Tantárgyi tematika I. A környezetvédelem és a természetvédelem kapcsolata II. A környezet állapotát befolyásoló tényez

TERMÉSZETVÉDELEM Felhasznált irodalom: Takács A.A. (1997) Gyakorlati természetvédelem segédanyag, Kézirat, Budapest, pp. 39

-

Oktatási

Rakonczay Z. (2001) Természetvédelem. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Bp. Szabóné Willin E. (2002) Természet és tájvédelem. SZIE GMFK. Gyöngyös Háncs P. Természetvédelem – jogszabályismeret www.termeszetvedelem.hu (TvH honlapja) www.kvvm.hu

Tantárgyi tematika I. A környezetvédelem és a természetvédelem kapcsolata II. A környezet állapotát befolyásoló tényezők III. A természetvédelem alapfogalmai IV. A természetvédelem értelmezése V. A természetvédelem formái VI. A természetvédelem céljai VII. A természetvédelem 10 alapelve VIII. A természetvédelem története a világon IX. A természetvédelem kezdetei, története Magyarországon X. A természetvédelem feladatai • A különleges oltalmat igénylő természeti értékek körének megállapítása. • A védelemre érdemes természeti értékek számbavétele. • Védetté nyilvánítás. • A természetvédelmi értékek birtokbavétele. • A természetvédelmi értékeket veszélyeztető tényezők feltárása. • A helyreállítási, fenntartási és fejlesztési tervek elkészítése. • A természetvédelmi értékek helyreállítása. • A természetvédelmi területek berendezése. • A természetvédelmi értékek bemutatása. • Természetvédelmi kezelés. • Kutatás, biodiverzitás monitoring.

Tantárgyi tematika XI. A természetvédelem eszközei • jogszabályok • ütőképes irányító és végrehajtó szervezet, széles alapokra támaszkodó társadalmi háttér • célok elérését, feladatok megoldását elősegítő gazdasági szabályozórendszer • természeti értékeket veszélyeztető mulasztások, cselekmények, magatartásformák szankcionálása • hatékony nemzetközi kapcsolatrendszer • tudományos feltárás • kielégítő anyagi feltételek • széles körű tájékoztatási rendszer • védett értékek állagmegóvását, helyreállítását célzó műszaki tervek • feladatok végrehajtását garantáló jól képzett szakszemélyzet • a lakosság körében kialakítandó kedvező arculat • szakemberképzés, oktatás

Tantárgyi tematika XII. A természetvédelem tárgyai 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek 3. Növénytani értékek 4. Állattani értékek 5. Tájképi értékek 6. Kultúrtörténeti értékek 7. Terület nélkül védett természeti értékek 8. Területtel védett természeti értékek nemzetközi csoportosítása 9. Területtel védett természeti értékek hazai csoportosítása XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban 1. Fás társulások veszélyeztető tényezői, védelmi célkitűzései élőhelyrekonstrukciós lehetőségei 2. Fátlan társulások veszélyeztető tényezői, védelmi célkitűzései … 3. Vízterek, vizes élőhelyek veszélyeztető tényezői, védelmi célkitűzései … 4. Gazdálkodás lehetőségei védett és nem védett természeti területeken • A Natura 2000 direktívái, jelentőségük hazánkra nézve • Környezetileg érzékeny természeti területek (ÉTT) és a NAKP

I. A környezetvédelem és a természetvédelem kapcsolata

I. A környezetvédelem és a természetvédelem kapcsolata Környezetvédelem

%

Természetvédelem

%

részesedése a környezet (és természeti értékek védelmében) 1970-es évek óta

Száz évvel korábban létezett

Nem jár védetté nyilvánítással

Mindig védetté nyilvánítással jár

globális, általános

lokális, speciális

Föld, földvédelem

90 Földtani értékek védelme

10

Víz, vízvédelem

80 Víztani értékek védelme

20

Levegő, levegővédelem

100

-

-

Növény, növényvilág védelme

70 Növénytani értékek védelme

30

Állat, állatvilág védelme

70 Állattani értékek védelme

30

Táj, tájvédelem

90 Tájképi értékek védelme

10

Települési környezet védelme, településvédelem

99 Kultúrtörténeti értékek védelme

1

Forrás: Rakonczay, 2001

II. A környezet állapotát befolyásoló tényezők

II. A környezet állapotát befolyásoló tényezők kedvezőek - alacsony népsűrűség - béke, háborítatlanság - környezetbarát szomszédság - hulladékszegény ipar

kedvezőtlenek - nagy népsűrűség - háborúk - rendezett környezet iránti igénytelenség

Megítéléshez szükséges: - természetföldrajzi adottságok - történelmi előzmények - nemzetközi környezet - gazdasági adottságok - társadalmi tényezők részletes vizsgálata, ismerete

II. A környezet állapotát befolyásoló tényezők Természetföldrajzi adottságok Kedvező: • nagyobb kiterjedés, magasabb fekvés, változatos földfelszín • mérsékelt körüli éghajlat, tenger közelsége, több, egyenletesebb eloszlású csapadék • tisztább környezetből eredő széljárás • ásványkincsekben, energiahordozókban, termőföldben, vizekben, erdőkben, növény- és állatfajokban való gazdagság Kanada, Új-Zéland, Izland, Skandinávia, Ausztria Kedvezőtlen: Ukrajna, Benelux államok, Izrael Mo: történelem előtti időkben kedvező volt: erdők 70%-át kiirtották, füves puszták 70%-át feltörték, vízfelületek 80%-át a vízrendezések során eltüntették Természetkárosító tevékenységek: bányászat, energiaszolgáltatás, építés, ipar, közlekedés, hírközlés, vendéglátóipar, hadgyakorlatok, földművelés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás, vadászat, halászat, idegenforgalom, sport, üdülés, kutatás

II. A környezet állapotát befolyásoló tényezők Történelmi előzmények Kedvező: • eseménymentes, békés, háborúmentes múlt, „hadak útjától” való távolság • nincsenek kisebbségek, vagy békésen megférnek egymással • nem voltak országhatár-, rendszerváltozások, forradalmak, politikai gyilkosságok, tömegsírok, újratemetések, vallás- és fajüldözések, nem érkeznek menekültek Norvégia, Izland, Svédország, Svájc Kedvezőtlen: Kelet-Európa, Közel-Kelet, Délkelet-Ázsia Mo: tatárjárás, törökdúlás, két elveszett világháború, elbukott forradalmak, osztrák, német, szovjet és román megszállások, nagyhatalmaknak való kiszolgáltatottság, kivándorlás, bevándorlás, nemzetiségi gyűlölködés, nemzeti egység hiánya, rendszer- és államforma változás, szomszédokkal való feszült viszony, trianoni és jaltai diktátumok, elkobzás, államosítás, visszamagánosítások

II. A környezet állapotát befolyásoló tényezők Nemzetközi környezet Kedvezőtlen: • sok szomszéd, főleg ha nem jó a kapcsolat és „környezetszennyezőek” • zaklatott környezet, határviták, egyesülések, szétválások, utódállamok közötti cívódás • nemzetközi szerződések hiánya, azok érvényesülésének alacsony színvonala, megszegése • szomszédoknak való kiszolgáltatottság Mo: • szomszédok rosszabb környezeti állapota (Ausztria, Szlovénia, Szlovákia jobb!), barátságtalan viszony, ország lakosságához képest magas be- és kivándorlás • egy szomszédunk sincs, melynek határai több, mint 60 éve változatlanok lennének

II. A környezet állapotát befolyásoló tényezők Gazdasági adottságok Kedvező: • hulladékmentes iparszerkezet, környezetkímélő közlekedési hálózat • kielégítő közműellátottság, átmenő forgalom hiánya • környezetbarát energiaellátás • környezetvédelemre költhető pénzösszegek nemzeti jövedelemhez képest magas aránya • környezetvédelem gazdasági ösztönzőrendszere Mo: közepes adottság Kedvezőtlen: • szennyező, energiapazarló ipar • gyenge (Budapest központú) közlekedési hálózat • megművelt területek magas aránya • sűrű településhálózat, nagy átmenő forgalom • idegenforgalom egyenlőtlensége (térben-időben) • energia és nyersanyaghiány

II. A környezet állapotát befolyásoló tényezők Társadalmi tényezők Kedvező: • hatékony jogszabályok • alkalmas szervezetek • magas színvonalú társadalmi tudat • környezetkímélő fogyasztói szokások • színvonalas környezeti képzés • aktív társadalmi szervezetek • kedvező hagyományok Kedvezőtlen: • környezettel szembeni közömbösség, igénytelenség • nem ismerik fel a környezeti ártalmakból fakadó veszélyeket • környezeti ártalmak elhárítását „felülről” várják • zöld mozgalmak sikertelenségei • más társadalmi problémák (munkanélküliség, infláció, korrupció, bűnözés) megelőzik a környezeti gondokból eredőket

II. A környezet állapotát befolyásoló tényezők Magyarország: sok tekintetben kedvezőtlen 200 országból 40-50. helyen áll – ennek ellenére természeti környezetünk helyzete nem rossz, természetvédelem színvonala miatt • Természeti értékekben gazdagabb Kanada, Finnország, Nepál, Tanzánia, Új-Zéland, mint Dánia és Németország, de a környezetvédelmi tevékenység, és a környezet állapota nem magasabb színvonalú. • Magyarország szegényebb, mint Ausztria, Hollandia, Nepál vagy Tanzánia, a természetvédelem színvonala viszont magasabb

III. A természetvédelem alapfogalmai

III. A természetvédelem alapfogalmai A természet fogalma: • a Földön végbement folyamatos fejlődés (evolúció) eredményeként az emberi társadalom tevékenységétől függetlenül kialakult dolgok, szervezetek, jelenségek és folyamatok fejlődéstörténetileg összehangolódott, gazdaságosan működő, nagyrészt önszabályozó rendszere • 2 fő eleme: élő és élettelen természet A természetvédelem fogalma: tudományos, kulturális, gazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű természeti értékek védelme, megőrzése és meghatározott célú fenntartása, bemutatása Környezetvédelem: az a tevékenység, amellyel természetes és mesterségesen kialakított környezetünket az ember által okozott káros hatásoktól megvédjük (megelőzés, ártalmatlanítás) Környezetvédelem ≠ környezetgazdálkodás (ez teszi tönkre)

IV. A természetvédelem értelmezése

IV. A természetvédelem értelmezése Conservation: megőrzés, hosszú távú védelem (élőhely, élővilág) Preservation: megóvás, hirtelen bekövetkező veszélyektől rövid időre Szűkebb körű = Jogi • 1870-es évek óta: tudományos, kulturális szempontból kiemelkedő jelentőségű értékek megőrzése, védelme, fenntartása, bemutatása (védett területek, fajok) – jogszabályok alapján, kijelölt állami szervek végzik • idegenforgalmi, oktatási, ismeretterjesztési, természetjárási, sportolási, egészségügyi, üdülési, gazdasági szempontok is Szélesebb körű • minden emberi tevékenység a természet kímélésével, megújuló képessége biztosításával végzendő legyen – más szervek és a társadalom együttműködése lenne szükséges hozzá • így már beletartozik az ásványvagyon-, erdővagyon-, vízkészlet-, talajvédelem, tájvédelem

V. A természetvédelem formái

V. A természetvédelem formái Cselekvő vagy aktív formában • folyamatos emberi beavatkozás kell a védelemhez Megőrző vagy passzív formában • sérült területeken a védett érték pusztulásához vezethet In situ védelem: vadon élő populációk fenntartása természetes környezetükben Ex situ védelem: megőrzés a vadon élő fajok stabil populációjának eredeti élőhelyén kívüli fenntartása, természetes közösségük más elemeitől elszigetelten, állatkertekben, más típusú tudományos intézményekben, tenyésztelepeken vagy félrezervátumokban

V. A természetvédelem formái A hazai természetvédelem létrejöttének szakaszai 1. Terjeszkedő (expanzív, extenzív) szakasz: - védett területek arányának növelése (1970 óta 15 éven át évi 30-40 ezer ha), nemzetközi norma: 10% - személyi állomány növekedése nem követte (500 ha - 5000 ha / természetvédelmi őr) - csak jogi védelem 2. Fenntartó (intenzív) szakasz - védetté nyilvánítást követő tevékenység: eredeti állapot visszaállítása, bemutatás lehetőségének megteremtése - nem mindig kell: pl. ha érintetlen vagy jól kiépített a bemutatáshoz

VI. A természetvédelem céljai

VI. A természetvédelem céljai Tudományos és kulturális szempontból legjelentősebb természeti értékek természetes vagy ahhoz közel álló állapotban és természetes változási folyamataiban való megőrzése, fenntartása és bemutatása. Részletesen: • természeti értékek megőrzése, megóvása, fenntartása – ehhez szükséges feltételek megteremtése (őrök, tiltó, figyelmeztető táblák, behatolást akadályozó berendezések) • génmegőrzés (biológiai sokféleség, mint újratermelődő természeti erőforrás) – zárt rendszerben csak ideig-óráig • védett növények és állatok viselkedésének, szaporodásának vizsgálata: indikátor szerep • tudományos kutatás feltételeinek biztosítása (védetté nyilvánítás, teendők megalapozása: kutatás-Bátorligeti ősláp) Hivatalos természetvédelem nem kutatásra hivatott, de feladata az eredmények bemutatása, népszerűsítése!!!

VI. A természetvédelem céljai • tudatformálás (tudás – megértés – tisztelet – tenni akarás, vagy az ellenkezője?): nevelés, oktatás, képzés, ismeretterjesztés, közművelődés révén • gyógyítás feltételeinek megteremtése: szanatóriumok, kórházak természeti környezetének megóvása, gyógyforrások, gyógybarlangok védelme (15-20) • gyönyörködtetés: természetvédelem tárgyairól készülő képek, filmek, műalkotások létrehozásához a lehetőség megteremtése • környezetvédelmi mintaterületek kialakítása • szabadidő eltöltése: életmód és közérzet javítás, külföldiek számára bemutatás Védett természeti értékek egyszerre több célt szolgálnak, de van elsődleges rendeltetésük: 1925. Kongó (Zaire): Albert (Virunga) NP: gorilla védelem 1976. Hajdúbagos TT: földikutyák védelmére

VII. A természetvédelem 10 alapelve

VII. A természetvédelem 10 alapelve 1. Holisztikus elv • természeti értékek = összehangolt rendszerek • elemei önmagukban nem őrizhetők meg, csak teljes működőképes rendszerként (anyagforgalom, táplálékhálózatok) • védőövezetekkel, pufferzónákkal, vagy egész természeti tájakat azok teljes ökológiai potenciáljával együtt kell védeni 2. Folyamat elv • nem pillanatnyi helyzet, hanem a természeti rendszerek működésének folyamatos fenntartása, funkcionális épségének megőrzése, a folyamat biztosítása a cél 3. Komplementer elv • természetvédelem és környezetvédelem viszonya • egymás mellé rendeltség, összehangolt stratégia kell, kölcsönhatásban vannak egymással • természetgazdálkodás és védelem mindenkori helyzete és hatékonysága visszahat az emberi környezet állapotára és fordítva!

VII. A természetvédelem 10 alapelve Pl. rosszul működő környezetvédelem károkat okoz a természetben (savasodás, erdőpusztulás) Pl. hibás természetgazdálkodás vagy természetvédelmi intézkedések elmaradása az emberi környezetben okoz katasztrófákat (erdőirtás – áradások – földcsuszamlás) 4. Az elegendő méret elve • a megőrzendő objektumnak megfelelő nagyságúnak kell lennie, hogy biztosítsa a - diverzitás genetikai fenntartásához szükséges populációméretet - rendszer folyamatos működését (önszabályozó rendszer!) 5. A globális szemlélet elve • helyi stratégiák kialakításakor és megvalósításakor érvényesíteni kell a magasabb hierarchikus rendszerbe fonódást és a bioszféra egységes működési elvét

VII. A természetvédelem 10 alapelve 6. A fenntartható természet és a racionális tájhasználat elve Fenntartható természet: • természet erőforrásait úgy kell használni, hogy időt és teret engedjünk a megújulásukra • természethasználat módja, mértéke és üteme igazodjon a természetes ökoszisztémák teljesítő képességéhez (ökológiai potenciáljához) és működésének ritmusához • a védett területek nemcsak az élőlények diverzitásának fenntartását szolgálják, hanem • a tartalékaikkal gyorsítják a használatba vett területek erőforrásainak regenerálódását is Optimális (racionális) tájhasználat feltétele: természetvédelmi stratégiának ki kell alakítania az emberi kultúrtörténet, a természeti gazdálkodás és a különleges oltalomban részesülő területek helyes arányát.

VII. A természetvédelem 10 alapelve 7. Az elővigyázatosság elve A tudományos bizonytalanság nem lehet oka a természet károsodását megelőző vagy csökkentő intézkedések elhalasztásának. Oka: • a természet evolúciós folyamat eredménye: egyszeri és megismételhetetlen • az elővigyázatosság gazdaságosabb, mint a károk helyreállítása • a károsodások általában irreverzibilisek: helyreállítás, pótlás sokszor lehetetlen • költség és időigénye > megelőzés és megőrzés ráfordításai Tudatos megőrzés kell – fenntartható fejlődés elve szerint. Gyakorlatban: A természet állapotát befolyásoló hatásokat a gazdasági-műszaki fejlesztés és tervezés, döntési folyamatok kezdeti fázisában figyelembe kell venni (hatásvizsgálat).

VII. A természetvédelem 10 alapelve 8. A fenntartható fejlődés elve Megvalósulása: gazdaság-, környezet-, természetpolitika összehangolásával A természetmegőrzés nem fejlődés és ökonómia ellenes, ellenkezőleg: • a természeti katasztrófák megelőzésének hatékony eszköze • a társadalom által igényelt „normál” életkörülmények biztosításának szükséges feltétele • hosszútávon az emberi faj fennmaradásának egyetlen biztosítéka Ehhez megfelelő jogrendszer kell: • meg kell alkotni a természetmegőrzés átfogó alaptörvényeit a hozzá kapcsolódó jogmagyarázattal és végrehajtási utasításokkal • gondoskodni arról, hogy az általános társadalmi (önkormányzati), és gazdasági (földhasználat, erdő-, vad-, vízgazdálkodás, energiagazdálkodás, bányászati tevékenység) törvénykezésbe is folyamatosan és hatékonyan épüljenek be és érvényesüljenek a természetmegőrzés szempontjai és szabályai

VII. A természetvédelem 10 alapelve 9. A használó fizet elv • a természet nem ingyenes bőségszaru, melyből mindenki tetszése szerint vehet • ha a társ-gazd-i beavatkozás a természet állapotát kedvezőtlenül befolyásolja: meggyőzés és büntetés eszközével kell élni • el kell érni, hogy a természeti erőforrások, értékek használata • szabályozott társadalmi tevékenység legyen • amelyben a védelem és a fejlesztés érdekei összehangoltak • a természeti értékek eszmei értékén túl valós értéket is kell adni • a használónak reális természethasználati díjat kell fizetnie minden olyan tevékenységért, amely természeti javak, kincsek, erőforrások felhasználásával, kiaknázásával jár 10. A károsító többet fizet elv • túlhasználat: karsztforrások vizének csökkenése, forráselapadás • tartós vagy visszafordíthatatlan természetkárosodást okozó tevékenységnél: büntetés (használati díj többszöröse)

VIII. A természetvédelem története a világon

VIII. A természetvédelem története a világon Mezopotámia, Róma, Görögország – szent ligetek i.e. III. sz. India – szent állatok 1872. Yellowstone NP: azóta 140 ország - 10 ezer terület - Föld 5%a; 110 ország-1500 NP 1922. ICBP: Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (Mo. alapító) 1948. IUCN: Nemzetközi Természetvédelmi Unió (Mo. 1974) 1961. WWF: Világ Természetvédelmi Alap (Mo. 1991) 1965. IWRB: Nemzetközi Vízivadkutató Iroda (MME) 1971. Ramsar Convention (Mo. 1979): nemzetközi jelentőségű vadvizekről és a vízimadarak tartózkodási helyeiről 1972. UNESCO Párizs – World Heritage: világ kulturális és természeti örökségeiről (Mo. 1985) 1973. Washington – CITES: veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (Mo. 1985)

VIII. A természetvédelem története a világon 1979. Bonn: vándorló vadon élő állatfajok védelméről (Mo. 1986) 1979. Bern: európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Mo. 1989) 1980. MAB: Ember és Bioszféra Program, bioszféra rezervátumok kijelölése 1992. Rió Biológiai Sokféleségről szóló egyezmény megnyitása aláírásra (Mo. 1994) 2002. Johannesburg: biodiverzitás csökkenésének megállítása, védett területek növelése

IX. A természetvédelem kezdetei, története Magyarországon

IX. A természetvédelem kezdetei, története Magyarországon I. Előtörténet (-1879) • Zsigmond: 1426. kíméletes erdőhasználat • 1656. 1669. erdőrendtartási törvények – gazdálkodási célokat szolgált • III. Károly: 1729. a vadászat és madarászat szabályairól (tilalmi idők megállapítása) • II. Lipót: 1790. dekrétum az erdők védelméről: erdei zárlat a pusztítás megakadályozása érdekében • Széchenyi István: a természet pusztítása miatt aggódó írások • 1872. vadászati tv. • 1879. magyar orvosok és természetvizsgálók 3. vándorgyűlése Naív törekvések, visszhang nélkül maradt felszólalások, elszigetelt kezdeményezések, veszélyeket jelző írások: írók, orvosok, botanikusok, geográfusok, erdészek, ornitológusok

IX. A természetvédelem kezdetei, története Magyarországon II. Kezdeti szakasz (1879-1919) • 1879. évi XXXI. első magyar erdőtörvény (véderdők kijelölése: tarvágás, alomgyűjtés és legeltetés tilalma, tűzgyújtási szabályok, élőhely, tájképi értékek védelme, vadászati előírások) • 1883. évi vadászati törvény (XX. tc.) - madárvédelem (énekes) • 1883. évi halászati törvény (tilalmi idő, méretkorlátozás bev.) • 1893-ban létrehozták a Magyar Ornitológiai Központot (Madártani Intézet – MME Magyar Madártani Egyesület) • 1894. évi XII. tc. 57. és 58. §-a : mg számára hasznos állatok védelme; 1901. 24.655. sz. FM rendelet: védelemben részesítendő madár- és emlősfajok • Madarak és Fák Napjának bevezetése (26.120/1906. VKM r) • 1906-1912. védett fajok listái, első összeírások • első tv törvénytervezet (1910.), önálló természetvédelmi szervezetrendszer kialakításának kezdete (3526/1914 FM rendelet)

IX. A természetvédelem kezdetei, története Magyarországon III. Előkészítő szakasz (1920-1944) • 1923. évi XVIII. törvény a természetvédelem közigazgatási kérdéseiről: • erdészeti igazgatás szabályainak megállapítása • természeti értékek megőrzésével kapcsolatos hatósági feladatoknak az állami erdészeti szervezet hatáskörébe utalása • 1923-tól a természetvédelem helyi végrehajtó szervei az erdőigazgatóságok (szervezeti változások következtében később erdőfelügyelőségek, erdőrendezőségek vagy erdőgazdaságok, összefoglaló néven az államerdészeti szervezet) • 1931. Kaán Károly, a magyar természetvédelem megalapítója, tv. Alapműve: „Természetvédelem és természeti emlékek” – védetté nyilvánítások ez alapján történtek évtizedekig

IX. A természetvédelem kezdetei, története Magyarországon III. Előkészítő szakasz (1920-1944) 1935. IV. tv. az erdőkről és a természet védelméről Védelmi forma: területi védelem (tv terület, TK), természeti értékek (egyedi természeti alkotások, tárgyak) védelme (kipusztulással fenyegetett vagy hasznos fajok) Meghatározta: • a védett természeti területeken, védett fajokkal kapcsolatban tiltott tevékenységek (pl. pusztítás, rongálás), engedélyköteles beavatkozások (pl. üzem, épület létrehozása) körét • a magántulajdonban álló védett természeti területeken található természeti értékek jogállását, kártalanítási és kisajátítási szabályokat • védetté nyilvánítási eljárás legfontosabb elemeit, a természetvédelem igazgatási rendszerét • a természetvédelmi előírások megszegését kihágásként rendelte büntetni a törvény.

IX. A természetvédelem kezdetei, története Magyarországon III. Előkészítő szakasz (1920-1944) • 1939-ben megalakult az Országos Természetvédelmi Tanács (OTT) – 1935-ös törvény alapján: ők tesznek javaslatokat a védetté nyilvánításra • 1939. debreceni Nagyerdő egy részének védetté nyilvánításával megkezdődött a gyakorlati természetvédelmi tevékenység • 1945-ig 219 természeti értéket és 2844 ha összterületet helyeztek védelem alá: Szársomlyó, Baláta-tó, Ohati erdő, Szegedi Fehér-tó

IX. A természetvédelem kezdetei, története Magyarországon IV. Átmeneti szakasz (1945-1961) • 1950. Bátorliget (állami tulajdon: részletes feltárás) • 1952. Tihanyi TK (első) • különvált az erdők és a természetvédelem jogi szabályozása: 1961. évi VI. törvény az erdők és a vadgazdálkodás szabályairól 1961. évi 18. törvényerejű rendelet a természetvédelemről • a barlangok ex lege védett természeti értékké váltak • létrejött az Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH) (1977-ig) • az Országos Természetvédelmi Tanács (OTT) intézménye megmaradt (1978-ig) • a helyi természetvédelmi hatósági feladatok a megyei tanács mezőgazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez kerültek

IX. A természetvédelem kezdetei, története Magyarországon V. Megtorpanási szakasz (1962-1971) • A 23/1962. (VI. 17.) Kormányrendelet a védetté nyilvánítási eljárást és a természetvédelmi területek kezelésével kapcsolatos feladatokat szabályozta. • Az 12/1971. (VI. 1.) Kormányrendelet különválasztotta a helyi és az országos jelentőségű természeti értékek védelmét, és lehetővé tette nemzeti parkok létesítését. • Ennek nyomán jött létre első hazai nemzeti parkunk, a Hortobágyi Nemzeti Park 1972-ben.

IX. A természetvédelem kezdetei, története Magyarországon VI. Kibontakozási szakasz (1972) • 1976. évi II. törvény – az emberi környezet védelméről • 1977. évi 23. törvényerejű rendelet: Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) (1985-ig) • 1978-1985. Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács (OKTT) • 1979. környezet- és természetvédelmi felügyelőségek alakultak • 1976-1990. távlati tv program: a tv oltalma alatt álló területek kiterjedése 1976-hoz képest (12 ezer ha) 50×ére nőtt (600 ezer ha) • az ország területének közel 7%-át tette ki • 1982. első korszerű tv jogszabály (4. törvényerejű rendelet) • • • • •

meghatározták a természetvédelem feladatát a védelem létrehozásának eljárási szabályait védett természeti területek típusait védett növényfajok száma 1982-340; 1988-415-re emelkedett madárfajokon kívül 1974-ben 96 emlős, hüllő, kétéltű és hal, 1982ben 153 gerinctelen állatfaj kapott védelmet, 1988. 619 állatfaj

IX. A természetvédelem kezdetei, története Magyarországon VI. Kibontakozási szakasz (1972) • 1987. OKTH +OVH = Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium • Tv. kezelő: az addig egyeduralkodó állami erdőgazdaságok helyett az állami erdőrendezőség • 5, majd 7 helyen természetvédelmi (később környezetvédelemmel közös) felügyelőségek, négy új nemzeti park igazgatóság alakult • 1988. az OKTH volt felügyelőségeinek és az OVH volt igazgatóságainak összevonásával: környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok alakultak • 1990. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium • környezetvédelmi felügyelőségek kettéválásával kialakultak a nemzeti park igazgatóságok • 1998-ban a területfejlesztési vonal kivált: Környezetvédelmi Minisztérium (2002. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) • 2004. helyi hatóság: KöTeViFe

IX. A természetvédelem kezdetei, története Magyarországon VI. Kibontakozási szakasz (1972) • 1996. évi LIII. törvény: korszerű szellemben nemcsak a védett területeken érvényesíti a tv szempontokat, de kiterjesztette a nem védett természeti területekre és tájakra is. • 5 új nemzeti park alakult (10 db) • Védett területek kiterjedése (2000) az ország területének mintegy 10 %-a (9,9 %), és jelentősen nőtt a védett fajok száma is. Nemzeti • Nemzeti Környezetvédelmi Koncepció: Természetvédelmi Koncepció és a Természetvédelmi Alapterv • 2004. EU csatlakozás, jogharmonizáció: Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelv • Pannon régió feltüntetése az EU természetvédelmi térképén • Nemzeti ökológiai hálózat rendszer, a Natura 2000 és a környezetileg érzékeny területek (ÉTT) kijelölése (20%) • Nemzeti agrárkörnyezetvédelmi program (NAKP) • Védett területek kiemelkedő nemzetközi elismerésben részesültek: Világörökség cím, Európa Diploma díj.

A védett területek mennyiségének növekedése Magyarországon

Mi az Európa Diploma? Európa természeti örökségének megóvása érdekében az Európa Tanács (Strassbourg) 1965ben létrehozta az Európa Diplomát. A kitüntetéssel olyan védett területek kerülnek az Európa Tanács védnöksége alá amelyek geológiai, biológiai vagy tájképi sokfélesége Európában kiemelkedő. A Diplomával a területen végzett természetvédelmi kezelés hatékonyságát is elismerik. Kik nyerték el az Európa Diplomát? 2003-ig 23 európai országban 62 védett természeti terület nyerte el a Diplomát. A kitüntetett területek mérete és az ott található élőhelytípusok rendkívül változatosak. Magyarországon: Szénások Fokozottan Védett Terület - DINP, Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület - BNP (1995), Tihanyi Gejzírkúpok - BFNP (2003). Az Európa Diploma adományozása és felülvizsgálata A Diploma elnyeréséhez szükséges pályázatot a tagországok kormányai nyújtják be az Európa Tanácshoz. A Miniszteri Bizottság egy szakértői csoport helyszíni szemléje alapján hozza meg döntését. A terület kezelőjének éves jelentésekben kell beszámolnia arról, hogy a Diplomához csatolt ajánlásokat teljesítette-e. A Diploma öt évenként történő megújítása előtt újból helyszíni szemlét tartanak. A Diploma vissza is vonható, melyre sajnos már volt példa. A Diplomával járó presztízs megőrzése nagy felelősséget ró a terület kezelőjére. Irodalom HUNKELER, P. (2000): European Diploma for protected areas. Questions and Answers 6. - Council of Europe, Strassbourg.

X. A természetvédelem feladatai

X. A természetvédelem feladatai Jogi és gyakorlati szempontból: • Hatósági • Gazdálkodási Természetvédelmi kezelés • Szolgáltatási arányaik függnek: • területek tulajdonjogi megoszlásától, tagoltságtól, szétszórtságtól, lakott területektől való távolságtól, érintetlenség fokától • területen folyó gazdálkodási tevékenység mértékétől, színvonalától • terület látogatottságától, idegenforgalom méreteitől • személyzet létszámától, szakképzettségétől, anyagi eszközöktől • helyi lakosság hagyományaitól

X. A természetvédelem feladatai Egyszeri: • védetté nyilvánítás • védett területek birtokba vétele • védetté nyilvánítás előtt okozott károk helyrehozatala • a területek látogathatóvá tétele, berendezése Rendszeres: • őrzés • fenntartás, természetgazdálkodás • látogatások szervezése, ellenőrzése • kutatások, megfigyelések Végső cél: • folyamatos beavatkozásra a lehető legrövidebb ideig legyen szükség • legjobb, legolcsóbb ha „magától működik, fenntartható” Pl. Szigetköz úgy nem menthető meg, ha a volt Duna mederbe szivattyúk tömege pumpálja a vizet

X. A természetvédelem feladatai Rendszeres feladatok a) Hatósági feladatok (nemcsak védett területeken!) – át nem ruházható • 1995 előtt a tevékenység 90%-a, részaránya folyamatosan csökken a gazdálkodás javára (~50%) • tilt, elrendel, kötelez, szabályoz, felügyel, engedélyez, feljelent, bírságol, őriz, megszüntet = ellenőriz b) Gazdálkodási feladatok - átruházható • növekvő jelentőségű a "saját" tulajdonba kerüléssel párhuzamosan • erdő-, legelő-, szántóföldi gazdálkodás, szőlő-, gyümölcstermesztés • hagyományos, természetközeli, környezetkímélő módon c) Szolgáltatási feladatok - átruházható • növekvő jelentőség, védetté nyilvánítás után 5x forgalom! • idegenforgalom, vendéglátás, ismeretterjesztés d) Kutatás, biodiverzitás monitoring feltételeinek megteremtése • állandó feladat, még a passzív esetében is végrehajtandó (monitoring) • célja: a természetvédelmi kezelés tudományos megalapozása • kutatási adatok nélkül a védett értékre vonatkozó kezelési-fenntartási döntések esetlegesek, a tervezés szubjektív

X. A természetvédelem feladatai A természetvédelem végrehajtandó feladatainak logikai sorrendje: 1. A különleges oltalmat igénylő természeti értékek körének megállapítása. 2. A védelemre érdemes természeti értékek számbavétele. 3. Védetté nyilvánítás. 4. A természetvédelmi értékek birtokbavétele. 5. A természetvédelmi értékeket veszélyeztető tényezők feltárása. 6. A helyreállítási, fenntartási és fejlesztési tervek elkészítése. 7. A természetvédelmi értékek helyreállítása. 8. A természetvédelmi területek berendezése. 9. A természetvédelmi értékek bemutatása. 10. Természetvédelmi kezelés. 11. Kutatás, biodiverzitás monitoring.

X. A természetvédelem feladatai 1. Különleges oltalmat igénylő természeti értékek körének megállapítása (mit érdemes védeni?) a) Különlegesség, érték • nagyból kicsi irányába kell megállapítani: globális, regionális, lokális - előbbre sorolandó amiből a Földön egy van (pl. Himalája - Mátra) • egyedi, páratlan, pótolhatatlan, világörökség része • különleges, kevés van belőle: gejzír, tűzhányó b) Veszélyeztetettség • veszélyeztetett kevésbé értékes előbbre helyezendő, mint a nem veszélyeztetett unikális pl. Himalája – Niagara • Mo-on: a veszélyeztetettebb Hortobágy (gazdálkodás, lecsapolás), és a tó- és folyópartok (parcellázás, beépítés) védelmét megelőzte számos erdőterület oltalom alá helyezése

X. A természetvédelem feladatai 1. Különleges oltalmat igénylő természeti értékek körének megállapítása (mit érdemes védeni?) c) Máshol elő nem fordulás • az ország sajátos értékei: • Zaire (Virunga NP) – gorilla • Új-Zéland – kiwi • Indonézia – orángután • Magyarország – pannon ősgyep, sziki pacsirta • társszervek bevonása, a természetvédelem aktív közreműködése nélkül is megőrizhető értékekért (tó-VÍZÜGY-es, erdő-erdész, rét-mezőgazdász) – erdészeti, vízügyi, vadászati jogszabályokkal • a nem különleges term. értékek védelme: tulajdonosok, használók, kezelők, szakágazatok feladata kellene, hogy legyen!! d) Nemzeti sajátságok. Finneknél “csúszó-mászó”-t nem kell védeni. Hiedelmek, babonák, nemzeti természetvédelmi tudat szintje – béka, kígyó, pók, farkas, ragadozómadár, parkok

X. A természetvédelem feladatai 2. Védelemre érdemes természeti értékek számbavétele • védeni kívánt értékek helye, megnevezése, veszélyeztetettség mértéke, védelem alá helyezés tervezett és lehetséges időpontja 1935-1976. Kaán K. könyve (Természetvédelem és természeti értékek) volt az egyetlen támpont – jelenlegi területek 2%-át helyezték ez alapján védelem alá 1976-1990. OTH: Távlati Természetvédelmi Program - védetté nyilvánítandó területek tételes összefoglalása - fajokra nem terjedt ki • 200 ezer ha 5 NP • 200 ezer ha 45 TK • 50 ezer ha 150 országos jelentőségű TT • 50 ezer ha 1800 helyi jelentőségű TT 2003-2008. Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv

X. A természetvédelem feladatai 2. Védelemre érdemes természeti értékek számbavétele Vörös könyvek (1989) • kipusztult, eltűnt és veszélyeztetett növény és állatfajok listája • feladata az illetékesek felhívása törvényes védelemre • 730 növény - 400 állatfaj: minden veszélyeztetett és 230 kivételével minden növény védelem alá került • számbavétel sokszor a védelem alá helyezés után történik meg • védelmi intézkedéseket utólag módosíthatja: védettség feloldása könnyebb (seregély, kormorán), mint védetté nyilvánítani • védett értékek számbavétele, leltározása a környezeti változások miatt folyamatos feladat!!! IUCN vörös lista (Red List)

www.iucnredlist.org

X. A természetvédelem feladatai 3. Védetté nyilvánítás (1x) • Természetvédelmi tv. 22.-27. §. - jogi aktus • Természeti értékek különleges oltalma védetté nyilvánítással jön létre: természeti érték → természetvédelmi érték Lépései: • védendő értékek körének megállapítása, értékek számbavétele • távlati programok, vörös könyvek, védetté nyilvánításra tett javaslatok áttanulmányozása, értékelése • védett terület körülhatárolása, helyszíni bejárás • hatóságokkal, tulajdonosokkal, kezelőkkel, használókkal, lakossággal való tárgyalások • védendő értékek leírása, térképi ábrázolása, dokumentálása • védelem indoklása • védetté nyilvánítási határozat megfogalmazása • megőrzés, fenntartás, kezelés irányelveinek kidolgozása

X. A természetvédelem feladatai 3. Védetté nyilvánítás (1x) védett terület határai: • őrzés, fenntartás, későbbi gyarapítás, látogatók ésszerű elosztása, eligazítása, forgalom összehangolása, ellenőrzés miatt: jól védhető, nehezen átjárható legyen, egy vagy minél kevesebb be- és kijárat kell • természetes határ (kedvező): folyó, hegygerinc, völgy, tó, mocsár, erdőszél • mesterséges: országhatár, vízcsatorna, víztározó, halastó, nyiladék, vasút, közút, gát, árok • kisebb területeknél: kerítés, sorompó, korlát • határvonal rövidebb, kevésbé szabdalt, kanyargós, jól bővíthető, vizuálisan elkülöníthető legyen (kör, téglalap) • kell ütközőzóna, védőkörzet, átmeneti övezet • földrészletet, helyrajzi számot, erdőrészletet ne vágjon ketté • fizikailag zárt: bátorligeti ősláp, ipolytarnóci őskövületek

X. A természetvédelem feladatai 3. Védetté nyilvánítás (1x) védett terület fekvése közlekedési útvonalaktól, ipari • lakott területtől, létesítményektől, katonai gyakorlóterektől távol legyen • védelmi, fenntartási költségek, veszélyek távolsággal nőnek • Kedvező: ŐNP, FHNP, ANP, DDNP • Kedvezőtlen: kultúrterületekkel, mezőgazdasági kultúrákkal, településekkel tagolt területek, szétszórtság, mozaikosság, természetes zöld folyosók hiánya: KNP védett terület nagysága • területek értéke, kezelhetősége, védhetősége nagysággal nő • 1939-1944 között védelem alá helyezett 10 ha alatti (200 természeti érték) területek ötven év alatt elpusztultak • átlagos: 3500 ha országos TT (Földön 100 ezer ha) • Egy teljes életközösség önfenntartásra, megújulásra képes részének megőrzésére kell törekedni!!!!!!

X. A természetvédelem feladatai 3. Védetté nyilvánítás (1x) védett terület alakja • pontszerű: kunhalom, dombtető, hegycsúcs, tűzhányó, víznyelő, forrás, vízesés, fa, földrajzi pont (Kékes) • vonalas: barlang, szurdok, völgy, folyó, fasor, erdősáv • felületi: mocsár, tó, füves puszta, erdő, félsziget, medence, fennsík védett terület tulajdonjoga • legkedvezőbbtől a legkedvezőtlenebb felé: TV hatóság > államkincstár > állami költségvetési szerv (oktatási vagy kutatási intézmény) > közalapítvány > egyház > állami vállalat > nagybirtokos > szövetkezet > város > község > Rt. > magánvállalat > törpebirtokos • kedvező: kevés tulajdonos, nagy birtoknagyság

X. A természetvédelem feladatai 3. Védetté nyilvánítás (1x) védett terület művelési ága • legértékesebbtől a kevésbé értékes felé: vízfelületek > vizenyős területek (tavak, mocsarak, fertők, lápok, vízfolyások) > erdők > erdős puszták > füves puszták > rétek > legelők > magashegységi kopárok > arborétumok > füvészkertek > parkok > ültetvényerdők > kertek > gyümölcsösök > szőlők > szántók > települési zöldfelületek > üdülőterület > lakótelep > ipartelep > bánya • vásárláskor az értékük nem ezzel arányos: szikes, homokpuszta, mocsár, dolomitkopárok olcsóbbak • kezelési (őrzés, fenntartás, bemutatás) költség sem ezt a sorrendet követi: parkok, arborétumok, kultúrtörténeti értékek esetén kisebb (1000×!), mint homokpuszta, erdő, rét, legelő, mocsár

X. A természetvédelem feladatai 3. Védetté nyilvánítás (1x) csoportos védetté nyilvánítás • barlangok, kunhalmok, földvárak, források, lápok, szikes tavak • madarak (volt), kétéltűek, hüllők, hangyabolyok • biztosítaná a folyamatosságot (pl. parkok, fasorok), elpusztulás - újjászületés, megszűnés, kialakulás külön jogi eljárások nélküli folytonos követését (statikus védelem-dinamikussá válna) • önkormányzatok helyi j. tv. értékek védetté nyilvánítása nem megfelelő hatékonyságú természetvédelmi nyilvántartások: törzskönyvek • országos értékekről: 4 db (1975-ig) • 19 megyei, 1 fővárosi – nem folytatták • Tv. főhatóság évente megjelenteti: Természetvédelmi adatok védetté nyilvánító hatóságok Országos jelentőségű természetvédelmi érték: KvVM- miniszter Helyi jelentőségű természetvédelmi érték: önkormányzat - jegyző

X. A természetvédelem feladatai 4. A természeti értékek birtokbavétele (1x) - teljes értékű tv. tevékenység feltétele: saját tulajdon, használat, kezelés (tv. hatóság) - védetté nyilvánítás után első dolog lenne - sok országban a tv. hatóság = államerdészet: védett erdők állami tulajdonban vannak - 1990-ig védett területek ¾-e állami (erdőgazdaság, mezőgazdasági nagyüzem!), ¼-e szövetkezeti tulajdonban volt, egyház, magánszemélyek részaránya elhanyagolható volt - 1990-es évek: kárpótlások miatt védett állami területek tízezer hektárjai mentek magántulajdonba!!!!! Saját terület – saját kezelés: - hatóság, gazdálkodás, szolgáltatás egy kézben - őrzést kivéve más hatósági tennivaló nincs - személyzet a tv. értékek fenntartásával, kezelésével foglalkozhat

X. A természetvédelem feladatai 4. A természeti értékek birtokbavétele (1x) Saját terület – idegen kezelés - nagy távolság vagy a területek kezeléséhez szükséges különleges szakértelem indokolja, elaprózottság, tv. hatóság felkészületlensége - hatósági tevékenységgel igazi tv. tevékenységet nem lehet végezni!!! Idegen terület – saját kezelés - csak hatósági munka végezhető - történelmi, társadalmi, politikai okok miatt jelentős mennyiségű terület tartozik ebbe a kategóriába Idegen terület – idegen kezelés - főleg államerdészet hatáskörébe tartozó erdők - visszaszorítás vagy teljes felszámolás szükséges

Sorszám

Törzskönyvi szám

Védett természeti terület

2005. december 31. NP Igazgatóság

Területe (ha)

Nemzeti parkok (NP) 1

177/NP/85

Aggteleki NP

Aggteleki NPI

20 187,5

2

282/NP/97

Balaton-felvidéki NP

Balatoni NPI

58 888,2

3

138/NP/76

Bükki NP

Bükki NPI

43 267,4

4

271/NP/96

Duna-Dráva NP

Duna-Dráva NPI

49 789,0

5

283/NP/97

Duna-Ipoly NP

Duna-Ipoly NPI

61 931,1

6

238/NP/91

Fertő-Hanság NP

Fertő-Hanság NPI

23 734,1

7

97/NP/73

Hortobágyi NP

Hortobágyi NPI

81 852,4

8

109/NP/74

Kiskunsági NP

Kiskunsági NPI

51 476,2

9

276/NP/97

Körös-Maros NP

Körös-Maros NPI

50 987,4

10

296/NP/02

Őrségi NP

Őrségi NPI

43 942,3

Összes NP

486 055,6

Forrás: KvVM-TvH 2005.06.30-i állapot

A nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő és használatba adott területek megoszlása

%

Ebből haszonbérbe adott területek összesen (ha )

A haszonbérbe adott területek aránya az összterülethez viszonyítva (%)

6 404,1

31

976,8

15,3

58 888,2

12 217,0

20

2333,4

19,1

Bükki NPI

43 267,4

32 366,6

74

22173,3

68,5

Duna-Dráva NPI

49 789,0

17 000,0

34

4270,1

25,1

Duna-Ipoly NPI

61 931,1

12 703,2

20

5502,2

43,3

Fertő-Hanság NPI

23 734,1

11 365,9

47

245,5

2,2

Hortobágyi NPI

81 852,4

94 495,6

115

76028,3

80,5

Körös-Maros NPI

50 987,4

28 965,1

56

19906,2

68,7

Kiskunsági NPI

51 476,2

46 232,9

89

24411,8

52,8

Őrségi NPI

43 942,3

1 583,4

3,6

0,5

0,0

Összesen

486 055,6

263333,9

48,9

155848,2

59,2

Nemzeti Park területe (2005.12.30.)

Az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területek összesen (ha)

Aggteleki NPI

20 187,5

Balatoni NPI

Nemzeti park igazgatóságok

Forrás: KvVM-TvH 2005.06.30-i állapot

A nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő használatba adott védett és védelemre tervezett természeti területek megoszlása művelési áganként (ha) Nemzeti park igazgatóságok

Erdő

Gyep

Gyümölcsös

Halastó

kivett

nádas

szántó

szőlő

Összesen

Aggteleki NPI

0

675

0

0

11

0

290

0

976

Balatoni NPI

21

1697

26

0

63

0

527

0

2334

Bükki NPI

55

19066

0

10

206

0

2836

0

22173

Duna-Dráva NPI

2

2995

0

56

13

18

1186

0

4270

Duna-Ipoly NPI

1

4697

0

60

154

271

319

0

5502

Fertő-Hanság NPI

4

170

0

0

1

43

27

0

245

Hortobágyi NPI

20

61015

0

1464

4912

1047

7571

0

76029

Körös-Maros NPI

8

18971

0

436

554

1504

2938

0

24411

Kiskunsági NPI

0

13069

0

0

813

0

6024

0

19906

Őrségi NPI

0

1

0

0

0

0

0

0

1

Összesen

111

122365

26

2026

6727

2883

21718

0

155847

Százalékosan

0,07

78,51

0,02

1,30

4,32

1,85

13,94

0

100

X. A természetvédelem feladatai 5. A természeti értékeket veszélyeztető tényezők feltárása • veszélyeztető jelenségek és okainak megismerése • károkozás lehetőség szerinti megjelölése, elhárítása • keletkezett károk fölmérése Keletkezhet • védetté nyilvánítás előtt (bányászat, vízrendezés, gyepfeltörés) – nem keletkezik újra, de nagy költséget, sok időt és szakértelmet igényel • védelem alá helyezés után is folyamatosan újra termelődik • védetté nyilvánítás miatt keletkezik (látogatók taposása) • természetes eredetű környezeti ártalom nem létezik, de emberi tevékenység eredményezheti: tűz, árvíz, vízerózió, defláció, növény- és állatfajok mesterséges betelepítése • természetes vegetáció kiirtása: nem őshonos fajok elterjedése • hiúz, farkas kiirtása: nagyvadak túlzott mértékű elszaporodása

X. A természetvédelem feladatai 5. A természeti értékeket veszélyeztető tényezők feltárása a) Élettelen (abiotikus) károkozók • elháríthatatlan • természet által okozott kárt nem tekintjük kárnak! • nem dönthető el minden esetben hogy mesterséges vagy természetes • Földdel kapcsolatos: földrengés, tűzhányó kitörés, földcsuszamlás, hegyomlás, kőomlás, elsivatagosodás • Vízzel kapcsolatos: hóolvadás, árvíz, zivatar, belvíz, szökőár • Légköri jelenségekkel kapcsolatos: orkán, vihar, hurrikán, forgószél, villámlás, jégeső, korai fagy, ónoseső, aszály • Világűrből származó: meteorit becsapódás, sugárzás • Különböző okok: erdőtűz, bozóttűz, bányatűz

X. A természetvédelem feladatai 5. A természeti értékeket veszélyeztető tényezők feltárása b) Élő (biotikus) károkozók Állat által állaton • megeszi a másik tojását, fiókáját, ikráját, a kifejlett állatot • tápláléklánc: beavatkozást nem igényel • csak, ha egyensúly felbomlik: fajok túlszaporodása veszélyezteti a védett faj állományát • mindig a veszélyeztetett faj érdekében kell beavatkozni • Pl. vaddisznó védett madarak tojásait elpusztítja: kilövés • Pl. rovarkár: mérgező vagy vegyi anyag nem használható védett területen, természetes önszabályozás • járványos állat megbetegedések: általános állategészségügyi szabályok alkalmazandók

X. A természetvédelem feladatai 5. A természeti értékeket veszélyeztető tényezők feltárása b) Élő (biotikus) károkozók Állat által növényen • rágás, taposás, sáskajárás, rovarrágás, növényi kórokozók, cserebogár invázió, ürülék pusztító hatása (libatelep) • védett állat termesztett növényen • Pl. vakond, földikutya, ürge földbeli járatai Elv: a természet védelme nem egyéni vagy csoportérdek, az ebből származó károkat a társadalom és a károsultak kártérítési igény nélkül vegyék tudomásul • természeti csapás jellegű kár, biztosítás fogalomkörébe tartozik • védett faj kártétele megelőzéséről az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, vadászatra, halászatra jogosult köteles gondoskodni, ha nem sikerül kérni kell a tv. hatóság segítségét • riasztás, állománycsökkentés, védelem feloldása

X. A természetvédelem feladatai 5. A természeti értékeket veszélyeztető tényezők feltárása b) Élő (biotikus) károkozók Állománycsökkentés: túlszaporodás esetén: befogás, áttelepítés, gyérítés • legkevésbé drasztikusat kell alkalmazni: pl. állatkertek számára befogás • kilövés csak tv. őrök vagy a jelenlétükben, külföldi nem lőhet! • fel kell ajánlani kipreparálásra az állatokat (iskolák, múzeumok stb.) • védelem feloldása: nyest (kormorán, dankasirály, seregély) • vidra, egerészölyv: panaszok Növény által növényen: ökológiai viszonyok kedvezőtlen megváltozása, kompetíció (pl. invázív gyomok terjedése) Pl. intenzív libatartás, téli vadetetés: takarmánnyal, ürülékkel Növény által állaton: vízi növények túlburjánzása-madarak életterét elveszi: vegetációs időn kívül eltávolítani

X. A természetvédelem feladatai 5. A természeti értékeket veszélyeztető tényezők feltárása c) Emberi tevékenység • előzőeknél az ember által felborított ökológiai egyensúly az igazi ok Pl. gólya-kémény-fészkelésre alkalmas fák kivágása miatt, vidrahalastó-természetes vizek lecsapolása miatt Gazdasági tevékenység károsító hatása • bányászat, ipar, mezőgazdaság, idegenforgalom • cél nem a természet pusztítása, csak a szükségletek kielégítése Tudatlanságból okozott károk • nem haszonszerzés a cél, jó szándék is megvan (kilövi a csirkét fogyasztó ragadozómadarat) • tűzokozás, taposás, rongálás, szemetelés, vízszennyezés, felázott talajon gépjárműközlekedés, cseppkövek letörése • iskolák által elvárt növénygyűjtés, félelem (kígyó), gazdálkodók nád és gyep égetése

X. A természetvédelem feladatai 5. A természeti értékeket veszélyeztető tényezők feltárása c) Emberi tevékenység Szándékos károkozás • haszonszerzésből (orvvadászat, gyűjtés, fairtás) • értelmetlenül: bosszú, gyűlölet, undor, vandalizmus, félelem (padláson lakó denevér, pele) Megoldás: • oktatás, nevelés, tudatformálás • adminisztratív eszközök: büntetés, bírság, fegyelmi eljárás

A természetben semmit nem szabad hagyni, ami nem oda való, és nem szabad semmit elhozni, ami odavaló!

X. A természetvédelem feladatai 5. A természeti értékeket veszélyeztető tényezők feltárása Reverzibilis károk • védelem alá helyezés után még keletkezhet elvileg: szemetelés, vízszennyezés, zajkeltés, állatok zavarása, megszelídítése • Pl. 1980-as évek Hortobágy-libatenyésztés, mezőgazdasági nagyüzemek, ősgyepeket károsító tevékenysége, tv. előírások megszegése, egykori birkalegeltetés megszüntetése, juhhodályok felhasználása: libák savas ürüléke, rágása, szállító gépjárművek talajpusztító hatása, tájidegen és gyomnövények behozatala, elgyomosodáshoz vezetett Irreverzibilis károk • Pl. lebányászott hegy, kiapadt forrás, lecsapolt tó, kipusztult növény- és állatfajok • megoldás (részleges): tereprendezés, feltöltés, erdősítés, füvesítés, elárasztás: tájsebek begyógyítása

X. A természetvédelem feladatai 5. A természeti értékeket veszélyeztető tényezők feltárása Pontszerű károk • kutatófúrás, rádióadó, világítótorony, földmérési jel, hirdetőtábla • ha nem igényel állandó áramellátást, állandó karbantartást • ha megközelítése állandó forgalommal jár: vonalas • fa kivágása, forrás tönkretétele, cseppkő letörése, madárfészek elpusztítása Vonalas károk • utak, vasutak, légvezetékek, sípálya, felvonó - tájromboló, állandó igénybevételt, karbantartást igényel • megoldás: föld alatt, közös nyomvonalon, mg. területeken fusson • más elbírálás: turistaút, tanösvény, kerékpárút Felületi károk • szétszórt, nagy területen: legeltetés, vegyszerezés, nádvágás, erdőgazdálkodás, halászat, horgászat, vadászat, gyűjtögetés, vízrendezés • hulladék, zajkeltés, taposás, rongálás, kiszáradás, zavarás

X. A természetvédelem feladatai 5. A természeti értékeket veszélyeztető tényezők feltárása Károk megelőzése • jogszabályok (védetté nyilvánítási határozatok) • kezelési szabályzatok, belső utasítások: természetvédelmi őrök és túravezetők feladata • tudatformálás, oktatás, ismeretterjesztés • figyelmeztető, tiltó, eligazító táblák • szemétlerakó és tűzrakó helyek kijelölése • leshelyek, bejáróösvények megfelelő kijelölése • táborhelyek létesítése, ivóhelyek kialakítása (források védelme) • cseppkövektől megfelelő távolság kialakítása, rácsokkal • állatok legeltetése ellen: bejutás megakadályozása • nagy kárt okozó kóbor állatok kilövése • fizikai őrzés (kerítés, sorompó) • szép szó + törvény szigora, következetesen: de eltérő módszerekkel (orvvadász, iskolai csoport, pedagógus, gyűjtögető)

X. A természetvédelem feladatai 5. A természeti értékeket veszélyeztető tényezők feltárása Károk felmérése • védetté nyilvánítás előtt okozott károkat a védettség kimondásáig • utána következőket folyamatosan Megállapítandó: • kár ténye • helyrehozható-e (lebányászott hegy már nem) • elvégzi-e a természet (fakivágás, növény- és állatgyűjtés, vízszennyezés, cross motor sziklagyepen) • emberi közreműködés kell-e hozzá (megrongált táblák kijavítása, szemétgyűjtés) • mennyi időt vesz igénybe • mekkora költséget jelent • saját kivitelezés vagy idegenek bevonása (táblákat saját, hidakat idegen kivitelezővel)

X. A természetvédelem feladatai 5. A természeti értékeket veszélyeztető tényezők feltárása Károk elhárítása • kisebb, visszafordítható, önmagától is helyreálló, egyszerűbb beavatkozást igénylő, személyzet által gyorsan és olcsón elvégezhető munkák: folyamatosan keletkeznek • hulladék összegyűjtése • ragadozófészeknél erdőgazdálkodás leállítása • kisebb tüzek eloltása • értékes madárélőhelyen nádvágás megakadályozása • cseppkőbarlanghoz közeli bányában robbantások megtiltása • foglalt forrás felszabadítása Megelőzés – kárelhárítás – élőhely visszaállítás a gyakorlatban összefolyik.

X. A természetvédelem feladatai 6. Helyreállítási-, fenntartási-, fejlesztési tervek készítése • ahol az értékek nem eredeti állapotukban lettek védelem alá helyezve (legtöbb ilyen), kisebb munkákhoz nem kell • tájrombolás nyomainak felszámolása, élőhelyek visszaállítása • feladatok időbeli és térbeli elosztása, anyagi források előteremtése, kivitelezők megbízása: műszaki terv kell • csinálhatja természetvédelmi szervezet vagy szaktervezői csoport • területfejlesztési és helyreállítási tervek együtt készüljenek el Természetvédelmi alaptervek: védetté nyilvánításkor megfogalmazott tennivalókat, rendelkezésre álló kutatási eredményeket, térképeket, javaslatokat tartalmazza Helyreállítási, fenntartási, fejlesztési tervek: alapterveket egészíti ki, területen folyó megfigyelések, további kutatások eredményei, javaslatai, tennivalók földrészletenként, hosszú időre érvényes, hatóság által jóváhagyott • változások, nyilvántartások bejegyzésére üres oldalak!!

X. A természetvédelem feladatai 7. A természeti értékek helyreállítása (1x) • élőhely-rekonstrukció: véges tevékenység kell, hogy legyen! • hosszú ideig tart, sok pénzt felemészt, nagy szakértelmet, alapos műszaki terveket igényel • egyedi, egyszeri beavatkozások • tv. hatóság nem mindig tudja egyedül: szakvállalkozók bevonása két esetben kell: • védetté nyilvánítás előtt keletkezett károk helyreállítása • utána keletkezett károk felszámolása • Eredeti állapot helyreállítása nem szó szerint értendő! Pl. alföldi vizes élőhelyek folyószabályozások előtti állapota, lebányászott hegy – de új élőhelyeket ki lehet alakítani • legnehezebbtől legkönnyebb felé: tájsebek > földtani értékek > erdők > füves térségek > vizes élőhelyek

X. A természetvédelem feladatai 7. A természeti értékek helyreállítása (1x) Földtani értékek helyreállítása • bányászat, építési munkák után • irreverzibilis, tájseb begyógyítása • lejtős terepen külszíni bányák: nagy költség, feltöltés, füvesítés, erdősítés, táborhely létesítése • bányafalak, bányaudvarok földtani bemutatása, tanösvények kialakítása (Tata, Sümeg, Sághegy, Fertőrákos, Rudabánya) • bányaudvarok kulturális vagy sportrendezvényre (Fertőrákos, Budapest, Sághegy) • alföldi kubikgödrök: vizes élőhelyek kialakítása • bányatavak üdülési, horgászati, vízisportra való használatától védett területen el kell zárkózni

X. A természetvédelem feladatai 7. A természeti értékek helyreállítása (1x) Víztani értékek helyreállítása • lecsapolt állóvizek, tavak, mocsarak, szabályozott, kiegyenesített folyók (Hortobágy, Kis-Balaton, Dinnyés, izsáki Kolón-tó) • élővilág nagy tömegű megjelenése igazolja vissza • vannak korlátai: meggondolatlan vízügyi beavatkozások • Pl. Kiskunság kiszárítása, vízutánpótlási lehetőség nincs, szikes tavakba nem lehet bármilyen vízminőségű vizet bevezetni!!! • sokszor nem az eredeti vizes élőhelyek visszaállítása, hanem újak létrehozása a cél • Pl. bányató, halastó, morotva, holtág

X. A természetvédelem feladatai 7. A természeti értékek helyreállítása (1x) Gyepek helyreállítása • mezőgazdasági művelésbe vont gyenge termőhelyeken (sziken, homokon felhagyott szántók) van rá lehetőség • eredeti fűösszetétel visszanyerése évtizedekig tart! • rizstelepekből, halastavakból inkább vizes élőhelyet, mint bizonytalan összetételű gyepet! Erdők helyreállítása • egyszerű, de időigényes művelet (egy vágásforduló 30-40 évtől 150-200 évig is tarthat) • vízigényes erdőállományok eredeti összetételű visszaállítása sík területen nem lehetséges Tájhelyreállítás • tájsebek begyógyítása, vizes élőhelyek, rétek, erdők helyreállítása együttesen • tájromboló építmények lebontása, föld alá helyezése

X. A természetvédelem feladatai 7. A természeti értékek helyreállítása (1x) Kultúrtörténeti értékek helyreállítása • kor és eredeti állapot meghatározása könnyebb • van ami a helyreállítás után már nem üzemképes: őskohó, üveghuta, avarkori lelet • van ami működőképes lehet: hidak, csárdák, parkok, tanyák • ősi mesterségek újjáélesztéséhez a munkavégzés helyéről és feltételeiről is gondoskodni kell: erdei vasút, szénégetés, mészégetés, méhészkedés, ősi háziállatfajták tartása, fafaragás, vályogvetés Élővilág visszatelepítése • élőhelyrekonstrukció természetes következménye • fajvisszatelepítés: egyhajúvirág, hód

X. A természetvédelem feladatai 8. A természetvédelmi területek berendezése, fejlesztése (1x) - kiszolgáló/bemutató építmények: külső szakemberek, kutatók, turisták, iskolák számára - látogatás feltételeinek megteremtése, védett értékben lehető legkisebb kár keletkezzen - védelem, őrzés, fenntartás biztosítására szolgáló építmények Védett területen kívül: személyzet lakásai, irodaépületek, raktár, istálló, fogadóközpont, múzeum, kiállítás, pénztár Védett területen belül: séta-kerékpárút, lovaglóösvény, kikötő, kilátó, leshely, kutatóhely, bejárópadozatok 9. A természeti értékek bemutatása (f) • a természetvédelem alapvető célja és feladata: kulcsátadás • összes védett terület 3/4-e bemutatásra, szabadidő eltöltésre • nem veszélyeztethet! • látogathatóság alapján:

X. A természetvédelem feladatai 9. A természeti értékek bemutatása (f) Látogathatóság alapján: a) zárt - nagyon értékes, zavarást el nem viselő, minden emberi behatásra érzékeny, fokozottan veszélyeztetett, kisebb kiterjedésű, védőzóna nélküli, csak kutatást szolgáló tv érték - kb. 10 % fv., nemzetközi egyezményes, rezervátum területek - nagy élményt nyújtó: madárköltőhelyek - nagyközönség számára érdektelen,veszélyes (láp, tűzhányó) - barlangok fel nem tárt, be nem rendezett szakaszai, ősmaradványok lelőhelyei, lápok, fertők, mocsarak, nádasok, állatok szaporodó-táplálkozó-pihenőhelyei, felázott talajú gyepek, őserdők - lehet mellé kilátókat, magasleseket építeni Pl. Afrika sűrű fák közé épült fatető szállodák Pl. tengerekben átlátszó fenekű csónakok Pl. Mo-n madárrezervátumokba épült 40-50 fős magaslesek

X. A természetvédelem feladatai 9. A természeti értékek bemutatása (f) Látogathatóság alapján: b) korlátozottan látogatható - kb. 20% - Térbeli korlátozás: terület egyes részei, barlangok egyes szakaszai látogathatók, kijelölt útvonalról letérni nem szabad - Időbeli korlátozás: madárköltés, fialás, szaporodás időszakában nem látogatható, nyitvatartási időben látogatható - Létszámbeli korlátozás: belépődíjjal, szakvezető igénybevételével együtt, barlangok, elkerített területek - Közlekedés módja és biztonsági felszerelések c) szabadon látogatható • kb. 70% • értelmes kulturált ember számára korlátozás nélküli • ált. védett területek szélén, pufferzónákban • szabadtéri rendezvények: hortobágyi hídivásár, apajpusztai lovasbemutató, martonvásári hangverseny, ópusztaszeri búcsú

X. A természetvédelem feladatai 10. Természetvédelmi kezelés -fenntartás, -fejlesztés (f) • megóvó, őrző, fenntartó, helyreállító, fejlesztő tevékenység a természeti értékek fennmaradása, bemutatása, társ. hasznosulása érdekében, ennek célja, hogy: • az érintetlen természeti értékek lehetőleg eredeti állapotukban, természetes változási folyamataiban legyenek • az ember által átalakítottak a természeteshez minél közelebb álló állapotban legyenek, ember lehető legkisebb mértékben veszélyeztesse • cselekvő, fizikai beavatkozások: gazdasági, hatósági tevékenység, szolgáltató és rendészeti feladatok is • nem nyereség orientált (mocsár vízzel való elárasztása, nádvágás) • akkor is folytatandó, ha a termékre nincs szükség (nád, széna, fa) • Nemzeti Park Igazgatóságok irányítása alatt a Tájvédelmi Körzet vezetői és a természetvédelmi őrök végzik

X. A természetvédelem feladatai 10. Természetvédelmi kezelés -fenntartás, -fejlesztés (f) Fő tevékenységi körei: A) természetgazdálkodás • olyan terület nincs, ahol csak az őrzés és a látogatók kiszolgálása a kizárólagos feladat • be kell szüntetni: bányászatot • visszaszorítani: gazdasági célú fakitermelést • fenn kell tartani: legeltetést • 5%-50%-ra nőtt a vagyonkezelés (40% államerdészeté) • aktív tv. fenntartás, hagyományos módszerekkel (kézi kaszálás, hazai állatfajok legeltetése, hazai halfajok betelepítése) Gazdálkodás jellegű beavatkozások: Erdő: erdőművelés, -felújítás, -nevelés, -ápolás, -védelem Legelő: legeltetés, legelőápolás, -tisztítás, állattartás Rét: kaszálás, rétápolás, -tisztítás Víz: vízutánpótlás, -védelem, -kormányzás, haltenyésztés, nádvágás, nádfelújítás

X. A természetvédelem feladatai 10. Természetvédelmi kezelés -fenntartás, -fejlesztés (f) Gazdálkodás jellegű beavatkozások: Gyümölcsös, szőlő, házikert: fapótlás, karózás, gyomtalanítás, beteg fák eltávolítása, metszés, gyepesítés Szántó: év nagy részében borítást adó növények termesztése: védett állatoknak fészkelő-búvó-táplálkozóhelyet biztosítson (lucerna, csicsóka, repce, levendula) Élőfagyűjtemények, parkok: parkfenntartás, fapótlás, növényápolás, gyepfenntartás, kaszálás Barlangok, kultúrtörténeti értékek: karbantartás, működtetés, világítás, tisztán tartás KELEMEN J. (szerk.) 1997. Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. (A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4.) TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest BARTHA D. (szerk.) 2001. A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és a származékerdők megújítása. Átmenet a természeti folyamatokra épülő erdőkezelés felé. (A KöM természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 7.) TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest

X. A természetvédelem feladatai 10. Természetvédelmi kezelés -fenntartás, -fejlesztés (f) B) idegenforgalom - védett területek (barlangok) az idegenforgalom célpontjai - látogatottság a védelem előttinek többszöröse - vendégfogadás döntő része a tv. kezelőre hárul: szemétgyűjtés, utak karbantartása, táblák kihelyezése, táboroztatás - idegen vállalkozó csak az anyagi haszonnal járót veszi át (étterem, szálloda) - jó házigazda, készséges segítő, vagyonőr, felügyelő, ellenőrző, rendfenntartó hatósági közeg egyben - felvilágosítást kell adni: közlekedéssel, látnivalókkal, veszélyekkel, tiltásokkal, pihenő-étkező-megálló-parkoló-fürdőtáborozó-segélykérő-kilátó helyekkel kapcsolatban C) rendészeti tevékenység • tv. őr (létszám kicsi!)

X. A természetvédelem feladatai 10. Természetvédelmi kezelés -fenntartás, -fejlesztés (f) Természetvédelmi kezelés 3 formája Természetvédelmi (saját) kivitelezés • legkedvezőbb, legszínvonalasabb tv tevékenység várható el • tilt, kötelez, előír, megszab, korlátoz, szabályoz, bírságol: elvárható, hogy mutasson példát • hatósági tevékenység megszűnik, létszám és költségtakarékosság • szükséges: • saját tulajdon, eszközök, berendezések, ezek pótlásának lehetősége • előállított termékek értékesítésének lehetősége • megfelelő képzettségű, számú alkalmazott, munkás és kisegítő Tulajdonosi kivitelezés • erdőgazdálkodás, legeltetés, kaszálás, nádvágás, haltenyésztés, vadgazdálkodás, mezőgazdasági munkák Idegen kivitelezés • idegenforgalmi, vendéglátóipari egységek bérbeadása

XI. A természetvédelem eszközei

XI. A természetvédelem eszközei 1. jogszabályok 2. ütőképes irányító és végrehajtó szervezet, széles alapokra támaszkodó társadalmi háttér 3. célok elérését, feladatok megoldását elősegítő gazdasági szabályozórendszer 4. természeti értékeket veszélyeztető mulasztások, cselekmények, magatartásformák szankcionálása 5. hatékony nemzetközi kapcsolatrendszer 6. tudományos feltárás 7. kielégítő anyagi feltételek 8. széles körű tájékoztatási rendszer 9. védett értékek állagmegóvását, helyreállítását célzó műszaki tervek 10.feladatok végrehajtását garantáló jól képzett szakszemélyzet 11.a lakosság körében kialakítandó kedvező arculat 12.szakemberképzés, oktatás

XI. A természetvédelem eszközei 1. Természetvédelmi jogszabályok • 1879. 1935. 1961. 1971. 1982. jogszabályok • 21/1970. Korm. rend. a fák védelméről • 1986. évi 6. tvr. Bonni Egyezmény az európai vándorló vadon élő állatok védelméről • 1990/7. Nemzetközi Egyezmény (Berni) az európai vadonélő növények, állatok és élőhelyeik védelméről • 1993. évi XLII. tv. a vadvizek, vízi madarak védelméről szóló Ramsari egyezmény kihirdetéséről • 36/1994. FM-KTM.rend. védett őshonos és veszélyeztetett állatfajták köréről • 1994. évi LV. tv. a termőföldről • 1995. évi LXXXI. tv. a Biológiai Sokféleség védelméről szóló Egyezmény kihirdetéséről • 1995. évi XCI. tv. az állategészségügyről • 1995. évi XCIII. tv. a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról

XI. A természetvédelem eszközei 1. Természetvédelmi jogszabályok • • • • • • • • • • •

1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről 1996. évi LV. tv. a vad védelméről, a vadászatról 13/1997. KTM. rend. védett természeti területek és értékek nyilvántartása 19/1997. KTM. rend. az elkobzott védett természeti értékekkel kapcsolatos intézkedések 73/1997. FM-KTM. rend. a nem halászható halfajokról és víziállatokról, és a halászati tilalmi időkről 33/1997. (II. 20.) Korm. rend. a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a polgári természetőrökről 243/1998. Korm. rend. az állatkísérletekről 67/1998. Korm. rend. védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozások és tilalmak 1998. évi XXVIII. tv. az állatok védelme, kímélete

XI. A természetvédelem eszközei 1. Természetvédelmi jogszabályok • 4/2000. Korm. rend. a természetvédelmi őrökre vonatkozó szabályokról • 13/2001. KöM. rend. védett növény- és állatfajokról, fokozottan védett barlangokról, valamint az EK-ban természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről • 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelet (előző módosítása) • 3/2001. KöM-FVM-NKÖM-BM. rend. állatkert, állatotthon létesítése, fenntartása • 2001. évi LXXXI. tv. a környezeti információk nyilvánosságáról, döntésekben való részvételi jogról - Aarhus-i Egyezmény • 271/2002. Korm. rend. a veszélyeztetett állat- és növényfajok kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezmény kihirdetéséről • 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről • 132/2003. OGY határozat a 2003-2008-ig terjedő Nemzeti Környezetvédelmi Programról

XI. A természetvédelem eszközei 1. Természetvédelmi jogszabályok • 183/2003. Korm. rend. az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat és hatásköréről • 5/2003. KvvM. utasítás a védett és védelemre tervezett területek védettségi szintjének helyreállításához szükséges intézkedésekről • 275/2004. Korm. rend. a közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről-NATURA 2000 • 276/2004. Korm. rend. a természet védelmét szolgáló egyes támogatási és kártalanítási szabályokról • 29/2004. KvVM. rend. a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi felügyelőségek illetékességi területéről • 341/2004. Korm. rend. az Országos Környezet-természetvédelmi, vízügyi Főfelügyelőség, Főigazgatóság alá tartozó területi szervek feladat és hatásköréről ("egyablakos zöldhatóság")

XI. A természetvédelem eszközei 1. Természetvédelmi jogszabályok • 32/2004. OGY. határozat az őshonos magyar állatfajok nemzeti kinccsé minősítéséről • 79/2004. FVM. rend. a vad védelméről, vadászatról szóló tv. végrehajtásáról • 12/2005. KvVM. rend. a védett, fokozottan védett növény és állatfajok élőhelyén és élőhelye körül elrendelt korlátozások részletes szabályairól • 2/2005. Korm. rend egyes tervek, programok környezeti hatásvizsgálatáról • 311/2005. Korm. rend. a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáféréséről • 314/2005. Korm. rend. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról • 21/2006. KvVM. rend. a védett természeti területek kezelőjének megállapításáról

XI. A természetvédelem eszközei 1. Természetvédelmi jogszabályok • 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről • 2006. évi CIX. törvény a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról • 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet a Natura 2000 területeken lévő földrészletek kihirdetéséről • 347/2006. (XII. 23.) Korm. r. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről • 348/2006. (XII. 23.) Korm. r. A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról • 7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet a magyarországi bioszférarezervátumokról • Európa Diplomával rendelkező területekről szóló 9/2007. (K.V.Ért.4.) KvVM utasítás

XI. A természetvédelem eszközei 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről I. Általános rendelkezések A törvény célja 1. természeti értékek, területek, tájak, azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése 2. megismerésének, fenntartható használatának elősegítése 3. a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése 4. a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése

XI. A természetvédelem eszközei 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

további feladata, hogy kiemelt oltalmat igénylő, föld-, víz-, növény- és állattani, tájképi, kultúrtörténeti, közérdekből kiemelt védelemre érdemes természeti értékek, területek körét megállapítsa védett természeti értékeket és a védett természeti területeket veszélyeztető jelenségeket feltárja károsodását megelőzze, elhárítsa, a bekövetkezett károsodást csökkentse vagy megszüntesse jelen és a jövő nemzedékek számára megőrizze, szükség szerint helyreállítsa, fenntartásukat, fejlődésüket biztosítsa


A törvény hatálya kiterjed: - valamennyi természeti értékre és területre, tájra - a velük kapcsolatos minden tevékenységre - a nemzetközi egyezményekből és együttműködésből fakadó természetvédelmi feladatokra (kivéve, ha az másként rendelkezik) A természetvédelemmel összefüggő e törvényben nem szabályozott kérdésekre, 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Alapfogalmak fenntartható használat (hasznosítás): természeti értékek olyan módon és ütemben történő használata, ami nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, fenntartva a jelen és jövő generációk életlehetőségeit;


Alapelvek Minden természetes és jogi személy, szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A természeti értékek és területek olyan mértékben vehetők igénybe, hogy az alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, gazdasági, terület- és településfejlesztési, rendezési döntések, hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.


A vadon élő élővilág általános védelme A vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. Őshonosak mindazok a vadon élő szervezetek, amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként - élnek, illetve éltek. Behurcoltak vagy betelepítettek azok az élő szervezetek, amelyek az ember nem tudatos (behurcolás) vagy tudatos (betelepítés) tevékenysége folytán váltak a hazai élővilág részévé.


Tájidegen fajok azok az élő szervezetek, melyek növény- és állatföldrajzi szempontból nem minősülnek őshonosnak, és megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az őshonos fajok rovására károsan módosíthatják. Visszatelepülők azok az őshonos élő szervezetek, amelyek hazánk területéről eltűntek (kipusztultak), de természetes elterjedésük folytán ismét megjelennek hazánk természetes élővilágának részeként. A vadon élő szervezetekre vonatkozó rendelkezések kiterjednek a faj minden egyedére, annak valamennyi fejlődési szakaszára, alakjára, állapotára, részére.


Természeti területek körének meghatározása Természeti területnek minősül, ha meghatározott feltételeknek megfelel: erdő, gyep, nádas művelési ágú termőföld művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha nem áll bányaművelés alatt; mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület


A természeti értékek és a természeti területek védelmével kapcsolatos eljárási szabályok Természeti területen az igazgatóság engedélye szükséges: - gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához; - gyep, nád és más vízinövényzet égetéséhez. Természeti területen az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges: • termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újrahasznosításához; • földtani kutatáshoz, bányatelek megállapításához, • ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, kitermelés szüntetetésére, bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi tervek, tájrendezési terv jóváhagyásához • vizekben a halászati üzemtervek jóváhagyásához


• természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához • partvonaltól számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához • vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez


III. Természeti területek és értékek kiemelt oltalma Védetté nyilvánítási eljárás • országos jelentőségű terület esetén a miniszter • helyi jelentőségű terület esetén a települési - Budapesten a fővárosi - önkormányzat rendeletben nyilvánít védetté. A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza • a védetté nyilvánítás tényét, a természetvédelmi értékek megnevezését, • terület esetében annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait • egyes korlátozások és tilalmak hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység körét • a földrészlet határvonalának töréspont koordinátáit


Fel kell oldani a védettséget, fokozottan védettséget, ha annak fenntartását tv szempontok a továbbiakban nem indokolják. Helyi védettségű természeti terület védettségének feloldásához az igazgatóság (NPI) véleményét be kell szerezni. Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás előkészítése hivatalból indul meg, amit a helyi jelentőségű kivételével az igazgatóság készíti elő. Helyi jelentőségűnél a jegyzőnek, főjegyzőnek, a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie az igazgatóságot, hogy kívánja-e a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását.


Az igazgatóság - a Minisztérium állásfoglalása alapján nyilatkozatát 60 napon belül megadja. Ha az országos jelentőségű védettség indokolt, az igazgatóság a védetté nyilvánítás előkészítését hivatalból folytatja le. Természeti érték védetté, fokozottan védetté nyilvánítását a Minisztérium készíti elő. Az előkészítés során meg kell vizsgálni • a védetté nyilvánítás indokoltságát • a védelem céljainak megvalósításához szükséges intézkedéseket • a védelemhez szükséges feltételek, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát • a védelem várható következményét


A védetté nyilvánítás előkészítése során az előkészítést végző - az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében - egyeztető megbeszélést és szükség szerint helyszíni szemlét tűz ki. Legalább 15 nappal előtte meghívja az említett javaslattevőt, valamennyi érdekelt hatóságot, mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak. Jelentős számú érdekelt esetén a meghívás történhet a helyi önkormányzat hirdetőtábláján történő hirdetmény kifüggesztésével vagy közhírré tétel útján is. Az előkészítést végző az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet és összefoglalót készít, amelyet a javaslattal együtt előterjeszt a védetté nyilvánításra jogosulthoz. A védetté nyilvánítás tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, védettség feloldását követően a védettség tényét pedig törölni kell. A bejegyzést, illetve annak törlését a természetvédelmi hatóság (KÖTEVIFE) hivatalból kezdeményezi.


Ha valamely védelemre tervezett területen • károsodás veszélye áll fenn, a természetvédelmi hatóság • az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett a területet azonnal végrehajtandó határozattal, egy alkalommal ideiglenesen védetté nyilváníthatja határozatban előírhatja a terület kezelésével, a természeti értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségeket, veszélyeztető tevékenység folytatását korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja ideiglenes védettség a végleges védettséget kimondó jogszabály hatálybalépéséig, de max. 3 hónapig tartható fenn országos jelentőségűnél a miniszter - egy ízben - további 2 hónappal meghosszabbíthatja, ha a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendelet kihirdetése folyamatban van


Ha valamely terület időszakosan fokozottan védett élő szervezetek élőhelyéül szolgál, és megóvása másként nem biztosítható • az igazgatóság a területet, vagy annak egy részét meghatározott időre • de legfeljebb 3 hónapra • az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett • azonnal végrehajtható határozattal átmenetileg védetté nyilváníthatja.


Védett természeti területre vonatkozó szabályok Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges: kutatás, gyűjtés, kísérlet végzése gyep feltörése, felújítása, felülvetése, öntözése, legeltetése termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának megváltoztatása erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágása, telepítése nád és más vízinövényzet égetése, irtása, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetése, kijelölt tűzrakóhely kivételével erdőterületen tűz gyújtása növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználása horgászat közösségi és tömegsportesemények rendezése, sportverseny, sporttevékenység folytatása


Védett természeti területre közvetlen kihatással lévő más hatósági eljárás során szakhatóságként működik közre,

földrészlet megosztása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása nyomvonalas létesítmény és földmű építése vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezése erdészeti, vadászati, halászati hatósági eljárásokban bányatelek megállapítása, módosítása ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi tervek, tájrendezési terv jóváhagyása bányászati létesítmények építésének és üzembe helyezése, egyes gépek, berendezések bányabeli használatának engedélyezése bányászattal összefüggő vízjogi hatósági eljárások termőföld más célú hasznosítása külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyag átszállítása, tárolása

XI. A természetvédelem eszközei IV. A természet védelmének tervezése és szervezeti rendszere 2005. január 1-től Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – Term. véd. Hivatal • Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség • Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság • területi szervek: • környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (KöTeViFe) – tv hatóság • • •

természetvédelmi és tájvédelmi hatósági feladatok ellátása (276/2005. K. r.) illetékességi terület: 29/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete felügyelőségek illetékességi területe eltérő a hatósági és a szakhatósági eljárásokban

• környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (KöVizIg) • nemzeti park igazgatóságok (NPI) •

hatósági, szakhatósági, valamint a tájvédelmi szakhatósági eljárásokban csak a felügyelőségek megkeresésére, szakértőként vesznek részt

XI. A természetvédelem eszközei 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről

Nemzeti park igazgatóság (NPI) • a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt működő, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, önálló jogi személy • vezetőjét az államtitkár nevezi ki, ő gyakorolja a munkáltatói jogkört, valamint ő hagyja jóvá a szervezeti és működési szabályzatát is Feladata, hogy véleményezi 1. a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet 2. a helyi építésügyi szabályzatot, valamint a településrendezési terveket 3. a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartási tervét

XI. A természetvédelem eszközei Kiemelkedő jelentőségű feladatköre: 1. ellátja a védett és fokozottan védett természeti értékek, területek, Natura 2000 területek, a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó területek és értékek kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni 2. végzi a területek védetté, illetve Natura 2000 területté nyilvánításával, az érzékeny természeti területek létesítésével, működtetésével kapcsolatos feladatokat 3. elkészíti a fokozottan védett, védelmet igénylő, környezeti ártalmak által közvetlenül veszélyeztetett barlangok állapotfelvételét, a természetvédelmi kezelési terveket 4. szervezi és irányítja a természetvédelmi őrszolgálatot, segíti az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot, közreműködik a régészeti örökségek őrzésével kapcsolatos feladatok ellátásában 5. közreműködik az erdővagyon-védelmi tevékenységben, a védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében

XI. A természetvédelem eszközei Egyéb természetvédelmi feladatai: 1. természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint turisztikai létesítményeket tart fenn és működtet 2. közreműködik a természetvédelmi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységekben 3. védett növénytársulások fenntartására, kezelésére vonatkozó tervek előkészítése, az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartása, illetve a természet és élővilág állapotának figyelemmel kísérése A nemzeti park igazgatóságok működési területét a 29/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete határozza meg


Védett állat kártételének megelőzésére, a kárviselésre vonatkozó szabályok Megelőzéséről, csökkentéséről az érintett ingatlan tulajdonosa, használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha nem képes megelőzni, kérheti az igazgatóság intézkedését. Riasztási módszerek alkalmazása, túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak az igazgatóság engedélyével és felügyeletével végezhető. Az igazgatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére közreműködik a riasztásban, befogásban, gyérítésben vagy végzi azt. Az igazgatóság saját kezdeményezése esetén a költségeket maga viseli.


Ha az igazgatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó. Az igazgatóság kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert az igazgatóság • nem tett eleget a kérelemnek • indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását, a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését. Más esetben az ingatlan tulajdonosa maga viseli a kárt.


A természeti állapotfelmérés Ha a jogszabályban meghatározott tevékenység megkezdése környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött, annak részeként természeti állapotfelmérést kell készíteni. Az állapotfelmérés magában foglalja: • érintett terület természeti értékeinek, azok helyzetének felmérését • természeti értékeket - védett természeti értékeket is - jelentősen befolyásoló, veszélyeztető, károsító tevékenységek bemutatását • a tervezett tevékenységek megvalósítása és a gazdálkodás nyomán a várható változásokat • továbbá a természeti értékek megóvására, elkerülhetetlen károsodásuk csökkentésére vonatkozó intézkedéseket

XI. A természetvédelem eszközei 2. A természetvédelem hazai szervezete Állami (kb. 1.500 fő) a) természetvédelmi főhatóságok FM (1876-1961) c) területi szervek OTT (1939-1961) MKEIg (1923-1945) OTvH (1962-1977) MÁLLERD (1946-1949) OEF (1954-1967) ÁEg (1950OKTH (1977-1987) ÁEr (1973-1979) KVM (1987-1990) TvF (9) (1973-1979) KM (1990 nyár 3 hónapig) NPIg (1973-) KTM (1990-1998) KTvF (7) (1979-1988) KöM (1998-2002) KVIg (12) (1988-1990) KvVM (2002-) TvIg (1990-1997) KöTeViFe (2005-) b) tanácsadó testületek OtvT TvT, OkvT, OKTvT+ Országos Környezetvédelmi Tanács

XI. A természetvédelem eszközei 2. A természetvédelem hazai szervezete Társadalmi (kb. 300.000 fõ) NGO • Egyesületek (MMTE, Gaja Környezetvédelmi Egyesület) • Közalapítványok (Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány) • Zöldek (HUMUSZ, Energiaklub, Levegő munkacsoport, MTVSZ, Nimfea Egyesület, E-misszió) Országos Találkozó (kb. 300 szervezet): célja a kv-mel kapcsolatos aktuális kérdések megvitatása, közös állásfoglalások kialakítása, különböző szakmai területeken való együttműködés kidolgozása, a környezetvédelmi szakmai bizottságokba való civil képviselők delegálása a hatékony érdekképviselet ellátása érdekében, ismeretterjesztés, felüdülés, közösség alakítás, összetartozás érzés fokozása, egymásra utaltság tudatát felszínen tartó, erősítő jellegű rendezvény. • Nemzetközi: Közép- és Kelet-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért (CEEWEB), WWF Lakosság: 1% lelkes, 95% közömbös, 4% természetpusztító

XI. A természetvédelem eszközei 2. A természetvédelem hazai szervezete Természetvédelmi kezelő szervek • Magyar királyi erdőgazdaságok (1939-1945) • Állami erdőigazgatóságok (MÁLLERD) (1945-1950) • Állami erdőgazdaságok (1950-1973) • Állami erdőrendezőségek (1973-1979) • Természetvédelmi felügyelőség (1973-1979) • Nemzeti park igazgatóságok (1973-) • OKTH felügyelőségek (1979-1988) • Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (KÖVIZIG) (19881990) • Természetvédelmi igazgatóságok (1990-1997) • Nemzeti Park Igazgatóságok (1973-)

XI. A természetvédelem eszközei 2. A természetvédelem hazai szervezete Védetté nyilvánító hatóságok Magyarországon Országosan általában: 1939-1950. – Földművelésügyi Minisztérium (FM) 1950-1961. – Országos Természetvédelmi Tanács (OTT) 1962-1977. – Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH) 1977-1987. – Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) 1987-1990. tavasz – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KVM) 1990. nyár Környezetvédelmi Minisztérium (KM) 1990. nyarától - 1998 nyár Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) 1998. nyár - Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) 2002. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM)

XI. A természetvédelem eszközei 2. A természetvédelem hazai szervezete Védetté nyilvánító hatóságok Magyarországon Országosan egyes esetekben: 1954. Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa – madárfaj védetté nyilvánítás 1961. Népköztársaság Elnöki Tanácsa – barlangok védetté nyilvánítása 1971. Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány – madárfaj védetté nyilvánítás Helyi értékek esetében: 1971-1991. Megyei tanácsok és azok végrehajtó bizottságai – megyei értékek 1971-1991. Fővárosi Tanács és végrehajtó bizottsága – fővárosi értékek 1992-től Települési Önkormányzatok – helyi érték

XI. A természetvédelem eszközei 3. Gazdasági szabályzórendszer A védett területek kezelőit, tulajdonosait arra ösztönzi, hogy tartózkodjanak a természetkárosító tevékenységtől • visszatart, elősegíti a kárelhárítást, korábbi állapotok visszaállítását • nem okoz többletköltséget, költségvetést fölösleges kiadásoktól mentesíti pl. adókedvezmény, adómentesség Negatív anyagi ösztönzés: • vadászterület bérleti díja magas • nem támogatja az ősgyepek, kopárok, homokterületek, mocsarak fásítását • kedvezményes hitelt nem adnak értékes területek meliorálására Pozitív anyagi ösztönzés: • támogatja a felhagyott bányák, külszíni fejtések erdősítését • őshonos fafajokkal történő erdősítés támogatása • védett gyepen védett háziállatfajtákkal történő legeltetés támogatása (ÉTT)

XI. A természetvédelem eszközei 4. Szankcionálás Legkevésbé hatékony és kívánatos eszközök: • szabálysértési bírság, büntetés, kártérítés • természetvédelmi bírság • büntetőjogi felelősség Probléma: • a kár pótolhatatlan, nagyobb, mint a szabálysértés kiszabása révén befolyt összeg

bírság,

büntetés,

• Ott van rá szükség, ahol a lakosság tudati szintje alacsony. • Természetes személyek büntetésére ritkán kerül sor (Kínahalálbüntetés). • A befolyt összeget a természetvédelmi feladatok megvalósítására kell fordítani. • A szabálysértési eljárásnak és helyszíni bírságolásnak sem gyakorlati eredménye, sem visszatartó ereje nincs.

XI. A természetvédelem eszközei 4. Szankcionálás Helyszíni bírság: Védett területen engedély nélküli tartózkodás, tiltott módon való közlekedés, engedély nélküli tűzrakás, szemetelés, zajkeltés max: 10 000Ft Szabálysértési eljárás: NPI – rendőrség – bíróság Szabálysértés: védett faj egyedének elpusztítása, tv területen a tv célokkal össze nem egyeztethető tevékenység Bűncselekmény: ha az elpusztított egyed nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozik, védett terület állapotának jogellenes és jelentős mértékű megváltoztatása • Szabálysértési bírság: max. 100 ezer Ft: közmunka vagy elzárás ha nem behajtható • Természetvédelmi bírság: adók módjára behajtható: százmilliós is lehet vagy max. 5 év börtön

XI. A természetvédelem eszközei 5. A természetvédelem nemzetközi kapcsolatrendszere, nemzetközi egyezmények • egyezmények (multilat., bilat., kormányközi, NGO) 1. Washingtoni egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (1973, 1985) CITES 2. Bonni Egyezmény a vadon élő vándorló állatfajok védelméről (1979, 1983) ✔ 3. Berni Egyezmény az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről (1979, 1989) ✔ 4. Ramsari Egyezmény a vizes élőhelyek védelméről (1971, 1979) 5. Biológiai sokféleség Egyezmény (1992, 1994) (Rió)

XI. A természetvédelem eszközei 5. A természetvédelem nemzetközi kapcsolatrendszere, nemzetközi egyezmények Magyarország, mint állam a következő természetvédelmi egyezményekhez szervezeteknek tagja, a következő csatlakozott: 1. Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICPB) – (1922) 2. Párizsi (Világörökség) Egyezmény (UNESCO) – (1972, 1985) 3. Világ Természetvédelmi Alap (WWF) – (1961, 1990) 4. Nemzetközi Vízivadkutató Iroda (IWRB) – (1965) 5. Ember és Bioszféra (MAB) – (1971) 6. Nemzetközi Természetvédelmi (és Természeti Erőforrásvédelmi) Unió (IUCN) – 1948, 1974) 7. Európai Nemzeti Parkok és Parkerdők (TK) Szövetsége (FNNPE) – (1973)

XI. A természetvédelem eszközei Nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó területek: Ramsar

XI. A természetvédelem eszközei Kritériumok a „nemzetközi jelentőség” meghatározására vizes élőhelyeken 1. adott biogeográfiai régióban található természetes vagy természetközeli vizes élőhely típusok reprezentatív, ritka vagy unikális példája 2. veszélyeztetett fajokat vagy ökológiai közösségeket tart fenn; 3. adott biogeográfiai régió biológiai sokféleségének fenntartásában fontos állat- és/vagy növényfajokat tart fenn; 4. azok életciklusának kritikus időszakában, vagy élőhelyet biztosít kedvezőtlen feltételek esetén; 5. rendszeresen 20 000 vagy annál több vízimadarat tart el; 6. rendszeresen egy vízimadár faj vagy alfaj populációjának 1%-át tartja el; 7. őshonos halak fajainak, populációinak, életciklus szakaszainak, fajok közötti interakcióknak jelentős részét tartja fenn; 8. halfajok számára fontos táplálékforrást, szaporodási-, halivadék nevelő területet és/vagy vándorlási útvonalat foglal magába.

Forrás: 8004/2003. K. Ért. 11. KvVM tájékoztató Terület megnevezése

Kiterjedés

Balaton (október 1. és április 30. közötti időszakban)

59.800

Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéből a Kis-Balaton

14.745

Baradla barlangrendszer és a hozzá kapcsolódó vizes élőhelyek

2075,3

Csongrád-bokrosi Sós-tó

770

Duna-Dráva Nemzeti Park: Gemenci tájegység (16.873,3 ha), Béda-Karapancsai tájegység Duna-menti területei és holtágai (1.149,7 ha), Szaporcai ÓDráva-meder (257 ha)

18.280

Hortobágyi Nemzeti Park: Zám, Pentezug és Angyalháza puszták (10.964 ha), a Hortobágy-Halastó (2.072 ha), a Kiskörei-víztározó északi része (Tiszafüredi Madárrezervátum) (3.364 ha), Kiskörei víztározó középső része (Poroszlói-medence) (3.648 ha), és az Egyek-pusztakócsi mocsarak területéből a Hagymáslapos, a Jusztus-mocsár és a Fekete-rét (3.073 ha)

23.121

Felső-Tisza

22310,7

Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő-tó teljes hazai területe

8.432

Ipoly-völgy

2227,6

Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Kiskunsági Szikes Tavak elnevezésű terület (3903 ha), a Böddi-szék és Sóséri-puszta (2734 ha) és az Izsáki Kolon-tó (2962 ha)

6.865

Körös-Maros Nemzeti Park területéből a Kardoskúti Fehértó (488 ha), a Biharugrai-halastavak (Ugrai-tavak I-II.), Begécsi-halastavak (Sziki-tavak, Begécsi-tavak), Ugrai-rét, Csillaglaposai legelő és a Sző-rét területe

3.279

Mártélyi Tájvédelmi Körzet

2.213

Ócsai Tájvédelmi Körzet területéből az Öreg-turján és azt övező rétek, valamint Tőzegbánya-tavakk

1.078

Pacsmagi Tavak Természetvédelmi Terület

487

Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet: Szegedi Fehér-tó halastórendszere, Tiszai Labodári és Saséri fokozottan védett árterület, Csaj-tó halastórendszere a Baksi Nagylegelővel és a pusztaszeri Büdösszék fokozottan védett területe

5.000

Rétszilasi-halastavak Természetvédelmi Terület

1.508

Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Terület Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzetből a Bodrogzug Velencei Madárrezervátum Természetvédelmi Terület (420 ha) és a Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület (539 ha) Összesen:

269 3.782 959 179 958 ha

XI. A természetvédelem eszközei Bioszféra rezervátumok (MAB-UNESCO) Az UNESCO (ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete) 1970-ben Man and Biosphere (MAB) címmel kutatási programot indított a természeti környezet megóvásáért. 1972. június 5-én, a Stockholmban tartott, "Ember és bioszféra" címet viselő ENSZ környezetvédelmi világkonferencián szentesítették, ezt a napot a nemzetközi környezetvédelem világnapjává nyilvánították. Bioszféra rezervátumok létesítésének fő célja a Föld nagy ökoszisztéma-típusait reprezentáló, kiemelkedően értékes területek védelme, a rajtuk tapasztalható emberi és természetes folyamatok megfigyelése volt, ezen kívül szolgáljanak a fenntartható fejlődés modellterületeiként is. A Föld legkülönbözőbb pontjain 97 országban összesen 440 bioszféra rezervátumot jelöltek ki.

XI. A természetvédelem eszközei A bioszféra rezervátumokat nem nemzetközi egyezmény hozza létre, • de a céljai, kialakításuk, védelmük és fenntartásuk több más nemzetközi kezdeményezéssel van összhangban (pl. Riói egyezmény), • területeik számos esetben bizonyos nemzetközi egyezményekhez tartozó élőhelyek is egyben (pl. Ramsari- és Világörökség területek), • egyes országok védett területeinek részét is képezik (pl. nemzeti parkok, természetvédelmi területek), • vagy egyidejűleg Natura 2000 területek is.

XI. A természetvédelem eszközei Bioszféra rezervátumoknak 3 alapvető funkciónak kell megfelelnie, melyek kölcsönösen kiegészítik és erősítik egymást. Megőrzési funkció biztosítaniuk kell a kiválasztott ökoszisztémák, tájak változatosságának fennmaradását, a fajok sokféleségének és genetikai változékonyságának megőrzését Fejlődési funkció elő kell segíteni a helyi körülmények között megvalósítható, ökológiai, társadalmi és kulturális szempontból fenntartható gazdasági fejlődést a helyi hagyományos módszerek, tradíciók figyelembe vételével Kutatási és oktatási funkció támogatni kell a természetvédelmi célú tudományos kutatásokat és monitorozást, valamint elő kell segíteni oktatási és ismeretterjesztési célú tevékenységeket

XI. A természetvédelem eszközei A bioszféra rezervátumok felépítése Magterület: elsődleges a megőrzési és kutatási funkció, emberi tevékenység, belépés kivételes esetben megengedhető (Mo.: fokozottan védett terület). Hosszú távú védelmet nyújt a rajtuk élő életközösségeknek, növény- és állatfajoknak. Védőövezet (puffer zóna): a magterületeket veszi körül, feladata ezek védelme, korlátozottan és szabályozott mértékben folyhat rajtuk természetvédelmi célokkal nem ellentétes emberi tevékenység. Folytathatók tudományos kísérletek a természetes vegetáció kezelésére, károsodott területek helyreállítására, fontos az oktatás és az ökoturizmus elősegítése. Átmeneti övezet: a természeti erőforrások fenntartható használatának bemutató területei, rajtuk mezőgazdasági és egyéb emberi tevékenység is folyhat a helyi közösségek, a természetvédelmi szervezetek, kutatók, civil szervezetek és magánszemélyek együttműködésével.

XI. A természetvédelem eszközei • létesítés: 1979-1980 (UNESCO MAB Titkársága) • területeit 10 évente felül kell vizsgálni (nemzeti jelentés) • felterjesztést az UNESCO MAB Titkársága bírálja el: • az adott terület megfelel-e még a bioszféra rezervátumok követelményeinek • utoljára 1997-ben történt meg (felmérést legközelebb 2007-ig kell elvégezni) Megnevezés

Kijelölés éve

Terület (ha)

Magterület (ha)

Aggteleki Bioszféra Rezervátum

1979

20 170

234

Fertő-tavi Bioszféra Rezervátum

1979

12 542

1976

Hortobágyi Bioszféra Rezervátum

1979

54 500

1154

Kiskunsági Bioszféra Rezervátum

1979

22 095

8120

Pilisi Bioszféra Rezervátum

1980

25 367

1716

134 674

13 200

Összesen:

XI. A természetvédelem eszközei

XI. A természetvédelem eszközei Világörökség (World Heritage) Hungary • Magyarország 1985-ben csatlakozott Egyezményhez (törvényerejű rendelet)

a

Világörökség

• Világörökség Bizottság 1987-ben döntött az első magyarországi helyszín felvételéről: Budapest és Hollókő

két

• 2002. nyara óta: nyolc világörökségi helyszín • hét a kulturális • egy a természeti kategóriában került felvételre • Két helyszínünk (Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, valamint a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj) határokon átnyúló, azaz Szlovákiával és Ausztriával közös.

XI. A természetvédelem eszközei Világörökségi helyszín

Felvétel éve

Kategória

Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete

1987

Kulturális

Hollókő ófalu és táji környezete

1987

Kulturális

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

1995

Természeti

Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete

1996

Kulturális

Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta

1999

Kulturális (kultúrtáj)

Pécsi ókeresztény sírkamrák

2000

Kulturális

Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj

2001


A tokaji történelmi borvidék

2002


XI. A természetvédelem eszközei A Magyar Várományosi Listán szereplő helyszínek

Kategória

Tarnóc ősélőhely

Természeti

A Komárom / Komarnoi erődrendszer

Kulturális

"Dunakanyar kultúrtáj" (munkacím)


A Rózsadombi termál karszt területe

Természeti

Lechner Ödön és kortársai, a magyar szecesszió

Kulturális

A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó

Kultúrtáj

A római limes magyarországi szakasza

Kulturális

Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok


Tájház hálózat Magyarországon

Kulturális

Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai

Kulturális

XI. A természetvédelem eszközei 6. Tudományos feltárás • célja, feladata, eszköze a természetvédelemnek • meg kellene előznie a védetté nyilvánítást minden esetben Alapelvek • mindig több és nagyobb területet kell védetté nyilvánítani, mint ami a fennmaradáshoz szükséges: egyszerűbb a védelem feloldása, mint a későbbi károsodás helyreállítása • védendő értékek jelentős hányada nem tudományos, hanem tájképi, turisztikai, kultúrtörténeti okok miatt kerül védelem alá • kezeléskor fel kell használni a régebbi tudományos munkák eredményeit is • tv hatóság nem tudja felvállalni a kutatásokat, de a feltételeket megteremtheti, az eredményeket felhasználhatja • tudományos feltárás hiányában a kezelés és fenntartás helyett inkább semmit nem szabad tenni • meg kell akadályozni a tudományos kutatók károkozását is

XI. A természetvédelem eszközei 7. Anyagi háttér Önellátóvá még optimális esetekben sem tehető: természetgazdálkodás és szolgáltató tevékenység nagyobb arányanagyobb önállóság, hatósági tevékenység nem elég Természetvédelmi bevételek a) Állami költségvetés: • természetrombolás nyomainak helyreállítási költségei • szervezet működőképességét célzó beruházások (irodák, lakások, járművek, műszerek) • őrzést, védelmet, tájékoztatást szolgáló gátak, kerítések, táblák • természetvédelmi tudatformálást szolgáló kiállítások, fogadóépületek, múzeumok, tanösvények, erdei iskolák, kilátók • alkalmazottak költségei f) Terményértékesítés b) Belépődíjak c) Vendéglátás g) Bírságok d) Ajándéktárgyak árusítása h) Adományok e) Bérlemények

XII. A természetvédelem tárgyai

XII. A természetvédelem tárgyai A természeti értékek csoportosítása: 1. Földtani értékek • ex lege védett: kunhalom, földvár, barlang a) Barlang • hossza 2 m, egy ember elfér benne Keletkezés: • kőzettel egy időben keletkező: láva-, mésztufa-, korallbarlang • szél, víz, jég hatására utólag keletkező: karsztosodásra hajlamos mészkő, dolomit, gipsz, kősó Képződményei: cseppkő, ásványkiválás (borsókő-aragonit), szifonok (vízzel kitöltött járatok), vízesések, patakok, tavak Jellegzetességek: különleges klíma, egyenletes T, magas páratartalom, tiszta levegő, fényszegénység Kultúrtörténeti jelentőség: őslénytani, régészeti lelet, csontmaradványok: barlangi medve, -oroszlán, rénszarvas, zerge

XII. A természetvédelem tárgyai • kb. 3000 (2924): 124 fokozottan védett • legmélyebb: Istvánlápai barlang (250m BNP) • leghosszabb: Baradla (24800m, ANP) 24 áll hasznosítás alatt: Idegenforgalom: abaligeti, lillafüredi Anna és István, Baradla, Budai-vár, balatonfüredi Lóczi, Bp. Pálvölgyi, Szemlőhegyi, tapolcai tavasbarlang Gyógyászat: abaligeti, tapolcai, Béke, Szelmőhegyi, István Vízellátás: Anna, Szalajka forrásbarlang Vendéglátás: Budai várbarlang Szaunamedence: diósgyőr-tapolcai forrásbarlang Látogatási cél: Földvári, Rákóczi Templom: Gellérthegyi Tudományos kutatás: Vass Imre barlang Őslénytani leletek: Bükk-hg: Szeleta, Subalyuk, Balla, Herman Ottó, Istállóskő; Aggteleki karszt: Baradla; Gerecse: Őregkőbarlang

XII. A természetvédelem tárgyai • 1961 óta védettek! Veszélyeztető tényezők: bányászat, földmunkák, robbantások, felszín beépítése, szennyvizek, idegenforgalom • felszín védelme is kell!!! b) Sziklaalakzat: Föld felszínén található képződmények, emberi beavatkozásoktól mentesen és eredeti helyükön őrizhetők meg • karsztjelenségek: víznyelő (töbör, dolina) - ANP karrmező (ördögszántás) - Szársomlyó mésztufagát (travertínó) - Szalajka-völgyi fátyolvízesés • kőszikla, sziklafal, kőtenger, gejzírkúp, lávatakaró, ingókő stb. Veszélyeztető tényezők: bányászat, építkezés, hulladék, beerdősülés

Víznyelő ANP Galyaság

Víznyelő BNP Bükk-fennsík

Karrmező Aggtelek Ördögszántás Szársomlyó

Szilvásvárad BNP Szalajka fátyolvízesés

Ősemberbarlang

XII. A természetvédelem tárgyai c) Őskövület • ősnövények, ősállatok megkövesedett maradványai (múzeumban és helyszínen is megőrizhetők) • bányaművelés, talajművelés, földmunkák során kerül elő • Ipolytarnóc: ősmaradványok • Vértesszőlősi előembertelep • Tatai Kálvária domb: őstengerpart és ősemberi tűzkőbánya • Rudabányai őshomonida-lelőhely • Dunaalmási kőfejtő: ősleletek • Sümegi Mogyorós domb: tengeri üledékek és ősemberleletek Veszélyeztető tényezők: bányaművelés, beépítés, gyűjtögetés, talajművelés, szakszerűtlen feltárás d) Kőzetfeltárulás • bányászat során kerül felszínre: oktatási, bányatörténeti, földtani, idegenforgalmi, ismeretterjesztési okból védendők Veszélyezteti: beomlás, gyomosodás, hulladék elhelyezés, gyűjtés

XII. A természetvédelem tárgyai e) Hegy • hegycsúcs, vulkáni kúp, hegygerinc, ormok, kilátók, halmok, dombok, fennsíkok stb… • tájképi értékük miatt védettek Veszélyeztető tényezők: kiparcellázás, beépítés (Kékestető, Galyatető, Dobogókő) f) Völgy • keskeny meredek falú szurdok, hasadék, kanyon, teknő, katlan, természetes árok: őket határoló hegyoldalakkal együtt kell védeni Veszélyeztető tényezők: beépítés, idegen anyagokkal való feltöltés, völgyzáró gátak építése, vízzel való elárasztás g) Sziget, félsziget Veszélyeztető tényezők: kiparcellázás, felszíni bányászat, partfalak kiépítése, beépítés

XII. A természetvédelem tárgyai h) Puszta • művelésbe még nem vont nagy síkság, melyet fű borít, de lehet fedetlen is (lösz-, homok-, szikes puszta) • növényzet, állatvilág, tájérték miatt védett – mg. művelés i) Talajtípus • környezet- és talajvédelem feladata: termelés számára megőrizni • védelem alá helyezett területeken a talaj eleve védetté vált • csernozjom talaj: eltűnt • földtani és tájképi értékben gazdag: szikes és homokpuszták j) Kunhalom - ex lege védett • különleges botanikai értékek is: löszpusztagyep maradványai • Hortobágy és Kunság • geomorfológiai képződmények, emberi alkotások: temetkezési hely, megfigyelőállás

XII. A természetvédelem tárgyai Bagi-majori szélmalom, Kengyel

A karcagi Kápolna-halom vagy Kálvária-domb tipikus kultúrjellegű halom.

XII. A természetvédelem tárgyai 2. Víztani értékek víz, vizes élőhelyek, vizenyős területek vízrendezés: • folyószabályozás • lecsapolás 10% → 2,4% (2%)

Folyóvizek

vízfelület Állóvizek

vízfelület

Duna

250

Balaton

600

Tisza

125

Fertő-tó

71

Dráva

30

Velencei-tó

26

Kőrösök

15

többi

23

Rába

12

Term. állóvizek

720

Mosoni Duna

8

víztározók

330

Maros

6

halastavak

260

Bodrog

5

hullámtéri tározók

150

Sajó

5

leválasztott holtágak

30

Hernád

5

bányatavak

30

Szamos

4

üdülőtavak

10

Ipoly

3

mocsarak

160

Lajta

1

Összes állóvíz

1690

többi

21

Összes folyóvíz

510

Term. vízfolyások

490

csatornák

20

km2

XII. A természetvédelem tárgyai Veszélyeztető tényezők: • vízrendezés, folyószabályozás, mocsár lecsapolás, • partok beépítése, fák, nádasok irtása, vízpart átalakítás, műszaki létesítmények (stég, kikötő), • vízszennyezés, hőszennyezés, vízi közlekedés, halászat, horgászat Földnyilvántartási rendszer: víztani, természetvédelmi szempontból elfogadhatatlan (nádas, halastó, többi művelés alól kivont) Kezelési tervek speciálisak: helyi adottságokhoz és a védelem céljához kell igazítani (pl. a szikes kiszárad) Vizes élőhely-rekonstrukció: aktív természetvédelem sikerei • kiskörei víztározó (madárrezervátum) • Dinnyési Fertő visszaduzzasztása • HNP Jusztus-Feketeréti vizes élőhely, Meggyes mocsár

XII. A természetvédelem tárgyai a) Forrás • ex lege védett, korábban terület nélkül • forrásfoglalás, turizmus – természetes állapotú alig van b) Folyóvíz • csak területtel védhető meg: 50 m-en belül szakhatósági engedély kell minden beavatkozáshoz (tv. törvény!) • holtágak, morotvák, kubikgödrök is ide tartoznak • eredeti állapotban kevés maradt: Dráva c) Vízesés • kevés, csoportos védetté nyilvánítás lenne szükséges, védőkörzettel együtt • Szalajka-völgy fátyol vízesés • Lillafüredi vízesés

XII. A természetvédelem tárgyai d) Tó: szf-i mélyedésben minden oldalról zárt víztömeg • átmeneti jelenség: tó-fertő-mocsár-láp-turján (feltöltődési sor) • vízrendezés előtt: vadvízország (eltűnt: Sárrét, Kis-Balaton, Ecsedi-láp, Duna-Tisza közi szikes tavak) • 3 nagy tó maradt (Balaton, Velencei, Fertő): sokféle használat (üdülés, horgászat), turisztikai nyomás • szikes tavak (fehér és fekete tó): Dunameder, Tisza, Hortobágy, Kőrösök, Maros mentén: kiszáradhat, gazdag madárvilág • Oligotróf: kevés tápanyagot tartalmazó – tiszta • Eutróf: tápanyagban feldúsult – elöregedő: természetes szukcesszió • mesterségesek: Hortobágyi halastavak, szegedi Fehér-tó, Tisza-tó, Fertő-tó, Kis-Balaton, Biharugrai halastavak • nemzetközileg veszélyeztetett fajok élőhelye: vidra, kanalasgém, vörösnyakú lúd, kis lilik, rétisas, gulipán, kis kárókatona, póling, cigányréce Kezelése: telepítés, lehalászás, friss vízzel feltöltés, meszezés, talajmunka, szellőztetés télen

XII. A természetvédelem tárgyai Halastavak magántulajdonba kerülésének veszélyei: • idegen halfajok betelepítése • halsűrűség drasztikus növelése • nagyobb hozamot adó halfajok preferálása • mesterséges takarmányozás • vegyszerek alkalmazása • folyamatos beavatkozások (tógazdasági munkák) • tv. számára kedvezőtlen ütemezése (vízlecsapolás, feltöltés) • több műszaki létesítmény (gát, töltés, zsilip, csatorna) • zöld növényzet irtása, nádégetés • madarak, vidra üldözése, riasztása, zavarása, pusztítása

XII. A természetvédelem tárgyai e) Fertő: átalakuló félben lévő tó, szabad vízfelszín még jelentős, de felszíne alatt nagy tömegű növényzet él • Fertő-tó, Velencei-tó, Dinnyési fertő f) Mocsár: felületén a szabad vízfelület kisebb, mint a növényzet által borított felület • Kis-Balaton • élőhely-rekonstrukció: Kis-Balaton, Dinnyési-fertő, Izsáki Kolontó, Hortobágyi Fekete-rét, Kunkápolnási mocsár, Tisza-tó g) Láp: feltöltődött tó, felületének többségét állandóan növényzet borítja, szabad vízfelület csak itt-ott - ex lege védett, Kelemér, Sirok: tőzegmohaláp - vize savanyú, mészben szegény, nagy humuszsav tartalom, sötétbarna, sárgásbarna h) Turján: olyan láprét, ahol évszaktól és csapadéktól függően helyenként tocsogók formájában víz jelenik meg - Ócsa, Dabas, Hanság, Duna-Tisza között sok tönkrement


Víznyelő: az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye

Barlang: a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert, és mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást

Forrás: a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is ha időszakosan elapad

Láp: tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett földterület, melynek talaja időszakosan vízzel telített, és melynek jelentős részén lápi életközösség található, talaját tőzegképződési folyamatok jellemzik.

Szikes tó: természetes vagy természetközeli élőhely, melynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/l nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, területén sziki életközösségek élnek

Kunhalom: olyan kultúrtörténeti , tájképi illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, mely kimagasodó jellegével meghatározó eleme a tájnak. (3000-4000 évesek, „Alföld piramisai”)

Földvár: olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani vagy tájképi értéket képvisel.

XII. A természetvédelem tárgyai 3. Növénytani értékek Kárpát medence: mérsékelt övi lomboserdők, füves puszták • a medence jelleg kedvez az endemizmusoknak (bennszülött fajok) • kontinentális, atlantikus, szubmediterrán, pontusi (Fekete-tengeri), turáni (Kaszpi-tengeri) flóraelemek vannak elsősorban • Mo. 1/3-át borítja növényzet, ennek 1/3-a természetszerű, ezt kell védeni (Mo. területének max. 12%-a) – 16-20 ezer faj cél: • növénytársulások védelme (EU direktíva van rá - ellenállás van a csoportos védetté nyilvánítás ellen) • növényfajok védelme: élőhelyen kívül is • 730 veszélyeztetett faj de csak 633 védett - 63 fv. (2001 K.r.) • eszmei érték: a piaci büntethetőség miatt hozták létre a) Növénytársulások védelme: • leghatékonyabb védelmi forma • Veszélyeztető tényezők: taposás (vadkár), gyűjtés, vegyszerezés, elárasztás, lecsapolás, helytelen gazdálkodás

XII. A természetvédelem tárgyai b) Növényfajok védelme: • indok: egyedszám lecsökkent, elszórt előfordulás, gyűjtés, piaci forgalom, pusztítás, szankcionálási lehetőség, iskolai gyűjtemények • kiterjed: védett faj minden egyedére, részére, fejlődési stádiumára, vadon élő fajokra, de arborétumok, botanikus kertek, parkok fajaira is • őshonos: ősidőktől fogva létező, de máshol is előfordul • 2400 faj (50% gyepi - 50% erdei) • bennszülött (endemikus): egy területen kizárólagosan honos, máshol nem fordul elő • 50-60 (összes faj 2%) • bánáti bazsarózsa, erdélyi hérics, magyarföldi husáng, pilisi len, budai imola, tornai vértő, cifra kankalin, magyar kökörcsin, magyar nőszirom, lisztes berkenye, magyar sóballa stb.


Erdélyi hérics (Adonis transsylvanica)

Bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp. banatica)


Pilisi len (Linum dolomiticum) Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana


Budai imola (Centaurea sadleriana)

Tornai vértő (Onosma tornense)

XII. A természetvédelem tárgyai • maradvány (reliktum): 25-30 • sok északi (negyedidőszaki - jégkorszaki), 40 fölötti fajszám • minél régebbi korból maradt, annál értékesebb • hagymaburok, erdélyi hérics, keleti gyertyán (harmadidőszaki), tőzegeper, zergeboglár, pilisi len, cselling stb. • reliktum-endemizmus: • pilisi len, erdélyi hérics, magyarföldi husáng, magyar kikerics, cifra kankalin, magyar méreggyilok, magyar vadkörte, fehér varfű, tornai vértő • adventív: • tv. jelentőse van a meghonosodás miatt: téltemető, tűzliliom, magyar tölgy


Cselling (Cheilanthes marantae) Zergeboglár (Trollius europeus)


Tőzegeper (Comarum palustre) Hagymaburok (Liparis loselii)


Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

Cifra kankalin (Primula auricula ssp. hungarica)


Téltemető (Eranthis hiemalis)

Tűzliliom (Lilium bulbiferum)

XII. A természetvédelem tárgyai veszélyeztetett: közvetlenül 41, aktuálisan 127, potenciálisan 406 (Vörös Könyv, 1989) • kipusztult, eltűnt: 35 zárvatermő, 1 haraszt (összes faj 1,5%-a) • magyar mézpázsit (bennszülött volt) • főleg hidegkedvelő alpin-arktikus fajok (tőzegmohalápok) • füvespuszták, erdőspuszták reliktumai (elterjedés Ny-i É-i határa volt itt) Okai: • élőhely megszűnése • környezetszennyeződés • kereskedelmi célú gyűjtés • fajok közötti versengés • génerózió • betelepített vagy betelepült fajok térfoglalása • intézmények gyűjtése • értelmetlen gyűjtési szenvedély

XII. A természetvédelem tárgyai védett, fokozottan védett • védettség: (ok: veszélyeztetettség, ritkaság, gyűjtés, pusztítás) • 1971. - 1. - erdélyi hérics - országos védettség élőhellyel együtt védték a fajokat: ohati erdő, barcsi ősborókás, pilisi hegyoldal, Szársomlyó, keleméri Mohos, balatonkenesei tátorjános, dabasi turjános stb…. • 2. csillagos nárcisz - helyi védelem Somogy és Zala megyében összesen: 13 db faj védelem alatt (erdei ciklámen, kakasmandikó, kockás liliom, illír sáfrány, lónyelvű csodabogyó) • 1982. - 340 faj, 30 fv. • 1988. - 415 faj, 31 fv. • 1993. - 501 faj, 47 fv. • 1996. - 515 faj, 52 fv. • 13/2001. KöM rend. (módosítás: 23/2005 KvVM rend.) • Védett (2-10 ezer): 78 moha, 42 haraszt, 512 zárvatermő=633 • Fokozottan védett (100-250 ezer) 1 haraszt (cselling), 1 nyitvatermő (csikófark), 61 zárvatermő=63


Kakasmandikó (Erythronium dens canis)

Csillagos nárcisz (Narcissus angustifolius)

XII. A természetvédelem tárgyai <>

Erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens)

Kockásliliom (Fritillaria meleagris)

XII. A természetvédelem tárgyai <>

Illír sáfrány (Crocus tommasinianus)

Lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum)

XII. A természetvédelem tárgyai 4. Állattani értékek • Mo.: kb. 42 ezer állatfaj van, ebből 560 gerinces • természetvédelem kezdetei: madárvédelem 1982-ig csak gerinceseket védtek (1982-ben 153 gerinctelen védelme) kezdetben nagy testű, feltűnő állatokat védtek (veszély: kilövés, kereskedelem) később: bogarak, lepkék védelme Az állatok pusztulásának fő okai: • élőhely megszűnése, elszennyezése • begyűjtés (madártojás), befogás • vadászat, solymászat, horgászat • hobbi, madárkitömés • ragadozó madár gyűlölet • elháziasodás, hibridizáció, génerózió • környezetszennyezés, mezőgazdaság, turizmus

XII. A természetvédelem tárgyai A természetvédelem alapvető céljai: • őshonos fajok védelme (korábban őshonos, visszatelepült fajok is, de nem a mesterségesen betelepített fajok védelme pl. muflon, dám, fácán) • betelepült fajok: nyestkutya, mosómedve - kompetíció • visszatelepültek védelme indokolt: farkas, hiúz, medve - védettség kiterjed a faj minden egyedére, fejlődési alakjára, elpusztult állatra, preparátumra is - ezen fajok élőhelyének védelme, szaporodás időszakában zavarás megtiltása Zöld hatóság engedélye szükséges: - nem őshonos fajok betelepítéséhez (nem őshonos halfaj természetes vizekbe telepítése tilos) - védett faj állományának szabályozásához - védett fajok gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, tartásához, szaporításához, értékesítéséhez, külföldre vagy külföldről száll.

XII. A természetvédelem tárgyai Emlősök védelme Veszélyeztető tényezők: • élőhely megszűnése, környezetszennyezés • vadászat, trófeájuk, esztétikai értékük: elefánt, orrszarvú, oroszlán, tigris, leopárd, víziló, orángután, gorilla, jegesmedve, rozmár, bölény, hiúz, barnamedve • Európából 300 év alatt 70 faj pusztult ki • Mo-ról 1800 előtt kipusztult: vadló, őstulok, jávorszarvas, európai bölény Madarak védelme • világon 8700 madárfaj ismert, Mo.: 200 fészkel, 160 faj átvonul • tv. leghosszabb múltra visszatekintő része • vizsgálják: vonulás (gyűrűzés), jellemző viselkedés • élőhelyek, táplálkozási helyek, szaporodási helyek védelme • legfőbb veszélyben: vízi madarak, ragadozók (élőhely, vadászat) • társadalom részvétele: téli madáretetés

XII. A természetvédelem tárgyai Hüllők védelme • világon 6300 faj, nálunk 15 faj él, mind védett (későn) • 3 faj fokozottan védett: pannon gyík, haragos sikló, parlagi vipera • 4 faj veszélyeztetett: magyar gyík, haragos sikló, parlagi vipera, hegyi gyík • fő veszély: undor, babona, gonoszság Kétéltűek védelme • világon 3000, nálunk 16 faj él, mind védett (későn) • egy veszélyeztetett: alpesi gőte Halak védelme • világon 22900, Mo. 80 faj él, ebből 27 védett, 7 fv. • 2 közvetlenül veszélyeztetett: lápi póc, petényi márna • 7 fv: dunai galóca, lápi póc, petényi márna, magyar és német bucó Gerinctelenek védelme • 1970-es években kezdődött, 170 lepkefaj: Borsod megyei Tanács • 1993. 397 védett gerinctelen faj (hazai 1%-a!) • 2001. 450 védett, 32 fokozottan védett

XII. A természetvédelem tárgyai őshonos: Mo. ma élő fajok 99%-a, 560 gerinces, 1060 rák, 200 csiga, 30 ezer rovar bennszülött és maradványfajok: főleg gerinctelenek veszélyeztetett: Vörös Könyv, kb. 400 faj (110 gerinces: 20 emlős, 83 madár, 4 hüllő, 1 kétéltű, 2 hal; 290 gerinctelen: 18 csiga, 272 rovar), védett faj 828+137 fv.! • kipusztult, vagy eltűnt: 1800-ig Mo-n rendszeresen éltek, szaporodtak, de 1935-től nincsenek (visszatelepülők!!!) • 18 gerinces faj (5 emlős, 13 madár), 35 rovar • pl. európai hód, sakál, barna medve, kékcsőrű réce, halászsas, farkas, hiúz, rózsás gödény, borzas gödény, kis kárókatona, kékcsőrű réce, halászsas, vándorsólyom, siketfajd, nyírfajd, daru, reznek, tavi cankó, kacagócsér, kiscsér

XII. A természetvédelem tárgyai • kipusztulás közvetlen szélén: kis számban, elszigetelten, izolált kis állományokban fordulnak elő • 33 gerinces (7 emlős, 21 madár, 3 hüllő, 2 hal), 42 gerinctelen faj • pl. pisze denevér, nyugati földikutya, európai nyérc, batla, parlagi sas, kígyászölyv, kerecsensólyom, fekete gólya, túzok, uhu, vízirigó, parlagi vipera, haragos sikló, lápi póc, petényi márna


Nyugati földikutya (Nannospalax leucodon)

Európai nyérc (Mustela lutreola)

XII. A természetvédelem tárgyai Fekete gólya (Ciconia nigra)

Túzok (Otis tarda)

XII. A természetvédelem tárgyai Batla (Plegadis falcinellus)

Parlagi sas (Aquila heliaca)

XII. A természetvédelem tárgyai Parlagi vipera (Vipera ursinii)

Lápi póc (Umbra krameri)

XII. A természetvédelem tárgyai • közepesen veszélyeztetett: kis egyedszámú populációkban élnek, állományuk lecsökkent, élő-tenyészőhelyeikről kipusztultak, életfeltételei megszűntek, átalakultak • 7 emlős, 40 madár, 1 kétéltű, 160 gerinctelen • Pl. mogyorós pele, vidra, vadmacska, gulipán, gyurgyalag, ugartyúk, szalakóta, holló


Vidra (Lutra lutra)

Szalakóta (Coracias garrulus)


Gulipán (Recurvirostra avosetta)

Ugartyúk (Burhinus oedicnemus)


Gyurgyalag (Merops apiaster)

Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius)

XII. A természetvédelem tárgyai • potenciálisan veszélyeztetett: elterjedési területük (area) szegélyzónája esik hazánk területére, fő elterjedési területtől elszigetelten élnek • 1 emlős, 9 madár, 1 hüllő, 50 szitakötő és lepke • Pl. zerge, szirti sas, pásztormadár, hegyi gyík


Zerge (Rupicapra rupicapra)

Szirti sas (Aquila chrysaetos)


Pásztormadár (Sturnus roseus)

Hegyi gyík (Zootoca vivipara)

XII. A természetvédelem tárgyai Puhatestű: Ízeltlábú: Hal: Kétéltű: Hüllő: Madár: Emlős:

védett (2-50 ezer) 43 408 27 18 12 280 41 828

fokozottan védett (100ezer-1m) 1 31 7 3 81 14 137

(túzok, réti sas, parlagi sas, kis lilik, kerecsensólyom, békászó sas, parlagi vipera)

Jogszabályi háttér: 13/2001. (V. 9.) KÖM rendelet a védett és fokozottan védett növény-és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény és állatfajok közzétételéről. 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról

XII. A természetvédelem tárgyai • Közegészségügyi okból, a légiközlekedés biztonsága, az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében - amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért – a bütykös hattyú (Cygnus olor), a házi veréb (Passer domesticus), a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a sárgalábú sirály (Larus cachinnans) és a seregély (Sturnus vulgaris) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető, de riasztásuk a védett természeti területeken kívül július 1. és február 28. között, a repülőtereken és biztonsági övezetükben pedig egész évben engedély nélkül végezhető (egyéb esetben értékük 1000Ft). • Háziállatfajták védelme KTM és FM közösen (magyar szürke, mangalica, fehér és fekete hortobágyi racka stb.) támogatás: tyúkok, ludak, pulykák, nyulak, juhok, mangalica, magyar szürke

XII. A természetvédelem tárgyai 5. Tájképi értékek • föld, víz, levegő, élővilág védelme nem azonos a tájvédelemmel • táj: gyűjtőfogalom (egyszerűbb megérezni, megérteni, mint körülírni) A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.

• bizonyos elemek és tényezők törvényszerűen ismétlődnek benne • része a domborzat, a talaj, a víz, az éghajlat, a növényzet és az állatvilág • állandó változásban van • természetes + ember által létrehozott alkotások is vannak benne • jellege függ az emberek nemzeti sajátosságaitól is • nemzeti vagyon • élőhely és esztétikai élményt nyújtó természeti érték

XII. A természetvédelem tárgyai Tájkép: adott pontból látóhatárig (előtér-középtér-háttér) Kilátás: tájképek egy adott pontból (360o panoráma) Tájérték (tájpotenciál): természetes elemeinek értéke + gazdasági értéke + látványa, szépsége, esztétikai értéke • esztétikai érték ált. ellenkezik a gazdasági értékkel; • táj fogalom mást jelent a kül. szemlélőknek - mákültetvény Tájjelleg: tv. megközelítése ált. domborzati tájtípus alapján (60) Tájformák, tájtípusok: • domborzatilag: kiemelkedés (hegy, domb), mélyedés (völgy, medence), egyéb (síkság, part, sziget, félsziget) • védett-nem védett • termő-terméketlen • természetes-átalakított

XII. A természetvédelem tárgyai Tájjelleg Hortobágy: asztal simaságú szikes puszta, délibáb, elszórt gémeskutak, fehérre meszelt nádfedeles parasztházak, ménesek, gulyák, birkanyájak, madárvonulások, töretlen látóhatár, kék ruhás csikósok Bugacpuszta: látóhatárt erdők zárják le, puszta homokos, délibáb ritka, füves gyepet facsoportok tarkítják, nincsenek nagy madártömegek, pásztorok öltözete fehér Lővérek: laza beépítés, sok élősövény, szelídgesztenyék, házak fából épült tornáca Kiskunság: homokpuszták, szétszórt tanyák, gyümölcsösök, szőlők, szántóföldek, nádasok, kis csoportban jószágok, akácos, nyáras, borókás

XII. A természetvédelem tárgyai Tájtípusok (tájformák) fátlan, füves síksági táj - pannon puszta, kiemelkedő Mo.! Hortobágy, Kiskunság, Dévaványa, szabadkígyósi-, pitvarosi puszta, Borsodi Mezőség (120 ezer ha) erdőspusztai táj - Pusztaszeri TK, Bugac, Hajdúság (50 ezer ha) homokpusztai táj - pl. KNP, Fülöpháza, Kerekegyháza, Szabadszállás, Barcsi TK (15-20 ezer ha) ártéri táj - Mártélyi TK, Gemenc, Szigetköz, DDNP, Bodrogköz, BédaKarapancsa, Kesznyéten (100 ezer ha) vizes táj - nagyon érzékeny, értékes Hortobágy, Kiskunsági szikes tavak, Hanság, Sárrét, Fertő-tó, Kis-Balaton, biharugrai tavak (60 ezer ha) dombvidéki erdős táj - Zselicség, Őrség, Aggteleki karszt, pannonhalmi dombok (100 ezer ha) dombvidéki kultúrtáj - várrom, kastély, mg kultúra, Tihany, Badacsony, Káli-medence, Tokaj, Hollókő (20 ezer ha) hegyvidéki erdős táj - üdülési, eü-i szempontok, Bükk, Pilis, Zempléni-hg, Börzsöny, Vértes, Mátra, Budavidék, Mecsek, Gerecse, Magas Bakony, Cserehát, Karancs-Medves, Soproni, Kőszegi, Keszthelyi-hegység (143 ezer ha)

XII. A természetvédelem tárgyai 6. Kultúrtörténeti értékek - természetes környezetben (in situ) nagyobb esztétikai élmény Funkcionális csoportosítás: (másik: természetes-mesterséges) • műemléki környezet (kastélypark, várhegy, templom, Alcsúti Arborétum TT, Hollókő - Országos Műemléki Hivatal) • történelmi emlékhely (Mohácsi csatatér, Pusztaszeri Nemzeti Emlékpark) • irodalomtörténeti emlékhely (szülőhely, sír stb…Bp. Jókai kert) • népmondai emlékhely (balatonakarattyai Rákóczi szilfa, nagycenki hársfasor) • régészeti lelőhely (pl. Jakab-hegy, Pécs-Magyar Nemzeti Múzeum) • néprajzi értékek (mesterségek, NP-on belül, pl. Ócsai tájház) • temetők (inkább műemlékvédelem, pl. szatmárcsekei csónakos) • ipartörténeti emlékek (pl. őskohók BNP, szénégetők ANP) • jellegzetes földrajzi pontok (É, D, K, Ny, legmagasabb, -mélyebb)

Magyarország legnyugatibb települése: Felsőszölnök (Vas megye) legkeletibb települése: Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) legészakibb települése: Hídvégardó (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) legdélibb települése: Kásád (Baranya megye) legnyugatibb városa: Szentgotthárd (Vas megye) legkeletibb városa: Csenger (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) legészakibb városa: Gönc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) legdélibb városa: Siklós (Baranya megye) legmagasabb fekvésű település: Mátraszentimre (810 m) legalacsonyabb fekvésű település: Tiszasziget (Csongrád megye) A lap eredeti címe http://hu.wikipedia.org

XII. A természetvédelem tárgyai 7. Terület nélkül védett természeti értékek • Barlangok ex lege védett 23. § (2) • Növényfajok 2001. - 623/73 • Állatfajok 2001. - 844/137 • Forrás ex lege védett 23. § (2) • Víznyelő ex lege védett 23. § (2) • Ősmaradvány 52. § • Kunhalom ex lege védett 23. § (2) • Földvár ex lege védett 23. § (2) • Nemzetközi jelentőségű védett természeti emlékek nem jogi kategória, Mo. védettjeinek 1/3-a ide tartoznak: NP, fv. barlangok, növény és állatfajok, TK, TT fv. része, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó területek (Ramsari, MAB, UNESCO)

XII. A természetvédelem tárgyai 8. Területtel védett természeti értékek nemzetközi csoportosítása Nemzetközi csoportosítás (IUCN kategóriák) • ajánlás a tagországok számára • Mo-on csak részben használható (ok: kidolgozó ország sajátosságait tükrözi, védett növény és állatfajokra nem terjed ki, tisztázatlan a barlangok hovatartozása) 1. Strict Nature Reserve/Wilderness Area: vadonterület, szigorú tv. terület (Mo. = fokozottan védett területnek felel meg) 2. National Park: nemzeti park (term. erőforrás, gazd. célú haszn. tilos!) 3. National Monument: természeti emlék (National Monument Mo. főleg helyi jelentőségű TE) 4. Habitat/Species Management Area: kezelt természetvédelmi terület (Mo. = TT) 5. Protected Landscape: Tájvédelmi Körzet (TK)

XII. A természetvédelem tárgyai 6. Managed Resources Protected Area: erőforrás rezervátum (Mo. -) 7. embertani rezervátum (Mo., Eu. -) 8. többszörös használat alatt álló, kezelt természeti erőforrásvédelmi terület (Mo. -) 9. Bioszféra rezervátum (5= ANP, HNP, KNP, FHNP, DINP) 10. UNESCO világörökség (Mo. 8 db)

XII. A természetvédelem tárgyai 9. Területtel védett természeti értékek hazai csoportosítása • nemzetközire épül • egyszerűbb, áttekinthetőbb • figyelembe veszi a magyar viszonyokat • országos (1939 óta, 5 kat. - kb. 200 db) • helyi (1971 óta, 2 kat. - kb. 1100 db) • fokozottan védett (1982. óta) kb. 130 e ha, Mo. 1.5 %-a 1. Nemzeti Park 2. Tájvédelmi Körzet 3. Természetvédelmi Terület – országos jelentőségű (OTT), helyi jelentőségű (HTT) 4. Természeti Emlék – országos (OTE: 1 db - AggtelekRudabánya Szendrői alapszelvények 1991), helyi (HTE) (HTT-nél) 5. Nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó területek (MAB 5 db, ramsari kb. 19 db)

XII. A természetvédelem tárgyai Védett természeti területek csoportosítása (1996. évi LIII. törvény szerint) A.) Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek 1. Egyedi jogszabállyal védett természeti területek • • • •

Nemzeti Park Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Terület Természeti emlék

2. A törvény erejénél fogva „ex lege” védett természeti területek a) Természetvédelmi területnek minősül valamennyi • Láp • Szikes tó b) Természeti emléknek minősül valamennyi • Kunhalom • Földvár • Forrás • Víznyelő

3. A törvény erejénél fogva „ex lege” védett természeti értékek •

Barlang

B.) Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti értékek • •

Ásványos, ősmaradványok Mesterséges üregek

C.) Helyi jelentőségű védett természeti területek • •

Természetvédelmi terület Természeti emlék

Védelmi kategóriák

2005. december 31. ha

db

Nemzeti parkok (NP)

486 055,6

10

Tájvédelmi körzetek (TK)

324 013,9

36

Természetvédelmi területek (TT)

28 949,6

147

0,0

1

839 019,1

194

Természeti emlék (TE) Összesen

XII. A természetvédelem tárgyai Név Létesítés Védett területek Magyarországon HNP (1973) Nemzeti parkok (NP) KNP (1975) • A világon: 1400 db • Európában: 326 db (1998. II. 25.) BNP (1977) • Magyarországon: 10 db ANP (1985) Tájvédelmi körzetek (TK) FHNP (1991) • Magyarországon összesen 36 db (2005.12.31.) DDNP (1996) • I. Tihanyi Tájvédelmi Körzet (1952) KMNP (1997) • méret: kb. 1000-15 ezer ha BFNP (1997) • összes terület: kb. 324 ezer ha (2005.12.31.) DINP (1997) • 56 ezer ha fokozottan védett Országos jelentőségű védett területek (OTT) ŐNP (2002) • Magyarországon összesen: 147 (2005.12.31.) • kb. 28 ezer ha (2005.12.31.) • első volt: Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület (1939) Helyi jelentőségű védett területek (HTT)





Tájvédelmi körzetek

Tájvédelmi körzetek (TK) 1 284/TK/98 2 242/TK/91 3 212/TK/89 4 163/TK/78 5 293/TK/99 6 152/TK/77 7 231/TK/90 8 201/TK/88 9 258/TK/93 10 141/TK/77 11 211/TK/89 12 210/TK/89 13 146/TK/77 14 232/TK/90 15 170/TK/80 16 158/TK/78 17 118/TK/75 18 239/TK/91 19 94/TK/71 20 180/TK/85 21 112/TK/75 22 253/TK/92 23 122/TK/76 24 110/TK/75 25 181/TK/86 26 280/TK/97 27 257/TK/93 28 140/TK/77 29 171/TK/82 30 187/TK/87 31 287/TK/98 32 260/TK/93 33 183/TK/86 34 139/TK/76 35 172/TK/84 36 126/TK/76 Összes TK

XII. A természetvédelem tárgyai Bihari-sík TK Boronka-melléki TK Borsodi Mezőség TK Budai TK Dél-Mezőföldi TK Gerecsei TK Gödöllői Dombvidék TK Hajdúsági TK Hevesi Füves Puszták TK Hollókői TK Karancs-Medves TK Kelet-Cserhát TK Kelet-Mecsek TK Kesznyéteni TK Kőszegi TK Közép-Tiszai TK Lázbérci TK Magas-bakonyi TK Mártélyi TK Mátrai TK Ócsai TK Pannonhalmi TK Pusztaszeri TK Sághegyi TK Sárréti TK Sárvíz-völgye TK Somló TK Soproni TK Szatmár-Beregi TK Szigetközi TK Tápió-Hajta Vidéke TK Tarnavidéki TK Tokaj-Bodrogzug TK Vértesi TK Zempléni TK Zselicségi TK

Hortobágyi NPI Duna-Dráva NPI Bükki NPI Duna-Ipoly NPI Duna-Dráva NPI Duna-Ipoly NPI Duna-Ipoly NPI Hortobágyi NPI Bükki NPI Bükki NPI Bükki NPI Bükki NPI Duna-Dráva NPI Bükki NPI Őrségi NPI Hortobágyi NPI Bükki NPI Balatoni NPI Kiskunsági NPI Bükki NPI Duna-Ipoly NPI Fertő-Hanság NPI Kiskunsági NPI Őrségi NPI Duna-Ipoly NPI Duna-Ipoly NPI Balatoni NPI Fertő-Hanság NPI Hortobágyi NPI Fertő-Hanság NPI Duna-Ipoly NPI Bükki NPI Bükki NPI Duna-Ipoly NPI Bükki NPI Duna-Dráva NPI

17 214,9 8 453,6 18 830,1 10 476,9 7 862,1 8 786,5 12 349,8 7 436,6 14 257,0 175,6 6 836,3 6 942,0 9 458,1 5 703,9 4 297,4 8 442,2 3 799,0 8 390,0 2 148,9 12 529,9 3 657,9 8 271,5 22 571,3 238,1 2 206,8 3 641,0 566,4 5 000,9 22 497,3 9 681,7 5 394,0 9 539,0 5 110,4 15 278,7 27 630,2 8 337,7 324 013,9

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban 1. Fás társulások veszélyeztető tényezői, védelmi célkitűzései élőhelyrekonstrukciós lehetőségei 1. Erdők • definíciók (népi, ökológiai, gazdasági) • tulajdonságok: • tájformáló elem, földrajzi jelenség, speciális mikroklíma • védelmi funkció, biomassza nagy része • világon 4 milliárd ha erdő, csökken (okok) • évi növedék Mo. - 6m3/ha; ültetvényen 10-15!, fenntarthatóság (sustainable development) • Mo. 1,7 M ha erdő, szekuláris erdőszukcesszió stádiumok (Bükk II.) • erdőterület történelmi csökkenés: 70-80% - honfoglalás 40% trianon után 12% - 1945-1990 18% (erdőtelepítési program kopárfásítással) - magánosítás = aprózódás, rablógazdálkodás


Típusok: • őserdő: ember által nem háborgatott, min. 1000 ha • természetes erdő: 10-15 %, őshonos fajokból áll • természetközeli erdő: 40 %, hagyományos erdőgazdálkodás • kultúrerdő=ültetvény: 45 %, monokultúra (akác, gledicsia, nemesnyár, nemesített füzek, keskenylevelű ezüstfa, feketefenyő, vörös tölgy, fekete dió, bálványfa), kopárfásítás (100e ha!) • jóléti erdő • természetvédelmi rendeltetésű (védett) erdő: 20 % kb. 350 e ha, 1/5-e fv., tartamos gazdálkodás (jobb mint "sustainable") 4 kategória: 1. különleges helyen lévő erdőállományok (kerecsendi lösztölgyes stb.) 2. génrezervátumok (magtermő állomány) 3. véderdők (pilisi hegyoldal) 4. erdőrezervátumok

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban Természetvédelmi távlati célkitűzések • a természeti értékek általános fenntartása: a terület állat-, és növényvilága fajgazdagságának fenntartása, a felszíni formák megőrzése; • az őshonos fafajok változatosságának, génkészletének fenntartása, megőrzése; • nagyobb védett területeken az őshonos lombos fafajok és fenyők, vagy hazai fafajok és nemes nyárak meghatározott arányának fenntartása; • a jelenlegi kedvezőtlen állapot javítása: fenyő, nemesnyár, akác telepítvény őshonos fajokból álló elegyes erdőre cserélése; • erdőrezervátum jelleg kialakítása; • sajátos erdőgazdálkodási forma megőrzése.

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban Ható-, és potenciális veszélyeztető tényezők, tv. problémák • környezetszennyezés (savas eső, talajszennyezés, talajvíz szennyezés) • termőhely átalakítás (folyószabályzás, lecsapolás - vízrendezés, melioráció), átalakulás (alacsony talajvízszint -tölgy-, szárazodás, akácosok nitrogén felhalmozása, dolomit fásítás, bükkös helyére telepített lucos) • tájidegen fafajok telepítése ültetvényként és természetközeli erdőbe (síkvidéki erdőbe vörös tölgy a hazai tölgyek helyett) • genetikai sodródás a tájidegen fajokkal való kereszteződés révén (fekete nyár×hibrid nyarak) • idegen termőhelyről származó-, vegetatív úton szaporított csemeték telepítése • agresszív tájidegen fa- és cserjefajok (gyalogakác, amerikai vadszőlő, amerikai kőris, zöld juhar, bálványfa) inváziója

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban Ható-, és potenciális veszélyeztető tényezők, tv. problémák • fairtás, gyújtogatás, erdő legeltetés • helytelen erdőművelés (elegyetlen-, egykorú állományok; elgyertyánosodás, elcseresedés, hegyvidéki erdőkben; sarjaztatásos felújítás; drasztikus erdőtelepítési-ápolási munkák; tarvágás, művelés vegetációs időszakban) • tradicionális művelés hiánya (botoló füzesek eltűnése a hullámtéri erdőkből) • túltartott vadállományok: természetes felújulás lassítása • tulajdonviszonyok átalakulása, jogi szabályozás hiányosságai • egyes bennszülött fajok felújulási képtelensége • kedvezőtlen kormegoszlás • szintezettség hiánya (aljnövényzet, cserjeszint), átalakulása egyes erdőtípusokban • kedvezőtlen (szekunder) szukcesszionális folyamatok (pl. degradáció-gyomosodás)

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban Élőhelyrekonstrukciós lehetőségek • általában korlátozott lehetőségek • őshonos fafajcsere (termőhelynek megfelelően) • termőhely rehabilitáció (pl. kedvező hidrológiai viszonyok kialakítása) • gyom-, cserjeirtás, faápolás természetes újulat segítése • természetszerű erdőgazdálkodás

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban 2. Erdőn kívüli fás területek fásítások, fasorok, fás legelők: egyedi védetté nyilvánítások (Alcsúti libanoni cédrus, betyárfák, zsennyei tölgy)

Ható-, és potenciális veszélyeztető tényezők, tv. problémák • tulajdonviszonyok rendezetlensége • jogi szabályozás hiányosságai (egyedi fák védelme 21/1970. (IV.21.) Korm. r. és a 28/1992. (I.28.) Korm. r.) • gazdasági hasznosításból eredő problémák • legeltetéses használat hiánya vagy túllegeltetés • szakszerűtlen gazdálkodás, fák kivágása • művelési ág változtatás • melioráció, vízrendezés • környezetszennyezés • természetes folyamatok (gyomosodás, spontán beerdősülés, hagyásfák elöregedése) élőfagyűjtemények, arborétumok, parkok, kertek: a természetvédelmi megítélés különleges vonásai

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban 2. Fátlan társulások veszélyeztető tényezői, védelmi célkitűzései élőhelyrekonstrukciós lehetőségei Mo.-on kiemelt természetvédelmi szerep (HNP, KNP) • Mo. 12%-a gyep művelési ágú, 20% intenzív gyep, a többi természeti terület • Típusok: löszgyepek, homoki gyepek, szikes gyepek, sziklagyepek, lejtősztyepprétek, mezofil kaszálórétek, mészkerülő hegyi rétek, mezoxerofil szubmediterrán gyepek, nedves (mocsár-, láp-) rétek, antropogén gyepek

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban Ható-, és potenciális veszélyeztető tényezők, tv problémák • megszűntetés (beszántás, beerdősítés, művelési ág megváltoztatás /gyümölcsös-szőlő telepítés/ beépítés-útépítés) • ipari területhasznosítás (kőolaj-földgáz kitermelés) • tulajdonforma változás • átalakítás (felülvetés, műtrágyázás), intenzív gyepgazdálkodás • szennyvíz-hígtrágya szemételhelyezés • vízrendezés, meliorizáció • műtrágya, növényvédőszer bemosódás • túl-, alullegeltetés (libalegeltetés, a kül. fajok és az új fajták eltérő legelési szokásai) • gépi kaszálás (talajtömörödés, homogenizáció, madárpusztítás-rossz mintázat), takarás • elaprózódás, mozaikolódás

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban Ható-, és potenciális veszélyeztető tényezők, tv problémák • bányászat (kunhalom, mészkő-Szársomlyó), anyagnyerés (homokdomb) • gyomosodás, tájidegen fajinvázió (selyemkóró, tarackbúza, magas aranyvessző), cserjésedés, nádasodás • légi növényvédelem mozaikos élőhelyeknél • vadkibocsátás (fácán etetés), túltartott vadállomány (őz, üregi nyúl) • gyújtogatás • antenna, vezeték, oszlop, földmérési pont elhelyezés • állattartó telep elhelyezés • gyűjtések (növény, tojás stb.) • sárkányrepülőzés, paplanernyőzés, sziklamászás, fotósturizmus • intenzív turizmus • katonai gyakorlatok, motocross, közlekedés, taposás

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban Élőhelyrekonstrukciós lehetőségek • területintegritás védelem (fa-bokorsor beszántás ellen) • bekerítés • létesítmény áthelyezés (itató, karám) • cserjeirtás • kis létszámú legeltetés, legelőápolás • fenntartó kaszálás • téli égetés • visszagyepesítés (korlátozott) • vízkormányzás • extenzív gyepgazdálkodás: kaszálás, legeltetéses állattartás, vegyszermentes

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban 3. Vízterek, vizes élőhelyek veszélyeztető tényezői, védelmi célkitűzései élőhelyrekonstrukciós lehetőségei • folyó és állóvizek ma Mo. 2%-án (régen 10%) • nádasok Mo. 0,4 %-án, 25%-uk védett • mocsarak lápok kb. 0,2% • patakmenti égeresek magaskórósok Ható-, és potenciális veszélyeztető tényezők, tv problémák • vízszennyezés (vegyi anyag, hő, szennyvizek - zárt csatornarendszer hiánya) • vízfolyásszabályzás, vízrendezés (pl. csatornázás, drénezés) • területhasználat (morotvából halastó, sportcentrum), rendezési-, hasznosítási elképzelések (strandok), anyagnyerés (tőzegbányászat) • építkezések (lakó), part átalakítás, vízi növényzet irtás, állandó építmények a hullámtéren • kubikgödör betemetés (hazai vízi élővilág 70%-a előfordul itt!)

• • • • • • • • • • • •

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban síkvidéki folyón vízierőmű építés medererózió, feliszapolódás, ártér víztelenedés (Duna keményfa ligeterdei már nem újíthatók fel), holtág feltöltődés (átl. 2 cm/év), eutrofizáció (szikes tóból - mocsár) természetes dinamika hiánya (halpopulációk ívóhelyeinek elpusztulása) vízösszetétel átalakítás (szikes tó artézi vízzel hígítása) vízfolyás-forrás foglalás pisztrángos tó létesítés élővizeken édesvíz pazarlás (karsztvíz szivattyúzás) motoros vízi közlekedés beetetéses horgászat fontos fajok populációinak csökkenése vonuló madarak pihenő-táplálkozó helyeinek eltűnése agresszív fajok terjeszkedése (zsióka, gyalogakác)

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban Élőhelyrekonstrukciós lehetőségek • szervesanyag eltávolítás (feltöltődő holtágból) • vízkormányzási rendszer kiépítés - revitaliáció (elárasztás, átöblítés stb.) • vízminőség biztosítás (szennyvíztisztítók) • aktív természetvédelmi beavatkozások a kedvezőtlen szukcessziós folyamatok megfékezésére (pl. vegetáció biomassza csökkentés - nádvágás, zsióka tárcsázás vegyszeres irtás) • nyílt vízfelület létrehozás (sekély-mély) • mesterséges fészkelőhely kialakítás (pl. szigetek) • hasznosítás: nádgazdálkodás, halastó, ártéri erdők

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban 4. Gazdálkodás lehetőségei védett és nem védett természeti területeken 1. A Natura 2000 direktívái, jelentőségük hazánkra nézve

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban A Natura 2000 hálózat nemzetközi alapjai - EU irányelvek Bird Directive (79/409/EEC) = Madárvédelmi Irányelv madárfajok védelme

Habitat Directive (92/43/EEC) = Élőhelyvédelmi Irányelv élőhelytípusok, növényfajok és madarakon kívüli állatfajok védelme

Alapelv Védelmet szolgáló területek lehatárolásával és a természetvédelmi szempontból elfogadható területhasználat biztosításával kell megőrizni az állományokat.

Madárvédelmi Területek

Természetmegőrzési Területek

(SPA)

(pSCI)

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban A kijelölés általános szempontjai: • Az Irányelvekben szereplő faj- és élőhelylista elemeinek országon belüli minden jelentős állományát ki kell jelölni. • Kiemelten veszélyeztetett fajok és élőhelyek esetében (országosan 5, vagy annál kevesebb előfordulási hely) az összes előfordulási helyet ki kell jelölni. • A kijelölésnek a területek tényleges biológiai állapota alapján, természettudományos szempontok figyelembe vételével kell megtörténnie (NP ig., MTA ÖBKI, KvVM TvH, Natura 2000 Tanácsadó testület, MTA, egyetemek és múzeumok kutatói, fajspecialisták). • Natura 2000 munkacsoport: CEEWEB, MME, MTVSZ, WWF • Az elterjedési adatok alapján topográfiai kijelölés történt.



XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban Tervezett SPA területek áttekintő térképe:

Tervezett pSCI területek áttekintő térképe:


Nemzeti Park Igazgatóság neve

Különleges természet-megőrzési területek

Különleges madárvédelmi területek

Kiemelt jelentőségű

Nem kiemelt

Összes

Aggteleki NPI

2

6

-

6

Balaton-felvidéki NPI

4

43

5

48

Bükki NPI

7

70

5

75

Duna-Dráva NPI

8

51

13

64

Duna-Ipoly NPI

10

54

3

57

Fertő-Hanság NPI

4

13

-

13

Hortobágyi NPI

6

96

24

120

Kiskunsági NPI

8

37

2

39

Körös-Maros NPI

5

23

8

31

Őrségi NPI

1

12

2

14

Összes

55

405

62

467

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban Natura 2000 hálózat Magyarországon (összesítő adatok) Az európai ökológiai hálózatba bekerült Magyarországon a védett területek 90%-a, azaz 0,71 millió ha, valamint további 1,2 millió ha értékes élőhely. 467 Különleges Természetmegőrzési Terület → 1,41 millió ha 55 Különleges Madárvédelmi Terület → 1,29 millió ha Két területtípus közötti átfedés van, így összesen → 1,91 millió ha tehát az ország kb. 20 %-a lesz Natura 2000 terület.

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet • nem engedélyezhető a jelölő fajok és élőhelyek védelmével ellentétes beavatkozás, területhasználat, amely viszont ezen érdeket nem sérti nem tiltható meg • alternatív megoldás hiányában kizárólag kiemelt fontosságú közérdekből adható meg engedély természetkárosítással járó beavatkozásra, de ez esetben kompenzáció célú élőhelyfejlesztést kell előírni • vonatkoznak rá a Tvt. 39.§ szakhatósági jogkörök (telekalakítás, megosztás, termőföld más célú, bányatelek, stb..) • hatósági eljárásban elfogadandó terveknél (pl.: erdészeti üzemtervek) a nemzeti park igazgatóságok szakhatósági jogkörrel rendelkeznek

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban • nem hatósági elfogadású tervek készítésénél (pl.: település rendezési tervek) figyelembe kell venni a Natura 2000 hálózatot • kötelező természeti állapotfelmérést végezni minden esetben, mikor a tervezett területhasználat jelentős hatással lehet a Natura 2000 területre • a szükséges korlátozásokkal érintetteknek a bizonyított tényleges kárt meg kell téríteni (276/2004. (X. 8.) Kormány rendelet) • 2007. július 1-től érvénybe lépő új NVT alapján területalapú támogatás jár a természetvédelmi kezelési irányelvek szerint gazdálkodóknak

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban Magyarországon az Irányelvek szerint védendő értékek: 46 élőhelytípus 36 növényfaj

pilisi len

kékvércse

78 madárfaj

105 további állatfaj

mocsári teknős ürge

közép fakopáncs

bíboros sallangvirág

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban ártéri erdők

pannon nyáras borókások cserestölgyesek szikes puszták

Magyarország: pannon biogeográfiai régió

pannon lejtősztyeppek

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban 2. Környezetileg érzékeny természeti területek (ÉTT) és a NAKP Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) célkitűzése: különböző térségek adottságainak megfelelő fenntartható mezőgazdasági földhasználat kialakítása (EU 2078/92 rendelet) • Célprogramok egyik fő típusa: zonális vagy térségi célprogramok Cél: térségek adottságaihoz illeszkedő gazdálkodási formák elterjedése, tájgazdálkodás kialakulása, környezeti, természeti értékek megőrzése, fejlesztése Célterületei: természetvédelmi, tájvédelmi vagy/és vízvédelmi szempontok alapján speciális hasznosítást igénylő területek hálózatot alkotnak: Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) • ezek kijelölésével és az extenzív gazdálkodási forma gyakorlásával biztosítható, hogy a táj még meglévő sajátosságai, természetközeli élőhelyei ne tűnjenek el.

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban Mit kínál az ÉTT program? A programban való részvétel a gazdálkodók számára önkéntes. Azok jelentkezhetnek, akik: • a kijelölt ÉTT határain belül legalább 1 hektár egybefüggő saját tulajdonú termőfölddel vagy erre vonatkozó tartós (legalább 5 éves időtartamú) földbérlettel rendelkeznek, azon gazdálkodnak; • elfogadják a gazdálkodási formára vonatkozó előírásokat; • szerződésben vállalják annak legalább 5 évre kiterjedő betartását; • agrár-környezetgazdálkodási üzemtervet készítenek/készíttetnek és biztosítják a végrehajtás ellenőrzésének lehetőségét; • vállalják az agrár-környezetgazdálkodási képzési programokban való részvételt, melynek költségeit a program fedezi. • 2004. május 1-től a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedései keretein belül folytatódik (20% állami 80% uniós pénzből)

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban A kifizetésekkel kapcsolatos feltételek az alábbiak szerint alakulnak: • szerződésben foglalt előírások teljesítéséért a gazdálkodó - a vállalt csomag előírásaitól függően hektárra vagy számosállatra vetített - kifizetést kap; • a felsőbb szintek előírásainak teljesítéséért magasabb kifizetési összeg jár; • a kifizetések nagysága fedezi az előírások teljesítéséből eredő esetleges többletköltségeket, kompenzálja az esetleges bevételkiesést; • a kifizetés a gazdasági versenyhátrányok kiegyenlítésén túl 20 % prémiumot is tartalmaz a kedvező környezeti hatások ellenértékeként, versenyképessé téve ezzel a természetkímélő gazdálkodási módok alkalmazását; • a kifizetési összeget évente hozzáigazítják az infláció mértékéhez

XIII. Természetvédelmi jelentőségű élőhelyek védelme a gyakorlatban 2002-ben kísérleti jelleggel 11 modellterületen indult az ÉTT program (✔) 1. 2. 3. 4. 5.

Észak Cserehát Érzékeny Természeti Terület (ANPI) Marcal-medence Érzékeny Természeti Terület (BFNPI) Hevesi sík Érzékeny Természeti Terület (BNPI) Borsodi Mezőség Érzékeny Természeti Terület (BNPI) Fás legelők Érzékeny Természeti Terület Baranya megyében (DDNPI) 6. Turján-vidék Érzékeny Természeti Terület (DINPI) 7. Őrség-Vendvidék Érzékeny Természeti Terület (FHNPI) 8. Szatmár-Bereg Érzékeny Természeti Terület (HNPI) 9. Dunavölgyi-sík Érzékeny Természeti Terület (KNPI) 10.Dévaványa környéke Érzékeny Természeti Terület (KMNPI) 11. Szentendrei sziget Érzékeny Természeti Terület (DINPI)


Tantárgyi tematika I. A környezetvédelem és a természetvédelem kapcsolata II. A környezet állapotát befolyásoló tényez

Recommend Documents