A közigazgatás és a civil szervezetek kapcsolata
Tartalomjegyzék
1.
A civil szféra szerepe ........................................................................................ 1
1.1 A civil szféra fogalma és jellemzői ......................................................................................................... 1 1.1.1 Civil szervezetek ....................................................................................................................................... 1 1.1.1.1 Civil szervezet mint gyűjtőfogalom............................................................................................ 1 1.1.1.2 Civil szervezetek jellemzői és meghatározásuk .......................................................................... 1 1.1.1.3 A civil szervezet kifejezés szinonimái ........................................................................................ 1 1.1.2 Civil szektor és civil társadalom................................................................................................................ 2 1.1.2.1 A civil szektor és a civil társadalom fogalma ............................................................................. 2 1.1.2.2 A civil szektor társadalmi szerepe .............................................................................................. 2 1.1.3 Kérdések, feladatok ................................................................................................................................... 2 1.2 A civil szervezetek formái, típusai és tevékenységei............................................................................. 2 1.2.1 Civil szervezetek formái és tevékenységei ................................................................................................ 2 1.2.2 A tevékenységek csoportosítása ................................................................................................................ 3 1.3 A civil szféra szerepe és jelentősége ....................................................................................................... 3 1.3.1 A harmadik szektor jellemzői .................................................................................................................... 3 1.3.2 A civil szektor szerepei és funkciói ........................................................................................................... 4 1.3.2.1 Társadalmi jellegű szerepek és funkciók .................................................................................... 4 1.3.2.2 Gazdasági jellegű szerepek és funkciók ..................................................................................... 4 1.3.2.3 Társadalmi és gazdasági jellegű szerepek és funkciók ............................................................... 4 1.3.3 Kérdések, feladatok ................................................................................................................................... 5 1.3.4 A civil szféra szerepének változásai .......................................................................................................... 5 1.3.4.1 Önkéntes szektor a középkorban ................................................................................................ 5 1.3.4.2 Polgári önszerveződések a reformkorban ................................................................................... 5 1.3.4.3 A jogi szabályozás megjelenése és hatásai ................................................................................. 6 1.3.5 Kérdések, feladatok ................................................................................................................................... 6 1.4 Jogszabályi háttér és hatása ................................................................................................................... 6 1.4.1 A jogszabályi háttér megszületése ............................................................................................................. 6 1.4.2 A jogszabályi változások hatásai ............................................................................................................... 7 1.4.3 Kérdések, feladatok ................................................................................................................................... 8
2.
A civil szféra és a közigazgatás együttműködése .......................................... 8
2.1 Az együttműködések jelentősége ........................................................................................................... 8 2.1.1 Növekvő szerepvállalás ............................................................................................................................. 8 2.1.2 Növekvő elvárások .................................................................................................................................... 9 2.1.3 Kérdések, feladatok ................................................................................................................................... 9 2.2 Az együttműködés formái ...................................................................................................................... 9 2.2.1 Az együttműködés területei és formái ....................................................................................................... 9 2.2.2 A szereplők közötti kapcsolatrendszer .................................................................................................... 10 2.2.3 A feladat-kihelyezés előnyei és hátrányai ............................................................................................... 11 2.2.4 Kérdések, feladatok ................................................................................................................................. 11
2.3 Mintaértékű programok ....................................................................................................................... 11 2.3.1 Magyar Norma ........................................................................................................................................ 11 2.3.2 Szent Cirill és Method Alapítvány .......................................................................................................... 12 2.3.3 Örkényi távmunkaház .............................................................................................................................. 12 2.3.4 Mintaértékű programok jelentősége ........................................................................................................ 13 2.3.5 Kérdések, feladatok ................................................................................................................................. 13 2.4 A sikeres együttműködés feltételei ...................................................................................................... 13 2.4.1 Felek partneri viszonya ........................................................................................................................... 13 2.4.2 Elvárások teljesítése ................................................................................................................................ 14 2.4.3 Kölcsönös előnyök .................................................................................................................................. 14 2.4.4 A másik szervezet megismerése .............................................................................................................. 14 2.4.5 Kérdések, feladatok ................................................................................................................................. 14 2.5 További feladatok ................................................................................................................................. 14 2.5.1 Általános problémák és kezelésük ........................................................................................................... 14 2.5.2 Kormányzati intézkedések a problémák megoldására ............................................................................. 15 2.5.3 Kérdések, feladatok ................................................................................................................................. 16 2.6 A civil-kormányzati együttműködés intézményei .............................................................................. 16 2.6.1 Az intézmények célja .............................................................................................................................. 16 2.6.2 Országgyűlés Civil Irodája ...................................................................................................................... 16 2.6.3 Nemzeti Civil Alapprogram .................................................................................................................... 16 2.6.4 Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztálya .......................................................................... 17 2.6.5 Nonprofit Információs és Oktatási Központ Alapítvány ......................................................................... 17 2.6.6 Civil Szolgáltató Központok Országos Hálózata .................................................................................... 18 2.6.7 Civiliáda .................................................................................................................................................. 18 2.6.8 Kérdések, feladatok ................................................................................................................................. 18
Felhasznált irodalom .............................................................................................. 19
1. A civil szféra szerepe 1.1 A civil szféra fogalma és jellemzői 1.1.1 Civil szervezetek 1.1.1.1 Civil szervezet mint gyűjtőfogalom Mindennapi életünk elképzelhetetlen lenne civil szervezetek nélkül. Persze nem csak arról van szó, hogy az utcákon, újságokban, hirdetésekben lépten-nyomon az adónk 1%-át kérő felhívásokkal találkozunk. Ha jobban megnézzük, alapítványok segítik gyermekeink iskoláját, a kórházak életmentő műszereinek beszerzését, egyesületek védik kedvenc állataink életét, szerveznek közös túrákat, nyugdíjas klubbot, táborokat a szenvedélybetegek számára, vagy éppen önkéntesek építik a község járdáját, viszik a gyógyszert a rászorulóknak. Lehet neves intézmény, vagy egyszerűen a község barátainak köre. Szervezeti formájukhoz hasonlóan tevékenységük is szerteágazó. Akkor tehát, mit is nevezünk civil szervezetnek? Nem egyszerű a kérdés, mivel többféle értelemben is használatos: időnként a civil társadalom képviseletében fellépő szervezeteket általában, máskor pedig csupán az önkéntes alapon működő szervezeteket értik alatta. 1.1.1.2 Civil szervezetek jellemzői és meghatározásuk A civil szervezetek legfontosabb jellemzői: - az intézményesültség - a függetlenség - a profitszétosztás tilalma - az önkormányzatiság és - az önkéntesség. Hivatalos meghatározás szerint: civil szervezetek a 2003. évi L. törvény 14. §-a alapján az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján alapított, jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezetek, szövetségek – a pártok, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, biztosító egyesületek és egyházak kivételével - valamint az 1959. évi IV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkező alapítványok (a közalapítványok kivételével) 1. 1.1.1.3 A civil szervezet kifejezés szinonimái A civil szervezetek szinonimájaként használatos a nonprofit szervezetek kifejezés, amely „azon társadalmi és gazdasági szervezeteket jelenti, amelyek nem államiak, nem profitorientáltak, és amelyeket bizonyos fokú intézményesültség, önkéntesség és a közjó szolgálata jellemez,…”2 Hasonló értelemben használt a nem-kormányzati szervezetek kifejezés is, amely az Európai Uniótól átvett angol „non-govermental organization”(rövidítve: ngo) magyar megfelelője. (A szakirodalomban a nonprofit szervezetek kifejezés a 1
Kelemen: A civil szektor Magyarországon –In: 2005. Kovách: A civil szervezetek és a területfejlesztési politika 3. old. 2 2003. Baranyi és társai: Mit érdemes tudni?, 11. old.
1.
legelterjedtebb, azonban a dolgozat címére való tekintettel jelen tanulmány a civil szervezetek elnevezést használja.)
1.1.2 Civil szektor és civil társadalom 1.1.2.1 A civil szektor és a civil társadalom fogalma Tágabb jelentéssel bír a civil szektor, amely alatt a nonprofit és más nem-kormányzati szervezeteket értjük, intézményi formájuktól függetlenül. Idetartozó fogalom még a civil társadalom, amely a három közül a legtágabb jelentésű. A civil szektor tagjain kívül a társadalom valamennyi tagját ideértjük, akik bármilyen közösségi tevékenységben részt vesznek, önszerveződő módon, állami, politikai tevékenységtől független, autonóm, intézményesült vagy nem formális szervezeteket hoznak létre, és többnyire önkéntes munkával működtetik azokat. Legfontosabb feladata a közszféra és a magánszféra közötti közvetítés. 1.1.2.2 A civil szektor társadalmi szerepe A civil szféra különböző elnevezései ugyan más-más sajátosságot emelnek ki, de mindezek együttesen határozzák meg a szektor jelentőségét, társadalmi szerepét: - civil szervezetek: az állampolgári kezdeményezések fontosságát hangsúlyozza; - nonprofit szervezetek: társadalmi, illetve a társadalom csoportjainak közös szükségletei kielégítésére létrejövő autonóm szervezetek profitszerzési cél nélküliségét hangsúlyozza. - nem-kormányzati szervezet - NGO (non-governmental organization), az államtól és a politikától való elhatárolódást emeli ki, a nemzetközi gyakorlatban használatos; - civil szektor - harmadik szektor: a civil szervezetek, szerveződések önálló szektorként való megjelenését hangsúlyozza; - civil társadalom: a társadalmi önszerveződések, az önkéntesség, a társadalmiközösségi kezdeményezések jelentőségét emeli ki;
1.1.3 Kérdések, feladatok Melyek a civil szervezetek legfontosabb jellemzői? Magyarázza meg, mit jelentenek a fogalmak! Milyen szinonim kifejezései használatosak a nonprofit szervezetnek? Milyen sajátosságokat hangsúlyoznak a különböző kifejezések?
1.2 A civil szervezetek formái, típusai és tevékenységei 1.2.1 Civil szervezetek formái és tevékenységei A civil szektort a szervezetek formai sokfélesége jellemzi. A szektor intézményei az alábbiak:
2.
alapítványok, közalapítványok, egyesületek, szövetségek, gazdasági és szakmai érdekképviseletek, köztestületek, klubok, körök, önsegélyző csoportok, tömegszervezetek, közhasznú társaságok.
A szervezetek formai gazdagsághoz a tevékenységi területek legalább ekkora változatossága társul. Működési területeik - többek között - a nemzetközi kapcsolatoktól kezdve a jogvédelmen és a polgárvédelmen keresztül a már hagyományosnak számító szabadidős és sport, illetve oktatási, kulturális, szociális területekig terjedtek. 2005-ben az alapítványok 60%-a három: az oktatási (32%) a szociális (15%) és a kulturális (13%) területeken tevékenykedett, A társas civil szervezetek 26%-a szabadidős, 18%-a pedig a sport területén dolgozott. A következő legnépesebb csoportot az érdekképviseletek jelentették.3
1.2.2 A tevékenységek csoportosítása A civil szervezetek tevékenységeinek csoportosítására több rendezési elv is született. Az egyik ilyen nemzetközileg elfogadott felosztás a Nonprofit Szervezetek Nemzetközi Osztályozási Rendszere (ICNPO), a másik általánosan használt rendszerezés a civil szervezetek domináns tevékenységeit, illetve elsődleges funkcióikat veszi alapul. Érdemes megemlíteni egy harmadik elvet is, amelyben talán jobban kifejeződnek a civil szervezetek mai szerepei. Ez a tipizálás funkcionális megközelítésben öt dimenzió mentén 7 szervezettípust határoz meg, egy teljesen új szempontú, az eddigieknél komplexebb osztályozási rendszer felállításával. Tevékenységek csoportosítási módjai (tevekenysegek_csoportositasa.doc)
1.3 A civil szféra szerepe és jelentősége 1.3.1 A harmadik szektor jellemzői A hagyományos meghatározás szerint a gazdaság két szektorból áll: a piaci és az állami szektorból. Napjainkban azonban már háromszektorú gazdaságról beszélünk, ahol a korábbi két szektor (a kormányzati és a piaci) közé ékelődve helyet követel magának egy harmadik szektor, a civil szféra. A másik két szektortól elsősorban 1. a profitszétosztás tilalma 2. a működési autonómia és 3. az intézményesültség különbözteti meg. A lehatárolást jelentő három legfontosabb kritérium már sokat megmutat a szektor szerepéből. Legszembetűnőbb talán az a kiegyensúlyozó szerep, amelyet a másik két szektor között betölt, s nem is annyira gazdasági, mint inkább társadalmi szereplőként. Bár az egyes szervezetek tevékenységeikkel általában egy adott csoport hétköznapi igényeit szolgálják ki, összességükben mégis jelentős társadalmi-gazdasági funkciót töltenek be. 3
2007. KSH. A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2005-ben; - In: Statisztikai tükör 2007/15.
3.
1.3.2 A civil szektor szerepei és funkciói A szektor korábban bemutatott jellemzői alapján az alábbi főbb szerepek rajzolódnak ki: - a közszféra és a magánszféra közötti közvetítés, - a társadalmi kontroll biztosítása, - társadalmi, szakmai csoportosulások érdekképviselete, - a társadalom önszerveződési igényeinek kielégítése, a közjó szolgálata. Kuti Éva4 a fenti szerepek részletesebb kifejtését adja, amely szerint az több szerep és funkció különböztethető meg. 1.3.2.1 Társadalmi jellegű szerepek és funkciók -
-
a civil szervezetek, mint a civil társadalom intézményei – Jogrendszer által intézményesített civil kezdeményezések és szerveződések változatos formái, amelyek közvetítő szerepet töltenek be az állam és polgárai között, ami által fontos társadalmi feladatot látnak el. Így társadalmi szükségletek kielégítésének eszközei, kezelői; állampolgári viselkedésre ösztönöznek, védelmezik az állampolgárok nyelvi, kulturális, etnikai identitástudatát, szolgáltatásai alternatívát jelentenek az állami közfeladat ellátással szemben, kontroll mechanizmusokat hoznak létre a civil szervezetek, mint a társadalompolitika formálói – a döntéshozók befolyásolása; általában nem nyílt lobbizással, hanem az alternatív befolyásolási módszerek sorával. Ilyen technikák a kikényszerítési stratégiája, a kezdeményező jellegű nyílt érdekérvényesítés, a védekező jellegű nyílt érdekérvényesítés, és a beépülés stratégiája.
1.3.2.2 Gazdasági jellegű szerepek és funkciók -
a jövedelem-újraelosztásban játszott szerepük (jótékonyság és redisztribúció) – A civil szervezetek által bonyolult újraelosztási folyamat megy végbe. Támogatók és támogatottak is egyben. Az állami, uniós és magántámogatások kedvezményezettjei, és a rászoruló magánszemélyek, esetleg intézmények támogatói. Ebben a folyamatban két terület: a szociális és az oktatás képvisel nagyobb jelentőséget, de vállalatok – főként foglalkoztatási – vagy kulturális célú támogatása is gyakori.
1.3.2.3 Társadalmi és gazdasági jellegű szerepek és funkciók - a társadalomlélektani szerepük – az állampolgárok társadalmi szükségleteinek kielégítése, öntevékenység, jótékonyság, ellenszolgáltatás nélkül végzett 4
1998. Kuti: Hívjuk talán nonprofitnak… 93. old.
4.
munkában való kifejeződése; a társadalom perifériájára szorult, elmagányosodott emberek elérése és társadalmi reintegrációja. A civil szféra jelentősége tehát gazdasági és társadalmi szerepvállalásában mutatkozik meg. Nélkülük fontos társadalmi funkciók maradnának betöltetlenül, amelyek pedig a társadalom demokratikus működését, valamint a lakosság önszerveződési igényeinek kielégítését biztosítják. Emellett a szektor munkahelyteremtő szerepe, illetve egyre növekvő gazdasági súlya sem elhanyagolható. Ajánlott link: http://jelesnapok.neumann-haz.hu/prod/unnep/a_civilek_napja_magyarorszagon
1.3.3 Kérdések, feladatok Miért nevezzük a civil szférát harmadik szektornak? Milyen társadalmi és gazdasági szerepeket töltenek be a civil szervezetek? Miben ragadható meg a civil szektor jelentősége?
1.3.4 A civil szféra szerepének változásai 1.3.4.1 Önkéntes szektor a középkorban Az önkéntes szektor társadalmi szerepének változását vizsgálva az egyértelműen megállapítható, hogy a történelem folyamán mindvégig jelentős szerepet töltött be a társadalomszervezésben. Nyomon követhető társadalmi szerepvállalása az államalapítástól kezdődően a legutóbbi időkig. I. István király törvényeiben adományaival együtt a szegények ápolásának, segítésének kötelezettségét is az egyházakra bízza. Ettől kezdve az egyházak a királyi, nemesi adományok felhasználásával létrehozzák szociális jellegű intézményeiket: ispotályokat, árvaházakat. A polgárság megjelenésével a központi (királyi) hatalom egyre nagyobb mértékben támaszkodik az erősödő polgárságra az egyház megnövekedett politikai befolyásával, vagy a gyakran szembeforduló földesurakkal szemben. Ugyanakkor a polgárság is biztosabbnak látta, ha a közcélú adományait nem a szociális intézményeket fenntartó egyházra, hanem a városok tekintélyes polgáraira, vagy a magisztrátusra bízza. Így alakultak ki a polgári alapítványok, majd a kézművesek önsegélyező egyesületei, amelyek már jelentős társadalmi feladatot látnak el. 1.3.4.2 Polgári önszerveződések a reformkorban A reformkorban a polgári önszerveződések társadalmi szerepe tovább növekszik, és a kulturális és szociális közcélú szerepvállalással együtt politikai szerepük is felerősödik. Magyarország sajátos helyzetéből kifolyólag a társadalmi kontroll funkció az idegen hatalommal szembeni autonóm törekvésekben jelentkezett. Az iparosodás meghozta a szakmai szervezetek: önsegélyező, érdekképviseleti egyesületek kialakulását, amelyek jelentős társadalmi aktivitással, szervezőerővel bírtak, így komoly társadalmi kontrollt is jelentettek a mindenkori hatalom számára. A magánadományokból táplálkozó alapítványok támogató, finanszírozó szerepükkel megmaradtak a kulturális,
5.
oktatási és szociális közfeladatok ellátásánál, így esetükben korán kialakulhatott az állami szervekkel való együttműködés. 1.3.4.3 A jogi szabályozás megjelenése és hatásai A XVIII. századtól megjelenő jogi szabályozás a társadalmi önszerveződések szabályozására, működési kereteik meghatározására, és ezzel az együttműködés, vagy éppen az ellenőrzés lehetőségének megteremtésére törekedett. A jogi keretek hol segítették, hol akadályozták a civil szféra működését. Az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltást követően felerősödött az igény a civil szervezetek állami közfeladatok ellátásába való bevonására. Az ezt követő időszak három egymástól jól elválasztható szakasza figyelhető meg. Az 1997ig terjedő időszak a civil szervezet újjászületésének ideje, amely a szervezetek száma előbb gyors, majd kissé lassuló növekedésével jellemezhető. A következő években egy letisztulási folyamat indult meg. A szervezetek gyarapodásának üteme lecsökkent, és inkább a szervezetek belső életében, tevékenységeik és bevételeik szerkezetében következett be átalakulás. Ezzel együtt a civil szervezetek minden korábbinál nagyobb mértékű társadalmi elfogadottsága következett be. 2003-tól ismét egy új szakasz körvonalai kezdenek kirajzolódni: a szektor polarizálódása. Egyfelől a kisebb erőforrásokkal rendelkező autonóm kezdeményezésekből kialakuló szervezetek, másfelől a kormányzat közelében kialakult jelentős forrásokkal rendelkező közhasznú intézmények jellemzik. Ezt a kettős szerkezetet valószínűleg tovább módosítja majd a 2007. évi törvény hatása, amelynek nyomán megjelennek a nonprofit gazdasági társaságok, mint gazdaság közeli nonprofit szolgáltató intézmények. A civil szféra kialakulásának történelmi háttere (civil_szfera_tortenelmi_hattere.doc)
1.3.5 Kérdések, feladatok Hogyan gyarapodtak a történelem folyamán a civil szervezetek által ellátott feladatok? Milyen csomópontok figyelhetők meg a civil szervezetek fejlődésében? A magyar történelem mely időszakaiban volt különös jelentősége a civil szerveződések munkájának?
1.4 Jogszabályi háttér és hatása 1.4.1 A jogszabályi háttér megszületése 1980-as évek végétől tudatos törekvés indult a civil szektor megerősítésére. EU mintára jogszabályok sora született a működési keretek megteremtésére. A szabályozás célja az volt, hogy a civil szervezetek bevonhatók legyenek a közfeladatok ellátásába (főként a szociális, az oktatási és a kulturális területeken), valamint képesek legyenek az érdekképviselet, illetve a társadalmi kontroll gyakorlására. Az 1989. évi II. törvény, az egyesülési jogról, és a hozzákapcsolódó szabályozások az adózásról, a szervezetek alapításáról, működéséről, majd az 1997. CLVI. törvény, a 6.
közhasznú szervezetekről, továbbá a 2003. évi L. törvény, a Nemzeti Civil Alapprogramról, nagymértékben segítették a szektor számbeli és minőségi megerősödését. A jogszabályi háttér megteremtette a civil szervezetek működésének feltételeit: finanszírozásuk lehetőségeit, gazdálkodásuk szabályrendszerét, és ezzel az állami feladatokban való szerepvállalás lehetőségeit. Az ekkor hozott jogszabályokban megfigyelhető a hangsúly eltolódása, amely a kezdeti működési kereteket lefektető szabályozásról, az együttműködési lehetőségek kereteinek, illetve a közfeladatok átvállalása lehetőségeinek megteremtésére helyeződött át. Az 1997-től születő jogszabályok olyan forrásokat nyitottak meg a civil szervezetek előtt, amelyek a szektor jelentős megerősödéséhez vezettek. Ezzel pedig a közfeladatok átvállalása előtt is újabb lehetőségek nyíltak meg. A kormány 2003-ban megjelent civil stratégiája már kifejezetten épít a civil szervezetek szerepvállalására mind a döntéshozatal folyamataiban, mind a közfeladatok ellátásában. (Lásd: A nonprofit szektor jogi szabályozásának változásai, 1987-1998 valamint A civilnonprofit szervezeteket is érintő, egyes ágazati törvények áttekintése.) A nonprofit szektor jogi szabályozásának változásai, 1987-1998 (jogi_szabalyozas_valtozasai.doc) A civil-nonprofit szervezeteket is érintő, egyes ágazati törvények áttekintése (agazati_torvenyek_attekintese.doc)
1.4.2 A jogszabályi változások hatásai A kormány ösztönző intézkedéseinek hatására jelentősen megnőtt a civil szervezetek száma. A KSH adatai (Statisztikai tükör 2007/15. száma az alábbi linken l: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit05.pdf.) szerint 1989. és 1990. között közel megduplázódott, és ez a tendencia 1992-ig változatlan is maradt. Ekkor a szigorodó adójogszabályok hatására némileg lelassult, majd egy rövid stagnálás után ismét növekedésnek indult. Az 1993-2005. közötti időszakra vonatkozóan a szervezetek számában 63 %-os, a bevételek reálértékében pedig 76%-os emelkedés figyelhető meg. 2005-ben már 56 695 civil szervezet működött Magyarországon. Az alapítási lázban nem elhanyagolható szerepe volt az uniós támogatási források megnyílásának. A megváltozott pénzügyi szabályozás, valamint az állami és más támogatási források elérhetősége jelentősen átrendezte a civil szervezetek bevételi lehetőségeit. Az állami finanszírozás és az alaptevékenységekből származó bevételek aránya megnőtt, míg az adományok és egyéb gazdasági tevékenységekből származók lényegesen lecsökkentek. 1994ben a teljes szektor bevételeinek 10%-a, 2000-ben 28%-a, 2005-ben pedig már több mint 40%-a származott állami vagy önkormányzati költségvetésből. Ezzel párhuzamosan a magántámogatások aránya 22%-ról 16%-ra, majd 2005-re 13%-ra csökkent. A bevételek területi eloszlása a vidék-főváros megoszlás tekintetében egyre javuló tendenciát mutat, de még 2005-ben is magas, 62%-nyi a fővárosi koncentráció. A szervezeti formák szerinti növekedést vizsgálva, a leggyorsabb növekedés a közhasznú szervezeteknél figyelhető meg. A bevételi lehetőségek átrendeződésének hatása a civil szervezetek tevékenységi körének megváltozásában is megmutatkozott. Kismértékben emelkedett az oktatási, kutatási, és az egészségügyi, továbbá a szociális tevékenység aránya. Ugyanakkor főtevékenységként megmaradt a szabadidős és sport tevékenységek elsősége, jelezve, hogy a civil szervezetek elsősorban továbbra is az egyéni közösségi igények kiszolgálását végzik. 2000-től már érzékelhetően erősödött a szektor szolgáltató szerepe, ami a gazdálkodási mutatóik javulásában is
7.
megmutatkozott. Ezzel együtt növekedett a szektorban foglalkoztatottak száma: 1993. és 2005. között a két és félszeresére nőtt. 2005-ben a főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma már 74 000 fő volt. 5 Az 1990 után elindult fejlődés hatására jelentősen megnőtt a szektor gazdasági súlya.
1.4.3 Kérdések, feladatok Melyek a civil szervezetek működését szabályozó legfontosabb törvények? Milyen hatással volt a civil szférára az 1990-es években megkezdődött szabályozási folyamat? Milyen hatásuk volt az ekkor született jogszabályoknak? Hogyan és miért változott meg a szektor bevételeinek összetétele?
2. A civil szféra és a közigazgatás együttműködése 2.1 Az együttműködések jelentősége 2.1.1 Növekvő szerepvállalás A közfeladatok ellátásában korábban többnyire kiegészítő szerepet töltöttek be a civil szervezetek. Az 1990-es évektől azonban szerepvállalásuk fokozatosan megnőtt. Feladataik egyre nagyobb súllyal számítottak, amit a közigazgatási szervekkel való szerződéses kapcsolataik növekedése is jelez. 2000-ben már 1050 szerződéses kapcsolattal rendelkeztek, amelyek tevékenységi terület szerinti megoszlását az alábbi ábra mutatja. A nonprofit szervezetekkel közfeladat átadására kötött szerződéses viszonyok száma tevékenységi terület szerint
Forrás: Az önkormányzatok… 2002.6.
5
A hivatkozott adatok a KSH. A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2005-ben című (megjelent a Statisztikai tükör 2007/15. számában) kiadványából és Kelemen Eszter: A civil szektor (megjelent: 2005. Kovách: A civil szervezetek és a területfejlesztési politika Magyarországon kiadványban) című művekből származnak. 6 Nárai: Esély 2005/1. 122. old.
8.
2.1.2 Növekvő elvárások Az 1990-es évek óta megjelenő elvárások sokfélék és időnként egymásnak ellentmondóak voltak, amelyek csak fokozták a civil szektor problémáit. Egyrészt uniós minták alapján azt várták, hogy a civil szervezetek bevonásával a közfeladatok ellátása hatékonyabb lesz, az intézmények szolgáltatásaiban minőségi javulás következik be, mivel azok ügyfélorientált, a tényleges igényeket kielégítő szolgáltatásokkal egészülhetnek ki. Továbbá az újonnan megjelenő társadalmi szükségletek - mint a környezetvédelem, adott csoportok jogvédelme, a munkanélküliség vagy a hajléktalanok megjelenése - kezelésére is megoldást jelentenek. Másrészt tartottak a szakszerűség romlásától, a civil szervezetek szakmai és pénzügyi megbízhatatlanságától. Részben nem is alaptalanul, hiszen alig voltak olyan erős, komoly anyagi, szakmai háttérrel rendelkező szervezetek, amelyek képesek lettek volna a költségvetési intézmények feladatainak átvállalására. Ami azt jelentette, hogy a feladatokkal az ellátásukhoz szükséges forrásokat is át kell adni. A civil szféra szerepvállalásának jelentőségét tehát nem a pénzügyi hatékonyság adja. Sokkal inkább a szektor rugalmassága, innovatív jellege, a szolgáltatások személyre szabottsága, esetenként hiánypótló jellege, valamint a kormányzati feladatok racionalizálásának, kiszervezésének lehetősége a közösségi erőforrások mozgósításával. Továbbá nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a kormányzat és a civil szféra együttműködése a demokrácia működésének fontos feltétele.
2.1.3 Kérdések, feladatok Miben látja a civil szféra és a közigazgatás együttműködésének jelentőségét?
2.2 Az együttműködés formái 2.2.1 Az együttműködés területei és formái A civil szervezetek és a kormányzat között számos területen és formában jönnek létre együttműködések. Vonatkozhatnak egy konkrét ügyre, programra, rendezvényre, de kiterjedhetnek több évre szóló szerződéses kapcsolatokra is. A kapcsolatok általában az alábbi területeken és formákban jönnek létre: társadalmi részvétel, társadalmi kontroll – érdekérvényesítés, döntések befolyásolása; eszközei: tárgyalás, véleményezés, egyeztetés, állásfoglalás, ajánlás, együtt-döntés, megállapodás, a döntés részleges átengedése; célja a kormányzati döntések széles körű támogatottságának biztosítása; támogató szerep a közfeladatok ellátásában – oktatási, kulturális, egészségügyi intézmények működésének, programjainak támogatása, önkéntes munka a támogatottak javára; közös programok, pályázatok, információcsere megvalósítása - közvetlen információ a társadalom adott csoportjai helyzetéről, rugalmas reagálás, innovatív megoldások, hatékony információ közvetítés; a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb kihasználása; szerződéses kapcsolatok, kormányzati feladatok kihelyezése – közszolgáltatások biztosítására, állami támogatások elosztására, hatósági feladatok ellátására; gyakoriak
9.
a kormányzat által alapított nonprofit szervezetek, mint a kht-k, közalapítványok, köztestületek; állami támogatások – formái: normatív finanszírozás (fejkvóta), feladat- vagy működés-finanszírozás (pályázatok); jogi és gazdasági szabályozás – együttműködés a civil szektort érintő intézkedések előzetes és utólagos hatáselemzésében, rendszerszerű működési szabályozás kialakításában.
Az együttműködések irányultságukat tekintve is sokfélék lehetnek. Bármelyik fél lehet kezdeményező vagy mellékszereplő, támogató vagy kedvezményezett, az információ szolgáltatója vagy kérője.
2.2.2 A szereplők közötti kapcsolatrendszer A szereplők közötti kapcsolatrendszert és irányait az alábbi ábra mutatja be.7
A kapcsolatok rendszerint kölcsönös előnyöket biztosítanak a felek számára, de a gyakorlatban ezek nem mindig érvényesülnek. Előfordul, hogy a rövid és a hosszú távú érdekek nem esnek egybe, ami a szervezetek közötti súrlódásokhoz vezet. Leggyakrabban a közfeladatok átvétele és az érdekképviselet (a döntés-előkészítés és ellenőrzés) kapcsán alakulnak ki konfliktusok. A közfeladatok szerződéses viszonyban való átadása egyaránt segíti mindkét fél érdekeit. Ma a leginkább szabályozott formát a közhasznú szerződés jelenti. 2000-ben 632 önkormányzatnak 1050 szerződése volt. Az együttműködések leggyakrabban a település- és gazdaságfejlesztés, a környezetvédelem, a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátások terén jöttek létre. 2002-ben az e területen létesített szerződéses kapcsolatok aránya 25% volt.8
7 8
2003. Baranyi és társai: Mit érdemes tudni?, 20. old. 2005. Nárai: Esély 2005/1. 121. old.
10.
2.2.3 A feladat-kihelyezés előnyei és hátrányai A feladat-kihelyezésekkel járó előnyöket és hátrányokat az alábbi táblázat foglalja össze.9
A számtalan nehézség ellenére a két szféra együttműködésére mind társadalmi, mind gazdasági szempontból szükség van. Az együttműködések nagy előnye, hogy lehetőséget adnak egymás erősségeinek kiaknázására, és az elérhető erőforrások hatékonyabb felhasználására. A szerzett tapasztalatok egy tanulási folyamatot jelentenek, amely a további programok megvalósítását segíti.
2.2.4 Kérdések, feladatok Mire terjedhetnek ki az együttműködések? Milyen formákban nyilvánulhatnak meg a kormányzat és a civil szervezetek kapcsolatai? Mondjon minden típusra egy-egy példát a saját tapasztalatai alapján!
2.3 Mintaértékű programok 2.3.1 Magyar Norma A civil szervezetek és a közigazgatás együttműködésében számos program valósult meg az utóbbi közel húsz évben. Felsorolásuk reménytelen vállalkozás lenne. Néhány ötletszerűen kiragadott jó gyakorlat bemutatásán keresztül azonban célszerű rámutatni arra, hogy milyen jelentősége van a két szektor együttműködésének, továbbá, hogy milyen jelentős eredmények születnek a közös programok során. Rögtön egy történeti modell bemutatásával kezdem: az 1930 körül kialakított Egri Norma, majd később Magyar Norma néven ismertté vált szociálpolitikai modellel. Amellett, hogy az első mintaértékű civil-kormányzati együttműködés, jól példázza, a város különböző 9
2003. Baranyi és társai: Mit érdemes tudni?, 26. old.
11.
intézményeinek sikeres összefogását egy ügy érdekében. Továbbá az sem véletlen, hogy az első modell éppen szociális területen (a szegénység kezelésére) jött létre. Tanulságos még, hogy az akkori méltatók és kritizálók érvei nagyon hasonlítanak a napjainkban megvalósuló közös programok mellett vagy ellen érvelőkkel. Úgy tűnik, ez a vita nyolcvan éve nem tudott dűlőre jutni. Magyar Norma (Magyar Norma.doc)
2.3.2 Szent Cirill és Method Alapítvány A szociális területen megvalósuló együttműködés egy mai példája a győri önkormányzat és a Szent Cirill és Method Alapítvány programja, pontosabban programjai. A több mint tízéves együttműködés talán nem mondható általánosnak, és az Alapítvány is nagyobb és szervezettebb, mint a hazai civil szervezetek legtöbbje, mégis tipikus lehet az az út, amelyet ezalatt az idő alatt végigjárt. Mintaértékű az önkormányzat törekvése a civil szervezetek munkájának elismerésére, a közös programok kialakítására. Továbbá az Alapítvány rugalmassága, innovációs képessége, amellyel a környezet változásaira, az újabb és újabb igények megjelenésére reagált. Cirill és Method Alapítvány (Cirill_Method_Alapitvany.doc) Az Alapítvány jelentős utat tett meg az 1992. évi alapítás óta. A százezer forinttal alapított kis szervezet, 2005-ben már 50 milliós költségvetéssel gazdálkodott, 21 főállású és 6 részmunkaidős alkalmazottal, valamint 1-20 önkéntes segítővel. Programjaik révén pontosan ismerték célcsoportjaik helyzetét, így munkájuk során célzottan tudtak az adott problémára reagálni. Eredményeikben fontos szerepet játszott az a stratégia, amellyel mindig a szociális szolgáltatások hiányterületeit vették célba. Ennek köszönhetően tevékenységeiket versenytársak nélkül, egyedüli szolgáltatóként kínálták. Bevételeik túlnyomó többségét költségvetési normatív (40%) és nem normatív önkormányzati támogatás (35%) biztosítja. Működésük meghatározó elemei a pályázatok, amelyek a fejlesztések, beruházások mozgatórugói és forrásai is egyben. Anyagi helyzetük így lényegesen jobb, mint a civil szervezeteké általában, de ennek hátterében az áll, hogy folyamatosan fejlődnek, kihasználják a kínálkozó, és a programjaikhoz is illeszkedő lehetőségeket, illetve képesek az önálló forrásteremtésre.
2.3.3 Örkényi távmunkaház A harmadikként idézett mintaértékű program: az örkényi távmunkaház létrehozása (http://hirek.prim.hu/cikk/63871/;), amely a Magyar Távmunka Szövetség (MTMSZ) http://www.tavmunka.org/ és az örkényi önkormányzat összefogásából született. Szerencsésen találkozott az MTMSZ szakmai kompetenciája, és az önkormányzat akarata a helyi lakosság foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésére. Az MTMSZ a kialakításhoz szükséges szakértelmet, az önkormányzat az ingatlant adta, a munkák pénzügyi fedezetét pedig pályázati támogatás biztosította. Az együttműködés eredményeképpen megvalósult távmunkaház 22 helyi lakos számára biztosít távmunkahelyet. Nemcsak a munkahelyek rendelkezésre bocsátásával, hanem a tényleges foglalkoztatás biztosításával. Ugyanis a munkakörnyezet kialakítása után szinte azonnal jelentkezett munkáltató, aki szívesen vállalta a munkavállalók foglalkoztatását.
12.
A program nem valósulhatott volna meg az örkényi polgármester és az MTMSZ menedzser szellemű vezetői és az őket segítő munkatársak szakmai rátermettsége nélkül. A polgármestert dicséri, hogy meglátta a távmunkában rejlő lehetőséget, és mindvégig lelkesen vett részt a lebonyolításban és a modellt népszerűsítő marketing munkákban. A projekttervezési és a Interreg pályázat benyújtásához szükséges ismeretek nélkül esélyük sem lett volna az anyagi források előteremtéséhez. Összefogásukkal viszont a kisvárosban jelentősnek számító, 22 főt foglalkoztató munkahelyet hoztak létre, és készítették föl a lakosokat a nálunk még újnak számító távmunka-végzésre. A program sikerét jelzi, hogy az átadás óta több önkormányzat kereste meg az MTMSZ-t, hogy ehhez hasonló programot bonyolítsanak le. Így ez az együttműködési program több szempontból is modellt jelent: mind a foglalkoztatási gondokkal küzdő önkormányzatok, mind azoknak a civil szervezeteknek a számára, akik nem állnak híján tenniakarásnak és az ahhoz szükséges szakértelemnek, de nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy önálló programokat valósítsanak meg.
2.3.4 Mintaértékű programok jelentősége A sor még hosszan folytatható volna akár oktatási, kulturális, munkaerő-piaci, szabadidős vagy más területeken megvalósult programokkal. Az együttműködések jelentősége, fontosabb feltételei azonban a bemutatott programokban is megragadhatók, bármely időben és területeken is jöttek létre.
2.3.5 Kérdések, feladatok Ön szerint miben számít példaértékűnek még ma is a Magyar Norma? Miben tudná összefoglalni a bemutatott három minta tanulságait? Melyek azok a vonások, amelyeket saját szervezetére is jellemzőnek tart? Melyek azok a tanulságok, amelyeket saját szervezete munkájában is kamatoztatni tud?
2.4 A sikeres együttműködés feltételei 2.4.1 Felek partneri viszonya A civil-kormányzati programok során számtalan tapasztalat szerezhető. A legszembetűnőbb talán, hogy a felek partneri viszonya nélkül nincs együttműködés. A kormányzati szereplők csak hiteles, a helyi közösség bizalmát élvező szervezettel létesítenek kapcsolatot. Érdekük, hogy partnerük stabil háttérrel: megfelelő anyagi, szakmai, és tárgyi feltételekkel rendelkezzen a program megvalósításához. Ezért, ha megvan a bizalom és a korrekt együttműködés lehetősége, közösen törekszenek a szükséges anyagi eszközök megteremtésére, például pályázati források bevonásával. A legfontosabb szempont a kormányzati szereplők számára, hogy a civil szervezet pénzügyi és szakmai szempontból egyaránt tudjon garanciákat nyújtani a szolgáltatás működtetéséhez.
13.
2.4.2 Elvárások teljesítése A civil szervezeteknek pedig képesnek kell lenniük az elvárások teljesítésére. A kapcsolatokban valódi partnernek kell lenniük, ami azt jelenti, hogy szervezett háttérrel, megfelelő szakmai kompetenciákkal és rendezett anyagi körülményekkel kell bírniuk. Mindezek megteremtéséhez nemcsak a tevékenységük megkövetelte szakértelemmel kell rendelkezniük, hanem gazdálkodási és menedzsment ismeretekkel is. A másik fontos feladat: a forrásteremtés. Szponzorációs és pályázási ismeretek, az elnyert támogatások lebonyolításához szükséges alapvető projektmenedzsment ismeretek nélkül a civil szervezetek sem működhetnek eredményesen.
2.4.3 Kölcsönös előnyök A bemutatott programok jól reprezentálják, hogy a kapcsolatok mindig a kölcsönös előnyök reményében jönnek létre. Minden hivatalos szerv küzd a saját szervezete nehézkességével, szakember és forráshiánnyal. A civil szervezetek (rugalmassága, kezdeményezőképessége, az adott közösség ismerete és bizalma) megoldást jelenthetnek számukra. Különösen, hogy a társadalmi szereplő bevonásával intézkedéseik elfogadottsága is nő. A civil szervezetek elsősorban anyagi biztonságot keresnek a kormányzattal való együttműködésben. Emellett a biztos feladat a közösség megbecsülését is jelenti számukra.
2.4.4 A másik szervezet megismerése A kormányzati szervekkel létesített közös programok még rengeteg gyermekbetegséggel küzdenek. Mindegyik fél tudja, hogy egyedül nem, vagy kevesebb eredménnyel tudná ellátni feladatait. Úgy tűnik azonban, hogy időnként irreális elvárásokat támasztanak a másik féllel szemben, amelyeknek azok nem mindig tudnak megfelelni. Mindezek talán elkerülhetőek lennének, ha mindkét fél alaposabban megismerné a másik munkáját, egymás szervezeteinek működési mechanizmusait, és számításba vennék egymás érdekeit. A nem kevés probléma ellenére az együttműködések többé-kevésbé sikeresek. Az így megvalósult programok nagy része létre sem jött volna az összefogás nélkül. Továbbá az is megfigyelhető, hogy az együttműködés nem csupán gazdaságossági kérdés, hanem az adott közösség demokratikus működésének alapvető feltétele.
2.4.5 Kérdések, feladatok Miben látja a közigazgatási szereplők legfőbb problémát? Milyen területeken fejlesztené saját szervezetét?
2.5 További feladatok 2.5.1 Általános problémák és kezelésük A civil és a közigazgatási szervezetek kapcsolatai sokat fejlődtek az utóbbi években. Ugyanakkor, éppen az együttműködési programok kapcsán kerülnek elő a még megoldásra
14.
váró problémák, feladatok. Az általánosan megfigyelhető problémákat és a velük kapcsolatban felmerülő feladatokat foglalja össze a következő táblázat: szereplő Civil szervezet
probléma a szervezetei keretek fejlesztéséhez és a programok lebonyolításához szükséges alapvető gazdálkodási, menedzsment, illetve pályázási ismeretek hiánya Szervezeti háttér bizonytalansága forráshiány Főállású szakemberek hiánya
közigazgatás
feladat Hiányok pótlása a képviselők fejlesztésével Képviselők ismereteinek bővítése, menedzser szemléletű vezetés, Pályázás, adománygyűjtés; Forrásteremtési, pályázási ismeretek bővítése Szakértő tagok bevonása, forrásteremtés
kezelése Ismeretterjesztés, képzéseken, rendezvényeken való részvétel képzés képzés pályázati támogatások ismeretterjesztés, képzéseken, rendezvényeken való részvétel ismeretterjesztés, képzéseken, rendezvényeken való részvétel ismeretterjesztés, képzéseken, rendezvényeken való részvétel ismeretterjesztés, képzéseken, rendezvényeken való részvétel
A partner ismeretének hiányosságai
A közigazgatási partnerek megismerése
A civil szektor jobb megismerése
A közigazgatási partnerek megismerése
Civil szektorral kapcsolatos ismeretek hiánya
A civil szektor jobb megismerése
Bizalmatlanság
A civil szektor jobb megismerése
A projektek tervezésének, a feladatok pontos megfogalmazásának hiányosságai
A szakmai ismeretek növelése
képzések
A programok ellenőrzési rendszerének problémái
Az együttműködés kereteinek meghatározása, és a betartás ellenőrzése
szabályozás
Az együttműködésekkel kapcsolatos finanszírozási feladatok és lehetőségek pontos ismerete
Megfelelő jogszabályi háttér kidolgozása
szabályozás
Az együttműködések, közösen lebonyolított programok tapasztalatai ma már olyan nagy számban állnak rendelkezésre, hogy érdemes volna azokat elemezni. Egy átfogó hatástanulmány rámutathatna azokra a legsürgősebb feladatokra, amelyek már az egyes programok nyomán is kirajzolódnak, de a sokszínűség miatt a hathatós megoldás még nem látszik egyértelműen. A feladat bonyolult, hiszen a civil szervezetek is és tevékenységeik is rendkívül szerteágazók. Hatékonyabb működésük elősegítése intézkedések sorát igényli.
2.5.2 Kormányzati intézkedések a problémák megoldására A problémákat felismerve a kormányzat a következő intézkedéseket tűzte ki: „a társadalmi részvétel eszközrendszerének fejlesztése, a jogi környezet felülvizsgálata és szükség szerinti átalakítása, a civil szervezetek hatékony működésének elősegítése, az állami támogatások pályázóbarát elemeinek megteremtése, 15.
az állami és önkormányzati közfeladat-ellátásban a civil szervezetek részvételének elősegítése.”10
A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei (kormanyzati_civil_kapcsolatok_fejlesztese.doc)
2.5.3 Kérdések, feladatok Miért fontos a civil szervezetek számára a pályázási ismeretek elsajátítása? Ön szerint, milyen módon kezelhető a partnerek egymás iránti bizalmatlansága?
2.6 A civil-kormányzati együttműködés intézményei 2.6.1 Az intézmények célja 1990. óta több olyan intézmény jött létre a kormányzat és a civil szervezetek együttműködésének elősegítésére, amelyek kifejezett célja a kapcsolatok ápolása, a civil szervezetek működésének segítése, és a különböző szervezetek közötti kommunikáció koordinálása. A teljesség igénye nélkül mutatunk be néhányat, amelyek központi szerepet töltenek be a civil és kormányzati kapcsolatok országos, illetve területi koordinációjában.
2.6.2 Országgyűlés Civil Irodája Országgyűlés Civil Irodája (http://www.mkogy.hu/civil/menu/index_1.htm) A Civil Iroda 2002-ben kezdte meg működését azzal a céllal, hogy intézményesítse a Parlament és a civil szféra közötti párbeszédet. Fontos szerepet tölt be a kormányzat és a civil szervezetek közötti információcserében, és a kapcsolatok kialakításában. Működésének alapelvei: Együttműködés, Kezdeményezés, Partnerség és nyitottság. Feladat: Nézze meg az Iroda honlapján, hogy milyen arányban élnek a civil szervezetek a lobbizás lehetőségével? (segítség: Első Magyar Lobbi Szövetség kérdőíves felmérése a parlamenti lobbista gyakorlatáról - http://www.mkogy.hu/civil/menu/index_v4.htm )
2.6.3 Nemzeti Civil Alapprogram Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) ( http://www.nca.hu ) 10
2006. A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei
16.
Az NCA a civil szervezetek hivatalos támogatója. Célja a civil szféra fejlesztése és megerősítése, amelyet elsősorban működési célú pénzügyi támogatások nyújtásával igyekszik elérni. Támogatásaira azok a Magyarországon nyilvántartásba vett magánalapítványok és társadalmi szervezetek pályázhatnak (ide nem értve a munkaadói- és munkavállalói érdekképviseleteket, pártokat és biztosítóegyesületeket), amelyek legalább egy éve ténylegesen működnek. A pályázatokat a civil szervezetek által választott testületi tagok bírálják el, így a civil szervezetek gyakorlatilag saját maguk döntenek a rendelkezésre álló pénz szétosztásáról. Feladat: Nézze meg az NCA Tanács faladatait! Nevezze meg a szakmai kollégiumokat!
2.6.4 Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztálya SZMM – Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztálya http://www.civil.info.hu/ A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Civil kapcsolatokkal foglalkozó főosztálya, amely közvetlen kapcsolatot tart fenn a civil szervezetekkel, összefogja, koordinálja a kormányzat és a civil szervezetek kapcsolatait, együttműködési programjaikat. A honlapján közölt információk átfogó képet nyújtanak a két szektor kiterjedt kapcsolatrendszeréről. Főbb feladatai és szolgáltatásai: Civil szervezetek együttműködésének elősegítése o Az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásában, o Az üzleti szférával való kapcsolatok fejlesztésében. Szakmai tanácsadás o jogi, közhasznúsági, o pénzügyi, könyvelési, adózási, o pályázási, o számítógép-kezelési kérdésekben. Információszolgáltatás. Civilszakmai dokumentumtár működtetése. Kapcsolattartás a regionális civil szolgáltató központokkal. Feladat: Nézze meg a főosztály által működtetett honlapon, és gyűjtse össze, hogy milyen egyéb szolgáltatásokat nyújt a szervezet, és mit tartalmaznak a szolgáltatásai!
2.6.5 Nonprofit Információs és Oktatási Központ Alapítvány Nonprofit Információs és Oktatási Központ Alapítvány (NIOK) (http:/www.niok.hu) A NIOK, az egyik első hazai civil szervezeteket segítő civil szervezet. 1993-ban alapította a Nonprofit Kutató Egyesület, azzal a céllal, hogy háttérszervezeteként segítse a civil szervezetek munkáját, fejlődését. Olyan programokat szerveznek, amelyek a civil szervezetek munkáját, és annak szakszerűségét javítják, az intézményi kapcsolataik erősödését szolgálják. Ismertebb programjaik: Civil portál (www.nonprofit.hu)
17.
Civil adatbázis (http://www.nonprofit.hu/szerv/keresesadv.html) CISZOK (http://www.niok.hu/program_mutat.html?program_id=2) TEEN 2 program (http://www.niok.hu/program_mutat.html?program_id=31) Adományportál (www.adhat.hu)
Feladat: Mi a célja a NIOK E-civil Programjának? Keresse meg a NIOK honlapján, és mutassa be röviden a program célját!
2.6.6 Civil Szolgáltató Központok Országos Hálózata Civil Szolgáltató Központok Országos Hálózata (CISZOK) (http://www.civil.info.hu/downloads/seged/CISZOK/ciszok2005.pdf) A civil szervezetek szolgáltató központjainak országos hálózata, amely szakmai és infrastrukturális szolgáltatások nyújtásával segíti a civil szervezetek fejlődését, az egymás közti, és a szektorok közötti együttműködést. Az egyes intézmények megyei regionális civil központként funkcionálnak. Szolgáltatásaik: tanácsadás, könyvtár, információ, adatszolgáltatás, hírlevél, rendezvényszervezés, képzés; inkubátor-funkció Feladat: Nézze meg, mely településeken vannak a CISZOK-hálózatnak tagintézményei! – Kereső program pl. www.google.hu segítségével keresse meg, majd töltse le számítógépére a hálózat intézményeinek listáját. 2.6.7 Civiliáda
Civiliáda (http://www.europeanhouse.hu/h/; http://www.dkvk.c3.hu/pub/civiliada/civiliada_2006/civiliada_2006.htm ),
A programot 1996-ban az Európa Ház indította útjára, azzal a céllal, hogy támogassa egy jól szervezett, aktív és öntevékeny civil társadalom kialakulását és térnyerését Magyarországon, melyet a mindennapok demokráciája elengedhetetlen feltételének tart. Civilek által kezdeményezett program, amely civilekről, civileknek szól. Minden évben megrendezésre kerülő kiállítás és nemzetközi konferencia, ahol a bemutatkozhatnak a hazai civil szervezetek, megismerhetik egymás munkáját, és a betekintést kapnak a külföldi civil szervezetek életébe. Az elmúlt években több száz szervezet vett részt a rendezvényeken. Feladat: Mikor kerül megrendezésre a Civiliáda 2008. évi rendezvénye? Nézze meg az Európa Ház honlapján!
2.6.8 Kérdések, feladatok Milyen központi intézmények segítik a kormányzat és a civil szervezetek kapcsolattartását? Soroljon fel közülük hármat, és mutassa be röviden a tevékenységüket!
18.
Felhasznált irodalom Baranyi Éva. Bartal Anna Mária, Csegény Péter, Czike Klára, Liling Tamás, Péterfi Ferenc, Török Marianna: Mit érdemes tudni… Kormányzati szakembereknek a nonprofit kutatásokról? Nonprofit Kutatócsoport. Bp. 2003. Barabás Miklós: Gondolati vázlat egy kormányzati-civil partnerségi megállapodásról. Európa Ház. Bp. 2002. Bárdos Ferenc: „Köre program” Közösségi részvétel és együttműködés. Esettanulmány, Eger. 2001. 7. p. Bíró Endre, Belia Anna, Harsányi László, Kirschner Péter, Kuti Éva, Marschall Miklós, Miszlivetz Ferenc, Németh Ferenc szerkesztésében: Civil éves jelentés 2006-2007. - In: Civil Szemle 2008/1-2. 224. p. Brechinger Tamás: Nonprofit szektor az Európai Unióban. Oktatási segédanyag, EJF. Baja 2005. Domonkos Tamás, Ruff Tamás: Az interszektoriális és ágazatközi együttműködés alternatívái a szociális szolgáltatások terén a Közép-dunántúli régióban. Kutatási beszámoló, Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet. Székesfehérvár. 2004. Gellérfy László, Gerencsér Balázs, Jagasics Béla, Szablics Bálint szerk.: Civil Szolgáltató Központok 2005. Bp. 2005. Kovách Imre szerkesztésében: A civil szervezetek és a területfejlesztési politika - A civil szféra területfejlesztési intézményekkel való együttműködésének tapasztalatai..:, Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete 2005. A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei. Szociális és Munkaügyi Minisztérium - In.: Nonprofit Hírlevél 2006. november A kormányzat civil stratégiája, Bp. 2003. Kuti Éva: Hívjuk talán nonprofitnak... Nonprofit kutatócsoport, Budapest, 1998. Nárai Márta: Civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátás, szolgáltatás területén. – In: Bp. Esély 2005/1. 111-133. Nárai Márta: A nonprofit szektor – a „nonprofitság” kritériumai. Nonprofit gazdaságtan, előadás; 2004. 3. old A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2005-ben. – In: Statisztikai Tükör 2007/15. KSH. Bp. 2007. 2. p. Dr. Zám Mária: Civilbarát önkormányzatok Letöltés helye: http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltheto.htm; letöltés ideje: 2008. 03. 06.
19.
