A rendiség kialakulása a XI-XIII. sz.
Magna Charta aláírása
Magna Charta Libertatum
Anglia a XI-XII. században 1066 - Hódító Vilmos (normann) szilárd királyi hatalom
Sajátos angol hűbéri modell - hűbéri lánc csak a király adhat földet
Vilmos utódai tovább erősíti a királyi hatalmat kir. közigazgatás megyék élén kir. által kinevezett seriffek
Plantagenet II. Henrik - reformok Királyi bíróságok Egyházi bíróságok
12 fős esküdtszék Scutagium, + illeték
Hatalma nagyobb mint Hódító Vilmosé
Plantagenet II. Henrik és „Birodalma”
William I the Conqueror
Az angol rendiség kialakulása XIII. sz. eleje - gazdasági fejlődés beleszólás a politikába
Lordok mellé felemelkednek a polgárok, lovagok Új eszme a rendiség uralkodó hatalma korlátlan (hűbériség )
az „ országlakosok” szó megjelenése uralkodóra rákényszeríteni akaratukat
János külpolitikai kudarcai 1202 - fr.-i hűbérbirtokok 1207 - pápai hűbér elfogadása
1214 - Bouvines német szövetségben vereség a fr.-tól Általános elégedetlenség a Magna Charta kiadása
A Magna Charta mozgalom
Utolsó csepp 1214 különadó
1215 - Magna Charta Libertatum (Nagy Szabadságlevél) tartalma Bírói eljárás nélkül nem ítélhető el senki sem A királyi tanács beleegyezése nélkül nem lehet adót szedni A városok szabadságának tiszteletben tartása A lordok erővel a Charta betartására kényszeríthetik a királyt Simon de Monfort 1264 - felkelés Lewes-i csata grófságból és városból 2-2 főt a királyi tanácsba 1265 - Evesham Monfort veresége a felkelés elbukik I. Edward (1272-1307) pénzszűkében van
1295-ben összehívja a mintaparlament
Három rend - két ház Főpapok és főurak (Lordok Háza; House of Lords) Grófságok, kisbirtokosok; városok (polgárok) (Közösségek Háza; House of Commons)
Széttagolt Franciaország Út az egység felé
987 - Karoling-dinasztia trónfosztás
Capet Hugó kerül a trónra (Ile-de-France hercege, a Capetingek őse) csak elvileg az egész ország ura Hübéri lánc Nagyhűbéresek - függetlenek VI. (Kövér) Lajos (1106-1137) engedetlen vazallusok hódoltatása VII. Lajos (1137-1180) egyházra, városok adójára támaszkodik
Franciao. valódi felemelkedése Fülöp Ágost
hódítási figyelemre méltóak az angol birtokok 80 % az övé (Normandia, Bretagne és Anjou) egyházra, a városokra és a kishűbéresekre támaszkodik
Ile-de-France a IX. században, s Fülöp Ágost hódítása után
Útban a francia rendiség felé IX. Szent Lajos Tevékenysége - központosítás királyi hivatalnokok kinevezése
királyi főbíróság létrehozása a magánháborúk királyi hivatalok létrehozása pénzverés királyi monopóliuma Aquitánia, az utolsó angol terület hűbérura II. Frigyes NRCs † után a nyugat leghatalmasabb úr. (döntőbíró) A fr. rendi monarchia megalapítója IV. Szép Fülöp
további központosító politika számvevőszék hűbéri kötelezettséget pénzzel megválthatóvá teszi Champagne grófság megszerzése kísérlet Flandria megszerzésére (ipar híres) összeütközik a gazdag flandriai városokkal vereség -1302. Courtrai reformok ún. Péter fillérek kivitelének
megadóztatja az egyházat
A francia rendi monarchia
A pápa elleni küzdelem, Flandria elleni hadjárat
1302-ben összehívja az első rendi országgyűlést Flandria megszerzése A pápa legyőzése, VIII. Bonifác francia érsek lett a pápa
1309. székhelye Avignon (1377-ig francia ellenőrzés) Fülöp pénzéhsége per alá fogja, s a templomos lovagrendet 1302-es gyűlés első rendi gyűlés
egykamarás (Általános rendi gyűlés) Rendek - a papság, a nemesség, és polgárság A főbb döntések a tartományi gyűlések kezében vannak
Az Általános Rendi Gyűlés parlament Fr.-ban a bíróságokat (legfőbb törvényszék) jelöli
Provance koronája Avignon, a pápák "Avignon-i fogság"-ának színhelye. 1309-től 77-ig a francia királyok befolyása alatt álló pápák székhelye (az ún. avignoni fogság). E korból származik a ma is fennálló várszerű kastély és katedrális. Sur le pont d`Avignon… a híd valóban áll, noha már csak félig szeli át a folyót. Kétszintes híd, egy kápolnával ellátva.
États Généraux (Általános Rendi Gyűlés)
Készítette Nagy Máté és Vanó Gergő
