Hetedik évfolyam.
Pozsony, 1889. évi November 2-án.
44. szám
EVANGELIKUS
EGYHÁZ és ISKOLA. r
/VIEGJELEN
HETENKÉNT
EGYSZER.
Hirdetés ára:
Előfizetési ar : Egész félévre
évre .
negyedévre
«3*:
6 frt — kr. 3
*
—
1
,
50
»
,
Szerkesztő-
8 kiadó-hivatal:
E g y s z a m ,ara : 12 k r . o. e.
Négyhasábos
Pozsony,
Xonventutcza
Feieiös szerkesztő s kiadó :
T K S Z T Y É N S Z K T
F E IR. E 3ST O Z .
petit
sorként
egyszer közöive 7 kr..
5. s z .
többször j
közöive
5
kr.
Bélvegdij : küiön 30 kr.
V
Tartalom : Reformáczió ünnepén. (Sántha Károly.) — Lehessen-e orsz. képviselő az evang. egyház egyetemes felügyelője? (Veres József.) — Visszhang az egyetemes gyűlés után. (Andorka Gyula.) — I r o d a l o m . — B e l f ö l d . — K ü l f ö l d . — V e g y e s e k — P á l y á z a t .
REFORMÁCZIO
ÜNNEPEN.
Bőkegyelmű Isten, hála Néked, Térdet hajtva áldjuk szent neved. Irgalmasság te királyi széked És törvényed tiszta szeretet. Égen-földön minden azt sóhajtja : Mily jó vagy te, áldásoknak Atyja!
Oh jelenj meg Isten nagy kegyelme! Megjelent s oh mily csodás dolog : A szivekben fénylik nagy szerelme, S föltámadnak az apostolok ; Éj eloszlik, szolgaláncz széttörve, Uj pünkösdnek Lelke száll a földre.
Drága áldás, véle egy sem ér fel, Oh szent Isten, a vallás nekünk, Mely pályánkon angyalként vezérel, Míg a biztos czélhoz érkezünk ; Életünkben boldogít, nyugasztal, Sírunk szélén édesen vigasztal.
Uj pünkösdben áldott régi Lélek, Isten Lelke, lakozzál velünk ! Uj időben áldott régi élet, // Ősök élte, légy mi életünk ! Mint anyján a gyermek, ág a fáján, Csüngjön szivünk Jézus tudományán!
Ez békít ki Istennel, világgal, Ha az élet bűne s teihe nyom, — Szebb hazánkba ez kísérget által, És nincsen más Evangyéliom, Bár hirdetné angyaloknak szája, Mint a Jézus Krisztus tudománya.
Ő az üt, az élet és igazság, Ég elmúlik, de beszéde nem; J-T ;nek bár fényét oltogassák, Î . ruem oltják, ég mindvégtelen; inden áldás kútfejévé válik — Uh kisérj el koporsónk zártáig!
Ám a szívek tévelygésbe esve, Elhajoltak tőle hűtlenül, S újra béállt ama rémes estve, Hajnalcsillag nem fénylett felül. Vígasz, béke, minden semmivé lett, Siralomnak völgye lőn az élet.
Hála Néked, oh felséges Isten: A rejtett kincs itt, a Biblia ! Hála Néked, ki nevelsz a hitben, Oh felséges Istennek Fia! Szálljon égbe a mi esdeklésünk: Légyen áldott a mi ünneplésünk ! Sántlia
Károly.
350*
Lfthwien-i o n i . képviselő az evang, egyház egyetemes felügyelője ? Az idei egyetemes gyűlésen vitatás alá került a dunáninneni kerület indítványa is, mely szerint az egyetemes felügyelő állása összeférhetetlen az orsz. képviselőséggel. A határozat ilyenformán hangzik, hogy az egyetemes gyűlés ez idő szerint nem látja a kettőt összeférhetlennek, a kérdés tárgyalását és eldöntését a zsinatra hagyja, a mostani egyetemes felügyelőnek pedig bizalmat szavaz. A kérdés megérdemli a komoly megfontolást m a g á b a n v é v e is, e l t e k i n t v e m i n d e n szem é l y i és p o l i t i k a i v o n a t k o z á s t ó l , m e l y e k ú g y i s ideiglenesek, v á l t o z á s alá esők, — e l v i j e l e n t ő s é g r e j l i k b e n n e . Ezen t i s z t á n e l v i szempontból koczkáztatok meg egykét megjegyzést. A dunáninneni kerület indítványa s annak más kerületbeli pártolói azt kivánják, hogy az egyetemes felügyelő a főrendiházban legyen képviselője egyházunknak, ne foglaljon, ne is foglalhasson helyet a képviselőházban. A rendiség, méltóság joga szerény nézetem szerint nem dönthet e kérdésben, mert az jog ugyan, de nem egyszersmind kötelesség. Ugyan jutott-e valaha eszébe a főrendiház tagjainak, a főuraknak azt indítványozni, hogy ők — a főrendiházban levén helyhez joguk — ne lehessenek képviselők ? ! Sőt inkább igyekeznek mentül nagyobb számmal tért foglalni a képviselőházban is, jogaik, érdekeik, befolyásuk hathatósabb védhetése végett. Ennél az elméleti jognál sokkal nyomósabb a a praktikus érdek: hol szolgálhat jobban az egyház javára az egyetemes felügyelő: a főrendi-, vagy pedig a képviselőházban-e? Ez pedig már kérdés tárgya sem lehet. _A képviselőház a nemzet közvéleményének kifeje_ zője és irányadója : ott fejlődnek, érnek, mérkőznek, hatnak az eszmék, elvek, érdekek, vezéregyének a nemzet szeme előtt. A főrendiház fontossága amazé mellett nagyon csekély. A ki Magyarország közvéleményére és közéletére hatni akar: a képviselőházban keres tért és alkalmat. Gróf Széchenyi oda igyekezett bejutni 1848-ban, hogy Kossuth Lajossal megmérkőzhessék, — pedig volt a főrendiházban helye; mivé zsugorodnék össze most is egy Tisza, egy Apponyi, egy Ugrón a főrendiházban, ahhoz képest, a mik a képviselőházban?! A marad, ha valamikor nem él is vele az egyetemes felügyelő. Ha nem veszi igénybe, az sem olyan nagy baj ; hiszen hosszú időn át nem volt joga a főrendiházban ülni egy protestáns felügyelőnek és püspöknek sem, mégis megvolt az egyház ; ha pedig igénybe kellene vennie s szavát valamely fontos egyházi érdekben fel kellene emelnie: bizony nagyobb hatással, sikerrel teheti azt a képviselőházban akár az ügyet, akár a közvéleményt tekintve. De meg egészen más volna,
ha ő egymaga képviselné ott az egyházat, s ha ő el nem foglalja ott helyét, más már nem marad egyházi érdekeink képviselője gyanánt, ámde ott vannak e végből a többi felügyelők meg püspökök is. Már most : vagy nincsenek megvédeni való érdekeink, — s ezt látszik bizonyítani felügyelőink és püspökeink elmaradása a főrendiház gyűléseiből, — akkor az egyetemes felügyelő elmaradása sem veszteség ; vagy vannak megvédeni való érdekeink : akkor nemcsak az egyetemes felügyelőre, hanem mindegyik felügyelőre és püspökre ki kell mondani, hogy kiki foglalja el a maga székét és helyt álljon : a kit megillet: a főrendiházban, a kinek ott nincs joga: ha csak teheti, a képviselőházban. Azt vetik ez ellen, hogy más felügyelő helyett, ha az képviselő lesz, belép az utána következő, a törvény értelme szerint, de az egyetemes felügyelő helyett másik felügyelő nem foglalhat helyet a főrendiházban. Ez igaz. De tegyük fel, hogy a többi felügyelő is mind képviselő lesz : akkor ki lép helyökbe a főrendiházban? Miért nem indítványozták tehát azokra nézve is az összeférhetlenséget ? hiszen következetesen gondolkozva legalább annyit kellett volna indítványozniok, hogy a főrendiházban üléssel biró felügyelő csak azon esetben lehet képviselővé, ha még van olyan felügyelő, a ki belyette beléphet a főrendiházba. A ref. testvéregyháznak pár évvel ezelőtt egy felügyelője sem ült a főrendiházban a felügyelői állás jogán, sőt legtöbbje — talán egyet kivéve — a képviselőházban szerepelt; de azért ugyan senkinek sem jutott eszébe — én legalább nem tudok róla — azt indítványozni, hogy Tisza Kálmán, b. Kemény Gábor stb. ne, lehessenek képviselők, hanem menjenek a főrendiházba egyházkerületüket képviselni, vagy pedig mondjanak le a kerületi felügyelői állásról. A cserét bizony az egyház bánta volna meg ! A mi egyházunknak is ártalmára, kisebbségére szolgált-e vájjon, mikor két felügyelőnk: Péchy, Fabiny urak, amaz a képviselőház elnöke, emez miniszter, képviselők voltak? Ha pedig előfordulna az az eset, pedig könnyen elő is fordulhat, hogy a másik két felügyelő is képviselő lenne (nem a mostani felügyelők !) nagyobb díszünkre, javunkra szolgáltak volna ők a főrendiházban? Bizonyára nem! Nem szabad elfelejteni, hogy az összeférhetlenség kimondásával esetleg igen nagyot ártanánk mind saját egyházunknak, mind egyetemes felügyelőnknek. Ugyanis megeshetik, hogy a fejedelem bizalma azt nevezné ki miniszternek, a ki az evang. egyház egyetemes felügyelője; a miniszternél pedig kivánatos, bár nem éppen szükséges, hogy képviselő is legyen; az összeférhetlenség kimondása után az kénytelen volna vagy a miniszterségről, vagy az egyetemes felügyelői állásról lemondani. L'gyan kérdem : jó szolgálatot tenne azzal hazájának, egyházának, saját magának ? Érdekében áll az az egyháznak, hogy éppen akkor veszítse el vezérét, mikor az legtöbb befolyáshoz jut, leginkább emeli az egyház diszét, tekintélyét is ? Érdekében áll az ilyen megszorítások-
351*
kai szűkebb térre szorítani azokat, kik hivatást, erőt éreznek magukban tágabb téren működni, a haza közügyeinek vezetésében is reszt venni? Elég tenni valót nyújt egy kiváló férfiú minden tehetségének, törekvésének az egyetemes felügyelői állás, hogy a mellett — n e m a n n a k r o v á s á r a — másba már nem is avatkozhatnék? Távolról sem! Néha a hazai ügyek terén kivívott érdem emel az egyháznál is tekintélyes állásra, néha az egyház szolgálatában szerzett érdem kölcsönöz tekintélyt, súlyt a közügyek szolgálatában is. Óvakodjunk, saját egyházunk és előkelő jobbjaink érdekében e kettőt egymástól egészen elszakítani vagy éppen egymással összeférhetlenné tenni ! Éppen azért, mert egyházunk vezetőivé olyanokat választunk, kik más téren szerzett érdemekkel is díszére szolgálnak az egyháznak, sajátságos viszonyaink között pedig a politika az, a mi a legnagyobb tehetségeket és tekintélyeket foglalja le, s az érdem megszerzésére a legbővebb alkalmat nyújtja: nagyon gyakran megeshetik, hogy az egyetemes felügyelő is politikai pártember lesz. Sőt megtörténhetik az is, hogy _az egyetemes felügyelő nem tartozik a kormánypárthoz. Ezt sokan nagy bajnak képzelik. Én nem; sőt azt mondom: ha az volna is, nem áll módunkban azon változtatni. Ha az egyetemes felügyelő az egyház megbízásából jár el : nem magán személy ; sem feszélyezve, sem lekötelezve nem érezheti magát a kormánynyal szemben. "Azt mondani pedig, hogy kárát vallja az egyház az egyetemes felügyelő ellenzéki voltának : ez súlyos v á d a k o r m á n y ellen, melynek nem a felügyelő politikai pártállását, hanem egyedül az egyház kérelmének méltányos, törvényes voltát kellene tekintetbe venni. Az egyház a kormányhoz a mostani viszonyok között leginkább sérelmei orvoslása végett folyamodik, a mik számosak és súlyosak ; már pedig nagyobb erélylyel sürgetheti azok orvoslását a kormánynál egy ellenzéki, mint egy kormánypárti felügyelő. Hát egyházi jogainkat nem az ellenzék táborában vivták ki, védték meg régi időktől fogva?! Ez azonban csak mellékes dolog; mert utóvégre is vájjon kaphatnánk-e nagy Magyarországon felügyelőnek való tekintélyes férfiút csak egyet is olyant, a kinek nincs határozott politikai hitvallása ? S ha kaphatnánk is, vajjontöbbet tehetne-e az az egy házért a mi körülményeink között, mint a ki a politikai küzdelmekben is — e s e t l e g a g y ő z t e s e k k ö z ö t t -— első sorban* harczol ? Vájjon lehet-e azt csak kívánni is, hogy a kit felügyelővé választunk, az többé a haza ügyeihez ne szóljon? El lehet-e nálunk választani az egyház ügyét a hazáétól mindkettőnek veszélye nélkül? Erre még csak gondolni sem lehet komolyan. De még kevésbbé szabad gondolni a másik lehetőségre, hogy t. i. felügyelőnk mindig kormánypárti legyen; hiszen alkotmányos viszonyok között a pártok fölváltják, vagy legalább is fölválthatják egymást a kormányon, s a kit mint kormánypártit választottunk meg felügyelőnek, ellenzékivé lehet és megfordítva; szabad volna oda lealacsonyítani a felügyelői
állást, hogy annak betöltője a kormánnyal együtt bukjék, távozzék ?_Ne hozzuk be, ne eresszük be a politikát az egyházba ; van ott már különben is elég, sőt sok, a mi szétszakaszt bennünket ! Ha az egyetemes felügyelő ellenzéki s nem lenne is képviselő, hanem csak a főrendiházban foglalna helyet: ott is ellenzék volna; ott pedig még kirívóbb, még szemet szúróbb színben tűnnék fel ellenzéki álláspontja, mint a képviselőházban. A kit az evang. egyház felügyelői állással megtisztel: arról mindig fel lehet, tel kell tenni, hogy képes elfogulatlanul, önzetlenül megitélni: meddig, miben, hol szolgálhat egyházának javára vagy kárára ? a főrendi-, vagy a képviselőházban- e nagyobb sikerrel ? Azt ne mondjuk ki, hogy az egyetemes felügyelő ne lehessen képviselő ; ne szorítsuk szűkebb körre vezéreink jogát, tevékenységét, mint maga az állam; ne zárjuk el előlük a tért, a hol a hazának is szolgálhatnak; hanem inkább örüljünk, hogy ott, a hol legsikeresebben véli, jogával él, kötelességét teljesíti. Én hiszem, hogy a körülmények, az egyéni tapintat mindig meg fogja a leghelyesebb módot találni. Az összeférhetlenség indítványával — fölteszem és elhiszem — használni akartak az egyháznak; de erős meggyőződésem szerint esetleg sokkal többet ártanának neki.
Veres
József.
Visszhang az Az évi október 16—18-án lefolyt egyetemes gyűlés nem mult el maradandó hatás nélkül s nemzetiségi viták mellett is voltak felemelő mozzanatai. Az első nap ádáz tusája után mindinkább előtérbe lépett az evangelikus egyház közös érdeke, mely előtt, úgy látszik, hogy a panszlávoknak nevezett Mudrony és Dula is meghódoltak. Ha az a közeledés részükről őszinte volt, úgy ennek üdvös következménye evangelikus egyházunkra, evangelikus jó hírnevünkre, a testvéri békére nem fog elmaradni. Mert a mi a magyar és német nemzetiségű és származású evangélikusokat illeti, ezeknek legelőkelőbb, leghitbuzgóbb elemei között általános azon meggyőződés, hogy a nemzetiségi vitákat az egyetemes gyűlésből ki kell küszöbölni, mert míg ez egyrészről sérti ezen előkelő testület méltóságát, addig másrészről a vallásos szellem hanyatlására vezet s egyházunk ellenségeinek szerez örömöt. Ma a magyar áll ameszme jaly. erős,. Jhogy az ellen senki sem folytathat sikeres küzdelmet sem egyházi sem politikai téren. Azért legkevésbbé van annak helye épen azon egyház kebelében, mely nagy reformátorai szelleméhez, ha hiven alkalmazkodik, minden felekezet között legalkalmasabb a meggyőződés szabadságának fejlesztésére, mely előnyösen különbözik a r. kath. és ref. egyház merevsége és túlzásaitól, mely legfőbb felügyelőjéül a magyar apostoli királyt ismeri el s törvénytiszteletéről mindig liires volt.*) *) Ezen szép tulajdonságokat nem lehet a testvér ev. ref. egyháztól sem megtagadni. Szerk.
352*
Nagyjelentőségű és lélekemelő volt az egyetemes gyűlésen azon általános s mindeneket átható érzelem és meggyőződés, hogy a zsinatra szükségünk van s az összes magyarországi evangélikusokat egyesíteni kell közös egyházi intézmények és az evangyéliomi szeretet kapcsai által. Még csak az lett volna kívánatos, hogy a horvátországi evangélikusok is ezen zsinatra meghivassanak, de erre vonatkozó nézetemet más alkalommal fogom elmondani. És most engedje meg tisztelt szerkesztő úr, hogy becses lapjának olvasói előtt rövid szavakban megemlékezzem az egyetemes gyűlésen megjelent kiválóbb világi állású féríiainkról. Az egyetemes felügyelő báró P r ó n a y Dezső személyisége ismeretes minden evangelikus ember előtt. Igaz evangelikus hitbuzgósága, lángoló hazaszeretete, elnöki erélye, sok jeles tulajdonai részére a köztiszteletet vívták ki. Ott volt az egyetemes gyűlésen S z o n t á g h Pál, politikai és egyházi életünk ezen kitűnősége. Ha valaki a hitbuzgó és felvilágosodott evangélikust, a hazát lángolóan szerető hazafit, a szabadelvűén gondolkozó férfiút, a nagy és nemes eszmék bajnokát, a minden izében tiszteletet és szeretetet keltő embert akarná jellemezni, azt nem tehetné hívebben, mintha Szontágh Pált állítaná a szemlélő elé. Valóban nehéz meghatározni mi nagyobb nála : az értelem fényes világa, vagy a szív nemes melegsége-e? mi megragadóbb benne : a magyar hazafiság fényessége, vagy az igaz evangelikus hitbuzgóság tipusa-e? Azon kiváló alakok közé tartozik, kikről alig tudjuk meghatározni, hogy irántuk tiszteletünk vagy szeretetünk nagyobb-e? Ott volt báró P o d m a n i c z k y Géza, ezen rokonszenves és valódi magyar főúr. Az ősi erények megtestesülése, hasonlít azon ősi családi gyémánthoz, melyet a kegyeletes utódok modern keretbe foglaltatnak. Az ősi név képviselője, a modern 19. század demokratikus gondolkodását és alakját tünteti fel. — Ugy hiszem, hogy reá evangelikus egyházunk terén még fontos szerep vár. Tevékeny és fontos szerepet vitt az egyetemes gyűlés tanácskozásaiban Z s i l i n s z k y Mihály, békési esperességi felügyelő és Csongrádmegye főispánja. Szeretetreméltó, modern, széles látköre, kiváló tehetsége minden testületben előkelő szerepet biztosítana számára. Férfiú, kinek fényes őseit ' szellemi kiválósága s az eszmék küzdterén szerzett diadalai képezik; múltja, szerepe, jelene, állása a demokratikus eszmék diadalát s a jelenlegi kormány szabadelvű gondolkodását jelentik. Buzgó evangelikus, igaz magyar, Chauvinismus nélkül. Érős meggyőződésem, hogy az övéhez hasonló böleseség, igaz hazafiság, modern világnézlet és evangelikus hitbuzgóság mellett evangelikus egyházunkban a nemzetiségi harczok elnémulnának. Ki kell emelnünk R a d ó Kálmánt, a dunántúli superintendentia újonnan választott felügyelőjét. Kétségtelen, hogy evangelikus egyházunk egyik leg-
kiválóbb oszlopembere, ügyes szónok, kiváló kormányzó s neve össze fog forrni egyházunk történelmével. És kiket a legelsők között kellett volna említenem, fényes és tiszteletreméltó alakjait képezték -az egyetemes közgyűlésnek F a b i n y Teofil és P é c h y Tamás kerületi felügyelők. Nem udvariatlanságból foglalkozom neveikkel később, mert ők Szontágh Pállal képezik az idősb nemzedék azon kiváló és tiszteletreméltó triasát, mely bármely egyház részére fényt és tiszteletet szerezne; hanem azt azért teszem, hogy a kép, melyet gyűlésünkről alkotok, minden pontján ragyogjon. F ab í n y Teofil, kerületi felügyelő minden felszólalását alaposság, higgadt, tárgyilagos nyugalom, mélyreható itélő tehetség s böleseség jellemzik. Szenvedély nem uralja nemes alakját; bölcs agya és nemes szive mindig harmóniában van egymással ; soha se feledi, hogy egy nagy kerület felügyelője, azért szavai mindig meggyőzők és soha se bántók ; meggyőzi, de nem vérzi az ellenkező gondolkodását, A milyen plastikai nyugalom ömlik el nemes és rokonszenves alakján, oly iga^ságszeretet és hitbuzgóság nyilatkozik szavaiban. 0 egyházunk egyik legkiválóbb vezérlő férfia. P é c h y Tamás kiválósága az evangelikus egyház terén ismeretes. 0 kiválóan fényes szellemi tehetségei mellett a szív embere. Azon ritkuló alakok közé tartozik, kiknél a gondolat és érzelem egybeforrott a haza és egyház iránti szeretetben. Ott voltak még mint egyházunk és közéletünk kitűnőségei : Pulszky Ágost, Büsbach Péter, Ivánka Imre, Hunfalvy Pál, Székács Ferencz stb., kik az egyetemes gyűlésnek nem csak fényét de felszólalásaik által a vitatkozás színvonalát is emelték. * *
*
És végül bezárom soraimat azon meggyőződésem kifejezésével, hogy ily kiváló férfiak vezérlete és részvétele mellett az 1891. évre tervezett zsinat korszakalkotó leend egyházunk történelmében s hogy egyesülve kitűnő püspöki karunk s egyházi férfiainkkal az evang. egyház valódi érdekei megóva lesznek s a kicsinyes nemzetiségi . .féltékenység vagy az elvadult nemzetiségi Chauvinismus felett győz a „ K r i s z t u s e g y h á z á n a k " igaz ügye. Andorka
Gyula.
M§®m®iJ Révész Imre e g y h á z i b e s z é d e i . 5-ik f ü z e t . Ü n n e p i é s k ö z ö n s é g e s e g y h á z i b e s z é d e k . Irta R é v é s z I m r e (3 füzet) k i a d t a R é v é s z K á l m á n , a p á p a i ev. r e f . t h e o l . a k a d . n y . r. t a n á r a . B u d a p e s t 1889. K ó k a i L a j o s t u l a j d o n a . B o l t i á r a 1 frt 40 kr. Azon elismerő Ítélet, mely Révész Imre egyházi beszéd — hagyatékának 3-ik és 4-ik füzetét fogadta, bátran sőt tán még fokozottabban vonatkoztatható az előttünk fekvő, ünnepi és közönséges összesen 13 egyházi beszédet tartalmazó ötödik füzetre. Mint ismerőssel találkozunk az előbbi füzetek után itt azon mély bibliai ismerettel, mely különösen a bevezető tárgj'alásoknál, de az egész beszéd
folyamán is a szentírás isteni igéiből készíti a fundamenHa Révész Imre beszédeinek dispozitióira a homitomot a lépcsőzetet, ama Jákóbféle lajtorját, mely a földet letikának említett szabályait vonatkoztatom, úgy találom, az éggel, az embert istennel köti egybe, hogy öszszhangot hogy ezen füzet beszédei inkább alkalmazkodnak ahhoz, hozzon létre a kettő között; mint jó ismerőst üdvözöljük mint az előbbi füzet beszédei, sőt azt mondhatom, hogy itt is a sok oldalú tudományos ismeretnek azon gazdag- ezen beszédeknél a disponálás általában jobb, szerencsésebb ságát, melyet a boldogemlékü szerző lépten nyomon arra és megkapóbb mint amott. használ fel, hogy szolgálati viszonyba hozza a legfenségesebb Áttérve röviden az egyes beszédekre az első Ézsaiás legboldogítóbb tudománynyal a lelkek üdvözülésének tudo- 60 r. 1 verse felett karácsonyi beszéd, t á r g y a a „ K r i s z t u s mányával. A szép nyelvezet, a szónoki erő, mely a nemes á l t a l t á m a d t v i l á g o s s á g " a m i n t á z a bűnöknek s a értelemben vett népies előadás modortól a bölcsészeti elmél- szenvedések közötti kétségbeesésnek éjszakáját elűzi. Időkedés magaslatáig emelkedik s ezen magaslaton is népies szerű korszerű utalással a jelenre. Fejtegetése leírása gyöés érthető marad, a meggyőző evangyéliomi szellem, mely nyörű. A 2-dik beszéd Luk. 24 r. 43 v. alapján húsvéti mint a világ felett álló isteni hatalom leszáll a világba, beszéd, „ K r i s z t u s f e l t á m a d á s á n a k b i z o n y s á g a " , hogy a „világ"nak szóljon, hogy azt éltesse, vezesse, szere- tartalma apologetikus. A bevezetés a karácsonyt állítja tetben békességben a világnak világossá „a Jézus Krisztus"- szembe a húsvéttal. A főbb bizonyságok: 1. Isten előtt hoz vele és általa a menynyei atyához egyenként és össze- nincs lehetetlenség, 2. apostolok tanúsága, vértanúk vére, sen hatnak közre az iránt, hogy az itt foglalt beszédekről 3. az anyaszentegyház alakulása, létele, 4. (s ha keresztények csak elismerőleg szólhassunk. Képletei (például az 51 olda- vagyunk) a Megváltóba vetett hitünk s szeretetünk. Apolon hol az értelmet lámpához hasonlítja) fogalom magya- logetikus tárgyalása közben, miként egykoron Urunk az rázatai (például a 81-dik oldalon, hol a szabadságról beszél) együgyüeket magasztalá, szónok is a jó, hivő nép hitében olyan természetesek, oly megkapok, hogy felfogja az egy- talál vigasztalást.' A 3-dik beszéd Galat. 1. 5 r. 22 vers ügyű is, s gyönyörködhetik benne a világ bölcse is. Fejte- alapján a l é l e k g y ü m ö l c s e i r ő l elmélkedik a textus getése a bevezetéseknél s az alrészek tárgyalásánál, szavait használva fel dispozitióul. Találó distinctió s hatásos a fő gondolatok és eszmék előkészítésénél, ha szabad magun- előadás jellemzi ezen beszédet is. A következő négy beszéd kat triviális kifejezéssel segíteni ki, érdekfeszitőnek, a János ev. 8 r. 12 verse felett épült eszmékben gazdag figyelmet lebilincselőnek nevezhető. Áll ez egészében a 4—8 beszédcyclus. Az első beszéd leirja, hogy k i és m i a j á n l számok alatt egy vezér ige felett közölt beszédsorozat k o z i k a z é l e t b e n v e z e t ő ü l ? A 2-dik a t u d o m á n y elsejére a 4-dik beszédre vonatkozólag, hol az említett é s h i t k ö z ö t t i h a r c z o t írja le, az előbbi is a bűn és beszéd a többinek valóban bevezetését képezi s végére érve a halál ellen a Golgatán keres és talál menedéket. A 3-dik mohón nézünk a következő beszéd után. beszéd szól az e g y e d ü l i v i l á g o s s á g r ó l a J é z u s Az előbbi füzetek ismertetésénél — hogy az ismer- K r i s z t u s r ó l , ki mint a nap az égen tündöklik az erkölcsi tetésben honszadalmassá ne legyek, — eltekintettem attól, világ egén s az ezen képből vett hasonlatokat a 4-dik hogy az egyházi beszéd disponálására vonatkozó homiletikai beszédben találóan felhasználva, utal azon á l d á s r a , melyet szabályokhoz való viszonyban is megemlékezzem a Révész ezen világosság terjeszt, azon h a r c z r a , melyet a sötétImre beszédeiről. A mondottak után rövidebb lehetvén itt séggel viv, s azon g y ő z e l e m r e , melyet szerez e világban. A 8-ik beszéd Gal. 5 r. 1 verse alapján az e g y h á z i szabad legyen erről jelenleg röviden megemlékeznem. Azt mi lelkészek tudjuk a legjobban, hogy beszédet s z a b a d s á g r ó l . A szabadság fogalmát a bevezetésben készíteni, a mely legelső sorban a magunk bírálata előtt a természeti világ fokozatain a legmagasabb szabadság megtudjon állni (s ezen önbírálat sokszor keményebb szo- fogalmáig lendületesen írja le. Az egyházi szabadság hatása kott lenni, mint a hallgatóság vagy a közönség Ítélete) áldása, s milyen kötelességek járnak vele. Minden izében s aztán megállja a hallgatóság bírálatát, avagy ha nyom- protestáns lelkületre buzdító beszéd. A 9-dik beszéd a 63-dik tatásban lát világot, kiállja a száz szemű bírálat erős Zsoltár 5—6 versei nyomán a világias felfogás a világias tekintetét, nem könynyű feladat. Egyházi beszédet, jó egy- szellem ellen küzdve szól az i s t e n i g o n d v i s e l é s r ő l , házi beszédet írni, nem mesterség, hanem művészet és pedig melynek t á r g y a az egész világ, kicsiny és nagy egyaránt. egyike a legnehezebb művészeteknek. Sok is kell ahhoz, A 10-dik beszéd Mát. 8, 19—20 alapján szól az „ e m b e r mig olvasgatás, folytonos tanulmányozás, az irás kincses f i á r ó l , " írásszerű magyarázatot tartalmaz az első rész, bányájában való búvárkodás után a lelkész odáig viszi, a második rész azon kérdést tárgyazza, lehajthatja-e nálunk hogy ezen a téren, a mi elengedhetlen — legalább is is fejét az emberfia? Az első részről a másodikra való átmenet középszerűség legyen. Mert művészszé, ki tagadná ezt, szép. A 11-dik beszéd Ézsaiás 49 r. 15 v. alapján szól az nem lesz mindenki! Az önművelődésnek, az életnek ezen é d e s a n y á k s z e r e t é r ő l s k ö t e l e s s é g e i r ő l g y e r m e iskolájában a kezdő kétségkívül nagy hasznát veszi a k e i k i r á n t . A szép themához illő és hatásos, a kidolgozás. homiletikai főfő szabályok betartásának s alkalmazásának. A 12-dik beszéd Máté 12 r. 25 verse alapján szól a Útmutató, nevelő, vezető mester az az önművelődés foko- m e g h a s o n l á s á t k á r ó l , a 13-dik János ev. 6 r. 66—71 zatán. Mikor azonban később ugy a hogy saját lábain kezd versei alapján a v a l l á s o s é l e t h a n y a t l á s á r ó l , genejárni, ezen vezetőt, értem a merev chablonszerűséget, több tikuson megmagyarázva a bevezetésben azon körülményeket, tekintetben nélkülözni fogja. melyek között az Úr a fájdalom e szavaival fordult tanítA legjelesebb ismert egyházi beszédekben is, ha fel- ványaihoz : Nemde elakartok-e ti is menni ? E kornak vallás vetjük azon kérdést, hogy a bevezetés a főtétel magaslatán s egyház, isten s lelki javak iránt közönyös fiaira alkallyukad-e ki, az alrészszel kimerítik-e a főtételt, szóval mazható tanulságos beszéd. Összegezve röviden az elmondottakat, a beszédfüzetről helyes e a disponálás, a részekről megvan e a kapcsolatos csaknem ölelkedő átmenet, ügyes összefoglalás-e a befejezés csak az lehet véleményünk, hogy több tekintetben még az egyes részek nem tartalmaznak-e rokon, hasonló vagy felülmúlja az előbbieket, úgy hogy az igért utolsó két épen ugyanazonos elemeket, ha mondom ezen kérdéseket füzetre nézve boldogult Révész Imrénk szellemi hagyatéfeszegetjük a legjelesebb egyházi beszédekben is találunk kának letéteményeséhez János ev. 2 r. 10-dik verse alapján gáncsolni valót. Azonban nem így fogom fel a dolgot. előlegesen azon kérdést intézhetjük: úgy-e nemde a leg—s. Jeles egyházi beszédeknél, bár a homiletikai szabályok jobbakat legutoljára t a r t o g a t j a ? iránti tiszteletet nem akarjuk kisebbíteni, nem szokott a bírálat így eljárni. Tudjuk, hogy ezeknél a szellem kibontakozik a szabályok békóiból. Nézzük csak meg Székács vagy 1 1 1 f 111, Gerock beszédeit e tekintetben s meggyőződünk a monA Luthertársaság évi jelentése, az egyetemes közdottak felöl. Ezen jeleseknél megesik, hogy a szellem bizogyűléshez. — Főt. és méltóságos egyet, közgyűlés ! Magyarnyos szabályok által nem hagyja magát korlátozni.
354*
honi egyet, evang. egyházunk egyik nagyra hivatott intézményéről a Luthertársaságról van szerencsénk az évi mozzanatokat a következőkben tiszteletteljesen beterjeszteni: Tagjainak száma mult év óta alapítótagokban 16-ról 24-re szaporodott; az újonnan belépett tagok száma 18, és így leszámítva az elhalálozottakat, jelenben a Luthertársaságnak 289 tagja van, mi annyival kedvesebb szerény társulatunkra nézve, mert az alapítótagok sorában ott üdvözölhetjük magyarhoni egyetemes ev. egyházunkkal az élén mind a 4 egyházkerületet, mint alapítótagúi belépett erkölcsi testületet. É s ez első sorban az egyházkerületek püspökeinek érdeme. Hadd rójuk le azért e helyen is irányunkban a szeretet és kiváló tisztelet adóját, melylyel oly szívesen adózunk egyházunk minden tagjának, ki intézményünket istápolni, fontos, mélyreható czéljaiban előbbre vinni kegyeskedik. A Luthertársaság ez évi munkássága a következőkben összpontosul : Luther Márton, egyházunk nagy reformátorának életrajzát megíratta, e czélból pályázatot hirdetett, és a több, jeles, pályázatra megjelent munka közül a pályadíjt győzedelmesen Szeberényi Lajos, t. aradáczi ev. lelkész munkája vitte el. A pozsonyi theol. akadémia pártolásraméltó könyvkiadó vállalatot erőnk és tehetségünkhez mérten anyagilag is segélyeztük; a tót N a p t á r t ez évben is tót népünk számára 6000 példányban Bachát Dániel, budapesti főesperes jeles szerkesztése mellett folytatólag kiadtuk szerkesztéséről a jövő 1891-ik évre már is annyival inkább gondoskodtunk, mert arról győződtünk meg, hogy e munkánk nyomatékos erkölcsi haszonnal jár úgy azokra nézve, kiknek a vállalat terméke szánva van mint egyáltalán hazai evangyéliomi egyházunkra nézve. Miután az ez évben kiírt azon pályázatunk, hogy írassanak kisebb terjedelmű, a magyar reformáczió történetéből merített, erkölcsképző és hitfejlesztő elbeszélések, eredménytelen volt, a pályázatot ez érdemben megújítottuk, mégis a jövő évi munkásság programmjába felvettük a b i b l i a t ö r t é n e t megiratását. Végül a társaság előbbrevitele czéljából az ország különböző pontján megbizottakúl H ö r k J ó z s e f u r a t Eperjesen, dr. M a s z n y i k E n d r é t Pozsonyban, Gyurátz F e r e n c z e t Pápán, H a e n d l V i l m o s t Selmeczen, V e r e s J ó z s e f e t Orosházán, kiküldöttük. Az alapszabály értelmében a 4 szakbizottságot következőleg állítottuk össze : a) az i s k o l a i s z a k b i z o t t s á g b a beválasztottuk : Benka Gyula, Kapi Gyula és F a l v a y Antal tanár urakat ; b) a t h e o l o g i a i s z a k b i z o t t s á g b a : Poszvék Sándor, Hörk József, Trsztyénszky Ferencz és Schneller István theologiai tanár u r a k a t ; c) a n é p i r o d a l m i s z a k b i z o t t s á g b a : Raab Károly, Bognár Endre és Scholz Gusztáv lelkész urakat ; d ) a p é n z ü g y i s z a k b i z o t t s á g b a : dr. Zsigmondy Jenő, F r i t z Hugó és Beliczay Béla budapesti luthertársasági világi tag urakat. A társaság törzsvagyona : 4081 f r t 67 kr. ; évi jövedelme 2430 f r t 75 kr. ; évi kiadása 1499 f r t 94 kr. ; pénztári maradvány 930 f r t . 81 kr.
Luthertársaságunk évi mozzanatait, midőn a föntebbiekben összegezve beterjeszteni szerencsénk van, ügyünket,
egyet, evangyéliomi egyházunk közügyét a főtisztelendő és méltóságos egyetemes közgyűlés erkölcsi és anyagi hathatós pártfogása és támogatásába újból ajánlva, maradtunk a főt. és méltóságos egyetemes közgyűlésnek kiváló tisztelettel Budapesten, 1889. október 17-én. Hunfalvy Pál, Bognár Endre, elnök.
luthertársaság jegyzője.
A Protestáns Irodalmi-Társaság — szerkesztő és pénzügyi bizottsága f. é. október 29-én d. u. 5 órakor a budapesti ev. ref. főgymnasium könyvtártermében együttes gyűlést t a r t o t t S z á s z K á r o l y püspök úr elnöklete alatt. A gyűlésen részt vettek : gr. Tisza Lajos, dr. Ballagi Mór, Szilády Áron, Zsilinszky Mihály, Hegedűs Sándor, Beöthy Zsolt, A r a n y László, György Endre, Horváth Sándor, F a r k a s József, Petri Elek és Kenessey Béla. A gyűlés örömmel vette tudomásul Z s i l i n s z k y M i h á l y titkárnak a társulat anyagi és — ha már szabad igy szólanunk — szellemi életéről való jelentését. A tagok száma a f. é. márczius 24-én t a r t o t t közgyűlés óta jelentékenyen szaporodott. A pártfogó tagok-száma jelenleg 33 (márcz. 24-én 22.), az alapítóké 192 (143) a rendes tagoké 245 (204), a pártolóké 231 (170) és a segélyzőké 56 (24), összesen 757 a jelenlegi összeg, m ig a közgyűlés alkalmával 562 volt csak. Az alaptőke 35.700. A titkári napló szerint a bevétel 9593 f r t 43 kr ; a kiadás pedig 709 f r t 20 kr. volt, pénztári maradék 8884 f r t 40 kr. Ebből alapítványi tőke takarékpénztári könyvön 6958 f r t 40 kr. értékpapírokban 300 frt, összesen 7258 f r t 40 kr. Készpénz maradvány 1625 f r t 83 kr., mely szintén a takarékpénztárban van letéve. A tőke természetű összegek és értékpapírok átadattak H e g e d ű s Sándor orsz. képviselő úrnak, mint a pénzügyi bizottság elnökének; a pénzek deponálására pedig a hazai első takarékpénztár fog felkéretni. A pénztári jelentéssel kapcsolatban Z s i l i n s z k y M i h á l y tekintettel főispáni bokros teendőire magát a pénztárnokságtól felmentetni kérte. A bizottság a közgyűlésig ideiglenesen H o r v á t h S á n d o r ev. lelkész urat kérte fel a pénztárnoki teendők végzésére, ki azt szívesen elfogadta s i g y a t a g s á g i d í j a k h o z z á a z á g . h i t v . e v . l e i k . l a k r a (IV. ker. deáktér 4. sz.) küldendők. A szellemi oldalt illetőleg bejelentetett, hogy a S z e m l e már nyomtatás alatt van s elég gazdag tartalmúnak ígérkezik s prot. iróink közül több ismert nevű szerző műve fog benne megjelenni. A megjelenendő S z e m l e kettős füzet lesz s néhány hét múlva már a tagok kézhez is fogják kapni. Sajtó alatt van a kiadandó monografia is Z s i 1 i n s z k y-nek „A linczi békekötés története" czimű műve. Örömmel szolgált az is tudomásúl, hogy a püspök urak közül többen már beküldötték azoknak névjegyzékét, kik a vidéken taggyüjtésre vállalkoztak, vagy ily nemű munkásságra felkérendők volnának. A taggyiijtésben a közgyűlés megtartása óta különösebben S z á s z D o m o k o s erdélyi püspök úr fáradozott odaadó munkássággal. Elhatároztatott, hogy a taggyüjtőkhöz körlevél küldessék, a már ajánlkozott tagoknak pedig incassora küldessenek el a tagsági jegyek.
355*
R 1 1 r ! 11. A Gusztáv-Adolf egylet 1889. szept. 3., 4. és 5. Danzigban megtartatott egyetemes gyűlése. A titkár évi jelentéséből még kiemeljük az adományok főösszegét, melyet Magyarország és kapcsolt részei az egylet fenállása óta élveztek; nevezetesen: 1.539,785 márkát és 12 fillért. Elnök H e m p e 1 titkárnak meleg köszönetet fejez ki első, jeles évi jelentéseért, annál inkább miután lipcsei nagy kerülete, mint iskolatanácsost, teljesen elfoglalja. Ezután elnök szót adott D i a n i s k a E n d r e lőcsei lelkésznek, mint az egyetemes gyámintézet képviselőjének, ki ékes szavakban mondott hálát a Gr. A. e. Magyarország ev. egyházainak n y ú j t o t t adományaiért, nevezetesen azért is, hogy ezidén V á c z o t , tehát magyar egyházat is felvett a szeretet-mű hármas jelöltségébe. Eelemlíti Zelenka elnök missiói nagy ú t j á t itthon, melyen adatokat g y ű j t ö t t a nagy szórványok ismertetéséhez, melyeket az egylet elé is fog terjeszteni. — Jelenti, hogy a ref. testvérek, kikkel legalább a közös segélyezés munkájában óhajtottunk volna egyesülni, néhány év óta a közalap felállításával különváltan segítettek sokféle ínségükön. Ellenben az ágostai hitvallásnak „mindinkább kevesbedni fognak, ha rajtok erélyesen nem lesz segítve," e végre ezentúlra is kéri az egylet közreműködését. Végre pedig megemlékezik működésének előbbi helyéről, Zágrábról is, mely már iskolának is örvend, de még soká nem fogja nélkülözhetni az egylet segélyét. F r i c k e elnök e beszédre adott válasza nem épen kellemesen hathat reánk. Sajnálja, hogy a gyámintézet szervileg nem egyesülhetett a Gr. A. egylettel, de hát ezt „a mi dolgunknak" mondva, abba belenyugszik. Hanem — úgy látszik szivén feküdt, a mit ki kellett mondania ekkép: „A kérvényi kivonatokban kerestem az ön (Dianiska) gyülekezetét „Leutschau"-t,hol ön működik, de azt nem találtam fel, hanem „den magyarischen Namen Lőcse." Leutschaut jól ösmertem, de Lőcse u j előttem. É s megjegyzi még : „Das sagt viel. Solcher Schwierigkeiten werden manche sein. Sie stehen nicht in Ihrer Gewalt." E s ennek kiegészítője még e passus is: „Bleiben Sie objectiv im der Liebe Christi, welche das ev. Auge, gleichgültig f ü r welche Nationalität und Sprache, sich offen hält. Der Samariter f r a g t nicht, ob Jude, ob Magyare, ob Slave, ob Deutscher, er fragt nur, ob wirkliche Noth und eigene Opferfreudigkeit vorhanden ist, und die Mittel da sind zu helfen. Helfen Sie in diesem objectiv kirchlichen Sinn und Geiste in Ungarn auch ferner, und widerstreben Sie allem Chauvinismus, gleichgültig in welcher Form er sich zur Geltung bringt." Fricke elnök beszéde férfihoz illő őszinte szó, melyet nem akar magába zárni, a mi dolgunk pedig, hogy első sorban tartsuk a hátunkat a megérdemelt csapások alá, azután pedig kerüljünk mindent, mi legtávolabbról is, a Chauvinismus szinét hordhatná magán; mert gyámintézetünk erre nem szorul. E s ép ezért, szükségtelen német szövegű iratban „Lentschau" helyett Lőcsét írni, valamint hogy oktalanság volna német szövegben „Oedenburg" helyett Sopront írni, minek pl. német szövegű földrajzban polgári joga nincs. Felhozza Fricke, miszerint csodálkozik azon, hogy a magyarországi szűkölködő diaspora érdekében csupán az
ágostai hitv. atyafiak működnek és, hogy a sokkal számosabb és talán módosabb helv. hitv. testvérek ezen egyházi segélyezés munkájánál az ágostaiakkal egyesülten nem munkálkodnak, úgy „mint mi német földön, daczára annak, hogy e munka mellett mindenikünk megőrzi saját confessionális lelkiismeretét." — Viszont részemről is, csodálkozom azon, hogy a gyámintézet vezetői egyszersmindenkorra fel nem világosítják a G. A. e. elnökét arról, hogy a magyarországi reformátusok olyan G. A. egyletféle közös actióról sem a debreczeni zsinat előtt nem akartak tudni, de a közalap megteremtése óta lehetetlen is nekik híveiket kétféle, a netaláni közös, protestáns gyámintézet és a domesticára is megadóztatni. Ilyen magyarázat után megszűnnék az elnök ily közös eljárást sürgetni s e tekintetben sem tűnnénk fel többé a nagy gyűlési közönség előtt, mint széthúzó atyafiak. F r i c k zürichi lelkész a svajczi segélyegyletek; O r e n d i erdélyi szász lelkész saját egyháza viszonyairól szólva, elnök berekeszti az első napi gyűlést imával. Gyűlés után a gyülekezet 3 nagy és 2 kisebb fel zászlózott gőzösön, legszebb időben a János-kaputól indult Zopottba, Danzig tengeri fürdő helyére, közös ebédre, előbb nagy kört csinálva a csendes, verőfénytől ragyogó tengeren. Onnan esti 7 órakor hajózott visszafelé a „Westerplatte"hoz, hol az esti órákat a fényesen kivilágított parkban töltötték el. — Mint minden ily alkalommal, ebéd felett Fricke elnök igen jeles köszöntőt mondott a császárra, az egylet protectorára. S e p t . 5., c s ü t ö r t ö k ö n d. e. 87 2 órakor, ismét a János-templomban, Dr. P a n k lipcsei superintendens imája után vette kezdetét a másodnapi gyűlés. B a r t o l d neustrelitzi igazgató felolvasván az egylet megvizsgált, és gyűlési bizottság által felülvizsgált számadásról szóló jegyzőkönyvet, V o e r s t e r pénztárosnak megszavaztatott a felmentvény. E z t követte Dr. H e r m e n s kölni katonai lelkész üdvözlete a belgiumi ev. országos zsinat részéről, 50 éves fenállása jubileuma alkalmából és ajánlása az ottani gyenge egyházaknak. C o r r e v o n Majnamelléki F r a n k f u r t lelkésze szól a genfi evang. társaság nevében, mely már 59 év óta, áldásosán működik Francziaország evangelizatiója érdekében. Beszédében meggyőzőleg hivatkozik Quinet Edgar történetíró következő érvelésére: Ha az esztelen, kath. franczia kormány a hugenottákat ki nem űzi, a franczia forradalom soha nem végződött volna oly véresen, a mint végződött. A v a g y nem helyesen állította-e Colbert, a kath. egyház gyermeke, kit kath. fanatismus hajtott volt az atheismusba, hogy az 1870-ki borzasztó háború talán sohasem tör ki, ha a protestánsok hű csapata még ott lett volna Francziaországban? — Ő látta „La Tour de Constance" tornyát, melybe Durand Máriát, az evangyéliom bátor vallóját mint lyánkát zárták és mint 70 éves nőt bocsátották ki. L á t t a ott sziklába vésve e nő szavát: „Résistez!" — álljatok ellent! — s ezt kell vallania az ev. egyháznak jelenben is Francziaországban s ugyanezt vallja még most is a mi hugenotta gyülekezetüunk Majna m. F r a n k f u r t b a n . (Vége köv.)
356
iîtliïL — Figyelmeztetés. A hátralékosokat felhívjuk, szíveskedjenek hátralékaikat törleszteni. A folyó év utolsó negyedére szóló előfizetés mielőbbi beküldését kérjük. Szerény anyagi viszonyok közt küszködő lapunk fennmaradását koczkáztatja a hátralékok (még 1888ból is) s az előfizetési összegek rendetlen beküldése. A szerkesztőség. — A Luther-társaságra befolyt szept. 28-tól 1889-re: Paulinyi S., Láng A., n. geresdi egyház, Benka Gy., győri ev. tanítói kar, Yasskó Gy., pozsonyi lyceumi tanári kar, Michaelis Vilmos, iglóí főgymnasium, Bodiczky K., H a a n L., Poszvek L., Urban A., f.-lövó'i tanintézet, Breznyík J., selmeczi lyceumi tanári kar, F a r b a k y Józs., Kapi Gy., Hörk J., Ritter B., Achim A., zólyomi papi értekezlet, Schneller J., pozsonyi theol. akadémia, Hornyánszky V., Stobl N., Bexheft A., Győri C., Csészy L., Vecsey S., Szabó B., Haviár D., Barabas A., veszprémi egyház, Barcza K. 4—4 frt. — Ú j t a g : a dunáninneni kerület mint alapító tag 100 frt. — A t ő k é h e z : a kókai leány gyülekezet 2 f r t 40 kr. XX. Kimutatás 1889. a t h e o l . tan-, i l l e t ő l e g s z a k k ö n y v e k k i a d á s a végett megindított gyűjtés eredményéről. a) A z E v a n g . D o g m a t i k á r a előfizettek: 18) T. Tökölyi János ev. 1. úr Gömör-Panyit 2 frt. 19) T. Bognár Endre ev. 1. úr L.-Patona 2 frt. 20) T. Reguli Pál ev. 1. úr Klenócz 2 frt. 21) T. Zsarnovcizky Gyula ev. 1. úr Bazin 2 frt. b) Az E v a n g . E g y h á z t a n r a előfizettek: 19) N t ű Ebner Gusztáv ev. 1. úr N.-Járfalu 3 frt. 20) T. Bozsnyik György ev. 1. úr Kölese 3 frt. Pukánszky Béla, pénztáros. — Nagylelkű adomány. A főváros legtágasb rétegeiben ritka jótékonyságáról ismeretes özvegyült S c h n e i d e r J ó z s e f n é szül. M o s á n s z k y Z s u z s a n n a nagylelkűségének igen fényes tanúbizonyságát az által adta, hogy a pesti ág. h. ev. német egyház javára 4000 f r t n y i „Schreiber Zsuzanna kiházasítási alapítv á n y t " tett, melynek kamatai annak idejében a nevezett gyülekezethez tartozó házasságra ,lépő szegény sorsú két iparosnak fognak juttatni. — Az Úrnak legbővebb áldása nyugodjék a nemes adományozón, a kegyes adományon, valamint azokon, kik annak gyümölcsét majdan élvezni fogják. — Pozsonyban a reformaczió évfordulóját f. évi október 31-én a t h e o l o g i a i a k a d é m i a istentisztelettel, midőn V a s k ó G y u l a theol. tanár mondott szent beszédet és az akadémiai ifjúság ünnepélylyel t a r t o t t a meg, melynek tárgysorozata: 1. „Tündöklő hajnali csillag" énekli a theol. akad. énekkar. 2. „ óda Lutherhez" Sántha Károlytól ; szavalja Bárdy Ernő theol. akad. hallgató. 3. „Ne csüggedj el kicsiny sereg" énekli a theol. akad. énekkar. 4. „ Alkalmi beszéd11 Zsolticzky Samu theol. akad. hallgatótól, t a r t j a a szerző. 5. „Lidheru Béri Gyulától, szavalja Baltazár János theol. akad. hallgató. 6. „Erös vár a mi Istenünk" énekli a theol. akad. énekkar. — A l y c e u m i pedig szokás szerint urvacsorához járult. — „Dunántúli protestáns lap" czímű egyházi s iskolai hetilap indúl meg 1890. évi január hó 1-től P á p á n R é v é s z K á l m á n szerkesztősége és a pápai főiskola tanári kara kiadása mellett. — A l a p b e o s z t á s a s t a r t a l m a : I. Vezérczikkek az egyház és iskola körében WIGAND
F.
K.
felmerült kérdésekről. I I . Értekezések, dolgozatok a theologiai, bölcsészeti és paedagogiai tudományok köréből. I I I . Egyházi és iskolai élet. Tudósítások az egyház és iskola körében felmerült nevezetesebb eseményekről. IV. Külföldi szemle. V. Könyvismertetés. VI. Gyakorlati lelkészet. E rovat a fontosabb gyakorlati kérdések megbeszélésére s a lelkészértekezletekről szóló tudósítások közzétételre szolgál. V I I . Tárcza, melyben kiválóbb vallásos költemények, vagy jeles egyházi munkálatok fognak időnként közöltetni. V I I I . Vegyes közlemények. IX. Bivatalos rész a főtiszteletü püspöki hivatal körlevelei s egyéb hivatalos közlemények számára. X. Pályázati és más egyéb hirdetések. E l ő f i z e t é s i á r : egész évre 4, fél évre 2 frt, mely Kis Ernő t a n á r czímére küldendő. — Boldog testvérek! ők 5 lapot t a r t h a t n a k fenn, nálunk csak egy van az is nyomorog. Dobos László Szalk-sz.-mártoni ref. lelkész tudósít bennünket, hogy az általa kiadott 4 kötet D o b o s J á n o s egyházi beszédei kizárólag és egyedül ő nála — míg a szabad rendelkezése alatti példányok tartanak — a 7 f r t 20 kr. bolti ár helyett rendkivüli leszállított áron t. i. 4 frt, illetőleg a szállítási díjjal együtt 4 f r t 40 kr. utalványozásával megrendelhetők. Hazai botrány a külföldi lapokban. — Fentartással közöljük egy németországi ev. hetilap alábbi hirét — lehető hű fordításban: „A beczkói tót evang. egyház f. é. szept. 15-én hallatlan erőszakoskodás színhelye volt. Konventi határozat értelmében a 8—900 frtnyi iskolaadósságot az egyházi járulékot felemeléséből kellett volna a szegény 430 lélekből álló gyülekezetnek fedeznie. Két jómódú magyaron vonakodott a nagyobb illetéket fizetni, és egy új közgyűlést hivatott egybe, a mely a felett volt tanácskozandó : megelégedjék-e a gyülekezet azzal a mit azok tetszésükből adnak? A mint az ev. lelkész — egy igen higgadt ember, az nap, semmi rosszat sem sejtve, az iskolába a konventre ment, találkozott azzal a két úrral, a kiknek egyike, üdvözletét egy erős botütéssel viszonozta. Vértől ázva s leroskadva birt a bántalmazott annyi erővel, hogy felszedte magát és az esetet a konventnek bejelentette. Mindnyájan kisiettek, s a mint aztán a lelkész a gonosztevőre mutatott, másodszor is ütést kapott, mely fülét részben felhasította. A másodfelügyelőre is ütni a k a r t a szörnyeteg, de botját kikapták, mialatt még egy embert többször összemart. Hasonmása ez annak az esetnek, a mely Szt.-Miklóson 1861-ben történt, midőn a lelkészt 2 „úr" orvúl megtámadta és félhalottra verte. Mindenesetre sajátságos fényt vet ez az eset a Magyarországon uralkodó p á r t erkölcsi értékére, a becsületnek mily mértékét élvezik az idegen nemzetiségek a magyarok előtt."
PALYÁZAT. Miután a „ L u t h e r t á r s a s á g " részéről t a v a l y kiirt pályázat meddő maradt, a f. é. október hó 17-én t a r t o t t közgyűlés ismételten megbízott, h o g y k i s e b b t e r j e d e l m ű , a magyar r e f o r m á c z i ó történetéből merített erkölcsképző és hitfejl e s z t ő e l b e s z é l é s e k r e újból pályázatot hirdessünk. A jelzett n é p i r a t k á k legfeljebb 3—4 nyomtatott ivre terjedhetnek. Pályázhatni akár magyar, akár német vagy tót nyelven. A pályanyertes — csak absolut becsű — munka a társaság tulajdonába megy át és ivenként 20 frttal díjaztatik. Az esetleges fordítás iránt az alulírott bizottság fog intézkedni. A jeligével ellátott pályamunkák a társaság alelnökéhez nt. D o l e s c h a l l E . S á n d o r l e l k é s z ú r h o z (Budapest, Deáktér 4. sz. a.) 1890-ik é v i m á j u s h ó végéig beküldendők. B u d a p e s t e n , 1889. október 22-én.
NYOMDÁJA,
A „Luther-társaság" szükebb-körü bizottsága nevében : Falvay Antal, bizotts. jegyző. POZSONYBAN.
