Adatok a Bakony gerinces állatainak parazita féregfaunájához, I.
„A Bakony természeti képe" tudományos k u tatás keretében 1965 folyamán kezdtem meg a Bakony gerinces állatai parazita férgeinek tanul~ mányozását. Ezzel a megkezdett m u n k á v a l csu pán az első lépéseket szándékozom elvégezni — megismerni a B a k o n y gerinces állatainak belső
élősködő férgeit, a féregfauna összetételét, és an nak sajátosságát — hogy a további következteté sek majd elvégezhetők legyenek. A gyűjtéssel és a gyűjtött gazdaállatok faji összetételével kapcsolatos adatokat az alábbi t á b lázat tartalmazza :
1. táblázat A megvizsgált állatok
Zirc és környéke 1965 V I I I 15-- 2 1 .
Amphibia: Rana esculenta L. Bufo viridis (Laur.) Bufo bufo L. Bombinia borabina (L.) Reptüia: Natrix natrix L. Elaphe longissima Laur. Aves: Podiceps ruficollis Pali. Ardea cinerea Habi. Ardea purpurea L. Nycticorax nycticorax L. Ixobrychus minutus (L.) Gallinula chloropus L. Fuiica atra L. Rallus aquaticus L. Accipiter gentiliis L. Larus ridibundus L. Dendrocopus major pinetorum Brehm. Hirundo rustica L. Garrulus glandarius L. Turdus merula L. Acrocephaluis arundinaceus L. Mammalia: Vulpes vulpes L. Mêles mêles L. Rhinolophus ferrum-equinum Schreb. Az előkerült férgeket 70%-os alkoholban rög zítettem és konzerváltam, b o r a x - c a r m i n b a n fes tettem és a szokásos módon p r e p a r á t u m o t készí tettem belőlük. A fajok meghatározásánál az iro-
43 12 16 15
— 9
— —
z
— — — 1
—
Uzisa és környéke 1965 V I I I . 22--28. 77 52 3 9 13
120 64 19 24 13
15 12 3
15 12 3
79 8 3 G 5 10 6 9 3 3 10
88 8 3 6 5 10 0 9 3 4 10 2 5 5 3 9
2 3 1 3
—
—
9
2
— — 2
Össze;
2 4
— 6 4 2
—
8 4 2 2
dalomjegyzékben felsorolt határozókat és dolgo zatokat használtam fel. Jelen dolgozatom a gyűjtéseim során t a lált szívóférgek (Trematoda) egy részét t a r t a l mazza (2. táblázat).
315
Rana esculenta Bufo viridis Bufo bufo Bombina bombina Natrix natrix Elaphe longissima Podiceps ruficollits Ardea cinerea Ardea purpurea Nyctioorax nycticorax Ixobrychus minutus Gallinula chloropus Fulica atra Rallus aquaticus Accipiter gentilis Larus ridibundus Dendrocopus major pinetorum Hlrundo rustica Garrulus glandarius Turdus merula Acrocephalus arundinaceus Vulpes vulpes Meles meles Rhinolophus ferrum-equinum
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
III III III III III III III III Ml III III Ml III III III III III III III III III III III III
1111 1111 1 l+ l MM 1111 1 II 1 II 1 1 M II II II II II MM M II II II II 1 1 II II 1111 II II 1111 II + 1 11 + 1 1 II 1 MM II M II II
DO
» N
316
S S!
s*
И
à o'
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 + Pneumonoeces variegatus 33,3 1 M 1 1 1 1 1 1 M 1 1+ + + Diplodiscus suibclavatus 29,7 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Prosthogonimus ovatus 33,3 M 1 1 II II II 1 ! 1 1 1 + Gorgodera cygnoides 16,6 1 1 1 1 II i I 1 1 1 II 1 1 + Neodiplostomum sp. (larv.) 8,3 1 II 1 II 1 1 II 1 II II + Pneumonoeces variegatus 40,3 1 1 1 1 1 II II 1 1 II II + Pneumonoeces asper 5,7 M 1 1 1 1 1 II II 1 II 1 + Skrjabinoeces similis 3,8 II M II II II II II 1 + Gorgodera cygnoides 7,6 1 M I I 1 I I II 1 1 1 1 1 + Gorgoderina vitelliloba 1,9 M II ! M M 1 1 1 1 1 1 + Pleurogenes claviger 3,8 1 1 II 1 1 1 II ! 1 M 1 1 + Pleurogenoides medians 1,9 II II II i l i l II II 1 + Prosotocus confusus 5,7 1 1 1 II 1 II II 1 II II + Diplodiscus subclavatus 34,6 1 II M 1 1 1 1 1 M 1 1 1 + Opisthodiscus diplodiseoides 1,9 1 1 1 II 1 II 1 M II 1 1 + Opisthioglyphe ranae 34,4 1 1 II 1 M II 1 1 + 11 1 1Eucyclometra caudata 16,6 1 1 II II I I II 1 + 11 1 1Paralepoderma cloacicola 8,3 II 1 + + 1 1 1 + + 1 1 1 1 II Prosthogonimus ovatus 25,2 1 M 1 1 II II 1 1 1 1 1 1 1Plagiorchis maculosus 50,0 II ! I l II M 1 1 1 1 II + Cephalogoniimus retusus 1,9 1 II + 1 II 1 1 + 1 II 1 II Patagifer bilobus 12,5 1 1 1 1 1 1 + 11 1 1 II 1 1 1Echinochasmus amphibolus 20,0 1 1 1 1 II 1 1 + 1 1 1 1 1 1 1Echonichasrnus bursicola 16,6 EuparyphiUim melis 50,0
1 +11 1 III 1 III 1 III 1 III 1 III 1 III 1 Ml 1 l+ l i III • Ml
P.
p
1 II 1 II 1 1 II 1 1 1 1 1 1 II 1 1 Apophallus mühlingi 20,0 1 1 1 1 + 1 II 1 II II 1 1 1 1 II 1 Cyclocoelum mutabile 33,3 Mil 1 I 1 + 1 II M i l 1 Í M 1 Transcoelum oculeus 11,1 II II 1 1 1 + 1 1 II 1 1 M M 1 1Clinostomum complanatum 66,6 II 1 1 1 1 II 1 1 II + 11 1 1 II 1 Apharyngostogea cornu 33,3 II II 1 1 1 1 1 II 1 + 1 1 1 II II Ophiosoma patagiatum 10,0 1 M 1 1 1 1 I I + 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Diplostomum spathaceum 10,0 II M + 1 1 1 II II 1 M 1 II 1 1 Alaria allata 25,0 II 1 1 M 1 1 II II 1 II 1 II II Tylodelphys exclavata (lárv.) 23,0 II II 1 1 1 II II II 1 II II 1 + Codonocephalus urnigerus (lárv.) 1,9 II 1 1 II II i M II 1 1 M M + Echinochasmus amphibolus 20,0
O! Ci" h—
!» '-i
ста
~ —
Hs Ф 4 O: N
тс о"
A fajok ismertetése I. Lecithodendriidae ODHNER, 1910 Pleurogenes
claviger (RUDOLPHI, 1819) (1. ábra)
Jellemző a faj előfordulására, hogy az ország területén általában előfordul, de m i n d e n ü t t csak egy-két esetben. Gyűjtésem során csak két b é k a volt fertőzve (2 és 4 db.), amelyek az uzsai h a lastavaikról származtak. Hazánkban először MARGÓ (17) említi Budapest környékéről, majd a későbbiek során előkerült Szeged és a Hanság környékéről (EDELÉNYI, 1942; SEY, 1964). A jelenleg ismert előfordulási helyek alapján v a lószínűnek látszik, hogy az ország egész t e r ü l e tén megtalálható. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció : vékonybél Előfordulás: Budapest, Szeged, Hanság, K a puvár, Uzsa Intenzitás: 2—4.
medians, Opisthioglyphe ranae) társaságában. El ső hazai előfordulásról EDELÉNYI (1942) tesz említést, majd EDELÉNYI (1960) és SEY (1964) m u t a t t á k ki előfordulását ismételten. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció : vékonybél Előfordulás: Szeged, Eger, Hajdúszoboszló, K a p u v á r és Uzsa Intenzitás: 3—12.
II. Paramphistomatidae FISCHODER, 1901 Diplodiscus subclavatus (PALLAS, 1760) A különböző békafajoknak országszerte leg gyakoribb békaélősködője. A megvizsgált b é k á k közül 18 végbeléből került elő. EDELÉNYI (1942) szintén magas fertőzöttségi százalékot állapított
Pleurogenoides medians (OLSSON, 1876) Kicsi, 1—2 m m nagyságú, ovális alakú féreg. Egyetlen esetben került elő egy példánya, így meglehetősen ritka élősködője a vizsgált t e r ü leten élő b é k á k n a k . Hazánk egyéb pontjairól szár mazó adatok g y a k o r i n a k (EDELÉNYI, 1942), m á s adatok r i t k á b b a n előforduló fajnak említik (EDELÉNYI, 1960; SEY, 1964). Hazánkból ed dig az Alföldről, Kisalföldről és a Bakonyból k e rült elő. Gazda : Rana esculenta Lokalizáció : vékonybél Elterjedés: Szeged, Eger és Hajdúszoboszló, K a p u v á r és Uzsa Intenzitás: 1. Prosotocus
confusus
(LOOSS, 1894)
Az uzsai gyűjtésem során alacsony fertőzőt tő séget m u t a t o t t ez a faj. Csupán h á r o m békából került elő. Az egyéb hazai adatok hasonlóan kis v a g y közepes (EDELÉNYI 1942, 1960) fertőzöttségről számolnák be. Külföldi k u t a t ó k jóval m a gasabb (20—60%) fertőzöttséget állapítottak meg. Gyűjtéseim során h á r o m esetben találtam, érde kes módon ugyanazon férgek (Pleurogenoides
1. Pleurogenes claviger (Rudolph! 1819)
317
1. Skifjabinoeces similis (Looss 1899)
III. Plagiorchidae LÜHE, 1901 Pneumonoeces
variegatus
(RUD. ; 1819)
A kecskebéka leggyakoribb t ü d ő élősködője. A gyűjtési területen m i n d e n ü t t nagy százalékban fordult elő. H a z á n k egyéb területein is hason ló eredmények ismeretesek. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció: tüdő Előfordulása: Szeged, Eger, Hajdúszoboszló, Hanság, Kapuvár, Bikal, Zirc, Uzsa Intenzitás: 3—16. Pneumonoeces
asper LOOSS, 1899
A békák tüdőélősködői közül ritkábban fordul elő, mint az előző faj. H a z á n k b a n az első a d a t o k (SEY, 1964) a H a n s á g és Bikal környékén meg vizsgált békákból származnak. Bakonyban csak az uzsai halastavakból származó békák voltak fertőzve ezzel a féreg fajjal. Gazda : Rana esculenta Lokalizáció: tüdő Előfordulása: Hanság, Bikal, Uzsa Intenzitás: 1—3. Skrjabinoeces similis (LOOSS, 1899) SUDARIKOV 1950 (2. ábra) meg. Hazai előfordulását m á r a Fauna Regni Hungáriáé is említi, majd EDELENYI (I960) és SEY (1964) találták meg ismételten. Gazda: Rana esculenta. Buja viridis, Bufo buio Lokalizáció: végbél Előfordulása: Szeged, Eger, Hajdúszoboszló, Kapuvár, Hanság, Uzsa, Zirc Intenzitás: 1—4. Opisthodiscus
diplodiscoides
COHN, 1904
Jellegzetes testformájú, közepes nagyságú fé reg. A b é k á k r i t k a élősködői közé tartozik nem csak hazánkban, de egész Európában. Gyűjtésem alkalmával csak egy esetben fordult elő. Hazánk ból eddig h á r o m helyről m u t a t t á k ki. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció: végbél Előfordulása: Szeged, Kapuvár, Hanság, Uzsa Intenzitás: 1—2. 318
A gyűjtésem során a Plagiorchidae családba tartozó tüdőélősködők közül ezt a fajt találtam legritkábban és a legkisebb számban. Egyéb hazai és külföldi irodalom is gyenge fertőzöttséget közölnek. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció : t ü d ő Előfordulása: Szeged, Hanság, Uzsa Intenzitás: 1—3. Opisthioglyphe
ranae (FRÖHLICH, 1791) LOOSS, 1907
Csak az uzsai halastavakból származó kecske b é k á k b a n találtam meg, közepes fertőzöttséget m u t a t t a m ki. Sajátos módon ez a faj mindkét esetben a Prosotocus confusus nevezetű fajjal együtt fordult elő. H a z á n k b a n a vizsgált terü leten m i n d e n ü t t előfordult (EDELENYI 1942, 1960; SEY 1964), n o h a általában kis százalékban. Morfológiai sajátosságai közül a test szélességét
3. Encylometra caudata (Poloria 1859)
(0,365 mim) és a herék méretét (0,15x0,9 mm) ki sebbnek találtam az irodalomban közölt a d a tokhoz képest. G a z d a : Rana esculenta Lokalizáció : vékonybél Előfordulása: Szeged, Eger, Hajdúszoboszló, Kapuvár, Hanság, Uzsa Intenzitás: 2—8. Encyclometra
caudata (POLONIO, 1859) (3. ábra)
Egész Európában, így h a z á n k b a n is közönsé ges élősködője a siklók tápcsatornájának. H a zánkból először MÖDLINGER (1924) írta le Orthorchis natricis néven, amely azonban az Encyc lometra caudata-val azonos. Ujabban EDELÉNYI (1961) és SEY (1965) m u t a t t á k ki siklóból. natrix Gazda : Natrix Lokalizáció: gyomor, vékonybél Előfordulása: Budapest, Szeged, Somogy m., Uzsa Intenzitás: 1—2. Paralepoderma
cloacicola (LÜHE, 1909)
A vizsgált uzsai siklók közül egyetlen egyed ben fordult elő h á r o m élősködő. Hazánkból elő ször EDELÉNYI (1961) említi Distomum cloaci cola LÜHE néven, majd SEY (1965) találta meg ismételten Somogy megyéből származó siklóban. natrix Gazda : Natrix Lokalizáció : kloaka Elterjedése: F e h é r t ó , Somogy m., Uzsa Intenzitás: 4. Prosthogonimus
ovatus (RUDOLPHI, 1803) LÜHE, 1899
Európában, Afrikában, Ázsiában általánosan elterjedt élősiködő. Az irodalmi adatok szerint (1965) több m i n t 80 különböző madárfajban elő fordul. A faj külső megjelenési formája és belső szerveinek méretei, valamint azoknak elhelyez kedése t á g h a t á r o k között váltakozik. Gazda : Podiceps ruficollis, Fulica atra, Hirundo rustica, Gallinula chloropus, Ardea cinerea Lokalizáció: bursa Fabricii Elterjedése: Balatonzamárdi, Hortobágy, H a n ság, Uzsa, Zirc Intenzitás: 1—5.
Plagiorchis maculosus (RUD. 1802) BRAUN, 1901 Széles földrajzi eltérjedésű faj. Európán kí vül Indiában, J a p á n b a n és Ausztráliában is elő fordul. Gazdaállatai közül több m i n t 35 madárfaj ismeretes. A n a g y földrajzi-elterjedés és a k ü lönböző madárfajokban való előfordulása követ keztében a belső szervek elhelyezkedése, vala m i n t a test méreteiben a gazdaállattól függően különbségeket találhatunk. Gazda : Hirundo rustica Lokalizáció : vékonybél Előfordulása: Hanság, Uzsa Intenzitás: 2—4. 319
IV. Gorgoderidae LOOSS, 1901 Gorgodera
cygnoides
(ZEDER, 1800)
Gyenge, vagy közepes fertőzöttséget találtam a vizsgált területen élő kecskebékáknál. Csupán 16 volt fertőzve a megvizsgáltak közül. Hazánk egyéb k u t a t o t t területeiről is előkerült (EDELÉNYI 1942, 1961; SEY 1964) hasonló fertőzöttségi százalékban. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció : húgyhólyag Előfordulása: Szeged, Eger, Hanság, K a p u v á r , Uzsa, Zirc Intenzitás: 1—2.
Gorgoderia
vitelliloba
(OLSSON, 1876)
A békák r i t k a húgyhólyag élősködői közé t a r tozik. Gyűjtésem alkalmával csak Uzsán került elő egyetlen példány. H a z á n k b a n először EDELÉNYI (1942) közölte ZILAHI-SEBESS GÉZA gyűjtéséből, majd SEY (1964) m u t a t t a ki ismétel ten. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció : húgyhólyag Előfordulása: Szeged, Hanság, Biikal, Uzsa Intenzitás: 1—3.
Hajdúszoboszló, V. Cephalogonimidae NICOLL, 1915 Cephalogonimus
retusus (DUJARDIN, 1845), (4. ábra)
Gyűjtésem során Uzsa környékén élő egyet len kecskebéka tápcsatornájából került elő. Ha z á n k b a n változó gyakorisággal fordul elő. Elő ször EDELÉNYI (1942) találta meg, alacsony fer tőzöttséget m u t a t o t t ki, majd EDELÉNYI (I960) Eger és Hajdúszoboszló környékén ismét meg találta, az utóbbi helyen gyakorinak írja (30,3%). A hansági gyűjtésem alkalmával nem került elő. Gazda: Rana esculenta Lokalizáció : vékonybél Előfordulása: Szeged, Eger, Hajdúszoboszló, Uzsa Intenzitás: 1—3. VI. Echinostomatidae
DIETZ, 1909
Echinostoma
sarcinum DIETZ, 1909 (5—8. ábra) Az uzsai halastavakon lőtt szárcsák közül h á rom vékonybeléből került elő. Meglehetősen nagytestű (11-18 mm) féreg. Az Echinostoma ge n u s fajaira jellemző, hogy a test elülső végén jól fejlett, vese formájú gallér helyezkedik el, a m e lyen változó számú, de az egyes fajokra jellemző tövisek találhatók. A fenti faj esetében a tövisek számát nem találtam minden egyednél azonos számúnak, m e r t előfordultak olyan példányok, amelyeknél a tövisek száma 47—49 között vál takozott. Egyes egyedeknél megfigyelhető volt, hogy a száj szívó mögötti gallérrészen a tövisek
4. C e p h a l o g o n i m u s r e t u s u s (Dujardin 1845)
320
5. Echinostoma sarcinum (Dietz 1909)
erősen visszafejlődtek vagy n e m is voltak m e g találhatók, másoknál viszont teljes volt a tövis sor (6—7. ábra). Gazda : Fulica atra Lokalizáció : vékonybél Elterjedése: Hanság, Uzsa Intenzitás: 1—3. Patagifer
bilobus
(RUD. 1819) DIETZ, 1909
Egyetlen kisvöcsökben találtam 3 példányt. A kisvöcsök jellemző élősködője, bár előfordul a vele hasonló blotopban élő egyéb m a d a r a k b a n is. H a z á n k b a n először SEY (1965) a Hanságban gyűjtött kisvöcsökben találta meg. Széles eltérjedésű faj, E u r ó p á n kívül Brazíliában, Egyiptom ban és Ausztráliában is előfordul. ruficollis Gazda : Podiceps Lokalizáció : vékonybél Előfordulása: Hanság, Uzsa Intenzitás: 3. Echinochasmus amphibolus KOTLÁN, 1922 KOTLÁN professzor írta le hazánkból 1922ben. Az uzsai halastavakról származó bakcsó ból került elő n é h á n y egyede.
nycticorax Gazda : Nycticcrax Lokalizáció : vékonybél Előfordulása: Uzsa, Budapest Intenzitás: 2.
6. E c h i n o s t o m a s a r c i n u m feji végén elhelyezkedő variálása
tövisek
6. Variation von Dornen auf dem Kopf-End des Echino stoma sarcinum 6. Variation of spines at the head-tip of E c h i n o s t o m a s a r cinum 6. Вариации шипов, располагающихся на головке Echinostoma sarcinum. 21
321
7. E c h i n o s t o m a s a r c i n u m feji végén elhelyezkedő tövisek variálása 7. Variation von Dornen auf dem Kopf-End des E c h i n o s toma sarcinum 7. Variation of spines at the head-tip of E c h i n o s t o m a s a r cinum 7. Вариации шипов, располагающихся
Echinochasmus
bursicola
на концах Echirostoma sarcinum
(CREPLIN, 1837)
Egyetlen vörösgémből került elő meglehetősen nagy egyedszámban. A faj belső szervei közül, főleg a herék alakja és m é r e t e m u t a t jelentős variálást. A feji galléron levő tövisek számát sem találtam állandó számúnak. Az irodalomban az idevonatokzó a d a t o k sem egységesek. Egyesek 24 tövist, mások 20, illetve 22 tövist említenek. Vi szonylag nagyszámú vizsgálati anyag birtokában a tövisek számát 24 d a r a b n a k találtam. Gazda : Ardea cinerea Lokalizáció: bursa Fabricii Elterjedése: Hanság, Uzsa Intenzitás: 38.
Euparyphium
melis (SCHRANK, 1788) DIETZ, 1909
Uzsa környékéről származó borzból került elő ez a faj. Hazánkból EDELÉNYI (1963) említi a Lutra lutra és a Mustela erminea tápcsatornájá ból, majd SEY (1965) ugyancsak a borzból. Gazda : Mêles meles Lokalizáció : vékonybél Elterjedése: Kerecsend, Hanság, Uzsa Intenzitás: 29.
VII. Heterophyidae ODHNER, 1914 Apophallus
mühlingi ( J Ä G E R S K J Ö L D 1899) LÜHE 1909
Gyakori élősködője a sirályfajok tápcsatorná jának. Hazánkból először EDELÉNYI (1962) írta le. Gazda: Larus ridibundus Lokalizáció : vékonybél Elterjedése: Hanság, Uzsa Intenzitás: 1—2.
8. E c h i n o s t o m a s a r c i n u m
ivarszervei
8. Geschlechtsorgane des E c h i n o s t o m a
sarcinum
8. Genitals of E c h i n o s t o m a s a r c i n u m s. Органы размножения Echinostoma
322
sarcinum.
VIII. Cyclocoelidae KOSSACK, 1911 Cyclocoelum
mutabüe
(ZEDER, 1800)
Széles, nagytestű, a szárcsa testüregében élős ködő szívóféreg. Az ország mindazon területein megtalálták, ahol parazitológiai vizsgálódást vé geztek. Hazánk területéről m á r a Fauna Regni Hungáriáé is említi. Újabban EDELÉNYI (1964) és SE Y (1965) m u t a t t á k ki. Gazda : Fulica atra Lokalizáció : testüreg Előfordulása: Apajpuszta, Hanság, Uzsa Intenzitás: 2—7.
Elterjedése: Tisza vidéke, Hanság, m., Uzsa Intenzitás: 2. Ophiosoma
patagiatum
Somogy
(CREPLIN, 1846)
A Bakony területén megvizsgált madárfajok közül csak a pocgémből k e r ü t elő. Ritka élőskö dője ennek a gémfajnak, m e r t a viszonylag n a g y számú vizsgálati anyagnak csupán egyetlen egye dében találtam. EDELÉNYI (1964) a bölömbiká ból írta le. Gazda : Ixobrychus minutus Lokalizáció : vékonybél Elterjedése: Poroszló, Hanság, Uzsa Intenzitás: 1.
Transcoelum oculeus (KOSSACK, 1911) WITENBERG, 1923 A gyűjtési területemen csak egy esetben k e rült elő. A faj egyes szervei, főleg az ivarszervek mérete, azoknak egymáshoz viszonyított távolsá ga az egyes példányoknál erősen eltérő. Gazda: Fulica atra Lokalizáció : o r r ü r e g Elterjedése: Hanság; B a r a n y a m., Uzsa Intenzitás: 2.
IX. Clinostomatidae LÜHE, 1901 Clinostomus
complanatum (RUD. 1819) BRAUN, 1900
A szürkegém gyakori élősködője. A megvizs gált egyedeknél m a j d n e m valamennyinél megta láltam. Hazánkból először EDELÉNYI (1962) em líti a bakcsóból és a szürkegémből. Gazda: Ardea cinerea Lokalizáció : garat területe Elterjedése: Poroszló, Mezőgyán, Vátyon, Hanság, Uzsa. Intenzitás: 1—2. X. Strigeidae RAILLIET, 1919
XI. Diplostomatidae (POIRIER, 1886) DOLLFUS, 1950 Diplostomus
spathaceum (RUD. 1819) BRAUN, 1893
A különböző sirályfajok gyakori élősködője. A vizsgált egyedek jelentős része fertőzött volt ezzel a féreggel. H a z á n k b a n általánosan elter jedt, m e r t a vizsgált területeken m i n d e n ü t t m e g találták (EDELÉNYI, SEY). Gazda : Larus ridïbundus Lokalizáció : vékonybél Elterjedése: Tiszapolgár, K a p u v á r . Hanság, Uzsa Intenzitás: 1—2.
XII. Alariidae TABANGUI, 1922 Alaria allata (GOEZE, 1782) KRAUSE, 1914 A róka vékonybeléből került elő meglehetősen n a g y számban. H a z á n k b a n a vizsgált területeken általánosan elterjedt féregfaj (SEY 1965). Gazda : Vulpes vulpes Lokalizáció : vékonybél Elterjedése: Hanság, Uzsa Inteniztás: 28. * # *
Apharyngostrigea
cornu (ZEDER, 1800)
Egyetlen esetben került elő a szürkegém t á p csatornájából. Az ország egyéb vizsgált terüle tén is m i n d e n ü t t k i m u t a t t á k . Először EDELÉNYI (1964) a Tisza vidékéről írta le. Gazda : Ardea cinerea Lokalizáció : vékonybél íi*
A kétéltűek belsőélősködő férgeinek t a n u l m á nyozása közben az ivarérett férgek mellett n é h á n y köztes fejlődési alakot (metacercaria) is t a láltam, a test különböző részeiben, illetve a testüregeibexL„betokozódott formában. Ezek a m e t a cercariák az alábbi szívóféreg fajok köztesalak jai:
323
Tylodelphys exclavata (RUD., 1803) A metacercaria a kecskeheké gerinccsatorná j á b a n található. Jellemző rá, hogy n e m képez cisztát, mozgása pedig rendkívül élénk. Formája változó: a nyújtott oválistól a gömbölyűig. Mé r e t e : 0,5—1,1 x 0,13—0,25 m m . A szívók és a t á p csatorna jól kirajzolódik a férgen, az ivarszervek nek csak a kezdeményei figyelhetők meg. Az ivar érett férgek a gólya és vöcsök fajok tápcsatornáj ában élősködnek. Codonocephalus urnigerus (RUD., 1819) Nagy számban és eléggé g y a k r a n megtaláltam e féreg cisztáit a kecskebéka testüregében. A metacercaria erősen hasonlít a kifejlett féregre.
IRODALOM BEVERLY—BURTON, M. (1961): Studies on the Trematoda of British Birds. — Proc. Zool. Soc. Lon don, 137, p. 12—40. BEZUBIK, B. (1956) : Materialy do helmintofauny ptakow wodnych Polski. — Acta Parasitologica Polonica, 4, p. 59—88. BÜHOVSZKAJA—PAVLOVSZKAJA U. E. (1962) : Trematodü ptic í'aunü SzSzSzR. — Leningrád— Moszkva, sztr. I—407. BYCHOWSKY, В. (1933): Die Amphibientrematoden aus der Umbegung von Kiew. — Zool. Anz., 102, p. 44—58. DAWES, B. (1956): The Trematoda. — Cambridge DUBININA, M. N. (1950): Ekologicseszkoe iszledoványie parazitofaunü ozernoj ljáguski (Rana ridibunda Rali), delta Bolgi. — Parazitol. szbornyik, 13, sztr. 300—350. EDELÉNYI, B. (1942): A Szeged környéki békák belsőélősködő férgei. — Állat. Közlem., 39, p. 1—21. EDELÉNYI, B. (1960): Adatok Eger és Hajdúszo boszló környékén élő békák belső élősködő férgeinek ismeretéhez. — Egri Ped. Főisk. Évk., 6, p. 343—358. EDELÉNYI, B. (1961) : Adatok a hazai siklók bel ső élősködő férgeinek ismeretéhez. — Egri Ped. Fő isk. Évk., 7, p. 617—632. EDELÉNYI, B. (1962) : A hazai hüllők néhány bel ső élősködő férge. — Egri Ped. Főisk. Évk., 8, p. 561 —578. EDELÉNYI, B. (1962): A hazai madarak belső élősködő férgei I. — Egri Ped. Főisk. Évk., 8, p. 533— 560. EDELÉNYI, B. (1963) : Hazai hüllők néhány újabb belső élősködő férge. — Egri Tanárképző Főisk. Évk., 9, p. 323—342. EDELÉNYI ,B. (1963): Parasitische Würmer in einheimischen Säugetieren. — Ann. hist.-nat. Mus. Nat. Hung., 55, p. 257—283. EDELÉNYI, В. (1964): A hazai madarak belső élősködő férgei II. — Állat. Közlem., 51, p. 31—48. GVOZGYEV, E. V. (1962): Szoszalsiki ohotnüepromüszlovüh ptyic juzsnava Kazahsztana. — Grud. 324
Az ivarszervek jól megfigyelhetők, az u t e r u s azonban még fejletlen, petét n e m tartalmaz. Az ivarérett féreg a bölömbika és a pocgém tápcsatornájában élősködik. Neodiplostomum
sp.
Nagy számban fordul elő egy kecskebéka mesentheriumához kapcsolódó apró cisztában. A metacercaria m é r e t e : 0,5x0,28 mm. A m e t a cercaria egyes szervei még nagyon fejletlen álla potúak. Az ivarérett férgek a ragadozó m a d a r a k v é konybelében élősködnek. Sey
Ottó
LITERATUR iraszt. Zool. Akad. Nauk. Kazahszkoj CCP, 16 str. 89—124. KOPRIVNA, J. 0957): Motolice zab v Ceskoslovenska. — Ceskosl. parasitol., 4, p. 191—199. KOTLÁN, A. (1922): Beiträge zur Kenntnis der Trematoden. — Zool. Jb., Syst., 45, p. 565—576. MARGÓ, T. (1879) : Budapest és környéke állat tani tekintetben. — Budapest. MÖDLINGER, G. (1924): Ujabb szívóférgek a ma gyar faunában. — Math. Term. Tud. Ért., 41, p. 193— 197. MORAVEC, F. (1963): Prispevek к poznani hel mintofauny nasich plazu. — Spisy Prirod. Fak. Univ. J. E. Purkyne v Brno, Rada M, 19, p. 353—396. ODENÍNG, K. (1958): Die Zooparasiten der Frösche Deutschlands. — Wissesch. Ztschr. F. Schiller-Univ. Jena, 8, p. 37—44. ODENING, K. (1957) : Die Helminthen-Fauna ostthüringer Rana esculenta esculenta (L.) — Zentralblatt für Bact. Parasit., 169, p. 288—304. PAVLOV, A. V. (1962): Trematodü pasztiskovih ptic CCCR. — Trud. Gelosins. lob. Akad. Nauk. SZSZSZR, 12. sztr. 61—89. PROKOPIC, K. (1957): К helmintofauna nasich zab. Ceskosl. — Parasitol., 4, p. 249—262. SEY, O. (1964): Tanulmányok a magyarországi parazita féregfaunáról. — Pécsi Tanárképző Főisk. Tud. Közlem., p. 413—437. SEY, O. (1965): Tanulmányok a magyarországi parazita féregfaunáról, II. — Pécsi Tanárképző Fő isk. Tud. Közli., p. 179—197. SZKRJÁBIN, K. I. : Trematodü zsivotnüh i cseloveka. Moszkva, G. 12, 1956. sztr. 932; 14. 1958. sztr. 934; 16, 1959. sztr. 703; 18. 1960. sztr. 746; 19, 1961. sztr. 469; 20. 1962. sztr. 563. SULGOSTOWSKA, T. (1958) : Flukes of Birds of Druzno Lake. — Acta Parasit. Polonica, 6, p. I l l — VOJTEK, J. (1961) : K. poznani motolic о plazu z okoli Komarná. — Publ. Fas. Sei. Univ. J. E. Purkyne, Brno, No. 422, p. 157—173. VOJTKOVÁ, L. (1963): К poznani helmintofauny zab okoli Komarna. — Biológia, 16, p. 25—30.
A n g a b e n zur F a u n a der Parasitenwürmer von den Wirbeltieren des Bakony-Gebirges, I. Verfasser behandelt einen Teil der von ihm im Sommer 1965 an zwei Stellen (Zirc, Uzsa) des Bakony gesammelten Saugwürmer. Er hat 120 Amphibien (4 Arten), 15 Reptilien (2 Arten), 88 Vögel (15 Arten) und 8 Säugetiere (3 Arten) von den Wirbeltieren des Bakony untersucht (Tafel 1). Ausser den 12 Familien angehüiunden 29 Arten von Säugewürmern enthält die Arbeit noch die
Behandlung von drei Metacer carier. Das Vorkom men der einzelnen Würmerarten nach Gebiet und Wirtstier und das Mass der Infektion wurden durch Tafel 2 der Beilage dargestellt. Ein bedeutender Teil der aufgefundenen Würmer hat in Ungarn und in ganz Europa allgemeine Verbreitung. Otto Sey
Contributions to the F a u n a of Parasitic Worms breeding on the Vertebrates of the Bakony-Mountain, I. The author of the essay makes us acquainted with one part of the trematodes gathered by himself at two points of the Bakony-Mountain (Zirc, Uzsa) during the summer of 1965. From the vertebrates of the Bakony-Mountain 120 amphibians (4 species), 15 reptiles (2 species), 88 birds (15 species) and 8 mammals (3 species) have been examined. (Table 1) The 29 trematode species dealt with belong to 12
families; beyond these the essay contains the description of three metacercaria. The presence of the respective worm species and the degree of infestedness caused by them referred to habitat and host animal are shown in Table 2. A considerable part of the worms found are wide-spread both in Hungary and Europe. Ottó Sey
ДАННЫЕ О ФАУНЕ ЧЕРВЕЙ-ПАРАЗИТОВ ПОЗВОНОЧНЫХ ЖИВОТНЫХ БАКОНЯ, I. В своей работе я знакомлю с частью червейсосальщиков, выявленных мной при собирании в двух пунктах Баконя летом 1965-го года. Среди позвоночных животных Баконя мною было обследо вано 120 земноводных (4 вида), 15 холоднокровных (2 вида), 88 птиц (15 видов) и 8 млекопитающих (3 вида) (1-я таблица). Приведенные в публикации 29 видов червойсосалыциков относятся к 12-ти семействам. Кроме
того, работа включает описание еще трех метацеркариев. Распространение и распределение отдель ных видов червей по территориям и животнымхозяинам, а также меру зараженности показывает 2-я таблица. Среди выявленных червей значитель ная часть имеет постоянное распространение у нас в стране, более того, — во всей Европе. Отто Шей
325
