A depresszió és a mindfulness kapcsolata A mindfulness fogalmának tisztázása, kérdőíves alkalmazása a depresszió vizsgálatában
Altbäcker Anna Szakdolgozatvédés, 2010 ELTE PPK Pszichológia szak
Témavezető: Dr. Perczel-Forintos Dóra, PhD
A dolgozat főbb célkitűzése A mindfulness operacionális definíciójának létrehozása A mindfulness képesség mérőeszközének, a Five Facet Mindfulnes Questionnaire (FFMQ) validálása magyar nyelven
A mindfulness értelmezési kerete Eredendően buddhista meditációs technika A pozitív pszichológia emelte be repertoárjába Egészségvédő faktor (Kulcsár, 2009)
Csökkenti: a depressziót, a szorongást, az ellenségességet Fokozza: optimizmust, belső állapottudatot, önértékelést (Kulcsár, 2009).
Mit is értünk mindfulness alatt? Rokon fogalmak:
Introspekció, reflektív funkcionálás (Bishop, 2004) Flow (Csíkszentmihályi, 2001; Kee és Wang, 2008) Abszorpció (Tellegen és Atkinson, 1974) Intrinzik moticáció(Ryan, Deci, 2000)
Magyar megnevezései
Jelentudatosság (Kulcsár, 2009) Éber figyelem (Kabat-Zinn, 2009, ford.:Veszprémi Krisztina ) Belső Figyelem (Perczel Forintos, 2009) Tudatos Jelenlét (Linehan, 2010, ford.: Bányász Réka, 2010)
A mindfulness kétkomponensű modellje (Bishop, 2004) 1.
Figyelem önszabályozása: lehetővé teszi, hogy a figyelem tartósan az aktuális élményekre irányuljon, megnövelve ezzel a jelen pillanatban zajló mentális történések felismerésének lehetőségét. A figyelem önszabályozása a fenntartott figyelmet, a figyelem váltásának képességét, valamint az elaborációs folyamatok gátlását foglalja magában. Ilyen értelemben a mindfulness metakognitív képességként értelmezhető
2.
Élményorientáltság: az egyén jelen pillanatban zajló élményeire irányuló, sajátságos orientációját foglalja magában, mely orientációt kíváncsiság, nyitottság és elfogadás jellemez
A mindfulness kétkomponensű modellje (Bishop, 2004 alapján) MINDFULNESS A figyelem önszabályozása
Élményorientáltság
aktuális élményekkel kapcsolatos tudatosság
fenntartott figyelem
figyelem váltásának képessége
a figyelem rugalmassága
elaborációs folyamatok gátlása
kíváncsiság, nyitottság, elfogadás
decentrált perspektíva
A mindfulness és a depresszió
A MAAS révén felmért mindfulness szoros, fordított kapcsolatban áll a depresszió, a szorongás és a betegség által okozott fizikai és pszichoszociális gátoltság mértékével (McCracken és mtsai 2007)
Képes előre jelezni a depressziós relapszusokat major depresszióban szenvedőknél (Michalak és mtsai, 2008)
Hipotéziseim 1. Hipotézis: Nemi különbséget feltételezek a mindfulness képességében; a nők mindfulness szintje magasabb 2. Hipotézis: ◦ A (FFMQ kérdőívben mért) magasabb mindfulness szint a depressziós tünetek és a szorongásos tünetek alacsonyabb szintjével jár együtt ◦ A magasabb mindfulness szint magasabb önértékeléssel jár együtt (Brown, Ryan, 2003, idézi: Kulcsár, 2009)
3. Hipotézis: ◦ A vallásgyakorlás összefüggést mutat a mindfulness magasabb, valamint a depresszióra való hajlam, és a szorongás alacsonyabb szintjével. ◦ A vallás a mindennapi életben betöltött jelentőssége pedig a depresszió és a szorongás magasabb szintjével, a mindfulness alacsonyabb szintjével kapcsolódik össze (Brown, Ryan, 2003; Kopp, 2006). 4. Hipotézis: A (FFMQ által mérhető) mindfulness összefüggésben áll a személy által alkalmazott megküzdési móddal (Bishop, 2004), méghozzá inkább az érzelmi, mint a probléma fókuszú megküzdési módokkal jár együtt.
Eljárás
A kutatás menete 1. fázis
Az FFMQ kérdőív fordítása
2. fázis
A mérőeszköz előtesztelése
3. fázis
A nem megfelelő tételek javítása
4. fázis
A kérdőívcsomag felvétele, a hipotézisek tesztelése
A minta jellemzői
Előtanulmány (2. fázis): ◦ 50 egyetemi hallgató (25 férfi, 25 nő) ◦ átlagéletkor: 25 (19 - 33 között, szórás: 3,075)
Fő kutatás (4. fázis): ◦ 194 hallgató (203) 77 férfi (39,7%) és 117 nő (60,3%), ◦ Átlagéletkor: 23 év ( 18 -31, szórás: 3,145) ◦ BCE, BME, ELTE, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
A minta jellemzői A vallásgyakorlás módja 26%
28%
Nem hívő Nem gyakorolja a vallását 13%
9%
A maga módján gyakorolja Ritkán, de egyházban
24%
Rendszeresen egyházban
A vallás mindennapi életben betöltött jelentősége 14% 39%
22%
Egyáltalán nem fontos Kissé fontos
25%
Nagyon fontos Minden cselekedetét befolyásolja
A kérdőívcsomag bemutatása 1. 2.
3. 4.
5. 6. 7. 8.
Demográfiai kérdések Rosenberg Önértékelési Skála (Rosenberg, 1965) Five Facet Mindfulness Questionnaire (FFMQ) (Baer és mtsai, 2006) Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata (BDI- R) (Beck, 1961, magyarul Kopp és mtsai, 1993) Beck Szorongás Leltár (BSZL) (Beck, 1976, Beck et al., 1988) Paykel-féle Életesemény Kérdőív (Paykel, 1970) Megküzdési módok kérdőív (Folkman és munkatársai, 1986; Kopp, Skrabski, 1992) Vallásossággal kapcsolatos kérdések (Hungarostudy, 2002)
A mérőeszközök bemutatása
Five Facet Mindfulness Questionnaire (FFMQ) 5 egymástól függetlenül létrehozott mindfulness kérdőív (FMI, MAAS, KIMS, CAMS-R, SMQ) faktoranalízisén alapszik (Baer és mtsai, 2006) 39 tétel (5 fokú skála) Faktorai:
– – – – –
Megfigyelés Leírás Tudatos cselekvés Ítéletmentesség Reaktivitás-mentesség
Az FFMQ reliabilitása
Az eredmények bemutatása, értelmezése
1. Hipotézis: a nők mindfulness szintje magasabb
Sem az FFMQ összpontszámát vizsgálva, sem 3 alskála tekintetében nincs szignifikáns nemi különbség Az Ítéletmentesség alskálán tendencia szinten mutatkozott eltérés a nők javára (p<0,1) A Reaktivitás-mentesség alskálán a férfiak szignifikánsan magasabb értéket értek el (p <0,01)
2. Hipotézis: a mindfulness összefüggése a depresszióval, a szorongással és az önértékeléssel Depresszív tünetek (BDI-R): negatív korreláció az FFMQ összpontszámával, az alskálák közül a Leírás, Tudatos cselekvés, és Ítéletmentesség skálákkal, tendencia szinten a Reaktivitás-mentesség skálával Szorongásos tünetek (BSZL): negatív korreláció az FFMQ összpontszámával, a Leírás, a Tudatos cselekvés, az Ítéletmentesség és a Reaktivitás-mentesség alskálákkal Önértékelés (Rosenberg Önértékelési Skála): pozitív korreláció az FFMQ mindfulness szintjével, minden alskálán
3. Hipotézis: a vallásgyakorlás, a mindfulness, a depresszió és a szorongás kapcsolata
A vallás fontossága és a mindfulness szintje
A vallásgyakorlás módja nem függött össze sem az FFMQ, sem a BDI-R, Közepes mindfulness 100 sem a BSZL értékeivel, 91,7 86 Magas 90 mindfulness 75 A vallás mindennapi jelentőssége és 80a BDI-R közt sem mutatkozott 70 66,7 kapcsolat 60 50 A vallás mindennapi életben betöltött jelentősége az FFMQ 40 30,6 25 30 (p <0,01), valamint a BSZL pontszámával is szignifikáns kapcsolatban állt 20 8,3 (p <0,01). 10 0,14 0 A vizsgált mintán az FFMQ magas szintje és a szorongás alacsonyabb foka azok között volt gyakoribb, akik számára a vallás egyáltalán nem fontos, illetve akik minden tevékenységét a vallás befolyásolja egyáltalán nem fontos
kissé fontos
nagyon fontos
minden cselekedetét befolyásolja
A vallás fontossága és a szorongás szintje 100 90
92,8
90,7 83,7
79,2
80 60 50 40 30 10
14,5
6,3
5,3 4
9,3
7
3,6 3,6
0 1
2
3
Közepes szorongás Erőteljes szorongás
70
20
Alacsony szorongás
4
4. Hipotézis: a mindfulness és a megküzdési mód kapcsolata
Az FFMQ teljes összpontszámával kapcsolatban nem igazolódott a hipotézis
Sőt, az FFMQ alskálái a Problémára irányuló konfliktusmegoldással mutattak szorosabb összefüggést
Korlátok, megoldási lehetőségek 1. A minta sajátosságai (egyetemista, főiskolás hallgatók) 2. Internetes adatfelvétel korlátai 3. Korrelációs vizsgálat 4. Az FFMQ magyar verziójának kialakítása 5. BDI-R
1. Klinikai, és nem egyetemista minta bevonása 2. Személyes adatfelvétel 3. Ok-okozat feltárása 4. Faktorelemzés, más mérőeszközök adaptálása 5. Differenciáltabb mérőeszköz
Köszönetnyilvánítás
Dr. Perczel Forintos Dórának a konzultációs lehetőségekért, hasznos tanácsaiért, Németh Kingának az FFMQ kérdőív magyarra fordításában nyújtott segítségéért, Rózsa Sándornak, hogy rendelkezésemre bocsátotta a Hungarostudy 2002 vallásossággal kapcsolatos kérdéseit, minden hallgatónak, aki a kutatásban való részvételével segítette szakdolgozatom megszületését.
Köszönöm a figyelmet!
