Malomko 2009 December :07 Page 1

Malomko 2009 December

27.11.2009

10:07

Page 1


27.11.2009

10:08

Page 2

2008 DECEMBER - BETLEHEMEZÉS

REGÉLÔ TÁBOR - GYÖNGYÖSPATA

Zászlófelvonás

Regélô Tábor - Gyöngyöspata

Ismerkedés a borkultúrával

Elôadás közben

Egy kis csillagászat

Egy kis méhészet

Utolsó este

Táborzárás

Kubán-vidék, Kostromskaja kurgán

Issyk kurgán, aranygyûrû Tien-Shan, az Issyk kurgán Aranyembere


27.11.2009

10:08

Page 3

A SOLYMOSI MALOMKÔ MÁSODIK SZÁMÁNAK TARTALMA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Az egyesület örökös tiszteletbeli tagjai, akiket 2009-ben magunk közé fogadtunk Egyesületi tagtól búcsúzunk: In memoriam Cseh Tamás (Liktor Ferenc) Betlehemezés - hagyományôrzés és a hagyományok újrateremtése (Liktor Ferenc) Éves esemény összefoglaló, decemberi programok, a következô hónapok rendezvényei Boldogasszony ünnepeink (Dr. Kovács Tamás) A Bába-kôvel történt (Dr. Kovács Tamás) Szeméthelyzet - szemét-helyzet (Liktor Ferenc) Barangolás a Rákócziak földjén (Dr. Kovács István) A napfordulós hagyományok és tûzgyújtások újjá élesztése (Asztalos Miklós) Regélô Tábor Gyöngyöspatán (Magyari Klára) Hagyományteremtô program a Monostornál Sarlós Boldogasszony ünnepén II. Solymosi Turul Nap Nagyboldogasszony napján (Dr. Kovács Tamás) A rakamazi Turul és Zöldhalom-puszta Aranyszarvasa Gyökerek és Hajtások kultúránkból elôadássorozat Solymoson Összefoglaló a Pálos rendi és a Szent Korona elôadásokról A Dicsôséges Tavaszi Hadjárat (Hajagos József) Szkíta királysírok, szkíták, hunok (Dr. Kovács Tamás) Cseh Tamás Kör alakult a solymosi malomban (Egres Béla) Üzenet (Liktor Ferenc) A múltat és a jelent köti össze: Nepomuki Szent János (Babiczki László) A Solymos Hagyományôrzô Egyesület 2008-as közhasznú jelentése (Somodi Zoltánné) Közlemények, köszönet-nyilvánítások, felhívások, észrevételek, közérdekû információk

Malomkôre hangoló Kedves olvasó! A december, természettel együtt élô ôseink találó megnevezése szerint az álom hava. Az éves életritmus nyugalmi idôszaka, amikor a befelé fordulás, lelki megtisztulás és megújulás idôszakát kell, hogy megéljük. December elsô vasárnapjával indul az Advent, a várakozás, mely a december 8-i Földtiltó Boldogasszony ünnepével, a külsô házon kívüli és belüli, és a belsô, szellemi-lelki rendrakás idôszaka. Ekkortól kezdve ugyan még hétrôl-hétre egyre hosszabbak az éjszakák, azonban szívünket felvirágozzuk és felkészítjük az Istenfiú, a Fényfiú, Jézus születése napjára, a fény eljövetelére és befogadására, Karácsony ünnepére. Karácsonykor (kara csong = hun nyelven nagy sötétség) a Kerecsen, a sólyom, a Turul madár felemeli a négy lábra rogyott szkíta aranyszarvast, a Napot, és ettôl kezdve újra a nappalok hosszabbodásának, a fény és a világosság diadalútjának lehetünk részesei. Újságunk címlapján a karosi Árpádi Honmegerôsítés kori Nemzeti Sírkertünk Turul madara emeli fel a hanyatló Napot diadalútjára. Ezt a jelképet állítjuk most magunk és a kedves olvasó elé. „Ébredj magyar, mert különben soha nem lesz ébredésed!” - idézzük Petôfi Sándor ma is idôszerû sorait. Hát ébredj hosszú Csipkerózsa álmodból Magyar! Ébredj Magyar! Ébressz Magyar! Fényt hozz a világnak Magyar! Teljesítsd be Istentôl rendelt feladatod! Ne gondold azt, hogy puszta léted és az imádság elég a fény eljöveteléhez! Ne gondold azt, hogy a Jóisten és a Szent Korona elvégzi helyettünk azt a feladatot, amit nekünk magunknak kell elvégeznünk! Mert hisz nem cél nélkül, hanem feladattal jöttünk erre a világra. Példát kell mutatnunk a természet és egymás iránt tanúsított szeretetbôl, becsületbôl, tisztességbôl, összefogásból. Rendet kell raknunk a szívünkben, a lelkünkben, a saját házunk táján, településünkön és annak környékén, és végre a fény kell, hogy gyôzedelmeskedjék a Nagyboldogasszony Országában (kis és nagy) Magyarországon, a Kárpát-hazában. Ezt jelenti magyarnak, a mag és a tudás (mágusok) népének lenni! Legyünk méltók MAGYAR nevünkhöz! Csírázzon végre a MAG, szökjön szárba az élet heted-hét határban, Solymoson innen és túl! A szerkesztô Impresszum: Lapkiadó: Solymos Hagyományôrzô Egyesület, 3231 Gyöngyössolymos, Dózsa György út 41. Szerkesztô: Dr. Kovács Tamás Nyilvántartási szám: KÖH 163/894/1/2008. Készült: 1200 példányban EasyPress.hu Kft. Budaörs Felelôs vezetô: Ipacs Zsolt Borítóterv: Ôri Magdolna. Címlapfotó (szerkesztô): a Karosi Honfoglalás Kori Nemzeti Emlékpark Turul madara Fényképek: Dr. Kovács Istvánné, Liktor Ferenc és a szerkesztô Egyesületünk honlapcíme: www.shegyesulet.hu


27.11.2009

10:08

Page 4

a Solymos Hagyományôrzô Egyesület idôszaki lapja

SOLYMOSI MALOMKÔ

AZ EGYESÜLET ÖRÖKÖS TISZTELETBELI TAGJAI, AKIKET 2009-BEN MAGUNK KÖZÉ FOGADTUNK 2009. május 22-én a Solymos Hagyományôrzô Egyesület örökös tiszteletbeli tagjává fogadta Cseh Tamást a dalokért, a Magyar Nemzet nevében, s a magyar hagyományok ápolásáért. Liktor Ferenc elnökségi tagunk kedves jó barátját, a ma divatos magyar szokással ellentétben még életében tiszteltük meg az egyesületi örökös tagsággal. Kedves énekmondónk teljes munkásságával példát mutatott, utolsó éveiben nagy küzdelmet vívott a betegséggel, amely augusztus 7-én végérvényesen legyôzte ôt. Isten nyugosztalja halálában, az öröklétben! 2009. augusztus 15-én, a Solymos Hagyományôrzô egyesület és az Ôsbuda Várvédôi Egyesület közös, Nagyboldogasszony napján tartott II. Turul Nap-i ünnepségén, örökös tiszteletbeli tagunkká fogadtuk id. Matiny Jánost. A faluért végzett életen át tartó önzetlen, példamutató munkáját, az ôszinte palóc igazságérzetét és -szeretetét tiszteltük meg oklevelünkkel és a tiszteletbeli tagsággal. Kedves Jani bácsi! Isten éltesse sokáig, erôben, egészségben! Jókívánságként fogadja szeretettel II. Rákóczi Ferenc Köszöntôét, mely valójában születésnapi éltetô vers, azonban ez alkalommal is tökéletesen megállja helyét: Kívánjuk, hogy Jani bácsi példájának minél több követôje legyen! A szerkesztô Tenéked minden öröm holtig adassék, Hogy tevéled a bánat ne barátkozzék, Légyen életednek virága mind kinyílt, Szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt.

Sok születésnapokat vígan megélhess, Napjaidat számolni ne légyen terhes, Az Ég harmatja szívedet újítsa, Áldások árja házadat elborítsa.

EGYESÜLETI TAGTÓL BÚCSÚZUNK: IN MEMORIAM CSEH TAMÁS Drága Tamás, tisztelt Olvasók! Szomorú a szív, amikor ilyen beszédet kell mondani, írni. Tamás hosszú, súlyos betegség után 66 esztendôs korában új útra indult. Cseh Tamás elôadómûvész olyan sokszínû, nagy életmôvet hagyott maga után, ami után méltán mondhatjuk, teljes életet élt, és maradandót hagyott a magyarságra. A teljesség igénye nélkül: a Bereményi dalokon kívül készített lemezt Csengey Dénessel, meséket mondott, gyermekdalokat énekelt, könyveket írt, énekelt a Republic-kal, Koncz Zsuzsával, Törôcsik Marival, játszott Jancsó Miklós és Bereményi Géza filmjeiben, feltûnt színházi darabokban és még sok egyéb dologban vett részt. Barátságos ember volt, segítôkész és egyenes. Cseh Tamás a legnagyobb MAGYAR dalnok volt. Bereményi Gézával hosszú évtizedeket dolgozott együtt és több száz, talán még ezer dalt is írtak. Tamás emellett zeneszerzôként, színészként és a legnagyobb magyar indiánként élt a hazában 2009. augusztus 7-ig. Liszt - és Kossuth- díjas mûvész volt, emellett megkapta a Magyar Tiszti Kereszt kitüntetést is. Cseh Tamás az egyetemes magyar kultúra része immáron. „Mindenhol tanítható már óvodától egyetemig.” És most neki üzenek itt: Hau! Legyen most már könnyû az utad, áldjon meg az isten! Magasan lobogtatjuk majd, visszük a zászlót, amit ránk hagytál, megpróbálunk méltóak lenni az általad képviselt szellemiséghez. Ím, már magunkra maradtunk, Tamástalan, de mindennap szólni fognak a dalok, mindennap emlékezni fogunk Rád. Barátsággal ölellek Cseh Tamás! Hau, Füst fônök, a Nagy Szellem kísérjen utadon! Liktor Ferenc

BETLEHEMEZÉS - HAGYOMÁNYÔRZÉS ÉS A HAGYOMÁNYOK ÚJRATEREMTÉSE 2004-ben Molnár Gusztáv ötlete és szervezése alapján összeállt egy kis csapat a Karácsonyra történô lelki felkészülés idôszakában. Betlehemesek. A helyi, gyöngyössolymosi népi betlehemes szokásokat, verseket, mûsort tanulták, gyakorolták, majd adták elô a solymosi Betlehemes Találkozón. 2008-ban kicsit változott a csapat, ezért a mûsort újra kellett tanulni, de december 23-án, ahová várták, hívták ôket, becsilingeltek, bekolompoltak a fagyos téli estén, kis vidámságot, meghittséget csempészve a családok tûzhelyeihez. Persze elôkerültek a kalácsok, forró teák, borok és a lélekmelegítô stampedlis poharak is. A kis csapat énekelt, szavalt, a házigazdák kínáltak, ajándékot adtak. De semminek nem volt olyan íze, zamata aznap este, mint a résztvevôk, a meghívók és betlehemezôk közösen töltött, kedves, bensôséges beszélgetésének, különleges hangulatú összejövetelének, és gyermekeink tiszta örömének, mosolyának, nevetésének. A szív és lélek melegét, a szeretet erejét idézô képek a címlap belsô oldalán láthatók.

Liktor Ferenc

3


27.11.2009

10:08

Page 5


SOLYMOSI MALOMKÔ

A SOLYMOS HAGYOMÁNYÔRZÔ EGYESÜLET ÉVES ESEMÉNY ÖSSZEFOGLALÓJA A Gárdonyi G. Mûv. Ház Gyökerek és hajtások kultúránkból sorozatának szervezéséhez az idén is csatlakoztunk. A Szent Korona képkiállítás anyagát és annak szállítását, a távolról jövô elôadók utaztatását az SHE szervezte. Két elôadást az idén is tagjaink tartottak meg. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

2009.01.16. Gárdonyi G. Mûv. Ház, Gyökerek és Hajtások Kultúránkból. Dr Kovács Tamás, SHE: Megemlékezés a Pálos szerzetességrôl, Boldog Özsébrôl, Vince atyáról. Kurultaj DVD levetítése. 2009.02.07. Egri kirándulás. Vármúzeum, kazamaták, Tóth Sándor múzeumának megtekintése. 2009.02.06. Gárdonyi G. Mûv. Ház, Gyökerek és Hajtások Kultúránkból. dr Tóth Judit és Rumi Tamás Korona kutatók: A magyar Szent Korona. Szelényi Károly fotómûvész fényképkiállítása. 2009.02.20. Gárdonyi G. M. Ház, Gyökerek és Hajtások… Rostás László: A Pálos Rend története. 2009.03.13. Gárdonyi G. Mûv. Ház, Gyökerek és Hajtások Kultúránkból. Hajagos József gimnáziumi tanár, történész: a Dicsôséges Tavaszi Hadjárat. 2009.03.07. Szemétszedés. Egyesületünk szemetet szedett a Kerek-gyeptôl a gázlóig, és cserjétlenítést végzett a Csák-kô sziklaoldalában. 2009. március 07-én, 08-án, 17-én és 28-án: szemétmentesítés és cserjétlenítések Matiny János bácsi szervezésében a patakparton. 2009.04.03. Gárdonyi Géza Mûvelôdési Ház, Gyökerek és Hajtások Kultúránkból. Dr. Kovács Tamás SHE: Szkíta királysírok. Szkíták és hunok. 2009. áprilisában szemétgyûjtés és ösvényalakítás a patakparton több alkalommal Matiny János bácsi szervezésében, melyben több alkalommal egyesületi tagjaink is részt vettek. 2009.05.06. Bába-kô tisztítás. A januári barbár fakivágás nyomainak enyhítése, cserjétlenítés. 2009.05.08. Gárdonyi G. Mûv. Ház, Gyökerek és Hajtások Kultúránkból. Dr Rekettyés Mária történész: A Pálos szerzetesség gyökerei. Thébai remete Szent Pál és Boldog Özséb. 2009.05.09-10. Az Ôsbuda Várvédôi és a Solymos Hagyományôrzô Egyesületek közös kirándulása Erdôbényére, Kisrozvágyra (Bodrogköz-Tokajhegyalja). 2009.05.14. SHE Közgyûlés. A május 9-10-i kirándulás képanyagának levetítése. 2009.05.28. Ösvény cserjételenítés a Kerek-gyep, Csepegô-forrás és a Régi-kôbánya között. 2009.06.04. Természetvédelmi csoport elsô összejövetele. 2009.06.21. Nyári Napfordulós tûzgyújtás. 2009.06.26-07.02-ig. Regélô Gyermektábor Gyöngyöspata. Szervezôk: Ôsbuda Várvédôi egyesület, Solymos Hagyományôrzô Egyesület. 2009.07.04. Sarlós Boldogasszony Napjához (Július 2.) kötôdôen hagyomány teremtô kirándulás a Monostorhoz. A Monostori Kereszt újrafestése és újraállítása. 2009.07.20. A Bába-kô környékének rendbetétele. 2009.07.27. Kerek-gyep. Fûnyírás, parlagfû mentesítés, a patakpart növényektôl való tisztítása, Hármas Halom állítása a Kettôs Kereszttel. 2009. augusztus 03-án, 08-án, 12-én és augusztus 14-én. A Kerek-gyep környékének rendezése, a Hármas Halom építése, máglyaépítés. 2009.08.15. Solymosi Turul Nap rendezvényei a Bába-kônél, a Malomban, a Kerek-gyepen. 2009.08.16. Gyalogos egyesületi zarándoklat Mátraverebély Szent-Kútra. 2009.09.08. Kisboldogasszony napi megemlékezés a Kerek-gyepen. 2009.09.23. Tûzgyújtásos napfordulós ünnepi megemlékezés a Kerek-gyepen. 2009.09.26. Országos Cseh Tamás Kör megalakulása elnökségi tagjaink szervezésében. 2009.10.06. Emlékezés az Aradi Vértanúk mártíromságára a solymosi Malomban. 2009.10.07. Olvasós Boldogasszony (október 7.) és Magyarok Nagyasszonya (október 8.) napi ünnepi megemlékezés a Kerek-gyepen. 2009.10.10. Szemétszedés és tájszépítés a falu Mátra felôli oldalán. 2009. október-november. A Solymosi MALOMKÔ Adventi számának megszerkesztése.

A fentiekben a teljesség igénye nélkül felsorolt munkákat és programokat az egyesület a híresztelésekkel ellentétben 2009-ben állami és önkormányzati támogatás nélkül, önerôbôl, illetve a Turul Napot és a Malomkövet magánemberek és cégek támogatásából valósította meg!

4


27.11.2009

10:08

Page 6


SOLYMOSI MALOMKÔ

A KÖVETKEZÔ HÓNAPOK PROGRAMJAI A MÛVELÔDÉSI HÁZBAN 2009.12.10. 18h Filmvetítés és beszélgetés. Csillagösvényen I. Hazatérés. Bulcsu. 2010.01.07. 18h Filmvetítés, beszélgetés. Csillagösvényen I-II. Titokzatos Szent Korona. Titokzatos mondáink. 2010.01.15. 17h Horthy Miklós kiállítás és emléknap. 18h-tól Dr. Szakály Sándor történész elôadása: A csendôrség szerepe a Horthy-korszakban. Dr. Bernáth Zoltán nyugalmazott bíró elôadása: Horthy Miklós. Egy lovaguralkodó és népe. 2010.01.16. Országos Cseh Tamás zenei életmû kiállítás. 2010.01.28. 18h Gyökerek és hajtások… Molnár V. József elôadása: A Boldogasszony ünnepkör. Gyertyaszentelô Boldogasszony. 2010.02.04. 18h Filmvetítés, beszélgetés. Csillagösvényen II. A magyar nép rejtélyes eredete, nyelve. Az ôsnyelv. 2010.02.19. 18h Gyökerek és hajtások... Tóth Sándor elôadása: Királysírok a Felsô-Tarna mentén 2010.03.04. 18h Filmvetítés, beszélgetés. Csillagösvényen II-III. Magyar kereszténység, keresztény magyarság. Az ôsnyelv (2. rész). 2010.03.11. 18h Gyökerek és hajtások… Dr. Ludányi Gabriella mûvészettörténész: A Szabadságharchoz kapcsolódó történelmi festészet. 2010.04.09. 18h Gyökerek és hajtások… Petô Imre középiskolai tanár: A hun-szkíta nyelv. 2010. március 6. (esônap március 13) Szemétszedés. Találkozó reggel 9 h, a nagy iskolánál.

BOLDOGASSZONY ÜNNEPEINK A Boldogasszony a Kárpát-haza ôsi népének Istenanyja. A hun-szkíta népek (más néven Eurázsia íjfeszítô népei) Istenanyja is. Anahita, Anyahita, Anahta, Istar, Babba, Bába, Babba Mária maga a Boldogasszony. Ô Gálya, a Földanya, akinek a mai napig Galya-tetô a Mátrában, de a Galla nevû hegyek és települések szerte a Hazában a nevét ôrzik. Középkori kódexeinken, mint az Éj Királynôje jelenik meg. Ô maga a földi és égi édesanyánk. A Kárpát-medence ôsi vallása, az ôsi termékenységi kultusz, az Istenanya-tisztelet, a Boldogasszony-kultusz átmentôdött a Kárpát-medence korai keresztény vallásába is. A Kárpát Haza ôsi pannon lakosságának, majd a hunnak, avarnak, az árpádi honmegerôsítés után magyarnak mondott korszakok lakosságának Egyisten hiten (Egyisten = Egyháromság = Atya, Anya, Fiú) alapuló érdek nélküli keresztény szeretetvallása az Istenanyát, a Boldogasszonyt, az ôt megilletô helyen és módon tisztelte. A Kárpát-medencét lakó népesség nagyobb része az árpádi magyar törzsszövetség bejöveletelekor már keresztény volt. Nem bizánci, nem római, hanem szkíta vagy manicheus keresztény. Ennek bizonyítékai a mindenfelé megtalálható avar-magyar körtemplomok (valószínûleg a X. század elôtti korból), az áldást osztó Jézust, és/vagy a Boldogasszonyt ábrázoló földereklye hordozó mellkeresztek, melyek szerte a Kárpát-medencében majdnem 100-as nagyságrendben kerültek elô (pl. Tiszaeszlár, Sinka-hegy)… Bizonyítéka a pannónniai szentjeink sora abból a korból, amikor Róma még irtotta és üldözte a keresztényeket. Pannónniai születésû szent lett késôbb a Sabaria-i (szabírok városa, ma Szombathely) Szent Márton is, aki Tours püspöke volt, és ma Franciaország védôszentje. Ôt a pápa a gallok, és a dél-francia katar nép megtérítésére küldte Galliába, mondván Márton érti a nyelvüket. Mária, a magyarok Nagyasszonya után a legtöbb magyar templomot Szent Mártonnak szentelték Magyarországon, nem véletlenül. Géza és István királyaink uralkodása során Magyarországon teret hódított a Római Katolikus Kereszténység. A tévhittel ellentétben nem ekkor vált népünk, a Kárpát-medencét lakó pannonság, hunság, avarság, magyarság stb. kereszténnyé. Ekkor vált római katolikussá! Ekkor sem magától, a szép idegen latin szavaktól vezérelve, hanem tûzzel, vassal, vérrel, a magyar hagyományok és múlt, a rovásírás, írott emlékeink tudatos elpusztításával. A régi rend papjainak, a mágusoknak és táltosoknak erôszakos áttérítésével, kivégzésével, koncepciós perekkel (lásd a Kassai Kódex mágus pereirôl szóló írásokat)… A Turul Nemzetség béli (mai degradált nevén Árpád-ház), magukat Nimród királyig visszavezetô öntudatos apostoli királyaink családfájának kihalasztása is egy átfogó koncepció része. A magyarságot a Római Egyház csak nagy erôfeszítések árán, és jelentôs kompromisszumokkal tudta hitére fordítani. Az ôsi Boldogasszony kultuszt be kellett építeni a kárpát-medencei magyarság egyházi ünnepkörébe, és hitvilágába. Így fonódott össze teljesen a Boldogasszony és Szûz Mária személye egyedülállóan a Kárpát-medencében a katolikus liturgiában.

5


27.11.2009

10:08

Page 7


SOLYMOSI MALOMKÔ

Boldogasszony ünnepeink és az ünnepekhez kötôdô hagyományok: Az ünnepkörhöz kötôdôen is kiemelten ajánlom figyelmükbe a gyermekeknek és felnôtteknek egyaránt szóló Czárán Eszter által írt Világnak Virága, Magyar ôsmûveltségünk kicsiknek, nagyoknak címû csodálatos négy kötetes könyvét. December 8. Földtiltó Boldogasszony: Az egyházi szertartásrend szerint a Boldogasszony Ünnepkör elsô ünnepe. Ekkor fogant szeplôtelen fogantatással Szent Anna leányként Mária, Jézus édesanyja. A teljes befelé fordulás és belsô megtisztulás idôszaka. Az adventi fényvárás, a Fényfiú születésére való felkészülés idôszaka. Az emberek ilyenkor már nem dolgoztak a földeken, rendbe tették a házat, kertet, istállókat, és az Advent, a várakozás 4 hete során felkészítették magukat a Karácsonyra (a kara csong hun nyelven nagy sötétséget jelent), amikor a téli napfordulón újjá születik a fény, megszületik a Fényfiú, Jézus, és a Kerecsen, az ôsi Turul madarunk, felemeli holtából a napkorongot (a térdre rogyott csodaszarvast). A Turul éppen ezt teszi újságunk címlapfotóján. Február 2. Gyertyaszentelô Boldogasszony: Mária bemutatja a kis Jézust a templomban. E napon a templomban gyertyát szenteltek, amit sok-sok dologra használtak. A szentelt gyertya védte a családokat például az égi háború, a villámlás, a gonosz kísértésével szemben. E napon régen a házakban minden tüzet eloltottak, és az új megszentelt tûzzel gyújtották meg. Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony: Közvetlenül a tavaszi Napéjegyenlôség után vagyunk. A természetet ekkor borítja virágba a tavasz. A Boldogasszony ekkor áldja meg a növényeket, ekkor termékenyülnek meg a virágok, ez az új élet születésének áldott idôszaka. Az egyházi ünnepkörben ekkor fogan szeplôtelen fogantatással Jézus, a fény fia, a szeretetvallás hirdetôje. Július 2. Sarlós Boldogasszony: A munka meghozza gyümölcsét, terített asztallá változik a határ. Ez az aratás ideje. Hajdanán az évnek munka szempontjából ez volt a legkeményebb idôszaka. Ma már a kombájnok korában észre sem vesszük, hogy learatták az életet adó búzát, amit eleink életnek hívtak. A Sarlós Boldogasszony holdsarlón áll, és ô áldja meg az új gabonatermést, a holdsarlóval arat. Az idén Sarlós Boldogasszony ünnepéhez kötôdôen elhatároztuk, hogy a teljes ünnepkört méltó módon emlékezve éljük meg, ezzel is hozzájárulva saját és Hazánk lelki, szellemi és szakrális megtisztulásához!

Augusztus 15. Nagyboldogasszony: Mária halála és mennybemenetele. Ekkor ajánlotta fel Szent István királyunk a Szent Koronát és vele együtt Magyarországot a Boldogasszonynak. E napra tettük az idén, az alkalomnak való tisztelgésünk, és a megemlékezés szellemében a II. Turul Nap rendezvényét, amelyrôl részletesen írunk. Másnap pedig az egyesület birtokában lévô legalább 200-250 éves Boldogasszony zászlóval a Kerek-gyeprôl indulva elzarándokoltunk a mátraverebélyi Szent-Kútra, ahol Nagyboldogasszony napján van az év legnagyobb ünnepe. A szent-kúti Bazilikát Boldogasszonyunknak szentelték. A fôoltáron égi és földi édesanyánk gyönyörû szobrát láthatjuk (oltalmazó Nagyboldogasszonyunk képe a hátsóborító közepén). Szeptember 8. Kisboldogasszony: Más néven Kisasszony napja. Mária születésének napja. Ôsi ôszkezdô nap. E napon még a fecskék sem költöznek el. Közeledik az ôszi Napéjegyenlôség, a kifelé fordulás befelé fordulásra vált. Október 7. Olvasós Boldogasszony: A mezei munkák egyre fogynak, a fokozatos befelé fordulás idôszakát éljük. Látványosan rövidülnek a nappalok, ami lehetôséget ad a magunkban történô elgondolkozásra, elmélyülésre. Régen az emberek ekkortól fogva jóval több idôt szántak a belsô dolgokra, az imádságra, innen az olvasós Boldogasszony elnevezés is. Itt kell megemlítenünk október 8-át, a Magyarok Nagyasszonya ünnepét. Ekkor a Boldogasszonyt nem 12 csillagos koronával, hanem a magyar Szent Koronával ábrázolják. Eleink 7-rôl 8-ra virradó éjszaka virrasztásos imádsággal emlékeztek az ünnepre. Mivel tudunk méltó képen emlékezni fenti jeles ünnepnapjainkon? A gyertyagyújtással, közös együttléttel és emlékezéssel, és a Boldogasszony Anyánk, mely a régi magyar himnusz is egyben, eléneklésével. Ha éneklünk, ne szegény magyarokat énekeljünk, mert a szómágia valóban szegénnyé tesz bennünket.

Boldogasszony Anyánk Boldogasszony Anyánk, égi nagy Pátrónánk, Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, ne felejtkezzél el rólunk magyarokról. Ó atyaistennek kedves, szép leánya, Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája. Magyarországról, édes hazánkról, ne felejtkezzél el rólunk magyarokról. Chenstohovai Pálos Fekete Madonna

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra, Anyai palástod fordítsd oltalmunkra! Magyarországról, édes hazánkról, ne felejtkezzél el rólunk magyarokról.

A márianosztrai Fekete Madonna, a Magyarok Nagyasszonya

Dr. Kovács Tamás

6


27.11.2009

10:08

Page 8


SOLYMOSI MALOMKÔ

A BÁBA-KÔVEL TÖRTÉNT (cikkünket kiemelten ajánljuk a községi önkormányzat és önkormányzati képviselôink, valamint a Bükki Nemzeti Park igazgatóságának figyelmébe) Bába-kô (Bába, Babba, Babba Mária, Boldogasszony), az ôsi istenanya a Boldogasszony régi kultikus helye. A Bába-kô környékének rendben tartását egyesületünk szívügyének tekinti. 2007 áprilisában kezdtük meg a hely rendbetételét, azóta évente két alkalommal kijárunk kordában tartani a cserjét, levágni a füvet, összeszedni a szemetet. 2009 januárjában sajnálatos esemény történt. A Bába-kô szomszédságában lévô gyümölcsös kivágásával és a terület kitakarításával megbízott gyöngyösoroszi roma vállalkozó és csapata az egyik alkalommal, könnyû prédaként kivágott a Bába-kô körüli ligeterdôbôl négy nagy csertölgyet. A fa elszállításának Asztalos Miklós egyesületi elnökünk szemtanúja volt. Az azonban csak utólag derült ki, hogy honnan hiányoznak a cserfák. A csapat azonnal kiment a Bába-kôhöz, és fájó szívvel láttuk a pusztítást, a barbár fakivágás nyomait. A „munkát” folytatni kívánták, azonban a hét vasárnapján feleségemmel rajta kaptuk a fatolvaj csürhét, és megakadályoztuk a barbarizmus folytatását. Még aznap cikket írtunk a Kékes Turista egyesület által mûködtetett Mátra-hegy honlapra, melynek kapcsán a Heves-megyei Hírlap és a Gyöngyösi TV riportot készített velünk. A riport anyaga felkerült a Szent Korona Rádió és a Hír TV internetes portáljára is. Röviddel késôbb az egri Szent István Rádió is riportot készített a témában, így a vandál falopás témája megfelelô nyilvánosságot kapott. A rendôrséget egyébként az ilyen kis összegû, minimálbér alatti, a „megélhetési bûnözés” (ilyen fogalom normális társadalmakban nincs: ez bûnelkövetés) kategóriájába esô ügyek nem érdeklik! Ez viszont minket, a szépet és a természetet szeretô, és azért tenni akaró embereket nem nyugtat meg! Májusban a Solymos Hagyományôrzô Egyesület kivonult a Bába-kôhöz, és amennyire lehetett rendbe tettük a sziklák környékét. Július végén szintén rendet tettünk, három fûkaszával nyolcan kb. 3 órai munkával igazán ápolttá tettük a Bába-kô környezetét. A hely védelme érdekében a Kékes Turista Egyesület júniusban erre vezette a Mátrai Csillagok éjszakai túráját, ahol sokan megismerhették ezt a különleges szépségû egyedi természeti értékünket. Augusztus 15-én a Solymos Hagyományôrzô Egyesület és az Ôsbuda Várvédôi Egyesület által közösen szervezett II. Solymosi Turul Nap is a Bába-kônél indult. Nem véletlenül: az ôsi kultikus hely szellemiségének tisztelegtünk e gesztussal. A helyet tehát a nyilvánosság biztosításával próbáljuk megvédeni a barbarizmustól. Mennél több jó szándékú ember fordul meg itt, annál kevésbé fordulnak meg itt a fatolvajok, szemétlerakók és a nem ide való rossz szándékkal érkezô emberek. Mindezeken túlmenôen augusztusban a Solymos Hagyományôrzô Egyesület a Kékes turista Egyesülettel közösen kérelmet írt a Bükki Nemzeti Park igazgatóságára a Bába-kô és a Csák-kô sziklaképzôdményeinek, barlangjainak természetvédelmi területté nyilvánítására. Tettük ezt azzal a szándékkal, hogyha a TVT táblák kihelyezésre kerülnének, az eleve visszatartó erôt jelentene a fenti esetekkel szemben. Ha pedig a fentihez hasonló cselekmények esetlegesen megtörténnek, azonnali hatósági eljárást lehet indítani az ilyen ügyekben tehetetlen rendôrség kihagyásával, a Bükki Nemzeti Parkon keresztül. Tájékoztatásul közöljük, hogy a BNP Igazgatója, Duska József válaszlevelében közölte az egyesülettel, hogy jelenleg nem áll módjukban a védetté nyilvánítási eljárást elindítani, mert a Nemzeti park által kezelt területek ellenôrzésére összesen 4 természetvédelmi ôr áll rendelkezésükre. Levelében azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az említett helyek helyi önkormányzati védettsége is elévül egy idô után, mint ahogy az a Csák-kô esetében tudomásunk szerint meg is történt. Ezt az elutasító indoklást alapvetôen nevetségesnek tartjuk, mert mi nem a természetvédelmi ôrök által történô évenkénti egy-két ellenôrzést tartjuk fontosnak, hanem a TVT által nyújtott magasabb védelmi, és gyorsabb-hatékonyabb eljárási ügymenetet! A Duska Igazgató úr által említettek kapcsán azonban szeretnénk ez úton felhívni az önkormányzati képviselôk, községünk önkormányzatának figyelmét arra, hogy a következô területek semmiképpen ne kerüljenek ki a helyi védelem hatáskörébôl: 1. Bába-kô és környéke 2. Csák-kô, Csáki-tetô, Csák-kô oldal (sziklák, sziklagyepek, barlangok). Javasolnánk a helyi védelem alá történô bevonásra a Kerek-gyepet is, mint a Csák-kô sziklaalakulatával szoros természeti egységet képezô területet, melyet folyamatosan a Solymos Hagyományôrzô Egyesület tart rendben (szemétszedések, fû- és csalánnyírások, cserjétlenítés, turista ösvény kialakítás stb.). Kérjük a tisztelt képviselôtestületet, a Polgármester urat, a Jegyzô urat, hogy a helyi védelmet a fenti területekre folyamatosan biztosítsák, illetve a falu lakosságát, hogy az említett területeket rendszeresen látogassák, és a kultúrált viselkedést a helyek védelmét jelenlétünkkel biztosítsuk! Természeti értékeink és a Solymos Hagyományôrzô Egyesület nevében köszönettel: Dr. Kovács Tamás

7


27.11.2009

10:08

Page 9


SOLYMOSI MALOMKÔ

SZEMÉTHELYZET - SZEMÉT-HELYZET (Nemcsak a szemét, hanem a környezet helyzete is…) A környezetünk és a természet védelme. Errôl már mindennap hallunk, de eljut-e a tudatunkig a kérdés? Tudjuk-e, tisztában vagyunk-e azzal, hogy MI saját magunk milyen hatással vagyunk azokra a folyamatokra, amelyekkel nem más, mint MI, emberek tönkre tesszük a környezetünket. És ezt az embertôl megszokott buta, unintelligens módon. Saját ivóvizünket vegyszerezzük, megmérgezzük a földjeinket, a levegôt, a szomszédokat és a leszármazottainkat. Persze most is lesz, aki azt mondja: én nem teszek semmi rosszat, amúgy pedig nem érdekel! Nos tévedsz kedves barátom, aki ezt hiszed! Te is, a fiad, a lányod és az unokád is, - ha lesz, - belefulladna a szemétbe! Ha rajtad múlna! Az ilyen ember tényleg nem tesz semmit, mert buta, lusta, és mûveletlen. De mindenki elôtt ott a megváltozás és változtatás lehetôsége!

Háromféle ember van: 1. Az elsô típus tudatlansága miatt követ el hibákat fel sem fogja, hogy NEM szabad mûanyagot, rossz cipôt, gumicsizmát égetni, kiönteni az olajat, vegyszereket, és lehetne még sorolni. Szemetel, nem lát az orráig, és nem is érdekli a környezete. Azt hiszi, amit a kerítésen kidobott az már nincs is… És még meg is sértôdik, ha szólnak neki, vagy figyelmeztetik az elkövetett hibára. 2. A második fajta ember igyekszik nem tenni semmi rosszat. Néha felmentést ad magának és elkövet olyat is, amit nem szabadna, de ezt azonnal meg is bocsátja önmagának. Ebben ki is merül minden, amit tesz, illetve nem tesz a környezetéért. Nem szól rá másokra, nem tanít senkit, nem szedi össze más után a szemetet. Inkább nézi nap, mint nap a szemétkupacokat a közterületeken. 3. A harmadik fajta ember tudatosan óvja minden nap minden órájában a környezetét, szedi más után a szemetet, teszi ezt a többiekért is. Ingyen. Erre tanítja a saját és mások gyermekeit is. Rászól a nem túl okos emberekre, amikor azok tévednek (nevezzük tévedésnek a környezetszennyezést). Ez az embertípus nem beteg, és nem is bolond! Ez lenne a normális viselkedési mód! Tanulja meg mindenki! Mit is lehet ebbôl itt tapasztalni szûkebb környezetünkben, Gyöngyössolymoson? A szelektív hulladékgyûjtô szigetek használata folyamatos és ez nagyszerû. A használat módjával már problémák mutatkoznak! Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ez hogyan is mûködne, helyesen. Nem gondolom azt sem, hogy el kell magyarázni és ezt éppen itt kellene megtenni. Aki tud olvasni, az konkrétan elolvashatja a konténerek oldalán. Az azonban nincs ráírva, hogy ne dobáld szét az üvegszilánkokat a konténer körül, ne tegyél mellé autógumikat, a flakonokat ne zsákban az oldalához támasztva helyezd el és így tovább. Ez már kultúra kérdése (is), és természetesen éppúgy az intelligenciáé is. Az illegális szemétlerakásokra nem térek ki, a szabályszegés tényével az elkövetôk is tisztában vannak. Szennyezések: Levegô: Az alapvetô baj a légszennyezést illetôen az, hogy a lakosság egy része nem tudja, hogy nem szabad gumit, mûanyagot (kiemelten környezetszennyezô és mérgezô a PVC és polisztirol - azaz pl. Hungarocell) és még ki tudja mi minden mást égetni, elégetni. Azokból MÉRGEZÔ, RÁKKELTÔ vegyületek, anyagok szabadulnak fel és kerülnek a levegôbe. Ezt a levegôt szívjuk mi is velük együtt szélcsendes estéken, amikor a füst ráereszkedik estefelé a községre. Mindenkit megmérgeznek ezek az emberek, beleértve saját magukat, családjukat, szomszédaikat, barátaikat és ellenségeiket is. Mindez a cselekmény súlyosságától függôen környezetvédelmi szabálysértésért, komolyabb esetben bûncselekményért való feljelentést vonhat maga után! Zárójelben jegyzem meg azt, hogy áttételesen azok is légszennyezôk, akik lustaságból, butaságból nem húzzák ki a telefontöltôt, nem kapcsolják ki a felesleges villamos fogyasztókat, hiszen ez által is terheljük a környezetet az elhasznált energia elôállításakor keletkezô szennyezô gázokkal. Vizek: A patakokat rendszeresen szennyezik, a gázlónál szüretelôládákat, autókat, teherautókat mosnak. A szüretelô láda mosóknak egy barátunk szóvá tette annak helytelenségét, mire azt a választ kapta, hogy szabadság van, azt csinálunk, amit akarunk. A rövid történetet tanító jelleggel szeretnénk kiegészíteni, mivel az említett hibát korábban mi is elkövettük. A szüretelô ládákról a patakba kerülô must és szerves anyag az élôvízbe jutva azonnal elkezdi fogyasztani annak oxigéntartalmát, mivel könnyen bomló szerves anyagokat (cukor, fehérje stb.) tartalmaz. Ezen szerves anyagok kis vízhozam esetén jelentôsen csökkentik a víz, a patak oldott oxigéntartalmát, ami az alsóbb patakszakaszokon az érzékenyebb élôlények, rákok, pisztráng stb. pusztulásához vezet. Arról nem beszélve, hogy ha az autóval is beállunk a patakba, annak futómûvérôl olaj, a fékrôl fékbetétpor stb. kerül a vízbe, amit szintén a víz élôvilága szenved meg. A kocsimosás pedig gyakorlatilag a patak élôvilágával szemben elkövetett tömeggyilkosság. A patakunkban, egyébként, ha átgondoltan alakítanánk a környékét, nem szennyeznénk a vizet közvetlenül, nem a partra hordanánk a szemetet és a komposztot (amibôl a vízbe mosott nagy mennyiségû szerves anyag szintén kiírtja a patak élôvilágát!), a falun belül, sôt a falu alatt is megélne a pisztráng. Egyik ismerôsünk ötletét továbbadva néhány kisebb gáttal még akár komolyabb horgászpatakot is kialakíthatnánk a Gyöngyös-patakból, amely turistaként idevonzhatná a sporthorgászokat, a falut jelentôs bevételekhez juttatva.

8


27.11.2009

10:08

Page 10


SOLYMOSI MALOMKÔ

A Mérges-patak út lakóitól hallottuk, hogy a Nagy-Mérges- szüreti idôszak alatti erôteljes szennyezése miatt a patak poshadó csatornaszagot áraszt, és a halak, békák kipusztultak belôle. Magunk is tájékozódtunk a helyzetrôl, és a patak a kis vízhozam és a nagy szervesanyag terhelés miatt valóban poshadó halott vízzé vált.

Szennyvíz: Aki sunyi módon a szennyvízét titokban az árokba, esôvízcsatornába, talajba, vagy akár a saját kútjába engedi, szomszédait, barátait, gyermekeit, unokáit fosztja meg a tiszta ivóvízhez való hozzáférés lehetôségétôl! A kútba elfolyatott szennylé az egész víznyerô réteget véglegesen tönkre teszi (nitrát, nitrit stb.). Mindenki szenved az ügyeskedô, a kibúvót keresô, spóroló tette miatt! Ez a fajta spórolás jóvátehetetlen, pénzben nem kifejezhetô következményekkel jár! Talaj: a témára nincs miért külön kitérni, mert ugyanaz érvényes erre is, mint minden más környezeti elemre. Zaj: Sokan nem is gondolják, hogy zajszennyezés is létezik, fôképpen persze annak okozói! Sokan nem veszik tudomásul, hogy nem egyedül ôk léteznek a világban. Másokra való tekintet nélkül és minden kontroll híján buliznak (nem egy-egy alkalmi rendezvényrôl van szó), zörögnek, flexelnek, kalapálnak, fát vágnak rendszeresen és zajos iparszerû tevékenységet folytatnak. Ezek a szabályszegések ugyanúgy büntethetôek, mint egyéb környezetvédelmi kihágások. Éjszakai égbolt: nos, errôl igazán kevesen hallottak, pedig bizonyos országokban már védettséget élvez az éjszakai égbolt látványa is!... Milyen meglepô, ugye? Az embernek védenie kell saját maga által okozott tevékenységei miatt a csillagos égbolt látványát is! Lehet-e ehhez hozzá tenni bármit is? A fényszennyezésrôl beszélünk itt, hiszen ész nélkül ki van világítva már a legkisebb településeken is minden, ha kell, ha nem. Ez egyszerû megalománia, hisz egy kis falu, ne akarjon nagyváros lenni, mert nem az. Mindemellett épp ezért laknak vidéken sokan, és épp ezt a varázsát kezdi elveszíteni a magyar vidék is. Ki mint vet, úgy arat! Nos, ez a közmondás errôl is szól! Csak el kell gondolkozni néha! Gondolkozni kell, mielôtt cselekszünk, és nem a tudatlan, semmire sem érdemes emberek útját járni, akiket mindez nem érdekel, mert annyira buták és tájékozatlanok, hogy a saját környezetüket is képesek megmérgezni. Aki a környezetét szennyezi végtelen butaságáról, tudatlanságáról tesz tanúbizonyságot, hiszen a saját és utódai lehetôségeit, életterét teszi tönkre! A szemetelô felelôsségének hangsúlyozására az alábbiakban részletezzük a talajba kerülô hulladékok lebomlási idejét: o Papír: 2-15 hónap o Konzervdoboz: 50-100 év o Pamutruha: 15 hónap o Sörösdobozok mûanyag karikája: 450 év o „Környezetbarát” nejlonzacskó: 2-5 év o Mûanyag flakon és kupak: több emberöltô o Tejesdoboz: 5 év o Autógumi (emberi idôvel nem kifejezhetô) o Pelenka „ultramaggal”: 50-100 év o Üveg: több ezer év Kérjük, Ön legyen tudatos és egészséges, egy élhetôbb, jobb, szebb és tisztább környezetben, környezetért! Régi indián mondás: „A Föld nem a Tiéd, hanem unokáidtól kaptad kölcsön használatra.” Ajánlott irodalom: Zöldköznapi kalauz c. könyv. Internet: Zöldek.lap.hu - linkgyûjtemény; Pusztítás.lap.hu - linkgyûjtemény; www.hu.wikipedia.org/kornyezetvedelem.

MIT TETT A SOLYMOS HAGYOMÁNYÔRZÔ EGYESÜLET AZ UTÓBBI ÉVEKBEN KÖRNYEZETÜNK VÉDELME ÉRDEKÉBEN? 1. A falu körül több tucatnyi szemétgyûjtô akciót szerveztünk a Cser-kô tótól, a Tarmán át, a patakmedren keresztül minden felé. Emellett a Nagy Gyula Általános Iskolával összehangolt szemétgyûjtési és tájszépítô akciókat szervezünk, most már második éve, évente két alkalommal, tavasszal és ôsszel. 2. Kitisztítottuk, rendbe tettük a Bába-kô és a Kerek-gyep környékét, és ezeket a helyeket kiemelten kezelve rendszeresen ápoljuk, takarítjuk. 3. A Kerek-gyep és a gázló között Matiny János bácsival közösen turistaösvényt alakítottunk ki, amit az egyesület tart rendben. 4. Jani bácsi vezetésével folyamatban van a solymosi felsô híd és a Kerek-gyep közti turistaösvény kialakítása. 5. Az egyesület dolgozik azon, hogy a Bába-kô és a Csák-kô, Csáki-tetô, valamint közvetlen környezetük megfelelô természetvédelmi oltalom alá kerüljön. 6. Az egyesület tagjai rendszeresen parlagfû-mentesítést végeznek. 7. Jövôbeni tervek: a patak melletti turistaösvény falun keresztül történô végig vitele a falu alsó részéig. A patakmeder és környékének megtisztítása. A Csendôr-kert környékének rendbetétele, és pihenôpark kialakítása. Ehhez azonban nagyobb léptékû és mértékû összefogásra van szükség. FIGYELEM: Környezetvédô és környezetvédelmi kör alakul a mûvelûdési házban 2010 februárjában! Figyelje a programokat! Liktor Ferenc

9


27.11.2009

10:08

Page 11


SOLYMOSI MALOMKÔ

BARANGOLÁS A RÁKÓCZIAK FÖLDJÉN A Solymos Hagyományôrzô Egyesület és az Ôsbuda Várvédôi Egyesület tagjai 2009 Ígéret hava (május) 9-10-én élménydús kiránduláson jártak a Zemplénben és a Bodrogközben. Petraskó Tamás kisrozvágyi polgármester és a bodrogközi Régi Magyar Kultúra Közhasznú Alapítvány által megteremtett Árpád-kori régészeti parkban találkoztunk (Berzsenyfalu), majd együtt Erdôbényére utaztunk. Tokaj-hegyalja több ezer pincéje közül a nagy és szép Vivamus Pincészet vendégei voltunk: vadpörköltre, pincesétára, borkóstolóra. Oláh Zoltán házigazda kiemelkedôen szép Tokaji borokat mutatott be, és így mindenki saját tapasztalata alapján jöhetett rá, hogy miért világörökség Tokaj-hegyalja, miért hungarikum az Aszú. Sétát tettünk a csodaszép fekvésû faluban. Láthattuk mire képes a helyiek önbecsülése! Faszobrász vezetônk, Égerházi László elvitte csoportunkat az erdôbényei Tájházba, majd a falu utcáin járva láthattuk és csodálhattuk a kô és faszobrok sokaságát, melyek egyedi és sajátos hangulatot adnak a falunak. A szobrok mindegyike a magyarság és Erdôbénye történetérôl, kiemelkedô munkásságú embereirôl, hôseirôl mintázottak. Az autóbuszmegálló és a temetôi szoborpark külön is megemlítendô. Kisrozvágyra (Bodrog-köz) utaztunkat a Karos falu határában feltárt honfoglalás kori (helyesen árpádi honmegerôsítés) temetô helyén létesített Nemzeti Sírkert meglátogatásával szakítottuk meg. A Petraskó Tamásék nagyszerû kezdeményezéseként létrejött Sírkert felemelô, szívet melengetô és öntudatnövelô! Megkoszorúztuk a központi emlékmûvet, majd köré állva elénekeltük elsô himnuszunkat a Boldog Asszony Anyánkat, a mai Himnuszunkat és a Szózatot. Az újság címlapfotója is itt készült. Az estét és az éjszakát Berzsenyfaluban töltöttük. A jurta formára megépített fedett tûzrakó helyen szalonnasütéssel, borozgatással és beszélgetéssel múlattuk az idôt. A házigazda és barátja táltos dobszó kíséretével ôsi és mai énekekkel lepett meg bennünket. Nyugovóra tértünk ki jurtában, ki a szabadban, ki kôházban. 10-én a karcsai Árpádkori Református kôtemplomot és a mellette lévô gazdagon berendezett tájházat néztük meg. A 11. században épült 6 karéjos körtemplomból a 13. században a mai templom szentélyét alakították ki, és Árpádházi Szt. Margit tiszteletére lett felszentelve. A templom természetesen keletelt. Elbeszélgettünk a tiszteletes asszonnyal, és a gondnoknôvel a templom és a környék régi és mai történetérôl, az itt élô emberek életérôl. Ezután Pácinban a helyreállított Mágocsy kastélyt látogattuk meg, mely erôdként is szolgált a korábbi évszázadokban. Szgraffittós díszítése reneszánsz kori, benne enteriôr szerû múzeum az elmúlt századok bútoraiból, használati tárgyaiból. A kastélykert mellett húzódó „gúnyhatáron” átkelve a felvidéki Bodrog-közben folytattuk utunkat. II. Rákóczi Ferenc Vezérlô Fejedelmünk szülôhelye, Borsi várkastélyánál megkoszorúztuk a fejedelem bronz szobrát, felidéztük példamutató jellemét és tetteit. Elénekeltük a Szózatot. Az elhanyagolt állapotban levô várkastélyban nagy meglepetés ért bennünket: - egyrészt a Nagyságos Fejedelem bölcsôjét és más emlékeket láttunk, valamint Lehmann kapitányról szóló viszszaemlékezését (ô segítette szökésében Bécsújhelybôl) - a vár gondnoka olyan részleteket mesélt a Rákócziak életérôl melyek elôttünk ismeretlenek voltak. Ekkor tudtuk meg, hogy él a Fejedelem leszármazottja, Franciaországban, és kitûnôen megtanult magyarul… Stb. - Dévai Nagy Kamilla mûvésznô és kis csapata Rákóczi- és Kuruc nótákat rögtönöztek számunkra. Megfogyatkozott csapatunk Sátoraljaújhelybe utazott tovább, ahol a Szár-hegyen 1936-ban a trianoni országcsonkítás emlékére épített Magyar Kálvária útját jártuk be, a Szent István kápolnáig, és az Országzászlóig. A kápolna freskóján Szent István felajánlja a Koronát Boldogasszonyunknak. A stációk állomásain az elszakított országrészek városait és azok üzeneteit olvashatjuk. Elénekeltük nemzeti énekeinket, és megkoszorúztuk a szomorú kálvária út végén lévô képet, mely kép egyben reményt nyújt arra, hogy az ébredô Magyarság mindent megtesz a Szentkorona Országának visszaállításáért! A harminc fôvel induló kirándulás mindannyiunk véleménye szerint nem csak jól sikerült, hanem lelki és szellemi épülésünkre is szolgált. Ajánljuk pedagógusaink és diákjaink figyelmébe: a hazafias nevelés egyik élménydús lehetôségeként. A kirándulásról készült képekbôl összefoglalót láthatnak a Malomkô hátlapjának belsô oldalán. A bôvebb fényképanyag megtekinthetô az SHE honlapjának képtárában: www.shegyesulet.hu. Dr. Kovács István Ôsbuda Várvédôi Egyesület elnöke

10


27.11.2009

10:08

Page 12


SOLYMOSI MALOMKÔ

A NAPFORDULÓS HAGYOMÁNYOK ÉS TÛZGYÚJTÁSOK ÚJJÁÉLESZTÉSE A tûz az ôsi világszemléleti rendszerekben használt négy elem (levegô, tûz, föld, víz) egyike. A régi magyar hagyományban kiemelkedô szerepe volt. Több ünnep, szer, népszokás és hiedelem kötôdik hozzá. Ôseink négy legfontosabb ünnepe a Nap útjához, a fény mértékéhez igazodott, azt fogalmazta át teremtô jelképeivel emberi nyelvre. A tûz volt a közvetítô, az evilági lét és az Isten között. Az áldozat színtere. Lángja átalakítja azt, amit belerakunk, ezzel képessé téve arra, hogy felszálljon az ég, Isten, a lelkek útja felé. Ôseink szabadtéri áldozati oltárok tüzében küldték el felajánlásaikat, kéréseiket, ajándékaikat a felsô világ felé (lásd Malomkô I. szám, Sírok Törökasztal). Napforduló és a napéjegyenlôség jeles napjai: Tavaszi napéjegyenlôség: a fényesség ideje, egyenlôvé válik a sötétség idejével. Iránya: kelet, (keletkezés, kikelet). A nap sugarai indítják el a magvakban lévô életerôt. Nyári napforduló: A tûz, a fény teljességben van, a leghosszabb a nappal. Az ôsi hagyományban e napon nagy tüzet raktak, megköszönve a Nap életadó tüzét. Ide kötôdik a tûzönjárás, tûzugrás szokása. A fény erejével legyôzzük a bennünk rejtôzô sötétet, megbirkózunk félelmeinkkel. A keresztény hitvilágban Keresztelô Szent János születésének napja. Iránya dél. (Deli legény) Ôszi napéjegyenlôség: A nap, a fény ereje elérte az egyensúly állapotát. A nap és éj egyforma hosszú. E naptól a sötétség válik erôsebbé. Lassan befelé fordulunk, és belsô tüzünknek erejével készülünk az „estre”. Iránya nyugat. (Nyugvás, elmúlás, bölcsesség iránya). Téli napforduló: Karácsony (kara=sötétség, csony=változik, fordul). Ekkor áll meg a sötét idôszak növekedése, és egyre hosszabbak lesznek a nappalok. Ez az új fény születése! A keresztény hitvilágban Jézus születésének napja. A régi idôkben ifjú sólymokat röpítettek e napon (Molnár V. József). A sólyom közvetítô az égi és földi világ között, Isten hírnöke. Néhány éve a téli napforduló idején hagyománnyá vált Kárpát-medence szerte, a fénylánchoz való csatlakozás. Ez a magyarság összekapaszkodásának egyik nagy lehetôsége. Szerte e hazában, Nagy Magyarországon, a Kárpátok bércein e napon gyulladnak a máglyák. Fényük, ha ti is akarjátok, messzire világít, és egymásra talál a nagy-magyar télben. Máglyák sokasága ég mindenfelé a hegyormokon, és fényük bevilágítja a sötét ködben lévô Kárpát-medencét. Összekapaszkodunk lélekben az imánk segítségével, az összes Kárpát-medencében élô magyarral. Gyertek el ti is, keressétek a fénylánchoz való csatlakozást! Gyújtsatok ti is máglyát! „Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy felmelegednének az emberek.” Végezetül egy kis útmutató a tûzhöz: A tûzzel kapcsolatos ôsi hagyományoktól a ma embere már elszakadt, ezért újra kell tanulnunk. Az újra tanulást kezdjük azzal, hogy üljük körbe tüzünket és beszélgessünk. Ismerjük meg egymást, egymás gondolatait , nehézségeit, és ismerjük meg az együtt cselekvés erejét! Énekeljünk, elôvehetjük a dobjainkat! És szép lassan rájövünk, az ének, a dob, és a tûz szorosan összetartozik! Minden tûz mellett töltött est, éjszaka, gondolkodásunk szabadságát erôsíti. Néhány testileg, lelkileg elôkészített tûzgyújtás után, tudni fogjuk ezen alkalmak lényegét. Legfontosabb, hogy jó érzések, gondolatok legyenek. Soha ne erôltessük a gondolatainkat másokra. A továbbiakat, pedig Sólyomfi Nagy Zoltán verse szerint tegyük:

Tüzet rakok Tüzet rakok, mellé ülök Vörös fényben elrévülök Lángok szirmában elégek Megyek égnek, megyek égnek

Tüzet rakok, mellé állok Dobom hátán messze szállok Pirkadó ég lelkem hívja Alig bírja lovam szíja

Tüzet rakok, körbe járom Táncba repít bíbor lángom Lelkem idôbôl kimozdul Múlt s jövô jelenbe fordul

Tüzet rakok, körbe állom Szemem elôtt éber álom Múlt és jövô jelenedik Háromból egy kerekedik

Tüzet rakok, körbe járom Táncba repít éber álom Lángok szirmában elégek Megyek égnek, megyek égnek Asztalos Miklós SH Egyesület elnöke

11


27.11.2009

10:08

Page 13


SOLYMOSI MALOMKÔ

REGÉLÔ TÁBOR GYÖNGYÖSPATÁN Nemzetünk fennmaradásának egyik fontos kérdése a nevelés, az oktatás. Tapasztaljuk, hogy a történelem meghamisítása, elhallgatása milyen rombolást fejtett ki a magyar néplélekben. Egy nagyon szép kezdeményezés ellenpéldaként mûködött Gyöngyöspatán. 2009 nyarán a Hegyi család tópartja adott otthont a kis lakóknak, barátaink és ismerôseink gyermekeinek. A tulajdonosok kiépített infrastruktúrával készültek a tábornyitásra, aminek elôkészítése, és a tábori élet fenntartása, részükrôl járt a legnagyobb munkával. Huszonhat kislány és kisfiú érkezett, verte a sátrát, teremtette meg kevés felnôtt segítséggel egy hétre otthonát. Június végétôl a tábor lakói a magyarság történetével, hagyományaival ismerkedtek, melyhez az elôadásokat, ügyességi próbákat az Ôsbuda Várvédôi Egyesület és a Solymos Hagyományôrzô Egyesület biztosította, az Együtt Gyöngyöspatáért Baráti Kör közremûködésével és segítségével. Tehát példás összefogással. A gyermektábor szimbóluma a Mezôkeresztes határában megtalált zöldhalom-pusztai szkíta-magyar Aranyszarvas lett (hátsó borító alja). A klasszikus tábori napirend mellett a gyerekek délelôttönként rövid magyarság történetet hallgattak, nemezeltek, agyagoztak, magyar dalokat, rovásírást tanultak. Az ebéd utáni pihenôt játék, fürdés, csónakázás követte. Esténként szülôk, vendégek érkeztek és elôadások, vetítések voltak a szkítákról, hunokról, vándorló magyarokról, ôsvallásunkról, nagy hadvezérünkrôl Vérbulcsúról, a Pálos szerzetesekrôl. Értékes életszerû elôadásokat hallhattunk a méhészetrôl és a tavak élôvilágáról is. Egy éjszaka a csillagokat vizsgáltuk, de gyalogoltunk Gyöngyöspata hegyei között úgy, hogy a gyógynövényeket és gombákat szedtünk. Ôseink fegyverét, az íjat és nyilat minden gyermek kipróbálta. A tábor lakói különbözô helyszínekrôl érkeztek, de nagyon rövid idô alatt megismerkedtek, összebarátkoztak és igazi kis közösséggé formálódtak az utolsó napokra. Az esti tábortüzeknél táltosdobok ôsi ritmusai idézték meg elôdeinket. Köszönet a tábor „Megálmodóinak”, s Mindenkinek, aki önzetlen munkájával, szeretetével segítette ezt a csodálatos kezdeményezést! A gyermektábor hangulatát megelevenítô fotók a címlap belsô oldalán láthatók. Magyari Klára történelemtanár, táborvezetô

HAGYOMÁNYTEREMTÔ PROGRAM A MONOSTORNÁL SARLÓS BOLDOGASSZONY ÜNNEPÉN

2008. május 17-én a solymosi Szent Sír Ôrzôi Lovag és Szerzetes Rend monostorának maradványainál a Solymos Hagyományôrzô Egyesület fakeresztet állított. Ez év júniusában Asztalos Miklós elnökünk a Monostori Keresztet rendbe tette, lecsiszolta és lefestette. Egyesületünk úgy döntött, hogy a Sarlós Boldogasszony ünnepét (július 2.) minden évben a Monostori Keresztnél tartjuk meg. Ennek szellemében a hét szombatján, délelôtt a csapat a Keresztnél találkozott, és méltó módon adtuk meg a tiszteletet az égieknek. A szerkesztô A Monostori kereszt

12


27.11.2009

10:08

Page 14


SOLYMOSI MALOMKÔ

II. SOLYMOSI TURUL NAP NAGYBOLDOGASSZONY NAPJÁN (a rendezvény képei a hátsó borítón láthatók) A Solymos Hagyományôrzô Egyesület és az Ôsbuda Várvédôi Egyesület 2009. augusztus 15-én Nagyboldogasszony Napján tartotta meg közös ünnepségét és elôadássorozatát, a II. solymosi Turul Napot. Rendezvényünket megelôzôen szépen rendbe tettük a Bába-kô környezetét, és kb. 6-8 alkalommal nagy munkával tovább szépítettük a Kerek-gyepet és környékét. Kettôs keresztet állítottunk, mely alá patakkôbôl Hármas Halmot emeltünk. A nagy halomra Hibó János bácsi szép harang alakú kôlapot faragott. Köszönet minden dolgos kéznek az itt elvégzett munkáért! A rendezvény napjának Nagyboldogasszony Napját jelöltük ki, mert ehhez a nagyszerû alkalomhoz illôbb idôpont nincs a naptárban. Augusztus 15-én szépen feldíszítettük a Kerek-gyepet, máglyát raktunk, felállítottuk az egyesületi zászlókat, köztük a legalább két évszázados Sarlós Boldogasszony zászlót. 13 h-kor A Bába-kônél kezdôdtek a nap eseményei. Rövid nyitó beszéd után dobszóval hangoltuk magunkat közös hullámhosszra és gondolatokra, elénekeltük a Boldogasszony Anyánkat, majd Heffner Attila zenélt. 14 h után vendégeinket a solymosi malomban vártuk borral és pogácsával, ahol Molnár Gusztáv tagtársunk beszélt a malom épületében a solymosi molnárok életérôl. 15 h után nyitottuk meg a rendezvényt a Kerek-gyepen, ahol Dr. Kovács István és Asztalos Miklós egyesületi elnökök mondták el magvas gondolataikat, majd jómagam foglaltam egységbe rövid elôadásban a Boldogasszony ünnepkör hét jeles napját. A nyitóbeszédek után kört álltunk a Hármas Halom és a Kettôs Kereszt körül (mindkettô a Fényatya, Fényanya és Fényfiú hármasságát szimbolizálja elsôsorban), és közös énekléssel felavattuk a keresztet a halmokkal, valamint egyesületi zászlainkat. Ez az alkalom volt a nap talán legfelemelôbb eseménye. Ezután dr. Tóth Judit szentkorona jogász és ôstörténet kutató barátunk tartott nagyszerû elôadást - Az egyiptomi kopt kereszténység magyar kapcsolata. A Boldogasszony kultusz. - címmel, a jelenlévôk épülésére. Judit nagyszerû elôadása után Kelemen Csaba az egri Gárdonyi Géza Színház kiváló színmûvésze - A hazaszeretet versei. - címmel tartott könnyfakasztó verses zenés elôadást a témához kapcsolódó neki kedves versekbôl. Az elôadások alatt Molnár Ibolya a korongozás rejtelmeire, Hegedûsné Kis Tünde barátunk pedig a csuhéj baba készítésre tanította gyermekeinket. A vacsora birkagulyás, babgulyás, és jó borok voltak, mely nagyszerû borokkal elôadóinkat is megajándékoztuk! Este Heffner Attila (Hefi, honlapja: taltossaman.extra.hu) akusztikus zenei elôadását és doboktatását hallhattuk. Sajnos Attila koncertje közben lemerült a hangot erôsítô berendezés, ami a hátra lévô programokat kissé összezavarta. Sötétedés után máglyát gyújtottunk, doboltunk, beszélgettünk, nagyszerûen éreztük magunkat. Még aznap este és másnap reggel összeszedtük a szemetet és rendezetten hagytuk magunk után a helyet. Alapvetôen szebben és gondozottabban, mint amilyen egy hónappal elôtte volt! Az augusztus 16-a fô programja számunkra a kötelezô rendrakás után a Szent-Kútra történô zarándoklat volt. Kellôen zilált hangulatban, egy nagylány több órás sikertelen keresése után, déli 12 h körül tudtunk elindulni hárman a Boldogasszony zászlónkkal Mátraverebélyre. Útközben kiderült, hogy a szülôk által eltûntnek hitt F. Virág megkerült, és jó helyen töltötte az éjszakát! Kedves Virág! A nagy idegesség után a megkerülésed híre minket is, a családjainkat is megnyugtatott! Ezek után kellôen felvidulva folytattuk utunkat, és este 8 óra körül, gondolatainkban megtisztulva, megnyugodva, jó hangulatban érkeztünk Szent-Kútra, ahová jövôre ugyanígy elzarándoklunk majd. Dr Kovács Tamás A II. Turul Nap, épp úgy, mint 2008-ban, önkormányzati és állami támogatás nélkül, példamutató összefogással valósult meg. Köszönet illeti a következô barátainkat, ismerôseinket, egyesületi tagtársakat: dr. Tóth Juditot és Kelemen Csabát a nagyszerû elôadásokért 1. Heffner Attilát a zenéért és a szép gondolatokért 2. Molnár Ibolyát és Hegedûsné Kiss Tündét a gyermekekkel való önzetlen kézmûves foglalkozásokért 3. Molnár Gusztávot a Malom béli helyszínért, szíveslátásért és elôadásért, a zászlókért, a végzett munkáért 4. Benkô Attilát és nejét Máriát, Fülöp Pált és feleségét Zsuzsannát, Szabó Józsefet, Dr. Kovács Istvánt és feleségét Antóniát 5. az ételekért, italokért, ellátásért, a fôzésért. Dr. Erdei Antalt és feleségét Dr. Ganovszki Kornéliát az ételekért, italokért. Banka Józsefet és feleségét a remek szakács munkáért. A Két SZ Kft-t a bôséges és finom pogácsa támogatásért, mellyel a vendégeinket a malomban méltóképpen tudtuk fogadni. Az Agrovital Kft-t (Markaz, Birkapart út) és borászát Marozsán Juditot a nagyszerû, alkalmunkhoz kiemelten illô Turul 6. Vére Turán vörösborukhoz. A Dimenzió Borászatot (Kecskemét, Vadász u. 1.) Kovács Andrást és feleségét Katalint a kiváló és rendkívül egyedi Táltos-Sámán-Regôs-Áldás-Bûbáj-Nimrud borsorozatukhoz. Vitáris Miklós és Ildikó tagtársainkat kiváló boraikért (Vitáris Pincészet, Gyöngyössolymos, Petôfi S. út 28.). A jó hangulathoz alapvetôen járultatok hozzá!

13


27.11.2009

10:08

Page 15


SOLYMOSI MALOMKÔ

Asztalos Miklóst (munka, bor, anyagi támogatás, szervezés) 7. Czeglédi Ágnest - Szalamandra nemzeti bolt (Gyöngyös, Mátyás király utca, anyagi támogatás) 8. Fülöp Pált és Zsuzsannát (munka, étel, fôzés) 9. 10. Kerekes Lászlót - Pallas Antikvárium (Gyöngyös, Páter Kiss Szaléz út, anyagi támogatás) 11. A Két SZ Sütôipari Kft.-t (Gyöngyössolymos - pogácsa) 12. A Kokoferm Kft.-t (étel-ital, anyagi támogatás) 13. dr. Kovács Istvánt (anyagi támogatás, munka) 14. dr. Kovács Istvánnét (anyagi támogatás, munka) 15. Dr. Kovács Tamást (szervezés, munka, anyagi támogatás) 16. Kuncsik Istvánt és Ginát (asztalok, padok, gyermek lovagoltatás) 17. Liktor Ferencet (szervezés, munka) 18. Lupis Miklóst (anyagi támogatás) 19. Az Ôsbuda Várvédôi Egyesületet (anyagi támogatás, munka) 20. A Solymos Hagyományôrzô Egyesületet (anyagi támogatás, munka) 21. Kettôs Kereszt és Hármas Halom állítás, a Kerek gyep és a Bába-kô rendbe tétele, legalább 6-7 alkalmas munkavégzés (kb. 150-200 munkaórában), amely munkában a következôk vettek részt: Asztalos Miklós, Babiczki László, Csathó Antal, Fülöp Pál, Hegedûs Szabolcs, Hibó János, Hibó Jánosné Borika, Kovács István dr, Kovács Balázs, Kovácsné Berár Olga, Kovács Botond, Kovács Keve Koppány, Kovács Tamás dr, Liktor Ferenc, Molnár Gusztáv, Újvári Györgyi, Soltész Adrián, Tóth Károly, Varga Ádám, Varga Mátyás, Varga Szabolcs, Varga Tünde.

A RAKAMAZI TURUL ÉS ZÖLDHALOM-PUSZTA ARANYSZARVASA (színes képek a hátsó borítón) Egyesületünk fô jelképe a rakamazi Turul. A Tisza-menti Rakamaz határában történt ásatások során egy nôi sír mellékleteként került elô az a hajfonatkorong pár, amelyen a legismertebb „honfoglalás kori” (árpádi honmegerôsítés) turulábrázolást láthatjuk. A rendkívüli szépségû korongon a kitárt szárnyú turulmadár a fiókáit tartja karmaiban. Az ábrázoláson megfigyelhetô, hogy a madár toll-bóbitája formájában teljesen megegyezik a csôrében tartott életfa indával. A Napmadár tehát az életfával azonosul. A Jézusi ôskeresztény tanokban az Életfa, mint az "örök élet" jelképiségének hordozója szerepel. A régi hiedelem szerint a Turul a világfa vagy életfa tetején ül, és onnan hozza le a kisgyermekek lelkét madárfiókák képében. Más feltételezés szerint a madáralak azonos az Árpádok ôsatyjának tartott, Emese álmában megjelent turulmadárral, aki elviheti a gyermekeit arra a földre, ahol az álom ígérete szerint belôlük dicsô királyok lesznek. A Turul-monda a boldogabb új haza ígéretét hordozza, a Csodaszarvas-mondánkhoz hasonlóan. Másik jelképünk, és a Regélô Tábor központi jelképe a mezôkeresztes határában Zöldhalom-pusztán megtalált aranyszarvas. 1928-ban Kr.e. 6. századi szkíta sírban találták meg, valószínûleg pajzsdísz volt. Nagy méretû, 37 cm hosszú domborított aranylemez. A térdre rogyott szarvas a Nap téli napfordulós jelképe, amit Turul madarunk a Kerecsen emel fel újra Karácsonykor (kara csong). A Turul és a Csodaszarvas a szkíták, hunok, és honmegerôsítô magyarok rege és mondavilágában, díszítômûvészetében központi jelkép és fô motívum. A szkíta, hun, avar és „honfoglaló” magyar megnevezés íjfeszítô testvér- és azonos értékeket valló rokon népek törzsszövetségét jelöli, nem pedig egy konkrét népet. Fenti szimbólumaink is a szkíta, hun, avar, magyar folytonosságot és testvériséget igazolják.

Dr. Kovács Tamás

GYÖKEREK ÉS HAJTÁSOK KULTÚRÁNKBÓL ELÔADÁSSOROZAT SOLYMOSON A multikulturális és heterogén színvonalú kínálat túlereje, könnyû befogadhatósága alapvetôen átformálja a tömegkultúrát, kiüresíti a lelkeket, általa elvesznek az európai keresztény kultúra értékei, erkölcsi normáink, hitünk, magyar szokásaink és hagyományaink. Három éves múlttal már mondhatjuk, hogy hagyományt teremtett a Magyar Kultúra Napja Alkalmából 2007-ben elindított Gyökerek és hajtások kultúránkból c. sorozatunk. Célunk, hogy minél alaposabban ismerjük meg múltunkat, ôseinket. Tudjuk hová kötnek a gyökereink, és ez által talán könnyebb lesz megtalálni, hogy mi a feladatunk a világban. 2009-ben a következô elôadások kerültek megrendezésre: o A Pálos szerzetesség gyökerei. Remete Szent Pál és Boldog Özséb. Elôadó: Dr. Rekettyés Mária történész. o A magyar Szent Korona. Elôadók: Dr. Tóth Judit és Rumi Tamás koronakutatók. o A magyar Szent Korona. Szelényi Károly fotómûvész fényképkiállítása a Koronáról. o A Pálos Rend története. Elôadó: Rostás László a Nagy Lajos Király Egyetem tanára. o A Dicsôséges Tavaszi Hadjárat. Elôadó: Hajagos József gimnáziumi tanár, történész. o Szkíta Királysírok. Szkíták, hunok. Elôadó: Dr Kovács Tamás Solymos Hagyományôrzô Egyesület. R. Német Mária, Gárdonyi G. Mûv. Ház Az SHE a 2008-as évhez hasonlóan az idén is aktívan vett részt elôadás megtartásában, az elôadók leszervezésében, utaztatásában, a rendezvényhez kötôdô kiállítás szervezésében (Szent Korona képek), ezzel is támogatva a falu és a környék kulturális életét, segítve a mûvelôdési ház munkáját, tartalmasabbá téve saját életünket.

14


27.11.2009

10:08

Page 16


SOLYMOSI MALOMKÔ

ÖSSZEFOGLALÓ A PÁLOS RENDI ÉS A SZENT KORONA ELÔADÁSOKRÓL Thébai Szt. Pál és Boldog Özséb. Pálos rendalapítás. Árva Vince atya. Nagy Lajos és Márianosztra. 2008. január 16-án megemlékeztünk esztergomi boldog Özsébrôl és a Pálos Rend alapításáról, Remete Szent Pálról és Árva Vince pálos szerzetesrôl. Rostás László, a Nagy Lajos Király Egyetem tanára, 2009. február 20-án tartotta meg elôadását a Pálos Rend története címmel. A Gyökerek és Hajtások Kultúránkból… sorozat záró elôadásaként Dr. Rekettyés Mária május 8-án beszélt a Pálos Rend alapításáról, Thébai Remete Szent Pálról és Boldog Özsébrôl. A II. Solymosi Turul Napon, augusztus 15-én pedig dr. Tóth Judit barátunk tartott különösen érdekfeszítô elôadást a kopt kereszténység és a Pálos Rend kapcsolatáról. Fenti elôadások kapcsán néhány gondolatkört összesített a szerkesztô. Thébai Remete Szent Pál. Mi köze volt az egyiptomi thébai Remete Szent Pálnak és a Pálos Rendnek egymáshoz? Miért lett thébai Remete Szent Pál a rend névadó szentje? Egyiptomban szkíta íjfeszítô népek is éltek. Mint ahogy Thébában (ma Luxor), Remete Szent Pál lakóhelyén, a régi idôkben szkíták éltek. Az egyiptomi szkítákat a korábbi idôkben hikszoszoknak hívták. A hiksosok egyik városa Dél-Egyiptomban például Avaris volt. Amenophis fáraóval történt összeütközésük után (a fáraó egyébként hatalmas seregével Etiópia felé kitért a hiksosok elôl), nagy részük elhagyta Egyiptomot, és a szkíták lakta i.e. 3800 körül megalapított Urusolyma mellé települt. Urusolymát erôddé alakították (ebbôl lett Nagy Sándor idején a késôbbi Hierosolyma, majd jóval késôbb Jeruzsálem). A zsidó nép csak Kr.e. a X-XI. században jelent meg Urusolyma környékén (Dávid története). A szkíták egy része azonban maradt Egyiptomban. Nem is olyan régen a Szudánhoz közel esô felsô-egyiptomi részen a Nílus mellett egy tartományt még Makuria (=maguria) néven neveztek, ahol szintén szkíta gyökerû lakosság él. Tehát Thébában élt az a bizonyos Pál, aki keresztényként a halált hozó keresztényüldözés elôl a Nílus túloldalán lévô halottak városán át egy régi barlanghoz menekült, ahol víz és pálmaliget is volt. Itt folytatott meditatív szent életet. Itt olyan ôsi tudás birtokába jutott, amelyet tovább is adott követôinek. Remete Szent Pál tehát szkíta volt (ugyanúgy, mint ahogy a nagy Alexandriai bölcs Szkithianosz is > Mani > Manicheizmus > érdek nélküli szeretet vallás > szkíták vallása Eurázsia nagy részén, a Kárpát-medencében is. Ennek a kereszténységnek egy mai egyiptomi és etióp megnyilvánulása a kopt kereszténység). Tehát Remete Szent Pál birtokában volt az ôsi tiszta, torzítatlan, szkíta, jézusi tudásnak (gnosztikus keresztény). Naponta holló hozta neki az éltetô táplálékot egy fél cipót. Miután Remete Szent Antal meglátogatta, az együtt töltött idô alatt a holló egész cipót hozott nekik naponta. Halálakor Remete Szent Antal temette el, két oroszlán (a fényhit jelképei) ásta meg a sírját. Az ôsi pálos címer fô jelképei a pálmafa, a két oroszlán, a holló és a cipó innen származnak. Itt említem meg azt, hogy remete szent Antal tanítványa pedig a híres szent Abu Magar (Magyar atya), akit a mai napig tisztelnek az egyiptomi koptok (dr. Tóth Judit Szent Korona, a mágikus pecsét c. könyve, mely az egyiptomi szkíta-kopt vonal és a Kárpát-medencei pálosság kapcsolatairól is szól). Ez a szentéletû tudó ember lett aztán a magyar Pálos Rend névadó fô szentje. Akinek földi maradványait Nagy Lajos királyunk, aki a Pálos Rend nagy patrónusa volt, a Velencei Köztársaság ellen 1381-ben indított hadjáratának fényes gyôzelme után ultimátumban követelve megkapta, majd méltóképpen a budaszentlôrinci pálos fômonostorba hozatta, ahol nagy ünnepség keretében egy külön kápolnába kerültek Remete Szent Pál földi maradványai. Sírkápolnájában csodálatos gyógyulások történtek, elsôsorban gyermekek gyógyultak. A budaszentlôrinci pálos fômonostor dúlása elôl testét Trencsénbe menekítették. Esztergomi Boldog Özséb. Ô volt az az ember, aki származását tekintve vagy fôúri vagy a királyi családhoz közeli rokoni szálakkal bírt. Tanult ember volt, esztergomi kanonok. A tatárjárást Esztergom várában harcolva élte túl. Rendszeresen kijárt a Pilis erdeibe a szentéletû, ôsi tudást hordozó remete életû emberekhez (esetleg nem a római egyház által üldözött táltosokhoz, mágusokhoz?). Majd egy idô után püspöki engedéllyel feladta múltját és 6 társával 1246-ban a Pilisbe költözött. Barlangjában álmában látomást látott: A Pilis erdeiben kicsi lángok gyúlnak, ezek a lángok egyesülnek, és nagy, erôs lángcsóvát alkotnak. Ennek a sugallatnak a hatására, Özséb összefogta a remetéket, és megalapították a Pálos Rendet. Mivel a Római Katolikus vallás keményen és rendíthetetlenül megerôsödött az országban, ezért az ôsi tudó embereket összefogta, egy rendbe tömörítette, így az ôsi tudást átmentette a Pálos Rendbe. 1262-ben Özséb néhány szerzetessel együtt a pápához ment, s kérte a rend jóváhagyását. Nem kisebb személy, mint maga Aquinoi (késôbbi szent) Tamás (akinek ereiben magyar királyi vér is csörgedezett), volt ügyük patrónusa. Az ô személyes ajánlására és közbenjárására IV. Orbán pápa a rend mûködését jóváhagyta. Özséb IV. Béla királyunkkal együtt ugyanabban az évben halt meg 1270-ben. A Vatikán csak késôbb, 1308-ban ismerte el a Pálos Rendet teljes jogkörrel felruházott Római Katolikus szerzetesrendként. Azért ekkor, mert ez volt az egyik feltétele annak, hogy az anjou Károly Róbert Magyar Király lehessen. Árva Vince atya az utolsó(?) Pálos. Boldog Özséb és a Pálos Rend történeti anyaga összegyûjtésének szentelte élete nagy részét Árva Vince atya. Özséb szentté avatásához 17 kötetes anyagot gyûjtött egybe.

15


27.11.2009

10:08

Page 17


SOLYMOSI MALOMKÔ

Ez az anyag 2008. december 13-án, a Pálos Rend Vatikáni elismerésének 800. évfordulóján rendezett pálos Emléknapon került átadásra a Magyarok Világszövetségének, személy szerint Patrubány Miklós elnöknek, aki vállalta a további szentté avatási aktori feladatok ellátását. Miután ennek az anyagnak a sorsa rendezôdött, Árva Vince atya két héttel korábbi csíksomlyói ”fürdôszobai balesetének”, nyakcsigolyatörésének következménye miatt megtért teremtônkhöz. Vince atya emlékére a Pilisszántói nemzeti érzelmû magyar testvéreink 2009. október 31-én kopjafát avattak. Az avatón mi is részt vettünk. Esztergomi boldog Özséb szentté avatásának ügye jó kezekbe került. Az anyag azóta a Vatikáni Szentté Avatási bizottság kezében van, Patrubány Miklós és a Pálos Bizottság kitartó munkájának köszönhetôen. Kérjük a jó Istent, hogy Özséb szentté avatása akadálytalanul, és mihamarabb megtörténjen! Az ô személye legyen az, aki újonnan a Magyar Szentek Szentéjébe belépve segít egyesíteni a Kárpát-haza és a világ Magyarságát. Néhány gondolat Nagy Lajosról, Márianosztráról és a Chenstohova-i Fekete Madonnáról Anjou Károly Róbertet nem szerette az ország. Fia I. Nagy Lajos, a lovagkirály viszont annál inkább érdemes a Magyar Nemzet tiszteletére. Uralkodása alatt a magyar és lengyel nemzet Nagy Lajos személyében perszonáluniós királyságként mûködött. Leánya szent Hedvig szintén lengyel királynô volt, aki a mai napig bírja a lengyelek legmélyebb tiszteletét. Nagy Lajos királyunk a Velencei Köztársaság ellen (a korban Európa legnagyobb tengeri hatalma, legnagyobb intrikusa és méregkeverôje) hadjáratot indított, melyben legyôzte Velencét. A hadjárat után ultimátumban követelte, és meg is kapta az egyiptomi szkíta Remete Szent Pál testét, akit a Pálos Rend szellemi atyjaként és névadójaként tisztelt. A hadjárat után Lajos király gyógyíthatatlan beteg, leprás lett, még az sem kizárható, hogy a velencei méregkeverôknek is szerepe volt betegségében. Nagy Lajos királyunk kedvelt tartózkodási helye az általa alapított Márianosztrai Pálos Kolostor. Mindig ide húzott a szíve, ha gondja, baja volt. A nosztrai pálos atyák lelki támaszt nyújtottak neki, és tanácsadói is voltak (mint minden nagy magyar királyunk esetében). Miután beteg lett megkérdezte a nosztrai szerzeteseket, hogy miért kapta el ezt a súlyos betegséget, és hogyan gyógyulhatna meg? Kérdésére azt a választ kapta, hogy az apja által megnyomorított Zács Klárát (a Zács Felicián féle Károly Róbert elleni merénylet kísérlet után az egész Zács családot kiirtották, Klárát, aki Lajos gyermekkori játszópajtása volt megcsonkították, orrát, ajkát, fülét levágták) festesse meg Madonna formájában a kisjézussal. Lajos király megfesA Chenstohova Jasna Gora-i Fekete Madonna tette a képet, és a lengyelországi Chenstohova-ban, a Jasna-gora-n (Fény-hegy) alapítandó pálos kolostorba küldte a rendházat alapító nosztrai barátokkal (a lengyel rend a XVIII. században önállósult, közvetlen az elôtt, mielôtt II. József, a kalapos király, megszûntette a magyar Pálos Rendet). A Fekete Madonna arcán jól látható a szkíták tragikusan nagy gyászakor használt kettôs arcvágásának sebnyoma. A magyar Szent Korona Dr. Bencze Judit és Rumi Tamás koronakutatók elôadására 2009.02.6-án került sor. Rumi Tamástól hallhattuk, láthattuk, hogy a Magyar Szent Korona sok-sok kozmológiai információt tartalmaz kódolva, többek között például Kepler I. törvényét (a bolygók a Nap körül ellipszis pályán keringenek, melynek egyik gyújtópontjában a Nap áll). A Nap a Fiú, középen a Pantokrátor, a másik gyújtópontban pedig Mária van (csíksomlyói Babba Mária misztériuma: ezért van Pünkösdkor Csíksomlyón a búcsú, mert a búcsú hajnalán száll el a kismadár, az Istenanya a Nap elôtt. Nem véletlen a kereszt ferdesége sem, mely a föld tengelyferdeségét hivatott jelképezni… Rumi Tamás Két kör c. könyve sok információt fejt ki a Koronánkról!

Dr. Bencze Judit elôadásából nem a történelmi, történeti információkat emelem ki. Hanem a következô szemléletalakító hasonlatot. Ha a magyar embereket megkérdezik, hogy ki mire gondol a Szent Koronával kapcsolatban, akkor valószínûleg 100 emberbôl legalább 90 különbözô dologra gondol! Ez jól jellemzi a szétzilált gondolkodást, és a szétzilált nemzettudatot! A gondolatnak teremtô ereje van! Ezt ne feledjük el! Ha tehát a Magyar Szent Koronára gondolunk, akkor mindenkinek elôször az a kép jusson eszébe, hogy a Boldog Asszony Szent Koronája lebeg a Kárpát-medence felett, angyalok tartják kezükben, vagy maga égi édesanyánk a Boldog Asszony viseli, és így felettünk lebegve vigyázza a magyarság és a Kárpát-haza sorsát. Ha mindannyian így gondolkozunk, és imádságainkban, meditációinkban is erre gondolunk, akkor a közös gondolat a Szent Korona oltalma alatt összefogást szül! Két jó barátunk elôadása mellett, akik díjazás nélkül vállalták okosításunkat, sikerült Solymosra szerveznünk Szelényi károly fotómûvész Szent Korona képekbôl készült fényképkiállítási anyagának (a budapesti Mûszaki Egyetem tulajdona) egy részét, 27 db A3-es és A2-es méretû speciális technikával elôhívott fényképet, melyen Szent Koronánk, és a koronázási ékszerek részleteit igen nagy nagyításban csodálhattuk meg. Ez a rendkívüli képkiállítás pénz nélkül a jó szándéktól vezérelve, a Solymos Hagyományôrzô Egyesület munkájának eredményeként került Solymosra. A szerkesztô

16


27.11.2009

10:08

Page 18


SOLYMOSI MALOMKÔ

A DICSÔSÉGES TAVASZI HADJÁRAT (a 2009 március 13-i elôadás összefoglalója) Az 1848-1849-es szabadságharcban a legjelentôsebb magyar sikerek a tavaszi hadjárathoz kapcsolódnak. Az elsô a sikerek a mellékhadszíntereken következtek be márciusban. Józef Bem tábornok kiûzte Erdély területérôl az osztrák és orosz csapatokat. Perczel Mór tábornok pedig felmentette az ostromlott péterváradi erôdöt. A fôhadszíntéren - a Duna-Tisza-közén - február végén a lengyel Henryk Dembinski altábornagy, majd március közepén Vetter Antal altábornagy vezetésével - a fôerôk sikertelenül próbálkoztak ellentámadással. Ezt pedig szükségessé tette Magyarország legjelentôsebb erôdítményének, Komáromnak a felmentése, amelyet 1849. március közepétôl vettek komolyabb ostrom alá a császári csapatok. Vetter Antal altábornagy március végén Tiszafüreden keresztül Gyöngyös térségébe csoportosította át a magyar fôerôket, amelyeket az I. hadtest (Klapka György ezredes, majd tábornok kb. 10600 fô), a II. hadtest (Aulich Lajos tábornok, kb. 9000 fô), a III. hadtest (Damjanich János tábornok, kb. 10500 fô, és a VII. hadtest (Görgei Artúr, majd Gáspár András tábornok, kb. 16600 fô) alkottak. Vetter megbetegedése után a Kossuth Lajos jelenlétében március 30-án Egerben megtartott haditanácson Klapka ezredes elképzelését fogadták el. Eszerint a VII. hadtest Hatvan elôtt a fôsereg látszatát keltve leköti a Windisch-Grätz tábornagy vezette császári fôerôket, ezalatt a másik három hadtest az ellenség oldalába kerül. Az eldöntô ütközetet április 7-én akarták megvívni Gödöllô térségében. Március 31én a beteg Vetter altábornagy helyett Görgei Artúr tábornok lett kinevezve ideiglenes fôvezérré. Április 1-jén a Gyöngyösön tartott hadtestparancsnoki megbeszélésen Görgei táborkari fônökének, Bayer József ezredesnek a javaslatára módosítottak a haditerven. Eszerint április 7-re a megkerülô csoport élén haladó I. hadtestnek Pécelt és Kerepest kellett elérnie, hogy megakadályozzák a császári fôerôk Pestre történô visszavonulását. Ezzel azt akarták elérni, hogy az ostromlott Komáromot a legrövidebb úton, Pesten és Budán át, mentsék fel. A következô napokban a császáriak ellen a magyar csapatok több gyôzelmet arattak (április 2. Hatvan, április 4. Tápióbicske, április 6. Isaszeg). A sikereket lehetôvé tette, hogy a császári fôerôk (kb. 46000 fô) nem voltak összpontosítva, s nem ismerték fel a magyarok szándékát. A fô célt, a császári fôerôk Pestrôl északra történô szorítását azonban nem érték el, így Pesten és Budán át nem tudtak elindulni Komárom felé. Április 7-én a hadThan Mór: Honvédtisztek a tábortûznél( 1849-1850) testparancsnokok új haditervet fogadtak el. Eszerint a megerôsített II. hadtest Pest alatt leköti a császári fôerôket, míg az I. és a III. hadtest Vácon át megindul Komárom felé. Ôket követi a VII. is, amely lépcsôzetesen szakad el a II. hadtesttôl. Az új haditervet sikeresen végrehajtották. Aulich sikeresen lekötötte a császáriakat, míg az északra kerülô erôk április 10-én Vácnál, április 19-én pedig Nagysallónál arattak gyôzelmet. Utóbbi lehetôvé tette Komárom felmentését, ahová április 22-én érkeztek meg a magyar csapatok. Április 26-án a Dunán átkelve délrôl is felmentették az erôdítményt. Ekkor már a Budáról Gyôr felé visszavonuló császári fôerôkkel is megütköztek. A visszavonulást az új fôvezér, Welden tábornagy rendelte el, aki felismerte, hogy ellenkezô esetben a magyarok az osztrák fôerôk hátába kerülhetnek. A visszavonuló császári fôerôk üldözését lehetetlenné tette az ágyúlôszer elfogyása, mivel az utánpótlást nem a sereg után, hanem tévedésbôl a pesti táborba küldték. Ilyen körülmények között Komáromban egy újabb haditanácson azt határozták el, hogy a visszavonuló császáriakat csak a lôszerrel jobban ellátott VII. hadtest két hadosztálya követi (kb. 8000 fô). A többi erô Budához vonul, s megadásra kényszeríti a várat védô Hentzi tábornokot (kb. 4500 fô). Buda bevételét sürgette a politikai vezetés is, amely így akarta nyomatékosítani az április 14én kimondott függetlenséget és a Habsburg-ház trónfosztását. Buda bevétele a reméltnél nehezebben, csak hoszszabb ostrom után május 21-én sikerült. Ezzel a magyarok katonai sikereik csúcsára érkeztek, de ugyanez a dátum a vereséget is elôrevetítette, mert ekkor született meg a megállapodás Varsóban az oroszok osztrákoknak nyújtandó segítségnyújtásáról.

Hajagos József történész, történelemtanár

17


27.11.2009

10:08

Page 19


SOLYMOSI MALOMKÔ

SZKÍTA KIRÁLYSÍROK, SZKÍTÁK, HUNOK

(2009.04.03-i elôadás)

2007 decemberében módunkban volt megnézni a Szkíta Királysírok címû grandiózus kiállítást a bajorországi Münchenben (Bajorország, Bavaria az Avar-birodalom része volt, innen a kapcsolatunk gyökere a bajorokkal). Ez a különösebben eredet és származási, rokoni kérdéseket nem taglaló gyönyörû kiállítás, nekünk Hungáriából érkezett gyökereinket kutató magyarok számára meghatározó erejû volt. A szkíta törzsek vezetôiket, fôembereiket kurgánokba (nálunk kunhalom, hunhalom) temették. A Szkíta Királysírok kiállításon az egész Eurázsia kurgánfeltárásait felölelô szkíta régészeti leletanyag legjavát láthattuk. A Nemzeti Múzeum-béli tárlat, ennek a nagy anyagnak egy része volt csupán, ködösítô és elhallgató magyarázatokkal (vajon miért?), erôsen hiányos kárpát-medencei leletanyaggal! Mit érdemes tudnunk a szkítákról, hunokról, kurgánokról általában? Petô Imre (Ôsbuda Várvédôi Egyesület) Elôdök szava címû könyve alapvetô magyarázatot ad néhány félreértésre: a hun és szkíta szavak tára szerint a hun nyelvben a hun harcost jelent, a szkíta nyelvben az askata pedig szövetséget. Tehát sem a hun sem a szkíta nem népet jelöl, hanem Eurázsia íjfeszítô rokon népeinek törzsszövetségét, népszövetségét, melyben az egyes szövetségi vagy betagozott népeknek királyai, fejedelmei vannak, a birodalomnak pedig nagykirálya. Mint például Attila, akit ma is a legnagyobb királyunkként kell tisztelnünk. Itt ajánlom figyelmükbe Petô Imre Ôsmagyar nyelvek címû honlapját: http://osmagyar.kisbiro.hu, Sima Qian életmûvének 110. kötetét, A hunok legkorábbi története címmel, mely magyar fordításban is megjelent, és Grandpierre K. Attila: Királyi mágusok ôsnépe a magyar címû könyvét. A szkíta megnevezést (a görögök használták) elôször Herodotosz és Hesziodosz görög történetírók jegyezték fel az íjfeszítô népek megnevezéseként. A szkíták hol ellenségeik (pl. trójaiak), hol kereskedelmi partnereik voltak (késôbb a Fekete-tenger északi részén a királyi szkíták). Emlékezzünk a trójai háborúra (Kr.e.12.sz.), ahol Helena Tündariosz (magyarul téves vagy szándékosan téves fordításban Szép Heléna, helyesen fordítva Tündér Ilona) perzsiai királylány volt a háborús ok. Valójában a Fekete és Égei-tengeri gabonakereskedelem megszerzése volta a trójai háború valódi célja. Az innen elmenekült szkíták egy része szikamberként haza jött a Kárpát-medencei testvérnépekhez Francio vezetésével, majd néhány évszázaddal késôbb megalakítják Párizst és frankokként telepszenek le (Párisz és Francio neveit használva). A másik vonalon Éneász Itália felé menekült. A menekülôk harmadik része a Fekete-tenger mellé telepedett.

A szkíták és hunok nagy halottaikat kurgánokba (is) temették. A kurgánok halomsírok, magyar nevükön helytelenül a kunokhoz kötve kunhalomnak, helyesen hunhalomnak is hívjuk ôket. Eurázsiában mindenfelé megtalálhatók. A nagy Ukrajnában 40000 kurgánt tartanak számon. Kedves olvasó! A Kárpát-medencében az Alföldön ugyancsak kb. 40000 kurgán található! Döbbenetes szám! Ilyen kurgánok nevét ôrzi pl. településnevében a Makó melletti Királyhegyes. Az alföldi hunhalmok nagyobb részét a mezôgazdasági mûvelés „elsimította”, azonban nyitott szemmel járva sok helyen találkozunk ma is velük. Még egy-két elgondolkodtató információ az érdeklôdôknek. Kurgánok Etruriában az etruszk nép hazájában is vannak. Itt kaptárfülkés (mint a Kárpát-medencében, Balkánon, Kaukázusban, Kis-Ázsiában) és sírboltos, szuszékes és csontládás temetkezés is elôfordul, mint pl. a tavalyi Malomkôben bemutatott bükk-aljai Nyerges-hegyi sírkamra esetében. Az etruszk tükrök és a szkíta tükrök megszólalásig hasonlítanak. Hunhalmok vannak Hollandiában, szerte Skóciában, Welszben és Írországban. A kurgánok általában kôkörökkel vannak, voltak körülvéve. Ahol lehetett ezt építôanyagként a helyi lakosság elhordta. A szkítákat megtaláljuk Egyiptom történelmében (hikszoszok, Avaris, Nitria, Makúria, stb.), a Szent-föld történetében (hikszoszok, kánaániták, filiszteusok, Szkítiopolisz, Hierosolyma - ma Jeruzsálem, stb.), stb. A hunokat a Kínai birodalom alapításától kezdve (elsô kínai császár Huang Di Kr.e 2698-2599) megtaláljuk Kína történetében. A hunok fô központja a Huang-ho (Hun-folyó) nagy kanyarja által határolt Ordosz (és a Kaukázus környéke). Itt találták meg nemrégiben Tong Van Cheng-et (Hunfehérvár), melynek központi szimbólumai a szarvas és a turul!!! Innen a Kárpát-medencéig, volt amikor a két óceán között tartott a hun-szkíta birodalom, melynek nagykirályai voltak. Pl. Atilla királyunk, akit mind a Kazakok, mind a törökök, mind a székelyek, és mi magyarok is a legnagyobb királyunkként tartunk számon (Árpád Atilla leszármazottja). A müncheni kiállítás részletesen beszámolt az utóbbi 200 év kurgánfeltárásairól. Nagy kép és videó anyag, az ötvösmôvészet arany, ezüst és bronz remekei, gyönyörû férfi-, nôi-, hercegi-, királyi ruházatok, jégbe fagyott, mumifikálódott, tetovált európai rasszhoz tartozó holttestek, tegezek, nyílhegyek, fokosok, koporsók, ívó kürtök, ékszerek, pajzsok, sisakok, tükrök, fésûk, edények, üstök, csörgôk, szarvasok, turulok és táltos paripák stb. voltak láthatók. Az anyagból egy kis ízelítôt próbáltunk elhelyezni néhány helyen az újságban. Dr. Kovács Tamás Szibéria, Tuva az Arzan 1-es kurgán szerkezete

18


27.11.2009

10:08

Page 20


SOLYMOSI MALOMKÔ

CSEH TAMÁS KÖR ALAKULT A SOLYMOSI MALOMBAN (Gyöngyössolymos, 2009. szeptember 26.) Jöttek ismeretlenül is barátok, közelbôl és távolból, hogy részesei legyenek az emlékezésnek. Cseh Tamás ott volt Gyöngyössolymoson. Ott volt, mert akiknek fontos volt életében, azoknak fontos marad akkor is, amikor már testi valójában nem lehet közöttünk. Röviddel Cseh Tamás halála elôtt jelent meg egy gyöngyössolymosi fiatalember, Liktor Ferenc gondozásában az a koncertlemez, amely az énekes dalszerzô egy 1996-os ózdi fellépését tartalmazza. Ugyanô volt az, aki ápolva és hordozva az emléket összehívta Molnár Gusztáv malmába-házába mindazokat, akiknek éppúgy fontos megtartani a szívekben azt az embert, aki zászló volt, kit gyermek- vagy már nem is gyermekfejjel, de maguknak találtak. És jöttek ismeretlenül is barátok Budapestrôl, a Dunántúlról, közelbôl és távolból, sôt még a Vajdaságból is, hogy részesei legyenek egy olyan eseménynek, melyen együtt lehet lenni, ismeretlenül és - Cseh Tamás dalai okán - mégis ismerôsen. A malomépületben megtartott megemlékezés után az egybegyûltek elzarándokoltak ahhoz a kettôs kereszthez, melyet a Solymos Hagyományôrzô Egyesület állított, amely tagjai közt tudhatta Cseh Tamást is. A keresztre itt fölkerült elsô elhalálozott társuk, az énekes emléktáblája. A felemelô alkalmat követôen a mûvelôdési házban nyílt meg a dalszerzôVan egy hely a malomban, örökre fenntartva a barátnak rôl készült fotókból rendezett kiállítás, ahol persze szóltak a dalok, s ott állt Tamás képe mellett az a bizonyos régi Mambó magnó is. Majd levetítették azt a filmet, melyen Cseh Tamás - tán utoljára - énekelt, szívszorítóan. S persze aztán voltak borok és zsíros kenyér, a lócákon ülve nagy beszélgetések. Természetesen ott voltak a dalok. És ott volt Tamás is... Egres Béla, Heves megyei Hírlap

ÜZENET (Cseh András festménykiállításának megnyitó beszéde, Gyöngyössolymos, 2009.10.16.) Hau Mitakuyepi! (Legyetek üdvözölve rokonaim! Ez ennyit tesz lakota nyelven.) Közmondások napja van, mondhatnám, mert elég sok közmondás került be ebbe az írásba. Nos, lássuk ôket: „Minden állat többet tud, mint Te.” Mondja az indián közmondás. Kicsit gondolkodjunk el errôl. Mi, akik civilizált embereknek tartjuk magunkat és a természeti népeket vadaknak neveztük, nevezzük sokan a mai napig is. Mihez is kezdenénk, ha kitennének minket egy nagy erdô közepére két hétre? Mit ennénk, mit innánk, hogyan védenénk meg magunkat hidegtôl, fagytól, vadállatoktól? Mihez kezdenénk gáztûzhely, hûtô, televízió és számítógép nélkül? És mit is tudunk mi a természetrôl? A természet mellett élünk, már rég nem benne. A magunk által épített aszfalt és betontermészetben. Pedig mások voltunk valamikor! „Hisz indiánok vagyunk mindannyian…” Hangzik egy magyar dalban. Igen, de nem mindenkiben él a Nagy Szellem. Sôt, néha semmilyen, sem magyar, sem indián szellem. A pénz szelleme, vagy istene: Mammon, azonban igen... Manapság ôt szolgálják sokan és teljes elkötelezettséggel. Félreértés ne essék, azokról van szó, akinek elég van, de sohasem elég, ezért képesek bármire. Ezen is el lehet tûnôdni, bátran szembenézni a tükörrel és tisztázni a kérdéseket. És egy indián törzsfônök beszédébôl egy részlet ismét: "Ha kivágtátok az utolsó fát,megmérgeztétek az utolsó folyót,kifogtátok az utolsó halat, rájöttök majd, hogy a pénz nem ehetô.” És nem értjük. Nem értjük egymást, nem értjük a természetet, nem értjük magunkat sem. Ez utóbbi a legnagyobb baj. „Gnóthi szeauton”. Görög közmondás. Ismerd meg magad! Már az ókori görögök tudták, hogy a világ belül kezdôdik. „Az indiánok történelme több mint, tízezer éves… Megvetették a hazudozást, a gyávaságot, az önteltséget és a fukarságot. Hagyományaikat és íratlan törvényeiket tisztelték. Mirôl is szólnak az indián mesék? A világ keletkezésérôl szóló mítoszok, a harci- és hôstörténetek, tanmesék és legendák a meséken keresztül maradtak az utókorra. Így váltak személyes ismerôsökké a titokzatos teremtôk és teremtmények, amelyek az indiánok hite szerint alakítják az emberek és a világ sorsát. Álombeli és igaz történetek öröklôdtek a következô nemzedékekre a mese által a Nap és a csillagok természetérôl, a hegyek és vizek lelkérôl, az állatok varázslatos tulajdonságairól és gyógyító képességeirôl.” (Cseh Tamás szavai) Nem adnék válaszokat a kérdésekre. Mindenki keresse maga ôket! Végezetül még egy indián mondás: „Hallgass, mert a nyelved megsüketít!” Hát befejezem. Beszéltem. Liktor Ferenc

19


27.11.2009

10:08

Page 21


SOLYMOSI MALOMKÔ

A MÚLTAT ÉS A JELENT KÖTI ÖSSZE: NEPOMUKI SZENT JÁNOS A hatvan évnél idôsebb solymosi lakosok még bizonyára emlékeznek rá, hogy a Mandulás elôtti kiszélesedô utcarészen, az egykori tûzoltószertár mellett állt Nepomuki Szent János egyszerû kôszobra. Azé a XIV. században élt cseh nemzetiségû szenté (ünnepnapja május 16-án van), akinek vértanúhalálára két magyarázat is közismert: az egyik szerint azért kellett meghalnia, mert nem volt hajlandó Vencel királynak elárulni felesége, Zsófia királyné gyónási titkát. A másik szerint azért kínoztatta és ölette meg az uralkodó, mert prágai érsekként ellenállt Vencel egyházellenes hatalmi törekvéseinek, nem a király emberét nevezte ki a kladrubi apátság vezetôjévé. Holttestét a Moldva folyóba dobták. Ezután elterjedt tisztelete során ezért szobrát gyakran állították fel folyók, patakok közelében, hidakon, utak mentén. A solymosi szertár mellett álló is az akkor még a tôle nem messze folyó, az út alatt átbújó Kispatak közelében magasodott, a kocsiút mentén. Készítésének idejét nem ismerjük, de már az 1810. évi solymosi Visitatio Canonica (püspöki látogatás) jegyzôkönyvének magyar fordításában ezt olvashatjuk: „Nepomuki Szent Jánosnak két kôszobra létezik: az egyik a faluban fedél nélküli és dísztelen, a másik a falu alatt, festett, zsindellyel fedett boltív alatti, fallal körülvett… .” Míg ez utóbbi ma is Gyöngyös felôl jövet Solymos dísze, addig a másikat már régóta nem láthatjuk, mert a múlt században, az ötvenes évek derekán egy arra haladó katonai jármû mûszaki hiba miatt ledöntötte, s az összetört. Mintegy tíz évvel ezelôtt merült fel a gondolat, hogy fel kellene kutatni a megsérült mûalkotást és helyreállítani, ám a keresés nem vezetett eredményre. A Gyöngyössolymosi Római Katolikus Egyházközség ez év áprilisában arra az elhatározásra jutott, hogy a szobrot megújult formában elkészítteti, s egykori környezetében újra elhelyezi. A munkára Pálffy Katalin Csepelen élô, hatvani származású szobrászmûvészt kértük fel, majd ezt követôen tájékoztató szórólap segítségével megismertettük tervünket a községben élôkkel is, kérve pénzügyi támogatásukat. Mindennek hatására összefogás bontakozott ki, a pénzadományokon kívül volt aki munkájával, míg mások egyéb segítségnyújtással vitték elôbbre az ügyet, amely a népi vallásosság e szép jelének helyreállításával egyrészt a történelmi folytonosságot rendezi a falu ezen részén, másrészt szebbé is varázsolja környezetét. A Solymoson élô és innen elszármazott egyéni támogatók áldozatos pénzbeli segítségnyújtásán kívül (amit köszönettel fogadtunk és továbbra is tisztelettel várunk), a mûalkotás létrejöttét jelentôs, pályázati úton nyert pénzösszeggel támogatta az Oktatási és Kulturális Minisztérium, és komoly összeg megítélésével segítette a helyi Önkormányzat is, amit szintén köszönettel vettünk. A nemes szándéknak és az összefogásnak eredményeképpen Solymos északi részén, a Mandulás elôtti útelágazóban ismét ott magasodik majd Nepomuki Szent János kôbe faragott alakja, s köti össze a múltat a jelennel, és a keresztre mutatva néz a jövôbe. Babiczki László egyházközségi gondnok

A SOLYMOS HAGYOMÁNYÔRZÔ EGYESÜLET 2008 ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE A Solymos Hagyományôrzô Egyesület 2008-ban alakult. A Heves Megyei Bíróság a 2125 nyilvántartási szám alatt 2008. március 11-én közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette, ezért az 1997.évi CLVI. Törvény rendelkezései értelmében közhasznú jelentés készítésére kötelezett. Az egyesület egyszeres könyvvezetést alkalmaz, ezért közhasznú egyszerûsített beszámolót (1715/B nyomtatványon) köteles készíteni, mely eredmény levezetésébôl és mérlegbôl, valamint szöveges közhasznú jelentésbôl áll. Az egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatta 2008-ban: 1. Hagyományteremtô kulturális rendezvény megszervezése (I. Solymosi Turul Nap). 2. Környezetünk tisztántartása, szemétgyûjtések megszervezése, lebonyolítása több alkalommal. 3. A Gárdonyi Géza Mûvelôdési Házzal közösen ismeretterjesztô elôadások megszervezése az ôsi magyar történelem témakörébôl (Gyökerek és hajtások kultúránkból). Ezen elôadásokat szám szerint négyet, illetve a Borünnepek a népi kalendáriumban címût egyesületünk tagjai tartották, honorárium nélkül. 4. Kereszt állítása a falu monostorának romjánál - Monostori Kereszt. 5. Saját kulturális és hagyományôrzô újság megjelentetése - Solymosi Malomkô. 6. A falu tájképi szépségû területeinek rendben tartása több alkalommal (Bába-kô, Kerek-gyep). 7. Nagy patak mellett futó turistaút kialakítása, parlagfû-mentesítések stb. A Solymos Hagyományôrzô Egyesület teljesen önkéntes alapokon mûködik, tisztségviselôi, az elnökség tagjai semmilyen juttatásban nem részesülnek, tevékenységüket szabadidejükben végzik. Alkalmazottai nincsenek, vállalkozói tevékenységet nem folytat. 2008-ban bevétele egyrészt az önkormányzattól kapott támogatásból (250000 Ft), másrészt vállalkozók támogatásából (15000 Ft), valamint a tagdíjakból (90000 Ft) tevôdött össze. A támogatások segítségével tudtuk megjelentetni a Solymosi Malomkô elsô számát, kivetítô berendezést vettünk, valamint egy felnôtt és egy gyerek íjat. Fenti támogatásoktól független felajánlásokból rendeztük meg az I. Solymosi Turul Napot 2008-ban. Egyesület összes bevétel: Egyesület 2008. év végi záró pénzkészlet:

bankszámlán házi pénztárban

Összes ráfordítás: Tárgyévi közhasznú eredmény:

355000 Ft 77937 Ft 9615 Ft 267523 Ft 87552 Ft

A Solymos Hagyományôrzô Egyesület közhasznú egyszerûsített beszámolója (mérleg, eredmény-levezetés, tájékoztató adatok) a www.shegyesulet.hu honlapon található meg. Gyöngyössolymos, 2009. május 14.

Somodi Zoltánné egyesületi titkár

20


27.11.2009

10:08

Page 22


SOLYMOSI MALOMKÔ

A SOLYMOS HAGYOMÁNYÔRZÔ EGYESÜLET KÖZLEMÉNYE Egyesületünk a faluban terjesztett híresztelésekkel ellentétben 2009-ben állami és önkormányzati anyagi támogatás nélkül önerôbôl, ingyen, a tagok társadalmi munkájával és eszközeivel valósította meg minden falu körüli tevékenységét! A II. solymosi Turul Napot és a Solymosi Malomkô jelen számát pedig szintén társadalmi munkával, magánemberek és cégek támogatásából és felajánlásaiból hoztuk létre! A Turul Nap támogatóinak a témához fûzôdô cikk végén, az újság támogatóinak a Malomkô hátsó borítóján mondunk köszönetet! Ez úton kérjük a község önkormányzatát, a képviselô testületet, a Polgármester Urat, hogy támogassák az egyesület közhasznú, településünk érdekében végzett munkáját! KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁSOK A település nevében ez úton fejezzük ki köszönetünket a Nagy Gyula Általános Iskola tanári karának és diákjainak, hogy mind tavasszal, mind ôsszel egyesületünkkel összehangolt munkában szemétgyûjtést szerveztek a Solymos körüli utakon, a kisvasút mellett és a turista ösvényeken. A sok dolgos kéz munkájának megvan az eredménye. Gyermekeink környezettudatos, a természet szeretetére és megértésére, a természettel történô együtt mûködésre történô nevelésének fontos momentuma ez a közös munkavégzés. Az utóbbi két évben a szemétgyûjtések alkalmával az iskolának egyesületünk biztosította a szemeteszsákokat és gumikesztyûket. Köszönet Solymos önkormányzatának, hogy a faluban és környékén a fû, a csipke, a bozót nyírva van, a szemét több alkalommal összegyûjtésre kerül! Ily módon az iskolások és a hagyományôrzô egyesület által évente két alkalommal elvégzett szemétgyûjtéssel együtt településünk belsô és külsô környezete kultúrált és rendezett. Évrôl-évre kultúráltabb és szebb a falu. Büszkék lehetünk rá!

TAVASZI ÉS ÔSZI SZEMÉTGYÛJTÉS IDÔPONTJAI 2010. március 6. szombat (esônap március 13. szombat) a Solymos Hagyományôrzô Egyesület által szervezett szemétszedés és a falu környék szépítése. Találkozó reggel 9 h a nagy iskolánál. 2010. október 9. szombat (esônap október 10. vasárnap). Találkozó reggel 9 h a nagy iskolánál. Kérjük a falu lakosságát, hogy ezeken a napokon minél többen jöjjenek el, annak érdekében, hogy nagyobb horderejû munkák is elvégezhetôek legyenek! Köszönjük! És szeretettel kérnénk a község lakóit, hogy év közben is figyeljenek környezetünkre! Ne hagyjuk a szemetelést, szemétlerakást szó nélkül, és ha kell jelentsük be a történteket az önkormányzatnál, a jegyzônél!

ÉSZREVÉTELEK A FALU KÖRÜLI SZEMÉTLERAKÁSSAL KAPCSOLATBAN A Kerek-gyeptôl a gázlóig tartó turista ösvény mellé az út felôl újra szemetet raktak le. Ezen kívül pedig egy nagy kiterített fólián egy rothadó vaddisznófej is „elhelyezésre” került. Ez különösen gusztustalan és felelôtlen „gazdira” vall. Ocsmány, undorító és emellett fertôzésveszélyes is. A gázló elôtti sorompós bányabejáró mellé egy éve sittet, kerítésdrótot, és valamennyi szemetet is leraktak egy helyi fôtéri építkezés kapcsán. Legalább a mûanyag borítású drótkerítést és a nem oda való hulladékot elszállíthatná onnan az illetékes, mert ez nem összeegyeztethetô a falu turistabarát és környezettudatos gondolkodásával!

ÉSZREVÉTELEK A LOMTALANÍTÁSSAL KAPCSOLATBAN A községi önkormányzatnak köszönhetôen éves szinten két alkalommal tudjuk az elavult dolgokat lomtalanítással kiselejtezni. Ez üdvözlendô, mert mindenképen kevesebb szemét jelenik meg a falu határában! Ezt a település nevében köszönjük Solymos vezetésének! Jó lenne azonban azt is megoldani, hogy a lomtalanítási napokon ne járjanak a faluban olyan elemek, akik ezeket az alkalmakat késôbbi események elôkészítô terepszemlézésére is fel tudják használni, táptalajt adva esetleges jövôbeni bûncselekményekhez, betörésekhez!

HULLADÉKLERAKÁSSAL KAPCSOLATOS KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK Szeméttelep: Heves-megyében a közelben nincs kommunális lerakó. Van egy átrakó állomás Hatvanban, ahová valószínû, hogy csak hulladékszállító cégek szállíthatnak. Tulajdonosa: Ave Hatvan. Címe: Hatvan Hulladékátrakó Állomás: Hatvan 055/5 hrsz. Tel: 70/371-91-16. Nyitva tartás: H-P 8-16 óráig. A másik „közeli” telep tulaja Jobbágyiban a Szuha-Kft (cím: Jobbágyi). A harmadik telep Egerben van. Jól látható, hogy a lakosság alkalmankénti nagyobb mennyiségben képzôdô szemete nem egyszerûen helyezhetô el. Ebben a témában szükséges az önkormányzat hatékony segítsége. Az évenkénti lomtalanítás erre a problémára nem jelent megoldást. Sittlerakó helye, elérhetôsége: A Gyöngyös Város Önkormányzata tulajdonában lévô farkasmáji inert hulladéklerakó 2008. december 31-i bezárását követôen a gyöngyösi 0217/24 helyrajzi szám alatti, az M3-as fôút mellett, a városon kívül, a Középszurdokban található kommunális hulladéklerakó fogadja az inert bontási hulladékokat. Hulladék akkumulátorok, fáradtolaj leadása: Varga 2003. Kft. 3200. Gyöngyös, Bethlen G. út 25.; Tel: 301-711 vagy 500200. A gyöngyösi 3-as út melletti MOL benzinkútnál akkumulátort és fáradtolajat le lehet adni.

21


27.11.2009

10:08

Page 23

BARANGOLÁS A RÁKÓCZIAK FÖLDJÉN

Vivamus pincészet

Vivamus pince

Borkóstoló

Magita kisasszony

Ilyen is lehet egy buszmegálló

Feszület

Karos Nemzeti Sírkert

Jurtabelsô

Berzsenyfalu - Sámándomb

Karcsa temploma

Esti dobolás

Rákóczi udvarház

Altáj, Ak-Alacha-i jéghercegnô

Magyar Kálvária


27.11.2009

10:09

Page 24

II. SOLYMOSI TURUL NAP

Dobolás a Bába-Kônél

A Malomban

Megnyitó a Bába-Kônél Rakamazi Turul - Egyesületünk jelképe

Keresztavató a Kerek-gyepen

Boldogasszony Anyánk....

Verses elôadás

Jelképeinket körbeállva Szent-kút Nagyboldogasszony

A máglya

A tûzgyújtás hangulata

A kereszt éjjel

A Zöldhalompusztai Aranyszarvas

Köszönetünket fejezzük ki újságunk megjelenésének támogatásáért a következôknek: Asztalos Miklós, Babiczki László, Benkô Attila, Czeglédi Ágnes- Szalamandra Gyöngyös, Dimenzió Borászat Kecskemét, EASYpress.hu Kft. Budaörs, Erdei Antal dr, Hagyó Kft. Miskolc, Kerekes László - Pallas Antikvárium, Kokoferm Kft., Kovács Balázs Abasár, Kovács István dr, Kovács Tamás Dr, Lupis Miklós Gyöngyös, Sólyom Patika, Szabó József, Székely Zoltán Gyöngyöstarján, Tóth József - Renault Gyöngyös

Malomko 2009 December :07 Page 1

Recommend Documents