HILD JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

HILD JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Pedagógiai programja 2013. szeptember 1.

Szerkesztette: Kolics Gábor

Előszó Az iskola 1955-ben kezdte meg működését a 26. sz. Állami Építőipari Vállalat támogatásával. A képzés kőműves szakmában indult, majd a későbbiek során az összes építőipari alapszakma oktatása elkezdődött, és ezzel arányosan emelkedett a tanulói, ill. a pedagógusi létszám is. Az iskola 1961-ben költözött a Dózsa György út 35. szám alatt megépült 6 tantermes épületbe, és itt épült fel az iskola kollégiuma is. Az intézmény 1973-ban lett önálló, ekkor kapta meg a MÜM. 340. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet nevet. Az iskola épületét 1980-ban bővítették, az új iskolaépületben 12 tanterem, több tanműhely, szertár is kialakításra került. Ekkor már 530 fő volt a tanulói létszám. Sajnos az iskola épületének bővítésével együtt nem épült meg a hiányzó tornaterem, és erre a későbbiekben sem került sor. 1989-ben beindult az iskolában a speciális szakképzés, amely az enyhe fokban sérült gyerekek számára tette lehetővé a szakképesítés megszerzését. Az 1990-es évek elején a rendszerváltás nyomán az állami nagyvállalatok leépülése következményeként az általunk végzett gyakorlati képzésre kialakított tanműhelyek több helyen is felszámolásra kerültek, a képzést megszüntették vagy leépítették, így egyre több kisebb oktatásra szakosodott gazdasági szervezettel, kisiparossal kerültünk képzési kapcsolatba. 1994-ben az elsők között kezdtük el az országban a 2+2 rendszerű szakmunkásképzést, amely a zökkenőmentes átállást biztosította az iskola számára az 1998 szeptemberétől kötelező új szakképzési rendszerre. 1995-ben a Munkaügyi Minisztérium PHARE támogatással kiírt pályázatán sikerrel szerepeltünk, és lehetőséget kaptunk a szakközépiskolai képzés beindítására. A PHARE segélynek köszönhetően korszerű számítógépes szaktantermeket tudtunk kialakítani. 1996-ban jelentős változás következett be az iskola történetében, egy nagyobb épületbe, a Bercsényi u. 8. szám alá költözött az intézmény, és felvette a kiváló építész Hild József nevét. Az új épületben 16 tanterem, tornaterem, könyvtár áll a tanulók rendelkezésére. Ezzel együtt kapott az iskola egy tanműhelyek kialakítására megfelelően hasznosítható épületet, amely lehetővé tette a gyakorlati képzés bővítését. Az intézményünkből kikerülő szakemberek többsége a város és a környező települések építőipari vállalkozásainak szakemberigényeit elégíti ki. Iskolánk működésének fő pillére a partnerközpontú gondolkodás. A kitűzött céljainkat a partneri közösségek bevonásával, azok közreműködésével valósítjuk meg. Gyengeségeink, melyek megszüntetésére nevelőtestületünk törekszik:      

módszertani kultúránk egysíkúsága, a szakmai munkaközösségek hatékony és tartalmas szerepvállalásának hiánya, az információk átadásának készsége szakmai munkaközösségek között, az egyenlőtlen leterhelés, ebből eredően egyes tanárkollégák túlterhelése, a szakmai közösségek önálló kezdeményezőkészségének hiánya, az oktatástechnikai eszközök és az ezekhez kapcsolódó módszerek alkalmazásának esetlegessége. Erősségeink, melyeket munkánk során megtartani, bővíteni szeretnénk:    

technikai eszközökkel viszonylag jól ellátott intézmény, a tantestület tudatos fiatalítása, egyetemi végzettségű tanárok preferálása, továbbképzésre, önképzésre hajlandó agilis tanárok, a tantestület tagjainál fellelhető tudatos szaktanári tevékenység, a fejlesztésre való törekvés, 1



a tantestület fiatal tagjainak érzékenysége új pedagógiai módszerek kipróbálására, módszertani tárházunk bővítésére,  jól felszerelt tanműhely,  egységes, határozott, céltudatos iskolavezetés. Ezek garanciái lehetnek a meglévő gyengeségeink felszámolásának, a pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok megvalósításának.

2

I.

Nevelési Program Az intézmény neve, mottója Az intézmény mottója: „Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert) Az intézmény neve:  Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Székhelye:  2400 Dunaújváros, Bercsényi út 8. Kollégium:  2400 Dunaújváros, Erdősor 37/A. Fenntartója:  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény jogállása:  önálló jogi személyként működő költségvetési szerv. Gazdálkodása:  . Az intézmény tevékenységi köre:  A tanulók nevelése, oktatása, felkészítés alapműveltségi vizsgára, érettségi vizsgára, és szakmai vizsgára, fogyatékos tanulók felkészítése alapműveltségi és szakmai vizsgára 

Diákotthon ellátás



Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás

Az iskola öndefiníciója Az iskolánk fennállása óta igyekszik magas színvonalú nevelő-oktató tevékenységet folytatni a régióban közvetítve az egyetemes emberi és szakmai kultúra értékeit. A jelenlegi iskolaépület esztétikus környezetet biztosít ahhoz, hogy családias légkörben – a szülőkkel együttműködve – fejtse ki a humanista értékrenden alapuló nevelő hatását. A tantestület szakmai tudása, összeszokottsága, új iránti fogékonysága a garancia arra, hogy az iskolánk korszerű, a mindennapi életben jól hasznosítható tudást adjon a tanulóknak, szem előtt tartsa a gyerekek egyéni adottságait, érdeklődését. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér. Iskolánkba elsősorban a rossz anyagi helyzetben levő, hátrányos helyzetű tanulók jelentkeznek, ezért nevelő és oktató munkánkat ehhez a helyzethez kell igazítanunk. A tanítási órákon és a tanórákon kívül is erőfeszítéseket teszünk a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatására, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséggondozást. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola minden tagja, gyerekek, pedagógusok, szülők, oktatást segítő technikai dolgozók magukénak érezték az iskolát, büszkék legyenek szellemiségére.

3

Az iskola az utca felől

Jövőkép Az iskolavezetés és a tantestület tagjainak hosszú távú elképzeléseiben egy kiegyensúlyozott, ugyanakkor a régió igényeihez igazodó, a fenntartó elvárásainak mindenben megfelelő intézmény képe áll, amelyben jól képzett pedagógusok fáradoznak a tanulók általános és szakmai műveltségének fejlesztésén. A jelenlegi tanulólétszám megtartása mellett a képzési struktúra bővítését tervezzük, ezzel szélesebb szakmai választékot kínálva tanulóinknak. Tervezzük a magasépítő szakközépiskolai képzés és az ehhez kapcsolódó magasépítő technikus képzés mellett a faipari technikusképzés, a mélyépítő szakközépiskolai képzés indítását. Az érettségit követően lehetőséget kívánunk biztosítani tanulóinknak és más iskolából érdeklődőknek egyaránt a lakberendezői szakma elsajátításához. Szorgalmazzuk a felnőttképzés folytatását elsősorban azon szakmákban, amelyekre a korábbi években is érdeklődést tapasztaltunk. Így terveink között az ács-állványozó, a kőműves és vasbetonkészítő szakmák oktatása szerepel. Törekszünk arra, hogy a régebben működő társadalmi, gazdasági és szakmai szervezetekkel kialakított jó kapcsolatunk továbbra is megmaradjon. Tantestületünk tagjainak kitartó, magas színvonalú nevelő-oktató munkája eredményeképpen a nálunk végzett diákok bátran vállalják az egyetemi, főiskolai szakirányú képzést, és reményeink szerint egyre többen vállalkoznak a második szakma megszerzésére is. Ezen a téren már most is kedvező tapasztalatokkal rendelkezünk. Mindezek jegyében dolgozzuk ki nevelési programunkat, helyi tanterveinket.

4

1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1 Az iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium pedagógusai mindennapi nevelő és oktató munkájukban a következő pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. a) Az iskolánkban olyan családias légkört kívánunk teremteni, amelyben a tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében:  Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét,  A tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe  Figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit  Diákjaink elé tárjuk a velük szemben támasztott követelményeket.  Minden tanuló számíthat valamennyi pedagógus jóindulatú segítségére, az iskola életében szeretetteljes a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok kialakítására törekszünk: 1. tanuló és tanuló 2. tanuló és nevelő 3. szülő és nevelő 4. nevelő és nevelő között. b) A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Tanáraink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges szakembereket kívánnak nevelni a hozzánk érkezett gyermekekből. Ezért:  A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók készségeit fejleszti, számunkra korszerű, a mindennapos életben jól hasznosítható, továbbfejleszthető középfokú műveltséget nyújt.  Iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra, a technikára, a műszaki életre vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók általános és szakmai műveltségét, világszemléletét, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetűkben.  Az iskola oktató tevékenységének célját a tanulói személyiség széleskörű fejlesztésében jelöljük meg.  Fontosnak ítéljük az egyéni tanulási módszerek elsajátítását.  Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak, a precíz munkának becsülete legyen.  Törekszünk arra, hogy diákjaink megtanulják felismerni a jót és a rosszat.  Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak a kialakítására.  Igyekszünk megismertetni tanulóinkkal nemzeti kultúránk és történelmünk kiemelkedő eseményeit, személyiségeit, hagyományait, ezen keresztül táplálva a haza, a szülőföld iránti szeretetet. c) Iskolánk a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén részt kíván venni lakóhelyünk és közelebbi környezetünk életében. Így:  Rendszeres kapcsolattartásra törekszünk a tanulók szüleivel, családjával.  Lehetőséget teremtünk arra, fogy iskolánk életéről, tevékenységéről, elért eredményeinkről a szülők tájékozódjanak.  Ápoljuk, és bővíteni igyekszünk a már meglévő városi és térségi kapcsolatainkat (általános és középiskolákkal, közművelődési intézményekkel, gazdasági szervezetekkel). 5



Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink továbbra is részt vegyenek a városi rendezvényeken, azok szervezésében és lebonyolításában. d) Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:             

humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, érdeklődő, nyitott, kötelességtudó kreatív, alkotó, öntevékeny, aktív becsüli a szorgalmas tanulást, munkát, becsüli a tudást, gyakorlatias, képes a probléma értékelésére, és megoldására jó eredmények elérésére törekszik (tanulásban, munkában, játékban) van jövőképe, képes a tudását fejleszteni, ismeri a tanulás hatékony módszereit a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik ismeri, tiszteli, óvja nemzeti kultúránkat, történelmet, anyanyelvünket, a természetet, a környezet értékeit, más népek hagyományait, az egyetemes emberi kultúra legnagyobb eredményeit.  a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik  ismeri és alkalmazza a közösségi élet magatartásformáit,  viselkedése udvarias, beszéde kulturált,  szüleit, nevelőit, társait tiszteli, becsüli  megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt  egészségesen él, szeret sportolni, mozogni. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikének kialakítására nem vagyunk képesek. Mindennapi nevelő oktató munkánk mégis arra irányul, hogy végzős diákjaink minél több itt felsorolt személyiségjeggyel rendelkezve kerüljenek ki az iskolánk falai közül.

1.2 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai Az iskolában folyó nevelőmunka céljait az általános emberi és nemzeti értékek, a szakmai követelmények, a társadalmi, gazdasági igények – melyekből fakadnak a fenntartó által megfogalmazott elvárások – határozzák meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a tanulók nyitottságára, aktivitására, érdeklődésére építse a személyiségük fejlődése szempontjából fontos értékeket a tanulók elsajátítsák. Ezen értékek képviselete határozza meg magatartásukat, szakmai munkásságukat: 

Az élet tisztelete, védelme, a természeti környezet megóvása.



Az ember testi és lelki egészsége, az egészség megőrzése, az egészséges kulturált életmód iránti igény, a testmozgás iránti igény.



Önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom).



Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért, nyitottság az élmények, az esztétikum befogadására.



Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.



A család (szűkebb és tágabb értelemben) tisztelete, szeretete, megbecsülése. 6



Kulturált magatartás és kommunikáció.



A világ megismerésének, önművelés, önértékelés igénye, az önálló tanulás képességeinek kialakítása.



A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretet, megóvása. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.



Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelet. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.



Korszerű, a jelen kor követelményeinek megfelelő szakmai műveltség, speciális szakmai tudás megszerzése, kreativitás, újítani akarás képességének fejlesztése, megbízható munkavégzés igényének kialakítása.



Továbbfejleszthető, bővíthető szakterületek ismerete.



Önálló vállalkozás létesítése, működtetése.

technikai,

technológiai

ismeretek

birtoklása,

rokon



Felsőfokú (egyetemi, főiskolai) szakmai végzettség megszerzésére irányuló törekvés annak előkészítése, megalapozása, tehetséggondozás. Szakmai képzési célok: 

Nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint speciális szakmai tudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához.



Alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan hasznosítható szakmai tudást, amely birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni.



Neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre.



Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét.



Készítse fel a tanulókat a munkahelyi, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre.



Biztosítson olyan alapképzést, mely alkalmassá teszi más rokon szakmák elsajátítását.



Készítse fel a tanulókat arra, hogy az iskola elvégzése után sikerrel vegyenek részt a munkaerő-piaci versenyben, képesek legyenek önmaguk menedzselésére.



Képesek legyenek vállalkozást létesíteni, működtetni.

Szakközépiskolai képzés: 

A négy évfolyamos általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére, az egy illetve két éves szakképző évfolyamokon a technikusi vizsgára felkészítő oktatás szervezése.

Szakiskolai képzés: 

A tanulók felkészítése a szakmai vizsgákra, illetve az általános műveltséget megalapozó közismereti képzés.

Speciális szakiskola: 

Enyhe fokban sérült tanulók felkészítése a szakmai vizsgára a 9-10. évfolyam elvégzése után 2 éves nappali rendszerű oktatás keretén belül.

HÍD-program: 

A Híd I. programban szervezett 34 hetes nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel. 7



A Híd II. program: o a 10 hónapos nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, o a 20 hónapos nevelés-oktatás az alapfokú végzettséghez szükséges közismereti ismeretanyag átadása mellett részszakképesítés megszerzésére készít fel. A különböző képzési formákra való belépés feltételei évenként a pályaválasztási füzetben kerülnek nyilvánosságra.

1.3 Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatai 

A társadalom, a régió, a fenntartó, a szülők igényeinek felismerése, nyomon követése.



A nevelő-oktató munka színvonalának javítása, eredményességének növelése.



Az iskola arculatának, hagyományainak ápolása.



Szoros együttműködés a város és vonzáskörzetének közép- és általános iskoláival.



Az iskola eszközrendszerének bővítése, a személyi, tárgyi feltételek folyamatos javítása.



Új képzések, pedagógiai módszerek bevezetése: o a sajátos pedagógiai igényű tanulók szakmai képzésének bővítése, o a technikusképzés fejlesztése, igény szerint a faipari technikusképzés indítása, o a második szakmához jutás támogatása.



A tanulók iskolai beilleszkedésének, a munkaerőpiacon való boldogulásának segítése.



A régióban működő gazdasági szervezetekkel, kamarával való kapcsolatok ápolása.



A pályára irányítás.



A munkaügyi központtal meglévő kapcsolatunk ápolása a tanulóink munkába állásának segítése érdekében.



A tanműhely bővítése, eszközállományának fejlesztése.



A nyelvi és az informatika képzés fejlesztése, nyelvi labor kialakítása.



A szakképzési hozzájárulás, egyéb szponzori lehetőségek felkutatása a már meglévők mellé.



A tanműhelyi termékek eladásával, a kollégiumi turizmus fejlesztésével bevételeink növelése.



A tanári kar módszertani kultúrájának fejlesztése.



A tananyagtartalom NAT-hoz igazodó korszerűsítése.



A szakmai képzés szerkezeti és tartalmi részének a jelenlegi elvárásokhoz való igazítása a szakmai programok jegyében.



A szakmaszeretet, hivatástudat kialakítása és erősítése tanulóinkban.



Az átjárhatóság biztosítása mind a szakmák között, mind pedig a képzési szintek között.



A külföldi kapcsolatok lehetőségeink szerint történő ápolása, szélesítése.

1.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Alkalmazott nevelési módszerek: 1. Közvetlen (direkt) módszerek alkalmazása során a pedagógus közvetlenül személyes kapcsolat során a pedagógus közvetlenül, személyes kapcsolatok révén hat a tanulókra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek, amelyekben a nevelő hatás áttételesen a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

8

Az általunk alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

A tanulói közösség tevékenységének megszervezése, közös célok kitűzése, elfogadása, hagyományok kialakítása, követelés, ösztönzés, ellenőrzés A pedagógus részvétele a tanulói közösségi Magatartási modellek Elbeszélés, tények és jelenségek tevékenységben, követendő egyéni és bemutatása, bemutatása, műalkotások bemutatása, csoportos minták kiemelése a közösségi közvetítése nevelő személyes példamutatása életből Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek



Követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés

Tanítási órákon:  differenciált képességfejlesztés, egyéni, páros és csoportmunka szervezése,  tanórai csoportbontások (magyar, matematika, idegen nyelv, matematika, informatika).



Tanórán kívül:  tanulói önálló kutatómunka, kiselőadás,  írásbeli házi feladatok,  tantárgyi korrepetálások. A nevelőtestülettel szemben támasztott követelményrendszert, a tanári kar szakmai fejlődésére vonatkozó elvárásokat a tanárok munkaköri leírása és az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

9

2 A személyiségfejlesztéssel feladatok

kapcsolatos

pedagógiai

A személyiség mindazt jelenti, amely meghatározza az ember viselkedését és gondolkodását. Az ember biológiai, lelki sajátosságait és társadalmi helyzetét foglalja egységbe. A személyiség tulajdonságai a tevékenységben nyilvánulnak meg, sőt annak folyamatában alakul ki, változik meg. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a sokszínű iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Erkölcsi nevelés  

Az erkölcsi értékek tiszteletére nevelés (becsült, megbízhatóság, felelősségérzet, szolidaritás, a másság elfogadása, előítélet-mentesség, tolerancia képességének kialakítása, fejlesztése). Az osztályfőnöki órákon történő beszélgetés, szociometriai felmérések, kérdőívek kitöltése, ezek értékelése igen alkalmas a tanulók erkölcsének fejlesztésére.

Értelmi nevelés 

  

Értelmi képességek – az eredményes tanulás módszereinek, technikájának elsajátítása, gyakoroltatása, ezáltal az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek, problémamegoldó készség, nyitottság, kíváncsiság, az új dolgok befogadására irányuló képességek – fejlesztése. A megtanult ismeretek gyakorlatban való hasznosítási képességének alakítása. Korszerű információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikák elsajátíttatása (számítástechnika, könyvtárhasználat). Gyakorlati idegen-nyelvi készségek elsajátíttatása (korszerű módszerek, csoportbontás, eredeti nyelvi környezetben való gyakoroltatás). Tantárgyankénti tanulmányi versenyeken vesznek részt tanulóink városi, megyei, országos szinten.

Közösségi, társas kapcsolatokra felkészítő nevelés     

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A környezettel bánni tudás, önfegyelem, együttműködési készség. Kulturált konfliktuskezelés gyakoroltatása. A tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett tananyag tartalommal reális világkép, világszemlélet formálás. A tanulók társadalmi életre való felkészítése. A hagyományok tiszteletére és ápolására nevelés. Ezen célkitűzések fejlesztésére rendezzük a negyedévesek szalagavatóját, az elsősök bemutatkozását, a szüreti napot, a Hild-napokat, melyeken a tanulókat aktivitásra sarkalljuk.

Érzelmi nevelés 

Reális „énkép”, önismeret, önbizalom kialakulásának segítése, amely helyes cselekvésre, aktivitásra késztető érzelmeket vált ki. A heves agressziót kiváltó érzelmi reakciók helyett a történések gondolati kiértékelésére nevelés. Temperamentum, hangulati beállítottság pozitív irányú formálása.

Akarati nevelés 

A tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése, igényszintjének emelése. „Minden gyermek tehetséges valamiben, csak fel kell ismertetni vele”. A tevékenységeket mozgató belső motivációk - lelkiismeret, kötelességtudat, érdeklődés megismerési vágy eredetiségre törekvés - erősítése külső motivációval (szükség esetén reális 10

mértékű feddés illetve jutalmazás, dicséret). Rendszeres, kitartó tanulásra szoktatással, szerepeltetéssel szorongások oldása, egészséges önbizalom kialakítása.

Nemzeti nevelés   

A nemzeti hagyományok, kultúra megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. Nemzetünk sorsáért felelősséget érző, tenni akaró és tudó állampolgárok nevelése. Élő vagy felvételről bejátszott (TV, rádió) ünnepi megemlékezéseket szervezünk a nemzet történelmének meghatározó eseményeiről:  1956. október 23-ról,  a kommunista diktatúra áldozatairól,  1848. március 15-ről,  az aradi vértanúkról,  a holocaust áldozatairól.

Állampolgári nevelés 

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Igénykialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

Környezeti nevelés     

A környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása. Bekapcsolódás közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Környezetünk széppé tétele iránti fogékonyság, a hétköznapok esztétikumának tudatosítása. Az osztálytermek ízléses dekorálásával, a tanulók sajátkezű munkáival történő díszítéssel tesszük esztétikusabbá környezetünket. Szemétszedési és faültetési akciókban veszünk részt.

Munkára nevelés   

A tanulók önellátásra és környezetük rendbe tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanuló képességeinek érdeklődésének megfelelő pályaválasztásra, egyetemi, főiskolai felvételire való felkészítés. A munka szeretetére, a fizikai munka megbecsülésre irányuló tevékenység.

Egészséges életmódra nevelés     

Életigenlő, káros szenvedélyektől mentes, az egészséget kiemelt helyen kezelő, rendszeres fizikai aktivitást igénylő személyiség kialakítása. Az egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezők ismertetése, és ezek elkerülési módjainak tudatosítása. Az élményt nyújtó sportági tevékenységek megismertetése (turisztika, vízi sportok, téli sportok). Az Egészségmegőrzési Központ évfolyamonként évente öt alkalommal szakemberek segítségével előadásokat, tanórákat tart mentálhigiéné és drogprevenció témakörben. A tanulókat téli és nyári táborokon való aktív részvételre sarkalljuk.

11

3 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok „Szeresd egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeked, mert ez a jövő. Őrizd szüleid egészségét! – mert A múlton épül fel a jelen és a jövő.” (Bárczi Gusztáv) Az ifjúság egészséges és harmonikus személyiségfejlődését veszélyeztető hatások olyan mértékben erősödtek fel, hogy minden fiatalokkal foglalkozó intézményben markánsan rajzolódnak az új feladatok. A drogprobléma kezelése maradéktalan társadalmi összefogást kíván, melynek korosztályspecifikusan a legfontosabb színterei az oktatási intézmények, hiszen ez az a hely, ahol a fiatalok legszélesebb tömege elérhető. Iskolánk egészségfejlesztő teamet hozott létre, melynek tagjai:  a nevelési igazgatóhelyettes,  az ápolónő,  a testnevelők,  a diákönkormányzatot segítő pedagógus,  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Az iskolai egészségstratégia megvalósítása a tantestület együttműködése nélkül elképzelhetetlen. A csoport segítő kapcsolatot alakított ki:  a szülőkkel, a szülői munkaközösséggel,  az iskolaorvossal, a védőnővel,  az Egészségmegőrzési Központtal,  a Rendőrséggel,  a helyi és környező Gyermekjóléti szolgálatokkal, Nevelési tanácsadókkal, Családsegítő központokkal. Egészségfejlesztés programjának fő célkitűzései:  az egészséges táplálkozás,  a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás,  a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció,  a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat),  a testi higiénia,  a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés),  a személyes közbiztonság,  a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás,  beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése,  tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek,  a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program,  szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek  gyermek- és ifjúságvédelem,  humanista értékrend képviselete és közvetítése. Közeljövő céljai és feladatai:  folyamatos együttműködés a prevenciós intézménnyel (Egészségmegőrzési Központ) az „Egészség és drogstratégia” program megvalósítása érdekében.  Iskolai ifjúságvédelmi felelős fogadó óráinak kihirdetése,  Iskolai és diák-önkormányzati rendezvények, 12



Folyamatos kapcsolattartás az iskolán kívüli szervezetekkel és intézményekkel, amelyek elősegítik az iskola egészségfejlesztési programját. Az egészségnevelés iskolai területei:  iskolai programok,  tanórai foglalkozások,  tanórán kívüli foglalkozások:  szakkörök,  iskolai rendezvények,  kirándulások,  sportprogramok,  iskolán kívüli rendezvények:  kortárs segítő képzés,  kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz. Az éves feladatokat az éves munkaterv tartalmazza.

3.1 Bevezetés, alapfogalmak, az egészségnevelés meghatározása Az egészség - a WHO meghatározása szerint - a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Az egészségi állapotot négy alapvető tényező határozza meg:  genetikai tényezők,  környezeti tényezők,  életmód,  az egészségügyi ellátó rendszer működése. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, amely a következőket foglalja magába:  korszerű egészségnevelés,  elsődleges, prevenció,  mentálhigiéné,  egészségfejlesztő szervezetfejlesztés,  az önsegítés feladatai, módszerei. Az egészségnevelés a WHO meghatározása szerint olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik:  az egészséges táplálkozás,  az aktív szabadidő eltöltés,  a mindennapos testmozgás,  a személyi higiéné,  a lelki egyensúly megteremtése,  a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása,  családtervezési módszerek,  az egészséges és biztonságos környezet kialakítása,  az egészségkárosító magatartásformák elkerülése,  a járványügyi és élelmiszer–biztonság megvalósítása. 13

3.2 Az iskolai egészségnevelés célja Az egészségnevelés célja: annak tudatosítása, hogy mindenki egyénileg is felelős önmaga egészségéért. A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy kontrollálják saját egészségüket, törődjenek többet testi, lelki, szociális jól-lét állapotuk megtartásával, s mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. El kell fogadtatnunk, hogy a betegségek megelőzése az egyén és a társadalom egésze számára is rendkívül fontos feladat. A helyes életmód, életvezetés, az egyén felelősségének felvállalása segíthet a jól-lét állapotának hosszú ideig tartó megőrzésében. Meg kell értetnünk, hogy a testi és a lelki harmóniára törekvés teremtheti meg az egészség megőrzésének lehetőségét.

3.3 Az iskola és partnereinek együttműködése az egészségnevelés érdekében 3.3.1 Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere        

A középiskolai tanulók hosszú évekig tartózkodnak az iskolában. Ebben a szocializációs közegben nyílik leginkább mód az egészséges életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására, begyakorlására. A középiskolai tanuló személyisége még alakítható, kellő nyitottsággal rendelkezik az értékek befogadására. Az egészségfejlesztési információ folyamatos közvetítése követendő magatartási modelleket képes nyújtani. Lehetőséget ad arra, hogy az oktató-nevelő munka során a tanulók személyiségfejlesztése minél szélesebb körű legyen. A személyközpontú, egyénre szabott nevelési tevékenység során kontrollálja a tanulók válaszadási képességét. Hozzásegíti a fiatalokat önmaguk és lehetőségeik minél szélesebb körű megismeréséhez. A tanulás, a tudás, az önképzés fontosságának felismertetésével hozzájárul a szociális hátrányok leküzdéséhez

3.3.2 Az egészségfejlesztő iskola az élet, a tanulás, a munka egészséges színtere      

Folyamatosan fejleszti környezetét felkeltve az igényt az esztétikus, tiszta, ápolt környezet iránt. Egészséges és biztonságos feltételeket biztosít az eredményes tanuláshoz A tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek keretében mintát ad a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Biztosítja a rendszeres testmozgás lehetőségét. Az oktató-nevelő munka során mindig fokozott figyelmet fordít a tanulók emberi méltóságára, testi, lelki és szociális jól-létük biztosítására. Az egyéni képességek ismeretében támogatja az egyén előrejutását, sikerélményekhez juttat, elismerve az erőfeszítést, a jószándékot, a munkát.

3.3.3 Az iskola az egészségnevelési céljait segítő kapcsolatai révén valósítja meg A célok elérését szolgáló konkrét feladatok meghatározása pontos helyzetelemzést kíván. A helyzetelemzés feltétele az adekvát információk összegyűjtése, rendszerezése, feldolgozása. Az

14

egészségnevelés konkrét feladatainak meghatározásához szükséges információk összegyűjtése két színtéren zajlik:  Az iskolán belüli együttműködéssel  Az iskolán kívüli együttműködéssel a) Információgyűjtés iskolán belüli együttműködéssel:  A diákoktól közvetett és közvetlen formában szerezhető információ önmagukról, társaikról, szűkebb és tágabb környezetükről. (pl. kérdőívek kitöltése, felmérések készítése, az általuk felvetett konkrét problémák elemzései révén).  A pedagógusok oktató-nevelő munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a tanulókkal, az egyes szaktanárok pontosan „feltérképezhetik” egyes osztályok, tanulócsoportok tagjainál az adott tantárgy ismeretanyagának elsajátításához szükséges részképességek meglétét, fogyatékos voltát, esetleges hiányát.  Az osztályfőnököknek különösen fontos a szerepük az oktató-nevelő munkához szükséges információk gyűjtésénél, a rendszerezett adatok felhasználásánál. Nemcsak diákjaikkal, hanem szüleikkel is közvetlen kapcsolatot tudnak kiépíteni, elsődlegesen az ő feladatuk a szülői elvárások közvetítése.  Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse informálódik a tanulók szociális helyzetéről, felméri a hátrányos és veszélyeztetett tanulók létszámát, folyamatosan együttműködik az általa nyilvántartott tanulókkal, gondviselőikkel és a gyermekvédelmi szakszolgálatokkal. Amennyiben szükségesnek tartja, kéri az intézmény igazgatóját a megfelelő hatóságok értesítésére.  Az iskola-egészségügyi szolgálat éves munkaterve alapján jogszabályi kötelezettségeinek megfelelően végzi el a szükséges szűrővizsgálatokat, pályaalkalmassági vizsgálatokat, készíti el a testnevelési besorolást, valamint egyénileg foglalkozik a külön gondoskodást igénylőkkel.  A védőnő az iskola–egészségügyi szolgálatban betöltött szerepén túl tanórák tartásával, egészségügyi vetélkedőkre való felkészítéssel segíti az oktató-nevelő munkát, valamint a fogadóóráin jelentkező tanulókkal folytatott beszélgetés tapasztalatait megosztja a tantestülettel.  A drogkoordinátor - speciális ismeretek birtokában - szorosan együttműködve az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével, az osztályfőnöki munkaközösségekkel, a tantestülettel, valamint a diákönkormányzattal segíti a prevenciós tevékenységet. b) Információgyűjtés iskolán kívüli együttműködéssel  A szülő, a család biztosítja tanulóink szocializálódásának elsődleges színterét. Minden tanév elején felkérjük a szülőket, hogy önkéntes adatszolgáltatással járuljanak hozzá az intézmény tanulóifjúságának szociológiai felméréséhez. Az osztályfőnök, valamint a szaktanárok a fogadóórák, a szülői értekezletek alkalmával szerezhetnek rendkívül fontos ismereteket a diákok otthoni körülményeiről, családban elfoglalt helyükről, a család mindennapi életéről.  Az általános iskola, ahonnan a gyermek intézményünkbe érkezett, a legtöbb esetben nyolc éven keresztül kísérte végig a tanuló fejlődését, szocializációját, személyiségének alakulását.  A tanulók lakóhelye szerint illetékes önkormányzati szervek, gyermekvédelmi szervek, rendvédelmi hatóságok az információgyűjtés speciális terepei, elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetben lévő, a veszélyeztetett, valamint a deviáns viselkedést tanúsító fiatalok esetében.

3.4 Az egészségnevelés területei, témakörei Az egészségnevelés során a tanulóknak kellő ösztönzést és tudást kell szerezniük a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. 15

Az emberi személyiség komplex voltát szem előtt tartva az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek, témakörök az alábbiakban határozhatóak meg:  Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete.  Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága.  Az értékek ismerete.  Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe.  A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat.  A barátság, a párkapcsolatok a szexualitás szerepe.  A személyes krízishelyzetek felismerése, és a kezelési stratégiák ismerete.  A tanulás és a tanulási technikák.  Az idővel való gazdálkodás szerepe.  A rizikóvállalás és annak határai.  A szenvedélybetegségek, a rászokás elkerülésének lehetőségei.  A tanulási környezet alakítása.  A természethez való viszony.  Az egészséges környezet jelentősége. Ezek alapján tűzhetők ki azok a konkrét feladatok, amelyeket a 9-14. évfolyamon spirálisan felépített témakörönként fel kell dolgoznunk egészségnevelési programunk kitűzött céljainak elérése érdekében.

3.5 Az egészségnevelés, egészségfejlesztés, egészséges életmódra nevelés témakörei, célkitűzései, konkrét feladatai a) Önismeret, önértékelés, önkritika  Cél: annak tudatosítása, hogy a személyiség egészséges fejlődésének, a testi és lelki egészség megőrzésének a feltétele a helyesen kialakított énkép, önmagunk ismerete, önértékelésünk.  Feladatok:  Az alapvető külső és belső személyiségjegyek megismertetése, sorrendbe állítása, csoportosítása.  Az önismeret és mások megismerése.  Önvizsgálat, saját személyiség elemzése.  Hibáink ismerete, az önismeret szerepe a gátlások leküzdésében.  Szűkebb és tágabb környezeti jellemzők, az identitás.  Családfeltárás, családfakutatás. b) Életünk és a stressz  Cél: a diákoknak meg kell tanulniuk a lelki fenyegetettség elleni védekezési mechanizmusokat, a lehetséges veszélyek, kockázatos helyzetek felismerését.  Feladatok:  A stressz és distressz.  Az indítékok.  A kiváltó okok.  A következmények.  A stressz hatása az emberre, orvoslása, megoldások.  A lélek és test harmóniája.  A neurózis mint civilizációs betegség

16

c) A testi egészség – a test tisztán tartása, a személyi higiéné, a mozgás  Cél: Váljon mindennapos szükségletté tanulóink számára a mozgás, a fizikai erőnlét, az aktivitás, a fittség megszerzése, megőrzése. Törekedjenek testi-lelki kondíciójuk harmóniájára.  Feladatok:  Az emberi test igényeinek megismerése higiénés szempontból.  A bőrápolás, a kozmetika, különös tekintettel a serdülőkorra.  A nemi kapcsolatok higiénéje.  Az ápolatlanság és a fertőzésveszély összefüggései.  A külső megjelenés fontossága.  A korszerű öltözködés, a divat ésszerű követése.  Az egyéni higiéné szerepe társas kapcsolatainkban.  A sport, a rendszeres testedzés, valamint az egészség és a testi-lelki harmónia összefüggései.  A mindennapi testedzés biztosítása. d) Az egészséges táplálkozás  Cél: Az egészséges táplálkozás fogalmának kialakítása, az élelmiszerek osztályozásának, a közülük való tudatos választásnak az elsajátítása.  Feladatok:  A táplálkozás és a lelki egyensúly összefüggései.  A szeretet helytelen értelmezése miatti káros táplálkozási szokások.  A jóléti társadalom mint kórokozó.  A táplálék kalóriaértékének kiszámítása.  Az ideális testsúly kiszámítása.  A fogyás módszertana. e) Párválasztás - család  Cél: Annak elfogadása, hogy a család mint a történelem folyamán kialakult együttélési forma érzelmi közösség, az identitás biztosítéka  Feladatok:  A család fogalma, szerepe.  A mai magyar társadalom családmodellje.  A családi életre nevelés.  Házasság, család, öregség.  A nemi erkölcs.  A családon belüli konfliktusok.  A válás. f)

Káros szenvedélyek, szenvedélybetegségek – dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás, kábítószer, kábítószerrel való visszaélés  Cél: Legyenek képesek a tudatos döntésre, a káros szenvedélyek elutasítására.  Feladatok (dohányzás):  A dohányzás mint rizikótényező.  A nemdohányzók védelmét szolgáló egészségvédelmi törvény.  A dohányzás tanuláselméleti magyarázata.  A dohányzás okai. 17





Feladatok (alkohol):  Kémiai, élettani és kóroktani megközelítés.  Történelmi, társadalmi megközelítés.  A gyógykezelés (önkéntes és kényszer).  Alkohol – deviancia – bűnözés.  A személyiség megerősítése, a konfliktushelyzetek megoldásának képessége, a lelki kondíció megszerzése segíthet a bajok megelőzésében. Feladatok (kábítószer):  A kábítószerrel való visszaélés testi, lelki tünetei.  A kábítószerek, bódítószerek, gyógyszerek csoportosítása, hatásuk az emberi szervezetre.  A prevenció lehetősége.  Az egyén, a család és a társadalom felelőssége.  A kábítószer és a bűnözés kapcsolata.  A kábítószerekkel kapcsolatos jogi szabályozás.

g) A szexualitás szerepe az ember életében  Cél: Önmaguk és mások méltóságának tiszteletben tartásával, felelősségtudattal engedjenek vágyaiknak.  Feladatok:  A nemi érés folyamata.  Tizenévesek gondjai, nemi felvilágosításuk.  A fogamzásgátlás.  A fiatalok nemi élete.  A nemiség lélektana.  Szerelem és szexualitás.  A nemek közötti különbségek.  A testi szerelem.  A nemi kapcsolatok zavarai.  A nemi betegségek fajtái, okai, tünetei, következményei, gyógyítása.  A nemi betegségek megelőzése.  Rizikócsoportok a nemi betegségek terjesztésében.  Az AIDS mint korunk pestise.  A HIV–fertőzés fogalma, jellemzői. h) Az ember és környezete kölcsönhatása (bioszféra)  Cél: Annak felismerése, hogy a környezeti ártalmak, a környezet szennyezése elleni védekezés aktív magatartást, személyes felelősséget követel az egyéntől.  Feladatok:  A Föld és szűkebb környezetünk.  A természetes és mesterséges környezet.  A környezet szennyezése.  A környezeti ártalmak: zajártalom, környezetszennyezés, urbanizációs ártalmak, túlterhelés, lelki ártalmak.  A környezet károsodásának genetikai hatásai.

18

3.6 Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek 3.6.1 Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás  

Célja: minél több ismeret átadása, hogy az egyén az információk birtokában racionálisan dönthessen. Alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások és a különböző brosúrák diákokhoz való eljuttatása során valósul meg.

3.6.2 Rizikócsoportos megközelítés  

Célja: adott élethelyzetűek hasonló sorsúakkal kerülnek a beavatkozás homlokterébe. Ezt a módszert alkalmazzuk az életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálati rendszer, a differenciált testi nevelés, a szociológiai felmérésen alapuló gyermek- és ifjúságvédelmi munka során.

3.6.3 Az érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozás  

Célja: az egyén konfliktuskezelési eszköztárának erősítése, szocializációs lehetőség biztosítása a társas – kommunikációs képességeik fejlesztésére. Tanórai és tanórán kívüli tevékenység során is alkalmazzuk képességfejlesztő és önismereti csoportfoglalkozásokon.

3.6.4 Kortárshatások az egészségfejlesztésben    

Célja: a serdülőkorú fiatalok véleményének formálása saját korosztályuk képviselőjének igénybe vételével, kihasználva a társas tevékenység szubkulturális hatását. Elsősorban az ún. kényes témák kezelésénél alkalmazható. Pl. AIDS-prevenció, szenvedélybetegségek megelőzése. Szorgalmazzuk és támogatjuk, hogy iskolánk diákjai bekapcsolódjanak a kortársképző programokba. A kiképzett kortárssegítőknek minden segítséget megadunk ahhoz, hogy megfelelő felvilágosító munkát végezhessenek.

3.7 Egészségnevelés tanórán és tanórán kívül 3.7.1 Egészségnevelés az osztályfőnöki órán  

A 3.5. pontban részletesen felsorolt témakör feldolgozására sor kerül a 9-14. évfolyamokon. A témakörök visszatérnek az egyes évfolyamokon, az ismeretek bővíthetők, a módszerek változatossá tehetők. Az osztályfőnöki órák kötelező tematikájához megadott óraszámok lehetővé teszik, hogy az osztályfőnök diákjai személyiségének, képességeinek megfelelő mélységben foglalkozzanak az adott témakörrel.

3.7.2 Egészségnevelés más tanórákon Az egészséges életmódra nevelés, az egészségfejlesztés nem lehet egyetlen tantárgy, egyetlen tantárgyi munkaközösség feladata. Az iskola oktató-nevelő munkájának egészét át kell hatnia. Kiemelt szerepe van a testnevelés, valamint a biológia tantárgynak.

3.7.3 A tanórai egészségnevelés során felhasználható módszerek, eszközök:  

könyvtári óra, egyéni vagy csoportos kutatómunka, tanulói kiselőadások, 19

      

csoportbeszélgetések, külső előadó meghívása (orvos, pszichológus, gyámügyi előadó, rendőr stb.), kérdőívek, felmérőlapok kitöltése, dramatikus játékok, személyiségfejlesztő tréning, transzparensek, makettek használata, videofilmek, CD-k használata.

3.7.4 Egészséges életmódra nevelés tanórán kívül:      

osztálykirándulások, túrák, természetjárás, edzések, az iskola által rendezett sportversenyek, sportnapok, egészségügyi vetélkedők, egészségnevelési témakörökben kiírt képzőművészeti pályázat.

3.8 A mindennapi testnevelés biztosítása Az egészségnevelési program kitűzött céljainak megvalósítása nem képzelhető el a testnevelés mint tantárgy és a sport mint napi szükséglet fontosságának kiemelése nélkül. Tanulóinkkal a testnevelő tanárok differenciáltan foglalkoznak. Az iskola egészségügyi szolgálat készíti el azt a listát, amely tartalmazza a felmentett tanulók, a könnyített testnevelésre, valamint a gyógytestnevelésre javasolt tanulók névsorát.

3.8.1 A mindennapi testnevelés biztosítása a tanórán kívül Az alábbi sportágakban biztosítjuk a testnevelési és versenyzési lehetőséget:  labdarúgás (fiú – lány),  röplabda (fiú – lány),  sakk,  asztalitenisz,  fekvenyomás,  darts. A kollégiumban a tornaterem mellett kondicionáló terem, műfüves futsal pálya áll rendelkezésre, amely elsősorban délutánonként a szabadidős tevékenységet színesíti. Az iskola sportlétesítményeit (tornaterem, focipálya, kondicionáló terem) elsősorban a tanítási órákon, de akár délutánonként és hétvégén is használhatják tanítványaink. A város által rendezett középiskolai sportrendezvényeken, tömegsport-rendezvényeken nagy számban vesznek részt tanulóink. Intézményünkhöz közel két kiemelten fontos városi sportlétesítmény található, az uszoda és a jégpálya. Alkalmanként túrák szervezésével színesítjük a mozogni vágyók sportolási lehetőségeit.

3.9 Az iskola-egészségügyi szolgálat szerepe az egészségnevelésben Az iskola-egészségügyi feladatokat az iskola kijelölt orvosa és védőnői látják el, akik az iskolaegészségügyi ellátásáról szóló jogszabályokban előírt feladataikat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el éves munkatervük alapján. 20

3.9.1 Feladataik a következők szerint csoportosíthatók:       

A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követése, az érzékszervek vizsgálata. A szűrővizsgálatok során a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerése. Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. A szakképzésben részt vevő tanulók alkalmassági vizsgálata. Az egészségügyi okból veszélyeztetett tanulók folyamatos gondozása. Az üdüléshez, táborozáshoz szükséges vizsgálatok elvégzése. A testnevelési besorolás elkészítése.

3.9.2 Az egészségnevelésben ezen túl aktív szerepet végez a védőnő, az alábbi tevékenységekkel:   

Fogadóórákat tart. Az osztályfőnöki munkaközösségekkel egyeztetve tanórai keretben részt vesz egyes osztályfőnöki órákon. Drogprevenciós, egészségnevelési vetélkedőre való elkészítésben való segítség.

3.9.3 Az iskolai egészségügyi ellátás speciális szakértelme különösen nagy segítséget jelent a következő területeken:     

Az életmód és a betegségek összefüggései. Az iskola tanulóinak egészségi állapota, megoldási javaslatok. A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkor érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák valamint krízisek megoldása. A környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben. Partnerkapcsolatok kiépítése az iskolai egészségfejlesztés érdekében.

21

4 A közösségfejlesztéssel, az iskola együttműködésével kapcsolatos feladatok

szereplőinek

Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata a tanulók közösségben való nevelésének megszervezése. Konkrét feladataink:  A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösség kialakítása, valamint ezek életének tudatos nevelői fejlesztése.  A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz.  Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: Ki kell alakítani a közösségekben, hogy tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve értékeljék az elvégzett munkát.  A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek munkájának tudatos szervezése és irányítása, hisz helyes, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak és ott tapasztalatokat gyűjthetnek az együttéléshez szükséges viselkedési formákban.  A közösség egyéni arculatának kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző viselkedési normák rendszeressé válásának kialakítása.

4.1 A diákképviselet fórumai A diákjogok érvényesítése a mindennapi életben az iskola fontos célkitűzése. A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Az iskola számára pedig fontos eszköz ahhoz, hogy a diákoknak, mint iskola-használóknak az igényeit és véleményét megismerje, saját munkájának elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegye, az iskolafejlesztő munkájában felhasználja. A diákjoggal összefüggő személyiségi jogok a tanulókat természetesen és magától értetődően illetik meg, azokat a pedagógusnak és a diáktársaknak egyaránt tiszteletben kell tartania. A joggyakorlás legfontosabb szervezete a diákönkormányzat és legfontosabb fóruma a diákközgyűlés.

4.2 A diákönkormányzat felépítése, segítése A Diákönkormányzat saját Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően működik. A diákönkormányzat működését pedagógus segíti, a diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a nevelési igazgatóhelyettes. A működés rendjét, az iskolavezetőséggel való kapcsolattartás rendjét az intézmény, illetve a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

4.3 A diákközgyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának legfontosabb fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlés az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat döntése alapján, tekintettel a nagy iskolai létszámra – küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különösen a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat. Illetve az iskola vezetéséhez. A pedagógusokra, a vezetőkre, az 22

intézményre és a tanulókra vonatkozó véleménynyilvánítás szervezett formában a diákközgyűlés keretében lehetséges.

4.4 Anyagi támogatás A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés elkészítésekor gondoskodni kell. El kell érni, hogy ilyen módon is kifejezhesse a fenntartó és az iskola a diákjogok érvényesülésének fontosságát, a szervezett diákélet pozitív alakító hatását. A támogatás mértékének alapjául szolgálhat a diákönkormányzat tagjai után a fenntartó által igénybe vehető normatív támogatás.

23

5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Intézményünk pedagógusai az egységes pedagógiai elvek alapján részt vállal az iskolai közösségek munkájából, aktívan közreműködik az intézményben folyó korszerűsítési törekvésekben, nyugodt munkahelyi légkör kialakításában, a közös vállalások teljesítésében. Felkészül a foglalkozások, tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészületekkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az intézmény Pedagógiai Programjának, a helyi tantervek és a munkaközösségben meghatározott irányelveknek megfelelően az előző évi eredményeket figyelembe véve a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és az igazgató ill. igazgatóhelyettes által szeptember 20-ig jóváhagyott saját tanmenet szerint tanít. A pedagógusnak joga van a törvényes keretek között megválasztani a tananyagot, a tankönyvet és az alkalmazott módszereket. Minden tanév első órájában ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket.  Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményét havonta minimum egy osztályzattal,  a számonkérés folyamatában gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen – figyelembe véve a tantárgyspecifikumokat,  legkésőbb minden hónap utolsó tanítási napjáig be kell vezetni az osztálynaplóba minden, az abban a hónapban adott érdemjegyet,  év végén az éves teljesítményt értékeli,  a szülőt az osztályzatokról az ellenőrző útján értesíteni kell,  az osztályzat nem lehet a fegyelmezés eszköze. Tanítványait az oktatott tárgyból levizsgáztatja a záró szakmai, érettségi, köztes, előrehozott és egyéb vizsgákon a vizsgaszabályzatoknak megfelelően. Szaktárgya tanítása mellett kötelessége a tanulók személyiségének fejlesztése. Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését, ennek előmozdítása érdekében együttműködik az osztályfőnökkel és a kollégákkal. A hátrányos helyzetű, lassúbb ütemben haladó tanulók számára felzárkóztató foglalkoztatásokat, korrepetálásokat szervezhet.  A szaktárgyban kimagasló képességű tanulók tehetségének kibontakoztatásához hozzájárul (szakkör, diákkör, tanulmányi és sportversenyekre való felkészülés). Hét évenként – a jogszabályokba meghatározottak szerint – továbbképzésben ill. továbbképzéseken vesz részt. Szakismereteit köteles permanensen felfrissíteni, önképzést végezni.

5.1 A pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység Ellátja a pedagógus munkakörével kapcsolatos adminisztrációs munkát. Pontosan vezeti az osztálynaplót, helyettesítési naplót, osztálytükröt. Ellátja a tanulókkal kapcsolatos személyes közreműködését igénylő adatszolgáltatást. Elkészíti az osztályozó és javítóvizsga jegyzőkönyvét. Az adminisztrációs munkában elkövetett hibákért büntetőjogi felelősséggel tartozik.

5.2 A nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok Tantermekben, szertárban, tanári szobákban és az intézmény minden helyiségében a rend és fegyelem biztosítása. Leltári és anyagi felelősséggel tartozik az átvett eszközökről. Köteles bejelenteni, ha valami elveszett, megrongálódott stb. Közreműködik a baleset megelőzésében és az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában. 24

Részt vesz az intézményi dokumentumok készítésében és érvényt szerez azok megvalósításában.

5.3 Munkaközösségek Az iskolában folyó szakmai munka a munkaközösségeken belül szerveződik. A munkaközösségek szervezik és bonyolítják:  a szakmai és tantárgyi versenyeket,  a szakmai programokat, bemutatókat, vetélkedőket,  a korrepetálásokat,  a szakköri tevékenységet. Ellenőrzik, összehangolják és szükség szerint átdolgozzák a tanmeneteket, segítik a pályakezdők beilleszkedését, szakmai fejlődését. Működő munkaközösségek:  humán munkaközösség,  reál munkaközösség,  műszaki munkaközösség,  speciális munkaközösség,  osztályfőnöki munkaközösség. A munkaközösségeken túl a tanári kar tagjai szerepet vállalhatnak a Közalkalmazotti Tanács, Iskolaszék, Szülői Választmány munkájában is.

5.4 Az intézmény működésével összefüggő feladatok A szaktanár, mint a nevelőtestület tagja, köteles részt venni a nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken, joga van véleményével a közös döntéshez hozzájárulni. A közös célok eléréséhez önkéntes feladatokat vállal. Jelen kell lennie az iskolai szintű rendezvényeken, ünnepségeken. A munkáltató utasítása alapján köteles részt venni az iskola kulturális – és sportéletének megszervezésében és lebonyolításában. Köteles részt venni az előírt tűzvédelmi- és munkavédelmi oktatáson. Ha olyan tárgyat tanít, amelynek munkavédelmi vonatkozása van, köteles az év elején a veszélyekről a tanulók számára tájékoztatást adni, arról jegyzőkönyvet felvenni. Az intézmény érdekeit képviseli, részt vesz a PR tevékenységben. Az iskola belső életével kapcsolatos információkat a tanulók teljesítményét szolgálati titokként kezeli. Részt vesz az iskolai munka eredményességének javításában (pl. pályázatok, alapítvány működtetése stb.).

5.5 Személyes vonások felelősség A tanulókkal, a szülőkkel, egyéb partnerekkel, a munkatársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit. Megjelenésével, öltözködésével, közlési formáival a tanulók és a szülők előtt magatartási mintául kell hogy szolgáljon. Az iskola összes dolgozójára vonatkozó tilalmakat betartja. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére, egész tevékenységére. Felelősségre vonható:  Szakmai munkájának hiányos, rossz elvégzéséért.  A munkaköréhez kapcsolódó feladatok határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért.  A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért. 25

   

A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem, a bizalmi jelleg, a gyermek és munkatársak jogainak megsértéséért. A rendelkezésre bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért. A nem kielégítő mértékű tanulói számonkérésekért, ellenőrzésekért. A dokumentációs kötelezettség hiányos elkészítéséért.

5.6 Osztályfőnöki feladatok Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg a közismereti igazgatóhelyettes javaslata alapján.  Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a nevelési terv.  Alaposan ismernie kell a tanítványai személyiségét.  Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, folyamatosan tájékoztatja a szülőket az elért eredményekről.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a nevelőtestület elé terjeszti.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.  Nyomon követi a tanulók ellenőrző könyvébe történt bejegyzéseket.  Minden osztályfőnök az iskolai rendezvényeken felügyel az osztályára.  Felelős osztálya érettségi, szakmai vizsgájának technikai lebonyolításáért.  Kiemelt adminisztrációs feladata az osztálynapló, a törzslapok, a bizonyítványok vezetése.  Időre elkészíti az osztálya bizonyítványát, anyakönyvét, statisztikai adatlapját.  Osztályáról írásos jelentést készít, a félévi értékelésekhez igazodva.  A haladási részben a tanítási hetek és napok számozása, a dátumozás, a napi órarend és hetesek nevének beírása.  Figyelemmel kíséri az osztályozó napló érdemjegyeit, tekintettel a folyamatos értékelés követelményére, kollégáival a hiányokat pótoltatja.

26

6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 6.1 Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. Ezen tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére. Mindezek fejlesztésére a tanítási órákon kívül nagy teret enged az osztályfőnöki, továbbá a pályaorientációs órák helyi tanterve. A helyi tanterv kiemelten kezeli az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kapott az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereit helyezzük előtérbe. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógusok alkalmazása,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,  képességfejlesztő játékok, eszközök,  számítógépek fejlesztő programokkal. A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesítjük a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és 27

rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. A mentesítéseket minden esetben határozatokban rögzítjük. A részképességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztését integrált formában elsősorban a tanítási órák keretein belül oldjuk meg a különböző tanítási-tanulási módszerek alkalmazásával. A tanuló részére egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat:  az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,  a kudarctűrő-képesség növelése,  az önállóságra nevelés. Diszlexia, diszgráfia tanulási zavarok kiemelt fejlesztési céljai, feladatai Az olvasás-, írászavarok javításának feladata, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.  a testséma biztonságának kialakítása,  a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,  a vizuomotoros koordináció gyakorlása,  a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,  az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel,  az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,  a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,  az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,  az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Diszkalkulia tanulási zavarok kiemelt fejlesztési céljai, feladatai        

az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.

6.2 A beilleszkedési, magatartási pedagógiai tevékenységek

nehézségekkel

összefüggő

A tanuló egész magatartása, életvitele csak a testi-lelki fejlődés és környezet kölcsönhatásának elemzése alapján érthető meg. A gyermek viselkedéséből következtethetünk arra, hogy fejlődése valamilyen ok miatt problémásnak tekinthető. 28

A tanuló személyiségének elemzéséből mielőbb igyekszünk megismerni értelmi fejlettségét, önértékelését, érzelmi kapcsolatrendszerét, szükségleteit, cselekvésének mozgatórúgóját. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra tantestületünk tagjai különös figyelmet szentelnek annak érdekében, hogy elősegítsék a gyermek problémáinak megoldását. Ehhez igazítjuk pedagógiai tevékenységünket:  Hiteles, őszinte kommunikáció és következetes nevelés (egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés).  A pozitív magatartásformák kialakítása, gyakoroltatása.  A tanuló váljon képessé a konfliktushelyzetek kezelésére, megoldására.  Képes legyen a közösségi és egyéni értékrend meghatározására.  A tanulót sikerélményekhez juttatjuk. Ennek érdekében a következőket tesszük:     

Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, kollégiummal. A probléma gyökereinek megismerése után a tanuló képességeihez mért közösségi feladatok, megbízatások adása. Rendszeres együttműködés a Családsegítő és Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetekkel Súlyos esetben pszichológus szakvéleményének megkérése, Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

6.3 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az iskola vezetése és nevelőtestülete fontosnak tartja a tehetséges gyermekek segítését, tehetségük kibontakoztatását. Mindezt a tanítási órákon a tanulókkal való differenciált foglalkozás keretében és a tanítási órákon túl szervezett szakköri és sportköri foglalkozásokon valósítjuk meg. Éppen ezért minden tanévkezdéskor, a tanulók igényeit, érdeklődését felmérve, ahhoz igazítva indítjuk a szakköri foglalkozásokat. A tehetséggondozás fontos eszköze a minden évben megrendezett tantárgyi tanulmányi versenyek, szakmai területi és országos versenyeken való részvétel. Különösen nagy gondot fordítunk a sportban tehetséges fiatalok e területen történő sikeres szereplésére. Sok tehetséges gyermeknek ez az egyetlen lehetősége, hogy sikereket elérve büszke lehessen önmagára, teljesítményére. Ezért iskolánk támogatja a testnevelői munkaközösség minden kezdeményezését. Működtetett szakosztályok:  Röplabda fiú – lány  Labdarúgás fiú – lány  Asztalitenisz fiú – lány A rendszeres edzésekhez az iskola rendelkezésre bocsátja a tornatermeket, a kondicionáló termet és a szabadtéri pályákat.

6.4 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A fiatalok társadalmi beilleszkedését (szocializációját) az iskola hatékony ifjúságvédelmi munkával, működő diákközélettel, célirányos nevelő-oktató munkával segíti elő. Az ifjúságvédelem minden pedagógus feladata, ennek koordinálását végzi az ifjúságvédelmi felelős. Intézetünkben külön felelős működik a kollégiumban. Az ifjúságvédelmi felelőst a nevelőtestület tagjai közül – a nevelőtestület véleményének meghallgatása után – az igazgató bízza meg. Munkáját munkaterv alapján, az osztályfőnökkel, a szülői munkaközösséggel, az iskolaszékkel és a diákönkormányzattal együttműködve végzi. Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök feladata:  Nyilvántartják a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő, valamint az állami gondozott és a nevelési nehézségeket okozó tanulókat, és szorgalmazzák a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszüntetését, a rászoruló tanulók szociális támogatását. 29



Figyelemmel kísérik a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók mulasztott óráinak számát, tanulmányi eredményüket.  A veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tartanak az illetékes első fokú gyámhatósággal, a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézettel és a helyi rendőri szervekkel.  Összehangolják a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkáját. Támogatják a szülői munkaközösséget az ifjúság védelmét szolgáló feladatainak megoldásában.  Munkájuk során feltárják, és igénybe veszik az iskolai nevelőmunka ifjúságvédelmi lehetőségeit. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos előadásokat, vitát, megbeszélést szerveznek. Az ifjúságvédelmi felelős munkájáról félévkor és év végén jelentésben számol be. Az igazgatónak. Ebben értékeli valamennyi érintett által végzett ifjúságvédelmi tevékenységet, javaslatot tesz annak jutalmazására, szükség esetén kezdeményezheti osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet összehívását. Kiemelt feladatok:  év eleji adatgyűjtés (problematikus, potenciálisan veszélyeztetett, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartása),  javaslattétel segélyre, szociális ösztöndíjra,  szükség esetén jellemzés készítése,  fokozott törődés a problémás tanulókkal,  kapcsolattartás (illetékes önkormányzatokkal, iskolai védőnővel),  preventív tevékenység (káros szenvedélyek megelőzése, egyéb felvilágosító munka),  a tanulók tanórán kívüli elfoglaltságának figyelemmel kísérése,  az állami gondozottakkal való differenciált bánásmód.

6.5 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása érdekében a következő programokat nyújtja az iskola:  tantárgyi korrepetálás,  differenciált tanórai tananyag-feldolgozás,  érettségi vizsgára felkészítő foglalkozás,  tanulási technikák elsajátíttatása,  a szakmaválasztás irányítása, segítése,  helyes iskolafokozat mielőbbi megtalálása (szakiskola, szakközépiskola) intézményen belül,  kollégiumi ellátás igénybevételének szorgalmazása,  szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal a tankötelezettség teljesüléséért. A tanulási kudarcnak kitett tanulók esetében, akik két alkalommal kényszerülnek osztályt ismételni, a törvényi rendelkezések értelmében, egyéni felkészítést szervezünk.

6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 6.6.1 Diákétkeztetés Az iskola diákétkeztetést a közelben található Szilágyi Erzsébet Általános Iskola éttermében tud biztosítani. Saját konyhai kapacitása az intézménynek nincs, azonban minden tanuló étkeztetése megoldott.

30

6.6.2 Segélyek Az intézmény rászoruló tanulói lakóhely szerinti önkormányzati étkezési, szociális segélyt igényelhetnek. Következésképpen az ez irányú feladatok jelentősen megnövelték a külső kapcsolatok tartásával együtt járó feladatokat. Az iskola könyvtárából bárki felveheti a rendelkezésre álló tankönyveket. Hosszú évek során sikerült felhalmozni a legszükségesebb tartós tankönyveket. Sajnos az intézmény szűkös anyagi lehetősége nagyon minimális keretet biztosít bármilyen jellegű évközi tanulói segélyezésre. Az iskolai alapítvány viszont étkezési díj, kollégiumi díj támogatást nyújt a rászorulóknak, vagy a tankönyvcsomag megvásárlását támogatja.

6.6.3 Tanulószoba Az évek tapasztalata az, hogy a tanulók nem igénylik a tanulószobát. A szociális hátrányok, a beilleszkedési magatartási zavarok valamint a tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységi formákat elsősorban a felzárkóztató és korrepetáló foglalkozásokat szervezünk.

6.6.4 Orvosi ellátás Rendszeres az egészségügyi felügyelet és ellátás. A hét minden napján biztosított az iskolaorvosi szolgáltatás, munkáját egy védőnő és egy ápolónő segíti. Ide tartozik az ez irányú felvilágosító munka is. Ezt az Egészségmegőrzési Központtal szorosan együttműködve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök közreműködésével valósítjuk meg.

31

7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje 7.1 A tanulói érdekképviselet szinterei, fórumai  

Intézményi Diákönkormányzat Az intézményi közgyűlés, a Diákparlament

7.2 Közlemények eljuttatásának hivatalos rendje   

A diákok által kezdeményezett bármilyen ügyből kifolyólag a DMS pedagógusa összehívja a diákönkormányzati tagokat. Itt a többségi szavazattal eldöntik, hogy vigyék-e tovább az adott ügyet, vagy nem. Amennyiben igen, a DMS pedagógus és a diákönkormányzat elnöke az intézményvezetőhöz írásban továbbítja a kezdeményezést. Az intézményvezető a felmerülő kérdésre 15 napon belül köteles írásban válaszolni.

7.3 A diákönkormányzat jogkörei 7.3.1 Diákönkormányzat döntési jogköre  saját működési rendjének meghatározásában,  a Diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásában,  hatásköreinek gyakorlásáról  az intézményi diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotásáról,  az intézményi diákönkormányzat hatáskörének gyakorlásáról,  a Diákönkormányzat elnökének megválasztásában,  a Diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásában és működtetésében,  egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról. A Diákönkormányzat bármikor felülvizsgálhatja a döntését, viszont saját működési rendjére és szervezeti jogkörére vonatkozó érvényes határozatait köteles betartani (pl. szavazati jog, határozatképesség, stb.).

7.3.2 Diákönkormányzat egyetértési jogköre   

a fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztető eljárás rendjének meghatározásakor, a maximális osztály létszám túllépése esetén, Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározása esetén

7.3.3 Diákönkormányzat véleményezési jogköre       

a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, az iskola munkájának, a tanulók helyzetének átfogó elemzésében, értékelésében, beszámolók elfogadásában, a kollégiumba, speciális tantervű osztályba való felvétel elveinek, feltételeinek megállapításában, az iskolai munkarend tanulókat érintő kérdéseiben, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásában, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, 32

          

az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának és Házirendjének elfogadását megelőzően, a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő fenntartói döntés előtt az adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendjének, adatkezelési szabályzatának elkészítésénél, módosításánál. a tanulók által választható tantárgyakról, és az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. a tanulók jellemzésében, dicséret, jutalmazás és fegyelmi ügyek esetében, a könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában, tankönyvvásárlási támogatás módjának kialakításában, a tanév helyi rendjének elkészítésekor, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor,

7.3.4 Diákönkormányzat javaslattevő jogköre A Diákönkormányzat javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre, valamint a Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus személyére.

7.3.5 Diákönkormányzati tagsággal összefüggő jogok A Diákönkormányzat tagjainak az alapvető, jogszabályok által garantált jogain túl speciális, a diákönkormányzati tagsággal összefüggő jogai vannak. Ezek a jogok a következők:  A Diákönkormányzat tisztségeire választhat és választható. Ez a jog el nem vonható.  Diákönkormányzati tagságától az iskola tanulóit megfosztani, illetve a diákönkormányzat munkájából kizárni nem lehet.  Igénybe veheti a Diákönkormányzat által biztosított lehetőségeket, szolgáltatásokat.  Érdekvédelmi segítséget kérhet a Diákönkormányzattól, annak vezető szervétől. Az érdekvédelmi segítség nem tagadható meg.  Kérdéseivel, javaslataival, kezdeményezéseivel, véleményével közvetlenül fordulhat a Diákönkormányzat Elnökéhez, a DÖK munkáját segítő pedagógushoz.  Az írásban továbbított kérdéseire, javaslataira, kezdeményezéseire, véleményére harminc napon belül érdemi választ kell kapnia. A Diákönkormányzat ezen jogokat az iskolavezetés és a nevelőtestület véleményének kikérésével gyakorolja.

33

8 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülők képviseletének és az iskolával való kapcsolattartás szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

8.1 Szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az iskolai szülői munkaközösség az egyes osztályok szülői munkaközösségeinek az összessége. A szülői munkaközösség tagjai elnököt és tisztségviselőket választanak. A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei:  szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az iskola igazgatójának,  aktivizálja a szülőket a nevelő-oktató munka és a diákélet támogatása érdekében,  segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát,  részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben,  segíti az iskola, a képzésben részt vevő vállalatok, a társadalmi szervezetek, egyesületek között a kapcsolat kiépítését és működtetését,  megszervezi a végzős tanulók szalagavatóját,  lehetőségeihez mérten részt vállal a tanulók jutalmazásában, segélyezésében, az iskolai eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában. Az iskolavezetés és a szülői munkaközösség között a kapcsolatot az SZM elnöke, illetve a szülői munkaközösség összekötő tanára látja el. Az igazgató és az iskola szülői munkaközösségének képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az igazgató ezen üléseken tájékoztatást ad az iskola munkájáról.

8.2 A közvetlen információcsere fórumai A közvetlen információcsere legfontosabb fórumai a szülői értekezlet és a fogadóóra. A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szülei nyílt nap keretében ismerkedhetnek meg az iskolával és annak pedagógiai programjával.

8.2.1 Szülői értekezlet A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéseiről, az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával. A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. A tanév során félévente 1-1 szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, az osztály vagy az iskola szülői munkaközösségének elnöke. Szülői értekezleten az osztályközösséget érintő kérdések tárgyalásakor jelen lehetnek az osztály tanulóinak képviselői. A szülői értekezlet lehet osztály és iskolai szintű. Az iskolai (általában egy-egy évfolyamot) érintő szülői értekezleteken általános nevelési, pedagógiai kérdésekről ad tájékoztatást vagy nyit fórumot az 34

iskola. A kilencedik osztályos tanulók szülei számára „nulladik” szülői értekezleten (a tanév elején) adunk tájékoztatást az iskolai élettel kapcsolatosan.

8.2.2 Fogadóóra A szaktanárok minden hónap első hétfőjén 15-17 óráig fogadó órát tartanak a szülők számára. Erről a szülőket a tanév elején tájékoztatják az osztályfőnökök, illetve a fogadóórák időpontjai megjelennek a tanulók ellenőrző könyvében.

8.2.3 Családlátogatás A családlátogatás feladata a tanuló családi hátterének, szocioökonómiai helyzetének megismerése a tanuló személyiségének optimális fejlesztése érdekében. Különösen fontos ez a hátrányos illetve veszélyeztetett helyzetű tanulók esetében. Családlátogatást az osztályfőnök, szükség esetén az osztályfőnök és a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel közösen tehet az igazgatónak tett előzetes bejelentést követően.

8.2.4 A szülő mint megrendelő és a pedagógiai folyamat segítője A szülő mint megrendelő kerül kapcsolatba az iskolával, amikor gyermekének az iskolaválasztásban segít. Fontos, hogy a szülő megfelelő mennyiségű és pontos információt szerezzen az intézmény munkájáról. Ennek érdekében – a Megyei Pedagógiai Intézettel egyeztetett időpontban – az iskola minden novemberben nyílt napot szervez. A nyílt napon az igazgató tájékoztatást ad az iskola pedagógiai programjáról, válaszol az érdeklődő szülők és diákok kérdéseire. A nyílt napokat a szakmai profilt reprezentáló kiállítás, óralátogatási lehetőség, videofilmek megtekintése teszi színesebbé. A megfelelő iskola- és szakmaválasztást segítik az iskolát bemutató szórólapok, tájékoztató füzetek, a Megyei Pedagógiai Intézet és más kiadók által megjelentetett pályaválasztási kiadványok. A szülő megrendelői szerepének be kell épülnie a tanítás-tanulás folyamatába is. Ennélfogva a szülők is kezdeményezhetik diákkörök, szakkörök indítását, a szülői képviselet fórumain véleményt mondhatnak az iskola életét érintő valamennyi kérdésben. A szülő mint a pedagógiai folyamat segítője is bekapcsolódhat az iskola életébe. Ennek lehetséges formái:  részvétel a szülői munkaközösség munkájában,  bekapcsolódás az osztály és az iskola diákrendezvényeinek szervezésébe,  anyagi támogatásával előmozdítja a tanulók jutalmazását, a versenyeredmények díjazását, a rendezvények megszervezését és általában az iskola pedagógiai programjának eredményesebb megvalósítását,  elsősorban osztályfőnöki órán – a pedagógussal egyeztetve – előadást tarthat a diákokat érdeklő témakörökben,  tanulmányi kirándulásokon, táborozások alkalmával, diákrendezvényeken, iskolai ünnepségeken, kíséret, ügyelet vállalásával, illetve szervező munkával lehet az iskola segítségére.

35

9 Tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 9.1 A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§-73.§alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a  tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)  és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja:  azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni,  a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

9.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra  különbözeti vizsgákra  javító vizsgákra  és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik  akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít  aki különbözeti vizsgára jelentkezik  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

9.3 Osztályozó vizsga Az Intézmény az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben szervezi meg. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Osztályozó vizsgát kell tennie továbbá annak a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha  engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.  tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tett eleget, 36



osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc amelyből egy vizsganapra legfeljebb két vizsgatárgy tehető. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

9.4 Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

9.5 Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A javítóvizsga konkrét időpontjairól a tanulót és a szülőt év végén tájékoztatjuk. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

9.6 Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

9.7 Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A köznevelési törvény 46.§ (6) bekezdés m, pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt tanulmányok alatti vizsgát tehet. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga 37

letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni.

9.8 A vizsgatárgyak követelményrendszere A tanulmányok alatti vizsgákon (osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló illetve javítóvizsga ) az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA

Magyar nyelv és irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Történelem

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Testnevelés és sport

GYAKORLATI

Fizika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Kémia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Biológia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Földrajz

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Informatika Szakmai tárgyak

GYAKORLATI

SZÓBELI ÍRÁSBELI

38

SZÓBELI

GYAKORLATI

10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai 10.1 Belépés feltételei 



 

Az intézményre jellemző belépési pont a 9.évfolyam. A tanulók eltérő érdeklődését, szakmaválasztását és képességét az iskola a csoportképzésben, az osztályba soroláskor veszi figyelembe. A 9. évfolyamra történő felvételi eljárás lebonyolítását a mindenkori tanév rendje szabályozza. A felvételi rangsor kialakításakor az általános iskolából hozott érdemjegyeket vesszük figyelembe (5., 6., 7.évvégi és 8. félévi magyar nyelv és irodalom, matematika). A szakképző évfolyamokra lépés feltételeit a 8. és 12. évfolyam után az OKJ-ben határozták meg. A más iskolából jelentkező tanuló felvételére is mód van, de ezt az intézmény beiskolázási létszámkerete behatárolja.

10.2 Átjárhatóság A közoktatás törvényi tartalmi szabályozásának megfelelően intézményünkben is a NAT-ra épülő kerettantervek illetve helyi tantervek biztosítják a nevelés-oktatás egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. Garanciát jelentenek arra, hogy a tartalmi és fejlesztési követelmények iskolán belül és iskolák között szakszerűen épüljenek be a napi oktató munkába. Az iskola különbözeti vizsgával, felkészítő rendszerével, a különbözeti vizsga előkészítésével és megszervezésével, az óratervekben elhelyezett kötelező és fakultatív tantárgyak elosztásával biztosítja bármilyen irányú átjárhatóság lehetőségét valamennyi képzési szakaszban.

39

11 Az elsősegély-nyújtási iskolai terve

alapismeretek

elsajátításának

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában feladat-ellátási helyenként az iskolavédőnői hálózat, egészségügyi ismereteket oktató szaktanárok és osztályfőnökök segítségével valósítjuk meg az általános képzési szakaszban. A szakképzési évfolyamokon a különböző szakmákhoz kapcsolódóan tantervi tananyagként szerepel az elsősegély-nyújtási alapismeretek.

11.1 Elsajátítandó ismeretek Célja, hogy: a tanulók ismerjék meg:  a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges  életmentő értékét,  az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget,  az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai  áttekintését,  az alapvető életműködések legfőbb zavarait,  az újraélesztés ABC-jének értelmét,  az elsősegélynyújtás általános szabályait. Sajátítsák el:  az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást,  az alapvető életműködések zavarainak felismerését,  az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket,  a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat,  a segélyhívás helyes módját. Legyenek képesek:  a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil  oldalfekvés önálló létesítését,  a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására,  a szájból-orrba befúvásos lélegezetés elvégzésére,  egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására,  ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására,  balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére.

11.2 Teendők baleset esetén Tanulók teendői  Haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, vagy más alkalmazottnak a saját magát, társát, vagy egyéb tevékenységet végző személyt veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve, ha balesetet, vagy sérülést észlel.  Mentés közben óvja saját és társai épségét, egészségét.  Alkalmazza az egészségét és biztonságát védő eszközöket, ismereteket. Felnőttek teendői:  Ha tanuló, vagy dolgozó balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, tegye meg a szükséges intézkedéseket (elhárítás, ellátás, jelentés). 40

Az elsősegélynyújtás rendje  Sérülés esetén a sérült közelében lévő dolgozó, tanuló köteles a tőle elvárható szinten elsősegélyt nyújtani. Súlyosabb sérülés esetén elsősegélynyújtásra kiképzett dolgozót, vagy orvost kell segítségül hívni.  A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie.  Áramütéses, mérgezéses, vagy feltehetően belső sérüléssel járó balesetet követően a sérültet annak esetleges tiltakozását figyelmen kívül hagyva - mindenképpen meg kell vizsgáltatni orvossal.  Üzemi és tanulói baleset esetén az esetleges mentést, illetve az elsősegélynyújtást úgy kell végezni, hogy a helyszín - a baleset kivizsgálásáig - lehetőleg változatlanul maradjon.

11.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátíttatása nem lehet egyetlen tantárgy, egyetlen tantárgyi munkaközösség feladata. Az iskola oktató-nevelő munkájának egészét át kell hatnia. Kiemelt szerepe van a testnevelés, valamint a biológia tantárgynak, az osztályfőnöki óráknak. Szakképző évfolyamokon kötelező tananyag az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása. A tanítási órákon felhasználható módszerek, eszközök:  könyvtári óra, egyéni vagy csoportos munka,  tanulói kiselőadások,  csoportbeszélgetések,  külső előadó meghívása (orvos, védőnő stb.)  kérdőívek, felmérőlapok kitöltése,  makettek videofilmek, CD-k használata,

41

II.

Helyi tanterv 12 Az iskola képzési rendje 12.1 Szakközépiskola 9-12. évfolyam                

Érettségi vizsgára felkészítés. A tanuló elsajátítja a választott (középfokú végzettséghez kötött) szakma elméleti és gyakorlati ismereteit, felkészül a technikus képzésbe való bekapcsolódásra. A tehetséges tanulók továbbtanulásra, versenyekre való felkészítése. A középfokú általános műveltség kialakítása, amelyben nagyobb jelentőséget kap a reál orientáció. Megalapozza a felsőfokú képzésbe való belépést. Gyakorlati tapasztalatokat szereznek a tanulók a választott szakirányról. A demokratikus polgártudat és az identitástudat magasabb szintre emelése. Lezárja az általános képzést, felkészít az alapműveltségi vizsgára. Személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztése. Tanulási technikák kialakítása. A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása. Az egyetemes nemzeti értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés. A másság elfogadására, toleranciára nevelés. Egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. Kommunikációs készségek kialakítása, a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek és a kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés).

13-14. évfolyam       

A tanuló elsajátítja a választott (középfokú végzettséghez kötött) szakma elméleti és gyakorlati ismereteit, felkészül a szakmai, illetve a technikus minősítő vizsgára. A helyi szakmai, gazdasági, társadalmi igényeket figyelembe vevő képzésben részesülnek. Olyan szakmai alapismeretek kialakítása, amellyel képes a tanuló a szakmai helytállásra és további vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére. A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. A jövendő technikusok legyenek képesek az önálló munkavégzésre, a kreatív gondolkodásra. Felkészítés a szakirányú továbbtanulásra. A fizikai állóképesség szinten tartása, lehetőség szerinti fejlesztése.

11-12. évfolyam (szakiskolások érettségit adó képzése)  

Lehetőséget teremt a szakiskolai képzést sikeresen befejezők számára az érettségi vizsga letételére. Tehetséges tanulók továbbtanulását, versenyekre való felkészítését biztosítja.

42

  

Lehetőséget kínál a középfokú általános műveltség kialakítására, amelyben nagyobb jelentőséget kap a orientáció. A demokratikus polgártudat és identitástudat magasabb szintre emelése. Megalapozza a középfokú illetve a felsőfokú szakképzésbe való belépést.

12.2 Szakiskola 9-10. évfolyam (kifutó rendszer)            

Lezárja az általános képzést. Megalapozza, előkészíti a szakképzést. Pályaorientáció, a választott szakma megismertetése. A tanulók alapismereteket szereznek a munka világáról. Személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztése. Tanulási technikák kialakítása. A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása. Az egyetemes nemzeti értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés. A másság elfogadására, toleranciára nevelés. Egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. Kommunikációs készségek kialakítása. A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek és a kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés).

11-12. szakiskolai szakképző évfolyam (kifutó rendszer)     

A más iskolából érkezők felzárkóztatása a szakmai előkészítő ismeretekből (tanóra, egyéni foglalkozás, fakultatív óra keretében). A tanuló elsajátítja a választott (alapfokú végzettséghez kötött) szakma elméleti és gyakorlati ismereteit, felkészül a szakmai vizsgára. A helyi szakmai, gazdasági, társadalmi igények figyelembe vevő képzésben részesülnek. Olyan szakmai alapismeretek kialakítása, amellyel képes a tanuló a szakmai helytállásra és további, vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére. A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye.

9-11. évfolyam (3 éves szakképzés)       

A tanuló elsajátítja a választott (alapfokú végzettséghez kötött) szakma elméleti és gyakorlati ismereteit, felkészül a szakmai vizsgára. A helyi szakmai, gazdasági, társadalmi igények figyelembe vevő képzésben részesülnek. Olyan szakmai alapismeretek kialakítása, amellyel képes a tanuló a szakmai helytállásra és további, vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére. A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. Lezárja az általános képzést. Megalapozza, előkészíti a szakképzést. A tanulók alapismereteket szereznek a munka világáról. 43

       

Személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztése. Tanulási technikák kialakítása. A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása. Az egyetemes nemzeti értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés. A másság elfogadására, toleranciára nevelés. Egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. Kommunikációs készségek kialakítása, a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek és a kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés).

12.3 Speciális szakiskola 9-10. évfolyam (kifutó), illetve előkészítő évfolyam:            

A pedagógiai munka a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, a tudatos magatartást, az önfegyelmet, a céltudatos feladat- és munkavégzést. A társadalomba való beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi életre és az önálló életvezetésre, a társadalmi elvárások, normák, szabályok elfogadása. Fontos a feladatmegoldások menetének értelmezése, szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, kommunikációs képességek fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésre, a beilleszkedésre. Az önismeret erősítése, önmagáról reális kép kialakítása. Véleménynyilvánítás elsajátítása. Felkészülés az alapműveltségi vizsgára, az általános műveltség elemeinek gyarapítása, megerősítése. Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása. A sérült képességek korrigálása, kompenzálása, a jól működők fokozott fejlesztése. A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása. Visszavezetés az ép fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése.

11-12. évfolyam (kifutó), illetve 9-10. szakképző évfolyam:    

A tanuló elsajátítja a választott (alapfokú végzettséghez kötött) szakma elméleti és gyakorlati ismereteit, felkészül a szakmai vizsgára. A helyi szakmai, gazdasági, társadalmi igények figyelembe vevő képzésben részesülnek. Olyan szakmai alapismeretek kialakítása, amellyel képes a tanuló a szakmai helytállásra és további, vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére. A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye.

44

12.4 Köznevelési Hídprogram Híd I. program   

Egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat. Felkészülnek a tanulók az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására. Pályaorientációs tevékenység keretében megismerkednek a tanulók a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel.

Híd II. program   

Fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket. Szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el (10 hónapos). Részszakképesítés megszerzésére készít fel (20 hónapos).

A célok, feladatok teljesülésének kritériumai:  Eredményes, sikeres elsajátítás a gyermek saját képességeihez mérten.  Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák birtoklása.  Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédelem, viselkedés különféle helyzetekben felnőtt jelenléte nélkül is.  A gyermek adottságaihoz, sérüléséhez viszonyítottan törekvés a továbbtanulásra reális tervek és elképzelések alapján.  Monotóniatűrés, a kitartó munka vállalása minden helyzetben.  Saját és társai másságának ismerete, megértése, mások helyzetével való visszaélés elkerülése.  A társadalmi normák, szokások és hagyományok elfogadása, tisztelete, az erkölcsös viselkedés, önzetlenség, szeretet, segítőkészség, a szorgalom cselekedetekben való megmutatkozása.

45

13 Kerettantervek Helyi tanterveink alkalmazkodnak a nemzeti köznevelési törvény és a szakképzési törvény előírásaihoz, a Nemzeti Alaptanterv előírásaihoz, a kerettantervek ajánlásaihoz, valamint a kétszintű érettségi vizsga követelményrendszeréhez, a szakmai és vizsgakövetelményekhez. A helyi tanterv készítői, adaptálói a közismereti és szakmai munkaközösségek tanárai, oktatói.

13.1 Szakközépiskola Szakközépiskolai ágazati kerettantervek: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklete szerinti kerettanterv  Építészet ágazat Szakközépiskolai szakképzési kerettantervek: A 2013-2014-ben végző szakképző évfolyamok tanulói még a régi OKJ illetve a régi helyi tanterv alapján, fejezik be tanulmányaikat. A 2013-2014-es tanévtől a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint indítjuk a következő szakmákban.  Magasépítő technikus

13.2 Szakiskola Szakiskolai kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. sz. melléklete szerinti kerettanterv Szakiskolai szakmai kerettantervek: A 2013-2014-ben végző szakképző évfolyamok tanulói még a régi OKJ illetve a régi helyi tanterv alapján, fejezik be tanulmányaikat. A 2013-2014-es tanévtől a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint indítjuk a következő szakmákban:  Asztalos  Ács  Festő  Kőműves és hidegburkoló

13.3 Speciális szakiskola Speciális szakiskolai kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 11. sz. melléklete szerinti kerettanterv

13.4 Köznevelési Hídprogramok Köznevelési Hídprogramok kerettanterve: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 9. sz. melléklete szerinti kerettanterv

46

14 Óratervek 14.1 Szakközépiskola (építészet) Kifutó rendszerben:  

2012/2013-as tanévben indult utoljára a 9. évfolyamon ebben a szerkezetben a képzés, e rendszer szerint tanulók számára a technikus képzés 2 éves rendszerű

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika Ének-zene Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia, egészségtan Kémia Informatika* Építészeti és építési szakmacsoportos alapozó ismeretek Műszaki ábrázolás Építészeti és építési alapismeretek Építőanyagok Statika CAD alapismeretek* Szilárdságtan Építészeti és építési szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Szabadkézi rajz* Építési alapgyakorlat* Építéstan rajz gyakorlat* Építészeti rajz gyakorlat* Összesen

9. osztály 4 2 *3 3 1 1 5 2 1 1 1 *2

10. osztály 4 2 *3 3 1 1 5 2 1 1 1 *2

11. osztály 4 3 *4 4 1 2 3 -

12. osztály 4 3 1 *4 4 1 2 3 -

Összesen 16 10 1 14 14 2 4 14 10 2 2 2 4

4

3

5

5

17

3 1 -

2 1 -

2 1 2 -

2 1 2

5 5 2 2 1 2

1

2

4

3

10

1 -

1 1 -

2 2 -

2 1

2 3 4 1

31

31

30

30

122

47

Felmenő rendszerben: 

2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre a 9. évfolyamon:

Közismereti tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

9. 4 3 4 3 -

10. 4 3 4 2 -

11. 4 4 4 3 1

12. 4 4 4 3 -

Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek (vizuális kultúra) Informatika

3 2 2 2

2 3 1 1 1 2

2 3 -

1 2 -

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen

5 1 29

5 1 29

5 1 27

5 1 24

Kifutó rendszerben: 

a 2012/2013-as tanévben indult utoljára a 13. évfolyamon:

Magasépítő technikus

13. évfolyam

14. évfolyam

54 582 03 1000 00 00 Építőanyagok és vizsgálataik Műszaki ábrázolás és szabadkézi rajz Műszaki informatika Munka és környezetvédelem Statika

e 3 1 0 0 3

gy 1 2 0 0 0

e 0 0 0 2 0

gy 0 0 3 0 0

e 3 1 0 2 3

gy 1 2 3 0 0

Geodézia Építőipari beruházási folyamat Munkaügyi és vállalkozási ismeretek Szilárdságtan Épületszerkezetek és rajz Építészettörténet, műemlékvédelem

2 1 0 2 8 0

1 1 0 0 4 0

0 0 1 2 3 2

0 0 0 0 2 0

2 1 1 4 11 2

1 1 0 0 6 0

Szakmai idegen nyelv Vasbetonszerkezetek Építésszervezés Épületszerkezetek építése Osztályfőnöki

0 0 0 0 1 21

0 0 0 5 0 14

2 3 5 0 1 21

0 0 4 5 0 14

2 3 5 0 2

0 0 4 10 0

448

1428 1428 60%

952 952 40%

Heti óraszám összesen

35 756

Éves óraszám összesen

35 504

672

1260

1120 2380

48

13-14. évfolyam

Felmenő rendszerben: 

2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre a 9. és az 1/13. évfolyamon: Magasépítő technikus 54 582 03 SzakképeÁgazati sítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10107-12 Építész technikusi közös tevékenység

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

12. ögy

5/13 és 2/14.

1/13

heti óraszám e gy

0,5

heti óraszám e gy

ögy

heti óraszám e gy

0,5 0,5

Foglalkoztatás I.

Statika Építési ismeretek Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat 10108-12 Építőanyagok Építőanyagok gyártása gyakorlat 10109-12 Építőipari Építőanyagok műszaki alapismeretek Ábrázoló geometria Műszaki ábrázolás gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem 10106-12 Építési Vasbetontechnológiák és szerkezetek kivitelezésük Magasépítési gyakorlat Építésszervezés Építésszervezés gyakorlat 10110-12 Magasépítési Szilárdságtan ismeretek Magasépítéstan Építészettörténet és műemlékvédelem Műszaki informatika gyakorlat Szakmai idegen nyelv összes óra összes óra

10.

2

1

2 2

2

2 3

4 8

1

1

1

1 1

2

70

2

105

1 7

105 2 1

2

2 1 3

1 2

1 1

120

3 35

2

0,5

3

40

0,5 3 5 4 2 4 8 1,5 3 2

4

2 6

70

3

4 7

49

105

5

3 8

140

7

4 11

19

16 35

160

25

10 35

Szakiskolai végzettséggel rendelkezők érettségit adó képzése: Szakközépiskolai órák

Tantárgy

11

12

Magyar nyelv

3

3

Irodalom

4

4

Történelem

4

4

Idegen nyelv* (angol-német)

6

6

Matematika

5

5

Fizika

3

3

Informatika*

3

3

Testnevelés

1

1

Osztályfőnöki

1

1

Összesen

30

30

* csoportbontásban

14.2 Szakiskola Kifutó rendszerben:  

a 2012/2013-as tanévben indult utoljára a 9. és 11. évfolyamon SZFP II (2+2 éves rendszer) Tantárgy

Ssz.:

9. osztály

10. osztály

Összesen

1.

Osztályfőnöki

36 (1)

36 (1)

72

2.

Testnevelés és sport

180 (5)

180 (5)

360

3.

Magyar nyelv

36 (1)

36 (1)

72

4.

Magyar irodalom

72 (2)

72 (2)

144

5.

Történelem és társadalomismeret

72 (2)

72 (2)

144

6.

Idegen nyelv*

108 (3)

108 (3)

216

7.

Matematika

108 (3)

108 (3)

216

8.

Fizika

72 (2)

-

72

9.

Földünk és környezetünk

72 (2)

-

72

10.

Biológia és egészségtan

-

72 (2)

72

11.

Kémia

-

72 (2)

72

12.

Informatika*

72 (2)

72 (2)

144

13.

Szakmai orientáció

-

288 (8)

288

14.

Gyakorlat

216 (6)

-

216

15.

Pályaorientáció

72 (2)

-

72

1116 (31)

1116 (31)

2232

Összesen:

50

Ács, állványozó

11. évfolyam

12. évfolyam

33 582 01 1000 00 00

e

gy

e

gy

e

gy

Anyagismeret

1

0

1

0

2

0

Szakrajz

1

0

2

0

3

0

Építésszervezés

1

0

1

0

2

0

Munka és környezetvédelem

1

0

1

0

2

0

Szakmai ismeretek

3

0

2

0

5

0

Szakmai számítások

1

0

1

0

2

0

Vállalkozási ismeretek

1

0

1

0

2

0

Szakmai idegen nyelv

0

1

0

1

0

2

Informatika

0

1

0

1

0

2

Testnevelés

0

1

0

1

0

2

Szakmai gyakorlat

0

21

0

21

0

42

Osztályfőnöki Heti óraszám összesen

1

0

1

0

2

0

10

24

10

24 680

1632

680

1632

29%

71%

34 Éves óraszám összesen

360

11-12. évfolyam

34 864

320

1224

768 1088

2312

Bútorasztalos

11. évfolyam

12. évfolyam

33 543 01 1000 00 00

e

gy

e

gy

e

gy

Anyagismeret

1

0

1

0

2

0

Szakrajz

2

0

2

0

4

0

Szervezés

1

0

1

0

2

0

Munka és környezetvédelem

1

0

1

0

2

0

Szakmai- és gépismeret

4

0

4

0

8

0

Szakmai idegen nyelv

0

1

0

1

0

2

Informatika

0

1

0

1

0

2

Testnevelés

0

1

0

1

0

2

Szakmai gyakorlat

0

21

0

21

0

42

Osztályfőnöki

1

0

1

0

2

0

10

24

10

24 680

1632

680

1632

29%

71%

Heti óraszám összesen

34 360

Éves óraszám összesen

11-12. évfolyam

34 864

320

1224

768 1088

2312

51

Festő, díszítő, mázoló és tapétázó

11. évfolyam

12. évfolyam

33 582 04 1000 00 00

e

gy

e

gy

e

gy

Anyagismeret

2

0

2

0

4

0

Szakrajz

1

0

0

0

1

0

Építésszervezés

1

0

1

0

2

0

Munka és környezetvédelem

1

0

1

0

2

0

Szakmai ismeretek

3

0

3

0

6

0

Műszaki rajz

0

0

1

0

1

0

Vállalkozási ismeretek

1

0

1

0

2

0

Szakmai idegen nyelv

0

1

0

1

0

2

Informatika

0

1

0

1

0

2

Testnevelés

0

1

0

1

0

2

Szakmai gyakorlat

0

21

0

21

0

42

Osztályfőnöki

1

0

1

0

2

0

10

24

10

24 680

1632

680

1632

29%

71%

Heti óraszám összesen

34

34

360 Éves óraszám összesen

11-12. évfolyam

864

320

1224

768 1088

2312

Kőműves

11. évfolyam

12. évfolyam

31 582 15 1000 00 00

e

gy

e

gy

e

gy

Falazás, vakolás

2

0

4

0

6

0

Építőipari ismeretek

1

0

0

0

1

0

Szigetelések

0

0

1

0

1

0

Monolitbeton

0

0

2

0

2

0

Betonozási feladatok

2

0

0

0

2

0

Hagyományos állványzatok

1

0

0

0

1

0

Hagyományos zsaluzatok

2

0

0

0

2

0

Speciális kőműves feladatok

0

0

1

0

1

0

Vállalkozási ismeretek

1

0

1

0

2

0

Szakmai idegen nyelv

0

1

0

1

0

2

Informatika

0

1

0

1

0

2

Testnevelés

0

1

0

1

0

2

Szakmai gyakorlat

0

21

0

21

0

42

Osztályfőnöki

1

0

1

0

2

0

10

24

10

24 680

1632

680

1632

29%

71%

Heti óraszám összesen

34

34

360 Éves óraszám összesen

11-12. évfolyam

864

320

1224

1088 2312

52

768

Felmenő rendszerben: 

2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre a 9. évfolyamon: Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Magyar - Kommunikáció

2

1

-

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

2

1

0,5

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Informatika

1

-

1

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösségépítő Program

1

1

1

Összesen

18

11

9,5

34 582 01 Ács (2012-es OKJ, SZVK) Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10101-12 Építőipari közös tevékenység

10102-12 Hagyományos zsaluzat és állványzata 10318-12 Rendszerzsaluzatok és állványok

10100-12 Állványzatok

10319-12 Fémszerkezetű állványok 10099-12 Ácsszerkezetek Szakmai összes óra Szakmai összes óra

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam gyak. gyak. gyak. elm. heti elm. heti elm. heti heti ögy heti ögy heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 0,5

Foglalkoztatás II

1

Foglalkoztatás I Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Hagyományos zsaluzatok Hagyományos zsaluzatok gyakorlat Zsalu- és állványrendszerek kialakítása Rendszerzsaluzatok alkalmazása gyakorlat Hagyományos állványzatok Hagyományos állványzatok gyakorlat Fémállványok szereléstechnológiája Fémállványok alkalmazása, szerelése gyakorlat Ácsszerkezetek Ácsszerkezetek építése gyakorlat

2 2

2

2

1 1,5 2 2 2 2 2 1 2 3

4

4,5

7 7

10

10

10

17

140

53

13

15 25

10,5 140

15 25,5

34 543 02 Asztalos (2012-es OKJ, SZVK) Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és biztonság és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

11371-12 Biztonságos munkavégzés

Biztonságos munkavégzés alapjai

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

1/9. évfolyam gyak. elm. heti heti ögy óraszám óraszám

1 2 1

1

3

Faipari szakmai gyakorlat

10225-12 Asztalosipari Asztalosipari szerelés szerelési ismeretek

7 1,5

Asztalosipari szerelési gyakorlat 10226-12 Asztalosipari termékek gyártása

10228-12 Gépkezelés 10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok Szakmai összes óra Szakmai összes óra

2

2

Szerkezettanszakrajz és technológia Asztalosipari szakmai gyakorlat Gépkezelési ismeretek Gépkezelési gyakorlat Faipari szakrajz

3/11. évfolyam gyak. elm. heti heti óraszám óraszám

0,5

Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret

2/10. évfolyam gyak. elm. heti heti ögy óraszám óraszám

2

5

4,5 9

8,5

2

2 4

4

2

Gyártáselőkészítési ismeretek

2 7

10

1

10

17

140

54

15 25

10,5 140

15 25,5

34 582 04 Festő (2012-es OKJ, SZVK) Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és biztonság és biztonság

1/9. évfolyam gyak. elm. heti heti ögy óraszám óraszám

2/10. évfolyam gyak. elm. heti heti ögy óraszám óraszám

3/11. évfolyam gyak. elm. heti heti óraszám óraszám

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

1

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

10101-12 Építőipari közös tevékenység 10104-12 Szobafestő, díszítő munkák

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festése, díszítése Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Mázolás

2

1,5

10105-12 Tapétázási munkák

1,5

Szakmai összes óra

3

2

5 1,5

Szakmai összes óra

2

1

10103-12 Mázolási munkák fa-, fal-, fém Mázolási munkák és speciális gyakorlata felületeken

Tapétázási munkák

2

8

6

2,5

1,5

3

3

4

2,5

Tapétázási munkák gyakorlata

2

1 7

3

10

10

17

140

55

5

15 25

10,5 140

15 25,5

34 582 08 Kőműves (2012-es OKJ, SZVK) Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és biztonság és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

10101-12 Építőipari közös tevékenység

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Falazás, vakolás

10275-12 Falazás, vakolás

1/9. évfolyam gyak. elm. heti heti ögy óraszám óraszám

1 2 2

10276-12 Hidegburkolási feladatok

10278-12 Vegyes kőműves feladatok

2

2

1

1,5

1 2,5 6

3

2

2

1

140

Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat 10277-12 Szigetelések

3/11. évfolyam gyak. elm. heti heti óraszám óraszám

0,5

Falazás, vakolás gyakorlat

10274-12 Beton és Beton és vasbeton vasbeton szerkezetek szerkezetek

2/10. évfolyam gyak. elm. heti heti ögy óraszám óraszám

140

3

5

Víz-, hő és hangszigetelés

2

Szigetelések gyakorlat Hidegburkolási feladatok

4 2

2

Hidegburkolási feladatok gyakorlat

2

10

Vegyes kőműves feladatok

1

Vegyes kőműves feladatok gyakorlat Szakmai összes óra Szakmai összes óra

5 7

10

10

17

140

56

15 25

10,5 140

15 25,5

Felmenő rendszerben:  

2+2 éves képzésben résztvevő osztályoknak a 2013/2014-es tanévben a 11. évfolyamon kerül bevezetésre

34 582 01 Ács (2012-es OKJ, SZVK) Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/11. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

2/12. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I. 10101-12 Építőipari közös tevékenység

Foglalkoztatás I

2

10102-12 Hagyományos zsaluzat és állványzata

10318-12 Rendszerzsaluzatok és állványok

0,5

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Hagyományos zsaluzatok

3

0,5 1

1

Hagyományos zsaluzatok gyakorlat

2

Zsalu- és állványrendszerek kialakítása

2

Rendszerzsaluzatok alkalmazása gyakorlat 10100-12 Állványzatok

2

Hagyományos állványzatok

1

Hagyományos állványzatok gyakorlat 10319-12 Fémszerkezetű állványok

2

Fémállványok szereléstechnológiája

1

Fémállványok alkalmazása, szerelése gyakorlat 10099-12 Ácsszerkezetek

Ácsszerkezetek

2 3,5

7

Ácsszerkezetek építése gyakorlat Összes óra Összes óra Szabad sáv

14 11

19

21 32

11 160

32

Osztályfőnöki

1

1

Informatika

1

1

Idegen nyelv

1

1

Összes óra

35

57

21

35

34 543 02 Asztalos (2012-es OKJ, SZVK) Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

elméleti heti óraszám

1/11. évfolyam gyakorlati heti óraszám

ögy

2/12. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

11371-12 Biztonságos munkavégzés

Biztonságos munkavégzés alapjai

1

0,5

Biztonságos munkavégzés gyakorlata 10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás 10225-12 Asztalosipari szerelés

Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat

10226-12 Asztalosipari termékek gyártása

Szerkezettan-szakrajz és technológia

10228-12 Gépkezelés

Asztalosipari szakmai gyakorlat Gépkezelési ismeretek

1 2,5 8 1 4 4

Összes óra Szabad sáv

4 8

11 2,5

Gépkezelési gyakorlat 10229-12 Gyártáselőkészítési Faipari szakrajz feladatok Gyártáselőkészítési ismeretek Összes óra

2

8 1 2

1

11

21 32

11 160

32

Osztályfőnöki

1

1

Informatika

1

1

Idegen nyelv

1

1

Összes óra

35

58

21

35

34 582 04 Festő (2012-es OKJ, SZVK) Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

10101-12 Építőipari közös tevékenység

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festése, díszítése

10104-12 Szobafestő, díszítő munkák

1/11. évfolyam gyakorlati heti óraszám

ögy

2/12. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

0,5 0,5 2 3

0,5 1

2

3

Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata

10103-12 Mázolási munkák Mázolás fa-, fal-, fém és speciális Mázolási munkák gyakorlata felületeken 10105-12 Tapétázási munkák Tapétázási munkák Tapétázási munkák gyakorlata Összes óra (szakmai) Összes óra (szakmai) Szabad sáv

elméleti heti óraszám

10

9

3,5

2 5

5

2

3 5

11

7

21 32

11 160

Osztályfőnöki

1

1

Informatika

1

1

Idegen nyelv

1

1

Összes óra

35

59

21 32

35

34 582 08 Kőműves (2012-es OKJ, SZVK) Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Szakmai követelménymodulok

1/11. évfolyam Tantárgyak

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2/12. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I. 10101-12 Építőipari közös tevékenység

Foglalkoztatás I.

2

0,5

Építőipari alapismeretek

3

0,5

Építőipari alapismeretek gyakorlat

10275-12 Falazás, vakolás

Falazás, vakolás

10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek

Falazás, vakolás gyakorlat Beton és vasbeton szerkezetek

1 3

1 7

3,5

2,5

2 160

Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat 10277-12 Szigetelések

gyakorlati heti óraszám

9

Víz-, hő és hangszigetelés

2

Szigetelések gyakorlat 10276-12 Hidegburkolási feladatok

10278-12 Vegyes kőműves feladatok

Hidegburkolási feladatok

2

2

Hidegburkolási feladatok gyakorlat

4

8

Vegyes kőműves feladatok

1

Vegyes kőműves feladatok gyakorlat

Összes óra Összes óra Szabad sáv

4,5

5 11

21 32

11 160

32

Osztályfőnöki

1

1

Informatika

1

1

Idegen nyelv

1

1

Összes óra

35

60

21

35

14.3 Speciális szakiskola Kifutó rendszerben:  

a 2+2 éves képzésben résztvevő osztályoknak a 2012/2013-as tanévben a 9.évfolyamon indult utoljára Heti óraszámok évfolyamonként

Tantárgy

9.

10.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2

2

Idegen nyelv

2

2

Matematika

3

3

Informatika

2

2

Természetismeret – Biológia, egészségtan

1

1

2,5

2,5

1,5

1,5

Pályaorientáció

2

-

Szakmai előkészítő ismeretek

5

-

Szakmai alapozó ismeretek

-

7

Testnevelés és sport

5

5

Természetismeret – Fizika Természetismeret - Kémia Földrajz

Osztályfőnöki

1

1

Kötött óraszám

31

28

Szabadon tervezhető

2

2

Kötelező óraszám a törvény alapján

33

33

Élelmiszer, vegyiárú és gyógynövény eladó 11. évfolyam 36

12. évfolyam 32

Összes óraszám

Elméleti óraszám

Osztályfőnöki

1

1

68

68

0

Testnevelés

1

1

68

0

68

Idegen nyelv

1

1

68

68

0

Informatika

1

1

68

0

68

Vállalkozási és jogi ismeretek

1

1

68

68

0

Áruismeret

3

4

236

236

0

Kereskedelmi ismeretek

3

2

172

172

0

Tantárgy hetek száma

Gyakorlati óraszám

Munkavédelem

1

1

68

68

0

Szakmai gyakorlat

21

21

1428

0

1428

Szakmai gyakorlat (összefüggő nyári)

120

0

120

0

120

Összesen:

1224

1224

2364

680

1684

Heti óraszám:

33

33

Heti óraszám elmélet:

12

12

Heti óraszám gyakorlat:

21

21

61

28,80%

Felmenő rendszerben: 

a 1+2 éves képzésben résztvevő osztályoknak (1 előkészítő és 2 szakképző évfolyam)

Előkészítő évfolyam: Műveltségterület

Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

6

216

Idegen nyelv

Idegen nyelv

2

72

Matematika

Matematika

6

216

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

36

Állampolgári ismeretek

1

36

Ember a természetben

Természetismeret

4

144

Művészetek

Műszaki rajz, vizuális nevelés

2

72

Informatika

Informatika

2

72

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Pályaorientáció

1

36

Szakmai alapozó ismeretek

4

144

Testnevelés és sport

5

180

Osztályfőnöki óra

1

36

35

1260

Testnevelés és sport

Összesen

14.4 Köznevelési Hídprogram

HÍD I. program Műveltségi területek

Óraszámok (34 hét) Éves

Heti

Kommunikáció és anyanyelv

180

5

Élő idegen nyelv (angol, német)

50

1,5

Matematika

60

2

Társadalom és jelenkor-ismeret

50

1,5

Természetismeret

100

3

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok

200

6

Szakmaismeret

200

6

Testnevelés és sport

180

5

Ősszes

1020

30

62

HÍD II. program Évfolyam/

HÍD/2/1.

HÍD/2/2.

HÍD/2/1.

HÍD/2/2.

A

A

B

B

2 éves

2 éves

2 éves

2 éves

1. év

2. év

1. év

2. év

Kommunikáció és anyanyelv

5

3

3

2

Élő idegen nyelv (angol, német)

4

3

3

2

Matematika

5

3

3

2

Társadalom és jelenkor-ismeret

3

2

2

1

Természetismeret

4

2

2

1

Alapvető munkavállalói és életpályaépítési modulok

1

1

1

1

Testnevelés és sport

2

2

2

0

Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program)

1

1

1

1

Informatika

2

2

2

1

Összes közismeret

27

19

19

11

Tantárgyak

Asztalosipari szerelő Heti óraszám Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak elm.

10227-12

Biztonságos alapjai

munkavégzés

Biztonságos munkavégzés

Biztonságos gyakorlata

munkavégzés

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

Faipari szakmai gépismeret

és

H/II/1

H/II/2

évfolyam

évfolyam

gyak.

ögy

0,5

elm.

gyak.

0,5

1

1

1,5

3 105

Faipari szakmai gyakorlat

10225-12

Asztalosipari ismeretek

szerelési

Asztalosipari szerelés

Asztalosipari gyakorlat

szerelési

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

2

7

1

1,5 2

3

3

5

Összes heti/ögy óraszám

8

63

5 105

11 16

Famegmunkáló Szakmai követelménymodulok 11371-12 Biztonságos munkavégzés 10224-12

Heti óraszám H/II/1 évfolyam gyakorlati

Tantárgyak elméleti Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret

Alapvető tömörfa Faipari szakmai gyakorlat megmunkálás Asztalosipari szerelési 10225-12 ismeretek Asztalosipari Asztalosipari szerelési szerelés gyakorlat 10228-12 Gépkezelési ismeretek Gépkezelés Gépkezelési gyakorlat Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám

H/II/2 évfolyam elméleti gyakorlati

ögy

1,5 2 2

2 5

6 105

2

1

2

4

1

2 2

5

5

11 16

6,5 105

15 21,5

Élelmiszer, vegyi áru és gyógynövény eladó Szakmai követelménymodulok

Heti óraszám H/II/1 évfolyam gyak.

Tantárgyak

10025-12 A működtetés szabályai A kereskedelmi egység A működtetés szabályai működtetése gyakorlat 11507-12 Áruforgalom Az áruforgalom Áruforgalom gyakorlata lebonyolítása 10028-12 Áruforgalmazás Az élelmiszerek, vegyi Áruforgalmazás gyakorlata áruk és gyógynövények Értékesítés idegen nyelven forgalmazása Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám

elm. 1

ögy

H/II/2 évfolyam elm. gyak. 1

3

3

2

2 2

5 105

2

3

5

8

1

2

6

10 16

64

8 105

16 24

Építményzsaluzat és fémállvány szerelő Szakmai követelménymodulok 10101-12 Építőipari közös tevékenység 10102-12 Hagyományos zsaluzat és állványzata

Heti óraszám Tantárgyak

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Hagyományos zsaluzatok Hagyományos zsaluzatok gyakorlat Zsalu- és állványrendszerek 10318-12 kialakítása Rendszerzsaluzatok és Rendszerzsaluzatok állványok alkalmazása gyakorlat Fémállványok 10319-12 szereléstechnológiája Fémszerkezetű Fémállványok alkalmazása, állványok szerelése gyakorlat Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám

elméleti 4

H/II/1 évfolyam gyakorlati

ögy

H/II/2 évfolyam elméleti gyakorlati

4 5 3 105

4 7 3,5 7

9

7 16

65

7,5 105

14 21,5

15 Az alkalmazott tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok lehetőleg olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, amennyiben ez nem megvalósítható; akkor előzetesen a szülői munkaközösség jóváhagyását kell kérni. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, építőipari szaktárgyak, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév megkezdése előtt tájékoztatjuk. A szaktanárok által összeállított tankönyvjegyzéket az iskola szülői munkaközösségével jóváhagyatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév megkezdéséig a szülő kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek az alábbi szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!  Azokat az eszközöket részesítjük előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Az iskola biztosítja a normatív kedvezmény jogcímén, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékos, 3 vagy többgyermekes családban élő, egyedülálló szülő által nevelt, valamint rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Ennek formái a következők: az iskolától történő kölcsönzés és a normatív támogatás alapján a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás. Családi pótlékról nem kell hivatalos igazolást kérnie az iskolának. Elégséges meggyőződnie a családi pótlék összegéről, mert abból megállapítható, hogy milyen jogcímen folyósították azt. A családi pótlék összege igazolható bármi módon: bérjegyzékkel, számlakivonattal, postai utalvánnyal vagy egyéb módon. Az igénylés jogszerűségéért a szülő a felelős! Az iskolának nem kell vizsgálnia a bejelentés valódiságát. Ha a bemutatott utalványból, iratból nem állapítható meg egyértelműen a címzett személye, akkor az iskola írassa rá a szülővel a tanuló nevét, és írassa alá a szülővel. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, ill. más támogatásokból, egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

66

16 Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt kivételekkel az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a NAT testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy (az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően) különféle más sporttevékenységekre fordítható. A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy (a tanuló kérelme alapján) sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel.

67

17 Választható tantárgyak, foglalkozások Tanulóink a tanórai foglalkozásokon túl, érdeklődési körüknek megfelelő vagy a tanulmányi kötelezettségeik eredményes teljesítéséhez szükséges foglalkozások közül választhatnak. Ezek lehetnek:  szakkörök  öntevékeny diákkörök  tömegsport  korrepetálás  versenyfelkészítés  stb. A foglalkozások indításának alapelvei:    

Segítse a tanulók érettségi és szakmai vizsgákra történő felkészítését Segítse a tanulók tehetségének kibontakoztatását, a felzárkózást A csoportok 15 fővel indíthatók A foglalkozást vezető tanár éves munkatervet készít, amit minden tanév szeptember 30-ig jóváhagyásra lead a területvezetőnek (igh.)  A foglalkozásokról a szaktanár foglalkozási naplót vezet. A tanévzáró értekezleten a foglalkozásokon végzett munkáról, elért eredményekről a szaktanár tájékoztatót ad.

68

18 Választható érettségi vizsgatárgyak Minden tanuló - saját választása szerint - középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehet. Minden érettségi vizsgára jelentkező tanulónak legalább öt tantárgyból kell vizsgáznia. Kötelező vizsgatantárgyak:     

magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv (angol vagy német nyelv) 2017-től szakmai érettségi tárgy

Kötelezően választható vizsgatantárgyak (Utoljára a 2013/14 évben 10. évfolyamot kezdő tanulók számára):    

fizika, építészeti és építési alapismeretek (szakmai előkészítő tantárgy), informatika, testnevelés.

Iskolánk a központi vizsgakövetelményekre épülő érettségi vizsgatárgyakból biztosítja a felkészítést az alábbiak szerint: 



közép és emelt szinten: o magyar nyelv és irodalom o történelem o matematika o idegen nyelv (angol vagy német nyelv) o fizika, o építészeti és építési alapismeretek (szakmai előkészítő tantárgy), közép szinten: o informatika, o testnevelés.

69

19 A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként 19.1 Angol nyelv 1. Személyes vonatkozások, család

– – – –

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek

2. Ember és társadalom

– – – – – – – –

A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk

– Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) – A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek – A városi és a vidéki élet összehasonlítása – Növények és állatok a környezetünkben – Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? – Időjárás

4. Az iskola

– – – –

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa

– –

Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód

– Napirend, időbeosztás – Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) – Étkezési szokások a családban – Ételek, kedvenc ételek – Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben – Gyakori betegségek, sérülések, baleset – Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

– – – – –

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események

8. Utazás, turizmus

– – – –

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika

– –

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 70

19.2 Építészeti és építési alapismeretek 1. Építési anyagok 1.1 Az építési anyagok tulajdonságai.

Fizikai, hidrotechnikai, hőtechnikai, akusztikai tulajdonságok. Az építőanyagok szilárdsági tulajdonságai.

1.2 Építőanyagok. 1.2.1 A természetes kövek. A kövek keletkezés és felhasználás szerinti csoportosítása. A kövek legfontosabb fizikai és mechanikai tulajdonságai. 1.2.2 Kerámiák.

Kerámiák csoportosítása. Vályogtermékek. Az agyaggyártmányok minőségi előírásai és a szabványos követelményei.

1.2.3 A kötőanyagok, az A kötőanyagok fajtái, jellemzői, alkalmazásuk. adalékanyagok és az építési Adalékanyagok csoportosítása, tulajdonságai, vizsgálata. Szemmegoszlási görbe víz. értékelése, adalékanyag összetételének javítása. Építési víz. 1.2.4 A betonok.

Beton fogalma, fajtái, jelölésük. Frissbeton jellemzői. A megszilárdult beton jellemzői.

1.2.5 A fémgyártmányok.

Fémek tűz és korrózió elleni védelme. Fém- és acéltermékek és szerkezetek. Egyéb fémek, fémtermékek, fémszerkezetek.:

1.2.6 A műanyag gyártmányok.

A műanyag gyártmányok csoportosítása előállításuk alapján. A műanyagok fizikai és kémiai tulajdonságai. Műanyag termékek építőipari alkalmazása.

1.2.7 A habarcsok.

Habarcsok csoportosítása kötő-, adalékanyagaik, és felhasználásuk szerint. Habarcsok tulajdonságai, azok vizsgálata

1.2.8 Az építőipari faáruk. A fa szerkezete, felépítése. Az építőfa Fontosabb hazai fafajták és azok jellemzői. A fa szárítása, kezelése, a fa hibái, faanyagok védelme. A fa feldolgozása, szállítása, raktározása. Faáruk. 1.2.9 Az építési üvegek.

Az üvegek alapanyaga, gyártása. Építőipari üvegfajták, felhasználásuk, szállításuk.

1.2.10 A szigetelőanyagok. Hőtechnikai fogalmak, hőszigetelő anyagok. A zaj elleni védelem, hangszigetelő anyagok. Hangszigetelések. Talaj-, üzemi, használati és csapadékvíz, talajnedvesség és talajpára elleni szigetelések anyagai. 1.2.13 A segédanyagok és felületképzők.

Felületi bevonatok, védőbevonatok anyagai. Felületkiegyenlítő masszák, pótlások, kiegészítések anyagai. Ragasztók, festékek, színezők, tartósítók, oldók és égetők. Meghatározásuk, felhasználásuk, tárolásuk, védelmük.

1.3. Építőanyagok vizsgálata. 1.3.1 A laboratóriumi vizsgálatok előkészítése.

A laboratóriumi vizsgálatok célja, módszerei. A mérés eszközei, módszerek, mértékegységek.

71

1.3.2 Az építési anyagok Sűrűség mérése. általános tulajdonságainak Sűrűség mérése areométerrel, piknométerrel és Le Chatelier-Candlot vizsgálata. készülékkel. A testsűrűség meghatározása Arkhimédész-mérleggel. Halomsűrűség mérése. Tömörség és hézagosság, hidrotechnikai tulajdonságok vizsgálata. Nedvességtartalom vizsgálata. Nyomó, húzó, nyíró, hajlító és kopásállósági tulajdonságok. Brinell és Rockwell keménységvizsgálatok. Poldi-kalapács és Schmidt-kalapács használata. Kőzetek, faanyag, égetett agyagáruk, műanyagok vizsgálata. Fémek és betonok vizsgálata. 1.3.3 Az építőanyagok szilárdsági vizsgálatának értékelése.

Anyagvizsgálati jegyzőkönyv. Az építőanyagok szilárdsági vizsgálatának értékelése.

2. A műszaki ábrázolás 2.1 A műszaki ábrázolás alapjai. 2.1.1 Alapfogalmak.

A műszaki rajz feladata. Rajzeszközök és alkalmazásuk.

2.1.2 Rajzi alapismeretek.

A rajzlapok jellemzői, feliratmező. A kis- és nagybetűk rajzolása. Vonalgyakorlatok és méretezési gyakorlatok: Méretarányok alkalmazása. Méretmegadás alkalmazása. Rajzi szabványok (vonalak, feliratmező, méretmegadás stb.). A műszaki rajz formai követelményeinek alkalmazása.

2.1.3 Ábrázolási módok.

Vetületi ábrázolás. Perspektivikus és axonometrikus ábrázolás.

2.2 Ábrázoló geometria. 2.2.1 Síkmértani alapfogalmak.

Síkmértani alapfogalmak. Szög, szögpárok szerkesztése. Pont és egyenes, párhuzamos egyenesek távolságának szerkesztése. A kör és részeinek szerkesztése. Síkidomok szerkesztése.

2.2.2 Térmértani alapfogalmak.

Térelemek: pont, egyenes, sík. Térelemek kölcsönös helyzete. Egyenes valódi hossza.

2.2.3 A testek osztályozása. Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk. Forgástestek és származtatásuk. 2.2.4 Vetületek.

Vetítési módok alkalmazása. Képsíkrendszer. Képsíkok egyesítése.

2.2.5 Az axonometrikus ábrázolás szabályai.

Az axonometrikus ábrázolás tengelyei. Különböző axonometriák (izometrikus, frontális, dimetrikus.)

2.2.6 Rekonstrukció.

Vetületi ábráról síklapú és forgástestek rekonstrukciója. Hiányos vetületi ábrák pótlása és vetület- összeválogatás utáni rekonstrukció.

2.2.7 Síkmetszések.

Sík és egyenes döféspontja. Általános helyzetű egyenes és testek döféspontjainak szerkesztése. Két sík metszésvonala. Valódi nagyság meghatározása, a metszett idom valódi nagysága.

2.3 Építészeti műszaki rajz alapjai. 72

2.3.1 Szabványos jelölések Építészeti rajzok jelölései: anyagjelölések, falak jelölése, nyílászárók jelölése, a műszaki rajzokon. kémények, hornyok, fal- és födémáttörések jelölése. 2.3.2 Helyszínrajz szerkesztése.

Átnézeti helyszínrajz. Beépítési terv. Engedélyezési helyszínrajz. Közmű helyszínrajz.

2.3.3 Építmények tervrajzai.

Az építészeti rajzok fajtái. Alaprajz szerkesztésének menete. Metszet szerkesztése. Homlokzatok szerkesztésének lépései. Részletrajzok szerkesztése.

2.3.4 Az építési tervdokumentáció.

Az építési tervdokumentáció részei. Tervrajzok: - építésztervek, statikai (szerkezet-) tervek, - épületgépészeti munkák tervei, - közműtervek, - organizációs tervek. Terviratok: - műszaki leírás, - költségvetés (költségvetés-kiírás). Építési engedély. Tervmellékletek.

2.3.5 A tervek sokszorosítása, dokumentálás.

Tervek összeállítása, dokumentálása. Tervek tárolása.

3. Építési ismeretek 3.1. Az épületszerkezetek. 3.1.1 Az épületszerkezetek Az épületszerkezetek osztályozása helyzetük, szerepük és a teherviselés szerint. osztályozása. 3.2. Alépítményi munkák. 3.2.1 Földmunkák.

Irtási munkák. Föld- és sziklamunkák. A talajok osztályozása. Talajvíz, talajnedvesség, talajpára. Talajjavítás, víztelenítés. Biztonsági követelmények. Munkaárkok, munkagödrök. Tömörítés. Dúcolás, szádfalazás.

3.2.2 Alapozások.

Síkalapozások. Mélyalapozások.

3.2.3 A talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelések.

Talajnedvesség elleni szigetelések. Talajvíznyomás elleni szigetelések.

3.3. Segédszerkezetek.

Zsaluzatok. Dúcolások. Munka- és balesetvédelmi előírások.

3.4 Felépítményi munkák. 3.4.1 Függőleges teherhordó szerkezetek.

A falazatok szerkezeteinek ismertetése. A falazatok csoportosítása. Pillérek, oszlopok. Falazási munkák munkavédelmi előírásai.

3.4.2 Vízszintes Kiváltók, gerendák. Boltövek. teherhordó és térelhatároló Födémszerkezetek osztályozása, fajtái, kialakításuk. Födémek építésének szerkezetek. biztonsági előírásai. Boltozatok csoportosítása. 73

3.4 Talajmechanika.

Talajok alkotórészei, alkotórészeinek arányai. Talajok állapotjellemzői: víztartalom, vízmozgás a talajban, sűrűség, konzisztencia Talajok alakváltozása, feszültségek a talajban, süllyedés. A talajmechanikai szakvélemény tartalma, értelmezése.

4. Építésszervezési ismeretek 4.1 Organizációs tervek. Organizációs tervek fogalma, értelmezése 4.2 Anyagmennyiség meghatározása.

Kiviteli tervek alapján idomtervek készítése. Normagyűjtemények. Kiviteli tervek alapján méretkimutatás összeállítása

4.3 Anyagrendelés.

Építési ütemterv és anyagbiztosítás összehangolása, anyagszükségletek. Helyszínre érkező építési anyagok, valamint szerkezetek fogadása, dokumentálása, deponáltatása.

4.4 Segédüzemek működtetése.

A kivitelezés segédüzemei és működtetési előírásai (út, víz, energia). Betonkeverő- telep létesítése. Habarcsüzem telepítése. Ácstelep telepítése. Vasszerelő-telep az építés helyszínén.

5. Munkavédelem 5.1 A munkavédelem feladata. 5.2 A balesetek megelőzése. 5.3 Foglalkozás egészségügy.

A munkavédelem fogalma, területei és feladatai. A baleset és a munkabaleset fogalma. A baleset bekövetkezése. A baleset kivizsgálása. A foglalkozás egészségügy tárgyköre. Foglalkozási ártalmak, betegségek.

5.4 A munkavégzés tárgyi A munkavállalók jogai és kötelességei. Munkahelyek munkavédelmi és személyi feltételei. követelményei. Az egyéni (személyi) védelem 5.5 Elsősegélynyújtás. Újraélesztés. Vérzéses balesetek. Csonttörések. Koponyasérülés. Gerincsérülés. Égési sérülések. Mérgezések. Áramütés.

6. Statika 6.1 Alapfogalmak. 6.1.1 Statikai alapfogalmak. Alapfogalmak Az egyensúly fogalma. Az erő nyomatéka. A statika alaptételei. Az erő felbontása merőleges komponensekre. 6.2 Erők, erőrendszerek. 6.2.1 Síkbeli erőrendszerek összetétele. 6.2.2 Síkbeli erőrendszer egyensúlyozása.

Eredő meghatározása. Síkbeli erők összetételének különleges esetei. Egyensúlyozás egy erővel. Egyensúlyozás két erővel.

6.3 Tartók vizsgálata. 6.3.1 A tartók csoportosítása. 6.3.2 Határozott tartók belsőerő ábrái.

Síkbeli tartószerkezetek csoportosítása, támaszelemei, kialakítása. Vízszintes helyzetű, határozott tartók belsőerő ábráinak szerkesztése számított értékek alapján.

6.4 Tartók terhei.

A tartószerkezetekre ható terhek csoportosítása, hatása.

74

19.3 Fizika 1. Mechanika 1.1. Newton törvényei 1.1.1. Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapot, - változás Tehetetlenség, tömeg. Inerciarendszer 1.1.2. Newton II. törvénye Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Zárt rendszer. Szabaderő, kényszererő 1.1.3. Newton III. törvénye Erőlökés 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték Erőpár Egyszerű gépek: Lejtő, emelő, csiga. Tömegközéppont 1.3. Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Helyvektor, elmozdulásvektor 1.3.1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő 1.3.2. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi gyorsulás (→5.1) 1.3.3. Összetett mozgások 1.3.4. Periodikus mozgások 1.3.4.1. Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő 1.3.4.2. Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fázis Rezgésidő, frekvencia Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgő rendszer energiája. Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia 1.3.4.3. Mechanikai hullámok (→ 3.6, 3.7) Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia Visszaverődés, törés jelensége, törvényei Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató Hangforrás, hanghullámok Hangerősség, Hangmagasság Hangszín 1.4. Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Emelési munka Súrlódási munka Energia, energiaváltozás (→ 4.4) Mechanikai energia: Mozgási energia Rugalmassági energia Helyzeti energia Energiamegmaradás törvénye (→2.5) Teljesítmény Hatásfok (→ 2.8) 75

2. Termikus kölcsönhatások 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia Anyagmennyiség, mól Avogadro törvénye (→ 4.1) 2.2. Hőtágulás Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Folyadékok hőtágulása 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje (→ 4.1) Hőmozgás 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (→1.4) 2.5.1. Termikus, mechanikai kölcsönhatás Hőmennyiség, munkavégzés 2.5.2. A termodinamika I. főtétele zárt rendszer Belső energia Adiabatikus állapotváltozás 2.6. Kalorimetria Fajhő, hőkapacitás Gázok fajhői 2.7. Halmazállapot- változások 2.7.1. Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont 2.7.2. Párolgás, lecsapódás Párolgáshő Forrás, forráspont, forráshő Szublimáció Telített és telítetlen gőz 2.7.3. Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai A levegő páratartalma Csapadékképződés 2.8. A termodinamika II. főtétele 2.8.1. Hőfolyamatok iránya Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok 2.8.2. Hőerőgépek (→ 1.5, 4.4) Hatásfok

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1. Elektromos mező 3.1.1. Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye 3.1.2. Az elektromos mező jellemzése Térerősség Erővonalak, -fluxus Feszültség Homogén mező 3.1.3. Töltések mozgása elektromos mezőben (→ 1.2) 3.1.4. Töltés, térerősség a vezetőkön Töltések elhelyezkedése vezetőkön Térerősség a vezetők belsejében és felületén Csúcshatás Az elektromos mező árnyékolása Földelés 3.1.5. Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Feltöltött kondenzátor energiája

76

3.2. Egyenáram 3.2.1. Elektromos áramerősség Feszültségforrás, áramforrás Áramerősség- és feszültségmérő műszerek 3.2.2. Ohm törvénye Ellenállás Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az eredő ellenállás 3.2.3. Félvezetők Félvezető eszközök 3.2.4. Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Hő-, mágneses, vegyi hatás (→ 4.2) Galvánelemek, akkumulátor 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.3.1. Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű 3.3.2. A mágneses mező jellemzése Indukcióvektor Indukcióvonalak, indukciófluxus 3.3.3. Az áram mágneses mezeje Egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag 3.3.4. Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre Lorentz-erő 3.4. Az időben változó mágneses mező 3.4.1. Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció Lenz törvénye (→1.4) Önindukció Tekercs mágneses energiája 3.4.2. A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma Generátor, motor, dinamó Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség 3.4.3. A váltakozó áram teljesítménye és munkája Transzformátor 3.5. Elektromágneses hullámok 3.5.1. Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak (→2.9) Párhuzamos rezgőkör Rezonancia Antenna, szabad elektromágneses hullámok

77

3.6. A fény mint elektromágneses hullám 3.6.1. Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Fénysebesség 3.6.2. Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei - Snellius-Descartes törvény Prizma Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverődés, határszög (száloptika) Diszperzió Színképek (→ 4.2) Homogén és összetett színek Fényinterferencia, Fénypolarizáció, polárszűrő Lézerfény 3.6.3. A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső 3.6.4. A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1. Az anyag szerkezete (→ 2.4) Atom Molekula Ion Elem Avogadro-szám (→ 2.1, 2.3) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység 4.2. Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Elektronburok Rutherford-féle atommodell Atommag 4.2.1. A kvantumfizika elemei Planck-formula Foton (energiakvantum) Fényelektromos jelenség Kilépési munka Fotocella (fényelem) Vonalas színkép (→ 3.6, 5.2) Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr- posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapot Ionizációs energia 4.2.2. Részecske- és hullámtermészet A fény mint részecske Tömeg-energia ekvivalencia (→ 1.5) Az elektron hullámtermészete 4.2.3. Az elektronburok szerkezete Fő- és mellékkvantum- szám Pauli-féle kizárási elv Elektronhéj

78

4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.3.1. Az atommag összetétele Proton Neutron Nukleon Rendszám Tömegszám Izotóp Erős (nukleáris) kölcsönhatás Magerő Tömeghiány (→1.5) Kötési energia 4.3.2. Radioaktivitás Radioaktív bomlás α-, β-, γ-sugárzás Magreakció Felezési idő Bomlási törvény Aktivitás Mesterséges radioaktivitás Sugárzásmérő detektorok 4.3.3. Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Lassítás Láncreakció Hasadási energia Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia (→ 2.8, 1.5) Szabályozatlan láncreakció Atombomba 4.3.4. Magfúzió A Nap energiája (→ 5.2) Hidrogénbomba 4.4. Sugárvédelem Sugárterhelés Háttérsugárzás Elnyelt sugárdózis Dózisegyenérték

5. Gravitáció, csillagászat 5.1. A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás Kepler-törvényei (→ 6.2) Súly és súlytalanság Nehézségi erő Potenciális energia homogén gravitációs mezőben (→ 1.5) Kozmikus sebességek 5.2. Csillagászat Fényév Vizsgálati módszerek, eszközök (→ 4.2) Naprendszer Nap (→ 4.4) Hold Üstökösök, meteoritok A csillagok (→ 4.4) A Tejútrendszer, galaxisok Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie- család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő

79

6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belső égésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Kvantummechanika Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők

19.4 Informatika 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek

2. Informatikai alapismeretek - hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok

3. Informatikai alapismeretek - szoftver

80

3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk

5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelő használata 5.1.1. A program indítása 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap 5.3. Adatok a táblázatokban 5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény 5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartományformázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása 81

5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák

6. Adatbázis-kezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata

7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata 7.2. Web-lap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Web-lap készítése Web- szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek

8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta ...) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása 82

9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

19.5 Magyar nyelv és irodalom 1. MAGYAR NYELV 1.1. Ember és nyelv

A nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal.

1.2. Kommunikáció 1.2.1. A jel, a jelrendszer 1.2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció 1.2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 1.2.5. Személyközi kommunikáció 1.2.6. A tömegkommunikáció

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció. A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák). A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi nyilvános és magánéleti - élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra.

1.3. A magyar nyelv A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. története A magyar nyelv történetének fő szakaszai: Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. 1.3.1. A magyar nyelv A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. rokonsága A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária1.3.2. Nyelvtörténeti siralom főbb jellemzői. korszakok A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása - példák 1.3.4. Nyelvművelés alapján. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése. 83

1.4. Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok 1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat 1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség 1.4.4. Tömegkommuniká ció és nyelvhasználat

A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng). Az egynyelvű szótárak ismerete. A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés).

1.5. A nyelvi szintek Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. 1.5.1. Hangtan 1.5.2. Alaktan és szótan Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú szövegek létrehozásában. 1.5.3. Mondattan 1.5.4. A mondat A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. szintagmatikus szerkezete A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása 1.5.5. A mondat a (alkalmazkodása) és helyesírásuk. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szövegben 1.5.6. Logikai és szószerkezetek alkotásában. grammatikai viszonyok az A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. összetett mondatban A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. Az alapszófajok, a viszonyszók és a 1.5.7. Szókincs és mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. frazeológia A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszerű mondat részei; felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg. A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok. Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása.

84

1.6. A szöveg 1.6.1. A szöveg és a kommunikáció 1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése 1.6.3. Szövegértelmezés 1.6.4. A szöveg szóban és írásban 1.6.5. Az intertextualitás 1.6.6. A szövegtípusok 1.6.7. Szöveg a médiában

A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés. A szöveg szóban és írásban. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. A szöveg felépítése, egységei – külső körülmények: szövegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés.) A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása.

1.7. A retorika alapjai A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. 1.7.1. A nyilvános beszéd A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. 1.7.2. Érvelés, megvitatás, Az élőbeszéd fajtái. vita A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a 1.7.3. A megszólalásig. Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. szövegszerkesztés A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. eljárásai Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). 1.8. Stílus és jelentés 1.8.1. Szóhasználat és stílus 1.8.2. A szójelentés

Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. A szóhasználati jelentés alapjai - az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete.

85

1.8.3. Állandósult nyelvi formák 1.8.4. Nyelvi- stilisztikai változatok 1.8.5. Stíluseszközök 1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat

Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák). A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése stb.). A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minősége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások - példák alapján.

2. IRODALOM 2.1. Szerzők, művek 2.1.1. Életművek

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése.

2.1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek - legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek..

2.1.3. Látásmódok

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével.

86

2.1.4. A kortárs irodalomból

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés.

2.1.5. Világirodalom

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása.

2.1.6. Színház- és drámatörténet

Színház és dráma különböző korszakokban. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája

2.1.7. Az irodalom határterületei

Az irodalom kulturális határterületei -népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat).

2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. motívumok

Témák, Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makro-kozmosz, felnőtt-gyermek, férfi-nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák). 2.2.2. Műfajok, poétika A műnemek és műfajok felismerése. Alapvető versformák felismerése. Poétika fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, értelmezésében. Azonos műfajú alkotások összehasonlítása.

87

2.2.3. Korszakok, A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a stílustörténet szimbolizmusig. 2.2.3.1. Irodalomtörténet

19.6 Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1. Halmazok 1.1.1. Halmazműveletek 1.1.2. Számosság, részhalmazok

Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő műveleteket: egyesítés, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat. Véges halmazok elemeinek száma.

1.2. Matematikai logika 1.2.1. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni. Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát. Értse és egyszerű feladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet. Ismerje az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a halmazműveletekkel. Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát. Használja helyesen a „minden”, „van olyan” kvantorokat. Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni. Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” feltétel fogalmát.

1.3. Kombinatorika

Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat.

1.4. Gráfok

Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok segítségével.

2. Számelmélet, algebra 2.1. Alapműveletek

Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás).

2.2. A természetes Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, számok halmaza, többszörös, prímszám, összetett szám). számelméleti ismeretek Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok 2.2.1. Oszthatóság legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. 2.2.2. Számrendszerek Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni feladatokban. Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani. Tudjon más számrendszerek létezéséről. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont. Helyiértékes írásmód. 88

2.3. Racionális irracionális számok

és Tudja definiálni a racionális számot és ismerje az irracionális szám fogalmát. Adott n (n‫א‬N) esetén tudja eldönteni, hogy irracionális szám-e.

2.4. Valós számok

Ismerje a valós számkör felépítését (N, Z, Q, Q*, R), valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát. Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen. Tudja az abszolútérték definícióját. Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal. gyök, A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén. Ismerje és használja a hatványozás azonosságait. Definiálja és használja az fogalmát. Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait. Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra.

2.5. Hatvány, logaritmus

2.6. Betűkifejezések 2.6.1. Nevezetes azonosságok

Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját. Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: (a + b)2; (a - b)2; (a + b)3; (a - b)3; a2 - b2; a3 - b3; Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása).

2.7. Arányosság 2.7.1. Százalékszámítás

Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Tudjon arányossági feladatokat megoldani. Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása.

2.8. Egyenletek, Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát. egyenletrendszerek, Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus egyenlőtlenségek, megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, egyenlőtlenségúj ismeretlen bevezetése stb. rendszerek Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket megoldani. 2.8.1. Algebrai egyenletek, Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása. egyenletrendszerek Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok Elsőfokú egyenletek, megoldásában. egyenletrendszerek Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Másodfokú egyenletek, Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát. egyenletrendszerek Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet. Magasabb fokú egyenletek Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Négyzetgyökös egyenletek Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása. Tudjon típusú egyenleteket megoldani. 2.8.2. Nem algebrai Tudjon |ax + b| = c típusú egyenleteket algebrai és grafikus módon, valamint egyenletek Abszolútértékes |ax + b| = cx + d típusú egyenleteket megoldani. egyenletek Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat Exponenciális és megoldani. logaritmikus egyenletek Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat Trigonometrikus egyenletek megoldani. Ismerje az egyenlőtlenségek alaptulajdonságait (mérlegelv 2.8.3. Egyenlőtlenségek, alkalmazása). egyenlőtlenség- rendszerek Egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek és egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenség-rendszerek megoldása.

89

2.9. Középértékek, Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, egyenlőtlenségek használatuk.

19.7 Német nyelv TÉMAKÖRÖK 1. Személyes - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) vonatkozások, család - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek 2. Ember és társadalom

- A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfiszerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk

- Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás

4. Az iskola

- Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

5. A munka világa 6. Életmód

7. Szabadidő, művelődés, - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik szórakozás - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események

90

8. Utazás, turizmus

- A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

19.8 Testnevelés A) Elméleti ismeretek TÉMÁK 1. A magyar sportsikerek

Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete.

2. A harmonikus testi fejlődés

A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések).

3. Az egészséges életmód

Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük.

4. Testi képességek Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. 5. Gimnasztika

A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai.

6. Atlétika

A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege.

7. Torna

A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál.

8. Ritmikus gimnasztika

Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. Mozgás és zene kapcsolata a ritmikus gimnasztika és az aerobik sportágakban.

9. Küzdősportok, Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték önvédelem ismertetése és a választás indoklása. 10. Úszás

Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében.

11. Testnevelési és Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az sportjátékok összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok).

91

12. Természetben Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb űzhető sportok szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.

B) Gyakorlati ismeretek TÉMÁK 1. Gimnasztika

Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. A szabadon összeállított 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.

2. Atlétika Futások

Egyik futószám választása kötelező: 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: legfeljebb: 9,8 s Fiúk: legfeljebb: 8,8 s 2000 méteres síkfutás Lányok: legfeljebb: 10:30 perc Fiúk: legfeljebb: 9:00 perc

Ugrások

A két ugrószámból egy választása kötelező. Az ugrás technikája egyénileg választható: Magasugrás Lányok: minimummagasság: 110 cm Fiúk: minimummagasság: 125 cm Távolugrás Lányok: minimumtávolság 330 cm Fiúk: minimumtávolság: 410 cm

Dobások

Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása. Kislabdahajítás (javasolt a Magyar Atlétikai Szövetség által rendszeresített új típusú kislabda használata) Lányok: minimumtávolság: 20 m Fiúk: minimumtávolság: 30 m. Súlylökés Lányok 4 kg-os súlygolyóval minimumtávolság: 5,5 méter Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval Minimumtávolság: 7,5 méter

3. Torna

A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, és egy további szer kötelezően választható. Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát.

Talajtorna

Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása. Kötelező elemek: gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás. Javasolt elemek: kézen átfordulások, billenések, összekötő elemek.

Szekrényugrás

Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes széltében, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen.

Felemáskorlát

4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: ostorlendület, térdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás. Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás.

92

Gerenda

5 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: járás, felugrás, testfordulat, hasonfekvés, leugrás. Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hanyattfekvés, gurulóátfordulás stb.

Ritmikus gimnasztika

Különböző elemekből álló szabadgyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 s). Javasolt elemek: érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása.

Gyűrű

4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás. Ajánlott elemek: futólagos támaszba kerülés, lebegőfüggés, hátsó függés, vállátfordulás előre, leterpesztés stb.

Nyújtó

4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, térd fellendülés, kelepforgás, alugrás Ajánlott elemek: malomfellendülés, nyílugrás stb. Az elemek alacsony vagy magas nyújtón is bemutathatóak.

Korlát

4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület támaszban vagy felkarfüggésben, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás. Ajánlott elemek: billenések, emelések, saslendület, vállállás stb.

4. Küzdősportok, A grundbirkózás szabályai szerint folytatott egymenetes küzdelem hasonló testsúlyú társ önvédelem ellen. Dzsúdógurulás előre. 5. Úszás

A három tanult úszásnemből két választott úszásfajtát kell bemutatni. Az egyik úszásnemben 50 métert a másikban 25 métert kell úszni szabályos rajtolással és fordulóval.

6. Testnevelési és Egy sportjáték választása kötelező. sportjátékok Kézilabda

Kapura lövés gyorsindítás után: saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. 3 kísérletből 1 eredményes kapura lövést kell végrehajtani. Távolba dobás kézilabdával tetszőleges lendületszerzéssel (3 kísérlet). Lányok: minimum 15 m. Fiúk: minimum 21 m. 7 méteres büntetődobás 5 kísérlet

Kosárlabda

Félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás („C” elfutás). A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. A 3-3 kísérletből minimum 1 sikeres dobást végre kell hajtani. Büntetődobás egy vagy két kézzel. 10 kísérletből minimum 1 sikeres dobást kell végrehajtani.

93

Labdarúgás

Labdaemelgetés váltott lábbal. Lányok: minimum 4 db. Fiúk: minimum 8 db. 10 méter hosszú, 5 egyenlő távolságra lévő kapu között szlalom labdavezetésből kapura lövés 10 méterről, kis kapura. 3 kísérletből egy sikeres találatot kell végrehajtani. Összetett gyakorlat - félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. 3 kísérlet.

Röplabda

Kosárérintés folyamatosan fej fölé maximum 2 méteres sugarú körben. Kísérletek száma: 3 db. Minimumkövetelmény: 5 érintés. Alkarérintés folyamatosan fej fölé maximum: 2 méter sugarú körben. Kísérletek száma: 3. Minimumkövetelmény: 4 érintés. Nyitás bemutatása: választott technikával: 8 kísérlet. Minimumkövetelmény: 1 sikeres kísérlet.

19.9 Történelem 1. Az ókor és kultúrája 1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten

Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása.

1.2. A demokrácia kialakulása Athénban

Az athéni demokrácia intézményei, működése.

1.3. A római köztársaság A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány

A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában.

1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése

A kereszténység főbb tanításai.

1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás.

2. A középkor 2.1. A feudális társadalmi A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). és gazdasági rend A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. jellemzői században. 2.2. A nyugati és keleti kereszténység

Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben.

94

2.3. Az iszlám vallás és az Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. arab világ; a világvallások A világvallások civilizációformáló szerepe. elterjedése 2.4. A középkori városok Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. 2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban

Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romantika és a gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme.

2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában

A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői.

2.7. Az angol és a francia rendi állam működése 2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1. A magyar nép A magyar nép vándorlása térkép alapján. őstörténete és vándorlása 3.2. A honfoglalástól az államalapításig

A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége.

3.3. Az Árpád-kor

Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.

3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején

Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza.

3.5. A Hunyadiak

Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján.

3.6. Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése.

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás.

4.2. Reformáció és katolikus megújulás

A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői.

4.3. A kontinentális A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia abszolutizmus és a működése. parlamentáris monarchia megszületése Angliában 95

4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 5.1. A mohácsi csata és az A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. ország három részre Végvári küzdelmek. szakadása 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora

Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia).

5.3. A török kiűzése és a A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. Rákóczi szabadságharc 5.4. Magyarország a Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása. XVIII. századi Habsburg Mária Terézia és II. József reformjai. Birodalomban 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák

A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján.

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása.

6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája 6.3. A XIX. század eszméi

A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás).

6.4. Az ipari forradalom és következményei

Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése).

6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón

Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai.

6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra konkrét példák alapján.

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 96

7.1. A reformmozgalom A reformkor fő kérdései. kibontakozása, a Széchenyi és Kossuth reformprogramja. polgárosodás fő kérdései 7.2. A reformkori művelődés, kultúra

A korszak kulturális életének főbb jellemzői.

7.3. A polgári forradalom A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények. 7.4. A szabadságharc

A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat.

7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése

A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése.

7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában

Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. A cigányság helye a magyar társadalomban.

7.7. Az életmód, a Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány tudományos és művészeti kiemelkedő személyisége. élet fejlődése

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1. Az első világháború Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. jellege, jellemzői; a Párizs A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. környéki békék 8.2. A gazdaság és a A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). társadalom új jelenségei a A nők szerepének változása. fejlett világban 8.3. Tekintélyuralmi rendszerek KözépEurópában és az olasz fasizmus 8.4. Az USA és az 1929- A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. 33-as gazdasági válság 8.5. A A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. nemzetiszocializmu s hatalomra jutása és működési mechanizmusa 8.6. A bolsevik ideológia A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években 8.7. A második világháború előzményei jelentős fordulatai

A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holokauszt.

8.8. A hidegháború és a Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején kétpólusú világ jellemzői (pl. Korea, Kuba, Szuez).

97

8.9. A szocialista rendszerek bukása

A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-KözépEurópában.

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1. Az Oszrák- Magyar Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és Monarchia felbomlása és etnikai hatásai. következményei 9.2. A Horthy- rendszer jellege és jellemzői

Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései.

9.3. Művelődési viszonyok és az életmód

Társadalmi rétegződés és életmód a húszas- harmincas években.

9.4. A magyar külpolitika A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. mozgástere, alternatívái 9.5. Magyarország részvétele a világháborúban

Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban.

9.6. A német megszállás és a holokauszt Magyarországon

Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás).

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás

A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége.

10.2. A határon túli magyarság sorsa

A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban.

10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése

Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi-korszakban. Életmód és mindennapok.

10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai.

10.5. A Kádár- rendszer jellege, jellemzői

A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok.

10.6. A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség).

11. A jelenkor

98

11.1. A közép- európai A közép-európai régió sajátos problémái. régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái 11.2. Az európai integráció története

Az Európai Unió legfontosabb intézményei.

11.3. A „harmadik világ” A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). 11.4. Fogyasztói A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés 1 .5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai

A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám).

12. A mai magyar társadalom és életmód 12.1. Alapvető állampolgári ismeretek

Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok, kötelességek.

12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban

Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik).

12.3. A magyarországi romák

A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma.

12.4. A parlamenti A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és demokrácia működése és működésük. az önkormányzatiság 12.5. Társadalmi, Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. gazdasági és demográfiai változások

99

20 Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendjei 20.1.1.1 Az osztályba sorolás rendje Az osztályok kialakítását befolyásolhatja:  az induló osztályok száma,  a továbbtanulási szándék, szakmai irányultság,  az idegen nyelv választása,  a régió szakképzéssel kapcsolatban megfogalmazott igénye. 20.1.1.2 A csoportbontás elvei A szakképző évfolyamokon a csoportbontás szakmák szerint történik. A szakmai bontást szükségessé teszi:  a tanulók szakmaválasztása,  az adott szakmára beiskolázható létszám. Egy osztály két szakmát integrálhat. Csoportbontásra csak az eltérő szakmai tananyag tanítása során kerül sor.

100

21 A pedagógiai program érvényessége Az iskola pedagógiai programja 2013. szeptember elsejével a jóváhagyást követően lép hatályba. Érvényessége: az erre vonatkozó, az érvényességet korlátozó rendelet megjelenéséig tart.

101

22 A pedagógiai program mellékletei I. számú melléklet: A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke II. számú melléklet: Az intézmény Minőségirányítási Programja (MIP) III. számú melléklet: Az intézmény Egészségnevelési Programja IV. számú melléklet: Az intézmény Környezeti Nevelési Programja V. számú melléklet: Az intézmény Vizsgaszabályzata

102

23 Elfogadás, jóváhagyás A nevelőtestület a pedagógiai programot támogatja. Dunaújváros, 2013. március 29. ……………………………..

…………………………….. iskola igazgatója

1. Elfogadta: …………………. dátum

2. Jóváhagyta: …………………. dátum

3. Tájékoztatásul megkapta:

Igazgató helyettesek ………………….

dátum

4. Tájékoztatásul megkapta:

Nevelőtestület ………………….

dátum

5. Tájékoztatásul megkapta:

Iskolai könyvtár ………………….

dátum

6. Irattári száma:

7. Érvényességi rendelkezések: Jelen pedagógiai program érvényességi ideje: 2013. szeptember 1-től az érvényességet korlátozó rendelkezés megjelenéséig tart.

103

24 Tartalomjegyzék I.

Nevelési Program ................................................................................................................................................... 3 Az intézmény neve, mottója ....................................................................................................................... 3 Az iskola öndefiníciója ............................................................................................................................... 3 Jövőkép ................................................................................................................................................... 4

1

2 3

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................ 5 1.1 Az iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása ....................................................................................... 5 1.2 1.3

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai ............................................................................................ 6 Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatai .......................................................................................... 8

1.4

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ...................................................................................................... 8

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................................................. 10 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................................................................ 12 3.1 Bevezetés, alapfogalmak, az egészségnevelés meghatározása ......................................................................... 13 3.2 Az iskolai egészségnevelés célja .................................................................................................................... 14 3.3

Az iskola és partnereinek együttműködése az egészségnevelés érdekében ...................................................... 14

3.3.1

Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere ................................................................ 14

3.3.2

Az egészségfejlesztő iskola az élet, a tanulás, a munka egészséges színtere ............................................ 14

3.3.3 Az iskola az egészségnevelési céljait segítő kapcsolatai révén valósítja meg ........................................... 14 3.4 Az egészségnevelés területei, témakörei ........................................................................................................ 15 3.5

Az egészségnevelés, egészségfejlesztés, egészséges életmódra nevelés témakörei, célkitűzései, konkrét feladatai16

3.6

Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek ............................................................................... 19

3.6.1

Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás ................................................................................... 19

3.6.2

Rizikócsoportos megközelítés ........................................................................................................ 19

3.6.3

Az érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozás ............................ 19

3.6.4 Kortárshatások az egészségfejlesztésben.......................................................................................... 19 3.7 Egészségnevelés tanórán és tanórán kívül ..................................................................................................... 19 3.7.1

Egészségnevelés az osztályfőnöki órán ............................................................................................ 19

3.7.2

Egészségnevelés más tanórákon ..................................................................................................... 19

3.7.3

A tanórai egészségnevelés során felhasználható módszerek, eszközök: ................................................ 19

3.7.4 Egészséges életmódra nevelés tanórán kívül: .................................................................................... 20 3.8 A mindennapi testnevelés biztosítása ............................................................................................................ 20 3.8.1 A mindennapi testnevelés biztosítása a tanórán kívül ........................................................................ 20 3.9 Az iskola-egészségügyi szolgálat szerepe az egészségnevelésben .................................................................... 20 3.9.1

Feladataik a következők szerint csoportosíthatók:............................................................................. 21

3.9.2 Az egészségnevelésben ezen túl aktív szerepet végez a védőnő, az alábbi tevékenységekkel: ................... 21 3.9.3 Az iskolai egészségügyi ellátás speciális szakértelme különösen nagy segítséget jelent a következő területeken: ............................................................................................................................................ 21 4

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ...................................... 22 4.1 A diákképviselet fórumai .............................................................................................................................. 22 4.2 A diákönkormányzat felépítése, segítése........................................................................................................ 22 4.3 4.4

5

A diákközgyűlés............................................................................................................................................ 22 Anyagi támogatás ......................................................................................................................................... 23

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .................. 24 5.1 A pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység .................................................................... 24 5.2 5.3

A nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ................................................................................. 24 Munkaközösségek ........................................................................................................................................ 25

5.4

Az intézmény működésével összefüggő feladatok ......................................................................................... 25 104

6

7

8

9

10

5.5

Személyes vonások felelősség ....................................................................................................................... 25

5.6

Osztályfőnöki feladatok ................................................................................................................................ 26

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje........................................ 27 6.1 Sajátos nevelési igényű tanulók ..................................................................................................................... 27 6.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ........................................ 28 6.3

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................................................................ 29

6.4

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................................................... 29

6.5 6.6

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .............................................................. 30 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...................................................................................... 30

6.6.1

Diákétkeztetés ............................................................................................................................. 30

6.6.2

Segélyek ...................................................................................................................................... 31

6.6.3

Tanulószoba ................................................................................................................................ 31

6.6.4

Orvosi ellátás............................................................................................................................... 31

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje ................................. 32 7.1 7.2

A tanulói érdekképviselet szinterei, fórumai .................................................................................................. 32 Közlemények eljuttatásának hivatalos rendje ................................................................................................. 32

7.3

A diákönkormányzat jogkörei ....................................................................................................................... 32

7.3.1

Diákönkormányzat döntési jogköre ................................................................................................ 32

7.3.2

Diákönkormányzat egyetértési jogköre ............................................................................................ 32

7.3.3

Diákönkormányzat véleményezési jogköre ...................................................................................... 32

7.3.4

Diákönkormányzat javaslattevő jogköre .......................................................................................... 33

7.3.5

Diákönkormányzati tagsággal összefüggő jogok ............................................................................... 33

A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ..... 34 8.1 Szülői munkaközösség .................................................................................................................................. 34 8.2 A közvetlen információcsere fórumai ........................................................................................................... 34 8.2.1

Szülői értekezlet ........................................................................................................................... 34

8.2.2

Fogadóóra................................................................................................................................... 35

8.2.3

Családlátogatás ............................................................................................................................ 35

8.2.4

A szülő mint megrendelő és a pedagógiai folyamat segítője ................................................................ 35

Tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai .............................................................................. 36 9.1 9.2

A vizsgaszabályzat célja ................................................................................................................................ 36 A vizsgaszabályzat hatálya............................................................................................................................. 36

9.3 9.4

Osztályozó vizsga ......................................................................................................................................... 36 Különbözeti vizsga ....................................................................................................................................... 37

9.5

Javítóvizsga .................................................................................................................................................. 37

9.6

Pótló vizsga .................................................................................................................................................. 37

9.7 9.8

Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga ................................................................................................... 37 A vizsgatárgyak követelményrendszere ......................................................................................................... 38

A felvétel és az átvétel helyi szabályai .................................................................................................................... 39 10.1 Belépés feltételei ........................................................................................................................................... 39 10.2

11

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve ........................................................................... 40 11.1 Elsajátítandó ismeretek ................................................................................................................................. 40 11.2 11.3

II. 12

Átjárhatóság ................................................................................................................................................. 39

Teendők baleset esetén ................................................................................................................................. 40 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon..................................................................... 41

Helyi tanterv......................................................................................................................................................... 42 Az iskola képzési rendje........................................................................................................................................ 42 12.1 Szakközépiskola ........................................................................................................................................... 42 105

13

14

15 16 17 18 19

20 21 22 23 24

12.2

Szakiskola ..................................................................................................................................................... 43

12.3

Speciális szakiskola ....................................................................................................................................... 44

12.4

Köznevelési Hídprogram .............................................................................................................................. 45

Kerettantervek ..................................................................................................................................................... 46 13.1 Szakközépiskola ........................................................................................................................................... 46 13.2 Szakiskola ..................................................................................................................................................... 46 13.3

Speciális szakiskola ....................................................................................................................................... 46

13.4

Köznevelési Hídprogramok .......................................................................................................................... 46

Óratervek ............................................................................................................................................................. 47 14.1 Szakközépiskola (építészet) ........................................................................................................................... 47 14.2

Szakiskola ..................................................................................................................................................... 50

14.3 14.4

Speciális szakiskola ....................................................................................................................................... 61 Köznevelési Hídprogram .............................................................................................................................. 62

Az alkalmazott tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................ 66 Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................................................................. 67 Választható tantárgyak, foglalkozások ................................................................................................................... 68 Választható érettségi vizsgatárgyak ....................................................................................................................... 69 A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként ...................................................................................... 70 19.1 Angol nyelv .................................................................................................................................................. 70 19.2 19.3

Építészeti és építési alapismeretek ................................................................................................................. 71 Fizika ........................................................................................................................................................... 75

19.4

Informatika .................................................................................................................................................. 80

19.5

Magyar nyelv és irodalom ............................................................................................................................. 83

19.6 19.7

Matematika................................................................................................................................................... 88 Német nyelv ................................................................................................................................................. 90

19.8

Testnevelés ................................................................................................................................................... 91

19.9

Történelem ................................................................................................................................................... 94

Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendjei ............................................................................................... 100 A pedagógiai program érvényessége.................................................................................................................... 101 A pedagógiai program mellékletei ....................................................................................................................... 102 Elfogadás, jóváhagyás ......................................................................................................................................... 103 Tartalomjegyzék ................................................................................................................................................. 104

106