Bulletin. Turizmus. A Magyar Turizmus Zrt. tudományos és szakmai folyóirata MAGYARORSZÁG. Ifjúsági turizmus Magyarországon II

XIII. évfolyam 1. szám

Bulletin Turizmus

A Magyar Turizmus Zrt. tudományos és szakmai folyóirata

Ifjúsági turizmus Magyarországon – II. rész A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai Filmturizmus, avagy a filmekben rejlő lehetőségek a turisztikai desztinációk számára Turisztikai statisztikai indikátorok

MAGYARORSZÁG

!borito_2009_1.indd 1-2

7/1/2009 10:37:51 AM

IMPRESSZUM Turizmus Bulletin A MAGYAR TURIZMUS ZRT. SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA XIII. évfolyam, 1. szám Megjelenés: 2009. június Lapzárta: 2009. május Felelős kiadó: Dr. Róna Iván vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia Szerkesztő: Halassy Emőke, Mester Tünde Szerkesztőbizottság Dr. Aubert Antal Pécsi Tudományegyetem, Turizmus Tanszék

Dr. Badacsonyi György Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

Dr. Dávid Lóránt Károly Róbert Főiskola

Egriné Pap Ilona Önkormányzati Minisztérium

Háber Tamás Magyar Vendéglátók Ipartestülete

Horkay Nándor VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.

Hülvely István Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége

Dr. Jancsik András Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék

Dr. Jandala Csilla Harsányi János Főiskola

Kopócsy Andrea Magyar Szállodaszövetség

Dr. Kóródi Márta Szolnoki Főiskola, Turizmus Tanszék

Kővári István Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája

Dr. Lengyel Márton Magyar Turisztikai Egyesület

Meszter László Idegenforgalmi Koordinációs Testület Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége

Dr. Michalkó Gábor Magyar Tudományos Akadémia, Földrajztudományi Kutatóintézet

Molnár Gabriella Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége

Dr. Probáld Ákos Központi Statisztikai Hivatal, Szolgáltatásstatisztikai Főosztály

Dr. Puczkó László Turisztikai Tanácsadók Szövetsége

Dr. Rátz Tamara Kodolányi János Főiskola, Turisztikai Intézet

Dr. Simon Judit Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézet

Stefkóné Vermes Judit Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége

Dr. Szabó Géza Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége

Dr. Szalók Csilla Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Dr. Tasnádi József Alapító tag

Dr. Várnai Zsuzsanna Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet

Dr. Wolff Péter Nemzeti Turisztikai Bizottság

Kiadó: Magyar Turizmus Zrt. Előkészítés: VIVA Média Holding • Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Megrendelhető: Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda Kutatási Csoportja 1115 Budapest, Bartók Béla út 105–113., Tel.: (1) 488 8710, Fax: (1) 488 8711, E-mail: [email protected] Megtekinthető a www.itthon.hu > Szakmai oldalak internetcímen ISSN 1416-9967 (online: ISSN 1587-0928) A folyóirat megrendelőlapja honlapunkról letölthető, előfizetési díja 4000 Ft+5% áfa/évfolyam.

TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

bulletin01.indb 1

1

7/1/2009 10:19:47 AM

TARTALOM PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Mester Tünde

Ifjúsági turizmus Magyarországon – II. rész

3

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Sándor Dénes

Tájjellegű ételek megjelenésének elemzése a dél-dunántúli turisztikai régió ételválasztékában

14

TURISZTIKAI TERMÉKEK Tóth Diána

Török kori emlékek turisztikai célú hasznosítása Magyarországon

19

Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda – Free Association

A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai

28

Sulyok Judit

Filmturizmus, avagy a filmekben rejlő lehetőségek a turisztikai desztinációk számára

34

Polgár Judit

A múzeumok és galériák szerepe a skót turizmusban

40

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK Gilyán Csaba

Turisztikai statisztikai indikátorok

43 TALLÓZÓ

Környezettudatosság mindennapi munkánk során

45

Konferenciaajánló

Central Europe and Tourism Competitiveness

46

II. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium

46

Konferenciabeszámoló

2

bulletin01.indb 2

„Tudatos jelen, fenntartható jövő”: tudományos konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében

47

NAPTÁR

48


7/1/2009 10:19:48 AM

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ifjúsági turizmus Magyarországon – II. rész A Magyar Turizmus Zrt. kutatási eredményei alapján összeállította: Mester Tünde1

A cikksorozat áttekinti az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága és a Magyar Turizmus Zrt. közös, a magyarországi ifjúsági turizmust és nemzetközi környezetét vizsgáló kutatásának főbb eredményeit. Az első részben2 részletes bemutatásra került a kutatás módszertana, valamint Magyarország pozíciója a nemzetközi ifjúsági turizmusban és a vizsgált turisztikai termék keresleti oldalának főbb jellemzői. A cikksorozat második részében a magyarországi ifjúsági turizmus kínálati oldalát, az alkalmazott ösztönzőket, valamint a környezeti tényezőket ismertetjük részletesen. Kitérünk továbbá Magyarország mint ifjúságturisztikai desztináció versenytárselemzésére, az ifjúsági turizmusban alkalmazott marketingeszközökre, valamint a megoldásra váró problémákra és a lehetséges fejlesztési irányokra.

Kulcsszavak: ifjúsági turizmus, ifjúsági szálláshely, étkezés, közlekedés, attrakció, környezeti tényezők, versenytárselemzés, ösztönzőrendszer, marketing, fejlesztés.

4. A magyarországi ifjúsági turizmus kínálati oldala A magyarországi ifjúsági turizmus kínálati oldalának értékelésekor áttekintjük a vizsgált termékhez kötődő szálláshelyeket, azok statisztikai és működési, működtetési vonatkozásait, elemezzük a közlekedési eszközök, a vendéglátás, valamint végül, de nem utolsó sorban az ifjúsági turizmusban szerepet játszó attrakciók típusait és szerepét. Áttekintjük az ifjúsági turizmusban speciális szerepet játszó erdei iskolák és a táboroztatás helyzetét, végezetül megvizsgáljuk az ifjúsági turizmusban szerepet játszó szervezőket. 4.1. AZ IFJÚSÁGI SZÁLLÁSHELYEK KÍNÁLATA A STATISZTIKA OLDALÁRÓL Ha az ifjúsági turizmus szálláshelykínálatát a szabályozás és a statisztika oldaláról vizsgáljuk, akkor az ifjúsági turizmushoz elsődlegesen kötődő szálláshelytípust a kereskedelmi szálláshelyek körében az ifjúsági szállók képviselik. Ezek a szálláshelyek azonban természetszerűleg nem képezik az ifjúsági turizmusban szerepet játszó teljes szálláshelykínálatot. Ha teljes körű elemzést kívánunk készíteni, számításba kell venni a szálláshelystatisztikai adatgyűjtésben nem szereplő, de az ifjúsági turizmusban kiemelkedő szerepet játszó további szálláshelyeket 1 A szerző okleveles közgazdász, a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékmendzsment Irodájának munkatársa. A kutatási eredményeket Dr. Mile Csilla PhD, a Kodolányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Tanszékének docense és Hinek Mátyás, a Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszékének adjunktusa összegezték. 2 A tanulmány első része a Turizmus Bulletin 2008/3. számában, a 2-13. oldalon jelent meg.

is (kollégiumokat, erdei iskolákat), valamint a szálláshelystatisztikai adatgyűjtésben szereplő, az ifjúsági turizmus kínálati oldalán szintén fontos szerepet betöltő kempingeket, panziókat, alacsonyabb kategóriájú szállodákat és a magánszállásadást. De még abban az esetben is, ha egy-egy szálláshely-kategóriáról részletes statisztikák állnak rendelkezésre, nehezen határozható meg, hogy az ezeken a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák mekkora hányada köthető az ifjúsági turizmushoz. A felmérésben részt vevő külföldi turisták jelentős része, 37,2%-a szállodában szállt meg, ezt követően az ifjúsági szálló volt a legnépszerűbb (19,3%). 12,9% választott fizető magánszálláshelyet, 11,1%-uk pedig panzióban szállt meg. Relatíve kisebb igény merült fel a kollégiumok, turistaszállók, kempingek iránt. A belföldi főutazáson részt vevő fiatalok körében a fizető magánszállás részesedése 14,7%, a panzióé 12,6%, a kempingé 8,7%, az apartmané 8,5%, a szállodáé 4,2%, az ifjúsági szállóé 2%, a kollégiumé 1,7%, a turistaszállóé pedig 1,3%. Mivel jellemzői és a jogszabályalkotó szándékai alapján az ifjúsági szállók képviselik azokat a szálláshelystatisztikai adatgyűjtésben is szereplő szállástípusokat, amelyek kínálata elsősorban az ifjúsági turizmushoz köthető, így az alábbiakban röviden megvizsgáljuk ezek szerepét a szabályozás és a statisztika oldaláról. Az 54/2003 (VIII.29.) GKM rendelet egyes szálláshelytípusokra előírt követelményei alapján az ifjúsági szállók speciális igényeket kielégítő szálláshelyek, más kereskedelmi szálláshelyekkel összehasonlítva jellemzően szerényebb szolgáltatáskínálatot nyújtanak. Az ifjúsági szállók általában közös, többágyas hálóhelyiséggel, közös tisztálkodási lehetőséggel és mellékhelyiséggel rendelkeznek. A szállókat a rendelet három kategóriába (A, B, C) sorolja a nyújtott szolgáltatások köre alapján. Az ifjúsági szállóknak a szálláshelyi alapszolgáltatáson túl recepcióval és csomagmegőrzési lehetőségekkel kell


bulletin01.indb 3

3

7/1/2009 10:19:48 AM

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY rendelkezniük, ezen felül a helyben történő étkezés vagy főzés lehetőségét is biztosítaniuk kell. Melegkonyhás („a` la carte”) rendszerű étterem csak a legmagasabb, „C” kategóriájú ifjúsági szállás esetében előírás, ebben a kategóriában már mosási, játék- és sporteszköz-kölcsönzési lehetőségek is elvártak. A KSH Tájékoztatási adatbázisa szerint 2007-ben Magyarországon összesen 122 ifjúsági szálló működött, 19 047 férőhellyel, a kereskedelmi szálláshelyek férőhelykapacitásának 6,1%-át képviselve. Az ifjúsági szállók kapacitása a régiók között egyenlőtlenül oszlik el. A 122 ifjúsági szállóból az Észak-Magyarország régió részesedése a legnagyobb, 28 egységgel, ezt követi a Dél-Dunántúl régió 21, az Észak-Alföld régió pedig 17 egységgel, míg a Budapest-KözépDunavidék 16 egységgel részesedik. A sereghajtó a NyugatDunántúl, illetve a Tisza-tó, hét, illetve két egységgel. 2002 és 2007 között az ifjúsági szállók kapacitásai nem változtak nagy mértékben, a szállók férőhelyszáma összesen 8,8%-kal, 23 984-ről 19 047-re csökkent, régiónként jelentős szórással. A Budapest-Közép-Dunavidék (-9,9%), a Dél-Alföld (-8,8%) és a Közép-Dunántúl (-13,7%) régióban az ifjúsági szállók kapacitása az átlagosnál némileg nagyobb mértékben csökkent. Ezt ellensúlyozza a más régiókban tapasztalható férőhelyszám-növekedés, Nyugat-Dunántúlon 36,2%-kal, az Észak-Alföldön 50,7%-kal a Dél-Alföldön pedig 56,1%-kal nőtt a kapacitás, ám utóbbi régió még így is csak a Tisza-tavat előzi meg a férőhelyszám tekintetében. 2002 és 2007 között az ifjúsági szállókban eltöltött vendégéjszakák száma – jelentős regionális különbségeket mutatva – összességében 7,3%-kal csökkent. Amíg a vendégéjszakák száma a Budapest-Közép-Dunavidék régióban majdnem megháromszorozódott, a Tisza-tónál, a Dél-Alföldön, a Közép-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon jelentős mértékben nőtt, az Észak-Alföldön pedig stagnált, addig a Balatonon, a Dél-Dunántúlon és ÉszakMagyarországon számottevően csökkent. 2007-ben az ifjúsági szállókon eltöltött vendégéjszakák száma 721 ezer volt (+35,5% az előző évhez képest), ennek 98,7%-a a belföldi vendégek körében realizálódott. A vendégkör összetétele régiónként jelentős eltérést mutatott. Amíg a Budapest-Közép-Dunavidék régióban a vendégéjszakák 64,2%-a volt külföldi, addig a Balaton régióban már csak 16,8%, a többi régióban 10% körüli, a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon csupán 1—2%, a Tisza-tónál pedig 0,4%. Az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a Budapestre érkező külföldiek körében keresettek az ifjúsági szállók. Az átlagos vendégéjszakaszám 2,6 éjszaka mind a belföldi, mind a külföldi vendégek körében. 4.1.1. Az ifjúsági célcsoport szálláshelyei Ahogy a statisztikai számbavétel problémáinál már említettük, az ifjúsági turizmus nem köthető egyetlen szálláshelytípushoz, önmagában az ifjúsági szállók vizsgálata

4

bulletin01.indb 4

félrevezető eredményekhez vezet. Különösen igaz ez, ha megvizsgáljuk, azt, hogy mely szálláshelyek definiálják saját magukat ifjúsági szálláshelynek. Magyarországon 1990-ben jött létre az ifjúsági szálláshelyek érdekvédelmi szervezete, a Magyarországi Ifjúsági Szálláshelyek Szövetsége (MISZSZ).3 A szervezet jelenleg több mint 100 taggal és 18 000 férőhellyel rendelkezik országszerte, és ezek a szálláshelyek jóval heterogénebb szolgáltatói kört képviselnek, mint a statisztikákban megjelenő ifjúsági szállók kategória. A szolgáltatók, a felhasználók és a turizmusirányítás körében lefolytatott kvantitatív felmérés során ifjúsági szálláshelyként elsősorban az MISZSZ tagintézményei kerültek a mintába, további, a szakmai honlapokon fellelhető, magát ifjúsági szálláshelyként meghatározó szálláshelyek mellett. A magukat ifjúságiként definiáló szálláshelyek köre igen széles, körükben egy—háromcsillagos szállodákat, panziókat, moteleket, turistaszállásokat, „kulcsosházakat”, kollégiumokat, erdei iskolákat és kempingeket egyaránt találunk. A megkérdezett szálláshelyek negyede turistaszállás, 15,0%-a panzió, 14,4%-a kemping volt. Az egyéb szálláshelyek között fogadók, üdülők, vendégházak, alkotóházak és egyéb, speciális funkciójú szálláshelyek szerepeltek, azaz a magát ifjúsági szálláshelyként definiáló 1. ábra A szakmai telefonos kutatás során megkérdezett, magukat ifjúsági szálláshelynek definiáló szálláshelyek típusai (%) Turistaszállás

25,0

Panzió

15,0

Erdei iskola

14,4

***Szálloda

6,9

Kemping

6,9

*Szálloda

6,3

**Szálloda

6,3

Motel

6,3

Kulcsosház

4,4

Kollégium

1,9

Egyéb

26,9 0

5

10

15

20

25

30

Forrás: Magyar Turizmus Zrt./M.Á.S.T., 2007 3 Az MISZSZ egyik legfontosabb szolgáltatása, hogy (a Magyar Turizmus Zrt.-vel közösen) minden évben elkészíti a magyarországi ifjúsági szálláshelyeket bemutató katalógusát. Az MISZSZ másik „szolgáltatása” a tagkártya kibocsátása. A „youth hostel” kártyával érkező vendégek számára a Szövetség tagjai 10–15% közötti kedvezményt biztosítanak. Emellett az MISZSZ teljes jogú tagja az International Youth Hostel Federation-nek is, így a magyarországi ifjúsági szálláshely-szolgáltatók is bekerülhetnek az IYHF európai katalógusába.


7/1/2009 10:19:48 AM

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY szálláshely-szolgáltatói kör távolról sem egyezik meg az ifjúsági szállók statisztikai besorolásából adódó szálláshelyek körével (1. ábra). A megkérdezett ifjúsági szállások szolgáltatásainak színvonalára jellemző, hogy minden megkérdezett tíz szálláshelyből kilenc étkezési lehetőséget is tud biztosítani vendégei számára. A megkérdezett szálláshelyek negyedében van minden szobának külön vizesblokkja, valamivel több, mint harmaduk esetében vannak ilyen szobák is, további közel 40% esetében csak közös vizesblokkot használhatnak a vendégek. (A kulcsosházak, erdei iskolák és turistaszállások között többségben vannak a csak közös vizesblokkal rendelkező házak.) A kutatás szerint e szálláshelyek legfontosabb jellemzői a következők. A megkérdezett szálláshelyek ifjúsági célcsoportjába jellemzően a 9—22 évesek tartoznak, a szálláshelyek vendégeinek átlagosan 62,3%-a kerül ki ebből a szegmensből, és a szálláshelyek bevételeinek átlagosan 61,0%-a köthető hozzájuk. A szálláshelyek 61,9%-a kínál speciális, az ifjúsági korcsoportnak szóló terméket. Jellemzően többféle termékről van szó: 75,8%-uk erdei iskolát is működtet, 59,6%-uk nyári tábort szervez, 51,5% szervez különféle kézműves foglalkozásokat. További 44,4% kínál sportolási lehetőséget, 38,4% túrázásra invitálja vendégeit, 26,3% lovaglást tud ajánlani. A speciális terméket kínáló szálláshelyek 74,7%-a ezt a terméket más szolgáltatókkal együttműködve kínálja. Ez a partner a leggyakrabban a helyi turisztikai szervezet (51,4%), múzeum vagy egyéb attrakció (18,9%), utazási iroda (17,6%), nemzeti, natúr- vagy ökopark (14,9%). A szálláshelyek 78,8%-a csoportkedvezményt biztosít vendégei számára, 15,6, illetve 15,0% biztosít diákkedvezményt és gyermekkedvezményt, 28,8% pedig egyéb kedvezményt ad az ifjúsági korcsoportnak. A legnépszerűbb forma a mennyiségi kedvezmény (például húsz fő után egy fő szállása ingyenes). A legtöbb szálláshely (30,0%) az ifjúsági célcsoportot oktatási intézményeken keresztül éri el, de 20%-on felüli a helyi önkormányzatok turisztikai hivatalai (22,5%) és az utazási irodák (20,6%) szerepe is. A szálláshelyek 48,1%-a nem említett olyan értékesítési csatornát, amelyen keresztül speciálisan az ifjúsági célcsoportot próbálja elérni. A szálláshelyek 91,9%-a folytat kifejezetten az ifjúsági korcsoportnak szóló kommunikációs tevékenységet. 74,1%-uk alkalmazza az internetet, ezen belül 41,5% saját honlapon (is) kommunikál. 23,8% szórólapokat használ, 14,3% esetében a törzsvendégekkel telefonon tartják a kapcsolatot, 12,2% utazási kiállításon is részt vesz. A kvalitatív kutatás során megkérdezett szakemberek a szálláshelyek kínálatát összességében kedvezően ítélték meg. Az elmúlt tíz évben gyakorlatilag a teljes kínálati skála kialakult, a kollégiumoktól kezdve az igen szín-

vonalas szálláshelyekig minden megtalálható a palettán. A kormányzati támogatásoknak köszönhetően az erdei iskolák esetében jelentős infrastrukturális javulás következett be, a nemzeti parkok vonatkozásában sincs probléma a szálláskapacitással. Ennek ellenére vannak még „neuralgikus” területek, ezeket a következőképp foglalhatjuk össze: ugyan általában elegendő az ifjúsági szállások kapacitása, de egyes időszakokban kevésnek bizonyul a szálláshelyek száma, illetve regionálisan jelentős aránytalanságok tapasztalhatók, nagyobb létszámú csoportok fogadására csak kevés szálláshely alkalmas, a turistaszállások, táborhelyek kínálata gyenge, az ár-érték arány nem megfelelő, továbbá az ifjúsági szálláshelyeken dolgozók nyelvtudása is kifogásolható. Az ifjúsági szállások egy része korszerűtlen, ezért fenntartási költségei magasak, amit a szolgáltatást igénybe vevők árérzékenysége miatt az üzemeltetők nem tudnak érvényesíteni áraikban. Az egységek önfenntartóvá csak beruházások esetén válhatnának, de a fejlesztésekhez nem áll rendelkezésre elegendő forrás. A turizmus fejlesztésére fordítható források az EU-s pályázatok megjelenésével átstrukturálódtak. Jelenleg a hazai turisztikai források nagyságrendje nem teszi lehetővé szálláshelyfejlesztési pályázatok kiírását, illetve mivel ezt a fejlesztési területet a Regionális Operatív programok intézkedései kezelik, párhuzamos támogatási rendszer kialakítására nincs lehetőség. Ennek megfelelően indokolt lenne az ifjúsági szálláshelyek fejlesztéséhez szükséges feltételrendszert az EU-s pályázati rendhez illeszteni. Nyugat-Európában az ifjúsági szállások esetében gyorsabb az amortizációs ráta, a beszerzési költségek is gyorsabban leírhatók, s ez rövidebb idő alatt teszi lehetővé az új beszerzést. A magyar gyakorlatban nincs kategóriák szerinti megkülönböztetés, pedig ez célszerű lenne, az ifjúsági szálláshelyek ugyanis gyorsabban „elhasználódnak”, mint a nem ifjúságiak. A keresleti oldal kvantitatív felmérése során4 a főutazások tényezői körében a szálláshelyek fontosságát és a velük kapcsolatos elégedettséget mind a magyar, mind a külföldi látogatók körében megvizsgáltuk. A magyar látogatók a kereskedelmi alapon működő szálláshelyek minőségének fontosságát 4,06-os átlagértékre tartották, míg az elégedettség átlagosan 4,16-os értékű volt. Ugyanezek a mutatók a külföldiek körében 4,07 (fontosság), illetve 3,99 (elégedettség) voltak. Az eredmények azt jelzik, hogy a magyarok megítélése szerint a szálláshely-szolgáltatók teljesítménye valamivel jobb, mint az előzetes elvárások, míg a külföldi fiatalok megítélése szerint a szolgáltatói teljesítmény valamivel alatta marad az elvártnak. A keresleti oldal fókuszcsoportos

4 Lásd a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szocio-Gráf Piacés Közvélemény-kutató Intézet által készített, „A Magyarországra látogató külföldi fiatalok utazási szokásai” és „A magyar fiatalok utazási szokásai” című tanulmányokat.


bulletin01.indb 5

5

7/1/2009 10:19:49 AM

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY vizsgálatának eredményei szerint a megkérdezettek elvárják, hogy a szállás, a szoba megfeleljen az előzetes elképzeléseknek, legyen tiszta, legyen mód zuhanyozásra, fürdésre, a szobához toalett kapcsolódjon. A megkérdezett magyarok többségében kedvező tapasztalatokat szereztek, az igénybe vett szálláshelyek megfeleltek az előzetes elvárásoknak. A kereskedelmi alapon működő szállások szolgáltatásaival a külföldiek is elégedettek voltak, véleményük szerint a recepciósok jól felkészültek, tájékozottak, jól beszélik az idegen nyelveket. 4.2. ATTRAKCIÓK Az ifjúsági turizmusra sajátos vonzerők jellemzőek. Ezek közül kiemelhetőek a rendezvények, a különböző ifjúsági találkozók, a kulturális találkozók, a fesztiválok, valamint az erdei iskolák és a táboroztatások. A különböző attrakciók megítélését mind a szakmai telefonos kutatás, mind az ifjúsági turizmusban érintett szakemberek mélyinterjúi során vizsgáltuk. A fesztiválokkal, kulturális rendezvények kínálatával a kvantitatív kutatás eredményei alapján a nemzeti, natúr- és ökoparkok, a válaszoló szakmai szövetség és a rendezvényszervezők a legelégedettebbek. A kutatás során egyetlen szakmai szövetség válaszolt, ötösre értékelte a fesztiválok, kulturális rendezvények kínálatát. A legelégedetlenebbek a szálláshely-szolgáltatók voltak, 3,78-as átlaggal. A fesztiválok, kulturális rendezvények kínálatával kapcsolatos elégedettség összesített szakmai átlaga 3,96 volt. Az egész ország területén (beleértve a kistelepüléseket is) szép számmal szerveznek rendezvényeket. A fiatalok nyitottak ezekre, különösen a zenei programokat és a várjátékokat kedvelik. A fesztiválok külön érdeme, hogy családokat, nagyobb társaságokat is képesek megmozgatni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy néhány kiemelkedő fesztivált, rendezvényt leszámítva a programok látogatása többnyire lokális, a fiatalok legfeljebb a saját régiójukban rendezett programokat látogatják. A szakértők szerint a beutazók számára csak kevés rendezvényünk ismert, kivéve a nagyon sok külföldi fiatalt vonzó Sziget Fesztivált.5 Ezen a téren eredményesebbek lehetnénk, ha az európai egyetemekkel szorosabb kapcsolatot tudnak kiépíteni, akár az ott tanuló magyar diákokon keresztül. Abban a kérdésben, hogy a fesztiválok, kulturális rendezvények az ifjúsági korosztálynak szólnak-e, eltértek a vélemények. A többség megítélése szerint ezek a

5 A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásainak elemzése a 28—33. oldalon olvasható, a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Kft. által készített, „A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai” című cikk pedig a Turizmus Bulletin 2007/3. számának 23—27. oldalán található.

6

bulletin01.indb 6

programok – leszámítva néhány zenei rendezvényt és a Szigetet – nem az ifjúsági szegmens számára vannak kitalálva, hanem inkább az idősebbeket vonzzák. A szórakozási lehetőségekkel a kvantitatív kutatás eredményei alapján a szakmai szövetség (5,0) és az utazási irodák (4,36) voltak a legelégedettebbek. A felhasználók (az általános és középiskolák) a múzeumok és egyéb vonzerők üzemeltetői, a szálláshelyek és közlekedési vállaltok elégedettsége csak közepes volt (3,29—3,57). A kvalitatív kutatásban megkérdezettek kevés információval rendelkeztek a szórakozási lehetőségekről, ám akinek volt a területről ismerete, az egyértelműen negatívan nyilatkozott a kutatás mindkét fázisában. Szórakozási lehetőségek széles köre gyakorlatilag csak Budapesten és a hagyományos egyetemi városokban biztosított, vidéken azonban nem sok választás van. A szakértők úgy vélik, hogy „Budapestet és néhány egyetemi várost leszámítva nincsenek hangulatos, klubjellegű szórakozóhelyek sem, ami van, az kizárólag a diszkóról és az italról szól”. A szakértők szerint sok fiatal esetében szórakozásként ma egyre inkább a „plázakultúra” jelenik meg, ez a réteg nem is igényli a színvonalas szórakozási lehetőségeket. Az egyéb programlehetőségekkel a kvantitatív kutatásban a megkérdezett szakmai szövetség (5,0), a nemzeti parkok (4,27) és az utazási irodák (4,18) a legelégedettebbek. Az általános (3,31) és középiskolák (3,25) elégedettsége e tényező esetében is alacsonyabb az átlagnál. A fiatalok számára érdekes látnivalók kínálatát a kvantitatív kutatásban a szakmai szövetség (5,0), a nemzeti parkok (4,27) és az utazási irodák (4,18) értékelték négyesnél jobbra, míg a vonzerő megítélése a felhasználók (általános és középiskolák), a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a közlekedési vállalatok körében a 3,5-ös átlag alá került. A kvalitatív kutatás során vizsgáltuk az ökoturisztikai vonzerők megítélését. A szakértők szerint a nemzeti parkok az ifjúsági turizmus kiemelt célterületét jelentik. Az elmúlt években vitathatatlanul itt történt a legerőteljesebb fejlődés. Többen úgy vélik, hazánkban a turizmusnak ez a válfaja valójában nem is létezik, és az ifjúsági turizmushoz hasonlóan maga a fogalom sem pontosan definiált.6

6

Az Önkormányzati Minisztérium megbízásából 2008-ban készült el az Országos ökoturizmus fejlesztési stratégia. E stratégia az IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, a világ hivatalos természetvédelmi szervezete) Ökoturizmus Programja definíciójának alkalmazását javasolja, amely szerint „az ökoturizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás káros hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz juttatásával”.


7/1/2009 10:19:49 AM

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A kutatások során megvizsgáltuk az erdei iskolák kínálatának megítélését is. Az erdei iskola program elindítása az elmúlt évek egyik legelőremutatóbb fejleménye, komoly problémát jelent azonban, hogy az erre a területre jutó támogatások a töredékükre csökkentek a legutóbbi években. Szintén speciális, lényegében csak az ifjúsági turizmusra jellemző kínálati elem a táboroztatás, amely ma már egyre kevésbé vonzó a pedagógusok és az iskolák számára, és az emelkedő költségek miatt a szülők is egyre kevésbé engedhetik meg maguknak gyermekeik nyári táborainak finanszírozását. „Kikopóban van” az a pedagógusgeneráció is, amely a táboroztatások motorja volt az elmúlt évtizedekben. A megkérdezett szakemberek szerint az aktív turizmust (például kerékpározás, lovaglás, evezés) tekintve Magyarország jó, ám jórészt nem kihasznált adottságokkal rendelkezik. A keresleti oldal kvantitatív felmérése során a programok és a szórakozási lehetőségek helyzetét ítélték meg a megkérdezettek. Az utazás során a programok és a szórakozási lehetőségek mind a magyar (4,47), mind a külföldi fiatalok körében fontosak (4,27) voltak. Az elégedettség a magyarok körében 4,35-ös, a külföldiek körében 4,06-os átlagértékű. Ez azt jelenti, hogy a programok és a szórakozási lehetőségek valamivel fontosabbak annál, mint amennyire elégedettek voltak velük a megkérdezettek. A fókuszcsoportos vizsgálat magyar résztvevői kiemelték, hogy Budapestet kivéve a szórakozási lehetőségek szűkek, az előrelépés elengedhetetlen, ha azt szeretnénk, hogy minél több fiatal látogasson az országba. Ezzel szemben a külföldiekből álló fókuszcsoport tagjai közül legtöbben a kitűnő szórakozási lehetőségeket, a sok látnivalót és a gazdag kulturális programokat emelték ki Magyarországgal kapcsolatban. 4.3. KÖZLEKEDÉS A szakmai telefonos kvantitatív kutatás eredményei szerint a 30 év alatti belföldi és külföldi fiatalok egyéni utazásaik során az alábbi közlekedési eszközöket veszik igénybe a leggyakrabban: személygépkocsi (magyarok: 57,0%, külföldiek: 32,6%), repülőgép (főleg a külföldiek körében jellemző, 34,6%-uk utazik ezzel a közlekedési eszközzel), vonat (magyarok: 19,0%, külföldiek: 18,3%). Ezzel szemben az iskolai csoportos utazások leggyakoribb közlekedési eszköze az autóbusz. A szakmai telefonos megkérdezés során a megkérdezett szolgáltatók (köztük közlekedési vállalatok, szálláshelyek, vendéglátók), a szakmai szövetségek, a minisztériumok és háttérintézményeik véleménye szerint a fiatalok 7 számára legmegfelelőbb közlekedési

7 A kutatás során alkalmazott ifjúsági korcsoport meghatározása a cikk első részében megtalálható.

eszköz a bérelt busz. A vonat esetében már megoszlottak a vélemények, a megkérdezettek harmada a legjobbak, harmada a legrosszabbak között említette. A kutatás során a közlekedési lehetőségeket az utazási irodák és az attrakciógazdák jónak értékelték, míg a legkedvezőtlenebb minősítést a megkérdezett városi önkormányzatok és a szakmai szövetségek adták. A kvalitatív mélyinterjús szakmai megkérdezés során kifejtett vélemények sokkal markánsabbak voltak. Noha Budapestre ma már gyakorlatilag a világ bármely részéről el lehet jutni színvonalasan és gyorsan (ennek a legfontosabb tényezője az olcsó fapados légitársaságok megjelenése), azonban Magyarország belső közlekedésére ezek a pozitívumok nem mondhatók el. A nem megfelelő közlekedési viszonyok a vidéki attrakciók fejlődésének legnagyobb gátját jelentik. A közlekedési lehetőségeket összességében minden megkérdezett szakember igen rossznak ítélte meg, véleményük szerint az ifjúsági turizmus kínálati oldalának egyértelműen ez a szűk keresztmetszete. Az ifjúsági kedvezmények megszigorítása szintén hátrányosan érinti, gátolja az ifjúsági turizmust. A keresleti oldal kvantitatív felmérése során a magyarok közlekedéssel kapcsolatos megítélése a tömegközlekedés tekintetében 3,33 (fontosság), 3,85 (elégedettség); a helybéli közlekedés tekintetében 3,84 (fontosság), 4,21 (elégedettség) átlagértékű az ötfokozatú skálán. A külföldiek körében a tömegközlekedés megítélése 3,56 (fontosság), 3,80 (elégedettség), a helybéli közlekedés megítélése 3,94 (fontosság), 3,88 (elégedettség) átlagértékű, ami nem jelez alapvető gondokat a közlekedés terén. Ugyanakkor a keresleti oldal fókuszcsoportos felmérése során a budapesti fókuszcsoportban megkérdezett külföldi fiatalok kritikáinak döntő része a közlekedéshez kapcsolódott. Az elhangzottak szerint a budapesti tömegközlekedés nagyon rossz, a buszok ritkán járnak, az éjszakai közlekedés nem megoldott, az üzemzárás időpontja korai. Többen kifogásolták, hogy a közlekedést sok helyen útlezárások nehezítik, gyakoriak a dugók, az autóval való közlekedés szinte lehetetlen, és a parkolási lehetőségek rendkívül rosszak. 4.4. VENDÉGLÁTÁS Az 54 étteremre kiterjedő kvantitatív kutatás szerint a vendéglátóhelyek számára az ifjúsági célcsoportot jellemzően a 15—27 évesek jelentik. Az éttermek vendégeinek átlagosan 40% -a kerül ki az ifjúsági szegmensből, és hasonló arányban részesednek az árbevételből is. A vendéglátóhelyek jellemzően nem kínálnak célzott szolgáltatást az ifjúsági korcsoport számára. A vendéglátóhelyek fele semmiféle kedvezményt nem biztosít az ifjúsági korosztálynak, míg a másik fele 5—10% közötti


bulletin01.indb 7

7

7/1/2009 10:19:49 AM

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 2. ábra Az ifjúsági turizmus egyes tényezőivel való elégedettség a szakma és a turisták körében (1-től 5-ig terjedő skálán) 5 4

3,7

4,0

4,2

4,2

4,4 3,8

3,7

4,1

4,0

4,3

3,7

3,2

4,0 3,3

3

3,7 3,1

2 1 0

Szálláshelyek

Szakma

Étkezési lehetőségek

Külföldi látogatók

Közlekedés

Programok, szórakozási lehetőségek, attrakciók

Magyar fiataloknak szóló információs anyagok

Külföldi fiataloknak szóló információs anyagok

Magyar látogatók

Forrás: Magyar Turizmus Zrt./M.Á.S.T., 2007 / Szociográf 2007

mértékben nyújt csoport- vagy diákkedvezményt. Többségük értékesítésicsatorna-politikát sem folytat, ha mégis, akkor utazási irodákkal és szálláshelyekkel működnek együtt. A megkérdezett vendéglátóhelyek közel kétharmada végez kifejezetten az ifjúsági korcsoportnak szóló kommunikációs tevékenységet. Többségében az interneten folyik a kommunikáció, a megkérdezettek harmadának saját honlapja is van. Az éttermek közel fele szórólapokkal (is) kommunikál. A szakemberek körében folytatott kvalitatív megkérdezések arra mutattak rá, hogy a szálláshelyekkel és a közlekedési lehetőségekkel összehasonlítva a vendéglátóhelyek kínálatával nincsenek problémák. A vendéglátóhelyek száma és színvonala is emelkedett az elmúlt időszakban, gyakorlatilag az országban mindenhol fellelhetők megfelelő ár/érték arányú egységek, ami hozzájárul az ifjúsági turizmus fejlődéséhez. Általános tapasztalat, hogy a vendéglátóhelyek rugalmasak, a szolgáltatók gyerekadagot „gyerekáron” nyújtanak. A nagyobb vendéglátóhelyek osztálykirándulások során, illetve általában nagyobb létszám esetén hajlandóak kedvezményeket adni. A keresleti oldal kvantitatív felmérése során az étkezési lehetőségek mind a magyar (4,39), mind a külföldi fiatalok körében fontosak (4,23) voltak. Az elégedettség a magyarok körében 4,46, a külföldiek körében 4,26 az ötfokú skálán. A gasztronómiai lehetőségek mindkét célcsoport körében megfeleltek az elvárásoknak. A 2. ábra összefoglalja a kvantitatív kutatások eredményei alapján, hogy mennyire elégedettek az ifjúsági turizmus egyes tényezőivel a megkérdezett turisták és turisztikai szakértők.

8

bulletin01.indb 8

4.5. AZ IFJÚSÁGI CÉLCSOPORTNAK SZÁNT SPECIÁLIS TERMÉKEK A szakmai kvantitatív kutatásban megkérdezett szolgáltatók fele rendelkezik olyan termékkel, amelyet speciálisan az ifjúsági célcsoport számára alakítottak ki. Jellemzően a rendezvényszervezők, a nemzeti parkok és egyéb attrakciógazdák (például a múzeumok) állítottak össze speciális terméket, de a szálláshelyek 61,9%-a is rendelkezik ilyennel. A másik három szegmensre (közlekedési vállalatok, vendéglátóhelyek, utazási irodák) ez kevéssé, vagy egyáltalán nem jellemző. A megkérdezett szolgáltatók összesen 85 féle termékkel, programlehetőséggel várják a fiatalokat. A szálláshelyek által az ifjúsági célcsoportnak nyújtott legfontosabb speciális termékek, említési gyakoriság szerinti sorrendben: az erdei iskolák (75,4%), a nyári táborok szervezése (59,6%), a kézműves foglalkozások (51,5%), a sportolási lehetőségek (44,4%), a túrázás, kirándulás (38,4%), a lovasiskola, lovaglás, lovas program (26,3%). A leginkább szerteágazó, ifjúsági korcsoportnak szóló terméket a három- és kétcsillagos szállodák, a motelek és kempingek kínálják. A legkevesebb ilyen lehetőséget – jellegüknél fogva – a kulcsosházak nyújtják. A speciális terméket kínáló szálláshelyek 74,7%-a más szolgáltatókkal fog össze. Az együttműködő partner a leggyakrabban a helyi turisztikai szervezet (51,4%), múzeum vagy egyéb attrakció (18,9%), utazási iroda (17,6%), nemzeti, natúr- vagy ökopark (14,9%). A speciális termékeken túl a közlekedési vállalatok, a rendezvényszervezők, a nemzeti parkok és az attrakciógazdák mindegyike nyújt valamilyen kedvezményt az ifjúsági korcsoportnak. A szálláshelyek 98,1%-a, az utazási irodák 81,8%-a, a vendéglátóhelyek 48,2%-a ad


7/1/2009 10:19:49 AM

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY kedvezményt. A leggyakoribb a csoportkedvezmény, a megkérdezett szolgáltatók 62,7%-a él vele. A szolgáltatók egyötödénél lehet igénybe venni diákkedvezményt, 13,3%-uk valamilyen programot vagy kiegészítő szolgáltatást nyújt kedvezményesen vagy ingyenesen ennek a korcsoportnak. Családi kedvezményt mindössze 4,4%, gyermekkedvezményt 12,5% kínál. 4.6. AZ IFJÚSÁGI TÁBOROZTATÁS Jelentősége miatt külön is beszélnünk kell az ifjúsági turizmus egyik speciális formájáról, a táboroztatásról. A hetvenes-nyolcvanas években a táboroztatás az ifjúsági turizmus jelentős kínálati elemét képviselte. A 80-as évek végén az Úttörő Szövetség több mint egymillió gyereket fogott össze. Mára a táborok, szolgáltatók jelentős része magánkézbe került vagy megszűnt, az úttörőházak, ifjúsági táborok döntő része bezárt. Az ezredfordulót követően az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) égisze alatt indult el az Erdei Iskola Program, amelyhez a minisztériumok közös pályázati rendszer keretében nyújtottak támogatást az általános iskoláknak. A források döntő részét a turisztikai szakterület biztosította. Az Erdei Iskola Program nagyon pozitív hatást gyakorolt az ifjúsági turizmusra. 2003-2004-ben a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium költségvetésében (GYISM) jelentős összeg állt rendelkezésre táboroztatásra. 2003-ban 1,7 milliárd, 2004-ben 2,3 milliárd forintot különítettek el, amelyet gyermekek táboroztatására, az ifjúsági turizmus és intézményi hátterének fejlesztésére, többek között az ifjúsági szálláshelyek színvonalának emelésére lehetett fordítani. A kormányzati források megnyitásával a 2004-es év az ifjúsági turizmus szempontjából kiugróan jó év volt. Ebben az esztendőben • 59 ezer gyerek vett részt tematikus táborozáson, • 7500 hátrányos helyzetű gyermek ingyenesen üdült, • 200 millió forint értékben a különböző minisztériumok szakterületükhöz szorosan kapcsolódó tematikus táborokat szerveztek, valamint • a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Központ több forrásból, összesen 600 millió forint támogatást kapott, amelyet részben felújításra, részben működtetésre fordított, • a szálláshelyek felújítására, fejlesztésére 320 millió forintot különítettek el, továbbá • az erdei iskolák támogatását is kiemelt területként kezelték.

keretösszeget átadta az ifjúsági tárcának, a felhasználásra közös miniszteri rendelet készült. 2006-ban ismét megállapodás alapján folytatódott az együttműködés. Az együttműködés területei, illetve a pályázati témák évről évre döntően a következő témák köré csoportosultak: belföldi táborozás támogatása, ifjúsági szálláshelyek felújítása, erdei turista útjelzéshálózat fejlesztése. 2005-ben a keretösszeg 222 millió forint volt, amely a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetét is tartalmazza. A keretösszeg terhére az alábbi célokra volt nyújtható vissza nem térítendő támogatás. • A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatás nyújtására jogosító üzemeltetési engedéllyel rendelkező egyes szálláshelyek felújítására és fejlesztésére 217 millió forint (ez tartalmazta a pályázatkezelés költségét is, a tényleges keretösszeg: 204 millió forint volt). A szálláshelyek felújításának támogatására nyílt pályázat útján kerül sor. 131 db pályázat került értékelésre, a pályázók által igényelt összeg meghaladta a 750 millió forintot. A pályázat eredményeként 56 pályázó részesült összesen 204 millió forint támogatásban. • Az erdei turista útjelzéshálózat felújítására és fejlesztésére 5 millió forint. A turista útjelzések felújításának támogatására nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítése esetén egyedi döntéssel, egyéb esetben meghívásos pályázat útján kerül sor. 2006-ban az együttműködési megállapodás a TC-ből átadott 200 millió forintra vonatkozott, amelyet a következőképp használtak fel. • Pályázat kiírása a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatás nyújtására jogosító üzemeltetési engedéllyel rendelkező egyes szálláshelyek felújítására és fejlesztésére. (A keretösszeg a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetét is tartalmazta.) 54 pályázó részesült támogatásban. • Ifjúsági turizmus kutatás készítése (keresleti-kínálati oldal vizsgálata). A kutatást a Magyar Turizmus Zrt. koordinálta, eredményeit kivonatos formában a jelen cikksorozat foglalja össze. 4.7. SPECIÁLIS SZERVEZŐK

2004-ben és 2005-ben a Költségvetési Törvény alapján a Turisztikai Célelőirányzat (TC) meghatározott összegét kellett ifjúsági turisztikai célra fordítani, a Turisztikai Főosztály, illetve jogelődje, a Magyar Turisztikai Hivatal a

Bár nem állnak rendelkezésre hiteles adatok az ifjúsági turizmus szervezésében részt vevő tour operátorok és utazási irodák tevékenységéről, de a kvalitatív


bulletin01.indb 9

9

7/1/2009 10:19:49 AM

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY kutatás során megkérdezett turisztikai szakértők szerint a 90-es évek eleje óta az utazási irodák, illetve tour operátorok részesedése szignifikánsan csökkent az osztálykirándulások és táboroztatások szervezésében. Manapság inkább a Magyarországon kívüli táboroztatást szervezik utazásszervezők (például a sítáborokat). A Magyar Turizmus Zrt. felmérése szerint a 18—30 év közötti magyar fiatalok belföldi utazásainak kevesebb, mint 3%-át bonyolítják utazásszervezők, míg a 18—30 év közötti beutazók esetében ez az arány 70% körül alakul. Az iskolák az utazásaik szervezése során 15%-ot el nem érő arányban vesznek igénybe utazásszervezőt. Az ifjúsági turizmus területén kevés szakosodott szervező működik. Ilyen kivételek egyike a szakmai vélemények szerint legnagyobb piaci részesedéssel bíró ifjúsági turizmus szervező Mellow Mood Utazási Iroda, amely a www.youthhostels.hu honlapot működteti.

5. Az ifjúsági turizmus környezeti tényezőinek elemzése 5.1. AZ IFJÚSÁGI TURIZMUS IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA Az ifjúsági turizmus közigazgatási szabályozása az elmúlt években sok változáson ment keresztül. Jelenleg a terület közigazgatási irányításában a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tölt be kiemelkedő szerepet, emellett azonban több minisztérium is „diszponál” az ifjúsági turizmus valamelyik részterülete felett. Az ifjúsági turizmushoz a következő tárcák kapcsolódnak: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Önkormányzati Minisztérium ezen belül kiemelten a Turisztikai Szakállamtitkárság, Egészségügyi Minisztérium, Gazdasági Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

6. Versenytárselemzés A United Nations World Tourism Organization (UNWTO) adatai alapján 2007-ben a nemzetközi turistaérkezések száma Európában 485 millió, Magyarországon pedig 8,6 millió volt, amely 1,82%-os részesedést jelent.8 A nemzetközi turistaérkezések száma alapján kialakított rangsorban Európa húsz vizsgált országából Magyarország a 14. helyre került a 2007. évi előzetes adatok alapján. Közvetlenül előttünk Horvátország (9,3 millió turistaérkezés) és Portugália (12,3 millió turistaérkezés), mögöttünk pedig Svájc (8,5 millió nemzetközi turistaérkezés) és Belgium (7,1 millió turistaérkezés) állt.9 Az IPK International adatai alapján az európai 15—24 éves lakosság egyéjszakás vagy hosszabb kiutazásainak száma 2005-ben 55 millió volt, amelyből Magyarország ugyancsak 2% -kal részesedett, a 15. helyezést érve el az európai listán, maga mögé utasítva Svájcot, Ukrajnát és Portugáliát. Magyarország mindkét adatsor alapján az európai középmezőnyben helyezkedik el, Portugáliával, Horvátországgal, Belgiumban, illetve Svájccal versenyez az európai turistaérkezések, illetve ezen belül az ifjúsági turistaérkezések számában és részesedésében. Azonban csak a nemzetközi turistaérkezések száma alapján az ország versenyhelyezte nem ítélhető meg az ifjúsági turizmus piacán, így az alábbiakban az ifjúsági turizmussal kapcsolatos kutatási eredmények alapján tekintjük át a fontosabb versenytársakat és főbb jellemzőiket.10 A versenytársak vizsgálatakor mind a belföldi, mind a külföldi fiatalok véleményét elemezzük, valamint bemutatjuk, hogy az ifjúsági turizmusban érintett szakemberek hogyan vélekednek az ország versenypozíciójáról. A kvantitatív kutatás során a külföldi fiatalok közül a legtöbben Ausztriát, Csehországot és Horvátországot tartják Magyarország versenytársainak a térségben található országok közül. Magyarország legfontosabb előnyei a következők: a kereskedelmi alapon 8

5.2 FINANSZÍROZÁS 2007-ben az ifjúsági turizmus finanszírozására országos pályázatok útján 330 millió forint, míg a Gyermekés Ifjúsági Alapprogram Tanácsa országos, illetve regionális pályázatai útján 251 millió forint jutott. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 15 millió forinttal támogatta az Egyenlő Esélyek Táborát. A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum 2007. évi közfeladat-ellátásához 380 millió forint hozzájárulást kapott. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium is támogatja az erdei iskola programot szervező iskolákat, a 2007/2008-as tanév második félévében erre a célra 60 millió forint jutott.

10

bulletin01.indb 10

World Tourism Barometer, 6/3.UNWTO, 2008. október. Tourism Highlights 2008 Edition. UNWTO, 2008. 10 A versenytárselemzés elkészítéséhez az alábbi kutatásokat használtuk fel: Magyarországra látogató külföldi fiatalok utazási szokásai. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet, 2007. A magyar fiatalok utazási szokásai. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet, 2007. A 30 év alatti magyar fiatalok utazási szokásai. Kvalitatív, fókuszcsoportos vizsgálat, készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007. Magyarországra látogatott fiatalok utazási szokásai. Kvalitatív, fókuszcsoportos vizsgálat, készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007. Az ifjúsági turizmusban érintett szakemberek mélyinterjús megkérdezése. Kvalitatív, mélyinterjús vizsgálat, első és második rész, készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007. 9


7/1/2009 10:19:49 AM

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY működő szálláshelyek minősége, az oda- és visszautazás lehetőségei és a jó helyi közlekedési lehetőségek, a szórakozási lehetőségek, a látnivalók, a közelség, a kultúra és a kulturális élet, valamint Budapest. A kvalitatív, fókuszcsoportos vizsgálat során a megkérdezettek összesen hat különböző országot (Csehország, Románia, Szlovákia, Horvátország, Lengyelország és Bulgária) neveztek meg, amelyeket úti célként Magyarország vetélytársainak tartanak. Ketten nem említettek konkrétan országot, egyikük szerint minden, az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott ország Magyarország konkurensének tekinthető. Egy amerikai meghívott pedig a volt szocialista országokat tekintette hazánk legnagyobb versenytársainak, mivel ezeket az országokat nehéz megkülönböztetni egymástól. A Budapest versenytársait vizsgáló csoportban nyolc különböző várost neveztek meg. A külföldi fiatalok szerint Budapest legfontosabb versenytársa Prága, míg Bécset már jóval kevesebben tekintették konkurensnek. További városok neve is elhangzott (München, Szófia, Varsó, Krakkó, Bukarest, Pozsony), de ezek említése kisszámú volt. A kvantitatív felmérés szerint a belföldi fiatalok külföldi főutazásainak legkedveltebb úti célja Horvátország volt, ezt Görögország és Olaszország követte; a főutazások motivációi között a körutazások és a városnézések mellett az üdülés volt meghatározó. A rövid, egynapos külföldi kirándulások jellemző célállomásai Szlovákia és Ausztria voltak, ezeket Horvátország és Szerbia követte. A rövid utazások jellemző motivációi a vásárlás, a városnézés, az üzleti út, a kiállítás- vagy vásárlátogatás, illetve a rokonok, barátok meglátogatása volt. A fókuszcsoportos megkérdezés során a magyar fiatalok összesen öt olyan országot (Horvátország, Csehország, Ausztria, Szlovákia és Lengyelország) neveztek meg, amelyet úti cél szempontjából Magyarország versenytársainak tartanak.

Az ifjúsági turizmus területén működő szakértők véleménye szerint az oktatási intézmények keretében történő kirándulások, utazások esetében Magyarországnak nincs versenytársa, a túrázások, táborozások 95%-a ugyanis belföldre összpontosul. Az ifjúsági turizmus területén az említési gyakoriság alapján legnagyobb versenytársunk Csehország, azon belül is elsősorban Prága. Horvátország elsősorban nyáron jelent konkurenciát Magyarország számára. Vonzerejét főleg tengerének, fejlett infrastruktúrájának, színvonalas ifjúsági szállásainak, gazdag programkínálatának és jó kommunikációjának köszönheti. A horvát tengerparton történő nyaralás „divattá” vált a fiatalok körében, sőt sokan úgy vélik, hogy a horvátországi nyaralás nem drágább, mint a balatoni. A szakértők Magyarország további versenytársai közt Szlovéniát, Romániát, azon belül is Erdélyt említették. Véleményük szerint a jövőben Albániát és Bulgáriát is ide lehet sorolni, mivel mindkét desztináció a fejlődés útjára lépett. A 2. táblázatban összefoglaljuk Magyarország mint ifjúságturisztikai desztináció versenytársairól a kutatás különböző fázisai során kapott információkat.

7. Marketing A marketingről szóló fejezetben megvizsgáljuk, hogy a szolgáltatók és programszervezők milyen célcsoportorientált marketingtevékenységet folytatnak. A megkérdezett, ifjúsági turizmusban részt vevő szolgáltatók vendégeinek átlagosan 54,1%-a, bevételeinek átlagosan 51,8%-a származik az ifjúsági korcsoporttól. A szálláshelyek esetében az ifjúsági vendégek aránya a legmagasabb, 62,3%, rajtuk kívül a nemzeti parkok ifjúsági vendégaránya haladja meg az 50%-ot. Az arányokat figyelembe véve a szolgáltatóknak érdemes az ifjúsági célcsoportra fókuszált marketingtevékenységet folytatni. 2. táblázat

Összefoglalás Magyarország versenytársairól Versenytárs

Konkurens termék Bevásárlóturizmus, városlátogatások, aktív turizmus (síturizmus), kerékpáros turizmus

Válaszadók Külföldi fiatalok, belföldi fiatalok, ifjúsági turizmus területén működő szakértők

Csehország

Városlátogatások

Külföldi fiatalok, belföldi fiatalok, ifjúsági turizmus területén működő szakértők

Horvátország

Üdülések

Lengyelország

Városlátogatások

Románia

Ökoturizmus, városlátogatások

Szlovákia Szlovénia

Aktív turizmus (síturizmus, természetjárás) Aktív turizmus, üdülések

Ausztria

Külföldi fiatalok, belföldi fiatalok, ifjúsági turizmus területén működő szakértők Magyar fiatalok Ifjúsági turizmus területén működő szakértők, külföldi fiatalok Külföldi fiatalok, magyar fiatalok Ifjúsági turizmus területén működő szakértők

Forrás: saját szerkesztés


bulletin01.indb 11

11

7/1/2009 10:19:49 AM

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 7.1. A FIATALOKNAK SZÁNT TERMÉKEK A megkérdezett szolgáltatók fele rendelkezik olyan termékkel, amelyet speciálisan az ifjúsági célcsoport számára alakított ki. Jellemzően a rendezvényszervezők, nemzeti parkok, attrakciótulajdonosok kínálnak ilyen termékeket, de a szálláshelyek 61,9%-a is nyújt célcsoportra szabott szolgáltatást. A másik három szegmensre (közlekedési vállalatok, vendéglátók, szálláshelyek) az ifjúsági célcsoport számára kialakított termék, illetve szolgáltatás nem jellemző. A szolgáltatók a speciális termékek kétharmadát nem egyedül, hanem más szolgáltatókkal összefogva alakították ki. Leginkább a szálláshelyek az ilyen jellegű partneri kapcsolatok motorjai. 7.2. ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK A kutatásban megkérdezett szolgáltatók fele alkalmaz valamilyen sajátos értékesítési csatornát a fiatalok elérésére. A négy leggyakrabban használt csatorna az oktatási intézmények közvetlen megkeresése (29,5%), az utazási irodák (19,2%), illetve a helyi turisztikai hivatalok megkeresése (18,5%), valamint az internet (12,9%). A vendéglátóhelyek képezik az egyetlen olyan szegmenst, amely esetében a speciális értékesítési csatorna használata nem jellemző. A megkérdezett szolgáltatók 83,4%-a folytat kifejezetten az ifjúsági célcsoportnak szóló kommunikációs tevékenységet. A legkisebb arányban a közlekedési cégek (57,1%) és a vendéglátóhelyek (61,1%) élnek ezzel a lehetőséggel.

8. A magyarországi ifjúsági turizmus lehetséges fejlesztési, fejlődési irányainak meghatározása Az ifjúsági turizmus lehetséges fejlesztési, fejlődési irányai a szakmai kvantitatív és kvalitatív megkérdezések alapján kerültek feltérképezésre.11 8.1. A LEGFONTOSABB MEGOLDANDÓ PROBLÉMÁK A SZAKMA SZERINT A megkérdezettek a támogatások, anyagi források növelését, a tájékoztatás javítását, több pályázatot,

11

Az ifjúsági turizmusban érintett szakemberek mélyinterjús megkérdezése. (Első és második rész.) Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007. Ifjúsági turizmus – szakmai telefonos megkérdezés. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007.

12

bulletin01.indb Szak.1:12

megfizethető, minőségi szálláshelyek létesítését, a meglévők színvonalának emelését említették a leggyakrabban. A szakmai kvalitatív kutatás alapján elsősorban az ifjúsági turizmus finanszírozása és irányítása, valamint az ifjúságturisztikai szolgáltatások kínálatának fejlesztése területén vannak teendők. A szakértők szerint az ifjúsági turizmus jövőjét pozitívan befolyásolhatja: az ifjúságpolitikai koncepció kidolgozása, a fő irányvonalak meghatározása, az ifjúsági turizmus forrásoldalának kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé tétele, a leginkább rászorulók kiemelt támogatása, az ifjúsági turizmusban érintett minisztériumok hatékony koordinálása, az EU-s források bevonása az ifjúsági turizmus fejlesztésébe (szálláshelyek, attrakciók). Nem kevésbé fontos, a magánszektort érintő feladat, hogy bővüljön a színvonalas, de olcsó szállások köre, épüljön ki a „youth hostel” hálózat, a szálláshelyek karbantartása legyen folyamatos, teremtsék meg az erdei iskolák esetében a szabadtéri foglalkozások feltételeit, a leromlott állagú létesítményeket hozzák rendbe, a korábbi nagy táborhelyeket fejlesszék, épüljenek új kerékpárutak. Fontos feladatként jelölték meg a szakértők egy kifejezetten ifjúságturisztikai honlap létrehozását. Az utóbbi néhány évben a táboroztatás megítélése romlott az iskolákban. Mivel az ifjúsági turizmus egy hagyományosan fontos területéről van szó, el kellene érni, hogy ismét kedveltek legyenek a nyári táborok. Ehhez a táborok infrastrukturális fejlesztése mellett arra is szükség lenne, hogy az iskolák is elismerjék, ha valamelyik pedagógus jó nyári tábort szervez. Az üdülésicsekk-rendszerhez hasonló, kifejezetten fiataloknak szóló ösztönző rendszer esetleges bevezetéséről megoszlottak a szakértői vélemények. Volt olyan vélemény, amely jó ötletnek tartotta az ifjúsági csekkrendszert, mások szerint rászorultsági elvet kellene követni a rendszer kidolgozása során, de elhangzottak olyan vélemények is, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetében nincs realitása egy ilyen program megvalósításának. A megkérdezettek harmadik csoportja támogatja a gyakorlati megvalósítást, de kiemelte, hogy jó lenne, ha a csekk a kártyákhoz vagy csomaghoz hasonlóan működne, egyszerre több szolgáltatásra (például étterem, belépőjegy, közlekedés stb.) nyújtana kedvezményt. 8.2. A CÉLCSOPORTOK ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT FEJLESZTÉSI JAVASLATOK A szakemberek mellett a célcsoportok tagjai is konkrét javaslatokat fogalmaztak meg a fókuszcsoportok alkalmával. A beszélgetések során a megkérdezettek, elmondhatták javaslataikat, megnevezhették azokat a területeket, ahol javítani, fejleszteni kellene annak érdekében, hogy Magyarország a turisták számára még vonzóbb úti cél legyen.


7/1/2009 10:19:50 AM

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar fiatalok szerint a jövő legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy a turizmus területén dolgozók nyelvtudása javuljon. Ezen kívül szakítani kell azzal a régi beidegződéssel, hogy a turistát „munkának” tekintik, barátságosabb, vendégszeretőbb bánásmódra lenne szükség. Fontos az is, hogy nagyobb tisztaság legyen, különösen Budapesten. Javítani szükséges a közlekedés színvonalát, több autópályát kellene építeni, és elengedhetetlen a vasút fejlesztése. Az épületek felújítására nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, ezen a téren Prága példa lehet. Budapestet kivéve a szórakozási lehetőségek is szűkösek. A külföldi fiatalok nagyrészt az általuk megélt negatív tapasztalatok kiküszöbölésére tettek javaslatot. Ezek szerint a közeljövő legfontosabb feladatai a következők: megszervezni az utcák, aluljárók tisztán tartását, a tömegközlekedés színvonalát emelni kell, a zsúfoltság elkerülése érdekében a járatok gyakrabban közlekedjenek, a nyári melegben legyen légkondicionáló a buszokon, villamosokon,az éjszakai járatok sűrűbben közlekedjenek, a jegypénztárak, üzletek dolgozói beszéljenek idegen nyelvet, Budapest útjainak felújítására ne a főszezonban kerüljön sor, épüljön több parkoló a belvárosban, a vidéki úthálózatot fejlesszék, legalább a nagyobb városokba autópályán lehessen eljutni, az aktuális programokról a szállodák is kínáljanak információt.

Összegzés A Magyar Turizmus Zrt. által lebonyolított kutatás feltérképezte az ifjúsági turizmus magyarországi helyzetét, a keresleti és kínálati oldalt egyaránt, segítséget nyújtva ezzel a szolgáltatók és a turisztikai döntéshozók számára, hogy az ifjúsági turizmus teljesítményének javulását előmozdíthassák, továbbá megalapozta saját, ifjúsági célcsoportnak szóló marketingtevékenységét is.

Felhasznált irodalom A 30 év alatti magyar fiatalok utazási szokásai (fókuszcsoportos vizsgálat). Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007 A magyar fiatalok utazási szokásai. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet, 2007 A magyar lakosság utazási szokásai. A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2006 Az ifjúsági turizmusban érintett szakemberek mélyinterjús megkérdezése (első és második rész). Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007 Ifjúság 2004 kutatás. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2004 Ifjúsági turizmus – szakmai telefonos megkérdezés. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007 Magyarországra látogató külföldi fiatalok utazási szokásai. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet, 2007 Magyarországra látogató fiatalok utazási szokásai (fókuszcsoportos vizsgálat). Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság, 2007 Tájékoztató a Kormány részére a gyermektáboroztatás és az ifjúsági turizmus fejlesztéséről. A tájékoztatót készítette a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, 2004 Tourism Highlights 2008 Edition. UNWTO, 2008 World Tourism Barometer 6/3., UNWTO, 2008. október


bulletin01.indb Szak.1:13

13

7/1/2009 10:19:50 AM

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Tájjellegű ételek megjelenésének elemzése a dél-dunántúli turisztikai régió ételválasztékában Szerző: Sándor Dénes1

Az elemzés során harminc, dél-dunántúli turisztikai régióból származó étlap tanulmányozására került sor. Az étlapok különböző melegkonyhás üzletekből – éttermek, vendéglők, csárdák – kerültek begyűjtésre. A feldolgozás módszertana szerint először az étlapokon lévő adatokat rögzítettük, majd a vendéglátóipari egységek ételválasztékának elemzése következett. A vizsgálat többek között kiterjedt az ételkínálat szélességére és mélységére, valamint a tájjellegű ételek megjelenésére. A tanulmány feltárja a dél-dunántúli régióban működő melegkonyhás üzletek étlapválasztékának általánosítható hibáit. Az étlapokon szereplő közel ezer ételből mindössze harminc nevezhető tájjellegű specialitásnak. Ezek közül is néhány étel csak a nevében utal a helyi jellegre. A jelenlegi ételválasztékot célszerű frissíteni, és nagyobb számban kell autentikus tájjellegű ételeket kínálni. Ehhez minden helyi gasztronómiai szakember közreműködésére szükség van a hagyományok jövőbeli életben tartása érdekében.

Kulcsszavak: Dél-Dunántúl, tájjellegű ételek, étlapválaszték, gasztronómia, hagyomány.

1. Bevezetés A turizmus világméretű térhódítása reflektorfénybe állítja a vendéglátóipari egységek ételkínálatát. A különböző céllal utazó vendégek eltérő elvárásokat támasztanak étkezésükkel kapcsolatos igényeik kielégítése során. A hazai és a külföldi vendégek egy-egy szálláshelyen eltöltött tartózkodási ideje igen változó, egy naptól akár több hétig is terjedhet, így étkezéseik száma ennek megfelelően eltérő. Ugyanakkor, amíg a vendég egyszer igénybe veszi a szállást, addig naponta többször is étkezik. Az éttermek, vendéglők és csárdák ételválasztékában optimális esetben meg kellene jelenniük a tájjellegű ételeknek, amelyeket – legalább részben – a helyi alapanyagokból készítenek. Minden országnak elemi érdeke, hogy gasztronómiai hagyományait a jövő nemzedék számára megőrizze, ezért is fontos minden tényfeltáró elemzés.

2. Célok Az elemzés egy nem reprezentatív mintán készített primer kutatás alapján kíván beszámolni a dél-dunántúli turisztikai régió 2005—2006-os étlapkínálatáról. A feladat a választékban szereplő ételek felmérése, majd a különféle melegkonyhás egységek közül két-két étterem, vendéglő és csárda ételkínálatának szakmai szempontok szerinti értékelése volt. Ennek megfelelően bepillantást nyerhetünk az étlapon található ételek mennyiségi és minőségi paramétereibe. 1 Főiskolai docens, Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar.

14

bulletin01.indb 14

Az elemzés, többek között, kiterjed a logikus ételcsoport-, ételfelsorolási-rendszerre, az alapanyagok és ételkészítési eljárások változatos használatára, a helyi specialitások kínálatára, a hagyományőrző ételekre, az ötletgazdag étlap-összeállításra és a nem egyértelmű módozatok, ételelnevezések magyarázatára.

3. Módszertan A dél-dunántúli turisztikai régióból nem reprezentatív minta alapján, véletlenszerűen választott 13 étterem, 9 vendéglő és 8 csárda 2005—2006-os étlapjai képezik az ételválaszték-elemzés alapját. A vizsgált vendéglátóipari egységek megoszlása az 1. ábrán látható. Az adatgyűjtést követően a teljes adatállomány (30 étlap) rögzítésre került, majd ezekből az információkból készültek az általános és az összehasonlító elemzések, amelyeket a 2—7. ábrán láthatunk. Ezután éttermi 1. ábra A vizsgált vendéglátóipari egységek megoszlása (%) Csárda/fogadó 27

Étterem/szállodai étterem 43

Vendéglő 30 Forrás: saját szerkesztés


7/1/2009 10:19:50 AM

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 2. ábra

3. ábra

Levesek, hideg és meleg előételek száma a különböző melegkonyhás üzletekben

Főételek ételeinek megoszlása az éttermeknél (%)

8 6

6 5

Hal 16

7

7

Szárnyas 28

5 4

4

4

3

3

2

2

2

2

1

Vegetáriánus 7 Fantázia étel 2 Vegyes hús 2 Vad 6

Borjú 7

0 Hideg előétel

Leves

Étterem/szállodai étterem

Vendéglő

Meleg előétel

Marha 15

Csárda/fogadó

Bárány/birka 1 Sertés 16



szintű mélyebb elemzés készült hat melegkonyhás egység: két-két étterem, vendéglő és csárda ételválasztékának vonatkozásában.

előétel szerepel átlagosan az étlapokon – azt mutatja, hogy túl sok hideg előételt készítenek és tálalnak ezekben az egységekben. A levesek száma átlagosan az éttermeknél: 3, a vendéglőknél: 2, míg a csárdák/fogadók esetében: 4. A levesek választéka, különösen a vendéglőknél, nem nagy – két leves készítése és kínálása nem túl sok. A meleg előételeknél az átlagszámok alakulása az éttermeknél: 4, míg a vendéglőknél és a csárdáknál/fogadóknál: 2. Utóbbi két esetben egy kicsit beszűkül a választás lehetősége.

4. Általános és összehasonlító ételválaszték-elemzések Az étlapok ételcsoportjairól és ételeiről összesített adatok alapján tájékozódhatunk. 4.1. ÉTKEZÉST BEVEZETŐ FOGÁSOK ÉTELVÁLASZTÉK ELEMZÉSE A 2. ábra szerint a levesek, hideg és meleg előételek összesített értékeiből (13 étterem, 9 vendéglő és 8 csárda) látható, hogy a hideg előételek tekintetében az átlagszámok a következők: az éttermeknél: 5, a vendéglőknél: 6, míg a csárdák/fogadók esetében: 7. A vendéglőknél és a csárdák/fogadóknál a választék mélysége – azaz mennyi hideg

4.2. FŐÉTELEK ÉTELVÁLASZTÉK ELEMZÉSE Az 1. táblázat a főételek ételcsoportjait és az ételcsoportokon belüli ételszámokat mutatja a különféle melegkonyhás egységek szerint. Az éttermek ételválasztékában a leggyakrabban szereplő húsféle a szárnyas, ezt követi a sertés, a hal és a marha. Ez igazodik ahhoz a fogyasztási szokásokban bekövetkezett változáshoz, hogy sokan a könnyebben emészthető húsokat részesítik előnyben. 1. táblázat

Főételek ételcsoportjai és ételcsoportokon belüli ételszámok Főételek Vegetáriánus Hal Szárnyas Borjú Bárány/birka Sertés Marha Vad Vegyes hús Fantázia étel Összesen

Étterem/szállodai étterem 24 53 97 23 3 58 50 19 6 7 340

Vendéglő 26 32 83 11 2 81 40 26 10 16 327

Csárda/fogadó 16 59 66 6 1 56 34 18 4 12 272



bulletin01.indb 15

15

7/1/2009 10:19:50 AM

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 4. ábra

5. ábra

Főételek ételeinek megoszlása a vendéglőknél (%) Vegetáriánus 8

Főételek ételeinek megoszlása a csárdáknál/fogadóknál (%)

Hal 10

Sertés 22

Fantázia étel 5 Szárnyas 25

Vegyes hús 3

Marha 13

Bárány/birka 0 Borjú 3

Vad 6 Vegyes hús 0 Fantázia étel 3

Vad 8 Borjú 3 Bárány/birka 1

Marha 12

Vegetáriánus 6

Szárnyas 25 Hal 22

Sertés 25 Forrás: saját szerkesztés


A vendéglőknél is a leggyakrabban szereplő húsféle a szárnyas, ezt követi a sertés, a marha és a hal felhasználása. A csárdák/fogadóknál szintén a szárnyas ételek száma a legmagasabb. Ennél valamivel kevesebb a hal- és a sertéshúsételek száma ugyanebben az üzlettípusban. Az átlagos főételszám az éttermeknél: 26, a vendéglőknél: 36, a csárdák/fogadók esetében: 34. A 3. ábra a főételek ételeinek a megoszlását mutatja be az éttermek esetében. A szárnyashúsból készült ételek a főételek 28%-át adják, míg a hal-, sertés- és marhahúsételek összesen 47%-ot képviselnek a főételeken belül. Ennek alapján az említett négy húsféleségből készült ételek a teljes főételkínálat 75%-át jelentik. A 4. ábra a főételek ételeinek a megoszlását mutatja be a vendéglők esetében. A szárnyashúsból és a sertéshúsból készült ételek 25%–25%-os arányban a teljes főételválaszték felét adják. A marhahúsból és a halakból készült ételek további 22%-kal egészítik ki a kínálatot. Az 5. ábra a főételek ételeinek a megoszlását mutatja be a csárdák/fogadók esetében. A szárnyashúsból, halakból és sertéshúsból készült ételek az összes főétel kétharmadát teszik ki.

például hús–köret–mártást készítünk, értelmét veszti a külön köretek kategória. A főzelékeknél az átlagszám az éttermeknél és a csárdák/fogadók esetében: 0, míg a vendéglőknél: 1. A főzelékek választéka igen siralmas. A kereslet hiánya is befolyásolhatja a kínálat szűkösségét. Ugyanakkor szükség lenne a jó minőségű, idényalapanyagokból és korszerű ételkészítési technológiával készített főzelékek választékba történő beépítésére. A salátáknál az átlagszámok az éttermeknél: 6, míg a vendéglőknél és a csárdák/fogadók esetében: 7. A magyar tradícióknak megfelelően hét salátát kínálni, amelynek egy része savanyúság, megszokottan magas szám. Ez esetben egy formai megoldással: savanyúságok (csemege uborka, ecetes paprika stb.) egy sorba szűkíthető a megnevezés, miközben a választék egyedi lehet.

4.3. KIEGÉSZÍTŐ FOGÁSOK ÉTELVÁLASZTÉK ELEMZÉSE

6. ábra Köretek, főzelékek, saláták és mártások száma a különböző melegkonyhás üzletekben 8 7

7

5

6

6

6 5

7

5

4

A 6. ábra alapján a köretek, főzelékek, saláták és mártások összesített értékeiből (13 étterem, 9 vendéglő és 8 csárda) látható, hogy a köretek száma átlagosan az éttermeknél és a csárdák/fogadók esetében: 5, míg a vendéglőknél: 6. A köreteknél nem elsősorban a kínált köretek számával van gond, hanem azzal, hogy külön szerepel ez az ételcsoport. Természetesen lehet egy ilyen megoldása is a választék közlésének, de ha egy teljes ételkreációt,

16

bulletin01.indb 16

3 2

0

1

1

1 0 Köret

1

1

0

Főzelék


Saláta Vendéglő

Mártás Csárda/fogadó



7/1/2009 10:19:51 AM

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Ekkor természetesen azonos eladási áron kell kínálni a különféle savanyúságokat. Hasonló elv szerint külön sorban lehetne szerepeltetni a salátákat (paradicsom, uborka stb.). A mártásoknál mindhárom egységtípusban az átlagszám: 1. Itt is felmerül a kérdés, hogy mi értelme van a külön feltüntetett mártások ételcsoportnak. 4.4. DESSZERTEK ÉTELVÁLASZTÉK ELEMZÉSE

7. ábra Sajtok, hideg édességek, meleg tészták, gyümölcsök és befőttek száma a különböző melegkonyhás üzletekben 8 7

7 6 5

A 7. ábra szerint a sajtok, a hideg édességek, a meleg tészták, valamint a gyümölcsök és befőttek összesített értékeiből (13 étterem, 9 vendéglő és 8 csárda) látható, hogy a sajtok száma átlagosan az éttermeknél: 1, míg a vendéglőknél és a csárdák/fogadóknál: 0. A választékokban szereplő sajtok száma igen alacsony. Ugyanakkor általában sajtízelítőt kínálnak az egységek, amely többféle sajtot tartalmaz. A hideg édességek átlaga az éttermeknél és a vendéglőknél: 2, míg a csárdák/fogadók esetében: 1. A hideg édességek száma nem kínál túl nagy választási lehetőséget. A meleg tészták száma átlagosan az éttermeknél: 3, a vendéglőknél: 4, a csárdák/fogadók esetében: 7. A meleg tészták kínálatnak mélysége a csárdák/fogadók esetében: 7, ami soknak mondható. A gyümölcsök és befőttek átlaga az éttermeknél és a csárdák/fogadóknál: 0, míg a vendéglőknél: 1. Ezek a számok is magukért beszélnek. Az éttermeknél és a csárdáknál is el kellene érni legalább egy gyümölcs választékban való szerepeltetését.

5. Eredmények Az alapvető célként megjelölt ételválaszték felmérése a 30 étlap adatainak feldolgozását követően az alábbiakban foglalható össze. Az étlapok tartalmi színvonala igen eltérő képet mutat. Találunk olyan kisvendéglőt, ahol közel 150 étellel várják a vendéget. A részletes elemzések utalnak arra, hogy ilyen széles ételválaszték állandó magas színvonalon történő elkészítése valószínűleg túl nagy kihívás, helytől és időtől függetlenül, bármilyen melegkonyhás üzlet számára. Ezzel szemben a vizsgált éttermek közül az egyik legszínvonalasabb, mindössze 28 ételt kínál, és ezen az étlapon szakmailag is szinte minden rendben van. A nyersanyag-gazdálkodás is egyszerűbb és a folyamatosan kiváló minőségű ételek készítésének szintén kevesebb akadálya van. Az étlapokon szereplő ételcsoportok sorrendje sok esetben, különösen a vendéglőknél és a csárdáknál, a pár évtizeddel ezelőtt divatos szerkesztést követi. Ennek az a következménye például, hogy a vendég előbb olvashatja a desszerteket, mint a főételeket. Szintén régimódi gyakorlat a készételek és a frissensültek ételcsoportok használata. Különösen a külföldi vendégek az idegen nyelvre lefordított készétel kategória értelmezésekor arra is gondolhatnak, hogy „nem friss étel”. Szerencsére számos

4

4 3

3 2

2 1 0

2

1

1

1 0

0

Sajtok

0 Hideg édességek

Meleg tészták


Vendéglő

Csárda/fogadó


vizsgált melegkonyhás üzlet logikus – ételfogyasztást követő – ételcsoport felsorolási sorrendet alkalmaz. Tájjellegű ételek minimális számban találhatók az étlapokon. Több száz ételből mindössze kb. 30 kötődik valamilyen módon a területhez. Sokszor csak az étel nevében jelenik meg a tájjelleg, például Fogasfilé pécsi módra, Villányi töltött gomba, Villányi finom falatok stb. A dél-dunántúli régió ételválasztékának áttekintése és összehasonlító elemzése után számos hasonlóságot említhetünk. Sok esetben túl széles és mély az ételkínálat. Az ételcsoportok általában az ételfogyasztás sorrendjében vannak feltüntetve. Gyakori a készételek és a frissensültek ételcsoportok használata. Az étkezést bevezető fogások (hideg és meleg előételek, levesek) közül a levesek dominálnak. Az étkezést bevezető fogások (hideg, meleg előételek és levesek) közül a magyar tradícióknak megfelelően a levesek dominálnak. A főételeknél mindhárom üzlettípusban a szárnyashúsból készült ételek száma a legnagyobb. Az ételválasztékban a második leggyakrabban szereplő húsféle a sertéshús, ezt követi a hal, majd a marhahús felhasználása. A vegetárius ételek kínálata továbbra is egysíkú és szűk (rántott sajt és rántott gomba). Az étkezést kiegészítő fogások között a köretválaszték átlagosan öt elemből áll, de felmerül a kérdés, hogy miért nem irányított főétel—köret párok vannak mindenhol? A nemzetközi gyakorlat szerint egy-egy főétel akkor komplett, ha hússal (vagy a nélkül), körettel és mártással kínálják. Szerencsére a vizsgált étlapok között is van tíz olyan, ahol nincs külön köret kategória. Az étlapon lévő főzelékek száma 0 vagy 1. Ezzel szemben a hazánkban a főételekhez fogyasztott saláták választéka átlagosan 7. A mártások kínálata szintén nem túl


bulletin01.indb 17

0

Gyümölcs, befőtt

17

7/1/2009 10:19:51 AM

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS bő, szám szerint átlagban: 1. Ráadásul a leggyakrabban a tartármártás szerepel az étlapon, aminek az összetétele nem egyezik a nemzetközi éttermi gyakorlatban készített mártással, mert határainkon kívül a cukrot nem tartalmazó majonézt apróra vágott, zöld színű növényi anyagokkal, például csemege uborka, metélőhagyma stb. dúsítják. Az végképp érdekes, hogy a ketchupot miért kell külön mártásként feltüntetni. A desszerteknél a sajtok választéka a vendéglők és csárdák esetében 0, míg az éttermeknél: 1. A hideg édességek standard favoritjai a fagylaltkehely, a gesztenyepüré és a somlói galuska. Az éttermi meleg tészták közül a palacsinták közel 100%-ban dominálnak, és ezzel ezen ételcsoport bázisát képezik. A gyümölcsök a befőttekkel kiegészítve sem bővelkednek széles választékkal, nevezetesen a csárdák és éttermek esetében, míg a vendéglőknél:1. Hol vannak a kínálatból a jóízű hazai gyümölcsök? Fejlődés mutatkozik abban, hogy több száz, különféle ételmódozatot készítenek összesen a csárdákban, éttermekben és vendéglőkben. Helyenként érdekes fantázia ételnevek is születnek, például „Mert megérdemlem”, „Banyatál”.

• • •

• •

•

•

•

6. Következtetések, javaslatok A 13 étterem, 9 vendéglő és 8 csárda étlapjainak ételválaszték-elemzése alapján az alábbi következtetéseket lehet levonni: • Az étlapon (papíron) lévő túl széles ételválaszték az állandóan jó minőségű ételek biztosítása, készítése ellen hathat. • Célszerű lenne az adott vendéglátóipari egységhez mérten, ésszerű keretek között tartani az ételkínálatot, ugyanakkor folyamatosan kiváló minőségű ételekkel ellátni a vendégeket. • Érdemes lenne átvenni a nemzetközi, ételfogyasztást követő étlapszerkesztési gyakorlatot. • Ma már nem kellene a „készétel” és a „frissen sült” kategóriákat használni, helyette a főételek ételcsoportba a főalapanyag alapján lehet besorolni minden ételt. • Színessé kellene tenni a vegetárius ételek kínálatát, illetve jó ízű, nem rántással készülő főzelékeket kellene készíteni. • A köretek és mártások ételcsoportokra nincs szükség, ha minden főétel mellé eleve adunk köretet és mártást. • A sajtok és gyümölcsök szerepét indokolt lenne növelni. • A hideg édességek választékát rugalmasabbá kellene tenni, és a bűvös hármas (fagylaltkehely, gesz-

18

bulletin01.indb 18

•

•

tenyepüré és somlói galuska) mellett mást is szükséges lenne kínálni. Az éttermi meleg tészták palacsinta dominanciáját is oldani kellene más készítmények ajánlásával. A fantázia nevű ételekkel nincs gond, ha magyarázatot írunk, hogy mit jelent az adott név. A tájjellegű ételek körét bővíteni kellene, mert a hazai és külföldi turisták elsősorban a helyi ételekre kíváncsiak. Nem elegendő helységnévvel illetni egy ételt, attól az még nem válik autentikus helyi specialitássá. Érdemes lenne a szakirodalmat és a területen, régióban élő emberek tudását felhasználva, hagyományőrző ételeket az étlapokon megjeleníteni. A tájjellegű ételek bővítésére kiváló lehetőség a különféle helyi alapanyagok használata, például bogyiszlói paprika, pécsi őszibarack, szekszárdi csiperke, mecseki medvehagyma stb. További lehetőség a területen termelt borok használata az ételek készítése során, de nem elegendő a „villányi bor” megjelölés, pontosan ki kell írni, hogy például: Villányi 7 Cuvée 2004, Somogyi Pincészet. A leginkább fejlesztendő területek között lehet megemlíteni az alapanyagok kiválasztását és az ételkészítési eljárásokat, a helyi specialitások kínálatát és a hagyományőrző ételek szerepeltetését, sok esetben a nem kellően kreatív étel-összeállítást. Éppen ezért célszerű lenne a jelenlegi étlapkínálat szokványos, mindenhol kapható ételeit megszüntetni és helyettük inkább kisebb számban, de magasabb minőséget képviselve, helyi alapanyagok felhasználásával tájjellegű ételeket felvenni a repertoárba. Mindent összegezve a jelenlegi ételválasztékot frissíteni kellene, nagyobb számban tájjellegű ételeket készíteni, amely cél eléréséhez minden szakembernek a közreműködésére szükség van a napi gyakorlat során és a hagyományok jövőbeli életben tartása érdekében.

Felhasznált irodalom 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról ALSÓSZOPORI, N. F.-né: Dunántúli szakácskönyv, 1926 FARNADI, É. (szerk.): Hagyományok–Ízek–Régiók. Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeinek gyűjteménye, II. kötet. Agrár Marketing Centrum, Budapest, 2002 SÁNDOR, D.: Ételismeret, 2002 SZIGETI, A.: Népi konyha – Dunántúli tájak ételei, 1999


7/1/2009 10:19:51 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK Török kori emlékek turisztikai célú hasznosítása Magyarországon Szerző: Tóth Diána1 A török hódoltság időszaka a mai napig meghatározó része a magyar történelemnek, az ebből az időből fennmaradt műemlékeink pedig meghatározó színfoltjai hazánk turisztikai kínálatának. A mai történettudomány már nem tekinti a hódoltságot a pusztulás 150 éven át megszakítatlanul tartó időszakának, bár az országot kettészelő „frontvonal” állandósította a háborús állapotokat. A békeidőszakokban azonban az ország a fejlődés jeleit mutatta. Ezek a békeidőszakok kedveztek az oszmán-török építészet alkotásainak, amelyeknek emlékei, maradványai ma nagyvárosaink, kisebb településeink látványosságainak számát növelik. Ez a cikk annak a szakdolgozatnak az összefoglalása, amelyben megpróbáltam teljes, átfogó képet adni a török eredetű épületeink mai helyzetéről, rámutatva a jövő lehetőségeire és terveire. Célom volt az épületek típusainak bemutatásán, leírásán kívül megjeleníteni a török műemlékeket mint újfajta, egyszerre több funkciót is betöltő turisztikai vonzerőt, illetve rámutatni, hogy ezek milyen további hasznosítási lehetőségeket rejtenek.

Kulcsszó: török kor, műemlék, tematikus út, hagyaték, kultúra.

1. Történelmi háttér: A magyar–török kapcsolatokról Az oszmán birodalom jelenléte Magyarországon másfél évszázadot ölelt fel. Többféle történeti megközelítése ismeretes, de nagy általánosságban az 1526-os mohácsi csatavesztéstől a Buda várának visszavételéig terjedő időszakot értik alatta. A „török korról” általános történelmi és irodalmi ismeretekkel főként a hódítás első 50 évével kapcsolatban, illetve a visszafoglalás utolsó éveiről rendelkezünk, viszont a közbeeső majdnem egy évszázad viszonylag békés időszaka szinte teljesen homályba vész. A török hódítás végével a két nép között a mai napig tartó baráti viszony alakult ki. Az elmúlt évszázadok során számos magyar talált társadalmi, politikai okok miatt menedéket Törökországban. Többek között Thököly, Rákóczi, Kossuth és a szabadságharcaikhoz tartozó számos vezetőjük, hívük, katonájuk. A barátság nem egyoldalú, a magyarok is részt vállaltak a segítő szerepből. Példaként említhető a magyar származású Ibrahim Müteferrika, ő volt az, aki felállította az iszlám világ első nyomdáját 1720-ban. A kolozsvári születésű magyart méltán nevezik ezt követően „az iszlám Gutenbergjének”. Vagy Tóth Ferenc, aki a XVIII. század során megszervezte a modern török tüzérséget. Talán a legismertebb mindannyiuk közül Széchenyi

1

Szegedi Tudományegyetem. A szakdolgozat a Magyar Turizmus Zrt. 2007-es az „Év turisztikai témájú szakdolgozata” pályázatának első helyezettje az „Újszerű témaválasztás” kategóriában. A témavezető Juray Tünde volt.

Ödön (Gróf Széchenyi István ifjabbik fia), aki létrehozta Törökország első tűzoltóságát az 1800-as évek második felében. Törökország azonban nemcsak híres embereknek adott otthont, hanem mérnököknek, orvosoknak, gyógyszerészeknek és más magyar mesterembereknek is. A Kemal Atatürk-féle modernizációs program szakemberek százainak adott lehetőséget. Ez pedig egy kisebb magyar emigrációs hullámot indított el. Leginkább a magyar mesterembereket érintette, akik részt vettek az új főváros, Ankara megépítésében. Ezzel indokolható, hogy a 2. világháború előtt nagyszámú magyar kolónia élt Ankarában. A 2. világháborút követően az eltérő politikai berendezkedés miatt a nagy múltra visszatekintő barátság több területen is meglazult, a kellő lendületet pedig csupán a rendszerváltást követően kaphatta viszsza. Azonban ez idő alatt sem szakadt meg teljesen a kapcsolat a két nép között, köszönhetően mindez – többek között – az ankarai hungarológiai és a magyarországi turkológus képzésnek (Török Füzetek I. évfolyam 1., 2. és 4. szám 1993).

2. Török kori emlékek típusai Magyarországon Érdekes színfoltjai az ország műemlékállományának a török kori építészeti emlékek. A törökök csak a számukra fontos településeken emeltek központi elrendezésű, kupolával fedett, minaretekkel ellátott templomokat, például Pécsett, Egerben, Szigetváron, fürdőket, például Budán, sírépítményeket Budán és Pécsett. A legtöbb magyarországi török műemlék a XVI. század második felében épült, ami egybeesett az oszmán művészet klaszszikus korszakával. A második időszak a XVII. századra esik, ami már a birodalom hanyatló időszakát öleli fel.


bulletin01.indb 19

19

7/1/2009 10:19:52 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK Magyarország az Oszmán Birodalom legnyugatibb provinciája volt. Ez természetesen azzal járt, hogy a törökök és az így betelepedett mohamedán lakosság megpróbálta megteremteni mindazt a miliőt, amely az ő sajátos keleti világukat tükrözi. Ezt idézik a fennmaradt török építészeti emlékek ma Magyarországon, amellyel az iszlám világ legnyugatibb képviselőivé váltunk. A legjelentősebb szereppel az imahelyek bírtak. Bár az iszlám vallás szerint az ima bárhol érvényes mégis a közös imádság az „igazi”. Ennek a helye a mecset (szó szerinti jelentése: a leborulás helye) és a dzsámi (a gyülekezés helye). A két imahely között főként rangbeli különbség van. A rangban magasabb dzsámi építéséhez minden esetben szultáni engedély volt szükséges. Ma a dzsámik a magyarországi iszlám építészet legelterjedtebb épülettípusai. Az imahelyek mellett kell megemlíteni a mecsetek és dzsámik részét képező építészeti alkotást, a minaretet. Az épületek építészeti rangját voltak, és mind a napig hivatottak meghatározni. Hazánkban csupán egyminaretes dzsámik épültek (www.terebess.hu: Sudár Balázs: Kulturális létesítmények a török hódoltságban). Vallási építményként szót érdemelnek még a sírkápolnák, más néven türbék. A török időkben Magyarországon három rend jelenlétét dokumentálták, közülük elsőként a bektasik érkeztek hazánkba, a történeti leírások szerint legelőször Gül Baba. Nagy valószínűséggel ő már idős korában érkezett Budára 1541-ben. Az ő nevéhez köthető az első pénteki prédikáció a budai Nagyboldogasszony-templomból átalakított Szulejmán dzsámiban. Bizonyos források szerint amikor imáját befejezte, lelkét átadta a teremtőnek. A mai Rózsadombon temették el. Az itt emelt sírkápolna ma is látható és látogatható. A felújított Gül Baba türbét mind a mai napig zarándokok százai keresik fel a világ minden pontjáról. A bektasikon kívül még két másik rend volt jelen Magyarországon: a harcias halvetiké és a csak „keringő dervisként” ismert mevleviké. Ez utóbbiaknak egyetlen kolostoruk volt Pécsett. Sírkápolnát, türbét a hódoltság alatt keveset emeltek, azonban közülük kettő a mai napig áll. Az egyik a már említett budai Gül Baba türbéje, a másik a pécsi Idrisz Baba türbe. A már említett építményeken túl a mai napig jelentős szereppel bírnak a török fürdők. Közülük számos fennmaradt működő formában (Budapest, Eger), illetve néhány városunkban – mint például Székesfehérvár és Eger – részleges romjaikban találhatóak meg. A hódoltság egykori területén mintegy negyven fürdőről van tudomás (www.terebess.hu: Török hódoltság Magyarországon). Manapság a török műemlékekkel kapcsolatos változások kettősnek mondhatóak. Van néhány emlék, amelynek felújítása megtörtént (Gül Baba türbe) vagy jelenleg zajlik (budai Rác fürdő). De számos, elsősorban helyi vagy regionális érdeklődésre számot tartó építmény van ma is elhanyagolt állapotban. A fejlesztések többnyire akkor érintik őket, ha valamilyen egyedi turisztikai

20

bulletin01.indb 20

termékként jelennek meg az idegenforgalom piacán. Így kerülhetnek felújításra és fejlesztések közelébe például török fürdőink is. Ennek oka, hogy Budapest vagy akár Eger török fürdői egyaránt jelentős vonzerőként vannak jelen az egészségturizmus piacán. 2.1. A TÖRÖK KORI EMLÉKEK EGÉSZSÉGTURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA A magyarországi török műemlékek közül a török fürdőkre mint turisztikai vonzerőre helyeződik a legnagyobb hangsúly. Hazánkban ezek az építmények maradtak meg leginkább eredeti állapotukban. A török civilizáció egy dologban magasan állott kora Európája felett, ez pedig nem más, mint a tisztasági és fürdőkultúra. A török fürdők azonban, mint köztudomású, nemcsak egészségügyi célt szolgáltak, hanem fontos vallási és társadalmi intézmények is voltak. Ma ezek a fürdők – mint sok más műemléki jellegű gyógyfürdőnk – számos egészségturisztikai lehetőséggel rendelkeznek. Műemléki jellegűek az elmúlt évszázadok megmaradt hagyatékai – így török fürdőink is –, ritkaságnak számítanak környezetünkben. Ebből kifolyólag egy szakszerű fürdőpolitikára és gondos állagmegóvásra van szükség a fürdők hosszú távú befektetéseként. Jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Főváros közös együttműködésével, összhangban a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiával megoldhatóak lennének a felmerülő problémák. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kijelöli az egészségturisztikai ágazat 2005–2013 közötti időszak fejlesztési irányait is, amelyben kiemelt helyet kapnak a műemlékfürdő fejlesztések, ezzel együtt pedig az örökségturizmusban részt vevő épületek turisztikai hasznosítása. Átfogó megoldásra van szükség, hogy a török időktől fogva megőrzött múlt a jelenben is helyet kapjon, a fejlett turizmus részeként. 2.2. A TÖRÖK MŰEMLÉKEK MINT KULTURÁLIS TURISZTIKAI VONZERŐK A jelenlegi trendek alapján megállapítható, hogy csökken a hagyományos, évi egyszeri hosszabb, főleg passzív, pihenési célú utazások aránya, és növekszik az évi többszöri rövid, kulturális célú, és legfőképp városokba irányuló utazások aránya. A város egyre inkább turisztikai termékké vált, kínálatával és szolgáltatásaival kielégíti a lakosság és a turisták igényeit. A rövid városi túrák mellett a pihenési célú utazások során is megnőtt az igény a kiegészítő kulturális élmények iránt. A kultúra a turizmuson túlmutatóan nagyon fontos városfejlesztési tényezővé is vált. A kultúrára mint az életminőséget nagymértékben meghatározó tényezőre nagy hangsúlyt fektetnek a városfejlesztési és városmarketing stratégiák meghatározásánál is. A megfelelő mennyiségű és


7/1/2009 10:19:52 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK minőségű kulturális kínálat biztosítása alapfeltétele lett egy város versenyképessége megőrzésének, illetve növelésének. Ezzel azonban a város kulturális kínálata is az egyre fokozódó városközi verseny részévé vált. Ezért egyre több városban ismerték fel annak a jelentőségét, hogy szükség van az adott város kulturális életének és fesztiválkínálatának egy jól átgondolt stratégia szerint történő fejlesztésére. Magyarországon az ilyen jellegű stratégiák szükségességének gondolata számos városban felmerült az utóbbi időben, legtöbbször az Európa Kulturális Fővárosa pályázatra való felkészülés során átélt tapasztalatokhoz kapcsolódóan (Szokolai 2007). Török kori műemlék épületeink a turizmus több területén is számot tartanak érdeklődésre (például vallási, örökség-, kulturális, városlátogató és gyógyturizmus). Ezek az épületek elsősorban (a budapesti fürdők kivételével) mint építészeti emlékek vannak jelen településeinken. De mint épületek más-más funkcióval bírnak (templom, múzeum, zarándokhely stb.). Így egyedi turisztikai termékként is piacra léphetnek, illetve az idegenforgalom különböző ágazatainak kiemelt, érdeklődésre számot tartó „új turisztikai termékeit” adhatják. Ilyenek az előzőekben tárgyalt török fürdőépületek is, amelyek főként mint fürdők ismertek a látogatók körében, és ehhez kapcsolódik a másodlagos, műemléki jellegű funkció, hiszen mint műemlékfürdők jelennek meg hazánk egészségturisztikai piacán. A legtöbb, a török időkből megmaradt műemlékekkel rendelkező városaink: Budapest, Eger, Pécs és környéke (Szigetvár, Siklós). 2.2.1. Eger és Pécs városának török eredetű emlékeiről dióhéjban Budapest mellett két jelentős török eredetű építészeti emlékekkel rendelkező városunkról kell szót ejteni: Egerről és Pécsről. Bár a városok egymástól több száz kilométerre, ellentétes irányban helyezkednek el, mégis mindkét város történetében és életében jelentős szerepet töltöttek be a törökök. Mindkét város rendelkezik a török időkből fennmaradt örökséggel, török építészeti műemlékekkel. 2.2.2. Pécs és környékének török műemlékei Pécs Essennel és Isztambullal együtt Európa Kulturális Fővárosa lesz 2010-ben. Pécs városa versenyképes vonzerőkkel rendelkezik a kultúra és a természeti adottságok terén is. Ami pedig a várost turisztikai szempontból még segíti, hogy nem csupán a város, hanem a várost körülvevő települések is jó idegenforgalmi adottsággal bírnak (Harkány, Siklós, Szigetvár, Orfű, Abaliget, Villány). Pécs és környékének változatos adottságai (Mecsekhegység, szubmediterrán hatású klíma, változatos geológiai szerkezet, geomorfológiai formák, a város pano-

rámája) mind kedvező alapot szolgáltatnak a turizmus számára. Pécs turisztikai kínálatában a kulturális emlékek között kiemelt jelentőséggel bírhatnának a török hódoltság időszakából megmaradt emlékek. Ma ezek mint jelképek jelennek meg a város életében, a valóságban kevésbé történik meg a hasznosításuk. A város területén számos kisebb-nagyobb török időkből fennmaradt műemlék található. Közülük a legismertebb és egyben a leglátogatottabb a Széchenyi téren álló Gázi Kászim pasa dzsámija, ami ma mint keresztény templom működik. A dzsámi mai látványa az 1938—42-es és 1960—65ös helyreállítás eredménye. Azonban a templombővítés és az átépítés munkálatait a háború, későbbiekben pedig az azt követő gazdasági és politikai változások megállították. Így csak 1986-ban, a város 150 éves török hódoltság alóli felszabadulásának 300 éves évfordulójára sikerült befejezni az elmaradt munkálatokat. A templomnak harangja és harangtornya nincs. A nagy bővítés, illetve átépítés terveiben ugyan szerepelt két minaret megépítése is, de erre nem került sor. Ma a templom a magyarországi török építészet legmonumentálisabb alkotása, a várost érintő idegenforgalom állandó célpontja (Tájak–Korok–Múzeumok Egyesület 2006). A belépő árát mindenki egyénileg határozza meg önkéntes adományként. A városban található még hazánk egyetlen majdnem teljes épségében fennmaradt török temploma, a Jakováli Hasszán dzsámi (volt Kórházkápolna), amely mellett még minaret is magasodik. Eredeti, XVI. századi formájában 1975-ben rekonstruálták. Jelenlegi berendezésével – amely a török kormány ajándéka – imaházként is szolgál. A dzsámit 1975-ben restaurálták, és múzeummá alakították. A kiállításon a látogató a magyarországi török hódoltság korának tárgyi emlékeit és dokumentumait ismerheti meg (www.vendegvaro.hu). A múzeum látogatottsága mindenképp növelhető lenne a kiállítás felújításával és a hozzá tartozó minaret megnyitásával, amely kisebb kilátóként is funkcionálhatna a városnak ezen a részén. A kiállítás tartalmában növelni lehetne az interaktív elemeket is. Magyar és idegen nyelvű vezetéseknek, illetve a török világgal kapcsolatos kiállításoknak is helyt adhatna az egykori dzsámi. Egy patinás épület mint modern kiállító terem ismét felhívná a figyelmet az épület több funkciójú hasznosítására, és bekapcsolná azt a város kulturális vérkeringésébe. Pécsen is megtalálhatóak egy egykori török fürdő maradványai, Memi pasa fürdőjének romjai. Az épület több mint 100 éve még állt, mára viszont már csak maradványai láthatóak, amelyet mint Fürdőmúzeum említenek a turisztikai honlapok. A valóságban azonban ilyen funkcióval nem rendelkezik. Ma Memi pasa fürdőjének maradványai a Ferencesek temploma mellett található. Jelenleg a fürdő részleges rekonstrukciója látható,


bulletin01.indb 21

21

7/1/2009 10:19:52 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK többek között a feltárt és járdaszintig meglévő falak. Előcsarnokában díszes csorgókút volt, a falak mellett ülőpadok, ún. szófák voltak. Az előcsarnok után keskeny helyiség következett, ez a „tepidárium”, ahol faragott díszítésű falikút és mosdómedence, ülő- és pihenőpad várta a fürdőzőket. Ma ezek rekonstrukcióban megtekinthetőek (www.terebess.hu). Mindenképp említést érdemel még Magyarország másik jelentős vallástörténeti iszlám zarándokhelye, Idrisz Baba türbéje. Ellentétben a pesti Gül Baba türbével, ez az épület szinte ismeretlen a Pécsre látogató emberek körében. Az itt található türbe egyáltalán nincs hasznosítva. A nyolcszög alaprajzú, kupolás sírhely az 1500-as években épült. A török hódoltság után, 1686-ban a jezsuiták vették birtokukba az épületet, és a pestiskórház kápolnájává alakítottak át, majd a pestises betegeket oltalmazó Szent Rókusról nevezték el. (Ennek emlékét őrzi a Rókus-domb neve is.) Később a katonaság lőporraktárnak használta. 1912-ben részben feltárták és restaurálták, de mai alakját csak 1961-ben történt műemléki helyreállítása után kapta meg. Jelenleg az épület a nagyközönség előtt zárva van (Gerő 1960). 2.2.3. Siklós és Szigetvár Szigetváron a török eredetű emlékek mellett ma már egy jelenkori, törökökhöz kapcsolódó műemlék is helyet kap a város külterületén, a Török—Magyar Barátság és Emlékpark. A türbék környékén található még egy török eredetű búcsújáró hely (magyar, német és horvát katolikusok közös búcsújáró helye). A mohamedán törökök máig fontos szent helye, erről tanúskodik a kegytemplomon helyet kapó emléktábla is. A törökök erre a helyre egy nyolcszögletű, aranyozott kupolájú márvány síremléket emeltek. Szulejmán türbéjét a XVII. század végén lebontották, és helyére egy fakápolnát építettek. A türbék azonban mindmáig a mohamedánok egyik szent helye és zarándokhelye maradt Európában. Szigetvár belvárosában és a várban a megmaradt dzsámi mellett egy török kori lakóház is megtekinthető. Sajnos Szigetvár és így az ott található török emlékanyag is a feledés homályába vész. Pedig ezek az emlékek a város kiemelt építészeti alkotásai, és a város sokkal nagyobb előnyt kovácsolhatna adottságaiból. A szigetvári vár mellett Siklóson is áll egy vár, emellett érdemes időt szánni Malkocs bej dzsámijának megtekintésére is. A dzsámit egy magas rangú török személyiség, Malkocs bej emeltette a XVI. század második felében. Az idők folyamán erősen megromlott az állaga, majd egy lakóépületbe építették bele, így lényegében fokozatosan „eltűnt”. 1969-ben fedezték fel a maradványait, s nem sokkal ezután megindult az újjáépítése Gerő Győző és Mendele Ferenc irányí-

22

bulletin01.indb 22

tásával. A dzsámi restaurálása 1994-ig tartott, s olyan jól sikerült, hogy 1993-ban elnyerte az Europa Nostra díjat. Manapság a város kulturális életében játszik szerepet az épület, de a délszláv háború óta ismét eredeti rendeltetésének megfelelően is – muzulmán bosnyák menekültek tartják benne istentiszteleteiket – működik (www.siklos.hu).

3. A török kori műemlékek iránti turisztikai kereslet alakulása egy empirikus kutatás tükrében 3.1. MÓDSZERTAN ÉS CÉLKITŰZÉSEK A témával kapcsolatban a másodlagos források feldolgozása mellett egy primer kutatás keretében megtörtént a hazai török műemlékek ismertségének és látogatottságának a felmérése is. A kérdőívezés során a hétköznapi emberek tájékozottsága is felmérésre került, amelyből kiderült, mennyire ismerik a megkérdezettek ma a hazánkban elszórtan megtalálható török műemlék épületeinket. A mintavétel véletlenszerűen történt. A megkérdezetteknek egy hat oldal terjedelmű kérdőívet kellett kitölteniük, ahol elsősorban tájékozottságuk felmérése volt a döntő tényező a török eredetű épületeinket illetően. Száznál több fő megkérdezése történt meg, de közülük csupán 100 kérdőív volt kiértékelhető. A kérdőíves felmérésen kívül egy alkalommal mélyinterjú is készült a Magyar—Török Baráti Társaság vezető tagjával a török műemlékeket összekötő tematikus út témakörében, valamint a műemlékek hasznosítását és ismertségét illetően. 3.2. A MEGKÉRDEZETTEK SZOCIOLÓGIAI, DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI A megkérdezettek legjelentősebb részét a 20—25 év közötti korosztály adja. Ennek aránya az egészből 56%. Majd ezt követi a 26—35 és 15—19 év közöttiek korosztálya. Ennek oka, hogy a megkérdezés legnagyobb része az egyetem környékén, nyelviskolákban, kollégiumokban, valamint barátok és ismerősök körében zajlott. A kérdőívet kitöltők nembeli megoszlása tekintetében a nők domináltak. Az összes megkérdezett 62%-át adták, még a férfiak a fennmaradó 38%-ot. A válaszadók közel 20%-a volt budapesti lakos, több mint 80%-a vidéken élt. A minta szerint a megkérdezettek közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeztek a legnagyobb arányban. Szakmunkás végzettséggel 1%, szakközépiskolaival 11%, gimnáziumi és technikumi végzettséggel 57%, még egyetemi és főiskolai végzettséggel 31% bírt.


7/1/2009 10:19:52 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK 3.3. A KUTATÁS EREDMÉNYEI 3.2.1. A megkérdezettek utazási szokásai és tájékozottsága a török eredetű műemlékeinkről A megkérdezettek 93%-a utazik kikapcsolódás céljából. Ennek gyakorisága már viszonylag eltérő volt, de a félévente egyszeri és többszöri, illetve az évente többszöri utazásra ugyanakkora érték jutott. Ennél valamivel kevesebb az értéke a havonta egyszer és többször történő utazásoknak, de megjegyzendő, hogy nagy többségben ez a két kategória az egyetemista diákok köréből került ki. Ők a már havonta egyszer vagy többször történő hazautazást is pihenésként vagy a szabadidő eltöltéseként értelmezték (1. ábra). A felmérésben részt vevők 91%-a ismert valamilyen típusú török kori műemléket Magyarországon. Ebből a 91%-ból azonban csupán 74% járt személyesen ilyen helyen. A megkérdezés során külön kérdés mérte fel, hogy a válaszadók milyen típusú török műemlékeket ismernek. A műemlékeket különböző kategóriákra bontva felmérésre került azok ismertsége is. A válaszadás során egyszerre több lehetőség megjelölésére volt mód. A hét kategória a következő volt: • dzsámi, dzsámirészlet, • emléktábla (az emléktábla természetesen török kori maradványokra, mint például falrészlet vagy korábban, az adott helyen elhelyezkedő török építészeti alkotásra hívja fel a látogató figyelmét), • imafülke, • minaret, • török fürdők, • török kutak, • türbe.

Plusz egy kategória a „nem tudom” lehetőséget adta meg a válaszadónak. Ezzel a válaszlehetőséggel azonban csupán a megkérdezettek 2%-a élt (2. ábra). A legismertebb típusú műemlékek természetesen egyben a legjellemzőbbek is voltak, az oszmán építészet hazai monumentális alkotásai. A legtöbbször megjelölt épülettípus a török fürdő volt, ezt követte a minaret, a 3. helyen pedig a dzsámi állt. Ezek az épületek szembetűnő jelenségek az adott településen, sokszor azok belvárosi tereiben helyezkednek el (kivétel Érd esetében). Ennek köszönhetően pedig kapcsolódnak valamilyen formában a város idegenforgalmi látványosságaihoz is. A legkevésbé ismert török kori emlékek típusai között a dobogós helyeket az imafülke, a török kút és az emléktábla foglalta el (2. ábra). Ennek döntő oka, hogy mind az imafülke, mind pedig az emléktábla egy épület részét alkotja vagy egy épületen belül helyezkedik el, így kevésbé szembetűnő. Erre példa Budapesten az Erzsébet híd lábánál álló Belvárosi plébánia templom is, ahol a katolikus templomban török időkből fennmaradt imafülke található. A templomba látogatók sokszor meglepve válaszoltak, hogy bár jártak az épületben, ez a török kori részlet elkerülte figyelmüket. Kevéssé volt ismert a türbe fogalma is. Többször előfordult, hogy csak a szó ismertetése után tudták az emberek elhelyezni és összekapcsolni a Rózsadombon található Gül baba sírkápolnájával. A kérdőívben konkrét települések megnevezésével is számot kellett adni a török emlékek ismertségét illetően. Ennél a kérdésnél a válaszolók megnevezték az általuk ismert településeket, ahol tudomásuk szerint török kori műemlékek vannak. Érdekes módon ezek a válaszok nem egyeztek teljes mértékben a kérdőív további részében megtalálható táblázatos kitöltéssel.

1. ábra A válaszadók utazási intenzitása (%)

Évente többször 19

Nem válaszolt Havonta egyszer 7 Egyéb 12 3 Havonta többször 6

2. ábra A török műemléképületek ismertsége (%) Nem tudom Türbe 1 8 Török kutak 7

Dzsámi, dzsámirészlet 22

Emléktábla 7

Félévente egyszer 19 Évente 15 Félévente többször 19 Forrás: saját felmérés, 2007

Imafülke 5 Török fürdő 25 Minaret 25 Forrás: saját felmérés, 2007


bulletin01.indb 23

23

7/1/2009 10:19:52 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK A táblázatos megjelölésnél a megkérdezettek jelentős száma több települést ismert, ahol török műemlék található, mint az első (csupán) település megnevezéses kérdést illetően. A felsorolt, török műemlékkel rendelkező települések közül csak Törökkoppány nem szerepelt a megnevezett városok, falvak között. Nagy valószínűséggel ennek oka, hogy Törökkoppány, egy közel 500 fős, Somogy megyei falu, nem idegenforgalmi céltelepülés. A falu egyetlen török eredetű épülete, a település központi részétől távolabb eső, erdei úttal megközelíthető török kút (www.torokkoppany.hu). Visszatérve az ismertebb településekre elmondható, hogy a városok megnevezése során a legismertebb, török műemlékekkel rendelkező városunk Pécs volt. Pécs azonban csupán egy százalékkal előzte meg Eger városát. Harmadik helyen pedig Budapestet nevezték meg a legtöbben, mint török emlékekkel bíró települést. A Pécsen mai napig fennmaradt török emlékek közül a Fő téren álló Gázi Kászim pasa dzsámi és a városban található Memi pasa fürdőjének romja volt a legismertebb. A válaszolók több mint 50%-a nem ismerte vagy nem is hallott a város másik teljes egészében megmaradt dzsámijáról vagy a Gyermekkórház kertjében álló Idrisz baba türbéjéről, de a közelében található török kútról sem. Hasonló eredményeket mutat Eger városa is, ahol több mint 50%-os ismertségi értéket csupán a város minaretje kapott. A másik két fürdő és maradványai közel 60%-ban nem ismert. Így a felmérés eredményeként levonható konklúzió, hogy ez a két városunk is csupán egy-egy török eredetű épületéről híres. Budapesten a török időből megmaradt emlékek ismertnek tekinthetőek a megkérdezettek körében. Bár az megállapítható, és nemcsak fővárosunk esetében (például Esztergom, Székesfehérvár), hogy imafülkék, falmaradványok, kisebb romok és emléktáblák nagy általánosságban elkerülik a látogatók figyelmét. Budapesti fürdőink közismertnek tekinthetőek, a válaszadók 57—83%-a hallott már róluk vagy adott esetben járt is a fürdőben. Azonban ez az ismertség nem feltétlen kapcsolódik az épületek török eredetéhez. Érdekes módon legtöbbször a Király fürdőt jelölték meg, mint legismertebb fürdőt, míg a válaszolók a legtöbbször a Rudas fürdőt keresték fel személyesen. Bár kisebb százalékban, de a három nagyváros után ismert volt még Érd és Szigetvár is török eredetű műemlékeiről. Szigetváron leginkább a szigetvári várban megtalálható dzsámit jelölték meg, mint ismert török emléket. A városban még fennálló, Magyarországon egyedülálló török házat vagy másik nevén korániskolát a megkérdezettek 75%-a nem ismerte vagy még életében nem hallott róla. Szigetvár mellett Érdet is megjelölték (de a megkérdezettek csupán kb. 30%-a) mint török műemlékkel rendelkező települést. Érd városa azonban már korántsem közismert a török épületekkel rendelkező

24

bulletin01.indb 24

települések körében. Ennek egyik oka, hogy a városban álló minaret az egykori Ófalu területén található, ami távol esik a város belvárosától. Magáról a minaretről pedig még a város honlapján sem sok az információ. A török torony külső kőkonzerválási munkái 1999-ben készültek el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. S bár az országban összesen három minaret maradt meg (a másik kettő Egerben és Pécsen áll) az érdi tornyot alig ismerik. Ennek oka az információ hiánya. Pedig a város Ófalujában több jelentős építészeti emlék is érdeklődésre tarthatna számot. Ezek köztudatba történő átültetése a 2007-ben létrehozott Batthyány-program keretein belül válhatna megvalósíthatóvá. A kulturális feladatok körében az épített örökségvédelem, Érd megyei jogú város marketingje, PR-je és tudatformáló programjai, kiadványai révén több információhoz juthatnának az érdi műemlékekről a hétköznapi emberek (www.erd.hu: Batthyány-program 2007). A felmérés azonban nem várt eredményeket is hozott. Egyes válaszokból „kiderült”, hogy török műemlékek találhatóak még az említetteken kívül Szegeden és Mohácson. Persze ez nem fedi a valóságot. De Mohács 5, míg Szeged 3 jelölést is kapott. Mohácson Történelmi Emlékparkot hoztak létre az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata emlékére, a várostól délre fekvő Sátorhely szomszédságában az esemény 450 éves évfordulójára, 1976-ban. Szokatlan dolog egy vesztett csata helyén emlékparkot létesíteni, de ez a tragédia jelképértékűvé vált, maradandó nyomot hagyott történelmi emlékezetünkben. Az emlékparkban a csatával kapcsolatos történelmi, hadtörténeti és régészeti kiállítás tablóit tekinthetőek meg. Habár a mohácsi csatavesztésnek emléket állító parkot mint török kori emléket nem, de mint a török korhoz kapcsolódó emléket említhetjük. Azonban a város főterén található kupolás épületű városháza és a katolikus templom még mind keltheti az emberben török idők hangulatát, keleti stílusukkal (www.mohacs.hu). Szeged városában is hasonló „érzéki csalódás” áldozataivá válhat a laikus, hiszen az újonnan megnyitott Anna fürdőt építészeti stílusa miatt sokak gondolhatják a török időkből megmaradt emléknek. Oka, hogy a ma is álló városi gőzfürdőt 1896-ban törökországi előtanulmányok után Steinhardt Antal és Lang Adolf bécsi építészek tervei alapján eklektikus stílusban, reneszánsz elemekkel építették meg. A kérdőíves felmérés során külön értékelésre került még a megkérdezettek azon csoportja, akik felkerestek legalább egy konkrét török műemléket. A vizsgálat felmérte, hogy milyen formában, mekkora tudatossággal és túlnyomó többségben milyen közlekedési eszközzel jutottak el az emberek az adott török emlék helyszínére. A felmérésből ez alapján kiderült, hogy az esetek közel felénél az utazók tudatosan keresték fel az adott településen megtalálható török műemléket. Igaz, ez leginkább Eger és Pécs városában volt domináns.


7/1/2009 10:19:53 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK Legtöbbször csoportosan (idegenvezető nélkül), barátokkal, kirándulások során látogattak el az adott helyre. Bár a válaszadásnál előfordult, hogy a megkérdezett huzamosabb ideig lakott olyan településen, amely török kori műemlékkel rendelkezett. A kérdőív talán egyik legfontosabb kérdése arra kereste a választ, hogy az emberek hogyan ítélik meg a hazai török kori emlékeinket, milyen jelentőséggel bírnak véleményük szerint ezek az épülettípusok a hazai turizmusban (3. ábra). Az eredmény ismertségük alapján a következő volt: az összes válaszadó 50%-a gondolta úgy, hogy ezek a műemlékek országos jelentőséggel bírnak, 26% szerint regionális (itt nem a magyarországi turisztikai régiókat kell érteni), még 10% szerint csupán helyi szinten érdekesek. A megkérdezettek 9%-a pedig nem tudta besorolni egyik kategóriába sem őket. Azonban egyéb címszó alatt volt még egy válaszlehetőség, ahol mód volt rövid vélemény megfogalmazására. Ennek a válaszlehetőségnek a keretében sokszor helytálló megállapításokat tettek a válaszolók. Ilyen volt például, hogy az egyik megkérdezett csupán az Egerben és a Budapesten elhelyezkedő török műemlékeket tekinti országos hírnévvel rendelkezőnek. Más vélemény szerint csak egy adott társadalmi réteg és adott érdeklődésű emberek keresik fel a török műemlék épületeket, mint turisztikai célpontokat. De megállapítást nyert az a tény is, hogy ezek az emlékek még nem nyerték meg maguknak az érdeklődőket, ami egy másik vélemény szerint pusztulóban lévő állapotukból adódik. Ennek az elhanyagoltságnak a javítására és a török műemlékek szélesebb körű kihasználására a kérdőív utolsó szakasza egy még nem létező tematikus út kialakítására tesz javaslatot. Arra keresi a választ, hogy vajon mekkora érdeklődésre tartana számot az út és milyen mértékben befolyásolná például ennek kialakítása a magyar–török kapcsolatokat.

3.4. „TÖRÖK ÚT” - MINT KULTURÁLIS, TEMATIKUS ÚT A kulturális tematikus utak kialakításának célja, hogy az önálló vonzerővel nem rendelkező kulturális értékek tematikus összefűzésével, valamint az út bejárásához szükséges szolgáltatások bekapcsolásával, egyedi vonzerővel bíró komplex turisztikai termék jöjjön létre, ezáltal bevonva a kisebb, esetleg hátrányosabb helyzetű településeket is a turizmus vérkeringésébe (Mizsei 2006). Az elmúlt évtizedben egyre népszerűbbé váltak a tematikus jellegű turisztikai attrakciók. Egy jól kiválasztott téma önmagában is képes a potenciális látogatók figyelmének felkeltésére: tárgyiasult formában, azaz megfelelő interpretációs eszközökkel bemutatva és a látogatók igényeit kielégítő szolgáltatásokkal kiegészítve pedig jelentős regionális, nemzeti vagy akár nemzetközi vonzerővé is válhat. A hazai kulturális utak továbbfejlesztése, illetve határokon túli kiterjesztése pedig hazánk Európa (esetünkben akár Ázsia) kultúrájában betöltött szerepét erősítené. A „Török út” kiterjesztésére mindenféleképp lenne lehetőség a Balkán-félsziget irányába, hiszen az ott található országok között számos török kötődésű terület található, és ezek szintén az egykori Oszmán Birodalom részei voltak. Ez az út olyan turisztikai lehetőséget kínálna, amely egy kiválasztott téma köré (adott esetben török kultúrához) felfűzött kulturális, természeti és mesterséges attrakciókat kínálna, természetesen hozzá kapcsolódó megfelelő szolgáltatási háttérrel. A kérdésre, hogy „Ön jó ötletnek tartaná, ha Magyarországon szerveznének olyan utakat, amelyek török műemlékeket érintenének?” a megkérdezettek 41%-a válaszolt igennel, és csupán 6% utasította el teljes mértékben a javaslatot (4. ábra). De az összes válaszadó 47%-a bizonytalanságáról tett tanúbizonyságot, a maradék 6%-nak pedig nem volt véleménye a kérdésről. A bizonytalanság a következő kérdésben

3. ábra A megkérdezettek véleménye a török emlékek ismertségéről (%)

40

50

50

41

47 45 33

30

40 30

20

26

10

20

0

A megkérdezettek véleménye a tematikus útról (%) 50

60

10

4. ábra

10

9

Nem Országos Csupán Regionális helyi szinten szinten érdeklődéssel tudom bírnak érdekesek érdekesek

Forrás: saját felmérés, 2007

5 Egyéb

0

6 Igen

12

10

Nem

6 Talán

Nem tudom

Ön jó ötletnek tartaná, ha Magyarországon szerveznének olyan utakat, amelyek török műemlékeket érintenének? Ha lennének ilyen utak, ön részt venne rajtuk? Forrás: saját felmérés, 2007


bulletin01.indb 25

25

7/1/2009 10:19:53 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK tovább nőtt, amely már azt firtatta, hogy ha létező útról lenne szó, részt venne-e rajtuk a megkérdezett. Ebben az esetben a „talán” válaszok aránya már megközelítette az 50%-ot, és a bizonyosan igent mondók köre is közel 10%-kal csökkent. Végül pedig egyéni megítéléssel kellett válaszolni a magyar–török kapcsolatokat illetően és nyilatkozni arról, hogy ennek az útnak a létrehozása mennyire befolyásolná a már fennálló kapcsolatokat. A bizonytalanság érzése ennél a két kérdéskörnél sem csökkent, ezt mutatják az ábrák is. Viszont külön említést érdemel, hogy a kitalált út terve egyik válaszoló szerint sem rontaná a már fennálló kapcsolatot, sőt elsősorban javítaná azt. Ezzel az úttal magasabb színvonalú kínálat – minőségibb infrastruktúra kialakítása – mellett további kulturális lehetőségek feltárására, kialakítására is lehetőség lenne. Az emberek általában nem rendelkeznek információval a két nép kapcsolatát illetően, inkább csak saját tapasztalataik, esetleg törökországi nyaralásaik során tudták felmérni a törökök magyarokhoz fűződő viszonyát. Ez a megítélés pedig az esetek többségében pozitívnak minősül. A tematikus út kapcsán a Magyar–Török Baráti Társaság egyik alapítóját is megkérdeztem az út ötletét illetően, illetve arról, hogy ő, mint aktív résztvevője a kétoldali kapcsolatoknak, hogyan látja a magyar— török kapcsolatokat itthon. Véleményéből kiderül, hogy ennek a kapcsolatnak is két oldala van. Van egy aktív, nyitott kapcsolat a két országban élő szimpatizánsok között, de ugyanúgy magyar–török (vagy török–magyar) kapcsolatról beszélünk, a hazánkban manapság egyre nagyobb számban élő és letelepedő törökséget illetően is. A válaszaiból azt is megtudhatjuk, hogy ő is megfelelőnek tartja a két nép között fennálló viszonyt, hiszen a törökök például igen sokra becsülik azt a tényt, hogy Magyarország foglalkozik ezekkel a műemlékekkel. De mivel a Magyarországon élő törökség jelentős hányada üzletember, ebből a tényből kifolyólag inkább az üzleti életben, mintsem a kultúra területén fordulnak meg. Ez alapján pedig nagy valószínűséggel ők csak a Budapesten megtalálható török kori műemlékeket ismerik. A tematikus út kialakítása például Pécs esetében mindenképp bővítené a turisztikai kínálatot, és a még elhanyagolt török műemlék épületei is sorra helyet kapnának a város nyüzsgő kulturális, vallási életében, összekapcsolva őket Szigetvár és Siklós török hagyatékával. Az út mellett azonban nem csupán a török idők műemlékeire kell a hangsúlyt helyezni, hanem fontos hogy az adott terület látnivalóit (várak, templomok, gasztronómia, fürdők stb.) bővítsük és összekapcsoljuk a „Török út” élményével. Erre pedig a legkedvezőbb térség Pécs és környéke. A város és környékének megfelelő használata valamint bemutatása a 2010-es évben az Európa Kulturális Fővárosa címmel tovább erősíthető. Ezt a helyzetet segítheti az Isztambullal való együttműködés is.

26

bulletin01.indb 26

Bár tény, hogy az út egyediségéből adódóan elsősorban a kuriózumot keresők fogják felkeresni ezt a tematikus útvonalat és egyes állomásait, ám az úthoz kapcsolódó PR és marketing során egyes kiadványokban olyan települések is bekapcsolódhatnának az adott térség idegenforgalmába, amelyek eddig kiszorultak onnan.

4. Összegzés A dolgozat két fő kérdéskört igyekezett körbejárni. Az egyik a hazai török kori műemlékek turisztikai hasznosítását és annak jövőbeli terveit vázolta fel cikkek, városi tervek és más a témával foglalkozó írások alapján. A másik irány a hazánkban fennmaradt török műemlék épületek ismertségét és látogatottságát tárta fel. Ehhez saját szerkesztésű, kérdőíves vizsgálat elvégzésére is szükség volt. A magyarországi török emlékek hasznosítását illetően a lehetőségek széles körűek. A műemlékek pedig a turizmus különböző ágazataiban helyet kaphatnak, mint egyedi turisztikai termékek. Az őket érintő jövőbeli elképzelések leginkább építészeti tervek és beruházások által valósulhatnának meg. Felújításra, állagmegóvásra és fejlesztésekre van szükség esetükben, hogy többfunkciós létesítményként jelenhessenek meg az idegenforgalom területén. A kérdőíves vizsgálattal pedig bizonyítást nyert, hogy csupán a néhány nagyobb városunkban (mint Budapest, Pécs vagy Eger) jelképként jelen lévő török műemlékek ismertek az emberek köztudatában. Ilyen két leggyakoribb jelkép-épületünk a dzsámi vagy a minaret, illetve Budapest esetében a török fürdők mai napig fennálló török kupolás épületei. Ezekből a tényekből adódóan persze az emberekben, mint országos jelentőséggel bíró emlékek vonultak be a köztudatba. De ha török kutakról esik szó, mindenki meglepetten konstatálja, hogy még nem is nagyon hallott róluk. Az ismertség fokozására lenne hivatott egy török témájú tematikus út a hazai török műemlékeink bemutatásával. Ennek létrehozását a megkérdezettek többsége támogatná, bár részvételük már kétségesnek tekinthető. Magyarországon számos olyan témát lehet találni, amely vagy önállóan teszi lehetővé kulturális út kialakítását, vagy alkalmat adhatna még nem működő európai utak kialakítására vagy meglévőkhöz való kapcsolódásra.

Felhasznált irodalom AKARÓ, Á. 2005: A kapuváros, Hetek IX. évfolyam 43. szám BERKI, M. 2004: Az örökségturizmus szerepe és fejlesztési lehetőségei Pécs idegenforgalmában In: Turizmus Bulletin 1, Magyar Turizmus Zrt., Budapest BOZZAY, A. (Magyar Turisztikai Hivatal, főosztályvezető) 2005: Az egészségturizmus fejlesztése és eredményei,


7/1/2009 10:19:53 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK a további lehetőségek, a IV. SPA & Wellness kiállításon elhangzott előadás anyaga KOROMPAI, A. – KULCSÁR, D. 2004: Szerkesztett szöveggyűjtemény, kiegészítés A turizmus földrajza című tárgyhoz, Budapest RÁTZ, T. – PUCZKÓ, L. 2002: Goethe, Humbert és Odüsszeusz nyomában, avagy kulturális utak a turizmusban, In: Turizmus Bulletin 3, Magyar Turizmus Zrt., Budapest GERŐ, Gy. 1960: Pécs török műemlékei, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest GERŐ, Gy. 1980: Az oszmán–török építészet Magyarországon (Dzsámik, Türbék, fürdők) Akadémia Kiadó, Budapest HÓVÁRI, J. 1993: Rózsa apó, Török Füzetek 1. szám JOLÁNKAI, R. 1993: A török kor Magyarországon, Török Füzetek 4. szám KISS, V. és NAGY, Z. 2003: Magyar Fürdőalmanach, Fejér László, Fürdőink fejlődése, az építőktől a tudósokig

MÁTÉFI, Gy.-né 1993: Török fürdők, Török Füzetek 2. szám MIZSEI, Zs. 2006: Helyi értékek – kulturális turizmus, Békéscsaba SZOKOLAI, Zs.: Pécs kulturális kínálata és a kulturális turizmus, Magyar Hírlap, 2007. április Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára 297. szám 2006: Pécs, Belvárosi plébániatemplom, Tájak–Korok–Múzeumok Egyesület Érd megyei jogú város honlapja www.erd.hu Mohács város honlapja www.mohacs.hu Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa Program honlapja www.pecs2010.hu Siklós város honlapja www.siklos.hu Terebess Hungaria Kft. honlapja www.terebess.hu Törökkoppány község honlapja www.torokkoppany.hu www.vendegvaro.hu


bulletin01.indb 27

27

7/1/2009 10:19:53 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai1 A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor2

A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény, a rendezvény ideje alatt a Sziget magyar látogatói pedig egy nyitott és aktív célcsoportot jelentenek az egyéb turisztikai programok számára, annak ellenére, hogy a hazai célközönség demográfiai jellemzői, sajátos érdeklődése és preferenciái miatt Budapest számára egyelőre nem generál jelentős turisztikai bevételt. Más a helyzet a külföldi látogatókkal, akik a fesztiválozást jellemzően összekapcsolják egy budapesti városnézéssel, meghosszabbítják magyarországi tartózkodásukat, és egyre növekvő arányban vesznek igénybe a rendezvény helyszínén kívüli szálláshelyeket is. A Sziget és Magyarország összefonódó kínálata elég meggyőző ahhoz, hogy lojalitást alakítson ki a látogatókban, amit jól tükröz a visszatérő vendégek magas aránya is. A jelen cikkben a 2008. évi Sziget Fesztivál magyar és külföldi közönsége körében – a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából – a Free Association Kft. által készített reprezentatív felmérés eredményeit mutatjuk be.

Kulcsszavak: Sziget Fesztivál, fesztivál, beutazó turizmus, belföldi turizmus, kulturális turizmus.

Bevezetés A Sziget Fesztivál közönségének megismerése, ha más és más szempontból is, de sokakat foglalkoztató kérdés. A rendezők a tőlük kapott visszajelzések alapján fejlesztették, fejlesztik a rendezvényt, a támogatók pedig kegyeiket keresik, hiszen termékeik, szolgáltatásaik jövője szempontjából nem mindegy, milyen viszonyt sikerül kialakítani a fiatal felnőtt generációval. A sokrétű információs igény kielégítése érdekében indult el évekkel ezelőtt az a kutatási program, amely a rendezők, szponzorok, társadalmi szervezetek és gazdasági szakemberek kérdéseire igyekszik választ adni egy rugalmasan kihasználható omnibuszos kutatási „felület” segítségével.

módszerének meghatározásakor olyan mintavételi eljárásra volt szükség, amely minden látogató demográfiai paramétereinek feltárását szolgálja. Ennek az elvárásnak egyedül a beléptető kapuk tesznek eleget, ezért a kérdezőbiztosok is itt foglalták el helyüket a rendezvény teljes hossza alatt és regisztrálták a beáramló közönségből véletlenszerűen megállított személyek lakóhelyére, korára és nemére vonatkozó információkat. Rögzítésre került továbbá az is, hogy a látogatók hány alkalommal léptek be a rendezvény területére, hiszen minél többször hagyja el valaki a Sziget területét, majd lép be újra, annál nagyobb az esélye a mintába kerülésre. A belépési gyakoriságból eredő torzítást korrigálva alakult ki az a végleges demográfiai összetétel, amely a részletes, 1000 fős kutatás eredményeinek súlyozásához került felhasználásra. Az 1000 főt számláló magyar és a 400 fős külföldiekből álló mintán személyes megkérdezéssel történt az adatok felvétele.

1. A kutatás módszere A 2008-as Sziget Fesztivál magyar közönségét egy 1000 fős, súlyozott minta reprezentálta, amelynek súlyszámai egy 5000 fős – magyarokra és külföldiekre egyaránt kiterjedő – alapozó kutatás útján kerültek meghatározásra. Az alapozó kutatásra azért volt szükség, mert a Sziget közönségének demográfiai összetétele (szemben a magyar lakosság cenzus útján meghatározott összetételével) nem ismert. Az „alapozás” elvégzése minden évben szükséges, hiszen a programkínálat és egyéb, részvételi hajlandóságra ható tényezők függvényében évről évre változik a közönség összetétele. Az alapozó kutatás 1 A tanulmány a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából végzett kutatás alapján készült. A kutatást a Free Association Research Kft. készítette. 2 Kutatási tanácsadó, Free Association Research Kft.

28

bulletin01.indb 28

2. A Sziget Fesztivál magyar közönségének demográfiai jellemzői A Sziget magyar közönségén belül megközelítőleg azonos arányt képviselnek a férfiak és a nők (az alapozó vizsgálat ezzel szemben a külföldiek körében a férfiak felülreprezentáltságát állapította meg). A könnyűzenei profilnak köszönhetően a magyar közönség harmada 20 év alatti, míg tízből három látogató 20—24 éves. A rendezvény széleskörű relevanciáját, kedveltségét és hagyományait jelzi, hogy a 25 éves vagy annál idősebb korosztály 39,1%-ot tesz ki (1. ábra). A Sziget magyar látogatóinak 60,0%-a a fővárosból, további 13,4%-a Pest megyéből érkezett, így a látogatók közel háromnegyede a központi régió lakosa (2. ábra). A többi régióból egyformán csekély a látogatók aránya, ami számos okkal magyarázható. Ezek egyike a fizikai


7/1/2009 10:19:53 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK 1. ábra A Sziget Fesztiválon részt vevők megoszlása korcsoportok szerint (%) 100

5,1

4,3 14,9

15,3

1,6 13,8 28,6

80 19,9

17,1

60

12,2

10,8

40

20,4

16,3 19,1 15,8

14,9

20

12,2 4,6

9,9 3,5

Teljes Sziget 16-ig 23-24

Magyarok 16-17 25-29

18-19 30-39

24,4 12,1 2,9 3,2

Külföldiek 20-22 40 és felette

Megjegyzés: A kapun áthaladó 5000, véletlenszerűen megállított magyar és külföldi látogató adatai alapján. Forrás: Magyar Turizmus Zrt./Free Association

távolság, amely a messzebb lakók Szigettel összefüggő kiadásait megnöveli az utazási és a szállásköltségek miatt (a sátras belépőjegyek száma véges). Különösen akkor igaz ez, ha egy programnapra vetülnek az ilyen természetű költségek. Nem elhanyagolható továbbá a Sziget erősödő tematikus vagy regionális konkurenciája sem (SZIN, EFOTT, Hegyalja Fesztivál, Balatone, Balaton Sound, Volt), amelyek, bár elismerten kisebb szabású rendezvények, a fesztiválozás általános erényeit magukénak tudhatják. A Sziget iskolai végzettség tekintetében messze az ország felnőtt lakossága előtt jár: minden második látogató egyetemet, illetve főiskolát végez vagy végzett, az érettségivel nem rendelkezők aránya mindössze 12,5%. Ebben a tekintetben a férfi és a női látogatók közt szignifikáns eltérés van: a nők között magasabb a felsőfokú végzettségűek (vagy diplomát adó intézményben tanulók) aránya, a férfiak körében ugyanakkor kétszeres a szakközépiskolát, illetve a technikumot végzettek aránya a nőkhöz képest. Az átlag feletti iskolázottságból is fakad, hogy a látogatók 72,5%-a legalább középfokú szinten beszél

valamilyen idegen nyelvet. A leggyakrabban beszélt idegen nyelv az angol, erről mindössze a válaszadók 11,4%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem beszéli, a többség középfokúnak ítélte az angoltudását. A második leggyakrabban (legalább alapszinten) beszélt nyelv a német, ezt azonban jóval kisebb arányban sajátították el a megkérdezettek legalább középfokú szinten. Az egyéb európai nyelvek ismerete a magyar válaszadók körében gyakorlatilag elhanyagolható a két vezető európai nyelvhez képest. A külföldiek a Szigettel kapcsolatos vonzerők között megemlítik az ismerkedési lehetőségeket is, ennek nyelvi akadálya a fentiek miatt nem áll fenn (1. táblázat). 2. ábra A Sziget Fesztiválon részt vevő belföldi látogatók lakóhely szerinti megoszlása (%) 60,0

Budapest Közép-Magyarország (Budapest nélkül) Észak-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl

13,4 6,6 4,3 2,7

Észak-Magyarország

4,6

Észak-Alföld

4,9

Dél-Alföld

3,5

Forrás: Magyar Turizmus Zrt./Free Association

A „szigetelők” több mint fele (55,6%) jelenleg is nappali tagozaton tanul. A már dolgozó státuszban levők jellemzően beosztott alkalmazottak. Ebben a tekintetben van különbség a férfi és a női résztvevők között: a férfiak közt kétszer annyi vezetőt és 11,2%-kal több alkalmazott beosztottat találtunk, mint a nőknél, akiknél viszont a tanulók aránya volt jóval magasabb (nőknél 64,0%, férfiaknál 46,5%). Munkanélküliek csak nagyon csekély arányban jutnak ki a rendezvényre (2,2%). 1. táblázat

Idegen nyelvek ismerete a magyar Sziget-látogatók körében (%) Nem beszéli az adott nyelvet Kezdő Alapfokú Középfokú Felsőfokú Anyanyelvi

Angol 11,4 12,3 16,3 43,6 14,1 2,3

Német 52,3 6,9 14,5 19,2 6,0 1,1

Spanyol 93,0 2,0 2,1 1,9 0,8 0,3

Francia 84,0 4,5 4,5 4,9 2,0 0,2

Egyéb 85,5 4,5 3,5 3,7 1,8 1,2



bulletin01.indb 29

29

7/1/2009 10:19:53 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK 3. A Sziget Fesztivál magyar látogatóinak utazási szokásai 3.1. A SZIGET FESZTIVÁLLAL KAPCSOLATOS TURISZTIKAI JELLEMZŐK Annak ellenére, hogy fontos ismerkedési terepnek számít, kifejezetten ritka, hogy valaki egyedül vágjon neki a Szigetnek: a válaszadók többsége (majdnem kétharmada) 2—5 fős társaságban látogatott ki a 2008. évi Sziget Fesztiválra, közel 30%-uk több mint 5 fős társasággal érkezett. A társaság legnagyobb részét (84,2%) barátok, ismerősök, iskolatársak adták, ami összefügg azzal, hogy a látogatók döntő többségükben még családalapítás előtt állnak. A nagyobb társaságok esetén – amennyiben nem a teljes rendezvényre látogatnak ki – a programon való részvétel, illetve a részvétel napjának, napjainak meghatározása konszenzus vagy véleményvezérek iránymutatásának eredménye. A magas budapesti közönségarányból következően legtöbben (61,6%) otthon aludtak a rendezvény során, míg a második legnépszerűbb szálláshelynek a Sziget területén történő sátrazás számított (37,0%). Klasszikus kereskedelmi szálláshelyet mindössze 0,6% vett igénybe, hagyományos diákszállásokkal is csak ilyen arányban éltek, és ez az arány a vidékről érkező Sziget-látogatók körében sem volt szignifikánsan magasabb (körükben a Szigeten való sátrazás volt a legnépszerűbb szállásforma (56,2%)).

Hozzávetőlegesen a magyar látogatók felére igaz, hogy kizárólag a Sziget területén étkezett, ez jellemzőbb a vidékiekre (körükben az arány 60,9%) és azokra, akik csak egy napra látogattak ki (63,4%-uk nyilatkozott úgy, hogy csak a Szigeten étkezett). A Szigeten történő étkezés kiegészítése és/vagy kiváltása leggyakrabban otthoni étkezéssel történt (azon válaszadók 58,0%-a válaszolt így, akik nem csak a Szigeten étkeztek), továbbá magas arányt képviseltek azok is, akik a kiskereskedelemből, azaz boltokból szereztek be élelmiszert (39,9%). A Szigeten kívüli vendéglátóhelyeken történő étkezés aránya meglehetősen alacsony volt, a teljes közönségre vetítve mindössze 6,0%-ot tett ki. A Sziget nem budapesti vendégei (főképp a nem központi régióból érkezők) a vasúti közlekedést részesítették előnyben (52,7%), amit a HÉV egészített ki (kb. minden harmadik vidékről érkező „Szigetlakó” választotta ezt a közlekedési eszközt, kiemelkedően sokan érkeztek így a központi régióból, feltehetően a HÉV vonalon fekvő agglomerációs településekről). Autóval, motorral minden ötödik, busszal pedig minden hatodik vidéki megkérdezett érkezett. A Szigetre érkező magyarok kevés Szigeten kívüli, alternatív programon vettek részt. Ha valakire, akkor inkább a vidékiekre volt jellemző, hogy a fesztiválon kívül is találtak programlehetőséget: elsősorban kulturális programokat sorolhatunk ide (moziba, színházba majdnem minden tizedik vidéki elment a fesztivál idején). Ugyanilyen 3. ábra

A Szigeten kívüli programok preferált tájékozódási forrásainak megoszlása (%) Összesen

Lakóhely szerint

Elõzetes informálódás az interneten – a jegyre nyomtatott honlapcím meglátogatásával

51,2 21,1 18,1

19,9

Mûsorújságok különszáma Információs sátor a Szigeten (felvilágosítást és nyomtatott anyagokat lehet kapni)

E-mailes hírlevél

25,0

35,7

17,2

18,8

21,5 3,0 1,8

2,5

Budapesti Egyéb

1,0 1,8

1,4

NT/NV

21,8

Vidéki

32,7 5,6


30

bulletin01.indb 30


7/1/2009 10:19:54 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK 3.2. A FESZTIVÁLOK LÁTOGATOTTSÁGA ÉS AZ EZEKHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓS FORRÁSOK HASZNÁLATA

arányban a fővárosban való vásárlást is külön programként jelölték meg a nem budapesti „szigetelők”. A városnézés – a magyarok körében – egyáltalán nem volt jellemző: még a vidékieknek is mindössze 3,4%-a mondta azt, hogy ilyen céllal hagyta el a Sziget területét a fesztivál ideje alatt. A Szigeten kívüli programok tehát alacsony relevanciával bírnak, ha valakit mégis érdekel ilyesmi, akkor a programokkal kapcsolatos előzetes tájékozódás legkedveltebb forrásaként az internetet jelölik meg, ez különösen a vidékiekre igaz, mivel itt a programfüzetekhez való hozzájutás kevésbé megszokott. A budapestieknél is az internet lenne a preferált forrás (minden negyedik budapesti válaszolt így), ám majdnem ugyanennyien (21,1%) jelölték meg a műsorújságok különszámát, illetve a Szigeten felállított információs sátrat (17,2%) tájékozódási pontként (3. ábra). A legtöbben nem érkeznek korábban a Szigetre (84,4%), és nem is maradnak a rendezvényt követően (84,8%). A vidéki látogatók között is csak minden hatodik hosszabbítja meg a Budapesten tartózkodást a fesztivál kezdete előtt vagy után.

A Szigetre látogatók körében a fesztiválok közül népszerűség tekintetében magasan kiemelkednek a könnyűzenei vonatkozásúak (nem meglepő, hiszen a Sziget is ebbe a kategóriába tartozik, tehát eleve nem a kategóriát és az azzal járó életformát elutasító megkérdezettek körében folytattuk a kutatást): a megkérdezettek kétharmada a Szigeten kívül is részt vett más könnyűzenei fesztivál(ok) on az elmúlt év során. Ezen túl legtöbben gasztronómiai, film- és hobbifesztiválokon vettek részt, ezeket a válaszadók egynegyede–egyötöde jelölte meg. Legkevésbé a komolyzenei, a tánc- és a népművészeti fesztiválok számítanak népszerűnek ebben a célcsoportban, életkortól függetlenül. A gasztronómiai fesztiválok látogatottsága az életkorral együtt fokozatosan nő, a 30 év felettiek közül minden harmadik válaszadó járt ilyen rendezvényen a felmérést megelőző 12 hónap során (4. ábra). 4. ábra

Részvétel fesztiválokon a felmérést megelőző egy év során a Sziget-látogatók körében (%) Lakóhely szerint

Összesen

Gasztronómiai

23,9

Film

23,3

Színházi

13,4

Összmûvészeti

12,8

Komolyzenei

11,7

Tánc

10,0

Népmûvészeti

64,3 25,1

8,5

Megjegyzés: A válaszadók több választ is megjelölhettek.

27,5 24,1 23,4 21,8

16,9

14,3 19,3 19,0 15,9 23,2

18,8 17,3

17,7 15,7 12,8 9,4

Budapest Vidék

8,3 11,7 15,6 13,8 13,9

12,7 14,1

3,6

8,2 11,4 8,1 8,2 8,9

14—17 éves

9,2

14,1

13,1

26,9 29,8 32,4

17,6

26,9

12,3

72,4 73,0 77,0 60,2

12,7 16,5

21,4

18,6

Hobbi

46,6

68,3

66,4

Könnyûzenei

Kor szerint

18—20 éves 21—24 éves 25—29 éves 30— éves

12,4 14,0 15,8 11,3

9,9 11,2 11,7 11,6 5,6 4,0

8,0 6,4 13,2 10,9



bulletin01.indb 31

31

7/1/2009 10:19:54 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK • hobbi, gasztronómiai, tánc- és összművészeti fesztiválok: szájhagyomány, rendezvény hagyománya, internet; • népművészeti fesztiválok: szájhagyomány, internet.

A megrendezett könnyűzenei fesztiválokról három fő forrásból értesülnek a látogatók: • a rendezvény már hagyományokkal rendelkezik, ezért tudják, hogy van/várják (minden harmadik válaszadó hivatkozik erre); • valaki más hívja fel rá a figyelmet – azaz szájhagyomány útján terjed az információ (ezt minden negyedik válaszadó említette); • az interneten találkoznak vele és/vagy ott néznek utána az időzítésnek és a részletes programnak (ezt minden ötödik megkérdezett válaszolta).

A fesztiválokon való részvételt elsősorban a „termék” maga határozza meg, azaz a műfaj és a műsor. Nagy fontossággal bír még a várható hangulat és az a képesség, hogy barátokkal együtt élvezhető legyen. A Sziget közönsége esetén kifejezetten nem szempont, hogy egy fesztivál családi program legyen, miként a reklámok szerepét is erősen korlátozottnak tartják (5. ábra).

Egyéb fesztiváloknál változó, hogy melyik a legfontosabb információs forrás, ám a hagyományos média (tévé, sajtó, rádió, plakát) ezen programok esetében sem elsődleges, ezek szerepét ebben a célközönségben szinte teljesen átvette az internet. Az egyes fesztiváltípusoknál elsősorban a következő médiumok segítik a tájékozódást: • komolyzenei, színházi és filmfesztiválok: internet, szájhagyomány, programmagazinok;

4. Külföldiek a Sziget Fesztiválon A Sziget jelentős számú külföldi látogatót vonz, akiknek 81,8%-a válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy a Sziget volt-e magyarországi látogatásának elsődleges célja. A Sziget elsőszámú vonzereje a felvonultatott együttesek jellegében, minőségében, számosságában és változatosságában rejlik. Számos egyéb tényező is a rendezvényen 5. ábra

A fesztiválok kiválasztását befolyásoló tényezők fontossága a Sziget magyar közönségének véleménye alapján (%) Fellépõk, produkciók 2,1 3,0

10,4

Fesztivál jellege, mûfaja 2,3 1,8

13,9

Fesztivál konkrét mûsora 1,9 4,2

5,4

Jegyár

24,0

Ismerõsök ajánlásai

20,1

20,4

A fesztivál helyének kulturáltsága, szépsége

19,4

21,9

A fesztivál helyének megközelíthetõsége

20,2

4,2

0,5

4,0

0,5

3,4

1,0

3,2

1,4

2,9

0,6

2,8

1,0

2,8

1,4

2,6

7,9

0,8

2,6

6,2

1,6

2,2

1,4

1,9

1,8

1,9

17,6

10,9 16,3

13,6

50

3 – fontos is, meg nem is

11,0

17,3 19,7

57,8

40

7,5

14,8

27,8

30

11,6 19,8

26,9

45,0

2 – nem fontos

14,9 19,3

21,4

20

13,1

25,7

17,3

Reklám

23,9

27,3

21,3

Közös családi együttlétre adjon lehetõséget

1 – egyáltalán nem fontos

0,5

25,6

40,2

10

52,5

34,7

29,8

0

4,3

29,4

16,9

25,8

Távolság

0,5

26,8 30,7

A fesztivál által kínált életforma (pl. sátrazás)

A közelben lévõ szálláshelyek, vendéglátóhelyek színvonala

53,6

47,5

24,5

11,4

A fesztivál rangja, elismertsége

4,3

24,1

13,0

14,5

0,5

27,9 17,8

11,2

4,4

57,5

27,9

12,2 4,7

0,5

59,2

12,0

A rendezvény hangulata 2,4 4,5 Közös együttlétre adjon lehetõséget a barátokkal

24,7

60

11,9

70

4 – fontos

7,1 7,4

80

2,3 7,6

90

5 – nagyon fontos

100

Átlag NT/NV


32

bulletin01.indb 32


7/1/2009 10:19:54 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK való részvétel mellett szól: a fesztivál hangulata, a közönség jellege, a sokszínűség, a véget nem érő bulik és a kivételes környezet is. Többen pozitívumként említik a fesztivál megfizethetőségét is, illetve a jó ár-érték arányt. A küldőországok között a legfontosabbak: Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia és Ausztria. A külföldi látogatók fele még tanul otthonában, a férfiak többségben vannak (58,3%), az átlagéletkor némileg magasabb a magyar közönséghez viszonyítva. Nem jellemző, hogy egyedül érkeznek (mindössze 7,6%), a legtöbben baráti társasággal jönnek (72,2%). A legtöbben (74,7%) otthoni barátaiktól értesültek az idei fesztiválról, míg a második legjelentősebb információs forrás az internet (31,7% említi). A Szigetre látogatók mindössze egyhatoda nyilatkozott úgy, hogy idén hallott először a fesztiválról, míg 31,7% négy éve vagy régebben hallott róla először. 2008-ban a külföldi közönség 27,8%-a vallotta magát visszatérő vendégnek. A külföldiek több mint fele a rendezvény kezdetét megelőzően érkezik Magyarországra, és megközelítőleg 40% hosszabbítja meg tartózkodását a Sziget befejezését követően. Az utazáshoz legtöbben a vasutat veszik igénybe (38,6%), a második legfontosabb közlekedési eszköz a repülőgép (30,1%), amelyet az autós utazás követ (25,4%). A Szigetre látogatók mindössze négyötöde érdeklődik további látnivalók, programlehetőségek után, a legtöbben budapesti városnézésre mennek, míg 14,3% a Balatonra is ellátogat. A Szigetre látogató külföldiek 2006-ban még szinte kivétel nélkül a Szigeten töltötték az éjszaká(ka)t, mára ez 70,2%-ra csökkent; 2008-ban 15,6% vett igénybe diákszállást, míg 10,5% szállodában vagy panzióban szállt meg.

6. Összefoglalás A Sziget Fesztivál magyar közönsége turisztikai szempontból kevésbé ígéretes csoport, mivel jelentős részben budapesti, illetve Budapest környéki lakosokról van szó, akik helyzetüknél fogva korlátozottan érdekeltek kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátóhelyek és egyéb idegenforgalmi szolgáltatások igénybevételében. Ez azonban csak a Sziget Fesztivál idejére érvényes megállapítás, a kilátogatók egyéb, belföldi turisztikai ajánlatokkal jól megcélozhatók. (Gazdasági értelemben ez a szegmens sem lebecsülendő, hiszen belépőjegyre, utazásra, étel és italfogyasztásra ők is jelentős összeget költenek, és összességében nyitottak egyéb fesztiválok „fogyasztására” is.). A külföldiek körében a Sziget Fesztivál kiváló imázzsal bír, hiszen jelentős részben szájhagyomány útján terjednek a rendezvénnyel kapcsolatos hírek, s ez köztudottan a leghitelesebb csatorna bármilyen termékről vagy szolgáltatásról legyen szó. A hazánkba látogatók kifejezetten nyitottak Budapest megismerésére, ezért ennek elősegítése jelentős potenciállal bír (például városnéző buszok indítása a helyszínről kifejezetten fiatalok igényeire szabva). Budapest és környéke vonzerejének tudatosítása tovább erősítheti a kialakult pozitív képet, amely a következő évek értékesítéseit jól támogathatja, illetve növelheti a visszatérők arányát. További információ: Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda, Kutatási Csoport, tel.: (1) 488 8710, fax: (1) 488 8711, e-mail: [email protected], internet: www.itthon.hu/Szakmai oldalak/Piaci iránytű.


bulletin01.indb 33

33

7/1/2009 10:19:55 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK Filmturizmus, avagy a filmekben rejlő lehetőségek a turisztikai desztinációk számára Összeállította: Sulyok Judit1

Napjainkban a játékfilmek is befolyásolják utazási döntéseinket; a film a kultúra szerves része, a mozilátogatás népszerű szabadidős tevékenység. A technikai fejlődés következtében a média hatása fokozottabban érezhető a mindennapi életben. Az Európai Unió a filmipart az ún. kulturális ágazatok között tartja számon, egy, a UNWTO és az ETC által végzett kutatás pedig a kultúra külső körébe sorolja. A filmgyártás és a „moziba járás” terén az USA és India állnak az élen, 2007-ben az Európai Unió országaiban 910 millió mozijegyet adtak el. Magyarországon 2006-ban 408 ezer filmvetítésen 11,6 millió látogatót regisztráltak. A filmturizmus a látogatók megnyerését jelenti a filmek segítségével. Bár a kulturális turizmushoz sorolható, célcsoportja jóval szélesebb. Összességében a fiatalabb korosztályokat vonzzák a játékfilmekhez kapcsolódó utazások. A filmturizmus sikere a film sikerén alapul, a történet és a helyszín (szoros) kapcsolatának kiemelt szerepe van. A filmek a turisztikai marketingben is fontos szerepet kaphatnak – egyelőre azonban ezen lehetőségek messze nem kiaknázottak a desztinációmenedzsment szervezetek körében. A filmhez kapcsolódó marketingfeladatok a filmbemutatóval kezdődnek, és átlagosan hároméves időszakot ölel(het)nek fel. A marketingmunka eredménye a vendégforgalom szezonalitásának csökkentése, illetve kevésbé ismert területek vonzóvá tétele.

Kulcsszavak: turisztikai termék, filmturizmus, kulturális turizmus, desztinációmenedzsment, trend.

Bevezetés Felismerést nyert, hogy napjainkban a játékfilmek is befolyásolják utazási döntéseinket. A film a kultúra szerves része, a mozilátogatás, illetve a filmek otthoni megtekintése (televízión, videón/DVD-n vagy akár az interneten) ma az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység. A filmek jelentőségét támasztja alá, hogy a képi elemek nagymértékben hatnak a XX., illetve a XXI. század fogyasztójára. A XX. században megjelent hangos- és színes filmek segítségével a nézők távoli országok korábban ismeretlen helyeiről kaphatnak képet, miközben a filmhelyszínül szolgáló úti célok felkeresése a század második felében vált szélesebb rétegek számára is elérhetővé. A konkrét helyszínekhez kapcsolódó legfontosabb filmalkotások között említhetjük például a Távol Afrikátólt, a Krokodil Dundee-t, a Pityergő tevét, a Monszun idejént, a Harry Pottert, a Gyűrűk Urát vagy a Da Vinci-kódot. A technikai fejlődés következtében – mint például a televízió, a videó, a DVD és az internet terjedése – a média hatása fokozódik. Az elektronikus médiumok előretörésével a nyomtatott sajtó, illetve az egyéb, ún. off-line információforrások gyakran háttérbe szorulnak. Ezek az információk, amellett, hogy növelik az adott desztináció ismertségét és felkeltik a potenciális utazók 1

Vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda, Kutatási Csoport. 2 A UNWTO-ETC kutatásának összefoglalója a Turizmus Bulletin 2005/3. számában olvasható.

34

bulletin01.indb 34

érdeklődését, két szempontból is fontosak: egyrészt javítják az adott úti céllal kapcsolatos biztonságérzetet (ez pozitívumként értékelhető), másrészt csökkentik a hely „újdonságát” (ez viszont negatívumként értékelhető). A filmekben rejlő marketinglehetőségek jelentős jövőbeni potenciállal is rendelkeznek, hiszen az OECD adatai szerint Európában a hirdetési piacon 0,9%-os volt a mozi részesedése 2007-ben (a vezető szerep továbbra is a televízióé és a napilapoké, 34,6, illetve 30,8%-os részesedéssel). Jelen tanulmány célja, hogy a rendelkezésre álló másodlagos források alapján betekintést adjon a filmturizmus elméleti hátterébe és gyakorlati alkalmazásába, néhány nemzetközileg is sikeres konkrét példát ismertetve.

1. A filmturizmus fogalma A filmturizmus fogalmának meghatározásához fontos magának a filmiparnak, illetve annak a kultúrában elfoglalt helyének definiálása. Az Európai Unió – a kultúra központi, művészetekhez kapcsolódó területei mellett – az ún. kulturális és kreatív szektort különbözteti meg, a filmipar a kulturális ágazatok között kap helyet (1. táblázat). A UNWTO és az ETC együttműködésében az európai városi és kulturális turizmus témában készített kutatás2 a filmipart a kultúra ún. külső körébe sorolja, az életstílus (például hiedelmek, hagyományok, gasztronómia, folklór) és egyéb kreatív iparágak (például divat, grafika, web design, film, média, szórakozás) között. A – filmturizmus területén jelentős tapasztalatokkal rendelkező – Skót Turisztikai Hivatal meghatározása szerint a filmturizmus „a látogatók megnyerése filmen, videón


7/1/2009 10:19:55 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK 1. táblázat Kulturális és kreatív iparágak

Művészetek

• Képzőművészet • Előadóművészet • Örökség

Kulturális iparágak

• Film és videó • Televízió és rádió • Videójátékok • Zene • Könyv és nyomtatott sajtó

Kreatív iparágak

• Design • Építészet • Hirdetés, reklám

Kapcsolódó iparágak

• Technikai eszközök (számítógép, MP3, mobiltelefon, televízió stb.) • Kommunikáció, információtechnológia

Forrás: Európai Unió

vagy televízión bemutatott helyek, illetve történetek segítségével”. A brit turisztikai hivatal, a VisitBritain szerint ide tartozik a desztinációk felkeresése vagy azok iránti érdeklődés felkeltése a desztináció televízióban, videón vagy moziban történő bemutatásának eredményeképp. A filmturizmus a kulturális turizmushoz kapcsolható, célcsoportja azonban jóval szélesebb. A ma kulturális turistája nagymértékben különbözik a „Grand Tour” résztvevőitől, sokkal inkább keresi a James Bond filmek helyszíneit, a könyvesboltot, ahol Hugh Grant találkozik Julia Roberts-cel a Notting Hill című filmben, vagy a filmvilág hazáját, Hollywoodot. Napjainkban kevesebben olvasnak könyveket, ezzel szemben nő az audiovizuális eszközök, illetve a filmek szerepe. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy számos film sikeres regényeken alapul. Bár a filmturizmus definíciója könnyen meghatározható, az alkotások turizmusra gyakorolt hatásai nehezen mérhetők, a filmturizmusból profitáló desztinációk kis része (becslések szerint egyötöde) méri ennek hatékonyságát, eredményeit.

2. A játékfilmekhez kapcsolódó turisztikai kereslet Az elmúlt évtizedben a mozilátogatás népszerűsége és a nemzetközi utazások száma is dinamikusan emelkedett. A filmgyártás és a „mozibajárás” terén is az USA és India állnak az első helyen, a játékfilmek mintegy 90%-át a hollywoodi öt nagy cég készíti. Az UNESCO 2003. évi adatai szerint Indiában a mozilátogatások száma 2860 milliót (5,2 látogatás/lakos), az USA-ban 1421 milliót (4,8 látogatás/lakos) tett ki. Hazánk ugyanezen a listán a 32. helyet (a fajlagos mutató esetében a 26.

helyet) foglalja el. Az eladott mozijegyek száma Indonéziában, Franciaországban, Németországban, Japánban, Kínában, Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Mexikóban, Kanadában és Olaszországban is meghaladja a 100 milliót. Jelentős emellett a videó, a DVD, a fizetős TV, a filmek televízióban és a világhálón való elérhetőségének fejlődése. A European Audiovisual Observatory adatai szerint 2007-ben az Európai Unió tagországaiban összesen 910 millió mozijegyet adtak el. Az elmúlt néhány évet vizsgálva csökkenés tapasztalható, 2004-ben a mozilátogatások száma még meghaladta az egymilliárdot. A „moziba járás” tekintetében élenjáró országok Fran cia ország (178 millió látogatás), Nagy-Britannia (162 millió), Németország (125 millió), Olaszország (115 millió) és Spanyolország (112 millió). Ezzel szemben az eladott mozijegyek száma nem éri el a hárommilliót Bulgáriában (2,5 millió), Észtországban (1,6 millió), Lettországban (2,2 millió), Romániában (2,6 millió) és Szlovákiában (2,7 millió). Az elmúlt évek trendjeit vizsgálva elmondható, hogy míg Németországban és Spanyolországban jelentősen visszaesett a mozik iránti kereslet, Lengyelországban (2007-ben 32,6 millió látogatás), Oroszországban (2007-ben 106,6 millió látogatás) és Törökországban (2007-ben 31,1 millió látogatás) nagymértékű növekedés volt tapasztalható. Az Anholt Nation Brands Index szerint a potenciális látogatók 40%-a nagyon szívesen keresné fel a moziban vagy televízióban látott játékfilmek helyszíneit. A filmturizmus sikerében meghatározó szerepet játszik a cselekmény/film története: hiszen míg a Gyűrűk Ura és a Bálnalovas című játékfilmek egyértelműen Új-Zélandhoz kötődnek, a többi történelmi filmnek (Gladiátor, Monte Christo grófja, Trója) helyszínt biztosító Málta például kevésbé profitált a filmek sikeréből. A játékfilmek által motivált, illetve befolyásolt utazók a filmtől függően igen eltérőek lehetnek, összességében azonban a fiatalabb korosztályokat vonzzák az ilyen típusú utazások. Egyegy filmalkotás keresletgeneráló hatása desztinációnként igen eltérő lehet, illetve a film hatásának elválasztása egyéb tényezőktől a legtöbbször nem is lehetséges, csak erre irányuló elsődleges kutatás segítségével. Néhány filmnek a desztináció vendégforgalmára irányuló hatását az alábbi táblázat mutatja (2. táblázat).

3. Mozilátogatás Magyarországon A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2006-ban Magyarországon 407 moziterem várta a látogatókat, ebből 132 a fővárosban. A több mint 408 ezer előadást összesen 11,6 millióan látták, ami 100 lakosra vetítve 115 előadást jelent.3 A 100 lakosra jutó látogatások száma 3 2007-ben 10,9 millió mozilátogatást regisztráltak. A tanulmány írásakor részletes adatok csak a 2006. évre vonatkozóan álltak rendelkezésre.


bulletin01.indb 35

35

7/1/2009 10:19:55 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK 2. táblázat A játékfilmek keresletnövelõ hatása Film

Helyszín

Braveheart (1995)

Wallace Monument, Skócia

300% -os növekedés a látogatók számában a bemutatót követően

Deliverance (1972)

Rayburn County, Georgia, USA

20 ezer turista egy év alatt, 2-3 millió USD bevétel

Dances with Wolves (1990)

Fort Hayes, Kansas, USA

25% -os növekedés (az előző négy év 7% -os bővülését követően)

Close Encounters of the Third Kind (1974)

Devils Tower, Wyoming, USA

75% -os növekedés 1975-ben, 20% a filmnek köszönhetően

Thelma and Louise (1991)

Arches National Monument in Moab, Utah, USA

19,1% -os növekedés 1991-ben

Field of Dreams (1989)

Iowa, USA

35 000 látogató 1991-ben

The Lord of the Rings (2001-2003)

Új-Zéland

Évi 10% -os növekedés Nagy-Britanniából 1998 és 2003 között

Steel Magnolias (1989)

Louisiana, USA

48% -os növekedés a bemutatót követő évben

Last of the Mohicans (1992)

Chimney Rock Park, North Carolina, USA


The Fugitive (1993)

Dillsboro, North Carolina, USA


Little Women (1994)

Orchard House, Concord, Massachusetts, USA


Harry Potter (2001-)

Nagy-Britannia

Legalább 50% -os növekedés minden régióban

Mission: Impossible 2 (2000)

Nemzeti parkok, Sydney, Ausztrália

200% -os növekedés 2000-ben

Gorillas in the Mist (1988)

Ruanda

20% -os növekedés 1998-ban

Crocodile Dundee (1986)

Ausztrália

US látogatók számának 20,5% -os bővülése 1981 és 1988 között

The Beach (2000)

Thaiföld

22% -os növekedés a fiatalok körében 2000-ben, 2006-ban az utazási szándék 19% -kal nőtt

Four Weddings and a Funeral (1994)

The Crown Hotel, Amersham, Anglia

A filmben használt szoba teljes foglaltsággal működött legalább három évig

Mrs. Brown (1997)

Osborne House, Isle of Wight, Nagy-Britannia

25% -os növekedés

Notting Hill (1999)

Kenwood House, Anglia

10% -os növekedés a bemutatót követő hónapban

Saving Private Ryan (1998)

Normandia, Franciaország

Az amerikai vendégek száma 40% -kal nőtt

Sense and Sensibility (1995)

Saltram House, Anglia

39% -os növekedés

Forrest Gump (1994)

Savannah, Georgia, USA

7% -os növekedés

Troy (2004)

Canakkale, Törökország

73% -os növekedés

Captain Corelli’s Mandolin (2001)

Kefalonia, Görögország

50% -os növekedés három év alatt

Megjegyzés: a táblázatban a filmek eredeti angol címei szerepelnek.

a Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarország régióban kiemelkedő (2006-ban 240 látogatás/100 lakos). A 100 lakosra jutó látogatások száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, ehhez hasonló tendencia

36

bulletin01.indb 36

Hatás

Forrás: MINTEL

Nagy-Britanniában és Spanyolországban figyelhető meg. Magyarország ezzel Észtországhoz és Szlovéniához hasonló fajlagos mutatót mondhat magáénak; az élen Franciaország (kb. 300 látogatás/100 lakos) áll, amelyet


7/1/2009 10:19:55 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK Spanyolország és Nagy-Britannia követ (szintén 250 feletti látogatás 100 lakosra vetítve). A látogatószám csökkenésének hátterében a játékfilmek egyéb módon történő megtekintése (például DVD, televízió, internet) is szerepet játszik. Évente átlagosan több mint 200 új filmet mutatnak be Magyarországon. 2006-ban tízből hét mozilátogató amerikai produkciót tekintett meg.

4. A desztinációmenedzsment szervezetek szerepe A filmek a desztinációs menedzsment szervezetek (DMO) számára is kiváló lehetõséget teremtenek az ország vagy egy-egy régió ismertségének növelésére, s így a terület turizmusának fejlesztésére is. A mozgókép mint kommunikációs eszköz szerepe vitathatatlan, különösen, ha a történet és a helyszín szoros kapcsolatban állnak egymással. A játékfilmeknek a turisztikai imázsra gyakorolt hatása tekintetében fontos kiemelni a szereplõkkel való azonosulást és az utazást megelõzõen, a film alapján kialakított várakozásokat. Ha azonban az utazás során szerzett személyes tapasztalatok eltérnek az elõzetes várakozásoktól, akkor az a továbbiakban negatívan befolyásolhatja a desztináció imázsát. Ugyancsak negatív reklámot jelentenek a nagy felháborodást keltõ mozifilmek (például a Véres gyémánt címû alkotás). A játékfilmek mellett a turisztikai imázs közvetítésében a televíziós utazási magazinok is fontos szerepet játszanak, amelyek rendkívül széles – a turizmus szempontjából ugyanakkor nagyon eltérõ jellemzõkkel leírható – közönséget érnek el. Ezen mûsorok tartalmát maguk a desztinációk, illetve a desztinációs menedzsment szervezetek általában korlátozottan tudják befolyásolni, ami akár negatív képek közvetítéséhez is vezethet. Az utazási mûsorok elsõsorban az ismertség növelésére, az imázs alakítására, valamint az érdeklõdés felkeltésére alkalmasak, a potenciális utazók döntéséhez más információforrások (például prospektusok, útikönyvek, barátok és ismerõsök információi) igénybe vétele is szükséges. A filmgyártók számára a helyszín kiválasztásánál fontos szerepet játszanak a költségek, a filmkészítés támogatása, a rendelkezésre álló eszközök/lehetőségek, illetve az adókedvezmények és költségvisszatérítések. Nemzeti szervezetek a legtöbb nyugati országban működnek, feladatuk a filmgyártók megnyerése és ezt követően a filmgyártás figyelemmel kísérése. A dél-afrikai Western Cape szervezet adatai szerint három nagyobb és kettő helyi gyártású film a régió turizmusát 5%-kal növeli, ennek ellenére a turisztikai szervezetek egyelőre kismértékben ismerték fel a filmben rejlő lehetőségeket. A filmturizmus sikere a film sikerén alapul, amelyet elsősorban az eladási adatok határoznak meg, ezek mutatják, hogy hányan látták az adott helyszínt a fil-

men keresztül. A sikerfilmeken túl azonban az alacsonyabb nézettségű filmek is attraktívvá tehetnek egy-egy desztinációt a potenciális látogatók számára, természetesen más eszközökkel kiegészítve. A helyszín azonosítása és elérhetőségének kommunikációja mellett fontos hangsúlyozni a filmmel fennálló kapcsolatát. A desztinációkról alkotott pozitív kép elemét jelenti egy idilli vagy különleges táj, egyedi társadalom és kultúra, illetve egy olyan imázs, amelyet aztán a turisták meg akarnak ismerni, fel akarnak fedezni. A filmek ezzel szemben érzéseket, érzelmi asszociációkat közvetítenek, s bár a filmek nem kizárólagos meghatározó tényezők a desztináció kiválasztásában, fontos szerepet töltenek be. Annak ellenére, hogy a filmgyártást is nagymértékben a divat vezérli, egyes, filmturizmusra gyakorolt hatásai meglepően hosszú távúak, a turisták akár több év elteltével keresik fel az adott desztinációt. A filmek széles és sokrétű célcsoportok számára elérhetőek, ezáltal a nemzeti turisztikai szervezetek/ hivatalok is hatékonyan felhasználhatják azokat marketingtevékenységükben. Figyelembe véve a célpiacokat, a filmek a bemutatott ország „eredeti” arculatát közvetíthetik, természeti és kulturális vonatkozásban egyaránt, a történelmi témájú filmek pedig fokozott nemzetközi érdeklődésre számíthatnak (Irimiás 2008). A turisztikai szervezetek feladata tehát az, hogy a nézőközönséget az adott desztináció felkeresésére ösztönözze. A filmhez kapcsolódó marketingfeladatok a film bemutatójával kezdődnek, magukban foglalják a további technikai eszközöket is, mint például videó/DVD, televízió, illetve a médiában történő megjelenéseket (3. táblázat.) Ezen marketingakciók átlagosan hároméves 3. táblázat A desztinációs marketingszervezetek és a turisztikai vállalkozások lehetséges szerepe a filmgyártás során

Filmgyártás szakasza

DMO-k és turisztikai vállalkozások feladata, lehetőségei

Film disztribúciója

Marketing, promóció

Bemutató

Kiadványok, prospektusok

Forgalmazás

Előadás, interpretáció

Televíziós bemutató

Nyomon követés

Videó/DVD eladás

Új üzleti lehetőségek

Videó/DVD kölcsönzés

Helyi üzleti lehetőségek, „túlélés”

Televízióban történő ismétlés, moziban és TV-ben történő ismételt forgalmazás

Minőségi standardok, termék elismertsége

Forrás: MINTEL


bulletin01.indb 37

37

7/1/2009 10:19:55 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK időszakot ölelnek fel. A sikeres marketing eredményeként a vendégforgalom szezonalitása csökkenthető, a filmek az addig kevésbé ismert területek iránti érdeklődést is felkelthetik (így történt ez például a Csokoládé című film esetében, amely a franciaországi Burgundiában játszódik), illetve népszerűvé tehetnek olyan úti célokat, amelyek nehezen találnak lehetőséget turizmusuk fejlesztéséhez. A film és a turizmus egymással szoros kapcsolatban áll, ideális esetben egymás promócióját segítik. A játékfilmek finanszírozásában sokszor további érdekeltek, például kereskedelmi kamarák vagy az állam is részt vesznek, s bár a filmstúdiók egyre nagyobb mértékben keresik az együttműködési lehetőségeket a turisztikai hivatalokkal, utóbbiak számára egyelőre ez a kapcsolat kialakulóban van. A turisztikai szervezetek, különösen a helyi hatáskörrel rendelkezők, inkább a helyi és nem a nagy nemzetközi partnereket választják, hiszen a szigorú jogi szabályozás, a szerzői jogok, a sztárokkal való kapcsolat sok turisztikai vállalkozás számára nem elérhető/megfizethető. Ugyanakkor egy-egy kisebb marketingakció, mint például mozitérkép, idegenvezetés stb. sikeres lehet.

5. Nemzetközi példák A filmekben rejlő lehetőségek kiaknázásában Nagy-Britannia az egyik legsikeresebb példa, hiszen a szigetország az elmúlt évszázadban számos híres film helyszínéül szolgált, az általuk közvetített imázs jól illett/illik a desztinációra. Egy, az Olsberg/SPI által 2007 augusztusában publikált kutatás eredményei szerint a brit játékfilmek és televíziós programok pozitív hatással vannak a turizmusra is, az alkotások részletes(ebb) betekintést adnak az ország lakóinak életébe, társadalmába és kultúrájába, amely tényezők az utazási döntést is erőteljesen befolyásolják. A pozitív hatások sokszor hosszabb távon is érezhetők (például a Büszkeség és balítélet című televíziós sorozat esetében), illetve erősebb hatása van egy szélesebb kontextusba – irodalmi, történelmi stb. környezet – helyezett történetnek (például Szerelmes Shakespeare). A filmturizmus gazdasági hatását becsülni meglehetősen nehéz, az Oxford Economic Forecasting szerint az ágazat összességében 2,6 milliárd fonttal járul hozzá Nagy-Britannia gazdaságához. A helyszínek tekintetében sokszor nem a konkrét hely, hanem az asszociáció tesz vonzóvá egy-egy desztinációt, a kutatás szerint a „legsikeresebb” brit filmhelyszínek a történelmi és vallási épületek, valamint a vidéki területek/falvak. Fontos megállapítás továbbá, hogy a történetet érzelmi kapcsolattal átszövő cselekmények még sikeresebbek (például Doc Martin). Összességében az alábbi jellemzőkkel rendelkező filmek generálhatnak számottevő turisztikai keresletet: • erőteljes cselekmény (történet vagy szereplő), • jó film (megjelenítés, szereplők),

38

bulletin01.indb 38

• • • •

pozitív, „felemelő” érzést közvetítő hangvétel, szélesebb márkához kapcsolódó alkotás, történelmi épületek és vidéki tájak mint helyszínek, a hely(szín) fontos szerepet játszik a cselekmény, illetve a szereplő számára.

A közelmúlt egyik leginkább előre megtervezett és reklámozott alkotása a 2006-ban bemutatott – Dan Brown hasonlóan sikeres könyvén alapuló – Da Vinci-kód című film. A 125 millió dolláros költségvetésű alkotás már a bemutató hétvégéjén 82,2 millió font bevételt generált a mozipénztárakban. A filmhelyszínek – Párizs, Málta és Nagy-Britannia – jellemzően (a Westminster Apátság kivételével) saját nevükön szerepelnek, ami megkönynyíti az azonosítást. A filmhez kapcsolódó utazások promóciója céljából a VisitBritain, a Maison de la France, a Novotel szállodalánc és az Eurostar – mint a Sony Pictures hivatalos partnerei – külön honlapot hoztak létre (www.visitdavincicode.com). Az Eurostar nyereményjátékának nyertese egész életre szóló Eurostar jegyet, szállodai tartózkodást (a párizsi Ritz-ben és a londoni Claridges-ben) és pénzjutalmat vihetett haza. A könyv sikerét jelzi, hogy a Párizs—London útvonalon a regény több mint ezer példányát felejtették az utasok a vonaton. A VisitBritain térképet készített a film nagy-britanniai helyszíneiről, amelyet több mint 40 országban promotált. A Novotel szállodalánc a szállás mellé gyalogtúrára szóló jegyet, illetve belépőjegyet is adott a vendégeknek. A VisitScotland szintén tematikus utakkal hívta fel a látogatók figyelmét a filmhelyszínül szolgáló attrakciókra, köztük a Rosslyn kápolnára. Emellett természetesen számos független szolgáltató is ajánlatokat, gyalogtúrákat állított össze a filmhez kapcsolódóan. Az utakat nem csak a nagyközönség, de a sajtó képviselői közül is sokan végigjárták, ami további médiamegjelenést generált. Ugyancsak sikertörténetnek nevezhető a spanyol Pedro Almodovar 1999. évi „Mindent anyámról” című filmje, amely Barcelona imázsának formálásában játszott fontos szerepet. A katalán főváros imázsának központi elemét képezi az építészeti örökség, Gaudí, a mediterrán város hangulata, a multikulturalitás, a kultúrák találkozása, a gasztronómia és az éjszakai élet. Ezek közül több, úgymint az építészet, Gaudí, a mediterrán város és a kultúrák találkozása a filmben is szerepet kap, az egyes helyszínek könnyen felismerhetők.

Összefoglalás A filmturizmus jelentősége a jövőben várhatóan az egész világon növekszik, a sikeres filmek nagyszámú nézőhöz


7/1/2009 10:19:56 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK jutnak el a főbb turisztikai küldőországokban. A filmek a bemutatott desztináció imázsát természeti, kulturális vagy egyéb általános szempontból közelíthetik meg, a turisztikai szervezetek pedig ennek alapján kiválaszthatják azokat az alkotásokat, amelyek mondanivalója/ témája saját céljaikkal is összhangban áll. A filmturizmus sikere a film sikerén alapul, a filmeken túl azonban az alacsonyabb nézettségű filmek is attraktívvá tehetnek egy-egy desztinációt a potenciális látogatók számára. Az internet térhódítása további lehetőségeket teremt, a nemzetközi mozi adatbázisban (International Movie Database) például a filmek helyszínei is megtekinthetők, amelyek iránt a nézők egyre nagyobb mértékben érdeklődnek. A filmgyártókat sok esetben a kiválasztott helyszínt reprezentáló tájak szépsége ragadja meg, amely már korábban is számos turistát vonzott önmagában, de sokszor nem a konkrét hely, hanem az asszociáció tesz vonzóvá egy-egy desztinációt. Jelenleg a legdivatosabb helyszínek között található Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland.

Felhasznált irodalom E. LÓPEZ, E. OSÁCAR: Tourism Destination Placement (TDP): La imagen de los destinos turisticos a través de los largometrajes – „El Caso Destino Barcelona”. UNWTO. 2004. június Film Tourism – the Global Picture. MINTEL Travel and Tourism Analyst. 2005/3. IRIMIÁS A.: Világítás! Kamera! Turizmus indul!: a filmek szerepe a kulturális turizmusban. In: Szabó V.–Orosz Z.–Nagy R.–Fazekas I. (szerk.) IV. Magyar Földrajzi Konferencia. Debreceni Egyetem. pp. 498—502. Központi Statisztikai Hivatal: Statisztikai Tükör – Mozik, filmek. 2007. szeptember 26. OLSBERG/SPI: The Stately Attraction – How Film and Television Programmes Promote Tourism in the UK. 2007. The Cultural and Creative Sector – Lisbon Agenda. Európai Unió. 2007 European Audiovisual Observatory adatai a mozilátogatások számáról (2008. február 11-i sajtóközlemény)


bulletin01.indb 39

39

7/1/2009 10:19:56 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK A múzeumok és galériák szerepe a skót turizmusban Összeállította: Polgár Judit1

A múzeumok és kiállítóhelyek számos desztináció turisztikai kínálatában fontos szerepet töltenek be. A Mintel kiadványát összefoglaló cikk célja, hogy a Skót Turisztikai Hivatal (VisitScotland) példáján keresztül betekintést nyújtson a múzeumok és kiállítóhelyek lehetséges turisztikai szerepébe, és a Központi Statisztikai Hivatal magyarországi múzeumok helyzetét bemutató adataival kiegészítve összehasonlítást adjon a hasonló funkciójú hazai létesítményekkel.

Kulcsszavak: kulturális turizmus, desztinációs marketing, imázs, múzeum.

1. A múzeumok szerepe a skót kulturális életben A múzeumok szerves részét képezik a skót kulturális szektornak, amelybe a Skót Nemzeti Kulturális Stratégia szerint többek között az előadóművészetek, az építészet, a kulturális intézmények, a kreatív iparágak, a divat, a design, a film és a média tartozik. A kulturális szektornak ugyanakkor nincs pontos definíciója, továbbá nehéz meghatározni, hogy a fent említett ágazatok milyen részarányt képviselnek a kultúra egészéhez viszonyítva. Számos szervezet tevékenységéről nem áll rendelkezésre adat, illetve közülük sok nem hivatalosan működik, ezért mind a kulturális szektor egészére, mind a múzeumokra nézve nehéz megállapítani, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a nemzetgazdasághoz, vagy akár csak a turizmus teljesítményéhez. A múzeumok a kulturális szféra központi elemei, amelyek megőrzik és bemutatják egy-egy nemzet kulturális értékeit. Egy 2002-ben készült, átfogó múzeumi felmérés vizsgálta az intézmények nemzetközi, nemzeti és helyi jelentőségét Skóciában, amelynek eredményei szerint a múzeumok kulcsszerepet játszanak a helyi közösségek tagjainak ismeretszerzésében és fejlődésében azáltal, hogy aktív részvételt biztosítanak számukra a kulturális tevékenységekben.

2. A múzeumok szerepe a desztinációs marketingben A múzeumok és galériák a skót turisztikai kínálat szerves részét képezik, fontos szerepet töltenek be a látogatók élményei és a gazdaság szempontjából is. (A múzeumoknak a foglalkoztatásban játszott szerepéről lásd keretes írásunkat!) 1 Kutató, a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékmenedzsment Iroda Kutatási Csoportjának munkatársa.

40

bulletin01.indb 40

Múzeumi foglalkoztatás – költséghatékony munkaerőpiac A skót múzeumokban az átlagos dolgozói létszám 24 fő. Megfigyelhető némi különbség az ingyenesen látogatható és a belépődíjas intézmények között, míg előbbiekben a legtöbb dolgozó önkéntes, utóbbiakban általában több fizetett alkalmazott dolgozik. Hasonló – evidens – összefüggés van a látogatottsági adatok és az alkalmazottak száma között is. Az évi 250 ezernél több látogatót regisztráló múzeumokban különösen magas a teljes és részmunkaidős állandó dolgozók aránya, míg a kisebb látogatottságú létesítmények sokkal inkább az önkéntesek munkájára vannak utalva. A kutatás eredményei szerint a skóciai múzeumokban alkalmazott személyzet: • 50%-a önkéntesekből áll, akiket számos, különböző időtartamú feladat elvégzésére alkalmaznak, • egy részük ideiglenes dolgozó rövid, határozott idejű szerződéssel, • 25%-a teljes munkaidős, állandó munkatárs, • 14%-a részmunkaidős, állandó munkatárs, • 3%-a teljes munkaidős munkatárs, szezonális vagy időszaki szerződéssel, • közel 9%-a pedig részmunkaidős munkatárs szezonális vagy időszaki szerződéssel dolgozik. A múzeumok alkalmazottainak egy része ún. rejtett/ közvetett forrásból érkezik: • egy részük ideiglenes dolgozó rövid, határozott idejű szerződéssel, • szabadúszók vagy speciális projektekhez meghívott szakértők, • művészek, akik kiállítások szervezésében, interpretálásában vesznek részt, • beszállítók és szolgáltatók a magánszektorból, akik például a múzeumi infrastruktúra hátterét biztosítják.


7/1/2009 10:19:56 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK A magyarországi múzeumok helyzete 2007-ben A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyarországi múzeumok 2003-ban az állami költségvetés kulturális kiadásaiból csaknem 16%-kal részesedtek. A következő években ez az arány egyre emelkedett, és 2007-ben már megközelítette a 19%-ot, összegszerűen pedig 32,7 milliárd forintot tett ki. A közgyűjtemények közül így összességében ezek az intézmények kapták a legtöbb támogatást. A finanszírozásukra szolgáló pénzösszegek 45%-a a központi költségvetésből, 55%-a önkormányzati forrásból származott, míg jegyeladásból eredt teljes bevételük 10%-a, amivel a kiadásaik 10,5%-át fedezték. A múzeumok és az ott rendezett kiállítások iránti érdeklődés az elmúlt időszakban viszonylag stabilnak mondható. A helyi lakosság, valamint a belföldi és a beutazó turizmus évenként 10—11 millió körüli látogatót biztosít Magyarországnak. Az ezer lakosra jutó múzeumlátogatások száma 2007-ben 1111 volt. A városok majdnem mindegyikében található kiállítóhely, de csak minden tizedik mondhat magáénak valamilyen bemutatóhelyet, így tájmúzeumot, emlékmúzeumot vagy szabadtéri néprajzi múzeumot. 2007-ben 304 településen összesen 635 múzeum működött, közülük 85-öt a fővárosban tartottak nyilván. A klasszikus bemutató és megőrző funkció mellett az intézmények fontos tevékenységei közé tartoznak az oktatást segítő foglalkozások is. Az oktató jellegű, valamint a szabadidős gyermek- és felnőttfoglalkozások mellett közel 2400 szakmai rendezvényre (tudományos konferenciák és előadások) és 51 ezer tárlatvezetésre került sor 2007-ben. Az intézmények látogatóinak közel fele ingyenesen kapott, egynegyede kedvezményes áron vásárolt jegyet, és csak a fennmaradó 25% váltott teljes árú belépőt. Az összes érdeklődő 32%-a diák volt, a becsült adatok szerint közel 17%-uk külföldi. A múzeumlátogatások erősen koncentrálódnak néhány, idegenforgalmi szempontból is jelentős településre, illetve kevés számú intézményre. 2007-ben az összes látogató 60%-a a 30 leglátogatottabb múzeumot kereste fel. A látogatók száma alapján felállított múzeumi ranglista első 12 helyezettje közül 8 budapesti múzeum, a 4. Eger, a 9. Szilvásvárad, a 11. Tihany, a 12. pedig Szentendre. Kedvező statisztikával dicsekedhet néhány további, turisztikai szempontból jelentős település is (például Pécs, Ópusztaszer, Gödöllő, Miskolc, Sárospatak és Pannonhalma). Az intézményekben komoly tudományos munka is folyik, 2007-ben több mint 3300 publikáció jelent meg az itt foglalkoztatott kutatóknak köszönhetően. Az intézmények sokrétű munkáját – ami felöleli a kiállítások rendezését, a gyűjtemény gyarapítását, nyilvántartás készítését, adatfeltáró, kutatási tevékenységet stb. – 2007-ben közel 6000 fő végezte. Az összes munkatárs hozzávetőlegesen kétharmada, a tudományos alkalmazottak 88%-a a teljes munkaidőben foglalkoztatottak közé tartozott. A múzeumok és galériák imázsa alapvető szerepet játszik abban, hogy a turisták számára Skócia egy „kötelezően meglátogatandó” desztinációvá váljék. A skót történelmi örökségeknek és az ezzel kapcsolatos imázselemeknek a desztinációs marketingben történő felhasználása költségmegtakarítással is jár, hiszen ez lényegesen olcsóbb, mint például egy, az örökségeket figyelmen kívül hagyó, új desztinációs márka kidolgozása. A múzeumok építészete emellett alapvetően meghatározza a tájat és alakítja az ország sajátos identitását. A múzeumokat is érintő online desztinációs marketing elsősorban a városokra vagy híres skót személyiségekhez (például Robert Burns vagy William Wallace) köthető desztinációkra fókuszál. A Skót Turisztikai Hivatal hivatalos honlapja több esetben kihasználja a múzeumokban rejlő lehetőséget. A múzeumok megjelennek a városok bemutatásánál (például Stirling Vára és a William Wallace Nemzeti Emlékmű, az Edinburgh-i Vár, Nemzeti Múzeum és Galéria). Ugyancsak a múzeumok szerepét jelzi, hogy a skót kulturális örökség promóciója négy szimbolikus jelentőségű attrakció – köztük három múzeum – segítségével történik. Ezek az Edinburgh-i Vár, a Galery of Modern Art és a New Lanark World Heritage Village.

A kultúra és művészetek esetében a Morven Galery, míg a hivatásturizmus marketingjében az edinburgh-i és glasgow-i múzeumok játszanak fontos szerepet. Ettől eltekintve a múzeumok nem kapnak jelentőségüknek megfelelő szerepet az ország turisztikai marketingjében sem helyi, sem nemzeti szinten – derül ki a Mintel tanulmányából. Pedig a digitializáció és a technológiai fejlődés új dimenziót nyit a szimbolikus képek használata előtt, és új lehetőséget teremt a múzeumok számára, hogy hatékonyabban és versenyképesebben reklámozzák magukat, a legjobb nemzetközi gyakorlatoknak (best practice) megfelelően, azokkal összhangban. Bármely nemzetközi desztinációs marketingkampány vizsgálata során egyértelműen látszik, hogy a kulturális örökség a hozzá tartozó tájakkal és épületekkel együtt a legfontosabb marketingszimbólumok egyike. A turisztikai imázs2 formálása bonyolult folyamat, amelynek lépései: • meghatározni a desztinációt leginkább kifejező arculatot, 2 A turisztikai imázs fogalmáról részletesen lásd Sulyok Judit „A turisztikai imázs” című cikkét, a Turizmus Bulletin 2006/4. számában.


bulletin01.indb 41

41

7/1/2009 10:19:56 AM

TURISZTIKAI TERMÉKEK • ezen arculat segítségével megcélozni a közönséget, • a célcsoporton belül további szegmentációt végezni, és ehhez kapcsolódóan speciális imázselemeket közvetíteni. Néhány település képes volt erős márkaneve(ke)t és határozott arculatot kialakítani az általuk nyújtott termékekre és szolgáltatásokra. Skócia esetében, különösen a fővárosban és más városokban, a múzeumok (mint az ország szimbolikus épületei), illetve gyűjteményük kulcsszerepet játszottak az ország turisztikai és gazdasági fejlődésében. Számos városban a múzeumok az adott település meghatározó épületei, egyúttal konferenciák, fogadások, vállalati összejövetelek és termékbemutatók egyedi helyszínei – épp azoké az eseményeké, amelyek a leghatékonyabbak a desztináció eladásában, ami szükségessé teszi további fejlesztésüket. Ahhoz, hogy a múzeumok a desztináció imázsát hatékonyan képviseljék, saját arculatuknak is érvényesnek, hihetőnek, egyszerűnek, egyedinek és figyelemfelkeltőnek kell lennie. Annak ellenére, hogy ezek az épületek nemzeti márkának tekinthetők, gazdasági értéküket különösen nehéz meghatározni. E szimbo-

42

bulletin01.indb 42

likus épületek jelentősége igazán akkor érzékelhető, ha fordítva tesszük fel a kérdést: mennyivel érnének kevesebbet a desztinációk e különleges helyszínek nélkül? A múzeumok természetesen nemcsak a desztináció imázsában játszanak kiemelkedő szerepet, hanem az adott desztinációt felkeresők számára attrakcióként, látnivalóként is funkcionálnak. Ez a kisebb vidéki múzeumokra és a nagy, nemzeti jelentőségű múzeumokra és kiállítóhelyekre egyaránt igaz. További információ: Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda, Kutatási Csoport, 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113., tel.: (1) 488 8710, e-mail: kutatas@ itthon.hu, internet: www.itthon.hu/Szakmai oldalak/Piaci iránytű. A VisitScotland megbízásából készült tanulmány a Kutatási Csoport fogadóórája keretében – minden héten csütörtökön 14 és 17 óra között, előzetes egyeztetést követően – megtekinthető a Kutatási Csoportnál. A magyarországi múzeumok adatairól bővebb felvilágosítást a Központi Statisztikai Hivatal honlapja (www.ksh.hu) nyújt, információszolgálati telefonszám: (1) 345 6789.


7/1/2009 10:19:56 AM

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK Turisztikai statisztikai indikátorok Összeállította: Gilyán Csaba1 A Központi Statisztikai Hivatal évtizedek óta arra törekszik, hogy valós, a piaci trendeknek megfelelő adatokat gyűjtsön és közöljön a különböző publikációin keresztül, amelyek segítségével a lakosság, a vállalkozások és a kormányzati szervezetek képet alkothatnak a magyar gazdaság különböző területeiről, így a turizmusról mint interszektorális ágazatról is. Az alábbi táblázattal segítséget szeretnénk nyújtani a szakma számára, hogy áttekin-

tést nyerhessen a KSH által megfigyelt turisztikai területekről, a közölt turisztikai indikátorokról és azok részletezettségéről, gyakoriságáról, illetve az azokból nyert adatok hozzáférhetőségéről. Az olvasó további részletes adatokat és információkat gyűjthet a KSH honlapjáról (www.ksh.hu, www.szamokbanutazunk.hu), illetve a KSH statikus és dinamikus adatbázisaiból (stADAT, Tájékoztatási adatbázis), amelyek szintén a honlapon keresztül érhetőek el. 1. táblázat

Turisztikai statisztikai indikátorok Adatgyűjtési téma

1

Mutatók

Részletezés

Gyakoriság

Kereskedelmi szálláshelyek

kapacitás vendég vendégéjszaka bevétel fajlagos bevételek foglaltság motiváció szállásfoglalás módja létszám rendezvény adatok

régiók belföldi, külföldi szállástípus

Nem üzleti célú szálláshelyek

kapacitás vendég vendégéjszaka bevétel

szállástípus belföldi, külföldi hónap megye – régió nem üzleti-kereskedelmi forgalom

Magánszálláshelyek

Utazásszervezők

Publikáció

havonta

Havi gyorstájékoztató Jelentés a turizmus 200x. évi teljesítményéről, éves kiadvány Magyar Statisztikai Zsebkönyv Magyar Statisztikai Évkönyv stADAT Tájékoztatatási adatbázis

évente

Magyar Statisztikai Zsebkönyv Magyar Statisztikai Évkönyv Jelentés a turizmus 200x. évi teljesítményéről, éves kiadvány

kapacitás vendég vendégéjszaka fajlagos mutatók

régiók, megyék, települések, üdülőkörzetek belföldi, külföldi fizetővendéglátás – falusi szállásadás

évente kétszer

Magyar Statisztikai Zsebkönyv Magyar Statisztikai Évkönyv Területi évkönyv Magyar Régiók Zsebkönyve Jelentés a turizmus 200x. évi teljesítményéről, éves kiadvány Magyarország 200x. Tájékoztatási adatbázis

utaztatottak száma vendégéjszakák száma szolgáltatások értékesítését végzők száma tevékenységek árbevétele motivációk

ország beutaztatás, kiutaztatás, belföldi utaztatás, külföldről külföldre történő utaztatás utazásközvetítés csomag – nem csomag

évente

Magyar Statisztikai Évkönyv Jelentés a turizmus 200x. évi teljesítményéről, éves kiadvány

Főosztályvezető-helyettes, KSH, Szolgáltatásstatisztikai Főosztály.


bulletin01.indb 43

43

7/1/2009 10:19:56 AM

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK Adatgyűjtési téma

Lakosság belföldi utazásai

Külföldiek magyarországi turisztikai kiadásai

Lakosság külföldi utazásai

Mutatók háztartások, személyek jellemzői belföldi többnapos utazások jellemzői utazás időtartama kiadások

úti cél utazás időtartama motiváció közlekedési eszköz szállástípus szervezettség költésszerkezet

látogatók száma látogatók kiadásai eltöltött idő fogyasztás szerkezete

kiemelt országok motiváció utasprofil meglátogatott régió utazásszervezés módja korcsoport

utazók száma eltöltött idő fogyasztás szerkezete kiadás

kereskedelmi és munkahelyi vendéglátóhelyek száma

Vendéglátás

Részletezés

egyéni vállalkozók által működtetett vendéglátóhelyek száma

44

bulletin01.indb 44

Publikáció

negyedévente

Statisztikai tükör stADAT Magyar Statisztikai Zsebkönyv Magyar Statisztikai Évkönyv Jelentés a turizmus 200x. évi teljesítményéről, éves kiadvány

negyedévente

Negyedéves gyorstájékoztató Magyar Statisztikai Zsebkönyv Magyar Statisztikai Évkönyv Jelentés a turizmus 200x. évi teljesítményéről, éves kiadvány Magyarország 200x. stADAT

kiemelt országok motiváció utasprofil utazásszervezés módja korcsoport

negyedévente

Negyedéves gyorstájékoztató Magyar Statisztikai Zsebkönyv Magyar Statisztikai Évkönyv Jelentés a turizmus 200x. évi teljesítményéről, éves kiadvány Magyarország 200x. stADAT

üzlettípus, régiók, megyék, települések, üdülőkörzetek

évente

vendéglátóhelyek eladási forgalma (bevételei) típus, egység, bevétel, kereskedelmi régiók, megyék, szálláshelyek vendéglátás üdülőkörzetek adatai szálláshelyszolgáltatás és vendéglátási ágazatok mutatói: Egységes • nettó árbevétel gazdaság• bruttó kibocsátású statisztikai hozzáadott érték adatgyűjtések • foglalkoztatottak száma • személyi és anyagi ráfordítások • beruházás

Gyakoriság

ágazati és alágazati szintű alábontások

Magyar Statisztikai Évkönyv stADAT Tájékoztatatási adatbázis Jelentés a turizmus 200x. évi teljesítményéről, éves kiadvány

havonta

évente

Jelentés a turizmus 200x. évi teljesítményéről, éves kiadvány


7/1/2009 10:19:56 AM

TALLÓZÓ Megújult a Magyar Kongresszusi Iroda honlapja Féléves előkészítő munka után 2009 tavaszán megújult a Magyar Kongresszusi Iroda honlapja. Az új honlap igazodik a Magyar Turizmus Zrt. arculatához. A honlapon továbbra is bemutatásra kerül a Kongresszusi Iroda tevékenysége és a Konferencia Nagyköveti Program. A Partnerkereső rovatban bemutatják az iroda partnereit: konferenciaszállodákat, rendezvényhelyszíneket, incentive programokat és a konferenciaszervezőket. Újdonság, hogy a partnerek között megjelennek a rendezvényhelyszínként működő éttermek is. A honlapon továbbra is elérhetőek a hivatásturizmussal kapcsolatos aktuális hírek, statisztikák és tanulmányok. A Magyar Kongresszusi Iroda által végzett statisztikai adatgyűjtés eredményeit negyedévente

teszik közzé, az éves statisztika pedig minden év februárjában jelenik meg. A Kongresszusi Iroda saját statisztikai adatgyűjtésén kívül megtalálhatóak a honlapon a nemzetközi szervezetek (International Congress & Convention Association és Union of International Associations) által publikált eredmények is. A tanulmányok között a szakma érdeklődésére tarthatnak számot a nemzetközi szervezetek évente kiadásra kerülő tanulmányai (FutureWatch, EventView, Industry Trends and Market Share Report stb.), valamint olyan szakmai anyagok, amelyek a kongreszszusszervezés területén dolgozó szakemberek munkáját támogatják, segítik (például versenytárselemzés, trendek, a gazdasági válság hatása, zöld rendezvények stb.).

Környezettudatosság mindennapi munkánk során – Zöld Rendezvény Stratégia – Összeállította: Magyar Turizmus Zrt., Magyar Kongresszusi Iroda Napjainkban egyre több figyelmet fordítanak a társadalmi felelősségvállalásra (corporate social responsibility), azon belül pedig a környezettudatosságra, hiszen az sokszor a rendezvény költségvetésére is jótékony hatással van. A környezettudatosság jegyében a Magyar Kongresszusi Iroda vezető szerepet kíván vállalni a magyarországi rendezvények környezeti hatásainak csökkentése érdekében. Az iroda munkatársai elkészítették a National Recycling Coalition (www.nrc-recycle.org) 2001. évi kongresszusa és kiállítása során kidolgozott és elfogadott, majd 2007-ben módosított Zöld Rendezvény Stratégia (Green Meetings Policy) magyar változatát. Irányelvei elősegítik, hogy a jövőben egyre „zöldebb” rendezvények kerüljenek megrendezésre Magyarországon. Amíg ezek a módszerek nem válnak mindennapi rutinná, mindanynyiunk feladata, hogy munkánk során a lehető legjobb gyakorlatok átvételével védjük környezetünket. A Zöld Rendezvény Stratégia kilenc pontban tárgyalja a környezetvédelmi technikákat: 1. Nyomtatott kiadványok, 2. Utazás, 3. Étel és ital/Catering, 4. Helyszíni szolgáltatások, 5. Kiállítási területek, 6. Konferenciaszállodák, 7. Tájékoztatás/újrahasznosítási tanácsadók, 8. Az újrahasznosítási erőfeszítések értékelése, 9. Kritériumok a későbbi helyszínválasztáshoz.

Mindegyik pont részletesen tárgyalja az adott területhez kapcsolódó környezetbarát lehetőségeket a legegyszerűbb lépéstől (például online regisztráció, újrahasznosított papír használata, kitűzők összegyűjtése a rendezvény végén, szelektív hulladékgyűjtés) a bonyolultabbakig, mint például a megmaradt ételek komposztálása, saját „zöld” tanúsítvány kifejlesztése vagy újrahasznosítási tanácsadók foglalkoztatása. A stratégiában leírt lépések többsége igen egyszerű és nem igényel anyagi ráfordítást, csupán a szokásosnál nagyobb figyelmet, egyeztetést a szállodákkal a törülköző- és ágyneműcsere-programról (vagyis, hogy ezek csak a vendégek külön kérésére történjenek meg), a résztvevők tájékoztatása a környezetvédelmi programokról, a meglévő környezetvédelmi koncepciók bekérése a helyszínek kiválasztása előtt stb. A Magyar Kongresszusi Iroda különösen fontos feladatának tartja, hogy a környezetbarát rendezvényekkel kapcsolatos információkat összegyűjtse és a magyar szolgáltatók számára hozzáférhetővé tegye. A Zöld Rendezvény Stratégia letölthető a Magyar Kongresszusi Iroda honlapjáról (www.hcb.hu/Hírsarok/ Tanulmányok) és a Magyar Turizmus Zrt. honlapjáról (www.itthon.hu/Szakmai Oldalak/Piaci iránytű/Turisztikai termékek) egyaránt. További információ: Varga Judit, tel.: (1) 488 8638; e-mail: [email protected] .


bulletin01.indb 45

45

7/1/2009 10:19:56 AM

TALLÓZÓ Konferenciaajánló

II. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium Budapest, 2009. szeptember 4. 2009. szeptember 4-én 10—17 óra között rendezik meg a Kodolányi János Főiskola Budapesti Regionális Oktatási Központjának épületében a II. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium – Turizmus és integráció: humánum, politikum, ökonómikum elnevezésű rendezvényt a Kodolányi János Főiskola, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, valamint a Magyar Földrajzi Társaság szervezésében. A rendezvény célja, hogy fórumot teremtsen a Kárpát-medencében élő magyar turizmuskutatók számára, hogy a jövőbeli együttműködéseik sikere még hatékonyabban táplálhassa a turizmusról mint tudományról gondolkodó szakmai közösségek oktatási és kutatási tevékenységét. A tanácskozás fókuszában a turizmus integratív funkciójának minél szélesebb körű, több tudományterületen átívelő feltárása áll. A szervezők arra a kérdésre keresik a választ, hogy a turizmus milyen szerepet játszik a társadalmi, a politikai és a gazdasági integráció horizontális, illetve vertikális szintjein. A rendezvény az eredmények formális, prezentációkban való közzététele mellett a párbeszédre helyezi a hangsúlyt. A tanácskozás délelőttjén, a plenáris ülés keretében a szervezők által felkért előadók mutatják be a témával kapcsolatos eredményeiket. Ebéd után három párhuzamos szekció-

ban folyik a munka, amelyekre a szervezők várják a hazai és a határainkon túl élő turizmuskutatók előadásait. A rendezvényre a turizmus kutatásáért és oktatásért elkötelezett, a geográfiai problémák iránt érzékeny szakembereket, egyetemi, főiskolai és szakközépiskolai tanárokat, doktoranduszokat, illetve kutatóintézeteket, tanácsadó irodákat, önkormányzatokat és kormányhivatalok munkatársait várják a szervezők, akik kiemelkedően fontosnak tartják, hogy ne csak az előadók, hanem a téma iránt érdeklődők, a párbeszédre kész kollégák is megtiszteljék a rendezvényt. A részvételi díj 15 000 forint/fő, amely fedezi az ebédszünetben és a délutáni kávészünetben történő fogyasztást, valamint az elhangzott előadások és az azt követő vita alapján elkészült értekezésekből szerkesztett tanulmánykötet megküldését. Az elhangzott előadásokból a Kodolányi János Főiskola Turizmus Akadémia sorozatában tanulmánykötet jelenik meg, amelybe a sorozat-szerkesztőbizottság által elfogadott, a tudományos normáknak eleget tevő, illetve a konferencia témájához illeszkedő értekezések kerülnek beválogatásra. További információért, kérjük, forduljon Laczkó Margithoz ([email protected]), MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 1112 Budapest, Budaörsi út 45.

Konferenciaajánló

Central Europe and Tourism Competitiveness Veszprém, 2009. szeptember 24-26. A Pannon Egyetem szervezésében Central Europe and Tourism Competitiveness elnevezéssel megrendezésre kerülő nemzetközi konferencia a versenyképesség összes aspektusát magában foglalja, különös figyelmet szentelve a közép-európai régiónak. A konferencia fő célkitűzése, hogy a versenyképesség legfontosabb témáit körbejárja, fórumot biztosítson az érintettek közötti párbeszédnek. A szervezők mindenkit várnak, akár a turizmus egyes alszektoraiban tevékenykednek, akár egyes turisztikai termékekkel foglalkoznak, akár egyes desztinációkat, illetve vállalkozá sokat képviselnek.

46

bulletin01.indb 46

A konferencia főbb témái az alábbiak: • a versenyképesség térbeli aspektusai, • szereplők és hálózatok fontossága a versenyképességben – emberi erőforrások, • forrás- és minőségmenedzsment, • a versenyképesség növelését elősegítő menedzsment és marketing stratégiák, illetve gyakorlatok, • desztinációmenedzsment. Az angol munkanyelvű rendezvényről további információ a www.gtk.uni-pannon.hu/tourism.competitiveness oldalon található, ahol a jelentkezők regisztrálhatnak is.


7/1/2009 10:19:57 AM

TALLÓZÓ Konferenciabeszámoló

„Tudatos jelen, fenntartható jövő” : tudományos konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében Összeállította: dr. Kósi Kálmán1 A Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján 2008. november 26-án tudományos konferenciát rendeztünk „Tudatos jelen, fenntartható jövő” címmel. Ezt megelőzően, november 21-én már hetedik alkalommal tartottuk meg a házi tudományos diákköri konferenciát (TDK), ahol hallgatóink adtak számot a kutatóműhelyekben és a tudományos diákkörben végzett kutatásaikról. A plenáris ülés után hat szekcióban folyt tovább a munka. A plenáris ülést főiskolánk rektora, Dr. Lengyel Márton tanszékvezető főiskolai tanár nyitotta meg, beszédében vázolta, hogy a főiskola megalakulásától kezdve oktatási és kutatási célként tűzte ki olyan szakterületek művelését, amelyek tudományos szempontból is előremutatóak, de a gyakorlat igényeivel is találkoznak. Példaként említette a térségi turizmus menedzsmentet (TDM), amely alapvetésként kezeli a rendszerszemléletű megközelítést, de immár a rendszer vezérlési technikáit és az irányítási módszereket is magába foglalja. A TDM lényege, hogy a centralizált központi irányítást meg kell fordítani. A rendszert fokozatosan célszerű felépíteni, helyi szintről indulva, partnerségi alapon, amelynek során a magán- és a közszektor szereplői együttműködnek, és a feladatok megoldásába bevonják a turizmus minden érintettjét. Szólt a régiófejlesztési programok és a TDM rendszerek kialakításának szükségességéről, hiszen a fenntarthatóság csak tudatosan érhető el. Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa előadásában a környezetvédelem területén tisztázandó feladatokról, a Jövő Nemzedékek Országos Irodájának kapcsolatrendszeréről és a hálózatépítés szükségességéről beszélt. Célként fogalmazta meg a tisztázás és a hálózatépítés problémáit mint központi feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi probléma nagyságát, okát csak úgy lehet tisztázni, ha megfelelő hálózatban az összes érdekelttel, érintettel együttműködünk. Egyrészt azt kell tisztázni, hogy a környezetvédelmi jog és általában a jog nem elég hatékony, nem elég környezetbarát, másrészt látható, hogy a jog végrehajtása sem az, de az életünk sem környezetbarát. Miért kell hálózat1 Tudományos rektorhelyettes, Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája.

ban cselekednünk? Mert a környezetépítők, környezetvédők jelenleg még nagyon gyenge érdekérvényesítési képességűek a közigazgatáson belül is, és minden más társadalmi erővel „jóban kell lenni” és folyamatosan konzultálni kell. A hálózatépítés a cselekvés erősítését és az akciók hatékonyságának növelését eredményezi. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának három funkciója van: civil szolgáltató, mikor a hatóság döntéseivel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik; parlamenti szószóló azokban az esetekben, ahol a jövő nemzedékek érdekeit sértik; stratégiai elemző, mikor például a klímavédelemmel és a fenntartható kistérségek kérdésével foglalkozik. Dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár a turizmuspolitika aktuális kérdéseiről tartott előadást, amelynek fő témái a következők voltak: az aktuális vendégforgalmi adatok, 2008 a statisztikai adatok tükrében, a turizmusfejlesztés aktuális kérdései, a turizmussal kapcsolatos szabályozás és jogalkotás, valamint az, hogyan érinti, érintheti a pénzügyi és a gazdasági válság a turizmust és azon belül pedig a magyarországi turizmust. Dr. Nováky Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, „A globalizáció magyar szempontból a XXI. században” című előadásában bölcsnek tartotta azt a gondolatot, hogy a konferenciának a címében a jelen és a jövő együtt jelenik meg, hiszen csak tudatosan felépített jövőt tudunk elképzelni, de ennek a jövőnek a felépítését (bizonyos folyamatoknak a vizsgálatát és elindítását) a jelenben kell elkezdeni. Ahhoz, hogy meg tudjuk válaszolni azt a kérdést, hogy lesz-e fenntartható jövője Magyarországnak környezeti szempontból, azt kell megválaszolni, hogy vajon lesz-e hazánknak fenntartható nemzetgazdasági jövője 2025-ben. A kutatás célja felkészíteni a jövő generációit a változásokra. Adriann Ellis, a Corinthia Grand Hotel Royal igazgatója „Development and transformation of hotel chains in a globalizing world” címmel tartotta meg előadását, amelyben megfogalmazta, hogy egy nemzetközileg elismert szállodalánc számára is meghatározóan fontos a környezetpolitika, hiszen a vendégek egy részének választását ma már meghatározhatja, hogy az általuk választott hotel mennyire tartja szem előtt a fenntarthatóság fogalomkörébe tartozó tevékenységeket. A konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát a Heller Farkas Főiskola Tudományos közleményei 2009. évi 1. számában jelentetjük meg.


bulletin01.indb 47

47

7/1/2009 10:19:57 AM

TALLÓZÓ A Magyar Turizmus Zrt. pályázati felhívása Az év turisztikai témájú szakdolgozata, 2009 A Magyar Turizmus Zrt. 2009-ben kilencedik alkalommal hirdet pályázatot a felsőoktatási intézmények számára a legjobb turisztikai témájú szakdolgozatok díjazására. A pályázaton az akkreditált hazai felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói, valamint az esti, levelező és posztgraduális képzésben, illetve a távoktatásban részt vevő hallgatók indulhatnak államvizsgán eredményesen megvédett, turisztikai témájú szakdolgozatukkal. A pályázatra egy-egy egyetem, illetve főiskola (több kar esetén egy-egy kar) legfeljebb öt értekezést nevezhet be, amelyből legfeljebb két pályamű idegen nyelvű is lehet. Az intézmények az általuk legszínvonalasabbnak ítélt öt szakdolgozatot a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékmenedzsment Irodájának (1115 Budapest, Bartók Béla út 105–113.) juttassák el 2009. szeptember 18-ig elektronikus formában és egy nyomtatott, összefűzött példányban. Az érvényes pályázat feltétele a Magyar Turizmus Zrt. honlapjáról (www.itthon.hu /Szakmai oldalak / Felhívások, pályázatok / Szakdolgozat pályázat 2009) letölthető adatlap kitöltése, amely az intézmény ajánlása mellett tartalmazza a szakdolgozat-készítők és konzulenseik elérhetőségét is. A témaválasztást a Magyar Turizmus Zrt. továbbra sem kívánja keretek közé szorítani, a pályázók szabadon

választhatnak a turizmushoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó témát. Mindazonáltal a Társaság szívesen fogadja a turizmus nemzetgazdasági jelentőségével, a nemzeti, regionális vagy vállalkozói szintű turizmusmarketinggel, a regionális kérdésekkel, egy-egy turisztikai termékkel, a szegmentációval, illetve a nemzeti és hazai turizmus aktuális kérdéseivel foglalkozó diplomamunkákat. A pályázatra beérkezett szakdolgozatokat a Magyar Turizmus Zrt. által felkért szakmai zsűri bírálja el „Alapos, tudományos igényű munka”, valamint „Újszerű témaválasztás” kategóriában. A pályázat nyertesei értékes díjban és könyvjutalomban részesülnek. A szakdolgozat-készítők felkészítését is díjazzuk, az összességében legszínvonalasabb szakdolgozatokat beküldő felsőoktatási intézmény munkáját oklevéllel ismerjük el. Az elbírálást követően az eredményhirdetésre és a díjkiosztóra 2010 tavaszán kerül sor ünnepélyes keretek között. A pontos időpontról írásban értesítjük az oktatási intézményeket és a pályázókat. További információ: Kiss Kornélia, irodavezető, Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda, telefon: (1) 488 8710, e-mail: [email protected].

Naptár 2009. JÚLIUS 4–7.

9–12. 12–14.

2009 Royal Anthropological Institute International Festival of Ethnographic Film. Conference on Emotion in Motion: The Passion of Tourism, Travel and Movement (Leeds, Nagy-Britannia) APTA 2009 – 15th Asia Pacific Tourism Association Annual Conference (Incheon, Koreai Köztársaság) Student Travel Trends Symposium – Turning Research into Practice (Northbrook/Chicago, USA)

2009. AUGUSZTUS 23–27.

48

bulletin01.indb 48

59. AIEST Congress (Savonlinna, Finnország)

2009. SZEPTEMBER 4. 10–11. 24–26.

II. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium (Budapest) 2nd International Conference on Social Sciences (Izmir, Törökország) International Conference on Central Europe and Tourism Competitiveness (Veszprém)

Források: www.unwto.org, www.europeancities.org, www.citybreakexpo.com, www.etoa.org, www.aiest.org, www.tourism-culture.com, www.icssconference.net, www.gtk.uni-pannon.hu/tourism.competitiveness, http://atfk.nyme.hu/index.php?id=13097, http://raifilmfest.org.uk, www.ttra.com


7/1/2009 10:19:57 AM

Bulletin. Turizmus. A Magyar Turizmus Zrt. tudományos és szakmai folyóirata MAGYARORSZÁG. Ifjúsági turizmus Magyarországon II

Recommend Documents