Turizmus Bulletin. A MAGYAR TURIZMUS ZRT. SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA XI. évfolyam, 1-2. szám Megjelenés: június Lapzárta: 2007

IMPRESSZUM

Turizmus Bulletin A MAGYAR TURIZMUS ZRT. SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA XI. évfolyam, 1-2. szám Megjelenés: 2007. június Lapzárta: 2007. május Felelős kiadó: Dr. Róna Iván vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatásicsoport-vezető Szerkesztő: Halassy Emőke vezető kutató Szerkesztőbizottság Dr. Aubert Antal

Pécsi Tudományegyetem, Turizmus Tanszék

Dr. Badacsonyi György

Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

Egriné Pap Ilona

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

Háber Tamás

Magyar Vendéglátók Ipartestülete

Horkay Nándor

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.

Dr. Michalkó Gábor

Magyar Tudományos Akadémia, Földrajztudományi Kutatóintézet

Molnár Gabriella

Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége

Dr. Probáld Ákos

Központi Statisztikai Hivatal, Szolgáltatás-statisztikai Főosztály

Dr. Puczkó László

Turisztikai Tanácsadók Szövetsége

Dr. Rátz Tamara

Kodolányi János Főiskola, Turizmus Tanszék

Dr. Jancsik András

Stefkóné Vermes Judit

Dr. Jandala Csilla

Dr. Szabó Géza

Kopócsy Andrea

Dr. Szalók Csilla

Dr. Könyves Erika

Dr. Tasnádi József

Kővári István

Tárnoki László

Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék Harsányi János Főiskola Magyar Szállodaszövetség Szolnoki Főiskola, Turizmus Tanszék Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája

Dr. Lengyel Márton

Magyar Turisztikai Egyesület

Meszter László

Idegenforgalmi Koordinációs Testület Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége

Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézet Vendéglátó és Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége

Dr. Várnai Zsuzsanna

Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet

Dr. Wolff Péter

Országos Idegenforgalmi Bizottság

Kiadó: Magyar Turizmus Zrt., 1054 Budapest, Hold u. 1. Előkészítés: VIVA Média Holding • Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Megrendelhető: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport 1054 Budapest, Hold u. 1., Tel.: (1) 411-2360, Fax: (1) 438-8088, E-mail: [email protected] Megtekinthető a www.itthon.hu > Szakmai oldalak internetcímen ISSN 1416-9967 (online: ISSN 1587-0928) A folyóirat megrendelőlapja honlapunkról letölthető, előﬁzetési díja 2500 Ft+5% áfa/évfolyam.

TARTALOM

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Kiss Kornélia – Sulyok Judit

Magyarország turisztikai imázsa

2

Magyar Turizmus Zrt. – M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

A magyar lakosság utazási szokásai, 2006

12

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Európa Centrum Kht./ Pécs2010 Menedzsment Központ

Pécs – Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben

28

Magyar Turizmus Zrt. – M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

Pécs ismertsége és imázsa a magyar lakosság körében, 2006

29

TURISZTIKAI TERMÉKEK Halassy Emőke

A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban

33

Hegedüs Veronika – Kopári László

Az erdei iskolák komplex vizsgálata: a döbröcei példa

44

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK Sulyok Judit

A világ turizmusának alakulása 2006-ban

51

TALLÓZÓ Pályázat

Az év turisztikai témájú szakdolgozata, 2007

56

Ligeti Ádám

A „Best emerging rural destination of Hungary – Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja” című projekt bemutatása

57

A „Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja” 2007. évi pályázat eredménye

64

Konferenciabeszámoló

5. Európai Turizmus Fórum

61

Desztinációmenedzsment mint a versenyképesség sikertényezője

63

REeVOLUTIO BUDAPEST 2006 – Turizmusfejlesztési trendek és befektetési projektek

65

Fenntartható jövő – Tudományos konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 67 Kiadványajánló

Eurostat – Panorama on Tourism

68

A Balaton üdülőkörzet idegenforgalma, 2000–2005

68

Turizmus az Európai Unióban és Magyarországon

69

Magyarország modern turizmusföldrajza

69

Zöldutak Magyarországon – Az Ökotárs Alapítvány bemutatkozása

70

Konferenciafelhívás

Tourism: Future Trends

71

NAPTÁR

72

TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM

1

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Magyarország turisztikai imázsa Szerző: Kiss Kornélia1 – Sulyok Judit2

Magyarország mint turisztikai desztináció imázsa nagymértékben befolyásolja a hazánk iránti utazási kereslet alakulását, ennek következtében az országkép megismerése és folyamatos javítása a magyarországi desztinációmenedzsment szervezetek, a turisztikai vállalkozások és a további, turizmusban érintettek számára egyaránt fontos feladat. Jelen tanulmány célja, hogy a Magyar Turizmus Zrt. által lebonyolított elsődleges kutatások alapján összefoglaló képet adjon Magyarország mint turisztikai desztináció ismertségéről és imázsáról. A tanulmány – amellett, hogy rámutat az egyes küldőpiacokon kialakult Magyarország-kép különbségeire – ismerteti az országot mint turisztikai desztinációt különböző küldőországokban jellemző közös imázselemeket. Az imázs komplex, több szempontú vizsgálatát segíti, hogy az elemzés kitér az utazások motivációira és a magyarországi utazással való elégedettségre is. A Magyarország beutazó turizmusában fontos szerepet játszó küldőpiacok lakosainak Magyarország képe Nyugat- és Kelet-Európa, valamint tengerentúl megbontásban kerülnek bemutatásra. Magyarország mint turisztikai desztináció imázsa a lakosság és a turisztikai szakma szemszögéből egyaránt ismertetésre kerül, a turisztikai szakemberekre vonatkozó információk az egyes fejezetekben jelölésre kerülnek. A turisztikai imázshoz kapcsolódóan a Turizmus Bulletin 2006/4. számában két tanulmány jelent meg, amelyek megállapításai fontos alapul, illetve kiegészítésül szolgálnak jelen cikkhez. „A turisztikai imázs” című cikk (Turizmus Bulletin 2006/4. szám 55-63. oldal) az imázskutatások elméleti hátterébe enged bepillantást, a „Magyarország imázsa a GMI Nation Brands Index alapján” című elemzés pedig az általános országképet mutatja be.

1. Bevezető3 A hazánk számára legjelentősebb küldőpiacokon és a jelenleg még alacsony piaci részesedéssel rendelkező, de dinamikusan fejlődő új küldőpiacokon a Magyar Turizmus Zrt. 2000-ben kezdte el Magyarország mint turisztikai desztináció ismertségének és imázsának vizsgálatát: 2000-ben Franciaországban és Spanyolországban, 2001-ben Belgiumban, 2002-ben Olaszországban, 2003-ban Lengyelországban és Nagy-Britanniában, 2004-ben Ausztriában, Hollandiában és Németországban, 2005-ben Észak-Európában (Dániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban) került lebonyolításra elsődleges kutatás. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák döntő hányadát (2006-ban a külföldi vendégéjszakák 86,6%-át) az Európából érkező turisták adják. A Magyar Turizmus Zrt. rendelkezésére álló elsődleges és másodlagos kutatási eredmények alapján Magyarország imázsa vonatkozásában fontos kiemelni, hogy az egyes országok lakosai az adott ország és Magyarország földrajzi távolsága, valamint történelmi, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatuk függvényében Kutatásicsoport-vezető, a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportjának munkatársa. 2 Vezető kutató, a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportjának munkatársa. 3 Forrás: a Magyar Turizmus Zrt. által lebonyolított elsődleges piackutatások és megvásárolt kutatási eredmények. 1

2


igen eltérő képpel rendelkeznek hazánkról. Magyarország turisztikai imázsában a nyugat-európai és a kelet-európai, illetve az európai és a tengerentúli országok között jelentős különbségek figyelhetők meg. Az eddig elvégzett kutatások eredményeként a magyarországi beutazó turizmus háromnegyedéről áll rendelkezésre részletes, elsődleges információ (1. ábra). 1. ábra A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák megoszlása, 2006 egyéb külföldi 28,0% Norvégia 1,0% Finnország 1,2% Belgium 1,4% Svédország 1,7% Lengyelország 2,7% Dánia 2,2% Franciaország 3,2% Spanyolország 3,5% Hollandia 3,4% USA 5,4% Olaszország 5,2%

Németország 28,1% Ausztria 7,0%

Nagy-Britannia 7,3%

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, előzetes adatok

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 2. Módszertan4 A Magyarország ismertségét, imázsát és piaci lehetőségeit vizsgáló kutatások során elsődleges és másodlagos, illetve kvalitatív és kvantitatív kutatási technikák egyaránt alkalmazásra kerültek (2. ábra). A meglévő statisztikai adatok feldolgozását követően a kutatások többsége az alábbiakban részletezett elsődleges szakaszokat foglalta magában. A kvalitatív szakaszban egyéni és fókuszcsoportos interjúk készültek az alábbiak szerint: a) mélyinterjú a potenciális piaccal közvetlen kapcsolatba kerülő magyarországi beutaztatókkal, szolgáltatókkal (például szálláshelyek üzemeltetői, közlekedési vállalatok képviselői, konferenciaszervezők); b) fókuszcsoportos beszélgetések a Magyarországon tartózkodó külföldiek körében; c) mélyinterjú Magyarországot programozó utazásszervezőkkel és más, a kiutazó turizmusban érdekelt, érintett vállalkokozásokkal illetve szervezetekkel az adott küldőpiacon; d) fókuszcsoportos beszélgetések az adott küldőpiacon a lakosság körében a Magyarországot korábban már felkereső, illetve a hazánkban nem jártak kerültek lebonyolításra. A kvantitatív kutatás keretében mind az adott küldőpiac lakossága, mind a Magyarországon tartózkodó külföldiek körében, standard kérdőívek segítségével személyes megkérdezések kerültek lebonyolításra. 2. ábra A kutatások módszertana Az adott küldőpiacon

Magyarországon

Másodlagos kutatás

Másodlagos kutatás

Szakértői mélyinterjú

Szakértői mélyinterjú

Lakossági fókuszcsoportos vizsgálat

Lakossági fókuszcsoportos vizsgálat

Lakossági nagymintás felmérés

Lakossági nagymintás felmérés

Forrás: Magyar Turizmus Zrt. A kutatások módszertana az egyes küldőpiacok jellemzőiből adódóan változott. 4

Az egyes kutatások módszertana az évek során folyamatosan bővült, egyre komplexebbé vált. Jelen tanulmányban, ahol erre lehetőség volt, a megállapításokat összehasonlítható kvantitatív adatokkal is alátámasztottuk. Bizonyos küldőországok esetében pedig a rendelkezésre álló eredményeket több, tapasztalati alapon hasonlónak tekinthető országra is általánosítottuk (például Lengyelország – KeletEurópa, Amerikai Egyesült Államok – Észak-Amerika). 2. 1. AZ IMÁZS- ÉS ISMERTSÉGVIZSGÁLAT SORÁN ALKALMAZOTT KÉRDÉSEK Magyarország mint turisztikai desztináció ismertségének és imázsának vizsgálata a kvalitatív és a kvantitatív kutatási szakaszokban, nyitott és zárt kérdések formájában valósult meg. Az imázzsal szoros összefüggést mutató ismertségre vonatkozó kérdések között szerepelt például, hogy a megkérdezettek hallottak-e Magyarországról általános vagy turizmusspecifikus híreket a megkérdezést megelőző időszakban, hogy ismernek-e híres magyarokat, illetve hogy mi Magyarország fővárosa. Az ismertséghez tartozik továbbá, hogy a megkérdezettek hová sorolják Magyarországot földrajzi szempontból, vagyis tudják-e, hol található Magyarország. Ez az imázs szempontjából azért is fontos, mert a gyakran említett Kelet-Európa számos negatív, pejoratív asszociációt tartalmaz. Az imázs vizsgálata a Magyarországot már személyes tapasztalatból ismerők és a Magyarországon még nem jártak körében más-más módszerrel történt. Az országgal kapcsolatos spontán és segített asszociációk mellett a kutatások során kitérünk arra is, hogy milyen lenne Magyarország, ha színnel jellemeznénk, illetve ha megszemélyesítenénk. Az ország mint turisztikai desztináció képének megismerését az adottságokra vonatkozó kérdések, illetve állításokkal történő egyetértés – egyet nem értés segítették. A desztinációról összeállított montázs, a Magyarország – például – cipőhöz vagy autóhoz történő kapcsolása pedig a versenytársak vizsgálatát is lehetővé teszi. Az imázs megismerését egészíti ki annak feltérképezése, hogy az utazókat mi motiválja külföldi utazásaik során, valamint hogy a Magyarországra látogatók mennyire elégedettek utazásukkal. A kutatások emellett kitérnek arra is, hogy a hazánkban jártak ajánlanák-e Magyarországot mint úti célt barátaiknak, ismerőseiknek, illetve hogy mesélnének-e magyarországi élményeikről baráti társaságukban. Az országképpel kapcsolatban álló ezen tényezők jelen cikkben külön kerülnek bemutatásra.

3. Az úti cél kiválasztásában szerepet játszó tényezők A sikeres utazás feltételei, az úti cél kiválasztását befolyásoló tényezők és a megvalósult utazások legfontosabb motivációi az imázzsal is összefüggésbe hozhatók.


3

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ha ugyanis az utazók motivációiban markánsan jelenik meg egy-egy imázselem (például a kultúra), amely az adott desztináció – jelen esetben Magyarország – ismert és elismert erősségei közé tartozik, az pozitívan befolyásolja az úti cél iránti kereslet alakulását is. Az olaszok esetében például a desztinációválasztást befolyásoló tényezők közül kiemelkedik az ország természeti szépsége, a rokonok és barátok meghívása, a második otthon megléte, a kedvező árak és az, hogy a felkeresett úti cél ideális pihenőhely legyen. A németek számára a külföldi utazást felejthetetlenné tevő tényezők között a más kultúrák/országok és emberek megismerése, a szép táj/természet, az új élmények és a kellemes hangulat a legfontosabbak. Az észak-európai utazók – saját országuk éghajlati viszonyainak köszönhetően – elsősorban a napfényes, melegebb klímájú desztinációkat részesítik előnyben külföldi utazásaik során (Európán belül és a távoli úti célok esetében egyaránt). Emellett az árak és a családi állapot meghatározó, amely utóbbi kiemelt szerepe más küldőpiacok esetében is megfigyelhető. A családi állapot, illetve a demográfiai körülmények elsősorban a kisgyermekes utazók számára jelentős befolyásoló tényezők, ezen utazók az átlagosnál jóval nagyobb hangsúlyt helyeznek a biztonságra, illetve a gyermekbarát szolgáltatások, szabadidő eltöltési lehetőségek meglétére. Fontos megjegyezni azonban, hogy az éghajlatváltozás a turizmust is nagymértékben befolyásolja, ami a hagyományos észak-déli irányú utazások változását von(hat)ja magával. A legtöbb nyugat-európai, tengerparttal rendelkező országból elsősorban városlátogatás, illetve kulturális turizmus céljából érkeznek hazánkba a turisták. Ezen országok esetében a külföldi utazók

által preferált vonzerők között – a saját ország adottságainak köszönhetően – a napsütés, a tengerpart/vízpart nem jelenik meg markánsan. A mediterrán országok (például Franciaország, Olaszország és Spanyolország) lakosai esetében az utazásokkal szemben támasztott elvárá sok és a Magyarország-kép tehát elsősorban a kultúra és a hagyományok vonatkozásában cseng(het) egybe. A mediterrán országok esetében a magyarországi utazás motivációi között szerepel továbbá a barátok és a rokonok meglátogatása, valamint a – magyar turisztikai kínálatban is kiemelten kezelt – egészségturizmus. A tengerparttal nem rendelkező, hűvösebb éghajlatú országokban (például Ausztria, Lengyelország) az üdülés és a tengerpart/ vízpart az elsődleges motivációk a külföldi utazások során. A fent említett megállapításokat a Központi Statisztikai Hivatal keresletfelmérésének eredményei is alátámasztják: a földrajzi elhelyezkedésből adódóan a vásárlás ugyan kiemelkedik a motivációk sorában, emellett azonban a rokonlátogatás, az üdülés, a hivatásturizmus és a városlátogatás a legjelentősebb motivációk a Magyarországra látogató külföldiek körében (3. ábra). Általánosságban az utazástól visszatartó tényezők között szükséges kiemelni a terrortámadás/háború veszélyét, a bizonytalan politikai helyzetet, a természeti katasztrófákat, az egészségügyi problémákat/járványokat, a rossz közbiztonságot és a szegénységet. Az alábbiakban bemutatásra kerülő kutatási eredmények alapján elmondható, hogy Magyarország mint turisztikai desztináció imázsában ezek az elemek nem meghatározóak, ezért a hazánk iránti utazási keresletet sem befolyásolják negatívan. 3. ábra

A Magyarországra turisztikai céllal látogató külföldiek motivációi (%, említési gyakoriság) 34,6

Vásárlás 21,5

Rokonlátogatás Üdülés

10,4

Hivatásturizmus

9,0

Városnézés

8,6

Egészségturizmus

8,0

Rendezvényturizmus

3,0 2,2

Körutazás

2,8

Egyéb 0%

5%

10%

15%

Forrás: KSH keresletfelmérés (2005)

4


20%

25%

30%

35%

40%

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 4. Magyarország ismertsége

5. Magyarország imázsa

Az elsődleges kutatások alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a saját magyarországi tapasztalattal nem rendelkezők jellemzően igen kevés ismerettel bírnak az országról. Ezzel szemben a hazánkat már felkeresők körében a Magyarország-kép sokkal részletesebb és – az utazási élményeknek köszönhetően – pozitívabb. A Magyarországról információval nem rendelkezők aránya jelentősen magasabb a nyugat-európai országokban, mint a közép-, illetve kelet-európai régióban: a megkérdezett olaszok 42,8%-a nem rendelkezik információval hazánkról, Belgium esetében ez az arány 43%, Nagy-Britanniában azonban a külföldre utazók 96%-a semmit sem hallott a hírekben hazánkról a megkérdezést megelőző időszakban. Az észak-európai országok közül Dániában és Svédországban ismertebb Magyarország, míg Norvégiában szinte semmit sem tudnak hazánkról. Összességében az észak-európai lakosok egyharmada számára ismeretlen Magyarország. A tájékozatlanságot bizonyítja továbbá, hogy minden második brit nem tudja, hogy Budapest az ország fővárosa, minden harmadik brit nem tudja Magyarországot elhelyezni a térképen, akik pedig el tudják helyezni, Kelet-Európa, a volt „szovjet blokk” részeként gondolnak hazánkra. Ezzel szemben például a németek 90,2%-a tudja, hogy hazánk fővárosa Budapest. Az ismertség hiányából eredően a Magyarországképben markáns negatív elemként jelenik meg például a szegénység, az alacsony életszínvonal, a látnivalók hiánya vagy a szürke szín. A tájékozatlanság a turisztikai szakemberek körében is megfigyelhető. Ezzel is magyarázható, hogy az utazásszervezők kínálatában a magyarországi utazás gyakran csupán budapesti városlátogatást jelent. Az ország ismertségében fontos szerepe van a rendelkezésre álló információnak, amelynek mennyiségére vonatkozóan a szakma és a lakosság, illetve a Magyarországon már jártak és a Magyarországon nem jártak meglehetősen eltérő véleménnyel rendelkeznek. A lakosság véleménye szerint kevés a Magyarországról rendelkezésre álló általános információ, ugyanakkor a hazánkban már járt turisták elégedettek a küldőországban fellelhető információkínálattal. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a Magyarországon már jártak, saját utazási tapasztalataiknak köszönhetően, „fogékonyabbak” a hazánkról szóló hírekre. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az elmúlt néhány évben Magyarország ismertsége pozitívan változott, aminek hátterében a fokozottabb marketingtevékenység mellett többek között az ország európai uniós csatlakozását és a Magyar Kultúra Éve rendezvénysorozatokat szükséges kiemelni. (Az utóbbival kapcsolatos keretes írásunkat a 8. oldalon olvashatják.)

5.1. MAGYARORSZÁG MINT SZÍN, MAGYARORSZÁG MEGSZEMÉLYESÍTÉSE Magyarország színnel történő társítása során három fő szín jelenik meg markánsan. Az országot szürkének vélők körében többségben vannak a hazánkban még nem járt megkérdezettek. A szürke szín az ismeretlenségre is utal, az ezzel kapcsolatban említett negatív imázselemek között találjuk az unalmas jelzőt, a hideg időjárást, a szegénységet és a szomorú, lehangolt embereket. A jellemzően pozitív összefüggésben említett piros és zöld színek egyrészt a nemzeti színekre utalnak, másrészt olyan imázselemekkel hozhatók kapcsolatba mint a természet, a Balaton vize (zöld) vagy a gasztronómia, a paprika, a gulyás (piros). A piros szín emellett a kommunista múltra is utal (4. ábra). 4. ábra Magyarország mint szín

Zöld Ausztria Hollandia Nagy-Britannia Németország Észak-Európa

Piros Ausztria Hollandia Nagy-Britannia Németország

Szürke USA Hollandia Nagy-Britannia Olaszország Észak-Európa

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Magyarország mint személy a legtöbb küldőpiacon középkorú/idősebb, barna hajú és szemű férfiként jelenik meg, aki barátságos, büszke, temperamentumos, ugyanakkor kissé melankolikus „ember”. Emellett jellemző még a középkorú, hagyományos ruhákat viselő, kendős, kosarat vivő asszony képe. A gyakran meleg ruhákba öltöztetett magyar emberek az időjárási viszonyokra, illetve az ezzel kapcsolatos elképzelésekre utalnak. Ezzel ellentétben az olasz lakosság körében hazánk több esetben szőke, kék szemű fiatal nőként jelenik meg. A szép nő imázsa Ausztriában is markáns, emellett egy erős, kreatív, haladó szellemű férfi is gyakran megjelenik. Fontos kiemelni, hogy minden esetben barátságosnak, kedvesnek írják le a magyar embereket, ami alátámasztja a magyar vendégszeretet kiemelkedő szerepét az ország imázsában.


5

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 1. táblázat A Magyarországgal kapcsolatos legfontosabb spontán asszociációk Történelem, hagyományok Kommunista múlt Osztrák-Magyar Monarchia Táj Duna Építészet Művészetek Kultúra Múzeumok Budapest Gasztronómia Tisztaság hiánya Közbiztonság hiánya Szegénység Hideg Barátságos Érdekes Szép, gyönyörű Kellemes Olcsó, kedvező árak

Észak-Európa  

Franciaország

Nagy-Britannia

Olaszország

Spanyolország





 





  

      

   



   





     

   

 


5.2. MAGYARORSZÁG IMÁZSA NYUGAT-EURÓPÁBAN5 A nyugat-európai országokban a Magyarországon már jártak aránya alacsony6, ennek megfelelően a Magyarországról kialakult kép jellemzően igen szegényes. A Magyarország-képhez hozzátartozik, hogy a Nyugat-Európában lakók általában tudatában vannak a kelet-európai, volt szocialista országokban történt változásoknak. Ennek következtében Magyarország sokak számára érdekes úti cél lehet, ugyanakkor a fokozott érdeklődés elmaradásának hátterében éppen a „régi” imázs dominanciája áll. A „kelet-európai” imázs más küldőpiacokon is megjelenik, az, hogy Magyarország a szocialista blokk része volt, mindenhol ismert. Azt azonban több országban is említik (például Ausztriában, Lengyelországban és Németországban), hogy Magyarország volt a leginkább nyugatorientált ország. Ezeken a küldőpiacokon az ország közép-európai elhelyezése is gyakoribb. A „kelet-európai” imázs – hasonlóan az ismertség hiányához – többnyire negatív elemeket foglal magában, úgymint a szegénységet, a gazdaság és az infrastruktúra fejletlenségét, a hideg időjárást, a szomorúság és szürkeség képzetét. A Magyarországhoz hasonlónak vélt országok közé a Jelen tanulmányban a nyugat-európai országokkal együtt kerülnek bemutatásra az Észak-Európában végzett elsődleges kutatás vonatkozó eredményei is. 6 1999-2002 között az olasz lakosság 12%-a, 1998-2000 között a spanyol lakosság 9,1%-a, 2004-ben a német utazók 7,6%-a, 1998-2002 között a külföldre utazó britek csupán 2% -a járt hazánkban. 5

6


régiónkbeli országokat sorolják, például Csehországot vagy Lengyelországot. A hazánkban már jártak jóval részletesebb ismeretekkel rendelkeznek, a gyakran „romantikus” Magyarország-kép elemei között szerepel Budapesten kívül a művészet, a kultúra, a zene (cigányzene) és az építészet, a táj, a folyó (Duna), a gyógyfürdők, a kellemes klíma és hangulat, valamint a jó ár-érték arány és a „kelet-európai” országok „egzotikussága”. A Magyarországgal kapcsolatos spontán asszociációk pozitív és negatív elemeket egyaránt tartalmaznak. A franciák 52%-ban pozitív és 43%-ban (!) negatív dolgokat társítanak Magyarországhoz. Utóbbin belül kiemelkedik a hideg éghajlat (12%), a szegénység (9%), a kommunista múlt (4%), a „kelet-európai” ország imázsa (3%) és a közbiztonság hiánya (2%). A franciákhoz hasonlóan a spanyolok – és érdekes módon a britek is – hidegnek vélik a magyarországi időjárást. Ennek hátterében a küldőországok éghajlata áll, hiszen a tőlünk északabbra fekvő országok lakosai sokkal pozitívabban vélekednek a magyarországi időjárási viszonyokról. A nyugat-európai országok közül a magyarországi turizmusban betöltött szerepe, illetve a közös történelmi múlt miatt a fentebb bemutatottnál sokkal összetettebb Magyarország imázsa Ausztriában, Hollandiában és Németországban. Ezen országok lakosai Budapesten kívüli látnvialókat/úti célokat (például Balaton, nyugat-magyarországi gyógyfürdők) is ismernek, a történelemmel kapcsolatos asszociációk sem a kommunizmusra korlátozódnak (itt említésre kerül 1956 és az Osztrák-Magyar-

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 2. táblázat A fő nyugat-európai küldőpiacokról Magyarországra látogatók megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma alapján, 2006

Németország Nagy-Britannia Ausztria Olaszország Hollandia Spanyolország Franciaország Dánia Svájc Svédország Belgium Finnország Norvégia Külföldi összesen

éjszaka 639 480 634 170 129 478 401 708 102 354 316 416 241 461 69 874 75 468 135 705 72 159 88 293 81 506 5 177 469

Budapest részesedés 23,2% 88,7% 18,8% 78,7% 30,5% 93,3% 76,1% 31,6% 42,8% 79,2% 51,8% 73,2% 85,0% 52,7%

éjszaka 1 136 537 24 588 244 633 17 154 131 295 4 279 23 671 128 907 45 947 9 105 27 388 3 655 4 915 2 023 696

Balaton részesedés 41,2% 3,4% 35,4% 3,4% 39,1% 1,3% 7,5% 58,3% 26,0% 5,3% 19,7% 3,0% 5,1% 20,6%

Ország összesen éjszaka 2 761 842 715 337 690 208 510 739 335 606 339 303 317 375 221 203 176 425 171 337 139 224 120 582 95 891 9 832 936

Forrás: KSH előzetes adatok

Monarchia is). A magyar gasztronómia imázsának elemei között a gulyás, a paprika és a borok is megtalálhatók. A természeti adottságokhoz kapcsolódik a puszta és a lovak említése. Magyarország imázsában Budapest központi helyet foglal el, az országot gyakran teszik a fővárossal egyenlővé. Ennek hátterében az áll, hogy a magyarországi utazások célpontja a legtöbbször Budapest, így az itt szerzett tapasztalatok az ország egészének képét is meghatározzák.7 Budapest szerepe Magyarország imázsában a hazánkban még nem jártak körében is fontos, a számukra ismeretlen országot a legtöbben a főváros alapján ítélik meg. Budapest szerepe a fő, illetve a közelebb fekvő küldőpiacok (például Ausztria, Hollandia, Lengyelország és Németország) esetében kisebb, az ezen országokból érkezők körében a fővároson kívüli úti célok is ismertek és népszerűek. A hazánkat kevéssé ismerő nyugat-európai küldőpiacokon népszerű a Budapest-Bécs-Prága háromszög, amely körutazási ajánlat például a spanyol piacon is hangsúlyosan jelen van. Magyarországról a legtöbb nyugat-európai országban a lakosság – az ismeretlenség következtében – csupán általános képpel rendelkezik, amelynek elemei a gazdag kulturális örökség, a műemlékek, az épületek, a gasztronómia és a hagyományok. Amint azt fentebb is említettük, az emberekkel kapcsolatban egységes kép él a magyarokról: mindenhol barátságosnak és vendégszeretőnek tartanak bennünket. A történelemből a kommunista múlt mellett elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia ismert. A világhíres magyar gasztronómia kincsei közül a legtöbb országban a finom – bár gyakran nehéz, zsíros – ételeket, a borokat

(Tokaji) és a kávéházakat említik. Egységes továbbá a magyarországi árak megítélése is: az elmúlt években bekövetkezett drágulások ellenére a legtöbb küldőpiacon vonzó a magyarországi ár-érték arány8. A turisztikai szakemberek körében kialakult Magyarország-kép az utazók elvárásain és tapasztalatain, valamint a magyar szolgáltatókkal való kapcsolaton/együttműködésen alapul. A szakemberek véleménye szerint a magyarországi utazás kiválasztását befolyásoló tényezők között kiemelkedő jelentőségű a szállás, az ételek, a szolgáltatások minősége és a kulturális adottságok. Az egyes turisztikai termékek (például kulturális turizmus, egészségturizmus, MICE, aktív turizmus) iránti érdeklődés a küldőpiac lakosságának életstílusától, az utazási kultúrától (mennyire tapasztalt utazók, évente hány külföldi utazáson vesznek részt, motivációk stb.) is nagymértékben függnek. Összefoglalóan megállapítható, hogy a nyugateurópai küldőpiacok többségében markáns Magyarország-imázs nem létezik, illetve számos negatív elemet tartalmaz, mint például a gazdaság és az infrastruktúra fejletlensége, a közlekedés és a zárkózott emberek, aminek eredményeként hazánk „szürke” benyomást kelt és ezáltal kevésbé vonzó. Ugyanakkor fontos kiemelni az itt járt turisták pozitív tapasztalatait és a bennük élő országkép pozitív elemeit, amelyek elsősorban hazánk történelmi, kulturális értékeire és vendégszeretetére vonatkoznak. A Magyarország-kép pozitív elemei között Budapest mellett a kultúrát, a gazdag történelmi örökséget, a gyógyfürdőket, a szép tájakat, a kedvező árakat és az itt élők vendégszeretetét szükséges kiemelni.

A többi küldőpiaccal ellentétben a dán vendégforgalom döntő hányada a Balaton régióban realizálódik.

8

7

A sokszor magasnak vélt közlekedési költségek csökkentésében a diszkont légitársaságok játszottak fontos szerepet.


7

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A Magyarországról alkotott imázs formálásában a Magyar Kultúra Éve rendezvénysorozatok (2001-ben Franciaország, 2002-ben Olaszország, 2003-ban Nagy-Britannia, 2004-ben Hollandia, 2005-ben Oroszország és Németország adott otthont a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által szervezett rendezvénysorozatnak) is jelentős szerepet játszanak. A rendezvények célja Magyarország kulturális értékeinek bemutatása és információnyújtás a potenciális ideutazók számára. A számos kulturális eseményt, kiállítást, gasztronómiai bemutatót magában foglaló eseménysorozatok rendkívül jó lehetőséget kínálnak Magyarország megismertetésére, hazánk értékeinek bemutatására, ezáltal az országkép alakítására. A 2001-ben Franciaországban megrendezett MAGY’art Magyar Kulturális Évad a tapasztalatok szerint egy jól koordinált és előkészített rendezvénysorozat volt. A rendezvénysorozat eredményeként Magyarország, a francia turisztikai szakemberek véleménye szerint, egyértelműen fejlődő desztinációvá vált. A francia turisták elsősorban a közeli, biztonságos, európai úti célokat keresik9, a motivációk között kiemelt helyen szerepel a kultúra, a történelem és a gasztronómia, és egyre inkább előtérbe kerül a wellness és a gyógyturizmus is. A 2002. évi olaszországi Magyar Kulturális Évad az első ilyen jellegű rendezvénysorozat volt Olaszországban. A rendezvények között kiemelt helyen szerepelt a film, a tánc, a kortárs és a klasszikus zene, valamint a folklór. Magyarország imázsa a rendezvénysorozat befejeztével egyértelműen pozitívan változott: a hazánkat már korábban is ismerők bővítették információikat, illetve az események igazolták előzetes képünket, míg a Magyarországot kevésbé ismerők pozitív meglepetésüknek adtak hangot. A kulturális programoknak köszönhetően elsősorban a kultúrával foglalkozók, illetve az az iránt érdeklődők ismeretei mélyültek el. 3. táblázat A fő kelet-európai küldőpiacokról Magyarországra látogatók megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma alapján, 2006

Lengyelország Románia Oroszország Csehország Ukrajna Szlovákia Külföldi összesen

éjszaka 80 603 94 192 130 627 46 364 88 958 22 348 5 177 469

Budapest részesedés 30,0% 39,1% 55,1% 24,6% 61,1% 22,2% 52,7%

éjszaka 31 913 6 703 66 840 40 708 8 102 15 955 2 023 696

Balaton részesedés 11,9% 2,8% 28,2% 21,6% 5,6% 15,8% 20,6%

Ország összesen éjszaka 268 943 240 753 236 940 188 387 145 530 100 847 9 832 936


A nyugat-európai küldőpiacokon ebből következően a legnépszerűbb utazási formák Magyarország esetében a városlátogatások és a kulturális turizmus. 5.3. MAGYARORSZÁG IMÁZSA KELET-EURÓPÁBAN A régióból Magyarországra érkező turisták száma az 1990es évek elején, a rendszerváltást követő években jelentős visszaesést mutatott, az évtized második felére ez a tendencia azonban megfordulni látszik, s bár a statisztikai adatok nem mindegyik küldőpiac esetében mutatnak folyamatos növekedést, összességében megállapítható, hogy a régión belüli országok lakói számára ismét kezd vonzóvá válni a volt szocialista országok köre. A középés kelet-európai országok közül Magyarország beutazó vendégforgalmában Lengyelországnak van a legnagyobb szerepe, így itt került lebonyolításra imázskutatás 2003-ban A biztonság a 2001. szeptember 11-i eseményeket követően még inkább előtérbe került. 9

8


(1. ábra). Tekintettel arra, hogy a kutatás megállapításai tapasztalataink szerint általánosíthatóak a régió többi országára vonatkozóan, így a régión belüli Magyarországimázs ezen kutatás alapján kerül bemutatásra10. Magyarország és a környező országok közös történelmi múltjából adódóan ezen országokban lényegesen jobban ismerik hazánkat. A vendégforgalmat jellemző trendek alapján elmondható, hogy Nyugat-Európa veszített egykori – az átalakulás első éveit jellemző – vonzerejéből, a régión belüli utazások ismét népszerűvé váltak. A közös történelmi múlt több „kelet-európai” ország esetében nem csupán a kommunizmust jelenti (hanem például az Osztrák-MagyarMonarchiát, Lengyelországgal közös uralkodókat stb.), ami a Magyarország-képet pozitívan befolyásolja. A lengyelekben élő Magyarország-imázs vonatkozásában fontos kiemelni, hogy hazánkat közép-európai országA Kelet-Európában megjelenő Magyarország-imázs az osztrák és a német kutatások eredményeivel is kapcsolatba hozható, aminek hátterében a földrajzi közelség (Ausztria) és a közös történelmi múlt (Ausztria, Kelet-Németország) áll. 10

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 4. táblázat A fő tengerentúli küldőpiacokról Magyarországra látogatók megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma alapján, 2006

USA Japán Izrael Kína Külföldi összesen

éjszaka 481 965 169 408 139 354 36 263 5 177 469

Budapest részesedés 90,3% 80,7% 92,5% 78,4% 52,7%

éjszaka 8 876 1 226 3 495 1 990 2 023 696

Balaton részesedés 1,7% 0,6% 2,3% 4,3% 20,6%

Ország összesen éjszaka 533 703 209 831 150 594 46 263 9 832 936


nak tekintik – eltérően a nyugat-európai országokban élő „keleti blokk” imázstól. Földrajzi, kulturális és történelmi szempontból Csehországot, Szlovákiát, Ausztriát és Horvátországot tartják Magyarországhoz hasonló országnak. Magyarországgal kapcsolatban a lengyelek első helyen Budapestet említik (46,5%), ezt követi a Balaton (39,2%), a magyar konyha (39,8%) és a bor/Tokaj (38,1%). A lengyelek számára ismert továbbá a csárdás, és az attrakciók között kiemelendő a Duna és a népzene is. A magyar konyhával kapcsolatosan a lengyelek a gulyásra és a paprikára asszociálnak. A nyugat-európai küldőpiacokkal ellentétben – a földrajzi közelségnek és a kedvező áraknak köszönhetően – a kelet-európai utazók körében KeletMagyarország (például Eger, Hajdúszoboszló, Debrecen) is vonzó úti cél lehet, főként a gyógyfürdők miatt. A hazánkat nem ismerők aránya Lengyelországban lényegesen alacsonyabb: míg a kutatás során megkérdezett lengyelek mintegy egyötöde nem tudta társítani Magyarországot semmivel, addig a válaszadók közel fele igen részletes – több mint öt tényezőt magában foglaló – országismerettel rendelkezett. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a 30-50 év közötti korosztály körében lényegesen határozottabb kép él Magyarországról, míg a 30 év alattiak esetében az országról, illetve annak turisztikai attrakcióiról kevesebbet tudó személyek százalékos aránya növekszik11. A Magyarországgal kapcsolatos – általában nem negatív – asszociációk a történelemmel (Osztrák-Magyar Monarchia, szocializmus) és a nyelvi nehézségekkel kapcsolatosak. A lengyelek véleménye szerint Magyarország „európai” és „nyugati”, hazánk a többi posztkommunista országgal összehasonlítva jobb helyzetben van. Hazánk az azt még nem ismerők számára is barátságos és vendégszerető országnak tűnik, a nyugat-európai országokkal összehasonlítva tehát lényeges különbség, hogy a hazánkat nem ismerők is pozitív Magyarország-képpel rendelkeznek. A fiatalabb generációk általában hiányosabb ismeretekkel rendelkeznek Magyarországról, ami számos küldőpiacon a Magyarország-imázs építését, a fiatalabb korosztályok megszólításának szükségességét támasztja alá. 11

A lakossággal összhangban, a turisztikai szakemberek szerint is pozitív Lengyelországban Magyarország imázsa. A két fő úti cél Budapest és a Balaton. Az ország mint turisztikai desztináció erősségei között a földrajzi közelséget emelik ki, az árakra és a turisztikai infrastuktúrára vonatkozóan azonban már nem egységes a turisztikai szakemberek véleménye. 5.4. MAGYARORSZÁG IMÁZSA A TENGERENTÚLI KÜLDŐPIACOKON A tengerentúli küldőpiacok közül 2004-ben a – Magyarország turizmusában is kiemelt szerepet betöltő (1. ábra) – Amerikai Egyesült Államokban készült felmérés. Az USA lakosai pozitívan vélekednek hazánkról, az itt járt vendégek pedig elégedettek és szívesen térnének vissza Magyarországra. A jövőben magyarországi utazást nem tervezők indokai között a más desztinációk felkeresésének igénye emelkedik ki. A nyugat-európai küldőpiacokhoz hasonlóan főként Budapest ismert, a fővároson kívül a többség nem keresett fel más magyarországi úti célt. A távolabbi, tengerentúli küldőpiacok esetében népszerűek a több országot magukban foglaló európai körutazások. Ebben az esetben Magyarország általában az országok második csoportjában foglal helyet, vagyis első európai utazásuk alkalmával a legtöbben a hagyományos fő desztinációkat – Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország – keresik fel. Az ország földrajzi elhelyezkedése tekintetében Kelet- és Közép-Európa egyaránt megjelennek, amiben az országtól, illetve Európától való távolság is szerepet játszik. Magyarország történelméből a kommunizmus és a II. Világháború eseményei ismertek. Az országot gazdaságilag kevésbé fejlettnek, de fejlődőnek vélik. A Magyarország-imázs elemei között a vendégszeretet az USA esetében is megjelenik, az egyedi vonzerők közé tartoznak a szép városok és épületek (például a budapesti Operaház), a gasztronómia, a zene és a gyógyfürdők. A hazánkban már jártak és még nem jártak körében egyaránt pozitív Magyarország-kép egységesen megjelenő eleme a kultúra, az építészet és a zsidó örökség. Az ország megfelelő turisztikai infrastruktúrával rendelkezik, az


9

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY ár-érték arány megítélése ugyanakkor nem egységes – sem a hazánkban már jártak, sem a hazánkban még nem jártak körében. A turisztikai szakma szerint Magyarország egyre népszerűbbé váló, feltörekvő desztináció. Az ország megőrizte szépségét és vonzerejét, a lakossággal szemben a szakma döntően pozitív asszociációkat említ. Magyarország mint turisztikai desztináció fő vonzerejének a szakemberek is egyértelműen Budapestet nevezik meg. Az erősségek közé tartozik továbbá a vendégszeretet, a sokszínű látnivalók és a könnyű elérhetőség. Az általános ismertség hiányát a lakosság körében ugyanakkor a turisztikai szakma is gyengeségként értékeli.

6. A magyarországi utazással való elégedettség Az előzetes negatív várakozásoknak és a pozitív személyes tapasztalatoknak köszönhetően a Magyarországra látogatók sok esetben „kellemesen csalódnak”. A magyarországi tartózkodás alatt szerzett tapasztalatok közül kiemelkedik a nyugodt, kellemes hangulat, a kávéházi miliő, a dunai hajókirándulás, a szép épületek, a gyógyfürdők és a magyarok vendégszeretete. A hazánkban már jártak a főváros nevezetességei közül többet megőriznek emlékeikben, például a Parlamentet, a Szépművészeti Múzeumot, a Vásárcsarnokot, a Lánchidat, a gyógyfürdőket, a Margitszigetet és az egyik legnépszerűbb kirándulási úti célt, a Dunakanyart. Olaszország esetében a magyarországi utazásukat követően a vártnál pozitívabb élményekkel hazatérők aránya 32,4%, az utazással elégedettek aránya eléri a 89%-ot. A britek 21%-a vélekedik nagyon pozitívan, 45%-a pozitívan az országról az utazás előtt, amely arányok az utazást követően rendre 51,6% és 41,5%. Annak ellenére, hogy a Magyarországon már járt britek lényegesen pozitívabb képpel rendelkeznek hazánkról, esetenként itt is megjelennek negatív elemek, mint a „szürkeség”, az alacsony életszínvonal, a történelmi múlt/kommunizmus. Említésre került továbbá a nem megfelelő tisztaság, az információhiány és a nemzetközi viszonylatban is vonzó látnivalók hiánya. A mediterrán életstílus következtében a Magyarországon már járt spanyol vendégek a tipikus bárokat, az éjszakai szórakozási lehetőségeket és a széleskörű vásárlási lehetőségeket hiányolták. Az időjárással kapcsolatban az itt jártak általában elégedettek: a jellemzően kulturális látogatások következtében a hűvösebb időjárás nem befolyásoló tényező. A pozitív tapasztalatoknak köszönhetően Magyarországot mint turisztikai desztinációt az itt jártak közül sokan ajánlanák barátaiknak, ismerőseiknek: a lengyelek 97%-a, a britek 96%-a, az osztrákok 92%-a, a hollandok 86%-a, illetve a németek 77,4%-a. Az elégedettségnek abból a szempontból is kiemelkedő szerepe van, hogy a korábban ott járt ismerősöktől, a barátoktól és a család-

10


tól származó információk több küldőpiac esetében is a legfontosabb információforrást jelentik. Részben az eltérő országképpel magyarázható, hogy a megkérdezést követő néhány évben magyarországi utazást tervezők aránya az egyes küldőpiacokon eltérően alakul: Lengyelországban 18,9%, Németországban 11,2% (2005-2006-ban), Nagy-Britanniában 11% (2003-2004 között), Franciaországban 10%, Olaszországban 7,5% (2002-2004 között). Spanyolország esetében kiemelendő, hogy a Budapest-Bécs-Prága körutazás a leginkább vonzó, amelyet első desztinációként a megkérdezett spanyolok 4,8%-a választana mindössze, ez az arány azonban határozott növekedést mutat a második (6,1%) és harmadik (9,5%) utazások vonatkozásában. Az utazást tervezők mellett a Magyarországra visszatérni szándékozók aránya Ausztriában (48%) és Hollandiában (26%) kiemelkedő, ami ismét a pozitív magyarországi tapasztalatokat támasztja alá12.

7. Összefoglaló A turisztikai imázs jellemzőiből adódóan a Magyarországkép is térben és időben egyaránt folyamatosan változó és összetett. Amint az a kutatási eredményekből is kiderül, az egyes küldőpiacokon kialakult Magyarország-imázs nagymértékben eltér: minél távolabbi országot vizsgálunk, hazánk annál kevésbé ismert, ennek következtében a Magyarország-kép is általánosabb, kevésbé részletes. A Magyarország-imázs elemei között hangsúlyosan jelenik meg a történelmi múlt/történelmi értékeink, a kommunizmus, a szegénység és az alacsony életszínvonal. A gazdag történelmi múlton belül több országban is az imázs elemét képezi az Osztrák-Magyar Monarchia. A társadalom és az emberek szempontjából pozitív, egységesen megjelenő elem a vendégszeretet, negatívumként szerepel azonban a magyar nyelv nehézsége, a biztonság és a tisztaság hiánya. Az országon belül kiemelten a főváros ismert, ezt követi a Duna és a Balaton. A földrajzi elhelyezkedés tekintetében a kelet-európai imázs dominál a közép-európaival szemben. A Magyarország-imázs a vendégszeretet mellett a tájkép, természet tekintetében a legegységesebb, a szép tájak és természeti értékek minden piacon ismertek, bár az utazási motivációban gyakran nem jelennek meg. Országképünk meghatározó elemét képezi a kultúra, ezen belül a hagyományok, a népművészet, a zene és az építészet. A gasztronómiai imázselemek ezzel ellentétben már nem minden országban vannak jelen, a magyar ételek általánosságban, a magyar borok, a gulyás és a paprika azonban több országban megjelennek. A legtöbb negatív imázselem a turisztikai kínálatnál, az infrastruktúránál figyelhető meg: a nem megfelelő minőségű és mennyiségű szolgáltatás, Nem derül ki azonban, hogy a magas visszatérési szándék oka esetleg a második lakás megléte, illetve az itt élő barátok, rokonok meglátogatása. 12

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 5. táblázat A turisztikai imázs főbb elemeinek megítélése Magyarország esetében

Táj, környezet Kulturális attrakciók Szórakozási lehetőségek, éjszakai élet Vendégszeretet, a helyi lakosság attitűdje Természeti vonzerők Éghajlat Elérhetőség Szálláshelyek Gasztronómia, vendéglátás Vásárlási lehetőségek Nyugalom vs. tömegturizmus Sokféle látnivaló Rendelkezésre álló információk Közlekedés Sportolási lehetőségek Ár/érték arány Biztonság Más emberek megismerése, kapcsolatok Eredetiség Szolgáltatások minősége

Nyugat-Európa I. + + +/++ II. + +/+ + ++ 0 + III. + +/+ 0 + + + +/+

Kelet-Európa

Észak-Amerika

0 + + ++

0 ++ + ++

+ ++ + ++ +

0 0 0 + ++ 0

+ +/-

+

0 + ++

0 +/+

+

+

Megjegyzés: ++ nagyon pozitív, + pozitív, 0 semleges, - negatív, -- nagyon negatív, +/- nem egységes megítélés. A turisztikai imázs Mazanec-féle főbb elemeit lásd a Turizmus Bulletin 2006/4. számának 57. oldalán. Forrás: Gallarza, Gil & Calderon (2002) alapján Magyar Turizmus Zrt.

program és szálláshely vonatkozásában. Pozitívumként emelendő ki a kedvező ár/érték arány. Sokan Kelet és Nyugat találkozását látják az országban, híd szerepet tulajdonítva neki. A milliókat hazánkba vonzó, szinte minden korból fennmaradt emlékeket és műemlékeket kiválóan egészíti ki a magyarság vendégszeretete, egyedi kultúrája, hagyományai és szokásai. A „Puszta-Piroska-Paprika” hármasa továbbra is meghatározó a Magyarországról kialakult képben, azonban ez egyre inkább kiegészül az egészségturizmussal, a kulturális turizmussal, a városlátogatásokkal és az egyéb attrakciókkal, amelyek a nemzeti marketingkommunikációban is hangsúlyos szerepet kapnak.

Felhasznált irodalom Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Franciaországban, a francia lakosság utazási szokásai. Magyar Turizmus Rt.; Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Spanyolországban, a spanyol lakosság utazási szokásai. Magyar Turizmus Rt., 2000. Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Belgiumban, a belga lakosság utazási szokásai. Magyar Turizmus Rt., 2001.

Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Olaszországban, az olasz lakosság utazási szokásai. Magyar Turizmus Rt., 2002. Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai. Magyar Turizmus Rt.; Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Nagy-Britanniában, a brit lakosság utazási szokásai. Magyar Turizmus Rt., 2003. The Image of the „Visegrád 4” Countries in the United States. Magyar Turizmus Rt.; Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Ausztriában, az osztrák lakosság utazási szokásai. Magyar Turizmus Rt.; Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Hollandiában, a holland lakosság utazási szokásai. Magyar Turizmus Rt., 2004. Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Németországban, a német lakosság utazási szokásai. Magyar Turizmus Rt., 2005. Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Észak-Európában. Magyar Turizmus Zrt., 2006. KSH, kereskedelmi szálláshelyi adatok, 2006. A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készült elsődleges országkutatásoknak a Turizmus Bulletinben megjelent összefoglalói a www.itthon.hu honlapról letölthetők.


11

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 2006 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2006 decemberében ismét a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett. Az adatfelvételt megelőző egy évben a megkérdezett magyar háztartások 71,9%-a vett részt egynapos utazáson, vagyis kiránduláson, ami jóval magasabb arány, mint a korábbi, 61-66% között ingadozó érték. Ugyanebben az időszakban a háztartások 60,9%-a vett részt többnapos utazáson, ez utóbbi arány évek óta állandó. A megkérdezett háztartások 50,4%-a egy- és többnapos utazáson is részt vett, 21,5%-a csak egynapos utazáson, 10,5%-a csak többnapos utazáson, 17,6%-a pedig sem egynapos, sem többnapos utazáson nem vett részt. Azon háztartások közül, amelyek részt vettek többnapos utazáson, 62,1% csak belföldi, 19,0% csak külföldi, 18,9% pedig bel- és külföldi utazást egyaránt tett. Az egy háztartásban előforduló többnapos belföldi utazások száma folyamatosan csökken, ugyanakkor az utazások átlagos hossza dinamikusan növekszik (a vizsgált időszakban átlagosan 4,8 éjszaka volt). A legnépszerűbb belföldi úti cél a Balaton régió volt, a leggyakoribb motiváció pedig a rokonlátogatás. Ez az úti cél és motiváció évek óta a legfontosabb. A vízparti üdülés mint motiváció említése aránya ugyanakkor a 2003. évi 14%-ról 21,5%-ra nőtt, a városlátogatás említése gyakorisága lényegében nem változott, 5% körül mozog, a gyógykezeltetés és egészségmegőrzés céljából történő utazások aránya viszont növekvő tendenciát mutat: 2003-ban 4%, 2004-ben 3%, 2005-ben összességében 5%, 2006-ban pedig 8,6% említette. Főutazásnak1 minősített utazás a vizsgált időszakban a megkérdezett háztartások 44,5%-ában – a többnapos utazáson részt vevő háztartások 73%-ában – fordult elő. A főutazások 60,5%-a belföldi, 39,5%-a külföldi volt. A külföldi főutazások aránya lassan növekszik a belföldi főutazások rovására. Belföldön a legtöbben – mint évek óta – 2006-ban is a Balaton régiót keresték fel. A belföldi főutazások 39,0%-a 4 éjszakánál rövidebb volt. A válaszadók átlagosan 6,4 éjszakát töltöttek otthonuktól távol belföldi főutazásuk során, amely a 2005-ben és a 2004-ben mért időtartamnál (5,4 illetve 6,3 éjszaka) is hosszabb. A kereskedelmi alapon igénybe vehető szálláshelyek használati aránya (56,2%) 2003 óta először nőtt 50% fölé, 2005-ben is még csak az utazók 45%-a vett ilyet igénybe. A szállodák igénybevételi aránya évek óta nő, 2003-ban még csak 7% volt, 2006-ban 17,6%-ot mértünk, ami a magasabb színvonalú szolgáltatások iránti igény növekedését jelzi. A vizsgált időszakban tett belföldi főutazásokkal a válaszadók rendkívül elégedettek voltak: belföldi főutazásukat a megkérdezettek összességében átlagosan 4,7-re értékelték az ötfokozatú elégedettségi skálán. Az elégedettség évek óta magas és folyamatosan növekszik. Külföldi főutazáson a megkérdezett háztartások 17,5%-a, a főutazáson részt vevők 39,5%-a járt. A leggyakrabban említett úti célok Horvátország (20,4%), Görögország, (13,7%) és Olaszország (13,3%) voltak.

Bevezetés A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2006 decemberében ismét a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett 1000 fős, a 18 év feletti lakosságra megye, településméret, nem és kor szerint országosan reprezentatív mintán. 2003 óta azonos módszertannal történik a kutatás, ami lehetővé teszi a korábbi évek adataival való összehasonlítást, a tendenciák elemzését. A kutatás során az adatfelvételt megelőző 12 hónap egy- és többnapos utazásai, valamint a háztartás számára legfontosabb utazás, az úgynevezett főutazás került részletes vizsgálatra. Mivel az utazások jellemzően több családtagot is érintenek, a háztartások utazási szokásait vizsgáltuk. Olyan többnapos utazás, amelyet a háztartás az utazásai közül a legfontosabbnak tekint és a nem egyszemélyes háztartásból legalább ketten részt vettek rajta. 1

12


A kutatás során a belföldi és külföldi utazásokat is elemeztük; a továbbiakban a lakosság utazási szokásainak jellemzőit is ebben a bontásban mutatjuk be. A kutatás a következő kérdéskörökre terjedt ki: • Az egynapos utazások (más néven kirándulások) jellemzői (desztináció, motiváció, időpont, információgyűjtés, költségek): olyan utazásra vonatkozóan, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen és az út motivációja nem rendszeres munkavégzés vagy tanulás volt; • A többnapos utazások jellemzői (desztináció, motiváció, időpont/időtartam, szálláshely, igénybe vett közlekedési eszköz, információgyűjtés, költségek): olyan utazás esetében, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől és az utazás célja nem rendszeres munkavégzés volt, és amely nem tartott egy évnél tovább;

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY • a vizsgált 12 hónap főutazása, vagyis az előbbi utazások közül a háztartás számára legfontosabb utazás esetében a desztináció kiválasztásának okai, a főutazás során végzett tevékenységek, a főutazás jellege, az út időpontja, időtartama, az együtt utazók száma, az igénybe vett közlekedési eszközök, az igénybe vett szálláshely típusa, az igénybe vett ellátás jellege, az utazás megszervezése, az utazási irodák szerepe az utazás szervezésében, turisztikai információk gyűjtése és az igénybe vett információforrások, valamint az utazás költségei.

1. Egynapos utazások 2005 decembere és 2006 novembere között a magyar háztartások 71,9% -a vett részt egynapos utazáson. Ez az arány jóval magasabb, mint a korábbi, 61-66% között ingadozó érték. Az egynapos utazáson részt vevők 98,4% -a vett részt belföldi egynapos utazáson: csak belföldön 90,7%, külföldön és belföldön is 7,7% járt. Csak külföldre az egynapos utazók 1,6%-a látogatott. Ezek az arányok évek óta hasonlóak, az egynapos utazáson részt vevő háztartások úti céljainak megoszlásában 2003 óta nem következett be szignifikáns változás. Azok, akik nem vettek részt egynapos utazáson, a leggyakrabban idén is anyagi okokra hivatkoztak. Az anyagiak hiánya az egynapos utazáson részt nem vevők fele számára jelent problémát, ez az arány 2003 óta stabil. A következő leggyakrabban említett indok az időhiány és az egészségügyi okok voltak. 1.1. BELFÖLDI EGYNAPOS UTAZÁSOK Belföldi egynapos utazáson az összes megkérdezett 70,7%-a járt, akik összesen 6760 egynapos utazást tettek a vizsgált időszakban. Egy magyar háztartás átlagosan 6,8 alkalommal vett részt egynapos utazáson belföldön, amely érték az előző időszakhoz képest növekedést mutat, de még nem éri el a 2003-2004 években tapasztalt 7 utazás feletti átlagot. Egy-egy belföldi egynapos utazáson átlagosan 2,2 fő vett részt. A résztvevők számában évek óta nincs jelentős változás. A belföldi egynapos utazások 20,9%-a a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régióba irányult, de nem sokkal maradt el tőle a Dél-Dunántúl régió népszerűsége (18,2%) sem (1. ábra). Ez a két régió évek óta a leglátogatottabb (4. táblázat). A belföldi egynapos utazások többsége a nyári hónapokra esett, ekkor bonyolították le a belföldi egynapos utazások egyharmadát, de minden más hónap, szezon szerepe is jelentős. Még a téli hónapokra is meglehetősen sok egynapos utazás jutott, az összes egynapos utazás 17,9%-a. Ősszel és tavasszal tették az egynapos utazások negyedét-negyedét. 2004 óta jelentősen, 55%-ról 33%-ra csökkent a nyári egynapos utazások aránya, míg az

őszi és téli utazásoké nőtt. A tavaszi utazások 24%-os aránya stabil. A belföldi egynapos utazások motivációi közül kiemelkedik az utazások több mint harmadával a vásárlás (36,5%), amelyet a rokonok és ismerősök meglátogatása (20,9%) követ. Ez a két cél együttesen a belföldi egynapos utazások 57,4%-ának volt elsődleges motivációja (1. táblázat). Az évek során dinamikusan nőtt a vásárlási motiváció szerepe: míg 2003-ban csak a belföldi kirándulások 3% -ának, 2004-ben 6% -ának, 2005-ben 12%-nak volt motivációja, 2006-ban már az egynapos utazások 36,5%-ának volt fő célja a vásárlás, amiben jelentős szerepet játszhat a nagy áruházláncok és bevásárlóközpontok elterjedése. Ugyanezen időszakban a rokonlátogatás motivációjú utazások aránya stabilan 21-24% volt. A vízparti kirándulás az egynapos utazások 5,9%-ának, a gyógykezeltetés és az egészségmegőrzés együttesen az egynapos utazások 8,1%-ának, a városlátogatás a kirándulások 5,0%ának volt a célja. A belföldi egynapos utazáson részt vevő háztartások háztartásonként átlagosan 5836 forintot, személyenként átlagosan 2940 forintot költöttek egy egynapos utazásra. A vizsgált időszakban összesen megtett egynapos utazások egy háztartásra jutó költsége 34 449 forint, egy főre vetített költsége 19 871 forint volt. Az úti cél szerint vizsgálva a kérdést megállapíthatjuk, a legmagasabb (teljes és egy főre jutó) költséggel a Nyugat-Dunántúl régióba (7852 forint és 5027 forint), a legalacsonyabb összköltéssel a Dél-Alföld (3848), a legalacsonyabb egy főre jutó költséggel a Tisza-tó (1949 forint) régióba tett egynapos utazások jártak. 1. ábra A belföldi egynapos utazások úti célja (%), 2006 Tisza-tó 1,7 Balaton 6,1

Budapest-KözépDunavidék 20,9

Dél-Alföld 7,7 KözépDunántúl 8,9

ÉszakMagyarország 9,7

Dél-Dunántúl 18,2 Észak-Alföld 14,3 N= 6707

Nyugat-Dunántúl 12,4

Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.


13

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 1. táblázat Az egy- és többnapos belföldi utazások motivációi, 2006 Motiváció Vásárlás Rokon, barát, ismerős meglátogatása Vízparti kirándulás Gyógykezeltetés Városlátogatás Egészségmegőrzés Sportolás, sport jellegű tevékenység végzése Üzleti utazás Kertészkedés, kerti munka Hegyvidéki kirándulás Szórakozóhely meglátogatása Nem sport jellegű rendezvény meglátogatása Nyaraló, második otthon felkeresése Zarándoklaton, vallási turizmusban való részvétel Iskolai tanulmányúton, kiránduláson, táborozáson való részvétel Falusi turizmus Borkóstolás, gasztronómia Sportrendezvény meglátogatása Egyéb Összesen

Egynapos utazások N 2465 1414 399 353 338 194 144 133 128 120 93 88 84 50 44 22 15 14 655 6753

% 36,5 20,9 5,9 5,2 5,0 2,9 2,1 2,0 1,9 1,8 1,4 1,3 1,2 0,7 0,7 0,3 0,2 0,2 9,7 100,0

Többnapos utazások N 18 394 238 47 57 49 15 23 40 45 15 23 71 2 26 8 6 5 25 1105

% 1,6 35,6 21,5 4,2 5,2 4,4 1,4 2,1 3,6 4,1 1,3 2,1 6,4 0,2 2,4 0,7 0,5 0,4 2,3 100,0

Forrás: Magyar Turizmus Zrt./M.Á.S.T.

Felmérésünk alapján a vizsgált egy év alatt a belföldi egynapos utazások költsége egy főre számítva átlagosan 18 871 forintot tett ki, amely összeg körülbelül megegyezik a 2005-ben tapasztalttal. A belföldi egynapos utazások egy háztartásra jutó költsége 2006-ban 34 449 forint volt. 1.2. KÜLFÖLDI EGYNAPOS UTAZÁSOK Külföldi egynapos utazáson a megkérdezettek 6,8%-a vett részt. Az összes egynapos utazáson részt vevő háztartás 9,3%-a járt külföldi egynapos utazáson. Egy külföldi egynapos utazáson részt vevő háztartás átlagosan 2,2 egynapos utazáson vett részt. Egy magyar háztartás a vizsgált időszakban átlagosan 0,2 alkalommal vett részt külföldi egynapos utazáson. Egy külföldi egynapos utazáson átlagosan 2,6 fő vett részt. Az egynapos utazások többsége Ausztriába irányult, de sokan utaztak még Szlovákiába (19,1%) és Ukrajnába (10,4%) is. Ez a három ország a külföldi egynapos utazások 77,3%-ának volt célterülete (2. táblázat). A külföldi egynapos utazások többségét a tavaszi, kora nyári hónapokban tették. Kiemelkedő arányú a 2005. decemberi említési arány. Az őszi egynapos utazások aránya csökkenő, míg a télieké növekvő. A külföldi egynapos utazások fő motivációi közül kiemelkedik a vásárlás (29,4%), ezt követi 23,2%-kal az üzleti utazás, a harmadik helyen pedig a városlátogatás (17,8%) áll. Ez a három cél együttesen a külföldi egynapos utazások

14


66,5%-ának volt a motivációja. A városlátogatások aránya a megelőző időszak kiemelkedő, 29%-os aránya után az előzőleg tapasztalt szintre esett vissza, és ismét a vásárlás lett a legfontosabb motiváció. A rokonlátogatás az egynapos utazások esetében veszített jelentőségéből. Egy külföldi egynapos utazás háztartásonként 23 324 forintba került, ennek egy főre jutó átlagos költsége 12 841 forint volt. A vizsgált időszakban külföldi egynapos utazáson részt vevő háztartások háztartásonként összesen 50 846 forintot, személyenként 27 994 forintot költöttek. A vizsgált időszakban a külföldi egynapos utazások egy főre vetített költsége 27 994 forint volt, kissé több, mint 2005-ben. 1.3. TURISZTIKAI INFORMÁCIÓGYŰJTÉSI SZOKÁSOK AZ EGYNAPOS UTAZÁSOK ESETÉBEN Az egynapos utazáson részt vevők 19,7%-a az utazás előtt vagy közben gyűjt turisztikai információt, 80,3% azonban egyáltalán nem tájékozódik egynapos utazásaival kapcsolatban. A nem tájékozódók aránya a 2005. évi 68,5%-hoz képest drasztikusan megnőtt, emögött vélhetően a nem turisztikai motivációjú utak arányának növekedése áll. A belföldi egynapos utazások esetén turisztikai információt a legtöbben korábban ott járt személyek (60,4%), prospektusok (45,2%) és az internet (41,8%) segítségével gyűjtenek. Bár az internet szerepe évről évre nő (2004-ben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 2. táblázat A külföldi utazáson részt vevő háztartások úti céljai (%), 2006 Desztináció Ausztria Bulgária Ciprus Csehország Egyiptom Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Izrael Szerbia Lengyelország Nagy-Britannia Németország Olaszország Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Törökország Tunézia Ukrajna USA Egyéb ázsiai ország Egyéb Összesen

Egynapos utazás 47,8 0,0 0,0 2,1 0,0 0,0 0,0 0,0 3,9 0,0 0,0 2,8 6,6 0,0 1,5 1,7 0,7 0,0 0,0 19,1 3,6 0,0 0,0 10,4 0,0 0,0 0,0 100,0

Többnapos utazás 11,9 1,8 0,0 2,7 1,8 3,0 8,2 1,2 16,0 0,0 1,3 2,8 2,3 1,7 5,1 12,7 8,8 1,8 1,2 4,0 2,4 1,3 0,0 0,0 1,0 0,0 7,1 100,0

Főutazás 7,5 2,5 1,2 2,3 3,5 3,9 13,7 0,0 20,4 1,1 2,7 0,0 1,0 1,5 2,1 13,3 6,1 2,9 1,2 2,3 0,0 2,6 1,0 0,0 1,3 1,7 4,2 100,0


még csak 26% használta információs forrásként belföldi egynapos utazásaihoz), a prospektusok szerepe továbbra is jelentős. Külföldi egynapos utazáshoz elsősorban a korábban ott járt személyek tapasztalatát (66,1%) és a prospektusokat (53,4%) hívják segítségül a megkérdezettek. Térképről 40,7%, útikönyvekből 31,5%, internetről 23,8% tájékozódik. A belföldi és külföldi egynapos utazáshoz átlagosan három-három információs forrást vesznek igénybe a tájékozódni kívánók. 2005-höz képest nőtt a belföldön igénybe vett és csökkent a külföldön használt információs források száma.

2. Többnapos utazások 2005 decembere és 2006 novembere között a magyar háztartások 60,9%-a vett részt többnapos utazáson2, ez az arány évek óta állandó. A megkérdezett háztartások A többnapos utazás olyan, a lakóhelyen kívüli településre, területre történő helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamely tagja legalább egy éjszakát távol tölt otthonától és célja nem napi vagy rendszeres munkavégzés, illetve tanulás. 2

50,4%-a egy- és többnapos utazáson is részt vett, 21,5%-a csak egynapos utazáson, 10,5%-a csak többnapos utazáson, 17,6%-a pedig sem egynapos, sem többnapos utazáson nem vett részt. Az egynapos utazáson részt vevő háztartások 70,1%-ában fordult elő többnapos utazás is a vizsgált időszakban. Minél fiatalabb a válaszadó, minél magasabb az iskolai végzettsége, minél gyakrabban internetezik, minél jobb a háztartás anyagi helyzete, minél nagyobb a létszáma, minél nagyobb településen él a megkérdezett, annál valószínűbb, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban előfordult többnapos utazás a háztartásban. Azok, akik nem vettek részt utazáson, többségükben (65,7%) anyagi okokra hivatkoztak, amelyet az egészségügyi okok (26,7%) követnek. Időhiányra 16,5% hivatkozott (2. ábra). A többnapos utazáson részt vevők a vizsgált időszakban átlagosan 2,4 utazást tettek. Az utazók 62,1%-a csak belföldi utazáson vett részt, 18,9% belföldön és külföldön is járt, csak külföldre pedig 19,0% utazott. Az elmúlt években ezek az arányok nem változtak (5. táblázat).


15

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 2. ábra Az utazáson részt nem vevő háztartások indokai az utazás elmaradására, 2006 (említési gyakoriság, %, több válasz adható) anyagi ok

65,7

egészségügyi ok

26,7

időhiány

16,5

életkor

13,5

máskor sem szoktak utazni

13,3

családi ok

12,5

nem kedveli az utazásokat

4,6

nincs kivel mennie/menniük

2,1

üdülőhelyen lakik

0,3

egyéb

4,7 0

10

20

N=366 fő

Egy belföldön utazó háztartás átlagosan 2,1 utazáson vett részt, ami az összes magyar háztartásra vetítve 1,1 utazást jelent háztartásonként a vizsgált időszakban. Az egy háztartásban előforduló utazások száma folyamatosan csökkent, 2003-ban 5,1, 2004-ben 3,3, 2005-ben pedig 2,6 belföldi utazáson vett részt egy utazó háztartás. (Eközben azonban, mint ahogy később látni fogjuk, az utazások hossza nőtt.) Az összes utazás háromnegyede volt belföldi, ez az arány évről évre csökken: 2003-ban még az összes utazás 89%-át tették belföldön. A belföldi többnapos utazások legnagyobb része a Balaton turisztikai régióba irányult (24,9%), a 3. ábra A belföldi utazások úti célja (%), 2006

Balaton 24,9

NyugatTisza-tó Dunántúl 1,9 5,9 Dél-Alföld 6,8 Közép-Dunántúl 7,2 ÉszakMagyarország 9,0

BudapestKözép-Dunavidék 20,8

16

40

50

60

70

Forrás: Magyar Turizmus Zrt., /M.Á.S.T.

2.1. BELFÖLDI TÖBBNAPOS UTAZÁSOK

N=1095

30

Észak-Alföld 9,7 Dél-Dunántúl 13,7 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.


Budapest-Közép-Dunavidék régió az utazások 20,8%ának volt célterülete (3. ábra). Ez a két régió évek óta a legfontosabb úti cél. A belföldi utazáson részt vevők motivációi közül kiemelkedik a rokonok és ismerősök felkeresése (35,6%) és a vízparti üdülés (21,5%). Ez a két cél együttesen az utazások 57,1%-ának volt elsődleges motivációja. A nyaraló felkeresése az utazások további 6,4%-át, az összes többi cél együttesen az utazások 36,5%-át motiválta (1. táblázat). A három motiváció aránya és sorrendje megegyezik a 2005-ben tapasztaltakkal. A városlátogatást 5,2%, az egészségmegőrzés és a gyógykezeltetést együttesen 8,6%, a hegyvidéki üdülést, kirándulást 4,1% említette. A belföldi utazások többsége (42,4%-a) a júliusaugusztusi főszezonra esett, de a májusi (7,9%), a júniusi (13,3%) és a szeptemberi (8,0%) utazások aránya is magasnak tekinthető. A téli hónapokra a többnapos belföldi utazások igen kis része esik. 2005-ben az évszakok szerepe ugyanilyen volt, változás nem történt. Egy belföldi többnapos utazáson átlagosan 2,2 fő vett részt. A belföldi utazások között az 1-3 éjszakás, feltehetően a hétvégére eső utazások dominálnak, arányuk 60,5%. A belföldi utazások hossza átlagosan 4,8 éjszaka volt. A belföldi utazások átlagos hossza dinamikusan nő: 2003-ban 2,7, 2004-ben 3,6, 2005-ban pedig 4,5 éjszakás volt egy belföldi utazás. Az átlagos tartózkodási idő (4. ábra) a Balaton turisztikai régióban volt a legmagasabb (7,0 éjszaka), a Közép-Dunántúl turisztikai régióban pedig a legalacsonyabb (3,3 éjszaka). A belföldi utazások 63,7%-ához személygépkocsit vettek igénybe a megkérdezettek, vonattal 20,7%, menetrendszerű busszal pedig 11,6% utazott. A belföldi utazások esetében 2,1% bérelt busszal, 0,1% bérelt autóval, további 1,8% pedig egyéb közlekedési eszközzel utazott.

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az utazások többségében (61,3%) a megkérdezettek ingyenes szállást vettek igénybe: 42,5% ingyenes magánszálláson szállt meg, 15,9% saját nyaralójában, második otthonában töltötte éjszakáit, 2,6% vállalati üdülőt, míg 0,3% vadkempinget választott szálláshelyül. A 2005-ös vizsgálatban még 68,1% -os volt az ingyenes szállást igénybe vevő belföldi utazások aránya (korábban ezt a kérdést nem vizsgáltuk). A kereskedelmi alapon működő szálláshelyek közül, miként egy évvel korábban is, a szállodák (10,1%) és a magánszálláshelyek (6,2%) voltak a legnépszerűbbek. Az utazások 5,5% -ában panziót, 4,5%-ában apartmant, 4,4%-ában kempinget, 2,4%-ában turistaszállást, 1,6%-ban ifjúsági szállót vettek igénybe. Egyéb szálláslehetőséget 4,0% választott. Egy belföldi utazás átlagos költsége 27 029 forint volt háztartásonként, ennek egy főre jutó értéke 13 347 forintot tett ki. A vizsgált időszakban tett összes belföldi utazás költsége háztartásonként 55 409 forint, személyenként 27 361 forint volt. Az egy főre és egy napra jutó költség 3829 forint volt átlagosan. Az összegek az elmúlt évhez képest nem változtak jelentős mértékben. Az úti cél szerint vizsgálva a kérdést megállapíthatjuk, hogy a legmagasabb egy utazásra eső költség a Balaton régióba (44 058 forint), a legalacsonyabb egy utazásra eső költség a Közép-Dunántúl (15 240 forint) turisztikai régióba tett utazásokat jellemezte. Az egy napra jutó utazási költség a Észak-Alföld régióban volt a legmagasabb (5795 forint). 2.2. KÜLFÖLDI UTAZÁSOK Csak külföldi utazáson a megkérdezettek 19%-a vett részt, a valamilyen utazáson részt vevő háztartások 27,9%-a járt külföldi utazáson. Egy külföldi utazáson részt vevő háztartás átlagosan 1,6 utazást tett a vizsgált időszakban, amely

érték nem különbözik lényegesen az eddig mértektől. Az utazások negyede volt külföldi, amely 2005-höz képest 4%-os, 2004-hez képest 8%-os növekedés. A külföldi utazások legnagyobb része Horvátországba (16%) irányult, Olaszország a külföldi utazások 12,7%-ának, Ausztria pedig 11,9%-ának volt az úti célja (2. táblázat). Ez a három ország évek óta a magyarok legfontosabb úti célja. Az utazások 6,4%-ának célja Európán kívüli volt. A külföldi utazások fő céljai közül a vízparti üdülés a legnépszerűbb, amely az utazások 36,0%-ának volt a motivációja. Az utazások 16,1%-ának rokonlátogatás, 15,1%-ának városlátogatás, 7,5%-ának pedig üzleti utazás volt a célja. A városlátogatási motiváció az utóbbi években előtérbe került: 2004-ben még csak a külföldi utazások 6%-ának, 2005-ben 13,8%-ának, 2006-ban már 15,1%-ának volt motivációja. A külföldi utazások többségére (55,8%) – akárcsak a belföldi főutazások esetében – a nyári főszezonban került sor, szeptember is 8,0%-kal részesedik, az előszezon szerepe azonban nem kiemelkedő. A külföldi utazások évszak szerinti megoszlásában évek óta nincs jelentős változás. Egy utazáson átlagosan 2,0 fő vett részt. A külföldi utazások között a 4-7 éjszakásak domináltak. Hét éjszakánál hosszabb a külföldi utazások 19,6%-a volt. A külföldi utazások hossza átlagosan 6,5 éjszaka volt, amely érték csökkenést mutat az egy évvel korábbi 7,0 éjszakás utakhoz képest. A külföldi utazások átlagos hossza 2003 óta mindig magasabb volt hat éjszakánál, azaz egy hétnél. A külföldi utazások 53,5%-ában személygépkocsival jutottak el az utazás színhelyére, bérelt busszal az utak 18,4%-ában utaztak. Repülővel közlekedtek az utazások 21,8%-ában, ezen belül 9,2% menetrend szerinti repülőgéppel, 6,7% charter járatokkal, 5,9% fapados légitársasággal utazott. Vonatot a külföldi utazások 2,8%-ában 4. ábra

Az utazások átlagos hossza az egyes turisztikai régiókban (éjszaka), 2006 Balaton

7,0

Budapest-Közép-Dunavidék

4,6

Dél-Alföld

4,5

Tisza-tó

4,3

Észak-Magyarország

4,2

Észak-Alföld

4,0

Nyugat-Dunántúl

3,7

Dél-Dunántúl

3,7

Közép-Dunántúl

3,3 0

N=1105 utazás

1

2

3

4

5 6 7 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.


17

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 5. ábra Az internet használata a többnapos utazás megszervezése során az úti cél szerint (%), 2006

információgyűjtésre

78,1

33,9 19,8 33,0

foglalásra

16,1 7,9 14,1

fizetésre

3,4 1,8 0

10

belföldi utazáson volt

20

30

N=582

50

60

70

80

belföldi és külföldi utazáson is volt Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.

választottak a magyar utazók, az egyéb közlekedési eszközök igénybevételi aránya 3,4% volt. A külföldi utazások során a legmagasabb arányban (30,7%) szállodában szálltak meg a megkérdezettek. Apartmant (18,4%) és ingyenes magánszállást (20,2%) hasonló arányban vették igénybe. Panzióban az utazások 10,2% -ában, kempingben 5,0% -ban, ifjúsági szállóban 4,2%-ban, turistaszálláson 1,5%-ban szálltak meg a külföldi utazások során. Összességében a külföldi utazások 76,9%-ában fizetős szálláshelyet vettek igénybe a magyar utazók, miközben az ingyenes szállások aránya 2005-höz képest 5%-kal nőtt. Egy külföldi utazás átlagos költsége háztartásonként 119 984 forint, személyenként 65 604 forint volt. Az egy utazó háztartásra jutó költség a vizsgált időszakban 190 775 forint, ugyanez személyenként 104 310 forint volt. 2.3. TURISZTIKAI INFORMÁCIÓGYŰJTÉSI SZOKÁSOK A TÖBBNAPOS UTAZÁSOK ESETÉBEN Az utazók 50,0%-a gyűjt a többnapos utazás előtt vagy közben turisztikai információt. A legtöbben (27,7%) az utazás előtt, 20,9%-uk pedig az utazást megelőzően és közben is gyűjt információt. Azoknak az aránya, akik csak utazás alatt tájékozódnak, mindössze 1,4%. A belföldi utazások során a legtöbben a korábban ott járt személyek (63,7%), az internet (57,1%), prospektusok (49,2%) és térképek (35,6%) segítségével gyűjtenek turisztikai információt. Utazási irodát mint információforrást a belföldre utazók 14,8%-a vett igénybe. A belföldi utazáson részt vevők átlagosan 3,7 információforrást használnak. A külföldi utazások esetében a turisztikai információt a legtöbben az internetről (65,4%), prospektusokból

18

40

külföldi utazáson volt


(58,3%), illetve a korábban ott járt ismerősöktől (57,9%) gyűjtik. Az utazási irodát mint információforrást a külföldre utazók 34,0%-a vette igénybe. A külföldi utazáson részt vevők átlagosan 4,3 információforrást használnak. 2.3.1. Az internet használata a többnapos utazások esetében Az internetnek mint információs forrásnak a szerepe dinamikusan nő. A belföldi utazásokhoz 2004-ben még csak 30%, 2005-ben 41%, 2006-ban pedig már 57% vette igénybe a segítségét. A külföldi utazások esetén is jelentős a növekedés: 2004-ben 36%, 2005-ben 52%, 2006-ban 65% tájékozódott az internet segítségével. Mindkét desztináció esetében az internet a legtöbbek által használt információs médium. Az internetnek az utazás megszervezésében betöltött szerepére külön is rákérdeztünk (5. ábra). Kifejezetten az utazás megszervezéséhez kapcsolódó információgyűjtésre az utazó háztartások 33,9%-a használta az internetet. Foglaláshoz 14,4% vette igénybe, míg 4,5% az interneten keresztül fizetett is, miközben utazását szervezte. Azok, akik csak belföldi utazáson vettek részt, szignifikánsan alacsonyabb arányban használták az internetet ezekre a célokra, mint azok, akik külföldön (is) jártak, amiben az érintettek társadalmi státusza is szerepet játszhat.

3. Főutazások 2005 december eleje és 2006 november vége között a megkérdezett háztartások 44,5% -ában, az utazáson részt vevő háztartások 73,0%-ában fordult elő főutazás. A főutazások 60,5%-a belföldi, 39,5%-a pedig külföldi volt.

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 6. ábra

Ez a megoszlás nem különbözik szignifikánsan a 2005-ös felmérésben tapasztalttól, de ha megnézzük a belföldi főutazások arányának idősorát (2003: 69%, 2004: 64%, 2005: 61%, 2006: 60,5%), akkor azt tapasztaljuk, hogy a külföldi főutazások aránya lassan növekszik a belföldi főutazások rovására.

A belföldi főutazás úti célja (%), 2006 Tisza-tó Nyugat3,2 Dunántúl 6,0 Balaton 35,7

3.1. BELFÖLDI FŐUTAZÁSOK A belföldi főutazások résztvevői közül a vizsgált időszakban a legtöbben a Balaton turisztikai régiót keresték fel, a hazai főutazások 35,7%-ának ez volt az úti célja (6. ábra). A második legnépszerűbb úti cél az Észak-Alföld turisztikai régió (10,4%), a harmadik a Budapest-Közép-Dunavidék és az Észak-Magyarország turisztikai régió (10,0-10,0%) volt. Az Észak-Alföld régió kivételével évek óta ezek a legfontosabb desztinációk (6. táblázat). A belföldi főutazáson részt vevők 82,2%-a járt már korábban főutazása helyszínén, vagyis nagy a visszatérők aránya. Jellemzően a Nyugat-Dunántúl települései voltak az újonnan felfedezettek, ott csak a főutazók 67,2%-a járt korábban. A főutazás úti céljának kiválasztásakor a legfontosabb mérlegelési szempontok a régió kedvező természeti adottságai (32,7%) és a korábbi kedvező személyes tapasztalatok (32,6%) voltak (7. ábra). A harmadik leggyakrabban említett döntési tényező (31,7%) az ismerősök ajánlása

Dél-Alföld 7,3

Közép-Dunántúl 8,1

Dél-Dunántúl 9,3

Észak-Alföld 10,4

N=267

Budapest-KözépDunavidék 10,0

ÉszakMagyarország 10,0


volt. A megkérdezettek átlagosan 2,3 szempontot neveztek meg. A végső döntés meghozatala során azonban a legfontosabb oknak a meghívás bizonyult, 18,7% ez alapján választott (az ismerősök, rokonok felkeresése a második 7. ábra

A főutazási helyszín kiválasztásának szempontjai belföldön (%), 2006 az úti cél kedvező természeti adottságai

32,7

korábbi kedvező tapasztalat

32,6 31,7

ismerősök, rokonok ajánlották 24,2

meghívás 21,1

az utazás kedvező ára, alacsony költsége

19,9

kedvező kép él róla a válaszadóban az úti cél kedvező kulturális adottságai

13,8 7,4

divatos hely

7,1

saját nyaralójában volt 5,6

hirdetés

5,5

interneten találkozott vele

4,2

prospektusban, kiadványban találkozott vele

4,2

kedvező éjhajlat 2,4

újságban olvasott róla

2,4

televízió-, rádióműsorban találkozott vele 1,2

utazási irodában ajánlották

0,2

utazás kiállításon hallott róla

14,1

egyéb ok 0 N=269

5

10

15

20

25

30

35



19

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 8. ábra Utazási irodától igénybe vett szolgáltatások a belföldi főutazások esetében (több válasz lehetséges, %), 2006 szállás

20,7

étkezés

15,5

belépők, bérletek

8,2

helyi programok, kirándulások

4,2

utaztatás a helyszínre

4,2

biztosítás

1,6

idegenvezetés

1,0

utaztatás a helyszínen

0,8

autóbérlés

0,3

pénzváltás

0,3

nem vett igénybe szolgáltatást

71,4 0

10

20

N=269

40

50

60

70

80


legfontosabb főutazási motiváció). A korábbi kedvező tapasztalat a megkérdezettek 17,9%-ának döntésében játszotta a legfontosabb szerepet, az utazás kedvező ára mindössze a belföldi főutazások 6,7%-a esetében volt az elsődlegesen meghatározó szempont. A konkrét úti célról a belföldi főutazáson részt vevők 36,2%-a az utazás előtt legalább két hónappal, 8,0%-a pedig az utazás előtt csak néhány nappal döntött (ez az arány még soha sem volt ilyen alacsony az elmúlt négy évben). A többség 1-4 héttel a főutazás előtt választotta ki úti célját. A legtöbben (az utazók 36,3%-a) augusztusban mentek főutazásra. Júliusban 28,2% utazott, júniusban 12,4%. A válaszadók negyede, 23,1%-a nem a nyári hónapokban vett részt főutazáson, hanem a tavaszi és őszi hónapokat részesítette előnyben. A belföldi főutazások 39,0%-a 4 éjszakánál rövidebb volt, a leghosszabb út 90 naposnak bizonyult. A válaszadók átlagosan 6,4 éjszakát töltöttek otthonuktól távol a belföldi főutazás során, amely a 2005-ben (5,4 éjszaka) és a 2004-ben (6,3 éjszaka) mért időtartamnál is hosszabb. Egy-egy belföldi főutazáson átlagosan 2,6 fő vett részt. A belföldi főutazások legnagyobb részében, 80,4%ában az egész utazás során egy településen tartózkodtak a résztvevők. A második legnépszerűbb forma a csillagtúra volt (9,7%). Az évek során lassan nőtt a belföldi főutazásukat egy helyben töltők aránya (az idősor: 2003: 74%, 2004: 77%, 2005: 79,3%, 2006: 80,4%). Az úti cél eléréséhez a többség (69,8%) személygépkocsit vett igénybe, a második legfontosabb szerep a vonatnak jutott (14,9%). A belföldi főutazások 43,8%-ában az igénybevett szálláshely nem fizetős: 32,3% ingyenes rokoni, baráti

20

30


szállást vett igénybe, 7,2% saját telkére, nyaralójába utazott, 4,3% vállalati üdülőben pihent. A fizetős szálláshelyek igénybevételi aránya 2003 óta először nőtt 50% fölé, 2005ben is még csak 45% volt. A fizetős szálláshelyek közül a szálloda (17,6%) és a fizető magánszállás (10,6%) volt a legnépszerűbb. Ezt az apartman követi (9,8%), kempinget 7,9%, panziót pedig a válaszadók 5,8%-a vett igénybe. A szálloda igénybevételi aránya évek óta nő, 2003-ban még csak 7% volt. 2005 óta 6 százalékponttal emelkedett a szállodák igénybevételi aránya a belföldi főutazások esetében. A belföldi főutazáson részt vevők többsége (70,0%) nem vett igénybe szálláshoz kapcsolódó ellátást. 44,0% saját maga gondoskodott az ellátásáról, 26,0%-ról pedig a meglátogatott rokonok, ismerősök gondoskodtak. A szállodák igénybevételi arányának növekedésével párhuzamosan csökken azok aránya, akik belföldi főutazásuk során nem részesülnek szálláshoz kapcsolódó ellátásban, arányuk három év alatt 9%-kal mérséklődött. A belföldi főutazások 85,8%-át a résztvevők önállóan szervezték (azaz az utazást megelőzően nem vettek igénybe utazási irodai szolgáltatást), ez az arány az elmúlt években stabilnak mondható. 4,8% esetében utazási iroda is részt vett a szervezésben, 9,4%-ot pedig egyéb intézmény (iskola, klub stb.) szervezett. Az utazás során azok közül, akik előzetesen nem vontak be utazási irodát a szervezésbe, már többen igénybe vettek utazási irodai szolgáltatást. Akik – akár az utazás során – igénybe vették az utazási irodák szolgáltatásait, a leggyakrabban szállást igényeltek (8. ábra). A belföldi főutazáson részt vevők leggyakoribb motivációja a vízparti üdülés (39,7%) volt, ezt az ismerősök, rokonok felkeresése (26,0%) követte. A főutazás

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 3. táblázat A belföldi főutazások során végzett tevékenységek, 2006 Tevékenység Passzív pihenés, kikapcsolódás Strandolás, fürdőzés Városlátogatás Rokonok, ismerősök felkeresése Természeti látnivalók megtekintése Kulturális látnivalók megtekintése Gyógyfürdő, gyógykezelés igénybe vétele Vásárlás Szórakozás, diszkó, tánc Borkóstolás, pincelátogatás Horgászás Vízisport Kertészkedés, kerti munka Egyéb kulturális rendezvények meglátogatása A helyi ételspecialitások megkóstolása Wellness szolgáltatás igénybe vétele Hobby tevékenység Kerékpározás Egyéb sport Világörökség megtekintése Színház-, opera-, hangverseny-látogatás Lovaglás Konferencián, kiállításon való részvétel Sporteseményen való részvétel Síelés Golf Egyéb üzleti tevékenység

% 77,6 62,1 41,5 31,4 24,2 18,8 18,6 16,9 10,5 8,8 8,1 8,0 7,1 6,8 6,6 5,7 5,1 3,6 3,5 3,1 1,9 1,0 0,9 0,5 0,3 0,3 0,3

Tanulás

0,3

Zarándoklat, vallási turizmus

0,2

Egyéb

4,9

N=269


során végzett tevékenységek rangsorát a passzív pihenés vezeti, ezt a válaszadók 77,6%-a említette. A második helyen a strandolás, fürdőzés szerepel, a válaszadók 62,1%-a töltötte ezzel idejét (3. táblázat). Évek óta ez a két tevékenység vezeti a belföldi főutazások során végzett tevékenységek listáját. A vizsgált időszakban tett belföldi főutazásokkal a válaszadók rendkívül elégedettek voltak: belföldi főutazásukat a megkérdezettek összességében átlagosan 4,7-re értékelték az ötfokozatú elégedettségi skálán. Az elégedettség évek óta növekszik. A legelégedettebbek a Nyugat-Dunántúl és a Tisza-tó, a legkevésbé elégedettek pedig a Balaton régió vendégei voltak (9. ábra). A válaszadók az utazás tényezői közül legkevésbé a tömegközlekedéssel (4,1), az ár/érték aránnyal (4,2), illetve a vásárlási lehetőségekkel (4,3) voltak megelégedve (10. ábra). Kiemelendő, hogy a turisztikai információs anyagokkal még soha sem voltak annyira elégedettek a megkérdezettek, mint 2006-ban. Egy belföldi főutazás átlagosan 46 308 forintba került. Az egy főre jutó utazási kiadás 19 249 forint volt. Egy fő naponta átlagosan 4215 forintot költött belföldi főutazásán. Ez az érték a legalacsonyabb, amelyet az elmúlt négy évben tapasztaltunk. A magyarországi turisztikai régiók közül a főutazások összköltsége a Balaton turisztikai régióban volt a legmagasabb (60 410 forint). Egy főre és egy napra a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióban fizették ki a legtöbbet (5003 forintot) a válaszadók belföldi főutazásuk során. 3.2. KÜLFÖLDI FŐUTAZÁSOK Külföldi főutazáson 175 háztartás, a megkérdezettek 17,5%-a, a főutazáson részt vevők 39,5%-a járt. A 175 külföldre utazó által leggyakrabban említett úti 9. ábra

Elégedettség a belföldi főutazás során tapasztaltakkal a desztináció szerint, 2006 (átlagérték, az iskolai osztályzásnak megfelelő ötfokozatú skálán) Nyugat-Dunántúl

5,0

Tisza-tó

4,9

Dél-Alföld

4,8

Észak-Alföld

4,7

Közép-Dunántúl

4,7

Észak-Magyarország

4,7

Dél-Dunántúl

4,7

Budapest-Közép-Dunavidék

4,7

Balaton

4,6 4,30

N=269

4,40

4,50

4,60

4,70

4,80 4,90 5,00 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.


21

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 10. ábra Elégedettség a főutazás során tapasztaltakkal az úti cél szerint, 2006 (átlagérték, az iskolai osztályzásnak megfelelő ötfokozatú skálán) természeti környezet

4,7

4,4

utazási iroda szolgáltatása vendégszeretet

4,6

4,3

tisztaság, higiénia

4,4

oda-vissza utazás időjárás

4,6

4,5

4,6

4,5

épített környezet

4,4

turisztikai információs anyagok

4,4

programok, szórakozási lehetőségek

4,4

közlekedés helyben

4,4

vásárlási lehetőség ár/érték arány

4,2

tömegközlekedés

4,3 4,3

3,80

N=269

4,00

4,20

4,7 4,5 4,5

4,5 4,4

4,4

4,1

belföldi főutazás

4,7

4,5 4,6 4,5

szállás

4,40

4,60

4,80

külföldi főutazás Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.

cél Horvátország (20,4%) volt. Görögország a második (13,7%), Olaszország (13,3%) a harmadik helyet érte el (2. táblázat). A külföldre utazók összesen 35 desztinációt neveztek meg. A külföldi főutazáson részt vevők 55,0%-a korábban is járt már a főutazása helyszínén. A külföldi főutazás úti céljának kiválasztásakor a legfontosabb szempont az úti cél kedvező természeti adottsága (56,5%) volt. Második leggyakrabban a kedvező éghajlatot (51,5%) említették, amelyet az utazás kedvező ára (44,5%) követett. A válaszadók átlagosan 3,8 szempontot neveztek meg. A desztinációra vonatkozó döntésben a legjelentősebb szerep a korábbi kedvező tapasztalatnak jutott, a megkérdezettek 17,4%-a válaszolt így. Ezt a kedvező éghajlat (14,5%), a kedvező természeti adottságok (12,4%) és a meghívás (12,4%) követte. Az utazás költsége mindössze 6,9% számára volt döntő és elsődleges szempont az úti cél kiválasztásakor. A konkrét úti célról 64,5% döntött az utazás előtt legalább két hónappal. Ugyanakkor 1,2% csak az utazás előtti néhány napban (ez az eddig mért legalacsonyabb arány), 5,3% pedig egy-két héttel hamarabb hozta meg döntését. Megfigyelhető, hogy a döntés időpontja egyre korábbra esik. A legtöbben (37,2%) augusztusban vettek részt főutazáson, júliusban utazott 24,2%, júniusban 13,4%. A válaszadók negyede nem a nyári hónapokban vett részt külföldi főutazáson. Három év alatt 67%-ról 75%-ra nőtt a nyári külföldi főutazások aránya.

22

4,7 4,7

étkezési lehetőség

3,60

4,7

4,6

közbiztonság

4,8


A külföldi főutazások 20,6%-a 6 éjszakánál rövidebb volt, a legtöbb külföldi főutazás egyhetes volt. Az ennél hoszszabb külföldi főutazások aránya 32,4%. A válaszadók átlagosan 8,0 éjszakát töltöttek a külföldi főutazás során otthonuktól távol. A külföldi főutazások átlagos hossza még egyetlen vizsgálati évben sem volt ilyen alacsony: 2003-ban 9,5, 2004-ben 8,0, 2005-ben pedig 8,3 éjszaka volt az átlagos időtartam. Egy külföldi főutazáson átlagosan 2,5 fő vett részt. A főutazások 68,0% -ában az egész utazást egy településen, területen töltötték a résztvevők, a második legnépszerűbb formának a csillagtúra bizonyult (14,4%). Az egész utazást egy helyben töltők aránya növekszik. Az úti cél eléréséhez a külföldi főutazáson részt vevők többsége (53,2%) személygépkocsit vett igénybe. A második helyen a buszos utak találhatók (18,0%). A harmadik-ötödik legfontosabb szerep a repülőnek jutott, a három típussal (menetrend szerinti, charter és diszkont) együttesen 26,0% közelítette meg úti célját. A diszkont légitársaságok járataival 4,3% utazott, ez az arány az elmúlt három évben állandónak bizonyult. Ugyanakkor a buszos utak aránya csökkenő, a repülőgépeseké (mindhárom típust együtt tekintve) növekvő tendenciát mutat. A külföldi főutazások 16,0%-ában ingyenes rokoni, baráti szállást vettek igénybe, akárcsak 2005-ben. A fizetős szálláshelyek közül a szálloda (34,0%) volt a legnépszerűbb, ezt az apartman követi (26,7%). A szállodák

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 4. táblázat Az egynapos utazások jellemzői, 2003-2006 2003 66

Egynapos utazások 2004 61

2005 65

2006 72

90

90

89

91

Külföldre kirándulók aránya (%)

1

3

4

2

Mindkét helyre kirándulók aránya (%)

10

7

7

7

A kirándulás elmaradásának okai (%)

anyagi ok (48), időhiány (30)


anyagi ok (52), egészségügyi ok (23)


-

Budapest-KözépDunavidék (18), Dél-Dunántúl (17), Balaton (14)

Budapest-KözépDunavidék (18), Dél-Dunántúl (17), Észak-Magyarország (15)

Budapest-KözépDunavidék (18), Dél-Dunántúl (17), Észak-Alföld (14)

Horváto. (18), Románia (12), Ausztria (11)

Horváto. (24), Románia (17), Olaszo. (14)

Ausztria (19), Olaszo. (9), Horváto. (9)

Horváto.(16), Olaszo. (13), Ausztria (12)

Belföldi kirándulások legfontosabb motivációi (%)

pihenés (15), strandolás (15), rokonlátogatás (15)

rokonlátogatás (23), pihenés (13), strandolás (11)

rokonlátogatás (24), strandolás (17), vásárlás (12)

vásárlás (37), rokonlátogatás (21), strandolás (6)

Külföldi kirándulások legfontosabb motivációi (%)

vásárlás (29), üzleti út (12), rokonlátogatás (12)

vásárlás (42), városlátogatás (18), rokonlátogatás (15)

városlátogatás (29), vásárlás (23), rokonlátogatás (16)

vásárlás (29), üzleti út (23), városlátogatás (18)

Turisztikai információt gyűjtők aránya (%)

-

33

31

20

Belföldi egynapos utazások költsége egy főre (forint)

-

37 335

18 150

18 871

Külföldi egynapos utazások költsége egy főre (forint)

-

14 200

25 110

27 994

Tényező Kirándulók aránya (%) Belföldre kirándulók aránya (%)

Belföldi kirándulások legfontosabb úti céljai (%) Külföldi kirándulások legfontosabb úti céljai (%)


népszerűsége, akárcsak a belföldi főutazások esetében, folyamatosan növekszik (2003: 25%, 2004: 31%, 2005: 30,3%, 2006: 34%). A külföldi főutazáson részt vevők többsége (59,4%) – évek óta hasonló arányban – nem vett igénybe szálláshoz kapcsolódó ellátást. 46,6% saját maga gondoskodott az ellátásáról, 12,8%-ról pedig a meglátogatott rokonok, ismerősök gondoskodtak. Azok körében, akik igénybe vettek ellátást, a félpanzió volt a legnépszerűbb (19,8%). A külföldi főutazások 57,7%-át a résztvevők önállóan szervezték. 37,6% esetében vett részt a szervezésben utazási iroda is (hasonlóan a 2005-ös évhez), a külföldi főutazások 4,8%-át pedig egyéb intézmény (iskola, klub stb.) szervezte. Teljes egészében utazási iroda szervezte a külföldi főutazások egyötödét. Az utazások 42,4%-a során a megkérdezettek semmilyen szolgáltatást nem vettek igénybe utazási irodától. Akik utazási irodához fordultak, a leggyakrabban szállást (50,9%) foglaltak az irodán keressztül. A válaszadók az utazási irodáktól átlagosan két szolgáltatást vettek igénybe.

A főutazások leggyakoribb motivációja a vízparti üdülés (54,7%) volt, ezt a városlátogatás (17,3%) és az ismerősök, rokonok felkeresése (10,7%) követte. Hegyvidéki üdülést a külföldi főutazásokon részt vevők 4,5%-a tett. A végzett tevékenységek rangsorát a városlátogatás vezeti, ezt a válaszadók 68,6%-a említette. Jelentős arányban töltötték idejüket a külföldi főutazáson részt vevők strandolással (65,5%), passzív pihenéssel (60,9%) és kulturális (54,1%) látnivalók megtekintésével is. Általánosan elmondható, hogy a vizsgált időszak külföldi főutazásaival a válaszadók rendkívül elé gedettek voltak, főutazásukat összességében átlagosan 4,7-ra osztályozták az ötfokozatú elégedettségi skálán. A válaszadók a legkevésbé a tisztasággal (4,3) és az ár/érték aránnyal (4,3) voltak megelégedve (10. ábra). Egy külföldi főutazás átlagosan 170 678 forintba került. Az egy főre jutó utazási kiadás 80 753 Ft volt. Az egy fő által egy nap alatt elköltött összeg 12 472 forintot tett ki, amely az elmúlt évek legmagasabb összege.


23

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 5. táblázat A többnapos utazások jellemzői, 2003-2006 Tényező Utazók aránya (%) Belföldre utazók aránya (%) Külföldre utazók aránya (%) Mindkét helyre utazók aránya (%) Utazás elmaradásának okai (%) Utazások száma az utazók között Belföldi utazások száma a lakosság körében Külföldi utazások száma a lakosság körében Bf-i utazások aránya (%) Kf-i utazások aránya (%)

2003 62

Többnapos utazások 2004 60

2005 61

2006 61

67

67

62

62

9

17

18

19

24

16

19

19

anyagi okok (58), egészségügyi okok (34)




5,2

3,3

2,7

2,4

2,9

1,7

1,3

1,1

0,4

0,3

0,3

0,4

83 79 75 17 21 25 Budapest-KözépBalaton (25), BudapestBalaton (27), BudapestBalaton (25), BudapestBelföldi utazások legfonDunavidék (26), Közép-Dunavidék (22), Közép-Dunavidék (15), Közép-Dunavidék (21), tosabb úti célja (%) Balaton (19), ÉszakÉszak-Magyarország Észak-Magyarország (15) Dél-Dunántúl (14) Magyarország (13) (14) Külföldi utazások legfonHorváto. (18), Románia Horváto. (24), Románia (17), Ausztria (19), Olaszo. (9), Horváto.(16), Olaszo. (13), tosabb úti célja (%) (12), Ausztria (11) Olaszo. (14) Horváto. (9) Ausztria (12) Utazások hossza (éjszaka) 3,1 4,1 5,0 5,2 Belföldi utazások hossza 2,7 3,6 4,5 4,8 (éjszaka) Külföldi utazások hossza 6,6 6,6 7,0 6,5 (éjszaka) Belföldi utazáson részt vevők száma háztartá1,98 2,2 sonként Külföldi utazáson részt vevők száma háztartásonként

89 11

-

-

2,0

2,0

Belföldi utazások legfontosabb motivációi (%)

passzív pihenés (26), rokonlátogatás (21), strandolás (14)

rokonlátogatás (37), strandolás (19), nyaraló felkeresése (11)

rokonlátogatás (36), strandolás (22), nyaraló felkeresése (6)

Külföldi utazások legfontosabb motivációi (%)

passzív pihenés (28), rokonlátogatás (10), strandolás (14)

passzív pihenés (36), rokonlátogatás (27), strandolás (7) passzív pihenés (27), rokonlátogatás (17), kulturális látnivalók felkeresése (9)

strandolás (28), rokonlátogatás (15), városlátogatás (14)

strandolás (36), rokonlátogatás (16), városlátogatás (15)

Belföldi utazások aránya (%) tél tavasz nyár ősz

9 22 53 16

3 13 70 13

7 17 55 21

7 18 56 20

11 15 61 13

7 13 59 20

10 14 58 18

7 17 56 20

-

-

68

61

-

-

szálloda (8), fizető vendéglátás (8)

szálloda (10), fizető vendéglátás (6)

Külföldi utazások aránya (%) tél tavasz nyár ősz Ingyenes szállás aránya belföldön (%) Legnépszerűbb kereskedelmi szállások belföldön (%)

24


PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 5. táblázat, folytatás Tényező Ingyenes szállás aránya külföldön (%) Legnépszerűbb kereskedelmi szállások külföldön (%) Legnépszerűbb közlekedési eszközök belföldön (%) Legnépszerűbb közlekedési eszközök külföldön (%) Turisztikai információt gyűjtők aránya Információforrások száma a belföldi utazásokhoz Információforrások száma a külföldi utazásokhoz Legfontosabb információforrások a belföldi utazásoknál (%) Legfontosabb információforrások a külföldi utazásoknál (%) Egy utazás költsége (forint) Költség/fő (forint) Költség/fő/nap (forint) Egy belföldi utazás költsége (forint) Költség/fő (forint) Költség/fő/nap (forint) Egy külföldi utazás költsége (forint) Költség/fő (forint) Költség/fő/nap (forint) Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.

2003

Többnapos utazások 2004

2005

2006

18

23

szálloda (30), apartman (18) autó (58), vonat (22)

szálloda (31), apartman (18) autó (64), vonat (21)

-

-

-

-

-

-

-

-

autó (44), autóbusz (24), repülő (20)

autó (54), repülő (22), autóbusz (18)

-

47

49

50

-

2,4

2,6

3,7

-

2,7

3,6

4,3

-

-

prospektus (38), korábbi tapasztalat (34), internet (30) prospektus (43), internet (36), útikönyv (36)

korábbi tapasztalat (45), korábban ott jártak (64), internet (41), internet (57), térkép (41) prospektus (49) prospektus (53), internet (65), internet (52), prospektus (58), korábban ott jártak (50) korábban ott jártak (58)

26 313

71 710

44 566

49 721

8 427

40 790 7 380

23 521 5 504

26 104 5 967

15 244

25 070

23 600

27 029

-

13 053 4 508

12 073 3 788

13 347 3 829

119 772

122 280

124 375

119 984

-

64 630 10 884

67 098 12 036

65 604 12 587

3.3. TURISZTIKAI INFORMÁCIÓGYŰJTÉSI SZOKÁSOK A FŐUTAZÁSOK ESETÉBEN A főutazás helyszínéről az utazók 43,1%-a gyűjtött turisztikai információt az utazást megelőzően vagy közben. A legtöbben (25,9%) a főutazás előtt, 15,4% pedig a főutazást megelőzően és közben is gyűjt információt. Alacsony, mindössze 1,8% azoknak az aránya, akik csak a főutazás közben tájékozódnak. Belföldi főutazás előtt vagy közben az utazók 28,2% -a gyűjtött turisztikai információt (2005-ben még 29,5%, 2004-ben pedig 32%). 8,2% az utazás előtt és közben is, 17,9% csak előtte, 2,1% pedig csak az utazás alatt tájékozódott. Az információt gyűjtők a korábban ott járt személyektől (52,2%), az internetről (43,2%), prospektusokból (40,5%), térképekből (39,2%) és a helyben lakóktól (38,7%) tájékozódtak a leggyakrabban. A belföldi főutazások esetében is egyre nagyobb a szerepe az internetnek mint információs forrásnak: 2003-ban mindössze 19%, 2004-ben 22%, 2005-ben 29,5%

tájékozódott a segítségével. 2006-ra ez az elsődleges médiummá vált, míg 2005-ben a prospektus és a térkép is megelőzte. A külföldi főutazás előtt vagy alatt az utazók 65,9%-a gyűjtött turisztikai információt. 2004-ben 74%, 2005-ben pedig 70,4% volt az információt gyűjtők aránya, azaz ezen a területen folyamatos csökkenés figyelhető meg. 26,4% az utazás előtt és közben is, 38,1% csak előtte, 1,4% csak az utazás közben tájékozódott. Az információt gyűjtők az internetről (79,9%) és prospektusokból (65,5%) tájékozódtak a leggyakrabban. Jelentős volt még a térképeket (52,6%), útikönyveket (52,1%), a korábban ott járt személyeket (53,1%) és utazási irodát (40,3%) említők aránya. A leggyakrabban igénybe vett forrás már 2005ben is az internet volt, de akkor még csak 56,6% vette igénybe. 2003-ban csak 37%, 2004-ben 42% élt vele, így az igénybevételi arány növekedése kiemelkedő. Az 4., 5. és 6. táblázatokban az elmúlt évek (2003-2006) azonos módszertan alapján készült kutatásainak legfontosabb eredményeit foglaltuk össze.


25

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 6. táblázat A főutazások jellemzői, 2003-2006 Tényező A főutazáson részt vevők aránya (%) Belföldi főutazások aránya (%) Külföldi főutazások aránya (%) Belföldi főutazások legfontosabb úti céljai (%) Külföldi főutazások legfontosabb úti céljai (%) Főutazások hossza (éjszaka) Belföldi főutazások hossza (éjszaka) Külföldi főutazások hossza (éjszaka) Résztvevők száma (fő) Döntés a belföldi úti célról (%) legalább 2 hónappal korábban 1-4 héttel korábban rövidebb idő Döntés a külföldi úti célról (%) legalább 2 hónappal korábban 1-4 héttel korábban rövidebb idő

2003

Főutazások 2004

2005

2006

50

44

43

44,5

69

64

61

60,5

31

36

39

39,5

Balaton (34), Észak-Mo. (22), Budapest-KözépDunavidék (10)



Balaton (36), ÉszakAlföld (10), BudapestKözép-Dunavidék (10)

Horváto. (21), Olaszo. (14), Horváto. (22), Románia (12), Horváto. (15), Olaszo. (13), Horváto. (20), Görögo. (14), Románia (12), Görögo. (11) Ausztria (12) Olaszo. (13) 8,4

6,9

5,0

5,0

9,6

6,3

5,4

6,4

9,5

8,0

8,3

8,0

2,5

2,6

2,3

2,6

35 54 11

34 52 14

36 56 8

54 42 4

56 38 6

65 34 1

-

-

Nyári főutazások aránya a belföldi főutazások között (%)

79

78

81

77

Nyári főutazások aránya a külföldi főutazások között (%)

67

67

70

75

Ingyenes szállás igénybevételi aránya a belföldi főutazásoknál (%)

60

54

55

44

Ingyenes szállás igénybevételi aránya a külföldi főutazásoknál (%)

23

21

16

16

Legnépszerűbb kereskedelmi szálláshelyek belföldi főutazás esetén (%)

fizető magánszállás (9), apartman (8)

fizető magánszállás (13), panzió (8)

szálloda (12), fizető magánszállás (11)

szálloda (18), fizető magánszállás (11)

Legnépszerűbb kereskedelmi szálláshelyek külföldi főutazás esetén (%)

apartman (30), szálloda (25)

szálloda (31), apartman (25)



Ellátást igénybe vevők aránya belföldi főutazás esetén (%)

-

21

27

30

Ellátást igénybe vevők aránya külföldi főutazás esetén (%)

-

39

40

41

26


PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 6. táblázat, folytatás Tényező

2003

Főutazások 2004

2005

2006

autó (74), vonat (17)







Végzett tevékenységek száma belföldi főutazás esetén

4,0

3,7

3,9

3,9

Végzett tevékenységek száma külföldi főutazás esetén

5,3

5,2

5,1

4,7

Legnépszerűbb tevékenységek belföldi főutazás esetén (%)

passzív pihenés (91), strandolás (61), természetjárás (37)



passzív pihenés (78), strandolás (62), városlátogatás (42)

Legnépszerűbb tevékenységek külföldi főutazás esetén (%)

passzív pihenés (80), természetjárás (62), strandolás (58)

passzív pihenés (79), városlátogatás (54), strandolás (51)

passzív pihenés (66), városlátogatás (65), kulturális látnivalók (58)

városlátogatás (69), strandolás (66), passzív pihenés (61)

Utazási iroda által szervezett főutazások aránya belföldön(%)

3

3

6

5

Utazási iroda által szervezett főutazások aránya külföldön(%)

40

35

37

38

A főutazás helyszínéről turisztikai információt gyűjtők aránya (%)

31

47

45,5

43,1

Internetet információforrásként használók aránya a belföldi főutazásoknál (%)

19

22

29,5

43,2

Internetet információforrásként használók aránya a külföldi főutazásoknál (%)

37

42

56,3

79,9

11 744

10 706

10 878

12 472

4,3

-

4,5

4,7

4,4

-

4,6

4,7

53 411

55 795

49 029

46 308

24 991 4 514

22 499 4 459

20 592 4 700

19 249 4 215

166 953

175 138

157 805

170 678

86 433

81 886

75 992

80 753

Legnépszerűbb közlekedési eszközök belföldi főutazás esetén (%)


Legnépszerűbb közlekedési eszközök külföldi főutazás esetén (%)

Költség/fő/nap (forint) Elégedettség a belföldi főutazással (átlag ötös skálán) Elégedettség a külföldi főutazással (átlag ötös skálán) Egy belföldi főutazás költsége (forint) Költség/fő (forint) Költség/fő/nap (forint) Egy külföldi főutazás költsége (forint) Költség/fő (forint) Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.

További információ: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport, telefon: (1) 411-2360, e-mail: [email protected], honlap: www.itthon.hu/Szakmai oldalak/Piackutatások és Turizmus

Bulletin/ Belföldi turizmus. A tanulmány a Kutatási Csoport fogadóórája keretében – minden héten csütörtökön, 14 és 17 óra között, előzetes egyeztetés után – megtekinthető.


27

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Pécs – Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben Összeállította: az Európa Centrum Kht./ Pécs2010 Menedzsment Központ Az Európa Kulturális Fővárosa cím 1985 óta – amikor az akkori görög kulturális miniszter, Melina Mercouri javaslatára először választottak kulturális fővárost a kontinensen – egyet jelent egy város arculatának átformálásával, a kulturális alapú városfejlesztéssel, tartós nemzetközi kulturális együttműködések kialakításával, a regionális kapcsolatok felértékelődésével, röviden: egy város újjászületésével. Pécs mindezen lehetőségek eléréséért tizenegy rivális magyar várossal együtt nyújtott be pályázatot a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre 2004 végén. A pályázat második fordulójába hét város: Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Pécs és Sopron került be. A verseny magyarországi fordulója 2005. október 19-én zárult, ekkor a magyar kormány, elfogadva a nemzetközi zsűri ajánlását, Pécset jelölte az Európa Kulturális Fővárosa címre. A pályázati folyamat végére 2006. november 13-án az EU Miniszterek Tanácsának döntésével került pont, amikor Pécs hivatalosan is megkapta Brüsszeltől az Európa Kulturális Fővárosa címet.1 A nyertes pécsi pályázat alapvető elgondolása egy nemzetközi régió, a Balkán és Nyugat-Európa közötti határvidék kulturális teljesítményeit és tapasztalatait állította a dokumentum középpontjába. A határtalan város cím részben arra utal, hogy Pécs 2010-ben túl kíván lépni a nemzetállami határokon, és egy nemzetközi régió kulturális kapcsolatrendszerében kívánja megtalálni a város helyét és közvetítő szerepkörét. A pécsi pályázat előkészítését az Európa Centrum Kht/. Pécs2010 Menedzsment Központ koordinálta. A központ jelenleg a Pécs2010-programhoz kapcsolódó kommunikációs, turisztikai, szponzorációs és marketingfeladatokat látja el, valamint koordinálja a regionális és nemzetközi kapcsolatokat. Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2010-ben Essen és a Ruhr-vidék, valamint Isztambul is viselni fogja. A két kulturális fővárostól egyenlő távolságra elhelyezkedő Pécs – mind hagyományait, mind pályázatának tematikáját tekintve – szervesen kíván kapcsolódni a német és a török kulturális főváros célkitűzéseihez. Mindhárom kulturális főváros a fenntarthatóságra helyezte a hangsúlyt. A hagyományos kulturális cserén messze túlmutató, projektfejlesztéseket és hosszú távra szóló kapcsolatépítéseket szorgalmazó célkitűzések az együttműködés olyan modelljeit kínálják, amelyek jelentősen bővíteni fogják Pécs és a dél-dunántúli régió mozgásterét és lehetőségeit. Pécs és a dél-dunántúli régió értékei, az UNESCO Világörökségéhez tartozó ókeresztény sírkamra-együttes, Gázi Kászim pasa egykori dzsámija, kupoláján a kereszttel és a félholddal, Csontváry és Vasarely munkássága, az ezeréves pécsi püspökség, Villány és Szekszárd borai, Harkány gyógyvize, a régió kisebbségei, a Toscanát idéző, lankás dél-dunántúli táj olyan sajátos kultúrát képviselnek, amely méltán tarthat számot Európa érdeklődésére. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ezek az értékek az Európa

Kulturális Fővárosa programnak nem célját, hanem eszközét jelentik. Eszközt ahhoz, hogy a kultúra az itt élő emberek számára identitásuk része legyen, hogy a régió kulturális és gazdasági szereplői között újfajta együttműködési modellek alakuljanak ki, hogy Pécs és a dél-dunántúli régió valóban felkerüljön Európa kulturális térképére. Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésével Pécs lehetőséget szerzett kulturális infrastruktúrájának fejlesztésére, így új lendületet kap az a törekvés, hogy a város jövőbeni arculatát a kultúra, illetve az ahhoz kapcsolódó kulturális ipar és a turizmus határozza meg. A Pécs2010 programba foglalt fejlesztések célja az, hogy a város rendelkezzen megfelelő számú, nagyságú és európai színvonalú kulturális és művészeti térrel a Kulturális Főváros év megrendezéséhez; előmozdítsa a kulturális ipar helyi és regionális fejlődését; felélessze egy-egy városrész városiasságát; s hozzásegítse Pécset, hogy egy nemzetközi régió egyik kulturális központjává váljon. Az öt kulcsprojekt a következő: egy ezerfős, korszerű Zenei és Konferenciaközpont; Regionális Könyvtár és Tudásközpont; a Zsolnay porcelángyár döntően műemléki épületegyüttesének felújítása és kulturális negyeddé szervezése; a nemzetközi kiállítások befogadására is alkalmas Nagy Kiállítótér kialakítása; a közterek és a parkok újjáélesztését célul kitűző projekt. A kulturális programtervezést és megvalósítást a Dr. Méhes Márton vezeti, aki a 2006/2007-es németországi magyar kulturális évad, az Ungarischer Akzent kurátora is egyben. Az évad egyik hangsúlya 2007 augusztus–szeptemberében Észak-Rajna–Vesztfália tartomány és Pécs együttműködése. A határtalan város szlogen szellemében Pécs egyaránt meg kívánja jeleníteni a várost, a régió sajátosságából fakadó egyediséget, Szegedet mint kiemelt partnervárost, a Déli Kulturális Övezetet és természetesen Magyarországot.

Az Európa Kulturális Fővárosa cím, illetve a kulturális turizmus és a városfejlesztés kapcsolatáról a Turizmus Bulletin X. évf. 2. számában, a 9-15. oldalon olvasható tanulmány Dr. Rátz Tamara tollából.

További információ: Európa Centrum Kht./ Pécs2010 Menedzsment Központ, 7621 Pécs, Mária u. 9., tel: (72) 514 801, e-mail: [email protected]., honlap: www.pecs2010.hu

1

28


TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Pécs ismertsége és imázsa a magyar lakosság körében, 2006 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság Pécs hazánk turisztikailag egyik legnépszerűbb városa: 2006-ban a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma alapján a 12. leglátogatottabb magyarországi település volt. A külföldi vendégforgalmat tekintve a 17., a belföldi vendégforgalmat tekintve a 10. helyen áll. A belföldi forgalom jelentőségét mutatja, hogy a 2006-ban Pécsett regisztrált 256 ezer vendégéjszaka háromnegyede (193 ezer éjszaka) a belföldi vendégektől származott. A M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Kft. a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából 2006 decemberében a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett. Tekintettel arra, hogy 2010-ben Pécs lesz – Essennel és Isztambullal együtt – Európa Kulturális Fővárosa, a kutatás egyik témaköre a Pécs városával kapcsolatos attitűdök, vélemények megismerése volt. A kutatás eredményei szerint a magyarországi nagyvárosok közül Pécs ismertsége jónak mondható, hiszen a hazai városok között a második leggyakrabban említett település (Debrecent követően, illetve Szegedet megelőzve). A Pécshez kapcsolódó asszociációk közül a „szép város”, az egyetem, főiskola, a Mecsek, valamint Európa Kulturális Fővárosa emelkedik ki. A látnivalók közül a TV-torony, a Zsolnay porcelánmúzeum és a török hódoltság korából származó építészeti emlékek, várak a legismertebbek. A vendégéjszakák számát tekintve legnépszerűbb városok között Pécs, Egert és Sopront követően, a harmadik legvonzóbb úti cél. A további két legismertebb magyarországi nagyváros – Debrecen és Szeged – vonzereje Pécs vonzerejétől elmarad. A válaszadók 29,5%-a soha nem járt még Pécsett, további 36,4%-a pedig öt évnél régebben kereste fel a várost. A megkérdezettek egytizede az elmúlt fél évben járt itt. Pécs a rövidebb és a hosszabb tartózkodási idővel járó utazásoknak is kedvelt célja lehet: a megkérdezettek egyharmada szerint két éjszakánál többet is érdemes eltölteni a városban, további 25-25% egy, illetve két napot (egy éjszakát) tart elegendőnek. Minél jobban ismeri valaki Pécset, annál valószínűbb, hogy szerinte hosszabb időt érdemes eltölteni a városban. A közeljövőben a megkérdezettek 12,8%-a biztosan, további 11,3%-a valószínűleg felkeresi a várost. A Pécsre utazást biztosan nem tervezők aránya 36,0%. A kulturális főváros fogalmát és tartalmát a megkérdezettek fele nem ismeri. A kulturális főváros fogalmát meghatározni tudók ugyanakkor kivétel nélkül pozitívumokat említettek. A címmel leggyakrabban az „Európa szintű kulturális programokat”, a kulturális, művészeti központot, a nemzetközi elismerést, rangot említették, valamint azt, hogy így Pécset jobban megismeri Európa, illetve, hogy a rendezvény révén Pécs városa képviseli Magyarországot. Összességében a megkérdezettek hattizede hallott róla, hogy 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa.

1. Pécs ismertsége és imázsa 1.1. PÉCS ISMERTSÉGE A felmérés első szakaszában azt térképeztük fel, hogy melyik – a fővároson kívüli – magyarországi nagyváros jut először spontán módon a válaszadók eszébe. Az interjúalanyok 1,3% -a (13 fő) nem tudott egyetlen települést sem megnevezni, a többiek (987 fő) összesen 48 várost neveztek meg a kérdés kapcsán. Válaszként a leggyakrabban Debrecen neve hangzott el (18,8%), de nem sokkal maradt el mögötte Pécs (14,9%) és Szeged (12,8%) említettsége sem. Ez a három, legtöbbször említett város összesen a válaszok közel felét (46,5%) adta, és már a negyedik leggyakrabban megnevezett település, Miskolc említettsége (8,6%) sem érte el a 10% -ot. Az 1. ábrán a tizenöt leggyakrabban említett települést mutatjuk be.

Saját megítélésük szerint a válaszadók 8,4%-a nagyon, 19,2%-a pedig viszonylag jól ismeri Pécset. Ugyanakkor az interjúalanyok harmada (34,5%) a települést egyáltalán nem ismerők táborába sorolja magát, 37,9% pedig kevéssé ismeri. Pécs ismertsége – saját régióján kívül – Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon magasabb az átlagnál. 1.2. A PÉCCSEL KAPCSOLATOS ASSZOCIÁCIÓK Megvizsgáltuk azt is, hogy a megkérdezettek a város nevének hallatán mire asszociálnak, mi jut elsőként eszükbe arról. Az interjúalanyok bő tizedének (13%) semmi sem jutott eszébe Pécsről. A kérdés kapcsán érdemi választ adók (870 fő) összesen 1328 említéssel 74 különböző dolgot neveztek meg. Elsősorban azt, hogy „szép város” (8,7%) és hogy „egyetem, főiskola van ott” (8,7%), de sokan asszociáltak róla a „Mecsekre” (7,3%), illetve arra, hogy a település „Európa Kulturális Fővárosa” lesz (7,1%).


29

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 1. ábra A hazai nagyvárosok spontán említési gyakorisága – a leggyakrabban említett 15 város (%) 18,8

Debrecen Pécs

14,9 12,8

Szeged 8,6

Miskolc 6,8

Sopron Győr

4,5

Székesfehérvár

4,4 2,8

Kecskemét

2,6

Eger Szombathely

2,3

Nyíregyháza

2,2

Veszprém

2,0

Esztergom

2,0

Siófok

1,9

Gyula

1,9 0

2

4

6

8

10

12

N=1000

14

16

18

20


1. táblázat Pécshez kapcsolódó asszociációk Asszociáció

N

%

Szép város Egyetem, főiskola Mecsek

87 87 73

8,7 8,7 7,3

Európa Kulturális Fővárosa, kulturális főváros

71

7,1

TV-torony Zsolnay porcelán, Zsolnay Múzeum Város, nagyváros Személyes emlékek Dzsámi Székesegyház, dóm Dunántúl, Dél-Dunántúl, dunántúli város Mecseki szén, bánya Minaret Sok látnivaló, nevezetesség, műemlék Állatkert Mecset

64 61 59 53 50 44 42 42 38 35 30 29

6,4 6,1 5,9 5,3 5,0 4,4 4,2 4,2 3,8 3,5 3,0 2,9

Törökök, török emlékek, török kori emlékek

29

2,9

Főtér Mediterrán jellegű város Messze van, távolság

25 18 18

2,5 1,8 1,8


30


Asszociáció Rokonság, ismerős él ott Pécsi Dohánygyár, Sophianae Nemzeti Színház, színház Hegyek, dombok Hangulatos város Szép táj, szép környezet

N 16 16 16 16 15 15

% 1,6 1,6 1,6 1,6 1,5 1,5

Történelmi múlt, történelmi város, történelmi emlékek

15

1,5

Pécs környéki települések A polgármestert baleset érte

14 14

1,4 1,4

Világörökség, a világörökség része a város

13

1,3

13 13 13 11 11 10 131 25 130 1000

1,3 1,3 1,3 1,1 1,1 1,0 13,1 2,5 13,0 145,8

Kilátó Baranya megye Kórház, klinika Szép belváros, gyönyörű óváros Pécsi kesztyű Csontváry Kiállítás Egyéb Nem járt még ott, nem ismeri semmi Összesen

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 2. ábra A vizsgált városok mint úti célok vonzereje (átlagérték, az iskolai osztályzásnak megfelelő ötfokozatú skálán) 4,38

Eger

4,35

Sopron Pécs

4,23

Hévíz

4,13

Szeged

4,10

Debrecen

4,08

Hajdúszoboszló

4,03

Siófok

3,87

Zalakaros

3,83

Budapest

3,61 0

1

2

3

4

N=972

5


Az 1. táblázatban azokat az említéseket foglaltuk össze, amelyeket a megkérdezettek legalább egy százaléka megnevezett. 1.3. PÉCS MINT ÚTI CÉL 1.3.1. Pécs vonzereje A megkérdezetteknek városneveket – a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi vendégéjszakák alapján legnépszerűbb tíz város nevét – olvastunk fel, s arra kértük őket, értékeljék ötfokozatú skálán, hogy mennyire tartják azokat vonzó úti célnak. (Az ötös azt jelentette, hogy nagyon szimpatikus, az egyes pedig azt, hogy egyáltalán nem az.) A válaszadók az összes vizsgált várost vonzó úti célnak találták. Összességében a legszimpatikusabbnak Eger (4,38), a legkevésbé vonzónak pedig a főváros (3,61) bizonyult (2. ábra). Pécs a harmadik helyre került a szimpátia alapján felállított rangsorban (4,23), a válaszadók 51,3%-a nagyon, 27,9%-a pedig inkább szimpatikus úti célként értékelte a települést, s mindössze 25,9%-uk nyilatkozott róla többé-kevésbé negatívan. A két leggyakrabban említett város, Debrecen és Szeged Pécsnél kevésbé vonzó. Az átlagosnál (4,23) vonzóbb úti célnak ítélik meg Pécset az 51-60 évesek és a 60 év felettiek, az érettségivel és a felsőfokú végzettséggel, illetve az átlag feletti jövedelemmel rendelkezők, az utazás szempontjából aktívabbak, a nagyvárosokban és a városokban élők, valamint a Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl és DélDunántúl régiókban lakók.

1.3.2. Pécs látogatottsága A válaszadók közel harmada (29,5%) soha nem járt Pécsett, ugyanakkor tizede (10,6%) az adatfelvételt megelőző félévben kereste fel utoljára a várost (3. ábra). Természetesen azok ismerik a legjobban a várost, aki ott laknak vagy ott dolgoznak. A településhez kevésbé szorosan kötődők körében a Péccsel kapcsolatos ismeretszint az utolsó látogatás óta eltelt idő növekedésével párhuzamosan csökken. 3. ábra Az utolsó pécsi látogatás időpontja (%) Pécsett lakik vagy dogozik 3,2% soha 29,5%

nem tudja az elmúlt 1,0% 6 hónapban 10,6% 6-12 hónapja 3,9% az elmúlt 5 évben 16,3%

öt évnél régebben 36,4% N=1000



31

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 1.4. A PÉCSETT TURISTAKÉNT ELTÖLTHETŐ IDŐ HOSSZA Az interjúalanyok közel harmada (31,5%) úgy gondolja, hogy Pécsett három napnál, azaz két éjszakánál többet is érdemes eltölteni, a megkérdezettek egynegyede (25,1%) szerint a kétéjszakás, egytizede (11,9%) szerint az egyéjszakás tartózkodás az ideális, legfeljebb egynapos (ott alvás nélküli) utazást 28,4% tart megfelelőnek. A helyben lakók, dolgozók szerint legalább két napot megér a város.

2. Jövőbeli utazási tervek Pécsre A válaszadók 17,1%-a nem tudta még, hogy a felmérést követő egy évben (2006 decembere és 2007 novembere között) felkeresi-e a várost. Több mint tizedük (12,8%) biztos volt abban, hogy ebben az időszakban ellátogat a településre, s közel ennyien (11,3%) voltak azok is, akik valószínűnek tartották, hogy Pécsre utaznak. Ugyanakkor az interjúalanyok több mint harmada (36%) kizárta egy ilyen út lehetőségét (4. ábra). 4. ábra A felmérést követő egy évben Pécsre irányuló utazási szándékok (%) nem tudja 17,1%

biztosan nem keresi fel 36,0%

biztosan felkeresi 12,8%

valószínűleg felkeresi 11,3% valószínűleg nem keresi fel 22,8% N=1000

A kérdéskör feltárásának első lépésében arra kértük a válaszadókat, fogalmazzák meg, mit jelent az Európa Kulturális Fővárosa fogalom. A felmérés tapasztalatai szerint meglehetősen nagy (49,1%) azok aránya, akik nem tudják ezt a fogalmat meghatározni. A többiek összesen 665 meghatározást adtak, amelyek között a leggyakrabban említett (232) meghatározás az „Európai szintű kulturális programok tartása Pécsett” volt. Sokan jelezték, Pécset így jobban megismeri Európa, illetve, hogy a rendezvénysorozat keretében Pécs városa képviseli Magyarországot. A kulturális főváros fogalmát meghatározók kivétel nélkül pozitívumokat említettek. Az interjúalanyok több mint fele (58,5%) hallott arról, hogy 2010-ben Pécs Európa Kulturális fővárosa lesz. Minél jobban ismeri a válaszadó a várost, minél közelebbi az időpont, amikor ott járt, minél valószínűbb, hogy a következő évben elmegy oda, annál valószínűbb, hogy hallott az eseményről.

4. Következtetések A Pécs ismertségét és imázsát vizsgáló kutatás tanúsága szerint Pécs előkelő helyet foglal el a magyarországi nagyvárosok között nemcsak a belföldi vendégéjszakák, hanem az ismertséget mutató, spontán említési gyakoriság és a vonzerő tekintetében is. A város nevéhez egyértelműen pozitív asszociációk kötődnek, részletes ismeretekkel azonban kevesen rendelkeznek a településről. Részben ez adhat magyarázatot arra, hogy a megkérdezettek közel harmada sohasem járt a városban, és arra is, hogy magas azoknak az aránya, akik szerint egy napnál többet nem érdemes Pécsett tölteni. Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése ráirányította a figyelmet Pécsre, magával a fogalommal azonban még sokan nincsenek tisztában. A 2010. évi eseménysorozat alkalmat ad Pécs szélesebb körben történő megismertetésére, vonzerejének növelésére és a Pécsett hosszabb ideig tartózkodó belföldi turisták számának növelésére.


Minél jobban ismeri valaki a várost, annál valószínűbb, hogy a felmérést követő évben is fel fogja keresni. Minél régebben járt valaki a városban, annál valószínűbb, hogy nem fogja a megkérdezést követő egy évben felkeresni.

32

3. Pécs, Európa Kulturális Fővárosa


További információ: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport, 1052 Budapest, Sütő u. 2., levelezési cím: 1054 Budapest, Hold u. 1., telefon: (1) 411 2360, fax: (1) 438-8088, e-mail: [email protected], honlap: www.itthon.hu > Szakmai oldalak > Piackutatások és Turizmus Bulletin.

TURISZTIKAI TERMÉKEK A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke1 A magyar lakosság zöldturizmushoz való viszonyának feltárása, valamint a megfelelő marketingeszközök kiválasztásának érdekében a Magyar Turizmus Zrt. a „Zöldturizmus Éve, 2007” kampányévet megelőzően átfogó kutatást folytatott a magyar lakosság körében. Az eredmények szerint a nemzeti parkok, a természetjárás és a lovasturizmus magyarországi kínálatával a magyar lakosság összességében elégedett. Ezzel szemben a megkérdezettek személyes attitűdjei kevésbé pozitívak, az utazási szokásokban az általános pozitív vélekedés nem tükröződik, amiben szerepet játszhat a nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos ismeretek viszonylag alacsony szintje. A megkérdezettek 42,5%-a évente legalább egyszer túrázik, 37%-a járt az utóbbi három évben nemzeti parkban, és mindössze 4,8%-a lovagol évente legalább egy alkalommal. A megkérdezettek 43%-a egyik tevékenységet sem végzi. Mindhárom tevékenység elutasításában kiemelkedő az érdektelenség jelentősége, aminek hátterében szintén a hiányos ismeretek állhatnak. A nemzeti parkok felkeresése során és túrázáskor egyaránt étkezést, egyszerű, olcsó szálláshelyet és túravezetést, lovagláshoz felszerelést igényelnének a legtöbben. Legalább középkategóriájú szálláshelyet is sokan keresnek, a nemzeti parkban járók ötöde, a túrázók 11,1%-a pedig igénybe venné egy látogatóközpont szolgáltatásait is. A válaszadók többsége az önállóságot preferálja, de a szervezettség iránti igény sem elhanyagolható. Az egyes tevékenységet végezni kívánók között határozott igény mutatkozik arra is, hogy a szolgáltatásokat komplett csomagban vegyék igénybe. A magyar lakosságnak körülbelül a fele használ fel információs forrást belföldi utazásához, méghozzá leggyakrabban a barátok, ismerősök ajánlását, az internetes oldalakat, a prospektusokat, a térképeket és az útikönyveket. A jelen kutatás keretében vizsgált tevékenységek esetében ugyanezek az információs források játsszák a legfontosabb szerepet. Az internetes honlapoknak mindhárom tevékenység esetében nagy a jelentősége, ezek mellett azonban továbbra sem elhanyagolható a nyomtatott kiadványok szerepe.

Bevezetés

1. A kutatás módszertana

A Magyar Turizmus Zrt. 2007-ben a belföldi turizmus élénkítésére hirdette meg a „Zöldturizmus Évét”. A kampányév során – a környezettudatosság szerepének hangsúlyozásával – a természetjárás, a nemzeti parkok, a kerékpározás, a vízi- és a lovasturizmus promóciója kap kiemelt szerepet. A nemzeti turisztikai marketingszervezet célja a kampányévvel a hazai lakosság érdeklődésének felkeltése, illetve erősítése Magyarország természeti értékei iránt. A magyar lakosság zöldturizmushoz való viszonyának feltárása, valamint a megfelelő marketingeszközök kiválasztásának érdekében a Magyar Turizmus Zrt. a kampányévet megelőzően átfogó kutatást folytatott a magyar lakosság körében. Jelen kutatás annak az átfogó felmérésnek képezte részét, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Kft. 2006 decemberében a magyar lakosság utazási szokásainak vizsgálata érdekében végzett.2

A kutatás célja a magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásainak és utazási terveinek feltárása volt. A megkérdezés a M.Á.S.T omnibusz kutatásának keretében történt. Az adatfelvétel 1000 fős mintán, a megkérdezett lakásán történő személyes adatfelvétellel, véletlenszerű mintavétel alapján, a megyei és településszerkezeti reprezentativitást szem előtt tartva, 15%-os ellenőrzés mellett történt. Mivel az utazás3 jellemzően kollektív tevékenység, azt többnyire a háztartástagok közösen végzik, az elemzés során a háztartásra vonatkozó információkat is vizsgáltuk. A kutatás céljaként meghatározott három témakört – a nemzeti parkokkal, a természetjárással és a lovasturizmussal kapcsolatos attitűdöket és utazási

A Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportjának munkatársa. A cikk a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Kft. által, a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített tanulmányok alapján készült. 1

A magyar lakosság utazási szokásait feltáró, 2006. évi kutatás eredményei a Turizmus Bulletin 12. oldalán olvashatók. 3 Az utazás olyan, a lakóhelyen kívüli településre, területre történő helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamely tagja távol van otthonától és célja nem napi vagy rendszeres munkavégzés, illetve tanulás. 2


33

TURISZTIKAI TERMÉKEK 1. ábra A magyarországi kínálat értékelése (ötfokozatú egyetértési skálán, ahol 1=egyáltalán nem ért egyet, 5= teljesen egyetért) A hazai nemzeti parkok nyújtotta kínálattal elégedett vagyok Magyarországon jókat lehet túrázni

0,9 2,0

Magyarországon sok 0,6 lehetőség van a 5,1 lovaglásra 0%

40,8

33,6

19,8 20%

egyáltalán nem ért egyet inkább egyetért

40% inkább nem ért egyet teljesen egyetért

N=1000

60%

80%

100%

egyet is ért, meg nem is Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.

szokásokat – külön-külön térképeztük fel. A kutatás során elemeztük a hazai kínálat ismertségét, imázsát, az általános, illetve a személyes attitűdöket, a jelenlegi aktivitást, az inaktivitás indokait, a használt információs forrásokat, a tervezett aktivitást, továbbá azt, hogy milyen szolgáltatások tehetnék vonzóvá a nemzeti parkokat, a természetjárást és a lovasturizmust.

2. A kutatás eredményei és következtetései Az alábbiakban egységes szerkezetben mutatjuk be a három különböző témát felölelő megkérdezés eredményeit, külön kiemelve az egyes területek speciális jellemzőit. 2.1. A NEMZETI PARKOK, A TERMÉSZETJÁRÁS ÉS A LOVASTURIZMUS IMÁZSA A megkérdezettek ötfokozatú egyetértési skálán értékelték, hogy mennyire értenek egyet bizonyos, a nemzeti parkokkal, a túrázással/természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos állításokkal. Az egyes azt jelentette, hogy az állítással egyáltalán nem értenek egyet, az ötös pedig azt, hogy teljesen egyetértenek. A válaszok átlaga az átlagos egyetértési index. 2.1.1. Általános attitűdök A nemzeti parkok, a természetjárás és a lovasturizmus magyarországi kínálatával a megkérdezettek összességében elégedettek, Magyarország imázsa ebből a szempontból kifejezetten pozitív a magyar lakosság körében.

34

47,2

32,1

17,9

24,6

35,5

31,6

3,3 4,9


A válaszadók közel fele teljesen egyetértett azzal, hogy Magyarországon jókat lehet túrázni, 40,8%-a azzal, hogy Magyarországon sok lehetőség van a lovaglásra, viszont mindössze ötödük értett teljesen egyet azzal, hogy a hazai nemzeti parkok nyújtotta kínálattal elégedett lenne. Mindhárom állítást nagyon kevesen utasították el, a valamilyen mértékben egyetértők aránya 60-80% közötti volt (1. ábra). A pozitív állításokkal való egyetértési index a túrázási lehetőségek esetén 4,23, a lovaglási lehetőségekkel kapcsolatban 4,09, míg a nemzeti parkok kínálatával kapcsolatban 3,73 volt az ötfokozatú egyetértési skálán. Az egyes tevékenységekre vonatkozó állításokat az 1. táblázatban foglaltuk össze. Megkérdeztük, hogy egy nemzeti park meglátogatását, a túrázást vagy a lovaglást mennyire tartják divatos tevékenységnek. A többség mindhármat a divatos tevékenységek közé sorolta. Leginkább a lovaglást tartják divatosnak, ezzel 76,3% egyetértett, indexe 4,05. A nemzeti park látogatását és a túrázást hasonló arányban tartották divatosnak (40,9% és 42,9%). Ugyanakkor a nemzeti park látogatásának divatosságát 27,5% kérdőjelezte meg, így egyetértési indexe csak 3,18, míg a túrázásé 3,29. Azok, akik nem túráznak, magasabb arányban tartották azt divatos tevékenységnek, mint azok, akik az elmúlt évben részt vettek túrán. A két egyetértési index 3,31 és 3,27. A lovaglás és a nemzeti park látogatása esetében fordított a helyzet, azok vélték az adott tevékenységet divatosabbnak, akik azt gyakorolják is. A lovaglás esetén a lovaglók egyetértési indexe 4,46, a nem lovaglóké csak 4,03, a nemzeti parkban az utóbbi három évben nem jártaké 3,14, míg azoké, akik jártak, 3,25.

TURISZTIKAI TERMÉKEK 1. táblázat

Egyetértés az egyes tevékenységekkel kapcsolatos általános állításokkal (átlagérték, az iskolai osztályzásnak megfelelő ötfokozatú skálán) Tevékenység

Nemzeti parkok

Túrázás, természetjárás

Lovasturizmus

Állítás

Egyetértési index

Magyarország természeti értékekben gazdag ország

4,35

Magyarország hagyományokban gazdag ország Magyarországnak egyedi természeti értékei vannak A magyar tájak világhírűek A nemzeti parkokban a terület eredeti természeti állapotát ismerhetem meg

4,34 4,31 4,24 4,17

A túrázás egészséges

4,60

A túrázás lehetőséget ad a természeti értékek megismerésére Magyarországon jókat lehet túrázni A túrázás sporttevékenység A túrázás aktív pihenés A túrázás társasági élmény

4,48 4,23 4,15 4,13 3,95

Magyarország híres a lovassportjáról

4,28

A lovaglás egészséges sport A lovaglás túlzottan nagy anyagi ráfordítással jár Magyarországon sok lehetőség van a lovaglásra A hazai lovaglási lehetőségek csak a külföldiek számára megfizethetőek

4,12 4,12 4,09 3,17


2.1.2. Személyes attitűdök Az általános attitűdökkel szemben a megkérdezettek személyes attitűdjei kevésbé pozitívak, vagyis a saját magukra vonatkozó kérdésekben visszafogottabb válaszokat adtak, amit az átlagos egyetértési indexek alacsonyabb volta jelez (2. táblázat).

Megvizsgáltuk, hogy a nemzeti parkok meglátogatása és a lovaglás mennyire motiválja az utazásokat. A megkérdezettek 8,2%-a állította, hogy szívesen utazik a lovaglás kedvéért. Az átlagos egyetértési index mindössze 1,60, de azok között, akik lovagoltak az elmúlt évben, 2,58, azaz őket lényegesen jobban motiválja utazásra a lovaglás. 2. táblázat

Egyetértés az egyes tevékenységekkel kapcsolatos személyes állításokkal (átlagérték, az iskolai osztályzásnak megfelelő ötfokozatú skálán) Tevékenység

Nemzeti parkok

Túrázás, természetjárás

Lovasturizmus

Állítás

Egyetértési index

Érdekelnek a hazánk tájaira jellemző hagyományok

3,92

Vonz a természeti értékek megismerése Érdekelnek a természeti értékeket bemutató rendezvények Szeretném az összes hazai nemzeti parkot megismerni Szívesen veszek részt a természetet bemutató programokon Szívesen veszek részt a tájegységeket bemutató programokon Ha belföldön utazom, ellátogatok nemzeti parkokba is Belföldi utazásaimat úgy tervezem, hogy nemzeti parkba is ellátogathassak Gyakran utazom belföldön nemzeti parkok meglátogatása céljából Szeretem a természetjárást Érdekel a túrázás Természetjáró klub tagjának lenni jó

3,85 3,52 3,31 3,17 3,11 2,93 2,09 1,73 3,81 3,30 2,97

A lovaglás jó kikapcsolódás

3,67

Szívesen megnéznék egy lovasbemutatót Szívesen vennék részt lovaskocsikázáson Érdekel a lovaglás Szívesen tanulnék meg lovagolni Szívesen vennék részt lovastúrán Szívesen utazom azért, hogy lovagoljak

3,58 3,19 2,45 2,36 2,33 1,60



35

TURISZTIKAI TERMÉKEK 2.ábra A tevékenység mint utazási motiváció értékelése (ötfokozatú egyetértési skálán, ahol 1=egyáltalán nem ért egyet, 5= teljesen egyetért) Ha belföldön utazom, és van rá lehetőségem, ellátogatok nemzeti parkba is

25,0

Belföldi utazásaimat eleve úgy tervezem meg, hogy nemzeti parkba is ellátogathassak

14,0

43,7

Gyakran utazom belföldön kifejezetten nemzeti parkok meglátogatása miatt

24,6

19,7

69,7 0%

20%

egyáltalán nem ért egyet inkább egyetért N=1000

17,9

8,6

16,8

59,8

Szívesen utazom azért, hogy lovagoljak

11,1

13,4 40%

60%

inkább nem ért egyet teljesen egyetért

8,6

6,3

6,1 3,3

4,1 4,1

80%

100%


A nemzeti parkok esetében sem ez a motiváció az elsődleges: mindössze 3,3% utazik gyakran nemzeti park meglátogatása céljából (indexe 1,73), utazása tervezésekor 6,3% veszi figyelembe egy nemzeti park felkeresésének lehetőséget (indexe 2,09). Ugyanakkor a nemzeti park meglátogatása mint az utazás során végzett tevékenység, sokkal jobban elfogadott, 17,9% szerint, ha van rá lehetősége, utazása során nemzeti parkba is ellátogat. Ezt az állítást csak 25% utasította el teljesen, az egyetértési index 2,93 (2. ábra). Azokat, akik az elmúlt három évben jártak nemzeti parkban, jobban motiválja egy nemzeti park felkeresése, gyakrabban utaznak kifejezetten ezzel az indokkal (indexe 2,00 szemben a többiek 1,58-as indexével), többször terveznek a nemzeti parkhoz kapcsolódóan utazást (2,53 szemben az 1,83-mal), és viszonylag magas egyetértési indexet (3,53, szemben a 2,56-tal) kapott a „ha van rá lehetősége, utazása során nemzeti parkba is ellátogat” állítás. A túrázás és a nemzeti parkok esetében azt is megvizsgáltuk, hogy mely évszakok a legkedveltebbek a megkérdezettek körében e tevékenységek végzésére. Azt tapasztaltuk, hogy a megkérdezettek a tél kivételével mindegyik évszakban hasonló arányban végeznék szívesen a túrázást/nemzeti park látogatást : tavasszal, nyáron és ősszel 31-32% menne szívesen nemzeti parkba, és 2526% túrázna. A nemzeti park látogatása ebben a három évszakban tehát azonos arányban múlja felül a túrázást. Ugyanakkor télen majdnem háromszor akkora a nemzeti park előnye: 40,6% szívesen menne el egy nemzeti parkba télen is, de csak 27,4% túrázna.

36

21,0

22,2


2.1.3. Az ismeretek szintje A személyes attitűdök kevésbé kedvező voltában szerepet játszhat a nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos ismeretek viszonylag alacsony szintje. A felmérés eredményei szerint a megkérdezettek negyede tudja pontosan, hol vannak a nemzeti parkok és természetjárás közben tudatában van, ha éppen nemzeti parkban jár, viszont ötödük egyáltalán nem értett egyet az utóbbi kijelentéssel, az egyetértési index 3,09. 10,4% tudja, hogy honnan szerezhet információt a lovaglási lehetőségekről, 41,3%-nak viszont nincs róla ismerete, az index 2,42. Mindössze 7,8% értett egyet azzal, hogy jól ismeri a túrázási lehetőségeket, 55,4% viszont elutasította ezt az állítást. Az egyetértési index mindössze 2,36. A három terület közül egyedül a nemzeti parkokkal kapcsolatos állítás esetében volt pozitív a mérleg, itt kicsivel többen vannak az ismerettel rendelkezők a többieknél (3. ábra). Azoknak, akik az elmúlt évben részt vettek túrázáson, 2,79-es az egyetértési indexe, míg a nem túrázóknak csak 2,03. Ez a különbség szignifikáns, de jól mutatja azt is, hogy magas szintű ismerethiány van a területen. Azok, akik az elmúlt évben lovagoltak, ismerik az információszerzési lehetőségeket, az egyetértési indexük 4,13, szemben a nem lovaglók 2,33-as szintjével. Érdekes módon a nemzeti parkok esetében fordított a helyzet: azok, akik az elmúlt évben voltak valamelyik nemzeti parkban, ritkábban tudják, hogy egy nemzeti

TURISZTIKAI TERMÉKEK 2.1.5. A szálláslehetőségekkel való elégedettség

park területén járnak-e vagy sem, az egyetértési indexük 3,14, szemben azokkal, akik az elmúlt három évben nem jártak nemzeti parkban (3,02). 2.1.4. Az ökoturizmus és a nemzeti park szavakhoz fűződő asszociációk A természetjárás, a nemzeti parkok népszerűsítése szempontjából nem mindegy, milyen kifejezéseket használunk, mi az, amit megértenek, és ami felkelti az utazók érdeklődését. Megvizsgáltuk ezért, hogy a megkérdezetteknek mi jut eszébe az ökoturizmus, illetve a nemzeti park szavak hallatán. A válaszok szerint a megkérdezettek 44,3% -ának semmi sem jutott eszébe az ökoturizmus szó hallatán. Minél magasabb a megkérdezett iskolai végzettsége, minél jobb a jövedelmi helyzete, minél nagyobb településen él, annál valószínűbb, hogy eszébe jutott valami az ökoturizmus szóról. Az érdemi választ adók ötöde a természetjárásra, túrázásra asszociált a szó hallatán, 17,4%-ának a természetvédelem, 11,7%-ának a természet jutott eszébe. 10,4% kapcsolta össze a természetjárást és a természetvédelmet. Az érdemi választ adók 5,6%-ának jutottak eszébe általában a nemzeti parkok vagy egy konkrét nemzeti park. A nemzeti park szóról már többeknek, a megkérdezettek 84,6%-ának jutott eszébe valami. Az érdemi választ adók 28,2%-a a védett természeti területre asszociált a szó hallatán, 20,5%-ának a védett állatok, 19,8%-ának a védett növények fogalma jutott eszébe. 12,7% kapcsolta össze a nemzeti parkokat és a természetvédelmet. Az érdemi választ adók 15,8%-ának jutott eszébe valamelyik nemzeti park neve.

A szálláshelyekkel való elégedettséget a túrázás és a lovaglás esetében vizsgáltuk. A kép a lovaglás esetén kedvezőbb: 36% vélte úgy, hogy a lovaglási lehetőségekhez itthon megfelelő szálláshely-szolgáltatás kapcsolódik, és csak 8,8% utasította el az állítást. Ugyanakkor azzal az állítással, hogy Magyarországon túrázás közben könnyű megfelelő szállást, vendéglátóhelyet találni, csak 18,3% értett teljesen egyet, 17% pedig elutasította. A lovaglással kapcsolatos egyetértési index 3,93, a túrázásé 3,43. A lovaglás esetén nincs túl nagy különbség a tekintetben, hogy lovagol-e a megkérdezett, vagy sem: a lovaglók egyetértési indexe 4,16, a nem lovaglóké 3,91. Ugyanakkor azok, akik az elmúlt évben voltak túrázni, lényegesen magasabb arányban értettek egyet az állítással: indexük 3,67, míg azoké, akik nem vettek részt túrán, csak 3,21. 2.2. A JELENLEGI AKTIVITÁS 2.2.1. A jelenlegi aktivitás A jelenlegi aktivitás vizsgálatánál reális kép felvázolására törekedtünk: aki például életében csak egyszer túrázott, nem tekinthető aktív túrázónak. Ezt az elvet szem előtt tartva a következő eredményeket kaptuk: a megkérdezettek 42,5% -a évente legalább egyszer túrázik, 37% -a járt az utóbbi három évben nemzeti parkban, és mindössze 4,8% -a lovagol legalább egy alkalommal évente. 3. ábra

Az ismeretszint értékelése (ötfokozatú egyetértési skálán, ahol 1=egyáltalán nem ért egyet, 5= teljesen egyetért) Ha a természetben járok, mindig tudom, hogy nemzeti parkban vagyok-e

16,4

20,2

Jól ismerem a hazai túrázási lehetőségeket

20%

egyáltalán nem ért egyet inkább egyetért

40%

25,0

25,8

13,3

41,3

0%

16,2

19,7

35,6

Tudom, honnan szerezhetek információt a hazai lovaglási lehetőségekről

N=1000

22,3

17,9

60%

inkább nem ért egyet teljesen egyetért

11,0

17,0

7,8

10,4

80%

100%



37

TURISZTIKAI TERMÉKEK A megkérdezettek 43%-a egyik tevékenységet sem végzi, azaz nem túrázik, nem lovagol és nem jár nemzeti parkba sem – legalább minimális gyakorisággal. A válaszadók 21,3%-a túrázik és volt nemzeti parkban is, de nem lovagol, 18,2%-a csak túrázik, 12,7%-a csak nemzeti parkban volt. Mindössze 2,5% azoknak az aránya, akik mind a három tevékenységet rendszeresen végzik (4. ábra). 4. ábra Az egyes tevékenységeket végzők aránya

Nemzeti parkok Középkorúak, gazdaságilag aktívak, kisvárosokban élők, Dél- és NyugatDunántúl, Dél-Alföld 12,7%

0,5%

Természetjárás Fiatalok, érettségizettek, nem nyugdíjas inaktívak, 21,3% nagyvárosban élők, Dél-Dunántúl, Közép- és ÉszakMagyarország 2,5% 18,2% 0,4%

delműek, a községekben, hagyományos parasztházban élők (az alacsony státuszú háztartások tagjai) nagyon kis arányban vesznek részt a vizsgált programokon. Megjegyzendő, hogy ezen csoportoknak az általános utazási aktivitása is alacsony. A nemzeti parkok látogatáságának gyakoriságát külön megvizsgáltuk. Azok, akik jártak valaha valamely nemzeti parkunkban, átlagosan 2,5 parkban fordultak meg. 58,6% a Hortobágyi Nemzeti Parkban, 53,1% az Aggteleki Nemzeti Parkban volt. A Bükki és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot hasonló arányban (27,9 és 28,7%) keresték fel. A Körös-Maros Nemzeti Parkba mindössze 6,9%, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkba pedig 6,3% látogatott el. 2.2.2. Az inaktivitás okai Mindhárom tevékenység elutasításában kiemelkedő az érdektelenség jelentősége, amiben szerepet játszhat a nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos ismeretek alacsony szintje, a viszonylag kevés információ is. Az elutasítás indokai között előkelő helyen szerepelnek az anyagi és egészségügyi korlátok, valamint az időhiány. Az életkor, illetve a család aktuális helyzete elsősorban a természetjárás, míg a távolság és a kívánt felszerelés főként a lovasturizmus esetében gördít akadályokat a „kimozdulás” elé (3. táblázat).

1,4% Lovasturizmus Érettségizettek, fiatalok, gazdaságilag aktívak, községekben élők, Közép-Dunántúl, Észak- és Dél-Alföld

2.3. MI TEHETI VONZÓVÁ A ZÖLDTURIZMUST? N=1000


2.3.1. Miért jó a nemzeti parkban? Összességében elmondható, hogy az átlagnál nagyobb aktivitást mutatnak a férfiak, a fiatalok és középkorúak, a magasabb iskolai végzettségűek, az átlagnál magasabb jövedelműek, a négyfős, gyermekeket nevelő háztartások tagjai, azaz a magasabb státuszúak. Ugyanakkor a 60 évnél idősebbek, az egyedülállóak, az alacsony jöve-

Megvizsgáltuk, hogy a megkérdezettek mely tényezőket tartják egy nemzeti park fő vonzerejének. Összesen 19 állításról kérdeztük meg, hogy fontosnak tartják-e egy nemzeti parkban. A válaszokat ötfokozatú fontossági skálán kellett elhelyezni, ahol az egyes azt jelentette, 3. táblázat

A tevékenységeket nem végzők indokai (említési gyakoriság, %, több válasz lehetséges) Nem érdekli, eszébe sem jutott Egészségügyi okok Anyagi okok Időhiány Életkora nem engedi Családi okok Nincs a közelben, bonyolult szervezés Sok speciális felszerelést kíván Információhiány Egyéb N= Forrás: Magyar Turizmus Zrt./M.Á.S.T.

38


Nemzeti Park 36,9 5,7 19,3 17,3 1,0 1,2 1,3 0,0 0,8 9,5 213

Természetjárás 43,0 35,4 27,0 22,8 19,4 13,8 7,0 1,7 1,6 9,3 391

Lovasturizmus 61,7 15,8 19,8 9,2 17,1 1,5 13,6 4,5 1,4 18,2 680

TURISZTIKAI TERMÉKEK 5. ábra A nemzeti parkok vonzereje (átlagok ötfokozatú fontossági skálán, ahol 1= egyáltalán nem fontos, 5= nagyon fontos) természeti értékek

4,67

a táj szépsége

4,63

jó levegő

4,63

csendes környezet

4,60

kultúrtörténeti értékek

4,34

jól kiépített turistautak

4,18

máshol nem hallható, különleges információk

4,05

egyszerű, olcsó szálláshelyek

4,02

aktív kikapcsolódási lehetőségek

3,99

természetvédelmi bemutatóhelyek

3,97 3,96

hagyományos ételek

3,93

tanösvények tanulási lehetőség

3,87

egyedi természetismereti programok

3,87 3,86

gyermekprogramok

3,79

szervezett, szakvezetéses túrák

3,73

programok, rendezvények

3,73

környezetbarát szolgáltatások 3,07

kifejezetten igényes szálláshelyek 0 N=1000

hogy az adott tényező egyáltalán nem fontos, az ötös pedig azt, ha nagyon fontos. Azt tapasztaltuk, hogy a megkérdezettek egy nemzeti parkhoz lényegében négyféle vonzerőt társítanak: a természeti értékeket, a szép tájat, a jó levegőt és a csendes környezetet. Ezt a négy szempontot az összes megkérdezett fontosnak tartotta. Az ötödik és hatodik legfontosabb tényező a kultúrtörténeti értékek, illetve a jól kiépített turistautak megléte. A többi tényező átlagos fontossága 3,73-4,05 között változik, ez alól csak a kifejezetten igényes szálláshelyek képeznek kivételt, amelynek fontossága alig haladja meg a hármas értéket (11,6% számára egyenesen lényegtelen ez a tényező) (5. ábra). Azok, akik már jártak nemzeti parkban, lényegesen fontosabbnak ítélik meg a tanulási lehetőségeket, a természeti értékeket, a táj szépségét, a hagyományos ételeket és a máshol nem hallható, különleges információkat. Egyetlen olyan tényező van, amelyik szerintük kevésbé fontos, mint azoknak, akik még nem voltak nemzeti parkban, ez a kifejezetten igényes szálláshelyek megléte. A megkérdezetteket egy nemzeti parkban leginkább az állatok és a növények érdeklik. A következő öt tényező iránti érdeklődés átlaga hasonló: a táj története, a kézműves hagyományok, a kultúrtörténeti emlékek, a kilátópontok és a felszíni vizek jellemzően a válaszadók 70%-át érdeklik egy nemzeti parkban. A kőzetek és az ásványok, valamint a felszíni formák csak a megkérdezettek

1

2

3 4 5 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.

fele számára érdekesek vagy nagyon érdekesek, a talajok változatossága pedig a válaszadók felének keltik fel az érdeklődését. (6. ábra). Azok, akik valaha voltak nemzeti parkban, lényegesen élénkebben érdeklődnek a látnivalók iránt, mint akik soha nem voltak még. Azok, akik az elmúlt három évben jártak nemzeti parkban, kiemelkedő érdeklődést mutattak az összes lehetséges látnivaló iránt. A megkérdezettek 73,7%-a szívesen töltené idejét egy nemzeti parkban sétálással, 47,3% keresné fel a természeti látnivalókat, 39,6% túrázna, 35,4% pedig a természet megfigyelését is örömmel végezné. Szakvezetéssel párosuló programon 15,6% venne részt szívesen. Azok, akik az elmúlt három évben voltak valamelyik nemzeti parkunkban, átlagosan 3,9, akik régebben, 3,5 féle olyan tevékenységet soroltak fel, amit szívesen végeznének (4. táblázat). 2.3.2. Az igényelt szolgáltatások Egy nemzeti park felkeresése során és túrázáskor egyaránt étkezést, egyszerű, olcsó szálláshelyet és túravezetést igényelnének a legtöbben, de a nemzeti parkok esetében a túravezetésnek nagyobb a szerepe, mint a szálláshelynek. Lovagláshoz a legtöbben felszerelést igényelnének, amely speciális volta miatt az egyéb kategóriában kapott helyet. Ezt itt is az étkezés és az egyszerű


39

TURISZTIKAI TERMÉKEK 6. ábra A legérdekesebb látnivalók, témák egy nemzeti parkban (átlagok ötfokozatú skálán, 1=egyáltalán nem érdekli, 5=nagyon érdekli) 4,36

állatok növények

4,17

a táj története

3,98

kézműves hagyományok

3,98

kilátópontok, kilátók

3,96 3,92

kultúrtörténeti emlékek

3,89

források és felszíni vizek kőzetek és ásványok

3,57

felszíni formák

3,48

talajok változatossága

3,29 0

1

2

N=994

szállás követi, illetve a középkategóriájú szálláshelyek (1421,4%) követik. A nemzeti parkban járók ötöde, a túrázók 11,1%-a venné igénybe egy látogatóközpont szolgáltatásait (5. táblázat). Azt, hogy egy nemzeti parkot csak a látogatóközpont segítségével ismerjen meg az utazó, mindössze a megkérdezettek 2,7%-ának szimpatikus, és a látogatóközpontot támogató információforrásként is csak 7,4% venné igénybe. A nemzeti parki látogatás iránt érdeklődők negyede biztosan, fele pedig valószínűleg igényelné, hogy a nemzeti parkban lehessen helyben készített, a régióra jellemző speciális termékeket kapni. Azt, hogy a nemzeti park látogatóközpontjában, bemutatóhelyein lehessen a nemzeti parkot bemutató kiadványokat, útikönyveket,

3

4 5 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.

szakkönyveket, képeslapokat, nemzeti parki logóval díszített ajándék, illetve emléktárgyakat vásárolni, a nemzeti parki látogatást el nem utasítók harmada biztosan, 43,3%-a pedig valószínűleg igényelné. A lovasturizmus esetében fontos kiemelni, hogy azok, akik nem zárkóztak el határozottan a lovaglástól (149 fő), elsősorban felszerelés kölcsönzését (41,5%), másodsorban oktatót (39,2%), harmadsorban étkezést (37,3%) vennének igénybe a lovagláshoz. 2.3.3. Önállóan vagy szakvezetéssel? A válaszadók többsége a nemzeti parkok meglátogatása, túrázás vagy lovaglás esetében egyaránt az önállóságot 4. táblázat

A legkedveltebb időtöltési formák egy nemzeti parkban aszerint, hogy a válaszadó volt-e már nemzeti parkban (említési gyakoriság, %, több válasz lehetséges) Tevékenység Sétálás Természeti látnivalók felkeresése Túrázás, természetjárás Természet megfigyelése Hagyományos ételek kipróbálása Kulturális emlékek felkeresése Passzív pihenés Biciklizés Szervezett, szakvezetéses programokon való részvétel Evezés Lovaglás Egyéb Nem tudja Semmivel, nem menne oda Összesen Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.

40


Nem volt 61,2 28,9 16,3 18,1 20,5 20,6 27,0 4,7 9,1 0,5 6,1 0,4 1,9 17,6 233,0

Valaha volt 77,0 52,3 45,9 40,0 31,5 30,5 28,4 14,7 17,4 7,1 7,0 0,5 0,6 1,1 354,1

Az elmúlt 3 évben volt 75,5 58,4 56,2 46,7 34,6 33,7 27,1 20,4 18,0 10,4 9,8 1,0 0,9 0,1 392,9

TURISZTIKAI TERMÉKEK 5. táblázat A tevékenységekhez igényelt szolgáltatások (megoszlás, %, több válasz lehetséges) Nemzeti park felkeresése

Szolgáltatás

Túrázás

Lovaglás 37,3

Étkezés

64,2

52,5

Egyszerű, olcsó szálláshely

24,8

34,6

15,1

Túravezetés

43,4

23,8

10,7

Középkategóriájú szálláshely

14,5

21,4

14,0

Látogatóközpont

20,1

11,1

-

9,7

8,5

5,5

Kifejezetten igényes szálláshely

2,8

2,6

1,6

Egyéb

2,3

4,1

94,2

Nem tudja

6,7

9,7

16,3

Összesen

188,5

168,3

194,6

Utaztatás


2.3.5. Utazni a lovaglás kedvéért?

preferálja (térképek, prospektusok, útikönyvek vagy táblák segítségével), de a szervezettség iránti igény sem elhanyagolható. A valamilyen rendszerességgel túrázók 30,2%-a, a nemzeti parkban az utóbbi három évben megfordult megkérdezettek 42,1%-a jobban kedveli a szakvezetést. A lovaglás során a lovagolni szándékozók 39,2%-a venne igénybe oktatót, 10,7% számára pedig a túravezetés is fontos szolgáltatás lenne.

A kutatás során megkérdeztük, hogy mekkora az a maximális távolság, amit a válaszadó hajlandó lenne megtenni azért, hogy rendszeresen lovagoljon. A felmérés tapasztalata szerint a rendszeresen lovagolni vágyók átlagosan 23,4 km-t hajlandók utazni a lovaglás érdekében. Figyelmet érdemel, hogy a megkérdezettek közel fele (46%) 11 és 50 km közötti távolságot tart elfogadhatónak, 100 km feletti távolság esetében pedig már minimális (0,8%) az utazási hajlandóság.

2.3.4. Szükséges-e programcsomag? Az egyes tevékenységet végezni kívánók között határozott igény mutatkozik arra, hogy a programot egy komplett csomagban vegyék meg, amely magába foglalja az utazást, a szállást, az étkezést és a szervezett programokat. A tevékenységet tervezők 10% -a biztosan, 30-40% -a pedig valamilyen valószínűséggel igényelne programcsomagot (7. ábra).

2.4. A FELHASZNÁLT INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Az előzetes, illetve a helyszínen történő tájékozódás során felhasznált információs forrásokkal kapcsolatban azokat a személyeket kérdeztük meg, akik részt vettek az adott tevékenységben, vagyis az elmúlt három évben 7. ábra

Programcsomag igénylésének valószínűsége Nemzeti park meglátogatásához

10,6

Túrázáshoz

11,2

Lovagláshoz

10,2

28,9

29,2

20,3

0%

20% biztosan igen

N=1000

8,5

29,9

25,1

4,6

6,3

31,8

20,3

42,5

20,6

40% valószínűleg igen

60% nem tudja

80%

valószínűleg nem

100%

biztosan nem



41

TURISZTIKAI TERMÉKEK 6. táblázat Az információs források szerepe (%, több válasz lehetséges) Természetjárás

Lovasturizmus

Belföldi utazások

Barátok, ismerősök

Nemzeti Parkok 17,9

53,2

28,1

30,2

Internetes honlapok

16,4

24,1

7,8

26,4

Prospektusok

21,1

27,3

7,3

22,9

Térkép

16,0

28,3

0,6

17,0

Útikönyvek

19,4

22,1

1,5

15,0

TV műsor

7,8

20,0

9,4

10,5

Helyi lakosok

6,1

15,5

7,8

10,0

Sajtó

4,3

11,8

8,4

9,9

Internetes fórumok

5,9

7,0

1,1

6,7

Utazási iroda

2,5

5,6

0,7

6,7

Tourinform iroda

1,0

3,8

0,3

6,3

Rádióműsor

3,9

5,8

1,1

5,2

Utazási kiállítás

3,0

4,1

0,5

3,8

Egyéb

2,6

9,3

7,8

5,2

Nem tudja Nem tájékozódik Összesen (%)

0,0

0,4

2,4

0,0

63,4

5,9

47,7

52,9

191,3

244,2

132,3

228,6


jártak nemzeti parkban, az elmúlt évben legalább egyszer túráztak, illetve lovagoltak már valaha.4 Ahogy a 6. táblázatban látható, a magyar lakosságnak körülbelül a fele használ fel információs forrást belföldi utazásához, méghozzá leggyakrabban a barátok, ismerősök ajánlását, az internetes honlapokat, a prospektusokat, a térképeket és az útikönyveket. (Az ő esetükben azokat kérdeztük meg, akik a megkérdezést megelőző egy évben utaztak belföldön.) A jelen kutatás keretében vizsgált tevékenységek esetében ugyanezek az információs források játsszák a legfontosabb szerepet: a túralehetőségekről és a lovaglásról elsősorban a személyes információs forrásokat (a barátok, ismerősök beszámolóit) veszik igénybe a tevékenységet végzők, azaz korábban ott járt személyeket, ismerősöket kérdeznek meg. A nemzeti parkok esetén a prospektusoknak (beleértve a nemzeti parkok saját kiadványait) van a legnagyobb szerepük, a személyes információk a harmadik helyet foglalják el a rangsorban. Az internetes honlapoknak mindhárom tevékenység esetében nagy a jelentősége, ezek mellett azonban továbbra sem elhanyagolható a nyomtatott kiadványok szerepe. A magyar nemzeti parkok mindegyike rendelkezik önálló internetes honlappal, ezért a kutatás során külön is megvizsgáltuk, hogy a magyar lakosság menyire ismeri és használja ezeket a honlapokat. A A nemzeti parkokra és a lovasturizmusra vonatkozó kérdésnél a „nem tájékozódik” válaszlehetőség is szerepelt, a természetjárás esetében nem volt ilyen válaszlehetőség. Mivel a válaszadók 5,9%-a csak egy helyre jár túrázni, ezért nem szerez be információkat a témában. 4

42


felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 32,6% ának volt róla tudomása, hogy a nemzeti parkok önálló internetes honlappal rendelkeznek. Az ismeret szintje leginkább az internetezési szokásokkal függ össze: akik hetente interneteznek, azok 60,6% -a, akik ennél ritkábban, azok 53,2% -a, míg a nem internetezőknek mindössze 15,8% -a tudott a honlapok létéről. Azok, akik jártak nemzeti parkban, szignifikánsan magasabb (53,6%) arányban tudnak a honlapokról, és magasabb arányban is látogatták azokat. 2.5. A TEVÉKENYSÉGET VÉGEZNI TERVEZŐK KÖRE A felmérésben részt vevőket arról is megkérdeztük, tervezik-e, hogy a következő egy év során felkeressenek egy nemzeti parkot, túrázzanak vagy lovagoljanak. A legnagyobb arányban abban voltak bizonyosak a megkérdezettek, hogy a következő 12 hónapban fognak túrázni (18,8%). Ugyanakkor a nemzeti park felkeresésének elutasítása a legkisebb, másképp fogalmazva, a nemzeti parkok felkeresésének van a legnagyobb valószínűsége (7. táblázat). Végezetül összefoglaló ábrában mutatjuk be (8. ábra), hogy az egyes tevékenységeknek mekkora jelenleg a vonzerejük. A nemzeti parkokat várhatóan növekvő arányban fogják felkeresni: a megkérdezettek 13,5% -a az elmúlt három évben nem volt nemzeti parkban, de most tervezi felkeresését, és csak 8,7% a lemorzsolódók aránya. A megkérdezettek 42,7%-a nem volt és nem lesz érintett a nemzeti parkok meglátogatásában („nem érdeklődők”).

TURISZTIKAI TERMÉKEK 7. táblázat Az egyes tevékenységek végzésének valószínűsége a megkérdezést követő 12 hónap során (%) Nem 39,6

Nemzeti parkok

49,9

Természetjárás

83,6

Lovasturizmus

Valószínűleg nem 11,8 51,4 6,9 56,8 5,5 89,1

Valószínűleg igen 28,2 37,5 19,3 38,1 6,4 9,1

N=1000

Igen 9,3

Nem tudja 11,2 11,2 5,1 5,1 1,8 1,8

18,8 2,7


Jól látható ugyanakkor, hogy a túrázásnak van egy stabil bázisa, hiszen a megkérdezettek 33,8%-a eddig is túrázott és ezután is fog („maradók” csoportja). Az eddig nem túrázók közül a megkérdezettek 4,3% -a válik túrázóvá („belépők”), míg 6,4% abbahagyja ezt a tevékenységet („lemorzsolódók”), azaz a mérleg negatív, az össznépesség körében a túrázók száma várhatóan fogyni fog. A „bizonytalanok” jelzővel a „nem tudja” válaszlehetőséget adókat, a „nem érdeklődők”-kel pedig azokat jelöltük, akik sem a múltban, sem a jövőben nem érintettek a kérdésben. A lovaglás potenciálja is intenzíven növekvő, a belépők aránya magasabb a népességben, mint az eddig is lovaglóké.

3. Következtetések A magyar lakosság körében a nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos általános attitűd kifejezetten pozitív, Magyarország adottságainak megítélése jó. A személyes attitűdök ezzel szemben kevésbé kedvezőek, és az utazási motivációkban sem tükröződik az általános pozitív vélekedés. Mindebben szerepet játszik az ismeretek viszonylag alacsony szintje, vagyis nagy a megfelelő

tájékoztatás jelentősége a belföldi turizmusnak ebben a vonatkozásában is. A valamelyik vizsgált tevékenységet végzők aránya 57%, magas az egyik tevékenységben sem részt vevők száma. Az inaktívak között jelentős arányt képviselnek azok, akiknek eszébe sem jutottak ezen utazási formák, ami szintén a széleskörű tájékoztatás, illetve a zöldturizmus divatossá és sokak számára elérhetővé tételének szükségességét emeli ki. A magyarországi nemzeti parkok, a természetjárás és a lovasturizmus népszerűségének növelése érdekében a nemzeti marketingtevékenység fókuszába a legígéretesebb demográfiai célcsoportokat érdemes helyezni, amelyekbe jelen kutatás eredményei szerint a férfiak, a 18-24, illetve 31-40 év közöttiek, a felsőfokú végzettségűek, az aktív dolgozók, a négyfős, gyermekes háztartások, az átlag feletti jövedelműek, illetve a városokban élők tartoznak. További információ: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport, tel.: (1) 411-2360, e-mail: [email protected], internet: www.itthon.hu /Szakmai oldalak/Piackutatások és Turizmus Bulletin/ Turisztikai termékek/Zöldturizmus. A tanulmányok a Kutatási Csoport fogadóórája keretében – előzetes egyeztetés után – megtekinthetők. 8. ábra

A tevékenységek által érintettek várható összetétele Nemzeti park felkeresése

13,5

23,9

8,7

11,2

42,7

1,4 Túrázás

5,9

3,2

87,7 1,8

Lovaglás

4,3 0%

N=1000

33,8 20% belépők maradók

6,4

5,1

40% lemorzsolódók

50,5 60% bizonytalanok

80% nem érdeklődők

100%



43

TURISZTIKAI TERMÉKEK Az erdei iskolák komplex vizsgálata: a döbröcei példa Szerző: Hegedüs Veronika1 - Kopári László2 Az erdei iskolák ügye napjainkra egyre több embert foglalkoztat. Ezt számtalan tényező magyarázza, amelyek közül a következők különösen fontos szerepet játszanak: egyrészről az idegenforgalmi lehetőségek, mivel az erdei iskolák (közvett módon) kötődnek mind az öko-, mind pedig az egészségturizmushoz, másrészről a szerteágazó pedagógiai vonatkozások, továbbá a jövőbe mutató szempontok, amelyek folyamatosan átvezetnek a környezetés egészségtudatos nevelés szűkebb értelmezéséből a fenntarthatóság fogalmába, végül de nem utolsósorban az a kormányzati szerepvállalás, ami az elmúlt években – egyre kisebb mértékben ugyan –, de hozzájárult az erdei iskolai mozgalom erősödéséhez. Az erdei iskola másfél évszázada létező fogalma napjainkban reneszánszát éli Magyarországon. Ezzel összefüggésben a fogalom új értelmezést kapott, és 2001-ben elindult az államilag támogatott hatéves erdei iskolai program. Ennek előzménye, hogy az 1985-ös közoktatási törvény lehetővé tette az iskolai munkában új, környezethez illeszkedő tanulásszervezési formák alkalmazását.

1. Elméleti megalapozás 1.1. AZ ERDEI ISKOLA FOGALMA Az erdei iskola fogalmával számtalan helyen találkozhattunk a közelmúltban, szükséges azonban néhány gondolat erejéig kitérni a különböző értelmezésekre. Ezek egy „evolúciós folyamatként” is felfoghatók, hiszen az értelmezések mögött egyre szélesebb tevékenységi kör és minőségileg folytonosan változó szemlélet húzódik meg. Ezek kiemelt kezelése elengedhetetlen, hiszen az Erdei Iskola Program során ennek az „evolúciós folyamatnak” a mentén határozták meg a továbbélés irányait (www.oki.hu). Az erdei iskola az 1860-as évek óta élő fogalom. A századfordulón és a XX. század első felében egészségügyi és oktatási intézményként került be a köztudatba. A magyar pedagógiai lexikon (1933) az erdei iskolákat szabadlevegős iskolákként definiálta, amelyek célja kettős volt: részben megóvni a gyenge szervezetű, aszténiás, többnyire tuberkulotikusan fertőzött vagy komolyan veszélyeztetett tanulót a megbetegedéstől a természeti tényezők (nap, erdei levegő), a rendszeres testápolás, a jó táplálék és a környezetből való kiemelés által, másrészt biztosítani az odautalt gyerekek részére a tanulmányokban való haladást (Kemény 1933). A Pedagógiai lexikon (1976) definíciója csaknem megegyezik az 1933-as felfogással, ezek szerint az erdei iskola egészségügyi és egyben oktatási intézmény (Kiss 1976). Az 1997ben megjelent Pedagógiai lexikon az erdei iskolákat, mint „a századforduló táján kibontakozó szabadlevegős iskola egyik típusát” értelmezi (Báthory–Falusi 1997). A hivatalos definíciók elfogadása előtt erdei iskolai munkaformának nevezték az egynapos, külső helyszínen Phd-hallgató, Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földtudományok Doktori Iskola. 2 Intézményvezető, Földrajzi Intézeti Szakkönyvtár, Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar. 1

44


tartott órákat és az egynapos témanapokat is. Szintén ebbe a körbe tartozónak vélték a többnapos, de nem bentlakásos jellegű programokat is. Az erdei iskolákat az 1980-90-es években több tantárgy esetében is használatos pedagógiai módszernek tekintették. Ennek segítségével bizonyos tananyagrészeket sajátos környezetben, de az iskolai órákhoz hasonló jellegű foglalkozások keretében sajátítottak el a tanulók. Szemléletváltás akkor következett be, amikor a fogalom meglévő tartalmi elemei jelentős minőségi változáson estek át, és az egészségre nevelés mellett egyre tudatosabban kezdett kibontakozni a környezeti nevelési tevékenység is. Az erdei iskolai programokkal szembeni elvárások bővülését eredményezte továbbá, hogy a „környezeti nevelésen” túllépve fokozatosan teret nyert a „fenntarthatóságra nevelés”, ezzel előtérbe helyezve a rendszerelméletű gondolkodásmódot, valamint a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló erőforrásokkal történő gazdálkodás lehetőségeinek bemutatását (www.oki.hu). Az erdei iskola hazánkban legszélesebb körben elfogadott s napjainkban elterjedt definícióját a téma egyik jeles képviselője, Lehoczky János fogalmazta meg, és ezt a 2001 márciusában szervezett erdei iskola konferencia záróülésén is elfogadták: „Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínen megvalósuló tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő

TURISZTIKAI TERMÉKEK szocializáció.” Lehoczky János kiegészíti a fogalmat azzal, hogy „az erdei iskola egyben szolgáltatás is, amely az erdei iskolai nevelési- és tanulásszervezési egység megvalósításához megfelelő helyszínt, az arra kidolgozott szakmai programot és a tervezett tevékenységekhez szükséges szakembereket, eszközöket és anyagokat a pedagógusok igényei és elvárásai szerint szakszerűen és rendszerszerűen biztosítani kész és képes” (Kosztolányi 2002). 1.2. AZ ERDEI ISKOLÁK JELENTŐSÉGE 1.2.1. Az erdei iskolák turisztikai vonatkozásai Napjaink rohanó, környezeti ártalmakkal teli világában az egészség, az egészséges élet iránti igény egyre inkább felértékelődni látszik. Az egészség egy egyensúlyi állapotként értelmezhető, amely számtalan személyiségi, fizikai, érzelmi, társadalmi, mentális és spirituális tényező függvénye. Ezen összetevők jelentős részét nem áll módunkban befolyásolni, azonban életmódunkat, gondolkodásunkat többé-kevésbé mi formáljuk. A tudati formálódás egyik rendelkezésre álló eszköze a turizmus. Lengyel Márton (2004) véleménye szerint „a turizmus az élet szerves része a maga sokszínűségével és azzal a megkötéssel, hogy szabadidőhöz kötődik és a lakáson, illetve az állandó munkarenden kívüli helyzetváltoztatással jár.” Ennek köszönhetően a turizmus lehet a megismerés, a nevelés és a változtatás eszköze a társadalom kezében (Lengyel 2004). Az ökoturizmus és az egészségturizmus, sajátosságaikból adódóan, különösen alkalmasak a fent említett feladatra, főként, ha a két turisztikai termék között megkeressük a kapcsolódási pontokat. Véleményünk szerint az egyik lehetséges kapcsolódási pontot az erdei iskolák jelenthetik. Az ökoturizmus egy turisztikai termék, ezért meg kell felelnie a termékkel kapcsolatos elvárásoknak. Az ökoturizmus fogalmában szerepel az utazás, a látogatás, amely megfelel az ember állandó életvitelén és munkarendjén kívüli szabad helyváltoztatásnak. Az ökoturizmus célja természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinknek élvezete, megfigyelése és értékelése. Célterületei a viszonylag zavartalan természeti területek. Az ökoturizmusnak is szüksége van anyagi-technikai és szervezeti feltételekre, valamint olyan szolgáltatások együttesére, amelyeket az ökoturisztikai igények kielégítésére hoztak létre, így ezek is az ökoturizmus részét képezik (www.kvvm.hu). Az egészségturizmus olyan turisztikai termék, amelynek esetében a turista utazásának legfőbb motivációja egészségi állapotának javítása vagy megőrzése (http: //hungarytourism.hu). A termékcsaládon belül Magyarországon megkülönböztetnek hagyományos

gyógyüdüléseket, valamint wellness jellegű utazásokat (egyes csoportosítások szerint a természetjárás is ide sorolandó). A gyógyüdülések elsődleges célja a megromlott egészségi állapot javítása, illetve egy konkrét betegség kezelése, míg a wellness utazások legfőbb inspirációja az egészség megőrzése. A vizsgált turisztikai termékek kritériumai több ponton találkoznak egymással és célrendszerüknek megfelelően legfőbb tulajdonságuk, hogy egy fenntartható környezetben a társadalom életmódját tudatosan pozitív irányba befolyásolják. Ha az erdei iskola fogalmát összevetjük a turizmus fogalmával, valamint a fent említett definíciókkal, akkor egyértelműnek tűnik, hogy az erdei iskolába járás is turisztikai tevékenység. Az erdei iskolában a diákok az oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínen tanulnak, amely állandó életvitelükön és „munkarendjükön” kívüli helyváltoztatással jár. Másrészt az erdei iskolában a diákok, tanárok igényeinek kielégítésére irányuló szolgáltatások – az erdei iskolai nevelési- és tanulásszervezési egység megvalósításához megfelelő helyszín, az arra kidolgozott szakmai program és a tervezett tevékenységekhez szükséges szakemberek, eszközök és anyagok – is kimerítik a turizmus fogalmát. Az erdei iskolai program megvalósítása speciális turisztikai szolgáltatásokat és anyagokat igényel. Ha ezeket a szolgáltatásokat és anyagokat a helyi lakosság biztosítja, akkor társadalmi, gazdasági előnyökhöz jut. Az előny az erdei iskoláknak helyszínt adó települések fejlődésében nyilvánul meg, amelyet a diákturizmus növekedése segít elő. Az erdei iskolákat nagyrészt szorgalmi időszakban szervezik, ezért a turistaszezon kihúzódik a tavaszi és őszi időszakra. Munkalehetőség teremtődik az erdei iskolai szolgáltatónak, az erdei iskolák helyszínét biztosító szállásadóknak, éttermeknek, kézműveseknek, erdészeknek stb. Az erdei iskolák révén az ökoturizmus hozzájárul egy település fenntartható fejlődéséhez, mert az erdei iskoláknak helyszínt adó településeknek és szervezőknek érdeke fenntartani az erdei iskolás célhelyek ökológiai viszonyait, növény- és állatvilágát, kulturális értékeit, mert azok megtartása az erdei iskolák hosszú távú működésének alapja. 1.2.2. Az erdei iskolák pedagógiai szerepe Az erdei iskolák kiemelt feladata az egészségi állapot regenerálása, megóvása, valamint a környezeti nevelés, amely magában foglalja a fenntarthatóság pedagógiáját. Ennek központi gondolata a környezettudatos polgárrá történő nevelés, és ezen belül a fenntartható fejlődés, a felelősség a jövő generációiért és a fenntartható fogyasztás érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások átadása, oktatása.


45

TURISZTIKAI TERMÉKEK A környezeti és egészségtudatos nevelés nem másról, mint az ember és környezetének kapcsolatáról szól. A környezet, a természet önmagában bonyolult és összetett rendszer, amit sok apró részre szabdaltunk szét, ezért megértéséhez összetett, integrált ismeretek szükségesek. A környezeti nevelést nem lehet tantárgyiasítani. Az iskolákban tanított természettudományi tantárgyak (földrajz, biológia, kémia, fizika, matematika) önmagukban nem elegendőek a téma oktatásához. Nehezen képzelhető el a környezet valós megismerése egy szobában ülve, ezért a testkultúra, a szabadban, természetben végzett mozgások, túrák, terepbejárások szintén elengedhetetlenek a helyes életviteli szokások kialakításához. Az erdei iskola akár egy intézmény pedagógiai programjában (nevelési program és helyi tanterv) szerepel, akár konkrét, erre a célra létesített épületegyüttesben valósul meg, napjainkban kiemelkedő nevelési feladatot lát el. Megújította a korábbi pedagógiai módszereket, szemléletet, fontossá tette a környezettel harmonikus, egészséges életvitelt.

2. Erdei iskolák Magyarországon Az erdei iskolák területi megoszlásának vizsgálatához a 2001/2002. és 2002/2003. tanévben működő (a statisztikai adatbázisban szereplő) erdei iskolákat elhelyeztük Magyarország térképén. Ezt vizsgálva szembetűnő, hogy eloszlásuk egyenlőtlen Magyarországon. Erdei iskolák csoportosulása figyelhető meg a Balaton körül, a Mecsek, a Bakony, a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Mátra, a Bükk, az Aggteleki-karszt és a Zempléni-hegység területén. Ezeken a területeken kívül (az erdei iskolába érkező diákok létszáma alapján) elszórtan találhatók jelentős erdei iskolák a Soproni-hegység–Fertőtó, Kőszegi-hegység, Vasi-dombság, Velencei-tó, Sárköz és az Alföld több területén (1. ábra). A jelentős koncentrálódásnak és az elszórtan található, nagyobb erdei iskolák területi elhelyezkedésének több oka van. A 2001/2002-es és a 2002/2003-as tanévben működő erdei iskoláknak helyet adó települések területi elhelyezkedését összehasonlítva a magyarországi nemzeti parkok (Aubert A. 2006) területi elhelyezkedésével 1. ábra

Az erdei iskolák területi elhelyezkedése és jelentősége Magyarországon a fogadott diáklétszám szerint, a 2001/2002. és 2002/2003. tanév összesített adatai alapján

Fogadott létszám – 2001-2002 100 alatt 101 - 250 251 - 500 0

50

100 km

501 - 1000 1000 felett

Forrás: Bornemissza I.-Kopári L., 2006.

46


TURISZTIKAI TERMÉKEK megállapítható, hogy az erdei iskolák egyes csoportjai és az elszórtan található jelentős erdei iskolai célterületek nagy része a nemzeti parkok területén, vagy azok közelében helyezkednek el. Ennek egyik magyarázata az, hogy az erdei iskolák egy részét nemzeti parkok működtetik, eleget téve ezzel a 211/1997. (XI. 26.) számú, valamint a 183/2003. (XI. 5.) Kormányrendeletnek, miszerint a nemzeti parkok igazgatóságainak állami feladatként ellátandó alaptevékenységei között szerepel az, hogy természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint turisztikai létesítményeket tartsanak fenn és működtessenek, közreműködjenek a természetvédelmi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységekben. Másrészt ezeken a helyeken tanulmányozhatók természetközeli állapotban az adott terület ökológiai viszonyai, növény- és állatvilága, néprajzi értékei. Az említett okok mellett az erdei iskolák egy területen való csoportosulása magyarázható az erdei iskolába diákokat küldő települések területi elhelyezkedésével. Budapestről – lakosságszámából eredően – vett részt a legtöbb tanuló erdei iskolai programban az elmúlt négy tanévben. A 2001/2002-es tanévben 13.482 diák, a 2002/2003-as tanévben 13.757 diák és az elmúlt négy tanév összevont adatait tekintve 40.089 tanuló jutott el erdei iskolába. Ez megmagyarázza a főváros környékén a sok és jelentős erdei iskolai helyszínt, amelyek jórészt a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén helyezkednek el (1. ábra). Ezeknek az erdei iskoláknak a jelentőségét növeli a Szentendréről és Budaörsről érkező tanulók száma is. A Balaton környéke és a Bakony jelentős vonzerőt jelent a Veszprémből és Székesfehérvárról erdei iskolába készülő tanulók számára. A Miskolcról érkező diákok nagy létszáma a Bükk, a Pécsről érkezőké a Mecsek területén működő erdei iskolák magas számát magyarázza. Mint arra már az eddigiekben is utaltunk, az erdei iskolák jelentős számú diákot mozgatnak meg. A statisztikák hiánya miatt csak azokat a létesítményeket tudjuk számon tartani, amelyek az adott tanévben pályázati pénzt nyertek erdei iskolai programjuk megvalósítására. Sajnos, ezek az adatok sem pontosak – nagyságrendileg azonban helytállóak –, mert az erdei iskolás pályázati kiírások és a kihirdetett pályázati eredmények évenként változtak. Nem minden évben adták meg az erdei iskolába menő osztályok létszámát, a pályázattal elnyert összegeket pedig az osztálylétszám vagy az osztályok száma, esetleg a szociális helyzet szerint osztották ki egy-egy tanévben (2. ábra). Az államilag támogatott erdei iskolai program Magyarországon 2001-ben indult. Mint az a 2. ábrán látszik, az első három tanévben évente átlagosan 40.000 diák jutott el erdei iskolába. A gazdasági helyzetre való tekintettel

azonban évente szigorították az erdei iskolai pályázatok feltételeit. Arra törekedtek a pályázat kiírói, hogy egy adott iskolából minden évben más és más diák részesüljön állami támogatásban, illetve az erdei iskola nyújtotta előnyökben. Mint az adatokból látszik, a 2005/2006-os tanévre jelentősen csökkent a pályázat útján erdei iskolába eljutott diákok száma. Ennek oka, hogy hatodára csökkent a pályázat útján elnyerhető támogatások összege, és az erdei iskolai programok megvalósíthatóságának idejét is beszűkítették A pályázat útján támogatott programok mellett eltörpül az önköltségesen finanszírozott erdei iskolai programok száma. Ennek két fő oka is van. Egyrészt kevés az olyan osztály, ahol a szülők egységesen vállalni tudják az erdei iskolázás költségeit, másrészt, ha az erdei iskola szerepel az adott oktatási intézmény pedagógiai programjában, nem is kérhetnek az iskolák a szülőktől pénzt a megvalósításra. Ez esetben az iskolának, az önkormányzatnak vagy az iskolai alapítványoknak kell az erdei iskola költségét átvállalni. Sajnálatos tény, hogy a tervezett és elindult Erdei Iskola Program 2003-2008 között kifulladni látszik. 2005. december 31-ével megszüntették az erdei iskolai programot koordináló Környezeti Nevelési Kommunikációs Programirodát (KÖNKONP), illetve a 2006/2007-es tanévre már erdei iskolai pályázat kiírására sem került sor. Ha elfogadjuk a korábban tárgyalt összefüggéseket, és az erdei iskolát a turizmusnak, ezen belül az ökoturizmus részének tartjuk, akkor az erdei iskolai program megszűnésével, megszüntetésével nemcsak a diákturizmust csökkentjük jelentősen, hanem az erdei iskola, illetve az ökoturizmus által kínált természeti, valamint jelen és múltbéli kulturális értékeink élvezetének és értékelésének esélyét is. Ezáltal csökken a fenntartható turizmusfejlesztés lehetősége, s annak a lehetősége is elveszik, hogy a felnövekvő nemzedék más szemmel nézzen a természetre és a környezetére. 2. ábra Pályázati támogatással erdei iskolákba eljutott diákok száma tanévenként (fő) 45000 40000

37855

41401

39775

35000 30000 25000

23850

20000 15000 10000

8600

5000 0

2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006

Forrás: http://www.konkomp.hu adatai alapján, Kopári L.


47

TURISZTIKAI TERMÉKEK 3. Esettanulmány a Döbröcén szervezett erdei iskoláról Döbröce a Keszthelyi-hegység északi lábánál, nyugodt, csendes környezetben elterülő, alig száz lelket számláló kis falu. Természeti értékei közül a Kovácsi-hegy különleges bazaltképződményei emelhetők ki. Az itt található Bazalt-utca, a Vadleány-barlang, Holló-kő, a Világos-hegyen álló Buddhista Sztúpa és a körülöttük lévő erdők kínálnak változatos túralehetőségeket. A falu középpontjában álló turistaházat 1998 őszén adták át 25 ággyal, amelyet 2002-ben bővítettek 35 férőhelyesre. Az erdei iskola a már meglévő szálláshelyre alapozva 2001 őszén kezdett körvonalazódni annak érdekében, hogy a 2002/2003-as tanévre 2002 tavaszán kiírásra kerülő erdei iskolai pályázatra az erdei iskolai- és pedagógiai program, illetve marketingterv elkészüljön. A helyi természeti és kulturális értékeket előtérbe helyezve készítettük el az erdei iskola heti programját, tematikus sorrendben – figyelembe véve a lehetőséget és a megvalósítandó pedagógiai célokat – kezdve a falu elhelyezkedésétől, a tájékozódástól, a környék földrajzi, botanikai, állattani, történelmi bemutatásán át a néprajzi értékekig. Ezek alapján erdei iskola szervezésében jártas, biológia-, földrajz-, történelem-, pedagógia szakos gyakorló pedagógus kollégák közreműködésével összegyűjtöttük az erdei iskolai program kerettantervi csatolódásait, megírtuk az erdei iskolai program tantervét, és összeállítottunk az adottságok és a program alapján egy munkafüzetet alsós- és felsős korosztály számára (Kopári L.–Gyuricza L. 2003/a; Kopári L.–Gyuricza L. 2003/c). A Döbröcei Erdei Iskola programterve a következőképp alakult: 1. nap: Utazás Döbröcére – A Föld napja – A Dunántúliközéphegység földrajza. A vulkáni működés. A bazalt tanúhegyek: Tanulmányi séta a környéken /Döbröce - Kovácsi-hegy fennsíkja – Nagygörbői kőbánya (geológiai feltárás) - Kovácsi-hegy bazaltorgonái (Bazalt-utca) - Vadleány-barlang (különleges, bazaltban keletkezett barlang, a hozzá kapcsolódó legendával). 2. nap: Az erdő napja – Az erdő élete. A Dunántúli-középhegység növényzete: Tanulmányi kirándulás a Kovácsi-hegy erdeiben. Az erdő életének tanulmányozása. A tavi szukcesszió és a zsombékos növényzet tanulmányozása a Vad-tó és a Nagy Rekettyés-tó példáján. 3. nap: A vizek napja – A Balaton és a Kis-Balaton kialakulása és földrajza. A Balaton- felvidéki Nemzeti Park, a Kis-Balaton élővilága: Buszos tanulmányút a Kis-Balaton szabadon látogatható területeire

48


/Kányavári-sziget gazdag madárvilága, kápolnapusztai bivalyrezervátum és bemutató központ/. 4. nap: A história napja: A környék történelme. Rómaiak Pannóniában. Várépítészet Magyarországon: Buszos kirándulás: Sümeg /római kori ásatások, vár/ vagy Tátika vára. 5. nap: Az ügyesség, a művészetek és a gazdaság napja – A falusi gazdálkodás és népművészet: Csuhéfonás és csumababa-készítés elsajátítása, vagy tanulmányi kirándulás a szőlőhegyre, fafaragó munkájának megtekintése. A program összeállítását követően kezdődött meg az operatív munka. Megkerestünk helyi vállalkozókat, akik a diákok szállítását, étkeztetését biztosítani tudják. Felvettük a kapcsolatot a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságával és a helyi vízügyi igazgatósággal, hogy zökkenőmentes legyen az erdei iskolás csoportok szakvezetése egy fakultatív kis-balatoni kirándulás esetén. Megkerestük a szomszédos Nagygörbőn működő körzeti iskola igazgatóját, hogy igény esetén helyi tanárok vezessék a szakjuknak megfelelő napi programokat. A faluban élő fafaragót is bevontuk a szervezésbe, hogy a gyerekek esztétikai szemléletét is formálni tudjuk. A heti program utolsó napjára kézműves foglakozást szerveztünk, ahol természetes, a faluban is fellelhető anyagokból, például kukoricacsuhéból a gyerekek régen használatos játékokat, díszeket készíthetnek. Az erdei iskolai program lebonyolításához öszszeállítottunk kőzetgyűjteményt, növény- és állathatározókat, várépítészetről szóló könyveket, biztosítottunk iránytűt, nyomok kiöntéséhez gipszet, filmet a Kis-Balaton élővilágáról és különböző papírokat és írószereket. A teljes program összehangolása után prospektust szerkesztettünk, amelyen nemcsak az erdei iskolát mutattuk be, hanem a település és a környék megközelíthetőségeit, érdekességeit is. Egy figyelemfelkeltő tájékoztató kíséretében 1000 db levelet postáztunk ki a prospektussal együtt a 2002 tavaszán a 2002/2003. tanévre kiírt erdei iskolai pályázat megjelenése után általános iskolai tanároknak, iskolaigazgatóknak a Dunántúl összes megyéjébe és Budapestre, amelyben meghívtuk őket egy erdei iskolai program bemutatóra Döbröcére. Az 1000 levélre kb. hatvanan reagáltak és jöttek el a bemutatóra, ami 6% -os eredményként értékelhető. Ebből tíz tanár, illetve iskola nyújtott be pályázatot, s közülük hét nyert. A pályázatot benyújtott, de nem támogatott iskolák és osztályok közül önköltségesen alig jöttek el erdei iskolába. Egyetlen olyan budapesti iskola volt, amelynek diákjai pályázati támogatás nélkül vettek részt erdei iskolai programon. Így a direkt marketingként is felfogható bemutatóútnak 8%-os eredménye volt. Ezzel az erdei iskolások

TURISZTIKAI TERMÉKEK 709 vendégéjszakát töltöttek a Döbröcei Turistaházban, ami a 2003. évi összes vendégéjszakának (920 vendégéjszaka) a 77% -a volt (3. ábra). 3. ábra A vendégéjszakák számának alakulása a Döbröcei Turistaházban 2000 1800 1600 1400

erdei iskolás vendégéjszakák egyéb vendégéjszakák

899 366

800 600

794

0

782

211

2002/2003 Forrás: Kopári L.

A Döbröcén megvalósult, pályázattal támogatott és nem támogatott erdei iskolások által generált vendégéjszakák megoszlása a 2002/2003 és 2005/2006 közötti tanévekben 700

1332

709

400 200

4. ábra

539

1200 1000

turistaszezont. 2006/2007-es tanévre nem írtak ki erdei iskolai pályázatot, és félő, hogy az ország gazdasági helyzetére hivatkozva épp az erdei iskolák támogatására nem jut állami forrás. Ez akár az erdei iskolai mozgalom elsorvadásához, megszűnéséhez is vezethet. Pályázat hiányában 2007 tavaszára csak egy erdei iskolai programot rendeltek a döbröcei erdei iskola szolgáltatójától (4. ábra).

623

597

600

539

500 2003/2004

2004/2005

2005/2006

Az Erdei Iskolai Program időszaka alatt a pályázat feltétele az volt, hogy tanítási időszakban kellett megvalósulnia, szeptember közepétől május végéig. Ezek az időpontok az évek során változtak, de mindenképp csak az őszi iskolakezdés után pár héttel indulhattak, s be kellett fejezni azokat legalább két héttel a nyári szünidő kezdete előtt. Ezzel a legfőbb pedagógiai cél az volt, hogy a diákok az erdei iskolában várható ismeretekre már az iskolapadban fel tudjanak készülni, és az erdei iskolai program után az ott tapasztaltakat meg tudják beszélni, rendszerezni, továbbá legyen alkalmuk a tudásuk összegzésére. Az erdei iskolai pályázati feltételek szálláshelykihasználtságra gyakorolt pozitív hatása az volt, hogy preferálta az őszi és tavaszi időpontokat, csökkentve ezzel a szezonalitás problematikáját. Természetesen a csoportok ősszel minél korábbi időpontban, tavasszal minél később szeretnék megvalósítani erdei iskolai programjukat, de a szálláshely-kapacitás szűkössége miatt ezek egyre inkább eltolódtak késő őszre és kora tavaszra. A 2002/2003-as induló év után további három tanévben is folytatódtak az erdei iskolai programok Döbröcén, s ezzel párhuzamosan nőtt a Döbröcei Turistaházban eltöltött vendégéjszakák száma is. A program ismertséget hozott a turistaháznak és ezzel együtt a falunak. Vannak olyan, Döbröcén erdei iskolába járt tanárok és gyerekek, akik azóta évente rendszeresen családdal együtt térnek vissza, hogy nyaralásuk alatt túrázzanak a környéken. A 2005/2006-os tanévre kiírt erdei iskolai pályázat feltételei miatt a támogatott programok már márciusban és áprilisban lezajlottak, még inkább széthúzva ezzel a

400 300

276

256

200 100 0

112

2002/2003

110

2003/2004

2004/2005

2005/2006

pályázati támogatás nélkül megvalósult program pályázati támogatással megvalósult program

Forrás: Kopári L.

2002 és 2006 között összességében 645 diák és tanár fordult meg a döbröcei erdei iskolában, és tartózkodásuk során 2513 vendégéjszakát töltöttek el. A döbröcei példa is igazolja – az erdei iskola szellemiségét is figyelembe véve –, hogy az erdei iskola beilleszthető a turizmus rendszerébe. A diákok elutaznak, ellátogatnak Döbröce környékének viszonylag zavartalan természeti területére, betartva a környezetvédelem alapvető szabályait, amelyeket tudatosítanak és megerősítenek bennük a program ideje alatt. A sétákon, túrákon élvezik és értékelik, tapasztalati úton megtanulják a térség természeti, jelenlegi és múltbéli értékeit. A helyi népesség is társadalmi, gazdasági előnyökhöz jut az erdei iskola révén. Az elmúlt években növekedett a Döbröcei Turistaház kihasználtsága, a turistaszezon meghosszabbodott, a vendégkör bővült, s ezáltal főállású munkahely teremtődött a faluban, továbbá többletjövedelemhez jutottak azok, akik az erdei iskolához szükséges szolgáltatásokat biztosították. A 2002 és 2006 közötti négy tanévben összesen 6.206.300 forintot fizettek ki az erdei iskolás csoportok a döbröcei erdei iskolai programokért (5. ábra).


49

TURISZTIKAI TERMÉKEK 5. ábra A Döbröcei Erdei Iskolai programokra bef izetett összegek a 2002/2003 és 2005/2006 közötti tanévekben (Ft) 2 500 000

2 000 000

1 944 400

1 901 000

1 500 000

1 353 700 1 007 200

1 000 000

500 000

0 2002/2003

2003/2004

2004/2005

2005/2006

Forrás: Kopári L.

Ennek az összegnek legalább 50%-a pályázati úton elnyert állami támogatás, azonban az összegben nem szerepelnek az oda- és visszautazás költségei, a múzeumi belépők és az erdei iskolában részt vevők program alatti költései. Az állami támogatások elmaradásával ez az összeg a töredékére eshet vissza az elkövetkező években. A térség és a település is előnyként könyvelheti el, hogy az erdei iskola révén ismertséget szerzett a diákok, iskolájuk, szüleik körében, s később a közülük visszatérő vendégek révén biztosított lehet az idegenforgalmi kapacitások kihasználása, az erdei iskolák eszmerendszerét követve pedig a fenntartható fejlődés. A helyi szolgáltatóknak az esetleges többletjövedelem szerzés miatt érdeke, hogy fenntartsák a viszonylag zavartalan természeti- és kulturális környezetet. Ha ezt nem teszik, elmaradnak a turisták, mert degradált, szenynyezett természeti környezetben nem érzik jól magukat sem a látogatók, sem az erdei iskolások.

Felhasznált irodalom AUBERT A.. (szerk.) 2006: Magyarország idegenforgalma: Szakkönyv és atlasz, Cartographia Tankönyvkiadó, Budapest, 64 p. BALASSA B. - HEGEDÜS V. – KOPÁRI L. 2007. Az egészséges életmódra nevelés az erdei iskolákban, az egészségturizmus és az ökoturizmus összefüggésrendszere. In: Máthé Cs. - Mócsy I. – Urák I. - Zsigmond A. (szerk.): III. Kárpát-

50


medencei Környezettudományi Konferencia 2007. március 29-31. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem-Pécsi Tudományegyetem Kolozsvár pp. 68-74. BÁTHORY Z. – FALUS I. (szerk.) 1997. Pedagógiai lexikon I. kötet. Keraban, Budapest, p. 376. BORNEMISZA I. – KOPÁRI L. 2006. A magyarországi erdei iskolák térszerkezetének vizsgálata térinformatikai módszerekkel. Földrajzi Értesítő, LV. 1-2. pp. 179-194. KEMÉNY F. (szerk.) 1933. Magyar pedagógiai lexikon. Révai Irodalmi Intézet, Budapest, p. 490. KISS Á. (szerk.) 1976. Pedagógiai lexikon I. kötet. Akadémiai Kiadó Budapest, p. 378. KOPÁRI L. – GYURICZA L. 2003/a. Erdei iskolai munkafüzet I.: 7 – 10 éves korosztály számára: Páka. – GEMINI Oktató és Szolgáltató Iroda, Pécs, 21 p. KOPÁRI L. – GYURICZA L. 2003/b. Erdei iskolai munkafüzet II.: 7 – 10 éves korosztály számára: Döbröce. – GEMINI Oktató és Szolgáltató Iroda, Pécs, 21 p. KOPÁRI L. – GYURICZA L. 2003/c. Munkafüzet 10 – 14 éves korosztály számára a Döbröcén szervezett erdei iskola programjához. – GEMINI Oktató és Szolgáltató Iroda, Pécs, 22 p. KOSZTOLÁNYI I. (szerk.) 2002. Az erdei iskola hasznos könyve. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 224 p. LENGYEL M. 2004. A turizmus általános elmélete. Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája – Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző, Budapest, 525 p. MICHALKÓ G. 2003. A fenntartható fejlődés ökoturisztikai aspektusai Magyarországon. Turizmus Bulletin 7. (2004. január) 4. pp. 13-21. 211/1997. (XI. 26.) számú Kormányrendelet 183/2003. (XI. 5.) számú Kormányrendelet 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az erdei iskolázás és az ökopontok szerepe és lehetőségei a magyar közoktatásban. http://www.oki.hu/printer Friendly.php?tipus=cikk&kod=TF-Marosvary-Erdei Ökoturizmus. http: //w w w.kvvm.hu /dokumentum. php?content_id=255 MATUR Ökoturizmus tagozat (alapszabályzat). http://www.matur.miwo.hu/tag_okoturizmus.html Erdei iskolák adatbázisa. http://www.konkomp.hu/ei/ program1.htm Egészségturizmus összefoglaló. http://www.itthon.hu/servlet/page?_pageid=8297,7380&_ d a d = p o r t a l 3 0 & _ s c h e m a = P O RTA L 3 0 & p _ m e n u item=5416284323 További információ: Hegedűs Veronika, Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajzi Intézet Doktori Iskola, tel.: (72) 503-600/4822.

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A világ turizmusának alakulása 2006-ban A UNWTO Tourism Barometer tanulmány alapján összeállította Sulyok Judit1 A Turisztikai Világszervezet előzetes adatai szerint 2006-ban minden korábbinál több, 842 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak. A turisztikai kiadások – a rendelkezésre álló, nem teljes évi adatok alapján – mérsékeltebb ütemben bővültek. A Légitársaságok Nemzetközi Szövetségének adatai szerint 2006 első tizenegy hónapjában 5,8%-kal nőtt az egy utaskilométerre jutó árbevétel (RPK). A járatok kihasználtsága 76% körül alakult. Az elmúlt néhány év a szállodaipar számára is kiemelkedően pozitív eredményeket hozott. A legjobb kihasználtsággal az ázsiai szállodák működtek, ezzel szemben az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPAR) a KözelKeleten és Európában volt a legmagasabb. Az európai házak átlagosan 69,2%-os kihasználtságot értek el. Az ágazatot jellemző piaci trendek az elosztási csatornákat jelentős mértékben befolyásolták: az utazók körében egyre népszerűbb az on-line információkeresés és foglalás, valamint a személyre szabott utazási csomagok összeállításának igénye. Ezzel párhuzamosan csökken a papíralapú információk szerepe. A világ turizmusát 2007-ben befolyásoló tényezők között a világgazdaság alakulását és az euró–USA-dollár árfolyam alakulását szükséges kiemelni. A desztinációk marketingjében megnőtt az igény az új – költséghatékony – technológiák alkalmazása iránt, a nemzeti turisztikai hivatalok tevékenységében pedig kiemelt szerepet kap a turisztikai szolgáltatókkal, a szakmával való együttműködés. Mindezen tényezők figyelembevételével összességében a világ turizmusának 4%-os bővülését jelzi előre a Turisztikai Világszervezet 2007-re.

1. A nemzetközi turistaérkezések száma A Turisztikai Világszervezet (United Nations World Tourism Organization, UNWTO) előzetes adatai szerint 2006-ban tovább bővült a világ turizmusa: a tavalyi évben minden korábbinál több, 842 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak. Az átlagosan 4,5%-os bővülés mögött ugyan földrészenként, illetve régiónként eltérő eredmények állnak, az utazási kedv azonban – a negatív külső hatások ellenére – továbbra is stabilnak tekinthető. Az abszolút értékben 36 milliós bővülés elsősorban Európának (+17 millió nemzetközi turistaérkezés) és Ázsiának (+12 millió érkezés) köszönhető (1. táblázat és 1. ábra). A forgalom havi alakulását tekintve a nemzetközi turistaérkezések száma 2006-ban – a húsvéti időszak által befolyásolt március és április hónapokat kivéve – folyamatos növekedést mutatott. A nemzetközi turisztikai bevételekről rendelkezésre álló adatok a főbb desztinációk eltérő eredményeit mutatják: az Amerikai

1. ábra A nemzetközi turistaérkezések számának megoszlása (%), 2006 Afrika 4,8

Közel-Kelet 4,8

Amerika 16,2 Európa 54,4

Ázsia 19,8

Forrás: UNWTO

1. táblázat A nemzetközi turistaérkezések száma, 2005-2006 2005

2006 millió fő

Afrika Amerika Ázsia Európa Közel-Kelet Világ 1

37,3 133,5 155,4 441,0 39,2 806,0

A Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportjának munkatársa.

40,3 136,3 167,1 458,0 40,8 842,0

2006/2005 +8,1% +2,1% +7,7% +3,9% +8,4% +4,5% Forrás: UNWTO


51

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK Egyesült Államokban 2006 első tizenegy hónapjában 5%kal bővültek a turisztikai bevételek, Spanyolországban és Franciaországban ezzel szemben stagnálás volt tapasztalható. A 2006. év két legjelentősebb sporteseményének (Téli Olimpiai Játékok és FIFA Labdarúgó Világbajnokság) otthont adó Olaszország és Németország egyaránt profitáltak az eseményekből, ami a turisztikai bevételek növekedésében is nyomon követhető.

2. A világ legfontosabb küldőországai A 2006. évre vonatkozóan rendelkezésre álló – nem teljes körű – adatok alapján elmondható, hogy a nemzetközi turisztikai kiadások az elmúlt évben mérsékeltebb ütemben bővültek. 2006 első három negyedévében 10% feletti növekedés jellemezte Belgiumot, Bulgáriát, Finnországot, Lengyelországot, Norvégiát és Spanyolországot. A tengerentúli küldőpiacok közül az argentin, a brazil, az indiai, a kínai és a koreai utazók költöttek legalább 10%kal többet külföldi utazásra, mint a megelőző, 2005. év azonos időszakában. Ezek alapján a feljövő küldőpiacok közé sorolható Lengyelország, India, Brazília, Korea és Kína. A legfontosabb európai küldőpiacok kiutazó turizmusa 2006-ban eltérő képet mutatott: míg Németországban a kiadások volumene a kiutazások számánál dinamikusabb mértékben bővült, Nagy-Britannia esetében hasonló növekedés volt tapasztalható. Az elmúlt néhány évben egyre fontosabbá váló Oroszországban a kiutazások száma a költést meghaladó mértékben emelkedett (2. táblázat).

3. A turisztikai ágazatok teljesítménye 3.1. LÉGI KÖZLEKEDÉS A Légitársaságok Nemzetközi Szövetségének (International Air Transport Association, IATA) adatai szerint 2006-ban a légi közlekedést is bővülés jellemezte: az első

tizenegy hónapban 5,8%-kal nőtt az egy utaskilométerre jutó árbevétel (RPK). A kihasználtság 76% körül alakult, ami egy százalékponttal magasabb az egy évvel korábban regisztrált értéknél. A legdinamikusabban fejlődő régiók a Közel-Kelet (+15,7%) és Afrika (+8,4%) voltak. A légi közlekedés további fejlődését jelzi, hogy a IATA 2007-re 2,5 milliárd USD profitot prognosztizál az ágazat számára, szemben a 2006. évi 500 milliós veszteséggel. Az Európai Légitársaságok Szövetsége (Association of European Airlines, AEA) tagjainak utasforgalma 5,2%-kal bővült 2006. január-november között. Ezen belül a belföldi forgalmat 2,7%-os, a nemzetközi forgalmat 5,7%-os növekedés jellemezte. A legdinamikusabban (+10,7%) az Európát Észak-Afrikával összekötő járatok forgalma emelkedett, Európán belül a tag légitársaságok 6,8%-kal több utast szállítottak. A tengerentúli relációk közül a legjobb eredményeket a dél-atlanti/dél-amerikai (+12,7%) és a távol-keleti (+10,3%) járatok érték el. 3.2. SZÁLLODAIPAR Az elmúlt néhány év a szállodaipar számára a világ és Magyarország viszonylatában is kiemelkedően pozitív eredményeket hozott. A Deloitte tanácsadó cég által a világ 140 országában, több mint hétezer szállodára vonatkozó adatokat vizsgáló HotelBenchmarkTM felmérés adatai szerint 2006-ban a szállodák forgalmát dinamikus bővülés jellemezte. A világ turizmusát pozitívan befolyásoló tényezők – úgymint a kedvező gazdasági környezet, a nemzetközi nagyrendezvények, a stabil utazási kereslet és a piacra újonnan belépő desztinációk iránti érdeklődés – a szálláshelyek eredményeiben is megmutatkozik. A kontinensek közül a legjobb kihasználtsággal az ázsiai szállodák működtek, ezzel szemben az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPAR) a Közel-Keleten és Európában volt a legmagasabb. Az európai házak átlagosan 69,2%-os kihasználtsággal működtek, ami 1,8 százalék2. táblázat

A világ 10 legfontosabb küldőpiaca lakosságának nemzetközi turisztikai kiadásai 2005

2006 milliárd USD

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Németország USA Nagy-Britannia Franciaország Japán Kína Olaszország Kanada Oroszország Korea

74,4 69,0 59,6 30,5 27,3 21,8 22,4 18,4 17,8 15,4

* Megjegyzés: I-II. negyedév.

52


74,8 72,0 62,6 31,2 26,9 24,3 23,1 20,8 18,8 18,2

2006/2005 változás -0,3% +4,4% +3,7% +1,2% +3,8% +11,8% +2,2%* +6,2% +5,6% +18,4% Forrás: UNWTO

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK 3. táblázat A szállodai értékesítés főbb adatai, 2005-2006

Európa Európa (euró) Ázsia Közel-Kelet Közép- és Dél-Amerika

2005 69,2 69,2 71,8 68,8 64,4

Foglaltság (%) 2006 változás 67,4 +2,8% 67,4 +2,8% 71,8 0,0% 69,5 -1,0% 64,0 +0,6%

Átlagos szobaár (USD) 2005 2006 változás 139 129 +8,4% 110 104 +5,6% 121 110 +10,0% 143 121 +17,8% 118 108 +9,3%

2005 97 76 87 98 76

RevPAR (USD) 2006 változás 87 +11,4% 70 +8,5% 79 +10,1% 84 +16,7% 69 +10,0%

Forrás: Deloitte HotelbenchmarkTM felmérés

ponttal magasabb az egy évvel korábban regisztráltnál. Kontinensünkön az átlagos szobaár 110 euró körül alakult, ami a földrészek közül (a Közel-Kelettel együtt) az egyik legmagasabb volt. Ezzel párhuzamosan az egy kiadható szobára jutó árbevétel (76 euró) is Európában volt a legmagasabb. Az európai szállodák 2006. évi vendégforgalmát kiemelten pozitívan befolyásolta az Olaszországban megrendezésre került Téli Olimpia, a németországi Futball Világbajnokság, illetve a Rembrandt, Picasso és Mozart évfordulókhoz kapcsolódó kulturális rendezvények (3. táblázat).

Nemzetközi összehasonlításban a budapesti szállodákhoz hasonló foglaltsággal működtek 2006-ban a berlini és a milánói szállodák is. A fő versenytársaknak tartott Bécs és Prága a magyarországinál jóval pozitívabb eredményeket mondhatott magáénak. A 2005. évihez képest ugyanakkor – Budapesthez hasonlóan – Prágában is visszaesett a foglaltság. A legmagasabb, 75%-ot meghaladó foglaltsággal a londoni, az amszterdami, a dublini, a római, a zürichi és a bécsi szállodák működtek. A legdinamikusabb kapacitásbővülés a lisszaboni, a varsói, a londoni és az athéni kínálatot jellemezte (4. táblázat). 4. táblázat

A szállodák kapacitáskihasználtsága a főbb európai városokban, 2005-2006 Város London Amszterdam Dublin Róma Zürich Bécs Koppenhága Párizs Oslo Stockholm Prága Moszkva Isztambul Brüsszel Madrid Barcelona Luxemburg Reykjavik Berlin Budapest Milánó Athén Pozsony Varsó Genf Lisszabon Frankfurt Megjegyzés: rangsor a 2006. évi foglaltság alapján.

2005 76,2 76,6 74,1 73,7 71,3 72,6 72,6 70,7 69,8 70,7 74,2 71,9 74,6 67,6 67,9 70,4 68,9 64,3 63,6 72,2 63,9 61,3 72,2 56,7 60,2 55,1 62,2

Foglaltság (%) 2006 82,4 78,9 78,1 77,1 76,1 75,6 74,9 74,4 73,5 73,3 72,1 71,2 71,2 70,9 70,1 69,9 69,4 68,1 67,6 67,6 67,5 65,9 65,5 63,7 63,5 63,1 60,6

változás +8,2% +3,0% +5,3% +4,7% +6,7% +4,1% +3,1% +5,1% +5,3% +3,7% -2,9% -1,0% -4,6% +4,9% +3,2% -0,7% +0,7% +5,9% +6,3% -6,3% +5,5% +7,4% -9,3% +12,2% +5,5% +14,6% -7,0%

Forrás: Deloitte HotelbenchmarkTM felmérése


53

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK 2. ábra A nemzetközi turistaérkezések számának változása Európában 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% Észak-Európa 2004/2003

Közép- és Kelet-Európa

Nyugat-Európa 2005/2004

Dél-Európa és a Mediterrán térség

2006/2005

Forrás: UNWTO

3.3. ELOSZTÁSI CSATORNÁK ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

4. Európa turizmusa

Az ágazatot jellemző piaci trendek az elosztási csatornákat is jelentős mértékben befolyásolták az elmúlt időszakban. Az utazók körében egyre népszerűbb az on-line információkeresés és foglalás, valamint a személyre szabott utazási csomagok összeállítása iránti igény. A technikai lehetőségeknek köszönhetően az utazók maguk állíthatják össze útvonalukat és az igénybe venni kívánt szolgáltatásokat. Ezzel párhuzamosan csökken a papíralapú információk szerepe. A világháló adta lehetőségek az információkereséstől a vásárlásig a teljes utazási folyamatot végigkísérik. A PhoCusWright becslése szerint például az Amerikai Egyesült Államokban a szálláshelyi bevételeknek ma már 46%-a on-line módon érkezik. Az on-line hirdetések piacát is jelentős fejlődés jellemezte az elmúlt években: a Zenith Optimedia adatai szerint az elmúlt tíz évben az on-line hirdetések átvették a korábban vezető mozik és óriásplakátok szerepét, az előrejelzések szerint 2009-re az on-line hirdetések értéke a rádióhirdetésekét is meghaladja. A legfejlettebb országokban a lakosság 70%-a rendelkezik internethozzáféréssel (a világátlag 17%)2. 2005-ben az Amerikai Egyesült Államok, Japán és Nagy-Britannia lakosai a médiafogyasztásra szánt idejük egyötödét (22%) a világhálón töltötték el, ezzel szemben az on-line hirdetések aránya ezekben az országokban összességében 7% körül alakult. Norvégiában, Svédországban és Nagy-Britanniában a hirdetések egytizede on-line hirdetés.

Európa 2006-ban több, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó nagyrendezvénynek (Téli Olimpia, FIFA Futball Világbajnokság) és évfordulónak (Rembrandt, Mozart és Picasso) adott otthont, ami a kontinens turizmusát pozitívan befolyásolta. Bár arányát tekintve a nemzetközi turistaérkezések száma mérsékelt ütemben (+4%) bővült Európában, abszolút számokban továbbra is a kontinens könyvelhette el a legnagyobb növekedést (+17 millió nemzetközi turistaérkezés). A diszkont légitársaságok forgalmának bővüléséből profitáló desztinációkkal szemben az egyéb úti célok a kereslet csökkenéséről számoltak be. Európán belül az egyes régiókat eltérő eredmények jellemezték. A Közép- és Kelet-Európa iránti kereslet az elmúlt évek dinamikus bővülését követően konszolidálódott, 2006-ban a nemzetközi turistaérkezések száma régiónkban 1%-kal emelkedett. Ennek ellenére 2006-ban is kiemelkedő eredményeket mondhatott magáénak Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia és Szlovákia. Észak-Európában a nemzetközi turistaérkezések száma 7%-kal, Nyugat-Európában és a Mediterrán térségben pedig 4-4%-kal haladta meg a 2005. évben regisztráltat (2. ábra) 3. 2006-ban Magyarország versenytárs országai közül folyamatos növekedés jellemezte Szlovákia

További információ a lakosság internet-hozzáféréséről: www.internetworldstats.com. 2

54


A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2006-ban 38,3 millió látogató érkezett Magyarországra, ami 5,9%-kal magasabb a 2005. évben regisztráltnál. A hazánkba több napra látogatók száma 9,3 millió főt (-7,8%) tett ki. 3

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK 5. táblázat A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása Magyarország versenytárs országaiban

Ország

Kategória

2005 (ezer fő)

TCE TCE TCE TF TF TCE TCE TCE

19 952 6 336 8 467 10 048 15 200 1 430 1 515 1 555

Ausztria Csehország Horvátország Magyarország Lengyelország* Románia Szlovákia Szlovénia

2005 (változás az előző év azonos időszakához képest, %)

2006 (változás az előző év azonos időszakához képest, %)

I. II. III. IV. I. II. III. negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév +11,1 -9,2 +1,2 +6,8 -4,3 +11,6 +1,2 +10,5 +2,8 +1,3 +7,1 -1,2 +6,6 +4,3 +18,2 +3,5 +7,7 +10,0 -13,4 +6,0 +0,9 -17,7 -8,9 -26,1 -12,6 -16,1 -7,7 -4,2 +12,3 +0,3 +4,8 +2,1 -1,0 +5,3 -3,4 +14,9 +3,7 +3,1 +4,7 -12,1 -7,3 -12,9 +10,1 +10,4 +2,3 +16,3 +10,0 +14,3 +3,6 +13,6 +0,6 +0,6 +8,6 +0,7 +4,8 +2,0

Megjegyzés: TF = turistaérkezések száma, TCE = külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken. *A 2005. és 2006. évi változás alapja a látogatók száma a határon. Forrás: UNWTO

és Szlovénia turizmusát. Emellett – a második és a harmadik negyedévben – jelentősebben bővült az osztrák és a cseh beutazó forgalom. A vendégforgalom – Magyarországhoz hasonlóan – Romániában mutatott csökkenést (5. táblázat).

várható. 2006-ban a világátlagtól elmaradó mértékben emelkedett az euróövezet (+2,4%) és a fő küldőpiacok – Németország (+1,3%), Nagy-Britannia (+2,7%), az Amerikai Egyesült Államok (+2,9%) és Japán (+2,1%) GDP-je. 2006-ban a legdinamikusabban bővülő gazdaságok Kína (+10,0%) és India (+7,3%) voltak. 2007-ben a világ átlagnál dinamikusabb növekedés várható Indiában, Kínában és Oroszországban, az európai küldőpiacok közül a legnagyobb mértékű növekedés az előrejelzések szerint Hollandia, Németország és Spanyolország gazdaságát jellemzi majd (3. ábra).

5. Makrogazdasági környezet A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF) adatai szerint a világgazdaság 2006-ban 5,1% -kal bővült, a 2007. évre pedig 4,9% -os növekedés

3. ábra A GDP változása a fő küldőpiacokon, 2007 12,0% 10,0

10,0%

8,0%

7,3 6,5

6,0% átlag 4,0% 2,9 2,3

3,0

2,7

2,3

2,9

2,1

2,0%

2,0 1,3

1,3

Megjegyzés: előrejelzés.

et öv ez ró

US A

eu

or

sz á

zá

an yo l Sp

Or

os zo

rs

rs

g

g

g zá

ág

as zo Ol

or et m Né

rit

an

sz

ni

a

na Kí

gy -B Na

n pá Ja

a di In

ia nd l la Ho

or ia Fr a

nc

Au s

zt

sz á

r ia

g

0,0%

Forrás: IMF


55

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK 6. 2007. évi előrejelzés A turisztikai szakemberek egybehangzó véleménye szerint az elmúlt néhány évben tapasztalt gyors ütemű növekedés nem tartható fenn, amiben szerepet játszik több külső tényező is, úgymint az éghajlatváltozás vagy a madárinfluenza veszélye. Az éghajlatváltozás várhatóan a téli hóviszonyokat is nagymértékben befolyásolja. A világ turizmusát 2007-ben alakító tényezők között a világgazdaság és az euró-USA-dollár árfolyam alakulását szükséges kiemelni. A desztinációk marketingjében megnő az igény az új – költséghatékony – technológiák alkalmazása iránt, a nemzeti turisztikai hivatalok tevékenységében pedig kiemelt szerepet kap a turisztikai szolgáltatókkal, a szakmával való együttműködés. Mindezen tényezők figyelembevételével összességében a világ turizmusának 4%-os bővülését jelzi előre a Turisztikai Világszervezet 2007-ben. Európában a nemzetközi turistaérkezések számának 3%-os növekedése várható. A kontinensen 2007-ben

kevesebb és kisebb tömegeket vonzó nagyrendezvényre kerül sor, amelyek közül a franciaországi Rugby Világbajnokságot és a spanyolországi Americas Cup versenyt szükséges kiemelni. Németországban emelkedik az általános forgalmi adó mértéke, ami az utazásokra is hatással lesz. A diszkont légitársaságok szerepe továbbra is meghatározó, elsősorban a rövidebb utazások során. Bulgária és Románia európai uniós csatlakozása az utazási keresletet ezen országokba pozitívan befolyásolja, míg Szlovéniában az euró bevezetésének lehetnek a turizmusban pozitív hatásai. További információ: United Nations World Tourism Organization (UNWTO), www.unwto.org, Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport, 1052 Budapest, Sütő u. 2., Levelezési cím: 1054 Budapest, Hold u. 1., telefon: (1) 411-2360, fax: (1) 438-8088, e-mail: [email protected], honlap: www. itthon.hu > Szakmai oldalak > Piackutatások és Turizmus Bulletin.

Pályázati felhívás

Az év turisztikai témájú szakdolgozata, 2007 A Magyar Turizmus Zrt. 2007-ben hetedik alkalommal hirdet pályázatot a felsőoktatási intézmények számára a legjobb turisztikai témájú szakdolgozatok díjazására. A pályázaton az akkreditált hazai felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói, valamint az esti, levelező és posztgraduális képzésben, illetve a távoktatásban részt vevő hallgatók indulhatnak államvizsgán eredményesen megvédett turisztikai témájú szakdolgozatukkal. A pályázatra egy-egy intézmény legfeljebb öt értekezést nevezhet be, amelyből legfeljebb két pályamű idegen nyelvű is lehet. Az intézmények az általuk legszínvonalasabbnak ítélt öt szakdolgozatot a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportjának (cím: 1054 Budapest, Hold u. 1., e-mail: [email protected]) juttassák el 2007. szeptember 15-ig elektronikus formában és egy nyomtatott, összefűzött példányban. Az érvényes pályázat további feltételei a Magyar Turizmus Zrt. honlapján (www.itthon.hu Szakmai oldalak / Piackutatások és Turizmus Bulletin/ Szakdolgozat pályázat) olvashatók. A témaválasztást a Magyar Turizmus Zrt. továbbra sem kívánja keretek közé szorítani, a

56


pályázók szabadon választhatnak a turizmushoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó témát. Mindazonáltal a Társaság szívesen fogadja a turizmus nemzetgazdasági jelentőségével, a nemzeti, regionális vagy vállalkozói szintű turizmusmarketinggel, a regionális kérdésekkel, egy-egy turisztikai termékkel, illetve a nemzeti és hazai turizmus aktuális kérdéseivel foglalkozó diplomamunkákat. A pályázatra beérkezett szakdolgozatokat a Magyar Turizmus Zrt. által felkért szakmai zsűri bírálja el „Alapos, tudományos igényű munka”, valamint „Újszerű témaválasztás” kategóriában. A pályázat nyertesei értékes díjban és könyvjutalomban részesülnek. Az elbírálást követően az eredményhirdetésre és a díjkiosztóra 2008 tavaszán kerül sor ünnepélyes keretek között. A pontos időpontról írásban értesítjük az oktatási intézményeket és a pályázókat. További információ: Kiss Kornélia, kutatási csoportvezető, Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport, telefon: (1) 488-8718, e-mail: [email protected], honlap: www. itthon.hu.

TALLÓZÓ A „Best emerging rural destination of Hungary – Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja” című projekt bemutatása Szerző: Ligeti Ádám1 Az Európai Bizottság 2006-ban írt ki első alkalommal pályázatot az ún. „European Destinations of Excellence”, tehát „Kiváló Európai Desztinációk” témában. Az Európai Bizottság támogatását élvező és a Magyar Turizmus Zrt. által lebonyolított, „Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja” című projekt 2007. január és július között zajlott. A mintegy 90 ezer euró összköltségű projekthez a Magyar Turizmus Zrt. pályázati úton 45 ezer euró támogatást nyert el az Európai Bizottságtól. A projekt keretében egy olyan vidéki turisztikai desztináció került kiválasztásra, amely az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, és a fejlesztéseit a fenntarthatóság elvei mentén végezte. A kiválasztott desztináció a „Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja” cím elnyerése mellett különböző promóciós támogatásokban részesül, amelyek révén hatékonyabban folytathatja a hazai és nemzetközi marketingtevékenységét. Minden olyan hazai, vidéki turisztikai térségi összefogás pályázhatott, amely teljesítette az előírt jogosultsági kritériumokat. A pályázatok szakmai értékelése egy előre kidolgozott – a Magyar Turizmus Zrt. és a Bizottság által jóváhagyott – szakmai szempontrendszer és eljárásrend alapján történt. A projekt további érdekessége, hogy abban Magyarország mellett további kilenc európai ország, Ausztria, Belgium, Ciprus, Görögország, Horvátország, Írország, Lettország, Málta és Olaszország is részt vesz.

1. Előzmények Az Európai Bizottság 2006-ban írt ki első alkalommal pályázatot az ún. „European Destinations of Excellence”, tehát „Kiváló Európai Desztinációk” témában. A pályázat keretében megvalósítandó projekt célja, hogy egyrészt felhívja a figyelmet az európai turisztikai desztinációk értékeire, sokszínűségére és közös jellemvonásaira, másrészt támogassa a turisztikai fejlesztéseiket a szociáliskulturális-környezeti fenntarthatóság elvei mentén végző desztinációk promócióját. A jelenlegi tervek szerint az évente megismétlésre kerülő projekt keretében minden évben kiválasztásra kerül EU-tagállamonként egy „kiváló desztináció”, amelynek keretében a díjazott desztinációk különféle – elsősorban promóciós – támogatásokban részesülhetnek. A projektben az EU-tagállamok mellett az EU-val csatlakozási tárgyalásokat folytató államok is részt vehetnek. A kiválasztás országonként történik, az egyes országok által kidolgozott és a Bizottság által jóváhagyott eljárásrend alapján. A projekt elindításával az Európai Bizottság többek között ösztönözni kívánja a szezonalitás és a területi koncentráció oldását, a fenntartható turizmusfejlesztési modellek terjedését, továbbá segíteni kívánja a tapasztalatcserét, az A HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. volt vezető tanácsadója, jelenleg a Magyar Turizmus Zrt. londoni külképviseletének vezetője. 1

ún. jó gyakorlatok átvételét, illetve a szakmai kapcsolatok erősödését a díjazásban részesülő desztinációk között. A 2006-ban elindított „European Destinations of Excellence” projekt évente más és más témában kívánja a tagállamonként egy-egy díjazott desztináció kiválasztását ösztönözni. A 2006-ban kiírt, de ténylegesen 2007-ben megvalósuló téma a vidéki turizmus. Olyan vidéki turisztikai desztinációk kiválasztása, illetve díjazása volt a cél, amelyek az elmúlt években jelentős fejlődésen mentek keresztül a fenntarthatóság elveit követve. A díjazásban részesülő desztinációk a promóciós támogatások mellett az ún. „Best Emerging Rural Destinations”, tehát a „Legjobban fejlődő vidéki desztináció” cím használatára is jogosultak. A Bizottság által kiírt pályázati felhívásra minden egyes tagállam esetében a turizmusirányításért felelős szervezet, illetve az általa delegált valamely más, szintén állami turisztikai szervezet nyújthatott be pályázatot. Hazánkban a turizmusirányításért felelős Turisztikai Szakállamtitkárság a projektfejlesztéssel, lebonyolítással, valamint a pályázati dokumentáció összeállításával kapcsolatos operatív feladatokat a Magyar Turizmus Zrt. számára delegálta, ugyanakkor a munka egyes fázisaiban folyamatosan részt vett. Az együttműködés eredményeként a Magyar Tuizmus Zrt. 2006 októberében pályázatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelynek révén közel 45 ezer euró támogatást nyert el a projekt magyarországi lebonyolításához. A pályázati anyagban részletesen kidolgozásra került többek között a projekt hazai lebonyolításának


57

TALLÓZÓ eljárásrendje, a kiválasztás szakmai szempontrendszere (kritériumrendszer), továbbá a nyertes desztináció számára nyújtandó promóciós támogatások tartalma és költségvonzata. A lebonyolítás szakmai programjához elkészített részletes költségterv 90 ezer euró ráfordítást irányoz elő. A Bizottság a kiválasztás eljárásrendjét, szempontrendszerét, valamint a csatolt költségvetést elfogadta, és a maximálisan nyújtható 50%-os EU-támogatást odaítélte a hazai megvalósítást végző Magyar Turizmus Zrt. számára. A projektben hazánk mellett további kilenc ország, Ausztria, Belgium, Ciprus, Görögország, Horvátország, Írország, Lettország, Málta és Olaszország vesz részt. A projekt megvalósítására irányuló támogatási szerződés 2006 decemberében jött létre az Európai Bizottság és a Magyar Turizmus Zrt. között, így a projekt a 2007. január-július közötti időszakban került lebonyolításra. A „Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja” cím elnyerése pályázati úton történt. A jelen összefoglalóban a projekt pályázati dokumentációjából a szakmailag legérdekesebbnek ítélt részek kerülnek bemutatásra.

2. A projekt célja A projekt átfogó célja, hogy ráirányítsa a szakma és a piac figyelmét a vidéki turizmus értékeire és az azokban rejlő lehetőségekre hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A projekt konkrét célja az volt, hogy Magyarországon kiválasztásra kerüljön egy európai léptékben is versenyképes, az elmúlt években jelentős fejlődésen átment vidéki turisztikai térség, ún. „Best Emerging Rural Destination”. A nyertes desztináció többek között hitelesen és sokrétűen képviseli a hazai vidéki életmód hagyományait, sikeresen alkalmazza a fenntarthatóság szociális-kulturális-környezeti elveit, valamint együttműködéseken alapuló, példaértékű vidéki turisztikai termékeit hatékonyan értékesíti a turizmus piacán. A kiválasztás egyben elismerést is jelent, amely sok tekintetben további lendületet adhat a győztes térség turisztikai fejlődésének. A nyertes desztináció promóciós támogatása révén lehetővé válik, hogy a térség az európai uniós társaival közösen jelenjen meg a vidéki turizmus iránt fogékony nemzetközi piacokon.

3. Értékelés – a kiválasztás szempontrendszere Az értékelési folyamat két meghatározó része a jogosultsági, illetve a szakmai értékelési szempontrendszer érvényesítése, amelyeket az alábbiakban mutatunk be. 3.1. JOGOSULTSÁGI SZEMPONTOK Jogosultsági kritériumok • Kizárólag a vidéki turizmus területén tevékenykedő térségi összefogások pályázhatnak.

58


• A partnerségben részt vevő turisztikai szereplők összessége vagy egy része az elmúlt három évben legalább három olyan közös akciót bonyolított le, amely hozzájárult a vidéki-természeti-kulturális örökség fejlesztéséhez, illetve a helyi turisztikai kínálat promóciójához. • A partnerségben részt vevő települések egyike sem haladhatja meg a 25 ezres lélekszámot. • A térségi összefogáson alapuló pályázatot beadhatja: önkormányzat, kistérségi társulás, közhasznú társaság, alapítvány, térségi szakmai-civil szervezet, turisztikai vállalkozás. • A pályázó térség legalább egy turisztikai szereplője (település, vállalkozó vagy civil szervezet) a 2000-2006 közötti időszakban valamilyen hazai vagy EU-s forrásból támogatást nyert turizmusfejlesztési célokra. • A térségben legalább egy olyan turisztikai menedzsment szervezet vagy idegenforgalmi egyesület létezik (például önkormányzat turisztikai irodája, turisztikai civil szervezet stb.), amely tudatosan alakítja a térség turisztikai kínálatát a szociális-kulturális-környezeti fenntarthatóság jegyében. • A pályázati anyag tartalmazza a pályázó által kitöltött pályázati formanyomtatványt. • Vállalja, és erről nyilatkozik, hogy a támogatás elnyerése esetén pályázati anyagának kivonatos változatát angol nyelvre is lefordítja. 3.2. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK A jogosultsági kritériumokat teljesítő pályázatok szakmai értékelése az 1. táblázatban összefoglalt szakmai értékelési szempontrendszer alapján történt.

4. Promóciós támogatások A „Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja” címet elnyerő térség a pályázat keretében a következő promóciós támogatásokban részesül: • Két darab promóciós videó, amelyek közül az egyik három, a másik tíz perc terjedelmű. • Kiadvány készítése 20 oldal terjedelemben, amely magyar és angol nyelven részletesen bemutatja a nyertes desztinációt általában, valamint a díj elnyerésének indokoltságát. A kiadvány nem marketing céllal készül, elsődleges célcsoportja a szakmai közönség. A dokumentum magyar és angol nyelven, egyszerű kiadvány formában készül el: az angol változatból 300, a magyar nyelvűből pedig 30 példányt adnak ki; • Kiemelt megjelenési lehetőség a Magyar Turizmus Zrt. www.itthon.hu honlapján, ahonnan link segítségével el lehet majd jutni a térség önálló honlapjához is; • Kiemelt szereplési lehetőség az MTV 1-es csatornájának reggeli „Programajánló” című műsorában;

TALLÓZÓ 1. táblázat Értékelési szempontrendszer Tartalom

Elérhető pontszám

A turisztikai kínálat a meglévő adottságok mellett kiemelten épít a helyi kezdeményezésekre, például szolgáltatások, programok, rendezvények stb.

5

A kínálatfejlesztés a helyi erőforrásokra épít, biztosítva a természeti örökség és környezet (növény- és állatvilág, biotermelés, geológia stb.), illetve a történelmi-kulturális örökség (például helyi tradíciók, életmód, építészeti értékek, kézművesség, ételkészítés, ruházat stb.) védelmét-fenntarthatóságát

5

Diverzifikált és komplex vidéki turisztikai kínálat: a vidéki élet legkülönfélébb formái megélhetők (természetben aktív szabadidőtöltés, gasztronómia, kultúra stb.) a tudatosan kialakított turisztikai kínálat révén

5

Egyedi, speciális, illetve innovatív vidéki turisztikai termékek megtalálhatók, kialakításra kerültek (differenciált és megfelelően pozícionált termékek, például tematikus út)

5

Szempont

1. Tudatos termékfejlesztés

A vidéki környezet és életmód magas színvonalon és autentikus módon kerül bemutatásra; a szabadidős és élményszerzési lehetőségek optimális mennyiségben és minőségben állnak rendelkezésre Szolgáltatók közös megjelenése, csomagajánlatok szervezése, egymás tevékenységeinek erősítése

5

Az egyes kezdeményezések hozzájárulnak a szezonalitás csökkentéséhez (például garantált programkínálat, egész éves üzemeltetés, holtszezoni kezdeményezések) és a területi koncentráció oldásához

5 40

A szolgáltatások megfelelő és lehetőleg egységes kitáblázása révén a térségben könnyen lehet tájékozódni

3

A látogató- és információs centrumok révén megvalósul a helyi értékek bemutatása, a vendégek „képzése” és tájékoztatása, valamint szemléletformálása (a helyi értékek iránti fogékonyság növelése) a fenntarthatóság jegyében (például örökségvédelem)

3

Szolgáltatásoknál kiszámítható és fogyasztóbarát garantált nyitva tartás Vezetett túrák hozzáférhetősége, szolgáltatásoknál megfelelő tájékoztatás Minőségi sztenderdek, védjegyek alkalmazása a szolgáltatásoknál, elsősorban a szálláshelyeknél és vendéglátóhelyeknél, azok megfelelő kommunikációja Szolgáltatások akadálymentesített megközelíthetősége

Összesen 2. 3. Hatékony marketingtevékenység

Önálló térségi arculat, identitás Célcsoportok azonosítása és megszólítása Vidéki élet bemutatását szolgáló marketingeszközök sokfélesége, minősége és illeszkedése a célcsoportokhoz Vendégelégedettség-vizsgálati rendszerek megléte

Összesen 3.

4. Szervezeti háttér, partnerség, képzés

5

Vidéki településkép és települési környezet fenntartása és kihasználása (például a fejlesztések illeszkednek a környezethez, elhanyagolt állapotban lévő épületek, romok turisztikai hasznosítása, környezetbarát megoldások alkalmazása)

Összesen 1.

2. Kínálat hozzáférhetőségemegközelíthetősége

5

A térségi turisztikai desztinációmenedzsment szervezet, illetve a térség turisztikai szereplőit magában foglaló idegenforgalmi egyesület a tevékenységeit meghatározott koncepció alapján tudatosan végzi Közösségi, magán és civil szervezetek között valós együttműködések vannak, például termékfejlesztés, marketing, tapasztalatcsere, képzés tekintetében

4 3 4 3 20 6 6 6 2 20 4 4

Együttműködések révén a turizmus helyi hasznosulásának maximalizálása, például helyben termelt mezőgazdasági termékek előnyben részesítése a szálláshelyeken, helyi építőanyagok használata stb.

4

A helyi lakosság részvétele a turizmusban, illetve együttműködése a turizmussal, például helyiek részvétele szolgáltatások nyújtásában, vagy számukra munkahelyteremtés

4

Képzési programok és fórumok révén szakmai segítségnyújtás és nyelvi képzés a turizmusban részt vevők számára, hatékonyságuk növelése érdekében Más térségekkel való együttműködés révén jó gyakorlatok befogadása, tapasztalatcsere Összesen 4. MINDÖSSZESEN

2 2 20 100

Forrás: HBH Euroconsulting


59

TALLÓZÓ • Bemutatkozási lehetőség az Utazás 2008 kiállításon a Magyar Turizmus Zrt. standján; • A Magyar Turizmus Zrt. újságírói tanulmányutat szervez a térségbe. A fődíjat elnyerő desztináció mellett a Magyar Turizmus Zrt. saját költségvetése terhére a többi hat, legjobban szereplő desztinációt is promóciós díjazásban részesíti, az alábbi módokon: • Megjelenési lehetőség a Magyar Turizmus Zrt. www. itthon.hu honlapján, ahonnan link segítségével el lehet majd jutni a térség önálló honlapjához is; • Bemutatkozási lehetőség az MTV 1-es csatornájának reggeli „Programajánló” című műsorában. A fenti promóciós tevékenységek megvalósítása a kedvezményezettek részéről pénzügyi ráfordítást nem igényel, azokat az EU-s források, illetve a Magyar Turizmus Zrt. költségvetése teljes mértékben fedezik. A tevékenységeket a Magyar Turizmus Zrt. koordinálja, a kedvezményezett térségekkel szorosan együttműködve.

5. A projekthez kapcsolódó gyakorlati tudnivalók Az érdeklődők információhoz jutását szolgálták a Pályázati Felhívás és a Pályázati Útmutató dokumentumok, amelyek a pályázathoz kapcsolódó valamennyi közérdekű információt tartalmazták. Ezen dokumentumok elérhetők voltak a www.itthon.hu honlapon, valamint a Magyar Turizmus Zrt. központjában, illetve valamennyi Regionális Marketing Igazgatóságnál. Az informálódást tovább segítették a régiónként megtartásra kerülő Információs napok, továbbá a 2007. február 14-től folyamatosan működő Help Desk Tanácsadói Szolgáltatás. A pályázat leadásának határideje 2007. április 16. volt.

6. A projekt multiplikatív hatásai • A „Best Emerging Rural Destination” védjegy hozzájárul a vidéki turizmus népszerűsítéséhez hazai és európai szinteken egyaránt és ezáltal a vidéki turizmus iránti kereslet növekedéséhez; • A hazai és nemzetközi szakma példaértékű vidéki turizmus mintatérségeket ismerhet meg, amely növeli a vidéki turizmus elismertségét és népszerűségét; • A projekt további vidéki térségeket ösztönöz a fenntarthatóság elve alapján történő, együttműködéseken alapuló turizmusfejlesztésre; • Ösztönzi a térségeken belüli együttműködést, a partnerségen alapuló turisztikai termékek kialakítását és a desztinációs szemlélet erősítését; • A védjegy révén a nyertes vidéki térség ismertsége és az iránta megnyilvánuló turisztikai kereslet növek-

60


szik, amely új lehetőségeket nyit meg a térségben tevékenykedő turisztikai szereplők számára; • A védjegy a nemzetközi piacok mellett a hazai küldőpiacokon is hatékonyan érvényesíthető promóciós értékkel bír; • A védjeggyel együtt járó promóciós anyagok a belföldi promócióra is kiválóan felhasználhatók; • A pilot projekt keretében támogatást nem nyert desztinációk is előnyökhöz jutnak a pályázással, egyrészt ezen keresztül pályázati készségeket sajátítanak el, másrészt erősödik a fenntarthatósági szemlélet, illetve a térségi gondolkodásmód.

Felhasznált irodalom A Fenntartható Turizmus Fejlesztése, Geomédia Szakkönyv 2000 IKIM rendelet 45/1998. (VI. 24. ) a kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről KABAI Róbert, „Falusi turizmus és tájvédelem”, Turizmus Bulletin, 2001/4 KISS Kornélia, „Falusi turizmus – eltérő értelmezések, eltérő piaci lehetőségek?”, Turizmus Bulletin, 2001/1 KÓRÓDI Márta, „A rurálturisztikai terméktípusok feltételrendszerének sajátosságai a vidéki kistérségekben: az atelier turizmus”, Turizmus Bulletin, 2005/2 Magyar Szállodaszövetség „Zöld Szálloda 2007-2008” környezetvédelmi pályázata MICHALKÓ Gábor, „A fenntartható fejlődés ökoturisztikai aspektusai Magyarországon”, Turizmus Bulletin, 2003/4 SULYOK Judit, „Ökoturizmus”, Turizmus Bulletin, 2001/4 SULYOK Judit, „Ökoturizmus Németországban”, Turizmus Bulletin, 2002/2 SULYOK Judit és KISS Kornélia, „A desztinációs menedzsment szervezetek működése és a desztinációs menedzsment trendjei”, Turizmus Bulletin, 2005/2 Village+ szakmai kiadvány, „A fenntartható ökoturisztikai fejlődés európai védjegye a Tisza-tó térségére”, 2006 „WTO tanácskozás a fenntartható turizmus indikátorairól”, Turizmus Bulletin, 1999/3 W TO, Sustainable Development of Ecotourism, a Compilation of Good Practices, 2001 WTO, Voluntary Initiatives for Sustainable Tourism, 2002 WTO, Recommendations to governments for supporting and/or establishing national certification systems for sustainable tourism, 2003 110/1997. (VI. 25.) kormányrendelet a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról Honlapok: Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége: www. fatosz.hu Umweltfreundlich Reisen in Europa: www.ecotravel.at

TALLÓZÓ Konferenciabeszámoló

5. Európai Turizmus Fórum Ciprus, 2006. november 16–17. Összeállította: Pap Zoltán1 2006-ban ötödik alkalommal került megrendezésre az európai turizmus legrangosabb rendezvénye, az Európai Turizmus Fórum, amely az EU Bizottság, a tagállamok nemzeti és regionális hatóságai, az európai turizmus munkaadói, illetve munkavállalói szervezetei és a turisztikai szakmai szervezetek párbeszédének k iemelt fontosságú eseménye. A Bizottság által kezdeményezett rendezvényt – a két évvel ezelőtti, nagysikerű budapesti konferencia mintájára – ismét egy új tagállamban, Cipruson rendezték meg a soros finn elnökséggel közösen. A magyar delegációt Dr. Somogyi Zoltán, az ÖTM turisztikai szakállamtitkára vezette, a rendezvényen Dr. Várnai Zsuzsa és Dr. Niklai Ákos vezetésével részt vettek a magyarországi turisztikai ágazati párbeszéd munkavállalói és munkaadói szervezeteinek vezető képviselői is. Günter Verheugen, a Bizottság alelnöke, a vállalkozásokért felelős EU-főbiztos videóüzenetében hangsúlyozta a turizmus jelentőségét az európai gazdaságban, és aláhúzta a Bizottság szándékát a turizmus versenyképességének javítására. Ebben kiemelt jelentőségű lesz a Bizottságnak a fenntartható turizmus fejlesztésének támogatása érdekében 2007-ben elkészülő közleménye, amelyben javaslatokat tesznek a gazdasági, szociális és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztést elősegítő lépésekre. Az ülésen Pedro Ortun, a Bizottság vállalkozási igazgatója tájékoztatást adott a Bizottság által kezdeményezett kiváló európai turisztikai desztináció díj előkészítéséről, amelyben jelenleg tíz tagország, köztük Magyarország vesz részt. Az évente változó témakörben odaítélésre kerülő díj átadására első alkalommal 2007-ben Portugáliában kerül sor, ahol a legjobban fejlődő vidéki/ térségi desztinációk kerülnek díjazásra.2 A Fórum résztvevői munkacsoportokban vitatták meg az új technológia dinamikus fejlődésének a turizmusra gyakorolt fő hatásait, a köz- és magánszféra új együttműködési lehetőségeit és a turizmus fejlődésének legutóbbi piaci tendenciáit. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának szakmai főtanácsadója. 2 A díjról további információkat olvashatnak Ligeti Ádám „Best emerging rural destination of Hungary – Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja” című projekt bemutatása” című cikkében, a folyóirat 57. oldalán. 1

1. MUNKACSOPORT: ÚJ TECHNOLÓGIÁK, ÚJ TURISTÁK Az előrejelzések szerint az információs technológia rohamos fejlődése következtében a turizmus részesedése mind a GDP-ben, mind a foglalkoztatásban tovább növekszik. A technológia fejlődése lehetőséget és kihívást jelent az ágazat számára: hogyan lehet a versenyképességet növelni az európai társadalmak alapértékeinek, a fenntarthatóság és az etikus fejlődés elveinek betartása mellett? Az elmúlt 25-30 év tapasztalata szerint előtérbe kerültek a gyakoribb, rövidebb utazások, a késői, gyors döntéshozatal, megnőtt az egyénre szabott igények és az élményelemek szerepe. A fogyasztók azonnali és átfogóbb, pontosabb információt igényelnek a desztinációról és az értékesített termékekről, szolgáltatásokról. A turisták többsége gyakorlott nemzetközi utazó, ezért a márkanév és a pozitív tapasztalatok szerepe megnő, miközben az árérzékenység és a kritikai szellem is erősödik. A technológiai fejlődés döntő hatással van a desztinációkra és a turisztikai szolgáltatókra. Az elmúlt tíz évben az internethasználat húszszorosára nőtt, 2005-ben elérte az egymilliárd felhasználót. A növekedési ütem tovább gyorsul, a felhasználók száma 2010-re várhatóan megkétszereződik. Különösen figyelemre méltó, hogy a felhasználók száma rohamosan nő a Távol-Keleten. A növekedés motorja a vezeték nélküli hozzáférés rohamos fejlődése, ami ebben a régióban lényegesen magasabb a hagyományos piacokhoz képest. Az on-line utazási szolgáltatások értéke az USA-ban 70 milliárd USD, ami a teljes utazási kiadások 35%-át teszi ki. Európa két-három évvel marad el az USA-tól, a gyors növekedés 2000-től érzékelhető, az igénybe vett szolgáltatások értéke az USA értékének 60%-ára tehető. Hasonló mértékben marad el Távol-Kelet az európai értéktől, de a növekedés az európainál sokkal dinamikusabb lesz. Az új technológia elterjedése előtérbe helyezte a felhasználóbarát és a fogyasztói igényekhez folyamatosan alkalmazkodó információtartalom kialakításának szükségességét. Ösztönözni kell a desztinácómenedzsment szervezetek mind szélesebb körű együttműködését más piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy az élményláncba tartozó szolgáltatások teljes körű elektronikus megjelentetése és értékesítése megvalósítható legyen. Fel kell készülni a személyre szabott elektronikus értékesítés és a komplex, fogyasztói igények által vezérelt elektronikus utazási csomagok gyors elterjedésére. Alapvető fontosságúvá válik a jelen


61

TALLÓZÓ idejű, interaktív kommunikáció lehetőségének biztosítása, az új felhasználói oldalak, valamint a fogyasztói értékelések folyamatos nyomon követése és az új kommunikációs trendek figyelembe vétele (pl. utazási blogok, chatszobák terjedése). Az egyik legnagyobb lehetőség, amit az új technológia elterjedése eredményez, a vevőkapcsolatok ápolásának korlátlan lehetősége. A customer relationship management lehetőségével azonban egyelőre kevesen élnek megfelelően. 2. MUNKACSOPORT: INNOVATÍV PARTNERSÉG, ÚJ ESZKÖZRENDSZER A TURIZMUSBAN Az európai turizmus fokozódó globális versennyel szembesül, miközben folyamatosan kell alkalmazkodnia a dinamikusan változó fogyasztói igényekhez is. Az európai turizmus versenyképessége az ágazat innovatív képessége, magas színvonalú szolgáltatási kultúrája mellett nagymértékben függ az európai, nemzeti és helyi szabályozástól. Jelenleg számos adó és illeték korlátozza a turizmus fejlődését. A szabad mozgás lehetővé tétele az európai piacon versenyképességnövelő tényező, amennyiben együtt jár a képzettebb, rugalmasabb és mobilabb munkaerő-kínálat kialakulásával. Emellett a köz- és a magánszféra szereplői közötti többirányú együttműködés erősítése szükséges nemzetközi, nemzeti és helyi szinten, ezek megfelelő koordinációja versenyképességi többletet eredményezhet európai szinten is. A pénzügyi eszközök felgyorsítják az európai turizmus innovációs képességének növekedését, azonban a turizmusban döntő többségében működő kisvállalkozásokat segíteni kell a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésben. A kisvállalkozások helyzetének erősítésében jelentős a szakmai szövetségek szerepe. A legtöbb kisvállalkozás családi vállalkozásként működik, alaptevékenysége mellett nincs módja a világtendenciák közvetlen követésére, ezért a szakmai szervezetek kiemelt feladata a tagságuknak a fő fejlődési irányokról való folyamatos tájékoztatása, ösztönzésük a modern kommunikációs és képzési technikák elsajátítására és az új technológia adta lehetőségek minél szélesebb körű alkalmazására. Az állami és a magánszféra együttműködését illetően a Fórum résztvevői hangsúlyozták, hogy alapvető fontosságú a strukturális alapok turisztikai célú felhasználásának minél szélesebb körű biztosítása. Ezzel párhuzamosan javítani kell a finanszírozásra vonatkozó információk kisvállalkozásokhoz történő eljuttatását és számukra a finanszírozási források igénybevételét. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az adók, illetékek és különböző díjak aránya és mértéke túlzottan magas az európai turisztikai ágazatban, ami akadályozza az ágazat versenyképességének növelését. Felhívták arra is a figyelmet, hogy az országonként eltérő adómértékek versenyhátrány kialakulását eredményezik az ágazatban.

62


Szorgalmazták a specifikusan a turisztikai ágazatban kivetett adók minél nagyobb részének a turisztikai ágazatba történő visszaforgatását. 3. MUNKACSOPORT: ÚJ TRENDEK, ÚJ PIACOK A TURIZMUSBAN Az új piaci trendek témakörében a fórum résztvevői hangsúlyozták, hogy a szabadidő növekedésével, illetve a társadalmi-demográfiai változások (nagyobb számú, de kis létszámú család, megnövekedett elkölthető jövedelem, rugalmasabb foglalkoztatási formák) miatt a gyakoribb, de rövidebb időtartamú utazások kerültek előtérbe, ami megnövelte és meghatározóvá tette Európában a wellness- és az egészségmegőrzést célzó turizmus iránti igényt. E tendencia és a minőségi szolgáltatások iránti fokozódó igény lehetőséget teremt a magas színvonalú szolgáltatók piaci pozíciójának javítására és az európai turizmus szezonalitásának csökkentésére. A rövid idejű, intenzív élményt elváró fogyasztói döntésekben a szolgáltatások teljes körének minősége meghatározóvá válik, ami miatt esetenként a fogyasztók szokásos életkörülményeiknél is magasabb színvonalat várnak el utazásuk során. Az utazók jelentős része tapasztaltabbá, igényesebbé, döntéseiben spontánabbá válik, és elvárja az egyénre szabott, egyre inkább speciális, több terméket tartalmazó, élményelemek fogyasztására vonatkozó igényei kielégítését. A speciális szolgáltatásokat igénylő, egyre növekvő fogyasztói kör maga szervezi utazásait, ezért az utazási csomag helyett „jelen idejű”, gyors és autentikus információ biztosítása szükséges számukra. Az utazási döntésekben az élményszerzés szerepe megnövekedett, ami a hitelesség, a szolgáltatások eredetiségének, helyi jellegzetességeinek megőrzése iránti igény növekedését eredményezi. A kereslet további fontos eleme és jellemző tendencia a hatvan év feletti európai lakosság számának és utazási arányának bővülése, amely a magas minőségű, biztonságos, könnyen elérhető és luxus jellegű desztinációk szerepét megnöveli, valamint az egészségturizmus szerepének további növekedését eredményezi. Az idősebb utazók hoszszabb időt töltenek a kedvező feltételeket biztosító egyes desztinációkban, és gyakran választják a főszezont követő időszakokat. Emellett további fontos szerepet játszik az európai turizmus jövőbeli fejlődésében az a mintegy 10%-ot kitevő turista, akik valamilyen okból korlátozott mozgásképességűek és speciális szolgáltatásokat, ellátást igényelnek. További jellemző tendencia az ökoturizmus, a természeti és kulturális örökségek, hagyományok iránti igény növekedése. Az Eurobarométer felmérése szerint tíz éve még az európai turisztikai kereslet meghatározó tényezője a táj szépsége, a napfény és a tenger vonzereje volt. Ezzel szemben jelenleg egyre nő a turisztikai érdeklődés a természeti és kulturális örökségek iránt. A természethez kapcsolódó

TALLÓZÓ szabadidős turizmus növekedésének üteme meghaladja az egyéb típusú utazások növekedési ütemét, e termékkör már eléri az összes európai turistaérkezés 7%-át. Az olcsó légitársaságok szerepe várhatóan tovább növekszik. Míg 2002 végén az olcsó légitársaságok az összes Európán belüli légi kapacitás 12%-át fedték le, addig 2010-re, az előrejelzések szerint, részarányuk a teljes légi forgalom 35%-át teszi majd ki. Mivel utasaik háromnegyede az elemzések szerint új utas, ezért hozzájárulásuk meghatározó az európai turizmus gyors növekedéséhez. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a távoli desztinációk irányába történő utazások fejlődnek a legdinamikusabban. Szintén figyelemre méltó tendencia a magánszálláshelyek számának bővülése és a második otthon egyre gyakoribb megjelenése. Ez a tendencia erőteljesen érvényesül Franciaországban és az Alpokban, ami új lehetőségeket teremt az ingatlanok időben megosztott használatának bővülésére.

A konferencia megerősítette a megbízható és harmonizált statisztikai rendszer kialakításának szükségességét, és felhívta a figyelmet arra, hogy az európai turizmus vezető szerepének megőrzése érdekében a tagállami turizmuspolitika középpontjába kell állítani a gazdaságilag, környezetileg és szociálisan fenntartható fejlesztést. A résztvevők ezért üdvözölték az Európai Bizottság gazdasági, környezeti és szociális szempontból fenntartható európai turizmus kialakítása érdekében elfogadandó közös elvek kialakítására irányuló kezdeményezését. Portugália képviselője bejelentette, hogy a következő Fórumra a portugál elnökség szervezésében 2007. október 26-27-én kerül sor Algarvéban. Itt kerül első alkalommal átadásra a kiváló Európai Turisztikai Desztináció Díj. A fórum záródokumentuma, a munkacsoportok jelentései és az elhangzott előadások megtekinthetők a rendezvény hivatalos honlapján, a www.etfcyprus2006. com.cy oldalon.

Desztinációmenedzsment mint a versenyképesség sikertényezője Budapest, 2007. február 7–9. Összeállította: Pap Zoltán1 Az ENSZ szakosított intézményeként működő Turisztikai Világszervezettel (UNWTO) együttműködésben, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága és a Magyar Turizmus Zrt. szervezésében 2007. február 7-9. között Budapest adott otthont a „Desztinációmenedzsment mint a versenyképesség sikertényezője“ című nemzetközi konferenciának. A desztinációmenedzsment kérdése a Turisztikai Világszervezet munkaprogramjában jelentős hangsúllyal szerepel, amit tovább erősített a Desztinációs Tanács 2006. évi megalakulása is. A szervezet célja a desztinációmenedzsment elméleti és gyakorlati ismereteinek és legkedvezőbb tapasztalatainak minél szélesebb megismertetése a tagországok körében. A konferencia elnyerése jelentős turizmusdiplomáciai siker volt, mivel a Desztinációs Tanács megalakulását követően Európában ebben a témában első alkalommal került sor globális konferenciára. Abban, hogy hazánk lett a konferencia házigazdája, és hogy ilyen jelentős számú külföldi résztvevő tisztelte meg a rendezvényt, nagy szerepet játszott Magyarország 2005. évi beválasztása a Világszervezet legfelső döntéshozó testületébe, a Végrehajtó Tanácsba. Emellett intenzív szerepvállalásunk eredményeként a Végrehajtó Tanács alelnöki posztjára történő megválasztásunk, valamint az Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának szakmai főtanácsadója. 1

előkészítés során mind az UNWTO-ban, mind az EU-ban kifejtett aktív tevékenységünk is befolyásolta a döntést. Magyar szempontból kiemelt jelentősége volt a konferencia megrendezésének. A 2005-2013 közötti időszakra érvényes Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia célja az emberek életminőségének javítása, és ebben kiemelt szerepet szán az alulról építkező desztinációmenedzsment rendszer kialakításának. A konferencia megrendezésének célja a turisztikai célterületeken, desztinációkban tevékenykedő szolgáltatók együttműködésének, piacon való közös megjelenésének szervezésével, irányításával (menedzsmentjével) foglalkozó, elméleti és gyakorlati kérdések megvitatása, továbbá a tapasztalatcsere biztosítása volt. E cél megvalósításához hatékony támogatást és ismeretanyagot biztosítottak a konferencián elhangzó előadások. A konferencia legfontosabb eredményei segítségül szolgálnak az ebben az évben elkészülő turizmustörvény megalkotása során a desztinációmenedzsment fogalmi, tartalmi meghatározásánál. A háromnapos rendezvény gazdag és változatos programja, valamint a helyszín földrajzi elhelyezkedése 61 országból csaknem 400 résztvevőt vonzott Budapestre. Figyelemre méltó siker, hogy az UNWTO tagországainak 40 százaléka képviseltette magát a rendezvényen, számos tagország miniszteri vagy államtitkári szinten volt jelen. A jelentős külföldi részvétel mellett nagyon fontos eredmény – és a téma aktualitását is jól jelzi –, hogy közel kétszázötven magyar résztvevő regisztráltatta


63

TALLÓZÓ magát a konferencián a legkülönbözőbb szakmai szervezetek, önkormányzatok, turisztikai vállalkozások és felsőoktatási intézmények részéről. A huszonhárom, különböző szakterületet képviselő előadásban a hatékony és sikeres desztinációmenedzsment alapvető kérdéseinek széles körébe nyerhetett betekintést a hallgatóság. Megismerhették azoknak az eszközöknek a körét, amelyek alapvetően szükségesek a turisztikai desztinációk versenyképességének megerősítéséhez a rendkívül gyorsan változó turisztikai versenykörnyezetben. A desztinációmenedzsment legfontosabb kérdéseit koncepcionálisan megközelítő előadások lehetővé tették a résztvevők számára, hogy a világ különböző turisztikai termékeket kínáló célterületeinek „legjobb gyakorlatait“ esettanulmányokon keresztül is megismerjék. A konferencia kiemelt célja volt a desztinációmenedzsment elméleti alapjainak ismertetése, valamint – gyakorlati példákon keresztül – hatékony szervezeti modellek bemutatása. A konferencia részletesen foglalkozott a desztinációmenedzsment fogalmával, a szervezeti rendszer kiépítésénél az állam, a helyi önkormányzatok és hatóságok, a kamarák, a szakmai szervezetek, a képzési intézmények és a vállalkozások, az „élményláncban” részt vevő turisztikai szolgáltatók együttműködésének szükségességével. Az előadók jelentős hangsúlyt helyeztek a rendkívül éles versenyhelyzetben a versenytársaktól eltérő, megkülönböztető jegyek, vonzerők fontosságára, amelyek egyre inkább érték alapú és motivációs jellegűvé, mintsem földrajzi alapúakká válnak. A látogatók elsődlegesen az átfogó élményt keresik, ami az élményláncban részt vállaló szolgáltatók szoros összefogását teszi szükségessé. Kiemelt témaként foglalkozott a konferencia az eseményturizmus, a nagy rendezvények jelentőségével egyegy desztináció pozícionálásban, illetve a brandépítésében. Hasonlóan önálló témaként jelent meg a sport turizmusra gyakorolt hatása, illetve az e-marketing szerepe a turisztikai marketingben.

A konferencia tapasztalatai szerint a desztinációmenedzsment célja, hogy az egyes desztinációk vonzerejének megkülönböztetésével és a desztinációban szerepet játszó érintettek hatékony együttműködése által a célterületre vonzza a turistákat és ott a magas színvonalú szolgáltatások révén egyedi élményhez segítse a látogatókat. Ezen túlmenően a látogatói tapasztalatokat figyelemmel kísérve folyamatosan alkalmazkodjon a keresleti igényekhez, javítsa a szolgáltatások színvonalát, miközben hozzájárul a helyi közösségek gazdasági, társadalmi fejlődéséhez, oly módon, hogy tekintettel van a gazdasági, szociális és környezeti fenntarthatóság szempontjaira is. Az előadások kiemelték a stratégiai tervezés és a brandépítés szerepét, a látogatói érdeklődés felkeltését és a hatékony marketingeszközökkel megteremtett érdeklődésnek, elvárásoknak való magas színvonalú megfelelés szerepét, mivel ellenkező esetben nehezen megváltoztatható negatív imázs alakulhat ki egy-egy desztinációról. A turisztikai desztinációk számos kihívással néznek szembe a folyton változó, szigorú versenykörnyezetben. Ezek hatékony kezeléséhez hosszú távú jövőképre van szükség, amelyet az adott célterület valamennyi döntéshozója magáévá tesz a változásokhoz való alkalmazkodás érdekében. Az előadások során hazai, illetve külföldi példákon keresztül mutatták be az érintettek hatékony együttműködésével megvalósuló sikeres desztinációmenedzsment szervezetek működését (Gyenesdiás, Írottkő Naturpark, Loch Ness, Santiago de Compostela, Wroclaw, Durham). A grazi előadás, amely a város európai kulturális fővárosaként megkezdett imázsépítését vizsgálta, felhívta a figyelmet a helyi lakosok érdekei figyelembe vételének fontosságára és a kulturális főváros projekt céljából megvalósított fejlesztések hosszú távú fenntarthatóságának biztosítására. A konferencia előadásainak anyagai elérhetőek a www.destinationmanagement2007budapest.com honlapon.

A „Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja” 2007. évi pályázat eredménye Az Európai Bizottság által kiírt „European Destinations of Excellence” pályázat témája 2007-ben a vidéki turizmus volt. A magyarországi kiválasztás pályázati úton történt, a 2007. április 16-i pályázati beadási határidőre 30 pályázat érkezett be, amelyek formai és szakmai értékelése lezajlott. A szakmai értékelésen a legjobb eredményt elért nyolc desztináció 2007. június 4-én, konferencia keretében kapott bemutatkozási lehetőséget. Közülük a Döntőbizottság választotta ki azt a pályázatot, amely elnyerte a „Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja” címet: a Natúrpark Térségfejlesztési Kht. „Természetesen Őrség” című pályaművét. A nyertes desztináció hitelesen és sokrétűen képviseli a hazai vidéki életmód hagyományait, sikeresen alkalmazza a fenntarthatóság szociáliskulturális-környezeti irányelveit, valamint együttműködésen alapuló vidéki turisztikai termékeit hatékonyan értékesíti a turizmus piacán. Külön díjazásban részesült a győztes térséget követő hét legjobb desztináció is, így a Villány-Siklósi Borút, Tokaj városa, a Mátra, Lenti városa, a Tisza-tó, a Pannonhalmi Főapátság és Balatonfüred városa.

64


TALLÓZÓ REeVOLUTIO BUDAPEST 2006 Turizmusfejlesztési trendek és befektetési projektek Összeállította: Horkay Nándor1 A fejlesztési szektor szereplői részéről jelentkező igény kielégítésére első ízben 2006. szeptember 14-16. között – a térség központi szerepét illusztráló módon – Budapest belvárosában került sor a REevolutio Budapest 2006 – Dél-közép-kelet-európai Fejlesz tési és Befektetési Kiállítás, Projekt Vásár és Pályázati Fórum megrendezésére. A naponta mintegy ezer látogatót vonzó vásár konferenciaprogramja Budapest szívében egyszerre öt párhuzamos helyszínen, negyvenöt szakmai modulban, több mint százötven neves nemzetközi és hazai előadó részvételével zajlott. A rendezvény az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM), valamint Budapest Főváros és Pest Megye Közgyűlésének védnöksége alatt, az Európai Unió környező államai és (az akkor még) csatlakozás előtt álló országok részvételével zajlott. A cannes-i MIPIM, a müncheni REAL és a lipcsei EUREGIA szakmai koncepcióit integráló rendezvény egyedülálló lehetőséget kínált a területfejlesztés, a projekt- és ingatlanfejlesztés, valamint a fejlesztési szektor speciális területeiről érkező kulcsszereplőknek, így a turisztikai szakma képviselőinek is a kapcsolatépítésre, a kulturált körülmények közötti hatékony üzleti találkozásokra, a végfelhasználóktól, az önkormányzatokon, a nemzetközi befektetőkön és fejlesztőkön, a tanácsadókon, ügynökségeken keresztül egészen az akadémiai és kutatási intézetekig. A „terra incognitának” számító rendezvényre Magyarország mellett tizenegy ország (Horvátország, Szerbia, Montenegró, Szlovákia, Szlovénia, Macedónia, Románia, Bulgária, Albánia, Bosznia és Hercegovina, továbbá Ukrajna) kormányai, régiói, városai és egyéb projektgazdái kaptak meghívást, hogy a fejlesztői és ingatlanfejlesztő-befektetői piac szereplői számára bemutathassák a kidolgozás alatt álló projektjeiket, tárgyalhassanak a legfontosabb fejlesztési trendekről, tematikus befektetési lehetőségekről, ingatlanbefektetésekről, város- és térségfejlesztési projektekről, együttműködési lehetőségekről, találkozhassanak professzionális ingatlanfejlesztőkkel, befektetőkkel, banki-pénzügyi szakemberekkel, pénzemberekkel, fejlesztési szakértőkkel, tanácsadókkal, nemzeti és regionális döntéshozókkal, pályázatkezelő szervezetekA VÁTI Stratégiai Tervezési és Értékelési Igazgatóságának irodavezetője, a REevolutio 2006 társszervezője és a turisztikai szakmai program szakmai vezetője. 1

kel és a fejlesztési szektorban tevékenykedő kutatási, akadémiai intézményekkel. A 2006. szeptember 14-16. között első ízben megrendezésre került REevolutio Budapest 2006 azért emelkedik ki a hasonló európai rendezvények sorából, mert a fő hangsúlyt • egyrészről a kárpát-medencei és a nagy-balkáni régió projektjeire, projektelképzeléseire, befektetési lehetőségeire, trendjeire; • másrészről a fejlesztési iparra és a fejlesztési szektor teljes spektrumára helyezi. A két oldal találkozása azért is kívánatos, mert Európában hosszú távon ez a térség lehet a befektetők elsődleges célpiaca. A rendezvény második napi tematikus fejlesztési blokkjának szakmai középpontjában a turisztikai fejlesztések álltak. A szervezők a fejlesztési kiállításhoz kapcsolódó szakmai program középpontjába kívánták állítani a turisztikai szektorhoz kapcsolódó fejlesztéseket mint Magyarország, valamint Közép- és DélkeletEurópa stratégiai fejlesztési szempontból kiemelten fontos és fejlesztendő ágazatát. Az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkársága által támogatott egésznapos turisztikai fejlesztési és befektetési konferenciaprogram fókuszában az egészség- és termálturisztikai fejlesztések álltak. FEJLESZTÉSI CÉLOK, NEMZETKÖZI ÉS HAZAI BEFEKTETÉSI TRENDEK A szakmai konferenciát Dr. Somogyi Zoltán, az ÖTM turisztikai szakállamtitkára nyitotta meg, aki bevezető előadásában ismer tette a mag yar turiz mus versenyképességének növelését szolgáló legfon tosa bb ter ületeket, úg y mint vonzerőfejlesztés, turisztikai termék- és infrastruktúrafejlesztés, desztinációfejlesztés és -marketing. A 2007-13-as fejlesztési időszak kiemelt céljai között szerepel a – Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával összhangban – többek között tíz turisztikai nagyprojekt, hat-nyolc műemléki gyógyfürdő és nyolc-tíz gyógyhelyi fejlesztés, két-három kastély, valamint a Budapesti Kongresszusi Központ, továbbá a világörökségi helyszínek és a nemzeti parkok fejlesztése. Dr. Jancsik András, a Pannon Egyetem tanszékvezetője a European Travel Commission (ETC) legfrissebb tanulmányára is támaszkodva ismertette a turizmus


65

TALLÓZÓ legfontosabb fejlesztési trendjeit. Kiemelte, hogy „A verseny a turizmusban egyre inkább a desztinációk között zajlik”. Porter gyémánt modelljén bemutatta a desztinációk versenyképességét meghatározó legfontosabb területeket, és kiemelte a turizmus komplex szerepét és jelentőségét a térségi fejlesztésekben. Dr. Puczkó László, a Turisztikai Tanácsadók Szövetségének elnöke nemzetközi példákon keresztül hangsúlyozta a témaparkok és a tematikus fejlesztések közötti különbségeket. Bemutatta az amerikai és az európai keresletet meghatározó alapvető különbségeket, valamint a fejlesztések legfontosabb sikertényezőit és akadályait. Dr. Németh Richárd, a Horwath Central Eastern Europe & Russia igazgatója előadásában a nemzetközi szállodapiac fejlesztési és befektetési trendjeit ismertette. Az egyes nagy szállodaláncok fejlesztési tervei mellett kitért a közép- és kelet-európai térség nagyvárosaiban tervezett és megvalósítás alatt álló fejlesztésekre. A térségben történő fejlesztések volumene 2002 és 2005 között mintegy megháromszorozódott. Dr. Niklai Ákos, a Szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke az első szakmai blokk záró előadásában a magyar szállodafejlesztési trendekről számolt be. TURISZTIKAI PROJEKTEK, ÍGÉRETES FEJLESZTÉSEK A délelőtt második felében a térség országai közül Bulgária (Liana Uzunova) mellett többek között Horvátország is bemutatkozott. Szkenderovics Marin, a Horvát Turisztikai Szövetség képviseletében, a turisztikai kínálat és a fejlődési trendek mellett ismertette Horvátország imázsának, egyben márkának a meghatározó értékalkotó elemeit. Megtudhattuk, hogy „Az Adria, ahogy mi mindig is szerettük” hat repülőtérrel, elsőrendű autópályákkal várja a „vakáció mítoszát” és a „Mediterránumot eredetiségében és teljességében” felfedezni kívánó magyar vendégeket. A délelőtti program zárásaként a horvátországi ingatlanfejlesztési, valamint vadászturisztikai trendek mellett Gruber István a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség képviseletében bemutatta a Gastroland tematikus fejlesztési projektet. A WACS világszervezete által is támogatott projekt célja olyan szórakoztató város megépítése, ahol minden a gasztronómiáról és a vendéglátásról szól. A tervek szerint a Szob környékén és a magyar-szlovák határ túloldalán mintegy 350 hektáron megvalósuló élményvárosban egy Nemzetközi Gasztronómiai Múzeum mellett Nemzetközi Gasztronómiai Skanzen is épülne, ahol mintegy 35-50 nemzeti konyha állna egész évben az ide érkező vendégek rendelkezésére.

66


FÓKUSZBAN AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK A délutáni szakmai programot Mányai Roland, az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának főosztályvezető-helyettese nyitotta meg, előadásában kitért Magyarország egyedülálló adottságaira és a 2007-13 között újra megnyíló fejlesztési lehetőségekre, kiemelve, hogy a fejlesztéseknek és a kapcsolódó beruházásoknak a hatékonyság, a rendszerszemlélet, az innováció, a területi integráltság és az üzleti alapú fejlesztés elveit kell mindenekelőtt szem előtt tartania. Nádas Tamás, az Aquaprofit Zrt. ügyvezető igazgatója előadásában a komplex termálhasznosítás szükségességét és ennek állami felkarolását, ösztönzését hangsúlyozta. Molnár László, az Econoconsult ügyvezető igazgatója mindenekelőtt az innovatív hasznosítási koncepció, a fejlesztési tanácsadás és az integrált, hosszú távú elképzelések szükségességét hangsúlyozta a fejlesztések során. A fejlesztési és befektetési konferenciaprogram záró részében egészségturisztikai fejlesztési projektek és sikertörténetek bemutatására került sor. A konferencia résztvevői Farkas Imre (Szalók Holding Zrt.) tolmácsolásában megismerkedhettek a 4,8 milliárd forintból megvalósuló egerszalóki „The European Pamukkale” egészségturisztikai fejlesztéssel. Jakab Béla antik kulturális időutazásra invitáló színvonalas prezentációjában a Zalalövőre tervezett nagyszabású római tematikus gyógyfürdő fejlesztési projektet mutatta be. Salla-fürdő megépítésével megvalósulna Közép-Kelet Európa első tematikus egészturisztikai fejlesztése, az innovatív fejlesztés eredményeként Magyarország a térségben rövid és középtávon is komparatív versenyelőnyre tehetne szert. Salla-fürdő és a hévízi tervezett fejlesztések megvalósítása is elképzelhetetlen az NFT II. forrásainak integrálása nélkül. Vancsura Miklós a nap egyik legszínvonalasabb előadásában a Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht. múltjáról, jelenéről és a tervezett jövőbeni fejlesztésekről beszélt. Előadásában hangsúlyozta a múlt értékeinek és hagyományainak erejét és felelősségteljes örökségét, kiemelte a természeti értékek, a gyógyüdülő-hely jelleg erősítését szolgáló köz- és védettség alatt álló terek megőrzését, a beépítéstől való megóvását. A tervezett mintegy 19 milliárdos fejlesztés alapot teremt Hévíz nemzetközi hírnevének és versenyképességének megőrzéséhez. A nap záró előadásában Németh István, a Pannon Termál Klaszter elnöke a hazánkban elsőként megalakuló egészségturisztikai klaszter működésének eredményeit és jövőbeni terveit ismertette. A 2006-os és 2007-es Reevolutio Budapesttel kapcsolatos információk megtalálhatók a www.reevolutio.com honlapon, illetve közvetlen információk kérhetők a Reevolutio Programiroda munkatársaitól.

TALLÓZÓ Fenntartható jövő Tudományos konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából Összeállította: dr. Kósi Kálmán1 A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája 2006. november 29-én tudományos konferenciát rendezett „Fenntartható jövő” címmel. A Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett tudományos rendezvények sorában főiskolánk második alkalommal jelent meg önálló programmal. A tudományos konferencia központi témája az új évezred kezdetén a magyar gazdaság és egyes szektorai, kiemelten a turizmus előtt álló kihívások és megoldási lehetőségek vizsgálata volt. Az előadások átfogták a fenntartható fejlődés és a fenntartható turizmus különböző témáit, a turizmus szatellit számlák, illetve a gazdasági és környezeti számlák integrált rendszerének kapcsolatát, a turizmus pszichológiai vonatkozásait, valamint az internet turizmusra gyakorolt hatásait. A plenáris ülésen főiskolánk rektorán, dr. Lengyel Márton tanszékvezető főiskolai tanáron kívül a társintézmények részéről dr. Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, dr. Nováky Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, dr. Botos Katalin, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézetvezető egyetemi tanára, az országos szakmai szervezetek részéről pedig Modláné Görgényi Ildikó, a Nemzeti Szakképzési Intézet főigazgató-helyettese, Vass István, a Fővárosi Munkaügyi Központ igazgatója és dr. Hajdú Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja tudományos tanácsadója tartottak előadásokat. Dr. Mészáros Tamás rektor „A XXI. század stratégiái” című előadása a vállalati stratégiaalkotás körüli azon vitákkal és markáns véleményekkel foglalkozott, amelyek az ezredforduló környékén erősödtek fel. A kérdés már-már úgy vetődik fel, hogy ilyen gyors történések és váratlan események közepette szükség van-e egyáltalán stratégiákra? A válaszok megértéséhez az előadás visszapillantást adott a tervezés-stratégiaalkotás fejlődésére, annak főbb mozgatórugóira. Elemezte, hogy a már kiforrott stratégiai paradigmák helyett teljesen új megalkotására van-e szükség, vagy azok adaptálása, az új helyzethez való hozzáigazítása a helyes út. Az előadó, alapvetően Porter nyomdokain haladva, ez utóbbi forgatókönyv mellett érvelt, a végső döntést azonban a hallgatóságra hagyta. Dr. Nováky Erzsébet „A fenntartható jövő feltételei” című előadása komplexen és a távlati szempontok figyelembevételével tárgyalta témáját. A fenntartható jövő fogalmán olyan komplex jelenséget értett, amely magába integrálja a fenntarthatóság valamennyi dimenzióját: a gazdaságit, a társadalmit, az ökológiait stb. A jövőre irányuló tevékenyTudományos rektorhelyettes, Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája 1

ségek valóra vál(t)ásához két feltétel kiemelten fontos: a jövőorientáltság és a konstruktív agresszió. A jövőorientáltság az embereknek nemcsak a gondolkodását, hanem a tetteit is áthatja. A konstruktív agresszió az agresszió olyan megnyilvánulási formája, amely pozitív cselekedetek megtételét kényszeríti ki olyan körülmények között, amikor azok megtételének szükségessége nem mindenki számára nyilvánvaló: vagy azért, mert a jelen tettei túlzottan távoli célok elérését szolgálják, vagy azért, mert nem elsősorban a tetteket végrehajtó, hanem egy másik társadalmi csoport vagy a társadalom egésze profitál belőlük, és hiányzik ennek felismerése, illetve elfogadása. Dr. Lengyel Márton rektor „A fenntartható jövő záloga a turizmus területén” című előadásában kiemelte, hogy a turizmus ma az egyik legjelentősebb gazdasági tevékenység a Földön, jelenünk szerves alkotórésze. Hangsúlyozta, hogy a jelen azonban nem tartható fenn, mert az ember ökológiai lábnyoma túlságosan nagyra nőtt. Feltette a kérdést, hogy mi lehet a fenntartható jövő záloga a turizmus területén? Rövid válasza: a professzionalizmus és a tisztesség. Előadása során részletesen bemutatta a témakör főbb elméleti és gyakorlati kérdéseit. Dr. Botos Katalin „A fenntarthatóság pénzügyi feltételei, különös tekintettel a demográfiai összefüggésekre” című előadásában a fenntarthatóságot hármas összefüggésben tárgyalta: a természeti környezet és a gazdaság kölcsönhatása; a társadalmi és gazdasági folyamatok kölcsönhatása; a világgazdasági folyamatok kölcsönhatásai. Kiemelte, hogy ma már, illetve még nem az abszolút energiahiány a legélesebben jelentkező probléma, hanem a környezetszennyezés, ami a növekedést kíséri. Dr. Hajdú Zoltán tudományos tanácsadó „A birodalmak fenntarthatósága” c. előadása a politikai terek között történetileg kitüntetett helyet elfoglaló birodalmakról szólt. Kiemelte, hogy az európaiak számára a modernitás a földrajzi felfedezésektől kezdve jelentős részben összekapcsolódott a birodalomépítéssel. Úgy tűnik, hogy a birodalmi gondolattól az európai politikai gondolkodás sem nem tud, sem nem akar szabadulni, holott tisztában kell lennie azzal, hogy: „A birodalom múlandó, a változás örök….” A plenáris ülést követően a konferencián részt vevők három szekcióban folytatták a munkát. A turizmus szekcióban tíz, a gazdálkodás és menedzsment szekciókban pedig 9-9 előadás került bemutatásra. A konferencia előadások alapján összeállításra kerülő konferenciakiadvány az egyes előadások szövegének szerkesztett változatát, illetve az előadások diaanyagát tartalmazza. A kötetet a főiskola eljuttatja a társintézmények, illetve kiemelt partnerei számára.


67

TALLÓZÓ Kiadványajánló

EUROSTAT - Panorama on Tourism Összeállította a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportja Az EUROSTAT 2006 őszén publikálta az Európai Unió turizmusának alakulását bemutató legfrissebb kiadványát. Az EU országok turizmusának folyamatait 1995 és 2004 között vizsgáló dokumentum bemutatja a legfontosabb küldő- és fogadóterületek turisztikai kínálatát és az azt igénybe vevő keresletet. Emellett az érdeklődők rövid összefoglalót olvashatnak az egyes országok gazdaságáról és turizmusáról is. Európa továbbra is vezető szerepet tölt be a világ turizmusában, a kontinens részesedésének csökkenése ellenére a turizmus volumene folyamatos bővülést mutat. 2004-ben az Európai Unió 25 tagállamában 222 millió turistaérkezést és 863 millió vendégéjszakát regisztráltak. A millenniumi 2000. évet követően a negatív külső környezeti hatások az EU turizmusát is befolyásolták, ami a korábbi dinamikus növekedés konszolidálódásában is megmutatkozott. A 2004-ben csatlakozott tíz ország turizmusa jó eredményeket könyvelhetett el, bár az új tagok együttes részesedése is 10% alatt maradt az Európai Unió összességéhez

képest. 2004-ben az EU-25 körében 222 milliárd euró turisztikai bevételt regisztráltak, a tagországok külföldi utazásra fordított költése is hasonlóan alakult (223 milliárd euró). A legfontosabb küldőországok továbbra is Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és Olaszország, a legkedveltebb desztinációk pedig Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Ausztria és Nagy-Britannia voltak. A dokumentum külön fejezetben foglalkozik az Európai Unió turizmusát befolyásoló külső tényezőkkel, úgymint a politikai és a gazdasági élettel, a szociális környezettel, a keresleti és kínálati trendekkel, valamint a technológiával. A kiadvány az Európai Unió lakosságának utazási szokásait a belföldi és a külföldi utazások tekintetében is ismerteti. Az utazási szokások vizsgált jellemzői az időpont és az időtartam, a motiváció, az igénybevett szálláshely, a közlekedési eszköz és az utazásszervezés módja. Az angol nyelvű kiadvány a http://epp.eurostat. ec.europa.eu/portal címen elérhető honlapról tölthető le.

A Balaton üdülőkörzet idegenforgalma, 2000-2005 Az ismertetést összeállította a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportja A Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága „A Balaton üdülőkörzet idegenforgalma” címmel kiadványt jelentetett meg, amely nemcsak statisztikákkal, hanem a balatoni turisztikai kínálatra és a fejlesztési lehetőségekre vonatkozó információkkal is elősegíti az érintett szakemberek tájékozódását. A kiadvány térkép segítségével ismerteti a Balaton kiemelt üdülőkörzet tájegységeit, majd bemutatja a térség főbb jellemzőit, turizmusát és fejlesztési lehetőségeit. A kötet végén részletes táblázatok egészítik ki az elemzést. A „Balaton üdülőkörzet főbb jellemzői” c. fejezet a településszerkezet és a népesség, a lakás- és közműellátás, valamint a szolgáltatások, infrastruktúra témakörét járja körül. Az „Idegenforgalom a Balaton üdülőkörzetben” c. fejezet részletesen tárgyalja a turizmus alakulását a 20002005 közötti időszakban. Az elemzés kitér a szálláshelyek kapacitására, vendégforgalmára, a szállodai kapacitáskihasználtságra, a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételeire és a magánszálláshelyek vendégforgalmára.

68


A kiadvány külön alfejezetben foglalkozik a gyógy- és wellnessturizmus, valamint a konferenciaturizmus alakulásával a Balaton üdülőkörzetben, továbbá egy statisztikai kiadványhoz képest nagy részletességgel tárgyalja a turisztikai vonzerőket és programlehetőségeket. A tájékoztató utolsó fejezete bemutatja a balatoni turizmus fejlesztési koncepcióját, valamint a Balaton régió turizmusának fejlesztési célkitűzéseit. A KSH Veszprémi Igazgatóságának kiadványai megrendelhetők, illetve megvásárolhatók a következő címen: 8200 Veszprém, Radnóti tér 2., telefon: (88) 620-200, Fax: (88) 420-806. A Turizmus Bulletin X. évfolyamának különszáma részletesen foglalkozik a Balaton turizmusával. A „Balatoni Különszám” 74-76. oldalán, „Statisztikusok a Balatonról” címmel olvasható a KSH Veszprémi Igazgatósága tájékoztatási osztályvezetője, Berta Györgyné összeállítása a Balatonról szóló statisztikai kiadványokról. A Turizmus Bulletin már megjelent számai letölthetők a Magyar Turizmus Zrt. www.itthon.hu > /szakmai oldalak > Piackutatások és Turizmus Bulletin címen elérhető honlapjáról.

TALLÓZÓ Turizmus az Európai Unióban és Magyarországon A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Vállalkozók Európában” könyvsorozatában megjelent a „Turizmus az Európai Unióban és Magyarországon” című könyv, amelynek szerzője Tasnádi József, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A mintegy 100 oldal terjedelmű könyv elsődlegesen azon vállalkozások/vállalkozók részére nyújt átfogó ismereteket a turizmus elméleti és gyakorlati kérdéseiről, amelyek/akik tevékenységüket a turizmus területére is ki akarják terjeszteni, illetve turisztikai vállalkozást kívánnak alapítani. Az első fejezet a turizmus általános fogalmaival ismerteti meg az olvasót. Ennek keretében kiemelt hangsúly helyeződik a turizmus meghatározására, értelmezésére, a társadalmi-gazdasági folyamatokban betöltött fontosságára, a környezettel való kölcsönhatásaira. A második fejezet ismerteti az Európai Unió törekvéseit a turizmus területén. A harmadik fejezet bemutatja a turizmus állami irányítási rendszerét, a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, továbbá az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben a turizmus fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. A negyedik fejezet a turizmus piaci rendszerét tárgyalja. E fejezet a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet és a turisztikai kínálat sajátosságait és várható

fejlődési irányait ismerteti. Az ötödik fejezet a szervezeti szintű vezetési feladatok közül kiemelten kezeli a fő cél és a szervezeti azonosság, a megkülönböztető ismérvek meghatározását. Ismertetésre kerülnek az egyedi tartalmi elemekkel (kiemelten a filozófia/küldetés) és a formai eszközökkel szemben támasztott követelmények. A hatodik fejezet átfogó ismereteket nyújt a turisztikai vállalkozások termék/szolgáltatás szintű, azaz marketing vezetésének specifikumairól. A fejezet a vezetési folyamat egyes fázisai (elemzés, tervezés, végrehajtás, ellenőrzés) közül behatóbban foglalkozik az elemzési és a stratégiai tervezési feladatokkal. A melléklet a tárgyalt ismeretanyaggal összefüggő fontosabb törvények, rendeletek, határozatok felsorolását és internetes honlapok címeit tartalmazza. A könyv szándékoltan nem tartalmaz statisztikai adatokat és táblázatokat. A statisztikai adatok tekintetében ajánljuk a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Turizmus Zrt. és az Európai Unió statisztikai kiadványainak tanulmányozását. A könyv megjelentetését a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatta. A könyv beszerezhető a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szolgáltató Kht-nál: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 4–6., V. emelet 515.

Magyarország modern turizmusföldrajza A hazai turizmustudomány művelőinek régi adósságát igyekszik törleszteni a Dialóg Campus Kiadó, amely a Studia Geographica elnevezésű sorozatában elsőként jelentet meg a magyarországi turizmusföldrajz aspektusait a felsőoktatás igényeit is kielégítő módon tárgyaló kiadványt. A szerző, a több mint egy évtizedes turizmuskutatói múlttal rendelkező Michalkó Gábor olyan, Magyarországra fókuszáló turizmusföldrajzi könyvet álmodott, amely alapjaiban szakít a korábbi megközelítésekkel, tehát nem a különböző területi szintek vonzerőire koncentrál, nem csupán a kereslet és a kínálat térbeli sajátosságait jeleníti meg, hanem elsősorban látásmódot nyújt, amely kiindulásként szolgálhat az olvasó geográfiával kapcsolatos attitűdjeinek a megváltoztatásához. A könyv műfaji besorolása kettős, egyrészt szakkönyv, amelyből – a szerző szándékai szerint olvasmányos módon – egy megújuló diszciplína filozófiája bontakozik ki, másrészt tankönyv, amely a felsőoktatásban

elsajátítható strukturált tudást jelenít meg. A könyv annak a gondolkodásmódnak a kialakítására helyezi a hangsúlyt, amelynek segítségével a tradicionális turizmusföldrajzi ismeretek felfűzhetők, rendszerezhetők, az idegenforgalmi praxisban és az elméleti munkában hasznosíthatók. A nyolc fejezetből álló, közel 300 oldalas kiadvány Magyarországra vonatkozóan körvonalazza a turizmusföldrajzi tudás mibenlétét, számos ábrával, táblázattal és fényképpel illusztrálva bizonyítja, hogy az akadémiai kutatások eredményei problémamentesen fogyaszthatók a felsőoktatásban, illetve a szakképzésben tanuló hallgatók számára is. Modernsége abban áll, hogy a lexikális ismeretek közvetítése helyett a turizmusföldrajzi tudás szerveződésének bemutatására, egy nemzetközileg is versenyképes észjárás elsajátítására helyezi a hangsúlyt. A kötet a Dialóg Campus Kiadónál rendelhető meg a www.dialog-kiado.hu honlapon keresztül vagy a 1088 Budapest, Rákóczi út 9. szám alatt.


69

TALLÓZÓ Zöldutak Magyarországon Szerző: Budai Krisztina1 Az Ökotárs Alapítvány egyrészt a környezet állapotának javításáért, másrészt a hazai civil szféra és a lakosság környezeti érzékenységének és tudatosságának fejlesztéséért tevékenykedő, nem nyereségérdekelt, politikától független szervezet. Céljai elérése érdekében helyi kezdeményezéseket és civil szervezeteket támogat elsősorban adományokkal, továbbá képzésekkel, szakértői, illetve technikai segítségnyújtással. Az Ökotárs Alapítvány vidékfejlesztési tevékenységének alapja a nemzetközi Zöldút Programban való részvétel. A jelen bemutatkozóban ismertetésre kerülő zöldutak olyan természeti folyosók, ösvények, útvonalak, amelyeket ökológiai funkciójuk figyelembevételével használnak sportra, kikapcsolódásra és mindennapi közlekedésre. Hasznosak a természetvédelem, a kulturális örökségvédelem, az egészségmegőrzés szempontjából, és esélyt adnak a helyi gazdaságfejlesztésre azáltal, hogy fenntartható módon használják a helyi erőforrásokat. A zöldutak fontos hozadéka a helyi közösségek megerősítése.

Programgazda: az Ökotárs Alapítvány Az Ökotárs Alapítvány 1991-ben jött létre azzal a céllal, hogy a rendszerváltás után segítse Magyarországon az elsősorban környezetvédelmi céllal tevékenykedő civil szféra kialakulását és megerősödését. Az Alapítvány megalakulása óta egyik legfőbb tevékenysége az adományozás: ennek keretein belül az elmúlt 15 évben közel 1300 pályázatot támogatott több mint 440 millió forinttal egyebek mellett az energiahatékonyság, a biológiai sokféleség megőrzése, a környezettudatos fogyasztás és jogérvényesítés területén. Az adományozáson kívül 2003 óta az Ökotárs Alapítvány irányítja a Civil–Társ Trust Programirodát, amelynek célja a hazai civil nonprofit szektor jogi szabályozási környezetének átalakítása a független és fenntartható szektor érdekében. A program összefogja a civil szakértőket és a hazai nonprofit szektor fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó szervezeteket, együttműködve az Európai Nonprofit Jogi Központtal. Az Ökotárs Alapítvány 2000–2004 között valósította meg Vidéki Élettér programját, amelynek kapcsán betekintést nyert a vidékfejlesztéssel foglalkozó magyar intézményrendszerbe, együttműködött hasonló tevékenységű hazai szervezetekkel és támogatott olyan kezdeményezéseket, amelyek elsősorban a fenntartható fejődés elveinek megfelelően, kis helyi közösségek bevonásával, vidéki térségekben valósultak meg. NEMZETKÖZI HÁTTÉR Az Ökotárs Alapítvány tagja az Environmental Patnership for Sustainable Development nemzetközi konzorciumnak, amely bolgár, cseh, lengyel, magyar, szlovák és román Budai Krisztina az Ökotárs Alapítvány vidékfejlesztési programjának vezetője, turizmus szakértő. 1

70


alapítványok összefogásával jött létre, és elsődleges célja a közösségi alapú környezetvédelmi és -fejlesztési kezdeményezések támogatása. A Csehországban bejegyzett nemzetközi civil szervezet egyik közös programja a Central European Greenways (CEG) program, amelynek keretein belül hat nemzeti (országonként egy-egy) és két nemzetközi koordinátor felelős a program közös sikeréért. A zöldutak évtizedes sikere Kelet-Közép-Európában jól ismert: a Prága–Bécs zöldút mögött mára önálló utazási iroda áll, az érintett térségben – az osztrák-cseh, korábban vasfüggönnyel „védett” határ mentén – több civil szervezet fő tevékenysége a zöldút sikeres működtetésében való részvétel, és megalakult a Prága–Bécs Zöldút Baráti Társaság is. Szintén nemzetközi jelentőségű a Budapestet Krakkóval összekötő Borostyánkőút (Amber Trail Greenway, ATG), amelynek szlovák és lengyel szakaszai a történelmi kereskedelmi útvonal mentén haladnak a Baltitenger felé. A Borostyánkőút hazai szakasza a Duna–Ipoly Zöldút, amely Parassapusztánál lépi át a szlovák határt, az Alsó-Ipoly mentén haladva jut Szobig, innen pedig a Dunakanyarban, a folyó bal partján halad Budapestig. A Borostyánkőút mentén – a történelmi hagyományoknak megfelelően – fontos szerepet töltenek be a helyi termékek előállítói, a kézművesek és helyi iparosok, akik számára Lengyelországban minden évben vásárt rendeznek. HAZAI EREDMÉNYEK A Zöldút Program 2000 óta működik Magyarországon. Az elmúlt években a program keretein belül az ország több térségében – Sopron környékén, a Zselicben, a Dunakanyar–Ipoly térségében és Balassagyarmat környékén – támogattunk olyan projekteket, amelyek a zöldutak mint turisztikai tematikus útvonalak megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek voltak: szemléletformáló kampányokat, műhely-találkozókat, valamint tanulmány-

TALLÓZÓ utakat szerveztünk, emellett információs táblarendszer, turisztikai információs kiadványok és marketingkampányok megvalósításában, létrehozásában működtünk közre. Támogatott partnereink elsősorban térségi hatókörű civil szervezetek voltak. 2006 szeptemberében, az Európai Mobilitási Hét alkalmával, elsőként az országban a Duna-Ipoly Zöldút átadását ünnepelhettük meg egy kétnapos rendezvénynyel, ahol a Börzsöny körüli településekről, Budapestről és a térség vonzáskörzetéből több mint 100 kerékpáros túrázott végig a zöldúton. A program térség- és turizmusfejlesztési szerepét az érintett települések vezetői is felismerték, ezért közös szándéknyilatkozatot írtak alá, amelyben hivatalosan is kinyilvánították a zöldút fejlesztésében való együttműködési törekvésüket.

A Duna-Ipoly Zöldúthoz a Börzsöny-hegység északi részén csatlakozik a kilenc települést összekapcsoló „Örökségeink Útján” zöldút, amely helyi kezdeményezésre, az érintett települések önkormányzatainak, vállalkozóinak és aktív lakosainak összefogásával alakult turisztikai egyesület munkájának eredményeként jött létre; olyan jelentős helyi értékeket köt össze, mint például Drégely vára illetve a horpácsi Mikszáth-kúria. Az Örökségeink Útján zöldút hivatalos átadására 2007. április 28-án került sor. További információ: Ökotárs Alapítvány: www. okotars.hu, Environmental Partnership for Sustainable Development: www.environmentalpartnership.org, Duna-Ipoly Zöldút: www.diz.hu, Ökoturizmus: www. okoturizmus.hu.

Konferenciafelhívás

Tourism: Future Trends Sharm el Sheik, 2007. október 26-29. Az egyiptomi Október 6. Egyetem és a Kodolányi János Főiskola harmadik alkalommal szervez közös nemzetközi turisztikai konferenciát, amelynek címe: „Tourism: Future Trends”. Az angol nyelvű konferencia szervezői az alábbi témakörökben várnak jelentkezést: • • • •

Innovation as a way of redesigning tourism by 2020, The future of transport in tourism, New approaches in tourism marketing, Education and training in tourism.

A körülbelül 250 szavas absztrakt leadási határideje 2007. július 30., a kész tanulmány beküldési határideje 2007. augusztus 31. A konferencia részvételi díja 500 euró, amely magában foglalja a regisztrációs díjat, négy éjszakai szállást egy ötcsillagos szállodában, a konferencia anyagait (ideértve az elfogadott előadásokat tartalmazó kiadványt), a helyi közlekedést Sharm el Sheikben, továbbá az esti programokat és kirándulásokat. További információt kérni, illetve a konferenciára jelentkezni az alábbi e-mail címeken lehet: [email protected] vagy [email protected].


71

TALLÓZÓ Naptár 2007. JÚLIUS 4-5.

2007. OKTÓBER

Duna Térségi Kohézió – I. EU Interregionális Nemzetközi Tudományos Konferencia (Dunaújváros)

2007. AUGUSZTUS 19-23.

7. 26-28.

27. 27-28.

3-5. 3-6.

The 57th Congress of the International Association of Scientific Experts, in Tourism (AIEST) (Makaó, Kína)

2007. SZEPTEMBER 5-8.

1-3.

17-18. 18-19.

26-29.

ATLAS Annual Conference 2007: Destinations revisited. Perspectives on developing and managing tourist areas (Viana do Castelo, Portugália) I. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium (Budapest) IV. Innovation and Tourism International Seminar: Tourism Branding (Palma de Mallorca, Spanyolország) UNWTO – World Tourism Day (Colombo, Srí Lanka) 3rd European Congress on Rural Tourism (Eger)

29-31.

World Conference on Climate Change (Davos, Svájc) WYSTC 2007, World Youth and Student Travel Conference (Isztambul, Törökország) International Seminar on Health Tourism (Szováta, Románia) Business Travel Show (Budapest) Workshop on the Impact of Low Cost Airlines on Destinations (Santiago de Compostela, Spanyolország) Tourism: Future Trends – az egyiptomi Október 6. Egyetem és a Kodolányi János Főiskola közös konferenciája (Sharm el Sheik, Egyiptom) International Conference on Tourism and Religions: A Contribution to Dialogue among Cultures (Cordoba, Spanyolország)

2007. NOVEMBER 8-11. 12-15. 27-29.

Spa & Wellness Egészségturisztikai Szakkiállítás, Konferencia és Vásár (Budapest) World Travel Market 2007 (London, NagyBritannia) EIBTM 2007 (Barcelona, Spanyolország)

Forrás: UNWTO, Magyar Turizmus Zrt.

A Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportjának fogadóórája Új helyre költöztünk! A Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportja folyamatosan gyűjti és rendszerezi a társaság tevékenységében kiemelt szerepet játszó és dinamikus fejlődéssel jellemezhető küldőpiacokról, a versenytársakról, a turisztikai termékekről és a turizmust érintő egyéb területekről rendelkezésre álló információkat. A nemzetközi szervezetek (például a United Nations World Travel Organisation, a World Travel & Tourism Council, a European Travel Commission) kutatásai, publikációi, a legnevesebb nemzetközi turisztikai szaklapok, a tanulmánykötetek, a hírlevelek mellett a Magyar Turizmus Zrt. által készített kutatások eredményei is megtekinthetők a Kutatási Csoport irodájában. A Kutatási Csoport a Magyar Turizmus Zrt. 1052 Budapest, Sütő u. 2. szám alatt található, új irodájában minden csütörtökön 14 és 17 óra között várja az érdeklődőket, akik előzetes bejelentkezés után személyesen tájékozódhatnak, illetve tanulmányozhatják a kutatási anyagokat. További információ és bejelentkezés a (1) 4112360-as telefonszámon vagy a [email protected] elektronikus címen. A Magyar Turizmus Zrt. központi irodájának új címe: 1054 Budapest, Hold u. 1. Központi telefonszám: (1) 488-8700, faxszám: (1) 488-8600.

72


Megrendelő Turizmus Bulletin XI. évfolyam (2007.) 1-4. szám A Turizmus Bulletin folyóiratot ……….. példányszámban rendelem meg. Egységár: nettó 2500 forint + 5% ÁFA (bruttó 2625 forint)/évfolyam.

Megrendelő adatai Magánszemély esetén Számlázási név Számlázási cím Postai cím, ha nem azonos a számlázási címmel Telefon / Fax / E-mail

Cég esetén Számlázási név Számlázási cím A megrendelő neve, beosztása (kontakt személy) Cégjegyzékszám Adószám Kézbesítési cím, ha nem azonos a számlázási címmel Telefon / Fax / E-mail

Fizetés módja  Átutalással. A megrendelés visszaigazolásától számított 8 munkanapon belül kérjük a fizetendő összeget a Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Magyar Turizmus Zrt.) bankszámlájára átutalni szíveskedjenek. Kérjük, hogy az átutalási megbízás közlemény rovatában a visszaigazolási azonosítót feltüntetni szíveskedjenek. A számla alapjául a megrendelő szolgál, a számla a fizetendő összeg beérkezését követően kerül kiállításra.  Készpénzzel. A megrendelőlap kitöltésével a folyóiratot helyben, a Magyar Turizmus Zrt. 1054 Budapest, Hold u. 1. szám alatti épületében is meg lehet vásárolni (kedd-csütörtök 9-12 óráig).  Befizetési csekkel. Banki adatok Magyar Turizmus Zrt., 1054 Budapest, Hold 1. Bankszámlaszám: 10300002-20392752-00003285 Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt., 1056 Budapest, Váci u. 38. SWIFT kód: MKKB HU HB IBAN szám: HU90 1030 0002 2039 2752 0000 3285 A megrendelőt az alábbi címre kérjük visszaküldeni: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport, Kiss Kornélia kutatási csoportvezető 1054 Budapest, Hold u. 1.. Telefon: (1) 411-2360, Fax: (1) 438-8088, E-mail: [email protected] Visszaigazolási szám (a Kutatási Csoport tölti ki):

Dátum Témaszáma: B136/TB

Aláírás / cégszerű aláírás és bélyegző TB

Turizmus Bulletin. A MAGYAR TURIZMUS ZRT. SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA XI. évfolyam, 1-2. szám Megjelenés: június Lapzárta: 2007

Recommend Documents