ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda – Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó:
év: 2011.
3320-24/2011. Dr. Reiner Viktória/ Pozsgai Róbert
hó: 07.
nap: 25.
Hiv. szám: Melléklet:
KÜJ: 101989903
Tárgy:
KTJ: 101690594
Gönyű, E.ON Erőművek Kft. 2 x 425 MW-os kombinált ciklusú erőmű egységes környezethasználati engedélyének módosítása Vízikönyvi szám: Gönyű - 5, Gönyű - 16 és Gönyű - 25
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az E.ON Erőművek Termelő és Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8., statisztikai azonosító jele: 13698386-4011-113-01, cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-868587) részére a gönyűi 1155/1. helyrajzi számú ingatlanon 2 db névlegesen 425 MW villamos teljesítőképességű, kombinált ciklusú egységből álló erőmű és kapcsolódó létesítményei megvalósítására, valamint a 4011 TEÁOR számú villamos energiatermelés folytatására a H-5318-50/2008. számú határozatával kiadott és a 2168-17/2010. számú határozatával módosított egységes környezethasználati engedélyt – az ügyfél kérelmének helyt adva – az alábbiak szerint módosítja: II. Az egységes környezethasználati engedély rendelkező részének V. fejezete helyébe az alábbiak lépnek: A hatóság az E.ON Erőművek Kft. részére – az ETV-ERŐTERV Zrt. Energetikai Tervező és Vállalkozó Zrt. (1094 Budapest, Angyal u. 1-3.) által készített 6F111043 (P338810) munkaszámú megvalósulási tervdokumentáció alapján – a Gönyű - 5, Gönyű - 16 és Gönyű - 25 vízikönyi számra bejegyzett vízjogi üzemeltetési engedélyt adja: Engedélyes: E.ON Erőművek Termelő és Üzemeltető Kft.1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8. Helyrajzi szám: Gönyű 1155/1. 1. Az üzemeltetett vízilétesítmények: 1.1. Az ivóvíz rendszer: A vezetéken maximálisan igényelt egyidejű vízmennyiség 2 l/s. Leágazás a PANNONVÍZ ZRt. kezelésében lévő KPE vezetékről kiszakaszolással történik. A leágazás után került elhelyezésre a vízóra, amely a teljes bejövő vízmennyiséget méri. A vízvezeték rendszer a következő szakaszokból épült:
PW1 (V–1-0-0) fő gerincvezeték, a bekötőút mellett vezetve, erről ágaznak le az épületekhez bekötő vezetékek, közvetlenül a porta, vezénylőbe és a vízkezelő épületbe. PW5 (V–1-2-0) fő gerincvezetékről vezénylő épület bekötővezeték. PW2 (V–1-1-0) a műhely bekötővezetéke gerincvezeték PW4 (V–1-1-0) a műhely bekötővezetékéről segédkazán épületrész bekötővezeték PW3 (V–1-1-1) a műhely bekötővezetékéről turbinagépház épület bekötővezeték Az ivóvíz ellátó rendszer cső anyaga: A vezetékek D63 (DN50) 10 bar nyomásfokozatú hegesztett KPE cső. Idomok KPE, öv és acél. 1.2. Az erőmű tűzivíz ellátása: A tűzivízellátás vízbázisa a Duna, közvetlenül pedig a nyersvíztartály. Innen szívóvezetéken keresztül jut a víz a tűzivíz szivattyúházba, innen szivattyúk segítségével jut a tervezett körvezeték rendszerbe. A hálózat alapnyomása: 9 bar. A tervezett tűzivíz-rendszeren – figyelembe véve a mértékadó oltóvíz szükségletet és nyomásigényt – két körre bontott vezeték szakaszok lettek kialakítva. Szakaszai: FW 1-0-0
FW 1-1-0 FW 1-2-0 FW 1-3-0 FW 1-4-0
(Tv-1) vezeték (Tv-2) vezeték (Tv-3) vezeték (Tv-1) ágvezeték (Tv-1) vezeték (Tv-2) vezeték (Tv-4) ágvezeték,
A vezetékekre összesen 22 db DN100 föld feletti tűzcsapot építettek be oly módon, hogy a terület oltóvíz mennyisége egyszerre kivehető legyen. Az olajtartályoknál a szükséges oltóvíz mennyiség 6 db tűzcsapból álló tűzcsapcsoportból vehető ki, a beépített oltórendszeren felül. Tűzivízellátó rendszer cső anyaga: A vezetékek összes szakasza 16 bar névleges nyomású, D150-300 KPE nyomócső. Az idomok, szerelvények KPE, öv. és acél. 1.3. Vízkezelő technológiák: Az erőműben kétféle vízkezelési folyamat van, amelyekből technológiai eredetű szennyvíz keletkezik: − az erőművi kazánok pótvizének előállítása a nyersvíz teljes sótalanításával, − a víz-gőz körfolyamatban keletkező kondenzátum tisztítása. 1.3.1. Sótalanítás: A gőzrendszerek tápvíz veszteségeinek pótlására mintegy 5-10 m3/h mennyiségű sótalanvíz szükséges. A sótalanvíz üzem az ioncsere és a fordított ozmózis elve alapján távolítja el a vízből a benne oldott anyagokat. A semlegesített hulladékvíz az erőmű csatornarendszerébe kerül. A sótalanvíz kezelő rendszer a következő elemekből áll: − tárcsás szűrő, − membrán szűrő, − fordított ozmózis (RO) egység, − gáztalanító, − kevert ágyas ioncserélő. Fő műszaki adatok: – Kapacitás (nettó) – A kevert ágy két regenerálódása közötti üzemidő
16 45
t/h óra
– –
Kevert ágyas ioncserélő kilépő oldali vezetőképessége Kevert ágyas ioncserélő kilépő oldali szilícium tartalma
> 0,1
µS/cm
> 0,01
mg/l
A rendszerhez komplett regeneráló rendszer tartozik, amely nátrium-hidroxid és sósav tároló létesítményt, RO tisztító egységet, vegyszer adagoló szivattyúkat, hígító víz szivattyúkat, keverő levegő befúvót és semlegesítő medencét tartalmaz, a hozzá tartozó hulladékvíz szivattyúkkal együtt. Az erőműhöz 2x100% teljesítményű (2 x 16 t/h, nettó) sótalanító egység létesült. A rendszer magas rendelkezésre állását biztosítja a 100% vagy 200%-nyi kapacitás. Megnövekedett sótalanvíz igény esetében lehetséges 200%-os kapacitáson üzemelni. A kevert ágyas ioncserélő két regenerálása közötti időszakban a gyanta kb. 720m3 víz tisztítására képes. A rendszer automatikusan ellenőrző rendszerrel rendelkezik. A kevert ágyas ioncserélő regenerálása automatikusan történik. A semlegesített folyadék az erőmű csatorna rendszerében kerül. A berendezések telepítése A szűrők, ioncserélők, fordított ozmózis berendezések, semlegesítő tartály, regeneráló berendezés, légbefúvó és szivattyúk a vízelőkészítő épületben kerültek elhelyezésre. 1.3.2. A részáramú kondenzátum tisztító rendszer A fő kondenzátumban található korróziós termékek és/vagy szennyező ionok eltávolítását a kondenzátum tisztító rendszer biztosítja. A fő kondenzátum kezelése a megfelelő minőségű kazán tápvíz biztosítása érdekében történik. A kondenzátum tisztító egység a kondenzátor külön áramlási köréhez csatlakozik. A tisztító egység két kazettás szűrőt és két kevert ágyas szűrőt tartalmaz, amelyek mindegyike a teljes kondenzátum áram 50%ára van méretezve. Funkcionális leírás A kazettás szűrők a kondenzátumban lebegő vasoxid részecskék és más szilárd szennyeződések eltávolítására szolgálnak. Az ellenáramú mosásból származó szennyvizet a hulladékvíz tartályon át, az erőművi ipari szennyvíz csatornarendszerbe vezetik. A kevert ágyas szűrők az ammónia és más anionok, kationok, ill. a szilícium dioxid szennyeződések eltávolítására szolgálnak. Amikor a kevert ágyas szűrő lemerül (nyomáskülönbség magas, a kevert ágyas szűrő kilépő oldalánál érzékelt magas szilícium dioxid vagy vezetőképesség, újtöltet esetén), a vonatkozó gyantákat külső helyen regenerálják. A kevert ágyas szűrők számára egy közös regeneráló egység lett beépítve a vízkezelő épületében. A berendezések telepítése: A kondenzátum tisztító szivattyúk a turbina házban kerültek elhelyezésve. A szűrők és az ioncserélők az ULD épületben találhatók. A regeneráló készülék és a légbefúvó az UGD vízkezelő épületben működik. A semlegesítő medence az UGD víztisztító épület mellett van elhelyezve. 1.4. A szennyvíz rendszer: Kétféle szennyvíz keletkezik: kommunális és ipari szennyvíz. A kommunális szennyvíz keletkezési helyét az ivóvíz fogyasztási helyek határozzák meg, az ipari szennyvizeket a technológia és a keletkezési hely
minősíti. A csapadékvíz vezetékek kb. 90%-án illetve a szennyvíz és olajos szennyvíz 100%-án a víztartási próbákat végeztek. 1.4.1. Kommunális szennyvízelvezetés: A kommunális szennyvíz mennyisége létszámtól függő, 6 m³/d-ra tehető. Az épületekből kicsatlakozó vezetékek gravitációs, illetve nyomott csatornarendszerhez csatlakoznak. A porta és műhely épületektől a kommunális szennyvizet a gravitációs gyűjtő csatornába az V-ös és VI-os átemelők az SW (Nysz-1-0) és SW (Nysz-2-0) jelű nyomóvezetéken juttatják el. Befogadó a szennyvíztisztító műtárgy. A szennyvízcsatorna hálózat szakaszai: − SW (Nysz-1-0) nyomóvezeték a Porta épülettől − SW (Nysz-2-0) nyomóvezeték a Műhely épülettől − S (Sz-1-0) az SW (Nysz-1-0) és SW (Nysz-2-0) befogadója, gravitációs csővezeték, a Vízkezelő illetve a Vezénylő és iroda kommunális szennyvíz elvezetése. Iránytörésekhez (épületből való kicsatlakozásnál) előregyártott tisztítóaknák kerültek beépítésre, amelyek ellenőrzés céljára is szolgálnak. 1.4.2. Ipari szennyvízelvezetés: Ipari szennyvíz a technológiai folyamatok során keletkezett szennyvizek, amelyek tisztítás, semlegesítés után, magas vezetésű (csőhídi) nyomóvezetéken kerülnek az I. sz. átemelő medencébe. A technológiához szükséges sótalan vizet előállító vízkezelő vegyileg szennyezett hulladékvizei az UGX semlegesítő medencén keresztül kerülnek át, UGU medencébe. Az átemelő gyűjtő zsomp részébe kerül az összes többi keletkező hulladékvíz (kivéve a tiszta csapadékvizet). A zsompból szivattyúk emelik át az UGU medencébe. Az iparivíz vezeték IW-1 (ISZ-1-0) ága az olajleválasztón átvezetett tisztított olajos csapadékvizet, és az épületből érkező kondenzátor tisztított hulladékvizét vezeti be a gyűjtő zsompba. Az IW-2 (ISZ-2-0) ág a tisztított olajos vizet, és a kommunális tisztított vizet vezeti el ugyanoda. A keletkező technológiai szennyvizek mennyisége átlagosan 777 m3/nap. 1.5. A csapadékvíz-elvezetés A csapadékvíz mással nem kevert része tiszta, csatornába engedhető, közvetlenül befogadóba engedhető minőségű. Kivételt képez azon terület, ahol a felszíni víz olajjal szennyeződhet, az már olajos csapadékvíznek minősül, és tisztítás után kerül a csatornába. A tiszta csapadékvizek elvezetésére szolgáló létesítmények: R4 (Cs-1-0-0) gerinccsatorna A gerinccsatorna befogadója a III. számú átemelő . A csatlakozásokhoz, iránytörésekhez 14 db előre gyártott akna / tisztítónyílás épült. A Gönyű település a Kossuth utcai útcsatlakozás esővízének gyűjtésére egy akna készült. R1 (Cs-2-0-0) gerinccsatorna A gerinccsatorna befogadója a II. számú átemelő. A csatlakozásokhoz, iránytörésekhez 25 db előre gyártott akna / tisztítónyílás épült. R1 (Cs-2-1-0) gerinccsatorna A gerinccsatorna befogadója a Cs-2-0-0 gerinccsatorna 20. sz. aknája. A csatlakozásokhoz, iránytörésekhez 6 db előre gyártott akna / tisztítónyílás épült. R3 (Cs-2-2-1) gerinccsatorna A gerinccsatorna befogadója a Cs-2-2-0 gerinccsatorna 57. sz. aknája. A csatlakozásokhoz, iránytörésekhez 7 db előre gyártott akna / tisztítónyílás épült.
R3 (Cs-2-2-0) gerinccsatorna A gerinccsatorna befogadója a II. számú átemelő. A csatlakozásokhoz, iránytörésekhez l1 db előre gyártott akna / tisztítónyílás épült. R1 (Cs-2-3-0) gerinccsatorna A gerinccsatorna befogadója a Cs-2-0-0 gerinccsatorna 21. sz. aknája. A csatlakozásokhoz, irány törésekhez 4 db előre gyártott akna / tisztítónyílás épült. R2 (Cs-2-4-0) gerinccsatorna A gerinccsatorna befogadója a Cs-2-0-0 gerinccsatorna 30. sz. aknája. A csatlakozásokhoz, iránytörésekhez 14 db előregyártott akna / tisztítónyílás épült. R1 (Cs-2-5-0) gerinccsatorna A gerinccsatorna befogadója a Cs-2-0-0 gerinccsatorna 33. sz. aknája. A csatlakozásokhoz, iránytörésekhez 4 db előregyártott akna / tisztítónyílás épült. R5 (Cs-3-0-0) gerinccsatorna A gerinccsatorna befogadója a III. számú átemelő. A csatlakozásokhoz, irány törésekhez 14 db előregyártott tisztítóakna épült. R6 (Cs-3-1-0) gerinccsatorna A gerinccsatorna befogadója a Cs-3-0-0 gerinccsatorna 112. sz. aknája. A csatlakozásokhoz, iránytörésekhez 8 db előre gyártott tisztítóakna épült. R6 (Cs-3-1-1) gerinccsatorna A gerinccsatorna befogadója a Cs-3-1-0 gerinccsatorna 135. sz. aknája. A csatlakozásokhoz, iránytörésekhez 4 db előre gyártott tisztítóakna épült. R6 (Cs-3-1-2) gerinccsatorna A gerinccsatorna befogadója a Cs-3-1-0 gerinccsatorna 136. sz. aknája. A csatlakozásokhoz, iránytörésekhez 2 db előre gyártott tisztítóakna épült. R5 (Cs-3-2-0) gerinccsatorna A gerinccsatorna befogadója a Cs-3-0-0 gerinccsatorna 116. sz. aknája. A csatlakozásokhoz, iránytörésekhez 4 db előre gyártott tisztítóakna épült. R5 (Cs-3-3-0) gerinccsatorna A gerinccsatorna befogadója a Cs-3-0-0 gerinccsatorna 119. sz. aknája. A csatlakozásokhoz, iránytörésekhez 2 db előre gyártott tisztítóakna épült. 1.6. Olajos szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés: O-1 (Osz-1-0) gerinccsatorna Vízgyűjtő területe a műhely épületéből elfolyó olajos szennyvíz, transzformátorok olajos csapadékvize, és a turbinaépületből érkező olajos szennyvíz. Befogadó az olajleválasztó műtárgy. O-2 (Osz-2-0) gerinccsatorna Vízgyűjtő területe az olajtartályok kármentő medencéjében összegyűlő olajos csapadékvíz és a tüzelőolaj szivattyúházból érkező olajos szennyvíz. A kármentő medencéből zsilipaknán keresztül a leengedett csapadékvizet gravitációsan továbbítja az olajleválasztó műtárgyba. Olajos nyomott szennyvíz: A főtranszformátornál a zsompaknából a IV. számú átemelő szivattyúja kézi indítással emeli be az olajos csapadékvizet az olajosvíz elvezető csatornába (O1.1 jelű aknába).
Ugyanide emelik be szivattyúkkal a technológia olajos hulladékvizeit az UMC és UHW épületekből a csőhídon keresztül. A csőhídi nyomóvezeték üvegszál erősítésű műgyantából készült. 2. Az üzemeltetett műtárgyak: 2.1. A vízellátás műtárgyai: Ivóvízellátáshoz: Vízóraakna - ebben kerültek elhelyezésre a vízmérést, kiszakaszolást és az ürítést biztosító szerelvények, mind az erőmű, mind a MAVIR állomás számára. 2.2. A vízelvezetés műtárgyai: Szennyvíztisztító műtárgy Típusa: PuraChron M-P-40 3 műtárgyas kialakítású, belső átmérője 2,5 m, előre gyártott, típus műtárgy. Átemelők Olajos szennyvíz: IV. Átemelő SW Umwelttechnik DN100-as akna Típusa: ITT FLYGT RW 2120 DA-V 65 szivattyú Szállítandó mennyiség: Qmax.. = 2,5 l/s hv=2m
1 db
Kommunális szennyvíz V. átemelő: Portánál az alábbi szivattyúteleppel/ Típusa: WILO Drainlift WS 1100D/TP50F 90/7,5DM (2 db) Szállítandó mennyiség: Qmax = 2 l/s hv =8,77 m VI. átemelő: Műhely épületnél az alábbi szivattyúteleppel Típusa: WILO Drainlift WS 900E/TP40S (2 db) Szállítandó mennyiség: Qmax = l/s Cső–hv = m 2.3. A tisztított szennyvizek: Az erőmű területén az egyesített tiszta és tisztított vízelvezetések számára 3 db átemelő műtárgyat építettek meg. Az előírt határértékre tisztított kommunális, olajos szennyvizeket, olajos csapadékvizeket, az ipari szennyvizet az I. számú átemelő, az erőmű főépületétől északra eső területekről érkező tiszta csapadékvizeket a III. számú átemelő emeli át a tározó medencékből az Ny-2-0, D400 mm GBR anyagú nyomóvezetéken a fogadó aknába. A II. számú átemelő az erőmű főépületétől délre eső területeken összegyűjtött tiszta csapadékvizet az Ny-1-0, D400 mm GBR anyagú nyomóvezetéken a fogadó aknába emeli át. Az erőmű területéről elvezetésre kerülő vizek végső befogadója a Duna (a hűtővízzel való keveredés után), a bevezetés az átemelőkön keresztül nyomócsővel, illetve a végakna után gravitációs módon történik a hűtővízcsatorna torkolatába. A bevezetés a Duna 1+054 km szelvényében történik meg. I. Átemelő Monolit v.beton medence műtárgyhoz tartozó szívótér Típusa: ITT FLYGT RW 4030 OJ-V 100 szivattyú -> 2 db Szállítandó mennyiség: Qma,. = 60 l/s hv= 14,2m Tiszta csapadékvíz: II. Átemelő
Monolit v.beton medence műtárgyhoz tartozó szívótér Típusa: ITT FLYGT NP 3 153.181 szivattyú -> 2 db Szállítandó mennyiség: Q max.. =152 1/s hv = 5,3 m III. Átemelő Monolit v.beton medence műtárgyhoz tartozó szívótér Típusa: ITT FLYGT NP 3202.180 szivattyú -> 2 db Szállítandó mennyiség: Q max.= 107 l/s hv=2,8 m 2.4. Olajleválasztó műtárgy: Két helyen került elhelyezésre: O-1 (Osz–1–0) gerinccsatorna végén SEPURATOR 3.0 EN MÖA 20-100-2 teljesítménye: 20 l/s teljes mélység:3,06 m magasítás: 34 cm csatlakozó cső D200 KGPVC − O-2 (Osz–2–0) gerinccsatorna végén SEPURATOR 3.0 EN MÖA 65-100-2 teljesítménye: 65 l/s teljes mélység: 3,81 m magasítás: 117 cm csatlakozó cső D315 KGPVC 2.5. Olajszűrő egység: A parkolók aszfaltozott felülettel épültek. Így a folyókákba két csoportban összesen 14 db olajszűrő került elhelyezésre. 8 db a külső 6 db a belső parkoló összefolyóiba. Típusa: Bárczy B10.2XX műtárgyas kialakítású, átmérője 0,3 m, magassága 0,5m előre gyártott, típus műtárgy. teljesítménye: 10 l/s szükséges mérete: az átmérője 0,3 m, a mélysége 0,800 m 3. A hűtővíz rendszer: A hűtővíz kivétel a Duna rehabilitált mellékágából történik a 2. számú keresztgát felett, míg a víz visszavezetése a 2. számú gát alvízi oldalán valósult meg. Az erőmű kétféle hűtővizet igényel: egyrészt a kondenzátorok hűtésére, másrészt az erőmű segédüzemei részére. A hűtővízellátás létesítményei: − vízbevezető csatorna − szivattyútelep − csővezetékek − hűtővíz mérés − vízszinttartó bukó − vízvisszavezető csatorna A hűtővíz a Duna mellékágából a vízbevezető csatornán át jut a szivattyútelep szívóaknáiba. A szivattyúkkal átemelt víz a csővezetékekbe, majd a kondenzátorokba kerül. Onnan a max. 7 0C-kal melegebb víz csővezetékeken jut a vízszinttartó bukóba, majd a vízvisszavezető csatornába és a mellékágba. A névleges hűtővízigény: 8,5 m3/s.
A rendszer frekvenciaváltós (változtatható sebességű) motorral felszerelt szivattyúkkal van ellátva, amely biztosítja, hogy a hűtővíz mennyiség változtatható 5 és 11,8 m3/s között az erőmű terhelési állapotától, illetve a környezeti tényezőktől, pl. a Duna vízszintjétől függően. A vízbevezető csatorna, a szivattyútelep mély- és magas építése, továbbá a vízvisszavezető csatorna a 20 m3/s-os vízkivételre épült. A többi létesítmény jelenleg csak az első blokk igényeinek megfelelően valósul meg. 3.1. A hűtővíz rendszer műtárgyai A vízkivétel és vízbevezetés a Duna rehabilitált mellékágában történik, a vízkivétel helye a Duna folyam 1793,500 fkm szelvénye, a vízvisszavezetés a Duna folyam 1791,200 fkm szelvényébe történik. 3.2. A vízbevezető csatorna A vízbevezető csatorna a Duna rehabilitált mellékágából ágazik ki a 2.sz. keresztgát felett, a mellékág 0+853 sz. szelvényében. Fenékszélessége – a szivattyútelep méreteihez igazodva – 19,50 m. Fenékszintje 102,00 mB. a mellékág kiágazásától mintegy 75 m hosszon, majd fokozatos átmenet után csatlakozik a szivattyútelep szívóaknáinak 100,40 mB. szintjéhez. A szivattyútelephez történő csatlakozásnál 5,0 m hosszúságban medervédelem készült. A csatorna függőleges partfalakkal csatlakozik a szivattyútelephez a 114,80 és 110,30 mB. földmunka szintek között, amelyek vasbeton résfal megoldásúak. Stabilitásukat az altalajba nyúló megfelelő mélység és a horgonyzás biztosítja. A partfalakhoz rézsűs kialakítású partszakaszok csatlakoznak összeépülve a mellékág partvédelmével. A partvédelem szerkezete 116,50 – 106,00 mB. szintek között: Sandmatte Terrafix ® 609 típusú szűrőszöveten kőszórás megtámasztó lábazattal. A rézsűhajlás 1:3. 3.3. A szivattyútelep A szivattyútelep alépítménye monolit vasbeton szerkezet. Fenékszintje 100,40 mB, a legfelső betonszint 116,70 mB. 4 db szívócsatorna került kialakításra és a szivattyú berendezések 4 db aknába kerültek. Konzolos kialakítású térben helyezték a csappantyúkat. Két szivattyúegység került elhelyezésre az I. ütemben. A szivattyúk adatai: − Vízszállítás: 2,5 –5,9 m3/s − Emelőmagasság: 16- 25 m A szivattyúkhoz 1600 mm átmérőjű csővezetékek csatlakoznak, amelyek páronként egy-egy 2000 mm átmérőjű csővezetékbe kötnek be. A csővezetékek üvegszál erősítésű műanyag csövek. A szívócsatornákban alakították ki az ideiglenes elzárások hornyait és itt kerültek elhelyezésre a durva és finom gerebek, a finom szűrők. A gerebek tisztítását mozgatható és beépített berendezésekkel végzik. A vasbeton szerkezet keresztirányú merevségét vasbeton falak biztosítják. A szivattyútelep kezelői szintjei mintegy 2,0 m-rel a mértékadó árvízszint felett vannak. A biztonságos üzem árvizek idején megoldott. Az alépítményre acélvázas felépítmény került. 3.4. Segédhűtés A segéd hűtőrendszer a főberendezések zárt olaj hűtőrendszereinek hűtésére szolgál. A segéd hűtőrendszer nem közvetlenül, hanem zárt hűtővízkörön – a környezetszennyezés megelőzése érdekében – keresztül hűti az olaj hűtőrendszereket. A szivattyúk a szívóoldalon a főhűtővízrendszer nyomóvezetékéhez csatlakoznak, a felmelegedett segédhűtővíz a főhűtővízrendszer melegági csővezetékébe köt be. 3.5. Hűtővíz csővezetékek A szivattyúteleptől – gépegységenként – 1600 mm átmérőjű csővezetékek páronként 2000 mm átmérőjű csővezetékhez csatlakoznak. A 2000 mm átmérőjű csővezetéken keresztül a kondenzátorokhoz jut a hűtővíz. A víz a kondenzátorokból 2 db Ø 1600 mm-es csővezetéken jut a vízszinttartó bukóhoz. 3.6. Hűtővíz mennyiség mérés A hűtővíz mérése a frissvízvezetékben egy aknában elhelyezett MID típusú mágneses indukciós áramlásmérő berendezéssel történik. Az elméleti mérési pontosság +/- 0,5 % a középértékhez képest. 3.7. A vízszinttartó bukó
Feladata a hűtővízrendszerben megfelelő vízszint tartása és a vízszint, valamint a Duna-mellékág vízszintek közötti vízszintkülönbség áthidalása. Jelen dokumentáció csak az I. ütemben (425 MW) megvalósuló létesítmények adatait tartalmazza. A vízszinttartó bukóhoz 2 db 1600 mm átmérőjű cső csatlakozik. Ennek megfelelően két azonos kialakítású aknából áll. A vízszinttartó bukóból a víz a vízelvezető csatornába jut. A létesítmény monolit vasbeton szerkezet. A fenékszint: 103,00 mB, a legfelső szint: 121,50 mB. A csővezetékekhez csatlakozó vasbeton elem fenékszintje: 112,90 mB. 3.8. A vízvisszavezető csatorna A vízvisszavezető csatorna a vízszinttartó bukó és a Duna mellékága között épült, kb. 180 m-re a vízbevezető csatornától, a mellékág 1+054 sz. szelvényében. Feladata a hűtővíz visszavezetése a mellékágba. Fenékszélessége 8,0 m. Partjai függőleges partfalak a 114,00 mB és 110,00 mB földmunka szintek között, rézsűs kialakításúak a 110,50 és 103,00 mB szintek között. Fenékszintje 103,00 mB, amely a mellékágnál 1:10 átmenettel csatlakozik a 102,00 mB mederszinthez. A rézsűs kialakítású partszakaszok a mellékág partvédelméhez csatlakoznak, azzal azonos szerkezetű medervédelemmel. A függőleges partszakasznak megfelelő hosszon medervédelem épült. Szerkezete: Sandmatte ® Terrafix szűrőszöveten 1,00 m vastag kőszórás.
A megépült csővezetékek adatai: Megnevezés Ivóvíz rendszer PW1 (V–1-0-0) fő gerincvezeték, a bekötőút mellett vezetve, erről ágaznak le az épületekhez bekötő vezetékek, közvetlenül a porta, vezénylőbe és a vízkezelő épületbe. PW5 (V–1-2-0) fő gerincvezetékről UCA épület bekötővezeték.
d63 (DN50) d63 (DN50)
641 m 9m
KPE KPE
PW2 (V–1-1-0) a műhely bekötővezetéke gerincvezeték PW4 (V–1-1-0) a műhely bekötővezetékéről UHB épület bekötővezeték PW3 (V–1-1-1) a műhely bekötővezetékéről UMC épület bekötővezeték
d63 (DN50) d63 (DN50) d63 (DN50)
126 m 39 m 42 m
KPE KPE KPE
D300 D250 D150 D300 D300 D150 D250 D150
89 m 52 m 295 m 175 m 103 m 186 m 193 m 419 m
KPE KPE KPE KPE KPE KPE KPE KPE
d63 (DN50) d89 (DN80) d63 (DN50) d160 (DN150)
393,8 7 217,5
PE-HD PE-HD PE-HD
D300 D250 D200 D150 DN100
103,8 96,25 17,5 22,5 130
Tüzivíz rendszer FW 1-0-0 (Tv-1) vezeték (Tv-2) vezeték (Tv-3) vezeték FW 1-1-0 (Tv-1) ágvezeték FW 1-2-0 (Tv-1) vezeték FW 1-3-0 (Tv-2) vezeték (Tv-2) vezeték FW 1-4-0 (Tv-4) ágvezeték A vezetékek összes szakasza 16 bar névleges nyomású, KPE nyomócső. Az idomok, szerelvények KPE, öv. és acél.
Csőméret
Hossz
Anyag
Kommunális szennyvízelvezetés A nyomóvezetékek átmérője jellemzőenD50mm, anyaguk KPE cső SW PP (Nysz-1-0) nyomóvezeték a Porta épülettől SW PP (Nysz-2-0) nyomóvezeték a Műhely épülettől S (Sz-1-0) A Nysz-1-0, Nysz-2-0 befogadója, gravitációs csatorna a Vízkezelő és Vezénylő / iroda kommunális szennyvíz elvezetésére Ipari szennyvízelvezetés IW-1 (ISZ-1-0) IW-2 (ISZ-2-0)
A csőhíd technológiai nyomóvezetéke
60 KG-PVC
KG-PVC KG-PVC KG-PVC KG-PVC GFK
Csapadékvíz elvezetés R4 (Cs-1-0-0) gerinccsatorna D500 D400 D300 D250 D200 D150
27,0 m 61,0 m 58,0 m 23,5 m, 36,0 m, 31,0 m,
KG-PVC KG-PVC KG-PVC KG-PVC KG-PVC KG-PVC
D500 D400 D300 D250 D200
210,1 65,6 44,2 54,8 136,9
KG-PVC KG-PVC KG-PVC KG-PVC KG-PVC
R1 (Cs-2-0-0) gerinccsatorna
R1 (Cs-2-1-0) gerinccsatorna D500 D200
3,4 KG-PVC 81,1 KG-PVC
D250 D200
69,6 KG-PVC 49,4 KG-PVC
R3 (Cs-2-2-1) gerinccsatorna
R3 (Cs-2-2-0) gerinccsatorna D400 D300 D250 D200 D150
101,3 24,8 22,7 82,3 50,8
KG-PVC KG-PVC KG-PVC KG-PVC KG-PVC
D200
46,07 KG-PVC
D250 D200 D150
133,37 KG-PVC 81,00 KG-PVC 11,12 KG-PVC
R1 (Cs-2-3-0) gerinccsatorna
R2 (Cs-2-4-0) gerinccsatorna
R1 (Cs-2-5-0) gerinccsatorna
D200
49,57 KG-PVC
R5 (Cs-3-0-0) gerinccsatorna D500 D400 D300 D250 D200 D150
7,22 74,43 37,70 26,38 55,51 104,65
KG-PVC KG-PVC KG-PVC KG-PVC KG-PVC KG-PVC
D400 D300 D200 D150
9,21 53,54 19,04 42,55
KG-PVC KG-PVC KG-PVC KG-PVC
D200 D150
22,40 KG-PVC 15,97 KG-PVC
D200
23,26 KG-PVC
D200 D150
29,96 KG-PVC 8,48 KG-PVC
D150
31,15 KG-PVC
D300 D250 D200 D150
30,89 67,10 13,42 23,29
R6 (Cs-3-1-0) gerinccsatorna
R6 (Cs-3-1-1) gerinccsatorna
R6 (Cs-3-1-2) gerinccsatorna
R5 (Cs-3-2-0) gerinccsatorna
R5 (Cs-3-3-0) gerinccsatorna
Olajjal szennyeződött szennyvizek elvezetésére szolgáló létesítmények: O-1 (Osz-1-0) gerinccsatorna KG-PVC KG-PVC KG-PVC KG-PVC
O-2 (Osz-2-0) gerinccsatorna D200
4,5 KG-PVC
D150 Olajos nyomott szennyvíz: A főtranszformátornál és a mellette lévő transzformátornál lévő zsompaknából a IV -es számú (10UGS) átemelő szivattyú emeli be az olajos csapadékvizet az olajosvíz elvezető csatornába. Az UMC épületből a csőhídon keresztül.
77 KG-PVC
D50
13,2
PE-HD
D100
16,1
PE-HD
I - II - III sz.átemelők nyomóvezetékei: D400
65
GBR
19,3 133 111,6
GBR GBR beton
RW Pres Pipe (Ny-1-0 nyomóvezeték) I. számú (10UGU) átemelőtől és a III. számú (10UGH02) átemelőtől a 10UGN01 aknáig RW Pres Pipe (Ny-2-0 nyomóvezeték) II. számú (10UGH01) átemelőtől a 10UGN01 aknáig R (NyG-1-0) gravitációs csővezeték 10UGN01 aknától a dunai becsatlakozásig
D200 D400 DN800
Hűtővíz vezeték Üvegszálerősítésű műanyag csővezeték a kondenzátortól a UQJ épületig
DN 1600
540
GRP
Üvegszálerősítésű műanyag csővezeték 10 UQA épülettől a kondenzátorig
DN 2000
217
GRP
4. Az eljáró hatóság előírásai: 1. Az üzemeltetés kizárólag a jóváhagyott ETV-Erőterv Zrt. generáltervezésében készített 6F111043 (P338810) munkaszámú megvalósulási tervdokumentációban foglaltak, valamint a szakhatóságok, közmű- és vízfolyáskezelők, és egyéb érintettek előírásainak megfelelően történhet. 2. Az üzemeltetés során tilos a felszíni és felszín alatti vizek káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a kárelhárítás azonnali megkezdésével egyidejűleg be kell jelenteni az ÉDUKÖVIZIG-nek és a Felügyelőségnek. 3. A csapadékvíz elvezető rendszerbe kizárólag csapadékvizek vezethetők, szennyvizet bevezetni tilos. 4. Az olajjal szennyeződhető csapadék és szennyvizek kizárólag a megépült olajfogó műtárgyon átvezetve vezethetők a Dunába. 5. A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető. 6. A Dunába bevezetésre kerülő szennyvizek, csapadékvizek, szennyezett vizek minőségének a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében a 4. „általános védettségi kategória befogadóra” előírt küszöbértékeknek kell megfelelnie az alábbi komponensekre vonatkozóan: 1. pH 6-9,5 2. KOIk: 150 mg/l 3. BOI5 50 mg/l 4. szerves oldószer extrakt 10 mg/l 5. ammónia-ammónium-nitrogén:20 mg/l 6. összes nitrogén: 55 mg/l 7. összes szervetlen nitrogén: 50 mg/l 8. összes foszfor 10 mg/l 7. A Duna mellékágba bevezetett víz hőmérséklete nem haladhatja meg a kivett víz hőmérséklete + 7˚C-ot, a Duna főágba érve pedig a +4˚C-ot. 8. A közműkeresztezések, csatornák, vezetékek üzemeltetése, a megépült vezetékek rácsatlakozása a közművek, vízfolyások kezelőinek előírásai alapján történhet. 9. Az üzemeltetés során a mértékadó árvízszintig, illetve az eddig észlelt legnagyobb vízszintig a Dunán levonuló árhullámból az ezen szintek alatti területek, épületrészek, műszaki létesítmények elöntése előfordulhat, melyből adódó károk kizárólag engedélyest terhelik. 10. Az engedélyesnek 90 napon belül be kell nyújtania a Felügyelőség részére az élővízbe vezetett használt és tisztított vizekre vonatkozó önellenőrzési tervet, továbbá az üzemi kárelhárítási tervet jóváhagyásra. 11. A Duna partján 10 m sávban a kezelőnek biztosítani kell a feladatához és az árvízvédekezési munkákhoz a területet. 12. A teljes vízgazdálkodási rendszer üzemeltetése nem befolyásolhatja károsan a Duna levonulási viszonyait.
13. A puffermedence leürítésekor a kevert vízből évente 2 alkalommal mintát kell venni és a 6. pontban rögzített komponensekre be kell vizsgálni. 14. Az engedélyes vízkészlet-járulékot köteles fizetni a lekötött vízmennyiség (100 millió m3/év) 100%-a után, illetve a mellékelt adatlapok szerinti tartalommal adatszolgáltatást kell teljesítenie a hatóság részére. A vízkészlet-járulékot a Felügyelőség a 10033001-0171189930000003 számú, központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámlára kell befizetni a tárgyévet követő hónap 15. napjáig. A VKJ számításához szükséges adatok, szorzók: Az igényelt vízmennyiség: 100 millió m3/év A vízkészlet jellege: felszíni víz A vízminőségi osztály: II. A vízhasználat jellege: energetikai A „g” szorzó értéke: 0,4 A mértségi szorzó: folyamatos és hitelesített vízórával való mérés esetén: mérés hiányában: Felügyeleti kategória: I.
az m=1,0 az m=2,0
15
5. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok állásfoglalásai: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete a 2130-2/2011. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/547-2/2011. számú, illetve a Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a 27.3/2402-3/2011. számú állásfoglalásával a tervdokumentációban foglaltakhoz kikötés nélkül hozzájárult. III. A módosítás az engedély egyéb rendelkezéseit nem érinti. IV. A hatóság a határozat egy példányát a jogerőre emelkedését követően a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt a Gönyű - 5, Gönyű - 16 és Gönyű - 25 számon a vízikönyvbe bejegyzi. V. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 105.000,-Ft összegű, természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében 2.100,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell befizetni az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára. Indokolás Az elsőfokú hatóság a H-5318-50/2008. számú határozatával az E.ON Erőművek Termelő és Üzemeltető Kft. – a továbbiakban: Kft. – (székhelye: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8., statisztikai azonosító jele: 13698386-4011-113-01, cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-868587) részére egységes környezethasználati engedélyt adott a tulajdonát képező gönyűi 1155 helyrajzi szám alatti ingatlanon 2 db névlegesen 425 MW villamos teljesítőképességű, kombinált ciklusú egységből álló erőmű és kapcsolódó létesítményei megvalósítására, valamint a 4011 TEÁOR számú villamos energiatermelés folytatására, egyben legalább négy hónapig tartó próbaüzemet rendel el. A H-5318-50/2008. engedély magában foglalta a vízilétesítményekre vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt is. A Kft. az ERŐTERV Zrt. által elkészített módosított tervdokumentációt mellékelve 2010. január 20-án az engedély módosítására irányuló kérelmet nyújtott be a hatósághoz. A hatóság megállapította, hogy a vízjogi létesítési engedély módosítására vonatkozó engedélyezési tervdokumentáció megfelel a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben foglaltaknak, ezért az egységes környezethasználati engedély vízgazdálkodásra vonatkozó fejezetét a 2168-17/2010. számú határozatával módosította. Ezt követően a Kft. a vízi létesítményekre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelmet nyújtott be az ehhez szükséges megvalósulási dokumentációval. Kérelméhez a hatóság felhívására a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, e rendelet 1. számú melléklet III. fejezetének 1.1. és 10.3. főszáma alapján 210.000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett. Az ETV-Erőterv Zrt. generáltervezésében készített 6F111043 (P338810) munkaszámú tervdokumentációról a hatóság megállapította, hogy az megfelel a vízi létesítmények, vízimunkák vízjogi üzemeltetési engedélyezéséhez szükséges, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben meghatározottaknak. A Felügyelőség megállapította, hogy a vízilétesítmények a jogerős vízjogi létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően épültek. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyilatkozata szerint az erőmű ipari vízellátása keretében a vízkivételi csatorna felső szakaszára tervezett uszadék-terelő elhelyezése vízgazdálkodási
16 érdekeket nem sért, ezért ahhoz mint a csatlakozó mellékág vagyonkezelője 0419-006/2011. számú iratával vagyonkezelői hozzájárulását adta. A hatóság a kérelem megküldésével megkereste az érintett szakhatóságokat a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E §-a alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete a 2130-2/2011. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/5472/2011. számú, illetve a Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a 27.3/2402-3/2011. számú állásfoglalásával a tervdokumentációban foglaltakhoz kikötés nélkül hozzájárult. A hatóság fentieket figyelembe véve megállapította, hogy az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé, ezért az egységes környezethasználati engedélyt a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 20. § (12) bekezdése alapján, az ügyfél kérelmének helyt adva módosította. A hatóság a hatáskörébe tartozó – külön jogszabályban meghatározott – vízjogi üzemeltetési engedélyt a R. 20. § (3) bekezdésének megfelelően a H-5318-50/2008. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati engedélybe foglalta, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22) Korm. rendeletben foglaltak figyelembe vételével, a rendelkező részben megfogalmazott feltételekkel. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül az alábbiakon alapul: Az engedélyes vízkészletjárulék-fizetési kötelezettsége a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/A. § (1) bekezdésben foglaltakon alapul. A hatóság a 43/1999. (XII.26.) KHVM rendelet alapján határozta meg a vízkészletjárulék kiszámításához szükséges adatokat, az E.ON Erőművek Kft. 2011. február 28-án kelt, a 2011. évi vízfelhasználására vonatkozó nyilatkozata figyelembevételével. A tevékenység földtani közegre és felszín alatti vízre vonatkozó hatásaival kapcsolatos előírásokat a hatóság a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése alapján fogalmazta meg. A felszíni vizekkel kapcsolatos vízminőségvédelmi elvárások a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (Vr.) és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (2. sz. melléklet, állandó vízfolyás mint befogadó) szabályai szerint a Vr. 20. §-án alapulnak. A felügyeleti kategória megállapítása a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdésében rögzítettek szerint történt. Az önellenőrzési terv készítéséről a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése rendelkezik. Az üzemi vízminőségi terv készítését a 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése írja elő. A környezetvédelmi társadalmi szervezetek eljárásban való részvételéről a Kvt. 98. (1) és (2) bekezdése rendelkezik. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99. §(1) bekezdései biztosítják. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4), (5) és (7) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rend. 38. § (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg.
Győr, 2011. június 30. Németh Zoltán igazgató s.k.
17 A határozatról értesül: E.ON Erőművek 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8. Törzsök Gyula 9071 Gönyű, Duna sor 11. Duna Kör – Droppa György 2131 Göd, Leiningen u. 5. Győri Civil Szövetség 9021 Győr, Arany J. u. 28-32. Reflex Környezetvédő Egyesület 9024 Győr, Bartók B. u. 7. Gy-M-S Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 9024 Győr, Jósika u. 16. Gy-M-S M Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 9028 Győr, Arató u. 5. Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 9700 Szombathely, Batthyány tér 2. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 9021 Győr, Munkácsy u. 4. Gönyű Önkormányzatának Jegyzője 9071 Gönyű, Kossuth L. u. 67. Állami Főépítész 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. Veszprémi Bányakapitányság 8201 Veszprém, Budapesti u. 2. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Győri Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság 9021 Győr Czuczor G. u. 22. KvVM útján a Szlovák Köztársaság ÉDUKÖVIZIG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Pannon-Víz Zrt. 9025 Győr, Országút u. 4. Jogerő után: Informatikai Osztály, helyben OKTVF IPPC Főosztály
