások háziversenyek farsang, kareoke szerenád, ballagás Kossuth-nap tanévzáró Kollégiumi feladat az iskolai rendezvényekre a tanulók mozgósítása, felkészülésük segítése. Minden csoportvezető feladata a szerenádozás és a diszkók, kareoke lebonyolításában való aktív részvétel. A diákok naposi, ügyeletesi szolgálattal segítik a kollégiumi élet irányítását. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását.

123

Pedagógiai Program


A kollégium gazdasági tevékenységét az iskola gazdasági és adminisztrációs csoportja végzi, a kollégiumvezetővel egyeztetve. Az AJKSZP és a más pályázati forrásból származó bevételek felhasználása, elszámolása a kollégiumvezető ellenőrzése alatt történik. A kollégiumok szervezeti felépítése: Kollégiumvezető

Diákönkormányzat

Nevelőtanárok

Technikai dolgozók

6.4.2. A kollégiumi élet megszervezése A kollégium - belső életének szabályozása során - biztosítja a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai - a jogszabályi keretek között - a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve működteti belső szabályozási rendszerét, melynek kiemelt eszköze a pedagógiai ösztönző rendszer. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a tanulók részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kel tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék - és a mindennapi gyakorlatban váljanak képessé felelősen alkalmazni - a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit, módszereit. Ebben jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. 6.4.3. A kollégium kapcsolatrendszere A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében, rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, egyéb törvényes képviselőkkel, szülői szervetekkel, az általános iskolákkal, társintézményekkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a település - a tanulók nevelésében érintett intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A nevelőtanárok részt vesznek az iskolai szülői értekezleteken és fogadóórákon, valamennyi iskolai rendezvényen. Az iskola pedagógiai programjában rögzített kapcsolattartási formákat alkalmazzák a nevelőtanárok is. A kollégiumban leggyakoribb forma a szülőkkel a telefonon történő kapcsolattartás. A kollégium által szervezett szülői értekezlet és a családlátogatások a kapcsolattartás elsődleges formáivá lépnek elő. A kollégiumi nevelőtanárok tagjai az iskolai tantestületnek, így az iskolai nevelési, félévi eredményeket értékelő tantestületi üléseken részt vesznek. A kollégiumi nevelés kiemelt feladatait az iskola éves munkaterve határozza meg, melynek végrehajtására a kollégium éves feladattervet készít. Az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program keretében a kollégium feladatterve alapján dolgozik a szakiskola is. Közöttük rendszeres az egyeztetés, együttműködési megállapodás határozza meg a megvalósítás módját, a tevékenységek összehangolását, melynek középpontjában a tanuló, mint egyén áll.

124

Pedagógiai Program

6.5.


A kollégiumi tevékenységrendszer fontosabb elvei

6.5.1. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei • egészséges életmód, életritmus kialakítása • az iskolai életrend figyelembe vétele • a szülői elvárások figyelembe vétele • egyéni és a közösségi érdekek összehangolása • a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása • a helyes életmódmintát adni lehet 6.5.2. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei • a tanulás a tanuló kötelessége • a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége • egyéni adottságok és igények figyelembe vétele • az iskola elvárás-rendszerének figyelembe vétele • a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni • a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni • a kötelező foglalkozások alól - egyéni elbírálás alapján - felmentés kapható 6.5.3. A tanulók szabadidő szervezésének pedagógiai elvei • szükséges szabadidőt biztosítani • minden tanulót érdekel valami, színes programkínálat révén fel kell kínálni a neki való programot • a szabadidős programok a tanulók igényei szerint szerveződnek • a szabadidejével a tanuló - a jogi normák betartása mellett - rendelkezik 6.5.4. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei • átfogó jellegű tanulói kompetenciafejlesztés • önismeret fejlesztés, reális énkép kialakítás • átmenet- és szintéziskeresés a tantárgyi fejlődés és az általános tanulás között • egyoldalúság elutasítása – csak a szellemi vagy csak a fizikai fejlődés elvileg nem támogatott • a „tanulás” egy életen át tartó folyamat 6.5.5. A tanulók tehetséggondozását elősegítő pedagógiai tevékenység elvei • minden tanuló tehetséges valamiben – ennek megtalálása • leghatékonyabb a tudatos önfejlődés segítése • a tehetséget segítő pedagógusok szerep vállalása • önálló tanulói innovációk felkarolása, támogatása • a sokszínű, inger gazdag környezet kialakítása • az információkhoz való tanulói hozzájutás kiemelkedő fontossága • az önálló, tanulói információfeldolgozásra való ösztönzés • világos fejlődési/továbblépési alternatívák felmutatása (az önálló választás fontossága) 6.5.6. A tanulók felzárkóztatását elősegítő pedagógiai tevékenység elvei • a lemaradó tanuló a felzárkózásra kötelezhető, differenciált formában • a tanulási technikák megtanulhatóak • a lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességeit kell figyelembe venni • a gyengébb képességű tanulók fejlesztését önmaguk fejlődéséhez viszonyítottan kell értékelni 125

Pedagógiai Program


• a felzárkózás alapja a tanuló motiválttá tétele • állandó visszacsatolásokra van szükség, 6.5.7. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei • a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak • a maga szerepében mindenki hasznos lehet • önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás • a pályaválasztás stratégiai döntés – ismeretek nélkül nincs biztos a siker • az életpályák – akár többször is – módosíthatók • hiteles információt a megélt valóság ad • a belső motiváltság felébresztése fontosabb, mint a környezet tanácsai 6.5.8. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei • a sokoldalúság érték • cselekedve könnyebb „tanulni”, mint magyarázatokból – gyakorlatiasság • a családban vannak férfi és női szerepek – ezeket ismerni, tudni kell • a munkahely nem csak a pénzről szól – szaktudás, egyéni felelősség • az „én” szerep teljes körű felelősséget jelent

126

Pedagógiai Program

6.6.


A kollégium pedagógiai tevékenységének szerkezete

A foglalkozások teljesítése, teljesülése A kollégiumi nevelés országos alapprogramja (59/2013. (VIII.9.) EMMI r.) szerint a tanuló: • heti 13 órában köteles részt venni felkészítő foglalkozásokon, • heti 1 órában tematikus, illetve emeleti közösségi szintű csoportfoglalkozásokon, • heti 1 órában a kollégium által biztosított szabadidős foglalkozásokon. 6.6.1.1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozások. Tanulást segítő foglalkozások a,) Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás - (kötelező). A foglalkozás célja a tanuló napi tanulmányi munkájának átfogó, szükség szerinti differenciált, személyre szabott pedagógiai támogatása. Az intézmény pedagógusai számára ezért alapvető feladatként fogalmazódik meg a tanuláshoz szükséges feltételek folytonos biztosítása a tanulók számára, igény esetén felkészült szaktanári támogatás nyújtása , illetve a korábban kijelölt tanórai produktum (pl. írásbeli házi feladat, kutatómunkára kiadott iskolai prezentáció stb.) elkészültének elősegítése és ellenőrzése, a hibák kijavítása, lehetőség szerint a tanulóval minél intenzívebb együttműködésben, a tanulói kulcskompetenciák fejlesztésének hatékony eszközeivel élve. A tanár a foglalkozáson jelenléti ívet vezet, amely egyénenként tartalmazza, hogy a tanuló hol köteles tölteni a foglalkozás idejét. Jellemző formái: csoportos tanóra, szobai tanulás, állandó kimenő. b,) Differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás A foglalkozások kiemelt célja a tehetség felismerése, motiválása, helyzetbe hozása, értékteremtő, konstruktív kikapcsolódási lehetőségek nyújtása a diákok számára. A pedagógus feladata ebben az esetben a tanuló tevékenységének orientálása, tehetsége kibontakozásának szakszerű segítése. Formája: egyéni vagy csoportos foglalkozás (45 perc), illetve utóbbi előre meg nem határozható időkeretben. c,) Valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció -(kötelező vagy választható) A foglalkozás célja a tanulók tantárgyi hátrányainak kompenzálása, szakszerű pedagógiai segítség nyújtásával az adott iskolai tantárgyból vagy szakterületről. A pedagógus szabad választás alapján, vagy szükség esetén kötelezetten („bukásveszély”), de mindig csoporthoz vagy egyénhez igazítottan, tantárgyi oktatás keretében célzott módon segíti a tanulót/tanulókat a tananyag elsajátításában, dolgozatra való felkészülésben. d,) Az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök - (kötelező vagy választható) e,) Tematikus csoportfoglalkozások

127

Pedagógiai Program


A foglalkozás célja a tanulók pályaválasztásának elősegítése új ismeretek átadása révén. 6.6.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások– (kötelező) a,) Csoportvezetői foglalkozások, tematikus csoportfoglalkozások az alábbi előírt, témakörök, időkeretek és szervezési keretek figyelembevételével: A pedagógus feladata a KNOAP alapján kidolgozott pedagógiai tartalmak átadása, az ahhoz kapcsolódó módszerek átgondolt és hathatós alkalmazása, a megfelelő tanórai helyszín és eszközök kiválasztása, valamint a tanórák szakszerű helyszíni előkészítése. A megvalósuló tematikus csoportfoglalkozásokat a kompetencia alapú oktatás keretében szükséges megvalósítani úgy, hogy azok kivétel nélkül tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosítsanak. A foglalkozásokon való részvétel ellenőrzése: a csoportvezető tanár a foglalkozásokról jelenléti és haladási naplót vezet. b,) Kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások - elsősorban a kollégiumi közösség életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése – DÖK működési keretén belül. Kollégiumi diákfórumok. c,) Egyéni törődést biztosító foglalkozások célja: a szocializációs folyamat egyénre szabott irányítása, a kollégista életforma egyéni értelmezése, a beilleszkedés megkönnyítése, egyéni gondok segítésének pedagógiai színtere. A pedagógusok ennek keretében az egyén teljes körű pedagógiai és szülői jellegű segítését, nevelését, motiválását, értékelését végzik. A hátrányos helyzetű tanulók esetében kötelezően, illetve a többi tanuló esetében egyéni döntés alapján egyéni fejlesztési tervet készítünk, amelyben folyamatosan követhetően rögzítésre kerülnek a tanulóval kapcsolatos tapasztalatok, a fejlődés látható irányai, illetve a fejlesztéshez használt eszközök, módszerek. Formája: egyéni, vagy kiscsoportos elbeszélgetés 6.6.1.3. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások – (egy kötelezően választandó): „A szabadidős foglalkozásokon hangsúlyt kap a gyermekek és ifjak irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztése, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekhez tartozó kollégista tanulók pedig külön figyelmet és módot kapnak az anyanyelvi, nemzetiségi kultúrához való kötődésük erősítéséhez. A pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordoznak a természettudományos, a műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások. A kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogat ja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését.” (Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja). Rendszeres programok (választható) Célja a szabadidő hasznos eltöltése, értékközvetítés, ennek keretében tanáraink a tanuló érdeklődését szolgálják ki programszervezéssel, háttértámogatók biztosításával és a

128

Pedagógiai Program


tevékenységek felügyeletével. Nagy hangsúlyt fektetve a tanulók számára jelentős önállóságot biztosító foglalkozásvezetésre. A tevékenység formája: csoportos vagy egyéni érdeklődési kör, szakkör. A foglalkozások kiválasztása a tanuló egyéni döntése, amennyiben azonban valamelyiket kiválasztotta, arra járni köteles. Ellenőrzése: a csoportvezető tanár a foglalkozásokról jelenléti és haladási naplót vezet. A foglalkozástípusok időkeretei A kollégium tanévenként foglalkozás felosztást készít, melyben meghatározza a pedagógus munkaidőkeret felhasználásának foglalkozási kereteit típusok szerint. Ennek alapja a tanulói létszám, illetve az ebből levezethet ő kollégiumi csoportok száma. A rendelkezésre álló pedagógusórák felosztásának elve: 1. A jogszabályok értelmében kollégiumi csoportonként heti 14 óra felkészítő foglalkozást szervezünk. 2. A kollégium működését biztosító „kollégiumi élet szervezése” tevékenységeket rögzítünk oly módon, hogy a pedagógiai felügyelet folyamatosan biztosított legyen a foglalkozáson nem lévő tanulók vonatkozásában 120 tanulónként legalább egy pedagógussal. 3. Az 1. és 2. pontban leírtak rögzítése után fennmaradó időkeretet speciális foglalkozásokra, elsősorban szabadidős programokra tervezzük felhasználni, melynek mértéke közelítse a kollégiumi csoportonkénti 10 órát hetente. 4. Minden pedagógusnak biztosítunk heti 1 -3 órát egyéni törődés foglalkozási lehetőség beépítésére, valamint heti 1 órát az adminisztráció elvégzésére. A kollégium tantestülete a jövőre nézve nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy a fenti tanulói foglalkozások teljesítését , teljesülését kredit rendszer keretében kerüljenek megvalósításra. A feladatszervezés; a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A kollégium a fő cél – a tanuló személyiségfejlesztése – érdekében törekszik arra, hogy szervezési tevékenységében a tudatosság az elvek szintjén is megjelenjen. Szervezési elveink: Komplexitás elve Tapasztalatszerzés elve Következetesség elve Motiváció elve Szakmai önállóság A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; Intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; Építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; Tudatosság és szakszerűség elve Életkori sajátosságok figyelembevételének elve Konkrétumok és absztrakciók egységének elve 129

Pedagógiai Program


A kollégium a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően – kollégiumi programok csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. A kollégiumi alapprogramban előírt kötelező témakörök : Témakörök

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13-14. évfolyam

A tanulás tanítása

3

2

2

2

1

Az erkölcsi nevelés

2

2

2

1

1

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

2

1

1

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

2

2

2

1

2

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

1

1

1

1

1

A családi életre nevelés

1

2

2

3

3

Testi és lelki egészségre nevelés

2

2

2

2

2

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

2

2

2

1

1

Fenntarthatóság, környezettudatosság

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Gazdasági és pénzügyi nevelés

2

2

2

3

3

Médiatudatosságra nevelés

1

1

1

1

1

Pályaorientáció

*

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) vonatkozóan a rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel kötött szakmai együttműködés az „Alternatív vitarendezés, az érdekalapú tárgyalás és a resztoratív technikák bevezetése a szakképző intézmények működési és nevelési gyakorlatába” szerződés értelmében heti 2 órában ügyfélfogadási időt biztosítunk az alternatív vitarendezési eljárás lebonyolítása érdekében. Felelős a kollégiumvezető – aki megfelelő végzettséggel rendelkezik az eljárás lebonyolítására.

130

Pedagógiai Program


A csoportfoglalkozások keretében a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, megtervezése, megszervezése, értékelése történik a munkatervben rögzítetten, a tanév elején kialakított foglalkozásrend szerinti időpontban, csoporttal és teremrend szerint. Ezeken a foglalkozásokon kell lehetőséget teremteni:  a mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek elsajátítására,  a szociális viselkedés alapvető szabályainak és a szociális értékrend megismerésére,  az egészségnevelési feladatok, ismeretek elsajátítására (a káros szenvedélyek megelőzéseire),  a szexuális kultúra és magatartás kérdéseinek tisztázására (szülővé, társsá nevelés kérdései),  nevelési feladatok megvalósítására, amelyet a csoportfoglalkozások éves tematikája rögzít. Egyéni (kiscsoportos) foglalkozások Egyéni szükségletek szerint, a foglalkozásrendben rögzített időpontokban, termekben, nevelőtanárokkal:  a közösséghez való alkalmazkodás,  tanulmányi munka segítése,  számonkérés, beszámoltatás  napi feladatok, kérdések, speciális nevelési feladatok, problémák megbeszélése (szobarend, ágyazás, szekrényrend, stb.) a program. Szabadidő eltöltését szolgáló kötelezően választható és választható foglalkozások Ezek a foglalkozások a tehetség – felismerés, a tehetséggondozás színterei. Ilyenek a  idegen nyelvi,  gasztronómia,  tantárgyi korrepetálások, foglalkozások,  sportszakkör (sakk, Mindlab táblajáték-program, asztalitenisz, tollas-, kézi-,kosárlabda, labdarúgás, kerékpározás, evezés, erőnléti edzés, úszás);  hagyományőrző foglalkozások,  kézműves/képzőművészeti foglalkozások  színjátszás  tánc Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése; a kollégium által szervezett kirándulások, látogatások, városnéző séták során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget; a kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti - a működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő - diákkörök fejlődését. Egyéb szabadidős foglalkozások  az egészséges, kulturális életmódra nevelés foglalkozásai;  ének, vizuális, irodalmi képességeket fejlesztő foglalkozások;  nemzeti értékek, hagyományok ápolása, természetvédelemre, kulturált szórakozásra fel131

Pedagógiai Program

        


készítő foglalkozások; színház-, múzeum-, és kiállítás látogatás; információs tanulószoba működtetése; előadássorozatok (legalább évi 3 előadás) szervezése külső szakemberek bevonásával, o szenvedélybetegek témakörében, o serdülőkori szexuális és egészségügyi kérdésekről; a városi könyvtár ismeretterjesztő előadásainak csoportos látogatása; faliújság szerkesztésére, városi nevezetességek megismerésére szervezett csoportos foglalkozások; sport és játékbajnokságok szervezése, amely a hét (hétfőtől- csütörtökig) minden délutánjára és estéjére jelentsen elfoglaltságot, felkészülést vagy versenyt. városi sportrendezvényeken való részvétel; tanulói konyha szervezett működtetése; háztartási munkákkal való ismerkedés.

Igény esetén a kollégista tanulók számára gépkocsivezetői tanfolyam megszervezésére és idegennyelv-tanfolyam szervezésére is sor kerülhet önköltségesen. Tanulócsoportonként minden év elején elkészítjük az éves foglalkozási tervet a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában szabályozottaknak megfelelően. 6.2. Pedagógiai felügyelet A kollégium – szervezeti egységenként egy pedagógus közreműködésével (a továbbiakban: ügyeletes nevelőtanár) – gondoskodik a foglalkozáson nem tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletéről, a kollégiumi élet szervezéséről. A kollégium zavarmentes működésének biztosítása céljából az ügyeletes nevelőtanár:  visszatérő rendszerű ellenőrzést folytat a külső és belső biztonsági rendszabályok, a balesetvédelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megelőzés érdekében,  folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, különös tekintettel az együttélési normák, a személyiségvédelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére,  időszakos ellenőrzést folytat az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából,  A pedagógiai felügyelet átadásakor az ügyeletes nevelőtanárok között – dokumentált – információcserére kell sort keríteni. A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezetőjének a feladata:  a napirend szerinti tevékenységek, így az ébresztő, a takarodó, az étkeztetés megszervezése, felügyelete, ellenőrzése,  a tanulói nyilvántartások, különösen a betegség, távollét, kimenő, engedélyek folyamatos vezetése,  a közös helyiségek és közösségi eszközök használatának, az öntevékeny diákkörök tevékenységének a felügyelete,  a felmerülő egyéni problémák kezelése, ennek részeként az ügyeletes nevelőtanári intézkedés,  továbbá információtovábbítás a csoportvezető nevelőtanárnak.

132

Pedagógiai Program

6.7.


A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége

6.7.1. A kollégiumi nevelés eredményessége A minőség érdekében hangsúlyt fektetünk a pedagógiai munka tervezésére, a tevékenységek rendszerére, az ellenőrzésre, az értékelésre. Eredményességünket mérjük, melynek szabályzatát az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programban vezettük be. Célunk, hogy a kollégium - a szülővel és az iskolával együttműködve - hozzájáruljon ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait. Munkánk akkor eredményes, ha a tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket:  elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat;  képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására;  sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével;  kialakul reális társadalomképe;  rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel;  tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra;  képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére;  másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi;  ismeri nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kulturális, történelmi hagyományait. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását. Pedagógiai tevékenységek ellenőrzése, értékelése A nevelési folyamatban meghatározott feladatok teljesítésének szintje, a célok megközelítésének helyzete:  A nevelőtestületi közösség megbeszélésein, egy-egy kiemelt témát érintve, folyamatosan ellenőrzésre, értékelésre kerül.  Gyakori formája a csoportvezető pedagógusok beszámoltatása.  Tantestületi tanévzáró értekezleten átfogóan kerül értékelésre. Ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok  Naponta ellenőrizni kell a tanuló környezetéhez tartozó területet (rend, tisztaság, ápoltság).  Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tanulmányi eredmény alakulását.  A csoportvezetők tartsák a kapcsolatot az osztályfőnökkel, szaktanárokkal, szakoktatókkal.  A tanulók szocializálódását, a látottak és tanulótársaik elmondása alapján kell felmérni. 133

Pedagógiai Program


 A változásokra gyorsan kell reagálni.  Értékelésnél, a dicséretek és az elmarasztalások írásos formáját kell alkalmazni.  Tanulói személyiségfejlődés, tevékenységek értékelése. Értékelési formák Tanulók értékelése  Csoportfoglalkozásokon, csoportértékeléseken, a csoport teljesítményét (tanulmányi, szorgalmi, közösségi) és az egyén teljesítményét értékelik közösen.  A félévi és év végi, a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésében a csoportvezető pedagógusok, az osztályfőnökök és a diákok is részt vesznek.  Csoportvezetői, nevelőtanári napi ellenőrzésekhez kapcsolódóan, a hálóközösségek életével, a naposi, ügyeletesi teendők ellátásával, a kollégiumi élet napi teendőivel kapcsolatos viselkedési formák kerülnek egyéni és kiscsoportos szinten értékelésre, elismerésre.  A nevelők folyamatosan tájékoztatják egymást a tanulói viselkedésről, tevékenységről, azt értékelik és intézkedési tervet dolgoznak ki.

134

Pedagógiai Program


1. számú melléklet a KSZIK Kollégiumi Pedagógiai Programjához

Kollégiumi foglalkozások keretprogramterve csoportfoglalkozások szervezéséhez, tartalmának meghatározásához A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet szerint. Bevezető A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai ismereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása, illetve fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése a cél. A csoportfoglalkozások keretprogramterve nevelési területenként, az adott témakör legfontosabb tartalmi elemei alapján határozza meg a kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A foglalkozások számát, éves elosztását, tartalmi felépítését úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjon a tanulók életkorához, a választott iskolájuk típusához. A kollégiumi nevelés és oktatás a Nat. kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz. 1. A tanulás tanítása A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását.

135

Pedagógiai Program


A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. A tanuló - pedagógus segítségével - legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket. Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13-14.

Időkeret (óra)

3

2

2

2

1

Témák különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása

Tartalmak, tevékenységek  Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra.  Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat.

a megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése

a könyvtárhasználat rendje és módszerei

 Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat.  A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását.  Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket.  Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket.  Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra.  Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével.

136

Pedagógiai Program


2. Az erkölcsi nevelés A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra. Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13-14.

Időkeret (óra)

2

2

2

1

1

Témák erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe

Tartalmak, tevékenységek  Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt.  Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között.

felelősség- és kötelességtudat

 Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban.

a munka megbecsülése

 Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük.

mértéktartás, együttérzés, segítőkészség

 Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét.  Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.

137

Pedagógiai Program


3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése.. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit. Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól. Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13-14.

Időkeret (óra)

2

2

2

1

1

Témák közösséghez tartozás, hazaszeretet

nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene nemzetünk kapcsolódása Európához

Tartalmak, tevékenységek  Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.  Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez.  Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait.  Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.  Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát.  Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.

138

Pedagógiai Program


4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között.. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13-14.

Időkeret (óra)

2

2

2

1

2

Témák

Tartalmak, tevékenységek

a demokratikus jogállam felépítése

 Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat.

a felelős állampolgári magatartás jelentősége

 Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét.

a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása

cselekvő állampolgári magatartás és törvénytisztelet

 A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát.  Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában.

5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 139

Pedagógiai Program


A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13-14.

Időkeret (óra)

1

1

1

1

1

Témák az önismeret és társas kapcsolati kultúra

Tartalmak, tevékenységek  Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit.  A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását.

az empátia és mások elfogadása

 Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait.

a tudás és tapasztalat jelentősége

 Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket.

társas kommunikáció

 Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.

6. A családi életre nevelés

140

Pedagógiai Program


A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13-14.

Időkeret (óra)

1

2

2

3

3

Témák a család szerepe, jelentősége az egyén életében

Tartalmak, tevékenységek  Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon.  Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát.

együttműködés és felelősségvállalás a családban

 Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon.  Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben.

szexuális kultúra

 Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát.

családtervezés

 Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi-nő kapcsolatban.

konfliktusok a családban

 Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját.

7. Testi és lelki egészségre nevelés

141

Pedagógiai Program


Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával. Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13-14.

Időkeret (óra)

2

2

2

2

2

Témák egészséges életmód és életvitel

Tartalmak, tevékenységek  Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit.  Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit.

a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében

prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

 Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre.  Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén.  Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.

142

Pedagógiai Program


8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt. Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13-14.

Időkeret (óra)

2

2

2

1

1

Témák társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás

Tartalmak, tevékenységek  Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát.  Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét.  Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni.

önkéntes feladatvállalás másokért összetartás és együttérzés

 A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan diákkört, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatunk.  Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását.  Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét.

143

Pedagógiai Program


9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése. Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák

9. 10. 11. 2 2 2 Tartalmak, tevékenységek

12. 2

13-14. 2

a természet és az emberi környezet egymásra hatása

 Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros anyagokat és tevékenységeket.

természeti erőforrásaink védelme

 Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését.  A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat.

ipari termelés és a környezet védelme

 Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát.  A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni környezetük megóvásában.

gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan’

 Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a közösségre gyakorolt hatása alapján.

10. Pályaorientáció 144

Pedagógiai Program


A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Programterv Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret (óra) 2 2 2 2 2 Témák Tartalmak, tevékenységek tevékenységek és szakmák jellemzői

 Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat.  Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit.

különféle életpályák bemutatása

 Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók.

a munka világa és jellemzői

 Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit.

továbbtanulási lehetőségek

 Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

145

Pedagógiai Program


A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek.. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13-14.

Időkeret (óra)

2

2

2

3

3

Témák a gazdaság működésének alapjai

Tartalmak, tevékenységek  A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben.  Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak.

a családi gazdálkodás

 Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.).

munka, fogyasztás és gazdálkodás

 Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit.

pénzkezelés technikái

 Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a működési módjukat.

vállalkozás és kockázat

 Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei.

12. Médiatudatosságra nevelés 146

Pedagógiai Program


A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek. Programterv Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret (óra) 1 1 1 1 1 Témák Tartalmak, tevékenységek a média társadalmi szerepe

 Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül.

a reklám és a fogyasztás összefüggése

 Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, ebook stb.) használatának gyakorlása.  Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül.

a médiatartalmak és a valóság összefüggése az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség

a számítógép, az internetfüggőség veszélyei

 Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében.  Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keresők segítségével.  Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése.  Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.

147

Pedagógiai Program


2. számú melléklet a KSZIK Kollégiumi Pedagógiai Programjához 6.1 Az Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Program 1. Bevezetés Kollégiumunk részt vesz Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János KollégiumiSzakiskolai Programjában (továbbiakban: AJKSZP) az alapprogramban megfogalmazott célkitűzések teljesítése mellett további, a jelen mellékletben szereplő feladatterv alapján évente bontjuk a feladatokat a feladattervező segítségével végezzük. Ezek az AJKSZP-ben érintett tanulókra, kollégiumi csoportokra, nevelői tevékenységekre, intézményszervezésre és vezetésre, valamint az intézmény fejlesztésére vonatkoznak. A programban olyan diákok vehetnek részt, akik tanulmányaikat az intézményünk szakiskolai, nappali rendszerű iskolai oktatás 9. évfolyamán vagy felzárkóztató évfolyamon kezdhetik meg, és az államilag elismert szakképesítés megszerzéséig folytatják. Az AJKSZP célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a jelenleginél nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen a szakiskolákban. Az AJKSZP további célja, hogy a célcsoport számára szakiskolai tanulmányaikhoz a kollégium keretei között inkluzív pedagógiai környezetet biztosítson, gondoskodjon a szociális hátrányok kompenzálásáról, valamint hatékonyan támogassa a lemorzsolódás csökkenését, illetve a célcsoport tagjainak szakmához jutását. Az AJKSZP-ban szakiskolás tanulókat is ellátó kollégiumok és a tanulókat oktató-nevelő szakiskolai képzést folytató tagintézmények egymással együttműködésben vállalnak felelősséget azért, hogy a program célcsoportjához tartozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulókat államilag elismert szakképesítéshez segítsenek. A kollégium és a szakiskolák közös felelőssége különösen az AJKSZP-ba való bekerülés és a pályaorientációval támogatott előrehaladás, a diákok, a szülők és a tanárok közötti együttműködés megszervezése és megvalósítása, az inkluzív pedagógiai közeg megteremtése. Tevékenységünket eredményesnek tekintjük, ha az AJKSZP jelentős mértékben hozzájárul az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú szülők gyermekeinek társadalmi felemelkedéséhez. Az AJKSZP eredményes működésének érdekében követelmény, hogy a fenntartó a Kt. 105. §-a szerinti közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve és az AJKSZP-ban részt vevő kollégium működését biztosító alapdokumentumok egymással összhangban legyenek. 2. Az AJKSZP-ban részt vevő kollégium feladatai 2. 1. Az AJKSZP –ra épülő helyi kollégiumi pedagógiai program A programban részt vevő tanulók sikeres tanulmányi előmenetele, szociális hátrányainak csökkentése, kulturális javakhoz való hozzáférése érdekében a támogató eszközrendszert és a szolgáltatásokat az intézmény pedagógiai programjában önálló programként rögzíti az e melléklet 3. pontjában felsorolt tevékenységek beépítésével. Az egyes tevékenységek és szolgáltatások bevezetése és alkalmazása az évente elkészítendő részletes feladatterv szerint történik. 2. 2. A nevelés feladatai 148

Pedagógiai Program


Az AJKSZP-ban részt vevő pedagógusok kiválasztásakor a kollégiumunk arra törekszik, hogy az AJKSZP megvalósításába bevont pedagógusok képzettsége és kompetenciái összességében alkalmasak legyenek a széleskörű pedagógiai tevékenységrendszer megvalósítására. Az AJKSZP keretei közötti pedagógiai tevékenységrendszer működtetéséhez szükséges elvárások: A kollégium nevelőtestülete a. elfogadja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, törekszik arra, hogy egyénileg felmérje, megismerje, értelmezze és kielégítse szociális, kulturális, és mentális szükségleteiket; képes a tanuló szüleivel vagy gondviselőjével és a tanulóval alkotó együttműködésre mindezen törekvések teljesülése érdekében, b. elfogadja, hogy a heterogén tanulócsoportok optimális, az egyéni fejlődést is elősegítő környezetet jelentenek a diákok számára, c. kész a kollégiumi tanulás, nevelés szociális közegének megismerésére; képes hatásainak értelmezésére, és a szociális, pedagógiai befolyásolási lehetőségek kiaknázására a segítő partnerekkel együttműködve, d. jól felkészült saját tantárgyában, vagy műveltségterületén, képes komplex műveltségterületi tanulói fejlesztő tevékenységekben gondolkodni, s látni a célok, a tartalom és a tanulásszervezés, valamint eredmények közötti összefüggéseket, e. érti, elfogadja az AJKSZP és a kollégiumi pedagógiai program prioritásait: ismeri és érti a személyre szabott nevelési szemléletmódot, vagy törekszik megismerésére, annak elfogadására, f. törekszik a személyre szabott nevelés gyakorlati megvalósítására a nevelés tervezésében, megvalósításában, fejlesztésében, képes a tanulók egyéni fejlődési igényeire építve a tanulókat önálló, felelős fejlesztő tevékenységekre, tudás-konstruálásra ösztönözni; ismeri, érti a különböző szervezési módok lehetőségeit és korlátait, nem azonosítja a személyre szabottságot az egyéni munkával, képes kooperatív tanulásszervezés ösztönzésére, irányítására, törekszik a fejlesztő, támogató értékelés alkalmazására, g. kész a belső együttműködésre, kész együttműködni a munkáját támogató szakemberekkel (mentor, szociális munkás, mentálhigiénés szakember, gyermekvédelmi szakember, pszichológus), a szülőkkel és az csoport vagy tanuló szűkebb társadalmi környezetével, h. kész az önértékelésre, nyitott mások értékelő visszajelzésére, képes a reflexiók alapján változtatni nézetein és gyakorlatán, i. pedagógiai kihívásként értelmezi a programban való részvételt, érdeklődik a pedagógus szakmában felmerülő új megközelítések, új módszerek iránt, kész ezekről párbeszédet folytatni és saját gyakorlatában kipróbálni. Szükséges az egyes tevékenységek és szolgáltatások éves tervezése során a megfelelő képzettségű és kompetenciájú humán-erőforrás igény áttekintése. 2. 3. Csoportszervezés A kollégiumi csoportszervezés fő irányelve, hogy a kollégiumi csoport az összes tagja számára biztosítsa az e rendeletben foglalt valamennyi feltételt. Ennek figyelembevételével a kollégium az AJKSZP-ba felvett tanulókat különböző módon szervezheti kollégiumi csoporttá, illetve foglalkozási csoportokba az alábbiak szerint: a. az AJKSZP azonos évfolyamán tanulókból kialakított csoport, b. az AJKSZP különböző évfolyamain tanulókból kialakított csoport,

149

Pedagógiai Program


c. az AJKSZP-ba felvett tanulók olyan foglalkozási csoportokba is szervezhetők, amelyekben a kollégium nem AJKSZP-s tanulóival együtt vesznek részt, a számukra nyújtott szolgáltatásoknak megfelelően. 2. 4. Együttműködés Az AJKSZP–ban kollégiumunk feladata olyan kapcsolatrendszer megteremtése és működtetése a programban érintett minden szereplő részvételével, amely az AJKSZP valamennyi folyamatának sikeres, hatékony működésnek alapvető feltétele. Ennek érdekében elengedhetetlen feltétel, hogy az alapprogramban meghatározott valamennyi pedagógiai tevékenységet partnerszemléletű együttműködés hassa át. Az együttműködés területei: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k. l. m.

együttműködés a fejlesztésben részt vevők között, együttműködés a családdal, együttműködés a megvalósító kollégiumi és szakiskolai tanárok között, együttműködés az intézményi önkormányzatiság szintjein – tanulók, pedagógusok, dolgozók közvetlen részvétele, együttműködés munkaügyi központokkal, együttműködés általános iskolákkal, továbbá más szakiskolákkal és kollégiumokkal, együttműködés szakmai szolgáltatókkal és szakszolgálatokkal, együttműködés a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal, együttműködés a területileg illetékes gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, együttműködés települési önkormányzatokkal, együttműködés kisebbségi önkormányzatokkal, együttműködés civil szervezetekkel, együttműködés nemzetközi partnerekkel.

3. Az AJKSZP fő folyamatai, a folyamatok céljai, indikátorai, működtetése során megvalósítandó tevékenységek, tevékenységcsoportok A 3. 1. – 3. 9. pontokban foglalt fő folyamatok azok a kulcsfolyamatok, melyek együttesen és komplex alkalmazásban az AJKSZP céljainak elérését garantáltan biztosítják. A fő folyamatokban meghatározott tevékenységcsoportokra vonatkozóan rögzített célok elérése érdekében a tevékenységeik tervezésénél figyelembe vesszük a helyi sajátosságokat valamint a tevékenységeink megvalósítása során – azoknak a program célkitűzéseihez való viszonya alapján - folyamatos fejlesztéssel biztosítjuk tevékenységeink hatékonyságát. Igazodunk a célok elérését mérhető módon megjelenítő indikátorokhoz. Az alábbiakban leírt tevékenységek rendszerszemléletű komplex alkalmazása az intézmény fejlesztése érdekében követelmény. A tevékenységek részletes tervezése az AJKSZP programban résztvevő mentor segítségével történik. A tevékenységek céljainak elérését, az indikátorok teljesülését a program intézményi minőségirányítási programjában rögzítjük és a Kt-ban foglaltaknak megfelelően évente értékeljük. 3. 1. A tanulók felkutatásának és beiskolázásának folyamata 150

Pedagógiai Program


Cél: Olyan beiskolázási intézményi stratégia megalkotása, amelyben foglalt tevékenységek végrehajtásának eredményekképpen az intézmény a tanulót és szüleit eléri és kellő motivációt képes kialakítani a leendő partnerekben a programba való belépéshez. Indikátor: Cél az évente maximálisan felvehető tanulólétszám felvételének elérése, de minimum a megelőző évhez képest a programba jelentkezett tanulók száma 10 %-kal nő (törtszám esetén minden esetben felfelé kerekítendő). A tanulók felkutatására, beiskolázására irányuló stratégia kidolgozása és az arra épülő program működtetése érdekében végzett tevékenységek: a. stratégia készítése, b. a motiváció érdekében végzett tevékenységek, c. kapcsolati háló kiépítése és működtetése intézményi szinten a szülőkkel, általános iskolákkal, középiskolákkal, szakszolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, önkormányzatokkal, kisebbségi önkormányzatokkal, munkaügyi szervezettekkel, civil szervezetekkel stb., d. kapcsolati háló kiépítése személyi szinten az érintett családokkal, tanulókkal, e. az intézmény sokoldalú bemutatása az érintett tanulóknak, családjaiknak. 3. 2. A felkészítés folyamata az AJKSZP programban való részvételre Cél: Részvétel a szakiskolai életre való felkészítésben, olyan tevékenységek tervezése és megvalósítása, amelyek a tanuló családjával és általános iskolájával, valamint szakiskolákkal együttműködve a szakiskola 9. évfolyamára készít fel az általános iskola befejező szakaszában, illetve az AJKSZP első évében. Indikátor: Valamennyi programba jelentkezett tanuló beiratkozik a szakiskola 9. évfolyamára és a kollégiumba. A megelőző évekhez képest alaposabb ismeretekkel rendelkeznek a tanulók és családjaik a programban történő részvétel feltételeiről, a programban résztvevő 9. évfolyamos tanulók iskolai sikerességét jelző folyamatokban pozitív irányú változás tapasztalható. A szakiskolai életre való felkészítés támogatása érdekében végzett tevékenységek: a. az általános iskolai tanulmányok időszakában a tanuló felkészítése, tanulmányi, kulturális, mentális szempontból pedagógiailag tervezett foglalkozások, ill. egyéb más formák keretében a családokkal együttműködve, b. az AJKSZP első évében stabil élet- és napirend kialakítása. 3. 3. A bemeneti mérés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely megalapozza a tanuló fejlesztése érdekében végzett pedagógiai munka tervezését. Indikátor: Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések és értékelések elvégzése, melyek eredményei 100 %-ban hasznosulnak az egyéni fejlesztési tervekben a szolgáltatások meghatározásához. A programba belépő tanuló komplex (szociális, kulturális, képességbeli, mentális és tanulmányi) helyzetének, igényeinek felmérésére irányuló tevékenységek a tanulók szolgáltatási szükségleteinek meghatározása érdekében: 151

Pedagógiai Program


a. mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása, b. az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mérőeszközök használatával mérések elvégzése, c. az értékelési eredmények alapján szükségletek azonosítása. 3. 4. Egyéni fejlesztés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanuló egyéni szükségleteihez igazodó fejlesztést támogató szolgáltatásokban részesül. Indikátor: A tanulók egyéni fejlesztési terveiben megfogalmazott összes cél a csoportra vetítetten minimum 80 %-ban teljesül. Az egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása a kollégiumi nevelőtanár koordinációjával, a tervezett fejlesztésbe bevont partnerek közreműködésével, valamint további kollégiumi nevelőtanárok, szakiskolai tanárok, szükség esetén további szakemberek, pszichológus és fejlesztőpedagógus, továbbá a tanuló és a szülők bevonásával történik. Az így kialakított terv alapján az egyéni fejlesztés megvalósítása és értékelése érdekében végzett tevékenységek: a. az egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és működtetése, b. ütemterv készítése az egyéni fejlesztési terv kialakításához, c. egyéni megállapodás a tanulók tanulmányi és egyéb céljairól, d. egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, a tehetségfejlesztés érdekében, a tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés, és további szolgáltatások, e. folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés, számszerű eredmények), f. az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejlesztő programok. 3. 5. Egyéni fejlesztés eszközrendszere Cél: Olyan eszközrendszer biztosítása, amely a tanuló egyéni fejlesztését szolgálja. Indikátor: Az egyéni fejlesztési naplóban, az eszközrendszerben rendelkezésre álló szolgáltatások igénybevétele 100 % -ban nyomon követhető. Az alapprogramban meghatározott valamennyi pedagógiai tevékenység területen - többek között a kollégiumi foglalkozások keret-tervében foglalt témakörök esetében is - a kompetencia alapú fejlesztést és az esélyegyenlőséget elősegítő tevékenységek: a. az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése, b. tanulási motivációt fejlesztő tevékenységek, c. előítéletek kezelése, d. multikulturális tartalmak közvetítése, e. identitás artikulálása és erősítése, f. kortárs-segítés, g. tanári mentori rendszer működtetése, h. önismeret és mentálhigiéné, i. a tanulói önkormányzatiság kialakítása, erősítése. 3. 6. Pedagógiai környezet

152

Pedagógiai Program


Cél: Olyan pedagógiai környezet megteremtése, amely környezetben a tanuló fejlődése a leghatékonyabb módon folyik. Indikátor: A tanulók több mint 50 %-a javít az előző félévi tanulmányi átlag eredményén, és az e melléklet 2. 3. pontjában foglaltak szerint szervezett csoport összesített átlaga meghaladja az előző félévi átlageredményét. Inkluzív pedagógiai környezet megteremtését, a tanuló egyéni és kiscsoportos (4-6 fő) felkészülését támogató tanulásszervezést szolgáló tevékenységek: a. kooperatív alapelvek mentén szerveződött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül, kooperációra épülő tanári fejlesztő műhelyek keretében), b. projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül), c. tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások, d. drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása, e. családlátogatás, f. mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával. 3. 7. A tanulói mérés és értékelés folyamata Cél: Olyan folyamatok kialakítása, integrálása az intézmény minőségirányítási programjába (meglétük esetén azonosításuk és megjelölésük az intézmény minőségirányítási programjában), amelyek elvégzése - a tanulói teljesítmény mérése és értékelése - a tanuló fejlesztését szolgálják. Indikátor: Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések és értékelések elvégzése, melyek eredményei, 100 %-ban hasznosulnak az egyéni fejlesztési tervekben szolgáltatások meghatározásához. A tanuló értékelése, az értékelésről történő visszajelzés minden esetben szükséges valamennyi érintett partner számára. A kompetencia alapú fejlesztés elengedhetetlen eszköze az egyéni képességek feltérképezése, a fejlesztési törekvések kiértékelése, sőt a fejlesztésben részt vevők bevonása az értékelés továbbfejlesztésének folyamatába. Ez biztosítja a fejlesztés számára minél inkább felhasználható, a fejlesztésben részt vevők számára érthető visszajelzéseket. A tanuló értékelése, az értékelésről történő visszajelzés tevékenységei: a. mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása, és integrálása, valamint azonosítása, megjelölése az intézmény minőségirányítási programjában, b. az intézmény azonosított és megjelölt mérőeszközeinek használatával mérések elvégzése: ba. kulcskompetenciák és kognitív ismeretek egyéni, intézményi és országos standardokkal is összevethető mérése érdekében, bb. a tanuló szociális helyzetének felmérése érdekében, c. az értékelési eredmények alapján szükségletek azonosítása, 153

Pedagógiai Program


d. hatékony tanuló-megismerési technikák alkalmazása (spontán és tudatos, pl.: interjú, kérdőív, megfigyelés, dokumentum-elemzés), e. a tanulók és családjaik bevonásával a mérésekkel összefüggő visszajelzési rendszer kialakítása, fejlesztése. 3. 8. Pályaorientáció Cél: Olyan folyamat kialakítása és működtetése, amely a tanuló irányultságának megfelelő életpálya sikeres építését szolgálja. Indikátor: A programban tanulók a szakiskola 10. évfolyamának végén rendelkeznek karriertervvel - célokkal, azok elérését szolgáló tevékenységekkel -, a célokat minden tanulónak el kell érnie a szakképzettségének megszerzéséig. A munkavállalási célok kijelölése érdekében a programban tanulók a szakiskola 10. évfolyamának végén az egyéni fejlesztési terv keretei között karriertervet készítenek a nevelésükben érintettekkel közösen. A karriertervben a célokat, részcélokat és ezek megvalósítását szolgáló tevékenységeket rögzítik. A karrierterv sikeres megvalósítása érdekében megvalósítandó tevékenységek: a. b. c. d. e. f. g.

munkaerő-piaci helyzetfelmérés, pályaorientációs vizsgálat a munkaügyi központ bevonásával, diákmunka szervezése, tanulmányi csereprogram szakma megismerés céljából, karrierterv készítése, a karrierterv tevékenységeinek megvalósítása, a karrierterv értékelése és korrekciója.

3. 9. Az AJKSZP folyamatos fejlesztése Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely az intézményben folyó AJKSZP program fejlesztését szolgálja. Indikátor: Folyamatosan nő az intézménybe jelentkezők száma. Folyamatosan nő a programba felvettek száma a maximálisan a bevonható létszámig. Szakképzettséget szerez az AJKSZP keretében a programba belépő tanulók minimum 85 %-a. Az intézményi program folyamatos fejlesztése érdekében intézményen belüli és intézmények között végzett tevékenységek, melyek kiterjednek a program tervezésére, folyamatos belső ellenőrzésére, értékelésére és a tapasztalatok alapján történő továbbfejlesztésére: a. az AJKSZP fejlesztési stratégia és eszközrendszer (humánerőforrás, szabályozás, tevékenységek) kialakítása és működtetése, b. évente készítendő feladatterv részeként programfejlesztési feladatok meghatározása, c. a mentori és a program előrehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek kihasználása a programfejlesztés érdekében, d. a horizontális tanulás működtetése a programban részt vevő intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejlesztő csoportok működtetése a programban részt vevő intézményen belül és intézmények között), e. a programban keletkező adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába.

154

Pedagógiai Program


AJKSZP Feladattervező Hónapok Tevékenység Indikátor

A tanulók felkutatásána k és beiskolázásán ak folyamata

Olyan beiskolázási intézményi stratégia megalkotása, amelybe foglalt tevékenysége k végrehajtásán ak eredményekk éppen az intézmény a tanulót és szüleit eléri, kellő motivációt képes kialakítani a leendő partnerekben a programba való belépéshez.

Az évente maximálisan felvehető tanulólétszám felvételének elérése, de minimum a megelőző évhez képest a programba jelentkezett tanulók száma 10 %kal nő (törtszám esetén minden esetben felfelé kerekítendő).

Stratégia készítése A motiváció érdekében végzett tevékenységek Kapcsolati háló kiépítése és működtetése intézményi szinten a szülőkkel, általános iskolákkal, középiskolákkal, szakszolgálatokka l, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, önkormányzatokk al, kisebbségi önkormányzatokk al, munkaügyi szervezettekkel, civil szervezetekkel

155

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

Tevékenységek 3.

Célindikátor

2.

Célok

1.

Kulcsfolyamatok

Felelős

Pedagógiai Program


Hónapok Tevékenység Indikátor

stb. Kapcsolati háló kiépítése személyi szinten az érintett családokkal, tanulókkal Az intézmény sokoldalú bemutatása az érintett tanulóknak, családjaiknak

A felkészítés folyamata az AJSZKP programban való részvételre

Olyan tevékenysége k tervezése és megvalósítása , amelyek a tanuló családjával és általános iskolájával, valamint szakiskolákka l együttműköd ve a szakiskola 9

Valamennyi programba jelentkezett tanuló beiratkozik a szakiskola 9. évfolyamra és a kollégiumba A megelőző évekhez képest alaposabb ismeretekkel rendelkeznek a tanulók és

Az általános iskolai tanulmányok időszakában a tanuló felkészítése, tanulmányi, kulturális, mentális szempontból pedagógiailag tervezett foglalkozások, ill. egyéb más formák keretében

156

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

Tevékenységek 3.

Célindikátor

2.

Célok

1.

Kulcsfolyamatok

Felelős

Pedagógiai Program



évfolyamára készít fel az általános iskola befejező szakaszában, illetve az AJKSZP első évében..

A bemeneti mérés folyamata

Olyan folyamat kialakítása, amely megalapozza a tanuló fejlesztése érdekében végzett pedagógiai munka tervezését.

családjaik a programban történő részvétel feltételeiről, a programban résztvevő 9. évfolyamos tanulók iskolai sikerességét jelző folyamatokban pozitív irányú változás tapasztalható.

a családokkal együttműködve

Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések ésértékelések elvégzése, melyek eredményei 100 %-ban hasznosulnak az egyéni fejlesztési tervekben a szolgáltatások meghatározás

Mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása Az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mérőeszközök használatával mérések elvégzése.

Az AJKSZP első évében stabil életés napirend kialakítása

Az értékelési eredmények alapján szükségletek 157

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

Tevékenységek 3.

Célindikátor

2.

Célok

1.

Kulcsfolyamatok

Felelős

Pedagógiai Program



ához.

Az egyéni fejlesztés folyamata

Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanuló egyéni szükségleteih ez igazodó fejlesztést támogató szolgáltatások ban részesül.

A tanulók egyéni fejlesztési terveiben megfogalmaz ott összes cél, a csoportra vetítetten minimum 80 %-ban teljesül.

azonosítása

Egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és működtetése Ütemterv készítése az egyéni fejlesztési terv kialakításához Egyéni megállapodás a tanulók tanulmányi és egyéb céljairól Egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, a tehetségfejlesztés érdekében. A tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés, és további

158

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

Tevékenységek 3.

Célindikátor

2.

Célok

1.

Kulcsfolyamatok

Felelős

Pedagógiai Program



szolgáltatások Folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés, számszerű eredmények) Az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejlesztő programok

Az egyéni fejlesztés eszközrendsze re

Olyan eszközrendsz er biztosítása, amely a tanuló egyéni fejlesztését szolgálja

Az egyéni fejlesztési naplóban, az eszközrendsz erben rendelkezésre álló szolgáltatások

Az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése Tanulási motivációt fejlesztő 159

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

Tevékenységek 3.

Célindikátor

2.

Célok

1.

Kulcsfolyamatok

Felelős

Pedagógiai Program



igénybevétele 100 % -ban nyomon követhető.

tevékenységek Előítéletek kezelése Multikulturális tartalmak közvetítése Identitás artikulálása és erősítése Kortárs-segítés Tanári mentori rendszer működtetése Önismeret és mentálhigiéné A tanulói önkormányzatiság kialakítása, erősítése

Pedagógiai környezet

Olyan pedagógiai környezet megteremtése , amely környezetben a tanuló

A tanulók több mint 50 %-a javít az előző félévi tanulmányi átlag eredményén,

Kooperatív alapelvek mentén szerveződött tevékenységek (csoportfoglalkoz áson, csoportfoglalkozá 160

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

Tevékenységek 3.

Célindikátor

2.

Célok

1.

Kulcsfolyamatok

Felelős

Pedagógiai Program



fejlődése a leghatékonya bb módon folyik.

és a csoport összesített átlaga meghaladja az előző félévi átlageredmén yét.

son kívül, kooperációra épülő tanári fejlesztő műhelyek keretében) Projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkoz áson, csoportfoglalkozá son kívül) Tevékenységközp ontú tanulási és tanítási eljárások Drámapedagógia eszközrendszerén ek alkalmazása Családlátogatás Mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával

161

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

Tevékenységek 3.

Célindikátor

2.

Célok

1.

Kulcsfolyamatok

Felelős

Pedagógiai Program



A tanulói mérés és értékelés folyamata

Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanulói teljesítmény mérése és értékelése a tanuló fejlesztését szolgálja.

Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált vagy létező mérésekértékelések elvégzése, melyek eredményei, 100 %-ban hasznosulnak az egyéni fejlesztési tervekben szolgáltatások meghatározás ához.

Mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása,valami nt integrálása,azonos ítása megjelölése az intézmény minőségirányítási programjában Az intézmény azonosított és megjelölt mérőeszközeinek használatával mérések elvégzése. Kulcskompetenci ák és kognitív ismeretek egyéni, intézményi és országos standardokkal is összevethető mérése érdekében. Az intézmény azonosított és megjelölt

162

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

Tevékenységek 3.

Célindikátor

2.

Célok

1.

Kulcsfolyamatok

Felelős

Pedagógiai Program



mérőeszközeinek használatával mérések elvégzése, a tanuló szociális helyzetének felmérése érdekében Az értékelési eredmények alapján szükségletek azonosítása Hatékony tanulómegismerési technikák alkalmazása.(spon tán és tudatos, pl.: interjú, kérdőív, megfigyelés, dokumentumelemzés) A tanulók és családjaik bevonásával a mérésekkel összefüggő visszajelzési rendszer

163

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

Tevékenységek 3.

Célindikátor

2.

Célok

1.

Kulcsfolyamatok

Felelős

Pedagógiai Program



kialakítása, fejlesztése

Pályaorientáció

Olyan folyamat kialakítása és működtetése, amely a tanuló irányultságán ak megfelelő életpályája sikeres építését szolgálja.

A programban tanulók a szakiskola 10. évfolyamának végén rendelkeznek karriertervvel célokkal, azok elérését szolgáló tevékenysége kkel -, mely célokat minden tanuló eléri a szakképzettsé gének megszerzéséi g.

Munkaerő-piaci helyzetfelmérés Pályaorientációs vizsgálat a munkaügyi központ bevonásával Diákmunka szervezése Tanulmányi csereprogram szakma megismerés céljából Karrierterv készítése Karrierterv tevékenységeinek megvalósítása Karrierterv értékelése és korrekciója

164

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

Tevékenységek 3.

Célindikátor

2.

Célok

1.

Kulcsfolyamatok

Felelős

Pedagógiai Program



Az AJKSZP folyamatos fejlesztése

Olyan folyamat kialakítása, amely az intézményben folyó AJKSZP program fejlesztését szolgálja

Folyamatosan nő az intézménybe jelentkezők száma. Folyamatosan nő a programba felvettek száma a maximálisan bevonható létszámig. Szakképzettsé get szerez a programba belépő tanulók minimum 85 %-a.

Az AJKSZP fejlesztési stratégia és eszközrendszer (humánerőforrás, szabályozás, tevékenységek) kialakítása és működtetése Évente készítendő feladatterv részeként programfejlesztés i feladatok meghatározása A mentori és a program előrehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek kihasználása a programfejlesztés érdekében A horizontális tanulás működtetése a programban résztvevő

165

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

Tevékenységek 3.

Célindikátor

2.

Célok

1.

Kulcsfolyamatok

Felelős

Pedagógiai Program



intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejleszt és érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejlesztő csoportok működtetése a programban résztvevő intézményen belül és intézmények között A programban keletkező adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába

166

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

Tevékenységek 3.

Célindikátor

2.

Célok

1.

Kulcsfolyamatok

Felelős

Pedagógiai Program


3. számú melléklet Tehetséggondozó műhelyek Irodalmi Műhely Működési rendje Ezen működési rend szabályozza a tehetséggondozó pedagógiai program és munkaterv alapján a kollégium Irodalmi Műhelyének -

foglalkozás rendjét

-

fellépések rendjét

-

termek használatát.

Foglalkozások rendje A színjátszó foglalkozásokat minden tanítási héten hétfőn13 órától 15 óráig tartja a foglalkozásvezető. Az időpont esetleges módosítására a második félévben sor kerülhet. Foglalkozás helyszíne földszint 25-ös terem (Könyvtár). A foglalkozásokon való részvételt jelenléti ívek aláírásával dokumentáljuk, valamint foglalkozási naplót kell vezetni. Fellépések rendje A fellépésekről ütemtervet kell készíteni. Az ütemterven kívüli előadásokat a foglalkozásvezető egyezteti a kollégiumvezetővel. A fellépéseken részt vevő tanulók magatartásukkal, viselkedésükkel, kiállásukkal az intézmény hírnevét kell, hogy öregbítsék. A külső helyszínen történt szereplés végeztével a kollégiumba maradéktalanul vissza kell térni. 25-ös terem használata A könyvtár felszerelése a céloknak megfelelően használható. A foglalkozás végeztével a dokumentumokat, eszközöket, berendezést helyére kell tenni. Kiskunfélegyháza, 2009. szeptember 1. Csernyánszky Erzsébet kollégiumvezető

167

Pedagógiai Program


Kézműves Műhely Működési rendje Ezen működési rend szabályozza a tehetséggondozó pedagógiai program és munkaterv alapján a kollégium Kézműves Műhelyének -

foglalkozás rendjét

-

külső programok rendjét

-

termek használatát.

Foglalkozások rendje A kézműves foglalkozásokat minden tanítási héten szerdán 13 órától 15 óráig tartja a foglalkozásvezető. Az időpont esetleges módosítására a második félévben sor kerülhet. Foglalkozás helyszíne földszint 3-as vagy II. emelet 218-as terem. A foglalkozásokon való részvételt jelenléti ívek aláírásával dokumentáljuk, valamint foglalkozási naplót kell vezetni. Kirándulások rendje A kirándulásokról ütemtervet kell készíteni. Az ütemterven kívüli megmozdulásokat a foglalkozásvezető egyezteti a kollégiumvezetővel. A látogatásokon részt vevő tanulók magatartásukkal, viselkedésükkel, kiállásukkal az intézmény hírnevét kell, hogy öregbítsék. A külső helyszínen történt látogatás végeztével a kollégiumba maradéktalanul vissza kell térni.

Terem használata A terem felszerelése a céloknak megfelelően használható. A foglalkozás végeztével az anyagokat a helyére kell tenni, a szerszámokat, berendezést le kell takarítani. Az asztalokat le kell törölni, a padozatot fel kell söpörni, majd fel kell mosni. Tisztán, rendben pormentesen lehet a termet elhagyni. Kiskunfélegyháza, 2009. szeptember 1.

Csernyánszky Erzsébet kollégiumvezető

168

Pedagógiai Program


Sportműhely Működési Rendje Ezen működési rend szabályozza a tehetséggondozó pedagógiai program és munkaterv alapján a kollégium Sportműhelyének - edzéstervét - mérkőzések rendjét - termek, pályák használatát. Foglalkozások rendje A sportfoglalkozásokat az alábbi heti időkeretben és beosztásban valósulnak meg: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Labdarúgás 2 óra 2 óra fiú Labdarúgás 2 óra lány Úszás kezdő 2 óra Úszás haladó 2 óra Íjászat 2 óra Kézilabda 2 óra Íjászat 2 óra 2 óra Kerékpározás 2 óra 2 óra A kerékpározás edzései csak a tavaszi és őszi csapadékmentes időszakokban valósíthatók meg. Ezért éves átlagban 2 óra/ hét számítandó. A péntek – vasárnapig terjedő napokon a tanulók egyénileg edzenek.

Az edzések időpontjának módosítására a második félévben sor kerülhet. Az edzések helyszínei: Iskola tornaterme Iskolai sportudvar Városi Sportcsarnok Városi Uszoda Honvéd Sportpálya Bulls Pálya

A kellő erőnléti állapot elérése esetén hétvégi hegyi edzés szervezhető. A foglalkozásokon való részvételt jelenléti ívek aláírásával dokumentáljuk, valamint foglalkozási naplót kell vezetni. Mérkőzések rendje A mérkőzésekről ütemtervet kell készíteni. Az ütemterven kívüli meccseket az edzők egyeztetik a kollégiumvezetővel. A versenyeken részt vevő tanulók sportszerű magatartásukkal, viselkedésükkel, kiállásukkal az intézmény hírnevét kell, hogy öregbítsék. A külső helyszínen történt edzések végeztével a kollégiumba maradéktalanul vissza kell térni. Kiskunfélegyháza, 2009. szeptember 1. Csernyánszky Erzsébet kollégiumvezető 169

Pedagógiai Program


ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató hagyja jóvá. Az iskolaszék, a diákönkormányzat szintén megismerheti és kinyilváníthatja véleményét. Az intézménybe belépő új pedagógusnak meg kell ismernie. Jelen pedagógiai program érvényességi ideje Ez a pedagógiai program határozatlan időre szól. Felülvizsgálatát kétévente elvégezzük. A jelen pedagógiai programban foglaltak fenntartói jóváhagyás után, felmenő rendszerben lépnek hatályba. A korábban életbe lépett iskolai pedagógiai program szerint tanulók vonatkozásában felmenő rendszerben az új program megfelelő elemeit értelemszerűen, nagy körültekintéssel kell alkalmazni. A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai A pedagógiai programban foglaltak csak nevelőtestületi határozattal és írásban módosíthatók. A módosítás tényszerű felsorolása mellett csatolni kell a változtatás rövid indoklását is. A módosítási javaslatot az igazgató terjeszti elő a munkaközösség-vezetők tanácsának jóváhagyásával. A módosítás lehetséges indokai: - törvényi előírások változása; - az iskolafenntartó írásbeli kérései, utasításai; - az iskolaszék írásbeli kérelme; - a diákönkormányzat írásbeli kérése; - munkaközösségek írásbeli kérelme. A tantárgyi programok, helyi tantervek módosítása az érintett munkaközösségek javaslata alapján történik. Amennyiben a módosítás a pedagógiai program egyéb fejezeteit változatlanul hagyja, a munkaközösség-vezetőnek ezt a módosítást a munkaközösség-vezetők tanácsa elé kell terjesztenie (pl. éves munkaterv formájában). A módosítást a nevelőtestület döntésével, a fenntartó jóváhagyása után a következő tanév szeptember 1-től lehet bevezetni. A pedagógiai program – elfogadása után – olvasható az intézmény honlapján, valamint egy-egy példány az igazgatói szobában és az intézmény könyvtárában. A pedagógiai program felülvizsgálásának mechanizmusa A pedagógiai program időarányos megvalósulását az iskolavezetés évente értékeli a munkaközösség- vezetők tanácsa által megvitatottan a nevelőtestület előtt. Az értékelés lényeges pontjait írásban is rögzíti. A belső döntéssel nem megvalósítható változtatásokra javaslatot tesz az iskolafenntartó felé.

170

Pedagógiai Program

A tantárgyi


programokban, a tantervekben

foglaltak megvalósulásának mértékét

a

munkaközösségek évente értékelik, az új tanévben már az éves munkatervek összeállításánál ügyelnek a munkaközösségi szinten megoldható problémák elrendezésére. Az iskolaszék és a diákönkormányzat évente vizsgálja a pedagógiai programban foglaltak megvalósulását.

Lényeges

megállapításaikat,

iskolavezetéshez, szükséges esetben a fenntartóhoz.

171

javaslataikat

írásban

eljuttatják

az

Pedagógiai Program


172

A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Recommend Documents