Termelés és Szolgáltatás Menedzsment

 Termelés és Szolgáltatás, Menedzsment

Rendszerszemlélet

Termelés és Szolgáltatás Menedzsment Dr. Gyenge Balázs

TERMELÉSMENEDZSMENT alapfogalmai 1.RENDSZER

2.TERMELÉSI RENDSZER

elem

A rendszer szemléletű megközelítés vizsgálati egysége. A rendszert a rendszer célja és a rendszerhatár együttesen definiálja.

RENDSZER

KÖRNYEZET • beszállítók, versenytársak, állami szabályozás • politikai, jogi, gazdasági, társadalmi, demográfiai, természeti környezet

elem

elem TRANSZFORMÁCIÓ

• Tőke • Anyag • Gépek • Berendezések • Beszállítók • Munkaerő • Tudás • IDŐ

A transzformációs R. Erőforrásokat Inputokat alakít át Outputokká A gazdasági rendszer G.E –t hasznos és értékes Outputokká

• átalakítás • szállítás • raktározás • ellenőrzés

TERMELÉS ÉS SZOL. VISZONYA

Termelés és Szolgáltatás A termékek jellegzetességei (kézzelfogható termékek)

3.TERMÉKTERMELÉS

4.SZOLGÁLTATÁS A SZOLGÁLTATÁS nem kézzel fogható (igény v. szükséglet kielégítésre szolgáló) gazdasági javak előállítására szolgáló tevékenység. Erőforrások felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő nem termelő tevékenységekre. A SZOLGÁLTATÁS a következő kategóriákat foglalja magába: javítás, karbantartás, kormányzat, élelmezés és elszállásolás, szállítás, utaztatás, biztosítás, kereskedelem, hitelezés, ingatlankereskedelem, oktatás, törvénykezés, gyógyítás, szórakozás, tanácsadás, üzleti és szellemi szolg. köztük a logisztikai szolgáltatások és minden egyéb hivatásos elfoglaltság, valamint a közszolgáltatások.

A fogyasztó sosem terméket, vagy szolgáltatást akar vásárolni, hanem valamilyen igényét akarja kielégíteni! A termék és szolgáltatás együtt: 5. TERMÉKSZOLGÁLTATÁS! Amikor a vállalat eldönti, hogy ő „termelő”, vagy „szolgáltató”, akkor lényegében arról dönt hogy, hogy milyen arányban keveri a két típusú tevékenységet

• Termékek • Szolgáltatások • Tudás • Veszteség • Egyéb hatások + -

NYOMONKÖVETÉS KONTROL VISSZACSATOLÁS

GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG mellett

A TERMELÉS az erőforrások olyan összekapcsolása, ill. átalakítása, amelynek fizikai eredménye alkalmas a fogyasztói igény kielégítésére. Ez az eredmény valamilyen gazdasági értékkel bíró jószág.

OUTPUTOK

INPUTOK

• a rendszer elhatárolható a rendszer környezetétől (rendszerhatár) • egymással összefüggő elemek egységes halmaza (kölcsönhatás) • a rendszert a rendszer célja és a rendszerhatár együttesen definiálja

Szolgáltatások jellegzetességei (kézzel nem megfogható termékek)

1.

Megfogható

• Nem Megfogható

2.

Újra eladható

• Nem lehet újra értékesíteni

3.

Készletezhető

• Nem készletezhető, nem tárolható

4.

Térben lokalizált

• Gyakran térben szétszórtan

5.

Szállítható

• Szolgáltatás nyújtója szállítható a termék helyett

6.

Minőség fizikai paraméterekkel mérhető • Min. fizikai param. nem mérhető (bizalmi és tap.)

7. A termelés és fogyasztás elkülönül (az értékesítés elkülönül a termeléstől)

• A termelés és fogyasztás egyszerre jön létre (az érékesítés gyakran része a szolgáltatásnak)

8.

A teljesítés időben eltolható

• Időben nem tolhatók el

9.

A telephelynek a költségvonzata fontos

• A telephely a fogyasztói kapcsolat miatt fontos

10. Könnyen automatizálható

• Nehezen automatizálható

11. Jövedelem kézzelfogható terméktől függ • A jövedelmet nem megfogható termék adja 12. A termék ismételhető, másolható

• A szolgáltatások általában egyedülállók

13. A termék a tipikus fogyasztóra szabott

• A szolgáltatások nagyfokú kölcsönhatásban vannak a fogyasztóval

1

Termelés és Szolgáltatás A termékek jellegzetességei (kézzelfogható termékek) 14. Azonos standard minőséget várunk el

SZOLGÁLTATATÁS TÁRGYA A SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ALANYA

Szolgáltatások jellegzetességei (kézzel nem megfogható termékek)

16. Mindig meghatározható a ki a fogyasztó • A közszolgáltatások, felhasználói köre és mennyisége nem, vagy nehezen meghatározható (forma, tulajdon, hely, idő)

• a fogyasztónak közvetlenül a szolgáltatásra van szüksége, igénye, nem a termék egy tulajdonságára • a fogyasztáshoz való viszonya

18. a fogyasztás egyszeri

(folyamatos, ismétlődő, egyszeri)

SZOLGÁLTATÁSOK BŐVÜLÉSÉNEK okai

A SZOLGÁLTATÁS FIZIKAILAG

következetes 15. Automatizációra, technlógiára alapozott • Gyakran tudásra és tanulásra alapozottak

17. termék hasznosságra van szükség

Emberek

Dolgok

Emberi testre irányuló szolgáltatás:

Fizikailag létező dolgokra irányuló szolgáltatás:

• Szolgáltatások termék meghatározása sokszor nem

• - egészségügyi szolgáltatás, • - divatszalon, • - étterem.

Megfogható (terméket)

NEM megfogható

Szellemi jellegű szolgáltatás:

Megfoghatatlan dolgokra irányuló szolgáltatás:

• - oktatás. • - rádióadás, • - múzeum, • - információ szolgáltatás.

• - bankügyletek, • - biztosítás, • - könyvelés, • - ügyviteli szolgáltatás.

MENEDZSMENT ÉRTELMEZÉSE

verseny -előny

MENEDZSMENT fogalma

tudás, tudomány

korszerű technológia

MENEDZSMENT alapvető funkciói

6. MENEDZSMENT A gyakorlat mindig integrált megközelítésű! (széles értelmezés)

A MENEDZSMENT az ember által létrehozott szervezetek irányítása, vezetése, tervezése, szervezése, ellenőrzése, döntési folyamatainak, formális és informális, valamint kulturális folyamatainak összehangolása

ÁLTALÁNOS def.

ésszerű stratégia

információ

vezetés és szervezés

• problémákat old meg • érdekeket hangol össze • emberekkel dolgozik

környezet

erőforrások

OKOK: 1. Intenzívebbé váló piaci verseny és gyorsuló technikai fejlődés révén növekvő Specializáció, így a szolgáltatás tartalom versenytényezővé válik 2. A fogyasztási tranzakcióban újra az ember válik központi kérdéssé 3. Fokozódó igény a testre szabott termékekre, azaz igény kielégítésre 4. Termelő vállalatok szolgáltatói tevékenysége bővült

A menedzsment sem csak dönt és irányít! Szakmai kérdésekre is válaszol. Komplex tevékenység!

• - fuvarozás, • - javítás, • - ruhatisztítás, • - állatorvosi ellátás.

ALAPVETŐ FUNKCIÓI 1. Tervezés: célok meghatározása, eszközök és megoldási alternatívák hozzárendelése a célokhoz (tevékenység kereteinek, irányainak kijelölése) 2. Szervezés: feladatok, eszközök és emberek összerendelése 3. Vezetés: emberek irányítása, segítése, kényszerítése, befolyásolása, ösztönzése, hogy a kitűzött célt végrehajtsák 4. Döntés: a vezető egyik legelemibb funkciója a döntéshozás, mely minden területen szerepet kap (alternatív cselekvési lehetőségek közötti választás) 5. Ellenőrzés: a megvalósult eredmények és a célok folyamatos összevetése (eltérés esetén a szükséges lépések megtétele)

A MENEDZSMENT emberi közösségek, közös célra irányuló együttműködésének szervezése.

2

TERMELÉSMENEDZSMENT fogalma 7. TERMELÉSMENEDZSMENT A TERMELÉSMENEDZSMENT mindazon tevékenységek összessége egy szervezeten belül, melynek segítségével létrejönnek a termékek vagy szolgáltatások és ezen a tevékenységek eredménye a céloknak és a nagyobb hatékonyságnak az elérése mellett. • nem csak a termék-termelést (előállítást) értjük, hanem a szolgáltatás előállítást is • a termelés nem funkcionális terület szerinti elkülönítést jelent, hanem sokkal inkább fókuszpontot

A TM fejlődésének legfontosabb lépései KORAI NÉZETEK 1776-1880 - Munkamegosztás (Adam Smith, Charles Babbage) - Standardizált részegységek (Eil Whitney)

1776-1880

TUDOMÁNYOS MENEDZSMENT korszak 1880-1910 - Gant diagrammok (Henry L. Gantt) - Munka felvételezés, mozgás és idő tanulmányok (Gilbreth) - Folyamat analízis (Frederic W. Taylor) - Sorbanállási elmélet (Erlang) TÖMEG-TERMELÉSI korszak 1910-1980 - Mozgó összeszerelő sorok (Henry Ford / Charles Sorensen) - Statisztikai mintavételezés (Walter Shewhart) - Gazdaságos rendelési me. (klg. min.) (Harris) - Lineáris Programozás - PERT háló / CPM módszer (DuPont) - Anyagszükséglet tervezés MRP

A TM fejlődésének legfontosabb lépései

1880-1910 Költség centrikus szemlélet

1910-1980

A TM trendjei a jövőben? MEGATRENDEK:

IGÉNYEKHEZ IGAZODÓ TERMELÉSI korszak 1980-1995 - Komputerrel támogatott tervezés - EDI Elektronikus Adatcsere - TQM módszer Total Quality Management - Baldrige díj, önértékelési módszer - Empowerment, hatáskörleosztás (bevonás) - Kanban kártya módszer - Just in time módszer TELJES MÉRTÉKBEN A VÁSÁRLÓI IGÉNYEKRE SPECIALIZÁLÓDÁS korszaka 1995-2005 - „testreszabott tömeggyártás” (mass customatisation) - Globalizáció - Internet - Vállalati erőforrás gazdálkodás - Tanuló vállalat - Internacionális minőségi szabványok - Finite Scheduling program (kapacitás korlátos tervezés) - Ellátási lánc menedzsment - E-kereskedelem

1980-1995

Minőség centrikus szemlélet

1995-2005

Vásárlói igény szempontú szemlélet

Miért lényeges a termelésmenedzsment? FONTOS MERT: 1. Alapelvek: A TM azokat az ismereteket foglalja össze, amelyek a tevékenység során előforduló folyamatok szervezésének, tervezésének, irányításának alapelveire vonatkoznak. Ahhoz hogy mindig a legmegfelelőbb lehetőséget válasszuk ismernünk kell az alapvető stratégiai lehetőségeket. 2. Hatékonyság: A TM arra törekszik, hogy termelékenységet, hatékonyságot, vagy jövedelmezőséget fokozzon, illetve hogy mindezek által versenyelőnyre tegyen szert az adott piacon. Fontos ebben a folyamat szemlélete, amivel megismerhetjük, hogy az egyes résztvevők hogyan alkotnak működő rendszert, mi a szerepük benne. 3. Költség: A TM fontos továbbá azért mert a szűkebben vett „termelés” költségei a szervezet működésének igen jelentős hányadát teszik ki. Éppen ezért valószínűen a lehető legnagyobb lehetőséget is biztosítja a jövedelmezőség növelésére, és a szolgáltatások színvonalának emelésére. 4. Integratív: Mivel a TM interdiszciplináris ismereteket csoportosít és integratív, ezért fontos mert általa felismerhetjük az egyes folyamatok kapcsolódási pontjainak igazi problémáit.

1. 2. 3. 4. 5.

Globális input és output piac JIT termelési rendszerek és ellátási lánc rendszerek Gyors termékfejlesztés, felgyorsult életciklusok Teljes mértékben a vásárlói igényekre specializálódott termelés Hatáskörök, és döntési szabadságok leosztása, tudásmennyiség robbanásszerű változása

ESET PÉLDA! • Növeljük a FH-t!

Cselekvési lehetőségek , akciók (A): megnevezés

Értékesítés növ. 50%-al

Jelenlegi € Értékesítés

100.000

Termékek előállítási ktg.

-80.000

150.000 -120.000

Pénzügyi csökk. 50% 100.000

Termelési ktg. csökk. 20%

-80.000

100.000 -64.000 36.000

Egyenleg (FH)

20.000

30.000

20.000

Egyéb változó ktg.

-6.000

-6.000

-3.000

-6.000

Teljes (FH):

14.000

24.000

17.000

30.000

Növekedés €; %

- 10.000; 71,4%

3.000; 21%

16.000; 114%

3

TERMELÉS ÉS SZOLGÁLTATÁS MDZS 10 LEGFONTOSABB DÖNTÉSE Termelési stratégia

A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai döntési területe

Telephely stratégia

MRP Terv.

1. Áru és szolgáltatás tervezés 2. Folyamat és kapacitástervezés 3. Ütemtervezés

Elrendezési stratégia

Készlet gazd. strat.

Ellátási lánc mdzs.

4. Helykiválasztási stratégia (Location)

Termék trv. stratégia Kapaci. trv. stratégia

6. Emberi erőforrás és munkahely tervezés 8. Készletezés

EGY ÜZLETI TEVÉKENYSÉG HATÉKONYSÁGA! Megbízhatóság. karbantartás

9. Minőség

Aggregált tervezés

• Hozzáadott Érték • Termelékenység (gépi és emberi) • Gazdaságosság • Eredményesség • Minőség • Költség • Határidő és teljesítési idők • Rugalmasság

Minőség mdzs.

5. Helyszín elrendezési stratégia (Layout) 7. Ellátási lánc menedzsment

Hogyan ítélhető meg egy szervezet TELJESÍTMÉNYE, HATÉKONYSÁGA?

Azzal mérhető, hogy mennyiben járul hozzá a (1) fogyasztói igények (2) nyereséges kielégítéséhez!

Projekt mdzs.

10. Karbantartás

Hogyan fejezhető ki a hatékonyság?

Hogyan fejezhető ki a hatékonyság?

9. HOZZÁADOTT ÉRTÉKKEL

8. TERMELÉKENYSÉGI MUTATÓKKAL

A HÉ az az érték amennyivel többet ér az előállított termék vagy szolg. mint a létrehozásuk érdekében vásárolt érték. (… pl. munka)

A TERMELÉKENYSÉGI mutató a termelés eredménye (output) és a létrehozása érdekében felhasznált erőforrások hányadosa (input)

• HÉ-et termelő ktg. • Szükséges, de HE-et nem termelő ktg. (Muda I.) • HE-et nem növelő ktg. de nem is szüks. (Muada II.)

5% 35% 60%

TERMELÉKENYSÉG FEJLESZTÉS MINŐSÉG „Q”

- Egy tényezős: - Több tényezős: KÖLTSÉG „C”

TERMELÉS „P”

Output (me. ft. HE) Munkaerõ (óra) v. (Energia) v. (Anyag) Output Mi = Munkaerõ + (Anyag + Energia + Tõke) (Ft) Mi =

HATÁRIDŐ „D”

Termelékenység PQCDSM

MORÁL „M”

TERMÉK BIZTONSÁG „S” A mutatószámok problémái: • A minőség változhat miközben az inputok, vagy az outputok me. nem változik • Az externália képes pozitív vagy negatív módon befolyásolni a termelést és a termelékenységet anélkül, hogy a vizsgált rendszer arra közvetlen befolyással bírna • A mérési egységek (mért egységek) pl.: Ft v. db nagyon különbözőek lehetnek

ÉRTÉKETEREMTŐ FOLYAMAT definíciója

NEHEZEBB mert: • Tipikusan emberi-munka igényes tevékenység. (például: tanácsadás, tanítás) • Gyakran egyszemélyes tevékenység. (például: befektetési tanácsadás) • Sokszor intellektuális tevékenység, amelyhez szaktudás szükséges (ilyen például az orvosi diagnózis felállítása) • A legtöbbször nem lehet gépesíteni, vagy automatizálni (pl.: hajvágás) • Az elvégzett teljesítmény értékelése is nehéz (pl.: a törvénykezés teljesítménye)

A szolgáltatások problémái: • a végtermék is nehezen definiálható (hajvágás, bírósági tárgyalás, kereskedelem ) • sokszor termékminőség javítás, minőség mérés problémái • „érték” meghatározás

VÁLLALATI KÉPESSÉGEK

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT (Black Box)

FOGYASZTÓI IGÉNY

Termelékenység növ. és mérés. a szolgáltatás szektorban

Milyen módon? Hogyan? Milyen fogyasztók? Milyen igényeit? Mit? Mivel? Érték keletkezés Valódi iránya ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT Az ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT vállalat erőforrásainak fogyasztói értékké konvertálása. Erőforrások beszerzése, kezelése, felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó részére értéket állítsunk elő.

Értékteremtő folyamat LEGALAPVETŐBB KOMPONENSEI: Termelés

Szolgáltatás Logisztika

FOGYASZTÓ és igénye

4


ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT definíciója

Michael E. Porter 1985

ÉRTÉKLÁNC

Chikán-Demeter, alapján

BESZERZÉS

Bemenő LOGISZTIKA

TERMELÉS

ÉRTÉKESÍTÉS UTÁNI Kimenő MARKETING SZOLGÁLTALOGISZTIKA TÁS

ÉRTÉK

INNOVÁCIÓ

ERŐFORRÁSOK

TECHNOLÓGIA- MENEDZSMENT

ÉRTÉK (árrés)

VÁLLALATI INFRASTRUKTÚRA EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT

MARKETING

TÁMOGATÓ

Tervezés Pénzügyi tevékenység Elszámolás és nyilvántartás Irányítás Információ gazdálkodás

TEMELÉS és SZOLGÁLTATÁS

ÉRTÉKLÁNC azon tevékenységek egymás utáni sorozata melynek során létrejön a valódi érték. • vannak fontosabb és kevésbé fontos folyamatok • több értéklánc kapcsolódik össze (szállítói, fogyasztói stb.)

ELSŐDLEGES TEVÉKENYSÉGEK

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT definíciója

Kimenő LOGISZTIKA

CSATORNA

ÉRTÉK

TERMÉK

INNOVÁCIÓ

PROMOCIÓ

KERESLET MENDZSMENT

ERŐF.

ÁR

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI 1. ÉRTÉK Mi az érték?: Fogyasztó szubjektív véleménye a megfelelőségről! Az ÉRTÉK:

ÉRTÉK

INNOVÁCIÓ…

INFORMÁCIÓ

MARKETING…

KERESLET MENDZSMENT …

EMBERI ERŐFORRÁS TŐKE…

TEMELÉS és SZOLGÁLTATÁS …

ERŐF…

ERŐFORRÁSOK…

ERŐF.

ÉRTÉK

INNOVÁCIÓ


TEMELÉS SZOLGÁLTATÁS

Értékesítés

MARKETING

készletezés ütemezés Termelés/Szolgáltatás ütemezés készletezés

Tervezés stratégia

Teljesítmény értékelés

ERŐFORRÁSOK

Beszerzés

Értéklánc

ÉRTÉK

MARKETING

Termelés és Szolg.

Értéklánc

INNOVÁCIÓ

Kimenő LOGISZTIKA

MARKETING

INFORMÁCIÓ

KERESLET MENDZSMENT

EMBERI ERŐFORRÁS TŐKE

TEMELÉS SZOLGÁLTATÁS

ERŐFORRÁSOK

ERŐF.

ÉRTÉK

INNOVÁCIÓ

Bemenő LOGISZTIKA

MARKETING

TEMELÉS és SZOLGÁLTATÁS

Erőforrás gazdálkodás

TŐKE

EMBERI ERŐFORRÁS INFORMÁCIÓ


Chikán-Demeter, alapján

ERŐFORRÁSOK

• Fogyasztó-pecifikus (ua. más és más értéket jelenthet a fogyasztóknak) • Változó (különböző időpontokban különböző lehet a megfelelőség) • Folyamatos ellenőrzés alatt áll (mindig összevetésre és felülvizsgálatra kerül) • Az érték befolyásolja a jelen és a jövőbeli keresletet (tapasztalás és várakozás) • Az értéknek objektív és szubjektív elemei vannak

Az érték 3 v. 4 dimenzióját szokás megkülönböztetni: Értéklánc

Értéklánc

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATOK MENEDZSMETJE

• forma v. használati érték • hely érték • idő érték • tulajdon

Az értéklánc és az ellátási lánc koncepciót ötvözi.

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI • 1. ÉRTÉK • 2. KÉPESSÉG • 3. FOLYAMAT

5

MIT? MIVEL? MILYEN módon? HOGYAN?

HATÉKONYAN és GAZDASÁGOSAN H/G

H - HATÉKONYSÁG (EFFECTIVNESS)

A termék teljes értéke

Kielégítő-e a tevékenység eredménye (outputja) a felhasználó számára? Általában naturális mértékegységekben kifejezhető, de kifejezhető termelékenységi mértékben is. (Kielégítő-e amit tesz?)

Termék (forma hasznosság, tulajdon hasznosság)

G - GAZDASÁGOSSÁG (EFFICIENCY) Mit képes nyújtani az erőforrások tükrében, mennyire kedvező a szervezetnek? Termék előállításhoz szükséges erőforrás-mennyiséggel mérhető. A legtöbbször pénzben fejezzük ki. (Kielégítő-e ahogy teszi?)

A VÁLL. KÉPESSÉGEK meghatározhatók:

HOGYAN? Hogy milyen termékeket, szolgáltatásokat tud a OUTPUT OLDALON: fogyasztónak ajánlani? Milyen tevékenységek elvégzéséhez rendelkezik INPUT OLDALON: elegendő feltételekkel?

A megfelelőség nő, versenyelőny keletkezik!

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI 3. FOLYAMATOK IRÁNYÍTÓ Folyamatok

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI 3. FOLYAMATOK

KISZERVEZÉS: Egy egész tevékenység vállalatból való kihelyezését jelenti külső vállalatba. „Buy döntés”

Erőforrások konvertálása

FOLYAMAT

•„tevékenység-idegen” feladatok kiadása • hagyományos beszállítói kapcsolatnál sokkal szorosabb stratégiai szövetség • nem tekinthetők egymástól teljesen független szervezeteknek (több ponton kapcs.)

ÉRTÉK-ké

Egymással összefüggő események egységes, időben összerendezett, tevékenységek sorozatából áll, ld.: vállalati folyamatmodell 6.kiszolgáló folyamatok

1.anyagi folyamatok

Alapvető (kulcs) Folyamatok „CORE”

Kiszervezési hálózat jön létre

CORE

Támogató folyamatok Kiszervezés okai • költség csökkentés • szolgáltatások javulása • minőség javulás

A képesség megadja, hogy mit tud a szervezet másoknál jobban nyújtani (igényekre válaszolni) CORE COMPETENCES

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI 2. KÉPESSÉGEK

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI 1. ÉRTÉK ÉS TERMÉK

V3

V4

Szállító

Tev.1

Tev.2

Tev.n

Vevő

ciklusidő

2.INPUT TRANSZFORMÁCIÓS 3.OUTPUT folyamatok folyamatok 4. folyamatok

V7

K1 K Kiszervezést nyújtó vállalat v

Kiszervezés igénybe vevő vállalat

V1

V2

V5

K2

K3

7.információs folyamatok V6

5.IRÁNYÍTÓ folyamatok

TERMELÉS ÉS SZOLG. MDZS STRATÉGIAI DÖNTÉSEI STRATÉGIA A működés és a fejlődés irányvonalainak a kijelölése, a nyereségesség érdekében. Tényezői: • 1. a versenyelőny forrásainak igazi megtalálása • 2. a szervezet és a környezet kihívásainak összhangba állítása • 3. az erőforrások hosszú távú eredményes kombinációja

VERSENYKÉPESSÉG

STRATÉGIAI DÖNTÉSEK jellemzői: • A teljes szervezet működési körét érinti • Hosszú távon befolyásolják a szervezet működését • A környezethez hosszú távon adaptálódnak, nem csak reagálnak • Inegrálják a szervezet funkcionális területeit, rövidebb távú céljait • Alapvetően befolyásolják v. meghatározzák az operatív menedzsmentet, döntéseket • Jelentős erőforrás bevonásokat és allokációkat igényelnek • Igyekeznek előnyt biztosítani, versenykritériummal kapcsolatosak • A vállalat erőforrásainak képességeinek a kiaknázását célozzák • A környezeti kulcs tényzők kiaknázását célozzák • A megfelelő stratégiák egyesítik a szervezet érintettjeinek érdekeit

6

VERSENYELŐNY az értékteremtő folyamatokban Összváll. STRAT

MEGKÜLÖNBÖZTETŐ

A VERSENYELŐNY olyan egyedülálló képesség, ami képes egy céget a versenytársakkal szemben előnyhöz juttatni. A versenyelőny mindig valamilyen egyediséggel, egyedi képességgel, vagy egyedi tudással, vagy egyedi erőforrással kapcsolatos. • az elkülönülés szoros kapcsolatban áll az egyediséggel • pont arra az értékre van hatással, amit a vevő tulajdonít annak ALAPSTRATÉGIÁK a versenyelőny érdekében (kizárólagos): 1. KÖLTSÉGVEZETŐ: ha valaki a saját pozíciójában (szegmensében) a legalacsonyabb költségekkel képes termelni. Egyedi erőforrásokkal és a hatékonyság növelésével érhető el. 2. MEGKÜLÖNBEZTETŐ: egyedi termékek előállítása, amelyek valamilyen tulajdonságukkal kitűnik a többi közül és ezért a fogyasztó hajlandó többet fizetni érte. Megkülönböztető tulajdonságok pl: speciális minőség, gyorsabb szállítás, elérhetőség, különleges szolgáltatás tartalom stb. A megkülönböztetés megnöveli a termék „értékét” 3. KONCENTRÁLÓ: versenyzési területre történő koncentrálás, amely egyrészről a költségek jelentős csökkentését, vagy a minőség (a tulajdonságok) lényeges megkülönböztetését teheti lehetővé a termékek vagy a piac egy szűkebb csoportjánál.

KÖLTSÉG VEZETŐ

VERSENYELŐNY

STRATÉGIÁK ÖSSZEHANGOLÁSA

ALSTRATÉGIÁK (üzleti modell): 1. fogyasztó-orientált stratégia, 2. vállalatorientált stratégia, JELLEMZŐ STRATÉGIAI DÖNTÉSEK: 3. szállító orientált stratégia • Make or Buy, Outsourcing 4. versenytárs orientált stratégia, • Új termék bevezetés 5. piacvezető stratégia, • Telephely választás 6. piackövető stratégia, • Termelési folyamattípus kiválasztása 7. támadó stratégia, • Ellátási lánc menedzsmentje 8. védekező stratégia • Beszállítók kiválasztása 9. reagáló stratégia. • Technológiai beruházások

• száll. kapcsolat közvetlen • prioritás: minőség

• standard termék • közvetett kapcs. • nagy, több szereplős ért. hálózat • prioritás: alacsony ár

• verseny kapcsolat • prioritás: költség

• MTS készletre gy. • sorozat, folyamat gy. • prioritás: ellátás és termelés optimalizálás

A különböző STRATÉGIÁK gyakran ütköznek egymással!

Küldetés (jövőkép)

Környezet elemzés

Stratégia meghatározása

Stratégia lebontás

Stratégiai kontroll

Stratégia megvalósítás

DINAMIKUS Stratégia (termék életgörbe) Fejlettség

Belső képesség elemzés

• Vállalati • Üzleti • Funkcionális

TERMELÉSI STRATÉGIÁK (fókuszai): • Automatizálás 1. Legalacsonyabb ktg. Stratégia 2. Legmagasabb vevőkiszolgálási stratégia 3. Rugalmassági stratégia (átállás), gyorsaság (átfutási idő) stratégia 4. Rendelkezésre állási stratégia 5. Innovációs stratégia 6. Mennyiségi stratégia

Fejlődés

BESZERZÉS

• MTO rendelésre gy. • spec. fogy. igények • műhelyszerű gy. • közvetlen kapcs. • prioritás: HR a vevővel • kicsi hálózat • prioritás: magasabb ár

STRATÉGIA ALKOTÁS

ALSTRATÉGIÁK

Belépés

TERMELÉS és SZOLG.

MARKETING

Hanyatlás

A VERSENYSTRATÉGIA ELEMEI Küldetés

Cég stratégia

K+F döntő Bevezető szakasz A legjobb időszak a piacrészesedés növelésére 1. Innováció 2. Terv változatok 3. Behatolás Eladás

1. Volumen, expanzió 2. Cash flow 3. Marketing ● CD - ROM

Színes printerek DVD

●

● Internet

●

• Termék tervezés és fejlesztés döntő

Stratégia

Itt praktikus váltani Kis lehetőség az ár, Költség koncepció az ár,vagy minőség minőség, image döntő kialakítást változtatásra Hanyatló szakasz ● Fax gépek ● Erősödés szakasza

• Gyakori termék és termelési folyamat változtatás

• Előrejelzés döntő • Termékre koncentrálás • Termék és termelés megbízhatóság

• Rövid termelési ciklus

• Versenyképes termék fejlesztések és

• Magas termelési költségek

• Különböző típusok

• Kis típus választék • Figyelem minőségre

• Kapacitás növelés • Elosztás serkentés, terítés

Autós étterem

Fejlettség szakasza

●

3 ½” Floppy disk

1. Termelékenység Kombi, 2. Ár/K. Határhaszon ● furgon 3. Testreszabás 1. K min 4. Kapkihasználás 2. Face-lifting 3. Kap. leépítés

1. Külső környezet elemei

2. Vállalati stratégia elemei

Kompetitív prioritások

3. Belső Vállalati képességek, erőforrások elemei

Core competence

• Standardizálás döntő • Költség minimalizálás döntő • Termelés stabilitása kiteljesedik • Sokkal kevesebb változtatás, pici módosítások

• Kicsi termék választék

• Termékvonal ritkítása bizonyos • Optimális kapacitás termékek kiiktatása, amelyek nem hoznak • Hosszú termelési hasznot ciklus • Kapacitás többlet • Termék fejlesztés és • Kapacitás költség csökkentés csökkentés

Termelési és log. stratégia

Marketing stratégia

Innovációs stratégia

7

2. Versenyképessége ható tényezők VÁLLALATI STRATÉGIA (elemei / csoportjai)

1. Vállalati működésre ható megatrendek KÜLSŐ TÉYEZŐK (versenystratégiával kapcs.) Információs Társadalom

Időtényező

Globalizáció

Rugalmasság • termék • mennyiség • idő

Természeti tényező

Rendszerek összetettsége

Versenyelőny források

Ár

• piaci pozíció/életgörbe • méretgazdaságosság • teljes költség koncepc.

Megbízhatóság

Szolg. min.

• szállítási pontosság (idő) • száll. pontosság (me.) • száll. pontosság (minőség) • számlázási kötelem

• kiszolgálási idő • kommunikáció • termékteljesítmény • információ Szolgáltatás • konformitás (igért term.)• biztonság • kiegészítő szolg. tranzakciót • esztétikai megjelenés • kompetencia megelőzően • termékmegbízhatóság • külsőségek • tranzakció alatti elemek • javíthatóság • udvariasság • tranzakciót követő elemek • termékélettartam • felelősségtudat • karbantarthatóság • megbízhatóság • figyelmesség • megértés

Minőség

Emberi tényező Ember • termelékenység • morál

Nem csak az egyes elemek lehetnek egyediek, hanem azok spec. kombinációi is! A tényezők időben is változnak egyes tényezők képesítő kritériumokká válnak mások rendeléselnyerő kritériumokká (kapcsolatuk sem mindig trade off)

TERMELÉSI STRATÉGIA kérdései a versenyelőnyökkel kapcsolatban

A VERSENYSTRATÉGIA ELEMEI Fredows – De Meyer 1990

Termelési és log. stratégia költséghatékonyság STRUKTURÁKIS döntési lánc

rugalmasság megbízhatóság minőség

1. Make (t.élettartam,méretgazd, kap.kih.szaktudás, term.komb. core.comp) 2. or Buy (besz.alkuerő, tudás kihely., besz.biztonság, ellenőrzés, outsourcing 3. folyamatválasztás (flow shop, job shop, project job) 4. technológia választás (elsüllyedt ktg.) 5. létesítmény elhelyezés (kap.növ, új üzletág - koncentrált gyár, áttelepítés) 6. létesítmény berendezés (termék-, gépelvű csoport technológia cellákkal)

IT eszközök főbb kategóriái

INFRASTRUKTURÁKIS döntési lánc 1. ellátási lánc menedzsment (tranzakció, v. partneri orientáció, elvárt kiszolg. szint, lánc optimalizálás, mechanizmusok) 2. információs rendszer (VIR, EDI …stb.) 3. szervezeti fejlődés (termék fókuszú, folyamat fókuszú szervezet)

TERMÉK-FOLYAMAT mátrix TERMÉKJELLEMZŐK

Min. megbízhatóság • CAD (computer aided design) • QFD (quality function deployment) • QC (quality control), QP (quality policy) • DRP (distribution requirements planning) • OPT/TOC (optimised production technology) (theory of constraints)

Rugalmasság • ATO (assemble to order) MTO (make to order) • DFA (design for asembly) DFM (design for manufacturing) • CPOF (capacity planning using overal factors) durva kap.tervezés kis termék választék es. • CBP (capacity bill produce) durva kap.tervezés közekes termék választék es. • CRP (capacity requirement planning) • MRPI.(material requirements planning) • MRPII.(manufacturing resource planning)

Egyedi v. kevés t. FOLYAMATJELLEMZŐK

Ktg. • JIT (just in time) • MTS (make to stoc) • DFM (design for manufacturability) • QE (quality engineering) • ALB (assembly line balancing)

Projekt Egyedi gyártás

Új épít. lakás

Kis mennyiség, sok termék Póló nyomás, nyomda

Sorozatgyártás Folyamatrendszer Folyamatipar

Kidobott pénz

Nagy mennyiség, több fő termék

Nagyon nagy mennyiség, tömegtermék

Haszonáldozat költség Nagy gépek, metró Autógyártás Sörgyártás

8

3. Versenyképessége ható tényezők VÁLLALATI KÉPESSÉGEK, ERŐFORRÁSOK (BELSŐK) Egyedi Képességek Erőforrások

STRATÉGIA KONFLIKTUSOK

• több készlet

ERŐFORRÁSOK

KÉPESSÉGEK

• tárgyi eszközök, • földrajzi pozíciók, • tevékenységi ismeretek, know-how • márkák, védjegyek, marketing tartalom • szabadalmak, • speciális és egyedi támogatások, köz.szolg • vállalati reputáció, • egyedi stratégiai partner kapcsolatok, • iparági standarddá váló sikeres termék

PÉNZÜGY

LOGISZTIKA

• piac kiterjesztése, szegmentálás • „kibővített-” termék szolgáltatások • dinamikus árazás, • testreszabott tömegtermelés, • vevő felhatalmazás (összeállítás, gyártás, tervezés), • foglyul ejtés (lock-in), • innováció, • vállalati működés

• kevesebb készlet

• kisebb széria

• több készlet • nagy széria

• gyors rendelés

• olcsó rendelés

• gyors szállítás

• olcsó szállítás

• gyors szállítás

• olcsó gyártás. ütem

TERVEZÉS

Bármely terv célja kettős: egyrészt cél (alsóbb szintű tervek számára), másrészt (felsőbb szintű tervek megvalósításának eszköze)

I. TERVEZÉS

TERVEZÉS A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai döntési területe 1.

ÁRU ÉS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉS

2.

Folyamat és kapacitástervezés

3.

Ütemtervezés

4.

Helykiválasztási stratégia (Location)

5.

Helyszín elrendezési stratégia (Layout)

6.

Emberi erőforrás és munkahely tervezés

7.

Ellátási lánc menedzsment

8.

Készletezés

9.

Minőség

10. Karbantartás

A TERVEZÉS (Fayol: „előrelátás”) a szervezet céljainak és az azok eléréséhez vezető utak és lépések meghatározása. UTAK és LÉPÉSEK • erőforrások • időpontok TERVEZÉSI FOLYAMAT LOGIKAI LÉPÉSEI • helyszínek 1. Első lépés: a célok megválasztása: célok és prioritások. • emberek 2. Második lépés: a jelenlegi helyzet részletes leírása, a • szükséges lépések tényleges és a kívánatos helyzet közötti különbség elemzése (helyzetelemzés). 3. Harmadik lépés: a célok elérését segítő, illetve hátráltató tényezők, várható nehézségek, független események, azaz feltételek számbavétele (korlátok). 4. Negyedik lépés: a cél eléréséhez szükséges tevékenységsor rögzítése (lépések), valamint alternatívák kidolgozása. 5. Ötödik lépés: a tervek végrehajtása

TERMÉK és SZOLGÁLTATÁS: Termékszolgáltatás tervezés: TERVEZÉS A termékfejlesztési stratégia erősen

TERVEZÉS sajátosságai

befolyásolja nem csak a termék sikerét, de az egész cég jövőjét is!

MINDEN TERV SAJÁTOS, MERT: 1. MEGELŐZÉS: a tervezés értelemszerűen megelőzi a cselekvést. 2. FELBONTHATÓSÁG: a tárgyalt problémák nem bonthatók független részekre (tervezési szempontból) 3. DŐNTÉS: a tervezés döntési sorozat is egyben 4. FÜGGETLEN ESEMÉNYEK: a tervek bekövetkezése (végrehajthatósága) nem csak a tervezett tevékenységektől függ, hanem független események bekövetkezési valószínűségétől is. A TERMELÉSMENEDZSMENT A TERVEK KÉT SZFÉRÁJÁRA FÓKUSZÁL

I. TERMÉK és SZOLGÁLTATÁS: TERVEZÉS

TERMELÉS

A SIKERES TERMÉKFEJLESZTÉS KULCSA A KÉT LÉNYEGI ELEMBŐL KOMBINÁLÓDIK ÖSSZE! Termékek születnek, élnek és meghalnak.

kreativitás • főleg kvalitatív módszerek: • brainstorming • delphi módszer • életciklus elemzés • analógia keresés

vevői igények meghatározása becslése • kantitatív előrejelzési módszerek • QFD minőség és funkció fejlesztés

II. TERMELÉSI FOLYAMATOK: TERVEZÉSE A hatékony termékszolgáltatási stratégia a döntéseket összekapcsolja a pénzügyi helyzettel (cash-flow), a piaci dinamikával, a termék életgörbével, és a szervezet lehetőségeivel adottságaival.

9

TERMÉKSZOLGÁLTATÁS és ÉLETGÖRBE A veszteségek akkor térülhetnek meg, amikor egy termék sikeresé válik. Végül is a sikeres termék csak a hanyatlását megelőzően hajt hasznot. A profit viszont múlandó dolog.

Eladás, ktg. és cash-flow

Éves árbevétel Termelés és fejlesztés költsége

Éves Cash-flow (árbevétel - éves ktg.) éves cash-flow > fejlesztés (állandó ktg-e.) VESZTESÉG

Negatív cash-flow

Idő Bevezetés Növekedés Érettség Hanyatlás Vezető cégek eladásainak döntő részét az 5 évesnél nem régebbi term. teszik ki! Pareto tv.: arra a t.-re érdemes koncentrál amelynek a vállalati erdeményhezvaló hozzájárulása magas! (inkább az érdemes kevésre, mint az átlagos sokra) Csökkenő értékű értékelemzési lista segítségével!

QFD MINŐSÉG HÁZA

Vásárlói Rangsor a súlyozáshoz (5 = legfontosabb) Vásárlói ELVÁRÁSOK

~

•

~

J

R

4

•

|

|

| |

J

R

Megbízható Éles képet csináljon Ne legyen piros szem

5

|

|

|

|

K

J

|

~

2 ~

9

QFD MINŐSÉG HÁZA A termékJellemzők

3

22

• több házat lehet csin. MINŐSÉG HÁZÁNAK FELÉPÍTÉSE • összekapcsolhatók 1. Első lépés: Meghatározzuk az elvárásokat, hogy mit szeretne • mutatja, hogyan épül a leendő fogyasztó a kérdéses termékkel kapcsolatban. be a termelésbe a min. (Milyen jellemzőket vár el? ELVÁRÁSOK kivétel ÁR) 2. Második lépés: Meghatározzuk, hogy a termékszolgáltatás hogyan elégíti ki a vásárlói igényt. (Mik a kérdéses termékjellemzők? TELJESÍTETT TÉNYEZŐK) A termék3. Harmadik lépés: Összefüggés felállítása az elvárások és a Jellemzők tényezők között. (Kapcsolatok erősségére vonatkozóan.) Teljesítések 4. Negyedik lépés: Összefüggés felállítása a nyújtott tényezők között. (Kapcsolat erősség, háztető) Vásárlói 5. Ötödik lépés: Saját fontossági sorrend kialakítása a vásárlói elvárárangsorok súlyokként való felhasználásával és a 3.Lépés sok kapcsolódásainak értékeivel. (súlyozott szorzat összeg) 6. Hatodik lépés: A versenytársak egyes ELVÁRÁSOKRA adott konstrukciójának értékelése (konkurencia el. kerítés).

Teljesítések

Kis tömeg Egyszerű a használat

saját fontossági értékek

A MINŐSÉG HÁZA egy tervező mátrix segítségével összekapcsolja a vásárlói elvárásokat a termék kialakítandó jellemzőivel.

~ ~ ~

1

27

27

QFD: segít azonosítani a vásárlói igényeket és a nekik megfeleltethető design elemeket!

QFD (quality function deployment-minőség funkció fejlesztés) Min.Háza

~

Alumínium alkatrészek Automata fókuszálás Automata megvilágítás Automata film továbbítás Ergonómikus tervezés

Alacsony áram fogyasztás

~

32 37

Versenytársak (Konkurencia mátrix) J= jó K= közepes R= rossz

„A” cég terméke „B” cég terméke

műszaki jellemzők TÉNYEZŐK

A műszaki jellemzők kapcsolata (Tényezőmátrix)

MINŐSÉG HÁZA

J

R

R

R

Vásárlói elvárások

1. HÁZ

Egyedi tulajdonságok Termék jellemző teljesítés

Gyártási foly. tulajdonságai

2. HÁZ

Egyedi tulajdonságok

~ Erős kapcsolat (5) pont | Közepes kapcsolat (3) · Laza kapcsolat (1)

A termékfejlesztést számos módszer segítheti, teheti hatékonyabbá! TERMÉKKIVITELEZÉST FEJLESZTŐ módszerek 1. masszív kivitelezés 2. moduláris kivitelezés 3. komputertámogatott kivitelezés 4. értékelemzés 5. környezetbarát kivitelezések

1.MASSZÍV KIVITELEZÉS A masszív kivitelezés azt jelenti, hogy a tűrési határokat a leadott teljesítmény és működési tartományokat, a csatlakoztatási lehetőségeket a szükségesnél tágabb értékkészleten határozzák meg akkor is, ha a végtermékeken a plusz lehetőségeket leszabályozzák. • Ennek célja a stabil alkalmazhatóság, a szélesebb tűréshatár és a még nem ismert későbbi igények kielégítése • A gyártási folyamat kedvezőtlen hatásainak a kivédése és ezáltal a selejt arány leszorítása

Minőségi tulajdonságok Gyártási foly. tulajdonságai

A vevői igények és a műszaki jellemzők találkozásának mértéke (Kapcsolati mátrix)

TERMÉKKVITELEZÉS kérdései

3. HÁZ

4. HÁZ

TERMÉKKVITELEZÉS kérdései 2.MODULÁRIS KIVITELEZÉS A termékek részekre bontott, szabványos alkotóelemekben történő kivitelezését moduláris kivitelezésnek nevezzük. A termék könnyen változtatható illetve kicserélhető modulokból áll. • Ennek célja: a könnyebb összeszerelés • Az elemek más termékeknél történő felhasználása • Gyártási és értékesítési rugalmasság • Későbbi fejlesztéseknek nem muszáj az egész termékre vonatkoznia (pl.: professzionális digitális fényképezőgépek hátlapja) • Extra személyreszabási lehetőség (pl.: Harely-Davidson, Toyota, McDonald's)

3.KOMPUTER-TÁMOGATOTT KIVITELEZÉS (CAD) Számítógépek használatát jelenti az egymásra ható műszaki és pü-i. tervezésben, termékkivitelezésben és dokumentálásban. • Ennek célja: hogy fokozza a termékkivitelezés gyorsaságát és integritását • Elkerülhetők a költséges hibás tervek (virtuális tesztelés) • A mintadarabok, master-példányok előállítási ktg-e, ideje drasztikusan csökken

10

TERMÉKKVITELEZÉS kérdései

TERMÉKMEGHATÁROZÁS TERÉKLEÍRÁS

4.ÉRTÉKELEMZÉS A gyártási folyamat során sikeresnek bizonyult termékek érték vizsgálata. • Ennek célja: hogy a fejlesztés tovább javuljon • gazdaságosabban előállítható termékhez vezet

TERMÉK RAJZ

5.KÖRNYEZETBARÁT KIVITELEZÉSEK A termelékenység fokozása gyakran szemben ál a környezeti erőforrások hosszú távú megőrzésével. A környezetbarát kivitelezés célja, hogy ezt a folyamatot megakadályozza. • Ennek célja: a termelést fenntarthatóvá tegye • elkerülhetők legyenek a környezeti bírságok • valamint bizonyos veszteségek is elkerülhetők ha racionálisabbá válik a termelés • végső cél, hogy egy termék egész életciklusában a környezetre gyakorolt hatását a legkisebbre csökkentsük (anyaga, üzemeltetése, együttműködő magatartása)

Alap koncepciók:

• Újra feldolgozható termékek • Újra felhasználható anyagok • Kevésbé káros alapanyagok

• Könnyebb, kevesebb energiát ig. alkotórészek • Kevesebb energiafogyasztás • Kevesebb alapanyagot igénylő

BOM anyagszükségleti lista Összetételi standard (Hamburger) Termék: Pikáns Burger Megnevezés

Mennyiség

Zsemle

1

Sajt szelet

1

Húspogácsa

2

Savanyúság szelet Dehidratált hagyma szelet Szósz Saláta fej

Minden szervezet rendelkezik olyan jegyzőkönyvvel, amelyben meg vannak határozva a termék tulajdonságai, legfontosabb jellemzői. • 1. Jellemzők leírása • 2. Funkciók leírása A legtöbb gyártott termék és alkotórészei bizonyos rajzokkal határozhatók meg. • 1. Mérnöki tervrajz, műszaki rajz: tartalmazza a méréseket, tűréshatárokat, anyagokat és az alkotórész végső formáját • 2. Látvány rajz: alkalmas a design látható jegyeinek promotív bemutatására

BOM (Bill Of Material) anyagszükségleti lista (összeállítási lista) A termék egy egységének előállításához szükséges alkotórészek megnevezéseit és pontos mennyiségeit tartalmazza. • a szabványos alkotórészeket nem szükséges tovább részletezni (Make or Buy) • csoportkialakítási technológia megköveteli, hogy az alkotóelemek egy kódolási séma szerint legyenek azonosíthatók Csoportkialakítási technológia előnyei: • 3. Egyszerűbb gyártás • 1. Magasabb színvonalú, gyorsabb tervezés • 4. Jobb szerkezetű elrendezés • 5. Csökkenő időszükséglet (set up) • 2. Csökkenő mennyiségű nyersanyag

SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁS

Az érem másik fele! (pl. bankügyleteket, pénzügyi tranzakciókat, biztosítást, közlekedést, vendéglátás, ellátás és SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS kommunikáció) Sajátossága, hogy mind a tervezése mind a felhasználóhoz való juttatása nagyfokú fogyasztói interakciót igényel. A szolgáltató ilyenkor egy olyan szolgáltatási menüt (lehetőség listát) ajánl fel, amelyből a vásárló kiválasztja a neki megfelelő lehetőségeket és jelenlétével is biztosítja az eljuttatást. (pl.: házasságkötési rendezvény szervező szolgáltatás )

2 1/250 1/137,5 1/26

Fogyasztó

• 1. kialakítás • 2. eljuttatás Fogyasztó

Tervezés, kialakítás


Átadás, átvétel

Átadás, átvétel

Fogyasztó

Fogyasztó


Átadás, átvétel

Szolgáltatások kialakítása (megtervezése) nagy kihívás, ugyanis a szolgáltatások legfőbb jellemzője az egyedülálló karakterisztika!

SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉS kérdései

SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉS

SZOLGÁLTATÁS KIVITELEZÉST FEJLESZTŐ módszerek 1. 2. 3. 4.

személyreszabás késleltetése modularizáció szolgáltatás darabolása kicsi automatikus elemekre „igazság pillanatára” összpontosító technika

1.SZEMÉLYRESZABÁS KÉSLELTETÉSE A személyreszabást olyan későre kell az létrehozási folyamatba illeszteni, amilyen későn csak lehet • Ennek célja az olcsóbb standardizált alapok körét a lehető legnagyobbra kell szerkeszteni így ktg. takarítható meg

2.MODULARIZÁCIÓ A modularizáció esetén a szolgáltatások személyre szabása a modulok csere-beréjével oldható meg. • Ennek célja idő és pénz megtakarítás és a választék rugalmasság növelése

3.SZOLG. DARABOLÁSA KICSI AUTOMATIKUS ELEMEKRE A szolgáltatási tevékenységet olyan kis részekre daraboljuk, hogy az bizonyos részeket automatikussá tesz, illetve csökkenti a fogyasztói interaktivitást. (pl. ATM bank automatákon keresztüli, bankkártya-készpénz műveletek.) • Ennek célja gyorsaság rugalmasság és ktg. megtakarítás

2. „IGAZSÁG PILLANATA” A magas fokú fogyasztói interakciójából következik az úgynevezett „igazság pillanata” az a pillanat a szolgáltatás szektorban, amikor a szolgálást nyújtó és a fogyasztó közötti kapcsolatban megtestesül, hogy beigazolódnak, vagy megcáfolódnak a vásárlói elvárások. Sok szolgáltató cég koncentrál erre a pillanatra. • Ennek célja idő és pénz megtakarítás és a választék rugalmasság növelése • A gyártási folyamat kedvezőtlen hatásainak a kivédése és ezáltal a selejt arány leszorítása (pl. egyetemi kredit rendszer)

11

SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁS SZOLGÁLTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ A szolgáltatások eltérő dokumentációt kívánnak, mint amilyenek a termékek esetén használatosak. A szolgáltatások leírása gyakran nem más mint a tevékenységek explicit leírása, az igazság pillanatában. • 1. Amikor minden jól megy • 2. Jellemző hibák, vagy kifogáskezelés.

INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT

INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE

TERMÉKFEJLESZTÉS LÁNC- és PÁRHUZAMOS modellje

INNOVÁCIÓ

Fogyasztói igények kielégítésének új a korábbiaknál magasabb minőségű módja • 1. Folyamatos innováció (ugyan olyan csak jobb, pl: 4x4) • 2. Dinamikusan folyamatos innováció (a fogyasztás módja új, de nem kel újat tanulni a fogyasztónak pl. elektromos fogkefe) • 3. Nem folyamatos innováció (egész máskép kell használni, pl. DVD)

INNOVÁCIÓRA MA JELLEMZŐ (globalizált verseny): • Időtényező, egyre rövidebb termék fejlesztés, termékfejlesztési folyamat (japán) • Rugalmasság (változtatásra képesség) • Mind kevesebb forrásból, több-több innováció (hatékonyság) • A piacon jól megkülönböztethetőnek kell lenni az innovációnak Termékfejlesztési stratégia

Ötletgyűjtés

Vevői igény feltárás

Termék koncepció

Tesztelés

• K+F ből • küls. műszaki, piaci • vevőktől • piackutatás • funkc. specifikáció • proto tip. • bels. váll adottságok • versenytárstól • fogy. megfigyelése • t. spec. és design • próba gy. • elvárt teljesítmény • felfuttatás INFO • terv mü. pü.beruh.

Aki lemarad, elmarad! Jobb, olcsóbb, testre szabottabb termékre van szükség.

Marketing

Termékfejlesztés

Hátránya:

Terméktesztelés

Termelés

Értékesítés

újra

• mindig csak a következő lépés igényére figyelnek a vége elsikkad • hiba esetén hosszú a visszalépés útja

Terméktesztelés

Termékfejlesztés

Marketing

Termelés Értékesítés

CAD tervezés lényege és szerepe Gyártásra tervezés DFA/DFM (design for assembly/manufacturing) • részegységek, alkatrészek lecsökkentése • standardizált alkatrészek • modularizált alkatrészek • többfunkciós alkatrészek • több felhasználású alkatrészek

TERMELÉSMEGHATÁROZÁS TERMELÉSLEÍRÁS

TERMELÉS TERVEZÉS A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai döntési területe 1.

Áru és szolgáltatás tervezés

2.

FOLYAMAT és KAPACITÁSTERVEZÉS

3.

Ütemtervezés

4.


5.


6.


7.


8.

Készletezés

9.

Minőség

10. Karbantartás

A termelését egy sor különböző dokumentum kíséri. • 4. Munkarendelés • 1. Összeállítási rajz • 5. Változtatási és módosítási észrevételek ENC • 2. Összeállítási diagram • 3. Gyártmánykísérő lap

ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZ Összeállítási rajz (assembly drowing), amely egyszerű módon ábrázolja a termék robbantott képét. Az összeállítási rajz rendszerint háromdimenziós izometrikus rajz, amely az egyes alkotórészek helyzetét egymáshoz képest tünteti fel, hogy segítse az összeállítást.

ÖSSZEÁLLÍTÁSI DIAGRAM Összeállítási diagram (assembly chart), sematikus formában ábrázolja, hogy a termék hogyan épül össze. A gyártott és a vásárolt alkatrészek, valamint mindkettő kombinációja egyaránt ábrázolható az összeállítási diagrammon. Az összeállítási diagramm megmutatja azokat a pontokat, ahol termelési folyamat állítja elő a részalkatrészeket és végül a teljes terméket.

12

ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZ Szint

Awesome termék struktúrája

0 1

„A”

1 C(3) 12”-os erősítős hangszóró

B(2) 12”-os st. hangszóró

2 3

ÖSSZEÁLLÍTÁSI DIAGRAM

E(2) D(2) hangszóró

E(2)

F(2) G(1) erősítő

2 3 4

D(2)

5 6 7

4

8 9 10

R 60-17 görgő R 60-428 tengelyvég

SA 1

R 60-2 csapszeg

bal A 60-7 hátsó görgő összeszerelés

A1 A1, ellenőrzés

R 60-17 görgő R 60-428 tengelyvég

SA 2

R 60-2 csapszeg

jobb A 60-7 hátsó görgő összeszerelés

A2 A2, ellenőrzés

A 60-520 tengely bak P 60-3 rögzítő csavar (4)

A3

P 60-4 csavaranya (4) …

An

DÖNTÉSI FÁK alkalmazása a termékszolgáltatás kialakítás, tervezés során

TERMELÉSMEGHATÁROZÁS GYÁRTMÁNYKÍSÉRŐ LAP

DÖNTÉSI FA

Gyártmánykísérő lap (route sheet list) tartalmazza, mindazon lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz (összeszerelés és ellenőrzés is), hogy az anyagszükségleti listán szereplő anyagokból létrejöjjön a termék. • Ha a lap az egyes lépések módszereinek leírásait tart. és a munkafolyamati szabvány értékekeit is, akkor inkább gyártási folyamatkísérő lapról beszélünk (process sheet).

A döntési alternatívák és döntési kimenetelek közötti választásra szolgál. • 1. LÉPÉS: Feltérképezzük az összes döntési alternatívát és a lehetséges kimeneteleket • 2. LÉPÉS: Az egyes faágak végeire beírjuk a várható költségeket • 3. LÉPÉS: Meghatározzuk az ágak várható értékeit (VÉ). Ezt mindig a terminális villáknál kezdjük és haladunk a fa törzse felé!

MUNKARENDELÉS Munkarendelés (work order) egy olyan utasítás, amely egy bizonyos termék előállítását tartalmazza adott mennyiségben és adott határidővel. (pl.: ilyen a pincér által felvett adat is). Formálisabb dokumentum, ami feljogosít különböző anyagok, vagy raktárból való kikérésére, különböző folyamatok elindítására és a folyamatokhoz különböző személyek hozzárendelésére.

VÁLTOZTATÁSI ÉS MÓDOSÍTÁSI ÉSZREVÉTELEK (ECN) ECN (Engineering Change Notices) azokat a változtatásokat rögzítik, amelyek a különböző nézőpontok szerint a gyártás során felmerülnek és érintik a termék leírásokat, mint például a tervrajzokat, vagy az anyagszükségleti listát, stb. (összetettebb esetben szükséges lehet a konfiguráció menedzsment is).

2.500 e € Jövedelem(100x25 edb) -1.000 e € Gyártási ktg. (40x25 edb) -500 e € CAD-rendszer költsége 1.000 e € Összesen 800 e € Jövedelem (100x8 edb) Alacson eladás -320 e € Gyártási ktg. (40x8 edb) p=0,6 -500 e € CAD-rendszer költsége Magas eladás -20 e € Összesen p=0,4 2.500 e € Jövedelem(100x25 edb) -1.250 e € Gyártási ktg. (50x25 edb) Alacson eladás -375 e € Mérnökképzés költsége p=0,6 875 e € Összesen 800 e € Jövedelem(100x8 edb) -450 e € Gyártási ktg. (50x8 edb) -375 e € Mérnökképzés költsége Semmi p=1 -25 e € Összesen

Magas eladás p=0,4

CAD-rendszer beszerzése = 500.000 €

E0 CAD

1. Mérnökök képzése és alkalmazása = 375.000 €

Mérnök

E0

SEMMI

E0

Semmi = 0€

0,4 • 1.000 =388 e €

0,6 • -20

0,4 • 875 =365 e €

0,6 • -25

0 e € Összesen

TERMELÉSI RENDSZEREK TERVEZÉSE AGGREGÁLT TERVEZÉS

Létesítmény döntési (stratégia) Aggregált

Feladata a kereslet és a kínálat költségkímélő összehangolása. tervezés Segítségével a termelési erőforrások hatékony összehangolására van mód egy adott keresleti szint mellett. Ütemezés Célja: olyan váll termelésszolgáltatási döntés előkészítése (rövid távú tervezés) melynek eredményeként a szervezet hatékonyabban használhatja fel erőforrásait. • átfogóan, nagy léptékekben határozza meg, a kibocsátási szintet (tonna v. t.család) • meghatározza a szükséges kapacitás szinteket • felbontás Top-Down • időhorizont a terveinek részletezettségével csökken • többnyire egy évet fog át havi ütemezéssel, durva (hozzávetőleges tervezéssel) • egyes szintek lefelé korlátként jelennek meg • különböző típusú információkat és terveket hangol össze (pl.: pü.terv, műszaki t., marketing t., termelési vezérprogram, igények, kapacitások) • visszacsatolás is kíséri a készítését AGGREGÁLTSÁGI FOK 1. Modellalkotás és felhasználók célja szerint 2. Rendelkezésre álló információ információk (köre, megbízhatósága, ktg.-e) 3. Valósági szint

AGGREGÁLT TERV Termelés - kapacitások - készletek - termelékenység

Marketing - vásárlói igény - árak - kereslet

Vezetés - befektetett tőke megtérülés

LÉPÉSEI:

Költségek

Aggregált termelési terv

1. TE meghatározása 2. Ih/Isz alatti D meghat.

Pénzügy - Cash-flow Humán erőforrás - emberi kapacitás tervezés

Beszerzés - beszállítói kapacitás

1•0

Tervezés - összeállítási adatok

• rendelésekből, • előrejelzésből,

3. C meghatározása 4. relaváns K meghat. • statisztikai elemzés, • becslés, • szakértői vélemény, kalk.

5. nyitókészlet 0.periód • tényadat és becslés

AGGREGÁLT Terv összetevői: 6. Modell kialakítás 1. Tervezési egység (TE): a termék(csop.)/szolg. aggregáltan 7. Modell működtetés 2. Időhorizont és időszakok (Ih,Isz): keret és osztható ciklusI. • egyenletes ütemű 8. Eredmény értékelés • keresletkövető • költségek, 3. Termelési ütem (TÜ): Isz alatti termék/szolg. termelési me. • megvalósíthatóság 4. Kereslet (várható) üteme (D): tervezési egységben az időszak alatti me. (prognózis) 5. Kapacitás (C): max me./időszak/terv.e 6. Releváns költségek (K): (term./szolg., túlmunka HR, ideiglenes HR, felvétel és elbocsátás, képzés, állásidő, kapacitás- hiány és alvállalkozói ktg.)

13

KERESLET BEFOLYÁSOLÁS

AGGREGÁLT TERVEZÉS MÓDSZEREI

A kereslet módosítható, ha a kereslet és a kapacitások között diszharmónia van!

ÁRAK

Szezonális változtatásával a kereslet egyik periódusról átterelhető a másikra is. A csúcsidejű fogyasztás ösztönző kedvezményekkel szétteríthető megelőző és későbbi időszakra.

ELADÁS PROMOCIÓ Az eladás további marketing módszerekkel is befolyásolható mint a reklám, PR, személyes eladás.

INFORMÁLIS TERVEZÉSI ELJÁRÁSOK Olyan módszerek nem törekednek optimalizálásra, nem alkalmaznak matematikai módszereket. (egyszerű szimbolikus eszközökkel dolgoznak, pl.: táblázat, grafikon,)

MATEMATIKAI TERVEZÉSI ELJÁRÁSOK Adott feltételek és létező algoritmusok mellett optimális eredményt nyújtanak.

RENDELÉS KÉSLELTETÉS Amennyiben a fogyasztók elfogadják úgy a későbbi időpontra történő visszaigazolás is késleltetheti a keresletet.

INFORMÁCIÓ ÉS TÁJÉKOZTATÁS Mindkét (kínálati és keresleti oldalon is) okozhat kedvezőbb eloszlást a kommunikáció.

HELYETTESÍTŐ TERMÉK v. KIEGÉSZÍŐ TERMÉK v. szolgáltatás Egyenletesebb kapacitás kihasználást és kereslet átterelést tesz lehetővé.

INFORMÁLIS TERVEZÉS

MATEMATIKAI TERVEZÉS

PROBA HIBA MÓDSZER (lényege: időszakos táblázat, kapacitások külön): • a kapacitásoknál minimum-maximum korlátokat használunk kivéve túlóra Tervezett kiszállítás KERESLET, (D)

...

Jan

Normál termelés (min-max)

Dec Össz.

Előáll termék iránti kereslet

Túlórás termelés (max)

Többlet kereslet

Alvállalkozói teljesítés (min-max)

MATEMATIKAI ELJÁRÁSOK ÖSSZEFOGLAVA: MÓDSZER

Termelési ktg. csökk. 50%

További többlet kereslet

Nyitókészlet:

Előző időszak záró

Zárókészlet

Nyitó + / - változás

Átlagkészlet

Fűrészfog modellhez

Számítógépesített, 1. célfüggvény, komplex, lineáris megközelítést igényel, információk megszerzése költséges

Optimalizáló

Többszörös célfüggvény

Heurisztikus

Többszörös regresszió-analízist alkalmaz a múltbéli adatok modellbe építésére

Heurisztikus

Keresési rutinokat alkalmaz, (elvet és megtart)

Mint a próba-hiba

Lehetővé teszi a modell kipróbálását eltérő kiinduló feltételek között

LP Célprogramozás Vezetési együtthatók

Termelés össszesen:

Paraméteres tervezés Szimuláció

Véglegesen elvesztett kereslet

Hiány

Jellemzők

Koncepció Optimalizáló

(előáll. db) · fajlagos ktg. (ÁK)

Normál termelés költsége

(előáll. db) · fajlagos ktg. túlóra (ÁK)

Túlóra költsége

(előáll. db) · fajlagos ktg. al.V. (ÁK)

Alvállalkozói teljesítés ktg.e Készlettartás költsége

átlag készlet · fajlagos ktg. tartás

Hiány költsége

hiánykészlet · fajlagos ktg. hiány

Összes költség:

Termelés - kapacitások - készletek - termelékenység

Marketing - vásárlói igény - árak - kereslet

Beszerzés - beszállítói kapacitás Vezetés - befektetett tőke megtérülés

Aggregált termelési terv Termelési vezérprogram

szükségletek megváltoztatása

Anyagszükségleti terv MRP

kapacitás megváltoztatása Részletes kapacitás szükségleti terv Nem

Reális ?

Igen

Kapacitás terv biztosítása Anyagszükséglet biztosítása

AGGREGÁLT TERV ILLESZTÉSE Humán erőforrás MÁS - emberi kapacitás tervezés TERVEKHEZ Pénzügy - Cash-flow

Tervezés - összeállítási adatok

AGGREGÁLT TERV DÖNTÉSEI: • termelési ütem kiegyenlítés • készlettartási korlátok • hiány korlátok • munkaerő kapacitás igény • alvállalkozói igény • kapacitás csökk.i megoldások Rövidtávú ütemezések

TERMELÉSI TERV TERMELÉSI TERV A TERMELÉSI TERVEK feladata, hogy az aggreált tervet további részekre bontsa. Ilyenek az anyagszükségleti tervek és a termelési vezérprogramok. • a termelési tervek jelentősége abban áll, hogy az anyagi inputok a termelő ráfordítások döntő részét jelenti, ami hatalmas tőkeigényt jelent ezért fontosak. • a sokfele anyag követése és biztosítása komoly információs erőfeszítéseket kíván • korlátok további beépítésével készülnek • átmenetet képez a részletezőbb rövidebb távú tervek felé • ez már nem annyira átfogó, nem annyira durva, viszont sokkal inkább csak a (szűken vett) termelési transzformációs folyamatokra összpontosít, rövidebb ütemű és fókuszál a szervezeti egységekre • a termelési terv meghatározza a termelési vezérprogram alsó felső határait

TERMELÉSI VEZÉRPROGRAM (MPS, Master Production Schedule) Olyan időtábla, amely meghatározza, hogy mit kell előállítani és mikor. Az aggregált terv időszakokra lebontott változata. (Az aggregált tervet disaggregálja, időszakokra bontva tervez.) • a tervezési vezérprogramot is mint a termelési tervet is azért kell készíteni több lépésben mert a tervezési folyamat meglehetősen bonyolult

14

ANYAGSZÜKSÉGLETI TERV

TERMELÉSI TERVEK-VEZÉPRPROGRAM Az aggregált termelési terv a termelési vezérprogram alapja: Hónapok: Aggregált termelési terv (összesített termék mennyiségeket vagy termékcsoportok mennyiségeit mutatja) Hetek:

1.

ANYAGSZÜKSÉGLETI TERV

Jan.

Feb.

1500

1200

2.

3.

4.

5.

6.

Arra a kérdésre ad választ mikor milyen anyagra van szükség a termelési folyamatban és ezeket az információkat összekapcsolja össze munkafeladatokkal, technológia konkrét elemével vagy személyével.

7.

8.

Termelési vezérprogram (az egyes terméktípusokat és a gyár-tandó mennyiségeket mutatja)

• Alapelve: ha beérkezik egy megrendelés, vagy megszületik egy fogyasztási előrejelzés a végtermékről, akkor az igényelt anyagok szükséglete rögtön kiszámolható, mivel minden komponens függő keresletű. • Az anyagszükségleti tervek célja a függőkeresletű részegységek mennyiségi keresletének részletes meghatározása a tervezési időszakoknak megfelelően. • Felhasználja az anyagszükségleti listákat, készlet adatokat, igénylési adatokat, és a termelési vezérprogramot.

RÉSZLETES KAPACITÁS SZÜKSÉGLETI TERV 240 W Hangfal

100

180 W Hangfal 120 W Hangfal

100 500

100 500

100 450

300

450 100

75 W Hangfal

Az anyagszükségleti terv részletes adatai alapján ahhoz hasonlóan a konkrét feladatokkal összekapcsoltan részletes kapacitás terv is készíthető. • A termelési terv durvább tervéhez képest részletesebben és pontosabban teszi lehetővé a kapacitások felmérését. • Anyagszükségleti tervhez hasonlóan szintén konkrét megrendelésekből indul ki.

ANYAGSZÜKSÉGLETI TERV RÖVIDTÁVÚ ÜTEMEZÉS A rövid távú ütemezés célja a korábban meghatározott mit, mikor, mivel, kinek alapján számon kérhető és írásos formában kiadható végleges tervet készíteni a megvalósítást megelőzően. • Utasításként megjelenő formája az úgynevezett munkalap

MRP TERVEZÉS

MRP rendszer

Tervezési rendszer mely hasznosítja függő készletezés elveit

MRP(Material Requirement Planning-Anyagszükséglet tervezés módszere) Függő készletezés-ütemezési rendszer, mely az anyagszükséglet tervezés elveit hasznosítja számítógép felhasználásával. Függő keresletű ütemezési technika, amely felhasználja az anyagszükségleti listákat, készlet adatokat, igénylési adatokat, és a termelési vezérprogramot • A függőség fennáll minden részegységre, alkatrészre és további anyagokra, ha a fő termelési folyamat ütemezési terve (termelési vezérprogramja) előállt. • A számítógémes megoldás lehetővé teszi a gyors újra kalkulációt, vagyis a tervváltozatok készítését, ismétlődő tervezési ciklusok automatizálását! • Ismerni kell hozzá: • termelési vezérprogramot (mikor mennyire van szükség) • anyagszükségleti listát (mi kell a felépítéshez) • készletezés lehetőségei (mit lehet készletezni) • megrendeléseket (mi van a megrendelésben) • készletutánpótlási ciklusidő (mennyi ideig tart megszerezni MRP rendszer előnyei a különböző részegységeket) és átfutási idő (teljesítés) 1. 2. 3. 4.

jobb reagálás a megrendelői igényekre, gyorsabb reagálás a piaci változásokra, a munkaerő és a kapacitások jobb kihasználása, a készletezési szint csökkentése.

ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZ és BOM az MRP-hez Szintek (Alacsony szintű kódolás) 0

GÖRDESZKA „A” Gördeszka

B(1) Első futó

1

C(1) talp

B(1) Hátsó futó

2

D(1) Bal futó D(1) Jobb futó E(4) rögzítő

D(1) Bal futó D(1) Jobb futó E(4) rögzítő

3

F(1) Csapágy

F(1) Csapágy

G(1) Kerék

G(1) Kerék

4

50 db megrendelés esetén (BOM a.szüks. lista): B rész: 2 kell az „A”-hoz = 2 × 50 = 100 db C rész: 1 kell az „A”-hoz = 1 × 50 = 50 db D rész: 2 kell a „B”-hez = 2(100) = 200 db E rész: 4 kell a „B”-hez = 4(100) = 400 db F rész: 1 kell a „D”-hez = 1(200) = 200 db G rész: 1 kell a „D”-hez = 1(200) = 200 db

Tervezést segítő BOM alaptípusok: 1. alap Darab jegyzék (összeállítás) 2. Fázis termék tip. (folyamat ipar) 3. Moduláris BOM (egységekből). 4. Tervező BOM pl.: E nem létezik 5. Fantom BOM pl.: 0 készletezési idejű azonnal felhasznált alk.r. pl.: B A megfelelő BOM elkészítéséhez alacsonyszintű kódolásra van szükség, ha azonos típusú részegységek jelennek meg a BOM különböző szintjein. (Alulról nézve minden ott van kódolva, ahol először előfordul)

15

GYÁRTMÁNYFA fogalma az MRP-hez

GYÁRTMÁNYFA az MRP-hez

Gyerek

Gördeszka idő alapú összetételi struktúrája

GYÁRTMÁNYFA A termékek előállításához szükséges anyagoknak a gyártási fázisok szerinti rajzos ábrázolása, amely tartalmazza a mennyiségeket a hierarchiát és a szükséges időket.

Ismerni kell hozzá az időket!

KÉSZLETUTÁNPÓTLÁSI (VAGY ÚJRARENDELÉSI) CIKLUSIDŐ

Részegység

n-5

n-4

n-2

n-1

Össz:

n 50

A feladás (igény/D) R B bruttó szükséglet(szülő•N)

50

C feladás (igény/D) D bruttó szükséglet(szülő•N) D feladás (igény/D)

7 2

100

5 1

50

C bruttó szükséglet(szülő•N)

Cikl. I

50 100

B feladás (igény/D)

5

50

1

200

4 3

200

E bruttó szükséglet(szülő•N)

400

0

E feladás (igény/D)

400

0

F bruttó szükséglet(szülő•N) F feladás (igény/D)

1

200 200

1

NETTÓSÍTÁS

n-6

A bruttó szükséglet (kész)Br

50

A feladás beérkezés (Q=40)

50

A Terv. készlet (induló k.=10)

10

A Nettó szükséglet (Br-Kszl)

10

n-5

n-4

n-3

50 10

0

0 40

30

10

0

40

40

40

40

40

80

80

80

B feladás beérkezés (Q=20)

80

10 10

0

B Tervezett rendelés beérk. B Tervezett rendelés feladás

10

30

40

10

20

10

B bruttó szükséglet(szülő•N) 10

30

Össz:

n

20

0

A Tervezett rendelés feladás

B Terv. készlet (induló k.=10)

n-1

60

3 perc

(2)

1 perc E(4) B(1)

D(1)

1 p F(1)

3 perc

1 p G(1)

A 2 perc

1 perc

D(1) 1 p F(1)

FELHASZN. NORMA 1. B-hez 2 D kell

3 perc

1 p G(1)

n-6

0 n-7

1 n-6

2 n-5

3 n-4

4 n-3

n-3

n-2

n-1

5 n-2

6 n-1

7 n

IDŐHORIZONT leghosszabb kumulált átfutási idő (átfutási idők alapján)

n-5

n-4

n

Eredete

200

B

NETTÓSÍTÁS

n-7

Részegység:

n-6

n-5

n-4

n-3

n-2

n-1


Össz:

n

Cikl. I 7

50

2

A feladás beérkezés (Q=10) A Terv. készlet (induló k.=10)

10

10

10

10

10

10

10


0

-

40

-

40

A Tervezett rendelés beérk.

-


40

2

B bruttó szükséglet(szülő•N)

80

5 1

B feladás beérkezés (Q=10) 0

-

B Nettó szükséglet

70

-

B Tervezett rendelés beérk.

70

B Terv. készlet (induló k.=10)

10

10

10

10

B Tervezett rendelés feladás

10

1

70

IGÉGÉNY SZERINTI RENDELÉS (L4L)

160

7 -

240

n-7

Össz:

n-6

n-5

n-4

n-3

n-2

n-1


15

20

6

10

8

20

5

A feladás beérkezés (Q=1)

15

20

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6

10

8

20

5

-

6

10

8

20

5

-

8

20

5

Részegység:

Cikl. I 2


B Nettó szükséglet

n-2

1pG

C(1)

Mindig pont annyit rendelünk hogy ne keljen készletezni! A készletsor mindig 0. ∑KTG = 7p • (rendelési ktg.) 300 €/r = 2.100€ Nem biztos hogy megéri! + tárolási ktg 10 €/periódus/db = 0€

A program meghatározott időpontokban rögzíti a készleteket, tényleges készleteket számol, majd újragenerálja a táblázatot kilépve az időhorizontból a következő egy periódusra. Ez a folyamat ismétlődik. n-7

Szülő

D(2) 1 p F(2)

IGÉNY SZERINTI R.(tételről-tételre, tételnagyság technika)

BEFAGYASZTOTT TERV ÚJRAINDÍTÁSA

Részegység:

B(e/h) és C kész

B(1) 1 perc

A bruttó anyagszükségleti tervhez képest itt vannak kiinduló készletek is amelyek csökkentik a szükségleteket. Integrálja még: az anyagkészleteket, a betervezett készlet beérkezést, betervezett rendelési tételeket is. • Egy ha egy szülő tétel készleten is rendelkezésre áll, akkor nem csak a szülő tételre, hanem az összes alkotórészére is csökken a szükséglet. • a nettósítás mindig felülről az alacsonyabb szintek felé történik 0. -1. -2. -3… stb. • N-hoz a rendelkezésre álló készletet, átfutási időket, min.rend.nagys. vesszük figy.

MSP

n-3

E(4)

NETTÓ ANYAGSZÜKSÉGLETI TERV

Részegységek összes szükségleteit tartalmazó táblázat, időpontok függvényében. Megkapható a pegging funkció összesítésével is. (Kezdeti készlet nincs.) n-6

n-7

D feladás igény

BRUTTÓ ANYAGSZÜKSÉGLETI TERV

n-7

B kezdete

TERVEZÉSI IDŐPERIÓDUSOK tovább nem bontjuk őket

Egy feladat teljesítési ideje, ha minden szükséges erőforrás rendelkezésre áll. Értelmezéstől függően a teljes átfutási idő (pl.: gyártásnál) megegyezhet a cikl.idővel

Részegység:

2 perc 1 perc 1 perc 3 perc 0 perc 1 perc 1 perc

Az anyagjegyzék BOM fordított szerkezetű megjelenése (amely egy egy részegység származásait és igényeit sorolja fel.)

ÁTFUTÁSI IDŐ


Készletutánpótlási ciklusidő

A B C D E F G

PEGGING FUNKCIÓ

Készletutánpótlási (vagy újrarendelési) CIKLUSIDŐNEK nevezzük azt az időt, ami az igényléstől (rendelés feladástól) a beérkezésig eltelik. Ez lehet tényleges beszerzés, vétel, vagy legyártás ill. összeszerelés is. • Egy gyártott tétel készletutánpótlási ciklusideje pl. rendelésfeladásból, várakozásból, mozgatásból, sorbanállásból, termelésbeindítási v. átállási időből (setup) és tényleges legyártási időből áll. • Beszerzési esetén viszont rendelésfeladásból, várakozásból (vissza igazolás), teljesítésből, szállításból, beérkeztetésből áll.

BRUTTÓ ANYAGSZÜKSÉGLETI TERV

Részegység

0

A Terv. készlet (induló k.=0) A Nettó szükséglet (Br-Kszl) A Tervezett rendelés beérk.

6


10

n

Cikl. I 5

84

-

2

ÉRDEMES-E Összevonni periódusokat?

2

Összevont periódus:

H.Rendelés

H.R.ktg.

5

(n-7) (1 rendelés)

15

300

=0

300

20

1

(n7-6) (1 rendelés)

35

300

20·10=200

500

14,28

H.Készletezési ktg.

H.Össz ktg.

AK

0

0

-


41

300

20·10+6·2·10=320

620

15,12

60

80

-


51

300

20·10+6·2·10+10·3·10=620

920

18,03

60

80

-


59

300

620+8·4·10=940

1240

21

1


79

300

940+20·5·10=1940

2240

28,35


84

300

1940+5·6·10=2240

2540

30,24

80

16

EOQ TÉTEL SZERINTI RENDELÉS

IGÉGÉNY SZERINTI RENDELÉS (L4L) n-7

Részegység: A bruttó szükséglet (kész)Br

Össz:

n

EOQ (Economic Order Quantity) tételnagyság technika

n-6

n-5

n-4

n-3

n-2

n-1

15

20

6

10

8

20

5

84

5

20

0

29

19

11

26

21

21

-

0

0

6

0

0

9

0

35

A feladás beérkezés (QL4L=35) 0

A Terv. készlet (induló k.=0) A Nettó szükséglet (Br-Kszl)

KÉT koncepciót is érvényesíthetünk!

-

35


-

35

35


Mindig pont annyit rendelünk hogy teljes ktg.-ünk a legkevesebb legyen. Az EOQ elv alapján ez ott van ahol a rendelési és a készlettartási költség megegyezik. (Q*)

Cikl. I

1. Az éves keresletből indulunk ki.

-

35

2

Q* =

MENNYI a költség a periódusok összevonással? H.Össz ktg.

2. Csak az időhorizontot vesszük alapul

H.Rendelés

H.R. ktg.

-

300

=0

300

8.57


H.Rendelés

H.R.ktg.

N-6 (2) 1.rendelés be.

35

300

=0

300

8.57

(n-7) (1 rendelés)

15

300

=0

300

20

N-5 (3)

35

300

20·10=200

500

14,28


35

300

20·10=200

500

14,28

Összevont periódus: N-7 (1)


2DS 2(15)(300) = = 900 = Q * = 30 e. H 10

AK


H.Össz ktg.

AK

N-4 (4) 2. r.beérkezés

70

600

200+0=200

800

11,43


41

300

20·10+6·2·10=320

620

15,12

N-3 (5)

70

600

200+10·10=300

900

12,86


51

300

20·10+6·2·10+10·3·10=620

920

18,03

N-2 (6)

70

600

300+8·2·10=460

1600

22,86


59

300

620+8·4·10=940

1240

21


105

900

460+11·3·10=790

1690

16,09


79

300

940+20·5·10=1940

2240

28,35

N összesen (8) :

105

900

790+26·10=1050

1950

18,57


84

300

1940+5·6·10=2240

2540

26,6



1. Az éves keresletből indulunk ki. n-7

2. Csak az időhorizontot vesszük alapul

n-6

n-5

n-4

n-3

n-2

n-1


15

20

6

10

8

20

A feladás beérkezés (Q*=30)

30

Részegység:

0

A Terv. készlet (induló k.=0) A Nettó szükséglet (Br-Kszl)

5

15

25

19

9

1

11

6

0

5

0

0

0

19

0

30


84 6

n-5

n-4

n-3

n-2

n-1


15

20

6

10

8

20

5

84

-

A feladás beérkezés (Q*=41)

41

-


26

6

0

31

23

3

39

39

-


0

0

0

10

0

0

2

-

-


41

-

30

2

MENNYI a költség a periódusok összevonással?

Részegység:

Cikl. I 5 -

41 41


H.R. ktg.

-

-

=0

300

N-7 (1)


30

300

=0

300


60

600

15·10=150

750

N-4 (4)

60

600

150+6·10=210

810

N-3 (5)

60

600

210+10·2·10=410

N-2 (6)

90

600


90

900

N összes (8) :

90

900

N-7 (1)

0

n

-

41

2

MENNYI a költség a periódusok összevonással?

H.Rendelés


n-7

Össz:

n-6

5

Cikl. I

30

30


Össz:

n


H.Össz ktg.

AK

H.Rendelés

H.R. ktg.

-

-

=0

300


41

300

=0

300

N-5 (3)

41

300

20·10=200

500

N-4 (4)

82

600

200+6·2·10=320

620

1010


82

600

320+0·10=320

920

410+8·3·10=650

1250

N-2 (6)

82

600

320+8·10=400

1000

650+1·4·10=690

1590


123

900

400+20·2·10=800

1400

690+11·10=800

1700

N összesen (8) :

123

900

800+5·3·10+39·10=1280

2180

RÉSZ PERIÓDUS KIEGYENSÚLYOZÁS (PPB,Part Periodic Balancing) SZERINTI EPP (Economic Part Period) RENDELÉS gazdaságos rész periódus techika



H.Össz ktg.

AK

RÉSZ PERIÓDUS KIEGYENSÚLYOZÁS (PPB,Part Periodic Balancing) SZERINTI PPB módszer alapján RENDELÉS n-6

n-5

n-4

n-3

n-2

n-1


15

20

6

10

8

20

5

A feladás beérkezés (Q= 1)

41 26

6

0

28

20

0

0

0

0

0

10

0

0

5

-

EPP =


5

-

EPP = S/H = 300 / 10 = 30 egység Kum.N.Szüks.= (szüks • tartási periódus)kumulálva Az összevonás mértékének meghatározásához a következő számítást kell elvegezni: Periódusok:

B.Szükséglet

kum.szüks.

Tartási id. mód. id.

Kumulált nettó szüks.

Részegység:


n-7

Össz:

Egy anyagkészlet rendelési technika, mely az átállási és tárolási költségeket a tételnagyság a megváltoztatásával egyensúlyozza ki (a jövőben köv. szükséglethez) Ehhez meghatározzuk EPP értéket, amely azt mondja meg, hogy hány egységet kell 1 perióduson át tárolni ahhoz, hogy ugyan annyi legyen a ktg.-e mint 1 rendelésnek. Valamint az úgynevezett kumulált nettó szükségletet.

0


Cikl. I 5

84

-

38 38


n

-

5

2

MENNYI a költség a periódusok összevonással? Összevont periódus:

H.Rendelés

H.R. ktg.


H.Össz ktg.

(n7) 1-1

(n7) 1-1

300

=0

300

(n7-6) 1-2 (1. rendelés) 41

15

15

0

0

=0

(n7-6) 1-2 (1. r.beérkezés)

41

300

=0

300

(n7-5) 1-3

20

35

1

1

20·1=20

(n7-5) 1-3

41

300

20·10=200

500

(n7-4) 1-4

6

41

2

2

20+6·2=32

(n7-4) 1-4

41

300

200+6·2·10=320

(n7-3) 1-5 (2. rendelés) 38

10

10

3

0

=0

(n7-3) 1-5 (2. r.beérkezés)

79

600

320+0·10=320

8·1=8

(n7-2) 1-6

79

600

320+8·1·10=400

1000

79

600

400+20·2·10=800

1400

84

900

800+0=1700

1700

(n7-2) 1-6

8

18

4

1

(n7-1) 1-7

20

38

5

2

8+20·2=48

(n7-1) 1-7

(n7-n) 1-8 (3.rendelés) 5

5

5

6

0

=0

(n7-n) 1-8 (3. r.beérkezés)

620 920

17

MRP RENDSZEREK HIÁNYOSSÁGAI MRP hiányosságai 1. 2. 3. 4.

Vevői rendelések nem követhetőek, nem lehet sürgetni Túl merev, biztonsági készlet beépítése szükséges a tervezésbe Sorozatnagyság kalkulálása (sokféle lehet, esetleges) Kapacitáskorlát hiányzik

MRP fejlődése

MRP II. (Manufacturing Resources Planning) Többfajta erőforrásigény komplex tervezésére is alkalmas, horizontális és vertikális összekapcsolások is vannak benne. • További pénzügyi információs rendszer, kapacitás-tervezési, kutatás-fejlesztési, valamint a marketing tevékenységet elősegítő adatok elemzésére szolgáló rendszere is van. • szimulációs vizsgálatra is alkalmas

ZÁRT LÁNCÚ MRP Magában foglalja a kapacitáskorlátokat is és ezeket az információkat visszaforgatja és további futtatásokat végez, azaz „iteratív” (visszacsatolást valósít meg). • a kereskedelemben kapható összes mai MRP-rendszer zárt hurkú • az időperiódusok között a munkák eltolhatók, egyenletesebbé tehetők a terhelések

ERP (Enterprise Resources Planning)

Az olyan fejlett MRP II rendszerek, melyek közvetlenül összekötik a vevőket és szállítókat az MRP rendszerrel • integrált vállalatirányítási rendszerek, • pl. SAP R/3 integrációmodell, SYMIX, BPICS • Rendelési bejegyzéseket, Beszerzési adatokat, Közvetlen kapcsolattartást a vevőkkel és szállítókkal (EDI, ASN), Könyvelést, Pénzügyi részeket, Humánerőforrást, Ellátási láncot is tartalmaz

JIT rendszer JIT (Just In Time)

MRP egy tervezési és ütemezési technika fix utánpótlási időkkel, míg az éppen-időben elv JIT az anyagok gyors mozgatásán, utánpótlásán múlik!

JIT-ben a beszerzett anyagok és részegységek a rendszeren mintegy át lesznek „húzva” (PULL) ÚGY, hogy akkorra és oda érkezzenek, amikor és ahol arra szükség van! • lényege a termelési színvonal emelés AMI a nem kívánt: • ingadozások, selejtek, veszteségek, minőségi probl., várakozások kiiktatását jelenti • és a felesleges raktárak megszüntetését is jelenti (a felesleges időkkel/ktg-ekkel együtt)

JIT TERVEZÉS

Készlet

A JIT működési filozófia amely az értéklánc elemeit rendszerbe kapcsolva kezeli. Pazarlás elkerülés fogy.i igény kielégítéssel kombinálva. „PULL”: Csak a felmerülő igényekre történhet termelés, és mozgatás a következő munkaállomásra! Jelzéseket használ visszafelé! „PUSH”: A következő munkaállomásra továbbítja a termékeket függetlenül attól, hogy időszerű-e!

folyamat állásidő minőségi problémák késedelmes termelés szállítás beindítási, átállási idő

selejt

Just-in-time nem más, mint egy folyamatosan fenntartott problémamegoldás!

JIT filozófiája! I. Veszteség és selejt csökkentés! (pazarlás elkerülése „waste”) Nem csak az veszteség, amit selejteznünk kell! Veszteség minden olyan dolog ami erőforrást von el és nincs a rendszerhez (termékhez) hozzáadott értéke! (MUDA I-II.) (A vásárló szemszögéből nem növeli a termék értékét.) • raktáron álló termékek, • bevizsgálásra váró termékek, • késő termékek, • sorokban várakozó termékek, • hibás termékek

II. Ingadozások csökkentése!

Bármely az optimális folyamattól való eltérés ingadozásnak minősül, melyhez a külső és belső tényezők által okozott bizonytalanságokat kell csökkenteni.

JIT filozófiája! III. Folyamatos fejlesztés („kaizen”) continuous improvement Az elért eredményekkel soha nem lehet megelégedni. („sok kis lépés több mint egy nagy”) Mindenki tekintse ezt alap feladatának (ne csak egy ember). • ötlet becsatornázó és motiváló rendszerre is szükség van hozzá

IV. Egyszerűség / átláthatóság Az egyszerű megoldások előnye, hogy könnyebben működtethetők jól, bárki által. Általa automatikusan felfedődnek a problémák is. • könnyebben irányítható, • fejleszthető, • működtethető

• a készletezés elrejti az ingadozásokat! • minél kevesebb az ingadozás, annál kevesebb a veszteség is! INGADOZÁSOK: • nem a standardnak megfelelő termék (jobb/rosszabb), • késés vagy sietés (korábban/később), • mennyiség (több/kevesebb), • tervek vagy a szabványelőírások pontatlanok, • vevői igények ingadozók nem kellőképpen ismertek.

18

JIT hatása a versenyelőnyre

JIT filozófiája! (Ciklusidő szerepe!) Mennyi időnként távozik egy output egy rendszer egységéből. Mennyi idő telik el két output távozása között. (Ez az ütem! ld: „ütemidő”)

CIklusidő:

Szerepe: A JIT rendszerek megoldásának kulcsa a ciklusidők csökkentésében van. Nő az átfutás, javul a rugalmasság, csökkennek a szükséges tartalék típusú készletek. • Gyártási ciklusidő Ezzel szemben az ÁTFUTÁSI IDŐ: a dolog • Szállítási ciklusidő (tárgy személy stb.) transzformációs rendszer• Rendelési v. utánpótlási ciklusidő ben eltöltött ideje. Belépés és kilépés közötti I.

GYÁRTÁSI CIKLUSIDŐ

Nyersanyag beérkezése és a késztermék elszállítása között eltelt idő. Rendelés feladástól és a termék beérkezése között eltelt idő. Ami lehet gyártási ciklusidő és szállítási ciklusidő is.

Úgy csökkenthetőek HA:

AZ EGYÜTTMŰKŐDÉS SZOROSABB!

A JIT a beszállítók és a megrendelők szorosabb együttműködése, közös érdekből a veszteségek és a költségek csökkentésére (együtt jobban megértik a fogy. igényeit)

1.JIT BESZÁLLÍTÓ

A JIT-ben kulcsfontosságú az együttműködés!

A szükségtelen részfolyamatok kiküszöbölése: 1. A jó beszállítók esetében fölösleges az árufogadáskori minőség ellenőrzés, válogatás, selejtezés, újrarendelés 2. Fölösleges lesz a magasabb biztonsági készlet tartás 3. Új beszállítók folyamatos keresése, versenyeztetése Anyag raktározás kiküszöbölése: 1. Az „amikor és ahol kell típusú szállítás”, fölöslegessé teszi a tul. készletezést 2. Kis tételekkel kell egyszerre megbirkózni 3. Maga a szállítás is egyfajta mozgó raktárnak tekinthető Szállítás közbeni raktározás kiküszöbölése: 1. A jó szállító a közelbe költözik vagy eleve ott van és onnan szállít (rövid időben) Nem megfelelő beszállítóktól való megválás: 1. A jobb partneri kapcsolat kapcsolatnak mindkét felnek előnyösnek kell lenni 2. Az elkötelezettség felelősség is egyben és bizalom is kell hozzá 3. A JIT rendszer nem bírja el a hibákat (kifogástalan minőség és nulla hiba kell) Anyag és információ áramlás (hagyományos szerkezetét felváltja a JIT): anyag

anyag

Készlet

információ

2. műv.

információ

anyag

1. műv.

információ

2. műv.

3. JIT KÉSZLETCsak akkor létezik ha valami nem működik tökéletesen!

JIT készlet szempontjai:

Q/2 = 100

Éves átlag költség (Ft) Készlet szint

Rendelési és termelési tételnagyság: 1. Az alacsony tételnagyság az alacsony készletszint és a rövid átállási idő (üzembeállítási idő) egymással összefüggésben áll: Q*= 200

Ha az átlagos rendelési tételnagyság Q*= 200, akkor az átlagos készletszint = 100 Ha az átlagos rendelési tételnagyság Q*= 100, akkor az átlagos készletszint = 50 Minimális készletszint |

|

|

T

|

2T

T1 T2 S1 S2

2. Elrendezés: 3. Készlet: 4. Ütemezés: 5. Minőség:

7. Munkaerő:

|

Idő

|

3T

teljes ktg. Total Cost T1, T2 készletutánpótlási ktg. Setup Cost S1, S2 üzembeállítási költségek Rendelési tételnagyság (széria nagyság)

Rövid láncok, több beszállító Időben történő minőségi szállítások Beszállítókkal történő szorosabb kapcsolatok kiépítése Munka-cellákon alapuló szerkezet Rugalmas gyártórendszer (mozgatható, változtatható) Szállítás közvetlenül a felhasználás helyszínére Kis tételnagyság, alacsony készletszint Alacsony utánpótlási idő Nulla eltérés a tervezettől Beszállítók bevonása a tervezésbe Folyamat-köztes ellenőrzés és önellenőrzés Statisztikai alapú folyamatvezérlés és utó ellenőrzés Rendszeres teendők Megelőző (TPM) karbantartás (diagnosztika) Üzemeltető bevonása, partneri kapcsolat Hatáskörleosztás Képzéstámogatás, folyamatos képzés/motiváció Alkalmazotti rugalmasság

EREDMÉNYEK: • átfutási idő csökkenése • csökkenő veszteségek • ingadozások csökkenése • lekötött erőforrások felszabadítása • költség csökken, határtermelékenység nő • csökkenthető az ár, növelhető a profit • növelhető a rendelések száma

VÉGSŐ EREDMÉNY: • gyorsabb reagálás a vásárlói igényekre • alacsonyabb költségekkel • magasabb minőséggel

2.JIT ELRENDEZÉS JIT elrendezés szempontjai:

JIT partnerkapcsolat céljai:

1. műv.

1. Beszállítók:

6. Karbantartás:

RENDELÉSI CIKLUSIDŐ

JIT!

KÖVETELMÉNYEK:

A JIT-ben kerülni kell minden felesleges mozgatást! (éppen oda irányítja az anyagot, ahova kell)

Távolság minimalizálás: 1. Ha a távolság csökken, akkor gazdaságos v. lehetséges a kis szériájú szállítás 2. A ésszerűbb elrendezés jelentősen csökkenti a mozgatási igényeket 3. A szállítás beérkezés a felhasználás helyére történjen POU (Point Of Use) Hely igény csökkentése : 1. A folyamatos mozgás, sok hely megtakarítást tesz lehetővé (mit a zsonglőr labdái!) Rugalmas és mobil elrendezés (semmi sincs „bebetonozva”): 1. A szerkezetrugalmasság elősegíti a változtatásokat, melyek a termék, -és folyamatfejlesztést eredményezik és nélkülözhetetlenek a folyamatos fejlesztéshez Munkacellás szerkezet: 1. Egyszerre rugalmas és termelékeny, gyakori „U” alakú elrendezés és rövidláncú 2. Gyakori csoporttechnológiára alapuló munkacella elrendezés, lássák egymást és kommunikáljanak 3. Univerzális gépekkel egészül ki, valamint több kisebb gép mint egy nagy. Dolgozók bevonása: 1. Flexibilis munkakörök, képzés 2. Azonnali önellenőrző munkaállomások visszacsatolással, bolondbiztos rendszerek Egyszerűség, átláthatóság: 1. Nem csak a folyamatokra de a munkahelyekre is vonatkozik. 2. Jól látható eredménytáblák (vizuális munkahely megoldások) ciklusidő, hátralévő

4. JIT ÜTEMEZÉS

A JIT-ben a terv és a rendelési szabály olyan mint a 10 parancsolat, eltérni nem lehet!

JIT ütemezés, termelés irányítás szempontjai: Feszes ütemezést igényel

Kanban elv: 1. Minden szinten a PULL elv érvényesül. 2. A rendelésben a kanban elvet kell alkalmazni, vagyis csak akkor lehet elindítani egy termelést vagy igény kielégítést, ha megjelenik a „kanban” jel! (engedélyek rendszere, típusai: szállítási, termelési, beszállítási) A raktározási területen használt jelzést a termelési (utánpótlási) részleg engedélyezésként értelmezi, hogy feltöltsék a felhasználói részleget! Ha tényleg létezik ütemtároló, akkor 2 kártyás rendszerben történik kielégítés. A mennyiség gyakran konténerekhez kötött. Egy teljesítés kanban konténereinek a száma a következő módon határozható meg: készletutánpótlási idő alatti kereslet + biztonsági kédszletszint A kanban konténerek száma = egy konténer mérete (db) Termelés kiegynsúlyozás: 1. A kisebb tételnagyság minden tervet módosít (rendelés, termelés, igény kielégítés) 2. A termelés kiegyensúlyozás japán neve (HEIJUNKA) „level production” lényege a kis ismétlődő sorozatok kiegyensúlyozása úgy, hogy az üzemeknek, vagy munkahelyeknek egyenletesebb legyen a terhelése.

JIT-készlet az a legkisebb készlet szükséglet, mely a rendszer tökéletes működéséhez szükséges

19

JIT TERMELÉS KIEGYENSÚLYOZÁS Lényege hogy kisebb tételnagyságokkal a sorozatok is kisebbek amivel egyenletesebb terhelés tervezhető: Feladat: „A” termék igénye 400db/hó, „B” 800/hó „C” 200/hó Az opt. rendelési tételnagyság EOQ modell alapján 400 db/rendelés. A hagyományos 20 nap/hó termelési program nem egyenletes. mert csak 4 rendelésből oldható meg: kerekít .fel(1400/400) = 4

Pl.:

1

2

3

4

5

6

B 400

7

8

9

10

A 400

11

12

13

14

C 400

15

16

17

18

19

20

B 400

Átszámítva napi keresletre („A” 400/20=20) („B” 800/20=40) („C” 200/20=10): Termék ciklusideje =

5. JIT MINŐSÉG JIT minőség szempontjai:

Szoros kapcsolat van a minőség és a JIT között! (A JIT garancia a minőségre!)

Minőség: 1. JIT csökkenti a jó minőséget célzó költségeket. (Nem kell klasszikus MEO, nincs selejtezési ktg., nincs újra megmunkálás, nincs készletezési veszteség, korai figyelmeztető rendszert alkalmaz ami összességében olcsóbb, a visszacsatolás azonnali, összezsugorítja a sorokat és csökkenti utánpótlási időt) 2. JIT általában is emeli a minőséget (ami egyszerűbbé tesz), kevesebb ütköző készletre van szükség ami a minőség változás elleni bebiztosításra szolgál. 3. Magasabb minőséget képvisel mert kevesebb a minőség ingadozás. 4. „bolondbiztos” módszereket alkalmaz a hibák automatikus elkerülésére.

napi effektív munkaidő napi szükséglet

Ciklusidők: („A” 8x60/20=24) („B” 8x60/40=12) („C” 8x60/10=48): Az új sorozatnagyság a legkisebb közös többszörössel határozható meg. Legkisebb közös többszörös: 48 ezért a napi ismétlődés a következő: 2A; 4B; 1C

Pl.:

B

A

B

C

B

A

B

1 nap

Ehhez az átállásnak rövidnek és olcsónak kell lennie!

6. JIT KARBANTARTÁS

A JIT-ben a leállás sokkal többe kerül!

7. JIT MUNKAERŐ

A JIT-ben kerülni kell minden felesleges mozgatást! (éppen oda irányítja az anyagot, ahova kell)

JIT karbantartás szempontjai:

JIT munkaerő kezelés szempontjai:

Teljeskörű produktív karbantartás (TPM, Total Productive Maitainance): 1. A súlyos hibákra (pl. minőségi, késés, elromlás) a JIT teljes azonnali leállással reagál a lánc teljes hosszában (még a beszállítónál is), hiszen nincs mód készletezésre. (ez a leállító az un. „nagy piros gomb” pl.: „ANDON zsinór”) Ez sokba kerül ezért a karbantartás is mindent elkövet a megelőzésért. 2. Jobb, ha az eszközök mérik a saját állapotukat (diagnosztika és tapasztalatok) és így előre jelzik, ha „el fognak romlani” 3. A rendszeres feladatokat „ellenőrző listák” segítik melyek a munkaállomásokhoz vannak rendelve. 4. A beszállítónak is azonnal kell tudnia pótolni a szükséges alkatrészeket ezért a karbantartásba őt is be kell vonni. 5. Lehetőleg egy cégtől vannak a szerszámok, eszközök.

Munkaerő: 1. Irányeveket és stratégiai döntéseket is az alkalmazottak hatáskörébe utal. Ez az un. hatáskörleosztás. „senki sem érti jobban a munkát annál, mint aki végzi” 2. A dolgozó személyesen felelős az általa továbbadott termékért! 3. Felhatalmazást kap, hogy leállítson, vagy lassítsa a láncot. Ez a „JIDOKA elv” A leállítás jelző mutatja, hogy hol a hiba és mennyire súlyos! Ezek az andonok. 4. Nemcsak képzést és keresztképzést végeznek, hanem a befektetés teljes előnyét is ki akarják aknázni a munkakörök kiterjesztésével. (ez magasabb motivációt is ad!) 5. Mindezen hatékonyabb működéshez fejlesztett kommunikációra van szükség.

JIT ELŐNYEI ÖSSZEFOGLALVA A JIT EŐNYEI: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Rövid átfutási idők Alacsony költségek Magasabb termelékenység Jobb vevőkiszolgálás Magasabb gépkihasználtság Egyszerűbb tervezés és ütemezés Jobb minőségű anyagok (és végtermék) Kevesebb pazarlás (veszteség és selejt) Problémák folyamatos „feltáródása” és megoldása

A JIT-nem olcsó, de rengeteg pénzt megtakaríthat!

JIT ELEMEI ÖSSZEFOGLALVA A JIT ELEMEI („kincsei”):

A JIT-egy eszközrendszer! Olyan mint egy kincses láda.

5S Minőségi munk. környezet

1. 1. PULL rendszer 2. Kaisen (folyamatos fejlesztés) 2. 3. Kanban (engedélyek) 4. Gyors átállítási idő (SMED) 5. Gyors ciklusidők (Ütem) 3. 6. Gyors átfutási idő (TAKT idő) 7. Kis tételek (LOT) 4. 8. Kis sorozatok (SZÉRIA) 9. Egy dologra von. kevesebb, de jobb beszállító 10. JIT beszállító (partneri együttműködés) 5. 11. TPM karbantartás 12. JIDOKA leállítás felhatalmazás (Empowerment) 13. Rugalmas munkaerő (Enrichment Enlargement) 14. Vizuális munkahely (ANDONOK) 15. Bolondbiztos rendszerek (Poka Yoke) 16. Sor kiegyensúlyozás (Level Production) 17. „5S” minőségi munkakörnyezet

„Seri”: szükségtelen dolgok eltávolítása a munkahelyről „Seiton”: A szükséges dolgok sorba rendezése (elrendezése), hogy könnyen elérhetők legy. „Seiso”: A munkahely teljes megtisztítása „Seiketsu”: A munkahelyi környezet magas szinten tartása „Shitsuke”: A dolgozók képzése, hogy a rendszer alapelveit önmaguktól kövessék

20

OPT rendszer

JIT amerikai módra (korlátok elmélete, TOC theory of constrains)

OPT (Optimised Production Technology)

Eliyahu Goldratt

A JIT-hez hasonlóan átfogó menedzsment filozófia, amely elérendő célokat fogalmaz meg és a megvalósításukhoz szükséges technikákat foglal össze. • fő cél a pénz termelése hosszú távon, minden más eszköz ebben • produktív tevékenységek azok amik ehhez hozzájárulnak • ehhez viszont átfogó mutatószámrendszerre van szükség (Nettó ∏, ROI Cash flow) • 3 üzemi szintű mutató kategóriát különböztet meg (Goldratt): • kibocsátás (értékesítés), • készlet (lekötött pénz ami nem tartalmazza a munkabért) • működési költség (készletek kibocsátássá változtatására költött pénz)

OPT TERVEZÉS

SZABÁLYAI (A TOC ELMÉLETE! Goldratt szerint): 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

JIT VS. OPT

TOC fejlesztése

OPT (Optimised Production Technology)

Folyamatos fejlesztés 5 lépése:

A JIT-hez hasonlóan átfogó menedzsment filozófia, amely elérendő célokat fogalmaz meg és a megvalósításukhoz szükséges technikákat foglal össze. A JIT-hez képest nem az állomások együtt haladásán van a lényeg, hanem a szűk keresztmetszet segítésén. A sorozat nagyság nem külső paraméter, hanem változtatható követelmény

SZŰK KERESZTMETSZET (Sz.K.) Az az erőforrás, amelynek kapacitása megegyezik az iránta felmerülő igénnyel. • nem csak gépeket, bármely erőforrást jelenthet • mindig csak egy szűk keresztmetszet van, hiszen a többi sem működhet gyorsabban • ezért a sz.k. nehezen található meg (melyik a leggyak. hiányzó anyag? hová tartozik?) • a sz.k. nem várakozhat, nem végezhet más munkát, maximális kapacitáson működik • A szűk keresztmetszet előtt PULL rendszer érvényesül, míg utána lehet PUSH

BUFFER (tartalék) biztosítja a sz.k. folyamatos ellátását DRUM (dob) meghatározza a többi művelet elvégzési ütemét!

OPT rendszer ELEMEI: Buffer

1. 70/ó

anyag

2. 75/ó.

anyag

információ

A folyamatot kell kiegyensúlyozni nem a kapacitásokat! A nem szűk keresztmetszetek kihasználásának mértékét is a sz.k. határozza meg! A sz.k. meghatározza a kibocsátást és a termelésközi készleteket is! A sz.k. 1 órás vesztesége a teljes rendszert 1 órás veszteségre kényszeríti! A nem szűk keresztmetszeten elért 1 óra megtakarításnak nincs semmi hatása! Egy erőforrás igénybevétele nem feltétlenül jelenti a kihasználtságát! A szállítási sorozatnagyság nem feltétlenül azonos a termelésivel! A sorozatnagyság változhat is! A termelés ütemezéshez az összes korlátot együttesen kell figyelembe venni!

3. 60/ó.

anyag

4. 72/ó.

IGÉNY 60/ó

ROPE (kötél) szimbolikusan ez húzza az összes munkát a megelőző műv. keresztül.

1. 2. 3. 4. 5.

Legfontosabb korlát meghatározása! Korlát MAXIMÁLIS kihasználása! (Dob-Kötél-Tartalék menedzsment) Minden mást rendeljünk alá a korlátnak! Szüntessük meg a korlátot! (Növeljük az áteresztő képességét!) EGY ÚJ KORLÁT JELENIK MEG! Ezért kezdjük ellőről az egészet!

Rövid távú kapacitásváltoztatási lehetőségek (alternatívák!): • Túlóra • Műszak nyújtás (bővítés) • Műszakok átlapolása • Részmunkaidő alk. • Szabadúszó alk. • Munkaerő kölcsönzés • Alvállalkozó alk. • Dolgozók keresztképzése

• Erőforrás bevonás • Változtatható erőforrás kialak. • Kapacitás allokáció (átszervezés) • Korábban előre gyártás készletre • Kereslet eltolás (halasztás) • Átbocsátó képesség növelése technikai beavatkozással

Kapacitás változtatás a szolgáltatások esetében: • Az output nem tárolható • Kereslet eltolás csúcsidőn kívülre • Megosztott kapacitások és erőforrás bázis • Tanulási görbe kihasználása

Rövid távú ÜTEMEZÉS ÜTEMEZÉS

Rövid távú ÜTEMEZÉS A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai döntési területe 1.


2.


3.

ÜTEMTERVEZÉS

4.


5.


6.


7.


8.

Készletezés

9.

Minőség

10. Karbantartás

Az üzem szintű irányítás egyik legfontosabb feladata a meghatározott igények összehangolása!

Az ütemezés adja meg azokat a prioritásokat, amelyek alapján a szűkös erőforrásokért versengő feladatok operatív sorrendjét meghatározhatjuk! • Szükséges mert: egy-egy erőforrást gyakran sok tevékenység is igényelhet egyszerre • Középpontjában az egyes rendelések állnak, (megteremti az összhangot a rendelések és a rendelkezésre álló erőforrások között) • Információval látja el a termelés tervezési rendszert (nagyon szoros a kapcsolat az üzemszintű irányítás és a termelés tervezés között! Ami versenyelőnyt is nyújthat!) Az aggregált tervezésben: Az erőforrások használatára történő döntések születnek (épületek, raktárkészlet, munkaerő, alvállalkozók) A termelési vezérprogram: Részletekre bontja az aggregált tervet és egy általános tervet biztosít a kimeneti teljesítményről. (A vezérprogramot követi a kapacitás tervezés, majd a rövid távú ÜT.) A rövid távú ütemtervek: A kapacitásra vonatkozó döntéseket, a középtávú terveket és a vezérprogramot alakítják át munkafolyamati sorrendekké, valamint meghatározott munkaerő, anyagés gépszükségleti összerendelésekké.

INFORMÁCIÓS „interface” szerepe is van a termelés és a tervezés között!

21

ÜTEMTERV ILLESZTÉSE A TERVEZÉSHEZ

Aggregált termelési terv Termelési vezérprogram MRP Kapacitástervezés INDÍTÁS (áttekintés) ÜTEMEZÉS

INPUT/OUTPUT irányítás és az ÜTEMEZÉS lényege INPUT/OUTPUT irányítás lényege Annak a felismerése, hogy az átfutási idő, egy bizonyos határ felett függ a rendelések számától. A túlterhelés torlódást idéz elő. Az alulterhelés erőforrás pazarlást okoz. • Ha a tervezett INPUT > tervezett OUTPUT akkor felhalmozódás „sor” keletkezik! • Sor keletkezik egy szűk keresztmetszet előtt akkor is , ha a terhelési intenzitása > 1 KISZOLGÁLÓ v. feldolgozó

csatlakozás

FORRÁS

TEVÉKENYSÉG

SOR

Nyomon követés (rendelés)

Sz.K.

Adatgyűjtés (rendelés, késés, készültségi fok)

erőforrás

Nem Nem

Javítható?

távozás

Renben ?

Igen

Vége ?

terhelési intenzitás =

Terhelési intenzitás:

Igen Nem

ÜTEMEZÉS lényege

Igen

LEZÁRÁS (rendelés) Értékelés visszajelzés (teljesítmény, outp. és erőforr., selejt, hiány jelentés)

a kiszolgálási idő várható értéke >1 a beérkezések közötti idő várható értéke

Meghatározza (1) azt az legnagyobb időtartamot, amíg az erőforrás a RENDELÉS rendelkezésére áll. Valamint azt is meghatározza (2), hogy melyik rendelés mennyire sürgős? Vagyis az egymáshoz viszonyított prioritásukat is. Meghatározza, (3) hogy a feladatok milyen sorrendben és milyen időpontban kerüljenek végrehajtásra!

ÜTEMEZÉS FELADATA továbbá

ÜTEMEZÉSI PRIORITÁSOK SORBANÁLLÁS MENEDZSMENT

ÜTEMEZÉS lényege továbbá Hogy meghatározza (4) hogyan használjunk fel egy adott erőforrást (kapacitást), az adott rendelésekhez a leghatékonyabban, hogy közben bizonyos célkritériumokat is teljesítsünk. (Tulajdonképpen erőforrás kihasználás optimalizálás.)

CÉLKRITÉRIUMOK A megfelelő ütemezési technika kiválasztása nemcsak a rendelési tételnagyságtól, a műveletek jellegétől, és az adott munka összetettségétől függ, hanem attól is hogy milyen fontos kritériumot kívánunk még teljesíteni. A célkritérium egy elérendő cél!

A CÉL KRITÉRIUMOK lehetnek a következők: 1. 2. 3. 4. 5.

Teljes v. átlag teljesítési idő (átfutási idő) minimalizálás Összes v. átlag várakozási idő minimalizálás Összes v. átlag késés minimalizálás Összes v. átlag pontatlanság minimalizálás Termelésközi készletérték össz. mennyiségének minimalizálása, (ami nem más mint a szükséges munkafolyamatok számának minimalizálása) 6. Ügyfél várakozási idő (késés) minimalizálás 7. Termelési ktg, minimalizálás 8. Kihasználtság maximalizálás (az üzem vagy erőforrás használatban létének a %-a)

• Beszállítások ütemezésekor • Termelési feladatok ütemezésekor • Kiszállítások ütemezésekor

a később érkezett, korábban kerül kiszolgálásra

EDD, Earliest Due Date

a leghamarabbi határidejű kerül kiszolgálásra

LPT, Longest Process Time

a leghosszabb végrehajtási idejű kerül kiszolgálásra

SPT, Shortest Process Time

a legrövidebb végrehajtási idejű kerül kiszolgálásra

PRI, Priority

a legnagyobb sürgősségű kerül kiszolgálásra

CR, Critical Ratio

a legkisebb v. legn. mutatószámú kerül kiszolgálásra

RND, Random

a véletlenül kiválasztott kerül kiszolgálásra

Az hogy egy prioritási szabály mennyire felel meg egy adott üzem v. tevékenység igényeinek azt a célkritériumok döntik el. A prioritási kritériumok kiválasztásában vannak bizonyos szabályszerűségek!

FIFO: (FCFS)

Ütemezési feladat lehet: • STATIKUS (ha a bizonyos idő alatt beérkezett feladatokat kell ütemezni) • DINAMIKUS (ha az új feladat beérkezésekor az összes feladatot újra kell ütemezni) AZ ÜTEMEZÉS TECHNIKÁJA SZERINT LEHET!

Olyan tervezés, amely a szükségletek megállapításával indul, a szükségletekből indul ki, ez terv a legkorábbi időponttól indul. (Megengedi a késést.)

a korábban érkezett, korábban kerül kiszolgálásra

LIFO, Last In - First Out

Egy 3D animációs cégnek 5 „effektet” kell elkészíteni. Az egyes Feladat: számítógépes kiszámolási „renderelési” idők a következő táblázatban vannak. A különböző prioritási szabályokkal eltérő Munka eredményeket kapunk. Render teljesítési

Ütemezési feladat felmerülhet:

ELŐREHALADÓ ÜTEMEZÉS:

PRIORITÁSI típusok: FIFO, First In - First Out

PRIORITÁSI szabályok ALKALMAZÁSA

ÜTEMEZÉS felmerülése

I. Előrehaladó ütemezés

Az egyes munkahelyeken következő munkák és feladatok elvégzési sorrendjének meghatározása.

II. Vissza felé haladó ütemezés VISSZAFELÉ HALADÓ ÜTEMEZÉS Olyan tervezés, amely a kitűzött határidőből indul ki és elsőként az utolsó műveletet tervezi meg, majd visszafelé a többi feladatot.

Munka A B C D E

∑:

átfutási i. (nap) 6 2 8 3 9 28

∑átfutási i. (nap) 6 8 16 19 28 77

határidő (nap) 8 6 18 15 23 -

késés (nap) 0 2 0 4 5 11

Munka

idő (/nap)

A B C D E

6 2 8 3 9

határidő (/nap) 8 6 18 15 23

összes átfutási idő 77 nap = = 15,4 nap a teljesített munkák száma 5 összes munka végrehajtási idő 28 nap Kihasználtság: = = 36,4 % összes átfutási idő 77 nap összes átfutási idő 77 nap Benn lévő feladatok = = 2,75 db összes munka végrehajtási idő 28 nap átlagos száma: összes késve teljesítés 11 nap = = 2,2 nap Átlag késés: a teljesített munkákszám a 5 összes átfutási idő - utolsó átfutási idő 49 nap Átlag várakozás: = = 9,8 nap a teljesített munkák száma 5 összes sietés + összes késés 15 nap Átlag pontatlanság: = = 3 nap a teljesített munkák száma 5

Átlagos átfutási idő:

22

PRIORITÁSI szabályok SPT átfutási i. (nap) 2 3 6 8 9 28

Munka B D A C E

SPT: (SOT)

∑:

∑átfutási i. (nap) 2 5 11 19 28 65

határidő (nap) 6 15 8 18 23 -

késés (nap) 0 0 3 1 5 9

PRIORITÁSI szabályok LPT

Munka A B C D E

átfutási idő (/nap) 6 2 8 3 9

határidő (/nap) 8 6 18 15 23

összes átfutási idő 65 nap = = 13 nap a teljesített munkák száma 5


összes munka végrehajtási idő 28 nap = = 43,1 % összes átfutási idő 65 nap

Kihasználtság:

összes átfutási idő 65 nap Benn lévő feladatok = = 2,32 db összes munka végrehajtási idő 28 nap átlagos száma:

Munka E C A D B

LPT: (LOT)

∑:


∑átfutási i. (nap) 9 17 23 26 28 103

határidő (nap) 23 18 8 15 6 -

késés (nap) 0 0 15 11 22 48

Munka A B C D E



összes átfutási idő 103 nap = = 20,6 nap a teljesített munkák száma 5

Kihasználtság:



Átlag késés:

összes késve teljesítés 9 nap = = 1,8 nap a teljesített munkákszám a 5

Átlag késés:


Átlag várakozás:

összes átfutási idő - utolsó átfutási idő 37 nap = = 7,4 nap a teljesített munkák száma 5

Átlag várakozás:

összes átfutási idő - utolsó átfutási idő 75 nap = = 15 nap a teljesített munkák száma 5

Átlag pontatlanság:

összes sietés + összes késés 63 nap = = 12,6 nap a teljesített munkák száma 5



PRIORITÁSI szabályok EDD átfutási i. (nap) 2 6 3 8 9 28

Munka B A D C E

EDD:

∑:

∑átfutási i. (nap) 2 8 11 19 28 68

határidő (nap) 6 8 15 18 23 -

késés (nap) 0 0 0 1 5 6

PRIORITÁSI szabályok LIFO

Munka A B C D E


határidő (/nap) 8 6 18 15 23

összes átfutási idő 68 nap = = 13,6 nap Átlagos átfutási idő: a teljesített munkák száma 5 összes munka végrehajtási idő 28 nap = = 41,2 % összes átfutási idő 68 nap összes átfutási idő 68 nap Benn lévő feladatok = = 2,43 db összes munka végrehajtási idő 28 nap átlagos száma:

Kihasználtság:

Munka E D C B A

LIFO: (LCFS)

∑:


∑átfutási i. (nap) 9 12 20 22 28 91

határidő (nap) 23 15 18 6 8 -

késés (nap) 0 0 2 16 20 38

Munka A B C D E




Kihasználtság:



Átlag késés:


Átlag várakozás:

összes átfutási idő - utolsó átfutási idő 40 nap = = 8 nap a teljesített munkák száma 5

Átlag várakozás:

összes átfutási idő - utolsó átfutási idő 63 nap = = 12,6 nap a teljesített munkák száma 5


összes sietés + összes késés 55 nap = = 11 nap a teljesített munkák száma 5


PRIORITÁSI szabályok CR

PRIORITÁSI szabályok CR (iterációval)

Pri.

átl. átfutás

kihasználtság

feldatok

átl. késés

átl. várakozás

átl. pontatlanság

FIFO SPT LPT EDD LIFO

15,4 13,0 20,6 13,6 18,2

36,4 43,1 27,2 41,2 30,8

2,75 2,32 3,68 2,43 3,25

2,2 1,8 9,6 1,2 7,6

9,8 7,4 15 8 12,6

3 4,6 10,6 2,8 11

Vezérlési megfontolások (szabályok):

határidő (/nap) 8 6 18 15 23


Átlag késés:


határidő (/nap) 8 6 18 15 23

1. A legrövidebb átfutási idők (SPT) szerinti választás általában a legjobb megoldás, hogy minimalizáljuk a teljes átfutási időt vagy a rendszerben lévő feladatok átlagos számát 2. Az SPT eljárás legnagyobb hátránya, hogy a hosszú ideig tartó folyamatok folyamatosan hátrébb szorulnak a prioritásban. (rövid folyamatoknak kedvez) 3. A (FIFO) elv a legtöbb kritérium szerint nem éri el a legjobb eredményt (bár a legrosszabb eredményt sem). Viszont igazságosnak tűnik. 4. Az leghamarabbi határidejű (EDD) elv jó eredményt ad az átlagos késést illetően.

Kritikus Hányad (CR)

Olyan index szám amely a határidőig tartó maradék napok és a szükséges munkanapok számának hányadosából áll. Azaz minél hosszabb az átfutási idő és minél rövidebb a rendelkezésre álló idő annál előrébb kerül. Rendszerint ennek a hányadosnak az alkalmazása jobb eredményhez vezet a késés minimalizálást illetően. határidő - aktuális idő (t) ha, kisebb mint 1,0 lemaradásban van (ezt választjuk) CR: ha, nagyobb mint 1,0 akkor az előrébb jár átfutási idő

Munka

1. LEPÉS

t=0

2. LEPÉS

t=6

3. LEPÉS

t=8

A B C D E

átfutási i. (nap) 6 2 8 3 9

határidő 8 6 18 15 23

CR

(8- 0) / 6 = 1,3 (6- 0) / 2 = 4,0 (18- 0) / 8 = 2,25 (15- 0) / 3 = 3,0 (23- 0) / 9 = 2,55

Munka

átfutási i. (nap)

határidő

CR

B C D E

2 8 3 9

6 18 15 23

(6 - 6) / 2 = 0 (18 - 6) / 8 = 1,5 (15 - 6) / 3 = 3,0 (23 - 6) / 9 = 1,88

Munka

átfutási i. (nap)

határidő

CR

C D E

8 3 9

18 15 23

(18 - 8) / 8 = 1,25 (15 - 8) / 3 = 2,33 (23 - 8) / 9 = 1,66

Munka

átfutási i. (nap)

határidő

CR

D E

3 9

15 23

(15 - 16) / 3 = -0,33 (23 - 16) / 9 = 0,77

A végső sorrend: A B C D E

ebben az esetben az eredmény ua. mint a FIFO / FCFS

4. LEPÉS

t=16

23

PRIORITÁSI szabályok MOORE

PRIORITÁSI szabályok MOORE Munka

Moore algoritmus (Moore) Olyan vezérlési algoritmus amely előbb EDD sorrendbe helyezi a feladatokat, majd megkeresi az első késő feladatot, azt kiveszi és ezt addig ismétli amíg van késő feladat. Végül a késő feladatokat tetszőleges sorrendben teszi hozzá a megmaradt feladatokhoz.

1. LÉPÉS EDD:

2. LÉPÉS

Munka B A D C E

∑:

Munka B A D E


∑átfutási i. (nap) 2 8 11 19 28 68

határidő (nap) 6 8 15 18 23 -

késés (nap) 0 0 0 1 5 6

átfutási i. (nap) 2 6 3 9

∑átfutási i. (nap) 2 8 11 19

határidő (nap) 6 8 15 23

késés (nap) 0 0 0 0

A végső sorrend: B A D E C

B A D E C

Moore:

∑:


1. Fel kell sorolni az összes munkát és a hozzájuk tartozó gép-lefoglalási időszükségleteket. 2. Azt a feladatot kell választani amelyiknek az átfutási (megmunkálási) ideje a legrövidebb. Amennyiben a legrövidebb idő az első géphez van kötve, akkor a munka is elsőnek kerül a tervbe. Amennyiben a legrövidebb idejű munka a második géphez van rendelve, akkor a utolsóként kerül a tervbe. 3. Miután egy feladat ütemezése megtörtént, töröljük a listáról. 4. A második és harmadik lépést addig ismételjük míg el nem fogynak a feladatok. (A végleges sorrend közepe felé építkezve.)


Munka A B C D E

Kihasználtság:


határidő (/nap) 8 6 18 15 23


Átlag késés:

összes késve teljesítés 10 nap = = 2 nap a teljesített munkákszám a 5

Átlag várakozás:

összes átfutási idő - utolsó átfutási idő 41 nap = = 8,2 nap a teljesített munkák száma 5 összes sietés + összes késés 21 nap = = 4,2 nap a teljesített munkák száma 5

PRIORITÁSI szabályok JHONSON 1. munkahey 5 3 8 10 7

Sorrend

A szabály alkalmazása:

késés (nap) 0 0 0 0 10 10


PRIORITÁSI szabályok JOHNSON A Johnson szabály lehetővé teszi a gyártási idő minimalizálását egy N munkafolyamatokból álló csoport áthaladása során, két egymást követő munkahelyen. (minimalizálható az egyes gépek várakozási ideje). Az 1. munkahelyről kerüljön át a leghamarabb a termék a 2. gépre és a folyamat végén a 2. gépre a legkevsebbet keljen várni, hogy az is befejezze a működését.

határidő (nap) 6 8 15 23 18 -



JHONSON kritérium lényege

∑átfutási i. (nap) 2 8 11 20 28 69

A B C D E

Johnson:

LÉPÉSEK: átfutási Idő:

1.

2.

3.

4.

5.

B

E

D

C

A

0

1. Munkaállomás:

2. munkahely 2 6 4 7 12

3

10

B

E B

2. Munkaállomás

20 D

28 C

E

33

35

A D

C

A

SZANBÁLY ALAPÚ VEZÉRLÉSI RENDSZEREK HÁTRÁNYAI HÁTRÁNYOK: 1. Az ütemezés tervezése dinamikus folyamat ezért a szabályokat rendszeresen felül kell vizsgálni és folyamatosan igazítani kell az előrehaladás során, az eszközök és a termékskála alakaulásával és így tovább. (A bemutatott szabályok statikusak.) 2. A szabályok nem látnak maguk elé vagy mögé, nem is merik fel a várakozó erőforrásokat, vagy szűk keresztmetszetű erőforrásokat. 3. A szabályok nem látnak a határidők mögé sem. Például ha két munkafolyamatnak ugyanaz a teljesítési határideje. (Pl.: Az egyik megrendelés nem más, mint egy terjesztő készletutánpótlása, míg a másik megrendelés egy olyan fogyasztóé, akinek leáll az egész termelése ha beszállítási késés történik.)

LÉTESÍTMÉNY ELHELYEZÉS és BERENDEZÉS A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai döntési területe 1.


2.


3.

Ütemtervezés

4.

Helykiválasztási stratégia (LOCATION)

5.


6.


7.


8.

Készletezés

9.

Minőség

10. Karbantartás

24

Helykiválasztási (Location) STRATÉGIA A terméktől és a termelés vagy szolgáltatás jellegétől függően a helyhez kötődő szállítási költségek egyedül is kitehetik a termék értékesítési árának 25%-át.

HELYKIVÁLASZTÁSI STRATÉGIA

ESET PÉLDA! (Quality Coil és Mexikó)

-30$ -20$ -10$ - 0$

Ny. Németország-

Kvalitatív jellemzők: • területi adottságok • közlekedési adotts. • munkaerő tulajdons. • értékesítési lehetős. • image • politikai stabilitás • infrastrukturális tul.

Óradíj – alkalmazottak a termelésben (1996)

Japán-

Hoitsch 93 Kvantitatív jellemzők: • munkaerő ktg. • szállítási ktg. • telephely ár • alapanyag ktg. • változó ktg. • támogatások • adók vámok

Belgium-

MUNKAERŐT VESZIK FIGYELEMBE!

Svédország-

• Régió előnyös tulajdonságai (szubkultúra, éghajlat, stb.) • Önkormányzat, helyi politika, gazdasági szab., régió fejlettség • Helyi földvásárlási és építkezési költségek, helyi körny.szabály. • Fogyasztók és nyersanyagok közelsége, költségei • Helyi munkaerő helyzet, lehetősége, bérköltsége, képzettsége • Civil szervezetek, szakszervezet, érdekképviseletek • Versenytárs és vonzáskörzete • Közművek költsége, és hozzáférhetősége, közlekedés • Helyi adók (iparűzési), illetékek, díjak

OlaszországUSA-

RÉGIÓ/VÁROS:

• Telephely jellemzők (fekvés, image, beépítettség, elérhetőség) • Telek/épület, mérete/ára, telekrendezési korlátok • Hatás a környezetre, lakosságra (hatástanulmány) • Fogyasztók elérhetősége, értékesítés, készárú tárolás leh. • Nyersanyag, hulladék tárolás lehetősége, költségei, szükséges szolgáltatások vannak-e? • Munkaerő utazás/utaztatás • Versenytárs elhelyezkedése, partnerek elh., szomszédok jellege • Közüzemi létesítmények közelsége, úthálózat, vasút, légi, AZONBAN GYAKRAN CSAK A vízi csatlakozási lehetőség stb.

Francia ország-

• Kormányzati előírások, magatartások, stabilitás, • Kulturális, politikai, és gazdasági kérdések, stabilitás • Természeti és környezetszabályozási kérdések • Nyersanyagok hozzáférhetősége, energia • Piacok elhelyezkedése, szélessége, belépés, árfolyam • Munkaerő lehetősége, magatartása, termelékenysége, ktg • Infrastuktúra, közlekedés, nemzetközi „vérkeringés” • Valuta, árfolyam, infláció, stabilitás, átváltás • Adó (állami) rendszer és mérték, állami támogatások

Nagy BritanniaKanada-

ORSZÁG KIVÁLASZTÁSA:

KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK TELEK/TELEPHELY:

Dél KoreaGörögországSpanyolország-

KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK

MexikóHon KongPortugália-

ELHELYEZÉS (LOCATION)

A helykiválasztás stratégiai CÉLJA az elhelyezéséből eredő előnyök kihasználása, maximalizálása és a hátrányok, konkrét költségek együttes minimalizálása. RITKÁN hozunk ilyen döntéseket (esetei): Tartósan és véglegesen befolyásolja a: 1. Alapítás (legnehezebb) 2. Szegmentálódás, egy részterület Állandó ktg-eket. Változó ktg-eket. áthelyezése KÜLÖNBÖZŐ SZERV. MÁS és MÁS 3. Bővítés, jelenlegi helyszín mellett LEHET A CÉLJA TELEPÍTÉSKOR!: új létesítése telepítése 1. Ipari, termelő => Bev - Ktg. minimalizálás 4. Áttelepülés, a meglévő létesítmény 2. Kereskedelmi, szolgáltató => Bevétel max.-Ktg. bezárása és átköltöztetése a másik 3. Logisztikai és lerakatok => Szolg. színv. max. helyszínre A DÖNTÉSÉT is számtalan tényező befolyásolja: 6. Ökonómiai szempontok ktg.-ek, 1. Piacgazdaság, globalizáció, gazdasági motivációk elmaradó jövedelmek, 2. Kommunikáció (nemzetközi is) 7. Versenytársak (klaszteresedés) 3. Gyorsabb és megbízhatóbb utazás és szállítás 8. Infrastruktúra (település) 4. Könnyű tőkeáramlás az (országok között is) 9. Üzem kapcs. R. ellátási lánc 5. Munkabérek (termelékenység, képzés, morál) 10. Valuta és ADÓ

TELEPÍTÉSI STRATÉGIÁK I. PIACORIENTÁLT ELHELYEZÉS

• A vezetők gyakran elcsábulnak, ha az adatokat szeparáltan figyelik! • A QC elhatározta, hogy áttelepíti connecticuti üzemét Juarezbe, ahol a bérek az amerikaiak 1/3át tették csak ki. A nagy „szakítás” elmaradt és a cég csaknem tönkrement. Mi történhetett?

VIZSGÁLJUK MEG A TERMELÉKENYSÉGET! napi munkabérkö ltség = 1 termékre jutó átlag bérköltség termelés (egység/nap)

1. connecticut-i üzem (USA) 70 $ napibér = 1,17 $/db 60 db per nap

2. juarez-i üzem (Mexikó) 25 $ napibér = 1,25 $/db 20 db per nap

A piachoz való közeledés. Gyorsan romló, nagy szállítási költségű, nehezen szállítható, nagy teriméjű késztermék, gyors piaci reakciót igénylő termékeknél, szolgáltatásoknál. (pékség, bankfiók, élelmiszer üzlet)

II. BESZÁLLÍTÓ ill. NYERSANYAG ORIENTÁLT ELHELLYEZÉS Beszállítóhoz, nyersanyaghoz való közelség. Gyorsan romló, nagy költségű nehezen szállítható, nagy teriméjű, alapanyag. (acélgyár, bútorüzem, sörgyár)

III. KÖZELSÉG VERSENYTÁRSAKHOZ (klaszteresedés, csoportosulás) Saját versenytársaik közelébe település. Valamilyen kritikus tömeget meghaladó vonzó erőforrás (gazdag nyersanyag, tőkeforrás, tehetség forrás, természeti kincs, gazdag információ esetleg nagyszámú vevő) okozza a csoportosulást.

IV. TERMÉKORIENTÁLT ELHELYEZKEDÉS 1-1 telephelyen csak 1 terméket v. t.családot állítanak elő és azután történik a szétosztás a disztriúció. Ez is egyfajta nyersanyag orientált elhelyezés.

V. FOLYAMATORIENTÁLT ELHELYEZKEDÉS Úgy helyezkedik el, hogy beszállított termékeit a legjobban tovább feldolgoztathassa. A vásárló cégekhez és további folyamatokhoz közeledik. Ez is egyfajta piacorientált.

25

TELEPHELYKIVÁLASZTÁSI MÓDSZERT (azaz annak megválasztását) BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK! BEFOLYÁSOLÓ KRITÉRIUMOK 1. Egyedi, önálló: létesítmény elhelyezés (több kvantitatív szemp. is figy. vehető) 2. Elhelyezés több közé: szállítási és intenzitási ktg.-ek nek megfelelően 3. Kereskedelmi és szolgáltatási egység: várható árbevétel a döntő 4. Sürgősségi szolgáltatások: időtényező, ütemezés a döntő

TÉNYEZŐ-RANGSOROLÁS ADDITÍV módszerrel bázis típusú

ÉRTÉKEK (100 - sskálán)

Szempont

súlyszám

Francia o.

Dánia

1. A munkaerő alk. és magatartása

0,25

70

60

2. Fő / szem.gépkocsi

0,05

3. Fejenkénti kereset

0,10

50 85

4. Adóstruktúra

0,39

5. Oktatás és Eügy

0,21

Összpontszám:

1,00

additív =

i

Tényező-rangsorolás, faktor-rateing

TÉNYEZŐ-RANGSOROLÁS v. FAKTOR-RATEING: A (kvalitatív) és kvantitatív szempontok szerinti súlyozott értékelés. A tényező rangsorolási módszerhez „parciális hasznossági mátrixokat” készítünk és használunk fel mely lehetővé teszi a független értékelést is.

Tényezőrangsorolás 7 LÉPÉSE: 1. LÉPÉS: A releváns szempontok összeállítása. 2. LÉPÉS: Minden tényező súlyának (rangsorok) meghatározása, (mely tükrözi annak valódi fontosságát) a súlyok lehetnek abszolút számok is, vagy lehetnek relatívak is egy bázis értékhez képest. (A bázis például 1,00 vagy 100.) A súlyok lehetnek különbözőek de lehet köztük azonos is. 3. LÉPÉS: Minden részszempontnak megállapítunk egy skálát, alsó felső határt (például: egytől tízig, egytől százig). A skálák minden szempontnál azonosak. 4. LÉPÉS: A (3.lépés) skálája alapján ÉRTÉKELJÜK a szempontokat. 5. LÉPÉS: SÚLYOZÁS, vagyis az értékeket beszorozzuk a súlyszámokkal. 6. LÉPÉS: ÖSSZESÍTÉS, súlyozott értékösszeget készítünk és RANGSOROLUNK. Az összesítés történhet additív vagy multiplikatív módon is! 7. LÉPÉS: ÉRZÉKENYSÉGVIZSGLAT, ha a különbségek kicsik

n

∑s É

FAKTOR-RATEING tényező rangsorolás módszere „NEM Faktoráls!”

i

i =1

n TÉNYEZŐ-RANGSOROLÁS multiplika tív = ∏ ÉiS i =1 MULTIPLIKATÍV módszerrel

bázis típusú

SÚLYOZOTT ÉRTÉKEK 1. alternatíva

ÉRTÉKEK (100 - sskálán)

SÚLYOZOTT ÉRTÉKEK

2. Alternatíva

Szempont

súlyszám

Francia o.

Dánia

0,25•70 = 17,5

0,25•60 = 15,0

1. A munkaerő alk. és magatartása

0,25

70

60

700,25 = 2,89

600,25 = 2,78

60 80

0,05•50 = 2,5

0,05•60 = 3,0

2. Fő / szem.gépkocsi

0,05

600,05 = 1,23

0,10•85 = 8,0

3. Fejenkénti kereset

0,10

60 80

500,05 = 1,22

0,10•85 = 8,5

50 85

850,10 = 1,56

850,10 = 1,55

75

70

0,39

75

70

70

0,39•70 = 27,3 0,21•70 = 14,7

4. Adóstruktúra

60

0,39•75 = 29,3 0,21•60 = 12,6

5. Oktatás és Eügy

0,21

60

70

750,39 = 5,39 600,21 = 2,36

700,39 = 5,24 700,21 = 2,44

70,4

68,0

69,8

67,7

Összeg:

Összpontszám:

1,00

i

1. alternatíva

Szorzat:

2. alternatíva

ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT Az érzékenységvizsgálat lényege, hogy az elemzést, vagy modellt sorozatosan újra és újra lefuttatjuk változó kiinduló feltételek mellett. A kapott eredményeket olyan többdimenziós grafikonokban/táblázatokban ábrázoljuk, melyekben a különböző befolyásoló feltételek együttes hatását vizsgáljuk az eredményre. • itt a sorrend felcserélődés mértékét (előfordulási arányát) vizsgáljuk • rensz. a legerősebb v. leggyengébb szempont(okat) kivesszük v. új sz. veszünk fel stb. • esetleg finomítjuk a súlyozást és vizsgáljuk mindezek hatását a végső sorrendre

KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZER

KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZER KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA „A” Ország

„B” Ország

„C” Ország

„X” Ország

Bérleti díj/év

20.000 €

10.000 €

10.000 €

x1

Infrastruktúra költségei/év

90.000 €

50.000 €

20.000 €

x2

Termelési költség/ termék

10 €

15 €

40 €

x3

Anyag szüks./ termék

30 €

45 €

40 €

x4

KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZER Az alternatívákat úgy hasonlítjuk össze, hogy minden esetben költségfüggvény elemzést készítünk. • kiszámítjuk, hogy milyen állandó költségek és milyen változó költségek fogják terhelni az egyes helyszíneket különböző termelési méretek esetében • a kapott adatokat legcélszerűbb grafikonban ábrázolni és az eredményeket grafikusan összevetni

LÉPÉSEI: 1. LÉPÉS: Minden helyszín állandó és változó költségeinek meghatározása, különböző termelési méretek mellett (költségfüggvényeket határozunk meg) 2. LÉPÉS: Az összköltség grafikonok megszerkesztése minden helyszín esetében (úgy, hogy az éves költségek a függőleges és az éves termelési mennyiségek a vízszintes tengelyre kerüljenek) 3. LÉPÉS: Azt a helyszínt választjuk ki, amelynek a legalacsonyabb az összköltsége a vizsgált termelési szint tartományban (szeparált értéktartomány vizsg. végzünk)

Költségek

3. Helyszín a “jó”

Éves teljesköltség 180.000 € 160.000 € 150.000 € 130.000 € 110.000 € 80.000 € 60.000 € 30.000 € 10.000 € -

0

2. Helyszín a “jó”

1. Helyszín a “jó”.

„A” Helyszín állandó ktg.-e

„B” Helyszín állandó ktg.-e „C” Helyszín állandó ktg.-e |

|

500

|

|

1.000

|

|

1.500

|

|

2.000

|

|

2.500

|

|

3.000

|

|

3.500 (forgalom) mennyiség

26

GRAVITÁCIÓS v. VONZÁSKÖZPONT MÓDSZER VONZÁSKÖZPONT (VK) MÓDSZER Olyan súlypont meghatározási módszer, amely a szállítási költségek minimalizálására törekszik. Több már létező helyszínhez képesti elhelyezést tesz lehetővé. • feltesszük hogy a különböző helyszínek (területek) homogének, vagyis nem kvalitatív tényezőket figyelembe véve közel azonosak • továbbá a szállítási mennyiségek jól becsülhetők (és tartósak)

LÉPÉSEI: 1. LÉPÉS: A vonzásközpont módszer első lépése a helyszínek koordináta rendszerben való elhelyezése 2. LÉPÉS: X koordináták meghatározása 3. LÉPÉS: Y koordináták meghatározása 4. LÉPÉS: Vonzásközpont X koordinátájának kiszámítása. Figyelembe véve a szállított mennyiségeket illetve a szállítási intenzitást 5. LÉPÉS: Vonzásközpont Y koordinátájának kiszámítása. Figyelembe véve a szállított mennyiségeket illetve a szállítási intenzitást

GRAVITÁCIÓS v. VONZÁSKÖZPONT A havonta MÓDSZER szállított

Alkalmazott képlet a következő:

FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS MÓDSZER Olyan modell módszer amely a teljes területet zónákra osztja fel és megadja, hogy egy zónába való telepítés esetén mennyi a várható fogyasztó szám. A modellbe beépíthetők már meglévő boltok is. • feltesszük, hogy az új bolt a már meglévőktől azok rovására fogyasztókat csábít el • alapgondolata a vevő közelség (vonzással bír) Schroeder 93’ • egy arányszámmal figyelembe vehetjük az utazási hajlandóságot is • nagybevásárlások esetén messzire is hajlandók vagyunk elmenni, ha minden egy helyen elérhető

LÉPÉSEI: 1. 2. 3. 4.

LÉPÉS: a terület homogén zónákra való felosztása LÉPÉS: A zónák fogyasztói számának felmérése LÉPÉS: A zónák átutazási idő/távolság szükségleteinek felmérése LÉPÉS: A képlet alkalmazása a jelenlegi adatok alapján, ha az eredmény nem felel meg a valóságnak akkor „A” értékkel addig hangoljuk a képletet míg megfelelő értéket nem ad 5. LÉPÉS: A megváltozott helyzetnek megfelelően újraszámolunk , beépítve az új fogyasztó vonzó alapterületet (kínálatot)

A szolgáltatók termelési értékének v. jövedelmének nyolc alapelve: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

az ügyfél-vonzáskörzet (customer-drawing area) vásárlóereje a szolgáltatás és imázs összeférhetősége az ügyfél-vonzáskörzet demográfiájával a Konkurencia a térségben a konkurencia milyensége a cég és a konkurencia elhelyezkedésének kivételes jellege a berendezések és közeli üzletek fizikai tulajdonságai a cég működési politikája a menedzsment jellege, szintje

i

i

i

i

i

Q = intenzitás (itt: mennyiség) Észak Dél

Chicago

konténerek száma

30

1.000

90

110

New - York

1.000

130

130

Atlanta

2.000

60

40

X koord.

Pittsburgh

x=

30(2.000) + 90(1.000) + 130(1.000) + 60(2.000) 2.000 + 1.000 + 1.000 + 2.000

y=

|

30

|

|

|

560.000 = 93,3 6.000

y= |

|

60

|

|

|

90

|

|

120

|

400.000 = 66,7 6.000

120(2.000) + 110(1.000) + 130(1.000) + 40(2.000) 2.000 + 1.000 + 1.000 + 2.000

Atlanta |

120

2.000

x=

|

y

Pittsburgh

Y koord.

|

x

Chicago

New York

120 90 60 30 -

Kelet-Nyugat

150

FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS v. ZÓNA v. KERESKELMI VONZÁS MÓDSZER

Alkalmazott képlet a következő: Sj Nij= összes utazni

1. ZÓNA J=2

N ij = Pij ⋅ C i

4000m2 150fő ZÓNA

( 4.000/10 2 ) = 0,1758 [( 4.000/10 2 ) + ( 3.000/4 2 ) + ...+ ] ( 3.000/4 2 ) Pi2 = = 0,8242 [( 3.000/4 2 ) + ( 4.000/10 2 ) + ...+ ] ZÓNA

Pij Pi1

Tij

Bolt(m2)

Pi1 =

2.Zóna 1.HELY(J) = 370 fő

3000m2 120fő 2. ZÓNA J=1 Versenytárs

⋅ Ci

∑

KEZDŐ ÁLLAPOT:

3.ZÓNA J=3 üres 100fő

BOLT

hajlandó fogyasztó TijA i-ből j-be Pij C i = n Ci= i. zóna fogyasztói Sj Sj = j. bolt mérete (pl.: m2) A Tij= i-ből j-be az utazási idő T j = 1 ij A = az utazási időnek a fogyasztóra gyakorolt hatása =2 Pij= i-ből j-be utazás valószínűsége

SZOLGÁLTATÓ CÉGEK ALAPELVEI A szolgáltató cégek esetében a helyválasztás célja a termelési érték (üzleti forgalom) és jövedelem nagyság kell, hogy legyen.

Boltok

i

i

i

0

FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS v. KERESKELMI VONZÁS MÓDSZER

∑d Q ∑Q iy

a VK " y " koordinátája =

∑d Q ∑Q ix

a vonzásokközpont " x " koordinátája =

Pi2

Látogatók

J=1

J=2

4000

3000

Ci

1. Zóna(i=1)

10

4

120

2. Zóna(i=2)

12

8

150

3. Zóna(i=3)

4

9

100

Látogatók

Átmenők J1

Ci

Pi1·Ci1

Átmenők J2 Pi2·Ci2

1. Zóna .1758 .8242

120

0,1758•120 = 21

2. Zóna .3721 .6279 3. Zóna .8710 .1290

150

0,3721•150 = 56

0,6279•150 = 94

100

0,8710•100 = 87

0,1290•100 = 13

164

206

SZOLGÁLTÁS

VS.

Jövedelem központú ELHELYEZÉS

DÖNTÉS:

Termelési érték/Jövedelem

1. Vonzáskörzet; vásárlóerő 2. Konkurencia; reklám/árképzés

Költségek

0,8242•120 = 99

ÁRUTERMELÉS Költség központú ELHELYEZÉS

Kvantitatív költségek 1. 2. 3. 4. 5.

Nyersanyag szállítási költség Késztermék szállítási költség Áram- és közmű. költség Munkaerő; ADÓ illeték, díjak és közmű költség

1. 2. 3. 4.

Szállítási modell Tényező-rangsorolás Költségfüggvény elemzés Fedezeti diagrammok

1. Bérlet Kvalitatív költségek (becsülhetők) 2. Menedzsment képességei 3. Működési politika (munkaidő, bértarifák) 1. Szakszervezettel szembeni magatartás 2. Életminőség Helyszín sajátosságok 3. Az állam képzési kiadásai 1. Parkolás/megközelítés; biztonság/világítás; 4. A kormányzat és önkormányzat sajátosságai 2. Megjelenés/imázs

MÓDSZEREK: 1. Regressziós modell a különböző tényezők fontosságának meghatározáshoz 2. Tényező-rangsorolás 3. Forgalom-számlálás 4. A vonzáskörzet demográfiai elemzése 5. A térség vásárlóerejének elemzése 6. Vonzásközpont módszer 7. Térinformatikai rendszer 1. jövedelem-függvény a kritikus

1. költség-függvény a kritikus

27

LÉTESÍTMÉNY ELHELYEZÉS és BERENDEZÉS A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai döntési területe 1.


2.


3.

Ütemtervezés

4.


5.

Helyszín elrendezési stratégia (LAYOUT)

6.


7.


8.

Készletezés

9.

Minőség

ELRENDEZÉS

10. Karbantartás

Hely ELRENDEZÉSI (Layout) STRATÉGIA HELYELRENDEZÉSI STRATÉGIA A helyelrendezési stratégiai CÉLJA hogy lehetővé tegye egyéb termelési stratégiák teljesítését, célok elérését, minimum költség mellett, maximális rugalmasság teljesítését. Legfőbb SZEMPONTJAI: 1. Adott hely legmagasabb szintű kihasználása (terület, felszerelés, emberek) 2. Az információ legfejlettebb áramlása (anyagok, embereknek) 3. Legbiztonságosabb munka körülmények, jobb munkaerő morál 4. Legjobb ügyfél kapcsolat (interakció). 5. Rugalmasság (mindegy hogy milyen most az elrendezés, a jövőben úgyis változni fog). Ez a lényege a „Flexibilis berendezés”-nek.

FOLYAMATI ALAPTÍPUSOK • FOLYAMAT IPAR (folyamatos gyártás) • FOLYAMAT RENDSZER (tömeggyártás) Folyamat rendszerű gy. • SOROZAT GYÁRTÁS (kis és nagy sorozat gyártás) • CELLA RENDSZERŰ GYÁRTÁS Átmeneti jellegű gyártás • MŰHELYSZERŰ GYÁRTÁS Batch ill. egyedi gyártás • PROJEKT GYÁRTÁS

Termék változékonyság

Egyike azoknak a kulcskérdéseknek, amelyek meghatározzák a termelés hosszú távú hatékonyságát. Befolyásolja a kapacitást, termelési rugalmasságot, költségeket, munka légkört, minőséget, ügyfélkapcsolatot, image-t.

Magas

Rendelésre gyártás

Projekt Műhely

Számos

Cella Sorozat gyártás

Közepes Alacsony Nincs Egy

Kevés

Tömeg gyártás Folyamatos gyártás

Sok

Készletre gyártás

Nagyon sok

Termék mennyiség

ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK

EGYÉB ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK

- MŰHELYRENDSZER (job shop)

III. KÖTÖTT-POZÍCIÓJÚ ELRENDEZÉS

Az elvégzett munkákat figyelembe véve azonos típusú műveleteket végző gépek, vagy emberek vannak egy területen (műhelyben) elhelyezve. Ilyenkor a termék áramlik a műhelyen belül és a különböző műhelyek közt.

Kötött-pozíciójú elrendezés az elhelyezési követelmény olyan fix helyszínekhez vagy nagyobb, körbejárható dolgokhoz kötődik, mint az épület vagy a hajó. Tipikusan ilyenek a projekt rendszerű gyártások. A gépeket és a munkásokat kell egy helyre eljuttatni. • termelés fázisainak előrehaladásával a project különböző állapotokba jut, vagyis minden egyes fázisban más és más anyagok, gépek, emberek szükségesek • a szükségelt anyagmennyiségek is dinamikusan változnak • részfeladatok csoportosításával azok külön termékelven is legyárthatók

I. GÉPELVŰ BERENDEZÉS A műhelyrendszerű gyártás klasszikus elrendezési dilemmája, HOGY: miképp rendezzük el a gépeket (munkaállomásokat) úgy, hogy a munkahelyek közötti anyagmozgatás költsége a legkisebb legyen. (mgj.: folyamatorientáltnak is nevezik!)

- FOLYAMATRENDSZER (flow shop) A termék ilyenkor egy összefüggő folyamati láncon halad végig. A term. folyamat elemei úgy vannak elhelyezve a térben, mint ahogy azok követik egymást időben.

II. TERMÉKELVŰ BERENDEZÉS A folyamatrendszerű gyártás klasszikus elrendezési dilemmája, HOGY: miképp érhető el az egyes gépek (munkaállomások) kapacitásának kiegyensúlyozása, annak érdekében, hogy a termelés során minél kisebb legyen a készlet (WIP) és az állásidő.

IV. IRODA ELRENDEZÉS Iroda elrendezés, a dolgozók és felszereléseik elhelyezése, valamint az egyes irodák méreteinek kialakítása, az információ mozgása érdekében. • legfontosabb különbség az információ kiemelt szerepe (rugalmasabb elrendezést is ad) • habár az információk áramlása egyre inkább elektronikus alapú az irodai elrendezés mégis feladat alapú megközelítést kíván • az információs folyamatok elemzésére, kapcsolatrendszer elemzést érdemes végezni • figy. kell venni továbbá a munkakörülményeket, csapatmunkát, jogosultsági szinteket, státuszokat

28

KAPCSOLATRENDSZER ELEMZÉS

EGYÉB ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK V. (ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS

Elnök Vezető mérnök Mérnökök területe Titkárság Iroda bejárat Központi dokumentumok Kiegészítő eszköz szoba Másoló berendezés Tároló szoba

O A

L

O L K

F

F

A X

A

F

O

A L O K

Érték

F K L A

F F K A X

F O K F

A L L

O L

O

O

Közelség Abszolút szükséges

K

Különösen fontos

F

Fontos

O

SzOkásos

L X

Lényegtelen Nem kívánatos

Értékesítési elrendezés alapvetően hely (tér) elrendezést jelenti (pl.: polcok) úgy hogy figyelembe vesszük a fogyasztói magatartást (szokásokat, viselkedési formákat). • alapelve, hogy a jövedelmezőség közvetlenül összefügg a fogyasztók termékre irányuló észlelésével (figyelemével) „exposure” • minél jobban a fogyasztó figyelmébe helyezik az árut annál nagyobb lesz az értékesítés és annál nagyobb arányú lesz a megtérülés

VI. (ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS Raktár elrendezés fő döntése megtalálni az optimumot a helykihasználás és a anyagkezelési (mozgatási) költség között úgy, hogy közben minimalizálja a raktározás teljes költségét. • a két fő szempontja, ellentétes „trade-off” kapcsolatban áll egymással

VII. MUNKACELLÁS ELRENDEZÉS A gépelvű berendezés egy speciális esete, amely átmenetet mutat a termékelvű berendezés felé. Akkor használatos, ha mennyiségi szempontok a gépek és eszközök speciális elrendezését teszik szükségessé, meghatározhatók biz. tételcsaládok, amelyek azonos módon kezelhetők az egyes munkacellákban • a munkacella rugalmas, gyakran ideiglenes csoportosításokat jelent

ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS PÁROS CSERE MÓDSZERE

GÉPELVŰ ELRENDEZÉS

Alacsony mennyiségű, nagy termék varianciájú termelésnek felel meg! „A”-beteg (törött láb)

Elsősegély

Elsősegély adatfelvétel

Műtő

„B”-beteg (szív ritmus zavar)

Laboratórium

Röntgen

Gyengélkedő Gyógyszertár

Számlázás

6 termelési egységet (üzemet) kell elhelyezni!

PÁROS CSERE MÓDSZER A véletlenszerűen elhelyezett egységek páronkéntti cseréjével szisztematikusan igyekszünk csökkenteni a belső mozgatási költségeket (távolságokat) 1. LÉPÉS: Anyagáramlási Honnan-Hova Mátrix megszerkesztése, amely a részegységek, vagy anyagok áramlását (fordulások számát) mutatja a különböző helyszínek között (esetünkben üzemek között). Hová Honnan

Az eszközök általános célú mivoltából ered, a bonyolult ütemezés, a sok átállítási igény, és az egyedi anyagkezelés, nagyobb munkaerő szakértelem (képzés) és nagyobb termelésközi készletek (tőke). A folyamat elrendezés során a legáltalánosabb stratégia, hogy a munkahelyeket oly módon rendezik el, hogy az anyagkezelés (mozgatás) költsége a legkisebb legyen. A várható anyagkezelési költség az egyes állomások közötti távolságok és mennyiségek n n függvénye. Minimális költség = Q C

∑∑ i =1

ij

ij

ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS 1. helyszín

2. helyszín

3. helyszín

Összeszerelő részleg (1)

Festő részleg (2)

Gépműhely részleg (3)

Fogadó részleg (4)

Feladó részleg (5)

MEO részleg (6)

4. helyszín

5. helyszín

6. helyszín

3. LÉPÉS: Sematikus anyagfolyamati diagramm (vagy kapcsolati kördiagram) készítése, amely megmutatja az anyagáramlás során az egyes helyszínek (részlegek) sorrendiségét. CÉL, hogy a nagy anyagáramú (intenzitású) hely kapcsolatok egymás közelébe kerüljenek. 1. helyszín 2. helyszín 100 Összeszerelő1. Festő 2. 50 részleg részleg 20 (1) (2) 50 10

4. helyszín

Festés 2. helyszín

Gépműhely 3. Helyszín

50

100

0

0

20

Σ X1

30

50

10

0

Σ X2

20

0

100

Σ X3

50

0

Σ X4

Összeszerelés Festés Gépműhely

Fogadás 4. helyszín

Fogadás

Feladás 5. helyszín

Feladás

MEO 6. helyszín

Összes: (fordulás) j.

Σ X5

0

Σ X6

MEO Σ X1

Összes: (fordulási sz.) i

Σ X2

Σ X3

Σ X4

Σ X5

Σ X6

Σ Xij

j =1

2. LÉPÉS: Minden egyes részleg pontos helyszükségletének megszerkesztése.

Fogadó részleg 4. (4) 50

ö.szerelés 1. helyszín

20

Feladó részleg 5. (5) 5. helyszín

3. helyszín Gépműhely 3. 30 részleg (3) 100

6.

MEO részleg (6)

ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS

1. helyszín 2. helyszín 100 Összeszerelő1. Festő 2. 50 részleg részleg 20 (1) (2) 50 10 20 Feladó Fogadó részleg részleg 4. (4) 50 5. (5) 4. helyszín

5. helyszín

3. helyszín Gépműhely 3. 30 részleg (3) 100

6.

MEO részleg (6) 6. helyszín

Min.ktg =

n

n

i =1

j =1

∑ ∑Q C ij

ij

4. LÉPÉS: Az elrendezés várható anyagkezelési költségének meghatározása a kezelési és mozgatási összefüggés alapján. A szomszédos és sarkaival érintkező részlegek közötti belső mozg. ktg-e 1€., míg a nem érintkezőnél 2€. 50 € + 200 € + 40 € + 30 € + 50 € + 10 € + 40 € + 100 € + 50 € = 570 € (1 - 2) (1 - 3) (1 - 6) (2 - 3) (2 - 4) (2 - 5) (3 - 4) (3 - 6) (4 - 5) = ?

6. helyszín

29

ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS Az eredmények az Anyagáramlási Honnan-Hova Költség Mátrix-ban is ábrázolhatók. Hová Honnan

ö.szerelés 1. helyszín

Összeszerelés

Festés 2. helyszín

Gépműhely 3. Helyszín

Fogadás 4. helyszín

Feladás 5. helyszín

MEO 6. helyszín

Összes: (fordulás) j.

50 €

200 €

0

0

40 €

ΣQ1 C1

30 €

50 €

10 €

0

ΣQ2 C2

20 €

0

100 €

ΣQ3 C3

50 €

0

ΣQ4 C4

0

ΣQ5 C5

ΣQ6 C6

ΣQij Cij = 570 €

Festés Gépműhely Fogadás Feladás

ΣQ6 C6

MEO Összes: (fordulási sz.) i

ΣQ1 C1

ΣQ2 C2

ΣQ3 C3

ΣQ4 C4

ΣQ5 C5

ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS 5. LÉPÉS: Próbálkozásos eljárással a kapott eredmény és elrendezés továbbfejleszthető, vagyis az összesített költsége csökkenthető 1. helyszín 2. helyszín 100 Összeszerelő1. Festő 2. 50 részleg részleg 20 (1) (2) 50 10 Fogadó részleg 4. (4) 50 4. helyszín

20 5.

Feladó részleg (5)

5. helyszín

3. helyszín

1. helyszín

Gépműhely 3. 30 részleg (3) 100 MEO részleg (6)

6.

2. helyszín 30

3. helyszín

50 100 Összeszerelő Gépműhely 1. 3. részleg részleg (1) (3) 50 20 20 100 10 Fogadó Feladó MEO részleg részleg részleg (6) 4. (4) 5. (5) 6. 50 4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín Festő részleg (2)

6. helyszín

2.

50 € + 100 € + 20 € + 60 € + 50 € + 10 € + 40 € + 100 € + 50 € = 480 € (1 - 2) (1 - 3) (1 - 6) (2 - 3) (2 - 4) (2 - 5) (3 - 4) (3 - 6) (4 - 5) = ?

Az összes lehetséges elhelyezések száma 6! azaz 720 db (6! = 6 × 5 × 4 × 3 × 2 × 1) DE: 20 hely esetén már 600 trillió (egyes comp.programok 40h-ig képesek pl:CRAFT, amely távolság és mennyiség mellett az un. nehézségi ktg. tényezőt is kezeli) Léteznek nem csak sík, de többszintes változatok is pl: SPACCRAFT, CRAF-3D

ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS HÁROMSZÖG MÓDSZER

ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS

Geometriai, logikai módszer! Lényege, hogy az összrendszerre vonatkozó anyagmozgatási teljesítmény minimális n legyen! Min.ktg =

x. LÉPÉS: összesített költsége csökkenthető (páros csere) 1. helyszín

2. helyszín 30

3. helyszín

1. helyszín

50 100 Összeszerelő Gépműhely 1. 3. részleg részleg (1) (3) 50 20 20 100 10 Fogadó Feladó MEO részleg részleg részleg (6) 4. (4) 5. (5) 6. 50 4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín Festő részleg (2)

2. helyszín 30

3. helyszín

100 50 Festő Gépműhely3. Összeszerelő 1. 2. részleg részleg részleg 100 10 (2) (3) (1) 20 50 20

2.

Fogadó részleg 4. (4) 50 4. helyszín

Feladó részleg 5. (5)

6.

5. helyszín

MEO részleg (6)

i =1

50 € + 100 € + 20 € + 60 € + 100 € + 10 € + 20 € + 200 € + 50 € = 610 € (1 - 2) (1 - 3) (1 - 6) (2 - 3) (2 - 4) (2 - 5) (3 - 4) (3 - 6) (4 - 5) = ?

Tij =

" Q i " mennyiség ⋅ " a i " távolság " t" idő

Geometriai algoritmus segítségével egyszerre több objektumot helyezünk el, olyan sorrendben, hogy minden lépésben az anyagmozgatási intenzitás minimális maradjon

4

ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS HÁROMSZÖG MÓDSZER 1.

2. LÉPÉS: Meghatározzuk a kapcsolatok számát az objektumok között kapcsolati (honnan-hova) mátrix sorainak és oszlopainak összesítésével

1

6.

2.

1

5.

1 1

3.

4. Hová Honnan

1. hely

2. hely

3. hely

4. hely

5. hely

6. hely

2. hely 3. hely

I34

Σ 1Xi2

Σ 1Xi3

Tx =

∑T + ∑T ix

i =1

2

2

xj

j =1

1

5.

1

Hová Honnan

1. hely

3.

4.

2. hely

3. hely

4. hely

5. hely

6. hely

Σ kiinduló a.áram I i.

1. hely 2. hely

2

ΣX 22j

1

3. hely

1

ΣX 13j

ΣX 04j

4. hely

ΣX 25j

5. hely

06j ΣX

6. hely

1 Σ 0Xi4

3. LÉPÉS: Meghatározzuk az egyes kapcsolatok anyagáramlásának intenzitását, (kapcsolatok mennyiség per idő hányadosait tüntetjük fel) anyagáramlás (honnanhova) mátrix sorainak és oszlopainak összesítésével 1. 1 4. LÉPÉS: Meghatározzuk az anyagáramlási 6. 2. intenzitások sorrendjét: n n

ΣX 12j

1 Σ 0Xi1

4

ΣX 13j

6. hely Σ beérkező anyagáram j.

I24 I34

3

11j ΣX

4. hely 5. hely

I23

I13

I14

1

1

1. hely

Σ kiinduló anyagáram i.

2

I12

ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS HÁROMSZÖG MÓDSZER

I. = 5. hely (6) II. = 2. hely (3) III. = 3. hely (2) IV. = 6. hely (2) V. = 1. hely (1) VI. = 4. hely (0)

2

2

I24

I14

4

1. LÉPÉS: Meghatározzuk a műveletek sorrendjét, (technológiai folyamat (műveleti anyagfolyamat diagram, kapcsolati (honnan-hova) mátrix, anyagfoly.-i kördiagram)

ij

j =1

Olyan technikai tényező, amely meghatározza a szállítás költségét. Többnyire valamilyen hányados, melynek több összetevője is lehet igénytől függően. Pl.: (a) távolság, (Q) szállított mennyiség, (t) időegység, az alábbi összefüggésnek megf.:

HÁROMSZÖG MÓDSZER

6. helyszín

n

∑ ∑T

ANYAGÁRAMLÁSI INTENZITÁS

Σ2 Xi5

Σ1 Xi6

Σ10 Xij

Σ beérkező a.áram I j.

11j ΣX

1

ΣX 04j

1

2

ΣX 35j

06j ΣX Σ 0Xi1

Σ 1Xi2

Σ 1Xi3

Σ 0Xi4

Σ3 Xi5

Σ2 Xi6

Σ14 Xij

30

ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS HÁROMSZÖG MÓDSZER 5. LÉPÉS: Kiválasztjuk a három legerősebb anyagáramlás intenzitású objektumot, (nem a technológiai sorrend!) csúcspontokra (egyenlő távolságban) 1.

64 I24

I14

5

I34

4

2

I12 I23

I13

I14

I. = 5. hely (6) II. = 2. hely (3) III. = 3. hely (2) IV. = 6. hely (2) V. = 1. hely (1) VI. = 4. hely (0)

6.

2. 2

2

3

3.

1

4.

14

7. LÉPÉS: Ismételjük a 6. pontot a köv. objektummal (az utolsó objektumig)

6. LÉPÉS: Kiválasztjuk a negyedik objektumot, (köv. legnagyobb), (a „3” lehetséges csúcspont közül, oda ahol a rendszer anyagmozgatási teljesítmény-igénye min. n n ΣT=min) Min.ktg = ∑ ∑ Tij i =1

j =1

ESETPÉLDA: MUNKACELLÁS A munkacella gyakran U alakú ELRENDEZÉS formában jön létre! Hagyományos munkahely(ek):

Munkacellás elrendezés:

Munkacellás elrendezés:

Az U alakú elrendezés Előnyei: • (1) A feladatok csoportokra vannak osztva ezért az ellenőrzés gyakran szinte azonnali • (2) a dolgozók a munkaterület nagyobb részét érik el • (3) kevesebb dolgozó szükséges mert pl.: egymásnak is be tudnak „segíteni” • (4) a munkaterület sokkal hatékonyabban kiegyensúlyozható (bővíthető is új fő-vel) • (5) a dolgozók közötti kommunikáció is kielégítőbb

száraz termékek

terelő

Impulzus t.

pénztárak

Látvány termékek Impulzus t.

hús, sajt high-draw termékek

péktermékek

tengeri termékek

Fagylaltok high-draw termékek

sorok 1.

hűtópultok

Power termékek

bor, sör

terelő

sorok n.

high-draw termékek tejtermék

Zöldség

Power termékek

Játékok csokikák

Power termékek

high-draw termékek

ESETPÉLDA: (ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI CÉL a vevő mozgatása! ELRENDEZÉS

high-draw termékek

A munkacella elve szerint az eredetileg különböző műhelyrendszerű (gépelvű) részlegekben (osztályokon) szétszórt embereket vagy gépeket, eszközöket ideiglenesen különböző termékorientált kis egységekbe szervezi újra, amelyekben a dolgozók egyetlen termékre, illetve termékcsoportra tudnak koncentrálni

ELŐNYEI:

• Termelésközi (WIP, félkésztermék) készletek csökkenése, mert a munkacellák következtében kiegyensúlyozottabb a gép és gép közötti anyagáramlás. • Kevesebb a félkésztermékeknek lekötött hely • Kisebb a nyersanyag készlet is ugyanis gyorsabb az anyagáramlás a cellák között. • Kisebb a teljes műhely költség a sokkal jobb dolgozók közötti kommunikáció, anyagáramlás, kapacitás kihasználás és ütemezésnek köszönhetően • A minőség közvetlenül a munkacellához rendelhető (ezért javul a minőség) • Mindezek kapcsán alacsonyabb tőkelekötést (befektetést) igényel

ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS

A fogyasztói kitettség alapvetően befolyásolja a jövedelmet! A jövedelmezőség közvetlenül összefügg a fogyasztók termékre irányuló észlelésével (figyelemével).

(ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS

Az áru elrendezés hat legfontosabb szempontja (a kitettséggel kapcsolatban):

Hagyományos munkahely(ek):

Power termékek

Ideiglenesen összevont termékorientált gép vagy eszköz és alkalmazottak csoportja az eredetileg gépelvű környezetben. Állandósult formája a célorientált m.cella/üzem

Olyan megközelítés amely úgy osztja el a helyet, hogy az figyelembe vegye a vásárlói magatartást is.

Anyag

Bio termék

A munkacella egyfajta átmentet a gép orientált elrendezés és a termékorientált elrendezés között!

MUNKACELLA

MUNKACELLÁS ELRENDEZÉS 1

5.

I24 I34

1

MUNKACELLÁS ELRENDEZÉS

gyors, élelmiszer

1. A „magas vonzási értékű” (high-draw) termékeket a perifériákra helyezzük el a boltban. Ezért találjuk a tejtermékeket az egyik oldalon és pékárút a másik oldalon 2. Az elsődleges helyekre helyezik a magas impulzitású (high-impulsive) és magas árrésű, nagy megtérülésű (high-margin) termékeket., például a háztartási kellékeket szépségápolási cikkeket és a samponokat 3. A vásárlások során domináns vezető termékek (power-items) elhelyezése mindkét oldalon elszórva történik, hogy erősítsék a többi termék észlelését 4. A sor végét is használni kell mert nagy az észlelési értéke 5. Precíz tervezéssel elérhető, hogy a vezető termék elhelyezése olyan legyen, hogy a vásárlót a kívánt osztályokon keresztül vezesse 6. Mindig a profit/négyzetméter értéket kell maximalizálni!

(ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS

Mindig egyensúlyozni kell, a trade-off költségek között. Olyan megközelítés, mely teljes költségét kíván minimalizálni úgy, hogy figyelembe veszi a helykihasználás és az anyagkezelés trade-off költségét.


anyagkezelés helykihasználás (izolációs táv.) • megmozgatott anyag mennyiség • tárolható anyagok száma • mozgatások száma, ha a mozgatási ktg. magas • ha a tárolási költség magas • fontos a kirakodási/felrakodási és átrendezési • fontos a beérkezési/kirakodási anyagmozgatási intenzitás • kiindulási/felrakodási területek • elérési gyorsaság egymáshoz való viszonya ktg.-e ALAPVETŐ elrendezési típusok

FOLYAMATBA ÉRKEZÉS (cross docking)

Olyan elrendezés, hogy elkerülhetjük a beérkezés utáni előzetes tárolást (beérkezést, válogatást) mielőtt az anyagok (utánpótlások) közvetlenül tovább lépnének a termelési folyamatba.

KÖTÖTT (FIX HELYES) ELRENDEZÉS Bejárat

Szolgáltatásterek elrendezésének további alapszempontjai:

1. Körülvevő környezet (atmoszféra: zaj, illatok, hőmérséklet, hangulat) 2. Elrendezés funkcionális működése (célszerűség, ergonómia, biztonság, kényelem) 3. Jelek, szimbólumok, mesterséges alakzatok (kultúra, információ, szórakozás)

Minden cikknek a raktárban meghatározott helye van, és mindig ugyanoda kerül. Előnye, hogy könnyű az anyagok feltalálása és nincs szükség nyilvántartásra.

SZABAD (HELYES) ELRENDEZÉS Az újonnan beérkező anyagot mindig a kijelölt legközelebbi, szabad helyre helyezi és pontos helyét nyilvántartás rögzíti. A helykihasználás és a mozg. optimalizálható.

31

TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS


Hasonló és nagy tömegű, kis variációs igényű termékcsaládokra, folyamat elvű gyártáshoz kapcsolódik!

SZABADHELYES ELRENDEZÉS NYILVÁNTARTÁSA Az szabadhelyes elrendezés meghatározó eleme a nyilvántartási és azonosítási rendszer. (nyilvántartanak, rangsorolnak, optimalizálnak és kategorizálnak ) • Pl.: automatikus azonosítási rendszer (AIS, Automatic Identification System) mely a legtöbbször kiegészül fejlett, automatikus, vonalkódok azonosító rendszerrel • további előnye hogy összekapcsolhatók MIS és ERP rendszerekkel is

Egyéb raktárkészlet elrendezési megoldások (az alapelveken belül): 1. Polcrendszer. Kialakítása során lényeges a nagyfokú térkihasználás pl.: többszintes polcrendszerrel. Elrendezésének lényeges kérdései az alkalmazható gépek, áthajtó utak méretezése, fordulópontok, ki és behajtás meghatározása. 2. Tartálypark. A légnemű és folyékony anyagok tárolására a tartályalaknak és a biztonsági távolságoknak van meghatározó szerepe. Speciális elrendezést igényel a kieg. tevékenységeket funkciói pl: lefejtés, feltöltés, csere, üres tartályok kezelés. 3. Hombárok. Olyan ömlesztett porszerű és szemcsés anyagok tárolására alkalmas létesítmények pl.: silók, bunkerek. Elrendezésében a környezeti hatás lényeges. 4. Ömlesztett anyagok. A elrendezését az ömlesztett anyag rézsűszöge, valamint a kezeléséhez (átforgatás, kitárolás, betárolás) szükséges további helyigény adja meg. 5. Automata magas raktár. Elektronizált korszerű, rugalmas eszköz. Számítógépes nyilvántartási rendszerrel egészül ki. Pl.: Automatikus tároló és visszakereső rendszer (ASRS, Automated Storage and Retrieval Systems)

ESETPÉLDA: TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS, futószalag-kiegyensúlyozás

CIKLUSIDŐ (ÜTEMIDŐ)

A módszer alapelve, hogy felhasználja az úgynevezett: elméleti összeállítási ciklusidőt Ez az egyes munkaállomásra fordítható legnagyobb időtartam. 1. LÉPÉS: Függőségi vagy precedencia diagram és táblázat felrajzolása, amely feltünteti a feladatokat, azok bekövetkezési (megelőzési és követési) kapcsolatait, 5 valamint a szükséges átfutási időket. 11

C

3

7

A

B

4

F

G

MÜVELET

Végrehajtási időszükséglet (perc)

Szükséges megelőző műveletek listája

A B C D E F G H I

10 11 5 4 12 3 7 11 3

A B B A C,D F E G,H

Össz.:

66

D

Gyártósor Összeszerelő sor. Mindkét alaptípus ciklikusan visszatérő folyamatokra épül. Mindkét esetben szükség van kiegyensúlyozásra, amely a soron következő gép munkavégzési időszükségletének, és a megelőző gép munkavégzési időszükségletének az összehangolásából áll. Továbbá a termékorientált kiegyenlítés a termelősoron található állomások egyes outputjainak közel azonossá tételét is jelenti, úgy hogy közben mégis a kívánt mennyiségű végtermék mennyiség jöjjön létre • A menedzsment célja, hogy az összeállító soron folyamatos és egyenletes áramlás jöjjön létre a legkevesebb holtidőkkel az egyes állomásokon • gyártósorok kiegyensúlyozásához mech.i és mérnöki változtatásokra van szükség • összeállító sorok kiegyensúlyozása az egyes részfeladatok egyik állomásról a következőre mozgatásával történik Hátrányai: Termékorientált elrendezés előnyei: 1. Term./ktg kicsi (nagy tételsz., standard. t.) 1. Nagy me. kell hozzá (beruházás) 2. Munka lánc megszakadása a 2. Alacsony anyagkezelési költség term.foly. megállását eredményezi. 3. Alacsony termelésközi (félkészt.) készlet 3. Kicsi a rugalmassági szabadság 4. Könnyebb betanítás és felügyelet. (termékek me. és variáció) 5. Gyors átfutási idő

CIKLUSIDŐ FOGALMA

FUTÓSZALAG-KIEGYENSÚLYOZÁS (line balancing)

10 perc

KIEGYENSÚLYOZÁS

Az az időtartam, ami két egymást követő termék elkészülte, vagy azonos fázisba lépése között telik el. A ciklusidő elvi minimuma a leghosszabb munkaművelet hossza (szűk keresztmetszet). A „szükséges” v. elméleti v. összeállítási ciklusidő az elérendő kibocsátásból is meghatározható. CÉL, hogy egyik állomás se lépje át ezt az elvi maximumot, és a munkaállomások állás idői a lehető legkisebbek legyenek.

3 I

12

11

E

H

ESETPÉLDA: TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS, futószalag-kiegyensúlyozás 2. LÉPÉS: Az elméleti összeállítási ciklusidő kiszámítása. A napi produktív műszakidőt elosztjuk a naponta szükséges (napi kereslet, vagy napi termelési ráta) termék darabszámmal. Az eredmény megadja az úgynevezett összeállítási ciklusidőt (ÖCI), vagyis azt a legnagyobb időtartamot, amelyet a készülő termék az egyes munkaállomáson eltölthet. elméleti összeállítási ciklusidő (ÖCI) =

napi produktív m űszak idő napi termé k szükséglet

480 perc ÖCI = = 12 perc/egység 40 egység

3. LÉPÉS: Az elméletileg szükséges legkevesebb munkaállomások száma (LMA). Az összes részműveletek időszükséglete (ami szükséges a termék előállításához) osztva az elméleti összeállítási ciklusidővel. (Törtszám esetén a következő nagyobb egész n számra kell kerekíteni.) elméletile g legkevesebb munkaállom ások száma (LMA) =

LMA =

∑

ESETPÉLDA: TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS, futószalag-kiegyensúlyozás 4. LÉPÉS: A feladat összerendeléshez (összevonáshoz) el kell dönteni, hogy milyen alapszabályt, prioritási vezérelvet választunk. (ezek az un: heurisztikák): 1. Leghosszabb megmunkálási idő szabály 2. Legtöbb követő feladat szabály 3. Követő feladatok leghosszabb ideje szabály 4. Legrövidebb elvégzési idő szabály 5. Legkevesebb követő feladat szabály 5. LÉPÉS: „feladatok” és a munkaállomások egymáshoz rendelése (összevonása). Kiegyensúlyozás. H=2

6. LÉPÉS: Összeállító sor hatásfokának kalkulációja.

i =1

66 perc = 5,5 ≈ 6 munkaállom ás 12 egység

H=1 11

C

3

A

B

4

F

D

4.állomás

2.állomás 1.állomás

n

∑ tevékenységek

i. tevékenység időszükséglete

elméleti összeállítási ciklusidő (ÖCI)

5

10

=

időszükséglete

i =1

a munkaállom ások száma × összeállítási ciklusidő

H=

66 perc = 91,7% 6 munkaállom ás × 12 perc

12 E 3.állomás

H=2 7 G

6.állomás 3 I

H=1 11 H 5.állomás

Összes állás v. többlet idő (holt idő) = 6

32

EMBER MINT ERŐFORRÁS Különleges mert Befolyásolja:

EMBERI ERŐFORRÁS ÉS MUNKAHELY TERVEZÉS A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai döntési területe 1.


2.


3.

Ütemtervezés

4.


5.


6.

EMBERI ERŐFORRÁS ÉS MUNKAHELY TERVEZÉS

7.


8.

Készletezés

9.

Minőség

10. Karbantartás

más erőforrások felhasználásának hatékonyságát saját hatékonyságát

Speciális erőforrás, mert: Kettősség jellemzi:

Egyre fontosabb tényező! A tárgyi erőforrások szerepe csökken!

• saját akaratából vállal munkát • értelmes • saját céllal, akarattal rendelkezik • nem dolgozni akar, hanem keresni (eladja munkaerejét a HR legnagyobb haszonnal) = költség vezetés menedzsment tudomány tudomány

pszichológia tudomány

szervezés tudomány

szociológia vállalkozástan tudomány tudomány

Ha az embert speciális erőforrásként értelmezzük, akkor a munkakörökkel és a munkaerővel kapcsolatos tevékenységek menedzsment szemléletét hangsúlyozzuk!

MUNKAERŐ és MUNKAKÖR TERVEZÉS MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ TERVEZÉS A MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ SZERVEZÉS célja, az emberi munkaerő hatékony és gazdaságos hasznosítása (hatékonyabb irányítással, és tervezéssel)

MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ SZERVEZÉS KIHÍVÁSA:

• 1. gazdaságos foglalkoztatás (működés) különböző korlátozó feltételek mellett • 2. kielégítő minőségű munkakörnyezet biztosítása a kölcsönös kötelezettség és bizalom atmoszférájával (anyagi, pszichikai és biztonsági elvárások együtt) • 3. munkaerő stratégia összetett (sok korlátozó és emberi tényezőt kell figy. venni)

MUNKAERŐ és MUNKAKÖR tervezés Termelési stratégia

Termék stratégia • speciális kézségek; • speciális képességek; • felhasznált anyagok • biztonság.

MIT?

ELJÁRÁS?

• technológia; • eszközök és gépek; • biztonság.

Ütemtervek • napon belül; • éven belül (szezon); MIKOR? • az ütemtervek állandósága.

Humán erőforrás menedzsment STRATÉGIA

Egyedi különbözőségek • erő és munkabírás; • információ feldolgozás;

KI?

Elhelyezési stratégia • klíma; • hőmérséklet; • zaj; • fény; • levegő minőség.

MUNKAERŐ szervezés és tervezés MUNKAERŐ ALAPSTRATÉGIAI KÉRDÉSEI: • 1. munkaerő igény • 2. munkaidő ütemezés • 3. munkaerő beosztás • 4. munka és munkakör tervezés

• Követi a termelési keresletet, • munkaerő költségeket a termékhez, szolgáltatáshoz köti. • Előnye az alacsony költségszint • Hátránya, (a) alkalmazási és felmondási költségek nagyobbak, • (b) és az extra prémiumok, amelyekkel a munkaerőt kevésbé tartós munkahelyekre lehet csábítani. (Változó jellegű ktg.-ek)

HOGYAN?

• Fix helyes elrendezés; • folyamat; • összeállító sor; • munka cella; • termék.

MUNKAERŐ szervezés és tervezés II. MUNKAIDŐ ÜTEMEZÉS • 8 óra x 3, 5 nap • Flextime (órabeosztás bizonyos keretek között változtatható, pl: 8 ± 2, ösztönző rendszerként, juttatásként is felfogható) • Flexible work week (kevesebb számú, de hosszabb munkanapok 4x10, 3x12) • Részmunkaidő

I. MUNKAERŐ IGÉNY 1. KONCEPCIÓ (KERESLET FÜGGŐ)

Elrendezési stratégia HOL?

2. KONCEPCIÓ (ÁLLANDÓ ALKALMAZÁS) • Alkalmazásban tartja a munkaerőt, • Előnye (a) az alkalmazási és felmondási költségekkel kisebbek, • (b) és a munkaerő betanítással és képzéssel kapcsolatos ktg.-ek. • (c) alacsonyan tartható a bérszint, vagy nagyobb a megelégedés azonos szinten • Hátránya az állandó kapacitás felesleg, vagy a pillanatnyi hiány.

III. MUNKABEOSZTÁS • ki, mit, mikor, hol, hogyan • a korlátozások csökkentik a munkahelyi elégedettséget

33

MUNKA v. MUNKAKÖR szervezés és tervezés

1. MUNKAMEGOSZTÁS (labor specialization) MEGVALÓSÍTHATÓ:

IV. MUNKA v. MUNKAKÖR 7 FŐ ÖSZETEVŐBŐL ÁLL 1. munkamegosztás, 2. munkakör terjedelme, 3. pszichológiai összetevők, 4. önmagukat irányító (autonóm) csoportok, 5. motivációs, ösztönző rendszerek, 6. ergonómia, 7. munkahely vizuális megjelenése, megszerkesztése

• Termék elven: a feladatokat termékek, termék csoportok, részegységek, alapján • Funkciók szerint: a feladatokat a „főfeladatban” betöltött szerepek szerint • Területi elven: a feladatokat földrajzi, vagy az üzemben való elhelyezkedés szerint

ELŐNYEI • (1) ismétlés révén, gyorsabb tanulás, nagyobb kézügyesség, jártasság • (2) kisebb ismétlési időveszteség • (3) speciális eszközök • (4) munkavégzéssel kapcsolatos költségek kisebbek • (5) hatékonysági előny • (6) alacsonyabb bérezési lehetőség (az alacsonyabb szakképzettség miatt)

HÁTRÁNYAI • a dolgozóknak csupán a kézügyessége kerül be a rendszerbe, egész lénye nem • tudásra alapozott társadalomban ez már nem elég

3. MUNKATERVEZÉS PSZICHOLÓGIAI ÖSSZETEVŐI

2. MUNKAKÖR TERJEDELME KITERJEZTÉS (horizontális):

PSZICHÉS ELVÁRÁOK TERÜLETEI:

• hasonló szaktudást, képességet igénylő feladatokkal „több munka”

1. Elvárni és lehetővé tenni, h. tehetségének és szakértelmének széles skáláját használja. 2. A munka felismerése, (munka egészként érzékelése, kezdete, vége, saját szerepe). 3. A munka jelentősége, (érzékeltetni kell a munka hatását a vállalatra, társadalomra) kézzelfogható módon 4. Autonómia, (szabadság, függetlenség, diszkréció) 5. Visszajelzés, (egyértelmű és időszerű információt kell a dolgozó munkájáról, teljesítményéről visszajuttatni, mellyel képes saját munkáját korrigálni)

ROTÁCIÓ • kiterjesztés egyfajta változata

GAZDAGÍTÁS (vertikális) • tervezés, ill. ellenőrzés

FELHATALMAZÁS (empowerment) • gazdagítás egyfajta változata • felelősség, döntés, hatáskör

Feladat gazdagítás, tervezéssel (pl: részvétel a fejlesztői teamben)

Feladat kiterjesztés, 2. feladat

Jelenlegi munkakör vagy 1. feladat

Feladat kiterjesztés, 3. feladat

(pl: a nyomtatott áramkör rögzítése a következő munkaművelethez)

(pl: kézzel beforrasztani hat ellenállást a nyomtatott áramköri lapra)

(pl: címke ráragasztás a nyomtatott áramkörre)

Feladat gazdagítás, ellenőrzéssel (pl: összeszerelés utáni ellenőrzés)

4. AUTONÓM CSOPORTOK

5. MOTIVÁCIÓS, ÖSZTÖNZŐ RENDSZEREK

Önmagukat A dolgozóra irányító átruházott Felhatalmazás autonóm bizalom, Gazdagítás csoportok

Kiterjesztés Munkamegosztás

felelősség és hozzájárulás a tevékenységhez

AUTONÓM csoportok előnyei:

Munka kiterjesztés • Azoktól a dolgozóktól, akik nagyobb felelőséget vállaltak nagyobb mennyiségű és jobb minőségű termelés is elvárható. • Egyéb pozitív hatások: pl.: csökken a késlekedés, a lustaság, a munkakerülés. • Több és jobb dolgozói javaslat gyűjthető,

A MUNKAKÖRBŐVÍTÉS KORLÁTAI: 1. Magasabb tőkeigény (a rugalmas rendszerek, info r. drágábbak lehetnek) 2. Egyének közti különbségek (Y-típusú dolgozók nem törekszenek autonómiára) 3. Magasabb bérszint (az emberek a legmagasabb végzettségük alapján várnak) 4. Kisebb alkalmas munkaerőbázis (magasabb szakértelem, kisebb kínálat) 5. Magasabb a balesetek száma (hibák relatív magasabb száma, kompenzációs ktg-e) 6. A technológia nem mindig alkalmas (vagy nem mindig elfogadható) 7. (Ki)képzési ktg magasabb (gyakran a legfőbb korlát a vállalati kultúrával együtt) felügyelőknek, ill. ellenőröknek meg kell tanulniuk bizonyos kontrollokról lemondaniuk

Az anyagi ösztönzők pszichológiai ösztönzők is egyben!

ÖSZTÖNZŐ RENDSZER • Prémiumok (tipikusan készpénz, vagy értékpapír formájában valósulnak meg és leggyakrabban a vezetői szinten alkalmazzák a menedzsment jutalmazására) • Nyereségből való részesedés (a profit egy részének a dolgozók közti szétosztása) • Haszonból való részesedés (a cég valamely teljesítmény növekedéséből arányos) • Scanlon elv (a ktg-megtakarítás a dolgozók és a vezetőség között elosztható)

CSOPORT ESETÉBEN • a gyakori átképzések v. munkakör kiterjesztés miatt a (szak)tudásalapú bérezés is. • (szak)tudásalapú bérezés (magasabb szintű munkakör ellátásáért, igazolt szaktudásért ad ill. horizontális, vertikális és intenzitás (v. „mélység”) aspektusai vannak, ami a minőséget és mennyiséget veszi alapul)

34

6. ERGONÓMIA

6. ERGONÓMIA Feladat típusa, ill. a feladat helye

Megvilágítás szint (LK*):

Megvilágítás típusa

100

-mennyezet és asztali

olvasás, összeszerelés, iroda

20-50

-mennyezetvilágítás

pihentető tevékenység

5-10


étterem, lépcsőház, raktár

2-5


Feladat körülményei

ERGONÓMIA Az ember-technológia és az ember-folyamat (elsősorban fizikai, biológiai) találkozási pontjainak a tanulmányozásával (emberibbé tételével) foglalkozik „a munka tudománya”, „munkatan”, „humán tényező”

ERGONÓMIA ÖSSZETEVŐI • férfiak és nők testfelépítése eltér egymástól. (adatbázisok, felmérések, szimulációk, alapvető emberi mozdulatok átlagos ereje, térbeli kiterjedése, testméretek • gépkezelő és a gépek viszonya manipulációkon alapszik (képesek megfelelő erővel, észlelési reflexidővel, felfogóképességgel kezelni a szükséges irányítókat) • visszajelző rendszerek és az operátor kapcsolata. ( csak a legkisebb eséllyel hagyhatók figyelmen kívül) • munkakörnyezet (hatással vannak a munkavállalók teljesítményére, biztonságára és a munkahelyi környezetük minőségére, pl.: megvilágítás, zaj, vibráció, hőmérséklet, páratartalom és a levegő minőség, kontraszt, visszaverő felületek, stb.) • az ember és folyamat összekapcsolódásának vizsgálati és mérési módszerei a munkamódszer analízis, MTM táblázatok, szimulációk

apró részletek, hajszál- pontosság

Pl.: varrás, vizsgálat

normál részletesség, tartós periódus idő nagy kontraszt, jól látható objektumok nagy objektumok

Környezeti zajok, gyakorlati zajforrások

120

Vulkánkitörés, villámcsapás, szegecselő gép

110

Pneumatikus beverő-kalapács, (nagyon nehezen elviselhető szint)

100

Metró (6-8m távolságból) (nagyon hangos szint, tartósan halláskárosodáshoz vezet)

90

Pneumatikus fúrógép, (fülvédőt kell használni, ha a zajnak való kitettség eléri a 8 órát)

80

Sportautó belsejében (50 mph felett), tehervonat (30m), porszívó (3m) (hangos szint)

70

Autópálya melletti helyiségben, beszéd (30cm) (zavaró szint)

60

Iroda (30m), nagy transzformátor (csendes szint, zavaró vibrációval)

50

Lakónegyed éjszaka, suttogás (halk szint)

40

Stúdió (beszélgetés) (nagyon halk szint)

30

(szinte néma csönd szint)

20

(hallásküszöb)

10

MUNKAMÓDSZER ANALÍZIS MUNKAMÓDSZER ANALÍZIS

Decibel, dB

Koncert közelről, sugárhajtású repülőgép (60-80m távolságból) (nem elviselhető szint)

FOLYAMATÁBRA FOLYAMATÁBRA

A szakirodalom módszeranalízisnek nevezi egy feladat végrehajtásának tudományos vizsgálatát. • azt vizsgálja, hogy egy feladat elvégzése (egy gép irányítási feladatai, egy összeállítás lépései) hogyan befolyásolják a teljesítményt, a munkavégzés biztonságosságát és minőségét

Sematikus rajzok, amelyeket az emberek és anyagok mozgásának, mozgatásának útvonal vizsgálatához használnak.

a.)

b.) hegesztés

FŐBB VIZSGÁLATAI: 1. Egyének és anyagok mozgásának elemzése. Ezeket az elemzéseket különböző részletességű folyamatábrákkal és folyamattáblázatok lehet elvégezni. 2. Emberi és gépi munka elemzés. Az ilyen elemzéseket aktivitási táblázatokkal vagy programokkal végezhetünk, melyeket ember-gép kapcsolati táblázatoknak is neveznek. 3. Mozgástanulmányok, vagy mozgáselemzés (elsősorban a kar és a kéz). Alap vagy mikro-mozgások táblázatainak felhasználásával.

nyomdábó l

tárolók

Gép4

hegesztés

Gép3 Gép2

Gép3 Gép4

festés

Gép1

festés

Gép1 tárolók nyomdából Gép2

FOLYAMATÁBRA BEJÁRÁSI DIAGRAM

FOLYAMATTÁBLÁZAT v. BLOKKDIAGRAM

Vizuálissá teszi a mozgások gócpontjait, felesleges kitérőit (rejtett kamerás és számítógépes vizsgálatoknak megfelelően) a.)

BLOKKDIAGRAMOK

Szimbólumokat használó táblázat, ami segíti az emberek és anyagok mozgásának megértését. Csökkenthetők a mozgások és késések, fokozható a hatékonyság. Segíti továbbá a folyamatábra megkonstruálását.

b.)

AKTIVITÁSI TÁBLÁZAT Gép és gépkezelő munkaműveletének, illetve a kapcsolatuk hatékonyságának továbbfejlesztésére szolgál. (Megfigyelik a jelenlegi eljárást, majd egy második táblázatban fejlesztési javaslatokat tesznek). Jellegzetesen két oszlopos, melyben két dolgozót, vagy két gépet illetve egy dolgozót és egy gépet hasonlítanak össze.

35

FOLYAMATTÁBLÁZAT v. BLOKKDIAGRAM X

Jelenlegi módszer

Dátum:

Javasolt módszer A vizsgált tevékenység: A vizsgált részleg:

Készítette:

tengely gyártás tengely gyártó részleg

Táblázat szám: Oldalszám:

Távolság

Szüks. Idő

Szimbólum

50 3 5 4 4 2,5 4

{¨

V

{Ö

T

Tárolás

{¨

V

Mozgatás az 1. géphez

zÖ

V

Művelet végzés az 1. gépen

{¨

V

Mozgatás a 2. géphez

zÖ

V

Művelet végzés a 2. gépen

Mozgástanulmány

GYB Jelen

1. 1./1

{

Javasla1 Bal

Jobb

Javaslat2

Bal

Jobb

Bal

Jobb

5

10

A vizsgált tevékenység:

5

Művelet végző: Tanulmány szám:

1.

SRA Készítette:

GYB

Oldalszám:

1./1

Dátum:

1/1/00

Szerelvény összerakás

Ö

10 V

Σ

15

15

Bal kéz mozdulat

cm.

Szimbólum

Szimbólum

cm.

Jobb kéz mozdulat

Kinyúlás a csavarért

zÖ

V

{Ö

V

várakozás

zÖ

V

{Ö

V

várakozás

zÖ

V

{Ö

V

várakozás

{Ö

V

{Ö

V

V

zÖ

V

Kinyúlás az alátétért

V


Csavar megfogása

zÖ

V


Csavar mozgatása

{¨

V


V


Csavar tartás

{Ö

{¨

V

Mozgatás a hegesztéshez

Csavar tartás

{Ö

V

zÖ

V

Alátét megfogása

Azonnali

{Ö

V

Ellenőrzés a hegesztésnél

Csavar tartás

{Ö

V

zÖ

V

Alátét mozgatása a csavarhoz

4

zÖ

V

Hegesztés

Csavar tartás

{Ö

V

zÖ

V

Összerakás

{Ö

V

zÖ

V

Rácsavarás

4

zÖ

20

10 4 97

1/1/00

Feladat leírása A présgéptől történő szállítás a tárolókig

{¨ 3,5

4

AKTIVITÁSI TÁBLÁZAT

Folyamattáblázat vagy Blokkdiagram

{¨

V

Mozgatás a festéshez

zÖ

V

Festés

25

Összesen:

Jelek: {= mozgás; Ö = szállítás; = vizsgálat;

= késlekedés; V = tárolás;

MTM-eljárás (Methods Time Measurement) Az elemi időállandós rendszereket, Taylor és különösen Gilbreth munkássága alapozta meg!

„Bármely folyamat kivitelezési ideje, az ember”: 1. azonos alkalmassága, 2. azonos begyakorlottsága, 3. azonos teljesítményintenzitása esetén, kizárólag az alkalmazott módszerektől függ.

IDŐÁLLANDÓ NÉLKÜLI MÓDSZER Az emberi mozdulatokat mindössze 17 mozdulatelemre lehet visszavezetni. Ezek a „therblig”-ek.

IDŐÁLLANDÓS MÓDSZEREK Az alapmozdulatokhoz időállandókat is rendel. • MTA, Motion Time Analysis (Segur) • MTM Methods Time Measurement (Maynard, Schwab és Stegemerten) • ágazat mentes, nemzetközi, közérthető, összeadható (tervezhető kivitelezés idő) • MTM2-n alapuló SMA (1/2-5 perc időtartamú) kézi anyagmozgató műveletek • MTM3-n alapuló SMB (5-30 percig terjedő) kézi, illetve gépi műveletek

MTM JELLEMZŐI HÁTRÁNYAI • CSAK a teljes mértékben befolyásolható mozgásfolyamatok elemzésére alkalmas. A részben befolyásolható és befolyásolhatatlan folyamatokat általában időméréssel tárják fel, vagy számítják ki. • NEM alkalmazható szellemi munka elemzésére, csak abban az esetben, ha az nem kíván többet mint „igen-nem” döntéseket. • MTM-időértékek nem tartalmazzák az időpótlékokat és az MTM-pihenőidőket.

ELŐNYEI

• A kivitelezési idők részletesen megállapíthatóak (kikalkulálhatóak) még a munka megkezdése előtt is, tervezhető (első elvégzésnél is) • Az MTM arra kényszeríti az alkalmazót, hogy a munkamódszert részleteiben rögzítse, tervezze. • Az utólagos munkaszervezéssel történő ktg.-csökk helyett, előzetes folyamattervezésből eredő ktg-elkerülés. • A mozgáselemek kódolása, nemzetközileg egységes, reprodukálható leírás, ami normaalapok felépítéséhez jelentős. • A MTM-időértéket befolyásoló tényezőket eleve „bekalkulálták” (egyszerű). • A dolgozók betanítása MTM elemzés alapján is megtörténhet („kvázi helyes módszer”, ill. a balesetek elkerülhetők, és a betanítási idők minimalizálhatók.) • Az MTM-eljárás alkalmazása a teljesítménybérezés objektív alapja lehet.

7. MUNKAHELY VIZUÁLIS MEGJELENÉSE

VIZUÁLIS JELEK

VIZUÁLIS MEGJELENÉS Alacsony költséggel lehetővé teszi a gyors és pontos információáramlást. Jelrendszere: jelek, ábrák és táblázatok, elektronikus jelzések. • reagáló képességet, feedback-et növeli • nemcsak a „végzők”, de a kiszolgáló, ellenőrző, irányító köröknek is • a vezetőknél ne rekedjenek meg az információk • kevesebb ellenőrzésre van szükség, a dolgozók „tudják mit csinálnak”

a.)

Cél: 3 : 00 Aktuális: 2 : 10

A

VIZUÁLIS RENDSZER:

1. (statisztikai) folyamatellenőrzés ábrái (SPC-Statisztical Proces Control), (pl.: minőségi adatok, szolgáltatási színvonal, szállítási teljesítmény, hatékonyság, ciklus idő, termelési költségek, tradicionális jelenléti ív, késési adatok stb.) Jól látható helyen, rendszeresen, fókusza a javítás (motiváló, ösztönző hatása van). 2. „vizuális munkahely” a gyakorlatban rendkívül változatosak lehetnek. Pl.:„Kanban” (jelentése: „kártya”) jelek egy speciális típusa, amely újratermelés (rendelés) indít 3. „óra” (pl.: Burger-King) elfogadható kiszolgálási idő „szerszámhely” rendet ad 4. „andon”, amely fények, vizuális jelek olyan csoportja, amely valami hibára, problémára hívja fel a figyelmet. Az „andonokat” dolgozók is indíthatják (például riasztó gomb), de indíthatják automatikus rendszerek is (pl.: teljesítmény csökkenés, leállás, hiba, veszély, elakadás) 5. „szimbólumok” segítik hogy a dolgozók, értsék a kapcsolatot munkájuk és a vállalat egészének teljesítménye között, pl.: folyamatábra, pillanatnyi pozíció, részvény

b.)

újrarendelési pont

c.)

B

A 3 perces óra mutatja az elérendő célt a munkásoknak

C

A kártyák jelzik a tartó rekeszekben tárolt mennyiségeket és figyelmeztetnek a szükséges készletutánpótlásra!

d.)

Andon

Gépleállás Alkatrész karbantartási probléma „Minden rendben”

36

MUNKA STANDARD MUNKA STANDARD MUNKA STANDARD azt az időtartamot (standard időt) jelenti, ami egy munka, vagy részmunka elvégzéséhez szükséges, vagy azt a mennyiséget (teljesítmény standardot) jelenti, amit adott idő alatt teljesíthető.

• A feladatokra vonatkozó időmennyiségeket standard időknek nevezik, ahol a teljesített idő képzi a bérezésben, ill. ösztönzésben a megkülönböztetés alapját. • a teljesítmény standardok felvétele a termék előállítás menynyiségi és minőségi megkülönböztetésére alkalmas (természetesen bizonyos idő alatt) • mindkét esetben van bizonyos „normától” független „minimálbér” • többségében formális mérőszámok, de elképzelhetők informális elvárás is.

KÉSZLETEZÉS A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai döntési területe 1.


2.


3.

Ütemtervezés

4.


5.


6.


7.


8.

KÉSZLETEZÉS

9.

Minőség

10. Karbantartás

KÉSZLETEZÉS KÉSZLET:

A készlet motívum

A jó készletgazdálkodás kritikus fontosságú. Gyakran elérheti a teljes befektetett tőke 40%-át is

Készlet

A KÉSZLET olyan felhalmozott anyagok együttese, amely gazdasági értékkel rendelkezik és célja a későbbi felhasználás. KÉSZLETGAZDÁLKODÁS : A KÉSZLETEK szervezése és nyilvántartása. TIPIKUS dilemmái:

Készletezési költség Veszek

Vevőkiszolgálás Előállítok

• az alacsony készletszint veszélyezteti a termelés biztonságát • a túlzott v. kevés készletek gazdaságilag hátrányosak • nem mindig lehetséges v. nem célszerű helyben előállítani CÉL: Az optimális készletszint meghatározása összrendszer működés szempontjából !

1.2. Készletek funkciói 1. A termelési folyamat különböző szakaszainak szétválasztása. Pl.: ha egy beszállító, v. egy részfolyamat kiszámíthatatlan, akkor a fluktuáció kiküszöbölésére. 2. Felhalmozott készletmennyiséget hoz létre, amely választékot biztosít a fogyasztónak. A termelési készletek esetében függetlenné válhatnak specializálódhatnak. 3. Lehetőséget teremt a mennyiségi kedvezményekre és méretgazdaságossági hatékonyság elérésére. 4. Védőgát a keresleti és pénzügyi bizonytalanságokra (pl: inflációtó). 5. Várakozó funkciót is betöltenek ha folyamatok között térbeli és időbeli diszkontinuitások merülnek fel. 6. Kínálat-kereslet kiegyenlítő funkciót is betölt az idényszerű kínálati vagy keresleti ingadozások csökkentésére, mint a gátak.

folyamat állásidő minőségi problémák késedelmes termelés szállítás beindítási, átállási idő

selejt

A készlet nélküli termelés nem jelenti azt, hogy a csatornában sehol sincs készlet!

Készletek klasszikus típusai • Ráfordítás jellegű készletek alapanyagok, STRATÉGIAI készletek segédanyagok, alkatrészek, fogyó anyagok, MRO készletek fogyóeszközök, göngyölegek, gyártóeszközök, • Félkésztermékek, WIP • Késztermékek (árukészlet)

A készletezés egyszerre több funkciót is betölt!

37

Készletek egyéb típusai

ESETPÉLDA: ABC analízis STRATÉGIAI KÉSZLET & MRO KÉSZLET?

Készletek létrehozási célja szerint:

% A készletezett anyag %-os értékaránya ( total € )

• Folyamatban lévő készlet • Úton lévő készletek • Biztonsági, vagy ütköző készletek • Spekulációs készlet a) árkedvezmény, b) későbbi áremelkedés, c) várható hiány, d) felkészülés negatív eseményre • Idénykészlet • Elfekvő készlet

100 –

80 –

60 –

40 –

20 –

0 } 10

}

}

20

30

}

}

}

}

}

}

}

40

50

60

70

80

90

100%

A készletezett anyag %-os mennyiségi aránya

Meghatározásuk nem egyszerű! Informatikai támogatást és koncepciót igényel!

ESETPÉLDA: ABC analízis Mennyiségi megoszlás %

# 10286 18%

# 11526 # 12760 # 10867 # 10500 # 12572 # 14075 # 01036

33%

{

Összesen:

×

Egységár (érték)

=

Készlet érték

Érték– Halmozott megoszlás % megoszlás %

11,7 %

1.000

90,00

90.000

33,8 %

5,8 %

500

154,00

77.000

33,2 %

18,1 %

1.550

17,00

26.350

11,3 %

4,1 %

350

42,86

15.001

6,4 %

11,7 %

1000

12,50

12.500

7,1 %

600

14,17

8.502

3,7 %

23,4 %

2.000

0,60

1.200

0,5 %

1,7 %

100

8,50

850

0,4 %

504

0,2 %

150

0,1 %

{

# 01307 49% # 10572

{

Mennyiség

14,0 %

100%

2,9 %

1.200

0,42

250 8.550

0,60 -

Készlet kontroll

Csökkenő sorba rendezés!

Feladat: Azonosítószám

CÉL: Ökonómiai szemlélet! PARETO elv!

232.057

Stratégia:

• készlet ellenőrzési mechanizmus (kontroll) • készletezési mechanizmus • erőforrások (lekötött tőke)

Készletezási mechanizmus

5,4 %

100%

}

}

Besorolási Osztály

A 72%

Rendszeres Folytonos Termékosztály

A B

23%

}

B B

Mennyiség

Naponta megszámlálni szükséges mennyiség

Leltározási stratégia

A

1500

Havonta (20 munkanap)

B

2900

Negyedévente (60 munkanap)

C

4150

Félévente (120 munkanap)

500/20 = 75/nap 2900/60 = 49/nap 4150/120 = 35/nap

C

159/nap

C C 5%

100%

C C

Előnyei:

• nincs leállás • nincs utánigazítás • beépíthető a rutinba • eltérések okai könnyebben felderíthetők • pontosabb

Készletezési mechanizmus

FÜGGŐ KERESLETŰ termékek MIKOR?

• MRP II

FÜGGETLEN KERESLETŰ termékek • Készletezési mechanizmus MIKOR?

1. rendelés rögzített időközönként „T” időpillanatban 2. rendelés rögzített készletszint esetén, „s” mennyiség esetén MENNYIT?

3. rögzített rendelésnagyságot, „q” mennyiséget 4. rögzített feltöltési szintre, „S” mennyiségi szintre 1. (T,q)-rögzített időközönként/rögzített mennyiség Volumen

MENNYIT?

q

q q q |

|

T1

|

T2

|

|

T3

|

T4

Idő T5

38



2. (T,S)-rögzített időközönként/szintfeltöltés ”ciklikus rendelés”

3. (s,q)-rögzített készletszint elérésekor/rögzített mennyiség ”kétraktáras készletezési stratégia”

Volumen

Volumen

S

max

|

q3

q2

q1

|

|

T1

|

q4

|

T2

q

q

s

|

T3

q

q

Idő

T4

|

T5

|

|

T1

Volumen

|

T2

|

T3

|

Idő

T4

T5

Volumen

S

max t

t q2

q1

|

|

|

T1

lehetséges véletlen hatások

|

T2

t

q3

s q

|

|

Idő

T4

T5

Volumen

q3

q4

s |

|

|

T2

|

T3

|

Idő

T4

T5

Volumen S t

t

s

t

t

q2

q4

q3

q1 |

|

T1

|

|

T2

|

T3

lehetséges véletlen hatások | T4

|

|

|

T2

|

T3

lehetséges véletlen hatások |

Idő

T4

T5


S

T1

|

T1

4. (s,S)-rögzített készletszint elérésekor/szintfeltöltés ”csillapításos készletezési stratéga”

|

q

q

q4

T3

q2

t

t q


q1

t

t

Készletezési mechanizmust befolyásoló termékjellemzők : • érték • súly • halmazállapot • térfogat/súly, v. térfogat/értékesség arány („terime”) • pusztuló, vagy romló tulajdonság • különleges tárolási feltétel • kölcsönhatás (például savak és lúgok közös tárolása) • helyettesíthetőség • készültségi fok • biztonságtechnikai szempont (veszélyesség) • környezetvédelem • készletezett anyag me.tip. készletezési méret fog.=db*típus • készletezés bonyolultsága (technika és rendszer)

Idő T5

Modellek • optimalizáló modellek • megbízhatósági modellek • leíró modellek MODELL PARADOXON, ha a modell egyre jobban megközelíti a valóságot, azáltal egyre bonyolultabbá is válik, és egyre kevésbé oldható meg analitikai eszközökkel.

Az optimális tételnagyság modell (EOQ modell) Éves átlag költség (Ft)

t

minimális teljes költség (opt. ktg.)

minimum ktg.

teljes ktg.

készlettartási ktg.

készletutánpótlási ktg. optimális Rendelési tételnagyság rendelési tételnagyság Q*

TC =

Q* =

D Q S + H Q 2

2DS H

A modell valamilyen szempontból megközelíti a valóságot!

39

1.Az optimális tételnagyság modell (EOQ modell)

1.Az optimális tételnagyság modell (EOQ modell)

JELLEMZŐI: • Input: determinisztikus és diszkrét (áll.időköz., áll. me., azonnal mind beérkezik) • Output: determinisztikus, és folyamatos A FELTETT KÉRDÉS : (egyenletes „D” felhasználási rátával) • Hiány nincs, (hiányköltség sincs) Q* = ?, Σ c = min • Költségei: • − H (Holding), c1 -készlettartási költség A „D” KERESLET (v. FELHASZNÁLÁSI RÁTA) • − S (Setup), c3 -utánpótlási költség • Optimalizáló modell, célfeltétel: össz. ktg. min. időegységre jutó felhasznált mennyiség: D = Q / T KÉSZLETALAKULÁSI DIAGRAM: (alapösszefüggés) felhasználási ráta

Készletszint Rendelési tételnagyság = Q* (maximális készletszint)

1. Éves átlagos készletutánpótlási költség (Annual Setup Cost) (Rendelések száma évente)×(Egy utánpótlás költsége)

2

D   ⋅ (S ) Q

=

D S Q

= =

Q 2T

T

=

Idő

3T

1.Az optimális tételnagyság modell (EOQ modell) D Q S = H Q 2

TC =

A Sharp vállalt kórházak számára hipodermális fájdalommentes tűket készít. A vállalat szeretné csökkenteni készletezési költségeit azzal, hogy az optimális rendelési tételnagyságot szeretné érvényesíteni a készletre történő újragyártásai során. Az éves tű kereslet 1000 csomag. A legyártás illetve gyártásbeindítási költség (rendelési költség) 10 € rendelésenként és a tárolási költség csomagonként 0,5 € egy évre. Mennyi az optimális rendelési tételnagyság? Használva a meghatározott képletet a megoldás a következő.

D Q S + H Q 2

2DS = Q 2 H

Q* =

2DS H 2DS H

Az optimális tételnagyság modell (EOQ modell)

Az optimális tételnagyság modell (EOQ modell)

Megoldás: Q* =

2(1000)(10) = 40.000 = 200 egység 0,5

Feladat:

A két rendelés közötti idő:

N=

D Q* T=

N=

1000 = 5 rendelés évente 200

munkanapok száma per év N

250 T= = 50 munkanap két rendelés között 5

TC =

TC =

Q D H S + 2 Q

Ha a Sharp vezetése alulértékelte volna a felmerülő keresletet az megváltoztatná a korábban bemutatott kalkulációt, ez azonban mégsem vezet lényeges hibához az eredményben. Ha például a keresletben az eltérés 50% azaz 1000 db-os kereslet helyett 1500 csomag tű lesz, akkor mennyi lesz költség változás? (A hibás és a megfelelő „Q*”-ot használva.)

1500 200 10 + 0 ,5 = 125 € 200 2

Mindössze: 25%

A helyes rendelési tételnagyság és min. ktg. meghatározása: Q* =

A minimális teljes költség a következő:

200 1000 0 ,5 = 100 € 10 + 2 200

Q H 2

Feladat:

4. Az egyenlet megoldása:

Q2 =

 rendelési tételnagys ág    ⋅ (készlettartási költség /db/év ) 2   Q     ⋅ (H ) 2

ESETPÉLDA: EOQ modell

3. Az optimális rendelési tételnagyság ott van, ahol a kettő egyenlő

TC =

=

(Átlagos készletszint nagyság)×(Készlettartás költsége per darab per év)

___

Minimális Készletszint 0, v. biztonsági készletszint

  éves kereslet   ⋅ (utánpótlás v. rendelés költsége /rendelés )  rendelési tételnagyság (egység/rendelés) 

2. Éves átlagos készlettartási költség (Annual Holding Cost)

átlagos készletszint (Q/2)

Q

=

2(1500)(10) = 60.000 = 244,9 0,5

TC =

244,9 1500 0 ,5 = 122,47 € 10 + 2 244,9

Az eltérés mindössze (125 € - 122,47 €) = 2,53 €, amit a 122,47 €-hoz hasonlítva: 2,53/122,47 = 2% Mindössze 2% költség hibát okoz!!!

40

2.Termelési-készletezési együttes modell

2.Termelési-készletezési együttes modell 1. Éves átlagos készletutánpótlási költség (Annual Setup Cost)

JELLEMZŐI: • Input: determinisztikus és diszkrét (áll.időköz., áll. me., azonnal mind beérkezik) • Output: determinisztikus, és folyamatos A FELTETT KÉRDÉS : (egyenletes „D” felhasználási rátával) • Hiány nincs, (hiányköltség sincs) Q* = ?, Σ c = min • Költségei: • − H (Holding), c1 -készlettartási költség • − S (Setup), c3 -utánpótlási költség • Optimalizáló modell, célfeltétel: közös össz. ktg. min.

(Rendelések száma évente)×(Egy utánpótlás költsége)

=

  éves kereslet  rendelési tételnagyság (egység/rendelés)  ⋅ (utánpótlás v. rendelés költsége /rendelés )  

=

D   ⋅ (S ) Q

=

D S Q

2. Éves átlagos készlettartási költség (Annual Holding Cost) (Átlagos készletszint nagyság)×(Készlettartás költsége per darab per év)

KÉSZLETALAKULÁSI DIAGRAM: gyártás + felhasználás

Készletszint

(p-d)t

(Átlagos készletszint nagyság)

felhasználás

p: gyártás átlag d: átlag kereslet t: idő

T-t Idő

t

T

2T

2.Termelési-készletezési együttes modell (Éves átlagos készlettartási költség) =

Q d  1 -  ⋅ H 2  p

v.

 d 1 QH  1 -  2 p 

3. Az optimális rendelési tételnagyság ott van, ahol a kettő egyenlő  d D 1 S = QH  1 -  Q 2 p 

4. Az egyenlet megoldása: Q2 =

Q* =

2DS H (1 - d/p )

T ESETPÉLDA: Termelési-készletezési modell Feladat:

Nathan gyára gépjármű dísztárcsákat gyárt, ad el autó-alkatrész forgalmazóinak. Nathan Úr becslése szerint 1000 szett dísztárcsa kereslete várható a következő évben, ami napi átlagban 4 db/nap. A termelés legnagyobb kapacitása 8 db /nap. Mennyi az optimális utánpótlási tételnagyság (gyártási széria nagyság). A gyár évente 250 munkanapot üzemel. A gyártásbeindítás költsége 10 € per indítás, a készlettartás költsége pedig évente 0,5 € per szett.

2DS H (1 - d/p )

ESETPÉLDA: Termelési-készletezési együttes modell Megoldás: Q* =

= pt - dt = (p - d) t „Q” megegyezik p × t -vel ezért, „t” kifejezhető  d Q Q Q Behelyettesítve: p - d t= = Q 1 -  p p p p 

2(1000)(10) 20000 = = 80000 = 282,8 ≈ 283 dísztárcsa készlet 0,5 (1 - 4/8 ) 0,5 (1/2 )

Q* =

2DS H (1 - d/p )

Mennyiségi kedvezményes modell KÖLTSÉGFÜGGVÉNY: 1. kategória

Teljes költség (Ft)

Minimális Készletszint 0, v. biztonsági készletszint

 Teljes legyártott mennyiség   Teljes felhasznál t mennyiség    −    a (t) termelési idődősz alatt   a (t) termelési idődősz alatt 

=

(Maximális készletszint)

 maximális készletszint   2  

=

2. kategória

3. kategória

költség

költség

költség

görbéje

görbéje

görbéje

TC =

Q D H + PD S + 2 Q Q* =

a. első törési pont 0

2DS IP

b. a második kategória költséggörbéjének optimális rendelési tételnagysága Q*

második törési pont

1000

2000

Rendelési tételnagyság, Q

41

ESETPÉLDA: Mennyiségi kedvezményes modell FELADAT

ESETPÉLDA: Mennyiségi kedvezményes modell Megoldás:

Feladat: Mennyiség

Kedvezmény

1 2 3

0 tól 999 1.000 től 1.999 2000 felett

Kedvezmény %

Ár 5.00 € 4,80 € 4,75 €

Nincs 4 5

1. Az első lépés Q* kiszámolása minden kedvezmény kategória esetében:

A HUBY áruház raktáraiban játék versenyautók is megtalálhatók. Az utóbbi időben az áruház mennyiségi kedvezményt kapott ezekre a játék autókra. A versenyautók alapára 5 €, a második kategóriában 4,8 € és a harmadikmennyiségi kategóriában 4,75 €. A készletutánpótlás költsége 49 € rendelésenként. Az éves kereslet 5000 db és a készlettartási költség egy évre az autó árának 20%-a (ez az: „I”). Milyen rendelési tételnagyság fogja minimalizálni az összesköltséget?

Q1 * =

2(5000)(49) = 700 db Q 2 * = (0,2)5

2(5000)(49) = 714 db (0,2)4,8

Q3 * =

2(5000)(49) = 718 db (0,2)4,75

2. Tételnagyságok módosítása az adott kedvezménykategória alsó határáig: Q1 * = 700 db

Q3 * = 2000 db

Q2 * = 1000 db

3. A teljes költség kikalkulálása mindhárom kategóriában.

1

5.00 €

0%

700

25.000 €

Éves utánpótlási ktg. (D/Q)*S 5000/Q*49 350 €

350 €

25.700 €

2

4,80 €

4%

1000

24.000 €

245 €

480 €

24.725 €

3

4,75 €

5%

2000

23.750 €

122,5 €

950 €

24.822 €

Kedvezmény kategória

(P)

kedvezmény % (k%)

€

Rendelési mennyiség (Q*)

Éves termék ktg. (PD) 5000db*ár

Éves tartási ktg. (H) Q/2* P*(1- k %)

Teljes költség (TC)

4. Lépés rangsorolni és kiválasztani a legkisebb teljes költségű alternatívát.

A felhasznált teljes költség képlet a következő volt:

Valószínűségi modellek konstans újrarendelési ciklus idővel

TC =

D Q S + H + PD Q 2

4. Biztonsági készletszint 1. Biztonsági készlet teljes költsége (Total cost of Stockout) (Éves hiány költség) + (Többlet készlet éves tartási költsége) ROP = d × L + B

ROP és Biztonsági készletszint: Készletszint

lejtő (fogyás) db/nap = d

Készletszint

s

x.

ROP = d × L

ROP szint (db)

Idő

ROP szint + biztonsági készlet (db)

ROP pont Újrarendelési ciklusidő = L

Legkisebb kereslet a rendelési ciklusidő alatt Átlagos kereslet a rendelési ciklusidő alatt Legnagyobb kereslet a r. ciklusidő alatt ROP + B Normál eloszlású kereslet várt kereslet az újrarendelés ciklusidő alatt Biztonsági készlet Idő

2. Éves átlagos hiány költség (Annual Stockout Cost) (Hiányzó egységek száma) × (Valószínűség) × (Egy egység hiányának költsége) × (Évenkénti rendelések száma)

3. Többlet készlet éves tartási költség (Annual Additional Holding Cost) (Biztonsági készlet mennyisége) × (Egységnyi készlettartási költség) ROP = d × L + s

A „Z” -táblázatból a 95%-os konfidenciaszint mellett „Z” = 1,65 standard szórás

A hiány elkerülésének valószínűsége 95%

Újrarendelési ciklusidő = L

σ: szórás µ: átlag Z: Z-érték

A hiány valószínűsége (5%- terület)

Z =

Mennyiség

átlag

Biztonsági készlet

x- µ

0

x-µ σ biztonsági készlet = Zσ

Felhasználva:

ROP = d × L + Zσ Z

ESETPÉLDA: Biztonsági készletszint FELADAT

ESETPÉLDA: Biztonsági készletszint

Feladat:

Megoldás:

Egy bécsi körzeti kórházban a „kék kódú” életmentő készletnek normál eloszlású kereslete van. Az újrarendelési időszak alatt átlagos kereslet 350 egységcsomag és a szórás 10 db. A kórház vezetője olyan stratégiát szeretne kialakítani amelyben a hiány előfordulásának valószínűsége nem haladja meg az 5 %-ot. Mennyi lesz a Z érték? Mennyi legyen a kórház biztonsági tartaléka? Mennyi lesz az újrarendelési készletszint a biztonsági készletet is beleértve?

biztonsági készlet = (1,65)(10) = 16,5 db

42

A minőség a teljesítmény katalizátora! A helyesen

MINŐSÉG értelmezett minőség menedzsment nem sok pénzbe kerülő „nyűg”, hanem sok esetben a termelékenység és a hatékonyság igazi alapja. I. A vevő a „király” szemléletet erősíti, ha megkeressük az igényeinek megfelelőbb minőség szintet, a jobb „megfelelőség” versenyelőnyt jelent a piacon II. Fejlesztésével nő a hatékonyság az igények teljesítésére való alkalmasság III. Bizonyos költségek és veszteségek csökkenthetők általa (pl.: selejt, állás idő ktg-e, termékegységre jutó ktg., átállási ktg., jótállási és garanciális ktg,. ) IV. A termelékenység és bizonyos mutatók növelhetők általa (pl.: jövedelmezőség, árrés, méretgazdaságosság, termékek jó hírneve, image, good will ) V. A magasabb minőség nem csak a termékre, de a folyamatokra is kihat és ennek révén nagyobb rugalmasság, magasabb termék differenciálási szint érhető el VI. A minőség egyben folyamatosságot, stabilitást is jelent a termék jellemzőkben, amely a termelési folyamatok összekapcsolásában, a hatékonyabb ellátási lánc menedzsmentben fontosabb szerepet játszik mint a minőség abszolút mértéke. VII. A minőségbiztosítási rendszerek bevezetése a tartós piacon maradás, vagy új piacra betörés eszköze, nemzetközi szabványa VIII.A dolgozók szemléletének változásához is hozzájárul, mely magasabb morálhoz, motivációs szinthez, teljesítmény és hatékonyság növekedéshez vezet. IX. A minőség a cég termékeinek jelentőségét messze meghaladó kérdésekben is közre játszik. Pl.: a vállalat hírneve, jogi és erkölcsi felelőssége, globális jelentősége. A sikeres cégek közös jellemzője, hogy központi kérdéssé tették a minőséget!

Miért fontos a minőség?

MINŐSÉG A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai döntési területe 1.


2.


3.

Ütemtervezés

4.


5.


6.


7.


8.

Készletezés

9.

MINŐSÉG

10. Karbantartás

A MINŐSÉG HATÁSA A JÖVEDELMEKRE és A KÖLTSÉGEKRE A minőség kétféle módon növelheti a jövedelmet Értékesítés/árbevétel növelése • • •

Gyorsabb piaci alkalmazkodás Magasabb árak Jobb hírnév

Jobb MINŐSÉG!

Költségcsökkentés

Magasabb PROFIT

Magasabb termelékenység • Alacsonyabb átállási és selejtezési költségek • Kisebb jótállási költség •

A MINŐSÉGTŐL FÜGGŐ KÖLTSÉGKATEGÓRIÁK: 1. 2. 3. 4. 5.

Megtakarítható termelési költségek (hatékonyság különböző szintjei, MUDA II) Megelőzési költségek – azok a költségek, amelyek a hibás teljesítések, termékek, szolgáltatások előállítási lehetőségének csökkentésére fordítanak (pl: képzés,TQM) Értékelési költségek – a termékek, munkafolyamatok, alkotórészek és szolgáltatások értékelésével (min.mérés) kapcsolatos költségek (pl. tesztelés, MEO) Belső hibák költségei – a kereskedelmi forgalomba hozatal előtti hibás alkatrészek szolg. előállításából származó ktg.-ek (pl. újra megmunkálás, selejt, állásidő) Externális költségek – a hibás alkatrészek vagy szolgáltatások kereskedelmi forgalomba állítása után felmerült költségek (pl. visszáru, jogi felelősség, elveszett vásárlók, társadalmi költségek)

MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS FEJLŐDÉSE MŰVEZETŐI SZINT

• Műhelyrendszerű gyártás során a művezető mennyiségért, minőségért felel • A minőség-ellenőrzés tudományosan nem szervezett

FUNKCIONÁLIS SZINT

• A minőség-ellenőrzés feladatait független ellenőrök (un: revizorok) látják el • Különálló funkcionális csoportot is alkothatnak • Munkájuk alapja a folyamatos és rendszeres ellenőrzés, mely lényegében a végtermékre irányult (vezérlés elvű) • Nincs aktív minőségszabályozás, befolyásolás nincs, csak elkerülés

STATISZTIKAI MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS SZINTJE

• Tömegtermelés kapcsán jött létre (a szisztematikus ellenőrzés megoldhatatlanná vált) • Matematikai, statisztikai mintavételezést használ • Nem csak a késztermékekre irányul • Gyártási folyamatba is ellenőrzési pontokat létesít melynek eredményeit visszacsatolja • Van visszafelé irányuló információs rendszer

TELJESKÖRŰ MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS SZINTJE

• A szabályozás alapja a piaci információ, a szabályozás átfogja és rendszerbe övezi a minőségkutatás – minőségfejlesztés – minőségbiztosítás – minőségellenőrzés teljes láncát (piaci igényektől az értékesítésig) • CÉL a hiba felderítése és nem a hibás megtalálása és felelősségre vonása

MINŐSÉG FOGALMA TÖBBFAJTA ÉRTELMEZÉS (volt/van, ma is fejlődik): - Szabvány alapú gyártói: „Előírásoknak való megfelelés” (előírt alsó/felső tűréshatár, műszaki rajz vs. tényleges ) - Általános elvárás, objektív: „Használatra való alkalmasság” (mindenki által elvárt) - Piaci, kereskedelmi, fogyasztói: „A vevő igényeinek való megfelelés” „A vevőnek nyújtott használati érték és az ár aránya” - Kombinatív (v. vegyes) többféle fogalmat egyesítő: „Az elvárásoknak való megfelelés” (gyártói és fogyasztói egyszerre)

„A termék és szolgáltatás azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják azt a képességet, hogy meghatározott(kifejezett) és/vagy elvárt igényt elégítsen ki” ISO8402

TÖBB DIMENZIÓJA IS VAN • • • • • • • •

SZOLGÁLTATÁSOK

Teljesítmény (Garvin) Tulajdonságok (konformitás-term.leírás) Megbízhatóság Megfelelés (elvárások) Tartósság (javíth.-, karbanth.-ság, élettartam) Kiegészítő szolgáltatások Esztétika Image

• • • • • • • •

Megbízhatóság/biztonság Hiteleség/bizalom/felelősségtudat Kiszolgálási idő/elérhetőség Szakmai tudás/kompetencia Udvariasság/törődés/figyelmesség Odafigyelés/vevő megértése Kommunikáció/információ Külsőségek/tapintható jellemzők

MINŐSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI Általában a minőséggel kapcsolatos problémák 80-85%-áért nem a gyártó üzem a felelős, viszont a minőség megléte számos más eredményért is lehetővé tesz, ezért jó „rajtkő” A VEVŐKRŐL: • Az elégedetlen vevők 70%-a elpártol, de csak 5% közli, hogy elégedetlen • Az elégedetlen vevők 10 embernek mondják el a tapasztalataikat az elégedettek csak 5-nek • 5x annyiba kerül egy vevőt megszerezni mint megtartani • Az elégedetlen vevők 95%-a lojális marad, ha kezelik a problémáját • A vevő az általa érzékelt szoláltatást viszonyítja az árhoz és nem a ténylegest

MINŐSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI (a „guruk” szerint) • A felső vezetők nélkül nem várható siker • Releváns mérési módszerekkel kell meghatározni a jelenlegi helyzetet és ennek megfelelően kell megfogalmazni a célokat • Megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt és nem az ellenőrzésre • Az embereket team-munkára és problémamegoldásra kell képezni • Az egyszerű minőségfejlesztési technikák mellett komplett rendszerekben is gondolkozhatunk pl.: JIT • A minóségfejlesztésnek mindig vevőorientáltnak kell lennie • A minőségfejlesztés tárgya mindig a teljes minőségügyi rendszer legyen

43

MINŐSÉGÜGYI RENDSZER FOGALMA MINŐSÉGÜGYI RENDSZER (MR) Annak biztosítása, hogy a cég terméke illetve szolgáltatása megfeleljen a vevő követelményeinek. Magába foglalja:

• Tudatos befolyásolásra törekszik Minőségbiztosítást Minőségszabályozás • Teljes körű folyamaton belül teszi • Az ellenőrzés helyett szabályozni kíván

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS (MB) Olyan tevékenységek összessége, amelynek a célja, hogy a kimenet megbízhatóan megfeleljen a kívánt minőségi szintnek (szabványoknak, dokumentációnak, elvárásnak) Meg akarjuk győzni a partnert, hatóságot, vagy a fogyasztót, hogy eleget teszünk az előírt követelményeknek.

MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS (MSZ) Azoknak a folyamat közbeni tevékenységeknek és eljárásoknak a gyűjtőfogalma, amelynek a célja a minőségi jellemzők előállítása. Magában foglalja a:

Minőségellenőrzés

MINŐSÉGELLENŐRZÉS (ME)

Idegenáru, nyersanyag, félkésztermék, gyártásközi, készáu minősítés

TQM ELVEK - Folyamatos fejlesztés

TQM SZEMLÉLET

A TQM módszertannal támogatott minőség filozófia! Mely különböző menedzsmenti és minőségbiztosítási eszközöket is felhasznál. TQM SZEMLÉLET • A minőség kihat a vállalat működésének egészére ezért a megoldásnak is a vállalat egészére kell irányulnia (központi megoldást igényel) Egy szervezet összes funkcióját be kell vonni a minőségszabályozásba. (Feigenbaum) • Olyan szervezet felépítésére irányul amely képes minőséget nyújtani (elkötelezettséget igényel minden dolgozónál) • Stratégiai megközelítés a lehetséges legjobb termékszolgáltatás nyújtására folyamatos innováción keresztül

TQM A minőség fontosságát emeli ki az egész szervezettel kapcsolatban, a beszállítóktól a vevőkig. A teljes szervezet irányítása abból szempontból, hogy a termékek és szolgáltatások minden olyan tekintetben kiválók legyenek, amelyek fontosak a vásárlóknak

• A TQM konkrét tartalma nem állandó a különböző szakértőknél, de a fenti alapelvek igen. (Pl.:Deming 14 pont)

TQM ELVEK – Minőség tervezés/ szabályozás/ javítás

Folyamatos fejlesztés: • A TQM megköveteli a folyamatos fejlesztést. A végső cél a tökéletesség, ami sohasem érhető el, de örökké törekedni kell rá. Japánul: „Kaizen” • Walter Shewhart fejlesztette ki a fejlesztés cirkuláris modelljét (Plan-Do-Check-Act)

A P C D 4.Cselekvés Terv megvalósítása

3. Ellenőrzés Működik a terv?

1.Terv A fejlesztés irányának meghatározása a terv elkészítése 2. Megvalósíthatóság A terv kipróbálása

TQM ELVEK – Alkalmazottak bevonása

• Minőség tervezés: Ahhoz hogy a minőség tervezhető legyen, ahhoz meg kell határozni és meg kell ismerni a vevőket és igényeiket és ez alapján tűzzünk ki célokat (Joseph Juran) • Minőség szabályozás: a teljesítmény értékelése (a kitűzött cél és a eredmények összehasonlítása) terv ELTÉRÉS

JELEN eredmény

• Minőség javítás: Folyamatos termék/szolg. fejlesztés és folyamatos eljárás fejlesztésre van szükség. Programok kellenek, hogy MIT kell fejleszteni és HOGYAN? (terméket, szolg., folyamatot, erőforrást, inputot, beszállítót, szervezeti kultúrát, outputot, elosztási csatornát) Erőforrás és oktatás is kell hozzá.

TQM ELVEK – Benchmarking

Alkalmazottak bevonása:

Benchmarking:

• A minőségi problémák mintegy 85%-a anyag- és eljárási hibából ered, nem a dolgozók figyelmetlenségéből • Ha a dolgozó a hibás, sokszor akkor is a rendszer hibáztatható, hogy lehetővé teszi a hibát. (Shigeo Shingo, Poka-Yoke) • A rendszer hiányosságaihoz a rendszer kezelői értenek akiket érdemes felhatalmazni ezen problémák azonnali kezelésével • A felhatalmazásban szerepet játszó tényezők a kommunikáció, morál, felelősség megosztás, érdekelté tétel, autonóm csoportok, m.cellák, minőségi teamek és szervezeti megoldások

• 1. Meg kell határozni hogy mit akarunk benchmarkolni • 2. B.temet kell kialakítani • 3. Termékek, szolgáltatások, költségek és eljárások olyan szabványát, szintjét, kell megkeresni amely a lehető legjobb teljesítményt nyújtja (ez a benchmark) Körbe kell határolni az ezeket megvalósító benchmarking partnereket! • 4. Össze kell gyűjteni és elemezni a benchmarking információkat! • 5. El kell érni vagy meghaladni a kitűzött szintet (benchmarkot)!

44

TQM ELVEK – Taguchi elmélete Genichi Taguchi elmélete: • Minőségileg hatékony termékek azok a termékek, amelyek a kedvezőtlen környezeti és gyártási feltételek ellenére azonosan és egyenletesen állíthatók elő. Ez gyakran olcsóbb mint az okok megszüntetése • Minőség veszteségi függvény (QLF, Quality Loss Function) meghatározza a gyenge minőséggel összefüggő összes költséget, és megmutatja, hogyan növekednek ezek a költségek, ahogy termék távolodik a pontos vásárlói elvárásoktól. (elégedetlenségi, jótállási, szerviz, vizsgálati, javítási, selejtezési költségeket; és az ún. társadalmi költségeket)

L = D2 C L= társadalmi veszteség D2 = a célértéktől való távolság négyzete, C= szabványoktól való eltérés költsége

Minőség veszteségi függvény (a)

Elfogadhatatlan

Magas veszteség

Gyenge Megfelelő Jó Legjobb

Alacsony veszteség

Célorientált minőség több terméket eredményez a nagyon jó kategóriában

Gyakoriság Alsó határ

Cél

Előírások

Felső határ

Termelt termékek előírások szerinti megoszlása (b)

MINŐSÉG KÖLTSÉGEK

Általában a minőséggel kapcsolatos problémák 80-85%-áért nem a gyártás felelős, olyanok okozzák akik a termékhez hozzá sem értek! (Edwards Demindg)

ÖSSZES MINŐSÉGKÖLTSÉG (nem megfelelő minőség miatti ktg.)

A termékszolgáltatás minőségével kapcsolatban a gyártónál, a felhasználónál továbbá a gyártás és a felhasználás során a társadalom bármely „külső” szférájában jelentkező költségek összege

MINŐSÉG KÖLTSÉG TÍPUSOK: Hibamegelőzési költségek (minden olyan tev.ktg., amely a nem megf. min. term./szol. előfordulásának megelőzését szolgálja): • Vevőkkel felhasználókkal kapcsolatos (igényfeltárás, dokumentáció) • Termékszolgáltatás tervezésével, fejlesztésével kapcs. (mérnökség, piaci teszt, próba) • Beszerzéssel kapcsolatos (beszállítók minősítése, felül vizsgálata, rangsorolása, rendelési felülvizsg. beszáll. min. terv.) • Termeléssel kapcsolatos (minőségtervezés, termelési foly. értékelése, mérő és ellenőrző rensz. fejlesztése, minőségi oktatás, betan., minőségügyi kampány, audit) Értékelési ellenőrzési ktg-ek (vásárolt v. gyártott termékeken végzett vizsgálatok, ellenőrzések, auditok, mely a min. követelm. Kielégítésére irányul):

• Beszerzéssel kapcsolatos (bejövő anyagok, áruk ell.) • Termeléssel kapcs. (folyamatos teszt, WIP ell., gyártási teszt, folyamat szabályozás) • Külső értékelési ktg. (utólagos termék értékelés, készletek, tartalékok értékelése)

TQM ELVEK – MINŐSÉG és FOLYAMAT elemzési / fejlesztési eszközök

MINŐSÉG KÖLTSÉGEK MINŐSÉG KÖLTSÉG TÍPUSOK: HIBA költségek (a gyártott ill. értékesített termékszolg. nem-megfelelésének költségei melyek a gyártásban keletkeznek, vagy a vevőnél de a gyártó átvállalja):

• Belső hiba költségek (hiba elhárítás, újramegmunkálás, javítás, újra ellenőrzés, bevizsgálás, többlet műszak, selejt, selejt kezelés, munkaidő kiesés-állás idő, késztermék ÉCS) • Külső hiba ktg. (reklamáció-ügyfél kezelés, viszáru kezelés,termék visszahívás, garanciális, kártérítés, bírság, elveszett vásárló alernatív jöv., good-will vesztés)

TQM ESZKÖZÖK - Ellenőrző lap

MINŐSÉGFEJLESZTÉS ESZKÖZEI Olyan döntő részben statisztikai ábrák, táblázatok, amelyek a probléma keresésben, feltárásban, okok és megoldási lehetőségek alternatíváinak feltárásában és a folyamatos ellenőrzésben nyújtanak segítséget

TQM ESZKÖZÖK - Szórási diagram SZÓRÁSI DIAGRAM

ELLENŐRZŐ LAP (Adatgyűjtő lap) Adatok nyilvántartására szolgál, lényege, hogy a lap sémája könnyen áttekinthető miközben az adatok bevitele (rögzítése) történik.

• A jelenségek tényfeltárásában van szerepe.

A szórási diagram két változó egymáshoz való viszonyát mutatja be. Például pozitív kapcsolat van a szervizhívás hossza és a szerelőknek a szükséges alkatrészekért történő pótútjainak a száma között

1

2

III I II I I II

3 I I

4 I I

5 I

6 I

7

8

III I II III II III

Termelékenység

Óra Hiba A B C

Önkényes távolmaradás

45

TQM ESZKÖZÖK - Ishikawa diagram Olyan módszer mely a problémák okainak elemzésében segít. Az egymásba illeszkedő (egymásból elágazó) problémákat ötletroham (brain-storming) keretében tárják fel, úgy hogy minden önálló szálka illeszkedik a fő ágakhoz.

PROBLÉMA ELEMZÉS alprobléma

alprobléma

•részprobléma

•részprobléma

•részprobléma

•részprobléma

•részprobléma

•részprobléma

Fő probléma •részprobléma

•részprobléma

•részprobléma

alprobléma

•részprobléma •részprobléma

alprobléma

A cégek problémáinak 80%-át a lehetséges okok 20%-a okozza (Joseph M. Juran)

Pareto abra

olyan módszer, amely a hibák, problémák, vagy hiányosságok feltárásával segítséget nyújt a problémamegoldásra történő fókuszálásban

Gyakoriság (előfordulás %)

ISHIKAWA DIAGRAM (Ok-okozati / Halszálka diagram)

TQM ESZKÖZÖK – Pareto abra

%

Kum.%

100 –

– 100 -

-

– 80

80 –

-

60 –

-

-

– 40

40 –

-

-

12

20 –

•részprobléma

– 60

54

0

4

–20

3

2

-

}

}

}

}

}

}

}

}

}

}

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Karc Csorba Egyéb Okok Porozus Koszos

TQM ESZKÖZÖK - Folyamatábra

TQM ESZKÖZÖK - Hiszorgam

FOLYAMATÁBRA

HISZORGAM

A folyamatábra szövegdobozokkal és azokat összekapcsoló vonalakkal grafikusan mutatja be a folyamatokat vagy rendszereket (lásd: 35. ábra/e rész). Ez egyszerű, de nagyon találó eszköz egy folyamat elmagyarázására vagy megértésére. Gyorsfagyasztva tárolás (60 perc)

Pecsételés Súlymérés Címkézés

Olyan oszlop diagram, mely grafikusan megmutatja a leggyakrabban előforduló értékeket éppúgy, mint a gyakoriságokat % 100 –

Tárolás (4-6 óráig)

-

Rakodó helység Gyakoriság

Csomagoló állomás

–0

80 – 60 –

54

40 – -

12

20 – 0

4

3

2

}

}

}

}

}

}

}

}

}

}

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Mért jellemző

TQM ESZKÖZÖK – Szabályozási tábla SZABÁLYOZÁSI TÁBLA (SPC, statisztikai munkafolyamat ellenőrzés) Idő függvényében készült görbék, amelyek megmutatják a munkafolyamat kontrollálandó felső és alsó értékeit. Az ellenőrző ábrákat úgy szerkesztik, hogy az új adatok könnyen összehasonlíthatók a múltbéli eredményekkel.

-10%

Felső határ (abnormális)

0%

Középérték (cél érték)

-10%

Teljesítménymenedzsment és MINŐSÉG

Alsó határ (abnormális) IDŐ

46

TELJESÍTMÉNYMENEDZMENT A teljesítmény értékelése számos tényezőtől függ, de hangsúly a folyamatok integráltságán van

HELYKIVÁLASZTÁSI STRATÉGIA A helykiválasztás stratégiai CÉLJA az elhelyezéséből eredő előnyök kihasználása, maximalizálása és a hátrányok, konkrét költségek együttes minimalizálása. RITKÁN hozunk ilyen döntéseket (esetei): Tartósan és véglegesen befolyásolja a: 1. Alapítás (legnehezebb) 2. Szegmentálódás, egy részterület Állandó ktg-eket. Változó ktg-eket. áthelyezése KÜLÖNBÖZŐ SZERV. MÁS és MÁS 3. Bővítés, jelenlegi helyszín mellett LEHET A CÉLJA TELEPÍTÉSKOR!: új létesítése telepítése 1. Ipari, termelő => Klg. minimalizálás 4. Áttelepülés, a meglévő létesítmény 2. Kereskedelmi, szolgáltató => Klg. Bevétel max. bezárása és átköltöztetése a másik 3. Logisztikai és lerakatok => Szolg. színv. max. helyszínre A DÖNTÉSÉT is számtalan tényező befolyásolja: 6. Ökonómiai szempontok ktg.-ek, 1. Piacgazdaság, globalizáció, gazdasági motivációk elmaradó jövedelmek, 2. Kommunikáció (nemzetközi is) 7. Versenytársak (klaszteresedés) 3. Gyorsabb és megbízhatóbb utazás és szállítás 8. Infrastruktúra (település) 4. Könnyű tőkeáramlás az (országok között is) 9. Üzem kapcs. R. ellátási lánc 5. Munkabérek (termelékenység, képzés, morál) 10. Valuta és ADÓ

VÉGE

PROJEKTMENEDZSMENT FOLYAMATA TERMELÉSFEJLESZTÉS A termelésfejlesztéstől függ, hogy az új termék tervből v. modellből milyen gyorsan lesz termék, milyen gyorsan lehet felfutatni a termelést a tervezett szintre. Jellegzetessége a tanulási görbe.

TANULÁSI GÖRBE A tanulási görbe a felhalmozódó tapasztalat (termelt volumen) és a termelési költségek közötti összefüggést írja le.

PROJEKT MENEDZSMENT

• 80%-os tanulási görbe azt jelenti, hogy a mennyiség 2x-ére növekedve a költségek 80%-ra esnek vissza. • azaz a 50 db legyártása tán a 100. valaminek a legyártása az 50. ktg-ének 80%-a • Inflációmentes azaz infláció korrigált pénzben mérhető jártasság gyakorlat

Magyarázata: • Munkaerő tapasztalatszerzése • Technológia javulása

PROJEKT Általános elnevezés ami arra utal, hogy sajátos fókuszált módon hangoljuk össze a a termék vagy szolgáltatás létrehozásához szükséges erőforrásokat. Ügyfél Szállítók

Eredmény

P. szervezet:

Szponzorok Szerződés

Elvárások

• rutinmunkán kívül eső egyedi munka • időben korlátozott: kezdete és vége van • önálló ktg.vetés, erőforrásai elkülönülnek • szervezete is egyedi

Projekt Projekt

• anyaszervezet (standardizálás, Projekt infrastrukt., tapasztalat gyűjtemény, p.irányítás) • branch manager Szállítók Projekt Projekt • project manager ANYA(esetleg strat igazgató) SZERVEZET • alproj.v.szakmai vezetők közreműködők

t.design egysz. átterv. módszerek, eljárások átállási idők, készlet g. ktg.hatékonyság,

PROJEKT FOLYAMAT

PROJEKTMENEDZSMENT

Jellemzői:

jobb munk.e. szerv.

Egyéb érintettek

ELŐKÉSZÍTÉS: • ötlet • megvalósíthatósági tanulmány • döntés P.FELÁLLÍTÁS: • szervezeti keret • működési mechanizmus • tevékenységi rendszer • ütemterv

Javaslat terv P. meghatározás, leírás P. Megvalósíthatósági t. Durvább becslések Előzetes tárgyalások Határozatok, döntések Pályázat/ Közbeszerzés P.vezető Finomított ü.tervek, erőforrásterv Indító szemle és értekezlet Jóváhagyás

VÉGREHAJTÁS: • ü.feladatok végrehajt. • ellenőrzése • korrekció

Részletező tervek Munkaleosztás Felügyelet, ellenőrzés Korrekciók, e.allokációk Problémamenedzsment

PROJEKTZÁRÁS: • realizálás, • dokumentálások

Eredmények bemutatása, disszemináció Értékelés Jótállás, garancia

47

VEVŐ- és KERESLET menedzsment A VEVŐKÖZPONTÚSÁG okai: 1. nő a piaci koncentráció 2. csökken a beszállítók száma 3. a vevők kölcs. előnyös együttműk. várnak el 4. új együttműködési formák Szállító

Beszerzés

Termelés

Értékesítés

Vevő

INFO

VEVŐ és KERESLET MENEDZSMENT

KERESLETI INFORMÁCIÓ jelentősége: VÁLL. FOLY. VEVŐ KÖZP. MDZSelése: • felesleges kapacitások elkerülhetők 1. Értéket képviső term/szol. piacra vitele • csökkenthetők a raktári készletek 2. Term/szol. előáll.folyamatának H/G mdzsje • rugalmasabb termelés ütemezés 3. Marketing piacorientáció erősítés 4. Alkalmazotti képzés és motiváció • összes lekötött tőke csökken KOMMUNIKÁCIÓ • igényeknek való jobb megfelelés

Vevői igény

észlelt

Vevői igény

észlelt

Termék terv.fejl.

Termelés

Értéke- Szolgálsítés tatás

INFO

szem.igény másoktól

elvárt

term/szolg

Múltbeli tapasztalat

INFO

VEVŐ- és KERESLET menedzsment VEVŐI ÉRTÉK

VEVŐMENEDZSMENT VEVŐMENEDZSMENT a vevőkkel kialakított kapcsolat menedzsmentje

VEVŐI ÉRTÉK akkor keletkezik, ha a vevői tranzakcióból származó hasznosság érzet meghaladja >= a tulajdonlás teljes költségét. (felhasználás + karbantartás + üzemeltetés + partnerváltás)

VEVŐI ÉRTÉK

<=

⇒ Kereslet visszaesés

ÁR

Magas rendű érték

ÉSZLELT HASZON versenytársakhoz képest

Versenyző érték

Alacsonyabb rendű erték

Alacsony Alacsony

2. vevői ELÉGEDETTSÉG marketingje 1§ A vevőnek van igaza. FÓKUSZ a kölcsönösen 2§ Ha nincs, akkor az 1§ előnyös hosszú távú kapcs.

1.VEVŐMEGTARTÁS

Észletlt haszon

alacsonyabb készletszint alacsonyabb rendelési/gy. ktg Tulajdonlás ktg.-e kisebb készlethiány

Magas

• 1. VEVŐ MEGTARTÁS, CR, VEVŐI ÉLETCILUS, VEVŐ GONDOZÁS • 2. VEVŐI ELÉGEDETTSÉG MENEDZSMENTJE • 3. VEVŐKAPCSOLATOK MARKETINGJE 3.VEVŐKAPCSOLAT

Magas

TULAJDONLAS Ktg-e versenytársakhoz képest

visszatérő vevő CR = összes vevő

A visszatérő vevő jövedelmezőbb mert:

technikai minőség

• megszerzés + ktg-et, időt, energiát jelent funkcionális min. • hajlamos nagyobb tételben vásárolni • kevésbé ár érzékeny • újabb ügyfeleket hoznak Magas • integrálhatja besz. R-ét Elégedettség

pontos szállítás rövidebb átfutási idő rugalmas reagálás

ÖSSZETEVŐI:

Alacsony

tapasztalati min.

elvárt min.

VEVŐI ÉRTÉK

Lojalitás

Tranzakció

Kapcs.mark.

Orientáció

Tranczakció

Vevői érték

Cél

egyedi értékesítés

Vevői magatartás

Vevőkapcs.

Nem foly.

Folyamatos Hosszú

Időtáv

rövid

Magas

Alacsony

Kiszolg.szinv

kicsi

Nagy

Elégedett maradó

Boldog vándorló

Vevő elvárás megfelelés

korlátozott

Magas fokú

Balek maradó

Keresgélő

termék (termeléstől)

mindenki felelős

minőség

Az árbevétel 80%-a a vevők 20%-ától származik!

KAPCSOLAT MENEDZSMENTI koncepció

KERESLET TERMÉSZETE

McDonald, 1998

Klasszikus kapcsolat

VEVŐ

SZÁLLÍTÓ

K+F

SZÁLLÍTÓ

K+F

marketing

FÜGGŐ és FÜGGETELEN kereslet

Kapcsolat menedzsmenti

VEVŐ

marketing

FÜGGETLEN KERESLETŰ A FÜGGETLEN KERESLETŰ termékek esetén a termék iránt jelentkező kereslet szabadon változik a fogyasztói keresletnek megfelelően. Tipikusan ilyen a végtermékek kereslete.

FÜGGŐ KERESLETŰ LOGISZTIKA

TERMELÉS SZOLG.

IR

LOGISZTIKA TERMELÉS SZOLG.

IR

IR

IR

A FÜGGŐ KERESLETŰ termékek esetén a termék iránt jelentkező kereslet kapcsolatban van egy másik termék keresletével (pl.: kiegészítő, alkatrész, alapanyag, vagy helyettesítő viszonyban van). Tipikusan alkatrészek, részek.

Azért fontos mert

Kereskedelem Beszerzés

Kulcsszámlák, kulcsvevők koordinációja

Kategória menedzsment

ELŐREJELZÉS! CÉLJA valamilyen mennyiség meghatározása (gyártható, leszállítható, eladható)

48

KERESLET ELŐREJELZÉS Rendelések Statisztikák Stratégia Taktika

ELŐREJELZÉS FOLYAMATA

gazdasági technológiai kereslet

Előrejelzés Előrejelzési ADATBÁZIS • rugalmasság • pontosság • karbantartás

Kvantitatív módszerek Additiv&Multiplikatív: M n + 1 = Ttrend ⋅ Sz ⋅ C ⋅ R Mozgóátlag: M t +1 =

t

∑D

i = t − n +1

Előrejelzést támogató rendszerek • felülről lefelé Top-down • alulról felfelé Bottom-up • matematikai • statisztikai • tapasztalati • szimulációs

Előrejelzési TECHNIKÁK

i

Előrejelzést FELHASZNÁLÓK • Pénzügy • Marketing • Értékesítés • Termelés • Logisztika

A becsléseknél Exponenciális simítás: Kvalitatív módszerek figyelembe veendő M n +1 = M n + α ( Dn − M n ) Brainstorming módszer tényezők Korreláció és regresszió sz.: Delphi módszer • adatok elérhetősége xy n x y Életciklus-elemzés • elemzés ktg.-e egyre kisebb. y(M) = a + b(x ) b = ∑ 2 Analógia állítás probléma ∑ x 2 - n x Szakértői vélem.-ek •• időhorizont a modell független változói Teszt marketing A módszer korlátai • trend folytatódjon, szezon Kérdőív/Vevő vél. között lehet összefügg. (faktor) • a kül. termék életszakaszok • a megelőző adat nem befolyásolt • a vevőkör, termékszerk. nem változott eltérő technikát igényelnek n

49

Termelés és Szolgáltatás Menedzsment

Recommend Documents