2007. (XI. 9. MÁV Ért. 33.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás. a lakásértékesítés rendjéről

33. szám

122. évfolyam

2007. november 9.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 29/2007. (XI. 9. MÁV Ért. 33.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a lakásértékesítés rendjéről (a MÁV ZRt. tuladonában álló lakásokra vonatkozóan)............................................................. 30/2007. (XI. 9. MÁV Ért. 33.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás az ingatlanhasznosítási döntéseket megalapozó szakági állásfoglalások kiadásának rendjéről ........................................ 31/2006. (XI. 9. MÁV Ért. 33.) VIG. sz. vezérigazgatói uatsítás az ingatlanértékesítés rendjéről ............................................. 32/2007. (XI. 9. MÁV Ért. 33.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás az ingatlanok bérbeadásának rendjéről .................................

1357 1364 1373 1411

Utasítások

2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

29/2007. (XI. 9. MÁV Ért. 33.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a lakásértékesítés rendjéről (a MÁV ZRt. tuladonában álló lakásokra vonatkozóan)

2.1. A szabályzat hatálya kiterjed a MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. valamennyi szervezeti egységére, vezető tisztségviselőjére, vezérigazgatójára és munkavállalójára. 3.0 AZ ÉRTÉKESÍTÉS FELTÉTELEI:

A MÁV Zrt. tulajdonában lévő lakások és házingatlanok (továbbiakban lakások) értékesítését – Þgyelemmel a jelenleg érvényben lévő 81/1995. (MÁV Ért. 50.) Vagyg. Ig. sz. és az azt módosító 53/1996. (MÁV Ért. 26.) Vagyg. Ig. sz. utasításokban foglaltakra és a MÁV Zrt. Igazgatóságának 131/2007 (10. 02.) határozatára, az alábbiak szerint szabályozom. 1.0 A SZABÁLYZAT CÉLJA 1.1. A szabályzat célja társasági szinten meghatározni a lakásértékesítési folyamatok szabályait – az ingatlangazdálkodási stratégia alapján- és az ezekhez kapcsolódó feladatokat.

3.1. A MÁV Zrt. lakásállományának mindazon részét értékesíteni kell, amelyre gazdasági, stratégiai, vasútfejlesztési szempontból nincs szükség és megfelelnek az eladhatóság műszaki feltételeinek. 3.2. A MÁV Zrt. tulajdonában álló lakásokat és a hozzá tartozó építmények értékesítését (pl. garázs, melléképület, kert, kerítés stb.) a DHL szerinti döntésre jogosult engedélyezi 3.3. A telekalakításról szóló 85/2000 (XI.8.) FVM rendeletben és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (12.20.) Kormányrendelet és az 1997. évi LXXVIII tv. (Étv.) előírt feltéte-

1358

A MÁV ZRt. Értesítője

lek fennállása esetén azok a MÁV Zrt. tulajdonában álló lakások értékesíthetők, amelyeknél az alábbiakban felsorolt további feltételek teljesülnek: 3.3.1. Az épületre és a hozzátartozó területre vasútfejlesztési szempontból nincs szükség. 3.3.2. A 253/1997 (XII.20.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően elhelyezkedő házingatlan értékesítésére az összes műszaki feltétel gondos mérlegelése után az alábbiak szerint adható engedély:

33. szám

3.5. Nem értékesíthető, ha a lakás – az állomás területén (az állomás bejárati jelzőivel határolt terület) található, kivéve, ha a házingatlan nem ékelődik be az állomási terület üzemi épületekkel beépített részébe, és ezzel megfelel az önálló telekalakítás szabályainak. – útátjáró látási háromszögében van, bontandó, illetve vasútbiztonsági szempontból értékesítése nem ajánlott. 4.0 A VÁSÁRLÁSRA JOGOSULTAK KÖRE

3.3.2.1. Az épülethez tartozó terület a vasút üzemi területével nem függ össze vagy attól ingatlan-nyilvántartásilag és természetben kerítéssel is leválasztásra kerül ( vagy került), továbbá közterületről, illetve közforgalom előtt megnyitott MÁV útról megközelíthető. 3.3.2.2. Az épülethez tartozó víz, villany, csatorna és egyéb közmű ellátás a MÁV hálózattól leválasztható. A leválasztással járó költségek részben a vevőket, részben a lakásértékesítés költség keretét terhelik, az e pontban leírtak szerint. A vevőkre terhelhető részt esetenként és olyan mértékben kell meghatározni, hogy az ne képezze az értékesítés akadályát. 3.3.2.3. Függetlennek tekinthető a közmű ellátás, ha az a közüzemi hálózattal közvetlen kapcsolatban van. 3.3.2.4. Leválasztottnak tekinthető a közmű ellátás, ha az a MÁV saját hálózatával van kapcsolatban, de a fogyasztás hitelesített mérőórával (almérővel) mérhető. 3.3.2.5. Az elidegenítendő épületet kiszolgáló – mérő óra előtti – közművezeték üzemeltetésére és fenntartására a lakóközösségnek külön közműszolgáltatási megállapodást kell kötni. 3.3.2.6. Telepszerű házingatlanok elidegenítése esetén a telken belüli közműhálózat üzemeltetője az elidegenítés után – lakóközösség- Átadásról szóló külön megállapodás alapján az önkormányzat. – „Egyéb műszaki megoldás hiányában külön közműszolgáltatási megállapodás útján, ideiglenes jelleggel maradhat a MÁV Zrt. A közműszolgáltatási megállapodást a Pálya, Híd és Magasépítményi Szakigazgatóság Magasépítményi Divíziójával jóvá kell hagyatni.” 3.3.3. Az értékesítés nem teszi szükségessé útátjáró létesítését vagy a pályatesten történő közlekedést. 3.3.4. Ipari, közlekedési területen lévő lakás esetén a területileg illetékes önkormányzat a területet lakóterületté, vagy intézmény területté minősíti át.

4.1. A megvásárlásra elsősorban jogosultak a bérlők, illetve használók (függetlenül attól, hogy vasúti dolgozó, nyugdíjas vagy sem) a következő sorrend szerint: 4.2. A bérlő, a bérlőtárs, a társbérlő és a lakásban lakó olyan lakás használó, aki korábban bérlő volt (továbbiakban: bérlő); 4.3. A bérlő leszármazottja vagy örökbe fogadott gyermeke; 4.4. A bérlő élettársa, ha az eladási ajánlat megtételét megelőző egy év óta a bérlővel állandó jelleggel együtt lakik; 4.5. A lakást a 4.1.-4.3. pontban említettek együttesen is megvásárolhatják; 4.6. A bérlő vagy élettárs a lakást a leszármazottja vagy az örökbe fogadott gyermeke részére is megvásárolhatja; 4.7. Amennyiben a lakáshasználó személy a 4.1.- 4.7. pontokban foglaltaktól eltérő feltételek mellett tartózkodik a lakásban, úgy a lakást a 4.8. pontban meghatározott kívülállóként veheti meg; 4.8. Amennyiben a 4.1.-4.7. pontban említettek a házingatlan megvásárlására vonatkozó ajánlattal nem éltek, a házingatlant bármely más személy (a továbbiakban kívülálló) – 1 éves türelmi idő leteltét követően- megvásárolhatja. 4.9. A kívülállók számára értékesítendő lakott, valamint a lakásgazdálkodási szempontból felhasználni nem tervezett üres lakások értékesítésére a lakás értékesítőknek pályázatot kell kiírni. 4.9.1. A pályázati feltételeket sajtó vagy a helyben szokásos más tájékoztató eszköz útján 30 napos határidővel nyilvánosan meg kell hirdetni. 4.9.2. A lakást a legkedvezőbb ajánlatot adó pályázó veheti meg.

33. szám


4.9.3. Amennyiben a pályázatra a MÁV Zrt. munkavállalója is jelentkezik, azt azonos feltételek esetén más pályázóval szemben elsőbbség illeti meg. 4.9.4. A pályázatokat a MÁV Vagyonkezelő ZRt. arra feljogosított szervezete írja és a beérkezett pályázatokat döntésre előkészíti. A pályázat nyerteséről az a DHL szerint döntésre jogosult dönt. 5.0 A LAKÁSÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMAT 5.1. A 3. pont szerinti feltételek megléte esetén a lakás szolgálati lakás, illetve bérlakás jellegétől függetlenül elidegeníthető. 5.2. A lakásértékesítést a MÁV Vagyonkezelő ZRt. végzi és koordinálja. Az elidegenítésre kerülő lakás megvásárlására kizárólag a lakbér, közüzemi díj és egyéb hátralék pénzügyi rendezését követően kerülhet sor. Az erre vonatkozó tájékoztatást az illetékes MÁV ZRt szervezeti egység köteles a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére 8 napon belül megküldeni. 5.3. Az értékesítés a lakásvásárlási ajánlattal, a 3. pontban rögzített feltételek fennállásának vizsgálatával indul. 5.4. Ha a lakás a műszaki vizsgálat során megfelel az értékesíthetőségi feltételeknek az értékesítést előkészítő köteles lefolytatni a szakági egyeztetéseket a Szakági Állásfoglalások Rendjéről szóló utasítás szerint. 5.5. A kétlakásos, vagy annál nagyobb lakóépületet előzetesen társasházzá kell alakítani, a társasház törvényben rögzített szabályok szerint. A vasútüzemi területen lévő ingatlanok esetén kizárólag önálló helyrajzi számra helyezésüket követően kezdhető meg az értékesítés. 5.6. A terület megosztása esetén el kell készíteni és jóvá kell hagyatni a területmegosztási vázrajzot. A megosztásnál Þgyelembe kell venni a lakók méltányolható érdekeit, a telek nagyságának az egyes lakások vételárára gyakorolt hatását, a közművek elhelyezkedését, végül, de nem utolsó sorban a fennmaradó részingatlan a MÁV Zrt. érdekeinek megfelelő további hasznosíthatóságát. 5.7. Be kell szerezni a házingatlan tulajdoni lapjának másolatát. 5.8. El kell készíteni (vagy beszerezni) a lakóépület alaprajzát, amely szintenként tartalmazza a benne lévő lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket. 5.9. Műszaki leírást kell készíteni, melynek kötelezően tartalmaznia kell az ingatlan – nyilvántartási adatokat, az épület műszaki állapotának és jellemzőinek szakszerű, de közérthető leírását, közös, valamint a lakók tulajdonába kerülő helyiségek, illetve lakások adatait.

1359

5.10. A közműveket a 3.3.2.2. pont alapján le kell választani. 5.11. El kell készíteni a társasház alapító okiratot annak előírás szerinti tartalmi mellékleteivel együtt. 5.12. Az elkészült alapító okiratot az DHL szerint arra jogosult írja alá és a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. 6.0 A lakások a helyi forgalmi érték és lakottság értékesítés időpontjában Þgyelembe vehető, tényleges mértéke Þgyelembevételével kialakított vételáron idegeníthetők el. 6.1. A forgalmi értéket (üres lakásra vonatkozóan) szakértői képesítéssel rendelkező szakértő által készített szakvélemény alapján kell meghatározni a MÁV Vagyonkezelő ZRt, illetve arra feljogosított szervezeti egysége megrendelése alapján’. 6.2. A lakások eladási árát – a forgalmi értékbecslést követően a MÁV Vagyonkezelő ZRt, illetve azon feljogosított szervezeti egységei állapítják meg, amelyek területén az elidegenítésre kerülő házingatlan található. A megajánlható vételár a forgalmi érték alapján a lakottság Þgyelembevételével megállapított érték, melynek meghatározása szintén az értékbecslést végző szakértő feladata. Az értékbecslésben külön kell szerepeltetni az ingatlan építmény-, illetve telekrészének értékét. 6.3. Amennyiben a lakást a 4. pontokban felsoroltak szerint ténylegesen MÁV dolgozó, MÁV nyugdíjas (öregségi, rokkantsági, özvegyi), a MÁV többségi részesedésével létrehozott kft-k dolgozója, Vasutas önsegélyező Egyesület, Vasutas Érdekvédelmi Szervezet, Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság, vasutas kultúr- vagy sport intézmény dolgozója, a Vasutas Gyermekalapítvány és Zenekari Alapítvány munkavállalója (továbbiakban vasutas bentlakó) a saját részére vásárolja meg, a teljes vételár 10%-át, nem vasutas bentlakó vásárlása esetén a teljes vételár 20%-át kell az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben megÞzetni. 6.4. Amennyiben a 6.3. pont szerinti vevő a szerződés megkötésekor a vételár részletén felül egy összegben további vételárrészt is teljesít, a kötelezően előírt beÞzetést meghaladó rész felett 40%-os Þzetési kedvezményben részesül. 6.5. A vételár hátralékának a szerződésben vállalt határidő előtti teljes kiegyenlítése esetén – amennyiben a hátralék mértéke a teljes vételár 20%-át eléri – a vevő részére a vételár hátralékából 40%-os Þzetési kedvezményt kell adni. 6.6. A vételár hátralék kiegyenlítésének időtartama általában legfeljebb 10 év, de különösen indokolt esetben

1360


max. 25 év, melyet az adásvételi szerződésben kell meghatározni. A törlesztő részlet összege nem lehet alacsonyabb, mint a szerződés megkötésének időpontjában érvényes lakbér, illetve lakáshasználati díj mértéke. 6.7. A vételár hátralék kiegyenlítése idejére az adós kamatot köteles Þzetni, melynek mértéke: a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező. 6.8. Amennyiben a lakást kívülálló vásárolja meg beköltözhető állapotban a vételár a helyi forgalmi érték teljes összegénél kevesebb nem lehet. 6.9. A lakáson fennálló és elismert bérbeszámítási jog esetében a forgalmi értéket a még beszámítható összeggel csökkenteni kell. Amennyiben a lakást nem a bentlakó veszi meg, az új tulajdonos köteles a bérlőt megillető bérbeszámítási jog kielégítését a szerződésben átvállalni. 6.10. Amennyiben a bérlő a lakással kapcsolatban saját költségén, forgalmi értéket növelő olyan munkát végzett, amelynek költségei részére nem, vagy csak részben térülnek meg, a munkákat – a bérlő igazolása alapján – a forgalmi érték megállapításakor Þgyelmen kívül kell hagyni teljes egészében, illetve a még meg nem térült rész arányában. 6.11. A MÁV Zrt. tulajdonában lévő lakások vételárának kiegyenlítéséhez kárpótlási jegy nem használható fel. 7.0 A társasházzá alakítást követően a kialakított eladási ajánlatot a MÁV Vagyonkezelő ZRt., illetve az arra feljogosított szervezeti egysége teszi meg. Az ajánlatban

33. szám

az ingatlannal kapcsolatos minden lényeges körülményről (eladási és Þzetési feltételek, határidők, türelmi idő stb.) a vevőt tájékoztatni kell. 7.1. A lakásvásárlásra jogosult személy, köteles az ajánlat kézhezvételét követő 90 napon belül nyilatkozni. A határidő elmulasztása az ajánlat elutasítását jelenti, az erre jogosult Þgyelmét az ajánlatban erre fel kell hívni. Amenynyiben az ajánlat elfogadásra került az abban foglalt vételi kondíciók véglegesek, utólag nem változtathatók. 7.2. Az adásvételi szerződést MÁV Vagyonkezelő ZRt. illetve az általa megbízott arra jogosítvánnyal rendelkező készíti el. 8.0 Az adásvételi szerződés alapján „Ingatlan kiadási jegy”-et kell kiállítani és az értékesítés időpontjának megfelelően a mindenkori MÁV Zrt. nyilvántartást rendezni. 9.0 Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 10. Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 81/1995 (MÁV Ért. 50.) és az azt módosító 53/1996 (MÁV Ért. 26.) sz. Vagyonigazgatói utasítások hatályukat vesztik. Azokban az esetekben, ahol már a hatályba lépést megelőzően az ajánlat elfogadásra került, illetve az ajánlat kiküldésre került, de az azt követő 90 nap még nem telt le, jelen utasítás előtti szabályok érvényesek. Heinczinger István s. k. vezérigazgató

33. szám


1361

1. számú melléklet Ingatlan adásvételi szerződés tervezete ADÁSVÉTELI SZERZÔDÉS amely létrejött egyrészről a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1062 Budapest, Andrássy út 73-75.; cégjegyzékszáma: 01-10-042272, statisztikai számjegye: 10856417-6010-114-01, adószáma: 10856417-6321-114-01) képviseletében a 2007 05.18. napján kelt Meghatalmazás alapján megbízott MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1066 Budapest, Teréz krt. 62.; cégjegyzékszám: 01-10-043537, statisztikai számjel: 12287079-7020114-01., adószáma:12287079-2-42., képv.: Nagy István vezérigazgató) mint eladó (továbbiakban: Eladó) másrészről név / ln., an., szül. hely/idő, lakik, személyi azonosító jele: / jogi személy esetén: (név, székhely, cégjegyzékszám, statisztikai számjegy, képviselő) mint Vevő (továbbiakban: Vevő) 1.) Eladó tulajdonában áll a ………… ingatlannyilvántartásban ……… hrsz-on felvett, …… szobás, …… nm alapterületű öröklakás a közös tulajdonban maradó részekből ……. /10.000 tulajdoni hányaddal, mely természetben a ………………………………….. alatt található, Vevő által ismert állapotban, annak felszerelésével és tartozékaival (a továbbiakban: Ingatlan) Az Eladó eladja, Vevő pedig megvásárolja a fent megjelölt Ingatlant. 2.) A szerződés tárgyát képező ingatlan forgalmi értéke beköltözhető állapotban …………….Ft, azaz forint, vételára……………….. Ft,azaz forint. A vételár arra tekintettel került kialakításra, hogy az Ingatlant bérlô/nem bérlő vásárolja meg. 3.) Felek megállapítják, hogy az Ingatlan tulajdoni lapján elintézetlen széljegy nincs.) Felek megállapítják, hogy az Ingatlanon – a tulajdoni lap tanúsága szerint – az alábbi terhek vannak: *a nem releváns rész törlendő 4.) Fenti vételárból Vevő jelen szerződés aláírásával egyidejűleg megÞzetendő 10%/20%-ot, azaz …………………… Ft, azaz ……………………….. forintot a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság …………………. számú bankszámlájára beÞzette és az errôl szóló Þzetési bizonylatot bemutatta. Ezen összeget felek foglalónak tekintik és nyilatkoznak, hogy a foglaló jogi természetével tisztában vannak. A vételár fennmaradó részét, Ft-ot és annak kamatait ………. hónap alatt tartozik megÞzetni a fentebb jelzett bankszámla javára. A kamat mértéke a vételár hátralék után ……. %. Ennek megfelelően a törlesztőrészlet ……………….. Ft, azaz …………… forint, ezen összegek magukban foglalják az esedékes vételárhátralékot és a ……… % mértékű kamatot. Vevő hozzájárul ahhoz, hogy az Eladó szerződésmódosítás nélkül jogosult egyoldalúan megváltoztatni a havi törlesztőrészleteket abban az esetben, ha a Vevő a teljes vételárhátralékot el nem érő többletbeÞzetést teljesít az előírthoz képest.) Felek rögzítik, hogy Vevő a 2. pontban meghatározott teljes vételárat megÞzette jelen szerződés aláírásával egyidejűleg.

1362


33. szám

Amennyiben Vevő a havonkénti Þzetési kötelezettségét nem átutalási postautalványon (csekken) teljesíti, úgy a számláját kezelő pénzintézet felé köteles haladéktalanul intézkedni a törlesztőrészletek módosítása iránt. Felek megállapodnak abban, hogy 30 napot meghaladó Þzetési késedelem esetén Eladó jogosult Vevőhöz intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozatával az adásvételi szerződéstől a foglaló jogkövetkezményeinek alkalmazása mellett elállni. 5.) Az Eladó a szerződéskötést megelőzően ismertette a Vevővel az Ingatlan műszaki leírását, a társasház alapító okiratát és az épület jellemzését, valamint alapvető adatait tartalmazó értékelést. Vevő kijelenti, hogy ismeri az ingatlan adottságait, műszaki állapotát, így annak esetleges hibái, hiányosságai okán semmiféle igényt nem támaszt. Eladó a kellékszavatosságot kizárja. Vevő nyilatkozik, hogy az ingatlant ismert állapotban vásárolta meg, annak elhelyezkedésével az esetleges ebből fakadó környezeti és zajártalmakkal tisztában van, ebből kifolyólag eladó felé semminemű igényt nem támaszt, felek az ily módon esetlegesen felmerülő szavatossági igényeket kizárják. Felek rögzítik, hogy a vasút rendeltetésszerű üzemeltetésével együtt járó tevékenységből adódó károk (különösen tűzkár, rázkódásból eredő épületrongálódás,stb.) viselésére vevő köteles, ebből kifolyólag eladó felé semminemű kártérítési követelést nem támaszt. Felek rögzítik továbbá, hogy eladó nem vállal olyan kötelezettséget, mely alapján a közforgalmú vasút tevékenységével járó hatásokat (zaj, rezgés, rázkódásból eredő épület-, tűzkár) időben korlátozná, vagy a zavaró körülmények kivédésére pótlólagos létesítményeket építene. Vevő a vasúti közlekedésből eredő zaj- és rezgésterhelést- ha ez a megengedett határértéket meg is haladja- tudomásul veszi és kifogást ez ellen semmilyen formában nem emel. Vevő vállalja továbbá, hogy a fenti körülményekről az ingatlan továbbértékesítése esetén leendő vevőt is tájékoztatja. Vevő ezúton hozzájárul ahhoz, hogy a MÁV Zrt. javára az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlan terhére térítésmentesen a vasút működéséből eredő hatások tűrésére, és az ebből eredő kártérítési, illetve kártalanítási igény kizárására szolgalmi jog kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. 6.) Vevő a birtokbaadás napjától/az adásvételi szerződés megkötésének időpontját követő hónap 1. napjától kezdve, mint tulajdonos viseli az ingatlan terheit és élvezi hasznait. E naptól kezdődően megszűnik a korábbi bérlő bérleti jogviszonya. Eladó a ……………………………………. napon belül köteles az ingatlant kiürítve birtokba adni. A kiürített ingatlan bejárásáról a Felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Vevő a birtokba adás napjától kezdve élvezi az Ingatlan hasznait, illetve viseli annak terheit. 7.) A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság az adásvétel tárgyát képező ingatlan per-, teher- és igénymentességéért szavatol. 8.) Eladó jelen szerződés aláírásával hozzájárul, hogy vevő tulajdonjoga vétel jogcímén, ……… tulajdoni arányban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.) Eladó a jelen adásvételi szerződés tárgyát képező Ingatlanon tulajdonjogát a teljes vételár számlájára történő beérkezéséig fenntartja. Eladó a teljes vételár számlájára történő beérkezését követő öt munkanapon belül bejegyzési engedélyt köteles kiadni Vevőnek, hogy az Ingatlan tulajdonjoga Vevő javára vétel jogcímén ……. tulajdoni arányban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. Eladó ezennel hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonjogának fenntartásával történő eladás tényét Vevő a jelen szerződés hatályba lépését követően saját javára az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztesse. A tulajdonjog változásának az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezettetése a Vevő kötelezettsége. Jelen szerződés aláírásával Vevő visszavonhatatlanul hozzájárulását adja ahhoz, hogy amennyiben Eladó a jelen szerződéstől a 4. pontban szabályozott módon eláll, akkor Eladó egyoldalú nyilatkozatával jogosult kérni a Földhivatalától a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének törlését és az eljárás megszüntetését.

9.)

33. szám


1363

Vevő tudomással bír arról, hogy jelen jogügyletből kifolyóan vagyonszerzési és bejegyzési illeték megÞzetési kötelezettség terheli/nem terheli. 10.) Felek rögzítik, hogy eladó a 4. pontban körülírt vételár megÞzetésének biztosítására a ……………….. Ft nagyságú vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba. Felek jelen szerződés aláírásával kifejezetten is hozzájárulnak ezen jogok bejegyzéséhez. 11.) Szerzôdô felek e szerzôdéssel kapcsolatosan felmerülô esetleges vitás kérdés elbírálására kikötik a ………………….. Városi Bíróság kizárólagos illetékességét. 12.) Vevô kijelenti, hogy cselekvôképes magyar állampolgár, ingatlanszerzési képességét sem jogszabály, sem bírói ítélet nem zárja ki és nem is korlátozza. Eladó/vevő, kijelentik, hogy magyar gazdasági társaság valamint hogy tulajdonszerzési és elidegenítési jogaik – jelen szerződésre vonatkozóan – nem korlátozottak.) A Vevő, mint külföldi tudomásul veszi, hogy a hatályos devizatörvény, illetve a végrehajtására kiadott A külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) sz. Kormányrendelet szerint az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez köteles beszerezni a területileg illetékes fővárosi, illetve megyei közigazgatási hivatal vezetőjének engedélyét. Az engedély beszerzésének határideje a szerződés megkötésétől számított 60 nap. Az engedély megszerzése, mint felfüggesztő feltétel az adásvételi szerződés hatálybalépésének feltétele*. 13.) Az Eladó képviselője – Þgyelemmel az Ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 37.§. (3) bekezdésében foglaltakra – tájékoztatja a Körzeti Földhivatalt, hogy a korábbiakban egyéb ügyben, ------ ügyszám alatt már becsatolásra került a hiteles aláírási címpéldány és a cégkivonat, így ezek ismételt csatolását jelen eljárásban mellőzi. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadóak. Jelen szerződés elkészítésével, ellenjegyzésével és az azzal kapcsolatos földhivatali eljárással a felek meghatalmazzák ………………………………………………………………. Jelen szerződés ……… eredeti példányában került aláírásra. A szerződő felek jelen okiratot – amelyet tényvázlatként is elfogadtak – elolvasták, annak tartalmát megismerték – az ügylettel kapcsolatos teljes körű jogi tájékoztatást (illeték, adózás stb. szabályai) és megértést követően – mint szerződéses akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag aláírták. ………………, 2007 …………………….. Eladó: Név szerint „Ellenjegyzem”: *a nem releváns rész törlendő ……………, 2007.

Vevő:

1364


30/2007. (XI. 9. MÁV Ért. 33.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás az ingatlanhasznosítási döntéseket megalapozó szakági állásfoglalások kiadásának rendjéről

33. szám

– az utasforgalmi területet érintő, a peronokon asztalról ill. kocsiról történő könyv, – újságértékesítési tevékenységre vonatkozó szerződések esetén. Egyebekben az illetékes szakágak állásfoglalásának beszerzése kötelező.

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA: Az utasítás célja, hogy a szakági állásfoglalások kiadásának szabályozásával, a MÁV Zrt. ingatlanhasznosítási tevékenységének bonyolítása a stratégiai célok elérése érdekében eredményes, szakszerű, gyors legyen és ezáltal a vasútüzemi tevékenységhez nem szükséges ingatlanok hasznosításából nagyobb árbevétel realizálódjon. 2.0 AZ UTASÍTÁS HATÁLYA: Az utasítás szervezeti-személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. (továbbiakban: MÁV) – illetve alapítói határozaton keresztül – a MÁV Vagyonkezelő ZRt. (továbbiakban: Vagyonkezelő) valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV tulajdonában és vagyonkezelésében lévő valamennyi ingatlan hasznosítására a jelen pontban foglalt kivételekkel. A MÁV Zrt. tulajdonában és vagyonkezelésében lévő ingatlanok bérbeadás útján történő hasznosítása során az alábbiak szerint alkalmazandó a jelen utasítás:

2.4. Nem kötelező a szakági állásfoglalások beszerzése, de kötelező egyeztetés lefolytatása a jelen utasítás 4. pontjában megjelölt határidőben és módon: – a főtevékenységként egészségügyi szolgáltatás nyújtására, illetve orvosi rendelés kialakítása céljából megkötendő ingatlanbérleti szerződések esetén a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Egészség- Biztonság és Környezetvédelmi Osztályával, – a MÁV Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok esetében a tíz évnél hosszabb időre szóló szerződés megkötése előtt a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal, – az ingatlanok bérbeadásának rendjéről szóló utasítás mellékletében felsorolt TEÁOR jegyzék szerinti munkavégzés céljára tervezett bérleteztetés esetében az EBK szervezettel. A 2. pontban megjelölt esetekben (a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal folytatandó egyeztetés kivételével) a Vagyonkezelő írásos megkereséssel fordul az illetékes szervezeti egységhez. Amennyiben az illetékes szerv a megkeresés kézhezvételétől számított 60 napon belül nem ad írásos választ, abban az esetben az ingatlan hasznosítására vonatkozó engedélyt megadottnak kell tekinteni.

2.1. Kötelező az illetékes szakágak állásfoglalásának beszerzése (a 2.3. pontban foglaltak kivételével) abban az esetben: ha az érintett ingatlan a vágány tengelytől, illetve többvágányú pályarészeken, és az állomási területeken a szélső vágányok tengelyétől számított – mindkét irányban – 9 méteres távolságon belül található,

A szerződéskötést megelőző egyeztetések eredményét írásban kell rögzíteni és a szerződés iratanyagaihoz csatolva meg kell őrizni.

2.1.1. ha a bérbeadással érintett ingatlan olyan helyiség, amely a 2.1. pontban meghatározott távolságon kívül esik, de az épületnek, amelyen belül található a bérlemény, bármely része a 2.1. pontban meghatározott távolságon belül található,

Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős személy a MÁV Ingatlangazdálkodási Igazgatóság, a MÁV Vagyonkezelő Zrt.-vel együttműködve.

2.2. ha az érintett ingatlan hasznosítása építési engedélyhez kötött felépítmény létrehozását is magában foglalja, abban az esetben a szélső vasúti pályák tengelyétől számított – mindkét irányban – 50 méteres távolságon belül (környezeti hatástanulmányt igénylő esetekben 100 méteres távolságon belül).

Az ingatlanok hasznosítására irányuló döntésekhez szükséges szakági nyilatkozatok beszerzésére irányuló – a jelen utasításban részletesen meghatározott – eljárást a Vagyonkezelő koordinálja.

2.3. Nem kötelező az illetékes szakágak állásfoglalásának beszerzése: – határozott vagy határozatlan idejű bérleti szerződés megszűnését követő két éven belüli újrahasznosítás (bérleti szerződés keretében) korábban érvényes bérleti szerződésben meghatározottal azonos vagy attól eltérő tevékenységre,

3.0 AZ UTASÍTÁS KIDOLGOZÁSÁÉRT ÉS KARBANTARTÁSÁÉRT FELELŐS SZEMÉLY:

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

A feladatok elvégzése érdekében a 4.2. pontban megjelölt szakágak kötelesek a Vagyonkezelő részére a jelen utasításban megjelölt kötelezettségeiknek eleget tenni.

33. szám


4.1 A Vagyonkezelő feladatai: 4.1.1. Adatlapok szakágak részére történő megküldése A Vagyonkezelő a jelen utasítás 2. pontjában meghatározott esetekben az ingatlanhasznosításra vonatkozó javaslatát megelőzően köteles a 4.2.1. pontban megjelölt szakágak részére a jelen utasítás 1. számú mellékletében megjelölt adatlapot megküldeni. A Vagyonkezelő az ingatlanhasznosításra vonatkozó javaslatát megelőzően a jelen utasítás 2. pontjában meghatározott esetekben köteles a 4.2.2. pontban megjelölt szakágak részére a jelen utasítás 2. számú mellékletében megjelölt adatlapot megküldeni. A Vagyonkezelő kezdeményezi, hogy a Központi Üzemi Tanács (KÜT) MÁV Ingatlangazdálkodási Igazgatóságán keresztül a jóléti ingatlanok tekintetében az adott ingatlan hasznosítása vonatkozásában előzetes állásfoglalást adjon. A Vagyonkezelő egy adatlapon csak egy ingatlant jogosult megjelölni, és a hozzájuk tartózó adatokat bekérni. Ez az adatszolgáltatás a 4.3. pontban megjelölt határidőt nem módosítja. A Vagyonkezelő az adatlapot és az általa csatolt mellékleteket írásban és elektronikus formában is megküldi a szakágak részére. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az elektronikus dokumentumok (adatlapok stb.) archiválását és megőrzését köteles biztosítani. 4.1.2. Adatlapok összegyűjtése A Vagyonkezelő a 4.1.1. pontban megjelölt adatlapokat a beérkezést követően értékeli, elemzi, szükség esetén (ellentmondás, hiányos információadás, nem egyértelmű tájékoztatás) a szakágaktól kiegészítő információt kér. 4.1.3. Munkaértekezlet összehívása A Vagyonkezelő az adatlapok beérkezését követően jogosult napirend megjelölésével munkaértekezletet öszszehívni az érintett szakágak mindegyikének vagy egyes szakágak részvételével. A meghívóhoz írásban csatolni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó valamennyi releváns adatot, dokumentumot. A meghívó kiküldése és az értekezlet időpontja között legalább 3 munkanapnak el kell telnie. A meghívó és mellékleteinek küldése írásban és elektronikus formában történik. A munkaértekezletet a Vagyonkezelő erre kijelölt képviselője vezeti le, és azon a meghívott szakágak kötelesek részt venni. A szakágak képviselőjeként olyan személy delegálható, aki a munkaértekezlet napirendjén szereplő

1365

ügyekben megfelelő információkkal, illetve javaslattételi jogosultsággal rendelkezik. Amennyiben az adott szakág a munkaértekezleten nem vesz részt, a hiányzást akként kell tekinteni, hogy a meghívóban szereplő napirendek tekintetében információja nincs, és javaslatot nem tesz, így az általa megküldött adatlapban szereplő adatok, információk, illetve javaslatok irányadóak. A munkaértekezlet, a döntés előkészítéshez szükséges tényeket, információkat, adatokat összefoglaló, koordináló, vélemény eltéréseket feltáró és egyeztető tevékenységet végez. A munkaértekezlet az előzetesen kiküldött napirend szerint, ülésezik. A munkaértekezleten résztvevő szakágak ismertethetik az adott napirendi ponthoz kapcsolódó információikat, illetve javaslataikat, melyeket részletesen – megfelelő adatokkal alátámasztva – indokolni kötelesek. A munkaértekezletről hangfelvétel készül, illetve az ott meghozott döntéseket a Vagyonkezelő jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvet a munkaértekezleten a Vagyonkezelő által felkért valamely szakág képviselője hitelesíti. 4.2 Az ingatlanhasznosítási döntéseket megalapozó, szakágai véleményeket kiadó szervezeti egységek: 4.2.1. Adatszolgáltatásra kötelezett szakágak: • Társasági Szolgáltatások Igazgatóság • Jogi Igazgatóság • Biztonsági Igazgatóság • Kommunikációs Igazgatóság • Infokommunikációs Igazgatóság • EBK Osztály 4.2.2. Adatszolgáltatási kötelezettséggel és javaslattételi joggal rendelkező szakágak: • Pályavasúti üzletág • Gépészeti üzletág • MÁV Start ZRt. 4.3. Adatlapok kitöltése, visszaküldése: A 4.2.1. pontban megjelölt szakágak a jelen utasítás 1. számú mellékletét képező, a 4.2.2. pontban megjelölt szakágak a jelen utasítás 2. számú mellékletét képező adatlapot kötelesek kitölteni. A szakágak kötelesek a melléklet szerinti adatlapokban szereplő, általuk megjelölt információ alátámasztására vonatkozó, a szakágaknál rendelkezésre álló valamennyi dokumentumot az adatlaphoz másolati példányban mellékelni.

1366


A 4.2.2. pontban megjelölt szakágak kötelesek javaslataikat részletesen indokolni. Az indokolásnak ki kell térnie a javaslat elfogadásához, vagy elutasításához fűződő következményekre. A szakágak a következmények elemzésénél a számszerűsíthető adatokat is kötelesek megadni. Szakágak az adatlapokat és azok mellékleteit a kézhezvételétől számított 60 naptári napon belül kötelesek kitöltve visszaküldeni. Amennyiben a határidő lejártáig a szakág a Vagyonkezelő részére nem küldi vissza az adatlapot, ezt akként kell tekinteni, hogy – a 4.2.1. és 4.2.2. pont szerinti szakágaknak nincsen olyan adat a birtokában, mely az adott ingatlan hasznosításáról szóló döntést befolyásolja, illetve – a 4.2.2. pont szerinti szakág az adott ingatlan hasznosítását nem kifogásolja. A szakágak kötelesek az adatlapot és annak mellékleteit írásban és elektronikus formában, a Vagyonkezelő részére megküldeni.

33. szám

4.4. A szakági vélemények érvényességi ideje A jelen utasítás szerint kiadott szakági vélemények felhasználhatóságának időtartama 2 (két) év. Ezen időtartam leteltét követően a szakági véleményeket újból be kell szerezni. 5.0 EGYÉB RENDELKEZÉSEK Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg az ingatlanhasznosításhoz kapcsolódóan a szakági vélemények, javaslatok (fejlesztési javaslat) bekérése tárgyában hozott valamennyi vezérigazgatói és más utasítás, illetve rendelkezés hatályát veszti. Jelen utasítás a MÁV Értesítőben történő megjelenés napján lép hatályba. Heinczinger István s. k. vezérigazgató

33. szám


1367

1. számú melléklet Ikt. szám: Tárgy: Előadó: Telefon, email: Mellékletek: Adatlap (kitöltendő) Mellékletek: Ingatlan bemutató Mellékletek: Tulajdoni lap másolat Mellékletek: Térkép másolatok Mellékletek: /Egyéb/ Szakágak megjelölése Tisztelt Címzett! A MÁV Vagyonkezelő Zrt. az alábbi ingatlan hasznosításának előkészítését végzi: Település

Hrsz.

Térmérték (m2)

Megnevezés

A levélhez mellékelt dokumentumok között, a szakterületek állásfoglalásainak teljes körűségét célozva csatolásra került egy adatlap, amelyben rögzítve lett a kért adatok, információk köre. Az illetékességi körükbe tartozó adatokat a mellékelt adatlap kitöltésével adják meg! A kitöltött adatlapot legkésőbb a kézhezvételtől számított 60 naptári napon belül a …………. számú Vezérigazgatói utasításban megjelölt módon küldjék meg. Amennyiben a hivatkozott vezérigazgatói utasítás értelmében a fenti határidő leteltéig a MÁV Vagyonkezelő Zrt. részére nem küldik vissza az adatlapot és annak mellékleteit, akkor a MÁV Vagyonkezelő Zrt úgy tekinti, hogy a szakágaknak nincsen olyan adat a birtokában, mely az adott ingatlan hasznosításáról szóló döntést befolyásolja! A munka gyorsítása érdekében adják meg ügyintézőjük e-mail címét, hogy az adatlapot e-mailen is továbbítani lehessen, és a nyomtatott példánnyal egy időben az adatlapot e-mailben is küldjék vissza, a ………………e-mail címre. Az adatlapba beírt adatokat alátámasztó, bizonyító okiratok (határozatok, szerződések, stb.) másolatát is tételes iratjegyzékkel küldjék meg az aláírt adatlaphoz mellékelve, azzal egyidejűleg. Budapest 2007. ……………….. Üdvözlettel:

1368


33. szám Címzett: szakszolgálat

Adatszolgáltatás ingatlan értékesítéséhez/bérbeadáshoz Azokat a pontokat, amelyekkel kapcsolatban az adatszolgáltató szakterület nem illetékes, és ezért adatot megadni nem tud, ki kell húzni! Az értékesítésre tervezett ingatlan adatai: Település

Cím

Megnevezés

Hrsz

Terület

Az ingatlan leírása: (a terület elhelyezkedése, szélső vágánytól való távolság, szelvénytől-szelvényig való elhelyezkedés, a tényleges helyzetnek a valós művelési ágtól való eltérés, megközelíthetőség, útátjáró közelsége, valamint minden ismert és fontosnak tartott egyéb információ.) szükség esetén helyszínrajz. 1. Az ingatlanon található valamennyi olyan vagyontárgyra (magas-építmények, felépítmények, kábelek, tartozékok stb.) vonatkozó alábbi adatok megadása, amelyek az ingatlan elidegenítésével értékesítésre kerülnek: Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám

Nyilv. érték Bruttó

Tulajdonos Magy. MÁV Állam

Nettó

Alapterület (m2)

Térfogat (lm3)

2. Az ingatlanon található valamennyi el nem adható vagyontárgy adatai, amelyek a.) leszerelésre kerülnek/áthelyezendők Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám



Nettó

Áthelyezés/kiváltás becsült költsége

Áth. / kiv. Becsült időigénye

Szükséges szolgalmi vagy egyéb jog alapítása*

Becsült időigénye

b) az ingatlanon maradó és el nem adható valamennyi vagyonelem: Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám


Tulajdonos

Nettó

MÁV

Magy. Állam

A részletes javaslatot mellékelten kérjük megküldeni. 3. Az ingatlant érintő hatályos szerződések felsorolása (pl.: közműszerződések, kapacitás-lekötési szerződések, bérleti, használati egyéb megállapodások) Szerződés száma

Típusa

Kelte

Lejárata

Különleges rendelkezést tartalmazó pont

33. szám


1369

4. Az ingatlant használók (MÁV Zrt. és külső szervezetek) ismert adatai:

Használó Neve

Használó címe

Használt terület nagysága

Használt terület azonosító adata (pl.: szobaszám stb.)

Egyéb fontos információ

5. Az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, és be nem jegyzett terheire vonatkozó határozatok (környezeti károk, szolgalmak stb.) egyéb adatok (pl.: biztonságtechnikával, tűz-, villám-, vagyon-, környezetvédelemmel, stb. kapcsolatos jegyzőkönyvek Jog/teher megnevezése

Határozat szám

Érintett terület nagysága

Jogosult

Időtartama

6. Az ingatlanon található építmények műszaki állapotfelmérésének adatai (mellékletként kérjük csatolni) valamint a közművekre vonatkozó adatok: Víz) Csatorna

Gáz

Fűtés

Elektromos ell.

Telefon/Tv

Víz (hideg és meleg)-, gáz-, hő-, csatorna kontingens átadás szükségessége, és lehetősége.

7. Bármely olyan adat, információ, amelyet az ingatlan használatával, hasznosíthatóságával kapcsolatban ismernek, és a vevő tájékoztatását szolgálják:

8. A MÁV Zrt. számára biztosítani szükséges bármely jogosítvány előírása, amely az ingatlan jelenlegi és jövőbeni használatával kapcsolatos: 10. Megjegyzés: egyéb tájékoztatás

Dátum aláírás

1370


33. szám

2. számú melléklet Ikt. szám: Tárgy: Előadó: Telefon, email: Mellékletek: Adatlap (kitöltendő) Mellékletek: Ingatlan bemutató Mellékletek: Tulajdoni lap másolat Mellékletek: Térkép másolatok Mellékletek: /Egyéb/ Szakágak megjelölése Tisztelt Címzett! A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az alábbi ingatlan hasznosításának előkészítését végzi: Település

Hrsz.

Térmérték (m2)

Megnevezés

A levélhez mellékelt dokumentumok között, a szakterületek állásfoglalásainak teljes körűségét célozva csatolásra került egy adatlap, amelyben rögzítve lett a kért adatok, információk köre. Az illetékességi körükbe tartozó adatokat a mellékelt adatlap kitöltésével adják meg! A kitöltött adatlapot legkésőbb a kézhezvételtől számított 60 naptári napon belül a …………. számú Vezérigazgatói utasításban megjelölt módon küldjék meg. Amennyiben a hivatkozott vezérigazgatói utasítás értelmében a fenti határidő leteltéig a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére nem küldik vissza az adatlapot és annak mellékleteit, akkor a MÁV Vagyonkezelő ZRt úgy tekinti, hogy a szakágaknak nincsen olyan adat a birtokában, mely az adott ingatlan hasznosításáról szóló döntést befolyásolja! A munka gyorsítása érdekében adják meg ügyintézőjük e-mail címét, hogy az adatlapot e-mailen is továbbítani lehessen, és a nyomtatott példánnyal egy időben az adatlapot e-mailben is küldjék vissza, a ………………e-mail címre. Amennyiben az értékesítésnek elháríthatatlan akadálya van, úgy az adatlapon csak a 9. pontot kell kitölteni, az akadály pontos megjelölésével. Ez esetben az adatlapot soron kívül vissza kell küldeni, hogy a többi adatszolgáltatásra kötelezett szervezetet erről értesíteni lehessen. Amennyiben az ingatlanon állami tulajdonú vagyonelemek is vannak, és azok a közforgalmú vasút működtetéséhez fölöslegessé váltak az értékesítésnek nincs akadálya. A vasútüzemi körből való végleges kivonást, a KVI és a MÁV közötti Vagyonkezelési Szerződésbe foglaltak szerint az állagban tartónak vagy a használónak kell kezdeményeznie. Az erre vonatkozó javaslatot az adatlap megküldésével együtt továbbítsák. Az adatlapba beírt adatokat alátámasztó, bizonyító okiratok (határozatok, szerződések, stb.) másolatát is tételes iratjegyzékkel az aláírt adatlaphoz mellékelve, azzal egyidejűleg küldjék meg. Budapest 2007. ……………….. Üdvözlettel:

33. szám


1371 Címzett: szakszolgálat

Adatszolgáltatás ingatlan értékesítéséhez/bérbeadáshoz Azokat a pontokat, amelyekkel kapcsolatban az adatszolgáltató szakterület nem illetékes, és ezért adatot megadni nem tud, ki kell húzni! Az értékesítésre tervezett ingatlan adatai: Település

Cím

Megnevezés

Hrsz

Terület

Az ingatlan leírása: (a terület elhelyezkedése, szélső vágánytól való távolság, szelvénytől-szelvényig való elhelyezkedés, a tényleges helyzetnek a valós művelési ágtól való eltérés, megközelíthetőség, útátjáró közelsége, valamint minden ismert és fontosnak tartott egyéb információ.) szükség esetén helyszínrajz. 1. Az ingatlanon található valamennyi olyan vagyontárgyra (magas-építmények, felépítmények, kábelek, tartozékok stb.) vonatkozó alábbi adatok megadása, amelyek az ingatlan elidegenítésével értékesítésre kerülnek: Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám



Nettó

Alapterület (m2)

Térfogat (lm3)

2. Az ingatlanon található valamennyi el nem adható vagyontárgy adatai, amelyek a.) leszerelésre kerülnek/áthelyezendők Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám



Nettó

Áthelyezés/kiváltás becsült költsége

Áth. / kiv. Becsült időigénye

Szükséges szolgalmi vagy egyéb jog alapítása*

Becsült időigénye

b) az ingatlanon maradó és el nem adható valamennyi vagyonelem: Vagyontárgy megnevezése

Leltári szám



Nettó

A részletes javaslatot mellékelten kérjük megküldeni. 3. Az ingatlant érintő hatályos szerződések felsorolása (pl.: közműszerződések, kapacitás-lekötési szerződések, bérleti, használati egyéb megállapodások) Szerződés száma

Típusa

Kelte

Lejárata

Különleges rendelkezést tartalmazó pont

1372


33. szám

4. Az ingatlant használók (MÁV Zrt. és külső szervezetek) ismert adatai:

Használó Neve

Használó címe

Használt terület nagysága

Használt terület azonosító adata (pl.: szobaszám stb.)

Egyéb fontos információ

5. Az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, és be nem jegyzett terheire vonatkozó határozatok (környezeti károk, szolgalmak stb.) egyéb adatok (pl.: biztonságtechnikával, tűz-, villám-, vagyon-, környezetvédelemmel, stb. kapcsolatos jegyzőkönyvek Jog/teher megnevezése

Határozat szám

Érintett terület nagysága

Jogosult

Időtartama

6. Az ingatlanon található építmények műszaki állapotfelmérésének adatai (mellékletként kérjük csatolni) valamint a közművekre vonatkozó adatok: Víz) Csatorna

Gáz

Fűtés

Elektromos ell.

Telefon/Tv

Víz (hideg és meleg)-, gáz-, hő-, csatorna kontingens átadás szükségessége, és lehetősége.

7. Bármely olyan adat, információ, amelyet az ingatlan használatával, hasznosíthatóságával kapcsolatban ismernek, és a vevő tájékoztatását szolgálják:

8. A MÁV Zrt. számára biztosítani szükséges bármely jogosítvány előírása, amely az ingatlan jelenlegi és jövőbeni használatával kapcsolatos:

9. Az értékesítésre vonatkozó állásfoglalás: Támogatom

Az alábbi észrevételekkel támogatom

Nem támogatom az alábbi indokkal*

Az értékesítésnek az alábbi elháríthatatlan akadálya van

* Részletes – adatokkal információkkal, dokumentumokkal, számításokkal – kell alátámasztani Amennyiben nem támogatja az értékesítést, az ingatlanok fenntartási költségeinek viselésében való részesedése a későbbiekben megállapításra kerül. 10. Megjegyzés: egyéb tájékoztatás

Dátum aláírás

33. szám


31/2006. (XI. 9. MÁV Ért. 33.) VIG. sz. vezérigazgatói uatsítás az ingatlanértékesítés rendjéről 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a MÁV Zrt. tulajdonát képező ingatlanok értékesítési folyamatának, valamint az ingatlangazdálkodási stratégiában rögzített célok megvalósítása érdekében egy, a változásokhoz igazodó szabályozás kidolgozása. A MÁV Zrt. fő tevékenységéhez nem szükséges ingatlanok hatékony értékesítésén keresztül a lehető legnagyobb árbevétel elérése. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt., illetve a MÁV Vagyonkezelő ZRt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. A MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. között Megbízási Szerződés jött létre 2007. május 18. napján. A szerződés megkötésének indoka, hogy a MÁV Zrt. 26/2007. (03. 27.) számú Igazgatósági határozatával elfogadott Ingatlangazdálkodási Stratégiának megfelelően módosul a MÁV Zrt. működése és szervezeti felépítése. A jelen utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. között fentebb megjelölt Megbízási Szerződésben (továbbiakban Megbízási Szerződés) részletezett, MÁV Zrt. tulajdonát képező valamennyi ingatlan és ingatlanrész értékesítésére, és rendezésére, a MÁV Vagyonkezelő ZRt. feladatkörébe utalva. A kincstári vagyoni körbe tartozó ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog átruházása a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság feladatköre. A Megbízási Szerződés 1.1. pontjában körülhatárolt szöveg szerint az Átadott Ingatlanok vonatkozásában az ingatlanértékesítés, és rendezés szakmai feladatainak végzéséért a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a felelős. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. nem tartozik felelősséggel a Megbízási Szerződés 1.1 pontja alapján kivont ingatlanok tekintetében (a továbbiakban: Kivonás). A kivont ingatlanok értékesítése esetén a MÁV Zrt. jelen utasítás, egyéb más MÁV ZRt-re vonatkozó belső utasítások és jogszabályok keretei között jár el. A Kivonást tartalmazó bejelentést elsőként a Megbízási Szerződés hatálybalépéstől számított 60 naptári napon belül, ezt követően a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig kell megküldeni a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére. Amennyiben a kivonásra tárgyéven belül, rendkívüli esetben kerül sor, úgy a kivonást tartalmazó beje-

1373

lentést az adott ingatlan értékesítési ütemezésben meghatározott időpontot megelőző 60 napon belül kell megküldeni a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére. A Kivonás nem akadályozhatja a MÁV Vagyonkezelő ZRt. Megbízási Szerződésében rögzített feladatok elvégzését, jóváhagyott üzleti tervének megvalósítását. A Kivonás nem járhat a szolgáltatás ellehetetlenülésével. Kizárt a Kivonás a MÁV Vagyonkezelő ZRt. által már megkezdett értékesítés esetén, illetve a fenti határidők elmulasztása esetén. 1 1 /„lábjegyzetként idézve a Megbízási Szerződésből”/ A Megbízási Szerződés hatálya a Megbízó 2006. december 31-i auditált éves beszámolójában szereplő ingatlanokra terjed ki, kivéve azokat az ingatlanokat, melyeket a Megbízó a Megbízási Szerződésben kapcsolattartásra kijelölt személye írásban a Jelen Szerződés hatálya alól kivon – továbbiakban Átadott Ingatlanok. A Megbízó megbízza a Megbízottat a Megbízási Szerződés 1.1.1. és 1.1.3. pontjában foglalt ingatlanhasznosítási tevékenység végzésével azzal, hogy a Megbízott azon ingatlanok tekintetében, melyek állami tulajdonban állnak és vagyonkezelője a MÁV Zrt., kizárólag a Megbízási Szerződés szerinti bérbeadási tevékenységet végez. 1.1.1.Az ingatlanrendezés keretébe tartozó feladatok: (a) A Megbízó vasútforgalomhoz nem szükséges ingatlanállományának felmérése, csoportosítása a hasznosítás lehetséges módjai szerint, (b) Az Átadott Ingatlanok Megbízó nyilvántartásában feltűntetett adatainak és a földhivatali nyilvántartás adatainak összevetése, (c) Helyszíni bejárás a nyilvántartott adatok ellenőrzése, adategyeztetés elvégzése érdekében, a megállapítások jegyzőkönyvezése, Megbízó tulajdonában lévő ingóságok felleltározása, (d) Szakági egyeztetés (zsűriztetés) lebonyolítása a Megbízó illetékes szervezeti egységeivel, (e) Jogi, műszaki és környezetvédelmi audit elvégeztetése, (f) Az auditok során megállapított feladatok csoportosítása és elvégzése, (g) Földhivatali (telekalakítási) eljárás indítása, (h) Egyéb szükséges hatósági eljárások kezdeményezése, lebonyolítása 1.1.3.Az értékesítés keretébe tartozó feladatok: (a) Piacképesség vizsgálata, piacképessé tételhez szükséges feladatok meghatározása, (b) A vevői igények és a Megbízó elvárásainak felmérése és értékesítési javaslat készítése, (c) Az értékesítés módjának kiválasztása a jogszabályok és a Megbízó vonatkozó belső utasításainak megfelelően, (d) Döntés a Jelen Szerződés, illetve a Megbízó mindenkor hatályos belső szabályzatai, utasításai szerint a Megbízottra átruházott értékhatárok között (2.2.4. pont), (e) A kiválasztott értékesítési módnak megfelelő értékesítés megszervezése, (f) Az értékesítés lebonyolítása, (g) Az adásvételi szerződések véglegesítése és – hatáskörtől függően – döntésre a Megbízó elé terjesztése, (h) A Megbízó értékesítésre vonatkozó döntésének végrehajtása a Megbízó meghatalmazottjaként, (i) Szükség esetén a földhivatali eljárás megindítása, hatósági eljárások kezdeményezése, lebonyolítása, (j) A tulajdonjog átruházásával kapcsolatos, azzal összefüggő feladatok ellátása, a szerződések felülvizsgálata, szükség szerinti szerződés-módosítás előkészítése, kezdeményezése a Megbízó jogainak érvényesítése érdekében, jogviták ügyintézése.

1374


A MÁV Zrt. végzi a hatályos vasúti közlekedésről szóló törvénynek megfelelően, a vasúti társaság működéséhez szükséges ingatlan állomány rendezését. Amennyiben a MÁV Zrt. ezen rendezési tevékenysége során a vasútforgalomhoz nem szükséges ingatlant azonosít, ezt 15 naptári napon belül írásban közli a MÁV Vagyonkezelő ZRt-vel. A MÁV Zrt. tulajdonát képező lakások, lakóépületek valamint lakás céljára szolgáló, illetve a MÁV Zrt. által lakás céljára használt helyiségek és építmények értékesítésére, valamint hasznosítására vonatkozó szabályokat, a valamint az állami ingatlanok értékesítésére vonatkozó szabályokat külön utasítás tartalmazza. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős személy Az utasítás kidolgozásáért és végrehajtásáért az Ingatlangazdálkodási Igazgató felelős. Az utasítás kidolgozásakor és módosításakor a MÁV Zrt. köteles Þgyelembe venni a MÁV Vagyonkezelő ZRt. javaslatát. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az utasítás végrehajtásáért az őt illető részeiben felelősséget vállal. Az utasítást elsőként 2008. június 30-ig, majd azt követően 2 (két) évenként kötelező felülvizsgálni. Amennyiben az utasítás módosítását a MÁV Vagyonkezelő ZRt. kezdeményezi, úgy azt, mint soron kívüli módosítási javaslatot a MÁV Zrt. köteles a kezdeményezést követő 90 napon belül felülvizsgálni, és azt az utasításba beépíteni vagy részletes indokolással elutasítani. 3.0. UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az értékesítéssel kapcsolatos döntési hatásköröket a Megbízási Szerződés és a DHL tartalmazza. A Megbízási Szerződésben körülhatárolt ingatlanértékesítési tevékenységet a MÁV Vagyonkezelő ZRt. irányítja, illetve végzi az azzal kapcsolatos szakmai feladatokat. Az értékesítés végrehajtásába bevonásra kerülnek a a szakági állásfoglalások rendjéről szóló vezérigazgatói utasításban (továbbiakban Szakági Állásfoglalások Rendje) meghatározott szervezeti egységek az ott meghatározott szabályok szerint. 3.1. A MÁV Zrt. tulajdonában lévő ingatlanok értékesítésére vonatkozó rendelkezések 3.1.1. Az ingatlanértékesítés folyamata Az ingatlanok értékesítésének folyamata az alábbi szakaszokra bontható: – Az értékesítendő ingatlanállomány csoportosítása, a hasznosítható és értékesíthető ingatlanok azonosítása, éves értékesítési terv;

33. szám

– az értékesítés előkészítése; ingatlanrendezési feladatok elvégzése; – értékbecslés; – javaslattétel készítés a döntési engedélyhez: – döntés az ingatlanértékesítés megindításáról; – az ingatlanértékesítés lebonyolítása; – szerződéskötés; – a szerződés teljesítése. 3.1.2. Az értékesítendő ingatlanállomány csoportosítása, a hasznosítható és az értékesíthető ingatlanok azonosítása, ill. éves értékesítési terv 3.1.2.1. Az ingatlanállomány A MÁV Zrt. tulajdonát képező ingatlanokról, valamint a MÁV Zrt. vagyonkezelésében levő ingatlanokról vezetett nyilvántartások (földhivatali nyilvántartás alapján kiállított tulajdoni lap, GIR nyilvántartási adatok, Ingatlan Nyilvántartási Rendszer – INYR és az IK Kft. ingatlan-nyilvántartási rendszerei, az ingatlanra vonatkozó szerződések úgymint vagyonkezelői, bérleti, szindikátusi, szolgáltatási stb.) biztosítják az értékesítési folyamat alapadatait. Az értékesítési folyamatok adatokkal való ellátása érdekében a nyilvántartásoknak az alábbi adatokat kell tartalmazniuk: – a település nevét, – az ingatlan fekvését (belterület, külterület, zártkert stb), – a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, – az ingatlanterület nagyságát nm-ben meghatározva, – az ingatlan helyrajzi számát; – az ingatlan művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését, – az ingatlanon fennálló tulajdoni arányokat; – az ingatlanra vonatkozó bejegyzett jogokat, kötelezettségeket (terheket és egyéb jogi tényeket) és bejegyzett tényeket; – nem bejegyzett jogokat, – az ingatlan leltári számát, továbbá könyvszerinti bruttó, illetve nettó értékét, – az épület alapterületét, megbontva funkciók szerint, nm adatokkal (pl.: iroda 50 nm, folyosó 20nm stb.; – az ingatlanon lévő épületek, építmények és műszaki létesítmények adatait, leltári számát és könyvszerinti nettó, illetve bruttó értékét, – az ingatlan tartozékainak jegyzékét, – az ingatlan egyéb speciális jellemzőit, így különösen annak megjelölését, hogy az ingatlan: • vasútüzemi feladatok ellátásához szükséges vagy üzemkörön kívüli; • annak tényét, hogy a lakásnak minősülő ingatlan, és ha igen, az értékesítési tilalmi listán szerepel, • kiemelt, illetve jóléti-, sport-, kulturális- vagy egyéb szociális jellegű ingatlannak minősül.

33. szám


3.1.2.2. Az értékesíthető ingatlanállomány A MÁV Zrt. tulajdonában lévő, értékesítésre alkalmas ingatlanok azok, amelyek az alap- és kiegészítő szolgáltatások zavartalan, zökkenőmentes folytatásához nélkülözhetőek, azaz a vasútüzemi feladatok ellátásában hiányuk nem okoz fennakadást. 3.1.2.3. Az értékesítésre kijelölt ingatlanok meghatározása és csoportosítása, az Értékesítési Terv Ingatlanok értékesítésre történő kijelölése az alábbiak szerint történik: • Értékesítési Tervben a MÁV Vagyonkezelő ZRt. által a Megbízási Szerződést követő átadás-átvételi eljárás befejezésétől számított 30 napon belül, illetve ezt követően a tárgyévet megelőző év november 15 napjáig készített értékesítési terv (a továbbiakban. Értékesítési Terv) alapján, • Az állagban tartó vagy használó szervezet, illetve egyéb MÁV Zrt. szervezeti egység kezdeményezésére. A nem vasútüzemi körbe tartozó ingatlan esetén az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság, illetve egyéb MÁV Zrt. szervezeti egység vagy döntésre jogosult személy kezdeményezheti az ingatlan hasznosítását. A hasznosításra irányuló kezdeményezést az állagban tartó vagy használó szervezet, illetve egyéb MÁV Zrt. szervezeti egység köteles a MÁV Vagyonkezelő ZRt, valamint az ISZE részére megküldeni a tudomásra jutástól számított 15 naptári napon belül. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. megvizsgálja a hasznosítási lehetőségeket. Ha az ingatlan értékesíthető az Értékesítési Tervbe beilleszti. • A MÁV Vagyonkezelő ZRt. egyedi javaslat alapján. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. folyamatosan Þgyelemmel kíséri és elemzi az ingatlanállomány lehetséges hasznosítási lehetőségeit. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az ingatlanok alul használata esetén vagy egyéb hasznosítási célból kezdeményezheti az ingatlanok vasútüzemi körből való kivonását, vagy – amennyiben az adott ingatlan nem tartozik a vasútüzemi körbe – javaslatot tehet a hasznosításra, és a használókkal való egyeztetés alapján az adott ingatlant beilleszti az Értékesítési Tervbe Függetlenül attól, hogy az ingatlan értékesítését ki és milyen eljárás keretében kezdeményezte az értékesítés előfeltételét képező szakági egyeztetéseket le kell folytatni a Szakági Állásfoglalások Rendjében meghatározott szabályok szerint. Az Értékesítési Terv tartalmazza az adott naptári évre vonatkozóan az értékesítésre kijelölt ingatlanokat. Az Értékesítési Tervnek tartalmaznia kell a tervezett ingatlanértékesítés várható bevételeinek és költségeinek alakulását, ingatlanlízing esetén az adott évben alkalmazható lízingszorzót.

1375

3.1.3. Az értékesítés előkészítése, ingatlanrendezés 3.1.3.1. Az értékesítés előkészítésének folyamata Az értékesítés előkészítése az alábbi feladatokat öleli fel: – az ingatlan jogi és műszaki állapotának felmérését és értékelését, – az állapotfelmérés megállapításainak függvényében rendezetlenség esetén rendezési feladatterv alapján ingatlanrendezés – javaslattétel készítés a döntési engedély megszerzéséhez. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. külső szakértőket is bevonhat feladatai ellátására. 3.1.3.2. Az ingatlan jogi és műszaki helyzetének felmérése Az ingatlan jogi állapotának felmérése és értékelése különösen ! az ingatlanra vonatkozó adatok, az ingatlan hiteles tulajdoni lapja, valamint az ingatlan-nyilvántartási térkép adatainak összehasonlítása, ! az ingatlant érintő hatósági határozatok és jogszabályi előírások, ! az ingatlan megtekintése, bejárása (bérlők, albérlők, használók felmérése, annak megállapítása, hogy mely személyek milyen jogcímen használják az ingatlant) és az erről készített jegyzőkönyv, valamint az ingatlant érintő valamennyi szerződés (pl. elővásárlási jog alapítására vonatkozó szerződés, haszonélvezeti jogot alapító szerződés stb.) és ! harmadik fél által végzett, elismert beruházás öszszevetéséről felvett jegyzőkönyv alapján történik. Az ingatlan műszaki állapotának felmérése során minden esetben fel kell tárni az ingatlan közműellátottságát, illetve hiányos ellátottság esetén a közművekhez való csatlakozás lehetőségét. Amennyiben az ingatlanon felépítmény található, úgy el kell végezni az ingatlan műszaki állapotának felmérését (a felépítmények műszaki felülvizsgálatát szemrevételezéssel, valamint a kommunikációs hálózatok felülvizsgálatát, fűtésrendszer stb. vizsgálatát). A műszaki állapot felmérése az ingatlan műszaki állapotára vonatkozó iratok, valamint az ingatlan megtekintése, szükség szerinti bejárása során nyert információk alapján történik. 3.1.3.3. Az ingatlan jogi és műszaki helyzetének rendezése, az ingatlanrendezési terv Az ingatlan jogi és műszaki állapotfelmérése megállapításainak függvényében biztosítani kell a rendezett ingatlan-nyilvántartási, és műszaki állapot létrehozását, mely magában foglalja különösen:

1376


– az ingatlan tulajdoni viszonyainak rendezését, – az ingatlanok területének, valamint az ingatlan területén lévő műtárgyak (közművek, út, híd, torony, nyomvonalas műszaki létesítmények, stb.) azonosítását, – telekalakítási (egyesítés, megosztás) eljárásokkal kapcsolatos valamennyi feladatot (földmérés, tulajdonosi hozzájárulások beszerzése, stb.) – a fentiek megvalósulásához szükséges valamennyi államigazgatási (így különösen földhivatali) eljárás megindítását és lefolytatását, – a szükséges szakhatóságok – így különösen az illetékes közlekedési felügyeletnek a vasúti közlekedés biztonsága követelményeinek érvényre juttatása céljából telekalakítási eljárásban való – közreműködésével, a szükséges szakhatósági engedélyek beszerzésével kapcsolatos teendőket. Amennyiben az ingatlanról elkészített értékelés megállapításai szerint az ingatlan jogi és/vagy műszaki helyzete bármely oknál fogva nem, vagy nem megfelelően rendezett, az Átadott Ingatlanok tekintetében a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a Megbízási Szerződésben rögzített szabályok szerint a fentieknek megfelelően gondoskodik az ingatlan állapotának rendezése érdekében szükséges intézkedések megtételéről és azok megvalósulásának ellenőrzéséről.

33. szám

3.1.3.5. Az értékesíteni kívánt ingatlant érintő speciális jogszabályi és egyéb előírások áttekintése és dokumentálása Az adott ingatlant érintő jogi és műszaki tények Þgyelembe vétele érdekében előzetesen ki kell kérni a MÁV Zrt. illetékes szakágainak az értékesítést, illetve a hasznosítást befolyásoló állásfoglalását, a Szakági Állásfoglalás Rendjének megfelelően. 3.1.4. Az ingatlanok értékbecslése Az 1.000.000 forint nettó könyvszerinti érték (földterület és felépítmények együttes értéke) feletti ingatlanok átruházását értékbecslésnek kell megelőznie. Az ingatlanok értékbecslését MÁV Zrt.-től független, közbeszerzési eljárás (a Közbeszerzések végrehajtásáról szóló 1/2005. VIG. Sz. utasítás rendelkezése szerint) keretében kiválasztott szakcégnek kell lefolytatni. Ebben az esetben a beszerzés értékét a közbeszerzésre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani. Az értékbecslésben meghatározott ingatan értéke(ke)t üzleti titokként kell kezelni.

Az ingatlan jogi- és műszaki állapotának felméréséről és rendezéséről iratjegyzéket kell készíteni, mely tartalmazza az ügyszám, a tárgy és az irat keltezésének megjelölését,feladatokat és határidőket.

Amennyiben időben és költségigényben kevesebb akkor 1.000.000.-Ft és 25.000.000.-Ft nettó könyvszerinti értékhatár között értékbecslés helyett elegendő adó- és értékbizonyítvány beszerzése.

3.1.3.4. A MÁV Zrt. javára bejegyzett vagyonkezelői jog átruházása során követendő eljárás

Az ingatlanértékesítés megindítása csak két évnél nem régebbi értékbecslés birtokában lehetséges, ezt követően aktualizáló értékbecslést kell készíteni. Az 500 millió Ft becsült forgalmi értéknél magasabb értékű ingatlanok esetében az ingatlanértékesítés megindítása 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés birtokában lehetséges, ezt követően aktualizáló értékbecslést kell készíteni.

A kincstári vagyoni körbe tartozó ingatlanon fennálló vagyonkezelői jogát a MÁV Zrt. az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, továbbá a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a MÁV Zrt. között 2001. szeptember 7. napján létrejött – többször módosított – vagyonkezelői szerződés rendelkezései szerint – a szükséges engedélyek birtokában – jogosult harmadik személyre átruházni. A vagyonkezelői jog átruházására kötendő szerződéshez (a KVI –vel kötött hatályos szerződés szerint) be kell szerezni a KVI és a GKM engedélyét. A vagyonkezelői jog átruházásának szándéka esetén a MÁV Zrt. azokat a személyi, szakmai és vagyoni feltételeket, amelyek birtokában más személy a vagyonkezelésre jogosulttá válhat, vizsgálni köteles. Vagyonkezelői jogot nem lehet olyan személyre átruházni, aki/amely nem köthetett volna a KVI-vel vagyonkezelési szerződést. A vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.

3.1.5. Az ingatlan értékesítés megindítására vonatkozó javaslattétel, illetve döntés (értékesítési engedély- a továbbiakban: Értékesítési Engedély) Az értékesítés előkészítésének lezárását követően – amennyiben döntési hatáskörrel a MÁV Zrt. rendelkezik – a MÁV Vagyonkezelő ZRt. javaslatot készít az értékesítésre vonatkozó döntés megkéréséhez, a jelen utasítás 6 számú mellékletét képező adatlap (a továbbiakban: Adatlap) szerinti tartalommal, megjelölve a javasolt értékesítési limitárat/kikiáltási árat. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az értékesítési javaslatot, illetve az Adatlapot valamennyi mellékletével együtt megküldi a MÁV Zrt. Ingatlanhasznosítási Igazgatósága részére. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. a javaslatban kérheti, hogy a MÁV Zrt. az értékesítési eljárás alapján kötendő adásvételi szerződés aláírására a részére meghatalmazást adjon.

33. szám


A MÁV Ingatlanhasznosítási Igazgatósága az Adatlap kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül elkészíti a MÁV Vagyonkezelő ZRt. által előkészített döntési dokumentumot (döntési hatáskörtől függően feljegyzés, vagy előterjesztés formájában), és annak mellékleteit, így különösen a pályázati felhívást, részletes pályázati kiírást és az adásvételi szerződés tervezetet és azt a döntésre jogosult személy/szervezeti egység részére döntéshozatalra átadja. A döntésre jogosult személy/szervezeti egység az értékesíthető ingatlanok körére vonatkozó döntését a MÁV Vagyonkezelő ZRt. javaslattételének napjától számított 30 napon belül meghozza. Amennyiben a határidő elteltével a MÁV Zrt. az Értékesítési Engedélyt nem adja ki, s azt nem utasítja el, úgy a határidő elteltével azt megadottnak kell tekinteni, kivéve azon ingatlanértékesítések esetén, ahol a döntési jogkör a MÁV Zrt. alapítójának hatáskörébe tartozik Az értékesítés megindítására vonatkozó döntésben (továbbiakban Értékesítési Engedély) meg kell határozni az értékesítés feltételeit (az értékesítés módja, árverési hirdetmény, vagy pályázati felhívás, ill. részletes pályázati kiírás, adásvételi szerződés, limit ár, egyéb szükséges feltételek). Az Értékesítési Engedélyt a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatósága a kézhezvételtől számított 3 munkanapon belül továbbítja a döntés-előkészítő dokumentummal és mellékleteivel együtt a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére. Az ingatlanértékesítési engedélynek nincs időbeli korlátja. Az Értékesítési Engedély kiadását követően az abban meghatározott tartalommal – limitáron/kikiáltási áron vagy afölött – újbóli döntéshozatali eljárás nélkül lebonyolítható az értékesítés és megköthető az adásvételi szerződés. Amennyiben a pályázaton kialakult vételár miatt az ügylet másik döntéshozó jogkörébe tartozik, úgy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. köteles az illetékes döntéshozó egyszerűsített, nyilatkozat formájában megszövegezett jóváhagyását beszerezni, az eredményhirdetést megelőzően. Amennyiben MÁV Vagyonkezelő ZRt. döntési hatásköre alapján meghirdetett árverés útján történő értékesítés esetén a vételár 50.000.000 Ft-ot meghaladja a MÁV Vagyonkezelő ZRt. jogosult az adásvételi szerződést megkötni, azonban az árverés lebonyolítását követően, a szerződéskötést megelőzően köteles az illetékes döntéshozó egyszerűsített, nyilatkozat formájában megszövegezett megerősítő nyilatkozatát beszerezni.

1377

3.1.6. Az ingatlanértékesítés lebonyolításának módja 3.1.6.1. Általános szabályok A MÁV Zrt. tulajdonában álló ingatlanok értékesítése történhet adásvétel, csere, kisajátítást megelőző adásvétel útján. Az ingatlanok értékesítésére nyilvános pályáztatás, illetve nyilvános árverés (továbbiakban, együttesen versenyeztetés) útján kerülhet sor. Az ingatlanokat a jóváhagyott limit ár alatt nem lehet értékesíteni. Limitár alatti értékesítéshez új Értékesítési Engedélyt kell beszerezni. Amennyiben az ajánlat elfogadását követően – a felek ajánlati kötöttségének időtartama alatt, de a szerződés aláírását megelőzően – érkezik újabb ajánlat, azt el kell utasítani. Az ajánlat elfogadása írásban történhet. A könyvszerinti értéknél alacsonyabb áron történő elidegenítésről az Alapító Okirat, az MSZSZ, illetve a DHL szerint döntésre jogosult szervezet/személy dönthet. A versenyeztetési eljárást mindig közjegyző jelenlétében kell lefolytatni. Az ingatlanértékesítés dokumentációit meg kell őrizni, nem selejtezhető. A dokumentációk átadásáról készült aláírt elismervényt, postai úton történő kézbesítés esetén a tértivevényt, telefax útján történő kézbesítés esetén a készülék által kiadott igazolást, mailben történő kézbesítés esetén az elküldött mailt és a csatolt „Þle”-t nyomtatott és elektronikus formában is meg kell őrizni. A dokumentáció átadása esetén pontosan, azonosítható módon meg kell határozni az átadásra kerülő dokumentációkat és az átvevő személy nevét, valamint annak a cégnek a nevét, székhelyét, egyéb adatokat, pl. telefonszám, telefax száma, e-mail cím, amelynek a képviseletében eljárva veszi át a dokumentációt. Az átadásról készült dokumentációt az átvevő személynek alá kell írnia. 3.1.6.2. Árverés Árverés útján kell az ingatlant értékesíteni, amennyiben – az ingatlan becsült forgalmi értéke a 100.000.000.Ft-ot nem éri el, illetve – az ingatlan nyilvántartási értékére tekintettel nem készült értékbecslés. Az árverésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat a jelen utasítás 1.és 2-es számú melléklete tartalmazza.

1378


3.1.6.3. Nyilvános pályázat Az ingatlan adásvétel, illetve lízing útján történő értékesítése során a szerződéses partnert nyilvános pályázati eljárás útján kell kiválasztani, amennyiben az ingatlan becsült forgalmi értéke a 100.000.000 Ft-ot eléri, vagy meghaladja. Az ingatlan értékesítése tárgyában lefolytatásra kerülő pályázati eljárásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat a jelen utasítás 3 és 4-es számú melléklete tartalmazza. 3.1.6.4. Meghívásos pályázat, egyedi értékesítés Amennyiben az adott ingatlanra kiírt nyilvános versenyeztetési eljárás legalább egy alkalommal, sikertelen (eredménytelen), ezt követően limit ár felett új Értékesítési Engedély nélkül – egy vételi ajánlat esetén egyedi vételi szándék alapján kötendő adásvételi szerződéssel, – több vételi ajánlat esetén meghívásos versenyeztetési eljárást követően kötendő adásvételi szerződéssel történik az értékesítés. Az ingatlan értékesítése tárgyában lefolytatásra kerülő pályázati eljárásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat a jelen utasítás 3 és 4-es számú melléklete tartalmazza. 3.1.6.5. Ingyenes átruházás A MÁV Zrt. tulajdonában álló ingatlanok ingyenes átruházására főszabály szerint nem kerülhet sor. E rendelkezés alól a DHL szerint döntésre jogosult indokolt esetben adhat felmentést.

33. szám

h) a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása vagy a telekalakítások végrehajtásához szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás esetén, i) amennyiben a föld és a rajta lévő felépítmény tulajdonjoga elválik, illetve a Ptk. vonatkozó szabályainak Þgyelembevételével, lehetősége van a tulajdonostársnak a tulajdoni hányad megváltására, ha az értékesítésre kerülő ingatlan vagy ingatlanrész értéke nem haladja meg az 50,0 millió forintot, j) a Magyar Állam, illetve a MÁV Zrt. többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek részére történik az értékesítés. A versenyeztetés mellőzését a DHL szerint döntésre jogosult hagyja jóvá. 3.1.7. Az ingatlanértékesítésre vonatkozó szerződés megkötése 3.1.7.1. Általános szabályok Az adásvételi szerződést a jelen utasítás melléklete szerinti árverési, illetve pályázati szabályokban megjelölt határidőben kell megkötni. Egyedi értékesítésre vonatkozó döntés esetén az adásvételi szerződést a döntéstől számított 30 munkanapon belül kell megkötni, szükséges esetén Þgyelemmel az ingatlant terhelő elővásárlási jogra is. Az elővásárlási jog tekintetében ez esetben is a jelen utasítás 3 és 4-es számú mellékletét képező pályáztatásra vonatkozó részletes eljárási szabályokban foglalt eljárást és határidőket kell alkalmazni. Az adásvételi szerződés tervezetét jelen utasítás 5-számú melléklete tartalmazza. Amennyiben ezen tervezettől eltérés szükséges, ez a döntésre jogosult szabályzatai szerinti szignálási eljárást követően lehetséges.

3.1.6.6. Értékesítés versenyeztetés mellőzésével: 3.1.7.2. Összeférhetetlenségi szabályok Mellőzni lehet a versenyeztetést: a) ha a MÁV Zrt. az ingatlant értékarányos, vagy értékkülönbözet térítése melletti csereként kívánja megszerezni b) kisajátítást megelőző adásvétel útján történő értékesítéskor c) ingatlanok gazdasági társaságok részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor, d) ha a MÁV Zrt. (jogelődje) a külső befektető(k) részére opciót biztosított, e) ha törvény eltérően rendelkezik, f) nyomvonal jellegű létesítmény és helyhez kötött egyéb közcélú létesítmény elhelyezése céljára szolgáló földterület elidegenítése esetében, g) ha a MÁV Zrt. egy esetben nyilvános versenyeztetési eljárást folytatott le, amely eredménytelenül zárult,

Az ingatlanok értékesítése tárgyában döntési és szerződéskötési hatáskörrel felruházott valamennyi, MÁV Zrt. és MÁV Vagyonkezelő ZRt. munkavállaló köteles bejelenteni saját és a Ptk. 685.§ b) pont szerinti közeli hozzátartozójának az ügylettel összefüggő érintettségét, gazdasági érdekeltségeit (pl. tulajdonosi érdekeltség megléte, vezető tisztségviselői minőség gazdasági társaságban vagy egyéb jogi személyben stb.). A munkavállaló az ingatlanok értékesítése tárgyában nem vehet részt olyan döntés meghozatalában (ideértve a pályázatok felbontását és értékelését), illetve nem vehet részt olyan szerződés megkötésében, mely döntés/szerződés alapján ő, vagy közeli hozzátartozója, vagy e személyek gazdasági érdekkörébe tartozó természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet kívánja megszerezni a MÁV Zrt. tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát. Az összeférhetetlenség

33. szám


fennállása a munkavállalónak az ingatlan értékesítésével kapcsolatos eljárásból történő azonnali kizárást vonja maga után. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályozási rendszer kialakítása, felügyelete és ellenőrzése a MÁV Zrt. esetén a Humán Erőforrás Igazgatóság, a MÁV Vagyonkezelő ZRt. esetén a MÁV Vagyonkezelő ZRt. Jogi Igazgatósága feladata. Az összeférhetetlenségre vonatkozó részletes szabályokat a 9/2003. számú Vezérigazgatói utasítás tartalmazza. 3.1.7.3. Szerződéskötések rendje Valamennyi szerződés előkészítése és az ügyletkötés során a szerződéskötések rendjéről szóló 2/2003. sz. VIG utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni, Þgyelemmel a jelen utasítás 3.1.7.1. pontjára is. A megkötött értékesítési szerződés négy eredeti példányát köteles a MÁV Zrt. a szerződés létrejöttét követő 3 munkanapon belül megküldeni a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére. Amennyiben az értékesítési szerződést meghatalmazás alapján a MÁV Vagyonkezelő ZRt. írja alá, úgy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a szerződés létrejöttét követő 3 munkanapon belül annak egy eredeti példányát köteles a MÁV Zrt. részére megküldeni. A vevő részére, a tulajdonjog változáshoz a bejegyzési engedély (nyilatkozat) kiadásával vagy a birtokbaadással egyidejűleg, vagy amennyiben ezt követően bármelyik fél eláll a szerződéstől, a számviteli Főosztály részére adatszolgáltatást kell adni a helyi adókról szóló 34/2005 (XII.30. MÁV Ért. 52.) PVH utasításban foglaltak szerint az építmény és telekadó változás-bejelentés teljesítése érdekében.

A MÁV Zrt. tulajdonában lévő ingatlanok nyilvántartási rendszerét a szerződés teljesítésétől számított 15 napon belül – a MÁV Zrt. erre hatáskörrel rendelkező szervezeti egységének – módosítani kell. 3.1.7.4. Az ingatlanértékesítés tárgyában kötendő szerződés különös tartalmi elemeinek meghatározása (részletÞzetés, terhek, egyéb korlátozások, vasútbiztonsági előírások) Az ingatlanok értékesítésénél törekedni kell az ingatlan árának a vevő által egy összegben történő megÞzetésére. A DHL szerinti illetékes döntéshozó egyedi döntése esetén részletÞzetés alkalmazható, azonban a vételár hátralék kiegyenlítésének időtartama legfeljebb három év lehet, melyet a szerződésben kell meghatározni. A vételár hátralék kiegyenlítésének idejére a vevő egységesen a mindenkori jegybanki alapkamat+2%-nak megfelelő nagyságú kamatot köteles Þzetni. Jelen utasítás az adásvételi szerződés tervezetét 5- számú mellékletként tartalmazza. 3.1.8. A szerződés teljesítésének követése Az ingatlanértékesítés tárgyában kötött minden egyes szerződés teljesítésének ellenőrzése az ingatlanértékesítés tárgyában megkötött szerződés másodpéldányainak az érintett szakterületek részére a 3.1.7.2. pontban foglaltak szerinti megküldését követően, ütemterv alapján történik, melyben megjelölésre kerül a feladat, az elvégzésére megszabott határidő, valamint az ellenőrzés megvalósulásáért felelős személy.

3.1.8.1. A szerződés teljesítésének folyamata A szerződés teljesítésének folyamata az alábbi elemekre bontható: Folyamat elemei számlakibocsátás kezdeményezése, egyúttal VK. tájékoztatása számla kibocsátása, egyúttal a MÁV VK. tájékoztatása készpénzÞzetés esetén a vételár bevételezése A vevő teljesítésének ellenőrzése A vételár beérkezésének Þgyelése, rögzítése, tájékoztatás adása a MÁV VK részére Fizetési felszólítások kiküldése, egyúttal a MÁV VK. tájékoztatása Késedelmi kamat követelések, egyúttal a MÁV VK. tájékoztatása Tulajdonjog változáshoz a bejegyzési engedély (nyilatkozat) elkészítése

1379

Felelősségi kör Ingatlangazdálkodási Igazgatóság KÖZPONTI FŐKÖNYVELŐSÉG KÖZPONTI FŐKÖNYVELŐSÉG MÁV Vagyonkezelő ZRt. KÖZPONTI FŐKÖNYVELŐSÉG KÖZPONTI FŐKÖNYVELŐSÉG KÖZPONTI FŐKÖNYVELŐSÉG MÁV Vagyonkezelő ZRt.

1380

A MÁV ZRt. Értesítője Folyamat elemei Tulajdonjog változáshoz a bejegyzési engedély (nyilatkozat) kiadása a vevő részére Birtokba adás Közművekkel kapcsolatos ügyintézés, egyúttal VK. tájékoztatása Közművekkel kapcsolatos elszámolás rendezése A tárgyi eszköz változás jelentés (TEV) elkészítése Könyv szerinti érték kivezetése a nyilvántartásból A tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges okiratoknak az ingatlan-nyilvántartás részére történő benyújtása

A szerződést teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a vevő az ingatlan ellenértékét a MÁV Zrt. részére határidőben hiánytalanul megÞzette, és az esetlegesen vállalt egyéb kötelezettségeket (pl. környezetvédelmi kármentesítés stb.) is teljesítette, továbbá a változások az ingatlannyilvántartásban átvezetésre kerültek. Amennyiben a vevő Þzetési kötelezettségét, illetve a szerződésből eredő egyéb kötelezettségeit nem, vagy késedelmesen teljesíti, a KÖZPONTI FŐKÖNYVELŐSÉG kibocsátja a Þzetési felszólítást, és egyben erről értesíti a MÁV Vagyonkezelő ZRt.-t, aki a MÁV Zrt.-nek a vevő szerződésszegéséből eredő igényeit érvényesíteni köteles. Az igény érvényesítésével kapcsolatos feladatokat a MÁV Vagyonkezelő ZRt. Jogi Igazgatósága bevonásával látja el. 3.1.8.2. Az ingatlanok műszaki átadás-átvétele, birtokbaadása A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ingatlan, illetve az ingatlanon lévő épületek, építmények műszaki állapotát, használhatósági fokát, közművek mérőóra állásait. (Amennyiben az érintett ingatlan mérőórával nem ellátott, úgy a vonatkozó szerződések tartalma szerint kell eljárni.) A jegyzőkönyv mellékletét képezik a biztonságtechnikával (tűz-, villám-, vagyon-, környezetvédelem, stb.) kapcsolatos jegyzőkönyvek, továbbá az ingatlanra vonatkozó – még hatályban lévő – szolgáltatási, bérleti és egyéb szerződések, hatósági határozatok, illetve mindazon dokumentáció, amely az ingatlan üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges. A jegyzőkönyvet az átvevő és az átadó aláírásával látja el. 3.1.8.3. Tájékoztatási kötelezettség, nyilvántartás A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az ingatlanértékesítések aktuális állásáról rendszeresen jelentést készít a Megbízási Szerződésben rögzíttek szerint.

33. szám

Felelősségi kör MÁV Vagyonkezelő ZRt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság és MÁV Vagyonkezelő ZRt. TÁSZ Központi Energetikai Osztály TÁSZ Központi Energetikai Osztály Ingatlangazdálkodási Igazgatóság KÖZPONTI FŐKÖNYVELŐSÉG Vevő feladata

3.2. A MÁV Zrt. tulajdonában lévő kiemelt ingatlanok komplex, hosszú távú hasznosítására vonatkozó rendelkezések A kiemelt ingatlanok komplex hasznosítása egyedi projektek létrehozásával történik. A komplex ingatlanhasznosítási projektek végrehajtásában a projektekre vonatkozó hatályos MÁV Zrt. utasítást kell alkalmazni, ezen belül az ingatlanértékesítési feladatok végrehajtásakor a jelen utasítás szabályait be kell tartani. A kiemelt projektjavaslatok kidolgozásáért a projektek indításáért az lngatlanfejlesztési Osztály, a kiemeltnek nem minősülő projektjavaslatok kidolgozásáért, a projektek indításáért a MÁV Vagyonkezelő ZRt. felelős. 4.0 HATÁLYBALÉPÉS Jelen utasítás a MÁV Értesítőben történő megjelenés napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit értelemszerűen a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Hivatkozott, kapcsolódó szabályzatok: • 2/2002 (VII.11. MÁV Ért.28) sz utasítás a szerződéskötés rendjéről • 2/2003. (VII.11 MÁV Ért. 28) VIG sz. utasítás A szerződéskötések rendjéről • 5/2003 (I.9 MÁV Ért.2/2004) VIG sz. utasítás 1.sz módosítás a szerződéskötések rendjéről • 15/2004.(I.23 MÁV Ért.4) VIG sz. utasítás A szerződések pénzügyi felülvizsgálatának szabályairól • 28/2005 (VIII.5 MÁV ért 31) VIG sz. utasítás a MÁV RT működési és szervezeti szabályzatáról szóló 54/2004. sz VIG utasítás módosítása egységes szerkezetben • 13/2003 (X.17 MÁV Ért 42) VIG sz utasítás az árképzés és áralkalmazás a számviteli és adózást érintő követelményeiről (kapcsolt vállalkozás részére történő értékesítés),

33. szám


Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a MÁV Zrt. ingatlanértékesítési irányelveiről, feladat- és hatáskörökről szóló 62/1995. (MÁV Ért. 36.) Vg. Ig. sz. utasítás, az ingatlanértékesítési pályázati eljárások rendjéről (versenyeztetés) szóló 4/1996. (MÁV Ért. 3.) Vagyg. Ig. sz. utasítás, és ennek módosítása a 80/1996 (MÁV Ért.43) Ing F sz utasítás, a 2001. július hó CX VI. sz. ülés 69/2001. számú utasítás, az árverés útján történő ingatlanértékesítés rendjéről szóló 72/1996. (MÁV Ért. 39.) Ing. F. utasítás hatályát veszti.

1381

Mellékletek: 1 sz. melléklet: Árverés 2.sz. melléklet: Árverési hirdetmény 3.sz. melléklet: Pályázat 4. sz. melléklet: Pályázati felhívás és kiírás 5. sz. melléklet: Adásvételi Szerződés-tervezet 6. sz. melléklet: Értékesítési adatlap Heinczinger István s. k. vezérigazgató

1382

A MÁV ZRt. Értesítője 1. számú melléklet Az árverés lefolytatásának szabályai

1. Az árverés útján történő értékesítés esetei Az árverési eljárás a MÁV Zrt. által előzetesen meghatározott eljárási rend, illetve feltételek szerint lefolytatott értékesítési eljárás, amelynek során a legmagasabb ajánlatot tevő árverési vevő részére történik az ingatlan értékesítése (kivéve ha elővásárlási jog áll fenn és a jogosult ezen jogával élt). 2. Az árverési eljárásra vonatkozó alapelvek a) Az esélyegyenlőség elve Az árverési eljárásban valamennyi résztvevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani. Az esélyegyenlőség vonatkozik az árverésen való részvételhez szükséges információk megszerzésére, valamint az árverési eljárás során alkalmazott feltételekre is. Az árverési hirdetmény és – amennyiben ilyen is készül – tájékoztató tartamát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján a résztvevők megfelelő ajánlatot tehessenek. Minden résztvevőnek joga van a MÁV Vagyonkezelő ZRt. által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a résztvevők számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely szükséges ahhoz, hogy megalapozott ajánlatot tehessen, de az információ átadása nem sérthet üzleti titkot. b) A nyilvánosság elve Az árverési hirdetmény nyilvánosságát és a főszabály szerint elkészített árverési tájékoztató megszerzésének lehetőségét biztosítani kell. 3. Az árverés előkészítésének folyamata A MÁV Vagyonkezelő ZRt. feladata az ingatlanoknak árverésre történő előkészítése, a hatályos árverési szabályzat utasításai szerint. Az árverés előkészítésének folyamata: – az árverés helyének és időpontjának meghatározása, – az árverés szabályos meghirdetése, – az árverés technikai feltételeinek, informatikai környezetének (berendezett helyiség, szükség szerint hangosítás, esetleges hangrögzítés stb.) megteremtése, – az árverésen közjegyző jelenlétéről való gondoskodás. 4. Árverési hirdetmény 4.1. Az árverési hirdetmény közzétételének módja A nyilvános árverési eljárás az árverési hirdetmény (felhívás) közzétételével kezdődik. A közzététel:

33. szám

– legalább egy alkalommal, egy helyi napilapban és egy országos napilapban (vagy egy hetilapban), valamint minden esetben a MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. honlapján történő megjelentetés, legkésőbb az árverést megelőző 30. napon, továbbá – lehetőség szerint az árverés tárgyának helyszíne szerinti illetékes Önkormányzat, és az érintett vasútállomás hirdetőtábláján – legalább 15 nappal az árverést megelőzően – való megjelentetés útján történik. 4.2. Az árverési hirdetmény kötelező tartalmi elemei 4.2.1.Az árverési hirdetménynek az alábbi elemeket kell tartalmaznia: 1. arra való utalást, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. nyilvános árverést hirdet, MÁV Zrt. képviseletében eljárva; 2. a MÁV Vagyonkezelő ZRt. székhelyének megjelölését; 3. az árverés helyét; 4. az árverés időpontját; 5. az árverés tárgyának megjelölését (az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti adatait, legfontosabb műszaki paramétereit), 6. amennyiben az ingatlant elővásárlási jog terheli, az erre történő utalást; 7. az ingatlan terheiről való tájékoztatást; 8. kikiáltási árat; 9. a vételár ÁFA tartalmára történő utalást; 10. az árverésen való részvétel (előzetes jelentkezés) feltételeit (a jelentkezés helye, határideje, módja; a biztosíték összege, letétbe helyezésének helye, módja, határideje, ha készül árverési tájékoztató, annak kötelező megvásárlása stb.) 11. az árverésről további információt, esetleg tájékoztató anyagot nyújtó személy nevét, címét, telefonszámát; 12. utalást arra, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. fenntartja magának a jogot, hogy az árverés megtartásától indokolás és költségtérítés (kivéve részletes tájékoztató vételárának – kamat nélküli – visszaÞzetése) nélkül visszalépjen. 4.2.2. Az árverési tájékoztatóban az alábbiak abban kerülnek rögzítésre, ellenkező esetben az alábbiakat is a hirdetményben kell megjelentetni: 1. a licitlépcsők (a legkisebb növekmény, amellyel történő emelés esetén az ár új licitnek számít) meghatározását; 2. az árverési eljárás nyelvének meghatározását; 3. arra történő utalást, hogy a biztosíték beÞzetésére vonatkozó igazolás eredeti példányát az árverés megkezdése előtt az árverés vezetőjének be kell mutatni és egy másolati példányt át kell adni;

33. szám


4. felhívást arra vonatkozóan, hogy a résztvevő az árverés megkezdése előtt jogosultságát igazolni köteles az alábbiak szerint: – természetes személyek esetében: személyi igazolvánnyal (vagy ezzel egyenértékű okmányának) – jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében: a képviselő személyi igazolványának (vagy ezzel egyenértékű okmányának) és eredeti aláírási címpéldányának felmutatásával, vagy képviseleti jogosultságát bizonyító megbízással (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eredeti meghatalmazás), valamint a meghatalmazást aláíró/aláírók eredeti aláírási címpéldányának bemutatásával, gazdasági társaság nevében történő részvétel esetén a gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatának benyújtásával, más jogi személy esetén a fenti okiratokkal egyenértékű eredeti okiratok rendelkezésre bocsátásával (pl. nyilvántartást vezető bíróság igazolása a nyilvántartott adatokról) 5. tájékoztatást arról, hogy az árverés nyertese – a vele megkötendő szerződés teljesítésével tulajdonjogot szerez; 6. az ingatlan megtekintésének módját; 7. a Þzetési képesség igazolásának módját (pl. bankgarancia), 8. utalást arra vonatkozóan, hogy a MÁV Zrt., illetve a MÁV Vagyonkezelő ZRt. – amennyiben a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg – az árveréssel kapcsolatos, a biztosíték összegét meghaladó közvetlen költségeit az árverés nyertesére átháríthatja; 9. utalást arra, hogy a MÁV Zrt., illetve a MÁV Vagyonkezelő ZRt. fenntartja magának a jogot, hogy amenynyiben a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg, a második vagy harmadik helyezettel szerződhet; 10. a biztosíték visszaÞzetésének és vissza nem Þzetésének eseteit. Az árverési hirdetményben foglalt adatokon kívül a részletes árverési tájékoztatónak továbbá tartalmaznia kell: a) az értékesítendő ingatlan, ingatlanrész részletes leírását, b) tulajdoni lapját; c) az árverési eljárás menetét, külön kiemelve – az esetleges hatósági előírások megtartására történő utalást, – az értékesítés feltételeit, ideértve a műszaki, pénzügyi, jogi feltételeket is, d) az ingatlanértékesítési szerződés tervezetét, e) utalást arra, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. fenntartja magának a jogot a hirdetmény, illetve a tájékoztató kiegészítésére, módosítására (a kiegészítésről, módosításról a tájékoztatót megvásárlókat írásban – igazolható módon – értesíteni kell, a tájékoztatót később megvásárlók részére a tájékoztatóval együtt kell – igazolható módon – átadni) f) minden egyéb adatot, amit a MÁV Vagyonkezelő ZRt. szükségesnek tart.

1383

Az árverési hirdetmény a fentieken kívül egyéb elemekkel is kiegészülhet. A hirdetmény megjelentetése az értékesítést lebonyolító szervezeti egység feladata. 5. Kikiáltási ár Az árverés kikiáltási ára az a legalacsonyabb ár, amely az árverési hirdetményben közzétételre kerül. 6. Árverési biztosíték Az árverésen való részvételt biztosíték adásához kell kötni. Az árverési biztosíték a kikiáltási ár 5-10%-ában megállapított felfelé kerekített összeg. A biztosíték beÞzetése a hirdetményben megjelölt módon történik, ez lehet átutalással a MÁV Vagyonkezelő ZRt. számlájára oly módon, hogy az árverés megkezdése előtt 2 munkanappal – ajánlati biztosíték jogcímén – jóváírásra kerüljön. KézpénzÞzetés esetén az árverés megkezdését megelőző egy munkanapig a hirdetményben megjelölt helyen történő beÞzetéssel, melyet az árverésen részt vevő a bevételi pénztárbizonylattal köteles igazolni. A biztosíték visszajár, amennyiben: a. a letétbe helyező az árverésen nem jelent meg, b. a letétbe helyező az árverésen úgy nyilatkozik, hogy a kikiáltási árat nem tartja, c. az árverést nem a letétbe helyező nyerte meg d. az elővásárlásra jogosult élt elővásárlási jogával. Amennyiben a biztosíték visszajár, azt a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a visszaÞzetésre okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül Þzeti vissza a letétbe helyező részére. Ez alól kivétel a fenti c. pont alatti eset, amikor a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a nyertessel való szerződéskötés meghiúsulása miatt, az árverés további résztvevőivel fennálló szerződéskötési lehetőség (a résztvevő ajánlati kötöttsége) folytán a biztosíték visszaÞzetésére az árverés befejezését követő 60 napon belül köteles. A biztosíték nem jár vissza, amennyiben: – az árverés nyertese (illetve ha határidőben nem köt szerződést, a második, illetve harmadik helyezettje) a szerződést nem köti meg, – vagy annak teljesítése neki felróható okból meghiúsul. Az árverési biztosíték a szerződés megkötése esetén a vételárba – foglalóként – beszámít. Az árverésen résztvevő kamatigényt a biztosíték összege után nem érvényesíthet, ha azt a MÁV Vagyonkezelő ZRt. határidőben viszszaÞzette a részére. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. kötelezettséget vállal arra, hogy az árverési biztosítékot a szerződéskötéssel egyidejűleg átutalja a MÁV Zrt. számlájára.

1384


7. Az árverés lebonyolítása 7.1. Az árverésen való részvétel feltételei Az árverés nyilvános, amelyen részt vehet bármely Magyarországon vagy külföldön bejegyzett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, illetve magyar, vagy külföldi természetes személy. Az árverésen résztvevő általa létrehozott gazdasági társaságot vevőként megjelölheti. Ez esetben a árverési jegyzőkönyvben a gazdasági társaság nevét, székhelyét meg kell jelölni. A szerződést a Kiíró, vagy a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. a nyertes által a árverési jegyzőkönyvben megjelölt gazdasági társasággal köti meg. A szerződéskötő társaságnak a szerződéskötést megelőzően be kell mutatni a Társasági Szerződést, a szerződést aláíró képviselő aláírási címpéldányát. A szerződést a nyertesnek is alá kell írnia, tekintettel arra, hogy a társaság teljesítéséért egyetemlegesen felelősséget kell vállalnia. Az árverésen résztvevőnek nyilatkoznia kell, hogy az általa beÞzetett ajánlati biztosíték a Társaság által Þzetendő vételárba beszámítható. Az árverésen való részvétel előzetes jelentkezés alapján történik. Jelentkezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A jelentkezés az alábbi együttes feltételekhez kötött: – részvételi jogosultság igazolása a jelen melléklet 4.2.2.4. pontjában foglaltak szerint, – az árverési biztosíték a MÁV Vagyonkezelő ZRt. számlájára történő igazolt beÞzetése, – amennyiben Þzetési képesség igazolása szükséges, az erre vonatkozó igazolás eredeti példányának benyújtása, – írásbeli nyilatkozat arról, hogy az ingatlant megtekintette, a vonatkozó jogszabályokat és előírásokat megismerte; – a résztvevő írásbeli nyilatkozata arról, hogy kötelezettséget vállal vételi ajánlatának az árverés befejezésének napjától számított 60 napig történő fenntartására arra az esetre, ha ő az árverés nyertese vagy amennyiben ajánlata az árverés eredményéhez képest a nyertest követő második vagy harmadik legkedvezőbb ajánlatnak minősül és az árverési hirdetményben meghatározott határidőn belül az árverés nyertese nem köti meg a szerződést, vagy a szerződésben meghatározott határidőben nem teljesít (és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. eláll a szerződéstől), továbbá a MÁV Vagyonkezelő ZRt. saját döntése alapján a második vagy a harmadik legkedvezőbb ajánlattevővel kíván szerződni. – amennyiben árverési tájékoztató is készült, annak megvételéről szóló igazolást; – résztvevő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a tájékoztató részét képező adásvételi szerződés tervezetet elfogad-

33. szám

ja. Amennyiben a résztvevőnek észrevétele van a szerződéshez, azt szövegszerűen köteles megfogalmazni. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az észrevételt nem köteles elfogadni. – írásbeli nyilatkozat az elővásárlási jog tudomásulvételéről és arról, hogy azt a jogosult az árverésen vagy – ha nem vesz részt az árverésen – az árverést követően gyakorolhatja. – írásbeli nyilatkozat arról, hogy az árverési tájékoztatóban foglaltakat – ide értve az adásvételi szerződés tervezetet is – elfogadja; – írásbeli nyilatkozat az átruházással kapcsolatos minden költség és illeték megÞzetésének vállalásáról; – írásbeli nyilatkozat titoktartási kötelezettség vállalásáról. A részvétel indokolt esetben további feltételekkel is kiegészülhet, amelyre minden esetben fel kell hívni a Þgyelmet az árverési hirdetményben vagy tájékoztatóban. 7.2. Elővásárlási jog Az árverés útján értékesítendő ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog jogszabályon, illetve szerződésen alapulhat. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésen alapuló elővásárlási jogot. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. a MÁV Zrt. képviseletében eljárva az árverési hirdetmény megjelenésével egyidejűleg tértivevényes levélben megküldi a hirdetmény szövegét, valamint a megkötendő adásvételi szerződés tervezetét az elővásárlási joggal rendelkezők részére. Az árverésen megjelenő, elővásárlási joggal rendelkező személynek az árverésen való részvételéhez minden feltételt teljesítenie kell. Az elővásárlási jog gyakorlása azt jelenti az árverésen, hogy a jogosult nem köteles emelni a licitárat. Amennyiben az elővásárlási joggal rendelkező az árverésen nem jelenik meg, a MÁV Zrt. képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. köteles e személyt az árverést követő 2 munkanapon belül tértivevényes levélben felszólítani, hogy 15 nap, vagy a jogszabályban előírt határidőben jogvesztő határidőn belül nyilatkozzon, kívánja-e gyakorolni az elővásárlási jogát az árverésen kialakult licitáron, az árverési eljárás során meghatározott Þzetési feltételekkel. Amennyiben az elővásárlási joggal rendelkező személy 15 napon belül a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére bejelenti elővásárlási jogának gyakorlását, és egyúttal a bejelentéssel egyidejűleg teljesíti az esedékes vételárat (foglalót, vételárrészletet)és változatlan feltételek mellett – a bejelentéstől számított – 10 munkanapon belül megköti a szerződést, úgy az árverés vezetője az ezt követő 2 munkanapon belül értesíti az árverés nyertesét a fennálló szerződéskötési akadályról. Amennyiben a határidő alatt nyilatkozatot nem tesz, vagy elővásárlási jogáról lemond, úgy az adásvételi szerződés az árverés nyertesével köthető meg.

33. szám


7.3. Az árverés lefolytatása Az árverés lefolytatása az árverést vezető személy feladata. Az árverés vezetőjének kijelölésére a MÁV Vagyonkezelő ZRt. illetékes vezetője jogosult. Az árverés közjegyző jelenlétében történik. Az árverés vezetője részére – az árverés levezetésére vonatkozó – megbízólevelet kell kiadni és azt a közjegyző részére be kell mutatnia. Az árverés vezetőjének gondoskodnia kell arról, hogy a résztvevők kizárólag egy csoportban, az érdeklődőktől és egymástól jól elkülönítve foglaljanak helyet. Az eljárás megnyitásakor az árverés vezetője átadja a közjegyzőnek az árverési hirdetmény megjelenését igazoló lappéldányokat, továbbá a kifüggesztett hirdetmények másolatait. Az árverés vezetője ellenőrzi, hogy a résztvevők az árverésen történő részvétel feltételeinek megfelelnek-e. Amennyiben a képviseleti jogosultságot az árverésen résztvevőként megjelent személy igazolni nem tudja, illetve amennyiben a résztvevő a részvétel feltételeinek nem felel meg, úgy a résztvevőt az árverésből ki kell zárni. Az árverés vezetője ismerteti az árverési biztosíték visszaÞzetési feltételeit, illetve azokat az eseteket, amikor a résztvevő a biztosítékot elveszti. Amennyiben egy-egy résztvevő képviseletében több személy jelenik meg, tisztázni kell, hogy ki licitál és ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az eljárás alatt a licitáló személyének megváltoztatására nincs lehetőség. A személyiségi jogok és az üzleti titok védelme érdekében a licitálók hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az árverésen kívülálló személyek részt vegyenek. Amennyiben a licitálók személyiségi jogaik, üzleti titkaik védelme érdekében a nyilvánosság, illetve más személyek jelenléte ellen tiltakoznak, úgy ezen személyeket fel kell szólítani a terem elhagyására. Az árverés vezetője – amennyiben tudomása van róla – kéri az árverésen résztvevők egybehangzó hozzájárulását ahhoz, hogy a sajtó munkatársai az árverésen jelen lehessenek és azt, vagy annak egyes részleteit írásos vagy elektronikus formában a későbbi közlés szándékával rögzítsék. Az árverés vezetője tájékoztatja az árverésre jogosultakat az elővásárlási joggal rendelkezőkről, valamint a jog gyakorlásának módjáról. Az árverés megkezdésekor az árverést vezető ismerteti a hirdetmény lényeges elemeit, általános tájékoztatást ad az árverés menetéről. Amennyiben a jegyzőkönyv számára hang- (esetleg videó) felvétel készül, erről az árverés vezetője tájékoztatja a jelenlévőket.

1385

Az árverés vezetője közli a kikiáltási árat és felhívja a résztvevőket a licitálásra. A licitálás főszabály szerint licitlépcsőnként történik, melynek mértékét az árverési hirdetmény vagy tájékoztató tartalmazza. Az árverés vezetőjének döntése szerint lehetőség van arra, hogy a licitálók megajánlása alapján a meghirdetettől magasabb összegű licitlépcsőt alkalmazzon. A licitálás során az árverés vezetője folyamatosan közli, (név, illetve sorszám szerint) hogy ki tartja, ki emeli a legmagasabb ajánlati árat. Az árverést addig kell folytatni, amíg a fent meghatározott licitlépcső alkalmazásával az árverés résztvevői magasabb ajánlatot tesznek. Amennyiben további ajánlat nincs, a megajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után az árverés vezetője megállapítja, hogy az árverést melyik résztvevő nyerte meg, aki ez által jogosulttá válik a szerződés megkötésére. Továbbá ismerteti az első három legmagasabb ajánlatot tevő személy által tett ajánlat összegét. Ezt követően az árverés vezetője a MÁV Zrt. képviseletében bejelenti, hogy a MÁV Zrt. fenntartja jogát arra, hogy – a nyertessel való szerződéskötés meghiúsulása esetén a saját döntése szerint – az árverés nyertesét követő sorrendben a második, illetve harmadik ajánlatot tevő valamelyikével szerződjön. Azonos ajánlatok esetén az árverés nyerteséről sorsolással dönt. Fentieket követően az árverés vezetője az árverést bezárja és elkészíti a jegyzőkönyvet, melynek az alábbiakat kell tartalmaznia: 1. az árverés helyét, kezdő és befejező időpontját, 2. az árverés vezetőjének, a jogi képviselőnek vagy a közjegyzőnek a nevét, 3. az árverezett ingatlan adatait, 4. a kikiáltási árat, nyertes a második és harmadik helyezett adatait 5. az árverezett ingatlan licit során kialakult nettó vételárát és a mindenkor hatályos jogszabályok szerint Þzetendő Általános Forgalmi Adót, 6. az árverés valamennyi résztvevőjének adatait és végső ajánlatát – természetes személy esetében: nevét, lakcímét, személyi igazolvány számát, továbbá, ha ő a nyertes vagy második, illetve harmadik helyezett, anyja nevét, születési helyét, idejét, személyi számát, adóazonosító jelét; – gazdasági társaság, illetve egyéb jogi személy esetében: a nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, lakcímét, személyi igazolvány számát, a cégjegyzékszámát vagy bírósági nyilvántartási számát, adószámát, statisztikai törzsszámát; 7. az árverés nyertesének azon kötelezettségét, hogy legkésőbb az árverést követő 10 munkanapon – elővásárlási jogosultság fennállása esetén, ha az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogával nem élt, attól számított 10 munkanapon – belül köteles a szerződést megkötni és a vételárat a szerződésben foglaltak szerint a MÁV Zrt. részére megÞzetni,

1386


8. a MÁV Vagyonkezelő ZRt. kötelezettség vállalását arra vonatkozóan, hogy a vételárba beszámítandó árverési biztosítékot a MÁV Zrt. részére az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg átutalja, 9. azon következményre történő Þgyelmeztetést, hogy amennyiben az árverés nyertese a fent meghatározott határidőn belül nem köti meg a szerződést vagy a vételárat nem Þzeti meg, a szerződéskötésre és egyben a biztosíték visszakövetelésére való jogosultságát elveszti, 10. annak rögzítését, hogy a MÁV Zrt. fenntartja jogát arra, hogy – a nyertessel való szerződéskötés meghiúsulása esetén a saját döntése szerint – az árverés nyertesét követő két legmagasabb ajánlatot tevő valamelyikével szerződjön, 11. utalást arra vonatkozóan, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. – amennyiben a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg – az árveréssel kapcsolatos valamennyi költségét az árverés nyertesére átháríthatja, 12. elővásárlási jog fennállása esetén az árverés nyertesének nyilatkozatát, miszerint tudomással bír az ingatlanon fennálló elővásárlási jogosultságról. 13. az árverésen résztvevő nyilatkozatát arról, hogy az adásvételi szerződést az által megjelölt társaság köti, továbbá annak adatait / név, székhely, statisztikai számjegy, cégjegyzékszám, képviselő, ( Az árverésről készített jegyzőkönyvet az árverés vezetőjének, a jegyzőkönyvvezetőnek, vagy közjegyzőnek és az árverési nyertesnek, továbbá az utána következő két legmagasabb ajánlatot tevőnek alá kell írnia. A jegyzőkönyvet a közjegyző, hitelesíti.

33. szám

8. Az árverési eljárást követő szerződéskötés Az árverés nyertesével lehetőség szerint az árverést követően az árverés napján, de legkésőbb 10 munkanapon belül (mely szükség esetén 10 nappal meghosszabbítható), elővásárlási jogosultság fennállása esetén ha az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogával nem élt, attól számított 10 munkanapon belül a szerződést meg kell kötni. Az árverés nyertesének szerződéskötési késedelme a szerződéstől meghiúsulását jelenti. Erre tekintettel a MÁV Zrt., illetve a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. jogosult az árverés második, illetve harmadik legkedvezőbb ajánlatot adó résztvevőjével való szerződéskötésre. Ennek érdekében az árverés vezetője felkéri az árverés nyertesét követő két legmagasabb ajánlatot tevő pályázót, hogy ne hagyja el addig az árverés helyszínét, amíg az adataik jegyzőkönyvben történő rögzítésére nem kerül sor. Amennyiben az árverési hirdetményben meghatározott határidőn belül az árverés nyertese nem köti meg a szerződést, vagy a szerződésben meghatározott határidőben nem teljesít és a MÁV Zrt. a szerződéstől eláll, úgy a MÁV Zrt., illetve a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. a sorrendben az árverés nyertese után következő legkedvezőbb vételi ajánlatot tevővel köthet szerződést. Amennyiben e személy sem köti meg a szerződést, vagy a szerződésben meghatározott határidőben nem teljesít és a MÁV Zrt. a szerződéstől eláll, a MÁV Zrt., illetve a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. a harmadik legkedvezőbb vételi ajánlatot tevővel köthet szerződést.

33. szám


1387

2. sz. melléklet Árverési hirdetmény A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Vagyonkezelő ZRt.) (1066 Budapest, Teréz krt. 62.) nyilvános árverést hirdet az alábbi, a ………. tartozó ingatlan/ingatlanok értékesítésére: Sor szám 1.

Település

Helyrajzi szám

Művelési ág

Terület (ha,m2)

Ajánlati biztosíték

* esetleges elővásárlási jog, terhek felsorolása

Az árverés során tett ajánlat nettó érték, a kialakult vételárat 20%-os ÁFA terheli. * esetleges elővásárlási jog, terhek felsorolása Az árverésen nyertes vevő – a feltüntetettek szerint – az ingatlan tulajdonjogát szerzi meg. Az ingatlanok vételára kizárólag készpénzzel (átutalással, vagy számlára történő banki beÞzetéssel) egyenlíthető ki a szerződéskötést követő …… napon belül. Az értékesítést 20% általános forgalmi adó megÞzetésének kötelezettsége terheli. A MÁV Zrt. halasztott, vagy részletÞzetésre vonatkozó ajánlatot nem fogad el. Az árverés helye: Az árverés időpontja:… A fent megjelölt ingatlanokra árverési ajánlatot tenni külön-külön/együttesen lehet. Az árverésen bárki részt vehet személyesen, vagy meghatalmazott útján, aki ingatlanszerzési jogában korlátozva nincsen. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni amelyet az árverésre jelentkezéskor be kell nyújtani. A nyertes árverezőnek a szerződéskötést megelőzően igazolnia kell, hogy rendelkezik a fedezettel. Az árverésen való részvétel elengedhetetlen feltétele: • a fenti táblázatban megjelölt árverési biztosíték megÞzetése oly módon, hogy az átutalt összeg az árverésre jelentkezés napját 2 munkanappal megelőzően a MÁV Vagyonkezelő ZRt. …….. Bank NyRt.-nél vezetett ……… számláján jóváírásra kerüljön. • a részletes árverési kiírást és ingatlanismertetést is tartalmazó (térítésmentes) Árverési Tájékoztatónak az árverésen részt vevő általi, a táblázatban szereplő összegért történő megvásárlása (dokumentálható átvétele). * a dőlt betűvel szedett rész értelemszerűen módosítandó, kitöltendő

Erre a ……………………… (helyszín) van mód az Árverési Tájékoztató árának beÞzetését, valamint titoktartási nyilatkozat aláírását követően. Felhívjuk a Þgyelmet, hogy az árverésen csak az a természetes vagy jogi személy vehet részt, aki az Árverési Tájékoztatót megvásárolta (átvette), a vásárlást igazoló beÞzetési bizonylaton, ill. banki terhelési igazoláson vevőként (az erről szóló igazoláson átvevőként) a neve feltüntetésre került. • a jelentkezés egyéb feltételeit az Árverési Tájékoztató tartalmazza Az árveréssel és az ingatlanok megtekintésével kapcsolatban felvilágosítás kérhető: a -nél ………..-tól munkanapokon 9-15 óra között a 302-7728 és a 302-7729 telefonszámokon. Jelentkezni lehet: az árverés napján a fent megjelölt helyen az árverés megkezdése előtti 15 percben az árverezni kívánt ingatlanra hivatkozással, az árverési biztosíték átutalásának hitelt érdemlő igazolásának, valamint az Árverési Tájékoztatónak az árverésen részt vevő általi, a táblázatban szereplő összegért történő megvásárlását (átvételét) igazoló dokumentum másolatának átadásával. Az árverés közjegyző jelenlétében kerül lefolytatásra. Az árverezők a kikiáltási árról indulva licitálhatnak. Egyegy ráajánlás minimális összegét (licitlépcsőt) a hirdetmény tartalmazza. Az ingatlant az árverésen legmagasabb vételárat ajánló veheti meg, akinek ajánlata nem lehet kisebb a kikiáltási árnál. Azonos vételár ajánlat esetén az árverési vevő személyét sorshúzással kell megállapítani.

1388


Az árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. Az árverés megkezdését megelőzően az alábbi dokumentumok másolatának átadása kötelező: az árverési biztosíték átutalását bizonyító banki bizonylat, továbbá személyi igazolvány (útlevél), gazdasági társaság esetében eredeti aláírási címpéldány, társasági szerződés, és 30 napnál nem régebbi cégkivonat, illetve a folyamatban lévő cégeljárást igazoló cégbírósági dokumentum. Az adásvételi szerződés tervezete az Árverési Tájékoztató mellékletét képezi, amelyet az árverés nyertese 5 munkanapon / …. napon belül köteles elsőként aláírni. A teljes vételárat a szerződéskötéstől számított 15 munkanapon / az árveréstől számított ….. belül kell megÞzetni. A vételár átutalással, ill. számlára történő banki beÞzetéssel teljesíthető. Az árverési vevő árverési biz-

33. szám

tosítéka a vételárba foglalóként beszámít. Amennyiben az árverési vevő szerződést nem írja alá a fenti határidőben, vagy a teljes vételárat határidőn belül nem Þzeti meg, úgy az ajánlati biztosítékot/foglalót elveszti és a második, ill. harmadik legmagasabb ajánlatot tett vevővel jogosult a kiíró a szerződést megkötni A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az árverést annak megkezdését megelőzően kártérítési, illetve kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonhatja. Ez esetben az átutalt árverési biztosíték és a megvásárolt Árverési Tájékoztató ellenértéke – az Árverési Tájékoztató visszaszolgáltatása ellenében – a jelentkezőknek hiánytalanul, kamatmentesen visszajár. Budapest, 2007……………….. MÁV Vagyonkezelő ZRt.

33. szám

A MÁV ZRt. Értesítője 3. számú melléklet

Pályázati eljárás útján történő értékesítés A pályázati eljárás előzetesen meghatározott eljárási rend, illetve feltételek szerint lefolytatott értékesítési eljárás, amelynek során – ha a MÁV Zrt. az eljárást nem nyilvánítja eredménytelennek – az összességében a legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázó részére történhet az ingatlan értékesítése (kivéve ha elővásárlási jog áll fenn és a jogosult ezen jogával élt). A kiíró a pályázati eljárás során a MÁV Zrt., a pályázat lebonyolítója jelen utasítás szabályai szerint a MÁV Vagyonkezelő ZRt. 1. A pályázati eljárás útján történő értékesítés esetei A MÁV ZRt-nek az ingatlanértékesítési tevékenységével kapcsolatban pályázati eljárást kell lefolytatnia abban az esetben, ha az ingatlan értékesítésénél a limit ár szerinti érték az 100.000.000 Ft-ot eléri, vagy meghaladja. A pályázat értékesítési eljárásként – egyedi döntés alapján – ezen értékhatár alatti ingatlanok esetében is alkalmazható. Az ingatlan értékesítésére első alkalommal a pályázatot nyilvánosan kell meghirdetni. Kizárólag ez(ek)nek sikertelenségét követően kerülhet sor zártkörű ajánlatkérés alapján történő értékesítésre. 2. A pályázati eljárásra vonatkozó alapelvek A pályázati eljárás útján történő értékesítés során az alábbi elvek érvényesülését biztosítani kell. a) Az esélyegyenlőség elve Az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos pályázati eljárásban valamennyi pályázó számára egyenlő esélyt kell biztosítani. Az esélyegyenlőség vonatkozik a pályázat megtételéhez szükséges információk megszerzésére, valamint a pályázat során alkalmazott versenyfeltételekre is. A pályázati felhívás és részletes pályázati kiírás tartamát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján a pályázók megfelelő ajánlatot tehessenek, ezzel biztosítva a szabályszerűen, időben benyújtott pályázatok összehasonlíthatóságát. Minden pályázónak joga van a MÁV Vagyonkezelő ZRt. által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely szükséges ahhoz, hogy megalapozott ajánlatot tehessen, de az információ átadása nem sérthet üzleti titkot. Piackutatási célból a MÁV Vagyonkezelő ZRt. pályázatot nem hirdethet meg.

1389

b) A nyilvánosság elve Az ingatlan értékesítésére vonatkozó pályázat alapesetben nyilvános lehet. A pályázati feltételek nyilvánosságát biztosítani kell a pályázatban résztvevők számára. A pályázatot anonim módon (pályázó nevének zárt borítékban való feltüntetésével, és a pályázat pénzügyi és egyéb feltételeitől elkülönített, titkos kezelésével), vagy a pályázó (cégének) megjelölésével, a név aláírásával (pályázat minden részletére vonatkozó nyilvánossággal) is le lehet folytatni. Erről a pályázat kiírásakor kell rendelkezni. c) A rendelkezés elve A MÁV Vagyonkezelő ZRt-nek a pályázati felhívás közzététele után a pályázati feltételeket be kell tartania, ezzel biztosítva a pályázati eljárási rend, a pályázat értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. minden esetben fenntartja magának a jogot, hogy – saját döntése alapján, a MÁV Zrt. felhatalmazása folytán –az érvényes ajánlatok benyújtása esetén is a pályázati eljárást indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázó az ajánlatának benyújtásával – a pályázati eljárás MÁV Vagyonkezelő ZRt. által meghatározott szabályait magára nézve kötelezőnek ismeri el. A pályázati kiírásban biztosított jogokat azok rendeltetésével összhangban és a jóhiszeműség követelményének megfelelően kell gyakorolni. 3. A pályázat kiírása, meghirdetése A pályázat lebonyolítására a MÁV Vagyonkezelő ZRt. jogosult. A pályázatot legalább egy alkalommal egy helyi napilapban és egy országos napilapban (vagy egy hetilapban), valamint minden esetben meg kell jelentetni a MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. honlapján. A pályázatok benyújtására határnapot kell megjelölni. A pályázati felhívásban a pályázatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének, illetve a pályázati felhívás honlapon történő megjelenésének a napja és a pályázatok benyújtásának időpontja között, 100.000.000-Ft limitárig 15, ezen értékhatár felett legalább 30 nap legyen. A pályázati kiírás feltételei a megkötendő szerződés alapját képezik. Többfordulós pályázat esetén az első fordulóra érvényes pályázatot benyújtók közül kerülnek kiválasztásra a következő forduló résztvevői, akik felhívást (felkérést) kapnak pályázatuk kiegészítésére, illetve módosítására. A pályázatok értékelését az Értékelő Bizottság (a továbbiakban: ÉB) végzi. A részletes pályázati kiírás mindenkor tartalmazza, az Értékelő Bizottság által 10. pont

1390


szerint megállapítandó „ összességében legkedvezőbb pályázat” meghatározásának módját. Az ÉB eljárási szabályzatát a 10. pont részletezi. Meg kell továbbá alakítani a – MÁV Vagyonkezelő ZRt. munkavállalóiból álló – legalább 3 tagú Bontóbizottságot. A pályázati feltételeket a MÁV Vagyonkezelő ZRt. módosíthatja, illetve kiegészítheti, a beadást megelőző hetedik napig. A kiegészítésről, módosításról a tájékoztatót megvásárlókat írásban – igazolható módon – értesíteni kell, a részletes pályázati kiírást később megvásárlók részére azt a részletes pályázati kiírással együtt kell – igazolható módon – átadni. A kiegészítés, módosítás úgy történhet, hogy arról a részletes pályázati kiírást megvásárlók a pályázat beadási határidejét megelőző megfelelő határidőben értesüljenek. 4. A pályázati felhívásnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a MÁV Zrt.-nek mint kiírónak a nevét, székhelyét, illetve a pályázat kiírására feljogosított a MÁV Vagyonkezelő ZRt. megbízására történő utalást és a megbízott nevét, székhelyét b) a pályázat célját, a pályázati fordulók számát (egy,két –, vagy többfordulós) • egyfordulós (A legmagasabb ajánlat a nyertes) • kétfordulós (az első fordulóban azonos ajánlat esetén liciteljárás dönt a pályázatbontást követő 8 munkanapon belül, vagy eredetileg kétfordulósként hirdetett eljárás esetén az első fordulóban érkezett legjobb ajánlat a második forduló alapja, amely lehet liciteljárás, vagy újabb ajánlatkérés.), • több fordulós (Több ajánlatkérési forduló követi egymást mindig az előző legmagasabb ajánlatáról indulva. Ez esetben nincs liciteljárás) c) továbbá arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó anonim módon, vagy név aláírásával pályázhat-e; ha a pályázatot – a pályázó nevének zárt borítékban való kezelésével – anonim módon kell benyújtani, akkor erre a körülményre külön is utalni kell, d) a pályázat tárgyaként az értékesítendő ingatlan, ingatlanrész ingatlan-nyilvántartás szerinti meghatározását (az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti adatait, legfontosabb műszaki paraméterek), az esetleges elővásárlási jogról való tájékoztatást, az ingatlan terheiről való tájékoztatást; e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét, a pályázaton való részvétel feltételeit; f) a pályázati eljárás és a benyújtandó pályázat nyelvének meghatározását; g) az ajánlati kötöttség időtartamát, h) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését, i) a részletes pályázati kiírás megvásárlásának helyét, módját, idejét és költségét. (Ezen anyagoknak a pályázat

33. szám

meghirdetésének időpontjában – elegendő mennyiségben – rendelkezésre kell állniuk.) j) a biztosítéknyújtási kötelezettséget, k) annak a fenntartását, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. – saját döntése szerint, vagy a MÁV Zrt. erre irányuló felhatalmazása alapján – a pályázati felhívást indokolás és költségtérítés (kivétel megvásárolt dokumentáció – kamat nélküli ellenértékének visszaÞzetése) nélkül visszavonhatja, a beadást megelőző hetedik napig l) utalást arra, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. – saját döntése szerint, a MÁV Zrt. erre irányuló felhatalmazása alapján – a felhívást és kiírást kiegészítheti, illetve módosíthatja m) az eredményhirdetés és a szerződéskötés időpontját; n) annak a fenntartását, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. – saját döntése szerint, a MÁV Zrt. erre irányuló felhatalmazása alapján – a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilváníthatja. A pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül a részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: a) az értékesítendő ingatlan, ingatlanrész legfontosabb adatait, b) tulajdoni lapját; c) a pályázat elbírálásának menetét, külön kiemelve – az esetleges hatósági előírások megtartására történő utalást, – az értékesítés feltételeit, ideértve a műszaki, pénzügyi, jogi feltételeket is, d) az ingatlanértékesítés tárgyában kötendő szerződés tervezetét, e) a pályázati biztosíték visszatérítésének és vissza nem Þzetésének eseteit; f) több értékelési szempont esetén az összességében legkedvezőbb ajánlat meghatározásának módját; g) utalást arra, hogy a MÁV Zrt. ill. a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. fenntartja magának a jogot arra, hogy amennyiben a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg, a második, illetve harmadik legjobb ajánlatot tevővel szerződhet; h) minden egyéb adatot, amit a MÁV Vagyonkezelő ZRt., illetve az általa megbízott személy, illetve szervezet szükségesnek tart. i) a Þzetési képesség igazolására vonatkozó kötelezettséget, j) utalást arra, hogy amennyiben a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg, a MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a pályázati eljárással kapcsolatos, a biztosíték összegét meghaladó közvetlen költségeit a pályázat nyertesére átháríthatja; k) a liciteljárás esetén annak helyét és időpontját. A pályázati kiírásban – a fentieken kívül – meg kell határozni, hogy a pályázók ajánlataikat milyen formában hány példányban, és hol kötelesek benyújtani, utalva arra, hogy kötelesek azt is egyértelműen meghatározni, hogy

33. szám


pályázataik közül melyik az eredeti példány. Ha a több példányban benyújtott pályázat példányai között eltérés van, úgy az eredeti példány az irányadó. Az eredeti pályázat valamennyi oldalát (a pályázó által készített mellékletek oldalait is) eredeti szignóval, az utolsó oldalt (a pályázó által készített mellékletek utolsó oldalát is) eredeti aláírással kell ellátni. Amennyiben nem jelöl meg eredeti példányt, úgy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. jogosult meghatározni az eredeti példányt. Alternatív pályázat befogadására nincs lehetőség. A pályázatok tartalmát titkosan kell kezelni. Tartalmukról felvilágosítás sem kívülállónak, sem a pályázaton résztvevőknek nem adható, kivéve a bontáskor ismertetendő adatokat. A pályázó kérésére és részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás. A fentiekben rögzített felvilágosítást a MÁV Vagyonkezelő ZRt. köteles a többi pályázóval is igazolható módon, írásban egyidejűleg közölni. A részletes pályázati kiírást később megvásárlók részére a felvilágosítást a részletes pályázati kiírással együtt kell – igazolható módon – átadni. 5. Pályázati biztosíték A pályázaton való részvételt biztosíték adásához kell kötni (liciteljárás esetén ez egyben a liciteljárás biztosítékául is szolgál). A biztosíték összege a limit ár 5-10%-a. A pályázónak a biztosítékot a pályázat előtt kell a MÁV Vagyonkezelő ZRt. számláján – ajánlati biztosíték jogcímén – letétbe helyeznie, oly módon, hogy az a benyújtási határnapig átutalásra kerüljön. A biztosíték letétbe helyezését a pályázat benyújtásakor igazolni kell. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, eredménytelenségének, illetve érvénytelenségének megállapítása napjától a pályázó részére kamatmentesen 8 napon belül kell visszaÞzetni. A visszaadott biztosíték összege azonos azzal az összeggel, amelyet a pályázó rendelkezésre bocsátott. A biztosítékot vissza kell Þzetni, ha a letétbe helyező pályázatot nem nyújtott be, visszaÞzetési határideje: a pályázat benyújtására megállapított határnaptól számított 8 napon belül. A biztosíték visszajár a.) az első helyezett részére, ha az elővásárlási jog jogosultja élt ezen jogával és az adásvételi szerződést teljesített b.) -a második helyezett részére, ha az első helyezett, vagy az elővásárlási jog jogosultja az adásvételi szerződést teljesítette c.) -a harmadik helyezett részére, ha az első, ennek hiányában a második helyezett, vagy az elővásárlási jog jogosultja az adásvételi szerződést teljesítette

1391

d.) az a.)-c.) pontba nem tartozó pályázó (nem helyezett pályázó) részére az eredményhirdetéstől számított 8 munkanapon belül – a pályázati eljárást nem a letétbe helyező nyerte meg, – a nyertesnek, ha az elővásárlási jog jogosultja élt ezen jogával. Ebben az esetben a pályázó részére az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül kamatmentesen, ezt követően kamataival együtt Þzetendő vissza a biztosíték A biztosíték nem jár vissza, ha – a pályázati kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át (a vételárba beleszámít), – a pályázat nyertese (illetve ha a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg, a második helyezettje) a szerződést határidőben nem köti meg, vagy a szerződés teljesítése a pályázó érdekkörében felmerült okból hiúsult meg, – a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta. A MÁV Vagyonkezelő ZRt felhívására a pályázók kötelesek a pályázatukban foglaltakat igazolni. A pályázati felhívásban a pályázótól Þzetőképességének igazolása (pl. bankgarancia) kérhető. 6. Ajánlati kötöttség A pályázó ajánlati kötöttsége a pályázat benyújtásának napján kezdődik. A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtás napjától számított 90 napig kötve van, kivéve, ha a MÁV Zrt., illetve a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. ezen időponton belül a pályázatot megnyert pályázóval szerződést köt, vagy az érintettekkel írásban közli, hogy egyik pályázóval sem köt szerződést, és a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja. 7. A pályázat visszavonása, kizárás a pályázatból, érvénytelenség, eredménytelenség 7.1. A pályázati felhívás visszavonása A MÁV Vagyonkezelő ZRt. a pályázati felhívást a benyújtásra megjelölt határnaptól visszafelé számított 7. napig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint közölni, illetve az érintetteket külön írásban, igazolható módon is értesíteni. A pályázat MÁV Vagyonkezelő ZRt. részéről történő visszavonása esetén az átadott dokumentumok pályázó

1392


által megÞzetett ellenértékét a pályázó részére – kamat nélkül – vissza kell Þzetni. 7.2. Érvénytelenség, az eljárásból való kizárás, eredménytelenség A pályázati kiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén a pályázat érvénytelen. A pályázót az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárást vonja maga után.

33. szám

– a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a csatolt adásvételi szerződés tervezetet elfogadja. Amennyiben a pályázónak észrevétele van a szerződéshez, azt szövegszerűen köteles megfogalmazni. A MÁV Zrt., illetve a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. az észrevételt nem köteles elfogadni. – nyilatkozat az elővásárlási jog tudomásulvételéről és arról, hogy azt a jogosult gyakorolhatja. A pályázat csak akkor érvényes, ha a pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában, módon és határidőben rendelkezésre bocsátotta és a részletes pályázati kiírást megvásárolta. A pályázó a benyújtott ajánlatát nem vonhatja vissza.

Ha nincs egyetlen megfelelő ajánlatot tévő pályázó sem, úgy az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani. A megismételt pályázati eljárásra a jelen utasításban foglalt szabályok irányadóak. 8. A pályázat A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát, különös tekintettel: – a pályázati felhívásban és a részletes pályázati kiírásban, illetve azok módosításában, kiegészítésében foglalt feltételek elfogadásáról és teljesítésükre vonatkozó kötelezettség vállalásáról, – a vételár vagy ellenszolgáltatás összegéről (nettó ár + ÁFA), – az átruházással kapcsolatos minden költség és illeték megÞzetésének vállalásáról; – titoktartási kötelezettség vállalásáról; – ajánlati kötöttség vállalásáról; – arról, hogy az ingatlant megtekintette, a vonatkozó jogszabályokat és előírásokat megismerte; – képviseleti jogosultságának igazolására vonatkozóan, különös tekintettel: természetes személyek esetében személyi igazolványa (vagy ezzel egyenértékű okmány) másolatának csatolásával, jogi személyek esetében: a pályázatot aláíró/aláírók személyi igazolványa (vagy ezzel egyenértékű okmánya) másolatának csatolásával és aláírási címpéldányának 30 napnál nem régebbi eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolatban való csatolásával, vagy képviseleti jogosultságát bizonyító megbízással (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eredeti meghatalmazás) valamint a meghatalmazást aláíró/aláírók aláírási címpéldányának 30 napnál nem régebbi eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolatban való csatolásával, – gazdasági társaság nevében történő részvétel esetén a gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatának csatolásával, más jogi személy esetén a fenti okiratokkal egyenértékű okiratok csatolásával eredetiben vagy közjegyzői hiteles másolatban (pl. nyilvántartást vezető bíróság igazolása a nyilvántartott adatokról)

A pályázatot – ha erről a pályázati kiírás másképpen nem rendelkezik – zárt formában kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést. Pályázó lehet belföldi vagy külföldi természetes vagy jogi személy beleértve azt az esetet is, amikor az e rendelkezés szerint pályázónak minősülő személyek együttes pályázati ajánlattétel céljából konzorciumot (továbbiakban: konzorcium) hoznak létre. A konzorciumban pályázóknak a pályázati eljárásban egyetemlegesek a kötelezettségeik. 9. A pályázatok beérkeztetése, felbontása, ismertetése A MÁV Vagyonkezelő ZRt. illetékes vezetője a pályázati kiírást megelőzően 3 tagú (1 elnök, 2 tag) Bontó Bizottságot (továbbiakban: BB), és 3 tagú (1 elnök, 2 tag) Értékelő Bizottságot (továbbiakban: ÉB) jelöl ki. A BB és az ÉB tagja kizárólag a MÁV Vagyonkezelő ZRt. munkavállalója lehet. Az ÉB munkájában jogi végzettségű személynek minden esetben részt kell vennie. A pályázatok beérkezése során a pályázati felhívásban az átvételre megjelölt szervezeti egységnek az átvétel pontos időpontját rá kell vezetnie a pályázatot tartalmazó zárt borítékra és egyúttal igazolni kell az átvétel tényét. A határidőben beérkezett pályázatokat a BB tagjai jelenlétében kell felbontani és a pályázati dokumentumokat, és azok valamennyi mellékletét bírálati sorszámmal kell ellátni. A pályázatok felbontásánál a fentieken túlmenően a pályázók, ill. képviselőik és a MÁV Zrt., valamint a MÁV Vagyonkezelő ZRt. képviselői vehetnek részt. A pályázó képviselője köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát. A benyújtott pályázatok felbontásánál a MÁV Vagyonkezelő ZRt. által meghívott más személyek is jelen lehetnek. A pályázat felbontásánál közjegyző jelenléte kötelező.

33. szám


A BB a pályázatok felbontásánál a pályázatot aláíró személy képviseleti jogosultságát vizsgálni köteles. A pályázatok felbontása során a közjegyző vagy jogi képviselő az alábbi feladatokat látja el: – tanúsítja a pályázatok felbontásának szabályos lefolytatását, annak menetéről, lényeges körülményeiről közjegyző okiratot állít ki, – tanúsítja, hogy a pályázatok megfelelnek a kiírásban rögzített alaki követelményeknek, – gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyvben a bírálati azonosító sorszámokat nevesítsék, továbbá, hogy szerepeljen azoknak a napilapoknak a neve és lapszáma, megjelenési időpontja, melyekben a pályázati felhívások megjelentek, – gondoskodik arról, hogy a pályázatok felbontásakor, illetve ismertetésekor bejelentett óvások, kifogások, észrevételek a jegyzőkönyvben rögzítve legyenek, – a MÁV Vagyonkezelő ZRt. erre vonatkozó kérésére megőrzés céljából átvesz egy példányt a pályázat anyagából. A közjegyző – tevékenysége során – a pályázat érdemi részét érintő döntést nem hozhat, azonban tanácsadással segítheti a MÁV Vagyonkezelő ZRt-t a jogai gyakorlásában és kötelezettségei teljesítésében. A pályázatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlott vételárat és a Þzetési feltételeket. A pályázatok felbontásakor, illetve ismertetésekor a Bontóbizottság jegyzőkönyvet vesz fel, mely – a közjegyzőre vonatkozó fenti szabályozásban meghatározott adatok megfelelő rögzítésén túlmenően – az alábbiakat tartalmazza: – a jegyzőkönyv felvételének helyét, idejét, a bontásban résztvevő személyek nevét és azt, hogy milyen minőségben vesznek részt a pályázat felbontásánál, a jegyzőkönyv vezetőjének nevét, – a pályázat tárgyát, a pályázati felhívás közzétételének időpontját és helyét, a pályázatok benyújtására megállapított határnapot, a beérkezett pályázatok számát, továbbá azt, hogy melyek érkeztek be határidőben és melyek kerültek késedelmesen benyújtásra, a pályázatok bírálati sorszámát, – a pályázatok felbontásának és ismertetésének rövid leírását, a jelentkezők hozzászólásának, észrevételeinek rövid ismertetését, – anonim pályázat esetében az azonosítást biztosító átvételi jegyzőkönyvet. Ezeket az adatokat adott esetben a közjegyző okirata is tartalmazhatja. A pályázati kiírást átvevő személyekről/szervezetekről listát kell készíteni, amelyeket a pályázatok felbontásáról

1393

készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A jegyzőkönyv mellékletét képezi továbbá a benyújtott ajánlatok átvételéről, továbbá az azonosításhoz szükséges adatokról (átvételi sorszám és időpont, stb.) készített nyilvántartás. Liciteljárás Azonos ajánlat esetén liciteljárást kell lefolytatni a pályázatbontást követő 8 munkanapon belül. Meghívás liciteljárásra A liciteljárási felhívást az érintett ajánlattevőknek közvetlenül (faxon vagy más az átvétel megtörténtét ellenőrizhető, és dokumentálható módon) kell megküldeni. A felhívásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia: • az eljárás helyét; • az eljárás időpontját; • az induló árat; • a képviseleti jogosultság, és a személyazonosság igazolásának módját a licitlépcsők meghatározását; Induló ár a liciteljáráson Az induló ár a pályázati eljárás során ajánlott legmagasabb ár. Liciteljárás lefolytatása A liciteljárás lefolytatásánál az 1. sz. melléklet 7. pontjában szereplő árverési szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni, melyeket a részletes pályázati kiírásban rögzíteni kell. 10. A pályázat elbírálása A pályázatok érvényességét az Értékelő Bizottság (ÉB) bírálja el és megállapítja, hogy melyik az összességében legkedvezőbb pályázat. Az ÉB munkájával járó feladatok ellátása munkaköri kötelesség. Az ÉB elnökének és tagjainak az ÉB munkájában való közreműködésről lemondani vagy felmentést kérni kizárólag összeférhetetlenségi, vagy egyéb személyes jellegű okból (tartós betegség, szabadság stb.) lehet. Az ÉB – az elnök koordinálása mellett – maga határozza meg ügyrendjét a jelen utasításban előírtak Þgyelembevételével. Az ÉB javaslatát egyszerű többséggel hozza meg, minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az ÉB elnökének szavazata dönt. Az ÉB munkájába – szükség szerint – külső szakértőket is bevonhat. A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket, illetve az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázat értékelésében résztvevők az e mi-

1394


33. szám

nőségükben tudomásukra jutott információkat kizárólag a pályázat értékelésének érdekében használhatják fel.

zőbb ár. RészletÞzetés esetén a diszkontált cash-ßow alapján történik az ajánlatok összehasonlítása.

Az ÉB a pályázókhoz jogosult kérdés feltevésére. A kérdésekre az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. A fenti nyilatkozatok nem eredményezhetik a pályázati ajánlatban megfogalmazott feltételek megváltoztatását, kizárólag azok értelmezését szolgálhatja.

A pályázatok elbírálásakor az ÉB köteles a pályázati eljárásról készítendő értékelésében megállapítani, hogy az eljárás eredményes volt vagy sem.

Az ÉB köteles megállapítani a pályázatok érvényességét, illetve érvénytelenségét. Azok a pályázók, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában (szakaszaiban) nem vehetnek részt, őket úgy kell tekinteni, mintha nem nyújtottak volna be pályázatot. Érvénytelen a pályázat, amennyiben – a pályázatot az eljárásban történő részvételre nem jogosult személy nyújtotta be vagy a pályázat tekintetében képviseleti hiba állapítható meg, – a pályázatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határnap után nyújtották be, – a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban foglalt érvényességi feltételeknek, – biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre, – az ajánlati árat nem határozza meg egyértelműen vagy, más pályázathoz köti, – a MÁV Vagyonkezelő ZRt. valamely pályázónak a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázatot érvénytelennek nyilvánítja. Az adott pályázó pályázatának érvénytelensége a pályázat egészének érvényességét nem érinti. Érvényes az a pályázat, amely megfelel a pályázati kiírásban foglalt érvényességi feltételeknek. Amennyiben a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak, de az nem vonja maga után a pályázat érvénytelenségét, hiánypótlásnak van helye. Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, a pályázatokat 30 napon belül el kell bírálni. E határidő egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. E határidő túllépése esetén a pályázat eredménytelennek minősül. A pályázatok elbírálásának határidejét a pályázati felhívásban kell közölni. A pályázati ajánlatok közül az összességében a legkedvezőbb feltételeket tartalmazó ajánlatot kell nyertes ajánlatnak minősíteni, az értékelés fő prioritása a legkedve-

Eredménytelen a pályázati eljárás, ha – a kitűzött időpontig egyetlen pályázat sem érkezett, – a beérkezett pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményének vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásoknak, – kétfordulós pályázat esetében a második fordulón egyetlen pályázó sem jelent meg, kivéve, ha az első fordulós ajánlat is megfelelő a MÁV Vagyonkezelő ZRt számára, illetve a második fordulóra meghívott egyetlen pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek; ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a kettőnél több fordulóból álló pályázatokra is, – a MÁV Vagyonkezelő ZRt., vagy a MÁV Zrt. élt azon jogával, hogy az eljárást érvényes ajánlatok benyújtása ellenére is eredménytelennek minősíti. A pályázatok pályázati eljáráson kívüli felhasználására kizárólag a pályázóval kötött megállapodás alapján kerülhet sor. A pályázat elbírálásáról az ÉB zárójelentést készít, melyben fel kell tüntetni: – a pályázat célját, jellegét, illetve a tárgyául szolgáló ingatlanvagyont (ingatlanrészt), valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, – a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, állapotát, lényeges tartalmára vonatkozó főbb adatokat, – a pályázati kiírásban szereplő jogszabályok, más hatósági előírások megtartására történő utalást, – a pályázatok elbírálásának (értékelésének) főbb szempontjait, az egyes ajánlatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket, – a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, a legkedvezőbb ajánlat(ok) megjelölését, ha a pályázatot az ÉB eredményesnek javasolja minősíteni; az összefoglaló értékelésben tájékoztatást kell adni, amenynyiben az ingatlanra vonatkozóan elővásárlási jog áll fenn, – az érvényes ajánlatok számát, valamint annak megállapítását, hogy a pályázat eredményes-e, – az ÉB valamennyi tagjának aláírását. A zárójelentéshez csatolni kell a pályázatok felbontásáról, illetve ismertetéséről készült jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, valamint a pályázati kiírás dokumentációját.

33. szám


11. A pályázat eredményének közzététele A döntésre felhatalmazott szervezet – az ÉB által készített és előterjesztett zárójelentés alapján – a pályázati kiírásban meghatározott határidőn belül dönt a pályázati eljárás nyerteséről vagy az eljárás eredménytelennek minősítéséről. Döntéséről az érdekelteket írásban, vagy nyilvános eredményhirdetés keretében tájékoztatja. 12. A pályázati eljárást követő szerződéskötés, elővásárlási jog A pályázati felhívásban rögzíteni kell, amennyiben az ingatlanra vonatkozóan jogszabályon, illetve szerződésen alapuló elővásárlási jog áll fenn. A pályázati felhívást tartalmazó hirdetménnyel egyidejűleg tértivevényes levélben meg kell küldeni a hirdetmény szövegét az elővásárlási joggal rendelkező(k) részére. Az ingatlannal kapcsolatban elővásárlási jog fennállása esetén – a Ptk. 373. §-a alapján – a nyertes ajánlatot a pályázati eljárás eredményének közzétételétől számított 2 munkanapon belül közölni kell a jogosulttal. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésen alapuló elővásárlási jogot. Amennyiben az elővásárlási joggal rendelkező személy 15 napon belül – vagy jogszabály által előírt határidőben – a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére bejelenti elővásárlási jogának gyakorlását, és egyidejűleg teljesíti

1395

az esedékes vételárat (foglalót, vételárrészletet)és változatlan feltételek mellett – a bejelentéstől számított – 10 munkanapon belül megköti a szerződést, úgy az ezt követő 2 munkanapon belül értesíteni kell a pályázati eljárás nyertesét a fennálló szerződéskötési akadályról. Ha a jogosult a megszabott határidő alatt elfogadó nyilatkozatot nem tesz, a MÁV ZRt vagy képviseletében a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a nyertesnek minősített ajánlattevővel köti meg a szerződést. Amennyiben a pályázati eljárás nyertese a pályázat eredményéről történő hivatalos tudomásszerzésétől számított 10 munkanapon – elővásárlási jogosultság fennállása esetén az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül – belül nem köti meg a szerződést vagy ezt követően nem Þzeti meg a vételárat, a szerződéskötésre, illetve a biztosíték visszakövetelésére való jogosultságát elveszíti. Ebben az esetben a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a határidő lejártát követően a saját döntése szerint – a MÁV Zrt. erre irányuló felhatalmazása alapján – jogosult az eljárást eredménytelennek nyilvánítani vagy szerződést kötni a nyertest követő legkedvezőbb pályázatot benyújtó személylyel. Amennyiben a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg, úgy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a pályázati eljárás – ajánlati biztosítékot meghaladó – költségeit a pályázat nyertesével szemben érvényesítheti. A fenti körülményre a pályázati kiírásban minden esetben utalni kell.

1396

A MÁV ZRt. Értesítője TARTALOMJEGYZÉK

4. számú melléklet Pályázati felhívás, részletes pályázati kiírás

33. szám

1. FEJEZET Pályázati felhívás

A …………………. helyrajzi számú, MÁV …………. ZRt. tulajdonú ingatlan értékesítésére TERVEZET Kiíró: MÁV Vagyonkezelő ZRt. 1066 Budapest, Teréz krt. 62. Budapest 200…

2. FEJEZET Az ingatlan ismertetése 2.1. Ingatlan-nyilvántartási adatok 2.2. Közművesítettség 2.3. Az ingatlan megközelíthetősége 2.4. Közintézményi ellátottság 2.5. Az ingatlan bemutatása 2.6. Az ingatlan jogi helyzete 2.7. A területre vonatkozó szabályozási terv 3. FEJEZET A pályázat jellege 3.1. Nyilvános pályázat 4. FEJEZET A pályázaton való részvétel feltételei 4.1. Ajánlati biztosíték 4.2. Ajánlati kötöttség 4.3. Kapcsolat az pályázókkal 4.4 Szerződéskötés lényeges feltételei 5. FEJEZET A nyilvános, egyfordulós pályázat lebonyolításának ütemezése 6. FEJEZET A pályázatok érvényességének formai és tartalmi követelményei 6.1. Formai követelmények 6.2. Tartalmi követelmények 6.3. A dokumentációk korlátozott felhasználása 7. FEJEZET 7.1. A pályázatok értékelése. 7.2. A pályázatok elbírálásának szempontjai liciteljárás nélkül 7.3. A szerződéskötés 7.4. Liciteljárás 7.4.1. Liciteljárás (licit) általános szabályai 7.4.2. Ajánlati biztosíték MELLÉKLETEK

* Nem releváns rész törlendő.

33. szám


1397

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ingatlan értékesítésére 1. FEJEZET A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1062 Budapest, Andrássy út 73-75.) (továbbiakban: Kiíró) nyilvános pályázatot hirdet a tulajdonában lévő alábbi ingatlan/ok értékesítésére. A pályázat lebonyolítója a MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Budapest, Teréz krt. 62.) (továbbiakban: MÁV Vagyonkezelő ZRt.), a kiíró képviseletében. Sor szám 1.

Település

Helyrajzi szám

Művelési ág

Terület (ha,m2)

Ajánlati biztosíték

* esetleges elővásárlási jog, terhek felsorolása A pályázat célja, az esélyegyenlőség elvének biztosításával a MÁV Zrt. tulajdonában levő ingatlan értékesítése. A pályázaton való részvétel feltételeit a „Részletes Pályázati Kiírás” tartalmazza. A pályázaton való részvétel egyik feltétele a dokumentáció saját néven történő megvásárlása. A Részletes Pályázati Kiírás ……………………. összegnek az K&H ……………. sz. bankszámlára történő beÞzetését, illetve átutalását követően vehető át (helyszín), 200 ………………… között munkanapokon 9 és 15 óra között. A pályázati anyag megvásárlásánál az eredeti beÞzetési bizonylat bemutatása szükséges. A pályázat fordulóinak száma: A pályázat egyfordulós, kétfordulós, többfordulós A pályázatok beadásának határideje, helye és módja: ……………………. óráig; a (helyszín) zárt, az pályázóra történő utalás megjelölése nélküli borítékban ………………………………… jeligével ellátva. A boríték belsejében három példányban készült pályázati anyag, eredetei cégeljárásban feltüntetett módon aláírva, továbbá a megajánlott vételár erejéig Þzetési biztosíték (a Þzetési biztosíték formájának meghatározása) Ajánlati biztosíték összege: …………………………-Ft.azaz ……………………… forint. A pályázat nyilvános bontásának ideje és helye: ………………………………………………………………………………………………………. A pályázat eredményhirdetésének ideje és helye: ………………………………………………………………………………………………………. Az ajánlati kötöttség időtartama 90 nap. A pályázati eljárással és az ingatlanok megtekintésének lehetőségével kapcsolatban információval szolgál …………………………………………… telefon számon, munkaidőben 9 00-13 00 óra között. A pályázati eljárás és a benyújtandó pályázat nyelve magyar. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. a pályázati felhívást indoklás és költségtérítés (kivételt képez a megvásárolt dokumentum árának kamatnélküli visszaÞzetése / nélkül viszszavonhatja. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. a pályázati felhívást és a Részletes Pályázati Kiírást kiegészítheti, illetve módosíthatja, visszavonhatja a pályázat beadási határidejét megelőző 7. napig. A kiíró és a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. fenntartja a jogot, hogy a pályázatot indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa. MÁV Vagyonkezelő ZRt. 1066 Budapest Teréz krt. 62.

1398


2. FEJEZET Az ingatlan ismertetése 2.1. Ingatlan-nyilvántartási adatok: Helyrajzi száma: Az ingatlan címe: Területe: Művelési ága: Tulajdonosa: Tulajdoni hányad: Tulajdoni lapon terhelés : 2.2. Közművesítettség

2.3. Az ingatlan megközelíthetősége

2.4. Infrastruktúra, közintézményi ellátottság

2.5. Az ingatlan bemutatása

2.6. Az ingatlan jogi helyzete

2.7. A területre vonatkozó szabályozási terv

33. szám

33. szám


3. FEJEZET A pályázat jellege nyilvános

1399

A pályázatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetésre kerül: – a pályázó neve (székhelye, lakóhelye); – a megajánlott vételár, a Þzetési feltételek

3.1 Nyilvános pályázat 4. FEJEZET A pályázat a résztvevők körét tekintve nyilvános: ennek megfelelően pályázatot nyújthat be bármely Magyarországon vagy külföldön bejegyzett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, illetve magyar, vagy külföldi természetes személy, – a továbbiakban: pályázó – amely saját névre kiváltotta (a felhívásban közölt helyen, időben és módon) a RÉSZLETES PÁLYÁZATI KIÍRÁS c. dokumentumot és beÞzette az ajánlati biztosítékot. Pályázó lehet belföldi vagy külföldi természetes- vagy jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, beleértve azt az esetet is, amikor az e rendelkezés szerint pályázónak minősülő személyek együttes pályázati ajánlattétel céljából konzorciumot (továbbiakban: konzorcium) hoznak létre. A konzorciumban pályázóknak a pályázati eljárásban egyetemlegesek a kötelezettségeik. A pályázó általa létrehozott gazdasági társaságot vevőként megjelölhet. Ez esetben a pályázatban a gazdasági társaság nevét, székhelyét meg kell jelölni. A szerződést a Kiíró, vagy a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. a nyertes pályázó által a pályázatban megjelölt gazdasági társasággal köti meg. A szerződéskötő társaságnak a szerződéskötést megelőzően be kell mutatni a Társasági Szerződést, a szerződést aláíró képviselő aláírási címpéldányát. A szerződést a nyertes pályázónak is alá kell írnia, tekintettel arra, hogy a társaság teljesítéséért egyetemlegesen felelősséget kell vállalnia. A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy az általa beÞzetett ajánlati biztosíték a Társaság által Þzetendő vételárba beszámítható. Tekintettel arra, hogy a pályázati kiírás és mellékletei, valamint a pályázatbontás és az eredményhirdetés nyelve magyar, külföldi pályázó esetén minden idegen nyelvű irat hiteles magyar nyelvű fordítása is csatolandó. A fordítás költsége minden esetben a pályázót terheli. A pályázati dokumentáció ellenértékét a MÁV Vagyonkezelő ZRt. nem téríti vissza, sem az ajánlattételre nyitva hagyott határidőt megelőzően visszalépő pályázók, sem az érdemi pályázók, sem azok részére, akik a részletes pályázati kiírást megvásárolják, ám nem nyújtanak be pályázatot. A kiváltott dokumentáció csak a pályázatkészítéshez használható fel. A pályázó a megvásárolt dokumentációt harmadik személy részére nem adhatja át. A pályázatok bontását és ismertetését tekintve nyilvános a pályázat. A pályázatok bontása közjegyző jelenlétében történik.

A pályázaton való részvétel feltételei 4.1. Ajánlati biztosíték A MÁV Vagyonkezelő ZRt. a pályázaton való részvételt ajánlati biztosíték beÞzetéséhez köti, melynek mértéke ……………..Ft azaz ………….forint. A pályázónak az ajánlati biztosítékot a pályázat előtt kell a MÁV Vagyonkezelő ZRt. számláján – ajánlati biztosíték jogcímén – letétbe helyeznie, oly módon, hogy az a benyújtási határnapig átutalásra kerüljön. Az ajánlati biztosíték letétbe helyezését a pályázat benyújtásakor igazolni kell, az átutalás tényét rögzítő banki bizonylattal. Az ajánlati biztosíték a nyertes pályázó esetében a vételárba foglalóként beszámításra kerül. Az ajánlati biztosíték forintban Þzethető. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, eredménytelenségének, illetve érvénytelenségének megállapítása napjától a pályázó részére kamatmentesen 8 napon belül kell visszaÞzetni. A visszaadott biztosíték összege azonos azzal az összeggel, amelyet a pályázó rendelkezésre bocsátott. A biztosítékot vissza kell Þzetni, ha a letétbe helyező pályázatot nem nyújtott be, visszaÞzetési határideje: a pályázat benyújtására megállapított határnaptól számított 8 napon belül. A biztosíték visszajár a.) az első helyezett részére, ha az elővásárlási jog jogosultja élt ezen jogával és az adásvételi szerződést teljesített b.) -a második helyezett részére, ha az első helyezett, vagy az elővásárlási jog jogosultja az adásvételi szerződést teljesítette c.) -a harmadik helyezett részére, ha az első, ennek hiányában a második helyezett, vagy az elővásárlási jog jogosultja az adásvételi szerződést teljesítette d.) az a.)-c.) pontba nem tartozó pályázó (nem helyezett pályázó) részére az eredményhirdetéstől számított 8 munkanapon belül – a pályázati eljárást nem a letétbe helyező nyerte meg, – a nyertesnek, ha az elővásárlási jog jogosultja élt ezen jogával.

1400


Ebben az esetben a pályázó részére az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül kamatmentesen, ezt követően kamataival együtt Þzetendő vissza a biztosíték A biztosíték nem jár vissza, ha – a pályázati kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át (a vételárba beleszámít), – a pályázat nyertese (illetve ha a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg, a második helyezettje) a szerződést határidőben nem köti meg, vagy a szerződés teljesítése a pályázó érdekkörében felmerült okból hiúsult meg, – a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta. 4.2. Ajánlati kötöttség Pályázó kötelezően vállalt ajánlati kötöttsége: pályázat benyújtásának napjától számított 90 naptári nap. A pályázók ajánlatukhoz fentiek szerint meghatározott határnapig kötve maradnak kivéve, ha a kiíró, vagy a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. ezen időponton belül a pályázat egyik résztvevőjével szerződést köt, vagy az érintettekkel írásban közli, hogy egyik pályázóval sem köt szerződést. 4.3. Kapcsolat a pályázókkal (konzultáció, helyszínbejárás) A pályázati eljárással és az ingatlanok megtekintésével kapcsolatban további felvilágosítás kérhető …………… ……………………………….., munkanapokon 9-13 óra között a ………………………………………….. telefonszámokon. Amennyiben a pályázat lebonyolítása során a pályázók részéről olyan kérdés merül fel, melyre a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részéről adott válasz a tárgyban érintett ingatlan vonatkozásában a többi pályázó számára is fontos információt tartalmaz, a válaszról valamennyi pályázót (azonos tartalommal és egyidejűleg) írásban tájékoztatja a MÁV Vagyonkezelő ZRt. Az írásbeli tájékoztatás a részletes pályázati kiírást megvásárlók részére a pályázati kiírás átvételekor, illetve postai úton kerül átadásra. 4.4. Szerződéskötés lényeges feltételei Pályázó vállalja, hogy a pályázat eredményéről történő hivatalos tudomásszerzésétől számított 10 munkanapon – elővásárlási jogosultság fennállása esetén az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül – az adásvételi szerződést megköti. Amennyiben az elővásárlási joggal rendelkező személy 15 napon belül a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére bejelenti elővásárlási jogának gyakorlását, és egyidejűleg

33. szám

teljesíti az esedékes vételárat (foglalót, vételárrészletet)és változatlan feltételek mellett – a bejelentéstől számított – 10 munkanapon belül megköti a szerződést, úgy az ezt követő 2 munkanapon belül értesíteni kell a pályázati eljárás nyertesét a fennálló szerződéskötési akadályról. Ha a jogosult a megszabott határidő alatt elfogadó nyilatkozatot nem tesz, a MÁV ZRt a nyertesnek minősített ajánlattevővel köti meg a szerződést. (Az adásvételi szerződés tervezetét a melléklet tartalmazza.) Amennyiben a pályázati eljárás nyertese a pályázat eredményéről történő hivatalos tudomásszerzésétől számított 10 munkanapon – elővásárlási jogosultság fennállása esetén az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül – belül nem köti meg a szerződést vagy ezt követően nem Þzeti meg a vételárat, a szerződéskötésre, illetve a biztosíték visszakövetelésére való jogosultságát elveszíti. Ebben az esetben a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a határidő lejártát követően a saját döntése szerint – a MÁV Zrt. erre irányuló felhatalmazása alapján – jogosult az eljárást eredménytelennek nyilvánítani vagy szerződést kötni a nyertest követő legkedvezőbb pályázatot benyújtó személlyel. Amennyiben a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg, úgy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a pályázati eljárás – ajánlati biztosítékot meghaladó – költségeit a pályázat nyertesével szemben érvényesítheti. Adásvételi szerződés tervezet főbb pontjai • Pályázó elfogadja, hogy a tulajdon átruházás feltétele a teljes vételár hiánytalan megÞzetése. • A Kiíró az ingatlant tulajdonjog fenntartással értékesíti és a vételár beérkezését követő öt napon belül önálló formában, íven megtett nyilatkozatban (bejegyzési engedély) ruházza át a tulajdont. • Az ingatlan birtokbaadása a tulajdon átruházását követő …….. napon belül átadás – átvételi jegyzőkönyv felvételével történik meg. 5. FEJEZET A nyilvános pályázat lebonyolításának ütemezése A pályázatok beadásának határideje, helye és módja: …………………………………… A pályázatok nyilvános/zártkörű bontásának ideje és helye: ……………………………………….. A liciteljárás, vagy újabb ajánlatkérés ideje, helye: ……………………………………… A pályázat eredményhirdetésének ideje és helye: …………………………………………..

33. szám


6. FEJEZET A pályázatok formai és tartalmi követelményei 6.1 Formai követelmények: 6.1.1. Az pályázatot 3 példányban, egybecsomagolva, zárt borítékban, a pályázóra történő utalás vagy megjelölés nélkül ………………………….. jeligével kell benyújtani a kiírásban megjelölt helyen és időpontban személyesen, vagy meghatalmazott útján (a Posta által megkívánt feladó feltüntetése a borítékon nem teszi lehetővé a pályázat postai úton való feladását). 6.1.2. A zárt borítékon belül – azonos tartalommal öszszeállított 3 példányból – az 1 db eredeti példányt „eredeti” jelzéssel külön is jelölni kell. Hasonlóképpen 1 db eredeti és 2 db másolati példányt kell csatolni a 6.2. pontban felsorolt dokumentumokból. 6.1.3. Az eredeti példányt a pályázó cégjegyzésre jogosult képviselőjének/képviselőinek eredeti aláírásával, illetve az eredeti példány minden lapját (az általa készített mellékleteket is) a pályázó cégjegyzésre jogosult képviselőjének/képviselőinek eredeti szignójával kell ellátni. 6.1.4. A késve érkezett pályázatokat a kiíró az ajánlatok bontását megelőzően felbontatlanul elkülöníti, és azokat érvénytelenként kezeli. A bontási eljárás után érkezett pályázatokat hasonlóképpen elkülönítetten őrzi. Ezek visszaküldésére a borítékok jeligés jellege miatt nincs lehetőség. 6.1.5. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó értesítési címét, fax számát, kapcsolattartó nevét és telefonszámát, e-mail címét. 6.1.6. A pályázatnak tartalmaznia kell azt a bankszámlaszámot, melyre az ajánlati biztosítékot vissza lehet utalni. 6.2. Tartalmi követelmények 6.2.1. Az pályázó által – fentiekben leírt módon – benyújtott pályázatnak külön lapon tartalmaznia kell a pályázó részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát: – a pályázati felhívásban és a részletes pályázati kiírásban, illetve azok módosításában, kiegészítésében foglalt feltételek elfogadásáról és teljesítésükre vonatkozó kötelezettség vállalásáról, – a vételár vagy ellenszolgáltatás összegéről (nettó ár + ÁFA), – az átruházással kapcsolatos minden költség és illeték megÞzetésének vállalásáról; – titoktartási kötelezettség vállalásáról; – ajánlati kötöttség vállalásáról;

1401

– arról, hogy az ingatlant megtekintette, a vonatkozó jogszabályokat és előírásokat megismerte; – képviseleti jogosultságának igazolására vonatkozóan, különös tekintettel: természetes személyek esetében személyi igazolványa (vagy ezzel egyenértékű okmány) másolatának csatolásával, – jogi személyek esetében: a pályázatot aláíró/aláírók aláírási címpéldányának eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolatban való csatolásával, vagy képviseleti jogosultságát bizonyító megbízással (közokiratba eredeti meghatalmazás) valamint a meghatalmazást aláíró/aláírók aláírási címpéldányának eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolatban való csatolásával, – gazdasági társaság nevében történő részvétel esetén a gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatának csatolásával, más jogi személy esetén a fenti okiratokkal egyenértékű okiratok csatolásával eredetiben vagy közjegyzői hiteles másolatban (pl. nyilvántartást vezető bíróság igazolása a nyilvántartott adatokról) – a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a csatolt adásvételi szerződés tervezetet elfogadja. Amennyiben a pályázónak észrevétele van a szerződéshez, azt szövegszerűen köteles megfogalmazni. A MÁV Zrt., illetve a képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. az észrevételt nem köteles elfogadni. – nyilatkozat az elővásárlási jog tudomásulvételéről és arról, hogy azt a jogosult gyakorolhatja. Ezen formanyilatkozat a jelen pályázati kiírás mellékletét képezi. 6.2.2. Csatolni kell az ajánlati biztosíték beÞzetéséről szóló bizonylat másolatát. 6.2.3. A pályázat „főanyagában” kell röviden és tömören ismertetni az ajánlat lényegét. 6.2.4. Az ajánlat záró fejezeteként kell csatolni mindazon további információkat, melyeket a pályázó a pályázat értékelése során kiemelten fontosnak tart. 6.2.5. A pályázat csak akkor érvényes, ha a pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában, módon és határidőben rendelkezésre bocsátotta és a részletes pályázati kiírást megvásárolta. 6.2.6. A pályázó a benyújtott ajánlatát nem vonhatja vissza. 6.2.7. Érvénytelen a pályázat, amennyiben – a pályázatot az eljárásban történő részvételre nem jogosult személy nyújtotta be, vagy a pályázat tekintetében képviseleti hiba állapítható meg, – a pályázatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be,

1402


– biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre, – az ajánlati árat nem határozza meg egyértelműen vagy, más pályázathoz köti, – a pályázó hiánypótlási felhívás ellenére a pályázatának hiányosságait nem, vagy nem megfelelően pótolja

33. szám

Az ÉB köteles megállapítani a pályázatok érvényességét, illetve érvénytelenségét. Azok a pályázók, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában (szakaszaiban) nem vehetnek részt, őket úgy kell tekinteni, mintha nem nyújtottak volna be pályázatot. 7.2. A pályázatok elbírálásának szempontjai

Ki kell zárni azt a pályázót, aki a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye követ el. Amennyiben a pályázó pályázata nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak, de nem vonja maga után a pályázat érvénytelenségét a MÁV Vagyonkezelő ZRt. hiánypótlást rendel el, erről valamennyi pályázót tájékoztatni kell. 6.2.8. Az adott pályázó pályázatának érvénytelensége a pályázat egészének érvényességét nem érinti. 6.2.9. A pályázatot – ha erről a pályázati kiírás másképpen nem rendelkezik – zárt formában kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést. 6.3. A dokumentációk korlátozott felhasználása A pályázatokat a MÁV Vagyonkezelő ZRt. kifejezetten csak a pályázatok összehasonlításához, értékeléséhez, a nyertes pályázó vonatkozásában az adásvételi szerződés előkészítéséhez használja fel. A pályázat jellege, az ingatlan értéke miatt a benyújtott pályázati dokumentációkat a kiíró) MÁV Vagyonkezelő ZRt. 5 évig megőrzi, azokat a „pályázatot nem nyert” pályázóknak sem szolgáltatja vissza. 7. FEJEZET 7.1.A pályázatok felbontása, ismertetése A MÁV Vagyonkezelő ZRt. illetékes vezetője a pályázati kiírást megelőzően Bontó Bizottságot (továbbiakban: BB) jelöl ki. A pályázatok felbontásánál a fentieken túlmenően a pályázók,(ezen értve a pályázatot aláíró személyt) vagy törvényes, ill. képviselőik és a MÁV Zrt., valamint a MÁV Vagyonkezelő ZRt. képviselői vehetnek részt. A BB a pályázatok felbontásánál a pályázatot aláíró személy képviseleti jogosultságát vizsgálni köteles. A pályázatok értékelése A beérkezett pályázatok összehasonlítására és értékelésére a MÁV Vagyonkezelő ZRt., felkérése alapján Értékelő Bizottság alakul. Az eredményhirdetést a kiíró egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről a pályázókat a MÁV Vagyonkezelő ZRt. írásban értesíti.

– a legmagasabb vételi ajánlat – legkedvezőbb Þzetési feltétel – azonos ajánlati ár esetén a Vagyonkezelő ZRt. a kiíró számára kedvezőbb Þzetési feltétel előnyben részesül. A pályázat nyertese az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázó. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. jogosult azonos vételi ajánlat esetén liciteljárást / újabb ajánlatkérést hirdetni a pályázatbontást követő 15 napon belül. 7.3. Liciteljárás, Amennyiben azonos vételi ajánlat születik a MÁV Vagyonkezelő ZRt. liciteljárást hirdet. A liciteljárást MÁV Vagyonkezelő ZRt. a pályázat bontási eljárásának befejeztét követő 15 napon belül hirdeti meg az érintettek írásbeli felhívásával. A felhívásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia: • az eljárás helyét; • az eljárás időpontját; • az induló árat; • a képviseleti jogosultság, és a személyazonosság igazolásának módját 7.3.1. A liciteljárás általános szabályai A licit eljáráson a meghívott pályázók, illetve azok meghatalmazással ellátott képviselői vehetnek részt. Az induló ár a pályázati eljárás során ajánlott legmagasabb ár. Amennyiben a legmagasabb ajánlati árat több pályázó is tartotta, ebben az esetben sorshúzással kerül meghatározásra a lehetséges nyertes pályázó. Abban az esetben, ha az eljárásra egyetlen résztvevő jelentkezett, és a jelentkező nem a legmagasabb ajánlatot benyújtott pályázó, a résztvevőt nyilatkozattételre kell felhívni arra vonatkozóan, hogy a kikiáltási árat tartja-e. Amennyiben a résztvevő nem adja meg a kikiáltási árat, úgy a nyertes a legmagasabb ajánlatot tevő pályázó lehet. A Kiíró, illetve a MÁV Vagyonkezelő ZRt. fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben a nyertes a szerződést határidőben nem köti meg, – és a liciteljáráson kihirdették – a második, illetve harmadik helyezettel kössön szerződést.

33. szám


7.3.2. Ajánlati biztosíték A liciteljáráson résztvevő pályázók részéről korábban megÞzetett ajánlati biztosíték összege a liciteljárás ajánlati biztosítéka is. Az ajánlati biztosíték a szerződés megkötése esetén foglalóvá válik és a vételárba beszámít. 7.4. A szerződéskötés . A nyertes pályázó a megajánlott vételárat, a szerződés aláírását követően a szerződésben meghatározottak szerint köteles átutalni a Kiíró által megadott számlaszámra.

1403

A nyertes pályázó visszalépése esetén kiíró a második, illetve harmadik legkedvezőbb ajánlatot tevővel köthet szerződést. A kiíró/MÁV Vagyonkezelő ZRt. fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot külön indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa. 200..................................., MÁV Vagyonkezelő ZRt Mellékletek: – a pályázatok felbontásáról készült jegyzőkönyv

1404


5. számú melléklet Ingatlan adásvételi szerződés tervezete Ingatlan adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhely: 1062 Budapest, Andrássy út 73-75. cégjegyzéket vezető bíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, cégjegyzékszám: 01-10-042272 statisztikai számjel:10856417-6321-114-01 adószám: 10856417-2-44 bankszámlaszám: K&H Bank ZRt. 10200971-21508668-00000000 képviseli: (önálló/együttes* aláírási joggal) mint eladó (a továbbiakban: Eladó) képviseletében eljáró szervezet meghatalmazással*: MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhely: cégjegyzéket vezető bíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, cégjegyzékszám: 01-10KSH szám: adószám: bankszámlaszám: K&H Bank Rt. ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: képviseli: mint eladó (a továbbiakban: Eladó) másrészről név: székhely: cégjegyzéket vezető bíróság: cégjegyzékszám: KSH szám: adószám: bankszámlaszám: képviseli: magánszemély vevő esetén* név: Születési név:, anyja neve: születési helye: születési ideje: lakóhelye: személyi azonosító jelen, személyi igazolvány száma, adószáma mint vevő (a továbbiakban: Vevő) között alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel:

33. szám

33. szám


1405

1. Az adásvétel tárgya 1.1. Felek megállapítják, hogy Eladó, képviseletében a MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (adatok, a továbbiakban MÁV Zrt.) nyilvános pályázatot írt ki tárgyi ingatlan értékesítésére 200………..én. Vevő a pályázat nyertes) vevő által megjelölt társaság a pályázat nyertese. Felek megállapítják, hogy Eladó, képviseletében a MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (adatok, a továbbiakban MÁV Zrt.) árverést írt ki tárgyi ingatlan értékesítésére 200………..én. Vevő az árverés nyertese. Felek megállapítják, hogy Vevő …………….-én kelt egyedi vételi ajánlatát Eladó …………….-én elfogadta.* Vevő kijelenti, hogy a jelen adásvételi szerződés megkötéséhez a vételi nyilatkozatát tévedés, megtévesztés és minden jogellenes befolyástól mentesen alakította ki. 1.2. Eladó eladja Vevő pedig a megismert és megtekintett állapotban megvásárolja az Eladó 1.3. pontban részletezett …. tulajdoni hányadát képező …………hrsz-ú ingatlant, a rajta lévő építményekkel (a továbbiakban ingatlan és felépítmény együttesen: Ingatlan), a jelen szerződés 2. pontjában meghatározott vételárért. 1.3. Az ingatlan, ingóságok és az azok terhei Felek rögzítik, hogy az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint Eladó kizárólagos tulajdonában áll az alábbiakban megjelölt ingatlan, a rajta lévő, az alábbiakban megjelölt építményekkel: Az ingatlan adatai: Sorsz.

Település neve

Hrsz.

Művelési ág

Térmérték (ha m2)

A ……………..…………………. tulajdonostárs mint elővásárlásra jogosult elővásárlási jogáról az Ingatlan tekintetében …………….-én lemondott. Lemondó nyilatkozata jelen szerződés 1. számú mellékletét képezi. A ………………………………… tulajdonostárs mint elővásárlásra jogosult elővásárlási jogával az Ingatlan tekintetében nem élt. Az elővásárlásra jogosultat a Vevő a jelen szerződés 1. számú mellékletét képező felhívással hívta fel elővásárlási jogának gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozat kiadására, azonban az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló – a felhívásban megjelölt – időtartam alatt a ……………………………….. nyilatkozatot nem tett*. Épületek, építmények adatai: Sorsz. 1.

Leltári szám

Megnevezés

Mennyiség

1.4. Eladó tájékoztatja Vevőt arról, hogy az ügylet tárgyát képező Ingatlanon kizárólag az alábbi terhek állnak fenn: Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett terhek: Hrsz

Teher

Jogosult

Bejegyző hat. sz.

A korlátozás nagysága (m2)

1406


Ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett terhek: 1.5. Eladó az árverés/pályázati eljárás során* Vevő rendelkezésére bocsátotta a jelen szerződés tárgyát képező Ingatlanra vonatkozó Részletes Árverési/Pályázati Kiírást és annak mellékleteit/dokumentációt*, amely minden, az Ingatlanra vonatkozó lényeges körülményt, adatot tartalmaz, mely a szerződés megkötése szempontjából szükséges, és melyet Vevő jelen szerződés aláírásáig az általa szükségesnek ítélt mértékben áttanulmányozott, Eladótól további információkat, elképzeléseivel kapcsolatosan az illetékes hatóságoktól felvilágosítást kérhetett. Vevő megismerte az Ingatlan ingatlan-nyilvántartási helyzetét, természetbeni állapotát. 1.6. Felek rögzítik, hogy az adás-vétel tárgyát képező Ingatlanra vonatkozóan Eladó az alábbiakról tájékoztatta Vevőt 1.6.1. Az Ingatlan leírása: A telek alakja:…………….., felszíne:…………, részben burkolt, kerítettsége: ………, közútról megközelíthetősége: ……………….. Jelenlegi beépítettsége: Az Ingatlan az alábbi közművekkel rendelkezik: ………………………………….. 1.6.2. Vevő tudomásul veszi, hogy az Ingatlan telekhatár pontjai nem kerültek kitűzésre, az Ingatlant megtekintett állapotában vásárolja meg, és kijelenti, hogy ebből fakadóan Eladóval szemben semmilyen követeléssel nem élhet. Vevő, ha szükségesnek látja, földmérő vállalkozásnál saját költségén megrendeli és kitűzeti az ingatlan határpontjait. Az ingatlan jogi határait az ingatlan-nyilvántartási térkép szerint kell értelmezni*. 1.6.3. Vevő tudomásul veszi, hogy a vasút veszélyes üzem, így az ingatlan kizárólag közterületről közelíthető meg, illetve hagyható el és erről az ingatlanra érkezőket minden lehetséges eszközzel tájékoztatja. Az e feltétel Þgyelmen kívül hagyásából származó balesetek, és káresemények erkölcsileg és anyagilag is Vevőt terhelik.* 1.6.4. Vevő tudomásul veszi, hogy a volt üzemi célú épület érvényes érintésvédelmi és szabványossági jegyzőkönyvvel nem rendelkezik.* 1.6.5. Egyéb jogviszonyok: ……………………….* Eladó vállalja, hogy az Ingatlanon jelenleg folyó minden tevékenységet a birtokbaadás időpontjáig beszüntet.* Eladó az Ingatlant a jelen pont szerinti ………………. Jogviszonyokkal terhelten adja birtokba.*

33. szám

2. A vételár és megÞzetése A jelen szerződés tárgyát képező Ingatlan teljes vételára ………………………… Ft + áfa, azaz ………… …………………….. forint + áfa, összesen ………… Ft, azaz …………………….. forint, mely vételárból …… ……………. forint a telek és ……………………forint a felépítmény vételára. Felek megállapítják, hogy a jelen szerződésben rögzített vételár az Ingatlanok, és eszközök reális forgalmi értéke és az a jelen szerződésben foglalt körülményekre és feltételekre tekintettel lett meghatározva. 2.1. A vételárat Vevő az alábbi ütemezésben köteles megÞzetni: 2.1.1. Felek rögzítik, hogy Vevő/pályázó ajánlati biztosítékként, a jelen szerződés aláírását megelőzően megÞzetett ……..- Ft+ÁFA, azaz ………….. forint+Áfa összeget. Ezt az összeget – pályázó hozzájáruló nyilatkozata alapján – felek foglalónak tekintik. Kijelentik, hogy a foglaló jogi természetével tisztában vannak. 2.1.2. Jelen szerződés aláírásától számított …. (…… ……) napon belül Vevő köteles megÞzetni Eladónak a vételárból fennmaradó …… Ft+ÁFA-t – azaz ……… ……………….. forintot+ÁFA, egy összegben/második vételárrészként, banki átutalással Eladó ………… Bank. Rt.-nél vezetett …………………………………. Számú bankszámlájára. 2.1.3 Vevő a harmadik/negyedik/és egyben utolsó vételárrészt, melynek összege………………..Ft+ÁFA, azaz …………………..forint +ÁFA köteles …………………napjáig megÞzetni, banki átutalással Eladó ………… Bank. Rt.nél vezetett …………………………………. Számú bankszámlájára. 2.2. Fizetés egyéb feltételei 2.2.1. Felek megállapodnak abban, hogy bármely jogcímen megÞzetett pénzösszeg akkor tekintendő teljesítettnek, amikor azt az Eladó bankszámláján számlavezető bankja jóváírta. 2.2.2. Késedelmes Þzetés esetére Felek kikötik, hogy Vevő a a mindenkor jegybanki alapkamat +2%-nak megfelelő mértékű késedelmi kamatot Þzet. Ha a Vevőnek késedelmes Þzetés esetén tőke, kamat és járuléktartozása is fennáll, és a Þzetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, a beérkező összegeket elsődlegesen a költség-, majd a kamat és végül a tőketartozásra számolják el. 2.2.3. Felek megállapodnak abban, hogy 30 napot meghaladó Þzetési késedelem esetén Eladó jogosult Vevőhöz intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozatával az adás-

33. szám


vételi szerződéstől a foglaló jogkövetkezményeinek alkalmazása mellett elállni. 2.2.4. A vételár összegéről, illetve a foglaló összegéről Eladó számláján történő jóváírás napjával egyező teljesítési dátummal számlát állít ki, mint előlegről. A végszámla kiállítására a bejegyzési engedély kiadásának napján kerül sor, melynek teljesítési dátuma a kiállítás napja, illetve az 5. pontban szereplő birtokbaadás napja közül a korábbi. 2.2.5. Vevő Þzetési kötelezettségének teljesítéséért a Vevő és a …………………. egyetemleges felelősséget vállalnak.* 2.2.6. Vevő Þzetési kötelezettségének biztosítására a ………………… – a 2.1.2. pont szerinti fennmaradó vételárat lefedve – ……………………….. forint …………………….. által kiállított visszavonhatatlan azonnali, visszavonhatatlan, feltétel nélküli letéti igazolást és/vagy …… ……………… Ft azaz ………….. forint a …………………… Bank Rt. által kiállított visszavonhatatlan feltétel nélküli bankgaranciát adott. A letéti igazolásban és a bankgaranciában a kibocsátó Bank/ok) kötelezettséget vállalt/ ak) az Ingatlan 2.1.2. pontja szerint fennmaradó összegnek (……………………..Ft azaz …………………forint) vételár jogcímen Eladó ………………………. Banknál vezetett ……………… számú számlájára történő átutalására, amennyiben Eladó a megkötött” hatályba lépett szerződés alapján a bankgaranciát és a letétet lehívja.* 2.2.7. Amennyiben Vevő jelen adásvételi szerződés 2.1 pontjában meghatározott vételárat a 2.1.2. pontban megjelölt határidőig nem egyenlíti ki, úgy Eladó jogosult a bankgarancia, illetve letét lehívására.* 2.2.8. Amennyiben Vevő jelen adásvételi szerződés 2.1. pontjában meghatározott vételárat a 2.1.2. pontban megjelölt határidőig nem egyenlíti ki, és a bankgarancia, illetve letéti igazolás lehívása igazolhatóan eredménytelen maradt, úgy Eladó jogosult jelen adásvételi szerződéstől egyoldalúan elállni.* 2.3. Eladó a 2.2.3., illetve a 2.2.7. pont szerinti elállása estén a Vevő köteles az Eladónak a pályázattal, illetve a szerződéssel kapcsolatosan felmerült valamennyi igazolt kárát és költségét megtéríteni.

1407

3.2. Eladó ezennel hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonjogának fenntartásával történő eladás tényét Vevő a jelen szerződés hatályba lépését követően saját javára az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztesse. 3.3. A tulajdonjog változásának az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezettetése a Vevő kötelezettsége. 3.4. Jelen szerződés aláírásával Vevő visszavonhatatlanul hozzájárulását adja ahhoz, hogy amennyiben Eladó a jelen szerződéstől a 2. pontban szabályozott módon eláll, akkor Eladó egyoldalú nyilatkozatával jogosult kérni a Földhivatalától a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének törlését és az eljárás megszüntetését. 4. Szavatosság 4.1. Eladó szavatosságot vállal az 1.4. pontban leírt eladói tájékoztatáson túl, az átruházott Ingatlan per-, teher-, és igénymentességéért. Vevő ugyanakkor tudomásul veszi és elfogadja, hogy Eladó az átruházott Ingatlanért kellékszavatosságot nem vállal. A Felek kijelentik, hogy a vételár Eladónak a kellékszavatossági felelőssége kizárásának a Þgyelembe vételével, került megállapításra. Eladó szavatol azért, hogy az ingatlan-nyilvántartáson illetve ezen szerződésben feltüntetetteken kívül sincs harmadik személynek olyan joga, amely neki felróhatóan a Vevő tulajdonszerzését, tulajdonjogából következő jogosultságainak gyakorlását akadályozná, vagy meghiúsítaná. 4.2. Vevő kijelenti, hogy az adásvétel tárgyát képező Ingatlan közmű-, és környezeti állapotát, jogi helyzetét, telekhatárokat a jelen szerződés aláírása előtt kellő körültekintéssel megismerte, nem hagyatkozott kizárólag Eladó állításaira és ennek alapján kerül sor a jelen adásvételi ügylet megkötésére. Az Ingatlanon tervezett tevékenységét az illetékes hatóságokkal egyeztette. Mindezekkel kapcsolatban az Eladóval szemben a későbbiek során semminemű igényt nem támaszt. 4.3. Az Eladó a tőle elvárható módon eljár annak érdekében, hogy az 1.4. pontban foglalt teher az ingatlannyilvántartásból a vonatkozó jogszabályok alapján törlésre kerüljön. Amennyiben ennek ellenére az 1.4. pont szerinti teher törlése mégsem történik meg, Vevő ebből eredően Eladóval szemben semmilyen igényt nem érvényesít.*

3. Tulajdonjog fenntartás 3.1. Eladó a jelen adásvételi szerződés tárgyát képező Ingatlanon tulajdonjogát a teljes vételár számlájára történő beérkezéséig fenntartja. Eladó a teljes vételár számlájára történő beérkezését követő öt munkanapon belül bejegyzési engedélyt köteles kiadni Vevőnek, hogy az Ingatlan tulajdonjoga Vevő javára vétel jogcímén 1/1 tulajdoni arányban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

Eladó kijelenti, hogy az 1.4. pontban megjelölteken kívül környezetszennyezési esetről nincs tudomása, és a szemrevételezés vizsgálata alapján erre utaló jeleket sem tapasztalt.* Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy abban az esetben, amennyiben az 1.4. pontban foglaltakon kívüli esetleges további környezeti kár merül fel, a Vevő átvállalja

1408


annak költségeit, ezzel kapcsolatban Eladóval semmilyen igényt nem támaszt.* 4.4. Eladó nem vállal felelősséget az ingatlanon esetlegesen meglévő és az ingatlan nyilvántartásban ill. ingatlan-nyilvántartási térképeken fel nem tüntetett közművekért, kábelekért, egyéb csövekért és vezetékekért. Vevő vállalja, hogy az ebből felmerült, őt ért károkért Eladó felé nem lép fel, ezen igényeiről kifejezetten lemond. E miatt kifogással, panasszal, illetve kártérítési igénynyel Eladóval szemben nem léphetnek fel. Az ingatlan esetleges tovább értékesítése esetén Vevő ezt a tényt köteles a leendő tulajdonos tudomására hozni. Ezen kötelezettség elmulasztásából eredő mindennemű felelősség a Vevőt terheli. 4.5. A Vevő tudomásul veszi a vasútvonal közelségét, környezeti hatásait, a terület közlekedési besorolását, valamint azt, hogy az ingatlant a vasúti pálya közelségéből eredően határértéket is meghaladó zaj- rezgés, stb. hatások érhetik. Vevő tudomásul veszi továbbá, hogy Eladónak nincs módjában a vasút tevékenységével járó hatásokat (zaj, rezgés, rázkódásból eredő épület kár, tűzkár, stb.) időben korlátozni, pótlólagos létesítményekkel kivédeni vagy ezzel kapcsolatos kártérítési igénynek helyt adni. A Vevő a vasút közelségéből eredő zaj- és rezgésterhelést – ha ez megengedett határértéket meg is haladja – tudomásul veszi és kötelezi magát arra, hogy ezzel kapcsolatosan panaszt, kártérítési igényt nem terjeszt elő. A Vevő – esetleges jogutódjaira is kiterjedő hatállyal – a jelen szerződés aláírásával visszavonhatatlanul lemond a tulajdonába kerülő ingatlanban a vasút rendeltetésszerű üzemeltetésével együtt járó tevékenységéből adódó, esetleges jövőbeni károknak (különösen, tűzkár, rázkódásból eredő épületrongálás, zaj, stb.) az Eladó (illetve esetleges jogutódja) részéről történő megtérítéséről. A Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a fenti kikötéseket a tulajdonába kerülő ingatlan esetleges további (későbbi) tulajdonosainak tudomására hozza.* 4.6. Vevő tudomásul veszi, hogy a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 36.§.(6) bekezdése szerint az Ingatlanon építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el. Eladó felhívja Vevő Þgyelmét, hogy az OTÉK 36.§ (7) bekezdésben meghatározott távolságon belül épületet, építményt elhelyezni csak a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet szakhatósági hozzájárulása mellett lehet, melyhez a szükséges előzetes vasúti üzemeltetői véleményt Eladó ad ki A terület az OTÉK 36. § és 38. § illetve az OKV Pályatervezési Szabályzat 3.5. pontja által előirt védőtávolságon belül helyezkedik el. Az OTÉK 36.§. (7) bek. meghatározott távolságon belüli ingatlanok mindenkori tulajdonosai, hasznosítói tu-

33. szám

domásul veszik a vasútvonalak közelségét, környezeti hatásaikat, valamint a jelenlegi fejlesztési terveket, ebből eredően semmilyen panasszal az Eladóval vagy a MÁV ZRt-vel szemben nem lépnek fel. Új építmény építtetője köteles gondoskodni a mindenkori környezetvédelmi előírások betartásáról. Ezeken a területeken építményt elhelyezni csupán a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet szakhatósági hozzájárulása mellett lehet, amelyhez a szükséges előzetes vasúti üzemeltetői véleményt – a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Területi Központja adja ki. * Vevő tudomásul veszi, hogy a meglévő vasútvonal mellett, a saját tulajdonába kerülő ingatlanon az ő feladata a környezetvédelmi előírások betartása, ezen belül a zaj- és rezgésvédelem megoldása, épület ingatlanon való megfelelő elhelyezésével, tájolásával, szükség esetén zajvédő szerkezetek telepítésével vagy beépítésével. Az esetlegesen létesítendő objektum helyén a vasút zajés rezgéskibocsátás értéke méréssel és számítással egyaránt meghatározható, amennyiben ezt a létesítmény beruházója az építmény tervezéséhez igényli és megrendeli. 4.7. A mindenkori tulajdonos, használó köteles tevékenységét a hatályos környezetvédelmi jogszabályok betartásával végezni, környezetét rendben tartani. Eladó kárára tevékenységével környezetszennyezést nem okozhat. 4.8. Vevő ezúton hozzájárul ahhoz, hogy a MÁV Zrt. javára az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlan terhére térítésmentesen a vasút működéséből eredő hatások tűrésére, és az ebből eredő kártérítési, illetve kártalanítási igény kizárására szolgalmi jog kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba 5. Birtokbaadás 5.1. Felek megállapodnak abban, hogy Eladó a teljes vételár számlájára történő beérkezését követően 15(tizenöt) napon belül adja az ingatlant Vevő birtokába, aki ezen időponttól szedi az ingatlan hasznait, viseli terheit és a kárveszélyt és élvezi az ingatlanok hasznait. 5.2. A birtokbaadás időpontjáról Eladó Vevőt a tulajdonjog bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozatának megküldésével egyidejűleg, írásban értesíti 5.3. Felek a birtokba adásról jegyzőkönyvet vesznek fel. Eladó a birtokbaadáskor valamennyi rendelkezésére álló, az ingatlanhoz tartozó tervdokumentációt, rajzi anyagot átad a Vevő részére. 5.4. Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlanra vonatkozó közműszerződéseket a birtokbavételtől számított 15 napon belül saját nevére átíratja.

33. szám


6. Vegyes és záró rendelkezések 6.1. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés elkészítésével kapcsolatos költségeket Vevő viseli, Vevő köteles továbbá megÞzetni a tulajdonjog-átruházás folytán felmerülő illetéket és a költségeket (ide értve az épületek megvalósulási vázrajzainak az elkészíttetését is). 6.2. Felek kijelentik, hogy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok, amelyek nem állnak csőd-, vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, ingatlan-elidegenítési és szerzési képességük korlátozás alá nem esik. Felek 30 napnál nem régebbi cégkivonata és az aláírók aláírási címpéldányai jelen szerződés mellékleteit képezik, így ingatlanszerzési képessége korlátozás alá nem esik. Eladó Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, amelyek nem áll csőd-, vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, így ingatlan-elidegenítési képessége korlátozás alá nem esik, Vevő magyar állampolgár, devizabelföldi magánszemély, aki nem áll cselekvőképességét érintő gondnokság hatálya alatt, így ingatlan-szerzési képessége korlátozás alá nem esik*. 6.3. Eladóval szembeni bármilyen követelés engedményezése (ideértve annak faktorálását is) illetve bármilyen eladóval szembeni követelésen zálogjog alapítása csak az eladó előzetes jóváhagyásával lehetséges. 6.4. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a magyar Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók. 6.5. A szerződő Felek kölcsönös kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen szerződés teljesítése és az ingatlanok átadás-átvétele során esetleg felmerülő vitás kérdéseket kölcsönös engedmények útján megegyezéssel, szükség esetén szerződésmódosítással rendezik, amelynek sikertelensége esetén alávetik magukat az Eladó székhelye) telephelye* szerint – hatáskörrel rendelkező – Bíróság kizárólagos illetékességének.

1409

6.7. Felek jelen szerződés elkészítésére és ellenjegyzésére, valamint a szerződéssel kapcsolatos földhivatali eljárásban való képviseletre meghatalmazzák ………… …………… ügyvédet. Meghatalmazott ügyvéd a jelen meghatalmazást az eljáró ügyvéd ellenjegyzésnél tett sajátkezű aláírásával elfogadja. Jelen szerződés tartalmában egyben ügyvédi tényvázlatnak is minősül.* 6.9. Jelen szerződés nyolc (8) egymással szó szerint megegyező eredeti példányban készült. 7. Hatályba lépés Jelen szerződés annak mindkét fél általi aláírásával lép hatályba. Amennyiben az aláírásra nem egyidejűleg kerül sor, a szerződés a később aláíró fél általi aláírás napján lép hatályba. A Vevő tudomásul veszi, hogy a hatályos devizatörvény, illetve a végrehajtására kiadott A külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) sz. Kormányrendelet szerint az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez köteles beszerezni a területileg illetékes fővárosi, illetve megyei közigazgatási hivatal vezetőjének engedélyét. Az engedély beszerzésének határideje a szerződés megkötésétől számított 60 nap. Az engedély megszerzése, mint felfüggesztő feltétel az adásvételi szerződés hatálybalépésének feltétele*. A szerződést a Felek képviseletre és döntéshozatalra feljogosított képviselői ismételt átolvasás és egyező értelmezés után – mint akaratukkal mindenben megegyezőt – cégszerűen, jóváhagyólag aláírták. …………………. 2007 …………………. napján …………………. Eladó: MÁV Vagyonkezelő ZRt. képv.:

6.6. Felek megállapodnak, hogy a jelen szerződés magyar nyelven készült, annak értelmezésére a magyar nyelv szabályait kell alkalmazni.

…………………. Vevő: Cégnév képv.:

Ellenjegyzem:

1410


33. szám

6. számú melléklet Értékesítési adatlap Szükséges információk és dokumentumok a MÁV Zrt. által, az aktuális DHL-szerint készítendő ingatlan értékesítési előterjesztések összeállításához 1. Az értékesítés tartalmának meghatározása • ingatlan 1/1 arányban való értékesítése • ingatlan tulajdoni hányadának értékesítése • egyéb tárgyi eszközök értékesítése 2. Az igényelt döntés rövid összefoglalása, szükségessége és indokát 3. Esetleges megoldási alternatívák, azok indoklása, az egyes változatok előnyeinek és hátrányainak bemutatása. 4. A kért döntéshez kapcsolódó kockázatok felsorolása. Az esetlegesen elmaradó döntés kockázata. 5. A döntéssel elérhető cél, eredmény, előny megfogalmazása. 6. Az ingatlan részletes bemutatása, az ingatlan nyilvántartási adatai A település neve

Hrsz.:

Művelési ág

Tulajdonos

Az ingatlan – alábbiak szerinti szöveges bemutatása, amennyiben azt az értékbecslés nem tartalmazza: • Az ingatlan természetbeni fekvése, adottságai • Az ingatlan jogi helyzete tulajdonviszonyok, bejegyzett terhek, nem bejegyzett terhek • Az ingatlanon levő épületek ismertetése, azok állapotának leírása jogi helyzete • Az ingatlan közmű ellátottsága • Az ingatlan környezeti állapota • Az ingatlan jelenlegi használata külső bérlők, belső bérlők bemutatása • Piaci környezet, az ingatlan értékesíthetőségének megítélése Dokumentumok az ingatlan részletes bemutatásához (*-gal jelölve a szükség szerint csatolandóak) Ingatlan értékbecslés (elektronikus adathordozón is!), kontroll értékbecslés* Amennyiben azokat az ingatlan értékbecslés nem tartalmazza, az alábbi dokumentumok: a. Tulajdoni lap b. Helyszínrajzz c. Megosztási vázrajz*

Terület (m2)

Vagyonértékelés szerinti érték

Nyilvántartási érték (nettó)

d. Szabályozási Terv, Építési Szabályzat vonatkozó kivonata* e. Vételi szándéknyilatkozat, indikatív vételi ajánlat* f. Szakszolgálati egyeztetések dokumentumai g. Bérleti, és egyéb szerződések felsorolása*, Versenyeztetési eljárás esetén h. Pályázat bontási jegyzőkönyv i. Liciteljárás dokumentumai* j. Közjegyzői okirat ajánlatok átvételéről* k. Pályázat Értékelő Bizottság jegyzőkönyve Kisajátítást megelőző, vagy kisajátítási tranzakció esetén l. Kisajátítást megelőző adásvételről Önkormányzati Határozat m. Határozat a kisajátításról* n. Lejegyzési dokumentum o. Vevővel egyeztetett szerződés tervezet (Azon jóléti és sport ingatlanok esetében, melyek a 1956/T (2006 számú MÁV Zrt. MÁV Zrt.KÜT közötti Megállapodás 1-es 2-es mellékletének címjegyzékében szerepelnek, értékhatártól függetlenül, a MÁV Vagyonkezelő ZRt. adatszolgáltatása alapján az Ingatlanhasznosítási Osztálynak előterjesztést kell készíteni.)

33. szám


32/2007. (XI. 9. MÁV Ért. 33.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás az ingatlanok bérbeadásának rendjéről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. ingatlanvagyonának hasznosítása a Társaság gazdasági érdeke. Ezért a vasútüzem számára szükségtelen ingatlanokat, ingatlanrészeket hasznosítani kell, melynek egyik módja a bérbeadás. A MÁV Zrt. vagyonkezelésébe tartozó ingatlanok bérbeadása során az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Korm. rend. rendelkezéseit, valamint a MÁV Zrt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság között 2001. szeptember 7-én megkötött és többször módosított vagyonkezelési szerződésben foglaltakat is Þgyelembe kell venni. Az utasítás célja meghatározni a bérleti szerződések tartalmi elemeit, a szerződések előkészítésének, megkötésének szabályait és az ezzel kapcsolatos feladatokat, jogokat és kötelezettségeket. Az utasítás alkalmazása során az ingatlanhasznosítási döntéseket megalapozó szakági állásfoglalások kiadásának rendjéről szóló Vezérigazgatói utasításban foglaltakra tekintettel kell eljárni. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, valamint a MÁV Vagyonkezelő ZRt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. A MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. között 2007. május 18-án hatályba lépett megbízási szerződés (továbbiakban: Megbízási Szerződés) alapján a MÁV Vagyonkezelő ZRt. feladata – a bérbeadással hasznosítani tervezett ingatlanállomány csoportosítása a bérbeadás szempontjai szerint, – a bérlői igények folyamatos Þgyelemmel kisérése és az annak megfelelő szolgáltatási színvonal meghatározása, – bérleti díjpolitika kialakítása, – bérbeadási javaslat készítése, – döntés a Megbízási Szerződés, illetve a MÁV Zrt. mindenkor hatályos belső szabályzatai, utasításai szerint a MÁV Vagyonkezelő ZRt.-re átruházott értékhatárok között, – a bérbeadáshoz kapcsolódó közmű szolgáltatási szerződések megkötésének, teljesítésének Þgyelemmel kísérése, ingatlankezelési díjak érvényesítése a bérleti díjon felül, – bérleti és bérlethez kapcsolódó egyéb szerződések (szindikátusi, együttműködési, üzemeltetési, stb.) kölcsönös teljesítésének Þgyelemmel kísérése, a szerződések felülvizsgálata, szükség szerint szerződésmódosítás elő-

1411

készítése, kezdeményezése a MÁV Zrt. jogainak érvényesítése érdekében, – lakásbérletekkel kapcsolatos ügyintézés, – ügyfélszolgálat megszervezése és ellátása, – bérleti díjak számlázása és ezek behajtása 2008. január 1-től, valamint – a fent megjelölt főfeladatokhoz kapcsolódó minden részfeladat elvégzése. Fentieken túl a MÁV Vagyonkelő ZRt. folyamatosan Þgyelemmel kíséri a MÁV Zrt. állomási szolgáltatási struktúra kialakítására vonatkozó igényét, és az utasforgalmi létesítményekhez kapcsolódó helyiségek bérbeadásánál biztosítja az ennek megfelelő kereskedelmi szolgáltatási struktúra, megfelelő színvonalon való kialakítását. Az utasítás tárgyi hatálya a 3.2. pontban felsorolt, bérbeadás útján hasznosítható ingatlanokra terjed ki, kivéve az Árufuvarozási Üzletszabályzat rendelkezése szerinti – rakományok átmeneti tárolására szolgáló – árufuvarozási rakterületeket és az ingatlanokon lévő nyomvonalas létesítményeket (pálya, vezetékek, kábelek, közművek stb.), valamint a MÁV Zrt. és a Pantel Kft. között 1999ben létrejött, „Távközlési eszközök elhelyezésének általános szerződési feltételei” című szerződés tárgyaként megjelölteket. Jelen utasítás szabályai nem vonatkoznak a lakások bérbeadására és a reklámbérleti szerződésekre, amelyek hasznosítási szabályairól önálló utasítások rendelkeznek, valamint a rövid időtartamú (maximum 2 napos) ingatlan használatra, amelyre egyszerűsített szerződést kell kötni. Jelen utasítás szabályai szintén nem vonatkoznak az árufuvarozási rakterületek rakhely célú bérbeadására és az ingatlanokon lévő nyomvonalas létesítmények bérbeadására. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóságának vezetője felelős a MÁV Vagyonkezelő ZRt.-vel együttműködve. Az utasítás első felülvizsgálatára 2008. 06. 30-ig kerül sor, majd ezt követően a jelen pontban meghatározott felek az utasítást kétévente felülvizsgálják. 3.0. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.1. Jelen utasítás szempontjából az ingatlan fogalmába kizárólag az épületek, építmények és a földterületek értendők. 3.2. Bérbe adható ingatlanok Bérbeadással hasznosítható valamennyi, a MÁV Zrt. tulajdonában, vagy vagyonkezelésében lévő ingatlan, illetve ingatlanrész, kivéve azon ingatlanok, illetve ingatlanrészek, amelyek tekintetében az ingatlanhasznosítási

1412


döntéseket megalapozó szakági állásfoglalások kiadásának rendjéről szóló Vezérigazgatói utasítás alapján a bérbeadási engedély nem került megadásra. Azon ingatlanokról, amelyek bérbeadás útján hasznosíthatóak, vagy hasznosíthatóvá válnak a MÁV Zrt. ingatlant használó szervezeti egységei a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül írásban értesíteni kötelesek a MÁV Vagyonkezelő ZRt-t, valamint az IGI ISZE-t. Amennyiben a MÁV Zrt. ingatlant használó szervezeti egysége nem tesz eleget ezen kötelezettségének, a jelen bekezdésben megjelölt határidőn belül, abban az esetben az ebből adódó bérleti díj kiesés összege ráterhelendő a mulasztó szervezeti egységre. Továbbá a MÁV Zrt. ingatlant használó szervezeti egységei kötelesek eljárni annak érdekében, hogy a MÁV Zrt. tulajdonában, vagy vagyonkezelésében lévő ingatlanok bérbeadás útján történő hasznosításával foglalkozó, a MÁV Zrt. szervezeti egységein kívüli szervezetek is az előző bekezdésben megjelölt határidőn belül értesítsék a MÁV Vagyonkezelő ZRt.-t az ingatlanok hasznosíthatóvá válásáról. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Bérbeadás célja A vasútüzemi célra átmenetileg vagy tartósan nem használt ingatlanok bérbeadásának célja a MÁV Zrt. ún. egyéb, nem alaptevékenység végzéséből eredő bevételeinek növelése, továbbá, hogy a bérbeadással a vasút területén olyan szolgáltatások legyenek jelen, melyek emelik az utas kiszolgálás és árufuvarozás színvonalát, hozzájárulva a vasút külső megítélésének javításához, valamint a tulajdonjogból eredő költségek és ráfordítások ellensúlyozása. 4.2. Bérbeadási eljárás A jelen utasítás hatálya alá tartozó ingatlanok bérbeadására vonatkozó tevékenység végzésére kizárólag a MÁV Vagyonkezelő ZRt. szervezeti egységei jogosultak a Megbízási Szerződés keretei között. A Megbízási Szerződés 2.3.4. pontja alapján a MÁV Zrt., a MÁV Vagyonkezelő ZRt.-re delegálta azon döntések meghozatalának jogát, amelyek a mindenkor hatályos MÁV DHL szerint a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóját illetik. Amennyiben a bérleti szerződések megkötésére vonatkozó döntést a MÁV Zrt. hozza meg, abban az esetben a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a Megbízási Szerződés alapján meghatározott bérbeadási javaslatot készít a jelen utasítás 1. számú mellékletében meghatározott adatlap (továbbiakban: Adatlap) szerint. A MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatósága a javaslat, valamint az Adatlap alapján haladéktalanul a DHL-től függően előterjesztést, vagy feljegyzést készít és azt a szükséges mellékletekkel a MÁV Zrt. hatáskörrel rendelkező illetékes döntéshozó szerve elé terjeszti.

33. szám

Ebben az esetben a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatósága felelős azért, hogy a javaslat beterjesztésétől számított 30 napon belül a döntés meghozatalra kerüljön. A döntésnek tartalmaznia kell a javaslat elfogadását, vagy el nem fogadását, a szerződéstervezetet, illetve a javaslattól való eltérést. A MÁV Zrt. a döntés tartalmáról a döntéshozatalt követő 3 munkanapon belül írásban értesíti a MÁV Vagyonkezelő ZRt-t, a határozat és mellékleteinek megküldésével egyidejűleg. 4.3. Bérleti szerződések A bérleti szerződést a döntésnek a MÁV Vagyonkezelő ZRt. általi átvételétől számított 5 munkanapon belül kell megkötni a bérlővel. A bérleti szerződések megkötésénél a 22/2007 VIG. számú a szerződéskötési eljárási rendről szóló utasítást is Þgyelembe kell venni. Az ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos szerződésekben a bérbeadó és a bérlő jogait, kötelezettségeit, felelősségét, a szolgáltatás tartalmát, az ellenszolgáltatás mértékét stb. szerepeltetni kell. A bérleti szerződések megkötéséhez minta-szerződés áll rendelkezésre, mely az utasítás 2. sz. mellékletét képezi. Amennyiben az egyes konkrét szerződés a szerződésminta szerint nem köthető meg, úgy a döntésre jogosult köteles a saját illetékes pénzügyi, jogi és szakmai irányítási szervezet véleményét kikérni. „Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv. (Áfa tv.) 2. számú melléklete – 1. pontja értelmében: tárgyi adómentesség (TAM) alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősül a földterület bérbe- és haszonbérbe adása (SZJ 70.20.12.6 mezőgazdasági ültetvény bérbeadása; 70.20.12.7 erdő, halastó bérbeadása; 70.20.12.8 egyéb földterület bérbeadása) Az SZJ.70.20.12.8 besorolás alá eső „Egyéb földterület bérbeadása” szolgáltatás tárgyi adómentes és 20%-os mértékű adóköteles értékesítésnek egyaránt minősülhet, tekintettel arra, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti beépítésre szánt terület, építési telek bérbeadása is, illetve az egyéb földterület bérbeadása is 70.20.12.8 SZJ számon kerül számlázásra. Vagyis ezen SZJ besorolás mellett TAM és 20%-os adómérték is szerepelhet. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti beépítésre szánt terület vagy építési telek minősítést a szerződésben és a számlán kötelező feltüntetni. A lakóingatlan fogalmát az ÁFA tv. 13. §. (1) 21. pontja, a rendeltetésének megváltoztatására vonatkozó eljárást a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet határozza meg, amely szerint lakóingatlan: lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

33. szám


Az Áfa tv. 2. számú mellékletének 10. pontjában szereplő egyéb ingatlan (nem földterület és nem lakóingatlan) bérbeadásokkal kapcsolatban – tekintettel arra, hogy az ÁFA tv. 30. § (2) bekezdése szerint a MÁV adókötelezettséget választott – az adó mértéke 20%. Az ingatlanok áfa Þzetési kötelezettség szerinti minősítése a szerződést kötő szervezet feladata. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján a műemlékvédelem alá tartozó ingatlanok bérleti szerződéseinek megkötéséhez a műemlékvédelmi hatóság engedélyét kell kérni abban az esetben, ha az ingatlan funkciója, használati módja a szerződés keretében a bérlő által végezhető tevékenységgel módosul, továbbá a törvény hatálya alá tartozó ingatlanok bérbeadásával kapcsolatban a törvény előírásait be kell tartani. A kincstári tulajdonban álló, a MÁV Zrt. vagyonkezelésébe tartozó ingatlanok esetében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Korm. rend. előírásait, a gazdasági és közlekedési miniszter 11/2006.(V.16.) GKM utasítása a kincstári vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó engedélyezési eljárás rendjét és a KVI-vel kötött vagyonkezelési szerződés rendelkezéseit is be kell tartani. A bérlet nem sértheti a MÁV Zrt. üzleti érdekeit, nem akadályozhatja a vasútüzem zavartalan menetét, vagyonvédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi feladatai ellátását, illetve a HÜSZ rendelkezéseit. A bérlet nem sértheti az ingatlanra vonatkozóan fennálló, kizárólagossági jogokat. A bérleti szerződés tartalma és megkötésének irányadó szempontjai (Zárójelben a bérleti szerződés pontjára való hivatkozás található) 4.3.1. Bérbeadó Bérbeadó a MÁV Zrt. A MÁV Zrt. képviseletében a mindenkor hatályos DHL szerint az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság döntési hatáskörébe rendelt bérleti szerződések megkötése során a Megbízási Szerződésben adott meghatalmazás alapján a MÁV Vagyonkezelő ZRt. jár el. Polgári védelmi létesítmények esetében a 22/1992. (XII.29.) KTM rendeletben foglaltak betartása érdekében a bérbeadó mellett kötelező közreműködő a területileg illetékes polgári védelmi törzsparancsnok. 4.3.2. Bérlő A szerződésben szerepeltetni kell a bérlő nevét (teljes nevét), címét, további azonosítási adatait. A bérlőnek – adataiban bekövetkezett változáskor –írásban értesítenie

1413

kell a bérbeadót a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül, a változást igazoló iratok eredeti példányának csatolásával. Amennyiben a bérlő gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó, adószámát, statisztikai számjelét, számlavezető pénzintézete nevét és pénzintézeti számlaszámát, számlázási címét, valamint cégbíróság és cégjegyzék számát/vállalkozói igazolvány számát, a céget képviselő természetes személyt, vagy meghatalmazottjának nevét is tartalmaznia kell a szerződésnek. A bérlő azonosító adatainak ellenőrzéséhez be kell kérni a bérlőtől 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot és az eredeti aláírási címpéldányt. Amennyiben a bérlő magánszemély, a személyazonosságát igazoló okmányok alapján a nevét (leánykori nevét), címét, adóazonosító jelét, igazolvány számát, születési adatait és anyja nevét kell tartalmaznia a szerződésnek. A szerződéskötés előtt a MÁV Vagyonkezelő ZRt. ellenőrizni köteles, hogy a bérlő nem áll-e végelszámolás, felszámolási eljárás, vagy csődeljárás alatt, továbbá nincs-e a MÁV ZRt-vel fennálló, elmaradt kötelezettsége, illetve nem áll-e perben a MÁV ZRt-vel. Ennek érdekében a MÁV Vagyonkezelő ZRt. írásban megkeresi közvetlenül a MÁV Zrt. jogi, illetve számviteli szervezeti egységét (Központi Főkönyvelőség), amely szervek a megkeresés kézhezvételétől számított 3 napon belül kötelesek a szükséges információt a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére írásban megadni. Ezen körülmények fennállása a bérleti szerződés megkötését kizárja, illetve amennyiben később jut a bérbeadó tudomására, abban az esetben a bérbeadó általi rendkívüli felmondás alapjául szolgál. 4.3.3. A bérlet tárgya (B.SZ. 1.1.) 4.3.3.1. A bérlet tárgyaként az ingatlan pontos címét, helyrajzi számát, a bérelt ingatlan nagyságát (m2-ben, szükség szerint légm3-ben is), a bérlemény INYR azonosító számát, valamint a bérleményen a bérlő által végezhető tevékenységet meg kell határozni. A bérleti szerződéshez mellékletként csatolni kell az ingatlan terület kimutatását, helyszínrajzát vagy alaprajzát, feltüntetve a bérlemény helyét. A szerződésnek egyértelműen tartalmaznia kell, hogy a bérlő a teljes ingatlant vagy annak egy részét veszi bérbe. 4.3.3.2. A bérlemény megközelítése A bérleti szerződés mellékletében szereplő helyszínrajzon szükség szerint rögzíteni szükséges a bérlemény megközelítésének pontos útvonalát. Törekedni kell a közterületről történő megközelítés előírására. Amennyiben erre nincs lehetőség és a bérlemény csak MÁV Zrt. üzemi terület felhasználásával közelíthető meg, rögzíteni kell a pontos útvonalat, a mellékletként csatolandó, 32/2004. sz.VIG utasítás alkalmazására történő felhívással; szükség esetén, pl. árufeltöltés esetén az áruszállítás útvonalát és időpontját.

1414


Bérlő, illetve ügyfelei gépjárműveikkel csak a bérelt területen parkolhatnak, illetve a kijelölt útvonalon közelíthetik meg a bérleményt. Más terület parkolási célra kizárólag a IGI ISZE Területi Központokkal kötött parkolási szerződés alapján történhet. 4.3.3.3. A bérlemény jogi helyzete A bérleti szerződés tartalmazza a bérlemény használatát befolyásoló ingatlan-nyilvántartási állapotot, a jogokat és kötelezettségeket, a vasútüzem zavartalan fenntartása érdekében szükséges, véletlenszerűen jelentkező vis major vagy hibaelhárítási intézkedéseket. 4.3.3.4. A bérleményben végezhető tevékenység (B. SZ. 1.1.) A bérlő által végezhető tevékenységet a szerződésben konkrétan meg kell jelölni. A bérleményben tevékenység bővítés vagy proÞlváltás esetén a bérbeadó képviseletében eljáró MÁV Vagyonkezelő ZRt. előzetes hozzájárulását kell kérnie a bérlőnek és a hozzájárulás megadását követően a bérleti szerződést módosítani kell. A bérlő a bérleti szerződés megkötését megelőzően a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére köteles igazolni, hogy a bérlemény az építési szabályzat, illetve egyéb önkormányzati rendeletek alapján alkalmas-e a tervezett tevékenység végzésére. A bérlő által megjelölt tevékenységet vizsgálni kell abból a szempontból, hogy az nem sért-e bármely harmadik személy javára a MÁV Zrt. által szerződéssel biztosított kizárólagos jogot (kiemelten a Resti Rt. részére kizárólagos jogkörrel biztosított tevékenységek). 4.3.4. A bérlet időtartama (B.SZ. 2.1.) A bérleti szerződés határozott vagy határozatlan időre szólhat. Ennek meghatározása döntési jogosultságán belül a MÁV Vagyonkezelő ZRt. feladata, a döntési jogosultságán kívüli döntés esetén a MÁV Vagyonkezelő ZRt. javaslattételi joggal rendelkezik. Határozott idejű a bérleti szerződés: ha valamely időpontban vagy körülmény bekövetkeztében kerül megjelölésre a szerződés megszűnése. A helyiségbérleti szerződés ennél korábban csak a lakásügyi jogszabályok rendelkezései (jelenleg az 1993. évi LXXVIII. tv. 24. §-ának (1) bekezdés a-d.) pontja szerint: bérleti díj Þzetés elmulasztása, szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettség nem teljesítése, az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartás tanúsítása, bérlemény vagy közös használatra szolgáló terület, helyiség rongálása, rendeltetésellenes használata) mondható fel, területbérleti szerződés pedig akkor ha a bérlő szerződésszegést követ el. Határozatlan idejű a bérleti szerződés: ha a bérleti szerződés mindaddig hatályban van, amíg azt a felek a meg-

33. szám

állapodott felmondási idő, illetve a felmondás feltételeinek betartásával fel nem mondják. 4.3.5. Bérleti díj és megÞzetése (B.SZ. 3.1.) 4.3.5.1. A szerződésben a bérleti díjat úgy kell meghatározni, hogy az fedezetet nyújtson a bérbeadónak a bérlet tárgyával kapcsolatos teljes önköltségére és ezen felül a szokásos piaci körülmények között elérhető nyereséget is biztosítson. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. felelősségi körébe tartozik a piaci ár megállapítása, amelyhez jogosult ingatlanforgalmi szakértőt igénybe venni. Üzletpolitikai szempontok alapján, vasútüzemi stb. érdekek Þgyelembe vételével, ennél alacsonyabb mértékű bérleti díjat is megállapíthat a döntésre jogosult szervezet. Gazdaságilag nem független fél részére történő bérbeadás esetében az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 22. § (6) bekezdés a. pont alapján a forgalmi érték lesz az Áfa alapja, amennyiben az ellenérték aránytalanul alacsonyabb (40%-os eltérés), mint a forgalmi érték. 4.3.5.2. A bérleti díj Þzetés kezdetét úgy kell meghatározni, hogy a birtokbaadás időpontjával összhangban legyen és megfelelő időt biztosítson bérlőnek a szerződésben meghatározott birtokbaadási feltételek teljesítésére. 4.3.5.3. Az egy évet meghaladó vagy határozatlan idejű szerződésekben elő kell írni a bérleti díj bérbeadó által évente január 01-jétől történő módosítási lehetőségét az inßációs ráta mértékének változására Þgyelemmel. Az inßációs ráta mértékének megfelelő emelést a bérbeadó egyoldalú jogosultságaként kell a szerződésben kikötni. 4.3.5.4. Amennyiben a bérlő nem egyenlíti ki a Þzetés esedékességekor, a szerződésben meghatározott bérleti díjat, azt azonnali beszedési megbízással is érvényesíteni lehet, ha a felek így állapodtak meg. (bérlő bankjának visszavonhatatlan utasítás adása –ennek szövege a bérleti szerződés minta 9. számú melléklete) Ezt minden bérlőtől (kivétel: magánszemélyek) meg kell követelni, melynek a havi bérleti, ingatlankezelési és közüzemi díja együtt meghaladja az 50.000 Ft + ÁFA összeget. Az azonnali beszedési megbízásra szóló felhatalmazás bank által viszszaigazolt eredeti példányát a szerződéskötést követően, a bérlemény birtokbavételét megelőzően a bérbeadó rendelkezésére kell bocsátani. Bérlőtől az összes bankszámlájára kell azonnali beszedési megbízásra felhatalmazást kérni, amelyen pénzforgalmat bonyolít. A bérleti díj késedelmes megÞzetése esetén a Þzetés esedékességét követően, a késedelem idejére a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összegű kamatot köteles a bérlő Þzetni. A bérlő szerződésszerű Þzetési kötelezettsége teljesítésének Þgyelemmel kísérése a területileg illetékes pénzügyi szolgáltató egység feladata. A Þzetési kötelezettségek nem teljesítése esetén a Könyvelő egység Þzetési felszólítást és késedelmi kamatterhelő levelet küld a bér-

33. szám


lőnek. Amennyiben ezt követően sem tesz eleget bérlő a Þzetési kötelezettségének, akkor a Könyvelő egység igénybe veszi az óvadékot, illetve azonnali beszedési megbízással érvényesíti a tartozást. Az óvadék felhasználása esetén értesíti a MÁV Vagyonkezelő ZRt-t, aki a bérlőt felszólítja az óvadék feltöltésére. Ha még további tartozás áll fenn, a Könyvelő egység köteles értesíteni a tudomásszerzéstől számított 5 napon belül a még fennálló tartozásról a MÁV Vagyonkezelő ZRt-t és egyidejűleg a felszólító levél másolatát, valamint a tartozásról kiállított számlát megküldi részére. Ebben az esetben a MÁV Vagyonkezelő ZRt. ismételten Þzetési felszólítást küld a bérlőnek, a következményekre való Þgyelmeztetéssel. Amennyiben a második Þzetési felszólításnak sem tesz eleget bérlő, úgy a bérbeadó felmondhatja a bérleti szerződést. A bérleti szerződés felmondását a MÁV Vagyonkezelő ZRt. köteles a Könyvelő egységnek megküldeni, annak érdekében, hogy a Könyvelő egység elindíthassa a szükséges intézkedéseket a követelés behajtására. Amennyiben a bérlő tőkével és kamattal, illetve költséggel is tartozik, és az általa Þzetett összeg nem fedezi a teljes tartozását, azt elsődlegesen költségre, másodsorban kamatra és végül a tőketartozásra kell elszámolni. 4.3.5.5. A MÁV Zrt. az egyéb ingatlanok bérbeadására vonatkozóan a tárgyi mentesség helyett az általános adózási szabályokat választotta, melyet az Adóhatóságnál bejelentett. Ezáltal valamennyi egyéb ingatlan bérbeadása esetén az ÁFA-t fel kell számítani. Csak a lakóingatlan bérlete és a mezőgazdasági földterület haszonbérlete tárgyi adómentes. 4.3.5.6. A bérlő a bérleti díjat a bérleti szerződésben rögzített ütemezésben (havonta/negyedévente/félévente/ évente) előre, egy összegben köteles a MÁV Zrt. által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételét követő 8 munkanapon belül átutalni a MÁV Zrt. bankszámlájára. A felek megállapodhatnak az átutalási postautalványon történő kiegyenlítésben is. A számla teljesítési napja a hatályos ÁFA szabályok szerint meghatározott, a Þzetés esedékességének dátumával megegyező nap. 4.3.5.7. A bérleti szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül a bérbeadó képviselőjének tájékoztatni kell a Könyvelő egységet – a bérleti szerződés másolatának megküldésével – a szerződéses feltételekről, valamint arról, hogy a szerződés időtartama alatt kinek, milyen rendszerességgel kell a számlát kiállítania és milyen további intézkedéseket kell tenni a bérleti díj beszedése érdekében (pl.: csekk megküldése, óvadék stb.). A Könyvelő egység feladata a pénzügyi teljesítések követése, szükség esetén a késedelmi kamatterhelések kiküldése.

1415

4.3.6. Ingatlankezelési díj és megÞzetése (B.SZ. 3.2.) 4.3.6.1. A bérleti szerződésben meg kell határozni a bérbeadó által szolgáltatott ingatlankezelési szolgáltatásokat, valamint azok díját. A szolgáltatások megnevezése, tartalma valamint az azokra vonatkozó díjak a MÁV Zrt. ingatlan nyilvántartási rendszerének (INYR) ingatlankezelési moduljából nyerhetők. Az ingatlankezelési díjat úgy kell meghatározni, hogy az legalább fedezetet nyújtson a bérbeadó ingatlankezeléssel kapcsolatos teljes önköltségére. Az IGI ISZE felelősségi körébe tartozik az ingatlankezelési díj meghatározása. Üzletpolitikai szempontok alapján, vasútüzemi stb. érdekek Þgyelembe vételével a bérbeadói ráfordításnál alacsonyabb mértékű ingatlankezelési díjat is megállapíthat a bérbeadó. Ebben az esetben meg kell határozni, hogy a bérlő által meg nem Þzetett ingatlankezelési díjat melyik MÁV egységre kell terhelni. Bérlő az ingatlankezelési díjat + ezen összeg után járó mindenkori érvényes Általános Forgalmi Adót (továbbiakban: Ingatlankezelési díj) a bérleti szerződésben rögzített ütemezésben (havonta/negyedévente/félévente/évente) előre, egy összegben köteles a MÁV Zrt. által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételét követő 8 munkanapon belül átutalni a MÁV Zrt. bankszámlájára, amely minden esetben megegyezik a számlát jóváhagyó és kiküldő egység saját bankszámlájával. A felek megállapodhatnak az átutalási postautalványon történő kiegyenlítésben is. Az ingatlankezelési díj megÞzetésének Þgyelemmel kísérésére, valamint annak behajtására, aktualizálására és az ingatlankezelési díj megÞzetésének késedelméhez, elmaradásához fűződő jogkövetkezményekre és azok alkalmazására a jelen utasítás 4.3.5.4. pontjában (a bérleti díj megÞzetésére vonatkozó szabályok) foglaltak alkalmazandóak. 4.3.7. Közüzemi szolgáltatás, annak díja és megÞzetése (B.SZ. 3.3.) 4.3.7.1. A közüzemi szolgáltatásokra, azok díjára és megÞzetésére az energia továbbadás (szolgáltatás) általános szabályait a 65/1995./MÁV Ért. 38./GF. sz. utasítás, valamint annak 70/2002./MÁV Ért. 40. sz. kiegészítő utasítása, míg a vízellátó, szennyvízelvezető és tisztító rendszerek igénybevételére a 91/2000.) MÁV Ért. 35.) PHMSz. valamint a 36/2004./MÁV Ért. 23./Pályavasút (Pálya) kiegészítő utasítása tartalmazza. Az utasítások kiadása óta eltelt időszakban a MÁV Zrt. szervezeti felépítése és az egyes szervezetek megnevezése módosult, azonban az ott megfogalmazott előírások az új szervezetekre változatlanul érvényesek. A bérleti szerződés megkötésére csak akkor kerülhet sor, ha a bérlethez szükséges közműellátás szolgáltatási és műszaki feltételei adottak vagy a bérlő azok kialakítását vállalja.

1416


A MÁV Zrt. által a közüzemi energia szolgáltatóktól vásárolt, vagy a MÁV Zrt. tulajdonában (kezelésében) lévő berendezésekben megtermelt energia továbbadására szerződést csak a TÁSZ Központi Energiagazdálkodási Osztály (a továbbiakban: KEO) köthet, kivéve a vízellátás és szennyvízkezelés esetében kötendő továbbszolgáltatási szerződéseket, amelyek megkötésére az IGI ISZE jogosult. Amennyiben a bérlő részére a MÁV Zrt. biztosítja a működéséhez szükséges közüzemek használatát, illetve közüzemi szolgáltatások igénybevételét, minden esetben – ha ennek műszaki feltételei fennállnak – a mérőóra felszerelésének kötelezettségét elő kell írni számára. Amennyiben a bérlő külső közüzemi szolgáltatóval – a MÁV Zrt. közvetett, vagy közvetlen részvétele nélkül – köt közüzemi szolgáltatási szerződést, abban az esetben az ingatlanhasznosító szervezeti egység feladata – a KEO adatszolgáltatása alapján – a bérleti szerződés megkötésekor, a közmű szolgáltatásokra vonatkozó feltételek rögzítése a szerződésben. A közüzemi szolgáltatás feltételeinek meghatározása az alábbi eljárási rend szerint történik a bérleti szerződés megkötése előtt: – A 8/A nyomtatványt minden esetben ki kell tölteni és csatolni kell a szerződéshez. – A bérlő írásban meghatározza a tevékenységéhez szükséges szolgáltatások minőségi és mennyiségi jellemző adatait, a bérleti szerződés 8/B (átalánydíjas elszámolás esetén) vagy 8/C (mért mennyiségű fogyasztás esetén) mellékletének kitöltésével, az épületre jellemző elszámolási rendszer ismeretében. – A KEO a bérlemény adottságainak függvényében megadja az ingatlanhasznosító szervezeti egység felé a 8/D vagy 8/E melléklet kitöltésével, hogy az igényelt szolgáltatásokat, milyen feltételek megléte esetén, milyen díjazás ellenében tudja a MÁV Zrt. a bérlőnek biztosítani. Amennyiben a bérlő a bérleményben (bérleményen) olyan tevékenységet kíván folytatni, amely a meglévő energia ellátó (szállító- és elosztó) hálózat, vagy a MÁV Zrt. rendelkezésére álló teljesítmény bővítését igényli, úgy az energia továbbadási (szolgáltatási) szerződést a KEO-val kell megkötni, a birtokbaadás előtt. Minden egyéb esetben a bérleti szerződésben kell a közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó feltételeket rögzíteni. A hálózatra való csatlakozás az alábbi feltételek megléte esetén lehetséges. – Az energiafelhasználást mérni kell, ezért a Bérlőnek saját költségén fogyasztásmérővel ellátott csatlakozási pontot és ezzel együtt hálózatot kell kialakítania. Amenynyiben a mérés műszaki-technikai okok miatt nem való-

33. szám

sítható meg, vagy a mérőhely kialakítása gazdaságilag nem indokolt, úgy átalány fogyasztás szerinti elszámolás is alkalmazható. – A csatlakozási pont kiépítésének módját feltüntető kiviteli terveket a bérlőnek kell elkészítenie és 5 példányban jóváhagyásra a o MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Központ Erősáramú Üzemeltetési Alosztály (cím:) és a o MÁV Zrt. Ingatlankezelési Szolgáltató Egység Területi Szervezete (cím:) részére benyújtani. A tervezéshez szükséges jellemzőket a 8/E melléklet tartalmazza. – A csatlakozási pont megvalósulása esetén Bérlőnek a vételezés megkezdése előtt egyszeri csatlakozási engedély kiadási díjat kell Þzetni, melynek összegét a KEO minden évben előre egységesen meghatározza. A kialakított csatlakozási pont üzembe helyezése csak MÁV szakfelügyeleti egység jelenlétében történhet. A szakfelügyeleti egységet MÁV Zrt. illetékes (Al)osztályától (cím:) külön meg kell rendelni. Amennyiben a bérlő a rendelkezésre álló időn belül elfogadja az így meghatározott közüzemi szolgáltatási feltételeket, úgy létrejöhet a szerződés. Az ingatlanhasznosító szervezeti egység rögzíti a közüzemi szolgáltatások feltételeit a szerződésben, a 8/F és 8/G mellékletek kitöltésével. Nem kell külön csatlakozási engedélyt kiadni, ha a bérlő az építményt, épület-részt, vagy területet az eredeti rendeltetésének megfelelően használja úgy, hogy nem igényli a bérleményben (bérleményen) rendelkezésre álló villamos-, gáz-, vagy hőenergia teljesítmény növelését. Az ingatlanhasznosító szervezeti egység minden esetben köteles a KEO-t írásban tájékoztatni az újonnan létrejött olyan bérbeadásról, melynek keretében közüzemi szolgáltatás is történik. A szerződésben az átalány szerint megállapított közüzemi díjat úgy kell meghatározni, hogy az legalább fedezetet nyújtson a bérbeadó közüzemi szolgáltatással kapcsolatos teljes önköltségére. A szolgáltatásokért, az adatok helyességéért és a szolgáltatás kiszámlázásáért felelős egység – a szerződést a MÁV Zrt. részéről megkötő fél személyétől függően -az IGI ISZE, vagy a TÁSZ KEO, vagy azok megbízottja.

33. szám


4.3.7.2. A közüzemi díj számlázása – átalánydíjas elszámolás esetén a bérleti szerződésben rögzített átalánymennyiség és az érvényben lévő szolgáltatói egységár alapján számított, a bérbeadás adómértékével növelt összegben, – míg mért mennyiségű elszámolás esetén, a bérlő által igénybevett mért szolgáltatás függvényében, az adott fogyasztói helyre vonatkozó rendelkezésre állási díj és a szolgáltatói egységár alapján számított, a közüzemi szolgáltató által felszámított adómértékkel történik. A kibocsátott számla teljesítési időpontja mindkét esetben megegyezik a folyamatosan teljesített közvetített szolgáltatások teljesítési napjával, azaz a bérlő felé (havonta) negyedévente/félévente/évente) kiállított számla Þzetési esedékességének napjával. A bérlő által igénybevett közüzemi szolgáltatások számlázása érdekében a szolgáltatásért felelős egység (IGI ISZE vagy annak megbízottja) köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó feltételeket a bérleti szerződés 8. sz. melléklete tartalmazza. 4.3.7.3. A külső közüzemi szolgáltatóval kötött közüzemi szerződés másolati példányát a bérbeadónak át kell adni, az eredeti példányát be kell mutatni. A bérbeadó érdeke és egyben kötelessége, hogy Þgyelemmel kísérje a közüzemi szolgáltatási szerződések megkötését és fenntartását. 4.3.7.4. A bérlő Þzetési késedelme esetén bérbeadó/ szolgáltató jogosult a szolgáltatások korlátozására is a tartozás összegének teljes kiegyenlítéséig. Amennyiben kapcsolt vállalkozással történik a szerződéskötés, a piaci árak nyilvántartásával kapcsolatos 6/2006 (02.17. MÁV Ért.7.)VIG-H utasítás szerinti kimutatást is el kell készíteni. 4.3.8. Kaució (Óvadék) (B.SZ. 3.6.-3.7.) A bérleti szerződésben kauciót (óvadékot) kell kikötni, a szerződésszerű teljesítés biztosítására, melyet erre a célra elkülönített óvadéki számlán kell elhelyezni, annak érdekében, hogy a bérlővel szembeni egyéb követelésekkel és az azokra befolyt pénzügyi teljesítésekkel ne számítódjon össze. MegÞzetése szerződés alapján történik, számlázni nem kell. A Könyvelő egység a kaució összegének az óvadéki számlán történő jóváírásáról, a jóváírást követő 3 napon belül köteles írásban értesíteni a MÁV Vagyonkezelő ZRt-t. A kaució mértékének a mindenkori 2-6 havi bérleti, ingatlankezelési és közüzemi díjnak az ÁFA-val növelt összegével kell megegyeznie. A döntési hatáskörrel rendelkező szervezet döntési köréhez tartozik, hogy a bérlő személye és a bérleti szerződés feltételeinek ismeretében

1417

és függvényében, valamint a tevékenység kockázatára tekintettel milyen mértékű kauciót határoz meg. Rövid időtartamú, de jelentős kockázattal járó tevékenységre kötött bérleti szerződés esetén is kiköthető kaució. Indokolt esetben a kaució (óvadék) kikötésétől el lehet tekinteni (pl. a bérlő a bérleti és kezelési díjat előre megÞzette, MÁV kapcsolt vállalkozás esetében). Ha azonban a bérlővel már korábban is létesített szerződéses jogviszonyt a bérbeadó, és a bérlő a díjÞzetési kötelezettségét nem a szerződésben előírtak szerint teljesítette, kaució letétbe helyezését mindenkor elő kell írni. A szerződés tartalmazhatja meghatározott időszakra vonatkozó bérleti díj előre történő megÞzetését, amely előlegnek minősül, számla kibocsátási és ÁFA Þzetési kötelezettséggel jár. Amennyiben a bérleti szerződés időtartama alatt a bérleti és/vagy ingatlankezelési díj változása indokolttá teszi, úgy a kaució összegét módosítani kell, és bérlőt fel kell szólítani a letétbe helyezett összeg kiegészítésére. Bérbeadó nem Þzet kamatot a letétbe helyezett kaució után. Amennyiben ettől felek a megállapodásukban eltérnek, úgy a kaució után járó kamatról a szerződésben rendelkezni kell. A bérleti szerződés megszűnésekor, a bérlemény szerződés szerinti visszavételét követően a bérbeadó írásban köteles intézkedni a kauciót kezelő Könyvelő egység felé a kaució, illetve annak a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó része visszaÞzetéséről. Bérlő a birtokba viszszavételi jegyzőkönyvben írásban köteles közölni azt a bankszámla számát, amelyre a kaució összegének átutalását kéri. 4.3.9. Ingatlan birtokba adása és a szerződés lejárta esetén annak visszavétele (B.SZ.4.1. és 6.10.) 4.3.9.1. A bérleti szerződés aláírását követően az ingatlan bérlő részére történő birtokba adását, valamint a szerződés lejártakor annak visszavételét részletes jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvnek minden lényeges, az ingatlan használatával, szükség esetén videofelvétellel, hitelesített fotóval alátámasztott állapotával kapcsolatos körülményt és a mérőórák állását is tartalmaznia kell. A birtokbaadáskor az IGI ISZE, a MÁV Vagyonkezelő ZRt., vagy képviselője valamint a bérlő részvétele kötelező. A jegyzőkönyv, amely alapjául szolgál a karbantartási kötelezettségek megállapításának, és a bérleti szerződés megszűnésekor az eredeti állapot helyreállításának, a szerződés mellékletét képezi. A birtokbaadási 11/a. és visszavételi 11/b. jegyzőkönyv minta a bérleti szerződés minta 11/a. és b. számú melléklete. 4.3.9.2. A bérbeadásért felelős szervezet vezetője a bérlői minősítés, valamint a tevékenység kockázatának értékelése alapján indokolt esetben a birtokba adás feltételei közül elhagyhatja: – az azonnali beszedési megbízásra szóló felhatalmazás megkövetelését (magánszemély

1418


esetén mindig, egyéb bérlőnél pedig havi 50.000.-Ft+ÁFA összeget meg nem haladó együttes bérleti, ingatlankezelési, közüzemi díj esetén) – az ingatlan kiürítését vállaló közjegyzői okirat átadását, – továbbá a kaució megÞzetési kötelezettséget. 4.3.9.3. A visszavételi eljárásra helyszíni bejárás keretében kerülhet sor, a jelen utasítás 4.3.9.1. pontjában foglaltaknak megfelelően, a birtokbaadáskor jelen lévő azonos résztvevőkkel. Az eljáráson készített jegyzőkönyvben kell rögzíteni a szerződéses kötelezettségek teljesítését, az eredeti állapot visszaállítását, a visszavétellel kapcsolatos további intézkedéseket, a bérlő kötelezettségeit. A bérlő köteles bemutatni a közmű tartozások rendezését igazoló szolgáltatói nyilatkozatokat. A bérlő a bérleménynek a bérleti jogviszony megszűnése utolsó napjáig történő kiürített állapotban való viszszaadására – az azonnali végrehajthatóság biztosítása érdekében – közjegyzői okiratba foglaltan kell, hogy kötelezettséget vállaljon. A közjegyzői okiratba foglalás költségeit a bérlő köteles viselni, a közjegyzői okiratot a bérleti szerződéshez mellékletként csatolni kell. A bérlemény csak ezen okirat birtokában adható a bérlő birtokába, kivéve a 4.3.9.2 pont. A közjegyzői okirat szövegére nézve minta áll rendelkezésre. (a bérleti szerződés 10. sz. melléklete). A fentiek biztosítása érdekében a felmondást is közjegyzői okiratba kell foglalni. 4.3.10. Szerződés megszűnése, felmondása (B.SZ. 5.) 4.3.10.1. Határozott idejű bérleti szerződés a bérlet határidejének lejártával megszűnik. Annak érdekében, hogy ne alakuljon át a határozott időtartamú szerződés határozatlan időtartamú szerződéssé, a megszűnést megelőző 30 napon belül intézkedni kell a bérlet megszűnésével kapcsolatos tennivalókról. A határozott idő lejártát követő 15 naptári napon belül – amennyiben a bérlő a bérleményt nem adta bérbeadónak vissza – ez ellen írásban, tértivevényes levéllel, vagy közvetlen kézbesítés útján tiltakozni kell. Amennyiben a bérlő határozott idő lejártát követően, a bérbeadó által a bérlő részére határidőben megküldött, a bérlemény visszaadására vonatkozó írásbeli felszólítás ellenére nem adta vissza a bérbeadónak a bérleményt, abban az esetben a bérleti díj használati díjjá alakul át, amelynek összege a bérleti díj kétszerese. 4.3.10.2. A nem mezőgazdasági rendeltetésű beépítetlen földterületek bérlete esetén a bérleti jogviszony a bérlő szerződésszegő magatartása miatt azonnali hatállyal felmondható. A határozatlan idejű bérleti szerződést bármelyik fél a konkrét bérleti szerződésben meghatározott felmondási idő betartásával írásban, indokolás nélkül bármikor felmondhatja (rendes felmondás).

33. szám

A határozott idejű bérleti szerződés rendes felmondással nem szüntethető meg. Mind a határozott idejű, mind a határozatlan idejű bérleti szerződés azonnali hatállyal felmondható a bérbeadó által az alábbi esetekben: – a bérlő szerződésszegő magatartása, – a bíróság jogerősen elrendelte a bérlő felszámolását, a bérlő csődeljárás alá kerül, vagy a bérlő végelszámolását határozzák el, – amennyiben a határozott időre szóló bérleti szerződés a bérlő továbbhasználata miatt határozatlan idejűvé alakul át. Szerződésszegő magatartás különösen: – a bérleti díj vagy egyéb díj Þzetésének elmulasztása, – a bérlemény rendeltetésellenes használata, – bérbeadó érdekeit sértő jogellenes magatartás, – a bérlő nem tesz eleget az adatainak megváltozásával kapcsolatos, valamint a bérlemény környezetvédelméhez szükséges információközlési kötelezettségének, – a bérlő nem biztosítja a jogszabályok betartásának ellenőrzését a MÁV Zrt. környezetvédelmi munkatársa részére, valamint a bérlő a bérleményt harmadik személy részére albérletbe, üzemeltetésre adja, illetve a bérlemény használatát harmadik személy részére átengedi, valamint a bérlő a bérleti jogot átruházza, vagy elcseréli, – a bérlő a bérlemény területén reklámot helyez el a bérbeadó előzetes jóváhagyása nélkül. Bérleti díj, vagy egyéb díj Þzetésének elmulasztása esetén azonnali hatályú felmondásnak abban az esetben van helye, ha a bérlő az elmulasztott határnapot követően részére írásban megküldött, a díj megÞzetésére vonatkozóan póthatáridőt meghatározó Þzetési felszólítás ellenére sem teljesíti díjÞzetési kötelezettségét. A helyiségbérleti szerződés a bérlő jogellenes magatartása miatt csak a lakásügyi jogszabályok rendelkezései (jelenleg az 1993. évi LXXVIII. tv. 24. §-ának (1) bekezdés a-d.) pontja) szerint mondható fel, a jogszabályban meghatározott feltételek és határidők betartásával. Az előírt határidők elmulasztása a felmondást érvénytelenné teszi. 4.3.10.3. A határozatlan idejű bérleti szerződésben meg kell határozni a felmondási időt. Ha előre látható, hogy a bérleményre vasútfejlesztés céljából szükség lesz, határozatlan idejű szerződést kell kötni. 4.3.10.4. Határozatlan időtartamú szerződéseknél 30180 nap felmondási időt kell kikötni. 4.3.10.5. Mezőgazdasági földterület haszonbérletét a gazdasági év végére lehet felmondani. A bérleti szerződés felmondását a gazdasági év vége előtt legalább 6 hónappal korábban kell közölni. Oktatási intézmény esetén a bérleti szerződés az oktatási év végére mondható fel.

33. szám


4.3.10.6. A szerződés megszűnhet hatósági határozat folytán is. Ebben az esetben a bérlőt a szerződés megszűnéséről haladéktalanul értesíteni kell. A szerződés megszűnik továbbá a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével, egyéni vállalkozó esetén pedig az egyéni vállalkozó halálával vagy vállalkozói igazolványának visszavonásával. Egyéni vállalkozó halála, illetve cselekvőképtelenné válása esetén a bérleti jog folytatására 1990. évi V. tv. 13. §-ának (2) bekezdésében felsorolt személyek jogosultak.

Folyamat elemei számlakibocsátás kezdeményezése, számla kibocsátása, egyúttal a MÁV VK. tájékoztatása készpénzÞzetés esetén a bérleti díj bevételezése A bérlő teljesítésének ellenőrzése A bérleti díj beérkezésének Þgyelése, rögzítése, tájékoztatás adása a MÁV VK részére Fizetési felszólítások kiküldése, egyúttal a MÁV VK. tájékoztatása Késedelmi kamat kiterhelések, bekövetelések, egyúttal a MÁV VK. tájékoztatása Birtokba adás Közművekkel kapcsolatos ügyintézés, egyúttal a MÁV VK. tájékoztatása Közművekkel kapcsolatos elszámolás rendezése

1419

4.3.10.7. Mind a határozott, mind a határozatlan időre szóló bérleti szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. 4.3.10.8. A bérleti szerződés bármilyen módon történt megszűnéséről a MÁV Vagyonkezelő ZRt. a Könyvelő egységet értesíti. Enélkül a számlázást a Könyvelő egység nem állíthatja le. Amennyiben a szerződés megszűnése ellenére a bérlő a bérleményt nem adja vissza, az ingatlanhasznosító szervezet értesíti a Könyvelő egységet a Þzetendő használati díjról, melyet a Könyvelő egység – ellenkező értesítésig – köteles kiszámlázni. Felelősségi kör

MÁV VK. Könyvelő egység Könyvelő egység MÁV VK. az IK Kft. bevonásával Könyvelő egység Könyvelő egység Könyvelő egység IGI ISZE és MÁV VK. TÁSZ Központi Energetikai Osztály TÁSZ Központi Energetikai Osztály

4.3.11. Egyéb szerződéses kikötések (B.SZ.6.) 4.3.11.1. A bérleti szerződésre tartozik a bérlemény karbantartásával és felújításával kapcsolatos kötelezettségek szabályozása. Karbantartás: a bérlemény állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése. Ide kell érteni különösen a bérlemény állagának és folyamatos, zavartalan, biztonságos, rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében szükséges megelőző (ide értve az időszakos felülvizsgálatokat, engedélyeztetéseket, illetve hitelesítéseket is), fenntartó, javítási munkálatokat és az elhasználódás rendszeres helyreállítását. A helyiség karbantartásához tartozó munkák: a helyiség összes burkolatának (a padlózaton, falakon és menynyezeten), vakolatának, falának, lépcsőinek, valamint nyílászáró szerkezetének, üvegfelületeinek és valamennyi belső berendezési tárgyának, elektromos kapcsolóinak, csatlakozó aljainak, világítóberendezéseinek, fűtőberendezéseinek, vízellátási és vízelvezetési berendezéseinek, a helyiség átvételkori állapotban való megőrzése, rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása, hibáinak ki-

javítása, elhasználódás esetén kicserélése, pótlása, festése, tapétázása, mázolása. Az épület karbantartásához tartozó munkák: az épület állagának megőrzése, szerkezeti elemeinek, tetőjének, lépcsőházának, közlekedőinek, központi berendezéseinek, kéményeinek állandó üzemképes állapotban való tartása, javítása, felújítása ide értve helyiségen kívüli közművezetékek javítását, felújítását is, vakolatának megőrzése, hibáinak javítása, festése. Eltérő megállapodás hiányában a helyiséggel, illetve ha a bérlő a teljes épületet bérli, az épülettel kapcsolatos karbantartási feladatok elvégzése bérlő kötelezettsége, melyet saját költségén megtérítési igény nélkül végez. Amennyiben a bérlő a szerződésben vállalt állagmegőrzési, karbantartási feladatainak felszólítás ellenére sem tesz eleget, a bérbeadó jogosult ezeket a munkákat a bérlő költségére elvégeztetni. A bérlő a karbantartási munkák elvégzését köteles a MÁV ZRT. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egységével, előzetesen egyeztetni. A karbantartási munkák végzése nem akadályozhatja a vasútüzemi tevékenység zavartalan ellátását, nem veszélyeztetheti a MÁV Zrt. munkavállalói és az utazóközönség biztonságát.

1420


Felújítás: a bérlemény egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot – megközelítőleg vagy teljesen – visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. Bérlő a bérlemény területén bármilyen karbantartási, felújítási munkát csak saját költségén, Bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével, valamennyi szükséges jogerős hatósági engedély birtokában, bérbeszámítás és költségtérítés igénye nélkül végezhet, mellyel kapcsolatban Bérlő a Bérbeadóval szemben semmilyen követeléssel nem léphet fel. A karbantartási, felújítási munkákhoz szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése Bérlő feladata. Tekintettel arra, hogy a bérlet ideje alatt az engedélyezett karbantartás, felújítás várhatóan amortizálódik és a karbantartás/felújítás kizárólag a bérlő számára eredményez használati értéknövekedést, illetve a bérlő egyedi igényét elégíti ki, a bérleti díj változatlan marad. A bérleti szerződésben meg kell határozni, és elő kell írni a bérlőt terhelő karbantartási kötelezettséget, továbbá azt a kötelezettséget, mely lehetővé teszi a MÁV Zrt. számára az épületek vonatkozásában az épület-felügyeleti rendszer működtetését. Azaz a bérlőnek biztosítania kell a MÁV Zrt. számára indokolt esetben, de legalább évente egy alkalommal a bérlemény épületszerkezeteinek megvizsgálását. A felújítási munkákra vonatkozó terveket, azok hatósági engedélyezésére való benyújtása előtt, jóváhagyás céljából be kell nyújtani a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egységéhez. Bármilyen felújítási vagy átalakítási munka csak a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység által jóváhagyott terv alapján végezhető. 4.3.11.2. Beruházás Beruházás: a bérleményen új felépítmény létrehozása, meglévő felépítmény bővítése, átalakítása. A bérlő a bérleményen Beruházást az alábbi eljárási rend és feltételek szerint végezhet. A bérlő a bérleményen Beruházást csak a MÁV Vagyonkezelő ZRt., előzetes írásbeli engedélye alapján, külön beruházási megállapodás megkötése mellett jogosult, mely megállapodás a bérleti szerződés 14. sz. mellékletét képezi. A tervezett beruházás műszaki felülvizsgálatát a tervjóváhagyó szervezetnek kell véleményeznie. A beruházási megállapodás csak jóváhagyása esetén köthető. A megállapodás megkötéséhez a DHL szerint döntésre jogosult személy írásbeli engedélyét be kell szerezni és azt a beruházási megállapodáshoz csatolni kell. A megállapodás megkötése a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg vagy a bérleti szerződés későbbi módosítása keretében történhet, és azt az eredeti szerződéssel együtt kell kezelni. Beruházás végzését csak MÁV Zrt. tulajdonában levő ingatlanra lehet engedélyezni.

33. szám

A beruházási megállapodásban kell meghatározni a Beruházással kapcsolatos tulajdonjogi, használati, a Beruházás elbontásával, vagy eredeti állapot visszaállításával, a Beruházásnak a bérleti szerződés megszűnését követő jogi sorsával, a felek által egymással szemben felmerülő igényeivel kapcsolatos kérdéseket. A bérelt területen a bérlő által tervezett építés engedélyezése során be kell tartani a fejlesztési nyilatkozat kiadásával kapcsolatos hatályos (jelenleg 1057/T/2002. sz.) utasítások előírásait. A Beruházás végzéséhez szükséges valamennyi jogerős hatósági engedély beszerzése a bérlő feladata, aki ezek nélkül a Beruházást nem kezdheti meg. A beruházási munkákra vonatkozó terveket, azok hatósági engedélyezésére való benyújtása előtt, jóváhagyás céljából be kell nyújtani a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egységéhez. Bármilyen beruházási munka csak a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység által jóváhagyott terv alapján végezhető. a.) a Beruházás a MÁV Zrt. tulajdonába kerül, mely esetben a bérlő a bérbeadóval szemben sem megtérítési, sem tulajdonjogi igénnyel semmilyen jogcímen nem léphet fel. Ebben az esetben a MÁV Zrt. új tulajdonát a MÁV Beruházási utasítás előírásai szerint köteles kezelni. A bérlő a Beruházási Megállapodásban foglaltak alapján a Beruházás eredményeként létrejött épület, építmény, átalakítás Bérbeadó által elfogadott értékét kiszámlázza a MÁV Zrt. felé, aki azt aktiválja az érintett tárgyi eszközre. A bérbeadó által elfogadott számla Þzetési ütemezését a beruházási megállapodásban rögzíteni kell, az ütemezés szerint Þzetendő összeg nem haladhatja meg a bérleti díj növekmény összegét. A tulajdonba adással egyidejűleg a teljes ellenértékre vonatkozóan ÁFA Þzetési kötelezettség keletkezik, melyet az első részletÞzetés során kell pénzügyileg teljesíteni. A bérbeadó által az ütemezés szerint Þzetendő részleteket kamat nem terhelheti, illetve a felek abban is megállapodhatnak, hogy a részleteket legfeljebb a bérleti díj inßációs növekményének megfelelő kamat terhelheti. A beruházási megállapodásban aktualizálni kell a bérleti díjat, a bérlemény új használati értékét alapul véve. A bérleti díjat úgy kell megemelni, hogy az fedezetet nyújtson a bérbeadó részletÞzetési kötelezettségére. A bérleti díj aktualizálásakor ki kell térni az inßációval történő automatikus bérleti díj emelés törlesztő részletet érintő elszámolására. A beruházási megállapodásban rendelkezni szükséges a MÁV ZRt által Þzetendő számla szerinti ellenérték és a bérleti díj egymással történő pénzügyi beszámításával történő rendezéséről. A beruházási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy amennyiben a bérlő az általa vállalt és a MÁV Zrt. által engedélyezett Beruházást a megállapodásban meghatározott határidőre nem végzi el, a megállapodást felül kell vizsgálni és módosítani kell.

33. szám


Amennyiben a bérlet megszűnik a Beruházás MÁV Zrt. általi teljes ellenértékének kiegyenlítése előtt a bérbeadó érdekkörében felmerülő okból, akkor a bérbeadó tartozik a fennmaradó ellenértéket egyösszegben megÞzetni. Amennyiben a szerződést bérlő szűnteti meg vagy a bérlő felróható magatartása miatt vagy bérlő érdekkörében felmerülő bármely egyéb okból szűnik meg, akkor a bérbeadó Þzetési kötelezettsége mindaddig szünetel, míg az ingatlant újra hasznosítja értékesítés vagy bérbeadás útján. Bérbeadás esetén a szünetelés után az eredeti ütemezés szerint folytatódik a számla pénzügyi rendezése. Értékesítés esetén bérbeadó a fennmaradt ellenértéket a vételár MÁV Zrt. számlájára beérkezését követő 90 napon belül egyösszegben Þzeti meg. b.) A Beruházás mértékére, illetve a MÁV Zrt. üzleti érdekére tekintettel a beruházási megállapodásban a felek az a.) pontban írtaktól eltérhetnek. Ennek a lényege, hogy a Beruházás nem kerül a bérbeadó tulajdonába. A felek a beruházási megállapodásban megállapodhatnak abban, hogy a Beruházás – amennyiben ennek feltételei adottak – önálló hrsz-on az ingatlan-nyilvántartásba bérlő tulajdonaként bejegyzésre kerül és ahhoz földhasználati jogot kap, melynek ellenértékét egyösszegben a bérbeadó részére meg kell Þzetnie. A földhasználati jog ellenértéke nem lehet kevesebb az ingatlan piaci értékénél. A felek abban is megállapodhatnak, hogy a bérlőnek a Beruházást idegen eszközön végzett beruházásként kell kezelnie és a bérleti szerződés megszűnésekor el kell bontania vagy a felek által előre megállapított értéken kell a bérbeadó rendelkezésére bocsátania, melynek előszerződéses feltételeit a beruházási megállapodásban pontosan rögzíteni kell. Ilyen esetben a bérlőtől a bontási munka elvégzésére garanciákat kell kérni (pl. bankgarancia, közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség vállalás). Ilyen megállapodás csak a Jogi Igazgatóság bevonásával köthető. Szabálytalan Beruházás minden jogkövetkezményét bérlőnek kell viselnie. 4.3.11.3. A bérlő a bérleményt a bérlet megszűnésekor az eredeti, illetve ha azt Bérbeadó elfogadja, a meglevő rendezett állapotnak, illetve a Beruházási megállapodás szerinti állapotnak megfelelően köteles a bérbeadó számára visszaadni. A bérleti szerződés megszűntével a bérlő sem kártalanításra, sem cserehelyiségre illetve csereterületre nem tarthat igényt. 4.3.11.4. A bérlő tevékenysége az ingatlanon nem okozhat környezetszennyezést. Amennyiben a bérlő mégis környezeti kárt okoz, azt legkésőbb a bérlemény viszszaadásáig köteles elhárítani. Indokolt esetben a bérbeadás tárgyát képező ingatlan környezetvédelmi felülvizsgálatát a bérlő a saját költségére a szerződéskötést megelőzően köteles elvégezni. A vizsgálat eredményét tartalmazó állapotfelmérés a szerződés mellékletét képezi.

1421

A bérlő a bérleti szerződés lejárta után is felelős a környezetszennyezési károkért abban az esetben, ha az bizonyíthatóan a bérlet időtartama alatt következett be. 4.3.11.5. A bérlő az ingatlant albérletbe, használatba nem adhatja és harmadik személynek semmilyen jogcímen nem engedheti át. Ettől eltérni – a konkrét feltételek meghatározása mellett – csak a döntésre jogosult szervezet előzetes írásbeli engedélye alapján lehet. 4.3.11.6. A bérlő a bérleményt csak a bérleti szerződésben rögzített tevékenységekre használhatja. A bérlő tevékenysége nem sértheti a vasút külső megítélését, és nem zavarhatja a vasútüzemet, valamint a szomszédos, nem MÁV Zrt. tulajdonú ingatlanok használóit. A bérbe adó szervezetnek a bérlő tevékenységét a bérlő előzetes értesítése mellett vagy anélkül rendszeresen ellenőriznie kell, melyre való jogosultságot a szerződésben is elő kell írni. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a szerződéses dokumentációban meg kell őrizni. Polgári védelmi létesítmények esetében a bérbeadói ellenőrzésen túl esetenként meghatározott gyakoriságú pv. ellenőrzés jogosultságát is elő kell írni. 4.3.11.7. A bérlő számára csak rendkívüli esetben biztosítható előbérleti- és elővásárlási jog. Az előbérleti jog és az elővásárlási jog csak a MÁV Zrt. DHL szerint döntéshozatalra jogosult személy előzetes írásbeli engedélyével köthető ki a szerződésben, a joggyakorlás feltételeinek pontos rögzítésével. Az engedély megadására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bérlő az egész ingatlant bérli és az egész ingatlan nem része egy egybefüggő ingatlanegyüttesnek. 4.3.11.8. Amennyiben a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a bérleményt a szerződésben előírt feltételekkel nem adja vissza, a jogcím nélküli használat idejére a használat ellenértékeként a bérleti díj időarányos része kétszeresének megfelelő összegű használati díjat köteles Þzetni. 4.3.11.9. A bérlőnek a saját felelősségére kell gondoskodni a bérlemény vagyon-, tűzvédelméről, az üzemeltetés során minden hatósági engedély beszerzéséről és előírás betartásáról, a munkavédelmi utasítások betartásáról. A bérlőnek a szükséges mértékben – érintettségének megfelelően – be kell tartania a teljes létesítményre érvényes tűzvédelmi és vagyonvédelmi szabályokat. A szabályok közlése a házirend átadásával történik. A bérlő a bérleményben a tevékenységét csak valamennyi hatósági engedély birtokában kezdheti meg, melyet a bérleti szerződéshez csatolni kell. Ezzel összefüggésben, a bérleti szerződésekben érvényesíteni kell az idegeneknek a MÁV Zrt. területén történő tartózkodásáról és külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről szóló 32/2004. sz. VIG utasításban foglaltakat.

1422


4.3.11.10. A bérbeadót törvényes zálogjog illeti meg a hátralékos bérleti díj és járulékai erejéig bérlőnek a bérleménybe bevitt ingóságaira, melyet szükséges esetben az ingatlanhasznosító szervezeti egység érvényesít. Az érvényesítés során a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit (255258., 429. §-ok) és – amennyiben a felek a zálogtárgyak bírósági végrehajtás mellőzésével történő értékesítésében állapodtak meg – a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. r. rendelkezéseit be kell tartani. 4.3.11.11. A bérleti szerződésben meg kell jelölni a kapcsolattartókat és elérhetőségüket. A kapcsolattartók nincsenek felhatalmazva a szerződés módosítására vagy azzal kapcsolatos kötelező erejű jognyilatkozatok megtételére. 4.3.11.12. A bérleti szerződésben peres eljárás esetére csak rendes bíróság illetékessége köthető ki. 4.3.11.13. A helyi adózásra vonatkozó szabályok szerint az építmény és telekadó kötelezettséget a bérbevevő is teljesítheti. Az erre vonatkozó döntést a Bérbeadó és a Bérlő a bérleti szerződéshez kapcsolódó külön megállapodásban rögzíti, amely megállapodást meg kell küldeni az SZF részére.

33. szám

4.6. A bérleti szerződések nyilvántartása A bérleti szerződéseknek a GIR szerződéskötési és szerződés-nyilvántartási modulban történő rögzítése a szerződést kötő szervezeti egység területén illetékes Könyvelő egység feladata. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. a bérleti szerződés aláírásától számított 5 napon belül köteles megküldeni a bérleti szerződést a Könyvelő egység, az Ingatlanrendezési és -nyilvántartási Osztály, valamint az IGI ISZE illetékes területi központjai részére. 4.7. A bérbeadás információs rendszere 4.7.1. Az ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos információkat és adatokat a MÁV Vagyonkezelő ZRt. szolgáltatja a MÁV Zrt. részére, annak érdekében hogy a GIR és INYR rendszerben rögzítésre kerüljenek. 4.7.2. Az integrált információ alapelve, hogy minden bérbeadást végző szervezeti egységnek naprakészen karbantartott nyilvántartással és adatállománnyal kell rendelkeznie saját bérbeadási tevékenységéről. 4.7.3. Az integrált információs rendszer kiemelt fontosságú eleme a pénzügyi és számviteli szakterületnél lévő és folyamatosan karbantartott adatállomány az ingatlanhasználatról.

4.4. Bérbeadással kapcsolatos döntési és szerződéskötési jogkörök

5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

4.4.1. A bérbeadással kapcsolatos döntési jogköröket valamint a döntési jogkörökhöz kapcsolódó értékhatárokat a MÁV Zrt. mindenkor hatályos Alapító Okirata, valamint az MSzSz, illetve a Megbízási Szerződés tartalmazza.

Jelen utasítással egyidejűleg a 123/1998. (MÁV Ért. 42.) Ing.F.sz., a 121/200 (MÁV Ért. 51.) Ing.F.sz. és a 26/2003. (MÁV. Ért. 52.) VIG utasítás hatályát veszti.

4.4.2 Azokat a nem elsősorban ingatlan hasznosítására kötött szerződéseket (társasági, szindikátusi stb. szerződések), melyek ingatlanok használatára vagy elidegenítésére vonatkozó megállapodást is tartalmaznak, a MÁV Vagyonkezelő ZRt-nek minden esetben be kell mutatni, és vele ellen kell jegyeztetni.

Az utasítás a MÁV Értesítőben történő megjelenés napján lép hatályba. Jelen utasításban foglaltakat a közzétételét követően megkötésre kerülő bérleti szerződéseknél kell alkalmazni. Az utasítás kiadását megelőzően megkötött hatályos bérleti szerződéseket át kell tekinteni és a MÁV ZRt részére hátrányos szerződéseket lehetőség szerint meg kell szüntetni vagy az időszakos módosítások (karbantartások) során kell annak változtatása érdekében eljárni.

4.5. A bérbeadás szakmai irányítása, ellenőrzése 4.5.1. A bérbeadás szakmai irányítója és felelőse a MÁV Vagyonkezelő ZRt., mely tevékenységét az érintett szervezetek közreműködésével látja el. 4.5.2. A bérbeadás szakmai irányítása és ellenőrzése keretében – mely nem helyettesíti a Belső Ellenőrzési Főosztály által végzett ellenőrzést – kiemelt hangsúlyt kap a bérbeadási tevékenység szakszerűsége, az előírások betartása és a gazdasági eredményesség, Þzetési fegyelem.

6.0. HATÁLYBALÉPTETÉS

7.0. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Adatlap 2. sz. melléklet: Bérleti szerződés minta Heinczinger István s. k. vezérigazgató

33. szám


1423

1. sz. melléklet ADATLAP Szükséges információk és dokumentumok a MÁV Zrt. által, az aktuális DHL-szerint készítendő ingatlan bérbeadási előterjesztések összeállításához 1. A bérletbeadás tartalmának meghatározása • A földingatlan egészének, vagy részének bérbeadása • Épületek, építmények és vonalas létesítmények bérbeadása • egyéb tárgyi eszközök bérbeadása 2. Az igényelt döntés rövid összefoglalása, szükségessége és indokát 3. Esetleges megoldási alternatívák, azok indoklása, az egyes változatok előnyeinek és hátrányainak bemutatása. 4. A kért döntéshez kapcsolódó kockázatok felsorolása. Az esetlegesen elmaradó döntés kockázata. 5. A döntéssel elérhető cél, eredmény, előny megfogalmazása. 6. Az ingatlan részletes bemutatása, az ingatlan nyilvántartási adatai A település neve

Hrsz.:

Művelési ág

Tulajdonos

Terület (m2) Épület

A bérbeadásra kerülő ingatlan – alábbiak szerinti szöveges bemutatása, amennyiben azt az értékbecslés nem tartalmazza: • Az ingatlan természetbeni fekvése, adottságai • Az ingatlan jogi helyzete tulajdonviszonyok, bejegyzett terhek, nem bejegyzett terhek • Az ingatlanon levő bérbeadásra kerülő épületek ismertetése, azok állapotának leírása jogi helyzete • Az ingatlan közmű ellátottsága • Az ingatlan környezeti állapota • Az ingatlan jelenlegi használata külső bérlők, belső bérlők bemutatása • Az ingatlanhoz kapcsolódó keretszerződések bemutatása • Piaci környezet, az ingatlan bérbe adhatóságának megítélése Dokumentumok az ingatlan részletes bemutatásához (*-gal jelölve a szükség szerint csatolandóak) Ingatlan értékbecslés* (elektronikus adathordozón is!), kontroll értékbecslés*

Vagyonértékelés szerinti érték

Nyilvántartási érték (nettó)

föld

Amennyiben azokat az ingatlan értékbecslés nem tartalmazza, az alábbi dokumentumok: a. Tulajdoni lap b. Helyszínrajz c. Bérbevételi szándéknyilatkozat, d. Szakszolgálati egyeztetések dokumentumai e. Bérleti és egyéb szerződések felsorolása* Versenyeztetési eljárás esetén f. Pályázat bontási jegyzőkönyv g. Liciteljárás dokumentumai* h. Közjegyzői okirat ajánlatok átvételéről* i. Pályázat Értékelő Bizottság jegyzőkönyve (Azon jóléti és sport ingatlanok esetében, melyek a 1956/T (2006 számú MÁV Zrt. MÁV Zrt.KÜT közötti Megállapodás 1-es 2-es mellékletének címjegyzékében szerepelnek, értékhatártól függetlenül, a MÁV Vagyonkezelő ZRt. adatszolgáltatása alapján az Ingatlanhasznosítási Osztálynak előterjesztést kell készítenie a KÜT részére az együttdöntési joga gyakorlásának céljából.)

1424

A MÁV ZRt. Értesítője 2. sz. melléklet BÉRLETI SZERZŐDÉS

33. szám

Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Vállalkozói igazolvány száma:

amely létrejött egyrészről MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1062 Budapest, Andrássy út 73-75. Levelezési cím: 1062 Budapest, Andrássy út 73-75. Számlavezető pénzintézet: Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt. Számlaszám: 10200971-21508668-00000000 Adószám: 10856417 – 2 –44 Statisztikai jelzőszáma: 10856417-6321-114-01 Cégbíróság és cégjegyzék száma: Fővárosi Bíróság mint cégbíróság Cg. 01-10-042272 Aláírásra jogosult: Képviseletében a MÁV Vagyonkezelő ZRt. (1066 Budapest, Teréz krt. 62.) a 2007. június 1-én kelt meghatalmazás alapján (meghatalmazás másolati példánya csatolva a bérleti szerződéshez 1. számú mellékletként, eredeti példánya a Bérlő részére bemutatva). Levelezési cím: Számlavezető pénzintézet: Számlaszám: Adószám: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság és cégjegyzék száma: Fővárosi Bíróság mint cégbíróság Cg. 01-10Aláírásra jogosult: mint bérbeadó – továbbiakban: Bérbeadó -, másrészről a.) Társaság esetén: Teljes cégnév: Székhely: Levelezési címe: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Képviseli: b.) Egyéni vállalkozó esetén: Név: Cím: Levelezési címe: Számlavezető pénzintézete:

c.) Magánszemély esetén: Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Adóazonosító jel) adószám: Bankszámla száma: mint bérlő – továbbiakban: Bérlő – között alulírott helyen, napon az alábbi feltételekkel: Bérlő kijelenti, hogy nem áll végelszámolás, felszámolási eljárás vagy csődeljárás alatt, továbbá nincs a MÁV Zrt.-vel fennálló, elmaradt kötelezettsége illetve nem áll perben a MÁV Zrt.-vel. 1. A bérlet tárgya: 1.1. Bérbeadó bérbe adja, Bérlő megtekintett állapotban bérbe veszi a ………… -i, ……. hrsz-ú ……… megnevezésű bel/ külterületi …………… művelési ágú, a természetben ………… …… út ………. szám alatt található …… m2 térmértékű, 2. sz. mellékletként csatolt helyszínrajzon vastag fekete vonallal megjelölt ingatlant / ingatlannak a felek által közösen kimért vastag fekete vonallal megjelölt …. m2 területű részletét (továbbiakban: Bérlemény) ……………….. a TEÁOR szerint ….. számú tevékenység végzése céljából. A Bérlemény alaprajza és területkimutatása a 3. sz. mellékletét képezi. Az ingatlan / ingatlanrész INYR azonosító száma: ………………… Az ingatlan tartozékait, berendezési tárgyait az átadásátvételi jegyzőkönyv tartalmazza. 1.2. Bérlő kijelenti, hogy az 1.1. pontban megjelölt tevékenység végzése a Bérlemény területén nem ütközik a hatályos környezetvédelmi jogszabályokba, és tudomásul veszi, hogy a szükséges szakhatósági, illetve telephely működtetési engedélyek beszerzése és Bérbeadó részére való bemutatása előtt semminemű tevékenységbe nem kezdhet a Bérleményen. 1.3. Felek megállapodnak, hogy amennyiben Bérlő a 4. sz. mellékletként csatolandó szükséges szakhatósági, illetve 5. sz. mellékletként csatolandó telephely-működtetési engedélyeket az 1.1. pontban meghatározott tevékenység végzéséhez nem kapja meg, kártalanításra, kártérítésre, a Bérleti díj visszatérítésére, a Bérleti díj ellentételezéseként elvégzett munkák költségeinek megtérítésére nem tarthat igényt.

33. szám


1.4. Bérlő kijelenti, hogy megkapott minden olyan releváns információt, adatot, amelyre a jelen szerződés megkötésére vonatkozó döntés meghozatalához szüksége volt. Bérlő kijelenti, hogy a jelen szerződés aláírása előtt Bérbeadó lehetőséget biztosított számára, hogy megtekintse a Bérleményt, továbbá ismeri és elfogadja a Bérlemény helyét és állapotát. Bérlő kijelenti, hogy megismerte az idegeneknek a MÁV Zrt. területén történő tartózkodásáról és külső vállalkozó MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről szóló 32/2004.sz. VIG utasításban foglaltakat. 1.5. A tevékenység bővülése esetén, vagy proÞlváltáskor a Bérlő vállalja, hogy ezt haladéktalanul bejelenti a Bérbeadónak, azonban ez a Bérleményben folytatott tevékenység megváltozását csak a Bérbeadó előzetes írásbeli, hozzájárulásának megadását követően, a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő módosítása esetén eredményezheti. 2. A szerződés hatálya: 2.1. a.) Felek jelen bérleti szerződést 2007. év ………. hó ……. napjától számított határozatlan időtartamra kötik. b.) Felek jelen bérleti szerződést 2007. év ………. hó ……. napjától számítottan …. év határozott időre kötik. A határozott időre kötött szerződést felek – a jelen szerződésben, illetve a jogszabályban meghatározott felmondás esetét kivéve – nem mondhatják fel. Amennyiben a bérleti jogviszony Bérlő felróható magatartása miatt vagy Bérlő érdekkörében felmerülő bármely egyéb okból megszűnik a határozott idő lejárta előtt, Bérlő a határozott időből hátralevő időre járó Bérleti díjat azonnal egy összegben köteles a bérleti jogviszony megszűnésekor Bérbeadónak megÞzetni, valamint köteles ezen túlmenően Bérbeadónak a felmerült kárát és költségeit megtéríteni. 3. A bérleti és egyéb díjak összege, Þzetési feltételek: 3.1. Bérleti díj Felek megállapodnak abban, hogy Bérlő a Bérlemény használatáért ….,-Ft/m2/hó + ÁFA, azaz négyzetméterenként ………… forint havi/negyedévi/félévi/évi bérleti díjat + az ezen összeg után járó mindenkori érvényes Általános Forgalmi Adót (továbbiakban: Bérleti díj) köteles Bérbeadó részére megÞzetni. A havi/negyedévi/félévi/ évi Bérleti díj összesen:…. Ft + ÁFA, azaz…. forint + ÁFA. A Bérleti díj megállapítása során Felek Þgyelembe vették Bérlő jelen szerződésben foglalt kötelezettségeit.

1425

3.1.1. Bérlő a Bérleti díjat ……….. év hó……….naptól kezdve havonta/negyedévente/félévente/évente előre egy összegben köteles Bérbeadó által tárgyhó/tárgynegyedév első hó/tárgyfélév/tárgyév 5. munkanapjáig kiállított számla alapján, a számla kézhezvételét követő 8 munkanapon belül átutalni / átutalási postautalványon beÞzetni Bérbeadó ……………..bank Rt ………………… számú számlájára. A Bérleti díj pénzügyileg akkor számít teljesítettnek, amikor a bank a Bérleti díj összegével a Bérlő számláját a Bérbeadó részére megterheli. 3.1.2. Felek a szolgáltatás teljesítési időpontjának az ÁFA törvény hatályos szabálya szerint a számla Þzetési esedékességét tekintik. 3.1.3. Bérbeadó jogosult a bérleti díjat évente, az előző naptári évre vonatkozóan a KSH által hivatalosan közzétett inßációs ráta mértékére tekintettel, illetve az adóváltozások időpontjától kezdve az adóváltozások mértékére tekintettel egyoldalúan módosítani. A Bérleti díj módosításra először év január 01-én nyílik lehetőség. Bérlő a Bérleti díj inßációs ráta mértékére, illetve adók változására tekintettel történő módosítását, illetve felemelését jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. A helyi adózásra vonatkozó szabályok szerint az építmény és telekadó kötelezettséget a bérbevevő is teljesítheti. Az erre vonatkozó döntést a Bérbeadó és a Bérlő a bérleti szerződéshez kapcsolódó külön megállapodásban rögzíti, amely megállapodást a bérleti szerződés mellékletét képezi. 3.1.4. A Bérleti díj az ingatlankezelési és közüzemi (víz-csatorna, gáz, villamos energia, hőszolgáltatás, stb.) díjakat nem tartalmazza. Az ingatlankezelési valamint a közüzemi díjat, továbbá a Bérlemény területét érintő közműfejlesztési hozzájárulást, illetve a közművek esetleges áthelyezésével kapcsolatos valamennyi költséget a Bérleti díjon felül köteles Bérlő a Bérbeadó részére megÞzetni. 3.2. Ingatlankezelési szolgáltatások és azok díja Bérbeadó a Házirendben (6. sz. melléklet) meghatározott alábbi ingatlankezelési szolgáltatásokat biztosítja Bérlő részére, a Bérlemény vonatkozásában: Szolgáltatások megnevezése: ……………………………… ………………………………… Bérlő …. Ft/hó + ÁFA, azaz …. forint havi ingatlankezelési díjat + ezen összeg után járó mindenkori érvényes Általános Forgalmi Adót (továbbiakban: Ingatlankezelési díj) köteles Bérbeadó részére megÞzetni tárgyhót követő hó 5. munkanapjáig kiállított számla alapján, a számla kézhezvételét követő 8 munkanapos Þzetési határidővel.

1426


Bérlő …. Ft/hó + ÁFA, azaz …. forint havi ingatlankezelési díjat + ezen összeg után járó mindenkori érvényes Általános Forgalmi Adót (továbbiakban: Ingatlankezelési díj) köteles Bérbeadó részére megÞzetni. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy az Ingatlankezelési díj a tárgyévet megelőző év november 30-ig felülvizsgálatra kerül az akkor ismert adatok alapján. Bérbeadó által a KSH Fogyasztói árindex szolgáltatási főcsoportja ill. a közüzemi díjváltozások alapján megállapított és közölt ingatlankezelési és közmű díj, a tárgyév január 1-től lép hatályba. Rendkívüli okok miatt (pl. hatósági árváltozás) a díj év közben is módosításra kerülhet, amit Bérbeadónak megfelelően indokolnia kell. Bérlő az Ingatlankezelési díjat Bérbeadó által a Bérleti díjjal azonos ütemezésben és esedékességgel és teljesítési időponttal kiállított számla alapján köteles megÞzetni a számla kézhezvételét követő 8 munkanapon belül történő átutalással. Felek a szolgáltatás teljesítési időpontjának a bérleti díj teljesítésével egyezően a Þzetés esedékességének napját tekintik.” 3.3. Közüzemi szolgáltatások és azok díja 3.3.a./ Bérlő számára a Bérbeadó közüzemi szolgáltatást, (víz, áram, szemétszállítás, fűtés) nem biztosít. Bérlő a külső szolgáltatóval megkötött közüzemi szolgáltatási szerződések egy példányát 15 napon belül köteles átadni a Bérbeadónak, mely jelen szerződés 7. számú mellékletét képezi. A Bérlemény területét érintő közműfejlesztési hozzájárulást, illetve a közművek esetleges áthelyezésével kapcsolatos valamennyi költséget Bérlő köteles megÞzetni. 3.3.b./ Az Ingatlankezelési díj nem tartalmazza a közüzemi szolgáltatásokat, melyeket a Bérbeadó biztosít Bérlő részére a 8. sz. mellékletben meghatározottak szerint. Bérlő a 8. sz. mellékletben meghatározott, a szolgáltató által Bérbeadóra terhelt összes költséget, valamint a 8/G. melléklet szerinti rendelkezésre állási vagy továbbszolgáltatási díjat + ÁFÁ-t köteles Bérbeadó részére megÞzetni. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a szolgáltatás díja a tárgyévet megelőző év november 30-ig felülvizsgálatra kerül az akkor ismert adatok alapján. Bérbeadó által a közüzemi díjváltozások alapján megállapított közüzemi szolgáltatási díj a tárgyév január 1-től lép hatályba. Rendkívüli okok miatt (pl. hatósági árváltozás) a közüzemi szolgáltatási díj év közben is módosításra kerülhet, amit Bérbeadónak megfelelően indokolnia kell. Bérlő a közüzemi szolgáltatások díját (továbbiakban: Közüzemi díj) Bérbeadó által kiállított számla alapján köteles megÞzetni a számla kézhezvételét követő 8 munkanapon belül történő átutalással.

33. szám

3.4. Bérlőt az Ingatlankezelési és Közüzemi díjak megÞzetése a Bérlemény birtokba vétele napjától terheli. Amennyiben Bérlő a Bérleti díjat, az Ingatlankezelési díjat, vagy a Közüzemi díjakat a Þzetésre megállapított időpontig nem Þzeti meg és ezen kötelezettségeit Bérbeadó írásbeli felszólításában meghatározott időpontban sem teljesíti, Bérbeadó a szolgáltatásokat a tartozás teljes kiegyenlítéséig korlátozhatja. A korlátozással kapcsolatos minden költség és a kárveszély a Bérlőt terheli. 3.5. Bérlő a Bérleti, Ingatlankezelési vagy Közüzemi díj késedelmes megÞzetése esetén, a Þzetés esedékessége napjától számított, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összegű késedelmi kamatot köteles Bérbeadó részére megÞzetni. 3.6. Bérlő jelen szerződés aláírását követő…., azaz…. napon belül…. Ft, azaz…. forint kauciót (óvadékot, továbbiakban: Kaució) köteles Bérbeadó …………….bank Rt. …………………. számláján elhelyezni, amely felett kizárólag Bérbeadó jogosult rendelkezni. A Kaució mértékének a mindenkori ……………havi bruttó Bérleti, Ingatlankezelési és a becsült Közüzemi díjnak az összegével kell megegyeznie. A Kauciónak a Bérbeadó számláján való elhelyezésének megtörténtéről szóló igazolást Bérlő…., azaz…. napon belül köteles Bérbeadó részére bemutatni. A Kaució összegéből Bérbeadó Bérlőt terhelő Þzetési kötelezettségek elmulasztása esetén az elmulasztott kötelezettség (bérleti díj, kártérítési kötelezettség stb.) erejéig követelését kielégítheti. A Kaució mértékét a felek Bérlő által végzett tevékenység környezetterhelésére, illetve az esetleges környezeti károkozás elhárításának várható költségére is Þgyelemmel határozzák meg. Bérlő tudomásul veszi, hogy amenynyiben nem a tényleges állapotnak megfelelően tünteti fel tevékenysége környezeti veszélyességét, minden ebből eredő polgári és büntetőjogi felelősség, valamint az esetleges környezetszennyezés elhárításának, illetve az ingatlan környezetvédelmi felülvizsgálatának költségei őt terheli. 3.7. A Kaució összegéből Bérlőt terhelő Þzetési kötelezettségek (Bérleti díj, Ingatlankezelési díj, Közüzemi díj, egyéb Þzetendő díjak, ellenértékek, bérlőt terhelő kártérítési, megtérítési kötelezettség stb.) elmulasztása esetén, a Þzetési kötelezettség teljesítésére megállapított határidő eredménytelen elteltét követő 15, azaz tizenöt napon túl Bérbeadó az elmulasztott bérlői kötelezettség erejéig követelését kielégítheti. Amennyiben bérbeadói kielégítés következtében a Kaució összege csökken, vagy a Bérleti, Ingatlankezelési, Közüzemi díj emelkedése miatt nem éri el azok ….. havi ÁFÁ-val növelt összegét, Bérlő köteles azt Bérbeadó írásbeli felszólítására a felszólítás kézhezvételét követő 8 napon belül a 3.6. pontban meghatározott teljes összegre kiegyenlíteni. A bérleti jogviszony megszűnésekor bérbeadói követelés hiányában a Kaució kamat nélkül Bérlőnek visszajár. Bérlő tudomásul veszi,

33. szám


hogy a Kaució után kamat nem illeti meg. Bérlő köteles a birtokba visszaadására vonatkozó átadás-átvételi eljáráskor Bérbeadóval írásban közölni azt a bankszámlaszámot, ahova a Kaució összegének visszautalását kéri. 3.8. Amennyiben Bérlő nem egyenlíti ki a Bérleti díjat, vagy az Ingatlankezelési, vagy Közüzemi díjat a szerződésben rögzített határidőig, tudomásul veszi, hogy Bérbeadó azt azonnali beszedési megbízással érvényesíti. Az azonnali beszedési megbízásra szóló felhatalmazás bank által visszaigazolt példánya a jelen szerződés elválaszthatatlan 9. sz. mellékletét képezi. Az azonnali beszedési megbízásra szóló felhatalmazást Bérlő kizárólag Bérbeadó hozzájárulásával vonhatja vissza. 3.9. Amennyiben Bérlő tőkével és kamattal, illetve költséggel is tartozik, és az általa Þzetett összeg a teljes tartozás kiegyenlítésére nem elég, Bérbeadó azt elsősorban költségre, másodsorban kamatra, és utolsósorban tőkére számolja el. 3.10. Bérlő tudomásul veszi, hogy a nem valóságos állapotnak megfelelő módon feltűntetett tevékenység miatt keletkezett kár miatt a felelősség őt terheli. 4. Birtokbaadás: 4.1. Bérbeadó a Bérleményt Bérlő alábbi kötelezettségeinek együttes teljesítésétől számított…. napon/héten belül adja Bérlő birtokába. – a 3.3. pontban meghatározott szerződésnek vagy mellékletnek Bérbeadó részére történő átadása a hivatkozott pont rendelkezéseinek megfelelően; – amennyiben Bérlőnek mérőórát kell felszereltetnie, annak megtörténtének igazolása, – a kaució (óvadék) összegének Bérbeadó számláján való elhelyezése és az ennek megtörténtét tanúsító igazolás Bérbeadó részére történő bemutatása a 3.6. pontban meghatározottak szerint; – az azonnali beszedési megbízásra szóló felhatalmazás bank által visszaigazolt példányának Bérbeadó részére történő átadása a jelen szerződés 3.8. pontjának megfelelően; – a 6.8. pont szerint megkötött biztosítási szerződés eredeti példányának bemutatása és másolatának Bérbeadó részére történő átadása – Bérlő közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség vállalásának átadása, mely azt tartalmazza, hogy a Bérleményt legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnésének utolsó napján kiürített állapotban visszaadja Bérbeadónak. A közjegyzői okiratba foglalás költségeit Bérlő viseli. A közjegyzői okirat a jelen szerződés 10. sz. melléklete. Felek a birtokbaadásról az IGI ISZE, a MÁV Vagyonkezelő ZRt., valamint a bérlő kötelező részvételével részletes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készítenek (11. sz. melléklet), a Bérlemény állapotára, berendezési, felszerelési tárgyaira, a környezeti állapotfelmérésre és a mérő-

1427

órák állására is kiterjedően. Környezeti kárveszéllyel járó tevékenység esetén az állapotfelmérésen a MÁV Zrt. környezetvédelmi munkatársa is részt vesz. A Bérlő a tevékenységével összefüggésben keletkezett szemetet saját költségén köteles elszállítani. A Bérlő a Bérleményben lévő tárgyak őrzéséről a bérleti jogviszony ideje alatt köteles gondoskodni. 5. A szerződés megszűnése, felmondása: 5.1. Felek rögzítik, hogy jelen bérleti szerződéses jogviszony az alábbi esetekben szűnik meg: • Bérbeadó jogutód nélküli megszűnésével, • Bérlő jogutóddal és jogutód nélküli megszűnésével/ egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványának visszavonásával/Bérlő halálával kivéve ha Bérlő egyéni vállalkozó és a bérlet folytatására jogosult utóda van, • a bérlet tárgyának megsemmisülésével vagy elpusztulásával, • a szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetésével, a közös megegyezés szerint megállapított időpontban, • bírósági ítélet vagy hatósági határozat alapján, • felmondással, • a határozott idő elteltével. 5.2. a.) Jelen határozatlan idejű bérleti szerződést bármelyik Fél…, azaz 30-180…. napos felmondási idő betartásával írásban, indokolás nélkül bármikor felmondhatja. Felmondható továbbá a jelen szerződés az 5.3. pontban foglaltak szerint. b.) Jelen, határozott idejű bérleti szerződés az 5.3. pontban meghatározott esetekben mondható fel. 5.3. a.) Jelen, beépítetlen földterületre vonatkozó bérleti szerződést Bérbeadó Bérlő szerződésszegése esetén, továbbá abban az esetben, ha az illetékes bíróság jogerősen elrendelte Bérlő felszámolását, Bérlő csődeljárás alá kerül vagy végelszámolását határozzák el azonnali hatállyal felmondhatja. Szerződésszegésnek minősül pl. a bérleti díj vagy egyéb díj Þzetésének elmulasztása, a Bérlemény rendeltetésellenes használata, Bérbeadó érdekeit sértő jogellenes magatartás, környezetszennyezés; szemétlerakás; a szerződés 4. pontjában, Bérlő által vállalt kötelezettségek határidőben történő teljesítésének elmaradása, hatósági előírások, házirend megszegése, stb. Bérleti díj Þzetés elmulasztása esetén Bérbeadó a felmondással akkor élhet, ha Bérlőt megfelelő határidő kitűzésével a következményekre felszólította és a határidő eredménytelenül telt el. b.) Jelen, helyiségre vonatkozó bérleti szerződést Bérbeadó felmondhatja a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvényben (jelenleg: 1993. évi LXXVIII. tv.) meghatározott okokból (a bérlő a lakbért a Þzetésre megállapított időpontig nem Þzeti meg; vagy a bérlő a szerző-

1428


désben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti; vagy a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak; vagy a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják), illetve Bérlő szerződésszegése esetén, továbbá abban az esetben, ha az illetékes bíróság jogerősen elrendelte Bérlő felszámolását, Bérlő csődeljárás alá kerül vagy végelszámolását határozzák el. Bérleti díj Þzetési határidő elmulasztása esetén Bérlőt a következményekre Þgyelmeztetéssel a teljesítésre fel kell szólítani. Ha Bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, Bérbeadó további 8 napon belül élhet felmondással. Bérlő egyéb lényeges kötelezettségének nem teljesítése, illetve szerződésszegés esetén Bérlőt a kötelezettség teljesítésére, illetve a szerződésszegés megszüntetésére határidő tűzésével fel kell szólítani. Ha Bérlő a felszólításnak a megadott határidőben nem tesz eleget, Bérbeadó további 15 napon belül élhet felmondással. Ha Bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, Bérlőt a következményekre Þgyelmeztetéssel a magatartás megszüntetésére vagy a megismétléstől való tartózkodásra a tudomásra jutástól számított 8 napon belül fel kell szólítani. A magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított 8 napon belül Bérbeadó felmondással élhet. A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy Bérbeadótól a szerződés fenntartása nem várható el, továbbá ha az illetékes bíróság jogerősen elrendelte Bérlő felszámolását, Bérlő csődeljárás alá kerül, vagy végelszámolását határozzák el. Bérbeadó ilyen esetben a tudomásszerzéstől élhet felmondással. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál és Bérleti díj Þzetés és egyéb kötelezettség elmulasztása esetén az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára, egyéb esetben pedig a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondást Bérlővel írásban úgy kell közölni, hogy az a fentiekben írt határidőn belül Bérlőhöz meg is érkezzék. 5.4. Amennyiben a bérleti szerződés a határozott idő elteltét követően határozatlan időtartamúvá alakul, Felek megállapodnak, hogy a bérleti szerződést bármelyik Fél jogosult azonnali hatállyal elhelyezés biztosítása és indokolás nélkül írásban felmondani. 5.5. Bérlő tudomásul veszi, hogy a felmondás egyoldalú jognyilatkozat, amelynek hatálya a kézbesítéssel (6.17.

33. szám

pont) beáll. A jelen szerződés előírásainak megfelelő felmondás hatályát, érvényességét és jogkövetkezményeit nem érinti, ha azt Bérlő vita tárgyává teszi. 6. Egyéb szerződési feltételek: 6.1. Bérlő a Bérleményt a bérlet teljes tartama alatt köteles rendeltetésszerűen az 1.1. pontban meghatározott célra használni. Bérlő a rendeltetésszerű, illetve szerződésszerű használattól eltérő használatból eredő költségekért, károkért Bérbeadó, illetve harmadik személyek irányában felel, akkor is ha a költséget, kárt nem maga, hanem olyan harmadik személy idézte elő, akinek a magatartása, illetve mulasztása Bérlő érdekkörébe tartozik, illetve Bérlő terhére esik. Bérlő a Bérleményt albérletbe, üzemeltetésre nem adhatja, illetve használatát harmadik személy részére a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül semmilyen jogcímen nem engedheti át. Bérlő a bérleti jogot nem ruházhatja át és nem cserélheti el. Bérbeadó külön rögzíti, hogy ezen szerződési feltételek megszegése az 5.3. pontban foglaltak szerint azonnali felmondási oknak minősül. 6.2. A Bérlemény és környékének rendben tartása, a belső karbantartási munkák elvégzése, a keletkezett szemét elszállítása Bérlő feladata kivéve, ha azt a 3.2. pont szerinti ingatlankezelési szolgáltatás tartalmazza. Belső karbantartás alatt Felek a Bérlemény állagának és folyamatos, zavartalan, biztonságos, rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében szükséges megelőző (ide értve az időszakos felülvizsgálatokat, engedélyeztetéseket, illetve hitelesítéseket is), fenntartó, javítási munkálatokat és az elhasználódás rendszeres helyreállítását értik. A helyiség karbantartásához tartozó munkák: a helyiség összes burkolatának (a padlózaton, falakon és mennyezeten), vakolatának, falának, lépcsőinek, valamint nyílászáró szerkezetének, üvegfelületeinek és valamennyi belső berendezési tárgyának, elektromos kapcsolóinak, csatlakozó aljainak, világítóberendezéseinek, fűtőberendezéseinek, vízellátási és vízelvezetési berendezéseinek, a helyiség átvételkori állapotban való megőrzése, rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása, hibáinak kijavítása, elhasználódás esetén kicserélése, pótlása, festése, tapétázása, mázolása. A bérleménnyel kapcsolatos karbantartási feladatokat Bérlő saját költségén megtérítési igény nélkül végzi. Amennyiben Bérlő a szerződésben vállalt állagmegőrzési, karbantartási feladatainak felszólítás ellenére sem tesz eleget, Bérbeadó jogosult ezeket a munkákat Bérlő költségére elvégeztetni. Bérbeadó a bérlet időszaka alatt a Bérleményen felújítást és beruházást nem tervez. Bérlő köteles biztosítani Bérbeadó részére indokolt esetben, de legalább évente egy alkalommal a Bérlemény épületszerkezeteinek megvizsgálását, illetőleg tevékenysége ellenőrzését.

33. szám


6.3. Bérlő a Bérleményen bármilyen karbantartási, felújítási munkát csak saját költségén, Bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével, valamennyi szükséges jogerős hatósági engedély birtokában, bérbeszámítás és költségtérítés igénye nélkül építhet, illetve végezhet, mellyel kapcsolatban Bérlő a Bérbeadóval szemben semmilyen követeléssel nem léphet fel. Az épületek, építmények létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakítási/felújítási munkákhoz szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése Bérlő feladata. Bérlő a Bérleményen bármilyen épületet, építményt, illetve a Bérlemény területén bármilyen átalakítási munkát csak saját költségén, Bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével, valamennyi szükséges jogerős hatósági engedély birtokában, külön beruházási megállapodás alapján építhet, illetve végezhet, mely a jelen szerződést kiegészíti és módosítja. Az épületek, építmények létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakítási/felújítási munkákhoz szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése Bérlő feladata. 6.4. Bérbeadói engedély nélkül végzett bármilyen építési, átalakítási, karbantartási, felújítási, beruházási munkával létesített épület, építmény, szerkezet, eszköz stb. a Bérbeadó tulajdonába kerül, és azzal kapcsolatban Bérlő Bérbeadóval szemben semmilyen követeléssel nem léphet fel. Bérbeadó jelen szerződés aláírásával egyidejűleg egyértelműen kijelenti, hogy Bérlő által a Bérlemény területén saját költségén létesített épületekre, építményekre vonatkozóan Bérlő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez nem járul hozzá. Bérlő ezt tudomásul veszi. Felek megállapodnak, hogy sem a Bérbeadó engedélyével, sem az engedélye nélkül végzett építési, beruházási, átalakítási, felújítási tevékenység nem eredményezheti az ingatlan tulajdonjogának, illetve tulajdoni hányadának Bérlő általi megszerzését sem ráépítés, sem egyéb jogcímen. Szabálytalan beruházás minden jogkövetkezményét bérlőnek kell viselnie. 6.5. Bérlő a Bérlemény használata során köteles valamennyi környezetvédelmi előírást betartani, Bérlő által okozott környezetvédelmi károkért a teljes felelősség – az esetleges környezeti károkkal kapcsolatos kártérítési és kármentesítési kötelezettség, környezetvédelmi bírság stb. – Bérlőt terheli. Hulladékszállítással, kezeléssel, illetve feldolgozással kapcsolatos tevékenység csak a MÁV Zrt. írásos engedélyével és az erre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint folytatható a Bérleményen. Bérlő köteles a szükséges információkat önként közölni, és bármikor biztosítani a jogszabályok betartásának ellenőrzését a MÁV Zrt. környezetvédelmi munkatársa részére. Mindezek elmulasztása azonnali felmondási okot jelent.

1429

Amennyiben a Bérleményen Bérlő környezetszennyezéssel járó rendkívüli eseményt észlel, vagy erről tudomást szerez, azt haladéktalanul köteles Bérbeadó és a hatályos jogszabály szerint hatáskörrel rendelkező hatóság tudomására hozni. Ennek elmulasztása azonnali felmondási okot jelent. 6.6. Bérlő tudomásul veszi, hogy a Bérlemény használatával járó járulékos költségek – ide értve akár Bérbeadó, akár Bérlő terhére kirovandó eseteleges helyi adókat is – viselése és megÞzetése Bérlő kötelessége. Amennyiben Bérbeadó a járulékos költségek bármelyikét is megÞzeti, akkor Bérlő az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles azt Bérbeadónak megtéríteni. 6.7. Bérlő köteles – a tűzrendészeti és egyéb hatósági engedélyeket beszerezni, – a házirendben foglaltakat betartani, – a Bérleményre vonatkozó tűzvédelmi és egyéb szabályzatokat elkészíteni, és az abban foglaltakat betartani, valamint a Bérleményben tartózkodó személyekkel maradéktalanul betartatni. Az 1.1. pontban megjelölt Bérlemény területén okozott károkért a Bérlőt terheli a kárfelelősség. 6.8. Felek e szerződés aláírásával egyidejűleg megállapodnak abban, hogy Bérlő a szerződés hatálybalépését követő…., azaz…. napon/héten belül köteles az 1.1. pontban megjelölt Bérlemény teljes területére és az abban levő ingóságokra általános és a bérlő tevékenységére vonatkozó felelősség biztosítást saját költségén megkötni, és azt a bérlet ideje alatt folyamatosan fenntartani. A Bérlemény állagában bekövetkezett kár tekintetében kedvezményezettnek Bérbeadót kell megjelölni. A 4.1. pont rendelkezéseinek megfelelően Bérlő köteles a megkötött biztosítási szerződés eredeti példányát bemutatni és másolatát átadni Bérbeadó részére. A biztosítási szerződés másolata jelen szerződés elválaszthatatlan 12. sz. mellékletét képezi. Amennyiben Bérlő a jelen pontban írtakat megszegi, terhére esik mindazon költség és kár, amely akár nála, akár Bérbeadónál, akár harmadik személynél merül fel. Bérlő tudomásul veszi, hogy Bérbeadó nem felel a Bérleményben levő ingóságokban bekövetkezett károkért. 6.9. Bérlő a Bérleményen csak a Bérlemény területén működő saját cégét, illetve a Bérlemény területén folytatott tevékenységét reklámozhatja a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, a szükséges jogerős hatósági engedélyek birtokában. Reklám elhelyezéséhez Bérbeadó előzetes írásbeli engedélye szükséges. Bérbeadó külön rögzíti, hogy e szerződési feltétel megszegése az 5.3. pontban foglaltak szerint azonnali felmondási oknak minősül.

1430


6.10. A bérleti jogviszony megszűnésekor a.) Bérlő a Bérleményt eredeti állapotban köteles Bérbeadó részére visszaadni. b.) Bérlő a beruházási megállapodás alapján létesített épületeket, építményeket, elvégzett átalakítást, a beruházási megállapodásnak megfelelően köteles a Bérbeadó birtokába adni a következőkre is Þgyelemmel. Bérbeadó jogosult azonban írásban követelni az engedély nélkül létesített épületek, építmények átalakítások elbontását, illetve helyreállítását követelni. Amennyiben ennek Bérlő nem tesz eleget, Bérbeadó jogosult a munkálatokat Bérlő költségére elvégeztetni. Bérlő a Bérlemény területéről csak azon berendezési, felszerelési tárgyakat szerelheti le – az állag sérelme nélkül –, illetve szállíthatja, el amelyeket nem Bérbeadó adott e szerződés alapján Bérlő használatába, hanem Bérlő saját költségén helyezett el, vagy szerelt fel a Bérlemény területén. Felek a bérleti szerződéses jogviszony megszűnésekor, a Bérlemény visszaadásakor átadás-átvételi jegyzőkönyvet készítenek azon személyek részvételével, akiknek jelenléte a birtokbaadáskor felvett jegyzőkönyvnél kötelező. Felek az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzítik a Bérlemény visszaadáskori állapotát, Bérlő esetleges károkozásait, Bérlőt terhelő helyreállítási kötelezettségeket, a mérőóra állásokat. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján Bérbeadó számba veszi a Bérlővel szembeni összes követelést (Bérleti Díj, Ingatlankezelési díj, Közüzemi díj, stb.), amelyeket jogosult a Kaució összegéből kiegyenlíteni, és a fennmaradó Kaució visszaÞzetéséről azonnal intézkedik, kivéve amennyiben Bérlő által végzett tevékenységből eredően utólagos, a jegyzőkönyvi visszavétel idején még nem látható, de nagy valószínűséggel bekövetkező környezeti károkozásra lehet számítani (pl. a felszín alatti vizek szennyezése), mely esetben Bérbeadó a Kauciót vagy egy részét visszatarthatja. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben Bérbeadó és Bérlő nyilatkoznak a Bérleményben esetlegesen végzett beruházásról és annak elszámolásáról. Bérbeadó jogosult a bérleti jogviszony megszűnésekor minden szükséges intézkedést megtenni a Bérlemény birtokbavételére, jogosult továbbá – amennyiben Bérlő a Bérleményt a bérleti jogviszony megszűnésekor nem adja Bérbeadónak vissza – a közüzemi szolgáltatások azonnali megszüntetésére és jogosult Bérlő közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség vállalása alapján a kiürítés iránt közvetlen bírósági végrehajtást kérni. 6.11. Bérlő a bérleti jogviszony megszűnése esetén cserehelyiségre vagy kártalanításra nem tarthat igényt. 6.12. Felek megállapodnak abban, hogy ha Bérlő a bérleti jogviszony megszűnésének napjáig a Bérlemény teljes területét nem üríti ki és a 6.10. pontban meghatározottak szerinti állapotban nem adja vissza Bérbeadó részére, Bérlő a jogcím nélküli használat idejére a használat ellen-

33. szám

értékeként a bérleti szerződéses jogviszony megszűnésének napját megelőző napon érvényes Bérleti díj ……….. szeresének megfelelő összegű használati díjat köteles Bérbeadó részére megÞzetni. 6.13. Bérbeadót a hátralékos Bérleti díj és járulékai erejéig zálogjog illeti meg Bérlőnek a Bérlemény területén levő vagyontárgyain. Bérbeadó jogosult zálogjogát Bérlőhöz intézett írásbeli nyilatkozattal érvényesíteni. Bérlő már most kijelenti, hogy amennyiben Bérbeadó zálogjogát érvényesíti, azzal szemben semmilyen kifogást nem támaszt, a kifogás jogáról a jelen szerződés aláírásával visszavonhatatlanul lemond. Bérbeadó mindaddig, amíg a zálogjoga fennáll, jogosult megakadályozni a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását. Amennyiben Bérlő a zálogjoggal terhelt dolgot Bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és más megfelelő biztosítékot nem nyújt, Bérbeadó követelheti a dolognak Bérlő költségén való visszaszállítását. A dolog visszaszállításával a zálogjog feléled. Felek megállapodnak abban, hogy amenynyiben Bérbeadó zálogjogát érvényesíti, jogosult az ingóságok kielégítési joga megnyíltától számított 6 hónapon belüli értékesítésére – bírósági végrehajtás mellőzésével – árverés szervezésével vagy záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozó személynek megbízást adni. Bérbeadó az értékesítésről Bérlőt előzetesen írásban értesíti. A legkisebb eladási ár amennyiben az értékesítéskor a zálogtárgynak Magyarországon hivatalosan jegyzett piaci ára van, a Magyarországon hivatalosan jegyzett piaci ár (középárfolyam). Ha ilyen nincsen a legalacsonyabb eladási ár a zálogtárgynak az értékesítés időpontjában, az értékesítés helyén kialakult forgalmi értéke, az értékesítés időpontjában, az értékesítés helyén a zálogtárgyért a forgalomban általában elérhető ár minősül. Bérbeadó kielégítési jogának gyakorlásáról, illetve az értékesítésről Bérlőt az értékesítést megelőzően legalább 30 nappal írásban értesíteni köteles. Az értékesítés bevétele Bérbeadót illeti meg, azonban köteles Bérlővel elszámolni. 6.14. Bérlő a jelen szerződés aláírásakor 30 napnál nem régebbi, eredeti, vagy közjegyző által hitelesített cégkivonatát és a szerződést aláíró személyek eredeti, vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát köteles átadni Bérbeadónak. A cégkivonatról és az aláírási címpéldányról készített másolatok jelen szerződés elválaszthatatlan mellékleteit képezik. 6.15. A Bérbeadóval szembeni bármilyen követelés engedményezése (ide értve annak faktorlását is) illetve bármilyen Bérbeadóval szembeni követelésen zálogjog alapítása csak a Bérbeadó előzetes jóváhagyásával lehetséges. 6.16. Bérlő tudomásul veszi, hogy jelen szerződés megkötésével nem keletkezik szerződésen alapuló elővásárlási és/vagy előbérleti joga.

33. szám


6.17. Felek az egymásnak küldendő közléseiket a jelen szerződés bevezető részében szereplő levelezési címükre kell, hogy eljuttassák közvetlen kézbesítéssel vagy tértivevényes ajánlott levélként postai úton. A levelezési cím megváltozásáról a másik felet írásban, igazolható módon értesíteni kell. Bérlő részére postai úton megküldött iratot, közleményt, stb. a kézbesítés napján, ha pedig Bérlő az átvételt megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert Bérlő az iratot nem vette át (az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Bérlő részére közvetlenül kézbesített iratot az átvétel napján, ha pedig Bérlő az átvételt megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni. Amennyiben Bérlő elmulasztja Bérbeadóval közölni levelezési címe megváltozását és az irat ezért nem kézbesíthető részére, akkor az iratot azon a napon kell Bérlő részére kézbesítettnek tekinteni, amely napon a posta azt megkísérelte részére kézbesíteni, illetve amely napon azt Bérbeadó megkísérelte részére közvetlenül átadni. 6.18. Bérbeadó részéről kapcsolattartó a MÁV Vagyonkezelő ZRt. ügyintézője:Név Telefonszám Bérlő részéről kapcsolattartó Név Telefonszám Az ügyintézők nincsenek felhatalmazva a szerződés módosítására vagy azzal kapcsolatos kötelező erejű jognyilatkozatok megtételére.

1431

6.20. Felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződésből eredő vitás kérdéseket tárgyalásos úton rendezik. A tárgyalások eredménytelensége esetén Felek e szerződésből eredő jogviták eldöntésére kikötik a…. Bíróság kizárólagos illetékességét. 6.21. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. az energia továbbítására vonatkozó jogszabályok, szabványok, valamint a hatályos helyiségbérleti jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. E szerződés 6 (hat) egymással megegyező példányban készült, melyet Felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírnak. Mellékletek: 1. Meghatalmazás másolati példánya, 2. Helyszínrajz, 3. Alaprajz és terület kimutatás, 4. Szakhatósági engedély, 5. Telephely-működtetési engedély, 6. Házirend, 7. Közüzemi szolgáltatási szerződések, 8. Bérbeadó által biztosított közüzemi szolgáltatások, 9. Azonnali beszedési megbízásra felhatalmazó levél, 10. Bérlő közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség vállalása, 11. Átadás-átvételi jegyzőkönyv, 12. Biztosítási szerződés, 13. Lista EBK szervezet bevonásáról 14. Beruházási Megállapodás Kelt:

6.19. Bérlő köteles Bérbeadóval haladéktalanul, igazolható módon írásban közölni adatainak megváltozását.

…………………….. Bérbeadó …………………….. Bérlő

1432


33. szám

Bérleti szerződés 8. sz. melléklete

8/D sz. melléket

8/A.sz. melléklet Tájékoztatás a MÁV Zrt. energia szállító-, elosztó hálózatára történő csatlakozás feltételeiről

Átalánydíj Þzetése esetén Bérbeadói adatszolgáltatás Az energia jellemző adottságainak és a szolgáltatott átalány mennyiségek meghatározása

8/B sz. melléket

8/E sz. melléket

Átalánydíj Þzetése esetén Az energia jellemző adottságainak meghatározása bérlői igénybenyújtáskor

Mért mennyiségű fogyasztás esetén Bérbeadói adatszolgáltatás Az energia jellemző adottságainak meghatározása

8/C sz. melléket

8/F sz. melléklet

Mért mennyiségű fogyasztás esetén Az energia jellemző adottságainak meghatározása bérlői igénybenyújtáskor

Energia továbbadási (szolgáltatási) feltételek 8/G. sz. melléklet Díjtételek

33. szám


1433

8/A.sz. melléklet Tájékoztatás a MÁV Zrt. energia szállító-, elosztó hálózatára történő csatlakozás feltételeiről A hálózatra való csatlakozás az alábbi feltételek megléte esetén lehetséges. 1. Az energiafelhasználást mérni kell, ezért a Bérlőnek saját költségén fogyasztásmérővel ellátott csatlakozási pontot és ezzel együtt hálózatot kell kialakítania. Amennyiben a mérés műszaki-technikai okok miatt nem valósítható meg, vagy a mérőhely kialakítása gazdaságilag nem indokolt, úgy átalány fogyasztás szerinti elszámolás is alkalmazható. 2. A csatlakozási pont kiépítésének módját feltüntető kiviteli terveket 5 példányban jóváhagyásra a " MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Központ Erősáramú Üzemeltetési Alosztály (cím:……………………………………..) " MÁV Zrt. Ingatlankezelési Szolgáltató Egység Területi Szervezete (cím:……)" kell benyújtani. A tervezéshez szükséges jellemzőket az 8/E sz. melléklet tartalmazza. 3. A csatlakozási pont megvalósulása esetén Bérlőnek az üzemeltetés megkezdése előtt a következő díjakat kell Þzetni: – Egyszeri csatlakozási engedély kiadásának díja, melynek összege: … + ÁFA. A díjat a …………………………… számlaszámra kell beÞzetni – A kialakított csatlakozási pont üzembe helyezése csak MÁV szakfelügyeleti közeg jelenlétében történhet. A szakfelügyeleti közeget MÁV Zrt. …………………………………………………………………….(Al)osztályától (cím:……………………………………..) külön meg kell rendelni. 4. Felsővezetékkel ellátott vasútállomásokon légkábeles villamos energia ellátás megvalósítását nem engedélyezünk. Ennek megfelelően a kiviteli tervek készítése során földkábel-fektetést kell Þgyelembe venni. A kivitelezési munkák megkezdésére, a csatlakozási pont kialakítására csak a kiviteli tervek felülvizsgálata és jóváhagyása után, a MÁV Zrt. engedélye alapján lehetséges. A kiviteli tervek megküldésekor a munkák kivitelezőjét is meg kell jelölni. ……………… 20 ….. év ………. hó ….. nap

1434


33. szám

8/B sz. melléket Átalánydíj Þzetése esetén Az energia jellemző adottságainak meghatározása bérlői igénybenyújtáskor Bérlő által a bérleményben végzett tevékenység jellemzői: Tevékenység leírása:……………………………………………………………… Bérleményben használt, az energiafogyasztást meghatározó és befolyásoló eszközök, berendezése megnevezése, azok műszaki jellemzői: ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. Bérleményben tartózkodó személyek számának és az általuk végzett tevékenység megnevezése, melyek az energiafogyasztást meghatározzák és befolyásolják. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. A.) Villamos energia továbbadás (szolgáltatás) esetén Feszültségszint: …………………………….. V Beépíthető max. teljesítmény: ……… ………. kVA Egyidejűleg igénybe vehető max.telj.: ……….. kVA Értesítésvédelmi mód: B.) Hőenergia továbbadás (szolgáltatás) esetén Gőznyomás: ……………………………………bar A gőz telítettségi állapota:……………………… A gőz hőmérséklete:……………………………C0 A forróvíz nyomása…………………………….bar A forróvíz hőmérséklete………………………..C0 A melegített víz hőmérséklete……………….…C0 C.) Gázenergia továbbadás esetén Gáznyomás………………………………………………..bar Egyidejűleg igénybe vehető gázteljesítmény……………..GJ/óra D.) Víz továbbadás esetén Egyidejűleg igénybe vehető vízteljesítmény……………..m3/óra E.) Szennyvíz elvezetés esetén Egyidejűleg igénybe vehető vízteljesítmény……………..m3/óra Bérlő tevékenysége igényel-e szennyvíz kezelést igen) ( / nem Bérlő tevékenységből származó szennyeződések ……………………..………… Szennyvíz kezelése módja: …………………………………………….………… Kelt …………………………- n, 20 ……. év ………………. hó ……. Napján ……………………………………. Bérlő

33. szám


8/C sz. melléket Mért mennyiségű fogyasztás esetén Az energia jellemző adottságainak meghatározása bérlői igénybenyújtáskor A.) Villamos energia továbbadás (szolgáltatás) esetén Feszültségszint: …………………………….. V MÁV főbiztosító fokozatszáma: ……………… Igénylő főbiztosítójának fokozatszáma (névleges érték): ……………………………… Beépíthető max. teljesítmény: ……… ………. kVA Egyidejűleg igénybe vehető max.telj.: ……….. kVA Értesítésvédelmi mód: B.) Hőenergia továbbadás (szolgáltatás) esetén Gőznyomás: ……………………………………bar A gőz telítettségi állapota:……………………… A gőz hőmérséklete:……………………………C0 A vételezhető gőz mennyisége…………………t/óra A forróvíz nyomása…………………………….bar A forróvíz hőmérséklete………………………..C0 A melegített víz hőmérséklete……………….…C0 C.) Gázenergia továbbadás esetén Gáznyomás………………………………………………..bar Egyidejűleg igénybe vehető gázteljesítmény……………..GJ/óra D.) Víz továbbadás esetén Egyidejűleg igénybe vehető vízteljesítmény……………..m3/óra E.) Szennyvíz elvezetés esetén Egyidejűleg igénybe vehető vízteljesítmény……………..m3/óra Bérlő tevékenysége igényel-e szennyvíz kezelést igen) ( / nem Bérlő tevékenységből származó szennyeződések ……………………..………… Szennyvíz kezelése módja: …………………………………………….………… Kelt …………………………- n, 20 ……. év ………………. hó ……. Napján ……………………………………. Bérlő

1435

1436


33. szám

8/D sz. melléket Átalánydíj Þzetése esetén Bérbeadói adatszolgáltatás Az energia jellemző adottságainak és a szolgáltatott átalány mennyiségek meghatározása Bérlő által a bérleményben végzett tevékenység jellemzői: Tevékenység leírása:……………………………………………………………… Bérleményben használt, az energiafogyasztást meghatározó és befolyásoló eszközök, berendezése megnevezése, azok műszaki jellemzői: ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. Bérleményben tartózkodó személyek számának és az általuk végzett tevékenység megnevezése, melyek az energiafogyasztást meghatározzák és befolyásolják. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. A.) Villamos energia továbbadás (szolgáltatás) esetén Feszültségszint: …………………………….. V Beépíthető max. teljesítmény: ……… ………. kVA Egyidejűleg igénybe vehető max.telj.: ……….. kVA Értesítésvédelmi mód: Átalány mennyisége: ……………………………….. kWó/hó B.) Hőenergia továbbadás (szolgáltatás) esetén Gőznyomás: ……………………………………bar A gőz telítettségi állapota:……………………… A gőz hőmérséklete:……………………………C0 A forróvíz nyomása…………………………….bar A forróvíz hőmérséklete………………………..C0 A melegített víz hőmérséklete……………….…C0 Átalánydíj összege: ……………………………….. Ft/m2/hó C.) Gázenergia továbbadás esetén Gáznyomás………………………………………………..bar Egyidejűleg igénybe vehető gázteljesítmény……………..GJ/óra Átalány mennyisége: ……………………………….. m3/hó D.) Víz továbbadás esetén Egyidejűleg igénybe vehető vízteljesítmény……………..m3/óra Átalány mennyisége: ……………………………….. m3/hó E.) Szennyvíz elvezetés esetén Egyidejűleg igénybe vehető vízteljesítmény……………..m3/óra Bérlő tevékenysége igényel-e szennyvíz kezelést igen) ( / nem Bérlő tevékenységből származó szennyeződések ……………………..………… Szennyvíz kezelése módja: …………………………………………….………… Átalány mennyisége: ……………………………….. m3/hó Kelt …………………………- n, 20 ……. év ………………. hó ……. Napján ……………………………………. Bérbeadó

33. szám


8/E sz. melléket Mért mennyiségű fogyasztás esetén Bérbeadói adatszolgáltatás Az energia jellemző adottságainak meghatározása A.) Villamos energia továbbadás (szolgáltatás) esetén Feszültségszint: …………………………….. V MÁV főbiztosító fokozatszáma: ……………… Igénylő főbiztosítójának fokozatszáma (névleges érték): ……………………………… Beépíthető max. teljesítmény: ……… ………. kVA Egyidejűleg igénybe vehető max.telj.: ……….. kVA Értesítésvédelmi mód: B.) Hőenergia továbbadás (szolgáltatás) esetén Gőznyomás: ……………………………………bar A gőz telítettségi állapota:……………………… A gőz hőmérséklete:……………………………C0 A vételezhető gőz mennyisége…………………t/óra A forróvíz nyomása…………………………….bar A forróvíz hőmérséklete………………………..C0 A melegített víz hőmérséklete……………….…C0 C.) Gázenergia továbbadás esetén Gáznyomás………………………………………………..bar Egyidejűleg igénybe vehető gázteljesítmény……………..GJ/óra D.) Víz továbbadás esetén Egyidejűleg igénybe vehető vízteljesítmény……………..m3/óra E.) Szennyvíz elvezetés esetén Egyidejűleg igénybe vehető vízteljesítmény……………..m3/óra Bérlő tevékenysége igényel-e szennyvíz kezelést igen) ( / nem Bérlő tevékenységből származó szennyeződések ……………………..………… Szennyvíz kezelése módja: …………………………………………….………… Kelt …………………………- n, 20 ……. év ………………. hó ……. Napján ……………………………………. Bérbeadó

1437

1438


33. szám

8/F sz. melléklet Energia továbbadási (szolgáltatási) feltételek Villamos) ( / Hő) ( / Gáz) ( / Víz) ( / Csatorna (csatlakozási engedély) I. Szerződő felek: Bérbeadó Neve: ……………………………………………………………… Címe:.……………………………………………………………… Bérlő Neve: ……………………………………………………………… Címe:.……………………………………………………………… 1. Fogyasztási hely megnevezése és címe: ……………………………………………….…………………………………… ……………………………………………………………………………………. 2. Csatlakozási pont megnevezése: …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… 3. Az elszámolás alapját képező és a fogyasztó tulajdonában lévő mérőberendezés Megnevezése

Gyári száma

Műszaki paramétere

Állása

4. Az energia ellátó berendezések tulajdonjogi határa Megnevezése

Tulajdonjogi határ a csatlakozási pont kialakításától függően

II. A felek kötelezettségei: 1. A MÁV Zrt. kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben foglalt feltételek mellett a területén lévő fogyasztó részére ……energiát továbbadás útján biztosít. 2. Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a kapott …energiát a szerződésben rögzített feltételek mellett vételezi és annak ellenértékét megÞzeti. 3. A MÁV Zrt. a 8/D vagy 8/E sz. mellékletben meghatározott paraméterekkel rendelkező energiát adja tovább Bérlő részére: 4. A Bérlő a kiépített csatlakozási pont üzembe helyezését csak az egyszeri engedélyezési díj, valamint a szükség szerinti hálózatfejlesztési hozzájárulás beÞzetésének igazolása után kezdeményezheti. 5. Az első üzembe helyezés csak MÁV Zrt. szakfelügyeletet ellátó személy jelenlétében történhet. Bérlő köteles a tervezett üzembe helyezés előtt legalább 15 nappal korábban megrendelni a szakfelügyeletet. 6. Bérlő a vételezési csatlakozási pontot jelentő határt követő energia ellátó hálózat üzemviteléért, fenntartásáért, a vonatkozó munka balesetvédelmi és szabványossági előírások betartásáért teljes körű felelősséggel tartozik.

33. szám


1439

7. A MÁV Zrt. a saját energia szállító- és elosztó hálózatának védelme érdekében a a vételezési csatlakozási pontot jelentő határt követően is – a Bérlő előzetes értesítése után – felülvizsgálatot tarthat, melyet Bérlő tűrni köteles. 8. A MÁV Zrt. köteles a szükséges karbantartási munkálatokból vagy az egyéb előre látható műszaki problémákból adódó szolgáltatási szünetet a Bérlőnek a szüneteltetés megkezdése előtt legalább 72 órával korábban bejelenteni. 9. Az energia szolgáltatás folyamatosságáért, az előre nem látható műszaki és egyéb problémákból származó szüneteltetésért a MÁV Zrt. semminemű felelősséget nem vállal. 10. A mérőberendezés hitelesítése a Bérlő költségére az Országos Mérésügyi Hivatal területileg illetékes szervezeti egységénél történik, gyakoriságát a mindenkor érvényben lévő OMH előírások szabályozzák. 11. Bérlő köteles a mérőberendezés meghibásodását a MÁV ZRt-nek a meghibásodást követő 24 órán belül jelezni. 12. A mérőberendezés meghibásodásakor a MÁV Zrt. átalánydíjat számláz a meghibásodás kezdetétől az újbóli üzembe helyezésig. Az átalánydíj összegének megállapítása a hasonló időszakban mért fogyasztás alapján történik. 13. Bérlő szabálytalan vételezése, a közmű szolgáltatások ellenértékének ki nem egyenlítése esetén, a MÁV Zrt. a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és élhet kikapcsolási jogával is, továbbá a csatlakozási pontot a Bérlő költségére felszámolhatja. 14. Amennyiben a szerződést a Bérlő mondja fel, úgy köteles saját költségén a csatlakozási ponton a MÁV Zrt. kívánsága szerint az eredeti állapotot visszaállítani. 15. A Bérlő a MÁV Zrt. hálózatáról vételezett energiát a MÁV Zrt. területén lévő további bérlő(k), fogyasztó(k) részére nem adhatja tovább. Kelt …………………………- n, 20 ……. év ………………. hó ……. Napján ……………………………………..….….….….……….….….…. Bérbeadó Bérlő

1440


33. szám

8/G. sz. melléklet Díjtételek Tartozik a MÁV Zrt., mint Bérbeadó és ………………………………………………… mint Bérlő között, a 20 … év …………………….. hó ….. napján …………szám alatt létrejött bérleti szerződéshez Egyszeri engedélyezési díj Villamos ……………………………………. Hő ……………………………………. Gáz ……………………………………. Víz ……………………………………. Szennyvíz ……………………………………. A számlázás alapját képező, a ……… évre (időszakra) érvényes egységárak: Rendelkezésre állási vagy továbbszolgáltatási díj Villamos ……………………………………. Ft/kWó Hő ……………………………………………Ft) Gáz ……………………………………………Ft/m3 Víz ……………………………………………Ft/m3 Szennyvíz …………………………………….Ft/m3 Villamos-, hő-, gázenergia, víz és csatorna szolgáltatási díj számlázása az adott fogyasztói helyre vonatkozó szolgáltatói egységár valamint a Bérbeadó által meghatározott rendelkezésre állási vagy továbbszolgáltatási díj alapján történik.

A felsorolt árak az ÁFA-t nem tartalmazzák. …………………., 20 ….. év …………………… hó ….. nap. ……………………………………..….….….….……….….….…. Bérbeadó Bérlő

33. szám


1441

9. sz. melléklet FELHATALMAZÓLEVÉL Bank részére Alulírott, ……………………….Kft. Székhely:……………….. ………………………….. Adószám:………………. Tel:……………………… Mint az Önöknél vezetett ………….-…………..-…………. Számla tulajdonosa, ezúton értesítem Önöket, hogy a MÁV Zrt. (bankszámlaszám: KHB. 10200971-21508668-00000000) jogosult a fenti, Önöknél vezetett bankszámlánk terhére a 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet 25-27§, 29. §.-val összhangban – a 227/2006. (XI.20.) Korm. rend.8. §. (1) bekezdésében meghatározott elsőbbséggel teljesítendő pénzköveteléseket követően, de minden más pénzkövetelést megelőzően – azonnali beszedési megbízást benyújtani. A jelen FELHATALMAZÓ LEVÉL a visszavonásáig érvényes és a jelen FELHATALMAZÓ LEVÉL-ben foglaltak visszavonására csak a MÁV ZRt-vel együttesen benyújtott ilyen tartalmú értesítés alapján van lehetőség. Kelt:………………………………… ______________________________ Számlatulajdonos (cégszerű aláírás)

A ………………………………..pénzintézet, mint a …………………….Kft. (továbbiakban: Számlatulajdonos) számlavezető bankja tudomásul vesszük, hogy a MÁV Zrt. (bankszámlaszám: KHB. 10200971-21508668-00000000) a Számlatulajdonossal szemben fennálló bármely követelését jogosult a Számlatulajdonos számlájának terhére azonnali beszedési megbízás benyújtása útján beszedni. Elfogadjuk és Þgyelembe vesszük, hogy a felhatalmazás visszavonása csak a MÁV Zrt. hozzájárulásával lehetséges. Kelt:………………………………… _______________________________ Számlavezető pénzintézet

1442


33. szám

10. sz. melléklet KÖZJEGYZŐI OKIRATBA FOGLALANDÓ NYILATKOZAT MINTÁJA EGYOLDALÚ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁST TARTALMAZÓ NYILATKOZAT Alulírott ………………… (lakóhelye: …………………, születési helye, ideje: ………………., anyja neve:………………., személyi igazolvány száma: ……………….) a …………………. (székhelye: ……………………….., cégjegyzékszáma: …………………, adószáma: ………………….., bankszámla száma: …………………), mint Bérlő képviseletében a jelen nyilatkozat aláírásával a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (székhelye: 1062 Budapest, Andrássy út 73-75., cégjegyzékszáma: 01-10-042272, adószáma: 10856417 –2–44), mint Bérbeadóval ….… év …………….. hó ……. napján a ……….. tárgyában (Bérlemény) kötött bérleti szerződés alapján visszavonhatatlanul az alábbi kötelezettségeket vállalom: 1. Bérlő kötelezi magát, hogy a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén legkésőbb a bérleti jogviszony utolsó napján a Bérleményt – a bérleti szerződésben foglaltaknak megfelelő állapotban – Bérbeadó birtokába jegyzőkönyvvel, a mérőóra állások rögzítésével visszaadja. A birtokbaadás úgy történik, hogy Bérlő a Bérleményt (Bérbeadó által a Bérleményben levő ingóságokra érvényesített, Bérbeadó törvényes zálogjogával terhelt ingóságok kivételével) kiüríti, és a Bérlemény kulcsait Bérbeadónak átadja. 2. Amennyiben Bérlő az 1. pontban meghatározott kötelezettség vállalásának nem tesz eleget, a bérleti szerződésben foglalt jogkövetkezményeket viseli, jogcím nélküli használóvá válik és a bérleti szerződéses jogviszony megszűnésének napját megelőző napon érvényes bérleti díj kétszeresét Þzeti használati díjként. Bérbeadó a jogcím nélküli használatból adódó károk (elmaradt haszon, többlethasználatból eredő elhasználódás, stb.) megtérítését követelheti. 3. Bérlő kijelenti, hogy tudatában van annak, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalás alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a kötelezettség teljesítési határideje eredménytelenül telt el. Budapest, ……… év ………….. hó ……. napján ……………………… Bérlő képv.: ………………….

33. szám


1443

11/a. sz. melléklet ÁTADÁS-ÁTVÉTELI Jegyzőkönyv Felvéve: …………………………..év ……………………..hó ……………nap Tárgy: ………………………………….………………………………………………………………………………átadása Jelen vannak: Bérbeadó: ……………………………………………………………………………………………………………… Bérlő: ……………………………………………………………………………………………………………… Használatba adó: …………………………………………………………………………………………………………….. Használatba vevő:……………………………………………………………………………………………………………… MÁV Zrt. IHF száma: ……………………………………… Kelte: ……………………………………………………. Átadás egyéb ügyszám alapján: ………………………………………………………………………………………………. Bérleti szerződés / megállapodás száma: …………………………………….Kelte: ……………………………………… 1. Bérlemény általános adatai: ………………………………………………………………………………………………… 2. Átadott kulcsok: ……………………………………………………………………………………………………………… 3. Bérlemény leltárral kapcsolatos megállapítás: a.) A leltárban szereplő valamennyi berendezési tárgy és épület felszerelés rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadásra került. b.) A leltárban szereplő berendezési tárgy és épület felszerelés az alábbi kivételével rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadásra került. Cserére szorul: ………………………………………………………………………………………………………….. Hiányzik: …………………………………………………………………………………………………………………. 4. Bérlemény-állapotrögzítés: a.) padozat: …………………………………………………………………………………………………………………. b.) faburkolat: ………………………………………………………………………………………………………………. c.) ajtók, ablakok: ………………………………………………………………………………………………………….. d.) üvegezés: ……………………………………………………………………………………………………………….. e.) elektromos hálózat és szerelvényei: …………………………………………………………………………..……. f.) vízellátás és szerelvényei: …………………………………………………………………………………………..… g.) egyéb szerelvények és tartozékai: …………………………………………………………………………………… h.) zárak, kulcsok: …………………………………………………………………………………………………………… i.) környezeti károk: …………………..……………..……………………………………………………………………. 5. a.) A bérelt terület a fentieknek megfelelően hiánytalanul, rendben átadásra került. b.) A leltárban szereplő valamennyi tárgy rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, tisztán és rendben átadásra került. c.) A bérelt terület a 3.-4. pontban meghatározott hiányosságokkal került átadásra A költségviselő a hiányosságok megszüntetését az alábbi módon rendezi: ………………………………………………………………………………………………………………………………… d.) A bérleményhez tartozó mérőórák leolvasási adatai az átadás időpontjában Villanyóra száma: ………………………………………. Állása:……………………………………………………….. Vízóra száma: ……………………………………………. Állása: ………………………………………………………. Gázóra száma: …………………………………………… Állása: ………………………………………………………. e.) Hulladék kezelés módja: ………………………………………………………………………………………………..… Egyéb észrevétel, megállapodás: ……………………………………………………………………………………………… Jelen jegyzőkönyv elválaszthatatlan része a berendezési tárgyakról és épület felszerelésekről készült bérlemény leltár. A bérlő egy példány házirendet átvett,és aláírásával igazolja annak tudomásul vételét és betartását. kmf ……………………………………..….….….….……….….….…. Bérbeadó Bérlő Kapja: Bérlő, Üzemeltető, MÁV Zrt., -IHF, IGI ISZE, ÜDSZSZ, MÁV Vagyonkezelő ZRt.

1444


33. szám

11/b. sz. melléklet ÁTADÁS-ÁTVÉTELI Jegyzőkönyv Felvéve: …………………………..év ……………………..hó ……………nap Tárgy: ………………………………….…………………………………………………………………………visszaadása Jelen vannak: Bérbeadó: ……………………………………………………………………………………………………………… Bérlő: ……………………………………………………………………………………………………………… Használatba visszavevő: ……………………………………………………………………………………………………… Használatba visszaadó:………………………………………………………………………………………………………… MÁV Zrt. IHF száma: ……………………………………… Kelte: …………………………………………………….. Átadás egyéb ügyszám alapján: ………………………………………………………………………………………………. Bérleti szerződés) ( / megállapodás száma: …………………………………….Kelte: ……………………………………… 1. Bérlemény általános adatai: ………………………………………………………………………………………………… 2. Átadott kulcsok: …………………………………………………………………………………………………………… 3. A bérlő végzett-e korszerűsítést, átalakítást: …………………………………….…………… nem / igen (mellékelve) Engedéllyel:…………………..Engedély száma: ………………………….Kelte: ………..év …………..hó ……..nap 4. Bérlemény leltárral kapcsolatos megállapítás: a.) A leltárban szereplő valamennyi berendezési tárgy és épület felszerelés rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban került visszaadásra. b.) A leltárban szereplő berendezési tárgy és épület felszerelés az alábbi kivételével rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban került visszaadásra: Cserére szorul: ………………………………………………………………………………………………………….. Hiányzik: …………………………………………………………………………………………………………………. 5. Bérlemény-állapotrögzítés: a.) padozat: ………………………………………………………………………………………………………………….. b.) faburkolat: ……………………………………………………………………………………………………………….. c.) ajtók, ablakok: …………………………………………………………..………………………………………………. d.) üvegezés: ………………………………………………………………………………………………………………… e.) elektromos hálózat és szerelvényei: ………………………………………………………………………………… f.) vízellátás és szerelvényei: ……………………………………………………………………………………………… g.) egyéb szerelvények és tartozékai: …………………………………………………………………………..………. h.) zárak, kulcsok: …………………………………..………………………………………………………………………. i.) környezeti károk: …………………..……………..……………………………………………………………………. 6. a.) A bérelt terület a fentieknek megfelelően hiánytalanul,rendben visszaadásra került. b.) A leltárban szereplő valamennyi tárgy rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, tisztán és rendben visszaadásra került. c.) A bérelt terület a 4-5. pontban meghatározott hiányosságokkal került visszaadásra. A költségviselő a hiányosságok megszüntetését az alábbi módon rendezi: ……………………………………………………………………………………………………………….…………….…. d.) A bérleményhez tartozó mérőórák leolvasási adatai a visszavétel időpontjában: Villanyóra száma: …………………………………………. Állása: ……………………………………………………… Vízóra száma: ……………………………………………… Állása: ……………………………………………………… Gázóra száma: …………………………………………….. Állása: …………………………………………………..…. Egyéb észrevétel, megállapodás: ……………………………………………………………………………………………… Bérlő az alábbi bankszámla számra kéri a részére visszajáró kaució átutalását:………………………………………… Jelen jegyzőkönyv elválaszthatatlan része a berendezési tárgyakról és épület felszerelésekről készült bérlemény leltár. kmf ……………………………………..….….….….……….….….…. Bérbeadó Bérlő Kapja: Bérlő, Üzemeltető, MÁV Zrt. IHF, IGI ISZE, ÜDSZSZ, MÁV Vagyonkezelő ZRt.

33. szám


1445

13. számú melléklet Azon tevékenységek listája, amelyek esetében az EBK szervezet a bérleteztetési folyamat engedélyezési fázisába való bevonása szükséges TEÁOR 16.00 20.10 20.20 20.30 20.40 20.51 20.52 21.12 21.21 21.22 21.23 21.24 21.25 22.2 23.20 24.15 24.17 24.20 24.30 24.51 24.52 24.61

24.62 24.63 24.64 24.66 24.70 25.11 25.12 25.13 25.21 25.22 25.23 25.24 26.12 26.21 26.22

Dohánytermék gyártása Fűrészárugyártás* Falemezgyártás* Épületasztalos-ipari termék gyártása* Tároló fatermék gyártása* Fatömegcikk gyártása* Parafa-, fonottáru gyártása* Papírgyártás* Papír csomagolóeszköz gyártása* Háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása* Irodai papíráru gyártása* Tapétagyártás* Egyéb papírtermék gyártása* Nyomdai tevékenység alágazatba tartozó tevékenységek* Kőolaj-feldolgozásból a kenőanyag-előállítás* Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása* Szintetikus kaucsuk gyártása* Mezőgazdasági vegyi termék gyártása* Festék, bevonóanyag gyártása* Tisztítószer gyártása* Testápolási cikk gyártása* Robbanóanyag gyártása a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott alsó küszöbértéket el nem érő esetekben* Ragasztógyártás* Illóolajgyártás* Fényképészti vegyi anyag gyártása* Máshova nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása* Vegyi szál gyártása* Gumiabroncs, gumitömlő gyártása* Gumiabroncs újrafutózása, felújítása* Egyéb gumitermék gyártása* Műanyag fólia, cső gyártása* Műanyag csomagolóeszköz gyártása* Műanyag építőanyag gyártása* Egyéb műanyag termék gyártása* Síküveg továbbfeldolgozása Háztartási kerámia gyártása* Egészségügyi kerámia gyártása*

1446 TEÁOR 26.23 26.24 26.25 26.26 26.30 26.40 26.52 26.53 26.61 26.62 26.63 26.64 26.65 26.66 26.70 26.81 26.82 27.10 27.21 27.22 27.31 27.32 27.33 27.34 27.41 27.42 27.43 27.44 27.45 27.5 28.11 28.12 28.21 28.22 28.30 28.40 28.51 28.52 28.61 28.62 28.63 28.71


Kerámiaszigetelő gyártása* Műszaki kerámia gyártása* Egyéb kerámiatermék gyártása* Tűzálló kerámiatermék gyártása* Kerámiacsempe, -lap gyártása* Égetett agyag építőanyag gyártása Mészgyártás* Gipszgyártás Építési betontermék gyártása Építési gipsztermék gyártása Előre kevert beton gyártása Habarcsgyártás Szálerősítő cement gyártása Egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása Építőkő, díszítőkő megmunkálása Csiszolótermék gyártása Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása* Öntöttvas cső gyártása* Acélcsőgyártás* Hidegen húzott vas-, acéltermék gyártása Hidegen hengerelt keskeny acélszalag gyártása Hidegen alakított acélidom gyártása Acélhuzalgyártás Nemesfémgyártás* Alumíniumgyártás [kivéve a timföld (alumínium-oxid gyártása)]* Ólom, cink, ón gyártása* Réz gyártása* Egyéb nemvasfém gyártása* Fémöntés alágazatba tartozó tevékenységek Fémszerkezet gyártása* Fém épületelem gyártása* Fémtartály gyártása* Fűtési kazán, radiátor gyártása* Gőzkazán gyártása* Fémalakítás, porkohászat* Fém felületkezelése* Fémmegmunkálás Evőeszköz, késáru gyártása Szerszámgyártás Lakat-, zárgyártás Vas, acél tárolóeszköz gyártása*

33. szám

33. szám TEÁOR 28.72 28.73 28.74 28.75 29.11 29.12 29.13 29.14 29.21 29.22 29.23 29.24 29.31 29.32 29.40 29.51 29.52 29.53 29.54 29.55 29.56 29.60 29.71 29.72 30.01 30.02 31.10 31.20 31.30 31.50 31.61 31.62 33.10 34.20 34.30 35.41 35.42 35.43 35.50 36.11 36.12 36.13


Könnyűfém csomagolóeszköz gyártása Huzaltermék gyártása Kötőelem, csavar gyártása Máshová nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása Motor, turbina gyártása (légi, közúti járműmotor nélkül) Szivattyú, kompresszor gyártása Csap, szelep gyártása Csapágy, erőátviteli elem gyártása Kemence gyártása Emelő-, anyagmozgató gép gyártása Nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása Máshová nem sorolt egyéb általános gép gyártása Mezőgazdasági traktor gyártása Egyéb mezőgazdasági gép gyártása Szerszámgépgyártás alágazatba tartozó tevékenységek* Kohászati gép gyártása Bányászati, építőipari gép gyártása Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása Textil-, ruházati, bőripari gép gyártása Papíripari gép gyártása Máshová nem sorolt egyéb speciális gép gyártása Fegyver-, lőszergyártás Háztartási villamos készülék gyártása Nem villamos háztartási készülék gyártása Irodagépgyártás Számítógép, készülék gyártása Villamos motor, áramfejlesztő gyártása* Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása Szigetelt vezeték, kábel gyártása* Világítóeszköz gyártása* Máshová nem sorolt motor-, járművillamossági cikk gyártása Máshová nem sorolt egyéb villamos termék gyártása Orvosi műszer gyártása Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása* Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása* Motorkerékpár gyártása* Kerékpár gyártása Mozgássérültek kocsijának gyártása Máshova nem sorolt egyéb jármű gyártása Ülőbútor gyártása* Irodabútor gyártása* Konyhabútor gyártása*

1447

1448 TEÁOR 36.14 36.30 36.40 36.50 37.10 37.20 50.20 60.2 63.12 63.21

74.82 90.01 90.02 93.01


33. szám

Egyéb bútor gyártása* Hangszergyártás Sportszergyártás Játékgyártás Fém visszanyerése hulladékból* Nemfém visszanyerése hulladékból* Gépjárműjavítás* Egyéb szárazföldi szállítás ágazatba tartozó tevékenységek közül azon tevékenységek, amelyek esetében a tevékenységhez igénybe vett gépjárműv(ek)et külön jogszabály szerint telephelyen kell tárolni Tárolás, raktározás Egyéb szárazföldi szállítást segítő tevékenységekből a parkolóhely, garázs üzemeltetése, kivéve a közút kezelője által üzemeltetett, közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely Csomagolás Szennyvíz gyűjtése kezelése Hulladékgyűjtés, -kezelés* Textil, szőrme mosás, tisztítás

33. szám

A MÁV ZRt. Értesítője 14.sz. melléklet Beruházási és bérleti szerződés módosítási megállapodás

amely létrejött egyrészről MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1062 Budapest, Andrássy út 73-75. Szerződéskötés és teljesítés során eljáró MÁV szervezet: MÁV Zrt. Ingatlanhasznosítási Főosztály, valamint a MÁV Vagyonkezelő ZRt. (1066 Budapest, Teréz krt. 62.) a 2007. június 1-én kelt meghatalmazás alapján (meghatalmazás másolati példánya csatolva a bérleti szerződéshez 1. számú mellékletként, eredeti példánya a Bérlő részére bemutatva). Levelezési cím: 1062 Budapest, Andrássy út 73-75. Számlavezető pénzintézet: Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt. Számlaszám: 10200971-21508668-00000000 Adószám: 10856417 – 2 –44 Statisztikai jelzőszáma: 10856417-6010-114-01 Cégbíróság és cégjegyzék száma: Fővárosi Bíróság mint cégbíróság Cg. 01-10-042272 Aláírásra jogosult: mint bérbeadó – továbbiakban: Bérbeadó -, másrészről a.) Társaság esetén: Teljes cégnév: Székhely: Levelezési címe: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Képviseli: b.) Egyéni vállalkozó esetén: Név: Cím: Levelezési címe: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Vállalkozói igazolvány száma: c.) Magánszemély esetén: Név: Születési helye, ideje:

1449

Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Adóazonosító jel) adószám: Bankszámla száma: mint bérlő – továbbiakban: Bérlő – között alulírott helyen, napon az alábbi feltételekkel: 1. Felek rögzítik, hogy …….. év ………. hó …… napján bérleti szerződést kötöttek Bérbeadó tulajdonában álló …………-i, …….hrsz-ú ………megnevezésű bel/külterületi …………… művelési ágú, a természetben ………… ……út ……….szám alatt található …… m2 térmértékű.. ………..ingatlan/ingatlanrész tárgyában. A jelen megállapodás a bérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi, egyúttal jelen megállapodás 9. pontjában foglaltak szerint Felek a bérleti szerződést módosítják. 2. a.) Bérbeadó a korábbiakban elvi hozzájárulását adta ahhoz, hogy Bérlő építési engedély iránti kérelmet nyújtson be a jelen megállapodásban meghatározott beruházási munka (a továbbiakban: Beruházás) elvégzésével kapcsolatban. A Beruházási munka meghatározása a következő : ………………………………. A …………….. Önkormányzat ………. sz. határozatával a Beruházáshoz a jogerős építési engedélyt megadta. Bérlő az építési engedély (…. sz. melléklet) birtokában a kiviteli terveket elkészíttette és kiválasztotta kivitelezőként a ………….. céget, aki a legkedvezőbb feltételekkel valósítja meg Beruházást. A Beruházás pontos műszaki tartalmát a kiviteli tervek, a műszaki leírások (….. sz. melléklet), a költségvetés (…. sz. melléklet) és a vállalkozási szerződés tervezet (… sz. melléklet) tartalmazza. b.) Bérbeadó a jelen megállapodás aláírásával hozzájárulását adja ahhoz, hogy Bérlő a jelen megállapodásban meghatározott – nem építési engedély köteles – beruházási, felújítási munkát (a továbbiakban: Beruházás) végezzen el a bérleményen. A Beruházási munka meghatározása a következő : ………………………………. Bérlő a kiviteli terveket elkészíttette és kiválasztotta kivitelezőként a ………….. céget, aki a legkedvezőbb feltételekkel valósítja meg Beruházást. A Beruházás pontos műszaki tartalmát a kiviteli tervek, a műszaki leírások (….. sz. melléklet), a költségvetés (…. sz. melléklet) és a vállalkozási szerződés tervezet (… sz. melléklet) tartalmazza. 3. Felek megállapodnak abban, hogy Bérlő jogosult a bérleményen/bérleményben a 2. pontban meghatározott beruházási munkát elvégezni/elvégeztetni saját költségén, Bérbeadó által elfogadott költségvetés – ……………….. Ft + ÁFA, azaz ………………….. forint + ÁFA – és műszaki tartalom szerint. A Beruházás befejezésének határideje: ……………………. év …. hó ….. napja.

1450


4. Bérlő köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a Beruházás a vállalkozási szerződésben foglaltak szerint maradéktalanul, határidőben megvalósuljon. A vállalkozási szerződés tervezettől eltérő szerződést Bérlő csak Bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével köthet, a végleges szerződés egy másolati példányát köteles Bérbeadónak átadni, ami a jelen megállapodáshoz … sz. mellékletként kerül csatolásra. A Beruházás megvalósítása során a vállalkozási szerződésben foglaltaktól Bérlő csak Bérbeadó írásbeli engedélyével térhet el. Bérlő köteles biztosítani, hogy Bérbeadó képviselője vagy annak megbízottja a Beruházás megvalósítását folyamatosan ellenőrizze és a műszaki átadás-átvételi eljárásban közreműködjön. 5. A Bérlő a Beruházás kivitelezésével kapcsolatos Þzetési kötelezettségének köteles eleget tenni, ezért a Bérbeadóval szemben a kivitelezők követeléssel nem léphetnek fel, mely kikötést Bérlő köteles a vállalkozási szerződésben szerepeltetni. 6. Amennyiben Bérlő a Beruházást a jelen megállapodásban meghatározott határidőre nem végzi el, Felek a jelen megállapodást felülvizsgálják és megfelelően módosítják. 7. A műszaki átadás-átvételt követően Bérlő köteles beszerezni a használatbavételi engedélyt. A műszaki átadás-átvételi eljárást a MÁV Zrt. 24/2004.sz. vezérigazgatói utasításának 4.8.7.pontja szerint kell lebonyolítani. A jogerős használatbavételi engedély csatolásával Bérlő a Beruházás Bérbeadó által elfogadott értékét (3. pont) kiszámlázza Bérbeadó felé, mint építmény vagy egyéb ingatlan vételárát. A Beruházás Bérbeadó tulajdonába kerül, aki azt aktiválja az érintett tárgyi eszközre. Bérlő köteles az utolsó kivitelezési számla kiegyenlítését követően, haladéktalanul Bérbeadó felé hitelt érdemlően igazolni, hogy a Beruházás kivitelezésével kapcsolatos Þzetési kötelezettségeinek eleget tett, egyúttal a Beruházásról tehermentességi nyilatkozatot tartozik tenni. Bérlő köteles az igazolást és a nyilatkozatot Bérbeadó felé kiállított számlához csatolni. 8. A 7. pont szerinti számla Þzetési ütemezése a következő: ………………………………. Bérbeadó által az ütemezés szerint Þzetendő részleteket kamat nem terheli. 9. Felek megállapodnak abban, hogy az 1. pontban körülírt bérleti szerződést ………… év …………… hó ……… napjától kezdődő hatállyal az alábbiak szerint módosítják. Az 1. pont (bérlet tárgya) helyébe a következők lépnek: „………………………………”

33. szám

A 2. pont (szerződés hatálya) helyébe a következők lépnek: „……………………………” A 3.1. pont (bérleti díj) helyébe a következők lépnek: „…………………………..” A 3.2 pont (ingatlankezelési szolgáltatások és azok díja) helyébe a következők lépnek: „…………………………” Az 5…. pont (a szerződés megszűnése, felmondása) helyébe a következők lépnek: „……………………….” Bérlő a 6.8 pont szerinti biztosítást köteles a Beruházásra is kiterjeszteni. 10. Felek megállapodnak abban, hogy Bérbeadó által Þzetendő számla (7. pont) szerinti ellenértéket és Bérlő által Þzetendő bérleti díjat egymás felé kompenzálással egyenlítik ki. A havi kompenzáció mértéke (…………. Ft) megegyezik a 8. pontban meghatározott Þzetési ütemezés havi részletével. 11. Amennyiben a bérleti jogviszony megszűnik Bérbeadó által Þzetendő számla ellenértékének kiegyenlítése előtt Bérbeadó érdekkörében felmerülő okból, akkor Bérbeadó tartozik a fennmaradó ellenértéket egyösszegben megÞzetni. Amennyiben a szerződést Bérlő szünteti meg vagy az Bérlő felróható magatartása miatt vagy Bérlő érdekkörében felmerülő bármely egyéb okból szűnik meg Bérbeadó által Þzetendő számla ellenértékének kiegyenlítése előtt, akkor Bérbeadó Þzetési kötelezettsége mindaddig szünetel, míg az ingatlant újra hasznosítja értékesítés vagy bérbeadás útján. Bérbeadás esetén az eredeti ütemezés szerint folytatódik a szünetelést követően a számla pénzügyi rendezése. Értékesítés esetén Bérbeadó a fennmaradt ellenértéket a vételár számlájára beérkezését követő 90 napon belül egyösszegben Þzeti meg Bérlő részére. 12. Amennyiben a bérleti jogviszony Bérlő felróható magatartása miatt vagy Bérlő érdekkörében felmerülő bármely egyéb okból szűnik meg a határozott idő lejárta előtt, Bérlő a határozott időből hátralevő időre járó bérleti díjat azonnal egyösszegben köteles a bérleti jogviszony megszűnésekor Bérbeadónak megÞzetni. 13. Jelen megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek módosítására és nyilatkozattételre a cégjegyzék szerinti aláírásra kijelöltek jogosultak. Bérlő köteles Bérbeadót az aláírásra jogosultak személyében bekövetkezett változásról írásban, a változást követő 15 napon belül tájékoztatni.

33. szám


14. Bérbeadóval szembeni bármilyen követelés engedményezése (ide értve annak faktorlását is) illetve bármilyen Bérbeadóval szembeni követelésen zálogjog alapítása csak a Bérbeadó előzetes jóváhagyásával lehetséges. 15. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései irányadók. 16. Felek a jelen megállapodásból eredő peres eljárás esetére hatáskörtől függően kikötik a Fővárosi Bíróság, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét.

1451

16. Felek a jelen megállapodást elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben egyező dokumentumot jóváhagyólag aláírták. 17. A jelen megállapodás mellékletét képezi: … sz. jogerős építési engedély … sz. kiviteli tervek, műszaki leírások … sz. költségvetés … sz. vállalkozási szerződés tervezet … sz. vállalkozási szerződés Kelt ………………………, ……….. év …………….. hó …. napján ………………………….. ………………………….. Bérbeadó Bérlő

1452


33. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3654 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Németh Anikó. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. Tsz.: 07-3753. www.hknyomda.hu

2007. (XI. 9. MÁV Ért. 33.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás. a lakásértékesítés rendjéről

Recommend Documents