Turizmus Bulletin. A MAGYAR TURIZMUS ZRT. SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA XIV. évfolyam, 4. szám Megjelenés: január Lapzárta: 2010

IMPRESSZUM Turizmus Bulletin A MAGYAR TURIZMUS ZRT. SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA XIV. évfolyam, 4. szám Megjelenés: 2011. január Lapzárta: 2010. november Felelős kiadó: Horváth Gergely vezérigazgató Főszerkesztő: Halassy Emőke Szerkesztő: Mester Tünde Szerkesztőbizottság Dr. Aubert Antal Pécsi Tudományegyetem, Turizmus Tanszék

Dr. Badacsonyi György Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

Dr. Dávid Lóránt Károly Róbert Főiskola

Egriné Pap Ilona Nemzetgazdasági Minisztérium

Dr. Erdei János Magyar Szállodaszövetség

Horkay Nándor VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.

Hülvely István Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége

Dr. Jancsik András Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék

Dr. Jandala Csilla Harsányi János Főiskola

Kovács László Magyar Vendéglátók Ipartestülete

Dr. Kóródi Márta Szolnoki Főiskola

Dr. Lengyel Márton Budapesti Kommunikációs Főiskola, Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar Magyar Turisztikai Egyesület

Meszter László Idegenforgalmi Koordinációs Testület Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége

Dr. Michalkó Gábor Magyar Tudományos Akadémia, Földrajztudományi Kutatóintézet

Molnár Gabriella Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége

Dr. Probáld Ákos Központi Statisztikai Hivatal, Szolgáltatásstatisztikai Főosztály

Dr. Puczkó László Turisztikai Tanácsadók Szövetsége

Dr. Rátz Tamara Kodolányi János Főiskola, Turisztikai Intézet

Dr. Simon Judit Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézet

Stefkóné Vermes Judit Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége

Dr. Szabó Géza Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége

Dr. Szalók Csilla Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar

Dr. Tasnádi József Alapító tag

Dr. Várnai Zsuzsanna Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet

Kiadó: Magyar Turizmus Zrt. Előkészítés: VIVA Média Holding • Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Megrendelhető: Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda Kutatási Csoportja 1115 Budapest, Bartók Béla út 105–113., tel.: (1) 488 8710, fax: (1) 488 8711, e-mail: [email protected] Megtekinthető a www.itthon.hu > Szakmai oldalak internetcímen ISSN 1416-9967 (online: ISSN 1587-0928) A folyóirat megrendelőlapja honlapunkról letölthető, előﬁzetési díja 4500 Ft + 5% áfa/évfolyam.

TARTALOM PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Jennifer Laing – Cornelia Voigt

Wellnessturisztikai szolgáltatók Ausztráliában: meghatározás, tipológia és aktuális helyzet

3

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Mező Ferenc – Kiss Tibor

Az egészségturizmus mint az Észak-alföldi régió lehetséges kitörési pontja

10

TURISZTIKAI TERMÉKEK dr. Jandala Csilla – dr. Sándor Tibor – Gondos Borbála

Az egészségturizmus a turizmuspolitika fókuszában – A fürdőkultúra szerepe a turisztikai termékfejlesztésben

19

Petykó Csilla

Az egészségturizmus speciális helyszínei: a termál- és gyógykempingek

29

Fehér Patrik – Füreder Balázs – Várvízi Péter

A magyar gasztronómia és vendéglátás helyzete napjainkban

34

TURIZMUSMENEDZSMENT dr. Ruszinkó Ádám – Vizi István

Az egészségturisztikai munkaerőpiac helyzete

44

dr. Mundruczó Györgyné – dr. Pulay Gyula – Tököli László

A támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálata

53

dr. Michalkó Gábor – dr. Rátz Tamara – dr. Irimiás Anna

Egy magyarországi fürdőváros lakosságának életminősége: az orosházi eset

61

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK Dr. Kincses Gyula

A határon átnyúló egészségügyi ellátás perspektívái

69

TALLÓZÓ Kutatósarok Sziva Ivett

Öntsünk tiszta vizet… Az egészségturizmus fogalmi lehatárolása és trendjeinek válogatott bibliográﬁája

73

Mester Tünde

TourMIS – új előrejelző eszközök

77

Megjelent a Magyar Turizmus Zrt. 2011. évi marketingterve

80

Kiadvány- és könyvajánló

2

Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika

78

XXI. századi magyar gasztronómia

79

NAPTÁR

80

TURIZMUS BULLETIN XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Wellnessturisztikai szolgáltatók Ausztráliában: meghatározás, tipológia és aktuális helyzet Szerzők: Dr. Cornelia Voigt1 – Dr. Jennifer Laing2

A tanulmány az ausztrál wellnessturizmus kínálatának aktuális szerkezetébe nyújt betekintést egy átfogó országos kutatás alapján, amelynek tárgya az ausztrál egészségturizmus keresleti és kínálati oldalának vizsgálata volt. Egy olyan új tipológia kialakítására tesz javaslatot, amely a wellnessturizmus szolgáltatóit három kategóriába sorolja: (1) szépségközpontú vagy szépségszállodák/üdülőhelyek, (2) életmód üdülőhelyek és (3) spirituális menedékhelyek. A cikk a wellnessturizmus e három kategóriájának szemléltetésére különböző példákat sorol fel, majd az ausztrál wellnessturisztikai szolgáltatók körében végzett felmérés eredményeit mutatja be, és ismerteti a három alaptípusba tartozó szolgáltatók kínálatának jellegzetességeit. A kutatás a wellnessturizmus körébe tartozó szolgáltatásokban és azok fejlesztésében megfigyelhető különféle megközelítések pontosabb megértéséhez nyújt segítséget nemcsak Ausztrálián belül, hanem nemzetközi összehasonlításban is.

Kulcsszavak: wellnessturizmus, Ausztrália, tipológia, fürdő, menedékhely, üdülőhely.

1. Bevezetés Noha léteznek bizonyítékok arra, hogy az ausztrál őslakosság a termálvizet évezredeken át használta spirituális és gyógyászati célra (Lambert 2008; White 2009), Európa és néhány ázsiai ország fejlettségi szintjéhez képest az ausztrál wellness- és egészségturizmus még nagyon „fiatal”. Ennek egyik oka az lehet, hogy Ausztráliában – a Daylesford/Hepburn forrásvidék és a Victoria állambeli Mornington-félsziget kivételével – nincsenek számottevő gyógy- és hévízforrások, márpedig Európában már évszázadok óta ezek jelentenek vonzerőt az egészségügyi motivációval utazók számára. A kutatások (Puczkó–Bacharov 2006; Williams et al. 1996) kimutatták, hogy a „spa” szónak nyilvánvalóan más értelmet tulajdonítanak angol nyelvterületen, mint a kontinentális Európában. Ennek megfelelően az ausztrál wellnessés fürdőturizmus középpontjában az egészségesebb élet, valamint a megelőzés áll, és nem az Európára hagyományosan jellemző gyógyászat, illetve rehabilitáció (Bennett–King–Milner 2004; Puczkó–Bacharov 2006; Smith–Puczkó 2008). Az ausztrál wellnessturizmus az elmúlt évtizedben exponenciálisan bővült. Csakhogy korábban „nyomtatásban szinte egyáltalán nem jelent meg tudományos igényű mű az ausztrál egészségturizmus kérdéseiről” (Bennett–King–Milner 2004, p. 122). Ezért vállalkozott a közelmúltban egy országos vizsgálat arra, hogy 1 School of Management, University of South Australia, e-mail: [email protected]. 2 Tourism Research Unit, Monash University, e-mail cím: [email protected].

a wellnessturizmust ausztrál kontextusban határozza meg, és a szektor kínálatát és a keresletét egyaránt feltárja. A tanulmány a kínálati oldalra koncentrál, és a wellnessturizmus újszerű tipológiáját is tárgyalja. E tipológia alapján országos felmérés készült azzal a céllal, hogy megrajzolja az ausztrál wellnessturisztikai szolgáltatók profilját. Jelen tanulmány azokat a szolgáltatásokat elemzi, amelyeket az ausztrál turisztikai vállalkozások a három alapvető kategóriában nyújtanak. A tanulmány befejezése röviden kitér a keresletre vonatkozó megállapításokra is.

2. A wellnessturizmus új tipológiája Azt ugyan kétségtelenül mindenki elfogadja, hogy a wellnessturizmus a speciális érdeklődésű turizmus egyik formája (például Hall 2003; Letho et al. 2006), a létező meghatározások és tipológiák rendkívül eltérőek. Úgy tűnik, nem könnyű olyan tipológiát találni, amely elég tág ahhoz, hogy a wellnessturizmus kínálati és keresleti oldalának változatosságát kezelni tudja, de elég szűk is, nehogy ellehetetlenítse az adatgyűjtést. E cikk szerzői azt a nézetet vallják, miszerint elméleti különbség van egyrészt a „gyógyítás”, illetve a „betegség”, másrészt a „wellness” fogalma között (Müller–Lanz– Kaufmann 2001; Nahrstedt 2004; Voigt 2008). Míg az orvosi turizmusban részt vevőket a gyógyulás vágya motiválja, addig a wellnessturista azért utazik, hogy egészséges maradjon vagy még egészségesebb legyen, és ezért a testi jólét magasabb színvonalára törekszik. Ezért aztán az egészségturizmuson belül két világosan elkülöníthető részterületet alkotnak azok a szolgáltatók, amelyek a gyógyulást, és azok, amelyek a wellnesst kereső turisták igényeit igyekeznek kielégíteni. Csakhogy ha a wellnessturizmus meghatározását és tipológiáját kizárólag a keresletben jelentkező különbségre alapozzuk, akkor túl


3

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY homályos fogalomhoz jutunk, amelyet a gyakorlatban nehéz alkalmazni, mert az egészségével, fizikai jólétével a turista számtalan turisztikai tevékenység során törődhet. A wellnessturizmus tipológiájának kialakításához más megközelítésben az olyan turisztikai infrastruktúra tudatos fejlesztését vehetjük alapul, amely konkrétan és elsősorban az emberek egészségének, fizikai jólétének javítását szolgálja. A szakirodalom alapos áttekintése, a korábbi, ausztrál kontextusban végzett kutatások (Inside Story 2007; Voigt 2010) és a szakértőkkel folytatott interjúk alapján a wellnessturisztikai szolgáltatók három különböző kategóriája azonosítható: (1) szépségközpontú vagy szépséghotelek/üdülőhelyek (Beauty Spa Hotels/ Resorts), (2) életmód üdülőhelyek (Lifestyle Resorts) és (3) spirituális menedékhelyek (Spiritual Retreats) (1. ábra). Mielőtt a kategóriákat indokoljuk, és konkrét eseteket mutatunk be, meg kell állapítanunk, hogy az orvosi és a wellnessturizmus átfedésben van, így az egészségturizmuson vagy „medical wellness” turizmuson belül három további típusú szolgáltatót különíthetünk el: (1) a „medispa” néven is ismert gyógyfürdők, ahol a gyógykezelés mellett kiegészítő kezelésekkel, például botoxkezeléssel, zsírleszívással is foglalkoznak, és elmosódik a határvonal a valódi gyógyítás és a testi „hibák” korrekciója között; (2) a hagyományos európai fürdők, ahol a balneoterápia a hagyományos orvoslás részének minősül, ezért a nemzeti egészségbiztosítótól támogatásban részesül, és testi bajban szenvedő betegeket is

fogadnak; (3) a terápiás rekreáció/terápiás rehabilitáció létesítményei a súlyos betegségben, a szenvedélybetegségben és egyéb pszichológiai rendellenességben szenvedők számára nyújtanak holisztikus és alternatív wellnessterápiát és tanácsadást. Jelen tanulmány elsősorban a wellnessturisztikai szolgáltatók három alapvető kategóriájával kíván foglalkozni. A kínálati és a keresleti oldal párhuzamos figyelembe vétele mellett a wellnessturizmust úgy is meghatározhatjuk, mint az elsősorban egészségmegőrzés, a testi jólét fokozása érdekében történő olyan utazások során létrejövő kapcsolatok, viszonyok összességét, amelyek során az utazók legalább egy éjszakát a fizikai, pszichológiai, spirituális és/vagy szociális jólét fokozására tervezett szálláshelyen töltenek.

3. Vizsgálati módszerek Az ausztrál wellnessturizmus kínálati oldalának és szerkezetének megértéséhez különféle módszereket alkalmaztunk, elvégeztük a meglévő adatok másodlagos elemzését, interjú készült az érintettekkel (stakeholderekkel), és öt részletes esettanulmányt is lefolytattunk. Az érintettekkel és az esettanulmányokhoz készített interjúk során Ausztráliában több helyszínt is meglátogattunk, három szövetségi államba (Northern Territory, Australian Capital Territory és Tasmánia) azonban nem jutottunk el. A kutatás szempontjából legfontosabb és egyben az utolsó módszerünk egy felmérés volt, amelynek során az ausztrál wellnessturisztikai 1. ábra

Az egészségturizmus és a wellnessturizmus tipológiája Különleges érdeklődésű turizmus

EGÉSZSÉGTURIZMUS

ORVOSI TURIZMUS Orvosi ellátást igénylő turisták kiszolgálása

WELLNESSTURIZMUS Egészségüket megőrizni kívánó turisták kiszolgálása

Szépséghotelek/üdülőhelyek Medical wellness Medispas Hagyományos európai fürdők Terápiás rekreáció és rehabilitáció Forrás: saját szerkesztés

4


Életmód üdülőhelyek

Spirituális menedékek

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY szolgáltatókat levélben kerestük meg egy kérdő ívvel, és így 590 vállalkozást tartalmazó adatbázist hoztunk létre.

4. A kutatás eredményei 4.1. A WELLNESSTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK HÁROM ALAPVETŐ KATEGÓRIÁJA A szépségszállodák/üdülőhelyek elsősorban a test- és szépségápolásra koncentrálnak, például arckezelést, maszszázst, testpakolást és tekercselést kínálnak. A három szolgáltatói csoporton belül itt a legvalószínűbb, hogy az ajánlat „vizes” kezelést is tartalmaz. Ebből a szempontból egyes szépségszállodák, illetve üdülőhelyek számára természetesen előny, ha ásványvízforrásból táplált vagy termálmedencékre, illetve azok közelébe települnek, ám olyan fürdők is szoktak „vizes” kezelést kínálni, amelyeknek nincs ilyen adottságuk. Ilyen vízalapú kezelések például a gőzkamra, a szauna, a pezsgőfürdő, a forró kádfürdő és a vizes terápiás termek (amelyekben kádfürdő és hidroterápiás masszázs, például Vichy-zuhanyfürdő található). Az ún. „day spa” sok tekintetben hasonlít a szépségszállodához/üdülőhelyhez, de szálláshelyet nem kínál, ahhoz nem kapcsolódik. Az érintettekkel folytatott megbeszélések és a wellnessturizmus szolgáltatási palettájának vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy az ausztrál szépségszállodák/üdülőhelyek három különböző tematikus megközelítés közül választanak egyet maguknak. Az első típus esetében a hagyományos európai stílusú fürdőkre emlékeztet a létesítmény minden szolgáltatása, maga az épület és dekorációja is. Jó példa erre az Aqua Day Spa, amely Queensland államban a Sheraton Noosa Resort & Spa része. Ez a létesítmény elsősorban a vizet hasznosítja aquaterápiás központjában, ahol fedett medencékben különféle nyomásra épülő kezelést kínálnak, van süllyesztett vízi csarnok, Vichy-zuhany, gőzkamra és több római szabadtéri fürdő. Az Aqua Day Spa emellett nyolc terápiás szobát működtet, amelyek közül egyet párok részére tart fenn, ahol a kezeléshez kizárólag márkás európai kozmetikumokat (a svájci La Prairie-t és a francia Thalgot) használnak. A második típusnál a fürdő tematikája erőteljesen az ázsiai gyógyítás technikáira és filozófiájára épít. Jó példa erre a Shangri-La nevet viselő CHI fürdőmárka, amely az idén nyílt meg Sydney-ben a Shangri-La Hotelben. A CHI fürdőben kínált kezelések célja a ”chi” áramlását gátló akadályok eltávolítása, oldása az izmok nyújtásával és masszázzsal, további cél az „agy megmozgatása” pihenés és meditáció révén. Bár a CHI fürdő belsőépítészeti megoldásaiba igyekszik helyi elemeket beépíteni, az ázsiai gyógyítás koncepcióját a kínai és a Himalája vidékéről származó tárgyak, a meleg színek, a faanyagok és a céltudatosan tervezett misztikus világítás is

támogatja. Mindez a himalájai Shangri-La legendát idézi, és mint ilyen, a személyes megnyugvás, béke, jólét és varázslat helyszíne. A harmadik típusba tartozó szépségszállodák/üdülőhelyek egyedi ausztrál hangulatot igyekeznek teremteni, és ennek érdekében gyakran az őslakosok kultúrájához és gyógyítási filozófiájához nyúlnak vissza. Ezt a megközelítést jól szemlélteti a Reef House Day Spa, amelyet a queenslandi Palm Cove városában a Sebel Reef House & Spa működtet. Az öt terápiás teremben a day spa az őslakosok nyelvén megnevezett kezeléseket kínál. Ilyen például a „Yanko” (jelentése „a folyó víz hangja”, de nem más, mint egy Vichy-zuhany), vagy a „Kodo” maszszázs (amelynek jelentése „melódia”, és a Torres-szorosi szigetek masszírozási technikájára épít). A fürdő az ausztrál bőrápolási márkát, a Li’Tyát (jelentése: „földtől való”) használja. Ebbe a termékcsaládba olyan kozmetikumok tartoznak, amelyek az ausztrál növények terápiás hatásáról az őslakosok körében meglévő ismeretekre épülnek. Érdemes megjegyezni, hogy bár a wellnessturizmus egyes ausztrál szolgáltatói kihasználják az őslakosság gyógyító hagyományaiban rejlő előnyöket, és ezzel igyekeznek termékeiket és szolgáltatásaikat a turisták számára vonzóbbá tenni, e vállalkozások tulajdonosai általában nem ausztrál őslakosok, és a munkavállalók is csak ritkán azok. Az életmód üdülőhelyek rendszerint átfogó programokat kínálnak, amelyek célja az abban részt vevők életmódjának átalakítása egészségük érdekében olyan területeken, mint például a táplálkozás és a testedzés. Ezek a létesítmények a személyes célok elérésének, a tanácsadásnak és a stresszoldásának is figyelmet szentelnek. Ausztráliában a két Golden Door létesítmény számít tipikus életmód üdülőhelynek. Míg a queenslandi Golden Door rusztikusabb, inkább természetközeli hangulatú, addig a Hunter-völgyi Elysia több eleganciát és pompát kínál. A Golder Door népszerűségét az életmód tartós változását ígérő, 5–14 napos egészségprogramoknak köszönheti. A tevékenységek és tanfolyamok széles választéka elérhető, a kínálat a tajcsitól a jógán, az aquafitneszen, kungfun, ökölvíváson, női és férfi egészségügyi és főzőtanfolyamokon és a méregtelenítésen át az alternatív gyógymódokig terjed. Mindkét Golden Door üdülőfaluban van szépségfürdő is, ahol a vendégek külön díj ellenében kozmetikai kezeléseket vehetnek igénybe. A Golden Door konyhája alacsony zsírtartalmú, egészséges, cukor és só hozzáadása nélkül készített ételeket kínál. Ráadásul tilos a létesítmény területén szeszes italt, gyógyteán kívül egyéb teát és kávét fogyasztani, és sehol nem szabad dohányozni. A szolgáltatás nem tartalmaz olyan kényelmi elemeket, mint a televízió, az internet és a telefon, és a vendégnek illik tartózkodnia a mobiltelefon használatától, amely csak a vendégszobákban engedélyezett.


5

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A spirituális menedékhelyek a lelki fejlődést és a megvilágosodást hangsúlyozzák. A spirituális menedék jellegét tekintve lehet vallásos és nem vallásos, de elmaradhatatlan eleme a meditáció, amelynek különféle formái vannak. Az életmód üdülőhelyekhez hasonlóan a spirituális menedékhelyek is a méregtelenítésre és a böjtölésre helyezik a hangsúlyt. Ennek azonban gyakran kimondottan spirituális színezete van, tehát a „megtisztulásról” szól, és nem csupán a fogyásról vagy a méreganyagok eltávolításáról. Megkülönböztethetünk továbbá „csendes” és „nem csendes” spirituális menedékhelyeket. A „csendes” menedéket látogatók a tartózkodási idő alatt egy szót sem szólhatnak egymáshoz; kizárólag és teljes erővel a saját személyes spirituális „utazásukra” szabad koncentrálniuk. A szépségszállodákhoz/üdülőhelyekhez és az életmód üdülőhelyekhez képest a spirituális menedékhelyek belsőépítészeti elemei, létesítményei általában egyszerűbbek, a vendégek gyakran puritán közös hálóteremben laknak, és/vagy közös fürdőt használnak. Gyakran elvárás a vendéggel szemben, hogy vegyen részt a házimunkában. A spirituális menedékhelyen kínált ételek gyakran vegetáriánus vagy vegán fogások, az alkoholfogyasztás általában tilos. Az ausztrál spirituális menedékhelyek többségére jellemző az ázsiai filozófia és a meditációs technikák hatása. Példaként említhető az a hétvégi vagy rövid kolostori lelkigyakorlat, amelyet New South Wales-i Wollongongban a Nan Tien templom rendszeresen megszervez. A vallási komplexum két imaházában, öt külön kápolnában egy-egy nagy Buddha-szobor áll, a szentélyt százezer kis Buddha-szobor, gong és dob ékesíti. A létesítmény része egy nyolcemeletes pagoda, egy múzeum, egy teaház, egy könyvtár és egy konferenciaközpont is, mindez egy lótuszvirágos tó partján kiépített, ápolt park közepén található. A tanítványokkal szemben elvárás, hogy vegyenek részt a templom rendszeres napi tevékenységében, például a reggel hat órakor tartott énekes imádságon. Elvárás az is, hogy be kell tartani a „nemes szótlanság” fogadalmát. A közös étterem a templomnak adományozott élelmiszerekből készített vegetáriánus ételeket szolgálja fel. A Nan Tien templom egyes menedékhelyein a tanítványok elméleti oktatásban is részesülnek, megismerhetik, megérthetik a buddhizmus tanításait, másutt meditációs technikákat lehet elsajátítani. 4.2. A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A felmérés alapján készült adatbázis 590 szolgáltató, köztük 201 szépségszálloda/üdülőhely, 262 day spa, 28 életmód üdülőhely, 83 spirituális menedékhely és 16 vegyes létesítmény információit foglalja magába (ez utóbbiakat nem lehetett az adatbázisban megtalálható információk alapján egyértelműen besorolni). Így az adatbázisba felvett vállalkozások többségét a day spák alkották annak

6


ellenére, hogy nem állt szándékunkban, hogy az e kategóriába tartozó összes ausztrál szolgáltatót számba vegyük. A három alapvető kategóriába tartózó, szállást is biztosító wellness-szolgáltató között egyértelműen a szépségszállodák/fürdőhelyek voltak többségben (35%), őket a spirituális menedékhelyek (14%) és az életmód üdülőhelyek követték. A vállalkozások profilja. A felmérésre adott válaszokból félreérthetetlenül kiderült, hogy Ausztráliában a wellness-szolgáltatók többsége vidéken (72%), kisebbik része városi környezetben (28%) működik. A szolgáltatótípusok azonban különbségeket mutatnak. Nem meglepő, hogy day spából jóval többet találunk városi környezetben, mint szépségszállodából/fürdőhelyből, életmód üdülőhelyből vagy spirituális menedékhelyből. Megkérdeztük a válaszadóktól, hogy vállalkozásukat mikor hozták létre. Az összes vállalkozás mintegy fele (48%) csak öt évre vagy kevesebbre tekint vissza, ami szintén az ausztrál wellnessturizmus fiatalságát igazolja. A wellness-szolgáltatók összes kategóriáját figyelembe véve az alapítás éve szerint a spirituális menedékhelyek a többi típusnál valamivel régebben létesültek (59%-ban több mint tizenegy éve várják a látogatókat, míg a szépségszállodák/fürdőhelyek esetében ez az arány 21%, az életmód üdülőhelyek esetén pedig 16%). A wellnessturisztikai létesítmények mérete jelentős eltérést mutathat, ez tükröződik a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számában is. A felmérés válaszadói közül tizennégyen jelezték, hogy csupán egy főt foglalkoztatnak teljes állásban, és mindössze kilenc vállalkozás alkalmazott teljes munkaidőben húsz vagy annál több főt. A teljes munkaidőben dolgozók száma az egyik életmód üdülőhelyen volt a legmagasabb (105 fő). Általában egyébként is az életmód üdülőhelyek dolgozói létszáma a legmagasabb. Ez arra vezethető vissza, hogy számos olyan különböző szolgáltatást nyújtanak, amelyhez szakképzett munkaerőt kell felvenni. A teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozói létszám általában a spirituális menedékhelyeken a legalacsonyabb. Általában igaz, hogy a vidéken működő wellness-szolgáltatók nagyobb személyzettel működnek, mint városi társaik. A válaszadókat arról is megkérdeztük, milyen arányban használnak különböző értékesítési csatornákat. A wellness-szolgáltatók túlnyomó többsége kizárólag az ügyféllel létesített közvetlen kapcsolatra épít. Az összes szolgáltató közül mindössze 2% jelezte, hogy internetes közvetítőt vesz igénybe, és a forgalomnak csupán 1%-a származik állami turisztikai központban vagy látogatói tájékoztató központban kapott ajánlásból. A day spák esetében a telefon tűnik a legfontosabb közvetlen ügyfélkapcsolaton alapuló értékesítési csatornának, de a többi wellness-szolgáltatónál is jelentős szerephez jut. A közvetlen ügyfélkapcsolat szempontjából a világháló is fontos csatorna, különösen az életmód üdülőhelyek és a spirituális

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY menedékhelyek esetében. Az életmód üdülőhelyek 40%-a, a spirituális menedékhelyek 60%-a létesít e-mailben vagy saját internetes foglalási funkcióján keresztül kapcsolatot az ügyféllel. A személyes kapcsolat a day spák és a szépségszállodák/üdülőhelyek esetében jóval jelentősebb tényező, mint az életmód üdülőhelyek és a spirituális menedékhelyek számára. A wellness-szolgáltatók által kínált szolgáltatások. Az életmód üdülőhelyek általában többféle mozgásterápiát, például tornatermi foglalkozást, jógát, irányított sétát vagy vízi tevékenységet kínálnak, mint a többi wellness-szolgáltató. Ugyan a spirituális menedékhelyek közül tornatermi edzést egyik sem ajánl, a day spákhoz és a szépségszállodákhoz/fürdőhelyekhez képest ebben a kategóriában vehetők igénybe legnagyobb arányban a testet és a lelket egyaránt érintő tevékenységi formák, például a jóga, a tajcsi avagy csikung (Qi Gong), vagy a túravezetéses séta. Triviális, hogy a day spában és a szépségszállodában/üdülőhelyen nagyobb valószínűséggel választhatunk testkezelést (például ledörzsölést, pakolást és tekercselést), arckezelést, manikűrt és pedikűrt, mint az életmód üdülőhelyeken vagy a spirituális menedékhelyeken. Tény, hogy a spirituális menedékhely szinte soha nem kínál testkezelést vagy szépségápolást. Az életmód üdülőhelyen nagyobb valószínűséggel érhető el a táplálkozáshoz kötődő szolgáltatás, általános egészségfelmérés, egyéni és csoportos tanácsadás, valamint kiegészítő és alternatív terápia, mint a wellness-szolgáltatók többi kategóriájában. Az sem meglepő, hogy minden spirituális menedékhelyen elérhető a meditáció, és jóval nagyobb arányban kínálnak lelki vagy vallásos tanítást, mint az összes többi wellness-szolgáltatónál. Meglepő, hogy meditációt a day spák 19%-a is kínál, holott a fürdők kínálatának egy korábbi felmérésében ilyen szolgáltatást még nem jeleztek. Ez arra utal, hogy az egyes szolgáltatói kategóriák között a határvonalak elmosódtak, ami további kutatás tárgya lehet. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a szolgáltatók 90%-a kínál valamilyen masszázst, így ez a leggyakrabban kínált wellnessszolgáltatás. Az életmód üdülőhelyeken és a spirituális menedékhelyeken nagyobb valószínűséggel találunk különleges étrendet (a leggyakrabban említett ételfajta a vegetáriánus, a vegán, illetve a nyers és/vagy a bio élelmiszer), mint a day spákban, illetve a szépségszállodákban/üdülőhelyeken. 4.3. A WELLNESSTURIZMUS PIACA AUSZTRÁLIÁBAN A piac mérete. Az ausztrál wellnessturizmus belföldi piacának méretéről a másodlagos forrásokból tájékozódhatunk. A Roy Morgan Research (2009) által Holiday Tracking Survey (HTS) címen lefolytatott reprezentatív felmérés becslése szerint az összes belföldi turista

1,3%-a (azaz 497 ezer fő) utazott 2008-ban egészségturisztikai üdülőhelyre (health resort) vagy vett részt egészségturizmushoz kapcsolódó utazáson (spa holiday). Jóval kevésbé mértéktartó adatot tett közzé az ISPA 2008 Global Consumer Survey (Research International 2009) című felmérése, amely kor és nem szerint reprezentatív, de a turizmus egész belföldi populációjára nézve már korántsem az. E tanulmány becslése szerint ugyanis az ausztrál lakosság 21%-a járt fürdőben 2007-ben, és e vendégek több mint fele szállást is biztosító helyre látogatott el. A wellnessturisták profilja. A közelmúltban egy tanulmány azt vizsgálta, hogy a wellnessturisták vajon homogén csoportot alkotnak-e, illetve léteznek-e szignifikáns különbségek a wellnessturisták egyes csoportjai között szociodemográfiai szempontok, jellegzetes utazási szokásaik és motivációjuk alapján (Voigt 2010). A tanulmány a szépségszállodák/üdülőhelyek, az életmód üdülőhelyek és a spirituális menedékhelyek látogatóit hasonlította össze, és megállapította, hogy a három csoport az összes vizsgált változó szempontjából eltérést mutat. Például a mintát (N=509 wellnessturista) többségében nők alkották, a férfiak aránya a spirituális menedékhelyek látogatói között volt a legmagasabb. Ugyanebben a látogatói csoportban volt a legmagasabb az életkor is, olyannyira, hogy a válaszadók többsége 55 éves vagy annál idősebb volt. Míg a szépségfürdők látogatói közül 38% 34 évnél fiatalabb volt, ugyanez a korosztály alig képviseltette magát az életmód üdülőhelyeket (9%) és a spirituális menedékhelyet látogatók (7%) között. A háztartások összes jövedelme és a wellnessturisták mintái között jelentős kapcsolatot lehetett felfedezni. Az életmód üdülőhelyek látogatói esetében nagyobb valószínűséggel volt magasabb a háztartás jövedelme. Ráadásul az életmód üdülőhelyet választók jóval nagyobb arányban (25%) válaszolták azt, hogy a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartoznak, tehát több mint 230 ezer ausztrál dollárt keresnek, mint a szépségfürdők (2%) vagy a spirituális menedékhelyek (7%) vendégköre. A háztartások összes jövedelme, külföldi utazásai és a wellnessturisták kategóriái között szintén jelentős kapcsolatot lehetett kimutatni. A szépségszállodák/üdülőhelyek esetében nagyobb valószínűséggel szerepelt a wellnesscélú külföldi utazás. E turistacsoport 77%-a járt külföldön, szemben a spirituális menedékhelyek látogatóival, akik közül 23% látogatott meg ilyen létesítményt Ausztrálián kívül. Az életmód üdülések kedvelői közül pedig még kevesebben (15%) jutottak el külföldi üdülőhelyre. Tanulmányához Voigt (2010) kidolgozta a „wellnessturizmus előnyeinek skáláját”, amely 46 elem alapján tárja fel a wellnessturistákat motiváló tényezőket. Az előnyös tényezők közül hatot főfaktor-analízissel sikerült azonosítani: „transzcendencia”; „testi egészség és megjelenés”; „elmenekülés és kikapcsolódás”; „fontos egyebek és


7

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY újdonság”; „önbecsülés helyreállítása” és „kényeztetés”. A MANOVA elemzés után lefolytatott ANOVA elemzések szignifikáns különbségeket mutattak ki a három csoport között abból a szempontból, hogy mennyire nagy jelentőséget tulajdonítottak a fenti hat tényezőnek. A „transzcendencia” tényezője a meditáció, az elmélkedés és az önmegvalósítás előnyeit ismertető elemekből állt. A spirituális menedékhelyet látogatók ennek a tényezőnek jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítottak. Az állóképesség, a testgyakorlás, általában az egészségmegőrzés, valamint a jobb megjelenés elemeit ötvöző „testi egészség és megjelenés”, mint előnyös tényező szignifikánsan jelentősebb volt az életmód üdülőhelyeket látogatók soraiban, mint a wellnessturisták másik két csoportjában. A szépségszállodák/üdülőhelyek látogatói két előnyt tartottak a wellnessturisták másik két csoportjánál szignifikánsan fontosabbnak: a saját maguk kényeztetését, valamint a „egyéb fontos tényezők és újdonság” kategóriáját (amely olyan elemekből épült fel, mint a másokkal való együttlét vagy a másoknak imponálás szociális előnyei, illetve az új dolgok megtapasztalása). Nem volt kimutatható szignifikáns különbség a három csoport között az „önbecsülés helyreállítása”, mint előnyös tényező szempontjából (amely a magabiztosság, az önbecsülés és az élet nehézségeinek leküzdésére való képesség elemeit tartalmazta). Szignifikáns különbségeket nem észleltünk az „elmenekülés és kikapcsolódás” tényezője szempontjából sem. (A tényezőt alkotó elemek közé tartozott például a mindennapoktól, gondoktól és vesződségektől való szabadulás, a teljes kikapcsolódás és a feszültségek oldása.)

5. Következtetések A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a wellnessszolgáltatók három alapvető csoportja láthatóan különbözik egymástól a kínált szolgáltatások tekintetében. Sőt, a szolgáltatók vendégkörét alkotó turisták profilja, motivációja sem azonos, más-más okból váltak wellnessturistává. Az ajánlott szolgáltatások e különbségei ellenére lehet érveket felhozni amellett, hogy a wellnessturizmus három alapvető szolgáltatói típusát nem érdemes teljesen különálló kategóriaként kezelni. Tanácsosabb őket úgy értelmezni, mint három olyan típust, amelyek egy kontinuum mentén oszlanak el, fokozatokban jelentkező különbségekkel. Az adatokból kiolvasható, hogy Ausztráliában jóval több a szépségszálloda/üdülőhely, mint az életmód üdülőhely vagy a spirituális menedékhely. A korábbi kutatások többsége inkább a szépségszállodákkal/üdülőhelyekkel vagy a fürdőt látogatókkal foglalkozott, sőt még az úti célok marketingjét ellátó szervezetek országos és regionális anyagaiban is inkább ez a hedonista típusú

8


wellness-szolgáltató dominál. Ausztrália és talán más országok turisztikai marketingszervezeteinek is érdemes lenne felfigyelni arra, hogy a wellnessturizmus jóval szélesebb spektrumot ölel fel, nem csupán a szépségszállodákat/üdülőhelyeket. Jelen tanulmány arra világított rá, hogy az ausztrál wellnessturizmus kínálati oldala más országokhoz képest néhány érdekes átfedést és különbséget mutat, a keresletben gyökerező okokból. Először is a wellnessturizmus forrása, akárcsak más országokban és térségekben, Ausztráliában is elsősorban a belföldi és nem a nemzetközi turizmus (Cooper et al. 1992; Lanz Kaufmann 2002; Minghetti – Furlan 2006; Snoj – Mumel 2002). Ez egyrészt abból adódik, hogy a helyi lakosok viszonylag jelentős számban látogatják a wellnessturisztikai szolgáltatók létesítményeit. Másrészt abból, miként azt számos szerző korábban már megjegyezte (például Nahrstedt 2004; Pollock – Williams 2000; Smith – Puczkó 2008), hogy a wellnessturizmus a turizmuson belül egyre fontosabb, egyre inkább bővülő részpiac. Harmadrészt, az ausztrál wellnessturizmus szolgáltatóinak többsége vidéken működik, és ez Smith és Kelly megfigyelését támasztja alá, miszerint a wellnessturisztikai szolgáltatók tipikusan „esztétikus [és] látványos” helyszíneken jelennek meg (Smith – Kelly 2006, p. 15). Ennek köszönhetően az ausztrál vidék is bevonható a turizmusba. Egyes ausztrál wellness-szolgáltatók a kínált termékekbe elkezdték beépíteni az őslakosság kultúráját, bízva abban, hogy ez számukra versenyelőnyt biztosít (Sheldon – Park 2009). Ez akár helytálló feltételezés, akár nem, a wellnessturisztikai szolgáltatóknak óvatosan és a kellő tapintattal kell kezelniük az őslakosokhoz kapcsolódó kérdéseket. Figyelemre méltó eltérés a wellnessturizmus ausztrál szolgáltatói és más országok hasonló vállalkozásai között, hogy az ausztrál szépségszállodák/üdülőhelyek kevesebb mint fele kínál balneoterápiát. Gyakran hangzik el az a megállapítás, hogy a „víz” a fürdő központi, meghatározó eleme, ami Ausztráliára nézve egyáltalán nem tűnik igaznak. Egyes ausztrál lakosok szerint a víz korlátlan, extravagáns használata tékozló és fenntarthatatlan, különösen annak fényében, hogy az ausztrál kormány erőteljes kampányok árán igyekszik a lakosságot a takarékos vízhasználatra ösztönözni. A fentieken túl az ausztrál és az európai spirituális menedékhelyek sem egyformák. Az ausztrál létesítményekre, még a vallást nem hirdető helyszínekre is egyértelműen nagyobb hatást gyakoroltak a keleti vallások és filozófiák, így ritka a szállást kínáló keresztény menedékhely. Ha a különleges ausztrál spirituális menedékhelyek kínálatát a turizmus országos és regionális marketingjéért felelős szervezetek még inkább magukénak éreznék és erőteljesebben reklámoznák, akkor akár a külföldi turisták számára is vonzerőt jelenthetnének.

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A keleti szellemiség iránt vonzódó külföldi turisták közül egyeseket félelemmel, bizonytalansággal, különösen a nyelvi nehézségek miatt aggodalommal tölthet el az ázsiai országokba tett utazás gondolata. Ebből adódik, hogy számukra Ausztrália a spirituális menedékhelyek meglátogatásakor vonzóbb desztináció. Következtetésként megfogalmazható, hogy a kulturális örökség hiánya ellenére, és annak dacára, hogy az őslakos kultúra elemeit a kínálatba csak etikai nehézségek árán lehet beépíteni, Ausztrália az egészségével, testi jólétével törődő turistának széles körű wellness-szolgáltatásokat kínál. A wellnessturizmus ausztrál szolgáltatói nemcsak markánsan eltérő szolgáltatásokat kínálnak, nem csupán szolgáltatásaik és létesítményeik változatosak, de az amerikai, a hagyományos európai és az ázsiai hatások sikeres elegyítése révén a wellnessturisták számára vonzó választékot is sikerült létrehozniuk. A wellnessturizmus javasolt tipológiájának az ausztrál kontextuson kívüli érvényesítéséhez további kutatásra van szükség. Az életmód üdülőhelyek és a spirituális menedékhelyek, valamint az e létesítményeket látogató turisták típusának alaposabb megismerése is további kutatásokat feltételez, mivel, mint már említettük, a korábbi kutatások elsősorban a fürdőket látogató turistákkal és a fürdőket üzemeltető szolgáltatókkal foglalkoztak. Megjegyzés: az ausztrál wellnessturisztikai ágazat keresleti és kínálati oldalát elemző teljes angol nyelvű kutatási jelentés ingyen letölthető a következő címen: w w w.c rc t o u r i sm .com .a u / Bo ok Shop / B o ok D et a i l . aspx?d= 697.

Felhasznált irodalom BENNETT, M. – KING, B. – MILNER, L. (2004): The Health Resort Sector in Australia: A Positioning Study: Journal of Vacation Marketing, 10(2), 122–137. COOPER, C. P. – FLETCHER, J. – NOBLE, A. – WESTLAKE, J. N. (1992): Changing Tourism Demand in Central Europe: The Case of Romanian Tourist Spas, The Journal of Tourism Studies, 6(2), 30–44. HALL, M. (2003): Spa and Health Tourism: In S. Hudson (Ed.), Sport and Adventure Tourism (pp. 273–287), New York: Haworth Hospitality Press Inside Story (2007): Understanding Wellbeing Tourism, Market Research Findings, Sydney, Tourism Australia LAMBERT, S. (2008). Australia’s Great Thermal Way, Westminster, WA: Australia’s Great Thermal Way LANZ KAUFMANN, E. (2002): Wellness-Tourismus, Entscheidungsgrundlagen für Investitionen und Qualitätsverbesserungen, Bern, Forschungsinstitut für Freizeit und Tourismus LETHO, X. Y. – BROWN, S. – CHEN, Y. – MORRISON, A. M. (2006): Yoga Tourism as a Niche Within the Wellness Tourism Market, Tourism Recreation Research, 31(1), 25–35.

MINGHETTI, V. – FURLAN, M. C. (2006): From Medical Holidays To Global Wellness Experiences, The New Age of Health Tourism, In K. Weiermair, H. Pechlaner & T. Bieger (Eds.), Time Shift, Leisure and Tourism, Berlin, Erich Schmidt Verlag MÜLLER, H. – LANZ KAUFMANN, E. (2001): Wellness Tourism: Market Analysis of a Special Health Tourist Segment and Implications for the Hotel Industry, Journal of Vacation Marketing, 7(1), 5–17. NAHRSTEDT, W. (2004): Wellness: A New Perspective for Leisure Centers, Health Tourism, and Spas in Europe on the Global Health Market, In K. Weiermair & C. Mathies (Eds.), The Tourism and Leisure Industry: Shaping the Future (pp. 181–198), New York, Haworth Hospitality Press POLLOCK, A. – WILLIAMS, P. (2000): Health Tourism Trends: Closing the Gap between Health Care and Tourism, In D. W. Lime – W. C. Gartner (Eds.), Trends in Outdoor Recreation, Leisure and Tourism (Vol. 165–173), New York, CABI Pub PUCZKÓ, L. – BACHAROV, M. (2006): Spa, Bath, Thermae, What’s Behind the Labels, Tourism Recreation Research, 31(1), 83–91. Research International (2009): ISPA 2008 Global Consumer Study, Powerpoint Presentation Roy Morgan Research (2009): Health and Wellness Tourism, Unpublished Report SHELDON, P. J. – PARK, S.-Y. (2009): Development of a Sustainable Wellness Destination, In R. Bushell – P. J. Sheldon (Eds.), Wellness and Tourism, Mind, Body, Spirit, Place (pp. 99–113), New York, Cognizant Communication Corporation SMITH, M. – KELLY, C. (2006): Holistic Tourism: Journeys of the Self? Tourism Recreation Research, 31(1), 15–24. SMITH, M. – PUCZKÓ, L. (2008): Health and Wellness Tourism, Oxford, Butterworth-Heinemann SNOJ, B. – MUMEL, D. (2002): The Measurement of Perceived Differences in Service Quality — The Case of Health Spas in Slovenia, Journal of Vacation Marketing, 8(4), 362–379. VOIGT, C. (2008): Insights into Wellness Tourists, Segmentation by Benefits. Paper presented at the New Zealand Tourism & Hospitality Research Conference VOIGT, C. (2010): Understanding Wellness Tourism, An Analysis of Benefits Sought, Health-Promoting Behaviours and Positive Psychological Well-Being, Unpublished doctoral dissertation, University of South Australia, Adelaide WHITE, C. (2009): Harnessing Spa and Wellness Opportunities, An Australian Experience, In R. Bushell – P. J. Sheldon (Eds.), Wellness and Tourism, Mind, Body, Spirit, Place (pp. 151–161), New York, Cognizant Communication Corporation. WILLIAMS, P. W. – ANDESTAD, G. – POLLOCK, A. – DOSSA, K. B. (1996): Health Spa Travel Markets, Mexian LongHaul Pleasure Travellers, Journal of Vacation Marketing, 3(1), 11–31.


9

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Az egészségturizmus mint az Észak-alföldi régió lehetséges kitörési pontja Szerzők: Mező Ferenc1 – Kovács Tibor2

A tanulmány célja az Észak-alföldi régió egészségturizmus-potenciáljának a felmérése. A régióban található 58 gyógy- és termálfürdő alapadatait, forrásallokációit, fejlesztéseit veszi számba. Rendszerezi a végbemenő folyamatokat, fontosabb trendeket, ezeket országos és nemzetközi összehasonlításba helyezi. Nem titkolt célja rámutatni a legfontosabb ellentmondásokra és javaslatokat tenni a lehetséges fejlesztési irányokra. A szerzők – más szakemberekkel egyetemben – az egészségturizmusban látják a régió számára a kitörési pontot, viszont a pontszerűen végrehajtott, területileg nem összehangolt, „kurucos” fejlesztésekkel nem értenek egyet. Meg vannak győződve arról, hogy ha változatlan formában folyik tovább a fejlesztés, nem csupán nemzetközi színtéren, hanem regionális szinten is egyre inkább érzékelhető lesz országunk, régiónk versenyképességének csökkenése, ennek minden negatív társadalmi és gazdasági következményével együtt. Szinte minden nemzetközi és hazai szakirodalom egyetért abban a tekintetben, hogy válság idején kell fejlesztésekre forrásokat biztosítani. Ekkor kell megalapozni a gazdasági fejlődés főbb „mozgatórugóit”, ebben a konkrét esetben az egészségturizmust, gyógyhelyfejlesztést. Ebben az értelemben az elérhetőség is, például a repülőtér-fejlesztés is beleértendő, valamint fel kell használni a soros EU-elnökség idejét is lobbizásra (például az egymás közti egészségbiztosítási átjárhatóság, elszámolhatóság könnyítésére).

Kulcsszavak: Észak-alföldi régió, egészségturizmus, gyógyturizmus, területfejlesztés, fejlesztéspolitika.

1. Bevezetés Bizonyos időközönként a fejlesztéspolitikában is meg kell állni, számadást kell készíteni, és meg kell próbálni válaszolni arra az egyszerűnek tűnő kérdésre, hogy merre tovább? Ez a hétköznapi életben is fellelhető alaptétel igaz az Észak-alföldi régió turizmusára, azon belül pedig a gyógy- és termálfürdők helyzetére is. S hogy mi teszi szükségessé e számadást? Az elmúlt időszak, a területfejlesztési törvény megalkotása óta eltelt közel másfél évtized hazai turizmusfejlesztési eredményei mindenképpen. A tanulmány megvizsgálja a régió 44, egészségturisztikai szempontból jelentős településén található 58 gyógy- és termálfürdő helyzetét, jellemzőit, eddigi fejlesztéseit és a jövőbeni fejlesztési elképzeléseiket. A vizsgált létesítmények között termálfürdők, gyógyfürdők, strandok, aquaparkok, élmény- és wellnessfürdők, valamint gyógyszállók, illetve ezek komplex létesítményei találhatók. A kérdéssor öt fő részből, összesen 44 kérdésből állt. A főbb fejezetek kérdései az alapadatok mellett a szolgáltatásokra, látogatottságra, marketingtevékenységre és a fejlesztésekre terjedt ki. Az 58 létesítmény 1

PhD, igazgatóhelyettes (Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség), egyetemi docens, Eszterházy Károly Főiskola, tanszékvezető, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar, e-mail: [email protected]. 2 PhD, tanszékvezető, főiskolai docens, Eszterházy Károly Főiskola, e-mail: [email protected].

10


közül hat nem juttatott vissza kitöltött kérdőívet, sok fürdő pedig csak egyes fejezetekre, kérdésekre vonatkozóan szolgáltatott adatot. A kérdőívekre adott válaszok kiértékelése alapján az 58 fürdőlétesítmény kitöltöttségének aránya átlagosan 86%-os volt. Mindössze 18 szolgáltató nyújtott 80%-nál alacsonyabb arányú kitöltöttséget, s a hat létesítmény, amely nem juttatott vissza kitöltött kérdőívet, 0%-osnak minősíthető. A tanulmány a vizsgálatba vont fürdőkből visszaküldött összesen 52 darab kérdőív alapján további elemzéseket végez, s mindezek alapján számba veszi a régió gyógy- és termálturizmusában végbemenő folyamatokat, fontosabb trendeket, ezeket országos és nemzetközi összehasonlításba helyezi. Kiegészítő adatok származnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisából és kiadványaiból, illetve a MID-TERM értékelésből, amely a Regionális Operatív Program (ROP) Észak-alföldi régióra vonatkozó félidei értékelését jelenti (ÉAOP).

2. Az eddigi fejlesztések összegzése, a velük kapcsolatban felmerülő kérdések A Széchenyi-terv fürdőfejlesztései, amelyek országosan közel 65 milliárd forintnyi összeget tettek ki, majd az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terven (ÚMFT) belüli Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) volt az a program, amely igen jelentős összegeket fordított az egészségturizmus versenyképességének megteremtésére (Heti Válasz, 2010). Az eddigi fejlesztések értékelése kapcsán a fő kérdések a következők lehetnek (amelyekre a jelen

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 1. ábra

tanulmány terjedelmi korlátok miatt csak részben tud válaszolni): mit fejlesztettek eddig az Észak-Alföldön az egészségturizmus terén, és milyen forrásokból? Azok jól hasznosultak-e? Ezek a fejlesztések a turizmus alapindikátoraiban, azok változásaiban visszatükröződnek-e? Mit kell még mindenképp fejleszteni, és milyen forrásból? Kell-e a stratégián, célkitűzéseken változtatni?

A régió fürdőlétesítményei jellegük szerint (%) Egyéb 1 Strandfürdő

Gyógyfürdő

28

31

3. Az egészségturizmus alapjai az Észak-alföldi régióban A turizmus – interszektorális jellegéből adódóan – számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá, igaz, különböző mértékben. A régiónak Magyarország turizmusában betöltött fontosságára mutat rá a bruttó hozzáadott érték régiók közötti megoszlása is: az Északalföldi régió 10,4% részesedéssel bír, amellyel a régiók sorában a harmadik helyet foglalja el Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után. Ezen belül az Új Széchenyiterv is kiemelten kezeli a gyógy- és egészségturizmust. Magyarország termálvízkútjainak 16%-a (213 darab) a régióban található. A legtöbb kút – 125 – Jász-NagykunSzolnok megyében lelhető fel, míg Hajdú-Bihar megye településein 64, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 24 ilyen kút van. A gyógyászati hasznosítás azonban ennél már jóval szerényebb. A minősített gyógyvízzel rendelkező települések száma 34, közülük kettő – Debrecen és Hajdúszoboszló – az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) országos törzskönyvi nyilvántartása alapján gyógyhely minősítésű. A régió 44 településén található fürdőlétesítmény, 28 fürdőben gyógyvíz van. A fürdőlétesítmények jellegét tekintve a termál- és

Élményfürdő 8

Termálfürdő 32 Forrás: saját szerkesztés

a gyógyjelleg dominál, emellett számos strandfürdő üzemel, és az élményjelleg is jelen van (1. ábra). Az utóbbi évek támogatási forrásainak köszönhetően számos létesítmény komplex fejlesztéseket hajtott végre, amelynek eredményeképpen a többfunkciós (egyszerre gyógy-, termál-, strand- és/vagy élmény-) fürdők turizmusban betöltött szerepe erősödik. A fenti jellemzőkből kitűnik, hogy a szolgáltatók a legnagyobb hangsúlyt a gyógyszolgáltatásokra helyezik, az élményfürdők kivételével minden létesítmény rendelkezik termál gyógymedencével. A gyógyszolgáltatások 2. ábra

Gyógyszolgáltatások típusai a régió fürdőlétesítményeiben (darabszám) 0 Termálgyógymedence Termálkádfürdő Iszappakolás, iszapfürdő Súlyfürdő Szénsavas fürdő Orvosi gyógymasszázs Víz alatti vízsugármasszázs Vízben végzett csoportos gyógytorna Komplex fürdőellátás Csoportos gyógyúszás 18 éves kor alattiaknak Balneoterápia Klímaterápia Hidro- és termoterápia Mechanoterápia Elektro- és fototerápia Speciális gyógyászati kezelés Rehabilitációs szolgáltatások, baleseti utókezelés

5

10

15

20

25

30

35

40

45 40

14 11 15 11 18 20 17 11 4 7 2 9 9 13 6 11

Forrás: saját szerkesztés


11

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS előtérbe helyezését elsősorban a kitermelt víz összetétele, gyógyhatása, gyógyászati célokra történő felhasználhatósága hívja életre, valamint a megjelölt célcsoport által támasztott igények (2. ábra). Ugyanakkor a gyógyszolgáltatások többségének kialakítását, költség- és szakértelem-igényes működésének finanszírozhatóságát pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) határozza meg.

3. ábra Vendégéjszakák aránya a gyógytényezővel rendelkező települések kereskedelmi szálláshelyein az Észak-alföldi régióban, 2008 (%) Országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések (8 település); 17

4. A régió egészségturisztikai keresletének alakulása A régió kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák számából a nemzetközi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések 65%-kal részesednek, az országos, regionális és helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések pedig együttesen 29%-kal (3. ábra). A fennmaradó 6%-kal a többi, 345 régióbeli település részesedik, így a települések mindössze 11%-a produkálja a régióban eltöltött vendégéjszakák számának 94%-át. Ez alapján megállapítható, hogy a gyógytényező (termálvíz, gyógyvíz) jelenléte egy településen jelentős vendégéjszakaszámot generálhat a régióban, s bár a fürdővel rendelkező településeken más turisztikai attrakció (kulturális, természeti stb.) is megtalálható, a régióban a tíz legtöbb vendégéjszakával rendelkező település közül három (Hajdúszoboszló, Berekfürdő, Cserkeszőlő) legfőképp gyógyfürdőjéről ismert. Az Észak-alföldi régió turizmusának motorja egyértelműen Hajdúszoboszló és – tőle némileg lemaradva – Debrecen kiemelkedő turisztikai teljesítménye. Tekintettel arra, hogy a régió gyógy- és termálvízkészletének összetétele, hatásai hasonlóak, egymásra épülő fejlesztésekkel és összehangolt marketingtevékenységgel a kereslet növekedése érhető el az egészségturizmusban, ami a turizmus más területeire is tovagyűrűző hatást gyakorolhat. Az adatok alapján a települések rangsorából kiemelkedik Hajdúszoboszló: 2008-ban a régió kereskedelmi szálláshelyein megszálló vendégek közel harmadát, több mint 200 ezer főt tudhatott magáénak. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött kétmilliós vendégéjszakaszámból pedig közel egymillióval rendelkezik (a régió összes vendégéjszakájának a 43%-a). Az átlagos tartózkodási idő jelentősen meghaladta a régió átlagát: 2008ban 3,8 éjszaka volt. Debrecen lemaradva a második, közel 400 ezer vendégéjszakával (a régió összes vendégéjszakaszámának 16%-a). A régió tíz települése bírja a vendégéjszakák 85%-át (és az ÉAOP fejlesztési források 65%-át is). Ugyanakkor figyelemre méltó adat, hogy a gyógytényezővel nem rendelkező településeken eltöltött vendégéjszakák aránya csupán 5%. Ebből következik, hogy a turisztikai potenciállal rendelkező települések túlnyomó többségében az attrakciókínálat egy részét (több helyütt egészét) az egészségturizmus biztosítja.

12


Helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések (33 település); 12 Többi település (345 település); 6

Nemzetközi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések (3 település); 65 Forrás: KSH, saját szerkesztés

A régióba látogató belföldiek számát tekintve a mintegy 2,2 millió főből 1,2 millió látogató keresi fel a régió nemzetközi jelentőségű fürdőit, Hajdúszoboszlót, Debrecent és Nyíregyházát. Az országos és regionális jelentőségű fürdőket közel 400 ezren látogatták, s a 32 helyi jelentőségű fürdőt több mint 580 ezren keresték fel (KSH 2009). Az adatok alapján megállapítható, hogy a kiépített infrastruktúrának, a széles kínálatnak és az intenzív marketingtevékenységnek köszönhetően a belföldi turisták körében is a nemzetközi jelentőségű fürdők a leglátogatottabbak. Ugyanakkor a szerényebb kínálati palettával rendelkező helyi jelentőségű fürdők turizmusban betöltött szerepe is markáns: a belföldi látogatók 26%-a keresi fel a régió lokális fürdőit. A külföldi vendégek tekintetében a régió legjelentősebb küldőországa hagyományosan Németország. A német vendégek csökkenő száma mellett a régiónak és Hajdúszoboszlónak hagyományosan a második legfontosabb vendégköre lengyel, és mivel ez leginkább az Északalföldi régióra jellemző, a marketingtevékenység során Lengyelországgal kiemelten érdemes foglalkozni. Nő a régióval is határos két ország, Románia és Szlovákia részesedése az ország turizmusából, ami a régió számára biztató fejlemény. Ebből a két országból érkezik a legtöbb, körülbelül 7-7 millió látogató Magyarországra (Kincses, 2009), bár a számok ezen két ország esetében az egészségturizmus szempontjából kevésbé relevánsak, mivel a látogatók jelentős része nem elsődlegesen turisztikai céllal érkezik (átutazás, rokonlátogatás stb.). A Csehországból és

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 4. ábra A régió fürdőinek látogatottsága a gyógytényezővel rendelkező település típusa szerint, országonként, 2008 250 000 21 335 200 000 25 544

150 000 6538 11 791

4237 286

100 000

11 949

172 074 119 280 50 000

8898 102 985 4857 336

866 19 923

62 042

536 28 387

0

Németország

Lengyelország

Helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések

Románia

Ukrajna

Országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések

Szlovákia

Egyéb (Hollandia, Ausztria stb.)

Nemzetközi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések

Forrás: KSH, saját szerkesztés

Oroszországból érkezők látogatók száma is fokozatosan növekszik. A fürdők országonkénti látogatottságát elemezve megállapítható, hogy a külföldi vendégek túlnyomó része a nemzetközi jelentőségű fürdőket látogatja. A kérdőívek adatai alapján összeállított saját adatbázisból származó, 2009-re vonatkozó információk szerint az országos-regionális és a helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések fürdőiben elsősorban a német vendégek fordulnak elő nagyobb számban, az előbbiben az összes német vendég 12%-a, utóbbiban 10%-a fordul meg. A szomszédos, illetve a kelet-közép-európai országok közül a Romániából, Ukrajnából és Lengyelországból érkező vendégek több mint 90%-a a nemzetközi fürdőket keresi fel, ez alól kivételt képez Szlovákia: az innen érkező látogatók nagyobb arányban fordulnak elő néhány kisebb, helyi jelentőségű fürdőben (például Hajdúböszörmény, Polgár, Tiszacsege, Tiszavasvári) (4-5. ábra). A földrajzi közelségre, valamint a települések közötti partnerkapcsolatokra alapozva a szomszédos országok, illetve a határ menti régiók irányába folytatott intenzív, célirányos marketingtevékenység növelheti a régió helyi jelentőségű fürdőinek látogatottságát. A „Világtrendek a turizmus-iparban” című tanulmány (Várhelyi, 2009) szerint az egészségturizmus

a turizmus egyik legnagyobb és leggyorsabban fejlődő ága. A modern egészségturizmus legfőbb trendje a komplexitás, ma már nem elsősorban a vízről és a vízhez kapcsolódó klasszikus kezelésekről szól, hanem az adott igényhez, problémához tartozó komplex megoldáscsomagokról. Az egészségturizmus egészséggel kapcsolatos trendjei egyrészt a medical wellness előretörését, másrészt az egészségügyi aspektusok felértékelődését jelentik. Bár a klasszikus gyógyturizmus visszaszorulóban van a wellness terjedéséhez képest, de ez nem vonatkozik a gyógyturizmus egészségügyhöz kapcsolódó részére. Ez Magyarország szempontjából a gyógyturizmuson belül versenyelőny, hiszen mind a hagyományok, mind a rendelkezésre álló humánerőforrás terén az ország helyzete jobb, mint a legtöbb versenytársáé.

5. A korábbi és a jelenleg zajló fürdőfejlesztések eredményei, tapasztalatai A régió gyógy- és termálfürdői az elmúlt évtizedben jelentős támogatási összegekhez juthattak hozzá a különböző pályázati lehetőségeken keresztül. A 80-as évek végén, 90-es évek elején gyógy- és termálfürdőink


13

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 6. ábra

5. ábra

Az egészségturisztikai támogatási források megoszlása az Észak-alföldi régióban, 1999–2009 (%)

A régió gyógy- és termálfürdőinek látogatottsága országonként, 2008 (%) Ukrajna Szlovákia 1 1 Egyéb 3 Románia 4 Lengyelország 5

Egyéb EU-forrás (NFT/ÚMFT) 1

Hazai decentralizált források 6 Széchenyi-terv 32

Németország 8

ÉAOP 2.1.1.A 58 PHARE SOP' 97 3

Magyarország 78 Forrás: saját szerkesztés


túlnyomó része jobbára helyi jelentőségű, közcélú, jóléti fürdőként üzemelt. A régióba érkező nemzetközi és hazai gyógyturizmus csupán néhány településre koncentrálódott (például Hajdúszoboszló, Nyíregyháza-Sóstó stb.). A kezdeti, elsősorban technológiai fejlesztéseket, medencefelújításokat segítő hazai decentralizált források támogatásai mellett a Széchenyi-terv jelentette az igazi áttörést, amely először tett kísérletet a hazai gyógyturizmus koncepcionális, programalapú fejlesztésének megalapozására. A Széchenyi-terv keretében mintegy négymilliárd forint fejlesztési forrás érkezett a régió tizennégy településére, ekkor indult meg Cserkeszőlő, Debrecen, Túrkeve, Vásárosnamény bevezetése a hazai és

nemzetközi gyógyturizmus piacára. Az európai uniós források vonatkozásában a PHARE SOP ’97-es, az akkori Északkelet-magyarországi régió 6 megyéjét érintő program tette lehetővé a Vidékfejlesztés komponensen belül két település, Hajdúszoboszló és Túrkeve fürdőinek fejlesztését (6. ábra). A gyógy- és termálfürdő-, valamint strandfürdőfejlesztések teljes támogatási forrásnagyságának több mint 60%-át az EU-s források biztosították, 32%-a a Széchenyiterv pályázati forrásaiból, s csupán mintegy 6% származott a hazai decentralizált forrásokból. Az európai uniós források a nemzetközi és az országos, regionális jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések mellett 7. ábra

A gyógytényezővel rendelkező települések részesedése a régióba érkező egészségturisztikai támogatásokból támogatási források szerint (milliárd forint) Európai Uniós forrás Nemzetközi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települések (3 település)

Széchenyi-terv

Országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel Hazai forrás

rendelkező települések (8 település) Helyi jelentőségű gyógytényezővel rendelkező

Összesen

települések (33 település) 0

2

4

6

8


14


10

12

14

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS számos helyi jelentőségű fürdőlétesítmény fejlesztéséhez nyújtottak támogatást, így például Nyírbátor, Hajdúböszörmény, Kisújszállás, Berettyóújfalu és Balmazújváros fejlesztéseihez (7. ábra). A Széchenyi-terv egészségturisztikai támogatásai elsősorban a nemzetközi jelentőségű fürdők fejlesztéseire helyezték a hangsúlyt, ugyanakkor jelentős segítséget nyújtottak a kisebb fürdők infrastrukturális és technológiai fejlesztéseihez, szolgáltatásaik bővítéséhez (Mundruczó–Szennyessy 2005). Több település fürdője ebből a forrásból kapott lehetőséget a helyi jelentőséget meghaladva az országos, regionális szerepkör kialakításához (Cserkeszőlő, Túrkeve, Kisvárda, Püspökladány, Vásárosnamény). A hazai decentralizált forráskeretek – a forráskeretek szűkössége, a változatos célrendszer, valamint a projektek nagyságrendje miatt – elsősorban a helyi jelentőségű fürdők fejlesztésében vállaltak szerepet. A decentralizált források elsősorban kisebb infrastrukturális, technológiai beruházásokhoz nyújtottak támogatást, ugyanakkor néhány település fürdője a decentralizált keretekből elnyert támogatás segítségével vált a régió egészségturizmusának tényezőjévé (például

Fehérgyarmat, Tiszaföldvár, Hajdúböszörmény, Jászszent andrás, Jászboldogháza). A következő évek támogatási forrásainak hatékony felhasználása érdekében feladatként jelentkezik a tematikus és területi fókuszok megfogalmazása a gyógyturizmus további fejlesztési céljait illetően, valamint új piacok elérése, piaci rések felkutatása. A forrásnagyságot tekintve az ÚMFT Észak-Alföldi Operatív Programjának 2. prioritása, a Turisztikai fejlesztések komponensei (2.1.1.A: Gyógy- és termálturizmus feltételrendszerének fejlesztése és 2.1.1.E: Kiemelt projektek) biztosítják a legnagyobb elérhető forráskeretet a régió gyógy- és termálturizmusának fejlesztésére, elősegítve a turisztikai piacon megszerzett pozíció megtartását, új piacok megszerzését (8. ábra).

6. Az Észak-Alföld egészségturizmusának (meg)tervezett jövője: mit, merre és hogyan? A régióban az egészségturizmus az egyik legjelentősebb attrakció a turisztikai szektoron belül. A feltárt 8. ábra

Egészségturisztikai támogatások az észak-alföldi régióban (millió forint)



15

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS termálvízkészletekhez kapcsolódóan nagyszámú településen épült ki fürdőlétesítmény. Ezeknek a fürdőlétesítményeknek az infrastrukturális ellátottsága, technológiai színvonala, szolgáltatáskínálata, humánerőforrás-jellemzői, marketingtevékenysége, kapcsolati rendszere a hasonló összetételű vízkészlet és a régióra általánosan jellemző kedvezőtlen gazdasági folyamatok ellenére heterogénnek, igen változatosnak mondható. A régió termálvízkészlettel rendelkező településeinek többsége a kedvezőtlen gazdasági folyamatok, a munkahelyek leépülése, a lokális jövedelemtermelő források elapadása miatt a gyógy- és termálvízre alapozott turizmusban látja a kitörés esélyét. A külföldi látogatók mellett a belföldi kereslet kedvelt célpontjainak tekinthetők a régió fürdői, amit részben – a regenerálódást szolgáló, rekreációs, szabadidős motivációs célok mellett – a lakosság egészségi állapota is indokol. Az elsősorban mozgásszervi problémákat javító gyógyhatás mellett a régió gyógyvizei alkalmasak idegrendszeri, nőgyógyászati, hormonális és bőrgyógyászati panaszok kezelésére (Kincses 2009). Ezekre a szükségletekre való reagálás még nem tekinthető megfelelőnek, a gyógyszolgáltatások a régióban kevés helyen találkoznak az egészségügyi szolgáltatásokkal, ennek oka elsősorban az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási hátterének problémáiban keresendő. A kedvezőtlen tendenciák megfordítása érdekében belső átcsoportosítással módosítani kell az európai uniós források felhasználását, a Széchenyi-terv újraindításával pedig kiegészítő forrást kell bevinni ebbe az egyre fontosabb ágazatba. A gyógyászati cél mellett jelentős motiváció az egészségmegőrző és az „élményjellegű” céllal érkező belés külföldi turisták száma, amihez kapcsolódóan a régió számos sajátos jellegzetességgel bír. A termálvizei összetételük alapján mind egészségmegőrzésre, mind gyógyászati célokra (például mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrgyógyászati, idegrendszeri stb.) alkalmasak. A régió nemzetközi, országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel rendelkező települései széles körű szolgáltatásokat nyújtanak (például gyógy-, wellness-, gasztronómiai, sport, egyéb stb.). A régióban a szakemberképzés (beléértve az egészségügyet is) magas színvonalú. A nemzetközi turizmus viszonylatában is jelentős vonzerővel rendelkezik a régió (Hajdúszoboszló, Debrecen). A gyógy- és termálfürdők mellett a régió turizmusának kínálati oldalában meghatározóak a természeti és táji értékek, például a Hortobágy, amely Közép-Európa legnagyobb füves pusztája. A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja és egyben a Világörökség része is. A régió kiemelkedik vízhez kapcsolódó vonzerőkben, a Tisza és mellékfolyói, illetve a Tisza-tó a nyári időszakban jelentős számú turistát vonzanak. A folyóvizek az ökoturizmus egyik legfontosabb alapelemeinek tekinthetők, a horgász-, vadász-, lovas turizmus sok látogatót vonz a természetbe.

16


A régió a természeti értékek mellett jelentős kulturális örökséggel rendelkezik: a vallási értékek, a műemlékek, a tradicionális, hagyományos életmód és gazdálkodás népi emlékei, néphagyományai (Jászság, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Szatmár, Bereg) és a népi kismesterségek fontos turisztikai értéket képviselnek. A rendezvényturizmusnak jelentős hagyományai vannak a régióban (például Virágkarnevál, Nyírségi Ősz, hortobágyi Hídivásár stb.). Ezek a jellegzetességek a nemzetközi trendekhez illeszkedően új termékként jelenhetnek meg a turisztikai piacon (például az egészséges életmódhoz kapcsolódóan az aktív turizmus régióban jellemző ágaival összekötve, a természetgyógyászat kombinálva a régió egyes jellegzetes termékeivel: méz, gyógynövények, biotermékek stb.). A források javasolt felhasználása: • A nemzetközi vonzással rendelkező gyógyszolgáltatások bővítésének támogatása. Régiónként indokolt lenne egy nemzetközi vonzással rendelkező településen fejleszteni 4–5 milliárd forint értékben (ROP 2. prioritás kiemelt konstrukcióból, a 2.1.1-ből erre elkülönített forrást kell létrehozni). Meggondolás tárgyává kellene tenni az „egy ablak több konstrukciós” formát. Az „egy ablak több konstrukción” azt értjük, hogy a pályázók egy pályázat benyújtásával több konstrukcióból tudnának forráshoz jutni, ez nem jelentene nagyobb támogatási intenzitást, de nem kellene külön-külön támogatási tevékenységenként pályázni. Ezzel egyszerűbb lenne az eljárásrend és egy adott pályázaton belül lehetne kezelni az elképzelt fejlesztés komplexitását. Például az érintett városrészt rehabilitálni, funkcióátalakítást végrehajtani (5. prioritásból), ez szolgálná a tágabb környezet fogadókészségének növelését. Az „Önkormányzati utak fejlesztése” című konstrukcióból a közvetlen helyi kezelésű utak fejlesztését megoldani (ez 3. prioritás, 3.1.2). A „Szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztése” című konstrukcióból meg lehetne oldani a szálláshely-kapacitás növelését vagy minőségi fejlesztését (szintén 2. prioritás, 2.1.2). • Térségileg összehangolt komplex fejlesztések ösztönzése (olyan térségi kiemelt turisztikai projektek, amelyek együttműködésre sarkallnak, és élményláncokat, attrakciófejlesztéseket hoznak létre, vagyis szakítanak az eddigi pontszerű fejlesztéssel). • Az „Alföld Spa” nagytérségi együttműködésben részt vevő régiók komplex egészségturisztikai csomagjainak összehangolt fejlesztése. A világtrendek alapján a jövedelem jelentős része, az üzleti eredmény döntő része a spákban realizálódik, ezért szükséges az ezeket kiszolgáló központi és egyéb háttér informatikai fejlesztése, cél az országosan egységes desztinációs adatkezelés megteremtése.

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS • Keresletélénkítő eszközök bővítése, látványos multimédiás programok készítése, valamint az elengedhetetlen spafoglalási rendszerek, nemzetközi online promóció fejlesztése. • A témához kapcsolódó nemzetközi kutatások támogatása. Olyan nemzetközi kutatási programokat kellene támogatni (kötelező publikálási feltételekkel, konferenciákkal) a hazai és külföldi egyetemekkel, amelyek nemzetközileg – klinikailag is – tesztelik gyógyvizeink hatékonyságát (német, Benelux, skandináv, orosz, ukrán, olasz, amerikai, japán viszonylatban). Ezt kiegészítendő az egyéb hazai egészségturisztikai kutatások is támogatásra szorulnak, illetve mesterképzést is létre kell hozni (MsC) az egészségturizmusban dolgozók számára, speciálisan az egészségturizmus tárgykörében (amelynek bázisa a Debreceni Egyetem lenne). • Természetesen nagy kérdés, hogy miként lehet megoldani, hogy a turizmusból élő kis- és középvállalkozók is fejlesztési forráshoz jussanak. Általános hiba, hogy hajlamosak vagyunk kizárólag nagy cégekben, nagy önkormányzati beruházásokban gondolkodni. Viszont kizárólag a nagy rendszerek nem lesznek képesek a tervezett 300–350 ezer új munkahelyet megteremteni a turisztikai ágazatban az elkövetkező tíz évben.

7. Összegzés Az értékelésnél nem szabad elfelejteni, hogy társadalmigazdasági szempontból ez a régió az egyik legfejletlenebb, legalacsonyabb GDP-vel rendelkező területi egység nemcsak Magyarországon, hanem az egész EU-ban is. Az ÉszakAlföld ugyanakkor egy mezőgazdasági régió is, és gazdaságilag is fontos, hogy helyben fogyasszák el (nem kis mértékben az ide érkező turisták) az itt megtermelt, kiváló minőségű agráripari termékeket (így kisebb lehet a termékek környezeti lábnyoma is). A meglévő természeti adottságok természetesen önmagukban még nem elegendőek: ötvözni kell őket turisztikai látványosságokkal, csomagok kialakításával. Fontos a gyógyfürdő, a wellness/egészségturizmus átjárhatóságának a biztosítása, sőt még ennél is komplexebb kínálatot kell létrehozni, mert csak így növelhető az átlagosan 2,5 éjszakás tartózkodási idő a régióban. Fontos leszögezni, hogy az indikátorokban a külföldi turistaszám túlerőltetett, évenkénti irreális növekedési ütemének megkövetelését nem tartjuk helyesnek. A belföldi turisták, a helyi lakosság fürdőkultúrájának fejlesztését elősegítendő törekvések lekicsinylése nem helyes irány. Nemcsak válságok idején, de akkor főleg és mindenképpen, a belső fogyasztás és a belföldi turista mindenhol fel kell hogy értékelődjön. Sokszor azért nem engednek fürdőfejlesztést, mert eleve feltételezik azok veszteségét (például Szolnok japán termálfürdőjének elutasítása).

Pozitív fejlemény, hogy a határ menti kapcsolatok vonatkozásában a centrumvárosok interregionális együttműködésének földrajzi keretei egyre inkább kirajzolódnak: a Nyíregyháza – Ungvár, valamint a Debrecen – Berettyóújfalu – Nagyvárad városkapcsolatokra épülve már konkrét együttműködések fogalmazódtak meg. Ilyen konkrét együttműködések példájaként említhetjük a Hajdú-Bihar megye – Bihor Eurorégió turisztikai együttműködést, az észak-erdélyi autópálya magyarországi autóút-hálózattal való összeköttetésének, valamint a vasúti összeköttetés helyreállításának terveit, amelyek a turizmus fejlődésének fontos segítői lesznek a jövőben. A belföldi turisztikai kereslet élénkítését elősegítő, államilag támogatott kedvezmény, az üdülési csekk a fürdők alig több mint felében érvényesíthető (26 darab), ennek az aránynak a javítása, további fürdők bevonása az elfogadóhelyek közé pozitív hatást gyakorolhat a régió egészségturizmusára. A régió számos települése és szakembere a turizmusban, ezen belül az egészségturizmusban látja a kitörési pontot. Viszont a pontszerűen végrehajtott, területileg nem összehangolt fejlesztések megvalósításával versenytársként találkoznak egymással az egészségturisztikai piacon. Ez nem csupán a nemzetközi színtéren, hanem regionális szinten is egyre inkább érzékelhető, annak minden negatív társadalmi és gazdasági következményével együtt. A további fejlesztések sikerességét hátráltathatja, hogy a fürdők a fejlesztéseiket kevéssé hangolják össze, emellett az egészségturizmusban dolgozók nyelvtudása gyenge3, s a fürdőlétesítmények infrastrukturájának színvonala egyenetlen. A hasonló kínálati struktúra és célcsoport a hazai piacokon való pozicionálás mellett a környező országok piacain való szereplést is negatívan befolyásolhatja, valamint a klasztereken belüli vitákhoz és feszültségekhez vezet. Megállapítható, hogy a fürdőknek nem kell „egyenfürdőknek” lenniük, ellenkezőleg: piaci szegmentálás, piaci rés keresése és termékfejlesztés csakis úgy képzelhető el, hogy ha az eddigi gyakorlatot megváltoztatjuk.

Felhasznált irodalom Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (2008): Az Észak-Alföldi Régió Stratégiai Programja, Debrecen AZ ÉAOP MID-TERM értékelés (2010): ÉARFÜ, Tervezési és Projektfejlesztési Osztály, Debrecen, 256 p. Az Észak-Alföldi Régió gyógy- és termálfürdőinek stratégiai fejlesztését megalapozó fókusztanulmány (2009): ÉARFÜ, Tervezési és Projektfejlesztési Osztály, Debrecen, 76 p. Heti Válasz (2010): Vízivárosok. Budapest (március 16.) 3 A témával kapcsolatban ld. bővebben a Turizmus Bulletin jelen számának 44. oldalán olvasható cikkünket.


17

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS KINCSES, GY. (2009): Az egészségturizmus magyarországi perspektívái – egy megújított stratégia ágazati szempontjai. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Budapest Magyar Turisztikai Hivatal (2005): Tájékoztatás „A fürdőfejlesztésekkel kapcsolatban a hazai termálvízkészlet fenntartható hasznosításáról és a használt víz kezeléséről szóló hidrogeológiai kutatásról”, Budapest Magyar Turisztikai Hivatal (2005): Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, Budapest Magyar Turizmus Zrt. (2008): Marketingterv 2009, Budapest Magyar Turizmus Zrt. (2009): Marketingterv 2010, Budapest MEZŐ F. (2009): Gazdasági válság hatásai az Észak-Alföldi Régióban. Polgári Szemle, pp. 36–50 (november)

18


MEZŐ F. – KOVÁCS K. (2010): A válság és a KKV szektor az Észak-Alföldi Régióban. Comitatus, pp. 96–109 (január– február) MUNDRUCZÓ Gy.-né – SZENNYESSY J. (2005): A Széchenyi Terv egészségturisztikai beruházásainak gazdasági hatásai. Turizmus Bulletin, 9. évf. 3. sz., Budapest Önkormányzati Minisztérium – Aquaprofit Rt. (2007): Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia, Budapest VÁRHELYI, T. (2009): Világtrendek a turizmus-iparban. Szolnok Adatbázisok: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer Központi Statisztikai Hivatal Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

TURISZTIKAI TERMÉKEK Az egészségturizmus a turizmuspolitika fókuszában – A fürdőkultúra szerepe a turisztikai termékfejlesztésben – Szerzők: Dr. Jandala Csilla1 – Dr. Sándor Tibor2 – Gondos Borbála3

A Harsányi János Főiskola immár negyedik alkalommal végzett nemzetközi forrásfeldolgozást a hallgatók bevonásával, amelyet az eddigiekhez hasonlóan a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Nyrt. támogatásával valósított meg. Minden vizsgálatunk, így a jelenlegi is egy-egy fontos turisztikai termékhez kötődik: 2010-ben az egészségturizmushoz. Az egészségturizmus a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (2005–2013) kiemelt turisztikai terméke, akárcsak az örökségturizmus és a konferenciaturizmus. Ez a tény meghatározza e három turisztikai termék tartós, jövőbeni fejlődését, illetve lehetőséget ad ezek összekapcsolására is, ami versenyelőnyt jelenthetne hazánk turizmusának. Kutatásunknak külön aktualitást ad az a tény, hogy az Új Széchenyi-terv is kiemelt szerepet szán az egészségipar fejlesztésének, így vizsgálatunk eredményei ennek megvalósításához is hozzájárulhatnak.

Kulcsszavak: egészségturizmus, stratégia, fürdőkultúra, termékfejlesztés, különleges kezelések.

1. Bevezetés A fürdőkultúra legkorábbi nyomaival Európán kívül találkozhatunk. Elsőnek a Pakisztán és India közé eső Indusvölgyi civilizáció (Mohendzsodaro, Harappa kultúra) érdemel említést a Kr. e. III.–II. évezredből. Fejlettségében vetekedett a mediterrán és más elő- és közép-ázsiai kultúrákkal, valamint a korabeli kínai civilizációval. A város rendkívül fejlett csatornahálózattal rendelkezett, majd’ minden házban volt fürdőszoba, és közfürdők nyomait is megtalálták. A mediterrán térségben az egyiptomi óbirodalom korából (Kr. e. III. évezred), a szíriai Mari kultúra fénykorából (Kr. e. XIX. századtól), a minószi Kréta Kr. e. III. évezred végi korszakából, valamint a mükénéi civilizáció korából (Kr. e. 1600 körül) maradtak ránk a fürdőkultúra első nyomai. Fejlettebb formában azonban csak a Kr. e. I. évezredben jelent meg Hellászban: „S még ott helyben a jó gazdasszony fürdeni hívta őt, hogy lépjen a kádba: örömmel látta a forró fürdőt, mert sok része a gondosságban azóta, hogy szépfürtü Kalüpszótól tovament, nemigen volt, míg ott istenként szakadatlan kényelem óvta. Szolgálók fürdették most, s kenték meg olajjal, 1

Rektor, turizmus-vendéglátás szak szakvezető főiskolai tanára, Harsányi János Főiskola, valamint a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi docense, e-mail: [email protected]. 2 Főiskolai tanár, Harsányi János Főiskola, e-mail cím: [email protected]. 3 Főiskolai adjunktus, Harsányi János Főiskola, a Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola PhDhallgatója, e-mail: [email protected].

Adták rá gyönyörű inget meg drága palástot. És hogy a kádból szállt ki, a bent borozó mulatókhoz ment.” Odüsszeia VIII. 449-457. Devecseri Gábor fordítása Az európai irodalom első név szerint ismert és máig egyik legnagyobb költőjének hőse az Odüsszeiából vett idézett szerint készült a phaiákok földjén Alkinoosz király lakomájára, ahol majd elmeséli Trója pusztulását és későbbi kalandjait. Nem egyszerűen tisztálkodik, az idézett részlet egy széles körben elterjedt, fejlett fürdőkultúra meglétéről tanúskodik. A Kr. e. V. századtól kezdve Hellászban megjelentek az első nyilvános fürdők. Kádakkal, medencékkel, gőzkamrákkal voltak felszerelve. A sportolás céljára létesített gymnasionok is külön fürdőkkel rendelkeztek. Ismertek voltak a gyógyforrások, és Hippokratész (Kr. e. 460–375) hideg és meleg vizes fürdőket ajánlott különböző betegségek gyógyítására. A hidroterápiás ismereteket valószínűleg az egyiptomiaktól vették át. Aszklépiosznak, a gyógyítás istenének kultuszhelyeit gyakran gyógyforrás mellé telepítették, az istenség szentélyeiben pedig gyógyítással is foglalkoztak. A dél-itáliai görög gyarmatvárosok (Magna Graecia) honosították meg Itáliában a fürdőkultúrát: tőlük vették át és terjesztették el az egész mediterrán medencében a rómaiak.4 Róma városának első vízvezetékét Appius Claudius censor építtette Kr. e. 305 körül. Ekkor építhették meg a város első nyilvános fürdőjét is. A római fürdők a Kr. e. I. században indultak gyors fejlődésnek. A harmincas években már 170 magánkézben lévő közfürdő 4 A római fürdőkultúrát részletesen elemzi Ürögdi György A régi Róma c. művében (Budapest, 1963). További részletek találhatók Philip Matyszak Antik Róma napi öt denariusból című, a Kr. u. 200 körüli Rómát bemutató „útikönyvében” (Budapest, 2008).


19

TURISZTIKAI TERMÉKEK (balneae) volt a városban. A fürdők vetkőzőhelyiséggel (apodyterium), hideg vizes medencével (frigidarium), langyos fürdővel (tepidarium), meleg vizes fürdővel (caldarium) és gőzfürdővel (laconicum) voltak ellátva. Ezt a belső tagolást alkalmazzák azóta is, részben vagy egészben, az egész világon. Egy ilyen korabeli fürdőt örökített meg epigrammájában a Kr. u. I. században élt költő: „Mosdatlan halsz meg Oppianus, hogyha Etruscus fürdőjét nem ismered! Hízelgőbb, kedvesebb vizet seholse lelsz. / …/ Az égnél tisztább itt a boltozat. Sehol sincsen világos ily sokáig, Seholsem nyugszik ily későn a nap! Itt Taygetos bányái zöld kövének, Sok tarka márványnak varázsa bűvöl – Mind Lybiába, Phrygiába termett. Tikkadt onyxból árad itt a meleg S a kígyókő a lenge lángtól lanyha. Az izzasztó Laconicum után, Ha jó forró gőz járta át a tested, Belépsz a szűzi forrás friss vizébe, Mely ott ragyog kristálytisztán előtted, Hogy azt hinnéd, víz sincsen itt sehol S a szép medence – fénylik bár – üres… De nem figyelsz már! Másutt jár eszed És éppen csak hogy immel-ámmal hallgatsz… Mosdatlan halsz meg, látom Oppianus.” Martialis (Epig. VI. 42) Balogh Károly fordítása Martialis verse arról is tanúskodik, hogy mennyire szerves része volt a római identitásnak a fürdés kultusza. Az első nagyszabású nyilvános fürdőt (thermae) M. Vipsanius Agrippa építtette, és Kr. e. 19-ben adták át a nagyközönségnek. Ezt követték Nero, Titus, Traianus, Caracalla, Diocletianus, majd Constantinus termái. Galenus, a híres orvos (Kr. u. 129–199) megállapította a naponta való fürdés pontos szabályait. A rómaiak mindennap több órát töltöttek a fürdőkben, amelyek egyben a társadalmi és társasági élet fórumai is voltak. Hadrianus császár (Kr. u. 117–138) is kedvelte a fürdőket. Róla jegyezték fel a következő történetet: „Gyakran látogatta a közfürdőket, és együtt fürdött a tömeggel. Híressé vált az alábbi tréfa, melyet az egyik nyilvános fürdőben művelt. Meglátott ott egy ismerős veterán katonát, aki hátát meg teste egyéb részeit a falhoz dörzsölte. Megkérdezte tőle: ugyan miért dörgölődzik a márványhoz. Azért – így felelte a veterán –, mert nincs rabszolgája. A császár erre néhány rabszolgát ajándékozott neki, és pénzt is

20


adott az eltartásukra. Amikor másnap megint elment a fürdőbe, látja ám, hogy több idős ember dörzsöli a hátát a falhoz, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a császárt hasonló bőkezűségre késztesse. Hadrianus kihívatta őket, s rájuk parancsolt, hogy kölcsönösen dörgöljék egymást.”5 A római fürdőkultúra a világörökség része, ma is élő és meghatározza korunk fürdőkultúráját. Róma városának fürdői a bizánci-gót háború során 537-ben pusztultak el, amikor Witiges gót király elfoglalta a várost, és több helyen átvágta a vízvezetéket. Megmaradt, sőt tovább fejlődött viszont a néhai birodalom keleti részén a bizánci fürdőkultúra. A középkor első szakaszában (Kr. u. V.–X. sz.) az egész európai fürdőkultúra hanyatlásnak indult. Ennek okai szerteágazóak. Kétségtelen, hogy a népvándorlás pusztításai is szerepet játszottak benne, de a hanyatlás okai elsősorban a városi csatornázás hiányában, valamint a fürdésről kialakított közkeletű nézetekben keresendők. Az előbbi nem kedvezett a fürdőépítésnek, az utóbbiak pedig visszatartották az embereket a fürdőzéstől. Úgy vélték, hogy a fürdés elpuhítja az embert, és az attól való tartózkodás ugyanúgy erénynek számított, mint a böjt. Azt is gondolták, hogy a gyakori fürdőzés meddőséget és más betegségeket okozhat. Állítólag Szent Ágoston (354–430) is elegendőnek tartotta a havi egyszeri fürdőzést. Tény, hogy az emberek nem fürödtek gyakrabban, mint kéthetente vagy havonta egyszer. A szappan ipari gyártása is csak a XI. századtól indult meg. A feudalizmus érett szakaszában, a XI. századtól kezdve a keresztes hadjáratok honosították meg ismét, iszlám hatásra, a fürdők, fürdőházak divatját.6 Köztudott, hogy a fürdőházakban annak ellenére, hogy a nőknek és férfiaknak külön kellett volna fürdeniük, elterjedt a medencében való közös fürdés, és hogy a fürdőházak gyakran bordélyként működtek. A nagy földrajzi felfedezések következtében megjelenő szifilisz és a Harmincéves háború (1618–48) civilizációnkat megrendítő pusztításai véget vetettek ennek a sajátos középkori fürdőkultúrának. A felvilágosodás megváltoztatta az egészségről, orvoslásról és a higiéniáról alkotott képet. A XVII–XVIII. század fordulójától új módszerekkel, hatékonyabban tudták vizsgálni a víz ásványtartalmát. A hidroterápia ezen új fejleményének következtében közkedveltté vált az ivókúra, és átalakult a gyógyfürdők addig kialakult 5 Historia Augusta. Aelius Spartianus: Hadrianus. XVII. Terényi István fordítása. 6 Az arab-iszlám fürdőkultúra egyébként szintén római alapokon nyugodott; a mohamedán nyilvános fürdő, a hammam római mintákat követett, annak redukált változata. Mivel Hispániát 711-ben elfoglalták a mórok (arabok), ott korábban fejlődésnek indulhatott a fürdőkultúra.

TURISZTIKAI TERMÉKEK rangsora.7 A gyenge ásványvíztartalommal rendelkező, nem egy esetben a római kor óta használt meleg vizű gyógyfürdők egy részének (Baden bei Wien, BadenBaden, Plombières, Wiesbaden) keresettsége visszaesett. Megnőtt viszont az érdeklődés az enyhén savanyú, hideg vizes Pyrmont, Schwalbach, Spa, Vichy, Forges-les-Faux iránt. Az ugyancsak nagy hagyományokkal rendelkező, korábban csak gyógyfürdőként ismert Karlsbad az ivókúra divatja miatt rendkívül erőteljes fejlődésnek indult, az európai gyógyfürdők egyik mintaképévé lépett elő. Ugyanígy gyors fejlődésnek indult és paradig matikus jelentőségűvé vált az angliai Bath. A már a római hódítás előtt, a kelta időktől ismert fürdőt a hódítók is kedvelték, a középkorban is használták, és a XVIII. században egy új konjunktúra jelei bontakoztak ki. Bath meleg vizű gyógyfürdőként telente is nagy népszerűségnek örvendett, kéntartalmú vizét ivókúrára is ajánlották. Felfutását azonban a királyi család rendszeres látogatásainak köszönhette.8 Hamarosan Anglia „társasági fővárosává” (social capital) vált, és a század folyamán lezajlott építkezések az egyik legkeresettebb európai fürdővárossá tették. A XVIII. századi építkezések teljesen megváltoztatták a fürdőket. A jellegzetes ivó- és előcsarnokok, kolonnádok, a gondosan karbantartott, promenádként használt parkok mind az ivókúrák divatjának megjelenésével nyerték el mai, általunk is ismert külsejüket. Átalakulásuk egyik új motívumaként nagy szerephez jutott a reprezentáció. A dinasztiák jelenléte mágnesként vonzotta a fürdőhelyekre a nemességet, a társasági élethez pedig hozzátartoztak a bálok, színházi előadások, koncertek, játékkaszinók. A társasági élet ezen új formáinak megjelenése új, reprezentációs célokat szolgáló termek, épületek létesítését hozta magával. A gyógyfürdőkultúra újkori fejlődésének másik új eleme a tengeri fürdőzés szokásának elterjedése volt. Ennek is voltak ókori előzményei (Hippokratész), de az újkori konjunktúra ebben az esetben is Angliában vette kezdetét. A tengervíz terápiás hatásának első újkori propagátora Richard Russel (1700–1771) volt, őt tekintik a thalasso-terápia pionírjának. Scarborough már a XVII. századtól kedvelt tengerparti fürdőhelynek számított. A XVIII. század második felében vált népszerűvé a Russel által alapított Brighton (korábbi nevén: Brightelmstone). A tengeri fürdőket kezdetben terápiás célból vették igénybe, később előtérbe került a társadalmi-társasági reprezentáció mint motiváció. Franciaországban az 1767-ben megnyitott Dieppe áll a sor élén, 7 A gyógyfürdők újkori történetéről részletesen tudósít Gabriele M. Knoll monográfiája: Kulturgeschichte des Reisens. Von der Pilgerfahrt zum Badeurlaub (Kiadás helye nélkül, 2006). Haszonnal forgatható továbbá: Spas in Britain and in France in the Eighteenth and Nineteenth Centuries. Edited by Annick Cossic and Patrick Galliou. (Cambridge Scholar Press) Newcastle, 2006. 8 Az uralkodói családok látogatásai lendítették fel a belgiumi Spa forgalmát is.

ezt követően Deauville, Trouville-sur-Mer, Boulogne és Biarritz lettek népszerű fürdőhelyek a tengerpartokon. Német területeken a Keleti-tenger-parti Bad Doberan/Heiligendamm 1793-as megnyitása vezeti a sort, az Északi-tengernél fekvő Norderney pedig 1797-ben nyitotta meg kapuit. A gyógyfürdők és a tengeri fürdőhelyek XIX. századi történetét a korábbi konjunkturális tendenciák felerősödése jellemzi. A század második felében a vonatközlekedés megjelenésével kibővült közönségük, a polgári középrétegek is tömegesen keresték fel őket. Megjelentek a nagyszállók (Grand Hotel), amelyek a korábbi századok kastélyépítészetének mintáit követték. A Grand Hotel és szállóvendégei a polgárság refeudalizációs ízlését tükrözték: a középrétegek pontosan úgy akartak reprezentálni, mint a korábbi század arisztokratái. A kontinentális tengeri fürdőhelyek további történetében is jelentős szerepet játszottak a jómódú angolok. Saját tengeri fürdőhelyeik eltömegesedése miatt nagy számban jelentek meg Franciaországban, és az általuk létrehozott villakolóniák tették Nizza és Cannes városát az elegáns „Európa téli fővárosaivá”. A gyógyfürdők kínálata a XIX. században újabb elemmel bővült: ekkor jelentek meg az ugyancsak terápiás célokat szolgáló sósfürdők. A XX. század fürdő- és gyógyfürdőkultúrájának fejlődési tendenciái közt továbbra is rendkívül előkelő helyet foglalnak el azok a fürdők, amelyek az ókori és újkori hagyományokra építenek, azokat fejlesztik tovább, azokat hozzák egyre szélesebb rétegek számára elérhető közelségbe. Napjainkban az egészségturizmus, illetve egyes ágazatai, azaz a gyógyturizmus, a medical (orvosi) turizmus, a wellnessturizmus és a medical wellnessturizmus világszerte keresett termékek. Természetesen vannak országok, amelyek tradicionális egészségturisztikai desztinációnak számítanak, és vannak olyanok, amelyek csak a keresleti trendeket felismerve kapcsolódtak be az egészségturizmus valamelyik válfajába. Azok az országok, amelyekben évszázados – esetleg évezredes – hagyományai vannak az egészségturizmusnak, adottságaikat örökségként kezelve versenyelőnyre tehetnek szert.

2. A kutatás módszere A kutatást 2010. április 1. – május 15. között végeztük. A hallgatók az internet segítségével gyűjtötték össze a világ különböző turisztikai régióinak példáit. Az volt a feladatuk, hogy megvizsgálják, az általuk választott országban készült-e egészségturizmus-fejlesztési stratégia, terv, program, ha igen, az milyen fő célkitűzéseket tartalmaz, és ezekkel kapcsolatban milyen fonto sabb akciók szervezésére került sor. Külön figyelmet szenteltünk a fürdőkultúra tényének: van-e az adott


21

TURISZTIKAI TERMÉKEK országnak örökségként értelmezhető fürdőkultúrája, s ha igen, az hogyan jelenik meg napjaink turisztikai kínálatában. Az egyes országok kiválasztásában a hallgatók szabadon dönthettek, egyetlen kritériumot állítottunk fel: a stratégia (terv, program) a világnyelvek valamelyikén legyen hozzáférhető. Ezután került sor a hallgatók által összegyűjtött alapinformációk egységes rendszerben történő feldolgozására, összegzésére.

3. A kutatás eredményei Megállapítható, hogy a világ minden turisztikai régiójában, gyakorlatilag minden, a turizmus fogadásában érintett és érdekelt országban létezik valamiféle egészségturisztikai fejlesztési elképzelés. Az esetek egy részében a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia részeként, kiemelt prioritásaként, az esetek másik részében a nemzeti stratégiához kapcsolódó részstratégiák egyikeként, önállóan került kidolgozásra, például Finnország, Románia, Bosznia, Felső-Ausztria, Thaiföld, India, Ausztrália, a Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Kanada, Dominika, és a Karib-térség esetében (1–4. táblázat).

Az önállóság azonban csak látszólagos, ilyenkor is integrált tervezésről van szó, azaz más, az egészségturizmussal összefüggő egyéb területek – például rurális turizmus, örökségturizmus – fejlesztésével összhangban került kialakításra. Kanadában például nemzeti szinten is több egészségturisztikai stratégia került kidolgozásra: így gyógy- és wellnessturizmus-fejlesztési stratégia, illetve innovációs stratégia. A táblázatokból egyértelműen kitűnik, hogy nehéz az egyes országok stratégiáinak összehasonlítása, mert nincsenek egyértelmű, nemzetközileg meghatározott és elfogadott tartalmi, illetve formai követelmények. Néhány országnál előfordul, hogy más országokat, régiókat is megemlítenek a stratégiájukban, amelyek tapasztalatából ötletet merítenek. Sok esetben nem is a közvetlen versenytársaikat említik meg, hanem rávilágítanak arra, hogy más országok példái miként ültethetők át a helyi gyakorlatba. Az országok többségében általános, másokétól nem nagyon különböző, ám komplex turisztikai csomagokat hoztak létre, máshol egyedi, más országokra nem jellemző kezeléseket, mint például a Karib-térségben a drog- és alkoholfüggőség kezelésére létrehozott programokat találunk. 1. táblázat

Európa

Ország

Adriai régió

Van-e egészségturizmus stratégia?

Nincs

A stratégia/egészségturizmus stratégia neve, szintje Programme Interreg IIIA Adriatic Crossborder: db.interregadriatico.it/ ambienti/interadriatico/ unica/allegati/struttura_ portale/20052251631260. English%20introduction.pdf Nemzetközi együttműködés

Bosznia

Van

Winning strategies for Bosnian thermal tourism: www.thermalis.net/ seminars-conferencesmeetings/atti-delconvegno/presentazionipresentations/pres_bosnia_ abano230408.pdf/view

Országos stratégia

22


A stratégia legfontosabb céljai

• Együttműködés három olasz régió (Marche, Abruzzo, Veneto), Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Albánia között, a Balkán integrációja érdekében • Egyedülálló euró-adriai közösség létrehozása • Új turizmusmenedzsment létrehozása a fejlesztés hatékonysága érdekében a régiókban • Közös területmarketing-stratégia • Olyan általános piaci környezet megteremtése, amely vonzza a befektetőket az egészségturizmus területére A stratégiában a következő terveket határozták meg: Azonnali tervek: • Prioritások meghatározása a fejlesztésekhez • Támogatás a potenciális befektetőknek • Egyszerűsíteni az engedélyekhez való jutást • Támogatni a magánkezdeményezéseket és a PPP-ket Középtávú tervek: • Növelni a szolgáltatások számát és minőségét • „Emberi értékek” bevezetése a kínálatba (bioétel, kulturális örökség) • Modernizálni a meglévő kapacitásokat Hosszú távú tervek: • Átfogó stratégia fejlesztése • Új törvények alkalmazása a gyógyfürdőknél • Hosszú távú terv készítése • Új exkluzív és egyedi image kialakítása

TURISZTIKAI TERMÉKEK Európa Ország

Felső-Ausztria


Van

A stratégia/egészségturizmus stratégia neve, szintje Upper Austrian Thermal Spa Strategy 2010: www.eurothermen.at/ en-ooe-thermenholdingstrategy.htm

1. táblázat (folytatás) A stratégia legfontosabb céljai

• Bad Ischl, Bad Hall and Bad Schallerbach újrapozicionálása, a meglévő fejlesztések folytatása, a helyi vezetőség bevonása

Regionális stratégia

Finnország

Van

Health toursim in Finland History Development Health tourism today: www.heilhus.is/Files/ Skra_0016401.pdf

• Összefoglalóan bemutatni Finnország egészségturizmusának kialakulását, jelenlegi helyzetét, termékeit és fejlesztési lehetőségeit, továbbá a témával kapcsolatos kutatásokat


Macedónia

Nincs

National Tourism Development Strategy 2009–2013: www.economy.gov.mk/ WBStorage/Files/NTDS%20 2009-04-14.pdf Országos stratégia

Montenegró

Nincs

• Részcél: gyógyturizmus fejlesztése a hazai és regionális piacon, és megvizsgálni a medical turizmus lehetőségeit • Az egyes vezető turisztikai termékek jelenlétének vizsgálata a környező országokban • 2009–2012 között kiaknázni a gyógy- és medicalturizmus adta lehetőségeket

Montenegro Tourism Development Strategy 2020: www.gov.me/ • Versenyképesség, egyediség kihangsúlyozása. files/1235989893.PDF Helyi, regionális, és részben országos stratégia

Nagy-Britannia

Németország

Nincs

Nincs

Coastal Tourism Strategy: • A tengerparti turizmus szezonalitásának mérséklése www.wales.gov.uk/tourism • Az éghajlatváltozásból adódó tendenciák kihasználása • A turizmusból eredő gazdasági előnyök erősítése • Az egészségi állapot javítása a látogatók, a helyi lakosság és a turizmusban dolgozók esetében Regionális stratégia • Az egészséges környezet fejlesztése (Wales) • Wales kínálatának erőteljes promóciója külföldön Tourismusstrategie 2015 Markttrends erkennen, Potenziale nutzen: extranet.rlp-info.de/ fileadmin/extranet/ Download_PDF/ Tourismusstrategie2015.pdf

Az egészségturizmus is külön termékként szerepel a stratégiában: • A mentális wellness, medical wellness és megelőzés nagy szerepet játszik • A belföld az elsődleges célpiac, de külföldre is figyelni kell

Regionális stratégia (Rheinland Pfalz)

Románia

Van

Strategies to increase competitiveness of balneary tourism on Romanian Black sea side (még nincs kész teljesen a • A stratégia célja, hogy Romániát sikeres balneoterápiás desztinációként tartsák számon, amihez meg kell határozni a stratégia): piacot, és olyan minőségi termékekre és szolgáltatásokra van steconomice.uoradea.ro/ szükség, amelyek optimalizálják a piacpotenciált anale/volume/2009/ v4-management-andmarketing/171.pdf Országos stratégia


23

TURISZTIKAI TERMÉKEK Európa Ország

Szlovákia


A stratégia/egészségturizmus stratégia neve, szintje


Tourism Development Strategy of the Slovak Republic until 2013: www.economy.gov.sk/ tourism-developmentstrategy-of-the-slovakrepublic-until-2013.../126646s

A már meglévő versenyképes turisztikai termékek fejlesztése az elkövetkezendő években: • városi és kulturális turizmus • egészségturizmus • téli sportok • vízparti üdülés • rurális turizmus

Nincs


Szlovénia

Nincs

1. táblázat (folytatás)

Development Plan and Policies of Slovene Tourism 2007-2011: www.mg.gov.si/fileadmin/ mg.gov.si/pageuploads/ razpisi/JN/DT/publikacija_ RNUST_ang_SPLET.pdf

• A természeti értékek (például termálforrások) vagy a gyógyfürdők vonzzák azokat, akik az egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatásokat keresik. A fitnesz-wellness nyaralás együtt a tradicionális gyógyszolgáltatásokkal új termékek kialakítását teszi lehetővé az összes korosztály számára. A gyógyfürdőket mielőbb modernizálni kell, továbbá intenzíven reklámozni külföldön

• Az egészségturizmus mint az egyik legfontosabb turisztikai termék és a kapcsolódó helyszínek fontos szerepet töltenek be a stratégiában • Fókuszban a rövidebb utazások, de turisztikai termékei miatt a hosszabb utazásoknak is eleget tud tenni az ország

Országos stratégia Forrás: saját szerkesztés

2. táblázat Ázsia-Óceánia

Ország

Ausztrália


Van

A stratégia/egészségturizmus stratégia neve, szintje


Victoria’s spa and wellness tourism action • Vezető desztináció legyen a gyógy- és wellnessturizmus plan 2005-2010: területén, ismertté tenni természeti adottságait (források, www.tourism.vic.gov.au/ geotermikus vizek, első osztályú gyógyhelyek és lehetőségek) spaandwellness/spa-and• Látogatószám, tartózkodási idő és költés növelése wellness-plan-2005-2010.pdf Victoria állam stratégiája

Dél-Korea

24

Van

A Framework for Health Tourism: A case study of Jeju Province in the Republic of Korea (South Korea): scholarworks.umass.edu/ cgi/viewcontent.cgi?article =1227&context= refereed Tartományi stratégia (Jeju)


• A stratégia célja, hogy az egészségturizmussal kapcsolatban alkalmazható modellt hozzanak létre, a „ Jeju Style Health Tourism Model”-t. A stratégia eredményeképpen négy fő kiindulópontot határoztak meg, amelyek együttes működése esetén maximalizálják az előnyöket az egészségturizmus fejlesztésén keresztül, továbbá a természeti forrásoknak alapvető elemként kell hogy szerepeljenek az egészségturizmus fejlesztésében a három (fizikai, emberi, szervezeti) alapvető forrás felhasználásával.

TURISZTIKAI TERMÉKEK Ázsia-Óceánia Ország

Fülöp-szigetek


Van

A stratégia/egészségturizmus stratégia neve, szintje Value Chain of the Cebu Health and Wellness Sector: www.smedsep.ph/ Download/PSP-Cebu-VCCase-Doc-Nov09.pdf Regionális stratégia (Cebu)

India

Van

Medical tourism in India: Strategy for its development: www.crisil.com/crisilyoung thoughtleaders2004/disser tations/GauravjeetSingh IIMBMedicalTourism.pdf


• 2010-re első osztályú célterületté váljon Ázsiában a medicalés wellnessturizmus területén • Világhírű Fülöp-szigeteki márka bevezetése, megfelelő egészségügyi ellátás kínálata versenyképes áron • Világosan bemutatni a Fülöp-szigeteki wellnesstapasztalatot, amely holisztikus, környezetbarát, szakszerű és világ színvonalú • Cebu pozicionálása, mint alapvető desztináció a minőségi medical- és wellnessturizmus területén

• Más országok gyakorlatának bemutatása, mely átültethető Indiára. Egyedülálló előnyök kihangsúlyozása, világszerte ismert image kialakítása


Srí Lanka

Nincs

Addendum to the sasec tourism development plan to include Sri Lanka’s • Részcél: fejleszteni a „soft” kalandturizmust és az egészségsubregional economic turizmust, különösen a tradicionális ajurvédakezeléseket cooperation potential: • Projekt az egészségturizmus minőségi fejlesztésére, amelyben www.adb.org/Documents/ fő szerepet kap az ajurvéda és a Himalája-fürdők Reports/SASEC/TourismDevelopment/addendum.pdf Országos stratégia

Thaiföld

Van

Implementation of an effective health tourism development plan for Thailand: www.uwstout.edu/ static/lib/thesis/2004/ 2004vajirakachornt.pdf

• Iránymutatást adjon Thaiföld egészségturizmusának fejlesztéséhez • Három fő célja van: általános képet adni az egészségturizmusról, más országok egészségturizmusával való összehasonlítás, az ország egészségturizmusának fejlesztése

Országos stratégia New Zealand tourism strategy 2015: www.nztourismstrategy. com/files/NZTS2015%20final. pdf www.tourismnewzealand. com/media/127126/ tourism%20centenary.pdf Új-Zéland

Nincs

Helyi, regionális, és országos stratégia

A vizekkel kapcsolatos részcélok megfogalmazása: • A természetes vizek védelme és a hulladékprobléma kezelése • A „búvárkodás” mint új turisztikai termék bevezetése és meghonosítása a szabadidős turizmusban • National Geography merülési központ fejlesztése, mint a szórakozás és a tudatos környezetvédelem összehangolása • Hajóutak és luxustengerjárók kikötőpontjává tenni Új-Zélandot (aucklandi kikötő) • Vízzel kapcsolatos szolgáltatások minőségének folyamatos javítása a munkaerő képzettsége révén (Sport-Fitnesz és Rekreációs Képzések Ipari szervezete) • „Tanyák” kialakítása (természetes vizek mellé épített faházak, amelyek napkollektorok segítségével működnek, ezzel biztosítva a természet fenntarthatóságát, valamint biztosítva a rekreációs szórakozást a természet igénybevételével) • A folyók és édesvízi tavak biológiai védelme (New Zealand’s Historic Places Trust)



25

TURISZTIKAI TERMÉKEK 3. táblázat Amerika

Ország

Dominika


Van

A stratégia/egészségturizmus stratégia neve, szintje Health and Wellness Tourism Why Dominica? For the health of it… A business strategy for spa health & wellness tourism in Canada: dsp-psd.pwgsc.gc.ca/ Collection/C86-199-2004E.pdf

Kanada

Van


A Feasibility Study for a Yukon Health and Wellness Tourism Industry: www.tc.gov.yk.ca/pdf/2005 HealthandWellnessPartI.pdf

Kanada

Van

Tartományi megvalósíthatósági tanulmány (Yukon)


• A jövő fontos szolgáltató szektora között a gyógy- és wellnessturizmus is megemlítésre került • Későbbiekben gyógy- és wellnessturizmus stratégia kidolgozása Területek és paraméterek meghatározása a gyógy- és wellnessturiz mushoz kapcsolódóan, termékfejlesztés, újabb célok kijelölése azoknak, akik a következő irányvonalakhoz képesek alkalmazkodni: • Gyógyfürdő-lehetőségek, amelyek gyógy- és wellnessprogramokat is tartalmaznak, szakképzett személyzet bevonásával • Gyógyfürdő-lehetőségek fix szálláshelyekkel, vagy együttműködéseken keresztül egyedülálló szálláshelyek biztosítása • Gyógyfürdő-lehetőségek • Részcélok: gyógy- és wellnessturizmus-programok számának növelése • Bevétel és profit növelése ebben a szektorban • Elősegíteni a fenntarthatóságot, magas minőséget, gyógy- és wellnessutazással kapcsolatos tapasztalatokat az egész országra vonatkozóan • Elősegíteni, hogy a kanadai gyógy- és wellnessturizmus adottságok globálisan is versenyképesek legyenek Általános cél egy „wellness vakációs csomag” létrehozása, és a gyógy- és wellnessturizmus növekedésének elő segítése: • Megvizsgálni a gyógy- és wellnessturizmus megvalósíthatóságát Yukonban • Javaslatok tétele programokra, projektekre, termékekre és szolgáltatásokra, amelyek elősegítik a tartomány iránti érdeklődést: • Definíció létrehozása a gyógy- és wellnessturizmusra Yukon kontextusában • Termékek és szolgáltatások fejlesztése, amelyek megegyeznek a piaci trendekkel, Yukon kapacitásának függvényében • Új és meglévő termékekből, illetve szolgáltatásokból álló csomagok létrehozása • Információk megosztása a turizmuson belül az érintett szervezetek között, továbbá a lehetséges érdeklődőkkel • Előkészítő tanulmány Yukon meglévő gyógy- és wellnesstermékeiről és szolgáltatásairól • Felmérés a gyógy- és wellnesspiacról, továbbá a fogyasztókról Yukonhoz kapcsolódóan • Tipikus gyógy- és wellnesstermékekről és szolgáltatá sokról előadás tartása, amely illusztrálja ennek az iparnak a sokszínűségét

* webcache.googleusercontent.com/search?q = cache:_HvaffPDbLMJ:www.carib-export.com/Seminar/CE.TFOC/Day%25202/ Health%2520%26%2520Wellness%2520%2520Dominica/Health%2520and%2520Wellness%2520Tourism%2520Presentation%2520% 2520Dominica.pps+Health+and+Wellness+Tourism+Why+Dominica%3F&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

26


TURISZTIKAI TERMÉKEK Amerika Ország

Karib-térség


Van

A stratégia/egészségturizmus stratégia neve, szintje Health tourism and related services: Caribbean development and international trade: www.iadb.org/intal/ intalcdi/PE/2009/03451.pdf Regionális stratégia


A tanulmány középpontjában az egészségturizmus fejlesztése, forgalomnövelése áll. Az egészségturizmus speciális ágai, amelyek szintén említésre kerülnek: • rehabilitáció • egészség- és wellnessprogramok • drog- és alkoholfüggőknek szóló programok • turisták által felkeresett helyi egészségügyi szolgáltatások • plasztikai sebészet


4. táblázat Közel-Kelet

Ország

Jordánia


Nincs

A stratégia/egészségturizmus stratégia neve, szintje Jordan National Tourism Strategy 2004 – 2010 Jordánia Nemzeti Turizmus Stratégiája 2004–2010: www.tourism.jo/PDFs/ NTS%20Book.pdf



A cél megvalósításának érdekében olyan réspiacokat kell keresnie és sok területen kell fejlesztenie, amelyekre eddig nem fordítottak elég figyelmet és pénzt. Prioritást élveznek a következő területek: • Kulturális örökség • Vallási turizmus • Ökoturizmus • Gyógy- és wellnessturizmus • MICE • Hajózás • Kalandturizmus


4. Összegzés A feldolgozott stratégiák alapján megállapítható, hogy napjainkban az egészségturizmus a világ összes turisztikai régiójában fontos turisztikai termékként van jelen. Nemcsak azokban az országokban jelentkezik meghatározó turisztikai kínálatként, amelyek a bevezetőben is részletezett tradíciókkal rendelkeznek e területen, hanem azokban is, ahol nincsenek hagyományai az egészségturizmusnak, de a keresleti-kínálati tendenciák alakulásával lépést kívánnak tartani. Ez a kettősség véleményünk szerint azt eredményezi, hogy napjainkban az egészségturizmus kapcsán nem egy-egy jól definiálható desztináció (ország vagy régió) nevére asszociálnak az emberek, holott minden fogadó területnek ez lenne a célja: markánsan megkülönböztetni magát másoktól. Az elemzett stratégiák alapján megállapítható, hogy minden idézett ország számára fontos az egészségturizmus, de azokban különösen, amelyek önálló stratégiát is építettek erre a témára. Ez utóbbi esetben az adott ország turisztikai imázsának fejlesztése, erősítése a fő cél,

amelyhez az állam központi támogatás, koordináció formájában komoly segítséget nyújt. Magyarország egészségturizmusának fejlesztése szempontjából a kutatás több szempontból is hasznos, mivel rávilágít versenytársaink elképzeléseire, ugyanakkor ötletet is adhat bizonyos termékfejlesztésekhez. Megfontolandónak tartjuk az egészségturisztikai szolgáltatások esetében a tradíciók és az újdonságok határozottabb megkülönböztetését, hiszen így a más termékekhez való kapcsolódás (például örökségturizmus, aktív turizmus, üdülőturizmus stb.) is ésszerűsödne, valamint a keresleti szegmensek meghatározása, újak megcélzása is hatékonyabbá válna. E témák természetesen további kutatásokat is kijelölnek, amelyeket a Harsányi János Főiskola oktatóival és hallgatóival a közeljövőben szeretnénk indítani.

Felhasznált irodalom KNOLL, Gabriele M.: Kulturgeschichte des Reisens. Von der Pilgerfahrt zum Badeurlaub, Kiadás helye nélkül, 2006 Historia Augusta. Aelius Spartianus: Hadrianus. XVII. Terényi István fordítása


27

TURISZTIKAI TERMÉKEK Magyar Turisztikai Hivatal. (2005). Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 Martialis (Epig. VI. 42), Balogh Károly fordítása Odüsszeia VIII. 449-457. Devecseri Gábor fordítása MATYSZAK, Ph.: Antik Róma napi öt denariusból, Budapest, 2008 Spas in Britain and in France in the Eighteenth and Nineteenth Centuries. Edited by Annick Cossic and Patrick Galliou. (Cambridge Scholar Press) Newcastle, 2006 ÜRÖGDI, Gy.: A régi Róma, Budapest, 1963 Internetes források: A Feasibility Study for a Yukon Health and Wellness Tourism Industry: www.tc.gov.yk.ca/pdf/2005HealthandWellnessPartI.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 15.) A Framework for Health Tourism: A case study of Jeju Province in the Republic of Korea (South Korea): scholarworks.umass.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=12 27&context=refereed(letöltés dátuma: 2010. április 16.) Addendum to the Sasec tourism Development Plan to include Sri Lanka TA 6079 (Reg): Exploring Sri Lanka’s Subregional Economic Cooperation Potential: w w w.adb.org/ Documents / Reports /SASEC/TourismDevelopment/addendum.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 12.) Canadian Health and Wellness Tourism: Obstacles Impeding International Competitiveness: www.innovation.cc/scholarly-style/barrows12final3draft. pdf (letöltés dátuma: 2010. április 22.) Coastal Tourism Strategy: www.wales.gov.uk/tourism (letöltés dátuma: 2010. április 15.) Development Plan and Policies of Slovene Tourism 2007-2011: www.mg.gov.si/fileadmin/mg.gov.si/pageuploads/razpisi/ JN/DT/publikacija_RNUST_ang_SPLET.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 22.) For the health of it…A business strategy for spa health & wellness tourism in Canada: dsp-psd.pwgsc.gc.ca/Collection/C86-199-2004E.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 18.) Health and Wellness Tourism Why Dominica?: webcache.googleusercontent.com/search?q = cache: _Hvaff PDbLMJ:w w w.carib-expor t.com /Seminar/CE. TFOC/ Day%25202/ Health%2520 %26%2520 Wellness%2520-%2520Dominica/Health%2520and%252 0Wellness%2520Tourism %2520Presentation %2520 %2520Dominica.pps+Health+and+Wellness+Tourism+ Why+Dominica%3F&cd =2&hl = hu&ct= clnk&gl = hu (letöltés dátuma: 2010. május 5.) Health Tourism and related services: Caribbean Development and International Trade: www.iadb.org/intal/intalcdi/PE/2009/03451.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 29.)

28


Health tourism in Finland, History Development Health tourism today: www.heilhus.is/Files/Skra_0016401.pdf (letöltés dátuma: 2010. május 2.) Implementation of an effective health tourism development plan for Thailand: www.uwstout.edu/static/ lib/thesis/2004/2004vajirakachornt.pdf (letöltés dátuma: 2010. május 9.) Jordan National Tourism Strategy 2004 – 2010: www.tourism.jo/PDFs/NTS%20Book.pdf (letöltés dátuma: 2010. május 2.) Medical tourism in India: Strategy for its development: w w w.c r isi l .com / c r isi lyou ng t hou g ht le ade r s20 0 4 / dissertations/GauravjeetSinghIIMBMedicalTourism.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 15.) Montenegro Tourism Development Strategy 2020: www. gov.me/files/1235989893.PDF National Tourism Development Strategy 2009 – 2013: www.economy.gov.mk/WBStorage/Files/NTDS%20200904-14.pdf (letöltés dátuma: 2010. május 3.) New Zealand tourism strategy 2015: www.nztourism strategy.com/files/NZTS2015%20final.pdf www.tourismnewzealand.com/media/127126/tourism% 20centenary.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 11.) Programme Interreg IIIA Adriatic Crossborder: db.inter regadriatico.it/ambienti/interadriatico/unica/allegati/ s t r u t t u r a _ p o r t a l e / 2 0 0 5 2 2 516 312 6 0 . E n g l i s h % 2 0 introduction.pdf (letöltés dátuma: 2010. május 10.) Strategies To Increase Competitiveness of Balneary Tourism on Romanian Black Sea side: steconomice.uoradea.ro/anale/volume/ 2009/v4-management-and-marketing/171.pdf (letöltés dátuma: 2010. május 9.) Tourism Development Strategy of the Slovak Republic until 2013: www.economy.gov.sk/tourismdevelopmentst rategyoftheslovakrepublicuntil2013.../1266s (letöltés dátuma: 2010. április 20.) Tourismusstrategie 2015 Markttrends erkennen, Potenziale nutzen: extranet.rlpinfo.de/fileadmin/extranet/Download_ PDF/Tourismusstrategie2015.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 24.) Upper Austrian Thermal Spa Strategy 2010: www.eurothermen.at/en-ooe-thermenholding-strategy. htm (letöltés dátuma: 2010. április 24.) Value Chain of the Cebu Health and Wellness Sector: www.smedsep.ph/Download/PSP-Cebu-VC-Case-DocNov09.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 15.) Victoria’s spa and wellness tourism action plan 2005-2010: www.tourism.vic.gov.au/spaandwellness/spa-and-wellnessplan-2005-2010.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 28.) Winning strategies for Bosnian thermal tourism: www.thermalis.net/seminarsconferencesmeetings/ attidelconvegno/presentazionipresentations/pres_bosnia_ abano230408.pdf/view (letöltés dátuma: 2010. április 28.)

TURISZTIKAI TERMÉKEK Az egészségturizmus speciális helyszínei: a termál- és gyógykempingek Szerző: Petykó Csilla1

Európában hódít a kempingturizmus. Sajnos azonban Magyarországon a kempingek fejlődése az 1980-as évek végén leállt, ezzel párhuzamosan a vendégforgalom is jelentős mértékben csökkent. Az utóbbi néhány évben viszont ez a folyamat megállni látszik, amiben jelentős szerepet játszhatnak a termál- és gyógykempingek is. Az egészség, a természet iránti növekvő érdeklődés, valamint az ennek hatására erősödő kereslet lehet az alapja a hazai kempingek újjáéledésének, s mivel a termál- és gyógykempingek teljes mértékben illeszkednek a keresleti trendekhez, a vendégforgalmukban már tapasztalható a növekedés. 1985-ös megjelenésük óta számuk és kapacitásuk jelentős növekedése mellett vendégforgalmuk több mint tízszeresére emelkedett, de ha csak a 2000 óta eltelt éveket vizsgáljuk, a növekedés mértéke akkor is elérte a 41,0%-ot. Feltétlenül érdemes tehát vizsgálatokat folytatni a jövő érdekében, hogy hazánkban is megteremtődjenek a feltételei annak a különleges életformának, amelyet a kempingek képviselnek, s amely a hagyományosan kempingező országokban olyan népszerű.

Kulcsszavak: termál- és gyógykempingek, kempingturizmus, szálláshely, egészségturizmus.

1. Bevezetés A hazai turizmus egyik legkevésbé kutatott területe a kempingek szerepének, illetve a kempingezés, a kempingturizmus helyzetének témaköre. Ez abból is jól látható, hogy utoljára 1985-ben készült részletesebb elemzés ebben a tárgykörben, amely időszak óta pedig igen jelentős változások zajlottak le a hazai turizmus szerkezetében, mind a kereslet, mind pedig a kínálat tekintetében. Ugyanez elmondható természetesen a kempingek helyzetéről is. A rendszerváltás időszakától kezdődően a magyarországi kempingek kapacitásában és vendégforgalmában jelentős mértékű csökkenés ment végbe, és e folyamatok hatására átalakult – jelentősen lecsökkent – a kempingek szálláshelystruktúrában elfoglalt szerepe. Míg 1990-ben a kereskedelmi szállásférőhelyek 52,2%-át a kempingek biztosították (az adatok összehasonlíthatósága érdekében figyelmen kívül hagyva a fizetővendéglátás kapacitását, amely szállástípus 1998-tól a magánszálláshelyek kategóriájába került besorolásra), addig részarányuk 2000-ben 32,8%-os, 2008-ban pedig már csak 28,9%-os volt. Ez a nagymértékű változás azonban nemcsak annak a következménye, hogy a kempingek összesített befogadóképessége a vizsgált időszakban csökkent, hanem az is hozzájárult a szálláshelystruktúra átalakulásához, hogy a kereskedelmi szálláshelyek további elemeit képező szállástípusok egy részének – különösen a szállodáknak – jelentősen megemelkedett a férőhelykapacitása. A vendégforgalom részletes elemzése során 1

Adjunktus, BGF KVIK e-mail: [email protected].

szintén visszaesés mutatkozott, a kempingekben regisztrált vendégéjszakák volumene a rendszerváltás óta majdnem az egyharmadára csökkent, 4,2 millió vendégéjszakáról 1,5 millió vendégéjszakára (2008) (Petykó Cs. 2010). A jelenlegi helyzet szerint azonban még mindig a szálláskínálat egy olyan eleméről beszélünk, amely fogadóképességének nagyságrendje alapján a kereskedelmi szálláshelyek összes kapacitásában a szállodák után a második legnagyobb volumenű. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy ennek a szállástípusnak a helyzetével, vendégforgalmának alakulásával muszáj elsőként a kutatás szintjén foglalkozni, hogy a későbbiekben a folyamatokat a hazai turizmusirányítási elgondolásoknak megfelelően lehessen befolyásolni. A termál- és gyógykempingek a nyolcvanas évek közepétől jelentek meg a hazai kínálatban, az elsők között a specializációk sorában. Ettől kezdődően számuk és kapacitásuk töretlen lendülettel fejlődött, míg 2008-ra meghaladta a tizenhétezer férőhelyes nagyságrendet. A befogadóképesség növekedése mellett a vendégforgalom is figyelemre méltó eredményeket hozott. Azon túl, hogy 1985 és 2008 között a termál- és gyógykempingekben regisztrált vendégéjszakák száma a tízszeresére nőtt, 2008-ban már a kempingek összes vendégéjszakáinak 37,3%-át ezek a kempingek biztosították. Ezek a teljesítmények, illetve a teljesítmények háttérkörülményei pedig feltétlenül további kutatásokra ösztönöznek.

2. A specializációk megjelenése a hazai kempingkínálatban A kempingek elterjedésének és fejlődésének folyamata során, a fejlődés részeként különböző típusú kempingek


29

TURISZTIKAI TERMÉKEK 1. táblázat Az elnevezésükben a specializációt megjelenítő kempingek száma, 1985–2008 Év

Termál- vagy gyógykempingek

Ifjúsági kempingek

Naturista kempingek

Horgászkempingek

Lovaskempingek

Természetbarát kempingek

Egyéb

1985 1989 1990 1995 2000 2005 2008

2 7 8 22 31 36 47

1 2 3 7 7 8 3

2 2 3 5 5 7 6

0 2 3 2 3 2 2

0 0 0 2 1 2 1

0 0 0 1 1 2 2

0 0 0 1 1 1 1

Forrás: KSH

alakultak ki a hazai kínálatban. Az egyes típusok azonban nem rögtön a kempingek elterjedésének kezdetekor jelentek meg, hanem csak évekkel később, amikor a kínálat fejlesztésének elsődleges célja már nemcsak a hiányzó szálláshelyek biztosítása volt, hanem a kereslet másfajta igényeinek kielégítésére való törekvés is. Az első kategorizálás elvégzésekor a szakértők legfontosabb szempontként a vendégek ott-tartózkodási idejét, a kempingek igénybevételének időszakát, a kempinget igénybe vevők felszerelését, valamint a kempingek elhelyezkedését határozták meg (Menyhárt 1985). Egy adott vendégkörre történő szakosodás ekkor még olyannyira nem volt megfigyelhető a kempingek szolgáltatásaiban, hogy a kutatókban fel sem merült ennek vizsgálata. A későbbiekben azonban a specializálódás terjedni kezdett, és a folyamatot felismerő szakértő, Niessen megítélése sze rint az érvényben lévő osztályozási szabályok már nem határozták meg elég pontosan a különbségeket két kemping között. Ezért a tipizálást a kempingek fő vendég körének nyújtott szolgáltatások, azaz a kem pingek specializációja alapján végezte el. A típusok kialakítása nemzetközi tapasztalatokon alapult (Niessen 2006). Kutatásaim során megvizsgáltam a hazai kempingek szakosodásának folyamatát. Áttekintve a rendelkezésre álló adatokat látható, hogy az 1980-as évek közepén sok esetben még a kempingek elnevezésére sem fordítottak különösebb gondot, az egységek egyszerűen camping/kemping nevet viseltek. A következő években a kempingek elnevezésében nagymértékű változás következett be. Immár megjelenítésre kerültek a nevekben kempingezéshez kötődő tulajdonságok (Napfény, Árnyas, Panoráma stb.), a kemping területi elhelyezkedését jelző nevek (Baradla, Sugovica, Körös-torok, Lővér stb.), a vízpart jelenlétére utaló nevek (Vadkerti-tó, Tengerszem, Partfürdő, Strand stb.), valamint az egyéb fantázianevek (Blue flamingo, Aranyszarvas, Saturnus, Grantours stb.) is. A termálkemping elnevezést azonban 1990ben is még mindig csak nyolc kemping alkalmazta

30


(pedig már 42 kemping üzemelt termál- vagy gyógyfürdővel rendelkező településen). 2 Az 1990-es évektől viszont már a kempingek elnevezéséből is nyomon követhető a specializációk megjelenése a hazai kempingkínálatban, és jelentős számukkal ebből is kiemelkednek a termál- vagy gyógyfürdőkhöz kötődő kempingek. Érdekes módon a többi specializáció esetében a kempingek üzemeltetői kevésbé tartották fontosnak a megjelenítést a kemping nevében. Ha megvizsgáljuk az egységszintű adatokat, akkor egyértelműen megállapítható, hogy például horgászási lehetőséget sokkal több kemping kínál, mint amennyi azt a nevében is megjeleníti. Az 1. táblázat azokat a kutatási eredményeket mutatja be, amelyeket az egyes években működő kempingek vizsgálata eredményezett. A táblázatban megjelenő specializációk köre szűkebb, mint amennyi a Niessen által kialakított tipizálási szempontok szerint megkülönböztethető lenne, azonban a kempingek elnevezésében csak ezek a specializációk jelennek meg egyértelműen. A részletes vizsgálatok azt is megmutatták, hogy nem mindegyik kemping viseli a nevében a termál-, illetve a gyógy- elnevezést azok közül sem, amelyek pedig egyértelműen kötődnek valamely termál- vagy gyógyfürdőhöz (Gunaras Kemping, Zsóry Camping Mezőkövesd). 2008-ban például összesen 62 olyan kemping üzemelt az országban, amely termál- vagy gyógyfürdővel rendelkező településen helyezkedett el. Napjainkra az ország kempingjeiben nyolcféle specializációt különíthetünk el: termál- és gyógykempingek, ifjúsági kempingek, fesztiválkempingek, naturista kempingek, sportkempingek (horgász- és lovas-), természetbarát kempingek, gyermekbarát kempingek, valamint az egyéb tevékenységekre szakosodott kempingek (például Bikercamp) (Petykó 2010). 2 A kempingek elnevezésére vonatkozó adatok a KSH adatbázisából megvásárolt adatsorok szerző általi feldolgozásából származnak. Ezek az adatsorok 1985, 1989, 1990, 1995, 2000, 2005 és 2008 évekre vonatkozóan tartalmazzák a hazai működő kempingek kapacitási és vendégforgalmi adatait, valamint a vendégforgalom területi megoszlásának jellemzőit.

TURISZTIKAI TERMÉKEK A specializációval kapcsolatosan meg kell jegyezni azt is, hogy a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról rendelkező jogszabályok a kempingek esetében korábban sem különböztettek meg, és jelenleg sem különítenek el kempingtípusokat.

3. A termál- és gyógykempingek jellemzői A nemzetközi trendek alakulásának megfelelően tehát Magyarországon is megindult a kempingek specializálódásának folyamata, amelynek során a hazai kempingek között megjelentek a termál- vagy gyógykemping elnevezést használó létesítmények. Az érvényes jogszabályok külön engedélyeztetéshez kötik a gyógyászati jellegre utaló megnevezés használatát (239/2009. (X. 20.) kormányrendelet), azonban a természetes gyógytényezőkről szóló rendelet (74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet) csak a gyógyszállókat nevesíti az intézettípusok között, gyógykempingekről pedig nem tesz említést. Ha azonban a gyógyszállókra vonatkozó előírásokat analógnak tekintjük, akkor az adott kempingnek saját gyógyászati részleggel kell rendelkeznie, amelyben orvosi felügyelet mellett kell tudnia terápiás lehetőséget biztosítani vendégei számára. 2009ben négy olyan kemping üzemelt az országban, amely a gyógykemping elnevezést viselte. Ezek közül az egyik

egy termálfürdő-komplexum részeként, azonos tulajdonos égisze alatt használja a gyógykemping elnevezést, azonban a kemping maga gyógytényezővel nem rendelkezik, gyógyszolgáltatásokat nem nyújt. A kemping vendégei az 500 méterre levő gyógyfürdőt kedvezményes belépőjeggyel vehetik igénybe, valamint számukra külön, a fürdőben igénybe vehető kezeléseket kínálnak. (Megjegyzendő, hogy a komplexum a saját honlapján csak a fürdőt illeti a „gyógy” jelzővel, a kempinget nem, de bármely más turisztikai és szálláshelykínáló honlapon a kemping gyógykempingként szerepel. Így jelenik meg a KSH adatbázisában is.) A második gyógykemping egy gyógyfürdővel közvetlen összeköttetésben üzemel, azaz a két létesítmény területét éppen csak egy kerítés választja el, amelyen keresztül a kemping vendégei számára szabad és kötetlen számú átjárást biztosítanak a gyógyfürdőbe, valamint számukra kedvezményes gyógykúrákat, wellness- és spacsomagokat kínálnak. Végül az utolsó két gyógykemping azonos kempinglánc tagjaként üzemel. Közülük az egyik a gyógyfürdőtől 300 méterre található, a másik viszont a területén saját termálkúttal és -fürdővel rendelkezik. (Ez utóbbi 2010-ben már wellnesskempingként azonosítja magát a honlapján.) Ezek alapján jól látható, hogy a szabályozást ebben az értelemben a gyakorlat túlhaladta, időszerű lenne tehát annak újragondolása. 1. ábra

A termál- és gyógykempingek területi elhelyezkedése, 2009



31

TURISZTIKAI TERMÉKEK A termálkempingekre azonban nem vonatkoznak hasonló megkötések, ezért jóval magasabb a számuk. A termálfürdőkhöz kötődő kempingek esetén többféle kapcsolattípus különböztethető meg. Az első típusba azok a kempingek tartoznak, amelyek a fürdővel azonos területen helyezkednek el és azonos az üzemeltetőjük, a második típust azok alkotják, amelyek valamely fürdő közelében (1 kilométeren belül) találhatók, a harmadik típusba pedig azok sorolhatók, amelyek a fürdővel azonos településen találhatók ugyan, de attól való távolságuk már számottevőnek mondható. A termál- és gyógykempingek hálózata napjainkra átszövi az egész országot, területi elhelyezkedésüket az 1. ábra szemlélteti. Jól megfigyelhető a területi koncentráció az Alföld, a Nyugat-Dunántúl és a Dél-Dunántúl térségében. A kutatás részeredményei arra világítottak rá, hogy a termál- és gyógykempingek kapacitása különösen két megyében, Zalában és Jász-Nagykun-Szolnok megyében mondhatók kiemelkedőnek, és mivel az erre a vendégkörre specializálódott kempingek vendégforgalma folyamatosan növekszik (2. ábra), ezért úgy vélem, hogy az említett megyékben mindenképpen szükséges figyelmet fordítani a kempingek további fejlesztésére. A termálkempingek szolgáltatásaira vonatkozóan megállapítható, hogy az első kapcsolattípusba tartozó létesítmények nyújtják a turisták számára a legkedvezőbb lehetőségeket, mert azonos üzemeltető esetén a termálfürdőbe általában kedvezményes belépődíjat, valamint korlátlan számú belépési (átjárási) lehetőséget biztosítanak a kemping vendégei számára.

A gyógy- vagy termálfürdővel rendelkező települések kempingjeinek minőségi kategóriákban elfoglalt helyének vizsgálatakor meglepetést okozott az a jellemző, hogy vannak közöttük 1* kategóriába tartozó létesítmények is, sőt ezek adják a kapacitás 13,5%-át. Ez nagyságrendileg éppen annyi férőhelyet jelent, mint amennyit a 4* kategóriás kempingek biztosítanak (13,8%) ebben a csoportban. A legnagyobb férőhely-kapacitással a 3*-os egységek rendelkeznek, a termál- és gyógyfürdőkhöz kötődő kempingek teljes befogadóképességének 43,8%-át adják. A vizsgált 62 kemping összes kapacitása 21 778 férőhely volt 2008-ban. Érdekes eredményekkel szolgáltak a termál- vagy gyógykemping elnevezést használó kempingek vendégforgalmának adatai is. Várható volt, hogy – a turisztikai trendekhez igazodóan – az ilyen kempingekbe érkező vendégek és vendégéjszakák száma folyamatosan emelkedni fog, de hogy ez a 47 kemping 2008-ban az ország összes kempingjében mérhető vendégéjszakák 37,3%-át adja, az várakozáson felüli eredmény volt (2. ábra). (Ha a fürdővel rendelkező települések 62 kempingjét vizsgáljuk, akkor az arány még magasabb, így a vendégéjszakák 41,5%-át reprezentálják.) Különösen érdekes, hogy a 47 termál- vagy gyógykemping elnevezésű egység a hazai kempingek férőhelykínálatának csak a 19,9%-át foglalja magába. A vendégek összetételére vonatkozó adatok azt mutatták, hogy a külföldi vendégek (67,7%) és az általuk eltöltött vendégéjszakák (79,3%) részaránya döntő jelentőségű a termál- és gyógykemping elnevezést használó 2. ábra

A termál- vagy gyógykemping elnevezést használó kempingek vendégéjszakaszámának alakulása az összes kempingben mért teljes vendégforgalomhoz viszonyítva, 1985–2008 5 500 000

5 156 511

5 000 000 4 500 000

4 556 238 4 171 055

4 000 000 3 500 000 3 000 000 2 397 269

2 500 000

2 173 178

2 000 000 1 590 601

1 581 665

1 500 000 1 000 000 500 000 54 026

138 508

152 873

223 489

418 446

511 839

590 084

0 1985

1989

1990 Kempingek összesen

Forrás: KSH

32


1995 2000 2005 Termál- és gyógykempingek

2008

TURISZTIKAI TERMÉKEK kempingek esetében. 2000 óta azonban egyértelműen megfigyelhető a belföldi vendégek számának növekedése, ezzel együtt pedig a belföldi vendégéjszakák arányának emelkedése is, ami figyelemfelkeltő folyamat. (A növekedés mértéke mind a vendégszámban, mind a vendégéjszakák számában közel 5%-os az ezredforduló óta.) A vizsgálatok során megállapítást nyert az is, hogy ezek a termál- vagy gyógyfürdőkhöz kötődő kempingek többségükben egész éves üzemelésűek. Vagyis a fürdő közelsége egyértelműen nyújtja a szezon időtartamát, és ahogy azt korábban láttuk, növeli a vendégforgalom volumenét is.

4. Összegzés A nemzetközi trendeknek megfelelően Magyarországon is megindult a kempingek szakosodásának folyamata. A kutatások eredményeként ma már nyolcféle specializáció azonosítható a hazai kempingkínálatban, amelyek közül kiemelkednek a termál- és gyógyfürdőkhöz kötődő kempingek, számarányuk, illetve az általuk képviselt férőhelyvolumen tekintetében is. Létjogosultságukat pedig teljes mértékben alátámasztja a vendégforgalomban tapasztalt folyamatosan növekvő szerepük. Ezt a kedvező folyamatot támogatandó egyrészt szükséges lenne egyes kiválasztott területeken – jelen kutatás szerint legalább Zala megyében és Jász-Nagykun-Szolnok megyében – nagyobb figyelmet fordítani a termál- és gyógyvendégekre szakosodott kempingek bevonására a turizmustervezési és turizmusfejlesztési elképzelésekbe,

másrészt pedig hangsúlyt kell fektetni a vizsgált kempingek kínálatának a keresleti trendekhez való igazítására, minőségének javítására és szolgáltatásainak bővítésére, hogy a vendégek igényeinek minél jobban megfelelhessenek. Nagyszerű apropót biztosít ehhez az, hogy az Új Széchenyi-terv Gyógyító Magyarország Programja az egészségturizmust kiemelten kezeli, amely programba a kempingek is beemelhetők. A hazai kempingkínálat jövőjének egyik záloga a termál- és gyógykempingek fejlődésében, illetve fejlesztésében rejlik. 2010 októberében megjelent a cikk szerzőjének Kempingturizmus Magyarországon című könyve, amelyből további részletek is megtudhatók a témával kapcsolatban. Az érdeklődők jelentkezését a szerző a megadott e-mail címen várja.

Felhasznált irodalom Központi Statisztikai Hivatal 1966: Idegenforgalmi adattár 1958-1965., KSH, Budapest, 308 p. Központi Statisztikai Hivatal 1986: Idegenforgalmi évkönyv 1985. KSH, Budapest, 280 p. MENYHÁRT, Á. 1985: A kempingmozgalom kialakulása. In: Misley K. (szerk.): Kemping Tervezés, építés, üzemeltetés, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp. 9-33. NIESSEN, F. 2006: Kempingüzemeltetési kézikönyv, BGF KVIFK, Budapest, 124 p. PETYKÓ, Cs. 2010: Kempingturizmus Magyarországon, Debrecen, 193 p.


33

TURISZTIKAI TERMÉKEK A magyar gasztronómia és vendéglátás helyzete napjainkban Szerzők: Fehér Patrik1 – Dr. Füreder Balázs2 – Várvizi Péter3

Hazánk gasztronómiája és vendéglátása a rendszerváltás hajnalától kezdve folyamatos átalakuláson megy keresztül. A kilencvenes évek közepétől ez a változás felgyorsult, és napjainkra egy roppant színes, de nem minden esetben színvonalas kép tárul a korgó gyomrú vendégek elé. A korábbi magyar konyha jellegzetes elemei némileg módosultak, a globalizáció eredményeként szélesebb lett a nyersanyagválaszték, de konyhánk egyéni jellege háttérbe szorult. A fogyasztók igényei alapján az éttermek stílusa, kínálata szintén változott, ám sok esetben tapasztalhatjuk az „ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit” alapfilozófiát. Reményeink szerint a kiút megtalálása után az előbb említett mentalitás megszűnhet, és az egyszerű háziasszonyoktól a sztárséfeken át a többség megismeri és újból használni fogja a Kárpát-medence kulináris kincseit. A Kodolányi János Főiskola Gasztronómiai Szakkollégiuma 2008 tavaszán határozta el, hogy egy országos kutatás keretén belül megvizsgálja, milyen hatások érhették a magyar konyhát az utóbbi évtizedekben, valamint felméri hazánk vendéglátó-ipari egységeit, vendégkörét és kínálatát.

Kulcsszavak: gasztronómia, gasztroturizmus, vendéglátás, éttermek.

1. Bevezetés Előzetes feltételezésünk szerint a magyar táplálkozáskultúra fejlődése jelentősen befolyásolta a korábban élő éttermi kultúránkat is. Az elmúlt 20–30 évben bekövetkezett gasztronómiai átalakulások hatással lehettek az éttermek étel- és italkínálatára, azonban a vendéglátóhelyek kulináris fejlődése sem kerülhette el a hétköznapi fogások módosulását. Véleményünk szerint a magyar lakosság gasztronómiai igényét a XXI. század elején legjobban az országban található éttermek jellege és kínálata tükrözheti bizonyos megszorítással, ugyanis feltételezhetjük, hogy sokan ennének jó és egészséges ételeket, ha ezeket az átlag polgárok is meg tudnák fizetni. „Van a magyarokban valami leleményesség, eredetiség, ami sok tekintetben a szomszédaik fölé emeli őket. Talán a »védett« földrajzi elhelyezkedésben kell keresnünk a különbséget; a magyar konyhának mindenesetre sikerült megőriznie egyéniségét az idegen hatásokkal szemben. A magyar konyha a franciához hasonlóan az ínyencségektől kezdve a legegyszerűbb ételek tökéletes kivitelezéséig mindent tud. Az ellentétpárt már mindjárt az első fogásnál, a leveseknél megtalálhatjuk, ha összehasonlítjuk például a sűrű, nehéz, húsos leveseket a könnyű, ízletes 1 Egyetemi hallgató, Hochschule für Technik und Wirtschaft – Chur, Svájc, e-mail: [email protected]. 2 Főiskolai docens, Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszék, e-mail: [email protected]. 3 Gyakorlatvezető, Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszék, e-mail: [email protected].

34


gyümölcslevesfélékkel. A magyar disznósajt bármely hasonló francia termékkel felveheti a versenyt; az előételek skáláját gazdagítja szokatlanságával például a vesevelő tojással is. Magyarországnak nincs tengerpartja, ezért a magyar konyha csak az édesvízi halakat ismeri, a ponty, a fogassüllő és a kecsege azonban hagyományosan kitűnő. A gulyásféléket, azt hiszem, nem kell bemutatni – de bizonyára meg fognak lepődni, hogy szülőhazájukban milyen ízletesek! Szinte nem is emlékeztet arra a narancssárga, olajban úszó tüzes vízre, melyet más országokban »gulyás« címszó alatt próbálnak elpasszolni. A magyar zöldségételek pedig kifejezetten nagyszerűek. Kedvencem a tökfőzelék, amely igazi magyar leleményességgel varázsol valódi gasztronómiai élményt a közönséges, vizes tökből.” Így vélekedett a XX. század vége felé Quentin Crewe a magyar konyháról (Crewe 1998:125). Az elmúlt évtizedekben a magyarnak nevezett konyha alapját a szalonnából kiolvasztott zsír, az ezen megpirított vöröshagyma és a fűszerpaprika képezte (Tusor 1999). Magját a gulyásleves, a tejfölös borjú- és csirkepaprikás, a töltött káposzta és a rétesek adták (Csizmadia 1993). Ezen ételeket többek között kiegészíthetjük még például a halászlével, a tokányokkal, a magyaros főzelékekkel, a lecsóval, a lángossal, az aranygaluskával, a dobostortával, a rigójancsival, a kovászos uborkával, valamint a debrecenivel és a téliszalámival. Az italoknál a barackpálinkát, az Unicumot, a tokajit és a fröccsöt emelhetjük ki (Gergely 2000, Robuchon 2001).

2. A XXI. század magyar konyhájának kialakulása Napjaink magyar konyhájának kialakulását is a XIX. század elejére lehet visszavezetni. Az 1800-as évek elején

TURISZTIKAI TERMÉKEK Európa nyugati országaiban elindult átalakulások (a modern fogyasztói világ kialakulása, az élelmiszerek innovációja a gyárak megjelenésével, az urbanizáció, a közlekedés fejlődése és a reklámok megjelenése) (Teuteberg 2007) ugyan nagyon lassan érkeztek meg hozzánk, de folyamatosan formálták a körülöttünk található világot. 1921-ben, az éttermi kultúra fejlődéseként, az egyesült államokbeli Kansasban megnyitották kapuikat az első hamburgert értékesítő láncok, amelyek óriási sikerrel működtek, és példájukat a század folyamán még sokan követték (Shore 2007). A XXI. század embere életének minden mozzanatát átszövi a globalizáció. A világ beszűkült, a kultúrák közti falak leomlottak. A modern kapitalizmus eredményeként az ételeket nagy mennyiségben állítják elő, a higiénia szerepe megnőtt, a szuperés hipermarketek ontják az olcsó élelmiszereket, és a fejlett országok polgárai egyre több kalóriát vesznek magukhoz, miközben bolygónk lakóinak jelentős része éhezik és nyomorog (Scholliers 2007). A tehetősebb országokban a hiánybetegségeket fokozatosan a túlzott fogyasztás okozta betegségek váltják fel (Montanari 1996), amely beláthatatlan következményekkel járhat a jövő generációinak életére is. Hazánkat a világban végbemenő változások a XIX. században érték el, 1945-öt követően nagyon lassan, a nyolcvanas évektől viszont robbanásszerűen hatottak.4 Véleményünk szerint a reformkorban kialakult „paprikás magyar konyhakultúra”5 korszaka véget ért, és egy új fejezet első évtizedeit éljük a XXI. század elején (Füreder – Rátz 2009). A változás az első magyar receptmagazin, a Magyar Konyha révén már a hetvenes években (1976) elkezdődött (Sári 2008). A nyolcvanas évek végén (1988) Budapesten a Régiposta utcában nyílt meg az első magyarországi McDonald’s étterem,6 és ezzel elindult a gyorséttermi kultúra térnyerése hazánkban. Ezt követően a kilencvenes években több nemzetközi lánc próbálkozott a hazai piacon, de idővel néhányan jobbnak látták a kivonulást. A távozók sorát az amerikai jégkrémes, a Dairy Queen nyitotta a kilencvenes évek közepén, majd ezt követte 4 Magyarország gasztronómiájának történetét négy nagyobb egységre tudjuk felosztani a honfoglalástól napjainkig: 1. a kevésbé ismert magyar konyha (a magyarság letelepedésétől az Árpád-ház kihalásáig tartó időszak gasztronómiája); 2. a hoszszú reneszánsz konyhakultúra (a XIV–XVIII. század gasztronómiája); 3. a paprikás magyar konyhakultúra (A XIX–XX. század gasztronómiája) (Füreder 2009); 4. napjaink magyar konyhája. 5 A paprikás magyar konyhakultúra főbb jellemvonásai közé tartozott, hogy a korábbi édes-savanyú ízvilág háttérbe szorult. A vaj és az olívaolaj helyett előnyben részesítették a sertészsír használatát, a sűrítési módoknál a kenyérrel, zsemlével történő lémegkötés eltűnt, a keleti fűszerek jelentősége (sáfrány, gyömbér, fahéj, szegfűszeg, szerecsendió, szerecsendió-virág) a húsos fogások esetében csökkent, ellenben a fűszerpaprika és a zöldfűszerek szerepe megnőtt (Füreder 2008). 6 www.mcdonalds.hu

a fánkos Dunkin’ Donuts. A belga–francia hamburgeres cég tizenkét Quick-egysége 2001-ben zárt be. Többségüket a Wendy’s vette meg, azonban 2002-ben ők is távoztak. Jelenleg a nagyok között a McDonald’s, a Burger King, a Pizza Hut, a Kentucky Fried Chicken (KFC) és a Subway várja vendégeit, de a Senor Patata, a Belfrit, a Yogurtlandia, és a Nordsee is meg szeretné vetni a lábát a magyar piacon (Ábrahám – Batka 2007). A magyar tulajdonú gyorséttermek talán legerősebb tagjának az 1990 óta működő Don Pepe tekinthető. Az étteremlánc az olasz és a magyar konyha hagyományos ízeit kínálja Budapesten és több vidéki nagyvárosban, már 33 helyen.7 A magyarországi gyorséttermek külön kategóriáját képezik a magyaros jelleget előtérbe helyező vendéglátóhelyek. Ezek első előfutárának az 1997-től jelen lévő Főzelékfaló tekinthető.8 A Lecsó 2008 novemberében nyitotta meg kapuit,9 míg 2009-ben a Flekken állt be a sorba. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején a változás szele elérte a hétköznapi szakácsokat is. A háziasszonyok a korábban egyeduralkodó zsír mellett már egyre gyakrabban olajban sütötték a húsokat. Az elmúlt évtizedekben beszűkült fűszerhasználat (bors, fahéj, szegfűszeg, vanília, pirospaprika, köménymag, majoránna, babérlevél) megújult, mivel újból lehetett kakukkfüvet, csombort vagy tárkonyt vásárolni. A kilencvenes években hazánkban is elindultak a nagy gasztronómiai fesztiválok, versenyek (Sári 2008), amelyek leginkább tematikus programjaikkal különböztek az átlagos vásári mulatságoktól. Ezek közül kiemelkedik az 1993 óta minden augusztus első hétvégéjén Nagyszakácsiban megrendezésre kerülő Királyi Szakácsok Versenye.10 A július második szombatján 1996 óta megrendezett Bajai Halfőző Fesztivál11 vagy az 1997 óta hagyományosan október második felében tartott Csabai Kolbászfesztivál12 is a népszerű rendezvények közé sorolható. A gasztroturisták a fesztiválok mellett lassan bejárhatták a korszakban kialakuló tematikus borutakat is, ugyanis 1994. szeptember 14-én megalakult a Villány-Siklósi Borút Egyesület, hazánk első borútja (Szabó 2000). A fogyasztók és a vendéglátásban dolgozók közízlését nagyban formálták a kilencvenes évektől a különböző tévécsatornákon jelentkező főzőműsorok.13 Horváth Rozi a magyar fűszerpiac meghatározó arca 1993-tól kisebb megszakításokkal 2004-ig főzött három különböző tévécsatornán (Nebehaj 2007). A Kudlik Júlia nevével fémjelzett „Juli sulit” 1993 júliusától 1997. szeptember végéig 7

www.donpepe.hu fozelekfalo-bartokhaz.hu 9 www.lecsogyorsetterem.hu 10 www.konyhamester.hu 11 bajaihalfozofesztival.hu 12 www.vendegvaro.hu 13 Korábban a „Főzőcske, de okosan” című műsor egyeduralkodó volt (Terray 2006). 8


35

TURISZTIKAI TERMÉKEK láthatták a nézők, kezdetben hetenként, később kéthetenként.14 1998 szeptemberében indította műsorát a „Recept Klub”, amelynek alkotói 1996-ban a Szív TV-n indult Konyhashow című műsor elkészítése során szerezték rutinjukat (Veres 2001). A műsor arculata folyamatosan változott, részben a sztárvendégekhez alkalmazkodott. A konkurens tévécsatornán akkoriban (1998–1999) Benke László, „Mindenki Laci bácsija” főzött a nézőknek.15 Idővel a különböző csatornák már nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi sztárszakácsokkal és produkciókkal is megismertették a magyar nézőket. Jamie Oliver „A pucér szakács” című műsora vagy az „Olasz meló Jamie módra”, a 2009-ben elhunyt Keith Floyd „Mediterrán fiesztája” vagy a „Dugóhúzóval Franciaországban” és Nigella Lawson16 műsorai jelentősen átalakították a közízlést (Csizmadia 2007), a konyha ördögéről, a többszörös Michelin-csillagos, glasgow-i születésű Gordon Ramsay-ről nem is beszélve (Molnár B. – Bittera 2008). 2004 novemberében lépett a médiapiacra az ország első tematikus gasztronómiai csatornája a TV Paprika, „amelynek célja, hogy elősegítse Magyarország és a kelet-közép-európai térség kulináris hagyományainak megőrzését, népszerűsítse a hazai konyha tradicionális értékeit, a legjelentősebb gasztronómiai eseményeket, és bemutassa a távoli nemzetek konyháját”.17 A főzés a XXI. század első éveire divat lett. A műsorok „pörgősek”, szenvedélyesek és hitelesek. A néző „rohanó világunkhoz” illeszkedő kínálattal szembesül. Egészséges nyersanyagok felhasználásával gyorsan elkészíthető ételeket, mindezt egy csipetnyi humorral fűszerezve. Az új évezred első évtizedének a végére a kereskedelmi csatornák a hétköznapi főzőműsorokat már unalmasnak ítélték, ezért létrejött a főző valóságshow fogalma. Ezekben a műsorokban („Hal a tortán” és „Vacsoracsata”) ismert hazai személyiségek látják vendégül „kollégáikat”, de a gasztronómia szerepe már nem annyira jelentős, mint azt a korábbi főzős műsorokban tapasztalhattuk. Érdemes megemlíteni a nyomtatott és az internetes sajtó szerepét is, mivel a szakácsmagazinok (például Príma Konyha Magazin, Fakanál, Magyar Konyha, Nők Lapja Konyha stb.), a különböző internetes oldalak (például szakacs.lap.hu; gasztronomia.lap.hu; diningguide.hu stb.) és blogok (például buvosszakacs.blog.hu; chiliesvanilia.blogspot.com stb.) a főzőműsorokhoz hasonlóan szintén napról napra alakítják, formálják gasztrokultúránkat. A hétköznapokban bekövetkező változások, a gasztronómia felértékelődése a turizmusban dolgozók figyelmét sem kerülte el. A Magyar Turizmus Zrt. által 2005-ben 14

www.nemzetikonzultacio.hu lacibacsi.info 16 Nigella Lawson magyar „megfelelője” Stahl Judit, műsora a „Stahl konyhája” az egyik legnépszerűbb hazai főzőműsor (Csizmadia 2007). 17 www.origo.hu; tvpaprika.hu 15

36


indított, világhírű magyar személyiségekre építő nemzetközi turisztikai imázskampányban megjelenített tizenegy téma közül kettő kapcsolódott gasztronómiai örökségünkhöz. A hazai gasztronómia arca Kalla Kálmán, a Gundel Étterem mesterszakácsa volt, míg a magyar borokat Szepsy István, a 2001. év bortermelője képviselte. Belföldön a gasztronómia témája köré szerveződött a „Nagy Ízutazás 2006” kampányév. Ennek keretében került sor először a „Torkos Csütörtök” akció megszervezésére, amelyhez országszerte közel 500 vendéglátóhely csatlakozott, fél áron kínálva fogásaikat (Füreder – Rátz 2009, Gondos – Hercz 2010). Szintén 2006-ban indult a „Nyitott Pince Napok” című háromnapos rendezvénysorozat, amelyhez 2008-ban már több mint 120 pincészet csatlakozott nagy sikerrel a pünkösdi hosszú hétvégén. Az akció célja a magyar borvidékek, borok megismertetése mellett egy igényes borkedvelői kör kialakítása volt (Halassy 2008). Az étterembe járás újra divattá vált, ami magával hozta az étteremkritikusi szakma megszületését. A korszak első „fecskéi”, a magukat csak Wittman fivéreknek18 nevező páros szorgosan járta Budapest éttermeit, és hétről hétre vidám perceket szerzett az olykor szarkasztikus és humoros kritikát értő olvasóiknak. A HVG 2002-ben próbálkozott egy új típusú étterem- és borkalauz kiadásával, amely rendkívül informatívra és sokoldalúra sikeredett, emellett egész Magyarország területét lefedte, azonban áttörő és óriási sikert nem hozott a szerzőknek. A Népszabadság 2007-ben próbálta meg újraéleszteni a már múltba veszett Wittman fiúk kultuszát (A Wittman fiúk nyomában – 100 legjobb magyar étterem című kiadványával), majd 2008-ban Molnár B. Tamás felügyeletével elkészült az „Étterem- és borkalauz 2008” (Fehér 2009), ami azóta is évről évre megjelenik. 2010 elején pedig megjelent a „Superbrands top lista gasztronómia 2010”, amely az étteremkritikák mellett – többek között – ismerteti a legjobb hentesek, piacok vagy főzőiskolák listáját is (Mautner 2010). Az előbbiekben felsoroltak az elmúlt évtizedek során együttesen változtatták meg korábbi étkezési szokásainkat. Véleményünk szerint napjaink magyar gasztronómiáját nem lehet pontosan meghatározni, körülírni. Nem mondhatjuk, hogy „fontosabb” ételeinket zsírral készítjük, paprikával fűszerezzük, habarással vagy rántással sűrítjük és tejföllel dúsítjuk, mint azt korábban megtehettük. Jelenleg egy átmeneti korszak éveit éljük. A globalizáció alapjaiban alakította át az emberek étkezéshez való viszonyát. Az elmúlt 150 évben kialakult magyaros, paprikás jelleg ugyan jelen van a konyhákban, de mellette a világ számos országából érkeznek hozzánk receptek, nyersanyagok, technológiák. Az éttermi szakácsok vagy a háziasszonyok ugyanúgy készítenek csirkepaprikást, 18 A Wittman fivérek az ezredforduló környékén kezdték meg tevékenységüket (forum.index.hu).

TURISZTIKAI TERMÉKEK 1. ábra A kérdőívek megoszlása turisztikai régiók szerint (darab) 400 344

350 300 250 200 150 105 100

58

58

57 33

50

24

5

4

35 6

1

2

23

7

0

5

4

- tó sz a Ti

ug Ny

Kö zé

p-

at -D

Du

un

ná

án

nt

tú

l

úl

g rs ro ya

És

za

kM

Dé

És

ag

za

l-D

un

kAl

án

fö

zá

ld

l tú

ld l fö l-A Dé

n to la Ba

Kö B zé u d p - ap Du e na st– vi dé k

0

Feldolgozott

Érvénytelen


mint olaszos tésztaételeket. Szívesen fogyasztjuk karácsonykor a töltött káposztát, de sokaknál megtalálható a gesztenyével töltött pulyka is. A piacon előszeretettel vásárolunk sült oldalast, hurkát és kolbászt, de a fiatalok körében népszerűbb a hamburger és a gyros.

2. ábra A kiküldött és feldolgozott kérdőívek megoszlása a vendéglátóhelyek kategóriába sorolása alapján (darab) 350 289 285

300 250 200 150

142 142

135

124 124

100

81 81

Az átmeneti időszak végét jelenleg nem lehet megmondani, és lehet, hogy ez csak több évtized elteltével válik majd világossá, hasonlóan az új korszak domináns elemeihez.

3. A magyar vendéglátóhelyek értékelése 3.1. A FELMÉRÉS MÓDSZERE A vendéglátóhelyek felmérése során elsődlegesen kérdőíveket töltettünk ki az egységekben, de ahol nyitottak voltak a megkeresésünkre, ott interjúkat is készítettünk a szakácsokkal, illetve a tulajdonosokkal. A kutatásban a Kodolányi János Főiskola Gasztronómiai Szakkollégiumának oktatói és a hallgatók is szervesen közreműködtek 2008 májusa és novembere között. Hazánk különböző turisztikai régióiban (1. ábra) található, eltérő kategóriájú éttermeihez (2. ábra) 771 darab, tíz kérdésből álló kérdőívet juttattunk el. Ezek közül 681 adatai voltak teljesek, de végül csak 679 darab adatait használtuk fel.19 A mintavételezés alapját a már említett, Molnár B. Tamás

49

50 0 I. kat.

II. kat. Kiküldött


III. kat.

IV. kat

Feldolgozott

Nem válaszolt

19 A használható kérdőívek száma 681 darab lenne, azonban – sajnálatos módon – az észak-magyarországi régióból mindösszesen kettő értékelhető kérdőívet sikerült begyűjtenünk, így a régiókra bontott és rangsorolt grafikonokon e térséget nem tüntettük fel. Ebből kifolyólag az országosan elemzett grafikonokban az említett régió eredményeit a későbbiekben sem jelenítettük meg.


37

TURISZTIKAI TERMÉKEK 3. ábra

4. ábra

A külföldi és magyar vendégek aránya az egyes turisztikai régiókban (%)

A külföldi és magyar vendégek aránya a különböző kategóriájú vendéglátóhelyeken (%)

100

100

80

80 60

61

64

49 66

60

71

73

74

75

40

20

61

72

75

28

25

III. kat.

IV. kat.

40 40

39

51 36

34

29

20 27

26

Kö zé B u p - da Ny D u n p e s ug av t– i at - D dék un Kö án zé tú pl Du ná nt úl Ba la to Dé n l-D un án tú l Ti sz ató És za kAl fö ld Dé l-A l fö ld

0

Külföldi

36

25

0

Magyar


koordinálásában kiadott „Étterem- és borkalauz 2008” szolgáltatta. A kötet összegzésében megjelenésre került és felmért éttermek mellé – a teljesebb kép bemutatása érdekében – további IV. kategóriás vendéglátóegységeket is gyűjtöttünk. Fogyasztói oldalról kíváncsiak voltunk a vendégkör összetételére (külföldiek, magyarok), a külföldiek állampolgárságára, a vendégek átlagos költésére és motivációjára, arra, hogy mi alapján döntenek egy hely vagy egy fogás mellett. A kínálati oldal vonatkozásában felmértük az egységek ételválasztékának stílusát, milyen időközönként újul meg az étlap, van-e külön itallap, borlap, esetleg koktéllap, rövid leírást készítettünk a helyiségek berendezéséről, stílusáról, külső képéről, valamint megkérdeztünk szakácsokat az új technológiák bevezetéséről és a modern gépek alkalmazásáról. 3.2. A MAGYAR ÉTTERMEK VENDÉGKÖRE ÉS ÁLTALÁNOS STÍLUSA Felmérésünkben különböző kategóriájú magyarországi vendéglátóhelyek, éttermek, büfék működtetési szokásaira, tulajdonságaira kerestünk válaszokat, kvantitatív kutatási modell alkalmazásával. Ezek mellett további válaszokat kerestünk az átlagos vendégköltés behatárolására, mivel ez meghatározó tényező a szuprastruktúrából eredő bevételek tekintetében, amely befolyásolhatja a vendéglátóhelyek jövőbeni árképzését is. Az éttermi alkalmazottakkal vagy vezetőkkel kitöltetett kérdőívekben a külföldi és a magyar vendégek megoszlását, valamint a külföldiek esetében a kiemelkedő számban érkező állampolgárok körét igyekeztünk

38

64

60


I. kat.

II. kat.

Külföldi

39

Nem tudja

Magyar


felmérni. Érdekes megfigyelés, hogy bár a japán és indiai konyhát felvonultató éttermek száma az elmúlt időszakban nőtt, azonban az ezekbe látogató vendégek töredékét teszik ki a hazánkban élő, említett két nemzet tagjainak. Ezek mellett a pakisztáni és az arab vendégek általánosságban mindösszesen 0,5-0,5%-kal képviseltetik magukat a kutatásban, míg a Tisza-tó környékén az éttermek nagy százaléka megemlíti a mexikóiak érkezését a régióba. Az elemzések alapján megállapítható, hogy a Budapest–Közép-Dunavidék, valamint a nyugati, magyar– osztrák határ mellett található Nyugat-Dunántúl régió még frekventáltabb desztináció a vendéglátóhelyek külföldi vendégeinek szempontjából, mint a turisztikailag kiemeltnek számító Balaton régió (3. ábra). A látogatottsági adatokat lebontottuk a különböző kategóriájú éttermek alapján is (4. ábra). Szembetűnő jellemzője az adatsornak, hogy az I. kategóriába sorolt éttermek vendégeinek több mint a fele (51,0%) külföldi, ezáltal megfordítva a hazaiak-külföldiek aránypárt és egyedülálló csoportot alkotva a többi kategóriával szemben. Az 1. táblázat jellemző képet ad a hazánk vendéglátóhelyein megforduló, a kereslet alapján releváns küldőországok megoszlásáról. 20 Ebből látszik, hogy a német és brit turisták kimagasló számban látogatják hazánk vendéglátóegységeit. A további nemzetek közül az olasz, az osztrák, a holland, a francia, valamint az orosz látogatók emelhetőek ki. E réteg képezte azt a vásárlóerőt, amely a korábban rohamosan gyűrűző gazdasági világválság okozta nehéz időkben is képes volt bevételt 20

A vendéglátós szakemberektől konkrétan arra voltunk kíváncsiak, hogy az adott étteremet mely országok állampolgárai keresik fel (a válaszukban több országot is felsorolhattak).

TURISZTIKAI TERMÉKEK 1. táblázat A külföldi vendégek megoszlása 2008-ban a küldőországok szerint (%) Németország Nagy-Britannia Olaszország Ausztria Hollandia Franciaország Oroszország Szlovákia Románia Dánia Amerikai Egyesült Államok Spanyolország Lengyelország Svédország Finnország Ukrajna Japán Kína Norvégia Csehország Svájc Belgium Szerbia Horvátország Szlovénia Izrael Portugália Görögország Dél-Korea Arab országok*

77,8 47,1 26,4 23,2 17,9 16,6 15,0 13,4 12,9 11,9 11,9 11,9 11,6 10,3 9,8 9,5 9,3 8,7 8,4 7,9 7,6 6,8 6,6 6,2 5,7 5,7 5,4 5,4 5,3 0,6

* Az arab turisták alacsony száma miatt nem részleteztük pontosan, hogy ténylegesen melyik országból érkezett hozzánk a vendég. Forrás: saját számítás

generálni a hazai vendéglátásban. A részletes kutatási eredmények alapján megfigyelhető, hogy a német vendégek aránya a legmagasabb mindegyik említett régióban, míg a román és szlovák szomszédok látogatásai leginkább a határvidéki településekre koncentrálódnak. Az 5. ábrát elemezve jól kivehető, hogy a turisztikailag kiemelt jelentőséget játszó főváros, illetve Dunakanyar, valamint a nyáron turistaközponttá alakuló Balaton vendégei nagyjából hasonlóan oszlanak meg. Csupán a holland turisták Balatonnál mért száma (megfordulás a vendéglátóhelyek 38,1%-ában) kiemelkedő, amely jóval magasabb, mint az e nemzetet jellemző 17,9%-os országos átlag (1. táblázat). Érdekes a német turisták éttermi látogatásának száma is a Balaton régióban, ahol a megkérdezett vendéglátósok 93,3%-a jelezte kimagasló jelenlétüket a térségben. A vendégek összetétele összefügg az átlagos költéssel is. Vizsgálatunk során igyekeztünk feltérképezni a vendéglátósok által tapasztalt átlagos költést is. A kitöltött kérdőívek alapján a 6. és a 7. ábrán bemutatott sorrendet tudtuk felállítani az egy főre jutó költésekre vonatkozóan. Az ábrákon láthatjuk, hogy a Budapest–Közép-Dunavidék régió ismételten kimagaslik a többi régió közül, így az a közhely, amely szerint vidéken alacsonyabbak az árak, még mindig helytálló. Emellett a főváros kerületei között is mérhető különbségekkel találkoztunk. A 7. ábrán látható kerületekben található éttermek a fővárosi átlag fölötti vendégköltéssel számolhatnak. A listát a XII. (Hegyvidék), XIV. (Zugló), és az V. (Belváros) kerületek vezetik, ahol az egy főre jutó átlagos vendégköltés több mint 6000 forint. 5. ábra

A Balaton és a Budapest–Közép-Dunavidék régió vendéglátóhelyeinek legfontosabb külföldi látogatói, a vizsgált éttermek számához viszonyítva (%) 100

100

93,3

90

90

80

80

70

70

60

60

61,6

50

50 38,1

40 30

40 22,9

20

20,0

31,1

30 16,2

23,5

21,5

Francia

Orosz

20 10

10 0

68,9

Német

Holland

Osztrák Balaton

Brit

Orosz

0

Német

Brit

Olasz

Budapest–Közép-Dunavidék

Értelmezési példa: a Balaton turisztikai régióban kiértékelt éttermek 93,3%-ában említették a német vendégek fokozott jelenlétét. Forrás: saját szerkesztés


39

TURISZTIKAI TERMÉKEK 6. ábra Az egy vendégre jutó átlagos költés turisztikai régiók szerint (forint)

7. ábra Az egy vendégre jutó költés az átlagon felüli költést regisztráló budapesti kerületekben (forint)

8000

8000

7000

7000

6000

6000

5000

5000

4497 3847 3709

4000

3387

3121

3102

6950

6571

6235 5500

5400

5222

5100 4609

4000 3079

3000

3000 2060 2000

1000

1000

0

0

Kö zé B u p - da Du pe n s Dé avid t– l-D é un k Kö á zé nt úl pDu ná nt És úl za kAl fö ld Dé l-A l fö ld Ti Ny sz ug ató at -D un án tú l Ba la to n

2000


A vendégek motivációja egyértelműen a „jót aka runk enni” gondolaton alapszik. Aki étteremlátogatásra adja a fejét, a bővített Maslow-piramis fiziológiai szintjéből kiindulva tudattalanul is több fokozatot körbejárhat a szükségletek skáláján. Speciálisan értelmezve a hierarchiát a puszta éhség indukálja az esztétikai élménykeresést, amely szerint jót és gyönyörű alkotást szeretnénk enni. E motiváció további elengedhetetlen velejárója az éttermi kínálat, valamint a konyha tökéletességére való törekvése. Egy étterem vagy büfé jellegét meghatározza a kínálat és a stílus. Hazánkban a magyaros és a nemzetközi konyhát felvonultató éttermek az uralkodóak. Némelyik törekszik csak a magyar, vagy csak az úgy nevezett „nemzetközi” konyhát képviselni, de ezek keveredése – a nagy igyekezet ellenére – 2. táblázat Ételkínálat a vizsgált magyarországi vendéglátóhelyeken (%) Magyaros Nemzetközi Olasz Mediterrán Francia Kínai Japán Ázsiai (egyéb) Ír/brit/pub Belga Egyéb

52,9 33,9 8,4 3,5 2,8 1,0 0,6 1,6 0,4 0,1 15,4


40


XII.

XIV.

V.

XVI.

XV.

II.

VII.

VI.


akaratlanul is bekövetkezik. Ebből fakadóan a vendéglátósok nagy hányada nem tudta egyértelműen meghatározni éttermének stílusát, így nem egyszer két válaszlehetőséget is megjelöltek. E bizonytalanság következtében az említett vendéglátóhelyeket mindkét kategóriába külön-külön besoroltuk, amiből következik, hogy a táblázatban található értékek összege meghaladja a 100%-ot (2. táblázat). Megfigyelhető tehát, hogy az éttermek többsége nem mer elszakadni a jól bevált magyaros irányvonaltól (ami nem lenne baj, ha megfelelő színvonalon kínálnák azt), ugyanakkor ébredezik egy rendkívül szűk réteg, amelynek tagjai úttörő módjára igyekeznek új vonalat teremteni az ún. fúziós konyha megismerése és megismertetése által. Megfigyelhető az is, hogy kevés specifikus étteremmel találkozhatunk hazánkban. A bajor, francia, kóser és a további nemzetiségi, illetve tájegységi konyhákat felvonultató éttermek száma elenyésző, ezen speciális helyeket az „egyéb” kategóriában gyűjtöttük össze, ezzel szemben egyre népszerűbb a csapongó „mediterrán kínálat” megfogalmazás. A stabil minőség és megújulás miatt elengedhetetlen fontossággal bír az étlapok időszakonkénti frissítése (Sándor 2008). Erre szintén rákérdeztünk a kérdőívekben (3. táblázat), ebből következtetve a szezonalitás esetleges sajátosságaira és a megkérdezett vendéglátóhelyek igényességére. Az „állandó étlappal” rendelkező helyeket leszámítva a vendéglátóhelyek többsége negyedévente, félévente és évente szabja át kínálatát, teret adva ezzel az „újjászületésnek”. Sajnálatos tényként állapíthatjuk meg, hogy a vendéglősök 11%-a soha, és közel 40%-a is csupán évente vagy még ritkábban újítja meg étlapját, pedig a szezonalitás megjelenítése roppant fontos lenne. Az előzőhöz hasonlóan komoly veszélyt jelent a gigantikus méretű étlapok

TURISZTIKAI TERMÉKEK 3. táblázat

8. ábra

Az étlapmegújulás a vizsgált magyarországi vendéglátóhelyeken (%) Állandó Naponta Hetente Kéthetente Havonta Kéthavonta Negyedévente Félévente Évente Kétévente Háromévente Ötévente Nincs adat Összesen

11,3 1,8 2,4 0,4 2,6 1,0 12,8 26,9 35,0 3,8 0,6 0,2 1,2 100,0

Kiegészítő lapok alkalmazása a vizsgált magyarországi vendéglátóhelyeken (%) 70

64,2 58,4

60 50 40

27,3

30

18,6

20 10 3,1

2,1

0 Itallap

Borlap

Koktéllap Pálinkalap Kávélap Étlapban

Forrás: saját számítás


jelenléte nagyon sok étteremben, 21 amelyekkel mi is rendszeresen találkoztunk kutatásaink során. Kérdőívünk utolsó kérdése az étlap mellett található betétlapok létét, illetve nem létét kívánta feltárni (8. ábra). A megfigyelések azt igazolják, hogy hazánkban igen elterjedt a borlap és az itallap alkalmazásának szokása, ugyanakkor mégis rengeteg olyan hely akad, ahol az italtípusokat magában az étlapban tüntetik fel. A további kiegészítő lapokat (pálinkalap, koktéllap) alkalmazó éttermek száma még alacsony, de az elmúlt időszakban növekvő tendenciát mutatott. További észrevétel még, hogy néhány kivételtől eltekintve a felsőbb kategóriás éttermek esetében sem találkoztunk deszszertlappal, esetlegesen szivarlappal.

nemcsak új fogásokat, hanem egy egész főzésmódot alkotott (Halász 1974:377), és több alázatot gyakorolva visszatérni a Gundel Károly által kialakítotthoz, miszerint a „legkiválóbb minőségű nyersanyagokból egy válogatott szakácsművész-csapat” kreáljon fogásokat az éttermekben (Gundel 1984:4). A képzésbe érdemes lenne beépíteni a legújabb eredményeket, tendenciákat. A szakácstanulókat ösztönözni kellene a nyelvtanulásra, a külföldi munkavállalásra azért, hogy megtapasztalják az idegen mentalitást, megismerhessék a modern gépeket, és elsajátítsák napjaink divatos ételkészítési technológiáit. Fontos lenne újból felfedezni a Kárpát-medence kincseit: a magyar szürke marhát, a mangalicát, a rackajuhot, a magyar kecskét vagy az erdélyi kopasznyakú tyúkot (Gundel – Ladocsi 2009), és ezekre építeni a hazai gasztroturizmust. A gasztroturizmus jelenleg hazánkban a gasztronómiai fesztiválok, borutak és néhány egyéb rendezvény köré csoportosul. Nagyon ritka az, amikor egy társaság kifejezetten azért látogat meg egy éttermet, hogy ott kipróbálhassa a helyi szezonális alapanyagokból, tradicionális receptek által elkészített fogásokat, amelyekhez a környék borait, pálinkáit kóstolhatja, esetleg meg is vásárolja azokat. A kontinens számos országában tapasztalhatjuk a régiókon belüli összefogást a termelők, vendéglátós szakemberek és borászok, sörfőzdék között.22 Ez az összefogás elengedhetetlen alapja annak, hogy hazánk gasztrokultúrája is a prosperitás útjára lépjen. Amíg az előbb említett nehézségek nem oldódnak meg, addig nem beszélhetünk izgalmas magyar konyháról és ténylegesen világhírű magyar vendéglátásról. Azonban, ha ezen problémák megszűnnének, pár év alatt sokat javulhatna az ország gasztronómiai és éttermi kultúrája. Valószínűleg akkor már nem a büfék

4. Következtetések Láthatjuk, hogy hazánk éttermi és gasztrokultúrája számos nehézséggel küzd a XXI. század elején. Véleményünk szerint a megújuláshoz elengedhetetlen a szemléletváltás a szakmán belül. Szükség lenne a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség és a Magyar Gasztronómiai Egyesület közötti párbeszédre, hogy a továbbiakban ne csak különkülön, hanem összefogva tehessenek hazánk gasztronómiájának felemelkedéséért. Sokat segítene, ha a vendéglátást, a gasztronómiát végre tudományként kezelnék, és létrejönnének kutatóközpontok. Ideje lenne elfelejteni a háború utáni, kicsit fellengzősen hangzó magyar „gasztronómiai univerzum” koncepcióját, miszerint a magyar konyha 21

Az étlapon szereplő töméntelen mennyiségű fogás nem egyenlő azzal, hogy az adott étterem kiváló. Ezekben az éttermekben az ételek többsége általában csak egy-egy nyersanyagban különbözik egymástól, ennek eredményeként ugyan nagy lesz a választék, de a szezonalitás, a frissesség, az állandó magas minőség és az egyedi jelleg teljesen elvész.

22

www.geniesserland-bayern.de; www.genussland.at; www.turismoa.euskadi.net


41

TURISZTIKAI TERMÉKEK világa jelentené a Balaton domináns tájelemét (Rátz – Michalkó 2008), és a turisták többsége sem a büfékben kapható fagylalt, lángos, sült hal és palacsinta nyújtotta élményekkel kapcsolná össze a tavat (Rátz – Michalkó – Kovács 2008). A Budapestre érkezőknek pedig nem kellene a feketelistára kerülő vendéglátóhelyek után böngészniük az interneten, hogy hova ne térjenek be. 23 Ugyan a vendéglátóhelyek egy része megpróbálja követni a vendégek újonnan jelentkező igényeit, de jelentős hányaduk nem volt és napjainkban sincs felkészülve a magas színvonal biztosítására. Igaz, szerencsére vannak kivételek, amelyek eredményeként a 2010-es európai Michelin-kalauzban a budapesti Costes étterem megkapta az első magyar Michelin-csillagot, négy vendéglátóhely (Arcade Bistro, 21 étterem, Bock Bisztró, Csalogány 26 étterem) pedig Bib Gourmand-elismerésben részesült. 24

5. Összefoglalás Kutatómunkánkat az elmúlt két évben két fő irányvonal határozta meg. Először is kíváncsiak voltunk a magyar konyha- és táplálkozáskultúrában bekövetkező változásokra és ezek legfőbb okaira, valamint a hazai éttermek vendégkörére, stílusára.25 Hazánk gasztronómiáját a rendszerváltást követő években számos külső és belső hatás érte. Ennek köszönhetően jelentősen átalakult a családok, a vendégek és a vendéglátók elképzelése is a ’70-es, ’80-as években elfogadott magyar konyháról. A gyorséttermek, a gasztronómiai fesztiválok és a borutak megjelenése, a nagy üzletláncok térhódítása és a különböző főzőműsorok, szaklapok, internetes blogok napról napra formálták, formálják a lakosság és a szakma ízlését. Az éttermi kritikusok feltűnése rákényszerítette a szakácsokat, hogy a régi, bevált módszereken változtassanak, friss nyersanyagokat, zöldfűszereket használjanak, és könnyebb fogásokat készítsenek. A kérdőíves felmérésből kiderült, hogy hazánk vendéglátó-ipari egységeiben a Budapest–Közép-Dunavidék és a Nyugat-Dunántúl régióban találkozhatunk leggyakrabban külföldi vendégekkel. A külföldiek közül a németek, a britek és az olaszok látogatják legszívesebben a hazai éttermeket. Az átlagos vendégköltés a Budapest–Közép-Dunavidék régióban a legmagasabb, körülbelül 4500 forint/fő, Budapest XII. kerületében ez hozzávetőleg 7000 forint/fő, és a Balatonnál a legalacsonyabb, körülbelül 2000 forint/fő. Az utóbbinál a tóparton található büfékben, éttermekben tapasztalható fogyasztási szokások miatt lehet ilyen alacsony a vendégköltés. A Balatonnál étkezők többsége általában 800 forintos 23

hungary.usembassy.gov itthon.hu 25 Jelen tanulmány ezen kutatási projekt részeként készült el. 24

42


menüben kínált fogást rendel valamilyen itallal, esetleg deszszerttel. A megkeresett éttermek 53%-a tartja az éttermét magyaros jellegűnek, míg a többiek inkább a nemzetközi ételeket kínálják vendégeiknek, amelyben nagy szerepet tölthet be a közízlés elmúlt évtizedekben történt változása is. A szakácsokkal készített interjúk során kifejezetten az új technológiákra és a modern gépekre fókuszáltunk, mert véleményünk szerint ezek alkalmazása által konyhaés éttermi kultúránk is egyaránt megújulhatna. Az ismert technológiák közül a konfitálásról és a szuvidolásról hallottak a legtöbben, a modern gépeknél pedig a Hold-o-Mat sütőt, a krémek, habok, készítésére használható Paco-Jet gépet, az indukciós lapokat, a sous-vide technológia elengedhetetlen tartozékának tekinthető merülő forralót, a Thermomixet, a Robot-coupe gépet, valamint a vákuumcsomagolót említették a leggyakrabban. Összességében megállapíthatjuk, hogy az első két év kutatási időszaka nem volt hiábavaló, és érdemes tovább folytatni az elkezdett munkát. Jelenleg a magyar gasztrokultúra és vendéglátás számos nehézséggel küzd, de ezt nem csak az ország vagy a világ gazdasági válságára lehet visszavezetni. A probléma sokkal összetettebb, viszont a megoldás nem feltétlenül csak az anyagi erőforrásokon múlik.

Felhasznált irodalom 20 éves a Don Pepe, www.donpepe.hu (letöltés dátuma: 2009. szeptember 25.) A Főzelékfaló Ételbárról, fozelekfalo-bartokhaz.hu/ (letöltés dátuma: 2009. szeptember 25.) A rettegett Wittman fiúk, forum.index.hu/Article/ showArticle?na_start=90&na_step=30&t=9044120&na_ order= (letöltés dátuma: 2010. december 18.) ÁBRAHÁM A. – BATKA Z. (2007): Gyorsan jönnek és mennek a gyorséttermek, nol.hu/archivum/archiv-446941 (letöltés dátuma: 2009. szeptember 25.) Az Egyesült Államok Nagykövetsége Budapest Magyarország, hungary.usembassy.gov/tourist_advisory.html (letöltés dátuma: 2010. szeptember 21.) Baja, a halászlé fővárosa, bajaihalfozofesztival.hu/index. php?option=com_content&task=view&id=89&Itemid= 100 (letöltés dátuma: 2009. október 18.) Benke László, lacibacsi.info/biografia.htm (letöltés dátuma: 2009. október 18.) Costes étterem – az első magyar Michelin-csillagos étterem, itthon.hu/aktualis/archivum/costes-etterem-elso (letöltés dátuma: 2010. július 7.) CREWE, Q. (1998): Nemzetközi étlapkalauz, Szilágyi K. (ford.), Park, Budapest, p. 125. Csabai Kolbászfesztivál, Békéscsaba, www.vendegvaro. hu/Csabai-Kolbaszfesztival-Bekescsaba (letöltés dátuma: 2009. október 18.)

TURISZTIKAI TERMÉKEK CSIZMADIA É. (2007): A képernyőn minden finom, www.origo.hu/teve/20071109-fozomusor-gasztromusormagyar-tevekben.html?pIdx=1 (letöltés dátuma: 2009. szeptember 25.) CSIZMADIA L. (szerk.) (1993): Gasztronómiai lexikon, Mezőgazda, Budapest FEHÉR P. (2009): A budapesti luxuséttermek, mint elsődleges szuprastruktúra. A budapesti luxus-vendéglátás három képviselőjének vizsgálata, TDK dolgozat, Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszék, Budapest FÜREDER B. – RÁTZ T. (2009): Gasztronómiai örökség és identitás Magyarország turisztikai marketingjében, In Aubert A. – Berki M. (szerk.): Örökség és Turizmus, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, pp. 321-328. FÜREDER B. (2008): Szekula Teréz 1892-es Szeged új szakácskönyve, In Zombori I. (szerk.): Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Történeti Tanulmányok/Studia Historica 11. Szeged, pp. 315–321. FÜREDER B. (2009): A magyar gasztronómia változásai, avagy mikor milyen hatások érték konyhánkat, In Szónoky A. G. (szerk.): Magyarok a Kárpát-medencében. Tudományos nemzetközi konferencia, Szeged, 2008. március 6. Szeged, pp. 143–151. CD-ROM Gastronomía, www.turismoa.euskadi.net/s11-15520/es/ (letöltés dátuma: 2009. november 4.) Genießerland Bayern, www.geniesserland-bayern.de/ (letöltés dátuma: 2009. november 4.) Genussland Oberösterreich, www.genussland.at/ (letöltés dátuma: 2009. november 4.) GERGELY A. (2000): Magyar kóstoló. Gasztronómiai utazás, Vince, Budapest GONDOS B. – HERCZ Á. (2010): A gasztronómiai rendezvények hatásai a Torkos Csütörtök vendégkörének elemzése alapján, In Turizmus Bulletin 14 (3), pp. 26–32. GUNDEL J. – LADOCSI T. (2009): Természetes táplálékaink – az őshonos állatok húsa, In Majoros P. (szerk.): Budapesti Gazdasági Főiskola Tudományos Évkönyv 2008, BGF-KFK, Budapest, pp. 355–368. GUNDEL K. (1984): Kis magyar szakácskönyv, (átdolgozta) Gundel F. – Gundel I., Corvina, Budapest HALASSY E. (2008): A 2008. évi Nyitott Pince Napok eredményessége, In Turizmus Bulletin 12 (1), pp. 34–35. HALÁSZ Z. (1974): Gasztronómiai kalandozások Európában, Panoráma, Budapest Királyi Szakácsok Nyomdokán, www.konyhamester.hu/ gasztrotura/n_szakacsi_kiralyi (letöltés dátuma: 2009. október 17.) Kudlik Júlia, www.nemzetikonzultacio.hu/indexs.php?kat= 1&cikk=9 (letöltés dátuma: 2009. szeptember 25.) Lecsó Magyaros Gyorsétterem, www.lecsogyorsetterem. hu (letöltés dátuma: 2009. szeptember 25.) MAUTNER ZS. (szerk.) (2010): Superbrands top lista gasztronómia 2010. 1. (1)

McDonald’s – A vállalat története, www.mcdonalds.hu/ Company/1_Tortenet.aspx (letöltés dátuma: 2009. szeptember 25.) MOLNÁR B. T. – BITTERA D. (2008): A konyha és az ördög, buvosszakacs.blog.hu/2008/03/08/a_konyha_es_az_ ordog (letöltés dátuma: 2009. október 18.) MONTANARI, M. (1996): Éhség és bőség. A táplálkozás európai kultúrtörténete, Atlantisz, Budapest NEBEHAJ T. (2007): Az élet sava-borsa – Horváth Rozimódra, www.elelmezes.hu/szamok/11/03/2007-03-16.htm (letöltés dátuma: 2009. szeptember 25.) RÁTZ T. – MICHALKÓ G. – KOVÁCS B. (2008): The influence of Lake Balaton’s tourist milieu on visitors’ quality of life; Tourism 56 (2), pp. 127–142. RÁTZ T. – MICHALKÓ G. (2008): A Balaton turisztikai miliője: a magyar tenger sajátos atmoszférájának turizmusorientált vizsgálata, In Turizmus Bulletin 11 (4), pp. 13–19. ROBUCHON, J. (Ed.) (2001): Larousse gastronomique, Hamlyn, London SÁNDOR D. (2008): Tájjellegű ételek megjelenésének elemzése a dél-dunántúli turisztikai régió ételválasztékában, In Majoros P. (szerk.): Budapesti Gazdasági Főiskola Tudományos Évkönyv 2007, BGF-KFK, Budapest, pp. 194–208. SÁRI ZS. (2008): Mai divatok, In Csapó K. – Füreder B. – Sári ZS.: Reneszánsz ételek – Ételek reneszánsza. MKVM, Budapest, pp. 41–67. SCHOLLIERS, P. (2007): Novelty and Tradition. The New Landscape for Gastronomy, In Freedman, P. (Ed.): Food. The History of Taste, University of California, Berkeley and Los Angeles, pp. 333–357. SHORE, E. (2007): Dining Out. The Development of the Restaurant, In Freedman, P. (Ed.): Food. The History of Taste, University of California, Berkeley and Los Angeles, pp. 301–331. SZABÓ G. (2000): Esettanulmány: A villány-siklósi borút mint tematikus út, In Puczkó L. – Rátz T. (szerk.): Az attrakciótól az élményig. A látogatómenedzsment módszerei, Geomédia, Budapest, pp. 104–117. TERRAY I. (2006): Tévéfőzőcske: gáz van?, www.origo.hu/ print/teve/20060901tevefozocske.html (letöltés dátuma: 2009. október 31.) TEUTEBERG, H. J. (2007): The Birth of the Modern Consumer Age. Food Innovations from 1800, In Freedman, P. (Ed.): Food. The History of Taste, University of California, Berkeley and Los Angeles, pp. 233–261. TUSOR A. (1999): Ételismeret, In Tusor A. – Sahin-Tóth Gy.: Gasztronómia. Étel- és italismeret, KIT, Budapest, pp. 7–129. TV Paprika, tvpaprika.hu/hu/tvpaprika (letöltés dátuma: 2009. október 18.) Új arcot mutat a TV Paprika, www.origo.hu/teve/20070928uj-arcot-mutat-a-tv-paprika.html? (letöltés dátuma: 2009. október 18.) VERES M. (2001): Gasztronómiai műsorok, www.mediamix online.hu/index.php?pg=news_19_408&view=print (letöltés dátuma: 2009. szeptember 25.)


43

TURIZMUSMENEDZSMENT Az egészségturisztikai munkaerőpiac helyzete Szerzők: dr. Ruszinkó Ádám1 – Vizi István2

Az egészségturizmus az elmúlt években óriási megújuláson ment át, sőt, ez napjainkban is folytatódik. Az elmúlt évtized során számottevő fejlesztési forráshoz jutott a szakma, a különböző lehetőségek közül a leginkább kiemelkedőek közé a Széchenyi-terv (32 milliárd forint), a műemlékfürdők fejlesztésére kiírt két pályázat (4,8 milliárd forint) és a jelenleg is folyamatban lévő EU-s pályázatok (26,6 milliárd forint) tartozik. Az infrastruktúra e források révén látványosan fejlődik. Ezzel párhuzamosan több ezer új munkahely jött létre, ugyanakkor az infrastrukturális fejlesztések meghaladták a humánerőforrás felkészültségét, és az oktatási rendszer sincs pontosan tisztában azzal, hogy milyen szakemberekre van igazán szüksége a szolgáltatóknak. Nincs még kialakult rendszer, számos munkakörrel szemben nincsenek pontos elvárások. Komplex ismeretek kellenek, ami feltételezi az alapszakma ismeretét, a kommunikációs készséget (szükség esetén idegen nyelveken is), az etikus viselkedést, a turizmus legalább alapfokú ismeretét és némi marketingérzéket. Az Önkormányzati Minisztérium megbízásából a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület által 2009-ben elvégzett kutatás fő célja az egészségturizmus humán oldala versenyképességének javítása: a hazai egészségturizmust oktató intézményekben végző diákok, hallgatók egyre versenyképesebb munkavállalókká, őket alkalmazva a cégek egyre versenyképesebb szolgáltatókká váljanak, hazánk pedig egyre versenyképesebb desztináció lehessen az egészségturizmus globális piacán.

Kulcsszavak: egészségturizmus, munkaerő, versenyképesség, felkészültség, szakmai gyakorlat.

1. A kutatás célja A kutatás fő célja a humán oldal versenyképességét javító tényezők feltárása. A versenyképesség szót túl gyakran és sokszor annak mögöttes tartalmát nem igazán átgondolva használják, valószínűleg azért, mert a legtöbb ember nincs tisztában annak igazi jelentésével. A kutatás a definíciót az egészségturizmusra vonatkoztatva igyekezett megadni. Eszerint az egészségturizmusban egy versenyképes munkavállaló: • szakmailag felkészült; • szakmai és általános tudása (műveltsége) alapos, naprakész; • rendelkezik szakmai gyakorlattal; • egyéni képességei, rátermettsége alkalmassá teszik arra, hogy a szolgáltatóiparban dolgozzon; • megfelelő szolgáltatói attitűddel bír, sajátjának tudja a „mindig a vendégeknek van igaza” szemléletet; • jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik; • jól kommunikál, a meghatározó külföldi vendégkörnek megfelelő idegen nyelve(ke)n is; • tudja használni szakterületén is a korszerű infokommunikációs eszközöket; 1 A Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület (MEME) elnöke; egészségturizmus szakirány vezető, BKF Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar; egészségturizmus tanácsadó, EuroSpa Kft., e-mail cím: [email protected]. 2 Vizi István: HR, oktatási és minőségbiztosítási igazgató, Spa Hungary Holding Zrt., e-mail cím: [email protected].

44


• jellemző rá az empátia, a kreativitás, az improvizációs készség, a nyitottság, a szintetizáló képesség; • megjelenése ápolt, személyi higiénéje kifogástalan; • munkája során pontos, kiszámítható, rendszerető, képes csapatszellemben gondolkodni és dolgozni; • a vendégekkel rendszeresen (fő tevékenységként) kapcsolatba kerülőknek van pozitív kisugárzása, meggyőző ereje. Munkánk során a jelenlegi egészségturisztikai képzési kínálatot (szint, tartalom, tényleges kompetenciák) szembesítettük az egészségturisztikai szolgáltató szektor keresletével. Értékeltük a közép- és felsőfokú egészségturisztikai képzési/szakképzési, oktatási programok keretében megszerezhető szakmai ismereteket. Az elvárások és megszerezhető ismeretek alapján meghatároztuk a hiányzó kompetenciákat, adott képzési szinteken hiányzó programokat.3

2. Kutatási módszerek A 2009-ben lebonyolított kutatás a munkaerőpiac keresleti (gyógyfürdők, gyógy- és wellness-szállodák) és kínálati (oktatás) oldalának kérdőíves felmérésére, egyéni szakértői interjúkra és csoportos beszélgetésre épült. A keresleti oldal felmérésének első részében, 63 fürdőegység töltötte ki a kutatás kérdőívet, e fürdőkben 3505 alkalmazott dolgozik. A kutatásban részt vevő fürdők tekintetében a szezonális munkavállalók aránya 22,0%. 3 A kutatási jelentés letölthető a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület (MEME) honlapjáról: meme.hu/memedok/ egeszsegturisztikai_munkaero-piaci_kutatas_2009.pdf.

TURIZMUSMENEDZSMENT 1. táblázat A kutatásban részt vevő fürdők regionális megoszlása és az alkalmazottak száma Regionális bontás* Észak-Alföld Dél-Alföld Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Összesen

A fürdők száma 20 13 6 6 4 4 10 63

*Tervezési-statisztikai régiók szerint

Az utóbbi kilenc év fejlesztéseinek köszönhetően a munkahelyek száma nőtt, a szezonális munkavállalók aránya csökkent. Az elmúlt öt évben a vizsgálatban részt vevő fürdőkben 207 új munkahely létesült. A szálláshelyekkel kapcsolatos felmérésben 108 gyógy- és wellness-szálloda, a Danubius Hotels Zrt., valamint a Hunguest Hotels Zrt. részére küldtük ki a kérdőívet, ezek közül 20 szállodától érkezett vissza információ. A válaszadó szállodákban 327 fő dolgozott állandóan, teljes munkaidőben, 36 fő szintén állandóan, de nem teljes munkaidőben, továbbá 37 fő szezonálisan. Az alkalmazottak száma értelemszerűen a wellness- és gyógyászati részleg befogadóképességétől függően változik. Minimálisan 3-8, maximálisan 40-50 embert foglalkoztatnak a szállodák ezen a területen. Az elmúlt öt évben 36 új munkahely jött létre a vizsgált szállodákban. A kérdőíves felmérésbe vont felsőoktatási intézmények meghatározására a magyar felsőoktatás képzési struktúrájának és szabályrendszerének megfelelően került sor. Alapvetően négy olyan alapszak létezik, amely esetében sor kerülhet egészségturisztikai ismeretek, különösen ilyen jellegű szakirány oktatására. Az alapképzési (bachelor) szakok közül ezek a következők: 1. A gazdaságtudományok képzési területen a • turizmus-vendéglátás alapképzési szak. 2. Az orvos- és egészségtudományi képzési területen az • egészségügyi szervező alapképzési szak; egészségturizmus szervező szakirány; • ápolás és betegellátás alapképzési szak, gyógytornász szakirányon belül egészségturisztikai ismeretek oktatása; • rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapképzési szak. Más szakokon sem kizárható egészségturisztikai ismeretek oktatása egy-egy tárgy vagy témablokk keretében, ez azonban nem lehet jelentős óraszám, mert

Alkalmazottak száma (fő) állandó, állandó, szezonális teljes munkaidőben egyéb 883 32 255 435 55 122 243 2 58 947 38 110 182 10 26 263 6 38 552 14 196 3505 157 805 Forrás: MEME, 2009

a szaktávolság elve alapján a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság nem engedélyezi egy adott képzési területhez tartozó szakok esetében az úgynevezett keresztszakirányok indítását. A fentieken túlmenően további négy olyan alapszak található az indítható alapszakok között, amelyek keretében megszerzett szakképzettség alkalmassá teszi a szakot elvégzőket, hogy különböző egészségturisztikai létesítményekben helyezkedjenek el. Ezek a szakok a sporttudományi képzési területen a következők: • sportszervező alapképzési szak, • rekreációszervezés és egészségfejlesztés, • humán kineziológia, • testnevelő-edző. Az egyéni szakértői mélyinterjúk alanyai a következő szakemberek voltak: • Dr. Németh István, a Magyar Fürdőszövetség elnöke, • Virga Csaba, a Hunguest Hotels Zrt. üzemeltetési és humánpolitikai vezérigazgató-helyettese, • Kőszegváry Ferenc, a Danubius Hotels Zrt. emberi erőforrásokért felelős vezérigazgató-helyettese, • Baranyai György, a Magyar Szállodaszövetség Wellness szekciójának elnöke, • Dr. Veres Pál, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Felsőoktatási és Tudományos Szakállamtitkárság Felsőoktatási Főosztálya szakmai tanácsadója. A workshopjellegű csoportos beszélgetés alanyainak kiválasztása kapcsolódott a kérdőíves felméréshez, felhasználva a 2009. novemberi Spa & Wellness Kiállítás adta lehetőséget. A kutatás figyelembe vette az elérhető szekunder forrásokat is, bár ezek száma igen korlátozott volt. Ennek oka, hogy a(z) (felső)oktatási kutatások napjainkban az átalakítási folyamat egészére, mikéntjére koncentrálnak, amelyhez képest egy adott (szűkebb) szektor igényeinek vizsgálata háttérbe szorult. A gazdaság szereplői (szakmai szövetségeiken stb. keresztül) továbbra sem fordítanak kellő súlyú lobbitevékenységet az oktatás


45

TURIZMUSMENEDZSMENT átalakításának befolyásolására, az igényeiknek legjobban megfelelő, de az oktatási rendszerhez is illeszkedő képzési struktúra létrejöttéhez szükséges szabályrendszer kialakítására. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt évtized során az Országos Idegenforgalmi Bizottság (illetve jogutóda, a Nemzeti Turisztikai Bizottság) is mindössze két alkalommal tárgyalta átfogóan a turizmusoktatás helyzetét (2003-ban, illetve 2009-ben). 1996-ban pedig az első, turizmusról szóló Parlamenti Nyílt napon is külön téma volt az idegenforgalmi oktatás, érdemi intézkedési terv azonban nem született a rendezvényt követően.

3. A fürdőfelmérés eredményei

eltekintve – megfelelő. A vendéglátás területét az elmúlt öt évben két fürdő erősítette új alkalmazottakkal. Az elméleti és gyakorlati tudás kiemelkedő ezen a területen, a nyelvtudás azonban itt is nagyon hiányos. A hozzáállás értékelése mindkét esetben a legjobb, a kommunikáció is átlag feletti. A marketing területén dolgozók változatos képet mutatnak mind felkészültség, mind nyelvtudás, mind hozzáállás és kommunikáció területén. A pénzügy és az értékesítés területén dolgozók megfelelő szintű felkészültséggel és attitűddel bírnak. Az irodai alkalmazottak többsége is jól felkészült, azonban nyelvtudásuk gyakorlatilag nincs. A műszaki munkatársak többsége szakmailag felkészült, hozzáállásukkal és kommunikációjukkal sincs probléma.

3.1. JELENLEGI ALKALMAZOTTAK A FÜRDŐKBEN 3.1.2. Nyelvtudás a fürdőkben A felmérésben részt vevő 63 fürdőegységnél 3612 alkalmazott fogadja a vendégeket. Legnagyobb számban masszőrök, pénztárosok, irodai alkalmazottak, úszó- és uszodamesterek, takarítók, gépészek, karbantartók, segédmunkások és ruhatárosok vannak köztük. 3.1.1. A szolgáltatók véleménye az egyes munkakörökben dolgozókkal kapcsolatban Front office területen (pénztáros, jegykezelő, recepciós) az alkalmazottak gyakorlati és elméleti tudásával az üzemeltetők elégedettek. A hozzáállás, a viselkedés és a kommunikációs képesség összességében kicsit roszszabb képet mutat, de általában jónak mondható. A nyelvtudás viszont egyetlen esetben sem kapott (az iskolai osztályzásnak megfelelő ötös skálán) hármasnál jobb értékelést. A wellnessrészlegen dolgozókról adott vélemény is hasonló képet mutat, bár itt csak a nyelvtudásnál jelenik meg hármas vagy annál rosszabb értékelés. A medence melletti munkakörök (uszodamester, úszómester, úszásoktató) esetében sincs különösebb eltérés az előzőekhez képest. Az új munkatársak elméleti és gyakorlati tudásával elégedettek az üzemeltetők, de a nyelvtudás az ő esetükben is átlag alatti. A hozzáállás és kommunikációs képesség megfelelő. A viszonylag újnak tekinthető területeken az üzemeltetők többnyire elégedettek a felvett alkalmazottakkal. A nyelvtudás átlagos vagy a feletti. Viszont a hostesseknél hozzáállásból és kommunikációs képességből a hármas minősítést nem lenne szabad megengedni. A gyógyászati területeken alkalmazottak (gyógy test nevelő, fürdőben dolgozó szakorvos, szakasszisztens, laboráns, lézerterápiás asszisztens, balneoterápiás asszisz tens, iszap-előkészítő, masszőr stb.) elméleti és gyakorlati tudásával elégedettek a vezetők, azonban a nyelvtudással itt is komoly problémák vannak. A kommunikációs képességek és az alkalmazottak hozzáállása, viselkedése – egy-két esettől

46


A nyelvtudás szinte minden esetben hiányos az újonnan létrejött munkakörökben. Vizsgáltuk a teljes alkalmazotti állományra nézve a nyelvtudást, illetve a küldőországokat és az ehhez releváns nyelvtudás meglétét. A válaszadók idegen nyelven beszélő alkalmazottainak aránya 15,3 és 62,4% között mozog. Érdekes, hogy a beszélt nyelvek között dominál az angol és a német, de a jellemző szomszédos küldőországok nyelvét (például a szlovákot, a románt vagy a szerbet) nagyon kevés munkatárs beszéli. 3.2. POTENCIÁLIS MUNKAVÁLLALÓK A FÜRDŐKBEN A fürdők többnyire elégedettek a jelentkezőkkel. A potenciális munkavállalók erősségei között elsősorban a csoportmunkára való hajlandóság, a kommunikáció, a rugalmasság, a felelősségtudat és a megfelelő szaktudás, szakmai végzettség szerepelt. Negatívumként a nyelvtudás és a szakmai tapasztalat hiánya jelenik meg. Összességében 24 fürdő jelezte, hogy új munkahelye(ke)t kíván teremteni a következő egy évben. Műszaki területre 55 fő felvételét tervezik a fürdők, a legfontosabb elvárások ezen a területen: a problémamegoldó képesség, a rugalmasság, a csoportmunkára való képesség, a felelősségtudat és a szakképzettség. Az orvosi részlegre 20 fő felvételét tervezik a fürdők, ezen a területen a szakirányú képesítés a legfontosabb elvárás. Front office területén 183 fő felvételét tervezik, ezen munkakör kapcsán a legfontosabb elvárások: kommunikáció, csapatmunka, problémamegoldó képesség, idegennyelv-tudás. Back office területén elsősorban a szakmai végzettség, a felelősségtudat és a nyelvtudás jelenik meg elvárásként. A wellness területén az elvárások: idegen nyelv ismerete, etikus hozzáállás, tapintat, rugalmasság. A vendéglátás területén 20 főt keresnek, a legfontosabb elvárások a kommunikáció, a csoportmunka, a rugalmasság és a szaktudás tekintetében fogalmazódtak meg.

TURIZMUSMENEDZSMENT 3.3. A FÜRDŐK KÉPZÉSI PROGRAMJA A fürdők saját alkalmazottaik képzésével kapcsolatban így nyilatkoztak: a „Rendelkezik-e betanítási programmal, illetve továbbképzési tervvel?” kérdésre adott válaszok szerint a megkérdezett fürdők 49,3%-a folytat valamilyen betanítási programot, 50,7%-a azonban nem rendelkezik betanítási programmal; illetve a megkérdezett fürdők 44,5%-a folytat valamilyen továbbképzési programot, 55,5%-a azonban nem rendelkezik továbbképzési tervvel.

ismerete is. A német nyelvet a 18 szállodából mindössze kettőben nem beszélik, miközben 17 helyen jelölték meg, mint fő küldőországot (első vagy második helyen). Általánosságban elmondható, hogy az első két fő küldőország nyelvét a szállodák wellnessterületén is beszélik. A nyelvtudás kötelező jellege kapcsán a szállodák esetében sokkal jobb a helyzet, mint a fürdőknél. A szállodák felében kötelező a nyelvtudás a front office területen, és ezt próbabeszélgetés során ellenőrzik. 4.2. POTENCIÁLIS MUNKAVÁLLALÓK A SZÁLLODÁKBAN

4. A szállodafelmérés eredményei 4.1. JELENLEGI ALKALMAZOTTAK A SZÁLLODÁKBAN A releváns adatokat szolgáltató szállodákban összesen 901 alkalmazott dolgozik, 40,8%-uk egészségturisztikai területen, amiből egyértelműen látszik, hogy a gyógyászati és wellness-szolgáltatások nyújtása mennyire munkaerő-igényes terület. 4.1.1. A szolgáltatók véleménye az egyes munkakörökben dolgozókkal kapcsolatban Általánosságban elmondható, hogy a wellness területen felvett új munkatársak tekintetében az elméleti és gyakorlati tudással elégedettek a szállodákban. A nyelvtudás itt sem kielégítő minden tekintetben, bár nem annyira rossz a helyzet, mint a fürdőknél. Az alkalmazottak munkához való hozzáállása, viselkedése és kommunikációs képessége többnyire megfelelő. A gyógyászati részlegre felvett új munkatársak elméleti és gyakorlati tudásával is elégedettek a szállodák. A nyelvtudás szintje a fizikoterápiás asszisztensek tekintetében a legrosszabb. A munkavállalók viselkedése, attitűdje kitűnő, a kommunikációs képességekkel is többnyire elégedettek a válaszadók. 4.1.2. Nyelvtudás a szállodákban A szállodák esetében is vizsgáltuk a küldőországoknak megfelelő nyelvtudást. A felmérésben részt vett wellness- és gyógyszállodák elsődleges küldőországai Németország és Ausztria, de új területek is erősödnek (például Oroszország, Románia vagy Japán). A válaszadók alkalmazottainak 68,9%-a beszél valamilyen idegen nyelvet (ez az alkalmazotti arány magasabb, mint a gyógyés wellnessrészleg alkalmazottainak aránya). Az angol és a német nyelvek a leggyakoribbak a szállodákban, majd az orosz és a francia következik. A lengyel, a szerb, a holland és a japán nyelvet egyik szálloda sem említette. A nyelvtudás sokkal gyakoribb és magasabb színvonalú a szállodákban, mint a fürdőkben. Jellemző a két nyelv

A szállodák többségében elégedettek az alkalmazottak felkészültségével. Negatív vélemény nem volt. A válaszadók számára nem volt megkötés, hogy hány válasz adható, az általuk legfontosabbnak ítélt erősségeket és gyengeségeket tárta fel a kérdőív. A potenciális munkavállalók legfőbb erősségei a vizsgált szállodák véleménye szerint a szakmai végzettség, szaktudás, az empátia, az elméleti felkészültség. Gyengeségként itt is – hasonlóan a fürdőkhöz – a nyelvismeret, illetve a problémamegoldó képesség hiánya jelenik meg. 4.2.1. A következő egy évben felvenni tervezett munkavállalókkal szembeni elvárások A következő egy évben a wellnessrészlegekre hat új munkavállaló felvételét tervezik a vizsgált szállodákban: táplálkozási tanácsadó (1), gyógyászati hostess (1), gyógymasszőr (1), személyi edző (1), fürdőmester (2). Az idegen nyelv ismerete és a jó kommunikációs készség mint elvárás szinte mindenhol megjelenik. 4.3. A SZÁLLODÁK KÉPZÉSI PROGRAMJA A szállodák saját alkalmazottaik képzésével kapcsolatban így nyilatkoztak: a „Rendelkezik-e betanítási programmal, illetve továbbképzési tervvel?” kérdésre adott válaszok szerint 16 szálloda betanítja az alkalmazottait, három szálloda nem; illetve a megkérdezett szállodák közül 12 folytat valamilyen továbbképzési programot, öt azonban nem rendelkezik továbbképzési tervvel.

5. Az oktatási intézményekben megszerezhető ismeretek A kutatás következő része arra kereste a választ, hogy a magyar felsőoktatási intézményrendszer mennyire képes ellátni megfelelően felkészült szakemberekkel a gyorsan fejlődő egészségturisztikai gazdaságot. A kutatás arra fókuszált, hogy milyen helyet kap a felsőoktatásban – kiemelten a turisztikai területen – az egészségturisztikai ismeretek oktatása általában véve, és ami


47

TURIZMUSMENEDZSMENT még fontosabb: léteznek-e az egészségturizmusra irányuló specializációk (szakirányok), amelyek az általános üzleti-idegenforgalmi felkészítés mellett a turizmus ezen speciális területére kívánnak szakembereket képezni. Ennek során a felmérés rákérdezett a megszerzett ismeretek és készségek várható felhasználhatóságára a potenciális munkakörök és foglalkoztató vállalatok, intézmények típusa szerint is. Ehhez szorosan kapcsolódott az a kérdés, hogy a hallgatók részt vesznek-e szakirányú gyakorlati képzésben (szakmai gyakorlaton), illetve hogy a diplomamunkáknak (záródolgozatoknak) milyen mértékben témája az egészségturizmus. Az elmélet-gyakorlat összhangjának kérdése oktatói oldalról is felmerül: mennyiben vesznek részt gyakorló szakemberek a képzésben. Arra a kérdésre is kerestük a választ, hogy mi késztette a felsőfokú oktatási intézményeket az adott képzés beindítására, és hogy a végzett hallgatók elhelyezkedését nyomon követik-e, kapnak-e szakmai viszszajelzéseket a végzettek tudásáról, szakmai alkalmasságáról. A vizsgálatok tekintettel voltak az időbeliségre: mennyire előzte meg a képzést ezen szektor fejlődése, vagy a meglévő munkaerőigények generálták az új típusú képzéseket? Az elemzés során természetesen nem lehetett eltekinteni a felsőoktatást átalakító jelentős folyamatoktól, a felsőoktatás demográfiai, gazdasági környezetétől, szabályozási és akkreditációs követelményeitől.

Az egészségturisztikai szakirányú képzést folytató felsőoktatási intézmények, összegezve tapasztalataikat, az alábbiakról számoltak be: • a szakirány létjogosultsággal rendelkezik mind a hallgatói érdeklődés, mind pedig a potenciális felvevőpiac szempontjából; • a szakirány csak akkor lehet sikeres, ha megfelelő szakmai-vállalati háttér áll mögötte (gyakorló helyek, szakmai látogatások helyszínei, gyakorló szakemberek bevonása az oktatásba); • a tömegképzés ezen a területen is a színvonal rovására mehet; • a levelezős és távoktatásos képzésben mindenképpen problémás a szakmai gyakorlat megvalósítása; • erősíteni szükséges az egyes képzések (kibocsátások) utánkövető vizsgálatait (hallgatóielégedettségvizsgálat, pályakövetés, alkalmazói vélemények), és gondoskodni kell a tapasztalatok képzési programba történő folyamatos adaptálásáról. Ehhez megfelelő – a jelenleginél hatékonyabb – minőségbiztosítási rendszer kidolgozása és bevezetése szükséges. 5.1.2. Turizmusmenedzsment mesterszak

5.1. EGÉSZSÉGTURISZTIKAI OKTATÁS A TURIZMUSKÉPZÉST FOLYTATÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN

Turizmusmenedzsment mesterszak indításához négy felsőoktatási intézmény rendelkezik akkreditációval (Budapesti Gazdasági Főiskola, BKF Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar, Károly Róbert Főiskola, Pécsi Tudományegyetem). Ezek közül egy intézmény, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara kínál egészségturisztikai szakirányt, Területfejlesztés és Egészségturizmus megnevezéssel.

5.1.1. Turizmus-vendéglátás alapképzési szak

5.1.3. Felsőfokú szakképzés

Az egészségturisztikai ismeretek oktatása minden turizmusképzést folytató felsőoktatási intézmény képzési programjában megjelenik (2. táblázat).

A felsőfokú szakképzés több tekintetben is átmenetet jelent a szakképzés és a felsőoktatás között. A kép zés egyaránt folytatható felsőoktatási intézményben 2. táblázat

Az egészségturisztikai ismeretek oktatása a felsőoktatási intézményekben Más tantárgy keretében • Eszterházy Károly Főiskola • Szolnoki Főiskola

Önálló tantárgy • Budapesti Corvinus Egyetem • Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar • Harsányi János Főiskola • BKF Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar • Kodolányi János Főiskola

Önálló szakirány* • Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar (Rekreáció és egészségturizmus) • Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar (Gyógyturizmus) • Eszterházy Károly Főiskola (Wellnessanimáció) • BKF Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar (Egészségturizmus) • Károly Róbert Főiskola (Egészségturizmus-rekreáció) • Szolnoki Főiskola (Egészségturizmus)

* Országosan nappali tagozaton jelenleg mintegy 220-250 hallgató tanul egészségturisztikai szakirányon

48


Forrás: MEME, 2009

TURIZMUSMENEDZSMENT (hallgatói jogviszonyban) és középfokú oktatási intézményben (tanulói jogviszonyban), ez utóbbi helyen azonban csak egy felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő Vendéglátó-idegenforgalmi szakmenedzser képzés idegenforgalmi szakmenedzser elágazását vizsgáltuk abból a szempontból, hogy szerepel-e a képzés programjában az egészségturizmus. A 2009/2010-es tanévre 18 felsőoktatási intézmény hirdetett felvételt idegenforgalmi szakmenedzser képzésre. Ennek többszörösére tehető azon középiskolák száma, amelyek – egy adott felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján – szintén indítanak ilyen képzést. A szakképzés moduláris rendszeréből következő eltérő tananyagstruktúra ellenére (nem tantárgyak, hanem tananyagegységek és tananyagelemek vannak), a nem teljes körű felmérés rákérdezett az egészségturisztikai ismeretek oktatására. A legtöbb képző programjában szerepelnek ilyen jellegű ismeretek, önállóan vagy más „tantárgyak” keretében. 5.2. EGÉSZSÉGTURISZTIKAI OKTATÁS AZ ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLETEN Az orvos- és egészségtudományi képzési területen az Egészségügyi szervező alapképzési szaknak van kapcsolódása az egészségturizmushoz (Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszeg, Széchenyi István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet (SZIE EKI) Győr, SZIE EKI Gyula, Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar). Ezenkívül Zalaegerszegen 2007 óta folyik Egészségfejlesztő wellnessterapeuta szakirányú továbbképzés, melyen jelenleg 38 hallgató tanul. Korábban az egészségtudományi felsőoktatási intézmények nem folytattak egészségturisztikai jellegű képzést. A szakirány jelentősége abban áll, hogy az egészségügyi ágazat felismerte, hogy az egészségügynek túl kell lépnie a gyógyítás-népegészségügy zárt körén, s ki kell terjednie a rehabilitációra, prevencióra, egészségügyi felvilágosításra stb. Ennek egyik – bővülő – színtere épp az egészségturizmus. Az egészségturizmus sikeres működéséhez szükséges szinergia akkor jöhet létre, ha az üzletiturisztikai szakemberek rendelkeznek egészségügyi és speciális egészségturisztikai ismeretekkel, az egészségügyi alapképzettségűek pedig menedzsment- és speciális egészségturisztikai ismeretekkel. A nappali és levelező tagozaton mintegy 500–530 hallgató tanul e szakirányon. A képzések értékelésekor az érintett felsőoktatási intézmények az alábbiakat fogalmazták meg: • a képzés erősségéhez tartozik a szakirány újszerűsége, növekvő társadalmi elismertsége, • a szakirány oktatása során lehetőség nyílik a különböző szakterületek integrálására, újfajta tudás és szemlélet átadására,

• nehézséget jelent a kvalifikált oktatók hiánya, • fontos lenne a külföldi gyakorlat biztosításának lehetősége, • a képzés egyedülálló abban a tekintetben, hogy széles körű egészségügyi ismeretekre építve nyújt turisztikai, jogi, közgazdasági stb. ismereteket. 5.2.1. Orvosképzés Bármilyen meglepő, hazánkban az egyetemi oktatáson belül nincs önálló balneológus képzés. A medikusok számára kötelezően választható „Rehabilitáció és fizioterápia” szemeszter van az egyetemeken, ezen belül oktatnak balneológiát. Az orvosok számára a rehabilitáció és fizioterápiás szakorvosképzés során van mód balneológiai ismeretekre szert tenni. Ezen túlmenően a Semmelweis Egyetem Posztgraduális Reuma Tanszéke szervez pontszerző tanfolyamokat balneológia témakörben. 5.3. MŰSZAKI KÉPZÉS Egy fürdő műszaki feladatai nagymértékben hasonlóak a szállodáknál és egyéb turisztikai szolgáltatóknál adódó műszaki feladatokéhoz. Nagyon sok esetben a működési költségek meghatározó – sok esetben a költségek 60%-át is meghaladó – hányadát a műszaki költségek teszik ki (energia- és fenntartási költségek). A magas színvonalú működés szempontjából nagyon lényeges, hogy a létesítmények, szolgáltatások a kellő időben mindig rendelkezésre álljanak, a műszaki színvonal, karbantartottság feleljen meg a szolgáltatási színvonal által megkívánt mértékűnek. Fontos a megfelelő komfortérzet folyamatos biztosítása, a biztonság fenntartása, a megfelelő fejlesztések végrehajtása stb. Ezeket a feladatokat csak akkor lehet a kellő színvonalon és hatékonysággal ellátni, ha erre megfelelően képzett szakemberek állnak rendelkezésre. A kutatás rámutatott a műszaki képzés fürdőspecifikumainak hiányára, a terület előbb felsorolt három szintjén vizsgálta meg a dolgozók képzettségét, majd javaslatot fogalmazott meg a szükséges képzési struktúrára, azonban ezt jelen cikk terjedelmi korlátai miatt nem részletezzük. 5.4. EGÉSZSÉGTURISZTIKAI OKTATÁS A SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLETEN A sporttudományi területen Rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapképzési szakon folyik az ismeretek oktatása. Ez az interdiszciplináris jellegű képzés egy kifejezetten újszerű kezdeményezés, amely az ember egészségének határait nem szorítja a gyógyítás keretei közé, hanem kitágítja azt az egészséges életmódra, rekreációra, sőt az egészséges munkavégzésre stb., azonban ezt jelen cikk terjedelmi korlátai miatt nem részletezzük.


49

TURIZMUSMENEDZSMENT 6. A kompetencialistával való összevetés A kutatás az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet „Egészségturisztikai tevékenységek kompetenciaelemzés”-ében szereplő munkakörökhöz – amennyiben releváns – hozzárendelte a képzést, illetve az általa ellátható feladatokat, továbbá felsorakoztatta az adott munkakörrel kapcsolatos szolgáltatói elvárásokat is. A felmérésről általánosságban elmondható, hogy a szakmai képzések elméleti és gyakorlati részével a szolgáltatók elégedettek, azonban az elméleti tudás gyakorlatba történő adaptálása hiányos. Számos olyan – főként emberi – tulajdonság, kompetencia, elvárás van a turizmusban dolgozó szakemberekkel szemben, amelyekre a képzések bizonyos köre nem fektet hangsúlyt. Ilyenek: • szaknyelvek oktatása (idegen nyelven), • konfliktuskezelés, • csoportmunkában való részvétel, • az adott munkakörhöz kapcsolódó informatikai ismeretek, • kommunikációs technikák, • etikus viselkedésmód, • folyamatos kontroll, a saját munkával kapcsolatban is, • turisztikai, szolgáltatói attitűd. 6.1. A FÜRDŐK VÉLEMÉNYE A KÉPZÉSEKKEL KAPCSOLATBAN A fürdők számára készített kérdőív következő két kérdése a fürdők véleményét vizsgálta a képzési rendszerrel kapcsolatban, elkülönítve az iskolarendszerű, az OKJ-s és a felsőfokú képzéseket. Az iskolarendszerű képzés alatt a középfokú képzésig terjedő képzést értettük. Olyan iskola, amely a fürdő üzemeltetéséhez, működéséhez szükséges tudásanyagot speciálisan oktatná középfokon, nem létezik. Ennek okai a következők: nincs megfelelő tankönyv, és kevés szakember van, aki képezhetné a diákokat. Tekintettel arra, hogy nincs igazán olyan képzés, amely a fürdőben végzett tevékenységekre oktatná a hallgatókat, nem véletlen, hogy ilyen mértékben jelenik meg a gyakorlati oktatás mennyiségének és minőségének hiánya. Az erősségek között egyértelműen az elméleti oktatás jelenik meg. A szolgáltatók az OKJ-s képzések erősségének tartják az elméleti oktatást, illetve a szakterületek (úszómester, uszodamester, vízgépészet, fodrász, kozmetikus stb.) oktatását. 6.2. A SZÁLLODÁK VÉLEMÉNYE A KÉPZÉSEKKEL KAPCSOLATBAN A szállodák véleményét is vizsgáltuk a képzési rendszerrel kapcsolatban, elkülönítve az iskolarendszerű,

50


az OKJ-s és a felsőfokú képzéseket. Hasonlóan a fürdők véleményéhez, a szállodák is a gyakorlati oktatást és a nyelvi képzést hiányolják leginkább az iskolarendszerű képzésben. Az elméleti oktatást erősnek érzik.

7. Következtetések 7.1. A MUNKAADÓK MUNKAVÁLLALÓKKAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATAINAK, VÉLEMÉNYÉNEK ÖSSZEGZÉSE Gyakorlatilag minden vizsgált oktatási, képzési területnél hasonló hiányosságokat és erősségeket érzékel a szakma. Az elméleti oktatást megfelelőnek tartják mindhárom szinten, a gyakorlati képzést hiányolják. A kommunikációs képzések tekintetében megoszlanak a vélemények, de az erősítésére mindenképp szükség van. • A célcsoportnak megfelelő nyelvtudás, így a nyelvi képzés elengedhetetlen a turizmusban dolgozók számára, ezeket iskolarendszerben, OKJ-s rendszerben egyaránt erősíteni kell. A szolgáltatók (főként a fürdők) iktassák be továbbképzési rendszerükbe az ott dolgozók nyelvi képzését, és annak rendszeres megújítását. • Már akár az alapfokú képzésektől kezdve szükség lenne a vendéglátás és a turizmus alapjainak oktatására, de a szakirányú középfokú képzésekben mindenképp. A javaslatok között az is szerepel, hogy a fürdőkben és a szállodákban dolgozó orvosok, műszaki szakemberek is részesüljenek turisztikai képzésben. Lehet, hogy ez meglepő, de mindenkinek tisztában kell lennie annak az iparágnak az alapjaival, amelyben dolgozik – márpedig ez például az itt dolgozó orvosok esetén is a turizmus-, illetve a szabadidőipar, és nem az egészségügy; • A szakmai képzések tananyagai kiegészítésre, megírásra szorulnak. Az elmúlt évek fejlesztéseinek következtében a fürdők működésében olyan technikai, technológiai fejlődés következett be, amelyek oktatására, folyamatos továbbképzésére szüksége van a szakmának (például víztechnológia, informatika, komplex vállalatirányítási rendszer); • Az egészségturizmus trendjeinek követése és az azokra való gyors reagálás azt is jelentené, hogy elérhetőek legyenek olyan képzések, amelyek segítségével a szakmában dolgozók folyamatosan frissíthetik tudásukat – mindezt gyakorlatias módon; • A nyelvi képzés a front office-ban dolgozók számára elengedhetetlen. Új piacok érdeklődnek termékeink iránt, a nyelvüket el kell sajátítani, minimális szinten minden olyan alkalmazottnak (akár a takarítóknak is), aki érintkezik a vendégekkel;

TURIZMUSMENEDZSMENT • Szükség van az alkalmazottak személyes fejlődésének, önismeretének elősegítésére is. A selfness – amely egy új trend az egészségturizmusban – csak akkor tud igazán jól és hitelesen működni, ha az alkalmazottak is magukénak érzik ezt. 7.2. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS-OKTATÁS – MINT RENDSZER – ÁTLÁTHATÓVÁ TÉTELE Fontos és alapvető információ lenne a munkaadók részére, hogy az egyes képzésekből kikerülő, leendő munkavállalók milyen bemeneti és kimeneti követelmények teljesítésével szerezték végzettségüket, erről naprakész, könnyen áttekinthető információkhoz kell juttatni a munkaadókat (miből választhatnak). Ezt a feladatot eddig részben felvállalták az egyes szakmai szövetségek, egyesületek (például Felsőoktatás és Gazdaság Együttműködéséért Egyesület), részben pedig – az európai folyamatokhoz való igazodás eredményeképpen – maguk a végzettséget igazoló okiratok is egyre informatívabbak (például diplomamelléklet). Ugyanakkor szükség lenne egységes, áttekinthető információkra az egyes szakterületeken az összes oda tartozó képzésről. Vagyis nem csak szintenkénti, képzési formánkénti, hanem szakterületre koncentrált információk is szükségesek az oktatási rendszer átláthatóságához. Tekintve, hogy ma minden hivatalosan folytatott képzés regisztráció- vagy engedélyköteles (Oktatási Hivatal, Felnőttképzési Akkreditációs Testület stb.), így ez megoldható lenne ezen érintett állami szervek tevékenységének és adatbázisainak szakszerű, naprakész és tematikus koordinálásával, valamint transzparenssé tételével. Ez nemcsak a munkaerő felvételénél nyújtana segítséget a vállalkozásoknak, de közelebb hozná azokat az oktatási-képzési rendszerhez. Ezáltal lehetővé tenné, hogy az egyes szakmák, szakterületek nagyobb mértékben bekapcsolódjanak az oktatási rendszer fejlesztésébe, aktualizálásába. Ez a rendszer technikailag egy tematikus élő honlapként is működtethető lenne.

– szakmunkás-, középvezető- és topmanagerképzés – kiterjedő képet mutat be a kutatás, ezáltal nemcsak a kultúrák közti sokszínűség, a képzési rendszerek különbözősége, hanem az egészségturizmus értelmezésének (és gyakorlatának) a sokszínűsége is feltérképezhető. A nemzetközi példák mind arról tanúskodnak, hogy nincs se európai, se nemzeti szintű rendszer a képzések koordinálására. Németország, Ausztria és Svájc példája azt mutatja, hogy a szakképzés/szakmunkásképzés területén a Munkaügyi Hivatalon és a Kereskedelmi Kamarákon keresztül legalább az alap- és középszintű szakmai képzés feltételeit rögzítették, és a szakvizsgákat egységes elvárási szinthez kötik. Az oktatástámogatási, illetve ösztöndíjrendszer is ehhez kapcsolódik. Követendő példa, hogy a civil szféra (jól működő szakmai szervezetek) milyen aktivitással, felkészültséggel és kompetens módon vesz részt a – döntően saját érdekét szolgáló – oktatási rendszer formálásában, továbbfejlesztésében. Várakozásaink szerint az Európai Unió Tanácsának „határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások” szabályozási kérdésének tisztázása4 pozitív folyamatot indíthat el az oktatási rendszerek koordinálásában is. A bolognai folyamatok 2010-ig egységes felsőoktatási rendszer megvalósítását irányozzák elő az EU országaiban. Talán ez lehet az első lépés ahhoz, hogy a felső vezetői képzésben megvalósult folyamat a közép- és szakoktatásban is megvalósuljon. 7.4. FELADATLISTA A KUTATÁS EREDMÉNYEI ALAPJÁN 1. Munkaerő-piaci igények és képzési kapacitások szinkronizálása, tehát az oktatás-képzés legyen folyamatosan hozzáigazítva a munkaadók igényeihez. Javaslat: a potenciális (felmérhető, nyomon követhető) munkaerő-piaci igények és képzési kapacitások tudatos szinkronizálása érdekében a regionális fejlesztési ügynökségek készítsenek az adott régióra vonatkozó, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) pedig aggregált éves összesítést arról, hogy egészségturisztikai területen (termálfürdők, gyógy- és wellness-szállodák, illetve azon szálláshelyek, amelyek valamilyen wellness-szolgáltatást nyújtanak) a pályázóknál hány egészségturisztikai profilú munkahely fog létrejönni. A pályá zati projektek megvalósulását és üzemelését (ötéves fenntartási időszak) monitoringozva pontos képet alkothatunk a létrejött munkahelyek számát illetően.

7.3. KÜLFÖLDI PÉLDÁK BEMUTATÁSA, ELEMZÉSE A kutatás során a nemzetközi példák bemutatása azt a cél szolgálta, hogy a magyarországi helyzetet össze lehessen hasonlítani olyan országok működő oktatási rendszerével, ahol szintén meghatározó, és hasonló történelmi alapokon épült ki az egészségturizmushoz kapcsolódó szolgáltatási szektor. A teljesség kedvéért a szomszédos országoktól távolabbi, de a mai modern orvosi turizmusra és a szépség/kozmetikai iparra koncentráló angolszász területről is bemutatásra kerül egy-egy példa. Mivel a különböző oktatási modulok részletes ismertetésekor minden szakmai szintre

4

Az érdeklődők részletesebb információkat találhatnak a témáról a Turizmus Bulletin jelen számának 69. oldalán.


51

TURIZMUSMENEDZSMENT 2. Az egészségturisztikai oktatás, képzés eredményességének mérése: erősíteni szükséges az egyes képzések (kibocsátások) utánkövető vizsgálatait (hallgatóielégedettség-vizsgálat, elhelyezkedés sikeressége, pályakövetés, alkalmazói vélemények), és gondoskodni kell a tapasztalatok képzési programba történő folyamatos adaptálásáról. Ehhez megfelelő – a jelenleginél hatékonyabb – minőségbiztosítási rendszer kidolgozása és bevezetése szükséges. 3. Legyen több szakmai gyakorlati lehetőség a hallgatók számára: a kutatás tulajdonképpen minden részéből egyértelműen kiderült a tanulás közben megszerezhető gyakorlat hiánya. Az utóbbi időben sajnos e téren a helyzet nem hogy javult volna, hanem éppen romlott: több képző kevésnek találja a 15 hetes szakmai gyakorlatot, és ezen a területen egyértelmű visszalépésnek tekintik ahhoz képest, hogy a korábbi főiskolai szakok rendeletben előírt oktatási programja két félév szakmai gyakorlatot tartalmazott. Kezdeményezni kell annak lehetőségét, hogy a hallgató két féléves szakmai gyakorlaton vegyen részt, akár úgy is, hogy a második félévet az állam nem, vagy csak részben finanszírozza az intézmény részére, ugyanakkor a hallgatói jogviszony fennmaradna a plusz gyakorlati félév idején is.5 4. Intézményi és szakmai összefogás a komplexebb szolgáltatóipari felkészültség érdekében, mivel számos különböző szakterületet érint az egészségturizmus: • Alapvetően a turizmus, gazdaság, egészségtudomány, sporttudomány területeit érinti, valamint a korábban kiemelt műszaki területet; a társszakmák ismerete szükséges. • A fent említett területek felsőfokú képzései magas színvonalúak hazánkban, ezt kihasználva javasolt az adott területre, tudományágra alapozva a társterületeknél hiányzó tudás ráépítése az alapvégzettségre. • Az egészségturizmus területe komplex ismereteket tesz szükségessé, ám elengedhetetlen az egyegy területen való elmélyült, biztonságos, alapos tudás és háttér. • Az egészségturizmust érintő felsőoktatásban szükséges az összefogás, a közös tartalomfejlesztés és a szakmával kialakított párbeszéd. Csak így biztosítható a képzési igényekhez való hatékonyabb alkalmazkodás, az intézményi specializáció és a minőségi oktatás. Javaslat: az állami turizmusirányítás hozzon létre egy állandó fórumot az érintett felsőoktatási intézmények együttműködésének erősítésére, a gazdaság felől érkező igények 5 A témával kapcsolatban az érdeklődők részletesebb információkat találhatnak a Turizmus Bulletin 2010/3. számának 71–77. oldalán.

52


koordinált megjelenítésére, a felsőoktatási intézmények és a szakma képviselőinek együttes részvételével. Ezt az összefogást segíthetnék elő az olyan pályázatok, amelyekben feltétel több oktatási intézmény és gazdasági szereplő együttműködése. • Kerüljön kiírásra olyan pályázat az oktatási intézmények számára, amely több különböző oktatási intézmény tananyagfejlesztésére vonatkozik az egészségturizmus területén (például műszaki, közgazdasági, turisztikai, egészségturisztikai). A közös tananyagfejlesztéssel elérhető lenne, hogy egységes nyelvet beszéljenek mind a munkaadók, mind a munkavállalók. Hosszú távon, ennek eredményeként, nem lenne elhanyagolható az egészségturizmus egészségmegőrzésre, egészségtudatosságra gyakorolt hatása sem. 5. Az élethosszig tartó tanulás lehetőségének megteremtése: Javasolt folyamatos tovább- és utóképzések kialakítása a „fürdős” és spa-hotel szakmákban is. A több szakma együttes elsajátítását szükségessé tette a gazdasági válság, az alkalmazottak több területen történő alkalmazása, forgatása is elengedhetetlenné vált. Az egészségturisztikai szakmai képzés átdolgozása az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) alapján, amely összhangba hozható az EU képzési struktúrájával. 6. Nyelvtanulás: minden „frontember” legalább alapszinten tudjon valamilyen – főként a jellemző külföldi célcsoportnak megfelelő – idegen nyelven kommunikálni. 7. Informatika oktatása: a vállalatirányítási rendszerek ismerete mindenkinek fontos, aki a munkája során kapcsolódik hozzá. A mindennapi gyakorlatban használható informatikai ismereteket be kell építeni a tantervbe. 8. Szabályozás, akkreditáció: ki kell alakítani annak rendszerét, hogy az alkalmazott gazdaságtudományok területén a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) akkreditációs eljárásai során, illetve az oktatási folyamatban a szakma gyakorló képviselői nagyobb szerepet kaphassanak. A tudományosság biztosítása mellett feltétlenül szükséges a nagyobb gyakorlatorientáltság (a tudomány eredményei hatékonyabban szolgálják a gazdaság igényeit), főként az alapképzési szakon. Az új szabályozás magában foglalná a gyakorló szakemberek oktatóként történő alkalmazhatóságát. A jelenlegi rugalmatlan akkreditációs és foglalkoztatási követelményrendszer ezen a területen inkább csak formálisan szolgálja a minőséget, és a felsőoktatási intézményeket nem egyszer kiskapuk keresésére ösztönzi. A szakirányok rugalmasabb indíthatósága pedig lehetőséget adna kisebb létszámú csoportok vagy egyedi képzések indítására.

TURIZMUSMENEDZSMENT A támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálata1 Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné2 – dr. Pulay Gyula3 – Tököli László4

Az utóbbi tíz évben a turizmus fejlesztését az egymást követő kormányok kiemelt feladatként kezelték. Felismerték, hogy a turizmus egyszerre több gazdaságstratégiai cél – a fizetési mérleg javítása, munkahelyteremtés, területfejlesztés, a természeti és kulturális örökség megőrzése – elérését segíti. Ennek megfelelően olyan fejlesztéseket támogattak, amelyek révén a magyarországi turizmus szerkezete a magasabb fajlagos bevétellel jellemezhető irányba mozdul el. A támogatások másik célja az volt, hogy olyan térségekben is ösztönözzék a turizmus fejlődését, amelyek eddig nem rendelkeztek jelentős turisztikai kapacitásokkal. A fejlesztések megvalósultak, azonban azok hatásaival, hatékonyságával kevés vizsgálat foglalkozott. Ezt a hiányt kívánta pótolni az Állami Számvevőszék Kutató Intézetének 2009. évi vizsgálata, amely célzottan kutatta az államilag és az Európai Unió által támogatott turisztikai beruházások hatékonyságát.

Kulcsszavak: fejlesztés, gazdasági hatás, állami támogatás, Széchenyi-terv, EU-támogatások.

1. A célzott kutatás ismertetése 1.1. A KUTATÁS CÉLJA A kutatás hét településen, tíz turisztikai beruházás (projekt) esetében azt vizsgálta, hogy az egyes fejlesztések hogyan élénkítették a települések gazdasági életét, növelték-e az önkormányzatok saját bevételeit, s a vizsgált turisztikai beruházások hosszabb távon befolyásolják-e a települések, illetve a térségek turisztikai potenciálját, s ezáltal gazdasági életét. Ezzel összefüggésben a kutatás főbb konkrét céljait az alábbiakban határoztuk meg: • tényadatokat gyűjteni a vizsgálatba vont projektek helyi szintű közvetlen és közvetett hatásairól, • bemutatni a vizsgálatba vont projektek nemzetgazdasági hatásait, • megvizsgálni, hogy a turisztikai fejlesztések befolyásolták-e a település, térség turisztikai keresletét. 1.2. A PRIMER KUTATÁSBA VONT PROJEKTEK KIVÁLASZTÁSA

• Különböző típusú fejlesztéseket (vonzerőfejlesztés, fürdőfejlesztés, szállodaberuházás) vonjunk be a kutatásba. • Eltérő régiók különböző méretű településeit válaszszuk ki. • Különböző nagyságrendű beruházási értékek, de minimum 200 millió forint beruházási érték feletti turisztikai fejlesztések szerepeljenek a vizsgálatban.5 • Lehetőség szerint különböző támogatási forrással megvalósult beruházásokat vizsgáljunk. • Eltérő legyen az üzembe lépés időpontja, de minimálisan egy évi üzemelés adatai álljanak rendelkezésre. A kutatásba a fenti szempontoknak megfelelően öt régióban, hét településen található tíz projektet vontunk be. A vizsgálatba vont projektek profilja: • fürdő/élményfürdő fejlesztés (Debrecen, Szentgotthárd), • fürdő- és szállodaberuházás (Mezőkövesd, Szarvas), • szállodaberuházás (Tiszafüred), • kulturális vonzerőfejlesztés és szállodaberuházás (Pécs), • természeti vonzerőfejlesztés (Orfű). 1.3. A KUTATÁS ADATBÁZISA

A települések és projektek kiválasztásának szempontjai az alábbiak voltak: 1

A cikk az Állami Számvevőszék Kutató Intézetében folytatott, „A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szintű hatékonyságának vizsgálata” című kutatás tanulmányának felhasználásával készült. 2 Főiskolai docens, Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, e-mail: [email protected]. 3 Főigazgató, Állami Számvevőszék Kutató Intézete, e-mail: [email protected]. 4 Tudományos munkatárs, Állami Számvevőszék Kutató Intézete, e-mail: [email protected].

A kutatás adatbázisát három különböző forrásból származó adathalmaz képezte: • Szekunder adatok. A turisztikai beruházások helyi szintű gazdasági hatásainak számszerűsítésére ma már több, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető statisztikai indikátor áll rendelkezésre. A kutatási céloknak megfelelően a fejlesztések 5 Az alacsony összegű fejlesztések gazdasági hatásai nehezebben számszerűsíthetők.


53

TURIZMUSMENEDZSMENT 1. táblázat A kutatásba bevont támogatott turisztikai fejlesztések Létesítmény Debrecen Aquaticum Mezőkövesd Zsóry fürdő Szarvas Városi fürdő St. Gotthard Spa Szarvas Liget Hotel Balneo Hotel Zsori Tisza Balneum Thermal Hotel (Tiszafüred)

Pályázó

A beruházás üzembe lépési ideje

Debreceni Gyógyfürdő Kft. Mezőkövesd Polgármesteri Hivatal Szarvas Város Önkormányzata Gotthard-Therm Fürdő és Idegenforgalmi Szolgáltató Kft. Liget Hotel Kft. Négylevelű Kft., Törökbálint

Gyógyfürdő korszerűsítése Zsóry Gyógyfürdő fejlesztése Városi Gyógyfürdő rekonstrukciója Élménypark létesítése Szentgotthárdon Wellnesshotel bővítése Termálhotel építése Mezőkövesden

2003. 06. 25. 2004. 2004. 08. 20.

Tisza Balneum Idegenforgalmi Kft.

Konferencia- és wellnesshotel építése

2007. 11. 26.

Boutique Hotel Sopianae MRP Controll Kft. Mecsek Gyöngyszemei Pécs Világöröksége

A fejlesztés célja

Pécsi-tó Regionális Kft. Pécs Sopianae Örökség Kht.

Négycsillagos szálloda kialakítása Pécsett Pécsi-tó rehabilitációja Látogatóközpont létrehozása

2007. 07. 09. 2007. 05. 13. 2008. 10. 23.

2007. 04. 12. 2007. 11. 30. 2007. 03. 30.

Forrás: A Széchenyi-terv (SZT) és az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) Regionális Operatív Programjai (ROP) nyertes pályázatainak listái (ÖTM, NFÜ), valamint a létesítmények üzemeltetői által kitöltött statisztikai adatlapok

hatásainak számszerűsítésére néhány településszintű statisztikai mutatót vizsgáltunk: a település demográfiai és gazdasági jellemzői, a kereskedelmi szálláshelyek kapacitásadatai,6 a szálláshelyi vendégforgalom főbb indikátorai szálláshelyi csoportok szerint.7 A fenti statisztikai adatokat – a vizsgálatba vont településenkénti részletezésben – a 2001–2008-as időszakra gyűjtöttük össze. A nyolcéves idősor lehetővé teszi a piaci trendek felismerését és a különböző időpontban üzembe lépő létesítmények gazdasági hatásainak együttes elemzését. • Primer kutatással szerzett adatok. A statisztikai adatok másik csoportját az e célra összeállított statisztikai adatlapok segítségével kértük meg. A helyi önkormányzatoknak küldött adatlap a település általános és idegenforgalmi adatait tartalmazza. A létesítményadatlap a turisztikai létesítmények üzemeltetésére és költségvetési befizetéseire vonatkozó statisztikákat tartalmazza. A természeti és a kulturális turisztikai vonzerőfejlesztés esetében értelemszerűen nem, vagy csak kevés adat állt rendelkezésre, ami az ilyen típusú fejlesztések hatásvizsgálatának korlátjaira utal. • Mélyinterjú. A beruházások helyi szintű hatásai feltárásának fontos eleme volt a helyszíni látogatás. A kutatásba vont települések és létesítmények felkeresését összekapcsoltuk az önkormányzat 6 Egy adott településen, a vizsgált beruházással párhuzamosan üzembe lépő kereskedelmi szálláshelyi kapacitás egyes egységei – időben behatárolható keretek között – a beruházásmultiplikátor közvetett elemének tekinthetők. 7 A szálláshelyi vendégforgalmi adatok közül a vendégéjszakák számát tekintjük jó hatásindikátornak, hiszen elsősorban ettől függ az üzemeltető hozama, az idegenforgalmi adó, a fogadóhelyi turisztikai aktivitás.

54


képviselőivel (polgármesterrel/alpolgármesterrel és munkatársaival) folytatott beszélgetéssel, továbbá a turisztikai létesítmény vezetőjével végzett interjúval. Az adatlapok kitöltését az interjúalanyok többsége – kérésünknek megfelelően – a helyszíni látogatások időpontjára biztosította. 1.4. A MINTA FŐBB JELLEMZŐI A vizsgálandó támogatott létesítményeket a volt Önkormányzati és Településfejlesztési Minisztérium (ÖTM) Turisztikai Szakállamtitkárságtól kapott, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által összeállított nyertes pályázatok listájáról választottuk ki (1. táblázat). A kutatásba vont projektek egyike sem volt ún. zöldmezős beruházás. A kutatás során vizsgált fejlesztések pénzügyi források szerinti beruházási adatait a 2. táblázat tartalmazza. A 2. táblázat adataival kapcsolatban megjegyezzük, hogy a nyertes pályázatok listáján található adatok és a létesítmények által közölt – ugyanazon tartalmú adatok – nem minden esetben egyeznek. Ez a hivatalos adatbázis pontatlanságára (is) utal. (Például a szerződésmódosítás adatait nem vezették át.) Ezért található két szám a Balneo Hotel Zsori beruházás egyes rovataiban. Az Orfű – Pécsi-tó turisztikai vonzerőfejlesztés a „Mecsek Gyöngyszemei a Jakabhegytől a Völgységi patakig” című, 2004-ben elnyert ROP projekt része volt. A kutatásba a projekt elemei közül az Orfű és Pécsi-tó beruházást vontuk be, amelynek összes beruházási értéke az önkormányzat által külön elnyert támogatással együtt 466,9 (352,5 + 114,4) millió forint volt. A fürdők/élményfürdők és szállodaberuházások nagy többsége hazai befektetők tulajdonában van. Ez a fürdők esetében a település és a környező települések

TURIZMUSMENEDZSMENT 2. táblázat A kutatásba vont támogatott turisztikai létesítmények beruházási adatai pénzügyi források szerint (ezer forint) Létesítmény

Jóváhagyott szerződéses támogatás

Kapott támogatás

Tervezett összköltség

Tényleges beruházási érték

Saját forrás

Debrecen Aquaticum

999 000

999 000

1 998 000

2 096 812

1 097 812

Mezőkövesd Zsóry fürdő

230 000

230 000

460 000

460 000

230 000

Szarvas Városi fürdő

200 000

200 000

400 000

400 000

200 000

St. Gotthard Spa

300 000

318 200

1 920 000

2 363 617

2 045 417

Szarvas Liget Hotel

142 670

182 650

398 892

469 666

287 016

Balneo Hotel Zsori (Mezőkövesd)

181 936 278 000

178 000 274 406

1 700 000

2 100 000

1 644 000

Tisza Balneum Thermal Hotel (Tiszafüred)

284 698

284 698

1 186 242

2 372 156

2 087 458

Boutique Hotel Sopianae (Pécs)

150 000

150 000

300 350

300 350

150 350

Mecsek Gyöngyszemei (Pécsi tó Kht. + Orfű Önkormányzat)

317 651 100 442

317 651 100 442

352 468 114 402

352 468 114 402

34 817 13 959

Pécs Világöröksége (Cella Septichora)

1 500 000

1 500 000

1 543 500

1 513 000

43 500

Összesen

4 680 804

4 738 641

10 373 854

12 542 471

7 790 829

Forrás: Tervezett beruházási adatok: SZT, ROP nyertes pályázati lista (ÖTM-NFÜ), tény beruházási adatok: a létesítmények által kitöltött statisztikai adatlapok

lakosainak érdekei miatt fontos, a szállodák tulajdoni viszonyainak pedig a jövedelemmultiplikátor hatás (például nincs profitkiáramlás), továbbá a hazai kis- és középvállalkozási szektor bővülése miatt van jelentősége.

2. A támogatott turisztikai projektek gazdasági hatásai A turisztikai fejlesztések gazdasági hatásait több szinten, különböző megközelítésben és eltérő indikátorokkal vizsgálhatjuk. Az „ágazati” szintű makrogazdasági számítás nem mutatja ki az egyes konkrét fejlesztések hatásai közötti különbségeket, legfeljebb a beruházási értékkel arányos gazdasági hatásokról kaphatunk adatokat. A turisztikai fejlesztések gazdasági hatásai azonban ennél összetettebbek, és az indikátorok, amelyek a hatásoknak csak egyegy szeletét mutatják be, a támogatást nyújtók, illetve a település/régió döntéshozói számára nem elegendőek. 2.1. A BERUHÁZÁSOK GAZDASÁGI HATÁSAI 2.1.1. A kivitelezés jellemzői A 2008-ban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által végzett ellenőrzés8 szerint az önkormányzatok egészségturisztikai 8

ÁSZ: Jelentés a kiemelt – turisztikai célú – beruházások ellenőrzéséről a helyi önkormányzatoknál (0823) 2008. augusztus.

beruházásainak kivitelezési ideje a kutatásba bevont létesítmények többségében átlagosan 11,7 hónapot vett igénybe. A 2004-es, tizenegy projektre kiterjedő turisztikai gazdasági hatásvizsgálat hasonlóan rövid átfutási időt mutatott. Jelen vizsgálat során a beruházások többségének kivitelezési ideje a fenti átlagértéket – két létesítmény kivételével – jóval meghaladta, esetenként a tervezett átfutási időt több hónappal túllépte. A beruházások becsült importhányada kb. 30–35%, amely néhány százalékkal meghaladja az építőipar átlagos importhányadát. A magasabb importhányad oka a külföldi textíliák, burkolatok, szőnyegek, illetve egyéb importanyagok felhasználása volt. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy egy beruházás kivételével a generálkivitelező hazai cég, többségében megyei/régióbeli vállalkozás volt. A kivitelezési munkálatokban részt vevő alvállalkozók jellemzően régióbeli, a nagyobb városokban főként helyi cégek voltak. A kisebb települések beruházásaiban részt vevő helyi cégek burkolási, festési és ún. segédmunkákat végeztek. A hazai (különösen a régióbeli és helyi) építőipari vállalkozások részvétele a beruházásokban pozitívan befolyásolja a beruházások jövedelemmultiplikátor hatását. 2.1.2. A beruházásmultiplikátor hatás számszerűsítése Véleményünk szerint a turisztikai fejlesztések beruházási piacon jelentkező hatásait két területen vizsgálhatjuk: az egyik maga a vizsgált turisztikai beruházás (közvetlen


55

TURIZMUSMENEDZSMENT hatás), a másik a vizsgált turisztikai beruházás további turisztikai beruházásokat ösztönző (közvetett és tovagyűrűző) hatásai.9 A közvetlen hatás számbavétele egyszerű, a beruházás tényleges összegét tekintjük közvetlen hatásnak. A tervezett és tényleges beruházási adatok összevetésével kapott beruházási érték különbségének kezelése kérdéseket vethet fel. A pályázat megvalósításának értékelése során az eltérés tervezési hibaként értelmezendő, multiplikátor hatás szempontjából azonban ún. közvetett hatásnak is felfogható. Mi a beruházás tényleges összegét tekintjük közvetlen hatásnak. A turisztikai beruházások által ösztönzött további beruházások négy területen figyelhetők meg a településeken: • A vizsgált turisztikai beruházással párhuzamosan, annak hatására elkezdett turisztikai beruházások. Így például szálloda-, panzió-, kemping-, étteremberuházás, illetve rekonstrukció (közvetett hatás). • A turisztikai beruházásokhoz kapcsolódó önkormányzati infrastrukturális beruházások, így például a fürdőhöz vezető út aszfaltozása, csatornázás, parkosítás (közvetett hatás). • A vizsgált turisztikai létesítmény jövőbeni bővítése (gerjesztett hatás). • A vizsgált turisztikai beruházás miatt a jövőben tervezett turisztikai beruházás. Például élményfürdő közelében magánerőből megvalósuló szállodaberuházás, vagy természeti vonzerőfejlesztés által ösztönzött, lovas turizmussal kapcsolatos beruházás (gerjesztett hatás). A primer kutatás során összegyűjtött adatok alapján meg kell állapítanunk, hogy a turisztikai beruházásmultiplikátor hatás jelen kutatás alapján tisztán nem mutatható ki. Ennek okát két tényezőben látjuk. Az első tényező az, hogy a vizsgált időszakban és régiókban új meg új pályázati lehetőségek jelentek meg. Ennek az a következménye, hogy a turisztikai beruházás közvetett és tovagyűrűző hatása a többi turisztikai beruházásra nem egyértelmű, hiszen egy kívülről (is) ösztönzött, s nem az adott turisztikai fejlesztés által generált hatásról van szó. A másik tényező a 2008 utolsó negyedévében jelentkező és 2009-ben is tapasztalható gazdasági-pénzügyi válság hatása a beruházási piacon, továbbá a turisztikai kereslet csökkenése, árérzékenységének növekedése. A támogatott turisztikai fejlesztések beruházási multiplikátor hatását az 1. ábra szemlélteti. 9 E vizsgálati módszert először Mundruczó Györgyné et al: Az egészségturisztikai fejlesztések gazdasági hatásai a településeken c. kutatási tanulmányban fejtettük ki (2005. január). A Polgári Magyarországért Alapítvány által támogatott, a Magyar Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) által végzett kutatás.

56


1. ábra A tíz támogatott turisztikai fejlesztés helyi beruházási multiplikátor hatása (millió forint)

Gerjesztett beruházás 12 238

Tényleges beruházási költség 12 536

Közvetett beruházás 6428 Forrás: létesítmény-adatlapok és interjúk alapján saját számítás

A támogatott turisztikai pályázatok beruházási multiplikátor hatását az alábbiakban foglaljuk össze: • A kutatásba vont támogatott turisztikai fejlesztések becsült beruházási multiplikátor együtthatója átlagosan 2,49.10 Ezen belül a fürdők/ élményfürdők beruházási multiplikátor együtthatója átlagosan 3,4, a szállodáké 1,33, a vonzerőfejlesztéseké 3,66. • A vizsgált tíz – összesen 12,5 milliárd forint beruházási értékű – turisztikai fejlesztés összesen 18,7 milliárd forint többlet turisztikai beruházást idézett elő. Mint láttuk, a vizsgált projektek közvetlen beruházási értékein belül a saját erő aránya különböző volt. Figyelembe véve az egyes projektekhez nyújtott támogatás összegét, megállapíthatjuk, hogy 100 forint turisztikai támogatás összességében 664 forint beruházási értéket indukált.11 2.2. AZ ÜZEMELTETÉS HATÁSA 2.2.1. Munkahelyteremtő hatás A vizsgált projekt pályázatban vállalt létszámadatait a pályázati listából és a létesítmény vezetőjével folytatott mélyinterjú során, illetve azt követően kapott létszámadatok segítségével állítottuk össze. Megítélésünk szerint a tervezett létszámadatnak, illetve teljesülésének koránt sincs olyan jelentősége,

10

Tényleges (12 536 millió forint) + közvetett (6428 millió forint) +gerjesztett (12 238 millió forint) / tényleges beruházási érték (12 536 millió forint) = 2,49. 11 (Közvetlen + közvetett + gerjesztett beruházási érték) / támogatás összege.

TURIZMUSMENEDZSMENT 2. ábra A vizsgált projektek munkahelyteremtő hatása idénymunka nélkül (teljes munkaidejű átlagos állományi létszám), fő 200 180 160 140

176 150

150

160

120 100 80 60 40

30

27

20 0 Fürdő Pályázatban vállalt

Szálloda

Vonzerő

Ténylegesen megvalósult

Forrás: primer kutatás során kapott adatok

mint azt a pályázatértékelési szempontok sugallják.12 A bér- és bérjellegű költségek magas aránya különösen az üzembe lépés első két évében, más fizetési kötelezettségekkel együtt, túlzottan nagy terhet jelent az üzemeltetők gazdálkodásában, ugyanakkor a pályázatban vállalt létszám teljesítési kötelezettsége a racionális létszám- és bérgazdálkodás ellen hat. A létesítmények üzembe lépését követő első teljes évben a pályázatban vállalt létszámot a foglalkoztatottak száma a fürdők esetében 17%-kal, a szállodákban 7%-kal haladta meg, a vonzerőfejlesztésben vállalt létszámot a pályázó nem érte el. A vizsgált turisztikai beruházások munkahelyteremtési költségét két indikátorral mutatjuk be: az egy új munkahelyre jutó beruházási, illetve támogatási költség. Az egy munkahelyre jutó beruházási költség a nagyobb fürdők/élményfürdők esetében 30 millió forint körül alakul, a nagyobb kapacitású szállodák vonatkozó fajlagos mutatója 36–43 millió forint, s a két kisebb szállodáé (Boutique Hotel Pécs és Szarvas Liget Hotel) 15–19 millió forint. Értelemszerűen a hatékony létszámgazdálkodás és a fejlettebb technológia a munkahelyteremtés magasabb beruházási költségét eredményezheti. Kutatási témánk szempontjából még érdekesebb az egy munkahelyre jutó beruházási támogatás összegének alakulása. Egy szállodai munkahely létesítéséhez 3–9 millió forint, egy fürdőbeli munkahely létesítéséhez 14–33 millió forint közötti támogatást kaptak a pályázók.

12 Raffay Zoltán (témavezető): Regionális Operatív Program (ROP) „1.1 Turisztikai fogadóképesség javítása” intézkedések javítását célzó értékelő tanulmány. Kutatási zárójelentés. MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete, Pécs, 2007. december.

2.2.2. Jövedelemtermelő hatás Az árbevétel a fürdők jövedelemtermelésének legfontosabb mutatója. Nagyságát a fürdő tevékenységének üzletági összetétele (például van-e saját vendéglátó-ipari tevékenysége, illetve szálláshelye, ha igen, milyen annak színvonala és kapacitása), a belépőjegyek árai, továbbá a fürdő látogatóforgalmának nagysága és összetétele határozza meg. • A két fürdő és a két élményfürdő többlet árbevétele összesen 513,5 millió forint volt. Ezt a teljesítményt az üzemeltetők 176 fő többlet létszámmal érték el, és 1,7 milliárd forint támogatás segítette a létesítmények korszerűsítését, megépítését. A fürdők üzembe lépésének első teljes évében az egy alkalmazottra jutó éves árbevétel 2,9 millió forint volt. A négy-öt évvel ezelőtt átadott három fürdő 2008. évi árbevétele a bázisévhez képest 40–160%-kal növekedett. • A szállodák árbevétele 655,4 millió forint volt, 160 fő teljes munkaidőben és 56 fő idényszerűen foglalkozatott létszámmal. Az egy teljes munkaidejű alkalmazottra jutó éves árbevétel 4,1 millió forint volt. • A szállodák árbevételi adatai bázis híján még nem elemezhetők. A vizsgált szállodák 2009. évi adatai – a válság ellenére – országos összehasonlításban is jónak mondhatók, a szobakapacitás-kihasználtságuk 40% körüli. 2.2.3. A kereslet mennyiségi adatainak alakulása A vizsgált négy fürdő látogatóforgalom-többlete összesen 255 099 fő volt. A többlet oka egyértelműen az új fürdők üzembe lépése. Pozitív jelenségnek tekintjük, hogy tendenciájában a vizsgált fürdők látogatóforgalma a belépés első évéhez képest – a Szarvas Városi Fürdő kivételével – a régióbeli nagyobb verseny ellenére nem csökkent. A Cella Septichora Látogatóközpont (Pécs Világörökség) 2007-ben 45 000 főt, 2008-ban jóval kevesebb, 33 000 fő látogatót fogadott. A szállodák vendégforgalma nagyjából a házak kapacitásával arányosan alakul. Tekintettel arra, hogy minden szálloda azonos színvonalú és profilú, elsősorban a kapacitáskülönbség és a szálloda mérete okozza a vendégéjszakák száma közötti eltérést. Érdekesség, hogy a város jellege, illetve a szálloda szűkebb környezete nem meghatározó a vendégforgalom szempontjából. A szobakihasználtság 40% körül alakult, egy új szálloda üzembe lépésének első éveiben ez a kihasználtságmutató elfogadott, azonban hosszabb távon cash flow-problémákat és gazdálkodási nehézségeket eredményezhet. A vizsgált szállodák külföldi vendégforgalmának aránya – a vizsgált szállodák telepítési sajátosságai miatt – az összes vendégforgalomhoz viszonyítva alacsony,


57

TURIZMUSMENEDZSMENT mindössze néhány százalék. A kutatás adatai is igazolják, hogy a vidéki szállodák vendégforgalma a belföldi üzleti és szabadidős turizmusra épül. 2.2.4. A létesítmények adóbefizetései Helyi adóbefizetések. A szállodák a helyi önkormányzatnak három jellemző adót fizetnek: iparűzési, idegenforgalmi és építményadót. Az idegenforgalmi adót az önkormányzatok rendeletben határozzák meg, összege általában 300–350 forint/vendégéjszaka. Ezt az adót elvileg a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevőkkel fizetteti meg a létesítmény, azonban az erős árverseny, illetve a turisztikai kereslet árérzékenysége miatt ez nem mindig lehetséges. A négy vizsgált szálloda egyévi helyi adóbefizetése összességében közel 30 millió forint. Az iparűzési adó az üzembe lépést követően értelemszerűen alacsonyabb, mint később, amikor már magasabb a kapacitáskihasználtság, és nem bevezető árakat alkalmaznak. Az önkormányzati tulajdonban lévő fürdők/élményfürdők helyi adóbefizetése a vizsgált projektek esetében értelemszerűen alacsonyabb, mint a szállodáké. A szállodai beruházási értékkel közel azonos fürdőfejlesztés helyi adóbevétele 2008-ban 13,5 millió forint volt, 55%-kal kevesebb, mint a szállodák által befizetett adó. Ennek egyik oka a szállodák által fizetett idegenforgalmi adó, a másik a fürdők relatíve alacsony jövedelemtermelő képessége. Központi költségvetési befizetések. A létesítmények üzemeltetőitől kapott adatok alapján megállapíthatjuk, hogy • a vizsgált létesítmények az üzembe lépés első évi összes többlet adóbefizetése meghaladta a 270 milliárd forintot; • az árbevétel közvetlen adótartalma (áfa nélkül) átlagosan 20%, amely meghaladja a nemzetgazdasági átlagot; • a fürdők az összes közvetlen adójuk 5–10%-át, a szállodák 12–15%-át a helyi önkormányzatnak fizetik be. 2.2.5. Regionális és helyi hatások A turisztikai fejlesztések pályázati lehetőségei az elmúlt években átrajzolták Magyarország turisztikai infrastruktúrájának térképét. A Széchenyi-terv egészségturisztikai pályázatai többek között a Budapest- és Balaton-központúság csökkentését voltak hivatottak szolgálni, az NFT I. – ROP pályázati kiírásai pedig a regionális különbségek enyhítését célozták. A támogatott turisztikai fejlesztések településre gyakorolt gazdasági hatásait két kérdés köré csoportosítva mutatjuk be: • A turisztikai fejlesztés ösztönözte-e a település turizmusának fejlődését?

58


• A turisztikai fejlesztés befolyásolta-e az önkormányzat helyi adóbevételeit? A vizsgált megyék kereskedelmi szálláshelyi kapacitása eltérő jellemzőkkel bír. Az utóbbi évek fejlesztései következtében egy megye kivételével 7–15%-kal nőtt a szállodai férőhelyek aránya a kereskedelmi szálláshelyek kapacitásán belül, ám ennél is nagyobb mértékben nőtt a szállodai vendégéjszakák számának aránya a kereskedelmi szálláshelyi forgalmon belül. Egyes megyékben már megközelíti, illetve meg is haladja az országos arányt. A legnagyobb ütemű szállodai vendégforgalomemelkedés Jász-Nagykun-Szolnok megyében tör tént, ezt követi Vas megye, és figyelemre méltó növekedés jellemzi Békés megye szállodai vendégforgalmát is. Érdemes kiemelni, hogy Hajdú-Bihar megyében – a folyamatos szállodai kapacitásbővítés ellenére – leszálló trendvonalat látunk, ez akár a piac telítettségére is utalhat. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a külföldi beutazó turizmus csökkenése. Megjegyezzük, hogy a szállodai vendégéjszakák országos számának növekedési ütemét – Baranya megye kivételével – a vizsgálatban szereplő megyék mindegyike meghaladta. Gyakori, hogy az egyes települések vezetői a turisztikai fejlesztésekben látják a helyi gazdaság fejlesztésének szinte egyetlen lehetőségét. Ennek oka a turisztikai fejlesztéseknek a település életére gyakorolt hatásaiban keresendő. Értelemszerűen ezek a hatások településenként eltérnek és fejlesztési célonként különbözőek. A kutatás során a hatások közül csupán a helyi gazdasági hatásokat vizsgáltuk, ám meg kell jegyezni, hogy esetenként legalább ilyen fontosak lehetnek a társadalmi, kulturális és a fizikai környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatások. A vizsgált települések turizmusának fejlődését településenként, kínálati oldalról a kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kapacitásának alakulása alapján, keresleti oldalról a turisták szálláshelyen eltöltött idejével (vendégéjszakák száma) vizsgáltuk. A kínálati és a keresleti adatok szerkezetét főbb szálláshelyi csoportok szerint elemeztük. A keresleti adatok vizsgálata során a szállodai vendégéjszakák adatain belül a külföldi és belföldi vendégforgalom arányát is figyelembe vettük. A szállodai vendégéjszakák számának alakulását mutatja be a 3. ábra a vizsgálatban részt vevő megyékben. A 3. ábrán látható, hogy a szállodai vendégéjszakák országos számának növekedési ütemét – Baranya megye kivételével – az ábrán szereplő megyék mindegyike meghaladta. Összességében a települések turisztikai indikátorai igazolják, hogy a vizsgált beruházások ösztönözték a turisztikai fogadóképesség fejlődését, növelték a városokba irányuló turisztikai keresletet.

TURIZMUSMENEDZSMENT 3. ábra A szállodai vendégéjszakák számának változása a vizsgált projektek megyéiben és országosan (2001=100%) 240 220 200 180 160 140 120 100 80 2001 Országos

2002 BAZ

2003 Hajdú-Bihar

2004

2005

Baranya

2006 Békés

2007 Jász-Nagykun-Szolnok

2008 Vas

Forrás: KSH Éves településadatok 2008-as településszerkezetben

A turizmussal kapcsolatos önkormányzati bevételek három tételből állnak: turisztikai vállalkozások által fizetett iparűzési adó, a szálláshelyi vendégéjszakák számától függő idegenforgalmi adó és az utóbbit kiegészítő központi költségvetési támogatás, amelyet a település turisztikai fogadóhelyi fejlesztésekre, kiadásokra használ fel. Az egyes települések turizmussal összefüggő bevételei különböző szerkezetűek. Általánosan megállapíthatjuk, hogy a nagyvárosokban (Debrecen, Pécs) meghatározó az iparűzésiadó-bevétel, míg a legfeljebb 10 ezer lakosú városokban az idegenforgalmi adó és (2010. január 1-jéig) az annak kétszeresét kitevő költségvetési támogatás jelenti a város turizmussal összefüggő bevételeit. Ez utóbbi támogatás felére csökkentése az érintett önkormányzatok számára jelentős bevételcsökkenéssel járt. A vizsgált beruházások az önkormányzatok turizmussal összefüggő helyi bevételeinek dinamikus növekedését eredményezték. A 2008. évi stagnáló országos turisztikai teljesítmény ellenére mind a vizsgált megyék, mind a települések keresleti adatai kedvezően alakultak.

3. Egy követő vizsgálat főbb tapasztalatai A kutatásba vont tíz turisztikai projekt eredményeinek kontrollálása és további információk szerzése céljából a korábban hivatkozott13 egészségturisztikai beruházások gazdasági hatásvizsgálatának 2004-es (tizenegy projekt és tizenegy település) kutatási eredményeit egy ún. követő vizsgálattal egészítettük ki. 13

Mundruczóné et al.

A vizsgálat időtartama a 2004–2008 közötti időszakra, illetve a 2009-es év várható adataira terjedt ki.14 A követő vizsgálat adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgált időszakban egy-két kivétellel dinamikusan növekedett a települések kereskedelmi szálláshelyeinek férőhely-kapacitása és vendégforgalma, továbbá az önkormányzatok turizmussal összefüggő bevétele. Ez igazolja a korábbi fürdőberuházások multiplikátor hatását és a turisztikai keresletre gyakorolt ösztönző hatásait. Az általunk vizsgált fürdőberuházások, továbbá a 2004-es kutatásba vont fürdőfejlesztések 5–6 éves idősorai alapján megállapíthatjuk, hogy a fürdők/élményfürdők árbevétele, és a közvetlen helyi, illetve a központi költségvetési adóbefizetései növekedtek. Úgy tűnik, hogy az új versenytársak piacra lépése nem érintette a korábban üzembe helyezett fürdők teljesítményeit. Ennek oka lehet a már ismert márka és szolgáltatási színvonal, a törzslátogatók ragaszkodása a fürdőhöz, gyógyvízhez, a bizalom stb. A látogatóforgalom csökkenése azonban jelzi a kereslet ár- és jövedelemérzékenységét. A támogatott fürdőberuházások közül – gazdasági hatásaikat tekintve – a legsikeresebbek a nagy beruházási értékű projektek és az ún. csomóponti fejlesztések. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a decentralizált fejlesztési politikának fontos társadalompolitikai, a helyi lakosokat megtartó, szabadidő-eltöltésüket kedvezően befolyásoló funkciói vannak. A turisztikai trendek igazolják a turisztikai beruházások szinergiahatását. Az egyik turisztikai létesítményben történt turisztikai fejlesztés ösztönzi a vele 14

A statisztikai adatokat a helyi önkormányzattól és a létesítmények üzemeltetőitől kértük és kaptuk meg 2010. február– március hónapban.


59

TURIZMUSMENEDZSMENT komplementer kapcsolatban álló turisztikai szolgáltatók (például fürdő és szálloda) vendégforgalmát, árbevételét, és ezáltal az egész település turisztikai fejlődését, helyi adóbevételeit.

önkormányzati bevételnövekedést eredményeznek a fogadóhelyeken. A vizsgált településeken lebonyolódó turizmus érzékenyen reagál a makrokörnyezet változásaira.

4. Összefoglalás

Felhasznált irodalom

A turisztikai vonzerőfejlesztés gazdasági hatásai mérésének korlátozott lehetőségei vannak. A komplex gazdasági hatásindikátorok közül a beruházási multiplikátor mérésének szükségessége és lehetősége igazolódott. A turisztikai fejlesztések beruházási multiplikátor együtthatója átlagosan 2,47, s ezen belül a fürdő- és vonzerőfejlesztés 3,4 körüli, a szállodáké 1,37 volt. Ez a hatás középtávon, ún. gerjesztett hatásként jelentkezik, s ellenőrzése a beruházás átadását követő 3–5 éven belül utólag lehetséges. A vizsgált létesítmények által elnyert 100 forint támogatás összességében 664 forint beruházási értéket indukált. A beruházás kivitelezési munkálataiban generálkivitelezőként általában megyei, regionális építőipari cégek, alvállalkozóként többségében helyi és régióbeli vállalkozások vettek részt. A turisztikai fejlesztések munkahelyteremtő hatása mint hatásindikátor nem a legfontosabb, hanem csak egyike a fejlesztések hatásindikátorainak. A vizsgált beruházások fajlagos munkahelyteremtő költsége 30–40 millió forint, illetve kisebb szállodák esetében 15–18 millió forint volt. Az egy munkahelyre jutó támogatás összege a beruházás céljával összefüggésben 3–15 millió forint között szóródik. A turisztikai létesítmények árbevételük 15–24%-át közvetlen adóként befizetik a központi költségvetésbe és a helyi önkormányzatnak. A helyi önkormányzatok az összes befizetett adó 5–15%-át kapják meg. A turisztikai beruházások közvetett multiplikátor hatását a települések turisztikai vendégforgalma és a helyi önkormányzatok bevételei egyértelműen mutatják. Az új turisztikai létesítmények dinamikus turizmusfejlődést,

Állami Számvevőszék: Jelentés a kiemelt – turisztikai célú – beruházások ellenőrzéséről a helyi önkormányzatoknál, 2008. augusztus BUDAI Zoltán: A Széchenyi Terv keretében megvalósuló egészségturisztikai fejlesztések első félévének eredményei, Turizmus Bulletin V. évf. 3. szám DÁVID Lóránt – Good Deal Kft: Tanácsadói feladatleírás a turisztikai és kulturális beavatkozások célkövetési rendszerének kialakításához az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez (ÚMFT) kapcsolódóan. Végső jelentés, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2007. október 25. GKI Gazdaságkutató Zrt: A turizmus nemzetgazdasági jelentősége, Turizmus Bulletin, 2005. 2. sz. Gyógy- és Termálturizmus Albizottság kihelyezett ülése, Orosháza, 2001. március 1. Turizmus Bulletin V. évfolyam 1. szám Központi Statisztikai Hivatal: Éves településadatok 20012008, 2008-as településszerkezetben MUNDRUCZÓ Györgyné – SZENNYESSY Judit: Az egészségturisztikai fejlesztések gazdasági hatásai Magyarországon. Összefoglaló tanulmány I–II kötet. A Polgári Magyarországért Alapítvány által támogatott kutatási tanulmány, 2005. január MUNDRUCZÓ Györgyné – SZENNYESSY Judit: A Széchenyi Terv egészségturisztikai beruházásainak gazdasági hatásai, Turizmus Bulletin IX. évfolyam, 3. sz., 2005. december ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság: Nyertes pályázatok listája RAFFAY Zoltán (témavezető): Regionális Operatív Program (ROP) „1.1 Turisztikai fogadóképesség javítása” intézkedések javítását célzó értékelő tanulmány. Kutatási zárójelentés, MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete, Pécs, 2007. december

60


TURIZMUSMENEDZSMENT Egy magyarországi fürdőváros lakosságának életminősége: az orosházi eset Szerzők: Dr. Michalkó Gábor1 – Dr. Rátz Tamara2 – Dr. Irimiás Anna3

A turizmus és az életminőség kapcsolatának vizsgálatára egyrészt a turista, másrészt az őt fogadó célterület lakosságának vonatkozásában kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy a társadalom életminőségének turizmus általi javítása a magyarországi turizmuspolitika prioritásai közé tartozik, így az utazás és a boldogság szimbiózisának teljes körű megismerése elengedhetetlen feladat az érintett szakemberek számára. Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete a Kodolányi János Főiskolával együttműködve hosszú ideje kutatja hazánk kiemelt turisztikai terméke, az egészségturizmus életminőséggel meglévő kapcsolatait. A munka első fázisában elsősorban az egészségturisztikai motivációval utazók életminőségére koncentráltunk, később a gyógyfürdővel rendelkező települések lakosságának érintettségét vizsgáltuk. A jelen tanulmány egy dél-alföldi fürdőváros, Orosháza példáján keresztül mutatja be a település turizmusának és a helyi lakosság életminőségének összefüggéseit. Orosházán 2004-ben nyílt meg a Széchenyi-terv pályázatán elnyert támogatás segítségével épült élményfürdő, amely hatást gyakorolt a létesítmény otthonául szolgáló gyopárosfürdői városrész turisztikai kínálatára és annak környezetére. A 2010 tavaszán lebonyolított, 500 orosházi lakosra kiterjedő kérdőíves felmérés egyrészt a helyiek turizmusban való érintettségét, az azzal összefüggő életminőségét, közérzetét, másrészt a fürdő fejlesztésével kapcsolatos attitűdjét, véleményét, harmadrészt a létesítmény igénybevételének sajátosságait tárta fel. Az adatok elemzésének köszönhetően napvilágra került, hogy a fürdő ugyan jelen van az orosháziak mindennapjaiban, azonban a fejlesztés alig érezteti hatását a helyi társadalom életminőségében.

Kulcsszavak: egészségturizmus, életminőség, gyógyfürdő, Orosháza, Széchenyi-terv.

1. Bevezetés A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (2005–2013)4 és az Új Széchenyi-terv Gyógyító Magyarország – Egészségipar Programja5 egyaránt kiemelt figyelmet szentel a turizmus életminőség-növelő szerepének. Rendkívüli fontossággal bír, hogy a társadalomkutatással foglalkozó szakemberek vonatkozó publikációi (Hankiss – Manchin 1976; Andorka 1997; Kopp – Kovács 2006; Utasi 2006) mellett immár a hazai politikai közgondolkodásban is egyre markánsabban észlelhető az élet nem anyagi dimenzióinak 1 Tudományos tanácsadó, osztályvezető, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet; egyetemi tanár Kodolányi János Főiskola, e-mail: [email protected]. 2 Tanszékvezető főiskolai tanár, Kodolányi János Főiskola, e-mail: [email protected]. 3 Főiskolai docens, Kodolányi János Főiskola, e-mail: [email protected]. 4 A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiáról és az azzal kapcsolatos intézkedésekről szóló 1100/2005 (X. 7.) Kormányhatározat. A teljes dokumentum a Turizmus Bulletin 2005. évi különszámában olvasható. 5 Új Széchenyi-terv Vitairata – A talpra állás és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Meghirdetve 2010. július 28., Letölthető: www2.pm.gov.hu/web/home.nsf/(PortalArticles)/4F4C8AE 5A2618B9EC125776F00255012/$File/uj_Szechenyi_Terv_vitairat. pdf?OpenElement.

a felismerése. A turizmus a lét azon területe, amely széleskörűen képes a társadalom életminőségét növelni, így támogatása politikai érdek (Kopp – Skrabski 2008). Az állami és az önkormányzati szféra nemcsak az utazások legkülönfélébb eszközökkel történő ösztönzésével, hanem a települések turisztikai kínálatának fejlesztésével is befolyásolhatja a lakosság életminőségét. Tekintettel arra, hogy az élet legfontosabb dimenziója az egészség (Szvitecz 2002; Kopp – Pikó 2006), ezért joggal feltételezhető, hogy az egészségturisztikai motivációval utazók (az egészségmegőrzés és a wellness fogalomkörébe tartozó tevékenységeket végzők), a fizikai és a mentális egészséggel összefüggő szükségleteiket sikeresen kielégítők a világ legboldogabb emberei közé tartoznak. Ezen megközelítés analógiájára az a hipotézis is felállítható, hogy a világ egészségturisztikai desztinációiban az átlagnál boldogabb emberek élnek (a szolgáltatásokat igénybe vevők és a forgalom kedvező hatásait élvezők). A két feltevés kombinációjából pedig egyenesen arra a következtetésre juthatunk, hogy egy olyan gazdag egészségturisztikai kínálattal rendelkező országban, mint hazánk, csupa boldog emberrel találkozhatunk. A valóság azonban máshogy fest. Ennek széles körű feltárására vállalkozott 2007-ben az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet és a Kodolányi János Főiskola az OTKA által támogatott „Egészségturizmus és életminőség Magyarországon: az egészségorientált mobilitás társadalmi, gazdasági és környezeti


61

TURIZMUSMENEDZSMENT problematikájának földrajztudományi szintézise” című projekt megindításakor. Az eddigi, országos mintákon, illetve statisztikai adatok másodelemzésén nyugvó eredményeink (Michalkó et al. 2009a és 2009b) arra engednek következtetni, hogy az egészségturizmusban való érintettség – a turizmus más termékeivel történő összehasonlításban – nem az előzetesen várt mértékben befolyásolja az életminőséget. Tehát sem az egészségturisztikai motivációval útnak indulók, sem pedig az egészségturisztikai desztinációkban élők nem tekinthetők az átlag utazónál vagy az átlag lakosnál szignifikánsan boldogabbnak Magyarországon. A jelen tanulmány a turizmus és a helyi lakosság életminősége közötti szimbiózis részleteit mutatja be egy dél-alföldi fürdőváros, Orosháza példáján keresztül. Arra keresi a választ, hogy a gyopárosfürdői városrészben 2004-ben a Széchenyi-terv pályázatán elnyert támogatás segítségével épült élményfürdő milyen hatással van a helyi lakosság mindennapjaira, közérzetére, végső soron mennyiben befolyásolja az életminőségét. A 2010 tavaszán 500 orosházi lakos részvételével lebonyolított kérdőíves vizsgálat rámutat a turizmus és a helyiek kapcsolatára, a fürdővel kapcsolatos attitűdökre és véleményekre, valamint a létesítmény szolgáltatásainak igénybevételével összefüggő életminőségükre.

2. Elméleti háttér Az életminőség az emberi létet meghatározó objektív tényezők és azok szubjektív tükröződésének együttese. Amíg a jólét (welfare) az életminőség objektív tényezőire (jövedelem, egészségi állapot, műszaki infrastruktúra, iskolai ellátás, közbiztonság stb.) utal, addig a jóllét (well-being) a szubjektívekre (öröm, megbecsülés, szeretet stb.). A nemzetközi szakirodalomban gyakran találkozhatunk az OWB (objective well-being) és az SWB (subjective well-being) kifejezésekkel, amelyek lényegileg az életminőség két alappillérét jelentik. A magyar nyelvű források (Utasi 2006) előszeretettel használják a szubjektív életminőség terminológiát is, ami valójában az SWB, a szubjektív jólét (=jól-lét) megfelelője. Az életminőség értelmezési tartománya semmi esetre sem nevezhető statikusnak (Smith – Puczkó 2010), az, hogy milyen tényezők mentén közelítjük a vizsgált fogalmat (különösen annak objektív pillérét), azt leginkább az adott probléma sajátosságai határozzák meg. Így az életminőséget az egészség felől közelítő kutatásokban (Kopp – Kovács 2006) értelemszerűen olyan mutatók dominálnak, amelyek az egyén fizikai és mentális állapotával állnak kapcsolatban. A boldogság az életminőség szubjektíven értelmezett manifesztációja, Lennart Nordenfelt szerint, ha egy ember élettervei hosszú távon megvalósulnak, akkor életminősége – a külső megítéléstől függetlenül – magas

62


szintűnek tekinthető (Kovács 2006). A boldogság nem más, mint az élettel való általános elégedettség mértéke („how satisfied are you with your life?”), amely gyakran a jóllét (SWB) szinonimájaként jelenik meg a szakirodalomban (Bruni – Porta 2007). Értelmezésünkben a boldogság az egyén egész addigi életére hatást gyakoroló pozitív és negatív tényezők mérlegelésének sajátos egyenlege. A turizmus – akár egy utazás résztvevőjeként, akár a célterület társadalmi környezeteként válik a jelenség érintettjévé valaki – hatással van az életminőségére (Coskun – Rahtz – Sirgy 2003). A hivatás- és a szabadidős turizmus számos olyan tényezővel rendelkezik, amelyek az emberi szükségletek kielégítése során aktivizálódnak (Maslow 2003). A turizmussal összefüggő életminőség szubjektív transzformációkon keresztül testesül meg, a fogalom tárgyalásakor mégsem tekinthetünk el az azokra ható objektív feltételektől. Amíg ez a helyi lakosság esetében a szabadidős létesítmények használatában, a turisztikai terek fogyasztásában, a turizmusiparhoz történő egzisztenciális kötődésben, addig a turisták vonatkozásában a motivációjukból fakadó tevékenységükben mutatkozik meg leginkább. Ideális esetben a turisztikai tér konstrukciója, a benne lévő kvalitatív elemek a turista és a helyi lakosság életminőségének javulását egyaránt elősegítik, azonban a szimbiózisba kódolt konfliktusok vagy az adott célállomás fogyasztásának sajátosságai negatív előjelű változásokat is előidézhetnek. A célállomás turisztikai kínálatához általában passzívan viszonyuló helyi lakosságot az életterében zajló mobilitási folyamatoknak és a környezet változásainak köszönhetően olyan impulzusok érik, amelyek különböző előjelű lelkiállapot-változásokat eredményezhetnek.

3. Módszer A turisztikai célterületek lakosságának életminőségét feltáró vizsgálatok elsősorban a szubjektív jólét oldaláról közelítették a problémát, kisebb hangsúlyt helyeztek az objektív körülmények mérlegelésére (Perdue et al. 1999; Tomljenovic – Faulkner 2000). Az életminőség objektív pillérét képező mutatók számbevétele egyetlen település vonatkozásában kevésbé releváns, azokat inkább a területi összehasonlítás során alkalmazzák (Curran et al. 2006; Ágoston 2007). Esetünkben maga a vizsgálati probléma is arra ösztönzött, hogy az orosházi turistaforgalom, a fürdőfejlesztés és a helyiek fürdőlátogatási szokásainak szubjektív életminőségre gyakorolt hatásaira koncentráljunk. Orosházára azért esett a választásunk, mert egyrészt tradicionális, de mégsem monofunkciós fürdőváros, másrészt a Széchenyi-tervből jelentős támogatásban részesült, harmadrészt a Kodolányi János Főiskola Orosházi Regionális Oktatási Központja révén megfelelő helyismerettel rendelkeztünk.

TURIZMUSMENEDZSMENT 1. táblázat A megkérdezett orosházi lakosok szociodemográfiai jellemzői, 2010 (n=500) Fő Kor 131 177 148 44 Nem 188 311 Városrész 231 140 34 92

18–24 év 25–44 év 45–64 év 65 év és felette Férfi Nő Belváros Szőlő Gyopárosfürdő Déli városrész

Megoszlás (%) 26,2 35,4 29,6 8,8 37,7 62,3 46,5 28,2 6,8 18,5

Forrás: saját felmérés

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitására és forgalmára vonatkozó statisztikai adatok másodelemzését, valamint a terepkutatást követő kérdőíves felmérésre 2010 áprilisában került sor. A helyi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola diákjai segítettek abban, hogy 500 orosházi, 18 év feletti lakossal sikerüljön kitöltetni a kérdőívet. A diákok az iskolában felkészítést kaptak a kérdezőbiztosi teendőkről, a kérdőíveket otthon, családtagjaikkal, ismerőseikkel, megadott kvóta szerint töltették ki. A kényelmi minta sajátosságait az 1. táblázat mutatja be. Az a tény, hogy a kérdezőbiztosi teendőket Orosháza legelismertebb oktatási intézetének diákjai látták el, minden bizonnyal csökkentette a minta reprezentativitását, mivel az oda járók többsége nagy valószínűséggel eleve a magasabb társadalmi státuszú háztartásokból kerültek ki. Ehhez hozzájárult, hogy a válaszadói hajlandóság a női megkérdezetteknél jelentősen nagyobb volt.

4. Eredmények 4.1. OROSHÁZA TURISZTIKAI PIACA ÉS KÖRNYEZETE Annak ellenére, hogy a közigazgatásilag Orosházához tartozó Gyopárosfürdő 1869 óta ismert gyógyászati célú fürdőhely, a dél-alföldi középváros nem tartozik Magyarország turisztikailag legfrekventáltabb települései közé. Orosháza a hazai kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján felállított 2009. évi települési rangsorban a 75. volt. Az orosházi fürdőélet kezdetei az OsztrákMagyar Monarchia időszakára nyúlnak vissza, amikor is – felismerve a víz kedvező élettani hatásait – a szikes tórendszer mellett előbb fürdőhely, később parkosított,

vasúton is megközelíthető üdülőterület létesült. Az első és a második világháború ugyan visszavetette a fürdő fejlődését, de a fás-ligetes, pihenésre, regenerálódásra kiválóan alkalmas környezet megfelelő feltételeket kínált az immár artézi víz táplálta gyógyászati létesítmény hatvanas évekbeli fejlesztésére. Gyopárosfürdő életében a valódi áttörést a 2004-ben átadott, európai összehasonlításban is versenyképes élményfürdő hozta, a magyar kormány (a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programja keretében) 715 millió forinttal támogatta az összességében 1,5 milliárd forint beruházással megvalósult korszerű létesítmény kialakítását. A fürdőkomplexumot pillanatnyilag két, jól elkülöníthető részleg alkotja, az egyikben a XXI. századi követelményeknek minden tekintetben megfelelő élményfürdő és szaunapark, a másikban némileg a szocializmus korát idéző („retro”), betonmedencés gyógyfürdő található. Miközben Orosháza a Széchenyi-tervnek köszönhetően a korábbiaknál erősebb pozíciót foglalhatott el Magyarország gyógyfürdőtérképén, addig Békés megyei versenytársai hasonlóképpen előre léptek, így az elmúlt évtizedben Békéscsabán, Gyulán és Szarvason is jelentős fürdőfejlesztésekre került sor. Ebből kifolyólag a megyébe egészségturisztikai motivációval ellátogató turista Gyopárosfürdő mellett számos alternatíva közül választhat, ami ugyan hozzájárul a helyi kínálat magas szinten tartásához, de (különösen szezonon kívül) veszélyezteti a gazdaságos üzemeltetéshez szükséges kereslet biztosítását. Az élményfürdő 2004. évi megnyitását követően a korábbi időszak stagnálásához viszonyítva megélénkült Orosháza vendégforgalma (1. ábra). Miután a szájpropaganda és a professzionális marketingkommunikációs eszközök elérték a piacot, évről évre növekedett a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma: a 2004. és a 2008. évi mutatót összehasonlítva 83,0%-os volt a kereslet élénkülése. A 2009. évi visszaesés már a gazdasági válság következményeként értékelhető. A vizsgált időszakban a férőhelyek száma emelkedett, de a válság már 2008-ban éreztette hatását (egyes szálláshelyek bezártak vagy csökkentették férőhelyeik számát), aminek következtében a meglévő kapacitás nagyobb kihasználtság mellett működhetett. Orosháza kereskedelmi szálláshelykínálata Gyopárosfürdőn koncentrálódik, a mennyiségi és a minőségi fejlesztés némileg késve, néhány évvel az élményfürdő megnyitása után realizálódott. Ma a fürdő vendégei a magasabb kategóriában egy négycsillagos (Hotel Corvus Aqua) és két háromcsillagos (Hotel Napsugár, Gyopár Club Hotel) szállodát tudnak igénybe venni. 2009-ben a vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,3 vendégéjszaka volt, a forgalom döntő többségét (80,0%) a belföldiek tették ki az orosházi kereskedelmi szálláshelyeken.


63

TURIZMUSMENEDZSMENT 1. ábra A kereslet és a kínálat alakulása Orosháza kereskedelmi szálláshelyein, 1990–2009 80 000

1200

70 000 1000 60 000

600

40 000

férőhely

vendégéjszaka

800 50 000

30 000 400 20 000 200 10 000 0

0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Férőhelyek száma

Külföldi vendégéjszakák száma

Belföldi vendégéjszakák száma

Forrás: KSH

Gyopárosfürdő Orosháza városközpontjától három kilométer távolságra helyezkedik el, személygépkocsival könnyen elérhető, fizetős és ingyenes parkoló egyaránt rendelkezésre áll (gyalogosan rendkívül problematikusan, helyi járatú tömegközlekedéssel egyes napszakokban csak hosszadalmas várakozást követően, vasúton az Orosháza-Szentes vonalon mindössze napi három járattal közelíthető meg). A 32 ezer fős település centrumában nem észlelhető a fürdővárosi miliő (Michalkó – Rátz 2010), sokkal inkább egy klasszikus ipari-mezőgazdasági profilú dél-alföldi középváros (Csapó 2005) hangulatát élhetik át az odalátogatók. Orosháza centrumában sem a kiskereskedelmi, sem a vendéglátó-ipari kínálaton nem érződik, hogy a vállalkozók különös hangsúlyt helyeznének a turistaforgalom kiaknázására. A fürdőhöz köthető fejlesztések leginkább az egykor laktanyákkal övezett, Gyopárosfürdőn keresztül vezető út mentén és közvetlenül a létesítmény környékén jelentkeznek. A díszkandeláberek, az új és megújult szállodakomplexumok, a hoszszú ideje kihasználatlanul álló kávéház impozáns épülete

és a megszépülő nyaralók jelezik a fürdő környezetében végbemenő kedvező változásokat. 4.2. A TURIZMUS HATÁSA AZ OROSHÁZIAK ÉLETMINŐSÉGÉRE Orosháza lakosságának szubjektív életminőségére, illetve a turistaforgalom arra gyakorolt hatására vonatkozó mutatókat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által 2007-ben 11 500 magyarországi háztartásban végzett reprezentatív felmérés eredményeihez hasonlítjuk. Mivel a vizsgálatunk első harmadában a KSH kérdőívében szereplő kérdéseket alkalmaztuk, így az elemzésünk tárgyát képező probléma kapcsán az orosházi eredmények összevethetők az országos és a megyei mutatókkal (2. táblázat). Orosházán az országos és a Békés megyei átlagnál boldogabb, önmaguk addigi életével elégedettebb emberek élnek. A megkérdezettek az 1–5-ig terjedő skálán 3,64-re értékelték saját boldogságuk fokát. A pozitív eltéréshez feltehetően hozzájárul a városi környezet és 2. táblázat

A turizmus és a szubjektív életminőség kapcsolatának tényezői Orosházán (ötös skálán), 2010 Tényező Önmaga boldogsága A turizmus fontossága lakóhelye életében Lakóhely turizmusának közérzet-befolyásoló hatása A turizmussal kapcsolatos munka- és üzleti lehetőségek személyes kihasználása Forrás: *KSH (n=11 500), **saját felmérés (n=500)

64


Magyarország* 3,32 2,16 3,15

Békés megye* 3,31 2,09 3,15

Orosháza** 3,64 3,03 3,61

1,48

1,40

1,76

TURIZMUSMENEDZSMENT az azzal összefüggő magasabb szintű szolgáltatások (például középiskola, kórház, hipermarket) igénybevételének lehetősége is. Az orosháziak észlelik a turistaforgalom településük életében betöltött jelentőségét, az ötös skálán az országos és a Békés megyei átlagnál lényegesen magasabb értéket (3,03) rendeltek a vizsgált tényezőhöz. Ezzel összefüggésben a lakókörnyezetben megjelenő turizmus az országos és a Békés megyei átlagnál kedvezőbben befolyásolja az orosháziak közérzetét (3,61). Ugyanakkor a turizmus kínálta munkahelyeken történő elhelyezkedéshez, illetve a vendégek keresletére épülő üzleti lehetőségek kihasználásához jóval alacsonyabb értéket rendeltek az orosházi lakosok: habár az országos és a Békés megyei átlag feletti értéket kaptunk, az eredmény (1,76) azt jelzi, hogy az Orosházán megjelenő vendégforgalom csak minimális mértékben serkenti a helyi lakosság foglalkoztatását, illetve kínál üzleti lehetőséget a vállalkozóknak. Kereszttáblás elemzésünk rámutatott arra, hogy azon orosháziak körében, akiknek közérzetét inkább kedvezően (ötös skála 4–5 értékei összevonva) befolyásolja a turizmus, az átlagnál (58,5%) magasabb arányban (70,5%) találkozhatunk inkább boldognak (ötös skála 4–5 értékei összevonva) nevezhető emberekkel. Az orosházi turistaforgalom kihasználásának mértéke is összefüggésbe hozható a boldogsággal: azok között, akik valamennyire a maguk javára tudják fordítani a városba látogatók generálta keresletet, az átlagnál magasabb arányban élnek inkább boldog emberek (66,0%). 4.3. A FÜRDŐ SZEREPE OROSHÁZA ÉLETÉBEN 2004. május 1-je mérföldkőnek számít Gyopárosfürdő turizmustörténetében. Ezen a napon nyílt meg az élményfürdő, amely vitathatatlanul új dimenziót képviselt a fejlesztések tekintetében. Egy olyan létesítménynyel gazdagodott Orosháza egészségturisztikai kínálata, amely képes volt új és újabb beruházásokat generálni. A szálloda- és vendéglátóiparban jelentkező változásokon (új egységek létrehozása, a régiek minőségének emelése) túlmenően a szakképzett munkaerőt biztosító felsőoktatás (Kodolányi János Főiskola Orosházi Regionális Oktatási Központja) is a fürdő közelébe települt, és Gyopárosfürdő környezete is megszépült. Az orosháziak – Gyopárosfürdő városközponttól való távolabbi fekvése ellenére – személyesen, illetve a helyi média útján nyomon követhették az élményfürdő átadásával összefüggő beruházásokat, maguk is megtapasztalhatták a megnyitást követő változásokat. Elenyésző azon megkérdezettek aránya (5,2%), akik egyáltalán nem észlelték a fürdő 2004-ben történt korszerűsítése óta bekövetkező változásokat. Amíg a megkérdezettek 5,2%-a egyáltalán nem, 17,3%-a alig, 39,9%-a pedig közepesen észlelhető változásokról nyilatkozott, addig 33,5% jelentős, 4,1%

kiemelkedő minősítéssel illette a fürdő generálta fejlődés észlelhetőségét. Orosháza lakossága megosztott az élményfürdő megnyitását követő fejlesztéseknek a település életében megjelenő visszatükröződése tekintetében. Szignifikánsan magasabb azon csoporthoz tartozók aránya, akik inkább észlelhetőnek nevezték a változásokat. A fürdőfejlesztés közvetlenül és közvetetten is képes befolyásolni Orosháza mindennapi életét. Szerepe a helyi gazdaságban, társadalomban, a település működésében egyaránt jelentkezik. A megkérdezetteknek egy tizenöt tényezőből álló listát kellett elemenként ötös skálán értékelni (1=egyáltalán nem jellemző; 5=kiemelkedő mértékben jellemző). A tanulmány terjedelmi korlátaira való tekintettel a 3. táblázatban csak azokat a tényezőket emeltük ki, amelyek az összevont szélső értékek (1–2=inkább nem jellemző; 4–5=inkább jellemző) vonatkozásában elérték, illetve meghaladták az összes válaszadó 50%-át. A 2004-ben átadott élményfürdő a megkérdezettek többségének véleménye alapján nem járult hozzá az orosházi munkahelyek számának növekedéséhez (63,0%), nem serkentett másokat arra, hogy a városba költözzenek (56,1%), nem javította a településen belüli tömegközlekedés helyzetét (53,8%), és a kutatás fókuszában álló életminőség vonatkozásában sem hozott kedvező változásokat (51,8%). Ellenben a megkérdezettek többsége elismeri, hogy a korábbiakhoz képest jobb körülmények között lehet fürdőzni, strandolni a városban (70,9%), belátja, hogy az élményfürdő hírnevet hozott Orosházának (56,7%), és növelte az oda érkező turisták számát (52,0%). A fürdővel kapcsolatos attitűdök, a róla való gondolkodás kihat a létesítmény orosháziak általi kihasználására és az azzal közvetve vagy közvetlenül összefüggő fejlesztések lakossági támogatására, befolyásolja az egyén és a közösség közérzetét. A megkérdezetteknek egy tíz állítást tartalmazó listát kellett egyenként ötös skálán értékelni (1=egyáltalán nem ért egyet; 5=teljes mértékben egyetért). A tanulmány terjedelmi korlátaira való tekintettel a 4. táblázatban csak azokat az állításokat emeltük ki, 3. táblázat A fürdőfejlesztés hozadéka Orosháza számára a megkérdezettek százalékában (50%<) Inkább nem jellemző (%, a skála 1–2 értékeit megjelölők) Nő a munkalehetőségek száma 63,0 Az emberek szívesen költöznek Orosházára 56,1 Javult a településen belüli tömegközlekedés 53,8 helyzete Javult a lakosság életminősége 51,8 Inkább jellemző (%, a skála 4–5 értékeit megjelölők) Jobb körülmények között lehet fürdőzni, 70,9 strandolni Orosháza neve ismertté válik 56,7 Több turista érkezik a városba 52,0 Forrás: saját felmérés (n=500)


65

TURIZMUSMENEDZSMENT 4. táblázat A fürdővel kapcsolatos attitűdök az orosházi megkérdezettek százalékában (50%<) Inkább nem ért egyet (%, a skála 1–2 értékeit megjelölők) Amióta megnyílt a fürdő, valahogy jobb a közérzetem

66,2

Az orosháziak egészségesebbek a megye lakosainál

66,2

A fürdőnek köszönhetően jobbak az életkörülmények

61,0

A fürdő elsősorban az orosházi lakosok igényeit szolgálja

56,2

Inkább egyetért (%, a skála 4–5 értékeit megjelölők) A fürdő elsősorban az ide látogató turisták igényeit szolgálja

50,8

Forrás: saját felmérés (n=500)

amelyek az összevont szélső értékek (1–2=inkább nem ért egyet; 4–5=inkább egyetért) vonatkozásában elérték, illetve meghaladták az összes válaszadó 50%-át. Az orosházi fürdő a megkérdezettek többségének véleménye alapján nincs kedvező hatással saját közérzetükre (66,2%), részben ezzel összefüggésben nem érzik magukat egészségesebbnek a megye többi lakosánál (66,2%). Álláspontjuk szerint a fürdő nem változtatott az orosházi életkörülményeken (61,0%), megnyitása sokkal inkább a turisták, mintsem a helyiek igényeinek kielégítését szolgálta (56,2%). 4.4. A FÜRDŐ IGÉNYBEVÉTELE A Széchenyi-tervhez kötődő magyarországi gyógyfürdő-fejlesztés egyik sajátossága, hogy olyan településeken is jelentős kapacitásbővülést generált, amelyeken a helyi és a térségben élő lakosság kereslete (népességszám, anyagi helyzet, igény stb.) az elvárt mértékű

turistaforgalom elmaradása esetén nem képes a létesítmény gazdaságos működtetését biztosítani. Ebből a szempontból elengedhetetlennek tartottuk az orosháziak fürdőlátogatási szokásainak a feltárását. Ezzel párhuzamosan kereszttáblák segítségével vizsgáltuk a fürdőlátogatás és az életminőség közötti összefüggéseket. A megkérdezettek 84,0%-a a fürdő 2004. évi megnyitása óta legalább egy alkalommal felkereste a létesítményt. A fürdőben nem járt orosháziak (16,0%) többsége a szolgáltatások magas árszínvonalával indokolta a látogatás elmaradását.6 Orosháza fürdőlátogató lakossága szezonálisan eltérő gyakorisággal használja a létesítményt (5. táblázat). A május–szeptemberhez képest (3,3%) szignifikánsabb magasabb az október–április időszakban (34,1%) távolmaradók aránya. A nyári időszakban intenzívebb a helyiek fürdőhasználata, amíg május–szeptemberben az érintett megkérdeztettek 31,1%-a legalább havonta egyszer ellátogat a létesítménybe, addig ehhez a gyakorisági kategóriához tartozó megoszlási mutató az október–április időszakban 10,1%-ra esik vissza. Abból, hogy a havi és a havinál intenzívebb látogatások megoszlási mutatója minden gyakorisági kategóriában a nyári szezonban mutat magasabb értéket, arra következtethetünk, hogy az orosháziak is a kedvező időjárási feltételekhez kötik a fürdő használatát. Az életminőség és a fürdőlátogatási szokások kapcsolatának feltárása érdekében minden egyes gyakorisági kategória esetében megvizsgáltuk, hogy mekkora arányú az ötös skálán a 4–5 értéket megjelölők, tehát az inkább boldognak nevezhetők aránya (az összes megkérdezett 58,5%-a sorolta magát az „inkább boldog” kategóriába). Akár a nyári, akár a téli szezont vizsgáljuk, a legalább két-három havonta és a két-három naponta gyakorisági intervallumba eső látogatások kivétel nélkül hozzájárulnak a boldogság fokozásához. Azonban ha a fürdő igénybevétele napi rutinná válik, már nem mutatható ki a látogatás életminőség-növelő szerepe. Figyelemre méltó, hogy szezonon kívül az idézett gyakorisági intervallumon belül minden esetben magasabb boldogságértékeket mértünk, ez a fürdőnek a téli rossz 5. táblázat

A fürdő látogatásának gyakorisága és a boldogság összefüggése a fürdőt felkereső orosházi megkérdezettek között (%) Gyakoriság Soha Félévente egyszer Két-három havonta Havonta egyszer Hetente egyszer Két-három naponta Naponta

Szezonban (május–szeptember) Összesen Inkább boldogok 3,3 28,6 23,7 59,2 20,3 60,7 31,1 68,2 12,0 68,0 6,7 75,0 2,9 58,3

Forrás: saját felmérés (n=500)

66


Szezonon kívül (október–április) Összesen Inkább boldogok 34,1 58,2 32,0 57,9 18,5 72,4 10,1 76,2 3,6 80,0 0,7 100,0 1,0 50,0

6 2010-ben az Orosházán állandó lakcímmel rendelkezők 50%-os kedvezménnyel vehették igénybe az élményfürdő, a termálfürdő és a szaunapark szolgáltatásait.

TURIZMUSMENEDZSMENT hangulat oldásában játszott funkciójával magyarázható. Tekintettel az elemzéshez használt kereszttábla egyes celláiba eső alacsony elemszámra, messzemenő következtetést ugyan nem vonhatunk le a vizsgált probléma vonatkozásában, azt azonban megállapíthatjuk, hogy az intenzív „fürdőfogyasztás” hozzájárul az életminőség javulásához. Ahogyan a Széchenyi-terv támogatásával épített, illetve korszerűsített fürdők többsége, úgy az orosházi is többfunkciós, több generációnak szolgáltatásokat nyújtó létesítmény. Az élményfürdőhöz és a gyógyfürdőhöz egyaránt tartoznak belső és külső medencék, ezek egy része télen is üzemel, a parkfürdőt alkotó medencéket azonban csak nyáron töltik fel vízzel. A fürdő egész évben a szolgáltatások igen széles skáláját kínálja a látogatóknak, a létesítmény koncepciója szerint minden korosztály megtalálhatja a szükségleteit kielégítő részlegeket, de azok egymás mellett, egymás különösebb zavarása nélkül is igénybe vehetők. A létesítmény részlegei/szolgáltatásai közül a szabadtéri parkfürdő (71,4%), az élményfürdő (68,7%) és a szabadtéri úszómedence (52,3%) a legkeresettebbek, ezeket a fürdőfogyasztó orosháziak legalább fele igénybe szokta venni (6. táblázat). A helyiek a fürdő gyógyászati részlegét már sokkal ritkábban látogatják, a gyógyfürdőt mindössze 24,9%-uk veszi igénybe. Akár a szépségápolás (például szolárium, fodrászat), akár a gyógyászat (például masszázs) területét vizsgáljuk, az úgynevezett kiegészítő szolgáltatások iránti érdeklődés meglehetősen alacsony mértékű. Annak ellenére, hogy a létesítmény törekszik a többgenerációs fürdőtől elvárható igények széles körű kielégítésére, az egyes szolgáltatások használatában markánsan megjelennek a korspecifikus sajátosságok. Ha megvizsgáljuk, hogy egy szolgáltatás igénybevétele kapcsán melyik generáció tekinthető a leginkább felülreprezentáltnak, akkor a legfiatalabb (18–24 év) és a legidősebb (65 év és felette) korosztály azonosítható a fürdő legtöbb kínálati elemét igénybe vevő vezető keresleti szegmensként. Amíg a 18–24 évesek körében a szabadidős és a wellness-szolgáltatások fogyasztása tekintetében mutatható ki jelentős felülreprezentáltság, addig a 65 éves és az a felettiek esetében egyértelműen a gyógyászati kínálat igénybevételében van domináns jelenlét. Ezzel szorosan összefügg az a tény, hogy a fürdőlátogató orosháziak 27,8%-a igénybe vett már társadalombiztosítási támogatásra felírt szolgáltatást a létesítményben, a 18–24 éves korosztály 18,0%-a, a 65 év és a felettiek 54,8%-a kapott a kezelőorvosától beutalót.

5. Következtetések A hazai egészségturizmus és az életminőség kapcsolatának feltárása érdekében – az országos, döntően a turista szemszögéből közelítő vizsgálatokat követően – az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet és a Kodolányi János Főiskola együttműködésében elsőként sikerült egy fürdőváros lakosságára vonatkozó sokoldalú elemzést

6. táblázat A fürdő szolgáltatásainak igénybevétele és kiemelt korcsoportonkénti felülreprezentáltsága az orosháziak körében (%) Szolgáltatás

Lakosság összesen

Szabadtéri parkfürdő Élményfürdő Úszómedence (szabadtéri) Szaunapark Vízibicikli Fitnessterem Szolárium Csónakázás Teniszpálya

71,4 68,7 52,3 43,5 13,7 6,8 6,5 3,8 2,9

Vendéglátás

44,6

Kozmetika

Gyógyfürdő Masszázs Gyógytorna Hidromasszázs Kádfürdő Szénsavfürdő Súlyfürdő Fodrászat

2,7

24,9 11,3 7,2 5,4 3,4 2,5 2,3 1,4

Korcsoport 18–24 év 82,8 82,8 68,0 59,0 21,3 13,9 10,7 5,7 5,7 25–44 év 57,4 45–64 év 3,7 65 év és felette 47,4 18,4 21,0 7,9 13,5 7,8 5,3 2,6

Forrás: saját felmérés

megvalósítani. Az Orosházán lebonyolított kérdőíves felmérés felszínre hozta a helyi lakosság és a turizmus viszonyának sajátosságait, a közérzetre és a boldogságra gyakorolt hatásait, a Széchenyi-terv támogatásából megvalósult fürdőfejlesztéssel kapcsolatos attitűdöket, véleményeket, valamint az egészségturisztikai létesítmény igénybevételének jellemzőit és az abból fakadó életminőség-beli aspektusokat. Az Orosházán található gyopárosfürdői komplexum 2004. évi megnyitása a turisztikai keresletre és a kínálatra egyaránt élénkítő hatással volt, a kedvező változásokat a gazdasági válság következményei azonban lassították. A fürdő megnyitását követően új szállodaberuházások indultak, megnyílt a város első négycsillagos háza, összességében növekedett a kereskedelmi szálláshelyeken található férőhelyek és az ott eltöltött vendégéjszakák száma. Az Orosháza centrumától három kilométerre fekvő Gyopárosfürdőn lezajlott infrastrukturális fejlesztések – a településrész periférikus fekvésére, az egészségturisztikai beruházások vélhetően alacsony mértékű gazdaságserkentő és munkahelyteremtő hatására és a létesítmény helyiek által történő szerény igénybevételére visszavezethetően – kevésbé befolyásolják az orosháziak életminőségét.


67

TURIZMUSMENEDZSMENT Az orosháziak tisztában vannak azzal, hogy a Gyopárosfürdő generálta turistaforgalom érdemi szerepet játszik a dél-alföldi város életében, azonban mindez csak kevesek közérzetét javítja, illetve elenyésző a kereslet nyújtotta előnyöket valamilyen módon kihasználók száma. Azok között azonban, akiknek közérzetét kedvezően befolyásolja a turisták jelenléte, vagy a vendégek fogyasztását képesek a maguk javára fordítani, több boldog emberrel találkozhatunk. Ezek a tények egyrészt alátámasztják az országos felmérések eredményeit, másrészt rávilágítanak arra, hogy Orosháza a helyiek köztudatában ugyan fürdővárosként él, azonban ennek kevés hozadéka van a mindennapjaikra és az életminőségükre nézve. A fürdőt az orosháziak a turistákhoz hasonlóan elsősorban a nyári főszezonban hasznosítják, kisebb mértékben élnek a kevésbé zsúfolt téli időszak nyújtotta előnyökkel. A fürdőt rendszeresen, de nem napi gyakorisággal felkeresők között magasabb a boldog emberek aránya. A fürdő szabadidős és wellnessfunkciója korosztályi használatát tekintve markánsan elkülönül a gyógyászati funkciójától, előbbit a legfiatalabb felnőtt generáció, utóbbit pedig a legidősebbek hasznosítják. Orosháza azok közé a fürdővárosok közé tartozik, ahol a fürdőkomplexum önmagában nem tudta az életminőség-növelő hatását az egész településre, a lakosság széles körére kiterjedően megvalósítani. Az a tény, hogy a város hosszú évtizedekig mezőgazdasági és ipari orientációjú volt (ezek a szektorok élték át a legmélyebb krízist a rendszerváltozást követően), meghatározó szerepet játszik a szolgáltatások kívánt mértékű bővülésének elmaradásában, ezzel összefüggésben a fürdő és az életminőség szimbiózisának kibontakozásában. A 2004ben megindult változások azonban a jövőre vonatkozóan már számos kedvező előjelet mutatnak. Köszönetnyilvánítás A kutatást az OTKA (K67573) támogatta. E helyen is szeretnénk köszönetet mondani az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskolának a kérdőíves vizsgálatban való közreműködésért. Továbbá megköszönjük dr. Janowszky Sándornak, a Kodolányi János Főiskola Regionális Oktatási Központ igazgatójának a terepkutatás lebonyolításában nyújtott segítségét.

Felhasznált irodalom ÁGOSTON, L. (szerk.) 2007: Az életminőség fogalmán túl: elméletek, módszerek és gondolatok az életminőség kapcsán, DEMOS Magyarországi Alapítvány, Budapest ANDORKA, R. 1997: Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, Budapest BRUNI, L. – PORTA, P. (eds.) Handbook on the economics of happiness, Edward Elgar, Cheltenham

68


COSKUN SAMLI, A. – RAHTZ, D. – SIRGY, J. (eds.) 2003: Advances in quality of life: theory and research, Kluwer Academy Publisher, Dordrecht CURRAN, L. – WOLMAN, H. – HILL, E. – FURDELL, K. 2006: Economic wellbeing and where we live: accounting for geographical cost-of-living differences in the US, Urban Studies 43. 13. pp. 2443–2466. CSAPÓ T. 2005: A magyar városok településmorfológiája, Savaria University Press, Szombathely HANKISS E. – MANCHIN Gy. 1976: Szempontok az élet „minőségének” szociológiai vizsgálatához, Valóság 19. 6. pp. 20–34. KOPP M. – KOVÁCS M. (szerk.) 2006: A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest KOPP M. – PIKÓ B. 2006: Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói. In: Kopp M. – Kovács M. (szerk.) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest, pp. 10–19. KOPP M. – SKRABSKI Á. 2008: Miért alapvető politikai fogalom a társadalom boldogságérzete? Valóság 51. 2. pp. 30–38. KOVÁCS J. 2006: Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák In: Kopp M. – Kovács M. (szerk.) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest, pp. 20–23. MASLOW, A. 2003: A lét pszichológiája felé, Ursus Libris, Budapest MICHALKÓ G. 2010: A boldogító utazás: a turizmus és az életminőség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest MICHALKÓ G. – RÁTZ T. – TÓTH G. – KINCSES Á. 2009a: A gyógyfürdővel rendelkező magyarországi települések életminőségének vizsgálata, Területi Statisztika 12. 2. pp. 170–185. MICHALKÓ G. – RÁTZ T. – IRIMIÁS A. 2009b: Health tourism and quality of life in Hungary: some aspects of a complex relationship In: De Santis G. (a cura di): Salute e lavoro, Atti del Nono Seminario Internazionale di Geografia Medica, Edizioni RUX, Perugia pp. 79–90. NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (2005–2013) 2005: Turizmus Bulletin. 9. Különszám PERDUE, R. – LONG, P. – KANG, Y. 1999: Boomtown tourism and resident quality of life, The marketing of gaming to host community residents, Journal of Business Research 44. 4. pp. 165–177. SMITH, M. – PUCZKÓ L. 2010: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika, Akadémiai Kiadó, Budapest SZVITECZ Zs. (szerk.) 2002: Életminőség és egészség, KSH, Budapest TOMLJENOVIC, R. – FAULKNER, B. 2000: Tourism and older residents in a sunbelt resort, Annals of Tourism Research 27. 1. pp. 93–114. UTASI Á. (szerk.) 2006: A szubjektív életminőség forrásai: biztonság és kapcsolatok, MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A határon átnyúló egészségügyi ellátás perspektívái Szerző: Dr. Kincses Gyula1

Az Európai Parlament Környezeti, Népegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága 2010. október 27-én jóváhagyta a határon átnyúló ellátásra vonatkozó direktívatervezetet, a teljes parlament várhatóan 2011 januárjában szavaz róla második olvasatban. Ez jó alkalom arra, hogy áttekintsük, mire számíthatunk a direktíva életbelépésétől, hiszen az egészségügyi és a turisztikai szakma nagy érdeklődéssel várja a határon átnyúló ellátás liberalizálásáról szóló EU-direktívát. Ettől várják, hogy a magyar egészségügyi kapacitások kihasználtsága javul, a szolgáltatók bevétele növekszik, és az egészségügyi turizmus ugrásszerűen élénkül. Ugyanakkor a direktíva elfogadása, így a várva várt felvirágzás csúszik, ráadásul az idő múlásával egyértelművé vált, hogy ez a liberalizáció csak korlátozott, és a túlzott várakozások mérséklődnek. Tanulmányunkban annak járunk utána, hogy mit várhatunk az új direktívától, és ha mindenki ennyire várja, akkor miért halad mégis ilyen „nyögvenyelősen” mindez?

Kulcsszavak: határon átnyúló, betegjogok, betegmobilitás, egészségügyi turizmus.

1. A határon átnyúló ellátás Először is tisztázni kell, hogy a határon átnyúló ellátás eddig is létezett: ezt szolgálja az Európai Egészségbiztosítási Kártya, amelyet utazásaink során sürgősségi ellátáshoz használhatunk, és erre szolgál az úgynevezett E112-es nyomtatvány is, amelynek segítségével – előzetes engedélyezés után – az

otthon elérhetetlen ellátásokhoz férhetünk hozzá külföldön. A három fő típusra különböző szabályozások vonatkoznak. A könnyebb áttekinthetőség érdekében az 1. táblázatban összefoglaltuk a három eset sajátosságait.

2. A direktíva céljai, tartalma, története Az EU-szabályozás az egészségügy, a gyógyítás egységesítése terén az első szakaszban a személyek szabad áramlására koncentrált, az új direktíva ezzel szemben 1. táblázat

A határon átnyúló ellátás alaptípusai E111/Európai Egészségbiztosítási Kártya (sürgősség/munkavállalás)

E112 (hiányzó ellátás pótlása)

Az új direktíva szerinti (a beteg akaratából igénybe vett) ellátás

Az igénybevétel oka

A más államban tartózkodás alatt fellépő, nem tervezett, nem halasztható ellátási szükséglet.

A saját államban, ésszerű időn belül nem nyújtható ellátások pót lása.

A beteg választása, igénye (nem a szükséglete) alapján máshol igénybe vett ellátás.

Előzetes engedély

Jogviszony-igazolás (E111, majd E-card).

Minden esetben kötelező a konkrét ellátásra.

Kórházi és kiemelt ellátásoknál előzetes engedély szükséges.

Mit fizet a saját biztosító?

Az igénybevétel helye szerinti országban felmerülő teljes A teljes költséget, leszámítva az közfinanszírozott költséget (amit ellátást nyújtó tagállamban a ilyen esetben a kinti biztosító fizet betegre háruló önrészt. egy ottani biztosítottnak).

Mit fizet a beteg?

Az ellátás költségét kifizeti, majd Az ellátás igénybevételének helye Az ellátás igénybevételének helye a visszatérítési szabályoknak szerinti önrészt. szerinti önrészt. megfelelő összeget visszakapja.

A szolgáltató kitől kapja meg a pénzét?

Saját egészségbiztosítójától, (társadalombiztosítótól) amely aztán elszámol a beteg biztosítójával, valamint a betegre háruló önrészt a betegtől.

Saját egészségbiztosítójától, (társadalombiztosítótól) amely aztán elszámol a beteg biztosítójával, valamint a betegre háruló önrészt a betegtől.

A két állam közfinanszírozási díjtétele közül az alacsonyabbat.

Jelen állapot szerint a betegtől, de keresik a megoldást arra, hogy a betegnek ne kelljen megelőlegeznie az ellátás költségét.

Forrás: saját szerkesztés a magyar és az EU-jogszabályok alapján 1 A Magyar Egészségügyi Turisztikai Tudományos Társaság elnöke. E-mail cím: [email protected].


69

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK a betegeknek azon jogát kívánja megerősíteni, hogy az ellátás igénybevételének helyét szabadon választhassák meg. Így ez a direktíva alapvetően a szolgáltatások szabad áramlása elvét támogatja. Az új megközelítés a betegjogok felől közelít: az ellátás helyének megválaszthatóságát alapvető jognak tartja, amit az Európai Unió Bírósága egyes ítéletei is megerősítettek. 2 2.1. A KÉSEDELEM OKAI Fel kell tenni a kérdést: ha a határon átlépő ellátás az EU egyik legfontosabb alapelvének megvalósítást célozza, valamint ezt előlegezik meg az Európai Unió Bíróságának döntései, és mindenki (betegek és szolgáltatók) ennyire várja, akkor miért megy ilyen döcögősen ez az egész? Ahhoz, hogy a probléma valós okát megértsük, mélyebbre kell ásnunk. A laikusok is tudják, hogy az egészségügyi rendszerek Európában sokszínűek, mondhatni az egyetlen közös pont a finanszírozhatóság kérdése, azaz a kormányok közös problémája a közellátási rendszerekben (társadalombiztosítás vagy nemzeti egészségügyi szolgálat) és a költségkontroll biztosíthatóságában keresendő. A költségkontrollnak négy alapvető eszköze ismert: a kapacitások kontrollálása, a hozzáférés adminisztratív szabályozása (beutalási rend), az ellátások „adagolása” (ellátási/pénzügyi kvóták felállítása) és az ellátási csomag szűkítő meghatározása. Az új direktíva – korlátozások, pontosítások nélkül – a négy eszköz közül az első hármat kivenné a kormányok kezéből. Mert ha bárki bárhol igénybe veheti az ellátást, értelmetlen lenne bármilyen kapacitáskorlátozás, beutalási rend, betegútszervezés, vagy az olyan szabályok megalkotása, mint a teljesítmény-volumenkorlát, és a várólisták kialakítása a mennyiségi kvóták miatt. Mindez látszólag kedvezne a betegeknek, de könnyen felrobbanthatná a költségvetéseket, kasszákat, ami végső soron a betegek ellátását nehezítené meg. Ezzel magyarázható, hogy a direktívatervezet hatálya alól kikerültek a drága ellátások, vagyis az államok ezek igénybevételét előzetes engedélyhez köthetik. De ugyanez a kapacitásbővítéstől való félelem áll a nem szerződött szolgáltatókkal kapcsolatos álláspont mögött is. A fentiek mellett van egy másik, mélyebb oka is annak, hogy a vártnál vontatottabban halad a direktíva elfogadásának ügye. A nemzeti egészségbiztosítók – nem jogi, hanem politikai értelemben – intézményfenntartók, amelyek felé – az ellátás biztonsága érdekében – elvárás a saját, tagállami ellátórendszer, ezen

2 C-158/96. számú ügy, Raymond Kohll kontra Union des Caisses de Maladie, C-120/95. számú ügy, Nicolas Decker kontra Caisses de Maladie des Employés Privés, C-157/99. számú ügy, B.S.M. Smits kontra Stichtig Ziekenfonds VGZ, valamint H.T.M. Peerbooms kontra Stichtig CZ Groep Zorgverzekeringen.

70


belül is a közszolgáltatók „eltartása”, azaz a működőképességet biztosító finanszírozás. 2.2. A DIREKTÍVA TÖRTÉNETE, JELEN ÁLLÁSA A határon átnyúló ellátásra vonatkozó irányelv sorsát e helyütt nem részletezzük, csupán a főbb állomásokat foglaljuk össze: 3 • 2008. július: az Európai Bizottság (EB) elkészítette javaslatát. • 2009. április: az Európai Parlament (EP) első olvasatban tárgyalta. • 2010. június: az EU Miniszteri Tanácsa kialakítja álláspontját. • 2010. október: az Európai Parlament Környezeti, Népegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága a javaslatot jóváhagyta. A jelentést az EP megfelelő bizottságához küldik elfogadásra, második olvasatra. • 2011. január (terv): Európai Parlament plenáris ülés (második olvasati szavazás). A kezdeményezés alapvető célja, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatára4 alapozva biztosítsa a határokon átnyúló egészségügyi ellátás egyértelmű és átlátható közösségi jogi kereteit, minden olyan európai beteg számára, aki a szükséges kezelést nem saját országában, hanem egy másik tagállamban kívánja igénybe venni. Az irányelvtervezet abból az elvből indul ki, hogy a választási szabadság érvényesülése fontos érték, de ez a közszolgáltatások működőképességének garantálása érdekében korlátozható. Ezért a tervezet szerint a megfelelő hazai ellátás biztosítása érdekében a tagállamok a kórházi ellátások és egyes nagy költségigényű vagy specializációt igénylő, illetve nagy kockázatú szakellátások tekintetében előzetes engedélyezési eljárást vezethetnek be. Leegyszerűsítve: az egyszerűbb, olcsóbb ellátások szabadon igénybe vehetők lesznek, a drágább (zömmel kórházi) ellátások igénybevételét továbbra is engedélyeztetni kell. Az irányelvtervezet a finanszírozás tekintetében azt az elvet tekinti irányadónak, hogy a beteget maximum olyan mértékű visszatérítésben kell részesíteni, mint amilyenben akkor részesült volna, ha a biztosításának helye szerinti tagállamban vette volna igénybe az ellátást. Fontos eleme a költség-visszatérítés rendszerének 3 Forrás: Parliament approves cross-border health care rules, www.euractiv.com/en /health/parliament-approves-crossborder-health-care-rules-news-499192 (letöltés dátuma: 2010.11.03.) 4 Az Európai Bíróság kimondta, hogy az orvosi ellátásra szorulók azon jogosultsága, hogy más tagállamba utazzanak a szükséges egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából, része a szolgáltatások szabad áramlásának, amelyet – mint uniós alapelvet – a tagországok nem gátolhatnak meg.

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK az „olcsóbbat téríti” elv, így tehát a visszatérítés a biztosítás helye szerinti tagállamban az adott ellátásra meghatározott összeg szerint történik, azzal, hogy az nem haladhatja meg a beteg tényleges költségét. Az egyik vitatott kérdés az, hogy utólagos visszatérítésre van-e szükség (ebben az esetben a betegnek kell előfinanszíroznia az ellátást), vagy a szolgáltatók és a biztosítók egymás között intézik az elszámolást. A probléma csak látszólag egyszerű, mert nemcsak az árak térnek el az egyes országok között, de a finanszírozási technikák is. (A magyar háziorvost például a betegek választása alapján fizeti a társadalombiztosítás, ezt kell egy számlaszerű elszámolással szembeállítani.) Mindezek miatt csak fokozatosan lehet átállni az elektronikus, utólagos keresztelszámolásokra. A viták során 227 módosítást és 6 konszolidált módosítást nyújtottak be a tervezethez, végül az alábbi három, sokat vitatott és lényeges pontban sikerült megegyezni: • A betegek előzetes engedélyezés nélkül vehetnek igénybe orvosi ellátást másik tagországban. Ugyanakkor a kórházi tartózkodás és a speciális ellátás esetében a betegeknek a nemzeti egészségügyi rendszerüktől előzetesen engedélyt kell kérniük. • A tagországok csak nagyon korlátozott esetben utasíthatják el az előzetes engedély megadását. • A 25 millió, ritka betegségben szenvedő európai polgárra is vonatkoznak a javasolt törvény rendelkezései. Mint látjuk, az utóbbi időben attitűdváltás történt, bár ez a „félig tele – félig üres pohár” esete. A jelen állapotban tehát az alapállítás, a főszabály az, hogy a betegek előzetes engedélyezés nélkül vehetnek igénybe orvosi ellátást másik tagországban, és ennek korlátozása a fekvőbeteg-ellátásban már nem alapelv, hanem feltételhez kötött lehetőség. Az új szabályozások, különösen a külföldön élő nyugdíjasoknak, a ritka betegségben szenvedőknek, valamint a legjobb egészségügyi ellátáshoz közeli határ menti területeken élőknek kedveznek. A tagállamok jelenleg évente az állami egészségügyi költségvetésük 10%-át költik a határon átnyúló ellátásra, de az engedélyezésre és visszatérítésre vonatkozó, standardizált szabályozással ez a jövőben növekedhet. A javaslat széles körű támogatást élvez a parlamentben, és a mobilitáspártiaknak kedvez. „Jó eredményeket értünk el” – nyilatkozta Françoise Grossetête (Európai Néppárt), a direktíva EP-n belüli referense. A megegyezés természetesen nem ment vita nélkül most sem. Miközben Luxemburg elfogadta a direktívát, néhány ország vonakodik. Lengyelország, Szlovákia és Portugália októberben a javaslat ellen szavazott a Tanácsban, Románia tartózkodott. A támogatottság nagyfokú,

egyes tagállamok azonban nem örülnek az új fejleményeknek. A nemzeti egészségügyi rendszerek ugyanis nagyon különbözően működnek, és néhány egészségpolitikus aggodalmát fejezte ki az esetlegesen megnövekvő költségek, valamint a kórházi ágyak iránti igény feltételezhető növekedése miatt. Hannele Häkkinen, a Finn Helyi és Regionális Hatóságok Egyesületének képviseletében a következőképp vélekedett: „ha külföldiek érkeznek országunkba, hogy kezeltessék magukat, továbbra is meg kell szervezni a szolgáltatásokat a saját lakosságunk számára. Valahogyan menedzselni kell ezeket a betegáramlatokat”. Az Európai Orvosok Állandó Bizottsága (CPME) támogatja a jogi alapú megközelítést, és reméli, hogy „a betegjogokra vonatkozó direktíva lehetővé teszi, hogy a határon átívelő ellátást egy biztonságos, jó minőségű és hatékony egészségügyi ellátás keretein belül biztosítják majd az EU-ban.” A fenti bizonytalanságok ellenére a legvitatottabb kérdésekben (előrefizetés, az előzetes engedély, valamint a ritka megbetegedések) sikerült közös nevezőre jutni az EP Környezeti, Népegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságában. A javaslatot a teljes parlament várhatóan 2011 januárjában fogadja majd el.

3. A direktívával kapcsolatos jövőkép A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy a direktíva már 2011-ben életbe léphet, és ez Magyarország számára pozitív lépések sorát indíthatja el. Ezek a változások azonban lépésről lépésre következnek majd be, és – legalábbis kezdetben – vélhetően nem fogják beteljesíteni a turisztikai szakemberek várakozásait. Bár az írás alapvető célja, hogy a realitásokkal szembenézve hűtse a felfokozott várakozásokat, mégis ki kell emelni, hogy a direktíva általános piacélénkítő hatásának várható elmaradása néhány területen nem korlátozza a hazai egészségipar fellendülését. Alapvetően két területen pozitív hatás várható, és mindkettő a magyar egészségügyi turizmus hagyományosan erős területe. Forgalomnövekedésre számíthatunk azoknak az ambuláns szolgáltatásoknak a piacán, ahol a szolgáltatás Magyarországon olcsó – azaz nem jelent többletterhet a külföldi igénybevétel a betegnek –, és a szolgáltatás igénybevételéhez egyéb turisztikai szolgáltatások is kapcsolhatók. Tipikusan ilyen a gyógyfürdő-szolgáltatás, illetve egyes kúraszerű – gyógyüdülés jellegű – rehabilitációs ellátások. A másik – elsősorban a nyugati határ mentén – érezhető hatás az lehet, hogy Ausztriában a jelenlegi szabályok lehetővé teszik a nem szerződött szolgáltatóknál való igénybevételt is. Ez azt jelenti, hogy – a direktíva jelen állapota szerint – a magyarországi magánszolgáltatóknál igénybe vett szolgáltatások után is jár visszatérítés az osztrák biztosítottaknak, ami élénkítheti ezt a piacot.


71

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A direktíva életbelépése emellett a román határ mentén levő kórházak, klinikák szempontjából hozhat érdemi forgalomnövekedést. Általában is kimondható: miután elsősorban a kis értékű szolgáltatások piaca nyílik meg, ez a határ menti forgalmat tudja erősíteni minden irányba. Arra a kérdésre, hogy az előzetesengedély-megtagadást mennyire veszik szigorúan az egyes államok, csak a későbbiekben, a működés közben kaphatunk érdemi választ.

4. Összegzés Az EU alapelvei és az Európai Unió Bíróságának precedensértékű ítéletei egyaránt azt vetítik előre, hogy az egészségügyi ellátás területén sem maradhat fenn a szeparált nemzeti piacok rendszere, ebben a szektorban is elkerülhetetlen a szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása. Ugyanakkor a költségkontroll és a nemzeti ellátórendszerek működőképességének biztonsága miatt ez a piacnyitás vélhetően a vártnál kisebb mértékű, illetve lassabb lesz.

72


Az Európai Tanács 2010 júniusában elfogadta az irányelv általa átdolgozott tervezetét, ennek ellenére ma még nem lehet megjósolni, hogy az irányelv milyen tartalommal és mikortól léphet hatályba. Vélhetően a fokozatosság és az óvatosság fog győzni: először az egyszerűbb, olcsó ellátások piaca nyílik meg, és az ezekből levonható tapasztalatok fogják meghatározni a továbblépés irányát és ütemét. Így a magyar egészségügyi turizmus számára továbbra is azok a területek maradnak perspektivikusak, amelyeket a küldőországban a közellátás nem vagy alacsony mértékben finanszíroz, ezért a betegek és a magánbiztosítók árérzékenysége meghatározó a választásban. Köszönetnyilvánítás Köszönöm Novák Katalin és munkatársai (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Egészségügyi Államtitkárság, Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya), valamint Borbás Ilona és Varga Eszter (Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Egészségügyi Rendszertudományi Iroda) véleményét, munkáját, értékes kiegészítéseit.

TALLÓZÓ Kutatósarok

Öntsünk tiszta vizet… Az egészségturizmus fogalmi lehatárolása és trendjeinek válogatott bibliográfiája Szerző: Sziva Ivett1

Az egészségturizmussal kapcsolatos fogalmak köre folyamatosan bővül, fogalomtára zavarba ejtően sokszínű, amelyben a wellness, selfness, spa, medical wellness, clinical, surgical tourism hazánkban is használt gyűjtőnevek. Jelen tanulmány célja azon fogalmak és jellemző trendek ismertetése, amelyek az egészségmegőrzés és a magyarországi turizmus kapcsolatában fontosak, továbbá ezekhez kapcsolódóan a legfrissebb trendekre vonatkozó válogatott szakirodalom közreadása.2

Kulcsszavak: egészségturizmus, gyógyturizmus, wellnessturizmus, klinikai turizmus.

1. Az egészségturizmus fogalma Az egészségturizmus meghatározása kapcsán nincs konszenzus a szakirodalomban, ami azzal indokolható, hogy az egészséggel kapcsolatos utazások során eltérő területekre helyeződik a hangsúly az egyes kultúrkörök, de akár az egyes országok szintjén is. Az egészségturizmus egyik hazai irányadó definíciója a következő: „Az egészségturizmus a gyógy- és wellnessturizmust átfogó fogalom, a turizmusnak azon területét jelenti, ahol a turista utazásának fő motivációja az egészségi állapotának javítása és/vagy megőrzése, tehát a gyógyulás és/vagy a megelőzés, és ennek megfelelően a célterületen tartózkodása alatt igénybe is vesz egészségturisztikai szolgáltatás(oka)t.” (ÖM (2007) 10. o.) Az egészségturizmus két alapvető területeként a gyógy- és wellnessturizmus jelölhető meg, amelyek más-más motivációjú igények kielégítését szolgálják, hagyományosan különböző eszközökkel. Az egyes területeket átfogóan mutatja be az 1. ábra a közöttük lévő kapcsolatok kiemelésével (Smith – Puczkó 2008). Gyógyturizmus alatt gyógyászati szolgáltatóhelyen, illetve gyógyüdülőhelyen való tartózkodás alatt konkrét betegségek gyógyítása érdekében nyújtott szolgáltatások igénybevételét értjük. A gyógyturizmus hazánk kiemelt turisztikai termékei közé tartozik, amelynek két alapvető területe definiálható, a hagyományos 1 Doktorjelölt, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, e-mail: [email protected]. 2 Jelen cikk jelentős mértékben támaszkodik a szerző által írt háttértanulmányokra: Sziva, I. (2009) Magyarország turisztikai termékei – Gyógyturizmus; Magyarország turisztikai termékei – Wellnessturizmus, Magyar Turizmus Zrt.

gyógytényezőkre épülő (ún. terápiás) gyógyturizmus és az egészségügyi turizmus (NG 2010). A terápiás gyógyturizmus tipikusan valamely természeti gyógytényezőre (például gyógyvíz, gyógybarlang, mikroklíma, gyógyiszap, mofetta) épül, a gyógyászati és a turisztikai szolgáltatások közül a fő hangsúly a gyógyászaton van, amelyet inkább csak kiegészítenek az általánosabb turisztikai szolgáltatások és vonzerők (Magyar Turizmus Zrt. 2008). Az egészségügyi turizmus vagy más néven klinikai turizmus (surgical medical tourism – klinikai gyógyturizmus) alatt mindazon utazásokat értjük, amelyek során az utazó egészségügyi beavatkozáson (például ortopédiai, kardiológiai kezelésen) vesz részt, saját döntéséből. Az egészségügyi beavatkozáson elsődlegesen a hagyományos orvostudomány kezeléseit értjük, amelyeket kiegészíthetnek az alternatív és a terápiás gyógyászat módszerei. A klinikai turizmusban részt vevők lehetnek fekvő betegek (kórházi bennfekvéssel) és járó betegek (szálláshely-szolgáltatás igénybevételével), ugyanakkor nem tartozik a klinikai turizmus köréhez az expatrióták, valamint a sürgősségi ellátásban részt vevők kezelése (Youngman 2009 alapján Sziva 2010). A trendeket illetően elmondható, hogy Európában jelentős hagyományai vannak a gyógyvízre és egyéb természetes gyógytényezőkre (iszapra, tengervízre) épülő kúráknak, amelyek a mai napig népszerűek. Az orvosilag elrendelt és ellenőrzött programok bővülése figyelhető meg: a balneoterápiás és fizioterápiás hagyományos módszerek kiegészülnek étkezési és életmód-tanácsadással, kulturális programokkal. A gyógyturisztikai szolgáltatások újradefiniálása érzékelhető a nemzetközi piacon, amely során a hagyományos terápiák (kúrák) és a modern filozófiák és módszerek egyszerre jelennek meg, holisztikus értelemben vett jólétet biztosítva (Mintel 2007). A wellness holisztikus értelemben a testi, lelki és szellemi egészség megteremtését szolgáló életstílus.


73

TALLÓZÓ 1. ábra Az egészségturizmus területei Wellnessturizmus

Gyógyturizmus

Holisztikus

Szabadidő, rekreáció

Medical wellness

Gyógy (terápiás)

Gyógy (klinikai)

Spirituális

Szépségkezelések

Terápiás rekreáció

Rehabilitáció

Plasztikai sebészet

Jóga, meditáció

Sport és fitnesz

Életmódprogramok

Gyógyító terápiák

Fogászat

New Age

Kényeztetés

Foglalkoztatási terápia (hobbi)

Műtéti beavatkozások

Thalassoterápia Étkezési, méregtelenítési programok Forrás: Smith – Puczkó (2008), saját szerkesztés

A wellness olyan, hétköznapokon is érvényesülő életfilozófia, amely egyet jelent a betegségek megelőzésével (prevencióval), az egyéni harmónia kialakításával és az életöröm érzésével. Az életstílus képviselői nem csupán a passzív pihenés és menekülés vágyával utaznak, hanem aktívan kívánnak tenni saját egészségük érdekében. Ez az aktivitás magában foglalja a mozgást, az egészséges táplálkozást, relaxációt és a kényeztetést egyaránt, ugyanakkor a kiteljesedést szolgáló életmódprogramokat is, például a stresszkezelési és mentálhigiéniás kurzusokon való részvételt, vagy éppen olyan főzőiskolák látogatását, amelyek az egészséges, helyi ételek, ízek megismertetését szolgálják (Mintel 2007). A wellnessturizmus egyszerre célozza meg a fizikai állapot és állóképesség javítását, valamint a testi-lelki harmónia megteremtését, olyan összetett egészségturisztikai szolgáltatásokkal, amelyek más (kulturális vagy természeti) turisztikai programelemekkel alkotnak vonzó egységet. A wellnessturizmus tekintetében számos olyan, a szolgáltatás vagy a desztináció megkülönböztetésére alkalmas trend fedezhető fel napjainkban, amelyek kihasználása sikertényezőként azonosítható. Ezen trendek közül hangsúlyozni szükséges az innováció és a hely adottságainak (lokáció) kihasználását. A hangsúly elsődlegesen az élményen van, amelynek egyre jellemzőbben az autentikus, helyi kezelések jelentik az alapját, példaképpen a következők említhetők: „alpesi wellness” (a hegy- és tóvidéki klíma jólléti hatásain alapuló, klinikai hatástanulmányokkal megalapozott speciális programcsomagok); fitoterápia; vinoterápia; a fürdő-szálloda sajátos, különleges atmoszférája. Mindemellett olyan új szegmensek megjelenése is látható, amelyek nagyon speciális

74


igényékkel és magas fizetési hajlandóssággal lépnek a piacra, például a férfiszegmens; a fiatalok (Y generáció); a többgenerációs családok; az anya-lánya, illetve az anyababa szegmens; az X generáció (Puczkó – Smith 2008). Új, dinamikusan fejlődő területként jelenik meg a medical wellness, amely a wellness és a gyógyturizmus metszeteként értelmezendő. Medical wellness alatt olyan tudományosan igazolt, orvosi eljárásokat tartalmazó szolgáltatásokat értünk, amelyek az életminőség és a szubjektív egészségérzet tartós javulását segítik elő preventív szemléletben, illetve egészségtudatos életforma támogatását szorgalmazzák (Medical Wellness Szövetség egységes definíciója, 2007). A medical wellness központi eleme az állapotfelmérés orvosi eljárása, amit az orvos által javasolt terápiák és eljárások követnek. Az eddigi wellness-szolgáltatások hoz képest az újdonság, a plusz tehát az orvosi kontroll és a programozottság. A diagnosztikát orvosilag felállított programok követik: gyógyító terápiák (például fizio- és balneoterápiák) és az életmódváltást segítő olyan programok, amelyek a wellness holisztikus szemléletében kapnak helyet (pszichológiai tanácsadás, személyre szabott mozgás- és étrendprogramok, rekreációs eljárások). Összefoglalásként kiemelendő, hogy az egészségturizmus előnyös jellemzői miatt jelentős fejlesztési terület a legtöbb olyan országban, amely megfelelő adottságokkal (például gyógytényezőkkel) rendelkezik. Fontos látni ugyanakkor, hogy az egészségturisztikai élmény innovatív megoldásokkal is kialakítható, ezért olyan országok is versenybe szállnak, amelyek gyógytényező (gyógyvíz, klíma) nélkül, kreatívan építik ki sajátos terméküket. Az egészségturizmus keresleti trendjeit

TALLÓZÓ vizsgálók megegyeznek abban, hogy a hagyományos gyógyítás (kúra) egyre inkább háttérbe szorul, és az átfogó wellnessélményre helyeződik a hangsúly, egyfajta „összemosódásként” (Mintel 2007; Smith – Puczkó 2008; Kertész 2004; ÖM 2007). Mindez nem azt jelenti, hogy a gyógyító kúrákra nincs szükség, hiszen a gyógyturizmus különböző vetületei is egyre inkább előtérbe kerülnek az idősödő társadalmak jellemzői és a jóléti államok strukturális problémái miatt. Ugyanakkor a gyógyítás tekintetében is teret nyer az életmódváltás. Különösen az igényes, fizetőképes réteg számára fontos a gyógyulás megfelelő környezetének és szolgáltatásainak biztosítása: a testreszabott, széles körű, professzionális programok megléte és mindeközben a gondoskodás és a kényeztetés érzése. A fiatal és középkorú szegmens számára pedig egyértelműen az aktív spa- vagy wellnessélményre kerül a hangsúly. A két jól elkülöníthető, gyógy-, illetve wellnesscélcsoport tehát továbbra is megmarad, differenciált és magas igényeikkel, ezért is kiemelten fontos, hogy a gyógy- és wellness-szolgáltatók specializálják szolgáltatásaikat és körültekintően válasszák meg a vendégkörük összetételét.

2. Az egészségturizmus trendjeire vonatkozó válogatott bibliográfia Állami Számvevőszék Kutató Intézete (2010) A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szintű hatékonyságának vizsgálata, 2010. június, letöltés helye: www.asz.hu/ASZ/tanulmanyok.nsf/0/DEA 556ABDE24B788C125774B00286887/$File/t329.pdf, letöltés ideje: 2010. október. CONNEL, J. (2006) Medical tourism, Tourism Management, Vol. 27. Deloitte (2009) Medical tourism: Update and implications, letöltés helye: www.deloitte.com/assets/Dcom-Greece/ Local %20Assets / Documents /Attachments / Health / Medical_tourism09.pdf Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) (2009) Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái, letöltés helye: www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/ zip_doc_2009/egeszsegturizmus.pdf Euromonitor (2010) The new consumer mindset, prezentáció, Global Spa Summit, Isztambul, 2010. május, letöltés helye: www.globalspasummit.org/images/stories/pdf/ euromonitor_gss_2010.pdf GERITSMA, R (2010) Urban Zen – And How to Explore this Phenomenon? Prezentáció, TTRA Annual Conference, Budapest, 2010. szeptember, letöltés helye: www.ttraeuropeconference.com/abstract_presentations.htm Global Spa Summit (2010/a) Spas and the global wellness market, Synergies and Opportunities, letöltés helye: www.globalspasummit.org/images/stories/pdf/gss_sri_ spasandwellnessreport_rev_82010.pdf

Global Spa Summit (2010/b) Changing Trends in Demand, letöltés helye: www.globalspasummit.org/images/stories/ pdf/changing_trends_in_demand.pdf HALASSY, E. (2007) A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógy és wellness-turizmus kapcsolata, Turizmus Bulletin, 2007/4., Magyar Turizmus Zrt., Budapest HALLEM, J. ET AL. (2010) Customer perceived value of medical tourism: an exploratory study, The case of cosmetic surgery in Tunisia, Prezentáció, TTRA Annual Conference, Budapest, 2010. szeptember, letöltés helye: www.ttra-europeconference.com/abstract_presentations.htm HJALAGER, A. (2010) Cosmeceuticals in wellness tourism – Cases of co-branding and co-creation, Prezentáció, TTRA Annual Conference, Budapest, 2010. szeptember, Letöltés helye: www.ttra-europeconference.com/abstract_presentations.htm IXMEIER, E. (2010) Holistic health in hotels and resorts, Content, Criteria, and implementation. Prezentáció, TTRA Annual Conference, Budapest, 2010. szeptember, letöltés helye: www.ttra-europeconference.com/abstract_presentations.htm KERTÉSZ, E. (2004) Spa-élmény Európában, Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest KOMPULA-PESONEN (2010) RURAL TOURISM, A FORM OF WELLBEING TOURISM?, Prezentáció, TTRA Annual Conference, Budapest, 2010. szeptember, Letöltés helye: www. ttra-europeconference.com/abstract_presentations.htm KPMG Consulting (2002) Az egészségturizmus marketingkoncepciója, Turizmus Bulletin, 2002/2., Magyar Turizmus Zrt., Budapest Központi Statisztikai Hivatal (2010) Egészségfelmérés (ELEF), Statisztikai tükör 2010/50., IV. évf. 50. szám Központi Statisztikai Hivatal (2010/a) Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményéről, KSH, Budapest KONU, H. (2010) Lake Wellness – a practical example of a new service development (NSD) concept in tourism industry, Journal of Vacation Marketing 2010 16: 125 Magyar Turisztikai Hivatal (2005) Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2005–2013, Budapest Magyar Turizmus Zrt. (2009) A Vizek Éve 2008 kampányév hatékonysága, Turizmus Bulletin, 2009/2., Magyar Turizmus Zrt., Budapest Magyar Turizmus Zrt. (2008) Egészségturizmus szakmai háttéranyag, Budapest MCKINSEY (2008) Mapping the market for medical travel, letöltés helye: www.mckinseyquarterly.com/Mapping_ the_market_for_travel_2134 Medical Wellness Szövetség (2007) Medical Wellness fogalma, letöltés helye: deutscher-medical-wellnessverband.de/106.0.html?&L=1 MEZŐSI, Cs. (2009) Nemzetközi kitekintés. Lehetőségek az orvos turizmus területén – hogyan gazdálkodunk az adottságokkal? BTS Budapest, 2009. október 15., letöltés helye: www.turizmus.com/eloadas/MezosiCsilla.pdf


75

TALLÓZÓ MINTEL (2007) Spa Tourism, Travel & Tourism Analyst No. 9, June 2007 MUNDRUCZÓ, M. (2010) Measurement of the Economic Impacts of Health Tourism Development in Hungary, Prezentáció, TTRA Annual Conference, Budapest, 2010. szeptember, letöltés helye: www.ttra-europeconference.com/ abstract_presentations.htm NEMES, A. (2010) Famous spas in Budapest facing the challenges of change, Prezentáció, TTRA Annual Conference, Budapest, 2010. szeptember, letöltés helye: www.ttra-europeconference.com/abstract_ pre sentations.htm Nemzetgazdasági Minisztérium (NG, 2010) Új Széchenyi Terv Vitairat, letöltés helye: www2.pm.gov.hu/web/home. nsf/(PortalArticles)/4F4C8AE5A2618B9EC125776F00255012/$ File/uj_Szechenyi_Terv_vitairat.pdf?Open Element, letöltés ideje: 2010. október NEPP, B. (2007) A medical wellness és fizioterápia, Spa Concept 2007/05. nyilvántartásában szereplő gyógytényezők, letöltés helye: www.antsz.hu/portal/portal/ ogyfi.html OGYFI (2010): Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság Önkormányzati Minisztérium (ÖM) (2007) Országos Egészségturisztikai Fejlesztési Stratégia, Aquaprofit Rt., Budapest POLGÁR, J. (2007) Medical wellness – új trendek az egészségturizmusban, Turizmus Bulletin, 2007/4., Magyar Turizmus Zrt., Budapest POLLARD, K. (2010) The outlook of medical tourism 2010, letöltés helye: treatmentabroad.blogspot.com/2010/ 01/ outlook-for-medical-tourism-in-2010.html PUCZKÓ, L (2010) Past and present developments in wellness tourism, prezentáció, Global Spa Summit, Isztambul, 2010. május, letöltés helye: www.globalspasummit. org/images/stories/pdf/puczko_gss_web.pdf RÁTZ, T. (2010) A Comparative Analysis of Spa Tourism in Japan and Hungary, Prezentáció, TTRA Annual Conference, Budapest, 2010. szeptember, letöltés helye: www.ttraeuropeconference.com/abstract_presentations.htm RULLE, M. (2010) Expectations of Health Tourists in Germany – Illusions and Reality, Prezentáció, TTRA Annual Conference, Budapest, 2010. szeptember, letöltés helye: www.ttra-europeconference.com/abstract_ pre sentations.htm

76


SMITH, M. – PUCZKÓ, L. (2008) Health and wellness tourism, Butterworth-Heinemann, Oxford SMITH, M. – PUCZKÓ, L. (2010) Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika, Akadémiai Kiadó, 2010 SMITH, M. (2010) Global trends in health and wellness tourism, Prezentáció, TTRA Annual Conference, Budapest, 2010. szeptember, letöltés helye: www.ttra-europeconference.com/abstract_presentations.htm SPILLER, K. (2010) Neue Wege/Wellness Stars, „GERMAN TASK FORCE MEDICAL WELLNESS“, Prezentáció, TTRA Annual Conference, Budapest, 2010. Szeptember, Letöltés helye: www.ttra-europeconference.com/abstract_presentations.html STEVENS, T. (2010) Wellness Tourism: A Global Perspective On Tourism, prezentáció, Global Spa Summit, Isztambul, 2010. május, letöltés helye: www.globalspasummit.org/ images/stories/pdf/wellnesstourism_terrystevens.pdf SZIVA, I. (2010) „Gulliver in the land of giants?” The opportunities of the Hungarian initiations in the surgical medical touristic market, Prezentáció, TTRA Annual Conference, Budapest, 2010. szeptember, letöltés helye: www.ttra-europeconference.com/abstract_ pre sentations.htm TABACCHI, M.H. (2010) Current Research and Events in the Spa Industry, Cornell Hospitality Quarterly 2010 51: 102 TK Europe Survey 2009, German Patients en route to Europe. letöltés helye: www.tk.de/centaurus/servlet/ contentblob/220638/Datei/4930/Europe-Survey-2009.pdf TK in Europe, TK Analysis of EU Cross-Border Healthcare in 2007, letöltés helye: www.tk.de/centaurus/servlet/ contentblob/48308/Datei/1777 TÖRŐCSIK, M. (2008): „Wellness – KSH Életmód és Időmérleg kutatás alapján”, Dr. Törőcsik Marketing Inspiráció – Fogyasztói Magatartás Kutató Intézet Kft., letöltés helye: www.dr-torocsik.hu/tanulmanyok/wellness.pdf TreatmentAbroad (2009) Medical Tourism Key Facts, letöltés helye: www.treatmentabroad.com YOUNGMAN, I. (2009) Medical tourism statistics: Why McKinsey has got it wrong, letöltés helye: www.imtj. com/articles/2009/mckinsey-wrong-medical-travel/ ZOLTÁN, J. – MAGGI, R. (2010) What is Tourism in Dental Tourism?, Prezentáció, TTRA Annual Conference, Budapest, 2010. szeptember, letöltés helye: www.ttra-europeconference.com/abstract_presentations.htm www.wellness.itthon.hu

TALLÓZÓ Kutatósarok

TourMIS – új előrejelző eszközök Szerző: Mester Tünde1 A Turizmus Bulletin hasábjain már többször írtunk a TourMIS adatbázisról (www.tourmis.info). A turisztikai menedzserek és kutatók számára készült turisztikai marketing információs rendszer (angol és német nyelven) ingyen hozzáférhető bárki számára, aki vállalja a néhány perces, egyszerű regisztrációs folyamatot. Az adatbázis fenntartási költségeit a bécsi Institut für Tourismus und Freizeitwirtschaft an der Wirtschaftsuniversität, a Modul Egyetem, az Österreich Werbung, a European Travel Commission és a European Cities’ Marketing finanszírozza. Az adatok feltöltését az utóbbi három szervezet, illetve tagjaik végzik, önkéntes alapon. Az adatbázisban részletes osztrák információkat (vendégforgalom, attrakciók látogatottsága, felmérési eredmények), továbbá európai országokra és városokra vonatkozó statisztikákat (látogatók száma, vendégek, illetve vendégéjszakák száma az összes szálláshelyen és a szállodákban) találnak az érdeklődők. A rendszer sajátossága, előnye más hasonló honlapokhoz képest, hogy valóban marketing információs rendszer, azaz olyan eszközöket kínál, amelyek többek közt lehetővé teszik az egyes piacok és desztinációk teljesítményének összehasonlítását, illetve a forgalom szezonalitásának elemzését. Az adatok zöme közvetlenül grafikusan is megjeleníthető (a finanszírozó szervezetek igényei függvényében), illetve minden táblázat exportálható Excel- vagy szövegfájlba. Az adatok használhatóságához nagymértékben hozzájárul, hogy minden egyes ország, illetve város esetében részletes definíciókat találunk, az egyes táblázatokhoz tartozó lábjegyzetek pontosan jelölik az adatok tartalmát és az esetleges módszertani változásokat, egyéb tudnivalókat. Minden adatszolgáltató esetében hozzáférhető az adatfeltöltés ütemezése és az adatot feltöltő személy elérése, így kérdés, illetve probléma esetén a felhasználók közvetlenül felvehetik vele a kapcsolatot. Ezúttal a TourMIS legújabb fejlesztéséről, a „My Best Estimate” nevű előrejelző eszközről kívánunk beszámolni,

amely a turisztikai kereslet rövid távú alakulásának előrejelzését teszi lehetővé. A „My Best Estimate”-et minden TourMIS használó használhatja, megadhatja a saját prognózisát (bármelyik piacra, bármelyik mutatóra vonatkozóan), amelyet a rendszer összehasonlít a mások által becsült adattal. A „My Best Estimate” koncepciója hátterében az áll, hogy a különféle előrejelzési módszerekkel foglalkozó tudományos publikációk megállapítása szerint a kvantitatív és kvalitatív előrejelzési módszerek kombinációi a legpontosabbak a turizmus keresletének jövőbeni alakulásának becslése esetében. A gyakorlatban a felhasználók eldönthetik, hogy elfogadják-e a rendszer által, kvantitatív módszerekkel generált előrejelzéseket, vagy ahhoz képest más értéket javasolnak az aktuális és a következő két hónap turisztikai keresletének alakulásával kapcsolatban. A TourMIS két kvantitatív előrejelzési módszer eredményeit is felkínálja, megkönnyítendő az eszközt használni kívánók dolgát: az egyik egy naiv előrejelzési módszer, amely az utolsó tényadatok relatív változását mutatja, a másik a szezonális adatok exponenciális simítása (Winters-módszer), ez az utolsó három év tényadatainak elemzésén alapul. A rendszer az egyes felhasználók által rögzített becsléseket összeveti a tényadatokkal, amint azok is megjelennek a TourMIS-ban, és a legpontosabb előrejelzéseket adó felhasználók automatikusan mindig magasabb súlyt kapnak az összesítési folyamatban, így a TourMIS „öntanító” módszere hosszú távon az elérhető legjobb becslést produkálja. Természetesen a koncepció értelmében akkor működik jól az előrejelző eszköz egy-egy desztináció esetében, ha minél többen használják rendszeresen, ezért arra bíztatjuk a Turizmus Bulletin olvasóit, hogy számtalan előnye miatt regisztráljanak a TourMIS-ba, használják rendszeresen és teszteljék előrejelző képességüket a ’My Best Estimate’ funkcióval.

1 Vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoport, e-mail: [email protected]. 2 Ld. a Turizmus Bulletin 2006/3. és 2008/2. számait.


77

TALLÓZÓ Kiadvány- és könyvajánló

Melanie Smith – Puczkó László: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika Szerző: Dr. Rátz Tamara1 Az egészségturizmus napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai terméke, méghozzá olyan termék, amelynek piacán Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő természeti adottságokkal, erőforrásokkal rendelkezik. A turizmus és az egészségipar fejlesztése hazánkban egyúttal gazdaságpolitikai prioritást élvez, a fogyasztók igényeit kielégítő, globális szinten is versenyképes szolgáltatások kialakítása és működtetése azonban elképzelhetetlen a terület nemzetközi trendjeinek, sajátosságainak alapos ismerete nélkül. Az angol–magyar szerzőpáros 2010-ben megjelent szakkönyve, amely az Akadémiai Kiadó Turizmus Szakkönyvtárának első kötete, eredetileg „Health and Wellness Tourism” címmel, angol nyelven jelent meg 2009-ben a Butterworth-Heinemann kiadásában. A mű hiánypótló szerepet tölt be a hazai turisztikai szakkönyvek piacán, mivel döntően nemzetközi megközelítésű, holisztikus szemléletű áttekintést ad az egészségturizmus globális fejlődési folyamatairól. A kiadvány részletesen bemutatja az egészségturizmus fejlődéstörténetét, illetve keresleti és kínálati trendjeit, valamint az egészségturizmus területén alkalmazható fejlesztési, menedzsment és marketing módszereket, eszközöket, gyakorlatot. A keresleti oldalt vizsgálva a szerzők feltárják az egészségturisztikai kereslet létrejöttének hátterében érvényesülő szabadidő-eltöltési és egészségmegőrzés-orientált folyamatokat, valamint bemutatják az „egészségturisták” jellemzőit, motivációit és fogyasztási szokásait. A kínálati szféra bemutatása során pedig sor kerül többek között az

1

Tanszékvezető főiskolai tanár, Kodolányi János Főiskola, e-mail: [email protected].

78


egészségturisztikai desztinációk tervezése során felmerülő kérdések elemzésére, a desztinációk és szolgáltatások menedzsmentjének különböző szintjein jelentkező feladatok áttekintésére, az egészség- és wellnesstermékek marketingkommunikációjának vizsgálatára, illetve az egészségturisztikai termékfejlesztés területén egyidejűleg érvényesülő innováció és standardizálódás ellentmondásainak feltárására. A Melanie Smith és Puczkó László által írt, számos hazai és nemzetközi példával illusztrált elméleti fejezeteket nemzetközi szerzőgárda által készített esettanulmányok egészítik ki. A 17 esettanulmány megismerteti az olvasót többek között az oroszországi spa- és egészségturizmus örökségével, a belgiumi Spa történelmi egészségturisztikai desztináció újjászületésének folyamatával, a kelet-finnországi Hotel Herttua spa- és rehabilitációs központ működésével, a modern ausztráliai Peninsula Hot Springs által nyújtott újfajta turisztikai élménnyel, az indiai egészségturizmus ajurvédikus hagyományokra, illetve korszerű kórházi kezelésekre épülő formáival, az onszeneknek a japán belföldi és beutazó turizmusban játszott szerepével, a jóga – turisztikai tevékenységeket is tartalmazó – életmódtermékké válásával Hollandiában, vagy a spa-létesítményeknek az Egyesült Államok konferenciaturizmusában játszott szerepével. Az Akadémiai Kiadó Turizmus Szakkönyvtárának szintén 2010-ben megjelent második kötetét Deli-Gray Zsuzsa és Árva László szerkesztette, „Turizmusmarketing esettanulmányok” címmel. Mindkét szakkönyv megrendelhető a www.akademiaikiado.hu honlapon.

TALLÓZÓ Kiadvány- és könyvajánló

XXI. századi magyar gasztronómia Kiadó: Cordi, kiadás éve: 2010, terjedelem: 800 oldal Szerkesztették: Tusor András és Zsolnai Gábor Lektorálták: Kalla Kálmán és László György A 2005 tavaszán a Magyar Tudományos Akadémiával közösen indított kutatási program nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a hazai vendéglátó-ipari és kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás K+F potenciáljának kiaknázását és felhasználását, továbbá olyan színvonalas, a gazdasági szektor igényei által meghatározott kutatási programok lebonyolítását, amelyek magukban foglalják a gasztronómiával és az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tudományos rendszer felállítását. A program egyik mérföldköve a most megjelent mű. A magyar konyha évszázadok viszontagságai között formálódott, gazdagodott és a sok megszállást megért ország igényeihez próbált igazodni. Az ínséget átvészelte, a bőségben tudott mértéktartó lenni. A nomád pásztorhagyományok, a reneszánsz korszak olasz ízlést követő udvari konyhájának fűszerei, a különleges nyersanyagok, a török idők káposztás, rizses ételei, az erdélyi konyha, a francia konyhaművészet fogásai, valamint a szalonnát, paprikát bőven alkalmazó népi ételek egyaránt színesítették gasztronómiánkat. Mindezek mellett hozzájárult a magyar konyha kialakulásához a Gundel Károly által is emlegetett pompás hízott ökörhús, a borjú, a sertés, a juh, a tiszai kecsege, a hegyi patakok remek pisztrángja, a páratlanul zamatos, illatos magyar gyümölcsök, az ízekben gazdag főzelékek és zöldségfélék, azaz a kiváló minőségű magyar alapanyagok. A magyar gasztronómiát az utóbbi évtizedekben is számos hatás érte. Az életmódban, a fogyasztói igényekben bekövetkezett változások hatására olyan elvárásoknak kell megfelelnie a magyar konyhának, amelyek a hagyományostól eltérő gondolkodásmódot feltételeznek. Új gépek, technológiai eszközök jelennek meg, amelyek a szakács lehetőségeit igencsak bővítik, ugyanakkor jóval nagyobb szakmai fegyelmet, precízebb technoló giát feltételeznek. Globalizálódó világunkban jelentősen

megváltozott az alapanyagok kínálata, annak minden előnyével és hátrányával. Előny, hogy bármi bármikor beszerezhető, ugyanakkor nem szabad lemondani a jó minőségű hazai, helyben termelt szezonális nyersanyagokból készíthető ételekről az olcsóbb, de lényegesen gyengébb minőségű, külföldről behozott nyersanyagok javára. A XXI. századi magyar gasztronómia – koncepcióját tekintve – nem egy lexikonszerű, minden apró részletre kiterjedő szakkönyv és nem is szakácskönyv, hanem elsősorban a változásokra, az új irányzatokra, a mai kor igényeinek megfelelően készíthető ételekre irányítja a figyelmet. Új szemléletet közvetít a felhasználható nyersanyagok minőségét illetően, hangsúlyozva a mindig friss, idénynek megfelelő nyersanyagok előnyeit, az új étkezési, táplálkozási szokások megjelenését, a gasztronómiában tapasztalható változásokat, aktuális irányzatokat, a korszerű konyhatechnológiai eszközök nyújtotta lehetőségeket. Emellett a hagyományos módon készített ételek esetében is kiemeli az új igényekre fordított fokozott figyelmet (például a liszt használatának csökkentése, új típusú mártások, saláták készítése stb.). Ugyanakkor a fentieken túl hangsúlyt helyez a gasztronómiai hagyományok őrzésére, a tradicionális magyar, népi, tájjellegű ételek és technológiák – kemencézés, nyárson sütés, bográcsozás – átörökítésére is. Szerkesztői, lektorai, szerzői a mai magyar gasztronómia elismert, jeles képviselői, mind az akadémiai-elméleti, mind a gyakorlati-szakmai oldalt tekintve. A XXI. századi magyar gasztronómia – mind koncepciójában, mind pedig tartalmában – új, korszerű és időtálló alapmű, amely nem csupán a vendéglátók feltétlen érdeklődésére tart számot, hanem tankönyvek, oktatási segédanyagok és szakirányú képzések alapjául is szolgál.


79

TALLÓZÓ Naptár 2011. JANUÁR 19–23. 20–21. 20–22.

26–28.

FITUR 2011 – International Tourism Trade Fair (Madrid, Spanyolország) New Museums, New Urban Eras, New Tourist Migrations (Párizs, Franciaország) 2nd International Place Branding Conference – Branding cities: The search for place identity (Bogotá, Kolumbia) ENTER 2011 – eTourism: Present and Future Interaction (Innsbruck, Ausztria)

9–13. 24–26.

ITB Berlin (Berlin, Németország) 17th Ukraine Travel & Tourism International Exhibition (Kijev, Ukrajna)

2011. ÁPRILIS 11–13. 14–16.

TTRA Europe – Creativity and innovation in tourism (Archamps, Franciaország) On the Surface: The Heritage of Mines and Mining (Innsbruck, Ausztria)

2011. MÁJUS 2011. FEBRUÁR 26–27. 18–21.

BIT 2011 – Borsa Internazionale Turismo (Fieramilano, Olaszország)

International Conference on Tourism and Sports Management (Debrecen)

2011. SZEPTEMBER 2011. MÁRCIUS 5–8. 6–7.

UNWTO First Global Tourism Forum (Andorra La Vella, Andorra)

4th Advances in Tourism Marketing Conference: Transforming Experience: Tourism Marketing from both Sides of the Counter (Maribor, Szlovénia)

Források: www.unwto.org, www.tourism-culture.com/conferences_and_events.html, www.ifema.es, www.enter2011.org/, www.institute.si/atmc-2011, www.ttgincontri.it, www.bit.fieramilano.it, www.uitt-kiev.com/en/ events/, www.ttra-europeconference-2011.com/, www1.messe-berlin.de/vip8_1/website/Internet/Internet/ www.itb-berlin/englisch/index.html, www.tsmconf.com.

Megjelent a Magyar Turizmus Zrt. 2011. évi marketingterve A Magyar Turizmus Zrt. 2011. évre szóló, „Új Vizeken” című marketingterve a korábbiaktól eltérő alapelvekre épülve új szemléletet tükröz. A nemzeti turisztikai marketingtevékenység legnagyobb újdonsága a stratégiai márkakommunikáció megjelenése, továbbá az értékesítés-ösztönzési tevékenység fokozása. További újdonság a küldőpiacok felosztása a lakossági (B2C), illetve üzleti (B2B) kommunikáció fókusza szerint, valamint az új piacok megcélzása. A nemzeti turisztikai marketingszervezet állami tulajdonban álló gazdasági társaság. Küldetése, hogy a szakma támogatásával az országot külföldön és belföldön turisztikai szempontok szerint pozicionálja, vagyis az utazási döntések megalapozásához szükséges tárgyi ismereteket átadja, és megkülönböztesse magát versenytársaitól. A Társaság elsődleges szakmai feladata a lakossági marketingkommunikáció és a szakmai értékesítésösztönzés. Az előbbi célja az egyéni utazási döntések előmozdítása, ehhez azonban szükséges az érzelmi viszony megalapozása is, amely Magyarországot előnybe hozza versenytársaival szemben. Hazánk turisztikai kínálata sokszínű, de nem tartalmaz emblematikus elemeket, ugyanakkor Magyarország a világ első öt, termálvízben leggazdagabb országa közé tartozik. A felszín alatti vízkincsre és az ehhez hitelesen kapcsolódó rekreációs turizmusra építve a globális keresleti trendeknek megfelelő, nemtől, kortól, nemzetiségtől független turisztikai márkapozíciót foglalhatunk el. A Társaság tevékenységének üzleti célja a külföldi és belföldi vendégéjszakák számának emelése, ezáltal a turisztikai költés növelése. A Magyar Turizmus Zrt. 2011-ben a külföldi vendégéjszakák számának 3,4%-os, a belföldi vendégéjszakák számának 2,7%-os emelkedését várja. Szervezeti célja, hogy küldetését piaci alapon, hatékony gazdálkodással megvalósító, iparági katalizátorként működő, központosított szakmai szervezetté váljon. A teljes marketingterv, valamint az egyes célpiacok projektekre lebontott értékesítési tevékenységének összefoglalása letölthető a Magyar Turizmus Zrt. www.itthon.hu címen elérhető honlapjának Szakmai Oldalairól.

80


Turizmus Bulletin. A MAGYAR TURIZMUS ZRT. SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA XIV. évfolyam, 4. szám Megjelenés: január Lapzárta: 2010

Recommend Documents