Dunaújvárosi Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium
HÁZIREND
Tanulóink legfontosabb kötelessége, hogy felelősségteljes hozzáállással, fegyelmezett magatartással, képességeik szerint a legjobban tanuljanak. Igyekezzenek iskolánk hagyományait megismerni, ápolni, öregbíteni jó hírnevét. Tiszteletet tanúsítsanak egymás és az iskola dolgozói és azok munkája iránt…
Dunaújváros, 2013. szeptember 1.
Tartalom I. Bevezető.............................................................................................................................................. 4 I.1. A Házirendre vonatkozó szabályozások .............................................................................................4 I.2. Intézményi adatok ...........................................................................................................................4 II. A működés rendje – a tárgyi feltételekkel összefüggő szabályozások .......................................................... 4 II.1. Az intézmény munkarendje .............................................................................................................4 II.2. Az iskola csengetési rendje ..............................................................................................................5 II.3. A foglalkozások hossza ...................................................................................................................5 II.4. A délutáni foglalkozások rendje .......................................................................................................5 II.5. A termek használatának rendje ........................................................................................................5 II.6. Az iskolai könyvtár használatával összefüggő alapvető szabályozások ...................................................6 II.7. A tanulók étkeztetésének megszervezése...........................................................................................6 II.8. A tanulók hivatalos ügyeinek intézése ...............................................................................................6 III. A működés rendje – a tanulókkal összefüggő szabályozások.................................................................... 6 III.1. Az iskolai tankönyvellátással összefüggő szabályozások .....................................................................6 III.2. Térítési díj befizetésére vonatkozó szabályok ...................................................................................6 III.3. Az ingyenes és kedvezményes étkeztetés..........................................................................................7 III.4. A továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos tájékoztatás ............................................................7 III.5. Az egészség és testi épség védelmével összefüggő rendelkezések ........................................................7 III.6. A tanuló balesetek.........................................................................................................................7 III.7. Védő óvó előírások, bombariadó esetén a tanulók tennivalója ............................................................7 III.8. A dohányzás szabályozása..............................................................................................................8 III.9. Vagyonvédelem, kártérítés, a tanuló anyagi felelőssége ......................................................................8 III.10. A tanulmányi kötelezettséggel összefüggő rendelkezések .................................................................8 III.10.1. A tantárgyválasztás szabályai (idegen nyelv) .........................................................................8 III.10.2. A sajátos nevelési igényű tanulók speciális jogosítványai ........................................................8 III.10.3. A magán és vendégtanulókra vonatkozó szabályozások.........................................................9 III.10.4. Az értékelés alóli felmentések szabályai ...............................................................................9 III.10.5. Egyéni fejlesztő foglalkozásra való jelentkezés módja............................................................9 III.10.6. Mulasztások, késések igazolása ...........................................................................................9 III.10.7. Az ellenőrző könyvre vonatkozó előírások ........................................................................ 10 III.11. A tanulónak ill. tanulóközösségeknek adható elismerések............................................................... 10 III.12. A tanulók elmarasztalására, fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályok .......................................... 11 III.13. A magatartás, a szorgalom minősítésének tartalma ........................................................................ 11 III.14. A szülők jogai és kötelességei ..................................................................................................... 13 III.15. A szülők tájékoztatásának rendje................................................................................................. 13 III.16. Az elektronikus naplóhoz való hozzáférés rendje .......................................................................... 14 IV. A tanulók jogai és kötelességei ............................................................................................................14 IV.1. Kollektív jogok........................................................................................................................... 14 IV.1.1. Diákközösségek diákkörök ................................................................................................ 14 IV.1.2. A diákképviselet fórumai, a DÖK ...................................................................................... 14 IV.2. Egyéni jogok .............................................................................................................................. 15 IV.3. Kötelezettségek .......................................................................................................................... 16 IV.4. A hetesek feladatai ...................................................................................................................... 17 IV.5. Az iskola kötelességei .................................................................................................................. 17 V. Záró rendelkezések .............................................................................................................................18
A Házirend az alábbi jogszabályok és szabályzatok felhasználásával készült: az 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről, az 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről, az 2011. évi CLXXXVII törvény a szakképzésről, az 1991. évi LXIV. törvény a gyermekek jogairól, az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, a 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról, a 229/2012. Korm. r. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, a 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, a 243/2003. (XII. 17) kormányrendelet a kerettantervek kiadásáról és bevezetéséről, a 23/200.4 (VII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, az iskolai tankönyvellátás rendjéről, a Dunaújvárosi Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium SZMSZ-e.
Általános alapelvek A Dunaújvárosi Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium házirendje a gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt egyezmény 3. cikk 1. pontjában foglaltak szerint tiszteletben tartja a gyermekek mindenek felett álló érdekeit. Elismeri a lelkiismereti szabadsághoz és a különleges gondozáshoz való jogot, és tilt minden hátrányos megkülönböztetést. A házirend az intézményi élet szabályait határozza meg, rögzíti a tanulók és a szülők jogait és kötelességeit. Betartása mindenki számára kötelező, megszegésük a házirendben foglalt szankciókat vonja maga után. A tanulók és szüleik (képviselőjük) a döntésekkel, határozatokkal, intézkedésekkel és az intézkedések elmaradásával kapcsolatban a tudomásra jutástól számított 15 napon belül eljárást kezdeményezhetnek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 37. § (2) alapján.
I. Bevezető I.1. A Házirendre vonatkozó szabályozások A házirend szabályai – mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák – kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni őket azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak. Valamennyi tanuló az intézménybe történt beiratkozása után a Házirendet az iskola honlapján, a könyvtárban, az osztályfőnökön keresztül megismerheti. A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákönkormányzat egyetértésével, a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával. A jogok és kötelességek gyakorlásához szükséges feltételeket az intézmény valamennyi dolgozója – a tevékenységi területén- köteles biztosítani. A DÖK alapvető feladatának tekinti a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának ellenőrzését és védelmét. Az iskola nagyobb tanulóközösségei a tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám 30%-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket.
I.2. Intézményi adatok Neve: Dunaújvárosi Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Székhelye: 2400 Dunaújváros, Bercsényi u. 8. Telephelyei: Kollégium, 2400 Dunaújváros, Erdő sor 37/A. Az alapítója: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának jogelődje (Városi Tanács Dunaújváros, Lenin tér 1-2.) Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény maximálisan felvehető tanulólétszáma az Alapító okirat szerint: 905 fő Az évfolyamok száma tagozatonként és képzési típusonként: Szakiskolai képzés: 3 illetve 4 Speciális szakiskolai képzés: 4 Szakközépiskolai képzés: 4+2 (technikusképzés)
II. A működés rendje – a tárgyi feltételekkel összefüggő szabályozások II.1. Az intézmény munkarendje Az intézmény naponta 6:30-tól 19:00 óráig van nyitva
A tanórákat 7:30-14:30 között tartjuk A gyakorlati képzés 7:00-tól 14:00-ig időpontokban történik. Az iskola nyitvatartási ideje alatt a tanulók szervezett formában használhatják az iskola helységeit, felszerelését. A balesetek elkerülése érdekében a tornatermet, a kondicionáló termet, a számítógépes szaktantermeket (314; 313; I. emelet internet terem) az építőanyag laborhelységet valamint a tanműhelyi géptermet a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. A tornaterem és a kondicionáló terem használatakor a tanuló köteles a testnevelés órákra előírt felszerelésben megjelenni (tornacipő, melegítő, tornanadrág, váltó zokni) a szaktanár által összeállított és ellenőrzött testedző programot betartani. A tanműhelyben lévő gépteremben a tanuló köteles a munkavédelmi előírásokat betartani. A gépteremben az előírt munkaruhában és egyéni védőfelszerelésben vehet részt az oktatáson a tanuló. A tanuló köteles a gyakorlati oktatáson szervezett munka és balesetvédelmi oktatáson részt venni. Indokolt távolmaradása esetén a pótló foglalkozáson vesz részt, amelynek időpontját a gyakorlati oktatás vezető határozza meg. A foglalkozások kezdete előtt a tanuló köteles legalább 10 perccel előbb megjelenni. Tanítás ill. órakezdés előtt az osztályok tantermük ill. műhelyük előtt felsorakoznak, s az órát tartó tanárral mennek be a terembe. A tanítási órákat csak rendkívüli esetben lehet zavarni. Rendkívüli esetnek számít minden előre nem látható és tervezhető esemény: a tanuló közeli hozzátartozójának (szülők, nagyszülők) halála, tűzriadó, bombariadó. A 3. óra utáni szünetben, amely 15 perces nagyszünet, – az időjárástól függően- az udvarra kell levonulni. A szünetet tanári felügyelet mellett töltheti el a tanuló. A tantermeket a szaktanár zárja órák után, ezért nem lehet szünetben a tanteremben tartózkodni. A tanítási óra kezdetét és végét csengő jelzi.
II.2. Az iskola csengetési rendje A délelőtti foglalkozások rendje: 1. óra: 7.30 – 8.15 2. óra: 8.25 – 9.10 3. óra: 9.20 – 10.05 4. óra: 10.20 – 11.05 5. óra: 11.15 – 12.00 6. óra: 12.05 – 12.50 7. óra: 12.55 – 13.40 8. óra: 13.45 – 14.30 Az első és második órák utáni szünetek 10 percesek, a 3. óra után nagyszünet van, amely 15 perces, az 5. 6. 7. óra után a szünet ötperces.
II.3. A foglalkozások hossza A délelőtti és a délutáni foglalkozások 45 percesek. Ezt szünet követi a II/2. pontban foglaltak szerint. A szakmai gyakorlat órák 60 percesek, nem óraközi szünetekkel, a jogszabályban előírt pihenő időkkel.
II.4. A délutáni foglalkozások rendje A diákkörök, sportkörök, szakkörök, tanulószoba (érettségi felkészítők) kezdete 13:45 vagy 14:30, a tanár és a tanulók előzetes egyeztetése alapján, melyek 45 percesek.
II.5. A termek használatának rendje A tantermeket a tanulók tanári felügyelettel az iskola nyitvatartási ideje alatt vehetik igénybe tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, osztályrendezvények alkalmával. A szaktantermek használatát az erre vonatkozó mellékletek tartalmazzák. (számítógépterem, labor, gépterem, stb.)
II.6. Az iskolai könyvtár használatával összefüggő alapvető szabályozások Az iskolai könyvtár 7:30 – 11:30-ig tart nyitva. A tanulók beiratkozhatnak a könyvtárba a tanév elején tartandó könyvtári órákon, valamint az órák közötti szünetekben. Ugyanezen időpontokban kölcsönözhetnek könyveket is, a kölcsönzés időtartama max. 1 hónap. Csak az iskola tanulói és az itt dolgozók lehetnek a könyvtár tagjai. A tanulók felelnek az általuk kölcsönzött könyvek épségéért. Amennyiben a könyvet elveszítik, vagy megrongálják, anyagi felelősséggel tartoznak, meg kell téríteniük az okozott kárt. (3.sz. melléklet)
II.7. A tanulók étkeztetésének megszervezése Az iskola tanulói étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja. A büfé az óraközi szünetekben tart nyitva, 7.00 – 13.00 óráig. Az ebédlő igénybevételére a tanuló tanítási órái után (mindenkori órarendjének megfelelően) van lehető ség. Az ebédjegy befizetése a gazdasági irodában történik az egész évre előre meghatározott befizetési napokon. A befizetés időpontját ki kell függeszteni a hirdetőtáblán.
II.8. A tanulók hivatalos ügyeinek intézése A tanulók hivatalos ügyeiket a gazdasági irodában, a pénztárban az alábbi időpontban rendezhetik: Tanulói ügyintézés: Kedd, csütörtök: 13 – 15 óráig A tanári szobában nagyszünetben felkeresheti tanárait, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyetteseit valamint osztályfőnöküket azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, akikhez a portás köteles szünetben lehívni a tanulót. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. Rendkívüli esetnek számít a haláleset, tűz- és bombariadó, váratlan rosszullét, az emberi életet veszélyeztető helyzet.
III. A működés rendje – a tanulókkal összefüggő szabályozások III.1. Az iskolai tankönyvellátással összefüggő szabályozások Ingyenes tankönyvellátásban részesülnek azok a tanulók, akik a mindenkori jogszabályban megfogalmazott feltételeknek megfelelnek. (Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők, három vagy több gyermekes családban élők, egyedülálló szülő, sajátos nevelési igényű tanulók, súlyos, tartós beteg) Azoknak a tanulóknak, akik ingyenes tankönyvre jogosultak, de időben nem tudták jelezni igényüket, az iskola a könyvtárból kölcsönözhető tankönyveket biztosít. Az ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult, de szociálisan hátrányos helyzetű tanulók a könyvtárból kölcsönözhetnek tartós tankönyveket - csökkentve ezzel a szülők anyagi terheit -, amelyeket kötelesek az év végén az osztályfőnöknek leadni. Az elveszett vagy megrongált tankönyvekért a tanuló anyagi felelősséggel tartozik.
III.2. Térítési díj befizetésére vonatkozó szabályok Az iskola által felkínált pedagógiai szolgáltatások térítésmentesen vehetők igénybe. Térítési díjat olyan esetekben kell fizetni, amikor a tanuló a pedagógiai programban nem szereplő, de a tanuló személyiségének fejlesztését segítő programon vesz részt. (színház-, mozilátogatás, osztálykirándulás, osztály klubdélután) Térítési díjat kell fizetni olyan tanórán kívüli foglalkozás igénybevételekor is, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta. Térítési díjat kell fizetni: étkezéséért, felnőtt korúak nappali, általános műveltséget megalapozó képzéséért, vizsgáztatásért (az érvényben lévő jogszabályok szerint) elveszett dokumentumok pótlásáért, másolat kiadásáért és hitelesítéséért, az ideiglenes diákigazolványokért.
A térítési díj és tandíj mérséklését vagy elengedését írásban kell kérvényezni. A kérvényt az iskola igazgatójának kell benyújtani, amelyben fel kell tüntetni a mérséklés vagy elengedés szükségességét alátámasztó indokokat. A térítési és tandíj elengedéséről vagy mérsékléséről az iskola igazgatója dönt a Szervezeti és Működési Szabályzat 5. sz. melléklete alapján, kikérve az osztályfőnök és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős véleményét. Döntéséről írásban értesíti a szülőt illetve a tanulót.
III.3. Az ingyenes és kedvezményes étkeztetés Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők számára 50 %-os térítési díj ellenében vehetik igénybe az étkeztetést. Az igénybejelentéshez a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról szóló határozat bemutatása szükséges.
III.4. A továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos tájékoztatás A 2013/2014-estanévben a 2+2 éves szakképzésben résztvevők a 10. évfolyam II. félévében választanak szakmát. 2013. szeptemberétől induló szakképző évfolyamokra szakmaválasztás az orvosi alkalmassági vizsgálattal a beiratkozást megelőzően megtörténik. Ha az iskola a kisszámú jelentkezés miatt valamely szakmában nem indíthatja a képzést, úgy a tanuló a szakmacsoporton belül más szakmát választhat. Amennyiben a tanuló a szakmai gyakorlatot nem az iskolai tanműhelyben kívánja megszerezni, azt minden év május 10-ig köteles jelezni a gyakorlati oktatás vezetőjénél. A tanuló szakmai gyakorlati oktatását a gyakorlati oktatás munkaközösség vezető szervezi és ellenőrzi. A szakközépiskolai képzésben résztvevő tanulók egyetemi, főiskolai továbbtanulásával kapcsolatos tájékoztatót az osztályfőnök szervezi, a tanulóknak osztályfőnöki órán, szülőknek szülői értekezleten. A végzős tanulók az osztályfőnökök engedélyével részt vehetnek a felsőoktatási intézmények fogadó napjain. A fogadó napon történő részvételüket igazolni kötelesek.
III.5. Az egészség és testi épség védelmével összefüggő rendelkezések A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. A tanuló köteles rendszeres orvosi vizsgálaton részt venni. Az orvosi vizsgálatról az ellenőrző könyvben az osztályfőnök köteles időben tájékoztatni a szülőt. A szülő az ellenőrző könyvben aláírásával igazolja az orvosi vizsgálat tudomásul vételét. Az iskolaorvos elvégzi a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente egy alkalommal szemészet: évente egy alkalommal a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal Az iskolaorvost, a védőnőt panaszával minden tanuló megkeresheti. Rendelési idejük az egészségügyi szoba ajtaján található táblán illetve a tanári szobában a hirdetőtáblán olvasható.
III.6. A tanuló balesetek Vészhelyzet, baleset észlelése esetén minden tanuló köteles azonnal intézkedni, a tanuló a legközelebbi iskolai dolgozót, pedagógust értesítse. Szükség esetén a portáról hívható segítség. A tanulói balesetekről az osztályfőnök vagy a szaktanár jegyzőkönyvet készít, meghallgatva a sérültet és a szemtanúkat. A jegyzőkönyvet továbbítja az iskola munkavédelmi felelőséhez.
III.7. Védő óvó előírások, bombariadó esetén a tanulók tennivalója A tanuló kötelessége, hogy: Vészhelyzet, bombariadó, tűzriadó észlelése azonnal intézkedjen: értesítse az intézmény vezetőjét, helyettesét vagy a legközelebbi felnőtt dolgozót, értesíteni kell a rendőrséget, szükség esetén a mentőket, tűzoltókat. Vészhelyzet esetében az osztályok a szaktanár vezetésével személyes tárgyaikat magukhoz véve kötelesek fegyelmezetten kimenni az iskola udvarára.
A szaktanárok ellenőrzik a mellékhelyiségeket is, biztosítva, hogy minden tanuló elhagyja az épületet. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában osztálytársaiknak segíteni kell. Az osztályok az udvaron kötelesek együtt maradni, a szaktanárok létszámellenőrzést tartanak. A veszélyeztetett helyszínt a foglalkozást tartó nevelő(k) hagyják el utoljára. A foglalkozások az épület átvizsgálása, veszély megszüntetése után folytatódhatnak. Erre engedélyt az iskola igazgatója vagy helyettese ad.
III.8. A dohányzás szabályozása A 2012. évi XXVI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról a fő szabály a dohányzásvonatkozásában. Az iskola területén és a bejárat 5 méteres körzetében, valamint az iskolai rendezvényeken tilos a dohányzás, a szeszesital és a kábítószer fogyasztása! A nevelőtestület a 18. életévüket betöltött tanulókat sem mentesíti a dohányzási tilalom alól. A dohányzási tilalom ellen vétőket az első esetben az osztályfőnökük szóban figyelmezteti, másodszor írásban. További esetekben az osztályfőnök javaslatot tesz igazgatói felelősségre vonásra, adott esetben fegyelmi eljárást kezdeményezhet.
III.9. Vagyonvédelem, kártérítés, a tanuló anyagi felelőssége A tanuló az iskolai tanulmányaival összefüggésben az oktatási intézménynek okozott károkért anyagi felelősséggel tartozik. Az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni. Erről a tanulót, ill. a kiskorú tanuló esetén a szülőt haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére Ha a felszólítás nem vezet eredményre vagy a szülő a károkozás tényét, mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója polgári pert indíthat a szülő ellen. A tanuló bizonyítványát nem szabad visszatartani azzal, hogy a kárt nem térítette meg. Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt írásban nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Indokolatlanul sok pénzt – 10 ezer Ft-ot meghaladó összeget és 15 ezer Ft-nál nagyobb értékű értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Az értékeit a tanuló köteles a bezárt táskájában tartani. Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos.
III.10. A tanulmányi kötelezettséggel összefüggő rendelkezések III.10.1. A tantárgyválasztás szabályai (idegen nyelv) Az iskolába való jelentkezéskor a diákok jelentkezési lapjukon, de legkésőbb beiratkozáskor megjelölik a tanulni kívánt idegen nyelvet. A csoportok kialakításánál az igazgató figyelembe veszi a csoportok várható létszámát és a korábbi tanulmányokat. A DÖK javaslatát figyelembe véve a tanári kar által felkínált szakkörökre a tanulók szeptember 15-ig jelentkezhetnek a szakkört vezető tanárnál. A szakkörre jelentkezett tanuló a tanév végéig köteles a szakkörön részt venni. III.10.2. A sajátos nevelési igényű tanulók speciális jogosítványai A sajátos nevelési igényű tanulókat szakképzett gyógypedagógusok oktatják. Vizsgák alóli felmentésüket a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján az iskola igazgatója, igazgatói határozatban engedélyezheti. A tanuló felmentését a szülőnek kell kérvényeznie az iskola igazgatójánál. Más különleges esetekben a 1011. évi CXC törvény és a 20/2012. EMMI rendelet előírásai a mértékadók.
III.10.3. A magán és vendégtanulókra vonatkozó szabályozások Magántanulóként csak az általános műveltséget megalapozó szakaszban folytathatja tanulmányait a tanuló. Ezt megfelelő indoklással írásban kell kérvényezni az iskola igazgatójától. Az igazgató, kikérve a tanári kar véleményét, dönt a magántanulói státuszról, döntését írásban közli a tanulóval és szüleivel, a kérvény benyújtását követő 30 napon belül. Egyben értesíti a tanulót a vizsgatárgyakról, a beszámítás rendjéről. Az osztályozó vizsgák alkalmával az iskolai vizsgaszabályzat előírásai szerint kell eljárni. A vendégtanulók esetében az iskola pedagógiai programjában és házirendjében megfogalmazott elvárások az irányadóak. III.10.4. Az értékelés alóli felmentések szabályai Az értékelés alóli felmentéshez minden esetben az Egészségmegőrző Központ szakvéleménye szükséges. A szakvélemény elkészítését a szülő kérésére az iskola kezdeményezheti. Az iskola igazgatója a szakvélemény alapján a tanuló illetve a szülő írásos kérésére a Közoktatási Törvény előírásaival összhangban igazgatói határozattal engedélyezi az értékelés alóli felmentést. Erről a tanuló, a tanuló szülei, az osztályfőnök írásban kap értesítést. A testnevelés órákról történő felmentés szakorvosi javaslat alapján lehetséges, amit évente szeptember 15-ig kell beszerezni. A felmentett tanulók kötelesek az órán megjelenni. III.10.5. Egyéni fejlesztő foglalkozásra való jelentkezés módja Az erre rászoruló tanulók a délutáni foglalkozásokra vonatkozó előírásoknak megfelelően osztályfőnöküknél jelentkezhetnek. Az osztályfőnökök továbbítják a jelentkezők névsorát az igazgatónak vagy helyettesének, aki a foglalkozást engedélyezi. A szaktanár foglalkozási naplót vezet. III.10.6. Mulasztások, késések igazolása A tanuló csak előzetes engedéllyel (a szülő által az Ellenőrző könyvbe beírt kérés alapján) maradhat távol az iskolai foglalkozásokról, az alábbiak szerint: egy tanítási óráról a szaktanár engedélyével, egy tanítási napról az osztályfőnök engedélyével, több tanítási napról – indokolt esetben – az igazgató vagy helyettesei engedélyével. Előzetes engedély nélküli hiányzás indokolt esetben lehetséges (betegség, hivatalos idézés, időjárási, közlekedési nehézségek, stb.) Az előzetes engedély nélküli mulasztást igazolni kell! Az igazolást legkésőbb az iskolában való megjelenést követő első osztályfőnöki órán kell bemutatni. Betegség miatti hiányzás igazolása az Ellenőrző könyvbe írt orvosi igazolással történik, amit a szülő is aláírt. Nem betegségből adódó, előzetes engedély nélküli mulasztást az okot igazoló dokumentummal kell igazolni. Egy tanév alatt a szülő – indokolt esetben – három nem összefüggő tanítási napot igazolhat. A hiányzás okát az Ellenőrző könyvbe írja, és aláírásával hitelesíti. Ha a tanuló igazolatlanul marad távol az iskolai foglalkozásról az alábbi következményekkel kell számolnia: Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlanul hiányzik, akkor az első igazolatlan hiányzás után az osztályfőnök ajánlott levélben köteles a szülőt értesíteni. amennyiben a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri: o a 10 órát, az iskola értesíti a területileg illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot, o a 30 órát, az iskola értesíti a területileg illetékes általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot, o az 50 órát, az iskola értesíti a tartózkodási hely szerinti illetékes gyámhatóságot és a kormányhivatalt. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30%-t, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. Ha nem tanköteles korú tanuló hiányzik igazolatlanul, akkor ha az igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát az osztályfőnök ajánlott levélben köteles a szülőt értesíteni, ha az igazolatlan órák száma meghaladja a harmincat, akkor megszűnik a tanulói jogviszonya. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. A késések ideje összeadódik, 45 perc késés egy igazolatlan órának számít. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti.
A tanuló által vállalt fakultációs órákról, szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt nincs jelen a tanuló. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c) a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, d) a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, e) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Ha a tanuló mulasztása eléri a 20 %-ot, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. III.10.7. Az ellenőrző könyvre vonatkozó előírások Az ellenőrzőnek pontosan kitöltve, folyamatosan vezetve, minden órán ott kell lennie a tanulónál, kérésre a tanárnak át kell adni. Az elveszett ellenőrzőt a diáknak jelentenie kell osztályfőnökének. Ezt követően a tanuló térítés ellenében új ellenőrző könyvet kap a gazdasági irodában, melybe az osztályfőnök pótlólag bevezeti a tantárgyi érdemjegyeket, az esetleges dicséreteket, figyelmeztetéseket. Az osztályfőnökök havonta egy alkalommal osztályfőnöki órán ellenőrzik a beírt érdemjegyeket, valamint a szülői aláírásokat az ellenőrző könyvben.
III.11. A tanulónak ill. tanulóközösségeknek adható elismerések A tanulók egyénileg vagy csoportosan a magatartás, szorgalom, közösségi munka, tanulmányi munka stb. terén elért kiváló eredményekért dicséretben részesülhetnek. A dicséretet az anyakönyvi lapokra, az ellenőrzőbe, bizonyítványokba személyenként kell írni.
Az egyes dicséretek fokozatai: 1. nevelőtestületi dicséretben részesíthető az a tanuló, akinek magatartása, szorgalma legalább egy tanéven át példás és kimagasló tanulmányi eredményt ért el, valamint az, aki iskolai közösségért a kötelességeken túlmenő teljesítményt nyújtott, 2. az igazgató szóbeli vagy írásbeli dicséretet adhat annak a tanulónak, aki az iskola hírnevét növelte versenyen vagy, ünnepélyen vagy, egyéb helyen történt kimagasló szereplésével, 3. igazgatói dicséretet kaphat az a tanuló is, aki legalább féléven át példás magatartást nyújtott, szorgalmasan tanult, dolgozott és kiemelkedő a tanulmányi eredménye, 4. gyakorlati-oktatásvezetői dicséret adható a gyakorlati munkában legalább egy féléven át, nyújtott kimagasló, példamutató munkáért, 5. osztályfőnöki dicséret adható szóban vagy írásban az osztályközösségért végzett egyszeri jelentős teljesítményért, hosszabb ideig tanúsított példás magatartásért és szorgalomért, ill. egész osztályközösségnek példás magatartásért, szorgalomért, az iskoláért végzett jó munkáért, 6. szaktanári dicséret adható szóban vagy írásban az egyes tantárgyakból hosszabb ideig nyújtott kimagasló teljesítményért, tantárgyi versenyeken való részvételért, 7. szakoktatói dicséret adható szóban vagy írásban a gyakorlati munkában hosszabb időn keresztül nyújtott kiváló teljesítményért, vagy szakmai versenyen nyújtott jó teljesítményért.
III.12. A tanulók elmarasztalására, fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályok 1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján indokolt írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegéstől 3 hónap eltelt. 3. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A nyilvánosságot a tanuló és képviselője kérésére korlátozhatják, kizárhatják. 4. A fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi tárgyalásról a kiskorú szülőjét is értesíteni kell. 5. A tanuló a következő büntetéseket kaphatja: megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, ill. megvonása (A fenti döntéseket az igazgató hozhatja) áthelyezés másik osztályba vagy iskolába A nem tanköteles tanulóra vonatkozóan: eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától kizárás az iskolából (A fenti döntéseket a nevelőtestület hozhatja) 6. A szakközépiskola és a szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló munkaszerződést kötött, be kell vonni a gazdasági kamarát.
III.13. A magatartás, a szorgalom minősítésének tartalma Magatartás Példás osztályzatot kap az a tanuló, aki
a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi, szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne, magatartásával az órai munkát pozitív irányban befolyásolja, a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész, változó szorgalommal nem lehet a tanuló magatartása példás. Rendkívüli esetben a 2 jegy különbségének engedélyezéséről az osztályozó értekezleten dönthetnek az osztályban tanító tanárok.
Jó osztályzatot kap az a tanuló, aki részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, beilleszkedik az osztályközösségbe, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos, igazolatlan óráinak száma maximum 2 óra. Változó osztályzatot kap az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni, a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja be, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó, társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít, fegyelme ingadozó, munkája pontatlan, igazolatlan óráinak száma maximum 3 óra. Rossz osztályzatot kap az a tanuló, aki
munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek, a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle, fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik, lopásban, rongálásban vesz részt. Szorgalom Általános alapelv, hogy a szorgalmi fokozat az egyéni képességeket és a tanuló életkörülményeit, közvetlen környezetét mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt. Tükrözze az egyenletes tanulmányi eredményért tett erőfeszítést, a tanuló képességeit. Példás Igényli tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait. Aktívan részt vesz a tanórai munkában. Önálló a munkában, önellenőrzése rendes. Kötelességtudata: magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik. Érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Legalább egy tárgyban a tananyagon felül is produkál.(versenyek, stb.) Jó Változó
Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen, képességeinek megfelelően készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. Ösztönzésre rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Általában elkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Önállóan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. Munkája változékony jellegű. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire.
Hanyag
Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. Nem hajlandó a munkavégzésre. Nem törődik képességeivel. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. Ha a tanuló bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, abban az esetben szorgalmára csak hanyag minősítés adható. Az intézményben elvárt magatartási normák az iskolai rendezvényeken Az iskolai rendezvényeken a tanuló az alkalomhoz illő öltözékben köteles részt venni. Az ünnepi öltözékre vonatkozó ismereteket a IV. 3. fejezet 10. pontja tartalmazza. A sportrendezvényeken az alkalomhoz illő öltözet a testnevelés felszerelés. A kötelező részvétel a következő iskolai rendezvényekre vonatkozik: Tanévnyitó ünnepség Szüreti nap Elsőévesek „Ki mit tud?”-ja Szalagavató Hild-napok Tanévzáró ünnepély Ballagás Nemzeti ünnepeink (október 23., március 15.) A fent nevezett ünnepélyeken a tanuló köteles pontosan megjelenni, fegyelmezett magatartást tanúsítani.
III.14. A szülők jogai és kötelességei A szülők joga, hogy: 1. Megismerje az iskola pedagógiai programját, házirendjét és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. 2. Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen és részletesen érdemi tájékoztatást, nevelési tanácsokat, segítséget kapjon. 3. Az iskola életét érintő kérdésekben tett írásbeli javaslatait az igazgató, a nevelőtestület, az ISZM és a pedagógus megvizsgálja, arra 30 napon belül választ kap. 4. Kezdeményezze a szülői munkaközösség létrehozását, és részt vegyen annak munkájában. 5. Gyermeke tanárát az ellenőrzőben megjelölt időpontban és előzetesen írásban egyeztetve megkeresheti. 6. Igényelheti, hogy gyermeke számára a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék. A szülő kötelessége hogy: 1. Gondoskodjon arról, hogy gyermeke tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének eleget tegyen. 2. Minden tőle telhetőt megtegyen gyermeke fejlődése érdekében. 3. Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. 4. Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. 5. Részt vegyen a fogadóórákon, szülői értekezleten, a tanuló ellenőrzőjét rendszeresen figyelje és kézjegyével lássa el.
III.15. A szülők tájékoztatásának rendje Az iskola több fórumot biztosít a szülők tájékoztatása érdekében. A szülőket az iskola életéről, az iskola éves munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója vagy az általános és nevelési igazgatóhelyettes tájékoztatja a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, a földszinti faliújságon, az iskola honlapján folyamatosan. Az osztályfőnökök
az osztályok szülői értekezletein félévente egy alkalommal, az elektronikus naplón keresztül folyamatosan.
A szülőket, a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: o családlátogatásokon o szülői értekezleteken o fogadóórákon o a tanulók értékelésére összehívott megbeszéléseken írásban: o az ellenőrző könyv útján o szükség esetén külön levélben elektronikus formában az elektronikus naplón keresztül.
III.16. Az elektronikus naplóhoz való hozzáférés rendje A tanuló és a szülő egyaránt a beiratkozás során megadott e-mail címekhez kapcsolódóan hozzáférést kap az elektronikus naplóhoz (felhasználó név, jelszó). Az elektronikus napló bármely internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépről korlátozás nélkül elérhető. Az iskola által használt rendszer a https://kiar.educatio.hu/DigitalisIskolaPortal/MiscPages/Login.aspx oldalon keresztül érhető el.
IV. A tanulók jogai és kötelességei IV.1. Kollektív jogok IV.1.1. Diákközösségek diákkörök A tanulónak joga van szakkörök, diákkörök létrehozására javaslatot tenni. A fakultatív foglalkozásokról illetve az órarenden kívüli foglalkozásokról a földszinti hirdetőtáblákon (a porta és a műhelyfőnöki iroda mellett) olvashatnak, illetve az osztályfőnöktől kapnak ezekről tájékoztatást. A következő év választható órarendi foglalkozásaira május hónapban, írásban jelentkezhet a tanuló az osztályfőnökén keresztül, az így választott foglalkozásokon számára a részvétel egy tanéven át kötelező. A szakkörök, diákkörök a tanulók szabadidejében működnek, a foglalkozásokról a szaktanár naplót vezet. Az indításhoz igazgatói engedély szükséges. Minden tanuló részt vehet tanulmányi, kulturális versenyeken, pályázatokon, a különböző korrepetálásokon, a szakkörök, sportkör munkájában. A diákkörök alapításához legalább 10 jelentkező kell, amennyiben a résztvevők száma tartósan 8 alá csökken, a diákkör automatikusan megszűnik. Az iskola a lehetőségekhez mérten biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket. A tanulók a helyiségekre vonatkozó külön szabályozást betartva használhatják az iskola könyvtárát, tantermeket, aulát, sportlétesítményeit, eszközeit és felszerelését. A tanulóknak az iskola számítógépes tantermeit joguk van tanítási órán kívül is használni, ezek rendje részletesen szabályozott. A tanulónak joga van arra, hogy iskolán kívüli társadalmi szervezetnek a tagja legyen, mely azonban nem jár együtt azzal, hogy emiatt mellőzze a tanulói foglalkozásokon való részvételt. IV.1.2. A diákképviselet fórumai, a DÖK A tanulók, tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat működéséről külön szabályzat rendelkezik, amelyet a nevelőtestület véleményez. A diákönkormányzat a tanulókat érintő kérdésekben véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola életével, működésével kapcsolatban. Véleményezési jog szempontjából a tanulók nagyobb közösségének az iskola tanulólétszámának 30%-a minősül. Évente legalább egyszer diákközgyűlést kell összehívni, mely küldöttközgyűlésként is megszervezhető. A közgyűlés napirendi pontjait a megrendezése lőtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdést intézhetnek az iskola igazgatójához az iskola életét érintő ügyekben.
A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező minden olyan kérdésben, amelyben egyetértési joga van, a diákönkormányzat képviselőjét meg kell hívni a tárgyalásra. A meghívót, az előterjesztést az értekezlet előtt 15 nappal meg kell küldeni. A diákközösség jogorvoslati lehetőségei (Kt. 83-84. §) A tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. A tanuló gyakorolhatja jogorvoslati jogát az iskola illetve a kollégium által hozott döntéseket, intézkedésekkel összefüggésben, illetőleg, ha ügyében az iskola, a kollégium a várt döntést, intézkedést nem hozza meg. Az igazgató és az általános és nevelési igazgatóhelyettes a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidő – a határidő lejárta előtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal – harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs. A határidő számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel – a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére – az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja.
IV.2. Egyéni jogok 1. A tanulók joga, hogy egészséges környezetben neveljék és oktassák. 2. Személyiségi jogait, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét. 3. Védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. 4. Kollégiumi ellátásban részesüljön, továbbá saját világnézeti meggyőződése alapján hitoktatáson vehessen részt. 5. Válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül. 6. Igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő létesítmények stb.) 7. Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. 8. Hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. Iskolai Diákönkormányzat. 9. Részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek – ha törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek. 10. Szervezett formában – az emberi méltóság tiszteletben tartásával – véleményt mondjon az öt nevelő és oktató pedagógus munkájáról és az őt érintő kérdésekről, tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, személyét és tanulmányait érintő ügyekben az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez kérdést intézzen, s arra a megkeresésétől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon. 11. Kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. 12. Kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe. 13. Különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás. 14. Választó és választható legyen a diákképviseletbe. 15. A diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását. 16. Kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, ill. szociális támogatásban részesüljön. 17. A szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola és a szakiskola tanulóját a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, melyeket a Munka Törvénykönyve
biztosít a munkavállalók részére. /Mt. L8.§, 19.§, 21 §, 22 §.(1)-(2) bekezdés 24.§.(1) bekezdés, 26-27.§, 102.§.(2) bekezdés és a (3) bekezdés b), c) pontja, 128.§.(2) bekezdés. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervező, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt kell érteni. A tanuló foglalkoztatására alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104.§-nak (1)-(4) bekezdését, 124.§-nak (1) bekezdését, 125.§-nak (1)-(2) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202.§)- jogvitát kezdeményezhet. 18. A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. 19. Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. 20. A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni.
IV.3. Kötelezettségek 1. Részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon. 2. Eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének. A tanuló köteles a megkövetelt felszereléssel megjelenni az órákon, részt venni az órai munkában. A kapott érdemjegyeket köteles az ellenőrzőjébe írni, havonta szülőjével, gondviselőjével aláíratni. A tanóra eredményességét minden tanuló fegyelmezett aktivitással segítse! Az óra rendjét zavarókat a szaktanár szóban figyelmezteti. Ismétlődés esetén írásbeli szaktanári figyelmeztetést ad, melyet a naplóba és az ellenőrzőbe is bevezet. Súlyosabb esetben az osztályfőnökhöz vagy az igazgatóhoz kíséri a tanulót az óra végén. 3. Tilos a tanulónak megbotránkozást keltő vagy gyűlöletre uszító jelképet viselnie. 4. Megtartsa a tanulmányi és házirendet, a gyakorlati képzési hely rendjét, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit. 5. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét. Sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait veszélyeztető állapotot, tevékenységet, ill. balesetet észlelt. Az iskola területén, valamint az iskolai rendezvényeken tilos a dohányzás, a szeszesital és a kábítószer fogyasztása! 6. Ez a tilalom érvényes az iskolán kívüli közös rendezvények, tanulmányi kirándulások tartamára is. 7. Kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. Az intézményi tulajdonban gondatlanságból vagy szándékosan okozott kárért a tanuló anyagilag a törvény által előírt arányban, és fegyelmileg is felelős. Ha felszólítás ellenére sem történik meg a kártérítés, az iskola pert indíthat a tanuló, illetve szülője ellen. Ha többen okozták a kárt, a felelősség, így a kártérítési felelősség is közös. 8. Tiszteletet és megbecsülést tanúsítson nevelői, tanárai és társai iránt. 9. Fegyelmezett magatartásával járuljon hozzá az iskola jó hírnevéhez. 10. Ismerje és betartsa a tűz- és bombariadó kivonulási útvonalát. 11. Az iskola megköveteli az ápolt, tiszta, kulturált megjelenést, amelynek köteles megfelelni. 12. Ünnepi rendezvényeinken ünnepi öltözetet kell viselni: Fiúk: sötét öltöny fehér ing nyakkendő sötét cipő Lányok:
sötét alj fehér blúz
Ezek az események a következők: Szalagavató Március 15. Október 23. Ballagás Tanévnyitó Tanévzáró Vizsgák (írásbeli, szóbeli) A diákok megjelenése ennek megfelelően legyen tiszta, rendes, szolid. A tanóra elején a tanuló köteles az órai munkához nem tartozó tárgyait, eszközeit (mobil telefon, walkman, discman stb.) kikapcsolva a táskájába zárva tartani. Ezek használata esetén fegyelmi eljárás indítható. Eltűnésük, megrongálódásuk esetén az iskola semmiféle felelősséget nem vállal. Testnevelési órán a foglalkozás jellegének megfelelő öltözetben lehet részt venni, utcai ruhában és cipőben tilos. Balesetveszélyes ékszerek, kiegészítők használata tilos. Tanóra alatt a zárt öltözőben nem tartózkodhat senki. Az órai levelezés tilos, azokat a tanár elveszi és olvashatatlanul megsemmisíti, minden újabb eset fegyelmi vétséget jelent, és büntetést von maga után. Tilos az iskolába behozni minden olyan eszközt, amely nem a tanórai munkához szükséges és balesetveszélyes (szúró vagy vágóeszközök, gázspray, fegyver vagy annak látszó tárgy, petárda, egyéb erőszakos cselekményre alkalmas eszköz). A tilalmat megszegő tanuló ellen fegyelmi eljárás indul. A tanuló kötelessége, hogy életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben-tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. Köteles a tanuló megismerni a tűzriadó tervet, a balesetvédelmi tervet (osztályfőnöke ismerteti), - és szükség esetén tanári irányítással annak megfelelően viselkedni. A tanuló köteles személyi adatainak változásait az osztályfőnöknek bejelenteni.
IV.4. A hetesek feladatai A heteseket az osztályfőnök jelöli ki, megbízatásuk egy hétre szól. 1. Számon tartja és jelenti a tanárnak a hiányzókat. 2. Ha valamelyik órára nem érkezik tanár, 5 perc elteltével jelenti az ügyeletes igazgatóhelyettesnek. 3. Figyelemmel kíséri a villanyhasználat szükségességét. 4. Óra után letörli a táblát, szellőztet, ellenőrizteti társaival a padok és a terem tisztaságát, lekapcsolja a világítótesteket. A tisztaságért a nap folyamán ott tartózkodó osztályok hetesei együttesen felelősek. 5. Az utolsó óra után becsukja az ablakot és ellenőrzi a tanterem tisztaságát.
IV.5. Az iskola kötelességei 1. A tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntésről értesíteni kell a szülőt. 2. A szülő írásbeli nyilatkozatát beszerezni minden olyan döntéshez, melyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. 3. A tankönyvek ártámogatásáról értesíteni a szülőt. 4. Tájékoztatni a szülőt, hogy a szakképző iskolában az első szakképesítés megszerzése a közoktatási törvény szerint ingyenes. 5. Értesíteni a szülőt, hogy a gazdálkodó szervezet nem kérhet költségtérítést, ill. költség hozzájárulást a tanulótól a nála megszerzett gyakorlati képzésért. 6. A fegyelmezetlen magatartásból eredő balesetért az iskola ill. a munkahely nem vállal felelősséget.
V. Záró rendelkezések A Házirend nyilvános, az iskola, tanári szoba, könyvtár (helyiségben), honlap és a tantermekben bárki számára hozzáférhető. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül. A módosítást elrendelheti az iskola igazgatója, kérheti a tanulók nagyobb csoportja. A módosítás legitimációjára az elfogadás szabályai érvényesek. A Házirend 2013. szeptember 1-jén lép hatályba A Házirendet a nevelőtestület 2013. augusztus 30-án(én) elfogadta. ….......................... Kolics Gábor sk.
Egyetértési jogunkkal éltünk: …………………... DÖK
Véleményezési jogunkkal éltünk .............................. Szülői szervezet képviseletében
Melléklete: 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet 6. sz. melléklet 7. sz. melléklet
– – – – – – –
Géptermi rend A tanulók adatkezelésének szabályai A szaktantermek használati rendje Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje A tornaterem használata Tanműhely használati rendje A fizika-kémia szaktanterem és szertár használata és rendje
1. sz. melléklet Géptermi rend 1. A számítógépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását az igazgató vagy a szaktanár engedélyezheti. 2. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem helyiség áramtalanításáért a kijelölt személy a felelős. 3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelős. 4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 6. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. 7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. 8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. 9. Az elektromos hálózatba más – nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó – berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. 10. A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (klíma, tőz- és betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a működésükért felelős megbízottaknak. 11. A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat. 12. Tilos:
a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni, mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. 13. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.
2. sz. melléklet A tanulók adatkezelésének szabályai A tanulók személyi adatainak nyilvántartása számítógépen történik. A számítógépes nyilvántartás elkészítéséért és naprakész állapotban tartásáért az iskola igazgatója által megbízott dolgozó felelős. A tanuló nyilvántartást vezető dolgozó a tanulók adatait a tanulóval egyeztetve, a személyi okmányok illetve a beiratkozási napló alapján készíti el, minden év szeptember 15-ig. Nyilvántartásba kerülő adatok: a tanuló neve, anyja neve, születési éve, hónap, nap, a születés helye állandó lakcíme, gondviselő esetében a gondviselő neve, címe szülő vagy gondviselő telefonszáma. A nyilvántartó által elkészített adatbázis jelszóval védett. Az adatokhoz hozzáférhetnek: iskola igazgatója, tanuló-nyilvántartó A tanuló személyi adatai kérésre kiadhatók: rendőrségnek, ügyészségnek, gyermek és ifjúságvédelmi szervezetnek, egészségügyi szervezetnek, fenntartónak, a tanuló osztályfőnökének, a tanulónak, a tanuló szüleinek illetve gyámjának A személyi adatok kikérése történhet személyesen illetve írásban, hivatalos levél formájában. Minden más esetben a tanulók személyi adatainak kiadását az iskola megtagadja. A személyi adatokban bekövetkezett változásokat a tanuló az osztályfőnökének köteles jelezni. Az osztályfőnök a változást továbbítja a tanuló-nyilvántartónak.
3.sz. melléklet A szaktantermek használati rendje Szaktanteremnek minősül minden olyan helyiség, amelyben nagy értékű berendezések kerültek elhelyezésre és speciális tantárgyi képzés folyik. Ide soroljuk: az anyagtan laboratóriumi helyiséget, az I. emeleti Internet szobát, a III. emeleti számítógéptermeket, a tornatermet, a kondicionáló szobát és a tanműhelyi géptermet. A fent említett termekben a fokozott balesetveszély miatt a tanulók csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. 1. A foglalkozás megkezdése előtt a tanulók felsorakoznak a tanterem előtt. 2. A tanterem ajtaját a szaktanár illetve szakoktató nyitja ki és felügyeli a tanulók bevonulását. 3. A termekben elhelyezett gépekkel, eszközökkel, szerekkel kapcsolatban a szaktanár az első foglalkozás alkalmával balesetvédelmi oktatást tart, ezt jegyzőkönyvbe rögzíti. 4. A gépek bekapcsolására, üzemeltetésére a szaktanár/szakoktató ad engedélyt. Engedély nélkül a gépeket, eszközöket használni tilos! 5. A szaktantermekben az előírt öltözet, munkaruha, egyéni védőfelszerelés használata kötelező! 6. A foglalkozás végén a szaktanár/szakoktató szükség szerint áramtalanít és bezárja a termet.
4. sz. melléklet Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. 2. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. 3. A könyvtár használata ingyenes. 4. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. 5. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. 6. Részben kölcsönözhetők pl. a folyóiratok, szótárak vagy az 1-1 példányban található dokumentumok. 7. Nem kölcsönözhetők pl. a könyvritkaságok, régi könyvek. 8. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: 3 nap. 9. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. 10. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni. 11. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. 12. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 13. A könyvtár 07.30 – 11.30 időpontban tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. 14. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.
5.sz. melléklet A tornaterem használata A tornaterem használata:
A testnevelési órákon a tanulók kötelessége önmaguk és társaik testi épségét védő szabályokat és tanári utasításokat betartani. A testnevelési órákon az utcai ruházat helyett sportfelszerelésben (trikó, nadrág, szükség esetén melegítő, tiszta torna- vagy edzőcipő és váltó zokni) – jelenhetnek meg a tanulók. Ezt a testnevelő tanárok ellenőrzik és bírálják el. Balesetvédelmi okból ékszert nem viselhetnek a tanulók. Az ékszereket az óra megkezdése előtt a testnevelő zárható helyre teszi el és óra után adja vissza a tanulónak. Szintén baleset védelmi okokból a tanulók hosszú hajukat kötelesek összefogni. A tornateremben, kondi teremben tanári felügyelet nélkül nem lehet tartózkodni. A testnevelési órákra becsöngetéskor a tornaterem ajtaja előtt, vagy az udvar kijárata előtt kötelesek gyülekezni a tanulók. Sérülés, baleset esetében a foglalkozást vezető tanár /szakoktató, szükség esetén felfüggeszti a foglalkozást, mentőt hív, gondoskodik a sérült tanuló ellátásáról. A megtett intézkedésekről tájékoztatja az iskola vezetőit.
6.sz. melléklet. Tanműhely használati rendje A Szakoktató feladata:
Az év elején ismertetett baleset-és munkavédelmi szabályokat mindig tartsa és tartassa be. Biztosítsa az alapanyagokat és a biztonságos munkakörnyezet Az elromlott készüléket azonnal ártalmatlanítani kell A tanműhely – tanórán kívül – mindig zárva tartandó
A tanulókra vonatkozó előírások Csak az oktató felügyeletével lehet a teremben tartózkodni A szakoktató által ismertetett helyes munkaműveleti rendet be kell tartani. A munkahely csak tanár, szakoktató engedélyével hagyható el Munkavégzés közben vigyázni kell saját és társai testi épségére. Az eszközöket oktatói felügyelet mellett, rendeltetésszerűen kell használni Az elektromos eszközök meghibásodása esetén azonnal a tanárnak, szakoktatónak kell szólni, a tanuló nem foghat a berendezés megjavításához! Sérülés, baleset esetében a foglalkozást vezető tanár /szakoktató, szükség esetén felfüggeszti a foglalkozást, mentőt hív, gondoskodik a sérült tanuló ellátásáról. A megtett intézkedésekről tájékoztatja az iskola vezetőit.
7. sz. melléklet A fizika-kémia szaktanterem és szertár használata és rendje A kísérletek során használt eszközök, berendezések és vegyszerek fokozottan veszélyesek lehetnek, ezért a tanterem használatára vonatkozó előírásokat nagyon komolyan kell venni, és mindenkor be kell tartani. A szaktanár feladata: Az év elején ismertetett baleset- és munkavédelmi szabályokat mindig tartsa és tartassa be A kísérleti eszközöket a szertárosok és a kollégák is mindig a helyükre tegyék vissza, a szertár rendjéért minden ott dolgozó pedagógus felelős. A vegyszereket az erre kijelölt, zárható szekrényben kell tárolni. A mérgeket elkülönítve, külön méregszekrényben kell tárolni. A tálcákon csak feliratozott edényekben szabad lezárt vegyszereket hagyni. Tanítás után a vegyszerszekrényeket be kell zárni A tűzveszélyes anyagokból csak az előírt mennyiséget lehet tárolni, az előírt tárolási feltételek betartása mellett. A megmaradt savakat, lúgokat, egyéb vegyszereket meg kell semmisíteni. A szennyezett üvegedényeket használat után el kell mosogatni, majd a tálcákra tisztán kell visszarakni A szaktanterem és a szertár – tanórán kívül – mindig zárva tartandó Sérülés, baleset esetében a foglalkozást vezető tanár /szakoktató, szükség esetén felfüggeszti a foglalkozást, mentőt hív, gondoskodik a sérült tanuló ellátásáról. A megtett intézkedésekről tájékoztatja a iskola vezetőit. A tanulókra vonatkozó előírások
Az év elején ismertetett baleset-és munkavédelmi szabályokat mindig tartsa be. A tanteremben csak tanári, a szertárba csak szaktanári engedéllyel lehet belépni A tanóra után a tantermet el kell hagyni Az előre kikészített kísérleti eszközökhöz, berendezésekhez – munka –és balesetvédelmi okokból – nem lehet nyúlni, csak ha a tanár ezt kéri Bármilyen eszköz és berendezés meghibásodását azonnal jelenteni kell a tanárnak, törött üvegedényekkel nem szabad dolgozni. Amennyiben rendkívüli esemény (baleset) következik be a tanulók kötelesek azonnal értesíteni az órát tartó szaktanárt!
