A katasztrófavédelem és a környezetvédelem kapcsolata DR. VASS GYULA tű. ezredes, főosztályvezető BM OKF Veszélyes Üzemek főosztály 2014. május 27. -1-
ELŐADÁS TARTALMA I. II. III.
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményei és hatásai (bevezető) Jogi szabályozás követelményei Veszélyes üzem által okozott veszélyeztetettség értékelési folyamatának bemutatása
-2-
I. Súlyos balesetek következményei és hatásai (bevezető)
-3-
A súlyos balesetek kialakulásának okai
Az elmúlt évtizedben bekövetkezett súlyos balesetek okainak statisztikai értékelése
-4-
Ipari baleset hatásai
-5-
Hatások-1 Szennyezett tárgyakkal való érintkezés
MÉRGEZÉS
Közvetlen mérgezés Szennyezett élelmiszer fogyasztása
INDIA, Bhopal; 1984. dec. 3.
- 41 t metil-izocianát kikerülése - 3598 halott - 100000 ember mérgezése - 200000 embert kitelepítése
-6-
Hatások-2 Építmény károsodás
HŐSUGÁRZÁS
Személyi sérülés Első-, másod-, harmadfokú égési sérülés
Buncefield; 2005. dec. 11.
- 44 fő könnyű sérült - jelentős környezeti kár
-7-
Texas City, Texas BP 15 munkavállaló halt meg
A tűz hőterhelése okozta a legtöbb kárt A kár 1 milliárd dollár
-8-
Hatások-3 Építmény károsodás
ROBBANÁS
Személyi sérülés Repeszhatás: 100 Joule Test, dobhártya, tüdő sérülés
HOLLANDIA, Enschede; 2000. máj. 13. - 21 ember elhunyt - 1000 ember megsérült
- 400 m-es sugarú körön belül az összes épület megsemmisült
-9-
2001. szeptember 21. Toulouse, Franciaország
29 ember meghalt (22 dolgozó) több, mint 500 ház lakhatatlanná vált
2442 ember megsérült több, mint 11 000 otthon megsérült
A teljes költség 10 - 15 milliárd FF
-10-
Hatások-4 Levegőszennyezés
KÖRNYEZETI HATÁSOK
Nagybánya; 2001. jan. 30.
Talajszennyezés
Személyi sérülés
Vízszennyezés - 100 000 m3 nehézfém koncentrációval szennyezett víz
- nagyszámú növényés állatfaj elpusztulása
- a szennyezés elérte a Dunát
- 6 hónapos halászati tilalom
Ukrajna Tisza folyó Magyarország
Nagybánya Szamos folyó
Duna folyó Románia
Szerbia Duna folyó
Fekete tenger -11-
II. A jogi szabályozás követelményei
-12-
Veszélyes üzemek – Seveso II.
Seveso II. Irányelv a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény
a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet
alsó (134) és felső (105) küszöbértékű üzemek, küszöbérték alatti üzem (465)
-13-
Veszélyes üzemek – Seveso II.
Településrendezési tervezés Biztonságos Technológia Biztonságos Védelmi irányítás tervezés A biztonság bemutatása a Biztonsági jelentésben
Information to the A lakosság tájékoztatása Public
ELLENŐRZÉSEK
-14-
Hatósági engedélyezési és felügyeleti ellenőrzési rendszer működtetése – a veszélyes ipari üzem azonosítása és a veszélyes tevékenység végzése, – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése, – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, illetőleg a biztonsági irányítási rendszer, – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás, – a belső, illetve a külső védelmi terv, és ezek végrehajtási feltételeinek megléte, – a településrendezési tervezés, – a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása.
-15-
A súlyos ipari baleset-megelőzés dokumentációs rendszere Alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem
Felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem
Biztonsági elemzés
Biztonsági jelentés Belső védelmi terv
Települési veszélyelhárítási terv (polgári védelmi előírásokra épül)
Külső védelmi terv
Lakosság felkészítése a polgári védelmi követelmények szerint
Nyilvánosság biztosítása, lakosság tájékoztatása
Településrendezési tervezés
-16-
Fogalmak Kat. 3. § 29. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet.
Kat. 3. § 30. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar: veszélyes
anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi következmények egyikével jár: a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz, b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás, c) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása, d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben, e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1%-át elérő mennyiségben, f) veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása.
-17-
Fogalmak
Biztonsági jelentés: • az üzemeltető által készített dokumentum, • amely annak bizonyítására szolgál,
– hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával – és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, – illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, – a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, – kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága.
• Rendelkezik működőképes belső védelmi tervvel. • A jelentés elegendő információt kell, hogy szolgáltasson – a külső védelmi tervek elkészítéséhez, – és a hatósági, szakhatósági vélemények kialakításához.” Kat. 3. § 31. Veszélyes tevékenység: olyan, veszélyes anyagok jelenlétében végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. -18-
Biztonsági dokumentáció készítési kötelezettség R. 8. § •
(2) az üzemeltető bemutatja – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, – valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét.
•
(3) A biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben a balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk részletes elemzése alapján az üzemeltető meghatározza – – – – –
a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit; esetleges módjait és a károsító hatásait; azok valószínűségét; a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését; a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit. – Ezzel összefüggésben javaslatot tesz a veszélyes ipari üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére.
•
(4) Az üzemeltető bizonyítja, hogy – a balesetek kialakulásának lehetőségeit a biztonsági irányítási rendszer, illetve az irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette.
•
(5) Az üzemeltető elkészíti a biztonsági jelentés kivonatát. -19-
Biztonsági jelentés célja Az üzem és környezetének leírása
Az üzemeltető fő célkitűzései
A kockázatok elemzése Belső védelmi terv
Biztonsági irányítási rendszer
Adatszolgáltatás külső védelmi tervhez és a nyilvánosság tájékoztatásához
-20-
A kockázatok elemzése
-21-
III. Veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetettség értékelése
-22-
Súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területek elemezése
Veszélyeztetett terület fogalma, értelmezése Veszélyeztetett terület: ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus vagy túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják.
-23-
Az üzem környezetének bemutatása
következmény kockázat 10-8 Veszélyeztetett terület
10-7 10-6
Engedélyezés – Település rendezés
Veszélyeztetett terület Védelmi tervezés
Veszélyességi övezet
-24-
•
Az üzem környezetének bemutatása
-25-
•
Az üzem környezetének bemutatása (BE, BJ)
Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető – valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan – bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló ilyen balesetek hatásai érinthetnek. A területek bemutatása térképen és fényképpel, vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el.
-26-
Az üzem környezetének bemutatása
Lakóterületek jellemzése Lakosság által látogatott létesítmények, közintézmények, Természeti területek, Közművek gazdálkodó szervezetek, tevékenységük jellemzése -27-
A kockázatelemzés megvalósításának lépései A vizsgált üzem felépítésének, működésének jellemzői Meghibásodási ráta
A lehetséges veszélyek azonosítása, feltárása
Bekövetkezési gyakoriság számítása
Emberi tényezők
Népességeloszlási adatok
Következmények számítása
KOCKÁZAT MEGHATÁROZÁSA
SZÁMSZERŰ KOCKÁZAT
Gyulladási adatok
Meteorológiai adatok
-28-
Veszélyek azonosítása és értékelése alkalmazott elemzési módszerek • Előzetes veszélyelemzés - PHA; • Folyamatok veszélyességük szerinti relatív rangsorolása (Relative ranking); • Veszélyességi indexek felhasználása („fél mennyiségi” módszerek); • Hibafa-elemzés – FTA; • Eseményfa-elemzés - ETA; • Hibamód és hatáselemzés – FMEA • Cselekvési hibaelemzés - AEA; • Veszély és működőképesség vizsgálat - HAZOP;
-29-
A meghibásodások és események gyakoriságának értékelése (összefoglaló ábra) Hibafa
Eseményfa
1. Kezdeti esemény (Pl. korrózió)
1. baleset (pl. tűz) t
2. Kezdeti esemény (Pl. ütközés)
3. Kezdeti esemény (Pl. magas hőm.)
ű
z
)
Kritikus Esemény (pl. LOC) 2. baleset (pl. robbanás)
-30-
Következmény és hatáselemzés folyamata
Kiáramlás számítások Terjedés számítások Tűz-, robbanás- és mérgező hatások számítása
-31-
Veszélyes anyag kibocsátás elsődleges gázfelhő (Flashing)
másodlagos gázfelhő veszélyes folyadék
folyadéktócsa
folyadéktócsa
-32-
Hatások súlyosságának meghatározása Lökéshullám Hősugárzás Mérgező hatás Probit-görbe:
Emberi egészségkárosodás (Környezeti károk) (Anyagi károk) időben változó helyzetek kezelése inkább a kockázatok számszerűsítésekor
Rögzített küszöbérték: konzervatívabb védelmi intézkedések tervezésénél mérgezés: IDLH, ERPG, stb. gőztűz: ARH, ARH/2 tűzhatás: másodfokú égés, stb. túlnyomás: dobhártya sérülés, stb.
-33-
Hőhatások mennyiségi határértékei kW/m2
KÖVETKEZMÉNYEK LEÍRÁSA
1,6
Hosszabb időn keresztül elviselhető
4,0
20 s-es kitettség esetén másodfokú égési sérülések
6,3
Személy 1 percig kibírhatja védelem nélkül, de megfelelő öltözékben Expozíció korlátozása csak néhány másodpercre, csak kimenekülésre, már 8 másodperc után fájdalmas égési sérülések Fa irányított meggyújtásához szükséges minimális energia (100 %-os halálozás) Tűzoltók megközelíthetik védőöltözetben
9,5
12,5 17,5 25 37,5
Fa meggyújtásához szükséges minimális energia (nem irányított) Berendezések, vasbeton szerkezetek megsemmisülése -34-
A robbanás károsító hatása Robbanási túlnyomásbó származó károsodások Hatások Erős hanghatás Ablak törése, becsapódása, erős szél következtében Házak részleges megsemmisülése Sérülés határa Dobhártya beszakadás Károk épületben Teli vasúti tartálykocsik felborulnak Teli vasúti kocsik megsemmisülése, épületek teljes pusztulása Épületek lehetséges teljes pusztulása, nehéz berendezések súlyos sérülése Tüdő károsodása
Túlnyomás (mbar) 2.7 20 69 100 200 275 483 620 690 1000
-35-
Feltételezett baleset hatásai - példa (tűzveszélyes anyag kibocsátása és következményei) • Anyag: aceton • Mennyiség: 1000 l • Csomagolóeszköz: IBC Hatások: • Tűz és robbanásveszély – ARH/2=31 m – ARH=23 m – FRH=11 m
• Gőzfelhő robbanás – Ablaküveg sérülések: 80m – Épületek rongálódása, dobhártyasérülések: 35-40m – Égési sérülések: 40m
-36-
Feltételezett baleset hatásai - példa (pirotechnikai anyag robbanása) • Anyag: pirotechnikai termékek (bombák) • Mennyiség: 200 kg Hatások: • Robbanás: – Ablaküveg sérülések: 400 m – Épületek rongálódása: 100 m – dobhártyasérülések: 60 m
-37-
Feltételezett baleset hatása - példa (mérgező anyag kiszabadulása és terjedése) • Anyag: klór • Mennyiség: 50 l • 20 mm-es lyukadás Hatások: • mérgezés – 100%-os halálozás: 300 méteres távolságig – 10%-os halálozás: 400 méterig – 1%-os halálozás: 550 méterig -38-
Mérgező anyag terjedésnek térképi megjelenítése (példa) Felülnézeti kép térképre rajzolva
-39-
Veszélyeztetés szoftveres értékelése • Nemzetközi szinten validált és verifikált szoftverek használata • PHAST (DNV Technica Ltd.), SUPERCHEMS (iMosaic), TRACE/SAFER (SAFER)., SAFETI Professional (DNV), PHAST UK HSE (RISKAT), CHARM (Radian corp.,
-40-
Környezeti hatások – A következmény felmérés legkorszerűbb vegyi balesetekre kidolgozott modelljei a légkörre összpontosítanak (az emberi élet védelmére fordított kiemelt figyelem eredményeként) – A környezeti károk egyéb területeket is magukba foglalnak: • Felszíni vizek (folyók) • Talajvíz • Termőtalaj – Létezik pár modell, mely az ezen területekre bejutó vegyi anyagok sorsát részletezné, bár eredményeiket ritkán mérik fel – SKET esetében nem elemezzük -41-
Súlyos káresemény elhárítási tervben bemutatott veszélyeztetés hatósági elfogadásának kritérium rendszere
Megjegyzés: - Technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó tömegének a minimalizálását (technológiai elemek kármentőben való elhelyezése, üzemzavari anyagkikerülés érzékelése, kiszakaszolási lehetőségek megléte) - Technológiai szabályzók (utasítások, eljárásrendek) a kikerülő anyag tömegének minimalizálása, összegyűjtése, mentesítése, ártalmatlanítása - Kárelhárítási eljárások anyagi-technikai feltételeinek biztosítása - Üzemi kárelhárító szervezetek felkészítése és gyakoroltatása -42-
Eseménysorok hatásainak összevetése a távolság függvényében Referencia eseménysor Tócsatűz Tartálytűz Fáklyatűz Tűzgömb Gőztűz Porrobbanás VCE (gázfelhő robbanás) BLEVE Mérgező felhő Környezeti hatás (felszíni víz és levegő szennyezés)
Súlyos baleset hatása Hősugárzás Túlnyomás Repeszhatás Mérgező hatás < 500 m < 500 m < 500 m < 500 m < 500 m < 1 km < 1 km
< 1 km < 3 km < 5 km
< 1 km < 3 km < 5 km < 15 km < 500 km
-43-
A kockázatok elemzése
-44-
Egyéni és társadalmi kockázat – Kockázati mérőszámok objektív és hatékony módon segítik a környezetre gyakorolt káros hatások megítélését, és a hatósági szabályozás megvalósíthatóságát – biztosítja az azonos követelményeket – Az egyéni kockázati mérőszámok a meteorológiai adatok felhasználásával, probit módszer alkalmazásával állíthatók elő; amelyekből előállított kockázati kontúrok egy léptékhelyes térképen ábrázolásra kerülnek – A társadalmi kockázatot ún. F-N görbével szokás megadni. A görbe azon események kumulatív frekvenciáját mutatja, amelyek adott értéket meghaladó számú áldozatot reprezentálnak (általánosan elfogadott a halál esetek számának alkalmazása) Az egyéni kockázat hipotetikus módszer a kockázat becslésére, a társadalmi kockázat pedig az aktuális kockázatot mutatja az adott népességre (környezetre vonatkozó adatok szükségesek). -45-
Egyéni kockázat és társadalmi kockázat
10-8 10-7 10-6
Kockázati szint (F)
• Az egyéni kockázat földrajzi jellegű megjelenítése annak, hogy egy létesítmény a környezetében levő területre milyen fenyegetettséget jelent– független az emberek jelenlététől és az egyének védelmétől is. • A társadalmi kockázat számot ad a környezetben dolgozó illetve lakó emberek jelenlétéről és védelméről. 10-3
10-4 10-5 10-6 10-7 10-8 1
10
100 1000
Halálesetek száma (N) -46-
A kockázatok elemzése
-47-
A kockázatok elemzése
-48-
Kockázatok minősítése Egyéni kockázat elfogadhatósága
Társadalmi kockázat elfogadhatósága
10-3
-5
10
10-6 -7
10
-8
10
Nem elfogadható kockázat Kockázati szint csökkentése szükséges Elfogadhat ó kockázat
10-4
Nem elfogadható kockázat
-5
10 Kockázati szint
Kockázati szint
10-4
10-3
10-6
Kockázat csökkentés szükséges
10-7 10-8
10-9
Elfogadható kockázat 1
10 100 1000 10000 Halálesetek száma -49-
Veszélyességi övezet – településrendezési tervezés •
•
•
Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év közötti érték. Külső zóna: a sérülés egyéni kockázat nem éri el a 10-6 esemény/év érteket, de nagyobb, mint a 3*10-7.
-50-
A veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetettség minősítése (R. 7. sz. melléklet)
Az egyéni kockázat elfogadhatóságának feltétele – Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, • ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, • ahol a baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata • nem éri el a 10-6 esemény/év értéket.
– Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a • lakóterületen a halálozás egyéni kockázata • 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van. • Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, illetőleg olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik.
– Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a • lakóterületen a halálozás egyéni kockázata a meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. • Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, • a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.
-51-
Védelmi tervezés
Belső védelmi terv 18/2006. (I..26.) Korm. rend. 6.sz. mell. üzemeltető
Külső védelmi terv 18/2006. (I. 26.) Korm. rend. 7.sz. mell.
veszélyeztetett település
polgármestere OKF területi szerve
-52-
Veszélyességi övezetek kijelölése (példa)
Belső zóna
Középső zóna
Külső zóna
-53-
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
-54-
