A ZÖLD CIVIL SZERVEZETEK KOMMUNIKÁCIÓJA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK nappali tagozat public relations szakirány

A ZÖLD CIVIL SZERVEZETEK KOMMUNIKÁCIÓJA

Készítette: Nagy Andrea Budapest, 2009

Tartalomjegyzék

Táblázatok és ábrák jegyzéke...........................................................................4. oldal Bevezetés………………………………………………………………………...…5. oldal I. A zöld civil szervezetek feladatai............................................................... 7. oldal 1. A civil szervezetekről általában……………………………………...…7. oldal 2. A zöld civil szervezetek feladatai…………………………...………….8. oldal 3. A zöld civil szervezetek feladatai a lakosság véleménye szerint….…8. oldal 4. A zöld civil szervezetek támogatottsága a lakosság körében……….11. oldal

II. A zöld civil szervezetek vizsgálata……………………………………...15. oldal 1. A választott szervezeti forma……………………………….…………15. oldal 2. A szervezeti cél…………………………………………………………16. oldal 3. A célcsoport…………………………………………………………..…17. oldal 4. A szervezetek humán bázisa…………………………………...…..18. oldal 5. Az érdekgazdák köre…………………………………………...….19. oldal 6. A szervezetek megítélése………………………………………….23. oldal 7. Részvétel a jogalkotásban…………………………………………26. oldal 8. A szervezetek sajtótevékenysége………………………………….27. oldal 9. A szervezetek honlapjai………………………………………..…..30. oldal 10. A szervezetek az interneten…………………………………...….33. oldal 11. A szervezetek public relations tevékenysége….………………….36. oldal

2

III. A média véleménye a zöld civil szervezetek kommunikációjáról……………………………………………..…………… 38. oldal 1. A civil szervezetek és a média……………………………..……..39. oldal A zöld civil szervezetek hazai helyzete………………………..……39. oldal A sajtókapcsolatok fontossága……………………………………...39. oldal A jó sajtóanyag………………..…………………………………….40. oldal A jó honlap………………………………………………………….42. oldal Az utcai akciókról…………………………………………………...42. oldal A vizsgált szervezetek viszonya a médiával……………………...…43. oldal

2. Greenfo, zöld iránytű a neten…………………………………..…44. oldal Általános bemutatás…………………………………………………44. oldal Látogatottsági adatok…………………………………………..……45. oldal

IV. Javaslatok, módszertani ötletek………………………………........…..48. oldal 1. Kommunikációra szükség van!.........................................................48. oldal 2. A jó belső kommunikáció……………………………………...…..49. oldal 3. Az önkéntességről……………………………………………...…..51. oldal 4. Ötletek a gyakorlati megvalósításhoz………………………...……52. oldal A nyomtatott kiadványok……………………………………...……52. oldal A rendezvények……………………………………………………..53. oldal A hatékony szervezeti honlap……………………………………….54. oldal A sajtókapcsolatok és a sajtómunka……...…………………………55. oldal Néhány javaslat a sajtótájékoztatóhoz és az egyéb sajtórendezvényekhez…………………………...……...58. oldal A tervezés………………………………………………………..….59. oldal A zöld civil szervezetek támogatása……………………...…………62. oldal A szervezetek közötti együttműködésről………………………...….62. oldal

Befejezés………………………………………………….……………………….64. oldal Forrás és irodalomjegyzék……………………………………………...……65. oldal Melléklet……………………………………………………………………….…66. oldal 3

Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. számú táblázat: Cognative Omnibus 2008-as „A WWF Magyarország adó 1% felajánlásokra és az erdőgazdálkodás megítélésére vonatkozó” közvélemény-kutatása – A „nagyon fontosnak tartom” válaszokhoz tartozó értékek……………………….…9. oldal 1. számú ábra: Az 1%-os SZJA felajánlások területenkénti átlagos megoszlása 2006-ban………………………………………..13.oldal 2. számú ábra: A WWF hitelessége a lakosság körében………………………...….24. oldal 2. számú táblázat: A szervezetek honlapjának találati aránya a Google keresőmotorral……………………………………………………………34. oldal

3. számú ábra: A látogatók havi átlagos megoszlása…………………….…………45. oldal 4. számú ábra: Napi webaudit alakulása három egymást követő év azonos napján (munkanap)………………………...…....46. oldal 5. számú ábra: A honlap látogatóinak havi átlagos megoszlása 2008-ban…………46. oldal 6. számú ábra: Napi webaudit 2008 47. hetében………………………..……….….47. oldal

4

Bevezetés A szakmai gyakorlatom során tapasztaltam, hogy a zöld civil szervezetek nagyon fontos célokat kívánnak megvalósítani, de nem használják ki a rendelkezésükre álló lehetőségeket. Ha hatékonyabbá tennék a szervezeti kommunikációjukat, sokkal könnyebben elérhetnék a célcsoportjaikat, eljuttathatnák üzenetüket az emberekhez, és a jogalkotásba is sikeresebben képviseltethetnék magukat. A főiskolai tanulmányaim alatt nagyon sok információt megtanultam a kommunikáció fontosságáról és a megvalósításról, és úgy éreztem, ezeket a megoldásokat érdemes lenne megismertetni a szervezetekkel a fejlődésük elősegítése érdekében. Ezért a diplomamunkámban kommunikációjuk hatékonyságát vizsgálom, illetve javaslatokkal kívánom segíteni e tevékenység tökéletesítését. A kutatási módszertan bemutatása előtt szeretném tisztázni, hogy mit értek a címben szereplő „zöld civil szervezetek” fogalom alatt. Ide sorolom az összes hazai környezet- és természetvédő civil szervezetet, tehát a „zöld” jelzővel ezeket a tevékenységi területeket szeretném összefoglalni. A kutatási módszertan: • mélyinterjús primer kutatás Öt civil szervezet (az Energia Klub, a Hulladék Munkaszövetség, a Levegő Munkacsoport, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország) működését és kommunikációs hatékonyságát vizsgáltam meg interjúk segítségével. Minden vizsgált szervezet komoly tapasztalattal rendelkezik, és a legnagyobbak közé tartozik hazánkban. A kis szervezeteknek is hasznos megismerni azt a tudást, intézményi rendszert, fejlődési folyamatot, amit ők megvalósítottak sok év munkájával. Természetesen a téma teljes körű bemutatásához nem elegendő ez az öt szervezet, de a munkám célja a tendenciák bemutatása, a figyelemfelkeltés, illetve a megvalósítható lehetőségek összegyűjtése volt. A téma vizsgálata úgy teljes, ha bemutatjuk a másik oldal, vagyis a média véleményét is. Több újságíróval és rádiós szakemberrel beszélgettem a lehetőségekről. Ebben az esetben is elmondható, hogy a kutatás nem teljes körű, mivel a médiát három ember képviseli a

5

dolgozatomban. Azt viszont szeretném kiemelni, hogy ők mindannyian a szakma elismert képviselői és sok éves tapasztalattal rendelkeznek. • különböző közvélemény-kutatások szekunder elemzése A közvélemény-kutatásokban található adatokkal igyekeztem a mélyinterjúk során szerzett információkat kiegészíteni, illetve más szemszögből is megvizsgálni egy-egy kérdést.

A dolgozat célja összefoglalni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a szervezetek hatékonyabbá tehetik a kommunikációjukat, jobban elérhetik a célközönségüket és jobb munkakapcsolatot alakíthatnak ki a médiával. A leírt módszertani példák remélhetőleg segítségül szolgálnak majd a szervezetek számára, hiszen mind a pr szakmai szempontokat, mind a média képviselőinek a javaslatait figyelembe vettem.

6

I. A zöld civil szervezetek feladatai és támogatottsága

1. A civil szervezetekről általában A civil szervezet jogi definíciója1: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány (ide nem értve a közalapítványt). A civil szervezetek azzal a céllal jönnek létre, hogy adott területen politikailag és gazdaságilag független részvevőként működjenek. Egyrészt elláthatnak olyan feladatokat, melyek állami szinten nincsenek megoldva (például a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület2 a végstádiumban lévő súlyos beteg emberek humánus ellátását végzi), vagy olyat, ahol az állami rendszer mellett szükség van a civil támogatásra is (például a Gyermekétkeztetési Alapítvány3 segíti azokat a rászorulóknak, akik az állami közétkeztetés anyagi terheit nem tudják vállalni, de ugyanakkor állami támogatást is kapnak a nehéz anyagi helyzetben élő családok, hogy megoldott legyen a gyermekek ellátása). A szakmai feladatok köre szerteágazó: a gyakorlati támogatás, tettekben megvalósuló fellépés, akciók szervezése mellett a tájékoztatás, szemléletformálás és szakmai anyagok készítése, kutatások elvégzése. A független szemléletből adódóan ennek a kutatási, tájékoztatási funkciónak a leghitelesebbnek kell lennie. A közvélemény azt várja el a civilektől, hogy az igazságot mutassák be, semmilyen gazdasági érdek, vagy politikai álláspont ne befolyásolja őket. A saját szakterületükre koncentráljanak, és zárjanak ki minden olyan a külső hatást, amely erről az útról szeretné letéríteni őket a munkájuk során.

1

Forrás: http://www.nonprofit.hu/joghaz/civil-jk/index.html letöltés ideje: 2008. december 4. 11:10 2

Honlapjuk címe: http://www.hospice.hu/

3

Honlapjuk címe: http://www.gyea.hu/ 7

2. A zöld civil szervezetek feladatai A zöld civil szervezetek feladatai közé sorolható minden olyan tevékenység, melyet az előbbiekben már kifejtettem. A következő fejezetben egy közvélemény-kutatás adatai alapján foglalom össze, hogy a lakosság szerint melyek a legfontosabb zöld civil feladatok. Amit mindenképpen szükséges hangsúlyozni, ha zöld szervezetekről beszélünk, hogy az ő legfontosabb feladatuk a tájékoztatás, szemléletformálás és a tettekkel történő példamutatás. Az egyéni felelősség tudatát kell felébreszteniük a környezetükben, mivel az általuk képviselt célok csak úgy valósíthatóak meg, ha az emberek felismerik, hogy ők, mint egyének, felelősek a kialakult helyzetért, és ugyanakkor rajtuk múlik a jövő, a problémák megoldása is.4

3. A zöld civil szervezetek feladatai a lakosság véleménye szerint A Cognative Omnibus 2008-as „A WWF Magyarország adó 1% felajánlásokra és az erdőgazdálkodás megítélésére vonatkozó” felmérésében5 szerepeltek arra vonatkozó kérdések, hogy az emberek milyen tevékenységet várnak el a civil szervezetektől. Érdemes ezeket átnézni, és megvizsgálni olyan szempontból, hogy ennek mennyire tesznek eleget a szervezetek, illetve hogy ők –akár a kommunikációjukban is- mennyire tartják fontosnak ezeket a feladatokat. A felmérés első kérdésében – „Mit tegyen a zöld civil szervezet az éghajlatvédelemért?”különböző feladatok közül kellett választaniuk a megkérdezetteknek. Ez a kérdés egy bizonyos témakörre vonatkozik, de némileg általánosíthatóak is a válaszok a civilek tevékenységére vonatkozóan. A legmagasabb értéket, 15-15%-ot kapott a „környezet/természetvédelem” és a „lakossági tájékoztatás/felvilágosítás”. Egyrészt aktív részvételt várnak a szervezetektől a gyakorlati tevékenységben, másrészt a tájékoztatást tartják fontosnak, ami egy alapvető civil feladat. A válaszok közül 8%-os eredményt ért el a „határozott aktív fellépés/nagyobb érdekérvényesítés”. Jól látható, hogy a civilekben bíznak az emberek, ha érdekérvényesítésről van szó, mert sokszor a hatósági csatornákon nem lehetséges egy-egy ügy megoldása. 4

Nagyon jól kifejezi ezt az elméletet ez a rövid szállóige: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

5

A felmérés adatait lásd a Melléklet 5. oldalán. A felmérést 500 fős reprezentatív mintán végezték a 15 évesnél idősebb lakosság körében. 8

A következő kérdések az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan konkrét tevékenységekre vonatkoznak. Öt lehetőség közül lehetett választani: 1. nagyon fontosnak tartom, 2. elég fontosnak tartom, 3. részben fontosnak tartom, részben nem, 4. kevésbé tartom fontosnak, 5. egyáltalán nem tartom fontosnak. Az egyes kérdések esetében az első, tehát a „nagyon fontosnak tartom” válaszokhoz tartozó értékeket vizsgáltam. A „nagyon fontosnak tartom” válaszokhoz tartozó értékek Nagyon fontosnak

Feladat:

tartja a megkérdezettek:

Hasson a környezetszennyező vállalatokra, hogy azok ne vagy kevésbé károsítsák környezetet Tájékoztassa a lakosságot a környezet- és természet megóvásának lehetőségeiről, módjairól

72%

67%

Tájékoztassa a lakosságot az energiatakarékosság lehetőségeiről

67%

Tettleg is lépjen fel a környezetszennyezés ellen (szemétgyűjtések, faültetés)

66%

Hívja fel a figyelmet a környezet- és természetkárosító tevékenységekre és azok hatásaira Működjön együtt a vállalatokkal és a közintézményekkel azok energiahatékonyságának növelése, CO2 kibocsátásának csökkentése érdekében Hasson a politikusokra, hogy azok a környezet megóvása érdekében hozzanak megfelelő intézkedéseket Hasson a politikusokra, hogy nagyobb támogatás illesse meg a megújuló energiákat használókat Tájékoztassa a lakosságot a megújuló energiaforrásokról Működjön együtt nemzetközi civil szervezetekkel a klímaváltozás elleni globális fellépés érdekében

65% 64% 63% 63% 61% 59%

Szervezzen országos tájékoztató akciókörutakat

51%

Tartson szakmai konferenciákat, fórumokat az érintett lakosságnak

50%

A lakosság és a döntéshozók figyelmének felkeltése érdekében szervezzen tüntetéseket, demonstrációkat Szervezzen (utcai) aláírásgyűjtéseket a környezet- és természetvédelmi érdekérvényesítéshez 1. számú táblázat

45% 38%

Forrás: Cognative Omnibus közvélemény-kutatása alapján, 20086

6

Cognative Omnibus 2008-as „A WWF Magyarország adó 1% felajánlásokra és az erdőgazdálkodás megítélésére vonatkozó” közvélemény-kutatása 9

A civil szervezetek legfontosabb feladat a lakosság szerint, hogy hassanak a környezetszennyező vállalatokra. Véleményem szerint, e feladat ellátását kiemelt fontosságúnak tartják e szervezetek, amit bizonyít az is, hogy a munkám során vizsgált öt szervezet kapcsolatban áll vállalatokkal és próbálnak hatni rájuk, hogy válasszanak környezetbarátabb megoldásokat, illetve felhívják a figyelmet a tevékenység szennyező jellegének súlyára, és alternatívákat javasolnak ennek csökkentésére. Szerintem ezen a téren megfelelő a kommunikációjuk a szervezeteknek, viszont kevésbé hatékonyak, mert a gazdasági életben igen nehéz olyan változtatásokat elfogadtatni, ami egyes szereplőknek nem hoz nyereséget. Második helyen kiemelt feladat: a tájékoztatás egyrészt a környezetvédelméről, másrészt az energiatakarékosságról. Ez a tájékoztató funkció a civilek fontos feladata, minden szervezet egyik, ha nem a legfőbb munkája. A szervezet kommunikációs tevékenysége befolyásolja a tájékoztatás módját illetve hatékonyságát is. Nehéz meghatározni, hogy mennyire hatékony ez a tevékenység egy-egy szervezet esetében, mert sok helyről kapnak információkat az emberek. Például nem lehet kijelenteni, hogy hulladékról csak a Hulladék Munkaszövetségtől hallhat a lakosság. Így ennek a mérése nehezen megvalósítható szervezetekre lebontva. A harmadik legnagyobb értéket kapott kérdésben egy újabb fontos civil feladat szerepel: a tettekben megvalósuló fellépés. Ezzel a tevékenységgel úgymond példát tudnak mutatni, hogy egy-egy területen milyen módon segíthetnek a hétköznapi emberek is saját két-kezi munkájukkal. Ilyen lehet például a szemétszedés, amire a HuMuSz egy nagyon jó megvalósítási módot talált ki: cégeknek, mint csapatépítő tréning, szerveznek olyan programokat, ahol jó hangulatban, közös munkával tehetnek valami hasznosat másokért a résztvevők. Ez lehet például egy erdő megtisztítása vagy egy játszótér rendbetétele. Negyedik legfontosabb feladatnak a figyelemfelhívást tartják a megkérdezettek. A felmérésből nem derül ki, hogy mit értünk pontosan e tevékenység alatt. Hiszen figyelemfelkeltő lehet egy televíziós szereplés, egy utcai akció vagy egy reklámkampány. Az ötödik helyen szereplő feladat az együttműködés közintézményekkel és vállalatokkal. Ebben a kutatásban a CO2 kibocsátással összefüggésben vizsgálják ezt a kérdést, mivel ez

10

köthető az éghajlatváltozáshoz. Úgy gondolom, hogy együttműködésre számos más területen is van lehetőség, így ez is beletartozik a civil feladatokba. Még két kérdést szeretnék elemezni: • Elsőként azt, amit a válaszadók a legkevésbé tartanak „nagyon fontosnak”, ez az (utcai) aláírásgyűjtés. Úgy gondolom, hogy az emberek nem hisznek ennek a módszernek a hatékonyságában, nem igazán látható az ilyen akciók valódi eredménye. • Másodikként pedig a 45%-ot kapott figyelemfelkeltő tüntetésekről, demonstrációkról szeretnék írni. A felmérésből az látható, hogy az emberek hatékonyabbnak tartják a tájékoztatást, együttműködést, mint azt, hogy kivonuljanak a szervezetek az utcára. Első figyelemfelkeltésre lehet, hogy jók, de ezek az akciók nem a szervezet szakmai felkészültségét támasztják alá, csupán a neve forog néhány napig, esetleg hétig a médiában. Lehetséges, hogy ismertebbé válnak ilyen megmozdulásokkal, de elismertséget kivívni ezzel nem lehet.

4. A zöld civil szervezetek támogatottsága a lakosság körében Az előzőekben már elemzett felmérésben7 szerepeltek kérdések a civilek támogatására vonatkozóan. Az ezekre adott válaszokat olyan szempontból szeretném megvizsgálni, hogy mennyire tartják fontosnak hazánkban a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek támogatását. Emellett egy tanulmányban8 találtam információkat az 1%-os felajánlásokra vonatkozóan. Ezek az adatok részben ellentmondanak a közvélemény-kutatás eredményének, ennek lehetséges okaira is kitérek. A felmérésben a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlására kérdeztek rá. A válaszokból az derül ki, hogy 32% a beteg, sérült gyerekeket segítőknek, 15% egészségügyi 7

Cognative Omnibus 2008-as „A WWF Magyarország adó 1% felajánlásokra és az erdőgazdálkodás megítélésére vonatkozó” közvélemény-kutatása

8

Hungary’s 1% system: ten years on - 11.oldal http://www.onepercent.hu/Dokumentumok/KUTI2007web.pdf letöltés ideje: 2008. december 2. 15:32 11

szervezeteknek, 12% oktatási célokra, 8% állatvédőknek, 7% egyéb általános szervezeteknek, 4% természet/környezetvédőknek adná ezt a támogatást. Jól látszik, hogy a zöld civil szervezetek támogatása az utolsó helyen szerepel. Ennek lehetséges oka, hogy a válaszadók nem tartják elég hatékonynak a tevékenységüket és ezért nem kívánják őket támogatni. Viszont azt is feltételezhetjük, hogy nem érzik az emberek elég súlyos problémáknak azokat, amelyek ellen ezek a szervezetek fellépnek. Mindenképpen szükségesnek tartanám a közvélemény szélesebb körű tájékoztatását egyrészt a szervezetek tevékenységéről, másrészt ennek a hatékonyságáról. Mivel a munkához szükség van anyagi forrásokra, és ez az 1%-os felajánlás egy évente megjelenő rendszeres bevételforrást eredményezhet, érdemes hangsúlyt fektetni rá, és nem csak kampányszerűen, az adóbevallás beadásának határideje előtti időszakban kellene a szervezetek munkájára felhívni a figyelmet. A következő kérdés ugyanúgy az SZJA 1%-os felajánlására vonatkozik, azonban itt másképp csoportosították a szervezeteket a válaszkategóriákban. Ennél a kérdésnél 48%-ot kapnának a beteg/sérült gyerekeket segítők, 8%-ot ajánlanának oktatási célokra, 7%-ot adnának állatvédőknek, 4%-ot egészségügyi szervezeteknek és 3%-ot kulturális alapítványoknak. Itt nincsen „természet/környezetvédő szervezetek” kategória, de mivel az állatvédők hasonló eredménnyel szerepelnek mindkét kérdésben, valószínűsíthető, hogy a zöldek itt is 4% körüli eredményt érnének el. A dolgozatomban szereplő öt zöld szervezet közül ennél a kérdésnél csak a WWF szerepel. A megkérdezettek 2%-a ajánlaná fel adója 1%-át a szervezetnek. A fentebb már említett tanulmányban található adatok a zöld civil szervezetek támogatását tekintve az eddig leírtakkal ellentétes tendenciát mutatnak be. A következő táblázat az APEH hivatalos adatait tartalmazza, tehát ezek az értékek a megvalósult adófelajánlások.

12

Az 1%-os SZJA felajánlások területenkénti átlagos megoszlása 2006-ban9

1. számú ábra

Forrás: APEH

Láthatjuk, hogy a környezetvédelem támogatottsága a legmagasabb, tehát a legtöbb 1%-os SZJA-felajánlást ez a terület kapta. A két eredmény nagyfokú eltérésének lehetséges okai: • a közvélemény-kutatásban a hajlandóságot vizsgálták: kiket támogatnának az 1%-os felajánlással, az 1. számú ábrán pedig a megtörtént felajánlások értéke szerepel; • a kutatás során a megkérdezetteket befolyásolhatják a válaszkategóriák, és más kategóriát jelölnek meg, mint amilyen szervezetnek valójában felajánlják ezt a támogatást; • az SZJA 1%-os támogatást felajánlók köre évről-évre bővül, de az adófizetőknek még mindig kevesebb, mint a fele rendelkezik erről az

9

Forrás: Hungary’s 1% system: ten years on – 11. oldal http://www.onepercent.hu/Dokumentumok/KUTI2007web.pdf letöltés ideje: 2008. december 2. 15:32 13

összegről10, tehát nem lehet pontosan meghatározni, hogy a megkérdezettek a lakosság mely csoportjába tartoznak; • Elképzelhető, hogy az elmúlt két év során némileg csökkent a zöld szervezetek támogatottsága, de nem tartom reálisnak a Cognative kutatásában11 szereplő alacsony értékeket.

A zöld civil szervezetek fő anyagi forrása a magánszemélyektől származó támogatás. Ennek egyik jelentős formája, mint ahogy ez már az előzőekből kiderült, az 1%-os SZJA felajánlás. A szervezetek feladata elérni ezt a támogatói célközönséget: fontos, hogy ismerjék a szervezet nevét, tevékenységét, céljait. Ezzel tudják meggyőzni az embereket, hogy támogatásra érdemesek. A felajánlott összegek felhasználásáról tájékoztatni kell a közvéleményt, meg kell erősíteni az emberekben azt a gondolkodást, hogy érdemes a zöld szervezeteket anyagilag támogatni. Hiszen hatékonyan, a céljaik megvalósítására használják fel ezeket az összegeket.

10

http://www01.apeh.hu/sajto/sajtotaj/sajtotaj_070912.html?query=ad%C3%B3+1+felaj%C3%A1nl%C3%A 1s&honap=2008_11 letöltés ideje: 2008. december 3. 13:45 11

Cognative Omnibus 2008-as „A WWF Magyarország adó 1% felajánlásokra és az erdőgazdálkodás megítélésére vonatkozó” közvélemény-kutatása

14

II. A zöld civil szervezetek vizsgálata A zöld civil szervezetek kommunikációjának bemutatásához primer kutatás keretében mélyinterjúkat12 készítettem. Öt szervezetet vizsgáltam meg, melyek a következők: •

Energia Klub,

•

Hulladék Munkaszövetség,

•

Levegő Munkacsoport,

•

Nimfea Természetvédelmi Egyesület, valamint a

•

WWF Magyarország.

Az interjúk alkalmával személyesen beszélgethettem az interjúalanyokkal, így az előre megtervezett kérdések mellett feltehettem az adott szervezetre vonatkozó speciális kérdéseimet, illetve újabb kérdéseket az elhangzottak kiegészítésére. Ezt a kutatási módszert találtam a legjobbnak ahhoz, hogy pontos képet kapjak a vizsgált szervezetről. Az interjúk nagyon jó hangulatban teltek, minden munkatárs nagyon készséges volt, érdeklődtek a munkámról is. Átlagosan egy órát beszélgettünk a vizsgált szervezet irodájában. Két esetben készítettem interjút elektronikus úton: a Nimfea Természetvédelmi Egyesülettel, illetve a WWF-fel, utóbbit később kiegészítettem egy személyes interjúval is. A feldolgozás során az interjúk azonos kérdéscsoportjait vizsgálom együtt, és összevetem az egyes szervezeteknél szereplő információkat. Ebből az összehasonlító elemzésből megismerjük a szervezetek működési elveit, tevékenységi köreit, kiemelve a sajtó- és pr munkát, a jogalkotásban való részvételüket.

1. A választott szervezeti forma Elsőként a szervezeti formát szeretném összehasonlítani. A vizsgált szervezetek közül három -Energia Klub, Hulladék Munkaszövetség, Levegő Munkacsoport- több tagszervezetből álló szövetség. Érdemes megvizsgálni, hogy miért tartották a megalakulásukkor ezt a leghatékonyabbnak. Az interjúkból kiderült, hogy a rendszerváltás utáni években úgy gondolták, hogy csak egy 12

A mélyinterjú kérdés vázlata a Melléklet 17. oldalán található.

15

országos hatókörű, több tagszervezetből álló szervezet lesz képes arra, hogy eredményesen beleszóljon a hazai jogalkotásba. Az elgondolás teljesen logikus, de mint a beszélgetésekből kiderült, ez a feladat sajnos még ilyen bázis mellett is nehezen teljesíthető. A WWF is jelentős súllyal bír hazánkban, mivel egy nemzetközi szervezet magyarországi tagja. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület önállóan működő vidéki szervezet. Mivel főként helyi ügyekkel foglalkozik, az ő munkájuk esetében nem tartom problémának azt, hogy nem országos lefedettségű.

2. A szervezeti cél Ahhoz, hogy a későbbiekben részletesen elemezni tudjam a szervezeti kommunikációt, szeretnék néhány alapvető kérdést megvizsgálni. Elsőként a szervezetek által az alakulásukkor megfogalmazott célokat mutatom be. A szervezet céljának meghatározása alapvető, hiszen e mentén kell kialakítani a tevékenységi kört és lefektetni a működési alapelveket. A Hulladék Munkaszövetség világos céllal alakult 1995-ben, hogy szemléletformálással csökkente a hazai hulladéktermelődést. Ehhez hasonlóan a Levegő Munkacsoport a levegőszennyezés elleni küzdelmet tűzte ki céljául, az Energia Klub pedig energetikával kívánt foglalkozni. A WWF esetében egyértelmű a nemzetközi vonal követése, tehát a természet- és környezetvédelem, természetesen a hazai viszonyokhoz alakítva. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület a WWF-hez hasonlóan a környezet- és természetvédelemre szakosodott.

16

3. A célcsoport A szervezeti célhoz ki kell választani azt a célcsoportot, akikhez szólni szeretnénk, akikhez az üzenetünket címezzük, akikre hatni kívánunk. Ennek következtében, ahol a célcsoport konkrét meghatározása hiányosságként jelenik meg, ott kimutathatóan csökken a kommunikáció hatékonysága. A vizsgált szervezetek közül úgy találtam, hogy csupán a Levegő Munkacsoport rendelkezett konkrét, pontos célcsoporttal megalakulásakor: ezek a politikai élet szereplői, valamint a jogalkotási folyamatban résztvevő szervek voltak. Az idők során kibővítették a célcsoport körét a lakossággal, ami szinte „elvárás” egy civil szervezettől, illetve új célcsoport lett a média is. Nem tartom jónak azt, hogy a szervezetek túl sok mindent magukra vállalnak, túl sok csoportot kívánnak elérni és így erőforrások hiányában végül egyikhez sem jut el elég hatékonyan az üzenetük, már ha van üzenetük. Ezt a túlvállalást éli most a Hulladék Munkaszövetség, a WWF és még biztosan nagyon sok hazai szervezet, akik egyszerre kívánnak lakossági szolgáltatásokat nyújtani, beleszólni a jogalkotásba, támogatni a közigazgatási szervek munkáját és kapcsolatot kialakítani gazdasági szervezetekkel. Az Energia Klubnál - amely korábban hasonló problémákkal küszködött - jelenleg is zajlik egy szervezeti reform annak érdekében, hogy tudományos, kutató intézeti profil felé mozduljanak. Ők már igyekeznek egy bizonyos tevékenységi körre koncentrálni, és a döntéshozókat megcélozni, de véleményem szerint könnyen előfordulhat, hogy ezzel is túlvállalják magukat. A szervezetek tevékenységi köre igen szerteágazó. Mindenképpen egy szolgáltató tevékenységről kell beszélni, aminek fontos eleme a tájékoztatás, a szemléletformálás. Például a HuMuSz tanácsadó irodát működtet, oktató tevékenységet folytat, tanulmányokat készít, aktívan részt kíván venni a jogalkotásban, hulladékgazdálkodási segédleteket dolgoz ki önkormányzatok számára, vállalkozási formában irodai szelektív hulladékgyűjtést biztosít és csapatépítő tréningeket szervez. Látható, hogy ez a sok, a „hulladék témába” tartozó tevékenységi kör elég nagy feladat egyetlen szervezet számára,

17

arról nem is beszélve, hogy ezen viszonylag kis létszámú13 csapat dolgozik. A hatékonyabb munkavégzéshez szükséges a pontos tevékenység meghatározása, mivel mindazt, amit a HuMuSz végez, normál esetben három-négy különálló szervezetnek kellene megvalósítania a megfelelő humán erőforrással, csak úgy lehetne valóban célravezető és hatékony a munka.

4. A szervezetek humán bázisa Tekintsük át azt, hogy ezek a zöld civil szervezetek milyen humán bázissal rendelkeznek, vagyis hány főállásban dolgozó munkatárs végez munkát? Az Energia Klubnál

15 fő,

a Hulladék Munkaszövetségnél

6 fő illetve 2 fő a HuMuSz Recycling Kft.-nél,

a Levegő Munkacsoportnál

13 fő,

a Nimfea Természetvédelmi Egyesületnél 4 fő, a WWF-nél

21 fő a főállású munkatárs.

Ezek a számok jól mutatják, hogy a hatékony munkavégzéshez mennyire fontos a megfelelő létszámú főállású munkatárs. Egyrészt azért, mert több ember között jobban szétoszthatóak a feladatok, pontosabban meghatározható, hogy ki milyen tevékenységi területnek a felelőse. Másrészt ahhoz, hogy megvalósíthatóak legyenek a szervezet által kitűzött célok, a munkák határidőre elkészüljenek, rendszeresen megtörténjen egy-egy részfeladat végrehajtása, szükség van munkaerőre. A három legtöbb embert foglalkoztató szervezetnél megy a leggördülékenyebben a munka, de még ők is időhiányra panaszkodnak. A Hulladék Munkaszövetség humán bázisa nem elégséges, ezért három új munkatárs felvételét is tervezik a jövő év során.

13

A részletes adatokat lásd a következő pontban.

18

Összegzésként elmondható, hogy minél többen dolgoznak egy adott szervezetnél, annál hatékonyabb a munkavégzés. Minden területnek meg kell határozni a felelőseit, akik az oda tartozó feladatokat ellátják. Ehhez a későbbiek során is tartaniuk kell magukat, nem szabad más területek feladatait magukra vállalni, csak azért mert ott éppen kapacitáshiány van, mert ezzel teljesen felborul a már lefektetett, kialakított rendszer. Részletesen kitérek majd a későbbiekben a sajtókapcsolati és pr munkatárs fontosságára a szervezeti hatékonyságban. Mivel civilekről beszélünk, kiemelném, hogy nagyon sok segítséget kapnak a szervezetek az önkénteseiktől, akik ellenszolgáltatás nélküli munkával támogatják a szervezet működését. Szeretném ennek a súlyát adatokkal is alátámasztani: 2000-ben az önkéntes munkával segítők száma 400 ezer fő volt. 35,5 millió munkaórának megfelelő tevékenységükkel kb. 17 ezer főállású foglalkoztatott munkaidejével azonos mértékben dolgoztak.14 „A 14 éven felüli népesség több, mint 36%-a a családi, baráti körön belül is segít, és azon kívül is végez önkéntes tevékenységet.”15

5. Az érdekgazdák köre Általános érdekgazda térkép A vizsgált szervezetek esetében -és valószínűleg ez hasonló a legtöbb hazai civil szervezetnél- felvázolható egy általános érdekgazda térkép, amely felosztható pozitív és negatív részre. A pozitív érdekgazdák közé tartozik a lakosság, akik általában támogatják a civil tevékenységet. Ugyancsak pozitív érdekgazdák azok a gazdasági szereplők, akiknek hasonló a profilja, mint az adott civil szervezetnek (például az Energia Klub jó kapcsolatban van a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó cégekkel). 14

Mit érdemes tudni… a média munkatársainak a nonprofit kutatásokról? - 23. oldal

15

Czike Klára – Kuti Éva: Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció 34. oldal http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/NP_14_1.pdf letöltés ideje: 2008. december 3. 14:14 19

Ebbe a körbe tartoznak azok a szakemberek, akik szakmailag elfogadják a szervezet tevékenységét. Ugyancsak ide sorolhatóak azok a politikusok, akik felismerték a szervezetek által képviselt értékek valódiságát, és emellett a munkájuk során is kiállnak. A média is pozitív érdekgazdává vált az elmúlt években. Egyre hangsúlyosabban jelennek meg környezetvédelmi témájú hírek, információk -köszönhetően részben az éghajlatváltozást kísérő kiemelt médiafigyelemnek-. Ide tartoznak azok a zöld újságírók, akik a munkájukkal oly módon támogatják a szervezeteket, hogy nyilvánosságot biztosítanak nekik. A negatív érdekgazdák köre sajnos szélesebb Magyarországon. Ide tartozik minden olyan gazdasági szereplő, akinek a tevékenysége ellentétes a civilek törekvéseivel. Ilyen vállalatból sajnos nagyon sok van hazánkban, és mivel ők jóval több anyagi lehetőséggel rendelkeznek, általában a civilek alul maradnak a velük folytatott vitában. Sajnos ide sorolható a döntéshozók, politikusok nagy része is. Vannak olyanok, akik egyáltalán nem értik meg azt, amit a civilek képviselnek, vannak olyanok, akik nem akarják megérteni, és vannak sajnos olyanok is, akik igen is tisztában vannak azzal, hogy amit tesznek teljesen ellentétes a közösség által várt normákkal, de ők arra hivatkozva, hogy egy felsőbb hatalom elvárása szerint cselekszenek, mentesítve érzik magukat tetteik súlya és következménye alól. Ilyen környezetben igen nehéz akármilyen civil tevékenység hatékony végzése. Sajnos a gyakorlatom alatt többször is szembesültem azzal, mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak ezek a szervezetek.

A vizsgált szervezetek érdekgazda csoportjai Szeretném szervezetekre lebontva is bemutatni az érdekgazda csoportokat, mivel sok érdekesség fedezhető fel az adatokból. Az Energia Klub az energetikán belül több speciális területtel is foglalkozik. Ezeknek a területeknek részben megegyeznek, részben különböznek az érdekgazdái. Általánosságban elmondható, hogy az energetika területén hazánkban jelentős az atom- és fosszilis lobbi, ezért minden ilyen jellegű szervezet, illetve az ezt támogató döntéshozók a negatív érdekgazdákhoz tartoznak. Az atomenergiával kapcsolatban még a lakosság is igen 20

megosztott, aki ellenzi e tevékenységet, az pozitív érdekgazda, aki támogatja, az negatív érdekgazda az EK számára. Az éghajlat változás területén, mivel ez igen közkedvelt téma jelenleg, sok pozitív érdekgazdát találunk: a lakosság jelentős része, a civil szervezetek, bizonyos gazdasági szereplők, állami intézmények (például a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium). Negatív érdekgazdák közé csupán azok a vállalatok sorolhatóak, akik környezetkárosító tevékenységet folytatnak. A megújuló erőforrások esetében, ahogy már említettem, pozitív érdekgazda minden olyan cég, amely ezt a technológiát képviseli. Viszont a nagy vállalatok között vannak olyanok, akiknek a tevékenységét az EK már nem minősíti környezetbarátnak és ezért ők a negatív érdekgazdák közé tartoznak. Ezen a területen a törvényhozás is negatív érdekgazda, mert nem alkotnak megfelelő jogszabályokat annak érdekében, hogy ezek a technológiák elterjedhessenek Magyarországon. Az energiahatékonyság fontosságával mindenki egyet ért, viszont például az áramszolgáltatóknak az az érdekük, hogy minél többet fogyasszanak a fogyasztók, ezért ők bizonyos szempontból negatív érdekgazdák ezen a területen, másrészt viszont sok támogatást is adnak az energiahatékonyság fejlesztésére, ezért nem lehet őket egyértelműen a negatív oldalra sorolni. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület érdekgazda körét sajnos nem sikerült részletesen megismernem az interjúból, pozitív érdekgazdaként a lakosságot nevezik meg, negatív érdekgazdaként pedig a hivatalokat. A Hulladék Munkaszövetség a tevékenységéből adódóan igen sok negatív érdekgazdával áll szemben. A csomagolóipar minden olyan szereplője, aki nem érdekelt az újratöltésben, a negatív érdekgazdák közé sorolható. Azok a fogyasztók, akik nem fordítanak figyelmet a tudatos fogyasztásra, és túlvásárolnak, csak többet és többet akarnak, ugyanúgy negatív érdekgazdák. Azok a gyártók, forgalmazók, kereskedők, akik mindenféle gyenge minőségű, csekély használati értékű terméket kínálnak a vevőknek, ugyanide tartoznak. Pozitív érdekgazdák azok a civil szervezetek, akik egyetértenek a HuMuSz törekvéseivel. A lakosság azon része is ide sorolható, akik felismerték a tudatos fogyasztás elengedhetetlenségét, és a saját életüket is ezek az elvek határozzák meg. Pozitív érdekgazdák továbbá azok a gazdasági szereplők, akik érdekeltek az újratöltésben: szikvíz 21

palackozók és néhány borászat. A szelektív hulladékgyűjtés, hasznosítás és a közszolgáltatók (szemétszállítók) piacán pedig vannak olyan cégek, akik a pozitív érdekgazdák közé tartoznak és vannak olyanok is, akik a negatívak közé. Érdekesnek tartom megemlíteni, hogy a söripari cégek teljesítik az újratöltési normákat, tehát érdekeltek ezen a területen, mégsem működnek együtt a szervezettel. Még egy elgondolkodtató tény, amit Szilágyi Lászlótól, a HuMuSz elnökétől tudtam meg: egy külföldi példa. Németországban az újratöltésben érdekelt cégeknek akkora a piaci súlyuk, hogy hatást tudnak gyakorolni a politikára, és nem elhanyagolható az a tényező sem, hogy olyan anyagi lehetőségekkel rendelkeznek, amivel finanszírozni tudnak például egy több millió eurós népszerűsítő médiakampányt. Ez a sikeres együttműködés bizonyítja azt, hogy érdemes összefogni a hasonló profilú szervezeteknek: civilek is hatékonyabban tevékenykedhetnének együtt. A WWF érdekgazda köre igen változó, mivel bizonyos ügyekben egy adott cég vagy szervezet lehet pozitív érdekgazda, egy másikban viszont negatív. Mindenképpen a negatív érdekgazdák közé sorolnak minden olyan céget, amely környezetszennyező tevékenységet folytat, illetve vannak olyan tevékenységi körök, amiket a szervezet egyértelműen elutasít. Ilyen például a dohányipar, fegyvergyártás, olajipar. A különböző hatóságokról, állami intézményekről is elmondható az, hogy bizonyos esetekben pozitív, máskor negatív érdekgazdák. A lakosságot, valamint a civil szervezeteket pozitív érdekgazdáknak tekinthetjük. A Levegő Munkacsoport esetében az interjú során megismertem az érdekcsoportok alakulását. Kezdetben pozitív érdekgazdák közé tartozott a lakosság, néhány szakember és kevés politikus. Ezen a területen elég sok változás figyelhető meg, mivel az évek során a média és egyre több döntéshozó is pozitív érdekgazdává vált. Negatív érdekgazdaként kell megjelölni azokat a vállalatokat, akiknek a tevékenysége ellentétes a szervezet célkitűzéseivel, és azokat a politikusokat, akik nem értenek egyet a szervezet tevékenységével.

22

6. A szervezetek megítélése Szeretnék néhány fogalmat tisztázni, mielőtt a téma részletes bemutatására térek. Egy szervezet megítélése alatt azt a képet értem, amit a környezet kialakít róla, ahogyan viszonyul hozzá. Ez lehet pozitív, ha egyetért a tevékenységével, céljaival, illetve lehet negatív, ha ellenzi mindazt. A megítélés feltételezi azt, hogy ismert az adott szervezet, mert csak arról lehetséges véleményt alkotnunk, amit ismerünk. Egy szervezet ismertségéről beszélünk, ha a környezete ismeri a nevét, tevékenységi körét, céljait. Egy szervezet elismertségéről beszélünk, ha ismert és a környezet egyetért a tevékenységével és céljaival. Egy szervezet hitelessége alatt azt értem, hogy a környezet ismeri és elismeri tevékenységét és céljait, és a szervezet tevékenysége és célja azonos azzal, amilyen képet a környezete kialakított róla magában. Az interjúkban különböző formában megjelennek ezek a fogalmak. Az összehasonlításuk sajnos nem teljes körű, mivel interjúalanyaimtól e tekintetben csak részinformációkat kaptam. Ennek megfelelően csak az elhangzottak feldolgozására van lehetőségem. A WWF megítélése pozitív Magyarországon, viszont az emberek kevésbé ismerik a nevét, inkább a pandás logót kötik a szervezethez. A Cognative Omnibus által készített 2008-as „A WWF Magyarország adó 1% felajánlásokra és az erdőgazdálkodás megítélésére vonatkozó” közvélemény-kutatásában szerepelnek a WWF ismertségére vonatkozó adatok: a szervezet ismertsége a környezet- és természetvédelmi szervezetek között, ha az első említést nézzük, 2%; ha az összes említést, akkor 4%. Arra a kérdésre, hogy hallottak-e már a szervezetről, mint természetvédelemmel foglalkozó civil szervezet, 51% válaszolt igennel. A lakosság körében készült felmérés eredménye a hitelességről a 2. számú ábrán látható.

23

A WWF hitelessége a lakosság körében

2. számú ábra

Forrás: saját gyűjtés a Cognative Ökobarométer 2007-es kutatása alapján

A törvényhozók, döntéshozók körében nem készült ilyen felmérés, de a szakma általában hitelesnek tartja a szervezetet. Az Energia Klub nem készített felmérést sem az ismertségről, sem a hitelességről. Elmondható, hogy a szervezet szakmai körökben az energetika terén ismert és elismert, gyakran hivatkoznak háttéranyagaikra, amiből arra következtethetünk, hogy hitelesnek ítélik meg a szervezetet. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület nem készített felmérést sem az ismertségről, sem a hitelességről. A civil szervezetek és szakmai szervezetek körében ismert és elismert. A törvényhozás véleményét nem ismerjük. A Levegő Munkacsoport megítélése a lakosság körében változó, mivel a média számos esetben negatív hangvétellel beszél a szervezetről, a tevékenységéről valótlanságokat állít, ezzel megzavarva az embereket a véleményalkotásban. A szervezet ismertségére vonatkozóan pontos adat található a WWF esetében már említett idei felmérésben. 16 Az összes említést figyelembe véve a szervezet ismertsége a környezet- és természetvédelmi szervezetek között 6%. 16

Cognative Omnibus 2008-as „A WWF Magyarország adó 1% felajánlásokra és az erdőgazdálkodás megítélésére vonatkozó” közvélemény-kutatása 24

A zöld államháztartási reformról szóló 2004-es Magyar Gallup Intézet által készített közvélemény-kutatásban a következő adatok találhatóak a szervezetről.17 A Levegő Munkacsoportot nem ismeri a megkérdezettek 69%-a. A Levegő Munkacsoport nevét ismeri, de nem tudja, hogy mivel foglalkozik a szervezet: a megkérdezettek 19%-a. A Levegő Munkacsoportot a megkérdezettek 12%-a ismeri, Budapesten a megkérdezettek 17%-a. A diplomás megkérdezettek 32%-a ismeri a szervezetet. A szervezet tevékenységét ismerők körében 32% teljes mértékben támogatja ezt a tevékenységet, és csupán 2% tartja egyáltalán nem támogatandónak azt. Szakmai körökben a szervezet elismert, használják háttéranyagaikat. A Hulladék Munkaszövetség nem készített felmérést sem az ismertségről, sem a hitelességről. Úgy gondolják, hogy szakmai körökben hitelesnek tartják a szervezetet. Az ismertségről nincsenek konkrét adatok, abban látják a növekedést, hogy egyre több az 1%-os adófelajánlás, illetve egyre látogatottabb a honlapjuk, egyre több terméket adnak el. Összegzésként szeretném kiemelni azt, hogy a civil szervezetekre nem jellemző a közvélemény-kutatás készít(tet)ése. Ennek több oka is van: egyrészt nincs meg a hozzá a kellő anyagi forrásuk, másrészt kapacitásuk sincsen erre sok esetben (akár arra sem, hogy egy közvélemény-kutató cégnek megfogalmazzák a kívánt kutatás pontos célját). Azt is láthatjuk, hogy az a két nagy szervezet, amelyik a legprofesszionálisabban működik, rendszeresen készíttet felméréseket. Ha kevés pénz is áll rendelkezésre ilyen célra, bizonyos időközönként akkor is célszerű megrendelni egy-egy közvélemény-kutatást a szervezet ismertségéről, megítéléséről, hitelességéről, hiszen ez visszajelzést ad arra vonatkozóan, hogy a szervezet megfelelően kommunikál-e, tevékenységét ismerik-e és mennyire van összhangban az előbb említett két tényező.

17

Forrás: http://www.levego.hu/kiadvany/allamhaz/gallup04_jel.pdf letöltés dátuma: 2008. 10. 25. 20:10

25

7. Részvétel a jogalkotásban Röviden szeretnék kitérni erre a civil feladatra, mivel mind az öt vizsgált szervezet esetében nagy jelentőséggel bír ez a tevékenység. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület részt vesz a helyi, regionális illetve az országos szintű jogalkotásban is törvényjavaslatok, rendelet-tervezetek valamint akciótervek véleményezése útján. A szervezet önállóan és más szervezetekkel együttműködve is folytat ilyen tevékenységet. A Levegő Munkacsoport 1991 óta foglalkozik az ökoszociális államháztartási reformmal, tehát elkészíti a javaslatát az adott évi állami költségvetési törvényhez. Ezzel már több száz millió forintot sikerült „megspórolnia” az államnak. A szervezet aktívan részt vesz a jogalkotásban. Például a Pénzügyminisztérium 16 oldalas levélben válaszolt a legutóbbi költségvetési javaslatukra, ami hazai viszonylatokban igen komoly eredmény. Nem csak állami, hanem önkormányzati szinten is igyekeznek javaslatokat tenni. A fentiekhez hasonlóan a Hulladék Munkaszövetség és az Energia Klub is két szinten tevékenykedik. Igyekeznek javaslataikat érvényesíteni országos szinten az állami törvényhozásban, emellett bekapcsolódnak a helyi szintű jogalkotási tevékenységbe is. Sőt, a HuMuSz esetében körvonalazódni látszik, hogy a második út sokkal hatékonyabb. Szeretnének módszertani segítséget nyújtani az önkormányzatoknak hulladékcsökkentési programok kidolgozásához (Zero Waste program). A HuMuSznak volt egy állami szinten sikeresen záruló akciója. Javaslatukra 2007-ben az egyházaknak adható, valamint a meghatározott közcélokra vonatkozó SZJA 1%-okat az illegális hulladéklerakók felszámolására is fel lehetett ajánlani. Mindezekhez jelentős állami támogatás is járult (250 millió forint felajánlás gyűlt össze, amit a KvVM18 kiegészített további 100 millió forinttal). A WWF részvétele a jogalkotásban kétféle módon valósul meg. A WWF Magyarország küldhet javaslatokat a magyar jogalkotóknak, illetve előfordul, hogy a nemzetközi szervezet lép fel általában valamilyen globálisabb kérdésben, és ehhez a magyar szervezet 18

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 26

a támogatását adja. A javaslataik közül jó néhány meg is valósult már. A zöld civil szervezetek fontos tevékenysége, hogy igyekeznek „zöldíteni” a törvényeket, és pozitív irányba terelni a hazai jogalkotást. Sajnos ez korántsem olyan egyszerű feladat, mivel számos akadályba ütköznek munkájuk során. A hatékony kommunikáció, a formai követelményeknek megfelelően megírt dokumentáció segítheti a kezdeményezés pozitív végkimenetelét, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a sikerhez szükség van egy jól kiépített kapcsolati rendszerre és anyagi forrásokra is. Kissé ellentmondásosnak tartom, hogy az állam pályázati forrásokkal támogatja ezeket a szervezeteket, utána pedig nem használja fel az általuk készített tanulmányokat, háttéranyagokat, javaslatokat.

8. A szervezetek sajtótevékenysége A kutatásom egyik fontos része ez a téma. Szeretném több szempontból is bemutatni a szervezetek sajtótevékenységét. Egyrészt megvizsgálom azt, hogy alkalmaznak-e kimondottan ezzel a területtel foglalkozó munkatársat, másrészt a sajtómunka különböző elemeit hasonlítom össze. A kommunikáció hatékonyságát nagyban növeli, ha van egy olyan szakember a szervezeten belül, aki csak ezzel a területtel foglalkozik. A nagy szervezetek jól tudják ezt: a Levegő Munkacsoportnál és a WWF-nél régóta van sajtós munkatárs. Az ő médiatevékenységük profinak mondható. A Hulladék Munkaszövetségnél néhány hónapja töltötték be ezt a pozíciót. Felismerték azt, hogy egy ilyen nagy, országos szervezetnek, amely szerteágazó tevékenységi körrel rendelkezik, mindenképpen szükséges egy szakember a sajtóval történő kapcsolattartás koordinálásához, illetve a szervezeti kép pontosításához.

27

Az Energia Klub nem alkalmaz külön sajtó szakembert. Náluk az az elv működik, hogy minden témának van egy felelőse, aki ebben a témában a sajtónak nyilatkozhat, és mindenki önállóan vezeti a saját sajtómegkereséseit egy központi listán. A Nimfea Természetvédelmi Egyesületnél látszik a leginkább, hogy mivel nincsen erre szakosodott kolléga, nem foglalkoznak rendszeresen a sajtókapcsolatokkal. Ha megvizsgáljuk ezeket a példákat, egyértelműen kijelenthető, hogy egy országos civil szervezetnek szüksége van sajtómunkatársra, olyan szakemberre, aki csak ezzel a területtel foglalkozik, és magas színvonalon tud programokat szervezni, sajtókiadványokat szerkeszteni. Nem elhanyagolható a médiával történő kapcsolattartás, hiszen a kommunikáció alapja az, hogy kialakuljon egy jó viszony a szervezet és a média képviselői között, így érhető el hatékonyan a nyilvánosság.

Vegyük sorra a sajtómunka különböző elemeit! Sajtólistával mind az öt vizsgált szervezet rendelkezik. Az interjúkban egyedül a WWF munkatársa emelte ki azt, hogy ez rendszeresen frissül. A sajtómegjelenésekről adatbázist vezet a WWF, az Energia Klub, a Levegő Munkacsoport és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület. HuMuSz-nál az új sajtós munkatárs kezdte ezt el. Sajtómonitoring tevékenységet végez a WWF (kiadja az Observer Médiafigyelőnek) és a Levegő Munkacsoport. A HuMuSz sajtósa a neten keres rá kéthetente a megjelenésekre, ezt érdemes továbbfejleszteni. Sajtómegjelenések száma átlagosan: A Nimfea Természetvédelmi Egyesület havi szinten megjelenik valamilyen helyi sajtóban, napi szinten az interneten. A Levegő Munkacsoporttól sajnos nem kaptam ilyen adatokat. A WWF-nek egy hónapban átlagosan hat sajtóközleménye jelenik meg. 28

A Hulladék Munkaszövetség havonta átlagosan 10-20 alkalommal szerepel a médiában, és néhány sajtóközleményt adnak ki. Az Energia Klubnak hetente több megkeresése is van a sajtó részéről, rendszeresen jelennek meg cikkek a szervezetről országos médiumokban. Rendszeresen küld hírlevelet az újságíróknak: az Energia Klub, a Hulladék Munkaszövetség, a Levegő Munkacsoport, a WWF. A Nimfea Természetvédelmi Egyesülettől nem kértem erre vonatkozó választ. A látványos utcai akciókról A sajtó elérésének egyik hatékony módjának tekintik sokan a látványos utcai akciók szervezését. Annyiban igaz az előbbi állítás, hogy a szervezet neve ideig-óráig szerepel a médiában, hiszen a látványosnak, meglepőnek nagy a hírértéke. Ebben az esetben az a cél, hogy az audio-vizuális médiumokba, tehát a televízió csatornákra kerüljenek be. Valójában ezek a megmozdulások csak a bulvár sajtónak érdekesek, mivel sokszor a valódi cél, a szakmai tartalom háttérbe kerül, amit a sajtó nagyobb része fontosabbnak tartana. A WWF nem szervez ilyen utcai megmozdulásokat, ők inkább a kutató háttérmunkát részesítik előnyben, nem tartják célravezetőnek a radikális fellépést, ehelyett inkább alternatívákat kívánnak felmutatni egy-egy probléma megoldásához. A Hulladék Munkaszövetségnél nagy hagyománya volt az ilyen akcióknak, de mára már eljutottak egy olyan ismertségi szintre, hogy nem kell ilyen eszközökhöz folyamodniuk, a média e nélkül is figyel a sajtóközleményeikre. Ennek ellenére évente néhány alkalommal ma is szerveznek ilyen jellegű megmozdulásokat, mint például legutóbb a „Ne vásárolj semmit!” nap alkalmából november 28-án toltak végig bevásárló kocsikat a Váci utcán. Az Energia Klub is hasonlóan viszonyul ehhez a témához, a kezdetekkor főként az atomenergia témakörben szerveztek megmozdulásokat, de ezek az akciók már nem férnek bele a jelenlegi szervezeti képükbe. A Levegő Munkacsoport megalakulásától kezdve folyamatosan szervez utcai akciókat, amivel sokszor bejutnak az országos televízió csatornák híradójába. 29

Az ilyen jellegű akciók mérhető hatékonysága kérdéses számomra. Valóban ez a legjobb módja a közvélemény elérésének? Ezt a kérdést tovább fogom vizsgálni a következő fejezetben, ahol a média képviselői is kifejtik a véleményüket a témával kapcsolatban. A sajtótevékenység vizsgálatából jól látszik, hogy a WWF és a Levegő Munkacsoport végzi a legprofesszionálisabb módon ezt a munkát. Ez a két szervezet kiemelhető, mivel csak ők végeznek teljeskörű sajtómonitoring tevékenységet is. A szervezetek felismerték a sajtókapcsolatok fontosságát, így mindannyian vezetnek sajtólistát. Természetesen ennek a rendszeres frissítéséről sem szabad megfeledkezni! A sajtómegjelenéseket is rögzítik valamilyen módon. Ez egy jó kezdet, de fontos a tevékenység tökéletesítése, hiszen a hatékony munka alapja a jó kapcsolat ápolása a médiumok képviselőivel.

9. A szervezetek honlapjai A honlapokat saját kutatás keretében vizsgáltam meg. Egy táblázatot19 készítettem, melybe különböző vizsgálati szempontokat gyűjtöttem össze. Hogy az adott szempontnak eleget tesz-e a honlap, a következő módon értékeltem: ha eleget tesz, 1 pontot, ha nem tesz eleget 0 pontot adtam. Ezeket a pontokat összesítettem a táblázatban szervezetenként és megfigyelési szempontonként is, így könnyen értékelhetők az adatok mindkét irányban, nem csak a honlapok, hanem az alkalmazott eszközök is. A szempontokat néhány nagy csoportba rendeztem, a tartalmat mind szakmai, mind navigációs szempontból vizsgáltam. A frissítés és az interaktivitás is külön kategóriákat képeznek. A célcsoportot is külön vettem, mivel már előzőleg a 3. pontban is olvashattuk, hogy több célcsoporttal rendelkeznek a szervezetek, és érdekes megfigyelni, hogy ezt a honlapjuk is tükrözi-e. A szakmai anyagokat illetően eleget tesznek az elvárásoknak, amiben gyengébb eredményt értek el, az, az újságíróknak szóló menüpont alkalmazása. Azzal, hogy a honlapon jól 19

A táblázat megtalálható a Melléklet 3. oldalán. 30

látható helyen elhelyeznek ilyen linket, megkönnyítik az újságírók munkáját, akik gyakran felkeresik a civil szervezetek honlapjait, ha egy-egy témához anyagot gyűjtenek. Ide elhelyezhető minden olyan háttéranyag, régebbi hír, sajtóközlemény, amit használni tudnak a médiában dolgozók. A célcsoportba a lakosság és az oktatási intézmények tartoznak a honlapok alapján. Ezt nem tartom elegendőnek, hiszen, ha e szervezetek aktívan részt kívánnak venni a jogalkotásban illetve kapcsolatokat akarnak kiépíteni a vállalati szektorral, akkor a honlapon nekik szóló rovatokat is célszerű lenne elhelyezni. Szerintem ez a hiányosság is azt támasztja alá, hogy a szervezetek olyan sok feladatot szeretnének ellátni egyszerre, hogy végül átláthatatlanná válik a munkájuk. A honlapnak teljes mértékben le kellene fednie a szervezet működési körét. Az alapvető tartalmi elemek, vagyis az informatív és a rövid szöveges tartalom, a képek minden portálon megtalálhatóak. Videókból már kevesebb van. A többnyelvűség általában megoldott, de az idegen nyelvű oldalakon kevesebb és rövidebb formájú írások vannak. Szeretném kiemelni, hogy ennél a szempontnál a Nimfea Természetvédelmi Egyesület teljesített a legjobban, a nyitólap betöltése előtt kell kiválasztani a nyelvet, és valóban működik angolul és németül is a honlap, minden feltöltött információ idegen nyelven jelenik meg. A Levegő Munkacsoport honlapja angolul úgy jelenik meg, hogy a menüpontokat lefordították angolra, de a tartalmakat magyarul töltötték fel hozzá. Ez sajnos nem felel meg az idegen nyelvű honlappal szemben támasztható igényeknek. Mindezt nagy problémának tartom, főként ha figyelembe vesszük azt, hogy a szervezet más területeken milyen jó teljesítményt nyújt. Amit a legmeglepőbbnek találtam: a WWF honlapja, csak magyar nyelven érhető el, annak ellenére, hogy egy nemzetközi szervezet magyar képviseletéről beszélünk. Azt is el kell mondani, hogy a honlap megfelel a nemzetközi mintának, minden országban hasonló a honlapok felépítése és stílusa. A weboldalak sajnos kevéssé interaktívak. Nem használják ki a fórumok adta közvetlen kapcsolatteremtés lehetőségét, pedig ez egy igen egyszerű módja lenne akár a lakosság, akár a média elérésének. A fórum moderálásához természetesen szükség van egy 31

munkatársra, mivel ennek a tevékenységnek csak abban az esetben van értelme, ha folyamatosan tudnak vele foglalkozni. Az is igaz, hogy hosszú idő, mire megismerik a nethasználók és elkezdik látogatni a fórumokat, de fontos visszajelzésekhez lehet jutni ilyen módon. Mellesleg nem igényel olyan költségeket, mint egy közvélemény-kutatás lebonyolítása, persze ezzel nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy a kettő helyettesítheti egymást. Inkább egymás kiegészítéséről beszélhetünk. A honlapok nehezen áttekinthetőek, nem minden esetben logikus a felépítésük. Ezen mindenképpen szükséges változtatni, mert nehezen megtalálható egy-egy téma. Ugyan minden honlap rendelkezik kereső funkcióval, de nem működnek tökéletesen, így bizonyos anyagok nem elérhetőek, ha nem tudja a látogató a pontos helyét. Amellett, hogy ilyen összetettek az oldalak, csak az Energia Klub rendelkezik oldaltérképpel, hogy legalább ott láthassa egyben az érdeklődő a portál tartalmát. Ez könnyen elkészíthető, javaslom minden szervezetnek az alkalmazását! Az oldalak rendszeresen frissülnek, tehát ezen a téren nincsen hiányosság. Amit mégis érdemes megemlíteni, hogy ne csak a hírek frissüljenek, hanem az egyéb tartalmak is. Minden téma bővíthető időnként újabb dokumentumokkal. Ezt fontosnak tartom abból a szempontból, hogy többször visszatérjenek a látogatók, és mindig találjanak újabb érdekes információkat. Az összpontszámok alapján az Energia Klub és a WWF honlapja érte el a legjobb eredményt. Használhatóság szempontjából az Energia Klub honlapját találtam a legjobbnak, design alapján pedig a Nimfea internetes oldala tetszett a legjobban.

32

10. A szervezetek az interneten Saját kutatást végeztem annak a bemutatására, hogy a szervezetek mennyire könnyen találhatóak meg az interneten. A Google keresőben magyar oldalakon történő kereséssel az első öt oldalon néztem meg, hogy az adott kulcsszóra kiadja-e a szervezet honlapját. A keresés nem teljes körű, mivel nem néztem meg az összes találatot, viszont úgy gondolom, hogy ha az ésszerűséget tekintjük, akkor nem valószínű, hogy valaki akár csak a második, harmadik oldalt is végigolvassa egy egyszerű keresés esetén. A kulcsszavak összegyűjtéséről is érdemes írni, mivel érdekes információkat ad a szervezetekről. A Hulladék Munkaszövetség esetében könnyű volt a feladat, a hulladékkezeléshez és a különböző tevékenységi területeikhez tartozó kulcsszavakat gyűjtöttem össze. Tehát a szervezet tevékenységi területei jól átláthatóak, de a nagy számuk miatt problémát okozhat olyan embernek, aki nem ismeri pontosan a szervezetet. Az Energia Klub esetében is jól összeállítható a tevékenységi területek köre. A honlapon nagyon jól áttekinthető formában megtalálhatóak. Egyértelmű kulcsszavakat találtam a kereséshez. A Levegő Munkacsoporthoz bizonyos kulcsszavak automatikusan köthetőek, ilyen a levegő, légszennyezés. A lélegzet szó azért került fel a listára, mert ez a folyóiratuk címe, kíváncsi voltam, hogy erre hány találatot ad ki a kereső. A Nimfea Természetvédelmi Egyesülethez nem találtam semmilyen speciális keresőszót, így az általános kulcsszavakkal: környezetvédelem, természetvédelem kerestem. A WWF vizsgálatához sem találtam sok, a szervezetre kimondottan jellemző kulcsszót. Érdekesnek találtam, hogy vajon a panda szóra behozza-e a honlapot a kereső, de sajnos nem volt megtalálható az első öt oldalon.

33

A szervezetek honlapjának találati aránya a Google keresőmotorral Szervezetek Kereső szavak

Energia Klub

energia

1. oldal 2.; 2. oldal 9.

megújuló energia


atomenergia

5. oldal 1.

energia hatékonyság

3. oldal 6.

energia politika

4. oldal 10.

nukleáris biztonság


éghajlatvédelem


hulladék

Hulladék Munkaszövetség

szelektív hulladékgyűjtés

nincs az első 5 oldalon

irodai szelektív hulladékgyűjtés


hulladék lerakás


hulladék égetés

1. oldal 6.; 3. oldal 2.,4.; 5. oldal 1.

javítóműhelyek

WWF

1. oldal 4.; 2. oldal 8. nincs az első 5 oldalon

komposztálás

Nimfea Természetvédelmi Egyesület

2. oldal 1.; 3. oldal 8.; 4. oldal 9-10.

hulladék gazdálkodás

megelőzés

Levegő Munkacsoport

1. oldal 2. 1. oldal 5.; 2. oldal 1. 1. oldal 1.,2.

levegő

1. oldal 2.

lélegzet

1. oldal 2.,3.; 4. oldal 8.

légszennyezés

nincs az első 5 oldalon nincs az első 5 oldalon

panda állat-örökbefogadás

1. oldal 6.

állatvédelem


fajvédelem


környezetvédelem környezeti nevelés

1. oldal 9.

természetvédelem

1. oldal 6.

vízvédelem

3. oldal 3.

globális felmelegedés

2. számú táblázat

Forrás: saját kutatás alapján 34

A 2. számú ábrán látható, hogy az Energia Klub, a WWF és a Hulladék Munkaszövetség rendelkezik jó találati arányokkal. Az Energia Klub honlapja a szakterületeik többségében már az első oldalon megjelenik, viszont azoknál a területeknél, ahol nagyon sok, más szervezet is érdekelt, ott már hátrébb szorulnak (lásd atomenergia, energia politika). A Hulladék Munkaszövetség honlapja és tematikus honlapjai is legtöbbször az első találati oldal elején szerepelnek. Azok a keresőszavak, amelyek nem hoztak eredményt az első öt oldalon, nem tartoznak a HuMuSz közvetlen tevékenységi körébe, ezért nem tartom problémának, hogy azokhoz a szavakhoz nem jelent meg a honlap. A WWF-hez kevés keresőszót tudtam kapcsolni. Ezek a következők: panda, állatörökbefogadás, állatvédelem, fajvédelem. Már fentebb írtam a panda szó keresési eredményéről. A másik három keresőszóból egyre találtam eredményt. Az állat örökbefogadás keresésre már az első oldalon szerepelt a WWF honlapja. A másik két szót annyira tág fogalomnak tartom, hogy nagyon-nagyon sok oldalt behoz a kereső, és az első öt oldalra nem fért be a WWF, de más szervezet sem. Vártam a Nimfea esetleges megjelenését is. A Levegő Munkacsoport honlapja a levegő keresőszóra az első találati oldal 2. helyén szerepel, ez nagyon jó pozíció, de összességében többet vártam a szervezet internetes jelenlététől. A táblázat utolsó öt keresőszava olyan, ami több szervezethez is tartozhat, ezért jelöltem meg más színnel. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület honlapja egyedül a vízvédelem keresőszóra került be az első öt találati oldalra. A harmadik oldalon szerepel, amit nem tartok túl jó eredménynek, érdemes lenne fejleszteni a honlapot, hogy az internetes keresőmotorok jobb találati eredményre hozzák ki. A kutatás alapján a Hulladék Munkaszövetség honlapjai találhatóak meg a leghatékonyabban.

35

11. A szervezetek public relations tevékenysége A sajtókapcsolatokkal ellentétben a pr tevékenység sajnos még nem terjedt el igazán a zöld civil szervezetek körében. Az interjúk során azt tapasztaltam, hogy fogalmi problémák is kapcsolódnak ehhez, nem látják át pontosan az emberek, hogy a pr munka miről szól. Ehhez szeretnék egy rövid összefoglalást adni. A public relations tevékenységet két nagy csoportra bontjuk: belső és külső pr-re. A belső pr foglalja magába mind azokat a kommunikációs kapcsolatokat, melyek a szervezeten belül zajlanak. Ennek több szintje lehetséges: vezetők közötti, vezetők és beosztottak közötti és beosztottak egymás közötti kommunikációról beszélhetünk. Ugyanide tartozik még minden olyan kommunikációs tevékenység, ami a vállalati önimage, vállalati kultúra fejlesztésére irányul. Az emberi erőforrás menedzsment munkával szorosan összefügg. A külső pr tevékenységhez tartoznak azok a feladatok, amelyek a szervezet külső környezetével kapcsolatosak. Ebbe beletartozik a reklám, a brand építés, hírnév ápolása, marketing és média feladatok. Ahogy azt már a sajtómunka esetében is megfigyelhettük, a pr tevékenységre is ugyanúgy igaz, hogy a Levegő Munkacsoport és a WWF végzi a legprofesszionálisabban. Ez pontosan azt jelenti, hogy csak náluk van régóta ezzel foglalkozó munkatárs. A Levegő Munkacsoport pr munkatársa a rendezvényekkel, közönségkapcsolatokkal, kiadványokkal foglalkozik. A WWF-nél a pr szakember brand menedzseri feladatokat lát el, illetve a webes megjelenésekért, a fizetett hirdetések ellenőrzéséért, kampánytervezésért és a szervezet image építéséért felelős. Érdemes itt megemlíteni azt, hogy jelenleg egy kommunikációs tervezési folyamat zajlik a szervezetnél a WWF jobb pozícionálása érdekében. Ezt a tervezést a munkatársak végzik, és a későbbiekben bizonyos részfeladatokat fognak külső szakemberekre bízni.

36

A Hulladék Munkaszövetségnél a sajtómunkatárs néhány hónapja a pr feladatokat is ellátja. Jelenleg a kommunikációs stratégia kidolgozása zajlik, melynek elkészülése még erre az évre várható. A Nimfea Természetvédelmi Egyesületnél nincsen ilyen munkatárs. Az Energia Klubnál az igazgatónő a pr tevékenység felelőse. Néhány szóban szeretném bemutatni az Energia Klubnál zajló szervezet-átalakítási folyamatot, melyet egy külső szakértőkből álló csoport végez. Ennek a keretén belül megújult a honlapjuk, egy szervezeti image-váltást hajtanak végre és a belső kommunikációjukat is hatékonyabbá kívánják tenni. A szervezet egyedülálló olyan szempontból, hogy rendelkezik lefektetett pr stratégiával. Ez sajnos nem publikus, pedig érdekes lenne megvizsgálni, hogyan néz ki egy civil szervezet pr stratégiája, miben különbözik egy for profit vállalati pr stratégiától. Arculati kézikönyvet is készítenek saját belső munkatársuk segítségével, nem a szervezetfejlesztő csapattal.

37

III. A média véleménye a zöld civil szervezetek kommunikációjáról Ebben a fejezetben szeretném bemutatni a másik oldal véleményét: mit gondolnak a média képviselői a zöldek kommunikációjáról? Eddigiekben már ismertettem azt, hogy a szervezetek milyen módon kommunikálnak, és ennek milyen hatékonyságát érzékelik. Most megtudhatjuk, hogy az újságírók hogyan értékelik, hatékonynak tartják-e a civilek tevékenységét? A módszerem itt is hasonló, mint az előző fejezet esetében: primer kutatás keretében interjút készítettem három sajtómunkatárssal, Mangel Gyöngyivel, aki a Kossuth Rádió munkatársa, Hargitai Miklóssal, aki a Népszabadság újságírója és Sarkadi Péterrel, aki ugyancsak a Kossuth Rádiónál dolgozik és emellett a Greenfo, zöld hírportál főszerkesztője. Mindhárman a szakma elismert képviselői és sok éves tapasztalattal rendelkeznek környezetvédelmi területen, ezért az általuk adott információkat teljes mértékben hitelesnek tartom. Az interjúk a mellékletben található vázlat20 mentén zajlottak, de nem ragaszkodtam a kérdéseim sorrendjéhez, jobbnak találtam a kötetlen beszélgetést, mert abból sokkal több hasznos információ derül ki. Az interjúk nagyon jó hangulatban teltek, nagyon készségesen fogadtak az újságírók. Örülök, hogy személyesen megismerhettem mindhármójukat, mert nagyon lelkiismeretesen végzik a munkájukat. Óriási energiát és alázatot kíván meg tőlük a szakma, és ennek ők teljesen eleget tesznek. Jó látni olyan embereket, akik a sok nehézség ellenére szívvel-lélekkel dolgoznak már hosszú évek óta egy adott szakterületen. A fejezet első felében a szervezetekről kialakult véleményeket, tapasztalatokat szeretném értékelni, vagyis azt, hogy milyen kapcsolatot tud kialakítani egymással a két fél. Majd ezt követően kitérek a szervezeti honlapokra és a különböző sajtóanyagokra. Néhány gondolatot megemlítek az utcai akciókról, azok szükségességéről. Végül a vizsgált szervezetekről elhangzott információkat összegzem. A fejezet második felében a Greenfo-t szeretném részletesen bemutatni. Milyen céllal, milyen célközönségnek hozták létre, és hogyan változott az idők során? A Greenfo

20

Lásd a Melléklet 47. oldalán. 38

látogatottságának bemutatásához használt adatokért, mellékelt ábrákért köszönet illeti a főszerkesztőt, Sarkadi Pétert, aki ezt a rendelkezésemre bocsátotta.

1. A civil szervezetek és a média A zöld civil szervezetek hazai helyzete A beszélgetésekből egyértelműen kiderült, hogy nagy változások történtek az elmúlt években a zöld civil szervezetek működésében. Azok a szervezetek, akik túljutottak a kezdeti nehézségeken, nagyon szépen kiépítették intézményi bázisukat, és egyre professzionálisabbakká váltak. A kommunikációjukra is ugyanez jellemző. Főállású munkatársakat alkalmaznak, akik legtöbbször diplomás emberek, tehát a humán bázis is egyre jelentősebb. Ezzel ellentétben viszont vannak olyan kis szervezetek, akiknek még az alapvető infrastrukturális eszközeik sincsenek meg (sem irodával, sem számítógéppel, de még telefonnal sem rendelkeznek). Ezek a szervezetek anyagi forrásokhoz is nehezen jutnak, mert nem tudják az elérhető források fő bázisát jelentő pályázatoknál előírt esetleges önrészt biztosítani. Pénz nélkül lehetetlen fejlődni.

A sajtókapcsolatok fontossága A hatékony kommunikációhoz elengedhetetlen a szervezet megfelelő pozícionálása: lehessen róla tudni, hogy milyen szakterületet képvisel, miben tevékenykedik. A hatékony kapcsolattartás alapja, hogy a szervezetnél egyértelműen ki legyenek osztva a feladatok, a témakörök. Erről tájékoztatni kell az újságírókat annak érdekében, hogy tudjanak kötni egy-egy nevet egy-egy témához, mert így, ha valamilyen információra van szükségük, egyértelmű, hogy kit kell megkeresniük. Ugyanez igaz a sajtókapcsolati munkatársra is, őt is ismerniük kell ahhoz, hogy egy jó munkakapcsolati viszony alakulhasson ki. Mangel Gyöngyi javasolta, hogy minél több zöldtalálkozón vegyenek részt a szervezetek, mert ott lehetőség nyílik egymás megismerésére, és ez ugyanúgy értendő szervezetek

39

közötti ismerkedésre, mint szervezetek és újságírók közöttire. A személyes találkozás megkönnyíti a későbbi együttműködést. A professzionális sajtótevékenységről megoszlanak a vélemények. Van, aki túlzónak érzi ezt a már-már multikhoz hasonló stílust, más viszont nagyon örül ennek az új-fajta jellegnek. Azt mindenestre tisztázni kell, hogy nem az a hatékony kommunikáció, ha minden héten küld valamit a szervezet, csak azért, hogy küldjön. Ettől inkább megcsömörlenek idővel a sajtóban dolgozók, tehát a kívánt céllal ellentétes hatás érvényesül. Viszont hosszú időre eltűnni sem szabad, meg kell találni az egyensúlyt ezen a téren, és olyankor felbukkanni, amikor valóban hírértékű mondanivalójuk van.

A jó sajtóanyag Elsődleges szempont, hogy az a hír, háttéranyag vagy bármilyen más sajtóanyag, amit a szervezet elküld az újságíróknak, rendelkezzen valódi tartalommal, valami komoly vagy új, érdekes információról szóljon, legyen érdemes kicsit utánajárni, foglalkozni vele. Legyen célorientált a kommunikáció! A médiumok nagy része az átlagolvasót, hallgatót, nézőt éri el, tehát a tartalomnak egyszerűen megfogalmazottnak, közérthetőnek kell lennie. Szakszavak, idegenszavak használatát mellőzni kell. Az újságírók munkáját nagyban megkönnyíti, ha az anyag jól szerkesztett, tagolt: a lényeges elemeket kiemelik, és megtalálható benne az összes -az adott témára vonatkozóalapinformáció. Nincs arra idő a médiában, hogy részletkérdéseknek utánanézzenek, ezért, a túl hosszú, túl bonyolult anyagok feldolgozására általában nem kerül sor. Meglepődtem, amikor arról számoltak be az interjúalanyok, hogy szoktak olyan meghívókat kapni, amiből hiányzik a rendezvény időpontja, helyszíne. Ez szerintem sokkal inkább a figyelmetlenségnek, felületes munkának az eredménye, és nem a kommunikációs ismeretek hiányának… A rendezvények esetében a fent említett információkon kívül még azt is fel kell tüntetni, hogy ki a kontaktszemély, háttéranyagok, képanyag honnét érhetők el.

40

A másik érdekes téma az időzítés. A rendezvény előtt egy nappal kiküldött meghívóknak valószínűleg kevés sikere lesz. Ez ugyanúgy igaz a hírekre is, melyek gyorsan aktualitásukat vesztik. Ha történik egy olyan esemény például, amiről tájékoztatni szeretnénk a sajtót, azt rögtön meg kell tenni, nem hetekkel később, ahogy ez néhány szervezetnél működik. Azt is igen furcsának találom, hogy elküldnek egy anyagot, és az napokkal később kerül fel a saját honlapjukra. Teljesen logikus elképzelés az, hogy a részletekért az újságíró először az anyagot kiadó szervezet honlapját fogja megnézni, és ha ott nem talál semmit, azzal nagymértékben csökken az anyag felhasználásának esélye. Hargitai Miklós két nagyon jó ötletet is elmondott arra vonatkozóan, hogyan tudnának hatékonyabban megjelenni a szervezetek a médiában. Az egyik lehetőség, ha egy adott témáról elsőként tőlük kap hírt a média, mivel ebben az esetben az ő szemszögükből közelítik meg a kérdést, és az ő szakértőiket szólaltatják meg. A másik jó lehetőség szerinte abban van, ha a saját szakterületükhöz tartozó témákban készítenek háttéranyagokat. A civileknek jobb esetben nincsen semmilyen anyagi elköteleződésük, ezért teljesen független információt tudnak biztosítani egy adott kérdésben. Mindkét ötletet megszívlelendőnek találom, mert a mai felfokozódott információáramlásban nem mindegy, hogy egy adott témában kitől hall a közvélemény információt, és milyen annak a minősége. A gazdasági érdekek sajnos annyira komoly információ-befolyásoló hatással bírnak, hogy nagy szükség van olyan pártatlan szervezetekre, akik független, de objektív információt adnak egy-egy kérdésben. Ebben a munkában fontos szerepet kell betölteniük a civileknek. Ahogy az előző fejezetben is olvashattuk, a lakosság is kiemelt feladatnak tekinti a hiteles tájékoztatást, tehát ezen a területen komoly szerep jut a civileknek. Kritikusan kell figyelni ezt a kérdést, mivel sajnos, a már említett gazdasági érdekek jelen vannak a civil szférába is. Vannak olyan szervezetek, akik környezetszennyező cégektől kapnak anyagi támogatást, hogy ezzel a vállalat úgymond „zöldre fesse magát”. Illetve a vállalatok is gyakran jobb színben próbálják feltüntetni magukat, és a káros tevékenységüket rejtegetik. Persze ez csak ideig-óráig valósítható meg. Ezeknek a feltárásához is nagy szükség van a civilek munkájára és a lakosság odafigyelésére, társadalmi érzékenységére is.

41

A jó honlap Mindhárom interjúalanyom egyetértett abban, hogy ma alapelvárás a zöld civil szervezetektől az, hogy legyen egy jó honlapjuk. Ezen szerepelnie kell információknak a szervezetről, tevékenységéről, akcióiról. Emellett a munkatársak elérhetőségét, pontos beosztását és szakmai végzettségét is fel kell tüntetni. Így, ha ők nem is küldenek esetleg sajtóanyagot, elérhetőek a média számára. A honlapoknak jól áttekinthető struktúrával kell rendelkezniük, és informatívnak kell lenniük az újságírók számára is. Fontos követelmény, hogy legyen egy olyan menüpont, ahol háttéranyagokat találhatnak a szervezetről. A háttéranyagoknál figyelni kell a keltezésre, és ha alá is írják, akkor névvel idézhető az anyag, ami hasznos a kommunikáció szempontjából. A honlapok kereső funkciójának is jól kell működnie, mivel sokszor azért nézik meg az újságírók a portált, hogy plusz információkat szerezzenek a témáról vagy tájékozódjanak az előzményekről. A rendszeres frissítés és naprakésszé tétel elengedhetetlen. Csak azután küldjünk ki sajtóanyagokat, meghívókat, ha az felkerült a honlapra! Jó megoldás csak egy rövid, figyelemfelkeltő írást elküldeni, és a honlapra invitálni az újságírót a részletek megismerése céljából. A média területén a naprakészség hatványozottan fontos, hogy az adott anyag ne veszítse el a hírértékét, ezért ez a tevékenység komoly összeszedettséget és szakértelmet kíván.

Az utcai akciókról A látványos utcai akciókról minden interjúalanyomat megkérdeztem. A válaszuk hasonló, és mégis különböző, tehát összességében nem mondhatjuk ki, hogy ez a szereplés a hatékony kommunikáció szerves része-e vagy sem. Mangel Gyöngyi szerint első figyelemfelhívásra jók az ilyen megmozdulások, mivel a televízió számára jól bemutathatóak.

42

Hargitai Miklós véleménye más, szerinte nem csak ilyen akciókkal lehet bekerülni országos médiumokba. Ez a műfaj a bulvársajtónak és a kereskedelmi csatornáknak érdekes, a komoly sajtónak (ugye itt a Népszabadságnak) nem. Nem gondolja, hogy ez segítené a szervezeteket céljaik elérésében. Sarkadi Péter a szükségszerűséggel magyarázza azt, hogy valóban így van, országos televízióban így tudnak megjelenni a szervezetek. Azt mindenképpen szeretném hozzátenni, hogy mind a Népszabadság, mind a Kossuth Rádió teret biztosít arra, hogy a szervezetek valóban építő munkáját és eredményeit megismertessék a közvéleménnyel. Az már más kérdés, hogy a lakosság médiafogyasztási szokásai alapján azt mondhatjuk, hogy a szervezetek a két nagy kereskedelmi csatornára bekerülve érhetik el a legtöbb nézőt.

A vizsgált szervezetek viszonya a médiával Az Energia Klub sajtótevékenységével mindannyian elégedettek. Pozitívumként szerepel, hogy a szervezetnél megvan minden téma szakértő felelőse, akiket kereshetnek. A Hulladék Munkaszövetség munkájával is nagyon elégedettek, amit én nagy elismerésnek tartok, ha figyelembe vesszük azt, hogy eddig nem volt sajtós munkatárs a szervezetnél. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fog változni a sajtómunka azáltal, hogy egy szakember koordinálja. Elégedettek a munkatársak szakértelmével, naprakészségével és elérhetőségével. Negatívumként említette Sarkadi Péter a honlapot, és a túlzottan szerteágazó tevékenységet. Ennek a hátrányáról már írtam korábban is. A szervezetnek a tevékenységéből adódóan lehetséges, hogy egyszerre nagyon sok híre van, máskor hónapokig nem történik semmi. Érdemes ezekben az időszakokban is valamilyen használható anyagot küldeni az újságíróknak, hogy fennmaradjon a folyamatos kontaktus. A Levegő Munkacsoportot nagyon profinak tekintik. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület sajtótevékenységéről nem esett szó, viszont a vidéki szervezetekkel kapcsolatban szeretném megemlíteni Sarkadi Péter ötletét: hasznos 43

lenne egy adatbázisban összegyűjteni, hogy ezek a vidéki szervezetek mennyire vannak jelen az ottani helyi sajtóban, mert erről az országos média nem rendelkezik információval. A WWF is a profi kategóriába tartozik, bár hiányosságnak tekinthető, hogy nincs eléggé propagálva a sajtókapcsolati munkatárs személye. Náluk is, mint az Energia Klubnál, minden területnek megvan a maga felelőse, akivel fel lehet venni a kapcsolatot. Negatívumként jelent meg, hogy a küldött anyagok használhatósága változó, érdemesebb lenne jobban összeállítani az anyagokat.

2. Greenfo, zöld iránytű a neten Általános bemutatás A honlap szlogenje is árulkodó, ha a létrehozásának célját vizsgáljuk. Ezen a néven 2001 óta működik, mint az egyetlen hazai naponta frissített tematikus zöld hírportál. Elsősorban azzal a céllal jött létre, hogy a sajtó számára biztosítson „zöld információkat”. Egyrészt a napi sajtószemléből megtudhatnak minden aktuális hírt, így naprakészek tudnak lenni, másrészt a honlap kereső funkciója segítségével bizonyos témákhoz anyagokat tudnak gyűjteni, el tudnak jutni más szervezetek honlapjára. Sajtómeghívók, konferenciákról és egyéb rendezvényekről információk is ugyanúgy megtalálhatóak itt. Tehát a média igényeit igyekeznek minél szélesebb körben kielégíteni. Idővel a média mellett egyre inkább az átlagembereket is meg kívánták szólítani. Különböző szolgáltatásokat nyújtanak a honlapon keresztül, ilyen például az álláskereső rovat vagy a jogi tanácsadás. Éppen olyan fejlesztést terveznek, amivel érdekesebbé válna a honlap a fiatalok számára, ők a következő réteg, akit szeretnének rendszeres látogatóvá nevelni. A honlapon jelenleg hárman dolgoznak, hatalmas energiát igénylő munka ez, érdemes megnézni, hogy a szakmai színvonalon ebből mit sem érzünk. A normál működéshez legalább 20 munkatársra lenne szükség. Egy pillanatra érdemes elgondolkodni azon, hogy ez a weboldal évek óta működik így, az anyagi források szűkösségét még meg sem 44

említettem, és naprakész bázist biztosít a környezetvédelemmel foglalkozó szakembereknek. Én ezt a munkát nevezem valódi elhivatottságnak, bárcsak minden ember így hinne abban, amit csinál! A honlapot valóban használják a szakma képviselői, Mangel Gyöngyi és Hargitai Miklós is magától említette meg az interjú során, hogy mennyire hasznos a honlap és maga a napi sajtószemle, sok információ található rajta, és milyen nagymértékben megkönnyíti a munkájukat.

Látogatottsági adatok

A látogatók havi átlagos megoszlása

3. számú ábra

Forrás: saját gyűjtés a Medián WebAudit adatai alapján21

A 3. számú ábra adataiból arra következtethetünk, hogy a honlap látogatottsága folyamatosan nőtt az elmúlt két évben. Arra következtethetünk, hogy egyre többen ismerik és látogatják akár naponta is az oldalt.

21

Adatok forrása: Medián WebAudit - http://webaudit.hu/webaudit.ivy letöltés ideje: 2008. november 20. 45

Napi webaudit alakulása három egymást követő év azonos napján (munkanap)

4. számú ábra


A látogatások és a látogatók száma folyamatosan emelkedik. Az oldalletöltések számában nem ez a tendencia figyelhető meg egyértelműen. Ez az érték emelkedik, de mint a 4. számú ábrán látjuk, 2007-ben magasabb volt, mint 2008-ban. Véleményem szerint akkor még sokkal többet nézelődtek az oldalon, ma már inkább célirányosan keresnek egy-egy menüpontot. Természetesen ez csupán egy feltételezés, adatokkal nem bizonyítottam. A honlap látogatóinak havi átlagos megoszlása 2008-ban

5. számú ábra


22

Adatok forrása: Medián WebAudit - http://webaudit.hu/webaudit.ivy letöltés ideje: 2008. november 20. 46

Az idei látogatottság megoszlását mutatja az 5. számú ábra. A megfigyelt ingadozás követi a szokásos trendet. Márciusban a húsvéti ünnepek miatt, július-augusztus hónapban a nyári szabadságok miatt esett vissza a látogatottság. Valószínűleg ugyanez figyelhető meg decemberben is.

Napi webaudit 2008 47. hetében

6. számú ábra


A hét során megfigyelhető ingadozás, ahogy az előző ábrán a havi bontás esetén, ugyanígy itt a heti bontásban (lásd 6. számú ábrán) is szokványos. A hét elején nagyobb az érdeklődés, majd a hét közepéig csökkenő, csütörtökön van egy kis emelkedés, utána a hétvégére kicsit jobban visszaesik a látogatottság. A napi látogatottságot bemutató ábrák a szakdolgozat mellékletében találhatóak. A bemutatott néhány adat alátámasztja azt, hogy használják az oldalt szakmai körökben, mivel egy kb. 2000 főből álló bázis állandó látogatója a weblapnak. A szerkesztők elképzelése, miszerint nyitni kell a lakosság felé, megalapozott, mivel nagyobb mértékben szükséges a látogatói kör bővítése, hogy hatékonyabban működhessen az oldal.

23

Forrás: Medián WebAudit - http://webaudit.hu/webaudit.ivy letöltés ideje: 2008. november 24.

47

IV. Javaslatok, módszertani ötletek

Az utolsó fejezet célja összefoglalni a kutatás során összegyűjtött tapasztalatokat és ezeket gyakorlati ötletekkel kiegészíteni. A fejezet három részből épül fel: az első részben a kommunikáció szükségességét szeretném néhány elméleti jellegű példával bizonyítani; a második részben a szervezetek belső kommunikációjáról írok: ennek a fontosságáról és a gyakorlatban történő hatékony megvalósításról; a harmadik rész az önkéntességről szól, illetve a szervezetek és az önkéntesek kapcsolatáról; a negyedik részben gyűjtöttem össze mindazokat a gyakorlati ötleteket, melyek a kutatási munkám alatt felmerült esetleges hiányosságokat pótolhatják, segíthetik a szervezeteket munkájuk hatékonyságának növelésében.

1. Kommunikációra szükség van! Elsőként a szervezet kommunikációs tevékenységének fontosságát szeretném bizonyítani a következő néhány gondolattal24: • A pr magába foglal több részterületet is (például: reklám, marketing, rendezvényszervezés, kiadványtervezés, belső pr, márkaépítés, szervezeti hírnév ápolása, stb.). Minden munkatársnak, akik e részterületek felelősei, azoknak együtt kell működniük, rendszeresen egyeztetniük kell, összehangolni a munkát egymás között és a megfelelő szakemberre bízni egy-egy feladatot. A jó munkamegosztás nagyfokú hatékonyságot tesz lehetővé. Ahogy már eddig is láthattuk, a jó szervezeti kommunikációnak az egyik alapja, hogy ez a terület problémamentesen működjön. 24

Ezt a felsorolást azért is nagyon fontosnak tartom, hogy a kommunikációs munkatársak bebizonyíthassák a vezetőségnek, hogy pr tevékenységre szükség van! Nagyon sokszor éri a pr szakembereket olyan vád, hogy nagy összegeket költenek ilyen jellegű tevékenységre, és nem tudnak eredményt felmutatni. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ez a munka az egész szervezet működésének az alapja, jelentős eredményeket hosszabb idő alatt lehet elérni. 48

• A pr tevékenység segítségével tudjuk megvalósítani a két irányú kommunikációt, ami azt jelenti, hogy kölcsönösen információkat adunk egymásnak. A hatékony kommunikáció alapja ez: meghallgatjuk a környezet üzenetünkre adott válaszát, és ennek megfelelően indítjuk el következő üzenetünket. Ez a rendszer állandó kölcsönhatást feltételez, ami állandó munkával jár. A szervezetek esetén azt tapasztaltam, hogy ezt az állandó figyelmet nem tudják megvalósítani. Lelkesen belevágnak, de ha nem érnek el rögtön látványos eredményeket, abbahagyják a munkát. Ez a terület nagyon nagy türelmet igényel, lehetséges, hogy csak hosszú idő után jelentkeznek az első eredmények, ezért nagyon kitartónak kell lenni. Tudom, hogy kevés anyagi forrás áll a rendelkezésükre, de ettől a területtől nem szabad sajnálni a pénzt. Ha azt nézzük, hogy a civil szervezetek legfontosabb támogatói a magánszemélyek és a vállalatok, akkor bizonyítani is tudjuk, hogy miért érdemes ebbe a területbe befektetni, hiszen a kommunikáció célja pont az ő elérésük25. • A sajtókapcsolatokba fektetett munka -hasonlóan az előbb bemutatott kommunikációs munkához- hosszú távon hoz eredményeket. Ha jó kapcsolatokat ápolunk a média képviselőivel, állandó kontaktus van a két fél között, elérjük azt, hogy tudjanak rólunk és mi is tudjunk a másik munkájáról. • A szervezet hírnevének kialakításához és ápolásához is kommunikációra van szükség!26

2. A jó belső kommunikáció A gyakorlati ötletek bemutatása előtt beszélni kell még egy nagyon fontos területről: a szervezet belső kommunikációjáról. Már eddig is többször szóba került az, hogy a kommunikációs hatékonyság házon belül kezdődik. Ezen a területen nagyon sok fejlesztésre van szüksége minden szervezetnek. 25

A támogatókról a későbbiekben még írok. Lásd a 62. oldalon.

26

A szervezeti hírnevet három összetevő alakítja: a közismertség, ahogy szerepel a szervezet a médiában; a

közvélekedés, amilyen image alakul ki róla a környezetében és a közmegbecsülés, amit tetteivel tud kivívni.

49

Ez azonban nem igényel komoly anyagi forrásokat, annál inkább energia befektetést és figyelmet. Tehát nem mentegetőzhet egy szervezet sem azzal, hogy „nekünk erre nincs keretünk”! Először tisztázzuk, hogy miért olyan fontos ez a belső kommunikáció! Akkor tudunk hatékonyan kapcsolatba lépni a külvilággal, akkor mondhatjuk, hogy jó a kommunikációs teljesítményünk, ha a szervezeten belül jól megoldott ez a feladat. Tehát mielőtt bármilyen kommunikációs kampányba kezdenénk, a szervezet belső kommunikációs rendszerét tegyük rendbe! Ennek a megvalósításához szeretnék ötleteket adni: • Rendszeresen tartsunk megbeszéléseket, ahol minden munkatárs jelen van! Itt mindenki elmondhatja, hogy jelenleg mivel foglalkozik, milyen tervei vannak. Ehhez a többiek hozzáfűzhetik ötleteiket, tanácsokat adhatnak. Több fejből jobb ötlet születhet! • Az egyeztetésekről készüljön írásos összefoglaló, amiben lefektetik a vállalásokat, így később csak attól kell számon kérni, akihez a feladat tartozik. Az összefoglaló legyen mindenki által elérhető, hogy a munka során ellenőrizhető legyen, hogy ki mit csinál. Ezzel a rendszerrel elkerülhetjük azt, hogy valamit esetleg kétszer csináljanak meg vagy rosszabb esetben egyszer sem. Tisztázni kell a feladatokat, mert a legtöbb félreértés és probléma ebből származik.

• Minden dolgozó vezessen munkanaplót, amiben szerepeltet minden olyan adatot, ami a szervezet működése szempontjából fontos. Például a levelezés fontosabb adatait, hogy ne küldjenek ki egy-egy információt többször, rosszabb esetben, nehogy ugyanannak az embernek két különböző információt juttassanak el.

• Alakítsanak ki egy adatbázist arra vonatkozóan, hogy egyes munkatárs mikor, hol van, így például egy sajtómegkeresés esetén meg tudják mondani, hogy adott szakterület felelőse mikor lesz telefonközelben.

50

3. Az önkéntességről Az első fejezetben már említést tettem arra vonatkozóan, hogy a civil szervezetek munkáját nagyon sok önkéntes segíti27. Ez a segítő bázis zöld civil szervezetek esetében is megvan: az önkéntesek részt vesznek rendezvényeken, a kiadványok terjesztésében, különböző irodai munkát látnak el, fordításokat készítenek. A feladatok köre igen széles. Érdemes a szervezeteknek tudatosan építeni és ápolni a kapcsolatot az emberekkel, mivel ahogy bővül az önkéntesek köre, úgy növelheti a szervezet a hatékonyságát azáltal, hogy a kisebb feladatokat rábízhatja a segítőkre, és a dolgozóknak így csak a saját feladataikkal kell foglalkozniuk, nem terhelik túl magukat azzal, hogy olyan jellegű munka is rájuk hárul, ami egyébként nem hozzájuk tartozik. A toborzás sikere nagyrészt a szervezet ismertségétől függ: ha tudja a lakosság, hogy az adott szervezeti névhez milyen tevékenység tartozik, akkor tud arról dönteni, hogy szeretné-e a munkájával segíteni az adott szervezetet céljai elérésében vagy sem. Az ismertséghez kommunikáció kell, be kell mutatni a szervezetet a közvéleménynek. Ha már rendelkezik a szervezet egy önkéntes bázissal, ezek a segítők is hoznak magukkal újabb érdeklődőket, a kör folyamatosan bővül. A szervezethez tartozó segítőkkel jó viszonyt kell kialakítani, hogy érezzék, szükség van a munkájukra és megbecsüli őket! Szervezhetnek különböző programokat, tarthatnak fent levelező listát az önkénteseknek, ahol kapcsolatba léphetnek egymással is, nem csak a szervezettel, így egy kis közösséget tudnak alkotni. A mai világban ezeknek a kis helyi jellegű szerveződéseknek, kis közösségeknek nagyon fontos szerep jut, mert a személyes kapcsolatok lehetősége sajnos egyre kevesebb, sokan érzik úgy, hogy nincs olyan közösség, ahova valóban tartozhatnak, és ez számos lelki problémát okoz. Úgy gondolom, hogy ez a közösség formáló tevékenység is szerves része kell, hogy legyen a civilek tevékenységének. A zöld civil szervezetek esetében nagyon sok célt találunk, amiért összefoghatunk, ez a terület nagyon sok lehetőséget nyújt ebből a szempontból is.

27

Lásd 19. oldalon. 51

4. Ötletek a gyakorlati megvalósításhoz A nyomtatott kiadványok A zöld civil szervezetek eddig főként nyomtatott kiadványokkal rendelkeztek. Mivel ma már egyre többen rendelkeznek internet hozzáféréssel, így fokozatosan kezdenek teret hódítani az elektronikus kiadványok is. Például a hírlevelek már csak elektronikus formában jelennek meg, ami teljesen helyénvaló. Szükséges még nyomtatott kiadványok használata is, mivel a lakosság bizonyos rétegei csak így érhetőek el. Néhány alapszabályt tartsunk szem előtt! A nyomtatott kiadványok hatékonyságát meghatározza a minőség: a színes, figyelemfelkeltő kiadványok érdeklik az embereket, az vonzza a szemet. A kiadványok legyenek igényes kidolgozásúak, de emellett könnyen érthetőek. Egyszerűen fogalmazzunk, hogy mindenki megértse a benne foglalt üzenetünket! Problémaként merült fel a kiadványok terjesztésének a hatékonysága. Ha a szervezetnek nincs kapacitása erre a feladatra, az önkéntesei maradnak segítségként. Egy adatbázisban rögzíthető, hogy ki mikor milyen példányszámot vitt egy adott helyszínre. Azokra a helyekre, ahova nem jut el ilyen módon az anyag, egy-egy munkatárs is elviheti. Például egy délután elég arra, hogy több, egymáshoz közel eső ponton megoldják a terjesztést. A lényeg az, hogy rendszerbe kell foglalni az egész műveletet, és valakinek vállalnia kell a koordinálást. Figyelembe kell venni azt is, hogy olyan helyeken terjesszék a kiadványokat, ahol érdeklődő célcsoportot érnek el, minimalizálni kell a meddőszórást, már csak környezetvédelmi szempontból is.

52

A rendezvények A rendezvények is fontos megjelenési lehetőségei a civileknek, ahol személyesen találkozhatnak a lakossággal. A közvetlen kommunikáció lehetővé teszi a hatékony információ átadást, a kiadványok közvetlen terjesztését. Amit érdemes figyelembe venni már a szervezés során: a szervezet profiljának megfelelő rendezvényen vegyünk részt (nem tesz jót a szervezet hírnevének, ha például egy olyan rendezvényen ott lenni, ahol környezetszennyező cégek is jelen vannak); a szervezési szakaszban gondoljuk végig, hogy milyen programokat biztosítunk a rendezvény alatt (ne csak álljanak a stand mögött a munkatársak, hanem legyen valamilyen aktív feladatuk); tervezzük meg, hogy a program zavartalan lebonyolításához hány munkatárs szükséges, önkénteseink munkájára is nagymértékben építhetünk; biztosítsuk a rendezvényhez szükséges kiadványokat, kellékeket, dekorációs eszközöket. A rendezvényen úgy alakítsuk ki standunkat (amennyire a körülmények engedik), hogy vonzza a látogatókat! Legyen az, az érzése a mellette elsétáló embernek, hogy ide be kell nézni! A standoló dolgozók álljanak mindig rendelkezésre, legyen mindig egy szabad ember, aki fogadja az éppen érkező érdeklődőket. Ezt talán nem is kell hangsúlyozni, de mosolygós, kedves emberekkel képviseltessük szervezetünket. A gyakorlatom során többször is részt vettem ilyen rendezvényeken. Nagyon hatékonynak tartom a kapcsolatfelvétel és a szervezet bemutatása szempontjából. A látogatók elmondhatták véleményüket, ismereteiket egy-egy kérdésről és közösen megbeszélhettük, hogy mit miért javasol a HuMuSz. A HuMuSz nyári interaktív vándorkiállítása sok érdekes feladatot tartogatott a gyerekeknek és a játékos kedvű felnőtteknek is Különböző tablókon játszhattak a gyerekek, hol lakást kellett berendezniük, hol a környezetre legkevésbé káros termékeket megvásárolniuk, a lényeg a környezetvédelem, a környezettudatosság volt. Az így megszerzett rengeteg információ közül ha csak néhányat megvalósítanak saját életükben, 53

már nagyon hasznosnak tekinthető a munka. A gyerekek nagyon nyitottak és érdeklődők voltak, jó célcsoportja lehetnek bármely zöld civil szervezetnek.

A hatékony szervezeti honlap Alap elvárás egy honlappal kapcsolatban, hogy szerepeljen rajta a dolgozó neve, szakterülete és elérhetősége. Ez szükséges már a kapcsolatfelvételhez, tehát a kommunikáció szempontjából alapvető. Könnyen megtalálható menüpont tartalmazza ezeket az információkat! A második legfontosabb javaslatom az áttekinthetőségre vonatkozik: a honlapoknak legyen átlátható a struktúrája, ne legyen túl összetett a rendszer. Nehéz úgy megtalálni egy információt, ha az egy negyedik vagy ötödik szinten van a fastruktúrában és a főoldalon található menüpont neve nem is sugallja azt, hogy az az információ odatartozik. Az oldaltérkép és a kereső funkció is megkönnyíti a tájékozódást a honlapon, mindkettőt ajánlom minden szervezetnek. Javaslatok a menüpontokhoz: Könnyítsék meg az újságírók munkáját azzal, hogy létrehoznak egy kifejezetten nekik szóló menüpontot, ahova felkerül minden fontos, a szervezet munkájával kapcsolatos információ és háttéranyag. Láthattuk, hogy a zöld civil szervezetek a lakosságon kívül a vállalatokat és a jogalkotókat, döntéshozókat is megcélozzák tevékenységükkel. A kommunikációban is látszódnia kell ennek! Tartalmazzon a honlap olyan menüpontot, ahol konkrétan egy adott célcsoportnak szóló anyagokat helyeznek el. A jogalkotók esetében például összegyűjthetnek egy adott témához tartozó minden háttéranyagot, és így az elküldött javaslatukban hivatkozhatnak arra, hogy a honlapon még több információ található, melyek alátámasztják a javaslatukat. Az interaktivitáson sokat kell javítania minden szervezetnek. Egyrészt javaslom a fórumok működtetését, ennek előnyéről már írtam28; másrészt számos más lehetőséggel is kapcsolatba kerülhet a szervezet a honlap látogatóival, például: különböző kvízeket, 28

Lásd 31. oldalon. 54

vetélkedőket, kérdőíveket tölthetnek fel, melyek visszaküldhetőek; egy-egy kérdésről kérhetik a látogatók véleményét, stb. A többnyelvűség megoldása sok plusz munkát jelent a szervezetek számára, de nagyon fontosnak tartom ezt a lehetőséget. Sokkal hatékonyabb a külföldi zöld civil szervezetekkel az együttműködés, ha ők is tudnak tájékozódni a magyar szervezetek munkájáról. Legalább angolul minden szervezetnek működtetnie kellene a honlapját! Ebben nagy segítséget adhatnak az önkéntesek, csak meg kell szervezni a feladatokat. Az oldalakon többnyire a hírek frissülnek. Javaslom, hogy az egyéb tartalmakat is frissítsék, mert ezekkel rendszeresen visszavonzhatják a látogatókat. Például minden hónapban feltölthetnek néhány érdekes praktikát, ötletet, ami a szervezet szakterületéhez kapcsolódik. Ezt az érdeklődők megvalósíthatják saját hétköznapjaik során is, és ha egyegy ilyen ötlet megtetszik nekik, később visszatérnek majd, hogy megtekintsék az újabbakat is.

A sajtókapcsolatok és a sajtómunka A továbbiakban a sajtókapcsolatokról és a sajtómunkáról szeretnék részletes leírást adni, olyan javaslatokat, amik mentén tökéletesíthető ez a tevékenység. Amire a szervezeteknek feltétlenül figyelniük kell29:

• a folyamatosság -álljanak állandó kapcsolatban a szervezet és a sajtó képviselői, mindkét fél tudja, hogy adott esetben kihez fordulhat, milyen elérhetőségen; -megkeresés esetén álljon rendelkezésre a szervezet, legyen felkészült, nyilatkozatképes; -különböző háttéranyagokkal segítsék az újságírókat, hogy minél több információval rendelkezhessenek a szervezetről és annak tevékenységéről. A rendszeres interakció lehetővé teszi mélyebb munkakapcsolatok kialakítását. Ezek a kapcsolatok mindig a segítségünkre lesznek, ha valamilyen anyagot szeretnénk eljuttatni a közönséghez a médián keresztül. 29

A felsorolás Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I-II. – második kötete alapján készült. 55

• a proaktivitás - a szervezetek adják közre információikat a megfelelő időben; - kezdeményezzék a közös munkát például sajtóközlemények küldésével vagy sajtórendezvények szervezésével (nem csak a sajtótájékoztatókra gondolok, hanem más olyan rendezvényekre, például egy szervezet-bemutató délutánra, ahol kötetlen formában lehetőség nyílik a beszélgetésre, egymás megismerésére); - készíthetnek előzetes tématervet, hogy adott időszakban várhatóan mely témák lesznek aktuálisak, ennek segítségével már előre meg lehet tervezni a kommunikációs tevékenységet is. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez a proaktivitás nem csak a sajtóval történő kapcsolattartásban, hanem a szervezet más tevékenységi területein is a hatékonyság alapját képezi.

• az előkészületek: - médiavizsgálat (milyen kép él a médiában a szervezetről), -a sajtókapcsolati rendszer kialakítása, -média-tréningek (azoknak a munkatársaknak a felkészítése, akik nyilatkozni fognak a szervezet nevében), -médiafigyelés/sajtómonitoring (ellenőrizzük, hogy hol, milyen hangnemben jelenik meg a szervezet a médiában). A kutatásomból kiderült, hogy ezeket a feladatokat részben teljesítik a szervezetek. A folyamatosság tekintetében többnyire jól állnak: ahol a szakterületeknek megvannak a felelősei, ott általában egyértelműek az elérhetőségek; a vizsgált szervezetek nyilatkozatképesek; a háttéranyagok tekintetében vannak hiányosságok: nincs minden szervezeti honlapon újságíróknak szóló menüpont, így speciálisan a média részére összeállított anyagot nem találnak.

56

A proaktivitásban szükséges még az előrelépés: sajtóanyagokat rendszeresen küldenek, de ezek tartalma nem mindig elég színvonalas; sokkal több lehetőségük lenne ebben a vonatkozásban, akár a fentebb már említett sajtó eseményekkel, akár programok szervezésével. Mivel a lakosság minden szervezet kiemelt célcsoportja, szervezhetnének a részükre is különböző programokat: ez lehet egy filmvetítés beszélgetéssel egybekötve vagy tájékoztató előadások, bemutatók a szervezet szakterületéhez kapcsolódóan. Az első fejezetből már kiderült, hogy a lakosság számít a civilek tájékoztatására.

Az előkészületeket vizsgálva vegyes képet kapunk: sajtólistával minden szervezet rendelkezik; sajtómonitoring tevékenységet már kevesebben végeznek; médiavizsgálatot valószínűleg még kevesebben végeztek, illetve végeznek bizonyos rendszerességgel; a médiatréningekre vonatkozóan nincsenek információim, de úgy gondolom, hogy ez az a terület, amire a civileknek nem jut idejük. Elsőként a sajtólista megfelelő összeállításához szeretnék javaslatot adni. Ez az adatbázis az alapja az egész sajtótevékenységnek, ezért összeállítására és állandó frissítésére nagy hangsúlyt kell fektetni. Az újságíró adatai mellett szerepeltessük a médium adatait is: szerkesztőség címe, lapzárta, megjelenés napja, nyomtatott/eladott példányszám, stb. Az utóbbi adatok jól használhatóak például egy pályázat megírása során vagy a kommunikációtervezésben is. A sajtólista összeállításakor érdemes utánanézni az adott újságíró munkásságának: olvassuk el néhány korábbi cikkét, figyeljük meg a stílusát, azokkal vegyük fel a kapcsolatot, akiktől szívesen látnánk cikkeket a szervezetünkről! Ismerkedjenek meg a lehető leghamarabb személyesen az újságírókkal, hiszen így sokkal közvetlenebb munkakapcsolat kialakításra nyílik mód.

57

Olyan szempontból is figyeljünk a média képviselőinek a kiválasztásakor, hogy azok kerüljenek a sajtólistába, akiket valóban érdekelhetnek híreink! Nem attól jó egy sajtólista, hogy sok név szerepel benne! Még egyszer szeretném hangsúlyozni a naprakészséget! Rendszeresen frissítsük adatbázisunkat, mert sok kellemetlenség adódhat az adatok hibájából: például a feljegyzett médiumnál nem találjuk a keresett újságírót, mert már nem ott dolgozik. A sajtómonitoring tevékenységet többnyire úgy oldják meg a szervezetek, hogy vezetnek egy listát, ahova mindenki beírja a nyilatkozatait, interjúit. Ez egy kezdetleges forma, a kommunikációs tevékenység visszaellenőrzésének jobb módja a rendszeresen végzett sajtófigyelés. Mivel egy igen időigényes feladatról van szó, megfontolandó külső cégnek kiadni. Ennek a költségeit vegyük figyelembe már a tervezés során, és kalkuláljunk vele, akár egy pályázat megírása alkalmával is. Megoldás lehet még az önkéntesek bevonása ebbe a munkába, megkérni őket egy-egy médium figyelésére, viszont ebben az esetben nem biztos, hogy olyan teljes körű lesz a megfigyelés, mintha egy erre a területre szakosodott cég végezné el. Az összegyűjtött anyagot célszerű előre megtervezett rendszerben csoportosítani és napi vagy heti szinten -a megjelenések számától függően- összefoglaló elemzést írni róla. Így könnyebben visszakereshető például az egy-egy eseményhez tartozó sajtómegjelenések összessége.

Néhány javaslat a sajtótájékoztatóhoz és az egyéb sajtórendezvényekhez Elsőként a meghívóról: A meghívóban szerepelnie kell minden fontos adatnak (helyszín, időpont, téma, nyilatkozók listája, kontaktszemély neve és elérhetősége, visszajelzés lehetősége, dátum és aláírás)! A meghívó névre szóló! Mindenképpen közöljük ezeket az alapadatokat!

58

A rendezvényeken érdemes jelenléti ívet vezeti, így láthatjuk, hogy kik jöttek el, és értékes információkhoz juthatunk: aki eljött, az biztosan érdeklődik a szervezet iránt; ha részt vett az újságíró az eseményen, nagyobb az esélye, hogy írni is fog róla; a személyes találkozás alkalmával impressziókat szerez a szervezetről és az ott dolgozókról is, tehát ha a rendezvényről pozitív a véleménye, akkor valószínűleg a szervezethez is ezt az érzést fogja kötni; a személyes találkozás -mint ahogy már sokszor szerepelt a szakdolgozatombansegíti a jó munkakapcsolati viszony kialakítását és elmélyítését. Ne feledkezzünk meg az utómunkálatokról sem! Számos területen megfigyelhető, hogy a szervezetek elkészítik a terveket, jól megvalósítják az adott projektet, de az utólagos mérésről, egyéb utómunkákról megfeledkeznek. Ezt nagy hibának tartom, hiszen fontos visszajelzésekhez, információkhoz nem jutnak így hozzá, melyek segíthetnék őket munkájuk tökéletesítésében. A sajtótájékoztató alkalmával például megköszönhetjük egy elektronikus üzenetben az újságíróknak a részvételt, küldhetünk háttéranyagokat illetve a rendezvény ideje alatt készített fotókat.

A tervezés A kutatás során készített interjúk alapján úgy érzem, hogy a szervezetek komoly hiányosságokkal rendelkeznek a különböző tervezési folyamatok területén. Sok jó ötletük van, melyek megvalósítása sokszor nem a várt eredményeket hozza pontosan azért, mert nem készítenek előzetes terveket, nem végeznek előzetes méréseket. Ennél a pontnál egyrészt szeretném bemutatni a kommunikáció tervezés lépéseit, és az ehhez kapcsolódó észrevételeimet, ötleteimet; másrészt a kutatások (ti. közvéleménykutatások) fontosságát.

59

A kommunikáció tervezés lépései30: - a célcsoport meghatározása - az üzenet meghatározása - a kommunikációs eszközök kiválasztása - az időzítés tervezése - költségtervezés - az akció kiértékelése Ha megfogalmazódik egy kommunikációs cél, amit a szervezet meg kíván valósítani, először ki kell választani azt a célcsoportot, akihez szeretne szólni. Első lépésként kell ezt megtenni. Megfelelően mérlegeljünk, mert nincs arra mód, hogy össze-vissza váltogassuk a megvalósítás során a célcsoportunkat. Ezt nagyon határozottan le kell fektetni már a munka legelején! A szervezetek gyakran megfeledkeznek erről a legalapvetőbb feladatról, és így végül az egész kommunikációjuk hatékonyságát veszti. Következő lépésként meg kell fogalmazni a már meghatározott célcsoportnak szánt üzenetünket! Ne feledkezzünk meg a konkrét üzenetről, hiszen üzenet nélkül mit szeretnénk kommunikálni? Sok esetben éreztem azt, hogy a szervezetek kitűznek célokat, csinálnak hozzá valamilyen kampányt, de a valódi üzenet megfogalmazása elmarad, és így nincs mit eljuttatni a célközönséghez. A kommunikációs eszközök kiválasztása során több szempontot is figyelembe kell venni. Az adott eszköznek milyen a költségvonzata, hogyan célszerű ütemezni az alkalmazását, megfelelő-e az üzenetünk továbbítására? Itt szeretnék néhány gyakorlati ötletet bemutatni. A kutatásom során általában azt vizsgáltam, hogyan tudnának ezek a szervezetek hatékonyan megjelenni a médiában. Láthattuk, hogy az országos médiumokba bekerülni nagyon nehéz, de valójában talán nem is ez a legcélravezetőbb megoldás. Számos helyi lap, kisebb rádió rendelkezik tematikus zöld rovattal illetve zöld műsorokkal. Először érdemesebb őket megcélozni, hiszen nagyobb esélyük van oda bekerülni, mint egy országos kereskedelmi csatornába. Szeretném megjegyezni, hogy egy kisebb olvasóközönséggel rendelkező, de színvonalas 30

A felsorolás Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I-II. – második kötete alapján készült. 60

lapban érdemesebb szerepelni, mint egy olvasott bulvárlapban. A szervezetről alkotott képet befolyásolja az, hogy milyen médiumban találkozhat vele a célközönsége. Az időzítésről annyit szeretnék elmondani, hogy a célnak és a szervezet lehetőségeinek megfelelően kell ütemezni a megvalósítást. Ugyanez igaz a költségtervezésre is. Annyit vállaljon a szervezet, amennyit valóban tud teljesíteni! Utolsó lépésként meg kell tervezni, hogy milyen módon fogjuk az akciónkat értékelni. Itt megvizsgálhatjuk, hogy eljutott-e az üzenetünk a célcsoportunkhoz, a sajtó érdeklődött-e, voltak-e megkeresések, jelentek-e meg cikkek? Az így megkapott eredményeket elemezni kell. Így megtudjuk, hogy milyen változtatások szükségesek a jövőben. Mint már említettem, ezt az utómunkát nagyon elhanyagolják a szervezetek, pedig sok lehetőséget tartogat a számukra, például: a célközönség körében végzett közvélemény-kutatás megmutatja, hogy hatékonyan elértük-e üzenetünkkel őket; a sajtómonitoring során összegyűlt anyag elemzéséből kiderül, milyen sajtómegjelenést tudtunk elérni kommunikációnkkal; a különböző megkeresések az adott témával kapcsolatban ugyancsak bizonyítják, hogy eljutott az üzenet a közönséghez. Számos ilyen példát lehet felsorolni, én a teljesség igénye nélkül csak néhányat írtam itt le, hogy látható legyen, milyen információkhoz juthat a szervezet az utómunka által. Néhány szóban a közvélemény-kutatásokról: Mivel egy forrás-igényes tevékenységről van szó, gyakran nem kerül sor a megvalósítására, pedig nagy-nagy szükség van rá! Profi felmérésekhez bízzunk meg külső szakembert, céget, mint ahogy például a WWF készíttet kutatásokat! A finanszírozás könnyebben megoldható, ha már a tervezéskor kalkulálunk ezekkel az összegekkel, illetve a pályázatokba is beilleszthető részfeladat. Bizonyos időközönként rendeljünk meg ilyet, mert a szervezet ismertségéről, megítéléséről, tevékenységének eredményességéről, stb. a lakosság körében így kaphatunk részletes képet. 61

Házilag is készíthetünk „mini-felméréseket”. Egy-egy rendezvényt követően megkérhetjük a résztvevőket, hogy töltsenek ki egy kérdőívet a szervezettel kapcsolatban. Az így kapott adatok ugyan nem lesznek teljesen objektívek, de kiindulási pontnak jók. A hírlevélre feliratkozott érdeklődőknek is küldhetünk évente egy-két kérdőívet, ahol megkérdezhetjük a véleményüket a szervezetről.

A zöld civil szervezetek támogatása A szakdolgozatomban többször is szerepel, hogy a zöld civil szervezetek legfontosabb anyagi támogatói a magánszemélyek illetve a for profit cégek. Azt is összefoglaltam már, hogy szükség van kommunikációra ahhoz, hogy a szervezetet ismerjék, és eldönthessék, hogy kívánják-e támogatni. Úgy gondolom, hogy a szervezeteknek tudatosítani kell mind a lakosságban, mind a vállalatokban, hogy az ő felelősségük is, hogy ilyen világban élünk. Azok a célok, melyeket ezek a zöld szervezetek kitűznek maguk elé, úgy valósíthatóak meg a leghatékonyabban, ha minél többen az adott ügy mellé állnak. Meg kell értetni az emberekkel, hogy az a néhány alkalmazott, aki egy civil szervezetnél dolgozik, kevesebb változtatásra képes. Ezért támogatásra van szükségük! Nem csak anyagi támogatásra gondolok, hanem a már említett önkéntes munkára vagy bármilyen más jellegű segítségre. Nagyon fontos, hogy a zöld szervezetek kommunikációjukkal próbálják megértetni ezt az emberekkel, a tájékoztatás elengedhetetlen.

A szervezetek közötti együttműködésről Utolsó gondolatként szeretném felhívni az összes zöld civil szervezet figyelmét arra, hogy sokkal hatékonyabban képviselhetik céljaikat akár helyi, akár országos szinten, ha összefognak. Nagyon sok, hasonló profilú szervezet működik szerte az országban, osszák meg egymással a tapasztalataikat, fogjanak össze, kezdeményezzenek együtt például törvényjavaslatokat! Ne engedhetjük meg, hogy bármilyen külső erő egymással szembefordítsa mindazokat, akik együttműködésben annyi eredményt elérhetnek! 62

Mégis miért kell a civileknek egymással versengeni? Szerintem ezt ők sem tudják, de mégis megteszik… Mérlegeljenek! Ne fektessék az energiáikat felesleges küzdelmekbe! Számos területen megvalósulhat ez az együttműködés. A közös munka sokkal hatékonyabb, mivel több szemszögből megvizsgálják az adott kérdést, illetve időt és költségeket takaríthatnak meg. Éljenek ezzel a lehetőséggel!

63

Befejezés A diplomamunkám kutatásából megismertük a zöld civil szervezetek működését, kommunikációs tevékenységét. A különböző szempontok szerint történő vizsgálatomból kiderült, hogy mely területeken nyújtanak gyengébb teljesítményt a szervezetek, és melyek azok a kommunikációs feladatok, melyeket megfelelően látnak el. A média képviselőinek a véleménye alapján illetve a tanulmányaim során elsajátított kommunikációs ismeretek alkalmazásával állítottam össze a javaslataimat. Ezek közül az ötletek közül több akár kisebb ráfordítással is megvalósítható. Természetesen vannak olyan javaslataim is, melyeknek komolyabb a költségvonzata, de próbáltam minden esetben indoklással alátámasztani a véleményemet. Remélem, hogy sikerült egy olyan összeállítást, úgynevezett módszertani gyűjteményt létrehozni, ami segítségül szolgál majd minden érdeklődőnek! A szervezetek elemzése során igyekeztem a legobjektívebb módon dolgozni, ennek ellenére lehetséges, hogy ez nem minden esetben sikerült. A kutatásom során megismertem néhány nagyon fontos alapigazságot, ezeket szeretném zárásként még egyszer leírni, mivel a szervezetek számára is hasznosak. • Azt a munkát, amit elvállalunk, végezzük szívvel-lélekkel! Ne ijedjünk meg az előttünk álló akadályoktól, előbb-utóbb úgyis megoldódnak! • Tartsunk egyensúlyt abból a szempontból, hogy saját magunkat ne terheljük túl! Az ember akkor tud hatékonyan tevékenykedni, ha átlátja a feladatait és van a megoldásra elég ideje és energiája. • Ne engedje meg egyetlen zöld civil szervezet sem, hogy a gazdasági szféra befolyása alá kerüljön! A civilek feladata a független véleményalkotás, nem élhetnek a vállalatok árnyékában! • Legyen cél az összefogás, az együttműködés a szervezetek között! Ne pazaroljanak energiát az egymás közötti versengésre, inkább dolgozzanak együtt, osszák meg a feladatokat!

64

Forrás és irodalomjegyzék Könyvek: Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I-II. Perfekt Kiadó, Budapest, 2007 Csige Anikó: A környezetvédő civil szervezetek társadalmi célú kommunikációja és szemléletformáló tevékenysége Budapest, 2003 (disszertáció - BGF-KKFK ) Mit érdemes tudni… a média munkatársainak a nonprofit kutatásokról? Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 2003

Tanulmányok: Hungary’s 1% system: ten years on - http://www.onepercent.hu/Dokumentumok/KUTI2007web.pdf letöltés ideje: 2008. december 2. 15:32

1% - „Forintszavazatok” civil szervezetekre (tanulmányok) Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 2000http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltheto.htm letöltés ideje: 2008. november 30. 15:20

Czike Klára – Kuti Éva: Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció Nonprofit Kutatócsoport és Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006 http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/NP_14_1.pdf letöltés ideje: 2008. december 3. 14:14

Honlapok: www.greenfo.hu www.energiaklub.hu www.humusz.hu www.levego.hu www.nimfea.hu www.wwf.hu www.nonprofitkutatas.hu

65

Melléklet

Tartalomjegyzék A zöld civil szervezetek honlapjai – táblázat……………………………………….….……..3. oldal A zöld civil szervezetek feladatai a lakosság véleménye szerint – táblázat…………………..5. oldal Greenfo napi webaudit – ábrák…………………………………………………………....…..8. oldal Szervezetekkel készített mélyinterjúk kérdés vázlata……………………………..…………17. oldal Interjú Varga Katalinnal, az Energia Klub Megújuló Energia program koordinátorával…...18. oldal Interjú a Hulladék Munkaszövetség elnökével, Szilágyi Lászlóval……………………...….25. oldal Interjú a Levegő Munkacsoport elnökségi tagjával, Lenkei Péterrel………………..….…...31. oldal Interjú a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársával, Székely Zsuzsával…….…..36. oldal WWF - interjú kérdések…………………………………………………………………..…40. oldal Interjú Antal Alexával, a WWF pr managerével……………………………………..……...41. oldal Interjú a WWF két munkatársával, Antal Alexa, pr managerrel és Kiss Mónika, éghajlatváltozás program kommunikációs koordinátorával…………….……43. oldal Kérdésvázlat a média képviselőivel készített interjúkhoz……………………………...……47. oldal Interjú Mangel Gyöngyivel, a Kossuth Rádió munkatársával…………………….……...….48. oldal Interjú Hargitai Miklóssal, a Népszabadság munkatársával…………………………………53. oldal Interjú Sarkadi Péterrel, a Kossuth Rádió munkatársával, a Greenfo főszerkesztőjével.……59. oldal

2

A zöld civil szervezetek feladatai a lakosság véleménye szerint C7A. Mit vár Ön egy zöld civil szervezettől, mit tegyen az éghajlatvédelemért? környezetvédelem / természetvédelem lakossági tájékoztatás/felvilágosítás határozott aktív fellépés / nagyobb érdekérvényesítés figyelemfelhívó mozgalmak / tüntetések szervezése tettek szavak helyett / támogatásokból a környezet tényleges fellépés a túlzott fakitermelés ellen / erdők védelme / fatelepítés tájékoztatás a környezetszennyezés lehetséges veszélyeiről Nincs olyan / nem várok semmit Nem tudja / Nincs válasz C7B_1. Hívja fel a figyelmet a környezet- és természetkárosító tevékenységekre és azok hatásaira Nagyon fontosnak tartom Elég fontosnak tartom Részben fontosnak tartom, részben nem Kevésbé tartom fontosnak Egyáltalán nem tartom fontosnak C7B_2. Tájékoztassa a lakosságot a környezet- és természet megóvásának lehetőségeiről, módjairól Nagyon fontosnak tartom Elég fontosnak tartom Részben fontosnak tartom, részben nem Kevésbé tartom fontosnak Egyáltalán nem tartom fontosnak NT/NV C7B_3. Tájékoztassa a lakosságot az energiatakarékosság lehetőségeiről Nagyon fontosnak tartom Elég fontosnak tartom Részben fontosnak tartom, részben nem Kevésbé tartom fontosnak Egyáltalán nem tartom fontosnak NT/NV C7B_4. Tájékoztassa a lakosságot a megújuló energiaforrásokról Nagyon fontosnak tartom Elég fontosnak tartom Részben fontosnak tartom, részben nem Kevésbé tartom fontosnak Egyáltalán nem tartom fontosnak NT/NV

15% 15% 8% 7% 6% 5% 5% 5% 16%

65% 27% 6% 2% 0%

67% 27% 5% 1% 1% 0%

67% 26% 6% 1% 1% 0% 61% 26% 10% 2% 1% 1%

5

C7B_5. Hasson a politikusokra, hogy azok a környezet megóvása érdekében hozzanak megfelelő intézkedéseket, törvényeket Nagyon fontosnak tartom Elég fontosnak tartom Részben fontosnak tartom, részben nem Kevésbé tartom fontosnak Egyáltalán nem tartom fontosnak NT/NV C7B_6. Hasson a környezetszennyező vállalatokra, hogy azok ne vagy kevésbé károsítsák környezetet Nagyon fontosnak tartom Elég fontosnak tartom Részben fontosnak tartom, részben nem Kevésbé tartom fontosnak Egyáltalán nem tartom fontosnak NT/NV C7B_7. A lakosság és a döntéshozók figyelmének felkeltése érdekében szervezzen tüntetéseket, demonstrációkat a környezetszennye Nagyon fontosnak tartom Elég fontosnak tartom Részben fontosnak tartom, részben nem Kevésbé tartom fontosnak Egyáltalán nem tartom fontosnak NT/NV C7B_8. Tettleg is lépjen fel a környezetszennyezés ellen (szemétgyűjtések, faültetés) Nagyon fontosnak tartom Elég fontosnak tartom Részben fontosnak tartom, részben nem Kevésbé tartom fontosnak Egyáltalán nem tartom fontosnak NT/NV C7B_9. Hasson a politikusokra, hogy nagyobb támogatás illesse meg a megújuló energiákat használókat Nagyon fontosnak tartom Elég fontosnak tartom Részben fontosnak tartom, részben nem Kevésbé tartom fontosnak Egyáltalán nem tartom fontosnak NT/NV C7B_10. Működjön együtt a vállalatokkal és a közintézményekkel azok energiahatékonyságának növelése, CO2 kibocsátásának csökkent Nagyon fontosnak tartom Elég fontosnak tartom Részben fontosnak tartom, részben nem Kevésbé tartom fontosnak Egyáltalán nem tartom fontosnak NT/NV

63% 25% 10% 1% 1% 0% 72% 20% 7% 1% 1% 0%

45% 23% 17% 9% 5% 0%

66% 23% 8% 2% 2% 0%

63% 23% 11% 2% 1% 0%

64% 26% 8% 2% 1% 0% 6

C7B_11. Szervezzen (utcai) aláírásgyűjtéseket a környezet- és természetvédelmi érdekérvényesítéshez Nagyon fontosnak tartom Elég fontosnak tartom Részben fontosnak tartom, részben nem Kevésbé tartom fontosnak Egyáltalán nem tartom fontosnak NT/NV C7B_12. Működjön együtt nemzetközi civil szervezetekkel a klímaváltozás elleni globális fellépés érdekében Nagyon fontosnak tartom Elég fontosnak tartom Részben fontosnak tartom, részben nem Kevésbé tartom fontosnak Egyáltalán nem tartom fontosnak NT/NV C7B_13. Szervezzen országos tájékoztató akciókörutakat Nagyon fontosnak tartom Elég fontosnak tartom Részben fontosnak tartom, részben nem Kevésbé tartom fontosnak Egyáltalán nem tartom fontosnak NT/NV C7B_14. Tartson szakmai konferenciákat, fórumokat az érintett lakosságnak Nagyon fontosnak tartom Elég fontosnak tartom Részben fontosnak tartom, részben nem Kevésbé tartom fontosnak Egyáltalán nem tartom fontosnak NT/NV 2. számú táblázat

38% 26% 19% 10% 7% 0%

59% 26% 11% 3% 1% 0%

51% 28% 15% 3% 2% 0%

50% 29% 15% 4% 2% 0%

Forrás: saját kiemelés a Cognative Omnibus 2008-as „A WWF Magyarország adó 1% felajánlásokra és az erdőgazdálkodás megítélésére vonatkozó” felméréséből

7

Greenfo, a zöld portál napi webaudit adatai Napi webaudit alakulása egymást követő három évben ugyanazon a napon (munkanap) Napi látogató és új látogató eloszlás 2006. november 20-án

2. számú ábra

Forrás: Medián WebAudit - http://webaudit.hu/webaudit.ivy letöltés ideje: 2008. november 24. 17:01

Napi oldalletöltés-eloszlás 2006. november 20-án

3. számú ábra


8

Napi látogató és új látogató eloszlás 2007. november 20-án

4. számú ábra



5. számú ábra


9


6. számú ábra



7. számú ábra


10

Napi webaudit alakulása 2008. november 17-23. között (47. hét) Napi látogató és új látogató eloszlás 2008. november 17-én

8. számú ábra


Napi oldalletöltés-eloszlás 2008. november 17-én

9. számú ábra


11


10. számú ábra



11. számú ábra


12

Napi látogató és új látogató eloszlás 2008. november 19-én

12. számú ábra



13. számú ábra


13

A november 20-i adatok lásd a 6. oldalon a 6. és 7. számú ábrán. Napi látogató és új látogató eloszlás 2008. november 21-én

14. számú ábra



15. számú ábra


14

Napi látogató és új látogató eloszlás 2008. november 22-én

16. számú ábra



17. számú ábra


15


18. számú ábra



19. számú ábra


16

Interjú vázlat

A szervezet megalakulásakor milyen céllal jött létre? Miért választották az adott szervezeti formát? A kezdetekkor milyen célcsoportot kívántak elérni? Milyen üzenettel kívánták elérni ezt a célcsoportot? Kik voltak a szervezet pozitív illetve negatív érdekgazdái ebben az időben?

Milyen változások történtek az elmúlt években: változott-e a célcsoport? az üzenet? az érdekgazdák köre?

A közvélemény mennyire ismeri a szervezetet? Milyen a megítélése a szervezetnek (+/-)? A közvélemény mennyire tartja hitelesnek a szervezetet? Készült erről felmérés? A törvényhozás mennyire tartja hitelesnek a szervezetet? Készült erről felmérés? Jogalkotás során kérik a szervezet véleményét? Mennyire hatékonyan tud részt venni a jogalkotásban?

Milyen a szervezet hatékonysága? Milyen eredményeket értek el? Mit szeretnének a jövőben elérni? Munkájukat hogyan ítéli meg a közvélemény? Készült erről felmérés? Vannak nemzetközi kapcsolatai a szervezetnek? Milyen a szervezet kapcsolata a médiával? Van olyan munkatárs, aki kimondottan ezzel a területtel foglalkozik? Ha igen, mi az ő feladata? Van-e rendszeresen frissülő sajtólista? Folytatnak-e sajtómonitoring tevékenységet? Készítenek-e a megjelenésekről adatbázist? Milyen gyakran jelennek meg a médiában? Milyen hangvétellel (+/-)?

Van-e a szervezetnél pr szakember? Ha igen, milyen feladatot lát el? A pr mennyire van jelen a vezetői szinten a szervezetnél? Van a szervezetnek pr stratégiája?

17

Interjú Varga Katalinnal, az Energia Klub Megújuló Energia program koordinátorával Helyszín: Energia Klub Irodája Időpont: 2008. október 3.

N. A.: Milyen céllal alakult az Energia Klub? V. K.: 1990-ben alakult meg az Energia Klub, 1998 óta kiemelten közhasznú szervezetként működik. Az ELTE Természetvédelmi Klubjából nőtte ki magát, innét van a „klub” része a nevünknek. Ez a név a kommunikációban kicsit félrevezető is néha, mert nem tűnik elég komolynak, nem egy kutatóintézetként azonosítanak minket első hallásra. Csodálkoznak, hogy ez nem egy kis klub, hanem mi főállásban dolgozunk itt. Az Energia Klubot hasonlóan a HuMuSzhoz, civil szervezetek alapították, abból a célból, hogy legyen kimondottan egy olyan civil szervezet, amely az energetikával (a HUMUSZ esetében pedig a hulladékkérdéssel) foglalkozik. Azóta létrehoztunk egy Zöld Energia Hálózatot, ami vidéki civil szervezeteket foglal magába, akiknél szeretnénk azt elérni, hogy többet foglalkozzanak az energia témával. Őket oktatjuk, illetve közös programokat, projekteket szervezünk. Így valósul meg az országos lefedettség. Jelenleg kb. 15 fő főállású munkavállalónk van. Kezdetektől megvolt az a bontás, hogy milyen témakörökkel foglalkozunk (éghajlatváltozás, energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, nukleáris biztonság, energiapolitika). Az Energia Klub megalakulása óta ellenzi az atomenergiát, ez a korábbi tevékenységünkben hangsúlyosabb volt, most már inkább az energiahatékonyságra és a megújulókra kerül a hangsúly. Az energiapolitika munkacsoport egy éve működik, de ez a terület is fontos volt már ezt megelőzően is. Az Energia Klub változáson megy át jelenleg, szeretnénk az eddigi hangsúlyos lakossági célcsoport mellett a döntéshozók felé nyitni. Ezért vettünk fel olyan embereket, akik kimondottan az energiapolitikával foglalkoznak.

N. A.: Tehát a kezdetekkor a lakosság volt a célcsoportotok? V. K.: Nem kizárólag, már 1993-ban is részt vett az EK a parlament energia-törvénykezési munkálataiban, vagy ott volt Japánban a Kiotói Jegyzőkönyv megszületésekor. Mégis az elmúlt években több rendezvényen vettünk részt, például a Szigeten a Zöld udvarban, mint mostanában. Most kevesebb az ilyen nyári kivonulásunk. Helyette igyekszünk önkormányzatokkal többet együttdolgozni, minisztériumoknak háttéranyagot készíteni, a döntéshozatali folyamatok befolyásolására koncentrálni. Egyetemekkel működünk együtt, 18

akik a mélyebb tudással rendelkeznek, és mi ezt összefoglalva a döntéshozók elé terjesztjük. Szeretnénk a klasszikus civil image-től elmozdulni a komoly, kutatóintézet felé. Ez a hosszú távú tervünk, ebbe az irányba mozgunk. Ebben egy szervezetfejlesztő csapat segít minket az utóbbi években. Ők csinálnak időnként kérdőíves felmérést arról, hogy a többi civil szervezet mennyire érzékeli ezt a változást. A megkérdezettek között volt a Védegylet, az MTVSZ, az E-misszió, a KÖTHÁLÓ, vagy a WWF. Ezek közül sajnos többen nem erősítették meg, hogy észlelnék a változást. A kutatóintézeti munka felé történő elmozdulás mellett, a belső szerkezet is átalakul, több időt fordítunk az adminisztratív, minőségbiztosítási munkára, a belső kommunikációra.

N. A.: A kezdetekkor milyen üzenettel kívántátok elérni a lakossági célcsoportot? Minden területnek megvolt a saját üzenete? V. K.: Az üzeneteink lényegében évek óta azonosak, a változás abban van, hogy pár éve egyes mondatokat tudatosan próbálunk meg beépíteni a köztudatba. Ilyenek pl. az, hogy „az éghajlatváltozás már elkezdődött”, vagy az energiahatékonyság terén az „energiahatékonyság és -takarékosság a fenntartható energiagazdálkodás első lépése”, vagy a megújulók terén a „Nem a megújuló energia drága, hanem a piaci viszonyok tisztázatlanok”.

N. A.: A kezdetekkor kik voltak a szervezet pozitív illetve negatív érdekgazdái? Ez hogyan változott az idők során? V. K.: Akár stratégiaalkotás vagy törvényhozás szinten nagyon nehéz dolgunk van, mert ugye kimondottan erős idehaza mind az atom-, mind a fosszilis lobbi, és nagyon nehéz keresztülvinni dolgokat. De vegyük külön a témákat. Az atomenergia témával kezdjük. Mi 18 éve azon dolgozunk, hogy tudassuk a lakossággal, mik ennek a veszélyei, és hogy van alternatíva az atomenergia kiváltására. A sajtóban mindenhol azt találjuk, hogy nincs alternatívája, szerintünk van. Ezt próbáljuk különböző módon bemutatni, illetve része a programnak, hogy közérdekű adatokat próbálunk perelni az Országos Atomenergia Hivatalon. Már évek óta elhúzódó pereink vannak, összesen három, különböző témában. Sokan vannak ellenünk: a politika, a gazdaság, és kevesen vannak mellettünk sajnos, mert ahogy én látom, a Greenpeace-n kívül más civil szervezet nem nagyon foglalkozik atomenergiával. Illetve Pécs környékén vannak mostanában ilyen jellegű civil megmozdulások. Az éghajlatváltozás nagyon összetett téma, és most nagyon felkapott téma is a sajtóban. A Környezetvédelmi Minisztérium tavaly készítette el az Éghajlatvédelmi Stratégiát, mely egészen könnyen átment az Országgyűlésen is. Ehhez készítettünk egyébként háttéranyagokat. Ez egy igen fontos téma, de túl általános is… lehet, hogy ezért tud még fontos lenni. Az atomenergiával ellentétben ezzel a témával nagyon sok civil szervezet

19

foglalkozik. Próbálunk egy Klíma Koalíciót kialakítani a szervezetek között az együttműködés végett. A megújuló energiák területén abszolút közös a célunk azokkal a cégekkel, amelyek megújuló energiatechnológiákon alapuló termékeket forgalmaznak a lakosságnak. Az ipari méretű energiatermelőkből (szélturbina üzemeltetők, erőmű tulajdonosok) kevesebb van, de azokkal is alapvetően közösek a céljaink. Kivéve az olyan irányú tervekkel kapcsolatban, hogy nagy erőművekben folyjon biomassza tüzelés Magyarországon. Ez hosszú távon nem fenntartható megoldás. Azt szoktuk inkább javasolni, hogy kis, helyi erőművekben valósítsák meg az energiatermelést, amely helyben rendelkezésre álló alapanyagból helyi igényeket elégít ki. Vannak olyan folyamatok, amik nem jó irányban indultak el idehaza a megújulók területén és ebből adódnak nekünk is konfliktusaink. Nem minden tervezett vagy megvalósult beruházás fér bele abba, amit mi környezetbarátnak gondolunk. Vannak különböző szövetségek a megújuló energia terén, akik összefogják az adott szereplőket. Az érdekképviseletek technológiánként alakultak ki. A céljuk, hogy közösen fellépjenek, ha például valamilyen kedvezőtlen változás történik a szabályozásban. Emellett külföldi és belföldi konferenciákat szerveznek, ismeretátadás céljából. Megalakult egy Megújuló Energia Szövetség, ami az egész szektort összefogja. Sajnos kevés anyagi forrásuk van és ezért nem olyan aktívak. Negatív érdekgazdákként azt mondhatom, hogy kormányzati szinten nincs elköteleződés. Az EU előír bizonyos kötelezettségeket (teljesítendő célszámok), az irányelveket átültetik a hazai jogszabályokba, de vagy a minimálisan szükséges szinten, vagy például utána rendeleti szinten hoznak olyan módosításokat, amik az eredeti szándékkal ellentétesek. Magyarországon olyan gyorsan változnak például a megújuló energiaforrásokat érintő jogszabályok, hogy azok a beruházók számára teljesen bizonytalan állapotot teremtenek, ellentétben más környező országokkal, ahol megvannak a stabil, kiszámítható feltételek. A külföldi befektetők számára nem tudja Magyarország a megfelelő feltételeket biztosítani. Az energiahatékonyság egy teljesen elfogadott téma. Abban mindenki egyet ért, hogy pocsékolás lenne nem kihasználni a szigetelésben, fűtéskorszerűsítésben rejlő lehetőségeket. A különbségek abból adódnak inkább, hogy ki mekkorának látja az energiatakarékosságban, energiahatékonyságban rejlő lehetőséget, azaz pl. a következő évekre mekkora energiaigény-növekedéssel számol.

N. A.: Bemutatnád a szervezet kommunikációját! V. K.: Igen, szerintem vegyük sorba az eszközöket! Van a hírlevelünk, ezt elektronikus formában küldjük el az érdeklődőknek. Régen nyomtatott formában jelent meg, de nagyon hosszú átfutási idővel dolgoztunk, és volt, hogy egy-egy írás már teljesen elvesztette aktualitását, mire a fogyasztók megkapták. Olyan híreket teszünk bele, ami a magyar sajtóban nem jelent meg energia és 20

éghajlatváltozás témában, illetve a saját tevékenységünkről mesélünk. Publicisztika jellegű írások már nem kerülnek bele, próbáljuk leegyszerűsíteni a tartalmat. Van a honlapunk, amit folyamatosan frissítünk. A hírek mellett alapinformációk vannak, adatokat teszünk fel, kiadványainkat mutatjuk be magyarul és angolul. N. A.: A honlapot ti működtetitek? V. K.: Alapvetően mi működtetjük, de van egy külső munkatárs, aki segít a feltöltésben, az egységes megjelenésben. A honlap fő design-ja két éve újult meg a szervezetfejlesztés keretében. A logónk is megváltozott ebben az időszakban. Egyszerűbb, letisztultabb logót választottunk. Felmerült a névváltoztatás lehetősége is, de úgy gondoljuk, hogy mindegy, milyen néven működik a szervezet, ha ez elfogadott. Különböző, projektekhez kapcsolódó kiadványaink vannak. Lehet oktatóanyag iskolák számára vagy valamilyen háttérdokumentum vagy kis szóróanyag a lakosság számára. Sokat hívnak minket konferenciákra előadást tartani. Mi is kezdeményezünk ilyen jellegű rendezvényeket, hogy összehozzuk a szektor szereplőit. Sok médiaszereplésünk van. Itt olyan változás figyelhető meg, hogy régen általában az igazgatónk, Ámon Ada nyilatkozott. Sokáig vele azonosították az Energia Klubot. Úgy gondoltuk, hogy jobb lenne, ha a programvezetők is elkezdenének nyilatkozni. Ez jót tett a szervezetnek, mert megerősítette a közönségben, hogy mi valóban értünk ezekhez a szakterületekhez. Nem csak egy főből áll a szervezet, hanem van egy bázis alul. Nagyon sok megkeresésünk van minden fajta médiumtól.

N. A.: Van olyan munkatárs, aki a médiával foglalkozik? V. K.: Változó. Külön sajtósunk sosem volt, de külső kommunikációs szakértőkkel mindig együtt dolgozunk. N. A.: A megjelenésekről készítetek adatbázist? V. K.: Van egy összesített táblázat, ahova mindenki beírja az adott területhez kapcsolódó média-megjelenését. N. A.: Van sajtólistátok? V. K.: Igen. Megvan, hogy kinek küldjük ki a híreinket. Az újságírók elégedettek a munkánkkal, mert visszatérően érdeklődnek. Fontosnak tartjuk, hogy megkeresnek minket és hasznosnak tartják, amit mondunk.

21

N. A.: Országos médiumokban milyen gyakran jelentek meg? V. K.: A kollégákat nem tudom pontosan, de úgy gondolom, hogy területenként hetente több megkeresés is van. Gyakran szerepelünk pl. a Figyelőben, Figyelő Neten, Origón, az Élet és Irodalom is közölt már cikket. A Népszabadság Fórum részében is szerepeltünk már. Az országos TV-csatornák is keresnek minket, MTV1, M2, Duna TV, illetve rádiók, pl. InfoRádió, Radio Café, és különböző helyi adók. N. A.: Ezeknek a megjelenéseknek gondolom általában pozitív a visszhangja. Volt esetleg olyan megjelenés, amivel negatív megítélést váltottatok ki? V. K.: Nem jut el hozzánk igazából, nem tudjuk pontosan. Mi a pozitív oldalát látjuk: ha megjelenik egy cikk, utána telefonálnak néhányan bővebb információért. Olyan is van, hogy a kiadványainkat letöltik, és küldenek egy e-mailt, hogy mivel egészítenék ki. A zoldtech.hu-n, -ami egy a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó honlap, amely vagy magától átveszi a cikkeinket vagy mi szólunk nekik - van egy fórum, ott szoktak néha negatív hozzászólások szerepelni, de egyébként lényegesen több a pozitív visszajelzés. Az atomenergia kérdése az, ami a leginkább megosztja a lakosságot, a többi célunk teljesen elfogadott. Ellenezzük az atomenergiát, ugyanakkor konstruktívak vagyunk és felmutatjuk az alternatívákat, hogy megismerje ezeket a lakosság. Tapasztalat szerint valaki vagy szereti az atomenergiát vagy nem, vagy elutasítja alapból vagy nem. Aki mellette van, annak gyakran hiába beszélünk a kockázatokról, nem lehet meggyőzni.

N. A.: Egy kicsit térjünk vissza a kezdetekhez! Akkor főként a lakossághoz szólt a kommunikációtok. Mennyiben változott ez az óta? V. K.: Ahogy beszéltünk róla, igyekszünk mostanában gyakrabban a jogalkotókhoz, a közigazgatáshoz szólni. De például már 2001-ben is, amikor változott a villamos energia törvény, és bevezették a megújulók számára a kötelező átvételi rendszert, a döntés születésében az Energia Klubnak komoly szerepe volt. Szerveztünk a parlamenti képviselőknek egy előadást német szakemberekkel, akik bemutatták a német rendszert. Kevesebb a figyelemfelhívó akciónk, és említettem, hogy több lábon állunk, azaz többen nyilatkozunk, illetve a szélesebb lakosságot közvetett módon kívánjuk elérni, pl. azzal, hogy vidéki energiatanácsadó szervezeteket oktatunk.

N. A.: Voltak figyelemfelkeltő akcióitok? V. K.: Atomenergia kapcsán voltak, különösen a csernobili baleset évfordulói kapcsán. De pár éve úgy döntöttünk, hogy a klasszikus „civil szervezetes” rendezvényeket is visszafogjuk. Kivétel ez alól, ha valamilyen új fajta dologról van szó. Például tavaly volt a GlobFest a Gödörben, ott szerveztünk egy „állampolgári tanács” eseményt. Ezt úgy kell elképzelni, hogy állampolgárokat, akik teljesen érintetlenek egy adott témában, azaz nem 22

szakértők, meghívunk ide, és egy nap alatt egy projektet végigvezetve meg lehet nézni, hogy kinek mi a véleménye, pl. az éghajlatváltozásról. Az a lényege, hogy kivételesen nem a szakértők, hanem hétköznapi emberek gondolkodnak együtt. Nagyon jó ötletek születnek ebből. Két éve volt egy nagy rendezvényünk Békásmegyeren, ahova meghívtunk nyolc energetikával foglalkozó céget és civil szervezeteket. Egy egész napos családi rendezvény keretében lehetett tájékozódni a különböző berendezésekről. Aztán úgy döntöttünk, hogy nem mi fogunk évente ilyen rendezvényeket szervezni, hanem inkább segítünk másoknak a megvalósításban. Tovább adjuk a know-how-t. Tavaly egy érdi környezetvédelmi szervezet, idén pedig a Reneszánsz Év keretében hat vidéki civil szervezet is szervezett hasonló megújuló energia napot. Ugyanez az elv vonatkozik az oktatási tevékenységünkre is: oktatóanyagokat fejlesztünk, amiket aztán a tanárok használnak és így jutunk el a gyerekekig. Néha mi is szoktunk előadásokat tartani suliban, de inkább a háttéranyagot adjuk.

N. A.: Szakmai szempontból mennyire tartják hitelesnek az Energia Klubot? Mennyire hatékonyan tudtok részt venni a jogalkotásban? V. K.: A jogalkotásban nehéz… Az utóbbi években volt több témába vágó stratégia, operatív program, amihez szerveztek társadalmi egyeztetést. Mi is, mint mindenki más, beírtuk a véleményünket, de ezek általában nem köszöntek vissza sajnos. Viszont a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégiához három háttérdokumentumot is készítettünk, sőt a kollégák még hozzá kapcsolódó akcióterveken is dolgoztak. Ez a munka sikeresnek tekinthető. Így hát teljesen esetleges, hogy mit sikerül elérni. Általában, ha nem vonnak be a folyamatba a kezdetektől, akkor nem sokat. De szakmai körökben sokan hivatkoznak a háttéranyagainkra, tehát sok emberhez eljutnak ezek. Ha a törvényhozásig nem is jut el, lejjebb megvan az információ és használják.

N. A.: Mennyire ismeri a közvélemény a szervezetet? Készítettetek erről felmérést? V. K.: Erről a magán véleményemet tudom elmondani. Ha új emberrel ismerkedek meg, és elmondom, hol dolgozok, általában nem szokták ismerni az Energia Klubot. De akik elkezdenek figyelni minket, megerősítik, hogy sok a médiaszereplésünk. Szakmai körökben az energetika terén jól ismertek vagyunk. Az igazgatónk nevét sokan ismerik még abból a korszakból, amikor ő jelent meg sokat a nyilvánosság előtt.

23

N. A.: Mennyire hatékony a szervezet működése? A kitűzött célokat sikerül elérni? V. K.: Ha a projekteket nézzük, az viszonylag behatárolt, mivel annak határideje van, kötelező kimenetei vannak, stb. Ezeket abszolút jó hatékonysággal csináljuk. Sőt, úgy látjuk, hogy az EU-s projektekben a többiekhez képest nagyobb lelkesedéssel és aktivitással veszünk részt, és jó minőségben dolgozunk. Vannak programonként több éves stratégiák: ki mit szeretne elérni. Próbálunk olyan projekteket behozni, amik ebbe az irányba mutatnak.

N. A.: Van olyan munkatárs a szervezetnél, aki a pr feladatokat látja el? V. K.: Igen, Ámon Ada, az igazgatónő. N. A.: Van pr stratégiája a szervezetnek? V. K.: Igen van, de titkos. Van HR és forrásszervezési stratégiánk is, készül az arculati kézikönyvünk is. N. A.: Ti készítitek az arculati kézikönyvet vagy a szervezetfejlesztő csapat? V. K.: Mi készítjük, a kommunikációs szakemberünk bevonásával.

N. A.: Vannak nemzetközi kapcsolataitok? V. K.: Igen. Van egy nemzetközi hálózat, amit az Energia Klub hozott létre (Agree.net), a közép-kelet-európai régióban próbálunk megvalósítani közös projekteket, közös lobbit. Emellett tagjai vagyunk több egyéb nemzetközi hálózatnak, és próbáljuk ápolni azokat a kapcsolatainkat, amelyeket pl. EUs vagy más nemzetközi kooperációs projektek során kötünk. A 18 év alatt sok szervezettel álltunk már kapcsolatban Angliából, Németországból, stb. és egyre fontosabbak a brüsszeli kapcsolatok is. N. A.: Mennyire hatékony ez a munka? V. K.: Ez sok mindentől függ. A Climate Action Network Europe pl. akiknek Brüsszelben van irodájuk, sokkal hatékonyabbak, mint pl. az AGREE.NET. Az Agree.net előnye, hogy ha nemzetközi programokban pályázunk, akkor megkönnyíti a munkát az, ha megvannak az állandó partnerszervezetek, akikben megbízunk. Emellett rendszeres információkat szerzünk az egyes országokból.

24

Interjú a Hulladék Munkaszövetség elnökével, Szilágyi Lászlóval Helyszín: HuMuSz Ház Időpont: 2008. szeptember 17.

N. A.: Miért döntöttetek a szövetség mellett, mint szervezeti forma? Sz. L.: Ez akkortájt divat volt, sorra alakultak a tematikus zöld hálózatok és szövetségek. Megvolt már a Levegő Munkacsoport, akinek rengeteg tagszervezete volt. Az MTVSZ, ami a természetvédelmi szervezeteket tömöríti egybe. Nagyon látszott, hogy kell hulladékos területre is egy ilyen, mert csak egy országos súlyú szervezet tudja a jogalkotási folyamatokat kontrollálni, országos lobbi tevékenységet folytatni. Volt már hagyománya, minden évben tartottunk „Kukadiétát” az országos találkozón. 1994-ben kezdtük el szervezni a szövetséget, és 1995 elején jegyezték be. N. A.: Tehát a szövetségnek az volt a célja, hogy hulladékos témában képviselje az ország érdekeit? Sz. L.: Igen, elsősorban.

N. A.: Mit tartottatok a megalakuláskor fontosnak, mi volt a célja a szövetségnek: beleszólni a törvényhozásba vagy a lakossági szemléletformálás? Sz. L.: Ez a kettő volt a cél. A szemléletformálás már hagyományosan működött nálunk, és azt szerettük volna. Ebbe fektettük a legtöbb energiát, ilyenekre pályáztunk. Közben párhuzamosan persze a jogalkotásba is próbáltuk beleártani magunkat, és akciókon keresztül felhívni a figyelmet a rosszabb folyamatokra. Véleményeztünk már akkor is jogszabályokat, de nem nagyon építettünk tudatos lobbi típusú szervezetet.

N. A.: A látványos utcai akciók milyen céllal szerveződtek? Sz. L.: Abszolút azért, hogy figyelemfelkeltő legyen, a médiát odacsalogassuk. Gyakorlatilag mindig a kormány volt a célkeresztben. Egyszer-kétszer magánvállalatok vagy magánvállalati szövetségek. Úgy gondoltuk, hogy ha valami nagyon látványosat csinálunk, legyen az tüntetés, valamilyen humoros jelenet valahol, akkor arra ugrik a média. Egyébként, ha kiadtunk egy közleményt az MTI-nek, vagy megjelent egy felhívás a honlapunkon, annak nem sok foganatja volt, nem érte el a média ingerküszöbét.

25

N. A.: Ez mennyiben változott azután, hogy a látványos akcióknak köszönhetően megismerték a HuMuSzt? Jobban felfigyelnek a sajtóközleményekre? Érezhető változás? Sz. L.: Valamennyire igen. Egyrészt a média is érzékenyebb lett a környezeti, így a hulladékos témákra, ez biztos. Másrészt, ha van valami forró téma és egy sajtóközleményt közzéteszünk, akkor arra reagálnak. Ilyen volt például legutóbb az iskolaszeres akció, több héten keresztül mindig volt médiaérdeklődés. Azért az áll, hogy ha be akarunk kerülni a híradóba, olyan helyekre, ahol képet is mutatnak, akkor muszáj valami látványosat csinálni.

N. A.: Azt vizsgáltátok, hogy a sajtómegjelenés vagy a közmegítélés szempontjából egyegy akció milyen sikeres? Sz. L.: Nagyon hálás a média, ha van benne látvány, tréfa, jó humor. Egy darabig mindenáron valamilyen politikai üzenetet kerestek benne, például amikor először megdobáltuk egy hajítógéppel a Pepó Pál-féle minisztériumot. Ezt teljesen politikai üzenetnek vették. Minket nem érdekel, hogy jobb vagy bal oldali a kormány, és ez nyilvánvaló, mivel a csomagolóanyagos témában az eddigi összes kormányt megdobáltuk valamivel. Nem lehet olyan vádat hozni ellenünk, hogy mi elfogultak lennénk. A legnagyobb sikerű a csónakázás volt, akkor rengeteg újságíró jött el. Muszáj valami nagy látvánnyal, valami nagy ötlettel előállni, különben elveszünk a napi hírek között. Nagyon hálás a média, ha egy ilyen színesebb, de szakmai hírrel állunk elő.

N. A.: A kezdetekkor milyen célcsoportot céloztatok meg? Volt konkrét célcsoport, akihez szólt a HuMuSz üzenete? Sz. L.: A legtöbb esetben valamilyen döntéshozási szituáció volt, vagy a szakigazgatás vagy a politika volt a célpont. N. A.: Azóta változott ez a célcsoport? Sz. L.: Igen, elég sok olyan akciónk volt, ami közvetlenül a fogyasztókhoz szólt, vagy pedagógusokhoz, mint az iskolakezdési akció. Az újrapapíros akció az államigazgatás egyes intézményeinek volt címezve. Minden miniszternek küldtünk egy csomagot. A Felesleges Áruk Fóruma elég direkten a lakosságnak szól. Minden egyes tárgynak volt egy kis fóruma, ott gyűjtöttük a hozzászólásokat. Kimentünk divatbemutatót tartani a Nyugati pályaudvarra, ez abszolút az ottani járókelőknek volt címezve, és a médián keresztül az embereknek. Az E-számokkal kapcsolatban is csináltunk egy akciót. Volt a vásárlásmentes övezet akció, ahol a vásárló nagyközönséget piszkáltuk meg. Nem mindig a politika felé fordulunk. Persze mindig azok az izgalmasabbak és a látványosabbak, amit a politikának címzünk.

26

N. A.: Kik a HuMuSz pozitív és negatív érdekgazdái? Sz. L.: Hagyományosan mindig a csomagolóiparral vagyunk nagy vitában: csomagolócégekkel, töltőkkel, kereskedőkkel. A települési szilárdhulladékon belül ez egy kiemelt kérdés. Ezek az italok részt vesznek az emberek mindennapjaiban., olyan nagymértékű az italvásárlás, hogy ez nekünk mindig is nagyon fontos volt. A nagy baj az, hogy alig van olyan ipari szereplő, aki pedig abban érdekelt, amit mi képviselünk. Gyakorlatilag 2-3 szereplőt tudnék megemlíteni, aki mellettünk foglal állást. Míg mondjuk Németországban van piaci súlya a vállalatok azon csoportjának, akik újratöltésben érdekeltek. Le tudnak tenni milliókat például egy médiakampányra. Nem mindegy, hogyan viszonyul hozzájuk a politika, mert gazdasági súlyt képviselnek. Másrészről, itt a fogyasztók fogyasztásáról van szó. Ezt a területet mindig nagyon óvatosan kezeltük. Egy dolog, hogy a nagyvállalatok mit adnak el, a másik, hogy mi fogyasztók mit veszünk meg. Viszont mi nagyon kevés úgymond polgárpukkasztó akciót csináltunk eddig, ahol direkt az egyszerű embereket célozzuk meg, hogy hülye vagy, ha ezt veszed; ne vedd meg; ne fogyassz! Nagyon nehéz ezeket mondani a mai Magyarországon, úgyhogy mi inkább azt próbáltuk közvetíteni, hogy ezek a fogyasztók ki vannak szolgáltatva a kereskedők, a marketingesek, a gyártók trükkjeinek és manipulációjának a reklámüzenetek és a marketingtechnikák által. A fogyasztó inkább áldozat. Persze ez nem feltétlenül igaz, a fogyasztói felelősséget is nagyon keményen fel lehetne vetni. Még nem nagyon mertük, nem népszerű dolog. A Felesleges Áruk Fórumára már érkeztek olyan hozzászólások, hogy miért nem hagyjuk őket, miért baj, hogy ilyeneket vesznek. Mi közünk ahhoz, hogy ők mit vásárolnak. Az emberek egy jó része így gondolkodik, ezért nagyon nehéz olyan üzenetekkel előállni például: Ne vedd meg!, Ne fogyaszd!, Költs kevesebbet!, Ne birtokolj!, mert az emberek költeni akarnak és birtokolni. Ez a fogyasztói társadalom még elég fiatal, 20 éves, és amíg „nem zabáltuk tele magunkat”, nem csömörlöttünk meg, mint Nyugat-Európában és egyéb fejlett államokban, addig ez nem fog változni. Másfelől a magyar néplélek mindig is híres volt arról, hogy mások fogyasztási szokásait figyelte, és próbálta utánozni. Ezzel kapcsolatban is lehetne szervezni akciókat. A Mammut 2 nyitásakor tettünk ilyet: hatalmas tömeg volt, a polgármester beszédet mondott, stb., mi meg hátul magnókról birkabégetést játszottunk le, és volt egy olyan karikatúra, hogy a mamut után mennek a birkák. Néztek ránk az emberek, hogy mi ez?, kik ezek?, honnan jöttek?, mit akarnak? Egy részük tényleg nem értette, másik részük látványosan hárította és nem akarta érteni az üzenetét ennek. Ilyet keveset csináltunk eddig, pedig ez is egy nagyon fontos célcsoport kéne, hogy legyen: a luxusfogyasztó, az öntudatlan vásárló, az impulzusvásárló, aki úgy vesz hülyeségeket, hogy eszébe se jut. Van egy olyan szociális réteg is, aki nagyon rossz körülmények között él, az élvezeti szereket (cigi, kóla) mégis megveszi. Nagyon sok pénzt költenek ilyenekre, ahelyett, hogy megszerveznék a saját háztartásukat. Ezt a réteget nem jó piszkálni, mi tudatosan kerüljük az ilyen helyzeteket.

27

Pozitív érdekgazdákhoz tartoznak a szódások, de ez igen picike társaság, kis szegmense a piacnak. A borosoknál van egy két olyan üveg, ami visszaváltható. Néhány cég valóban érdekelt az újratöltésben, gazdaságilag is. A sörös üvegek esetén játszva tudják teljesíteni az újratöltési normákat, közben mégsem működnek partnerként. Csak addig működtek együtt, amíg a német import dobozos sör ellen kellett fellépni. Mindig kihátrálnak, amikor együtt kéne fellépnünk a különböző betétdíjas szabályozási döntések miatt. A szelektív gyűjtés és hasznosítás piacán vannak jó és rossz szereplők is. Ugye mi a szelektív hulladékgyűjtéssel nem vagyunk jóban, de nyilván nagyon fontos tevékenység. Ezen a piacon is vannak olyan kisebb szereplők, akikkel jó kapcsolatot ápolunk. A koordináló szervezetek, Öko Pannon, Öko Pack. Az Öko Pannon mögött olyan tulajdonosi réteg áll, mint a nagy multiknál (Duna Pack, Tetra Pack). Ezekkel nagyon hűvös kapcsolatot ápolunk. Van velük kapcsolat, például meghívnak minket konferenciákra, engem kiutaztattak még Kínába is, néhány kiadványukon szerepel a tanácsadó irodánk. A másik szervezettel, az Öko Packkal jó a viszonyunk. Ők sokkal kisebb léptékben tevékenykednek, kisebb a piaci súlyuk, sokkal racionálisabb, amit csinálnak. A tulajdonosi hátterük is olyan, amit mi el tudunk fogadni. Az önkormányzatok és a kisebb hasznosító cégek alkotják a szervezetet. Az Öko Pannon féle struktúrát teljesen összeférhetetlennek tartom. Az ártalmatlanítási cégek, a közszolgáltatók esetén volt, hogy úgy tűnt, közös a célunk, de ők általában kihátráltak. Egyrészt a szemétszállítási díjjal elég nagyot kaszálnak, másrészt uniós pénzekből építik a szemétlerakókat, de ezzel semmi jót nem csinálnak. De köztük is van egy-egy olyan cég, amelyik sokkal értelmesebb, és fogyasztó-barátabban működik.

N. A.: Milyen a HuMuSz szakmai pozíciója? Mennyire tartják hitelesnek a szervezetet? Sz. L.: Azt gondolom, hogy hitelesnek ítélnek meg minket, még az is, aki nem ért egyet a mi elképzeléseinkkel. A mindenkori minisztérium és kormány borzalommal figyeli a tevékenységünket.

N. A.: Mennyire kérik ki a véleményeteket a jogalkotás során? Sz. L.: Egyre inkább, bár nem mindig a megfelelő időben és mélységben. Van, hogy kikérik, és nem veszik figyelembe. Ez a munka halad, a jogalkotási folyamatból nem lehet kihagyni minket. Sajnos ritka az az eset, hogy szövetségesnek tekintenek minket. Például a 1517-tel nagyjából ez a helyzet, de ez jól kommunikálható, könnyű sikereket hozó dolog. A termékdíj témában szinte rimánkodnak, hogy segítsünk, mert a gazdasági tárcával szemben alul maradtak. Egy csomó olyan ügy lehetne, ahol mi mehetnénk elől, és a tárca tolhatna minket. Itt van ez a tanácsadás, tipikusan szép civil feladat, ők meg elkezdték kiépíteni a saját alternatív tanácsadó rendszerüket. Most kettő van egymás mellett, ahelyett hogy a miénket segítenék felépülni, megerősödni, így sokkal költséghatékonyabb lenne. A média egyre többet keres minket. 28

A pedagógus társadalom szerintem nagyon jól ítél meg minket.

N. A.: Készítettetek közvélemény kutatást a szervezet ismertségéről? Sz. L.: Tavaly volt egy, de abból mi kimaradtunk. Nem tudjuk, hogy mennyire ismernek minket. Azt látjuk, hogy évről évre egyre több az 1%-os felajánlás, egyre látogatottabb a honlapunk, egyre több terméket adunk el, elég sok rendezvényen ott vagyunk. Az ismertségünk megy fölfelé. Nekünk nem volt olyan nagy konfliktusunk, mint például a Levegő Munkacsoportnak mondjuk az M0-ás építésének blokkolása miatt. Az Energia Klub is nagyon nagy csatában áll Pakssal, ott társadalmi konfliktusok is generálódtak. Van egy-két égetős dolog, de ott általában a lakossággal együttvagyunk. Ezek általában helyi jellegűek, sokszor maga az önkormányzat keres fel minket, és akkor nincsen konfliktus. N. A.: Az elmúlt 15 évben készült valamilyen felmérés a szervezetről? Sz. L.: Nem, de jó lenne megfinanszírozni egy ilyet, és egy profi társaságra rábízni a munkát.

N. A.: Mennyire tartod hatékonynak a tevékenységeteket? Sikerült elérni a kitűzött célokat? Sz. L.: Nem volt tudatos célkitűzés, de ha meggondolom, hogy mik lehettek a célok, például a hulladékos ismeretek elterjesztése, szemléleti dolgok elterjesztése működik, a világ efelé halad. Persze azt nehéz megmondani, hogy a mi hatásunkra, vagy más miatt…. Olyan célunk volt-e, hogy nagyon hatékonyan megváltoztatjuk a jogalkotási gyakorlatot, az egész hulladékos jogrendet... nyilván volt, hiszen csináltunk véleményezéseket, sőt kodifikált tervezeteket, módosító indítványokat is. Azt nyilvánvalóan fel tudjuk mutatni, hogy ott vagyunk az asztal körül és kikérik a véleményünket. A figyelemfelkeltésben szerintem jók vagyunk, évente van 3-4 akciónk, amiből 2 olyan sikeres, hogy megüti az országos média ingerküszöbét, és azzal ott vagyunk akkor hetekig. Felépítettünk egy nagy oktatási rendszert, az oktató terem, a tanösvény, a tanácsadó iroda, az akkreditált pedagógusképzés. A KukaBúvár eljut számos helyre, és nagyon szeretik. Viszont a terjesztése nincs jól megoldva, nincs hozzá se kapacitásunk, se időnk, se szakértelmünk. Már nem tudjuk az öt ezer példányt szétszórni. Az összegyűjtött ismeret és tapasztalat terjesztésében nem vagyunk elég hatékonyak.

N. A.: Mit szeretnétek a jövőben? Mi az, amin változtatni kellene? Sz. L.: Egyrészt a terjesztés hatékonyságán, másrészt egy olyan vonal van, ami új: kis helyi közösségeket szeretnénk építeni és segíteni. Ezt a rengetek összegyűjtött tapasztalatot elvinni a végekre is, falusi egyesületet, nyugdíjas klubot vagy cserkészcsapatot alapítani. 29

Szakmai és szervezetépítési kérdésekben is segítünk nekik. Az önkormányzatok felé is fordulunk. Amit már tudunk, azt egy Zero waste elnevezésű koncepcióban fogjuk összegyűjteni, eljuttatjuk ezt a csomagot az önkormányzatoknak, és próbáljuk őket segíteni addig, hogy a stratégiák elkészüljenek, és kis mintaprojektek elinduljanak. N. A.: Már készült egy ilyen önkormányzati segédlet…. Sz. L.: Igen, ezt szeretnénk továbbfejleszteni, sok kis pozitív példát mutatni folyamatosan, ezt kommunikálni. Rávenni falvakat, városokat, kistérségeket, hogy indítsanak ilyen programokat. Folyamatosan figyelni az állami elosztórendszereket és EU-s pályázati rendszereket, hogy ilyenre is lehessen pénzt kapni. Azt érdemes elmondani, hogy elégé szolgáltatásdominanciájú csapat lettünk, van egy állandóan működő tanácsadó iroda, iskolák, pedagógusok felé szolgáltatunk. Olyan dolgokat árulunk, amik máshol nem kaphatók. Hulladékbegyűjtő szolgáltatás üzemel a kft keretében, fesztiválokon szelektív gyűjtést csinálunk. Ez ugye egyrészt felelősség, mert üzemeltetni kell, és az adományozók általában addig adnak pénzt, amíg a rendszer feláll, utána az üzemeltetésről már nem gondoskodnak, és nagy feszültséggel jár előteremteni a forrásokat. Mi azt szeretnénk, hogy valahol az országban megvalósuljon egy újrahasználati központ, és hátha ez mások számára is mintát mutatna. Ez is szolgáltatás. Vannak olyan nagy szervezetek, amik abszolút trösztként működnek: tanulmányokat írnak, véleményeznek, jogszabályokba beleszólnak, esetleg publikálnak, a médiába próbálják eljuttatni ezeket az információkat. Mi viszont elvisszük a végekre az információkat, lefordítjuk olyan egyszerű formára, hogy bárki megérthesse. Nálunk kétféle tevékenység megy párhuzamosan, ehhez két szervezetre lenne szükség, de nincs hozzá anyagi forrásunk.

N. A.: Médiafigyelést végeztek? Sz. L.: Többször nekifogtunk, de nem megy rendesen. Nem találtunk még olyan munkatársat, aki ezt rendszeresen csinálná.

30

Interjú a Levegő Munkacsoport elnökségi tagjával, Lenkei Péterrel Helyszín: Levegő Munkacsoport Irodája Időpont: 2008. október 9.

N. A.: Miért döntöttetek a szövetség, mint szervezeti forma mellett? L. P.: Ez az, amire én nem tudok választ adni. A történetet el tudom mesélni, hogy volt három alapító: a BME Zöld Kör, az ELTE Természetvédelmi Klub és Eszperantó Ifjúsági Kör Zöld szakága. Szerintem azért alakult, bár erre az András tudna válaszolni, mert ő volt alapító tag, hogy hatékonyabb legyen a szervezet, nagyobb erővel rendelkezzen, mint egyegy szervezet önmagában. N. A.: Az egész országban találhatóak tagszervezetek? L. P.: Igen, országos működésű, országos lefedettségű.

N. A.: Milyen céllal alakult meg a szervezet? L. P.: Kifejezetten a városi levegőszennyezettség elleni küzdelem volt az, amit elsőként a zászlajára tűzött a Levegő Munkacsoport. Talán a legemlékezetesebb akció a Margit körúti demonstráció volt még a rendszerváltás előtt a légszennyezettség ellen. Itt elég sok ember összejött egy tüntetésszerűségre, és arra próbálták akkor felhívni a figyelmet, hogy a városok levegője mennyire szennyezett, és ez milyen egészségkárosodást okoz. Tenni kellene ellene valamit.

N. A.: Ekkor milyen célcsoportot kívántatok megszólítani? L. P.: Ez az akció a politikának szólt, hiszen a politika kezében van a kulcs, ők vannak döntési helyzetben a közúti közlekedés megváltoztatását illetően. Ez így van a mai napig.

N. A.: Ebben az időben, kik voltak, akik a szervezetet támogatták és kik voltak úgymond ellene? Kik voltak a pozitív illetve negatív érdekgazdák? L. P.: Ezt én nem tudom, mert nem voltam akkor még a szervezetnél, de a változást le tudom írni. Mióta itt vagyok a szervezetnél, azt tapasztaljuk, hogy korábban főként a lakosság volt az, aki támogatta a szervezetet, illetve néhány olyan szakember, aki a szakmájából kifolyólag megértette azokat a környezeti problémákat, átlátta a helyzetet, és ezért mellénk állt, és nagyon kevés politikus. Ez a helyzet megváltozott, mert egyrészt mellénk állt a média, ami akkor még nem volt annyira hangsúlyos. Most már nagyon sok 31

médiakapcsolatunk van, akikkel gyakorlatilag bármikor lehet beszélni, és ha szükséges, akkor egy jó cikket lehoznak. Másrészt a döntéshozók is, tehát a politika is keresi a civil szervezetek kegyeit. A közigazgatásban dolgozók körében elterjedtek azok a tanok, amiket mi vallunk, eljutott hozzájuk az, az információ, amit a médián keresztül és egyéb útonmódon próbálunk közölni, kezdik átlátni azokat az alapvető környezeti összefüggéseket, amelyek a világot mozgatják, irányítják, befolyásolják, és hatással vannak rá. Belátják azt, hogy az ő döntéseiknek környezeti hatása is van, és egyre inkább ezeknél a döntéseknél ezt figyelembe veszik. Ezzel szemben egyre erősebben ható erő a korrupció, amely negatív irányba hat.

N. A.: A célcsoport változott az idők során? L. P.: Alapvetően nem, a célcsoportban benne van a lakosság, akinek a környezeti tudatosságát folyamatosan növelni kell, azért hogy ők, mint elsődleges kibocsátók, mint elsődleges környezetterhelők, a mindennapi életüket úgy alakítsák, hogy az minél kisebb környezetterheléssel, környezetkárosítással járjon. Ők maguk is képesek legyenek arra, hogy bizonyos környezetszennyezésekkel szemben fellépjenek szervezeti háttér és segítség nélkül is. Például levelet tudjon írni légszennyezés ügyben a jegyzőnek vagy egy hatóságnak. A média célcsoport, mert egy közvetítő közeg, a döntéshozók és a lakosság felé információkat közölnek, és tudatot formálnak, szokásokat alakítanak át, divatot diktálnak. Ezért is fontos a médiával a jó kapcsolat. És természetesen a politikusok, akik a döntéseiken keresztül nagyobb tömegeknek a mindennapi életét befolyásolhatják. Itt fontos elmondani, hogy a Levegő Munkacsoport kiemelten foglalkozik az ökoszociális államháztartási reformmal: gyakorlatilag 1991 óta elkészítjük a javaslatainkat az adott évi állami költségvetési törvényhez. Ezeknek egy részét be is építették a költségvetésbe, mióta ez elkészül, több száz millió forinttal megváltozott a költségvetés főösszege pozitív irányba, tehát gyakorlatilag a Levegő Munkacsoport javaslatainak hatására. Ugyanis nagyon fontos dolog az, hogy a mai világban mindent a pénz mozgat, és ezen keresztül az emberek mindennapi szokásait, vagy a beruházók, a cégek szokásait meg lehet változtatni, mert nyilván ha valami többe kerül, akkor azzal szűkítünk egy piacot vagy egy adott szolgáltatás igénybevételét, és ezen keresztül a környezetszennyezését csökkentjük. N. A.: Tehát a szervezet aktívan részt vesz a jogalkotásban? L. P.: Igen, annyira, hogy a legutóbbi költségvetési javaslatainkra a Pénzügyminisztérium egy 16 oldalas levélben válaszolt. Ez elég komoly dolog, több javaslatunk meg is valósul. Ennek persze vannak önkormányzati szintjei is, tehát nem csak állami szinten próbálunk ilyen javaslatokat letenni. Például Budapesten a tehergépjárművek behajtási díját

32

jelentősen emelték és ezzel valamelyest visszafogták a tehergépjármű forgalom növekedését.

N. A.: A közvélemény hogyan ítéli meg a szervezetet? L. P.: Vegyesen, és ennek több oka van. Egyrészt sajnos az emberek nem szakemberek, nagyon nehéz úgy interpretálni környezetvédelmi problémákat, az ok-okozatokat és összefüggéseket, hogy ezt egy egyszerű, a szakmát nem ismerő, esetleg 8 általánossal vagy még azzal sem rendelkező ember megértse. Nagyon komoly erőfeszítéseket teszünk például azért, hogy az emberek megértsék, hogy a dízel autók légszennyezése és a szívinfarktus között milyen ok-okozati összefüggés van. Ez egy bonyolult kapcsolatlánc, amelyen keresztül ez kialakul, mert a dízel autó szennyez, amikor működik. Koromrészecskék kerülnek a levegőbe, ezek terjednek, ennek vannak bizonyos fizikai jellemzői, a szennyezőanyag feldúsulásának a lakott területeken. Ez hatással van az emberekre, a részecskék méretétől függően jut el az emberi szövetekhez, szervekhez, végső soron a véráramba, amely vérrögképződéshez és szívinfarktushoz vezet. Ezt azért most már kezdik a budapestiek belátni, tudják, hogy ez így működik. Vagy említhetem a dohányzás és az egészség kapcsolatát is akár: melyek azok a valós számok, amelyek megmutatják például, hogy hány évvel rövidíti az életet a dohányzás. Nagyon sok téveszme van, amiket nehéz eloszlatni. Ezekről kell beszélni. Sajnálatos módon vannak olyan emberek, akik hivatalból ott ülnek például az önkormányzat környezetvédelmi osztályán és képesek megcáfolni azokat a nemzetközi tanulmányokat, közönséges fizikai tényeket, amelyek egyértelműek, egyszerűen azért, mert a nagy politika beleszól fölülről, és azt mondja, hogy nektek nem ezt kell mondani. Ezzel zavart keltenek az emberek fejében. Például a közlekedési beruházásokkal kapcsolatban, amikor elmondjuk, hogy a 4-es metró beruházása nem fog soha megtérülni, nem fog levegőszennyezés csökkenéséhez hozzájárulni és még csak gyorsabb közlekedési mód sem lesz, mint a jelenleg meglévők. Nehéz ezt megértetni az emberekkel, mert akiknek a kezében a pénz és a hatalom van, azoknak sokkal több eszközük van, hogy a médiát megszólaltassák. Ők többet szerepelnek a médiában, van, hogy hazugságokat terjesztenek a Levegő Munkacsoportról. Több ilyen pert is nyertünk már, például Demszky Gáborral szemben. Éppen ezért a lakosság fejében egy fajta zűrzavar alakul ki, amit nem könnyű eloszlatni. De mindezek ellenére, hogy az ellenérdekelt felek sokkal több pénzzel , lehetőséggel rendelkeznek, mint amennyivel mi, ennek ellenére sokkal többen hisznek nekünk, mint amennyire ez alap esetben két cég között lenne.

N. A.: Esetleg készítettetek felmérést arról, mennyire ismert a szervezet? L. P.: Igen, több felmérést is készítettünk az elmúlt években, amelyekben felmértük a Levegő Munkacsoport illetve egy-egy téma ismertségét. Ilyen volt a kamion-stop 33

kampány, aminek kapcsán készült közvélemény kutatás, de volt még más kampányunk is, amihez készítettünk.

N. A.: Szakmai körökben mennyire elismert a szervezet? L. P.: Szakmai körökben nagyon elismert. Gyakorlatilag a kezdetektől fogva elismert minket a szakma, és a Levegő Munkacsoport mindig törekedett arra, hogy lehetőségeinkhez, erőforrásainkhoz képest a lehető legjobbat nyújtsuk, és szakmai hibákat ne kövessünk el. Tehát olyan dolgokat ne mondjunk, ami nem igaz. Mindig megpróbáltuk minden tanulmányunkat, cikkünket megalapozni tudományos tényekkel, kutatásokkal. Volt, hogy magunk végeztünk kutatást. Hoztunk be egy csomó olyan nemzetközi tapasztalatot az országba, gyakorlati tapasztalatokat, amik átültethetők. Elégé elismert szervezet vagyunk. Nagyon sokszor előfordul az, hogy a döntéshozók háttérbeszélgetésekben elmondják azt nekünk, hogy ők teljesen egyetértenek velünk, mint szakemberek, nekünk adnak igazat, de a médiának ezt nem mondhatják el. Az ellenkezőjét kell mondaniuk, mert a politika így kívánja. Ez nagyon gyakori, ez egy kész tény, mi nagyon jól tudjuk, hogy így van.

N. A.: A honlapon szerepelnek nemzetközi szervezetek, milyen kapcsolatban áll velük a Levegő Munkacsoport? L. P.: Nagyon jó nemzetközi kapcsolataink vannak. A New York-i Környezetvédelmi és Fejlesztéspolitikai Intézettel, amely egy civil szervezet már a 90-es évek óta együttműködünk. Az Európai Környezetvédelmi Irodának vagyunk még tagszervezete. Nagyon sok más szervezettel is kapcsolatban állunk: vegyi anyagokkal, közlekedéssel foglalkozó szervezeteknek tagszervezete vagyunk. Gyakorlatilag a kezdetektől vannak külföldi kapcsolataink, amiket elég jól kiaknázunk, mind a pénzszerzés, nyomásgyakorlás, információszerzés tekintetében.

N. A.: Van a szervezetnél olyan munkatárs, aki a médiafelelős? L. P.: Igen, van egy sajtósunk, Szép Zsuzsa, aki főállásban dolgozik nálunk. Ő az MDFnek volt a sajtósa, onnét került hozzánk. Nagyon jó sajtókapcsolatai vannak. Ezenkívül van még egy kolléganőnk, Varga Rita, aki rendezvényekkel (megjelenés, rendezvényszervezés) és közönségkapcsolatokkal, tagszervezetekkel, pártoló tagokkal foglalkozik és a médiával is (kiadványokkal). N. A.: Sajtóadatbázist vezettek? L. P.: Igen, kb. 1300 nevet tartalmaz. Ide küldjük a sajtóhíreinket interneten keresztül.

34

N. A.: A megjelenéseket nyilvántartjátok? Végeztek sajtófigyelést? L. P.: Igen. Próbáljuk az írott sajtót is figyelni, ami elektronikusan nem jelenik meg. Elég sok újság jár hozzánk, bár ezek nagy része elektronikusan is elérhető, de egyszerűbb nyomtatva olvasni. Minden kollégának kötelessége, hogy írja a sajtónyilatkozatait: hol, kinek, mikor, milyen témában nyilatkozott, és utána az interneten keressen rá, ha ott elérhető, a műsor pontos címére, adás időpontjára. Minden hónapban a Lélegzet című havilapunkban közzétesszük ezt a listát. Havonta kb. 80-100 sajtónyilatkozatunk van. N. A.: A sajtómegjelenéseknek milyen a hangvétele? L. P.: Ez témától függ. Arra mindig megpróbálunk odafigyelni, hogy ne lássuk túl sötéten a dolgokat, és ha valakit szidunk, akkor mondjuk meg az alternatív lehetőségeket, hogy mit kéne inkább csinálni. Nem mindig megyünk neki nagyon durván az ellenfélnek, csak rávilágítunk a problémára, hogy értse az átlag médiafogyasztó, hogy miről van szó. N. A.: Azt már elmondtad, hogy van egy munkatárs, aki a pr feladatokat látja el. Van a szervezetnek pr stratégiája? L. P.: Lefektetve nincs, de alapelveink vannak, amelyeket szervezetfejlesztés során leírtunk. Ezekhez nagyjából tartjuk magunkat.

35

Interjú a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársával, Székely Zsuzsával Az interjú elektronikus formában készült, a válasz üzenet érkezésének időpontja: 2008. október 20.

N. A.: A Nimfea Természetvédelmi Egyesület megalakulásakor 1994-ben milyen céllal jött létre? Sz. Zs.: Az egyesület a szarvasi Főiskola keretein belül jött létre, 1989-ben, főiskolai hallgatók által. Az eredeti főiskolai kör természet és környezetvédelmi programokra, akciókra szerveződött, nem bejelentett csoport volt, majd végzés után a tagok bejegyeztették a szervezetet 1994-ben, mint hivatalos természetvédelmi egyesület. Fő témája a természet és a környezet védelme, amely mára jóval szélesebbé vált.

N. A.: A kezdetekkor milyen célcsoportot kívántak elérni? Sz. Zs.: Bejegyzés előtti öt évben a hallgatók természetvédelmi munkáinak hivatott keretet adni, főként főiskolai hallgatókból került ki. Bejegyzése után a célcsoport minden olyan érdeklődő lett, a gyermekektől az idősekig, szakemberektől a laikusokig, akiket valamilyen formában érdekelt a természetvédelem, környezetvédelem, vagy valamilyen ügyben segítséget, tanácsot kértek. Bejegyzéskor a tagság nagy része még hallgatókból és általános iskolásokból állt, mára ez kiszélesedett, de még mindig sok a fiatal a tagságban.

N. A.: Milyen üzenettel kívánták elérni ezt a célcsoportot? Sz. Zs.: A természetvédelem fontosságára, természetbarát viselkedésmód kialakítására és a környezet óvására fektettük a hangsúlyt. Egyesület a természetért.

N. A.: Kik voltak a szervezet pozitív illetve negatív érdekgazdái ebben az időben? Sz. Zs.: Pozitív mindenki, akit érdekelt a szervezet célja, missziója. Negatív: önkormányzatok, hivatali szervek.

N. A.: Milyen változások történtek az elmúlt 14 évben: változott-e a célcsoport? Sz. Zs.: Igen, bővült, az ügyek kibővítésével a célcsoport is változott. Most a célcsoport a lakosság és az emberek.

36

az üzenet? Sz. Zs.: Egyesület a természetért és az emberért. az érdekgazdák köre? Sz. Zs.: Pozitív bővült, az érdeklődőkön kívül, főállású alkalmazottak. Negatív: még több hivatal.

N. A.: A közvélemény mennyire ismeri a szervezetet? Milyen a megítélése a szervezetnek (+/-)? A közvélemény mennyire tartja hitelesnek a szervezetet? Készült erről felmérés? Sz. Zs.: Az egyesület országos működésű, mind civil szervezetek körében, mind a szakmai szervezetek körében viszonylag jól ismert. Felmérés nem készült róla. A szervezet megítélése változó, attól függően, hogy kit kérdezünk. Alapulása óta több tucat peres és közigazgatási ügyben jártunk/járunk el, így mind negatív, mind pozitív megítélése van a szervezetnek.

N. A.: A törvényhozás mennyire tartja hitelesnek a szervezetet? Készült erről felmérés? Sz. Zs.: Nem készült, így ebben állást foglalni nem tudunk.

N. A.: Jogalkotás során kérik a szervezet véleményét? Mennyire hatékonyan tud részt venni a jogalkotásban? Sz. Zs.: Igen, törvényjavaslatok, rendeletek, akciótervek véleményezésében hatékonyan fellépünk, mind regionális és helyi, mind országos szinten. A szervezet magában és több szervezettel közösen is fellép, képviseli a véleményét. Hatékonyságát a beépített javaslatokban, a közigazgatási ügyek eljárásában lehetne mérni, de erről mérés nem készült.

N. A.: Milyen a szervezet hatékonysága? A kitűzött célokat mennyire tudják elérni? Mit szeretnének a jövőben elérni? Munkájukat hogyan ítéli meg a közvélemény? Készült erről felmérés? Sz. Zs.: A szervezet jelenleg 4 főállású munkatárssal és 2-3 aktív önkéntessel működik. Gyakran programokat hétvégi időszakra is teszünk, hogy a lakossá elérése aktívabban működjön. Jó kapcsolatunk van a helyi, illetve a megyei sajtóval, így cikkek, hírek megjelenése elég gyakori, ami a szervezet hatékonyságát növeli. Saját honlapunkon kívül 37

társszervezetek honlapján is megjelenünk, mint az MTVSZ, a HUMUSZ, valamint ezek újságjai, Saláta, Levegő, egyéb hírlevelek. A pályázatokban leírt tevékenységek mellett, állandó programjaink is vannak, mint a tanácsadó iroda, napkollektor összeszerelés és tanácsadás, kiadványok szerkesztése, eladása, tagszervezeti programok, akciók, amelyek a kitűzött céljainkat erősítik, de ezekre támogatást nem kapunk. Céljainkat igyekszünk minél nagyobb közönség elé terjeszteni és maradéktalanul elérni. A szervezet irányvonala az évek során változott az oktatás és természetvédelem mellé az aktív jogérvényesítő munka került előtérbe. A jövőben aktívabb kommunikációt, nagyobb jogérvényesítési lehetőséget és eredményeket és több aktivistát szeretnénk elérni, céljaink kiszélesítésével.

N. A.: Milyen a szervezet kapcsolata a médiával? Sz. Zs.: Viszonylag jónak mondható, helyi TV, újság, megyei napilap, rádió, időnként a kereskedelmi csatornák (pl. RTL Klub) is leadnak egy-egy hírt. Honlapokon keresztül aktívabban.

N. A.: Van olyan munkatárs, aki kimondottan ezzel a területtel foglalkozik? Sz. Zs.: Nincs.

N. A.: Van-e rendszeresen frissülő sajtólista? Sz. Zs.: Időszakosan frissül sajnos, ezen a téren javulás szükséges.

N. A.: Folytatnak-e sajtómonitoring tevékenységet? Sz. Zs.: Amennyiben kapacitás van rá szervezeten belül, elképzelhető.

N. A.: Készítenek-e a megjelenésekről adatbázist? Sz. Zs.: Igen.

N. A.: Milyen gyakran jelennek meg a médiában? Milyen hangvétellel (+/-)? Sz. Zs.: Havi (időnként gyakrabban) szinten valamilyen média (helyi újság, rádió, megyei napilap). Napi szinten Interneten (saját és tagszervezetek honlapja). 38

N.A.: Van olyan szakember a szervezetnél, aki a public relations feladatokkal foglalkozik? Sz. Zs.: Nincs.

N. A.: A pr menyire van jelen a vezetői szinten a szervezetnél? Sz. Zs.: Nem jellemző.

N. A.: Van a szervezetnek pr stratégiája? Sz. Zs.: Nincs.

39

WWF interjú kérdések A kérdéseket elektronikus formában küldtem el 2008. szeptember 30-án

A WWF magyarországi szervezetének megalakulásakor 1991-ben milyen céllal jött létre? A kezdetekkor milyen célcsoportot kívántak elérni? Milyen üzenettel kívánták elérni ezt a célcsoportot? Kik voltak a szervezet pozitív illetve negatív érdekgazdái ebben az időben?

Milyen változások történtek az elmúlt 17 évben: változott-e a célcsoport? az üzenet? az érdekgazdák köre?

A közvélemény mennyire ismeri a szervezetet? Milyen a megítélése a szervezetnek (+/-)? A közvélemény mennyire tartja hitelesnek a szervezetet? Készült erről felmérés? A törvényhozás mennyire tartja hitelesnek a szervezetet? Készült erről felmérés? Jogalkotás során kérik a szervezet véleményét? Mennyire hatékonyan tud részt venni a jogalkotásban?

Milyen a szervezet hatékonysága? Milyen eredményeket értek el? Mit szeretnének a jövőben elérni? Munkájukat hogyan ítéli meg a közvélemény? Készült erről felmérés?

Milyen a szervezet kapcsolata a médiával? Van olyan munkatárs, aki kimondottan ezzel a területtel foglalkozik? Ha igen, mi az ő feladata? Van-e rendszeresen frissülő sajtólista? Folytatnak-e sajtómonitoring tevékenységet? Készítenek-e a megjelenésekről adatbázist? Milyen gyakran jelennek meg a médiában? Milyen hangvétellel (+/-)?

Te, mint pr szakember, milyen feladatot látsz el a szervezetnél? Előtted is volt olyan munkatárs, aki ezzel a területtel foglalkozott? A pr menyire van jelen a vezetői szinten a szervezetnél? Van a szervezetnek pr stratégiája?

40

Interjú Antal Alexával, a WWF pr managerével Az interjú elektronikus formában készült, a válasz üzenet érkezésének időpontja: 2008. október 10.

A WWF kezdetleges céljairól, célcsoportjairól, üzeneteiről sajnos elég keveset tudunk, mivel nincs köztünk olyan, aki akkoriban már WWF tag volt. De egy régi weboldalunk linkjét meg tudom adni, ott informálódhatsz a régebbi dolgokról: http://wwf.def.hu Alapvetően a WWF kommunikációjában éppen egy tervezési időszak van, jelenleg nincs kommunikációs stratégiánk, a tervezés már megkezdődött, jelenleg a WWF pozicionálása az elsődleges, majd a stratégia kialakítása, jövő évi kommunikáció megtervezése. Ezért a jövőbeni célokról még sajnos nem tudok beszélni, most építjük fel.

Volt már közvélemény-kutatásunk, ezt csatoltan el is küldöm, abban sok hasznos infót találsz. Illetve egy másik kutatásból kiderülnek az alábbiak: Ismert természetvédelmi szervezetként első említésre 3%-ban jött ki a WWF neve, további említések kapcsán pedig 8%-ban (összesen 11%); valamint inkább logó alapján ismert a szervezet (nem névről). Az ismertséggel súlyozott hitelessége (hitelességi index) 63%. A törvényhozók/döntéshozók körében nem készült még felmérés. Általában véve a szakma hitelesnek tartja a WWF-et, ez a tapasztalat, a döntéshozók is ennél fogva hitelességet tulajdonítanak neki, de hangsúlyozom, erre nem készült felmérés. Lobbi tevékenységünk van, de ez eseti, minden ügyben más a szerepünk és hangsúlyunk, nem tudok általánosítani erről.

Egy PR és egy sajtómunkatárs van a WWF-nél, akik a fizetett hirdetésekért, megjelenésekért, illetve a sajtközleményekért, sajtókapcsolatokért, hírekért felelősek.

Van rendszeresen frissülő sajtólista. Elég nagy a lista, folyamatosan bővül. Egy jól működő, kiterjedt sajtóadatbázis aranyat ér. Sajtómonitoring tevékenység: a nyomatott sajtómegjelenéseket az Observer médiafigyelőn keresztül, az elektronikus médiafigyelést eddig magunk oldottuk meg, de mivel egyre több ilyen megjelenésünk van, valószínűleg annak a figyelését is kiadjuk. Most versenyeztetjük a médiafigyelőket ez ügyben. A megjelenésekről van adatbázisunk. Külön a nyomtatott, külön az internetes megjelenésekre, illetve a rádió- és televízió-riportokat is külön írjuk. 41

Kampányidőszakban fizetett hirdetéseink vannak. Ezek főként nyáron sűrűsödnek be, amikor idén a Big Jump is elsőként megrendezésre került, illetve a nyár végi klímaturné, ezen felül az örökbefogadásra szoktunk kampányolni Karácsony előtt, valentin-nap előtt, és most ősszel a delfin örökbefogadás (ami egy új lehetőség) kapcsán is. Az Earth Hour márciusban van, ez előtt is kampányolunk, illetve az adó 1% kampány az egyik legintenzívebb időszak. Hírek tekintetében: egy hónapban átlagosan 6 sajtóközleményünk van. Ezek online mindig megjelennek, a témától függően nyomtatott sajtóorgánumban, vagy a rádióban, tévében is. A sajtóközleményeken kívül készítünk online hírlevelet is, amibe szintén a sajtós írja a híreket. Ezeket is át szokták venni a különböző médiumok. Hírlevélből átlagosan kettő jelenik meg egy hónapban. (6-8 hírrel) A hírek és a sajtóközlemények sajátossága a WWF-nél, hogy elképzelhető, hogy úgy jelenik meg a hír a médiában, hogy nem mi, hanem a WWF International adta ki. Ezeket a különböző médiumok ugyanúgy megkapják, átveszik (vagy a WWF International weboldalán olvassák).

Az én (PR szakember) pozícióm egyfelől brand menedzseri, vagyis a brand megfelelő használatáért, a nemzetközi guide betartásáért felelek, másfelől a webes megjelenéseinkért, a weblapok tartalmáért, design-jáért. Harmadrészt az összes fizetett hirdetés rajtam fut át, és az adó 1% kampány tervezése, a WWF image építése a feladatom. Elődöm Bíró Imola volt, aki sok évig végezte ezen feladatokat.

42

Interjú a WWF két munkatársával, Antal Alexa, pr managerrel és Kiss Mónika, éghajlatváltozás program kommunikációs koordinátorával Interjú helyszíne: WWF Irodája Interjú időpontja: 2008. október 14.

N. A.: Jelenleg milyen célcsoportot kíván elérni a WWF? K. M.: Van egy szélesebb célcsoportunk és vannak projektenként változó célcsoportjaink is. Az általánosságban vett szélesebb célcsoportunk a 18-57 év közötti környezettudatosan élő családok, főleg fiatalok, akik fogékonyabbak a környezetvédelmi témákra. Ezen belül is leginkább a nők, akik megcélozhatók az üzeneteinkkel. Ezen kívül ott vannak a szakmai munka során megcélzott emberek, önkormányzatok, hatóságok (programtól függően), gazdasági szereplők. Nagyobb cégekkel is kapcsolatban állunk, együttműködéseink vannak, mivel szeretnénk hatni a gazdasági szektorra is, hogy a működésük környezettudatosabb legyen.

N. A.: A jogalkotásba mennyire kívántok beleszólni? Mennyire tudtok? K. M.: Zöldíteni szeretnénk nyilván a törvényeket. Konkrétan dolgozunk az erdőtörvényen, hogy az erdő számára fontos és releváns jövőbeni dolgok jobban képviselve legyenek. Részt vettünk egy három éves kampányon az EU-s vegyi anyag felhasználást szabályozó törvény, a REACH-nek a megalkotásában. Itt a WWF nemzetközi szinten lépett fel, amiben Magyarország is részt vett. Ilyenkor mi a hazai Európai Parlamenti képviselőinket illetve a magyar kormányt igyekszünk befolyásolni a számunkra jónak tartott irányba.

N. A.: Ha jól tudom, a WWF nemzetközi szervezetének van Brüsszelben lobbi irodája? K. M.: Igen, van kifejezetten ezzel foglalkozó iroda. N. A.: A WWF Magyarország kapcsolatban áll ezzel az irodával? K. M.: Úgy állunk velük kapcsolatban, hogy például most készül az EU Klíma és Energia stratégiája, amit „Klíma-csomagként” emlegetnek újságírókörökben. A brüsszeli irodától kapjuk a naprakész információkat, hogy áll épp a döntési folyamat.

43

N. A.: Ha a jelenlegi környezetet nézzük, kik a szervezet pozitív illetve negatív érdekgazdái? Gondolom, ez témánként változik, de általánosságban be tudnád mutatni ezt! K. M.: Pozitív érdekgazdáink mindazok, akik együttműködő partnereink valamelyik projektünkben, vagy a munkánk eredményessége számukra is jó. Szerencsére ez a tábor igen széles, önkormányzatok, cégek, gazdálkodók, más civil szervezetek, környezetvédelmi hatóságok, EU képviselők sora tartozik ide. Más zöld szervezettel több projekten is együtt dolgozunk, hiszen a közös fellépésnek sokkal nagyobb az ereje. Ez a lobbi munkában nagyon fontos. Akik nekünk negatív érdekgazdáink, azok a cégek, akik környezetszennyező tevékenységet végeznek. Például olajipari cégek, szénerőművek, vegyi anyagokat gyártó vagy túlzott mértékben felhasználó cégek. Mi akár velük is igyekszünk együttműködést kialakítani és kompromisszumra jutni, ha lehetséges ilyen. Vannak olyan szektorok, amikre azt mondja a WWF, hogy vagy azért, mert túl környezetszennyezőek vagy azért, mert úgy gondoljuk, hogy az emberi egészségre ártalmas tevékenységet folytatnak, velük nem lépünk együttműködésre. Ilyen a dohányipar, égetett szeszipar, olajipar és fegyvergyártás. Vannak esetek, amikor a rövid távú gazdasági érdekek miatt válik valaki ellenlábassá. Például évek óta lobbimunkát folytatunk a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, hogy a Duna hajózhatóságának fejlesztése során, az emberek és a gazdaság hosszú távú érdekeit figyelembe véve ne a Dunát alakítsuk a hajókhoz, hanem a hajókat a Dunához. Az együttműködő partnereink megtalálhatóak a honlapon.

N. A.: A szervezet ismertségéről küldtél adatokat. A hitelesség megítéléséről is készült felmérés? A. A.: Igen, erről is tudok mondani konkrét adatokat. Két vagy három éve a WWF készített egy nemzetközi szintű felmérést, hogy milyennek látják az emberek a WWF-et. Több országban elvégezték, Magyarországra nem jöttek, mert azért mi túl kicsik vagyunk a nagy kalapban. Akkor döbbent rá a WWF, hogy egy brand-váltásra is szükség van, mert legtöbbször azt mondták az emberek, hogy a WWF nagyon hiteles, de konzervatív, lassan moccan. Ha emberhez kéne hasonlítani, akkor egy idős férfi, akinek a szavára sokat adnak, de nem fog az élbolyban rohanni. Ez Magyarországon nem teljesen így van, mivel a 90-es évek elején volt a legintenzívebb a kommunikáció, a lutra albumos akció, és a mai napig mindenki arra emlékszik. A legtöbb ember névről nem ismeri a szervezetet, hanem a logóról, és a lutra album ugrik be róla.

44

N. A.: Írtad, hogy folyamatban van a hazai szervezetnél a kommunikáció tervezés. A. A.: Igen, most zajlik a tervezési folyamata kommunikáció szintjén is és a projektek szintjén is. Tehát erről még nem sokat tudok mondani. N. A.: Ezt ti házon belül csináljátok vagy megbíztok külső szakembereket? A. A.: Ezt házon belül csináljuk. Szoktunk kutatásra támaszkodni, azt kiadjuk. Van olyan projekt, amihez kérünk segítséget, például bevonunk pr szakértőt, médiaügynökséggel dolgozunk. Ez a szervezés most belső szinten zajlik, és majd a továbblépéshez, például ha egy arculati image kampány szervezésére kerül sor, akkor nyilván bevonunk külső szakértőket is. K. M.: Ha megnézed az ismertségi adatokat, Magyarországon a Greenpeace-nek nagyságrendekkel nagyobb az ismertsége. Ez abból is adódik, hogy a Greenpeace-nek és a WWF-nek két teljesen más munkamódszere van: Greenpeace látványos akciókat szervez, olykor súrolják az illegalitás határát, amivel viszont be lehet kerülni egy híradóba, a WWF egy megoldást kínáló szervezet és mindig arra törekszünk, hogy ha valamire azt mondjuk, hogy nem, akkor mellétesszük, hogy mit lehet. A WWF soha nem lesz olyan radikális, mint a Greenpeace, de így nem lehet bekerülni a napi híradóba. A. A.: Pont ez a jó, hogy a Greenpeace hagy teret egy másik szervezetnek. Céges együttműködései sincsenek.

N. A.: Milyennek tartjátok a WWF hatékonyságát? Mennyire sikeres a projektek végrehajtása? K. M.: Ez egy jó kérdés. Lehetnénk sokkal jobbak, ez egyértelmű. Amivel nálunk gond szokott lenni, az, az utólagos visszaellenőrzés, mérés, hogy mennyire teljesítettük a kitűzött célokat. És ezt objektíven nézni, mert mindig meg tudja magyarázni az ember, hogy miért nem úgy lett végül, ahogy megterveztük. Ez mindig nehéz feladat. A hatékonyságot nem tudnám számmal kifejezni. Nagyon sok eredményt elérünk, de van, amiben csak évek hosszú munkája után látszik ez. Én mindenképpen eredményesnek ítélem a WWF-et, mert itt vagyunk 1991 óta Magyarországon, és azóta tartjuk a pozíciónkat, mint az egyik legnagyobb hazai NGO a természet- és környezetvédelemben. Hitelesek vagyunk szakmai és hatósági körökben is. Munkánk néhány eredménye: hozzájárultunk egy, a természetvédelmi szempontokat jobban képviselő erdőtörvény megalkotásához, valamint egy szigorúbb Uniós vegyi anyag-szabályozás létrejöttéhez. Elértük, hogy a pusztai erdőssztyepp tölgyeseket jogi oltalom alá helyezzék. Tanösvényeket és madármegfigyelő tornyokat építettünk szerte az országban. Hazánk első sikeres emlős-visszatelepítő programját mi vezényeltük le, 12 év alatt 235 hódot telepítettünk vissza az országba, ezzel újra megteremtettük egy stabil populáció alapjait. N. A.: Milyen hosszú távúak a projektjeitek? 45

K. M.: Ezek változatosak. Például most indult egy öt éves uniós projektünk a Duna egy mellékágának a rehabilitációjára. Vannak kisebb, néhány hónapos projektjeink is. Ilyen lehet például egy kommunikációs akció. Vannak egy éves projektjeink is, de jövőre már például harmadik alkalommal lesz Klímaturné. A természetvédelmi projektjeink mindig egy évnél hosszabbak, hiszen felmutatható eredményt csak ennél hosszabb idő alatt lehet elérni. A hód visszatelepítési programunkat most fejezzük be 12 év után.

46

Kérdés vázlat a média képviselőivel készített interjúkhoz Milyennek tartja a zöld civil szervezetek kommunikációját, ha ezt a témát általánosságban vizsgáljuk? Melyek azok az eszközök, amik sikeressé tehetnek egy ilyen szervezetet a médiaszereplésben? Melyek azok az eszközök, módszerek, amiket érdemes elkerülni, mert a média nem tartja vonzónak? A média véleménye szerint mi az oka annak, hogy ritkán kerülnek be ezek a szervezetek országos médiumokba? Mivel növelhetnék a hatékonyságukat? Tud példát mondani olyan zöld civil szervezetre, amelynek elégedett a médiakommunikációjával? Tud példát mondani olyan zöld civil szervezetre, amelynek sokat kéne változtatni médiakommunikációján, hogy hatékonyan tudjon működni? Milyen változtatásokat javasolna?

47

Interjú Mangel Gyöngyivel, a Kossuth Rádió munkatársával Interjú időpontja: 2008. október 14. Interjú helyszíne: Magyar Rádió Ökoműhely

N. A.: Hogy látja, megfelelően kommunikálnak a zöld civil szervezetek, megfelelően tartják a kapcsolatot a médiával? M. Gy.: Ez egy olyan kérdés, amire nem lehet sem igennel, sem nemmel, sem egy egyszerű mondattal válaszolni. Én 1992 óta vagyok hivatalosan újságíró a Magyar Rádiónál, de korábban is volt kapcsolatom zöld szervezetekkel, illetve magam is tevékenykedtem benne. Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy az eltelt kb. húsz esztendőben a zöld szervezeteknek a különböző médiatevékenysége, kommunikációja javult vagy nem, akkor egyértelműen igennel lehet válaszolni. Rendkívül sokat fejlődtek, és ennek nagyon sok oka van a háttérben. Az egyik az, hogy sok szervezet abszolút profi lett. Régen ugye volt az a kép a zöldekről, hogy a naivak, most jöttek le a fáról, szóval akik nem ismerik a tudománynak vagy a technikának a fontos eredményeit, és ezért mindenféle zöldségeket összehordanak. Ez az általános technokrata elmélet volt nagyjából a zöldekről, és nem vették külön, hogy ez most egy környezetvédő, természetvédő szervezet vagy egy kifejezett zöld politikai szervezet, vagy más jellegű ökopolitikai, filozófiai vagy teljesen más, egyéb területre specializálódott szervezet. Ez a kép úgy kezdett el a közvéleményben megváltozni, hogy egyrészt maguk a szervezetek is fejlődtek, alakultak. A legtöbb szervezetben nagyon sok diplomás ember dolgozik. Különböző programokat diplomás emberek vezetnek, akik főállású alkalmazottak. Ennek meg kellett az anyagi alapjait is teremteni, pályázatokkal és egyéb más módon. Meggyőződésem, hogy egy abszolút jó kommunikációnak azért az is a feltétele, hogy legyenek hozzáértő emberek, legyenek olyan emberek, akik el tudják magyarázni, hogy mit csinálnak és miért, hogyan. Ennek legyenek meg a feltételei, mint számítógép, adatbázis, nyomtató, annyi pénz, hogy egy sajtótájékoztatóhoz egy termet ki tudjanak bérelni vagy egy olyan iroda, ahol ezt meg lehet tartani. Tehát nagyon sok mindenen múlik. Az elmúlt 20 évben én a tevékenységnek ezt a részét úgy nevezném, hogy a legtöbb szervezetnél kialakult ez a szakértői bázis, van kifejezetten kommunikációval, médiával foglalkozó szakember, és lassacskán ennek az anyagi feltétele is kialakul. Ugyanakkor van nagyon sok vidéki illetve kisebb létszámú szervezet, és az esélyegyenlőség ezen a téren sem egyforma. Nem jutnak hozzá pályázati lehetőséghez, nemcsak pénzhez nem, de lehetőséghez sem, mert egy szükséges önrészt vagy előzetes dolgot sem tudnak összehozni. Esetleg elzárt helyen élnek, a nagyobb problémák nem az ő körzetükben vagy településükön jelentkeznek. Például egy nagyon hatékony munkát végző zöld óvoda nem biztos, hogy ugyanúgy meg tud jelenni a sajtóban, mint egy olyan országos szervezet, amelyik különböző állásfoglalásokat ad ki. De az is fontos, ha ők legalább időnként megjelennek. Általában az, aki megszólal egy-egy szervezet nevében, 48

legtöbbször jól érvel, jól beszél, megvan hozzá a szakértelme, és ez még akkor is igaz, ha a technokraták a mai napig is lenézik a zöld mozgalmakat. Természetesen még nagyon sok minden kell a jó kommunikációhoz.

N. A.: Min kéne javítaniuk a szervezeteknek a jobb kommunikáció érdekében? M. Gy.: Az egyik az, hogy vannak olyan szervezetek, amelyeknek a minimális feltételeik nincs meg: lakáson működnek, tehát nincs még egy egyszemélyes irodájuk sem, telefonvonallal, faxszal nem rendelkeznek, amit már réges-régen túl kellett volna haladni, mert számítógéppel, mobiltelefonnal, internettel kéne rendelkezniük. Adott esetben meg kell azt nézni, hogy mely szervezetek sikertelenek többszöri pályázaton, vagy nem is tudnak indulni. Mi az oka, hogy lehetne segíteni őket. Egy kis település néhány fős természetvédelmi szervezete ugyanolyan hatékony tud lenni a maga területén, de egyszerűen nem tudja előteremteni a feltételeket. Ennek az okait jobban fel kéne tárni azoknak, akik ilyennel foglalkoznak. Nagyon meg kéne nézni, hogy melyek azok a szervezetek, akik viszont túl sikeresek a pályázatokon és egyéb anyagi lehetőségek lehívásakor. Vannak néhány fős szervezetek, akik mégis azzal a néhány emberrel mindenhol ott tudnak lenni, és nem minden esetben pályázati pénzekből, hanem akár környezetszennyező tevékenységet végző cégek segítségével tudnak mindenhol ott lenni. Nagyon sokszor a szervezetek olyasmivel nem rendelkeznek, amely ma már alapvető dolog. Például egy jó honlappal, ami még az anyagi problémák egy részét is át tudja hidalni azzal, hogy róluk tudnak információt találni, és ha egy-egy közleményt elküldenek, akkor őket megkeresik. Nagyon sok vidéki szervezetnek kiváló honlapja van, viszont hogy ezeket mennyire frissítik, azt csak az tudhatja, aki naponta belenéz ezekbe. Nekünk erre nincsen lehetőségünk, viszont azt tudom, hogy nagyon sok szervezetnél, ha az ember keresgél valamit, akkor elég gyorsan megtalálja pontosan ezeknek a technikáknak a segítségével. Viszont van olyan szervezet, amelyik egy számítógépet sem tud venni, nemhogy egy honlapot üzemeltetni. A honlapnak tisztáznia kell, hogy adott munkatárs milyen munkakörben dolgozik, milyen a végzettsége és mi az elérhetősége. Sokszor még egy sajtóközlemény, egy e-mail is érkezik úgy, hogy leírnak benne egy kiváló állásfoglalást, vagy meghívó egy fontos rendezvényre, és éppen csak az nem derül ki belőle, hogy hol és mikor lesz, kit lehet keresni, ki fog nyilatkozni. Ezen biztosan változtatni kell, mert egy újságíró azt keresi, hogy lehet összeszedni az információt.

N. A.: A Hulladék Munkaszövetségről mi a véleménye? M. Gy.: Ugyanaz, mint a többi nagyról, ők is jól csinálják a dolgokat. Az ilyen stabil, megalapozott, nagy szervezetek azért sok mindent el tudnak érni. Ha már a hulladékról van 49

szó, adott esetben az Öko-Pack is. A Hulladékból termék kiállítás és egy-két más dolog nem rossz, segíti a felvilágosítást. A Hulladék Munkaszövetségnek tanösvénye van, bemutató terme, saját kiállítása, ide-oda mennek, ezzel nagyon sokat tesznek. Az olyan fontos programok, mint a tájsebészet, nagyon jók. Ezeket jól is kommunikálták eddig. Persze az kérdés, hogy a döntéshozóknál elérték-e a céljukat. A zöld szervezetek tevékenységének egyik fontos eleme, hogy elérjék a közvéleményt, tehát az átlagemberek szemléletét formálják, ebbe beleértve az óvodától kezdve a tanuló ifjúságon át a felnőttekig. Az lenne a legfontosabbak egyike, hogy a politikai és gazdasági döntéshozók valamilyen módon fölmérjék a döntéseikben, hogy milyen környezeti problémáról van szó. Ha a kommunikációnak ezt az oldalát nézem, túl sok eredményről nem lehet beszámolni. Ez nem magyar jelenség, hanem világjelenség. Ha az elmúlt húsz évet tekintjük, akkor ilyen és ilyen környezeti problémák vannak, amiket feltártak. Elkészülnek a tervek, ezeket a problémákat próbálják megoldani, például az ózonréteg vékonyodása miatt a káros anyagokat kivonják a használatból. Minden területen sűrűsödnek a gondok, a népesség növekedése még mindig nem állt meg, ami egy alapvető dolog lenne. Mindezt úgy kell csinálni, hogy a népességnövekedés úgy álljon meg, hogy senkire semmiféle erőszakot nem alkalmazunk se törvényekkel, se más módon. Hanem egyszerűen belátással, információval és más módokon. Az energiaigényeknek a növekedése, és az erre adott nem megfelelő válaszok az egész bolygóra jellemzőek. Tehát hogy még mindig nem azt nézzük, lehet-e takarékoskodni, megújuló energiaforrásokat alkalmazni. Ha végre valamilyen megújuló energiaforrást alkalmaznak, akkor kiderül, hogy a legrosszabbat választják: bioetanol, biodízel, fatüzelésű erőművek és egyéb programok. Ez megint a horror kategóriájába tartozik. És vannak olyan döntéshozók, akik tudják, és ennek ellenére támogatják, vagy nem tudják. Hogyan lehet döntéshozó az, aki tudja, és ennek ellenére megteszi. Ezek elég súlyos kérdések. Ez nem kizárólag magyar jelenség, de Magyarországon az elmúlt években fokozottan érzem. Van egy energetikai lobbi, erőműépítésben érdekeltek. Tök mindegy, hogy van-e klímaváltozás, vagy nincs, kell-e újabb erőmű, villamos áram… Hiába van energiapolitikai stratégia, amit elfogadtak, hosszú évek óta az Energia Klubtól kezdve a WWF, az MTVSZ, más kisebbnagyobb egyesületek adnak ki klímajelentéseket. Ennek ellenére ellenkező irányba megyünk, mint ahogy a klímaváltozás miatt kellene, vagy egy globális ökológiai válság esetén kellene csinálni. Ha ezt nézzük, akkor nem hatékony a kommunikáció. De ez a hiba nem a környezetvédő szervezetek felkészültségében és fölépítésében van, hanem másutt. Mondjuk ki, a globális pénz és hatalom…

50

N. A.: Önök hogyan gyűjtik az anyagokat a műsorokhoz: a sajtóközlemények alapján választanak témát, vagy a már meglévő témához keresnek szervezeteket? M. Gy.: Ezt nem lehet csak így vagy csak úgy, az egyik a másikat feltételezi. Nekünk annyiból van szerencsénk, hogy létezik egy www.greenfo.hu honlap, ahol a legtöbb zöld információ összegyűlik. Ha akármelyik szervezet sajtótájékoztatót tart vagy kongresszust szervez, akkor az megjelenik a Greenfo-n. Van a Greenfo-nak a sajtószobájában meg a programajánlójában már 2009-es nemzetközi konferenciának az előzetese is. Sajtótájékoztatókról, eseményekről, kiállításokról, zöld találkozókról, képzésekről, ha bárhonnét jön ilyen információ, az felkerül. A zöld szervezetek állásfoglalásai is megtalálhatóak. A Greenfo-t egyre inkább keresik más lapok, tv-k is, mint hírforrást. Megjelennek saját fordítású cikkek is, amelyek valamilyen külföldi anyagból származnak. Ha van olyan szervezet, amelyik a saját témakörének megfelelően lefordított valamit, azok is felkerülnek. Elég sokat tudunk a világ természet- és környezetvédelméről. Ez az összegyűjtött információ rengeteget jelent. Mindegyikünknek, aki ezzel a témával foglalkozik, vannak személyes kapcsolataink, más ilyen témával foglalkozó újságírókkal, különböző civil szervezetekkel (nemcsak környezet- és természetvédő szervezetekkel). Ezek a kapcsolatok oda-vissza működnek, néha mi hívjuk fel a civileket, hogy régen jelentkeztek, dolgoznak-e valamilyen programon. A gyakoribb az, hogy nincs arra szükség, hogy mi kivárjuk ezt, hanem ők maguk jelentkeznek valamivel. Ez lehet egy telefonhívás, e-mail, egy meghívó, egy állásfoglalás. Mi visszahívjuk őket és valamilyen módon elkészül az anyag. Ha időnk engedi, szoktuk külföldi civil szervezetekkel is felvenni a kapcsolatot vagy a hazai képviselettel. Kihasználjuk a konferenciák lehetőségét, akár itthon, akár külföldön. Itt kapcsolatba tudunk kerülni a különböző szakterületek tudósaival, szakembereivel. A civil szervezetekkel a személyes kapcsolat nagyon gyakori. A közös beszélgetés nagyon jó alapot szolgáltat arra, hogy újabb és újabb ötletek előjöjjenek. A zöld találkozókon megismerkedhetünk olyan emberekkel, akiknek csak a szervezetét ismertük, de nem ismertünk személyesen senkit. Politikusokkal is kapcsolatban vagyunk. Ez úgy értendő, hogy nem csak mi vagyunk a környezetpolitikával foglalkozó szakemberekkel közvetlen kapcsolatban, hanem úgyis, hogy a zöld szervezeteknek sokszor közvetlen csatornáik vannak a politikusok felé. Nemcsak lobbizás, hanem információ átadás céljából is, tudják, hogy ki foglalkozik adott témával, és őt megkeresik. Az erőteljes lobbizásig is elmehet a dolog, ha azt szeretnék, hogy valamelyik törvényben megjelenjen valami, akkor nekik is a politikust kell megkeresni. Ez is a kommunikáció része, hogy például kiadják a sajtótájékoztató meghívót azzal, hogy írtak levelet x parlamenti pártnak vagy pártoknak vagy bizottságnak. Ez is bizonyítja az ügy komolyságát, és segíti a kommunikációt.

51

N. A.: Vannak olyan eszközök, melyeket nem kellene alkalmazniuk a kommunikációjukban ezeknek a szervezeteknek? M. Gy.: Vannak persze, de mondjuk ez a ritkább dolog. Elég gyakran van olyan, hogy kiadnak valamilyen szöveget, de az túl hosszú és túl bonyolult. Ha az ember nagyon siet, akkor a lényeget próbálja meg gyorsan kiolvasni. A honlap is lehet olyan, hogy az ember nem szívesen nézi meg, mert nem talál rajta információt. Az a jó honlap, ami a figyelmet fölkelti, az információt egy vagy két kattintással eljuttatja. Erre találunk nagyon jó és nagyon rossz példákat is. Tehát a nem informatív honlapot mindenképpen el kell kerülni. Arról már esett szó, hogy a meghívókban szerepeljen a hol, mikor információ. Különösen, ha van egy szervezetnek egy kommunikációval foglalkozó szakembere vagy csapata, akkor nagyon fontos, hogy rövid, világos pontokba szedjék a mondanivalójukat, és adott esetben meg is kell indokolni, hogy miért. Még több lehetne a konkrét javaslat, amit ők elmondhatnának. Ezért és ezért azt javasoljuk, hogy:…. - pontokban összeszedve. Nagyon gyakran szerveznek akciókat a szervezetek, kiállnak az utcára, aláírásokat gyűjtenek, figyelemfelhívó dolgokat csinálnak. Az ilyen nagyon látványos akciók első figyelemfelhívásnak nagyon jók és nagyon hatásosak. A tv számára jól bemutatható dolog, az ilyenekre ugranak. Időnként nagyon jók, szellemes dolgokat találnak ki, időnként viszont nagyon rosszak. Az országjáró kiállítások például nagyon hatékonyak. Viszont vannak olyan szervezetek, amelyek képtelenek megcsinálni egy ilyen látványos akciót. Pedig egy utcai sátrat akár három emberrel is fel lehet állítani, ha jól ki van találva a téma, és hogy miért csinálják. Van olyan szervezet, amelyik ebben nagyon jó, van, amelyik kevésbe. Kifejezetten balul sikerült utcai akciót nem tudnék mondani. Ez is egyfajta figyelemfelkeltés. Itt a képi része hangsúlyos a dolognak. Vannak olyan szervezetek, ahol nagyon okos szakemberek dolgoznak, de nem tudnak adott dologról egyszerűen beszélni. Bár a természetvédelemmel foglalkozó kutatók nagy részének nincs ilyen kommunikációs problémája. Amikor nagyon sok értékes szakember van egy szervezetben, méréseket, egyéb mást végeznek, adott esetben jobban rá kéne venni valakit arra, hogy egy sajtótájékoztatón kifelé is el tudja mondani egyszerűen a dolgokat. Ha ez nem megy, és az ember nagyon értékes, akkor ne szégyelljenek ketten vagy hárman kiülni, és a szakmai részeket elmondja a hozzáértő, egy kicsit besegít neki a másik, aki könnyebben beszél, vagy könnyebben fordítja át a dolgokat. A nagyon hosszan megfogalmazott, bonyolult kifejezésekkel, idegenszavakkal teletűzdelt állásfoglalások is hibának számítanak. A szervezetek többsége ezt már réges-rég elkerüli, de ilyen is előfordulhat. Ha valaki úgy gondolja, hogy van mondanivalója a sajtó számára, az ne tűnjön el fél évekre. Időnként akkor is adjanak ki egy-egy kis közleményt, látszódjon, hogy léteznek. Legalább a zöld találkozókra menjenek el, ha tudnak.

52

Interjú Hargitai Miklóssal, a Népszabadság munkatársával Interjú időpontja: 2008. november 3. Interjú helyszíne: Népszabadság szerkesztősége

N. A.: Általánosságban mondanál néhány szót a zöld civil szervezetek kommunikációjáról! Te hogyan látod ezt? H. M.: Elég széles a skála, mert vannak olyan szervezetek, akik a sajtóval semmilyen interakcióba nem kerülnek, és ez nem is attól függ, hogy mennyire komoly szakmai munkát végeznek, mert van egy CEEweb nevű szervezet, ami a biodiverzitással foglalkozik, és ezen belül mindenféle lobbi munkát folytat, uniós szinten is, ezek ellenére ritkán kerül kapcsolatba a sajtóval. Ez azért furcsa, mert azt gondolná az ember, hogy a lobbi tevékenységet, a közvélemény és a döntéshozók befolyásolását is megkönnyíti, illetve az egyik út, ha a sajtón keresztül próbáljuk elérni. Ugyanakkor vannak olyan szervezetek, akik annyira profin csinálják, hogy már szinte túlzásba is viszik. Mi megszoktunk valamilyen civil kommunikációt, és ha azt látjuk, hogy azok a módszerek kezdenek megjelenni, ami inkább a multinacionális cégekre jellemző, mondjuk, ezt lehet látni a Greenpeace-nél, a Madártani Egyesületnél vagy a WWF-nél. Akik a régi iskolában nőttek fel, azoknak ez egy kicsit már furcsa, annak ellenére, hogy nyilván hatékony. Bár úgy tűnik, hogy a kommunikációban a szenzáció vagy a megjelenések gyakorisága esetleg felülírja azt, hogy mi lenne éppen az a szakmai mondanivaló, ami hasznos lenne. Egy kicsit mintha öncélúvá válna a szereplés egy idő után, aminek persze megvan a logikája, mert növeli az ismertséget, az 1%-os kampányok idején jó, ha forog a nevük, meg talán a súlyukat is növeli, hogy egy olyan szervezet, amely állandóan jelen van a sajtóban, melyre így a politika is odafigyel. De ugyanakkor ezekből a közleményekből meg híralapanyagból, amit ránk zúdítanak időnként már egész nehéz kihámozni, hogy ők mivel is szeretnének igaziból foglalkozni, mi az, ami ezek között igazán fontos, mi az, ami csak azért kerül el hozzánk, mert egy kis színes hír és jó lesz valahova a lap hátuljára. Tehát egy ilyen nagyon széles skála van, és a nullától a professzionalizmusig mindent meg lehet találni rajta.

N. A.: Mit javasolsz ezeknek a szervezeteknek, hogyan tudnának hatékonyabban megjelenni a médiában? H. M.: Én nem vagyok benne biztos, hogy emellett a reklám meg információnyomás mellett, ami éri ma az átlag médiafogyasztót, hogy az a célravezető, ha folyamatosan szerepelnek. Akkor ők is ennek a reklámzajnak az összetevői. Olyankor kell megszólalni, amikor tényleg akarnak valamit mondani. Jó lenne azt azonosítani, de így nagyon egyszerűen, nagyon markánsan, hogy ki, mivel foglalkozik. Mivel most már elég sok ilyen szervezet van, és még olyanból is sok van, ami tényleg csinál valamit, tehát nem csak a pénzt költi és próbál életben maradni, és nekünk újságíróknak illetve a közvéleménynek is 53

egy hasznos fogódzó lenne, ha tudnák, hogy a madárügyek a Madártani Egyesülethez tartoznak, ha visszatelepített hódokról van szó, az a WWF; ha valamilyen nagy vegyi környezetszennyezés történt, az a Greenpeace; ha városi levegőszennyezés, az a Levegő Munkacsoport; ha biodiverzitás, az a CEEweb. Bizonyos fogalmakról jó lenne, ha egy bizonyos szervezet ugrana be nekünk, ahol tudjuk, hogy ezzel magas szinten foglalkoznak, megvannak a szakértők, fognak tudni válaszolni a kérdéseinkre. Aligha hiszem, hogy ez rajtunk múlna. Ez egy márkaépítést vagy valami ilyesmit tenne szükségessé, hogy bizonyos fogalmakat hozzájuk tudjunk kapcsolni.

N. A.: Hogy dolgoztok, a szervezetek sajtóközleményei alapján készülnek a cikkek, vagy ti keresitek meg a szervezeteket egy-egy témával kapcsolatban? H. M.: Ez csak az utóbbi éveknek a fejleménye, hogy már ugyanúgy zúdítják ránk az anyagokat, mint mondjuk egy cég, akivel kapcsolatban vagyunk. Ha egy szervezet már eljutott odáig, hogy van valaki, aki a sajtóval foglalkozik, akkor előbb-utóbb ő rá fog jönni arra, hogy ez a kommunikáció egyik módja, hogy küldözgeti ezeket a közleményeket, és hátha valamelyikből cikk lesz. Alaphelyzetben meg nagyon sok éven keresztül ez pont fordítva volt, tehát mi kerestünk meg valakit, hogyha az ő házuk táján történt valami, vagy hogyha nekünk olyan ügyünk volt, amiben tőlük számíthattunk segítségre. Ez azért fönnmaradt ma is, például a paksi atomerőművel elég sokat foglakozunk, és ennek a szakértője ebben a zöld mozgalomban az Energia Klub és akkor őket megkeressük, a megfelelő szakembert a témában. A legtöbb esetben tőlük indul a kezdeményezés.

N. A.: Ha az elmúlt éveket nézzük, milyen változást látsz még a zöldek kommunikációjában? H. M.: Talán messzebbről kellene elkezdeni, mert ezek a szervezetek, amikor megalakultak, akkor minden szempontból amatőrök voltak. Azt se lehetett tudni, hogy a jövő héten még léteznek-e. Akivel mi először kapcsolatban voltunk, az Ökoszolgálat és a Levegő Munkacsoport, lehetett érezni, hogy ez egy hosszabb távú dolog, de olyan esetleges volt minden. Aztán minden szervezet, aki túléli ezeket a kezdeti nehéz időket, és megindul az intézményesedés útján, annak az egyik lépése az, hogy valaki elkezd közülük a kommunikációval, a nyilvánossággal foglalkozni. A sajtómunka óhatatlanul formálissá válik: meghívókat kapunk sajtótájékoztatókra meg azokra az eseményekre, ahova kivonulnak, és úgy gondolják, hogy médiaképes dolog lesz, küldik a közleményeiket, szakmai publikációikat és az éves jelentéseiket, amiből szintén sok mindent ki lehet hámozni. Ennek egy kis hányada ugyan, de bekerül a sajtóba. Az intézményesülés, a sajtókapcsolatoknak a formalizálása és emellett fut ez a professzionalizálódás, hogy időnként ezek a szervezetek értelmesebben vagy szakmaibban tudnak hozzányúlni egy-egy problémához, mint adott esetben a Tudományos Akadémia vagy bárki, mert őket ezek a szakmai konszenzusok és hagyományok nem nagyon kötik. Simán kimondanak olyan dolgokat, ami esetleg politikailag nehezen vállalható vagy tudományosan még nincs 54

mögötte annyi publikáció, de ők meg vannak győződve ennek az igazságáról. Szerintem ez a három folyamat, ami kiemelhető: az intézményesülés, a professzionalizálódás és a kommunikációs kapcsolatok formába öntése.

N. A.: Milyen hiányosságokat vagy hibákat látsz a zöldek kommunikációjában? Mit kellene másképpen csinálniuk? H. M.: Egyrészt az, mondjuk, lehet, hogy ez egy fiatalabb újságírónak nem probléma, de aki ismerte őket régről, akár ugyanazokat az embereket, annak egy kicsit visszatetsző, ha ezekre a multi cégekre vagy ügynökségekre jellemző módszereket kezdi megtapasztalni náluk. Lehet, hogy ez hosszú távon célravezető. Nyilván ki lehet számolni, hogy a megjelenéseik gyakorisága és az ő reprezentációjuk nőtt-e ezáltal. Mindenesetre elég sok szervezetnél látjuk, hogy efelé halad. Nehéz azt megmondani innen, hogy ez hova tart, inkább szokatlan. Viszont a célorientáltság mintha hiányozna ebből a kommunikációból. Ha nézzük a Madártani Egyesületet, tőlük szerintem minden munkanapra jut egy közlemény. Előbb-utóbb ez eljut egy olyan szintre, hogy az ember meg se nyitja, pláne ha elővigyázatlanul csatolt fájlban küldik, ami még egy műveletet igényelne. Maximum akkor nézem meg, ha tudom, hogy éppen szükségem lenne valami kis színes hírre. Van egy olyan szerintem hibás megközelítés is, amikor átcsap a másik végletbe a dolog, hogy annyira elvontan szakmai az a dolog, amire megpróbálják felhívni a figyelmet, hogy az mondjuk egy olyan újságnak, mint a Népszabadság, messze nem éri el az ingerküszöbét. Az olvasóink közül maximum tíz ember értené meg. Nekünk egy viszonylag széles mezőhöz kell szólnunk, és ha ők nem lövik be, hogy az, az orgánum, ahol meg szeretnének jelenni, az kikhez beszél, akkor nyilván nem tudják hozzáigazítani az ő mondandójukat sem. Ez is hiba, mert energia és időpazarlás. Olyasmit hiába akarnak elhelyezni nálunk, aminek nem a mi olvasóink a célközönsége.

N. A.: A kapott sajtóanyagok mennyire jól használhatóak? H. M.: Ilyen szempontból egyre jobbak. Igazándiból ez a nagy számok törvénye, ha sokat csinálnak, előbb-utóbb beletanulnak. Mikor jó egy ilyen közlemény? Alapvetően akkor, ha minél kevesebb munka van vele, ami nem azt jelenti, hogy egy címet és egy aláírást kell hozzátenni. Nyilván nem így dolgozunk, de hogyha én ebből egy információt szeretnék írni vagy egy hírt, akkor jó, ha a hírnek minél több szakmai kritériumának megfelel. Benne vannak az információk és nekem már csak keveset kell hozzátenni magamtól. Megkérdezek egy szakértőt valahonnan máshonnan, hogy ne legyen annyira egyoldalú, de ha az alapinformációkért is még nekem kell talpalnom, hogy pontosan mikor, hol történt az adott dolog, ezt nevezném problémának, de ez nem jellemző.

55

N. A.: Elmondanád a következő szervezetekről a véleményedet! Az első az Energia Klub. H. M.: Az egyik legjobbnak tartom a kommunikációjukat. Ők valahogy érzik azt, hogyan kell csinálni. Amikor ők küldenek valamit, azt érdemes elolvasni, mert valami súlyos dolgot fog találni egyrészt, és nem viszik túlzásba. Másrészt meg ők már ebben az intézményesülési folyamatban ott tartanak, hogy gyakorlatilag minden szakterületnek, amivel foglalkoznak, megvan a tényleg hozzáértő szakembere, és ezek nem is cserélődnek túl gyakran szerencsére. Ki lehet munkakapcsolat jellegű viszonyokat alakítani. Őket a jó példák közé sorolom.

N. A.: A Hulladék Munkaszövetség. H. M.: Őket még az Ökoszolgálattal együtt kellett volna említeni. Tehát ők azok szintén, akikkel a legrégebbre nyúlik vissza ez a kapcsolat. A színvonala talán nem is hullámzó, azzal nincsen probléma, hanem az intenzitással. Vannak olyan időszakok, talán a tevékenységüktől függ, amikor árad felőlük a hír, és néha egy fél évig meg semmi. A hírlevelet leszámítva, amit rendszeresen küldenek. Viszont őket meg mi keressük gyakran, mert a hulladékos téma folyamatosan napirenden van a sajtóban, és mi meg folyamatosan segítségre szorulunk. Ha felőlük nem is érkezik semmi, attól még folyamatos a kapcsolat. Ismerjük a neveket, megvannak a telefonszámok, és ha valamire szükség van, akkor csak egy telefon és megoldódik. Ez is egy fontos dolog, hogy mindig legyen egy elérhető ember, aki akkor is bekapcsolja a telefonját, ha esetleg otthon dolgozik. Ez a HuMuSznál működik.

N. A.: A Levegő Munkacsoport. H. M.: Talán ők kezdték el először egy ilyen folyamatos nyomás alatt tartani a médiát. Most van ott egy sajtós hölgy, aki ezt gyakorlatilag tökélyre fejlesztette, de ez ilyen intenzitással minket nem érdekel. Nem egy környezetvédelmi újság, azon belül is egy a városi környezeti problémákkal foglalkozó újság a Népszabadság, tehát ennek van egy optimális gyakorisága, hogy mennyit lehet írni ezekről a dolgokról. Ami mostanában a Levegő Munkacsoporttól jön, az bőven túl van ezen. Ha lenne, mondjuk egy, mint régen volt a Budapest mellékletünk, és abban lenne külön egy ember, aki környezetvédelemmel foglalkozik, akkor ő biztos, hogy örülne ennek, de mivel nincs, ezért mondhatnám azt, hogy nincs hová tenni. Ha az újságba bekerülnek környezeti problémák, konfliktusok, akkor annak általában országos hatósugara kell, hogy legyen. A Levegő Munkacsoport inkább helyi ügyekkel foglalkozik.

56

N. A.: A WWF. H. M.: Ők abszolút ezt a multi vonalat nyomják. Talán azzal a kiegészítéssel, hogy nem túl sűrűn érkezik tőlük valami, viszont ami érkezik, annak nem is a szakmai színvonala, inkább a használhatósága egyenetlen. Több figyelmet igényelne a részünkről ezeknek a feldolgozása, mint amennyi idő és energia ezekre a dolgokra van. Ez nyílván a mi hibánk is, de valahol az övék is, hogy a dolgoknak a súlyozásával nincs minden rendben.

N. A.: Mi a véleményed arról, hogy a szervezetek úgy gondolják, csak a látványos utcai akciókkal tudnak bekerülni a médiába? H. M.: Szerintem ez egy ilyen városi legenda, ami valahogy befészkelte magát a fejükbe. Illetve talán az lehet mögötte, hogy amikor a Greenpeace megjelent Magyarországon, ő hozta be ezt az akciózást. Tény, hogy előtte nem volt, és erre ugrott a sajtó, főleg a bulvár média és kereskedelmi televíziók hírműsorai, mert ez pont az ő kategóriájuk. Le lehet fényképezni, alá lehet írni három sort, nem kell sokat gondolkozni rajta. A komoly sajtó az alapvetően nem így működik. Nekünk ez az akciózás maximum annyit ér meg, hogy kiküldünk oda egy fotóst, mi oda se megyünk a helyszínre. Ő lefényképezi, ahogy lógnak a Parlamentről, vagy máshonnan. Kerül alá egy mondat, amiben szerepel a nevük. Nem hiszem, hogy ez az ő céljaikat annyira előrelendítené. Nem hiszek abban, hogy ezzel lehet igazán bekerülni a sajtóba, főleg nem hozzánk. Ide azzal lehet bekerülni, ha valamilyen nagyon erős hírértékű, új információval állnak elő. Ugye a nagyobb szervezeteknek vannak helyi szervezeteik, jelen vannak az országban, és tudják, ha történik valami. Ha erről elsőként tőlük kapunk hírt, akkor nyílván ezt az ő szemüvegükön keresztül fogjuk tálalni, az ő nevük és szakértőjük említésével történik. Ebben nagyon tudnának nyomulni. A másik meg a saját területükhöz tartozó információkkal kapcsolatban háttéranyagok készítése. Mástól nem várhatunk független információt, mert mindenkinek megvan az elkötelezettsége, az anyagi érdeke az üggyel kapcsolatban, akkor megint csak tér nyílik a civileknek, mert róluk nem gondoljuk azt, hogy valami anyagi érdek befolyásolja őket. Legalább mint egy szempont, az ő érvrendszerük nekünk hasznos információ.

N. A.: Mondanál egy-egy nevet, akinek a kommunikációjával meg vagy elégedve, és akiével nem! H. M.: Mindannak ellenére, amit mondtam a Levegő Munkacsoportról, régen ez nem volt kiosztva valakire, és akkor a Lukács András sokat szerepelt, és jól is csinálta. Nagy Tamás például a Hulladék Munkaszövetségtől álmából felébredve is nyilatkozatképes. Mondjuk az is egy fontos szempont a médiánál, hogy nem azt mondja, hogy hívjál vissza három óra múlva, és akkor felkészülök, hanem szinte bármilyen témában, ami az ő horizontjukon ott van, fölhívom, és mondja a friss adatokat, információkat. Nyílván sokat olvas, tájékozott ezekben a hulladékos témákban, és 57

szabatosan is fogalmaz. Mondjuk, én nem rádiónak dolgozom, de az ő mondatai egy az egyben mehetnek a sajtóba. A Madártani Egyesületnek volt régebben egy sajtósa, Márta Kriszta, talán ő volt az első, aki ezzel foglalkozott. Már nem dolgozik ott, de ő is egy nagyon pozitív személyiség volt. Ha jól tudom, ő épp a pr szakmába ment aztán tovább. Aki nem… nekem ez a stílus, amit a Levegő Munkacsoport új sajtósa csinál, nem túl rokonszenves. A WWF-nél meg se tudom mondani, hogy ki az, aki az ő sajtóügyeiket csinálja. Ez se jó. Ha tudom archoz vagy személyhez kötni, az is azt jelenti, hogy jól csinálják.

N. A.: Valami eszedbe jutott még a témával kapcsolatban, amit szeretnél hozzátenni az elhangzottakhoz? H. M.: Most már a kommunikáció egyre jobban áttevődik az internetre. Az, hogy egy szervezet hogy kommunikál, az nekünk egyre inkább azt jelenti, hogy mennyire használható a honlapja. Van-e rajta olyan rész, ahol gyakran frissülő hírek vannak. Olyan jó kereső funkció, ahol a régebbi dolgokat meg lehet találni. Ez az ő idejüket és a miénket is kíméli. Ahhoz, hogy ez tényleg használható legyen, el kéne odáig jutni, hogy egy anyag, ami felkerül, annak legyen ott a keltezése, hogy tudjuk mikori anyag. A legjobb, ha alá is van írva, mert akkor névvel idézhető az anyag. Ha tudjuk, hogy ki mondta az adott dolgot, az, az olvasónak is plusz érték. A Greenfo-ra szinte minden fölkerül. Van egy elég jó tematikus keresője, ahová, ha beírom a kulcsszót, végül egy-egy szervezet anyagát találom meg. Nem biztos, hogy az ő oldalukon keresem, mert ott még lehet, hogy nem ilyen jó a kereső. Van például egy tematikus oldalunk, Zöld oldal, ami heti egy alkalommal jelenik meg és környezet- és természetvédelem a profilja. Helykitöltőnek és friss információnak egy hírhasáb is szokott lenni. Azt is gyakran részben vagy egészben a Greenfo-ról szedegetjük össze.

58

Interjú Sarkadi Péterrel, a Kossuth Rádió munkatársával, a Greenfo főszerkesztőjével Interjú időpontja: 2008. november 4. Interjú helyszíne: Magyar Rádió Ökoműhely

N. A.: Elmondanád néhány szóban, hogyan látod a zöld civil szervezetek kommunikációját általánosságban? S. P.: A pár nagy szervezet, ahol van erre egy ember, aki erre többé-kevésbé szakosodott vagy ez a funkciója, mint például az MTVSZ, a Levegő Munkacsoport, a WWF, a Köthálósok, a HuMuSz, ott elég professzionális szinten működik. A kicsik azok nagyon ad hoc jelleggel, nagyritkán ha küldenek is sajtóanyagot az eseményeikről, akkor is vagy egy nappal előtte, vagy teljesen össze-vissza formában. Elég nehéz ezt egy újságírónak használni. Van, amikor alap dolgok nincsenek benne, például hogy hol lesz az adott esemény. Ez egy szakma valahol, hogy ezeket jól megírják. Az a legnagyobb baj, hogy a zöld szervezeteknek a weblapjai sem igazán naprakészek, sajtó szempontjából nem informatívak. Van, amikor két-három héttel később felkerül valamilyen anyag, hogy mi ezt csináltuk, de ez addigra már aktualitását veszti.

N. A.: Mit találsz jónak a kommunikációjukban? Mondanál néhány példát, hogy melyek azok az elemek, amik segítik a munkátokat! S. P.: Ha szerveznek egy konferenciát vagy demonstrációt, akkor azok a szervezetek, akik jól kommunikálnak, normálisan megírják, hogy mikor, hol lesz az esemény, kik a kontaktemberek, ki az, aki háttér információt, használható képanyagot ad, hogyan lehet felvenni a kapcsolatot vele. Ezek a legfontosabbak, hogy olyan háttéranyagokat küldjenek, amit egy újságíró rögtön tud használni. Ha legalább egy félkész anyagot kap, azzal nagyban megkönnyítik a dolgát.

N. A.: Esetleg valamilyen negatívumot is ki tudsz emelni, amin fontos lenne változtatni, hogy hatékonyabb legyen a kommunikációjuk? S. P.: Számomra a legdühítőbb az, hogy két-három hét késéssel esetleg felraknak valamit a weblapjukra, ami engem már a Greenfo és a rádió szempontjából nem izgat.

59

N. A.: Mondanál néhány szervezetet, akiknek meg vagy elégedve a munkájával! S. P.: A WWF mindenféleképpen, ott van egy-két szakosodott ember egy-egy témára, akikről tudja az ember egy idő után, hogy kihez milyen téma tartozik, kihez lehet adott kérdésben fordulni. Megvannak a kontaktok, bármikor elérhetőek. A Levegő Munkacsoportnál is van egy sajtós, aki többé-kevésbé csak ezzel foglalkozik, ami egy jó dolog. A HuMuSztól van, hogy egy-egy meghívót ötször kapok meg, mert több ember is elküldi. Egy picit áttekinthetetlen nekem a szervezet, mert hogy több weblapjuk van. Egy csomó weblapot csinálnak, de őszintén szólva annak, aki először megy oda, eléggé áttekinthetetlen, hogy ezek hogyan kapcsolódnak össze. Lehet, hogy egy olyan egységes információs portál kellene, ahonnét ezek az elágazások valahogy jobban áttekinthetőek. Ami pozitívum, hogy a HuMuSznak van egy kb. két hetente jövő hírlevele. Az utóbbi időben a Levegő Munkacsoport küldi ezt a Lélegzet című elektronikus hírlevelét többé-kevésbé rendszeresen. Még a miskolciak jók, ők is rendszeresen küldik a hírlevelüket, bár az technikailag kicsit gyengébb minőségű. Ők előre küldik az információkat. Az Energia Klubnak is van egy hírlevele, illetve náluk is meg van, hogy ki az atomos, az egyéb. Ez lenne a lényeg, hogy a szervezetnél egy-egy témakörnél legyen egy jól nevesíthető ember, és ő a szerkesztőségekkel, újságírókkal folyamatosan tudatosítsa: én vagyok az, akihez ez ügyben lehet fordulni. Kimondottan zöld újságíró kb. 30 van az országban. Kevés olyan médium van, ahol vannak külön ilyen szakújságírók. A legtöbb helyen sajnos nincsenek ilyen tematikus rovatok. Ez alól kivétel a Népszabadság, ahol Hargitai Miklós csak ezzel foglalkozik illetve informatikával. A Magyar Nemzetben van még egy-két ember, aki ilyeneket is írogat. Ezen kívül nincsenek ilyen jellegű szakszerkesztőségek. A médiában ez a baj, azt gondolom, mert ez is már egy olyan leszakosodott terület, hogy én csak ezzel foglalkozok, de mégsem látom át. Egyszerűen már itt is olyan óriási mennyiségű információ jön, és egyre több, hogy lehetetlen szinte nyomon követni.

N. A.: Egyetértesz azzal, hogy ezek a szervezetek csak látványos akciókkal tudnak bekerülni a médiába? S. P.: Ez a szükségszerűség. Én olyan szempontból jó helyzetben vagyok, hogy itt a rádióban van egy környezetvédelmi szerkesztőség, vannak tematikus szakműsorok. Ide olyan anyagok is bekerülnek, amelyek a nagy kereskedelmi médiumoknak az ingerküszöbét nem lépik át. Ahhoz, hogy egy zöld szervezet bekerüljön az RTL Klub vagy a TV2 vagy akár a köztelevízió, Duna TV műsorába, ahhoz valóban valami nagy látványos demonstráció kell, és akkor 1perc 20 másodpercben megjelenhetnek esetleg. Ha csendes, de építő jellegű dolgokat csinálnak, igen kevés az esélyük, hogy bekerüljenek. Ezeket a csatornákat nézi az ország nagy része, tehát ez lenne a leghatékonyabb megjelenési forma. Tehát kénytelenek ilyen irányba elmenni, ha valamennyire benne akarnak lenni a televízióban, ez van sajnos. 60

N. A.: Szerintem térjünk rá a Greenfo-ra! Honnét jött a portál ötlete? S. P.: 1997-ben Sárvári Márta kolléganőnk, aki vagy 25 évvel ezelőtt a Magyar Nemzetben elkezdte a környezetvédelmi oldalt csinálni, és nemzetközi szinten is belefolyt a témába, és ő tagja volt a Nemzetközi Környezetvédelmi Újságírók Társaságának. Egyszer tett egy könnyelmű ígéretet az egyik ilyen konferencián, hogy jövőre majd mi itt Budapesten megszervezzük ezt a szokásos évi világtalálkozót. Erre rábólintottak, és akkor mi hirtelen csináltunk egy egyesületet, ez a Környezetvédelmi Újságírók Társasága. Aztán úgy gondoltuk, hogy jó hogy van egy ilyen egyesület, de valami érdemi dolgot kéne ezek után is csinálni. Így jött először az ötlet, hogy csináljunk egy újságot. Abból egy szám jelent meg 97-ben, de kiderült, hogy erre igazándiból nincs kereslet. Nagyon sokba kerülne, ennyit nem adnának érte az emberek. Tehát ez zsákutcába jutott. Utána gondoltuk, hogy próbálkozzunk az internettel, ami akkor még nálunk eléggé gyerekcipőben járt. Mi se nagyon értettünk hozzá. Kut.hu címmel létrehoztunk egy nagyon kezdetleges weblapot, ami élt két évig, aztán mindenféle technikai és egyéb okok miatt meghalt. 2001-ben Greenfo néven, teljesen megújulva visszatértünk. Addigra a hazai internetezés is beindult, mára már a sávszélességek is elfogadhatóak és az egész világháló felfutott. Az oldal gyakorlatilag azóta fut. 2004 tavaszán egy nagyobb Informatikai Minisztérium által meghirdetett pályázat segítségével sikerült teljesen átalakítani külsőleg és tartalmilag is. Folyamatosan vannak kisebb-nagyobb módosítások. Nagyon sok zöld oldal indult, de azoknak egy része, melyeket nagyobb cégek szponzorálnak, egy-egy ilyen látványos, ámde szerintem elég tartalmatlan kampányra szerveződnek, és elhalnak egy idő után. Egy része a cégeknek a zöldítését szolgálja, de az sem informatív. A Greenfo az egyetlen naponta frissített, abszolút tematikus zöld hírportál. Lenne vele tennivaló, de nagy kérdés, hogy ki és hogyan szponzorálja ezt. Jönnek a nagy multik, hogy támogatják, és akkor szerepel a logójuk, és jól bezöldítik magukat. Sokat vitatkozunk azon, hogy hol az a határ, amin nem lépünk át. Én azt szeretném, hogy lehetőleg, minél kevesebb reklám legyen rajta. Csak néhány elfogadható támogató, akik ott vannak, és ennyi. Így elvagyunk nullszaldósan, ez nyilván nem fog profitot termelni.

N. A.: Milyen céllal hoztátok létre a Greenfot? S. P.: Az alapkoncepció az volt, és félig-meddig még ma is az, hogy elterjesszük a zöldmentalitást a sajtóban. Elsősorban újságíróknak találtuk ki a weblapot. Ezzel, hogy mi összeszedünk híreket, segítsük a sajtó zöldítését. Van egy sajtószobánk, ahol sajtómeghívók vannak, ezt naponta egy 50-100 kolléga megnézi, és ha talál valami érdekeset, oda elmegy. A napi sajtószemlét egy kolléganőm csinálja minden reggel, a weblapokról összeszedi az aznapi friss környezetvédelmi híreket. Ez egy hírgyűjtemény, és aki naprakész akar lenni az egész zöld vonalban, annak szerintem ez jó, mert ott megkapja ezt így csoportosítva. Máshol zöld hírkigyűjtés nincsen. 61

Most már nekünk abszolút szakítanunk kéne azzal, hogy a weblap csak az újságíróknak szól, hanem el kellene az átlagemberek felé menni. Például azért találtuk ki a Zöld szemmel menüpontot másfél évvel ezelőtt, hogy ha valaki valami disznóságot lát, azt lefotózza, beküldi nekünk, mi föltesszük. Ez is valahol az újságíróknak szól, mert kvázi ez egy téma, ötlet és ő megnézi, és utánamehet. Ha minden igaz, novembertől beszáll a Pannon ebbe az akcióba, és akkor mobiltelefonról lehet beküldeni a fotót. A telefon mindig zsebben van, és most már majdnem mindegyikben van kamera. Csinálok pár fotót, vagy egy rövid videót, hozzáírom a legfontosabb infokat és beküldöm. Ezzel egy kicsit aktivizálni is lehet az embereket, és talán a kollégákat is jobban rá lehet venni, hogy ha több ilyen potenciális riporttéma van, akkor jöjjenek ők is, nézzék, legyen belőle ügy, induljon el valami. Ez persze a mi látogatottságunkat is megdobná. Ez azért is nagyon fontos, mert iszonyatosan sokan megkeresnek minket, hogy bennünk van az utolsó esélyük, már fordultak minden illetékes hivatalhoz, de füle botjukat sem mozdítják. Történjen már valami, hogy ha sajtónyilvánosságot kap az ügy. Ha lenne pénzünk meg energiánk, akkor mindenképpen a fiatalokat kéne valahogy megfogni. Kicsit az oldalt is átalakítani, interaktívabbá, korszerűbbé tenni. Ne csak hírek és információk, hanem játékok is legyenek. Megmozgatni őket, versenyeket szervezni. Ehhez egy nagy szerkesztőség kellene.

N. A.: Igen, ezt is szerettem volna kérdezni, hogy jelenleg hányan dolgoztok a honlapon? S. P.: Van, amikor egyedül, de úgy többé-kevésbé hárman csináljuk, és ez nagyon kevés. Legalább húsz ember kellene ahhoz, hogy normálisan működjön.

N. A.: Ennek ellenére már évek óta működik az oldal. S. P.: Igen, mert én hiszek ebben az egészben. Borzasztóan lassan, de csak van már valami presztízse a dolognak. Ismertsége… hát nem tudom, van úgy napi 2-3000 olvasónk és kb. 200 000 havi oldalletöltésünk. De ez nem nagyon növekszik. Úgy látom, hogy egy stabil, standard olvasókörünk van, ezért kellene főleg a fiatalok felé valahogy nyitni.

N. A.: Eszedbe jutott még valami a zöldek kommunikációjával kapcsolatban? S. P.: Igen, például az, hogy van ugye a Kötháló, ami 21 tagszervezetből áll, és azt nem nagyon tudom, hogy egy-egy vidéki tagszervezet helyi szinten mennyire ismert, a helyi médiában mennyire tudják magukat képviseltetni. A megyei napilapok nagyon fontosak ott helyi szinten, többen olvassák a megyei lapokat, mint az országos lapokat. Mindegyik szervezet lakossági szolgáltatást nyújt ezért nekik lenne fontos, hogy tudja mindenki, hogy milyen problémákkal lehet hozzájuk fordulni. Azzal tudnának például nagyot dobni, amit egy-két szervezet csinál, hogy jogsegélyszolgálatot működtetnek. Például Győrben a Kalas Gyuri csinálja ezt. A Greenfon is van, mondjuk nem túl könnyen 62

megtalálható, hogy kérdezze meg a szakjogászt. Dr. Gubek Nóra, zöld szakjogászunk a bejövő kérdésekre folyamatosan válaszol. Minden nap legalább egy kérdésre választ ad, tehát ez egy folyamatosan működő interaktív oldal. Tehát az ilyen fajta dolgokat kellene a vidéki szervezeteknek is valahogy nyomni, csak hát persze tudom, hogy ez pénz kérdés. Nem feltétlenül ez lenne a civileknek a dolga, de abban az országban, ahol a hatóságok olyanok, amilyenek, egy hiánypótló szerepe lenne ennek. Budapesten ugye ezt az Ökoszolgálat képviseli, de igazándiból én sehol nem találkozok az ő dolgaikkal. Az emberek nem nagyon tudnak róla, és ha ők nem reklámozzák magukat, akkor az emberek hogyan menjenek oda. Ma ez a webes dolog az, ami hiányzik. Nézegetem a civil szervezeteknek a honlapjait, nagyritkán valami hírt felraknak. Az MME például rögtön küldi, ha van valami természetvédős hír, azt felrakom a Greenfora, viszont a saját honlapjukon két nappal később jelenik meg ugyanez. Nem is nagyon értem, szerintem az a logikus, hogy először felteszem a saját oldalamra, és utána pár sorban elküldöm a hírt, és a részleteket megtalálják a weblapomon. A web a legolcsóbb, leggyorsabb módja az információtovábbításnak. Csinálnak mindenféle kiadványt, bár egyre kevésbé. Felesleges kinyomtatni, mivel az a célközönség, akiknek szánják, azok abszolút internetező emberek. Mire régebben megkaptam a nyomtatott hírlevelet, addigra aktualitását vesztette, mind a hírek, mind a benne lévő meghívók. Az a baj, hogy a kisebb szervezeteknek nincs arra keretük, hogy egy ember csinálja a sajtós feladatokat. Más kérdés, hogy mondjuk egy kisebb vidéki szervezetnek, mondjuk a Nimfeának Túrkevén, nincsen annyi híre. Lehet, hogy egy hónapban csak egy híre van, mondjuk. Lehetne kitalálni olyat, hogy a honlapon lakosságnak szóló folyamatosan frissülő tippek legyenek. Amik most elszórva vannak, hogy mi az mondjuk, hogy energia címke. A legegyszerűbb, leghétköznapibb, legérthetőbb dolgokat folyamatosan rakosgatni fel. Legalább azért, hogy látszódjon, frissítgetik az oldalt, érdemes időnként megnézni. Elszórva van ezernyi apró információ, és ez is volt a cél a Greenfonál, hogy egy zöld iránytű legyen, ami a szlogenünk, hogy aki eljön ide, az innét célirányosan kereshet. Ennek a kritériumrendszernek még korántsem felelünk meg. Emberek kellenének, akik egy-egy rovatot abszolút gatyába ráznak. Rengeteg adatbázis kellene, stb.

63

A ZÖLD CIVIL SZERVEZETEK KOMMUNIKÁCIÓJA

Recommend Documents