A civil vallás identitásformáló szerepének lehetôségeirôl. gyakornokok és közösségi szolgálatot teljesítôk civil szervezetekben

c i v il s zEmlE WWW.civilszemle.hU

Xi. évfolyAm 1. szám

nnElmélEtilEg

A civil vAllás identitásformáló szerepének lehetôségeirôl

nnKözösségEK

(PintérKároly) és civil társadalom

gyAkornokok és közösségi szolgálAtot teljesítôk civil szervezetekben

nntársadalom

(TóbiásLászló)

és állam

A nonprofit szervezetek iránti bizAlom

(TörökMarianna)

nnvilág-nézEt

A gAzdAsági válság hAtásA nAgy-britAnniA és mAgyArország nonprofit szektorárA

(KákaiLászló)

nnKisEbbségEK

és civil társadalom

Az erdélyi mAgyAr nonprofit hátterû

szociális szférA szociológiAi jellemzôi (DánielBotond)

2014/1n n n n n

c ivil s zEmlE

WWW.CIVILSZEMLE.HU

XI.ÉVFOLYAM1.SZÁM

Szerkesztôbizottság /EditorialBoard BeliaAnna,HarsányiLászló,KirschnerPéter,KutiÉva, MarschallMiklós,MiszlivetzFerenc,NagyÁdám

Szerkesztôség /Editors Felelôs szerkesztô /Executive Editor NáraiMárta Rovatszerkesztôk /Editors CsongorAnna(Társadalomésállam /SocietyandState) KákaiLászló(Elméletileg /Theoretically) PéterfiFerenc(Közösségekésciviltársadalom /Community

andCivilSociety)

SebestényIstván(Világ-nézet /InternationalReview) Képszerkesztô/Image Editor GönczôViktor Online szerkesztô /Online Editor BodLevente Cikkjavaslatokat,ötleteket,véleményeketa[email protected]címrevárunk. Elôfizethetôawww.civilszemle.hucímen

EmberiErôforrásokMinisztériuma,NemzetiségiésCivilTársadalmiKapcsolatokértFelelôs HelyettesÁllamtitkárság E MBERI E RÔFORRÁSOK M INISZTÉRIUMA , NEMZETISÉGI ÉS C IVIL TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT F ELELÔS H ELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Kiadó civil szEmlE alaPÍtvánY www.civilszemle.hu 1137Budapest,Pozsonyiút14. Tel./fax:(+36-1)221-8099 E-mail:[email protected] Felelôskiadó:NizákPéterkuratóriumielnök Tördelôszerkesztô:Erlei&TársaBt. KészültaPharmaPressNyomdában Felelôsvezetô:DávidFerenc ISSN1786-3341

tartalom ■■ ElmélEtilEg

PintérKároly:A civil vAllás identitásformáló szerepének lehetôségeirôl

■■ KözösségEK és civil társadalom

TobiásLászló:gyAkornokok és közösségi szolgálAtot teljesítôk

5 27

civil szervezetekben ■■ társadalom és állam

TörökMarianna:A nonprofit szervezetek iránti bizAlom

■■ világ -nézEt

KákaiLászló:A gAzdAsági válság hAtásA nAgy-britAnniA és mAgyArország

43 59

nonprofit szektorárA ■■ KisEbbségEK és civil társadalom

DánielBotond:Az erdélyi mAgyAr nonprofit hátterû szociális szférA

81

szociológiAi jellemzôi ■■ szErzôinK

109

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 3

Fotó /GönczôViktor

ElmélEtilEg

A civil vAllás identitásformáló szerepének *

lehetőségeiről

Pintér Károly

Ez a tanulmány egy kutatási projektnek köszönheti létrejöttét, mely a formálódó európai identitás különféle aspektusainak vizsgálatát tűzte ki céljául. Mivel saját kutatási területem elsődlegesen az Amerikai Egyesült Államokhoz kötődik, úgy véltem, hogy tanulságos lenne a kibontakozóban lévő közös európai identitáspolitikát egybevetni egy olyan föderatív berendezkedésű ország történelmi tapasztalataival, amely több mint két évszázadosmúltratekinthetvissza.Tisztábanvagyokvele,hogyeztakiindulópontszinte kihívjamagaellenaztakézenfekvőkritikaiészrevételt,miszerintazEurópaiUniókifejezettennemföderatívpolitikaiszervezet,ezértazösszehasonlításalapvetőensántít.Mindazonáltal szeretném azt a munkahipotézist felállítani, hogy az Európai Unió hosszabb távon egy politikai föderáció irányába halad (az elmúlt bő fél évszázad fejleményei legalábbisnagyvonalakbaneztatrendetrajzoljákki),ésegyeffélestruktúralétrehozásaalighalehetségesegyfajtaközösértékrendiminimum,másnévenvalamiféle„európaiidentitás”nélkül–bármitisjelentsenezajelzősszerkezet.Amagamrészérőlhajlamosvagyok egyetérteniGerardDelanty-vel,akiúttörőjellegűmonográfiájabevezetőjébenígyérvelt: Azakérdés,hogyegymultikulturálistársadalomképes-evalamiféleközösidentitást kialakítani,amelynemetno-kulturálisalaponnyugszik,legalábbolyanfontos,minta gazdasági és a politikai integráció problémái (…) az európai gondolat csak akkor *A cikk megjelenése az Európai Unió támogatásával, a TÁMOP 4.2.1. B-11 /2 /KMR-2011-0002 sz. A tudományos kutatásokkibontakoztatásaaPPKE-n c.projektkeretébenvalósultmeg.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 5

ElmélEtilEg lehetegykollektívidentitásnormatívalapja,haazállampolgárságújfelfogásáthozza magával.(Delanty1995:1) 1 Kiindulópontom tehát az, hogy az európai identitás jelenlegi állapotát és lehetséges jövőjétkívánomegybevetniazamerikaiidentitás–emesajátoskulturáliskonstrukció– múltjávalésjelenével.Konkrétanaztvizsgálom,hogyacivilvallásmilyenszerepettölthet beazeurópaiállampolgáriidentitástudatmegerősítésében.Ehhezelsőkéntérdemesáttekinteni,hogymilyenértelmezéseiismeretesekacivilvallásjelenségénekésműködésénekazEgyesültÁllamokban,aholafogalmatRobertN.Bellahszociológusmamárklaszszikusnakszámító1967-estanulmányavezettebeatársadalomtudományiköztudatba.2

Az amerikai civil vallás: bellah és értelmezői BellahvoltaképpenJean-JacquesRousseauAtársadalmiszerződésről (1762)c.klasszikusesszéjénekegyikfogalmátújítottafelésdefiniáltaújraazamerikaitársadalmi-politikaiberendezkedésrevonatkoztatva.3 Nagyvisszhangotésnemkevésvitátkiváltotttanulmányában Bellah amerikai elnökök beiktatási beszédeit használta kiindulópontként, és aztatalálókérdésttettefel,hogymikénthivatkozhatnakazországelsőszámúvezetői számos ízben Istenre és a hitre, ha az Egyesült Államokban egyébként általánosan elfogadott alkotmányos alapelv állam és egyház szétválasztása? Saját kérdését így válaszoltameg: Vannak a vallási orientációnak olyan közös elemei, melyeket az amerikaiak nagy többségeelfogad.Ezekdöntőszerepetjátszottakazamerikaiintézményekkialakulásábanésmáigvallásidimenziótadnakazamerikaiéletegészszövetének,beleértvea politikaiszférátis.Ezaközéletivallásidimenzióbizonyoshiedelmek,szimbólumokés szertartásokösszességébennyilvánulmeg,melyetösszefoglalóanamerikaicivilvallásnaknevezek.(Bellah1988:100) Eredeti tanulmányában Bellah röviden áttekintette az amerikai civil vallás történelmi eredetét. Egészen az alapító atyákig nyúlt vissza, akik nyilvános beszédeikben visszatérően hivatkoztak az Egyesült Államok isteni küldetésére, párhuzamba állítva azt Izrael Isten által kiválasztott népével és titokzatos küldetésével. Ezt a szellemi attitűdöt már a XX.századelejéntalálóanleírtaabritG.K.Chesterton: Amerika a világon az egyetlen nemzet, amely egy hitvalláson alapul. Ez a hitvallás dogmatikai,sőtteológiaiegyértelműséggellevanfektetveaFüggetlenségiNyilatkozatban, (…) [amely] világosan megnevezi a Teremtőt mint azt a végső tekintélyt, ahonnanezekazegyenlőjogokszármaznak.(Chesterton1922:7) Ahitvallás,amelyetAmerikábanaII. világháborúótamárgyakrannagybetűvelírnak,4 azEgyesültÁllamokmeghatározópolitikaiétoszánaktekinthető,nohapontostartalmát nehéz szabatosan meghatározni. Egyfelől magában foglalja a Függetlenségi Nyilatkozatbanésazalkotmánybanlefektetettolyanalapvetőértékeketésjogokat,mintazegyén,a vallás, a szólás és a sajtó szabadsága, a törvények által korlátozott demokratikus kormányzatésatörvényelőttiegyenlőség.Deidetartoznakmás,széleskörbenelfogadott

6

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1.

ElmélEtilEg értékekis,melyeketnememlítenekmegazországalapítódokumentumai:ilyenekpéldául az esélyegyenlőség, a kemény munkával és szorgalommal kiérdemelt siker és vagyon(a„self-mademan”tipikusamerikailegendája),avállalkozásszabadságavagya szabadversenyes kapitalizmusba vetett rendíthetetlen hit. Samuel Huntington amerikai történész az amerikai identitásról írott kiváló munkájában kiemeli, hogy az „Amerikai Hitvallás” mennyire stabilnak bizonyult az ország történelme során, továbbá hogy alapvetőelemeiaprotestánshagyományból,azangoljogiéspolitikaitradícióból,valaminta felvilágosodástanaibóleredeztethetők.Arraasommásvégkövetkeztetésrejut,hogy„az AmerikaiHitvallásIstennélküliprotestantizmus”.(Huntington2005:120) BellahfelfogásaazonbanlegalábbegyfontospontoneltérHuntingtonmeghatározásától: amellett érvel, hogy a Hitvallás központi elemeit az isteni sugallat, avagy az isteni kegyaurájaveszikörül.Acivilvalláskváziszakrálisjellegéterősítikakülönfélerituálisesemények, mindenekelőtt maga az elnöki beiktatási ceremónia, amely voltaképpen egy főpapfelszenteléséhezhasonlít.Rituáliselemekbengazdagokazamerikainemzetiünnepek,ahálaadás(amelyetelsőkéntWashingtonelnökhirdetettmeg1789-ben),afüggetlenség napja és az emlékezés napja (amely a polgárháború halottainak állít emléket). Bellahaztismegfigyelte,hogy1967-igbezárólagmindenegyeselnökibeiktatásibeszéd említetteIstentvagyutaltIstenre,deegyiksemhivatkozottJézusKrisztusra:Bellahebből aztakövetkeztetéstvonjale,hogyazamerikaicivilvallás–nohakeresztényihletésű– nemazonosakereszténységgel.Acivilvallásaközösség,aközéletierkölcs,azállampolgárikötelességésatársadalmielkötelezettségértékeithangsúlyozza,miközbenkevéssé foglalkozikazegyénihit,alelkiélet,atestvériszeretetésazistenimegváltáshagyományoskereszténykérdéseivel(Bellah1988:104). Bellahtanulmányaváratlanulerősésszéleskörűvisszhangrataláltazamerikaitársadalomtudósokkörébenaz1960-aséshetvenesévekfordulóján,deértelmezőijóformán semmibennemtudtakközösnevezőrejutni.Akülönféleszerzőkszintemindegyikemást értettacivilvallásfogalmaalatt:WillHerbergpéldáulazamerikaiaknépivallásaként,az „amerikai életforma” felsőbbrendűségébe vetett hitként értelmezte; Sidney Mead saját elképzelésének, a „köztársaság vallásának” megerősítését látta benne; Martin Marty egyszerűenvallásosnacionalizmuskéntfogtafel,mígLeoMarxademokratikusértékekbe vetett hittel azonosította; Charles H. Long pedig a protestáns vallásosság szerepét hangsúlyozta a sajátos amerikai jelenség létrejöttében. Egyesek, köztük John F. Wilson megkérdőjelezték Bellah legfontosabb állítását, vagyis azt, hogy a különféle egyházak mellett valóban létezik egy különálló, intézményesedett civil vallás az amerikai közéletben. Wilson a különböző tudósok egymástól eltérő társadalmi, kulturális, politikai vagy teológiai vonatkoztatási rendszerében kereste a sajátos értelmezések közti ellentmondásokmagyarázatát(Richey–Jones1974:14 –18;Handy1980:344 –46).Többeniskísérletettettekazegyrezavarosabbvitatisztázásáraésvalamifélerendszerbeigyekeztekfoglalniacivilvallásértelmezéseit(pl.Gehrig1981:51–63).MagaBellahúgyvélekedett,hogy anegatívkritikákzömétacivilvallásfeltételezettveszélyeiváltottákki:egyfelőlazállam vagyanemzetszentségtörőimádatánakveszélyétláttákbenne,másfelőlattóltartottak, hogy elmossa az állam és egyház közötti választóvonalat, ezáltal veszélyeztetve a de-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 7

ElmélEtilEg mokratikuspolitikairendszernyitottságát(Bellah1974:256–57).Amagarészérőlkifejezte meggyőződését,hogyacivilvalláspozitívéshasznosjelenségazamerikaitársadalmiés politikai életben, de ugyanakkor a civil vallás aktuális válságára is felhívta a figyelmet, melynekfőokátahatvanasévekelsöprőtársadalmi-kulturálisátalakulásában,valaminta vietnami háborút és a Watergate-botrányt követő általános politikai kiábrándulásban látta(Bellah1974:264 –66).5 Az1980-asévekbenazamerikaicivilvalláskörülihevesvitákfokozatosanelcsendesedtek,ésbármagaafogalomközismertmaradtavallásszociológusokkörében,James Mathisenegy1989-benpublikálttanulmányacímébennemvéletlenültettefelaszónoki kérdést:„Mitörténtazamerikaicivilvallással?”(Mathisen1989).Bellahazonbanmárlegelsőesszéjébenmegfogalmaztaaztatézist,hogyacivilvalláslétrejötténekokaiésjellegéneklegfőbbalakítóiolyan„válságosidőszakok” 6,mintafüggetlenségiháború,apolgárháború, vagy a vietnami háború, beleértve az általuk kiváltott társadalmi és politikai konfliktusokat.Ennekatézisnekmegfelelőenafogalom,amelyegyválságosidőszakban, az 1960-as évek végén vált az amerikai szociológiai diskurzus részévé, két évtizednyi viszonylagoscsendutánváratlanulismétfelbukkantatudományospárbeszédbena2001. szeptember11-iterrortámadástkövetőnemzetitraumanyomán. Elsőként talán Michael Angrosino amerikai antropológus fordult ismét a civil vallás felé,amikoralignéhányhónappalatragédiautánenneka„hasznoselemzőeszköz”-nek a segítségével igyekezett értelmezni és megfelelő kontextusba helyezni a hazafiasság és a nemzeti összetartás spontán felbuzdulásait. Saját használatra így definiálta újra a fogalmat: Azamerikaicivilvallásanemzetrevonatkozóintézményesítetthitrendszer,beleértve egyolyantranszcendensistenségbevetetthitet,amelyvédiésirányítjaanemzetsorsát, amennyiben a nép és a kormány betartja a törvényeit. A szabadság, az igazságosság,ajótékonyságésaszemélyeserkölcsiintegritásegyarántacivilvalláspillérei közé tartozik, és ezáltal erkölcsi dimenziót kölcsönöz a közéleti döntéshozatal mechanizmusainak.(Angrosino2002:241) Írásának alapvető érvelése szerint a civil vallás, ami antropológiai értelemben nem más,mint„olyanszimbólumrendszer,amelyerőteljesen,meggyőzőenéstartósanképes befolyásolniésmotiválniazembereketalétezésáltalánosrendszerérőlalkotottfogalmaival”,7 napjainkbanisképeserkölcsikonszenzustteremteniaközéletipolitizálásban,mivel összekapcsolja és egységben közvetíti Amerika „biblikus és republikánus” hagyományait.8 Másszerzőksokkalpesszimistábbanítélikmegazamerikaicivilvallásjelenétésjövőjét. Frederick Gedicks például 2010-ben kijelentette, hogy a civil vallás elavult jelenség, mert„túlsokamerikaitrekesztki”(Gedicks2010:891).Véleményétamaiamerikaitársadalomrendkívülivallásisokszínűségévelindokolta:anövekvőlétszámúmuzulmán,hindu ésbuddhistalakosság,valamintaszervezettvalláshoznemtartozókmindazokszámát gyarapítják,akiknemfeltétlenülhisznekabban,hogyazAmerikaiEgyesültÁllamoksorsa egymonoteistaIstenkülönöskegyétélvezi(Gedicks2010:898–900).Deezenfelülkifogásoltaaztis,hogyazelmúltkétévtizedben„akulturáliskonzervatívokkisajátítottákaz

8

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg amerikaicivilvallásjelképeitésgyakorlatait,éspártosjelentésselruháztákfelőket”,valamintfelhoztaabálványimádás–„azállaméscéljaiszentesítése”–jólismertvádjátisa civilvallássalszemben(Gedicks2010:898–900). AközelmúltvalószínűleglegjelentősebbidevágótanulmányaMarcelaCristi2001-ben napvilágotlátottmonográfiája,amelyalaposkritikánakvetialáazamerikaiszakirodalmat, és arra a következtetésre jut, hogy Bellah eredeti tézise túlhangsúlyozta a civil vallás spontánkialakulóerkölcsikonszenzusonalapulóintegratívfunkcióját.Érveléseszerinta civilvallásfogalmanemcsakegydurkheimiértelembenvettvallásosszimbólumrendszert takar,amelyanemzetiközösségerkölcsikötőanyagakéntszolgál,hanemmagábanfoglaljaatársadalmiéspolitikaielitrousseau-iértelembenvetttudatostörekvésétarra,hogy sajátérdekébenlétrehozzonésformáljonegyilyesfajtaintegrálóéslegitimálóideológiát (Cristi2001:47–89).

A civil vallás más országokban: tipológiák Cristi megállapításai véleményem szerint jó kiindulópontként szolgálnak egy olyan vizsgálat számára, amely a civil vallás fogalmát Európára alkalmazva szeretné tesztelni annakértelmezhetőségétmáskulturáliskontextusban.Cristiegyébkéntmagaisamellett érvelkönyvében,hogyacivilvallásáltalánosan,különbözőnemzetikultúrákraalkalmazhatóértelmezésieszköz,hiszenegészfejezetetszentelacivilvallásműködésénekaPinochet-rezsimidőszakánakChiléjében(Cristi2001:165–85).Acivilvallásvalóbancsakakkor fogadhatóeláltalánosérvényűtársadalomelméletifogalomként,hakiszabadíthatószűk amerikaiértelmezésikontextusábólésalkalmazhatónakbizonyulkülönböző,egymástól eltérőnemzetekanalógintézményeinekértelmezésére. ElsőkéntalighanemJohnA.Colemanvázoltfelnemzetközicivilvallásitipológiát1970benpublikálttanulmányában.Bellahfogalmátsajáthasználatraúgydefiniálja,mint„olyan hiedelmek,rítusokésjelképekegyüttese,amelyekazegyénállampolgáriszerepétéstársadalmánakazidőben,atérbenésatörténelembenelfoglalthelyétavégsőlétezésés értelemfogalmaivalkapcsoljákössze”(Coleman1970:70).Colemankiindulóállításaszerint a premodern társadalmakban a civil vallás nem különült el sem a társadalomban meghatározószerepetjátszóvallástól,sempedigazállamvallásilagszentesítettlegitimációjától.Amoderntársadalmakbanacivilvallásháromfélemanifesztációjátkülönbözteti meg:atovábbrasemdifferenciálódottállapotot,aviláginacionalizmusformájábanmonopolizálódottcivilvallástésateljesendifferenciálódottcivilvallást(Coleman1970:69). Tanulmányajavarészétannakszenteli,hogymindenegyestípustpéldákkalillusztráljon.Vallási-egyházialaponnyugvóésemiattnemdifferenciálódottcivilvallásokléteznek Burmában (mai nevén Myanmar), Ceylonban (ma Sri Lanka), Görögországban 9 vagy Latin-Amerikaállamaiban;alistátkiegészíthetnénkolyaniszlámdominanciájúországokkal, mint Szaúd-Arábia vagy Irán (az iráni iszlám forradalom csaknem egy évtizeddel Coleman esszéjének megírása után zajlott le). Coleman véleménye szerint ennek a berendezkedésnek az az alapvető hátránya, hogy a vallási kisebbségeket diszkriminálja és

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 9

ElmélEtilEg kizárjaanemzetiközösségből,továbbáazegyházakmintjellegüknélfogvakonzervatív, hagyományőrzőtársadalmiszervezetekáltalábanellenzikésakadályozzákatársadalmigazdaságimodernizációt(Coleman1970:70–71).Azállamáltaltámogatottésemiattnem differenciálódottcivilvallásokrajópéldaacsászárokkultuszaazókoriRómábanvagyaz 1945előttiJapánsintóállamkultusza,amelyszinténazisteniősöktőlszármaztatottcsászáridinasztiatiszteletétállítottaaközpontba.Ennekarendszernekafőgyengesége–a másvallásokirántiintoleranciántúl–,hogyegyélőszemélyt,azuralkodóttekintiazisteni bölcsesség képviselőjének, ami eleve kizárja, hogy bárki kritikával illesse a döntéseit, vagynetánszembeszegüljönazokkal(Coleman1970:71–72). Colemantipológiájánakmásodikmodellje,aviláginacionalizmusahagyományosintézményesvallásokalternatívideológiájakéntbontakozottki,főlegabbanazidőszakban, amikor azokat túl konzervatívnak, a forradalom előtti rezsimek szövetségesének tekintették.EnnekalegtipikusabbpéldájaakommunizmusateistakultuszaaSzovjetunióban éscsatlósállamaiban,deidetartozikaz1918utániTörökországszekulárisberendezkedése éppúgy, mint a köztársasági Franciaország. Coleman azonban ezeket a modelleket csupánféligtartjasikeresnek,mert„aviláginacionalizmuscsupánegyszűkelitcivilvallását alkotja. A tömegek körében nem sikerült teret nyernie” (Coleman 1970:73), és a hagyományos egyházak üldöztetésük vagy elnyomásuk ellenére is erőteljes társadalmi befolyássalbírnakezekbenazországokban. Colemanharmadiktípusa,ateljesendifferenciálódottcivilvallásszerinteamagateljességében kizárólag az Egyesült Államokban jött létre. Nyugat-Európa monarchiáiban (Egyesült Királyság, Hollandia, Belgium, skandináv államok), ahol mindenütt létezett államegyház, a nemzeti civil vallás erősen kapcsolódik az uralkodó dinasztiához és a hagyományosandominánsegyházhoz,méghamamáravallásiésetnikaikisebbségek teljestoleranciátésegyenjogúságotélveznekis.AzEgyesültÁllamokbanviszont,ahola vallási pluralizmus már a gyarmati időkben kibontakozott, az újonnan függetlenné vált nemzet mintegy magára vállalta az államegyház hagyományos teológiai és társadalmi integráló funkcióit. Ennek révén az amerikai nemzet (és nem a kormányzat) lett „Isten jelentőségteljes történelmi tevékenységének első számú eszköze” (Coleman 1970:74). Bárazamerikaicivilvallásegyesmeghatározóeszméitnyilvánvalóanaprotestánshagyomány ihlette, önmagában egyetlen egyháznak sem vetélytársa, és teológiai-erkölcsi tartalma eléggé széles ahhoz, hogy elfogadható legyen keresztények, zsidók és mások számára is. Önmagában sem egy egyház, sem az állam (az USA esetében a szövetségi kormány)nemegyedüliihletőjeazamerikaicivilvallásnak,hiszenegyeselemeiakeresztényhagyományból,másokazonban(pl.anemzetihősökésünnepek)azamerikaitörténelemből erednek. A civil vallás és a szervezett egyházak közötti „munkamegosztást” Colemanszerencsésnektartja,mivelnemállítjaszembeegymássalazegyházakatésaz államot,másfelőlviszontnemveszielavallásszakrálisfunkcióit(Coleman1970:74 –76). Coleman,akárcsakazőtkövetőszámosegyébszerzőmagátólértetődőnektekintette,hogyacivilvallásmintfogalomalkalmazhatóaviláglegtöbbnemzetállamára,különösenEurópában,amelynekállamaiazEgyesültÁllamokhozhasonlóankereszténygyökerekkelésalkotmányos,demokratikuskormányzatirendszerekkelrendelkeznek.Ebbőlaz

10

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg alapfeltevésbőlindultkiazanagyszabásúösszehasonlítóvizsgálat,amelyetaLuteránus Világszövetség(LutherischerWeltbund)kezdeményezett1981-ben,ésmelynekösszefoglalóját 1987–88-ban publikálták.10 A vállalkozás célkitűzését így fogalmazta meg egyik szervezője,HarmatiBéla: Kutatásunkbannemarratörekedtünk,hogyegyszociológiaielméletetalátámasszunk vagyelvessünk,hanemBellahelméletétkiindulópontkéntakartukhasználniegyolyan nemzetközi teológiai tanulási folyamathoz, amely a vallás, az állam, a nemzet és az alapértékekközöttikölcsönöskapcsolatok[megismeréséhez]vezet.(Harmati1987:2) Harmatiismertetteakutatáskiindulópontjakénthasználtmunkadefiníciótis,ámrögtönhozzátette,hogyatapasztalatokfényébenaztakésőbbiekbenmódosították: Konzultációnk során megegyeztünk abban, hogy a civil vallás elméletének heurisztikusfunkciójavan,éstekintettelkelllennünkannakveszélyére,hogyhelytelenülazonosítjukafogalmatavalósággal.(…)Civilvallásalattjelképek,értékek,magatartások éscselekedetekolyanhalmazátértjük,melyekhatássalésegybenpolitikaijelentőséggelbírnakatársadalomban.(…)Avallásipluralizmusháttereelőttezajelenséghalmazegyolyanátfogóegységkifejeződése,amelykoherenciátésidentitástkölcsönöz aközösségnek.(Harmati1987:3) Harmati és munkatársai kutatásaik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az eltérőtörténelmiéskulturálishátterűtársadalmakmindegyikeképessajátcivilvalláskialakítására,ámazokjellegükben,értékrendjükben,jogi-politikaihátterükbenlényegesen eltérhetnek egymástól, éppen ezért a civil vallás amerikai megjelenési formája semmiképpensemhasználhatónormatívmodellként:ennekalapjánelisutasítottákColeman ilyenértelműállásfoglalását(Harmati1987:5).Véleményükszerintacivilvallásműködése alapvetőennégy,egymássalösszefüggőaspektusegymásrahatásánkeresztülértelmezhető:anépivallásoshagyomány,államésegyház,illetveállamésvallásviszonya,nemzet ésegyház,illetvenemzetésvallásviszonya,valamintazegyházak,illetveavallásviszonya atársadalomalapértékeihez.Avallási(egyház),jogi(állam),társadalmi(nemzet)éserkölcsi (alapértékek) faktorok relatív fontossága, alá-fölérendeltségi viszonya országonként eltérő,erreHarmatikonkrétpéldákatissorol(Harmati1987:5–6).Abevezetőtanulmány azonban világossá teszi, hogy a kutatási projekt nem csupán empirikus és komparatív megismerésretörekedett,hanemvégsőcéljaavallásmegfelelőközéletiszerepénekvizsgálataaXX.századvégitársadalmakban.Akérdésfeltevésneknyilvánkülönlegesaktualitástkölcsönzöttazatény,hogyaz1980-asévekbenakelet-európaiországokkeresztény egyházaiegyhivatalosanateistaésamindennapigyakorlatbaniserősenvallásellenes,az egyházakközéletiszerepétkorlátozni,marginalizálniésellenőrizniigyekvőpolitikairendszeralattkényszerültekműködni.Nemvéletlenültárgyaltákkülöntanulmányok–köztük Andorka Rudolf, Tomka Miklós és Varga Iván írásai – az NDK, Magyarország, valamint Kelet-Európa társadalmi viszonyait és benne az egyházak és a vallásosság helyzetét (Andorka1988;Tomka1988;Varga1988). A Luteránus Világszövetség kutatócsoportja tehát nem próbált valamiféle konkrét tipológiátalkotni,mivelacivilvallástnemempirikusanigazolhatójelenségkéntkezelték, inkább bizonyos társadalmi, politikai és kulturális jelenségek értelmezéséhez hasznos

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 11


ElmélEtilEg e lméletifogalomnaktekintették(ld.Schieder1987),valamintsokféleségét,helyisajátosságainakváltozatosságátemeltékki. HarmadikpéldakéntSilvioFerrariolaszjogászprofesszortipológiájátszeretnémcitálni, melyet egy 2009-es, a civil vallás amerikai és európai szerepét összehasonlító nemzetközi konferencián ismertetett. Ferrari a nemzeti civil vallás három „ideáltípusát” különbözteti meg: a franciát, az olaszt és az amerikait. Franciaország esetében a civil vallás szerepéta laicité fogalmatöltibe,amelyszekulárisfogalmakésjelképekszakrálisszintre emelésévelteremtimegapolitikaiésaciviltársadalomegységét.Alaicité elvontésteljesen világi eszmék (szabadság, egyenlőség, tolerancia és köztársaságpártiság) együttese, melyeketmindenegyénnekéscsoportnakhátterétőlésmeggyőződésétőlfüggetlenülel kell fogadnia. A laicité szellemében mind a hitoktatás, mind az összehasonlító vallásoktatásteljesenkivanzárvaazállamiiskoláktantervéből,ésagyerekeknemviselhetnek vallásos öltözéket vagy ruhadarabokat. A laicité megfelel Coleman világi nacionalizmuskategóriájának,akikonkrétanmegisemlítiFranciaországotpéldáiközött.Ebbenafelfogásbanavallásszigorúanmagánügy,amelyneknincshelyea„köztéren”11 ésfőkéntnem lehet a nemzetegyesítő jelképek egyike, ám ezt a koncepciót nem fogadják el egyes csoportok,főkéntamuzulmánok(Ferrari2010:751–53). Olaszországezzeléppenellenkezőutatjártbe:akatolicizmuskulturálisésetikaielvei képezikazállampolgárságerkölcsialapját,ésennekelfogadásátvárjákelmindenegyéb nemkatolikuscsoporttólis.Afeszületottfüggmindenolaszállamiiskolaosztálytermében, és amikor ezt a gyakorlatot alkotmányossági szempontból megkérdőjelezték, a bíróságúgydöntött,hogyaziskolákbanafeszületazolaszidentitásjelképe.Azolaszállamtanácsafeszületetegyenesena laicité olaszmodelljejelképéneknevezte,amiolyan alapértékeketszimbolizál,mintatolerancia,akölcsönöstisztelet,azemberiméltóságés szolidaritás, valamint a diszkrimináció tilalma. A katolicizmus egyértelműen államvallásként funkcionál: a katolikus vallásoktatás minden állami iskolában magától értetődően működikésahitoktatókatazállamfizeti,mígamásfelekezetekhitelveiszerintihitoktatástkérelmeznikellésannakköltségeitaszülőkállják(Ferrari2010:753–56).Ezamodell pontosanmegfelelazegyházilagtámogatott,nemdifferenciálódottcivilvallásColeman általfelsoroltkritériumainak. Az amerikai típusú civil vallást Ferrari felekezetileg semleges civil vallásnak nevezi, mert nem preferál egyetlen egyházat vagy vallást sem (mint Olaszország), de ugyanakkor nem is ellenséges a vallásos hit közéleti megnyilvánulásaival szemben (mint Franciaország).Államilagtámogatottvallásosjelképekéstevékenységekazállamiiskolákban tiltottak, de a diákok azt viselnek, amit akarnak, és vallásos indíttatású politikai programok vagy közéleti viták mindennaposak. Az amerikai civil vallás legnagyobb problémája az, hogy miként képes megbirkózni az amerikai társadalom növekvő sokszínűségével, beleértve a judeo-keresztény hagyománytól eltérő vallási csoportok növekvőarányát,valamintanemcsekélyszámúvilágihumanista,ateistavagyegyszerűen csak nem vallásos polgárokat (Ferrari 2010:756–57). Elemzése alapvetően egybevágColemannekateljesendifferenciálódottcivilvallásrólmegfogalmazottmeghatározásával.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 13

ElmélEtilEg Ferrari tipológiája azonban egyáltalán nem tér ki Északnyugat-Európa hagyományos alkotmányos királyságaira (Egyesült Királyság, Hollandia, Belgium, Dánia, Svédország), amelyekfelfoghatóakacivilvalláskülönaltípusakéntis,hiszenezekbenazországokban akirályicsaládmintnemzetiintézmény,apártpolitikafölöttállónemzetiegységszimbóluma különleges szerepet tölt be.12 Szélsőséges esetekben, mint például Belgiumban, a királyi család iránti általános tisztelet és lojalitás azon kevés összekötő kapocs egyike, amelyekmégmindigegybentartjákakét,nyelvilegésetnikailagkülönböző,egymással folytonosanmarakodóországrészt(Maddens–Billiet2001).Alkotmányosmonarchiákban az uralkodót övező hagyományos rituálék és az általa még mindig birtokolt, többnyire jelképesvagyceremoniálishatáskörökanemzetiintegritásolyasfajtakváziszakrálislegitimációjátadják,amelyazamerikaicivilvallásalapvonásaivalrokon.Atörténelemsoránaz uralkodókáltalábankitüntetettszemélyiségkéntképviseltékésalkalmanként(ennekleghíresebbpéldájaAnglia)vezettékisanemzetiegyházat,ezáltalsajátszemélyükbenegyesítveanemzeticivilvallásszakrálisésvilágiaspektusát.Ezafajtaazonosulásazonbana szóban forgó országok szekularizációjával párhuzamosan egyre gyengébbé vált. NagyBritanniában például a XX. század végén a lakosság mintegy 10 százaléka tartozott bármelyik egyházhoz; az országon belül a legalacsonyabb arány (nagyjából 9 százalék) Angliátjellemzi,aholpedigelvilegatársadalomtúlnyomótöbbségeazuralkodóvezette anglikán államegyházhoz kellene hogy tartozzon (Bruce 2001:195 –196). Ilyen általános vallásiközömbösségközepetteatársadalomszélesrétegeialighahisznekabban,hogyaz istenigondviselésirányítjaanemzetésuralkodójasorsát,különösenmivelazutóbbiimmárlegalábbkétévszázadacsupánjelképesszerepettöltbeaténylegespolitikaidöntéshozatalban. Ferrari tanulmányában még egy feltűnő hiányosság ötlik szembe: teljesen negligálja azEurópaiUnióazontagországait,amelyekazegykorivasfüggönykeletioldalántalálhatók,azazLengyelországot,Csehországot,Magyarországot,Szlovákiátésabaltiállamokat. Nem tudni, hogy ennek oka a kellő ismeretek hiánya vagy olyasfajta kulturális felsőbbrendűségitudat,amelyKelet-Európátelevenemtekintiteljesmértékbeneurópainakés ezáltalegykomparatívcivilvallásitipológiábabevonhatónak.Ezenapontonrákelltérnünk napjaink Európa-fogalmának mégoly felszínes tárgyalására, hiszen eredeti kérdésünkazeurópaicivilvallásmegteremtésének,működéséneklehetőségérevonatkozott.

Az európa-fogalom és az európai identitás Az elmúlt bő két évtizedben Európában egyre nagyobb figyelmet kap az európai identitásproblémaköre,feltehetőennemfüggetlenülkétpárhuzamosfejleménytől:egyfelől a mélyülő európai integráció céljait és megvalósíthatóságát övező viták élesedése, másfelőlazegyeseurópaitársadalmaktöbbségitársadalmaiésazEurópánkívülibevándorlóközösségekközöttitársadalmi-kulturáliskonfliktusokegyarántfelvetikakülönböző szintű (etnikai, vallási, regionális, nemzeti) identitások összefüggéseinek és összeütközéseinek a kérdését. Más szavakkal úgy is fogalmazhatunk, hogy az európai nemzetek

14

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg hagyományosidentitásátkétellentétesiránybóliskihívásfenyegeti:azerősödőeurópai szupranacionalizmusegyfelől,azEurópánkívülrőlbevándoroltetnikaikisebbségekmarkánsaneltérőtársadalmi,kulturáliséspolitikaiattitűdjeimásfelőlkérdőjelezikmegennek azidentitásnakazérvényességét.Jelentanulmánykereteiközöttazelsőproblémaérdekesszámunkra. Az Európa-fogalom és az európai identitás mibenléte főként az 1990-es évek eleje ótakerültazelméleti-történetivizsgálódásokhomlokterébe,amikoriskétkorszakostörténelmieseményhirtelenidőszerűvétetteeztatémakört:azEurópaiGazdaságiKözösségátalakultaproto-föderálisEurópaiUnióvá,avasfüggönyleomlásapedigtöbbmint négyévtizedutánvégetvetettazeurópaikontinensmerevpolitikai,gazdasági,társadalmiéskatonaimegosztottságának.Az1992-benaláírtambiciózusmaastrichtiegyezmény több szerzőt is arra indított, hogy történelmi vagy elméleti szempontból vizsgálja meg Európaeszméjét.AlegátfogóbbtörténetikritikaBernardDelanty-tőlszármazik,akimár munkájakezdeténazthangsúlyozta: Európaeszméjétstratégiaicéloktólvezéreltetvealkottákmegésa»valóság«,melyet megnevez, szintén stratégiai célokat szolgál. (…) Európa eszméje nem más, mint történelmi projekció, egy egyetemességre törekvő eszme, amelyet egyfolytában az európaitársadalmonbelülierőkfragmentálóhatásaifenyegetnek.(Delanty1995:3) ÉrveléseszerintEurópaeszméjeaXX.századotmegelőzőenjólazonosíthatótörténelemmelrendelkezikugyanaműveltelitkultúrában(amelyagörög-rómaiantikvitásésa nyugati kereszténység közös kulturális hagyományában gyökeredzik), ám a tömegek szintjén európai identitásról nem beszélhetünk. Az Európai Unió létrehozása azonban olyanhelyzetetteremtett,amelyben„Európavégreegyesült,ámmegfoghatatlanpolgárait–azeurópaiakat–mégfelkénetalálni”(Delanty1995:8). Delanty rekonstrukciója szerint Európa politikai fogalomként a XV–XVII. század során,azoszmánbirodalommalfolytatottharcoksoránalakultki,fokozatosankiváltvaa „keresztényvilág”fogalmát,amellyelakeresztényekazonosítottákmagukatakeresztes háborúk idején. Konstantinápoly eleste után a kereszténység területe jobbára Európára korlátozódott,sőt,mégakontinensdélkeletirészeistörökuralomalákerült,közvetlenül fenyegetveAusztriátésItáliát(Delanty1995:33–38).Ahumanistaszerzőkszimpatizáltak azantikgörögföldrajzifogalommal,továbbáaprotestantizmuskibontakozásaésavéres európai vallásháborúk után a keresztények egységének középkori gondolata úgysem voltfenntartható(Delanty1995:37,42).Akollektíveurópaiidentitástkétjelképesszembeállításismegerősítette:egyfelőlaziszlámKözel-Kelettel,másfelőlazAmerikában,Afrikában és Ázsiában a nagy földrajzi felfedezések során megismert pogány, „barbár” népekkelvalóösszehasonlításkontrasztja(Delanty1995:44 –47). Anyugat-európaigyarmatbirodalmakkialakulásaaDelantyáltal„bipolárisidentitásfejlődés”-neknevezettfolyamathozvezetett,amelybenEurópaeszméjeegyfajtakulturális öndefiníció referenciális keretéül szolgált, szemben azokkal a kultúrákkal, melyeket a többi kontinensen ismertek meg. Ennek nyomán az európai kultúra a „civilizáció” jelképespiedesztáljáraemelkedett,ésmagátólértetődően,természeténélfogvamásegyéb kultúráknálfelsőbbrendűnektekintették.AXIX.századvégére„avilágieurópaiidentitás

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 15


ElmélEtilEg magvaafajfogalmavolt,amelyhezEurópafogalmaiskapcsolódott,”ésenneknyomán Európa„márnemcsupánegykulturálismodelllett,hanemegyegyetemesetikaiértékrend(…)egyönállóléttelbírónorma”(Delanty1995:85).Eztamagátólértetődőkulturális felsőbbrendűséget porrá zúzta két világháború és a holokauszt, amit európai nemzetekközöttikonfliktusokprovokáltakkiéseurópaiakáltalfeltaláltideológiákvezéreltek (Delanty 1995:106–114). A II. világháborút közvetlenül követte a hidegháború, amely mindaddig példátlan merevséggel kettéosztotta a földrészt, szembeállítva egymássalanyugatotakelettel,ésújjáélesztverégiellentéteket. Európa ebben az időszakban két rivalizáló szuperhatalom közvetlen szembenállásánakterepévévált,ésaháborúutániNyugat-EurópaEurópa-fogalmátmegintcsak annakantitézise,akommunista,ateistaSzovjetunióéscsatlósállamaihatároztákmeg. Afőhangsúlytakapitalistagazdaságiberendezkedésésapiacgazdaságkapta,valamint a nemzetközi gazdasági együttműködés, amelynek legfőbb célkitűzése az volt, hogy megelőzze a nyersanyagokért és piacokért viaskodó nemzetállamok közötti újabb pusztító háború kitörését. A kollektivista nemzetiszocialista-fasiszta ideológiák katasztrófája után ismét előtérbe kerültek a hagyományos keresztény-humanista értékek, mindenekelőtt az egyén szabadságának és autonómiájának tisztelete, és a liberális demokráciák alapelvei – a szólás- és sajtószabadság, a szabad választójog, a választott parlamenti többség által delegált kormányzat – a nyugat közös értékeiként fogalmazódtak újjá (Delanty 1995:120–129). Ezzel együtt Delanty szerint „a világháború utáni korszakban általános egyetértés uralkodott abban a tekintetben, hogy Európa mint szellemi-filozófiai vállalkozás kudarcot vallott” (Delanty 1995:126). Az új Európa hangsúlyozottan nemzetállamok önkéntes társulásán alapuló, elsősorban anyagi célokért – azeurópaibékemegőrzéséért,agazdaságiprosperitásértésajólétiállamfenntartásáért – küzdő vállalkozás volt. Az 1980-as években kibontakozó törekvéseket, amelyek valamiféle közös európai kultúra kialakítását célozták, Delanty egyértelműen kudarcként értékeli: a zászló, a himnusz, az eurovíziós dalfesztivál vagy az Európa kulturális fővárosa program önmagában nem elégséges ahhoz, hogy egy olyan szimbolikus egységtudatot alakítson ki, mellyel az európaiak tömegei azonosulhatnának (Delanty 1995:128). Másokekkoribanszinténaggodalmuknakadtakhangotazeurópaiidentitástudathiányamiatt.AnthonyD.Smith,anacionalizmusegyiknemzetközilegkiemelkedőkutatója már1991-benkijelentette,hogyazegyesültEurópanemválhat„szupernemzetté”,vagyis az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonló szövetségi entitássá, mert olyan nemzetállamokbóltevődikössze,melyekönállótörténelmiterületteléskülönállóetnikaiöntudattal rendelkeznek.Egyvalódieurópaipolitikaiközösségetcsakis egyközöseurópaikulturálisörökségrealapozvalehetmegalapítani.Egypáneurópai nacionalistamozgalomnakközöseurópaimítoszokat,jelképeket,értékeketésemlékeket kellene kialakítania ebből a közös örökségből, de oly módon, hogy azok ne rivalizáljanakatovábbraiserőteljeséselevennemzetikultúrákkal.Csakígyteremthet apán-nacionalizmusegyújfajtakollektívidentitást,amiátfogja,denemszüntetimeg azegyesnemzeteket(Smith1991:175).

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 17

ElmélEtilEg A Smith által felvázolt vállalkozás voltaképpen nem más, mint az európai civil vallás megteremtésének terve. Egy évtizeddel később Cris Shore már mérlegre tehette a vállalkozás addigi eredményeit. Az európai identitás megteremtésének szükségessége (akkormégcsakazEKpolgáraikörében)az1980-asévekközepénmerültfelelőször,és eztkövetőentettékmegazelsőlépéseketegyeurópaikultúrpolitikakialakításairányában (Shore 2000:44 –46). Elsőként 1985-ben elfogadták az Európai Közösség emblémáját és zászlóját, majd ezt követte az európai himnusz (Beethoven Örömódája), az egységesítetteurópaiútlevél,azEurópa-napbevezetésemájus9-én,aSchuman-tervévfordulóján,azEurópakulturálisfővárosakezdeményezés,valamintaJeanMonnet-pályázat, melynek célja az európai integrációs tanulmányok egyetemi szintű támogatása (Shore 2000:47–50). Shore véleménye szerint a vállalkozás a nemzetállamok hagyományosszimbólumkészletétigyekezetthasznosítaniegynemzetekfelettiidentitásszolgálatában,melyelvilegharmonikusanbeilleszthetőlenne„egymagasabbközösségiidentitásként a létező regionális és nemzeti identitások fölé, a matrjoska-babák vagy a kínai dobozokmintájára”(Shore2000:51).Amaastrichtiegyezménykifejezettenfelhatalmazta azEurópaiBizottságotarra,hogykultúrpolitikátfolytassonazeurópaikulturálisörökség ésaközöseurópaitörténelemmegismertetése,valamintazeurópaiműalkotásoknépszerűsítésecéljából.Shorerámutatarra,hogyazEUhivataloskultúrpolitikájánakcélkitűzéseiadurkheimitársadalomfelfogásszellemébenfogantak,amennyibenazeurópaikultúráttöbbnektekintikmintpusztánatagországokkultúrájánakösszességétésvisszatérően hangsúlyozzák a társadalmi kohézió megteremtésének célját (Shore 2000:54). Az ennek érdekében követett stratégiát Shore „departikularizáció”-nak nevezi – a lényege nemzetikulturálisjelképekésszemélyiségekátvételeésegyközöseurópaikultúrtörténetbizonyítékakéntvalóátértelmezése.Példakéntemlíthetőkolyannagyírókésköltők, mintpéldáulShakespearevagyGoethe,zeneszerzők,mintBach,MozartvagyBeethoven, képzőművészek, mint Leonardo da Vinci, Michelangelo vagy Rembrandt, vagy éppen olyanvárosok,mintAthén,RómavagyVelence. A közös európai történelem és kultúra ismeretét elsősorban a közoktatás hivatott elterjeszteni Európa polgárai között. Amikor az EU hivatalnokai az „európai dimenzió” oktatásánakfontosságáthangsúlyozzák,voltaképpenaXIX.századinemzetállamokpéldájátkövetik,amelyektöbbekközöttazérttámogattákazingyeneséskötelezőközoktatáskiépítését,mertúgyítéltékmeg,hogyazsikeresenültethetielanemzetiszolidaritás éshazafiashűségeszméitazifjúságkörében.13 Anagyeurópaioktatásicsereprogramok, mintazERASMUS,aSOCRATESvagyaLEONARDO(arövidítésekszándékoltszimbolikájátnehéznemészrevenni)ennekazambíciónakékespéldái(Shore2000:56–57). Shore alapvetően euroszkeptikus szemléletű elemzésével ellentétben Michael Bruter könyvébenamellettérvel,hogyigenismegteremthető„felülről”,vagyisaközöseurópai intézményekfelőlanéptömegekeurópaiidentitása.Azeurópaiintegrációnégyfázisát elemezvearraakövetkeztetésrejut,hogyazakezdetipacifista,antinacionalistaéskozmopolita indíttatástól a kölcsönös gazdasági előnyök által vezérelt fokozatos gazdasági integrációnátaz1970-esévekmásodikfelérejutottelaharmadikfázisba,amikorfelmerült az egyre markánsabb szerepet játszó közös európai intézmények politikai legitimá-

18

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg ciójának kérdése. Az 1980-as és kilencvenes évek nagyszabású intézményi reformjainak sem sikerült teljesen megoldania a demokratikus legitimáció problémáját, hiszen az integratív jellegű testületek (a közvetlenül választott Európai Parlament és az Európai Bizottság)melletttovábbraisdöntőszerepettöltbeaMiniszterekTanácsa,amelyjellegében és döntéshozatali mechanizmusában is kormányközi testület. Mindazonáltal az Eurobarometer felmérései azt mutatják, hogy az EU-tagországok polgárai körében a Parlament és a Bizottság iránti bizalom lassan, de fokozatosan növekedett 1983–2003 között,miközbenanemzetitörvényhozáséskormányokirántrelatívecsökkent(Bruter 2005:58–72). Az egyre szorosabbá váló gazdasági integráció az 1980-as évek közepére sürgetővé tette a társadalmi-kulturális integráció erősítését is – ezt a célt szolgálta a JacquesDelorsáltalmeghirdetett„emberekEurópája”projekt.Ennekérdekébenszámos olyandöntésthoztak–amáremlítettzászlótóléshimnusztólkezdveegészenaközös európai valuta, az euró létrehozásáig – amelyek erős szimbolikus üzenetet hordoznak. Brutermegkülönböztetközösségi,illetveuniósjellegűjelképeket,dehangsúlyozza,hogy azegységesEurópátsugallójelképekéskinyilatkoztatásoksokkalgyakoribbak,éskiemeliazeurójelentőségétebbenafolyamatban(Bruter2005:81–87).Könyveegymásikfejezetében pedig külön vizsgálja az európai identitás polgári és kulturális elemeit: polgári („civic”) identitásnak nevezi azt, hogy az emberek mennyire azonosulnak az Európai Unióvalmintpolitikaiintézménnyel,kulturálisidentitásnakpedigazt,hogymennyireazonosulnak Európával mint kulturális közösséggel (Bruter 2005:102–109). Ez a megkülönböztetés – noha Bruter nem hivatkozik rá – feltehetően arra az ismert nacionalizmustipológiára megy vissza, amely polgári és etnikai alapú nacionalizmusokat különböztet meg, és az előbbit elsősorban nyugat-európai, az utóbbit közép- és kelet-európai nemzeti fejlődési modellekből, ideológiákból és gyakorlatokból vezette le (ld. Smith 1991:8–13). Bruter könyve azonban két olyan esemény előtt látott napvilágot, amely alaposan átalakította az Európai Unió belső szerkezetét és komoly hatást gyakorolt az európai integráció folyamatára: az egyik a 2004-es bővítés, amely egy csapásra a közép-keleteurópaitérségszámosállamátbeemelteazUnióba,ezáltalakorábbinálsokkalheterogénebb integrációt hozva létre, a másik pedig a gazdasági világválság által 2009-ben kirobbantotteuróövezetiválság,amelyazUnióeddigilegfőbbsikertörténetét,agazdasági és monetáris integráció eredményeit és fenntarthatóságát kérdőjelezte meg. Az utóbbieseménytárgyalásatúlmutatjelentanulmánykeretein;írásomhátralévőrészében csakazeurópaiidentitáskelet-európaiperspektívájátszeretnémrövidenfelvillantani.

európai civil vallás – kelet-európából nézve Mintazelőzőekbenláttuk,azidézettszerzőkaz1990-esésa2000-esévekbeneltérően ítélték meg egy markáns, autonóm európai identitástudat esélyeit, ám mindanynyian rámutattak egy európai identitásprojekt szükséges mivoltára és bemutatták az európai integrációs intézmények ez irányú tudatos törekvéseit. Coleman tipológiájára

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 19


ElmélEtilEg visszanyúlvaaztmondhatjuk,hogyegyfajtaeurópailéptékű,szupranacionalistaszekuláris nacionalizmus kialakításán fáradoznak, amelyből tudatosan mellőzik a keresztény vallásokszimbolikájátésretorikáját.Aprojektsikerenyilvántöbbtényezőnismúlik,nem utolsósorban azon, hogy az európai közvélemény összbenyomása hogyan alakul az EurópaiUniójövőbeligazdaságiperspektíváiról,hiszenazezzelkapcsolatos,többévtizedes töretlen optimizmus alaposan megrendült a válság utóbbi öt-hat éve alatt. Mindazonáltalegyeurópaicivilvallássikerreviteléneknézetemszerintakétlegfőbbfeltétele az, hogy egyrészt az európai polgárok jelentős részének (lehetőleg a többségnek) el kellene fogadnia, magáévá kellene tennie a közös európaiság alapeszméit (némileg hasonlóanahhoz,ahogypl.atörténelmilegszéttagoltnémetvagyolasznyelvterületkialakítottasajátnemzetiidentitástudatát),másrészt–ezzelszorosösszefüggésben–azokatbekelleneilleszteniazeurópainemzeteksajátcivilvallásábais.Utóbbitazonbannyilvánvalóanerősenmegnehezítikazeurópainemzetállamokcivilvallásaiközöttimarkáns különbségek, melyek Nyugat-Európán belül sem elhanyagolhatóak, ám még összetettebbproblémátképeznekKelet-Európában,aholatörténelmi,társadalmiéskulturális fejlődéslényegeseneltérőenalakult. Akésőnésfelemásankialakulókelet-európaicivilvallásokatnyugodtannevezhetjük Hankiss Elemér kifejezésével „nemzetvallások”-nak, hiszen jelképrendszerük, retorikájuk túlnyomórészt az etnikai alapú nacionalista ideológiák megszentelésével, azaz vallásos szimbolikávaltörténőátitatásávalalakultki(Hankiss1991:66–70;Gerő2004:17–21).Noha ez a nemzetkultusz mindenütt jócskán tartalmazott keresztény teológiai szempontból pogányvagyszentségtörőelemeketis(anemzetmintistenség,nemzetivezetőkéshősökmintanemzetmegváltóistb.),akelet-európaiországokbevettegyházaitöbbnyire lelkesentámogattákéspropagáltáksajátnemzetvallásukataXIX.századmásodikfelétől aXX.századközepéig,hiszenazegyesnemzetvallásokanagytörténelmiegyházakata nemzetegyikalapvetőegyesítőésfenntartóintézményénektekintették. AII.világháborúkataklizmája,mindenekelőttaholokauszttragédiájaazetnikaialapú nacionalizmusokat súlyosan diszkreditálta. A kelet-európai nemzetvallások spontán, demokratikus irányban történő továbbfejlődésének azonban 1945 után gátat vetett a szovjet megszállás és a hivatalos kommunista ideológia könyörtelen bevezetése. Ennek a csaknem fél évszázados időszaknak a sajátos következményeként a kelet-európai országokváltozatosnemzetitörténelmimúltjukdacáraazeurópaicivilvallásokegymásik altípusának tekinthetők, hiszen az 1989 és 1990 során lezajlott társadalmi-politikai rendszerváltásrészekéntösszeomlottazaddigkizárólagosanelfogadotthitvallás,aszovjettípusúállamszocialistagazdasági,társadalmiéspolitikaiberendezkedésfelsőbbrendűségébe vetett hit (Coleman világi nacionalizmusának egyik változata, habár a szovjet tömb országaiban mindez nem nélkülözte az úgynevezett kommunista internacionalizmust sem, vagyis az imperialista Nyugat államaival szembeni hivatalos erkölcsi felsőbbrendűségtudatát). A kommunista civil vallás viharos és szinte nyomtalan eltűnését követően (amelyet erőszakos hatalmi kényszerrel vezettek be és sosem vált az egyes országok lakosainak többsége által elfogadott, pláne támogatott nemzeti értékrenddé) Kelet-Európa orszá-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 21

ElmélEtilEg gaibanegyidőbenmerültfelazasürgetőigény,hogyazújonnanlétrehozottdemokratikus hatalmi berendezkedést egy új típusú civil vallás révén legitimálják. A megszakadt nemzeti hagyomány újraélesztése azonban éles kulturális és politikai vitákat, egyfajta diffúz„kultúrharcot”provokáltszintemindenországban. Csaknem negyedszázad múltán visszatekintve azt kell mondanunk, hogy az új, modern és demokratikus nemzeti identitásért és az azt megjelenítő és alátámasztó, konszenzusos és integratív civil vallási szimbolizmusért folytatott kulturális és ideológiai csatározásoknemértekeltartóssikereket.Szintemindegyikposztkommunistaországban a II. világháború előtti nemzeti jelképek, politikai hagyományok és nemzeti hősök újjáéledésének lehettünk szemtanúi, mivel azonban a civil társadalom és vele együtt a demokrata-republikánushagyományatérségbengyengevagynemislétezik,apolgári civilvalláselevehátránnyalindultakorábbinemzetvallással,azazahagyományosetnikai alapúnacionalistaideológiákkalszemben,amelyekanemzetiségivagyvallásikisebbségek irányában gyanakvóak, türelmetlenek vagy egyenesen diszkriminatívak (ld. erről Máté Tóth2007:162–63).Ezekazegymássalgyakrankonfliktusbakerülő,történelmisérelmeket és frusztrációkat hordozó nemzettudatok mindig is ambivalensen viszonyultak az európaiintegrációeszméjéhez.GazdaságilagazEU-csatlakozásafelemelkedés,anyugathozvalófelzárkózáslehetőségétkínálta,politikaiésjelképesértelembenpedigaz„Európába való visszatérést” és a szovjet érdekszférával való végleges szakítást a kényszerű kommunistacsatlósállamstátuszánakévtizedeiután.Ugyanakkoratörténelmitávlatban csupán az „imént” visszanyert nemzeti szuverenitás részleges feladása, a „behódolás Brüsszelnek”erősellenérzéseketisszült,különösenaradikálisjobboldalipártokésmozgalmakkörében.Afélévszázadonáthatalmierőszakkalelfojtottnemzetiöntudatokaz „európaigondolatban”egyújfajtainternacionalizmustlátnak,aminemanemzetvallások integrátoraként,hanemazokriválisakéntlépfel. Aproblémakörtbonyolítjákazállamésazegyház,illetveazállamésavallásközötti viszonyról vallott nézetek országonkénti különbségei. Az amerikai típusú teljesen differenciálódottcivilvallásműködésénekegyikfeltételeazáltalánostiszteletnekörvendő,de egyetlen kitüntetett egyházhoz nem kötődő isten fogalma, amire Európában igen csekélyazesély.SilvioFerrariacivilvallás„ideáltípusait”vizsgálvakitértazEurópaiUnióraés annak„nemlétezőcivilvallás”-árais(Ferrari2010:757).Kétokotemlített:azegyikazEU mintpolitikaientitásgyengesége,amimeggátoljaabban,hogysajátcivilvallástépítsenki, továbbáannakakonszenzusnakahiánya,amilehetővétenné,hogyazeurópaicivilvallásnak bármiféle (kézenfekvően zsidó-keresztény) vallási alapja lehessen. A 2003-ban közzétetteurópaialkotmánytervezetkapcsánkibontakozotthevesvitákarról,hogyvajon aszövegutalhat-eEurópakereszténymúltjára,jólszemléltetik,mennyireélesvéleménykülönbségekvannakazegyeseurópaiországokonbelülésazországokközöttiserrőla kérdésről.14 Összegzésként néhány általános észrevétel kínálkozik. A civil vallás (nemzetvallás) mint a nemzeti összetartozásba és annak isteni gondviselés által támogatott mivoltába vetetthitmélytörténelmigyökerekkelrendelkezik,éserősenkötődikegyadottnépvagy nemzetvallásihagyományaihoz,amimegnehezíti,hogyazefféleszimbolikusjelképeket

22

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg ésgyakorlatokatszupranacionálisszintreemeljék(hasonlóvalpróbálkozottanemzetközi szocialista-kommunistamozgalomis–hosszútávonsikertelenül).Egysikerescivilvalláshozszükségvanközöseredetmítoszra,közöshiedelmekrevagymeggyőződésekre,valamint olyan jelképekre és nyilvános rituálékra, amelyekkel a társadalom széles tömegei azonosulni tudnak, ám egy európai civil vallás csak akkor lehet működőképes, ha nem konfrontálódikazegyesnemzeticivilvallásokkal.AzEurópánbelülinemzeticivilvallások közti markáns különbségek azonban valószerűtlenné teszik annak esélyét, hogy konszenzusos alapon kialakítható lenne valamiféle európai „civil vallási minimum”. Ennek hiányábanviszontazzalafenyegetőveszéllyelkellszembenéznünk,hogyacivilvallások legfontosabb célját európai szinten nem sikerül elérnünk: nem jön létre olyan morális konszenzus,amiegypolitikaiközösségjellegétéscéljaitmeghatározhatja.Enélkülamodernliberálisdemokráciaviszontnemsokattudkínálnipolgárainak;SilvioFerrarielegáns megfogalmazásaszerint„nehézegyjogikeretrendszerbebeleszeretni”(Ferrari2010:761).

irodalom Andorka Rudolf (1988): Die Veränderungen der Sozialstruktur, der Lebensbedingungen und des ’Way of Life’ und IhreAuswirkungaufdieReligioninUngarn.EPDDokumentation. 8.,21–31. Angrosino,Michael(2002):CivilReligionRedux.AnthropologicalQuarterly, 75.,(2.),239–267. Ba˘rbulescu,Iordan–Andreescu,Gabriel(2009):ReferencestoGodandtheChristianTraditionintheTreatyEstablishing aConstitutionforEurope:AnExaminationoftheBackground.JournalfortheStudyofReligionsandIdeologies, 8.,(24.),207–230. Bellah,RobertN.(1974):AmericanCivilReligioninthe1970s.In:Richey,RussellE.–Jones,DonaldG.(eds.):AmericanCivilReligion,255–272. Bellah,RobertN.(1975):TheBrokenCovenant:AmericanCivilReligionintheTimeofTrial. NewYork:SeaburyPress. Bellah,RobertN.(1988):CivilReligioninAmerica.Daedalus,117.,(3.),97–118.http: //www.jstor.org /stable /20025171(letöltés2010.márc.17.). Bruce,Steve(2001):ReligiousCultureinContemporaryBritain.In:Morley,David–Robins,Kevin(eds.): BritishCultural Studies,195–206. Bruter, Michael (2005): Citizens of Europe? The Emergence of a Mass European Identity. Basingstoke:Palgrave Macmillan. Chesterton,G.K.(1922):WhatISawinAmerica. London:Hodder&Stoughton. Coleman,JohnA.(1970):CivilReligion.SociologicalAnalysis, 31.,(2.),67–77.StableURL: http: //www.jstor.org /stable /3710057(letöltés2012.szept.11.). Cristi, Marcela (2001): From Civil to Political Religion: The Intersection of Culture, Religion and Politics. Waterloo, Ont.:WilfriedLaurierUniversityPress. Delanty,Gerard (1995):InventingEurope:Idea,Identity,Reality. NewYork:St.Martin’sPress. Durkheim,Emile(2003):Avallásiéletelemiformái. Budapest:L’Harmattan. Ferrari,Silvio(2010):CivilReligions:ModelsandPerspectives. GeorgeWashingtonInternationalLawReview, 41.,749– 763. Gedicks,Frederick(2010):AmericanCivilReligion:AnIdeaWhoseTimeIsPast. GeorgeWashingtonInternationalLaw Review, 41.,891–908. Gehrig,Gail(1981):TheAmericanCivilReligionDebate:ASourceforTheoryConstruction. JournalfortheScientific StudyofReligion, 20.,(1).,51–63. GerőAndrás(2004):Elképzelttörténelem.FejezetekamagyarszimbolikuspolitikaXIX–XX.századitörténetéből. Budapest:Eötvös–PolgART. Handy,RobertT.(1980):ADecisiveTurnintheCivilReligionDebate.TheologyToday, 37.,3.,342–350. HankissElemér(1991):Nemzetvallás.In:KovácsÁkos(szerk.): Monumentumokazelsővilágháborúból. Budapest:Corvina.64–90.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 23

ElmélEtilEg HarmatiBéla(19v87):DieBedeutungderReligionundDerGrundwertefürNationundStaat.EPDDokumentation. 47., 1–11. Huntington,Samuel(2005):Kikvagyunkmi?Azamerikainemzetiidentitásdilemmái. Budapest:Európa. Kumar,Krishan(2001):‘Englishness’andEnglishNationalIdentity.In:Morley,David–Robins,Kevin(eds.):BritishCultural Studies, 41–55. Kuna, Marián (2004): God, Christian Values and the European Constitution: Should the Latter Refer to the Former andWhy?In:Blocksome,Rebecca–Nagypál,Szabolcs–Šajda,Peter(eds.): Medi(t)ations,(re)conciliations:Conflict ResolutionandEuropeanIntegration. Bratislava:BGÖIandWSCF-CESR,103–110. http: //www.koed.hu /medit /marian.pdf(letöltés2013.dec.18.). Maddens, Bart–Billiet, Jaak (2001): Bagehot Revisited: The Monarchy as a Factor of Political Support. The Case of Flanders/Belgium.http: //soc.kuleuven.be /io /trust /pdf/paper_EGPA_Vaasa_maddens.pdf(letöltés2013.dec.18.) Máté-TóthAndrás(2007):Szentnemzet:AnacionalizmusmintcivilvallásKelet-Közép-Európában.In:HegedűsRita– RévayEdit(szerk.): Úton…:TanulmányokTomkaMiklóstiszteletére. Szeged:SZTEBTKVallástudományiTanszék. 153–166. Mathisen, James A. (1989): Twenty Years after Bellah: Whatever Happened to American Civil Religion? Sociological Analysis, 50.,129–46. MolnárAttilaKároly(2002):Civilvallás.In:FelkaiGábor–MolnárAttilaKároly–PálEszter(szerk.): Forrásvidékek:TársadalomtudományitanulmányokNémediDénes60.születésnapjára. Budapest:ÚjMandátum.205–249. Morley,David–Robins,Kevin(eds.,2001): BritishCulturalStudies:Geography,Nationality,andIdentity. Oxford:Oxford UniversityPress. Neuhaus, Richard John (1984): The Naked Public Square: Religion and Democracy in America. Grand Rapids, MI:Eerdmans. O’Leary, Cecilia Elizabeth (1999): To Die For. The Paradox of American Patriotism. Princeton, NJ:Princeton University Press. Richey,RussellE.–Jones,DonaldG.(eds.,1974):AmericanCivilReligion. NewYork:Harper&Row. Rousseau,Jean-Jacques(1978):Atársadalmiszerződésről.In: Értekezésekésfilozófiailevelek. Budapest:MagyarHelikon.463–618. Schieder,Rolf(1987):EinigeFragenzurCivil-Religion-Debatte.EPDDokumentation. 47.,12–16. Shore,Cris(2000):BuildingEurope:TheCulturalPoliticsofEuropeanIntegration.London:Routledge. Smith,AnthonyD.(1991):NationalIdentity. London:Penguin. TomkaMiklós(1988):DienationaleEinheitunddieReligioninUngarn.EPDDokumentation. 8.,32–39. VargaIván(1988):ZivilgesellschaftundZivilreligioninOst-Europa.EPDDokumentation. 8.,40–46.

jegyzetek 1Ittésatovábbiakbanmindenidegennyelvűforrásbólvettidézetasajátfordításom. 2 Ld.Bellah(1967):CivilReligioninAmerica. Daedalus, 96.,(1.),1 –21.Azáltalamatovábbiakbanhivatkozottkiadás: Daedalus,117.,(3.),97–118. 3 Marcela Cristi mutat rá arra a tényre, hogy miközben eredeti tanulmányában Bellah maga nevezi meg Rousseau-tszellemielőfutáraként(Bellah1988:101),sajátcivilvallás-fogalmátsokkalerőteljesebbenbefolyásoltaÉmile Durkheimelképzeléseavallástársadalmiintegratívszerepéről,melyet Avallásiéletelemiformái (1912)c.művében fejtett ki. Eközben mellőzni látszik azt a fontos tényt, hogy Rousseau eredeti fogalma voltaképpen egy ideológia,melyetazállamhozlétreésmanipulálsajátcéljaiszerint(ld.Cristi2001:6 –16).Acivilvallás-fogalom eszmetörténeti fejlődéséről magyar nyelven nagy ívű tanulmányt írt Molnár Attila Károly, aki Rousseau-t és Durkheimet is egy tágabb „gallikán” társadalomelméleti gondolkodási hagyomány kontextusában értelmezi (Molnár2002). 4 A fogalomként használt nagybetűs kifejezés (“American Creed”) Gunnar Myrdal svéd közgazdásztól ered, aki TheAmericanDilemma c.1944-esművébenhasználtaelőszöreztaterminust(Huntington2005:116–7). 5 Acivilvallásválságamiattérzettnövekvőpesszimizmusátésaggodalmáta TheBrokenCovenant (1975)c.munkájábanfejtettekirészletesen,aholazamerikaiideálokésavalóságközöttinövekvőszakadéktársadalmiéskulturálishatásaitvizsgálta. 6 Eredetiben“timesoftrial”(Bellah1988:112). 7 CliffordGeertzeredetidefiníciójaavallásfunkciójáról;idéziAngrosino(2001:241–42).

24

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ElmélEtilEg 8 Bellahkifejezése;idéziAngrosino(2001:263). 9 Ez természetesen aligha igaz napjaink Görögországára, az Európai Unió tagjára, de Coleman tanulmánya az 1960-asévektársadalmi-politikaivalóságáttükrözi. 10 Kirche und Zivilreligion Weltweit 1. EPD Dokumentation. 47., 1987. és Kirche und Zivilreligion Weltweit 2. EPD Dokumentation. 8.,1988. 11 RichardJohnNeuhaushíresmetaforája–egybenkönyvénekcíme–a„csupaszköztér”(nakedpublicsquare), amellyelazállamésegyházradikálisszétválasztását,avallásosságésavallásiértékekszigorúanmagánügyként valókezelésétkövetőenelőállthelyzetetjellemezteazUSAvonatkozásában(Neuhaus1984). 12 Ld.KrishanKumartömörvéleményétNagy-Britanniáról:„Abritállamaz»államnemzet«klasszikuspéldája,ahol azállamidentitásátnemazetnikum,hanemolyanállamiintézményekmintaparlamentésamonarchiahatározzákmeg”(Kumar2001:43). 13 AnemzeticivilvallásokkibontakozásánakszempontjábólaXIX.századmásodikfelekulcsfontosságúidőszaknakmondható,hiszenebbenazidőszakbankristályosodnakkianemzetihitvallások–HankissElemér(1991)találókifejezésével„nemzetvallások”–főelemei.AzEgyesültÁllamokbanapolgárháborúnemzetitraumájátahazafiaslelkesedéshullámakövette,amelynekrészekénttudatosanigyekeztekerősítenianemzetizászlókultuszát aziskolásgyermekekkörében,részbenabbólamegfontolásból,hogyezáltalabevándorlókgyermekeitmegtanítsákazországalapvetőértékeire(ld.O’Leary1999:161–168).Nagy-BritanniábanaXIX.századmásodikfelea britbirodalomésaviktoriánusönbizalomcsúcspontjánakidőszaka,amelyetjelentősmértékbenáthatott„egy közösvallásoskultúra,amelyabritidentitásfontosrészétképezte(…)Azevangelizálóönbizalomanagybritbirodalmi vállalkozás egyik motorja volt”, állítja Steve Bruce (2001:197). A sort folytatni lehet a német és olasz egyesítéssel, amelyet követően mindkét ország politikai és szellemi elitje erőteljes nemzeti identitásprojektbe kezdettazzalacéllal,hogykiváltsaakülönfélekisebb-nagyobbregionális(ésNémetországesetébeneltérővallási) identitásokat. Magyarország esetében a kiegyezés teremtette meg a lehetőségét az ingyenes és kötelező közoktatásirendszerkiépítésének,amelyaztánhatékonyanpropagálhattaanemzetvallásalaptéziseit,köztükaz ezeréveskirályságtörténetifolytonosságát,vagyaz1848–49-esszabadságharcnakéshőseinekamodernnemzetgenezisében(avagyanemzetregenerációjában)játszottkulcsszerepét.Ld.errőlbővebbenGerőAndrásírásait(2004),akiHankiss„nemzetvallás”fogalmamelletta„szimbolikuspolitika”kifejezéstalkalmazzaacivilvallás politikaimanifesztációira. 14Példaként íme két ellentétes vélemény, mindkettő kelet-európai szerzőtől: Kuna 2004:103 –110; valamint Ba˘rbulescu–Andreescu2009:207–230.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 25


KözösségEK és civil társadalom

gyAkornokok és közösségi szolgálAtot teljesítők civil szervezetekben Civilszervezetekaformálisoktatásban,képzésben

Tóbiás László AgyőriSzéchenyiIstvánEgyetemSzociálismunkatanszéketízévekínáljaválasztható tárgykéntazegyetemhallgatóiszéleskörénekazönkéntessegítőgyakorlatot,melysok hasonlóságot mutat az érettségizni kívánók számára előírt közösségi szolgálattal. Az egyetemi program vezetője arra tesz kísérletet írásában, hogy bemutassa azokat a tapasztalatokat, melyeket munkatársaival relevánsnak gondolnak a középiskolásokat közösségiszolgálatrafogadócivilszervezetekszámára.Azírásleginkábbrésztvevőileírásként,értelmezésiésáltalánosításikísérletkéntsorolhatóműfajikategóriába.Akísérletet azteszilehetővé,hogyatízévsorántöbbszakmaiműhelybenismegvitattákatapasztalatokat. Mindenekelőtt Pécsi Gertrúdot, a Széchenyi Egyetem Szociális munka tanszéke munkatársátilletiköszönet,akineknagyonnagyrészevanaprogramkereteinekkialakításában és gondozásában, és még nagyobb a megvalósításban, a folyamatos műhelymunkában.KöszönetGalambosRitánakésGruberAndreánakazévekótatartószakmai konzultációért. Civilszervezetekközépiskolásokközösségiszolgálatravalófogadásávalaformálisoktatásbanvállalnakszerepet,ugyanúgy–éssoktekintetbenegészenmásként–akkoris, amikoraszektorszámáraszakembereketképzőközösségiésciviltanulmányokmaster szintűszakhallgatóitfogadjákgyakorlatra.Akétfajtadiákfogadássokbanhasonlófeladat éskihívásacivilszervezetekszámára.Mindkétdiákfogadáselméletiésgyakorlatikereteinekmegteremtésérekiválóalapaszociálismunkásokképzésébenkialakítottterepoktatási rendszer. Bár bőséges hazai és nemzetközi irodalom áll rendelkezésre, a szélesebb

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 27

KözösségEK és civil társadalom közönségelőttnemnagyonismertsemagyakorlatiképzés,semannakelmélete.Azírás célja felhívni a civil szektor tagjainak figyelmét a formális képzésben való részvétel néhány kérdésére, és hogy ezek megválaszolásához ajánlja a szociális terepoktatás eszközeit,ezzelhozzájáruljonszektor- ésszakmahatárokátlépéséhez,meglevőtudásokátvételéhez.

A széchenyi istván egyetem önkéntes segítő gyakorlata A szociális munkás szakos egyetemisták gyakorlataik tapasztalatait összefoglalva rendre elmondták, hogy az intézmények és – ami még fontosabb – az általuk ellátott emberek közömbös, tájékozatlan környezetben léteznek, más szakmák művelői, a településekvezetőinemismerikasegítségreszorulóemberekéletét.Nemvizsgáltukmeg, hogymennyibenigazolhatókezekazállítások,vagytekinthetőkinkábbaszociálisszakemberek között általánosan elterjedt és diákjaink által átvett képzetnek, akár előítéletnek.Úgygondoltuk,hogyegészenbiztosannemalaptalanafelvetés,ésegysokkarú– hallgatói zömét a reál- és főleg a mérnöktudományok terén képző – egyetemen adekvát cselekvés a szociális szakma tanszékétől, ha más szakos hallgatók számára tantárgyatkínál,amivelhozzájárulhatatársadalomönmagárólvalótudása,tapasztalata gyarapításához. Oktatásszervezésiértelembenegyszerűvoltafeladat:aszociálismunkás-képzéselső gyakorlatát nyitottuk meg, tettük választható tárggyá más szakos hallgatók számára 2004 tavaszától. A bolognai rendszerre való átállás során készült tantervekbe rendre bekerültatárgy.Ezagyakorlatalapvetőenasegítőhelyzetbenvalószemélyestapasztalatszerzést,illetveannakreflektívfeldolgozásátszolgáljaaszociálismunkaterepképzési eszközeivel,hetiháromóraterepgyakorlattaléshetiegyóragyakorlatkövetőszemináriummal, amit oktatás-módszertani megfontolásból kéthetente két órába tömbösítve tartunk. Szociális szolgáltatók mellett néhány civil szervezetet kértünk fel gyakornokaink fogadására, alapvetően olyanokat, ahol szociális végzettségű tereptanár tudja kísérni a hallgatók gyakorlatát. Félévente 15-20 gyakorlati hely közül választhatnak a hallgatók, összesen több mint negyven szervezettel dolgoztunk eddig. Gyakornokaink korrepetálnak gyerekotthonban és családok otthonában, segítenek időseket, fogyatékossággalélőket,születéskorsérültgyerekeket,foglalkoznakkórházbanlevőgyerekekkelstb.Alényegaszemélyessegítőkapcsolatésabbanagyakornoktapasztalata,önreflexiója. A szemináriumon átbeszéljük, szociálpolitikai, társadalompolitikai összefüggésben értelmezzük a hallgatók tapasztalatait. Mivel az egyetemisták nagyon kevéssé jártásak csoportos tapasztalati tanulásban, a szeminárium fontos része, hogy az idő felében érzékenyítő, csapatépítő gyakorlatokat végzünk a gyakornokokkal – ezeket lehetőség szerint szociális munkás szakos hallgatók vezetik, hogy erősödjenek más szakosokkal való együttműködésben. A tíz év alatt másfél ezer hallgató vett részt a programon.

28

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom civil szervezetek a formális oktatásban Aműveltnagyközönségtagjaiszámáraevidens,hogyazemberiviselkedésjellemzője a folyamatos tanulás, minden tapasztalat formálja a viselkedést, a személyiséget, nem csakazok,melyekettanulásrakijelöltkeretbenszerzünk.Ebbőlkövetkezőenazisalapvetés,hogyajólfunkcionálófelnőttemberszerveziasajáttanulását,felelősazért–minden diploma kimeneti kompetenciái között is szerepel ez. Másik oldalról következik ebből, hogy az az ember, aki létrehoz egy helyzetet, ami bármilyen tapasztalatot fog nyújtani másemberekszámára,azhatnifogahelyzetbebelépőemberekre.Ezérterkölcsifelelőssége,hogyahatás(együttes)építő,amásikembert(is)szolgálólegyen.Különösenigaz ezaszakemberektudatoshelyzetteremtéseire. Mindenkiegyetértabban,hogyacivilszervezetekegyszerreszolgáljákademokrácia működésének és működtetésének, az együttműködésnek, az érdekérvényesítésnek, konfliktuskezelésnek,abizalomnak,aszolidaritásnaka(nemformálisésinformális)tanulásátésagyakorlását. Mindennapitudásunkis,hogyacivilaktivitásokegyrészekimondottantanulási-tanításicéllaljönlétre:pl.vallásiésmástanítókgondolatainakvagyatermészeti,épített,társadalmi környezet jelenségeinek tanulmányozására, ismereteinek terjesztésére. A civil szervezetektársadalmifunkcióitleíróelméletekegyrészeközvetlentanulási-tanításiszerepeket (is) lát. De tulajdonképpen azok az elméletek is tartalmazzák ezt a dimenziót, melyekacivilszervezetekszerepétvalamifélehiányokpótlásában,másrendszerekkiegészítésében, segítésben látják (lásd Bartal 2005). A segítéssel foglalkozó elméletek egy markánsirányzataugyanisasegítésszükségletéttanulásiszükségletkéntértelmezi(lásd Szabó1999).PéldáulCaplanközismertdefiníciójaszerintkrízisazazállapot,melybenaz egyénmeglevőtudásaivalnemképesváltoztatniazonanemkívánatoshelyzeten,amibe került,ésönállóannemtudszerttenniahelyzetkezelésétlehetővétevőtudásokra(lásd Caplan1987).Ezazelméletiirányzatasegítőttanító,tanulásirányítóiszerepbenlátja.Ha összekapcsoljukazokatazelméleteket,melyekacivilszervezeteketsegítő,korrektívszerepbenlátjákasegítésnekazonelméleteivel,melyekasegítésttanulástámogatásnak(is) látják,akkorisacivilszervezetektanításifunkciójáhozjutunk,beleértveebbeaztis,hogy keretetadnakatagokközös,önszervezőtanulásának. Acivilszervezetekbentörténőtanulásról-tanításrólvalógondolkodáshozérdemesnek látjuk egymásra vetíteni a tanulási módokat, illetve a civil szervezetek tevékenységeit, utóbbiakatfelbontvatartalmi-formai,szakmai,célszerinti,valamintmenedzsment,adminisztratívdimenziókra.Fontosjeleznünk,hogyszigorúanelhatároljukacivilszervezettől azáltalafenntartottiskolát,aminittnagyontáganértelmezveolyanelkülönült(akárcsak kvázi)intézménytértünk,amikifejezettentanításicélrajöttlétre,példáulegycivilszervezet által fenntartott közoktatási intézményt éppen úgy, mint a szervezet belső képzési rendszerét,mondjukacserkészekesetében.Ittmimostnemazígyértelmezettiskolákkal,hanemmagukkalacivilszervezetekkel,abennükfolyónemtanítási-tanulásicélútevékenységektanulásidimenzióivalfoglalkozunk.Táblázatunkatnemtöltöttükfelpéldákkal,hanemazolvasótkérjük,egypercremegállvagondoljaát,mimindentlehettanulni

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 29


KözösségEK és civil társadalom saját civil szervezetében. Biztosan rengeteg tudás kerül minden cellába, és ez elegendő okésmotiválóerőlehetarra,hogygondolkodjunkacivilszervezetektanításiszerepéről, szűkebbenaformálisoktatásbanvalórészvételelehetőségeiről.1 1.táblázat.Tanulásilehetőségek,formák,helyzetekacivilszervezetekben Tartalmi,szakmai, célszerintitevékenység

Formai,menedzsment, adminisztratívtevékenységek

Formálistanulás: gyakornokfogadás, iskolaifeladat teljesítésénekhelyszíne Nemformálistanulás: közremûködôfelkészítése konkrétfeladatokra Informálistanulás: tagok,önkéntesek, munkavállalóktapasztalatai atevékenységekben Forrás: sajátszerkesztés.

A formális tanulás definíciószerűen valamilyen végzettség, jogosultság szervezett keretekközötttörténőmegszerzéséreirányul,ezeketakereteketlegáltalánosabbaniskolának,képzésnekszoktuknevezni.Azelőbbiekbenacivilszervezetekbentörténőtanulástelhatároltukaszervezetáltalfenntartottiskolától,képzéstől.Ebbőlkövetkezik,hogy formálistanulásterepévécivilszervezetúgyválhat,hogyegyiskolatanulóitfogadja,avalóságban leginkább gyakorlati képzésre vagy projektoktatási helyszínként, különböző dolgozatok elkészítéséhez helyszínként, tárgyként. Ezekben a tanítási helyzetekben többnyire nincs nagy különbség aszerint, hogy egy civil szervezet, egy intézmény vagy egy vállalkozás fogadja-e a diákokat – gondoljunk egy táboroztatási gyakorlatra, egy pénzügyiesetelemződolgozatelkészítésérevagyaszervezetistruktúraésannakváltozásaileírására,elemzésére.Mindengyakorlatihelymásmintatöbbi,ésakülönbözőségnek egydimenziójaacivilség,aszervezetszektora. Aközelmúltbankétújmódnyíltcivilszervezetekelőttformálisképzésekbenvalószerepvállalásra,írásunkfőrészébenezekkelfoglalkozunk.Aközösségiésciviltanulmányok master szintű képzés terepoktatása a szociális munka terepoktatása mintájára épül. Ezt használtuk a Széchenyi Egyetem önkéntes segítő gyakorlata kialakításához is, és ezt ajánljukaközösségiszolgálatszervezéséhezis.Aszociálismunkaterepoktatásaelméletben nagyon kidolgozott, a praxisban bejáratott. A könyvtárnyi hazai és hozzáférhető nemzetköziszakirodalomösszefoglalásanyilvánnemcélunkitt,csaknéhányolyanjellegzetességet emelünk ki, amit a civil szervezetek formális képzésben való szerepvállalása szempontjábólisfontosnakgondolunk: •aképzéshangsúlyoselemeasokéskülönbözőgyakorlatésezek–azalkalmazottfeladatokésadiáknaknyújtotttámogatásokformájáttekintveis–rendszertalkotnak;

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 31

KözösségEK és civil társadalom •aziskolábanterepkoordinátordolgozik,aki – gondozzaaképzésekegyesgyakorlatainakterveitéskövetelményeit–eztöbbnyirejavaslattételiszerep,mertagyakorlatokatanszékiműhelymunkákközéppontjábanállnak,jellemzőenateljesmunkaközösségekkonszenzusávalformáljákőket; – az összes gyakorlat kapcsán végig dolgozik a diákkal, számára rendszerré szervezi azegyesgyakorlatokat.Közösmunkájukahallgatószemélyesképzésiszükségleteinek és igényeinek feltárása és tudatosítása, ezek alapján a gyakorlati helyek kiválasztása–nemritka,hogyazadottdiákelőrehaladásátsegítőmestermegtalálásaa szempont,ahangsúlyozottanmester-diáktípusútanuláshoz; – felelősagyakorlatihelyekéstereptanárokkiválasztásáért,afolyamatosegyüttműködésértésellenőrzésért; – szakmaiműhelybenésegyénilegistámogatástnyújtatereptanároknakagyakorlatokvezetéséhez; •aterepintézményekbenolyantereptanárfoglalkozikagyakornokokkal,akiamunkaköre betöltéséhez szükséges diplomán túl felkészültséggel rendelkezik a tereptanári feladatokellátásárais.Többfajtatereptanárképzésvoltaszociálismunkás-képzéskét évtizedében.Alegutóbbiévekbenatanszékeknagyrészekidolgozottéstartott–jellemzőenegyévhosszúságú–szakirányútovábbképzéskénttereptanárképzést; •agyakornokésatereptanár–adottesetbenaterepkoordinátorral–közösenhatározzamegagyakornokképzésiszükségleteialapjánakonkrétgyakorlatot; •megállapodásrendszerrögzítiagyakorlatokhozkapcsolódvaagyakornok,aziskola,a terepintézményéstereptanárviszonyait.Kívánatosesetbenennekrésze,hogyaziskolaatereptanármunkájátmegfizeti.Ahazaigyakorlatbanezközelsincsmindigígy, éshavanisfizetség,annakösszegeinkábbjelképesmintfeladatarányos; •agyakornoknemcsaktereptanárátólkaptámogatást,aziskolábanisrésztveszgyakorlatkövetőszemináriumon,aholtársaiéselméletioktatójaszámárabemutatjamunkájátésreflektáljasajáttanulásifolyamatátis.Mindezaprezentációésazönreflexió kompetenciáifejlesztéséntúlaztisszolgálja,hogyahallgatókegymástapasztalataival is bővíthessék tudásukat, az egyedi tapasztalattól az általános tudás felé haladva, induktívtanulásimódszerrel; •agyakorlatokonszerzetttapasztalatokatahallgatókfelhasználjákazelméletitárgyak tanulása során, akár közvetlenül is hivatkozva. Ezt lehetővé teszi, hogy az oktatói munkaközösségrendszeresenfoglalkozikagyakorlatiképzéskérdéseivel,ígyminden oktatókönnyenmegteremthetiatantárgyikoncentrációtsajátkurzusaésa–korábbivagypárhuzamosanteljesített–gyakorlatokközött.

A közösségi és civil tanulmányok master szak hallgatóinak terepoktatása 2011 februárjától a szakot alapító ELTE Társadalomtudományi Karon megindult a közösségi és civil tanulmányok szakos master képzés, 2013 őszén a győri Széchenyi EgyetemSzociálismunkatanszékeiselkezdteaszakoktatását.Atantervfontoselemea

32

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom gyakorlatiképzés.Acivilszervezetekszámáraújhelyzet,hogyazerrőlaszakrólérkező gyakornokoknaknemcsakegydimenzióról,hanemacivilségteljességéről–aválasztott szakmáról–kellgyakorlatitapasztalatokatszerezniük.Képzésmódszertaniszempontból fontos,hogykétszociálismunkatanszékkezdtemegeztaképzést.Meglátásunkszerint jó döntés volt, hogy a közösségi és civil tanulmányok képzéshez a szociális munkások képzésesoránkialakítottelvekéseljárásokalapjándolgoztákkiagyakorlatiképzést.Alaposszakmaimegfontolásokutánfontosértéketajánlottakfelmegismerésreésmástanítási tevékenységekben való felhasználáshoz is a civil szektornak, leendő szakemberei terepoktatásán keresztül. A Széchenyi Egyetem Szociális munka tanszéke például már 2011–12-ben „Szociális és közösségi terepgyakorlat vezető” szakirányú továbbképzésen együttkészítettfelakétfajtaképzéstereptanárifeladataira,amiheztankönyvetiskészített(Budai2011).Úgygondoljuk,acivilszektorszámáramindentekintetbenfontos,hogy vanmasterszintűképzése,amihozzájárulaszektorbanmeglevőtudásokszintetizálásához,felmutatásáhozésátadásához.Aképzésésaszakmaigyakorlatösszekapcsolódásáhozalkalmaskeretaszociálismunkaoktatásitapasztalataialapjánkialakítottterepképzési rendszer, az akadémiai szféra hozománya a civil szektorral való kapcsolatban. Természetesen a néhány tucat master hallgató terepgyakorlatai csak néhány civil szervezetet érintenek,aszektorszereplőinektöredékét.Deezarendszernagyonsoktekintetbenalkalmazhatóacivilszektornakaformálisoktatásbanvalómásikszerepvállalásaesetében, ésazérettségiznikívánókközösségiszolgálatamáracivilszervezetektömegeitérintheti.

civil szervezetek szerepvállalásához a közösségi szolgálatban Acivilszektorújabbegyüttműködésilehetőségeaformálisoktatássalazérettségizni kívánók által előfeltételként teljesítendő közösségi szolgálat. Hétköznapi és kutatási tapasztalatok2 egyarántarramutatnak,hogyaszolgálatbevezetésevalóságosszocializációshiánypótlásátcélozza:azérettségizettfiataloktöredékerendelkezikrelevánstapasztalattal.Adekvátabeavatkozásipontis,aziskolaatársdalomnakatanításra–ésjóesetben a társadalmi kohézió erősítésére – rendelt intézménye. A minél gyorsabb változás eléréseszempontjábólérthető,hogyaziskolaioktatáshozkapcsoltformálisfeltételtvezettek be, és nem nyúltak bele a komplex gimnáziumi, illetve szakközépiskolai képzési rendszerbe. A szabályozás keretjellegű, így szükségszerű, hogy az egyes iskolák saját modelltalakítsanakkiaközösségiszolgálatnakasajáttantervükhözkapcsolására–miközbenazoktatáspolitikaegyebekbenéppenazuniformizálástévedésébeesik,aminek tarthatatlanságátazoktatásmindenmásszereplőjelátjaésjelzi.Azegyediiskolaimegoldásokkialakulásainkábbexternália,nemszándékolthatás,amiabbólkövetkezik,hogya feladathoznemkaptakeszközöketaziskolák.Meglátásunkszerintaközösségiszolgálatbanrejlőpotenciálkiaknázásához,atársadalmiszükségletlegnagyobbmértékűkielégítéséhezszükséges(lenne): •azérintettiskoláktantestületeinekműhelymunkájával(aszülőkésadiákokrészvételével) kialakítottegyedikoncepcióagyakorlatnakaképzésiprogramokbavalóintegrálásához;

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 33


KözösségEK és civil társadalom •iskolánként egy specialista kiválasztása és felkészítése, aki legalább az osztályfőnökökkel–jóesetbenatantestületegészével–együttműködvefolyamatosanellátjaa közösségiszolgálatfeladatait; •a közoktatás költségén felkészíteni a középiskolások fogadására vállalkozni kívánó szervezeteklegalábbegy-egymunkatársátafogadássalkapcsolatosfeladatokra.(Tekintettel arra, hogy a közoktatásban önállóan szakfeladatot csak felsőfokú végzettséggellehetellátni,afogadószervezeteknélisilyenszintenképzettésaspeciálisfeladatrakülönfelkészítettmunkatársaknakkellenefoglalkozniukadiákokkal–akkoris, ha önkéntesként teszik. Szerencsésnek tartanánk olyan szakirányú továbbképzések bevezetését,melyekenaziskolákésafogadóhelyekfelelőseitegyüttképeznékki,ez lenne a záloga egy egységes és holisztikus szemléletű szakembergárda kialakulásának,amelybiztosítanáaközösségiszolgálatbanrejlőpotenciálokvalóraváltását.Eza képzésaközoktatásirendszerműködésétbiztosítaná,ígyazállamnakkellenefinanszíroznia.) •adatbázisésegyüttműködésifórumlétrehozásaaközösségiszolgálatradiákokatfogadószervezetekbőlmindenolyantelepülésen,aholműködikolyaniskola,melyben érettségitlehetszerezni.Ezegyrésztbiztosítaná,hogyaközösségiszolgálategységes elvekkelésminőségbenműködjönazadotttelepülésen(ésvonzáskörzetében),másrésztáttekintéstbiztosítanaadiákoknak:holésmilyentevékenységekkelteljesíthetik szolgálatukat; •adiákokszocializációjáhozhozzájárulóteljesítményrefinanszírozástbiztosítanimind az iskolák, mind a fogadó szervezetek konkrét munkát végző munkatársai, mind a helyiadatbázisok,fórumokadminisztratívfeladataitellátókszámára.(Utóbbiakesetében akár úgy, hogy az ezen tevékenységekben való részvétel előnyt és /vagy magasabbösszegűtámogatástjelentene–pl.működési–forrásokpályázásánál.) •atársadalomegészét–aszolgálatrakötelezettdiákokatéscsaládjaikatkiemeltenis– célzófolyamatostájékoztatótevékenységetvégezniaközösségiszolgálatszerepéről, fontosságáról,öröméről,semmiképpennemroad- ésmédiashow-kkeretében,sokkalinkábbahelyi–mindenekelőttpolitikai–elitekpéldaadócselekvésével. Országszertebeindultaközösségiszolgálat,olyannyira,hogymáristöbbPhD-hallgató választotta disszertációja témájának. Meglepő módon nem csak hazánkban, de másutt sem nagyon kutatott téma az önkéntes tevékenység, társadalmi szolgálat személyiségformáló (tartós) hatása. Ebben bizonyára nagy szerepe van a vizsgálat módszertani nehézségeinek:nagyonsoktényezőközülkellenefeltárniésigazolnikapcsolatot.3 Aközösségiszolgálatszabályozásaugyannagyonkevéshazaitapasztalatratámaszkodhatottvolna,deaztsemtettemeg.ADemokratikusIfjúságértAlapítványévtizedekótafoglalkozik középiskolásokönkéntességeelterjesztésével,tanárokésdiákokképzésével,projektekkel stb.NemzetköziérettségitMagyarországoniscsakolyandiáktehet,akiteljesítettközösségiszolgálatot,deezzeliscsakkéthazaiközépiskolánakvanhosszútávútapasztalata. Valószínűlegnemsokiskolábanvoltkorábbanönkéntességetösztönzőprogram–még haszámukországosösszesítésbennéhánytucatrarúgottis.PéldáulazELTERadnótiMiklós Gyakorló Gimnáziumában osztályfőnökök mellett öregdiákok kezdeményeztek és

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 35

KözösségEK és civil társadalom gondoztakilyenprogramot.Egyminisztériumiháttérintézményhonlappaléssegédletekkel igyekszik támogatni a közösségi szolgálat szervezését (http: //www.kozossegi.ofi.hu). ADemokratikusIfjúságértAlapítvány,méltóanaközösségiszolgálatésifjúságiönkéntességterénrégótavégzetttevékenységéhez,sokirányútámogatástnyújtaziskolaiközösségiszolgálathoz.4 Másrészrőlmagunkishallottukmárközépiskolaiigazgatótól,hogya szolgálatteljesítéseadiákésaszülőfeladata,felelőssége,aziskolánakcsakazadminisztráció a dolga. Továbbá az interneten nagyon sok olyan program prezentációja, videója található meg, mely – akár öntudatlanul is? – elcsúszik az alapvető probléma mellett, nemvalóságostársadalmikérdésekreirányítjaráagyerekekfigyelmét.Ilyenekaközösségiszolgálatkéntadminisztráltszemétszedésiakciók,atelepülésikönyvtárakbanvalótevékenységek,óvodák(helyiségeinek)kifestése…sokolyanvan,amikísértetiesenhasonlíta cégesCSRbulikhoz,amikrőlszinténsokbeszámolóttalálninetszerte.Ezeknemkisrészénélfelvethetjük,hogyakitűzöttcéllalellentéteshatásúakislehetnek,mertazzaláltatják, vattázzákkörbearésztvevőket,hogyaközösségjaváraezekalegnagyobbszolgálatok, nem is kellene mást tenni, valódi segítségre szoruló embereket meglátni. Ez inkább a középosztályelfordulásaatársadalmiproblémáktól,mintodafordulás.Aközösségiszolgálatnak nagy szerepe lehetne a cselekvő állampolgárrá nevelésben, a magyar társadalom tanult, (nem ritkán azt érezzük) tanított tehetetlenségének oldásában, de ehhez lényegi problémákkal való találkozásra és azok változtatásában szerzett tapasztalatra lenneszükségeadiákoknak.Ugyankétségtelenülaközépiskolákazelsőszámúfelelősei aközösségiszolgálatmegvalósításának,deevidenspartnereikacivilszervezetek,melyek kezdeményezéseikkel,részvételükkelnagyhatássallehetnek,ésindíttatásuk,aciviltársadalomjobbítóethoszpredesztináljaisőketerre. Úgygondoljuk,hogyazegyetemistákönkéntessegítőgyakorlatávalszerzetttapasztalatainknagyonhasználhatóakarrais,hogyleírjuk,melyszervezeteketlátjukalkalmasnak laikus – adott esetben középiskolás – gyakornokok fogadására. Elöljáróban azt a nyilvánvalóténytrögzítjük,hogyagyakorlatotúgykellmegvalósítani,hogyazalehető legnagyobbhasznothajtsaadiáknak,azőtfogadószervezetnekésazáltalaszolgáltszemélyeknek,a(helyi)társadalomnak–ésaviszonyrendszerbenottvanmégaziskolais, legkevesebb,hogyadiákokonkeresztül,deinkábbközvetlenülis.Acivilfogadószervezetek felől nézve mi úgy tapasztaltuk, három alapvető motívum (kombinációja) jellemzi a gyakornokokfogadásáravalóvállalkozást: •aszervezetkapacitásainakgyarapítása; •atársadalomszolgálataafiatalokszocializációjábanvalószerepvállalásrévén,és •megjelennekpresztízsszempontokis:egyfajtarangnak,minőségetelismerőneklátva ésfelmutatvaafogadószervezetistátuszt. Tapasztalatunkszerintazoknakaszervezeteknekazesetébenpozitívagyakornokfogadásegyenlege,akapacitásokatténylegesenbővítő,melyeknekfoglalkoztatottmunkatársa dolgozik a gyakornokokkal, többel is párhuzamosan, nagyon hasonló egyéni feladatban.Aholönkéntesfoglalkozika–főlegegy-két–gyakornokkal,otttöbbnyirenagyobbaszervezeterőforrás-ráfordítása,mintahaszon.Természetesenennélleheterősebb szempont a társadalom szolgálata mint elsődleges civil szerepvállalás – feltéve,

36

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom hogynemaszervezetmáscélkitűzéseimegvalósításaelőlveszelerőforrást.Kimondottanrossztapasztalatokatszereztünk,amikornemvoltunkrésenésolyan(állapotú)szervezetekhez küldtünk gyakornokot, melynek ez leginkább presztízst jelentett, semmint reálisvállalást.Ezekagyakorlatokadiákokszámáramindigrosszulsikerültek,nemadtak pozitívtapasztalatot,inkábblelomboztákatársadalmielkötelezettséget. Úgygondoljuk,hogyaközvetlenfeladatontúlacivilségethoszának,afelelősállampolgáriság eszméjének is meg kell jelennie, ha civil szervezet fogad diákokat közösségi szolgálatra.Mindennapiéskutatásokbanismérttapasztalat,hogyacivilszervezetekáltalában szívesen vennék, ha többen kapcsolódnának tevékenységeikbe. A közösségi szolgálatkönnyenösztönözhetiadiákokatarra,hogyatársadalmiaktivitást,önkéntességetértékeikéstevékenységeikközéépítsék.Civiltevékenységekbengyakrantalálkozunk olyan emberekkel, akik az első találkozás után fékezhetetlen erővel vetik magukat a munkába,ésmégerősebbekverbálisgesztusaik,mondhatni,hűségesküttesznek.Fiatalokkaldolgozvaistapasztalhatunkilyet.Érdemesnektartjukebbenatárgybanismegosztani a szociális munkások képzésének megfontolásait. A pályát tanuló fiatalok és a középiskolások egyaránt a saját identitásukat építik, utóbbiak a kamaszkor krízisével küzdveigyekeznekfelépíteniidentitásukat,előbbiek–jóesetben–máregylépésselelőrébb járnak, és a személyiségükhöz választott hivatás gyakorlására készülnek. A kamaszok egyértelműen krízisen keresztül jutnak el az identitáshoz, minden embernek meg kelljárniaeztazutatazéletszakaszoksorán(Erikson2002).Akrízisekrőlazistudnivaló, hogynemcsakeredményesenlehetmegküzdenivelük.Marcianyomán 5 koraizárásnak nevezzük,amikorazegyénvalójábannemküzdikiidentitását,hanemcsakkülsődleges jegyeket vesz fel egy olyan szerepből, mely egyébként elfogadott lenne egy olyan embertől,akimegküzdötteakrízisét.Aszociálisszakmárakészülődiákokatszakmaikompetenciáikfejlesztésébensegítőoktatókegyiklegfontosabbfeladata,hogynehódoltassák be a diákjaikat. Ne késztessék őket arra, hogy az előtt szakmabéliként beszéljenek önmagukról, mint ahogy tényleg felkészültek – különösen ahelyett, hogy kimondanák, eznemnekikvalószakma.Nemcsaknemszabaderrekésztetni,deelsemszabadfogadni.Ugyanígyfelelősnektartjukaközösségiszolgálatosokkaldolgozófelnőtteket,jelen esetbenacivilszervezeteknélőketfogadókat,hogyvalódiidentitásépítésbensegítséka diákjaikat,semmiképpennekésztessékőkethűségnyilatkozatoktételére,valójábannem választott önkéntességre. A közösségi szolgálat nem csak akkor éri el mély célját, ha a kötelező órák után a diákok azonnal önkéntesnek állnak. Egy érési folyamathoz adhat hozzájárulástaszolgálat–valószínűlegazeseteknagyrészébencsakkicsit,nemönmagábansorsfordítót,inkábbalassúéréshezhozzájárulót.Kézenfekvőlehet,hogyadiákok aközösségiszolgálatukfolytatásakéntvállaljanakönkéntességet,azismertkörnyezetés feladatkönnyíthetiazerrevonatkozódöntést,deerőszakoselvárásokebbenatekintetbenisgyakrankontraproduktívak. Nagyonfontosnaktartjuk,hogyadiákokválaszthassanakaközösségiszolgálatteljesítésérefelkínáltlehetőségekközül,éstámogatástkapjanaktudatosésreflektáltdöntéshez. Ismerjékfel,hogysajátfejlődésükuraikéntsajáttanulásiszükségleteikkielégítéséreválasztanakmaguknakfeladatot.Ezsegítiönmagukpozicionálásátatársadalomtagjaiként.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 37


KözösségEK és civil társadalom A diákok választását lehetővé tevő kínálatgyűjtést racionális lenne nem iskolánként elvégezni,hanemtelepülésenként,esetlegmégnagyobbkörzetben,aholnagyobb(akár kimondottannagy)térségekműködnektradicionálisaniskoláztatásitérként–ahogypéldáulTatabánya,TataésKomáromkölcsönösenküldésfogadközépiskolásokat,ésatérségfalvaibólismindháromvárosiskoláitlátogatják,egyarántnapibejárással.Azinformációkgyűjtéseésszolgáltatásaegyfajtaintézményesülést,méginkábbtársulástigényelne aközösségiszolgálatbanfogadószereprevállalkozóktólésaziskoláktól,ígyegyüttesen egyfajtaminőségbiztosításiszerepetisbetöltenének,minimálisanazoknakadiákoknaka véleményét közzé téve, akik az adott fogadószervezeteknél teljesítették gyakorlatukat. Kézenfekvő lenne olyan szolgáltatások működése, melyek közösségi szolgálatra és önkéntességrefogadószervezetekinformációitegyarántközvetítenék.Azilyenszolgáltatásokaközösségiszolgálatokánsokszemélyeskapcsolatotépíthetnének,amikazönkéntességügyéhezishozzájárulhatnának.Akülönbözőszakmaicélú,tevékenységűszervezetekközöspontjalehetneaközösségiszolgálatésazönkéntesség,ígyaszervezetközi struktúrák,ahelyiciviltársadalomiserősödne,egyfajtahelyiernyőalászervezveatérség civilszervezeteitésadiákokfogadásávalaktívtársadalmifelelősségetvállalóegyébszervezeteket.Nagyonsokhasonlókompetenciátigényelmindaszervezetektől,mindazok munkatársaitól a gyakornokokkal és az önkéntesekkel való foglalkozás, ebből a szempontból–példáulamunkatársakképzése,továbbképzéseszempontjábólishasznoslenne az ilyen társulás. Győrben mi nagyon jó tapasztalatokat szereztünk a 2009–2010-es tanévbenaGyakornokfogadástólazönkéntesmenedzsmentigcímű,azönkéntessegítő gyakorlatra egyetemistákat fogadó munkatársak számára szervezett műhelysorozattal.6 A –nemcsakpénzbeli–ráfordításokiskisebbeklennének,hanemiskolánkéntgyűjtenékapotenciálisfogadóhelyekrőlazinformációkat. A közösségi szolgálat szervezésekor fontos tekintettel lenni arra a több tízezer középiskolásra,akinapontaingázikalakóhelyérőliskolájaszékhelyére.Ezeknekagyerekeknekatanításasokproblémaeléállítjaaziskolákat.Alapvetőproblémaforrás,hogyaközlekedésinkábbtömeg,mintközösségi.Amenetrendeknemsokválasztástkínálnak,már haegyáltalán.Bizonytalan,hogymikortudhazajutniazadiák,akinemindulelatanítási idő végéhez – úgy ahogy – igazított járattal. Az iskoláknak állandó nehézséget okoz, hogyanapontabejárógyerekekközlekedésiokokbólnemvesznekrésztatehetséggondozóvagyéppenafelzárkóztató,illetveaközösségiprogramokon,ésmivelezekadiákok gyakran abszolút többségben vannak az osztályokban, iskolákban, a tanórán kívüli programok szervezése ellehetetlenül, a diákság két részre tagolódik, nem válik integrált valódiközösséggé.Abejárógyerekeknemveszikigénybeaziskolavárosmásszolgáltatásait – az iskolában is jellemzően csak a kötelező tanórákat. Ellenben kiszakadnak lakóhelyükrőlis,későnésfáradtan,atélifélévbensötétbenérnekhaza,márnemkeresnekés ápolnaktársaskapcsolatokat,közösséget,szolgáltatásokat.Aző(legtágabbanértelmezett) keresletük nem jelenik meg lakóhelyükön sem, nélkülük végképp nincs annyi fogyasztó,akinekracionálislenneszolgáltatásokatnyújtani,ezishozzájárulafalvakszolgáltatáshiányához, ezzel megtartóképességének csökkenéséhez. Nyilván nem a közösségi szolgálatleszazegyetleneszköz,amiezenahelyzetenváltoztatnitud,deaztminden-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 39

KözösségEK és civil társadalom esetrevégigkellenegondolni,hogyezekanapontaingázóközépiskolásokholteljesítsék szolgálatukat, mely hozzájárulhatna a közegükkel való kapcsolatok mennyiségének és minőségénekgyarapításáhozis,akáraziskolaszékhelyén,akárlakóhelyükön.Aközösségi szolgálat biztosan ad valamilyen élményt ebben a tekintetben is. A felelős eljárás az lenne,haatelepülések,akistérségek /járásokésaziskolákpróbálnákezeketakérdéseket együttvégiggondolni.Ehhezishozzátudnajárulni–mikéntazesetlegelhatározottközöseljáráshozis–,haléteznénekaközösségiszolgálatmegvalósítására(ésazönkéntességtámogatására)helyitársulásokésáltaluknyújtottszolgáltatások. Adiákokfogadásáraacivileknekisfelkellkészíteniükszervezetüket.Ehhezjókiindulópontotjelentenekazokasegédanyagok,melyeketazönkéntesekfogadásánaktámogatásáhozdolgoztakki.7 Fontos,hogyamáraszervezetheztartozókközösenalakítsákki akereteketaközösségiszolgálatraérkezőkkelvalómunkára:feladatok,felelősségek,szerepekelőretisztázottaklegyenek.Adiákoknagyrészénekezazelső–legalábbkvázi– munkahelyi tapasztalata, ami önmagában is körültekintő tervezést, világos viszonyokat indokol,mikéntadiákokéletkorais.Aszervezetszámáranehézségetjelent,hogyagyakorlatidőbenerősenbehatárolt,mégakkoris,haazötvenórátegyperiódusbantöltiel adiák.Adiákokszámárafontosválasztásiszempontlehet,hogymilyenidőbeosztásban dolgozhatnak az egyes fogadó szervezeteknél – például ettől is függhet, hogy a vidéki diákoklakóhelyükönvagyiskolájuktelepülésénválasztanak-egyakorlatihelyet.Aszervezeteknek el kell dönteniük, tudják-e, akarják-e a diákokat azok – akár egyéni – igényei szerintiidőbenfogadni. Aközösségiszolgálatmintpedagógiaifolyamatmegtervezéseafogadócivilszervezetekszámáraiskihívásokkaljár.Alegfontosabbésmindennehézségetkoncentrálófeladatadiákoknakfelkínáltfeladatokkialakítása.Aminiszterirendeletagyakorlatióráknak több évfolyamra bontását javasolja, projekt módszer alkalmazásával.8 Tapasztalataink alapjánúgylátjuk,alegnagyobbpedagógiaihaszonnaljárófeladatok: •valóságos és jelentős társadalmi problémákkal foglalkoznak, a diákok kompetenciaszintjén–tanulásiszükségleteikhezigazodva–,ezzelmegadjákaváltoztatásképességénekmegélését.Amáranagyközönségáltalisismertkifejezésekkel:afeladatnak kikellmozdítaniakomfortzónájábóladiákot,denemlökhetiapánikzónájába.Tanulás csakakettőközött,akihívásokzónájábanjöhetlétre; •egyszerűenésegyértelműenmegragadható,valóságosindikátorokkalmérhetőeredményekrevezetnek; •párban,legfeljebbnéhányfőscsoportbanteljesíthetők,afókuszbanafeladatáll,nem az azon dolgozó csoport. Különösen nem célozzák a diákok között hierarchikus viszonyokalakulását; •személyközikapcsolatotteremtenekadiákokésakonkrétsegített,illetveegyüttműködő személyek között. Fontos reflektálni, hogy a közösségi szolgálatot teljesítők nagyrészéneknincsmunkahelyitapasztalata,őkaszolgálatkapcsánkerülnekelőször munkakapcsolatba,illetveszerzikelsőtapasztalataikatarrólis,hogyamunkafeladatok teljesítéséhezhogyankellalkalmaznitudásokat; •találkozásoksorozatábólépülőfolyamatok,nempontszerűesemények;

40

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KözösségEK és civil társadalom •tartalmaznakfelkészítést.Gyakrannincssokkaltöbbreszükség,mintadiákokmeglevőelőzetestudásainaktudatosítására.Másrészrőlelkerülhetetlenabiztonságiszabályok megismertetése, felidézése. Egyaránt tekintetbe kell venni és tudatosítani kell mindenfélfizikai,érzelmiésmentálisbiztonságiszükségleteit; •tartalmaznakkonkrétszükséglet-felismerésiszakaszt; •tartalmaznak megállapodási folyamatot a szolgált személyek, közösség és a diákok között–legalábbatalálkozások,akonkrétközöscselekvésektekintetében; •biztosítjákafolyamatoséskompetenssegítőellenőrzéstatereptanármunkájaáltal; •tartalmaznakértékelőéslezárószakaszt,mindaszolgáltszemélyekkel,közösségekkel,mindatereptanárral; •tudatosítjákaszerzetttapasztalatokat,mindatársadalomra,mindönmagukra,adiákokravonatkozóan–utóbbiakközöttasajáttanulásitechnikák,akompetenciák,az önismeretfejlődésétis.Atársadalmitapasztalatokelsődlegesfeldolgozásahozzájárul ahhoz,hogyazokatadiákokképeseklegyenekbevinniaziskolaitanulásba,atársakkalközöstanulásbais; •olyanörömötadnak,amelynekújbóliátélésénekvágyatartósanelköteleziadiákokat atársadalmicselekvésmellett. Amagyartársadalomtagjaigyakransajátságostársadalomtudatotmutatnak:harmadikszemélykéntmegnevezveésönmaguktólelkülönítveatársadalmat.Példáulvisszatérőkérdés,hogyanhatatársadalomaziskolára,illetveegyáltalán,legalábbelvileghathat-e aziskolaatársadalomra.Néhacivilszervezetekkörébenisfelbukkannakhasonlókérdések.Acivilszervezeteknekaformálisoktatásbanvalószerepvállalásaahhozishozzájárulhat, hogy az összetartozás és az együttes hatás képessége, tudata is erősödjön. A civil szervezetek–aformálisoktatásszigorúadminisztratív,minőségikövetelményeitvállalva – segíthetik a gyakornokokat annak felismerésében, hogy képesek cselekvő társadalmi tagoklenni,ésebbenmégörömüketislelhetik.Aziskolákpedigerreafelismerésreésa konkrét gyakornoki tapasztalatokra építve új motivációkhoz és magasabb szintű tudáshozsegíthetikdiákjaikat.

irodalom BartalAnnaMária(2005):Nonprofitelméletek,modellek,trendek.Budapest:SzázadvégKiadó. BudaiIstván(szerk.)(2011):Terepgyakorlatokkönyve.Győr:SzéchenyiIstvánEgyetem. Caplan,Gerald(1987): Azelsődlegesmegelőzésperspektívái:háromtanulmány. Budapest:AlkoholizmusElleniÁllami Bizottság. Erikson,ErikH.(2002):Gyermekkoréstársadalom.OsirisKiadó. Oross Dániel (2013): Társadalmi közérzet, politikához való viszony. In: Székely Levente (szerk.): Magyar Ifjúság 2012. Tanulmánykötet.Budapest:Kutatópont. SzabóLajos(1999):Aszociálismunkakialakulásaéselméletihátterei. Budapest:SzociálisMunkaAlapítvány.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 41

KözösségEK és civil társadalom internetes hivatkozások LukácsÉvaFruzsina(2012): Apályaválasztásésidentitásfejlődésösszefüggései.Apályaválasztásibizonytalanságtípusaiazidentitásállapotoktükrében.PhDértekezésELTEPPK http: //pszichologia.phd.elte.hu /vedesek /Lukcs_va_Fruzsina_doktori_rtekezs.pdf ÖnkéntesKözpontAlapítványBudapest(2011):Önkéntesportfólió.Budapest:ÖKA. http: //www.onkentes.hu /cikkek /kompetencia-portfolio

jegyzetek 1Aszerzőszívesenveszi,haazOlvasóasajátkitöltötttáblázatátelküldinekiemailben,méginkább,hamegosztja kapcsolódógondolataitis.Emailcím:[email protected] 2 Lásd:OrossDániel(2013)–akonkrétkutatáseredményeintúlavonatkozóirodalomtekintetébenis. 3 Talán Csíkszentmihályi Mihály és munkatársai munkásságát annyira jellemző kutatás-módszertani kreativitásból nyerhetnénkmódszereket,delegalábbinspirációt. 4 www.i-dia.org 5 Marciamunkáimagyarulnemhozzáférhetők,degyakranhivatkozottak,lásdpl.LukácsÉvaFruzsina(2012). 6 AprogramvezetőtrénereStrennerSzilárd,azÖnkéntesKözpontAlapítványképzőikörénektagjavolt,atámogatópedigaNemzetiCivilAlap. 7 Különösen:http: //www.onkentes.hu /cikkek /kompetencia-portfolio 8 A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 45. A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések 133. § – http://www.kozossegi.ofi.hu/Contents/ShowContentByTitle?title=T%C3%B6rv%C3%A9nyi%20h%C3%A1tt%C3%A9r

42

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam

A nonprofit szervezetek iránti bizAlom1

Török Marianna A bizalom egy jól működő társadalom nélkülözhetetlen alkotóeleme. Egy fejlett demokráciaelképzelhetetlenszéleskörbenelterjedttársadalmibizalomnélkül,aholazemberekegymásirántésintézményeikirántbizalmatéreznek.Abizalomszintjekülönböző lehet közösségenként, országonként. Arra a tipikus, személyközi bizalmat vizsgáló kérdésrepéldául,hogyazemberektöbbségébenmeglehet-ebízni,Dániában,Norvégiában ésSvédországbanalakosságtöbbmintfeleválaszoltigennel,mígpéldáulTörökországban és Ruandában százból csak öten (Morrone –Tontoranelli–Ranuzzi 2009). Különbözőekazintézményekbevetettbizalmiszintekis,éstermészetesenországonkéntmásés más a különböző intézmények (kormányok, média, nonprofitok stb.) iránti bizalom (1. ábra). Viszont érdekes módon, több országra kiterjedő felmérések szerint, „az intézmények közül … a nonprofit szervezetek iránt a legmagasabb a bizalom” (nemzetközi összehasonlításban magasabb, mint a vállalatok, a média és a kormányok iránt); … “megtartották vezető szerepüket” (Edelman 2012:17), és más – pl. az öt kontinens huszonöt országára kiterjedő Globescan által végzett – felmérés eredményei alapján kiadott közlemény is ezt kommunikálja: „Bizalom vonatkozásában a vállalati világ jól elmaradanonprofitoktól…”(Globescan2011:5).

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 43

társadalom és állam 1.ábra.Anettóbizalom 2 alakulása2005 –2012között11országátlagaialapján(%) (AmerikaiEgyesültÁllamok,Brazília,EgyesültKirályság,Franciaország,Indonézia,Kanada,Kína, Németország,Nigéria,Oroszország,Törökország) 40

30

20

10

0

-10 2005

2006

2007

Nem kormányzati szervezetek Sajtó, média

2008

2009

Az adott ország vállalatai Nemzetközi vállalatok

2010

2011

2012

Az adott ország kormányzata

Forrás: GlobeScanCo.ábrájaközvetlenmegkeresésalapján.3

Ezacikkarrateszkísérletet,hogyfelvázolja,vajonmiislehetezenadatokmögött: mit jelentenek valójában, és miért is bízunk a nonprofit szerezetekben. Így ez az írás nemfoglalkozikkonkrétszemélyekéskonkrétszervezetekkérdésével,sőtnemvizsgálja azegyesországokat–ígyMagyarországotsem– külön-külön,ehelyettinkábbazáltalánosankimutathatóbizalommögöttrejlőfolyamatokat,struktúrákatpróbáljamegérteni, melykérdésseleddigaligfoglalkozottaszakirodalom. Előszörisittiselmondható:amiáltalános,aznemfeltétlenüligazmindig.Mígaglobálisösszesítésbenanonprofitszervezetekkapnakalegmagasabbbizalmat,természetesenvannakországok,aholmásintézményekirántmagasabbabizalom.Példáulnéhány országban magasabb az állami szereplőkbe vetett bizalom, mint a nonprofitokba. Egy részletes,apolitikaiintézményekreésacivilszervezetekrekoncentrálókutatásszerintáltalábanígyvanezEurópaországaiban(pl.Franciaországban,Nagy-Britanniában,Németországban),demégEurópábanisvannakországok,aholacivilszervezetekazállamnál nagyobb bizalmat élveznek (Lengyelországban, Romániában és Magyarországon) (Sík– Giczi2009:77).

44

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam Zavartokozhatafogalomhasználat.Amintezapéldaismutatja,azintézményikutatástémájábanvégzettközvélemény-kutatásokkülönbözőterminológiáthasználnak,pedigazemberekvalószínűlegelevekeverikazállamésakormány,illetveacivilszervezetekésanonprofitok,NGO-kfogalmait.Ehhezjönmégabizalomsokféleértelmezésea különböző kutatásokban (Morrone–Tontoranelli–Ranuzzi 2009). Sőt, a kutatások időzítéseönmagábanegynagykérdés,hiszabizalomszintjemégegyadottévenbelülisváltozhat,mintaz„időjárás”(Bovens–Wille2011).Végülutoljára,denemutolsósorbanmeg kellemlíteni– azt,amievidens–,hogymindenembermás,egyadottországonbelülis igenkülönbözőekvagyunk,anagyországosstatisztikáknemfeltétlentükrözikazegyes embert,hiszezencikkolvasóipéldáulvalószínűlegjobbanbíznakanonprofitszervezetekben,mintamagyarátlag(pedigfeltehetőlegazátlagmagyarembernéltöbbmegbízhatatlanszervezetettudnakmegnevezniszűkebb-tágabbkörnyezetükben).Mindezekből kifolyólagakutatásieredményekis,ésazabbóllevontkövetkeztetésekiselővigyázattal kezelendők, de ezzel együtt is izgalmas a nonprofit szektor iránti általános bizalom kérdése.

A bizalom Amikorazintézményibizalomeredményeitinterpretálóközleményekaztírják,hogy a bizalom terén a vállalati világ jelentősen lemarad a nonprofitok mögött, a nonprofit szervezetekalegmegbízhatóbbintézmények,akkoregycsúsztatottüzenetetkapazolvasó,mertúgytűnik,hogyegyversenybenelsőhelyezéstértelanonprofitszektor.Szerintem ez hibás értelmezés. Nem a számokat, eredményeket, tehát nem a kutatásokat kérdőjelezemmeg,hanemakutatásokeredményeibőllevontüzeneteket,mertazalmaa körtévelnemhasonlíthatóössze. Jelenesetbenazért,mertakülönbözőszektorokirántkülönbözőelvárásainkvannak, és amikor bizalmat szavazunk, akkor a szerint az elvárás szerint egy adott típusú bizalomrólnyilatkozunk,ésnemegymásikkalösszehasonlítóértékeléstadunk. Abizalommagatöbbmindentjelenthet.AjelentésbelikülönbségeketLuhmannsegített megvilágítani, amikor az önreflexióra irányuló vizsgálatai során a bizalom fogalmánakháromolyanrétegét,összetevőjétazonosította,amelyekesetenként(példáulamagyarnyelvben[is])szinonimakéntjelennekmeg.Ezek(amagyarranehezenfordítható,de angolul megkülönböztethető fogalmak): az ismertség (familiarity), a hit-alapú bizalom (confidence) és a bizalom (trust). Az utóbbi kettő tartalmazza a jövőre vonatkoztatást, hiszen aki bízik, az többnyire felismeri és felvállalja a kockázat lehetőségét is (Luhmann 2000:96).Anonprofitszervezetekirántibizalomkifejeződéseeseténmindháromtípusú bizalomrólbeszélhetünk.Bárafentemlítettkutatásokbanmegnyilatkozóknemfejthettékki,hogypontosanmitértenekbizalomalatt,feltehetőlegaztmondanák,hogyismerikanonprofitszervezeteket(tehátadottaluhmannimegkülönböztetéselsőfajtája),talán a luhmanni distinkció második fajtája is igaz sokakra, tehát van hit-alapú bizalmuk (példáulabban,hogyatevékenységükösszhangbanvanaküldetésükkel),ésnéhányakra

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 45

társadalom és állam igazaharmadiktípusúbizalom,mertvannakolyanok,akikakkorisbíznakanonprofit szervezetekben,hafelismerik,hogyezzelkockázatotvállalnak. Luhmannszerintakockázatbizonyosproblémáiraéppenabizalomjelentiamegoldást.Akockázatoklehetnekanyagiak,fizikaiak,lelkiek(Jacoby–Kaplan1972:382).A nonprofit szervezetekkel kapcsolatos első és második típusú bizalmunknak alig, míg a harmadiktípusúbizalmunknakigenislehetnekkülönbözőmegnyilvánulásai(példáulönkéntes munka, anyagi támogatás, részvétel). Ezen bizalommal vállalt kockázatok különbözőek:anyagikockázatotvállalunkpéldáulazzal,hapénztámogatástnyújtunkegyszervezetnek,vagyszolgáltatástveszünktőle;önkéntesmunkánkkalazidőnketáldozzuk;fizikai (és egzisztenciális) kockázatot vállalunk, amikor utcai demonstrációkon veszünk részt. A nonprofit szektorral való viszonyunk különlegessége (más szektorokkal szemben) az, hogy akár teljesen ki is zárhatjuk életünkből a nonprofit szervezeteket, vagy ha mégis kapcsolatbalépünkvelük,akkorisdönthetünkúgy,hogyelkerüljükakockázatokat. Tudjuk,hogyamagasbizalomnemfeltétlenjelentiazt,hogyabizalmunkataviselkedésünkkelfeltétlenülkifejezésreisjuttatjuk;csupánazt,hogyanonprofitszervezetekre vonatkozóvélemény-nyilvánításainkathitésbizalomjellemzi.Ígytörténhetmegaz,hogy magasbizalommellettiscsekélyaszervezetektámogatottsága,éskeveseknekvankapcsolata konkrét szervezetekkel, hiszen hitünkön túl nem kockáztatunk, és nem tanúsítunkbizalmatkifejezőviselkedést. Amegbízhatóságróllehettapasztalatonalapuló,vagyvéltképalapjánvéleménytalkotni, hiszen az egyén a kialakuló kapcsolat során szerzett új vagy a korábban szerzett régitapasztalataiésinformációi,esetlegazújésarégibenyomások,feltételezésekkombinációja alapján alkot képet. Ezt a képet a másik kompetenciái, integritása és a véleménytformalószemélyügyeitekintetébentanúsítottvagyvárhatójószándékokalapján alkotjukmeg(Mayer–Davis–Schoorman1995:719).Aháromelemarányaésjelentősége kapcsolatonkéntváltozóakárkonkrétszervezetrőlalkotvalakivéleményt,akáraszervezetekcsoportjárólvagyösszességéről,pl.egyegészszektorról. Tudnikell,hogyakompetenciakérdésedomainspecifikus,tehátazadottdomainre vonatkozik, a bizalom az adott területre érvényes (Mayer–Davis–Schoorman 1995:729) ésnemegymásikra,mertegymásikterületenmármásokabizalmiszempontok.Ebből következik az, hogy ha egy nonprofit szervezetet megbízhatónak találunk, az nem azt jelenti,hogyéletünkmindenterületénmegbízunkakárabban,akármásnonprofitszervezetben.Teháthaegysegélyezőszervezetélveziabizalmunkat,aznemjelentiazt,hogy bankügyeinket is rábíznánk, csupán az adott területen, tehát a segélyezésben ítéljük kompetensnek.

46

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam 2.ábra.„MennyirebízikÖnabban,hogyafelsoroltintézményekmegfelelőencselekszenek?” kérdésreadottválaszok25országeredményeialapján(%) 70 60 50

61

58

56 49

52

53

52

40

50 43

47

46 38

30 20 10 0 Tájékozott Tájék kozzott közvélemény, közvéleményy, 20111 201 Nem N em kkormányzati ormányzati szervezetek o szervezetek

Tájékozott Tájékkozott közvélemény, közvéleményy, 2012 2012 Vállalatok Vállalatok

Közvéleményy, Közvélemény, 20122 201 Média

Kor Kormányzat mányzat

Vizsgáltországok:AmerikaiEgyesültÁllamok,Argentína,Ausztrália,Brazília,Dél-Korea,EgyesültArabEmirátus,Franciaország,Hongkong,Hollandia,India,Indonézia,Írország,Japán,Kanada,Kína,Lengyelország,Malajzia,Mexikó,Nagy-Britannia,Németország,Olaszország,Oroszország, Spanyolország,Svédország,Szingapúr.

Forrás: Edelman2012.

Így,haanonprofitszervezetekkelszembenkomolybizalomfejeződikki,aznemjelentiazt,hogymagasbizalmiindexükkövetkezményekéntasajátterületüköntúliskompetensek(ésígyezalapjánmegbízhatóak)lennének.Tehátaközvélemény-kutatásbana kérdést helyesen úgy kell feltenni, hogy tükröződjön a bizalom domain specifikussága, melynekfelismeréseegyértelműentükröződikafelmérésekbenfeltettkérdésekben 4 és felmérésekben(2.ábra),viszontakommunikációsanyagokbaninterpretációsprobléma van,hiszenafentiekmiattnemhelyesegyversenyeredményhirdetésekéntprezentálnia megbízhatóságravonatkozóadatokat.Ezenkutatásokeredményenemaztjelenti,hogy anonprofitokalegmegbízhatóbbak,ésígylegyőzikavállalatokatvagyamédiát,csupán azt,hogyasajátterületükön,éshangsúlyosannemazéletmindenterületén,megbízunk bennük(mígavállalatokbanvagyamédiábanasajátterületükönkevésbé).

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 47

társadalom és állam miért bízunk meg a nonprofit szervezetekben, azaz a megbízhatóság percepciója Könnyen belátható, hogy az intézmények iránti bizalom mérése során az egyének többségenemanonprofitszervezetekkelközvetlenkapcsolatsoránkialakítottvélemény alapjánítél,ígyvalószínűsíthető,hogyanonprofitszervezeteknekvannakolyanáltalánosanismertjellemzői(valósés /vagyvélttulajdonságok),amelyekarólukkialakítottképet befolyásolják,ésköztüksokolyanvan,amelymiattanonprofitokmegbízhatónaktűnhetnek. Percepciónk hasonlóságok, előzetes (nem feltétlen megalapozott) benyomások és jellemvonások alapján alakul ki szocializációnk során. A szektor szervezetei közti hasonlóságrészbenadott,hiszegyazonszektorhoztartoznak,aholanormákennekkövetkeztében adottak, még ha a jogi szabályozás országonként különböző is. A nonprofit szektorravonatkozóilyenjellemzőlehetaz,hogynemprofitcélokáltalvezérelt;aszervezetek alapítói, tagjai, vezetői, támogatói önszántukból (és nem valami külső nyomásra) vállalnakszerepet;nincsintézményesfüggésakormányzattól;aszektortneminformális, hanem hivatalosan bejegyzett szerveződések alkotják (Salamon 1999); és sokak szerint azis,hogyaműködésnekfontoselemeajótékonyság,afilantrópia.Ráadásulanonprofitokjellemzőenolyanterületekenműködnek,melyekaszociálismotivációkbeteljesítésének lehetőségeiről ismertek, és vannak, akik ezeket alapvetőbbeknek tartják, mint a racionálisönérdeket(Polányi1957:153),ésígyanonprofitokáltaltradicionálisannyújtott jótéteményilehetőségekigenfontosakazegyénönképemiatt. Aszektorirántihitünk(confidence)ilyenésehhezhasonlóbenyomásokonalapszik, és közöttük több olyan akad, amely más szektorokkal való összehasonlításban bizalmi előnyhözjuttatjaanonprofitszektorszervezeteit.Aszektorravonatkozó,aközmegítélés szerintáltalánosanelfogadottösszbenyomásonkívülakonkrétszervezetekkelkialakított kapcsolatunk során gyűjtött tapasztalatunk és információink is befolyásolják a szektor megbízhatóságáról kialakított képünket (azon túl, hogy az adott szervezetről kialakított képünketbefolyásolják).Akétkülönbözőforrásbólszármazóbenyomásokegymásrais hatássalvannak.Aszektorjellemzőkönésazinformációkontúlaszervezetekmegbízhatóságánakmegítélésétbefolyásoljamégazatudás,amelyarravonatkozik,hogymilyen eszközök állnak rendelkezésre a vélt vagy valós kockázatok csökkentésére, és az eredménytilletőentermészetesenfontosszerepevanannak,hogykiabefogadó:milyenaz élettapasztalata,aszemélyisége,abizalomravalóhajlama.

A bizalmi előny Más intézményekhez képest, a nonprofit szervezetek különlegessége, hogy a velük valókapcsolatban–aszektoregészérőlalkotottösszképalapján–eleveadottságkéntjelenikmegazafeltételezés,melyszerintazegyénirántijóakaratszempontjábólelőnyös jellemzőkkelbírnak(példáulnemanyagiérdekvezérliőket).Ezfőlegazértfontos,merta jószándékra vonatkozó kép kialakítása a másik két szemponthoz képest hosszabb időt veszigénybe(Mayer–Davis–Schoorman2007:346).Azzal,hogyanonprofitszervezetek

48

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam csupánanonprofitokcsoportjáhozvalótartozásukfolytán– márakapcsolatolyankezdetifázisábanis,aholesetlegacsoporthozvalótartozásonkívülnem(vagyalig)állmás tudás rendelkezésre – jóakaratukra vonatkozó jellemvonásokat mutatnak fel adottságként,ésígyelőnyöshelyzetbekerülnekezenszempontmegítélésekormásszektorokintézményeivelszemben.Ezegyadottság,melyaszektorhoztartozószervezetekszámára akkornyújtelőnyt,haaszektorhozvalótartozásmegállapíthatóazegyénszámára,ésaz egyénszocializációjasoránkialakultegynonprofitokravonatkozókép,sezaképbizalomgerjesztőelemekettartalmaz. Akülönlegesbizalmihelyzetabbóliseredhet,hogyanonprofitszervezetek„másodlagos”szerveződések,ésmintolyanok–tulajdonságaikésviselkedésükalapján–,holaz elsődleges,holaharmadlagosszerveződésekre,deleginkábbakettőkombinációjárahasonlítanak 5. Céljaik például nem annyira diffúzak, mint a családoké (elsődleges forma), de nem is olyan szigorúak, mint a vállalatoké (harmadlagos forma) (Offe–Fuchs 2002). A nonprofitokesetébenademokratikusországokbanatagságazegyénsajátdöntése alapjándőlel,nemúgy,mintacsaládnál;ésarekrutációtartalmazbizalmiésfunkcionális elemeketis.Acsoporttagjaivalazinterakcióinkábbazelsődlegesformárajellemzőhorizontális módon történik, és nem a harmadlagos formára jellemző vertikális módon. A kommunikáció a másodlagos formában inkább verbális, csakúgy, mint az elsődleges formánál,deaharmadlagosformárajellemzőformalizáltabbkommunikációisjelenvan (Hall2002). Ugyanez a kettősség jellemző a szervezetek bizalmi viszonyaira is (ez a másodlagos szerveződésiformájukbólkövetkezőadottság).Alegfontontosabbebbőlkövetkezőtulajdonság,hogyanonprofitszervezetekmindazelsődlegesformárajellemzőszemélyközi, mindaharmadlagosformárajellemzőintézményibizalomélvezői.Konkréthelyzetektől függően az intézményekre jellemző egyoldalú, vagy az elsődleges szerveződésekre jellemzőreciprocitásalapúbizalommaloperálnak,ésképesekhatnimindakognitív,mind azérzelmialapúbizalomra.Anonprofitszervezetekesetébenezazadottságaikbóladódókettősségaszervezetekszámáraolyanhelyzetetteremt,melybenmásintézményekhezképestmagasabbbizalmatélveznek(alegtöbbországban),mertazemberekrepozitívanhatezakettősség.

bizalomnövelő, kockázatcsökkentő mechanizmusok Kérdés lehet, hogy amellett, hogy a nonprofit szervezetek bizalmi előnye adottság, vannak-e esetleg olyan bizalomteremtő mechanizmusok, amelyek a szektor megbízhatóságárólkialakultpercepciófenntartásavagynöveléseérdekébensikeresenműködnek, ígyaszektorirántimagasbizalmataszektoradottságántúlezekerősítenék. A kérdés itt nem az, hogy egy-egy szervezet saját érdekében állónak látja-e, hogy megbízhatónak mutatkozzon, mert belátta, hogy a megbízhatóság percepciója az (egyik,denélkülözhetetlen)alapjaolyan,apartnereibizalmátkifejező,számáralétfontosságú cselekedeteknek, mint az adakozás, önkéntes munka és más közösségi tevékeny-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 49


társadalom és állam ségekben való részvétel. Hisz példákkal bizonyítható, hogy ennek felismerésére több szervezet képes, és hajlandó is erőfeszítéseket tenni különböző bizalomfenntartó és /vagy -erősítő megoldásokra. (Különösen magas bizalmi percepció érhető el a nonprofitok adottságából adódó dualitás előnyeinek és lehetőségeinek tudatos kiaknázása esetén,melyjóalapjalehetazaktívbizalmimagatartáskifejeződésének[adakozás,támogatás,önkéntesmunka].) Akérdésaz,hogymilyenbizalmipercepciótmegtartóvagynövelőmechanizmusok működnek az egész szektor, a szervezetek összessége érdekében. Olyan mechanizmusokralehetittgondolni,amelyeknekazacélja,hogyazegyénnonprofitszektorravagy annak szervezeteire vonatkozó megbízhatósággal kapcsolatos képét formálják (hogy a szektorralkapcsolatbakerülőegyénvéltvagyvalóskockázataitcsökkentsék). Mivel világszerte magas a nonprofitok iránti bizalom, elméletileg létezhet olyan kockázatcsökkentőmegoldás,amelyavilágmindennonprofitszervezetére,delegalább néhányrégióravonatkozik,deavalóságaz,hogyilyennincs.Vannakazonbanolyanmechanizmusok, amelyeknek kisebb csoportokhoz, egy-egy országhoz vagy egy adott témához,esetlegrégióhoz,szervezetcsoporthozkapcsolódnak.

intézményesített bizalom és a jogszabályok Amikoregycsoportvagymozgalomszervezettéalakul,akkorezzelkifejezésrejutaz adottintézményegyütteshezvalótartozása,melyformálisaniskifejezi,hogyazadottintézményekrevonatkozójogiszabályozásokrá,mintazadottszektortagjáraisvonatkoznak. A kötelező érvényű szabályok általános érvényűek, így joggal feltételezhető, hogy mindenegyesszervezetvalamelyesthasonló,mertugyanazonszabályozásalapjánválika csoporttagjáváésugyanazonszabályokalapjánműködik.Ígyaszabályok,illetveazazokravonatkozóelképzelésekfontoskomponenseiaszervezetekmegbízhatóságárólkialakulóképnek:erősíthetikvagygyengíthetikazegyesszervezetreésazegészcsoportra, azazaszektorravonatkozóbizalmifeltételezést.Példáulhavalakiegynonprofitszervezettelkapcsolatbakerül,akkorjogosanfeltételeziazt,hogyaszervezetazadottcsoport szabályaiszerintviselkedik.Gondolhatjaaztpéldául,hogyhaegy,azállamszabályaiszerintbejegyzettnonprofitszervezettelvandolga,akkoranonprofitszervezetnemfogja elherdálniazadományát,mertaforrásokfelhasználásaszabályozvavan,ésmégakárazt isfeltételezheti,hogynekijogavaninformációtkapniaszervezetről,sőttalánmégarrais számít,hogyazállamamagaeszközeivelbiztosítja,hogyaszabályokszerintjárjonela szervezetstb.Hogymindezenkockázatcsökkentőelemekettartalmazzaazadottország nonprofitszabályozása,vagyhogyegyáltalántartalmazilyeneket,aznembiztos,mégisaz intézményesültségmárönmagábanhordozzaamegbízhatóságpercepcióját 6. Azállamnakmódjábanáll,hogyolyanjogszabályokatalkosson,amelyekanonprofit szektor iránti bizalom megteremtését célozzák. Magyarországon például a nonprofit szabályozás,különösenaközhasznúságkapcsán,olyanátláthatóságikövetelményeketvezetett be a nonprofit szervezetekre, amelyeknek feltételezhető célja az volt, hogy az

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 51

társadalom és állam egyénekszervezetekirántibizalmáta(kiemeltenközhasznú)szervezetekrevonatkozóinformációelérhetővétételévelteremtsemeg,ígyazegyénnonprofitszervezetekkelkapcsolatos kockázatát azáltal csökkentse, hogy a szervezetekre vonatkozó információhoz valóhozzáféréstszabályozza.Aközhasznúságesetébenaz,hogyaszervezetekrőlazinformációelérhető,mertközzétételikötelezettségevanaszervezeteknek,márönmagábanisbizalomgerjesztőlehet(mégakkoris,haakonkréttartalmatkevesenellenőrzik). Egy másik bizalomnövelő mechanizmus, amikor az állam azért hoz létre egy intézményt,hogyanonprofitszektorralkapcsolatbakerülőpolgárokkockázataitcsökkentse. Nagy-BritanniábanaCharityCommissionnekazafeladata,hogy„védjeaközérdekéta jótékonysági szervezetekkel kapcsolatban vállalt kockázataikban” (Charity Commission 2012),ígydolga,hogyeldöntsemelycsoportkerülhetanonprofitokcsoportjába,hogy információtnyújtsonazegyesszervezetekrőlésaszektorról,ésellenőrizze,hogyaszervezetek működése megfelel-e törvényi kötelezettségeiknek, és szükség esetén korrekciókat javasoljon. Az intézmény az állam nyújtotta eszközökkel a nonprofitok és a köz érdekében működik, hisz a köznek érdeke, hogy a nonprofitok iránti bizalom tartós legyen7. Afentikétpéldáhozhasonlókonkréteszközökbővenvannakvilágszerte,vanamelyik teljesíti és van amelyik nem, a hozzá fűzött kockázatcsökkentő és bizalomnövelő reményeket.Azesetektöbbségébenigazviszont,hogymagaazintézményesüléskifejezi a csoporthoz való tartozást. Amikor egy jogállamban szocializálódott ember egy bejegyzett,formalizált,intézményesültszervezettelkerülkapcsolatba,akkoranonprofitok csoportjára vonatkozó feltételezett szabályok és mechanizmusok miatt egy nem intézményesült csoportosuláshoz képest csökkentett kockázatot, ezáltal magasabb megbízhatóságot percipiál (még akkor is, ha valójában a nonprofit szervezetekre vonatkozó törvényeketnemismeri,ésazokbetartásánakellenőrzéseéskikényszerítésenemfeltétlenvalósulmeg)8.

A bizalomközvetítők Az állami szabályozások mellett léteznek más megoldások is, amelyek a bizalom megteremtésétéskommunikálásáttűzikkicélul.Azelmúltévbentöbbmintháromszáz ilyen mechanizmust tartottak nyilván (One World Trust 2013) a világ nyolcvan országában.Mindegykicsitmásmegoldásbanlátjaabizalomközvetítésénekamódját.Egyiknek sincsazállamhozhasonlóeszköztára,ígynemtudnaksemteljeskörűeklenni,semkötelezőek,ígyegy-egyterületre,régióra,témára,szervezettípusra,vagymódszerrehelyezik ahangsúlyt(pl.etikaikódexek,minőségbiztosításésinformációnyújtás). Példakéntbelehetmutatniatöbbországbanműködőminőségbiztosításiakkreditációt, amikor egy akkreditáló szerv(ezet) „pecsétes garanciát” nyújt arról a szervezetről, amely a megbízhatóság előre felállított követelményeinek megfelel. A pecsétet azok a szervezetekviselhetik,amelyekanonprofit-minőségbiztosításbanmegszabottfeltételeknek megfeleltek. A rendszer célja a megbízhatóság kommunikálása. Az ilyen rendszert

52

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam működtetőhollandiai CentralBureauonFundraising példáulamagánésállamiadományozókérdekeinekvédelmétlátjaarendszerben.Különösenfontosakazilyenbizalomközvetítőkolyanországokban,aholkevéshivatalosadatérhetőelaszervezetekről.Ilyen példáulNémetország,ahola DeutschesZentralinstitutfürsozialeFragen 1893ótavégez ilyen jellegű tevékenységet, mégis a több ezer szervezetet számláló szektorból csupán 226szervezethasznál(hat)jaaminőségetigazolópecsétet.Mivelaszervezetekrészvétele ezekbenamechanizmusokbanönkéntes,aszektorszereplőinekcsakkisrészeveszrészt bennük,ígyazegészszektorravonatkozómegbízhatóságkérdésétezekamechanizmusoknemrendezik. Mindajogszabályok,mindabizalomközvetítőkazintézményesítettbizalommegtestesítői 9, melynek fő jellemzője, hogy az intézményi bizalom esetében a bizalom alapja nemszemélyeskapcsolat,hanemvalamiolyanmechanizmus,amelyszemélyeskapcsolatotnemigényel(ilyenpéldáulazakkreditáció,adiploma,apecsétarról,hogyegyszervezet az állam által regisztrált). A jogi szabályozáson kívül kevés a széles körben elterjedt ilyentípusúmechanizmus,aminekfeltehetőlegafentemlítettönkéntességentúlazisaz oka,hogyanonprofitszektorhelyzetealegtöbbországbannemindokoljailyenmechanizmusok működését, hisz a vizsgált országok többségében nincs bizalomhiányos állapotban a nonprofit szektor. Így az ilyen megoldások leginkább a bizalom fenntartását segítik,ésemiatthasznosakaszektorszámára,deigazánanagyobbkockázatotpercipiálószemélyekszámáralehetnekértékesek.Olyanoknak,akikmárismerikaszervezeteket, bíznak bennük és akár készek kockázatot vállalni, és aktív bizalmi tevékenységet folytatniéskülönbözőeszközökkelkifejeznibizalmukat.

részvétel a szervezet életében Egy szervezet életében való részvétel már maga is a bizalom kifejeződése. A világ lakosságának 18 százaléka aktív tag valamilyen nonprofit szervezetben (World Values Surveyén.),mígazAmerikaiEgyesültÁllamokbanacsaládok72százalékaadakoziknonprofit szervezeteknek (The Center on Philanthropy… 2009:8). Az aktív, közvetlen, személyeskapcsolataszemélyközibizalommegteremtőjelehet,ráadásulegyszemélyestapasztalat olyan ismeretekkel ruházhatja föl az egyéneket, melyek akár az intézményre vonatkozó bizalom megteremtését is segítik (különösen ilyen a döntéshozásban való részvétel)10.A nonprofitszervezetekrőlaztfeltételezik,hogybővennyújtanaklehetőségetarészvételre,deafentirészvételiszámok,akármilyenmagasakis,önmagukbannem lehetnekaszervezetekirántiáltalánosbizalomokai.Viszontarészvétellehetőségéneka percepciója,illetveannakafeltételezése,hogyvannakolyanok,akikrésztvesznekaszervezetek életében, és így akár ellenőrző funkciót is el tudnak látni, az ellenőrzöttség, és veleakockázatcsökkentésésanövekedettmegbízhatóságképétnyújthatja. Afentemlítettlegelterjedtebbbizalomteremtőmechanizmusokhozzájárulnakugyan anonprofitszektorirántimagasbizalomhoz,desemmiképpsemnevezhetőkvilágszerte elterjedtnekésanonprofitszervezetekiránttapasztalhatómagasbizalomokozójának.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 53


társadalom és állam Az ukrán nonprofit szektor bizalmi helyzete Záráskéntegyolyanországotszeretnékrövidenbemutatni,melyérdekesaktuálpolitikaikérdésekmiattis,deacikkszempontjábólazért,mertebbenazeurópaiországban nemanonprofitszervezetekvagyakormányzatirántalegmagasabbabizalom.Ukrajnárólvanszó,aholleginkábbazegyházbanbíznakazemberek.Avoltszocialistaországokbantöbbévtizedeskihagyásutánarendszerváltásutánújraszületettanonprofitszektor és ismertté váltak a nonprofit szervezetek. Így a szektorról kialakult egy kép, tehát a luhmannibizalomtípusokegyikéről,azismertségrőllehetbeszélniezenországoktöbbségében.Ukrajnábanviszontnem:azelmúlthúszévadataiszerintazemberekkb.5százalékaveszrésztnonprofitokhozköthetőtevékenységben(USAID2012).Mivelazismertséghiányzik,aszervezetekirántibizalomnemalakulhatottkiaszemélyekköztibizalom mentén,deazintéményekirántibizalomalapjaisemfejlődtekki.Példáulaformálisanintézményesültnonprofitszervezeteknemfeltétlenszervezetkéntműködnek,hisz(kevés kivétellel)kiscsoportokműködtetikőket(akáregyemberisalapíthatjótékonyságiszervezetet)(USAID2012).Ígynemcsoda,hogyaszervezetekgyakranállami,politikaicsoportokvagyoligarchákérdekeihezköthetők(Hillenbrand2005),melyszinténnemkedvezatársadalmibizalomnak.Ebbenakörnyezetbennemmeglepő,hogynemterjedtel aszervezetitranszparenciakultúrája(Hnatetal.2003)sem,melyerősíthetnéamegbízhatóság percepcióját. Így a nonprofit szervezeteket eléggé korruptnak gondolják (igaz, nem annyira, mint a pártokat vagy a kormányt) (Transparency International 2004). Így, mivelsemintézményi,semszemélyközibizalomnemalakultki,anonprofitszervezetek alig ismertek, és ennek következtében Ukrajna az egyik olyan ország, ahol a nonprofit szektorirántibizalomalacsony,ésazemberekbizalmaazegyházirántarendszerváltást követően is tartósan magasabb (Panina 2004:22), mint a nonprofitok iránt. Körülbelül húsz év elteltével – alig egy évvel a Maidan-téri tüntetések előtt (2013 májusában) – a közvéleménylényegébenháromintézményirántérzettbizalmatUkrajnában:azegyház, a média és a hadsereg iránt (Democratic Initiatives Foundation 2013), melyek közt továbbrasemvoltottanonprofitszektor.(Ésebbenazesetbentalánlehetbízniaközvélemény-kutatásban, hiszen már akkor az ukránok feléről megállapította a kutatás, hogy egyáltalánnembíznakazelnökbensemésaminiszterektanácsábansem.)Csakremélni lehet,hogyaMaidan-térieseményekújfejezetetnyitnakazintézményibizalomterületénUkrajnában.

összegzés Acikkrávilágítottarra,hogyanemzetköziközvélemény-kutatásokalapjánazintézmények iránti bizalom versenyében a nonprofitoknak tulajdonított első helyezés nem másintézményekkelösszehasonlítvaértelmezendő.Abizalomegyeskomponensei(mint akompetencia)ugyanisdomainspecifikusak,ígyafelmérésekeredményeitnemszabad úgyértelmezni,hogyanonprofitokmásintézményekkel,pl.avállalatokkalösszehasonlít-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 55

társadalom és állam va kerültek a dobogó legfelső fokára. A helyes értelmezés az, hogy „csupán” a saját intézményiterületükrevonatkozóbizalmiszempontokszerintlettekértékelve(éskaptak magasabbértékeket,mintmásintézmények). Anonprofitszektorirántimagasbizalomalapjaazismertsége,azáltalános–azemberszocializációjasoránkialakult– hit(elsősorban)aszektorjóakaratáravonatkozóan,és csakrészbenaközvetlenkapcsolatonalapulóbizalomaszektorszervezeteivel.Röviden bemutattamnéhánybizalomerősítő,bizalomfenntartó,bizalomnövelőkockázatcsökkentőmechanizmust,melyanonprofitszektorirántibizalmathivatottszolgálni,deláthatóan ezek mind lokális megoldások, és egyik sem olyan, amely a globálisan tapasztalható magasbizalomokalehetne. Acikkrávilágítarra,hogyanonprofitszektornakabizalomszempontjábólelőnyösa helyzete más szektorokhoz képest, egyrészt a szektor jóakaratára vonatkozó (részben vagy egészében megalapozott) feltételezések miatt, másrészt abból adódóan, hogy a bizalomforrása(aszektoradottságaifolytán)lehetmindazintézményi,mindaszemélyközibizalom.

irodalom Anheier,HelmutK.(2006):NonprofitOrganizationsTheory,management,policy. LondonandNewYork:Routledge. Anheier, Helmut K.–Kendall, Jeremy (2002): Interpersonal trust and voluntary associations: examining three approaches.BritishJournalofSociology,53,(3.),343–362. Ben-Ner, Avner–Van Hoomissen, Theresa (1993): Non-profit Organizations in the Mixed Economy: A Demand and Supply Analysis. In: Ben-Ner, Avner–Gui, Benedetto (eds.): The Non-Profit Sector in the Mixed Economy. Ann Arbor:TheUniversityofMichiganPress,520–549. Bovens, Mark–Wille, Anchrit (2011): Falling or fluctuating trust levels? The case of the Netherlands. In: Zmerli, Sonja–Hooghe,Marc:PoliticalTrust /WhyContextMatters. Colchester:ECPRPress,47–67. Brody, Evelyn (2002): Accountability and Public Trust. In: Salamon, Lester M. (ed.): The State of Nonprofit America. WashingtonD.C.:BrookingsInstitutionPress,473–499. CenteronPhilanthropy(2009):UnderstandingDonorMotivationsforGiving.NewYork:CSS.CenteronPhilanthropy. DemocraticInitiativesFoundationandtheRazumkovCentre,TheUkranianWeek(June5,2013)TheUkrainianWeek, Survey:Ukrainianstrustthechurchandthemedia,butnotYanukovychRetrieved,February22,2014. http: //ukrainianweek.com /News /81397 EuropeanFoundationCenter,DAFNE(2011):ExploringTransparencyandAccountability. Brussels:EFC,DAFNE. Hall, Peter A. (2002): The Role of Government and the Distribution of Social Capital. In: Putnam, Robert D. (ed.): Democracies in Flux: The Evolution of Social Capital in Contemporary Society. Oxford:Oxford University Press, 21–59. Hillenbrand, Olaf (2005): Good Governance and the Need for Consensus Building – A Framework for Democratic Transition.In:Kurth,Helmut–Kempe,Iris(eds.):PresidentialElectionandOrangeRevolution.Kyev:Zapovit,5–7. Hnat, Volodymyr–Houmenyuk, Olena–Wyatt, Marilyn–Zahkarchenko, Edward (2003): Nonprofit Governance PracticesinUkraine. InternationalCenterforPolicyStudies(forBoardSource) http: //www.civicua.org /main /data?t=3&c=1&q=14127 Jacoby, Jacob–Kaplan, Leon B. (1972): The components of perceived risk. Advances in Consumer Research, (3), 382–393. Luhmann, Niklas (2000): Familiarity, Confidence, Trust: Problems and Alternatives. In: Gambetta, Diego (ed.): Trust: MakingorBreakingCooperativeRelations.Oxford,NewYork:UniversityofOxford. (electronicedition:http: //www.sociology.ox.ac.uk /papers /luhmann94-107.pdfed.,94 –107). Mayer,RogerC.–Davis,JamesH.–Schoorman,DavidF.(1995):AnIntegrativeModelofOrganizationalTrust. Academy ofManagementReview, 203,(3.),709–734.

56

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


társadalom és állam Mayer, Roger C.–Davis, James H.–Schoorman, David F. (2007): An Integrative Model of Organizational Trust: Past, PresentandFuture.AcademyofManagementReview, 32,(2.),344–354. Morrone,Adolfo,Tontoranelli,Noemi–Ranuzzi,Giulia(2009):HowGoodisTrust?MeasuringTrustanditsRoleforthe ProgressofSocieties. OECDStatisticsWorkingPaper.Paris:OECDPublishing. Offe,Claus–Fuchs,Susanne(2002):ADeclineofSocialCapital?In:Putnam,RobertD.(ed.): DemocraciesinFlux. Oxford,NewYork:OxfordUniversityPress,189–245. Panina, Natalya (2004): Ukrainian Society in 1994–2004: sociological monitoring. The Institute of Sociology of the NationalAcademyofSciencesofUkraine,DIF. Polanyi,Karl(1957): TheGreatTransformation:ThePoliticalandEconomicOriginsofOurTime. Boston:BeaconPress Books. Putnam,RobertD.(1993): MakingDemocracyWork:CivicTraditionsinModernItaly. Princeton:PrincetonUniversity Press. Salamon,LesterM.(1999):America’sNonprofitSector. NewYork:FoundationCenter. SíkEndre–GicziJohanna(2009):TárkiEurópaiTársadalmiJelentés20094.Bizalom,társadalmitőke,intézményikötődés. Budapest:Tárki. USAIDSustainabilityIndex.(2012):NGOSustainabilityIndex2011.NGOSustainabilityIndex,88–96.

internetes és egyéb hivatkozások CharityCommission(2012):TheregulatorforcharitiesinEnglandandWales. https: //www.charitycommission.gov.uk /About_us /About_the_Commission /strategic_plan_2012.aspx Edelman Co. (Jan 20, 2013): Edelman Insights. Retrieved June 13, 2013, from Global Deck 2013: Edelman Trust Barometer:www.slideshare.net /EdelmanINsights /global-deck-2013-edelman-trust-barometer-16086761 EdelmanCo.(2012):EdelmanInsights.RetrievedJune13,2013,fromThestateofTrust: www.slideshare.net /fullscreen /EdelmanInsights /2012-edelman-trust-braometer-global-deck /6Page Edelman,Co.(2012):Retrievedfrom2011EdelmanTrustBarometerFindings:www.edelman.com Globescan(September15,2011): GlobescanBusinessandSociety.RetrievedJune13,2013,fromGlobescanWebcast: www.globescan.com /pdf/GlobeScan_Radar_2011_Webinar_Sept15_highlights_final.pdf OneWorldTrust:www.oneworldtrust.org /csoproject(accessedJune13,2013). TheCenteronPhilanthropyatIndianaUniversity(2009):PhilanthropyPanel2004. TransparencyInternational.(2004):TransparencyInternationalGlobalCorruptionBarometer 2004. www.transparency.org /surveys /index.html WorldValuesSurvey(n.d.):Nationmaster.RetrievedJune13,2013,from www.nationmaster.com /graph /lif/mem /of /vol /org /cha /lifestyle /members /voluntary/organisations /charity

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 57

társadalom és állam jegyzetek 1

JelentanulmányazInternationalSocietyforThird-SectorResearcháltalszervezett„Aciviltársadalomésapolgár”c.nemzetközikonferenciára(2014.július)elfogadottelőadásrövidítettváltozata. 2 A„nettóbizalom”a„sok”ésa„valamennyi”bizalmatkifejezőkmínusza„nemsok”ésa„semmi”bizalmatkifejezőkszázaléka. 3 AGlobescanCo.InternationalResearchConsultancyközvetlenülisnyújtottpublikálatlanadatokat,miutánaszerzőakutatásrészleteirőle-mailbenérdeklődött. 4 AGlobescanközvetlenmegkeresésremegadtaafeltettkérdésszövegét:„Kérjük,mondjameg,mennyirebízik abban,hogyakövetkezőintézményekatársadalomérdekébentevékenykednek!JelöljemegazÖnremegfelelőt: jelentős bizalommal, valamennyi bizalommal, nem sok bizalommal vagyok irántuk, egyáltalán nincs bizalmamirántuk.” 5 Azelsődlegesformajellemzője,hogyazadottcsoportbanarészvételnemsajátdöntésalapján,tehátnemönkéntesentörténik,hanemvalamilyenkorábbankialakulttradíciónvagyrokonságonalapszik(pl.vallásiésetnikai csoportok,családok),mígaharmadikformaesetébenarészvételnemelőremeghatározott,hanemegyközös céláltalvezérelt(pl.együzletivállalkozás). 6 Természetesen jogállami rendszerekről esik itt szó, és nem autokratikus berendezkedésűekről, valamint nem olyanokról,aholazállamolymértékűbizalomvesztettállapotbanvan,hogypolgáraiszámáranemtudgaranciákatnyújtani,sőtnemisfeltételezikróla,hogymagamegbízhatólenneésképesvagyakarbármitisgarantálni. 7 Ebbenazírásbannincsmódahatékonyságelemzésére,deérdemesmegállapítani,hogyNagy-Britanniaazegyike azon országoknak, ahol 2010 és 2012 között nőtt a nonprofit szervezetek iránti – eleve magas – bizalom (közvetlenmegkeresésrenyújtottGlobescanCo.InternationalResearchConsultancyközlés). 8 GyengeellenőrzésrőlszámolbepéldáulaEuropeanFoundationCenter(2011:20)Ciprus,Luxemburg,Magyarország,Olaszországesetében,ésBrody,EvelynazEgyesültÁllamokravonatkozóírásában(Brody2002:479). 9 Gyakranmondjákeztisintézményibizalomnak. 10 Arészvételiérdekekrőlbővebben:Ben-Ner–VanHomissen1993.

58

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt

Az Almához A körtét? AvAgy A gAzdAsági válság hAtásA AngliA és mAgyArország nonprofit szektorárA Kákai László

bevezetés Bizonyára közhelyszerű állítás, hogy a válságok a kapitalista gazdaságok működéséneknormáliskísérőjelenségeiésegybenjelentősszerepükvanagazdaságfejlődésében, megújulásában. Azonban a 2008-ban kirobbant válság eltérő volt a korábbi évtizedek válságától. Egyrészről annak globális jellegét kell kiemelni, másrészről pedig azt, hogy a korábbiválságokidejénavilággazdaságierőközpontokakonjunktúraidejénegymásttámogatták,mostviszontnemképesekkihúzniegymástakrízisből,mivelszinteegyszerre kerültekbajba,méghozzáugyanazonokokmiatt.Aválságméreteiskülönbözikakorábbiválságokétól.Ennekérzékeltetéséretalánelégannyi,hogyazegyfőrejutójövedelem visszaesésevásárlóerő-paritásonszámolva2009-benhatszorosavoltakorábbiválságok átlagának,aziparitermelésvisszaeséseháromszoros,anemzetközitőkeáramláscsökkenésenyolcszoros,amunkanélküliségnövekedésekétszeres.Avilágkeresekedelemkorábbaninkábbcsakstagnált,most12százalékkalcsökkent.Azelmúlt10–15évbenlendületesenfejlődőgazdaságoksemvoltakkivételek,korábbinövekedésüketéppenazerőteljesebbvilgággazdaságiintegrációtáplálta,többszálonfüggenekafejlett,válságbakerült gazdaságoktól.Devajonhogyanérintetteezakörnyezetváltozásanonprofitszervezeteket?Akapitalizmusstrukturálisválsága,valamintajólétiállamokkiigazítópolitikájaországonként eltérő mértékben növelte meg a háztartások és a civil társadalom kiadásait. A dél-európai(Spanyolország,Portugália,Olaszország,Görögország)államokszenvedték

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 59

világ-nézEt megleginkábbaválsághatásait,közülükisapreifériákonlévőgazdaságokegyészak–dél törésvonalmenténkettéválóEurópában(Gallego–Cabrero2013:132).Jelenlegkevéskutatás áll rendelkezésre arról, hogy bizonyos gazdasági, nonprofit mérőszámok milyen kapcsolatban állnak a nonprofit szervezetek fejlődésével. Így ennek a kérdésnek a fontosságaabbanismegmutatkozhat,hogymérhető-eegyországnonprofitszektoránaka válságkibontakozásábanjátszottszerepe?Vajonagazdaságiválságnyomábanmegjelenő társadalmi, gazdasági és politikai feszültségeink kezelésében potenciális szereplők /partnereklehetnek-eanonprofitszervezetek?Hogyvészeliátaválságotegyolyan szektor,amelynagymértékbenkitettakormányoknak,alakosságnakésavállalatoknak? A vizsgálatszempontjábólérdekesterepetszolgáltathatAnglia.Ennekoka,hogyazangol nonprofit szektor magasan intézményesült, de az államtól különvált rendszerként fogható fel, mely jelentős szerepet játszik a nemzetgazdaságban mint foglalkoztató és mintközszolgálató,amitazerősszerződéseskultúrajellemez.Magyarországenneképpenafordítottja.Ígyagazdaságiválságnyománakétországnonprofitszektorajobban összehasonlítható,ahasonlóságokéskülönbözőségekjobbankiemelhetőkkéválnak.

nonprofit rendszerek, tipizációk A nonprofit szervezetek nemzetenként eltérő módon beágyazottak a társadalmi és gazdaságistruktúrákba,ezáltalazállamésacivilszektorkapcsolatánakszámostípusaés formájaalakultki.AkilencvenesévekelejénBenjaminGidron,RalphM.KramerésLester M.Salamonazállamésacivilszervezekkapcsolatábannégytípustkülönböztetettmeg. Atipizációajólétimodellkereteiközöttérvényes(Boris–Steuerl2006:152). 1.táblázat.Azállamésanonprofitszektorkapcsolatánaktípusai Funkció

Modell kormányzatdominált

duális

együttműködő

harmadikszektor

Finanszírozás

Kormány

Kormány/harmadik szektor

Kormány

Harmadikszektor

Szolgáltatás

Kormány

Kormány/harmadik szektor

Harmadikszektor

Harmadikszektor

Forrás: Gidron–Kramer–Salamon1992:18.

A kormányzat-dominált modell lényege, hogy mind a finanszírozás, mind a humán szolgáltatásoknyújtásábanazállamnakvanmeghatározószerepe(pl.skandinávállamok vagyJapán). A harmadik szektor modell a fentinek épp az ellentéte, bár elsősorban olyan ideáltipikusmodell,amelyjelenlegebbenaformábannincsjelen.Aszerzőkaharmincasévek

60

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt New Deal időszakát, azaz a kormányzati aktivitást megelőző időszakot azonosították e zzel. Aduálismodell esetébenjóllátható,hogymindafinanszírozás,mindpedigaszolgáltatástekintetébenszerepevanazállamnakésanonprofitszektornakis,azonbanelkülönülnek egymástól (ezért nevezik paralel útnak is). Azaz a civilek olyan szolgáltatásokat nyújtanak,amelyeketafogyasztókazállamrészérőlnemkaphatnakmeg.Úgyismondhatjuk,hogyacivilszektorolyanszükségletetelégítki,amelyetazállamnem. Végülaz együttműködőmodell, amelybenjobbanelőtérbekerülazegyüttműködés mintazelkülönülés.Ebbenamodellbenazállamnyújtjaatámogatást,ésacivilszervezetekpedigszolgáltatnak.Ugyanakkorfelkellhívniafigyelmetarra,hogyennekamodellnekkétaltípusavan.Azegyikaz„együttműködőügynökvariáns”,amiaztjelenti,hogya nonprofitszervezetekmintegyernyőszervezetihálóbatömörülveközvetítikazállamigényeit a lakosságnak. Ebben az esetben a nonprofitok funkciója a kormányzati programok adminisztrációjában való részvétel, kis mérlegelési és vitatkozási hatalommal (pl. HollandiaésNémetország).Amásikaz„együttműködőpartner”variáns,amiaszektor szervezeteinek nagyobb mérlegelési, programmenedzselési, és akár a politikai folyamatokbanisnagyobbrészvételilehetőségetbiztosít(EgyesültKirályság,Franciaország[1982 után],Olaszország,Izrael). Aszerzőkanyolcvanasévekvégénekésakilencvenesévekfejleményeitalapulvéve, a nyugat-európai fejlett államok tekintetében még a hagyományos kormányzat-domináltmintávaljellemzettállamokbanisazttapasztalták,hogyahangsúlyszintemindenhol (AngliaaThatcher-éraután,Franciaországaz1982.éviközigazgatásireformotkövetően) az együttműködő modell felé mutatott elmozdulást (Gidron–Kramer–Salamon 1992:28–29). Lester M Salamon és Helmut K. Anheier a kilencvenes évek végén egy sajátos, országcsoportokatosztályozómodelltdolgozottki,amibenvisszaköszönafentimodell jó néhány eleme. Ez alapján négy fejlődési modellt különítettek el (Salamon–Anheier 1999;Jagasics2001:22): •Liberálismodell (pl.USA,Ausztrália):Azállamijólétikiadásokalacsonyak,anonprofit szektorpedigjelentősméretű.Aközszolgáltatásokatazállamésakormányzatisbiztosítja.1 Azígykialakultrendszerbenazállamlényegébenkiszerződtetiajólétiszolgáltatásokat,ésazokataszervezeteket,akikrésztkívánnakvenniaszolgáltatásoknyújtásában,szerződésesformában,szigorúfeltételekmelletttámogatásbanrészesíti.Ebbenamodellbenamagánszféraésaközszfératisztánelválikegymástól,éseztatörvényi szabályozás is támogatja. A szakszervezetek szerepe kicsi: dominanciájuk a munkaadóvalésazállammalfolytatottháromoldalútárgyalásiviszonybankisebbmértékű.Azállamigondoskodáséstámogatáscsökkenésénekhatásáraacivilszervezetek nagyfokú önállóságra tettek szert, önmagukat menedzselni és fenntartani tudó szervezetekkéváltak.Működésükreéstevékenységükreáltalábanmagasprofesszionalizmus és hozzáértés jellemző. Emellett ezekben az országokban jelentős a társadalmi szolidaritás a civilek és az alapítványok irányában. Ez abban mutatkozik meg, hogyazönkéntesmunkavégzés,valamintamagánadományozásszokássáváltahét-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 61


világ-nézEt köznapi életben. Az önkéntes munkaerő jelenléte – összehasonlítva más országok civilszférájával–magasezekbenazországokban. •Szociáldemokrata vagy skandináv modell (pl. Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia): Az állam univerzális szolgáltató, a nonprofit szektor kevés szerepet kap. Az államiuniverzalizmuskövetkezménye,hogyanonprofitszektorcsaknagyonbehatároltszolgáltatásokatnyújtésinkábbpolitikai,társadalmivagyéppenrekreációsérdekeket fejez ki. A nonprofit szektor számára – a liberális modell mellett – itt is a magánadományokjelentikalegjelentősebbbevételiforrást.Mivelaskandinávországokban a legmagasabb az állami gondoskodás mértéke, a civil szféra e területen játszott szerepe alacsony. A civil szféra az állami szerepet inkább csak kiegészíti, de nemannakfeladataitlátjael(Sasvári2008:39). •Korporativista vagy jóléti partnerség modell (pl. Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Spanyolország): Magas kormányzati jóléti kiadások és fejlett nonprofit szektor. A szféra bevételeinek döntő része állami támogatásokból származik. A korporativistamodelllényege,hogynagyazállamiszerepvállalásacivilszférában. Lényegében szimbiózis alakul ki az állami szociális funkciókat ellátó civil szervezetek és az állam között, ennek kapcsán pedig nehezen megállapítható és bonyolult a határazállamiésamagánszektorközött.Acivilszervezeteknagyrészerészesülközvetett (adókedvezmények) és közvetlen (normatívák) állami támogatásban (Sasvári 2008:40).Azegyüttműködésnekjólintézményesült,hagyományoskereteivannak,a szervezetekésazállamközöttisbonyolulthálózatiéskapcsolatrendszeralakultki.Az önkéntesség és a magán-, illetve vállalati adományozás kultúrája területén azonban eltéréstmutatnak.AzönkéntességHollandiábanpéldáulszámottevő,deAusztriában kifejezettenalacsony. •Államhatalmimodell (pl.Japán):Korlátozottkormányzatijólétikiadások,melyektöbbnyirevalamelyikelitcsoportérdekeitszolgálják. Hasonló tipizálásra jutott egy másik vizsgálat is, mely az előbbiből indult, de annak nehézségeitisjólbemutatja.Anemzetköziösszehasonlítókutatástvégzőkarrajutottak, hogy a nonprofit szektor távolról sem egységes, minden országban más formát ölt a kulturális, történelmi, politikai és gazdasági viszonyok függvényében (Salamon–Anheier 1999:34).EnneknehézségeitjólmutatjaBullainNildakísérlete,akikifejezettenazeurópai, alapítványokra és nonprofit szabályozásokra vonatkozó vizsgálatok alapján egy függetlenség-intézményesültség mátrixban helyezte el a különböző európai nonprofit szervezeteket. •Afüggetlenség tengelyen valóelhelyezésazmutatjameg,hogymennyirejellemző afüggetlenségpolitikai,szakmaiésanyagiértelemben,valamintmennyirebiztosított aszervezetekautonómiája,illetvemennyirediverzifikáltaszervezetekbevételiszerkezete. •Azintézményesültség tengelyen valóelhelyezéspedigfüggazadottszektorméretétől,bevételeineknagyságától,foglalkoztatottjainakszámától,arányaitól,aszervezetekprofesszionalizációjától,illetveattól,hogymennyireképesaszektorállami-jóléti funkciókatellátni.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 63

világ-nézEt A fenti szempontok alapján Bullain Nilda négy, eltérő jellemzőkkel leírható modellt különítettelegymástól(Bullain2005:14 –20): 1.ábra.Aharmadikszektoreurópaimodelljeiafüggetlenség-intézményesültségalapján Függetlenebb

AngolszászLiberális modell

SkandinávSzociáldemokrata modell

Kevésbé intézményesült

Intézményesültebb

Fejlôdô (Mediterrán Kelet-Közép-Európa)

Kontinentális Korporatista modell

Kevésbé független Forrás: Bullain2005:18.

Az egyesült királyság Témánkszempontjábólmostcsupánaliberálismodelllényegeselemeitvesszükrészletesebbengórcsőalá.Abritjólétirendszerpragmatikusegyveleg(patchwork):egyfelől egycentralizáltegészségügyirendszerből,másfelőldecentralizált,többnyiremagánrendszerű jótékonysági szervezetekből áll, amelyek a szociális szolgáltatások biztosításában játszanakkomolyszerepet(Kendall–Knapp1996;Jenei–Kuti2010:31).

liberális (angolszász) modell,amelybenaszektorintézményesült,deazállamtólkülönváltcivil szektor a meghatározó elem. Ebbe a modellbe elsősorban Anglia, Írország, Kanada, AusztráliaésazEgyesültÁllamoknonprofitszektorasorolható. Főbbjellemzők •Magasanintézményesültacivilnonprofitszektor(azaktívlakosság8,2százalékaitt dolgozik,ebből5,2százalékfizetettalkalmazott)2; •Jelentőssajáttőkévelrendelkeznek; •Állami és helyi szintű partnerségi megállapodások (compacts), versenyben elnyert szerződések;

64

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt •Azalapítványok(trusts)elsősorbanpénzosztók,azegyesületektagságukatképviselő szervezetekésléteznekmégúgynevezettprogrammegvalósítószervezetekis; •Aközpontielva„szerződéseskultúra”,melynekalapjánazállamközszolgáltatástfinanszíroz; •Szektorsemlegesség,azazanonprofitszektorisbevonódikahumánközszolgáltatásokba(mixedwelfareeconomy); •Jelentősazállamtólfüggetlensajátforrás(azállamifinanszírozásaránya30–35százalék); •Magasazegyéniadományokvolumene. Angliábanacivilszervezeteknekmélyengyökerezőésigenrégrevisszanyúlóhagyományaivannak.A18.századifilantrópia,a19.századiönsegélyezőmozgalmak,majdaz önkéntességszéleskörűelterjedésea20.században,az1990-esévekrenagyjelentőségű jogalkotásifejleményekhezvezetettazEgyesültKirályságban.MargaretThatcherkonzervatív kormányzása ugyanakkor a jóléti állam konzervatív kritikájaként a gazdaság és a társadalomjelentősreformjáttűztezászlajára.Ennekhatásáraaz1980-asévekfolyamán jelentősenátpolitizálódottacivilszférais.Újjog-,érdek- éskörnyezetvédőmozgalmak ésszervezetekalakultakmegéskonfrontálódtakakormányzatiszervekkel. Akilencvenesévekelején175 000jótékonyságiszervezetettartottaknyilván,ezenkívül számtalan egyéb öntevékeny nonprofit szervezet is működött az országban (Knapp–Kendall 1991). Számuk 1998-ban az önkéntes és a közösségi szervezetekkel együttmár300 000és500 000közöttmozgott,amiazjelenti,hogyakilencvenesévekben majdnem 90 000 új jótékonysági szervezet jött létre szemben a 67 000 megszűnt szervezettel. Ez majdnem 2000 új szervezet alakulását jelenti évente (Passey–Hems 1999).1995-benateljesmunkaerőnekközel6százalékadolgozottazönkéntesszektorban.Ezenkívül16millióönkéntesdolgozottaszektorban,amely1,7milliófőállásúmunkavállalóvalvoltegyenértékű.Aszektorbevétele(47milliárdfont)közel7százalékavolta GDP-nek(Kendall2003).Alegtöbbfizetettalkalmazottazoktatáséskutatás,valaminta kultúraésrekreációterületéndolgozott. Akorábbanjelzettvitáktovábbifejlődésilehetőségetteremtettekanonprofitszervezetek számára a Jótékonysági Felügyelet (Charity Commission) felállításával, majd az 1995-ösadóreformkidolgozásával.Ezenintézkedésekeredményenemhogyacivilszervezeteknekszántforrásokcsökkenéselett,hanemaközhasznúszervezetekrevonatkozó törvényekátfogófelülvizsgálata.Az1997-benkormányrakerülőmunkáspártirányításával olyanátfogókormányzatiprogramok3 születtek,amelyekazelmaradotttérségekbenélő vagyhátrányoshelyzetűközösségekfoglalkoztatásigondjaitigyekeztekenyhíteni.Acivil kapcsolatok területén jelentős eredménynek számít az a kormányhivatalok és a civil szektor között megkötött egyezmény (Compact Cooperation Agreement), amely elismeriacivilszektorfüggetlenségét(ideértveakormányzatiintézkedésekbírálatánakjogát is) és bizalmat szavaz a szektor meghatalmazott képviselőinek. Ugyanakkor az egyezmény megköveteli a közhasznú szervezetek elszámoltathatóságát és átláthatóságát. A kormányzatgaranciátvállaltarra,hogyazállamiforrásokkiszámíthatóakéselérhetők lesznek,ésegyúttalmegfogalmaztaacivilszektorszolgáltatásainakhatékonyságávalés

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 65

világ-nézEt minőségévelkapcsolatoskormányzatielvárásokat.Tehátösszefoglalóanaz1992–1993-as jótékonyságitörvények,valamintaz1995-benbevezetettújadókedvezmények,továbbá az úgynevezett Nemzeti Lottóalap (National Lottery Fund) létrehozása, majd 2000-ben azadókedvezményektovábbikiterjesztésemáraegymindgazdasági,mindtársadalmitérenbefolyásos,jelentősendifferenciált,ámátfogóanszabályozottcivilszektorkialakulásáteredményezték(Csanády2002:75).MindeztjólmutatjaaJohnsHopkinsIntézetáltal készítettglobálisciviltársadalomindexis,hiszenazintézetáltalkimutatott34országcivil index átlagához képest az Egyesült Királyság mindenképpen az egyik legfejlettebb civil társadalmatmutathatjafel. 2.ábra.JohnsHopkinsGlobalCivilSocietyIndex

200

89 59 54

67

50

150 150 82

49 54

44

47

60

30

56

100 100

46 79

50

76 58

55

66 51

46

56

36 35

45

47

37

54

39

45

25

34

37

38

38

O Olaszország laszország

54

apán JJapán

Johns Johns H Hopkins opkins Gl Globális obális Civil Társadalom Társadalom Index Index

250 250

TTeljesítmény eljesítmény

Fenntartha Fenntarthatóság tóság

34 ORSZÁG ÁTLA ÁTLAGA GA

SSpanyolország panyolország

Németország Német ország

FFranciaország ranciaország

Ausztrália A usztrália

UK

SSvédország v ország véd

USA

Norvégia Norvégia

Hollandia H ollandia

0

Hatás Hatás

Forrás: Salamon–Sokolowski2004:78.

Eztaképetalakítottaátagazdaságiválság.AzEurópaiUniómásodiklegnagyobbgazdasága(egészen2008-ig)kiegyensúlyozottnövekedésttudottprodukálni.Abritbővülést azEU-átlagnálalacsonyabbberuházásitevékenység,ugyanakkormagasfoglalkoztatottság, viszonylag alacsony munkanélküliség, alacsony (de enyhén emelkedő) infláció, a maastrichtikritériumokhozközeli,majdannakmegfelelőállamháztartásihiány,illetvefolyamatosanazalattmaradó,ámtrendszerűennövekedőállamadósságkísérte.(Eurostat2013:23). 2008 végén a brit gazdaságban megindult a recesszió. A GDP növekedés –4 százalékra változott,miközben8százalékfelettimunkanélküliségés85százalékraugróállamadósság következettbe.2008végéreamagánfogyasztásésazüzletiszféraberuházásaiisvisszaes-

66

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt tek, a részvények elértéktelenedése és a tőzsde mélyrepülése volt a jellemző (Vida 2009:67).Aválságkezdetekorazangolkormányapénzügyiszektorkonszolidációjárafókuszált (mindezt azon reményben, hogy a bankoknak nyújtott tőkeinjekció előbb-utóbb megtesziahatásátésameglódulóhitelezéssegítségévelmegélénkülagazdaságegésze is), azonban ennek igen súlyos társadalmi ára volt. 2011-ben a kormány jelentős takarékosságiprogramotjelentettbe,melynekkeretébenjelentősencsökkentettékatámogatásokat,amikihatottazönkéntesszektorműködéséreis. Azönkéntesszektorméretelassúcsökkenéstmutatott.Mígakilencvenesévekelején 170 000önkéntesszervezetműködöttazEgyesültKirályságban,addig2009/10-benmár csak163763ésezalassútendenciafolytatódott2010/11-benis,amikormárcsak162 177 szervezetettartottaknyilván.Ennekellenéreezaztjelenti,hogy2,6szervezetjutminden 1000emberre. A foglalkoztatás terén ugyanakkor kissé ellentmondásos folyamatok zajlottak le. Az EurópaiUniótagországainaktöbbségében2008végénrosszabbrafordultafoglalkoztatási helyzet. A foglalkoztatottak létszáma 2009-ben gyors ütemben csökkent, melyet stagnáláskövetett. 2010 IV. negyedéve volt az első olyan időszak 2008 IV. negyedéve óta, amikor a közösségszintjén,hakevésselis(0,2százalékkalazelőzőévazonosidőszakáhozviszonyítva), de már nőtt a foglalkoztatottak létszáma. Ezzel párhuzamosan azonban még folytatódott a munkanélküliek számának növekedése, és 2010 végén a 27 EU-tagországban 1,6 százalékkal (370 ezerrel) többen voltak munka nélkül, mint egy évvel korábban. 3.ábra.AzEgyesültKirályságönkéntesszektoránakteljesfizetettmunkaereje, 2001 –2011(ezerfô) 1!200 1!200 1!000 1!000

2,6% 2,6% teljes UK teljes munkaereje munkaereje

800 800

2,0% 2,0% UK teljes teljes munkaereje munkaereje

600 400 200 0 2001

2002 2002

2003

2004

2005 2005

2006 2006

200 07 2007

2008 2008

2009

201 0 2010

2011 2011

Forrás: LabourForceSurvey.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 67

világ-nézEt 4.ábra.AzEgyesültKirályságteljesfizetettmunkaerejénekváltozásaszektoronként,2002–2011 (létszám,ezerfôésszázalékosváltozás) Total

27 226

3%

27 712

9%

28 489

–3%

27 768

Magánszektor

20 218

2%

20 536

1%

20 805

–3%

20 167

6 441

8%

6 978

1%

7 016

–2%

6 869

567

8%

611

1%

668

10%

732

Közszektor

Önkéntes szektor

2002

2005

2008

2011


AzEgyesültKirályságbanazönkéntesszektorbanazezredfordulóutánközel550 000 fizetettalkalmazottdolgozott 4,amiAngliateljesmunkaerejének2,2százalékavolt.5 Bár ezalacsonyabbvolt,mintakilencvenesévekközepén,deeznemanonprofitszervezetekteljesítményénekvoltköszönhető,hanemaközszektorésamagánszektoregyüttes (az önkéntes szektor foglalkoztatotti szerepéhez képest) növekedésének. A szektorban 2011-ben 34 százalékkal dolgoztak többen, mint 2001-ben. A tendencia tovább erősödött2012-ben,hiszenmár793 000alkalmazottatfoglalkoztatottaszektor. A szektor jelentősége abban is megmutatkozik, hogy miközben a gazdasági válság hatására2008és2011közöttamagánszektorban3százalékkal,aközszektorbanpedig 2 százalékkalcsökkentafoglalkoztatottakszáma,addigazöntevékenyszervezetekkörébenugyanebbenazidőszakban10százalékkalnőtt.6 A fizetett munkaerő tekintetében külön megemlíthető, hogy az Egyesült Királyság egészébenaznagyoneltérőképetmutat. Míg Angliában 2001-től folyamatos növekedést mutat, addig Skóciában ez az ütem sokkallassabb,sőt2011-bencsökkenéstmutat2009-hezképest.WalesbenésÉszak-Írországbanpedigbáralacsonynövekedéstlátunk,azonbanabbannemlátunkvisszaesést. Afőállásúfizetettfoglalkoztatottakjelentősrésze(többmintegynegyede)továbbraisa kultúraésrekreációterületéndolgozik,emellettmagasazoktatásban(különösenafelsőoktatásban)dolgozónonprofitalkalmazottakszámais.Ezutóbbinövekedéseelsősorbana Thatcher-érábanvégrehajtottreformoknakköszönhető,melynekkeretébenafelsőoktatás azállamifelügyeletalólmagán,nonprofitstátuszbakerült(Salamon–Anheier1999:31),de példáulalakásállomány10százalékátnonprofitszervezeteképítettékvagyújítottákfel. Angliábanahatóságokkülönbségettesznekjótékonyságiésöntevékenyszervezetek között, míg a jótékonysági szervezeteknek széles körű és automatikus kedvezmények járnak,addigatöbbiöntevékenyszervezetnekcsakmérlegelésalapján.

68

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt Aszektorösszbevétele1999-ben14,2milliárdfontvolt,melyaGDPközel5százalékáttetteki.Ezazösszeg2010/11-remármajdnemelértea40milliárdfontot.Aszektor bevételiszerkezetérea2000előttiidőszakbanazvoltjellemző,hogyannak46százaléka függetlenforrásokból(adományokból,befektetésekmegtérüléséből)származott,további 34százalékapedigaszolgáltatásokésárukértékesítéséből(amelyfele-felearánybana kormányzat és a nagyközönség között oszlik meg) keletkezett. A szektor bevételének „csupán” egyharmada (29 százaléka) származott valamilyen formában a kormányzattól (Passey–Hems1999).Ugyanakkormegkellemlíteniaztis,hogyabevételekegyharmada a150legnagyobbszervezetnélkoncentrálódott. 5.ábra.Azönkéntesszektormunkaerejénekmegoszlása,2001 –2011(létszám,ezerfô)

Anglia

Skócia

Wales

Észak-Írország

0

100 2011

200 2009

300 2007

400 2005

500

600 2003

700 2001


2007/2008-évektől viszont a gazdasági válság hatásaként a bevételi szerkezetben jelentősváltozásokkövetkeztekbe.Eváltozásokazonbannemegyenlőmértékbenérintettékazönkéntesszervezeteket.Alakosságiadományoktekintetébenjelentős(50százalékot meghaladó) növekedés mutatkozik 2000-hez viszonyítva. Ezt azért fontos kiemelni, mert abból a forrásból részesül a teljes önkéntes szektor szervezeteinek több mint 80 százaléka.Ezzelszembenamagánszektortólszármazóbevételektekintetében24százalékosvisszaesésmutatkozikezenidőszakalatt(2000 –2010),deamélypont2009 –2010 volt,ahola2008/2009évi1,4milliárdfonthozképestcsak702milliófontvoltamagánszektortól származó forrás az önkéntes szektor bevételében7. Hasonló tendencia érvényesültaszektorbevételébenjelentősszerepetjátszótörvényenalapulószerződésesformábankapottbevételektekintetébenis,aholközel30százalékoscsökkenéskövetkezett

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 69

világ-nézEt be2000/2001-hezképest.Ezközel14milliárdfontotjelent,melyakövetkezőképpenoszlikmeg:aközpontikormányzattólszármazikezenbevétel45százaléka,azönkormányzatoktólközel50százaléka,amaradékazEurópaiUniótól,illetvenemzetközicsatornákbólszármazott.8 Ezekabevételekazonbannemegyenlőmértékbenérintettékaszervezeteket,aközpontikormányzattólszármazóbevételek48százalékaa10milliófontfeletti,34százalékapedigaz1és10milliófontközöttibevétellelrendelkezőönkéntesszervezetekhezkerült.Azönkormányzattólszármazóbevételeknélishasonlótendenciákfigyelhetőkmeg,azaza10milliónálnagyobbbevételűszervezetekkaptákezenpénzek52százalékát,ésaz1és10milliófontközöttiszervezeteka30százalékát.Mindezaztisjelenti, hogyakisbevételűszervezeteknekezenforrásokkevesebbmint3százalékajutott.9 AbevételiforrásoktekintetébenkicsithasonlóahelyzetMagyarországhoz.Abbanaz értelemben,hogyhaaszervezeteketbevételnagyságukalapjánvizsgáljuk. 6.ábra.AzönkéntesszervezetekmegoszlásaazEgyesültKirályságban abevételnagyságukalapján 2009/2010

3% 0%

Micro (10 ezer fontnál kevesebb) Kicsi (10 ezer és 100 ezer font között) Közepes (100 ezer és 1 millió font között) Nagy (1 millió és 10 miilió font között) Legnagyobb (10 millió font felett)

13%

53% 31%

3% 0%

2010/2011 13%

Micro (10 ezer fontnál kevesebb) Kicsi (10 ezer és 100 ezer font között) Közepes (100 ezer és 1 millió font között) Nagy (1 millió és 10 miilió font között) Legnagyobb (10 millió font felett)

52% 32%

Forrás: http: //data.ncvo.org.uk /a /almanac13 /income-2/

70

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt Mintazábraismutatja,azEgyesültKirályságszervezeteihasonlódualitástmutatnaka bevételeiknagyságatekintetében,mintnálunk.Akisszervezetekkategóriájábatartozó szervezetekalkotjákatöbbséget,azazaszervezetek85százalékánakabevételeneméri el az évi 100 000 fontot. Ezen szervezetek a szektor összbevételének 5,4 százalékával rendelkeznek. Ezzel szemben található az a 3 százaléknyi szervezet, melynek bevétele meghaladja az évi 1 millió fontot, viszont ők birtokolják a szektor összbevételének 78 százalékát. Mindezek alapján tehát egyértelműen kijelenthető, hogy a gazdasági válság nyomában megjelenő kormányzati források csökkenése elsősorban a nagyobb bevétellel rendelkező szervezeteknek jelentett komoly problémát. Ugyanakkor a magánadományok magasarányaésazerősebbgazdaságszámoslehetőségetteremtaszervezetekszámára,akkoris,haátmenetilegagazdaságrecesszióbakerül. Összességébenelmondható,hogyazangolszászmodellben(USA,Ausztrália),melybe Anglia is tartozik, jellemzően a saját bevételek határozzák meg a szektor jövedelmi helyzetét,bárAngliakismértékbeneltérettől,hiszenaII. világháborútkövetőenletérta hagyományosangolszászvagyliberálisútrólésrészlegesjólétiállamotalakítottki,melyet amagasállamitámogatásiskifejez.

magyarország Akilencvenesévekelejénaközép- éskelet-európaiországokatnemlehetetttisztán besorolniafentimodellekegyikébesem,leginkábbazamerikaiésanyugat-európaimodellekkeverékekéntjellemezhetjük(Lévai–Széman1993).Ugyanakkor,haahatárvonalat nemföldrajzilaghúzzukmeg,hanemavoltposztszocialistaországokatmintösszevont kategóriátvizsgáljuk,akkorjóvalfinomabbelhatárolásttehetünk.Ugyanisaposztszocialista országok politikai, gazdasági és társadalmi helyzetük, tradícióik miatt jelentős mértékben különböznek egymástól. Mindezt jól mutatja be Majláth Roland elemzése (Majláth2009),akiBullainNildavizsgálatáthasznostámpontokkalegészítetteki. MindezekellenéreMagyarországnonprofitszervezeteitnehéz„vegytisztán”besorolniafentidimenziókvalamelyikébe,mintahogyBullainNildaiskifejti„aszektorleginkább önmagárahasonlít” (Bullain2005:19).Ennekegyikoka,hogyazelmúltidőszakgazdasági ésjogiszabályozásaszámosátgondolatlanságotéskövetkezetlenségettartalmazott.Ennekköszönhetőenafentimodellekszámoselemevisszaköszönahazaiszektorműködésében.Ezekazelemekakövetkezők: •Aliberálismodellszabályozásáhozhasonlóakamagyartársasvállalkozásokáltaljuttatottadományokadókedvezményei. •Mediterrán,illetveszociáldemokrataelemetjelenítenekmegamagánszemélyekadományainak adókedvezményei, illetve a mediterrán szabályozásból átkerült „1 százalékostörvény”.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 71

világ-nézEt 7.ábra.Aposztszocialistaországokhelyeafüggetlenség-intézményesültségmátrixon Független

AngolszászLiberális modell

SkandinávSzociáldemokrata modell

Kevésbé intézményesült

Intézményesült 6, 7

2, 3, 4, 5

K

Kontinentális Korporatista modell

1

D E Kevésbé független

Fejlôdô (Mediterrán Kelet-Közép-Európa) Jelmagyarázat K = Közép-Európa D =Dél-Európa E = Eurázsia

Országok 1: Magyarország 2: Lengyelország 3: Csehország 4: Szlovákia 5: Észtország 6: Lettország 7: Litvánia

Forrás: Majláth2009:66.

•A korporatív (kontinentális) modellből származik a közalapítványoknak, a normatív támogatási rendszernek és a társadalmi egyeztetési mechanizmusoknak, valamint a közhasznúságnakaformaivizsgálata(Bartal2005:207). Ezek alapján összességében sokkal inkább egy olyan „kép” alakulhat ki bennünk, hogyamagyarnonprofitszabályozáslényegébennemkövetegyetlenegyeurópaimintátsem,amiönmagábanmégnemprobléma,hiszennemszükséges„beállni”egyirányzat„uszályába”sem.Azviszontmindenképpenprobléma,hogyamindenkoritörvényalkotók lényegében koncepció nélkül, hosszú távú és rendszerszemlélet nélkül nyúltak hozzá a szektor szabályozásához. Számos elemet ugyan átvettünk külföldi gyakorlatokból,azonbaneztnemvilágoskoncepciómenténhajtottukvégre,ígylényegébenszinte kódolvavoltazegymásnakgyakranellentmondószabályokbóladódóbizonytalanság.

72

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt Amagyarnonprofitszektorméretének,gazdaságiéstársadalmisúlyánakváltozását háromfontosmutatóvallehetérzékeltetni:aszervezetekésafoglalkoztatottakszámával, valamintabevételekreálértékével(8.ábra). 8.ábra.Anonprofitszektornövekedése:szervezetszám,bevételek,foglalkoztatottakszerint, 1993 –2012 400 %

300 %

200 %

100 %

0% 1993

1995

2000

Szervezetek száma Foglalkoztatottak száma (FTE)*

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Bevétel 1993-as változatlan áron Egy szervezetre jutó reál bevétel változatlan áron

Forrás: KSH2013alapjánsajátszámítás.

Azábrábóljóllátható,hogyamagyarnonprofitszektor2008-igszintefolyamatosan bővült. Ekkortól viszont a foglalkoztatottságtól eltekintve a szektor mérete és súlyának változása mérsékeltté vált, majd 2012-ben fordult először elő, hogy mindegyik görbe lefelémozdultelazelőzőévhezviszonyítva.Aszervezetszámtekintetébenavisszaesés nem olyan látványos, de a bevételek reálértékének 4 százalékos és a foglalkoztatottak 4 százalékosvisszaesésemárjelentősnektekinthető. Acivil10 szféránakafoglalkoztatásbanbetöltöttszerepeazállamiésazüzletiszféráhozviszonyítvamégmindigcsekély,napjainkbaniscsakazösszesfoglalkoztatott4százalékatevékenykedikeszektorban.Afoglalkoztatókéntvalómegjelenéstovábbraiscsupán anonprofitszervezetekegyszűkebbhányadárajellemző,2011-benaszektorszervezeteinek15százalékaalkalmazottfizetettmunkavállalót,utóbbiakszámaviszontévekótafolyamatosan nőtt.11 A foglalkoztatottak kezdeti 48 ezer fős létszáma napjainkra megháromszorozódott,aszámítottfőállásúfoglalkoztatottakszáma33ezerről120ezerrenőtt. 2011-bentízezerszervezetösszesen149ezerfizetettmunkaerőtalkalmazott,aklasszikus

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 73

világ-nézEt civilszervezeteknekcsakkevésseltöbbmintegytizede(12százalék),azegyébnonprofit szervezeteknek (közalapítványok és nonprofit gazdasági társaságok) több mint fele tudott foglalkoztatóként megjelenni a munkaerőpiacon. A munkavállalók egynegyede a klasszikuscivilszervezeteknél,3százalékaazérdekképviseleteknél,71százalékaazegyéb nonprofitszervezeteknélálltalkalmazásban.2012-ben4százalékkalcsökkentamunkaviszonnyalrendelkezőkszáma,ígyazösszlétszám144ezerfőremódosult2011-hezképest. Mint a számokból látható, a foglalkoztatásban jelentős és egyre meghatározóbb szerephezjutnakanonprofitgazdaságitársaságok.Ígyérdemesnéhányjellegzetességet ezzelkapcsolatbankiemelnünk. A hazai nonprofit szektor egyik fontos sajátossága, hogy a fizetett alkalmazottak rendkívül nagymértékben koncentrálódnak a nonprofit gazdasági társaságoknál. Az 1990-esévekközepéigalegtöbbmunkavállalótmégaciviljellegűszervezetekalkalmazták,deaközhasznúésanonprofitgazdaságitársaságoklétrejöttétkövetőengyorsanátalakultaszektorfoglalkoztatásiszerkezete.Anonprofitvállalkozásoknáldolgozókszáma évrőlévrenőtt,azelmúltévtizedbeneszervezetekvoltakésvárhatóanajövőbenisők lesznekaszektorlegnagyobbmunkaadói.2010-benahazainonprofitoknálösszesen116 ezerún.számított12 főállásúfoglalkoztatottdolgozott,69százalékukatanonprofitgazdaságitársaságokalkalmazták.2000és2010közöttafizetettalkalmazottaklétszámaateljesnonprofitszektorban53ezer,ezenbelülaközhasznútársaságoknál,illetvenonprofit gazdaságitársaságoknál51ezer (!)fővelnőtt.2011-benmárazösszesfizetettalkalmazott 71százalékadolgozottitt,bárarányuk2012-re68százalékracsökkent,mégiskijelenthető, hogyafoglalkoztatásbananonprofitgazdaságitársaságokameghatározószereplők. Aszervezetekkevesebb,mint5százalékátképviselőközhasznútársaságoknak,illetve nonprofitgazdaságitársaságoknakmeghatározószerepükvoltaszektorbevételiszerkezetének átalakulásában is. 1995 és 2012 között a szektor összes bevétele 186 milliárd forintról1256milliárdforintranőtt,miközbenaközhasznúésnonprofitgazdaságitársaságok esetében a bevételnövekedés összege 601 milliárd (!) forint volt. 2012-ben 2955 nonprofit gazdasági társaság volt, összes bevételük 622 milliárd Ft, ebből 925-nél volt többségitulajdonosazállamvagyazönkormányzat,ezekbevétele452milliárdFt,vagyis anonprofitgazdaságitársaságokonbelül31százaléknyi(állami,önkormányzatialapítású) szervezet73százaléknyibevétellelrendelkezik. 2012-benMagyarországGDPmutatójanyolcszorosaaz1993.évinek,ezzelszembena nonprofitszektorbevételeugyanebbenazidőszakbantizenegyszeresérenövekedett,ami aztisjelenti,hogymíg1993-bananonprofitszektorbevétele3,5százalékavoltaGDPnek,addig2012-benezamutatóelértea4,5százalékot.Anövekedésbenmeghatározó voltazállamitámogatásbólszármazóbevételekalakulása,ami23százalékról40százalék föléemelekedett.Ugyanakkoragazdaságiválsághatásáraazállamiforrásokaránya2010tőllassúcsökkenéstmutat.2012-benateljesszektorbevételeinek41százalékaszármazottállami,vagyönkormányzatiköltségvetésből,ami2011-hezviszonyítva2 százalékpontoscsökkenéstjelentett.Ezzelpárhuzamosanamagánadományokaránya15-ről20százalékraemelkedett.Mielőttazonbanaztgondolnák,hogyazállamiforrásokcsökkenését amagántámogatásoknövekedéseellensúlyoznitudta,szükségesmegjegyezni,hogyaje-

74

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt lentősnövekedésmögöttelsősorbanazeurópaiuniós,vagyiskülfölditámogatásoknövekedéseáll,amelybőlaszektorcsupánnéhánynagyszereplőjerészesült.Azelmúltmásfél évtizedalattkicserélődtekaszektorbevételeinekmeghatározóhányadátkitermelőszervezetek:aciviljellegűszervezeteksúlyaszámottevőencsökkent,anonprofitvállalkozásoké viszont egyre meghatározóbbá vált a szektor gazdasági fejlődésében. Ezért a foglalkoztatási helyzethez hasonlóan a nonprofit szektor gazdasági megerősödése az elmúlt évtizedben nem a civil jellegű szervezetek erőforrásainak számottevő gyarapodásával, sokkalinkábbanonprofitvállalkozásoknálkoncentrálódóállamitámogatásokkal,análuk realizálódóalap- ésgazdálkodásibevételekegyrenagyobbhányadával,összességébene szervezetekátlagosnállényegesennagyobbnövekedésimutatóivalmagyarázható. A 2000-es évek elején, a gazdasági konjunktúra időszakában az egy főre jutó GDP emelkedő tendenciát mutatott. 2000-től 2008-ig, a vizsgált három időpontban (2000, 2006,2008)azelőzőidőpontnálmagasabbvoltabruttóhazatermékértéke.2010-re– jórésztavilágotsújtógazdaságiválsághatására–jelentősencsökkentemutatóértéke. Ezzelszembenanonprofitaktvitásmutatójátanövekedésjellemezte2008-ig.Agazdaságbővülésénekidőszakábanacivilszektorisvirágzott,jelentősnövekedéseketprodukálva az egyes vizsgált évek között. 2008 és 2010 között e mutató mozgása már nem követteaGDPváltozásánaktendenciáját.2008és2010közötta100főrejutónonprofit szervezetekszámalényegébenstagnált(Kákai–Sebestény2013:152). Mindebbőlazkövetkezik,hogyaválságösszességébenafejlettségregionálisegyenlőtlenségeinek–önmagábankívánatos–csökkenéseirányábanhat,azonbanezsajnosa fejlettebbtérségeklefelénivellálódásánakésnemazelmaradottabbterületek,régiókfelzárkózásának köszönhető. Egyedül a főváros–vidék viszonylatban várható az eddig is folyamatosan növekedő különbségek további kiéleződése (Lőcsei 2009). A górcső alá vettidőszakváltozásaitáttekintveaztmindenképpenmegállapíthatjuk,hogyanonprofit szektorsúlyamindabszolútértelemben,mindanemzetgazdaságonbelüljelentősennövekedett.Ugyanakkoraszektorheterogénösszetételemiattazegymástólnagymértékbeneltérőjellegűszervezetihalmazokonbelülezafolyamatmás-máshangsúlytkapott, és az egy-egy dimenzió mentén tapasztalható, mérhető elmozdulások nemcsak eltérő dinamikájúak,hanemellentétesirányúakislehettek(Kákai–Sebestény2012:155). BartalAnnaMáriaszerintarendszerváltáskezdeténezenfunkciókkevésbévoltakletisztultak,ésahogyapiacgazdaságegyreinkábbmegszilárdultúgykezdettkirajzolódnia hazaiszektorközszolgáltatóiésközösségifunkcióinakdominanciájaazérdekképviseletiérdekérvényesítésifunkciókfelett(Bartal2009:14).A2000előttiidőszakbanelsősorban a korporatív modell irányába látszott elmozdulni a magyar nonprofit szektor, majd azt követőenaközszolgáltatóifunkciókerősödésénekhatásáraméginkábbmegerősítettea korporatívmodelljogosultságát.A2011-benelfogadottCiviltv.ésazazzalpárhuzamosanvégrehajtottközigazgatásiésönkormányzatireformjelentősmértékbenváltoztatott ezenaszerkezetenazzal,hogyelsősorbanahumánszolgáltatásokterületénjelentőskormányzati feladatcentralizáció következett be. Ez a magyar nonprofit szektor egy más szerkezetét eredményezheti, így akár egy „együttműködő ügynök” variáns, de egy „együttműködőpartner”variánsiskialakulhathosszabbtávon.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 75

világ-nézEt 9.ábra.AGDPváltozásánakésanonprofitaktivitásalakulásánakösszefüggése(2000 –2010) E Egy gy fôr fôre e jutó GDP (ez (ezer er Ft) 1146

Országos O rszágos átlag átlag

1945 2159 2021 2637

Budapest Buda pest 916

Bács-Kiskun

893

Békés

1702 1902 1781 1359 1561 1479

851

Borsod-Abaúj-Zemplén

1563 1672 1641 1110

Csongrád Csongrád

1744 1989 1954 1577

Fejér

2292 2394 2330

1780

Gyôr-Moson-Sopron Gyôrr-Moson-Sopron 963

Hajdú-Bihar H ajdú-Bihar

1626 1831 1852

894

Jász-N Jász-Nagykun-Szolnok agykun-Szolnok

2719 2965 3001

1698 1882 1956

946

H Heves eves

1542 1386 1432

1104

Komár om-Eszterrgom Komárom-Esztergom

2426

281 722

Nóg rád Nógrád Pest Pest

1169 1212 1195 1035

2018

1469 1676 1679

731

Sza bolcs-Szatmárr-Berreg Szabolcs-Szatmár-Bereg

1257 1092

Tolna Tolna

1732 1689 1593 1826 2039 1517

2332 2314 2220

V as Vas 1115

Veszprém Veszprém

1122

Zala

1713 1937 1870 1878

2212 2034

0

11000 000 2000

2000

33000 000 2006 2006

Forrás: Kákai–Sebestény2012:152.

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

2737

2288 2133

911

Somo gy Somogy

76

5868 6155

1567 1789 1707

1005

Baranya Baranya

5229


4000

5000 200 2008 8

6000 2010 2010

7000 7000

világ-nézEt 10.ábra.AGDPváltozásánakésanonprofitaktivitásalakulásánakösszefüggése(2000 –2010) Nonprofit szervezetek száma 100 lakosra Országos átlag Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyôr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 0

0,2 2000

0,4 2006

0,6 2008

0,8

1,0

2010

Forrás: Kákai–Sebestény2012:152.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 77

világ-nézEt összegzés Mikövetkezikakétbemutatottpéldábólazontúlmenően,hogyminthaazalmához akarnánkakörtéthasonlítani?Egyolyanállamban,mintazEgyesültKirályság,acivilszervezetekazállamigondoskodáscsökkenésénekkövetkezményekéntegynagyönállóságra épülő, önmagukat menedzselni és fenntartani tudó, nagyfokú professzionalizmusra épülő civil szektort alakítottak ki, mely ezer szállal integrálódott a társadalomba, így nagybanépíthetannakszolidaritásárais.Ezeka„pillérek”éskölcsönöskötődések„válság”-időszakokbanmintegyátsegíthetik,illetvemobilizálhatjákacivilszervezeteket.Ezzel szembenamagyarcivilszektormint„rendszer”mégkialakulatlan,azazpontosabbanfolyamatos változásban van úgy, hogy annak irányai is folyamatosan változnak. Az állam szerepe és súlya a szektor életében tisztázatlan. Ugyanakkor a szereplők magatartása semazönállóságoterősítette,hanemazegyoldalúkiszolgáltatottságot.Ezértennekaviszonyrendszernektalánegyeneskövetkezményelettasérülékenyebbcivilszektor,amin belülazállammagatartása(mintfoglalkoztató,vagymintfinanszírozó)meghatározókülönösenválságidőszakokalatt.Magyarországonagyorsgazdaságiésalkotmányosváltozásokatnemkövette,nemkövethetteapolgáritársadalomcivilkultúrájánakkialakulása. Aposztkommunistaországokpolitikaielitjénekésaktívállampolgárainakdöntőtöbbségemégarégi,akommunistarendszerbenszocializálódott.Elvárásaikapaternalizmus,a stabilitás,ajólétigondoskodóállamfelétöretlenek,annakfenntartásátvárjákelapiacgazdaságfeltételeimellettis.Ezaztisjelenti,hogyaposztkommunistarendszerekbenaz újjonanformálódópártok–másnemlévén–aciviltársadalombólkeletkezvehoztáklétreönmagukat,deegybenmagukbanhordoztákaz1989előttésarendszerváltásfolyamánkialakultkötődéseiketakülönböző,szinténcsaképpenakkorformálódócivilhálózatokhoz,melyeketadottesetbenmobilizálni(provagykontra)isképesek.Ezafüggés maisfennmaradt,hiszenazaktívakésaversenyszféravállalatainakegyrészeisazállamtólfügg.Attólazállamtól,amelyetazutóbbiévekbennagytempóbangyűrtmagaaláa pártpolitikamindországosan,mindlokálisszinten,továbbrombolvaaközigazgatásbaés a közszolgáltatásba, illetve a közintézményekbe vetett történelmileg amúgy sem erős bizalmat(Kákai2013:169).

irodalom BartalAnnaMária(2005):Nonprofitelméletek,modellek,trendek.Budapest:Századvég. BartalAnnaMária(2009):Aválságelején–anonprofittrilemmáról,valaminta„jó”és„rossz”civiltársadalomkérdéseiről.CivilSzemle,VI.,(1–2.),8–21. BullainNilda(2005):Átfogójogireformkoncepció:Lépésekegyértékalapúciviljövőképfelé.CivilSzemle,II.(1.),5–25. CsanádyDániel(2002):HelyiönkormányzatokéscivilszervezetekegyüttműködéseSkóciában.Esély, (4.),73–84. Boris,Elizabeth,T.–C.Steuerl,Eugene(eds.):(2006):Nonprofitsandgovernment.Collaborationandconflict. (2ndeds) WashingtonDC:UrbanInstitutePress. Eurostat(2013):KeyFiguresonEurope.PublicationOfficeoftheEuropeanUnion,Luxembourg. Gallego,VicenteMarbán–Cabrero,GregorioRodríguez(2013):Aharmadikszektoreurópaiésspanyolértelmezése. CivilSzemle,XI.,(4).,127–149.

78

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt Gidron, Benjamin–Kramer, Ralph M.–Salamon, Lester M. (1992): Government and the third sector: emerging relationshipsinWelfareStates. SanFrancisco:Jossey-Bass. JagasicsBéla(2001):Anonprofitszféraelmélete. NonprofitKépzésiFüzetek.Zalaegerszeg:NonprofitSzolgáltatóKözpont. JeneiGyörgy–KutiÉva(2010): Aversenyképességjavítását,agazdaságfejlődésétközvetlenülsegítőnonprofitszervezetekproblémái. TÁMOP-4.2.1.B-09/1 /KMR-2010-005projekt,Budapest:CorvinusEgyetem. Kaldor,Mary–Vejvoda,Ivan(1997):AzEurópaiUnióhozcsatlakozásfeltételei:demokratizálásaközép- éskelet-európaiországokban.PolitikatudományiSzemle, (3.),5–29. KákaiLászló(2009):Kikisvagyunkmi?CivilszervezetekMagyarországon. Pécs:PublikonKiadó. Kákai László (2013): Önkormányzat és lakosság viszonya, avagy bizalom vagy bizalmatlanság? In: Csefkó Ferenc (szerk.):AközigazgatásésazEmberek.PécsiKözigazgatás-TudományiKözlemények5.Pécs:AJövőKözigazgatásáértAlapítvány,53–170. KákaiLászló–SebestényIstván(2012):AnonprofitszektorsúlyaésagazdaságiválsághatásaMagyarországon. Civil Szemle, IX.,(3.),137–157. Kendall,Jeremy–Knapp,Martin(1996):VoluntarySectorinUK.JohnsHopkinsNonprofitSectorSeries8.Manchester andNewYork:ManchesterUniversityPress. Kendall, Jeremy–Knapp, Martin (2003): The Voluntary Sector. Comparative perspectives in the UK. London–New York:Routledge. Knapp, Martin–Kendall, Jeremy (1991): Anglia és Wales nonprofit szektora. In: Kuti Éva–Marschall Miklós (szerk.): A harmadikszektor. Nonprofitkutatások1.Budapest:NonprofitKutatócsoport,143–154. LévaiKatalin–SzémanZsuzsa(1993):Társadalmitrigonometria.Budapest:ScientiaHumana. LőcseiHajnalka(2009):Agazdaságiválságföldrajza. Budapest:MKIKGazdaság- ésVállalkozáselemzőIntézet. MajláthRoland(2009):Aposztszocialistatérségciviltársadalma.CivilSzemle,VI.,(3.),53–70. Anonprofitszektorlegfontosabbjellemzői2012-ben.Statisztikaitükör, VII.,(119). Passey,Andrew–Hems,LeslieC.(1999):UKVoluntarySectorAlmanac. 2000.NCVO. Salamon,LesterM.–Anheier,HelmutK.(1999):SzektorszületikII.Budapest:ActaCivitalisEgyesület. Salamon,LesterM.–Sokolowski,S.WojciechandAssociates(2004):GlobalCivilSociety:DimensionsoftheNon-ProfitSector,(2.),Bloomfield,C.T.:KumarianPress. Sasvári Nóra (2008): Civil szervezetek és az Európai Unió – civil érdekérvényesítés. (doktori disszertáció) Budapest:CorvinusEgyetem,NemzetköziTanulmányokIntézet,NemzetköziKapcsolatokDoktoriIskola.1–156. VidaKrisztina(2009):AválsághatásaiéskezeléseazEgyesültKirályságban.In:SomaiMiklós(szerk.): Globálisválság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások. 9. kötet Nagy EU-tagállamok és a gazdasági válság. Budapest:MTAVilággazdaságiKutatóintézet,66–74.

jegyzetek 1Angliátaliberálisésaszociáldemokratamodellkeverékekéntjellemezték. 2 Az adatok elsősorban Angliára vonatkoznak a kilencvenes évek átlagában. Az Egyesült Államokban a szektor foglalkoztatásban játszott szerepe hasonló az angliai adatokhoz, míg 1977-ben 7,7 százalék volt a nonprofit szektorszerepe,addig2002-ben9,3százalékraemelkedett. 3 PéldakéntlehetemlíteniaRegionálisFejlesztésiÜgynökségeket(RegionalDevelopmentAgencies),NewDealfor Communities-t, a helyi közszolgáltatások minőségét javítandó Best Value Initiative-t vagy a Community Planning-et,amelyahelyiönkormányzatoktervezésigyakorlatátakarjaátalakítani. 4 AngliábanazFTEmutatóaztjelenti,hogy37,5óra /hétteljesmunkaidőbentörténőfoglalkoztatásszükségesahhoz,hogyfőállásúfizetettalkalmazottnaktekintsenekvalakit(Kendall2003:34). 5 Hasznos információk és adatok találhatók a www.cabinet-office.gov.uk /innovation /2001 /charity, valamint a www.homeoffice.gov.uk /acu /compact /2001honlapokon(letöltve:2003.05.06.). 6 http: //www.3rdsectorworkforce.org.uk(letöltve:2013.11.21.). 7 http: //data.ncvo.org.uk /a /almanac13 /income-2 /azadatokalapjánszámolt. 8 http: //data.ncvo.org.uk /a /almanac13 /income-2 /azadatokalapjánszámolt. 9 http: //data.ncvo.org.uk /a /almanac13 /income-2 / 10 Az elemzésben a nonprofit, illetve a civil szféra, valamint a nonprofit és a civil szektor szinonimaként jelenik meg.Azalszektoroktartalma:1.klasszikuscivilszervezet(alapítvány,egyesület);2.érdekképviselet(munkavállalói

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 79

világ-nézEt érdekképviselet,szakmai,munkaadóiérdekképviselet,köztestület,egyesülés);3.egyébnonprofitszervezet(közalapítvány,nonprofitgazdaságitársaság). 11 Azelemzésa2011-ben65 561civilésnonprofitszervezetettartalmazószektor10 064foglalkoztatószervezeténekadataialapjánkészült. 12 Anemzetköziösszehasonlításoknálhasználtún.számítottfőállásúfoglalkoztatottilétszámképzéseúgytörténik, hogyafőállásúteljesmunkaidőbenfoglalkoztatottakszámáhozhozzáadjákafőállásúrészmunkaidőbendolgozókszámánakfelét,valamintanemfőállásúmunkavállalókszámánakegytizedét.


80

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KisEbbségEK és civil társadalom

Az erdélyi mAgyAr nonprofit hátterű szociális szférA szociológiAi jellemzői

Dániel Botond

bevezető Vizsgálatunk tárgyát az erdélyi magyar nonprofit hátterű szociális szféra képezi. Bár azelmúltévekbentöbbolyankutatásismegvalósult,amelyazerdélyimagyarcivilszféra méretét,szerkezetétésműködéséneknéhányaspektusátvizsgálta,aszociálistevékenységűszervezeteketmégnemsikerültközelebbrőlmegvizsgálni. Doktori kutatásomban a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen 1997–2012 közöttmagyarnyelvenvégzettszociálismunkásokszakmaiéletpályájátvizsgáltam.* Előző kutatásokhiányábannemrendelkeztünkegyáltalánosképpel,amelylehetővétettevolnaspecifikuskérdésekfelvetését,ígykutatásunkcéljaelsősorbanegyátfogóképmegrajzolásavolt,amelyempirikusadatokattartalmazaszociálismunkásokatkibocsátóoktatási rendszerről, a végzettek karrierjéről és az őket befogadó szociális mezőről egyaránt.Ezutóbbivizsgálatáraháromelőkutatástvégeztünk,mindegyiketkülönmódszertanalapján,mennyiségimegközelítésszerint.Azelőkutatásokközöscéljaaromániaimagyarnonprofitszociálismezőszerkezeténekésműködésénekfeltárásaésleírásavolt.Jelentanulmánybanbemutatotteredményekezenelőkutatásokbólszármaznak. *A dolgozat megírásához szükséges anyagi támogatást a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2007– 2013ésazEurópaiSzociálisAlapbiztosítottaaPOSDRU /107/1.5 /S /76841projekt„Adoktoritanulmányokidőszerűsége:nemzetköziségésinterdiszciplinaritás”keretéből.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 81

KisEbbségEK és civil társadalom Atanulmányelméletirészébenamárlétezőmegközelítésekbőlkiindulvaegyújatjavasolunk:azerdélyimagyarnonprofitszociálisszférátteljesegészébenBourdieumezőelmélete alapján próbáljuk meg értelmezni. Ennek során egyenként vizsgáljuk meg a meghatározáselemeit:amezőfunkciójátésspeciálistőkéjét,szerkezetétéshatárait,valamintműködéséneknéhányaspektusát. Ezutánrövidenösszefoglaljukazerdélyimagyarcivilszférávalkapcsolatoseddigikutatásokat,majdbemutatjuksajátkutatásunkcéljaitésmódszereit. Előkutatásainkeredményeiközülaromániaimagyarnonprofithátterűszociálismező méretével és szerkezetével kapcsolatos adatokat mutatjuk be, röviden írunk az egyház szociálisszerepvállalásáról,aszervezetekterületieloszlásárólésaszociálismezőmásmezőkkelvalókapcsolatárólis. Eztkövetőenazakkreditáltszociálisszolgáltatásokatműködtetőszervezetekretérünk kirészletesebben,azáltalukalkotottalmezőméretéreésszerkezetére,aszervezetekterületi eloszlására. Foglalkozunk a szervezetek szolgáltatói profiljával, megnézzük, hogy milyencélcsoportokatésszociálisproblémahelyzeteketcéloznakmegleginkább,melyek aleggyakoribbszolgáltatásaik,ésmilyenhelyszínekenvalósítjákmegezeket.Azakkreditáltalmezővizsgálatasoránmindvégigkitérünkatöbbséginonprofitszervezetekjellemzőireis,ésakisebbségimagyarszociálisszervezeteketösszehasonlítjukatöbbségiromán szervezetekkel. Végülmegpróbáljukfelbecsülniaromániaimagyarnonprofithátterűszociálisszervezetekfoglalkoztatásipotenciáljátis,ésakárcsakamezőméretévelkapcsolatoseredményeinket,afoglalkoztatásiadatokatisösszehasonlítjukaNemzetiKisebbségkutatóIntézet2009-eskutatásánakeredményeivel.

A szociális szféra mint társadalmi alrendszer KissDénesegy2006-ostanulmányábanazerdélyimagyarcivilszféraegylehetséges értelmezésévelpróbálkozik,ennekérdekébenacivilszervezetiszférátateljeserdélyimagyar intézményrendszerben helyezi el (Kiss 2006). A kisebbségi intézményrendszerhez tartozónakazonintézményekköréttekintette,amelyekakisebbségheztartozóegyének és csoportosulások különböző céljainak elérését szolgálják, akár megfogalmazódnak ezekacélokakárnem,akáretnikaijellegűek,akárnem.1 Magyarintézményeknekígya túlnyomóanmagyarnemzetiségűszemélyekáltalműködtetettésmagyarnyelvenműködő intézményeket tekintette. Ebből kifolyólag, a behatárolás alapján, a kisebbségi intézményrendszertágabbfogalom,mintacivilszféra,mivelállamiésgazdaságiintézmények soraishozzátartozik. KissDénesamagyarintézményrendszerhezsoroltintézményekhalmazátakövetett célok szerint „alrendszerekre” tartotta célszerűnek felosztani, ezeket az alrendszereket halmazszerű entitásnak látta, amelyek alkotórészei nincsenek feltétlenül tényleges kapcsolatban egymással (Kiss 2006). Ez az alrendszer fogalom nagymértékben egyezik a nonprofitszektorszakirodalmábanhasználatos„ágazat”fogalmával(DiMaggio–Anheier

82

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KisEbbségEK és civil társadalom 1991–id.Kiss2006).Aszerzőezzelafogalommalelsősorbanakisebbségiintézményrendszer makroszerkezetét kívánta statikusan megragadni. Az alrendszerek működésének elemzéséhez egy másik fogalmat, a mező fogalmát javasolja. A mező fogalmát javasolja, melyet teljes egészében bourdieu-i értelemben használ (Bourdieu 1992). Kiss Dénes szerint egy mezőt képeznek a működésük során egymással ténylegesen összekapcsolódó intézmények, így egy alrendszer több mezőből is állhat.2 Az így elképzelt mező analitikus értelemben hálózatszerű képződmény, amelynek szereplői egy közös „játszma” szereplői, egymással konkurensi, együttműködési stb. viszonyban állnak. Kiss Dénes az alrendszer fogalmát az intézményrendszer makroszintű elemzésére, a mező fogalmát inkább mezoszintű modellek alkotására tartotta alkalmasnak. Tanulmányában hat alrendszert javasolt: közigazgatási, politikai, gazdasági, vallási, oktatási-tudományos ésművelődésialrendszereket(Kiss2006).SzékelyTündekésőbb,aromániaiésszlovákiai kisebbségi magyar civil társadalom összehasonlításakor, ezen alrendszerek sorát kiegészítette az ifjúsági és szociális alapú alrendszerekkel, illetve a nőszövetségekkel, mivel véleménye szerint ezek az alrendszerek jellegükben, szolgáltatásaikat tekintve, illetve szervezési logikájukban teljesen eltérnek a Kiss Dénes által említett alrendszerektől (Székely2012). Az erdélyi magyar nonprofit hátterű szociális szféra vizsgálatakor lehetőségünk volt tehát fogalmilag alrendszerekben és mezőkben gondolkodni, és Kiss Dénes, valamint SzékelyTündenyománaszociálisszférátalrendszerkéntértelmezni,azonbanegyegységesebbfogalmikerethasználatamellettdöntöttünk.Úgygondoltuk,hogyBourdieumezőelméleténekkövetkezetesalkalmazásaszámoselőnnyeljárnaaszociálisszféraszerkezeténekésműködésénekvizsgálatakor.Abourdieu-imezőelméletrugalmasságánakköszönhetően jobban megragadható a szociális szféra dinamikája, rugalmas határai és a benne tapasztalható egymásba fonódások, a szociális szervezetek egyéb típusú tevékenységei(pl.oktatási,egészségügyistb.),éssokmásjelenségis,ezértalrendszerésmezőfogalmakhelyettabourdieu-imezőkésalmezőkfogalmaisegítségévelpróbáljukértelmezniazerdélyimagyarszociálisszférát.

A szociális szféra mint társadalmi mező Bourdieuszerintatársadalmattársadalmimezőkésalmezőkalkotják.Amezőbelsőleg tagolt, szervezett és hierarchikus. Egyes pozíciók hálózata, strukturált rendszere különbözőtársadalmiszereplőkbőláll,amelyekkülönbözőpozíciókkalrendelkeznekéshálózatmódjánkapcsolódnakegymáshoz.Mindentársadalmipozíciókülönbözőmennyiségűéskülönbözőösszetételűtőkeformabirtoklásátfeltételezi.Ugyanismindenszereplő rendelkezik bizonyos mennyiségű gazdasági, kulturális és társadalmi tőkével. Működési módjáttekintveBourdieuszerintamezőküzdelmek,harcoktere,amelybenazegyének az erőforrásokért és különböző előnyökért egymásnak feszülnek. Olyan játéktér, melyben a különböző pozíciókkal rendelkező szereplők individuális stratégiáikat megvalósítják,meghatározottjátékszabályokalapján(Bourdieu1992).

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 83


KisEbbségEK és civil társadalom A következőkben sorra vesszük a meghatározás elemeit és azok alapján próbáljuk társadalmimezőkéntmeghatározniaszociálisszférát.Megvizsgáljukamezőfunkcióját és speciális tőkéjének kérdését, szerkezetét és határait, végül működési módjának néhányaspektusát. Aszociálismezőtúgyhatározhatjukmeg,hogy funkcionáliscélja aszociálissegítségnyújtás, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok védelme, a szociális kirekesztődés megakadályozása, a szociális védőháló kiépítése és működtetése, értékei a társadalmi szolidaritásból mint alapvető értékből vezetődnek le, rendszerszintű funkciója pedig a társadalomintegráltságánakjavítása.3 Amezőbentevékenykedőszereplők(egyénekés szervezetek)termináliscéljaaszociálisproblémákenyhítése,megoldása,ésmindegyikük ehhezkívánamagamódjánhozzájárulni. Aszociálismezőszereplőirendelkeznekahagyományostőketípusokkal,4 ugyanakkor a speciális tőke, illetve a sajátos nyereségek ebben a mezőben is meghatározhatóak. Mindenegyeseredmény,amelyetaszervezetekelérnek,elégtételtnyújtaszervezetekés tagjaikszámára,ugyanakkoraközösségésamezőtöbbiszereplőjerészérőlelismerést váltanak ki. Ez az elismerés több mint egyszerű presztízstőke, amelyet erőforrásként használhatnakcéljaikeléréseérdekében,aszociálismezőesetébenalegitimitásalapjais. Aszociálisszervezetekvalamelyszociálisproblémaenyhítésére,megoldásárajönnek létre,ugyanakkoregyszociálisproblémahelyzettársadalmiproblémakéntvalóelismertetése egyúttal igazolja is a szervezet létének szükségességét. Rubington és Weinberg (2010) definíciója szerint társadalmi problémáról beszélhetünk, ha egy olyan helyzetről vanszó,amelybizonyosértékekkelésérdekekkelellentétes,eztahelyzetetjelentősszámúegyénítéliproblematikusnak,ésmozgósítástörténikahelyzetmegoldására.A szociálismezőszereplőiáltalábanbizonyosszociálishelyzeteketészlelnek,amelyekértékeikkel és /vagy érdekeikkel ellentétesek és emiatt problematikusnak ítélnek meg. Bizonyos erőforrásokatmozgósítanakisahelyzetmegoldására,azonbanatágabbközösségetis meg kell győzniük arról, hogy az általuk megcélzott helyzet problematikus, ezáltal azt igyekeznek elérni, hogy jelentős számú egyén, szereplő álljon ügyük mellé, a probléma pedig társadalmi problémaként fogalmazódjon meg. A szervezetek tehát törekednek egyszociálisproblémahelyzettársadalmiproblémakéntvalóelismertetésére.Ezáltalerőforrásokatmozgósítaniannakérdekében,hogyezekmegoldásrakerüljenek,deugyanakkorlegitimáljáksajátlétüketis. Természetesen a presztízstőke erőforrást is jelent. A társadalmi elismerés mint speciális,szimbolikustőkeamezőnbelül,defőlegamezőnkívüljólkonvertálható:átalakíthatókapcsolatokká,adományokká,amelyektovábbierőforrásokatjelentenekaszervezet küldetésének, terminális céljainak megvalósításában. Gondolhatunk itt például az olyan nagyszervezetekre,mintaDévaiSzentFerencAlapítvány,5 deakisközösségekbenműködőkisszervezeteketvagycsoportokatismegemlíthetjük,hiszenegynéhányfősadománygyűjtőközösségisérdemelhetkiakkorapresztízstahelyiközösségben,hogyazáltaluk képviselt ügy mellé állítsák a közösség tagjait, akik munkával, adománnyal csatlakoznakhozzájuk.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 85

KisEbbségEK és civil társadalom Véleményünkszerinttehátaszociálismezőbenaspeciálistőke,amelyatevékenység (ésidőnkéntaverseny)célja,tétjea társadalmielismerés (presztízs).Ezaspeciálistőke azérttöbb,mintúgyáltalábanapresztízstőke,mivellényegébenazegyesszervezeteklegitimitásánakalapjátisjelenti. Aszociálismező szerkezetét vizsgálvanagyfokúdiverzitássaltalálkozunk.Aszereplők között egyaránt megtalálhatóak egyének, informális csoportok és formális szervezetek, szociálisszolgáltatók(államiakésnonprofitokegyaránt),aszociálisszakemberekképzésévelfoglalkozószervezetek,felügyeletiszervek,szakmaiszövetségekstb.Akülönböző szociálissegítségnyújtástvégző,szociálisszolgáltatásokatbiztosítószereplőkissokfélék,6 ezekrendszerezéséreteszünkkísérletetakövetkezőkben. Azosztályozássoránalegelsőválasztóvonalattermészetesenaszektoriálishovatartozás jelenti. A szakirodalomban egyetértés van arról, hogy a modern társadalmakban felmerülőszükségletekformálisintézményiellátásaalapvetőenaháromszektort(állam, piac, nonprofit) alkotó intézmények valamelyike révén történik és arról is, hogy a nonprofitszektoregyfajtakorrekciósfunkciótisbetölt:olyanszükségletekkielégítésétvégzi el,amelyetvalamilyenokbólkifolyólagsemazállam,semapiaciszereplőknemlátnakel (Kiss2010).Mivelakülönféleszociálisproblémahelyzeteknagyrészetermészetüktőlfogva nem tudja piaci szolgáltatás tárgyát képezni,7 valamint annak eredményeképpen, hogy a jóléti állam válságának enyhítésére törekedve az államok kezdtek fokozottabb mértékbenélnianonprofitszektorkorrekciósfunkciójával,sőthatékonyságimegfontolásokból egyes társadalmi szolgáltatások ellátását nagymértékben át is ruházzák a civil szervezetekre(Tvedt1997;Ágh1999–id.Kiss2006;Kiss2010),aszociálisszférábanbővenmaradolyanterület,aholanonprofitszervezetektevékenységéreszükségvan.Ennél fogvaanonprofithátterűszociálisszolgáltatószervezetekigenfontosszereplőiaszociálismezőnek,ésamagukmódjánalmezőtisképeznek. Vizsgálatunktárgyátpontosanezatársadalmimezőképezi,anonprofithátterűszociálisszolgáltatószervezetek(al)mezője.Folytatvaazosztályozást,ebbenaz(al)mezőben véleményünkszerintaformalizáltság,illetveprofesszionalizálódásszempontjábólalapvetőennégycsoportotkülöníthetünkel. „Fentrőllefelé”haladvaazelsőcsoportota professzionalizálódottszociálisszervezetekképezik.Anonprofitszakirodalomszerintajólétiállamválsága,azállamifeladatok átruházásaésazállamifinanszírozáspolitikakövetkeztébenezenállamokbanacivilszféra sajátos szolgáltatói szférává válik. „Professzionális NGO-k” alakulnak ki, amelyek a finanszírozási feltételekhez igazodva a legkülönbözőbb feladatokat is felvállalják (Kiss 2006).Nincsezmáskéntaszociálisszféraesetébensem.VéleményünkszerintRomániában ebbe a csoportba azok a szervezetek tartoznak, amelyek az állam által akkreditált szociálisszolgáltatásokatműködtetnek. Ugyanakkormagátólértetődő,hogyacivilszférateljesegészébennemalakulátprofesszionális szolgáltatói szférává, a nonprofit szférán belül egyidőben léteznek a professzionalizálódott szolgáltató szervezetek, valamint a továbbra is önszerveződő, mozgalom-jellegű, a tocquevilli értelemben vett civil szervezetek. A következő két csoportotígyazokaszervezetekképezik,amelyekmáreljutottakaformalizáltságegybizo-

86

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KisEbbségEK és civil társadalom nyosfokára(jogiszemélyiségkéntléteznek),viszont(még)nemléptekaprofesszionalizálódásútjára.Akétcsoportközöttakülönbségetaszociálistevékenységelsődlegessége /másodlagosságajelenti. ANonprofitSzervezetekNemzetköziOsztályozásaanonprofitszervezetek 12tevékenységi körét határozza meg (Salamon–Anheier 1996), a szervezeteket az elsődleges tevékenységük szerint csoportosítva. Azonban nyilvánvaló, hogy a szervezetek jórésze (bárakadnakolyanokis)nemcsupánegyetlencéltkövet,anonprofitszférábanacélok ésatevékenységikörökszintebármilyenkombinációjátfelfedezhetjük.Aszociálistevékenységűcivilszervezetekközöttistalálunkolyanokat,amelyekelsődlegesenszociálistevékenységgelfoglalkoznakésolyanokatis,amelyeknekcsupánmásodlagostevékenységi köre a szociális segítségnyújtás és elsődlegesen oktatási, kulturális, közösségfejlesztő vagyéppenvallásitevékenységetfolytatnak. Végülanonprofithátterűszociálisszervezeteknegyedikcsoportjátazokacivilkezdeményezésekjelentik,amelyeknemérikelazönszerveződésazonfokát,hogyformalizáljákműködésüket,semaszószociológiai,8 semjogiértelmében.Ígyaszociálismezőben sokolyaninformálisszervezetet,csoportosulásttalálhatunk,amelyeketközöscélokatkövetőegyénekhoztaklétrebizonyoscélokeléréseérdekében,folyamatostevékenységgel isrendelkeznek,viszontnemformalizálódtak(pl.gyülekezeticaritascsoportok,különbözőproblémahelyzetbenlévőkönsegítőcsoportjai,nőszövetségekstb.). 1.ábra.Anonprofitszociálisszolgáltatószervezetekalmezőjénekszerkezete

Professzionális Elsôdlegesen szociális tevékenységet folytató szervezetek Másodlagosan szociális tevékenységet folytató szervezetek

Nem bejegyzett szervezetek, informális csoportok

Forrás: sajátszerkesztés.

Folytatvaaszociálisszfératársadalmimezőkéntvalódefiniálását,atovábbiakbannézzükmegamezőhatárainakmeghatározását,valamintamezőműködésimódját. Bourdieuszerinta mezőhatárának kérdésemindigmagábanamezőbenvanfeltéve, hiszen olyan tér, amiben saját hatása érvényesül: belső szabályai határozzák meg, hogy holhúzódikahatára(Bourdieu1992).Aszociálismezőesetébenamezőhatáraiviszonylag képlékenyek, hiszen szociális segítséget bárki nyújthat, így ebben az értelemben egyéni szinten mindenki a mező része, aki embertársán segít (pl. önkéntesként részt

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 87

KisEbbségEK és civil társadalom veszegyszervezetmunkájában),szervezetiszintenpedigmindenolyanembericsoportosulás,amelyvalamilyenmásszemélyen,családon,közösségenalegkisebbszolgálattalis segít.9 Ugyanakkor,ahogyhaladunkamezőhierarchikusszerkezetébenacsúcsfelé,annáltöbbszabályozássaltalálkozunk.Ezekarendelkezésekszabályozzákpéldáulazt,hogy kinyújthatszociálisszolgáltatásokat,milyenfeltételeivannakazakkreditációmegszerzésének,milyenfeltételekközöttlehetszervezeteketlétrehozniésbejegyezni,vagypéldául milyen feltételek között gyakorolhat valaki egy bizonyos segítő szakmát.10 Az általunk meghatározottalmezőkhatárairészbenjogikritériumokon,részbenönmeghatározáson alapulnak.Azakkreditáltalmezőhözvalótartozáseseténállamiakkreditációszükséges,a középsőkétszinthezpediglegalábbjogibejegyzés.Aszociálistevékenységelsődleges,illetvemásodlagosvoltárólaszervezetekönmeghatározásadöntött. Bourdieuszerintamező,működésimódjáttekintve, olyanjátéktér,amelybenakülönbözőpozíciókkalrendelkezőszereplőkindividuálisstratégiáikatmegvalósítják,meghatározott játékszabályok alapján. Az elmélet képviselői gyakran használnak olyan analógiákat,mintjáték,játéktér,befektetés,összejátszásstb.Amezőbenzajlóküzdelemtétjét(a funkcionális célok elérése mellett) egyrészt a speciális tőkék, másrészt a játékszabályok ellenőrzésalatttartásajelentik(Bourdieu1992).Amintaztmárláttuk,aszociálismezőbenazelismerésnemcsupánerőforrássákonvertálhatóspeciálistőke,hanembizonyos szintenalegitimitásalapjais.Akülönbözőcélcsoportokérttevékenykedő,vagykülönbözőproblémahelyzetekenyhítésén,megoldásánfáradozószervezetekésazáltalukalkotottalmezőkegymássalazértisrivalizálhatnak,hogymeggyőzzékatársadalmat,azáltalukmegfogalmazotttársadalmiproblémaa„legfontosabb”,vagylegalábbannyirafontos, mintmásalmezőkáltalmegfogalmazottproblémák(példáulaközlekedésvagyaközintézményekakadálymentesítéseamozgássérültekszámára,agyerekekkoraifejlesztése, vagyegyrehabilitációsésegészségmegôrzőközpontlétrehozásastb.). Ajátékosok stratégiái többtényezőtőlisfüggnek.Egyrésztattól,hogyazadottpillanatbanmilyenvolumenűésmilyenstruktúrájútőkévelrendelkeznek,ésennélfogvaajátékbanmilyenekazesélyeik,másrészt,hogyazáltalukbirtokolttőkestruktúrájaésvolumenehogyanfejlődikidőben,harmadrészt,hogymilyenhajlamokkal,habitussalrendelkeznek (Bourdieu 1992). A mezők működése kapcsán Bourdieu inkább a konfliktust, a harcot állítja előtérbe. Véleményünk szerint az egyes mezőkben nem kötelező, hogy a szereplőkmindigversengőstratégiákmenténcselekedjenek.Egyértelmű,hogyaszereplőknagyonsokesetbenszűkös(vagyszűkösnekvélt)erőforrásokmellettfejtikkitevékenységüketésközöttükversenyhelyzetekiskialakulnak,azonbanegyüttműködőstratégiákmenténiskapcsolatbaléphetnekegymással.Úgyvéljük,hogyaversenyésakonfliktusnemszükségszerűműködésimódjaamezőknek,amezőktörténete,aszereplőkhabitusa,ajátékszabályok(valamintaközösségiértékekésnormák)azegyüttműködőstratégiákkialakulásánakésfennmaradásánakiskedvezhetnek. Bourdieuszerintamezőszerkezetében,működésébenvégbemenőminden változás amezőmegosztásábanminőségiugrássaljár.Példáulamikorazállamaszociálisellátórendszerműködtetésénekfelelősségétmegkívánjaosztani(vagymásvéleményekszerintátkívánjahárítani)anonprofitszférával(szférára),bevezetiazállamiszubvenciótá-

88

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KisEbbségEK és civil társadalom mogatásirendszerét,ésleszabályozzaazehhezvezetőakkreditációsfolyamatot,amező minőségilegmegváltozik.Ezaváltozásutatnyitamezőszerkezeténekátrendeződésére. Azon szereplők ugyanis, akik megfelelő tőkemennyiséggel rendelkeznek, dönthetnek úgy,hogybelépnekazakkreditáltszolgáltatókkörébe,ezáltalújabblehetőségeknyílnak megelőttük.Egyilyenátalakulássoránmegjelenikazakkreditáltszolgáltatókcsoportja, amelyek a hierarchiában valószínűleg fentebb helyezkednek el, mint azon társaik, akik nemrendelkeznekakkreditációval. Bourdieu szerint a mező elemzésének három mozzanata van: meg lehet határozni, hogymilyenahelyzeteahatalmimezőhözképest(amiesetünkbenaztjelentené,hogy azállammennyiretartjafontosnakaszociálismezőtéshogyanveszrésztbenne),miaz objektívstruktúrájaazoknakaviszonyoknak,amelyekazadottmezőbenegymássalversengőszereplőkésintézményekpozícióiközöttfigyelhetőkmeg,illetvemilyenhabitussal rendelkeznekamezőszereplői(Bourdieu1992).Mindezekmellettafentiértelmezéssoránaszociálisszféraműködésénekszámosolyanaspektusamerültfel,amelyláthatóan jólelemezhetőabourdieu-ifogalmakkal,ezértisgondoljukúgy,hogyaszociálisszféra társadalmimezőkéntvalóvizsgálatanagyonsokhaszonnaljár.

A kutatás módszertana Azerdélyimagyarcivilszféraszerkezetétvizsgálókutatásbóltöbbismegvalósultmár azelmúltévtizedekben.KissDénes2006-ostanulmányábanösszegziazaddigmegvalósultkutatásokatéselmondja,hogyazoknagyrésztnemléptektúla„leltárkészítésen”,az erdélyi magyar civil szervezetek számbavételén (Kiss 2006). Ezeket a kutatásokat a kolozsváriszékhelyűNemzetiKisebbségkutatóIntézet2009-eskutatásakövetteasorban, amely azonban a romániai magyar nonprofit szervezeti szféra méretén és szerkezetén túlrészletesenfoglalkozikacivilszervezetektevékenységekszerintitípusaival,valaminta működésükhözszükségesanyagi,infrastrukturális,humánéskapcsolatierőforrásaikkalis. Akutatókaromániaimagyarcivilszféradinamikájátismegpróbáltákvázolni,valaminta szféra legfontosabb jellemzőit összevetették a romániai és magyarországi, valamint az európainonprofitszektorjellemzőivelis(Kiss2010). Azutóbbiévekkutatásaiközötttalálunkolyanokatis,amelyekacivilszféraegyspeciálisszegmensévelfoglalkoztak,ésezeketvizsgáljákmélyebben(Barna2004;Toró–Székely2012).Ezekakutatásokviszontkizárólagazifjúságicivilszférárakoncentráltak,azerdélyimagyarnonprofithátterűszociálismezővizsgálatamindeddighiányterületnekszámított. Amintaztabevezetőbenmárláttuk,doktorikutatásomsoránegyikcélunkazvolt, hogy feltárjuk és leírjuk a szociális munkás végzetteinknek munkát biztosító romániai magyarnonprofitszociálisszférát.Ennekérdekébentöbbelőkutatástisfolytattunk. Elsőelőkutatásunkat 2013.márciusésaugusztusközöttvalósítottukmeg.Célunkaz volt,hogyfelmérjükaromániaimagyarnonprofithátterűszociálisszervezeteket,mivel szerettünkvolnaegypontosképetkapniaszociálismunkásvégzetteinkazonpotenciá-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 89

KisEbbségEK és civil társadalom lismunkaadóiról,amelyekanonprofithátterűszociálisszervezetekkörébőlkerülhetnek ki.Ugyanakkorúgygondoltuk,hogyaNemzetiKisebbségkutatóIntézetkutatóivalószínűlegalulbecsültékmindaszociálisszervezetekszámát,mindfoglalkoztatásipotenciálját, ezért eredményeiket konstruktív kritikával fogadva, saját vizsgálatot valósítottunk meg. AvizsgálatsoránaNemzetiKisebbségkutatóIntézetadatbázisábólindultunkki,ésa folytonosságésösszehasonlíthatóságmiatthasonlómódszertantisalkalmaztunk.Ezért rövidennézzükmega2009-eskutatásmódszertanát(Kiss2010). ANemzetiKisebbségkutatóIntézetkutatóiadatbázisukataRomániaimagyarkulturális intézmények adatbázisa,11 valamint különböző pályázati adatbázisok alapján állították össze,hólabdamódszerrelegészítettékki,ésatelefonosadatfelvételsoránellenőrizték le.Azadatbázisbajogiszemélyiséggelvagyszármaztatottjogiszemélyiséggelrendelkező szervezetekkerültekbealeginkább,devoltakolyanokis,amelyeknemrendelkeztekjogi személyiséggel, ezeket később az elemzésekbe nem vették be. Így az adatbázisba 899 szervezet került be, amelyek 7,2 százalékának elsődleges, míg további 5,7 százalékának másodlagostevékenységeaszociálissegítségnyújtás.Ez65,illetve52,azazösszesen117 szervezetetjelentett(Kiss2010). A szervezetek magyar jellegének megállapítására mutatóként a tagság szervezeti ügyvitelsoránalkalmazottnyelvhasználatát,illetveatagságnemzetiségszerintiösszetételéthasználták,ezenkívülakapcsolatfelvételsoránelmondták,hogymagyarszervezeteket vizsgálnak, így csak azok a személyek válaszoltak kérdéseikre, akik szervezeteiket magyarnaktartottákésígyrelevánsnakgondoltákamegkeresést(Kiss2010). Az így összeállt adatbázisban a kutatók szerint nagyobb eséllyel kerültek be azon szervezetek,amelyekpályázatitevékenységekkelrendelkeznek,illetveaszokásosnálmagyarabbcivilszférátsikerültmegragadnimindatagság,mindanyelvhasználatértelmében, végül valószínű, hogy a szórványban tevékenykedő szervezeteket nagyobb aránybanfeltudtákmérni,mintatömbmagyarvidékenműködőket(Kiss2010). SajátadatbázisunkösszeállításakoraNemzetiKisebbségkutatóIntézetnyilvánosadatbázisát használtuk kiindulópontként, konkrétabban azokat a szervezeteket, amelyek elsődlegesvagymásodlagostevékenységkéntaszociálissegítségnyújtástjelöltékmeg.EbbenazadatbázisbantalálhatóadatokatösszevetettükéskiegészítettükaHargitamegyei civilszervezetekonlinekatalógusával,aCivilekHáromszékértszövetségáltalösszeállított Kovásznamegyeicivilszervezetekkatalógusával,aGyergyószentmiklósiSzociálisSzolgáltatások Katalógusával,12 valamint végzetteink jelenlegi munkahelyeinek listájával. A szervezetekkörébeazokatvettükbe,amelyekmegfeleltekaNemzetiKisebbségkutatóIntézetdefinícióinak(bejegyzettjogistátussalrendelkeztekésazadatbázis,valamintakatalógusok szerint elsődleges vagy másodlagos tevékenységük a szociális segítségnyújtás), illetvevoltmagyarmegnevezésükakatalógusokban.Avégsőadatbázisbaajogiszemélyiséggelnemrendelkező,atöbbszörösenelőfordulószervezetek,valamintaszervezetek önállóprogramjainakkiszűréseután 223jogiszemélyiséggelrendelkezőszervezetkerült be, azazjelenkutatáskeretébenszintekétszerannyiszervezetetsikerültmegtalálni,mint a2009-eskutatásban.

90

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KisEbbségEK és civil társadalom Akutatássoránvizsgáltukaromániaimagyarnonprofithátterűszociálismezőszerkezetétaszervezetekjogiháttereszerint,működtetőiháttérszerint,illetveterületieloszlásban. Vizsgáltuk továbbá a szervezetek szociális segítségnyújtástól eltérő tevékenységeit,enneksegítségévelpedigmegállapítottuk,hogymilyenmásmezőkkelvannakkapcsolatbanaszociálistevékenységűszervezetek.Megnéztükaszervezeteklétrehozásiés bejegyzésiidőpontjaialapjánamezőidőbelialakulását.Ezenkívülmégkétfontoselemzéstvégeztünk:felállítottunkegysajátmodelltaszervezetekosztályozására,ésmegvizsgáltukaszervezetekfoglalkoztatásipotenciáljátis. Másodikelőkutatásunkat 2013augusztusábanvalósítottukmeg.Célunkazvolt,hogy megismerjükaromániaiakkreditáltszociálisszolgáltatásokatműködtetőszervezetekjellemzőit, az akkreditált almező szerkezetét és tartalmát. Vizsgálatunk során a Szociális, CsaládügyiésMunkaügyiMinisztériumelektronikusnyilvántartásáthasználtuk,amelytartalmazzamindenakkreditáltszolgáltatásadatait.13 A minisztériumelektronikusadatbázisában2013.augusztus5-én6162szolgáltatásszerepelt,előkutatásunkcélcsoportjátezen szolgáltatások,illetveaszolgáltatásokatműködtetőszervezetekképezték. Anyilvántartásnagyelőnye,hogynaprakészinformációkattartalmaz(alegfrissebben akkreditáltszolgáltatás2013.július24-énvoltakkreditálva),ésviszonylagkevésbenneaz adathiány.Hátránya,hogynemtartalmazzapontosanaszolgáltatásokmegvalósulásihelyét,éselsősorbankeresésrevoltoptimalizálva,nemstatisztikaifeldolgozásra.A vizsgálat soránazadatbázistátalakítottukúgy,hogystatisztikailagisvizsgálhatólegyen,aszolgáltatásokatműködtetőszervezetekbőlegykülönadatbázistkészítettünk,végülelvégeztük aszolgáltatásokésaszolgáltatókelemzését.Adatbázisunkbanmindenszolgáltatásesetén megtalálhatók a szolgáltatást működtető szervezetek adatai, a szolgáltatás célcsoportja,amegcélzottproblémahelyzetekésakonkrétszolgáltatásoklistájais.Aszervezetekrőlajogiformát,székhelyetrögzítettük,valamintazt,hogyhányakkreditáltszolgáltatássalrendelkeznek. Továbbáfontosnaktartottuk,hogyelemeznitudjukazállam,azegyház,illetveanonprofitszféraszerepétaszociálisellátórendszerműködtetésében,ezértazintézményeket csoportosítottukaszerint,hogymilyenháttérrelrendelkeznek(állami,egyházi,nonprofit), ígyazelemzéssoránösszehasonlíthattukőketakülönbözőváltozókszerint.14 Azelemzésutáneredményekkelrendelkeztünkazakkreditáltszociálisszolgáltatásokkalrendelkezőszervezetekterületieloszlásáról,működtetőihátteréről,azáltalukműködtetettszolgáltatásokszámáról.Aszolgáltatásokeseténazokterületimegoszlásáról,működtetőihátteréről,azakkreditáltalmezőidőbenialakulásáról,célcsoportjairól,azáltaluk megcélzott szociális problémákról, a megvalósulási helyszínekről, az általuk nyújtott konkrétszolgáltatásokrólésarrólis,hogyaszolgáltatásokbiztosításábanhányféleésmilyen képzettségű munkaerőt alkalmaznak. Lehetővé vált ezáltal az állami és nonprofit szektorszerepvállalásánakvizsgálata,aszolgáltatásokszerkezeténekéstartalmánakvizsgálata,valamintregionáliskülönbségekfeltárásais.Végülazerdélyimagyarszociálisszervezetekadatbázisábólkiválaszthattukazakkreditáltszolgáltatástműködtetőszervezeteketésösszehasonlíthattukatöbbségiakkreditáltszervezetekkel.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 91


KisEbbségEK és civil társadalom A vizsgálat eredményei A romániai magyar nonprofit szociális mező mérete Azerdélyimagyarnonprofitkutatásokegyikalapvetőcéljaszintemindiganonprofit szektor méretének és szerkezetének feltárása volt (Kiss 2006). Ugyanakkor ezekben a kutatásokban,2009-ig,acivilszféraméretétaszervezetekszámávalmérték.Ezzelszembenanemzetközikutatásokacivilszféraméretétafoglalkoztatottakszámaalapjánhatároztákmeg(Salamonetal.2003). AzErdélyiMagyarCivilSzervezetekértAlapítvány2006-oskutatásában805szervezetet sikerült megkérdezni, míg a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai 2009-ben 899 szervezetet értek el. Kiss Dénes és munkatársai ugyanakkor a kutatás eredeményeképpenaszűkenvett(csakjogibejegyzésselrendelkezőszervezetek)romániaimagyarnonprofitszektorméretét835–1034szervezetközétették(Kiss2010).Mindeközben 2010-ben Magyarországon 65 ezer, Romániában 66 804 nonprofit szervezetet regisztráltakahivatalosnyilvántartásokban.Magyarországon65nonprofitszervezetjutott tízezerlakosra,Romániábanpedigcsupán33,2szervezet.Romániábanugyanakkoraszervezetek 39,4 százaléka volt aktív, ugyanis csupán ennyien nyújtottak be éves mérleget 2011elejénapénzügyihatósághoz(KSH2012;Dima2013).Ezaztisjelenti,hogyatízezer főrejutóaktívnonprofitszervezetekszámaRomániában13,08.HaaNemzetiKisebbségkutatóIntézeteredményeita2011-esromániainépszámlálásiadatokhozviszonyítjuk,aromániaimagyarokesetén7,32aktívnonprofitszervezetjuttízezerromániaimagyarra. Aromániaimagyarnonprofitszektorméretétésszerkezetétvizsgálókutatásokeredményeiaztmutatták,hogyaszociálistevékenységűszervezetekateljeserdélyimagyar nonprofitszektor7,3–11,7százalékátteszikki.AzErdélyiMagyarCivilSzervezetekértAlapítvány2006-osfelmérésébenvalamivelnagyobbarányjöttki,aNemzetiKisebbségkutatóIntézetháromévvelkésőbbifelmérésébenpedigvalamivelalacsonyabb.Ennekeredményei szerint az elsődlegesen szociális tevékenységet folytató szervezetek aránya 7,3 százalék volt, a másodlagosaké pedig 6 százalék. Ez abszolút számokban 65, illetve 52 szervezetetjelentett(Kiss2010).Mindeközben2010-benMagyarországonaszociálistevékenységűnonprofitszervezetekaránya8,8százalékvolt(KSH2012),mígRomániában az éves pénzügyi mérleget leadó nonprofit szervezetek között 22,6 százalék (ez 5961 szervezetetjelent).Ugyanakkorebbennincsenekbenneaszocio-medikálisszolgáltatásokatnyújtószervezetek(Dima2012). Haaromániainonprofitszociálismezőméretét5961aktívszervezetretesszük,ésfeltételezzük,hogyebbenaromániaimagyarsága6,5százalékosetnikaiarányaihozmérten van képviselve, akkor körülbelül 387 olyan romániai magyar bejegyzett nonprofit szervezetnek kellene lennie, amely szociális tevékenységet folytat. Amint azt a kutatásunkcéljainakismertetésekorisláttuk,egyikmotivációnképpenazvolt,hogyutánajárjunk,valóbanilyenalacsony-easzociálisszervezetekszámaésarányaazerdélyimagyar nonprofitszektorban,mintahogyana2009-eskutatáseredményeimutatták,ugyanistapasztalatainkalapjánaztfeltételeztük,hogya117szervezethezképesttöbbszervezetnek kelllennie.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 93

KisEbbségEK és civil társadalom Feltételezésünkbeisigazolódott,kutatásunkeredményeképpen2013tavaszánaromániaimagyarnonprofitszervezetekkörében 223olyanjogiszemélyiséggelrendelkező szervezetetsikerülttalálnunk,amelyekszociálistevékenységgelrendelkeznek. Amintazt hamarosan látni fogjuk, közülük 138, azaz 61,8 százalék az elsődlegesen szociális tevékenységet végző. A szociális szervezetek arányáról azonban továbbra sem tudunk mit mondani,mivelkutatásunksoráncsupánaszociálistevékenységűszervezetekadatbázisátaktualizáltuk,másterületekennemvégeztükelugyaneztamunkát.Annyitazonban mondhatunk,hogyfeltételezésünkszerintaszociálisszervezetekarányaaromániaimagyarnonprofitszervezetekközöttvalószínűlegközelebbálla2006-banmért11,7százalékosértékhez,minta2009-benmért7,2százalékhoz.

A romániai magyar nonprofit szociális mező szerkezete A romániai magyar nonprofit szociális mező szerkezetének leírásakor egyrészt az előbbiekbenbemutatotttipológiáthasználtuk,másrésztmegvizsgáltukaszervezetekjogi,valamintműködtetőihátterét. Eredményeink azt mutatták, hogy a szociális mezőt alkotó 223 bejegyzett szervezet 30,9százalékatartozikaprofesszionálisszociálisszolgáltatószervezetekközé,akikakkreditált szociális szolgáltatásokat biztosítanak, szintén 30,9 százaléka azon szervezetek közé,amelyekugyannemakkreditáltak,deelsődlegesenszociálistevékenységűszervezetek,éstovábbi38,1százalékazonszervezetekaránya,akikszámáracsupánmásodlagostevékenységetjelentaszociálissegítségnyújtás.Ittemlíthetjükmeg,hogyRomániában a jogilag bejegyzett, szociális tevékenységű nonprofit szervezetek 16,6 százaléka rendelkezettakkreditációval2010-ben.Mindezvéleményünkszerintnemaztjelenti,hogy amagyarszervezeteknagyobbaránybanlennénekakkreditálva,inkábbazt,hogyvalószínűlegkutatásunksoránkisebbhatékonysággaltaláltukmeganemakkreditáltszervezeteket. A szervezetek több mint fele (52,9 százalék) egyesületi formában működik, közel egyharmada (32,7 százalék) pedig alapítványi formában. A maradék tizenöt százalékon pedigaszövetségek(2,7százalék),aszármaztatottjogiháttérrelrendelkezőszervezetek (7,2százalék)ésazegyházközségek(4,5százalék)osztoznak.15 Aműködtetőiháttérvizsgálatakorötkategóriátkülönítettünkel.Mígavilágihátterű szervezetek tekinthetők a leginkább civil szervezeteknek, amikor a polgárok egy közös célérdekébenszerveződveegyesületekethoznaklétre,addigazegyházihátterűszervezetekazegyházakszociálisszerepvállalásátmutatják.Ugyanakkortettenérhetünkmég kétjelenséget.Egyrésztatelepülésiönkormányzatokazonigyekezetét,hogykülönböző településfejlesztési egyesületeken keresztül vonják be a lakosságot a fejlesztésbe, és kiegészítőpályázatiforrásokatvonjanakbe,másrésztpedigazállamifenntartásúszociális intézményekesetébenaztatendenciát,hogynonprofitkeretekközöttsajátegyesületekethoznaklétre,amelyekenkeresztülkülföldiadományokattudnakfogadni,vagyamelyeksegítségévelmegpróbáljákkiegészíteniaszűkösállamiforrásokatésolyanprogra-

94

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KisEbbségEK és civil társadalom mokatszervezniacélcsoportjukszámára,amelyreazintézményikereteknemadnaklehetőséget(pl.kirándulásszervezéseegyállamiidősotthonlakóiszámára).Avegyeshátterűintézményekközéolyanoktartoznak,mintpéldáulegyháziésvilági,vagyegyháziés önkormányzatiegyüttműködésáltallétrejöttegyesületek(példáulszülőkáltallétrehozott, egyházisegítséggelműködő,vagylelkészvezetésévelműködő,denemegyházifennhatóságalattállószervezetek,egyházközeli,devilágiakbólállószervezetekstb). Működtetőihátterüketilletőenazttaláltuk,hogyaszociálistevékenységűszervezetek túlnyomótöbbségbenvilágivagyegyháziháttérrelműködnek.Aszervezetektöbbsége, 57százaléka,működikvilágiháttérrel,28,3százalékapedigegyháziháttérrel.Azönkormányzatihátterűszervezetekaránya7,6százalék,azállamiintézményekmellettműködő szervezeteké4százalék,avegyeshátterűszervezeteképedig3,1százalék. Az egyházszerepvállalását vizsgálvaaszociálismezőbenaztláttuk,hogyazegyházi jelenlétaszociálisszolgáltatószervezetekközöttnagyonjóllátható,ámviszonylagkorlátozott.Mindezháromjelenségbenismegnyilvánul. Először,azegyházihátterűszervezetekközöttazakkreditáltszervezetekarányanagyjábólmegegyezikazzal,amitmáshátterűszervezetekeseténtapasztalhatunk(31,7százaléka30,6százalékhozképest),viszontazelsődlegesenszociálistevékenységűszervezetek aránya sokkal alacsonyabb (17,5 százalék a 36,2 százalékhoz képest). A csupán másodlagosanszociálistevékenységűszervezetekarányaviszontsokkalmagasabbazegyházihátterűszervezetekközött,mintamáshátterűszervezetekkörében(50,8százaléka 33,1 százalékhoz képest). A különbségek statisztikailag is szignifikánsak (χ2 =8,878; p=0,012).Másodszor,azegyházihátterűszervezetekarányaazelsődlegesenszociálistevékenységű szervezetek csoportjában szignifikánsan alacsonyabb, a másodlagosan szociálistevékenységetfolytatószervezetekkörébenpedigszignifikánsanmagasabbatöbbi szervezethezképest(χ2 =23,363;p=0,003). 2.ábra.Aszociálisszervezetekarányaazegyesalmezőkben,működtetőiháttérszerint(%)

Akkreditált

55,1

Elsôdleges

29,0

65,2

Másodlagos

15,9

51,8

Összesen 10% Világi

20%

30% Egyházi

50% Vegyes

60%

70%

Állami

2,9

0 2,9

3,5 3,5 2,9

28,3

40%

8,7

15,9

37,6

57,0

0%

4,3

7,6

80%

4,0 3,1

90%

100%

Önkormányzati


CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 95

KisEbbségEK és civil társadalom Harmadsorbanpedig,mindezekkelösszhangbanajogiháttérvizsgálatakorisazttaláltuk,hogyamásodlagostevékenységűszociálisszervezetekkörébenmagasabbazegyházközségekésaszármaztatottjogiszemélyiséggelrendelkezőszervezetekaránya(öszszesen körülbelül 20 százalék). Ezen különbségek szintén szignifikánsak (χ2 =21,366; p=0,006). Azegyházihátterűszervezetektehátinkábbamásodlagosanszociálistevékenységű szervezetek között vannak jelen, ez a jogi háttér vizsgálatakor az egyházközségek és a nőszövetségek jelenléte által mutatkozik meg, a működtetői háttér vizsgálatakor pedig az egyházi szervezetek felülreprezentáltságában. Az egyház az akkreditált szervezetek közöttisjelentősaránybanképviseltetimagát,ésamáshátterűszervezetekhezképest az egyházi hátterű szervezetek azonos arányban akkreditáltatják szolgáltatásaikat, mint máshátterűszervezetek.

A szociális tevékenységű szervezetek területi eloszlása 3.ábra.Aromániaimagyarnonprofithátterűszociálisszervezetekterületieloszlása


Kutatásunk során a legtöbb szociális tevékenységű nonprofit szervezetet a Székelyföldöntaláltuk.Ugyanakkoreredményeinkbőlazislátszik,hogyhabársikerülta2009-es adatbázistaktualizálni,korántsemtökéletesen.HaaNemzetiKisebbségkutatóIntézetku-

96

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KisEbbségEK és civil társadalom tatása esetében úgy gondoltuk, hogy valószínűleg alulmérték a székelyföldi nonprofit szervezetekszámát,mostsajátkutatásunkkalkapcsolatosanvagyunkszkeptikusak.Úgy gondoljuk,hogyvalószínűlegmiisalulmértükabelső-erdélyi,partiumiszervezetekszámát,amiazadatforrásainknaktudhatóbe. Azt viszont elmondhatjuk, hogy az általunk megtalált 223 szervezet 71,3 százaléka működik városban, 28,7 százaléka pedig falun. Ugyanakkor az akkreditált szociális szolgáltatásokatműködtetőszervezetek78,3százalékaműködikvárosban,mígatöbbiszervezet68,2százaléka.Akülönbségekhabárjelentősnekmondhatók,nemszignifikánsak (χ2 =2,366;p=0,083).

A szociális szervezetek egyéb tevékenységei, kapcsolatai más mezőkkel Aszociálisszfératársadalmimezőkéntvalóértelmezésekorláttuk,hogyegy-egyszereplőegyidőbentöbbmezőrészeislehet,annálisinkább,mivelaszervezeteknagyrésze többféle céllal és tevékenységgel is rendelkezik. A szervezetek másodlagos tevékenységeinek vizsgálata lehetőséget ad arra, hogy megfigyeljük, a szociális mezőben is aktív szervezetekmilyenmástársadalmimezőkhözkapcsolódnak.Ennekérdekébenmegnéztük az adatbázisunkban szereplő 223 szervezet elsődleges és másodlagos tevékenységeit,ésakövetkezőeredményeketkaptuk: 1.táblázat.Aszociálisszervezetekegyébtevékenységei 16 Tevékenységiterület

Elsődlegesenszociális tevékenységűszervezetek másodlagostevékenységei

Másodlagosanszociális tevékenységűszervezetek elsődlegestevékenységei

kultúra,közművelődés

15

21,13%

29

34,90%

vallásitevékenységek

11

15,49%

15

18,10%

oktatás,kutatás

12

16,90%

13

15,70%

gazdaság-,település-ésközösségfejlesztés

7

9,86%

14

16,90%

érdekvédelemésképviselet,politika

9

12,68%

3

3,60%

egészségügy

2

2,82%

7

8,40% 0,00%

adományosztásés-közvetítés

3

4,23%

0

környezetvédelem

0

0,00%

1

1,20%

gazdaságiszakmaiszövetség

0

0,00%

0

0,00%

nemzetközikapcsolatok

1

1,41%

0

0,00%

egyéb

2

2,82%

1

1,20%

9

12,68%

0

0,00%

Összesen

nincs

71

100%

82

100%

nincsadat

67

–

3

–

Mindösszesen

138

85


CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 97


KisEbbségEK és civil társadalom Amintazatáblázatbólislátható,mindazelsődlegesenszociálistevékenységű,mind pedigamásodlagosanszociálistevékenységűszervezetekesetébenaszociálistevékenységmelléleggyakrabbankulturális,közművelődésitevékenységkapcsolódik.Eztkövetia vallási tevékenység, valamint az oktatási-kutatási tevékenység. A romániai magyar nonprofitszociálismezőtehátezenhárommezővelállalegszorosabbkapcsolatban.

Az akkreditált szociális szolgáltatásokat működtető szervezetek jellemzői Második előkutatásunkban az akkreditált szociális szolgáltatásokat működtető almezőtvizsgáltuk,annakszerkezetétéstartalmijellemzőit,kitérveazállami–nonprofit szereplők összehasonlítására, valamint a román–magyar nonprofit szereplők összehasonlításárais.Mostazerdélyimagyarnonprofithátterűszociálisszervezetekakkreditált almezőjénekjellemzőitmutatjukbe,ésrövidenösszehasonlítjukakisebbségiéstöbbségi szervezeteket. A romániai magyar nonprofit hátterű szociális szervezetek általunk összeállított 2013-asadatbázisában69olyanszervezetettaláltunk,amelyekbennevannakazakkreditált szolgáltatások országos nyilvántartásában. Amint azt már láttuk, ők a romániai magyar nonprofit hátterű szociális szervezetek 30,9 százalékát teszik ki, és egyben a romániai magyar nonprofit hátterű szociális mező akkreditált almezőjét alkotják. Ha különálló egységnek számítjuk az országos szervezetek fiókszervezeteit, ahogy az az országosnyilvántartásbanismegjelenik,76szervezetrőlbeszélhetünk.Ezekaszervezetek átlagosan 2,55 akkreditált szolgáltatással rendelkeznek, így elmondhatjuk, hogy a romániai magyar nonprofit hátterű szociális tevékenységet folytató szervezetek legalább 194 akkreditált szociális szolgáltatást működtetnek. Kutatásunk során a romániai akkreditáltszolgáltatók90százalékánaksikerültbeazonosítanunkaműködtetőihátterét, így annak függvényében, hogy a fennmaradó 10 százalék között hány nonprofit szervezettalálható,illetvevan-emégolyanmagyarszervezet,amelynemkerültbeaz adatbázisunkba,amagyarnonprofitszervezetekazakkreditáltszolgáltatásokatműködtetőalmezőlegalább7,34 –9,4százalékátteszikki(melyből7,34százalékaszervezetek aránya, 9,4 százalék a szolgáltatások aránya). Bár ez a becslés csupán az alsó határ meghatározását teszi lehetővé, azt biztosan állíthatjuk, hogy a romániai magyar nonprofit hátterű szociális szféra biztosan nagyobb súlyt képvisel a romániai (akkreditált szociálisszolgáltatásokatműködtető)nonprofithátterűszociálisszférában,mintamekkorátamagyarnépesség6,5százalékosországosaránya(2011-esnépszámlálásiadatok alapján)elővetít. Az akkreditált szolgáltatások területi eloszlását vizsgálva hasonló eredményeket kapunk, mint a teljes magyar nonprofit szociális mező esetén. A különbségek közül csupán azt emelnénk ki, hogy az akkreditációs eljárás miatt magasabb az akkreditált szolgáltatásokszámaHunyadmegyében(aDévaiSzentFerencAlapítványgyermekotthonainak nagy része a szervezet székhelye szerint van akkreditálva), illetve azt, hogy KovásznaésHargitamegyékbenazakkreditáltszociálisszolgáltatásokszinteteljesmér-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 99

KisEbbségEK és civil társadalom tékben magyar szervezetek által vannak működtetve (95,65, illetve 100 százalék). Szatmármegyébenezazarány43,86százalék,Marosmegyébenpedig25,19százalék.Aterületiadatokugyanakkorjelzikadatbázisunkhiányosságaitis,mivelegyetlenakkreditált szolgáltatót sem találtunk Szilágy, Arad, Temes megyékben, valamint Szeben és Brassó megyékbensem. A magyar nonprofit szervezetek szolgáltatói profilját vizsgálva elmondhatjuk, hogy akkreditáltszolgáltatásaikkalátlagban1,8célcsoportotés2,29problémahelyzetetcéloznakmeg,átlagosan4,41konkrétszolgáltatástípustnyújtanakés2,91típusúhumánerőforrástalkalmaznak.Ezarománnonprofitszervezetekátlagáhozképestmindenesetben szignifikánsan alacsonyabb értéket jelent (például a román szervezetek szolgáltatásonként átlagosan 2,12 célcsoportot és 2,78 problémahelyzetet céloznak meg, F=5,694; p=0,017,illetveF=10,059;p=0,002).Ajelenségnektöbbokaislehet.Egyrésztlehetséges, hogy a román szervezetek szolgáltatásai valóban több célcsoportot és több szociális problémahelyzetet céloznak meg, de megtörténhet az is, hogy a román szervezetek szolgáltatásai általánosabbak, a magyaroké célzottabbak, vagy akár az is, hogy egyszerűentöbbcélcsoportot,szolgáltatástjelölnekmegazadatgyűjtőíven,mintamagyarok. Azarányokategyelőreadottnakvesszük,bármindezekmiattazösszehasonlításkoregy kicsitóvatosabbankezeljükazeredményeket. Részletesebben megvizsgálva a szervezetek akkreditált szolgáltatásait, azt látjuk, hogyamagyarnonprofitszervezetekviszonylagkiegyenlítettmértékbencélozzákmeg akülönbözőcélcsoportokat.Gyakorlatilagszintemindencélcsoportot(aközösségeket leszámítva)aszolgáltatásoklegalább16–33százalékaérint.17 Alegtöbbszolgáltatásta 7–16 éves gyerekek számára nyújtják (a szolgáltatások pontosan egyharmada szól nekik), de körülbelül a szolgáltatások negyede foglalkozik a 0–6 éves gyerekek, a felnőttekésazidősekproblémáivalis.Alegkevesebbszolgáltatásaközösségeketcélozzameg,demégígyisszignifikánsanmagasabbarányban,mintarománnonprofitszervezetek. 2.táblázat.Arománésmagyarnonprofithátterűakkreditáltszolgáltatásokcélcsoportjai

Célcsoportok

Teljes nonprofit

Román

Magyar

χ2

Szignifikanciaszint

0–6évesgyerekek

22,8%

22,6%

24,2%

0,251

0,337

7–16évesgyerekek

43,6%

44,6%

33,0%

9,717

0,001

17–18évesgyerekek

28,9%

29,6%

21,6%

5,441

0,011

19–26évesfiatalok

28,1%

29,2%

16,5%

14,170

0,000

felnőttek

29,5%

29,9%

24,7%

2,287

0,075

idősek

27,2%

27,3%

25,8%

0,216

0,356

családok

19,2%

19,3%

18,6%

0,060

0,447

csoportok

7,5%

6,6%

16,5%

24,684

0,000

közösségek

3,9%

3,5%

7,2%

6,483

0,014


100

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KisEbbségEK és civil társadalom A magyar szervezetek szignifikánsan felülreprezentáltak a csoportok és közösségek számáranyújtottszolgáltatásokarányábanésalulreprezentáltakakülönbözőkorosztályú gyerekekszámáranyújtottszolgáltatásokarányában. Amia megcélzottproblémahelyzeteket illeti,eredményeinkszerintaszolgáltatásoka legnagyobb arányban a családok problémáin való segítést tűzték ki célul, de jelentős a sérülteknek,illetveazidőseknekszólószolgáltatásokarányais.Alistaélénmégatársadalmi elszigeteltség, illetve a krónikus és gyógyíthatatlan betegségek problémáját találjuk.Azeredményeknemmeglepőek,hiszentapasztalatainkszerintagyermekvédelem,a családsegítésésazelsődlegesenidőseknekszólóotthonibeteggondozásaleggyakoribb tevékenységearomániaimagyarnonprofithátterűszociálisszervezeteknek(gondoljunk csakaGyulafehérváriCaritasésaDiakóniaKeresztyénAlapítványotthonibeteggondozó hálózatára,aDévaiSzentFerencAlapítványésmásalapítványok,illetveegyháziszervezetekáltalműködtetettgyermekotthonokra),ugyanakkorasérültekszámáraisnagyonsok településenismerünkszolgáltatásokat. Román–magyar összehasonlításban a magyar szervezetek a gyógyíthatatlan betegségekkategóriájábanésazalkoholfüggőségekkategóriábanfelülreprezentáltak,alulreprezentáltak viszont a román szervezetekhez képest a szegénység, a nehéz helyzetek a családban,agyermekelhagyásés-elhanyagolás,aszülőktőlvalóelszakadáskockázataés azerőszakosbántalmazásproblémáikapcsán. 3.táblázat.Arománésmagyarnonprofithátterűszociálisszolgáltatásokáltalmegcélzott problémahelyzetek(%) Problémahelyzetek

Magyar

Román

Teljes

χ2

Szignifikanciaszint

nehézhelyzetekacsaládban

30,9

39

38,2

4,849

0,016

egyébnehézhelyzetekacsaládban

27,8

28,8

28,7

0,084

0,422

fogyatékosság,sérültség

20,1

19,6

19,7

0,186

0,911

öregség

19,6

15,6

15,9

2,133

0,090

szegénység

18,6

28,3

27,4

8,378

0,002

társadalmielszigeteltség

14,4

19,0

18,6

2,444

0,068

krónikusbetegség

11,9

11,1

11,2

0,106

0,409

gyógyíthatatlanbetegség

10,8

4,5

5,1

14,353

0,001


Aromániaimagyarnonprofithátterűszociálisszervezetekáltalnyújtott leggyakoribb szolgáltatások aszabadidős-szocializációstevékenységekbiztosításaésaszociálistanácsadás.Ezentevékenységeketaszolgáltatásokharmadábanbiztosítják.Azinformációnyújtást,pszichológiaitanácsadást,problémafelméréstésértékeléstaszolgáltatásoknegyedében,aszocio-kulturálistevékenységeketésatársadalmineveléstpedigmintegyötödében.Jelentősmégtovábbáaszociálisétkeztetés,közösségbevalóreintegrációtámogatása, illetve az egészségügyi jellegű szolgáltatások, valamint a meghatározatlan ideig tartó befogadás, ellátás. Nem találtunk viszont egyetlen olyan akkreditált szolgáltatást

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 101

KisEbbségEK és civil társadalom sem, amely fizio-, hidro- vagy termoterápiát biztosítana. Szintén nagyon ritka az olyan szolgáltatás,amelyközösségekközöttimediációval,pszichológiaitájékoztatással,pszichoterápiával,logopédiaiszolgáltatásokkal,élettérrehabilitálásávalésjavításávalfoglalkozik. Aszolgáltatásokmegvalósításánakhelyszínétilletőenjelentőskülönbségekettalálunk a magyar és román nonprofit szervezetek között. A magyar szervezetek legnagyobb részbennappali,illetvebentlakásosközpontokbanfejtikkiatevékenységüket(32,5,illetve20,6százalék),eztkövetikakliensekotthonábannyújtottszolgáltatások(14,4százalék),valamintamagánirodák(13,4százalék).Arománszervezetekeseténabentlakásos központokvannakazelsőhelyen(25,8százalék),anappaliközpontokamásodikhelyen (22,8 százalék), ezt követik a szociális központok (14,3 százalék) és a kliensek otthonai (12,7százalék).Amagyarszervezetekfelülreprezentáltakanappaliközpontokeseténés alulreprezentáltak a szociális központok és más szociális központok kategóriákban (mindegyikap<0,01-esszignifikanciaszinten),továbbáközelszignifikánsmértékűamagyar szervezetek alulreprezentáltsága a bentlakásos központok esetén is (p=0,066). Mindez jelezheti azt, hogy a kisebbségi szervezetek kevesebb forrással rendelkeznek a többségieknél, gazdasági potenciáljuk nem elegendő arra, hogy nagyobb szociális központokatműködtetnitudjanak.

Az akkreditált almező időbeli változása Aromániaimagyarnonprofithátterűszociálisszervezetekszolgáltatásaitmegvizsgáltukakkreditálásukidejeszerintis.Azeredményekaztmutatják,hogy2005–2012között évente átlagosan 22,5 szociális szolgáltatást akkreditáltattak erdélyi magyar nonprofit szervezetek, 2013-ban pedig az első félévben 14-et. Az akkreditálási időpont eloszlása nagyjából egyenletes, azt kell kiemelni, hogy kisebb visszaesés az akkreditációs időszak 2–4.éveközöttvolt(2006–2008),amiután2009-tőlfolyamatosanévente24–33szolgáltatáskaptamegazakkreditációját.18 Arománnonprofitszervezetekkelvalóösszehasonlítássoránnemtaláltunkszignifikánskülönbséget.

A romániai magyar nonprofit szociális mező foglalkoztatási potenciálja ANemzetiKisebbségkutatóIntézetkutatásánakeredményeiszerintalekérdezettcivil szervezetekösszesen677személyneknyújtottakállandójellegűmunkahelyet2009-ben. Ezeketazösszesszervezetek13,5százalékaalkalmazta,aszervezetektúlnyomótöbbségének(86,5százalék)egyetlenalkalmazottjasemvolt.Azállandóalkalmazottakonkívül további216részmunkaidősmunkavállalótfoglalkoztatotteszektor.Ezáltalazerdélyimagyarnonprofitszektoramagyaraktívmunkaerőmindössze0,13százalékátalkalmazta, ami sokkal alacsonyabb az európai nonprofit szektorok méretéhez képest. A szociális szervezetek számítottak a romániai magyar nonprofit szervezetek között a legjelentősebb foglalkoztatónak, mivel a nonprofit szektorban alkalmazott személyek

102

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KisEbbségEK és civil társadalom 46,5 százalákának (csupán a főállásúakat nézve pedig 51 százalékának) biztosítottak munkahelyet(Kiss2010). Összehasonlításképpen a KSH adatai szerint Magyarországon 2010-ben a nonprofit szektorösszesen143500személytfoglalkoztatott,ebbőlaszociálistevékenységűszervezetek14százalékot(KSH2012),mígugyanebbenazévbenRomániában70 655személy álltnonprofitszervezetekalkalmazásában,közülük16 480fődolgozottszociálisszervezeteknél.Ezafoglalkoztatottak27százalékátjelenti(Dima2013). Kutatásunksoránmiismegpróbáltukmegbecsülniaszociálisszervezetekfoglalkoztatásipotenciálját.Ehheza2009-eskutatáseredményeit,aszervezetekhonlapjait,illetve szociális munkás végzetteinktől származó adatokat használtunk. Eredményeink azt mutatták, hogy a romániai magyar nonprofit hátterű szociális szervezetek körülbelül 1500 főállású alkalmazottal rendelkeznek, ami a 2010-es adatokhoz viszonyítva a romániai nonprofitszociálismezőfoglalkoztatásipotenciáljánakkörülbelül9százaléka.Ezzelaromániainonprofitszektorösszességébeniskörülbelülazaktívmunkaerő0,33százalékát képes foglalkoztatni, ami még mindig elmarad a többségi román nonprofit szektor 0,4 százalékosméretétől. A legnagyobb foglalkoztatók listáját a Gyulafehérvári Caritas vezeti, amely 540 személynekadmunkát,őtkövetiaSzatmáriCaritas200személlyel,aDiakóniaKeresztyén Alapítvány165személlyelésaDévaiSzentFerencAlapítvány102személlyel.Egyébkénta szervezetek60százalékánaknincsegyetlenalkalmazottjasem,aszervezetekkörülbelül negyede1–5,illetve6–15főtfoglalkoztat,ígyanagyszervezetekamaradék7százalékonosztoznak:3százalékazonszervezetekaránya,akik16–50alkalmazottalrendelkeznek,és4százalékazoké,akik50-nélistöbbszemélytfoglalkoztatnak.Aszociálismező különbözőszintjeiközöttigennagykülönbségvan.Azeredményekugyanisaztmutatták,hogyaszociálisszervezetekáltalfoglalkoztatottszemélyek91,53százalékátazakkreditáltszervezetekfoglalkoztatják.Továbbáazelsődlegesenszociálistevékenységetfolytatószervezetekátlagosan1,76személyt,mígacsupánmásodlagosanszociálistevékenységűszervezetekátlagosan0,98személytfoglalkoztatnak. Doktorikutatásunkegyikfeltételezéseéppenazvolt,hogyanonprofithátterűszociális szervezetek fontos munkaadók a végzetteink számára. Ezen feltételezésünket a fentiadatokisigazolták,ugyanakkorazatényis,hogyaszociálismunkáskéntdolgozó végzetteinkközelfele(46,8százalék)nonprofitszervezeteknéldolgozik.

következtetések Tanulmányunkban az erdélyi magyar szociális nonprofit szféra bemutatására vállalkoztunk. Ennek érdekében a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet adatbázisából kiindulva,aztmáscivilkatalógusokésaBBTEszociálismunkaszakosvégzetteinekmunkahelyiadataivalkiegészítveegysajátadatbázistállítottunkösszeazerdélyimagyarszociálisszervezetekről.Elemeztüktovábbáaromániaiakkreditáltszociálisszolgáltatásokor-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 103

KisEbbségEK és civil társadalom szágos nyilvántartását, azon belül is a magyar, illetve román nonprofit hátterű szociális szolgáltatókat. Bárvizsgálatunkmódszertanilagkorlátozottvolt,hiszennemaszervezetekkérdőíves megkeresésén alapult, hanem a róluk rendelkezésre álló, elérhető információk, adatok elemzéseképezteavizsgálatunkmódszerét,úgygondoljuk,hogysikerültnéhányfontos eredménytelérni. Megtudtuk,hogyazerdélyimagyarnonprofithátterűszociálismezőlényegesennagyobb(körülbelülkétszerakkora),mintamitazeddigikutatásokeredményeimutattak, akáraszervezetekszáma,akáraszervezetekáltalfoglalkoztatottszemélyekszámaalapjánhatározzukmegamezőméretét.Sikerültfeltárniamezőszerkezetétisaszervezetek jogiformája,működtetőiháttere,valamintprofesszionalizálódásifokaszerint.Vizsgáltuk továbbáaszervezetekterületieloszlásátésaszociálismezőmástársadalmimezőkkelvalókapcsolatátis.Empirikustérenegymásikfontoseredményaprofesszionális(akkreditált)szociálisszolgáltatószervezetekalmezőjénekafeltárásavolt.Sikerültmegbecsülnia romániai magyar nonprofit hátterű akkreditált szociális szervezetek számát, néhány dimenzió mentén megrajzolni szolgáltatói profiljukat, valamint összehasonlítani őket a többségi román szervezetekkel. Láttuk, hogy becsléseink alapján a magyar nonprofit szervezeteknagyobbsúlytképviselnekaromániainonprofithátterűszociálisszférában, mintamekkorátamagyarnépességországosarányafeltételez.Végülláttukaztis,hogy melyekafőkülönbségekakisebbségiéstöbbségiszervezetekközött. Azerdélyimagyarnonprofithátterűszociálisszféraméretének,szerkezeténekfelülvizsgálataésnéhányjellemzőjénekfeltárásamellett,elméletisíkonisújítanipróbáltunk, aszociálisszférátésazonbelülaszociálisnonprofitszférátabourdieu-imezőfogalom segítségével próbáltuk értelmezni. Úgy gondoljuk, hogy ez nagy mértékben sikerült is, és annak ellenére, hogy jelen vizsgálat keretében nem volt lehetőség a szociális mező működésének mélyreható, alapos megismerésére (például olyan területek feltárására, mintaszervezetektőkéjénekvolumeneésösszetétele,aspeciálistőkévelvalórendelkezés,aszervezetekhabitusának,szervezetikultúrájánakmegismerésestb.),sikerültmegvizsgálniamezőméretét,szerkezetét,akülsőésbelsőhatárokat,éssikerültfelvillantani azokatalehetségesvizsgálatikérdéseketis,amelyekezenelméletimegközelítésalapján születnek. Akutatáslegfontosabbkorlátjátaszociálisszervezetekmegtalálásajelentette.Aszervezetekterületieloszlása,valamintaromániainonprofitszociálismezőméreteésamagyarságrészarányaalapjánvégzettszámításisaztsugallja,hogyvalószínűlegamijelenlegi adatbázisunk sem teljes, és további (kérdőíves megkeresésen alapuló mennyiségi, vagy különböző mélyrehatóbb minőségi) vizsgálatokat szükséges végeznünk az erdélyi magyarszociálisnonprofitszféraméretével,szerkezetévelésjellemzőivelkapcsolatosan. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy ezen hiányosságok mellett is az eddigi legpontosabb kutatást sikerült megvalósítanunk a romániai magyar nonprofit hátterű szociális szférátilletően,ésreméljük,hogymindelméleti,mindempirikustérensikerülthozzájáruljunkszervezetikörünkpontosabbszociológiaimegismeréséhez.

104

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KisEbbségEK és civil társadalom irodalom Aldrich,HowardE.(1999):OrganizationsEvolving. London-ThousandOaks–NewDelhi:SAGEPublications. BarnaGergely(2004):Erdélyimagyarifjúságiszervezetekszervezetszociológiaielemzése. ErdélyiTársadalom,2.,(2.), 85–113. Blau,PeterM.–Scott,RichardW.(1966):Formalorganizations,acomparativeapproach.London:RoutledgeandKegan PaulLtd. Bourdieu,Pierre(1992):Amezőklogikája.In:FelkaiGábor–NémediDénes–SomlaiPéter(szerk.)(2000): Szociológiai IrányzatokaXX.Században. Budapest:ÚjMandátumKönyvkiadó.418–430. CsepeliGyörgy(2003):Aszervezkedőember.Aszervezetiéletszociálpszichológiája. Budapest:OsirisKiadó. Dima,Gabriela(2013): ServiciilesocialeînRomânia.Rolulactoriloreconomieisociale. Bukarest:InstitutuldeEconomie Sociala˘. http: //www.ies.org.ro/library/files /raport_serviciile_sociale_in_romania._rolul_actorilor_economiei_sociale.pdf KissDénes(2006):Azerdélyimagyarcivilszféráról.CivilSzemle,3.,(2.),139–155. KissDénes(2010):Romániaimagyarnonprofitszervezetek2009–2010.Aszervezetekadatbázisánakbemutatásaés anonprofitszektorszociológiaielemzése. MűhelytanulmányokaRomániaiKisebbségekről,(37.),Kolozsvár:NemzetiKisebbségkutatóIntézet. KSH(2012):Anonprofitszektorszerepearégiókban. http: //www.ksh.hu /docs/hun /xftp /idoszaki /regiok /nonprofitregio.pdf Pokol Béla (1995): Bourdieu elméletének alapkategóriái. In: Pokol Béla: Modern francia szociológiaelméletek. Budapest:ELTE-BTK.http: //mek.oszk.hu /02000/02027/ Rubington,Earl–Weinberg,MartinS.(2010): TheStudyofSocialProblems.SevenPerspectives.SeventhEdition,Oxford:OxfordUniversityPress. Salamon, Lester M.–Anheier, Helmut K. (1996): The International Classification of Nonprofit Organizations: INCPORevision 1, 1996. Working Papers of the Johns Hopkins Comparative Nonprofit Sector Project. The Johns HopkinsUniversityInstituteforPolicyStudies.http: //www.protectiamuncii.ro/ro/incpo.pdf Salamon, Lester M.–Sokolowski, S. Wojciech–List, Regina (2003): Global Civil Society. An Overview. Baltimore:The JohnsHopkinsUniversityInstituteforPolicyStudies,CenterforCivilSocietyStudies. http: //www.un.mr/vnu07/docs/SC /globalciv.pdf SzékelyTünde(2012):KisebbségimagyarciviltársadalomRomániábanésSzlovákiában,CivilSzemle, 9.,(3.),67–79. ToróTibor–SzékelyTünde(2012):ErdélyiIfjúságiJelentés. Kolozsvár:IntegratioAlapítvány. http: //www.youthreport.ro/_files /YouthReport_HU.pdf

jegyzetek 1Megtörténikugyanis,hogyazokbanatérségekben,aholamagyarságtömbbenél,azegyesintézményekcéljai nemdeklaráltanetnikaijellegűek. 2 Például az oktatási-tudományos alrendszeren belül az egyes diszciplínák külön mezőket alkotnak, a vallási alrendszerenbelülazugyanazonhívekértversengőegyházakegymezőtalkotnak. 3 Bourdieu kezdeti írásaiban az össztársadalmat nem egy funkcionális egészként létező entitásként fogta fel, melynek fennállása csak akkor lehetséges, ha bizonyos funkcionális követelményeket képes teljesíteni. Ennek megfelelőenazegyestársadalmimezőketsemmintelkülönültésfunkcionálisanspecifikálódottszférákatfogta fel, hanem inkább az egyes mezőkön belüli speciális tőkékért törekvő embercsoportok küzdelmének terepeként.Későbbazonbanőisfelvetiannakagondolatát,hogyezentúl,azegyesmezőkazössztársadalomszámáraisellátnakspeciálisfunkciókat.Ebbőlazkövetkezik,hogyamezőkbelsőstruktúráitakülönbözőfunkcionális követelményekisformálják(Pokol1995),tehátamezőketfunkcionalistanézőpontbóliselhatárolhatjuk. 4 Mindenszervezetbizonyosszintűgazdaságitőkével(infrastruktúra,eszközök,pénzügyiforrások),kulturálistőkével(aszervezethumánerőforrásaésannaktudása,kompetenciái,ugyanakkoraszervezetáltalfelhalmozott tudás,folyamatok,protokollok,lezártprojektekstb.)éstársadalmitőkével(támogatók,partnerszervezetek,személyeskapcsolatokstb.)rendelkezik. 5 BöjteCsabaatyaésazáltalavezetettalapítványtevékenységénekeredményeképpennagymértékűtársadalmi elismerésnekörvend,munkájátmagasrangúállamikitüntetésekkelismertékel,különbözőeseményekfővédnöke,meghívottszónoka,azemberekfigyelnekrá,példaképkénttekintenekrá,társadalmimozgalmakatképesel-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 105

KisEbbségEK és civil társadalom indítani(pl.SzentIstvánterv).KutatásunkkeretébenegyFacebook-vizsgálatotisvégeztünk,melyneksoránazt láttuk,hogyaDévaiSzentFerencAlapítványadatlapjánaktöbbminttízezerkedvelőjevan,akikjórészerendszeresenértesülazalapítványhíreiről.Mindeztahatalmasmértékűszimbolikustőkét(társadalmielismerést)pedig nagyon hatékonyan konvertálja, adománygyűjtő körútjai sikeresek, újabb családi házakat, gyermekotthonokat képesépíteni,azalapítványküldetésének,céljainakmegvalósításábamagaspresztízsűvagyszaktudásúszemélyeketképesbevonni,kapcsolatihálójábanmegtalálhatókapolitikai,kulturális,gazdaságielittagjai. 6 Szolgáltatókéntjelenvannakarászorulókonsegítenikívánóemberekkiscsoportjai(akikadományokatgyűjtenek és közvetítenek), egy-egy speciális szociális problémahelyzetben lévő személyek önszerveződő csoportjai (betegek egyesületei, nyugdíjasok önsegélyező csoportjai, sérültek érdekvédelmi szervezetei, sérült gyerekeket nevelő szülők stb.), szociális intézményeket működtető egyházközségek, állami fenntartású gyermekvédelmi központok (de egyházi vagy magánalapítványok által működtetett családi otthonok is), egyházközségek (akik idősotthontműködtetnek,vagyagyülekezetrászorulóinsegítenek),település- ésközösségfejlesztőegyesületek (akik saját településük szociális gondjain igyekeznek segíteni), nőszövetségek és egyházi lelkiségi közösségek, nemzetközi szervezetek fiókszervezetei, iskolák (akik hátrányos helyzetű tanulóikat próbálják segíteni), nagy szolgáltatók(akiktöbbtíz- vagyakárszázszemélyesszakembercsapattalszakszolgáltatásokatbiztosítanak),illetveazönkormányzatokszociálisreferensei(akikahelyiönkormányzatokszociálisfeladataitpróbáljákgyakorlatbanmegvalósítani)is. 7 Azanyagitermészetűsegítségek(étkeztetés,szállásbiztosítás,anyagiéstermészetbenitámogatások)nemlehetnekgazdaságilagrentábilisakegyetlenpiaciszereplőneksem,ésaszakszolgáltatásokrasemigenvanfizetőképeskereslet,hiszenaspeciálisproblémahelyzetbenlévőszemélyeket(pl.sérültgyerekeketnevelőcsaládok)általábananyagilagannyiramegterheliaproblémájuk,hogynemmaradpénzükaszakszolgáltatásokra. 8 Szociológiaiértelembenaszervezetígyakollektívcselekvéseszköze,amelyatársadalomalkalmazkodóképességétszolgálja.Amainyugatitársadalmakbanjólelkülönültfunkciókellátásavégettjönlétre,éssajátosságuk, hogybármennyireisszeretnék,atársadalomtagjaiezeketafunkciókatkülön-különegyáltalánnem,vagycsak nagyon alacsony hatékonysággal lennének képesek ellátni (Csepeli 2003). Formális szervezeteknek azokat a szerveződéseketnevezzük,amelyeketbizonyosexplicitcélokérdekébenhoztaklétre(Blau–Scott1966),éscélorientáltságuk mellett saját határaik fenntartása és egy szabályozott tevékenységrendszer jellemez (Aldrich 1999).Aformálisszervezetekbenamunkamegosztásésahierarchiaszerepekethozlétre,léteznekműködőés működtetőegységek,végrehajtó-beosztottakéskülönbözőszintűvezetők,azegyesmunkafolyamatoktöbbékevésbészabályozottak,aszervezetbenrésztvevőszemélyekállandóinformációséskommunikációskapcsolatbanállnakegymással,aformálisstruktúrátátszöviaszemélyekközöttlétezőinformáliskapcsolatokhálójastb. A szervezetekvilágaugyanakkorelégnagyváltozatosságotismutatmindcéljaik,mindszerkezetük,mindműködésükterén. 9 Legyen szó akár arról, hogy felvágják egy idős néni tûzifáját, vagy bútorokat, tanszereket adományoznak egy családnakstb. 10Példáulamikoregyújsegítőszakmajelenikmegatársadalomban,vagyegyújtevékenységterületetkívánnak szociálissegítőterületkéntelismertetniatársadalombanvagyegyközösségben,ezeketelőbbelkellfogadtatnia mezőszereplőivel,illetveaközösséggel,társadalommal.PéldáulemlíthetjükaszociálpedagógusokhelyzetétRomániában, akiknek foglalkozási státusza még mindig nincs elismerve, a teológia-szociális munka kettős szakot végzett hallgatókét, akik egyelőre nehézségeket tapasztalnak a szociális munkások szakmai kollégiumába való felvételkor, vagy az iskolai nevelési tanácsadókat, iskolapszichológusokat, akik habár jogilag elismertek voltak, eleinteazzalszembesültek,hogyügyfeleik(diákokésszüleik)nemveszikigénybesegítségüket,mertsokközösség kultúrájában az volt a domináns felfogás, hogy „pszichológushoz csak a hülyék járnak, mi nem vagyunk azok,tehátnincsmitkeressünknála”stb. 11 http: //kulturalis.adatbank.transindex.ro/ 12 Azadatbázist /katalógusokatakövetkezőcímekenlehetelérni: http: //www.adatbank.ro/regio/ispmn/institutii /;http: //civilszervezetek.ro/html /index.php http: //civil-gyergyo.ro/katalogus/szocialis-szolgaltatasok.html;http: //civek.ro/civilkatalogus.php 13 Ezanyilvántartásazakkreditáltszociálisszolgáltatásokattartalmazzaésahttp: //www.mmuncii.ro/sas/indexcímenérhetőel,ésteljesegészébeningyenesenletölthető. 14Acsoportosításnemvoltproblémamentes,mivelazegyetlentámpont,amiarendelkezésünkreállt,aszolgáltatók megnevezése volt. A szolgáltatók körülbelül 90 százalékát viszonylag egyszerűen sikerült beazonosítani (polgármesteri hivatalok, megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok, egyházi szervezetek – plébániák, parókiák,püspökségek,érsekségek,alapítványok,egyesületek,szövetségek),amaradékkörülbelül10százalékot pedigegyvegyescsoportbasoroltukbe,ésnéhányelemzésbőlkiishagytuk.

106

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KisEbbségEK és civil társadalom 15 Kutatásunkban, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatásához hasonlóan, egyrészt olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezeteket vizsgáltunk, amelyek a román törvények szerint nonprofit szervezetnek minősülnek (egyesületek, alapítványok és szövetségek), továbbá a kutatásba bevontuk a származtatott jogi személyiséggel rendelkezőszervezeteketis.Ezekolyanszervezetek,akikönállójogiszemélyiséggelnemrendelkezőfiókszervezetekésvalamilyen(rendszerintmástelepülésenműködő)jogiszemélyiséggelisrendelkezőközpontiszervezethezkapcsolódnak.Aleggyakoribbilyenszervezetekazifjúságiésvallásiifjúságiszervezetek,valamintnőszövetségek.Elemzésünkbőlkimaradtakagazdaságijellegűszervezetek(szövetkezetek,közbirtokosságok),vagypéldáulazegyházioktatásiintézményekis,viszontegyházközségeketsokesetbenbevettünkazadatbázisba.Eztaz indokolja,hogyazegyházközségekismegjelentekmintakkreditáltszolgáltatástműködtetőszervezetek. 16Azösszahasonlítása2009-eskutatáshozhasonlóadatokkaldolgozik,viszontbekerültekacivilkatalógusokból származóadatokis,ugyanakkoraztisfontosmegjegyezni,hogymindháromszintentalálhatószolgáltatásokról szólatáblázat,nemcsakazelsődlegesenvagymásodlagosanszociálistevékenységetfolytatószervezetekről.A tevékenységkategóriákataNonprofitSzervezetekNemzetköziOsztályozásaalapjánhatároztukmeg(Salamon– Anheier1996). 17 Azországosnyilvántartásakövetkezőcélcsoport-kategóriákkaldolgozik:0–6évesgyerekek,7–16évesgyerekek,17–18évesgyerekek,19–26évesfiatalok,felnőttek,idősek,családok,csoportok,közösségek. 18Ehhez jönnek hozzá azok a szolgáltatások, amelyek akkreditációja esetleg időközben megszűnt, illetve azok, amelyeketnemtaláltunkmegazadatgyűjtéssorán.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 107


szErzôinK /authors pintér károly

Acivilvallásidentitásformálószerepéneklehetôségeirôl Atanulmányazeurópaicivilvalláskialakulásánakésműködéséneklehetőségétvizsgálja azamerikaicivilvallásRobertN.Bellaháltalmeghonosítottfogalmánaksegítségével.Előszöráttekintiafogalomamerikaigenezisétésrecepcióját,majdkitérafogalomnemzetközialkalmazhatóságáraéskülönféletipológiákra.EztkövetőenazEurópa-fogalomésaz európaiidentitásalakulásátjárjakörülahidegháborúutániidőszakbanésvégülröviden kitérazEU-hoz2004-bencsatlakozottkelet-európaiországoksajátosnemzetiidentitásdilemmáirais. Kulcsszavak: civil vallás, nemzetvallás, nemzeti identitás, európai identitás, amerikai identitás,amerikaihitvallás,Európa-fogalom Pintér Károly (1970,Veszprém)történész,irodalomtörténész,aPázmányPéterKatolikusEgyetem Angol-amerikai Intézetének vezetője. Kutatási területe az amerikanisztikán belül az amerikai kormányzatiéspártrendszer,valamintazegyházakésakormányzatviszonya,különösenannakalkotmányjogiértelmezései.Legutóbbitanulmányai:„AvallásszerepeazEgyesültÁllamokmúltjábanés jelenében”, Századvég, 2013., 69., 119 –139. „Livin’ on a Prayer: The Supreme Court and the ConstitutionalityofReligiousActivitiesinPublicSchools”. TrendsinAmericanCultureinthePost1960sPeriod:Proceedingsofthe9thBiennialConferenceoftheHungarianAssociationofAmericanStudies.Szerk.:PetereczZoltán,SzathmáriJudit,TarnócAndrás.Eger:EKFLíceumKiadó,2013., 27–52. E‐mail: [email protected]

károly pintér

ThePotentialRoleofCivilReligioninShapingtheIdentityofCitizens: theUnitedStatesvs.Europe Theessaytakesacomparativeapproachtoexaminethepossibilityoftheemergenceof a European civil religion, relying on the well-established idea of the American civil religion, introduced into modern sociological discourse by Robert N. Bellah. In the first part, he summarizes the genesis and the American reception of the concept of civil religion.Thenheexaminesthreedifferenttypologicalmodels,allofwhichareconcerned with the international application of the concept. In the final part of the essay, the author takes a closer look at the changes of the idea of Europe and the tentative emergence of a European identity after 1990 as well as discussing briefly the specific identity dilemmas of the post-communist Eastern European member countries whose accessionsignificantlychangedthecharacteroftheentireEUaswellasthedifficulties involvedintheEuropeanidentityproject. Keywords: civilreligion,nationalidentity,Europeanidentity,Americanidentity,American Creed,Europeasidea

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 109

szErzôinK /authors Károly Pintér (born1970)historian,literaryscholar,chairoftheInstituteofEnglishandAmerican StudiesofPázmányPéterCatholicUniversity,Budapest.HisprimaryresearchinterestisAmerican studies, particularly the US federal government and parties, as well as the separation of church andstate,especiallyitsconstitutionalinterpretations.Hismostrecentpublications:“A vallásszerepeazEgyesültÁllamokmúltjábanésjelenében”, Századvég,2013,69,119 –139. “Livin’onaPrayer: The Supreme Court and the Constitutionality of Religious Activities in Public Schools”. Trends in American Culture in the Post-1960s Period: Proceedings of the 9th Biennial Conference of the HungarianAssociationofAmericanStudies.Eds.:ZoltánPeterecz,JuditSzathmári,AndrásTarnóc. Eger:EKFLíceumKiadó,2013,27–52. E‐mail address: E‐mail: [email protected]

tóbiás lászló

Gyakornokokésközösségiszolgálatotteljesítôkcivilszervezetekben Alegutóbbiévekkétegészenújfajtalehetőségetteremtettekcivilszervezetekszámáraa formálisoktatásbavalóbekapcsolódásra.A2011-benmegindultközösségiésciviltanulmányokmasterszakhallgatóinakgyakorlatra,illetveazérettségirekészülőközépiskolásokközösségiszolgálatrafogadásahasonlókihívásokatéspotenciálokatmutat.Ezekközös lényege, hogy a diákoknak magára a civilségre, a cselekvő felelős állampolgáriságra vonatkozótudásaikatkellgyarapítaniuk.AszerzőagyőriSzéchenyiIstvánEgyetemszabadonválaszthatóönkéntessegítőgyakorlatatízévestapasztalataiközülazokatfoglalja össze,melyekmeglátásaszerintsegíthetnekacivilszervezeteknekabban,hogyakétúj lehetőség keretében fogadott diákok számára a legnagyobb tanulási lehetőséget biztosítsák.Azírásjavaslatokatteszgyakorlatokmegvalósításánakegyeskérdéseihez,éstág összefüggésekbőlolyandilemmákatisfelvet,melyekjórészenemfeltétlenülmutatkozik meg azonnal a gyakornokfogadásba kezdő szervezetekben, illetve a középiskolások újonnan indult szolgálatán dolgozók előtt. Az írás célja a diák, a gyakornokot fogadó szervezet,aziskolaésatársadalomszámáraegyarántlegnagyobbhasznothozópedagógiaiéskonkrétszervezésimegoldásokmegtalálásánakösztönzéseéstámogatása. Kulcsszavak: közösségimunka,közösségiszolgálat,terepoktatás,tereptanár Tóbiás lászló a győri Széchenyi István Egyetem Szociális munka tanszékének docense. PhDfokozatátazELTETársadalomtudományiKaránszociálpolitikaszakterületenszerezte. Középiskolás kora óta önkénteskedik, elsősorban gyerekekkel, fiatalokkal, 1991–97 közöttaZABHEGYEZŐGyerekanimátorokEgyesületevezetőségébenéskáposztásmegyeri játszóházában. 1997-től a Gyerekparadicsom Alapítvány kuratóriuma elnökeként, egyebekközöttazinterprofesszionálisMindenGyerekkonferenciákigazgatója,illetveképviseli azalapítványtaszociokulturálisanimációsvilágszervezetben,aFICEMEA-ban.2007-tőlelnökeagyőriSzociálisProjektinkubátor,KözösségiAkcióésKutatásAlapítványnakis,ahol jelenleglakótelepiközösségfejlesztésiprojektmenedzsereis.Acivilszektorbanlegismer-

110

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


szErzôinK /authors tebbmunkájaazEgyüttműködésilehetőségekcivilszervezetekéshelyiönkormányzatok között(Demnetkönyvek3,1988),melynekszerkesztőjeéstársszerzőjevolt. E‐mail: [email protected]

lászló tóbiás

Internshipofuniversitystudentsandcompulsorycommunityserviceforhighschool studentsincivilorganizations Recent years have created two brand new opportunities for civil organisations to participate in formal education. To host students of the community and civil studies Master’s course for a professional fieldwork and high school students for community serviceshowsimilarchallengesandpotentials.Thesharedaimisthatstudentsneedto increase their knowledge about civil life, active and responsible citizenship. The author sums up those experiences of ten years practice of the non-compulsory course for volunteer work at István Széchenyi University, Győr that can help civil organisations to provide the maximum learning experience for the new students. The author makes suggestionstocertainorganisationalaspectsofthefieldwork,andalsoraisesdilemmas in a wider contexts, the majority of which do not emerge immediately for the organisationsstartinghostingatraineeandforthosewhoworkinthenewlylaunched communityservicesystemofthehighschoolstudents.Thepurposeofthepaperisto stimulate pedagogical and concrete organisational solutions that can bring the maximumbenefitforthestudents,thehostingorganisation,theschoolandthesociety. Keywords: communitywork,communityservice,practicum,fieldinstructor lászló Tóbiás isanassociateprofessoroftheDepartmentofSocialWorkattheSzéchenyiUniversity,Győr.HereceivedhisPhDinSocialstudies(Socialpolicy)fromtheEötvös Loránd University, Budapest. He has been volunteering since his high school years, working mainly with children and young people. Between 1991 and 1997 he was a boardmemberoftheZabhegyező(CatcherintheRye)AssociationofChildAnimators, andtheinitiator– leaderofthedaycare(freeofchargeplayhouse)inKáposztásmegyer, Budapest. Being the president of the board of Gyerekparadicsom (Child Paradise) Foundationsince1997,hehasrepresentedthatFoundationintheFICEMEA(theInternationalFederationofTrainingCentresforthePromotionofProgressiveEducation)andhe was the director of the biennial conferences titled MindenGyerek (an interprofessional approachtochildcare).Since2007hehasbeenthepresidentoftheboardofSocialProject-incubator,CommunityActionandResearchFoundationinGyőr,wherehelaunched acommunitydevelopmentprojectinahousingestatelastyear. Hismostrenownedpublicationinthecivilsectoris“Cooperationopportunitiesbetween the NGOs and local governments” (DEMNET Books 3, 1988), he was co-author and editorofthatbook. E‐mail: [email protected]

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 111


szErzôinK /authors török marianna

Anonprofitszervezetekirántibizalom A nemzetközi közvélemény-kutatások alapján az intézmények iránti bizalom versenyébenanonprofitoknaktulajdonítottelsőhelyezésnemmásintézményekkelösszehasonlítva értelmezendő, mert a bizalom egyes komponensei (mint a kompetencia) domain specifikusak,ígyafelmérésekeredményeitnemszabadúgyértelmezni,hogyanonprofitokmásintézményekkel,pl.avállalatokkalösszehasonlítvakerültekadobogólegfelső fokára.Ahelyesértelmezésaz,hogy„csupán”asajátintézményiterületükrevonatkozó bizalmiszempontokszerintlettekértékelve(éskaptakmagasabbértékeket,mintmásintézmények). Anonprofitszektoriránti„bizalom”aLuhmannáltalmegkülönböztetetthárombizalom típusmindegyikelehet:lehetismertség,azáltalános–azemberszocializációjasoránkialakult– hit(elsősorban)aszektorjóakaratáravonatkozóan,éscsakrészbenaközvetlen kapcsolatonalapulóvalódi,kockázatotisrejtőbizalom.Abizalomfenntartó,bizalomnövelő kockázatcsökkentő mechanizmusok mind lokális megoldások, és egyik sem olyan, amelyaglobálisantapasztalhatómagasbizalomokalehetne. Acikkrávilágít,hogyanonprofitszektornakabizalomszempontjábólelőnyösahelyzete más szektorokhoz képest, egyrészt a szektor jóakaratára vonatkozó (részben vagy egészébenmegalapozott)feltételezésekmiatt,másrésztabbóladódóan,hogyabizalom forrása(aszektoradottságaifolytán)lehetmindazintézményi,mindszemélyközibizalom. Kulcsszavak: bizalom,globális,hit,ismertség,kommunikáció,nonprofitszervezetek Török marianna azELTEelvégzéseutánahazainonprofitszektorbantöltöttbevezetőszerepet közelhúszévenátolyan,ahazaiszektorszámárafontosintézményekben,mintaNIOKésaSoros Alapítvány,valamintolyannemzetköziszervezetekben,mintazGuideStarInternational,azAshoka, azAmericanCouncilofLearnedSocieties.Azelmúltévekbenfejlesztésiéskommunikációstanácsadóként dolgozott miközben a doktori disszertációját írta, publikált és szerepelt konferenciákon, előadásokon.JelenlegPrincetonbanésBudapestenélférjéveléskislányával. E‐mail: [email protected]

marianna török

Innot-for-profitswetrust Not-for-profit organizations have been “trusted” for years to do the right thing more than state, business and media globally. This paper examines the issue of trust of the citizens regarding not-for-profit organizations. Using the terminology of Luhmann it presentsthatthistrustcanbeallthethreeversionsoftrustusedbyLuhmann:itcanbe familiarity,citizensbeingfamiliarwiththesector;anditcanbeconfidenceaswellasreal trust. The basis of this claimed global trust in non-profits is based on the assumption

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 113


szErzôinK /authors about the characteristic traits of organizations that are part of common knowledge (even if one does not know any concrete organization). In issues related to trust, notfor-profits, being tertiary associative forms, can benefit from both interpersonal and institutional trust that gives them a unique opportunity in their relations with the citizenry.Non-profitsareviewedtobebenevolent,anothertrustadvantageintheirfavor in comparison to other sectors. The available trust enhancing mechanisms are not universalandareunlikelytobethekeycomponenttowardstheglobaltrusttonot-forprofits.Thearticlealsopointsoutthatthesurveyresultsoftrustininstitutionsshould notbeinterpretedasnot-for-profitsbeingtrustedmorethanstateormedia.Theyare trustedintheirowndomain,andbecausethejudgmentofabilityisdomainspecific,one hastobecarefulinitsinterpretationofwhichinstitutionsaretrustedmostglobally. Key words: advantage,benevolence,communication,confidence,familiarity,not-forprofitNGOs,non-governmentalorganizations,trust marianna Török has earned her MA degree at the University of ELTE, Budapest. For twenty yearsshehashadleadingpositionsinkeyinstitutionsoftheHungarianthirdsector,liketheNonprofit Information and Training Center and the Soros Foundation. She has also worked for differentinternationalorganizations,amongthemaretheAmericanCouncilofLearnedSocieties, AshokaandGuideStarInternational.Recently,inadditiontoherPhDwork,shehasworkedasan independent consultant and authored several publication and participated at conferences and lectures.MariannalivesinBudapestandPrinceton,NJwithherhusbandanddaughter. E‐mail address: [email protected]

kákAi lászló

Azalmáhozakörtét?AvagyagazdaságiválsághatásaAngliaésMagyarország nonprofitszektorára Jelenlegkevéskutatásállrendelkezésrearról,hogybizonyosgazdasági,nonprofitmérőszámokmilyenkapcsolatbanállnakanonprofitszervezetekfejlődésével.Ígyennekakérdésnekafontosságaabbanismegmutatkozhat,hogyegyországnonprofitszektoraésa válságkibontakozásábanjátszotthatásamérhető-e?Vajonagazdaságiválságnyomában megjelenő társadalmi, gazdasági és politikai feszültségeink kezelésében potenciális szereplők /partnereklehetnek-eanonprofitszervezetek? AvizsgálatszempontjábólérdekesterepetszolgáltathatAnglia.Ennekoka,hogyazangol nonprofit szektor magasan intézményesült, de az államtól különvált rendszerként fogható fel, mely jelentős szerepet játszik a nemzetgazdaságban mint foglalkoztató és mintközszolgáltató,amitazerősszerződéseskultúrajellemez.Magyarországenneképpen fordítottja. Így a gazdasági válság nyomán a két ország nonprofit szektora jobban összehasonlítható,ahasonlóságokéskülönbözőségekjobbankiemelhetőkkéválnak. Kulcsszavak: önkéntesszektor,nonprofitszervezetek,gazdaságiválság

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 115

szErzôinK /authors Kákai lászló 1964. augusztus 24-én Pécsett született. Végzettségét tekintve 1994-ben szerez diplomátazELTE-nszociológiából,1995-benpedigazELTEÁJK-npolitológiából.1997-tőlaPTEBTK Politikai Tanulmányok Tanszékének oktatója. 1999. november 5-től 2002. május 31-ig kutatási szakértő a Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztályán. 2004-ben politikatudományból doktorálazELTEÁJK-n.2004–2005közöttkutatásivezetőaSzázadvégCivilAkadémián.2003-tól aPólusokTársadalomtudományiEgyesületelnöke.2006-tólaNemzetiCivilAlapprogramOrszágos Tanácsának dél-dunántúli póttagja, majd 2008-tól rendes tagja. Jelenleg a Pécsi TudományegyetemBölcsészettudományiKarPolitikaiTanulmányokTanszékénektanszékvezetője,valamint2012tőlaNemzetiEgyüttműködésiAlapKözösségiKörnyezetKollégiumánakelnöke. E‐mail: [email protected]

lászló kákAi

Comparing apples and oranges? The impact of the economic crisis on the non-profit sectoroftheUKandHungary Atpresent,therearealimitednumberofresearchesabouttherelationbetweencertain economic and non-profit indicators and the evolution of non-profit organisations. Therefore, is it possible that the importance of this question is also reflected in the existence of the possibility to measure the non-profit sector of an individual country and its influence on the evolution of the crisis? Whether the non-profit organisations can be potential actors /partners in helping resolve our social, economic and political tensions, originated by the current economic crisis? England can be a particularly interestingexampleforouranalysis.ThisisbecausetheEnglishnon-profitsectorcanbe consideredasaconsiderablyinstitutionalisedsystem,whichisalsoseparatefromstate. Furthermore,thissystemplaysanimportantroleinnationaleconomyasemployerand alsoaspublicserviceprovider.Itisalsocharacterizedbyastrongcontractualculture.In Hungary, the situation is completely different. Therefore, in this situation of economic crisis, the non-profit sectors of the two countries are more comparable and the differencesandsimilaritiescanbepointedout. Keywords: voluntarysector,non-profitorganisation,economiccrisis lászló Kákai wasborninPécsin1664.AtEötvösLorándUniversityofBudapesthegotadegree in sociology in 1994, and in politology in 1995. He has been a lecturer at the Department of PoliticalSciencesoftheFacultyofSocialSciencesoftheUniversityofPécssince1997.FromNovember 5th 1999 to May 31st 2002 he worked as a research expert for the Civil Contacts Department of the Prime Minister’s Office. In 2004 he took a PhD degree, and became the researchleaderoftheSzázadvégCivilAcademy.Since2003hehasbeenthepresidentofthePólusok Association of Social Sciences, and is the South Transdanubian substitute member of the NationalCounciloftheNationalCivilFund.HeadofDepartmentattheUniversityPoliticalScience DepartmentoftheUniversityofPécs,andfrom2012,presidentoftheCommunityEnvironment CollegeoftheNationalCooperationFund. E‐mail address: [email protected]

116

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


szErzôinK /authors dániel botond

Azerdélyimagyarnonprofithátterűszociálisszféraszociológiaijellemzői Atanulmányazerdélyimagyarnonprofithátterűszociálisszféranéhányszociológiaijellemzőjétvizsgáljaszervezetiadatbázisokelemzésealapján.Aszerzőaszociálisszféráta bourdieu-iértelembenvetttársadalmimezőkéntértelmezi,számbavesziamezőméretét,szerkezetét,valamintaszociálisszervezetekegyébjellegűtevékenységeit.Bemutatja továbbá az akkreditált szociális szolgáltatásokat működtető szervezetekből álló almező méretét, a szervezetek szolgáltatói profilját, az általuk megcélzott problémahelyzeteket és célcsoportokat, valamint szolgáltatásaikat, mindezt kisebbségi-többségi, magyar–román összehasonlításban. Végül pedig a szociális mező foglalkoztatási potenciálját tárgyalja. A vizsgálat empirikus hátterét a kutatás során összeállított romániai magyar nonprofit hátterűszociálisszervezetekadatbázisaésaromániaiállamilagakkreditáltszociálisszolgáltatásoknyilvántartásajelentették. Azeredményekaztmutatják,hogymindazerdélyimagyarnonprofitszociálismezőmérete,mindfoglalkoztatásipotenciáljakörülbelülkétszerolyannagy,mintahogyelőzőkutatásoktalálták,illetveamagyarnonprofitszervezeteknagyobbsúlytképviselnekaromániainonprofithátterűakkreditáltszociálismezőben,mintamekkorátamagyarnépességországosarányaelővetít.Azakkreditáltszervezetekviszonylagkiegyenlítettmértékbencélozzákmegakülönbözőcélcsoportokat,alegnagyobbaránybanacsaládokproblémáinvalósegítésttűztékkicélul,dejelentősasérülteknek,illetveazidőseknekszóló szolgáltatásokarányais. Kulcsszavak: nonprofithátterűszociálisszervezetek,szociálisszolgáltatók, erdélyimagyarnonprofitszociálisszervezetek,szociálisellátórendszer Dániel Botond szociológus,akolozsváriBabes-BolyaiTudományegyetemSzociológiaDoktoriIskolájának doktorjelöltje, egyetemi asszisztens a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munka Karán. Doktori tézisét a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelvenvégzettszociálismunkásokmunkaerő-piacielhelyezkedéséről,szakmaiéletpályájárólírta. Kutatási területei: fiatal diplomások munkaerőpiacon való elhelyezkedése, karrierútjai; szociális munkásokéletpályája;nonprofithátterűszociálisszervezetekvizsgálata. E‐mail: [email protected]

botond dániel

ThesociologicalcharacteristicsoftheHungarianminoritynonprofit socialwelfaresectorofTransylvania ThearticlestudiessomesociologicalcharacteristicsoftheHungarianminoritynon-profit socialwelfaresectorofTransylvania.TheauthorbasedonBourdieu’ssocialfieldconcept interpretsthesocialwelfaresectorasasocialfield,presentsthesizeandstructureofthe

CIvIl SzEmlE ■ 2014/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 117

szErzôinK /authors field (the distribution of organizations by legal form, operator background, grade of formalizationandprofessionalization,aswellasgeographicdistribution),andtheother typeofactivitiesofthesocialorganizations.Furtheronanalyzesthesizeofthesubfield of the accredited social service providers, the service profile of the organizations, the problem situations and groups targeted by them, and their services, all of these in a minority-majority, Hungarian–Romanian comparison. Finally discusses the employment potentialofthesocialwelfarefield. The empirical base of the research was a database of the Hungarian non-profit social organizations of Romania, built during the research, and the official register of the accreditedsocialserviceprovidersinRomania. The results showed that both the size of the Hungarian non-profit social welfare field anditsemploymentpotentialisaroundtwiceashigh,thanpreviousresearchesfound, and the Hungarian non-profit organizations weight more in the Romanian non-profit socialwelfarefieldasitispredictedbythepopulationratiooftheHungarianminority. TheHungarianaccreditedorganizationstargetsthedifferentsocialgroupsinabalanced way,andtheyaddressinthehighestproportionthedifferentproblemsofthefamilies, buttherateoftheservicesfordisabledpersonsandelderlypersonsarealsoremarkable. Keywords: non-profitsocialorganizations,socialserviceproviders,Hungariannon-profitsocialorganizationsofTransylvania,socialwelfaresystem. Botond Daniel isasociologist,PhDcandidateoftheSociologyDoctoralSchooloftheBabes-BolyaiUniversityofCluj-Napoca,Romania,juniorteachingassistantattheFacultyofSociologyand Social Work of the Babes-Bolyai University. He wrote his PhD thesis about the insertion to the labourmarketandtheprofessionalcareeroftheHungariansocialworkgraduatesoftheBabesBolyaiUniversity.Hisfieldsofresearchare:theinsertiontothelabormarketandcareerpathsof younggraduates,careerpathsofsocialworkers,non-profitsocialorganizations. E‐mail address: [email protected]

118

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


C IVIL S ZE MLE LEGYEN 2014‐BEN ELÔFIZETÔJE a negyedévente megjelenô Civil Szemlének! RENDELJE MEG A CIVIL SZEMLÉT, melynek elôfizetési díja egy évre 3600 Ft

Elôfizetés Civil Szemle, Erste Bank: 11600006‐00000000‐23902934

CIVIL SZEMLE szerkesztôsége www.civilszemle.hu Levelezésicím 1137Budapest,Pozsonyiút14.II /9. Kérjük,megrendelését(amelytartalmazzaanevet,postázásicímet ésabefizetésigazolását)– agyorsabbügyintézésérdekében– küldjebea

[email protected] e-mailcímre

KÉRJÜK TÁMOGASSA SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓJA

1 százalékával a

C IVIL S ZE MLE folyóiratot kiadó civil szemle alapítványt! Adószám: 18116629‐1‐41 Támogatását köszönjük! Honlapunk: Civil Szemle Alapítvány www.civilszemle.hu

1%

n n n n n n n n n nnn Csaknem negyedszázad múltán visszatekintve azt kell mondanunk, hogy n az új, modern és demokratikus nemzeti identitásért és az azt megjelenítő n és alátámasztó, konszenzusos és integratív civil vallási szimbolizmusért n folytatott kulturális és ideológiai csatározások nem értek el tartós sikere‐ n ket. Szinte mindegyik posztkommunista országban a II. világháború előtti n nemzeti jelképek, politikai hagyományok és nemzeti hősök újjáéledésének n lehettünk szemtanúi, mivel azonban a civil társadalom és vele együtt a de‐ n mokrata‐republikánus hagyomány a térségben hagyományosan gyenge vagy n nem is létezik, a polgári civil vallás eleve hátránnyal indult a korábbi nem‐ n zetvallással, azaz a hagyományos etnikai alapú nacionalista ideológiákkal n szemben, amelyek a nemzetiségi vagy vallási kisebbségek irányában gyanak‐ n vóak, türelmetlenek vagy egyenesen diszkriminatívak. (Pintér Károly) n n nnn Az Egyesült Királyságban a civil szervezetek az állami gondoskodás n csökkenésének következményeként egy nagy önállóságra épülő, önmagu‐ n kat menedzselni és fenntartani tudó, nagyfokú professzionalizmusra épülő n civil szektort alakítottak ki, mely ezer szállal integrálódott a társadalomba, n így nagyban építhet annak szolidaritására is. Ezek a „pillérek” és kölcsönös n kötődések „válság”‐időszakokban, mintegy átsegíthetik, illetve mobilizál‐ n hatják a civil szervezeteket. Ezzel szemben a magyar civil szektor, mint n „rendszer” még kialakulatlan, azaz pontosabban folyamatos változásban n van úgy, hogy annak irányai is folyamatosan változnak. Az állam szerepe és n súlya a szektor életében tisztázatlan. Ugyanakkor a szereplők magatartása n sem az önállóságot erősítette, hanem az egyoldalú kiszolgáltatottságot. (Kákai László) n n nnn Amint azt már láttuk, a szociális mezőben az elismerés nem csupán n erőforrássá konvertálható speciális tőke, hanem bizonyos szinten a legitimi‐ n tás alapja is. A különböző célcsoportokért tevékenykedő, vagy különböző n problémahelyzetek enyhítésén, megoldásán fáradozó szervezetek és az ál‐ n taluk alkotott almezők egymással azért is rivalizálhatnak, hogy meggyőzzék n a társadalmat, az általuk megfogalmazott társadalmi probléma a „legfonto‐ n sabb”, vagy legalább annyira fontos, mint más almezők által megfogalma‐ n zott problémák … (Dániel Botond) n n n n Ára 900 Ft ISSN 1786334-1 n n n n n n n

A civil vallás identitásformáló szerepének lehetôségeirôl. gyakornokok és közösségi szolgálatot teljesítôk civil szervezetekben

Recommend Documents