ZÁRÓJELENTÉS (2009. december 1.)

ZÁRÓJELENTÉS (2009. december 1.) a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című projekthez

Készítette a KvVM FI irányításával, a KvVM megbízásából a

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32 Budapest 2009.

1

2

Teljesítési igazolás Szerződést eredményező eljárás hivatkozási száma és elnevezése: Szerződés nyilvántartási száma: Tárgy:

2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” 2006/18/176.02.01

A Műszaki leírás 7.2 pontjában foglalt Zárójelentés és mellékleteinek (részletezve lásd alább) teljesítés igazolása VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Vállalkozó: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. 2009. december 11. Benyújtás dátuma: VÁTI Nonprofit Kft. Benyújtó: Témafelelős: Göncz Annamária Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egysége Megrendelő: (CFCU) 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kedvezményezett: 1011 Budapest, Fő u. 44-50. A teljesítés igazolására jogosult Huba Bence (SPO) igazgató személy: Igazolom, hogy a Zárójelentés és mellékleteinek 1.) 1.-20. sz. melléklet: A húsz Natura 2000 terület végleges fenntartási terve 1. Alsó-Zala-völgy 11. Lajoskomáromi-löszvölgyek 2. Berhidai-löszvölgyek 12. Mórichelyi-halastavak 3. Dél-balatoni berkek 13. Pirtói Nagy-tó 4. Dél-Őrjeg 14.Szigeti homokok 5. Dudlesz-erdő 15. Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente 6. Fertőmelléki dombsor 16.Tengelici homokvidék 7. Gátéri Fehér-tó 17. Turjánvidék 8. Hejő mente 18. Velencei-hegység 9. Izsáki Kolon-tó 19. Veresegyházi-medence 10. Jánosházi-erdő és Égett-berek 20. Zámolyi-medence 2.) 2. sz. melléklet: Tervezési és kommunikációs módszertani útmutató 3.) 3. sz. melléklet: Kiadvány nyomdakész mintapéldánya 4.) 4. sz. melléklet: Nemzetközi szakirodalmi áttekintés 5.) 5. sz.melléklet: Fenntartási tervek véleményezése teljesítése - a szerződésben foglaltaktól eltérően, 10 nap késéssel – megtörtént. A késést a hiányzó terepi felmérések pótlása, az időigényes közösségi tervezési folyamat, valamint a szerződésen felül vállalt tervezői feladatok teljesítése okozták. A Megbízó a fenti okokra való tekintettel a szerződésben rögzített kötbér érvényesítésétől eltekint. A fenti hivatkozási számú projekt Zárójelentését és mellékleteit az Irányító Testület 2009. december 11-én elfogadta. Ugyanezen a napon a fenti tervek dokumentációi átadásra kerültek a Megbízó részére. A teljesítést igazolja:

……………………………….. Dr. Haraszthy László (KvVM) szakállamtitkár

……………………………. Huba Bence (SPO) igazgató

Kelt: Budapest, 2009. december „…….”

3

4

2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című projekthez ZÁRÓJELENTÉS Megrendelő képviselője:

Mikulás Brigitta főosztályvezető, NFÜ NEP IH

Kedvezményezett képviselője:

Huba Bence igazgató, KvVM FI

Végső Kedvezményezett képviselője:

Haraszthy László szakállamtitkár, KvVM TSZÁT

Végső Kedvezményezett témafelelőse: Pallag Orsolya projektfelelős, vezető főtanácsos KvVM TSZÁT Nemzeti parki és tájvédelmi Főosztály Végső Kedvezményezett projektasszisztense:

Irányító Bizottság tagok:

Vozár Ágnes tanácsos KvVM TSZÁT, Természetmegőrzési Főosztály Haraszthy László IB elnök, szakállamtitkár, KvVM TSZÁT Érdiné Dr. Szekeres Rozália IB alelnök, főosztályvezető, KvVM TSZÁT, Természetmegőrzési Főosztály Tóth Péter IB alelnök, főosztályvezető, KvVM TSZÁT Nemzeti parki és Tájvédelmi Főosztály Pallag Orsolya projektfelelős, vezető főtanácsos, KvVM TSZÁT Nemzeti parki és Tájvédelmi Főosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály Dr. Varga Ildikó osztályvezető, KvVM TSZÁT, Természetmegőrzési Főosztály, Ökológiai osztály Vozár Ágnes tanácsos, KvVM TSZÁT Természetmegőrzési Főosztály, Natura 2000 Osztály Néráth Melinda osztályvezető, KvVM TSZÁT Nemzeti parki és Tájvédelmi Főosztály, Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztály Kissné Dóczy Emília vezető-tanácsos, KvVM TSZÁT Nemzeti parki és Tájvédelmi Főosztály, Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztály Udvardiné Kabay Krisztina tanácsadó projektmenedzser, KvVM FI Dr. Vajna Tamásné igazgató, KNPI Sipos Katalin osztályvezető, DINPI

5

2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című projekthez ZÁRÓJELENTÉS Petróczi Imre szakmai igazgató helyettes, BfNPI Schmotzer András kutatási referens, BNPI Az érintett nemzeti park igazgatóságok kapcsolattartói: Parrag Tibor osztályvezető, DDNPI Schmotzer András kutatási referens, BNPI Megyer Csaba osztályvezető, BfNPI Baranyai Zsolt ökológiai referens, DINPI Takács Gábor osztályvezető, FHNPI Sipos Ferenc természetvédelmi szakreferens, KNPI Vállalkozó képviselője:

Dr. Benedek János vezérigazgató, VÁTI Nonprofit Kft.

Vállalkozó szakmai képviselője:

Göncz Annamária projektvezető helyettes, VÁTI Nonprofit Kft..

Vállalkozó szakmai témafelelőse:

Dr. Podmaniczky László projektvezető, agrárszakértő, egyetemi docens, SZIE KTI

Vállalkozó projektasszisztense:

Faragóné Huszár Szilvia Tervező, VÁTI Nonprofit Kft.

Alvállalkozók képviselői:

Dr. Podmaniczky László projektvezető, egyetemi docens SZIE KTI Dr. Pataki György felelős kommunikációs szakértő, SZIE KTI Dr. Horváth András ökológus, botanikai szakértő,, MTA ÖBKI Halmos Gergő biológus, MME Kenyeres Zoltán biológus, Acrida Bt. Vidéki Róbert biológus, Doronicum Kft. Dr. Boros Emil természetvédelmi szakértő, Naturglobe Kft. Dr.Király Gergely erdőmérnök, Mohos-Csitri Kkt.

6

2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című projekthez ZÁRÓJELENTÉS További szakértők, tervezők: Dr. Skutai Julianna agrárkörnyezet-gazdálkodási szakértő, SZIE KTI Kelemen Eszter kommunikációs szakértő, SZIE KTI Bodorkós Barbara kommunikációs munkatárs, SZIE KTI Megyesi Boldizsár kommunikációs munkatárs, SZIE KTI Kalóczkai Ágnes kommunikációs munkatárs, SZIE KTI Bela Györgyi kommunikációs munkatárs, SZIE KTI Marticsek József agrárszakértő, MME Králl Attila biológus, MME Dr. Biró Marianna ökológus, botanikai szakértő, Bierbaum Bt. Dr. Molnár Zsolt ökológus, botanikai szakértő, Bierbaum Bt. Lelleiné Kovács Eszter ökológus, botanikai szakértő, MTA ÖBKI Tatár Sándor ökológus, Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület Bátori Zoltán ökológus, botanikai szakértő, PTE Faragóné Huszár Szilvia területrendezési tervező ,projektasszisztens VÁTI Nonprofit Kft. Schneller Krisztián területrendezési tervező, VÁTI Nonprofit Kft.. Tornyánszki Éva tervező, térinformatikus, VÁTI Nonprofit Kft... Illés István tervező, VÁTI Nonprofit Kft.. Staub Ferenc térinformatikai munkatárs, VÁTI Nonprofit Kft.. Fejes Ágnes gyakornok, VÁTI Nonprofit Kft..

Budapest, 2009.

7

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .......................................................................................................................................11 1.

A PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ ZÁRÓADATAI...................................................................12 1.1.

A projekt címe ...............................................................................................................12

1.2.

A projekt háttere ............................................................................................................12

1.3.

A projekt célkitűzései ...................................................................................................12

1.4.

A projekt elvárt eredményei ..........................................................................................13

1.5.

A projekt meghatározott tevékenységei ........................................................................13

1.6.

A projekt szereplői ........................................................................................................14

1.7.

A projekt időszaka .........................................................................................................15

1.8.

Ütemezés .......................................................................................................................15

1.9.

A projekt nyelve ............................................................................................................15

1.10.

A projekt tervezési területe ...........................................................................................15

1.11.

Projektmenedzsment szervezet .....................................................................................17

1.12.

A projekt költségvetése .................................................................................................17

2.

MUNKATERV AZ ELVÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK SORRENDJÉBEN ........................18

3.

A PROJEKT CÉLJAINAK TELJESÜLÉSE ............................................................................24

4.

A PROJEKT ELVÉGZETT FELADATAI ..............................................................................29 4.1

A tervdokumentációt megalapozó háttér (alap)adatok összegyűjtése ................................29 4.1.1 Honlap indítása ..............................................................................................................29 4.1.2 A meglévő abiotikai és biotikai adatok összegyűjtése, irodalmazás, illetve a GAPanalízis elvégzése ..........................................................................................................31 4.1.3 Az érintettek körének feltárása ......................................................................................32 4.1.4 A meglévő kutatási eredmények (élőhelytérképek, jelenlét- és állományadatok, illetve kezelési tervek és erdőtervek stb.) összegyűjtése és rendszerezése ..............................33 4.1.5 A nemzetközi gyakorlat áttekintése (Natura 2000 fenntartási tervek tartalma, adatok, készítés, kifizetési gyakorlat ) .......................................................................................35 4.1.6 1. mérföldkő: I. Negyedéves jelentés ............................................................................35 4.1.7 A kezelési szempontból jelentős jelölő fajok és élőhelyek kiválasztása .......................36 4.1.8 Első konzultációk és interjúk az érintettekkel ..............................................................36 4.1.9 A tervezési területre vonatkozó országos, regionális és helyi tervek (rendezési, szerkezeti, fejlesztési stb.) előírásainak összegyűjtése .................................................39 8

4.1.10 A feltártságban tapasztalható egyenetlenségek kiegészítő adatgyűjtéssel történő megszűntetése ...............................................................................................................40 4.2

A tervezési területek alapállapot jellemzése .......................................................................41 4.2.1 Környezeti adottságok (éghajlat, vízrajz, talajtan) feltárása .........................................41 4.2.2 Természeti (természetvédelmi) adottságok feltárása (Élőhelyekre, növényfajokra, állatfajokra vonatkozó adatlapok kitöltése) ..................................................................41 4.2.3 Területhasználat (mezőgazdaság, erdészet, vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, turizmus, ipar, infrastruktúra, egyéb) jellemzése ..........................................................................42 4.2.4 A tervezési terület alapállapotát bemutató térképek szerkesztése (A tervezési területet és az élőhelyeket bemutató áttekintő térkép, illetve a művelési ágakat és az élőhelyek elhelyezkedését bemutató térképek szerkesztése) ........................................................43

4.3

Veszélyeztető tényezők összefoglalása...............................................................................44

4.4

A kezelési feladatok meghatározása ...................................................................................44 4.4.1 A természetvédelmi célkitűzések meghatározása .........................................................45 4.4.2 A természetvédelmi célok eléréséhez szükséges beavatkozások meghatározása .........45 4.4.3 Gazdálkodói előíráscsomagok kialakítása az ökológiai célkitűzések alapján, nyílt tervezési eljárásban véglegesítve ..................................................................................46

4.5

2. mérföldkő: Az első tervváltozat dokumentálása és II. Negyedéves jelentés ..................48 4.5.1 Az első tervváltozat (terv és megalapozó rész) első egyeztetése a megbízóval (KvVM) és az észrevételek átvezetés ..........................................................................................48 4.5.2 Az első tervváltozat megbízóval történő második egyeztetése és javítása ...................48 4.5.3 Az élőhelykezelési javaslatok fenntartási (kezelési) előírásokká történő átalakítása ......................................................................................................................48 4.5.4 A kezelési előírások KvVM-mel történő egyeztetése ...................................................50 4.5.5 A kezelési előírások szakértői egyeztetése, észrevételek megbeszélése .......................50 4.5.6 Kezelési előírások szakértői véglegesítése ....................................................................50 4.5.7 Az első tervváltozat szakértői átdolgozása az egyeztetési anyag véglegesített metodikája alapján (kezelési egység lehatárolása, előírások kezelési egységekhez rendelése, kezelések indoklása) ....................................................................................51 4.5.8 Egyeztetési címlista és kísérőlevél összeállítása ...........................................................51

4.6

Az egyeztetési anyag (elkészítése és kiküldése véleményezésre két részletben.................51 4.6.1 Konzultáció az érintettekkel, fórumok szervezése és lebonyolítása .............................52 4.6.2 Szakmai szervezetekkel való egyeztetés (KvVM, FVM, NPI, MVH, KöFe-k) ...........53 4.6.3 A tervkészítéshez kapcsolódó információk honlapon történő megjelenítése és tájékoztató anyagok terjesztése .....................................................................................54 4.6.4 A terv egyeztetése során beérkező vélemények feldolgozása, beépítése a végleges javaslatba.......................................................................................................................54 4.6.5 A fenntartási terv megalapozó fejezeteinek véglegesítése ............................................54

4.7

3. mérföldkő: a második tervváltozat dokumentálása két részletben és III. Negyedéves jelentés ................................................................................................................................54

4.8 9

4.8.1 A második tervváltozat szükség szerinti gazdálkodói egyeztetése ...............................56 4.8.2 A második tervváltozat kedvezményezetti egyeztetése (További konzultációk, a fenntartási tervek területi szinten történő egyeztetése, végső egyeztetés KvVM TSZÁT, érintett NPI közreműködésében) ....................................................................56 Javítások átvezetése, végső anyag (fenntartási terv tervi és megalapozó rész) dokumentálása, a kommunikáció dokumentálása ...............................................................57

4.9

5.

4.10

Nyomtatott ismertető, tájékoztató kiadvány a gazdáknak .............................................57

4.11

A fenntartási tervek formai és tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatok összeállítása útmutató formájában ......................................................................................58

4.12

Projekt szervezési feladatok ..........................................................................................58

4.13

4. mérföldkő: a Zárójelentés elkészítése(tervezet) ........................................................58

4.14

Záró IB ülés ...................................................................................................................59

4.15

Projekt záró határideje, (javított zárójelentés, projekt dokumentumok végleges átadása, számlabenyújtás) ...................................................................................................59

A PROJEKT EREDMÉNYEI ...................................................................................................60

MELLÉKLETEK ..................................................................................................................................62 Külön kötetben 1.

./1-20. sz. melléklet: A 20 Natura 2000 terület fenntartási terve ..................................................

2.

sz. melléklet: Tervezési és kommunikációs módszertani útmutató ..............................................

3.

sz. melléklet: Kiadvány nyomdakész mintalapja ..........................................................................

4.

sz. melléklet: Nemzetközi szakirodalmi áttekintés .......................................................................

5.

sz. melléklet: A véleményezési eljárás során beérkezett észrevételek ..........................................

Jelen kötetben 6. sz. melléklet: Napló a „Natura 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekthez ............................................................63 7. sz. melléklet: Emlékeztető a „NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2009.november 6-án KvVM-ben tartott rendkívüli IB ülésről .........................................................................................69 8. sz. melléklet: Emlékeztető a „NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2009.december 3-án KvVM-ben tartott IB ülésről ...........................................................................................................70 9. sz. melléklet: Natura 2000 területek egységes kezelési előírásai ...................................................72 10. sz. melléklet: A 20 Natura 2000 terület közösségi jelentőségű élőhelyei és fajai ..........................84 11. sz. melléklet : A 20 Natura 2000 terület tervezési adatlapjai .......................................................119 12. sz. melléklet: Alkalmazott kommunikációs technikák .................................................................135

10

BEVEZETÉS

Jelen zárójelentés a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című projekt megvalósításának folyamatát és eredményeit foglalja össze. A jelentést a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban VÁTI), mint nyertes ajánlattevő dolgozta ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága (KvVM FI), mint Kedvezményezett és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Szakállamtitkárság (továbbiakban KvVM TvSZÁT), mint Végső Kedvezményezett tájékoztatására. A jelentést a projekt teljes időtartama alatt elvégzett főtevékenységek határidős feladatai eredményeinek bemutatása képezi, amelyet a „Munkaterv az elvégzett tevékenységek sorrendjében” című táblázat (2. fejezet) foglal össze.

11

1. A PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ ZÁRÓADATAI Az adatok 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” című nyílt közbeszerzési eljárás ajánlati dokumentációja (2008. július) alapján – a Vállalkozási szerződésben (2008. szeptember) és a Munkaindító jelentésben (2008. december) foglaltakkal pontosítva – kerültek felsorolásra. A projekt alapvető adatai (célkitűzés, tervezési terület, főtevékenységek, mérföldkövek) nem változtak a megvalósítás során. A munkatervben az altevékenységek meghatározásában és ütemezésében vált szükségessé kisebb változtatás. Ennek oka a terepi felmérések időjárási viszonyok okozta elhúzódása, a feladatok pontosodása, illetve a munka közben felmerülő további feladatok beépítése a munkafolyamatba. A tervezők ez irányú változtatási kérelmüket a soron következő Irányító Bizottsági ülésen jelezték és elfogadása után a munkatervben véglegesítették. A 2. fejezetben prezentált munkaterv az I., II., III. negyedévi jelentésekkel együtt az IB által jóváhagyott és a záró IB ülésen elfogadott tevékenységeket, határidőket mutatja be. 1.1. A projekt címe A 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” 1.2. A projekt háttere A közbeszerzési kiírás meghatározta a projekt – általános hátterét, – jogszabályi hátterét (Eu-s, nemzeti), – tematikus alapokat, terveket, egyéb dokumentumokat, – előzmény- és társprojekteket és az – alapadatbázist. Fenti dokumentumokat és adatokat a Vállakozó a projekt időszakára a Kedvezményezettől felhasználásra megkapta. A háttéradatok részletesebb értékelése a 3. fejezetben található. 1.3. A projekt célkitűzései A projekt célrendszerét a közbeszerzési kiírás műszaki leírása tartalmazta, amely a megbízóval folytatott egyeztetések alkalmával tovább változott, pontosabbá vált. Általános cél, hatás A Natura 2000 területeken előforduló közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése és fenntartása. Közvetlen, azonnali célok 1. A meghatározott Natura 2000 mintaterületekre vonatkozóan elkészült fenntartási tervek megfelelő szakmai alapanyagként szolgáljanak az optimális természetvédelmi kezelésükhöz és a Natura 2000 területekre a jövőben kialakítandó és bevezetendő támogatási / kifizetési programhoz 2. A projekt a lehető legszélesebb körben tárja fel a tervezési folyamat során előforduló konfliktuspontokat, annak érdekében, hogy a későbbi tervek elkészítésében is alkalmazhatók legyenek az e projektben szerzett tapasztalatok.

12

A projekt közvetlen célkitűzései a teljesített tevékenységeken keresztül teljesültek. Az általános célkitűzést a projekt csak távlatban az azt elősegítő külső feltételek teljesülése révén érheti el. Ez a Natura 2000 támogatási rendszer beíindítása lesz.

1.4. A projekt elvárt eredményei A pályázati kiírás alapján a projekt tartalmát az alábbiak adják: –

A kijelölt 20 Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése (ezen belül kezelési előíráscsomag Natura 2000 területekre tipizáltan)

–

A tervezéshez kapcsolódó alábbi szolgáltatások elvégzése: a. A fenntartási tervek készítéséhez kapcsolódó információk honlapon történő megjelenítése és tájékoztató anyag (kiadvány) készítése b. A fenntartási tervek formai és tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatok összeállítása útmutató formájában.

A projket elért eredményei – 20 Natura 2000 terület fenntartási terve – Tervezési és kommunikációs módszertani útmutató – Gazdálkodói kiadvány nyomdakész mintapéldánya, honlap (www.naturaterv.hu) A kiíráson túl: – Nemzetközi irodalmi áttekintés – Angol nyelvű kiadvány 1.5. A projekt meghatározott tevékenységei A projekt tevékenységeit a közbeszerzési kiírás tartalmazta, amelyek közül a főtevékenységek a számozottak, az altevékenységek pedig ezek alábontása. A fenntartási tervek elkészítésének tevékenységei 1. A tervdokumentációt megalapozó háttér - alap - adatok összegyűjtése: a meglévő abiotikai és biotikai adatok összegyűjtése, a hiányzó felmérések pótlása, − a tervezési területre vonatkozó országos, regionális és helyi tervek (rendezési, szerkezeti, fejlesztési stb.), előírásainak összegyűjtése, − a tervezési területek alapállapot jellemzése. 2. A fenntartási terv elkészítése nyílt tervezési folyamatban: − természetvédelmi célkitűzések meghatározása, − konkrét, a gazdálkodók számára betartható földhasználati előírások kidolgozása, − a korlátozó tényezők feltárása, − kapcsolatteremtés, egyeztetés az érintettekkel (helyi gazdálkodókkal, intézményekkel, hivatalokkal, érdek-képviseletekkel, a minisztérium területi intézményeivel), az egyeztetések (kommunikáció) dokumentálása − a tervkészítéséhez kapcsolódó információk honlapon történő megjelenítése és tájékoztató anyagok készítése, − az érintettek véleményének integrálása a tervekbe, − a végleges tervek összeállítása, a tervek kidolgozása, − a fenntartási tervek területi szintű egyeztetése. 13

3. A fenntartási tervek formai és tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatok összeállítása útmutató formájában. A fő- és altevékenységeket a munkaindító jelentés munkaterve pontosította elsőként, majd ezt követően a I. II. III. negyedévi jelentések alkalmával nyílt lehetőség a Vállalkozó által benyújtott változtatási kérelem elbírálására és elfogadására. A legfőbb elfogadott módosítások a projekt tevékenysége folytán az alábbiak voltak: – „A feltártságban tapasztalható egyenetlenségek kiegészítő adatgyűjtéssel történő megszűntetése” tevékenység eredetileg 2008.03.30-ig történő befejezése kitolódott 2009.09.15-ig a terepi felmérések hosszabb időigénye miatt. – „Az egyeztetési anyag elkészítése és kiküldése véleményezésre két részletben” tevékenység meghosszabbítása szüksészerűvé vált 2009.09.15-ig az első tervválzotok hosszú időt igénybe vevő, két körös kedvezményezetti egyeztetése miatt. – „Konzultáció az érintettekkel, fórumok szervezése és lebonyolítása” tevékenység eredeti 2009.07.30-i határideje kitolódott a kedvezményezetti egyeztetés következtében csúszó egyeztetési anyag dokumentálás miatt.. – „A második tervváltozat szükség szerinti egyeztetése (További konzultációk, a fenntartási tervek területi szinten történő egyeztetése, végső egyeztetés)” tevékenység tartalmának egyszerűsítése szükségszerű volt az eredeti határidő teljesíthetetlenné válása miatt. A második tervváltozat egyezetése a Kedvezményezettel (KvVM, NPI) megtörtént, a további érintetteknek - a fórumokon résztvevők nyilatkozata alapján – kérésre kiküldésre került. – A vállakozói ajánlattételi dokumentumban szereplő „Munkaindító közös terepbejárás” tartalmának átalakítása vált célszerűvé „Első konzultáció az érintettekkel” tevékenység megnevezésre. A területi szakértők részvételével a kommunikációs csoport tárta fel az érintettek körét, ezt követően tartott terepbejárást és készített interjúkat az érintettekkel. 1.6. A projekt szereplői Szerződő hatóság: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egysége (KPSZE) (Megrendelő) Szerződő vállalkozó: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. A vállalkozó kiemelt 10 % felleti alvállalkozói: Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Magyar Tudományos Akadémia, Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület További partnerek: Acrida Bt., Naturglobe Kft, Doronicum Kft., Mohos-Csitri Kft, Körtáj Kft., ESSRG Kft. A projekt kedvezményezettjei: − Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Szakállamtitkárság − Nemzeti park igazgatóságok (10 db) − Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (12 db) − Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (10 db) − Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség − KvVM Fejlesztési Igazgatóság

14

1.7. A projekt időszaka A projekt időtartama a szerződés megkötésétől (2008. október 1.) számított 14 hónap (2009. december 15.). 1.8. Ütemezés A projekt ütemezése a kedvezményezett által meghatározott mérföldkövekhez igazodott. A mérföldkövek tényleges teljesítését, tartalmát az aktualizált munkaterv táblázat tartalmazza. Az ajánlattevőtől elvárt ütemezéshez megadott iránymutató határidők: – Szerződéskötés: 2008. III. negyedév – Kapcsolatfelvétel a kedvezményezettel a működési területileg illetékes területi szervekkel (KvVM, NPI): 2008. III. negyedév – Irodalmazás, adatgyűjtés: 2008. III.-IV. negyedév – Terepi munkák megkezdése: 2008. IV.-2009. I. negyedév – Első konzultáció az érintettekkel: 2008. IV.-2009. I. negyedév – Első tervváltozat: 2009. I. negyedév – Második konzultáció az érintettekkel: és 2009. I-II. negyedév – Külső konzultációk megkezdése, egyeztetések: 2009. I. negyedév – Kiegészítések, javítások, második tervváltozat: 2009. II-III. negyedév – További konzultációk, javítások: 2009. II.-III. negyedév – Végső egyeztetés (KvVM, NPI): 2009. III. negyedév – Terv véglegesítése és javaslatok megtétele: 2009. III-IV. negyedév Mérföldkövek: Munkaindító jelentés-tervezet benyújtása: 2008.10. 27 1. negyedéves Előrehaladási jelentés benyújtása: 2009. 01.30. 2. negyedéves Előrehaladási jelentés és az I. tervváltozat benyújtása: 2009. 04.30. 3. negyedéves Előrehaladási jelentés és az II. tervváltozat benyújtása: 2009. 09.15. Zárójelentés benyújtása: 2009.12. 11.

1.9. A projekt nyelve Munkanyelv: magyar 1.10. A projekt tervezési területe A projekt a megvalósítás ideje alatt, Magyarország területén, 20 helyszínen, a Munkaindító jelentésben rögzített feltételek mellett zajlik.

15

A projekt keretén belül fenntartási terv elkészítésével érintett 20 Natura 2000 terület

Terület kódja

Terület típusa

A Natura 2000 terület megnevezése

Érintett nemzeti park igazgatóság BFNPI 450

Területe (ha)

HUBF10001

Miklósfai Mórichelyi-halastavak

KMT

HUBF20037

Alsó-Zala-völgy

KTT

6 557

HUBF20024

Berhidai-löszvölgyek

KTT

108

HUDD20004

Dél-balatoni berkek

KTT

427

HUBN20030

Hejő mente

KTT

HUBN20067

Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente

KTT

463 BNPI BNPI 186

HUDD20014

Jánosházi-erdő Égett berek

KTT

591

HUDD20040 HUDI 20031

Tengelici homokvidék

KTT

5 518

Lajoskomáromi-löszvölgyek

KTT

832

HUDI20047

Szigeti homokok

KTT

788

HUDI20051

Turjánvidék

KTT

10 630

HUDI20053 HUDI20067

Velencei-hegység Veresegyházi-medence

KTT

3 873

KTT

397

HUDI30002

Zámolyi-medence

KTT + KMT

2 596

HUFH20003

Fertőmelléki dombsor

KTT

2 545 FHNPI

HUFH20006

Dudlesz-erdő

KTT

1 090

HUKN20030

Pirtói Nagy-tó

KTT

HUKN20032

Dél-Őrjeg

KTT

HUKN30002

Gátéri Fehér-tó

KMT+KTT

HUKN30003

Izsáki Kolon-tó

KMT + KTT

DDNPI

DINPI

256 KNPI 4 564

összesen:

815 3 260 45946

A közbezerzési kiírásban szereplő 15 terület mellett +5 terület fenntartási tervének elkészítését vállalta a Vállalkozó. Ezek az alábbiak voltak: – Lajoskomáromi-löszvölgyek – Veresegyházi-medence – Jánosházi-erdő Égett-berek – Gátéri Fehér-tó – Berhidai-löszvölgyek

16

1.11. Projektmenedzsment szervezet A projekt Végső Kedvezményezettjei (KvVM TSZÁT, érintett nemzeti park igazgatóságok) és a Közreműködő Szervezet (KvVM FI) képviselőiből a projekt munkaindító ülésén megalakult az Irányító Testület, melynek tagjai: Elnök: Alelnök:

Tagok:

Haraszthy László szakállamtitkár Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Tóth Péter főosztályvezető (2009. októbertől, előtte: Sódor Márton főosztályvezető) Pallag Orsolya (KvVM TSZÁT) Varga Ildikó (KvVM TSZÁT) Kissné Dóczy Emília (KvVM TSZÁT) Vozár Ágnes (KvVM TSZÁT) dr. Vajna Tamásné (KNPI) Petróczi Imre (BfNPI) Sipos Katalin (DINPI) Schmotzer András (BNPI) Udvardiné Kabay Krisztina (KvVM FI)

Az Irányító Testület a projekt fő döntéshozó szerve. A kötelező negyedéves előrehaladási jelentéseket értékeli és a vállalkozó VÁTI Nonprofit Kft. felé közvetíti ennek eredményét. A munkaközbeni kapcsolattartásra a Kedvezményezettel levélben, e-mailben, telefonon és szóban van lehetőség, továbbá szükség esetén rendkívüli IT ülést tart. A vállalkozó részéről a projektvezetőség 3 tagból áll: Projektvezető: Dr. Podmaniczky László (SZIE KTI) Projektvezető-helyettes: Göncz Annamária (VÁTI Nonprofit Kft..) Projektasszisztens: Faragóné Huszár Szilvia (VÁTI Nonprofit Kft.)

1.12. A projekt költségvetése Nettó 360000 Euró.

17

2. MUNKATERV AZ ELVÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK SORRENDJÉBEN 1

Tervezési feladatok

Felelős szakértő*

Sorszám 1.

A tervdokumentációt megalapozó (alap)adatok összegyűjtése

1.1.

Honlap indítása

Felelős intézmény

Közreműködő intézmény

Belső határidő

háttér KV

SZIE-KTI

VÁTI

2008. 11. 30.

Működőképes, a megfelelő tartalommal rendelkező honlap

ÖBKI, MME ACRIDA Bt. Naturglob Kft. Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt. SZIE-KTI

VÁTI

2008. 11. 30.

Alapállapot szükséges adatok

VÁTI

2008. 12. 30.

Érintettek körének listája

VÁTI

2008. 12. 30.

Alapállapot jellemzéséhez szükséges rendszerezett adatok megléte

VÁTI

2009.03.30.

Nemzetközi tervekből levonható tapasztalatok írásos összefoglalója

SZIE KTI

2009. 01. 30.

Negyedéves előrehaladási aktualizált jelentés

Területfelelősök A meglévő abiotikai és biotikai adatok összegyűjtése, irodalmazás, illetve a GAP-analízis elvégzése

Területfelelősök

1.3.

Az érintettek körének feltárása

KV

1.4.

A meglévő kutatási eredmények (élőhelytérképek, jelenlét- és állományadatok, illetve kezelési tervek és erdőtervek stb.) összegyűjtése és rendszerezése

Területfelelősök

1.5.

A nemzetközi gyakorlat áttekintése (Natura 2000 fenntartási tervek tartalma, adatok, készítés, kifizetési gyakorlat )

PV

ÖBKI, MME ACRIDA Bt. Naturglob Kft. Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt. SZIE-KTI

1.6.

1. mérföldkő: I. Negyedéves jelentés

FTV

VÁTI

1.2.

1

Output

SZIE KTI

SZIE KTI

a munkaterv 2009.12.03-i IB ülésen elfogadott változata (a korábbi, I. II. és III. negyedévi IB ülésen elfogadott munkaterveinek beépítésével)

18

jellemzéséhez

1.7.

A kezelési szempontból jelentős jelölő fajok és élőhelyek kiválasztása

Területfelelősök

1.8.

Első konzultációk és interjúk az érintettekkel

KV

ÖBKI, MME ACRIDA Bt. Naturglob Kft. Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt. SZIE KTI

1.9.

A tervezési területre vonatkozó országos, regionális és helyi tervek (rendezési, szerkezeti, fejlesztési stb.) előírásainak összegyűjtése A feltártságban tapasztalható egyenetlenségek kiegészítő adatgyűjtéssel történő megszűntetése

TRV

VÁTI Kht

Területfelelősök

ÖBKI, MME ACRIDA Bt. Naturglob Kft. Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt.

VÁTI

2009.10.15.

A tervezési területek alapállapot jellemzése Környezeti adottságok (éghajlat, vízrajz, talajtan) feltárása

Területfelelősök


SZIE KTI VÁTI

2009. 02. 28.

Feldolgozott alapadatok a környezeti adottságok vonatkozásában

2009. 02. 28.

Feldolgozott alapadatok a természeti adottságok vonatkozásában (kitöltött adatlapok)

2009. 03. 30.

Feldolgozott alapadatok a területhasználat vonatkozásában

2009.10.15.

Elkészült áttekintő térképek és élőhelytérképek és tematikus térképek

1.10.

2. 2.1.

2.2.

Természeti (természetvédelmi) adottságok feltárása (Élőhelyekre, növényfajokra, állatfajokra vonatkozó adatlapok kitöltése)

2.3.

Területhasználat (mezőgazdaság, erdészet, vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, turizmus, ipar, infrastruktúra, egyéb) jellemzése

PV, FTV

SZIE KTI VÁTI

2.4.

A tervezési terület alapállapotát bemutató térképek szerkesztése (A tervezési területet és az élőhelyeket bemutató áttekintő térkép, illetve a művelési ágakat és az élőhelyek elhelyezkedését bemutató térképek szerkesztése)

PV, FTV

SZIE KTI

19

VÁTI

2009. 03.30..

Kiválasztott, a kezelési terv szempontjából jelentős jelölő fajok (lista)

VÁTI

2009. 03. 30

Megtartott területi egyeztetések (jegyzőkönyv, beszámoló, fénykép) Az alapállapot jellemzéséhez rendelkezésre álló regionális és települési tervek Teljes körűen feltárt adatok

2008. 03.30.

VÁTI

3.

Veszélyeztető tényezők összefoglalása

4.

A kezelési feladatok meghatározása

4.1.

A természetvédelmi célkitűzések meghatározása

4.2.

A természetvédelmi célok eléréséhez beavatkozások meghatározása:

szükséges


VÁTI

Területfelelősök

ÖBKI, MME ACRIDA Bt Naturglob Kft Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt.

ÖBKI, SZIE VÁTI

− −

4.3.

Élőhelyek kezelési javaslatainak kidolgozása Élőhely-rekonstrukció és élőhely fejlesztés javaslatainak kidolgozása − Fajvédelmi intézkedések meghatározása − Kutatás, monitorozás feladatainak meghatározása − A természetvédelmi kezelési javaslatok térképi és táblázatos bemutatása Gazdálkodói előíráscsomagok kialakítása az ökológiai célkitűzések alapján, nyílt tervezési eljárásban véglegesítve: − Agrártámogatási javaslatok: − Jelenleg működő agrártámogatási rendszerekben − Javasolt agrártámogatási rendszer − Pályázatok − Egyéb megvalósítási lehetőségek

Területi felelősök

Veszélyeztető tényezők listája és leírása

2009.03. 30.

Felsorolt célkitűzések

SZIE KTI

MME, KTI,

Felsorolt beavatkozások

2009.03. 30.

AKGSZ BV ZV TV

SZIE KTI

2. mérföldkő: Az első tervváltozat dokumentálása és II. Negyedéves jelentés

PV FTV

5.1

Az első tervváltozat (terv és megalapozó rész) első egyeztetése a megbízóval (KvVM) és az észrevételek átvezetése

PV FTV

VÁTI

5.2

Az első tervváltozat megbízóval történő második egyeztetése és javítása

PV FTV

VÁTI

5.

2009. 03. 30.

VÁTI ÖBKI, MME ACRIDA Bt Naturglob Kft Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt.

SZIE KTI

2009.04.15.

Kidolgozott, az agrártámogatások körébe nem tartozó megvalósítási javaslatok 2009. 04. 30.

A fenntartási változata

SZIE KTI

2009. 06. 16.

A fenntartási tervek első javított változata

SZIE KTI

2009. 07. 07.

A fenntartási tervek második javított változata

VÁTI

20

Kidolgozott előíráscsomagok; Kidolgozott agrár támogatási javaslatok, amelyek illeszkednek agrártámogatási a jelenlegi rendszerekhez;

tervek

első

5.3

Az élőhelykezelési javaslatok fenntartási (kezelési) előírásokká történő átalakítása

AKGSZ

VÁTI SZIE KTI

5.4

A kezelési egyeztetése

PV FTV

VÁTI SZIE KTI

5.5

A kezelési előírások szakértői észrevételek megbeszélése

TV

VÁTI SZIE KTI

5.6

Kezelési előírások szakértői véglegesítése

PV

SZIE KTI

5.7

Az első tervváltozat szakértői átdolgozása az egyeztetési anyag véglegesített metodikája alapján (kezelési egység lehatárolása, előírások kezelési egységekhez rendelése, kezelések indoklása)


VÁTI

5.8

Egyeztetési címlista és kísérőlevél összeállítása

FTV

VÁTI

PV FTV

VÁTI

6.

6.1. 6.2.

6.3.

előírások

KvVM-mel

történő

egyeztetése,

Az egyeztetési anyag (elkészítése és kiküldése véleményezésre két részletben Konzultáció az érintettekkel, fórumok szervezése és lebonyolítása

2009.07.10.

1800 előírásból 330 harmonizált előírás művelési áganként

KvVM

2009.07.16.

KvVM javaslatokkal módosított harmonizált előíráslista


2009.07.22

Javított, harmonizált előíráslista és végleges leegyeztetett metodika

2009.07.29.

Javított harmonizált előíráslista, metodika kiküldése

2009.08.10.

Átdolgozott szakértői anyagok

2009.08.15.

Egyeztetési kísérőlevél

2009.08. 15.

Javított első tervváltozat


SZIE KTI

címlista

2009. 09.15. VÁTI KV

SZIE KTI


Szakmai szervezetekkel való egyeztetés (KvVM, FVM, NPI, MVH, KöFe-k)

KV

VÁTI

SZIE KTI

A tervkészítéshez kapcsolódó információk honlapon történő megjelenítése és tájékoztató anyagok terjesztése

KV

2009.11.03.

Megtartott egyeztetések és konzultációk (jegyzőkönyv)

2009.11.06.

Megtartott egyeztetések és konzultációk (jegyzőkönyv)

Folyamatosan az egész projekt időtartama alatt

Rendszeresen frissített honlap

Területi felelősök SZIE KTI

21

VÁTI

és

6.4.

6.5.

A terv egyeztetése során beérkező vélemények feldolgozása, beépítése a végleges javaslatba

FTV

A fenntartási véglegesítése

PV, FTV

terv

megalapozó

fejezeteinek

VÁTI

SZIE KTI

2009.11.05 ill. 2009.11.23.

SZIE KTI

VÁTI

2009.11.05 és 2009.11.23.

Feldolgozott és beépített vélemények Javított megalapozó dokumnetáció

3. mérföldkő: a második tervváltozat dokumentálása két részletben és III. Negyedéves jelentés

PV FTV

8. 1

A második tervváltozat gazdálkodói egyeztetése

szerinti

KV

SZIE KTI

VÁTI

2009.11.30.

Kiküldött 2. tervváltozat

8.2

A második tervváltozat kedvezményezetti egyeztetése (További konzultációk, a fenntartási tervek területi szinten történő egyeztetése, végső egyeztetés KvVM TSZÁT, érintett NPI közreműködésében)

KV

SZIE KTI

VÁTI

2009.11.30.

Megtartott egyeztetések és konzultációk (jegyzőkönyv), korrektúrázott tervek

9.

Javítások átvezetése, végső anyag (fenntartási terv tervi és megalapozó rész) dokumentálása, a kommunikáció dokumentálása

FTV KV

VÁTI, KTI

2010.12. 01..

A fenntartási tervek végleges változata, dokumentált kommunikáció

10.

Nyomtatott ismertető, tájékoztató kiadvány a gazdáknak

KV

SZIE KTI

VÁTI

2009.12.01.

Ismertető gazdálkodók példányban

11.

A fenntartási tervek formai követelményeire vonatkozó összeállítása útmutató formájában

PV FTV

SZIE KTI

VÁTI

2009.12.01.

A fenntartási tervek formai és tartalmi követelményeinek útmutatója

7.

szükség

és

tartalmi javaslatok

SZIE KTI

VÁTI

VÁTI

BV TV

2009.11.05 ill. 2009.11.23.

SZIE

ZV

A fenntartási tervek második tervváltozata és jelentés

kiadványok részére

12.

Projekt szervezési feladatok

PV FTV

SZIE VÁTI

Folyamatosan az egész Projekt dokumentumok, projekt időtartama alatt

13.

4. mérföldkő: a Zárójelentés elkészítése (tervezet)

PV FTV

SZIE KTI

2010. 12. 01.

VÁTI 14.

Záró IB ülés

KvVM

SZIE KTI VÁTI

22

2010.12.11.

Jelentés

a x

15.

Projekt záró határideje, (javított zárójelentés, projekt dokumentumok végleges átadása, számlabenyújtás)

PV FTV

VÁTI

SZIE KTI

2010. 12.15.

Javított zárójelentés és javított dokumentációk

*PV: projektvezető, FTV: fenntartási tervek készítésének vezetője, KV: kommunikációs vezető, AKGSZ: agrár-környezetgazdálkodási szakértő, TVSZ: természetvédelmi szakérő, TRSZ: területrendezési szakértő, BV: botanikai szakmai vezető, ZV: zoológiai szakmai vezető Dr. Podmaniczky László (SZIE KTI): Projektvezető (PV)([email protected]) Göncz Annamária (VÁTI): Projektvezető-helyettes,Fenntartási tervek elkészítésének szakmai vezetője (FTV) ([email protected]) Dr. Magyari Julianna (SZIE KTI): Agrár-környezetgazdálkodási szakértő (AKGSZ)([email protected]) Dr. Pataki György (SZIE KTI): Kommunikációs szakértő (KV) ([email protected]) Dr. Horváth András (MTA ÖBKI): Botanika szakértő (BV)([email protected]) Halmos Gergő (MME): Zoológiai szakértő (ZV) ([email protected]) Kenyeres Zoltán (ACRIDA Bt.): Természetvédelmi szakértő (TV) ([email protected]) Schneller Krisztián (VÁTI): Területrendezési szakértő (TRV) ([email protected])

23

3. A PROJEKT CÉLJAINAK TELJESÜLÉSE

A projekt célrendszerét a közbeszerzési kiírás műszaki leírása tartalmazta, amely a megbízóval folytatott egyeztetések alkalmával tovább pontosodott. Általános cél, hatás A Natura 2000 területeken előforduló közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése és fenntartása. Közvetlen, azonnali célok 1. A meghatározott Natura 2000 mintaterületekre vonatkozóan elkészült fenntartási tervek megfelelő szakmai alapanyagként szolgáljanak az optimális természetvédelmi kezelésükhöz és a Natura 2000 területekre a jövőben kialakítandó és bevezetendő támogatási / kifizetési programhoz. 2. A projekt a lehető legszélesebb körben tárja fel a tervezési folyamat során előforduló konfliktuspontokat, annak érdekében, hogy a későbbi tervek elkészítésében is alkalmazhatóak legyenek az e projekt keretében szerzett tapasztalatok. A célok teljesülése A célok közül a projekt a közvetlen, azonnali célok teljesülését volt hivatott elérni. A projekt keretében 14 hónap alatt nyílt, közösségi tervezés keretében elkészültek azok a szakmai anyagok – 20 fenntartási terv – amelyek alapot biztosítanak egy új típusú Natura támogatási rendszer jövőbeni bevezetéséhez. A fenntartási tervekben megfogalmazott előírások jelenleg javaslatok, amelyek első körös társadalmi egyeztetésen megvitatásra kerültek. A további tárcaközi egyeztetésre a projektet követően kerül sor. Az általános cél tehát sok, a projekt hatáskörén túlmutató feltétel megvalósulása esetén válhat valóra. Ezek között elsődleges a támogatási rendszer bevezetése, a jogszabályi környezet átalakítása, megtervezett és aktív további kommunikáció az érintettekkel. Az alábbiakban röviden bemutatásra kerül a fenntartási tervekben javasolt előírásrendszer értelmezése és a tervezés kommunkiációja. Erről részletesebben a módszetani útmutató (2. sz. melléklet) számol be. A 20 kiválasztott Natura 2000 területre elkészültek a fenntartási tervek. A fenntartási tervek rögzítik az adott Natura 2000 terület botanikai, zoológia értékeit, és élőhelyekre vonatkozó adatok alapján meghatározzák a természeti értékek fenntartása érdekében követendő, illetve javasolt gazdálkodási gyakorlatot. Ezeket a tervben “előírásoknak” nevezzük, és meghatározásuk – művelési ághoz kötötten – élőhelytípus (ÁNER) szinten történt. A faj- vagy élőhelyvédelmi szempontból azonos kezelést igénylő területegységeket az egyszerűség kedvéért a tervek ún. kezelési egységként határolják le, és jelenítik meg az egyes területek térképein. A kezelési egységekhez egy olyan, ún. „harmonizált” listát használtunk, amely művelési áganként eltérő számú, de egységes szerkezetben, kódszámmal ellátva tartalmazza mind a húsz Natura területre vonatkozóan a lehetséges előírásokat (9 számú melléklet). A kezelési egységekhez rendelt előírások a működést tekintve a következők szerint csoportosíthatók: I.

Fenntartási előírások

24

II.

–

jogszabályokban rögzített, kötelező előírások,

–

Natura kompenzációs előírások (kötelező formában 2)

Fejlesztési előírások és javaslatok –

működő támogatási rendszerekhez (AKG-EKV 3) kapcsolt, önkéntes formában működő előírások

–

élőhely rehabilitációs / fejlesztési javaslatok (önkéntes formában)

Fenntartási előírások A fenntartási előírások betartása azért szükséges, mert ezek révén biztosítható a fajok, valamint az élőhelyek fennmaradása, a területek jelenlegi állapotának a megőrzése. Ezek − részben jogszabályokban („Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”, „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” a 4/2004. (I.13.) FVM rendelet szerint) rögzítettek. E rendeletekben megfogalmazott előírások betartása Natura területeken akkor is kötelező, ha nem történik az adott területre területalapú támogatás igénybevétele. Az előírások betartásáért – az esetleges területalapú támogatáson felül – nem jár anyagi ellentételezés (269/2007. sz. Korm.rend). − részben a Natura 2000 területekre alkalmazott új előírások. Ezen előírások esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005 EC rendelet 38. §-a alapján kompenzációs kifizetésre jogosultak a Natura 2000 területen gazdálkodók a földhasználati korlátozásból eredő jövedelemkiesés mértékéig. Jelenleg a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján történik gyepterületeken kompenzációs kifizetés (38 EUR/ha). Ezt a jövőben – a fenntartási tervek alapján – ki kell terjeszteni a szántó és vizes területekre, illetve módosítani (bővíteni) szükséges a gyepes területekre vonatkozó (a 269/2007. rendeletben megfogalmazott) előírásokat. Fejlesztési előírások A fejlesztési előírások a területek természeti értékeinek a növelésére irányulnak olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, amelyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ezek −

egyrészt olyan, az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és erdőkörnyezetgazdálkodási (EKV) logika mentén, önkéntes vállalás alapján és kifizetés ellenében megvalósítható új előírások, amelyeket a területi sajátosságok figyelembe vételével fogalmaztunk meg. Ezek az előírások tehát részben a már működő AKG-EKV programok előírásait tartalmazzák, részben viszont új, kifejezetten a Natura területek fenntartása érdekében, alapvetően a gazdálkodási módok meghatározása érdekében kialakított előírásokat jelentenek; − másrészt komplex élőhely rehabilitációs / élőhely fejlesztési javaslatok (pl. Veresegyházi-medence, Dél-Őrjeg), amelyek megvalósulása eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. A célok eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges, ezért

2 3

A kompenzációs lehetőségek megteremtésével léphetnek életbe AKG: Agrár-környezetgazdálkodási Program EKV: Erdő-környezetvédelmi Program

25

ezek is csak önkéntes formában, megfelelő támogatási programok mellett valósulhatnak meg. Az előírások és a lehetséges támogatási rendszerek tervezett kapcsolatát az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Egyéb javaslatok 1. A Natura területek fenntartása érdekében megfogalmazott, a gazdálkodással összefüggő tevékenységeket meghatározó előírások hatásainak értékelése érdekében monitoring rendszert kell működtetni. E rendszernek biztosítania kell az adatok gyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával, elemzésével és megjelenítésével kapcsolatos igényeket úgy, hogy mindezek eredményeként a rendszer alkalmas legyen a Natura területek kialakításakor megfogalmazott célok megvalósulásának kimutatására, lehetőleg számszerűsített és a területi hatást is megjelenítő formában. A monitoring rendszer képezi az alapját azoknak a kutatásoknak, amelyek természeti értékek megőrzését szolgáló előírások megerősítését, vagy újak kialakítását célozzák. Légcélszerűbb formája ennek az, amikor a konkrét területhasználó (gazdálkodó) bevonásával, a közös érdekek konszenzusán alapuló kutatási program keretében történik a kutatási programnak nemcsak megtervezése, hanem annak kivitelezése is. 2. A projekt megvalósításánál elvárásként fogalmazódott meg a széles körű, nyílt tervezés, az érintettek bevonásával. A legfőbb érintettek – önkormányzatok, a területileg illetékes hatóságok és hivatalok, a nagy gazdálkodók (pl. erdészetek, gazdaságok), illetve a helyi tájhasználók – bevonása a projekt engedte lehetőségekhez mérten megvalósult. Ennek eszközei az interjúk, fórumok, konzultációk és egyeztetések voltak. A helyi és térségi érintettek elsősorban tájékoztatást kaptak a Natura 2000 hálózatról és a fenntartási tervek készítéséről. Ezen túl véleményt alkothattak a kezelési előírásokról, a fenntartási tervek első változatáról, amire a tervezők a fórumokon reagáltak (a tervezők az egyéb úton beérkező észrevételeket is értékelték), majd a beérkező vélemények alapján, a tervezői döntést figyelembe véve, a fenntartási terv kifogásolt részei módosultak. Az egyeztetési folyamat a hazai természetvédelmi területek védetté nyílvánítási egyeztetéseinél szélesebb körű és mélyebb részvételre adott lehetőséget. Ugyanakkor a későbbi tervezések során kívánatos volna a részvétel további szélesítése és mélyítése. Erre a szélesebb körű tájékoztatásra, a helyi érintettek teljes körének elérésére a lebonyolított tervezési és kommunikációs munka nem nyújtott lehetőséget az alábbi okok miatt:

26

– A húsz területen párhuzamosan folyó tervezési és kommunikációs munkára 14 hónap állt a konzorcium rendelkezésére, ami a közösségi tervezéshez nagyon rövid idő. – A konzorciumnak nem állt rendelkezésére a vizsgált húsz Natura 2000 terület tulajdonosainak elérhetősége, ennél fogva a hólabda – minden egyes érinetett egy mási érintett elérhetőségével szolgál – módszer vált alkalmazhatóvá az érintettek felkereséséhez. – A különféle érintett társhatóságok számára nem sikerült világossá tenni az induló nyílt, részvételi tervezési folyamat jelentőségét és célját, így nem mindegyikük nyújtott segítséget a helyi érintettek azonosításában és megkeresésében. A kapcsolatépítést a megbízó hathatósabb közbenjárása nagyban segítette volna. – A projekt költségvetése szintén nem kedvezett az érintettek legszélesebb körű feltárásának és bevonásának. A leghatékonyabb személyes interjúk anyagi és időbeni ráfordítása a legmagasabb. A projekt költségvetése területenként 4,5 m Ft ráfordítást tett lehetővé az adatbeszerzéstől kezdve, a terepi felmérés, terepbejárással egybekötött interjúzás, fórumok megrendezése, tervezés, dokumentálás megvalósításán keresztül a kiadvány elkészítéséig. A fórumok megtartása – 16 területen 1-1 alkalommal - összességében sikeresnek tekinthető. A részvétel mélyítése iránti igényt jelzi, hogy több helyen a fórumot tartják az egyeztetési folyamat kezdő lépésének a helyiek, ami után a gazdálkodók elvárnák, hogy a területeket bejárva is lehetőség legyen a kezelési javaslatok tervezővel való megvitatására, az előírások helyi adottságokhoz való illesztésére. Az egyeztető fórumok közül lényegesen sikeresebbnek mondhatók azok, ahol a KvVM és az illetékes nemzeti park igazgatóság munkatársai jelen voltak. Az érintettek valós véleménynyilvánítási lehetőségként élték meg a fórumokat, hitelesnek tartották a tervezési folyamatot. Az érintettek a Natura 2000 területek kijelölésekor nem nyilváníthattak véleményt. Több esetben a fórumon kaptak rá alkalmat, ez viszont gátolta a kezelési előírások hatékony megvitatását. A Natura 2000 területekről szóló általános tájékoztatás és kijelölés érintettekkel való egyeztetése a terepi tapasztalatok alapján csekély mértékű volt.. A Natura 2000 területek fenntartási tervek készítése folyamán a releváns tervek (pl. rendezési tervek, vadgzdálkodási trvek, üzemtervek, természetvédelmi kezelési tervek, stb.) beépítésre kerültek. A szélesebb körű ágazati egyeztetések (vízügy, erdőgazdálkodás) lefolytatására a továbbiakban is szükség van. A tervek összehangolása, hierarchia viszonyának rendezése szükséges az elkészült természetvédelmi szempontból végleges tervek birtokában. A fórumokon elhangzott vélemények és hivatalos egyezetési eljárásban beérkező észrevételek feldolgozásra kerültek és tervezői döntés alapján a lényeges elemek a tervekbe beépítést nyertek. A tervezés átláthatóságát, hitelességét veszélyezteti, ha a kommunikációs tevékenység során szerzett információk a készülő tervekbe nem teljes mértékben, vagy nem az elhangzott formában épülnek be, azaz ha a kommunikáció és a tervezés közötti összhang nem teljes. A tervezési folyamatnak teljes folyamatában átláthatónak kell lennie a helyi érintettek számára, és a kommunikációs munkának transzparens (átlátható) módon kell lehetőséget adnia a vélemények rögzítésére, figyelembevételére. A konzorciumon belüli kommunikáció sajátosságaiból fakad, hogy a 27

kommunikációs munka során összegyűjtött információk a projekt első felében csak kis részben épültek be a fenntartási tervekbe. Az észrevételek maradéktalan feldolgozására, tervezői megválaszolására, illetve visszacsatolásra nem adott lehetőséget sem a szerződés, sem a rendelkezésre álló idő, amely utóbbi oka a tervezésben előre nem tervezhető ágazati, területi és megbízói egyeztetések hosszadalmas lefolytatása volt. A részvételi tervezés idő- és erő-forrásigényes folyamat, amelynek sikere függ a tervezést megelőző döntések átláthatóságától és a korábbi kommunikációtól, elfogadottsága pedig azon is múlik, hogy a tervezést milyen események követik. Ezért szükség volna a Natura 2000 hálózat bevezetésének, szabályozásának minden lépését meghatározó, egységes, rendszerszintű kommunikációs stratégia megalkotására.

28

4. A PROJEKT ELVÉGZETT FELADATAI 4.1 A tervdokumentációt megalapozó háttér (alap)adatok összegyűjtése 4.1.1. Honlap indítása A honlapterv 2008. november 14-re készült el, és november 28-án kezdett el működni ideiglenes címen (www.naturaterv.szie.hu). A végleges címen (www.naturaterv.hu.) a honlap 2009 februárjától vált elérhetővé. A honlap célja, hogy bemutassa a Natura 2000 területekre készülő fenntartási tervek tervezési folyamatát és lehetőséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. A honlap tartalma a projekt időtartama alatt folyamatosan frissül. Az elkészült új tervváltozatok, valamint a hozzá kapcsolódó térképek elhelyezést nyertek a „Tervezés” menüpont alatt az egyes területi oldalakon. Kiegészült a „Fogalomtár”, és újabb fotókat töltöttünk fel a területekhez. Az ötletbörzékről a „Hírek” menüpont alatt tájékoztattuk az érdeklődőket. Az egyeztető fórumok szervezéséhez kapcsolódóan a Hírek menüpont alatt naprakészen tájékoztattunk arról, hogy hol és mikor tartunk fórumot. A fórum meghívóját és az egyeztetési tervváltozatot a Hírek menüpont alá, továbbá a Tervezés menüpontban az egyes területekhez is feltöltötték. A megtartott egyeztetési fórumok jegyzőkönyveit a résztvevők esetleges visszajelzései után, a módosítást igénylő visszajelzéseknek megfelelő formában kerültek fel a honlapra. A fórumokról rövid összefoglalót is közreadtunk az egyes területek fórum-felületén. Mindezek ellenére sajnos külső hozzászólások továbbra sem érkeztek a fórumra. Alapvetően a projekt belső kommunikációjának kiegészíteséknet funkcionált. Honlap kapcsolattartó: [email protected] A honlap szerkezete A honlapon a következő főmenük találhatók:

Főoldal: Bemutatkozó oldal, ahol ismertetésre kerül a projekt és a honlap célja, azaz a Natura 2000 területek fenntartási terveinek kidolgozási folyamata. Hírek: Folyamatos fejlesztés alatt álló, blog szerűen felépülő rövid információk a tervezési területekről, és a tervezés folyamatáról. A munkaindító jelentés feltöltése megtörtént. Tervezés: A honlap lényegi oldalai itt találhatók. Minden egyes tervezési terület számára külön oldalt hoztak létre, ahol az érdeklődők megtalálják a területtel kapcsolatos alapinformációkat és a szükséges háttérinformációkat. Innen tölthetők le majd az egyes tervváltozatok is. Jelenleg háttéranyagként a területek áttekintő térképei érhetők el. Arra is van lehetőség bárki számára, hogy véleményt mondjon az egyes tervváltozatokról. A véleményét egy felugró űrlap kitöltésével írhatja meg:

29

Fórum: Itt biztosított az a lehetőség a regisztrált felhasználók számára, hogy véleményt mondjanak bármilyen, a tervezést érintő kérdéssel kapcsolatban. Területenként külön fórumokat nyitottunk, de lehetősége van a felhasználóknak új fórumtémákat is létrehozni. A fórum aktív működésének feltétele, hogy a projekt szakértők részt vesznek az ott felmerült témák megválaszolásában. Galéria: A galériába kerülnek fel a területek természeti, kulturális értékeit bemutató fényképek, és innen tölthetők le a Natura 2000 területeket bemutató térképek is jpg formátumban. Kapcsolat: Itt találhatók a tervezést megbízók és a tervezésért felelős szakértők elérhetőségei. A területenkénti felelősök neveit és elérhetőségei a területenkénti tervezési oldalak tartalmazzák. Tudástár: A tudástárban találhatók azok az alapfogalmak, amelyek a tervezés folyamatának megértését segítik. Itt gyűjtöttük össze a releváns hazai és külföldi linkeket is, és hamarosan letölthetők lesznek a tervezési folyamatot érintő jogszabályok is. Felhasználói csoportok A honlap szerkesztésében 4 felhasználói csoport vehet részt. Mind a négy csoport számára külön jogok definiáltak: 1. Bárki: A neve és email címe megadása után bárki hozzászólhat az egyes tervváltozatokhoz. 2. Regisztrált felhasználó: A regisztrációs űrlap kitöltése után véleményt mondhat a hírek bejegyzésekhez és a fórumhoz hozzászólhat. 3. Tervezők: A belépéshez szükséges jelszót adminisztrátor hozza létre és küldi el közvetlenül a tervezőknek. Jogosultságok: blogot hozhat létre, képet tölthet fel, Web Fájl Manager-t használhatja, fórumtémát nyithat. 4. Adminisztrátor: teljes körű hozzáférés a rendszer adminisztrációjához. A 3, 4 felhasználói csoportok hozzáférnek a Web Fájl Manager szolgáltatáshoz. Ez lehetőséget biztosít számukra, hogy egy webes felület segítségével fel/letöltsék a tervezés során fontos fájlokat:

30

4.1.2. A meglévő abiotikai és biotikai adatok összegyűjtése, irodalmazás, illetve a GAPanalízis elvégzése Biotikai és abiotikai adatbázis A fenntartási tervek elkészítéséhez szükséges alapanyag közül az alábbiakat a KvVM átadta a projekt megvalósítása céljából kizárólag a projekt időtartama alatt történő felhasználás jogával. Ezek az alábbiak voltak: – a Natura 2000 adatbázis aktualizált változata (Countryhu2008.mdb access adatbázis), – Natura 2000 adatbázis (2004-es jelöléskori) – a 2008-as KÜVET-hez igazított Natura 2000 fedvények, – az országos jelentőségű védett területek fedvénye, – egyéb szövegdokumentumok, kezelési terv útmutatók, jogszabályok, – 11 Natura 2000 terület élőhelytérképe és a hozzá tartozó dokumentáció, – a 20 Natura 2000 területre leválogatott és georeferált ortofotó szelvények, digitalizált topográfiai szelvények. A tervezési időszakban nem állt rendelkezésre országos helyrajziszám alapú tulajdonlap kataszter, amely a tulajdonosi szerkezet elemzésének alapját jelentette volna. A projekt számára szintén nem állt rendelkezésre a MEPAR adatbázis, amely a kezelési egységek illesztését tette volna lehetővé. GAP analízis A tervezők GAP analízis (réselemzés) módszerével tematizálták és értékelték az előzmény adatok rendelkezésre állását. Az elemzés célja az volt, hogy a projektpartnerekkel láttassa milyen hiányok állnak fenn a rendelkezésre álló adatok terén. Az alábbi tematikus témák kerültek be a vizsgálatba: – közösségi jelentőségű élőhelyek, o ezen belül a jelölő élőhelyek száma és ismertsége, – közösségi jelentőségű fajok száma és ismertsége, o ezen belül a jelölő fajok száma és ismertsége, – a közösségi jelentőségű fajokon túl, az egyéb – nemzeti védett, kezelési szempontból fontos – jelentős fajok ismertsége, – élőhelytérkép megléte, – fajelőfordulási térkép megléte, – veszélyeztető tényezők lehetséges száma, előfordulási nagysága és dokumentáltsága, – a tervi koherencia (az egyéb tervekkel való összehangolás mértéke) Az analízis eredménye a területek tervezési előkészítettségét/előkészítetlenségét mutatja.. Az analízis során egy mátrix táblázat került kitöltésre, amelyben a 20 terület, kiterjedésével együtt soronként és az egyes vizsgált tematikus témák oszloponként jelennek meg. A táblázat egyrészt az adott területre jellemző adat (pl. fajok) számát ill. kutatottságát és az adat elérhetőségét mutatja. Ennek szöveges magyarázata került be az egyes cellákba, majd színezéses és súlyozásos (0-3 pont között legkevésbé előkészített és legjobban előkészített) konverzió alapján kerültn sor a területek összehasonlítására. A pontok százalékos arányban kerültek a táblázatba. Pl. A terület előkészítettségi aránya 93%-os, a GAP analízis eredménye, azaz a hiány 7%. 31

A területek tervezési előkészítettsége az alapadatok (élőhelytérkép, fajtérkép, kutatási jelentések, egyéb tervek) függvényében Kód

A Natura 2000 terület megnevezése

Terület aránya a 20 Natura területhez viszonyítva (%)

HUBF20037 Alsó-Zala-völgy

14,3

HUBF20024 Berhidai-löszvölgyek

0,2

HUDD20041 Dél-balatoni berkek

0,9

HUKN20032 Dél-Őrjeg

9,9

HUFH20006 Dudlesz-erdő

2,4

HUFH20003 Fertőmelléki dombsor

5,5

HUKN30002 Gátéri Fehér-tó

1,8

HUBN20030 Hejő mente HUKN30003 Izsáki Kolon-tó

1,0

HUDD20014 Jánosházi-erdő Égett-berek

1,3

HUDI 20031 Lajoskomáromi löszvölgyek

1,8

HUBF10001 Miklósfai Mórichelyi-halastavak

1,0

HUKN20030 Pirtói Nagy-tó

0,6

HUDI20047

1,7

7,1

Szigeti homokok Szilvásváradi Aszaló és SzilvásHUBN20067 patak mente

A terület GAP megkutatottsága, a arány (%) megalapozó dokumentum előkészítettsége (%) 67 33 80

20

73

27

47

53

53

47

47

53

73

27

73

27

73

27

67

33

67

33

80

20

60

40

53

47

93

7

60

40

60

40

33

67

27

73

53

47

0,4

HUDD20040 Tengelici homokvidék

12,0

HUDI20051

Turjánvidék

23,1

HUDI20053

Velencei-hegység

8,4

HUDI20055

Veresegyházi-medence

0,9

HUDI30002

Zámolyi-medence

5,7

A vizsgálat végső célja az adatlapok (környezeti adottságok, természeti adottságok, veszélyeztető tényezők) kitöltéséhez és a természetvédelmi kezelési előírások meghatározásához szükséges idő és költség meghatározása volt a területfelelősök számára. A területen előforduló konfliktusok kezelése, ezek idő és költségigénye kommunikációs szempontból nem része e táblázatnak.

4.1.3 Az érintettek körének feltárása Az Natura 2000 területekkel ill. a fenntartási tervezéssel érintettek körének feltárása kommunikációs stratégia részét képezi. A kommunikációs csoport az érintettek közül első lépésben az önkormányzatok, területtulajdonosok/használók, falugazdászok, civil és tudományos csoportok körének azonosítását végezte el. Az érintettekkel való kapcsolatfelvétel különböző formában történt. Az önkormányzatok számára „beharangozó levél” kiküldése vált célszerűvé.. A későbbiekben a 32

területrendezési tervek feldolgozásával egy időben, az ezért felelős szakértővel együtt interjúzás vette kezdetét. A jelentős – nagy területet birtokló ill. jelentős gazdasági hatással bíró – gazdálkodók elérhetőségét a falugazdászok, nemzeti parki és önkormányzati munkatársak tudták a leghatékonyabban rendelkezésre bocsátani. A kiválasztott 20 Natura területen jelentős területi arányban a kezelő egy-egy erdőgazdálkodási társaság, nemzeti park és vízügyi igazgatóság illetve honvédség. A velük való kapcsolat hivatalos felvétele megtörtént. Az interjúzással egyidejűleg szórólap kerül terjesztésre az érintettek körében. A kommunikációs csoportot a vezető és két állandó szakértő alkotta a SZIE-KTI-től. Feladataik közé a kapcsolatfelvétel, interjúzás, terepi egyeztetések, fórumok szervezése, honlap működtetése és ennek dokumentálása tartozott, az elfogadott ütemterv szerint. Ezek lépesei: 1. Érintettek körének beazonosítása, tipizálása, várható konfliktus helyének, mértékének prognosztizálása. 2. Kapcsolatfelvétel az érintettekkel: 2.1 Terepi interjúk készítése helyi gazdálkodókkal. Az interjúk célja megismerni a gazdálkodás helyi adottságait, valamint a természetvédelem és a gazdálkodás kapcsolatát, konfliktusait, együttműködési területeit. Az interjúzás egy előre elkészített interjúfonál mentén történik. Az interjúk készítésébe bevonjuk a SZIE-KTI Természetvédelmi mérnök képzésének diákjait. 2.2 Kapcsolatfelvétel az érintett NPI-k munkatársaival: elvárásaik, kapcsolódó terveik feltárása, összefoglalása. 3. Interjúzás dokumentálása Útinapló, fényképes dokumentáció és jegyzőkönyv készítése: a terepbejárás során feljegyzések és fényképek készítése a terepen látottakról, tapasztaltakról. Az útinapló és jegyzőkönyv főként a természetvédelmi, ökológiai állapotra, a gazdálkodási módszerekre, típusokra, valamint az általános megélhetési viszonyokra tér ki. A terepbejárások során az adott NPI illetve igény szerint KvVM TKSZÁT munkatársai, részt vesznek. Megjelenés helyi sajtóban és a honlapon volt. 4.1.4 A meglévő kutatási eredmények (élőhelytérképek, jelenlét- és állományadatok, illetve kezelési tervek és erdőtervek stb.) összegyűjtése és rendszerezése Az egyéb szakmai háttéranyagokat a nemzeti park igazgatóságok (kezelési terv, kutatási jelentések), biztosították az alábbiak alapján: BfNPI − Dél-balatoni-berkek botanikai adatainak (MS Excel formátumban) − Lanszki József és Rozner György: „Kisemlősök vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok elterjedésére a Balatoni Nagyberekben” c. cikk BNPI − Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente kezelési terve (mellékletekkel) digitálisan − Jegyzőkönyv a Szilvásváradi Aszaló TT egyeztető tárgyalásáról (2008. május 26.); kivonat – Önk. Képviselő testület 2008. június 10-ei üléséről; kivonat – Önk. Képviselő testület 2008. szeptember 30-ai üléséről (papír alapon) − Natura 2000 Földkönyvi adatbázis (2004-es adatokkal) a két területre; a szilvásváradi területet illetően 2008-as adatok is szerepelnek a természetvédelmi kezelési tervben − KÜVET-hez igazított az érintett két Natura 2000 terület fedvényei (ArcView shape fájl formátumban) FHNPI 33

− Fertőmelléki dombsor élőhelytérképe (2007) (ArcView shape fájl formátumban) − Dudlesz-erdő élőhelytérképe (2006) (ArcView shape fájl formátumban) − Bécsi-domb TT természetvédelmi kezelési terve (pdf formátumban) − A területek tulajdonosi szerkezete (MS Excel formátumban) − A területek művelési ág szerinti összetétele (MS Excel formátumban) DDNPI − Tengelici homokvidék növény és állatfajainak regisztrált lelőhelyei (ArcView shp formátum) − Tengelici homokvidék erdőinek és gyepeinek természetvédelmi problémáiról és megoldásukról (MSWord formátum) − Jánosházi-erdő kezelési szempontból jelentős állatfajainak shp fedvényei DINPI − A Mezőföld természetközeli löszterületeinek kutatása – kutatási jelentés (MS Word formátumban) − Löszgyep maradványok botanikai állapotfelmérése Fejér megyében (MS Word formátumban) − Fejér megyei löszvölgyek élőhelyei, fajlistája (MS Excel formátumban) − Erdőrészletek térképei (ArcView shp formátumban) − Szigeti-homokok védett növény, állatfajai és élőhelyei (ArcView shp formátumban) − Bérces Sándor, Szél Győző, Ködöböcz Viktor: A magyar futrinka (Carabus hungaricus) elterjedése és természetvédelmi helyzete c. cikk (pdf formátumban) − Bérces Sándor, Szél Gyõzõ, Ködöböcz Viktor, Kutasi Csaba, Szabó Krisztián, Fülöp Dávid, Pénzes Zsolt és Peregovits László: A magyar futrinka c. cikk (pdf formátumban) − Nyílt, évelő, mészkedvelő homokpusztagyep (Festucetum vaginatae) monitorozása Csévharaszt és Nagykáta térségében, valamint a Szentendrei-szigeten - Kutatási jelentés (MS Word formátumban) − Turjánvidék védett növény, állatfajai és élőhelyei (ArcView shp formátumban) − A Dabas-Tatárszentgyörgyi potenciális rákosi vipera élőhely régió területét lefedő élőhelytérkép (ArcView shp, MS Word, Excel formátumban) KNPI − Dél-Őrjeg Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési teve (MS Word formátumban) − Császártöltési Vörös-mocsár természetvédelmi terület NP vagyonkezelésben lévő területeinek hrsz-es művelési ág szerinti összetétele (MS Excel és Access formátumban) − Jelentés a Gátéri Fehér-tó ökológiai állapotáról, és természetvédelmi kezelési javaslat az állapotjavításra (MS Word formátumban) − Gátéri Fehér-tó természetvédelmi terület NP vagyonkezelésben lévő területeinek hrsz-es művelési ág szerinti összetétele (MS Excel és Access formátumban) − Hajósi-kaszáló és löszpartok TT NP vagyonkezelésben lévő területeinek hrsz-es művelési ág szerinti összetétele (MS Excel és Access formátumban) − Izsáki Kolon-tó kezelési terve (MS Word formátumban) − Izsáki Kolon-tó NP vagyonkezelésben lévő területeinek hrsz-es művelési ág szerinti összetétele (MS Excel formátumban) − Izsáki Kolon-tó élőhelytérképe (pdf formátumban) − Az Izsáki Kolon-tó országos jelentőségű védett természeti terület jellemző élőhelyei és javasolt természetvédelmi kezelésük (MS Word formátumban) − Pirtói Nagy-tó NP vagyonkezelésben lévő területeinek hrsz-es művelési ág szerinti összetétele (MS Excel és Access formátumban) A hatékony egyeztetés céljából a kommunikációs csoport a természetvédelmi őrökkel személyesen is felvette a kapcsolatot, akiktől a területen érintett gazdálkodókról, kezelőkről is felvilágosítást kaptak.

34

A szakértők saját és egyéb kutatások jelentései, terepi felmérések eredményei is felhasználásra kerültek. Az alapadatbázis felépítéséhez kiegészítésül a TIR (Természetvédelmi Információs Rendszer) adatbázis is felhasználásra került.

4.1.5 A nemzetközi gyakorlat áttekintése (Natura 2000 fenntartási tervek tartalma, adatok, készítés, kifizetési gyakorlat ) A Natura fenntartási tervek készítése nemzetközi gyakorlatának áttekintésea a zárójelentés 4. sz. mellékletét képezi. Az eredetileg a II. negyedévi jelentéshez elkészült tanulmány azt vizsgálta, hogy az egyes tagállamok hogyan tesznek eleget az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkében foglalt egyes rendelkezéseknek, közelebbről, a kezelési tervek kidolgozásának. A vizsgálat tárgya volt az is, hogy az EU és a nemzetközi szervezetek hogyan segítik az irányelv megértését, illetve a tervezési folyamatot. Ennek keretében először áttekintésre kerültek az Európai Unió útmutatásai az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének értelmezésére vonatkozóan és a LIFE program keretében készült kezelési tervek tartalma.. Ezt követően bemutást nyert két nemzetközi szervezet, az EUROSITE és az IUCN tervezési útmutatása, a tervek szerkezetére vonatkozó szempontok. A tanulmány harmadik, terjedelmében leghosszabb fejezete néhány EU-tagállam példáján keresztül tárgyalja a kezelési tervek készítésének európai gyakorlatát. A következő országokkal foglalkoztunk: – Olaszország – Franciaország – Németország – Ausztria – Szlovénia Az áttekintett dokumentumok közül érdemes megemlíteni azt az útmutatót, amely a németországi Mecklenburg-Vorpommer tartomány területén segíti a Natura 2000 helyszínekkel kapcsolatos tervezést. A dokumentum bemutatja a fenntartási tervek céljait és felépítését, illetve a fenntartási tervek készítésének folyamatát. Ezek között szerepel többek között a természetmegőrzés céljainak beépítése és földhasználókkal való konszenzuson alapuló megoldások megtalálása. A fenntartási terv struktúrájával kapcsolatban a tervet két fő fejezetre osztja. Az első fejezetet az alapinformációk összegyűjtésének eredményeit tartalmazza. Itt kerülnek bemutatásra az adott Natura 2000 terület alapjellemzői (pl. jelenlegi földhasználat), valamint a Natura 2000 hálózattal releváns alapadatok (élőhelyek, fajok stb). A második fejezetben meghatározásra kerülnek a természeti értékek megőrzésével összeegyeztethető és az összeférhetetlen területhasználatok. Ez ágazatonként történik (mezőgazdaság, ipar, infrastruktúra, turizmus). Ezt követően jelennek meg a természet megőrzését szolgáló intézkedések, valamint az ezekhez rendelt eszközök. A rendelkezésre álló feldolgozott, főként angol és német nyelvű dokumentumok eredeti változatait szintén tartalmazza a 4.sz. melléklet. 4.1.6 I. mérföldkő: I. Negyedéves jelentés A jelentés - tervezet formában - a Támogatási Szerződésben foglaltak alapján, valamint a Műszaki leírás 7.2 pontjában foglaltaknak megfelelően 2009. február 12-én került benyújtásra, amelyet 2009. március 5-én az Irányító Testület elfogadott.

35

4. 1.7 A kezelési szempontból jelentős jelölő fajok és élőhelyek kiválasztása A kezelési szempontból jelentős jelölő fajok és élőhelyek kiválasztása a tervezés során alakult ki. A fajoknál a jelölő fajok túlnyomó többségének vizsgálata és feldolgozása megtörtént, néhány esetében viszont további kiegészítő felmérés vált szükségessé. A fajokról adatlap és elterjedési térkép készült. A fenntartási tervekben azok a kezelési szempontból jelentős fajok szerepelnek, amelyek tartalmazzák az összes jelölő és a kezelési szempontból fontosnak tartott egyéb Natura 2000 fajokat, valamint a Natura 2000-hez nem tartozó hazai védett illetve nem védett fajokat is. Válogatási szempont volt, hogy sok nem Natura 2000 faj rendelkezik olyan speciális élőhelyi igénnyel, területkezeléssel kapcsolatos érzékenységgel, ill. biogeográfiai jelentőséggel, amelyek figyelembe vétele a kezelési irányelvek megfogalmazása során nem hagyható figyelmen kívül. Ezek a legtöbb esetben fokozottan védettek, ill. védettek, de előfordul, hogy mindenféle védettség nélküli indikátor fajok is kerültek a listába. Az élőhelyeknél nincsenek kiemelve a kezelési szempontból jelentősek. Minden Natura 2000 élőhelyről készült adatlap és javasolt kezelési előírás az ehhez besorolt Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) élőhelyekkel együtt. A Natura 2000 élőhellyel nem azonosítható, kezelési szempontból fontos Á-NÉR élőhelyekről szintén készült adatlap. A kezelési szempontból nem jelentős, Natura élőhellyel nem azonosítható Á-NÉR élőhelyek (T, U) adatleírása kevésbé részletes. Ettől függetlenül az élőhelytérkép és a kezelési előíráscsomag is tartalmazza ezeket a területeket. Az élőhelyek számának szűkítése általánosan nem volt cél. A természetvédelmi prioritások szerint történő rangsorolás és szelektálás folytán esetenként előfordul olyan kezelési szempontból kevésbé jelentős élőhely, ahol nincs kezelési előírás javaslat. 4. 1.8 Első konzultációk és interjúk az érintettekkel A Natura 2000 fenntartási tervek készítésének kommunikációja két fő módszeren nyugodott: az érintettekkel készített beszélgetéseken, interjúkon, illetve – ahol az érintettek száma és fogadókészsége ezt lehetővé tette – az érintettek csoportjainak szervezett egyeztető fórumokon. A Natura 2000 fenntartási tervekhez kapcsolódó kommunikációs munka első fázisaként, a bevezető, tájékoztató szakaszban, félig strukturált interjúkat készített a kommunikációs csoport a kulcsérintettekkel. Az interjúkhoz az érintettek körének feltárása korábbi munkaszakaszban történt. A terepmunka előkészítéseként a kommunikációs csoport az egyes terepeken várható munka nagyságának (érintettek száma, terület nagysága), illetve a várható (ismert) konfliktushelyzeteknek megfelelően prioritási sorrendet állított fel. Ez a terepmunka ütemezésében volt irányadó. Az előzetesen kialakított ütemtervnek megfelelően megkezdődtek a terepi interjúzások az előzetesen kialakított, kulcsérintettekre szabott interjúfonalak alapján. Az interjúfonal összeállítása célcsoportonként történt. Az interjúfonál irányadóként szolgált a kérdező számára, de a terepen ennél lényegesen részletesebb és minden esetben az érintett Natura 2000 területre koncentráltan alakult a párbeszéd. Egy-egy interjú átlagosan egy órát vett igénybe. Az interjúkat részletes jegyzeteléssel, illetve egy részét diktafonnal rögzítettük. Az interjúkról interjú-összefoglaló készült. Mivel az interjúzás és az interjúk elemzése-feldolgozása során szubjektív torzítás előfordulhat, ennek elkerülése érdekében legalább két kutató dolgozott egymással párhuzamosan. Az interjúzás terepbejárással egybekötötten zajlott. A terepbejárásokról fényképes dokumentáció készült, amely a honlapon megtekinthető. 36

Összesen 108 interjút készült, amelyet kiegészített a SZIE KTI természetvédelmi mérnök szakos hallgatói által – gazdálkodókkal és más tájhasználókkal – készített 65 beszélgetés. Az elvégzett munka főbb adatai az alábbi táblázatban láthatók Natura 2000 terület

Alsó-Zala-völgy Berhidai-löszvölgyek Dél-Balatoni Berkek Dél-Őrjeg Dudlesz-erdő Fertőmelléki-dombsor Gátéri Fehér-tó Hejő-mente Izsáki Kolon-tó Jánosházi-erdő és Égett berek Lajoskomáromi-löszvölgyek Miklósfai Mórichelyi-halastavak Pirtói Nagy-tó Szigeti-homokok Szilvásváradi-aszaló és Szilvás-patak mente Tengelici-homokvidék Turjánvidék Velencei-hegység Veresegyházi-medence Zámolyi-medence Összesen:

Felkeresett Egyéb felkeresett kulcsérintettekkel érintettekkel készített interjúk készített interjúk száma száma 14 3 6 1 11 7 4 6 6 2 4 19 7 8 4 7 4 4 7 3 10 3 3 1 2 7 8 2 1 4 5 108 65

Összes megkeresés száma

14 3 7 18 4 6 8 23 15 4 7 4 11 13 6 3 7 10 5 5 173

Az interjúelemzés eredményeként mindegyik területről készült egy összefoglaló anyag, amely öt fejezetben foglalja össze az interjúk tanulságait: társadalmi-gazdasági leírás, a Natura 2000 program helyi előzményei, az érintettek elemzése (érintettségek és az érintettek közötti kapcsolat), a Natura 2000-hez kapcsolódó általános vélekedések, s végül a kommunikációs javaslatok. A kommunikációs csoport interjúzási tapasztalatai a következők voltak: 1. A Natura 2000 programról – célkitűzéseiről, hátteréről, felépítéséről, érintettekre gyakorolt hatásairól – igen kevés információval rendelkeznek az érintettek. Általánosságban elmondható, hogy az önkormányzatok közül azok ismerik jobban a programot, akiket valamilyen fejlesztési elképzelésük kapcsán közvetlenül befolyásol (akár gátol, akár támogat) a Natura 2000, az egyéb érintettek közül pedig azok, akik kifejezetten keresték a róla szóló információkat szakmájuknál, mindennapi tevékenységüknél fogva (falugazdászok, nagyobb területhasználók mint pl. vízügyi szervek, erdőgazdaságok). Általánosnak tekinthető azonban az a vélekedés, hogy a Natura 2000 program bevezetése, és különösen a területek kijelölése kapcsán nem volt megfelelő a tájékoztatás, nem álltak rendelkezésre egyértelmű információk. Sokan csak akkor szembesülnek érintettségükkel, amikor valami oknál fogva felkeresik a Földhivatalt, s meglátják a tulajdoni lapra került bejegyzést. Javasolni lehetne a földhivatali bejegyzések alapján értesítő levelet kiküldeni minden tulajdonosnak, aki érintett a Natura 2000 programban, amelyben

37

nem csak a területét érintő változásról kaphatna tájékoztatást, de arról is, hogy ez miért szükséges, és milyen következményekkel jár. Ennek anyagi vonzata tetemes. 2. Az érintettek vélekedése a Natura 2000 jelentette korlátozásokról, illetve e korlátozások ellentételezéséről inkább kedvezőtlen. Többen megkérdőjelezhetőnek tartják a Natura 2000 előírásainak betartását, ha azért cserébe nem részesülnek megfelelő mértékű (a bevételkiesést ellensúlyozó) kompenzációban. Legtöbb esetben tehát ugyanúgy vélekednek a Natura 2000-ről, mint az agrárkörnyezetgazdálkodási programokról: nem tartják kötelezőnek a részvételt, a szabályokat legfeljebb akkor tartják be, ha a támogatásra is igényt tarthatnak. Ettől csak azokon a – általában kedvezőtlen adottságú – területeken van eltérés, ahol már korábban is környezetkímélő gazdálkodást folytatott a területhasználók jelentős része. Az interjúk során gyakran visszakérdeznek az interjúalanyok, mire számíthatnak a jövőben, milyen kompenzációban részesülhetnek, mikor és milyen feltételekkel. E kérdés megválaszolásához sajnos nem áll rendelkezésünkre információ. A tervezéshez kapcsolódó kommunikációs munka folytatása szempontjából kulcsfontosságú problémák és ezek megoldási javaslatai a következők: − A kulcsérintettek (falugazdászok, önkormányzatok) nem adják ki az általuk ismert, és a Natura 2000 programban érintett helyiek, gazdálkodók nevét, elérhetőségét, a NPI munkatársai pedig a legtöbb esetben nem rendelkeznek ilyen szintű információval. Az érintettek felkutatására ettől a ponttól a földhivatali bejegyzések alapján nyílik már csak lehetőség, ami azonban újabb nehézségekhez vezet (pl. osztatlan közös tulajdonban lévő földek több tíz vagy akár száz tulajdonossal, a kárpótlás során az ország minden részében szétszórt tulajdonosi kör, a tulajdonos, a bérlő és a tényleges földhasználó személyének szétválása stb.). Célszerű lenne minél hamarabb hivatalosan tájékoztatni a falugazdászokat jelen tervezési folyamatról és közreműködésüket kérni. − A gazdálkodók leginkább a falugazdászokkal tartják a kapcsolatot, tőlük szerzik be az információt a támogatási lehetőségekről és a kötelezettségekről. Tehát a gazdálkodói kör elérésére leginkább célszerűnek az tűnik, ha a falugazdászok kapnak részletes tájékoztatást, képzést a Natura 2000 programról, amit tovább tudnak adni. − A legtöbb interjúalany kifejezte érdeklődését az iránt is, hogy mely fajok, milyen természeti értékek védelme miatt került a Natura 2000 hatálya alá az adott terület. Ezért célszerű lehet a jelölő fajok listáját, vagy az adott terület természeti értékeit általánosságban bemutatni, ismertetni az érintettekkel közérthető formában a helyi médiumokra alapozva. − A térképek egyeztetésekor eltérések tapasztalhatóak (leggyakrabban a művelési ágak tekintetében, de előfordult, hogy a Natura 2000 terület lehatárolásában is). Ez arra figyelmeztet, hogy a tervezés során szükséges lehet a felhasznált térképek felülvizsgálata. − A támogatási rendszerben lényegesen egyszerűbb adminisztrációt, valamint közérthető és könnyen elérhető gazdálkodói útmutatót kellene készíteni, ami megkönnyítené a támogatást igénylő gazdálkodók dolgát, és vélhetően növelné az igénylők (s ezzel együtt a szabályokat betartók) arányát is. − A jelenlegi Natura 2000 támogatási rendszert (269/2007 Korm rendelet és 128/2007 FVM rendelet és 61/2009 FVM rendelet.) tovább ösztönözné, ha az ellenőrzésen 38

kívül tanácsadókra is számíthatnának, ezáltal személyesebb kapcsolatra is több lehetőség nyilna, hogy „az embert is lássák a regisztrációs szám mögött.” A projekt harmadik negyedéve során a SZIE kommunikációs csoportja folytatta a kijelölt Natura 2000 területeken az érintettek felkeresését, az interjúk készítését. Az interjúk célja ebben a szakaszban már nem elsősorban a további információk szerzése volt, hanem az adott területen érintettek elkötelezése a tervezési folyamat mellett, az egyeztetési fórumokon való részvételi arány növelése érdekében. A terepi látogatások során minden esetben igyekeztek pótolni az eddig esetleg elmaradt terepbejárásokat az illetékes természetvédelmi őrrel, amennyiben erre továbbra sem volt lehetőségük, helyi érintettekkel próbálták közösen bejárni a területet. Ezen időszakban a korábban készített 108 félig strukturált interjú és telefonos megkeresés mellett további 55 helyi érintettel vették fel a kapcsolatot. Szintén a harmadik negyedév során a májusi IB ülésen elhangzott javaslat alapján ötletbörzéket szerveztek a tervezési folyamatban érintett Nemzeti Park Igazgatóságoknál. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság kivételével öt érintett igazgatóságnál sor került az ötletbörzére. Egy-egy ötletbörze két-három órán át tartott, és az adott NPI kezelése alá tartozó Natura 2000 területek tervének megvitatásán túl elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a pénzügyi kompenzáció mellett más jellegű ösztönzőket találjunk, amelyek a Natura 2000 területen gazdálkodók számára előnyt jelenthetnek, és ösztönözhetik őket az előírások betartására. A projekt kommunikációs tevékenységét részletesen „A fenntartási tervek készítésének kommunikációja” című 3. sz. melléklet mutatja be. 4.1.9 A tervezési területre vonatkozó országos, regionális és helyi tervek (rendezési, szerkezeti, fejlesztési stb.) előírásainak összegyűjtése A 20 Natura 2000 terület 94 érintett települését a VÁTI Nonprofit Kft. levélben megkereste. Ezek közül 85 település településrendezési terve feldolgozásra került. 9 tervet nem küldtek be az érintett önkormányzatok. Ezek a tervek épp felülvizsgálati szakaszban vannak és jelenleg az egyeztetés fázisában tart a tervezés, illetve teljesen új terv készül. A rendezési tervek elemzésekor elsősorban a szerkezeti terv elhatározásait vizsgálták a tervezők, hiszen a szerkezeti terv ad keretet a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat elkészítéséhez. Ott ahol indokolt volt, a szabályozási tervek is feldolgozásra kerültek. A tervek feldolgozása egyrészt az érintett Natura 2000 területekre vonatkozó területhasználati szabályok táblázatba foglalását jelentette, másrészt a fejlesztési igények nyomon követését. A szerkezeti tervek a Natura 2000 területek digitális fedvényeihez igazítottan (georeferált formában) és a Natura 2000 határvonalat megjelenítve kerültek megjelenítésre A településrendezési tervek értékelésénél az alábbi megállapításokat tehetjük: –

A vizsgálat a Natura 2000 területek megjelenítését vette alapul. A feldolgozott 85 terv közül 32-ben megjelenik, 31 tervben – bár 2004 után készült – nem jelenik meg a Natura terület határa. Jelentős volt azon tervek száma is, ahol bár megjelent a Natura 2000 határvonal, az eltért a KÜVET-hez illesztett, a fenntartási tervekhez használt lehatárolástól.

–

A területfelhasználási egységekbe sorolásnál megállapítható, hogy a Natura 2000 területek döntően védelmi erdő- és általános mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe soroltak. A szabályozási tervekben a mezőgazdasági területek főként „korlátozott használatú mezőgazdasági terület” övezetként jelentek meg, amelyhez szigorúbb építési 39

előírásokat rendeltek. 28 terv esetében beépítésre szánt kategóriák is érintik kisebbnagyobb mértékben a Natura területet. Ezek között akad lakó-, gazdasági- és különleges terület is. Az esetek többségében a beépítésre szánt területekkel való átfedés viszonylag kismértékű. Előfordulnak azonban nagyobb területet érintő fejlesztések is (pl. Pátka lakóterület-fejlesztés). –

Natura 2000 területeket néhány rendezési tervben tervezett közlekedési elemek is érintettek (jobbára „csak” tervezett mellékutak és települési gyűjtő utak). A gyorsforgalmi utak közül az M85 érint Natura területet Sopron területén, a Dudlesz-erdőt.

Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) értékelésénél az alábbi megállapításokat tehetjük: –

A területrendezési tervek hierarchiájában az OTrT az első, amely az ország egészére határozza meg a léptéknek megfelelő mélységben a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet és az annak elérését szolgáló szabályokat. A Natura 2000 területek szempontjából az országos ökológiai hálózat övezetének lehatárolása a legfontosabb, hiszen ez biztosíthatja a legjobban a Natura 2000 területek védelmét az intenzív beépítéstől. A 2008-ban hatályba lépett módosított törvényben az új övezeti lehatárolás az eredetileg lehatárolt területek nagyságrendjéhez képest bővült. A bővülést elsősorban az ökológiai hálózat övezetébe vont Natura 2000 területek okozták. Szakmai indokok alapján nem az összes kijelölt Natura 2000 terület került törvényi védelem alá.

–

Azt, hogy a országos ökológiai hálózat milyen mértékben foglalja magában az érintett 20 Natura 2000 területet, a településrendezési tervek táblázatos feldolgozásában és az egyes területek fenntartási tervének térképi mellékleteiben térképes formában is megjelenítettük. Az összevetésekből megállapítható, hogy a 20 Natura 2000 terület az ökológiai hálózat részét képezi, így a módosított OTrT-ben és az az alapján készülő megyei- és településrendezési tervekben már védelmet élveznek a beépítéssel szemben.

A Natura 2000 mintaterületeket érintő megyei tervek feldolgozására azért nem kerül sort, mert a 2003. évi XXVI. törvénnyel elfogadott az Országos területrendezési tervről szóló törvény 2008-ban módosult és ez jelentősen megváltoztatta a megyei tervek övezeti rendszerét, különösképpen a természetvédelemmel összefüggő lehatolásokat. A hatályon kívül helyezett törvény alapján készült megyei területrendezési terveket 2010 december 31-ig kell összhangba hozni a módosított törvénnyel (ez alól kivételt képeznek a területrendezési tervvel nem rendelkező megyék).

4.1.10 A feltártságban tapasztalható egyenetlenségek kiegészítő adatgyűjtéssel történő megszűntetése A feltártságban tapasztalható egyenetlenségek kiegészítő, terepi felméréssel, adatgyűjtéssel történő megszűntetését a szakértők végeztéek el a munkaterv eredeti határidejéhez képest későbbi befejezéssel. Ennek eredménye a 20 Natura 2000 terület tervezési adatlapjait a 10. sz. melléket tartalmazza.

40

4.2. A tervezési területek alapállapot jellemzése A tervezési területek alapállapot jellemzése a Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentációkban jelenik meg. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 13 sz. melléklete „A Natura 2000 fenntartási terv és az annak alapjául szolgáló dokumentáció tartalmi követelményei” (a továbbiakban: Korm. R. melléklet) határozza meg a fenntartási tervek részletes tartalomjegyzékét. Az alátámasztó dokumentáció kidolgozásával a területi szakértőket bízta meg a projekt vezetősége. A munka első tervezete a belső határidőnek megállapított 2009. február 28-ra elkészült, majd a beérkezett észrevételek alapján a második tervváltozatban került véglegesítésre.

4.2.1 Környezeti adottságok (éghajlat, vízrajz, talajtan) feltárása A fenntartási tervek tartalmát meghatározó Korm. R. melléklet és az elfogadott munkaindító jelentés alapján a tartalomjegyzék idevonatkozó része két fejezettel bővült. – A geológia, geomorfológia a terület környezeti adottságainak fontos része, amely az éghajlat, vízrajz mellett alapjaiban határozza meg a területet alkotó flórát és faunát. – A tájhasználat jellemzése pedig a fenntartási, kezelési előírások kialakításához ad hasznos támpontot a terület történeti területhasznosítására alapozva. A megalapozó anyagokban a fejezet kidolgozottsága mind terjedelem, mind tartalom alapján hasonló és egységes. 4.2.2 Természeti (természetvédelmi) adottságok feltárása (élőhelyekre, növényfajokra, állatfajokra vonatkozó adatlapok kitöltése) A fenntartási tervek tartalmát meghatározó Korm R. melléklet alapján a természeti adottságok a tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyekre, növényfajokra és állatfajokra vonatkozóan adatlap formájában kerültek meghatározásra. Az egyes területekre kidolgolgozott adatlapok között tartalmi különbségek mutatkoznak, amelyek a területek eltérő kutatottságából, felméréséből, az adatok rendelkezésre állásásából adódnak. A tartalmi eltérések egy része a vegetációs időszakban elvégzett felmérések adataival pótolható volt, ugyanakkor továbbra is maradtak a területek közt különbségek.. Élőhelyek adatlapja A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű és egyéb élőhelyekre vonatkozó adatlap is 9 pontos elemzésben készült a Korm R. előírásaival megegyezően. A közösségi jelentőségű élőhelyeket elkülönítettük azoktól az élőhelytípusoktól, amelyek nem feleltethetők meg közösségi jelentőségű élőhelytípusnak. Egyes Natura 2000 területeken csak azon élőhelyek kaptak jellemzést, amelyek egyben közösségi jelentőségű élőhelyek is. Ahol korábban készült már élőhelytérkép vagy kezelési terv, ott az Á-NÉR kategóriájú, a közösségi jelentőségű élőhelynek nem megfeleltethető élőhelyek is részletes elemzést kaptak. Az élőhelyek degradáltságának leírása és a veszélyeztető tényezők jellemzése kódszámmal és szövegesen is megtörtént. Az élőhelyekről készült táblázatos összefoglaló a fejezet elején ad áttekintést. A területi szakértők által azonosított/azonosítható élőhelyek listájában tapasztalható, a 2008. évi natura adatbázistól (country dbf 2008) illetve TIR-től való eltérést esetenként szövegesen jeleztük a fejezet elején.

41

Fajok adatlapja A rendelettől eltérően két további ponttal egészült ki a fajok elemzése, ennél fogva 9 pontú leírása alakult ki a fajoknak. A faj előfordulási viszonyainak jellemzése és a fajvédelmi lehetőségek elemzése került be kiegészítésként a tervdokumentációba, amelyre alapozva lehetőség nyílik a kezelési javaslatok megalkotására. A tervkészítéskori állománynagyság adat sok helyen hiányos, mert az adott vegetációs periódusban nem voltak felmérhetők. A faj veszélyeztetettségénél a veszélyeztetettség mértéke és a veszélyeztető tényezők felsorolása külön pontokban fogalmazódik meg. A jelölő élőhelyek és fajok aktualizálása is megtörtént az érintett nemzetipark-igazgatóságok 2009. évi adatszolgáltatása és a szakértők által végzett célzott terepi felmérések alapján. A 2008-as Natura 2000 adatbázistól való eltérést a fenntartási tervek tervdokumentációja tartalmazza. Az eltérések összegzését a 10 sz. melléklet tartalmazza. A fenntartási terv 1.4 fejezetének táblázatában a tervkészítéskori aktuális jelölő élőhelyek és fajok szerepelnek. 4.2.3 Területhasználat (mezőgazdaság, erdészet, vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, turizmus, ipar, infrastruktúra, egyéb) jellemzése A területhasználat elemzése alapvetően az interjúk és a terepi tapaszatalatok, nemzeti park igazgatóságoknál rendelkezésre álló adatok alapján készült és beépült a fenntartási tervek azonos elnevezésű fejezetébe. A feldolgozás nehézségekbe ütközött azáltal, hogy a Natura 2000 területekre sok ágazati témában (turizmus, ipar, infrastruktúra) nincs a Natura 2000 területre vonatkozó hivatalos statisztikai adat, ennélfogva az adatok objektivitása nem kielégítő. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a vízgazdálkodás és a vadgazdálkodás témában a szakágazati adatokra támaszkodott a projekt. Települési viszonyok A településrendezési tervek értékeléséhez tett részletes, összefoglaló megállapítások a II. negyedévi jelentés mellékletében olvashatók. Az egyes területekre vonatkozóan pedig a fentartási terv tartalmaz információt. Az alábbiakban csak rövid összefoglalásként a következők állapíthatók meg: – A vizsgálat a Natura 2000 területek megjelenítését vette alapul. A feldolgozott területrendezési terv közül 32-ben megjelenik a Natura 2000 terület határa, 31 tervben – bár 2004 után készült – nem jelenik meg. A tervek egy jelentős részében a lahatárolás hibás. – A településrendezési tervek a Natura 2000 területeket elsősorban védelmi erdő- és általános mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe sorolják. A szabályozási tervekben a mezőgazdasági területek főként „korlátozott használatú mezőgazdasági terület” övezetként jelentek meg, amelyhez szigorúbb építési előírásokat rendeltek. 28 terv esetében beépítésre szánt kategóriák is érintik kisebb-nagyobb mértékben a Natura 2000 területet. Ezek között akad lakó-, gazdasági- és különleges terület is. Az esetek többségében a beépítésre szánt területekkel való átfedés viszonylag kismértékű. Előfordulnak azonban nagyobb területet érintő fejlesztések is (pl. Pátka lakóterületfejlesztés). – A Natura 2000 területeket tervezett közlekedési elemek is érintik, jellemzően tervezett mellékutak és települési gyűjtő utak. A gyorsforgalmi utak közül az M85 érint Natura területet Sopron területén. A területrendezési tervekben – a Natura 2000 területek szempontjából – az országos ökológiai hálózat övezetének lehatárolása a legfontosabb, hiszen a hálózat övezeteihez rendelt 42

szabályozás a beépíthetőségre vonatkozóan is tartalmaz előírást, amely a közösségi jelentőségű értékek megőrzésében fontos elem. A 2003-ban hatályba lépett Országos Területrendezési Terv (továbbiakban OTrT) öt éves felülvizsgálata keretében 2008-ban történt módosításkor az országos ökológiai hálózat övezet lehatárolás már magában foglalta a Natura 2000 hálózat jelentős részét (~96%). A tervezéssel érintett 20 Natura 2000 terület az ökológiai hálózat részét képezi, így a készülő megyei- és településrendezési terveknek már figyelembe kell azt venni. A Natura 2000 mintaterületeket érintő megyei tervek feldolgozását nem végeztük el, a módosított OTrT jelentősen megváltoztatta a megyei tervek övezeti rendszerét, különösképpen a természetvédelemmel összefüggő lehatárolásokat, továbbá az új megyei rendezési tervek döntő többsége még nem készül el, illetve még nem fogadták el azokat. 4.2.4. A tervezési terület alapállapotát bemutató térképek szerkesztése (A tervezési területet és az élőhelyeket bemutató áttekintő térkép, illetve a művelési ágakat és az élőhelyek elhelyezkedését bemutató térképek szerkesztése A természeti adottságok feltárásához kapcsolódóan a következő térképek készültek el: 1. A tervezési terület határát megjelenítő ortofotó térkép, 2. Á-NÉR alapú élőhelytérkép, 3. Natura 2000 élőhelytérkép, 4. Növényfajok elterjedési térképe, 5. Állatfajok elterjedési térképe. Alaptérképnek a megbízó KvVM az ortofotót határozta meg. Erre szerkesztették rá a tervezők a projekt számára átadott legújabb, hrsz-okhoz illesztett Natura 2000 terület határát. Ezen belül kerültek ábrázolásra az élőhelyfoltok (közösségi jelentőségű és Á-NÉR), valamint a fajok elterjedése. A faj előfordulás térképeken alkalmazott módszer legtöbbször a pontmódszer és a foltlehatárolás. Szakértői kérésre az élőhelytérképek pontosításár a III. megyedévben került sor, így a vegetációs időszakban történt felvételezések eredményei is beépülhettek a tervezésbe. A tervezési terület alapállapotát bemutató térképek száma bővült a Korm. R. melléklet által megkívánt kötelező térképekhez képest. Ezek az alábbiak: 1. A tervezési terület átnézeti légifotója 2. A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe 3. A tervezési terület DTA-50 átnézeti térképe 4. A tervezési terület jogi oltalom alatt álló területei 5. A tervezési terület érintettsége a Nemzeti Ökológia Hálózatban 6. A tervezési terület kiemelten és fokozottan érzékeny felszín alatti vizei 7. A tervezési terület talajtérképe 8. A tervezési terület felszínborítási térképe 9. A tervezési terület szántóföldi művelési alkalmassága 10. A tervezési terület erdőtelepítési alkalmassága 11. A tervezési terület környezeti érzékenysége 12. A tervezési terület elhelyezkedése az ökotípusos földhasználati rendszerben 13. A tervezési terület kezelési szempontból jelentős növényfajainak elterjedése 14. A tervezési terület kezelési szempontból jelentős állatfajainak elterjedése 15. A tervezési terület Á-NÉR élőhelyeinek térképe 16. A tervezési terület Natura 2000 élőhelyeinek térképe 43

A térképek A4-es formátumban kerültek be a dokumentációkba. Ezen kívül elkészült egy sorozat Á-NÉR élőhelytérkép ortofotó alapon, 1:25000 méretarányban is az élőhelyek kontúrvonalának megjelenítésével. Ezek az egységes méretaránynál fogva jó alapot adtak a továbbtervezésben a kezelési előírások egységeinek megállapításához. 4.3. Veszélyeztető tényezők összefoglalása A Natura 2000 területen a veszélyeztető tényezők első lépésben az élőhelyekhez kapcsolódóan kerültek meghatározásra, ezt követően pedig összesítve a terület egészére. A tényezők számbavétele a természetvédelmi információs rendszerben (TIR) használt listából (terminológia és kódrendszer alapján) kiválasztva került megjelenítésre. A területre 5-6 veszélyeztető tényező megfogalmazását javasolták a szakértők, a lehető legpontosabban megnevezhető veszélyforrásokkal. A 20 területen releváns veszélyeztető tényezőket a TIR adatbázis listája tartalmazta, új kategóriák megfogalmazására nem volt szükség. A vizsgált 20 Natura 2000 területen leggyakrabban jelentkező veszélyeztető tényezők az alábbiak: − özönnövények terjedése (akác, aranyvessző, ezüstfa) − gyepfeltörés − talajvízsüllyedés, kiszáradás − feltöltődés − a rendszeres és nagy területre kiterjedő égetés − az irtás eredetű élőhelyek kezelésének felhagyása, és az ebből eredő, fokozott mértékű cserjésedés − antropogén szennyezések

4.4. A kezelési feladatok meghatározása A kezelési feladatok meghatározása a Korm. R. melléklete alapján a fenntartási terv „I. Natura 2000 fenntartási terv” c. fejezet részét képezi. Első lépésként a szakértők 2009. március 30-ig megfogalmazták a Natura 2000 területenkénti javasolt kezelési előírásokat. Ennek megvitatására az április 2-i projektértekezleten került sor. A kezelési javaslatsor a 20 terület vonatkozásában jelentős tartalmi és szerkezeti különbségeket mutatott. A kezelési javaslatok két oldalú megközelítéséről a szakértők között megállapodás született. A kétféle előírás típus a következő: – általános, a művelési ágakhoz köthető előírások, – speciális, élőhelyekhez köthető előírások. A kettő kombinációjából eredeztethetők a terület egészére, élőhelyfoltokhoz illeszkedő kezelési előírások, előíráscsomagokba foglalva. A kezelési javaslatok kidolgozásakor a tervezők figyelembe vették a területre vonatkozó körzeti erdőtervet, erdészeti üzemtervet, a vadgazdálkodási üzemtervet és halgazdálkodási üzemtervet. A megalapozó dokumentációk tartalmi és formai egységesítését a megbízó KvVM-nek való bemutatása előtt nem végezte el a tervezőgárda. A soron következő II. negyedévi IB ülésen elhangzott vélemények megerősítették a tervezők azon álláspontját, hogy a jelenleg rendelkezésre álló különböző kezelési előírások egységesítését az egyeztetésig el kell végezni, és ezeket az egyes tervekben a kezelések alapegységének meghatározott élőhelyfoltokhoz vissza kell vezetni.

44

A kezelési előírások három lépcsőben kerültek meghatározásra. 4. 4.1 A természetvédelmi célkitűzések meghatározása A Natura 2000 területek biotikai és abiotika alapadataira alapozva, valamint a veszélyeztető tényezők meghatározásával minden területen kidolgozásra kerültek a természetvédelmi célkitűzések. A természetvédelmi célkitűzés és a terület rendeltetése, a terület jellegzetességeinek rövid összefoglalása után, a Natura 2000 terület kijelölés alapjául szolgáló, illetve a védetté nyilvánítást megalapozó értékekre utalva, a legfontosabb élőhelytípusok és fajok általános vagy konkrét megnevezésével fogalmazódott meg. A célkitűzés alapesetben a közösségi / védett értékek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése. A természetvédelmi célkitűzések az élőhelyek és fajok megőrzését, fenntartását és helyreállítását foglalja magába, stratégiai jellegű megfogalmazásban, az egyes területeken prioritást élvező fajok megjelenítésével.

4.4.2 A természetvédelmi célok eléréséhez szükséges beavatkozások meghatározása: A területekre vonatkozó kezelési előírások az alábbi szempontok figyelembe vételével kerültek kialakításra: − olyan kezelési előírások kerüljenek megfogalmazásra, amelyek a fajok, valamint az élőhelyek igényeit veszik alapul, − figyelembe veszik az adott terület sajátosságait, különösen a veszélyeztető tényezőket, − integrálhatóak a vidékfejlesztési támogatások rendszerébe, − területspecifikusak, vagyis az előírások meghatározott területi egységre vonatkoznak, − ellenőrizhetők (a támogathatóság kialakítása érdekében), − konkrét információt biztosítanak egyéb fejlesztési tervekhez, támogatásokhoz (pl.: a „mezőgazdasági földterület első erdősítése” nevű támogatáshoz területileg azonosítható módon kerüljön meghatározásra az erdősítési szempontból prioritást élvező terület, megjelölve az elérni kívánt célállományt és erdőgazdálkodási módot, illetve azonosíthatók legyenek az erdősítésre nem javasolt területek), − figyelembe veszik a területen jelenleg folyó gazdálkodást, illetve az előírások a gazdálkodási modellekbe beilleszthetők legyenek. A fenti szempontok alapján az egyes Natura 2000 területekre vonatkozó előírások megfogalmazásához a már meglévő agrár-környezetgazdálkodási (AKG), valamint az erdő környezetvédelmi (EKV) támogatások előírásait vették alapul a tervezők, mivel ez a két támogatási rendszer már megfelelően kidolgozott, a gazdálkodók által ismert, ellenőrizhető és számszerűsíthető előírásokat tartalmaz. A közeljövőben meghirdetésre kerülő AKG és EKV előírásokat – az intézkedés (program) csomagoktól leválasztva - egy-egy táblázatba rendezték és sorszámozták. A tervezés során minden egyes kijelölt Natura 2000 területen meghatározásra kerültek azok a területi egységek (kezelési egységek) (Á-NÉR kategóriák illetve faj- és élőhely védelmiszempontból azonos kezelést igényelő területek). Ezekhez a kezelési egységekhez lettek a konkrét előírások hozzárendelve, a korábban említett AKG EKV táblázatokból. Miután az AKG és EKV előírások teljes köre sem feltétlenül elég ahhoz, hogy a Natura területeken szükséges összes beavatkozást megjelenítsék, ezért – a szükséges mértékben – a táblázatoktól eltérő előírások is meghatározásra kerültek.

45

Az egyes Natura területek vonatkozásában az alábbi tematika szerint készültek el a tervek: – Élőhelyek kezelési javaslatainak kidolgozása; – Élőhely-rekonstrukció és élőhely fejlesztés javaslatainak kidolgozása; – Fajvédelmi intézkedések meghatározása; – Kutatás, monitorozás feladatainak meghatározása; – A természetvédelmi kezelési javaslatok térképi és táblázatos bemutatása. 4.4.3 Gazdálkodói előíráscsomagok kialakítása az ökológiai célkitűzések alapján, nyílt tervezési eljárásban véglegesítve Ebben a munkaszakaszban a Natura 2000 területek támogatási-kifizetési rendszerének szerkezetére tettek javaslatot a tervezők. A fenntartási terveknek azon túl, hogy megfogalmazzák az egyes területekre vonatkozó kezelési előírásokat, arra is megoldást kell adniuk, hogy miképpen célszerű az előírásokat működtetni, azaz hogyan érdemes az előírásokat kompenzációs-támogatási rendszerekhez kötni. Erre vonatkozóan – „első megközelítésben” - az alábbi hármas kategória-rendszer felállítását javasolták a tervezők: Kötelezően betartandó/tiltott előírások Ezek azok az előírások, amelyek betartása feltétlenül szükséges a terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében. A fő területhasználati irányok mellett olyan előírások meghatározása célszerű, melyek betartása alapvetően biztosítja a fajok, valamint az élőhelyek fennmaradását (pl.: gyep művelési ág fenntartására való kötelezés, a területről vízelvezetés tiltása stb.). Ajánlott/elvárt előírások A második előírás szint már a területek fejlesztésére irányul, olyan gazdálkodási formák ösztönzése mellett, melyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javulását célozzák meg. Ebbe a kategóriába az agrár-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján, de a területi sajátosságok figyelembe vételével lehetne előírásokat meghatározni, kizárólag területkezelésre vonatkozó, gazdálkodási módot meghatározó előírások formájában. A jelenlegi rendszerben már működik hasonló jellegű egymásra épülés a Natura 2000 gyepterületek támogatása, valamint az agrár-környezetgazdálkodási támogatás esetében. Mindkét programban hasonló előírások kerültek megfogalmazásra, vagyis a programok közötti átfedés kialakult, azonban a kettős finaszírozás elkerülése érdekében egy előírásra csupán egy forrásból lehet támogatást kapni. Az ezzel kapcsolatos adminisztrációs háttérigény kialakítása fejlesztés alatt van. Látható, hogy ilyen típusú integráció kialakítására megvan a szakmai és a döntéshozói irányultság. Komplex területfejlesztési célú előírások A harmadik típusú előírások a legjelentősebb változást jelentik a területhasználat tekintetében. Olyan terület-, tájhasználat váltási, illetve élőhely rekonstrukciós, rehabilitációs prioritások, irányok tartoznak ide, melyek eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. Ebbe a kategóriába inkább prioritások, elérni kívánt célok kerülnek megfogalmazásra, melyek elérése beruházási, fejlesztési feladatokat jelent. Figyelembe véve a jelenleg működő támogatási rendszereket, illetve azok egymásra épülését, indokolt a Natura 2000 támogatások esetében az integrált megközelítés elvét alkalmazva több támogatás harmonizálását megcélozni. A támogatások között a jelenlegi struktúrában is 46

fellelhető az egymásra épülés, ennek továbbfejlesztése a források hatékonyabb felhasználását eredményezheti. Az említett kategóriák mellett a jelenleg működő támogatások figyelembevételével az alábbi kapcsolódási pontok kidolgozását javasoljuk a munka további szakaszában: Előírás-kategória (szint) Támogatási forma Kötelezően betartandó/tiltott Önálló Natura 2000 támogatás formájában előírások Ajánlott/elvárt előírások Agrár-környezetgazdálkodási, Erdő környezetvédelmi támogatásokkal integráltan Komplex területfejlesztési Erdősítésre vonatkozó, agrár-erdészeti, nem termelő előírások beruházásokkal, KEOP támogatásokkal integráltan Ennek az integrált megközelítésnek az elemei a jelenlegi vidékfejlesztési rendszerben már láthatók, hiszen például a „mezőgazdasági földterület első erdősítése” nevü intézkedés, ami felfogható egy komplex területfejlesztési előírásnak, csak abban az esetben támogat bármilyen erdősítést, amennyiben erre vonatkozó területi prioritás a Natura 2000 fenntartási tervben meghatározásra kerül. A különböző intézkedések együttes alkalmazása mellett a Natura 2000 területekre jelentős forrás biztosítható azáltal, hogy a gazdálkodó számára számos lehetőség kínálkozik a különféle támogatási programokban való részvételnek. Annak érdekében azonban, hogy a Natura-területek speciális, alapvetően élőhelyekhez és fajokhoz kötődő előírásainak „egyediségei” kellőképpen megjelenjenek a támogatási/kifizetési rendszerben azt javasoljuk, hogy az egyes területekre elkészülő fenntartási tervek pusztán az alapokat szolgáltassák az egyes gazdaságok szintjén, akkreditált szakértők bevonásával meghatározott előíráscsomagoknak. Ezáltal a gazdálkodás sokkal jobban tudná a természetvédelmet szolgálni, mint abban az esetben, amikor a gazdálkodó csupán a terület egészére vonatkozó előírás-csomagok közötti – meglehetősen szükre szabott – választás lehetőségével élhet. A munka további szakaszában – Európa több országában alkalmazott példák alapján – néhány kiválasztott gazdaságra vonatkozóan elkészítjük ennek a megközelítésnek a bemutatását. Összefoglalva, a következő alapvető következtetéseket lehet levonni a fenntartási tervek elkészítésével kapcsolatban: − rendkívül mozaikos tájhasználat miatt, az előírások területi lehatárolása igen bonyolult, − gazdálkodói szinten az előírások értelmezhetősége és végrehajtása indokolja szakértő bevonását, − a Natura 2000 fenntartási tervben meghatározott előírásokat tovább kell pontosítani egyéb területi korlátozásokkal (pl.: nitrát érzékeny területekre, víz keret irányelvre vonatkozó előírások), − az előírások mellett a területek tájhasználat váltására irányuló prioritásait is meg kell határozni, − olyan előírásokat kell alkalmazni, amelyek megfelelő rugalmasságot engedélyeznek a kezelésben az eltérő csapadék és éghajlatviszonyok függvényében (pl.: legeltetés, kaszálás időpontja stb.). − Az előírásokat indokolt differenciálni az alábbi kategóriák szerint: − Kötelezően betartandó/tiltott előírások − Ajánlott/elvárt előírások − Komplex területfejlesztési célú előírások

47

4.5.2 II. mérföldkő: Az első tervváltozat dokumentálása és a II. Negyedéves jelentés A jelentés tervezet formában a Támogatási Szerződésben foglaltak alapján, valamint a Műszaki leírás 7.2 pontjában foglaltaknak megfelelően 2009. április 30-án került benyújtásra, amelyet az Irányító Testület 2009. május 22-i ülésén elfogadott, az erről szóló emlékeztetőben felsorolt tematikus pontok egyidejű kijavításával. 4.5.1 Az első tervváltozat (terv és megalapozó rész) első egyeztetése a megbízóval (KvVM) és az észrevételek átvezetés Az IB ülést követően a tervezők folyamatosan egyeztettek KvVM TSZÁT projektben érdekelt munkatársaival a fenntartási tervek tartalmi és formai követelményeiről. KvVM írásban kérte az általa összeállított útmutató alapján két kiválasztott mintaterület (Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente, Izsáki Kolon-tó) fenntartási tervének javítását. 4.5.2 Az első tervváltozat megbízóval történő második egyeztetése és javítása A fenntartási tervek első javított példányait nyomtatott formában szállította le a VÁTI. Az észrevételek az útmutatóban foglaltak tervi teljesülését célozták. Véleményezésre került a terv egységes bevezetője és a Natura 2000 fogalomtár. A legfontosabb és legidőigényesebb feladatot az egyedi – területre vonatkozó szakértői – kezelési előírások egységes előíráslistává való átdolgozása jelentette. Ennek egy első javaslatát már tartalmazta az anyag. Ezt követően a javított anyagban az egyes élőhelyekhez kötötten az előírásokat tételesen felsorolták a szakértők. A harmonizált előírások további egyeztetése vált szükségessé a tervezők között, a megbízóval és az érintettekkel. Ennek folyamatát és az előírások harmonizálásának szakmai hátterét vázolja a következő fejezet. 4.5.3 Az élőhelykezelési javaslatok fenntartási (kezelési) előírásokká történő átalakítása Az élőhelykezelési javaslatok fenntartási előírásokká történő átalakítása A területekre vonatkozó gazdálkodási előírások tervezése során az alábbi szempontokat vették figyelembe a tervezők: − Olyan előírások kerüljenek megfogalmazásra, amelyek a fajok, valamint az élőhelyek igényeit veszik alapul; − Figyelembe veszik az adott terület sajátosságait, különösen a veszélyeztető tényezőket; − Integrálhatóak a vidékfejlesztési támogatások rendszerébe; − Területspecifikusak, vagyis az előírások meghatározott területi egységre vonatkoznak; − Ellenőrizhetők (a támogathatóság kialakítása érdekében); − Figyelembe veszik a területen jelenleg folyó gazdálkodást, illetve az előírások a gazdálkodási gyakorlatba beilleszthetők legyenek. A kezelési előírások harmonizálásának folyamata A fenntartási tervek elkészítésének korábbi szakaszaiban az egyes Natura-2000 területek botanikai, zoológia és élőhelyekre vonatkozó adatai alapján meghatározásra kerültek a 48

természeti értékek fenntartása érdekében követendő gazdálkodási korlátozások és javaslatok. Ezeket “ kezelési előírásoknak” nevezzük és meghatározásuk élőhely (ÁNER) szinten történt. Az egyes élőhelyek fenntartásánál alapvetően a már meglévő AKG és EKV előírások kerültek alkalmazásra annak érdekében, hogy az így meghatározott kezelési előírások lehetőleg minél jobban illeszkedjenek a már működő támogatási rendszerekhez – konkrétan az UMVP agrárkörnyezetgazdálkodási (AKG) és erdő-környezetgazdálkodási (EKV) intézkedéseihez. Ezen túlmenően cél volt, hogy az előírások ellenőrizhetőek és számszerűsíthetőek legyenek. Ezt követően új előírás megfogalmazásához akkor folyamodtunk, ha az adott élőhely természetvédelmi (fenntartási) céljainak megvalósításához az AKG és EKV összes előírása sem volt elégséges. A közeljövőben meghirdetésre kerülő AKG és EKV előírásokat – az intézkedés (program) csomagoktól leválasztva – egy-egy táblázatba rendeztük és sorszámoztuk. Természetesen számítottunk arra, hogy az AKG és EKV előírások teljes köre sem feltétlenül elég ahhoz, hogy a 20 Natura 2000 minta területen szükséges összes beavatkozást megjelenítsék. A fenntartási tervek első változatainak kidolgozása után megállapítható volt, hogy a természeti értékek védelmére a meglévő AKG és EKV előírások csak 30 %-ban voltak elégségesek. A szakmai szempontok alapján kialakított kezelési előírás sor 1800 elemet tartalmazott. Jóllehet a területenként meghatározott előírások szakmailag megalapozottak voltak, szükséges volt azokat “harmonizálni”, elsősorban annak érdekében, hogy a támogatási rendszerek számára is “kezelhető” mennyiségű és tartalmú előírással lehessen a természetvédelmi célokat megvalósítani. A harmonizálási munka alapvetően két feladatot jelentett: egyrészt a tartalmilag azonos vagy hasonló, de megfogalmazásukban eltérő előírásokból kellett egy előírást kialakítani. Másrészt azokat az előírásokat, amelyek nem voltak kellőképpen konkrétak – inkább kívánatos célállapotokat, mint tényleges tiltásokat, vagy elvégzendő feladatokat jelentettek – átfogalmaztuk vagy kivettük a listából. E munka eredményeként az alábbiak szerint alakult az előírások száma: Szántó: 43 előírás Gyep: 118 előírás Vizes élőhely: 78 előírás Erdő: 49 előírás Összesen: 288 előírás Így olyan előírássor állt elő, amellyel egyenként, vagy az előírások megfelelő kombinációjával a különféle kezelési elvárások maximálisan kielégíthetőek. A kezelési egységek lehatárolása A tervezés e szakaszában a kezelési előírások élőhelyekhez kapcsolódtak. Mivel egy területen esetenként nagyon sok élőhely fordulhat elő és több élőhely is igényelhet azonos kezelést, célszerűvé vált az előírások vonatkozási felületeként az élőhelyek helyett ún. kezelési egységeket lehatárolni. A kezelési egységek lehatárolását továbbá az is indokolttá tette, hogy az egyes élőhelyek különböző degradáltságú, tehát egy élőhelyhelytípushoz nem rendelhető egyértelműen egy kezelés, továbbá még az ugyanolyan állapotú élőhelyen is lehetnek eltérő kezelési igényű fajok, ezért az élőhelyenként történő kezelési előírások megfogalmazását el kellett vetni. Így tehát minden kijelölt Natura 2000 mintaterületen meghatározásra kerültek azok a kezelési egységek (ÁNÉR szerint élőhelyek vagy élőhelyfoltok, vagy egyéb kezelés alapján kijelölt egységek), amelyek egységesen kezelendők, vagy egy adott faj, vagy pedig az élőhely védelme érdekében. Ezekhez a területi egységekhez lettek aztán a konkrét előírások 49

hozzárendelve. A kezelési egységek kódolva KE1, KE2 stb. szerepelnek a szöveges tervi anyagrészben a hozzájuk tartozó előírásokkal, azok indoklásával. A kezelési egységeket térképen is megjelenítettük mindegyik Natura 2000 területen. Megjegyzendő, hogy a különböző mintaterületeken az ugyanolyan elnevezésű kezelési egységekhez (KE1, KE2 stb.) más más kezelési előírás csomag tartozik. 4.5.4. A kezelési előírások KvVM-mel történő egyeztetése A fenntartási tervek egyeztetési anyagának összeállítása és az egyeztetések ütemezése, valamint a kezelési előírások véglegesítése céljából két egyeztetés történt a KvVM és a tervezők között. Eredménye az alábbiakban foglalható össze. A harmonizált kezelési előírások logikája megfelelő, azaz művelési áganként (szántó, gyep, vizes, erdő) megfogalmazott egyértelmű tevékenységek tiltása ill. betartása kötelező vagy választható módozatban kerül kialakításra. Az erdőre vonatkozó előírások egyeztetése ezt követően 2-2 alkalommal megtörtént az MGSZH Erdészeti Igazgatóságával és a KvVM-mel. A fenntartási terv egyértelmű utalást kell, hogy tegyen a mezőgazdasági területek erdősítésének és agrárerdészeti rendszerek telepítésének lehetőségére. 4.5.5 A kezelési előírások szakértői egyeztetése, észrevételek megbeszélése A harmonizált kezelési előíráslista a területi szakértőkkel együtt, többszöri egyeztetés során alakult ki. A munkaértekezleten bemutatásra került az elkészült javasolt egyesített gazdálkodói előíráslista, ennek elkészítésének folyamata. A szűkítés indokai között szerepelt a duplikációk megszüntetése, illetve a jelenlegi agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszerrel nem harmonizáló előírások törlése. A gazdálkodói előíráslista hasznosítási irányok (szántó, gyep, vizes élőhely, erdő), illetve azon belül speciális kategóriák szerint csoportosítva tartalmazza a földhasználóknak szóló előírásokat. Az értekezleten bemutatott, egyesített előíráslistát a területfelelős szakértők újra véleményezték. Az előíráslista kibővült az erdőtelepítésre és az agrárerdészeti rendszerekre vonatkozó előírással, valamint az élőhelyrekonstrukcióra vonatkozó javaslattal. Az erdőtelepítés és az agrár-erdészeti rendszerek esetében két választási lehetőség adódik: a szakértő megtiltja vagy javasolja, de kötelezővé nem teheti ezeket. 4.5.6 Kezelési előírások szakértői véglegesítése A kezelési előírások véglegesítését a tervezőcsapat agrár-környezetgazdálkodási szakértői végezték a területi szakértőktől bekért véleményei alapján. Végeredményképpen az egyeztetési anyagban alábbi megbontásban kerültek az előírások megfogalmazásra: Szántó: Gyep: Vizes élőhely: Erdő: Összesen:

65 előírás 115 előírás 65 előírás 78 előírás 323 előírás

50

4.5.7 Az első tervváltozat szakértői átdolgozása az egyeztetési anyag véglegesített metodikája alapján (kezelési egység lehatárolása, előírások kezelési egységekhez rendelése, kezelések indoklása) A harmonizált előíráslista visszavezetése a 20 Natura 2000 területre szakértői feladat volt. Elsőként a harmonizált előíráslistából kiválasztásra kerültek kezelési egységenként a kötelező vagy választható, adott területre releváns előírások. Ezután a fenntartási terv szöveges részében kezelési egységenként összesítésre kerültek az alkalmazott előírások, indoklással. Helyet kapott az erdőtelepítésre, az agrár-erdészeti rendszerek létrehozására és az élőhelyrekonstrukcióra vonatkozó javaslat is. A szakértők a lokális javaslataikat külön pontban, de szintén kezelési egységenként fogalmazták meg. 4.5.8 Egyeztetési címlista és kísérőlevél összeállítása Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ (4) értelmében a fenntartási tervet elkészítése során egyeztetni kell a nemzeti park igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság), az alapszabály (alapító okirat) szerint környezet- és természetvédelmi célra alakult társadalmi szervezetekkel, a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervekkel és települési önkormányzatokkal, a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosaival és vagyonkezelőivel, valamint ezek gazdasági érdek-képviseleti szerveivel. Az egyeztetési címlistát és kísérőlevelet a VÁTI és a SZIE állította össze a KvVM-mel konzultálva. Az egyeztetésbe bevont szervezetek listáját az 5. sz melléklet tartalmazza.

4.6. Az egyeztetési anyag (elkészítése és kiküldése véleményezésre két részletben) A fentiek alapján az alábbi érintetteknek került kiküldésre CD-n az egyeztetési anyag a VÁTI szervezésében: – 94 települési önkormányzat számára – 6 érintett nemzeti park igazgatóság – 84 területi államigazgatási szervnek az alábbi csoportok szerint: – Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság – Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság – Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal – Földhivatal – Bányakapitányság – Regionális Közigazgatási Hivatal A SZIE kommunikációs szakértői csoportja 114 érintetthez juttatta el digitálisan vagy nyomtatott formában az egyeztetési anyagot. Ezen érintettek a fórumra is meghívást kaptak. A fórumon a meghívottaknál többen vettek részt (232 fő), egyéb információs csatornán keresztül (honlap, önkormányzati hirdetőtábla) értesülve a társadalmasításról. Az érintett csoportok az alábbiak: – egyéni gazdálkodók – gazdálkodói szervezetek, vagyonkezelők (erdészetek, vízgazdálkodási társulások, viziközmű társaságok) – civil szervezetek 51

Összességében töb mint 400 érintett szólíttatott meg és kapott véleményezésre egyeztetési anyagot illetve lehetőséget észrevételeinek megküldésére. 4.6.1. Konzultáció az érintettekkel, fórumok szervezése és lebonyolítása A fenntartási tervek területi egyeztetésére a fórumok és a személyes egyeztetések szolgáltak. 16 területen került sor fórum megszervezésére és lebonyolítására és 4 esetben történt szűkebb körű egyeztetés Az egyeztető fórumokat előre megtervezett struktúra szerint bonyolították le a kommunikációs szakértők, a fórumok moderátoraiként arra törekedtek, hogy minél több helyi észrevétel hangozhasson el, minél részletesebben meg lehessen beszélni az egyes kezelési egységeket. A fórumokon jegyzőkönyv készült, amit a honlapon közzétettek, illetve a helyi érintettek számára megküldtek. Mintája a …sz.mellékletben található. Az egyes fórumok jegyzőkönyvét és az érintettek elemzését minden estebnem tartalmazza a fenntartási terv kommunikációs melléklete. A projekt negyedik negyedéve során a terepi egyeztetések befejeződtek. Mindösszesen 16 egyeztető fórumot tartottak a helyi részt veveőknek. Olyan esetekben döntött a tervezés a fórum elhagyása mellett, amikor az adott területen nagyon keveseket érintett a kijelölés, és így a személyes egyeztetés eredményesebb lehetett, vagy amikor az adott területen érintettek az előzetes telefonos egyeztetés során csekély érdeklődést mutattak a fenntartási terv közös egyeztetésére. A fórumokat a helyi és térségi érintettekkel való telefonos időpont egyeztetés és a fenntartási tervek kézbesítése előzte meg e-mailben, vagy postai úton nyomtatva vagy CD-n (a tervhez mellékelt kísérő levelet és meghívót, csakúgy, mint a fórum felépítését a melléklet tartalmazza). Az önkormányzatokat megkérték, hogy a fórum meghívóját és az egyeztetési tervváltozat egy példányát tegyék elérhetővé a lakosság számára a helyben szokásos módokon (önkormányzati hirdetőtábla, ahol van, ott képújság, weblap – lásd pl. Hejőbába honlapját a http://www.hejobaba.hu/hirek.php címen). A fenntartási tervek egyeztetési anyagainak összeállításánál kialakult időbeli csúszás miatt egyes területeken az érintettek nem kapták időben kézhez a terveket (legalább egy héttel a fórum előtt), ami helyenként hatással lehetett a részvételi arányra, illetve a résztvevők aktivitására. A fórumok tapasztalatai A fórumokat előkészítő kommunikáció és a fórumok lebonyolításának tapasztalata, illetve az ezek nyomán megfogalmazott javaslatok a módszertani útmutatóban (lás 2. sz. melléklet) részletesen bemutatásra kerültek.. A fórumok során szerzett legfőbb tanulságok az alábbiak: - Több fórumon megfigyelhető volt, hogy a fenntartási tervben szereplő kezelési javaslatok véleményezése helyett a Natura 2000 általános elveinek megvitatása, a kijelölés okozta konfliktusok rendezése volt az érintettek legfontosabb elvárása. Így egyes fórumokon a tényleges egyeztetés helyett elvi viták zajlottak. Ez is tükrözi, hogy a problémás területeken mindaddig nem tud tényleges tervezési folyamat elindulni, amíg a korábbi konfliktust nem sikerül rendezni. A konfliktusok rendezésére a fenntartási tervek egyeztető fóruma nem alkalmas. - A legtöbb fórumon a kulcskérdés volt résztvevők számára, hogy a fenntartási tervek mikortól lépnek életbe, és milyen kompenzációra számíthatnak a gazdálkodók. Mivel e kérdések megválaszolására a konzorciumnak nem volt felhatalmazása, sem hiteles információja, a fórumokon megválaszolatlanul maradtak, ami a tervezési folyamat hitelességét kedvezőtlenül befolyásolhatja.

52

-

-

-

-

-

Azok a fórumok, ahol a hivatalos természetvédelem érintett szintjei (a KvVM és a nemzeti park igazgatóság), valamint a gazdálkodók felé a legfontosabb kapcsolatot jelentő falugazdászok nem jelentek meg, ott lényegesen nehezebb volt az együttműködő légkör kialakítása, a projekt elfogadottságának és a terv legitimitásának megteremtése. A fórum felépítését tekintve az előírások legalaposabb megvitatását az a struktúra szolgálta, amelyben minden egyes kezelési egység ismertetése után alkalom nyílt vitára, s a kezelési egységek ismertetése nem egy blokkban, előadás-szerűen történt meg. Ez ugyanakkor nagyobb vitakészséget követelhet meg az előírásokat ismertető tervezőtől (területfelelőstől), és bizonyos esetekben szükségessé teheti a területfelelős előzetes kommunikációs felkészítését. A fórumok lebonyolításához kapcsolódóan fontos tapasztalat, hogy a fórumok tervezett, körülbelül három órás időtartama a résztvevők számára még elfogadható maximális időtartam. Ugyanakkor, főleg a nagyobb területek esetében, három óra nem elegendő az összes kezelési egység alapos megvitatására. Éppen ezért a nagyobb kiterjedésű, több kezelési egységet felvonultató Natura 2000 területeken célszerűnek látszik fórum-sorozatokat szervezni. Szintén a fórumok technikai lebonyolításához kapcsolódik, hogy a fórumokon kifüggesztett kezelési egység térkép nagyobb felbontásban, helyrajzi számos fedvényekkel ellátva lényegesen jobban használható volna az érintettek számára. A fórumok hangulatát, a résztvevők bevonódását nem elhanyagolható mértékben befolyásolja a helyszín, a teremelrendezés. Ezért célszerű olyan elrendezést kialakítani, ahol mindenki lát mindenkit (kör- vagy u-alakú elrendezés). Ez megköveteli, hogy a fórumok előtti előzetes helyszínbejárást. Az elvégzett szakmai munka hitelességét növeli, ha az előadó az előadásában minél több a területet bemutató fénykép segítségével mutatja be az ott előfordulő élőhely jellemzését és nem a területen kívüli fotóval illusztrálja az elemzést. A veszélyzetető tényezők alátámasztására is alkalmas segítőeszköz a területről származó fénykép. A fajok bemutatásánál már kevésbé releváns a helyben készült felvétel.

4.6.2 Szakmai szervezetekkel való egyeztetés (KvVM, FVM, NPI, MVH, KöFe-k) A kezelési előírások szakértői egyeztetés, észrevételek megbeszélése Fontosabb ágazati egyeztetések történtek az FVM-mel, MGSZH Erdészeti Igazgatóságával és az ÖKO Zrt-vel. Az FVM-mel való tárgyalás során megállapodás született arról, hogy az erdőterületekre, illetve az erdősítendő területekre vonatkozó fenntartási/fejlesztési javaslatok markánsan megjelennek majd a fenntartási tervekben, mert ez a Bizottság által megkövetelt feltétele az erdősítés támogatásának Natura területeken A vízgazdálkodási tervezéssel kapcsolatban az ÖKO Zrt.-vel történt kapcsolatfelvétel. A megállapodás értelmében az ÖKO Zrt. átadta a részvízgyűjtő határokat és a felszíni víztestek vízgyűjtőjének határait, amely egységekre a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készülnek a VKInek megfelelően. A tervkészítés időszakában a vízgyűjtőgazdálkodási tervek végső intézkedési javaslatai még nem kerültek elfogadásra, így azok nem épültek be a fenntartási tervekbe.

53

4.6.3 A tervkészítéshez kapcsolódó információk honlapon történő megjelenítése és tájékoztató anyagok terjesztése A honlapra a mérfölkövekhez illeszkedően a legújabb tervezési dokumentumok felkerültek. A fórumokról beszámoló olvasható és bővült a képgaléria is. 4.6.4 A terv egyeztetése során beérkező vélemények feldolgozása, beépítése a végleges javaslatba A formális egyeztetés során beérkező 84 véleményezőtől érkező 778 érdemi észrevételt a tervezők feldolgozták és tervezői mérlegelés után a releváns észrevételek átvezetésre kerültek a végleges tervekben.

4.6.5 A fenntartási terv megalapozó fejezeteinek véglegesítése A fenntartási tervekhez kapcsolódó célzott élőhely és fajtérképezés bizonyos területeken a 2008-as nemzeti parki jelentésektől eltérő eredményeket hozott. Az eltérések részletes bemutatását a 10. sz melléklet tartalmazza. 4.7. III. mérföldkő: a második tervváltozat dokumentálása két részletben és III. Negyedéves jelentés A projekt lezárásának időpontja és a végteljesítést jelentő szakmai dokumentumok tartalmi követelménye a III. negyedéves jelentés elfogadása után került egyeztetésre és véglegesítésre a megbízó KvVM TSZÁT és a vállalkozó VÁTI között. Ennek alakulása a következő lépésekben történt: A III. mérföldkő teljesítése A III. mérföldkő eredeti munkaterv szerinti határideje 2009. szeptember 15. volt a 20 Natura 2000 terület fenntartási tervének 2. tervváltozati formában történő szállítási kötelezettséggel. A III. negyedéves jelentésben és az azt megelőző júliusi előrehaladási jelentésben a vállalkozó jelezte a tervleadás várható késését, amelynek okai a következőkben foglalhatók össze: – A II. negyedéves jelentést követően (2009. április 30.) a tervek 1. tervváltozatának egyeztetése nem kezdődhetett meg az érintettekkel, mivel ezek a tervek még egyedi szakértői anyagokként kerültek összeállításra. A tervek kezelési előírásai még egyedi előírások voltak az adott terület sajátosságaira fókuszáltan adott élőhelyekre vonatkoztatva. Habár a tervek szakmai megalapozottsága az érintett nemzeti park igazgatóságok visszajelzése szerint kiváló volt, a javasolt Natura támogatási rendszerbe nem volt beilleszthető. (A 20 tervben összesen 1800 különböző előírás szerepelt). Ezért a kezelési előírásokat harmonizálni kellett. A leginkább időigényes folyamatnak az első tervváltozat KvVM-mel történő két körös egyeztetése bizonyult. A minisztérium által összeállított útmutató is csak a tervezés közben (2009. június) vált ismertté a tervezők előtt. A tervi tematika véglegesítése és tartalmi kidolgozása, másrészről a területileg specifikus kezelési előírások egységes előíráslistává történő harmonizálása két terv példáján (Szilváváradi Aszaló Natura 2000 terület és Szilváspatak mente Natura 2000 terület) valósult meg. A mintegy 300 egységes előírás és a kezelési egységek definiálása 2009 év nyarán – az erdőgazdálkodásra vonatkozó előírások később, november elejére – vált elfogadottá. 54

–

A mintaként kiemelt két terv példáján a tervek egyeztetésre alkalmas egyeztetési anyaggá való átdolgozása, majd társadalmasítása következett, amely egyrészről fórumok szervezésével, másrészről személyes egyeztetés keretében valósult meg. Az egyeztetési anyag a tervi rész leválasztását és pontosítását jelentette a teljes tervanyagból, azaz a megalapozó dokumentációban ekkor még fennálló hiányosságokat az elkövetkezendő időszakban kellett pótolni. A III. mérföldkő határidejére az egyeztetési anyagok készültek el. – A tervek egyeztetését jelentő fórumok és kétoldalú egyeztetések megszervezése és lefolytatása a tervezettnél tovább tartott. A társadalmasítás időigényére a tervezők már a tervezés korábbi fázisában is felhívták a figyelmet. Az utolsó fórumra november 3án került sor a tervezett július 30. helyett. Az időbeni csúszás oka a fentieken túl az egyeztetési anyagok párhuzamos összeállítása során kialakult koherenciazavar kiküszöbölése, az érintettek (gazdák) szezonális elfoglaltságai, valamint tervezői oldalról egyéb terepi akadályoztatás volt. A projekt résztvevői heti 2-3 alkalomnál több egyeztetést nem tudtak vállalni. A metodikailag újszerű, széleskörű társadalmi egyeztetést is magába foglaló munka a kiterjedt szakértői tervező csapat folyamatos munka ellenére időben elcsúszott. A megfeszített munka ellenére a metodika hosszú időt igénybevevő egyeztetése, a hiányzó terepi felmérések pótlása és az időigényes közösségi tervezési folyamat a szerződésben rögzítettnél hosszabb időt vett igénybe. E munkarészeknek az időigényét a véghatáridő kötöttsége miatt az eredeti munkaterv nem eléggé megalapozottan becsülte meg, a valóságban sokkal több ráfordítást igényelt, mint azt tervezett. A vállalkozó számos olyan tevékenységet elvégzett, amely nem volt kötelező jellegű. (egységes kezelési előírások,.nemzetközi szakirodalmi áttekintőt, továbbá 20X23 db térképmellékletet a Korm. Rendeletben megszabott 4 helyett). Ennél fogva a tervek egyeztetési anyagának összeállítása, kiküldése, egyeztetése az eredeti ütemhez képest két hónappal későbbre tolódott. Az első tervváltozat megbízóval történő egyeztetése során megszaporodott feladatok a munkatervben feltüntetésre kerültek. A III. negyedévi Irányító Bizottsági ülés A projekt III. negyedéves jelentését az IB - az eredeti határidővel és teljesítési követelményekkel összevetve - a 2009. szeptember 25-i ülésén 8 nem szavazattal és 1 tartózkodással nem fogadta el. Záradékként megfogalmazásra került az alábbi feladat: – A 3. mérföldkő elfogadottá válik, amennyiben az első tíz fenntartási tervet (2. tervváltozat) a tervezők 2009.10.15-ig leszállítják KvVM felé. KvVM 8 napon belül véleményezi és 2009.10.30.ig a tervezők javítják. Ezzel a tervek jóváhagyásra kerülnek. Újabb IB ülés összehívása ebben a tekintetben nem szükséges. Első tíz terv: Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente Hejő mente Berhidai-löszvölgyek Szigeti-homokok Dél-balatoni berkek Velencei-hegység Dudlesz-erdő Fertőmelléki-dombsor Lajoskomáromi löszvölgyek Tengelici-homokvidék

55

A jelentést az emlékeztető alapján javítani szükséges és a tervek leadásával együtt megküldeni KvVM TKSZÁT és KvVM FI számára 2009. 10. 30.ig. A tervezők jelezték az irányú kérésüket, hogy a projekt véghatárideje a szerződés engedte feltételek szerint kerüljön meghosszabbításra. A véghatáridő a szerződés kötéstől számított 14 hónap, 2009. december 15. legyen. Kérésüket a TSZÁT Államtitkárának levélben jelezték. –

A tervezők az első tíz tervet 2009. november 6-én szállították KvvM-nek. A III. negyedévi jelentés teljesítés igazolása 2009. november 16-án került aláírásra KvVM TSZÁT részéről. 4.8.1 A második tervváltozat szükség szerinti gazdálkodói egyeztetése A második tervváltozat tájékoztatásul kiküldésre került azoknak az érintetteknek, akik a fórumon ezt az igényüket jelezték.

4.8.2 A második tervváltozat kedvezményezetti egyeztetése (további konzultációk, a fenntartási tervek területi szinten történő egyeztetése, végső egyeztetés KvVM TSZÁT, érintett NPI közreműködésében) A III. negyedéves IB ülésen meghatározott határidőt tekintve a késedelmes teljesítés miatt, rendkívüli, szűkített Irányító Bizottsági ülés került összehívásra 2009. november 6-án, amelyen az alábbiak kerültek elfogadásra: – A vállalkozó 2009. szeptember 25-i Irányító Bizottsági ülésen jelezte, hogy a projektzárás időpontját szeretné módosítani. Ezt a kérését, indoklással 2009. október 15-én a kedvezményezett KvVM-nek levélben is megerősítette. Az írásbeli igény nem került a Fejlesztési Igazgatóság felé továbbításra, ennek indokai a következők voltak: o a vállalkozó a szerződésben 2009. szeptember 15-re vállalt feladatát, a második tervváltozat elkészítését az IB ülés által már meghosszabbított október 15-i dátumra sem teljesítette, o valamint a hosszabbítási kérelem ütemtervében megjelölt időpontok nem helytállóak. Az első 10 db tervdokumentáció november 5-én került leszállításra. A második 10 tervdokumentáció leszállítási határideje 2009. november 23. – A szerződés szerinti 10 oldalas 5000 példányos kiadvány helyett a KvVM-al történt egyeztetés alapján kb. 50 oldalas 2000 példányos kiadvány készül. Nyomdakész állapotot a vállalkozó 2009. december 1-ig vállalja. A KvVM jelezte, hogy a nyomdába való leadás előtt szakmai (KvVM) és nyelvi lektorálás szükséges. – A szerződés 3.1. pontja alapján a teljesítési véghatáridő 2009. december 1. (szerződéskötés 2008. október 1-től dátumától számított 14 hónap). Valamennyi tervet a véghatáridőre a projekt honlapjára is fel kell tölteni. A projekt finanszírozása Átmeneti Támogatás forrásból valósul meg, ezért a 2009. december 1. határidő a teljesítés igazolás kiállításának véghatárideje. Amennyiben nem valósul meg a szerződés 4. pontja alapján az igazolás kiállítása és ez alapján a számla benyújtása, a számlát nem lehet kifizetni. A szerződés 20. pontja alapján a szerződéses kötelezettségek azonban még 2010. szeptember 1-ig fenn állnak, és a 13.1.1. szerint késedelmes teljesítés esetén késedelmi kötbér érvényesíthető. – A szerződés keretében 15 + 5 db területre elkészített fenntartási terv a KvVM tulajdona. Felhasználásakor minden esetben a projekt számára és címére hivatkozni kell.

56

2009.december 3-ig a VÁTI leszállította KvVM-nek a második tíz terv 2. tervváltozatát. Ezek: 1. Gátéri Fehér-tó 2. Pirtói Nagy-tó 3. Dél-Őrjeg 4. Veresegyházi-medence 5. Jánosházi-erdő 6. Mórichelyi-halastavak 7. Izsáki Kolon-tó 8.Alsó-Zala-völgy 9. Turjánvidék 10. Zámolyi-medence 4.9. Javítások átvezetése, végső anyag (fenntartási terv tervi és megalapozó rész) dokumentálása, a kommunikáció dokumentálása A dokumentációk a zárójelentés részét képezik 4.10. Nyomtatott ismertető, tájékoztató kiadvány a gazdáknak Szórólap A tervezés során elkészült egy a fenntartási tervek tervezési folyamatát bemutató szórólap, amely az interjúk, öteletbörzék és a fórumok alkalmával került terjesztésre. A szórólapot a SZIE az igényeknek megfelelően nyomtatta. Tervezett lapszám 2000 volt.. Emellett területi szórólapok is készültek. Mindkét szórólap típus a honlapon is megtalálható nyomtatható formában. Sajtómegjelenés A tervezési területeken fellelhető helyi sajtó számára rövid összefoglaló anyagokat juttattak el a kommunikációs szakértők a tervezési folyamatról és a megtartott fórumról. A sajtóanyagok vagy írásban jelentek meg az adott település önkormányzati lapjában, vagy a települési honlapokra kerültek fel (mintául a melléklet tartalmazza a szadai újságban megjelent cikket). Azonban nem mindenütt lehetett sajtómegjelenést generálni, mivel egyes területeken helyi újság nincs, a regionális lapok pedig kevésbé nyitottak a helyi fókuszú hírekre. Emellett készült egy általános sajtóanyag, amit az MTI-n keresztül van lehetőség közzé tenni. Tájékoztató kiadvány A szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően elkészült a tájékoztató kiadvány nyomdakész mintapéldánya, amely közérthető formában foglalja össze a főbb tudnivalókat a Natura 2000 programról és a fenntartási tervekről, továbbá területi betétlapokat tartalmaz a projekt során elkészített fenntartási tervekről. A 66 (plusz fedőlapok) oldalas kiadvány A4-es méretben, újrahasznosított papírra készül, 2.000 példányban (1.500 példány magyar és 500. példány angol). A belív fekete/fehérben, a borító és a betétlapok pedig színesben (4+4 szín) készülnek. A tájékoztató kiadvány a megbízóval folyamatosan egyeztetve készült el, aktuális formája a zárójelentés mellékletében megtekinthető. A 2000 példányban kinyomtatásra kerülő kiadvány terjesztését alapvetően postai úton tervezzük. A tervezési folyamatban részt vett valamennyi helyi érintettnek (magángazdálkodóknak, mezőgazdasági szövetkezeteknek / vállalatoknak, erdészeti kezelőknek, vízügyi szerveknek), akinek a címe ismert, megküldhető a kiadvány, részben tájékoztatásul, részben köszönetként a tervezési folyamatban való aktív 57

részvételükért. Szintén megküldhető a kiadvány az érintett Nemzeti Park Igazgatóságoknak, az önkormányzatoknak, valamint a falugazdász központoknak/ helyi falugazdászoknak. Végezetül eljuttatható a kiadvány a KvVM és az FVM tervezési folyamatban érintett osztályainak.

4.11. A fenntartási tervek formai és tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatok összeállítása útmutató formájában A fenntartási tervek készítése közben számos tapasztalat, probléma és javaslat fogalmazódott meg a tervezőkben. Ennek részletes anyaga a zárójelentés 2. sz. mellékletében található. 4.12. Projektszervezési feladatok A munkatervben tételesen nem szereplő menedzsment feladatokat a szakértőkkel való közös gondolkodás feltételeinek megteremtése, az elfogadott tervezési irány, tematika összegzése, és a szakértői anyagok értékelése képezte. A projektvezetőség első feladatát a projekt humán erőforrás hátterének kialakítása, a végleges szakértői csapat létrehozása és a további szükséges partnerek meghatározása jelentette. A 20 Natura 2000 területen 10 felelős területi szakértőt vontunk be a munkába. Feladatuk elsődlegesen az egyes területek biotikai megalapozó adatainak felmérése, rendszerezése és a fenntartási terv kezelési előírásainak kezelési egységekre vonatkozó kidolgozása. A feladat ellátásához további szakértők bevonása vált szükségessé részükről. A területek nagyságától, diverzitásától és előzetes megkutatottságától függően a terepi napok száma területenként nagyon eltérő volt (1-2 naptól a 10-20 napig terjedt), az irodai tervezési napok száma ennél egységesebb (kb 20-25 nap/terület) volt. A felelős területi szakértők mellett a projektben úgynevezett ágazati szakértők dolgoztak rendszeresen (1 agrárszakértő, 1 területrendezési szakértő, 5 kommunikációs szakértő). Ezen túlmenően eseti jelleggel egyéb munkatársak bevonása vált szükségessé. A projekt teljes futamideje alatt a folyamatosan tevékenykedő szakértők száma 20 főt tett ki. A projekt megvalósításának futamideje alatt rendszeres megbízói konzultációk, egyeztetések, mérföldkövekhez kötött Irányító Bizottsági ülések kerültek összehívásra. A tervezői csapat a munkafázisoknak megfelelően tartott értekezleteket. Ezek összesített száma meghaladta a negyvenet. A projekt menedzsment emellett folyamatos kapcsolatban volt a kommunikációs csoporttal, akiknek havi tevékenységéről beszámolót kért. A belső kommunikációban jelentős szerepe volt az email váltásnak, amelynek száma 1-2 ezres nagyságrendű. A külső kommunikáció terén egyrészt az ágazati, másrészt a területi egyeztetések, fórumok kaptak nagy szerepet. Az egyeztetések száma összsségében megközelítette a harmincat. 4.13. IV. mérföldkő: a Zárójelentés elkészítése (tervezet) A jelentés tervezet formában a Támogatási Szerződésben foglaltak alapján, valamint a Műszaki leírás 7.2 pontjában foglaltaknak megfelelően 2009. december 1-én került

58

benyújtásra, és az Irányító Bizottság ülésén elhangzottak alapján a teljesítés 2009.december 11-én vált elfogadottá.

4.14. Záró IB ülés A Záró Irányító Bizottsági ülés 2009. december 11-én kerül megrendezésre.

4.15. Projekt záró határideje, (javított zárójelentés, projekt dokumentumok végleges átadása, számlabenyújtás) A Záró Irányító Bizottsági ülésen a Vállalkozó átadja a projekt eredményeitt Megbízó és Kedvezményezett számára nyomtatott és digitális formában a szerződésben rögzített példányszámban. Az átadott dokumentumok a következők: 1. Zárójelentés a 6.-12. sz mellékletekkel 2. 1/1-20. sz. melléklet: 20 Natura 2000 terület fenntartási terve 3. 2. sz. melléklet: Módszertani útmutató 4. 3. sz. melléklet: Kiadvány nyomdakész mintapéldánya 5. 4. sz. melléklet: Nemzetközi gyakorlat áttekintése 6. 5. sz. melléklet: A fenntartási tervek véleményezése 7. A fenti dokumentumok digitális változata.

59

5. A PROJEKT EREDMÉNYEI A projekt megvalósításának pozitív és negatív hozadékai voltak. Miután a tervezés pilotprojektnek minősült a negatív tervezési tapasztalatok is eredményt jelenthetnek a további tervezés számára. A projekt munkaindító jelentésében vázolt SWOT analízisre és kockázat elemzésre támaszkodva a hatások az alábbiakban kerülnek összefoglalásra. A projekt szakmai eredményei az alábbiakban foglalhatók össze: –

–

–

– – –

–

– – – –

– –

–

–

A terület ökológiai állapotának megőrzését szolgáló, terepi felméréseket és korábbi kutatásokat, terveket, a mintaterületekre érvényes ágazati terveket is feldolgozó megalapozó vizsgálati tanulmányok alapján új, a tervezők által fejlesztett módszertannal 20 fenntartási terv készült el. Megvalósult egy olyan mintaterv sorozat, amely a terület-kiválasztás révén a hazai Natura 2000 területek szinte valamennyi sajátos területi jellemzőit, lehetséges konfliktus témáját felölelte, így valamennyi hazai Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítéséhez módszertani alapul szolgálhat. A tervek megalapozását jelentő háttér dokumentációkhoz olyan terepi felmérések készültek, amelyek nagy felbontású, aktuális, sok esetben új vagy javított élőhelytérképek kidolgozását tették lehetővé valamennyi területen. A terepi felméréseken alapulva fajelterjedési térképek készültek el, több forrásból pontosítva a területen előforduló növény- és állatfajokra vonatkozó adatsorból. Kialakult egy széles körben egyeztetett kezelési előírássor, amely a mintaterületek teljes körére alkalmazható, de a további tervezés során bővíthető. A mintatervek kidolgozása során a szakértői csapat olyan tervezési módszertant fejlesztett ki, amely a további tervek készítéséhez mintául szolgál. A módszertan külön útmutató formájában is kidolgozásra került. A mintatervek kidolgozása új típusú, nyílt tervezési folyamatba ágyazottan folyt, amely az érintettek (területhasználók) lehetőség szerinti legnagyobb arányú bevonását jelentette a helyszíneken szervezett 16 fórum és egyéb kommunikációs eszközök felhasználásával. A Natura 2000 területekhez kötődő közösségi tervezés alkalmazásához szintén útmutató készült. A tervek egyeztetési anyaga a közösségi tervezés és a formális egyeztetések keretében több mint 400 érintetthez jutott el közvetlenül. A formális egyeztetés keretében több mint 700 észrevétel érkezett az államigazgatási szervektől, amelyek tervezői mérlegelés alapján átvezetésre kerültek a tervekbe. A tervezés jelentőségét, lényegét, módszertanát és valamennyi mintaterületet bemutató nyomtatott kiadvány készült 2000 példányban magyar és angol nyelven. A projekthez saját honlap készült, amelyen folyamatosan tájékozódhattak az érdeklődők a tervezés folyamatáról, eseményeiről, a honlapon az elkészült tervek is elérhetők, véleményezhetők. Külön tanulmány mutatja be a Natura 2000 területekre vonatkozó nemzetközi gyakorlatot, az európai országokban alkalmazott elveket, tervezési módszereket. A kiterjedt, sokféle szakmát képviselő tervezői team szakmai felkészültsége (speciális tudásbázis, projektvezetési tapasztalat, magas fokú informatikai és térinformatikai háttér) segítette a tervezés eredményességét. A folyamatosan fenntartott szakmai párbeszéd segítségével szoros partneri kapcsolat fejlődött a tervezők között, amely a projekt előrehaladtával csak erősödött, a tervezőgárda végig teljes maradt. A Kedvezményezett aktív szerepet vállalt a tervezésben.

60

A tervezést nehezítő külső és belső feltételek: – –

–

–

–

–

–

–

–

–

A fenntartási terv helye a területi és ágazati tervhierarchiában nem egyértelmű, ez a kérdés a projekt során sem tisztázódott. A tervek jövőjének, megvalósulásának tisztázatlansága miatt az ágazati és területi egyeztetések sok esetben elvi vitához vezettek. Az elvi kérdések tisztázása döntési háttér hiányában ellehetetlenült. A konkrét tervi javaslatok esetenként a háttérdöntések nélkül súlytalanná váltak. A Natura 2000 támogatási rendszer beindításának ideje, részletei még nem tisztázottak, az FVM hatáskörébe tartozó feladatról nem állt rendelkezésre elég információ. A tervezők, csak tervezői szintű egyeztetések alapján tájékozódhattak a részletekről. A támogatási rendszerre vonatkozó kérdések megválaszolásához nem állt elég információ rendelkezésre, ami nehezítette a részletkérdésekről folytatott érdemi vita kialakulását a fórumokon. Egyes Natura 2000 területen a térképi lehatárolás és a kihirdetett helyrajzi számok között ellentmondás volt, a tervezési terület pontos lehatárolása csak többszöri egyeztetés után véglegesedett. A tervezéshez nem állt rendelkezésre a helyrajzi szám alapú tulajdonviszonyt ábrázoló kataszter. A területek beazonosíthatósága az adatbázis használatával könnyebbé vált volna, eredményesebbé téve a területi egyeztetéseket, javítva az érintettek bevonásának hatékonyságát. Az adatbázis hiánya a birtokviszonyok megbízható elemzését és az érintettek teljesebb körű bevonását is akadályozta. A projekt mintaprojekt jellegéből adódóan már az elvárt feladatok meghatározása is a rendelkezésre álló időnél hosszabb időt kívánt. Mivel a véghatáridő módosítására nem volt lehetőség, az érdemi tervezési munkára és a közösségi bevonásra az eredeti ütemezésnél rövidebb idő állt a tervezőcsapat rendelkezésére, amelyet csak túlfeszített munkával tudott ellensúlyozni. A rendelkezésre álló időhöz viszonyítva indokolatlanul nagy hangsúly került a megalapozó kutatások, vizsgálatok kidolgozására és dokumentálására, tovább csökkentve a tervezésre rendelkezésre álló időt és energiát. A további Natura 2000 területek fenntartási terveinek kidolgozásakor a két munkafázist jobban el kell különíteni, hiszen a tervet csak lezárt és elfogadott vizsgálaton alapulva lehet eredményesen és hatékonyan kidolgozni. A projekt során, a feszített ütemterv és az elhúzódó megbízói egyeztetések miatt az érintett nemzeti park igazgatóságok egy részével nem alakult ki partnerség. A párbeszéd hiányában a tervezőkhöz nem jutottak el olyan információk, megalapozó és háttérdokumentumok, amelyek a tervek egyenszilárdságát és minőségét javíthatták volna. Bár a projekt elvárt eredményei teljesültek, megállapítható, hogy a tervezési időszak (14 hónap) a partnerségen alapuló közösségi tervezéshez rövidnek bizonyult. A rendelkezésre álló rövid egyeztetési idő mind a formális, mind a közösségi tervezés eredményeit csökkentette.

61

MELLÉKLETEK

62

6. sz. melléklet

NAPLÓ A „NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekthez Időpont 2008.07.24.

Esemény Pályázat megjelenése a Közbeszerzési Értesítőben

2008.08.13.

Pályázat kikérése az NFÜ-ből

Témája NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” (továbbiakban: projekt) projekt

2008.08.18. 2008.08.29.

Konzultáció KvVM-ben Partnerkereső konzultáció

Pályázat-előkészítés

2008.09.04.

Konzultáció VÁTI-ban

2008.09.08. 10óra 2008.09.08. 9.43 2008.09.09 2008.09.12.8.49 2008.09.16. 14óra

Pályázat beszerzésének határideje Ajánlattételi határidő, ajánlat leadása, pályázat bontása Hiánypótlási felszólítás Hiánypótlás leadása Eredményhirdetés

Pótlandó tételek Pótolt adatok Projekt

2008.09.25.

Szerződéskötés

projekt

2008.10.03. 12 óra

Megalapozó konzultáció KvVM-ben

Alapanyagokról tájékoztatás, infók a fenntartási tervekről , kommunikáció ról

Feladatmegosztás, műszaki ajánlat összeállítása

Résztvevők VÁTI Jogi Osztály

Igazolás

További teendők

VÁTI (Majorné Vén Mariann)

60000.bankszámlakivonattal igazolva

VÁTI Partnerkeresés

KvVM, VÁTI, GATE-SZIE VÁTI, GATE-SZIE, MTAÖBKI, ACRIDA, Botanikus Bt, Respect Kft, Ecomap Kft, Dornicum Kft. VÁTI, SZIE-KTI, MME. MTA-ÖBKI

VÁTI (Majorné Vén M. Faragóné Huszár Sz.) NFÜ (Weiss Tamás) VÁTI (Majorné Vén M.) NFÜ (Török Attila),VÁTI (Göncz Annamária, Faragóné Huszár Sz.) NFÜ-VÁTI (dr. Benedek János) KvVM, VÁTI, GATE-SZIE

63

Jelenléti ív

Pályázat összeállítása Pályázat összeállítása

Pályázat határidőre leadása Pályázat összeállítása Átvételi igazolás Bontási jegyzőkönyv NFÜ levél Átvételi igazolás Összegzés az ajánlatok elbírálásáról

Hiánypótlás

Teljesítési bankgarancia 36000 Euro, szerződés Emlékeztető, jelenléti ív

Levélben kapjuk Munkaindító jelentés összeállítása

6. sz. melléklet Időpont 2008.10.07. 11 óra 2008.10.13. 14óra 2008.10.14. 11. óra

Esemény NPI-s konzultáció VÁTI-ban

Témája Alapanyagokról tájékoztatás

Konzultáció a partnerekkel Gödöllőn Munkaindító megbeszélés Adat CD átvétele

2008.10.29. 10 óra

Partner konzultáció VÁTI

2008.10.31.

Munkaindító jelentés leadása

2008.11.03

Konzultáció FVM-ben Kiss Zoltánnal 1. tematikus projekt értekezlet

Feladatmegosztás, költségbecslés Munkaindító jelentés tartalma Ütemterv, munkaterv Tervezési terület véglegesítése Munkaindító jelentés tartalma Szerződéskötés tervezet Műszaki ajánlat 7.2. szerinti tartalom alapján FVM szerepe a projektben

2008.11.13.

2008.11.18.

Munkaindító jelentés elfogadása

2008.11.20.

2. tematikus projekt értekezlet

2008.11.24.

Térképi konzultáció KvVMben 3. tematikus projektértekezlet

2008.11.27. 2008.11.28.

Munkaindító jelentés leadása KvVM-ben

2008.12.02. 2008.12.03.

Munkaindító jelentés + számla leadása KvVM FI-ben 4. tematikus projektértékezlet

2008.12. 11.

5. tematikus projektértekezlet

KNPI site GAP analízise, site felelősök megállapítása, feladatkiosztás IB véleményének megismertetése, javítások elfogadása DDNPI site GAP analízise

Térképi alapanyagok BNPI és FHNPI területek GAP analízise Munkaindító jelentés

Munkaindító jelentés DINPI területek GAP analízise BFNPI területek GAP

Résztvevők VÁTI, GATE-SZIE, BFNPI, BNPI, DINPI, DDNPI, KNPI GATE-SZIE, VÁTI, MTAÖBKI, MME KvVM, NPI, NFÜ, VÁTI, SZIE-KTI, MME

Igazolás Jelenléti ív , emlékeztető

Jelenléti ív , emlékeztető Átvételi

További teendők Munkaindító jelentés összeállítása Munkaindító jelentés összeállítása Munkaindító jelentés összeállítása

GATE-SZIE, VÁTI, MTAÖBKI, MME

Jelenléti ív Emlékeztető

Munkaindító jelentés összeállítása

GATE-SZIE, VÁTI, MTAÖBKI, MME Podmaniczky László, Göncz Annamária GATE-SZIE, VÁTI, MME. ACRIDA Bt. DORONICUM Kft, Naturglob kft. KvVM-IB, VÁTI Kht, SZIEKTI

Átvételi

Jelenléti ív , emlékeztető

Jelenléti Emlékeztető

Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása


Javítások átvezetése, végleges munkaindító jelentés leadása Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása

DDNPI GATE-SZIE, VÁTI, MME.


Takács Gábor Attila KvVM, VÁTI, SZIE-KTI BNPI, FHNPI, GATE-SZIE, VÁTI, MME. ACRIDA Bt. VÁTI – KvVM (Varga Ildi, Vozár Ági)

Jelenléti Emlékeztető Jelenléti Emlékeztető Teljesítési igazolás (Haraszthy), Átvételi elismervény Átvételi elismervény

Átadás-átvétel az ígért anyagokról Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása KvVM FI-nek leadás

Jelenléti ív, emlékeztető

Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása Adatlap kitöltése

VÁTI –KvVM FI( Kabay Krisztina) DINPI, VÁTI, SZIE, MME, ACRIDA Bt, ÖBKI BFNPI, VÁTI, SZIE, MME,

64

Jelenléti ív, emlékeztető

Számlázás

6. sz. melléklet Időpont

Esemény

2008.12. 18.

projektértekezlet

2008.12.31.

projektértekezlet

2009.01.07.

Adatbázis átvétel KvVM-ben

2009.01.09.

Január havi jelentés leadása

2009.01.13. 14.30 2009. 01.27. 9.00 2009.02.02.

Belső projektértekezlet

2009.03.02. 10.00 2009.03.05. 14.00

Résztvevők ACRIDA Bt VÁTI. SZIE

Témája analízise Alvállalkozói szerződések + Takács Attila (KvVM) által adott DVD átvétele Alválallkozói szerződések

Projektértekezlet KVvM-ben

Takács Attila által összeállított georef.ortofotók és topotérkép szelvények,javított natura terület határok 2008 decemberében elvégzett munkák A VÁTI és SZIE feladatainak megbeszélése honlap megbeszélés

Negyedéves januári jelentés tervezet leadása IB ülés

2008 decemberétől elvégzett munkák Negyedéves januári jelentés

Projekt értekezlet

Igazolás Felelősök_költség.xls táblázat aktualizált változata

További teendők GAP analízis pontosítása A költségek folyamatos egyeztetése

KvVM VÁTI

Felelősök_költség.xls táblázat aktualizált változata Átvételi

VÁTI

átvételi

VÁTI SZIE

emlékeztető

KvVM, SZIE, VÁTI

emlékeztető

VÁTI

átvételi

KvVM, VÁTI, SZIE

emlékeztető

Jelentés javítása

VÁTI, SZIE-KTI és területi felelősök

emlékeztető

Leadott munkák értékelése

MGSZH Erdészeti Igazgatóság, VÁTI Kht, SZIE KTI VÁTI Kht, ÖKO Zrt. SZIE KTI

emlékeztető

VÁTI SZIE_KTI

emlékeztető

VÁTI, MME

2009.03.11.

Egyeztetés MGSZH-val

2009.03.17. 10 óra

Egyeztetés ÖKO Zrt-vel

2009.03.17. 14.00 Gödöllő 2009. 03.23. FVM 2009.04.02. 14 óra

Projektértekezlet

Alvállalkozói háttérdokumentációk leadása I. Körzeti erdőtervek és erdészeti üzemtervek beszerzése Vízkészletgazdálkodási tervezés kapcsolata a Natura tervezéssel Interjúzás értékelése I.

Egyeztetés FVM-mel

Natura támogatás

FVM VÁTI Kht, SZIE KTI

emlékeztető

Projektértekezlet

Alvállalkozói háttérdokumentációk

VÁTI, SZIE-KTI és területi felelősök

emlékeztető

65

A munkaterv alapján feladatok elvégzése

emlékeztető

Területhasználat fejezetbe való integrálása

Leadott munkák értékelése


Esemény

2009.04.06.

projekt ellenőrzés

2009.04.01.

Projektértekezlet

Témája leadása II. A projekt eu-s kritériumrendszerének való megfeleltethetése Interjúértékelés II.

2009.04.24. 9 óra 2009.04.27. 9ó 2009. 04.30.

Projektértekezlet Projektértekezlet

2009.05.21.

Projektértekezlet

2009. 05.22. 2009.06.16. 2009.06.16.

IB ülés II. negyedévi javított Jelentés benyújtása KNPI ötletbörze

2009.07.01.

BNPI ötletbörze

2009.07.06.

DINPI ötletbörze

2009.07.09.

DDNPI ötletbörze

2009.07.14.

KvVM egyeztetés

2009.07.15.

KvVM egyeztetés

2009.07.22.

Projektértekezlet

2009.08.17.

Első 10 egyeztetési anyag kiküldése Szilvásváradi Fórum

2009. 08.24.10ó

Mérföldkő

Résztvevők

Igazolás

Europe Kft., VÁTI, SZIE

Jelentés NFÜ számára

VÁTI SZIE KTI

emlékeztető

Interjúértékelés III.

VÁTI SZIE KTI

emlékeztető

FT szerkezetének megbeszélése II. negyedévi jelentés tervezet leadása FT kezelési előírások egységesítése II. negyedéves jelentés II. negyedéves jelentés

VÁTI

emlékeztető

Fenntartási tervek kezelési előírásai Fenntartási tervek kezelési előírásai Fenntartási tervek kezelési előírásai Fenntartási tervek kezelési előírásai Fenntartási tervek tervezési határidők, feladatok Kezelési előírások egyeztetése Kezelési előírások szakértői egyeztetése

Fenntartási terv tervi anyagrésze Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente FT

További teendők

Területhasználat fejezetbe való integrálása Területhasználat fejezetbe való integrálása

VÁTI, SZIE VÁTI

emlékeztető

KvVM, VÁTI, SZIE VÁTI

emlékeztető Átvételi elismervény

KNPI, VÁTI, SZIE

Emlékeztető

BNPI, VÁTI, SZIE

Emlékeztető

DINPI, VÁTI, SZIE

Emlékeztető

DDNPI, VÁTI, SZIE

Emlékeztető

KvVM, VÁTI, SZIE

Emlékeztető

KvVM, SZIE

Javított kezelési előírások

VÁTI, SZIE, Acrida, Doronicum, MME, MTA ÖBKI, Naturglob, MohosCsitri

Emlékeztető

Jelentés javítása számlakibocsátás

Kezelési előírások korrigálása Egyeztetési anyag összeállítása

Vélemények feldolgozása SZIE, VÁTI, KvVM, érintettek

66

Jegyzőkönyv


Esemény

2009.08.26.16ó

Szigetmonostori fórum

2009. 08.31.10ó

Berhidai fórum

2009.09.02.16ó

Hejőbábai fórum

2009. 09. 03. 10ó

Cecei fórum

2009.09.14. 15.30 2009.09.16. 10ó

Hidegségi fórum Kőröshegyi fórum

2009. 09.16.16ó

Lajoskomáromi fórum

2009. 09.18.

KvVM egyeztetés

2009.09.18. 2009. 09.25.

III. negyedévi jelentés tervezet benyújtása III. negyedévi IB ülés

2009.10.05.

KvVM megbízói megbeszélés

2009.10.07.16.30

Szadai fórum

2009.10.08. 9ó

Gátéri fórum

2009.10.08. 15ó

Pirtói fórum

2009.10.09. 2009.10.21. 10ó

FVM-KvVM egyeztetés a fenntartási tervekről Ötvöskónyi fórum

2009.10.26. 15ó

Izsáki fórum

2009.10.27. 10ó

Ócsai fórum

Témája társadalmasítása Szigeti homokok FT társadalmasítása Berhidai-löszvölgyek társadalmasítása Hejő mente FT társadalmasítása Tengelici-homokvidék FT társadalmasítása Fertőmelléki dombsor FT társadalmasítása Dél-balatoni berkek FT társadalmasítása Lajoskomáromi löszvölgyek FT társadalmasítása Erdőterületekre vonatkozó kezelési előírások egyeztetése

Résztvevők

Igazolás

SZIE, VÁTI, érintettek

Jegyzőkönyv

SZIE, VÁTI, KvVM, érintettek SZIE, VÁTI, érintettek

jegyzőkönyv

SZIE, VÁTI, KvVM, érintettek SZIE, érintettek

További teendők

Jegyzőkönyv jegyzőkönyv Jegyzőkönyv

SZIE, VÁTI, KvVM , érintetettek SZIE, érintettek

Jegyzőkönyv

SZIE, KvVM

Javított kezelési előírások

Jegyzőkönyv Kezelési előírások korrigálása

VÁTI III. negyedévi jelentés tervezet elfogadása III. negyedévi teljesítés pontosítása Veresegyházi-medence FT társadalmasítása Gátéri Fehér-tó FT társadalmasítása Pirtói Nagy-tó FT társadalmasítása A fenntartás tervek és az erdőtervek kapcsolata Jánosházi-erdő és Égettberek FT társadalmasítása Izsáki Kolon-tó társadalmasítása Turjánvidék FT

KvVM, VÁTI, SZIE

emlékeztető

KvVM, VÁTI

emlékeztető


Jegyzőkönyv


Jegyzőkönyv


Jegyzőkönyv

FVM, KvVM, VÁTI, SZIE

emlékeztető


Jegyzőkönyv


Jegyzőkönyv


Jegyzőkönyv

67

Első 10 terv összeállítása

További részletes egyeztetés előkészítése


Esemény

2009.11.02. 16ó

Sármelléki fórum

2009. 11.03. 10ó

Homokmégyi fórum

2009. 11.06.8ó

KvVM rendkívüli IB ülés

2009. 11.06. 10ó

FVM-KvVM egyezetetés

2009. 11.23.

2009.12.03.

KvVM rendkívüli tervezési egyeztetés Zárójelentés tervezet és mellékleteinek benyújtása IB ülés

2009.12.11.

Záró IB ülés

2009.12.01.

Témája társadalmasítása Alsó-Zala-völgy FT társadalmasítása Dél-Őrjeg FT társadalmasítása Késedelmes teljesítés, további módoított határidők Erdőelőírássor egyeztetése Késedelmes teljesítés

Résztvevők

Igazolás


Jegyzőkönyv


Jegyzőkönyv

KvVM, VÁTI, SZIE

emlékeztető

FVM, MGSZH EI, KvVM, VÁTI, SZIE Acrida Bt. MME KvVM, VÁTI, SZIE

emlékeztető

VÁTI, SZIE Projekt zárásának megbeszélése Projektzárás

KvVM, VÁTI, SZIE

emlékeztető

KvVM, VÁTI, SZIE

emlékeztető

68

További teendők

7. sz. melléklet EMLÉKEZTETŐ 2006/018-176-0201 projekt 2009. november 6. –i Rendkívüli Irányító Bizottsági ülés Helyszín: 1011 Bp. Fő utca 44-50. KÁT tárgyaló Tárgy: Projektben fennálló késés és projektzárás megbeszélése Résztvevők: A mellékelt jelenléti ív szerint

Tényállás: 1. A vállalkozó 2009. szeptember 25-i Irányító Bizottsági ülésen jelezte, hogy a projekt zárását szeretné meghosszabbítani. Ezt az igényét 2009. október 15-én a kedvezményezett KvVM-nek levélben is megerősítette. Az írásbeli igény nem került a Fejlesztési Igazgatóság felé továbbításra, az alábbi indokok alapján: a vállalkozó a szerződésben 2009. szeptember 15-re vállalt feladatát, 3. mérföldkő: második tervváltozat elkészítését az IB ülés által már meghosszabbított október 15-i dátumra sem teljesítette, valamint a hosszabbítási kérelem ütemtervében megjelölt időpontok sem helytállóak. Az első 10 db tervdokumentáció november 5-én került leszállításra. A második 10 tervdokumentáció leszállítási határideje 2009. november 23. 2. A szerződés szerinti 10 oldalas 5000 példányos kiadvány október végére nem került véglegesítésre. A KvVM-el történt egyeztetés alapján kb. 50 oldalas 2000 példányos kiadvány készül. Nyomdakész állapotot a vállalkozó 2009. december 1-ig vállalja. A KvVM jelezte, hogy a nyomdába való leadás előtt szakmai (KvVM) és nyelvi lektorálás szükséges. 3. A szerződés 3.1. pontja alapján a teljesítési véghatáridő 2009. december 1. (szerződéskötés 2008. október 1-től dátumától számított 14 hónap). Valamennyi tervet a véghatáridőre a projekt honlapjára is fel kell tölteni. A projekt finanszírozása Átmeneti Támogatás forrásból valósul meg, ezért a 2009. december 1. határidő a teljesítés igazolás kiállításának véghatárideje. Amennyiben nem valósul meg a szerződés 4. pontja alapján az igazolás kiállítása és ez alapján a számla benyújtása, a számlát nem lehet kifizetni. A szerződés 20. pontja alapján a szerződéses kötelezettségek azonban még 2010. szeptember 1-ig fenn állnak, és a 13.1.1. szerint késedelmes teljesítés esetén késedelmi kötbér érvényesíthető. 4. A szerződés keretében 15 + 5 db területre elkészített fenntartási terv a KvVM tulajdona. Felhasználásakor minden esetben a projekt számára és címére hivatkozni kell.

k.m.f

69

8 sz. melléklet EMLÉKEZTETŐ a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2009. december 3-án a KvVM-ben tartott Irányító Bizottsági ülésről Helyszín: Budapest, KvVM, TSZÁT tárgyaló B601 Időpont: 2009. december 3. csütörtök, 9 óra Résztvevők: Megrendelő és kedvezményezettek oldaláról Tóth Péter levezető elnök, főosztályvezető, KvvM TSZÁT, Nemzeti parki és tájvédelmi Főosztály Pallag Orsolya projekt témafelelős, vezető főtanácsos KvVM, Természetmegőrzési Szakállamtitkárság, Nemzeti parki és tájvédelmi Főosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály Dr.Varga Ildikó osztályvezető, KvVM, Természetmegőrzés Szakállamtitkárság, Természetmegőrzési Főosztály, Ökológiai osztály Udvardiné Kabay Krisztina tanácsadó projektmenedzser, KvVM FI Néráth Melinda osztályvezető, KvvM Természetmegőrzési Szakállamtitkárság, Nemzeti parki és tájvédelmi Főosztály, Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztály Kissné Dóczy Emília vezető-tanácsos, KvvM Természetmegőrzési Szakállamtitkárság, Nemzeti parki és tájvédelmi Főosztály, Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztály Vozár Ágnes tanácsos, KvVM, Természetmegőrzés Szakállamtitkárság, Természetmegőrzési Főosztály, Natura 2000 osztály Török Attila igazgató, NFÜ, NEP IH Vállalkozói oldalról Dr. Podmaniczky László projektvezető, SZIE KTI Göncz Annamária projektvezető-helyettes, irodavezető, VÁTI Nonprofit Kft., Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda Dr. Pataki György kommunikációs felelős szakértő, SZIE KTI Faragóné Huszár Szilvia projektasszisztens tervező, VÁTI Nonprofit Kft., Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda, A konzultációt Tóth Péter az IB ülés levezető elnöke nyitotta és megadta a szót Török Attila úrnak, aki a projekt lezárásának feltételeit és kötelezettségeit ismertette az ülés részt vevői előtt. Ezek az alábbiak: – Az Átmeneti támogatásból megvalósuló „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt időtartama a szerződés 3. pontjában foglaltak szerint a szerződéskötéstől (2008.okt.1) számított 14 hónap. – A fentiek értelmében a szakmai teljesítési határidő 2009. december 1. volt. – A projekt zárásának véghatárideje 2009. december 15. Ezután a projekt terhére tevékenységet igazolni és számlát kiállítani nem lehet. – Ez azt jelenti, hogy legkésőbb 2009. december 15-én – amennyiben a vállalkozó szállítása Kedvezményezett felé eredményes - a projekt végteljesítési igazolását ki kell állítania Kedvezményezettnek (KvVM TSZÁT) és a számlát a Vállalkozónak (VÁTI Nonprofit Kft.) be kell nyújtania úgy, hogy az december 15-ig beérkezzen az NFÜ PAO-ra. – A szerődés módosítására a határidők hoszabbítására nincs lehetőség, mivel az Átmeneti Támogatás ez év december 15-vel lejár. A szerződés 20. pontjában foglalt 21 hónapos projektidőtartam nem érvényesíthető az Ajánlati felhívásban szereplő 14 hónapos időtartam magasabb hatálya miatt.

70

8 sz. melléklet –

Amennyiben a vállalkozó a szakmai dokumentumok teljesítési határidejét nem tartja be, a Kedvezményezett élhet a 2009. december 1. és december 15. közötti időtartamra érvényesíthető kötbérezési jogával. Ennek elbírálása az SPO illetékessége. Ezt követően Pallag Orsolya jelentette, hogy a Vállalkozó a mai nappal leszállította az alábbi szakmai dokumentumokat: – a zárójelentés tervezetét, – a kiadvány tervezetét, – a módszertani útmutató munkaközi anyagát és – a második 10 fenntartási terv 2. tervváltozatait. Tóth Péter összefoglalta a tényállást és érvénytelenítette a 2009. december 1-i belső egyeztetésen megállapított meghosszabbított határidőket. Ezt követően megkérte a Vállalkozói oldal képviselőit, hogy hagyják el a termet egy rövid időre, amíg az Irányító Bizottság meghozza döntését az újonnan előállt állapot értelmében. Az ülés együttes folytatását követően az alábbi megállapodás született Kedvezményezett és Vállalkozó között. – A szakmai teljesítése elismerése KvVM TSZÁT részéről megtörténik, amennyiben a szakmai dokumentációk leszállításra kerülnek 2009. december 11-re. A feladatok a határidőre való maradéktalan teljesítése esetén a KvVM eltekint a szerződés 13.1.1. pontja szerinti kötbér érvényesítésétől. – Teljesítendő feladatok: – 5 példány (ebből két 2 pld. rövidített) zárójelentés, – 3 példány kiadvány (saját nyomtatású mintapéldány, szakmailag és nyelvileg lektorálva), – 3 példány módszertani kötet, – 3 példányban mind a 20 Natura 2000 terület végső tervváltozata, – minden dokumentum 2 pld. digitális (cd, dvd) változatának leadása szükséges. – 2009. december 14. után alvállalkozói számlát nem lehet teljesíteni a projekt terhére – A fenntartási tervek projektzárás utáni ún. jótállásáról, garanciájáról Vállalkozó igéretet tesz egy Feljegyzés keretében, amelyet a Megbízó állít össze. – A Záró Irányító Bizottsági ülés tervezett időpontja 2009. december 11. 10 óra. Az ülés ezután szakmai kérdések megbeszélésével folytatódott: Kiadvány – A kiadvány nem külön álló betétlapokkal, hanem egy kötetben összefűzve készül. – A területi lapok 2 oldalasak legyenek. Ezen szerepeljen a természeti értékek leírása, természetvédelmi célkitűzések, fotók és a kezelési térkép. A kezelési előírás kódokat ki kell venni. Túlzott oldalszám növekedést okoz, és amúgy sem impresszív. – A törzsanyagban viszont szükséges 1 terület mintáján bemutatni a kezelési előírások értelmezését a kezelési térképpel összefüggésben. – A fenntartási terveket a falugazdász hálózatban elérhetővé kell tenni, hogy a gazdálkodó a részletes kezelési előírásokról tájékozódhasson. – A Megbízó a kiadványt angol nyelven is meg kívánja jelentetni, az angol nyelvű kiadvány a teljes magyar nyelvű változat alapján készüljön. – A kiadvány nyomdai példányszáma 1500 magyar nyelvű és 500 angol nyelvű. Zárójelentés – 5 példányban szükséges befűzni a teljesítési igazolást – Az angol nyelvű fordítás összefoglalója kb. 5 oldal terjedelmű Az emlékeztetőt Faragóné Huszár Szilvia állította össze. 2009. december 4.

71

9 sz. melléklet

Natura 2000 területek egységes kezelési előírásai

betakarítás

Sorsz. Kategória Szántókra vonatkozó előírások SZ01 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelő szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az első növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik SZ02 legfeljebb 50%-án az első növedék április 25-ig vágható le. SZ03 Kalászos gabonák betakarítása esetén min. 25 cm-es tarlót kell hagyni. SZ04 A betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelező. Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata SZ05 kötelező. Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell SZ06 hagyni, a tábla szélével érintkezően.

SZ12

A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

fajvédelem SZ11

Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes KöTeViFét. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. Repce esetén a teljes repceterületnek az illetékes állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 5, de legfeljebb 10%-án a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelező. A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos. A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ07

SZ09 SZ10

környez etvédel em

SZ08

SZ14 SZ15 SZ16 SZ17 SZ18 SZ19

növényvédelem

SZ13

SZ20 SZ21 SZ22 SZ23

SZ25

tájga zdálk odás

SZ24

A parcella szélein legalább 20 m széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Természetközeli állapotú erdőtervi jellel ellátott láperdő és keményfás ligeterdő, illetve vizes élőhely szélétől számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. A táblán egy gazdálkodási évben csak egyszeri alkalommal szabad gyomirtó szert használni. Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. Rovarölő szerek nem alkalmazhatók. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Vegyszer gyomirtás tilos, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítő vegyszeres kezelést. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 2 ha.

72

9 sz. melléklet Sorsz. Kategória SZ26 SZ27

SZ30 SZ31 SZ32 SZ33

tápanyagutánpótlás

SZ29

talajvédele m

SZ28

SZ34

SZ35

SZ37

vetésváltás

SZ36

SZ46 SZ47 SZ48 SZ49 SZ50 SZ51 SZ52 SZ53

élőhely rekonstrukció

SZ39 SZ40 SZ41 SZ42 SZ43 SZ44 SZ45

agrotechnika

SZ38

SZ55

gyepesíté s részletes előírásai

SZ54

Szántókra vonatkozó előírások Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 5 ha. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 10 ha. Szalma- vagy szénakazal max. magassága 5 m lehet. 5 évente legfeljebb egyszer végezhető középmély lazítás, max. 25 cm mélységben. Talajkímélő gazdálkodást kell folytatni, a talajművelés mélysége legfeljebb 10 cm lehet. Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket. Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. 5 év átlagában a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 10% zöldugar, legfeljebb 25% egyéb kultúra. Kijelölt területen évelő szálas pillangós takarmánynövényeket (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni legalább 5 évig. A lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhető augusztusszeptember hónapban. 5 év átlagában a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% őszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra. Szemes kukorica, napraforgó, kertészeti kultúra, rizs, dohány, szudánifű termesztése nem megengedett. Fás szárú energetikai ültetvény, energiafű, kínai nád, olasz nád telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 m-es szegélyben talajművelés nem végezhető. Szántó vizes élőhellyé alakítása spontán gyepesedéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással. Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. Mezőgazdasági földterület első erdősítése. Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása. Őshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdő telepítése, korábbi erdőterületen lehetséges. A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erős gyomosodás esetén a talaj felső 5 cm-ének eltávolítása csak az első magvetést megelőzően, a program első évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertőzött, mert akkor tilos szántani.

73

9 sz. melléklet Sorsz. Kategória SZ56 SZ57 SZ58 SZ59 SZ60 SZ61 SZ62

egyéb

SZ63

SZ64

SZ65

Szántókra vonatkozó előírások Magvetéshez kizárólag a közeli természetes homoki gyepről származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes rétekről aratott magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetést nyár végén vagy ősszel kell elvégezni. Telepítés előtt, valamint a program teljes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya kijuttatása tilos. Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. A vetést követő egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. A telepítést követő második évtől évi kétszeri kaszálás (május-júniusban, illetve augusztus-szeptemberben), valamint a kaszálást követő sarjúlegeltetés szükséges az aranyvessző és a nád visszaszorítására, valamint a cserjésedés megakadályozására. Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők. A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövénynek vagy fasornak kell lennie. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét kizárólag mechanikai eszközökkel kell biztosítani.

GY22 GY23 GY24 GY25 GY26

agrotechnika használat

A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. Tűzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Cserjeirtás nem megengedett. Kizárólag legeltetéssel történő hasznosítás. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. Kizárólag kaszálással történő hasznosítás. Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás.

s megakadá l á

GY16 GY17 GY18 GY19 GY20 GY21

javasolt mezőgazdasági műveletek a a osodá

GY06 GY07 GY08 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15

korlátozásra javasolt mezőgazdasági műveletek

Sorsz. Kategória Gyep és füves területekre vonatkozó előírások GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY03 Műtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett GY04 legfeljebb 90 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiség kijuttatása. Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, GY05 trágya kijuttatása tilos.

Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. A jogszabályellenes, illegális gyepégetést meg kell akadályozni A területen lévő cserjék irtása és eltávolítása kötelező. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

74

9 sz. melléklet Sorsz. Kategória

GY27 GY28 GY29

GY30

GY31 GY32

GY45 GY46 GY47 GY48 GY49 GY50 GY51 GY52 GY53 GY54 GY55 GY56 GY57

legeltetési sűrűség legeltetési időszak

GY42 GY43 GY44

legeltetési mód

GY34 GY35 GY36 GY37 GY38 GY39 GY40 GY41

legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozott előírások

GY33

Gyep és füves területekre vonatkozó előírások Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerint érintett NPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. A terület túllegeltetése tilos. Minimum 0,1 ÁE/ha. Minimum 0,2 ÁE/ha. 0,1-0,2 ÁE/ha. 0,2-0,4 ÁE/ha. 0,2-1,0 ÁE/ha. 0,4-0,6 ÁE/ha. 0,6-1,0 ÁE/ha. A legeltetési sűrűséget a működési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükséges. A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. Március 15. és május 31. között a legeltetés tilos. Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése az érintett NPI-gal. Villanypásztor használata nem megengedett. Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 5ha-t. Villlanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 20 ha-t. Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 50-ha-t. Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-hanál. Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-hanál. Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 50-hanál. Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 100-hanál. Villanypásztor csak a működési terület szerint érintett NPI írásos véleménye alapján alkalmazható. Inváziós növényekkel fertőzött nyílt évelő homokpuszta gyepben és lejtősztyepppréteken kizárólag a mentesítést követően lehet legeltetni. Legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerint érintett NPIgal.

75

9 sz. melléklet Sorsz. Kategória GY58 GY59 GY60 GY61 GY62 GY63

legeltethető állatok

GY64 GY65 GY66 GY67

kaszálási időpont

GY68 GY69 GY70 GY71 GY72 GY73 GY74 GY75

GY76 GY77 GY78

GY81 GY82 GY83

GY84

GY85

GY86

GY87

Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). Június 15. után . Június 30. után. Július 15. után. Augusztus 1. után. Augusztus 10. után. Szeptember 1. után. Október 1. után. Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő kaszálási terv készítése kötelező, egyeztetése a területért felelős, a természetvédelmiökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő, a működési terület szerint érintett NPI-vel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. A gyepet évente legalább kétszer kell kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

kaszálási mód

GY80

kaszálás

GY79

Gyep és füves területekre vonatkozó előírások A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 10%-át. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 20%-át. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 30%-át. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden második évben lehet alkalmazni. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden harmadik évben lehet alkalmazni Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. Legeltethető állatfaj: juh. Legeltethető állatfaj: kecske.

Vadriasztó lánc használata kötelező. A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. 3 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. 10 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. 50 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie.

76

9 sz. melléklet Sorsz. Kategória

Gyep és füves területekre vonatkozó előírások A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása.

GY89 GY90 GY91 GY92 GY93 GY94 GY95

5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A parcella max. 50%-a hasznosítható kaszálással. A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelő fokozottan védett madarak fészke körül kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezelni A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak. Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes KöTeViFét. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező. Legalább 2 évente tisztító kaszálás elvégzése kötelező. Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell. A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1. A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: október 1. Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. A terület max. 30%-a kezelhető tisztító kaszálással. Legelőterületen a tisztító kaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az őshonos legelőgyomokkal terhelt területrészek 50%-nál nagyobb arányban ne sérüljenek. Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

GY96

kaszálatlan terület

GY88

GY97 GY98

GY99 GY100 GY101 GY102 GY103

GY105 GY106 GY107

GY108 GY109

tisztító kaszálás

GY104

GY110

Sorsz.

V01 V02

környezet-

Kategória agrotechnika

GY112 GY113 GY114 GY115

rekonst. védelem

GY111

Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Élőhely-rekonstrukció. Mezőgazdasági földterület első erdősítése. Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása. Vizes területekre vonatkozó előírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. Nyílt vízfelületek hínárvágással történő mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelező.

77

9 sz. melléklet Felhagyott tőzegbánya-területek kezelésmentesen kell tartani. Tilos a kaszálás. Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges. vízgazterület- fajvédálkodás használat delem

V03 V04 V05 V06

V07 V08

V09

agrotechnika

V10 V11 V12 V13 V14 V15 V16 V17 V18

V20

V22

halastó

V21

halgazdálkodás

V19

A működési terület szerint érintett NPI által kijelölt területen tilos a nádaratás.

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Halastavak medrének meszezése tilos. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhető. Tókaszálás tilos. Nyílt vízfelületek hínárvágással történő mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelező. A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. Kotrásuk nem engedélyezhető. A halastavak medrének kotrásából származó iszap a parton nem deponálható, azt a területről el kell szállítani. Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos. Hínárvágással kell foltonként min. 2 hektár, max. 5 hektár nyílt vízfelületet kialakítani. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. A halastavak népesítése az összes halfajra vonatkoztatva évi 100-400 kg/ha között lehet – kivéve a zsenge és előnevelt ivadék, valamint az anyaállomány kihelyezését. A víz leeresztésének megkezdése előtti 30. naptól trágyázni nem szabad.

V23

A természetes hozam javítására legfeljebb 10 t/év/ha istállótrágya használható. A természetes hozam javítására legfeljebb 5 t/év/ha szerves trágya használható.

V24 V25

A természetes hozam javítására a tavakban csak istállótrágya alkalmazható. Horgászvízként és halastóként hasznosítani tilos.

V29

A területen élő és táplálkozó madarak riasztása csak korlátozottan végezhető, (15%-os idő és 20%-os területi korlát), ezt a kötelezően elkészítendő madárriasztási tervben konkrétan is meg kell jeleníteni. A területi korlátozás (20%) tóegységenként értendő. Halastavak nyílt vízfelületein csérek, szerkők, sirályok megtelepedését segítő mesterséges fészkelő szigetek kialakítása és karbantartása szükséges (részletek: 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet a nem termelő beruházásokról). Védett récefajok megtelepedését segítő mesterséges ládák kihelyezése halastavak part menti növényzetébe és szegélyeibe, nádasokba, növényzettel borított szigetekre (részletek: 33/2008. (III.27.) FVM rendelet a nem termelő beruházásokról). A halastóra a működési területével a működési terület szerint érintett NPI által jóváhagyott „madárriasztási tervet” kell készíteni és alkalmazni.

V30

A halastóterület 5%-át (tóegységenként, a 20%-os riasztási korlátozáson felül) kíméleti területnek kell nyilvánítani (tógazdaság üzemeltetője működési terület szerint érintett NPI-vel egyeztetve), ahol mindennemű madárriasztás tilos.

V27

V28

fajvédelem

V26

78

9 sz. melléklet A halastavakat elválasztó gátak és csatornák növényzetét egy kaszanyom szélességben szabad kaszálni középen, hogy mindkét oldalon maradjon legalább 1-1 m kaszálatlan sáv. A halastavakat elválasztó gátak és csatornák hosszának 20%-a kíméleti terület, ahol gépjármű és szervezett közlekedés tilos. A szaporodási időszakban a tó feltöltését követően a – tervezett lehalászási időszakoktól eltekintve –a tó vízszintje legfeljebb 20 cm-t ingadozhat. A tavasszal szárazon álló tavakat július 15-ig nem lehet feltölteni.

V31 V32 V33 V34 vízgazdálkodás

V35 V36 V37 V38 V39

adminisztráció

V40 V41 V42 V43

V56 V57

hagyásfolt betakarítás

V53 V54 V55

nádas

V48 V49 V50 V51 V52

betakarítási idő

V44 V45 V46 V47

V58

V60

V61

egyéb

V59

Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos. A halastavakat – az őszi lehalászású és az ivadéknevelő tavak kivételével – legkésőbb április 30-ig fel kell tölteni. A halastavakat – az őszi lehalászású és az ivadéknevelő tavak kivételével – legkésőbb április 1-ig fel kell tölteni. Őszi lehalászású tavakon április 1. és július 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cm-t. Őszi lehalászású tavakon április 30. és június 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cm-t. Csak a keskeny nádszegéllyel rendelkező, illetve nádszegéllyel nem rendelkező tavakat szabad tavasszal és nyáron leereszteni, illetve feltölteni a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetve. A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetve kell kialakítani. A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerint érintett NPIgal értesíteni kell. A nádaratás befejeztéről értesíteni kell a működési terület szerint érintett NPI-ot. A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetve kell kijelölni. November 1. és február 28. között lehet nádaratást folytatni. December 1. és február 28. között lehet nádaratást folytatni. December 15. és február 28. között lehet nádaratást folytatni. A nyílt vízfelszín kialakítás érdekében a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetve, annak írásos hozzájárulásával vegetációs időben is végezhető nádvágás elsősorban kézi módszerrel (pl.: kézi adapteres kaszával). A nádas min. 10-20%-át nem szabad learatni. A nádas min. 20-30%-át nem szabad learatni. A nádas min. 30-40%-át nem szabad learatni. A hagyás foltokat évente eltérő helyen kell kialakítani. A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5 évben aratása kötelező, és a hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani. A területen nádgazdálkodást kell végezni. Nádgazdálkodás a területen tilos. A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. A betakarítás során a nád rizómjának megsértését kerülni kell. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni. A nádszegély kontrollált égetését december 1. és február 15. között kell elvégezni, a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetve és annak felügyeletével.

79

9 sz. melléklet

élőhelyrekonstukció

V62 V63 V64 V65

E02

E03

Kat.

adminisztráció

Sorsz. E01

E04

E05

E08

egyéb

E06 E07

E09 E10

E12 E13

erdősze gély

E11

E14

E16 E17 E18

fajvédelem

E15

A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. Élőhely-rekonstrukció . Mezőgazdasági földterület első erdősítése. Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása.

Erdőterületekre vonatkozó előírások A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. A jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró (2009. évi XVIII. tv. szerinti) szabad rendelkezésű erdők és fásítások részletes állapotleírása és a változások vezetése. A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. Közösségi jelentőségű fajpopulációk és élőhelyek, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének tiltása. Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása, térbeli vagy teljes korlátozás elrendelése. A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). A kijelölt területen az erdőneveléssel kapcsolatos erdőgazdálkodási tevékenység elhagyása (beleértve a közelítést és készletezést is). 3 A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m /ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése.

80

9 sz. melléklet E19

E20

E21

E22 E23 E24

E25

E27

E28

állománynevelés

E26

E29

E30 E31

E34 E35

E36

E37 E38

E39 E40

véghasználat

E32 E33

Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. 3 Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m /ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén legalább 20 cm átmérőt elérő álló vagy/és fekvő holtfa folyamatos fenntartásának biztosítása. 3 Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m /ha, 30 cm mellmagassági átmérő feletti odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák folyamatos fenntartásának biztosítása. Az egyéb részletek (tisztás, cserjés, erdei vízfolyás és tó, kopár) teljes vagy részterületének háborítatlanságát biztosítani kell. Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát biztosítani kell. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását, fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó lombkorona- és a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása. Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsóés a cserjeszintben is. A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai. A táj- és termőhelyhonos fafajú faállomány tarvágásos véghasználatakor csak mikrotarvágások (az összefüggő vágásterület legfeljebb 0,25 ha) végezhetők úgy, hogy a felújítás alatt álló részterületek összege a részlet területének 35%-át ne haladja meg. Természetes, természetszerű és származék erdőkben a tarvágás tilalma. A fahasználattal érintett területen összefüggően legfeljebb 0,5 ha véghasználati terület alakítható ki és tartható fenn, legalább 2 db, a természetes erdőtársulásra jellemző főfafajokból származó életképes magszóró fa meghagyásával. Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állomány legalább 5%ának visszahagyása, lehetőleg az idős állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló, egészséges hagyásfa csoportok formájában. Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% fedettséget biztosító elszórt hagyásfák és hagyásfa csoportok visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában. A hagyásfák fenntartása. A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészlet területén a talaj védelme érdekében kerülendő a 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom kialakulása. A tő- és törzssérülés ne haladja meg az 5%-ot. A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani. A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészleten belül csak kötélpálya, facsúszda, lófogat, állati erővel vont közelítő kerékpár, szán vagy a rakomány emelve történő közelítésére alkalmas más eszköz használható.

81

9 sz. melléklet E41 E42 E43 E44 E45 E46 E47 E48 E49 E50

E51

E53 E54

felújítás

E52

E55 E56

E57

E58 E59

E60

E63 E64

invaziós növényfajok visszaszorítása

E61 E62

Felnyíló erdők esetében véghasználat jellegű fakitermelés csak abban az esetben végezhető, ha a záródás 30% alá csökken és az erdő felújítását meg kell kezdeni. Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása. Mesterséges felújítás, illetve kiegészítés esetén géppel csak részleges talajelőkészítés végezhető. Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell. A vágásterületen történő égetés tilos. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Őshonos fafajú faállomány csak táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal újítható fel. Őshonos fafajú faállomány csak természetesen (magról, illetve sarjról) újítható fel. Idegenhonos fafajú faállomány csak természetesen újítható fel. Természetes, természetszerű és származék erdőkkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető. Természetközeli állapotú fátlan élőhelyekkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető. Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges. A terület természetes erdőtakarója felnyíló erdőtípusba sorolható, így már a 30%os záródást elérő erdősítést is sikeresnek lehet tekinteni. Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése a cél. Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására. Tájidegen fafajokból álló erdősítés legalább 20% elegyarányban tájhonos fafajokkal elegyítendő. Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása kívánatos (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is). Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. Meghatározott szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítandók. Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítása nem kívánatos, azok más művelési ágban (pl. gyep) hasznosítandók. Totális gyomirtó szerek használata csak intenzíven terjedő fafajok ellen, ellenőrzött körülmények között engedélyezhető. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni.

82

9 sz. melléklet E65

E66 E67

E69

Sorsz. VA01

VA02 VA03

Erdővé-delem

E68

Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról. Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók. Kórokozók és kártevők elleni vegyszeres védekezést csak különleges esetben (pl. lakott terület közelében, közegészségügyi okokból, esetleg felújítás alatt álló erdőterületeken, magtermő állományokban) szabad végezni. Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják.

Vadgazdálkodási előírások Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetett helyszínen alakítható ki. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó (erdőtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos. (EKV41)

83

10. sz. melléklet

A 20 Natura 2000 terület közösségi jelentőségű élőhelyei és fajai a 2009.évi felmérések alapján pontosítva Berhidai-löszvölgyek Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek Szubkontinentális peripannon 40A0 cserjések A Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6210 A 6250 *Síksági pannon löszgyepek A Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba 6510 A officinalis) növényfajok 2093 Pulsatilla grandis D

Country 2008-as adatbázis Kód

Név

élőhelyek Szubkontinentális peripannon 40A0 cserjések Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos 6210 orchidea-lelőhelyei 6250 *Síksági pannon löszgyepek Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, 6510 Sanguisorba officinalis) növényfajok 2093 Pulsatilla grandis

Eltérés oka Reprezentativitás A -

A A

A D

4091 Crambe tataria állatfajok 1065 Euphydryas aurinia

-

1060 4048

Lycaena dispar Isophya costata

-

D

állatfajok 1065 Euphydryas aurinia

C

4048

C

A jelölő élőhelyek és fajok vastagon szedve szerepelnek.

Isophya costata

84

-

D

Nem jelölő faj, de a 2009-es terepi felmérések alapján előfordul a területen, mint közösségi jelentőségű faj. A nagy tűzlepke (Lycaena dispar Haworth) előfordulását a 2009. évi terepi felmérések erősítették meg. -

10. sz. melléklet Alsó-Zala-völgy Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy 3150 Hydrocharition növényzettel C Természetes disztróf tavak és tavacskák 3160 C

3260

6210

6410

6430 6440

6510 7230 91E0

Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Mészkedvelő üde láp- és sásrétek * Enyves éger (Alnus glutinosa) és

C

C

C


Név

élőhelyek 3150

3160

3260

6210

6410

B

6430

B

6440

A

6510

A A

7230 91E0

Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Természetes disztróf tavak és tavacskák Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és változataik cserjésedett (Festuco-Brometalia) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy talajokon agyagbemosódásos (Molinion caeruleae) Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Mészkedvelő üde láp- és sásrétek * Enyves éger (Alnus glutinosa)

85

Eltérés oka Reprezentativitás C C -

C -

C -

C -

C C A B C

-

10. sz. melléklet magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

91F0

Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

B

Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal 91G0 növényfajok 2093 Pulsatilla grandis állatfajok 1355 Lutra lutra 1324 Myotis myotis 1188 Bombina bombina 1166 Triturus dobrogicus 1124 Gobio albipinnatus 1134 Rhodeus sericeus amarus 1130 Aspius aspius 1032 Unio crassus 1014 Vertigo angustior 1016 Vertigo moulinsiana 1061 Maculinea nausithous 1059 Maculinea teleius

91F0

és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

-

C

-

A 2008-as Country adatbázisban nem szerepel, de a 2009-es terepi felmérések alapján előfordul a területen, mint közösségi jelentőségű, de nem jelölő élőhely

D

-

C C C C C C C C C C C C

-

-

D C C C C C C C C C C C C

növényfajok 2093 Pulsatilla grandis állatfajok 1355 Lutra lutra 1324 Myotis myotis 1188 Bombina bombina 1166 Triturus dobrogicus 1124 Gobio albipinnatus 1134 Rhodeus sericeus amarus 1130 Aspius aspius 1032 Unio crassus 1014 Vertigo angustior 1016 Vertigo moulinsiana 1061 Maculinea nausithous 1059 Maculinea teleius

86

10. sz. melléklet Dél-balatoni berkek Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba 6510 C officinalis) Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 3150 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91E0 növényfajok állatfajok 1059 Maculinea teleius C


Név

élőhelyek 6510

Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)

Eltérés oka Reprezentativitás C

-

A Country adatbázisban nem szerepel, de a 2009-es terepi felmérések szerint előfordul a területen A Country adatbázisban nem szerepel, de a 2009-es terepi felmérések szerint előfordul a területen

C

-

-

-

növényfajok állatfajok 1059 Maculinea teleius

87

10. sz. melléklet Dudlesz-erdő Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek

6190

Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis)

Country 2008-as adatbázis Kód élőhelyek

6190

Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis)

6210

*Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) *Szubpannon sztyeppék

D 6210 6240

*Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia)

91M0

*Szubpannon sztyeppék Sík- és dombvidéki kaszálórétek(Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal *Pannon cseres-tölgyesek

-

-

6510

91G0

C C

C

6240

91G0

A A

91M0 91H0

növényfajok 2093 Pulsatilla grandis állatfajok 1083 Lucanus cervus 1324 Myotis myotis 1303 Rhinolophus hipposideros

Név

Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal *Pannon cseres-tölgyesek Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel

C C

növényfajok 2093 Pulsatilla grandis állatfajok 1083 Lucanus cervus 1324 Myotis myotis

C

-

C

-

Eltérés oka Reprezentativitás

D

C C

-

A Country adatbázisban nem szerepel, de a NPI közlése szerint jelölő élőhely

A A

C

A 2009-es terepi felmérések alapján nincs ilyen élőhely a területen

C

-

C C

-

-

88

A 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) élőhely a területen jelölővé vált C reprezentativitással a FHNPI 2009. évi jelzése alapján azonban az élőhely a területen töredékesen, 0,01% nem elérő kiterjedésű állományokkal van jelen.

A kis (Rhinolophus

patkósdenevér hipposideros

10. sz. melléklet

1308

Barbastella barbastellus

C

-

-

-

89

Bechstein) jelölővé vált a FHNPI 2009. évi jelzése alapján A nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus Schreber) jelölővé vált a FHNPI 2009. évi jelzése alapján

10. sz. melléklet Fertőmelléki-dombsor Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek Természetes eutróf tavak 3150 Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel C Pannon sziklagyepek (Stipo6190 Festucetalia pallentis) B 6210

6240

Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia)

Country 2008-as adatbázis Kód élőhelyek 3150 6190

6210 B

* Szubpannon sztyeppék

Név

6240

Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia)

Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon

6430

6510


6410

C A -

B

Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon D

6430

Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai

6510


D

B

-

B

D


Reprezentativitás


B

6410

Eltérés oka

B

90

B

A Country adatbázisban nem szerepel, de a NPI közlése szerint jelölő élőhely Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon élőhelyet törölni kell jelölőként, mert a területen 0,01%-t el nem érő kiterjedésben fordul elő a fenntartási tervek megalapozó terepi felmérése alapján. A 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai élőhelyet törölni kell jelölőként, mert a területen 0,01%-t el nem érő kiterjedésben fordul elő a fenntartási tervek megalapozó terepi felmérése alapján. -

10. sz. melléklet

7210

Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival

7210

D 7230

Mészkedvelő üde láp- és sásrétek

8210

Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel

91E0

A B

91H0 91M0

9130

8210

Mészkedvelő üde láp- és sásrétek Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel

* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal * Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel Pannon cseres-tölgyesek

91G0

B C B

Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum)

91H0 91M0

9130

-

A A

-

* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal * Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel Pannon cseres-tölgyesek

-

növényfajok 2093 Pulsatilla grandis 1902 Cypripedium calceolus 1903 Liparis loeselii

C C B

C B

D

A 9130 Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum) élőhelyet törölni kell jelölőként, mert a területen 0,01%-t el nem érő kiterjedésben fordul elő a fenntartási tervek megalapozó terepi felmérése alapján. A 2009-es terepi felmérések szerint nincs ilyen élőhely a területen

C C B

-

D Szubkontinentális peripannon 40A0 cserjések növényfajok 2093 Pulsatilla grandis 1902 Cypripedium calceolus 1903 Liparis loeselii

91

A 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris alkotta (Fraxinus excelsior) ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) élőhely a területen jelölővé vált a FHNPI 2009. évi jelzése alapján -

B

Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum)

D -

D

* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) B

91G0

7230

Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival

Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival élőhelyet törölni kell jelölőként, mert a területen 0,01%-t el nem érő kiterjedésben fordul elő a fenntartási tervek megalapozó terepi felmérése alapján. -

10. sz. melléklet

-

-

állatfajok 1083 Lucanus cervus 1324 Myotis myotis

-

4081

-

4104 Himantoglossum adriaticum állatfajok 1083 Lucanus cervus -

C

Cirsium brachycephalum

C 1303

Rhinolophus hipposideros

1308

Barbastella barbastellus

1088 1074 1016

Cerambyx cerdo Eriogaster catax Vertigo moulinsiana

1188 1134 1042 1056

1076 1052 1283 1263 1326 1309 1312

D

D C

-

C

-

-

-

C C C

1088 1074

Cerambyx cerdo Eriogaster catax

C D

Bombina bombina Rhodeus sericeus amarus Leucorrhinia pectoralis

C D D D

1188 1134 1042

Bombina bombina Rhodeus sericeus amarus Leucorrhinia pectoralis

D D D

Parnassius mnemosyne Proserpinus proserpina Euphydryas maturna Coronella austriaca Lacerta viridis Plecotus auritus L. Pipistrellus pipistrellus (Schreber) Nyctalus noctula (Schreber)

-

-

-

-

92

A Cirsium brachycephalum jelenleg nem fordul elő a területen. A Himantoglossum adriaticum jelenleg nem fordul elő a területen. A Közönséges denevér (Myotis myotis Borkhausen) jelölővé vált a FHNPI 2009. évi jelzése alapján A kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros Bechstein) jelölővé vált a FHNPI 2009. évi jelzése alapján A nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus Schreber) jelölővé vált a FHNPI 2009. évi jelzése alapján A Vertigo moulinsiana jelölővé vált a FHNPI 2009. évi jelzése alapján A 2009-es terepi felmérések szerint közösségi jelentőségű faj, de nem jelölő Ua. Ua. Ua. Ua. Ua. Ua. Ua.

10. sz. melléklet 1327 -

-

Eptesicus serotinus (Schreber) Dryocopos martius L. Dendrocopos medius L. Ficedula albicollis (Temminck)

-

-

-

Ua. Ua. Ua. Ua.

Lajoskomáromi löszvölgyek Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek * Szubkontinentális 40A0 peripannon cserjések C

6210

Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia)


Név

élőhelyek 40A0

-

* Szubkontinentális peripannon cserjések

Cnidion folyóvölgyeinek mocsárétjei

dubii

91I0

6510

*Síksági pannon löszgyepek

-

*Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)

B

C

-

6250 -


B

-

C

6510

-

-

-

C 6250

Reprezentativitás

-

C 6440

Eltérés oka


93

C

A 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) jelölővé vált a DINPI 2009. évi jelzése alapján, a fenntartási tervek megalapozó terepi felmérésére alapozva. A 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei élőhely jelölővé vált a DINPI 2009. évi jelzése alapján A 91I0 jelölővé vált a DINPI 2009. évi jelzése alapján részben a fenntartási tervek megalapozó terepi felmérésére alapozva Sík- és dombvidéki kaszálórétek élőhelyet törölték az adatlapról, mert nem fordul elő a területen a fenntartási tervek megalapozó

10. sz. melléklet terepi felmérése alapján növényfajok

növényfajok

2093 Pulsatilla grandis állatfajok A338 Lanius collurio

D D

állatfajok A338 Lanius collurio

-

A 2009-es terepi felmérések szerint jelen van a területen, mint közösségi jelentőségű nem jelölő faj.

D

-

Dél-Őrjeg Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek Természetes eutróf tavak 3150 Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel B 3160

Természetes tavacskák

disztróf

tavak

és


Név

élőhelyek 3150

3160

Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel

6410 6440

*Síksági pannon löszgyepek Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei

91E0

* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

91F0

Keményfás ligeterdők nagy folyók

B

B

B 6250 6410

B 6440 B

91E0 B C

Reprezentativitás

Természetes disztróf tavak és tavacskák

B 6250

Eltérés oka

91F0

*Síksági pannon löszgyepek Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Keményfás ligeterdők nagy

94

B

A 3160 Természetes disztróf tavak és tavacskák élőhely előfordulását a 2009. évi terepi felmérések nem bizonyították, ezért javasolt törlése a jelölő élőhelyek közül. -

B B -

B C

-

10. sz. melléklet mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

6260

folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

Pannon homoki gyepek

-


növényfajok 1614 Apium repens 4081 Cirsium brachycephalum állatfajok 1188 Bombina bombina 1220 Emys orbicularis 1166 Triturus cristatus 1149 Cobitis taenia 1145 Misgurnus fossilis 1134 Rhodeus sericeus amarus 2011 Umbra krameri 4056 Anisus vorticulus 1059 Maculinea teleius 1014 Vertigo angustior 1016 Vertigo moulinsiana 1060 Lycaena dispar 1086 Cucujus cinnaberinus 1355 Lutra lutra -

-

D D D C C C B C C C C C C C D D D D D D D

-

-

D

C C C C C C B C C C C C C C -

A C

-

A C

-

-

D 6430

A 2009-es terepi felmérések szerint jelen van a területen, mint közösségi jelentőségű nem jelölő élőhely. A 2009-es terepi felmérések szerint jelen van a területen, mint közösségi jelentőségű nem jelölő élőhely.

növényfajok 1614 Apium repens 4081 Cirsium brachycephalum állatfajok 1188 Bombina bombina 1220 Emys orbicularis 1166 Triturus cristatus 1149 Cobitis taenia 1145 Misgurnus fossilis 1134 Rhodeus sericeus amarus 2011 Umbra krameri 4056 Anisus vorticulus 1059 Maculinea teleius 1014 Vertigo angustior 1016 Vertigo moulinsiana 1060 Lycaena dispar 1086 Cucujus cinnaberinus 1355 Lutra lutra A023 Nycticorax nycticorax A081 Circus aeruginosus A021 Botaurus stellaris A031 Ciconia ciconia A030 Ciconia nigra A084 Circus pygargus A122 Crex crex

95

10. sz. melléklet -

-

-

A272 A082 A511 A027 A119 A075 A024 A029

Luscinia svecica Circus cyaneus Falco cherrug Egretta alba Porzana porzana Haliaeetus albicilla Ardeola ralloides Ardea purpurea

D D D D D D D D

Gátéri Fehér-tó Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek * Pannon szikes sztyeppek és 1530 mocsarak B növényfajok 4081 Cirsium brachycephalum C állatfajok 1188 Bombina bombina C 1166 Triturus cristatus C 1145 Misgurnus fossilis C 1220 Emys orbicularis C 1355 Lutra lutra C A021 Botaurus stellaris C A082 Circus cyaneus C A027 Egretta alba B A024 Ardeola ralloides C A034 Platalea leucorodia B A166 Tringa glareola B A196 Chlidonias hybridus A A131 Himantopus himantopus B A151 Philomachus pugnax C A032 Plegadis falcinellus A A132 Recurvirostra avosetta B


Név

élőhelyek

Eltérés oka Reprezentativitás B

növényfajok 4081 Cirsium brachycephalum állatfajok 1188 Bombina bombina 1166 Triturus cristatus 1145 Misgurnus fossilis 1220 Emys orbicularis 1355 Lutra lutra A021 Botaurus stellaris A082 Circus cyaneus A027 Egretta alba A024 Ardeola ralloides A034 Platalea leucorodia A166 Tringa glareola A196 Chlidonias hybridus A131 Himantopus himantopus A151 Philomachus pugnax A032 Plegadis falcinellus A132 Recurvirostra avosetta

96

C D D C D C D D D C B B A B C A B

10. sz. melléklet A052 A056

Anas crecca Anas clypeata

C C

A052 A056

Anas crecca Anas clypeata

97

C C

10. sz. melléklet Hejő mente Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek

-

-


Név

élőhelyek

3270

-

6510


C

6440

Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei

-

91E0

-

*Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

C 6510

C

91E0 C

-

6250

Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) *Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

-

C

D

40A0

*Szubkontinentális peripannon cserjések

-

D

98

A 3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel előfordulását a célzott élőhelytérképezési munka nem erősítette meg, ezért törlése javasolt. A területen előforduló D34 ÁNÉR élőhelyek a 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Natura 2000 élőhely-kategóriába kerültek besorolásra.

C


-

-

Reprezentativitás

Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel

-

-

Eltérés oka

6250 Síksági pannon löszgyepek élőhely, sem az annak ÁNÉR alapjául szolgáló H5a nem fordul elő a területen. 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések élőhely előfordulását a projekt keretében végzett élőhelytérképezés nem erősítette meg .

10. sz. melléklet Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)élőhely jelenlétét a projekt keretében végzett élőhelytérképezés erősítette meg

91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) D növényfajok állatfajok 1032 Unio crassus 1324 Myotis myotis 1304 Rhinolophus ferrumequinum 1335 Spermophilus citellus 1060 Lycaena dispar 1149 Cobitis taenia 1220 Emys orbicularis 1188 Bombina bombina 1037 Ophiogomphus cecilia 1083 Lucanus cervus 1052 Euphydryas maturna

növényfajok

C D D D D D D D D D D

állatfajok 1032 Unio crassus 1324 Myotis myotis 1304 Rhinolophus ferrumequinum 1335 Spermophilus citellus 1060 Lycaena dispar 1149 Cobitis taenia 1220 Emys orbicularis 1188 Bombina bombina -

C D D D D D D D -

A fajok jelenlétét a projekt keretében végzett célzott adatgyűjtés mutatta ki.

Szigeti homokok Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek 6260 Pannon homoki gyepek A

91E0


C


Név

élőhelyek 6260 Pannon homoki gyepek *Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus 91E0 excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

99

Eltérés oka Reprezentativitás A

C

91E0 Puhafás ligeterdők, égerés kőrisligetek, illetve láperdők élőhely előfordulását a célzott élőhely-térképezési megerősítette. Felvétele a jelölő

10. sz. melléklet

-

-

4011

C C B

Bolbelasmus unicornis

növényfajok 2285 Colchicum arenarium 4098 Iris humilis ssp. arenaria állatfajok 4013 Carabus hungaricus -

C 1188

C C C

-

*Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)

91I0 -

növényfajok 2285 Colchicum arenarium 4098 Iris humilis ssp. arenaria állatfajok 4013 Carabus hungaricus

élőhelyek közé javasolt. 91I0 *Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) élőhely előfordulását a célzott élőhely-térképezési munka nem erősítette meg. Törlése javasolt.

B

-

Bombina bombina 1335 1324 -

Spermophilus citellus Myotis myotis -

-

-

A338 A339

Lanius collurio Lanius minor

C D D

1335 1324

Spermophilus citellus Myotis myotis

D D

-

1088

Cerambyx cerdo

C

-

1083 A338 A339

Lucanus cervus Lanius collurio Lanius minor

C D D

Bolbelasmus unicornis jelölővé vált a területen a DINPI 2009. évi jelzése alapján Bombina bombina jelölővé vált a területen a DINPI 2009. évi jelzése alapján. Cerambyx cerdo nem él a területen a DINPI 2009. évi jelzése alapján. Lucanus cervus nem él a területen a DINPI 2009. évi jelzése alapján. -

Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek * Szubkontinentális peripannon 40A0 cserjések C 6210 *Meszes alapkőzetű féltermészetes B


Név

élőhelyek 40A0 6210

* Szubkontinentális peripannon cserjések *Meszes alapkőzetű

100

Eltérés oka Reprezentativitás C B

-

10. sz. melléklet száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei

6430

Síkságok és hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)

6510

B

C

6430

6510

* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91E0 91H0 91G0

91M0 -

* Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel *Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal Pannon cseres-tölgyesek -

91M0 6240


91E0

C

91H0 91G0

növényfajok 2093 Pulsatilla grandis 4067 Echium russicum állatfajok 1138 Barbus meridionalis 1355 Lutra lutra 1188 Bombina bombina 1060 Lycaena dispar 1058 Maculinea arion A338 Lanius collurio A229 Alcedo atthis

C D C D D D D D

-

B -

C * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) * Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel *Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal Pannon cseres-tölgyesek

C

D D

féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei Síkságok és hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Sík és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)

növényfajok 2093 Pulsatilla grandis 4067 Echium russicum állatfajok 1138 Barbus meridionalis 1355 Lutra lutra 1188 Bombina bombina 1060 Lycaena dispar 1058 Maculinea arion A338 Lanius collurio A229 Alcedo atthis

101

-

C C D D

C

A 6240 * Szubpannon sztyeppék élőhely előfordulását a célzott élőhely-térképezési munka nem erősítette meg

C D

-

C D D D C D D

-

10. sz. melléklet A122 A030 1124 A230

Crex crex Ciconia nigra Gobio albipinnatus Merops apiaster

D D

A122 A030 -

Crex crex Ciconia nigra -

D D -

-

Velencei-hegység Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek 6240 *Szubpannon sztyeppék C 6250 *Síksági pannon löszgyepek B 6440


Név

élőhelyek 6240 *Szubpannon sztyeppék 6250 *Síksági pannon löszgyepek -

Eltérés oka Reprezentativitás C B

Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei C 8310 91G0

Nagyközönség számára meg nem nyitott barlangok *Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal

8310

C 91G0 C

91H0 * Pannon molyhos Quercus pubescensszel

Nagyközönség számára meg nem nyitott barlangok *Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal -

C C

tölgyesek C

91I0

-

-

-

91M0 6190

Pannon cseres-tölgyesek Pannon sziklagyepek (Stipo-

*Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) 91M0 6190

Pannon cseres-tölgyesek Pannon sziklagyepek (Stipo-

C B D

102

A 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei jelölővé vált a területen C reprezentativitással a DINPI 2009. évi jelzése alapján. Térképen nem ábrázolható.

B C

A 91H0 * Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel jelölővé vált a területen C reprezentativitással a DINPI 2009. évi jelzése alapján. A 91I0 *Euro-szibériai erdőssztyepp-tölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) jelölővé vált a területen C reprezentativitással a DINPI 2009. évi jelzése alapján. A 6190 Pannon sziklagyepek

10. sz. melléklet Festucetalia pallentis)

Festucetalia pallentis)



6210

D

6210

*Szubkontinentális peripannon cserjések 40A0

*Szubkontinentális peripannon cserjések D

Mészkedvelő üde láp- és sásrétek 7230

40A0 -

C -

D

Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel

növényfajok

-

B

-

4081 Cirsium brachycephalum állatfajok 1088 Cerambyx cerdo 1086 Cucujus cinnaberinus 1083 Lucanus cervus 1078 Callimorpha quadripunctaria A338 Lanius collurio

-

8220 növényfajok

C

-

2093

-

állatfajok 1088 Cerambyx cerdo 1086 Cucujus cinnaberinus 1083 Lucanus cervus 1078 Callimorpha quadripunctaria A338 Lanius collurio Lignyoptera fumidaria

C C C C

Pulsatilla grandis

103

C C C C C D D

(Stipo-Festucetalia pallentis) élőhely lekerül a jelölő listáról, mivel csak D reprezentativitású a DINPI 2009. évi jelzése alapján. A 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) élőhely lekerül a jelölőlistáról, mivel csak D reprezentativitású a DINPI 2009. évi jelzése alapján. A 40A0 *Szubkontinentális peripannon cserjések élőhely lekerül a jelölő listáról, mivel csak D reprezentativitású a DINPI 2009. évi jelzése alapján. 2009-ben jelezte az NPI, hogy már nem jelölő élőhely, de a területen előfordul továbbra is. A 8220 Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel nem fordul elő a területen a DINPI 2009. évi jelzése alapján. A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) nem fordul elő a területen a DINPI 2009. évi jelzése alapján és ezért törölték a jelölő státuszát A 2008-as élőhelytérképezés során került kimutatásra. -

10. sz. melléklet

Izsáki Kolon-tó Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek Természetes eutróf tavak 3150 Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel A Természetes disztróf tavak és 3160 tavacskák A 6260 *Pannon homoki gyepek B 6410

6440 7210

Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei *Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival

91E0


91F0

Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustiofolia fajokkal (Ulmenion minoris)

91N0

*Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae)

1530

* Pannon szikes sztyeppek és

Country 2008-as adatbázis Kód élőhelyek 3150 3160 6260 6410

B B

6440 7210

B

91E0 B

91F0 A 91N0 C D

Név

Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Természetes disztróf tavak és tavacskák *Pannon homoki gyepek Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei *Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival *Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustiofolia fajokkal (Ulmenion minoris) *Pannon homoki borókásnyárasok (Junipero-Populetum albae)

Eltérés oka Reprezentativitás A A B

-

B B B -

B -

A C 1530 Pannon szikes sztyeppék és

104

10. sz. melléklet mocsarak nem jelölő élőhelyként a 2009. évi terepi felmérések alapján előfordul a területen 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek nem jelölő élőhelyként a 2009. évi terepi felmérések alapján előfordul a területen .

mocsarak

Mészkedvelő üde láp- és sásrétek 7230 növényfajok 4081 Cirsium brachycephalum

D C

növényfajok 4081 Cirsium brachycephalum

C

4096 Gladiolus palustris állatfajok 1355 Lutra lutra 1188 Bombina bombina 1166 Triturus dobrogicus 1220 Emys orbicularis 1145 Misgurnus fossilis 2011 Umbra krameri 4056 Anisus vorticulus 1059 Maculinea teleius 1042 Leucorrhinia pectoralis 1086 Cucujus cinnaberinus

A mocsári kardvirág (Gladiolus palustris GAUD.) előfordulását a 2009. évi terepi felmérések erősítették meg.

C C C C B A B C A C

állatfajok 1355 Lutra lutra 1188 Bombina bombina 1166 Triturus dobrogicus 1220 Emys orbicularis 1145 Misgurnus fossilis 2011 Umbra krameri 4056 Anisus vorticulus 1059 Maculinea teleius 1042 Leucorrhinia pectoralis 1086 Cucujus cinnaberinus

C C C C B A B C A C

4013

Carabus hungaricus

D

-

-

-

1060

Lycaena dispar

D

-

-

-

4121

Vipera ursinii subsp. rakosiensis

D

-

-

-

2633 A293 A029 A024 A060 A021 A031

Mustela eversmanni Acrocephalus melanopogon Ardea purpurea Ardeola ralloides Aythya nyroca Botaurus stellaris Ciconia ciconia

D B C B C C C

-

Acrocephalus melanopogon Ardea purpurea Ardeola ralloides Aythya nyroca Botaurus stellaris Ciconia ciconia

B C B C C C

A 2009-es terepi felmérések szerint előfordul a területen A 2009-es terepi felmérések szerint előfordul a területen A 2009-es terepi felmérések szerint előfordul a területen A 2009-es terepi felmérések szerint előfordul a területen -

105

10. sz. melléklet A081 A082 A231 A122 A236 A027 A026 A511 A022 A246 A272 A023 A129 A034 A120 A119 A166 A229 A255 A224 A030 A080 A429 A097 A075 A338 A339 A072 A307 A043

Circus aeruginosus Circus cyaneus Coracias garrulus Crex crex Dryocopus martius Egretta alba Egretta garzetta Falco cherrug Ixobrychus minutus Lullula arborea Luscinia svecica Nycticorax nycticorax Otis tarda Platalea leucorodia Porzana parva Porzana porzana Tringa glareola Alcedo atthis Anthus campestris Caprimulgus europaeus Ciconia nigra Circaetus gallicus Dendrocopos syriacus Falco vespertinus Haliaeetus albicilla Lanius collurio Lanius minor Pernis apivorus Sylvia nisoria Anser anser

C C C C C B B C C C C B C B C B C D D D D D D D D D D D D D

Circus aeruginosus Circus cyaneus Coracias garrulus Crex crex Dryocopus martius Egretta alba Egretta garzetta Falco cherrug Ixobrychus minutus Lullula arborea Luscinia svecica Nycticorax nycticorax Otis tarda Platalea leucorodia Porzana parva Porzana porzana Tringa glareola Alcedo atthis Anthus campestris Caprimulgus europaeus Ciconia nigra Circaetus gallicus Dendrocopos syriacus Falco vespertinus Haliaeetus albicilla Lanius collurio Lanius minor Pernis apivorus Sylvia nisoria Anser anser

106

C C C C C B B C C C C B C B C B C D D D D D D D D D D D D D

-

10. sz. melléklet

Jánosházi-erdő és Égett-berek Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek


6410

Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)

C

6410

6440

Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei

C

6440

91E0


C

91E0

C

91F0

C

91L0

91F0

91L0

Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustiofolia fajokkal (Ulmenion minoris) Illír gyertyános-tölgyesek (Erythronion-Carpinion)

Név

Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei *Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustiofolia fajokkal (Ulmenion minoris) Illír gyertyános-tölgyesek (Erythronion-Carpinion)


C

-

C

-

C

-

C

-

C

-

6430


D

-

-

-

-

-

-

6510

Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis,

D

107

A 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai előfordulását a területen a 2009. évi fenntartási tervhez kapcsolódó célzott terepi felmérés bizonyította, ezért szerepeltetése javasolt nem jelölő élőhelyként. A 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus

10. sz. melléklet Sanguisorba officinalis)

3150

-


-

növényfajok állatfajok 1188 Bombina bombina 1220 Emys orbicularis 1166 Triturus cristatus 1083 Lucanus cervus 1088 Cerambyx cerdo 1060 Lycaena dispar -

D

3150

Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel

-

3260

C C C C C D -

növényfajok állatfajok 1188 Bombina bombina 1220 Emys orbicularis 1166 Triturus cristatus 1083 Lucanus cervus 1088 Cerambyx cerdo 1060 Lycaena dispar 1355 Lutra lutra

pratensis, Sanguisorba officinalis) élőhely előfordulását a területen a 2009. évi fenntartási tervhez kapcsolódó célzott terepi felmérés nem erősített meg, ezért törlése javasolt. D

C

A 3260 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel élőhely előfordulását a területen a 2009. évi fenntartási tervhez kapcsolódó célzott terepi felmérés nem erősített meg, ezért törlése javasolt.

C C C C C D D

Nincs a területen

Miklósfai Mórichelyi-halastavak Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel


Név

élőhelyek 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel

108


B

-

10. sz. melléklet 6260* 6410

6430

6440

Pannon homoki gyepek Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)

6410


6430

-

-

B

-

B

-

B

-

-

-

-

7230

Mészkedvelő üde láp- és sásrétek

B

-

-

-

-

-

-

6440

Cnidion dubii folyóvölgyek mocsárrétjei

Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) növényfajok állatfajok A060 Aythya nyroca A075 Haliaeetus albicilla A023 Nycticorax nycticorax A081 Circus aeruginosus A030 Ciconia nigra A031 Ciconia ciconia A229 Alcedo atthis A022 Ixobrychus minutus A293 Acrocephalus melanopogon A053 Anas platyrhynchos 1083 Lucanus cervus 1014 Vertigo angustior 1088 Cerambyx cerdo

Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Cnidion dubii folyóvölgyek mocsárrétjei

6510

B B B C D D D D D C

növényfajok állatfajok A060 Aythya nyroca A075 Haliaeetus albicilla A023 Nycticorax nycticorax A081 Circus aeruginosus A030 Ciconia nigra A031 Ciconia ciconia A229 Alcedo atthis A022 Ixobrychus minutus A293 Acrocephalus melanopogon A053 Anas platyrhynchos 1083 Lucanus cervus 1014 Vertigo angustior 1088 Cerambyx cerdo

109

B B B C D D D D D C C C C

-

10. sz. melléklet 1145 1993 1188 1220 A027 1324 1355

Misgurnus fossilis Triturus dobrogicus Bombina bombina Emys orbicularis Egretta alba Myotis myotis Lutra lutra

1145 1993 1188 1220

Misgurnus fossilis Triturus dobrogicus Bombina bombina Emys orbicularis

C C C C

1324 1355

Myotis myotis Lutra lutra

D D

-

Pirtói Nagy-tó Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek *Pannon szikes sztyeppék és 1530 C mocsarak

Country 2008-as adatbázis Kód élőhelyek 1530

6410

Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)

B

6410

6440

Cnidion dubii folyóvölgyeinek 1 mocsárrétjei

B

6440

-

Név

*Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Cnidion dubii folyóvölgyeinek 1 mocsárrétjei

Eltérés oka Reprezentativitás C

-

B

-

B

-

3150 -

-

-


B

Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

B

91E0

-


-

C


110

C

A 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel élőhely nem fordul elő a területen a 2009. évi terepi felmérések alapján A 91E0 *Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) élőhely nem fordul elő a területen a 2009. évi terepi felmérések alapján. -

10. sz. melléklet állatfajok 1993 Triturus dobrogicus 1188 Bombina bombina 1220 Emys orbicularis 1060 Lycaena dispar -

C C C D -

állatfajok 1993 Triturus dobrogicus 1188 Bombina bombina 1220 Emys orbicularis 1060 Lycaena dispar 1355 Lutra lutra

C C C D D

-

Tengelici homokvidék Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek 6260 *Pannon homoki gyepek B 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon C (Molininon caeruleae) 91E0

*Enyves éger (lnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) Alkotta ligeterdők (Alno-Pqadion, Alnion incanae, Salicion albae)

*Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) növényfajok 4098 Iris humilis ssp. arenaria állatfajok 1083 Lucanus cervus 1060 Lycaena dispar 1059 Maculinea teleius A238 Dendrocopos medius L. 1335 Spermophilus citellus 1188 Bombina bombina

C

91I0

C

C C D D


Név

élőhelyek 6260 *Pannon homoki gyepek 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molininon caeruleae) 91E0 *Enyves éger (lnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) Alkotta ligeterdők (AlnoPqadion, Alnion incanae, Salicion albae) 91I0 *Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) növényfajok 4098 Iris humilis ssp. arenaria állatfajok 1083 Lucanus cervus 1060 Lycaena dispar 1059 Maculinea teleius A238 Dendrocopos medius L.

D D

111

Eltérés oka Reprezentativitás B

-

C

-

C

-

C

-

C

-

C D D D

10. sz. melléklet 1993 1220 1355 1088 1145 1308 1323

Triturus dobrogicus Emys orbicularis Lutra lutra Cerambyx cerdo Misgurnus fossilis Barbastella barbastellus Myotis bechsteini

Turjánvidék Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek

6410 6440

6510

91E0

Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, angusorba officinalis) *Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (ez baromság!) (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Pannon homoki gyepek

6260

91F0

Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis Ús Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)


A 6410 C

Név

6440

C 6510

A 91E0 -

Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárétjei Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, angusorba officinalis) *Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (ez baromság!) (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) -

C -


A

-

C

-

C

-

A

-

-

A 2009-es terepi felmérések alapján jelölő fajnak számít a NPI közlése alapján.

-

A 2009-es terepi felmérések alapján jelölő fajnak számít a NPI közlése alapján.

-

C

112

10. sz. melléklet Mészkedvelő (meszes talajú) üde lápés sásrétek

Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp- és sásrétek

D

7230

7230 Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae)

A

-

D

91N0

7210

5130

Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival Boróka (Juniperus communis) fenyéreken vagy mészkedvelő gyepeken

D

-

-

D -

Termlészetes disztróf tavak és tavacskák

-

-

D

3160 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel

3150 növényfajok Adenophora lilifolia 4068 Colchicum arenarium 2285 Iris humilis ssp. Arenaria 4098 Cirsium brachycephalum 4081

-

-

D

A C C C

növényfajok Adenophora lilifolia 4068 -

A -

DINPI jelölőnek jelezte 2009-ben DINPI jelölőnek jelezte 2009-ben DINPI jelölőnek jelezte 2009-ben Közösségi jelentőségű, de nem jelölő Közösségi jelentőségű, de nem jelölő

C C C A

állatfajok 1324 Myotis myotis 1355 Lutra lutra 1220 Emys orbicularis 1298 Vipera ursinii rakosiensis

C C C A

-

Gladiolus palustris Dianthus diutinus állatfajok 1324 Myotis myotis 1355 Lutra lutra 1220 Emys orbicularis 1298 Vipera ursinii rakosiensis

2009 NPI közlés (nem lett jelölő, de beírták a területre, mint a területen előforduló közösségi élőheytípust 2009 NPI közlés (nem lett jelölő, de beírták a területre, mint a területen előforduló közösségi élőheytípust 2009 NPI közlés (nem lett jelölő, de beírták a területre, mint a területen előforduló közösségi élőheytípust 2009 NPI közlés (nem lett jelölő, de beírták a területre, mint a területen előforduló közösségi élőheytípust 2009 NPI közlés (nem lett jelölő, de beírták a területre, mint a területen előforduló közösségi élőheytípust 2009 NPI közlés (nem lett jelölő, de beírták a területre, mint a területen előforduló közösségi élőheytípust

113

10. sz. melléklet 1188 1993 1149 1145 1134 1335 2011 1059 1060 1071 1083 4011 1321

Bombina bombina Triturus dobrogicus Cobitis taenia Misgurnus fossilis Rhodeus sericeus amarus Spermophilus citellus Umbra krameri Maculinea teleius Lycaena dispar Coenonympha oedippus Lucanus cervus Bolbelasmus unicornis Myotis emarginatus

C C B B B D B B B A C B C

1307

Myotis blythii

C

1323

Myotis bechsteini

C

1188 1993 1149 1145 1134 1335 2011 1059 1060 1071 1083 4011 -

1308 4013 1014 4027 4048 1088

Barbastella barbastellus Carabus hungaricus Vertigo angustior Arytrura musculus Isophya costata Cerambyx cerdo

Bombina bombina Triturus dobrogicus Cobitis taenia Misgurnus fossilis Rhodeus sericeus amarus Spermophilus citellus Umbra krameri Maculinea teleius Lycaena dispar Coenonympha oedippus Lucanus cervus Bolbelasmus unicornis -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4048 1088

Isophya costata Cerambyx cerdo

-

C

-

C

-

C C D

C C B B B D B B B A C B

D C

A DINPI a 2009-es módosításkor jelölő fajként jelezte A DINPI a 2009-es módosításkor jelölő fajként jelezte A DINPI a 2009-es módosításkor jelölő fajként jelezte A DINPI a 2009-es módosításkor jelölő fajként jelezte A DINPI a 2009-es módosításkor jelölő fajként jelezte A DINPI a 2009-es módosításkor jelölő fajként jelezte Közösségi jelentőségű, de nem jelölő Közösségi jelentőségű, de nem jelölő

Microtus oeconomus mehelyi Cucujus cinnabarinus Veresegyházi-medence Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás


Név

114


10. sz. melléklet élőhelyek 6260 *Pannon homoki gyepek Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molininon caeruleae) 6410 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulása 6430 Cnidion dubii folyóvölgyeinek 6440 mocsárrétjei *Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival. 7210 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)(puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek 91I0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)(láperdők) 91E0 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek 7230 növényfajok 4098 Iris humilis ssp. arenaria 2285 Colchicum arenarium állatfajok 1355 Lutra lutra 1220 Emys orbicularis

1188 2011

Bombina bombina Umbra krameri

B

B

D D

D

C

élőhelyek 6260 *Pannon homoki gyepek Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon 6410 (Molininon caeruleae) Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil 6430 magaskórós szegélytársulása Cnidion dubii folyóvölgyeinek 6440 mocsárrétjei *Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival. 7210 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)(puhafás ligeterdők, éger91I0 és kőrisligetek -

-

-

D

B

-

B D D

-

D

C -

A 2009-es terepi felmérések szerint előfordul a területen.

-

A 2009-es terepi felmérések szerint előfordul a területen.

D C

növényfajok 4098 Iris humilis ssp. arenaria 2285 Colchicum arenarium

D C

-

C C

1355 1220

Lutra lutra Emys orbicularis

C C

C C

2011

Umbra krameri

C

A vöröshasú unka (Bombina bombina) jelölővé vált a területen a DINPI 2009. évi jelzése alapján. -

115

10. sz. melléklet 1059 A081 A339 A338 A307 -

Maculinea teleius Circus aeruginosus Lanius minor Lanius collurio Sylvia nisoria -

C

1059 A081 A339 A338 A307 4013

Maculinea teleius Circus aeruginosus Lanius minor Lanius collurio Sylvia nisoria Carabus hungaricus

-

C D D D D

C

A magyar futrinka (Carabus hungaricus) jelenlétét 2009. évi terepi felmérések nem igazolták és a jelölő státuszát

Zámolyi-medence Élőhely/fajok (jelenlegi, FT-ben szereplő, 2009. évi felmérések alapján aktualizált) Kód Név Reprezen -tativitás élőhelyek Természetes eutróf tavak B Magnopotamion vagy 3150 Hydrocharition növényzettel Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódások talajokon 6410 (Molinion caeruleae) Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sansuisorba 6510 officinalis) növényfajok 4081 Cirsium brachycephalum állatfajok 1060 Lycaena dispar 1059 Maculinea teleius 1335 Spermophilus citellus 1188 Bombina bombina 1220 Emys orbicularis 1145 Misgurnus fossilis

A

B

C C C C C C C


Név

élőhelyek Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy 3150 Hydrocharition növényzettel Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódások talajokon 6410 (Molinion caeruleae) Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, 6510 Sansuisorba officinalis) növényfajok 4081 Cirsium brachycephalum állatfajok 1060 Lycaena dispar 1059 Maculinea teleius 1335 Spermophilus citellus 1188 Bombina bombina 1220 Emys orbicularis 1145 Misgurnus fossilis

116


B

-

A

-

B

-

C

-

C

-

C C C C

10. sz. melléklet 2011 1134 4048 2633 1307 1303 1324 1355 1083 A196 A151 A120 A119 A121 A082 A122 A097 A131 A140 A229 A255 A089 A029 A060 A021 A224 A197 A031 A081 A084 A231 A238 A429 A236 A321 A127 A075

Umbra krameri Rhodeus sericeus amarus Isophya costata Mustela eversmannii Myotis blythii Rhinolophus hipposideros Myotis myotis Lutra lutra Lucanus cervus Chlidonias hybridus Philomachus pugnax Porzana parva Porzana porzana Porzana pusilla Circus cyaneus Crex crex Falco vespertinus Himantopus himantopus Pluvialis apricaria Alcedo atthis Anthus campestris Aquila pomarina Ardea purpurea Aythya nyroca Botaurus stellaris Caprimulgus europaeus Chlidonias niger Ciconia ciconia Circus aeruginosus Circus pygargus Coracias garrulus Dendrocopos medius Dendrocopos syriacus Dryocopus martius Ficedula albicollis Grus grus Haliaeetus albicilla

C D B C D D D D D B B B B B C C C C C D D D D D D D D D D D D D D D D D D

2011 1134 4048 2633 1307 1303 1324 1355 1083 A196 A151 A120 A119 A121 A082 A122 A097 A131 A140 A229 A255 A089 A029 A060 A021 A224 A197 A031 A081 A084 A231 A238 A429 A236 A321 A127 A075

Umbra krameri Rhodeus sericeus amarus Isophya costata Mustela eversmannii Myotis blythii Rhinolophus hipposideros Myotis myotis Lutra lutra Lucanus cervus Chlidonias hybridus Philomachus pugnax Porzana parva Porzana porzana Porzana pusilla Circus cyaneus Crex crex Falco vespertinus Himantopus himantopus Pluvialis apricaria Alcedo atthis Anthus campestris Aquila pomarina Ardea purpurea Aythya nyroca Botaurus stellaris Caprimulgus europaeus Chlidonias niger Ciconia ciconia Circus aeruginosus Circus pygargus Coracias garrulus Dendrocopos medius Dendrocopos syriacus Dryocopus martius Ficedula albicollis Grus grus Haliaeetus albicilla

117

C D B C D D D D D B B B B B C C C C C D D D D D D D D D D D D D D D D D D

-

10. sz. melléklet A338 A246 A073 A023 A032 A193 A307

Lanius collurio Lullula arborea Milvus migrans Nycticorax nycticorax Plegadis falcinellus Sterna hirundo Sylvia nisoria

D D D D D D D

A338 A246 A073 A023 A032 A193 A307

Lanius collurio Lullula arborea Milvus migrans Nycticorax nycticorax Plegadis falcinellus Sterna hirundo Sylvia nisoria

118

D D D D D D D

-

11. sz. melléklet A 20 Natura 2000 terület tervezési adatlapjai

1) BERHIDAI-LÖSZVÖLGYEK( HUBF20024) Területe Jelölő élőhelyek száma Jelölő élőhelyek kódja Natura 2000 élőhelyek száma Natura 2000 élőhelyek kódja Á-NÉR élőhelyek száma Á-NÉR élőhelyek kódja Élőhelyfoltok száma (kb.) Kezelési egységek száma Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma Tervezési napok száma Konzultációs, egyeztetési napok száma Szakértők száma

108 ha 4 40A0, 6210, 6250, 6510 4 40A0, 6210, 6250, 6510 12 E1, H4, H5, M6, O7, O8, P1, P2, R2, S1, T1, U4 96 8 A terület nagy részéről csak nagy léptékű folttérkép állt rendelkezésre, ezért a projekt során új élőhelytérkép készült.

Botanikailag jól kutatott, kis területről lévén szó a rendelkezésre álló adatok elegendőek voltak a tervezéshez. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) A korábban ismert gerinctelen fajok állományméretének lehetőség szerinti pontosítása megtörtént.

Keleti pókszöcske (Poecilimon intermedius)

A korábban ismert növényfajok és gerinctelen állatfajok állományméretének lehetőség szerinti pontosítása megtörtént.

7 20 3 5

119

11. sz. melléklet 2) DÉL-BALATONI BERKEK ( HUDD20041) Területe Jelölő élőhelyek száma Jelölő élőhelyek kódja Natura 2000 élőhelyek száma Natura 2000 élőhelyek kódja Á-NÉR élőhelyek száma Á-NÉR élőhelyek kódja Élőhelyfoltok száma (kb.) Kezelési egységek száma Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma Tervezési napok Konzultációs, egyeztetési napok száma Szakértők száma

463 1 6510 3 3150, 6510, 91E0 25 A1, B1a, B1b, B5, D34, J1a, OB, OC, OD, OG, P2a, P2b, RA, RB, RD, RC, S2, S6, T1, T10, U11, U2, U4, U8, U9 392 12 Vidéki (2008) térképét az Őszödi-berek, a Tóközi-berek és a Brettyó esetében kisebb mértékben kiegészítésre került, a tervezési terület határában fennálló különbség miatt a Kőröshegyi-rét térségére vonatkozóan új élőhelytérkép készült.

Kisfészkű aszatra (Cirsium brachycephalum) vonatkozó, NP-tól származó, ill. saját felmérési adatok beépítése.

Díszes légivadász (Coenagrion ornatum), Piros szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) A korábban ismert gerinctelen fajok státuszának, állományméretének lehetőség szerinti pontosítása megtörtént.

További kezelési szempontból jelentős faj nem került elő. 7 25 2 8

120

11. sz. melléklet 3) HEJŐ MENTE ( HUBN20030) 463 Területe 2 Jelölő élőhelyek száma 6510, 91E0 Jelölő élőhelyek kódja 3 Natura 2000 élőhelyek száma 6510, 91E0, 91F0 Natura 2000 élőhelyek kódja 16 Á-NÉR élőhelyek száma B1a, B1b, B5, BA, D34, J2, J6, OC, P2a, P2b, RA, RB, S2, T6, T9, Á-NÉR élőhelyek kódja U10 204 Élőhelyfoltok száma (kb.) 5 Kezelési egységek száma Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra Takács (2008) térképét a tervezési terület határában fennálló került különbségek miatt néhány hiányzó részterület élőhelytérképezésével kiegészítésre került. Számottevőbb tartalmi módosítást jelentett a H5a Á-NÉR élőhelykategória előfordulásainak átkódolása (OC), mert az említett élőhely nem fordul elő a területen. Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak Natura 2000 faj nem került elő. rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FT-hez kapcsolódó célzott Díszes légivadász (Coenagrion ornatum), erdei szitakötő terepi felméréssel új faj (Ophiogomphus cecilia), szarvasbogár (Lucanus cervus), díszes azonosítása tarkalepke (Euphydryas maturna), lápi póc (Umbra crameri), réti csík (Misgurnus fossilis), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) A FT-hez kapcsolódó célzott A korábban ismert gerinctelen fajok státuszának, terepi felméréssel az ismert fajok állományméretének lehetőség szerinti pontosítása megtörtént. adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FT-hez kapcsolódó célzott Szibériai nőszirom (Iris sibirica) (NP-tól származó, ill. saját terepi felméréssel új faj felmérési adatok beépítése), macskahere (Phlomis tuberosa), azonosítása farkasalma lepke (Zerynthia polyxena) A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok 6 Terepi napok száma 20 Tervezési napok száma 3 Konzultációs, egyeztetési napok száma 5 Szakértők száma

121

11. sz. melléklet 4) SZIGETI HOMOKOK ( HUDI20047) 788 ha Területe 2 Jelölő élőhelyek száma 6260, 91I0 Jelölő élőhelyek kódja 2 Natura 2000 élőhelyek száma 6260, 91I0 Natura 2000 élőhelyek kódja 26 Á-NÉR élőhelyek száma BA, G1, H5b, J4, OB, OC, OD, P2b, P2c, P7, P8, RA, RB, RC, RD, S1, Á-NÉR élőhelyek kódja S4, S6, S7, T1, T2, T8, T10, U4, U7, U10 265 Élőhelyfoltok száma (kb.) 12 Kezelési egységek száma Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra Gergely (2008) térképét a tervezési terület határában fennálló különbségek került miatt néhány hiányzó részterületen kisebb mértékben pontosításra szorult. Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint megtörtént. terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak A rendelkezésre álló adatok elegendőek voltak a fenntartási javaslatok rendelkezésre álló adatok meghatározásához. Állatfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint megtörtént. terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak A rendelkezésre álló adatok elegendőek voltak a fenntartási javaslatok rendelkezésre álló adatok meghatározásához. Egyéb fajok A FT-hez kapcsolódó célzott Tarka sztyepplejtősáska (Arcyptera microptera), sisakos sáska (Acrida terepi felméréssel új faj ungarica), homoki olaszsáska (Calliptamus barbarus) azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint megtörtént. terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok 5 Terepi napok száma 18 Tervezési napok száma 2 Konzultációs, egyeztetési napok száma 4 Szakértők száma

122

11. sz. melléklet SZIlVÁSVÁRADI ASZALÓ ÉS SZILVÁS-PATAK MENTE (HUBN20067) Területe Jelölő élőhelyek száma Jelölő élőhelyek kódja Natura 2000 élőhelyek száma Natura 2000 élőhelyek kódja Á-NÉR élőhelyek száma Á-NÉR élőhelyek kódja Élőhelyfoltok száma (kb.) Kezelési egységek száma Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma Tervezési napok Konzultációs, egyeztetési napok száma Szakértők száma

185 ha 6 40A0, 6210, 6430, 6510, 91E0, 91H0 8 40A0, 6210, 6430, 6510, 91E0, 91G0, 91H0, 91M0 24 B5, D34, D5, E1, H4, J5, K2, L1, L2a, OB, OC, P2b, P7, RA, RB, RC, RD, S4, S6, T6, T10, T11, U4, U6 129 10

Táborska (2008) térképét a tervezési terület határában fennálló különbségek miatt néhány hiányzó részterületen kisebb mértékben pontosítottuk.

Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint megtörtént. A rendelkezésre álló adatok elegendőek voltak a fenntartási javaslatok meghatározásához.

Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint megtörtént. A rendelkezésre álló adatok elegendőek voltak a fenntartási javaslatok meghatározásához.

Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint megtörtént.

4 16 3 5

123

11. sz. melléklet 6) VELENCEI-HEGYSÉG( HUDI20053) 3873 ha Területe 8 Jelölő élőhelyek száma 6240, 6250, 6440, 8310, 91G0, 91H0, 91I0, 91M0 Jelölő élőhelyek kódja 11 Natura 2000 élőhelyek száma 40A0, 6190, 6210, 6240, 6250, 6440, 7230, 91M0, 91G0, 91H0, Natura 2000 élőhelyek kódja 91I0 52 Á-NÉR élőhelyek száma A5, B1a, B4, B5, D34, G3, H3a, H4, H5a, J4, K1a, K2, L1, L2a, Á-NÉR élőhelyek kódja L2x, L4a, L4b, M1, M2, M6, M7, OB, OC, OG, P1, P2a, P2b, P3, P45, P8, RA, RB, RC, RD, S1, S2, S3, S4, S6, S7, T1, T5, T6, T8, T9, T10, U3, U4, U5, U6, U7, U10 647 Élőhelyfoltok száma (kb.) 11 Kezelési egységek száma Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra Illyés (2008) térképét a tervezési terület határában fennálló került különbségek miatt néhány hiányzó részterület élőhelytérképezésével kiegészítést nyert. Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FT-hez kapcsolódó célzott Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) (Illyés 2008 adatai terepi felméréssel új faj alapján) azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint terepi felméréssel az ismert fajok megtörtént. adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint terepi felméréssel az ismert fajok megtörtént. adatainak pontosítása Megfelelőek voltak További Natura 2000 faj nem került elő. rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott Az ismert fajok adatainak pontosítása lehetőségek szerint terepi felméréssel az ismert fajok megtörtént. adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok 8 Terepi napok száma 20 Tervezési napok 2 Konzultációs, egyeztetési napok száma 6 Szakértők száma

124

11. sz. melléklet 7)LAJOSKOMÁROMI-LÖSZVÖLGYEK 5 Jelölő élőhelyek száma 40A0, 6210, 6440, 6250 , 91I0 Jelölő élőhelyek kódja 7 Natura 2000 élőhelyek száma 40A0, 6210, 6240, 6250, 6440, 6510, 91I0 Natura 2000 élőhelyek kódja 26 Á-NÉR élőhelyek száma M6, H4, H3, H5a, D34, E1, M2, B1a, B5, OB, OC, OG, P2a, Á-NÉR élőhelyek kódja P2b, RC, S1, S2, S3, S4, S7, T1, T7, U3, U4, U9, U11 1087 Élőhelyfoltok száma (kb.) Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás) , de pontosításra igen került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott Igen (Leánykökörcsin, Tavaszi hérics, Szennyes ínyfű, terepi felméréssel az ismert fajok Törpemandula, Nagy ezerjófű, Hengeresvirágú peremizs, adatainak pontosítása Selymes peremizs, Tarka nőszirom, Nagy szegfű, Sárga len, Magyar zergevirág, Bugás veronika, Bogláros szellőrózsa) Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak igen (Tövisszúró gébics) rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok 8 Terepi napok száma 16 Tervezési napok 3 Konzultációs, egyeztetési napok száma 2 Szakértők száma

125

11. sz. melléklet 8) TENGELICI-HOMOKVIDÉK 4 Jelölő élőhelyek száma 6260, 6410, 91E0, 91I0 Jelölő élőhelyek kódja 8 Natura 2000 élőhelyek száma 6210, 6260, 6410, 7230, 91E0, 91G0, 91I0, 91N0 Natura 2000 élőhelyek kódja 27 Á-NÉR élőhelyek száma H4, G1, H5b, D2, B4, J1a, J2, J5, K1a, L5, M5, B1a, B2, B5, Á-NÉR élőhelyek kódja BA, OA, OB, OC, OD, OG, P2a, P2b, P3, P8, RA, RB, RC 1260 Élőhelyfoltok száma (kb.) Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás) , de pontosításra igen került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott igen ( Homoki nőszirom, Zergeboglár, Szibériai nőszirom, terepi felméréssel az ismert fajok Homoki szalmagyopár, Kornistárnics, Magyar zergevirág, adatainak pontosítása Buglyos szegfű, Gyöngyvirág, Hagymás fogasír) Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott Igen (Vérfűboglárka, Nagy tűzlepke, Nagy szarvasbogár, Nagy terepi felméréssel az ismert fajok )hőscincér, Dunai tarajosgőte, Vöröshasú unka, Mocsári teknős, adatainak pontosítása Réti csík, Közép fakopáncs, Szalakóta, Vidra, Pisze denevér, Nagyfülű denevér, Közönséges ürge Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok 20 Terepi napok száma 20 Tervezési napok száma 5 Konzultációs, egyeztetési napok száma 3 Szakértők száma

126

11. sz. melléklet 9)VERESEGYHÁZI-MEDENCE Jelölő élőhelyek száma Jelölő élőhelyek kódja Natura 2000 élőhelyek száma Natura 2000 élőhelyek kódja Á-NÉR élőhelyek száma Á-NÉR élőhelyek kódja Élőhelyfoltok száma (kb.) Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás) , de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma Tervezési napok Konzultációs, egyeztetési napok száma Szakértők száma

2 6260, 6410 7 6260, 6410, 6430, 6440, 7210, 7230, 91E0 18 G1, D2, D5, D34, B1b, D1, J1a, J4, OB, OC, RA, S1, S2, S4, T6, U4, U5, U7 100 Egyáltalán nem volt, vagy nem tudok róla

Dactylorhiza incarnata, Dianthus superbus, Dictamnus albus, Equisetum variegatum, Hottonia palustris, Iris sibirica, Lathyrus palustris, Orchis morio, Orchis laxiflora ssp. palustris, Succisa pratensis, Veratrum album, Vinca herbacea

Podarcis taurica

Sylvia nisoria és Carabus hungaricus állítólag nem fordul elő a területen

8 Kb. 60 5 1

127

11. sz. melléklet 10) DÉL-ŐRJEG Jelölő élőhelyek száma Jelölő élőhelyek kódja Natura 2000 élőhelyek száma Natura 2000 élőhelyek kódja Á-NÉR élőhelyek száma Á-NÉR élőhelyek kódja

Élőhelyfoltok száma (kb.) Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma* Otthoni tervezési napok* Konzultációs, egyeztetési napok száma Szakértők száma

6 3150, 6250, 6410, 6440, 91E0, 91F0 8 3150, 6250, 6410, 6440, 91E0, 91F0, 6260, 6430 43 A1, A23, B1a,B1b,B2,B3,B4,B5,D2, D34,D6,H5a,H5b,J1a,J2,J6,OA,OB,OC,OD,OF,OG,P1,P2a,P2b, P3,RA,RB,RC,RD,S1,S2,S6,S7,T1,T10,T2,T6,T7,U10,U11,U4, U9 808 db folt volt igen Pontosítva szakértői adatokkal a N2000 élőhelytérkép

-

Pontosítva szakértői adatokkal

nem volt

nem volt

részlegesen

nem volt

nem volt

elégséges legalább 20. kb. 60 20 2

128

11. sz. melléklet

11) MÓRICHELYI-HALASTAVAK

Jelölő élőhelyek száma Jelölő élőhelyek kódja Natura 2000 élőhelyek száma Natura 2000 élőhelyek kódja Á-NÉR élőhelyek száma Á-NÉR élőhelyek kódja

0 8

Élőhelyfoltok száma (kb.) Élőhelytérkép Nem volt korábban

180 db

Volt (forrás) , de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert

6260*; 7230; 3150; 6440; 6510; 6430; 91E0*; 91F0

25 A3a; B1a; B5; E1; E34; J3; J4; J5; J6; OA; OB; OD; P2b; RA; RB; S1; S2; S5; T1; T5; T6; U3; U4; U8; U9

A tervezéshez elkészített élőhelytérképezés során mintegy 180 élőhelyfoltot sikerült elkülöníteni. A tervezési terület természetszerű élőhelyei 3 nagy csoportba sorolhatók: - legnagyobb kiterjedésűek az állóvizek, erre az élőhelytípusra épülnek a hinarasok, illetve a tavak szegélyében található nádasok gyékényesek, tavikákások. A természetes tószegélyben (7-es tóegység) a sekély, folyamatos vízborítású, ill. saját vízellátással (források) rendelkező területeken találhatók a legértékesebb lápos élőhelyek növényritkaságokkal (fehér mályvirág, vidrafű, gyapjúsás, stb.) - a Szennyesi berek illetve a Leányvár területén találhatók természetes, ill. természetközeli állapotú gyepek. A Leányvár területén az üde rétben magasabb térszíneken értékes homoki gyepfoltok találhatók értékes fajokkal; a Szorgalom-réten kis orchideás gyepfolt található. - A tervezési területen kevéssé természetes, relatíve kis kiterjedésű telepített égeresek, kocsányos tölgyesek találhatók, illetve a tavak szegélyében, a patakok-csatornák mentén természetes füzesek alakultak ki. A terület legjobb természetességi állapotú erdeje egy keményfás ártéri ligeterdőmaradvány, mindössze 3,7 hektáron.

A terület botanikai értékeinek felmérése során a korábban leírt kígyónyelv Ophioglossum vulgatum, a kis holdruta 129

11. sz. melléklet fajok adatainak pontosítása

Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok

A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma Tervezési napok száma Konzultációs, egyeztetési napok száma Szakértők száma

Botrychium lunaria, és a pompás kosbor Orchis elegans, jelenlétét nem sikerült igazolni, az agárkosbor Anacamptis (Orchis) morio új élőhelyről került elő, a többi leírt faj esetében az adatokat pontosítottuk. Új értékes növényfaj nem került elő.

Az állatfajok tekintetében a madárfauna adatainak pontosítását végeztük el, a többi állatcsoporta felmérés nem történt.

A területen jelölőfajként leírt réti sas (Haliaetus albicilla), bakcsó (Nycticorax nycticorax) fészkelőfajként nem került elő. A legfontosabb jelölőfajnak számító cigányréce (Aythya nyroca) állományadatait pontosítottuk. Egyéb élőlényekre felmérést nem végeztünk.

5 15 5 4

130

11. sz. melléklet 12) GÁTÉRI FEHÉR-TÓ

Jelölő élőhelyek száma Jelölő élőhelyek kódja Natura 2000 élőhelyek száma Natura 2000 élőhelyek kódja Á-NÉR élőhelyek száma Á-NÉR élőhelyek kódja Élőhelyfoltok száma (kb.) Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás) , de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma Tervezési napok száma Konzultációs, egyeztetési napok száma

Szakértők száma

1 1530 1 1530 9 A5, B6, F2, F4, H5b, OC, RC, T1, U4 32 nem volt nem volt -

nem volt nem volt

igen

nem volt nem volt

igen

nem volt nem volt

elégséges Terepen elsősorban a hiányzó élőhely térképen és az aktuális kezelési állapotok felmérése: 4-5 nap , kb. 30-35 10 A KNPI illetékes kollégái kerület bevonásra

131

11. sz. melléklet

13) PIRTÓI NAGY-TÓ

Jelölő élőhelyek száma Jelölő élőhelyek kódja Natura 2000 élőhelyek száma Natura 2000 élőhelyek kódja Á-NÉR élőhelyek száma Á-NÉR élőhelyek kódja Élőhelyfoltok száma (kb.) Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás) , de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma Otthoni tervezési napok Konzultációs, egyeztetési napok száma

Szakértők száma

3 1530, 6410, 6440 3 1530, 6410, 6440 12 F1b, F2, D2, D34, B1a, H5b, OB, OC, P2a, RD, T1, U9 80 igen -

nem volt nem volt

igen

nem volt nem volt

elégséges

nem volt nem volt

elégséges Terepen elsősorban az élőhely térkép pontosítása és az aktuális kezelési állapotok felmérése:3-4 nap kb. 30-35 nap 10 A KNPI illetékes kollégái kerület bevonásra

132

11. sz. melléklet

14) FERTŐMELLÉKI-DOMBSOR 10 Jelölő élőhelyek száma 3150, 6190, 6210, 6240, 6510, 7230, 91E0, 91G0, Jelölő élőhelyek kódja 91H0, 91M0 14 Natura 2000 élőhelyek száma 3150, 6190, 6210, 6240, 6410, 6430, 6510, 7210, Natura 2000 élőhelyek kódja 7230, 8210, 91E0, 91G0, 91H0, 91M0 38 Á-NÉR élőhelyek száma B1a, B5, D1, E1, H2, H4, J1a, J5, K2, K7b, L1, L2a, Á-NÉR élőhelyek kódja M8, OA, OB, OC, P2b, P1, P6, RC, RD, S1, S2, S3, S4, S5, S7, T1, T6, T7, T8, T9, U2, U3, U4, U5, U6, U9, 1200 Élőhelyfoltok száma (kb.) Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás), de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult igen pontosításra Növényfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre igen álló adatok Állatfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi igen felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi igen felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok 5 Terepi napok száma 16 Tervezési napok száma Konzultációs, egyeztetési napok 8 száma

Szakértők száma

2

133

11. sz. melléklet

15) DUDLESZ-ERDŐ Jelölő élőhelyek száma Jelölő élőhelyek kódja Natura 2000 élőhelyek száma Natura 2000 élőhelyek kódja Á-NÉR élőhelyek száma Á-NÉR élőhelyek kódja Élőhelyfoltok száma (kb.) Élőhelytérkép Nem volt korábban Volt (forrás) , de pontosításra került Megfelelő volt, nem szorult pontosításra Növényfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Állatfajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Egyéb fajok A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel új faj azonosítása A FT-hez kapcsolódó célzott terepi felméréssel az ismert fajok adatainak pontosítása Megfelelőek voltak rendelkezésre álló adatok Terepi napok száma Tervezési napok száma Konzultációs, egyeztetési napok száma

Szakértők száma

5 6210, 6240, 6510, 91G0, 91M0 6 6190, 6210, 6240, 6510, 91G0, 91M0 14 E1, H2, H4, K2, L2a, M8, OB, P2b, P1, RD, RC, S1, S4, U4 400 igen

-

igen

igen

-

igen

3 7 4 2

134

12. sz. melléklet Alkalmazott kommunikációs technikák

Összefoglaló táblázat a területi egyeztetésekről 2009. január – 2009 november

Natura 2000 terület 1. Alsó-Zala-völgy

2. Berhidailöszvölgyek

3. Dél-balatoni berkek

4. Dél-Őrjeg

5. Dudlesz-erdő

Előzetesen felkeresett személyek, szervezetek NYUDU-KÖVIZIG Keszthelyi Szm. NYUDU-KÖVIZIG Z.egerszegi Szm. Zalaegerszegi MGSZH vízügyi osztálya Zalaegerszegi MGSZH vadászati és halászati osztálya Területvezető falugazdász Falugazdász Kehidakustány Önkormányzat Sármellék Önkormányzat Zalaegerszeg Önkormányzat (2 interjú) MGSZH erdészeti osztálya MME Pókaszepetki helyi csoport Kehidakustányi gazdálkodó Természetvédelmi őr Gazdálkodók (8 fő) Pethőhenye Önkormányzat Berhidai Önkormányzat Falugazdász Természetvédelmi őr Balatonfői Szövetkezeti Szolgáltató Zrt. (telefonos megkeresés) Balatonföldvári Önkormányzat Balatonszárszói Önkormányzat Falugazdász Hegybíró (telefonos megkeresés) Természetvédelmi őr Balatoni Halászati Zrt. SEFAG Zrt. Hegybíró Dél-Balatoni Vízgazdálkodási Társulat Zamárdi és Kőröshegy Önkormányzata (telefonos kapcsolatfelvétel) Kecel Önkormányzat Homokmégy Önkormányzat Hajós Önkormányzat Öregcsertő Önkormányzat Falugazdászok (2 interjú) MGSZH erdészeti osztály Természetvédelmi őr Magángazdálkodók (2 interjú) Erdészeti vállalkozó Császártöltési tőzegbánya (telefonos megkeresés) Dunamenti és Kunsági VGT (telefonos megkeresés) ADU-KÖVIZIG Bajai Sz.m. Gazdálkodó Soproni Önkormányzat TAEG Zrt. Természetvédelmi őr Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

135

Fórum Fórum időpont: nov. 2. 16:00 Helyszín: Sármellék A fórumon összesen 28 érintett vett részt, zömmel gazdálkodók, de falugazdász, erdőfelügyelő, a NYUDU KÖVIZIG szakértője, polgármesterek és a BfNPI munkatársai jelen voltak. Jegyzőkönyv készült.

Fórum időpont: aug. 31. 10.00 Helyszín: Berhida A fórumon 3 helyi érintett és két BfNPI-s kolléga volt jelen. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: szept. 16. 10.00 Helyszín: Kőröshegy A fórumon 26 fő vett részt, sok helyi magántulajdonos, az érintett települések polgármesterei, falugazdászok, az illetékes vízgazdálkodási társulat képviselője, néhány gazdálkodó, valamint a BfNPI munkatársai. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: nov. 3. 10.00 Helyszín: Homokmégy A fórumon 21 fő vett részt, zömmel gazdálkodók, illetve vízgazdálkodási szakemberek, illetve a KNPI munkatársai. Jegyzőkönyv készült.

Az érintettek kis száma miatt fórumot nem tartottunk.

12. sz. melléklet 6. Fertőmellékidombsor

7. Gátéri Fehér-tó

8. Hejő mente

9. Izsáki Kolon-tó

10. Jánosházi-erdő és Égett-berek

11. Lajoskomáromilöszvölgyek

12. Miklósfai Mórichelyi-halastavak

13. Pirtói Nagy-tó

14. Szigeti Homokok

Fertőrákos Önkormányzat Fertőboz és Hidegség Körjegyzőség Hegykő Önkormányzat Sopron Önkormányzat (Dudlesz-erdővel közös interjú) Falugazdászok (2 interjú) Természetvédelmi őr TAEG Zrt. (Dudlesz-erdővel közös interjú) Gátér Önkormányzat Pálmonostora Önkormányzat Tömörkény Önkormányzat ATI-KÖVIZIG Csongrádi Szm. Falugazdász Természetvédelmi őr Gazdálkodó (telefonos megkeresés) Hejőbába önkormányzat (2 interjú) Falugazdászok (2 interjú)

Izsák Önkormányzat Csengőd Önkormányzat Falugazdász körzetközpont (Kecskemét) ADU-KÖVIZIG Kunszentmiklósi Szakaszmérnökség Helyi erdészeti integrátor MGSZH erdészeti osztály (telefonon) Természetvédelmi őr Gazdálkodók (3 interjú) Falugazdász körzetközpont (Kiskőrös) Nagykorpád és Ötvöskónyi Önkormányzat (2 interjú) Halgazdálkodó Természetvédelmi őr

Mezőkomáromi Önkormányzat Lajoskomáromi Önkormányzat Igari Önkormányzat Ozora Önkormányzat Falugazdász Enyingi Agrár Zrt. Egyéni gazdálkodó Mezőkomáromi Győzelem Kft. Terepbejárás az EAG Zrt. telephelyén Nagykanizsai Önkormányzat Zalaerdő Nagykanizsai Erdészet Miklósfai Mezőgazdasági Zrt. Természetvédelmi őr Balatoni Halászati Zrt. (Dél-Balatoni berkekkel együtt) Pirtói Önkormányzat Falugazdász Természetvédelmi őr ADU-KÖVIZIG Kalocsai Szakaszmérnökség

KDV-KÖVIZIG

136

Fórum időpont: szept. 14. 15.30 Helyszín: Hidegség A fórumon 10 fő vett részt, az érintett települések vezetői, gazdálkodók, valamint az FHNPI munkatársa. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: okt. 8. 09.00 Helyszín: Gátér A fórumon 12 fő vett részt, zömmel gazdálkodók, valamint az érintett települések vezetői és a KNPI munkatársai. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: szept. 2. 16.00 Helyszín: Hejőbába A fórumon 15 helyi érintett (zömmel gazdák) és a BfNPI munkatársa volt jelen. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: okt. 26. 15.00 Helyszín: Izsák A fórumon 14 fő vett részt, köztük az érintett települések vezetői, vízgazdálkodási szakemberek, a KNPI munkatársai, egy falugazdász, illetve néhány helyi tájhasználó. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: okt. 21. 10.00 Helyszín: Ötvöskónyi A fórumon 18 fő vett részt, legnagyobb részben az érintett erdőgazdálkodók és egyéb gazdálkodók, valamint a DDNPI munkatársai. Fórum időpont: szept. 16. 16.00 Helyszín: Lajoskomárom A fórumon 10 fő jelet meg, zömmel helyi gazdálkodók. Jegyzőkönyv készült.

A kevés számú érintett miatt fórumot nem szerveztünk.

Fórum időpont: okt.8. 15.00 Helyszín: Pirtó A fórumon 15 fő vett részt, zömmel helyi gazdálkodók és lakosok, valamint a KNPI munkatársai. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: aug. 26. 17.00

12. sz. melléklet

15. Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente

Pócsmegyer Önkormányzata Szigetmonostor Önkormányzata Gazdálkodók Pilisi Parkerdő Zrt. Fővárosi Vízművek Zrt. Tahitótfalu Önkormányzata Terepbejárás a DINPI illetékes természetvédelmi őreivel Nagyvisnyó önkormányzat Falugazdász Természetvédelmi őr

16. Tengelicihomokvidék

Természetvédelmi őr Önkormányzat és gazdálkodók (3 interjú) 11 további telefonos kapcsolatfelvétel

17. Turjánvidék

Ócsai Önkormányzat Dabasi Önkormányzat Kakucsi Önkormányzat Inárcsi Önkormányzat Falugazdász KDV-KÖVIZIG (Szigeti-homokokkal együtt) Természetvédelmi őr Madárvárta Pákozd Önkormányzat Nadap Önkormányzat Sukoró Önkormányzat Pátkai Önkormányzat Lovasberény Önkormányzat HM Erdészeti Igazgatóság (korábban készült interjú) KDU-KÖVIZIG Természetvédelmi őr Magángazdálkodó, Veresegyházi önkormányzati képviselő Szada Önkormányzata Falugazdász Természetvédelmi őr Vízgazdálkodási Társulat Gazdálkodók (8 interjú) Pátkai Önkormányzat Csákvári Önkormányzat Zámolyi Önkormányzat Pro Vértes Közalapítvány Természetvédelmi őr VADEX Zrt. (telefonos kapcsolatfelvétel) 163 fő (személyes és telefonos megkeresés)

18. Velencei-hegység

19. Veresegyházimedence

20. Zámolyi-medence

Összes felkeresett érintett

Helyszín: Szigetmonostor A fórumon 15 helyi érintett, főként gazdálkodók és egyéb területhasználók vettek részt. Jegyzőkönyv készült.

Fórum időpont: aug. 24. 10.00 Helyszín: Szilvásvárad A fórumon 9 helyi érintett, főként gazdálkodók vettek részt. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: szept. 3. 10.00 Helyszín: Cece A fórumon 10 helyi érintett vett részt. Jegyzőkönyv készült. Fórum időpont: okt. 27. 17.00 Helyszín: Ócsa A fórumon 14 érintett jelent meg, elsősorban erdőgazdálkodók és vadgazdálkodók, helyi gazdák, és két érintett önkormányzat munkatársai. Jegyzőkönyv készült. Az érintettek kis száma és a mérsékelt érdeklődés miatt fórumot nem tartottunk.

Fórum időpont: okt. 7. 16.30 Helyszín: Szada A fórumon 10 érintett jelent meg, köztük gazdálkodók, az érintett települések vezetői, és a DINPI munkatársa. A kevés számú érintett miatt fórumot nem szerveztünk.

232 fő (fórumok résztvevői)

I. A fórumokon elhangzottak rövid összefoglalása 1. Alsó-Zala-völgy A Natura 2000 fenntartási terv egyeztetése céljából fórumot szerveztünk november 2-án Sármelléken, az Általános Művelődési Központban. A fórumot megelőzően a legfőbb érintettek megkapták a tervet, így a fórumon élénk eszmecsere alakult ki, a helyi gazdálkodók, a gazdákkal közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban álló szervezetek képviselői, 137

12. sz. melléklet a helyi önkormányzati vezetők, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, valamint a tervezők között. A fórum során a gyepek kezelését mutatta be részletesen a terület felelőse (az összes kezelési egység részletes megbeszélésére a terület nagysága és sokfélesége miatt nem lett volna lehetőség). A helyi érintettek részéről felmerült, hogy a gyepgazdálkodás differenciálására volna szükség, mivel hajdanán és ma is jól elkülönül a legeltetett gyepek, a kaszált gyepek és a rétek kezelése. A megfogalmazott javaslatok kapcsán többen elmondták, hogy a még meglévő állatállomány megőrzése, felfejlesztése nélkül szinte elképzelhetetlen a gyepek hosszú távon való fenntartása. Azonban az állattartás piaci körülményei jelenleg igen kedvezőtlenek. Várhatóan az állattartást kiemelten díjazó kompenzáció lehet csak megfelelő ösztönző erő ahhoz, hogy a gyepeket a fenntartási tervben foglaltaknak megfelelően, állatokkal kezeljék. Szintén felmerült, hogy a gazdálkodók jelentősen függenek az időjárás változásaitól, s az elmúlt évek tendenciái alapján a kaszálási és legeltetési időszakok rögzítése a gazdálkodás szempontjából igen kritikus lehet. Többek ellentmondást éreztek abban, hogy az időjárás változásait követve, az ősi gazdálkodási bölcsességekhez ragaszkodva kell-e gazdálkodni - hiszen ez a gazdálkodás őrizte meg eddig a táj gazdagságát -, vagy a fenntartási tervben szereplő, az évente változó külső körülményeket követni nem képes szabályokat betartva kell-e kezelni a területeket. További fontos vitapont volt a kompenzáció kérdése, amely a legfőbb kulcsa annak, hogy a fenntartási tervben szereplő előírások vállalhatók-e a gazdálkodók számára. 2. Berhidai-löszvölgyek Augusztus 31-én a berhidai Polgármesteri Hivatalban tartottuk a Berhidai-löszvölgyek Natura 2000 egyeztető fórumát. A három helyi résztvevő (két gazdálkodó és a falugazdász) mellett a rendezvényen jelen voltak a BfNPI munkatársai, valamint a rendezvény előtt rövid egyeztetésre került sor az önkormányzat részéről az építésügyi vezetővel. Mivel a jelenlévő gazdálkodók a keleti völgy (Koldustelek, vagy helyi nevén Bika-rét) kezelésében érintettek, az előírásokhoz is főként ehhez a területhez (KE1 és KE2 kezelési előírások) kapcsolódóan voltak megjegyzések. A tervező és a jelenlévő nemzeti parkos kollégák egyetértettek abban, hogy a jelenlegi kezelés (kaszálás) tökéletesen megfelelő kezelés a területen, amely az elmúlt évtizedek alatt nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a védett értékek fennmaradjanak a völgyben. Ezért a természetvédelmi szakemberek köszönetüket fejezték ki a terület használóinak. A kvadozás és a völgyoldalak magasabban történő kaszálása az, ami kevésbé kívánatos a területen. A kvadozás a terület kezelői szerint is ártalmas, ám nincsenek eszközeik arra, hogy ezt megakadályozzák – a NPI munkatársaival egyeztettek a lehetséges lépésekről. A megbeszélés egy további eredménye, hogy a völgyoldalak kaszálása, amennyiben az nem géppel, hanem a hagyományos kézi kaszával történik, szintén megengedhető, hiszen képes a kívánt mozaikosságot biztosítani. A keleti völgy kapcsán merült fel a völgyet szegélyező szántók kezelése, s különösen a védelmi sáv meghagyása tekintetében, hogy a völggyel szomszédos szántókat védelmi besorolásba kellene venni, hogy a völgyet nem veszélyeztető kezelés kialakulhasson (sajnos a szántó kezelője nem reagált megkeresésünkre, így a fórumon nem vett részt). A nyugati völgy (Gelye-völgy, Séd-völgy) tekintetében a résztvevők megjegyezték, hogy legeltetésre már nem lehet alapozni, annyira visszaesett Berhida környékén az állattartás aránya. Szintén a nyugati terület esetében merült fel, hogy egyes élőhelyfoltok érintetlenül hagyásával a cserjésedés rohamosan megindulhat, ami szintén nem kívánatos. 3. Dél-Balatoni berkek A Dél-balatoni berkek Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztetése céljából szeptember 16-án fórumot tartottunk Kőröshegyen. A fórumon a főbb területhasználók (gazdálkodók, vízgazdálkodási társulat, SEFAG vadászati ágazat) mellett megjelentek az érintett települések polgármesterei, a falugazdászok és a hegybíró, az MME helyi 138

12. sz. melléklet szervezetének képviselője, továbbá számos helyi földtulajdonos, akiket a kijelölés magánterületeiken érint. A fórumon részt vettek továbbá a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kollégái. A fórumról a Balatonföldvári kistérségi televízió tudósítást készített. A fórum során a kezelési javaslatok részletes megbeszélése némileg háttérbe szorult a kijelölés körüli problémák megvitatásával, valamint a Natura 2000 programmal kapcsolatban általánosságban felmerülő kérdésekkel szemben. A kijelölés kapcsán kialakult - főként a Brettyó magántulajdonosait érintő problémák kapcsán elhangzott hozzászólásokat a jegyzőkönyvben rögzítettük, s azokat a KvVM mint megbízó felé továbbítjuk. Ugyanakkor, mivel ezeknek a konfliktusoknak a megoldása túlmutat a fenntartási terv elkészítésén, több kérdés kapcsán sem tudtunk megoldással szolgálni a fórumon. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a helyi érintettek jelentős része a Natura 2000 programnak nem látja előnyét (sem a jelenlegi, gyepekre vonatkozó támogatás, sem a jövőben várható kompenzáció tekintetében), mivel a kijelölés a kompenzáció ellenére is korlátozza őket a kijelölt terület tervezett fejlesztésében. A fenntartási tervvel kapcsolatosan megfogalmazódott a Balaton-törvénnyel való összehangolás fontossága. Elhangzott továbbá, hogy a javasolt előírások betartásakor - s általában a kijelölt területek kezelése kapcsán - problémákhoz vezethet, hogy a művelési ágak és az aktuális tájhasználat közötti nincs minden esetben összhang. Több résztvevő részéről is kaptunk felajánlást, hogy további adatok rendelkezésünkre bocsátásával segítenék a tervezési anyag pontosítását. Mivel a fórum során kevés hozzászólás érkezett konkrét kezelési javaslatokkal kapcsolatosan, a fórum lezárásakor kértük a résztvevőket, hogy amennyiben bármilyen további kérdésük, véleményük volna a javasolt előírások kapcsán, akár írásban, akár telefonon nagyon szívesen fogadjuk ezeket. 4. Dél-Őrjeg A Dél-Őrjeg Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztető fórumát 2009. november 3-án a homokmégyi Művelődési Központban tartottuk. A fórum aktív részvétel mellett zajlott: az érintett polgármesterek, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, az ADU-KÖVIZIG, az illetékes vízgazdálkodási társulat és a falugazdász mellett számos helyi gazdálkodó megjelent (főként gyepgazdálkodók, erdőgazdálkodók). A fórum során két fő témát vitattak meg részletesen az érintettek: a Dél-Őrjeg vízgazdálkodási viszonyait, a vízmegőrzés lehetőségeit; valamint a gyepek kezeléséhez kapcsolódó előírásokat. Bár a fórumon erdőgazdálkodók is jelen voltak, a szűk időkeretek miatt az erdős kezelési egységek megbeszélésére nem jutott idő. A legfőbb erdőgazdálkodókkal így külön egyeztetésre került sor. Szintén nem tért ki részletesen a fórum a vizes területek kezelésére (ez elsősorban a tőzegbányát, illetve a felhagyott tőzegbánya tavakban halászatot folytató gazdálkodókat érinti), azonban a tőzegbánya vezetőjétől később írásban kaptunk visszajelzést a tervvel kapcsolatban. A fórumon érintőlegesen szó esett még a zárványszántók kezeléséről, ennek kapcsán azonban nem kaptunk módosító javaslatokat. A fórum során egyetértés alakult ki a jelenlévő gazdálkodók és a tervezők között abban, hogy a víz megtartására, száraz időszakokban vízutánpótlásra volna szükség a területen. Az ADU-KÖVIZIG szakértője, valamint a Dunamenti és Kunsági Vgt. vezetője felvázolták a jelenlegi vízkormányzás alapjait, s javaslatot tettek a víz megtartására (vízutánpótlásra) vonatkozó lehetőségekre. A vita során folyamatosan közeledtek a különböző álláspontok, de további egyeztetésekre volna szükség ahhoz, hogy a Dél-Őrjeg vízháztartásának gondjaira megfelelő megoldásokat találjanak az érintettek. A gyepek kapcsán szintén egyetértés alakult ki a gazdálkodók és a tervezők között abban, hogy az állatállomány növelése volna kívánatos. A helyi gazdálkodók az állatállomány növelését, mint elsődleges célt szem előtt tartva, a kaszálásra, legeltetésre vonatkozó szabályok enyhítését javasolták. Mind a kaszálás, mind a legeltetés terén megállapodás született arról, hogy a terv módosított változata tágabb kereteket szab, amelyeken belül a 139

12. sz. melléklet KNPI-vel közösen kidolgozott, egyedi gazdaságokra vonatkozó kaszálási és legeltetési tervek fogják az adott évjárathoz, területhez illeszteni az előírásokat. A fórumon elhangzottakat dokumentáltuk, és a javaslatokat a terv második változatába beépítettük. 5. Fertőmelléki-dombsor Szeptember 14-én a hidegségi Polgármesteri Hivatalban tartottuk a Fertőmelléki-dombsor Natura 2000 egyeztető fórumát. A helyi érintettek: gazdálkodók, az egyik mezőgazdasági vállalkozás képviselője, a falugazdász, a hegybíró és az érintett települések polgármesterei, jegyzői mellett a rendezvényen jelen volt a FHNPI munkatársa is, így a rendezvény előtt és azt követően kötetlen beszélgetésekre is sor került a települések vezetői és a nemzeti park munkatársa között, különböző természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekről. Mivel a résztvevők nagyobb része az érintett önkormányzatok munkatársa volt, így az egyeztetés a településeket különösen érintő belterületi kijelölések kérdésében hozott előrelépést: mint ismert több település belterülete részben vagy egészben a Natura 2000 rendelet hatálya alá tartozik. Mint a nemzeti park jelenlévő munkatársa előadta, az FHNPI átsorolásra vonatkozó javaslatát a KvVM elfogadta, az jelenleg a Bizottság jóváhagyására vár. Ennek köszönhetően, a kedvező elbírálást követően a különböző engedélyek kiadása egyszerűbb lesz. A jelenlévő falugazdász és a gazdálkodók megállapították, hogy a szántók esetében választható kezelési előírások közül a támogatás mértékét ismerve tudnak dönteni. A Hegyközség képviseletében megjelent hegybíró megelégedéssel nyugtázta, hogy szőlő ültetvények nincsenek a Natura 2000 rendelet hatálya alatt. Mivel a területek jelentős részét a nemzeti park kezeli, illetve szintén jelentős részükön a természetvédelmi céloknak megfelelő gazdálkodás folyik, így éles viták nem alakultak ki az egyeztetés során. Az egyik legjelentősebb területhasználó, az erdőket kezelő állami társaság képviselője nem vett részt az egyeztetésen, így az erdőkezelésre megfogalmazott javaslatokat egy későbbi időpontban ismét áttekintjük. 6. Gátéri Fehér-tó 2009. október 8-án tartottuk a Gátéri Fehér-tó Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztető fórumát Gátéren, a művelődési házban. A fórumon részt vettek helyi gazdálkodók, két érintett település polgármestere, az érintett vízgazdálkodási társulat igazgatója, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, valamint a megbízó KvVM részéről két munkatárs. A fórumon elhangzott kezelési javaslatokat illetően a tisztító kaszálás kapcsán érkezett a legtöbb észrevétel: nem mindig világos, hogy mely növények számítanak gyomnövénynek, amelyekre a tisztító kaszálás irányul, a vízállásos, zsombékos területeken sokszor nem lehet elvégezni a kaszálást, az amúgy legeltetéssel karbantartott gyepen pedig nincs mit levágni a tisztító kaszálás alkalmával. Ennek ellenére az AKG támogatásokat ellenőrző szerv minden esetben számon kéri a tisztító kaszálás elvégzését. A szakértő egyetértett a gazdálkodókkal, s megerősítette, hogy természetvédelmi szempontból is csak akkor előnyös a tisztító kaszálás, ha gyomokkal fertőzött területről van szó. A résztvevők arra jutottak, hogy az illetékes természetvédelmi őrrel egyeztetve rugalmasabban lehetne kezelni a tisztító kaszálások ügyét. Szintén felmerült a fórum során a területet általánosságban sújtó szárazodás (a csapadékmennyiség csökkenése és a talajvízszint süllyedése) kérdése. Elhangzott, hogy a szárazodás részben az emberi beavatkozásnak is köszönhető, ugyanakkor a szikes tavak esetében, amilyen a Gátéri Fehér-tó is, az időszakos kiszáradás nem ritka jelenség, ellenben a felszíni vízkészletekből való vízutánpótlás pont a tó szikes jellegét változtatná meg. Az egyik hozzászóló kérdéseket vetett fel a projektet kísérő kommunikáció mélységével és átláthatóságával kapcsolatban. A konzorcium tagjai ezért részletesen elmagyarázták az alkalmazott kommunikációs eszközöket, s közös megegyezéssel kitolták a terv írásban való véleményezésének határidejét október 20-ra. 7. Hejő mente 140

12. sz. melléklet Szeptember 2-án a hejőbábai polgármesteri hivatalban tartottuk a Hejő mente Natura 2000 egyeztető fórumát, amelyen tizenöt helyi érintett – elsősorban gazdálkodók –, illetve a BNPI munkatársa vett részt. A Hejő mente Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztető fóruma kiváló alkalmat biztosított arra, hogy a helyi gazdálkodók teljes képet kaphassanak a Natura 2000 program céljairól, elvárásairól és az ehhez kapcsolódó előírásokról. A fenntartási terv egyeztetési anyagában megfogalmazott előírások egy részének módosítására tettek javaslatot a helyi érintettek, mely változtatások elsősorban az előírások pontosítására, a világosabb megfogalmazásra irányultak. 8. Izsáki Kolon-tó 2009. október 26-án tartottuk Izsákon az Izsáki Kolon-tó Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztető fórumát. A fórumon jelen voltak az érintett települések elöljárói, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, az ADU-KÖVIZIG két munkatársa, egy falugazdász, illetve néhány helyi lakos, földhasználó. Sajnos a gazdálkodók köréből nagyon kevesen jelentek meg, amit az is indokolhat, hogy a mostani gazdálkodók többsége a KNPItől bérelt területeken gazdálkodik, így tevékenységük során a természetvédelmi kezelési tervhez kell igazodniuk, amit a fenntartási terv nem befolyásol. A fórumon egyik fő témája a Kolon-tó jelenlegi vízkormányzása volt. Az ADU-KÖVIZIG munkatársa ismertette, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan alakult a tó vízszintje, s hogy miként tudja a vízügyi igazgatóság a természetvédelmi és a helyi érdekeket egyaránt kielégíteni. Elfogadásra került az a javaslat, hogy a fenntartási terv 285 cm-ben állapítsa meg a maximális vízszintet (ez szerepel az aktuális kezelési tervben is), és elhangzott a helyiek részéről az igény, hogy a vízjogi engedélyben is módosuljon előbb-utóbb ez az érték. Az önkormányzat részéről felmerült, hogy a fenntartási terveknek a kivett területekről is rendelkeznie kellene. Az infrastruktúrafejlesztést a Natura 2000 kijelölés nagymértékben befolyásolja, ezért hasznos volna, ha a fenntartási terv útmutatóul szolgálna ilyen kérdésekben is (pl. meglévő önkormányzati földutat lehet-e, s milyen feltételekkel aszfaltozni). E fontosabb témakörök mellett az erdőrezervátum kezeléséhez, a nádaratás engedélyezett időintervallumához és a nyarasok sarjaztatással való felújításához érkeztek javaslatok. 9. Jánosházi-erdő és Égett-berek 2009. október 21-én 10 órakor tartottuk meg a Jánosházi erdő és Égett-berek Natura 2000 terület egyeztető fórumát Ötköskónyi Község Művelődési Házában. A fórumon részt vettek a települések önkormányzatainak képviselő, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes természetvédelmi munkatársai, valamint jelen voltak a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt szakemberei. A találkozón a meghívott helyi gazdálkodók közül 4 fő jelent meg. A fenntartási terv egyeztetési anyagát tárgyaló fórumon fölmerült a területkijelölések menetének problémája, valamint az egyes előírások betarthatóságának kérdése. A megjelent magántulajdonos erdőgazdálkodók egyértelműen sérelmezték, hogy a Natura 2000 kijelölés előtt nem történt velük személyes egyeztetés, és magántulajdonukban úgy szenvedtek korlátozást, hogy erről nem tájékoztatták őket. A SEFAG Zrt. képviselői, valamint a fórumon részt vevő magánerdő tulajdonosok a kezelési előírások szakmaiságát kérdőjelezték meg. Az egyéb gazdálkodók részéről nem merültek föl konkrét kifogások és igények a terv előírásaival kapcsolatban. 10. Lajoskomáromi-löszvölgyek 2009. szeptember 16-án tartottuk a Lajoskomáromi-löszvölgyek Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztető fórumát. A fórum helyszínét a Lajoskomárom község önkormányzata biztosította számunkra, amit ezúton is köszönünk. A fórumon megjelent gazdálkodók elsősorban abból a szempontból közelítették meg a fenntartási tervet, s magát a Natura 2000 programot, hogy az milyen kötelezettségeket ró rájuk, miként korlátozza 141

12. sz. melléklet gazdálkodói tevékenységüket. A területen zajló kvadozás és cross-motorozás fontos problémaként jelent meg, különösen azért, mert a járművekkel elkövetett természetrombolás következmények nélkül maradhat (az elkövetőket nem lehet elfogni), miközben a terület tulajdonosai és használói mindenféle előírást kötelesek betartani, aminek elmaradásáért büntetést rónak ki rájuk. Az egész Lajoskomáromi-löszvölgyek területét érintő másik fontos probléma a Sió kezelése. A résztvevők elmondása szerint gyakran szennyező anyagokat bocsátanak ki a Sió felsőbb folyásán, ami tönkreteszi itt a vizet. Ráadásul a Sió bevágódása miatt a talajvíz is egyre mélyebbre süllyed, a terület elszárazodik. A javasolt előírásokhoz kapcsolódóan néhány konkrét megjegyzés hangzott el, például nem tartják reálisnak a gazdálkodók a kaszálási időpont 5 nappal előbbi bejelentését, sem a kaszálás június 5-i kezdő időpontját. Az egyik gazdálkodó felvetette, hogy a tervben javasolt szántó-gyep konverzió adminisztrációs nehézségekbe ütközhet, ahogyan ők ezt megtapasztalták korábban, mivel szántó művelési ágban lévő gyepre nem kaphatnak támogatást, a művelési ág váltáshoz azonban a tulajdonos beleegyezésére van szükség, amit sokszor nagyon nehezen lehet megszerezni (különösen állami tulajdon esetében). Szintén kevés realitását látják a gazdálkodók a tölgy-telepítésnek. Az egyik érintett pedig kifogásolta, hogy a Natura 2000 területen 100 főnél több ember nem gyűlhet össze, mivel évente fesztivált szervez a területen, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy anyagilag fenn tudja tartani az ott folyó gyepgazdálkodást. Több előírás kapcsán felmerült továbbá, hogy azokat össze kellene hangolni a meglévő AKG-s, illetve erdészeti előírásokkal. Több helyi érintett részéről felmerült, hogy volna-e lehetőség a területek Natura 2000 programból való kivonására. Mivel ez a lehetőség nem áll fenn, a helyiek szerint úgy lehetne a legjobban a helyi viszonyokhoz illeszteni a tervet, ha minden érintett földtulajdonossal bejárnák a területet, s egyenként megbeszélnénk az előírásokat. Sajnos azonban a projekt közeli határideje ezt nem teszi lehetővé. 11. Pirtói-Nagy-tó 2009. október 8-án tartottuk a Pirtói-Nagy-tó Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztető fórumát Pirtón, a művelődési házban. A fórumon részt vettek helyi gazdálkodók és lakosok, a Szélkiáltó Természetvédelmi Egyesület, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A fórumon elsősorban a szántókkal kapcsolatban megfogalmazott kezelési javaslatokhoz érkeztek észrevételek. A természetvédelmi szakértő ajánlásai szerint a mozaikos, szántókkal, nadrágszíj parcellákkal övezett területeken hosszú távon a szántóföldi gazdálkodás felhagyása volna a kívánatos. A gazdálkodók ugyanakkor az állatállomány számára szükséges takarmány megtermelése miatt fontos megélhetési forrásnak tartják a szántóföldi gazdálkodást, s egyelőre nem látják reálisnak a szántók felhagyását. A jelenlegi művelés tekintetében kifogásolták a vegyszerhasználat tiltását is. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa fő kérdésként azt jelölte meg, hogy Natura 2000 területen belül hosszabb távon is cél-e fenntartani a szántógazdálkodást, vagy inkább olyan kompenzációt kell meghatározni, mint a környező, túzok programban résztvevő Érzékeny Természeti Területeken. Válaszként a támogatásokkal kapcsolatos kétkedésüknek adtak hangot a gazdák, s jelezték, hogy számukra a bizonytalan támogatások helyett az jelenti a biztos bevételt, „ami megterem.” A Pirtói-Nagy-tó gyepterületei zömmel a Kiskunsági NPI kezelésében vannak, így a gyepekre megfogalmazott előírások kapcsán kevesebb észrevétel hangzott el. A javasolt kaszálási határidőt a gazdálkodók javasolják előbbre hozni, azonban a fészkelő madarak miatt viszonylag kicsi a mozgástér. A 3. kezelési egységnél lehet a kaszálási határidőt június 20-ára módosítani. Az őszi tisztító kaszálás határideje kapcsán is javaslatok hangoztak el: a kaszálás kezdő időpontja október 1. legyen, ill. az őshonos legelőgyomokkal terhelt területeken a kaszált területek aránya ne menjen 20% fölé. A nádas területekkel és az egykori horgásztóval kapcsolatos előírások kapcsán különösebb észrevétel nem hangzott el, mivel a terület 142

12. sz. melléklet fokozatos kiszáradása miatt ezeken az élőhelyeken gazdasági hasznosításra már nem nagyon van lehetőség. 12. Szigeti homokok Augusztus 26-án, a szigetmonostori Polgármesteri Hivatalban tartottuk a Szigeti Homokok Natura 2000 egyeztető fórumát. A 15 helyi résztvevő között az érintett települések vezetőin és a legfontosabb gazdálkodókon kívül a Fővárosi Vízművek, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Szentendrei-sziget Vadásztársaság is képviseltette magát. A helyiek részéről a legtöbb kérdés és javaslat a Pannon homoki gyepek (KE1 és KE2 kezelési egység) kezelésével kapcsolatban, azon belül is a kaszálás és a legeltetés tiltása kapcsán fogalmazódott meg. Mivel a kezelési előírások élőhelyfoltokra vonatkoznak, a gazdálkodók viszont a MEPAR blokkok vagy a helyrajzi számok alapján tudnák teljes pontossággal beazonosítani a területet, az az áthidaló megoldás született, hogy a gazdálkodók a tervezővel előzetesen egyeztetett időpontban a kérdéses területeket együtt bejárják, s foltról-foltra beszélik meg az előírásokat. Az erdőterületek kezelésével kapcsolatban arról született döntés, hogy az erdészeti üzemtervek elkészítésének előrehaladtával, várhatóan ez év októberében, sor kerül egy részletes – kifejezetten erdészeti fókuszú – egyeztetésre. A fórum során részleteiben megvitatott további előírások elsősorban az inváziós fajok irtásához és a cserjésedő részek kezeléséhez kapcsolódtak, néhány előírás esetében apróbb módosítások is történtek (pl. legelő állatok meghatározása terén). Nem merült fel kérdés és ellenvetés a szántókra (KE12) és a KE4 és KE6 kezelési egység részét képező gyepterületekre vonatkozó előírásokkal kapcsolatban. 13. Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente Augusztus 24-én, a szilvásváradi Polgármesteri Hivatalban tartottuk a Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente Natura 2000 egyeztető fórumát. Az érintett települések vezetőin kívül elsősorban helyi gazdálkodók jelentek meg. A helyiek részéről a legtöbb kérdés és javaslat a legeltetési előírásokhoz, az eróziónak kitett domboldalakon az erdősítés tiltásához, valamint az akác terjedésének megakadályozásához kötődött. Az elhangzottakat részletesen tartalmazza az elkészült jegyzőkönyv, amely a 4. számú mellékletben olvasható. 14. Tengelici-homokvidék Szeptember 3-án a cecei művelődési házban tartottuk a Tengelici-homokvidék Natura 2000 egyeztető fórumát. A fórumon nyolc érintett (polgármesterek, gazdálkodók, erdőgazdálkodók) volt jelen, s két további résztvevő részt vett a DDNPI részéről. A Tengelici-homokvidék Natura 2000 terület egyeztető fórumán valamennyi jelenlévő szembesülhetett az erdészetek nehéz helyzetével, mindenekelőtt ami a tájidegen erdőállományok őshonos fafajokkal való felújítását jelenti a változó természeti és gazdasági adottságok közepette. A terület természeti és környezeti adottságai, különösen az egyre súlyosabbá váló talajvíz-csökkenés és szárazodás komoly nehézségeket okoznak az erdőgazdálkodók számára. A fórum másik fő vitatémáját a terület vadállomány létszámának megítélése adta. A természetvédelmi szakértők komoly természetvédelmi károkról tettek említést, mely probléma megoldására a vadállomány drasztikus csökkentését javasolták. Az erdészetek vadgazdálkodási szakemberei pedig arra figyelmeztettek, hogy a vadállomány nagysága nem kezelhető egy-egy Natura 2000 terület problémájaként, országos szintű koordináció szükséges. Az erdészetek aggodalmuknak adtak hangot, miszerint a Natura 2000 program beindulását követően az előírások betartása ellenére állami szervezet lévén nem részesülhetnek kompenzációban a felmerülő többletköltségek fedezésére. A fórum résztvevői kölcsönös igényüket fejezték ki a fenntartási terv további egyeztetésének folytatását illetően.

143

12. sz. melléklet 15. Turjánvidék A félig strukturált interjúkon túl a másik fontos kommunikációs eszköz a területen az egyeztető fórum volt, amelyet 2009. október 27. tartottunk Ócsán a Polgármesteri Hivatalban. A fórumon a helyi gazdálkodók egy része és a tulajdonosok mellett megjelentek a helyben jelentős erdőgazdálkodók, az érintett önkormányzatok egy részének munkatársai és a helyi vadásztársaság képviselője is. Ennek ellenére a terület nagy kiterjedése és az elaprózott birtokstruktúra miatt valószínűleg számos tulajdonoshoz és földhasználóhoz nem jutott el a fórum híre. Ezért a fenntartási tervek kidolgozásának későbbi szakaszában több hasonló fórum tartására lesz szükség a Turjánvidéken. A fórum során a gyepek kezelését mutatta be részletesen a terület felelőse (az összes kezelési egység részletes megbeszélésére a terület nagysága és sokfélesége miatt nem lett volna lehetőség). A helyi érintettek részéről felmerült, hogy a gyepgazdálkodás differenciálására volna szükség, és szükséges lenne felkeresni a bányászattal foglalkozó társaságokat is. A megfogalmazott javaslatok kapcsán többen elmondták, hogy a még meglévő állatállomány megőrzése, fejlesztése nélkül szinte elképzelhetetlen a gyepek hosszú távon való fenntartása. Azonban az állattartás piaci körülményei jelenleg igen kedvezőtlenek. Várhatóan az állattartást kiemelten díjazó kompenzáció lehet csak megfelelő ösztönző erő ahhoz, hogy a gyepeket a fenntartási tervben foglaltaknak megfelelően, állatokkal kezeljék. Szintén felmerült, hogy a gazdálkodók jelentősen függenek az időjárás változásaitól, s az elmúlt évek tendenciái alapján a kaszálási és legeltetési időszakok rögzítése a gazdálkodás szempontjából igen kritikus lehet. A kompenzáció kérdése szintén élénk eszmecserét váltott ki; ez a legfőbb kulcsa annak, hogy a fenntartási tervben szereplő előírások vállalhatók-e a gazdálkodók számára. A fórum résztvevői nehezményezték, hogy a fenntartási terv egyeztetési változatát csak pár nappal a fórum előtt kapták kézhez, így nem volt lehetőségük felkészülni a fórumra. Szintén hátrányosnak tartották, hogy a terület fontos tájhasználói közül nem mindenkivel került sor előzetes egyeztetésre. E problémák részben a tervezői konzorciumon belüli kommunikációs hibákból, részben a rövid tervezési határidőből adódtak, amiért a tervezői csapat az érintettek megértését kérte. A szélesebb körű bevonásra a később várható egyeztetések tudnak lehetőséget teremteni. 16. Veresegyházi-medence A Veresegyházi-medence Natura 2000 terület fenntartási tervét tárgyaló fórumot 2009. október 7-én délután 16:30-kor tartottuk meg a szadai Székely Bertalan Általános és Művészeti Iskola ebédlőjében. A fórumon részt vettek a települések önkormányzatainak képviselő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes természetvédelmi őrkerület vezetője, valamint jelen volt a Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat igazgatója. A találkozón a meghívott érintett gazdálkodók közül 4 fő jelent meg. A fenntartási terv egyeztetési anyagát tárgyaló fórum alkalmával ismét felmerült a területhatárok kérdése, amely problémát a gazdálkodók már az előzetes interjúk során is előtérbe helyeztek. A fórumon a gazdák jelezték, hogy a területhatárok megállapításakor a Natura 2000 program számára értéktelen földterületek (elsősorban szántóterületek) is kijelölésre kerültek. Ennek oka, hogy az érintett területek egyes alrészletei védelemre érdemesnek bizonyultak, míg a fennmaradó alrészleteken szántóföldi növénytermesztés folyik. A kijelölés során azonban nem volt lehetőség arra, hogy a tervezők a Natura 2000 terület határvonalainak meghúzásakor az érintett helyrajzi számú területeket alrészletenként külön kezeljék. 2004-ben, a határvonalak meghatározásakor a földtulajdonosok jelezték e problémát, azonban ez ügyben akkor nem történt előrelépés. A helyiek a fórumon azzal a kéréssel fordultak a program képviselői felé, hogy az újbóli lehatárolások lehetőségét nyissák meg, a Natura 2000 területek határát helyezzék át a valóban védeni szándékozott helyrajzi számok alrészleti határaira. A Környezetvédelmi és Vízügyi 144

12. sz. melléklet Minisztérium képviselője a problémát elismerte és közölte, hogy a területhatárok módosításának szükségességét már jelezték az Európai Unió felé.

145

12. sz. melléklet II.Az egyeztető fórumok menete AZ EGYEZTETŐ FÓRUMOK MENETE (Összesen kb. 2-3 óra) -

-

-

-

-

A moderátor megnyitja a rendezvényt, köszönti az egybegyűlteket, és bemutatja a tervezői oldalról megjelenteket. Ismerteti a fórum célját és a legfontosabb szabályokat (mobiltelefon mellőzése, egymásra való nyitottság, odafigyelés stb.). Max. 5 perc A Váti szakértője általános, rövid bemutatót tart a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséről (mire szolgálnak a fenntartási tervek, hogyan zajlik a tervezési folyamat, mi lesz az eredménye, az itt elhangzó előírásokhoz támogatást fognak rendelni a későbbiekben stb.). 10 perc A jelenlévő agrár-környezetgazdálkodási szakértő (Podmaniczky László / Marticsek József) bemutatja a fenntartási terv szerkezetét, logikáját, illetve ismerteti, hogy a terv miként illeszkedik a jelenlegi, s várhatóan miként fog illeszkedni a jövőbeli támogatási rendszerbe. 15-20 perc A területi felelős bemutatja a terület természeti értékeit és erre alapozva a természetvédelmi célkitűzéseket. Ezt követően kezelési egységenként ismerteti az előírásokat. 15-20 perc (Több kezelési egység esetén az egyes kezelési egységek bemutatása után lehetőség nyílik vitára. A legnagyobb területeknél egy-egy kiragadott kezelési egység ismertetése) Moderált, mindenki számára nyitott vita. A kérdéseket, véleményeket, javaslatokat kézfeltartással kérjük jelezni. A moderátor ad szót, és törekszik arra, hogy minden jelenlévőnek lehetősége legyen a véleménynyilvánításra, illetve hogy ne alakuljon ki egykét érintett dominanciája a fórum során. Rugalmas struktúra: hirtelen kérdések mehetnek egymás után közös megválaszolással, ha kevésbé aktív a csoport, akkor kérdés-válasz menetrend. Segítő kérdések a vita folyamatának mederben tartására, irányítására: o Mit jelent a gazdálkodás szempontjából egy-egy előírás? o Miben korlátozza a gazdálkodókat? o Milyen tételek vonatkozásában okoz bevételkiesést, költségnövekedést? o Milyen tájhasználat-váltást terveznek a gazdálkodók a területen? o Milyen irányban fejlesztenék ők a területet? (pl. szántó-gyep konverzió, szántó-erdő konverzió stb.) A fórum lezárása: a moderátor megköszöni a jelenlétet, ígéretet tesz a konzorcium nevében a javaslatok megfontolására és átvezetésére, továbbá biztosítja a jelenlévőket az aktualizált fenntartási terv nyilvánossá tételéről (honlap).

Jegyzőkönyvvezető feladata: jelezze, ha valamely kérdésre elfelejtettek a tervezők válaszolni, ill. ha valamely kérdésre helyben nem tudunk válaszolni – ez esetben ígéretet teszünk, hogy a honlapon keresztül (vagy igény szerint más formában) válaszolunk. Cél: MINDEN előírásról szülessen döntés, hogy elfogadható-e, ha igen, feltételek nélkül, vagy milyen feltételekkel, ha nem, akkor hogyan lehetne módosítani.

146

12. sz. melléklet III.Meghívó és kísérő levél az egyeztető fórumra (minta) SZENT

ISTVÁN

EGYETEM,

KÖRNYEZET-

ÉS

H-2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: (36) 28-522 000 / 1038, Fax: (36) 28-415 383

TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET

«Megszólítás» A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) húsz „Natura 2000” mintaterület fenntartási tervének kidolgozásával bízta meg a Szent István Egyetemet és együttműködő partnereit a „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” (2006/18/176.02.01) projekt keretében. A tervezési munka 2008 októberében indult a KvVM által előzetesen kiválasztott mintaterületeken. A projekt keretében a szakértő tervezők a KvVM és a Nemzeti Park Igazgatóságok témafelelőseinek részvételével a mintaterületek természeti értékeit és területhasználatát bemutató tanulmányokat készítettek, majd az érintettekkel előzetesen konzultálva megfogalmazták a természetvédelmi célokat és a fenntartási előírásokat. E munka eredményeként készült el a(z) «Natura» Natura 2000 terület fenntartási tervének első változata is, amelyet jelen levelünkhöz mellékeltünk, vagy korábban megküldtünk. Szeretnénk meghívni Önt a(z) «Natura» Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztetésére. Az egyeztető fórum célja, hogy a Natura 2000 program által érintett helyi és térségi szereplők a tervezőkkel való személyes találkozás során megvitathassák a tervet, és szabadon megfogalmazhassák észrevételeiket, véleményüket. Az egyeztetésen született ajánlásokat, változtatási javaslatokat a végleges fenntartási tervekbe átvezetjük. Ezáltal szeretnénk biztosítani, hogy a fenntartási terv a helyi érintettek körében ismertté és elfogadottá váljon. A(z) «Natura» Natura 2000 területen tartandó egyeztető fórum helyszíne és időpontja: «Helyszín1», «Időpont1» Az egyeztető fórum programját levelünkhöz mellékelten küldjük. Ha valamely elfoglaltsága miatt nem tudna részt venni a fórumon, akkor a tervezési folyamat hivatalos honlapján (www.naturaterv.hu), e-mailben («Email1»), vagy postai úton (SZIE KTI, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.) is szívesen fogadjuk észrevételeit. A tervezési folyamatról bővebb információt a projekt honlapján találhat, ahonnét a terv egyeztetési változata is letölthető. További információért kérjük, keresse kollégánkat: «Felelős1», tel.: «Telefon1», e-mail: «Email1». Kelt: Gödöllő, 2009. augusztus 30. Tisztelettel:

Dr. Podmaniczky László tanszékvezető egyetemi docens a projekt szakmai vezetője

Dr. Pataki György egyetemi docens a projekt kommunikációs vezetője 147

12. sz. melléklet

SZENT ISTVÁN EGYETEM, TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET

KÖRNYEZET-

ÉS

H-2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: (36) 28-522 000 / 1038, Fax: (36) 28-415 383

MEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk a Dél-balatoni berkek Natura 2000 terület fenntartási tervének egyeztető fórumára, ahol lehetőség nyílik a fenntartási terv széleskörű megvitatására, vélemények, észrevételek megfogalmazására. Az elhangzott hozzászólásokat rögzítjük, és a megfogalmazott javaslatokat a fenntartási tervbe átvezetjük. A fórum helyszíne: Kőröshegy, Polgármesteri Hivatal Házasságkötő terme (Kőröshegy, Petőfi u. 71.) időpontja: 2009. szeptember 16. 10 óra Az egyeztető fórum tervezett programja: 10:00-10:45 A fórum megnyitása (Kelemen Eszter, Szent István Egyetem). A Natura 2000 fenntartási tervek készítésének folyamata, a projekt rövid bemutatása (Faragóné Huszár Szilvia, VÁTI Kht.). A fenntartási terv szerkezetének ismertetése (Podmaniczky László, Szent István Egyetem) A Dél-balatoni berkek Natura 2000 terület természeti értékeinek ismertetése és a fenntartási tervben megfogalmazott előírások ismertetése (Kenyeres Zoltán, természetvédelmi szakértő). 10:45-12:45 Nyílt vita: kérdések, hozzászólások, észrevételek megfogalmazása (moderál: Kelemen Eszter, Szent István Egyetem). 12:45-13:00 A Natura 2000 területkijelöléssel kapcsolatban felmerülő esetleges további kérdések megvitatása, a fórum lezárása. Az egyeztető fórum a „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” (2006/18/176.02.01) c. projekt keretében kerül megszervezésre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából. Frissítőről gondoskodunk. Megjelenésére feltétlenül számítunk! Kelt: Gödöllő, 2009. szeptember 2. Tisztelettel:

Dr. Podmaniczky László tanszékvezető egyetemi docens a projekt szakmai vezetője

Dr. Pataki György egyetemi docens a projekt kommunikációs vezetője 148

12. sz. melléklet IV. Jegyzőkönyv Dél-Őrjeg Natura 2000 egyeztető fórum jegyzőkönyve Homokmégy, Művelődési Ház 2009. november 3. (kedd) 10 óra Készítette: Kelemen Eszter (SZIE KTI), Megyesi Boldizsár (SZIE KTI) Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése

és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése (2006/18/176.02.01) c. projekt Résztvevők: Agócs Péter, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) Beke András, gazdálkodó Csík József, helyi érintett Farkas Jenő, helyi érintett Fehér Gizella, ADU-KÖVIZIG Geiger Ferenc, falugazdász Kiss István, Dunamenti és Kunsági Vízgazdálkodási Társulat Kis-Vén László, Öregcsertő polgármestere Máté András, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) Matos Attila, Homokmégy polgármestere Miskei Ferenc, helyi érintett Orcsik László, helyi érintett Pirisi János, helyi érintett Szalczer Antal, erdőgazdálkodó Szalczer Bálint, erdőgazdálkodó Takács Endre, gazdálkodó Tamás Ferenc, gazdálkodó Terra-Bos Kft., gazdálkodó Tóth István, helyi érintett Zakubszki Tibor, Natura Tőzegbánya Kft. Zellei László, ADU-KÖVIZIG Bíró Mariann, Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet Boros Emil, természetvédelmi szakértő Marticsek József, agrárkörnyezetgazdálkodási szakértő Schneller Krisztián, VÁTI Nonprofit Kft. Fabók Vera, SZIE KTI Kelemen Eszter, SZIE KTI Megyesi Boldizsár, SZIE KTI

149

11. sz. melléklet

Kelemen Eszter, a fórum moderátora, köszöntötte a megjelenteket, bemutatta a konzorcium jelenlévő képviselőit és röviden ismertette a fórum célját, felépítését. Elmondta, hogy a fórumon elhangzott véleményeket, javaslatokat jegyzőkönyv rögzíti, s az elhangzottak alapján a fenntartási terv módosításra fog kerülni. Schneller Krisztián a VÁTI Nonprofit Kft. munkatársa bemutatta a Natura 2000 program Európai Uniós és magyar jogszabályi hátterét. Magyarország e területek megőrzését fenntartási tervek készítésével szeretné elérni, a jelenleg zajló projekt – amelynek keretében 20 Natura 2000 terület fenntartási terve készül el – mintául szolgál az ország többi Natura 2000 területe fenntartási tervének elkészítéséhez. A projekt EU-s finanszírozásból, a KvVM megbízásából zajlik a megbízó által kiválasztott 20 mintaterületen, 2008 novembere és 2009 novembere között. A projekt célja a 20 mintaterület terveinek elkészítésén kívül a tervezési módszertan kidolgozása egy nyílt tervezési folyamat keretében, illetve a támogatási rendszer kialakítására vonatkozó javaslatok kidolgozása. E fórum elsődleges célja, hogy a helyi érintettek megvitathassák a fenntartási tervben szereplő előírásokat, és véleményük beépülhessen a fenntartási tervbe. Az elhangzott javaslatok a végleges tervben átvezetésre kerülnek. Marticsek József, agrár-környezetgazdálkodási szakértő, elmondta, hogy a természetvédelemben koncepcióváltás megy végbe napjainkban: a természetvédelem, ahelyett, hogy szigetszerűen lehatárolja a védett területeket a gazdasági használatba vett területekről, a védett területeket a környező gazdaságitársadalmi környezetbe beágyazottan kezeli. A Natura 2000 program is ezt a szemléletet tükrözi, és arra épül, hogy a természetvédelembe a helyi gazdálkodókat is be kell vonni. A legtöbb területet továbbra is az intenzív gazdasági hasznosítás jellemzi, ugyanakkor szükség van a védett területekre is, ahol a földhasználat intenzitása fokozatosan csökken. A földhasználati zónarendszer ebből vezethető le: a legkisebb részarányt képviselik a legszigorúbban védett ún. magterületek. Ezt követik a természetvédelmi pufferzónák, az átmeneti zónák, az agrárzónák, s legvégül a művelés alól kivett területek. A Natura 2000 területek az első két kategóriát (tehát a magterületeket és a pufferterületeket) fedik le. Az itt található jelölő fajok és élőhelyek hosszú távú megőrzése céljából háromféle előírást lehet megfogalmazni: 1. Kötelező előírások: a jelenlegi állapotok megőrzésére irányulnak, ebből kifolyólag mennyiségben is ezek az előírások a legmeghatározóbbak. A 1698/2005 EC rendelet 38§-a alapján kompenzációs kifizetésre jogosultak a Natura 2000 területen gazdálkodók a földhasználati korlátozásból eredő jövedelem-kiesés mértékéig. Jelenleg ez a kompenzáció csak a gyepterületek esetében él, de a pénzügyi segítség köre, a különböző művelési ágakhoz tartozó tevékenységhez rendelve, bővülni fog. 2. Ajánlott előírások: az élőhely fenntartásán túl a megőrzendő populációk erősödését célozzák meg. Amennyiben az érintett gazda vállalja ezen előírások betartását, szerződéses formában rendelkeznek a vállalt kötelezettségekről és az ezért járó kifizetésekről. Abban az esetben, ha a tulajdonos nem lép be a programba, nem születik szerződés, ezek a kötelezettségek rá nem fognak vonatkozni. Az ajánlott előírásokért járó kifizetések az agrár-környezetgazdálkodási, erdő környezetvédelmi támogatásokkal integrált módon finanszírozhatók.

3. Élőhely-rekonstrukciós javaslatok: az élőhelyek természetességi állapotát nagymértékben javító előírások. A terület-, tájhasználat-váltási, illetve élőhelyrekonstrukciós, rehabilitációs célok eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges. Ennek lehetséges forrásai: erdősítésre vonatkozó, agrárerdészeti, nem termelő beruházásokkal, Környezet és Energia Operatív Program által nyújtott támogatásokkal integráltan. A szakértő elmondta továbbá, hogy a fenntartási tervben foglalt – szántó-, gyep-, vizes és erdőterületekre összeállított – előírások jelenleg javaslatként fogalmazhatók meg, ezek az előírások nem véglegesek, betartásuk mindaddig nem kötelező, amíg arról jogszabály nem rendelkezik. A fórum jelentősége éppen abban rejlik, hogy lehetőséget ad ezeknek a javasolt 150

11. sz. melléklet előírásoknak a pontosítására a terület adottságait, a helyi gazdálkodók javaslatait figyelembe véve. Boros Emil, természetvédelmi (ökológus) szakértő, ezek után bemutatta a Dél-Őrjeg Natura 2000 terület természeti értékeit, veszélyeztető tényezőit, és ezek kapcsán a javasolt előírások listáját. A Dél-Őrjeg Natura 2000 terület európai szinten is kiemelt, jelölő élőhelyei az eutróf sekély tavak és holtmedrek (tőzegbányatavak lápvilága), a síksági pannon löszgyepek (magasabb fekvésű, eddig be nem szántott, különösen veszélyeztetett gyepek), a kékperjés láprétek és mocsárrétek (kaszálók), valamint a puhafás és keményfás ligeterdők. A jelölő növényfajok közül a kisfészkű aszat és a kúszó zeller található meg a területen. A számos megtalálható jelölő állatfaj közül pedig példaként kiemelhető a vöröshasú unka, a mocsári teknős, a dunai (vagy tarajos) gőte, a réti csík, a lápi póc, a vágócsík, a nagy tűzlepke, a vérfű hangyaboglárka, a skarlátbogár és a vidra. A terület gazdag állat- és növényvilágát, sokszínű élőhelyeit három fő tényező veszélyezteti: » A vízkormányzás, ezen belül a lecsapolás, a vízhiány és a kiszáradás. A Homokhátsággal összehasonlítva ugyanakkor még szerencsés helyzetű az Őrjeg, mert itt még van víz, amit meg lehet őrizni. » A cserjésedés, az özönfajok megjelenése. » A helytelen módon – kívülről befelé, nem mozaikos módon, alacsony fűtarlóval és gyorsan – végzett kaszálás. A szakértő ezek után elmondta, hogy a Dél-Őrjeg Natura 2000 területen összesen 13 kezelési egységet különböztettek meg, melyek közül 6 gyepterületekre, 1 vizes területekre, 5 erdőkre és 1 szántókra vonatkozik. Mivel mind a négy tájhasználati mód képviselői jelen voltak a fórumon, az a döntés született, hogy egy-egy kezelési egység erejéig a gyepek, az erdők, a vizes területek és a szántók előírásait is ismerteti a szakértő. KE1: Kékperjés láprétek kezelése A láprétek kezelése kapcsán megfogalmazott általános előírásokon túl (pl. belvíz elvezetése tilos, inváziós fásszárúak irtása kötelező, cserjésedést meg kell akadályozni, inváziós gyomokat virágzásban kell kaszálni) külön előírásokat alkottak a tervezők arra az esetre, ha a lápréteket kaszálással, illetve ha legeltetéssel használják. A kékperjés lápréteket 0,4-0,6 ÁE/ha legeltetési sűrűséggel lehet legeltetni szarvasmarhafélékkel, a KNPI-vel előzetesen egyeztetett legeltetési terv alapján. Kaszálni a KNPI-vel egyeztetett kaszálási terv alapján, június 30. után lehetséges, természetvédelmi kaszálási módszerekkel, legalább 10cm-es fűtarló és 20-30% kaszálatlan terület meghagyásával. A szénát kaszálás után legfeljebb 1 hónapon belül el kell vinni a területről. Tisztító kaszálás október 1. után történhet. KE2: mocsárrétek kezelése Mivel a mocsárrétek kezelése nagyban hasonlít a kékperjés láprétek kezelésére, csak azokat az előírásokat ismertette a szakértő, amelyek eltérnek az előző kezelési egységtől. Kiemelte, hogy az állatlétszám 0,2-1 állategység között ingadozhat (ez nagyobb intervallum, mint a lápréteknél). Szintén kiemelte, hogy a téli legeltetés és a szakaszoló legeltetés elképzelhető, de legeltetési tervet kell készíteni. Az egyik helyi gazdálkodó azt az alapkérdést vetette fel, hogy mi a terv célja: a ma meglévő állapotokat konzerválni, vagy a 20-30 évvel ezelőtti táj képét visszaállítani, ami a mainál sokkal rendezettebb, szebb volt. A két célkitűzés ugyanis eltérő kezeléssel érhető el. Hangot adott véleményének, hogy a jelenlegi kiszámíthatatlan időjárási viszonyok között fixen behatárolni gazdálkodási határidőket (pl. kaszálás, legeltetés idejét) nem lehetséges (GY70, GY106 sz. előírások). Például ebben az évben 10 nap alatt úgy felsült a gyep, hogy nem maradt használható fűhozam, ezzel párhuzamosan viszont az özöngyomok felszaporodtak, így 151

11. sz. melléklet az októberi tisztító kaszálás már késői ahhoz, hogy hatása legyen. Hangsúlyozta, hogy a táj képe csak akkor őrizhető meg, ha fennmarad az állattartás, ugyanakkor nem várható el, hogy évtől, időjárástól függően egyszer 0,2 ÁE máskor 1 ÁE legeljen a területeken (KE1/GY40, KE2/GY39 sz. előírások). Szintén kifogásolta, hogy tűzpásztákat nem lehet létesíteni (GY15): mivel a gyepeken nincs természetes víz vagy itató, ha fennhagyják a 20-30% kaszálatlan területet (GY92), a most jellemző száraz nyarakon óriási tűzveszélynek van kitéve a gyep. A KNPI munkatársa az elhangzottak kapcsán elmondta, hogy bár a Dél-Őrjeg Natura 2000 területen viszonylag sok kezelési egység került meghatározásra, még mindig nem képes a jelenlegi terv a terület változatosságát teljesen követni, túlságosan általános. Hiszen bizonyára vannak olyan láprétek, ahol csak 0,3 ÁE/ha a javasolt legeltetési nyomás, másutt viszont szükséges 0,8 ÁE/ha. Ezt a problémát a fenntartási terv további részletezésével lehetne orvosolni. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy bármekkora állatállomány maradjon a területen, a legeltetés peremfeltételeit biztosítani kell (pl. hogy lehessen itatót kialakítani) – e téren a KNPI azt javasolja, hogy a területileg illetékes természetvédelmi őrrel egyeztetve lehet kijelölni a degradáltabb területeket itatóhelynek, pihenőhelynek. Hozzátette még, hogy ha a fenntartási terv részletesebben kidolgozásra kerül, nem várható el, hogy a gazdálkodó meg tudja különböztetni a különböző gyepfoltokat a területén, amelyek eltérő kezelést igényelnek, s jelenleg a MEPAR sem képes ilyen részletezettséggel megjeleníteni a blokkokat. Ezért a KNPI véleménye szerint más típusú – a támogatások és az ellenőrzések szempontjából könnyebben kezelhető – kezelési egységek kialakítására lehet szükség, mielőtt a terv életbe lép. Az előző hozzászóló az elhangzottakhoz kapcsolódva elmondta, hogy a MEPAR jelenlegi lehatárolásával is van probléma a legelők esetében (pl. fás legelők esetében a legelő alatt is folyik legeltetés, az is hasznosul, de a MEPAR alapján mégis büntetést szabnak ki a gazdára, s hiába kérnek helyszíni szemlét, a MEPAR térképre nem vezetik át a valós állapotokat). A természetvédelmi szakértő válaszul elmondta, hogy ismeri a felsorolt problémákat, és egyet is ért azzal, hogy ezeket kezelni szükséges. A Natura 2000 keretében megpróbálnak kísérletet tenni erre (pl. egy fa, vagy bokorcsoport ne kerüljön kivételre a legelőterületből). Az agrárkörnyezetgazdálkodási szakértő némileg pontosította az elhangzottakat, s hangsúlyozta, hogy az özönnövények ellen nem tisztító kaszálást, hanem virágzásban történő sokkoló kaszálást ír elő a terv, tehát a gazdálkodó által korábban említett ellentmondás nem áll fenn. A legeltetési sűrűség kapcsán hozzátette, hogy tervben jelenleg szereplő tág határokat az indokolta, hogy nagyon nehéz – pont a változó időjárási viszonyok miatt – pontosan megbecsülni a megfelelő legeltetési sűrűséget. Ezért azt tartották szem előtt, hogy egy rugalmas keretet biztosítson az előírás, amin belül a nemzeti park igazgatósággal való egyeztetés alapján lehet pontosabban lehatárolni az állategységet. Hozzátette továbbá, hogy a vis maior alapból a szélsőségesen száraz vagy nedves évek esetén kártérítési igényt lehet benyújtani. A gazdálkodó az elhangzottakra reagálva elmondta, hogy nem az állategységek pontos számszaki meghatározását tartják elsősorban szükségesnek, hanem hogy az elvek tükrében szülessen döntés a túllegeltetésről/taposásról, vagy alullegeltetésről. Boros Emil válaszul elmondta, hogy azért szabták tágra a határokat, hogy aztán a KNPI-vel közösen készítendő legeltetési tervvel (GY57 sz. előírás) vagy kaszálási tervvel (GY76 sz. előírás) lehessen az adott földrészletre megfelelően pontosítani az előírásokat. Hozzátette, hogy a tervben szereplő előírások ilyen módon történő testre szabása nem képzelhető el szaktanácsadó hálózat működése nélkül, amelynek tagjai egyformán járatosak a 152

11. sz. melléklet természetvédelem és a gazdálkodás területén, s tudják segíteni az adminisztrációban a gazdálkodókat. Ezután áttért a vízmegőrzés szerepére, amelynek különös hangsúlyt adhat az, ha a mostani száraz évek állandósulnak, vagy ha a csapadékos és a száraz időszakok hektikus, szélsőséges váltakozása erősödni fog. Ezért olyan szabályozható vízvisszatartási rendszerre lenne szükség, ami lehetőséget ad arra, hogy a legeltetés/kaszálás szempontjából a lehető legtöbb vizet megtartsa (ez egyben a legelő produktivitását is növelné). Végezetül visszatért egy korábbi hozzászólásban feltett kérdésre, s elmondta, hogy a Natura 2000 hálózat tagjaként a Dél-Őrjegben az elsődleges (uniós) feladat a jelenlegi állapotok fenntartása, ugyanakkor az előírások jelentős része a jelenlegi állapotok javítását, a pár évtizeddel korábbi állapot visszahozását célozza meg. Egyelőre a minimális fenntartási kötelezettségek élveznek prioritást, amit az is indokol, hogy az állapotjavítás olyan intézkedéseket tenne szükségessé, amelyek jóval költségesebbek. Az egyik helyi érintett annak a véleményének adott hangot, hogy – ahogyan elmondták az előtte szólók – ez a táj 30 évvel ezelőtt sokkal rendezettebb volt, és úgy gondolja, ezt a folyamatot nem fogja megállítani a Natura 2000 fenntartási terv, inkább súlyosbítani fogja. Az „íróasztal mellett” kitalált tiltó rendelkezések elvadultabb tájat fognak eredményezni, irreverzibilis folyamatot fognak elindítani. Példaként a csalai-polgárdi szőlőket hozza fel, illetve a becserjésedő dűlőutakat – ezeken a területeken már most megállíthatatlannak látszik a pusztulás. A rosszul megállapított tájhasználati szabályokra pedig példaként hozza az AKGból a zöldtrágyát, amely Németországban, Franciaországban talán jól működik, de Magyarországon a talaj vízháztartását rontja, a talaj kiszáradásához vezet. Felveti, hogy ha a Natura 2000 területeket az állam saját vagyonkezelésébe vonná, és megpróbálná fenntartani, akkor mit kezdene e területekkel. Véleménye szerint semmit. Ehelyett most a Natura 2000 keretében tiltó rendelkezésekkel az itt élő gazdálkodókra akarja az állam a felelősséget áthárítani. Egy másik helyi érintett a talaj vízháztartásának kérdéséhez kapcsolódva elmondta, hogy 20 évvel ezelőtt a Duna-völgyi-főcsatorna (DVCS) évente kétszer elárasztotta a területet. A jelenlegi vízelvezető árkok „vízbevezető árokként” működtek, termékennyé tették a területet. A vízbőségben nem lehetett átkelni a tőzegbánya gödrök között, mert kiöntöttek. Mostanában a DVCS nem árasztja el a földeket. Ha a korábbi vízkormányzást (vízbőséget) megtartották volna, akkor nem menne el a Vörös-mocsárból a víz, megmaradnának a kaszálók, s nem volna gond a táj fenntartásával. Arra volna szükség, hogy a Dunából a DVCS-n keresztül vizet engedjenek a területre. Boros Emil elmondta, hogy a vízkormányzás tekintetében nincs ellentmondás a helyi vélemények és a terv szándéka között – a természetvédelem szempontjából is kulcsfontosságú volna a vízvisszatartás, s ha megoldható, a terület vízbőségének növelése. A korábbi hozzászólás kapcsán hozzátette, hogy úgy véli, a felvetett problémák (elvadulás, becserjésedés) kezelése a fenntartási tervnek is fontos célja, az előírások között jó pár pont a cserjésedés visszafogására, a terület eredeti arculatának megőrzésére törekszik. Kérdésként felvetette, hogy ezen kívül mit várnának el a helyiek? A korábbi hozzászóló válaszul elmondta, hogy állami szinten meghozott intézkedéseket várnak. A szakértő hozzátette, hogy a Natura 2000 hálózat egy ilyen állami szinten meghozott intézkedésnek tekinthető, a fenntartási terv készítői ezt az állami beavatkozást próbálják segíteni, a helyi adottságokhoz jobban igazodóvá tenni. Bíró Mariann (MTA ÖBKI) az előző két véleményre reagált. Először a vízgazdálkodás témájához szólt hozzá, s elmondta, hogy felismerve a problémát a fenntartási terv az összes 153

11. sz. melléklet kezelési egységnél tiltja a víz elvezetését, előírja a víz megtartását. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy regionálisan nincs elég víz, mivel a DVCS-be a Kvassay-zsilipnél nem engednek vizet. A csatorna végigfut a Homokhátság nyugati oldalán, s mivel mélyebben van a hátság talajvízszintjénél a szintje, kiszívja a hátsági vizeket, s elvezeti őket. A korábbi felszólaló helyeselve hozzátette, hogy áprilisban, a szokásos nagyvizek idején volna szükség arra, hogy a DVCS-ben is legyen víz. Egy másik helyi gazdálkodó pedig a Csillagosi-csatorna kérdését vetette fel a vízkormányzás kapcsán: természetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt fontos vízfolyás volt (mintegy ökológiai folyosó kötötte össze az értékes területeket), halászat, horgászat folyt benne, megtalálható volt benne a lápi póc, ma azonban gyakorlatilag nincs benne víz, legfeljebb helyenként némi sár. Felelőtlennek és igazságtalannak tartja, hogy ezeket a csatornákat szárazon tartja a kezelő, miközben a gazdálkodók fizetik a hozzájárulást. Zellei László az ADU-KÖVIZIG munkatársa reagált a vízkormányzás kapcsán elhangzott véleményekre. A kezelési terv kapcsán elmondta, hogy a terv a vízrendezést és a lecsapolást első rendű veszélyeztető tényezőként sorolja fel – ezzel olyan formában tud a vízügyi igazgatóság egyetérteni, hogy a vízrendezés az első számú hatótényező a terület fenntartása tekintetében, de nem feltétlenül veszélyeztető tényező. Ma Magyarországon a vízügyi igazgatóságok, a vízgazdálkodási társulatok és a gazdálkodók tudják a vízkormányzást befolyásolni. A Dél-Őrjeg Natura 2000 terület vonzáskörzetében a KÖVIZIG két csatornát kezel, a DVCS-t és a Sárközi II. sz. csatornát. A többi csatorna a vízgazdálkodási társulatok kezelésében van, ezért előfordulhat, hogy nem minden kérdés esetében a vízügyi igazgatóság az illetékes. E két csatorna működését vízjogi engedélyek szabályozzák, amelyek viszonylag régen készültek, ezért nem minden esetben felelnek meg a mai elvárásoknak. A DVCS fő funkciója eredetileg az volt, hogy a hátságon összegyűlő felesleges vizeket összeszedje és levezesse a Dunába Bajánál, illetve árapasztókon (mint pl. a Csorna-foktői csatorna) keresztül Baja fölött. A másik fő funkciója, hogy a csatorna a Ráckevei-Soroksári Duna-ágból gravitációsan vizet hoz a térségbe. Ugyanakkor, amint azt a helyi érintettek is észlelték, az elmúlt években a DVCS vízszintje a szokásos alatt van. Ennek az az oka, hogy a Kvassayzsilip úgy épült meg, hogy a Duna lánc-hídi vízmércéjének 200 cm-es állásánál a zsilip küszöbe szárazra kerüljön. Így viszont nem tud befolyni gravitációsan a Soroksári Duna-ágba víz, s így abból sem lehet a DVCS-n keresztül vizet kivenni. A Közép-Dunavölgyi KÖVIZIG (budapesti) és az Alsó-Dunavölgyi KÖVIZIG (bajai) közötti megállapodás alapján ilyen – korlátozott vízkivételi – esetekben a DVCS-n keresztül legfeljebb 5m3/s a kivehető vízmennyiség. Amikor nincs korlátozott vízkivétel, akkor 17m3/s a kivehető vízmennyiség. Ezzel a vízmennyiséggel kell közel 5000km2-es területen gazdálkodni. A vízháztartási mérlegek alapján ugyanakkor bizonyítani lehet, hogy a legszárazabb időszakokban a DVCS mérlege pozitív, több víz jön be a területre, mint amennyi kimegy. A DVCS vízszintjével tehát nem lehet nagyon erősen befolyásolni a Dél-Őrjeg vízháztartását, részben a csatorna menti depóniák miatt, részben pedig mivel a DVCS működésében a nagytérségi szempontokat kell figyelembe venni (azaz a nyári maximális öntözési üzemvízszintnél magasabb vízszintet nem lehet tartani, mert vannak a csatorna mellett olyan települések, amelyeket ez a vízállás már veszélyeztetne). A Sárköz II. sz. csatornával más a helyzet: ennek a felső szakaszán viszonylag mélyen van a vízszint, azt lehetne duzzasztással emelni. Szintén kiemelt figyelmet érdemel, hogy a DVCS bal partjáról, mint a fésű fogai, csatlakoznak a DVCS-hez a társulati csatornák. E társulati csatornák torkolatának az elzárásával lehet a terület vizét megtartani, tekintve, hogy a DVCS vízszintjét annyira nem tudják megduzzasztani, hogy az visszahasson a társulati csatornákra. Van példa már együttműködésre a KNPI és a vízügyi igazgatóság között, például a Csorna-foktői csatorna felső folyásánál. Itt, ha tavasszal belvíz van, de a védett terület igényelné még a vizet, akkor a DVCS-vel és a Csorna-foktői csatornával vissza tudják duzzasztani a társulati csatornákat egy megközelítőleg két hetes időszakban. Egy ilyen 154

11. sz. melléklet megoldás a Dél-Őrjeg esetében is működhet. Mindazonáltal nem javasolja a csatornák megszüntetését, mert hektikus időjárási változások mellett, csapadékosabb évek esetén szükség lehet a levezető kapacitásra. Megjegyezte továbbá, hogy a Natura 2000 fenntartási terv szemérmes a vízrendezési kezelési előírások kapcsán – nem csak azt kellene leírni, hogy a vízvisszatartás kötelező, hanem pontosan meg kellene határozni a vízkormányzás szintjeit. Ebben az ADU-KÖVIZIG szívesen együttműködik, és a tervezők rendelkezésére áll (jó példa erre az együttműködésre az Izsáki Kolon-tó esete). Az előző hozzászóló kérdésére reagálva kérte, hogy térképen mutassák meg a Csillagosi-csatornát, s hogy az elhangzott észrevételeket a jegyzőkönyv tartalmazza, hogy annak alapján tudjanak intézkedéseket foganatosítani. Hangsúlyozta továbbá, hogy fontos, hogy a gazdálkodók, a vízügyi szakemberek és a természetvédők megismerjék egymás véleményét a hasonló fórumokon. A Dunamenti és Kunsági Vízgazdálkodási Társulat elnöke hozzászólásában kitért a Csillagosi-csatorna kérdésére. Ez előtt azonban reagált a korábban elhangzottakra, s kiemelte, hogy a vízgazdálkodás során a csatorna teljes hosszán figyelembe kell venni az igényeket, s mérlegelni kell a csatorna elzárását, visszaduzzasztását, ha az a felső folyáson vízkárt okoz a mezőgazdasági termelésben. Nagyobb területre kiterjedő hatástanulmányokra kellene épülnie az ilyen jellegű terveknek. Mivel igen korlátozott forrásokból – főként gazdálkodók hozzájárulásaiból – gazdálkodnak, nem tudnak az összes csatornára kellő figyelmet fordítani, s elsősorban a mezőgazdasági szempontból értékesebb területeket próbálják menteni. A Csillagosi-csatorna belvíz védekezési szempontból nem fontos, ezért nem tartotta karban a társulat. Vízjogi engedélyek módosítása esetében tudnak vízvisszatartást végezni – erre Kunszentmiklós környékén sor került a KNPI-vel való együttműködés keretei között. Boros Emil megerősítette, hogy a vízjogi engedélyeket aktualizálni kellene a megváltozott természeti, gazdasági és társadalmi viszonyokhoz. Hozzátette még, hogy a tervkészítés során azért nem kezdtek részletesebb egyeztetést a vízügyi szervekkel, mert bár a vízügyi kezelő készséges vízvisszatartásba fogni, de ehhez a gazdálkodókkal kell előzetesen megegyezni, amit a vízügyi kezelő a tervezők feladatának tart. Ezért most a tájhasználat szabályainak újragondolására próbáltak meg kísérletet tenni, s ha ebben egyet tudnak érteni a gazdálkodókkal, akkor fordulnak a vízügyhöz a vízrendezési kérdésekben. Az ADU-KÖVIZIG munkatársa válaszul elmondta, hogy a vízgazdálkodás egy szolgáltatás, amely az intenzív gazdálkodást (csekélyebb vízigény) és a természetvédelmet (nagyobb vízigény) is ki kell hogy szolgálja. A zsilipek egyedi hangolásával lehet igazodni a különböző területhasználati igényekhez, de ehhez kompromisszumot kell keresni a különböző területhasználatok között. A műszaki értékeket azért kell még a tervezés folyamán meghatározni, mert ha a terv pontos műszaki értékek nélkül rögzül jogszabályi szinten, akkor az előírások értelmezésekor, követésekor számos újabb konfliktus alakulhat ki. Hangsúlyozta továbbá, hogy a vízmérleg számítások szerint a DVCS nem csapolja meg a terület vizeit, még a talajvizet sem, bár tudja, hogy a terület vízrendezésének kezdetekor ez nem minden esetben volt így. A vízvisszatartás szemlélete mintegy húsz éve jelen van a szakmában. Az MTA ÖBKI munkatársa kifejtette, hogy amikor a DVCS-t tervezték, voltak felesleges vizek a hátságon, mára azonban ez a helyzet megváltozott. Ez különös jelentőséget ad annak, hogy újragondolják a vízjogi engedélyeket is a tájhasználat általános szabályai mellett (a vízhiány időnként már a gazdálkodók érdekeit is sérti, gazdálkodásukat nehezíti el). Elmondta továbbá, hogy a csatornák betemetése kapcsán a lápréteket felszabdaló levezető csatornákra gondol a terv. Hangsúlyozta, hogy nem teljesen ért egyet azzal, hogy a DVCS nem szívja le a hátsági vizeket, hiszen a Duna is annyira bevágódott már a medrébe, hogy a talajvizeket 155

11. sz. melléklet magához vonzza a magasabban fekvő területekről. Ezért úgy gondolja, hogy a Bajai-zsilip működését is át lehetne gondolni. Az egyik gazdálkodó ennek kapcsán felvetette, hogy évente lehetne a gazdálkodók és a vízügy között hasonló egyeztetést szervezni, ahol meg lehetne beszélni, hogy az adott évben milyen vízszint volna elfogadható minden fél számára. Egy másik gazdálkodó a társulati csatornák kapcsán elmondta, hogy a társulat csak minimális karbantartást végzett, az elmúlt két évtizedben inkább az infrastruktúra leromlását lehet megfigyelni (nem működnek pl. átereszek sem), így a vízvisszatartás technikai feltételei sincsenek meg minden esetben. A fenntartási tervhez visszakanyarodva elmondta, hogy antagonisztikus ellentétet lát a Natura 2000 és az AKG között. Utóbbi előírja a csatornák kezelését, átereszek tisztítását, cserjeirtást, ami ellentmond a fenntartási tervben szereplő vízvisszatartási előírásoknak. Hozzátette még, hogy amióta a területen gazdálkodik, úgy látja, a vízgazdálkodási társulat szinte semmit sem csinált az Őrjegben, míg más területeken láthatóan segíti a gazdálkodást. Ez nem biztos, hogy jó így – sem gazdálkodási, sem természetvédelmi szempontból. A fórum moderátora lezárta a vízkormányzás kapcsán kialakult beszélgetést, s visszaterelte a szót a fenntartási terv megvitatására. Az egyik gazdálkodó a kaszálás kapcsán fogalmazta meg észrevételét: nem tartja elfogadhatónak a június 30-i kaszálási határidőt (GY70 a KE1 és KE2 kezelési egységeknél), és az október 1-i tisztító kaszálás határidejét (GY106 a KE1 és KE2 kezelési egységeknél). Péter-Pál után a széna értéke jelentősen csökken, az értékes fű addigra leszárad. A lucerna után, május végén, június elején kellene kaszálni. Ilyen kaszálás mellett a sarjú szeptemberre kaszálható lesz, de októberben a sarjúkaszálásnak sincs értelme. A tervben szereplő kaszálási határidők a szokásos kaszálási időpontoknál egy hónappal későbbre teszik a kaszálást. Egy másik gazdálkodó hozzátette, hogy ha az állatok megtartása fontos érdek a terület kezelése szempontjából, akkor a takarmánytermelés terén engedményekre volna szükség, hiszen ha nem tudnak takarmányt termelni az állatoknak, nem tudják az állományt fenntartani. Boros Emil a felvetésekre reagálva elmondta, hogy több szempont indokolja a későbbi kaszálást, például madárvédelmi szempontok, vagy az, hogy június elején gyakran túl nedves a talaj. Ugyanakkor a kaszálási és legeltetési tervek során a KNPI-vel egyeztetve lehet az időjáráshoz jobban igazítani a mezőgazdasági műveleteket. A KNPI képviselője hozzátette, hogy a Dél-Őrjeg sajátossága, hogy itt rendszeresen lehetett évente kétszer kaszálni (május végén, június elején, illetve augusztus végén, szeptember elején). Néhány évtizeddel ezelőtt azonban a májusban kezdett kaszálás sokkal hosszabb ideig tartott, ami lehetőséget adott arra, hogy a különböző védett állatok, növények megfelelően tudjanak fejlődni. Példaként a vérfű hangyaboglárka esetét hozta fel. A mai kaszálási módszerek esetében az lehet a megoldás, hogy foltonként eltérő időben határozzák meg a kaszálás kezdetét (a gyep fajösszetételétől függően), amire a kaszálási terv ad lehetőséget. Megerősítette, hogy a legelő állatállomány a kulcsa a természeti értékek megőrzésének, ezért a nemzeti park igazgatósága is a gazdálkodókkal való együttműködésre törekszik. Boros Emil hozzátette, hogy a későbbi kaszálási határidő betartásáért kompenzáció is jár.

156

11. sz. melléklet A gazdálkodók többsége aggodalmának adott hangot: ha ezek a fix határidők bekerülnek a szabályokba, akkor azokat számon lehet rajtuk kérni – hiába egyezhetnek meg rugalmasabb határidőkben a nemzeti park igazgatósággal. Marticsek József, agrár-környezetgazdálkodási szakértő elmondta, hogy ezt a félelmet nem tartja megalapozottnak, ugyanis a fenntartási tervek egyelőre nem jelennek meg jogszabályi szinten, csak ajánlásokat jelentenek. Hangsúlyozta azt is, hogy a fórum egy lehetőség a helyi gazdálkodóknak, hogy ne felülről hozott szabályokhoz kelljen a későbbiekben alkalmazkodniuk, hanem hogy ezeket a szabályokat a tervezőkkel együtt alkossák meg. A lehetőség a résztvevők kezében van: ha véleményt mondanak, saját kezükbe vehetik a sorsuk irányítását a fenntartási tervek kapcsán, és beleszólhatnak abba, hogy milyen szabályok betartását írják elő számukra – ráadásul úgy, hogy azokért később kompenzációban részesülhetnek. Az MTA ÖBKI munkatársa javaslatot tett egy kompromisszumra: az előírások közé bekerül, hogy évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő kaszálási terv készítése kötelező, ez a kaszálási terv rögzíti az adott évben betartandó kaszálási határidőt (GY76 módosításával), míg a június 30-i kezdő kaszálási időpont (GY70) kikerül az előírások közül. A tisztító kaszálás határidejét pedig szeptember 1-re lehet módosítani (GY106). Ezzel a KNPI munkatársa is egyetértett, illetve a gazdálkodók is elfogadták. Az egyik gazdálkodó hozzátette, hogy az AKG-ban nincsen a kaszálás vonatkozásában kezdési időpont meghatározva. Ez a gazdálkodók szerint így megfelelő. A KNPI munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezett Natura 2000 rendszerhez hasonló módon működő MTÉT (Magas Természeti Értékű Területek, korábban ÉTT) rendszerben gazdálkodók a támogatásoknak köszönhetően tudták növelni az állatlétszámot, tudtak fejleszteni. Tehát várhatóan a Natura 2000 is inkább előnyöket fog hozni a gazdáknak, s nem hátrányokat. Addigra természetesen blokk szintre le kell fordítani az előírásokat, ami további egyeztetésekkel fog járni, s ezeknél a későbbi egyeztetéseknél talán még fontosabb lesz majd a gazdálkodók jelenléte és véleménye, mint most, a tervezés kezdeti szakaszában. A falugazdász azt az alapproblémát vetette fel, hogy egyes kezelési egységeknél elő van írva, hogy a kezelési egység 50 méteres környezetében nem lehet növényvédőszereket (kemikáliákat, bioregulátorokat) használni – tehát az előírások implicite azt tartalmazzák, hogy a szomszédos, a Natura 2000 hatálya alá nem tartozó, támogatásra nem jogosult területeken is korlátozásokra van szükség (SZ14 sz. előírás a KE8, KE9, KE10, KE11 kezelési egységek esetében). A tervezők elismerték, hogy valós problémát feszeget a hozzászóló. Marticsek József elmondta, hogy ami nem Natura 2000 területre vonatkozó előírás, az ki fog kerülni a kötelező előírások sorából, mert jogalap sincs arra, hogy ilyen szabályokat betartsanak. A helyi érintettek attól tartanak, hogy ha a tervben ez ilyen formában megmarad, és a tervet valaha egy jogszabály érvénybe lépteti, akkor ez minden korábbi ígéret ellenére életbe léphet, és tönkretehet gazdálkodókat. Példaként a nitrát érzékeny területek esetét hozták fel. Marticsek József megpróbálta megnyugtatni az érintetteket, hogy ilyen előírások nem fognak a tervben bennmaradni. A moderátor indítványozta, hogy ha az megnyugtatja a jelenlévőket, akkor már most szülessen egy átfogalmazott változata ennek az előírásnak, amely mindkét felet kielégíti. Boros Emil javasolta, hogy a kérdéses előírás (SZ14) szövegéhez kiegészítésként írják hozzá: „Természetközeli állapotú erdőtervi jellel ellátott láperdő és keményfás ligeterdő, illetve vizes élőhely szélétől számított 50 m-es sávban

157

11. sz. melléklet szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók, KIVÉVE A NATURA 2000 TERÜLETEN KÍVÜL ESŐ HATÁROS SZÁNTÓKON.” Az egyik helyi gazdálkodó a legeltetési állatsűrűség kapcsán javasolta, hogy itt is az évjárattól függjön, hogy az adott területen mekkora legeltetési sűrűséget ír elő a terv (GY39). Az ennek kapcsán kialakult beszélgetésből kiderült, hogy a tervben jelenleg foglalt határok (0,2-1 ÁE/ha) elég rugalmasak. A nitrát érzékeny terület miatt 1 ÁE-nél többel úgy sem lehet legeltetni, 0,2 ÁE-nél kevesebbel pedig nem érdemes. A legeltetési tervben lehetne egyedileg meghatározni az állatsűrűséget. Felmerült még, hogy a helyes gazdálkodási gyakorlat megfogalmazása nem vehető-e át erre az esetre? Erre reagálva Marticsek József elmondta, hogy ha ellenőrizhető előírást nem írunk elő, hanem a lehető legrugalmasabb módon csak azt a tiltást tartalmazza a terv, hogy tilos a túllegeltetés, akkor kompenzációt nem lehet emellé az előírás mellé rendelni. Ezért olyan korlátozásokat kell kitalálni, amit a gazdák még elfogadnak, és a természetvédelemnek is jó. Így végül megállapodás született arról, hogy a tervben szereplő tól-ig határok (0,2-1 ÁE/ha) megfelelők. Rövid elméleti vita alakult ki arról, hogy jogosult-e valaki kompenzációra – s ha igen, miként, MEPAR-ban hogyan látszódik – azért, mert pl. egy nyílt homokpuszta gyep művelését fel kell hagynia a természetvédelmi szempontok alapján. A falugazdász megkérdezte, hogy azok a gazdálkodók, akik nincsenek jelen, de érintettek a Natura 2000 kijelölés által, honnan fognak tudomást szerezni a fenntartási tervről? Kelemen Eszter elmondta, hogy több gazdálkodóval vette fel a konzorcium a kapcsolatot, de közülük nem mindenki tudott a fórumon megjelenni. A projekt lezárásaként egy gazdálkodóknak szóló kiadványt is készül, amit a konzorcium megpróbál minden addig ismert címre eljuttatni. Ennek ellenére természetesen számos olyan gazdálkodó van még, akivel eddig nem sikerült a kapcsolatfelvétel, akinek nem ismert az elérhetősége. A fenntartási terv bevezetése előtt ugyanakkor valószínűleg lesznek még hasonló egyeztetések, ahol a gazdálkodók szélesebb körének is lehetősége lesz az egyeztetésre. A falugazdász felvetette, hogy a tulajdoni lapok alapján minden érintettet lehetne tájékoztatni. A KNPI munkatársa elmondta, hogy ha a nemzeti park igazgatóságoknak kell a hátralévő területeken az egyeztetéseket lebonyolítania, akkor az hasonló formában fog megtörténni, mint a védett területek kezelési tervénél. Azaz az önkormányzatoknál 45 napig ki van függesztve a terv, majd további 30 nap áll az érintettek rendelkezésére ahhoz, hogy véleményezzék. A kifüggesztett terv azonban már egy egyeztetett változat lesz, tehát az egyeztetés folyamán az érintetteknek lehetősége lesz a tervet megismerni és véleményezni (nem elvárható, hogy több száz vagy ezer tulajdonos számára postán juttassák el a tervet). A falugazdász további kérdése, hogy mi lesz azokkal a területekkel, amelynek tulajdonosa van, de földhasználója nincs (nem használják a területet). Marticsek József válaszul elmondta, hogy a kérdés rendkívül aktuális és jogos, de nem a projekt hatáskörébe tartozik, hogy megoldást találjon rá. Felmerült a kérdés, hogy ezek a tulajdonosok egyáltalán honnét értesülhetnek arról, hogy területük a Natura 2000 hatálya alá esik. Válaszként elhangzott, hogy a tulajdoni lapokon már be van jegyezve, hogy az adott terület Natura 2000 terület. A kijelöléskor a helyrajzi számos lista elvileg az önkormányzatoknál kifüggesztésre került, s ma is szabadon letölthető az internetről, tehát aki érdeklődik, utána tud járni. Az azonban tény, hogy a tulajdonosok személyes, írásos kiértesítése nem történt meg. Ennek oka, hogy nagyon gyorsan kellett a kijelölést megtenni, hiszen csatlakozási feltétel volt számunka. Ráadásul az EU nagy arányban várt kijelölt területeket az országtól, hiszen önálló biogeográfiai régiót képviselünk, a minisztérium viszont próbálta ezt az arányt mérsékelni, így a javasolt kijelöléseket többször is visszaadta az EU, és új területeket kellett lehatárolni.

158

11. sz. melléklet Az egyik helyi érintett a vadászattal kapcsolatos előírásokra reagált. Elmondta, hogy a vadállomány és a természeti értékek védelme is szükségessé teszi a vadak etetését, sózó kihelyezését, miközben a terv csak tiltó rendelkezéseket tartalmaz (E37). Vannak olyan időszakok, amikor a nem túlszaporodott vadállomány etetés nélkül elvándorol, leromlik. A kihelyezett takarmány a védett állatok számára is táplálékot jelenthet télen. Ezért azt javasolta, hogy ne kategorikus tiltás szerepeljen a tervben, hanem megfelelő szabályok határozzák meg, hogy hogyan van lehetőség szóró, etető kihelyezésére (mekkora területet fedhet le, hány km2-enként lehet kihelyezni, a felhagyott szóró területét kaszálni kell stb.). A KNPI munkatársa elmondta, hogy az egész Duna-Tisza-közén jellemző, hogy exponenciálisan nő a vaddisznó állomány. Az előző felszólaló hozzáfűzte, hogy a növekvő vaddisznó állomány is kisebb kárt tesz, ha van egy kicsi szóró, ahol táplálkozhatnak, mintha hagynánk, hogy mindent kitúrjon. A moderátor jelezte, hogy a négy tájhasználati típusból a gyepek és a vizes területek kezelését sikerült többé-kevésbé átbeszélni. A korábban jelenlévő erdőgazdálkodók elmentek, velük külön volt személyes egyeztetés, így az erdős előírások megbeszélése a plénum előtt nem indokolt. Ellenben a szántóföldi műveléshez kapcsolódó előírásokat, ha a résztvevők ideje és kitartása még engedi, röviden át lehetne tekinteni. A jelenlévők egyetértettek ezzel, így Boros Emil röviden bemutatta a zárványszántók (KE13) kezelési egységhez tartozó előírásokat. Ezeken a területeken a legfőbb törekvés a visszagyepesítés, ami történhet a környező természetközeli rétekről származó magkeverékkel, vagy lucernatelepítés után úgy, hogy a lucerna kiöregedése után hagyjuk, hogy magától visszatelepedjenek a növényfajok. A telepített gyepeken a fenti kaszálási korlátozások nem érvényesek. Ezekre az előírásokra tételes visszajelzés nem érkezett, az előírások a helyi érintettek számára elfogadhatónak tűntek. Az MTA ÖBKI munkatársa még visszatért a legeltetési sűrűség kérdésére, és a résztvevők közösen megállapodtak abban, hogy az összes gyepes kezelési egységnél 0,2-1ÁE/ha-ban (GY39 sz. előírás) rögzítik a legeltetési sűrűséget, és az adott terület sajátosságait és az időjárási viszonyokat is figyelembe véve a legeltetési tervben lehet pontosan meghatározni a legeltetési nyomást. A tervezők hozzátették azt is, hogy fontos volna a rekettyés, nádas, „dzsumbujos” területek legeltetése, mivel a legeltetéssel lehetne visszatérni régi állapotokhoz. E célból külön kezelési egységbe kerültek ezek a művelési ág szerint nem feltétlenül gyepként nyilvántartott, de legeltethető területek (sásosok). Elhangzott még, hogy elsősorban marhával és lóval volna a legkívánatosabb a legeltetés, a sásosnál pedig határozottan támogatott a legeltetés a kaszálással szemben. A moderátor ezek után megköszönte az aktív és kitartó jelenlétet a résztvevőknek és lezárta a közel 3,5 órás fórumot. Biztosította őket arról, hogy az elhangzott vélemények a jegyzőkönyvbe bekerülnek, és a terv átdolgozása során iránymutatásként fognak szolgálni.

159

ZÁRÓJELENTÉS (2009. december 1.)

Recommend Documents