ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 259/2009. (II. 4.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2; 1145 Budapest, Róna utca 174.) Műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a 2008. július 31-én 21 óra 26 perctől sugárzott Tökéletes célpont c. film nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával valamint nem megfelelő időpontban történt sugárzásával megsértette az Rttv. 5/B. § (4), 5/A. § (2) és az 5/C. § (3) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület a 2826/2007. (XII. 12.) számú határozatával jóváhagyta a Műsorfigyelő és Elemző Igazgatóság 2008. évi munkatervét. A Műsorszolgáltató a filmet a III. kategóriába sorolta, ily módon „tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott” minősítést kapott. A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: A műsorszám műfaját tekintve akció-thriller, melynek központi témája az erőszak. A filmben a legsúlyosabb erőszaktípus, a hidegvérű gyilkosság többféle módja direkt módon jelent meg. A tettek kegyetlensége gyakorta elnyújtottan, naturális nyíltsággal került bemutatásra. Az akciójelenetek és erőszakos szcénák sűrűn követték egymást, és gyakran túlzott részletességgel kerültek a képernyőre. A halmozottan előforduló agresszív jelenetek keltette feszültség mindvégig magas volt. A film végén (23:03:08) az akciójelenetek számos robbantással, lövöldözéssel és gyilkossággal követték egymást. A védendő korosztály szempontjából különösen problémássá válik az ilyen módon prezentált erőszak, ha az társadalmilag káros üzenetek közvetítésével is párosul. A filmben ilyen társadalmilag káros témaként jelent meg a pénzért folytatott embervadászat és az önkényes igazságszolgáltatás, amely a feldolgozásmódjánál fogva a szerényebb tapasztalattal rendelkező fiatal nézők erkölcsi fejlődését károsan befolyásolhatta. A pozitív hős - eszközeit tekintve - nem sokban különbözött a negatív szereplőktől, hisz az erőszakra erőszakkal válaszolt, és cselekedeteit az embervadászokhoz hasonlóan, az emberi életet semmibe vevő hidegvérrel követte el. A gyengék védelmezőjeként fellépő főszereplő számára egy percre sem kérdőjeleződött meg, hogy az erőszak a helyes megoldás az adott konfliktushelyzetben. A 18 év alatti korosztály
1
saját, önálló értékrendjének kialakításához a televízióban látott szereplők gyakran kínálnak fel modelleket, amelyeket a fiatalok még kritikátlanul fogadnak el, illetve a kevés élettapasztalatuk miatt nehezen ítélhetik meg a bemutatott életszemlélet és magatartásmodell erkölcsi és társadalmi elfogadottságát. Ezért különösen problémás, hogy a bemutatott filmben az azonosulási mintaként szolgáló főszereplő módszereit tekintve olykor közönyösen, erkölcsileg nem igazolható módon hajtotta végre az erőszakos tetteket. A Legfelsőbb Bíróság döntéseiben rámutatott arra, a kiskorúak különleges védettségét az indokolja, hogy mivel a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak, ezért nem lehet abból kiindulni, hogy a látottakat megfelelő módon és megfelelő értékrend alapján értékelik. Az ebből adódó sérülékeny személyiségük indokolja a fokozott védelmüket. Ezért a minősítésnél a műsorszolgáltatóknak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárniuk. A filmre kiváltképp jellemző volt, hogy az erőszakos tetteket minden esetben hidegvérű módon, cinikus közönnyel, az emberi életet semmibe véve követték el. A megjelenített agresszív cselekmények vizuálisan és akusztikusan felerősítve, helyenként különösen intenzív módon kerültek bemutatásra, gyakorta alkalmazva a kiemelés filmes eszközeit, mint például a lassítást, a közelképet, a gyors vágást. A fenti példák alapján megállapítható, hogy a filmben az erőszak, mint a konfliktusok megoldásának bevált és jogos eszköze jelent meg, valamint a műsorszám önkényes igazságszolgáltatást propagált. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az a magatartási minta, amely az egyébként emberileg érthető okokból táplálkozó bosszút ábrázolja, nem mentheti a filmben látott erőszak súlyát és mértékét. Emellett azt a téves képzetet keltheti a kiskorúakban, hogy az elszenvedett sérelmek legális orvoslása lehet a kifejezetten durva agresszivitásban megnyilvánuló önbíráskodás (Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.626/2006/5. sz. ítélete). A film további problémás elemének számított, hogy a negatív szereplők viselkedésében többször megjelent a másik ember szenvedése, halála fölött érzett öröm, elégedettség, sőt a hidegvérű közöny még a pozitív hős magatartására is jellemző volt, ami társadalmilag káros magatartásmintát közvetített a fiatal nézők felé. A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 21:27:48-21:32:11 A film kezdő képsorán egy kétségbeesett ember (Natasha apja) menekül az embervadászok elől, akik a legkülönbözőbb lőfegyverekkel felszerelve motorokon, autókon üldözik a város utcáin át. Az üldözők nyílpuskával több helyen megsebesítik a menekülőt, de mindig adnak neki egy kis egérutat, hogy a játék minél tovább tartson. Közelről látjuk, amint fájdalomtól eltorzult arccal kihúz egy acél nyílvesszőt a jobb vállán ütött sebből. A férfi egyre reménytelenebbül fut a folyó felé, halljuk a rémült és fájdalmas nyögéseit. A motorosok bekerítik, többször fellökik, felrúgják, miközben a „vadászok” géppisztolyból sorozatokat adnak le rá. Mikor a folyóhoz ér, több lövéssel leterítik. Közeli képen látható a holttest, ahogy nyitott szemmel fekszik, a mellkasából egy véres hegyű nyílvessző áll ki, majd az egyik embervadász a bakancsával lezárja a szemét: „Olyan ez, mint a drog, nem? Kinyírni egy embert. Elégedett?” - kérdi a játék szervezője a megrendelőtől. „Tökéletesen”- hangzik a válasz. 21:36:42-21:38:40 Natashát körbeveszi néhány kültelki rosszfiú, majd elveszik a táskáját, tapogatják. Mivel ellenáll, az egyik támadó akkora pofont ad neki, hogy beesik az autójába, a szája pedig felreped. Chance közbelép, és profi harcos módjára szétveri a társaságot, amelyiknek néhány tagja közben kést ránt. Közeli képen látjuk, ahogy az egyik támadónak eltöri a karját.
2
21:52:07-21:53:45 A bandavezér első embere büntetésből, amiért rossz delikvenst küldött, ollóval vágja le a hajléktalanokat felhajtó ember fülcimpáját, akinek az inge csupa vér lesz, és fájdalmában hosszasan üvölt. A bandatag elégedetten mosolyog, láthatóan élvezi az áldozata szenvedését. 21:57:25-21:58:04 Chance nyomokat keresgél a leégett házban. Hirtelen kötelet dobnak hátulról a nyakára, és baseball ütővel kezdik ütlegelni. Hatalmas ütéseket kap a gerincére, lábára és vállára, míg végül összeesik. 22:16:57-22:17:21 A hamis boncolási jegyzőkönyveket kiállító korrupt orvos kinéz a lakása ajtaján lévő kukucskáló lyukon. Közvetlen közelről egy pisztolycső mered rá, majd lövést kap a bal szemébe, így meghal. A bandavezér a vér áztatta tükörben komótosan megigazítja a nyakkendőjét és a haját, miközben cinikusan arról beszél, hogy levegőváltozásra vágyik. 22:21:35-22:24:53 Újabb vadászat zajlik egy temetőben, hasonlóképpen, mint a kezdő képsorokon. A mostani áldozat komolyabb ellenfélnek bizonyul: bár a motorosok többször elütik és rugdalják, mégis elmenekül, szerez egy fegyvert, majd lelövi a megbízót. A férfi nem hal meg azonnal, így a bandavezér közvetlen közelről szíven lövi: „Ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy előre fizessen az ügyfél”- mondja cinikusan a haldoklónak. Közben az üldözött kiér az utcára, ahol kétségbeesetten kér segítséget több embertől is, ám senki nem segít neki. Végül a nyílt utcán több lövéssel leterítik. A lövöldözésben járókelők is megsérülnek. 22:26:53-22:27:46 A levágott fülcimpájú felhajtó menekülni készül, már indítaná az autót, amikor a banda első embere puskatussal betöri az ablakát és közvetlen közelről fejbe lövi. A lövés után az autó szélvédője csupa vér lesz. A kamera a bűnöző elégedett arcát mutatja. 22:28:15-22:30:11 Megérkezik a rendőrség a gyilkosság helyszínére, ahol tűzharc alakul ki a bandatagok, a rendőrnő és Chance között. A rendőrnőt két lövés éri, a kamera közelről mutatja, ahogy a földön fekve agonizál. Chance több bandatagot lelő, a rendőrnő azonban közben meghal. 22:31:20-22:33:35 Chance és Natasha motoron menekülnek az őket autón és motoron üldöző bandatagok elől. Chance felrobbantja a bűnözők egyik autóját. „Ez az!” – mondja elégedetten a sikeres akció láttán. 22:37:49-22:38:38 Egy kígyó megtámadja az egyik bandatagot, az arcán marja meg. A bandavezér szétlövi a kígyó fejét, majd odalép a földön agonizáló férfihez, és többször belerúg: „Szétrúgom a töködet te mocskos állat! Legalább ne üvöltve halna meg!” 22:43:42-22:44:51 A banda megtámadja Chance barátjának erdei házát. Mivel az öreg számított a jövetelükre, számos csapdát készített, melyeket sorra felrobbant. Végül az egész ház lángokban áll, égő, kiabáló emberek szaladgálnak a lángok között. Az egyik lángoló bandatagot a vezér lelövi, majd így szól: „Elég, abbahagyni! Mint egy csomó kibaszott bölény!”
3
22:58:55-22:59:09 Chance az egyik motoros üldözőjéhez rúg egy benzines kannát, majd belelő. A motoros felrobban, a légnyomás az égő testet és a lángoló motort kirepíti az ablakon. 23:01:53-23:02:52 A főhős az üldözői elől a díszletraktárba menekül, ahol kezdetét veszi a végső leszámolás. A hatalmas túlerőben lévő bandatagok folyamatosan tüzelnek rá, de ő egy díszletmadáron leereszkedve, sorra kilövi a banditákat, miközben a fél raktár már lángokban áll a sorozatos robbanások következtében. Bandavezér: „Ez a rohadék baromira profi, ezért letépem azt a kibaszott fejét! Mit bámultok hülye állatok?” 23:03:27-23:03:54 Chance legkevesebb húsz lövést ereszt az egyik bandatagba, majd egy rúgással a nyakát is eltöri. Jól hallani a reccsenést, miközben a lövések becsapódása ütötte sebek jól láthatók. 23:04:30-23:04:39 Chance társa nyíllal nyakon lő egy embert. A kamera közelről mutatja a véres, átlőtt nyakú áldozatot, aki nyöszörögve dől el. 23:08:31-23:09:22 Chance egy lövéssorozattal megöli a bandavezér első emberét. A kamera lassítva mutatja a golyók becsapódása következtében rángatódzó testet és az agonizáló arcot. Összefoglalva elmondható, hogy a naturális ábrázolásmód, a hidegvérrel elkövetett, brutális tettek halmozott bemutatása párosult aggályos üzenettel, amely indokolttá teszi a műsorszám IV. kategóriába történő átsorolását. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2008. december 8-án kelt levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A Műsorszolgáltató a felhívásnak 2008. december 23-án érkezett válaszlevelében tett eleget. A TV2 eljárási észrevételei: „A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a megküldött felhívás nem tartalmaz adatot arra vonatkozóan, hogy az eljárás pontosan mikor indult, illetve, hogy mi az ügyfajtára vonatkozó ügyintézési határidő. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: „Ket”) 29. § (3) és (5) bekezdései az erre vonatkozó tájékoztatást a hatóság számára kötelezettségként írja elő. A törvényhely értelmében a T. Hatóságnak az eljárás megindításától számított 5 napon belül értesítenie kellett volna a Műsorszolgáltatót az eljárás megindításának a tényéről. A T. Hatóság tájékoztatása szerint az ellenőrzés az ORTT 2826/2007. (XII.12.) számú határozatában foglaltak szerint kerül lefolytatásra. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a megküldött felhívás azonban nem tartalmaz konkrét adatot arra vonatkozóan, hogy az eljárás pontosan mikor indult. Ebben a körben a Műsorszolgáltató külön is hangsúlyozni kívánja, hogy a T.- Hatóság és a Műsorszolgáltató közötti közigazgatási jogviszony keretében megvalósuló ellenőrzés nem
4
minősül a Ket. 29. (4) bekezdése szerinti „folyamatos” ellenőrzésnek. A T. Hatóság egy korábbi ügyben meghozott határozatában a Műsorszolgáltató ugyanezen tárgyú észrevételével kapcsolatban fejtette ki azt, hogy a T. Hatóság nyilatkozattételre felhívása nem minősül a Ket. 29. §-ában meghatározott értesítésnek, mert a T. Hatóság a műsorszolgáltatóknál folyamatos ellenőrzési feladatot ellátó hatóság, amelyet a Ket. 29. § (4) bekezdésének c.) pontja alapján a jelen ügyben nem terhel az eljárás megindításáról szóló értesítési kötelezettség. A Ket. nem definiálja a folyamatos ellenőrzés fogalmát, azonban a közigazgatási jog művelői, azaz a közigazgatási jog tudománya és maga a gyakorlat különbséget tesz rendszeres és folyamatos ellenőrzés között. Folyamatos ellenőrzésről akkor beszélünk, ha a hatóság megszakítások nélkül, azaz folyamatosan; az adott jogalany minden egyes, a jog által is szabályozott cselekményét kötelező jelleggel ellenőrzi, vizsgálat tárgyává teszi. Ezzel szemben rendszeres az ellenőrzés, ha a hatóság alkalmanként visszatérően, szúrópróbaszerűen végez vizsgálatot, mint pl. a T. Hatóság, mely a műsorszolgáltatót nem folyamatosan, hanem alkalomszerűen, egy-egy műsorszámra, avagy bizonyos műsortípusokra kiterjedően teszi ezt és akkor sem minden, a jogszabályban, avagy a Műsorszolgáltatási Szerződésben meghatározott aspektusból, hanem csak egy, vagy néhány ellenőrzési szempont alapján. Tekintve, hogy az általánosan elfogadott fogalom-meghatározás alapján a T. Hatóság nem tekinthető „folyamatos” ellenőrzési feladatot ellátó közigazgatási szervnek, így a Ket. 24. § (4) bekezdésének c.) pontja alapján sem mentesül a Ket. 29. § (3) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettsége alól. Kérjük tehát a T. Hatóságot a fentiekkel kapcsolatban, hogy szíveskedjék tájékoztatást adni részünkre arról, hogy az eljárás pontosan milyen eljárási cselekménnyel és mikor indult. Ebben a körben kívánunk rámutatni arra a nem elhanyagolható jelentőségű körülményre, hogy a szóban forgó műsorszámot a műsorszolgáltató folyó év július 31. napján sugározta, a T. Hatóság levele pedig december 8. napján kelt. Álláspontunk szerint semmilyen törvényes lehetősége nincsen a t. Hatóságnak majd’ öt hónappal a sugárzást követően eljárást indítani egy műsorszámban megvalósítani vélt jogsértéssel összefüggésben. Ez az eljárás a műsorszolgáltató jogkövető magatartásának már a lehetőségét is teljesen kizárja és sérti a jogbiztonságot. Kérjük ezért a t. Hatóságot, hogy szíveskedjék tájékoztatást adni arról, hogy az eljárás megindulását követően milyen eljárási cselekmények történtek a december 8-i levél megírásának napjáig, amelyek megakadályozták az eljárás határidőn belül való lefolytatását. Határozott, korábbi eljárásokban is felhozott álláspontunk szerint pedig a sugárzás óta eltelt igen jelentős időre tekintettel a T. Hatóság jogszerűen nem marasztalhatja el a műsorszolgáltatót. Előadjuk továbbá, hogy a T. Hatóság utólagos szankcionálási gyakorlata – amint arra már többször is felhívtuk a figyelmet – a konkrét esetben ténylegesen is ellehetetleníti a műsorszolgáltató részéről a jogkövető magatartás tanúsítását. A műsorszolgáltató ugyanis a szóban forgó műsorszámot a 2008. december 8-i sugárzást megelőzően már öt (!) alkalommal sugározta ugyanebben a formában, a hatályos szabályozás szerinti III. korhatár-kategóriába (vagy annak az adott sugárzás időpontjában megfelelő kategóriába) soroltan. A korábbi sugárzási időpontok a következők voltak: 1998.10.03. 20.00 óra 1999.07.30. 20.00 óra 2000.05.30. 21.00 óra 2006.03.23. 21.00 óra 2007.05.22. 21.00 óra
5
A fenti sugárzásokkal, az akkor alkalmazott – a jelenlegivel azonos - besorolással kapcsolatban a T. Hatóság soha nem emelt kifogást, így álláspontunk szerint a műsorszolgáltató jóhiszeműen, magatartását a törvényeknek megfelelőnek tudva sugározta a műsorszámot a III. kategóriába tartozóként. Határozott álláspontunk szerint, amennyiben a T. Hatóságnak a legutolsó sugárzási időpontot követően megváltozott a tárgybeli filmalkotás besorolásával kapcsolatos álláspontja, úgy a jóhiszeműség és a feleket terhelő együttműködési kötelezettség jegyében erről – a változtatás részletes indokaival együtt – kötelessége lett volna értesíteni a műsorszolgáltatót. Utólagosan is kérjük ezért a T. Hatóságot, szíveskedjék minket tájékoztatni azokról a körülményekről, amik miatt eddigi álláspontját megváltoztatva most már csak a IV. kategóriába soroltként tartja jogszerűen sugározhatónak a vitatott műsorszámot. Ennek hiányában álláspontunk szerint a korábbi sugárzások hallgatólagos elfogadására tekintettel a T. Hatóság nem jogosult elmarasztaló határozatot hozni a műsorszolgáltatóval szemben a jelen ügyben.” A TV2 érdemi észrevételei: „A Műsorszolgáltató által sugárzott, vitatott műsorszám egy 1993-as John Woo alkotás. A film keletkezése óta eltelt tizenöt évben a műfaj a tárgybeli műsorszámhoz képest hatalmas fejlődésen ment keresztül, mind a látvány, illetve egyéb audiovizuális hatások, mind a feldolgozott témák tekintetében. 2008-ban egy 1993-as akciófilm egy átlagos tizenévesből félelmet, vagy bármilyen neurotikus tüneteket a legritkább esetben vált ki, ezért álláspontunk szerint nem indokolt a magasabb korhatári besorolás alkalmazása. Egy mai átlagos tizenéves számtalan, a tárgybeli filmalkotásban fellelhető, a T. Hatóság által problémásnak ítélt jelenetnél összehasonlíthatatlanul erőszakosabb, „durvább”, agresszívebb jelenetet lát és él át virtuálisan a mindennapjaik részét képező számítógépes játékokon, internetes videomegosztó portálokon és egyéb interaktív applikációkon keresztül. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a műsorszám műfaja és a gyártási évéből adódó „elavultsága”, valamint a védett korosztály tagjainak képessége a realitás és a fikció megkülönböztetésére, illetve a való életnek és a tárgybeli alkotásnak a filmes műfajból eredő, más szórakoztató eszközökhöz képest óriási távolsága egyértelművé teszik azt, hogy a kiskorúak a műsorszám megtekintése során a látottaktól el tudtak határolódni, különösen arra való tekintettel, hogy a 16 éven aluli fiatalok számára a film megtekintése egyáltalán nem ajánlott. A Műsorszolgáltató azonban maga is úgy ítélte, hogy a műsorszám olyan jeleneteket is tartalmaz, amelyek félelmet kelthetnek, ezért mindenképpen indokoltnak tartotta a III. kategória alkalmazását – ennek indokolása a jelen eljárás keretében nyilván szükségtelen. Ugyanakkor a kategorizálásnál figyelembe vett szempontok mérlegelése alapján szükségtelennek tartotta a IV. kategória alkalmazását. A Műsorszám minősítésénél szem előtt tartotta, azt, hogy ifjúság eszményképeket keres, amely számára követendő példa lehet, a televíziós hősök pedig azonosulási igényt ébreszthetnek. Ebből következően vette figyelembe az ORTT vonatkozó iránymutatását, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy a főhős által alkalmazott erőszak, erkölcsileg igazolható legyen, tehát a főhős a „jó” oldalán harcoljon. Ezen szempontok alapján a Műsorszolgáltató arra a következtetésre jutott, hogy a Műsorszám az Rttv. szerinti III. kategóriába sorolandó. A megítélés során figyelemmel kell lenni a Műsorszám konkrét tartalmára is, hiszen a hatósági ellenőrzés megállapításaiban felsorolt, a történeti összefüggésből kiszakítva leírt erőszakosnak tartott jelenetek felsorolásával a felhívás olyan látszatot kelt, mintha a Műsorszám alapvetően erőszakosnak vélt jelenetek öncélú sorozatából állna.”
6
A Testület álláspontja az eljárási kifogásokkal kapcsolatban: A közigazgatási szervek eljárására vonatkozó korábbi szabályozáshoz képest új jogintézmény a Ket.-ben az értesítési kötelezettség. Célja annak biztosítása, hogy az ügyfél valóban élhessen az őt megillető eljárási jogokkal. A Ket. 29. § (4) bekezdése taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amikor mellőzhető az eljárás megindításáról szóló értesítés: „Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, b) az egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára, c) az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot, d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.” Az ORTT a joghatósága alá tartozó Műsorszolgáltatók működését folyamatosan ellenőrző hatóság. A Testület feladatait meghatározó Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pont értelmében „a Testület ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat”. Az ellenőrzés a TV2 teljes műsoridejéből havonta sorsolással kiválasztott napokra és műsoridőre terjed ki, ez az oka annak, hogy a film leadása a 2008. december 8-i sugárzást megelőző öt alkalommal nem került szankcionálásra. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés tartalma és célja a Műsorszolgáltató által is ismert, álláspontunk szerint a Testületnek lehetősége van a fentebb idézett rendelkezés c) pontja alapján az értesítés mellőzésére. A Testület eljárása két részből áll: a Monitoring Szolgálat ellenőrző tevékenységéből, ami önmagában nem minősül közigazgatási aktusnak, és a szankció alkalmazására irányuló eljárásból, amelynek során a Testület közigazgatási szervként jár el (szankció alkalmazására csak a közigazgatási eljárási szabályok keretei között kerülhet sor). A Testület azzal tesz eleget az eljárási kötelezettségeinek, hogy a Monitoring Szolgálat által az ellenőrzés eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait (a rendelkezésére álló bizonyítékokat) megküldi a Műsorszolgáltatónak, egyben felhívja, hogy 8 napon belül az ügyben nyilatkozatot tehet, ellenkező esetben a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Tekintettel arra, hogy nem minden, a vizsgálati jelentésben jelzett eset miatt kerül sor eljárás indítására, a hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye, vagyis az eljárás kezdő időpontja a nyilatkozattételre felhívó, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat ismertető dokumentum megküldésének időpontja (a nyilatkozattételre felhívó levél kelte). Mivel ezzel az irattal az ORTT minden, az ügyben addig keletkezett bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről, maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. Az ügyintézési határidő a Ket. 33. § (5) bekezdés alapján az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. A Testület álláspontja az érdemi kifogásokkal kapcsolatban: A Testület álláspontja szerint a műsorszám nem felelt meg a III. kategória követelményeinek, tekintettel arra, hogy a műsorszám műfaja akció-thriller, melynek központi témája az erőszak. A Testület véleménye szerint a filmben a legsúlyosabb erőszaktípus, a hidegvérű gyilkosság többféle módja direkt módon jelent meg, az agresszív jelenetek keltette feszültség mindvégig magas volt. A film végén az akciójelenetek számos robbantással, lövöldözéssel és gyilkossággal követték egymást. A filmben továbbá társadalmilag káros témaként jelent meg
7
a pénzért folytatott embervadászat és az önkényes igazságszolgáltatás, amely a feldolgozásmódjánál fogva a szerényebb tapasztalattal rendelkező fiatal nézők erkölcsi fejlődését károsan befolyásolhatta. Különösen problémás, hogy a bemutatott filmben az azonosulási mintaként szolgáló főszereplő módszereit tekintve olykor közönyösen, erkölcsileg nem igazolható módon hajtotta végre az erőszakos tetteket (hidegvérű módon, cinikus közönnyel, az emberi életet semmibe véve). A filmben az erőszak, mint a konfliktusok megoldásának bevált és jogos eszköze jelent meg, valamint a műsorszám önkényes igazságszolgáltatást propagált. A film további problémás elemének számított, hogy a negatív szereplők viselkedésében többször megjelent a másik ember szenvedése, halála fölött érzett öröm, elégedettség, sőt a hidegvérű közöny még a pozitív hős magatartására is jellemző volt, ami társadalmilag káros magatartásmintát közvetített a fiatal nézők felé. A Fővárosi Bíróság 24.K. 32571/2005/6. sz. ítéletében kimondta: „…a Műsorszolgáltatónak egy-egy műsorszám minősítése kapcsán vizsgálnia kell a műsorszámban feldolgozni kívánt témát, a feldolgozás módját és eszközeit. (…) A bíróság meglátása szerint a törvényi tényállásnak a „különösen azáltal, hogy” fordulata arra mutat, hogy a törvényalkotó szerint az erőszak és a szexualitás eleve olyan magatartásformát képvisel, amely – az ábrázolás mikéntje, illetőleg az ábrázolás kontextusától függően – károsan hathat a kiskorúak egészséges fejlődésére.” A Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf. 27.074/2004/3. sz. ítéletében megállapította, hogy: „A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell azt elemezni…” A Fővárosi Bíróság a 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében kimondta: „a minősítésnél a Műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítéletéből is egyértelműen kitűnik azon bírói álláspont, miszerint a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén csak a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A Testület, a film IV. kategóriába való sorolásának alátámasztásaként megtekintette az IMDb (Internet Movie Database) 1 , televíziós műsorokról szóló online információs adatbázist, amely a Tökéletes célpont (Hard Target) című film különböző országokban alkalmazott korhatárbesorolását is tartalmazza. Ebből néhányat az alábbiakban ismertetünk: Iceland: 16 Netherlands: 16 Norway: (Banned) (uncut european version) (1993-2003) (cinema release) South Korea: 18 Philippines: R-18 Malaysia: 18SG (tv rating) - Malaysia: (Banned) Argentina: 16 Australia:MA (original rating) - Australia: R (DVD rating) Finland: K-18 1
http://www.imdb.com/title/tt0120780/
8
Germany: 18 Ireland: 18 New Zealand: R18 Norway: 18 (video premiere) Portugal: M/16 Singapore: NC-16 Spain: 18 UK: 18 USA: R Germany: BPjM Restricted A Filmirodának a Testület honlapján a megjegyzés rovatban olvasható besorolása az alábbiak szerint rendelkezik: „Az FSK 16 erőteljesen vágott változat (kb. 70 perc), az FSK 18 verzió indexre került 1994-ben.” A fentiekre és arra a tényre való tekintettel, hogy a film egyes országokban „tiltólistán szerepelt” a Testület úgy véli, az MTM-SBS Televízió Zrt. nem megfelelő korhatári kategóriába sorolta a 2008. július 31-én 21 óra 26 perctől sugárzott Tökéletes célpont c. filmet, ezért álláspontja szerint megsértette az Rttv. 5/B. § (4), 5/C. § (3) és 5/A. § (2) bekezdéseit. „5/B. § (4) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott. 5/C. § (3) A IV. kategóriába sorolt műsorszám csak 22.00 és 05.00 óra között tehető közzé, megfelelő jelzés feltüntetése mellett. 5/A. § (2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” A Műsorszolgáltató 2008. január 1-e óta az általa vetített filmekkel huszadszor sértette meg az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit. A Testület a Műsorszolgáltató azon érvelését, hogy a film az elmúlt években több alkalommal, szankcionálás nélkül sugárzásra került, a kiszabásra javasolt szankció (típusa) körében értékelte, hiszen álláspontja szerint a Műsorszolgáltató okkal gondolhatta, hogy ez a klasszifikáció helyénvaló, ezért a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések ismételt megsértése miatt jelen esetben az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. 112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.
9
Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. február 4.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Wéber János s.k. az ülést vezető soros elnök
10
